Bu da pest, január 28. Ára: 1890 Ft 1. szám FELHÍVÁS!

Budapest, 2008. január 28.

Ára: 1890 Ft

2002. december

1. szám

FELHÍVÁS!

Felhívjuk tisztelt Olvasóink figyelmét a közlöny utolsó oldalán közzétett tájékoztatóra és a 2008. évi elõfizetési árainkra!

TARTALOMJEGYZÉK TÖRVÉNYEK

RENDELETEK

3

2007. évi CXXVII. tv.

Az általános forgalmi adóról .............................................................

2007. évi CXLVI. tv.

A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról ....................................................................

2007. évi CLIX. tv.

A viszontbiztosítókról .......................................................................

2007. évi CLXXXI. tv.

A közpénzekbõl nyújtott támogatások átláthatóságáról ....................

72 88 127

347/2007. (XII. 20.) Korm. r.

Az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról ............................................................

132

358/2007. (XII. 23.) Korm. r.

Az Adó- és Pénzügyi Hivatalról szóló 273/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról és egyes kormányrendeletek hatályon kívül helyezésérõl .......................................................................................

134

359/2007. (XII. 23.) Korm. r.

A Vám- és Pénzügyõrség szervezetérõl, valamint egyes szervek kijelölé sérõl szóló 314/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról ...................................................................................................

135

368/2007. (XII. 23.) Korm. r.

Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet módosításáról ................................................................................................

139

369/2007. (XII. 23.) Korm. r.

A magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységérõl szóló 282/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet módosításáról ........

380/2007. (XII. 23.) Korm. r.

A hitelintézetek értékpapírosítási tõkekövetelményérõl ....................

146 152

381/2007. (XII. 23.) Korm. r.

A hitelintézet partnerkockázatának kezelésérõl .................................

171

396/2007. (XII. 27.) Korm. r.

A magánnyugdíjpénztárak, az önkéntes nyugdíjpénztárak, valamint az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyezõ pénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet módosításáról ...............................................

187

397/2007. (XII. 27.) Korm. r.

A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások, valamint a biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendeletek módosításáról .........................

238

Egyes, a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról .............................................................................................

248

400/2007. (XII. 27.) Korm. r.

Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, valamint a kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról .......................................................................

250

401/2007. (XII. 27.) Korm. r.

Az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról ............................................................

270

398/2007. (XII. 27.) Korm. r.

2

PÉNZÜGYI KÖZLÖNY

1. szám

A PÉNZÜGYMINISZTER UTASÍTÁSA

1/2008. (PK. 1.) PM utasítás

Az Adóügyi Tanácsadó Testületrõl ..................................................

463

A PÉNZÜGYMINISZTER TÁJÉKOZTATÓI

8010/2007. (PK. 2008/1.) PM táj.

A lakáscélú állami támogatásokhoz kapcsolódó kincstári számlákról és jegyzõi adatlapról .........................................................................

463

8011/2007. (MK 186.) PM táj.

A belföldön nem letelepedett adóalany általános forgalmiadó-visszatéríttetési jogával összefüggõ viszonosság fennállásáról ..................

468

8001/2008. (PK. 1.) PM táj.

A Budapesti Önkormányzati Parkolási Korlátolt Felelõsségû Társaság által indított bírósági eljárásokat terhelõ illeték utólagos elszámolással történõ megfizetésének engedélyezésérõl ..........................

468

8002/2008. (PK. 1.) PM táj.

Az EXIGO FACTOR Pénzügyi Követeléskezelõ Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság által indított bírósági eljárásokat terhelõ illeték utólagos elszámolással történõ megfizetésének engedélyezésérõl ..................................................................................................

469

8003/2008. (PK. 1.) PM táj.

A jövedéki adatszolgáltatásokhoz kapcsolódó közvetlen elektronikus számítógépes kapcsolati rendszer kialakítására vonatkozó mûszaki követelményekrõl ...............................................................

469

8004/2008. (PK. 1.) PM táj.

A jövedéki vevõnyilvántartásokból teljesítendõ adatszolgáltatás rendjének kialakítására vonatkozó mûszaki követelményekrõl ...............

477

A PÉNZÜGYMINISZTER KÖZLEMÉNYEI

A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM KÖZLEMÉNYE HIRDETMÉNYEK

A Pénzügyi Ellenõrzési Szakképzési Tanács feladatainak megújításáról és a személyi változásokról ...................................................... A pénzügyminiszter ágazatába tartozó szakképesítések Országos szakmai szakértõi és Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékének kiegészítésérõl ........................................................................ A Stratégia az államháztartás négy alrendszerének és az uniós támogatások ellenõrzését lebonyolító szervezetek minõségértékeléséhez ...... A könyvviteli szolgáltatást végzõk 2008. évi továbbképzésére kiírt pályázat alapján, a könyvviteli szolgáltatást végzõk nyilvántartásba vételérõl szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése szerint nyilvántartásba vett szervezetekrõl ....................................... A felszámolók névjegyzékérõl .......................................................... A különbözõ formában nyújtott állami támogatások támogatástartalmának kiszámításához szükséges referencia rátáról .................

481

481 485

486 487 488 489

1. szám


2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról* Az Országgyûlés – figyelemmel az államháztartás feladatainak ellátásához szükséges állandó, nem konjunktúraérzékeny és értékálló bevétel biztosítására, – figyelemmel az árutermelõ piacgazdaság igényeit kielégítõ versenysemleges adórendszer mûködtetésének követelményeire, – figyelemmel a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióban tagállamként való részvételére, különös tekintettel az ebbõl fakadó, az általános forgalmi adózás területén jelentkezõ jogharmonizációs kötelezettségekre, valamint – tekintetbe véve az általános forgalmi adózás 1988-as bevezetése óta szerzett tapasztalatokat is, az általános forgalmi adózás szabályairól a következõ törvényt alkotja:

ELSÕ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. Fejezet ALAPVETÕ RENDELKEZÉSEK Bevezetõ rendelkezés 1. § Az e törvény alapján megfizetett általános forgalmi adó (a továbbiakban: adó) az államháztartás központi kormányzata költségvetésének bevétele.

3

b) a jövedéki adóról és a jövedéki termékek különös szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Jöt.) hatálya alá tartozó, adójeggyel ellátott dohánygyártmányokra abban az esetben kell alkalmazni, ha arról az a) pontban említett esetben az Eva., a b) pontban említett esetben pedig a Jöt. kifejezetten rendelkezik. 4. § (1) Belföld alatt a Magyar Köztársaság államterülete értendõ. (2) Közösség és tagállamai, valamint azok területe alatt az 1. számú mellékletben meghatározottak értendõk. (3) Harmadik állam és annak területe alatt az értendõ, amely nem tartozik a (2) bekezdés hatálya alá.

Adóalany 5. § (1) Adóalany: az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. Az érintett személy vagy szervezet jog- és cselekvõképességére személyes joga az irányadó, ha azonban személyes joga alapján nem lenne jog- és cselekvõképes, de a magyar jog alapján igen, akkor jog- és cselekvõképességét a magyar jog alapján kell elbírálni. (2) Abban az esetben, ha a gazdasági tevékenység közvetlenül közös tulajdonban és közös használatban levõ ingóra vagy ingatlanra, mint ellenérték fejében hasznosítandó dologra irányul, adóalany a tulajdonostársak közössége. Az adóalanyisághoz fûzõdõ jogokat és kötelezettségeket a tulajdonostársak közössége az általa kijelölt képviselõ útján gyakorolja. Kijelölés hiányában képviselõ a legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkezõ tulajdonostárs, egyenlõ tulajdoni hányad esetében pedig az adóhatóság által kijelölt tulajdonostárs.

Alkalmazási hatály Gazdasági tevékenység 2. § E törvény alapján adót kell fizetni: a) adóalany által – ilyen minõségében – belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása, b) terméknek az Európai Közösségen (a továbbiakban: Közösség) belüli egyes, belföldön és ellenérték fejében teljesített beszerzése és c) termék importja után. 3. § E törvény rendelkezéseit a) az egyszerûsített vállalkozói adóról szóló törvény (a továbbiakban: Eva.) hatálya alá tartozó személyekre, szervezetekre, valamint * A törvényt az Országgyûlés a 2007. november 12-i ülésnapján fogadta el.

6. § (1) Gazdasági tevékenység: valamely tevékenység üzletszerû, illetõleg tartós vagy rendszeres jelleggel történõ folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik. (2) Gazdasági tevékenység körébe tartozik különösen a termelésre, forgalmazásra irányuló ipari, mezõgazdasági és kereskedelmi tevékenység, valamint az egyéb szolgáltatói tevékenység, ideértve a szellemi szabadfoglalkozásként folytatott tevékenységeket is. (3) Gazdasági tevékenység az is, ha az adóalany az egyébként a vállalkozásának részét képezõ, illetõleg a vállalkozása folytatásának eredményeként keletkezõ vagyont (vagyonrészt) és vagyoni értékû jogot ellenérték fejében hasznosítja.

4


(4) Szintén gazdasági tevékenység és adóalanyiságot eredményez az is, ha a) egyébként nem adóalanyi minõségben eljáró, az 5. § (1) bekezdése értelmében jogképes személy vagy szervezet (a továbbiakban együtt: személy, szervezet) belföldön küldeményként feladott vagy belföldrõl fuvarozott új közlekedési eszközt értékesít belföldön kívülre, de – a beszerzõ nevére szóló rendeltetéssel – a Közösség területére, függetlenül attól, hogy a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítõ, akár a beszerzõ vagy – bármelyikük javára – más végzi; b) egyébként nem adóalanyi minõségben eljáró személy, szervezet beépített ingatlant (ingatlanrészt), és ehhez tartozó földrészletet sorozat jelleggel értékesít, feltéve, hogy ba) annak elsõ rendeltetésszerû használatbavétele még nem történt meg, vagy bb) elsõ rendeltetésszerû használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerõre emelkedése és az értékesítés között még nem telt el 2 év [ba) és bb) alpont a továbbiakban együtt: beépítés alatt álló, illetõleg beépített új ingatlan]; c) egyébként nem adóalanyi minõségben eljáró személy, szervezet sorozat jelleggel építési telket (telekrészt) értékesít. (5) Nem minõsül az (1) bekezdésben említett független formában végzett gazdasági tevékenységnek az a tevékenység, amelyet munkaviszony, munkaviszony jellegû jogviszony vagy olyan munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végeznek, amelyben a jogosult irányítása és felelõssége mellett a kötelezett alárendelt helyzetben van a tevékenység végzése eredményének, díjazásának, valamint egyéb feltételeinek és körülményeinek meghatározásában. 7. § (1) Nem gazdasági tevékenység és nem eredményez adóalanyiságot a Magyar Köztársaság Alkotmánya által, illetõleg az annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet által ellátott, és a létesítõ okiratában is megjelölt közhatalmi tevékenysége. (2) Közhatalmi tevékenység különösen a jogszabályalkotási, az igazságszolgáltatási, az ügyészi, a védelmi, a rendvédelmi, a külügyi és igazságügyi igazgatási, a közigazgatási jogalkalmazói, a hatósági ellenõrzési és pénzügyi ellenõrzési, a törvényességi felügyeleti és ellenõrzési, az államháztartási, európai uniós és egyéb nemzetközi támogatás elosztásáról való döntési tevékenység, feltéve, hogy az annak gyakorlása során okozott kárért való felelõsségre a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvénynek (a továbbiakban: Ptk.) az államigazgatási jogkörben okozott kárért való felelõsségre vonatkozó rendelkezései [349. §] alkalmazandók, vagy károkozás esetében lennének alkalmazandók.

1. szám

(3) A (2) bekezdéstõl függetlenül a tulajdon kisajátítása, valamint a 2. számú mellékletben felsorolt tevékenységek nem minõsülhetnek közhatalmi tevékenységnek.

Csoportos adóalanyiság 8. § (1) Azok az adóalanyok, a) akiknek (amelyeknek) gazdasági célú letelepedési helyük belföldön van, gazdasági célú letelepedési hely hiányában pedig lakóhelyük vagy szokásos tartózkodási helyük van belföldön, és b) akik (amelyek) együttesen kapcsolt vállalkozások, csoportos adóalanyiságot hozhatnak létre. (2) A csoportos adóalanyiság értelmében: a) az (1) bekezdésben meghatározott adóalanyok (e § alkalmazásában a továbbiakban: tag vagy tagok) belsõ, egymás közötti kapcsolataiban a tevékenység gazdasági tevékenységként megszûnik, és tagok önálló adóalanyisága – a (6) bekezdésben említett kivétellel – szintén megszûnik, valamint b) a tagok külsõ, harmadik féllel szembeni kapcsolataiban a gazdasági tevékenység folytatása olyan adóalanyiságot eredményez, amelyben az ehhez fûzõdõ jogok és kötelezettségek a csoportos adóalanyiságban részt vevõ valamennyi tagnak együttesen tudhatók be. (3) A csoportos adóalanyiság az állami adóhatóság engedélyével jön létre, valamennyi leendõ tag erre irányuló közös, kifejezett és egybehangzó írásos kérelmére. Nem kérelmezheti a csoportos adóalanyiságot az az adóalany, aki (amely) valamely más csoportos adóalanyiságban már tagként részt vesz, vagy valamely más csoportos adóalanyiság létrehozatalára irányuló kérelmét már benyújtotta és annak elbírálása jogerõsen még nem zárult le. Abban az esetben, ha van olyan adóalany, akire (amelyre) teljesülnek az (1) bekezdésben meghatározott feltételek, de nem kíván a csoportos adóalanyiságban tagként részt venni (e § alkalmazásában a továbbiakban: kívül maradó adóalany), a kérelemnek tartalmaznia kell még a kívül maradó adóalany hozzájáruló nyilatkozatát a csoportos adóalanyiság létrehozatalára. A kérelemnek, illetõleg kívül maradó adóalany esetében a hozzájáruló nyilatkozatnak tartalmaznia kell továbbá: a) a tagok által kijelölt képviselõt és a képviselõ feltétlen beleegyezõ nyilatkozatát a képviselet vállalására; továbbá b) tagonként külön-külön: ba) a tag nevét, címét és adószámát; bb) az (1) bekezdésben említett jogállás fennállásának igazolását; bc) a nyilvántartási rendszer bemutatását, amely alkalmas a (2) bekezdésben említett belsõ és külsõ kapcsolatok egyértelmû, megbízható és maradéktalan elkülönítésére; bd) kötelezettségvállalást a (6) bekezdés teljesítésére; c) kívül maradó adóalany esetében:

1. szám


ca) az adóalany nevét, címét és adószámát; cb) az (1) bekezdésben említett jogállás fennállásának igazolását; cc) kötelezettségvállalást a (7) bekezdés teljesítésére. (4) A csoportos adóalanyiságban részt vevõ valamennyi tag a csoportos adóalanyiság idõszakában együttesen minõsül egy adóalanynak. Az adóalanyisághoz fûzõdõ jogok és kötelezettségek gyakorlásával összefüggõ bírósági és más hatósági eljárásjogi cselekmények alanya a csoportos adóalanyiságban részt vevõ tagok által kijelölt képviselõ. (5) Az a tag, aki (amely) a csoportos adóalanyiságot megelõzõen belföldön nyilvántartásba vett adóalanyként mûködött, a (3) bekezdésben említett állami adóhatósági engedély jogerõre emelkedésének napját megelõzõ nappal, mint fordulónappal köteles úgy eleget tenni az e törvény szerinti kötelezettségének, mintha jogutódlással szûnne meg. (6) A csoportos adóalanyiságban részt vevõ bármely tag – mind a csoportos adóalanyiság idõszakában, mind azt követõen – egyetemlegesen felelõs a csoportos adóalanyiságban részt vevõ valamennyi többi taggal együtt a csoportos adóalanyiságban részt vevõ tagnak a) a csoportos adóalanyiság idõszakát megelõzõen keletkezett, az (5) és (9) bekezdésben meghatározott kötelezettsége teljesítéséért, és b) a csoportos adóalanyiság idõszakában, e törvény alapján keletkezõ kötelezettsége teljesítéséért. (7) A kívül maradó adóalany – mind a csoportos adóalanyiság idõszakában, mind azt követõen – egyetemlegesen felelõs a csoportos adóalanyiságban részt vevõ valamennyi taggal együtt a csoportos adóalanyiságban részt vevõ tagnak a) a csoportos adóalanyiság idõszakát megelõzõen keletkezett, az (5) és (9) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítéséért; b) a csoportos adóalanyiságban részt vevõ valamennyi tagnak a csoportos adóalanyiság idõszakában, e törvény alapján keletkezõ kötelezettség teljesítéséért. (8) A kívül maradó adóalany, illetõleg a csoportos adóalanyiság idõszakában létrejövõ olyan adóalany, akire (amelyre) az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek (e § alkalmazásában a továbbiakban: csatlakozó új adóalany) dönthet úgy is, hogy tagként csatlakozni szándékozik a csoportos adóalanyisághoz. A csoportos adóalanyisághoz történõ csatlakozás az állami adóhatóság engedélyével jön létre, a kívül maradó, illetõleg a csatlakozó új adóalany erre irányuló kifejezett írásos kérelmére. A kérelemnek tartalmaznia kell még a csoportos adóalanyiságban részt vevõ valamennyi tagnak a közös, kifejezett és egybehangzó beleegyezõ nyilatkozatát a kívül maradó, illetõleg a csatlakozó új adóalany csatlakozásáról. A kérelemnek tartalmaznia kell továbbá: a) a kívül maradó adóalany esetében a (3) bekezdés bc) és bd) alpontjában,

5

b) a csatlakozó új adóalany esetében pedig a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételek teljesítését. (9) Az a kívül maradó, illetõleg az a csatlakozó új adóalany, aki (amely) tagként csatlakozik a csoportos adóalanyisághoz, a (8) bekezdésben említett állami adóhatósági engedély jogerõre emelkedésének napját megelõzõ nappal, mint fordulónappal köteles úgy eleget tenni az e törvény szerinti kötelezettségének, mintha jogutódlással szûnne meg. (10) A csoportos adóalanyiságban részt vevõ tag dönthet úgy is, hogy a csoportos adóalanyiságból kiválni szándékozik. A csoportos adóalanyiságból történõ kiválás az állami adóhatóság engedélyével jön létre, a kiválni szándékozó tag erre irányuló kifejezett írásos kérelmére. A kérelemnek tartalmaznia kell még a csoportos adóalanyiságban részt vevõ valamennyi többi tagnak a közös, kifejezett és egybehangzó beleegyezõ nyilatkozatát a tag kiválásáról. A kérelemnek tartalmaznia kell továbbá a kiválni szándékozó tag kötelezettségvállalását arra, hogy a kiválás jogerõre emelkedésének napjától kívül maradó adóalanyként teljesíti a (3) bekezdés cc) alpontjában meghatározott feltételt. (11) A csoportos adóalanyiság az állami adóhatósági engedély visszavonásával szûnik meg. Az engedélyt az állami adóhatóság visszavonja, ha a) azt a csoportos adóalanyiságban részt vevõ bármely tag – ide nem értve a (10) bekezdésben meghatározott kiválási kérelmet – kéri; b) a képviselõ a képviseletet a továbbiakban nem vállalja, és új képviselõ haladéktalan kijelölése és bejelentése a (3) bekezdés a) pontja szerint nem történik meg; c) a csoportos adóalanyiságban részt vevõ bármely tagra az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek; d) a (3) bekezdés bc) és bd) alpontjában meghatározott feltételek bármelyike a csoportos adóalanyiság idõszakában nem teljesül; e) a (3) bekezdés cc) alpontjában meghatározott feltétel a csoportos adóalanyiság idõszakában nem teljesül; f) a csoportos adóalanyiság idõszakában olyan adóalany jön létre, akire (amelyre) az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek, és a csoportos adóalanyisághoz fa) nem csatlakozik, de kívül maradó adóalanyként nem teljesíti a (3) bekezdés c) pontjában meghatározott kötelezettségeket; vagy fb) csatlakozni kíván csatlakozó új tagként, de azt az állami adóhatóság a (8) bekezdés értelmében nem engedélyezi; g) a csoportos adóalanyiságban részt vevõ valamennyi tag jogutód nélkül megszûnik. (12) A (11) bekezdésben említett állami adóhatósági engedély visszavonásának jogerõre emelkedésének napjával, mint fordulónappal a csoportos adóalanyiságban

6


részt vevõ valamennyi tag együttesen köteles úgy eleget tenni az e törvény szerinti kötelezettségének, mintha jogutódlással szûnne meg, kivéve azt az esetet, ha a csoportos adóalanyiságban részt vevõ valamennyi tag jogutód nélkül szûnik meg.

Termék értékesítése 9. § (1) Termék értékesítése: birtokba vehetõ dolog átengedése, amely az átvevõt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja, vagy bármely más, a birtokba vehetõ dolog szerzése szempontjából ilyen joghatást eredményezõ ügylet. (2) Az (1) bekezdésben említett birtokba vehetõ dolog: a) magában foglalja a dolog módjára hasznosítható természeti erõket is, valamint az értékpapírok közül azt, amelynek megszerzése egyúttal az abban megjelölt termék tulajdonjogának megszerzését is jelenti; b) nem foglalja magában a pénzt, a készpénz-helyettesítõ fizetési eszközt, a pénzhelyettesítõ eszközt, valamint – az a) pontban említett kivétellel – az értékpapírt. 10. § Termék értékesítésének minõsül továbbá: a) a termék birtokbaadása olyan ügylet alapján, amely a termék határozott idõre szóló bérbeadásáról vagy részletvételérõl azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a jogosult a tulajdonjogot legkésõbb a határozott idõ lejártával, illetõleg az ellenérték maradéktalan megtérítésével megszerzi; b) a megbízó és bizományos között a termék feletti tulajdonosként való rendelkezési jog átszállása, feltéve, hogy a bizományos és a vele jogviszonyban álló harmadik fél között – a 9. § (1) bekezdése értelmében – termék értékesítése teljesül; c) az adós és hitelezõ között a termék feletti tulajdonosként való rendelkezési jog átszállása, feltéve, hogy a hitelezõ a dologi biztosítékul szolgáló terméket lejárt követelésének érvényesítésére – a 9. § (1) bekezdése értelmében – értékesíti, és az abból származó ellenérték közvetlenül õt illeti meg; d) építési szerzõdés alapján ingatlan (ingatlanrész) átadása a megrendelõnek, még akkor is, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat és egyéb termékeket a megrendelõ bocsátotta rendelkezésre. 11. § (1) Ellenérték fejében teljesített termékértékesítés [2. § a) pontja] az is, ha az adóalany a terméket vállalkozásából véglegesen kivonva, azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen felhasználja, illetõleg azt más tulajdonába ingyenesen átengedi, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg.

1. szám

(2) Szintén ellenérték fejében teljesített termékértékesítés: a) az adóalany vállalkozásán belül végzett saját beruházása, ha ennek eredményeként tárgyi eszközt állít elõ; b) az adóalany ba) vállalkozásában kitermelt, elõállított, összeállított, átalakított, megmunkált, illetõleg bb) vállalkozásához vásárolt vagy importált termék felhasználása gazdasági tevékenységének folytatásához, feltéve, hogy ha a terméket ilyen állapotában másik adóalanytól szerezte volna be, adólevonási jog nem illetné meg; c) tárgyi eszköznek nem minõsülõ termék felhasználása adólevonásra nem jogosító tevékenység folytatásához, feltéve, hogy a termék beszerzéséhez vagy b) pont szerinti felhasználásához kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg; d) az adóalany megszûnése, ha az adóalany a megszûnés idõpontjában olyan terméket tart tulajdonában, amelynek beszerzéséhez vagy b) pont szerinti felhasználásához kapcsolódóan egészben vagy részben adólevonási jog illette meg. (3) Nem minõsül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek, ha az adóalany – vállalkozásának céljára tekintettel – más tulajdonába ingyenesen enged át árumintát és kis értékû terméket. 12. § (1) Ellenérték fejében teljesített termékértékesítés továbbá, ha az adóalany a vállalkozása tulajdonában tartott termékét továbbítja, vagy bizományba átvett terméket továbbít belföldrõl a Közösség más tagállamába vállalkozása szükségleteire. A továbbítás minden olyan módozatot magában foglal, függetlenül attól, hogy azt az adóalany maga vagy – javára – más végzi, amelynek eredményeként a termék a küldeménykénti feladás vagy a fuvarozás megkezdéséhez képest a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor a Közösség más tagállamában van. (2) Az (1) bekezdéshez fûzõdõ joghatás nem áll be, ha a) a Közösség azon tagállamában, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van, a termék értékesítésére a 29. §-ban említett feltételek teljesülnek; b) a Közösség azon tagállamában, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van, a termék értékesítésére a 32. §-ban említett feltételek teljesülnek; c) a termék vasúti-, vízi- vagy légiközlekedési eszközön történõ értékesítésére a 33. §-ban említett feltételek teljesülnek; d) a gáz földgázcsõvezeték-hálózaton keresztüli vagy a villamos energia értékesítésére a 34. vagy 35. §-ban említett feltételek teljesülnek; e) a termék értékesítése a 89., 98–104. és 107–109. §-ok szerint történik;

1. szám


f) a Közösség azon tagállamában, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van, az (1) bekezdésben említett adóalany – mint a szolgáltatás igénybevevõje – termékén munkát végeznek, majd annak befejezését követõen a terméket – az (1) bekezdésben említett adóalany nevére szóló rendeltetéssel – belföldre továbbítják; g) a Közösség azon tagállamában, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van, az (1) bekezdésben említett adóalany a terméket szolgáltatás nyújtása érdekében ideiglenesen használja; h) az (1) bekezdésben említett adóalany termékét 24 hónapot meg nem haladó ideiglenes használat céljából a Közösség más tagállamába továbbítja, ahol ha ugyanezt a terméket importálták volna, az importált termék ideiglenes behozatal jogcímén teljes adó- és vámmentességben részesülne; i) az (1) bekezdésben említett adóalany a terméket a Közösség más tagállamában fenntartott vevõi készlete céljára továbbítja. (3) Ha a (2) bekezdésben felsorolt esetekben az ott meghatározott feltételek bármelyike nem teljesül, a feltétel nem teljesülésekor az (1) bekezdéshez fûzõdõ joghatás haladéktalanul beáll.

Szolgáltatás nyújtása 13. § (1) Szolgáltatás nyújtása: bármely olyan ügylet, amely e törvény értelmében nem termék értékesítése. (2) Az (1) bekezdésben említett ügylet magában foglalja az alábbiakat is: a) vagyoni értékû jogok idõleges vagy végleges átengedését; b) kötelezettségvállalást valamely tevékenység egészbeni vagy részbeni abbahagyására, vagy annak végzésétõl való tartózkodásra, illetõleg valamely helyzet tûrésére. (3) Nem minõsül szolgáltatás nyújtásának az ellenérték megtérítése, ha az pénzzel, készpénz-helyettesítõ fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítõ eszközzel történik. (4) Nem minõsül szolgáltatás nyújtásának az sem, ha a termék értékesítõje, szolgáltatás nyújtója a teljesítésével keletkezett, pénzbeni követeléseként fennálló ellenértéket harmadik félre engedményezi, feltéve, hogy a harmadik fél a követelés megvásárlásával nyújt szolgáltatást az engedményezõnek. 14. § (1) Ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtás [2. § a) pontja] az is, ha az adóalany a terméket vállalkozásából idõlegesen kivonva, azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen használja, illetõleg azt másnak ingyenesen használatba adja, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez

7

kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg. (2) Szintén ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtás, ha az adóalany saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére másnak ingyenesen nyújt szolgáltatást, feltéve, hogy a szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg. 15. § Ha az adóalany valamely szolgáltatás nyújtásában a saját nevében, de más javára jár el, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) ennek a szolgáltatásnak igénybevevõje és nyújtója is.

Termék értékesítésére és szolgáltatás nyújtására vonatkozó közös szabályok 16. § A termék értékesítésére, szolgáltatás nyújtására nincs befolyással, ha az szerzõdéskötés, jogszabályi rendelkezés, bírósági és más hatósági határozat (végzés) alapján, illetõleg árverés útján történik. 17. § (1) Nem áll be a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fûzõdõ joghatás, ha az adóalany a terméket, vagyoni értékû jogot nem pénzbeni betétként, hozzájárulásként (a továbbiakban együtt: apport) bocsátja rendelkezésre, feltéve, hogy az a 18. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételek szerint történik. (2) Szintén nem áll be a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fûzõdõ joghatás, ha az adóalany jogutódlással szûnik meg, feltéve, hogy az a 18. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételek szerint történik. (3) A (2) bekezdésben említett jogutódlással történõ megszûnés a következõ eseteket foglalja magában: a) gazdasági társaságnak a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti átalakulását (ideértve az egyesülést, a szétválást és a részleges átalakulást is); b) szövetkezetnek a szövetkezetekrõl szóló törvény (a továbbiakban: Szöv. tv.) szerinti átalakulását; c) szövetkezet gazdasági társasággá való átalakulása vagy jogutód nélküli megszûnése esetében a közösségi alap Szöv. tv. szerinti átadását más szövetkezet vagy szövetkezeti szövetség részére; d) egyéni cégnek az egyéni vállalkozásról szóló törvény szerinti átalakulását; e) egyéni vállalkozó, mezõgazdasági termelõ halálát, vagy cselekvõképességének elvesztését, feltéve, hogy az egyéni vállalkozói, õstermelõi tevékenységet ea) elhalálozás esetében az özvegy vagy örökös folytatja; illetõleg

8


eb) cselekvõképesség elvesztése esetében az egyéni vállalkozó, mezõgazdasági õstermelõ nevében és javára a törvényes képviselõje folytatja; f) a 8. § (5), (9) és (12) bekezdéseiben említett eseteket. 18. § (1) Az apport [17. § (1) bekezdése], illetõleg a jogutódlás [17. § (2) bekezdése] útján szerzett vagyon (vagyonrész) és vagyoni értékû jog (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: vagyon) tekintetében a szerzõnek a következõ feltételeknek kell egyidejûleg megfelelnie: a) a szerzéskor belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen; b) kötelezettséget vállal arra, hogy a szerzéshez, illetõleg a szerzett vagyonhoz fûzõdõ, az e törvényben szabályozott jogok és kötelezettségek – a (2) bekezdésben említett eltéréssel – a szerzéstõl kezdõdõen jogutódként õt illetik és terhelik; c) sem a szerzéskor, sem azt követõen nincs olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amely természeténél fogva össszeegyeztethetlen lenne a b) pontban említett kötelezettségek teljesítésével, vagy annak csorbítására lenne alkalmas. (2) Az apportálót, illetõleg jogutódlással történõ megszûnés azon esetében, amelyben a jogelõd nem szûnik meg, a jogelõdöt az elévülési idõn belül a szerzõvel együtt egyetemleges felelõsség terheli azon, e törvényben szabályozott kötelezettségek teljesítéséért, amelyek az (1) bekezdés b) pontjában említett vagyonhoz fûzõdõen a szerzésig bezárólag keletkeztek. (3) Ha az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételek bármelyike nem teljesül, az apportra, illetõleg a jogutódlásra vonatkozóan a feltétel nem teljesülésekor a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fûzõdõ joghatás haladéktalanul beáll.

Termék Közösségen belüli beszerzése 19. § A 2. § b) pontja a következõ eseteket foglalja magában: a) terméknek adóalany vagy nem adóalany jogi személy általi beszerzése, feltéve, hogy az értékesítõ olyan adóalanyként jár el, aki (amely) a Közösség azon tagállamában, ahol adóalanyként nyilvántartásba vették, nem részesül e tagállam azon joga szerinti adómentességben, amely tartalmában a közös hozzáadottértékadó-rendszerrõl szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: Héa-irányelv) 282–292. cikkeinek felel meg, és akinek (amelynek) ez a termékértékesítése nem tartozik a 29. és 32. § alkalmazása alá; b) új közlekedési eszköz beszerzése; c) jövedéki terméknek adóalany vagy nem adóalany jogi személy általi beszerzése, feltéve, hogy a beszerzés után jövedékiadó-fizetési kötelezettség keletkezik [a)–c) pontok a továbbiakban együtt: termék Közösségen belüli beszerzése].

1. szám

20. § (1) A 19. § a) pontjától eltérõen nem kell adót fizetni: a) olyan termék Közösségen belüli beszerzése esetében, amely ha belföldön teljesített termékértékesítés lenne, a 103., 104. és 107. §-ok szerint mentes lenne az adó alól; b) használt ingóság [213. § (1) bekezdésének a) pontja], mûalkotás [213. § (1) bekezdésének b) pontja], gyûjteménydarab [213. § (1) bekezdésének c) pontja] vagy régiség [213. § (1) bekezdésének d) pontja] Közösségen belüli beszerzése esetében, feltéve, hogy az értékesítõ viszonteladóként [213. § (1) bekezdésének e) pontja] jár el, aki (amely) egyúttal igazolja, hogy a Közösség azon tagállamában, ahol a termék a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor volt, a terméket e tagállam azon joga szerint úgy adóztatták meg, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv 312–325. cikkeinek; c) használt ingóság, mûalkotás, gyûjteménydarab vagy régiség Közösségen belüli beszerzése esetében, feltéve, hogy az értékesítõ nyilvános árverés szervezõjeként [213. § (1) bekezdésének f) pontja] jár el, aki (amely) egyúttal igazolja, hogy a Közösség azon tagállamában, ahol a termék a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor volt, a terméket e tagállam azon joga szerint úgy adóztatták meg, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv 333–341. cikkeinek; d) olyan termék Közösségen belüli beszerzése esetében – ide nem értve az a)–c) pontokban említett eseteket, valamint a 19. § b) és c) pontjában említett termékek Közösségen belüli beszerzését –, amelynek beszerzõje da) ilyen minõségében mezõgazdasági tevékenységet folytató adóalanyként [197. § (1) bekezdése] jár el; vagy db) olyan adóalany, aki (amely) kizárólag olyan termékértékesítést és szolgáltatásnyújtást teljesít, amelyhez kapcsolódóan adólevonási jog nem illeti meg, ideértve azt is, aki (amely) alanyi adómentességben részesül; vagy dc) nem adóalany jogi személy. (2) Az (1) bekezdés d) pontja abban az esetben alkalmazható, ha a) az adott naptári évben a d) pontban említett termékek Közösségen belüli beszerzése ellenértékének – adó nélkül számított és éves szinten göngyölített – összege nem haladja meg a 10 000 eurónak megfelelõ pénzösszeget, és b) az a) pontban említett feltétel az adott naptári évet megelõzõ naptári évre is teljesült, feltéve, hogy ilyen beszerzések ténylegesen történtek. (3) A (2) bekezdés a) pontjában említett felsõ értékhatárba a Közösség azon tagállamaiban megtérített vagy megtérítendõ ellenérték számít, amelyekben a termék a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor volt. (4) Az (1) bekezdés d) pontjának alkalmazhatósága megszûnik, és nem alkalmazható az olyan termék Közösségen belüli beszerzésére sem, amelynek – adó nélkül számított – ellenértékével a beszerzõ elõször meghaladja a (2) bekezdés a) pontjában említett felsõ értékhatárt.

1. szám


(5) Az (1) bekezdés d) pontjában említett beszerzõ az állami adóhatóságnak tett elõzetes bejelentése alapján dönthet úgy is, hogy nem az (1) bekezdést, hanem a 19. § a) pontját – az ott meghatározottak szerint – alkalmazza. (6) Az a beszerzõ, aki (amely) élt az (5) bekezdésben említett választási jogával, attól a választása évét követõ második naptári év végéig nem térhet el. 21. § (1) Termék Közösségen belüli beszerzése a termék felett a tulajdonosként való rendelkezés olyan megszerzése, függetlenül attól, hogy a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítõ, akár a beszerzõ vagy – bármelyikük javára – más végzi, amelyben a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor a Közösség más tagállamában van, mint ahol az a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor volt. (2) Abban az esetben, ha a terméknek adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személy általi beszerzése úgy történik, hogy ez a személy a terméket a Közösség területén kívül adja fel küldeményként vagy fuvarozza el, és a termék küldeménykénti megérkezése vagy a fuvarozás befejezése a Közösség más tagállamában van, mint ahol a termék importjának teljesítési helye, ez utóbbi tagállamot úgy kell tekinteni, mint ahol a termék a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor volt. (3) Abban az esetben, ha a (2) bekezdés szerint a termék importjának teljesítési helye belföld, az importáló jogosult az általa ilyen jogcímen megfizetett adó visszatéríttetésére, amennyiben igazolja, hogy a Közösség azon tagállamában, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor volt, megfizette az adót a termék Közösségen belüli beszerzése után e tagállam joga szerint. 22. § (1) Termék Közösségen belüli ellenérték fejében teljesített beszerzése [2. § b) pontja] az is, ha az adóalany a vállalkozása tulajdonában tartott termékét továbbítja, vagy bizományba átvett terméket továbbít belföldre vállalkozásának szükségleteire, amelyet a Közösség más tagállamában termel ki, állít elõ, munkál meg, vásárol, illetõleg szerez be – a 19. § értelmében – ott, vagy importál oda, és a terméket ebbõl a tagállamból maga vagy – javára – más adja fel küldeményként vagy fuvarozza el. (2) Az (1) bekezdéshez fûzõdõ joghatás nem áll be, ha a továbbításra fordított esetben, mint 12. § (1) bekezdése szerinti termékértékesítésre a 12. § (2) bekezdése lenne alkalmazandó az ott meghatározott feltételek szerint. (3) Ha az (1) bekezdés szerinti esetben az adóalany a terméket belföldön fenntartott vevõi készlete céljára továbbítja, a (2) bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az (1) bekezdéshez fûzõdõ joghatás akkor nem áll be, ha a) a termék továbbítóját ezzel összefüggésben belföldön adóalanyként nem vették nyilvántartásba, valamint

9

b) a vevõi készletbõl terméket beszerzõ olyan belföldön nyilvántartásba vett adóalany, akinek (amelynek) nincs olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amely természeténél fogva összeegyeztethetetlen lenne az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítésével, vagy annak csorbítására lenne alkalmas. (4) Ha a (2) bekezdésben hivatkozottak szerint az ott, illetõleg a (3) bekezdésben meghatározott feltételek bármelyike nem teljesül, a feltétel nem teljesülésekor az (1) bekezdéshez fûzõdõ joghatás haladéktalanul beáll. (5) A (3) bekezdés szerinti esetben az (1) bekezdéshez fûzõdõ joghatás a vevõi készletbõl terméket beszerzõre áll be. 23. § Szintén termék Közösségen belüli ellenérték fejében teljesített beszerzése, ha a Magyar Köztársaság Észak-atlanti Szerzõdésbeli tagságával összefüggésben terméket továbbítanak belföldre, amelyet a honvédelemért felelõs miniszter által vezetett minisztérium, a Magyar Honvédség, és ezek polgári állománya részére a Közösség más tagállamában – nem az ott érvényes általános adózási szabályok szerint – szereznek be, feltéve, hogy a termékre – annak importja esetében – nem vonatkozna a 93. § (1) bekezdésének h) pontja szerinti adómentesség.

Termék importja 24. § (1) Termék importja: olyan terméknek a Közösség területére történõ behozatala vagy egyéb módon való bejuttatása, amely – az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés (a továbbiakban: Szerzõdés) 24. cikkének értelmében – nincs szabad forgalomban. (2) Termék importja az is, ha a szabad forgalomban levõ terméket a Közösség vámterületének azon területrészérõl hozzák be, vagy egyéb módon juttatják be a Közösség más területére, amely területrész e törvény alkalmazásában harmadik állam területével esik egy tekintet alá.

II. Fejezet TELJESÍTÉS HELYE 1. alfejezet Teljesítés helye termék értékesítése esetében Általános szabály 25. § Abban az esetben, ha a terméket küldeményként nem adják fel vagy nem fuvarozzák el, a termék értékesítésének teljesítési helye az a hely, ahol a termék az értékesítés teljesítésekor ténylegesen van.

10

PÉNZÜGYI KÖZLÖNY Különös szabályok

26. § Abban az esetben, ha a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítõ, akár a beszerzõ vagy – bármelyikük javára – más végzi, a termék értékesítésének teljesítési helye az a hely, ahol a termék – a beszerzõ nevére szóló rendeltetéssel – a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor van. 27. § (1) Abban az esetben, ha a terméket többször értékesítik oly módon, hogy azt közvetlenül a sorban elsõ értékesítõtõl a sorban utolsó beszerzõ nevére szóló rendeltetéssel adják fel küldeményként vagy fuvarozzák el, a 26. § kizárólag egy termékértékesítésre alkalmazható. (2) Ha az (1) bekezdésben említett esetben van a sorban olyan beszerzõ, aki (amely) egyúttal értékesítõként a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását maga vagy – javára – más végzi, az ellenkezõ bizonyításáig úgy kell tekinteni, mint aki (amely) a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását beszerzõként végzi, illetõleg arra másnak, beszerzõként adott megrendelést. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott termékértékesítések közül azokra, amelyek a) megelõzik azt a termékértékesítést, amelynek teljesítési helye megállapítására a 26. § alkalmazandó, a teljesítési helye az a hely, ahol a termék – a beszerzõ nevére szóló rendeltetéssel – a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor van; b) követik azt a termékértékesítést, amelynek teljesítési helye megállapítására a 26. § alkalmazandó, a teljesítési helye az a hely, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van. 28. § A 26. §-tól eltérõen, ha a termék a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor a Közösség területén kívül van, az importáló általi termékértékesítés teljesítési helye a Közösség azon tagállama, ahol a termék importja teljesül. 29. § (1) Abban az esetben, ha a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását az értékesítõ maga, illetõleg – javára – más végzi, és az értékesítés eredményeként a termék a Közösség más tagállamában van, mint ahol az a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor volt, a 26. és 28. §-tól eltérõen a termék értékesítésének teljesítési helye az a hely, ahol a termék – a beszerzõ nevére szóló rendeltetéssel – a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van, feltéve, hogy a) a termék értékesítése aa) olyan adóalany vagy nem adóalany jogi személy részére történik, akinek (amelynek) e beszerzése, mint termék Közösségen belüli beszerzése után a 20. § (1) bekezdésének a) és d) pontja értelmében nem kell adót fizetnie; vagy

1. szám

ab) nem adóalany személy, szervezet részére történik; továbbá b) az értékesített termék: ba) nem új közlekedési eszköz; illetõleg bb) nem szolgál felvagy összeszerelés tárgyául, függetlenül attól, hogy azt kíséri-e próbaüzem, vagy nem. (2) Ha a termék a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor a Közösség területén kívül volt, és a termék küldeménykénti megérkezése vagy a fuvarozás befejezése a Közösség más tagállamában van, mint ahol a termék importjának teljesítési helye, az (1) bekezdés alkalmazásában ez utóbbi tagállamot úgy kell tekinteni, mint ahol a termék a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor volt. 30. § (1) A 29. §-t nem kell alkalmazni azokra a termékértékesítésekre, amelyek esetében a terméket a Közösség ugyanazon más tagállamába szóló rendeltetéssel adják fel küldeményként vagy fuvarozzák el, és ez a tagállam megegyezik a Közösség azon tagállamával, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van, feltéve, hogy a következõ feltételek együttesen teljesülnek: a) az értékesített termék nem jövedéki termék, b) az adott naptári évben az a) pontban említett termékek 29. § szerinti értékesítésébõl származó ellenérték – adó nélkül számított és göngyölített összege – nem haladja meg a Közösség e tagállamában megállapított felsõ értékhatárt, c) a b) pontban említett feltétel az adott naptári évet megelõzõ naptári évre is teljesült, amennyiben ilyen értékesítések ténylegesen történtek. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett felsõ értékhatár a Magyar Köztársaság esetében 35 000 eurónak megfelelõ pénzösszeg. (3) Az (1) bekezdés alkalmazhatósága megszûnik, és nem alkalmazható arra a termékértékesítésre sem, amelynek – adó nélkül számított – ellenértékével az adóalany elõször meghaladja az (1) bekezdés b) pontjában említett felsõ értékhatárt. (4) Az adóalany az (1) bekezdésben említett esetben arra a termékértékesítésére, amelynél a termék a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor belföldön van, az állami adóhatóságnak tett elõzetes bejelentése alapján dönthet úgy is, hogy nem az (1) bekezdést, hanem a 29. §-t – az ott meghatározottak szerint – alkalmazza. (5) Az az adóalany, aki (amely) élt a (4) bekezdésben említett választási jogával, attól a választása évét követõ második naptári év végéig nem térhet el. 31. § A 29. és 30. § nem alkalmazható a használt ingóság, mûalkotás, gyûjteménydarab és régiség értékesítésére,

1. szám


feltéve, hogy azokra e törvény rendelkezéseit a XVI. fejezetben meghatározott eltérésekkel alkalmazzák. 32. § Abban az esetben, ha a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítõ, akár a beszerzõ vagy – bármelyikük javára – más végzi, és az értékesített termék olyan felvagy összeszerelés tárgyául szolgál, amelyet az értékesítõ maga vagy – javára – más végez, függetlenül attól, hogy azt kíséri-e próbaüzem vagy nem, a termék értékesítésének teljesítési helye az a hely, ahol a termék felvagy összeszerelése, illetõleg annak üzembe helyezése történik. 33. § (1) Abban az esetben, ha a termék értékesítése vasúti, vízi vagy légi közlekedési eszközön történik, és az a Közösség területén végzett személyszállítás tartama alatt teljesül, a termék értékesítésének teljesítési helye az a hely, ahol a személyszállítás indulási helye van. (2) E § alkalmazásában a) Közösség területén végzett személyszállítás: az a személyszállítás, amelynél az indulási és az érkezési hely egyaránt a Közösség területén van, és ez idõ alatt a Közösség területén kívül nincs megállási hely; b) személy szállításának indulási helye: az elsõ beszállási pont a Közösség területén, függetlenül attól, hogy azt megelõzõen a Közösség területén kívül volt-e megállási hely vagy nem; c) személy szállításának érkezési helye: az utolsó kiszállási pont a Közösség területén, függetlenül attól, hogy azt követõen a Közösség területén kívül van-e megállási hely vagy nem. (3) Menettérti személyszállítás esetében az oda- és visszautazás külön-külön, önálló személyszállításnak tekintendõ. 34. § (1) Abban az esetben, ha adóalany-kereskedõ részére a) gáz értékesítése földgázcsõvezeték-hálózaton keresztül, vagy b) villamos energia értékesítése történik, a termék értékesítésének teljesítési helye az a hely, ahol az adóalany-kereskedõ gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van. (2) E § alkalmazásában adóalany-kereskedõ az, aki (amely) gáz vagy villamos energia továbbértékesítésével fõtevékenységként foglalkozik, és akinek (amelynek) saját felhasználása (fogyasztása) ezekbõl a termékekbõl elhanyagolható mértékû. 35. § (1) Abban az esetben, ha a 34. §-ban említett feltételek bármelyike nem teljesül, a gáz földgázcsõvezeték-hálózaton keresztüli vagy a villamos energia értékesítésének teljesítési helye az a hely, ahol a beszerzõ ezeket a termékeket ténylegesen felhasználja (elfogyasztja).

11

(2) Amennyiben a beszerzõ a gázt vagy a villamos energiát egészben vagy részben nem használja fel (nem fogyasztja el), az (1) bekezdés alkalmazásában a fel nem használt (el nem fogyasztott) gáz vagy villamos energia tényleges felhasználási (elfogyasztási) helyének azt a helyet kell tekinteni, ahol a beszerzõ gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig azt a helyet, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van. 2. alfejezet Teljesítés helye szolgáltatás nyújtása esetében Általános szabály 36. § Szolgáltatás nyújtása esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.

Különös szabályok 37. § (1) Abban az esetben, ha közvetítõ valamely ügyletet – a 41., 44. és 46. §-okban meghatározott esetek kivételével – más nevében és javára közvetít, a közvetítõi szolgáltatás nyújtásának teljesítési helye az a hely, ahol a közvetített ügylet teljesítési helye van. (2) Az (1) bekezdéstõl eltérõen, ha a közvetítõi szolgáltatás igénybevevõje a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adóalany, mint ahol a közvetített ügylet teljesítési helye van, a közvetítõi szolgáltatás nyújtásának teljesítési helye a Közösség azon tagállama, ahol ezzel öszszefüggésben a közvetítõi szolgáltatás igénybevevõjét adóalanyként nyilvántartásba vették. 38. § (1) Ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások nyújtása esetében a teljesítés helye az a hely, ahol az ingatlan van. (2) Az (1) bekezdésben említett ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások körébe különösen beletartoznak: az ingatlanközvetítõi és -szakértõi szolgáltatások, valamint az építési munkák végzésének elõkészítésére és összehangolására irányuló szolgáltatások. 39. § Személy szállítása, termék fuvarozása esetében a teljesítés helye az az útvonal, amelyet a szolgáltatás nyújtása során ténylegesen megtesznek. 40. § (1) A 39. §-tól eltérõen, ha a terméket a Közösségen belül fuvarozzák, a teljesítés helye az a hely, ahol a termék fuvarozásának indulási helye van. (2) Az (1) bekezdéstõl eltérõen, ha a termék fuvarozásának igénybevevõje a Közösség más tagállamában nyilvántar-

12


tásba vett adóalany, mint ahol a termék fuvarozásának indulási helye van, a termék fuvarozásának teljesítési helye a Közösség azon tagállama, ahol ezzel összefüggésben a termék fuvarozásának igénybevevõjét adóalanyként nyilvántartásba vették. (3) A termék Közösségen belüli fuvarozása a fuvarozás minden olyan formáját és módját magában foglalja, amelyben az indulási hely és az érkezési hely a Közösség egymástól eltérõ tagállamában van. (4) Termék Közösségen belüli fuvarozása az is, ha a termék fuvarozásának indulási és érkezési helye a Közösség ugyanazon tagállamában van, de az közvetlenül egy másik, ugyanannak a terméknek a fuvarozásához kapcsolódik, amelynél viszont az indulási és az érkezési hely a Közösség egymástól eltérõ tagállamában van. (5) E § alkalmazásában a) termék fuvarozásának indulási helye: az a hely, ahol a termék fuvarozása ténylegesen megkezdõdik, ide nem értve azt az útszakaszt, amely a fuvarozandó termék berakodásának helyéig tart; b) termék fuvarozásának érkezési helye: az a hely, ahol a termék fuvarozása ténylegesen befejezõdik. 41. § (1) Abban az esetben, ha közvetítõ a termék Közösségen belüli fuvarozását más nevében és javára közvetíti, a közvetítõi szolgáltatás nyújtásának teljesítési helye az a hely, ahol a termék fuvarozásának indulási helye van. (2) Az (1) bekezdéstõl eltérõen, ha a közvetítõi szolgáltatás igénybevevõje a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adóalany, mint ahol a termék fuvarozásának indulási helye van, a közvetítõi szolgáltatás nyújtásának teljesítési helye a Közösség azon tagállama, ahol ezzel összefüggésben a közvetítõi szolgáltatás igénybevevõjét adóalanyként nyilvántartásba vették. 42. § (1) A következõ szolgáltatások nyújtása esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatást ténylegesen teljesítik: a) kulturális, mûvészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sportszolgáltatások, továbbá más, ezekhez hasonló szolgáltatások, ideértve ezek szervezését is, valamint az elõbbiekhez járulékosan kapcsolódó szolgáltatások; b) személy szállításához, illetõleg termék fuvarozásához járulékosan kapcsolódó szolgáltatások; c) szakértõi értékelés, amely közvetlenül termékre – ide nem értve az ingatlant – irányul; d) terméken – ide nem értve az ingatlant – végzett munka. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett személy szállításához, illetõleg termék fuvarozásához járulékosan kapcsolódó szolgáltatások körébe tartozik a be-, ki- és átrakodás is.

1. szám

43. § A 42. §-tól eltérõen, ha a termék Közösségen belüli fuvarozásához járulékosan kapcsolódó szolgáltatás igénybevevõje a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adóalany, mint ahol azt ténylegesen teljesítik, a termék Közösségen belüli fuvarozásához járulékosan kapcsolódó szolgáltatás nyújtásának teljesítési helye a Közösség azon tagállama, ahol ezzel összefüggésben a termék Közösségen belüli fuvarozásához járulékosan kapcsolódó szolgáltatás igénybevevõjét adóalanyként nyilvántartásba vették. 44. § (1) Abban az esetben, ha közvetítõ a termék Közösségen belüli fuvarozásához járulékosan kapcsolódó szolgáltatás nyújtását más nevében és javára közvetíti, a közvetítõi szolgáltatás nyújtásának teljesítési helye az a hely, ahol a termék Közösségen belüli fuvarozásához járulékosan kapcsolódó szolgáltatást ténylegesen teljesítik. (2) Az (1) bekezdéstõl eltérõen, ha a közvetítõi szolgáltatás igénybevevõje a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adóalany, mint ahol a termék Közösségen belüli fuvarozásához járulékosan kapcsolódó szolgáltatást ténylegesen teljesítik, a közvetítõi szolgáltatás nyújtásának teljesítési helye a Közösség azon tagállama, ahol ezzel összefüggésben a közvetítõi szolgáltatás igénybevevõjét adóalanyként nyilvántartásba vették. 45. § (1) A 42. §-tól eltérõen, ha a 42. § (1) bekezdésének c) és d) pontjában említett szolgáltatás igénybevevõje a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adóalany, mint ahol azt ténylegesen teljesítik, a 42. § (1) bekezdésének c) és d) pontjában említett szolgáltatás nyújtásának teljesítési helye a Közösség azon tagállama, ahol ezzel összefüggésben a 42. § (1) bekezdésének c) és d) pontjában említett szolgáltatás igénybevevõjét adóalanyként nyilvántartásba vették. (2) Az (1) bekezdés abban az esetben alkalmazható, ha a 42. § (1) bekezdésének c) és d) pontjában említett szolgáltatással érintett terméket küldeményként feladják, vagy elfuvarozzák a Közösség azon tagállamából, ahol a 42. § (1) bekezdésének c) és d) pontjában említett szolgáltatást ténylegesen teljesítették. 46. § (1) Az e §-ban meghatározott szolgáltatások nyújtásánál a teljesítés helye az a hely, ahol ezzel összefüggésben a) a szolgáltatást igénybevevõ adóalany gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van, feltéve, hogy ez más államban van, mint amely államban a szolgáltatást nyújtó adóalany telepedett le gazdasági céllal, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van; b) a szolgáltatás igénybevevõje letelepedett, letelepedés hiányában pedig, ahol lakóhelye vagy szokásos

1. szám


tartózkodási helye van, feltéve, hogy ez a Közösség területén kívül van. (2) Az e § alkalmazása alá tartozó szolgáltatások a következõk: a) szellemi alkotásokhoz fûzõdõ jogok, továbbá más, ezekhez hasonló jogok idõleges vagy végleges átengedése; b) reklámszolgáltatások; c) tanácsadási, ügyvédi, számviteli, adóügyi, számítástechnikai, fordítói és tolmácsolási szolgáltatások, továbbá más, ezekhez hasonló szolgáltatások, ideértve – a (4) bekezdésben meghatározott feltétellel – a mérnöki szolgáltatást is; d) adatok feldolgozása és információk közlése; e) banki, biztosítási, viszontbiztosítási és egyéb pénzügyi szolgáltatások, kivéve a széfügyletet; f) munkaerõ kölcsönzése, kirendelése, illetõleg személyzet rendelkezésre bocsátása; g) termék – ide nem értve az ingatlant és a közlekedési eszközök bármely fajtáját – bérbeadása; h) földgázcsõvezeték- és villamosenergiaelosztó-hálózatokhoz való csatlakozás biztosítása, valamint a hálózatokon keresztüli földgáz- és villamosenergia-továbbítás biztosítása, továbbá más, ezekhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások; i) telekommunikációs szolgáltatások; j) rádiós és televíziós mûsorszolgáltatások; k) elektronikus úton nyújtott szolgáltatások. (3) E § alkalmazandó abban az esetben is, ha a) kötelezettségvállalás történik valamely üzleti vagy hivatásszerûen folytatott tevékenység egészbeni vagy részbeni abbahagyására, illetõleg valamely (2) bekezdés alá tartozó jog gyakorlásától való idõleges vagy végleges tartózkodásra; b) közvetítõ az a) pont vagy a (2) bekezdés alá tartozó szolgáltatás nyújtását más nevében és javára közvetíti, a közvetítõi szolgáltatás nyújtására. (4) E § a mérnöki szolgáltatásra abban az esetben alkalmazható, ha az jellegadó tartalma alapján nem tartozik a 38. § és a 42. § (1) bekezdésének a), c) és d) pontja alá. (5) E § alkalmazásában elektronikus úton nyújtott szolgáltatás különösen: a) elektronikus tárhely rendelkezésre bocsátása, honlap tárolása és üzemeltetése, valamint számítástechnikai eszköz és program távkarbantartása, b) szoftver rendelkezésre bocsátása és frissítése, c) kép, szöveg és egyéb információ rendelkezésre bocsátása, valamint adatbázis elérhetõvé tétele, d) zene, film és játék – ideértve a szerencsejátékot is – rendelkezésre bocsátása, valamint politikai, kulturális, mûvészeti, tudományos, sport és szórakoztatási célú mûsorszolgáltatás, illetõleg ilyen célú események közvetítése, sugárzása, e) távoktatás, feltéve, hogy a szolgáltatás nyújtása és igénybevétele globális információs hálózaton keresztül történik. A szolgál-

13

tatás nyújtója és igénybevevõje közötti, ilyen hálózaton keresztüli kapcsolat felvétele és tartása – ideértve az ajánlat tételét és elfogadását is – azonban önmagában még nem elektronikus úton nyújtott szolgáltatás. 47. § Abban az esetben, ha a 46. § (2) bekezdésének k) pontjában említett szolgáltatás igénybevevõje olyan nem adóalany, aki (amely) a Közösség valamely tagállamában telepedett le, letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van a Közösség valamely tagállamában, és az elõzõekben említett szolgáltatást nyújtó adóalany gazdasági céllal a Közösség területén kívül telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van a Közösség területén kívül, a 46. § (2) bekezdésének k) pontjában említett szolgáltatás nyújtásának teljesítési helye a Közösség azon tagállama, ahol a szolgáltatást igénybevevõ nem adóalany letelepedett, letelepedés hiányában pedig, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van. 48. § Abban az esetben, ha a 46. § (2) bekezdésének i) és j) pontjában említett szolgáltatás igénybevevõje olyan nem adóalany, aki (amely) a Közösség valamely tagállamában telepedett le, letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van a Közösség valamely tagállamában, és az elõzõekben említett szolgáltatást nyújtó adóalany gazdasági céllal a Közösség területén kívül telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van a Közösség területén kívül, a 46. § (2) bekezdésének i) és j) pontjában említett szolgáltatás nyújtásának teljesítési helye a Közösség azon tagállama, ahol a szolgáltatást igénybevevõ nem adóalany letelepedett, letelepedés hiányában pedig, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van, feltéve, hogy a tényleges igénybevétel vagy egyébként a vagyoni elõny szerzése a Közösség e tagállamában van. 49. § Külön jogszabály rendelkezhet úgy is, hogy a 46. § (2) bekezdésében, illetõleg a 46. § (3) bekezdésében felsorolt szolgáltatások, valamint a közlekedési eszközök bérbeadása esetében a teljesítés helye a) belföld legyen, amennyiben e törvény rendelkezései szerint a teljesítés helye a Közösség területén kívül esne, de a tényleges igénybevétel vagy egyébként a vagyoni elõny szerzése belföldön van, illetõleg b) a Közösség területén kívül legyen, amennyiben e törvény rendelkezései szerint a teljesítés helye belföldre esne, de a tényleges igénybevétel vagy egyébként a vagyoni elõny szerzése a Közösség területén kívül van, feltéve, hogy a külön jogszabályi rendelkezéssel a kettõs adóztatás, illetõleg a nem adóztatás elkerülhetõ. E rendelkezés azonban nem alkalmazandó a 46. § (2) bekezdésének k) pontja alá tartozó szolgáltatásokra, ha ezeket nem adóalany részére nyújtják, továbbá e szolgáltatások közvetítésére.

14

PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 3. alfejezet

Teljesítés helye termék Közösségen belüli beszerzése esetében Általános szabály 50. § Termék Közösségen belüli beszerzése esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a termék – a beszerzõ nevére szóló rendeltetéssel – a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van. Különös szabályok 51. § (1) Az 50. § sérelme nélkül a 19. § a) pontjában említett esetben a teljesítés helye a Közösség azon tagállama, amely a beszerzõnek adószámot adott, és a beszerzõ a termék Közösségen belüli beszerzésekor ezt az adószámot használta, amennyiben a beszerzõ nem igazolja, hogy ilyen személyként a Közösség azon másik tagállamában, ahol a termék Közösségen belüli beszerzése az 50. § szerint teljesült, az adót – az utóbb említett tagállam joga szerint – megfizette. (2) Ha a beszerzõ a Közösség azon másik tagállamában, ahol a termék Közösségen belüli beszerzése az 50. § szerint teljesült, köteles adót fizetni az adott tagállam joga szerint, és az (1) bekezdés értelmében belföldön is fizetett adót a termék Közösségen belüli beszerzése után, az adó alapját a 79. § (2) bekezdése szerint csökkentheti. 52. § Az 51. § (1) bekezdése nem alkalmazható arra a termék Közösségen belüli beszerzésére, amelynek a teljesítési helye az 50. § szerint belföld, feltéve, hogy a) a beszerzett termék a beszerzõ olyan további, belföldön teljesített termékértékesítéséhez szükséges, amelynél a címzett a 141. § szerint adófizetésre kötelezett, valamint b) a beszerzõ az adózás rendjérõl szóló törvényben (a továbbiakban: Art.) meghatározott összesítõnyilatkozat-tételi kötelezettségének eleget tett.

1. szám

a) vámjogi helyzete a 111. § (1) bekezdésének a) és b) pontja szerint alakul, vagy b) a 111. § (1) bekezdésének c) pontjában említett eljárások hatálya alatt áll, vagy c) teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatali eljárás hatálya alatt áll, vagy d) külsõ közösségi árutovábbítási eljárás hatálya alatt áll, a termék importjának teljesítési helye a Közösség azon tagállama, ahol a termék a) pontban említett vámjogi helyzete megszûnik, a b)–d) pontokban említett esetekben pedig, ahol a termék az ott meghatározott eljárások hatálya alól kikerül. (2) Az (1) bekezdés megfelelõen alkalmazandó abban az esetben is, ha a 24. § (2) bekezdése szerint importált termék belsõ közösségi árutovábbítási eljárás hatálya alatt áll.

III. Fejezet ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG KELETKEZÉSE, FIZETENDÕ ADÓ MEGÁLLAPÍTÁSA Általános szabályok 55. § (1) Az adófizetési kötelezettséget annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerûen megvalósul (a továbbiakban: teljesítés). (2) Az (1) bekezdéshez fûzõdõ joghatás beáll abban az esetben is, ha teljesítés hiánya ellenére számlakibocsátás történik. A joghatás a számlán a termék értékesítõjeként, szolgáltatás nyújtójaként szereplõ személyre, szervezetre áll be, kivéve, ha kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a számlakibocsátás ellenére teljesítés nem történt, vagy ha teljesítés történt ugyan, de azt más teljesítette. 56. § A fizetendõ adót – ha e törvény másként nem rendelkezik – a teljesítéskor kell megállapítani.

4. alfejezet Teljesítés helye termék importja esetében Általános szabály 53. § Termék importja esetében a teljesítés helye a Közösség azon tagállama, ahol a termék a Közösség területére történõ behozatalakor vagy egyéb módon való bejuttatásakor van. Különös szabályok 54. § (1) Az 53. §-tól eltérõen, ha a termék a 24. § (1) bekezdése értelmében nincs szabad forgalomban, és

Termék értékesítésére és szolgáltatás nyújtására vonatkozó különös szabályok 57. § Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha az ügylet tárgya természetben osztható és a részteljesítésnek egyéb akadálya nincs, a részteljesítés is teljesítés. 58. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a felek részletfizetésben vagy határozott idõre szóló elszámolásban állapodtak meg, teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik.

1. szám


(2) Abban az esetben, ha az az idõszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, tartamában meghaladja a 12 hónapot, az (1) bekezdéstõl függetlenül – idõarányos részteljesítésként – teljesítés a tizenkettedik hónap utolsó napja is. (3) E § nem alkalmazható a termék 10. § a) pontja szerinti értékesítésére. 59. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megelõzõen pénz vagy készpénzhelyettesítõ fizetési eszköz formájában ellenértékbe beszámítható vagyoni elõnyt juttatnak (a továbbiakban: elõleg), a fizetendõ adót az elõleg jóváírásakor, kézhezvételekor kell megállapítani. (2) A jóváírt, kézhez vett elõleget úgy kell tekinteni, mint amely a fizetendõ adó arányos összegét is tartalmazza. 60. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha adófizetésre a terméket beszerzõ, szolgáltatást igénybevevõ adóalany kötelezett, a fizetendõ adót a) az ügylet teljesítését tanúsító számla kézhezvételekor, vagy b) az ellenérték megtérítésekor, vagy c) a teljesítést követõ hónap tizenötödik napján kell megállapítani. (2) Az (1) bekezdésben felsoroltak közül az alkalmazandó, amely a leghamarabb következik be. (3) Az (1) bekezdésben említett adófizetésre kötelezettõl, ha a teljesítés és a fizetendõ adó – (2) bekezdés szerinti – megállapítása között a) az e törvényben szabályozott jogállásában olyan változás történik, amelynek eredményeként tõle adófizetés nem lenne követelhetõ, vagy b) tartozását ellenérték fejében átvállalják, a fizetendõ adót – a (2) bekezdéstõl eltérõen – az a) pontban említett esetben a jogállás-változást megelõzõ napon, a b) pontban említett esetben pedig a tartozás átvállalásakor kell megállapítani. (4) E § egyéb rendelkezéseitõl függetlenül a fizetendõ adót az (1) bekezdés c) pontja szerint kell megállapítani arra a termékértékesítésre is, amely a 89. §-ban meghatározott feltételekkel mentes az adó alól azzal az eltéréssel, hogy ha az ügylet teljesítését tanúsító számla kibocsátása a teljesítést követõ hónap tizenötödik napjához képest hamarabb történik, a fizetendõ adót az ügylet teljesítését tanúsító számla kibocsátásakor kell megállapítani. 61. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha az ellenérték megtérítése pénzzel, készpénz-helyettesítõ fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítõ eszközzel történik, a teljesítésre kötelezett adóalany, aki (amely) a) nyilvántartását az egyszeres könyvvezetés szabályai szerint vezeti, vagy csak a bevételeirõl köteles nyilvántartást vezetni, vagy

15

b) nyilvántartási kötelezettségének – a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségérõl szóló jogszabály szerint – módosított teljesítési szemléletben tesz eleget, a fizetendõ adót legkésõbb az ellenérték megfizetésekor állapíthatja meg. (2) Ha az ellenérték megfizetése részletekben történik, a fizetendõ adót a részlet megfizetésekor, legalább a megfizetett részlet erejéig kell megállapítani. (3) Ha az ellenértéket a teljesítéstõl számított negyvenötödik napig egészben vagy részben nem fizették meg, az (1) és (2) bekezdéstõl eltérõen a fizetendõ adót az elõzõekben említett határidõ lejártát követõ napon, a meg nem fizetett ellenértékre is meg kell állapítani. (4) Az (1) bekezdésben említett adóalanytól, ha a teljesítés és a fizetendõ adó – (1)–(3) bekezdések szerinti – megállapítása között a) az e törvényben szabályozott jogállásában olyan változás történik, amelynek eredményeként tõle adófizetés nem lenne követelhetõ, vagy b) követelését ellenérték fejében engedményezi, vagy c) a kettõs könyvvezetés szabályaira tér át, a fizetendõ adót – az (1)–(3) bekezdésektõl eltérõen – az a) pontban említett esetben a jogállásváltozást megelõzõ napon, a b) pontban említett esetben a követelés engedményezésekor, a c) pontban említett esetben pedig a nyitómérleg fordulónapján kell megállapítani. (5) Annak a teljesítésre kötelezett adóalanynak, aki (amely) a kettõs könyvvezetés szabályairól tér át az (1) bekezdésben említett nyilvántartási módok valamelyikére, azon termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása esetében, amelynél a teljesítés megelõzi a mérleg fordulónapját, fizetendõ adót újólag nem kell megállapítania, még abban az esetben sem, ha az ellenértéket egészben vagy részben a mérleg fordulónapján vagy azt követõen fizették meg.

Termék Közösségen belüli beszerzésére vonatkozó különös szabályok 62. § Termék Közösségen belüli beszerzése esetében a teljesítés megállapítására e törvény azon rendelkezéseit kell alkalmazni, amelyek az ahhoz hasonló termékértékesítésre lennének alkalmazandók. 63. § (1) Termék Közösségen belüli beszerzése esetében a fizetendõ adót az ügylet teljesítését tanúsító számla kibocsátásakor, de legkésõbb a teljesítést követõ hónap tizenötödik napján kell megállapítani. (2) Termék Közösségen belüli beszerzése esetében az adófizetésre kötelezettõl, ha a teljesítés és a fizetendõ adó – (1) bekezdés szerinti – megállapítása között a) az e törvényben szabályozott jogállásában olyan változás következik be, amelynek eredményeként tõle adófizetés nem lenne követelhetõ, vagy

16


b) tartozását ellenérték fejében átvállalják, a fizetendõ adót – az (1) bekezdéstõl eltérõen – az a) pontban említett esetben a jogállás-változást megelõzõ napon, a b) pontban említett esetben pedig a tartozás átvállalásakor kell megállapítani.

Termék importjára vonatkozó különös szabályok 64. § (1) Az 54. §-ban említett esetekben teljesítés a termék ott meghatározott vámjogi helyzetének [54. § (1) bekezdésének a) pontja] megszûnése, illetõleg a termék ott meghatározott eljárások [54. § (1) bekezdésének b)–d) pontjai] hatálya alóli kikerülése. (2) Az (1) bekezdéstõl eltérõen, ha az importált termék vámköteles, illetõleg mezõgazdasági lefölözés vagy más, a közösségi politika keretében meghatározott kötelezõ jellegû befizetés hatálya alá tartozik, a teljesítésre és a fizetendõ adó megállapítására az elõzõekben említett kötelezõ jellegû befizetésekre e vonatkozásban meghatározott jogi rendelkezéseket kell alkalmazni. (3) Abban az esetben, ha az importált termék a (2) bekezdésben említett kötelezõ jellegû befizetések egyikének hatálya alá sem tartozik, a teljesítésre és a fizetendõ adó megállapítására a vámra e vonatkozásban meghatározott jogi rendelkezéseket alkalmazni.

IV. Fejezet ADÓ ALAPJA Adó alapja termék értékesítése és szolgáltatás nyújtása esetében 65. § Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapja – ha e törvény másként nem rendelkezik – a pénzben kifejezett ellenérték, amelyet a jogosult kap vagy kapnia kell akár a termék beszerzõjétõl, szolgáltatás igénybevevõjétõl, akár harmadik féltõl, ideértve a támogatások bármely olyan formáját is, amely a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának árát (díját) közvetlenül befolyásolja. 66. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha az ellenérték nem pénzben kifejezett, és megtérítése sem pénzzel, készpénz-helyettesítõ fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítõ eszközzel történik, hanem termék értékesítésével, szolgáltatás nyújtásával, mindkét ügyletet önállóan kell figyelembe venni azzal, hogy az egyik a másiknak az ellenértéke. (2) Az adó alapját pénzben kifejezve, a termék, szolgáltatás szokásos piaci árán kell megállapítani.

1. szám

67. § (1) Az ellenérték helyett a szokásos piaci ár az adó alapja abban az esetben, ha a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása nem független felek között történik, feltéve, hogy a) az ellenérték aránytalanul magas a termék, szolgáltatás szokásos piaci árához képest, és a termék értékesítõjét, szolgáltatás nyújtóját egyébként az adólevonási jog nem egészben illeti meg; b) az ellenérték aránytalanul alacsony a termék, szolgáltatás szokásos piaci árához képest, és a termék beszerzõjét, szolgáltatás igénybevevõjét az adólevonási jog nem egészben illeti meg; c) az ellenérték aránytalanul alacsony a termék, szolgáltatás szokásos piaci árához képest, és a termék értékesítõjét, szolgáltatás nyújtóját az adólevonási jog nem egészben illeti meg, valamint a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása a 85. § (1) bekezdése, 86. § (1) bekezdése és 87. §-a szerint mentes az adó alól. (2) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó, ha az ellenértéket kötelezõ erõvel jogszabály határozza meg, vagy ha az ellenérték megállapítása jogszabályi rendelkezések kötelezõ erejû alapulvételével történik. 68. § A 11. és 12. §-ban említett esetekben az adó alapja a termék vagy az ahhoz hasonló termék beszerzési ára, ilyen ár hiányában pedig a teljesítéskor megállapított elõállítási értéke. 69. § A 14. §-ban említett esetekben az adó alapja az a pénzben kifejezett összeg, amely a szolgáltatás nyújtójánál a teljesítés érdekében kiadásként felmerül. 70. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába beletartoznak: a) az adók, vámok, illetékek, járulékok, hozzájárulások, lefölözések és más, kötelezõ jellegû befizetések, kivéve magát az e törvényben szabályozott adót; b) a felmerült járulékos költségek, amelyeket a termék értékesítõje, szolgáltatás nyújtója hárít át a termék beszerzõjére, szolgáltatás igénybevevõjére, így különösen: a bizománnyal, egyéb közvetítéssel, csomagolással, fuvarozással és biztosítással összefüggõ díjak és költségek. (2) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazandó abban az esetben is, ha a járulékos díj és költség áthárítása külön megállapodáson alapul. 71. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába nem tartozik bele: a) az olyan ár- és díjengedmény vagy ár- és díjvisszatérítés (a továbbiakban együtt: árengedmény), amelyet az eredeti esedékességhez képest az ellenérték elõrehozott megtérítésére tekintettel a teljesítésig adnak; illetõleg b) a korábban beszerzett termék, igénybe vett szolgáltatás mennyiségére tekintettel a teljesítésig adott árenged-

1. szám


mény vagy más, szintén a teljesítésig adott üzletpolitikai célú árengedmény; c) az a pénzösszeg, amelyet az adóalany a termék beszerzõjétõl, szolgáltatás igénybevevõjétõl – mint az áthárított költség igazolt végsõ viselõjétõl – kap, feltéve, hogy az így kapott összeget az adóalany saját nyilvántartásában elszámolási kötelezettségként tartja nyilván. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett árengedmény abban az esetben üzletpolitikai célú, ha a) az árengedmény nyújtójától független féllel kötött és más független fél számára is – azonos feltételek mellett – ésszerûen elérhetõ, vagy b) az árengedmény nyújtójától független féllel is – azonos feltételek mellett – köthetõ és számára ésszerûen elérhetõ megállapodásban elõre rögzített, vagy az annak alapján számított árengedmény pénzben kifejezett – adó nélkül számított – összesített összege kisebb, mint az árengedmény igénybevételére jogosító termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások pénzben kifejezett – adó nélkül számított – összesített ellenértéke. (3) A termék beszerzõjével, szolgáltatás igénybevevõjével kötött elõzetes megállapodás alapján az árengedmény nyújtója dönthet úgy is, hogy az általa az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételek szerint nyújtott árengedmény pénzben kifejezett összege a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása adóalapjába mégis beletartozik, illetõleg azzal az adó alapja utólag sem csökken [77. § (3) bekezdése], feltéve, hogy a nyújtott árengedmény pénzben kifejezett összegének, mint vagyoni elõnynek terhére akár az árengedmény nyújtója, akár – az árengedmény nyújtójával kötött elõzetes megállapodás alapján – más értékesít terméket, nyújt szolgáltatást. Ilyen esetben az utóbb említett ügylet – a nyújtott árengedmény pénzben kifejezett összegének, mint vagyoni elõnynek erejéig – ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak minõsül. (4) Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásának további feltétele, hogy az adóalany a kapott összeget saját nyilvántartásában elkülönítetten és tételesen mutassa ki, továbbá ehhez kapcsolódóan adólevonási jogot ne gyakoroljon.

Adó alapja termék Közösségen belüli beszerzése esetében 72. § Termék Közösségen belüli beszerzése esetében az adó alapjának megállapítására a 65–67., 70. és 71. §-ok rendelkezéseit kell alkalmazni, amelyek az ahhoz hasonló termékértékesítésre lennének alkalmazandók. 73. § A 22. és 23. §-ban említett esetekben az adó alapja a termék, vagy az ahhoz hasonló termék beszerzési ára, ilyen ár hiányában pedig a teljesítéskor megállapított elõállítási értéke.

17

Adó alapja termék importja esetében 74. § (1) Termék importja esetében az adó alapja az importált terméknek a teljesítéskor hatályos vámjogi rendelkezések szerint megállapított vámértéke. (2) Az (1) bekezdéstõl eltérõen, ha a Közösség területérõl korábban munkavégzés céljára ideiglenesen kivitt terméket importál a munkavégzési szolgáltatás igénybevevõje, mint importáló, anélkül, hogy termékét az importot megelõzõen értékesítené, az adó alapja a) a munkavégzési szolgáltatás nyújtása fejében megtérített vagy megtérítendõ ellenérték, illetõleg b) az importált terméknek a végzett munka folytán bekövetkezett, pénzben kifejezett értéknövekedése, ha legkésõbb az import teljesítéséig nem állapítható meg az a) pont szerinti ellenérték, vagy ha annak pénzben kifejezett értéke kisebb, mint a terméken végzett munka folytán bekövetkezett értéknövekedés. 75. § (1) Termék importja esetében az importált termék adóalapjába beletartoznak a következõk, feltéve, hogy azokat a 74. § szerint megállapított érték egyébként nem tartalmazza: a) az adók, vámok, illetékek, járulékok, hozzájárulások, lefölözések és más, kötelezõ jellegû befizetések, amelyek egyrészt az importáló közösségi tagállamon kívül merülnek fel, másrészt, amelyeket a termék importjához kapcsolódóan vetnek ki, kivéve magát az e törvényben szabályozott adót; b) a járulékos költségek, amelyek az importáló közösségi tagállamon belül az elsõ rendeltetési helyig merülnek fel, így különösen: a bizományi vagy egyéb közvetítõi költségek, a csomagolási, fuvarozási és biztosítási költségek. (2) Abban az esetben, ha az (1) bekezdés b) pontjában említett elsõ rendeltetési helyen kívül a teljesítéskor ismert olyan további rendeltetési hely is, amely a Közösség területén van, az adó alapját növelik azok a járulékos költségek is, amelyek az utóbb említett rendeltetési helyig merülnek fel. (3) E § alkalmazásában az elsõ rendeltetési hely az a hely, amely a fuvarlevélen vagy az importált terméket kísérõ egyéb okiraton ilyen értelemben szerepel. Ilyen értelmû jelzés hiányában vagy ha az egyértelmûen nem állapítható meg, elsõ rendeltetési helynek azt a helyet kell tekinteni, ahol az elsõ le- vagy átrakás történik az importáló közösségi tagállamban. 76. § Termék importja esetében az adó alapjába nem tartozik bele: a) az olyan árengedmény, amelyet az eredeti esedékesség lejáratához képest az ellenérték elõrehozott megtérítésére tekintettel a teljesítésig adnak; illetõleg b) a korábban beszerzett termék mennyiségére tekintettel a teljesítésig adott árengedmény.

18


1. szám

Adó alapjának utólagos csökkenése

adó igazolt összegével, feltéve, hogy a termék belföldön is jövedéki termék.

77. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása, valamint termék Közösségen belüli beszerzése esetében az adó alapja a jogosultnak visszatérített vagy visszatérítendõ ellenértékkel utólag csökken, ha a teljesítést követõen a) az ügylet érvénytelensége jogcímén: aa) az ügylet kötése elõtt fennállott helyzetet állítják helyre, vagy ab) az ügyletet az érvénytelenítõ határozat meghozataláig terjedõ idõre hatályossá nyilvánítják, vagy ac) az ügyletet az aránytalan elõny kiküszöbölésével érvényessé nyilvánítják; b) az ügylet hibás teljesítése jogcímén: ba) a jogosult eláll az ügylettõl, vagy bb) a jogosult ár- vagy díjleszállítást kap.

(2) Az 51. § (2) bekezdésben említett esetben a termék Közösségen belüli beszerzésének adóalapja csökkenthetõ azzal az igazolt pénzösszeggel, amely az adó alapjául szolgált a Közösség azon másik tagállamában, ahol a termék Közösségen belüli beszerzése az 50. § szerint teljesült.

(2) Az adó alapja utólag csökken abban az esetben is, ha a) teljesítés hiánya miatt az elõleget visszafizetik; b) betétdíjas termék visszaváltásakor a betétdíjat visszatérítik. (3) Az adó alapja utólag csökkenthetõ, ha a teljesítést követõen adnak a 71. § (1) bekezdésének a) és b) pontja szerint árengedményt. 78. § (1) A 77. § alkalmazásának feltétele, hogy a kötelezett az ügylet teljesítését tanúsító számla a) érvénytelenítésérõl gondoskodjon a 77. § (1) bekezdésének aa) és ba) alpontjában, valamint (2) bekezdésének a) pontjában említett esetekben; b) adattartalmának módosításáról gondoskodjon az a) pont alá nem tartozó esetekben, az adó alapjának utólagos csökkenésének megfelelõen. (2) Abban az esetben, ha az ügylet teljesítését számla azért nem tanúsítja, mert e törvény szerint számla kibocsátásáról nem kellett a kötelezettnek gondoskodnia, a 77. § (1) és (2) bekezdése szerinti esetekben az adó alapja utólagos csökkentésének nem akadálya az (1) bekezdés nem teljesülése.

Adó alapjának forintban történõ megállapítása 80. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása, valamint termék Közösségen belüli beszerzése esetében, ha az adó alapja külföldi pénznemben kifejezett, a forintra történõ átszámításhoz azt a (2) bekezdésben meghatározott árfolyamot kell alkalmazni, amely a) termék Közösségen belüli beszerzése, illetõleg elõleg fizetése esetében, valamint a 60. §-ban említett esetekben a fizetendõ adó megállapításakor, b) az 58. §-ban említett esetben a számla kibocsátásakor, c) egyéb esetekben pedig a teljesítéskor érvényes. (2) Az alkalmazandó árfolyam az az utolsó, az (1) bekezdésben meghatározott idõpontban érvényes, az adott külföldi pénznem valamely egységének forintban kifejezett ára, amelyet a) belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkezõ hitelintézet devizában eladási árként jegyez; vagy b) a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) hivatalosan közzé tesz, feltéve, hogy a forintra történõ átszámításra kötelezett (e § alkalmazásában a továbbiakban: kötelezett) így dönt, és errõl a döntésérõl az állami adóhatóságnak elõzetes bejelentést tesz. (3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti választási jog úgy gyakorolható, hogy az valamennyi olyan termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra és termék Közösségen belüli beszerzésre kiterjed, amely esetében az adó alapja külföldi pénznemben kifejezett.

(3) Abban az esetben, ha az adó alapjának utólagos csökkenése a korábban fizetendõ adóként megállapított és bevallott adót is csökkenti, a kötelezett jogosult azt, mint a 131. § (1) bekezdése szerint megállapított fizetendõ adót csökkentõ tételt legkorábban abban az adómegállapítási idõszakban figyelembe venni, amelyben a) az eredeti számlát érvénytelenítõ számla vagy az azt módosító számla a jogosult személyes rendelkezésére áll; b) a kötelezett a jogosultnak az ellenértéket visszatéríti, az elõleget visszafizeti, vagy a betétdíjat visszatéríti az a) pont alá nem tartozó esetekben.

(5) Abban az esetben, ha az adott külföldi pénznemnek nincs – a (2) bekezdés a) pontja szerint – jegyzése, a forintra történõ átszámításhoz a külföldi pénznem valamely egységének euróban kifejezett értékét kell alapul venni, amelyet az MNB az (1) bekezdésben meghatározott idõpontot megelõzõ naptári negyedévre vonatkozóan tesz közzé.

79. § (1) Termék Közösségen belüli beszerzése esetében, ha a beszerzõ a Közösség más tagállamában, ahol a termék a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor volt, jövedékiadó-visszatérítésben részesült, az adó alapját csökkentheti a visszatérített jövedéki

81. § Termék importja esetében, ha az adó alapja külföldi pénznemben kifejezett, a forintra történõ átszámításhoz azt az árfolyamot kell alkalmazni, amelyet a vámérték – ideértve a 74. § (2) bekezdésében említett esetet is – megállapításánál kell alkalmazni.

(4) Az a kötelezett, aki (amely) élt a (2) bekezdés b) pontjában említett választási jogával, attól a választása évét követõ naptári év végéig nem térhet el.

1. szám

PÉNZÜGYI KÖZLÖNY V. Fejezet ADÓ MÉRTÉKE

82. § (1) Az adó mértéke az adó alapjának 20 százaléka. (2) A 3. számú mellékletben felsorolt termékek esetében az adó mértéke az adó alapjának 5 százaléka. 83. § Ha a juttatott vagyoni elõny pénzben kifejezett összegét úgy kell tekinteni, mint amely fizetendõ adót is tartalmaz, annak megállapításához a) a 82. § (1) bekezdésében említett adómérték esetében 16,67 százalékot, b) a 82. § (2) bekezdésében említett adómérték esetében 4,76 százalékot kell alkalmazni. 84. § (1) A fizetendõ adó megállapítására a teljesítéskor érvényes adómértéket kell alkalmazni. (2) Az (1) bekezdéstõl eltérõen: a) termék Közösségen belüli beszerzése esetében, b) elõleg fizetése esetében, c) a 60. §-ban említett esetekben, valamint d) a 64. § (2) és (3) bekezdésében említett esetekben a fizetendõ adó megállapításakor érvényes adómértéket kell alkalmazni.

VI. Fejezet ADÓ ALÓLI MENTESSÉG Adó alóli mentesség a tevékenység közérdekû jellegére tekintettel 85. § (1) Mentes az adó alól: a) az egyetemes postai szolgáltatás nyújtása; b) az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó sérült- vagy betegápolás és sérült- vagy betegszállítás, valamint az azokhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet humán-egészségügyi ellátás keretében közszolgáltató – ilyen minõségében – teljesít; c) az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó sérült- vagy betegápolás, amelyet humán-egészségügyi – ideértve természetgyógyászatot is – tevékenységet végzõ – ilyen minõségében – teljesít; d) az emberi szövet, vér (ideértve a külön jogszabályban meghatározott labilis vérkészítményeket is), anyatej értékesítése, valamint az elõzõekben felsoroltakkal és az emberi szerv adományozásával kapcsolatos szolgáltatásnyújtás; e) az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet humán fogorvosi, fogtechnikusi tevékenységet végzõ – ilyen minõségében – teljesít;

19

f) az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet szociális ellátás keretében közszolgáltató – ilyen minõségében – teljesít; g) az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet gyermek- és ifjúságvédelem keretében közszolgáltató – ilyen minõségében – teljesít; h) az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet bölcsõdei ellátás keretében közszolgáltató – ilyen minõségében – teljesít; i) az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó óvodai, diákotthoni és kollégiumi ellátás, valamint az azokhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet köz- és felsõoktatás, továbbá a (2) bekezdésben meghatározott egyéb oktatás keretében a közszolgáltató, közoktatási intézmény, felsõoktatási intézmény, egyéb felnõttképzést folytató intézmény vagy – nemzetközi szerzõdés alapján – belföldön mûködõ külföldi kulturális intézet – ilyen minõségében – teljesít; j) az a szolgáltatásnyújtás, amelyet óvodai, tanári, oktatói, nevelõi tevékenységet végzõ – ilyen minõségében – teljesít a köz- és felsõoktatás, továbbá a (2) bekezdésben meghatározott egyéb oktatás keretében, ideértve az elõzõekben felsoroltakhoz kapcsolódó magánóraadást is; k) a bírósági vagy más hatósági nyilvántartásba bejegyzett, vallás vagy más lelkiismereti meggyõzõdés kinyilvánítására, gyakorlására létrehozott jogi személy által személyzet rendelkezésre bocsátása a b), f), g), h) és i) pontokban említett tevékenységek ellátása, illetõleg lelki segély, gondozás céljából; l) a bírósági vagy más hatósági nyilvántartásba bejegyzett, alapszabállyal (alapító okirattal) és nyilvántartott tagsággal rendelkezõ, alapszabálya (alapító okirata) szerint és ténylegesen is nyereségszerzésre nem törekvõ személy, szervezet által a tagjainak teljesített olyan szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés la) amelynek kizárólagos vagyoni fedezete az alapszabállyal összhangban meghatározott, minden tagra kötelezõ tagsági díj, egyéb hozzájárulás, a kapott államháztartási támogatás és egyéb adomány, valamint a saját tevékenységbõl származó nyereség, amely a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint az adózás elõtti eredményt csökkenti, és lb) amely a közös érdekeknek megfelelõen társadalmi, politikai, munkavállalói vagy munkáltatói, illetõleg egyéb, szakmai érdekeket képviselõ vagy azt védõ, vallási vagy más lelkiismereti, hazafias, humanitárius, karitatív és hagyományõrzõ célokat szolgál; m) az a sportolással, testedzéssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtás, amelyet közszolgáltató – ilyen minõségében – teljesít természetes személynek, aki azt sportolásához, testedzéséhez veszi igénybe, kivéve az uszoda- és strandfürdõ-szolgáltatást, a sportesemény megtekintését, valamint a sportolást, testedzést szolgáló ingatlan (ingatlanrész) bérbeadását;

20


n) a népmûvészeti, népi iparmûvészeti és iparmûvészeti termékek kiállításának, vásárának és bemutatójának szervezése, rendezése és az ahhoz szorosan kapcsolódó, jogszabály által meghatározott minõsítés szerint zsûriszámmal ellátott, egyedi vagy meghatározott példányszámban, nem ipari gyártástechnológiával elõállított népmûvészeti, népi iparmûvészeti és iparmûvészeti termék értékesítése, amelyet közszolgáltató – ilyen minõségében – teljesít; o) a közszolgálati rádiós és televíziós mûsorszolgáltatások nyújtása, ide nem értve az annak keretében nyújtott kereskedelmi jellegû szolgáltatásokat. (2) Az egyéb oktatás körébe tartoznak: a) a felnõttképzésbõl az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítést adó oktatás, képzés, továbbképzés, vizsgára való felkészítés és vizsgáztatás; b) a felnõttképzésrõl szóló törvény alapján szervezett és akkreditált, illetõleg egyéb jogszabály alapján szervezett oktatás, képzés, továbbképzés, vizsgára való felkészítés és vizsgáztatás; c) az államilag, illetõleg nemzetközileg elismert nyelvvizsga-bizonyítvány kiadásának alapjául szolgáló vizsgáztatás; d) a tanulmányi és tehetséggondozó verseny szervezése, lebonyolítása. (3) Abban az esetben, ha az (1) és (2) bekezdésben meghatározott valamely tevékenység a) gyakorlását jogszabály – ide nem értve az önkormányzati rendeletet – hatósági engedélyhez (a tevékenységi kör gyakorlásához szükséges engedélyhez) köti, a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás adómentességének feltétele, hogy az érintett személy, szervezet az engedély birtokában és annak alapján végezze tevékenységét; b) képesítéshez kötött, és jogszabály – ide nem értve az önkormányzati rendeletet – kivételt nem tesz, a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás adómentességének feltétele, hogy az érintett személy, szervezet javára tevékenykedõk között legalább 1 olyan természetes személy legyen, aki a jogszabályokban foglalt képesítési követelményeknek igazolt módon megfelel. (4) E § alkalmazásában közszolgáltató: a) a költségvetési szerv az alapító okiratban megjelölt tevékenysége tekintetében; b) a társadalmi szervezet, társadalmi szervezetek szövetsége, az egyesület, a köztestület, az országos sportági szakszövetség az alapszabályban (alapító okiratban) megjelölt tevékenységük tekintetében, továbbá az általuk mûködtetett (fenntartott) intézmény az alapszabályban (alapító okiratban) megjelölt tevékenysége tekintetében; c) a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvény szerint nyilvántartásba vett egyház – ideértve az egyház önálló képviseleti szervvel rendelkezõ szervezeti egységét is, ha alapszabálya így rendelkezik – és az egyházak szövetsége az alapszabályban megjelölt tevékenységük tekintetében, továbbá az általuk

1. szám

mûködtetett (fenntartott) intézmény az alapszabályban (alapító okiratban) megjelölt tevékenysége tekintetében; d) az alapítvány és a közalapítvány az alapító okiratban megjelölt tevékenységük tekintetében, továbbá az általuk mûködtetett (fenntartott) intézmény az alapszabályban (alapító okiratban) megjelölt tevékenysége tekintetében; e) a közhasznú társaság és a nonprofit gazdasági társaság az alapszabályban (alapító okiratban) megjelölt tevékenységük tekintetében; f) a közhasznú szervezetekrõl szóló törvény szerint közhasznúként vagy kiemelkedõen közhasznúként nyilvántartásba vett személy, szervezet az alapszabályban (alapító okiratban) megjelölt közhasznú tevékenysége tekintetében; g) minden olyan személy, szervezet – az a)–f) pontoktól függetlenül –, aki (amely) biztosított vagy más kedvezményezett részére társadalombiztosítási vagy egyéb – jogszabály alapján – kötelezõ biztosítási jogviszony keretében végzi tevékenységét; h) minden olyan személy, szervezet – az a)–g) pontoktól függetlenül –, akire (amelyre) a következõ feltételek együttesen teljesülnek: ha) alapszabálya (alapító okirata) szerint és ténylegesen is rendszeres nyereségszerzésre nem törekszik, nyereség esetleges elérése esetében azt az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bármely tevékenysége fenntartására, javítására vagy bõvítésére használja fel, hb) vezetõ tisztségviselõi e feladatukat önkéntesen látják el, saját személyes, illetõleg közvetítõ személyeken keresztüli anyagi vagy egyéb érdekeltségük sem közvetlenül, sem közvetve nem függ a végzett tevékenység eredményétõl, hc) az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bármely tevékenysége keretében teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során alkalmazott ár (díj), ha az az árak megállapításáról szóló törvény (a továbbiakban: Ártv.) hatálya alá tartozik, megfelel az Ártv. rendelkezéseinek, egyéb esetekben pedig alacsonyabb a termék, szolgáltatás szokásos piaci áránál. (5) A (4) bekezdés h) pontjában felsorolt feltételek teljesülésétõl függetlenül, az a személy, szervezet, akit (amelyet) a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) rendelkezései alapján, az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bármely tevékenységét érintõen bírósági vagy más hatósági határozat a) megállapította a magatartás törvénybe ütközését, elrendelte a megtévesztésre alkalmas tájékoztatással kapcsolatban helyreigazító nyilatkozat közzétételét [Tpvt. 77. §-a (1) bekezdésének d) és h) pontja, illetõleg 86. §-a (2) bekezdésének a) és c) pontja], a határozat jogerõre emelkedésétõl az azt követõ naptári év végéig, b) elrendelte a törvénybe ütközõ állapot megszüntetését, megtiltotta a törvénybe ütközõ magatartás további folytatását, a törvénybe ütközés megállapítása esetén kötelezettséget írt elõ [Tpvt. 77. §-a (1) bekezdésének

1. szám


e)–g) pontjai, illetõleg 86. §-a (2) bekezdésének b) és d) pontja], a határozat jogerõre emelkedésétõl az azt követõ második naptári év végéig, c) a fogyasztók széles körét érintõ vagy jelentõs nagyságú hátrányt okozó törvénybe ütközõ tevékenysége miatt, kötelezett az ár leszállítására, az áru kijavítására vagy kicserélésére, illetõleg az ár visszafizetésére [Tpvt. 92. §-a], a határozat jogerõre emelkedésétõl az azt követõ harmadik naptári év végéig nem minõsül közszolgáltatónak.

Adó alóli mentesség a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel 86. § (1) Mentes az adó alól: a) a biztosítási, viszontbiztosítási szolgáltatás nyújtása, ideértve a biztosítási alkusz és közvetítõ által – ilyen minõségében – teljesített szolgáltatásnyújtást is, továbbá az életbiztosítási és a nem életbiztosítási ág elkülönült mûvelésére tevékenységi engedéllyel rendelkezõ, ugyanazon személyek, szervezetek többségi tulajdonában álló felek egymás közötti olyan szolgáltatás nyújtása, amely közvetlenül szükséges az egyik fél biztosítási, viszontbiztosítási szolgáltatásának nyújtásához, és az ellenérték, amelyet a másik fél kap vagy kapnia kell, nem több annál, mint a nála ezzel összefüggésben igazoltan felmerült költség; b) a hitel-, pénzkölcsön és egyéb, ilyen jogviszonyt megtestesítõ szolgáltatás (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: hitel) nyújtása és közvetítése, valamint ezek hitelezõ általi kezelése; c) a hitel nyújtásához kapcsolódó vagy egyéb biztosítéki célú kötelezettség vállalása és közvetítése, valamint ezek hitelezõ általi kezelése; d) a folyó-, betét- és ügyfélszámlával, fizetéssel, átutalással, csekk-, egyéb pénzköveteléssel és pénzügyi eszközzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, ideértve ezek közvetítését is, kivéve magát a követelés (kinnlevõség) behajtását; e) a magyar és külföldi törvényes fizetõeszközzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, ideértve ezek közvetítését is, de ide nem értve az aranyból, ezüstbõl vagy más fémbõl készített érmekollekciót és a bankjegykollekciót, illetõleg ezek darabját, amelyeket szokásosan törvényes fizetõeszközként nem használnak, vagy amelyeknek egyébként numizmatikai értéke van; f) a jogi személyben, jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezetben tulajdonosi (tagsági) jogviszonyt, valamint a hitelezési jogviszonyt megtestesítõ vagyoni értékû jog átengedése és az ezekkel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, ideértve ezek közvetítését is, de ide nem értve az ilyen jogviszonyt megtestesítõ, materializált értékpapír kezelését és õrzését; g) a befektetési alap és a kockázati tõkealap kezelése, valamint a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös

21

biztosító pénztár és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény részére végzett portfólió-kezelés; h) a postai bélyeg névértéken történõ értékesítése, amely belföldön postai szolgáltatás bérmentesítésére alkalmas, valamint az illetékbélyeg és más, fizetési kötelezettség teljesítésére, hatóság által kibocsátott bélyeg, jegy névértéken történõ értékesítése; i) a szerencsejáték szervezésérõl szóló törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték-szolgáltatás nyújtása, ideértve ezek közvetítését is; j) a beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése, kivéve annak a beépített ingatlannak (ingatlanrésznek) és az ehhez tartozó földrészletnek az értékesítését, amelynek ja) elsõ rendeltetésszerû használatbavétele még nem történt meg; vagy jb) elsõ rendeltetésszerû használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerõre emelkedése és az értékesítés között még nem telt el 2 év; k) a beépítetlen ingatlan (ingatlanrész) értékesítése, kivéve az építési telek (telekrész) értékesítését; l) az ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbeadása. (2) Az (1) bekezdés l) pontja nem alkalmazható: a) a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás nyújtásának biztosítását szolgáló bérbeadásra; b) a közlekedési eszköz elhelyezésének, parkolásának biztosítását szolgáló bérbeadásra; c) az ingatlannal tartósan összekötött gép, egyéb berendezés bérbeadására; d) a széf bérbeadására. 87. § Mentes az adó alól a termék értékesítése abban az esetben, ha a) az értékesítést megelõzõen a terméket kizárólag a 85. § (1) bekezdése vagy a 86. § (1) bekezdése szerint adómentes termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz használták, egyéb módon hasznosították, és a termékhez adólevonási jog nem kapcsolódott; b) az értékesítést megelõzõen a termékhez kapcsolódó elõzetesen felszámított adó a 124. és 125. § szerint nem vonható le.

Adókötelessé tétel 88. § (1) A 86. § (1) bekezdésétõl eltérõen a belföldön nyilvántartásba vett adóalany az állami adóhatóságnak tett elõzetes bejelentése alapján dönthet úgy is, hogy a) a 86. § (1) bekezdésének j) és k) pontjában említett termékértékesítését, illetõleg b) a 86. § (1) bekezdésének l) pontjában említett szolgáltatásnyújtását adókötelessé teszi.

22


(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az adó alapjára a 82. § (1) bekezdésében említett adómérték alkalmazandó. (3) Az (1) bekezdésben említett választási jog külön-külön vagy/és együttesen gyakorolható oly módon, hogy az adókötelessé tételt az (1) bekezdés a) vagy/és b) pontja alá tartozó valamennyi termékértékesítésre, illetõleg szolgáltatásnyújtásra kiterjed. (4) Az az adóalany, aki (amely) élt az (1) bekezdésben említett választási jogával, attól a választása évét követõ ötödik naptári év végéig nem térhet el.

Adó alóli mentesség termék Közösségen belüli értékesítése esetében 89. § (1) Mentes az adó alól – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel – a belföldön küldeményként feladott vagy belföldrõl fuvarozott termék értékesítése igazoltan belföldön kívülre, de a Közösség területére, függetlenül attól, hogy a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítõ, akár a beszerzõ vagy – bármelyikük javára – más végzi, egy olyan másik adóalanynak, aki (amely) ilyen minõségében nem belföldön, hanem a Közösség más tagállamában jár el, vagy szintén a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személynek. (2) Mentes az adó alól a belföldön küldeményként feladott vagy belföldrõl fuvarozott új közlekedési eszköz értékesítése igazoltan belföldön kívülre, de – a beszerzõ nevére szóló rendeltetéssel – a Közösség területére, függetlenül attól, hogy a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítõ, akár a beszerzõ vagy – bármelyikük javára – más végzi, a) egy olyan másik adóalanynak, aki (amely) ilyen minõségében nem belföldön, hanem a Közösség más tagállamában jár el, vagy szintén a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személynek, akiknek (amelyeknek) az utóbb említett tagállam joga szerint, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv 3. cikke (1) bekezdésének, a termékek Közösségen belüli beszerzése után egyébként nem kell adót fizetniük; vagy b) bármely más, az a) pont alá nem tartozó nem adóalany személynek, szervezetnek. (3) Mentes az adó alól a belföldön küldeményként feladott vagy belföldrõl fuvarozott jövedéki termék értékesítése igazoltan belföldön kívülre, de – a beszerzõ nevére szóló rendeltetéssel – a Közösség területére, függetlenül attól, hogy a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítõ, akár a beszerzõ vagy – bármelyikük javára – más végzi, egy olyan másik adóalanynak, aki (amely) ilyen minõségében nem belföldön, hanem a Közösség más tagállamában jár el, vagy szintén a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személynek, akiknek (ame-

1. szám

lyeknek) az utóbb említett tagállam joga szerint, amely tartalmában megfelel a) a Héa-irányelv 3. cikke (1) bekezdésének, a termékek Közösségen belüli beszerzése után egyébként nem kell adót fizetniük; és b) a jövedékiadó-köteles termékekre vonatkozó általános rendelkezésekrõl és e termékek tartásáról, szállításáról és ellenõrzésérõl szóló 92/12 EGK tanácsi irányelvnek (a továbbiakban: Jövedékiadó-irányelv), a jövedéki termék beszerzése után jövedékiadó-fizetési kötelezettsége keletkezik. (4) Mentes az adó alól továbbá a termék 12. § (1) bekezdése szerinti értékesítése, feltéve, hogy az az (1)–(3) bekezdések bármelyike szerint adómentesség alá tartozna, ha a termék beszerzõje egy másik adóalany lenne. 90. § (1) A 89. § (1) bekezdése nem alkalmazható abban az esetben, ha a terméket a) értékesítõ adóalany alanyi adómentességben részesül; vagy b) beszerzõ adóalanynak, aki (amely) ilyen minõségében nem belföldön, hanem a Közösség más tagállamában jár el, vagy szintén a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett egyébként adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személynek e beszerzésük után az utóbb említett tagállam joga szerint, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv 3. cikke (1) bekezdésének, nem kell adót fizetniük. (2) A 89. § (3) bekezdése nem alkalmazható abban az esetben, ha a termék értékesítõje alanyi adómentességben részesül. (3) A 89. § (1) bekezdése, valamint (3) és (4) bekezdése nem alkalmazható a használt ingóság, mûalkotás, gyûjteménydarab és régiség értékesítésére, feltéve, hogy azokra e törvény rendelkezéseit a XVI. fejezetben meghatározott eltérésekkel alkalmazzák.

Adó alóli mentesség termék Közösségen belüli beszerzése esetében 91. § (1) Mentes az adó alól a termék Közösségen belüli beszerzése, ha a termék a) 2. § a) pontja szerinti értékesítése szintén mentes az adó alól; b) 2. § c) pontja szerinti importja szintén a 93. § (1) bekezdése, a 94. § (1) bekezdése, valamint a 97. § szerint mentes az adó alól; c) 2. § b) pontja szerinti Közösségen belüli beszerzéséhez kapcsolódó elõzetesen felszámított adó visszatéríttetésére a beszerzõ a XVIII. fejezet rendelkezései szerint jogosult lenne. (2) Mentes az adó alól a termék Közösségen belüli beszerzése a következõ feltételek együttes teljesülésének esetében is:

1. szám


a) a termék beszerzõje belföldön gazdasági céllal nem telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye nincs belföldön, de õt a Közösség valamely más tagállamában adóalanyként nyilvántartásba vették; b) a termék beszerzése az a) pontban említett adóalany belföldön teljesítendõ további termékértékesítéséhez szükséges; c) a termék küldeménykénti feladása vagy fuvarozása megkezdésének helye – a b) pontban említett termékértékesítés címzettjének nevére szóló rendeltetéssel – a Közösség valamely másik olyan tagállama, amely eltér a Közösség azon tagállamától, ahol a termék beszerzõjét az a) pont szerint adóalanyként nyilvántartásba vették; d) a b) pontban említett termékértékesítés címzettje olyan adóalany vagy nem adóalany jogi személy, akit (amelyet) mint adófizetésre kötelezettet, az állami adóhatóság nyilvántartásba vett.

Adó alóli mentesség termék Közösségen belüli fuvarozása esetében 92. § Mentes az adó alól a termék Közösségen belüli fuvarozása abban az esetben, ha a) a termék fuvarozásának indulási vagy érkezési helye az Azori-szigeteken vagy Madeira autonóm terület részét képezõ szigeteken van; b) a termék fuvarozása az a) pontban említett szigetek között történik.

Adó alóli mentesség termék importja esetében 93. § (1) Mentes az adó alól: a) a termék importja abban az esetben, ha a termék 2. § a) pontja szerinti értékesítése szintén mentes az adó alól; b) a termék 24. § (1) bekezdése szerinti importja abban az esetben, ha az a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló 918/83/EGK tanácsi rendeletben (a továbbiakban: Vámmentességi-rendelet) szabályozott vámmentességi jogcímek valamelyikének alkalmazása alá tartozik az abban, valamint a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvényben (a továbbiakban: Vám tv.) meghatározottak szerint, feltéve, hogy e törvény másként nem rendelkezik; c) a termék 24. § (2) bekezdése szerinti importja, feltéve, hogy arra a b) pont szerinti adómentesség vonatkozna akkor, ha a termék importja a 24. § (1) bekezdése szerint teljesülne; d) a korábban a Közösség területén kívülre értékesített termék [98. § (1) bekezdése] változatlan állapotban történõ importja abban az esetben, ha az vámmentesség alá tartozik, és a korábbi értékesítõ, valamint az importáló személye megegyezik egymással;

23

e) a korábban a Közösség területérõl ideiglenes jelleggel kivitt termék változatlan állapotban – ideértve a garanciális kötelezettségvállalás teljesítése keretében kijavított vagy kicserélt terméket is – történõ importja abban az esetben, ha az vámmentesség alá tartozik, és az ideiglenes kivitelt kérõ, valamint az importáló adóalany személye megegyezik egymással; f) a termék diplomáciai és konzuli kapcsolatok keretében történõ importja abban az esetben, ha az vámmentesség alá tartozik; g) a termék importja a Magyar Köztársaság által nemzetközi szervezetként elismert szervezet vagy annak képviselete, illetõleg annak tisztviselõje által a nemzetközi szervezetet létrehozó vagy a nemzetközi szervezet székhelyegyezményérõl szóló – jogszabályban kihirdetett – nemzetközi szerzõdésben meghatározottak szerint, feltéve, hogy az elõzõekben említett nemzetközi szerzõdés a vám és/vagy a termékek, szolgáltatások árába (díjába) rendszerint belefoglalt közvetett adók elengedésérõl vagy visszatérítésérõl rendelkezik; h) a termék importja az Észak-atlanti Szerzõdés tagállamának fegyveres ereje által – ide nem értve a Magyar Honvédséget –, feltéve, hogy az a közös védelmi erõfeszítés keretében a fegyveres erõ, illetõleg az azt kísérõ polgári állomány használatára, vagy éttermük, kantinjuk ellátására szolgál; i) a termék importja a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (a továbbiakban: Egyesült Királyság) fegyveres ereje által, feltéve, hogy az a Ciprusi Köztársaság megalakulásáról, 1960. augusztus 16. napján kelt nemzetközi szerzõdés értelmében az Egyesült Királyság Ciprus szigetén állomásozó fegyveres erejének, illetõleg az azt kísérõ polgári állomány használatára, vagy éttermük, kantinjuk ellátásra szolgál; j) a tengerbõl kifogott hal, egyéb halászati termék kikötõbe irányuló importja tengeri halászati vállalkozás által, abban az esetben, ha az nyers állapotban van, illetõleg olyan feldolgozáson ment keresztül, amelynek egyedüli célja az értékesítés elõtti tartósítás; k) az arany importja bármely állam központi bankja által; l) a gáz földgázcsõvezeték-hálózaton keresztüli importja; m) a villamos energia importja. (2) Mentes az adó alól a szolgáltatás nyújtása abban az esetben, ha annak ellenértéke az importált termék adóalapjába a 74. §, illetõleg a 75. § (1) bekezdésének b) pontja és (2) bekezdése szerint beépül. 94. § (1) Mentes az adó alól a 93. § (1) bekezdésének b) pontjában említett feltételekre is figyelemmel: a) a Vámmentességi-rendelet I. fejezetének VII. címe alatt meghatározott egyéb feltételek szerint, az ott felsorolt termékeken túl 500 gramm kávé vagy 200 gramm kávékivonat és -eszencia, valamint 100 gramm tea vagy 40 gramm teakivonat és -eszencia importja is;

24


b) a Vámmentességi-rendelet I. fejezetének IX. címe alatt szabályozott termék importján túl a legfeljebb 6 hónapos korú telivér ló importja is, ha az olyan anyaállattól született, amelyet belföldön termékenyítettek meg, majd azt követõen ellés céljából a Közösség területén kívülre adtak fel küldeményként vagy fuvaroztak el ideiglenes jelleggel; c) a Vámmentességi-rendelet I. fejezetének XI. címe alatt meghatározott egyéb feltételek szerint, az ott felsorolt termékeken túl – ide nem értve az (2) bekezdés e) pontjában említett termékeket – 500 gramm kávé vagy 200 gramm kávékivonat és -eszencia, valamint 100 gramm tea vagy 40 gramm teakivonat és -eszencia importja is; d) a Vámmentességi-rendelet I. fejezet XII. címének 50. és 51. cikkében meghatározott termék importja, ha az ellenérték nélküli, vagy ha ellenérték fejében történik, de a terméket értékesítõ nem adóalany személy, szervezet. (2) A 93. § (1) bekezdésének b) pontjától eltérõen nem mentes az adó alól: a) a Vámmentességi-rendelet I. fejezetének III. címe alatt szabályozott termék importja, ha az üzemanyag; b) a Vámmentességi-rendelet I. fejezetének IV. címe alatt szabályozott termék importja; c) a Vámmentességi-rendelet I. fejezetének V. címe alatt szabályozott termék importja, ha az számítógép, illetõleg annak rendeltetésszerû használatához szükséges tartozék; d) a Vámmentességi-rendelet I. fejezetének VIII. címe alatt szabályozott termék importja, ha az importáló adóalanyt a termék beszerzése esetében az adólevonási jog egészben vagy részben nem illetné meg; e) a Vámmentességi-rendelet I. fejezetének XI. címe alatt szabályozott termék importja, ha az a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendeletben (a továbbiakban: Vámtarifa-rendelet) meghatározott 7108 és 7109 vámtarifaszám (a továbbiakban: vtsz.) alá sorolt termék; f) az (1) bekezdés d) pontjában említett eltéréssel a Vámmentességi-rendelet I. fejezetének XII. címe alatt szabályozott termék importja; g) a Vámmentességi-rendelet I. fejezetének XIII. címe alatt szabályozott termék importja, ha a laboratóriumi célra elõkészített állat importja ellenérték fejében történik; h) a Vámmentességi-rendelet I. fejezetének XIV/a. címe alatt szabályozott termék importja; i) a Vámmentességi-rendelet I. fejezet XVI. cím 65. cikk (1) bekezdésének a) pontjában szabályozott termék importja, ha az ellenérték fejében történik; j) a Vámmentességi-rendelet I. fejezet XVI. címének 70–72., valamint 75–78. cikkeiben szabályozott termék importja, ha az importáló maga a fogyatékos személy; k) a Vámmentességi-rendelet I. fejezetének XXV. címében szabályozott termék importja, ha annak ellenértékét járulékos költségként a 74. §, illetõleg a 75. § (1) bekezdésének b) pontja és (2) bekezdése szerint megállapított adóalap nem tartalmazza.

1. szám

95. § (1) Mentes az adó alól a termék importja a következõ feltételek együttes teljesülése esetében: a) az importáló a terméket a 89. § szerint adómentesen értékesíti; b) az a) pont szerint értékesített termék küldeménykénti feladása belföldön vagy elfuvarozása belföldrõl legkésõbb a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátásáról szóló határozat közlésétõl számított, a (3) bekezdésben meghatározott határidõig igazoltan megtörténik; c) az importáló a termékre – a (4) és (5) bekezdésben meghatározott kivételekkel – adóbiztosítékot nyújt; d) a terméket belföldön rendeltetésszerûen nem használják, egyéb módon nem hasznosítják; e) a vámhatóság felhívására az importáló a termékre vonatkozó árubemutatási kötelezettségének eleget tesz. (2) Az importálónak a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátásra irányuló árunyilatkozat megtétele során megfelelõ okirattal valószínûsítenie kell az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel teljesülését. (3) Az (1) bekezdés b) pontjában említett határidõ 30 nap, amelyet az importáló indokolt kérelmére a vámhatóság legfeljebb egyszer, további 30 nappal meghosszabbíthat. (4) Mentesül az adóbiztosíték nyújtása alól az az importáló, aki (amely) a) termék importja esetében az adót egyébként önadózással jogosult megállapítani [156. §], vagy erre közvetett vámjogi képviselõje jogosult [157. §]; b) a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet (a továbbiakban: Vámrendelet) végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet (a továbbiakban: Vámvégrehajtási-rendelet) 14a. cikk (1) bekezdésének a) vagy c) pontjában meghatározott vámjogi egyszerûsítésekre vonatkozó engedélyezett gazdálkodói tanúsítvánnyal rendelkezik; c) az Art. rendelkezései szerint egyúttal minõsített adózó is. (5) Abban az esetben, ha az importáló képviseletére pénzügyi képviselõt bíz meg, az importáló szintén mentesül az adóbiztosíték nyújtása alól azzal, hogy ez a kötelezettség pénzügyi képviselõjét terheli. 96. § (1) A 95. § szerinti adómentesség esetében a vámhatóság az adót a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátására irányuló eljárásban megállapítja, azonban annak megfizetésének felfüggesztésérõl rendelkezik. (2) Az (1) bekezdéstõl eltérõen a 95. § szerinti adómentesség nem érvényesül és a vámhatóság a megállapított adó megfizetésérõl is rendelkezik abban az esetben, ha az importáló a 95. § (1) bekezdésének c)–e) pontjaiban, valamint (2) bekezdésében meghatározott feltételek bármelyikét már a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátására irányuló eljárás során sem teljesíti.

1. szám


(3) Az adó megfizetésének felfüggesztése megszûnik, ha a 95. §-ban és az (5) bekezdésben meghatározott feltételek a) maradéktalan teljesítésével az adómentesség érvényesül; b) bármelyikének nem teljesítésével az adómentesség nem érvényesül. (4) Abban az esetben, ha az adó megfizetésének felfüggesztése a (3) bekezdés a) pontja szerint szûnik meg, a vámhatóság az importálót határozattal véglegesen mentesíti a megállapított adó megfizetése alól. (5) A (4) bekezdésben említett határozat meghozatalának feltétele az is, hogy a 95. § (3) bekezdésében meghatározott határidõ lejártát követõ 15 napon belül az importáló, illetõleg pénzügyi képviselõje megfelelõ okirat bemutatásával igazolja, hogy a) eleget tett a 95. § (1) bekezdése a) pontjának teljesítéséhez fûzõdõ, az Art.-ban meghatározott összesítõnyilatkozat-tételi kötelezettségének; b) a 95. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feltételt teljesítette. (6) Az (5) bekezdés egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül mentesül az okirat-bemutatási kötelezettség alól a 95. § (4) bekezdésének a) és b) pontjában említett importáló. (7) Abban az esetben, ha az adó megfizetésének felfüggesztése a (3) bekezdés b) pontja szerint szûnik meg, a vámhatóság határozattal kötelezi az importálót a megállapított adó megfizetésére úgy, hogy a megfizetéshez fûzõdõ egyéb jogkövetkezményekrõl a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátásáról szóló határozat meghozatalának idõpontjára visszamenõleg rendelkezik. (8) A vámhatóság a 95. § (1) bekezdésének c) pontja szerint nyújtott adóbiztosítékot felszabadítja a) a (4) bekezdésben említett határozat meghozatalával egyidejûleg; vagy b) a (7) bekezdésben említett határozat alapján, ha az importáló az adót megfizette. 97. § A 93–95. §-októl függetlenül mentes az adó alól a termék importja akkor is, ha az jogszabályban kihirdetett nemzetközi szerzõdésben szabályozott kötelezõ vámmentességen alapul, kivéve az oktatási, a tudományos és a kulturális jellegû tárgyak behozataláról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ jogszabályban szabályozott vámmentességet.

Adó alóli mentesség termék Közösség területén kívülre történõ értékesítéséhez kapcsolódóan 98. § (1) Mentes az adó alól a belföldön küldeményként feladott vagy belföldrõl fuvarozott termék értékesítése a

25

Közösség területén kívülre, feltéve, hogy a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását a) az értékesítõ maga vagy – javára – más végzi; b) a (3) és (4) bekezdésben, illetõleg a 99. és 100. §-ban meghatározott további feltételek szerint a beszerzõ maga vagy – javára – más végzi. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy a) a termék Közösség területérõl való elhagyásának tényét, amelynek az értékesítés teljesítésekor, de legfeljebb a teljesítés napját követõ 90 napon belül kell megtörténnie, a terméket a Közösség területérõl kiléptetõ hatóság igazolja, valamint b) az a) pontban említett határidõn belül az értékesített terméket rendeltetésszerûen ne használják, egyéb módon ne hasznosítsák, ide nem értve a kipróbálást és a próbagyártást. (3) Az (1) bekezdés b) pontja – a 99. és 100. §-ban meghatározott eltéréssel – abban az esetben alkalmazható, ha ezzel összefüggésben a beszerzõ nem telepedett le belföldön, letelepedés hiányában pedig, ha lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye nincs belföldön. (4) A (3) bekezdéstõl függetlenül nem alkalmazható az (1) bekezdés szerinti adómentesség abban az esetben, ha a beszerzõ kiránduló hajó, turista repülõgép vagy magánhasználatra szolgáló közlekedési eszköz felszerelését (tartozékát), valamint az üzemeltetéshez, ellátáshoz szükséges terméket maga fuvarozza el. 99. § (1) Abban az esetben, ha a beszerzõ külföldi utas, és az értékesített termék vagy termékek (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: termék) a külföldi utas személyi vagy útipoggyászának részét képezik, a 98. § (1) bekezdése szerinti adómentesség alkalmazásához szükséges az is, hogy a) a termékértékesítés – adóval számított – összellenértéke meghaladja a 175 eurónak megfelelõ pénzösszeget, b) a külföldi utas érvényes úti okmányával vagy személye azonosítására szolgáló egyéb, a Magyar Köztársaság által elismert érvényes közokirattal (a továbbiakban együtt: úti okmány) igazolja jogállását, c) a termék Közösség területérõl való elhagyásának tényét az állami adóhatóság által erre a célra rendszeresített nyomtatvány vagy más, az állami adóhatóság által engedélyezett, a (10) bekezdésben meghatározott adattartalmú nyomtatvány (a továbbiakban együtt: adó-visszaigénylõ lap) záradékolásával és lebélyegzésével a terméket a Közösség területérõl kiléptetõ hatóság – az értékesített termék és a termékértékesítés teljesítését tanúsító számla eredeti példányának egyidejû bemutatása mellett – igazolja. (2) Az adómentesség érvényesítése érdekében a termék értékesítõjének a számlakibocsátás mellett – a külföldi utas kérelmére – az adó-visszaigénylõ lap kitöltésérõl is gondoskodnia kell. A számlának és az adó-visszaigénylõ lapnak a külföldi utas azonosítására vonatkozó adatai nem térhetnek el az úti okmányában szereplõ adatoktól.

26


A külföldi utas köteles úti okmányát a termék értékesítõjének bemutatni. Az adó-visszaigénylõ lap csak 1 darab számlának a termékértékesítésre vonatkozó adatait tartalmazhatja úgy, hogy azok nem térhetnek el a számla adataitól. Az adó-visszaigénylõ lapot a termék értékesítõje 3 példányban állítja ki, amelybõl az elsõ 2 példányt a külföldi utasnak adja át, a harmadik példányt pedig saját nyilvántartásában õrzi meg. (3) Abban az esetben, ha az (1) bekezdés c) pontjában említett kiléptetést a vámhatóság igazolja, az adó-visszaigénylõ lap záradékolt és lebélyegzett második példányát a külföldi utastól bevonja. (4) Az adómentesség érvényesítésének feltétele, hogy a) a termék értékesítõje birtokolja az adó-visszaigénylõ lap (1) bekezdés c) pontja szerint záradékolt és lebélyegzett elsõ példányát, továbbá b) ha a termékértékesítés teljesítésekor adó felszámítása történt, a felszámított adót a termék értékesítõje – az (5)–(8) bekezdések szerint – a külföldi utas részére visszatérítse. (5) Az adó visszatéríttetését a termék értékesítõjénél személyesen a külföldi utas, illetõleg a nevében és képviseletében eljáró meghatalmazottja indítványozhatja. Abban az esetben, ha a külföldi utas a) személyesen jár el, köteles úti okmányát bemutatni; b) nem személyesen jár el, a nevében és képviseletében eljárónak csatolnia kell a nevére szóló írásos meghatalmazást. (6) Az adó visszatéríttetése érdekében a külföldi utas, illetõleg meghatalmazottja a termék értékesítõjének a) átadja az adó-visszaigénylõ lap (1) bekezdés c) pontja szerint záradékolt és lebélyegzett elsõ példányát, továbbá b) bemutatja a termékértékesítés teljesítését tanúsító számla eredeti példányát. (7) A visszatérített adó forintban illeti meg a külföldi utast, amelyet készpénzben kell kifizetni. A termék értékesítõje és a külföldi utas azonban ettõl eltérõ pénznemben és fizetési módban is megállapodhat. (8) A termék értékesítõje köteles egyúttal gondoskodni arról is, hogy a termékértékesítés teljesítését tanúsító számla ismételt adó-visszatéríttetésre ne jogosítson. Ennek érdekében a visszaszolgáltatást megelõzõen a számla eredeti példányán az „áfa elszámolva” jelölést kötelezõen fel kell tüntetni, és az így megjelölt számláról a termék értékesítõjének fotómásolatot kell készítenie, amelyet köteles nyilvántartásában megõrizni. (9) Abban az esetben, ha a (4) bekezdés b) pontja szerint adó felszámítása történt, és azt a termék értékesítõje korábban fizetendõ adóként megállapította és bevallotta, jogosult arra, hogy legkorábban abban az adómegállapítási idõszakban, amelyben a külföldi utas részére az adó visszatérítése megtörtént, csökkentse a 131. § (1) bekezdése szerint megállapított fizetendõ adót a visszatérített adó

1. szám

összegével, feltéve, hogy ezt az összeget nyilvántartásában elkülönítetten mutatja ki. (10) Az adó-visszaigénylõ lap kötelezõ adattartalma a következõ: a) a termék értékesítõjének neve, címe és adószáma; b) a külföldi utas neve, címe és úti okmányának száma; c) a termékértékesítés teljesítését tanúsító számla sorszáma; d) a termékértékesítés – adóval együtt számított – összellenértéke; e) a terméket a Közösség területérõl kiléptetõ hatóság záradékának és bélyegzõjének helye annak igazolására, hogy a termék a Közösség területét elhagyta. (11) Az adó-visszaigénylõ lap rovatait legalább 4 nyelven (magyar, angol, német és orosz) kell feltüntetni, és azokat magyar nyelven kell kitölteni. 100. § (1) Abban az esetben, ha a beszerzõ közhasznú tevékenységet folytató személy, szervezet, a 98. § (1) bekezdése szerinti adómentesség alkalmazásához szükséges az is, hogy a közhasznú tevékenységet folytató személy, szervezet a részére értékesített terméket igazoltan kizárólag a Közösség területén kívül végzett humanitárius, karitatív vagy oktatási tevékenységéhez használja, egyéb módon hasznosítsa. (2) Abban az esetben, ha a közhasznú tevékenységet folytató személy, szervezet a részére értékesített terméket maga vagy – javára – más az értékesítéssel egyidejûleg nem adja fel küldeményként vagy nem fuvarozza el a Közösség területén kívülre, a 98. § (1) bekezdése szerinti adómentesség az adó utólagos visszatéríttetése iránti jog formájában illeti meg a közhasznú tevékenységet folytató személyt, szervezetet. (3) Az adó-visszatéríttetési jog gyakorlásához fûzõdõ, a közhasznú tevékenységet folytató személyt, szervezetet terhelõ igazolási kötelezettséget, az adó-visszatéríttetése iránti kérelem kötelezõ adattartalmát, valamint az adó-visszatéríttetésével kapcsolatos egyéb eljárási rendelkezéseket külön jogszabály határozza meg. 101. § (1) Mentes az adó alól az olyan terméken – ide nem értve az ingatlant – belföldön végzett munka, amely terméket ilyen célból szereztek be vagy importáltak, majd a munka befejezését követõen a terméket küldeményként feladják vagy elfuvarozzák – a (2) bekezdésben meghatározott feltételek szerint – a Közösség területén kívülre, feltéve, hogy a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását a) a szolgáltatás nyújtója maga vagy – javára – más végzi; b) a (3) bekezdésben meghatározott további feltételek szerint a szolgáltatás igénybevevõje maga vagy – javára – más végzi.

1. szám


(2) Az (1) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy a) a termék Közösség területérõl való elhagyásának tényét, amelynek a szolgáltatásnyújtás teljesítésekor, de legfeljebb a teljesítés napját követõ 90 napon belül kell megtörténnie, a terméket a Közösség területérõl kiléptetõ hatóság igazolja, valamint b) az a) pontban említett határidõn belül a terméket rendeltetésszerûen ne használják, egyéb módon ne hasznosítsák, ide nem értve a kipróbálást és a próbagyártást. (3) Az (1) bekezdés b) pontja abban az esetben alkalmazható, ha ezzel összefüggésben a szolgáltatás igénybevevõje nem telepedett le belföldön, letelepedés hiányában pedig, ha lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye nincs belföldön. 102. § (1) Mentes az adó alól a szolgáltatás nyújtása – a 85. § (1) bekezdése és a 86. § (1) bekezdése szerint adómentes szolgáltatásnyújtások kivételével – abban az esetben, ha az olyan termékhez kapcsolódik közvetlenül, a) amely az 54. § alkalmazása alá tartozik; b) amelyet a 98. § (1) bekezdése szerint adómentesen értékesítenek; c) amelyen a 101. § (1) bekezdése szerint adómentesen végeznek munkát. (2) Az (1) bekezdés különösen alkalmazandó a termék fuvarozására és a termék fuvarozásához járulékosan kapcsolódó szolgáltatások nyújtására.

Adó alóli mentesség nemzetközi közlekedéshez kapcsolódóan 103. § (1) Mentes az adó alól a vízi közlekedési eszköz üzemeltetését, fedélzeti ellátását szolgáló termék értékesítése abban az esetben, ha a vízi közlekedési eszköz a) kizárólag vagy túlnyomó részben nyílt tengeren közlekedik, és kereskedelmi célú személyszállítási, illetõleg ipari, kereskedelmi vagy halászati tevékenységet végez; b) segély- vagy mentõtevékenységet, illetõleg part menti halászati tevékenységet – a fedélzeti ellátás kivételével – végez; c) hadihajó (vtsz. 8906 10 00), feltéve, hogy a hadihajó rendeltetési kikötõ- vagy horgonyzóhelye nem belföldön van. (2) Mentes az adó alól továbbá: a) az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett víziközlekedési eszköz – ideértve annak felszerelését és tartozékát is – értékesítése, bérbeadása, karbantartása, javítása, felújítása vagy átalakítása; b) az a) pontban nem említett egyéb szolgáltatás nyújtása abban az esetben, ha az az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett víziközlekedési eszköz – ideértve annak rakományát is – rendeltetésszerû mûködéséhez, használatához közvetlenül szükséges.

27

104. § (1) Mentes az adó alól a kizárólag vagy túlnyomó részben a nemzetközi légikereskedelmi forgalomban részt vevõ vállalkozás által használt légiközlekedési eszköz üzemeltetését, fedélzeti ellátását szolgáló termék értékesítése. (2) Mentes az adó alól továbbá: a) az (1) bekezdésben említett légiközlekedési eszköz – ideértve annak felszerelését és tartozékát is – értékesítése, bérbeadása, karbantartása, javítása, felújítása vagy átalakítása; b) az a) pontban nem említett egyéb szolgáltatás nyújtása abban az esetben, ha az az (1) bekezdésben említett légiközlekedési eszköz – ideértve annak rakományát is – rendeltetésszerû mûködéséhez, használatához közvetlenül szükséges. 105. § Mentes az adó alól a személy szállítása abban az esetben, ha akár az indulási hely vagy az érkezési hely, akár mindkettõ nem belföldön van. 106. § Mentes az adó alól a termék értékesítése abban az esetben, ha az vasúti-, vízi- vagy légiközlekedési eszközön történik, és az a Közösség területén végzett személyszállítás részeként teljesül, feltéve, hogy az értékesített termék a közlekedési eszköz fedélzetén történõ helybeni fogyasztás célját szolgálja.

Adó alóli mentesség termék Közösség területén kívülre történõ értékesítésével azonos megítélés alá tartozó ügyletek esetében 107. § (1) Mentes az adó alól a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása abban az esetben, ha az a) hivatalos célra a diplomáciai és a hivatásos konzuli képviselet, személyes célra pedig a diplomáciai és a hivatásos konzuli képviselet tagja részére történik, feltéve, hogy viszonosság áll fenn; b) hivatalos célra a Magyar Köztársaság által nemzetközi szervezetként elismert szervezet vagy annak képviselete (a továbbiakban: nemzetközi szervezet), személyes célra pedig a nemzetközi szervezet tisztviselõje részére történik a nemzetközi szervezetet létrehozó vagy a nemzetközi szervezet székhelyegyezményérõl szóló – jogszabályban kihirdetett – nemzetközi szerzõdésben meghatározottak szerint, feltéve, hogy az elõzõekben említett nemzetközi szerzõdés a termékek, szolgáltatások árába (díjába) rendszerint belefoglalt közvetett adók elengedésérõl vagy visszatérítésérõl rendelkezik; c) az Észak-atlanti Szerzõdés tagállamának belföldön állomásozó fegyveres ereje – ide nem értve a Magyar Honvédséget – részére történik, feltéve, hogy az a közös védelmi erõfeszítés keretében a fegyveres erõ, illetõleg az azt kísérõ polgári állomány használatára, vagy éttermük, kantinjuk ellátására szolgál;

28


d) belföldön kívül az Észak-atlanti Szerzõdés valamely más tagállamában állomásozó fegyveres erõ részére történik, ideértve az ott állomásozó összes fegyveres erõt, de ide nem értve e tagállam saját fegyveres erejét, feltéve, hogy az a közös védelmi erõfeszítés keretében a fegyveres erõ, illetõleg az azt kísérõ polgári állomány használatára, vagy éttermük, kantinjuk ellátására szolgál; e) az Egyesült Királyság fegyveres ereje részére történik, feltéve, hogy az a Ciprusi Köztársaság megalakulásáról, 1960. augusztus 16. napján kelt nemzetközi szerzõdés értelmében az Egyesült Királyság Ciprus szigetén állomásozó fegyveres erejének, illetõleg az azt kísérõ polgári állomány használatára vagy éttermük, kantinjuk ellátására szolgál. (2) Az (1) bekezdés szerinti adómentes termékértékesítés alkalmazásának további feltétele, hogy az értékesített terméket – az (1) bekezdésben említett beszerzõ nevére szóló rendeltetéssel – küldeményként belföldön feladják vagy belföldrõl elfuvarozzák, és a termék belföldrõl való elhagyásának tényét, amelynek a termékértékesítés teljesítésekor, de legfeljebb a teljesítés napját követõ 90 napon belül kell megtörténnie, anélkül, hogy ezen határidõn belül az értékesített terméket rendeltetésszerûen használnák, egyéb módon hasznosítanák, ide nem értve a kipróbálást és a próbagyártást, fuvarlevél vagy az értékesített terméket kísérõ egyéb okirat igazolja, kivéve: a) az (1) bekezdés b) pontját abban az esetben, ha az ott említett nemzetközi szerzõdés az adómentes termékértékesítésrõl és annak alkalmazása feltételeirõl kifejezetten másként rendelkezik; b) az (1) bekezdés c) pontját. (3) Az (1) bekezdés szerinti adómentesség az adó utólagos visszatéríttetése iránti jog formájában illeti meg a termék beszerzõjét, szolgáltatás igénybevevõjét a) az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatások igénybevétele után, kivéve: aa) az (1) bekezdés b) pontját abban az esetben, ha az ott említett nemzetközi szerzõdés az adómentes szolgáltatásnyújtásról és annak alkalmazása feltételeirõl kifejezetten másként rendelkezik, valamint ab) az (1) bekezdés c) pontját; b) abban az esetben, ha a termék a (2) bekezdés értelmében nem hagyja el belföldet. (4) Az (1) bekezdés a) pontjában említett viszonosság kérdésében a külpolitikáért felelõs miniszter állásfoglalása az irányadó. (5) Abban az esetben, ha a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történõ csatlakozásáról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatálybalépésének napját megelõzõen kötött és törvényben kihirdetett nemzetközi szerzõdés kifejezetten a termékek, szolgáltatások árába (díjába) rendszerint belefoglalt közvetett adók alóli mentességérõl vagy azok elengedésérõl, visszatérítésérõl rendelkezik, az elõzõekben említett nemzetközi szerzõdésben meghatá-

1. szám

rozott jogosultat megilleti az (1) bekezdés szerinti adómentesség úgy, hogy annak alkalmazásában a jogosultat a) nemzetközi szervezet tisztviselõjének [(1) bekezdés b) pontja] kell tekinteni, ha az illetõ természetes személy; b) nemzetközi szervezetnek kell tekinteni, ha az az a) pont alá nem tartozó személy, szervezet. 108. § (1) A 107. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett hivatalos cél körébe az a termékbeszerzés, szolgáltatás-igénybevétel tartozik – feltéve, hogy a 107. § (1) bekezdésének b) pontjában említett nemzetközi szerzõdés kifejezetten másként nem rendelkezik –, amelyet a diplomáciai és a hivatásos konzuli képviselet, valamint a nemzetközi szervezet a számviteli nyilvántartásában, a rendeltetésszerû mûködéshez szükséges pénzügyi kiadások között mutatnak ki. (2) Vendéglátó-ipari szolgáltatás igénybevétele esetében a hivatalos cél elismeréséhez szükséges az is, hogy a diplomáciai és a hivatásos konzuli képviselet, valamint a nemzetközi szervezet által rendezett fogadáson – a képviselet, szervezet vezetõjének írásos nyilatkozata alapján – legalább 10 meghívott személy vegyen részt. (3) A 107. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett személyes célra biztosított adómentesség naptári évente a viszonosságnak megfelelõen, de legfeljebb 300 000 forintnak megfelelõ pénzösszegû értékkeret erejéig illeti meg a diplomáciai és a hivatásos konzuli képviselet tagját, valamint a nemzetközi szervezet tisztviselõjét, feltéve, hogy a 107. § (1) bekezdésének b) pontjában említett nemzetközi szerzõdés kifejezetten másként nem rendelkezik. (4) A (3) bekezdésben meghatározott értékkeretbe: a) beleszámít a diplomáciai és a hivatásos konzuli képviselet tagját, valamint a nemzetközi szervezet tisztviselõjét a Jöt. szerint megilletõ jövedékiadó-visszatérítés is; b) nem számítandó be az az adómentesség, amely a diplomáciai és a hivatásos konzuli képviselet tagját, valamint a nemzetközi szervezet tisztviselõjét – értékkorlátozás nélkül – abban az esetben illeti meg, ha biztosítási szerzõdés alapján a termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele igazoltan azért történik, hogy az a biztosított vagyonban keletkezett kárt pótolja. (5) A (3) bekezdésben meghatározott értékkeret családonként – a közös háztartásban élõ jogosultakra vonatkozóan – összevonható. (6) A 107. § (1) bekezdésének a) és b) pontjának alkalmazásában – feltéve, hogy a 107. § (1) bekezdésének b) pontjában említett nemzetközi szerzõdés kifejezetten másként nem rendelkezik – a) diplomáciai képviselet tagja: aa) a diplomáciai kapcsolatokról szóló, 1961. április 28. napján aláírt bécsi egyezmény 1. cikkének e) és f) pontja alá tartozó természetes személy, feltéve, hogy a fogadó állam arra jogosított hatósága ilyen minõségében elismeri, és

1. szám


ab) az aa) alpontban meghatározottal közös háztartásban élõ családtag, feltéve, hogy a fogadó állam arra jogosított hatósága ilyen minõségében elismeri; b) a hivatásos konzuli képviselet tagja: ba) a konzuli kapcsolatokról szóló, 1963. április 24. napján aláírt bécsi egyezmény 1. cikkének c)–e) pontjai alá tartozó természetes személy, feltéve, hogy a fogadó állam arra jogosított hatósága ilyen minõségében elismeri, és bb) a ba) alpontban meghatározottal közös háztartásban élõ családtag, feltéve, hogy a fogadó állam arra jogosított hatósága ilyen minõségében elismeri; c) nemzetközi szervezet tisztviselõje: ca) az a természetes személy, akit a 107. § (1) bekezdésének b) pontjában említett nemzetközi szerzõdésben meghatározottak termékek, szolgáltatások árába (díjába) rendszerint belefoglalt közvetett adók alóli mentesség személyében megilleti, feltéve, hogy a fogadó állam arra jogosított hatósága ilyen minõségében elismeri, és cb) a ca) alpontban meghatározottal közös háztartásban élõ családtag, feltéve, hogy az illetõt a fogadó állam arra jogosított hatósága ilyen minõségében elismeri. (7) A (6) bekezdéstõl függetlenül nem jogosult adómentességre az a természetes személy, aki magyar állampolgár vagy állandó belföldi tartózkodásra jogosult személy. (8) A 107. § sze rin ti adó men tes ség hez, ille tõ leg adó-visszatéríttetési jog gyakorlásához fûzõdõ igazolási kötelezettséget, az adó-visszatéríttetése iránti kérelem kötelezõ adattartalmát, valamint az adó-visszatéríttetésével kapcsolatos eljárási rendelkezéseket külön jogszabály határozza meg. 109. § Mentes az adó alól az arany értékesítése abban az esetben, ha az bármely állam központi bankja részére történik.

Adó alóli mentesség közvetítõi tevékenység esetében 110. § (1) Mentes az adó alól a más nevében és javára eljáró közvetítõ közvetítõi szolgáltatásának nyújtása abban az esetben, ha az általa közvetített ügylet a) a 98–109. §-ok bármelyike szerint mentes az adó alól; b) teljesítési helye a Közösség területén kívül van. (2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható az utas [206. § (1) bekezdésének c) pontja] nevében és javára eljáró közvetítõ közvetítõi szolgáltatásának nyújtására abban az esetben, ha olyan szolgáltatást közvetít, amely a Közösség valamely más tagállamában teljesül.

29

a) vám elé állítás során átmeneti megõrzés alatt áll; vagy b) vámszabad területre vagy vámszabad raktárba betárolandó; vagy c) vámraktározási, vámfelügyelet melletti feldolgozás vagy aktív feldolgozás felfüggesztõ eljárás hatálya alá vonandó. (2) Az (1) bekezdés szerinti adómentesség alkalmazandó arra a további értékesítésre is, amely a) a termék (1) bekezdés a) és b) pontjában említett vámjogi helyzetére, vagy b) a terméknek az (1) bekezdés c) pontjában említett eljárások hatálya alatti állására nincs befolyással. (3) Mentes az adó alól továbbá az (1) és (2) bekezdés alkalmazása alá tartozó termékhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatás nyújtása. 112. § (1) Mentes az adó alól: a) a 24. § (1) bekezdése szerint importált termék értékesítése abban az esetben, ha az a termék teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatali vagy külsõ közösségi árutovábbítási eljárás, vagy b) a 24. § (2) bekezdése szerint importált termék értékesítése abban az esetben, ha az a termék belsõ közösségi árutovábbítási eljárás hatálya alatti állására nincs befolyással. (2) Mentes az adó alól továbbá az (1) bekezdés alá tartozó termékhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatás nyújtása. 113. § (1) Mentes az adó alól annak a terméknek az értékesítése, Közösségen belüli beszerzése, amely egyúttal adóraktározási eljárás hatálya alá vonandó. (2) Adóraktározási eljárás hatálya alá nem vonható az a termék, a) amely a Vámrendelet 4. cikkének 7. pontja értelmében nem minõsül közösségi árunak, illetõleg b) amelyet közvetlenül kiskereskedelmi forgalomba helyezés céljára szánnak. (3) Az adóraktározási eljárásra vonatkozó szabályokat a 4. számú melléklet tartalmazza.

Adó alóli mentesség a termék nemzetközi forgalmához kapcsolódó egyes tevékenységek esetében

114. § A 113. § (2) bekezdésének b) pontjától eltérõen adóraktározási eljárás hatálya alá vonható a termék abban az esetben, ha annak értékesítése, Közösségen belüli beszerzése olyan adóalany részére történik, aki (amely) a terméket igazoltan abból a célból szerzi be, hogy az a Közösség területén kívüli területre történõ repülés során a légi közlekedési eszköz fedélzetén tartózkodó utas ellátását szolgálja.

111. § (1) Mentes az adó alól annak a terméknek az értékesítése, Közösségen belüli beszerzése, amely egyúttal

115. § A 113. § (1) bekezdése szerinti adómentesség alkalmazandó arra a további értékesítésre is, amely a termék

30


adóraktározási eljárás hatálya alatti állására nincs befolyással. 116. § Mentes az adó alól az adóraktározási eljárás hatálya alá vonandó vagy vont termékhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatás nyújtása. 117. § Abban az esetben, ha a) a termék a 111. § (1) bekezdésének a) vagy b) pontjában említett vámjogi helyzetének megszûnésével, illetõleg b) a terméknek a 111. § (1) bekezdésének c) pontjában, a 112. § (1) bekezdésében említett eljárások hatálya alóli kikerülésével annak importja történik az 54. § értelmében, és egyúttal annak értékesítése, illetõleg Közösségen belüli beszerzése is történik, a termék értékesítése, illetõleg Közösségen belüli beszerzése mentes az adó alól. 118. § E cím alkalmazásában a 111. § (3) bekezdésében, a 112. § (2) bekezdésében és a 116. §-ban említett termékhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatás különösen a termék fuvarozása, a termék fuvarozásához járulékosan kapcsolódó szolgáltatások, valamint a 42. § (1) bekezdésének c) és d) pontja alá tartozó szolgáltatások.

VII. Fejezet ADÓ LEVONÁSA

1. szám

cb) maga vagy közvetett vámjogi képviselõje fizetendõ adóként megállapított; d) elõleg részeként megfizetett; e) a 11. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett termékértékesítéséhez kapcsolódóan fizetendõ adóként megállapított [a)–e) pontok a továbbiakban együtt: elõzetesen felszámított adó]. 121. § Az elõzetesen felszámított adó levonásának joga megilleti az adóalanyt akkor is, ha a terméket, szolgáltatást a) olyan termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, amelynek teljesítési helye külföld, de amelyet, ha belföldön teljesítene, adóköteles lenne; b) a 89. és 92. §, a 93. § (2) bekezdése, valamint a 98–117. §-ok szerint adómentes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja; c) a 86. § (1) bekezdésének a)–f) pontjai szerint adómentes szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, feltéve, hogy ca) a szolgáltatás igénybevevõje gazdasági céllal a Közösség területén kívül telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van a Közösség területén kívül; vagy cb) az a 98. § (1) bekezdése szerint adómentesen értékesített termékhez, vagy olyan termékhez kapcsolódik közvetlenül, amelyen a 101. § (1) bekezdése szerint adómentesen végeztek munkát.

Adólevonási jog keletkezése és terjedelme 119. § (1) Az adólevonási jog akkor keletkezik – ha e törvény másként nem rendelkezik –, amikor az elõzetesen felszámított adónak [120. §] megfelelõ fizetendõ adót meg kell állapítani. (2) Abban az esetben, ha az adó áthárítására jogalapot teremtõ ügyletben a termék értékesítõjére, szolgáltatás nyújtójára a 61. § alkalmazandó, az adólevonási jog – ha e törvény másként nem rendelkezik – az adó áthárítására jogalapot teremtõ ügylet teljesítésekor keletkezik. 120. § Abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany – ilyen minõségében – a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendõ adóból levonja azt az adót, amelyet a) termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy másik adóalany – ideértve az Eva. hatálya alá tartozó személyt, szervezetet is – rá áthárított; b) termék beszerzéséhez – ideértve a termék Közösségen belüli beszerzését is –, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan fizetendõ adóként megállapított; c) termék importjához kapcsolódóan ca) maga vagy közvetett vámjogi képviselõje megfizetett, illetõleg

122. § (1) Annak a személynek, szervezetnek, akinek (amelynek) adóalanyisága kizárólag a 6. § (4) bekezdésén alapul, adólevonási joga az ott meghatározott feltételek teljesülésekor keletkezik. (2) Az elõzetesen felszámított adóként figyelembe vehetõ összeg a) a 6. § (4) bekezdésének a) pontjában említett esetben nem haladhatja meg azt az összeget, amelyet az adóalanynak fizetendõ adóként kellene megállapítania akkor, ha a termék értékesítése adóköteles lenne; b) a 6. § (4) bekezdésének b) és c) pontjában említett esetben nem haladhatja meg azt az összeget, amelyet a termék értékesítése után fizetendõ adóként megállapított.

Elõzetesen felszámított adó megosztása 123. § (1) Abban az esetben, ha az adóalany egyaránt teljesít a 120. és 121. § szerint adólevonásra jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást (a továbbiakban: adólevonásra jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás) és arra nem jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, az elõzetesen felszámított adó kizárólag az adólevonásra jogosító termékértékesítésének, szolgáltatásnyújtásának betudható részében vonható le.

1. szám


(2) Az elõzetesen felszámított adó levonható és le nem vonható részének megállapításához az adóalany köteles olyan megfelelõen részletezett nyilvántartást alkalmazni, amely az adólevonási jog keletkezésétõl kezdõdõen alkalmas annak egyértelmû, megbízható és folyamatos követésére, hogy a termék, szolgáltatás használata, egyéb módon történõ hasznosítása adólevonásra jogosító termékértékesítését, szolgáltatásnyújtását vagy arra nem jogosító termékértékesítését, szolgáltatásnyújtását szolgálja (tételes elkülönítés). (3) Abban az esetben, ha a termék, szolgáltatás természete, illetõleg a használat, egyéb módon történõ hasznosítás jellege folytán az elõzetesen felszámított adó megosztása a tételes elkülönítés szabályai szerint nem végezhetõ el, az adóalany a megosztást más, az (1) bekezdésben említett követelményt kielégítõ szabályok szerint is elvégezheti. Ennek hiányában a tételes elkülönítés szabályai szerint meg nem osztható elõzetesen felszámított adót az 5. számú mellékletben meghatározott számítási módszer alkalmazásával kell arányosan megosztani.

31

c) a lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges szolgáltatást, d) a taxiszolgáltatást (a Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatások Jegyzékében – a továbbiakban: SZJ – 60.22.11), e) a parkolási szolgáltatást, f) az úthasználati szolgáltatást, g) a vendéglátó-ipari szolgáltatást, h) a szórakoztatási célú szolgáltatást (SZJ 55.40, 92.33, 92.34, 92.72) terhelõ elõzetesen felszámított adó. (3) A 120. és 121. §-tól függetlenül szintén nem vonható le: a) a távbeszélõ-szolgáltatást (SZJ 64.20.11 és 64.20.12), b) a mobiltelefon-szolgáltatást (SZJ 64.20.13), c) az internetprotokollt alkalmazó, beszédcélú adatátviteli szolgáltatást (SZJ 64.20.16-ból) terhelõ elõzetesen felszámított adó összegének 30 százaléka.

Adólevonási jog korlátozása

Adólevonási jog korlátozása alóli kivételek

124. § (1) A 120. és 121. §-tól függetlenül nem vonható le: a) a motorbenzint (vtsz. 2710 11 41, 2710 11 45, 2710 11 49, 2710 11 59) terhelõ elõzetesen felszámított adó; b) az a) pontban nem említett egyéb üzemanyagot terhelõ elõzetesen felszámított adó, feltéve, hogy az személygépkocsi (vtsz. 8703) üzemeltetéséhez szükséges; c) az a) és b) pontban nem említett egyéb terméket terhelõ elõzetesen felszámított adó, feltéve, hogy az személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges; d) a személygépkocsit terhelõ elõzetesen felszámított adó; e) a 125 cm3-nél nagyobb hengerûrtartalmú motorkerékpárt (vtsz. 8711-bõl) terhelõ elõzetesen felszámított adó; f) a jachtot (vtsz. 8903) terhelõ elõzetesen felszámított adó; g) az f) pontban nem említett egyéb víziközlekedési eszközt (vtsz. 8903) terhelõ elõzetesen felszámított adó, feltéve, hogy az sport- vagy szórakozási cél elérésére alkalmas; h) a lakóingatlant terhelõ elõzetesen felszámított adó; i) a lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges terméket terhelõ elõzetesen felszámított adó; j) az élelmiszert terhelõ elõzetesen felszámított adó; k) az italt terhelõ elõzetesen felszámított adó.

125. § (1) A 124. §-tól eltérõen az elõzetesen felszámított adó levonható, ha a) a 124. § (1) bekezdésének a)–g) és i)–k) pontjaiban említett esetekben a termék igazoltan továbbértékesítési célt szolgál; b) a 124. § (1) bekezdésének h) pontjában említett esetben, feltéve, hogy a 86. § (1) bekezdésének j) pontja alá tartozó lakóingatlan igazoltan továbbértékesítési célt szolgál, és az értékesítõ adóalany élt a 88. § szerinti választási jogával; c) a 124. § (1) bekezdésének d)–h) pontjaiban említett esetekben a terméket igazoltan a 6. § (4) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint értékesítik; d) a 124. § (2) bekezdésében felsorolt esetekben a szolgáltatást igazoltan a 15. § szerinti szolgáltatásnyújtás teljesítése érdekében veszik igénybe; e) a 124. § (3) bekezdésében felsorolt esetekben a szolgáltatás igénybevétele fejében járó ellenérték legalább 30 százalékára igazoltan teljesül, hogy az a 15. § szerinti szolgáltatásnyújtás adóalapjába épül be.

(2) A 120. és 121. §-tól függetlenül nem vonható le továbbá: a) az (1) bekezdés d)–g) pontjaiban említett termékek bérbevételét, b) a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatást,

(2) A 124. §-tól eltérõen az elõzetesen felszámított adó levonható abban az esetben is, ha az adóalany a terméket, szolgáltatást vállalkozásán belül a) a 124. § (1) bekezdésének d) pontjában említett esetben igazoltan egészben vagy túlnyomó részben taxiszolgáltatás nyújtása érdekében használja; b) a 124. § (1) bekezdésének d)–g) pontjaiban említett esetekben igazoltan egészben vagy túlnyomó részben úgy hasznosítja, hogy azt bérbe adja; c) a 124. § (1) bekezdésének h) pontjában említett esetben igazoltan egészben vagy túlnyomó részben úgy haszno-

32


1. szám

sítja, hogy azt bérbe adja, feltéve, hogy élt a 88. § szerinti választási jogával; d) a 124. § (1) bekezdésének i) pontjában és (2) bekezdésének c) pontjában említett esetben igazoltan egészben vagy túlnyomó részben úgy használja, egyéb módon hasznosítja, hogy az közvetlen anyagjellegû ráfordításként a 6. § (4) bekezdésének b) pontja szerinti értékesítés adóalapjába beépíti; e) a 124. § (1) bekezdésének j) és k) pontjában említett esetben igazoltan egészben vagy túlnyomó részben úgy használja, egyéb módon hasznosítja, hogy az közvetlen anyagjellegû ráfordításként más termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás adóalapjába beépíti; f) a 124. § (2) bekezdésének e) és f) pontjában említett esetben igazoltan az általa üzemben tartott, 3,5 tonnát meghaladó legnagyobb össztömegû szárazföldi közlekedési eszköz üzemeltetése érdekében hasznosítja.

ca) a 120. § ca) alpontjában említett esetben a nevére szóló, az adó megfizetését igazoló határozat, vagy ha az adót közvetett vámjogi képviselõje fizette meg, a közvetett vámjogi képviselõnek az adóalany nevére szóló nyilatkozata az adó megfizetésérõl, cb) a 120. § cb) alpontjában említett esetben mindazon okiratok, amelyek a fizetendõ adó összegszerû megállapításához szükségesek, vagy ha a fizetendõ adót közvetett vámjogi képviselõje állapította meg, a közvetett vámjogi képviselõnek az adóalany nevére szóló nyilatkozata az adó fizetendõ adóként történt megállapításáról és bevallásáról; d) a 120. § d) pontjában említett esetben a nevére szóló, az elõleg megfizetését tanúsító számla; e) a 120. § e) pontjában említett esetben mindazon okiratok, amelyek a fizetendõ adó összegszerû megállapításához szükségesek.

126. § (1) A 125. §-ban említett igazolási kötelezettség különösen olyan elkülönített nyilvántartás alkalmazását igényli az adóalanytól, amely alkalmas az adólevonási jog korlátozása alóli mentesülés – ott meghatározott – feltételeinek egyértelmû, megbízható és folyamatos követésére.

(2) Abban az esetben, ha az adólevonási jog tényleges gyakorlását megelõzõen az adóalany megszûnik, de van az e törvényben szabályozott jogok és kötelezettségek tekintetében jogutód adóalany, az adólevonási jog gyakorlása egyéb feltételeinek sérelme nélkül az adólevonási jogot a jogutód adóalany abban az esetben is gyakorolhatja, ha az (1) bekezdésben említett okiratok jogelõdjének nevére szólnak.

(2) A 125. § alkalmazásában túlnyomó rész alatt az adólevonási jog korlátozása alóli mentesülés feltételeinek – egy ésszerûen megállapított idõtartam átlagában – legalább 90 százalékos teljesülése értendõ. (3) A (2) bekezdésben említett követelmény teljesülésének mérése olyan számszerû formában kifejezett mutató alkalmazását igényli az adóalanytól, amely a termék, szolgáltatás természetére, illetõleg a használat, egyéb módon történõ hasznosítás jellegére tekintettel a leginkább tárgyilagos eredményt adja.

Adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltételei 127. § (1) Az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele, hogy az adóalany személyes rendelkezésére álljon a) a 120. § a) pontjában említett esetben a nevére szóló, az ügylet teljesítését tanúsító számla; b) a 120. § b) pontjában említett esetekben mindazon okiratok, amelyek a fizetendõ adó összegszerû megállapításához szükségesek, illetõleg – az elõzõekben említettek sérelme nélkül – termék Közösségen belüli beszerzése esetében, valamint egyéb olyan esetben, amelyben a termék értékesítõje, szolgáltatás nyújtója – ilyen minõségében – belföldön, vagy a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adóalany, a nevére szóló, az ügylet teljesítését tanúsító számla; c) a 120. § c) pontjában említett esetben a nevére szóló, a termék szabad forgalomba bocsátásáról rendelkezõ határozat, valamint

(3) Az a személy, szervezet, akinek (amelynek) adóalanyisága kizárólag a 6. § (4) bekezdésén alapul, az adólevonási jogot – az adólevonási jog gyakorlása egyéb feltételeinek sérelme nélkül – olyan, az (1) bekezdésben említett okiratok tekintetében is gyakorolhatja, amelyek az adóalannyá válását megelõzõen keletkeztek, de azok, mint a 6. § (4) bekezdésében említett termék igazolt tulajdonosa nevére vagy igazolt jogelõdjének nevére szólnak. (4) A levonható elõzetesen felszámított adó összegében nem haladhatja meg az (1) bekezdésben említett okiratban adóként szereplõ, illetõleg az abból adóként kiszámítható összeget. (5) A (4) bekezdés sérelme nélkül a levonható elõzetesen felszámított adó összegében nem haladhatja meg azt az adóösszeget sem, amelyet a termék, szolgáltatás szokásos piaci árának alapulvételével kell megállapítani abban az esetben, ha az adó alapjának megállapítására egyébként a 67. § (1) bekezdését kell alkalmazni. (6) Abban az esetben, ha az (1) bekezdésben említett okirat nem magyar nyelvû, az adóigazgatási eljárás keretében lefolytatott ellenõrzés során az adólevonási jogot gyakorló adóalanytól megkövetelhetõ, hogy saját költségére gondoskodjon a hiteles magyar nyelvû fordításról, feltéve, hogy a tényállás tisztázása másként nem lehetséges. 128. § A 127. § értelemszerûen alkalmazandó abban az esetben is, ha az adólevonási jog a 121. §-on alapul.

1. szám

PÉNZÜGYI KÖZLÖNY Adólevonási jog engedményezése

129. § (1) Az importáló helyett annak közvetett vámjogi képviselõje gyakorolhatja a termék importjához kapcsolódó elõzetesen felszámított adó levonását, ha a) az importálót az adólevonási jog keletkezésekor és azt követõen az adólevonási jog egyébként korlátozás nélkül megilleti, valamint b) az a) pontban említett feltétel teljesülésérõl az importáló nyilatkozik vámjogi képviselõjének. (2) A közvetett vámjogi képviselõ az (1) bekezdés szerint megszerzett adólevonási jogot – az adólevonási jog gyakorlásának egyéb feltételeitõl függetlenül – abban az esetben gyakorolhatja, ha a) személyes rendelkezésére áll az (1) bekezdés b) pontjában említett, nevére szóló nyilatkozat, valamint b) belföldön nyilvántartásba vett adóalanyként nincs olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amely adólevonási jogát egyébként korlátozza. (3) Abban az esetben, ha a közvetett vámjogi képviselõ gyakorolja az (1) bekezdés szerint megszerzett adólevonási jogot, az importálónak a termék importjához kapcsolódó adólevonási joga elenyészik. 130. § (1) A 127. § (1) bekezdésének ca) és cb) alpontjában, valamint a 129. § (1) bekezdésének b) pontjában említett nyilatkozatnak – az ott meghatározottakon túl – tartalmaznia kell még: a) a nyilatkozat tevõjének és címzettjének nevét, címét és adószámát; b) a termék importjának kétséget kizáró azonosításához szükséges adatokat. (2) A nyilatkozatot írásba kell foglalni.

Adólevonási jog gyakorlásának módja 131. § (1) A belföldön nyilvántartásba vett adóalany az adómegállapítási idõszakban megállapított fizetendõ adó együttes összegét csökkentheti az ugyanezen vagy korábbi adómegállapítási idõszakban (idõszakokban) keletkezett levonható elõzetesen felszámított adó összegével. (2) Ha az (1) bekezdés szerint megállapított különbözet elõjele negatív, a különbözetet a belföldön nyilvántartásba vett adóalany a) a soron következõ adómegállapítási idõszakban veheti figyelembe úgy, mint az akkori adómegállapítási idõszakban az (1) bekezdés szerint megállapított fizetendõ adó együttes összegét csökkentõ tételt, illetõleg b) a 186. §-ban meghatározott feltételek szerint és módon az állami adóhatóságtól visszaigényelheti. 132. § (1) Abban az esetben, ha a levonható elõzetes felszámított adó összegét meghatározó tényezõkben utólag, az adólevonási jog keletkezését követõen változás követ-

33

kezik be, az eredetileg levonható elõzetesen felszámított adó összegét érintõ különbözet rendezésére a (2)–(4) bekezdések alkalmazandók. (2) Ha az (1) bekezdésben említett változás eredményeként az eredetileg levonható elõzetesen felszámított adó összegét a különbözet csökkenti, az adóalany köteles a különbözetet úgy figyelembe venni, mint a 131. § (1) bekezdése szerint megállapított fizetendõ adó összegét növelõ tételt abban az adómegállapítási idõszakban – a (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel –, amelyben az (1) bekezdésben említett változás bekövetkezik. (3) Abban az esetben, ha az eredetileg levonható elõzetesen felszámított adó összege közvetlenül olyan, a 127. § (1) bekezdésében említett okiraton alapul, amelyet más fél (hatóság) bocsátott ki, a különbözet (2) bekezdésben említett rendezése arra az adómegállapítási idõszakra esik, amelyben a különbözet alapjául szolgáló, a 127. § (1) bekezdésében említett okiratot módosító vagy azt érvénytelenítõ okirat az adóalany személyes rendelkezésére áll, de nem késõbb, mint a módosító vagy érvénytelenítõ okirat kibocsátásának hónapját követõ hónap 15. napja. (4) Ha az (1) bekezdésben említett változás eredményeként az eredetileg levonható elõzetesen felszámított adó összegét a különbözet növeli, az adóalany jogosult – az adólevonási jog gyakorlása egyéb feltételeinek sérelme nélkül – a különbözetet úgy figyelembe venni, mint a 131. § (1) bekezdése szerint megállapított levonható elõzetesen felszámított adó összegét növelõ tételt, legkorábban, abban az adómegállapítási idõszakban, amelyben személyes rendelkezésére áll a különbözet alapjául szolgáló, a 127. § (1) bekezdésében említett okiratot módosító okirat. 133. § A 132. § alkalmazásában nem minõsül az eredetileg levonható elõzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezõk utólagos változásának: a) az adó áthárítására jogalapot teremtõ ügylet fejében járó ellenérték teljes vagy részleges meg nem térítése; b) a 11. § (3) bekezdésében meghatározott esetek; c) a megsemmisülés és más olyan vagyoni kár, amelyet az adóalany tevékenységi körén kívül esõ elháríthatatlan ok idézett elõ, és ez utóbbi ok fennállását az adóalany bizonyítja; d) a c) pontban nem említett egyéb vagyoni kár, ha az adóalany bizonyítja, hogy a kár elhárítása, illetõleg csökkentése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

Tárgyi eszközre vonatkozó különös szabályok 134. § (1) A 11. § (2) bekezdésének a) pontjában említett esetben az adóalanyt megilleti a tárgyi eszköz elõállításához felhasznált terméket, igénybe vett szolgáltatást terhelõ elõzetesen felszámított adó levonásának joga akkor is, ha az egyébként egészben vagy részben nem illetné meg.

34


(2) Az adólevonási jog gyakorlásának egyéb feltételeinek sérelme nélkül, az (1) bekezdés szerinti adólevonási jog legkorábban a vállalkozásán belül végzett saját beruházás eredményeként elõállított tárgyi eszköz rendeltetésszerû használatbavételekor keletkezik. 135. § (1) Abban az esetben, ha az adóalany terméket tárgyi eszközként használ vállalkozásán belül, a tárgyi eszköz rendeltetésszerû használatbavételének hónapjától kezdõdõen a) ingó tárgyi eszköz esetében 60 hónapig, b) ingatlan tárgyi eszköz esetében pedig 240 hónapig terjedõ tartamban az adóalany adólevonási jogát – az adólevonási jog gyakorlása egyéb feltételeinek sérelme nélkül – az e § és a 136. § rendelkezéseinek figyelembevételével gyakorolhatja. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott idõtartam figyelembevételével, annak a naptári évnek az utolsó adómegállapítási idõszakában, amelybe rendre 11 hónap elteltével a tizenkettedik hónap esik, az adóalany köteles a tárgyi eszközre jutó elõzetesen felszámított adó összegének a) ingó esetében 1/5 részére, b) ingatlan esetében pedig 1/20 részére vonatkozóan utólagos kiigazítást elvégezni, feltéve, hogy a levonható elõzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezõkben változás következik be a tárgyi eszköz rendeltetésszerû használatbavételének idõpontjához képest, és a számítás eredményeként adódó különbözet összege abszolút értékben kifejezve eléri vagy meghaladja a 10 000 forintnak megfelelõ pénzösszeget. (3) A (2) bekezdés szerinti különbözetre a 132. § (2) és (4) bekezdését kell megfelelõen alkalmazni. 136. § (1) Abban az esetben, ha az adóalany a tárgyi eszközt a 135. § (1) bekezdésében meghatározott idõtartamon belül értékesíti, a teljesítés hónapjára és a hátralevõ hónapokra együttesen idõarányosan jutó elõzetesen felszámított adó összegét a) véglegesen levonhatja, ha a tárgyi eszköz értékesítése adólevonásra egyébként jogosítaná; b) véglegesen nem vonhatja le, ha a tárgyi eszköz értékesítése adólevonásra egyébként nem jogosítaná. (2) Ha az (1) bekezdés szerint az eredetileg levonható elõzetesen felszámított adó összegéhez képest különbözet keletkezik, és annak összege abszolút értékben kifejezve eléri vagy meghaladja az 1000 forintnak megfelelõ pénzösszeget, a különbözetre a 132. § (2) és (4) bekezdését kell megfelelõen alkalmazni.

1. szám

felfüggesztését elrendelõ határozat jogerõre emelkedésének napjától kezdõdõen – az adólevonási jog gyakorlásának egyéb feltételeitõl függetlenül – nem gyakorolhatja. (2) Abban az esetben, ha az állami adóhatóság – az Art. rendelkezései alapján – az adóalany adószámának felfüggesztését úgy szünteti meg, hogy nem törli az adóalany adószámát, az adóalany adólevonási jogát az adószám felfüggesztését megszüntetõ határozat jogerõre emelkedésének napjától kezdõdõen – az adólevonási jog gyakorlásának egyéb feltételeinek sérelme nélkül – ismét gyakorolhatja. (3) Abban az esetben, ha az állami adóhatóság – az Art. rendelkezései alapján – az adóalany adószámának felfüggesztését úgy szünteti meg, hogy egyúttal törli az adóalany adószámát, az adóalany adólevonási joga az adószám törlését elrendelõ határozat jogerõre emelkedésének napjával elenyészik.

VIII. Fejezet ADÓFIZETÉSRE KÖTELEZETT Adófizetésre kötelezett termék értékesítése és szolgáltatás nyújtása esetében 138. § Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adót – ha e törvény másként nem rendelkezik – az az adóalany fizeti, aki (amely) az ügyletet saját nevében teljesíti. 139. § Abban az esetben, ha a termék értékesítése teljesítési helyének megállapítására a 32., 34. és 35. §-ok bármelyikét kell alkalmazni, az adót a terméket beszerzõ belföldön nyilvántartásba vett adóalany fizeti, feltéve, hogy a terméket értékesítõ adóalany belföldön gazdasági céllal nem telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye nincs belföldön. 140. § Abban az esetben, ha a szolgáltatás nyújtása teljesítési helyének megállapítására a) a 37–45. §-ok bármelyikét kell alkalmazni, az adót a szolgáltatást igénybevevõ belföldön nyilvántartásba vett adóalany fizeti, b) a 46. §-t kell alkalmazni, az adót a szolgáltatást igénybevevõ adóalany fizeti, feltéve, hogy a szolgáltatást nyújtó adóalany belföldön gazdasági céllal nem telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye nincs belföldön.

Adólevonási jog felfüggesztése, elenyészése 137. § (1) Abban az esetben, ha az állami adóhatóság – az Art. rendelkezései alapján – az adóalany adószámát felfüggeszti, az adóalany adólevonási jogát az adószám

141. § A 91. § (2) bekezdésének b) pontjában említett termékértékesítés esetében az adót a terméket beszerzõ belföldön nyilvántartásba vett címzett [91. § (2) bekezdésének d) pontja] fizeti, ha

1. szám


a) a termék értékesítése a 91. § (2) bekezdésében említett feltételek szerint történik, valamint b) a termék értékesítõje nevében [91. § (2) bekezdésének a) pontja] a belföldön nyilvántartásba vett címzett nevére történõ számlakibocsátás tartalmában megfelel a Közösség azon tagállama jogának – összhangban a Héa-irányelv 220–236. cikkeivel –, amelyben a termék értékesítõjét adóalanyként nyilvántartásba vették. 142. § (1) Az adót a termék beszerzõje, szolgáltatás igénybevevõje fizeti: a) a 10. § d) pontja szerinti termékértékesítés esetében; b) ingatlanhoz kapcsolódó építés-szerelési, fenntartási, takarítási, tisztítási, karbantartási, javítási, átalakítási és bontási szolgáltatások nyújtása esetében; c) az a) és b) pontban említett termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz munkaerõ kölcsönzése, kirendelése, illetõleg személyzet rendelkezésre bocsátása esetében; d) a 6. számú mellékletben felsorolt termékek értékesítése esetében; e) a 86. § (1) bekezdésének j) és k) pontja alá tartozó termékértékesítés esetében, ha az értékesítõ adóalany élt a 88. §-ban említett választási jogával; f) az adós és hitelezõ viszonylatában olyan termék értékesítése esetében, amely dologi biztosítékként lejárt követelés kielégítésének érvényesítésére irányul; g) a vállalkozásban tárgyi eszközként használt termék és egyéb, a teljesítésekor szokásos piaci árát tekintve 100 000 forintnak megfelelõ pénzösszeget meghaladó termék értékesítése esetében, ha az értékesítõ adóalany felszámolási vagy bármely más, fizetésképtelenségét jogerõsen megállapító eljárás hatálya alatt áll. (2) Az (1) bekezdés f) és g) pontja szerinti ingatlanértékesítésre az (1) bekezdés e) pontjában meghatározottaknak is teljesülniük kell. (3) Az (1) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy az ügylet teljesítésében érintett felek a) mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen, valamint b) egyikének se legyen olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amelynek alapján tõle adó fizetése ne lenne követelhetõ. (4) A (3) bekezdés a) pontjának alkalmazásában – akár termék értékesítõje, szolgáltatás nyújtója vagy termék beszerzõje, szolgáltatás igénybevevõje minõségében, akár mindkét minõségben egyaránt – belföldön nyilvántartásba vett adóalany az Eva. hatálya alá tartozó személy, szervezet is. (5) Az érintettség valószínûsítése mellett az ügylet teljesítésében érintett bármelyik fél kérheti a) a többi érintett féltõl, hogy nyilatkozzon, b) az állami adóhatóságtól pedig, hogy tájékoztassa a (3) bekezdésben említett feltételek teljesülésérõl. (6) Az állami adóhatóság (5) bekezdésben említett tájékoztatási kötelezettségének köteles haladéktalanul eleget

35

tenni. Az írásos megkeresésre adott adóhatósági választ az ellenkezõ bizonyításáig valósnak kell tekinteni. (7) Az (1) bekezdés alkalmazása esetében a termék értékesítõje, szolgáltatás nyújtója olyan számla kibocsátásáról gondoskodik, amelyben áthárított adó, illetõleg a 83. §-ban meghatározott százalékérték nem szerepel.

Adófizetésre kötelezett termék Közösségen belüli beszerzése esetében 143. § (1) Termék Közösségen belüli beszerzése esetében az adót – a (2) bekezdésben és a 144. §-ban meghatározott eltéréssel – a terméket beszerzõ a) adóalany, b) nem adóalany jogi személy fizeti. (2) Új közlekedési eszköz Közösségen belüli beszerzése esetében az adót az új közlekedési eszközt beszerzõ, az a nem-adóalany személy, szervezet is fizeti, aki (amely) nem jogi személy. 144. § A 22. § (5) bekezdésében említett esetben az adót a vevõi készletbõl terméket beszerzõ fizeti.

Adófizetésre kötelezett termék importja esetében 145. § (1) Termék importja esetében az adót az importáló fizeti. Importáló az, aki (amely) a vámjogi rendelkezések értelmében adósként – ide nem értve a közvetett vámjogi képviselõt – behozatali vámtartozás megfizetésére kötelezett, vagy kötelezett lenne abban az esetben, ha a termék importja vámköteles lenne. (2) Abban az esetben, ha a termék importja során a vámeljárásban az importáló helyett annak közvetett vámjogi képviselõje jár el, az adót a közvetett vámjogi képviselõ fizeti. (3) A 129. § megsértésével jogosulatlanul levont elõzetesen felszámított adó megfizetéséért az importálóval együtt annak közvetett vámjogi képviselõje egyetemlegesen felelõs.

Adófizetésre kötelezett a termék nemzetközi forgalmához kapcsolódó egyes tevékenységek esetében 146. § (1) Abban az esetben, ha a termék a) a 111. § (1) bekezdésének a) vagy b) pontjában említett vámjogi helyzete megszûnik, illetõleg b) a 111. § (1) bekezdésének c) pontjában, a 112. § (1) bekezdésében, a 113. § (1) bekezdésében említett eljárások hatálya alól kikerül, az adót az fizeti, aki (amely) azt az adóztatandó ügyletet teljesíti a 2. § értelmében, amelynek betudhatóan az

36


1. szám

a) pont szerinti esetben a termék vámjogi helyzete megszûnik, a b) pont szerinti esetben pedig a termék az ott felsorolt eljárások hatálya alól kikerül.

b) egészben vagy túlnyomó részben nem pénzzel, nem készpénz-helyettesítõ fizetési eszközzel vagy nem pénzhelyettesítõ eszközzel térítette meg.

(2) A 4. számú melléklet 35. pontjában meghatározott esetben az adóraktár üzemeltetõje az (1) bekezdésben meghatározott adófizetésre kötelezettel együtt egyetemlegesen felelõs az adó megfizetéséért.

(2) A kezesi felelõsség az (1) bekezdés a) pontjában említett esetben a meg nem térített összeg adótartalmának megfizetésére terjed ki.

Számla kibocsátójának adófizetési kötelezettsége 147. § (1) E törvény egyéb rendelkezéseitõl függetlenül adófizetésre kötelezett az, aki (amely) számlán áthárított adót, illetõleg a 83. §-ban meghatározott százalékértéket tüntet fel. (2) Az adót a számlán a termék értékesítõjeként, szolgáltatás nyújtójaként szereplõ személy, szervezet fizeti, kivéve, ha kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a számlán más tüntette fel jogosulatlanul az (1) bekezdésben említett adatokat.

Pénzügyi képviselõ 148. § (1) Az az adóalany, aki (amely) adófizetésre kötelezett, de gazdasági céllal belföldön nem telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye nincs belföldön, az e törvényben szabályozott jogainak gyakorlására, kötelezettségeinek teljesítésére pénzügyi képviselõt bízhat meg. (2) Abban az esetben, ha az adófizetésre kötelezett adóalany gazdasági céllal harmadik államban telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van harmadik államban, pénzügyi képviselõ megbízása kötelezõ. (3) A (2) bekezdés nem vonatkozik arra az adóalanyra, akire (amelyre) a XIX. fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában túlnyomó rész alatt az értendõ, ha a pénzzel, készpénzhelyettesítõ fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítõ eszközzel történt megtérítés részaránya a megtérített összeg adótartalmát sem éri el. 151. § (1) Abban az esetben, ha a) terméket egymást követõen többször értékesítenek oly módon, hogy azt közvetlenül a sorban elsõ értékesítõtõl a sorban utolsó beszerzõ nevére szóló rendeltetéssel adják fel küldeményként vagy fuvarozzák el, illetõleg b) szolgáltatás nyújtásában saját néven, de más javára járnak el, az elõzõek szerint érintett adóalanyok mindegyike (e § alkalmazásában a továbbiakban: részes adóalany) egyetemlegesen felelõs azon adó megfizetéséért, amely bármely más részes adóalanynál, mint általa fizetendõ adó megállapítható, de az az ehhez fûzõdõ kötelezettségét egészben vagy részben nem teljesítette. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy a részes adóalanyok a) belföldön nyilvántartásba vettek, vagy egyébként arra kötelezettek, és b) együttesen kapcsolt vállalkozások legyenek. (3) A felelõsség érvényesítésének nem akadálya, ha a részes adóalany – az e törvényben szabályozott jogállása alapján – adófizetésre egyébként nem kötelezett. 152. § A 150. és 151. § szerinti esetekben az adófizetésre kötelezett nem mentesül e kötelezettsége alól, ha az errõl szóló hatósági határozat kézhezvételének napját követõen az adó megfizetése nélkül szûnik meg a felelõsségét megalapozó ok.

149. § (1) Az adóalany egyidejûleg csak egy pénzügyi képviselõt bízhat meg ilyen tevékenység folytatására. (2) A pénzügyi képviselet e törvényben nem szabályozott kérdéseiben az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni.

IX. Fejezet ADÓ MEGÁLLAPÍTÁSA

Adófizetési kötelezettség egyéb esetei 150. § (1) A levonható elõzetesen felszámított adó összegének erejéig az adóalany kezesként felel a rá áthárított adó megfizetéséért, ha az adó áthárítására jogalapot teremtõ ügylet fejében járó ellenérték adót is tartalmazó összegét a) maradéktalanul nem térítette meg; vagy

153. § (1) Az adót az adófizetésre kötelezett – ha e törvény másként nem rendelkezik – maga állapítja meg (önadózás). (2) Az önadózás e törvényben nem szabályozott kérdéseiben az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni. 154. § (1) Arra az adófizetésre kötelezettre, akinek (amelynek) adóalanyisága kizárólag a 6. § (4) bekezdé-

1. szám


sének b) és c) pontján alapul, az adót az állami adóhatóság határozattal állapítja meg. (2) Új közlekedési eszköz Közösségen belüli beszerzése esetében, ha az új közlekedési eszköz egyúttal a regisztrációs adóról szóló törvény hatálya alá is tartozik, és annak beszerzõje a 143. § (1) bekezdésének b) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott személy, szervezet, az adót a vámhatóság határozattal állapítja meg. 155. § (1) Termék importja esetében az adót a vámhatóság határozattal állapítja meg az adófizetésre kötelezettre. (2) A vámhatóság a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátásáról szóló határozattal állapítja meg az adót abban az esetben is, ha a termék importja a 95. § szerint mentes az adó alól. 156. § (1) A 155. § (1) bekezdésétõl eltérõen az adót önadózással állapítja meg az az adófizetésre kötelezett, akinek (amelynek) részére azt – kérelmére – a vámhatóság engedélyezi. (2) Az (1) bekezdésben említett engedély megszerzéséhez a következõ feltételek együttes teljesülése szükséges: a) a kérelmezõ belföldön nyilvántartásba vett adóalany, akinek (amelynek) nincs olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amelynek alapján tõle adó fizetése ne lenne követelhetõ; b) a kérelmezõ a Vámtv. rendelkezései szerint megbízható vámadós; c) a kérelmezõnek a tárgyévet megelõzõ naptári évben a 89. és 98–109. §-ok szerint adómentes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékeként megtérített vagy megtérítendõ – éves szinten göngyölített – összeg eléri vagy meghaladja ca) az ugyanezen idõszakban a 2. § a) pontja szerinti összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékeként megtérített vagy megtérítendõ – adó nélkül számított és éves szinten göngyölített – összeghez viszonyítottan a 67 százalékos hányadot, de legalább a 10 milliárd forintot, vagy cb) a 20 milliárd forintot. (3) A (2) bekezdésben említett feltételek teljesülését is igazoló, engedély iránti kérelmet legkésõbb a tárgyév március 31. napjáig kell a vámhatósághoz benyújtani. (4) A vámhatóság az engedélyt a tárgyév július 1. napjától a tárgyévet követõ év június 30. napjáig terjedõ idõszakra adja meg. (5) A (2) bekezdés c) pontját érintõen tett önellenõrzés vagy utólagos adómegállapítás – ide nem értve a kérelem benyújtásáig beadott önellenõrzést, illetõleg az addig az idõpontig jogerõre emelkedett utólagos adómegállapítást – az elbírált kérelmet nem érinti. (6) Az önadózásra való jogosultság a (4) bekezdésben említett határnap elteltével, illetõleg az engedély visszavo-

37

násával szûnik meg. Az engedélyt a vámhatóság visszavonja, ha a) azt az engedélyes kéri; b) a (2) bekezdés a) és b) pontjában említett feltételek bármelyike az engedély szerinti idõszakban nem teljesül; c) az engedélyes jogutód nélkül megszûnik, vagy jogutódlással szûnik meg, de a jogutódra a (2) bekezdésben említett feltételek nem teljesülnek. 157. § Abban az esetben, ha a 156. § szerinti engedélyes egyúttal közvetett vámjogi képviselõ is, jogosult az adót önadózással megállapítani arra a termékimportra is, amelyben az importáló megbízása alapján jár el, függetlenül attól, hogy az importáló maga a 156. § szerint engedélyes-e, vagy nem. 158. § (1) A 147., 150. és 151. §-okban említett esetekben az adót az állami adóhatóság határozattal állapítja meg az adófizetésre kötelezettre. (2) Az (1) bekezdéstõl eltérõen, ha a 147. §-ban említett esetben az adófizetésére kötelezett egyúttal belföldön nyilvántartásba vett adóalany is, az adót önadózással állapítja meg, feltéve, hogy e törvényben szabályozott jogállása alapján tõle adó fizetése egyébként követelhetõ.

X. Fejezet SZÁMLÁZÁS Számlakibocsátási kötelezettség 159. § (1) Az adóalany köteles – ha e törvény másként nem rendelkezik – a 2. § a) pontja szerinti termékértékesítésérõl, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzõje, szolgáltatás igénybevevõje részére, ha az az adóalanytól eltérõ más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni. (2) Az (1) bekezdés egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül az adóalany köteles számla kibocsátásáról gondoskodni abban az esetben is, ha a) részére egy másik adóalany vagy nem adóalany jogi személy elõleget fizet; b) részére az a) pont alá nem tartozó személy, szervezet elõleget fizet, és az kéri a számla kibocsátását; c) belföldön kívül, a Közösség területén vagy harmadik államban teljesít termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, feltéve, hogy gazdasági célú letelepedési helye kizárólag belföldön van, gazdasági célú letelepedési hely hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van kizárólag belföldön. (3) A (2) bekezdés a) és b) pontjában említett esetben a számla annak a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának az adatait tartalmazza, amelynek teljesítése fejében járó ellenértékébe az elõleg beszámítható.

38


1. szám

160. § (1) A számlakibocsátási kötelezettségnek a kötelezett saját maga, illetõleg – megbízása alapján és képviseletében – az általa választott meghatalmazott is eleget tehet. Utóbbi esetben a kötelezettnek és meghatalmazottjának elõzetesen és írásban különösen meg kell állapodnia egymással a számlakibocsátás elfogadásának feltételeirõl és módjáról.

idõszak utolsó napjáig, de legkésõbb az attól számított 15 napon belül kell gondoskodni.

(2) A számlakibocsátáshoz fûzõdõ, jogszabályban meghatározott kötelezettségek teljesítéséért a kötelezettel együtt a meghatalmazott egyetemlegesen felelõs abban az esetben is, ha a felek az (1) bekezdésben említett megállapodásban másként rendelkeztek.

Számlakibocsátási kötelezettség alóli mentesülés

(3) Az ügylethez fûzõdõ számlakibocsátási kötelezettségnek – feltéve, hogy annak nem a kötelezett saját maga tesz eleget – kizárólag egy meghatalmazott tehet eleget, még abban az esetben is, ha a kötelezett egyébként több személy részére is adott meghatalmazást. 161. § (1) A számla kibocsátásában meghatalmazottként akár a termék beszerzõje, szolgáltatás igénybevevõje, akár harmadik személy eljárhat. (2) A meghatalmazást írásba kell foglalni. (3) A meghatalmazás szólhat 1 ügylethez fûzõdõ számlakibocsátási kötelezettség teljesítésére, vagy szólhat a számlakibocsátási kötelezettség általános érvényû teljesítésére. (4) A meghatalmazás korlátozása annyiban hatályos, amennyiben az magából a meghatalmazásból kitûnik. 162. § A megbízás és meghatalmazás 160. és 161. §-ban nem szabályozott kérdéseiben a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. 163. § Az adóalany a számla kibocsátásáról legkésõbb a) a teljesítésig, b) elõleg fizetése esetében a fizetendõ adó megállapításáig, de legfeljebb az attól számított 15 napon belül köteles gondoskodni. 164. § (1) A 163. §-tól eltérõen, ha az adóalany a) a teljesítés napján egyidejûleg, illetõleg b) a rá vonatkozó adómegállapítási idõszakban ugyanannak a személynek, szervezetnek több, számlakibocsátásra jogalapot teremtõ ügyletet teljesít, számlakibocsátási kötelezettségérõl úgy is gondoskodhat, hogy azokról egy számlát (a továbbiakban: gyûjtõszámla) bocsát ki. (2) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásának feltétele, hogy a gyûjtõszámla alkalmazásáról a felek elõzetesen megállapodjanak. (3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a 163. §-ban említett kötelezettséget azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a gyûjtõszámla kibocsátásáról legkésõbb a kötelezett adóalanyra vonatkozó adómegállapítási

(4) Eltérõ rendelkezés hiányában a gyûjtõszámlára egyebekben e törvénynek a számlára vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni.

165. § (1) Mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha a) termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása a 85. § (1) bekezdése és 86. § (1) bekezdése szerint mentes az adó alól, feltéve, hogy gondoskodik olyan, az ügylet teljesítését tanúsító okirat kibocsátásáról, amely a Számv. tv. rendelkezései szerint számviteli bizonylatnak minõsül; b) a termék beszerzõje, szolgáltatás igénybevevõje az ellenérték adót is tartalmazó összegét legkésõbb a 163. § a) pontjában, illetõleg a 164. § (1) bekezdésének a) pontjában említett idõpontig készpénzzel vagy készpénz-helyettesítõ fizetési eszközzel maradéktalanul megtéríti, és számla kibocsátását az adóalanytól nem kéri. (2) Az (1) bekezdés b) pontja nem alkalmazható a 6. § (4) bekezdésében, valamint a 29. és 89. §-ban meghatározott esetekben. (3) Az (1) bekezdés b) pontja nem alkalmazható abban az esetben sem, ha a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása egy másik adóalany vagy nem adóalany jogi személy részére történik.

Nyugtakibocsátási kötelezettség 166. § (1) Abban az esetben, ha az adóalany a 165. § (1) bekezdésének b) pontja szerint mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól, köteles a termék beszerzõje, szolgáltatás igénybevevõje részére nyugta kibocsátásáról gondoskodni. (2) Nyugta helyett az adóalany számla kibocsátásáról is gondoskodhat. Ebben az esetben mentesül a külön jogszabályban elõírt gépi kiállítású nyugtakibocsátási kötelezettség alól [178. § (1) bekezdése].

Nyugtakibocsátási kötelezettség alóli mentesülés 167. § Mentesül a nyugtakibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha a) sajtóterméket értékesít; b) a szerencsejáték szervezésérõl szóló törvény hatálya alá tartozó sorsolásos játékot szervez, és a nyerésre jogosító érvényes befizetést sorsjegy tanúsítja; c) kezelõszemélyzet nélküli automataberendezés útján teljesíti termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását.

1. szám

PÉNZÜGYI KÖZLÖNY Számla fogalma

168. § (1) Számla: minden olyan okirat, amely megfelel az e fejezetben meghatározott feltételeknek. (2) A számlával egy tekintet alá esik minden más, az (1) bekezdéstõl eltérõ okirat is, amely megfelel 170. §-ban meghatározott feltételeknek és kétséget kizáróan az adott számlára hivatkozva, annak adattartalmát módosítja.

39

m) utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében jogszabályi hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmû utalás arra, hogy a XV. fejezetben meghatározott különös szabályokat alkalmazták; n) használt ingóság, mûalkotás, gyûjteménydarab vagy régiség értékesítése esetében jogszabályi hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmû utalás arra, hogy a XVI. fejezet 2. vagy 3. alfejezetében meghatározott különös szabályokat alkalmazták; o) pénzügyi képviselõ alkalmazása esetében a pénzügyi képviselõ neve, címe és adószáma.

Számla adattartalma 169. § A számla kötelezõ adattartalma a következõ: a) a számla kibocsátásának kelte; b) a számla sorszáma, amely a számlát kétséget kizáróan azonosítja; c) a termék értékesítõjének, szolgáltatás nyújtójának adószáma, amely alatt a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítette; d) a termék beszerzõjének, szolgáltatás igénybevevõjének adószáma, amely alatt, mint adófizetésre kötelezettnek a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítették, vagy amely alatt a 89. §-ban meghatározott termékértékesítést részére teljesítették; e) a termék értékesítõjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzõjének, szolgáltatás igénybevevõjének neve és címe; f) az értékesített termék megnevezése, és az annak jelölésére legalább az e törvényben alkalmazott vtsz., ha e törvény a terméket erre való hivatkozással is jelöli, továbbá mennyisége, illetõleg a nyújtott szolgáltatás megnevezése, és az annak jelölésére legalább az e törvényben alkalmazott SZJ, ha e törvény a szolgáltatást erre való hivatkozással is jelöli, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhetõ; g) a 163. § a) és b) pontjában említett idõpont, ha az eltér a számla kibocsátásának keltétõl; h) az adó alapja, továbbá az értékesített termék adó nélküli egységára, illetõleg a nyújtott szolgáltatás adó nélküli egységára, ha az természetes mértékegységben kifejezhetõ, valamint az alkalmazott árengedmény, feltéve, hogy azt az egységár nem tartalmazza; i) az alkalmazott adó mértéke; j) az áthárított adó, kivéve, ha annak feltüntetését e törvény kizárja; k) adómentesség esetében, valamint abban az esetben, ha adófizetésre a termék beszerzõje, szolgáltatás igénybevevõje kötelezett, jogszabályi hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmû utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása ka) mentes az adó alól, vagy kb) után a termék beszerzõje, szolgáltatás igénybevevõje az adófizetésre kötelezett; l) új közlekedési eszköz 89. §-ban meghatározott értékesítése esetében az új közlekedési eszközre vonatkozó, a 259. § 25. pontjában meghatározott adatok;

Számlával egy tekintet alá esõ okirat minimális adattartalma 170. § (1) A 168. § (2) bekezdésében említett okirat kötelezõ adattartalma a következõ: a) az okirat kibocsátásának kelte; b) az okirat sorszáma, amely az okiratot kétséget kizáróan azonosítja; c) hivatkozás arra a számlára, amelynek adattartalmát az okirat módosítja; d) az okirat kibocsátójának és címzettjének neve és címe, valamint bármelyikük adószáma, ha azt a számla eredetileg is tartalmazta; e) a számla adatának megnevezése, amelyet a módosítás érint, valamint a módosítás természete, illetõleg annak számszerû hatása, ha ilyen van. (2) Eltérõ rendelkezés hiányában a 168. § (2) bekezdésében említett okiratra a továbbiakban e törvénynek a számlára vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Számla adattartalmára vonatkozó egyéb szabályok 171. § A gyûjtõszámlában az összes számlakibocsátásra jogalapot teremtõ ügyletet tételesen, egymástól elkülönítve úgy kell feltüntetni, hogy az egyes ügyletek adóalapjai – a 169. § i) pontja, illetõleg ka) alpontja szerinti csoportosításban – összesítetten szerepeljenek. 172. § A számlán az áthárított adót [168. § j) pontja] – a 80. § szerint meghatározott árfolyam alkalmazásával – forintban kifejezve abban az esetben is fel kell tüntetni, ha az egyéb adatok külföldi pénznemben kifejezettek. Nyugta adattartalma 173. § A nyugta kötelezõ adattartalma a következõ: a) a nyugta kibocsátásának kelte; b) a nyugta sorszáma, amely a nyugtát kétséget kizáróan azonosítja; c) a nyugta kibocsátójának adószáma, valamint neve és címe; d) a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának adót is tartalmazó ellenértéke.

40


1. szám

Megjelenési forma

c) a számlakibocsátásra jogalapot teremtõ ügylet a 159. § (2) bekezdésének c) pontja alá tartozik.

174. § (1) Számla papíron vagy elektronikus úton egyaránt kibocsátható.

(2) A számla egyszerûsített adattartalma azt jelenti, hogy a) az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett esetben a 169. §-ban felsorolt adatok közül a h) pontban megjelölt helyett az ellenérték adót is tartalmazó összege, valamint az i) pontban megjelölt helyett az alkalmazott adómértéknek megfelelõ, a 83. § szerint meghatározott százalékérték feltüntetése kötelezõ azzal, hogy egyúttal a j) pontban megjelölt adat nem tüntethetõ fel; b) az (1) bekezdés c) pontjában említett esetben a 169. §-ban felsorolt adatok közül csak az a)–c), e) és f) pontokban megjelöltek kitöltése, továbbá a h) pontban megjelölt helyett az ellenérték pénzben kifejezett összege, valamint a k) pontban megjelölt helyett az „Áfa-törvény területi hatályán kívül” kifejezés feltüntetése kötelezõ.

(2) Nyugta kizárólag papíron bocsátható ki.

Elektronikus úton kibocsátott számlára vonatkozó szabályok 175. § (1) Számlát elektronikus úton kibocsátani, illetõleg ilyen alapon rendelkezésre álló számlára e törvényben szabályozott jogot alapítani, kizárólag abban az esetben lehet, ha a számla és az abban foglalt adattartalom sértetlensége és eredetiségének hitelessége biztosított. (2) Az (1) bekezdésben említett követelménynek való megfelelés érdekében az elektronikus úton kibocsátott számlát a) az elektronikus aláírásról szóló törvény rendelkezései szerinti, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minõsített szolgáltató által kibocsátott idõbélyegzõvel kell ellátni; vagy b) az elektronikus adatcsererendszerben (a továbbiakban: EDI) elektronikus adatként kell létrehozni és továbbítani. (3) A (2) bekezdés b) pontja alkalmazásának feltétele, hogy a számlakibocsátásra kötelezett és a termék beszerzõje, szolgáltatás igénybevevõje elõzetesen és írásban megállapodjon az EDI alkalmazásáról és használatáról. (4) A (2) bekezdés b) pontja alkalmazása esetében a számlakibocsátásra kötelezett köteles gondoskodni arról is, hogy havi rendszerességgel az adott hónapban kibocsátott számlákról papíron kiegészítõ összesítõ jelentés készüljön, és azt a termék beszerzõje, szolgáltatás igénybevevõje megkapja. (5) Külön jogszabály az (1) bekezdésben említett követelménynek való megfelelés érdekében az elektronikus úton kibocsátott számlára egyéb rendelkezéseket is megállapíthat.

Számla adattartalmára vonatkozó egyszerûsítés 176. § (1) A 169. §-tól eltérõen a számla egyszerûsített adattartalommal is kibocsátható, ha a) a számlakibocsátásra jogalapot teremtõ ügylet a 159. § (2) bekezdésének a) pontja alá tartozik, feltéve, hogy a számlán szereplõ adatok egyébként forintban kifejezettek; b) a 159. § (2) bekezdésének b) pontjában és a 165. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott esetben az ott említett személy, szervezet az adóalanytól számla kibocsátását kéri, feltéve, hogy a számlán szereplõ adatok egyébként forintban kifejezettek;

(3) Az egyszerûsített adattartalmú számlára a számla adattartalmára vonatkozó egyéb rendelkezéseket e §-sal összhangban kell alkalmazni.

Számlázásra vonatkozó egyéb szabályok 177. § Törvény a számla adattartalmára további rendelkezéseket is megállapíthat, de a 175. § (2) bekezdésének a) pontjában említett eset kivételével a számla aláírását nem teheti kötelezõvé. 178. § (1) Külön jogszabály a számla és a nyugta kiállításának módjára, ideértve a nyugta-kibocsátási kötelezettség kötelezõ gépi kiállítással történõ megvalósítását is, valamint a számla és a nyugta adóigazgatási azonosítására egyéb rendelkezéseket is megállapíthat. (2) Számla magyar nyelven vagy élõ idegen nyelven egyaránt kiállítható. E rendelkezés alkalmazásától az (1) bekezdésben említett esetben sem lehet eltérni. (3) Idegen nyelven kiállított számla esetében az adóigazgatási eljárás keretében lefolytatott ellenõrzés során a számla kibocsátójától megkövetelhetõ, hogy saját költségére gondoskodjon a hiteles magyar nyelvû fordításról, feltéve, hogy a tényállás tisztázása másként nem lehetséges. (4) Nyugta kizárólag magyar nyelven állítható ki.

XI. Fejezet ADÓNYILVÁNTARTÁS Okiratok megõrzése 179. § (1) Minden személy, szervezet, aki (amely) e törvényben szabályozott jogot gyakorol, illetõleg akire

1. szám


41

(amelyre) e törvény kötelezettséget állapít meg, köteles az adómegállapítás hiánytalan és helyes volta ellenõrizhetõségének érdekében az általa vagy nevében kibocsátott okirat másodlati példányát, valamint a birtokában levõ vagy egyéb módon rendelkezésére álló okirat eredeti példányát, vagy – ha azt e törvény nem zárja ki – eredeti példány hiányában annak hiteles másolatát legalább az adó megállapításához való jog elévüléséig megõrizni.

b) vevõi készletre beraktározott termékek mennyisége adómegállapítási idõszakonként; c) vevõi készletbõl kiraktározott termékek mennyisége adómegállapítási idõszakonként; d) záró vevõi készleten levõ termékek mennyisége.

(2) A megõrzés egész idõtartama alatt folyamatosan biztosítani kell az okirat és az abban foglalt adattartalom sértetlenségét, eredetiségének hitelességét és olvashatóságát.

(3) Tételes leltárral kell alátámasztani a) a nyitó vevõi készletet a vevõi készlet létesítésének napjára, b) a záró vevõi készletet a vevõi készlet megszüntetésének napjára, c) egyéb esetekben pedig a nyitó és záró vevõi készletet az adóalany üzleti éve utolsó napjára – mint mérlegfordulónapra – vonatkozó mennyiségi felvétellel. A leltározásra a Számv. tv. rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni.

(3) Törvény az (1) bekezdéstõl eltérõen az okirat megõrzésére hosszabb határidõt, illetõleg jogszabály az okirat megõrzésének feltételeire és módjára további rendelkezéseket is megállapíthat.

Adónyilvántartásra vonatkozó általános szabályok 180. § (1) A 179. § (1) bekezdésében meghatározott személy, szervezet köteles folyamatos, megfelelõen részletezett és rendszerezett nyilvántartást vezetni az adóról, amely a jogalap és az összegszerûség tekintetében egyaránt alkalmas az e törvényben szabályozott jogok gyakorlásának és kötelezettségek teljesítésének ellenõrzésére. (2) Az (1) bekezdésben említett kötelezettség különösen magában foglalja: a) tételes mennyiségi nyilvántartás vezetését a 12. § (2) bekezdésének f)–h) pontjai szerint továbbított termékrõl; b) megfelelõen részletezett nyilvántartás vezetését a szolgáltatást nyújtó adóalany részérõl annak érdekében, hogy kétséget kizáróan azonosítani lehessen azt a terméket, amelyet a Közösség valamely más tagállamában nyilvántartásba vett adóalany maga vagy – javára – más adott fel küldeményként ebben a tagállamban, vagy fuvarozott el ebbõl a tagállamból belföldre szóló rendeltetéssel azért, mert az a 42. § (1) bekezdésének c) és d) pontjában meghatározott szolgáltatás tárgyául szolgál. 181. § A 180. §-t e törvénynek az adó nyilvántartására vonatkozó egyéb rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.

Vevõi készletre vonatkozó különös szabályok 182. § (1) Abban az esetben, ha a belföldön nyilvántartásba vett adóalany a Közösség valamely más tagállamában vevõi készletet tart fenn, köteles a vevõi készlet céljára továbbított termékekrõl folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezetni. A mennyiségi nyilvántartásnak legalább a következõket kell tartalmaznia: a) nyitó vevõi készleten levõ termékek mennyisége;

(2) A vevõi készletrõl szóló nyilvántartást vevõnként, illetõleg tagállamonként egymástól elkülönítetten kell vezetni.

(4) Az (1) bekezdés b) pontján belül elkülönítetten kell kimutatni a belföldrõl, illetõleg az adóalany más vevõi készletébõl továbbított termékeket. (5) Az (1) bekezdés c) pontján belül elkülönítetten kell kimutatni a vevõnek értékesített, az adóalany más vevõi készletébe továbbított, illetõleg a belföldre visszahozott termékeket. 183. § Abban az esetben, ha a Közösség valamely más tagállamában nyilvántartásba vett adóalany belföldön vevõi készletet tart fenn, a tõle beszerzõ köteles a vevõi készletbõl beszerzett termékekrõl folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezetni.

XII. Fejezet ADÓ BEVALLÁSA, MEGFIZETÉSE ÉS VISSZAIGÉNYLÉSE 184. § Az adót önadózással megállapító adófizetésre kötelezett a megállapított adóról az Art. szerint bevallást tesz az állami adóhatóságnak. 185. § (1) Abban az esetben, ha a 184. § szerint bevallott adó megfizetési kötelezettséget eredményez, az adófizetésre kötelezett az adót legkésõbb az Art.-ban meghatározott esedékességig fizeti meg az állami adóhatóságnak. (2) A határozattal megállapított adót az adófizetésre kötelezett legkésõbb a határozatba foglalt esedékességig fizeti meg. 186. § (1) A 131. § (1) bekezdése szerint megállapított negatív elõjelû különbözetnek – a (2) bekezdés szerint korrigált – összege legkorábban az Art.-ban meghatározott esedékességtõl kezdõdõen igényelhetõ vissza, ha

42


1. szám

a) azt a 184. § szerinti bevallás benyújtásával egyidejûleg a belföldön nyilvántartásba vett adóalany az állami adóhatóságtól kérelmezi; továbbá b) az abszolút értékben kifejezve eléri vagy meghaladja: ba) havi bevallásra kötelezett esetében az 1 000 000 forintot, bb) negyedéves bevallásra kötelezett esetében a 250 000 forintot, bc) éves bevallásra kötelezett esetében az 50 000 forintot.

b) jogutód nélkül történik, a belföldön nyilvántartásba vett adóalany a különbözet visszaigénylését akkor is kérelmezheti, ha a záróbevallásában bevallott összegre nem teljesül az (1) bekezdés b) pontja.

(2) Abban az esetben, ha az (1) bekezdés a) pontja szerint eljáró, belföldön nyilvántartásba vett adóalany az adó áthárítására jogalapot teremtõ ügylet fejében járó ellenérték adót is tartalmazó összegét az (1) bekezdésben említett esedékességig maradéktalanul nem téríti meg, vagy tartozása egészében más módon nem szûnik meg addig, a 131. § (1) bekezdése szerint megállapított negatív elõjelû különbözet abszolút értékben kifejezett összegét – legfeljebb annak erejéig – csökkentenie kell az erre az ügyletre jutó levonható elõzetesen felszámított adó teljes összegével.

XIII. Fejezet

(3) Arra az összegre, amely a (2) bekezdés szerint a 131. § (1) bekezdése szerint megállapított negatív elõjelû különbözet abszolút értékben kifejezett összegét – legfeljebb annak erejéig – csökkenti, a 131. § (2) bekezdésének a) pontja alkalmazandó. (4) Abban az esetben, ha az adó áthárítására jogalapot teremtõ ügylet a) a 10. § a) pontja szerinti termékértékesítés, vagy b) olyan más termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, amelynek teljesítése kapcsán a belföldön nyilvántartásba vett adóalanyt jogszabály szerint megilleti az ellenérték visszatartásának joga, a (2) bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ott meghatározott csökkentési kötelezettség csak a jogosulatlanul visszatartott összeg adótartalmával megegyezõ levonható elõzetesen felszámított adóra terjed ki. (5) Abban az esetben, ha az (1) bekezdés b) pontja csak több, egymást követõ bevallási idõszakban bevallott különbözet elõjelhelyes göngyölítésével teljesül, a belföldön nyilvántartásba vett adóalany legkorábban akkor kérelmezheti az (1) bekezdés a) pontja szerint az érintett bevallási idõszakok között elõjelhelyesen göngyölített különbözet visszaigénylését, amikor annak abszolút értékben kifejezett összege az adott bevallási idõszakban eléri vagy meghaladja az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott összeget. (6) Megszûnés esetében, ha az a) jogutódlással történik, és a jogelõd záróbevallásában bevallott összegre nem teljesül az (1) bekezdés b) pontja, a záróbevallásban bevallott összeggel való rendelkezés joga a jogutódra, illetõleg – több jogutód esetében – a felek által kijelölt jogutódra száll át, aki (amely) azt a rá vonatkozó rendelkezések szerint gyakorolhatja;

MÁSODIK RÉSZ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

ALANYI ADÓMENTESSÉG 187. § (1) Az az adóalany, aki (amely) gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön, jogosult az e fejezetben meghatározottak szerint alanyi adómentességet választani. (2) Abban az esetben, ha az adóalany él az (1) bekezdésben említett választási jogával, az alanyi adómentesség idõszakában az adóalany alanyi adómentes minõségében a) adófizetésre nem kötelezett; b) elõzetesen felszámított adó levonására nem jogosult; c) kizárólag olyan számla kibocsátásáról gondoskodhat, amelyben áthárított adó, illetõleg a 83. §-ban meghatározott százalékérték nem szerepel. 188. § (1) Alanyi adómentesség abban az esetben választható, ha az adóalany 2. § a) pontja szerinti összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendõ ellenértéknek – forintban kifejezett és éves szinten göngyölített – összege a) sem a tárgy naptári évet megelõzõ naptári évben ténylegesen, b) sem a tárgy naptári évben ésszerûen várhatóan, illetõleg ténylegesen nem haladja meg a (2) bekezdésben meghatározott felsõ értékhatárt. (2) Az alanyi adómentesség választására jogosító felsõ értékhatár: 5 000 000 forintnak megfelelõ pénzösszeg. (3) Az alanyi adómentesség választására jogosító felsõ értékhatárba nem számítandó be: a) az adóalany vállalkozásában aa) tárgyi eszközként használt termék értékesítése, ab) immateriális jószágként használt, egyéb módon hasznosított vagyoni értékû jog végleges átengedése, b) az aa) alpont alá nem tartozó új közlekedési eszköz 89. § (1) és (2) bekezdés szerinti értékesítése, c) az aa) alpont alá nem tartozó beépített ingatlan (ingatlanrész) és ehhez tartozó földrészlet értékesítése, amelynek ca) elsõ rendeltetésszerû használatbavétele még nem történt meg, vagy

1. szám


cb) elsõ rendeltetésszerû használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerõre emelkedése és az értékesítés között még nem telt el 2 év, d) az aa) alpont alá nem tartozó építési telek (telekrész) értékesítése, e) a 85. § (1) bekezdése szerinti adómentes termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, f) a 86. § (1) bekezdésének a)–g) pontjai szerinti adómentes, kiegészítõ jellegû szolgáltatásnyújtás, g) a XIV. fejezetben szabályozott jogállású adóalanynak a mezõgazdasági tevékenysége körébe tartozó termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendõ ellenérték. 189. § Az adóalany belföldi nyilvántartásba vételével egyidejûleg is választhatja a tárgy naptári évre az alanyi adómentességet. Ilyen esetben elegendõ a 188. § (1) bekezdésének b) pontjában említett feltételt idõarányosan teljesíteni. 190. § Az adóalany az alanyi adómentességet a tárgy naptári év végéig választja. 191. § (1) Az alanyi adómentesség megszûnik, ha a) az adóalany az alanyi adómentességet a tárgy naptári évet követõ naptári évre nem kívánja alkalmazni; b) az adóalany jogutódlással szûnik meg, de a jogutódra a 188. § (1) bekezdésében említett feltételek nem teljesülnek, vagy az elõzõekben említett feltételek teljesülnek ugyan, de a jogutód az alanyi adómentességet nem kívánja választani; c) a tárgy naptári évben a tényadatok alapján a 188. § (1) bekezdésének b) pontjában említett feltétel nem teljesül. (2) Ha az alanyi adómentesség az (1) bekezdés c) pontja szerint szûnik meg, az adóalany alanyi adómentes minõségben nem járhat el az olyan termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása esetében sem, amelynek ellenértékével meghaladja az alanyi adómentesség választására jogosító felsõ értékhatárt. (3) Abban az esetben, ha az alanyi adómentesség az (1) bekezdés c) pontja szerint szûnik meg, az adóalany az alanyi adómentesség választására vonatkozó joggal a megszûnés évét követõ második naptári év végéig nem élhet.

43

b) a 11. és 12. § szerinti termékértékesítése esetében; c) a 14. § szerinti szolgáltatásnyújtása esetében; d) a terméknek a 19. § a) pontja szerinti Közösségen belüli beszerzése esetében, illetõleg abban az esetben sem, ha az adóalany élt a 20. § (5) bekezdésében említett választási jogával; e) a terméknek a 19. § b) és c) pontja szerinti Közösségen belüli beszerzése esetében; f) termék importja esetében. (2) Az adóalany nem járhat el alanyi adómentes minõségében abban az esetben sem, ha az alanyi adómentesség idõszakát megelõzõen keletkezett levonható elõzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezõkben utólag, az alanyi adómentesség idõszakában olyan változás következik be, amelynek eredményeként az eredetileg levonható elõzetesen felszámított adó összegét a különbözet csökkenti, és amelynek rendezésére a 132. § (2) bekezdése alkalmazandó. (3) Az adóalany az alanyi adómentesség idõszakában szintén nem járhat el alanyi adómentes minõségében a 139–141., 146., 147. és 150. §-okban említett esetekben. 194. § Az adóalany jogosult nem alanyi adómentes minõségében eljárni abban az esetben, ha az alanyi adómentesség idõszakát megelõzõen keletkezett levonható elõzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezõkben utólag, az alanyi adómentesség idõszakában olyan változás következik be, amelynek eredményeként az eredetileg levonható elõzetesen felszámított adó összegét a különbözet növeli, és amelynek rendezésére a 132. § (4) bekezdése alkalmazandó. 195. § (1) Az alanyi adómentesség idõszakában keletkezett elõzetesen felszámított adó levonására az adóalany akkor sem jogosult, ha nem alanyi adómentes minõségében jár el. (2) Az (1) bekezdéstõl eltérõen: a) a 188. § (3) bekezdésének aa) alpontja, b) a 188. § (3) bekezdésének b)–d) pontjai és c) a 11. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti termékértékesítése esetében az adóalany jogosult az alanyi adómentesség idõszakában keletkezett, az a)–c) pontokhoz kapcsolódó elõzetesen felszámított adó levonására.

(2) Az (1) bekezdésben említett nyilatkozattételre az Art. változásbejelentésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A (2) bekezdésben említett jog gyakorlására egyebekben az elõzetesen felszámított adó levonására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelõen alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a (2) bekezdés b) pontjában említett esetben az adólevonási jog keletkezésére és az elõzetesen felszámított adóként figyelembe vehetõ összeg megállapítására a 122. §-t kell alkalmazni.

193. § (1) Az adóalany az alanyi adómentesség idõszakában nem járhat el alanyi adómentes minõségében a) a 188. § (3) bekezdésének a)–d) pontjaiban meghatározott esetekben;

196. § Az alanyi adómentesség idõszakában keletkezett elõzetesen felszámított adóra – a 195. § (2) bekezdésében említett kivétellel – az adóalany a késõbbiekben sem alapíthat adólevonási jogot.

192. § (1) Az adóalany az alanyi adómentesség választásáról, illetõleg annak megszûnésérõl az állami adóhatóságnak nyilatkozik.

44

PÉNZÜGYI KÖZLÖNY XIV. Fejezet

1. szám

MEZÕGAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ ADÓALANYRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

(2) A mezõgazdasági tevékenység folytatásának idõszakában keletkezett és az e tevékenységéhez kapcsolódó elõzetesen felszámított adóra az adóalany jogállása megváltozását követõen sem alapíthat adólevonási jogot.

Mezõgazdasági tevékenységet folytató adóalany jogállása

Kompenzációs felár megtéríttetése iránti igény

197. § (1) A mezõgazdasági tevékenységet egészben vagy túlnyomó részben folytató adóalany jogállására, aki (amely) a) a kis- és középvállalkozásokról, fejlõdésük támogatásáról szóló törvény (a továbbiakban: Kkv.) rendelkezései szerint egyúttal mikro- és önálló vállalkozás is, vagy annak minõsülne, ha a Kkv. hatálya alá tartozna, és b) gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön, ilyen minõségében e fejezet rendelkezései alkalmazandók (a továbbiakban: mezõgazdasági tevékenységet folytató adóalany), feltéve, hogy nem élt jogállása megváltoztatásának jogával. (2) Abban az esetben, ha az adóalany a tárgyév július 1. napján már nem minõsül az (1) bekezdés a) pontjának értelmében mikro- és önálló vállalkozásnak, jogállása – az egyéb feltételek teljesülésétõl függetlenül – legkésõbb a tárgyév december 31. napjával megszûnik. (3) Abban az esetben, ha az adóalany a) él az (1) bekezdésben említett választási jogával, illetõleg b) jogállása a (2) bekezdés szerint megszûnik, a választás, illetõleg a megszûnés évét követõ második naptári év végéig az adóalanyt nem illeti meg az e fejezetben szabályozott jogállás. 198. § E fejezet alkalmazásában mezõgazdasági tevékenység: a) a 7. számú melléklet I. részében felsorolt termékek termelése és feldolgozása, feltéve, hogy azt az adóalany saját vállalkozásában végzi; b) a 7. számú melléklet II. részében felsorolt szolgáltatások nyújtása, feltéve, hogy azok teljesítéséhez az adóalany saját vállalkozásának tárgyi eszközeit, egyéb termelési eszközeit és tényezõit használja, egyéb módon hasznosítja, amelyek rendeltetésük szerint szokásosan az a) pontban említettek megvalósítását szolgálják; valamint c) az a) és b) pont alá tartozó termékek értékesítése, szolgáltatások nyújtása után kompenzációs felár megtéríttetésére tarthat igényt. 199. § (1) A mezõgazdasági tevékenységet folytató adóalany e tevékenysége körében: a) adófizetésre nem kötelezett; b) elõzetesen felszámított adó levonására nem jogosult.

200. § (1) A kompenzációs felár megtéríttetése iránti igény érvényesíthetõségének személyi feltétele, hogy a termék beszerzõje, szolgáltatás igénybevevõje a) belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen, aki (amely) egyúttal nem mezõgazdasági tevékenységet folytató adóalany; vagy b) a Közösség valamely más tagállamában vagy harmadik államban nyilvántartásba vett adóalany legyen, aki (amely) egyúttal nem minõsül ezen állam joga szerint olyan adóalanynak, akinek (amelynek) jogállása tartalmában megfelel a Héa-irányelv XII. címének 2. fejezetében foglaltaknak. (2) A kompenzációs felár megtéríttetése iránti igény érvényesíthetõségének tárgyi feltétele, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása a 2. § a) pontja szerint történjen. (3) Az egyéb feltételek teljesítésének sérelme nélkül a kompenzációs felár megtéríttetése iránti igény érvényesíthetõ abban az esetben is, ha a termék értékesítése a Közösség valamely más tagállamában nyilvántartásba vett nem adóalany jogi személynek történik, feltéve, hogy a Közösség azon tagállamában, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van, a nem adóalany jogi személynek e beszerzése után adót kell fizetnie e tagállam joga szerint.

Kompenzációs felár megállapítása és áthárítása 201. § (1) A kompenzációs felár alapjának megállapítása során e törvénynek az adó alapjára vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni. (2) A kompenzációs felár mértéke a kompenzációs felár alapjának: a) 12 százaléka a 7. számú melléklet I. részének A. pontjában felsorolt termékek esetében; b) 7 százaléka a 7. számú melléklet I. részének B. pontjában felsorolt termékek, valamint a 7. számú melléklet II. részében felsorolt szolgáltatások esetében. 202. § (1) A mezõgazdasági tevékenységet folytató adóalany a kompenzációs felárat terméke értékesítésének, szolgáltatása nyújtásának teljesítésével hárítja át. (2) Az (1) bekezdésben említett jog gyakorlása érdekében a mezõgazdasági tevékenységet folytató adóalany, ha termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása a) a 200. § (1) bekezdésének a) pontjában említett adóalany részére történik, személyesen rendelkeznie kell a

1. szám


termék beszerzõje, szolgáltatás igénybevevõje által a nevére szólóan, magyar nyelven kibocsátott, az ügylet teljesítését tanúsító felvásárlási okirat példányával, egyúttal mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól; b) az a) pont alá nem tartozó más személy, szervezet részére történik, számlakibocsátási kötelezettségének úgy tesz eleget, hogy ba) a 169. § h) pontjában megjelölt adat helyett a kompenzációs felár alapját, bb) a 169. § i) pontjában megjelölt adat helyett az alkalmazott kompenzációs felár mértékét [201. § (2) bekezdése], bc) a 169. § j) pontjában megjelölt adat helyett az áthárított kompenzációs felárat tünteti fel. (3) A (2) bekezdés a) pontjában említett felvásárlási okirat kötelezõ adattartalma a következõ: a) a felvásárlási okirat kibocsátásának kelte; b) a felvásárlási okirat sorszáma, amely a felvásárlási okiratot kétséget kizáróan azonosítja; c) a termék értékesítõjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzõjének, szolgáltatás igénybevevõjének neve, címe és adószáma; d) az értékesített termék megnevezése, és az annak jelölésére legalább az e törvényben alkalmazott vtsz., továbbá mennyisége, illetõleg a nyújtott szolgáltatás megnevezése, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhetõ; e) a teljesítés idõpontja, ha az eltér a felvásárlási okirat kibocsátásának keltétõl; f) a kompenzációs felár alapja, továbbá az értékesített termék kompenzációs felár nélküli egységára, illetõleg a nyújtott szolgáltatás kompenzációs felár nélküli egységára, ha az természetes mértékegységben kifejezhetõ, valamint az alkalmazott árengedmény, feltéve, hogy azt az egységár nem tartalmazza; g) az alkalmazott kompenzációs felár mértéke; h) az áthárított kompenzációs felár; i) a termék értékesítõjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzõjének, szolgáltatás igénybevevõjének aláírása. (4) Az okirattal kapcsolatos, a (2) és (3) bekezdésben nem szabályozott kérdésekben egyebekben e törvénynek a számlázásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy felvásárlási okirat esetében a) a kibocsátási kötelezettségrõl kizárólag a termék beszerzõje, szolgáltatás igénybevevõje saját maga gondoskodhat; b) a 159., 164., 165. és 176. §-ok nem alkalmazhatók.

Kompenzációs felár elõzetesen felszámított adóként történõ figyelembevétele 203. § A mezõgazdasági tevékenységet folytató adóalany által – a kompenzációs felár megtéríttetése iránti

45

igény érvényesítése érdekében – áthárított kompenzációs felár a 120. § a) pontja szerint, mint elõzetes felszámított adó vehetõ figyelembe.

Elõzetesen felszámított adó levonása, visszaigénylése 204. § (1) A 203. § szerint megállapított elõzetesen felszámított adóra a 200. § (1) bekezdésének a) pontjában említett termék beszerzõje, szolgáltatás igénybevevõje adólevonási jogot alapíthat. (2) Az (1) bekezdésben említett jog gyakorlására egyebekben az elõzetesen felszámított adó levonására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a) az adólevonási jog a kompenzációs felárral növelt ellenérték maradéktalan megtérítésekor keletkezik; b) a 202. § (2) bekezdésének a) pontjában említett esetben az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele az, hogy az adóalany személyes rendelkezésére álljon az általa kibocsátott felvásárlási okirat másodlati példánya.

XV. Fejezet UTAZÁSSZERVEZÉSI SZOLGÁLTATÁSRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK 205. § Utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében a törvény rendelkezéseit az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

Fogalommeghatározások 206. § (1) E fejezet alkalmazásában a) utazásszervezési szolgáltatás: adóalany által – saját nevében – utasnak nyújtott olyan szolgáltatás, amelynek teljesítéséhez saját nevében, de az utas javára megrendelten, más adóalany vagy adóalanyok (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: más adóalany) által teljesített szolgáltatásnyújtás, termékértékesítés (így különösen: személyszállítás, szálláshely-szolgáltatás, ellátás, és idegenvezetés) szükséges; b) utazásszervezõ: az utazásszervezési szolgáltatást nyújtó adóalany; c) utas: az, aki (amely) ténylegesen igénybe veszi az utazásszervezési szolgáltatást vagy megállapodást köt annak igénybevételérõl (megbízó fél), illetõleg az, akinek (amelynek) a nevében a megbízó fél megállapodást köt az utazásszervezési szolgáltatás igénybevételére (többi kedvezményezett fél), továbbá az is, akire a megbízott fél vagy a többi kedvezményezett fél egyike az utazásszervezési szolgáltatás igénybevételét engedményezi (engedményes fél).

46


1. szám

(2) Az egyéb feltételek teljesülésének sérelme nélkül szintén utazásszervezési szolgáltatás az is, a) amelynek idõtartama nem haladja meg a 24 órát, illetõleg b) amely éjszakai szálláshelyadást nem tartalmaz.

sének a) pontjában említett más adóalany által teljesített szolgáltatásnyújtás, termékértékesítés teljesítési helye a Közösség területén kívül van, az utazásszervezési szolgáltatás nyújtása a 110. § (1) bekezdésének értelmében – mint közvetítõi szolgáltatás nyújtása – mentes az adó alól.

(3) E fejezet rendelkezései nem alkalmazhatók az utazásközvetítõ tevékenységére, aki (amely) az utazásszervezõ megbízásából és annak nevében köt megállapodást az utassal. 207. § Az utazásszervezési szolgáltatás egyetlenegy szolgáltatás nyújtásának tekintendõ.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adó alóli mentesség csak arányos részben illeti meg az utazásszervezõt abban az esetben, ha az utazásszervezési szolgáltatás teljesítéséhez szükséges, a 206. § (1) bekezdésének a) pontjában említett, más adóalany által teljesített szolgáltatásnyújtás, termékértékesítés teljesítési helye részben a Közösség területén, részben azon kívül van.

Teljesítés helye

Elõzetesen felszámított adó levonása

208. § Utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében a teljesítés helye az a hely, ahol az utazásszervezõ gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.

212. § Az utazásszervezési szolgáltatás teljesítéséhez szükséges, a 206. § (1) bekezdésének a) pontjában említett, más adóalany által teljesített szolgáltatásnyújtáshoz, termékértékesítéshez kapcsolódóan az utazásszervezõre áthárított adóra – mint elõzetesen felszámított adóra – az adóalany adólevonási jogot nem alapíthat.

Elõleg XVI. Fejezet 209. § (1) Az utazásszervezõ által jóváírt, kézhez vett elõleget úgy kell tekinteni, mint amely rendre az általa számított árrésnek megfelelõ részt is arányosan tartalmazza. (2) Fizetendõ adót – ha e fejezet rendelkezéseibõl más nem következik – az elõlegbõl az az arányos rész tartalmaz, amely az utazásszervezõ által számított árrésnek felel meg.

HASZNÁLT INGÓSÁGOKRA, MÛALKOTÁSOKRA, GYÛJTEMÉNYDARABOKRA ÉS RÉGISÉGEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK 1. alfejezet Fogalommeghatározások

Adó alapja 210. § (1) Utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapja az utazásszervezõ árrése. (2) Az árrés az a pénzben kifejezett különbözet, amelynél a kisebbítendõ tag az utas által megtérített vagy megtérítendõ, pénzben kifejezett – adó nélkül számított – ellenérték, a kivonandó tag pedig az utazásszervezési szolgáltatás teljesítéséhez szükséges, a 206. § (1) bekezdésének a) pontjában említett, más adóalany által teljesített szolgáltatásnyújtás, termékértékesítés megtérített vagy megtérítendõ, pénzben kifejezett – adót is tartalmazó – együttes ellenértéke. (3) Abban az esetben, ha a (2) bekezdés szerinti számítás eredményeként a különbözet nem pozitív elõjelû, árrésként nulla érték veendõ figyelembe.

Adó alóli mentesség 211. § (1) Abban az esetben, ha az utazásszervezési szolgáltatás teljesítéséhez szükséges, a 206. § (1) bekezdé-

213. § (1) E fejezet alkalmazásában a) használt ingóság: olyan mûalkotásnak, gyûjteménydarabnak és régiségnek nem minõsülõ ingó termék, amely adott, illetõleg kijavítása vagy rendbehozatala utáni állapotában eredeti rendeltetésének megfelelõen használható; b) mûalkotás: a 8. számú melléklet I. részében felsorolt termékek; c) gyûjteménydarab: a 8. számú melléklet II. részében felsorolt termékek; d) régiség: a 8. számú melléklet III. részében felsorolt termékek; e) viszonteladó: minden olyan adóalany, aki (amely) ilyen minõségében továbbértékesítési céllal használt ingóságot, mûalkotást, gyûjteménydarabot vagy régiséget szerez be, importál, vagy egyébként tart tulajdonában, illetõleg e körben – megbízás alapján – bizományosként jár el; f) nyilvános árverés szervezõje: minden olyan adóalany, aki (amely) ilyen minõségében használt ingóságot, mûalkotást, gyûjteménydarabot vagy régiséget nyilvános árverésre bocsát azzal a céllal, hogy azt az árverésen a legtöbbet ajánlónak értékesítse;

1. szám


47

g) nyilvános árverés szervezõjének megbízója: minden olyan személy, szervezet, aki (amely) megbízás alapján terméket ad át azzal a céllal, hogy azt a nyilvános árverés szervezõje – ellenérték fejében – nyilvános árverésre bocsássa.

amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv 312–325. cikkeinek.

(2) Az (1) bekezdés g) pontjában említett megbízásnak rendelkeznie kell arról, hogy a terméknek nyilvános árverésre bocsátásakor és annak értékesítésekor is a nyilvános árverés szervezõje a saját nevében, de megbízója javára jár el.

(2) Az árrés a termék értékesítési árának (kisebbítendõ tag) és beszerzési árának (kivonandó tag) a különbözetével egyezik meg (a továbbiakban: egyedi nyilvántartáson alapuló módszer).

2. alfejezet Viszonteladóra vonatkozó különös szabályok 214. § (1) A viszonteladó tevékenységére a törvény rendelkezéseit az ezen alfejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Ezen alfejezet rendelkezései nem alkalmazhatók abban az esetben, ha a viszonteladó új közlekedési eszközt értékesít a 89. § szerint. 215. § (1) Ezen alfejezet alkalmazásában a) értékesítési ár: az ellenérték egésze, amely a viszonteladó termékértékesítése adóalapjául szolgálna, illetõleg abba beletartozna, ideértve magát az e törvényben szabályozott adót is, de kivéve a 71. § (1) bekezdésében meghatározott összegeket; b) beszerzési ár: az a) pont szerint meghatározott ellenérték, amelyet a viszonteladó a részére értékesítõnek megtérít vagy megtéríteni köteles. (2) A 220. § (1) bekezdése a) pontjának alkalmazása esetében – az (1) bekezdés b) pontjától eltérõen – beszerzési ár: minden, ami a termék importjának adóalapjául szolgál, illetõleg abba beletartozik, ideértve magát az e törvényben szabályozott adót is. 216. § Használt ingóság, mûalkotás, gyûjteménydarab vagy régiség viszonteladó általi értékesítése esetében az adó alapjának megállapítására a 217. § alkalmazandó, feltéve, hogy a viszonteladó részére az elõzõekben felsorolt termékeket a Közösség területérõl a következõk bármelyike értékesítette: a) nem adóalany személy, szervezet; b) olyan adóalany, akinek (amelynek) termékértékesítése a 87. § szerint mentes az adó alól; c) alanyi adómentes adóalany vagy olyan adóalany, akire (amelyre) ilyen minõségében a Közösség nyilvántartásbavétele helye szerinti tagállamának azon joga vonatkozik, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv 282–292. cikkeinek, feltéve, hogy termékértékesítésének tárgya tárgyi eszköz; d) másik viszonteladó vagy olyan adóalany, akinek (amelynek) termékértékesítésére ilyen minõségében az érintett közösségi tagállamnak azon joga vonatkozik,

217. § (1) Az adó alapja a viszonteladó árrése, csökkentve magával az árrésre jutó adó összegével.

(3) Abban az esetben, ha a (2) bekezdés szerinti számítás eredményeként a különbözet nem pozitív elõjelû, árrésként nulla érték veendõ figyelembe. 218. § (1) A belföldön nyilvántartásba vett viszonteladó – az állami adóhatóságnak tett elõzetes bejelentése alapján – dönthet úgy is, hogy az egyedi nyilvántartáson alapuló módszer helyett az adómegállapítási idõszakban fizetendõ adó összegének megállapítása érdekében a globális nyilvántartáson alapuló módszert alkalmazza. (2) A globális nyilvántartáson alapuló módszer alkalmazása esetében a viszonteladó által fizetendõ adó összesített alapja az azonos adómérték alá esõ termékeknek az adó-megállapítási idõszakra összesített árréstömege, csökkentve magával az erre az árréstömegre jutó adó összegével. (3) Az árréstömeg az azonos adómérték alá esõ termékeknek az adómegállapítási idõszakra összesített értékesítésiár-összegének (kisebbítendõ tag) és a 216. § szerinti beszerzéseknek az ugyanezen idõszakra összesített beszerzésiár-összegének (kivonandó tag) a különbözete. (4) Abban az esetben, ha a (3) bekezdés szerinti számítás eredményeként a különbözet nem pozitív elõjelû, árréstömegként nulla érték veendõ figyelembe. 219. § (1) A globális nyilvántartáson alapuló módszer alkalmazása esetében a viszonteladó mentesül a termék egyedi árrésének nyilvántartása, illetõleg az adó alapjának 217. § szerinti megállapítása alól. (2) A globális nyilvántartáson alapuló módszer választása mellett sem alkalmazható ez a módszer azon termékre, amelynek beszerzési ára meghaladja az 50 000 forintnak megfelelõ pénzösszeget. Ilyen esetben a viszonteladó az (1) bekezdést sem alkalmazhatja. 220. § (1) A belföldön nyilvántartásba vett viszonteladó – az állami adóhatóságnak tett elõzetes bejelentése alapján – dönthet úgy is, hogy a következõkben felsorolt esetekben a termék értékesítésének adóalapját a 217. § szerint állapítja meg: a) mûalkotásnak, gyûjteménydarabnak vagy régiségnek a viszonteladó általi közvetlen importja esetében; b) mûalkotás annak alkotójától vagy az alkotó jogutódjától történõ közvetlen beszerzése esetében.

48


(2) A globális nyilvántartáson alapuló módszer választása mellett sem alkalmazható ez a módszer az (1) bekezdésre kiterjedõen. Ilyen esetben a viszonteladó a 219. § (1) bekezdését sem alkalmazhatja. 221. § Mentes az adó alól a viszonteladó termékértékesítése, ha az a 98. § (1) bekezdése, a 103. és 104. §, valamint 107. § (1) bekezdése alapján, az ott meghatározott feltételek szerint történik. 222. § (1) Az egyedi, illetõleg globális nyilvántartáson alapuló módszert alkalmazó viszonteladó ilyen minõségében a) elõzetesen felszámított adó levonására nem jogosult; b) kizárólag olyan számla kibocsátásáról gondoskodhat, amelyben áthárított adó, illetõleg a 83. §-ban meghatározott százalékérték nem szerepel. (2) Az (1) bekezdés b) pontja szerint kibocsátott számla a termék beszerzõjét elõzetesen felszámított adó levonására nem jogosítja. 223. § (1) Az egyedi, illetõleg globális nyilvántartáson alapuló módszert alkalmazó viszonteladó köteles a termékekrõl folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezetni. A mennyiségi nyilvántartásnak legalább a következõket kell tartalmaznia: a) nyitókészleten levõ termékek mennyisége; b) beszerzett (importált) termékek mennyisége adómegállapítási idõszakonként; c) értékesített termékek mennyisége adómegállapítási idõszakonként; d) zárókészleten levõ termékek mennyisége. (2) A mennyiségi nyilvántartást elkülönítetten kell vezetni abban az esetben, ha a viszonteladó a globális nyilvántartáson alapuló módszer mellett egyúttal az egyedi nyilvántartáson alapuló módszert is köteles alkalmazni. (3) Tételes leltárral kell alátámasztani a) a nyitókészletet a készlet létesítésének napjára, b) a zárókészletet a készlet megszüntetésének napjára, c) egyéb esetekben pedig a nyitó- és zárókészletet a viszonteladó üzleti éve utolsó napjára – mint mérlegfordulónapra – vonatkozó mennyiségi felvétellel. A leltározásra a Számv. tv. rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni. (4) Az (1) bekezdés c) pontján belül elkülönítetten kell kimutatni a 221. § szerint értékesített termékeket. 224. § (1) A belföldön nyilvántartásba vett viszonteladó – az állami adóhatóságnak tett elõzetes bejelentése alapján – dönthet úgy is, hogy tevékenységének egészére nem alkalmazza ezen alfejezet rendelkezéseit. (2) Az (1) bekezdésben említett áttérés kezdõ napjára szóló idõzítéssel a viszonteladónak a 223. § (3) bekezdésének a) pontja szerint kell eljárnia. Az így megállapított

1. szám

nyitókészleten levõ termékekre jutó elõzetesen felszámított adóra – az adólevonási jog gyakorlásának egyéb feltételeinek sérelme nélkül – a viszonteladó legkorábban az áttérés kezdõ napjától kezdõdõen adólevonási jogot gyakorolhat. 225. § (1) Ha a belföldön nyilvántartásba vett viszonteladó élt választási jogával, attól a) a 218. § (1) bekezdésében említett esetben a választása évét követõ naptári év végéig, b) a 220. § (1) bekezdésében említett esetben a választása évét követõ második naptári év végéig, c) a 224. § (1) bekezdésében említett esetben a választása évét követõ második naptári év végéig nem térhet el. (2) Ha a viszonteladó a határnap lejártáig az állami adóhatóságnak másként nem nyilatkozik, választása a) az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett esetben a határnapot követõen az ott meghatározott idõtartammal meghosszabbodik; b) az (1) bekezdés c) pontjában említett esetben a határnapkor megszûnik. 226. § (1) A 225. § (2) bekezdésének b) pontjában említett határnapra szóló idõzítéssel a viszonteladónak a 223. § (3) bekezdésének b) pontja szerint kell eljárnia. Az így megállapított zárókészleten levõ termékekre jutó elõzetesen felszámított adóra – az adólevonási jog gyakorlása egyéb feltételeinek teljesülésétõl függetlenül – adólevonási jogot nem alapíthat, illetõleg ha ezzel a jogával már élt, azt önellenõrzéssel helyesbíti. (2) Az (1) bekezdésben említett önellenõrzés a határnapot követõ év január 31. napjáig pótlékmentesen végezhetõ el. 227. § E törvény kifejezett rendelkezésének hiányában arra a viszonteladóra, aki (amely) él a 224. § (1) bekezdésében említett választási jogával, ezen alfejezet rendelkezései nem vonatkoznak.

3. alfejezet Nyilvános árverés szervezõjére vonatkozó különös szabályok 228. § (1) A nyilvános árverés szervezõjének tevékenységére a törvény rendelkezéseit az ezen alfejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Ezen alfejezet rendelkezései nem alkalmazhatók abban az esetben, ha a nyilvános árverés szervezõje új közlekedési eszközt értékesít a 89. § szerint. 229. § Használt ingóság, mûalkotás, gyûjteménydarab vagy régiség nyilvános árverés szervezõje általi értékesí-

1. szám


tése esetében az adó alapjának megállapítására a 231. § alkalmazandó, feltéve, hogy a nyilvános árverés szervezõjének megbízója a következõk bármelyike: a) nem adóalany személy, szervezet; b) olyan adóalany, akinek (amelynek) az eladási megbízással teljesülõ termékértékesítése a 87. § szerint mentes az adó alól; c) alanyi adómentes adóalany vagy olyan adóalany, akire (amelyre) ilyen minõségében a Közösség nyilvántartásbavétele helye szerinti tagállamának azon joga vonatkozik, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv 282–292. cikkeinek, feltéve, hogy az eladási megbízással teljesülõ termékértékesítésének tárgya tárgyi eszköz; d) viszonteladó vagy olyan adóalany, akinek (amelynek) az eladási megbízással teljesülõ termékértékesítésére ilyen minõségében az érintett közösségi tagállamnak azon joga vonatkoznak, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv 312–325. cikkeinek. 230. § Az eladási megbízás alapján a nyilvános árverés szervezõje részére történõ termékértékesítés akkor teljesül, amikor a nyilvános árverés szervezõje a terméket a nyilvános árverésen értékesíti. 231. § (1) Az adó alapja az a pénzben kifejezett különbözet, amelynél a) a kisebbítendõ tag: aa) az árverési vételárul szolgáló ellenérték, ab) az adók, vámok, illetékek, járulékok, hozzájárulások, lefölözések és más, kötelezõ jellegû befizetések, és ac) a felmerült járulékos költségek, amelyeket a nyilvános árverés szervezõje hárít át az árverési vevõnek (így különösen: a bizománnyal, egyéb közvetítéssel, csomagolással, fuvarozással és biztosítással összefüggõ díjak és költségek) együttes összege; b) a kivonandó tag: ba) a nyilvános árverés szervezõjének megbízóját megilletõ, a (2) bekezdés szerint meghatározott összeg, és bb) a nyilvános árverés szervezõje által az árverési vevõre áthárított és fizetendõ adó együttes összege. (2) A nyilvános árverés szervezõjének megbízóját az a pénzben kifejezett különbözet illeti meg, amelynél a kisebbítendõ tag az árverési vételárul szolgáló ellenérték, a kivonandó tag pedig az eladási megbízás teljesítéséért a nyilvános árverés szervezõjét megilletõ ellenérték. (3) Az (1) bekezdés bb) alpontjában említett áthárított fizetendõ adó összegének megállapításához a termékre a 83. § szerint meghatározott százalékértéket kell alkalmazni. 232. § (1) A nyilvános árverés szervezõje ilyen minõségében kizárólag olyan számla kibocsátásáról gondoskodhat, amelyben

49

a) a 169. § h) pontjában megjelölt adatok helyett a 231. § (1) bekezdése a) pontjában meghatározott adatok – egymástól elkülönítetten – szerepelnek; b) áthárított adó, illetõleg a 83. §-ban meghatározott százalékérték nem szerepel. (2) Az (1) bekezdés szerint kibocsátott számla az árverési vevõt elõzetesen felszámított adó levonására nem jogosítja. 233. § (1) A nyilvános árverés szervezõje köteles a 229. §-ban felsorolt ügyletekrõl tételes nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásnak legalább a következõket kell tartalmaznia: a) az árverési vevõ által a nyilvános árverés szervezõjének – okirattal igazoltan – megtérített, illetõleg megtérítendõ összegeket; b) a nyilvános árverés szervezõje által a megbízójának megtérített, illetõleg megtérítendõ összegeket. (2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás alapján a nyilvános árverés szervezõje elszámolást ad megbízójának, amelynek tartalmaznia kell az eladási megbízás alapján a nyilvános árverés szervezõje részére teljesített termékértékesítés adóalapjának megállapításához szükséges adatokat, így különösen a 231. § (2) bekezdésében meghatározott különbözetet.

XVII. Fejezet BEFEKTETÉSI ARANYRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK 234. § A befektetési aranyra vonatkozóan a törvény rendelkezéseit az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

Fogalommeghatározás 235. § (1) E fejezet alkalmazásában befektetési arany: a) legalább 995 ezrelék, vagy azt meghaladó tisztaságú, a nemesfémpiacokon elfogadott, de legalább egy grammot meghaladó súlyú, rúd vagy lemez formájú arany, függetlenül attól, hogy arról bocsátottak-e ki olyan értékpapírt, amelynek megszerzése egyúttal az abban megjelölt termék tulajdonjogának megszerzését is jelenti, vagy nem; b) legalább 900 ezrelék vagy azt meghaladó tisztaságú, az 1800. év után vert aranyérme, amely az érmét kibocsátó államban törvényes fizetõeszköz vagy az volt, feltéve, hogy az érme értékesítésének szokásos piaci ára legfeljebb 80 százalékkal haladja meg az érme aranytartalmának nemesfémpiacokon kialakult szabadpiaci értékét. (2) Az (1) bekezdés b) pontjától függetlenül befektetési arany az az érme is, amely szerepel a Héa-irányelv 345. cikke szerint közzétett listán.

50

PÉNZÜGYI KÖZLÖNY Adó alóli mentesség

236. § (1) Mentes az adó alól a befektetési arany értékesítése, Közösségen belüli beszerzése, valamint importja, ideértve a) a befektetési aranyat képviselõ okiratokat (tanúsítványokat), amelyek kiutalt vagy ki nem utalt aranyra, illetõleg aranyalapon vezetett számlán történõ kereskedésre vonatkoznak; b) az aranyban nyújtott olyan kölcsönt és csereügyletet, amely a befektetési aranyra tulajdoni vagy hitelezõi jogot biztosít; c) a befektetési aranyra vonatkozó olyan tõzsdei vagy azon kívüli határidõs ügylet, amely a befektetési aranyra vonatkozó tulajdonjog elidegenítését, vagy az azon levõ hitelezõi jog átszállását eredményezi. (2) Mentes az adó alól a harmadik fél közvetítõi tevékenysége is, ha a befektetési aranyat értékesítõ fél nevében és javára közvetít.

Adókötelessé tétel 237. § (1) A 236. § (1) bekezdésétõl eltérõen az a belföldön nyilvántartásba vett adóalany, aki (amely) befektetési aranyat állít elõ, vagy más aranyat befektetési arannyá alakít át, az állami adóhatóságnak tett elõzetes bejelentése alapján dönthet úgy is, hogy a befektetési arany más adóalany részére történõ értékesítését adókötelessé teszi. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az adó alapjára a 82. § (1) bekezdésében említett adómérték alkalmazandó. (3) Az az adóalany, aki (amely) élt az (1) bekezdésben említett választási jogával, attól a választása évét követõ ötödik naptári év végéig nem térhet el. 238. § A 237. §-ban említett választási jog – az ott meghatározottak szerint – megilleti azt a belföldön nyilvántartásba vett adóalanyt is, aki (amely) gazdasági tevékenysége keretében aranyat általában ipari felhasználásra értékesít, arra a 235. § a) pontjában említett aranyrúd vagy aranylemez értékesítésére, amely más adóalany részére történik. 239. § (1) A 236. § (2) bekezdésétõl eltérõen az a belföldön nyilvántartásba vett adóalany, aki (amely) harmadik félként a befektetési aranyat értékesítõ fél nevében és javára közvetít, az állami adóhatóságnak tett elõzetes bejelentése alapján dönthet úgy is, hogy közvetítõi tevékenységét adókötelessé teszi, feltéve, hogy a befektetési aranyat értékesítõ fél élt a 237. vagy 238. § szerinti választási jogával. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az adó alapjára a 82. § (1) bekezdésében említett adómérték alkalmazandó. (3) A harmadik fél (1) bekezdésben említett választásához mindaddig kötve van, ameddig a befektetési aranyat érté-

1. szám

kesítõ fél a befektetési arany értékesítésére az adókötelessé tételt alkalmazza.

Elõzetesen felszámított adó levonása 240. § Abban az esetben, ha az adóalany által teljesítendõ befektetési arany értékesítése mentes lenne az adó alól, az adólevonási jog gyakorlása egyéb feltételeinek sérelme nélkül, az adóalany jogosult arra, hogy az általa fizetendõ adóból levonja azt az adót, amelyet a) a befektetési arany beszerzéséhez kapcsolódóan egy olyan másik adóalany hárított át rá, aki (amely) a befektetési arany értékesítésére a 237. vagy 238. § szerint az adókötelessé tételt alkalmazza; b) a befektetési aranytól eltérõ arany belföldi vagy Közösségen belüli beszerzéséhez, illetõleg importjához kapcsolódóan egy másik adóalany rá áthárított, vagy mint adófizetésre kötelezett fizetendõ adóként megállapított, illetõleg megfizetett, feltéve, hogy az aranyat utóbb saját maga vagy – nevében – más befektetési arannyá alakítja át; c) szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy másik adóalany rá áthárított, vagy mint adófizetésre kötelezett fizetendõ adóként megállapított, feltéve, hogy a szolgáltatás igénybevétele az arany – ideértve a befektetési aranyat is – megjelenési formájának (rúd, lemez vagy érme), súlyának vagy tisztaságának megváltozatására irányul. 241. § Abban az esetben, ha az adóalany befektetési aranyat állít elõ, vagy más aranyat befektetési arannyá alakít át, jogosult – az adólevonási jog gyakorlása egyéb feltételeinek sérelme nélkül – az e tevékenységéhez kapcsolódó elõzetesen felszámított adó levonására úgy, mintha a késõbb adó alól mentes befektetési arany értékesítése adóköteles lenne.

Számlázás 242. § Befektetési arany értékesítése esetében az adóalany mindenkor köteles számla kibocsátásáról – a 169. § szerinti adattartalommal – gondoskodni.

Nyilvántartás 243. § (1) Az adóalany köteles a befektetési aranyról folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezetni. A mennyiségi nyilvántartásnak legalább a következõket kell tartalmaznia: a) nyitókészleten levõ befektetési arany mennyisége; b) beszerzett (importált) befektetési arany mennyisége adómegállapítási idõszakonként; c) befektetési aranyként elõállított vagy azzá átalakított arany mennyisége adómegállapítási idõszakonként;

1. szám


d) értékesített befektetési arany mennyisége adómegállapítási idõszakonként; e) zárókészleten levõ befektetési arany mennyisége. (2) A mennyiségi nyilvántartást elkülönítetten kell vezetni a befektetési arany megjelenési formája (rúd, lemez vagy érme), súlya és tisztasága szerint. (3) Tételes leltárral kell alátámasztani a) a nyitókészletet a készlet létesítésének napjára, b) a zárókészletet a készlet megszüntetésének napjára, c) egyéb esetekben pedig a nyitó- és zárókészletet az adóalany üzleti éve utolsó napjára – mint mérlegfordulónapra – vonatkozó mennyiségi felvétellel. A leltározásra a Számv. tv. rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni.

XVIII. Fejezet BELFÖLDÖN NEM LETELEPEDETT ADÓALANY ADÓ-VISSZATÉRÍTTETÉSI JOGA 244. § (1) Az az adóalany, aki (amely) a naptári évben a) gazdasági céllal nem telepedett le belföldön, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye nincs belföldön, valamint b) belföldön nem teljesít termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, kivéve ba) a 93. § (2) bekezdése, a 102. §, a 111. § (3) bekezdése, a 112. § (2) bekezdése és a 116. § szerint adómentes termékfuvarozást és termékfuvarozáshoz járulékosan kapcsolódó szolgáltatásnyújtást, bb) a 105. § szerint adómentes személyszállítást, bc) a 139. és 140. §-ban felsorolt termékértékesítéseket és szolgáltatásnyújtásokat, feltéve, hogy az ott meghatározottak szerint a termék beszerzõje, szolgáltatás igénybevevõje az adófizetésre kötelezett, jogosult az e fejezetben meghatározottak szerint az adó visszatéríttetésére. (2) Az (1) bekezdés szerinti adó-visszatéríttetési jog megilleti a 200. § (3) bekezdésében említett nem adóalany jogi személyt is. 245. § (1) Az adó-visszatéríttetési jog személyi feltétele, hogy a naptári évben a) az adóalany gazdasági célú letelepedési helye a Közösség valamely más tagállamában legyen, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye legyen a Közösség valamely más tagállamában; b) az adóalany gazdasági célú letelepedési helye harmadik államban legyen, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye legyen harmadik államban, feltéve, hogy az érintett

51

harmadik állam és a Magyar Köztársaság között a viszonosság fennáll. (2) Abban az esetben, ha az adóalanynak a Közösség valamely más tagállamán vagy azon harmadik államon kívül, amellyel a viszonosság az (1) bekezdés b) pontja szerint fennáll, olyan más harmadik államban is van gazdasági célú letelepedési helye, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye, amellyel a viszonosság az elõzõek szerint nem áll fenn, adó-visszatéríttetésre az egyéb feltételek teljesülése mellett is csak annyiban jogosult, amennyiben annak a gazdasági célú letelepedési helyének betudhatóan, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig annak a lakóhelyének vagy szokásos tartózkodási helyének betudhatóan, amely a Közösség valamely más tagállamában vagy abban a harmadik államban van, amellyel a viszonosság az elõzõek szerint fennáll, adóalanyi minõségét megalapozóan gazdasági tevékenységet folytat (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: belföldön nem letelepedett adóalany). (3) A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelõs miniszternek a külgazdaságért felelõs miniszterrel egyetértésben kialakított állásfoglalása az irányadó. 246. § (1) A belföldön nem letelepedett adóalanyt az adó-visszatéríttetési jog abban a mértékben illeti meg, amilyen mértékben belföldön beszerzett, importált terméket, illetõleg belföldön igénybe vett szolgáltatást a) a 121. §-ban meghatározott termékértékesítésekhez, szolgáltatásnyújtásokhoz használják, egyéb módon hasznosítják; b) a 139–142. §-okban meghatározott termékértékesítésekhez, szolgáltatásnyújtásokhoz használják, egyéb módon hasznosítják, feltéve, hogy az ott meghatározottak szerint a termék beszerzõje, szolgáltatás igénybevevõje az adófizetésre kötelezett. (2) Az (1) bekezdéstõl függetlenül a belföldön nem letelepedett adóalany belföldön beszerzett ingatlanra adó-viszszatéríttetési jogot nem alapíthat. (3) A belföldön nem letelepedett adóalany adó-visszatéríttetési joga a naptári évben az (1) bekezdésben említett célra belföldön beszerzett, importált terméket, illetõleg belföldön igénybe vett szolgáltatást terhelõ elõzetesen felszámított adóra [120. § a), c) és d) pontjai] terjed ki. 247. § A belföldön nem letelepedett adóalany, valamint a 200. § (3) bekezdésben említett nem adóalany jogi személy (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: belföldön nem letelepedett adóalany) adó-visszatéríttetési joga kiterjed a 203. § szerint megállapított elõzetesen felszámított adóra is. 248. § (1) Az adó-visszatéríttetési jog gyakorlására egyebekben az elõzetesen felszámított adó levonására

52


vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelõen alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az adó-visszatéríttetési jog a) a belföldön beszerzett terméket terhelõ elõzetesen felszámított adó esetében az adóval, illetõleg a kompenzációs felárral [203. §] növelt ellenérték maradéktalan megtérítésének, b) a belföldön igénybe vett szolgáltatást terhelõ elõzetesen felszámított adó esetében az adóval növelt ellenérték maradéktalan megtérítésének idõpontjában keletkezik. (2) Az adó-visszatéríttetési jog gyakorlása során a 131. § sem alkalmazható. 249. § (1) A belföldön nem letelepedett adóalany adó-visszatéríttetési jogot abban az esetben érvényesíthet, ha a naptári évre vonatkozóan összesített elõzetesen felszámított adó összege eléri vagy meghaladja a 25 eurónak megfelelõ pénzösszeget. (2) A belföldön nem letelepedett adóalany adó-visszatéríttetési jogát az állami adóhatóság – jogszabályban kijelölt – illetékes szervénél, írásos kérelem benyújtásával érvényesítheti. (3) A naptári évre vonatkozó adó-visszatéríttetése iránti kérelmet a naptári évet követõ év január hónapjának 1. napjától kezdõdõen lehet benyújtani úgy, hogy a kérelemnek legkésõbb ugyanezen év június hónapjának 30. napjáig az állami adóhatóság illetékes szervéhez be kell érkeznie. A határidõ elmulasztása esetében igazolási kérelem benyújtásának nincs helye. (4) A (3) bekezdéstõl eltérõen, ha a naptári éven belül az elõzetesen felszámított adó (1) bekezdés szerint összesített összege az adott naptári negyedévre vonatkozóan eléri vagy meghaladja a 200 eurónak megfelelõ pénzösszeget, a belföldön nem letelepedett adóalany adó-visszatéríttetése iránti kérelmét a naptári éven belül is benyújthatja az állami adóhatóság illetékes szervének. Ilyen esetben a kérelmet az adott naptári negyedévre vonatkozóan úgy lehet benyújtani, hogy a kérelemnek legkésõbb az adott naptári negyedévet követõ hónap utolsó napjáig az állami adóhatóság illetékes szervéhez be kell érkeznie. A határidõ elmulasztása esetében igazolási kérelem benyújtásának nincs helye. 250. § Az állami adóhatóság illetékes szerve az adó-visszatéríttetése iránti kérelemben elõterjesztett igényrõl elsõ fokon legkésõbb a kérelem beérkezésétõl számított 6 hónapon belül dönt. 251. § Az adó-visszatéríttetési jog gyakorlásához fûzõdõ, a belföldön nem letelepedett adóalanyt terhelõ igazolási kötelezettséget, az adó-visszatéríttetése iránti kérelem kötelezõ adattartalmát, valamint az adó-visszatéríttetésével kapcsolatos egyéb, e fejezetben nem szabályozott eljárási rendelkezéseket külön jogszabály határozza meg.

1. szám XIX. Fejezet

ELEKTRONIKUS ÚTON NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁSOKKAL KAPCSOLATOS KÜLÖNÖS SZABÁLYOK 252. § (1) A 47. §-ban említett esetben az a szolgáltatást nyújtó adóalany, aki (amely) az ott meghatározottakon kívül a Közösség területén nem teljesít más olyan termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, termék Közösségen belüli beszerzését, amely után a Közösség bármely tagállamának joga szerint adót kell fizetnie, a szolgáltatásnyújtás Közösség területén történõ megkezdését megelõzõen kérelmezheti, hogy õt az állami adóhatóság ilyen minõségében nyilvántartásba vegye. (2) Az állami adóhatóság a kérelmet kizárólag abban az esetben utasíthatja el, ha az adóalanyt a Közösség valamely más tagállamában már ilyen minõségében nyilvántartásba vették, vagy erre irányuló kérelmét a Közösség valamely más tagállamában már benyújtotta és annak elbírálása jogerõsen még nem zárult le. (3) Abban az esetben, ha az adóalanyt az állami adóhatóság ilyen minõségében belföldön nyilvántartásba vette, az adóalany szolgáltatásnyújtására a törvény rendelkezéseit az e fejezetben, valamint az Art.-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. 253. § Az adóalany a belföldi nyilvántartásba vételének idõszakában keletkezett elõzetesen felszámított adó levonására nem jogosult, megilleti azonban annak a XVIII. fejezet rendelkezései szerinti visszatéríttetése.

HARMADIK RÉSZ VEGYES, ÉRTELMEZÕ ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK XX. Fejezet VEGYES RENDELKEZÉSEK Gazdasági célú letelepedés 254. § (1) Az adóalany ott telepedik le gazdasági céllal, ahol gazdasági tevékenységének székhelye vagy állandó telephelye van. (2) Abban az esetben, ha e törvény a gazdasági célú letelepedés helyéhez joghatást fûz, és az adóalanynak az (1) bekezdésben említett székhelye mellett egy vagy több állandó telephelye is van, a joghatást a székhelynek vagy annak az állandó telephelynek kell betudni, amely az adott ügylet teljesítésével a legközvetlenebbül érintett.

1. szám


(3) A (2) bekezdést kell megfelelõen alkalmazni az adóalany lakóhelyére vagy szokásos tartózkodási helyére abban az esetben, ha nincs gazdasági célú letelepedési helye.

Szokásos piaci ár 255. § (1) Szokásos piaci ár az a teljes pénzösszeg, amelyet tisztességes versenyfeltételek mellett az adott termékértékesítéssel vagy szolgáltatásnyújtással összehasonlítható körülmények között a teljesítés helye szerinti államban és a teljesítés idõpontjában a beszerzõnek vagy az igénybevevõnek fizetnie kellene egy tõle független értékesítõnek vagy nyújtónak. (2) Összehasonlítható körülmények hiányában – az (1) bekezdéstõl eltérõen – a szokásos piaci ár: a) termék értékesítése esetében nem lehet alacsonyabb a termék vagy az ahhoz hasonló termék beszerzési áránál, ilyen ár hiányában pedig a teljesítés idõpontjában megállapított elõállítási értékénél; b) szolgáltatás nyújtása esetében nem lehet alacsonyabb annál a pénzben kifejezett összegnél, amely a nyújtónál a teljesítés érdekében kiadásként felmerül.

Átváltási árfolyam 256. § (1) Ahol e törvény euróban meghatározott pénzösszeget említ, ott az annak megfelelõ forintösszeg megállapításához a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történõ csatlakozásáról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatálybalépésének napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos forint/euró devizaárfolyamot (252,19 forint/euró) kell alkalmazni azzal, hogy az átváltás eredményeként kapott pénzösszeget – a matematikai kerekítési szabályok alkalmazásával – 100 000 forintra, illetõleg ha az átváltás eredményeként kapott összeg nem haladja meg a 100 000 forintot, 1000 forintra kell kerekíteni. (2) Az (1) bekezdés egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül a 99. § (1) bekezdésének a) pontjában említett esetben a tárgy naptári év egészére alkalmazandó forintösszeg megállapításához a tárgy naptári évet megelõzõ év október hónapjának elsõ munkanapján érvényes árfolyamot kell alkalmazni.

Egyes adókötelezettségek alóli mentesülés 257. § (1) Az adót önadózással megállapító, a (2) bekezdésben meghatározott adófizetésre kötelezett, akinek (amelynek) az adott adómegállapítási idõszakban nincs olyan önadózással megállapítandó fizetendõ adója, amelyrõl ellenkezõ esetben az állami adóhatóságnak bevallást kell tennie, és adólevonásra nem jogosult vagy adólevonásra jogosult ugyan, de ugyanezen adómegállapítási idõ-

53

szakban adólevonási jogot nem gyakorol, mentesül az adott adómegállapítási idõszakra vonatkozóan az Art. szerinti bevallástételi kötelezettség alól. (2) A bevallástételi kötelezettség alól a következõk mentesülnek: a) az az adóalany, aki (amely) kizárólag a 85. § (1) bekezdése, 86. § (1) bekezdése vagy 87. §-a szerint adómentes termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást végez; b) az az adóalany, aki (amely) ilyen minõségében ba) alanyi adómentességben részesül; bb) mezõgazdasági tevékenységet folytatóként jár el.

XXI. Fejezet ÉRTELMEZÕ RENDELKEZÉSEK 258. § (1) A Közösség tagállamaiban az e törvényben használt „adó” kifejezés jelentését a 9. számú melléklet tartalmazza. (2) E törvény alkalmazásában az „adó” kifejezés harmadik állam esetében olyan adót vagy adójellegû befizetést jelent, amely lényeges szabályozási tartalmában alapvetõen a következõ elvek érvényesülésének tesz együttesen eleget a) típusa szerint: közvetett; b) a költségvetési bevétel valós realizálási helye szerint: végsõ fogyasztást terhelõ; c) a termékek, szolgáltatások forgalmához való fizetési kötelezettség kapcsolódása szerint: minden forgalmi szakaszra kiterjedõ; d) beszedésének módja szerint: adóhalmozódást kiküszöbölõ. (3) E törvény alkalmazásában az „adószám” kifejezés a) a Magyar Köztársaság esetében a belföldön adófizetésre kötelezettként nyilvántartásba vett egyedi azonosítására szolgáló, az Art.-ben meghatározott adószámot (közösségi adószámot), csoportazonosító számot jelenti; b) a Közösség más tagállamai esetében a tagállamban az (1) bekezdés szerint meghatározott adó fizetésére kötelezettként hatósági nyilvántartásba vett egyedi azonosítására szolgáló olyan betûbõl és/vagy számból álló jelet jelenti, amely a tagállam joga szerint tartalmában megfelel a Héa-irányelv 215. cikkének; c) harmadik állam esetében az adott államban a (2) bekezdésnek megfelelõ adó fizetésére kötelezettként hatósági nyilvántartásba vett egyedi azonosítására szolgáló jelet jelenti. (4) E törvény alkalmazásában a „jövedéki termék” és a „jövedéki adó” kifejezés a) a Magyar Köztársaság esetében a Jöt. hatálya alá tartozó terméket és a Jöt. alapján fizetett vagy fizetendõ adót jelenti; b) a Közösség más tagállamai esetében azt a terméket és azt az adót jelenti, amely termékre és adóra a tagállamnak

54


az a joga vonatkozik, amely tartalmában megfelel a Jövedékiadó-irányelv rendelkezéseinek, figyelemmel az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezésérõl szóló 2003/96/EK tanácsi irányelv 3. cikkére is, kivéve a földgázcsõvezeték-hálózaton keresztül szállított gázt és a villamos energiát, valamint az e termékek után – az elõzõek szerint meghatározott – fizetett vagy fizetendõ adót. 259. § E törvény alkalmazásában 1. adóbiztosíték: az adó megfizetésének biztosítására szolgáló összeg, amelyet a Vám tv.-nek a vámbiztosíték nyújtására vonatkozó rendelkezéseinek megfelelõ alkalmazásával nyújtanak, és amely összegében a) a 95. § szerinti adómentesség esetében megfelel a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátására irányuló eljárásban megállapított adónak; b) az adóraktározási eljárás során kiraktározandó/kiraktározott termék esetében megfelel a termék szokásos piaci árának figyelembevételével megállapított fizetendõ adónak; 2. állandó telephely: a székhelyen kívül a gazdasági tevékenység helyhez kötött folytatására huzamosabb idõtartamra létesített vagy arra szánt földrajzilag körülhatárolt hely, amelyen a gazdasági tevékenység – a székhelyhez képest – önálló folytatásához szükséges egyéb feltételek is ténylegesen rendelkezésre állnak, ideértve a kereskedelmi képviseletet is abban az esetben, ha a 46. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott szolgáltatások igénybevételében a kereskedelmi képviselet a legközvetlenebbül érintett; 3. áruminta: a képviselt terméknek kisebb és jellemzõ része vagy mennyisége, amelyet kizárólag a képviselt termék bemutatásának céljára adnak, és amely fizikai állapotánál, vagyoni értékénél fogva más cél elérésére nem is alkalmas; 4. bérbeadás, -vétel: a bérleti szerzõdésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék idõleges használatáért téríti vagy téríteni köteles a kötelezettnek; 5. elektronikus úton kibocsátott számla: a termék beszerzõje, szolgáltatás igénybevevõje részére az adatok vagy – digitális tömörítés felhasználásával – adatállományok elektronikus úton történõ továbbítása, személyes rendelkezésre bocsátása telefonvezetékes, rádiós, optikai vagy egyéb elektromágneses rendszeren keresztül, elektronikus adatfeldolgozás céljára; 6. ellenérték: bármilyen vagyoni elõny, ideértve a meglévõ követelés mérséklésére elismert vagyoni értéket is, de ide nem értve a kártérítést; 7. építési telek: az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló törvényben meghatározott építési telek és építési terület, amely egyúttal nem minõsül beépített ingatlannak;

1. szám

8. készpénz-helyettesítõ fizetési eszköz: a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott készpénz-helyettesítõ fizetési eszköz; 9. kis érték: a juttatott vagyoni elõny értéke nem haladja meg az 5000 forintnak megfelelõ pénzösszeget, amelyet a termék átengedéskori – adót is tartalmazó – szokásos piaci árának alapulvételével kell megállapítani; 10. külföldi utas: az a természetes személy, aki Közösség egyetlen tagállamának sem állampolgára, és nem jogosult a Közösség egyetlen tagállamában sem állandó tartózkodásra, továbbá az, aki a Közösség valamely tagállamának állampolgára ugyan, de lakóhelye a Közösség területén kívül van; 11. lakóhely: tartós ottlakásra szolgáló hely, amellyel a természetes személy személyes és gazdasági kapcsolatai a legszorosabbak (létérdekek központja); 12. lakóingatlan: lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan. Nem minõsül lakóingatlannak a lakás rendeltetésszerû használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, így különösen: a garázs, a mûhely, az üzlet, a gazdasági épület; 13. nem független felek: olyan, jogilag egyébként egymástól független felek, akik (amelyek) a) egymás viszonylatában kapcsolt vállalkozások; b) között névre szóló tulajdonosi (tagsági) jogviszony áll fenn; c) között az egyik fél a másik félnek vezetõ tisztségviselõje vagy felügyelõbizottsági tagja; d) között a 6. § (5) bekezdése szerinti viszony áll fenn; e) egymás közeli hozzátartozói, vagy az a)–d) alpontokban meghatározottak közeli hozzátartozója; 14. pénz: a névértéken elfogadott pénz; 15. pénzhelyettesítõ eszköz: utalvány, egyéb fizetési megbízás vagy ígérvény – ide nem értve a pénzt és a készpénz-helyettesítõ fizetési eszközt –, ha azzal a kötelezett pénztartozást térít meg, feltéve, hogy annak jogosult általi elfogadásával a jogosult eredeti pénzkövetelése a kötelezettel szemben megszûnik; 16. pénzügyi eszköz: a befektetési vállalkozásokról és az árutõzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhetõ tevékenységek szabályairól szóló törvényben meghatározott pénzügyi eszköz, kivéve azt a pénzügyi eszközt, amelynek megszerzése egyúttal az abban megjelölt termék tulajdonjogának megszerzését is jelenti; 17. rádiós és televíziós mûsorszolgáltatások: a nyilvánosság számára vételre szánt, megszerkesztett rádió-, illetõleg televízió-mûsornak a mûsorszolgáltató általi elõállítása, elektronikus jelek formájában való megjelenítése és a felhasználó vevõkészülékéhez történõ továbbítása vagy továbbjuttatása; 18. sorozat jelleg: ha 2 naptári éven belül negyedik vagy további építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló, illetõleg beépített új ingatlant értékesítenek, valamint a rá következõ 3 naptári éven belül további építési

1. szám


telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló, illetõleg beépített új ingatlant értékesítenek azzal, hogy ha olyan építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló, illetõleg beépített új ingatlant értékesítenek, a) amely tulajdon kisajátításának tárgyát képezi, vagy b) amelynek szerzése az értékesítõnél – az illetékekrõl szóló törvény alapján – öröklési illeték tárgyát képezte, az az elõzõekben említett darabszámba beleszámít ugyan, de önmagában nem minõsül sorozat jellegûnek; 19. székhely: a gazdasági tevékenység folytatásának az a helye, ahol a központi ügyvezetés helye van; 20. szokásos tartózkodási hely: adott naptári évben az adott állam területén a természetes személy tartózkodásának idõtartama összességében – a ki- és beutazás napját is egész naptári napnak számítva – eléri, vagy meghaladja a 183 napot; 21. tárgyi eszköz: az ingatlan, valamint az olyan ingó termék, amely vállalkozáson belüli rendeltetésszerû használatot feltételezve, legalább 1 évet meghaladó idõtartamban szolgálja a gazdasági tevékenység folytatását; 22. továbbértékesítési cél: a mástól szerzett termék saját használat vagy egyéb módon történõ hasznosítás nélküli értékesítése, amely értékesítéskori használati értékében legfeljebb csak a kereskedelemben szokásos értékváltozás miatt tér el a szerzéskori használati értékétõl; 23. telekommunikációs szolgáltatások: jel, írás, kép, hang vagy bármely természetû egyéb értelmezhetõ információ továbbítása, kibocsátása és vétele rádiós, optikai vagy egyéb elektromágneses rendszeren keresztül, ideértve az ezek továbbítására, kibocsátására és vételére szolgáló rendszerek használatára vonatkozó jogok idõleges vagy végleges átengedését, valamint a globális információs hálózatokhoz való hozzáférés biztosítását is; 24. termék fuvarozása: az is, ha az értékesített termék közlekedési eszköz, és annak fuvarozása oly módon történik, hogy a fuvarozás megkezdésének és befejezésének helye közötti távolságot a közlekedésben maga az értékesített közlekedési eszköz teszi meg; 25. új közlekedési eszköz: a) szárazföldi közlekedési eszköz esetében azt a gépjármûvet jelenti, amelynek beépített erõgépének hengerûrtartalma meghaladja a 48 cm3-t, vagy teljesítménye meghaladja a 7,2 kilowattot, feltéve, hogy az értékesítés teljesítésekor az elsõ forgalomba helyezéstõl számítva legfeljebb 6 hónap telt el, vagy az általa megtett távolságból legfeljebb 6000 kilométert tett meg; b) víziközlekedési eszköz esetében azt a jármûvet jelenti, amelynek hosszúsága meghaladja a 7,5 métert – kivéve: a nyílt tengeri forgalomban használt olyan jármûvet, amelyet kereskedelmi személyszállításra, egyéb kereskedelmi, ipari és halászati tevékenységre, valamint tengeri mentésre vagy segítségnyújtásra használnak, továbbá a partmenti halászati tevékenységre használt jármûvet is –, feltéve, hogy az értékesítés teljesítésekor az elsõ forgalomba helyezéstõl számítva legfeljebb 3 hónap telt el, vagy az általa hajózott órákból legfeljebb 100 órát hajózott;

55

c) légiközlekedési eszköz esetében azt a jármûvet jelenti, amelynek teljes felszállási tömege meghaladja az 1550 kilogrammot – kivéve: azt a jármûvet, amelyet kizárólag vagy túlnyomó részben nemzetközi légikereskedelmi forgalomban részt vevõ vállalkozás használ – feltéve, hogy az értékesítés teljesítésekor az elsõ forgalomba helyezéstõl számítva legfeljebb 3 hónap telt el, vagy az általa repült órákból legfeljebb 40 órát repült; 26. vevõi készlet: a) belföldön a termék leendõ beszerzõjének saját raktárába vagy általa bérelt raktárba készletezésre fizikailag betárolt olyan terméket jelenti, amely a tárolás tartama alatt a termék leendõ értékesítõjének tulajdonosi rendelkezése alatt áll, anélkül, hogy ez idõ alatt a termék használatára, egyéb módon történõ hasznosítására – ide nem értve a kipróbálást és a próbagyártást – bárki jogosult lenne, továbbá a termékértékesítés teljesítésével egyúttal, amelyet a termék leendõ beszerzõje kezdeményez, a termék fizikai kitárolása is megtörténik; b) a Közösség más tagállamában azt a jogintézményt jelenti, amely a tagállam joga szerint a belföldrõl továbbított termékhez a lényeges szabályozási tartalmat illetõen ugyanolyan vagy ahhoz hasonló joghatásokat fûz, mint amelyeket e törvény az a) alpont szerinti esetre rendel.

XXII. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Felhatalmazás 260. § (1) Az adópolitikáért felelõs miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg a) egyes szolgáltatásnyújtások teljesítési helyét a 49. §-ban foglalt esetekben az ott meghatározott feltételek szerint; b) az adó-visszatéríttetési jog gyakorlásához fûzõdõ, a közhasznú tevékenységet folytató személyt, szervezetet [100. § (2) bekezdése] és a belföldön nem letelepedett adóalanyt [251. §] terhelõ igazolási kötelezettségeket, az adó-visszatéríttetési kérelmek kötelezõ adattartalmát, valamint az utólagos adó-visszatéríttetés eljárási szabályait; c) a számla és a nyugta kiállításának módjára, ideértve a nyugtakibocsátási kötelezettség kötelezõ gépi kiállítással történõ megállapítását is, valamint a számla és a nyugta adóigazgatási azonosítására vonatkozó szabályokat. (2) Az adópolitikáért felelõs miniszter felhatalmazást kap arra, hogy – a külpolitikáért és a honvédelemért felelõs miniszterrel egyetértésben – rendeletben állapítsa meg a 107. § szerinti adómentességhez, illetõleg adó-visszatéríttetési jog gyakorlásához fûzõdõ igazolási kötelezettséget, az adó-visszatéríttetési kérelem kötelezõ adattartalmát, valamint az utólagos adó-visszatéríttetés eljárási szabályait.

56


(3) Az adópolitikáért felelõs miniszter felhatalmazást kap arra, hogy – az informatikáért felelõs miniszterrel egyetértésben – rendeletben állapítsa meg az elektronikus úton kibocsátott számla és az abban foglalt adattartalom sértetlensége és eredetiségének hitelessége biztosítására vonatkozó szabályokat.

Hatályba léptetõ rendelkezések 261. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel – 2008. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit – a (4)–(8) bekezdésekben meghatározott eltérésekkel és a 269. §-ban foglaltak figyelembevételével – ettõl az idõponttól kezdõdõen kell alkalmazni. (2) A 8. §, valamint az Art. – e törvénnyel megállapított – 22/A. §-a és 33. §-ának (9) bekezdése, továbbá az Art. – e törvénnyel módosított – 178. §-ának 1. pontja e törvény kihirdetése napján lép hatályba azzal, hogy a csoportos adóalanyiságot engedélyezõ, 2008. január 1. napját megelõzõen jogerõre emelkedett határozatok esetében a határozat jogerõre emelkedéséhez fûzõdõ jogkövetkezményeket 2008. január 1. napjától kell alkalmazni. (3) A 20. § (5) bekezdésében, a 30. § (4) bekezdésében, a 80. § (2) bekezdésének b) pontjában, a 88. § (1) bekezdésében, a 218. § (1) bekezdésében, a 220. § (1) bekezdésében, a 224. § (1) bekezdésében, a 237. § (1) bekezdésében és a 239. § (1) bekezdésében meghatározott választási jog gyakorlására vonatkozó elõzetes bejelentési kötelezettséggel összefüggõ rendelkezések e törvény kihirdetésének napján lépnek hatályba azzal, hogy azokat ettõl az idõponttól kezdõdõen lehet az állami adóhatóság felé teljesíteni úgy, hogy az azokhoz fûzõdõ jogkövetkezményeket 2008. január 1. napjától kell alkalmazni, feltéve, hogy e törvény rendelkezéseibõl más nem következik. (4) Ha a tulajdon kisajátítása egyúttal termék értékesítését is eredményezi, e törvény rendelkezéseit azokban az esetekben kell alkalmazni elõször, amelyekben a tulajdon kisajátítására irányuló eljárás 2008. január 1. napján vagy azt követõen indul. (5) Adóvisszaigénylési, illetõleg -visszatéríttetési ügyekben a 99., 100., 107. és 108. §-okat, valamint a XVIII. fejezet rendelkezéseit azokban az esetekben kell alkalmazni elõször, amelyekben az adóvisszaigénylési, illetõleg -visszatéríttetési jog 2008. január 1. napján vagy azt követõen keletkezik. (6) Azokban az esetekben, amelyekben az adóalany a 2007. évet érintõen a rá vonatkozó utolsó bevallási idõszakban az Áfa tv. [262. §] rendelkezései szerint negatív elõjelû elszámolandó adót állapít meg, és e törvény hatálybalépését követõen annak visszaigénylését kérelmezi az állami adóhatóságtól, adó-visszaigénylési kérelmének benyújtására és annak elbírálására – az adóalany elõzetes bejelentése alapján – a 186. §-t kell alkalmazni.

1. szám

(7) A 259. § 18. pontjában említett 2 naptári év elsõ éve a 2008. év. (8) A 156. és 157. §-t elõször 2008. július 1. napjától kezdõdõen kell alkalmazni azzal, hogy a 156. § (3) bekezdésében említett kérelmet legkésõbb 2008. március 31. napjáig kell a vámhatósághoz benyújtani.

Hatályát vesztõ rendelkezések 262. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg: a) az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.), b) az Áfa tv. módosításáról szóló 1993. évi LXX. törvény, c) a Magyar Köztársaság 1994. évi pótköltségvetésérõl szóló 1994. évi LXV. törvény 39. §-ának (5) bekezdése és 40. §-a, d) a mezõgazdasági termelõk adózási feltételeit meghatározó egyes törvények módosításáról szóló 1997. évi XVII. törvény 7. §-ának (15) bekezdése, e) az Áfa tv. módosításáról szóló 1998. évi LXIV. törvény, f) az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi XCIX. törvény 200. §-a, g) az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2000. évi CXIII. törvény 270. §-a, h) az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekrõl szóló törvények módosításáról szóló 2002. évi XLII. törvény 305. §-a, i) az egyes adótörvények módosításáról szóló 2003. évi XVIII. törvény 12. §-ának (2) bekezdésébõl „e törvénnyel megállapított 305. §-ának (12) bekezdését, valamint” szövegrész és 13. § (2) bekezdése, j) az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekrõl szóló törvények módosításáról szóló 2003. évi XCI. törvény 211–213. §-ai, k) az Áfa tv. módosításáról szóló 2004. évi IX. törvény 67–71. §-ai, l) az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekrõl szóló törvények módosításáról szóló 2004. évi CI. törvény 303. és 304. §-a, m) az adókról és járulékokról szóló törvények módosításáról szóló 2005. évi XXVI. törvény 57–59. §-ai és 62. §-a, n) az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2005. évi LXXXII. törvény 45. §-a, o) az Áfa tv. módosításáról szóló 2005. évi XCVII. törvény, p) az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekrõl szóló törvények módosításáról szóló 2005. évi CXIX. törvény 182. §-a, q) az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény 228–230. §-ai,

1. szám


r) az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXXI. törvény 132. §-a, 196–199. §-ai és 217. §-a, s) az Áfa tv. módosításáról szóló 2007. évi LXII. törvény hatályukat vesztik azzal, hogy rendelkezéseit – a (4) és (5) bekezdésben meghatározott eltérésekkel és a 269. §-ban foglaltak figyelembevételével – azokban az esetekben még alkalmazni kell, amelyekben az Áfa tv. szerinti adófizetési kötelezettség, illetõleg adólevonási jogosultság 2007. december 31. napjáig bezárólag keletkezett. (2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg továbbá: a) a kiskereskedelmi, a vendéglátó-ipari és fogyasztási szolgáltató tevékenységet végzõ állami vállalatok vagyonának privatizálásáról (értékesítésérõl, hasznosításáról) szóló 1990. évi LXXIV. törvény 15. §-ának (4) bekezdése, b) a csõdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 56. §-ának (4) bekezdésébõl az „– és általános forgalmi adó” szövegrész, c) a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 56. §-ának (4) bekezdése, d) a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 30. §-ának (2) bekezdésébõl az „– és általános forgalmi adó” szövegrész, e) az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésérõl szóló 1996. évi LXV. törvény 9. §-ának (1) bekezdésébõl a „ , valamint az általános forgalmi adó” szövegrész, f) a tár sa da lombiz to sí tás pénz ügyi alap ja i nak 1999. évi költségvetésérõl szóló 1998. évi XCI. törvény 14. §-ának (2) bekezdésébõl az „általános forgalmi adó- és” szövegrész, g) a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésérõl szóló 2006. évi CXXVII. törvény 88. § (1) bekezdésének harmadik mondatából „az általános forgalmi adó és” szövegrész, valamint (2) bekezdésének második mondatából „az általános forgalmi adó és” szövegrész hatályukat vesztik azzal, hogy rendelkezéseit – a 269. §-ban foglaltak figyelembevételével – azokban az esetekben még alkalmazni kell, amelyekben az Áfa tv. szerinti adófizetési kötelezettség, illetõleg adólevonási jogosultság 2007. december 31. napjáig bezárólag keletkezett. (3) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg továbbá: a) az Art. 20/B. §-a, 22. § (1) bekezdésének f) és g) pontja, 79. §-ának (2) bekezdése, 178. §-ának 32. pontja, valamint az 1. számú melléklet I/B/3. pontjának ah) alpontja, b) az Art. 22. § (7) bekezdésében az „ , illetve ha az import adójogi megbízott e minõsége bejelentésekor közösségi adószámmal nem rendelkezik, a bejelentkezés alapján az import adójogi megbízott részére” szövegrész, a 31. § (1) bekezdésében az „ideértve az import adójogi megbízottnak az importáló helyett, de saját nevében teljesített adókötelezettségét, de” szövegrész, az 1. számú melléklet I/B/3. pontja d) alpontjában az „– ideértve azt az esetet is,

57

amikor az import adójogi megbízott az importáló helyett, de a saját nevében tesz bevallást az importáló által teljesített termékértékesítésrõl –” szövegrész, c) az Eva. 2. § (5) bekezdésének d) pontja, 5. § (2) bekezdésének b) pontja, 14. §-a, 15. §-ának a címe, valamint a 15. §-a, d) az Eva. Melléklete I/1. pontjának elsõ mondatában a „ , és amelyen minden, az adókötelezettség teljesítése szempontjából szükséges adat magyar nyelven is fel van tüntetve” szövegrész, e) a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény 85. §-ának (12) bekezdése hatályát veszti. (4) Az Áfa tv. 7. § (3) bekezdésének e) pontját és 9. § (3) bekezdésének a) pontját e törvény hatálybalépését követõen is alkalmazni kell abban az esetben, ha a terméknek más tulajdonába történõ ellenérték nélküli átadása, illetõleg ha a szolgáltatásnak ellenérték nélkül történõ nyújtása érdekében igazoltan szükséges termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele e törvény kihirdetése napját megelõzõen történt. (5) Az Áfa tv. 46. §-ának (3)–(6) bekezdései alapján a tárgyév július 1. napjától a tárgyévet követõ év június 30. napjáig terjedõ idõszakra kiadott engedély az engedélyest e törvény hatálybalépésének napjától a 2008. június 30. napjáig terjedõ idõszakra továbbra is jogosítja – az Áfa tv.-ben meghatározott feltételekkel és módon – a termék importja után fizetendõ adó önadózással történõ rendezésére.

Módosuló jogszabályok 263. § (1) Az Art. 22. § (2) bekezdés helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat megváltoztatását – az e) pont kivételével – a változtatást megelõzõ adóév utolsó napjáig kell bejelenteni. Ha az adózó az alanyi adómentességre jogosító értékhatárt az adóév közben lépte túl, a bejelentést a 23. § (3) bekezdés szerint kell megtenni.” (2) Az Art. 22. § (1) bekezdés a) pontjában a „tárgyi adómentes értékesítést” szövegrész helyébe a „közérdekû vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenységet”, az Art. 22. § (1) bekezdés b) pontjában a „tárgyi adómentesség helyett az adókötelezettség teljesítését” szövegrész helyett a „egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenység esetén az adókötelessé tételt” szövegrész, a 22. § (1) bekezdés e) pontjában és 22. § (5) bekezdésében „az általános forgalmi adóról szóló törvény 15. § (5) bekezdése és 15/A. §-a” szövegrész helyébe „az általános forgalmi adóról szóló törvény 37. §, 40–41. §-ai és 43–46. §-ai” szövegrész; az Art. 22. § (12) bekezdésében „az általános forgalmi adóról szóló törvény 14/A. § (4) bekezdése” szövegrész helyébe „az általános forgalmi

58


adóról szóló törvény 30. § (4) bekezdése” szövegrész; az Art. 22. § (13) bekezdésében „az általános forgalmi adóról szóló törvény 14/A. §-a” szövegrész helyébe „az általános forgalmi adóról szóló törvény 29–30. §-ai” szövegrész, az Art. 79. § (1) bekezdés g) pontjában és a 125. § (1) bekezdés b) pontjában a „ , kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet végzõ adóalany,” szövegrész helyébe a „ , kizárólag közérdekû vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenységet végzõ adóalany,” szövegrész lép. (3) Az Art. 22. §-át követõen a következõ új 22/A. §-sal egészül ki: „22/A. § (1) Az állami adóhatóság a csoportos általános forgalmi adózást választó csoporttagok közös írásbeli kérelme alapján a csoportos adóalanyiságot engedélyezõ határozatban a csoport részére csoportazonosító számot állapít meg. Ha a csoport tagja az engedélyezõ határozat meghozatalakor közösségi adószámmal rendelkezik, az állami adóhatóság a közösségi adószámot e határozatban törli. Az állami adóhatóság a csoport részére az e bekezdés szerinti kérelem, illetve ezt követõen a csoportképviselõ kérelme alapján a 22. §-ban foglalt feltételek szerint állapít meg közösségi adószámot. (2) A csoportképviselõ a csoportazonosító számot, közösségi adószámot az adóhatóság elõtti eljárása során a csoport adózással kapcsolatos iratain, így különösen a csoport általános forgalmi adóbevallásán (összesítõ nyilatkozatán) feltünteti. A csoporttag a harmadik személyekkel kapcsolatos, adózással összefüggõ egyéb jogviszonyaiban az adózással kapcsolatos iratokon a csoportazonosító számot, közösségi adószámot és saját adószámát is köteles feltüntetni. (3) Ha e törvény eltérõen nem rendelkezik, az általános forgalmi adóval kapcsolatos adóügyben a csoport részére megállapított csoportazonosító számra, közösségi adószámra az adószámra, illetve az adószám alapján kiadott közösségi adószámra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.” (4) Az Art. 24/A. §-a a következõ új (10) bekezdéssel egészül ki: „(10) Ha az állami adóhatóság a csoportos általános forgalmi adózást választó csoport tagjának adószámát felfüggeszti, illetve törli, ezzel egyidejûleg – külön határozatban – rendelkezik a csoport részére megállapított csoport azonosító szám, közösségi adószám felfüggesztésérõl, illetve törlésérõl. A csoport azonosító szám, közösségi adószám felfüggesztése megszüntetésének akkor van helye, ha annak feltételei valamennyi csoporttagra teljesülnek. Egyebekben az eljárásra és a csoport azonosító szám, közösségi adószám felfüggesztéséhez, törléséhez, a felfüggesztés megszüntetéséhez fûzõdõ jogkövetkezményekre e §-nak az adószámra (közösségi adószámra) vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni.”

1. szám

(5) Az Art. 33. §-a a következõ új (9) bekezdéssel egészül ki: „(9) A bevallással még le nem fedett idõszakról soron kívüli adóbevallást tesz a) a csoportos általános forgalmi adóalanyiságot, illetve a csoporthoz csatlakozást engedélyezõ határozat jogerõre emelkedésétõl számított 30 napon belül a csoporttag az általános forgalmi adójáról, b) a csoport azonosító szám törlése esetén, a csoportképviselõ – a törlõ határozat jogerõre emelkedésétõl számított 30 napon belül – a csoport általános forgalmi adójáról, illetve a csoport tagja az általános forgalmi adón kívül valamennyi adójáról az e §-ban meghatározottak szerint, illetve c) a csoportból kiváló tag a kiválást engedélyezõ határozat jogerõre emelkedésétõl számított 30 napon belül az általános forgalmi adón kívül valamennyi adójáról az e §-ban meghatározottak szerint.” (6) Az Art. 54. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) Az állami adóhatóság az adózót terhelõ adókötelezettség jogszerû teljesítéséhez, illetve a költségvetési támogatás jogszerû igénybevételéhez honlapján közzéteszi a) az általános forgalmiadó-alanynak minõsülõ, illetve az egyszerûsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény hatálya alá tartozó adózó, valamint e törvények hatálya alá nem tartozó, de adószámmal rendelkezõ jogi személy, egyéb szervezet adózók nevét (elnevezését), adószámát; csoportos általános forgalmi adóalanyiságot választók esetén a csoport azonosító számot valamint a csoportképviselõ és az egyéb csoporttagok nevét (elnevezését), adószámát, illetve a csoportos általános forgalmi adóalanyiságot engedélyezõ határozat jogerõre emelkedése napját; b) az általa felfüggesztett adószámmal (csoport azonosító számmal) rendelkezõ adózók nevét, elnevezését, adószámát (csoport azonosító számát) és a felfüggesztést elrendelõ határozat jogerõre emelkedésének napját, a felfüggesztés megszüntetését elrendelõ határozat jogerõre emelkedésének, illetve az adószám (csoport azonosító szám) törlését elrendelõ határozat jogerõre emelkedésének napjáig, továbbá c) azon adózók nevét, elnevezését és adószámát (csoport azonosító számát) az adószám (csoport azonosító szám) törlésére utalással, amely adózók adószámát az állami adóhatóság a 24/A. § (4) bekezdése alkalmazásával törölte, a törlést elrendelõ határozat jogerõre emelkedésétõl az adószám megállapításáig vagy ennek hiányában az adózó megszûnéséig, valamint d) az általa nyilvántartott adószámmal (csoport azonosító számmal) rendelkezõ, valamint a c) pont hatálya alá tartozó azon adózók nevét, elnevezését, adószámát, csoport azonosító számát (adószámát, csoport azonosító számát a törlésre utalással), amely adózókkal szemben az állami adóhatóság végrehajtási eljárást folytat, a végrehajtási eljárás megindításától annak befejezéséig a végrehajtás felfüggesztése vagy szünetelése idõtartama kivételével.”

1. szám


(7) Az Art. 176. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Ha az adózó kizárólag a beépített ingatlan (ingatlanrész) és ehhez tartozó földrészlet, illetve építési telek (telekrész) értékesítése miatt válik az általános forgalmi adó alanyává, az állami adóhatóság határozattal állapítja meg az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adókötelezettséget (kivetéses adózás). Az adózó az értékesítésrõl az adóhatóságnál e célra rendszeresített nyomtatványon az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti teljesítés idõpontját követõ 30 napon belül bejelentést tesz. A bejelentés a jogkövetkezmények szempontjából az adóbevallással egyenértékû.” (8) Az Art. 178. §-ának 1. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [178. § E törvény és – ha törvény másként nem rendelkezik – az adóról szóló jogszabályok alkalmazásában] „1. adóazonosító szám: az adószám, a csoport azonosító szám, a közösségi adószám, a magánszemély adóazonosító jele,” (9) Az Art. 181. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) E törvény 3. §-ának (3) bekezdése, 9. §-a, 16–23. §-a, 24. §-ának (1)–(4) és (8) bekezdése, 26. §-a, 31. § (1) bekezdése, 33. § (9) bekezdése, 47. §-a, 79. §-a, 88. §-ának (6)–(7) bekezdései, 125. §-ának (1) bekezdése, 175. § (1) és (3) bekezdése, 175. § (12) bekezdése c) pontja, 176. § (2) bekezdése, 1. számú mellékletének I/B/3/a)–f) pontjai, 3. számú mellékletének H) pontja és 8. számú melléklete – az általános forgalmi adóról szóló törvénnyel, illetve a számvitelrõl szóló törvénnyel együtt – a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálják: a) a Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerrõl, b) a Tanács 2006/138/EK irányelve (2006. december 19.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerrõl szóló 2006/112/EK irányelvnek a rádiómûsor- és televíziómûsor-terjesztési szolgáltatásokra és egyes elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokra alkalmazandó hozzáadottérték-adóra vonatkozó rendelkezések alkalmazási idõszaka tekintetében történõ módosításáról.” (10) Az Art. 1. számú melléklet I/B/1/b) pontjának helyébe a következõ rendelkezés lép: „b) Ha az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett adóalany az általános forgalmi adóról szóló törvény 135. § (2) bekezdésében elõírt kötelezettségét az adóév utolsó bevallásában nem teljesítette, ezt önellenõrzési pótlék mentesen az adóévet követõ február 15-éig elvégzett önellenõrzéssel korrigálhatja.” (11) Az Art. 1. számú melléklet I/B/3/a) pontjának ab) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg az a) pont a következõ új aj) ponttal egészül ki: [3. Az adóbevallás benyújtására vonatkozó különös rendelkezések

59

a) Az általános forgalmi adóról az adófizetésre kötelezett adózónak] „ab) havonként kell adóbevallást benyújtania, ha a tárgyévet megelõzõ második évben az elszámolandó adójának éves szinten összesített – vagy annak idõarányosan éves szintre átszámított – összege pozitív elõjelû és az 1 millió forintot elérte, valamint az aj) pontban meghatározott adózónak;” „aj) havonként kell adóbevallást benyújtania a csoportos általános forgalmi adózást választó adózónak.” (12) Az Art. 1. számú melléklet I/B/3. pontja f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „f) Az egyéni vállalkozó adózó általános forgalmiadó-bevallási gyakoriságának meghatározásánál a beépített ingatlan (ingatlanrész) és ehhez tartozó földrészlet, illetve építési telek (telekrész) magánszemélyként, sorozat jelleggel történõ értékesítését terhelõ általános forgalmi adót figyelmen kívül kell hagyni.” 264. § (1) Az Eva. 2. § (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „c) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint nem volt kötelezett a használt ingóságokra, mûalkotásokra, gyûjteménydarabokra és régiségekre vonatkozó vagy az utazásszervezési szolgáltatásra vonatkozó különös adózási szabályok alkalmazására;” (2) Az Eva. 3. § (1) bekezdésének d) pontjában a „számla, egyszerûsített számla” szövegrész helyébe a „bizonylat” szövegrész, a „számlát, egyszerûsített számlát” szövegrész helyébe a „bizonylatot” szövegrész, az Eva. 8. § (7) bekezdésében a „számla, egyszerûsített számla” szövegrész helyébe a „bizonylat” szövegrész, az Eva. 16. § (1) bekezdésének felvezetõ szövegében az „általános forgalmi adóról szóló törvénynek a jogutódlással történõ megszûnésre vonatkozó szabályai szerint” szövegrész helyébe az „általános forgalmi adóról szóló törvény 17. § (2) bekezdése szerint” szövegrész, az Eva. 16. § (1) bekezdésének a) pontjában a „bevételszerzõ tevékenységbõl” szövegrész helyébe a „vállalkozásból” szövegrész, az Eva. 16. § (1) bekezdésének b) pontjában az „az adóalanyiságot eredményezõ gazdasági tevékenység körébõl” szövegrész helyébe az „a vállalkozásból” szövegrész, az Eva. 16. § (1) bekezdésének c) pontjában az „az általános forgalmi adóról szóló törvénynek az elõzetesen felszámított adó megosztására vonatkozó elõírásai szerint” szövegrész helyébe az „az általános forgalmi adóról szóló törvény 136. §-a szerint” szövegrész, az Eva. 16. § (3) bekezdésében az „a külön jogszabály” szövegrész helyébe az „az általános forgalmi adóról szóló törvény” szövegrész, az Eva. 17. § (1) bekezdésében a „számla, egyszerûsített számla” szövegrész helyébe a „bizonylat” szövegrész, az Eva. Melléklete I/1. pontjának második mondatában a „számla, egyszerûsített számla és nyugta” szövegrész helyébe a „bizonylat” szövegrész, az Eva. Melléklete II/1. pontjában az „az általános forgalmi adóról szóló törvényben meg-

60


1. szám

határozott számlát, egyszerûsített számlát és nyugtát” szövegrész helyébe az „az általános forgalmi adóról szóló törvény X. fejezetében meghatározott bizonylatot” szövegrész lép.

adó fizetésére kötelezett, – az általános forgalmi adóról szóló törvény X. fejezetében foglalt egyéb elõírások figyelembevétele mellett – általános forgalmi adót nem hárít át.”

(3) Az Eva. 6. § (8) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép: „(8) Ha a bevételt külföldi fizetõeszközben fejezték ki, akkor az átszámításhoz azt az utolsó, a bizonylat kibocsátásának napján – más esetben a bevétel megszerzésének a napján – érvényes, az adott külföldi pénznem valamely egységének forintban kifejezett eladási árát kell alkalmazni, amelyet belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkezõ hitelintézet devizában jegyez. Abban az esetben, ha az adott külföldi pénznemnek ilyen jegyzése nincs, a forintra történõ átszámításhoz azt az adott külföldi pénznem valamely egységének euróban kifejezett értékét kell alapul venni, amelyet a Magyar Nemzeti Bank a bizonylat kibocsátásának napját – más esetben a bevétel megszerzésének a napját – megelõzõ naptári negyedévre vonatkozóan tesz közzé.”

(6) Az Eva. 16. § (2) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az adóalany e törvény szerinti adókötelezettségén túl köteles a) a termék importja, b) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint termék Közösségen belüli beszerzésének minõsülõ beszerzés, c) az általános forgalmi adóról szóló törvény 140. §-ában foglaltak fennállása, valamint d) az általános forgalmi adóról szóló törvény 142. §-ában foglaltak fennállása esetén az általános forgalmi adót megfizetni. Az adóalany a c)–d) pontok alapján fizetendõ általános forgalmi adót az adóévre vonatkozó evabevallásában megállapítja és bevallja, valamint a bevallás benyújtására elõírt határidõig megfizeti. Az adóalany a Közösség másik tagállamából történõ beszerzései tekintetében az általános forgalmi adóról szóló törvény 20. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott személyekkel, szervezetekkel, a 140. §-ának és a 142. § (3) bekezdés a) pontjának alkalmazása tekintetében pedig a belföldön nyilvántartásba vett áfaalanyokkal esik egy tekintet alá.”

(4) Az Eva. 7. § (7) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) A bevétel megszerzésének idõpontja – a (2)–(6) bekezdésben foglaltaktól eltérõen – a bizonylat kibocsátásának napját követõ 30. nap, ha az adóalany a bevételt a (2)–(6) bekezdés szerint eddig az idõpontig még nem szerezte meg. Bizonylat módosítása esetén, az általános forgalmi adóról szóló törvénynek a számlázásra vonatkozó X. fejezetében elõírtaknak megfelelõen kibocsátott bizonylat kibocsátásának napján kell a bevételi nyilvántartást a módosítás összegével értelemszerûen módosítani.” (5) Az Eva. 13. §-ának és az azt megelõzõ címnek a helyébe a következõ rendelkezés lép: „A bizonylatadási kötelezettség 13. § (1) Az adóalany az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységérõl bizonylatot bocsát ki. Az adóalany e kötelezettségét az általános forgalmi adóról szóló törvény X. fejezetében elõírtak szerint teljesíti. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott bizonylatban az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint az adott termék értékesítésére vagy szolgáltatás nyújtására meghatározott adómértéknek megfelelõ általános forgalmi adót kell áthárítani. (3) Az adóalany az általános forgalmi adóról szóló törvénynek a teljesítés helyére vonatkozó elõírásai szerint nem belföldön teljesítettnek minõsülõ termékértékesítésérõl és szolgáltatásnyújtásáról kibocsátott bizonylatban – az általános forgalmi adóról szóló törvény X. fejezetében foglalt egyéb elõírások figyelembevétele mellett – általános forgalmi adót nem hárít át. (4) Az adóalany az olyan termékértékesítésérõl és szolgáltatásnyújtásáról kibocsátott bizonylatban, amely után az általános forgalmi adóról szóló törvény 142. §-a, vagy az e törvény 16. § (2) bekezdés d) pontja szerint a termék beszerzõje, szolgáltatás igénybevevõje az általános forgalmi

(7) Az Eva. 16. § (6) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) Az általános forgalmi adó alanya az adóalanyként lezárt adóévben beszerzett termék, igénybevett szolgáltatás tekintetében elõzetesen felszámított adólevonási jogot nem gyakorolhat.” (8) Az Eva. 23. § (3) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A 16. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti kötelezettséget a 2002. szeptember 30-át követõen beszerzett tárgyi eszköz esetében kell elsõ ízben alkalmazni.” 265. § (1) A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Nkat.) 5. §-ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(3) Nem kell kulturális járulékot fizetni azon termékek esetében, amelyeknek a járulék fizetésére kötelezett személy által történõ értékesítése az általános forgalmi adóról szóló törvény (a továbbiakban: áfa-törvény) rendelkezései szerint termék Közösségen belüli értékesítése vagy termék Közösség területén kívülre történõ értékesítése jogcímen mentes az általános forgalmi adó alól. Nem kell kulturális járulékot fizetni azon szolgáltatások után sem, amelyek az áfa törvény alkalmazásában nem belföldön minõsülnek teljesítettnek.” (2) Az Nkat. 5. §-ának (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(5) Az (1) bekezdésben meghatározott járulékalap megállapítása során az árbevételt csökkenti azon – e törvény

1. szám


szerint járulékköteles – terméknek az értékesítésébõl származó bevétel, amelynek a vevõ általi – változatlan formában történõ – továbbértékesítése az áfa-törvény rendelkezései szerint termék Közösségen belüli értékesítése vagy termék Közösség területén kívülre történõ értékesítése jogcímen mentes az általános forgalmi adó alól.” (3) Az Nkat. 9/A. §-ának 4. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „4. importáló: az a természetes személy, jogi személy vagy a Ptk. 685. § c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet, aki (amely) elõször szerez jogot arra, hogy az importált termék vagy szolgáltatás felett rendelkezzen, ideértve a külföldi székhelyû vállalkozás belföldi fióktelepét is, ilyen személy hiányában pedig az, aki (amely) az adófizetési kötelezettség keletkezésének idõpontjában az importált terméket birtokolja;” 266. § (1) A pártok mûködésérõl és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A pártnak az (1) bekezdésben említett gazdálkodó tevékenysége után társasági adót nem kell fizetnie.” (2) A Magyar Vöröskeresztrõl szóló 1993. évi XL. törvény 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Vöröskereszt mentes az adó – ide nem értve az általános forgalmi adót – és illeték fizetése alól.” 267. § Ahol más jogszabály az Áfa tv.-t említi, azon e törvény hatálybalépésétõl kezdõdõen – ha e törvény másként nem rendelkezik – e törvény rendelkezéseit kell érteni. Jogharmonizációs záradék 268. § Ez a törvény – az Art.-vel együtt – a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) a Tanács 72/230/EGK második irányelve (1972. június 12.) a nemzetközi utazás során alkalmazandó forgalmi és jövedéki adóra vonatkozó törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedés által megállapított rendelkezések összehangolásáról; b) a Tanács 78/1032/EGK harmadik irányelve (1978. június 12.) a nemzetközi utazás során alkalmazandó forgalmi és jövedéki adóra vonatkozó törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedés által megállapított rendelkezések összehangolásáról; c) a Tanács 79/1072/EGK nyolcadik irányelve (1979. december 6.) a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról – a hozzáadottérték-adónak az ország területén nem honos adóalanyok részére történõ visszatérítésének szabályairól; d) a Tanács 83/181/EGK irányelve (1983. március 28.) a 77/388/EGK irányelv 14. cikk (1) bekezdése d) pontja hatályának bizonyos termékek végleges behozatalára

61

kivetett hozzáadottérték-adó alóli mentességek tekintetében történõ meghatározásáról, valamint annak a következõ irányelvekkel történt módosításai: da) a Tanács 85/346/EGK irányelve (1985. július 8.) a 77/388/EGK irányelv 14. cikkének (1) bekezdése d) pontja hatályának bizonyos termékek végleges behozatalára kivetett hozzáadottérték-adó alóli mentességek tekintetében történõ meghatározásáról szóló 83/181/EGK irányelv módosításáról; db) a Tanács 88/331/EGK irányelve (1988. június 13.) a 77/388/EGK irányelv 14. cikke (1) bekezdése d) pontja hatályának bizonyos termékek végleges behozatalára kivetett hozzáadottérték-adó alóli mentességek tekintetében történõ meghatározásáról szóló 83/181/EGK irányelv módosításáról; dc) a Tanács 89/219/EGK irányelve (1989. március 7.) a 77/388/EGK irányelv 14. cikk (1) bekezdése d) pontja hatályának bizonyos termékek végleges behozatalára kivetett hozzáadottérték-adó alóli mentességek tekintetében történõ meghatározásáról szóló 83/181/EGK irányelvnek a Kombinált Nómenklatúra bevezetése figyelembevételével történõ módosításáról; e) a Tanács 86/560/EGK tizenharmadik irányelve (1986. november 17.) a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról – a hozzáadottérték-adónak az ország területén nem honos adóalanyok részére történõ visszatérítésének szabályairól; f) a Tanács 2006/79/EK irányelve (2006. október 5.) a harmadik országokból származó nem kereskedelmi jellegû kisebb küldemények behozatalának adómentességérõl; g) a Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerrõl, valamint annak a következõ irányelvvel történt módosítása: ga) a Tanács 2006/138/EK irányelve (2006. december 19.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerrõl szóló 2006/112/EK irányelvnek a rádiómûsor- és televíziómûsor-terjesztési szolgáltatásokra és egyes elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokra alkalmazandó hozzáadottérték-adóra vonatkozó rendelkezések alkalmazási idõszaka tekintetében történõ módosításáról.

Átmeneti rendelkezések 269. § (1) Abban az esetben, ha e törvény és az Áfa tv. ugyanazon érintett félre vagy felekre nézve ugyanazon tényállásbeli elemeken nyugvó adóztatandó ügyletbõl származó, önadózással gyakorlandó jogokról és kötelezettségekrõl egyaránt rendelkezik, az önadózással gyakorlandó jogokat és kötelezettségeket e törvény hatálybalépésétõl kezdõdõen is kizárólagosan az Áfa tv. rendelkezései alapján kell megállapítani és alkalmazni, kivéve, ha e törvény az Áfa tv.-hez képest valamennyi érintett félre együttesen és összességében a kötelezettségek hiányát állapítja meg, vagy kevésbé terhes kötelezettségeket állapít meg, illetõleg új jogokat vagy többletjogokat állapít meg.

62


Utóbbi esetben a jogokat és kötelezettségeket – valamennyi érintett fél együttes döntése alapján – e törvény rendelkezései alapján lehet megállapítani és alkalmazni még akkor is, ha azok e törvény hatálybalépését megelõzõen – az elévülési idõn belül – keletkeztek, feltéve, hogy errõl a döntésrõl valamennyi érintett fél közös elhatározással, elõzetesen és írásban nyilatkozik az állami adóhatóságnak, amelynek legkésõbb 2008. február 15. napjáig az állami adóhatóság illetékes szervéhez be kell érkeznie. A határidõ elmulasztása esetében igazolási kérelem benyújtásának nincs helye. Ilyen esetben az önellenõrzés pótlékmentesen végezhetõ el. (2) A 262. § (2) bekezdésének g) pontjában megjelölt jogszabályhelyen meghatározott átadásokhoz kapcsolódó, e törvény hatálybalépését megelõzõen teljesített beszerzések tekintetében az adólevonási jog – e törvény rendelkezéseitõl függetlenül – továbbra is gyakorolható. (3) E törvény hatálybalépését követõen továbbra is nulla százalékos adómérték alkalmazandó az ISPA elõcsatlakozási eszközbõl támogatott projekt keretében közvetlenül a kedvezményezett részére történõ termékértékesítésnek és szolgáltatásnyújtásnak azon részére, amelyet Kohéziós Alapból finanszíroznak. E rendelkezést azon termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások esetén lehet elõször alkalmazni, amelyek után az adófizetési kötelezettség 2004. május 1-jét követõen keletkezik. (4) Az Áfa tv. alapján választott csoportos adóalanyiság 2007. december 31. napjával megszûnik, és a bevallással le nem fedett idõszakról a csoport valamennyi tagja bevallást tesz valamennyi adójáról az Art. soron kívüli bevallásra vonatkozó szabályai szerint. (5) Az a személy, szervezet, akinél (amelynél) külön törvény rendelkezései alapján köthetõ koncessziós szerzõdés keretében átengedhetõ vagyont, vagyoni értékû jogot, tevékenység gyakorlásának lehetõségét olyan beruházás hozza létre, amelyhez kapcsolódó – 2004. január 1. és 2007. december 31. közötti idõszakban teljesített – beszerzésekre jutó elõzetesen felszámított adó tekintetében az Áfa tv. elõírásai alapján adólevonási jog nem állt fenn, az így le nem vont elõzetesen felszámított adó tekintetében utólag – e törvénynek az adó levonására vonatkozó elõírásainak figyelembevételével – adólevonási joggal élhet, feltéve, hogy a beruházással létrejövõ vagyon, vagyoni értékû jog, tevékenység gyakorlásának átengedése, hasznosítása e törvény rendelkezései szerint adófizetési kötelezettséget keletkeztet. Az adólevonási jog akkor keletkezik, amikor a beruházással létrejövõ vagyon, vagyoni értékû jog, tevékenység gyakorlásának átengedése után a fizetendõ adót – e törvény rendelkezései szerint – meg kell állapítani. Az adólevonási jog kizárólag úgy gyakorolható, hogy az utólag levonható elõzetesen felszámított adóként figyelembe vehetõ összeg adott adómegállapítási idõszakban nem haladhatja meg az ugyanezen adómegállapítási idõ-

1. szám

szakban – a beruházással létrejövõ vagyon, vagyoni értékû jog, tevékenység gyakorlásának átengedése után – megállapított fizetendõ adó összegét. (6) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg az Áfa tv. elõírásai szerinti önálló pozíciószámonként számított árrést alkalmazó adóalany az adott pozíciószám alá esõ utak árrés számítását 2007. december 31. napján köteles lezárni, és az így megállapított adót bevallásába beállítani. Az elõbbiek szerint megfizetett adó az e törvény hatálybalépését követõen beérkezett szolgáltatói számlák figyelembevételével korrigálható. Sólyom László s. k.,

Dr. Szili Katalin s. k.,

köztársasági elnök

az Országgyûlés elnöke

1. számú melléklet a 2007. évi CXXVII. törvényhez A Közösség területe és tagállamai 1. A Közösség területe – a 2–4. pontokban említett eltérésekkel – a Szerzõdés 299. cikkében felsorolt tagállamokat és azok államterületét (a továbbiakban: tagállam területe) – az ott meghatározott eltérések figyelembevételével – jelenti. 2. A Közösség területe, ezzel együtt a tagállam területe nem foglalja magában a következõ tagállamok alábbiak szerint meghatározott részét, amelyek a Közösség, ezzel együtt a tagállam vámterületének részét képezik: a) Egyesült Királyság: – Csatorna-szigetek; b) Finn Köztársaság: – Aland szigetek; c) Francia Köztársaság: – tengerentúli megyék; d) Görög Köztársaság: – Athosz-hegy; e) Spanyol Királyság: – Kanári-szigetek. 3. A Közösség területe, ezzel együtt a tagállam területe nem foglalja magában a következõ tagállamok alábbiak szerint meghatározott részét, amely részek nem tartoznak a Közösség vámterületéhez: a) Egyesült Királyság: – Gibraltár; b) Németországi Szövetségi Köztársaság: – Büsingen területe, – Helgoland szigete;

1. szám


63 2. számú melléklet a 2007. évi CXXVII. törvényhez

c) Olasz Köztársaság: – Campione d’ Italia, – Livigno, – Luganói-tó olaszországi vizei; d) Spanyol Királyság: – Ceuta, – Melilla.

Közhatalmi tevékenységnek nem minõsülõ tevékenységek 1. Telekommunikációs szolgáltatások nyújtása 2. Víz-, gáz-, villamos energia- és hõellátás

4. E törvény alkalmazásában nem minõsül harmadik államnak: a) Man-sziget, b) Monacói Hercegség, c) az Egyesült Királyság ciprusi felségterületei (Akrotiri és Dhekelia). 5. E törvény alkalmazásában azokat az ügyleteket, amelyek a) a Man-sziget területérõl kiindulóan, vagy oda irányulóan teljesülnek, úgy kell tekinteni, mintha azok az Egyesült Királyság területérõl kiindulóan, vagy oda irányulóan teljesülnének; b) a Monacói Hercegség területérõl kiindulóan, vagy oda irányulóan teljesülnek, úgy kell tekinteni, mintha azok a Francia Köztársaság területérõl kiindulóan, vagy oda irányulóan teljesülnének; c) az Egyesült Királyság ciprusi felségterületeirõl (Akrotiri és Dhekelia) kiindulóan, vagy oda irányulóan teljesülnek, úgy kell tekinteni, mintha azok a Ciprus területérõl kiindulóan, vagy oda irányulóan teljesülnének.

3. Termék fuvarozása 4. Vízi és légi kikötõi szolgáltatások nyújtása 5. Személy szállítása 6. Értékesítési célra elõállított új termék értékesítése 7. Mezõgazdasági termékekkel kapcsolatos olyan intervenciós tevékenység, amelyet az e termékek közös piaci szabályozásáról szóló rendeletek alapján végeznek 8. Kereskedelmi jellegû kiállítások, vásárok és bemutatók szervezése és rendezése 9. Raktározási szolgáltatások nyújtása 10. Kereskedelmi jellegû hirdetési- és reklámszolgáltatások nyújtása 11. Utazás szervezése 12. Munkahelyi és egyéb vendéglátás 13. Rádiós és televíziós mûsorszolgáltatások keretében végzett kereskedelmi jellegû tevékenység

3. számú melléklet a 2007. évi CXXVII. törvényhez A 82. § (2) bekezdésének alkalmazása alá tartozó termékek Sorszám

1.

2. 3.

4.

Megnevezés

Az emberi alkalmazásra kerülõ gyógyszerekrõl és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló törvény hatálya alá tartozó olyan humán gyógyszerek, amelyeket külön jogszabályban meghatározott hatóság forgalomba hozatalra engedélyezett, valamint a nem kereskedelmi jellegû áruforgalomban az erre jogosult hatóság engedélyével importált gyógyszerek; Humán gyógyászati célú magisztrális készítmények. Hagyományos gyógynövény drogok közvetlen lakossági fogyasztásra, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben Az arra feljogosított hatóság által engedélyezett humán célra felhasználásra kerülõ diagnosztikai reagensek

Orvosi radioaktív izotópok

vtsz.

1211 90 98-ból 1302-bõl 3002 10-bõl 3002 90-bõl 3006 20-ból 3006 30-ból 3821-bõl 3822-bõl 2844 40 20 00-ból

64


Sorszám

Megnevezés

vtsz.

5.

Speciális gyógyászati célra szánt tápszerek, valamint anyatej-helyettesítõ és anyatejkiegészítõ tápszerek

6.

Egészségügyi oxigén (max. 10, ill. 20 liter ûrtartalmú, 150, ill. 200 bar nyomású palackban kiszerelve vagy cseppfolyós formában, kizárólag gyógyszerkönyvi minõségû termék) Braille-tábla mûanyagból Fehér bot vakoknak Pontozó vakoknak Braille-tábla fémbõl Braille-írógép vakoknak Információátalakító egység vakok és hallássérültek részére (a szövetség által a tagok felé beszerzési ár alatt forgalmazott termék) Telefonkezelõ adapter vakok számára Braille-óra vakoknak Könyv

7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.

1. szám

Napilap (hetenként legalább négyszer megjelenõ kiadvány); Egyéb újság, folyóirat (évente legalább egyszer megjelenõ kiadvány) Kotta

4. számú melléklet a 2007. évi CXXVII. törvényhez Adóraktározási eljárás 1. Az adóraktározási eljárás a termék adóraktárba történõ beraktározását, ott tárolását, valamint onnan történõ kiraktározását foglalja magában. 2. Adóraktár: a) a jövedéki termékek kivételével az a vámhatóság által adóraktározási eljárás céljára engedélyezett raktár, amelynek engedélyezési és mûködtetési feltételei megegyeznek a Vámvégrehajtási-rendelet 525. cikkében meghatározott, A-típusú vámraktár engedélyezési és mûködtetési feltételeivel; b) a jövedéki termékek esetében a Jöt.-ben meghatározott adóraktár, feltéve, hogy azt – az adóraktár üzemeltetõjének, engedélyesének (a továbbiakban együtt: adóraktár üzemeltetõje) kérelmére – a vámhatóság adóraktározási eljárás céljára is engedélyezte. Az engedély megszerzéséhez az szükséges, hogy az adóraktár maga és az adóraktár üzemeltetõjének nyilvántartása egyaránt alkalmas legyen az adóraktározási eljárás hatálya alá vonható jövedéki termékek és az ezen eljárás hatálya alá nem vonható jövedéki termékek egyértelmû, megbízható és maradéktalan elkülönítésére. 3. Beraktározás: érvényes jogcím meglétének feltételével a termék fizikai betárolása az adóraktárba.

1901 10 00 02 2106 90 92 01 2106 90 98 01 2804 40-bõl

3926 90-bõl 6602-bõl 8205 59 90-bõl 8310-bõl 8469 30-ból 8471-bõl 8517 80 90-bõl 9102-bõl 4901-bõl 4903 4902 4904

4. Kiraktározás: érvényes jogcím meglétének feltételével a termék fizikai kitárolása az adóraktárból. 5. Adóraktár üzemeltetõje – az egyéb jogszabályi rendelkezések sérelme nélkül – kizárólag olyan belföldön nyilvántartásba vett adóalany lehet, akinek (amelynek) nincs olyan jogállása, amely természeténél fogva az e törvényben szabályozott kötelezettségek teljesítésével összeegyeztethetetlen lenne, vagy annak csorbítására lenne alkalmas. 6. Az adóraktár a vámhatóság felügyelete alatt áll, amely közvetlen vagy közvetett egyaránt lehet. 7. Beraktározó kizárólag a termék a) értékesítõje lehet; vagy b) Közösségen belüli beszerzõje lehet. 8. A beraktározást maga a beraktározó, illetõleg a nevében és képviseletében eljáró meghatalmazottja indítványozhatja. 9. A beraktározás az adóraktár felügyeletét ellátó vámszervnél indítványozható az erre a célra rendszeresített okmány (a továbbiakban: beraktározási okmány) benyújtásával.

1. szám


10. A beraktározási okmány kötelezõ adattartalma a következõ: a) a beraktározó adószáma, valamint neve és címe; b) a beraktározás jogcíméül szolgáló ügylet [7. pont] teljesülését tanúsító okirat sorszáma vagy egyéb olyan jel, amely az okiratot kétséget kizáró módon azonosítja; c) a beraktározandó termék megnevezése és mennyisége; d) az adóraktár üzemeltetõjének neve, címe és adószáma; e) az adóraktár nyilvántartási száma és címe. 11. A beraktározási okmányt 3 példányban kell benyújtani. 12. A beraktározási okmány benyújtásával egyidejûleg a vámhatóságnak be kell mutatni a beraktározás jogcíméül szolgáló ügylet teljesülését tanúsító okirat eredeti példányát vagy annak hiteles másolatát, továbbá csatolni kell az errõl készített másolatot 2 példányban. 13. Abban az esetben, ha a beraktározást nem maga a beraktározó indítványozza, a nevében és képviseletében eljárónak a beraktározási okmányhoz csatolnia kell nevére szóló írásos meghatalmazást is. 14. A beraktározás indítványozásával egyidejûleg a vámhatóság áruvizsgálatot tart, amely tételes, szúrópróbaszerû vagy adminisztratív egyaránt lehet. 15. Az áruvizsgálat eredményét, valamint a beraktározás tényét és idõpontját a vámhatóság a beraktározási okmány záradékolásával közli. 16. A záradékolt beraktározási okmány 1 példányát a beraktározó, 1 példányát az adóraktár üzemeltetõje, 1 példányát pedig a vámhatóság köteles megõrizni. A 12. pontban említett csatolt másolat egyik példányát az adóraktár üzemeltetõje, másik példányát pedig a vámhatóság szintén köteles megõrizni. 17. Abban az esetben, ha az adóraktárban tárolt terméket a 113. § szerint értékesítették, az értékesítõ köteles – a 24. pontban említett eset kivételével – megküldeni az értékesítésérõl szóló számla hiteles másolatából 1 példányt az adóraktár üzemeltetõjének, 1 példányt pedig az adóraktár felügyeletét ellátó vámszervnek, akik (amelyek) azt kötelesek megõrizni. 18. Kiraktározó kizárólag a termék a) 7. b) alpontban említett beraktározója lehet; vagy b) igazolt utolsó értékesítõje lehet, aki (amely) azt a 113. § szerint értékesítette. 19. A kiraktározás indítványozásának feltétele, hogy a kiraktározó a kiraktározandó termék után adóbiztosítékot nyújtson. Mentesül az adóbiztosíték nyújtása alól az a kiraktározó, aki (amely)

65

a) az Art. rendelkezései szerint egyúttal minõsített adózó is; b) képviseletére pénzügyi képviselõt bíz meg azzal, hogy ez a kötelezettség pénzügyi képviselõjét terheli. 20. A kiraktározást maga a kiraktározó, illetõleg a nevében és képviseletében eljáró meghatalmazottja indítványozhatja. 21. A kiraktározás az adóraktár felügyeletét ellátó vámszervnél indítványozható az erre a célra rendszeresített okmány (a továbbiakban: kiraktározási okmány) benyújtásával. 22. A kiraktározási okmány kötelezõ adattartalma a következõ: a) a kiraktározó adószáma, valamint neve és címe; b) hivatkozás a kiraktározó jogosultságának jogcímére [18. pont]; c) a kiraktározandó termék megnevezése és mennyisége; d) az adóraktár üzemeltetõjének neve, címe és adószáma; e) az adóraktár nyilvántartási száma és címe. 23. A kiraktározási okmányt 3 példányban kell benyújtani. 24. A kiraktározási okmányhoz csatolni kell a kiraktározó által a kiraktározandó termékre nyújtott adóbiztosítékról [19. pont] szóló igazolást is. 25. A 18. b) alpont szerinti esetben a kiraktározási okmány benyújtásával egyidejûleg a vámhatóságnak be kell mutatni a termék értékesítésérõl kibocsátott eredeti számlát vagy annak hiteles másolatát, továbbá csatolni kell az errõl készített másolatot 2 példányban. 26. A 18. b) alpont alkalmazásában a kiraktározó abban az esetben igazolt utolsó értékesítõ, ha a 17. pont szerint rendelkezésre álló számlák meg nem szakított láncolatában az utolsó számlán a termék beszerzõjeként szereplõ személye megegyezik a 25. pont szerint bemutatott számla kibocsátójának személyével. 27. Abban az esetben, ha a kiraktározást nem maga a kiraktározó indítványozza, a nevében és képviseletében eljárónak a kiraktározási okmányhoz csatolnia kell a nevére szóló írásos meghatalmazást is. 28. A kiraktározás indítványozásával egyidejûleg a vámhatóság áruvizsgálatot tart, amely tételes, szúrópróbaszerû vagy adminisztratív egyaránt lehet. 29. Az áruvizsgálat eredményét, valamint a kiraktározás tényét és idõpontját a vámhatóság a kiraktározási okmány záradékolásával közli.

66


30. A záradékolt kiraktározási okmány 1 példányát a kiraktározó, 1 példányát az adóraktár üzemeltetõje, 1 példányát pedig vámhatóság köteles megõrizni. A 24. pontban említett csatolt másolat egyik példányát az adóraktár üzemeltetõje, másik példányát pedig a vámhatóság szintén köteles megõrizni. 31. Az adóraktár üzemeltetõje köteles az adóraktározási eljárás hatálya alá tartozó termékekrõl folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezetni. A mennyiségi nyilvántartásnak legalább a következõket kell tartalmaznia: a) a nyitó adóraktári készleten levõ termékek megnevezése és mennyisége; b) az adóraktárba igazoltan beraktározott termékek megnevezése és mennyisége; c) az adóraktárból igazoltan kiraktározott termékek megnevezése és mennyisége; d) a záró adóraktári készleten levõ termékek megnevezése és mennyisége. 32. A 31. pont szerinti nyilvántartást adóraktáranként elkülönítetten úgy kell vezetni, hogy a beraktározó [7. pont], a 17. pont szerint rendelkezésre álló számlák meg nem szakított láncolatában az utolsó számlán a termék beszerzõjének, valamint a kiraktározó [18. pont] személye egyértelmûen és kétséget kizáróan megállapítható legyen. 33. Az adóraktár üzemeltetõje köteles tételes leltárral alátámasztani a) a nyitó adóraktári készletet az adóraktár létesülésének napjára, b) a záró adóraktári készletet az adóraktár megszûnésének napjára, c) egyéb esetekben pedig a nyitó- és záró adóraktári készletet naptári negyedévente, a naptári negyedév végének utolsó napjára vonatkozó mennyiségi felvétellel. A leltározásra a Számv. tv. rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni. 34. Abban az esetben, ha a leltározás a nyilvántartáshoz képest mennyiségi eltérést mutat, a mennyiségi eltérés körébe tartozó terméket úgy kell tekinteni, mint a) amely a mennyiségi eltérés feltárásakor a 2. § a) pontja szerint adóztatandó értékesítés tárgya, és b) amelyet a mennyiségi eltérés feltárásakor kiraktároztak. 35. A 34. pontban említett esetben a termék értékesítõje, aki (amely) egyúttal annak kiraktározója is, megegyezik a nyilvántartásban szereplõ személlyel [32. pont]. 36. Abban az esetben, ha a 35. pont szerint a termék értékesítõjének személye nem állapítható meg, az adóraktár üzemeltetõje minõsül a termék értékesítõjének, egyúttal annak kiraktározójának.

1. szám

37. A 34. pontban említett esetben a kiraktározónak a termékre adóbiztosítékot kell nyújtani, amelyre a 19. a) és 19. b) alpontban meghatározott mentesség nem vonatkozik. 38. A vámhatóság a 19., illetõleg a 37. pont szerint nyújtott adóbiztosítékot felszabadítja, ha a kiraktározó a kiraktározott termék adójogi helyzete rendezését igazolja. 39. A 38. pont alkalmazásában a kiraktározott termék adójogi helyzete rendezésének igazolása jelenti: a) a termék értékesítése után megállapított fizetendõ adó bevallását igazoló, illetõleg abban az esetben, ha a termék értékesítése – e törvény értelmében – mentes az adó alól, az annak teljesülését igazoló okirat bemutatását a vámhatóságnak; b) a termék Közösségen belüli beszerzése után megállapított fizetendõ adó bevallását igazoló okirat bemutatását a vámhatóságnak abban az esetben, ha a kiraktározó a termék Közösségen belüli beszerzõje [7. b) alpont]. 40. Mentesül a 39. a) alpontban meghatározott okiratbemutatási kötelezettség alól a kiraktározó abban az esetben, ha a termék Közösség területérõl való kiléptetésének tényérõl a vámhatóság – az elektronikus kiviteli eljárás részeként, a kiviteli adatok vámhatóságok közötti informatikai adatcsere keretében – elektronikus üzenet formájában igazolást kapott.

5. számú melléklet a 2007. évi CXXVII. törvényhez Az elõzetesen felszámított adó arányos megosztásának 123. § (3) bekezdésében említett számítási módszere 1. Az elõzetesen felszámított adó arányos megosztásának 123. § (3) bekezdésében említett számítása a következõ képlet alkalmazásával történik: L = A × L(H); ahol L: az arányosítással megosztandó elõzetesen felszámított adóból a levonható rész összege; A: az arányosítással megosztandó elõzetesen felszámított adó éves szinten összesített összege; L(H): a levonási hányados, amelynek – számlálójában az adólevonásra jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékének – ideértve az ezekhez kapcsolódó elõleget is – adó nélkül számított, forintban megállapított és éves szinten összesített összege szerepel, – nevezõjében pedig egyrészt a számlálóban szereplõ összeg, másrészt az adólevonásra nem jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékének – ideértve az ezekhez kapcsolódó elõleget is – adó nélkül számított,

1. szám


forintban megállapított és éves szinten összesített összege szerepel együttesen. 2. Abban az esetben, ha az adóalany közvetlenül olyan pénzbeni támogatásban részesül, amely a 65. § szerint a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának árát (díját) közvetlenül nem befolyásolja, a támogatás forintban megállapított és éves szinten összesített összege az 1. pont szerinti levonási hányados nevezõjének értékét növeli. 3. Az 1. pont szerinti levonási hányadosnak sem a számlálójában, sem a nevezõjében nem szerepelhet: a) a tárgyi eszköz értékesítésének ellenértéke, amelyet az adóalany az értékesítést megelõzõen saját vállalkozásában használt; b) az ingatlan értékesítésének, illetõleg az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatás nyújtásának ellenértéke, ha a tevékenységet az adóalany eseti jelleggel végzi; c) a 86. § (1) bekezdésének a)–g) pontjaiban felsorolt szolgáltatások nyújtásának ellenértéke, ha a tevékenységet az adóalany eseti jelleggel végzi. 4. A 3. b) és 3. c) alpont alkalmazásában nem tekinthetõ eseti jellegûnek, ha az adóalany a tevékenységet – az arra irányadó külön jogszabályi rendelkezések alapján – engedéllyel végzi, vagy kizárólag engedéllyel végezhetné, illetõleg ha a 3. b) és 3. c) alpontban említett tevékenységekbõl származó ellenérték adó nélkül számított, forintban megállapított és éves szinten összesített összegének részaránya meghaladja az 1. pont szerinti levonási hányados nevezõje értékének a 10 százalékát. 5. Az 1. pont szerinti levonási hányadost felfelé kerekítve, 2 tizedesjegy pontossággal kell megállapítani. 6. Az elõzetesen felszámított adó arányos megosztását véglegesen a tárgyévre vonatkozó adatokkal a tárgyév utolsó adómegállapítási idõszakáról szóló bevallás elkészítésének keretében kell elvégezni.

67

7. Az elõzetesen felszámított adó arányos megosztását ideiglenesen, a tárgyévre vonatkozó évközi adatokkal – a tárgyév utolsó adómegállapítási idõszakát megelõzõen – a tárgyévi adómegállapítási idõszakokról szóló bevallások elkészítésének keretében is el kell végezni. 8. A 7. pont szerinti megosztás alkalmazása során az évközi adatokat az adómegállapítási idõszakok között göngyölíteni kell, és azt a levonható elõzetesen felszámított adó összeget kell elõjelhelyesen megállapítani, amely a tárgyidõszaki és azt megelõzõ utolsó adómegállapítási idõszak eredményének különbözeteként adódik. 9. A 7. pontban említett megosztáshoz az adóalany: a) választhatja a tárgyévet megelõzõ évre vonatkozó végleges levonási hányadost, feltéve, hogy ilyen hányadossal rendelkezik; vagy egyebekben b) azt a levonási hányadost alkalmazhatja, amely a tárgyévre vonatkozó évközi és az adómegállapítási idõszakok között göngyölített adatok eredménye. 10. Ha az adóalany élt a 9. a) alpontban említett választási jogával, attól a 7. pont szerinti megosztás egész idõszakában nem térhet el. Az adóalany ez esetben a 7. pont szerinti megosztással érintett adómegállapítási idõszakaiban az arányosítással megosztandó elõzetesen felszámított adó összegét – a 8. ponttól eltérõen – a 9. a) alpont szerinti levonási hányados alkalmazásával köteles megosztani. 11. Abban az esetben, ha az adóalanyra a 7. pont szerinti megosztás is vonatkozik, a 6. pont szerinti megosztás során a 8. pontban említett számítási módszert kell megfelelõen alkalmazni. 12. Abban az esetben, ha a 6. pontban említett bevallás benyújtását követõen a véglegesen levonható elõzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezõkben változás következik be, és a számítás eredményeként adódó új összeg a 6. pontban említett bevallásban közölt összeghez képest abszolút értékben legalább 10 000 forintnak megfelelõ pénzösszeggel tér el, az adóalany köteles elõzetesen felszámított adó arányos megosztását utólag kiigazítani.

6. számú melléklet a 2007. évi CXXVII. törvényhez A 142. § (1) bekezdése d) pontjának alkalmazása alá tartozó termékek Sorszám

Megnevezés

vtsz.

1.

Vas- és acélhulladék és -törmelék

7204 kivéve: 7204 50

2.

Rézhulladék és -törmelék

7404

3.

Nikkelhulladék és -törmelék

7503

4.

Alumíniumhulladék és -törmelék

7602

68


Sorszám

1. szám

Megnevezés

vtsz.

5.

Ólomhulladék és -törmelék

7802

6.

Cinkhulladék és -törmelék

7902

7.

Ónhulladék és -törmelék

8002

8.

Wolfram- (tungsten) hulladék és törmelék

8101 97

9.

Molibdénhulladék és -törmelék

8102 97

10.

Tantálhulladék és -törmelék

8103 30

11.

Magnéziumhulladék és -törmelék

8104 20

12.

Kobalthulladék és -törmelék

8105 30

13.

Bizmuthulladék és -törmelék

8106 00 10-bõl

14.

Kadmiumhulladék és -törmelék

8107 30

15.

Titánhulladék és -törmelék

8108 30

16.

Cirkóniumhulladék és -törmelék

8109 30

17.

Antimonhulladék és -törmelék

8110 20

18.

Mangánhulladék és -törmelék

8111 00 19

19.

A vas- és acélgyártásnál keletkezõ szemcsézett salak (salakhomok)

2618

20.

Salak, kohósalak (a szemcsézett salak kivételével), reve, a vas- vagy az acélgyártásnál 2619 keletkezõ egyéb hulladék

21.

Arzént, fémet vagy ezek vegyületeit tartalmazó hamu és üledék (a vas- vagy acélgyár- 2620 tásnál keletkezõ hamu és üledék kivételével)

22.

Visszanyert (hulladék és használt) papír vagy karton

4707

23.

Üvegcserép és más üveghulladék

7001 00 10

24.

Mûanyag hulladék és forgács

3915

25.

Lágygumi hulladék, -törmelék és -forgács, és az ezekbõl nyert por és granulátum

4004

26.

Nemesfém- és nemesfémmel platírozott fémhulladék és -törmelék; más nemesfémet vagy nemesfémvegyületet tartalmazó hulladék és törmelék, elsõsorban nemesfém visszanyeréséhez

7112

27.

Szemcse és por nyersvasból, tükörvasból, vasból vagy acélból

7205

28.

Használt vagy új rongy, zsineg-, kötél-, hajókötél-hulladék és használt textiláru zsinegbõl, kötélbõl vagy hajókötélbõl

6310

7. számú melléklet a 2007. évi CXXVII. törvényhez A mezõgazdasági tevékenység körébe tartozó termékek és szolgáltatások I. RÉSZ: TERMÉKEK A. pont Sorszám

1. 2.

Megnevezés

Élõ növény (beleértve azok gyökereit is), dugvány, oltvány stb. Zöldségpalánta Burgonya

vtsz.

0602 10 0602 20, 0602-bõl 0701

1. szám


Sorszám

Megnevezés

3.

Élelmezési célra alkalmas zöldségfélék, gyökerek és gumók (kivéve: hántolt és feles) szaporítóanyag zöldségfélékhez

4. 5.

Szõlõ Élelmezési célra alkalmas gyümölcs és dió és dinnyefélék héja

6.

Hazai termesztésû fûszernövények

7.

Gabonafélék muhar, csumiz

8.

Különféle magvak, ipari és gyógynövények Szaporítóanyag ipari növényekhez

9. 10.

Mákgubó Takarmánynövények (kivéve az õrlemény és a pellet) Szaporítóanyag takarmánynövényekhez

11.

Feldolgozott, tartósított saját elõállítású zöldség, gyümölcs, savanyúság, citrusfélék és dinnyefélék héja paradicsomlé

12. 13. 14.

Must és bor Borseprõ, borkõ Szõlõtörköly

69 vtsz.

0702-tõl 0709-ig, 0713-ból, 1209-bõl 0806 10 0802 11-tõl 0802 50-ig, 0807 11, 0807 19, 0808, 0809, 0810 10-tõl 0 810 40-ig, 0810 90-bõl 0904 20, 0909, 0910-bõl 1001-tõl 1007-ig, 1008 10, 1008 20, 1008 30, 1008 90 10 1008 90 90-bõl 1201, 1202 1204-tõl 1207-ig, 1209-bõl, 1210-bõl, 1211 90-bõl, 1212 91, 1212 99 80-ból, 1213, 1401 90-bõl, 1403 00, 2401 10, 2401 20, 5301 10, 5302 10 1211 90 98 99-bõl 1214-bõl 2308 00 40 00-ból, 1209-bõl 0711, 0712, 0811-tõl 0813-ig, 0814-bõl, 2001, 2003-tõl 2009-ig, 2002-bõl 2204-bõl 2307-bõl 2308-ból

70


1. szám

B. pont Sorszám

1. 2.

3. 4. 5. 6.

7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

Megnevezés

vtsz.

Ló, szarvasmarha, sertés, juh, kecske, baromfi és más élõ állat (a sportló, versenyló, 0101-tõl 0105-ig, kutya, macska, díszállat, laboratóriumi és állatkerti állat kivételével) 0106-ból Halak (csak az édesvízi halak, halikra), rákok, puhatestû és más gerinctelen víziállatok 0301-bõl, 0302-bõl, 0306 29 10, 0307-bõl, 0307 60, 0307 91-bõl Nyers tej 0401-bõl Friss tojás 0407-bõl Természetes méz 0409 Másutt nem említett állati eredetû termékek (szõr, háziállatok spermája, propolisz, 0502, 0503, 0505, méhpempõ, virágpor, méhviasz, méhpempõvel dúsított méz) 0511-bõl, 1301 90 90 99-bõl, 0410-bõl, 1212 99-bõl, 1521 90-bõl, 2106 90 98-ból Állati vagy növényi trágya 3101 Nyers szõrme 4301-bõl Legombolyításra alkalmas selyemhernyógubó 5001 Nyers gyapjú 5101 Erdei fák és cserjék csemetéje, oltványa 0602-bõl Erdei fák és cserjék magja 1209 99-bõl Feldolgozott tej és tejtermékek 0401-bõl, 0402-tõl 0406-ig

II. RÉSZ: SZOLGÁLTATÁSOK Sorszám

Megnevezés

1.

Talajmûvelés, aratás, cséplés, préselés, szüretelés, betakarítás, vetés és ültetés

2.

Mezõgazdasági termékek csomagolása és piacra történõ elõkészítése, mint például mezõgazdasági termékek szárítása, tisztítása, aprítása, fertõtlenítése és silózása

3.

Mezõgazdasági termékek tárolása

4.

Ló, szarvasmarha, sertés, juh, kecske, baromfi és más élõ állat (a sportló, versenyló, kutya, macska, díszállat, laboratóriumi és állatkerti állat kivételével) gondozása, tenyésztése és hízlalása

5.

Mezõgazdasági, erdõgazdálkodási vagy halgazdasági vállalkozásokban alkalmazott eszközök mezõgazdasági célokra történõ bérbeadása

6.

Mûszaki segítségnyújtás

7.

Gyomirtás és mezõgazdasági kártevõk irtása, növények és földek permetezése

8.

Mezõgazdasági, erdõgazdálkodási öntözõ berendezések üzemeltetése

9.

Vízlecsapoló berendezések üzemeltetése

10.

Fák nyesése és kivágása, valamint egyéb mezõ- és erdõgazdálkodási szolgáltatások

1. szám

PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 8. számú melléklet a 2007. évi CXXVII. törvényhez

Mûalkotások, gyûjteménydarabok és régiségek I. rész: mûalkotások 1. mûvész által saját kezûleg készített festmény, rajz, pasztellkép, részekbõl összeállított kép (kollázs) és dekoratív tábla (vtsz. 9701-bõl); 2. mûvész által saját kezûleg készített és korlátozott számban elõállított metszet, nyomat és litográfia (vtsz. 9702 00 00-ból); 3. mûvész által saját kezûleg készített szobrászmûvészeti alkotás bármilyen anyagból (vtsz. 9703-ból), valamint az errõl legfeljebb 8 példányban készített öntvénymásolat, amelynek sokszorozását a mûvész vagy jogutódjának személyes felügyelete alatt végezték; 4. mûvész saját eredeti terve alapján legfeljebb 8 példányban készített kézi szövésû faliszõnyeg, kárpit (vtsz. 5805 00 00-ból) és fali drapéria (vtsz. 6304 00 00-ból); 5. mûvész által saját kezûleg készített és szignált egyedi kerámia; 6. mûvész által saját kezûleg, legfeljebb 8 számozott példányban készített, és a mûvész vagy a mûvészeti mûhely által szignált réz alapú tûzzománc, kivéve az ötvös- és ékszertermékeket; 7. mûvész által saját kezûleg készített, és általa vagy felügyelete alatt legfeljebb 30 számozott példányban – minden méretet és hordozót ideértve – sokszorozott, és a mûvész által szignált fénykép. II. rész: gyûjteménydarabok 1. posta- és illetékbélyeg, lebélyegzett postabélyeg, elsõ napi bélyegzéssel ellátott boríték, postai levelezõlap és boríték (bélyeges papír) és más hasonló érvénytelenített vagy postatiszta termék, feltéve, hogy ezek nincsenek forgalomban, illetõleg nem is szánják forgalomra (vtsz. 9704 00 00); 2. állattani, növénytani, ásványtani, anatómiai, történelmi értékû, archeológiai, paleontológiai, etnográfiai és numizmatikai gyûjtemény és gyûjteménydarab (vtsz. 9705 00 00). III. rész: régiségek – a vtsz. 9701–9705 alá nem tartozó, 100 évnél idõsebb termék (vtsz. 9706 00 00). 9. számú melléklet a 2007. évi CXXVII. törvényhez Az „adó” kifejezés jelentése a Közösség egyes tagállamaiban 1. A Belga Királyság esetében: Belasting over de toegevoegde waarde (BTW), illetõleg Taxe sur la valeur ajoutée (TVA);

71

2. a Bolgár Köztársaság esetében: Danak varhu dobavena stojnost; 3. Ciprus esetében: Foros Prostithemenis Aksias (FPA); 4. a Cseh Köztársaság esetében: Daò z pøidané hodnoty (DPH); 5. a Dán Királyság esetében: MervFrdiafgift (Moms); 6. az Egyesült Királyság esetében: Value Added Tax (VAT); 7. az Észt Köztársaság esetében: Käibemaksu; 8. a Finn Köztársaság esetében: Arvonlisävero (ALV); 9. a Francia Köztársaság esetében: Taxe sur la valeur ajoutée (TVA); 10. a Görög Köztársaság esetében: Foros Prostithemenis Aksias (FPA); 11. a Holland Királyság esetében: Belasting over de toegevoegde waarde (BTW); 12. Írország esetében: Cáin Bhreisluacha, illetõleg Value Added Tax (VAT); 13. a Lengyel Köztársaság esetében: Podatek od towarow i us³ug; 14. a Lett Köztársaság esetében: Pievienot~s vrt§bas nodoklis (PVN); 15. a Litván Köztársaság esetében: Pridtins verts mokestis (PVM) 16. a Luxemburgi Nagyhercegség esetében: Taxe sur la valeur ajoutée (TVA); 17. a Máltai Köztársaság esetében: It-Taxxa Fuq Il-Valur Mizjud; 18. a Magyar Köztársaság esetében: Általános forgalmi adó (ÁFA); 19. a Németországi Szövetségi Köztársaság esetében: Umsatzsteuer (USt); 20. az Olasz Köztársaság esetében: Imposta sul valore aggiunto (IVA); 21. az Osztrák Köztársaság esetében: Umsatzsteuer (USt); 22. a Portugál Köztársaság esetében: Imposto sobre o Valor Acrescentado (IVA); 23. Románia esetében: Taxa pe valoarea adãugatã (TVA); 24. a Spanyol Királyság esetében: Impuesto sobre el Valor AZdido; 25. a Svéd Királyság esetében: Mervärdesskatt (Moms); 26. a Szlovák Köztársaság esetében: Daò z pridanej hodnoty (DPH); 27. a Szlovén Köztársaság esetében: Davek na dodano vrednost.

72


2007. évi CXLVI. törvény a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról* A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása 1. § A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény a következõ alcímmel és 40/D. §-sal egészül ki: „Kihelyezés 40/D. § (1) A köztisztviselõ a munkáltató – jogszabályban megállapított, az európai uniós vagy más nemzetközi források, illetve az ezekhez kapcsolódó nemzeti források felhasználásával összefüggõ pénzügyi ellenõrzési és ehhez kapcsolódó – feladatainak végrehajtása céljából másik költségvetési szerv vagy más jogi személy székhelyén, illetve telephelyén történõ, eredeti munkakörébe tartozó munkavégzésre is kötelezhetõ (kihelyezés). (2) A kihelyezésrõl és annak várható idõtartamáról a köztisztviselõt – ha kifejezetten az (1) bekezdésben meghatározott ellenõrzési és ehhez kapcsolódó feladatok végrehajtására létesül a közszolgálati jogviszonya – a kinevezéssel egyidejûleg, egyéb esetben legalább tíz munkanappal korábban, írásban tájékoztatni kell. A kihelyezés határozott idõtartamra jöhet létre. (3) A kihelyezéshez a köztisztviselõ hozzájárulása – a (4) bekezdés szerinti eltéréssel – nem szükséges. A kihelyezés a köztisztviselõre nézve – különösen beosztására, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel – aránytalan sérelemmel nem járhat. Nem helyezhetõ ki a köztisztviselõ, ha a) a kihelyezéssel a korábbi kötelezõ heti munkaidejéhez képest hosszabb heti kötelezõ munkaidõvel együtt járó munkakört kell ellátnia, b) a kihelyezés szerinti új munkahely és a lakóhely között – tömegközlekedési eszközzel – történõ oda- és visszautazás ideje naponta a két órát, illetve 10 éven aluli gyermeket nevelõ köztisztviselõ esetében a másfél órát meghaladja. (4) Nem helyezhetõ ki a) a nõ terhessége megállapításától gyermeke hároméves koráig, b) kiskorú gyermekét egyedül nevelõ köztisztviselõ, c) tartósan ápolásra szoruló közeli hozzátartozóját gondozó köztisztviselõ, kivéve, ha a kihelyezéshez kifejezetten hozzájárult.

* A törvényt az Országgyûlés a 2007. november 26-i ülésnapján fogadta el.

1. szám

(5) Ha a (3)–(4) bekezdésben meghatározott okok bármelyike a kihelyezés ideje alatt következik be, vagy a munkáltatói jogokat gyakorló tudomására jut, akkor a kihelyezést haladéktalanul – a (4) bekezdés szerinti esetekben pedig a köztisztviselõ erre irányuló kérelmére – meg kell szüntetni. (6) A kihelyezés idõtartama nem haladhatja meg az egy évet. A kihelyezés ugyanarra az ellenõrzési feladatra egy alkalommal, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható. (7) A kihelyezés a köztisztviselõ jogviszonyát nem érinti, a kihelyezett köztisztviselõ felett a munkáltatói jogokat a kihelyezõ munkáltató a 6. §-ban foglaltak szerint gyakorolja. (8) A kihelyezésrõl írásban kell rendelkezni, és meg kell határozni: a) a kihelyezés helyét, b) a kihelyezés idõtartamát, c) a kihelyezéssel kapcsolatos egyéb lényeges kérdéseket. (9) A kihelyezés megszûnik: a) a határozott idõ lejártával, b) a határozott idõ letelte elõtti visszarendeléssel, c) a közszolgálati jogviszony megszûnésével, illetve megszüntetésével.”

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása 2. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 66. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „66. § (1) A fizetési osztályok elsõ fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, valamint a növekvõ számú fizetési fokozatokhoz tartozó – az elsõ fizetési fokozat garantált illetményére épülõ – legkisebb szorzószámokat az éves költségvetési törvény állapítja meg.”

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása 3. § (1) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) a következõ 8. §-sal egészül ki: „8. § (1) A költségvetési év költségvetési bevételeinek és költségvetési kiadásainak különbsége a tervezett, illetve tényleges költségvetési többlet vagy hiány. (2) A költségvetési kiadások között kell elszámolni a nyújtott hiteleket, kölcsönöket – a 8/A. § (3) bekezdés g) és j) pontjában meghatározott hitelek, kölcsönök kivételével –, illetve bevételként azok visszatérülését. (3) A költségvetési egyenleget érintõ tételként kell elszámolni a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 65. §-a alapján a Magyar Nemzeti Bank és a központi költségvetés közötti elszámolásokból a Magyar Nemzeti Bank nem árfolyamváltozásból származó ered-

1. szám


ményének (ideértve az eredménytartalékot is) tulajdonítható részt elõjelre való tekintet nélkül. (4) A költségvetési kiadások között kell elszámolni az Európai Unió közös költségvetéséhez való, a közösségi jogszabályok alapján meghatározott hozzájárulásokat, és bevételként a vámok, valamint a cukor- és izoglükózilleték beszedési költségének közösségi jogszabály szerinti megtérítését.” (2) Az Áht. 8/A. §-ának (3) bekezdése g) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(3) A finanszírozási célú pénzügyi mûveletek a következõk:] „g) a 18/B. § (1) bekezdés d), zs) és x) pontjaiban meghatározott megelõlegezési és likviditási hitelek;” (3) Az Áht. 8/A. §-ának (3) bekezdése a következõ i) és j) ponttal egészül ki: [(3) A finanszírozási célú pénzügyi mûveletek a következõk:] „i) állami tulajdoni részesedés értékesítése; j) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zrt.-re (a továbbiakban: MNV Zrt.) rábízott állami vagyonba tartozó gazdasági társaságoknak nyújtott hitel-, kölcsön és annak visszatérülése, valamint az MNV Zrt.-nek a rábízott vagyonnal való gazdálkodás során hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírokkal végzett mûveletei.” (4) Az Áht. 12/A. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, ezzel egyidejûleg a § a következõ (6)–(8) bekezdéssel egészül ki: „(5) A közbeszerzésekrõl szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) hatálya alá tartozó – a mindenkori nemzeti értékhatár kétszeresét elérõ vagy meghaladó mértékû, az állami költségvetésbõl finanszírozandó – közbeszerzések esetén az ellenszolgáltatás teljesítése feltételének tekintendõ a költségvetési szerv részére vagy meghatározott fejlesztés, beruházás céljára a költségvetési törvényben vagy az Országgyûlés által a költségvetési törvényjavaslat központi költségvetés fejezeteinek bevételi és kiadási fõösszegérõl, továbbá a költségvetési hiány (többlet) mértékérõl történõ határozathozatalával megállapított dologi kiadási vagy felhalmozási elõirányzat. (6) Központi költségvetési szerv, illetve az állam nevében eljáró szerv (személy) kivételesen, az (5) bekezdés szerinti elõirányzat hiányában is megkezdheti a közbeszerzési eljárást a Kormány elõzetes engedélye alapján, kivéve, ha – a 22. § (2) bekezdése vagy a 23. § (2) bekezdése alapján – az Országgyûlés elõzetes felhatalmazását kell kérni. A Kormány engedélyezõ határozatában rendelkezik arról is, hogy mely idõpontig, milyen összegben és milyen módon kell a szükséges pénzügyi fedezetet biztosítani. A Kormány engedélyének megszerzésére irányuló elõterjesztésben be kell mutatni a közbeszerzés elindításának szükségességét, és indokolni kell, hogy az összhangban van a költségvetés tervezésére vonatkozó szabályokkal, illetve a több éves költségvetési keretszámokkal. (7) Az államháztartás körébe tartozó szervezet köteles a közbeszerzési eljárással összehangoltan biztosítani a szükséges forrásai rendelkezésre állását. A szervezet közbe-

73

szerzési eljárást – a (6) bekezdésben foglaltak, a 22. § (2) bekezdésében és a 23. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás, továbbá a 13/B. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével – csak megfelelõ pénzügyi (elõirányzati) fedezet ütemezett rendelkezésre állása esetén indíthat. (8) E § rendelkezéseit kell alkalmazni a 22. § (2) bekezdése szerinti eljárásokra, valamint azon beszerzésekre is, amelyek esetében a Kbt. 29. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja alapján nem kerül sor közbeszerzési eljárás lefolytatására.” (5) Az Áht. 14. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „14. § (1) Az államháztartás alrendszereinek hiányát rendezni, tartozásokat átvállalni, elengedni, visszatérítendõ támogatást vissza nem térítendõ támogatássá átalakítani költségvetési elõirányzattal megtervezve és költségvetési kiadásként elszámolva lehet. (2) A tartozást az átvállalás, illetve az elengedés idõpontjáig terhelõ kamatokat és az egyéb – jogszabály, bírósági döntés, hatósági határozat vagy szerzõdés alapján – fizetendõ terheket is tartozásátvállalásként, illetve tartozáselengedésként kell a költségvetésben elszámolni. (3) A tartozáselengedéssel és a visszatérítendõ támogatás vissza nem térítendõ támogatássá alakításából származó költségvetési kiadással szemben olyan – költségvetési vagy finanszírozási – bevétel számolandó el, amelyet a tartozás vagy a visszatérítendõ támogatás megfizetése eredményezne. (4) Az alapok adott évi hiányából a 18/B. § (1) bekezdésének d) pontja szerint nyújtott megelõlegezési, likviditási hitellel finanszírozott rész a központi költségvetés adósságát növeli. (5) A központi költségvetés adóssága a) a központi költségvetés hiányának finanszírozási szükséglete, b) a 8/A. § (3) bekezdése d)–j) pontjai miatti adósságállomány-változás, c) a központi költségvetés devizaadóssága árfolyamváltozásából eredõ, forintban kifejezett összegének változása, továbbá d) a kincstári egységes számla és devizaszámlák, valamint azok betétként elhelyezett állományának az elõzõ év december 31-éhez képest – az a)–c) pontokban foglaltakon túli okok miatt – bekövetkezõ állományváltozásából adódó összegének változása miatt változhat.” (6) Az Áht. 18/B. §-a a következõ (11) bekezdéssel egészül ki: „(11) A kincstár vezetõje indokolt esetben engedélyezheti a (6) bekezdésben foglaltakon túlmenõen devizaszámla nyitását a kincstárban, amennyiben a kifizetések a számláról nem forintban történnek.”

74


(7) Az Áht. 18/C. §-a (6) bekezdésének f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A kincstárban pénzforgalmi számlát kötelesek vezetni) „f) azon közhasznú társaságok, nonprofit gazdasági társaságok, amelyekben az állam legalább többségi befolyással rendelkezik.” (8) Az Áht. 18/C. §-ának (11) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(11) A kincstári körbe tartozók a) a 18/B. § (6) és (11) bekezdésében nem érintett jogcímen megszerzett devizaeszközeik kezelésére devizaszámláikat hitelintézeteknél is vezethetik; b) a 18/B. § (11) bekezdésében meghatározott esetben devizaszámlát a kincstárban nyithatnak. Errõl a számláról kifizetés forintban nem történhet, a devizaszámlán rendelkezésre álló pénzeszközök a végleges felhasználáskor válnak költségvetési kiadássá.” (9) Az Áht. 18/C. §-ának (12) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(12) A kincstár a kötelezett külön rendelkezése nélkül teljesíti – külön jogszabályban meghatározott számlakörben – a Magyar Állammal, a 18/B. § (4) bekezdésében, valamint a 18/C. § (6) bekezdésében meghatározott szervezetekkel szemben benyújtott olyan beszedési megbízást, amely jogerõs bírósági, közigazgatási határozaton vagy jogszabály által meghatározott azonnali beszedési megbízás útján teljesítendõ fizetési kötelezettségen alapul.” (10) Az Áht. 21. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „21. § (1) A központi költségvetés bevételeit képezik – a 8. §-ban foglaltakon és a 10. §-ban foglaltaknak a központi költségvetést megilletõ részén túl – a) az állami tulajdoni részesedések kivételével az állami eszközök értékesítésébõl származó bevételek (beleértve az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény szerint a központi költségvetési szervet megilletõ és az MNV Zrt., illetve megbízottja általi értékesítésbõl származó értékesítési bevételt is); b) törvény eltérõ rendelkezése hiányában a kizárólagos állami tulajdonnal összefüggõ, illetve a kizárólagos állami tevékenységek gyakorlására vonatkozó koncessziós szerzõdésekbõl származó bevételek; c) a központi költségvetési szervek tevékenységébõl származó bevételek; d) az Európai Unió költségvetésébõl származó, illetve az európai uniós tagsághoz kapcsolódó azon források, amelyek végsõ kedvezményezettje valamely központi költségvetési szerv vagy amely forrás felhasználásának tekintetében valamely központi költségvetési szerv tényleges döntési jogkörrel bír; e) a központi költségvetési alrendszerbe tartozó szervek részére, illetve az általuk ellátott feladatok támogatására pénzben beérkezett segélyekbõl és adományokból származó bevételek. (2) Az (1) bekezdés d) pontjában foglalt források nem számolhatók el bevételként a felhasználásukat megelõzõen.”

1. szám

(11) Az Áht. 24. §-ának (9) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(9) A fejezeti kezelésû elõirányzatok kizárólag a költségvetési törvényben meghatározott célra használhatók fel. A fejezeti kezelésû elõirányzatok a) felhasználását, b) kezelési költségeit, c) felhasználásával kapcsolatos rendelkezési jogosultságokat, d) felhasználásának ellenõrzését, e) maradványának jóváhagyását és következõ évi felhasználását, f) terhére történõ éven túli kötelezettségvállalást, valamint az elõirányzatok terhére visszterhesen nyújtható támogatások (kölcsönök) folyósításának és visszatérítésének, az elõlegek folyósításának és elszámolásának, a behajthatatlan követelésekrõl való lemondásnak a rendjét a költ ség ve tési évre vo nat ko zó an, éven te feb ru ár 15-éig – ha törvény eltérõen nem rendelkezik – a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõje az államháztartásért felelõs miniszterrel egyetértésben, rendeletben szabályozza, illetõleg a jogszabály kiadását nem igénylõ rendelkezéseket belsõ normában állapítja meg.” (12) Az Áht. 26. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Az általános tartalékból elszámolási, valamint visszatérítési kötelezettséggel nyújtott támogatás összegét, illetve annak fel nem használt részét az Egyéb vegyes bevételek számlára kell befizetni, amellyel az adott évi általános tartalék elõirányzatát a Kormány megnövelheti.” (13) Az Áht. 36. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A Kormány a költségvetési törvényjavaslat benyújtásakor) „c) teljeskörûen bemutatja – a b) pontban foglaltakat is beleértve – a költségvetési évet követõ 3 év várható elõirányzatait, amelyeket a költségvetési év folyamatai és áthúzódó hatásai, a tervezett feladatellátási és szervezeti változások, valamint a gazdasági elõrejelzések szerint állapítottak meg;” (14) Az Áht. a következõ 47. §-sal egészül ki: „47. § (1) A Kormány február végéig a költségvetési törvényjavaslat fejezeti indoklásainak adatai alapján kormányhatározatban közzéteszi a Kormány irányítási és felügyeleti jogkörébe tartozó fejezetek (beleértve a társadalombiztosítási alapok költségvetési szerveit) tárgyévet követõ 3 évre vonatkozó költségvetési keretszámait. (2) Az (1) bekezdés szerinti kormányhatározatban szereplõ költségvetési keretszámokat kell alkalmazni – ha törvény másként nem rendelkezik – a kötelezettségvállalások pénzügyi kereteként, az állami feladatváltozások (bõvítések és/vagy szûkítések) pénzügyi korlátjaként. (3) A kormányhatározatban szereplõ költségvetési keretszámoktól a fejezet felügyeletét ellátó szerv csak

1. szám


indokolt esetben és csak a Kormány engedélyével térhet el a költségvetés tervezése során. (4) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltakat a központi költségvetés adósságállományának kamatelszámolásait tartalmazó költségvetési fejezetre nem kell alkalmazni.” (15) Az Áht. 48. §-a a következõ e) ponttal egészül ki: (Az államháztartásért felelõs miniszter) „e) február 15-éig a Kormány elé terjeszti a 47. § (1) bekezdése szerinti kormányhatározat alapjául szolgáló keretszámokat,” (16) Az Áht. 49. §-ának o) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: (A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõje – ha a törvény másként nem rendelkezik –) „o) az államháztartásért felelõs miniszterrel egyetértésben – évente február 15-éig, kormányrendeletben foglalt összehangolási szabályokra figyelemmel, a költségvetési törvényben meghatározott célra tekintettel – szabályozza a fejezeti kezelésû elõirányzatok vonatkozásában a 24. § (9) bekezdésében foglaltakat;” (17) Az Áht. 49. §-a a következõ r) ponttal egészül ki: (A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõje – ha a törvény másként nem rendelkezik –) „r) gondoskodik a 47. § (1) bekezdése alapján közzétett kormányhatározatban megállapított keretösszegek betartásáról,” (18) Az Áht. 50. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az államháztartásért felelõs miniszter április 15-éig – az országgyûlési képviselõk általános választásának évében legkésõbb június 30-áig – elkészíti és a Kormány elé terjeszti a következõ évekre vonatkozó gazdaságpolitikai elképzelésein alapuló költségvetési politika fõ irányait és a költségvetési tervezés fõ kereteit meghatározó költségvetési irányelveket.” (19) Az Áht. 64. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A helyi önkormányzat év közben a kincstár útján lemondhat a számára feladatmutató alapján megállapított normatív hozzájárulások és támogatások elõirányzatáról vagy annak egy részérõl, illetve – ha törvény másként nem rendelkezik – pótlólagos igénylést nyújthat be ezen elõirányzatokra. a) Az elõirányzat-lemondás benyújtásának határideje: aa) április 30., ab) július 31., ac) október 15. b) A pótlólagos igénylés határideje július 31. A pótlólagos igénylés során jelentkezõ finanszírozási különbözetek átutalására a b) pontban meghatározott határidõ lejártát követõ második hónapban esedékes nettó finanszírozástól kezdõdõen kerül sor.” (20) Az Áht. 64. §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

75

„(7) A helyi önkormányzat a költségvetési év végét követõen a tényleges mutatók alapján, külön jogszabályban meghatározott határidõig, a költségvetési törvény szabályai szerint elszámol az igénybe vett normatív hozzájárulásokkal és támogatásokkal.” (21) Az Áht. 64. §-a a következõ (9) bekezdéssel egészül ki: „(9) A helyi önkormányzat a normatív hozzájárulások és támogatások igénylésére, év közbeni lemondására, illetve pótlólagos igénylésére vonatkozó adatszolgáltatását a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter által – az államháztartásért felelõs miniszterrel együttmûködve, a kincstár útján – kiadott információs rendszer keretében, elektronikus úton teljesíti.” (22) Az Áht. 64/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A kincstár a rendelkezésre álló iratok és saját nyilvántartásai alapján, illetve – szükség esetén helyszíni vizsgálat során – az önkormányzat év végi elszámolásának benyújtásáig megvizsgálhatja a feladatmutatók alakulását, az igénylés megalapozottságát. A vizsgálat eredményérõl a kincstár külön jogszabályban meghatározott tartalmú jegyzõkönyvet vesz föl. A jegyzõkönyvben a kincstár szükséges esetben felhívja az önkormányzatot, hogy a következõ elõirányzat-módosítási lehetõségnél az érvényes feladatmutatóit módosítsa, illetve az elszámolásnál a kincstár által javasolt adatokat érvényesítse.” (23) Az Áht. a következõ 64/F. §-sal egészül ki: „64/F. § (1) Helyszíni vizsgálatot tart a kincstár a 64/A. § (2) bekezdése és a 64/D. § (5) bekezdése szerinti felülvizsgálatoknál abban az esetben, ha az önkormányzat adatszolgáltatása szerinti együttes összeg, valamint a kincstár álláspontja szerinti együttes összeg közötti eltérés meghaladja a 2%-ot, de legalább az 1 millió Ft-ot. (2) Helyszíni vizsgálat cél-, illetve témavizsgálatként elrendelhetõ az állami támogatások és hozzájárulások jogcímeire, az önkormányzatok meghatározott körére vonatkozóan is. (3) A 64/D. § (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat szervezése során biztosítani kell, hogy legalább 4 évenként, ezen idõszak egészére valamennyi önkormányzatnál kerüljön sor helyszíni ellenõrzésre. Azon önkormányzatoknál, ahol a személyi jövedelemadó, normatív hozzájárulások és támogatások teljesítésének összege a felülvizsgálandó évet megelõzõ mindkét évben meghaladta a 400 millió forintot, évente kell az állami támogatások és hozzájárulások jogcímei legalább 50%-ának jogosultsági feltételei teljesítésének szabályszerûségét helyszínen felülvizsgálni. (4) A helyszíni vizsgálat kiterjed az állami támogatások és hozzájárulások igénybevétele alapját bizonyító dokumentumok költségvetési szerveknél történõ teljes körû ellenõrzésére is.” (24) Az Áht 86. §-a a következõ (9) bekezdéssel egészül ki: „(9) Ha a pénzügyi tervekbõl, az elõrejelzésekbõl és a rendszer mûködésébõl megállapítható, hogy az alapok

76


bevételei – jelentõs hiányt felhalmozva – tartósan nem fedezik a várható kiadásokat, a Kormánynak a társadalombiztosítás mûködési, ellátási és finanszírozási rendszerét módosító, a bevételek és kiadások egyensúlyát helyreállító, a járulékok emelésével vagy egyes ellátások mérséklésével járó javaslatot kell tennie az Országgyûlésnek. A nyugdíjbiztosítás tõkefedezeti rendszerének bevezetése miatt kiesõ járulékbevétel az átmenet teljes idõszakában nem minõsül olyan hiánynak, ami miatt járulékemelésre vagy ellátásszûkítésre kerülhet sor.” (25) Az Áht. 92. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép és a § a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(3) A fejezetet felügyeletét ellátó szervek a felügyeletük alá tartozó kizárólag saját bevételbõl gazdálkodó költségvetési szervek részére – ide nem értve a kormányhivatalokat – befizetési kötelezettséget írhatnak elõ, mely összeg a fejezetnél év közben jelentkezõ többletfeladatok ellátásának fedezetére használható fel. (4) A Kormányhivatal befizetési kötelezettsége – ha törvény másképp nem rendelkezik – nem haladhatja meg a hivatal bevételeinek 30%-át, melynek évenkénti összegét a költségvetési törvény állapítja meg.” (26) Az Áht. 94. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Az (1) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a központi költségvetésben jóváhagyott fejezeti kezelésû elõirányzatokból, valamint a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból államháztartáson kívüli szervezetek részére a) címzetten külön-külön megtervezett, vagy b) közösen szereplõ és jogszabályban meghatározott eljárásrend szerint vagy pályázat útján odaítélt, vagy c) a Kormány rendeletében meghatározott értékhatárt el nem érõ támogatásokra.” (27) Az Áht. 95. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A gazdálkodó szervezet alapításához, abban tagsági (részvényesi) jogviszony létesítéséhez, illetve részesedés szerzéséhez] „a) központi költségvetési szerv és társadalombiztosítási költségvetési szerv esetén a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (a továbbiakban: Tanács) döntése,” (28) Az Áht. 95. §-ának (3)–(4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti alapítás, illetve részesedésszerzés esetén a Tanács döntésére irányuló kezdeményezésben be kell mutatni a) a gazdálkodó szervezet alapításának, illetve az abban való részvételnek a – más módon, illetve szervezeti formában el nem érhetõ – szükségességét, gazdaságosságát, b) annak igazolását, hogy a piacra lépés nem jár versenytorzító hatással,

1. szám

c) a létesítõ okirat tervezetét, d) a középtávú üzleti terv fõbb elemeit, e) a gazdálkodó szervezet székhelyét, tagját (tagjait), szervezeti formáját, feladatát, tevékenységi körét, f) a gazdálkodó szervezet mûködésének idõtartamát, ha határozott idõre alapítják, g) a tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogokat gyakorló központi költségvetési szerv és a gazdálkodó szervezet együttmûködését szabályozó szerzõdés (megállapodás) tervezetét. (4) Központi költségvetési szerv a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács elõzetes engedélyét köteles kérni a gazdálkodó szervezet tõkeemeléséhez vagy nem kötelezõ tõkeleszállításához, továbbá a gazdálkodó szervezet végelszámolással történõ megszüntetéséhez vagy átalakulásához.” (29) Az Áht. 101. §-a a következõ (12)–(13) bekezdéssel egészül ki: „(12) A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladataira elõirányzott állami támogatásnak a tárgyévet megelõzõ évek döntéssel lekötött maradványaiból a tárgyévben igénybe vett összeggel a központi költségvetésben megtervezett tárgyévi ilyen célú elõirányzatot meg kell növelni. (13) A települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatfelújításának támogatására, illetve a leghátrányosabb helyzetû kistérségek felzárkóztatásának támogatására elõirányzott állami támogatásnak a tárgyévet megelõzõ év döntéssel lekötött maradványaiból a tárgyévben december 31-éig igénybe vett összeggel a központi költségvetésben megtervezett tárgyévi ilyen célú elõirányzatot meg kell növelni.” (30) Az Áht. 109. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép: „109. § (1) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény hatálya alá tartozó állami vagyonnal való gazdálkodásból származó bevételek – a törvény eltérõ rendelkezése hiányában – a központi költségvetés bevételét vagy finanszírozási bevételét képezik. (2) Az (1) bekezdés szerinti állami vagyonnal való gazdálkodásból eredõ kiadások a központi költségvetés kiadását vagy finanszírozási kiadását képezik. (3) Az MNV Zrt.-re rábízott vagyonnal való gazdálkodásból eredõ kötelezettségek teljesítéséért az állami vagyon felügyeletéért felelõs miniszter felelõs, aki az ebbõl eredõ feladatait a (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével látja el. (4) Az MNV Zrt. a) közremûködik a rábízott állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások tervezésében, b) gondoskodik a rábízott állami vagyonnal kapcsolatos bevételek beszedésérõl, és a rábízott állami vagyonnal kapcsolatos kiadások teljesítésérõl, c) a zárszámadás elkészítéséhez beszámol a rábízott állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások teljesülésérõl.

1. szám


(5) A (4) bekezdésben foglaltakat mind a költségvetési, mind a finanszírozási bevételekre és kiadásokra alkalmazni kell.” (31) Az Áht. 109/L. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „109/L. § A külön jogszabályban meghatározott lakásépítési kedvezménnyel, fiatalok otthonteremtési támogatásával, a megelõlegezõ kölcsönnel, valamint – a külön jogszabályban meghatározott esetekben – a kiegészítõ kamattámogatással összefüggésben az állam javára jelzálogjogot és annak biztosítására szolgáló elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni. A külön jogszabályban meghatározott kiegészítõ kamattámogatással, illetve a megelõlegezõ kölcsönnel összefüggésben a hitelintézet javára jelzálogjogot és annak biztosítására szolgáló elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.” (32) Az Áht. 117. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „117. § Az elkülönített állami pénzalapok költségvetésének elõterjesztésekor, illetõleg a zárszámadáskor az Országgyûlés részére legalább a 116. § (1) bekezdés 1. pontjának a)–b) pontjaiban, valamint 116. § (2) bekezdése 1. és 4. pontjaiban foglalt mérlegeket kell – a szöveges indokolással együtt – az alapra vonatkozóan tájékoztatásul bemutatni.” (33) Az Áht. 118/A. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „118/A. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésérõl, illetve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat benyújtásakor az Országgyûlés részére legalább a 116. § (1) bekezdés 1. a)–b) pontjai, (2) bekezdése 1. és 4. pontja szerinti mérlegeket a szöveges indoklással együtt be kell mutatni.” (34) Az Áht. a következõ 121/C. §-sal egészül ki: „121/C. § (1) A költségvetési szerveknél belsõ ellenõrzési tevékenységet végzõkrõl (e §-ban a továbbiakban: belsõ ellenõr) nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás vezetésérõl az államháztartásért felelõs miniszter gondoskodik. Az államháztartásért felelõs miniszternek a nyilvántartás vezetésével kapcsolatos döntéseivel szemben fellebbezésnek nincs helye. (2) A nyilvántartás vezetésének célja annak hiteles dokumentálása, hogy a belsõ ellenõr rendelkezik a tevékenység végzéséhez a költségvetési szervek belsõ ellenõrzésérõl szóló kormányrendeletben elõírt végzettséggel és gyakorlattal. (3) Az államháztartásért felelõs miniszter rendeletben szabályozza a nyilvántartásba vétel, a nyilvántartásból való törlés, a nyilvántartás vezetésének részletes szabályait, a kötelezõ szakmai továbbképzés részleteit. (4) A nyilvántartásba fel kell venni azt a belsõ ellenõrzési tevékenység végzésére jelentkezõ természetes személyt, aki

77

a) rendelkezik a költségvetési szervek belsõ ellenõrzésérõl szóló kormányrendeletben elõírt végzettséggel és gyakorlattal; b) büntetlen elõéletû és a tevékenység gyakorlását korlátozó vagy kizáró intézkedés hatálya alatt nem áll; c) Magyarországon költségvetési szervnél belsõ ellenõrzést kíván végezni. (5) A nyilvántartásból törölni kell azt a természetes személyt, a) aki a (10) bekezdés szerinti továbbképzésben nem vesz részt, akinek részvételét a továbbképzésben közremûködõ szervezet nem igazolja, illetve aki nem tudja kimenteni a továbbképzésben való részvételének hiányát, b) akit a bíróság bûncselekmény elkövetése miatt jogerõsen elítélt és a büntetett elõélethez fûzõdõ hátrányok alól nem mentesült, c) akit a bíróság a belsõ ellenõrzés körébe tartozó tevékenység vonatkozásában a foglalkozástól eltiltott, d) aki a nyilvántartásba vételkor, illetve a nyilvántartásba vételt követõen valótlan adatot közölt, a nyilvántartásból törlésre okot adó körülményt 30 napon belül nem jelentette be, a valótlan adatközlés, illetve a bejelentés elmulasztása utólagos megállapításakor, e) aki kéri a nyilvántartásból való törlését, f) akit jogerõs bírói ítélet a cselekvõképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezett, g) aki elhalálozott. (6) A nyilvántartásból törölt természetes személy kérheti a belsõ ellenõrök nyilvántartásába újbóli felvételét: a) a törlést követõ 2 év után, ha a törlésre az (5) bekezdés a) pontja miatt, b) a büntetett elõélethez fûzõdõ hátrányok alóli mentesülést követõen, ha a törlésre az (5) bekezdés b) pontja miatt, c) a belsõ ellenõrzés körébe tartozó tevékenység vonatkozásában a foglalkozástól való eltiltás alóli mentesítést követõen, ha a törlésre az (5) bekezdés c) pontja miatt, d) a törlést követõ 3 év után, ha a törlésre az (5) bekezdés d) pontja miatt, e) a törlést követõ 2 év után, ha a törlésre az (5) bekezdés e) pontja miatt, f) a gondnokság alá helyezés megszüntetését követõen, ha a törlésre az (5) bekezdés f) pontja miatt került sor. (7) A belsõ ellenõr nyilvántartási száma és neve nyilvános, azokról bárki tájékoztatást kaphat. (8) A (7) bekezdésben foglaltakra tekintettel a nyilvántartásba vételt végzõ szervezet a tárgyévben nyilvántartásba vett belsõ ellenõrök nyilvántartási számát és nevét internetes honlapon nyilvánosságra hozza, és biztosítja, hogy a nyilvános adatokról a nyilvántartásba vételt végzõ szervezettõl bárki tájékoztatást kapjon. (9) A nyilvántartásból törölt természetes személyek adatait a nyilvántartásba vételt végzõ szervezet a törlést követõ 10 évig köteles megõrizni.

78


(10) A belsõ ellenõrök kötelesek a már megszerzett ismereteket naprakészen tartani, fejleszteni, a változásokból eredõ követelményekkel összhangba hozni. Ennek érdekében kötelesek szakmai továbbképzésen részt venni. (11) A belsõ ellenõrök nyilvántartásba vétele iránti eljárásért, valamint a nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítása iránti eljárásért az államháztartásért felelõs miniszter rendeletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.” (35) Az Áht. a következõ 122/B. §-sal egészül ki: „122/B. § (1) A kincstár a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi és közoktatási közfeladatot ellátó nem állami, nem önkormányzati intézményt fenntartókat a központi költségvetésbõl megilletõ normatív hozzájárulások és támogatások, kiegészítõ támogatások igénylésének, felhasználásának jogszabályi feltételeit és az elszámolások szabályszerûségét – külön jogszabályban meghatározottak szerint, az ott megjelölt szervezetek bevonásával – ellenõrzi. (2) A kincstár ellenõrzési tevékenységére a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályait kell alkalmazni.” (36) Az Áht. 124. §-ának (2) bekezdése a következõ zsf) ponttal egészül ki: (A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg) „zsf) az egyházakat, illetve a kisebbségi önkormányzatokat külön jogszabály alapján megilletõ kiegészítõ támogatás tervezésének, illetve a tervezett és tényleges adatok közötti eltérésbõl fakadó rendezés számításának részletes szabályait.” (37) Az Áht. 124. §-ának (4) bekezdése a következõ k) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap az államháztartásért felelõs miniszter arra, hogy) „k) a belsõ ellenõrök nyilvántartásba vételének, a nyilvántartásból való törlésnek és a nyilvántartás vezetésének részletes szabályait, a kötelezõ szakmai továbbképzés szabályait, továbbá a nyilvántartásba vétel iránti eljárásért, valamint a nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítása iránti eljárásért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díj szabályait,” (rendeletben szabályozza.) (38) Az Áht. 124. §-a a következõ (9) bekezdéssel egészül ki: „(9) Felhatalmazást kapnak a fejezet felügyeletét ellátó miniszterek, hogy az államháztartásért felelõs miniszterrel egyetértésben a fejezeti kezelésû elõirányzatok a) felhasználását, b) kezelési költségeit, c) felhasználásával kapcsolatos rendelkezési jogosultságokat, d) felhasználásának ellenõrzését, e) maradványának jóváhagyását és következõ évi felhasználását, f) terhére történõ éven túli kötelezettségvállalást,

1. szám

g) terhére visszterhesen nyújtható támogatások (kölcsönök) folyósításának és visszatérítésének, az elõlegek folyósításának és elszámolásának, a behajthatatlan követelésekrõl való lemondásnak a rendjét a költségvetési évre vonatkozóan évente megalkotott rendeletben állapítsák meg.” (39) Az Áht. 125. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A 121/C. § rendelkezéseit 2008. július 1-jétõl kell alkalmazni. 2009. január 1-jétõl költségvetési szervnél belsõ ellenõrzési tevékenységet csak az végezhet, aki a 121/C. §-ban meghatározott nyilvántartásban szerepel.”

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetésérõl szóló 1992. évi LXXXIV. törvény módosítása 4. § (1) A tár sa da lombiz to sí tás pénz ügyi alap ja i ról és azok 1993. évi költségvetésérõl szóló 1992. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: AT.) 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Nyugdíjbiztosítási Alap az öregségi nyugdíj, a rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíj, a rehabilitációs járadék, a hozzátartozói nyugellátás, a tizenharmadik havi nyugdíj és a külön törvényben meghatározott méltányossági kifizetések fedezetére szolgál.” (2) Az AT. 4. §-a (3) bekezdése f) pontjának 1. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [f) a központi költségvetési hozzájárulások, ideértve] „1. a gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermeknevelési támogatásban, rehabilitációs járadékban részesülõk után fizetett nyugdíjbiztosítási járulékot,” (3) Az AT. 5. §-a (3) bekezdése c) pontjának 1. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [c) egyéb járulékok és hozzájárulások, ideértve] „1. az egészségügyi szolgáltatási járulékot,” (4) Az AT. 5. §-a (3) bekezdésének f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(3) A kiadások fedezetét a következõ bevételek képezik:] „f) a központi költségvetésbõl származó hozzájárulások, térítések, ideértve a terhesség-megszakítással kapcsolatos költségvetési térítések, a gyermekgondozási díj 50%-ának megfelelõ és egyéb, törvényben elõírt költségvetési támogatás összegét;”

A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásáról szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosítása 5. § A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásáról szóló 1992. évi LXXXIX. törvény kiegészül e törvény mellékletével megállapított 7. számú melléklettel.

1. szám

PÉNZÜGYI KÖZLÖNY A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról

6. § (1) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 15/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A vízhasználónak a vízkészletjárulékot a) 4,50 forint/m3 alapjárulék, b) ha a vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiséget – az egyes külön megjelölt idõszakra is tekintettel – 10%-nál nagyobb mértékben túllépi, a teljes többletmennyiség után 9,00 forint/m3 alapjárulék, c) ha a vízjogi engedélyköteles a tevékenységet engedély nélkül folytatja (a továbbiakban: engedély nélküli vízhasználat), 28,90 forint/m3 alapjárulék figyelembevételével, a befizetés összegét meghatározó, külön jogszabályban elõírt – az igénybe vett vízmennyiség meghatározásának módjától, a vízhasznosítás és a vízkészlet jellegétõl, továbbá az adott térség vízkészlet-gazdálkodási helyzetétõl függõ – szorzószámok alkalmazásával, a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség alapján kell kiszámítania.” (2) A Vgtv. 15/B. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Az üzemi fogyasztónak a vízkészletjárulékot 14,10 forint/m3 járulék alapján a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség után kell kiszámítania.”

A személyazonosító jel helyébe lépõ azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása 7. § A személyazonosító jel helyébe lépõ azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 32. §-a a következõ q) ponttal egészül ki: (A személyi azonosító kezelésére – az adattovábbítás kivételével – jogosult) „q) a lakáscélú állami támogatás nyilvántartását vezetõ és ellenõrzést végzõ kincstár feladatai ellátásához.”

A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény módosítása 8. § A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 4. §-ának (2) bekezdése a következõ f) ponttal egészül ki: [(2) Az adósságrendezési eljárás akkor kezdeményezhetõ, ha a helyi önkormányzat vagy az önkormányzati költségvetési szerv] „f) más helyi önkormányzattal szemben fennálló tartozását – ideértve a külön jogszabály szerint létrehozott társulás keretében vállalt fizetési kötelezettségének nem teljesítését is – az önkormányzattal kötött vagy társulási

79

megállapodáson alapuló azonnali beszedési megbízás benyújtását követõ 60 napon belül nem teljesíti.”

A tûz elleni védekezésrõl, a mûszaki mentésrõl és a tûzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosítása 9. § A tûz elleni védekezésrõl, a mûszaki mentésrõl és a tûzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. §-a (2) bekezdésének 8. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(2) Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelõs miniszter, hogy rendeletben határozza meg:] „8. a hivatásos önkormányzati tûzoltóságok központilag finanszírozott létszámát, valamint szervezési kategóriáinak meghatározását és az azokba történõ besorolását.”

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosítása 10. § (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 42. §-ának (2) bekezdése a következõ j) ponttal egészül ki: (Hivatásos szolgálat a fegyveres szerven kívül a következõ szerveknél teljesíthetõ) „j) a Magyar Köztársaság külpolitikai, gazdasági vagy kulturális érdekeinek képviseletére külföldön létrehozott szervezeteknél összekötõként vagy a diplomáciai szolgálat tagjaként.” (2) A Hszt. 49. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) A hivatásos állomány tagja megszakítás nélkül legalább három hónapra, de 6 évet meg nem haladó idõtartamra külföldi szolgálatra vezényelhetõ (a továbbiakban: tartós külszolgálat).” (3) A Hszt. 203. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A személyügyi nyilvántartás adatai közül a hivatásos állomány tagja beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni minden olyan adatot, amely a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló törvény alapján közérdekbõl nyilvánosnak minõsül.” (4) A Hszt. 245/H. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az e fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szervek országos szintû szerveinél – a szerv vezetõjét nem számítva – legfeljebb négy, a területi (megyei illetékességû), valamint a helyi szerveknél – a szerv vezetõjét nem számítva – legfeljebb kettõ vezetõi szint létesíthetõ.”

80


(5) A Hszt. 245/H. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Ha törvény vagy kormányrendelet eltérõen nem rendelkezik, az (1) bekezdésben meghatározott szervek területi szerveinek vezetõje fõosztályvezetõi, a szervezeti egységek vezetõje fõosztályvezetõ-helyettesi vagy osztályvezetõi, a helyi szervek vezetõje fõosztályvezetõi, fõosztályvezetõ-helyettesi vagy osztályvezetõi, a szervezeti egységek vezetõje fõosztályvezetõ-helyettesi vagy osztályvezetõi beosztási illetményre jogosult.” (6) A Hszt. 259. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „259. § (1) A szolgálati viszonyt létesítõ személyt, aki még nem rendelkezik rendõri vagy határrendészeti szakképzettséggel – a feltételek biztosítása mellett – megfelelõ határidõ kitûzésével kötelezni kell a rendõri vagy határrendészeti szakképzettség megszerzésére. Ha ennek az elõírt határidõben nem tesz eleget, a szolgálati viszonya az 59. § (1) bekezdésének b) pontja alapján megszûnik. (2) A rendõri vagy határrendészeti szakképzettséggel nem rendelkezõ rendõr önálló intézkedésre nem jogosult, szolgálatba történõ beosztására rendõri vagy határrendészeti szakképzettséggel rendelkezõ rendõrnek alárendelten vagy kötelékben alkalmazva kerülhet sor.” (7) A Hszt. a következõ 264/A. §-sal egészül ki: „264/A. § A rendõrség hivatásos állományú tagjaira megfelelõen alkalmazni kell a 322. § (2) bekezdését.” (8) A Hszt. 265. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A szerzõdéses állomány tekintetében a 270. § rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni.” (9) A Hszt. 270. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „270. § (1) Szerzõdéses szolgálati viszony hivatásos szolgálati – kivéve vezetõi – beosztások ellátására létesíthetõ. Tiszthelyettesi beosztások esetében szerzõdéses szolgálati viszony általános iskolai és legalább szakiskolai végzettséggel rendelkezõ jelentkezõvel is létesíthetõ. (2) Szerzõdéses szolgálati viszonyt létesíteni a 37. életév betöltéséig lehet. Ez alól az országos parancsnok a 47. év betöltéséig indokolt esetben kivételt tehet. (3) Szerzõdéses szolgálati viszony az (1)–(2) bekezdésben meghatározott feltételek megléte esetén is csak akkor létesíthetõ, ha a jelentkezõ tiszti beosztás esetén legalább 3, tiszthelyettesi beosztás esetén legalább 1 év szolgálatot vállal. (4) Szerzõdéses szolgálati viszony létesítése esetén 6 hónap próbaidõ kikötése, és a próbaidõ alatt az alapfokú tûzoltó szakképzés elvégzése kötelezõ. (5) A szerzõdéses tûzoltót az utánpótlás biztosításakor elõnyben kell részesíteni. (6) A szerzõdéses szolgálati viszony közös megegyezés alapján meghosszabbítható, amelynek együttes idõtartama a 20 évet nem haladhatja meg, és nem terjedhet túl az 52. § szerinti életkor betöltésén.

1. szám

(7) A szerzõdéses szolgálati viszony megszûnik az 53. §-ban meghatározottakon túl: a) a hivatásos állományba vétellel, b) a szerzõdésben meghatározott szolgálati idõ leteltekor, ha annak meghosszabbítására nem került sor, c) a szerzõdés felbontásával létszámcsökkentés vagy átszervezés miatt.” (10) A Hszt. 306. §-ának negyedik francia bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „– õrzési pótlék havonta 40%” (11) A Hszt. 342. §-ának (1) bekezdése a következõ h) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben részletesen szabályozza) „h) a diplomáciai és az összekötõ tiszti szolgálat teljesítése céljából tartós külszolgálatra vezénylés feltételeit, rendjét, és az érintettet megilletõ juttatásokat.” (12) A Hszt. 342. §-a (2) bekezdésének felvezetõ szövege helyébe a következõ rendelkezés lép: „Felhatalmazást kap a fegyveres szervet irányító miniszter, hogy rendeletben részletesen szabályozza:” (13) A Hszt. 342. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a 118. § (1) bekezdés f) pontja szerinti elismerések adományozásának szabályait rendeletben állapítsa meg.”

Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása 11. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 19/A. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(2) A felügyeleti díj éves mértéke:] „a) atomerõmû és kutatóreaktor esetén a névleges hõteljesítmény (MWth) és a számítási alap szorzata, a számítási alap 246 350 Ft/MWth/év;”

A gazdasági reklámtevékenységrõl szóló 1997. évi LVIII. törvény módosítása 12. § A gazdasági reklámtevékenységrõl szóló 1997. évi LVIII. törvény 18. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A mûsorszolgáltatóval szemben kiszabott bírságot a Mûsorszolgáltatási Alapba kell befizetni. Egyéb esetekben a bírság a központi költségvetés bevétele. A bírságot a fogyasztóvédelmi hatóság kincstárnál vezetett számlájára kell befizetni.”

1. szám


A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása 13. § (1) A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 26. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az egészségbiztosító – az E. Alap költségvetésében meghatározott keretek között – méltányosságból a) a Magyarországon szakmailag elfogadott, de a finanszírozásba még be nem fogadott eljárások, a befogadott egészségügyi szolgáltatás befogadástól eltérõ alkalmazása, illetve a biztosított által részleges térítési díj megfizetése mellett az egészségbiztosítás terhére igénybe vehetõ egészségügyi szolgáltatások térítési díját vagy annak egy részét átvállalhatja, b) a külön jogszabály szerinti támogatással rendelhetõ gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás árához a megállapított támogatási mértéket meghaladó támogatást nyújthat, c) a társadalombiztosítási támogatásba még be nem fogadott, támogatással nem rendelhetõ allopátiás gyógyszer, különleges táplálkozási igényt kielégítõ tápszer, gyógyászati segédeszköz árához, valamint a méltányosságból már támogatott gyógyászati segédeszköz javítási díjához támogatást nyújthat.” (2) Az Ebtv. 80. §-a (4) bekezdésének a helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Aki az e törvényben meghatározott bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettséget nem vagy késedelmesen teljesíti, illetõleg annak nem az elõírt módon tesz eleget, természetes személy 10 ezertõl 100 ezer forintig, a Tbj. 4. § a)–b) pontjában meghatározott foglalkoztató, és egyéni vállalkozó 100 ezer forinttól 1 millió forintig terjedõ összegû, az elkövetett mulasztással arányos mulasztási bírság fizetésére kötelezhetõ.”

81

érintett évre bevallott, az összevont adóalapot terhelõ, adókedvezményekkel csökkentett személyi jövedelemadó 0,5%-ának és az egyházak számára a magánszemélyek által a személyi jövedelemadójukból felajánlott 1%-ok öszszegének pozitív különbözete. (4) A támogatásból az egyes egyházak a javukra a személyi jövedelemadójuk 1%-áról rendelkezõ magánszemélyek arányában részesülnek.” (3) Az Eft. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A 3. § (1) bekezdése szerinti járadékot negyedévenként, az adott negyedév elsõ hónapjának 10. napjáig, az elsõ negyedévben az elsõ hónap utolsó napjáig kell rendelkezésre bocsátani, a 3. § (2) bekezdésében elõírt korrekciót pedig egy összegben kell rendezni a költségvetés végrehajtásáról szóló törvény elfogadását követõ hónap utolsó napjáig.” (4) Az Eft. 8. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A 4. § szerinti személyijövedelemadó-részesedést és annak kiegészítését az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelõs miniszter által vezetett minisztérium fejezetben kell megtervezni, és a felajánlást követõ év január 31-éig az egyháznak átutalni.”

A helyi önkormányzatok társulásairól és együttmûködésérõl szóló 1997. évi CXXXV. törvény módosítása

Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeirõl szóló 1997. évi CXXIV. törvény módosítása

15. § (1) A helyi önkormányzatok társulásairól és együttmûködésérõl szóló 1997. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 7. §-ának (2) bekezdése kiegészül a következõ, új e) ponttal és egyidejûleg az eredeti e)–f) pontjainak megjelölése f)–g) pontokra változik: [(2) A megállapodás tartalmazza:] „e) a megbízás díjának nem teljesítése esetén irányadó eljárást (a társulás döntésétõl függõen az azonnali beszedési megbízás – inkasszó – alkalmazását),”

14. § (1) Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeirõl szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Eft.) 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az egyház a számára a magánszemélyek által a személyi jövedelemadójukból felajánlott 1%-okból eredõ összegeken túl a (3)–(4) bekezdése szerint meghatározott további támogatásra jogosult.”

(2) A Ttv. 8. §-ának (4) bekezdése a következõ, új f) ponttal egészül ki és egyidejûleg az eredeti f)–k) pontjainak megjelölése g)–l) pontokra változik: [(4) A megállapodás tartalmazza:] „f) az önkormányzatok által vállalt pénzügyi hozzájárulás nem teljesítése esetén irányadó eljárást (a társulás döntésétõl függõen az azonnali beszedési megbízás – inkasszó – alkalmazását),”

(2) Az Eft. 4. §-a a következõ (3)–(4) bekezdéssel egészül ki: „(3) A támogatások együttes alapja az egyházak számára a magánszemélyek által a személyi jövedelemadójukból felajánlott 1%-ok összege, de legalább a nyilatkozattal

(3) A Ttv. 15. §-ának e) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: [A 9. §-ban meghatározott társulás megállapodása tartalmazza:] „e) a 8. § (4) bekezdés c)–l) pontjaiban foglaltakat.”

82


(4) A Ttv. 17. §-a a következõ (4)–(6) bekezdéssel egészül ki: „(4) A jogi személyiséggel rendelkezõ társulás gazdálkodó szervezetet alapíthat, illetve vállalkozásban vehet részt, azonban felelõssége nem haladhatja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. (5) A jogi személyiséggel rendelkezõ társulás megszûnése esetén a vagyonát – eltérõ megállapodás hiányában – a társulás tagjai között kell felosztani. A vagyonmegosztás módját a társulási megállapodás rögzíti. (6) A jogi személyiséggel rendelkezõ társulás megállapodásának felmondása esetén a társulás tagja által a jogi személyiséggel rendelkezõ társulásba bevitt vagyonnal el kell számolni. Ha a társulási megállapodás másképp nem rendelkezik, a vagyontárgy társulás tagja részére történõ kiadását a társulási megállapodásban meghatározott idõtartamra, de legfeljebb négy évre el lehet halasztani, ha annak természetben történõ kiadása veszélyeztetné a jogi személyiséggel rendelkezõ társulás kötelezõ feladatának ellátását. Ebben az esetben a társulás kivált tagját – a jogi személyiséggel rendelkezõ társulással kötött szerzõdés alapján – használati díj illeti meg.” (5) A Ttv. 18. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki és a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik: „(2) Amennyiben az önkormányzatok a jogi személyiségû társulást fejlesztési, beruházási céllal hozzák létre, úgy a társulási megállapodásban rögzíteni kell, hogy az önkormányzatok által a fejlesztés, beruházás vonatkozásában vállalt fizetési kötelezettség nem teljesítése esetén a társulás székhelye szerinti vagy a társulási megállapodásban meghatározott önkormányzat (a továbbiakban: székhely önkormányzat) a fizetési határidõt követõ 15. naptól azonnali beszedési megbízás (inkasszó) benyújtására jogosult. A társulási megállapodásban azt is elõ kell írni, hogy ha a székhely önkormányzat nem tesz eleget a társulás felé vállalt fizetési kötelezettségének, úgy a társulási tanács új székhely önkormányzat kijelölésérõl dönthet, amelyet egyúttal felhatalmaz arra, hogy a korábbi székhely önkormányzat ellen azonnali beszedési megbízást (inkasszót) nyújtson be.”

A fogyasztóvédelemrõl szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása

16. § (1) A fogyasztóvédelemrõl szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 48. §-ának (3)–(4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek, egyidejûleg a § a következõ (5)–(7) bekezdésekkel egészül ki: „(3) A fogyasztóvédelmi bírság a (4)–(5) bekezdésben foglalt eltéréssel a központi költségvetés bevétele. A bírságot

1. szám

a fogyasztóvédelmi hatóság kincstárnál vezetett számlájára kell befizetni. (4) A fogyasztóvédelmi hatóság által a) a dohánytermékek forgalmazására vonatkozó szabályok megsértése miatt kiszabott bírság 50%-a, b) a társadalombiztosítási támogatással rendelhetõ gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök jogsértõ reklámozása miatt kiszabott bírság 20%-a képezi a központi költségvetés bevételét. (5) A fogyasztóvédelmi hatóság által a) a mûsorszolgáltatóval szemben jogsértõ reklám miatt kiszabott bírság, b) a tankönyvkiadásra és -forgalmazásra vonatkozó elõírások megsértése miatt kiszabott bírság nem képezi a központi költségvetés bevételét. (6) A jogerõsen kiszabott fogyasztóvédelmi bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi pótlék terheli, amelynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás idõpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszerese. A bírság és a késedelmi pótlék adók módjára behajtandó köztartozás. (7) A (3) és a (4) bekezdés szerinti központi költségvetési bevételnek a Kormány által e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott részét a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek támogatására kell fordítani.” (2) Az Fgytv. 55. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy) „f) a fogyasztóvédelmi hatóság által kiszabott bírságok befizetésére és felhasználására, valamint a külön jogszabályok alapján az eljáró hatóságot megilletõ eljárási költség felhasználására, továbbá a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezeteknek a fogyasztóvédelmi bírság meghatározott arányában történõ támogatására,” (vonatkozó részletes szabályokat rendelettel meghatározza.)

A közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. törvény módosítása 17. § A közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. törvény 21. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „21. § A közhasznú szervezetek feletti adóellenõrzést az állami adóhatóság, a költségvetési támogatás felhasználásának ellenõrzését az Állami Számvevõszék, az állami vagy önkormányzati költségvetésbõl, illetve a nemzetközi forrásokból juttatott támogatások felhasználásának ellenõrzését a külön jogszabály szerinti belsõ ellenõrzési szervezet, a törvényességi felügyeletet pedig – a közhasznú mûködés tekintetében – a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el.”

1. szám

PÉNZÜGYI KÖZLÖNY A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény módosításáról

18. § (1) A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 23. §-ának f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A települési önkormányzat képviselõ-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg) „f) az ingatlantulajdonost terhelõ díjfizetési kötelezettséget, az alkalmazható díj legmagasabb mértékét, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények eseteit vagy a szolgáltatás ingyenességét;” (2) A Hgt. 25. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép: „25. § (1) A közszolgáltatás díját az elvégzett közszolgáltatással arányosan kell meghatározni, külön jogszabályban meghatározottak szerint figyelembe véve a következõket: a) a közszolgáltatás jellege, b) a kezelt hulladék mennyisége és minõsége, c) a közszolgáltatást mûködtetõ szolgáltató hatékony mûködéséhez szükséges folyamatos ráfordítások, ezen belül a szállítás, begyûjtés, a hasznosítás és az ártalmatlanítás költségei, d) a közszolgáltatás fejleszthetõ fenntartásához szükséges költségek, ennek keretében különösen a szolgáltatás megkezdését megelõzõen felmerülõ, a szolgáltatás ellátásához szükséges beruházások költségei, ártalmatlanítás esetében a kezelõ létesítmény bezárásának költségei, lerakó esetén a bezárást követõ utógondozás és a harminc évig történõ monitorozás költségei. (2) A közszolgáltatási díj – az (1) bekezdés c)–d) pontja szerinti ráfordítások állandó fedezetének és a közszolgáltatás folyamatos fenntartásának biztosítása érdekében – meghatározható alapdíj (rendelkezésre állási díj) és ürítési díj összegeként is. Az alapdíj a kezelt hulladék mennyiségétõl függetlenül felmerülõ üzemeltetési költségek, az ürítési díj – az elvégzett közszolgáltatással arányosan – a kezelt hulladék mennyiségétõl függõ költségek fedezetére szolgál. (3) Az üdülõingatlannal, valamint az idõlegesen használt ingatlannal rendelkezõ tulajdonosok esetében a közszolgáltatás díját az állandó lakóingatlan tulajdonosára meghatározott díjjal arányosan, a település és az ingatlan jellegére tekintettel, az (1) bekezdés szerint kell meghatározni. (4) A közszolgáltatás díját meghatározó önkormányzati rendelet elfogadását megelõzõ, a Kt. 43. §-a szerinti vizsgálati elemzés részeként a közszolgáltatás rendjére és módjára tekintettel részletes költségelemzést kell készíteni. A költségelemzést – a közszolgáltató (1) bekezdésben meghatározottak szerint készített javaslata alapján – a jegyzõ, Budapesten a fõjegyzõ (a továbbiakban: jegyzõ) terjeszti elõ.”

83

(3) A Hgt. 56. §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a § kiegészül a következõ (8) bekezdéssel: „(7) A helyi hulladékgazdálkodási terveknek tartalmaznia kell a települési hulladéklerakóban lerakott, illetve lerakni tervezett hulladékok – a vonatkozó szabványt referenciaként felhasználva – mért összetételét és az összetevõk tömeg szerinti megoszlását, ezen belül a biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmat. A hulladéklerakóra – a települési szilárd hulladék részeként – kerülõ biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséget tömegben mérve az 1995-ben országos szinten képzõdött – a települési szilárd hulladék részét képezõ – biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséghez képest a) 2009. július 1. napjáig 50%-ra, b) 2016. július 1. napjáig 35%-ra kell csökkenteni. (8) A (7) bekezdés szerinti országosan teljesítendõ csökkentési követelményt – a települési hulladéklerakóban lerakott hulladékok megfelelõen mért összetételét és az összetevõk tömeg szerinti megoszlását alapul véve – a területi és helyi hulladékgazdálkodási tervekben meghatározott intézkedések szerint kell teljesíteni.”

Az élelmiszerekrõl szóló 2003. évi LXXXII. törvény módosítása 19. § Az élelmiszerekrõl szóló 2003. évi LXXXII. törvény 15. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik: „(2) A fogyasztóvédelmi hatóság által kiszabott minõségvédelmi bírság a központi költségvetés bevétele. A bírságot a fogyasztóvédelmi hatóság kincstárnál vezetett számlájára kell befizetni.”

A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény módosítása 20. § A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 3. §-a (1) bekezdése a következõ új h) ponttal egészül ki és egyidejûleg az eredeti h)–l) pontok megjelölése i)–m) pontokra változik: [(1) A többcélú kistérségi társulási megállapodás tartalmazza:] „h) az önkormányzatok vállalt pénzügyi hozzájárulása nem teljesítése esetén irányadó eljárást (a társulás döntésétõl függõen az azonnali beszedési megbízás – inkasszó – alkalmazását),”

84

PÉNZÜGYI KÖZLÖNY A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosítása

21. § A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 173. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A 131. § (1) bekezdése, és a 146. § (1) bekezdése hatálybalépésérõl külön törvény rendelkezik.”

A Szülõföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény módosítása 22. § A Szülõföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény 12. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Felhatalmazást kap a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter, hogy a költségvetési törvény Miniszterelnökség fejezetében lévõ, a határon túli magyarok programjainak támogatására meghatározott fejezeti kezelésû elõirányzatokból az Alap javára átcsoportosítson.”

A felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosítása 23. § A felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 125/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A képzési hozzájárulás tényleges összegét a felsõoktatási intézmény állapítja meg, azzal, hogy az irányadó összegnél ötven százalékkal alacsonyabb, illetve magasabb mértéket nem határozhat meg. A felsõoktatási intézmény a képzési hozzájárulás fizetésére kötelezett hallgatói tizenöt százalékát – kiemelkedõ tanulmányi teljesítményük alapján – mentesíti a képzési hozzájárulás megfizetése alól. A felsõoktatási intézmény a mentességet és a tényleges képzési hozzájárulás összegét olyan módon állapítja meg, hogy a képzési hozzájárulás intézményi éves bevétele elérje vagy meghaladja a képzési hozzájárulás fizetésére kötelezettek létszáma nyolcvanöt százalékának és a (2) bekezdés szerint számított irányadó összegek szorzatának együttes összegét.”

A vasúti közlekedésrõl szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása 24. § (1) A vasúti közlekedésrõl szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: vasúti tv.) 2. §-ának (5) bekezdése az alábbi 15. ponttal egészül ki: [(5) Egyéb fogalmak:] „15. fejlesztési közremûködõ: olyan gazdasági társaság, amely a vasúti pályahálózat létesítését, fejlesztését, felújítását végzi, és nem minõsül a vasúti pályahálózat mûködtetõ-

1. szám

jének, valamint tevékenységének folytatásához nincs szüksége e törvény szerinti mûködési engedélyre.” (2) A vasúti tv. a következõ 85/A. §-sal egészül ki: „85/A. § A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztõ Zrt. (a továbbiakban: NIF ZRt.), mint fejlesztési közremûködõ a vasúti pályahálózaton központi költségvetési és európai uniós támogatásból létesítési, felújítási és fejlesztési feladatokat lát el a Magyar Állam nevében és javára. A NIF ZRt. – a feladat végrehajtása után – a felhasznált forrásokkal és a létrehozott eszközökkel elszámol a Magyar Állam nevében eljáró, a forrást rendelkezésre bocsátó szervvel. Az elszámolás során a létrehozott eszközöket a NIF ZRt. közvetlenül átadja (nyilvántartásaiból az elszámolásra kapott forrásokkal szemben kivezeti) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaságnak (a továbbiakban: MNV ZRt.). A létrejövõ állami vagyont az MNV ZRt. a miniszter egyetértésével megjelölt szervezet részére vagyonkezelésbe adja és azzal vagyonkezelési szerzõdést köt.”

A biztonságos és gazdaságos gyógyszerés gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása 25. § A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 18. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (6)–(7) bekezdés számozása (7)–(8) bekezdésre változik: „(6) A fogyasztóvédelmi hatóság által kiszabott pénzbírság a (7) bekezdésben foglalt eltéréssel a központi költségvetés bevétele. A bírságot a fogyasztóvédelmi hatóság kincstárnál vezetett számlájára kell befizetni.”

Az egészségbiztosítás hatósági felügyeletérõl szóló 2006. évi CXVI. törvény módosítása 26. § Az egészségbiztosítás hatósági felügyeletérõl szóló 2006. évi CXVI. törvény 20. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(2) A felügyeleti díj] „a) az 1. § (2) bekezdése a) pontjának aa) alpontjában meghatározott szervek által kezelt, az egészségbiztosítás természetbeni ellátások fedezetére szolgáló tárgyévi kiadási elõirányzatoknak 0,02%-a,”

Záró rendelkezések 27. § (1) Ez a törvény – a (2)–(5) bekezdésben foglaltak kivételével – 2008. január 1-jén lép hatályba.

1. szám


(2) E törvény 29. §-a, valamint 33. §-ának (1) bekezdése 2007. december 30-án lép hatályba. (3) E törvény 6. §-a, 11. §-a, 13. §-ának (2) bekezdése, és 18. §-ának (2) bekezdése 2008. február 15-én lép hatályba. (4) E törvény 34. §-a a kihirdetést követõ napon lép hatályba. (5) A (6) bekezdés 2008. július 2-án lép hatályba. (6) Hatályát veszti e törvény 1–26. §-a, valamint 28–30. §-a, 33. §-ának (1) bekezdése, 34. §-a és melléklete, továbbá e § (2)–(5) bekezdése. E bekezdés a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. 28. § E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti: a) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény: aa) 80. §-ának (4) bekezdése, 247. §-ának (1) bekezdés d) pontja, 254/A. §-ának (1) bekezdése, 255–257. §-ai, 334–335. §-ai, a 255. §-át és a 256. §-át megelõzõ alcímek, továbbá az 5. számú melléklete, ab) 1. §-ának (1) bekezdésében az „a Határõrség,” szöveg, ac) 2. §-ának e) pontjában az „a Honvéd Vezérkar fõnöke, a Határõrség országos parancsnoka,” szöveg, ad) 2. §-ának f) pontjában az „a Honvéd Vezérkar fõnöke,” szöveg, ae) 4. §-ának (6) bekezdésében a „hõr. õrgy.,” szöveg, af) 82. §-ának (4) bekezdésében az „és a határõrség hivatásos állományára vonatkozóan az 5. számú” szöveg, ag) XIX/A. Fejezet címében az „A HATÁRÕRSÉG,” szöveg, ah) 245/A. §-ában a „határõrség, a” szöveg, ai) XX. Fejezet címében az „A HATÁRÕRSÉG,” szöveg, aj) 246. §-ában a „határõrség, a” szöveg, ak) 248. §-ának c) pontjában az „és a határõrség” szöveg, al) 254. §-ának (2) bekezdésében a „határõrségi” szöveg, am) 329. §-ának (1) bekezdésében a „hangsebesség feletti repülõgépek hajózó állományának”, valamint a „hangsebesség alatti repülõgépek és” szöveg, an) 1. számú mellékletében az „A hangsebesség feletti repülõgépek hajózó állományának várakozási ideje egy-egy évvel csökken.” szöveg, ao) 2. számú mellékletében az „a Határõrség parancsnokának kinevezésére, felmentésére, megbízására vonatkozó elõterjesztés a KE-höz” szöveg, ap) 3. számú mellékletében az „a határõrség” szöveg,

85

aq) 6/B. számú mellékletében az „– országos parancsnok az illetményalap 9-szerese, – országos parancsnokhelyettes az illetményalap 8,5-szerese,” szöveg; b) a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 2. §-ának b) pontjában „a Rendõrség,” szövegrész; c) a Szülõföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény 4. §-a (2) bekezdésének c) pontja; d) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetésérõl szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 4. §-a (3) bekezdésének g) pontjában az „ , ideértve a minimum járulékalappal összefüggõ külön adót” szövegrész, a 4. § (3) bekezdésének k) pontja, és az 5. §-a (3) bekezdése c) pontjának 6. alpontja; e) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 94. § (1) bekezdésének második mondata, 101. §-ának (5) bekezdésében az „A címzett és céltámogatásra, valamint a helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladataira elõirányzott állami támogatásnak a tárgyévet megelõzõ évek maradványaiból a tárgyévben igénybe vett összegével a központi költségvetésben megtervezett tárgyévi ilyen célú elõirányzatot meg kell növelni.” szövegrész; f) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 98. §-ának (8) bekezdése. 29. § (1) A kormányzati szervezetalakítással összefüggõ törvénymódosításokról szóló 2006. évi CIX. törvény 176. §-ának (1) bekezdésében a „2008. január 1-jén” szövegrész helyébe a „2009. január 1-jén” szövegrész lép. (2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2001. évi LXXXIV. törvény 14. §-ának a) pontjában a „2007. december 31-ig” szövegrész helyébe a „2008. december 31-ig” szövegrész lép. (3) A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 17. §-ának (1) bekezdése 2008. január 1-jén nem lép hatályba. 30. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 1. §-ának (1) bekezdésében a „Nemzeti Nyomozó Iroda” szövegrész helyébe a „Rendõrség” szövegrész lép. (2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 49. §-ának n) pontjában az „a kincstári” szövegrész helyébe az „az állami” szövegrész, 59. §-ának (4) és (5) bekezdésében a „kincstári vagyon kezeléséért felelõs szervezet” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zrt.” szövegrész, 62. §-a (4) bekezdésében lévõ a „63–64/E. §” szövegrész helyébe a „63–64/F. §” szövegrész, 86/H. §-ának (1) bekezdésében az „e törvény kincstári vagyonra vonatkozó szabályait” szövegrész helyébe „az állami vagyonra

86


vonatkozó szabályokat” szövegrész, 86/I. §-a (2) bekezdésének elsõ és második mondatában, valamint (5) bekezdésében, továbbá 88/B. §-ának (1) bekezdésében a „kincstári vagyon kezeléséért felelõs szerv” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zrt.” szövegrész lép. (3) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg az élelmiszerekrõl szóló 2003. évi LXXXII. törvény 15. §-a (1) bekezdésében az „A minõségvédelmi bírságot” szövegrész helyébe az „A minõségvédelmi bírságot – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel –” szövegrész lép. (4) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 88. §-ának (2) bekezdésében a „18. § (7) bekezdése” szövegrész helyébe a „18. § (8) bekezdése” szövegrész lép. (5) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény: a) 118. §-ának (5) bekezdésében a „jogerõsen fegyelmi” szövegrész helyébe a „jogerõsen pénzbírságnál súlyosabb fegyelmi”, b) 182. §-a (4) bekezdésének a) pontjában az „56. §-a (2) bekezdésének c) pontja, illetõleg” szövegrész helyébe az „56. §-a (2) bekezdésének c) pontja, az 59. §-a (1) bekezdésének c) vagy e) pontja, illetõleg”, c) 245/N. §-ának (2) bekezdésében a „Hszt. 245/H. § (2) bekezdésének megfelelõen” szövegrész helyébe a „Hszt. 245/H. § (2)–(3) bekezdéseinek megfelelõen”, d) 247. §-a (1) bekezdésének i) pontjában a „határõr” szövegrész helyébe a „határrendészeti”, e) 254. §-ának (2) bekezdés b) pontjában a „– repülõgép-(helikopter)-vezetõi pótlék” szövegrész helyébe a „– helikopter-vezetõi pótlék” szövegrész lép.” (6) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 6. §-a (6) bekezdésében a „január 10-ig” szövegrész helyébe a „január 31-ig” szövegrész lép. 31. § (1) Az e törvény 3. §-ának (21) bekezdésével megállapított, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 64. §-ának (9) bekezdése szerinti információs rendszer feltöltéséhez a helyi önkormányzatok 2008. július 31-ig adatot szolgáltatnak elektronikus úton a kincstár részére a 2008. évre – az Áht. 64. §-ának (1) bekezdése alapján – benyújtott, az év közi változásokkal aktualizált igénylésükrõl. (2) Az e törvény 3. §-ának (21) bekezdésével megállapított, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény

1. szám

64. §-a (9) bekezdésének alkalmazására elõször a 2008. július 31-ei határidejû elõirányzat lemondás, illetve pótlólagos igénylés benyújtásakor kerül sor. (3) Az e törvény 8. §-ával megállapított, a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 4. §-a (2) bekezdésének f) pontjában foglaltakat az e törvény hatálybalépését követõen kötött vagy az azonnali beszedési megbízás alkalmazása miatt módosított megállapodásokra kell alkalmazni. (4) Az e törvény 15. §-ának (4) bekezdésével megállapított, a helyi önkormányzatok társulásairól és együttmûködésérõl szóló 1997. évi CXXXV. törvény 17. §-ának (6) bekezdésében a vagyontárgy kiadásának elhalasztására vonatkozó rendelkezéseket az e törvény hatálybalépését követõen kötött vagy a (6) bekezdésben foglaltakra tekintettel módosított társulási megállapodásokra kell alkalmazni. (5) Az e törvény 23. §-ával megállapított, a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 125/A. §-ának (3) bekezdését a 2007. szeptemberben az elsõ évfolyamon alap- és mesterképzésben (egységes, osztatlan képzésben) államilag támogatott képzés keretében tanulmányaikat kezdõ hallgatók tekintetében, majd ezt követõen felmenõ rendszerben kell alkalmazni. (6) A 2006. év mint az Eft. 4. § (1) bekezdésében meghatározott nyilatkozattal érintett év vonatkozásában az Eft. e törvény 14. §-a (2) bekezdésével megállapított 4. § (3) bekezdése alkalmazása során a támogatások együttes alapja a 2006. évre bevallott, az összevont adóalapot terhelõ, adókedvezményekkel csökkentett személyi jövedelemadó 0,9%-a és az egyházak számára a magánszemélyek által a személyi jövedelemadójukból felajánlott 1%-ok összegének pozitív különbözete.

32. § (1) Ha a hivatásos állomány tagját a Rendõrség és a Határõrség integrációjával kapcsolatos átszervezés során köztisztviselõi vagy közalkalmazotti munkakörbe nevezik ki, rá a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 3. § (5) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell. (2) Ha a hivatásos állomány tagja e törvény hatálybalépésekor rendelkezési állományban van és rendelkezési állományba helyezése elõtt közvetlenül a Hszt. 3. § (3) bekezdésében meghatározott munkaköri feladatot látott el, rá a rendelkezési állományba helyezését követõ, a Rendõrség állományába történõ, a korábban ellátott munkakörének megfelelõ köztisztviselõi vagy közalkalmazotti munkakörbe kinevezése esetén a Hszt. 3. § (5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

1. szám


33. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 1. számú melléklete 2008. január 1-jén hatályát veszti. (2) Ahol e törvény hatálybalépését megelõzõen megalkotott jogszabály a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 1. számú mellékletében meghatározott garantált illetményt, fizetési fokozathoz tartozó szorzószámot, illetménytáblát említ, ott 2008. január 1-jétõl az éves költségvetésrõl szóló törvényben meghatározott garantált illetményt, fizetési fokozathoz tartozó szorzószámot, illetménytáblát kell érteni.

87

34. § Az államháztartásért felelõs miniszter engedélyezheti a központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévõ ingatlan értékesítésébõl származó, 2007. évi bevétel összegének intézményfejlesztési célokra, a köztartozások rendezésére, az egészségügyi szakellátás struktúra-átalakításával összefüggõ mûködési többletkiadásokra, valamint az értékesítéssel összefüggõ igazolt költségek visszatérítésére történõ felhasználását. Sólyom László s. k.,




Melléklet a 2007. évi CXLVI. törvényhez „7. számú melléklet az 1992. évi LXXXIX. törvényhez Támogatható cél 2008–2009. évekre

Sorszám

I.

Támogatható cél

Egészségügy – Mûködõ kórházak és szakrendelõk gépmûszer beszerzései

Igénybevétel feltételei

Támogatást igényelhetnek a helyi önkormányzatok 1 millió Ft egyedi értéken felüli és egy éven túl elhasználódó egészségügyi gép-mûszer beszerzéséhez a következõ szakterületek számára:

A Regionális Fejlesztési Tanácsok a céltámogatási – aneszteziológiai-intenzív terápiás-sürgõsségi igényeket az alábbi szempontok szerint rangsorolják: eszközök; 1. Az ellátásban részesülõk társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott és az országos átlagot jelentõsen meghaladó munkanélküliséggel sújtott településen élnek-e. 2. Az érintett kórházak az egészségügyi ellátásban betöltött progresszivitási szintjük szerint hol helyezkednek el. 3. Az érintett egészségügyi intézmény által ellátottak száma magas-e. Ezen belül: – azon önkormányzatok esetében, amelyek több kórház fenntartói teendõit látják el, külön kell vizsgálni az egyes kórházak által ellátottak számát. 4. Elõnyben kell részesíteni azon mûszerigényeket, amelyek nélkülözhetetlenek a mûködéshez szükséges minimumfeltételek teljesítéséhez.”

A támogatási arány: legfeljebb 75%.

88


2007. évi CLIX. törvény a viszontbiztosítókról*

ELSÕ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya 1. § (1) Ha nemzetközi szerzõdés eltérõen nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed: a) a Magyar Köztársaság területén a viszontbiztosítók által végzett viszontbiztosítási és azzal közvetlenül összefüggõ tevékenységre, illetve a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkezõ viszontbiztosító által e törvény felhatalmazása alapján végzett viszontbiztosítási és azzal közvetlenül összefüggõ tevékenységre; b) a külföldi viszontbiztosító magyarországi képviselete által folytatott tevékenységre; c) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) által ellátott – e törvényben meghatározott – felügyeleti tevékenységre; valamint d) azon vállalkozások – e törvényben meghatározott – kötelezettségeire, amelyekre az összevont alapú, illetõleg a kiegészítõ felügyelet kiterjed. (2) E törvény rendelkezései a belföldi viszontbiztosító külföldön végzett viszontbiztosítási, illetve képviseleti tevékenységére abban az esetben terjednek ki, ha a tevékenység helye szerinti ország jogszabálya eltérõen nem rendelkezik. 2. § E törvény hatálya nem terjed ki: a) a biztosítók által végzett viszontbiztosítási tevékenységre, b) az állami megbízásból vagy állami garanciával végzett viszontbiztosítási tevékenységre.

Fogalmak 3. § (1) E törvény alkalmazásában: 1. anyavállalat, leányvállalat, ellenõrzõ befolyás: a) anyavállalat: minden olyan vállalkozás, amely egy másik vállalkozás mûködésére ellenõrzõ befolyást gyakorol, * A törvényt az Országgyûlés a 2007. december 10-i ülésnapján fogadta el.

1. szám

b) leányvállalat: minden olyan vállalkozás, amelynek mûködésére egy másik vállalkozás ellenõrzõ befolyást gyakorol. A leányvállalat valamennyi leányvállalatát az anyavállalat leányvállalatának kell tekinteni, c) ellenõrzõ befolyás: a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.) meghatározott fogalom; 2. alárendelt kölcsöntõke: minden, ténylegesen a viszontbiztosító rendelkezésére bocsátott kölcsön, ha a kölcsönszerzõdés tartalmazza, hogy a kölcsön a viszontbiztosító adósságának rendezésébe bevonható; a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok elõtti legutolsó helyen áll és a kölcsön eredeti futamideje az 5 évet meghaladja; 3. azonosító adatok: a) természetes személy személyazonosító és lakcímadatai: név, születési név, anyja neve, születési hely, idõ, állampolgárság, lakcím, postacím, személyi igazolvány (útlevél) száma vagy egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint alkalmas igazolvány száma, b) szervezetet azonosító adatok: név, rövidített név, székhely, telephely és fióktelep címe, adószám, a képviseletre jogosultak neve és beosztása; 4. banki ágazat: hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, illetõleg járulékos vállalkozás; 5. befektetési egységekhez kötött életbiztosítás (unitlinked): olyan életbiztosítási termék, amelynél a biztosító a biztosítási szerzõdés alapján képzett biztosítástechnikai tartalékot az általa létrehozott, önálló befektetési politikával rendelkezõ, elkülönítetten kezelt – azonos értékû, elméleti elszámolási részekbõl (befektetési egységekbõl) álló – eszközállományokba (eszközalapokba) vagy más, befektetési alapkezelésre jogosult társaság által kezelt befektetési alapokba helyezi befektetés céljából, a szerzõdõ választásától függõen, a szerzõdésben elõre meghatározott szabályok szerint; 6. befektetési szolgáltatási ágazat: befektetési vállalkozás; 7. befolyásoló részesedés: egy személy olyan közvetlen és közvetett tulajdona egy vállalkozásban, illetve egy személy és egy vállalkozás között létrejött olyan kapcsolat, amely alapján a személy a) összességében a tulajdoni hányad, illetve a szavazati jogok legalább 10 százalékát birtokolja, vagy b) a vállalkozás döntéshozó, ügyvezetõ vagy felügyelõ szervei, illetve testületei tagjainak legalább 20 százalékát kinevezheti vagy elmozdíthatja, vagy c) az alapszabály, alapító okirat vagy szerzõdés alapján döntõ befolyást gyakorolhat a vállalkozás mûködésére. A befolyásoló részesedés nagyságának megállapításakor a közvetlen és a közvetett tulajdont együttesen kell figyelembe venni; 8. belföldi: a devizakorlátozások megszüntetésérõl, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló

1. szám


2001. évi XCIII. törvény 2. §-ának 1. pontjában meghatározott fogalom; 9. biztosítási ág: a biztosítások kockázati ismérvek alapján elhatárolt 2 fõ csoportja: a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 1. számú mellékletében meghatározott a nem élet, illetve a Bit. 2. számú mellékletében meghatározott élet típusú biztosítási ágak; 10. biztosítási ágazat: a biztosítások biztosítási ágon belüli azonos, illetve egymáshoz hasonló kockázatok alapján elhatárolt csoportja; 11. biztosítási szolgáltatási ágazat: biztosító, viszontbiztosító, illetõleg biztosítói holding társaság; 12. biztosítási titok: a Bit. 153. §-ában meghatározott fogalom; 13. biztosító: a Bit.-ben meghatározott fogalom; 14. biztosítói holding társaság: a Bit.-ben meghatározott fogalom; 15. bruttó biztosítástechnikai tartalékok: a Bit.-ben meghatározott fogalom; 16. csoport: olyan vállalkozások összessége, amelyet egy anyavállalat, annak leányvállalatai és mindazon vállalkozások alkotnak, amelyekben az anyavállalat vagy leányvállalata ellenõrzõ befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik; 17. egészségügyi adat: az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok védelmérõl szóló 1997. évi XLVII. törvényben foglalt meghatározás szerinti fogalom; 18. együttbiztosítás: a Bit.-ben meghatározott fogalom; 19. érintett felügyeleti hatóság: a) a pénzügyi konglomerátum szabályozott vállalkozásának felügyeletét ellátó tagállami felügyeleti hatóság, vagy b) a Bit. 189/H. §-a szerinti koordinátor, vagy c) az a) és b) pontokban megjelölt felügyeleti hatóságok által kijelölt érdekelt hatóság, ha a pénzügyi konglomerátumnak az érdekelt felügyeleti hatóság tagállamában lévõ piaci részesedése eléri az öt százalékot, és az érdekelt felügyeleti hatóság által engedélyezett szabályozott vállalkozás a pénzügyi konglomerátumon belül jelentõs; 20. felügyeleti hatóság: a viszontbiztosító felügyeletét külföldön jogszabályi felhatalmazás alapján ellátó szervezet; 21. finanszírozási viszontbiztosítás: olyan viszontbiztosítás, amely esetében az explicit maximális potenciális veszteség – amely a maximális áthárított gazdasági kockázatban kifejezve a jelentõs biztosítási kockázatból és az idõzített kockázatáthárításból ered – korlátozott, de jelentõs összeggel meghaladja a szerzõdés idõtartamára számított díjat, a következõ két jellemzõ közül legalább az egyikkel: a) a pénz idõértékének megfelelõ explicit és anyagi ellenszolgáltatás, b) szerzõdéses rendelkezések azzal a céllal, hogy a felek gazdasági eredményei a szerzõdés teljes idõtartama alatt

89

egyensúlyban legyenek, és ezáltal megvalósuljon a célzott kockázatáthárítás; 22. fióktelep tagállama: az a tagállam, amelyben a kötelezettséget vállaló fióktelep található; 23. harmadik ország: az az ország, amely nem tagja az Európai Uniónak; 24. harmadik országbeli viszontbiztosító: az a harmadik országbeli biztosítónak nem minõsülõ harmadik országbeli szervezet, amely a székhely szerinti ország jogszabályai alapján viszontbiztosítási tevékenységre jogosult és a székhely szerinti engedélyezési feltételek megfeleltethetõk az e törvényben foglaltaknak; 25. határon átnyúló szolgáltatás: az a szolgáltatás, amely esetében a viszontbiztosító tevékenységéhez kapcsolódó kötelezettségvállalás tagállama nem azonos azzal a tagállammal, ahol a viszontbiztosító székhelye, telephelye, fõirodája található; 26. jegyzett tõke, saját tõke: a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvényben (a továbbiakban: Szmt.) foglalt meghatározások szerinti fogalmak; 27. kapcsolt vállalkozás: a leányvállalat vagy az a vállalkozás, amelyben egy másik vállalkozás (részesedõ vállalkozás) részesedési viszonnyal rendelkezik; 28. kézbesítési megbízott: a Magyar Köztársaság területén bejegyzett ügyvéd, ügyvédi iroda vagy a kérelmezõ Magyar Köztársaság területén bejegyzett biztosítója, viszontbiztosítója, biztosításközvetítõje vagy biztosítási szaktanácsadója, illetve az e törvény szerinti képviselete; 29. kockázatnak kitett összeg: a halál esetén kifizetendõ összeg, levonva belõle a fõ kockázat matematikai tartalékát, illetve befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerzõdés esetén a befektetési egységekhez kötött (unitlinked) életbiztosítások tartalékát; 30. közvetett tulajdon: egy vállalkozás (a továbbiakban: eredeti vállalkozás) tulajdoni hányadainak, illetve szavazatainak a vállalkozásban tulajdoni részesedéssel, illetve szavazati joggal rendelkezõ más vállalkozás (a továbbiakban: köztes vállalkozás) tulajdoni hányadain, illetve szavazati jogán keresztül történõ – az 1. számú melléklet szerint figyelembe vett – birtoklása vagy gyakorlása; 31. külföldi: a devizakorlátozások megszüntetésérõl, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. §-ának 2. pontjában meghatározott fogalom; 32. különleges célú gazdasági egység: olyan, tagállamban engedélyezett – biztosítónak vagy viszontbiztosítónak nem minõsülõ – vállalkozás, amely jogosult átvállalni a kockázatot a biztosítóktól és viszontbiztosítóktól, és amely teljes mértékben viseli a kockázat költségterheit egy hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír kibocsátásból származó bevételbõl vagy valamilyen más finanszírozási mechanizmus által; 33. különleges célú gazdasági eszköz: a különleges célú gazdasági egység által kibocsátott eszköz, amely esetében a kibocsátó – hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírból vagy más finanszírozási mechanizmusból eredõ – kötele-

90


zettségei alárendeltek az ilyen eszközzel kapcsolatos viszontbiztosítási kötelezettségeknek; 34. minimális biztonsági tõke: a tevékenység megkezdésekor és folytatásakor felvállalt kockázatokból adódó kötelezettségek teljesítésére szolgáló tõkerész; 35. nettó függõkártartalék: a továbbengedményezõ részesedése nélküli függõkártartalék; 36. részesedési viszony: egy személy (szervezet) és egy vállalkozás között létrejött olyan kapcsolat, amely alapján a személy – közvetlenül vagy közvetett módon – a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább 20 százalékát, de legfeljebb 50 százalékát birtokolja a vállalkozásban. A szavazati jogok figyelembevételénél az Szmt. vonatkozó elõírásai szerint kell eljárni, függetlenül attól, hogy a személy (szervezet) az Szmt. hatálya alá tartozik-e vagy sem; 37. pénzügyi ágazat: a banki ágazat, a befektetési szolgáltatási ágazat, a biztosítási szolgáltatási ágazat, illetõleg a vegyes pénzügyi holding társaság; 38. részesedõ vállalkozás: az anyavállalat vagy az a vállalkozás, amely egy másik vállalkozásban (kapcsolt vállalkozásban) részesedési viszonnyal rendelkezik; 39. szabályozott vállalkozás: a Bit.-ben meghatározott fogalom; 40. szabályozott piac: a tõkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben (a továbbiakban: Tpt.) meghatározott fogalom; 41. szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság: a viszontbiztosító meghatározott vezetõinek és tulajdonosainak a viszontbiztosító irányítására, illetve tulajdonlására való alkalmasságát igazoló feltételek megléte; 42. szavatoló tõke: a viszontbiztosító rendelkezésére álló, e törvény szabályai szerint megállapított tõkeösszeg, amely a viszontbiztosítóval szemben fennálló követelések kielégítésébe tõkeként azonnal, harmadik fél hozzájárulása nélkül bevonható, és amely arra szolgál, hogy a viszontbiztosító akkor is teljesíteni tudja kötelezettségeit, ha erre a beszedett díjak, illetve a biztosítástechnikai tartalékok nem nyújtanak fedezetet; 43. származtatott (derivatív) ügylet: a Tpt.-ben meghatározott jogügylet; 44. székhely tagállama (letelepedés tagállama): az a tagállam, ahol a kötelezettséget vállaló viszontbiztosító székhelye található; 45. szoros kapcsolat: a Hpt.-ben meghatározott fogalom; 46. tagállam: olyan ország, amely tagja az Európai Uniónak; 47. továbbengedményezés (retrocesszió): a viszontbiztosító által vállalt kockázat egy részének vagy egészének viszontbiztosításba adása; 48. ügyfél: a Bit.-ben meghatározott fogalom; 49. ügymenet kiszervezése: a viszontbiztosító viszontbiztosítási tevékenysége valamely részének végzésére mást bíz meg; 50. ügyvezetõ: a viszontbiztosító vezetésére kinevezett, a viszontbiztosítóval munkaviszonyban álló elsõ számú vezetõ

1. szám

és helyettesei. A viszontbiztosító elsõ számú vezetõje a viszontbiztosító munkaszervezetének irányítója; 51. üzleti titok: a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 81. §-ának (2) bekezdésében meghatározott fogalom; 52. üzletszerû tevékenység: a Hpt.-ben meghatározott fogalom; 53. vagyoni biztosíték: hitelintézetnél lekötött és elkülönítetten kezelt pénzösszeg (pénzbeli letét, illetve az állam vagy hitelintézet által kibocsátott vagy garantált, a letétbe helyezéstõl számított 180 napnál hosszabb hátralévõ futamidejû, azonnal beváltható vagy értékesíthetõ, hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír) vagy bankgarancia; 54. vállalkozás: az üzletszerû gazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet és a harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepe; 55. vezetõ állású személy: a) az igazgatóság tagjai, a felügyelõ bizottság tagjai és az ügyvezetõ, b) harmadik országbeli vállalkozás fióktelepe formájában mûködõ viszontbiztosító esetén az általános képviselõ és az ügyvezetõ; 56. viszontbiztosítási tevékenység: a biztosító, illetve harmadik országbeli biztosító által vállalt kockázat egy részének vagy egészének szerzõdésben meghatározott feltételek alapján, díjfizetés ellenében történõ átvállalása; 57. vegyes tevékenységû biztosítói holding társaság: a Bit.-ben meghatározott fogalom; 58. vegyes pénzügyi holding társaság: olyan anyavállalat, amely nem szabályozott vállalkozás, és leányvállalataival – amelyek között van egy, az Európai Unió valamely tagállamában székhellyel rendelkezõ szabályozott vállalkozás –, valamint más vállalkozásaival együtt pénzügyi konglomerátumot alkot; 59. viszontbiztosítói holding társaság: olyan – vegyes pénzügyi holding társaságnak nem minõsülõ – anyavállalat, amelynek alapvetõ tevékenysége részesedés megszerzése és birtoklása olyan leányvállalatban, amely viszontbiztosító vagy harmadik országbeli biztosító, és közülük legalább egy leányvállalat tagállami viszontbiztosító; 60. zárt viszontbiztosító: olyan viszontbiztosító, amelynek célja viszontbiztosítási fedezet biztosítása kizárólag azon vállalkozás vagy vállalkozások kockázatai tekintetében, amelyeknek a zárt viszontbiztosító tulajdonát képezi, vagy azon csoport vállalkozása vagy vállalkozásainak kockázatai tekintetében, amelynek a zárt viszontbiztosító a tagja. (2) Az Európai Unió, illetõleg az Európai Unió tagállama kifejezésen az Európai Gazdasági Térséget, illetõleg az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes államot is érteni kell. A viszontbiztosítási tevékenység alapfeltételei 4. § (1) Viszontbiztosítási tevékenység és azzal közvetlenül összefüggõ tevékenység a Magyar Köztársaság terü-

1. szám


letén – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a Felügyelet, illetve a székhely tagállam felügyeleti hatósága által kiadott engedéllyel végezhetõ. (2) Harmadik országbeli viszontbiztosító a Magyar Köztársaság területén magyarországi fióktelepen keresztül, illetve nemzetközi szerzõdés alapján, fióktelep közbeiktatása nélkül végezhet viszontbiztosítási tevékenységet. 5. § (1) Viszontbiztosítási tevékenységet kizárólag biztosító és viszontbiztosító végezhet. (2) Viszontbiztosító a viszontbiztosítási tevékenységen és azzal közvetlenül összefüggõ tevékenységen kívül más üzletszerû tevékenységet nem folytathat. (3) A viszontbiztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggõ tevékenységnek minõsül a Bit. III/A. Fejezetében szabályozott holding társasági feladatok és tevékenységek ellátása, azzal az eltéréssel, hogy a biztosítóra vonatkozó elõírásokat a viszontbiztosítóra kell alkalmazni. (4) Viszontbiztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggõ tevékenységnek minõsül különösen a biztosítással, viszontbiztosítással kapcsolatos statisztikai, biztosításmatematikai tanácsadói, kockázatelemzõi, kutatási tevékenység.

Euróban megadott összegek forintban történõ meghatározása 6. § (1) Ahol e törvény euróban meghatározott összegrõl rendelkezik, azon annak az év január 1-jétõl december 31-ig tartó idõszakára (a továbbiakban: alkalmazási idõszak) vonatkozó, forintban meghatározott összegét kell érteni. (2) Az adott alkalmazási idõszakra vonatkozó, forintban meghatározott összeget a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által közzétett, az alkalmazási idõszakot megelõzõ naptári év elsõ tíz hónapjára vonatkozó hivatalos napi devizaárfolyamok átlagának alkalmazásával, milliós forintértékre felkerekítve kell kiszámítani.

MÁSODIK RÉSZ A VISZONTBIZTOSÍTÁS RENDSZERE I. Fejezet A VISZONTBIZTOSÍTÁSI RENDSZER ALAPINTÉZMÉNYEI A viszontbiztosítók 7. § (1) A Magyar Köztársaság területén viszontbiztosító részvénytársaság, szövetkezet, vagy harmadik országbeli

91

viszontbiztosító magyarországi fióktelepe formájában létesíthetõ. (2) Az egyes szervezeti formákra a) viszontbiztosító részvénytársaság esetén a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.), b) viszontbiztosító szövetkezet esetén a szövetkezetekrõl szóló 2006. évi X. törvény (a továbbiakban: Szvt.), c) fióktelep esetén a külföldi székhelyû vállalkozások magyarországi fióktelepeirõl és kereskedelmi képviseleteirõl szóló 1997. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Fkt.) fióktelepre vonatkozó elõírásait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A viszontbiztosító részvénytársaság 8. § (1) A viszontbiztosító részvénytársaság a) a 29. § szerinti jegyzett tõkéjén belül a pénzbeli hozzájárulás legkisebb mértéke 70 százalék, b) a 29. § szerinti jegyzett tõkéjén belül a nem pénzbeli hozzájárulásban nem szerepelhetnek az Szmt. szerinti immateriális javak, c) cégjegyzékbe történõ bejegyzésére kizárólag akkor kerülhet sor, ha a pénzbeli hozzájárulás teljes egészében befizetésre került. (2) A Felügyelet 53. § szerinti engedélye szükséges a viszontbiztosító részvényeinek megszerzéséhez, ha a megszerezni kívánt részesedés eléri vagy meghaladja a jegyzett tõke 10, 20, 33, 50 százalékát.

A viszontbiztosító szövetkezet 9. § (1) Viszontbiztosító szövetkezetet legalább 10 tag alapíthat. (2) A viszontbiztosító szövetkezet cégnevében, hirdetésében vagy bármely más módon használt elnevezésében köteles egyértelmûen utalni arra, hogy szövetkezeti formában tevékenykedik. 10. § (1) A viszontbiztosító szövetkezet tagjai által jegyzett, az alapításhoz minimálisan szükséges, 29. § szerinti részjegytõkén belül a pénzbeli hozzájárulásnak legalább 70 százalékot kell elérnie. (2) A 29. § szerinti részjegytõkén belüli nem pénzbeli hozzájárulásban nem szerepelhetnek az Szmt. szerinti immateriális javak. 11. § (1) Egy részjegy névértéke legalább 10 ezer forint. (2) A viszontbiztosító szövetkezetnek a cégjegyzékbe történõ bejegyzésére kizárólag akkor kerülhet sor, ha a részjegyek pénzbeli hányadát teljes egészében befizették.

92


12. § (1) Az Szvt. 14. §-ában foglaltakon felül meg kell határozni az alapszabályban a) a viszontbiztosító szövetkezet tevékenységi körét biztosítási ág szerint, b) a viszontbiztosító szövetkezet adózott eredményének felhasználási elveit. (2) Az alapszabály rendelkezhet úgy, hogy a szövetkezet tagja – az alapszabályban megjelölt esetekben, módon és mértékig – a közgyûlés döntése alapján pótbefizetésre kötelezhetõ. 13. § Igazgatósági tagnak választható az is, aki nem tagja a biztosító szövetkezetnek, illetve nem áll azzal munkaviszonyban. 14. § A felügyelõ bizottság tagja a viszontbiztosító szövetkezettel munkaviszonyban nem állhat. Tagja lehet a felügyelõ bizottságnak az is, aki nem tagja a viszontbiztosító szövetkezetnek. 15. § (1) A volt tag (vagy örököse) részére az elszámolás alapján kifizetést nem lehet teljesíteni, ha ennek következtében a szövetkezet nem felelne meg a minimális szavatoló tõkére vonatkozó elõírásoknak (63–64. §), vagy a 130. § (1) bekezdésében meghatározott szükséghelyzet következne be. (2) Az (1) bekezdés alapján a kifizetés legfeljebb 4 évig halasztható. (3) A volt tag (örököse) a vele való elszámolásig részesedik a szövetkezet adózott eredményébõl.

1. szám

A másik tagállamban székhellyel rendelkezõ viszontbiztosító magyarországi fióktelepe 18. § (1) A másik tagállamban székhellyel rendelkezõ viszontbiztosító magyarországi fióktelepe köteles tevékenységének megkezdésérõl és fõbb adatairól (fióktelep tevékenysége, üzleti terv, fióktelep irányítását ellátó felelõs személy megnevezése, fióktelep címe, fióktelep szervezeti felépítésére, irányítására, ellenõrzési rendjére vonatkozó adatok) a tevékenységének megkezdését megelõzõen a Felügyeletet írásban értesíteni. (2) A másik tagállamban székhellyel rendelkezõ viszontbiztosító magyarországi fióktelepe mûködése során a fõbb adataiban bekövetkezõ változásról legkésõbb a változást megelõzõ 30 napon belül köteles a Felügyeletet írásban értesíteni. 19. § A Felügyelet eseti tájékoztatást kérhet a másik tagállamban székhellyel rendelkezõ viszontbiztosító magyarországi fióktelepétõl a terjesztett biztosítási szerzõdési feltételekrõl és az ezzel összefüggõ dokumentumokról annak igazolására, hogy azok megfelelnek a nemzeti jogszabályoknak.

II. Fejezet A BIZTOSÍTÁSI RENDSZER EGYÉB RÉSZTVEVÕI A külföldi viszontbiztosító magyarországi képviselete 20. § (1) A külföldi viszontbiztosító a Magyar Köztársaság területén tartós képviseletet (a továbbiakban: képviselet) létesíthet.

A harmadik országbeli viszontbiztosító magyarországi fióktelepe

(2) A képviselet által végezhetõ tevékenységekre, a képviselet megnevezésére, vezetõjére és bejelentési kötelezettségeire a Bit. 55–56. §-ait kell megfelelõen alkalmazni.

16. § (1) Harmadik országbeli viszontbiztosító belföldön viszontbiztosítási tevékenységet folytató fióktelepe az engedélyezett viszontbiztosítási ágon belül a viszontbiztosítási tevékenységet teljeskörûen végezheti.

HARMADIK RÉSZ

(2) A harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepének rendelkeznie kell – elfogadását követõ 30 napon belül – az alapító harmadik országbeli viszontbiztosítónak a székhely szerinti országban nyilvánosságra hozott éves beszámolójával és üzleti jelentésével mind a székhely szerinti ország nyelvén, mind annak hiteles magyar fordításában. 17. § A harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepe olyan biztosítási ág viszontbiztosításának végzésére kérhet engedélyt, amelyre az alapító külföldi viszontbiztosító a székhely szerinti országban engedéllyel rendelkezik.

ENGEDÉLYEZÉS ÉS BEJELENTÉS I. Fejezet ENGEDÉLYEZÉSI TÁRGYKÖRÖK 21. § (1) A Felügyelet engedélye szükséges: a) a viszontbiztosító alapításához, b) a viszontbiztosítási tevékenység megkezdéséhez és megszüntetéséhez, illetve a viszontbiztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggõ tevékenység megkezdéséhez, c) a viszontbiztosítási tevékenység módosításához,

1. szám


d) a viszontbiztosítási állomány átruházásához, e) a viszontbiztosító átalakulásához, egyesüléséhez, szétválásához, f) a viszontbiztosító biztosítástechnikai tartalékainak e törvényben meghatározott mértéket meghaladó befektetéséhez, illetve az eszközkategóriáktól való eltéréshez, g) a belföldi viszontbiztosító által harmadik országban mûködõ viszontbiztosítóban, vagy harmadik országban székhellyel rendelkezõ biztosítóban részesedés megszerzéséhez, harmadik országban fióktelep létesítéséhez, h) az 53. § (1) bekezdése szerinti részesedés megszerzéséhez, i) a 31. § (2) bekezdésének i) pontjában, a 41. §-ban és a 44–47. §-okban meghatározott személyek foglalkoztatásához, megbízásához, illetve kinevezéséhez, választásához. (2) A kérelmezõ köteles nyilatkozni arra vonatkozóan, hogy az e törvényben foglaltak szerinti engedélye(k) kiadása érdekében szükséges minden lényeges tényt és adatot közölt a Felügyelettel. (3) A Felügyelet az engedélyezés tárgyában e törvény rendelkezései, a viszontbiztosításra vonatkozó egyéb jogszabályok alapján, továbbá a biztosítási piac biztonságára és a viszontbiztosító kötelezettségei teljesítésére tekintettel dönt. (4) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti esetekben a Felügyelet mindazon feltételek meglétét vizsgálja, amelyeket a tevékenység megkezdésének engedélyezése során is vizsgál. (5) Az (1) bekezdés g) pontja, valamint – ha a biztosítási állományt harmadik országban, illetve tagállamban bejegyzett biztosítótól veszik át – d) pontjának tárgyában kiadott felügyeleti engedély nem mentesíti a kérelmezõt a kockázatviselés helye szerinti ország elõírásai által megkívánt egyéb engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.

Viszontbiztosító alapításának engedélyezése 22. § A viszontbiztosító alapítási engedély iránti kérelméhez mellékelni kell: a) az alapítani tervezett viszontbiztosító – formájának, tevékenységi körének egyértelmû meghatározását tartalmazó – alapító okiratát (alapszabályát), b) az ügyviteli szolgáltatások és az üzleti tevékenység biztosítását szolgáló szervezet felállításának költségeire vonatkozó elõzetes számításokat és az ezeket a költségeket fedezõ pénzeszközök meglétének hitelintézeti igazolását, c) a szervezeti felépítésre, az irányítási, döntési, ellenõrzési rendre, illetve a szervezeti és mûködési szabályzatra vonatkozó tervezet bemutatását, ha ezeket az alapító okirat részletesen nem tartalmazza, d) külföldi alapító esetében kézbesítési megbízottjáról szóló nyilatkozatot,

93

e) a kérelmezõ arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az engedély kiadása érdekében szükséges minden lényeges tényt és adatot közölt a Felügyelettel, f) viszontbiztosító részvénytársaság esetén tájékoztatást a részvényesekrõl, arról, hogy a részvényesek természetes vagy jogi személyek, a befolyásoló részesedéssel rendelkezõ személyrõl és a befolyásoló részesedés mértékérõl, g) viszontbiztosító szövetkezet esetén tájékoztatást a tagok személyérõl, arról, hogy a tagok természetes vagy jogi személyek-e, illetve a tagok részjegyeinek névértékérõl, h) az összevont alapú, illetõleg a kiegészítõ felügyelet alá tartozó viszontbiztosító esetében az összevont alapú, illetõleg a kiegészítõ felügyelethez kapcsolódó információátadás rendjének bemutatását és a viszontbiztosítóval szoros kapcsolatban álló személyek nyilatkozatát arról, hogy a viszontbiztosító összevont alapú, illetõleg kiegészítõ felügyelete érdekében szükséges adatot, tényt és információt a Felügyelet rendelkezésére bocsátja, i) az összevont alapú, illetõleg a kiegészítõ felügyelet alá tartozó viszontbiztosító esetében a viszontbiztosítóval szoros kapcsolatban álló természetes személy nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a viszontbiztosító részére átadott személyes adatainak az összevont alapú, illetõleg a kiegészítõ felügyelet e törvény szerinti ellátása céljából történõ kezeléséhez, illetõleg továbbításához. 23. § A Felügyelet a viszontbiztosító alapítási engedélyének megadásához elõzetesen kikéri a másik tagállam érintett, illetékes felügyeleti hatóságának véleményét, ha az alapítani kívánt viszontbiztosító a) a másik tagállamban székhellyel rendelkezõ befektetési vállalkozás, hitelintézet, biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalata, b) a másik tagállamban székhellyel rendelkezõ befektetési vállalkozás, hitelintézet, biztosító vagy viszontbiztosító anyavállalatának leányvállalata, c) ellenõrzõ befolyással rendelkezõ természetes vagy jogi személy tulajdonosa a másik tagállamban székhellyel rendelkezõ befektetési vállalkozásban, hitelintézetben, biztosítóban vagy viszontbiztosítóban ellenõrzõ befolyással rendelkezik. 24. § Az alapítási engedély birtokában a viszontbiztosító viszontbiztosítási, illetve az azzal közvetlenül összefüggõ tevékenységének elõkészítéséhez szükséges tevékenységet végezhet. 25. § A Felügyelet az alapítási engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a) a kérelmezõ az engedélyezési eljárásban megtévesztõ vagy valótlan adatot közöl, b) a kérelem nem felel meg a 22. §-ban foglalt követelményeknek,

94


c) az alapítani tervezett viszontbiztosító szervezeti formája nem felel meg az e törvényben foglalt követelményeknek.

Viszontbiztosító tevékenységének engedélyezése 26. § (1) A viszontbiztosító a Felügyelet alapítást engedélyezõ határozatának kézhezvételétõl számított 90 napon belül köteles a viszontbiztosítási tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelmet a Felügyelethez benyújtani. Ha a viszontbiztosító a fenti kérelem határidõben történõ benyújtását elmulasztja, a Felügyelet az alapítást engedélyezõ határozatot visszavonja. A Felügyelet jogosult a tevékenységi engedély feltételeinek meglétét a helyszínen is ellenõrizni. (2) A viszontbiztosítási tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a) a minimális biztonsági tõkefedezet meglétének igazolását, b) az üzleti tervet, c) a személyi és tárgyi feltételek meglétének igazolását, d) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy tevékenységét mikor kívánja megkezdeni, e) nyilatkozatot arról, hogy a jogszabályban meghatározott, illetve jogszabályon alapuló adatszolgáltatások teljesítésére felkészült, valamint az adatszolgáltatáshoz felhasznált számítógépes programok tesztfutási eredményeit, f) számviteli politikájának, részletes számviteli rendszerének a tervezetét, g) a viszontbiztosító likviditását, fizetõképességét súlyosan veszélyeztetõ állapot esetén alkalmazandó eljárási rendet, h) a kérelmezõ arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az engedély kiadása érdekében szükséges minden lényeges tényt és adatot közölt a Felügyelettel. (3) A tevékenységi engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha a kérelmezõ a) nem rendelkezik a 68. §-ban foglalt minimális biztonsági tõkével, illetve az üzleti tervében foglaltak szerinti tevékenység folytatásához a minimális szavatoló tõkével, b) üzleti terve nem felel meg a 30. § rendelkezéseinek, vagy annak valódisága kétségbe vonható, illetve az abban foglaltak nem nyújtanak elegendõ alapot a biztosítottak számára a biztosítási szolgáltatások teljesítésére. (4) Az engedély iránti kérelmet a Felügyelet abban az esetben is elutasíthatja, ha olyan tények, adatok, körülmények jutnak tudomására, amelyek alapján megalapozottan feltehetõ, hogy a viszontbiztosító hatékony felügyelete nem biztosítható, különösen, ha a) a viszontbiztosító közvetlen, illetve közvetett tulajdonosának tevékenysége, a viszontbiztosítóra gyakorolt befolyása veszélyeztetheti a viszontbiztosító független, megbízható és körültekintõ tulajdonosi irányítását,

1. szám

b) a viszontbiztosító közvetlen, illetve közvetett tulajdonosának üzleti tevékenysége, kapcsolatainak jellege vagy más vállalkozásokkal fennálló közvetlen és közvetett tulajdoni részesedésének szerkezete olyan, hogy a felügyeleti tevékenységet akadályozza, c) a viszontbiztosító harmadik országban székhellyel rendelkezõ közvetlen, illetõleg közvetett tulajdonosára vonatkozó, harmadik országban alkalmazott szabályozás a felügyeleti tevékenységet akadályozza. (5) A viszontbiztosító részére kiadott tevékenységi engedély területi hatálya valamennyi tagállamra kiterjed, ideértve a fióktelep útján, illetve a határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenységet is.

A viszontbiztosítási tevékenység megkezdésének feltételei 27. § Viszontbiztosító részére a Felügyelet a tevékenységi engedélyt – kérelemre – nem élet viszontbiztosítására, élet-viszontbiztosításra, vagy minden viszontbiztosítási tevékenységre adja ki. 28. § A viszontbiztosítási tevékenység engedélyezésének és a tevékenység folytatásának feltétele: a) a folyamatos nyilvántartási, adatfeldolgozási és adatszolgáltatási rendszer kiépítése, illetve a mûködési kockázatok csökkentését szolgáló információs és ellenõrzési rendszer kialakítása, valamint a rendkívüli helyzetek kezelésére vonatkozó terv elkészítése, b) az adatvédelmet szolgáló (kézi és gépi) irattározás feltételeinek kialakítása. 29. § (1) A viszontbiztosító tevékenységének megkezdésekor a viszontbiztosító részvénytársaságnak legalább olyan nagyságú jegyzett tõkével, a szövetkezetnek részjegytõkével, illetve a harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepének dotációs tõkével kell rendelkeznie, amely elegendõ a) a mûködés megkezdéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítására, valamint b) a tevékenység megkezdésekor felvállalt kockázatokból adódó kötelezettségek teljesítésére (minimális biztonsági tõkerész). (2) A 22. § b) pontjában meghatározott pénzeszközök minimális értéke a) viszontbiztosító részvénytársaságnál és harmadik országbeli biztosító fióktelepénél 100 millió forint, b) viszontbiztosító szövetkezetnél 50 millió forint. (3) A viszontbiztosító (2) bekezdésben meghatározott pénzeszközeit a tevékenységi engedély kiadásáig kizárólag a mûködés e törvényben meghatározott feltételeinek megteremtése érdekében lehet felhasználni.

1. szám


(4) A minimális biztonsági tõkerész értékét szervezettípusonként kell megállapítani a 67–68. §-ok elõírásai szerint.

Az üzleti terv 30. § (1) Az üzleti terv tartalmazza a viszontbiztosítási tevékenység terjedelmét, továbbá a viszontbiztosítási szerzõdésben vállalt kötelezettségek teljesítése szempontjából jelentõséggel bíró tényeket és adatokat, így különösen: a) a viszontbiztosítani kívánt biztosítási ág, illetve az ágon belüli kockázat megnevezését, b) a mûködési terület meghatározását, c) a tevékenység megkezdéséhez szükséges minimális biztonsági tõke nagyságát és összetételét, d) az ügyvitel és az üzletmenet létrehozásának becsült költségeit és az ezek finanszírozására szolgáló pénzügyi eszközöket, e) azokat a viszontbiztosítási eljárásokat, amelyeket a viszontbiztosító a kockázat átvállalására javasol, f) a továbbengedményezésre vonatkozó iránymutatásokat. (2) Az üzleti tervnek tartalmaznia kell az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenõen a viszontbiztosító elsõ 3 éves tevékenységére vonatkozó becslést a) a mûködési költségekre, különös tekintettel a szerzési, igazgatási és folyó általános költségekre, b) a díjbevétel és a kárkifizetés várható alakulására, c) a likviditási helyzet várható alakulására, d) a viszontbiztosítási szerzõdésbõl eredõ kötelezettségek és a szavatoló tõke szükséglet, illetve a biztonsági tõke fedezetéhez szükséges pénzügyi eszközökre, e) a tervezett mérlegadatokra. (3) Az üzleti tervnek a (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell a viszontbiztosításra vonatkozó terveket, amelyekben a viszontbiztosításra vonatkozó tervezett bevételeket és kiadásokat elkülönítetten kell kimutatni.

A harmadik országban székhellyel rendelkezõ viszontbiztosító által létesíteni kívánt fióktelep tevékenységének engedélyezése 31. § (1) Harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepe esetén a tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelemnek – a 26. §-ban és a 29. §-ban foglaltak igazolásán túl – tartalmaznia kell: a) a harmadik országban székhellyel rendelkezõ vállalkozás alapító okiratát, tevékenységi engedélyének másolatát, az elõzõ 3 év auditált mérlegét, b) a székhely szerinti állam felügyeleti hatóságának nyilatkozatát arról, hogy a Magyar Köztársaság területén történõ fióktelep-alapítás nem ütközik a székhely szerinti

95

állam jogszabályaiba, illetve nem veszélyezteti a kérelmezõ viszontbiztosító mûködését. (2) A harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepe esetén a tevékenységi engedélyt az (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesülésén túl a Felügyelet abban az esetben adja meg, ha a) érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló – fióktelepekkel összefüggõ kérdésekre is kiterjedõ – nemzetközi együttmûködési megállapodás van a Felügyelet és a kérelmezõ viszontbiztosító székhelye szerinti államban a felügyeleti hatóság(ok) között, b) a kérelmezõ viszontbiztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítõ adatvédelmi elõírásokkal, c) a kérelmezõ viszontbiztosító rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítõ adatkezelési szabályzattal, d) a kérelmezõ viszontbiztosító nyilatkozik arról, hogy helytáll a fióktelep útján keletkezett kötelezettségeiért, e) a kérelmezõ viszontbiztosító nyilatkozatban kötelezi magát arra, hogy a Magyar Köztársaság területén folytatott tevékenységre vonatkozó számláját magyarországi hitelintézetnél vezeti, f) a kérelmezõ viszontbiztosító nyilatkozatban kötelezi magát arra, hogy a Magyar Köztársaság területén folytatott tevékenységére vonatkozó nyilvántartásokat a Magyar Köztársaság területén vezeti, g) a kérelmezõ viszontbiztosító a 68. §-ban foglalt minimális biztonsági tõke összegével azonos értékû vagyoni eszközökkel rendelkezik és ennek egynegyedét biztosítékként letétbe helyezi, h) a kérelmezõ viszontbiztosító benyújtja az általa alkalmazni kívánt általános szerzõdési feltételeket, i) a kérelmezõ viszontbiztosító a Felügyelet által engedélyezésre kerülõ általános képviselõt jelöl ki, j) a kérelmezõ viszontbiztosító székhelye és fõirodája azonos országban van. (3) A harmadik országban székhellyel rendelkezõ viszontbiztosító által létesített fióktelep általános képviselõje kizárólag az a személy lehet, aki megfelel a Bit. 70. §-ának (3) bekezdésében foglalt feltételeknek. (4) A harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepe köteles a biztonsági tõke fedezetét képezõ vagyoni eszközeit a Magyar Köztársaság területén elhelyezni, a minimális szavatoló tõke további fennmaradó részét fedezõ eszközöket pedig jogosult bármely tagállamban elhelyezni. Az (5) bekezdésben foglaltak alapján a választott felügyeleti hatóság jogosult ellenõrizni a fióktelep szavatoló tõke követelmény teljesítését valamennyi érintett tagállamban. (5) Ha a harmadik országban székhellyel rendelkezõ viszontbiztosító több tagállamban kért vagy kapott engedélyt fióktelep létesítésére, akkor kérelmezheti, hogy a (2) bekezdés g) pontjában meghatározott letétet kizárólag

96


az érintett tagállamok egyikében helyezze el. Ennek feltétele a) a letétbe helyezés tényének megfelelõ igazolása, b) valamennyi érintett tagállam felügyeleti hatóságának hozzájárulása, c) a választott illetékes felügyeleti hatóság indokolással történõ megjelölése. (6) A (2) bekezdés a) pontja szerinti megállapodások megkötésérõl szóló tájékoztatót a Felügyelet a Pénzügyi Közlönyben teszi közzé. (7) A Felügyelet eseti tájékoztatást kérhet a harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepétõl a terjesztett viszontbiztosítási szerzõdési feltételekrõl és az ezzel összefüggõ dokumentumokról annak igazolására, hogy azok megfelelnek a jogszabályoknak.

II. Fejezet BEJELENTÉSI TÁRGYKÖRÖK A viszontbiztosító bejelentési kötelezettségei 32. § (1) A viszontbiztosító köteles a Felügyeletnek 2 munkanapon belül bejelenteni a) ha a fizetési kötelezettségét pénzügyi fedezet hiányában nem képes teljesíteni, b) ha a biztosítástechnikai tartalékai nem érik el a szükséges mértéket, vagy a biztosítástechnikai tartalékok fedezete nem kielégítõ, c) ha a szavatoló tõkéje nem éri el a minimális szavatoló tõke, illetve a biztonsági tõke szintjét, d) ha más vállalkozásban saját jegyzett tõkéjének 10 százalékát meghaladó részesedést szerez, e) a vezetõ állású személyek, valamint az egyéb vezetõk megválasztását, foglalkoztatását, illetve a személyükben történt változást, f) ha a székhelye megváltozott, g) ha a könyvvizsgálója megbízatása megszûnt, h) ha a hitelviszonyból származó kötelezettségeinek értéke meghaladja a jegyzett tõkéjének 5 százalékát. (2) A viszontbiztosító köteles a Felügyeletnek 30 napon belül bejelenteni: a) a jegyzett tõkéjének felemelését vagy leszállítását, b) a 47. §-a szerinti, a belsõ ellenõr személyére vonatkozó megállapodást, c) külföldi állandó képviselete megnyitását, címének, fontosabb adatainak megváltozását vagy megszüntetését, illetve a vezetõ(k) személyének és adatainak megváltozását, d) az alapszabály (alapító okirat) módosítását, e) könyvvizsgálójának megválasztását. 33. § A viszontbiztosító részvénytársaság a tudomásszerzést követõ 15 munkanapon belül köteles a Felügye-

1. szám

letnek bejelenteni a tulajdoni viszonyaiban történt változásokat. 34. § (1) A viszontbiztosító köteles haladéktalanul bejelenteni a Felügyeletnek, ha észleli, hogy a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a viszontbiztosított vállalkozások érdekeit veszélyeztetõ módon a kiszervezési szerzõdésbe ütközik. (2) A viszontbiztosító felügyelõ bizottságának elnöke – a bizottsági ülést követõ 10 munkanapon belül – a Felügyeletnek megküldi azon jegyzõkönyveket, elõterjesztéseket, illetve jelentéseket, amelyek a felügyelõ bizottság által tárgyalt olyan napirendi pontokra vonatkoznak, amelynek tárgya a viszontbiztosító belsõ szabályzatainak súlyos megsértése vagy az irányításban, vezetésben észlelt súlyos szabálytalanság. 35. § A külföldi viszontbiztosító köteles a Felügyeletnek 30 napon belül bejelenteni magyarországi tartós képviseletének megnyitását, címének, fontosabb adatainak megváltozását vagy megszüntetését, illetve a vezetõ(k) személyének és adatainak megváltozását. 36. § A viszontbiztosító köteles bejelenteni a Felügyeletnek, ha másik tagállamban fióktelepet kíván létesíteni, valamint legkésõbb 30 nappal a változást megelõzõen írásban köteles bejelenteni a Felügyeletnek és a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságának, ha a mûködés során a 40. § (2) bekezdésének b)–f) pontjaiban meghatározott adatokban változás következik be.

Az ügymenet kiszervezésének feltételei 37. § (1) A viszontbiztosító – az adatvédelmi elõírások betartása mellett – az ügymenetének bármely elemét kiszervezheti, kivéve a 2. számú melléklet I. pontjában foglaltakat. A tilalom nem terjed ki a ki nem szervezhetõ feladatok teljesítéséhez szükséges szakértõi szolgáltatások igénybevételére. A termékértékesítés más általi végzése nem minõsül az ügymenet kiszervezésének. (2) Az ügymenet kiszervezésének feltétele, hogy az irányítási és ellenõrzési jog megmaradjon a viszontbiztosítónál. (3) A viszontbiztosító a 2. számú melléklet II. pontjában felsorolt tevékenységek kiszervezését köteles a Felügyeletnek 30 napon belül bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a kiszervezés tényét, a kiszervezett tevékenységet végzõ nevét és címét, valamint a kiszervezés idõtartamát. 38. § (1) A kiszervezett tevékenységet a Felügyelet a tevékenységet végzõnél ugyanazon módon és eszközökkel vizsgálhatja, mintha a tevékenységet a viszontbiztosító végezné.

1. szám


(2) A kiszervezett tevékenységgel harmadik személynek okozott bármely kárért a viszontbiztosító felel. (3) A viszontbiztosító felelõs azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végzõ a tevékenységet a jogszabályi elõírások betartásával és a tõle elvárható gondossággal végezze. Amennyiben a viszontbiztosító észleli, hogy a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a szerzõdésbe ütközik, haladéktalanul köteles felszólítani a kiszervezett tevékenységet végzõt, hogy tevékenységét a jogszabálynak, illetve a szerzõdésnek megfelelõen végezze. Amennyiben a felszólítás ellenére a kiszervezett tevékenységet végzõ a tevékenységet továbbra is jogszabálysértõ, illetve ismételten vagy súlyosan szerzõdésszegõ módon végzi, a viszontbiztosító köteles a szerzõdést azonnali hatállyal felmondani. (4) Amennyiben a Felügyelet észleli, hogy a viszontbiztosító a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tett eleget, a tevékenység kiszervezését megtilthatja. (5) Aki egyidejûleg végez kiszervezett tevékenységet több viszontbiztosító részére, illetve legalább egy biztosító és legalább egy viszontbiztosító részére, az köteles az így tudomására jutott tényt, adatot, információt elkülönítetten – az adatvédelmi elõírások betartásával – kezelni. (6) A viszontbiztosító nem szervezheti ki a tevékenységet olyan szervezethez, a) amelyben a viszontbiztosító vezetõ tisztségviselõjének vagy e vezetõ tisztségviselõ közeli hozzátartozójának tulajdonosi részesedése van, vagy b) amelynek a viszontbiztosító vezetõ tisztségviselõje vagy e tisztségviselõ közeli hozzátartozója vezetõ tisztségviselõje. (7) A (6) bekezdésben elõírt korlátozást nem kell alkalmazni, amennyiben a viszontbiztosító és a kiszervezett tevékenységet végzõ tulajdonosa azonos, vagy a kiszervezett tevékenységet végzõ a viszontbiztosító tulajdonosa, vagy a kiszervezett tevékenységet végzõ a viszontbiztosító tulajdonában áll, illetve azonos tulajdonosi csoportba tartoznak. 39. § (1) A kiszervezésre vonatkozó szerzõdésnek tartalmaznia kell a Bit. 78. §-ában foglalt feltételeket. (2) Az ügymenet kiszervezési szerzõdésben a személyes adatokkal kapcsolatos, a Bit. 78. §-ának (2) és (3) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket a viszontbiztosítóval közvetlenül, vagy közvetetten szerzõdéses viszonyban álló biztosító ügyfeleinek személyes adataira is alkalmazni kell.

A másik tagállamban történõ viszontbiztosítói fióktelep létesítés szabályai 40. § (1) A viszontbiztosító köteles bejelenteni a Felügyeletnek, ha másik tagállamban fióktelepet kíván létesíteni.

97

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell: a) annak a tagállamnak a megnevezését, ahol a biztosító a fióktelepet kívánja létesíteni, b) a fióktelep szervezeti felépítésére, irányítására, ellenõrzési rendjére vonatkozó iratokat, c) a végezni kívánt tevékenységek megnevezését, d) az üzleti tervet, e) a fióktelep irányítását ellátó felelõs személyek, meghatalmazott képviselõk megnevezését, f) a fióktelep nevét és címét. (3) Ha a mûködés során a (2) bekezdés b)–f) pontjában meghatározott adatokban változás következik be, a viszontbiztosító legkésõbb 30 nappal a változást megelõzõen írásban köteles errõl tájékoztatni a Felügyeletet.

III. Fejezet A VISZONTBIZTOSÍTÓ VEZETÕ ÁLLÁSÚ SZEMÉLYEIRE ÉS EGYÉB VEZETÕIRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK A vezetõ állású személy 41. § (1) Viszontbiztosítónál vezetõ állású személynek az nevezhetõ ki, illetve az választható meg, akinek személyét a megválasztás, illetve a kinevezés tervezett idõpontját 30 nappal megelõzõen a viszontbiztosító a Felügyeletnek bejelentette, és a Felügyelet az engedélyt megadta. A Felügyelet köteles a vezetõ állású személy megválasztását, illetve kinevezését engedélyezõ vagy azt elutasító határozatát a benyújtástól, illetve a hiányok pótlásától számított 30 napon belül meghozni. (2) Az engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet a kérelem kézhezvételét követõ 30 napon belül azt nem utasítja el, az engedélyezési eljárást nem függeszti fel, vagy a hiánypótlás érdekében nem intézkedik. (3) A vezetõ állású személlyel szembeni személyi követelményekre és összeférhetetlenségre a Bit. 83. §-ának (3)–(7) bekezdéseiben foglaltakat kell megfelelõen alkalmazni.

Az ügyvezetõ 42. § (1) A viszontbiztosító ügyvezetõjének az nevezhetõ ki, illetve az választható meg, aki megfelel a vezetõ állású személyekre vonatkozó, a 41. §-ban meghatározott általános követelményeknek és a viszontbiztosítóval munkaviszonyban áll. (2) Cégjegyzésre – ideértve a bankszámla feletti rendelkezést is – és a viszontbiztosító nevében a viszontbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségvállalásra részvénytársasági, szövetkezeti formában, illetve harmadik

98


1. szám

országbeli viszontbiztosító fióktelepe formájában mûködõ viszontbiztosító, az igazgatóság tagjai és az ügyvezetõk közül két személy együttesen jogosult.

ellenõrzéssel kapcsolatos feladataira és a belsõ ellenõr feletti munkáltatói jogokra a Bit. 89. §-ának rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni.

(3) A (2) bekezdés szerinti együttes aláírási jog – a viszontbiztosító igazgatósága által jóváhagyott belsõ szabályzatban rögzített eljárási rend szerint – a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelõen önálló, illetve együttes aláírási jogként – átruházható.

Szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság

(4) A viszontbiztosító ügyvezetõi közül meg kell jelölni az elsõ számú vezetõként foglalkoztatott személyt.

Az egyéb vezetõk 43. § (1) A viszontbiztosító a viszontbiztosítási tevékenység folytatásához a) vezetõ biztosításmatematikust (aktuáriust), b) vezetõ jogtanácsost, c) számviteli rendért felelõs vezetõt, d) belsõ ellenõrzési vezetõt (belsõ ellenõrt), köteles foglalkoztatni. (2) Az egyéb vezetõk engedélyezésére, összeférhetetlenségére, és jogviszonyuk megszüntetésére a Bit. 85. §-ának (2)–(4) és (9) bekezdéseit kell megfelelõen alkalmazni.

A viszontbiztosító vezetõ biztosításmatematikusa (aktuáriusa) 44. § A biztosító vezetõ biztosításmatematikusának (aktuáriusának) alkalmazási feltételeire és feladataira a Bit. 86. §-ának (1)–(3) bekezdéseit kell megfelelõen alkalmazni.

48. § A szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság bizonyítására és megállapításának feltételeire a Bit. 91. §-ának rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni.

IV. Fejezet A VISZONTBIZTOSÍTÁSI TEVÉKENYSÉG MÓDOSÍTÁSA A viszontbiztosítási tevékenység módosításának engedélyezése 49. § (1) Ha a viszontbiztosító a már engedélyezett biztosítási ágon túl tevékenységét más ágra kívánja kiterjeszteni, köteles ehhez a Felügyelet engedélyét kérni. Az engedélyezésre irányuló kérelemnek tartalmaznia kell a) a módosított alapszabályt, b) a módosított üzleti tervet, kivéve a 30. § (1) bekezdésének c) pontjában foglaltakat, c) a módosított tevékenységhez szükséges feltételek meglétének igazolását, d) annak igazolását, hogy a tevékenység módosítása után a szükséges szavatoló tõkével rendelkezik. (2) A tevékenység módosítására vonatkozó engedély kiadását a Felügyelet megtagadja, ha valószínûsíthetõ, hogy a biztosító a tevékenység módosítása után a biztosítási szerzõdéseibõl eredõ kötelezettségeit nem képes teljesíteni.

A viszontbiztosító vezetõ jogtanácsosa Az állományátruházás 45. § A viszontbiztosító vezetõ jogtanácsosának alkalmazási feltételeire és feladataira a Bit. 87. §-ának rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni.

A viszontbiztosító számviteli rendjéért felelõs vezetõje 46. § A viszontbiztosító számviteli rendjéért felelõs vezetõjének alkalmazási feltételeire és feladataira a Bit. 88. §-ának rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni.

A viszontbiztosító belsõ ellenõrzésének vezetõje (belsõ ellenõre) 47. § A viszontbiztosító belsõ ellenõrzési szervezete vezetõjének (belsõ ellenõrének) alkalmazási feltételeire, feladataira, szakmai irányítására, a felügyelõ bizottság belsõ

50. § (1) A viszontbiztosítási állomány – az átadó és az átvevõ viszontbiztosító közötti megállapodás alapján – a Felügyelet engedélyével, a viszontbiztosítási szerzõdések feltételeinek változatlanul hagyása mellett, részben vagy egészben átruházható a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkezõ viszontbiztosítóra, másik tagállamban székhellyel rendelkezõ viszontbiztosítóra, annak fióktelepére, valamint harmadik országban székhellyel rendelkezõ viszontbiztosító tagállamban létesített fióktelepére. Az állományátruházáshoz nem szükséges a viszontbiztosítóval szerzõdéses viszonyban álló biztosítók, illetve ezek ügyfeleinek hozzájárulása. Az állományátruházással – a Felügyelet engedélyének idõpontjától – a viszontbiztosítási állományt átvevõ vállalkozás válik a szerzõdés alanyává, illetve az állományátruházással érintett személyes adatok és üzleti titkok tekintetében adatkezelõvé, illetve titoktartásra kötelezetté.

1. szám


(2) A másik tagállamban székhellyel rendelkezõ viszontbiztosító Magyar Köztársaság területén lévõ fióktelepének viszontbiztosítási állománya részben vagy egészben átruházható a másik tagállam felügyeleti hatóságának engedélyével. 51. § (1) Az állományátruházás engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell a) az átruházandó állomány pontos meghatározását, az átruházásra kerülõ állomány szerzõdési feltételeit, b) az átruházó és az átvevõ állományátadásra és -átvételre irányuló jognyilatkozatát, c) az átruházandó állományhoz kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékok és azok fedezetének megjelölését, d) az állományátruházás idõpontját, ellenértékét, e) abban az esetben, ha az átvevõ viszontbiztosító vagy biztosító székhelye a Magyar Köztársaság területén van, annak bemutatását, hogy az átvevõ viszontbiztosító vagy biztosító rendelkezik a saját állományához tartozó minimális szavatoló tõkén túl az átvett állományhoz szükséges minimális szavatoló tõkével.

99

kezik-e az állomány átvétele után is az elõírt szavatoló tõkével. 52. § (1) A szerzõdésállományt átvevõ viszontbiztosító vagy biztosító az engedélyezõ határozat kézhezvételétõl, viszontbiztosítók egyesülése esetén a cégbírósági vagy megyei (fõvárosi) bírósági nyilvántartásba való bejegyzéstõl számított 30 napon belül köteles az átadásról minden érintett szerzõdõ felet írásban értesíteni a szerzõdéskötés nyelvén. A szerzõdõ fél az értesítés kézhezvételétõl számított 30 napon belül az átvevõ viszontbiztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a szerzõdését – 30 napra – felmondhatja. (2) Viszontbiztosítók egyesülése, beolvadása, szétválása esetén az értesítési kötelezettség és a felmondási jog szempontjából az állományátruházásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

NEGYEDIK RÉSZ

(2) Az állományátruházást engedélyezõ Felügyelet megkeresi az átvevõ viszontbiztosító vagy biztosító felügyeleti hatóságát, kérve annak igazolását, hogy az átvevõ viszontbiztosító vagy biztosító szavatoló tõkéje az állomány átvétele után is eléri a minimális szavatoló tõke szintjét.

A VISZONTBIZTOSÍTÓ TULAJDONOSAIRA, VALAMINT VEZETÕIRE ÉS ALKALMAZOTTAIRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

(3) Ha az átvevõ viszontbiztosító vagy biztosító felügyeleti hatósága a (2) bekezdés szerint kért igazolást a megkeresés kézhezvételétõl számított 3 hónapon belül nem küldi meg, az igazolás megadottnak tekintendõ.

RÉSZESEDÉSSZERZÉSI SZABÁLYOK

(4) Az állományátruházási engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha a) az (1) bekezdésben meghatározottak nem teljesülnek, vagy b) egyébként valószínûsíthetõ, hogy az állományátruházás következtében a viszontbiztosítási szerzõdésekbõl eredõ kötelezettségeinek teljesítését veszélyezteti.

53. § (1) Aki viszontbiztosító részvénytársaságban olyan mértékû részesedést kíván szerezni, amellyel eléri vagy meghaladja a befolyásoló részesedés mértékét, vagy befolyásoló részesedését úgy kívánja módosítani, hogy tulajdoni részesedése vagy szavazati joga elérje vagy meghaladja a 20, 33 vagy 50 százalékos határértéket, köteles a szerzõdés megkötéséhez a Felügyelet elõzetes engedélyét beszerezni. A tulajdonjoghoz, illetve a szavazati joghoz kapcsolódó, annak arányát meghaladó elõnyöket biztosító megállapodás kizárólag a Felügyelet engedélyével köthetõ.

(5) A Felügyelet az állományátruházásra vonatkozó engedélyt az átadó viszontbiztosító székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságainak beleegyezését követõen adhatja meg. (6) Tagállamban létesített viszontbiztosító vagy biztosító részére történõ állományátruházás esetén az (1) bekezdés e) pontja szerinti igazolást az átvevõ viszontbiztosító vagy biztosító székhelye szerinti felügyeleti hatóság adja ki. (7) Ha a Felügyelet által megkeresett hatóság a megkeresés kézhezvételétõl számított 3 hónapon belül nem válaszol, azt az állományátruházás engedélyezéséhez való beleegyezésnek kell tekinteni. (8) Tagállamból érkezõ állományátruházással kapcsolatos megkeresés esetén a Felügyelet 3 hónapon belül tájékoztatja a tagállam felügyeleti hatóságát arról, hogy az átruházáshoz hozzájárul-e, valamint, hogy az átvevõ rendel-

I. Fejezet

A részesedésszerzés engedélyezése

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell a biztosító megnevezését, a megszerezni kívánt részesedés – a Bit. 3. § (1) bekezdésének 5. és 38. pontját is figyelembe vevõ – arányát, továbbá a (3) bekezdésben foglaltak megállapításához szükséges adatokat. (3) A részesedésszerzés feltétele, hogy a kérelmezõ a) a jegyzett tõke, illetve részjegyek értékének befizetéséhez megfelelõ nagyságú tõkével, b) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal, c) a kérelem benyújtását megelõzõ 3 év során megfelelõ gazdasági eredménnyel rendelkezzen, d) közvetlen részesedésszerzés esetén a részesedésszerzéshez szükséges tõke pénzbeli részét az Európai Unió

100


területén székhellyel rendelkezõ hitelintézetnél helyezze el, e) külföldi székhelyû kérelmezõ esetében kézbesítési megbízottal rendelkezzen, f) nyilatkozzék a szükséges okirati bizonyíték csatolásával, hogy a megszerezni kívánt részesedéshez szükséges összeg törvényes jövedelmébõl származik, g) nyilatkozzék arról, hogy milyen – az Szmt. szerinti – függõ és jövõbeni kötelezettségei vannak, továbbá h) teljes bizonyító erejû magánokiratban nyilatkozzék arra vonatkozóan, hogy hozzájárul az engedély iránti kérelem és az ahhoz mellékelt iratokban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történõ ellenõrzéséhez. (4) A részesedésszerzés engedélyezése iránti kérelemhez a (2) bekezdésben foglaltakon túl mellékelni kell: a) a tulajdonszerzésre, illetve a szavazati joghoz kapcsolódó jelentõs elõnyöket biztosító megállapodásra tett szerzõdéses ajánlatot, b) a kérelmezõ alapító okiratát, c) a kérelmezõ vállalkozás 30 napnál nem régebbi cégkivonatát, külföldi vállalkozás esetében a nyilvántartásba vételt igazoló okiratot vagy igazolást arról, hogy a vállalkozást bejegyezték, d) a kérelmezõ természetes személy büntetlen elõéletére vonatkozó – 3 hónapnál nem régebbi – hivatalos okiratot, amelyet az állandó lakóhelye szerinti hatóság bocsátott ki, e) 30 napnál nem régebbi hivatalos okiratot arra vonatkozóan, hogy a kérelmezõnek az adóhatósággal, vámhatósággal, illetve társadalombiztosítási szervvel szemben tartozása nincs, f) a kérelmezõ vállalkozásban befolyásoló részesedéssel rendelkezõ természetes személy a Bit. 3. § (1) bekezdésének 3. pontjában meghatározott azonosító adatait, illetve büntetlen elõéletére vonatkozó – 30 napnál nem régebbi – igazolást, g) a kérelmezõ tulajdonosi szerkezetének részletes leírását, h) a 22. § h) és i) pontjában meghatározott nyilatkozatokat. (5) Ha a kérelmezõk között befolyásoló részesedést szerezni kívánó külföldi biztosító, viszontbiztosító, hitelintézet vagy befektetési társaság van, a (3)–(4) bekezdésekben foglaltakon kívül az alapítási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a székhely szerint illetékes állam felügyeleti hatóságának arra vonatkozó igazolását, illetve nyilatkozatát, hogy a vállalkozás a tevékenység végzésére vonatkozó szabályok betartásával mûködik. 54. § Ha a kérelmezõ a másik tagállamban székhellyel rendelkezõ hitelintézet, befektetési vállalkozás, biztosító vagy viszontbiztosító, vagy egy ilyen hitelintézetben, befektetési vállalkozásban, biztosítóban vagy viszontbiztosítóban ellenõrzõ befolyással rendelkezõ természetes vagy

1. szám

jogi személy és az 53. § (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelem olyan részesedés, illetõleg befolyás szerzésére irányul, amelynek eredményeképpen a viszontbiztosító a kérelmezõ ellenõrzõ befolyása alá kerül, a Felügyelet kikéri a másik tagállam érintett, illetékes felügyeleti hatóságának véleményét. 55. § (1) Az 53. § (1) bekezdésében meghatározott részesedés megszerzésére irányuló szerzõdés megkötésére vonatkozó engedély megadását a Felügyelet az engedély iránti kérelem benyújtásától számított 3 hónapon belül elutasítja, ha a kérelmezõ a) természetes személy büntetett elõéletû, b) jogi helyzete nem tisztázott, c) tulajdonosi háttere nem tisztázott, vagy nem állapítható meg, d) vagyoni, üzleti helyzete nem szilárd, e) súlyosan vagy ismételten megsértette e törvény vagy más, a biztosítókra vonatkozó jogszabály elõírásait, f) nem rendelkezik szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal, g) pénzügyi, gazdasági helyzete az ajánlat tárgyát képezõ részesedésszerzés nagyságához viszonyítva nem minõsíthetõ megfelelõnek, h) nem bizonyítható a részesedésszerzéshez felhasznált pénzeszközök eredetének törvényessége vagy a pénzeszközök tulajdonosaként megjelölt személy adatainak valódisága. (2) A Felügyelet az 53. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek igazolása vagy ellenõrzése céljából a részesedést szerezni kívánó személy székhelye vagy lakóhelye szerinti illetékes hatósághoz fordulhat. (3) Az engedély iránti kérelem benyújtásának elmulasztása, a kérelem elutasítása, a bejelentési kötelezettség elmulasztása, illetve az adatszolgáltatás megtagadása esetén a részesedésszerzésre vagy az elõny biztosítására irányuló szerzõdésbõl származó szavazati jogok gyakorlását a Felügyelet a megfelelõ törvényes feltételek biztosításáig megtilthatja. (4) A tulajdonszerzéshez, illetve a szavazati joghoz kapcsolódó engedélyeztetni kívánt szerzõdésbõl származó jogok az engedély iránti kérelemnek a Felügyelet által történt kézhezvételétõl számított 3 hónap elteltétõl gyakorolhatók, kivéve, ha a Felügyelet a (3) bekezdésben meghatározott jogával él. 56. § (1) A viszontbiztosító részvénytársaságban az 53. § (1) bekezdésében meghatározott mértékû tulajdoni részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkezõ személy köteles a Felügyeletnek a szerzõdéskötést megelõzõen 15 munkanappal bejelenteni, ha a) befolyásoló részesedését teljes egészében meg kívánja szüntetni, vagy b) tulajdoni részesedését, szavazati jogát, vagy az elõnyt biztosító szerzõdését úgy kívánja módosítani, hogy

1. szám


tulajdoni részesedése vagy szavazati joga a 20, 33 vagy 50 százalékos határérték alá csökkenjen, illetve a viszontbiztosító megszûnik leányvállalatának lenni. (2) A bejelentésnek az (1) bekezdés b) pontja esetén tartalmaznia kell a fennmaradó tulajdoni részesedést, a szavazati jog mértékét vagy a jelentõs elõnyt biztosító szerzõdés módosítását is. 57. § (1) A szerzõdés megkötését követõ 30 napon belül írásban köteles értesíteni a Felügyeletet, aki viszontbiztosító részvénytársaságban a) befolyásoló részesedést szerzett; b) befolyásoló részesedését úgy módosította, hogy ba) a tulajdoni részesedése vagy szavazati joga eléri a 20, 33 vagy 50 százalékos határértéket, vagy bb) tulajdoni részesedése vagy szavazati joga már nem éri el a 20, 33 vagy 50 százalékos határértéket; vagy c) tulajdoni részesedéshez, illetve a szavazati joghoz kapcsolódó, elõnyöket biztosító megállapodást kötött vagy az ilyen megállapodást módosította. (2) A viszontbiztosító részvénytársaság 15 munkanapon belül köteles a Felügyeletet írásban tájékoztatni, ha tudomást szerez az 53. §-ban meghatározott arányú részesedés, szavazati jog megszerzésérõl, elidegenítésérõl, illetve módosulásáról. (3) A viszontbiztosító részvénytársaság – éves belsõ adatszolgáltatása keretében – köteles a Felügyeletnek megküldeni az 53. §-ban meghatározott arányú részesedéssel rendelkezõ részvényesei nevét, valamint a tõkerész nagyságát.

101

59. § (1) A viszontbiztosító vezetõ állású személyei, egyéb vezetõi (41. § és 43. §), valamint érdemi ügyintézõi kötelesek a viszontbiztosítónak bejelenteni, ha õk vagy közeli hozzátartozójuk [Ptk. 685. § b) pontja], illetve élettársuk a viszontbiztosítóval szerzõdéses kapcsolatba lépni kívánó félnél befolyásoló részesedéssel, a megkötendõ szerzõdésben más érdekeltséggel rendelkeznek vagy a viszontbiztosítóval szerzõdéses kapcsolatba lépni kívánó félnél igazgatósági, illetve felügyelõ bizottsági tisztséget viselnek. Ilyen esetben a nevezettek e döntés elõkészítésében és meghozatalában nem vehetnek részt (összeférhetetlenség). (2) A viszontbiztosító vezetõ állású személyei, egyéb vezetõi, valamint érdemi ügyintézõi kinevezésükkor (megválasztásukkor) kötelesek írásbeli nyilatkozatot tenni a viszontbiztosító részére arról, hogy õk vagy közeli hozzátartozójuk a viszontbiztosítónál, más biztosítónál vagy viszontbiztosítónál, biztosításközvetítõi tevékenységet végzõ gazdálkodó szervezetnél, vagy biztosítási szaktanácsadással foglalkozó gazdálkodó szervezetnél rendelkeznek-e, illetve ha igen, mekkora és milyen névértékû közvetlen vagy közvetett tulajdoni hányaddal vagy ezek által kibocsátott értékpapírral. (3) A (2) bekezdésben foglalt személyek, a (2) bekezdésben foglalt helyzetek beálltáról, valamint az abban bekövetkezett változásokról 2 munkanapon belül írásbeli nyilatkozatot kötelesek tenni a biztosítónak. (4) Az (1)–(3) bekezdések alapján tett bejelentésekrõl és nyilatkozatokról a viszontbiztosító köteles nyilvántartást vezetni.

ÖTÖDIK RÉSZ II. Fejezet A VEZETÕK ÉS ALKALMAZOTTAK TEVÉKENYSÉGÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 58. § A viszontbiztosító vezetõ állású személyei, egyéb vezetõi, valamint alkalmazottai munkaviszonyuk (megbízatásuk) fennállása alatt és annak megszûnése után kötelesek a biztosítási titkot megtartani. Ezen személyek a tevékenységükkel összefüggésben birtokukba jutott, a viszontbiztosító mûködésével és a vele viszontbiztosítási jogviszonyban álló vállalkozásokkal kapcsolatos információt vagy adatot kizárólag tevékenységi körükben eljárva, a viszontbiztosítási jogviszonnyal kapcsolatban, annak céljaira használhatják fel. A tevékenységükkel összefüggésben birtokukba jutott ilyen információkat, adatokat nem használhatják fel arra, hogy maguk vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon elõnyt szerezzenek, illetve, hogy a viszontbiztosítónak vagy a vele viszontbiztosítási jogviszonyban álló vállalkozásoknak hátrányt okozzanak.

A VISZONTBIZTOSÍTÓ MÛKÖDÉSI FELTÉTELEI I. Fejezet A BIZTOSÍTÁSTECHNIKAI TARTALÉK, A SZAVATOLÓ TÕKE ÉS A BIZTONSÁGI TÕKE SZABÁLYAI A biztosítástechnikai tartalékok 60. § (1) A biztonságos üzletmenet érdekében a viszontbiztosítónak a mérleg fordulónapján fennálló, várható kötelezettségei teljesítésére, a károk ingadozására, valamint a várható viszontbiztosítási veszteségekre biztosítástechnikai tartalékokat kell képeznie. (2) Biztosítástechnikai tartaléknak minõsülnek: a) a meg nem szolgált díjak tartaléka; b) a matematikai tartalékok; c) a függõkár tartalékok, ezen belül: 1. a bekövetkezett és bejelentett károk tartaléka (tételes függõkár tartalék),

102


2. a bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartaléka (IBNR); d) az eredménytõl függõ díj-visszatérítési tartalék; e) az eredménytõl független díj-visszatérítési tartalék; f) a káringadozási tartalék; g) a nagy károk tartaléka; h) a törlési tartalék; i) a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások tartaléka; j) az egyéb biztosítástechnikai tartalékok. (3) Az a viszontbiztosító, amely a Bit. 1. számú melléklet A. részének 14. ágazatban felsorolt kockázatok, illetve a mezõgazdasági elemi károk viszontbiztosítását vállalja, köteles káringadozási tartalékot képezni az abban a biztosítási ágazatban a viszontbiztosítás által a pénzügyi évben felmerülõ technikai hiány vagy az átlagot meghaladó kárhányad ellensúlyozásának céljából. (4) A viszontbiztosító nem köteles az (1) bekezdésben említett káringadozási tartalék képzésére, ha a hitelbiztosítások, illetve a mezõgazdasági elemi károk viszontbiztosításából a viszontbiztosítónak járó viszontbiztosítási díjak vagy járulékok mértéke kevesebb, mint a viszontbiztosítónak járó összes viszontbiztosítási díj- és járulékbevétel 4%-a, illetve nem éri el a 2 500 000 eurót.

A biztosítástechnikai tartalékok képzése 61. § A biztosítástechnikai tartalékot a viszontbiztosítónak olyan mértékben kell képeznie, hogy az a továbbengedményezésbe nem adott kockázatokból származó kötelezettsége folyamatos és tartós teljesítésére – az ésszerûség és a viszontbiztosítási tevékenység tapasztalatai alapján – elõreláthatóan fedezetet nyújtson. 62. § A biztosítástechnikai tartalékokat a mérleg fordulónapjával kell képezni.

A viszontbiztosító szavatoló tõkéje 63. § (1) A szavatoló tõke a viszontbiztosítónak a 65–66. §-a szerint korrigált saját tõkéje, amely arra szolgál, hogy a viszontbiztosító akkor is teljesíteni tudja kötelezettségeit, ha erre a beszedett díjak, illetve a biztosítástechnikai tartalékok nem nyújtanak fedezetet. (2) A viszontbiztosítónak a viszontbiztosítási szerzõdésbõl eredõ kötelezettségei mindenkori teljesíthetõsége érdekében folyamatosan legalább annyi szavatoló tõkével kell rendelkeznie, mint az általa folytatott viszontbiztosítási tevékenység terjedelmének megfelelõ minimális szavatoló tõkeszükséglet. Amennyiben egyidejûleg élet- és nem élet viszontbiztosítással is foglalkozik a viszontbiztosító, rendelkeznie kell az élet- és nem élet viszontbiztosítási ágak minimális szavatoló tõke fedezetével is.

1. szám

(3) A viszontbiztosító minimális szavatoló tõke szükségletének számítási módját a 3. számú melléklet tartalmazza, a díjak, járulékok, valamint megtérülések, tartalékok és károk adatainak kiszámításához a Felügyelet jóváhagyásával statisztikai módszerek alkalmazhatók. 64. § (1) Az a harmadik országban székhellyel rendelkezõ viszontbiztosító, amely az Európai Unió több tagállamában kért vagy kapott fióktelep tevékenységére vonatkozó engedélyt, kérelmezheti, hogy a) fióktelepei szavatoló tõkéjét, illetve minimális szavatoló tõke szükségletét az Európai Unió területén folytatott teljes tevékenysége alapján összevontan határozhassa meg; b) a 31. § (2) bekezdésének g) pontjában foglalt letétet kizárólag egy érintett tagállamban helyezze el; c) fióktelepei biztonsági tõkéjének fedezetét bármely olyan tagállamban jogosult legyen tartani, ahol tevékenységet folytat. (2) Az (1) bekezdés a)–c) pontjaiban felsorolt kedvezmények kizárólag együttesen nyújthatók. Az engedély iránti kérelmet minden érintett tagállam illetékes felügyeleti hatóságához be kell nyújtani. Az engedély iránti kérelemben meg kell jelölni azt a tagállamot, amelynek illetékes felügyeleti hatósága az engedély megadása esetén a viszontbiztosító Európai Unió területén folytatott tevékenységének pénzügyi felügyeletét a továbbiakban ellátja. Az illetékes felügyeleti hatóság megválasztásának indokát a kérelemben közölni kell. (3) Az (1) bekezdés a)–c) pontjaiban felsorolt kedvezményekre vonatkozó felügyeleti engedély attól az idõponttól lép hatályba, amikor a választott felügyeleti hatóság tájékoztatja az érintett tagállamok felügyeleti hatóságait a pénzügyi felügyelet ellátásának megkezdésérõl. (4) A Felügyelet a harmadik országbeli viszontbiztosító magyarországi fióktelepe pénzügyi felügyeletének ellátásához szükséges adatokról tájékoztatja a választott felügyeleti hatóságot. (5) Az (1) bekezdés a)–c) pontjaiban felsorolt kedvezmények kizárólag az összes érintett tagállam felügyeleti hatóságának együttes engedélyével adhatók meg és bármelyik érintett tagállam felügyeleti hatóságának döntése alapján vissza kell vonni õket.

A szavatoló tõke elemei 65. § (1) A szavatoló tõkét a (2)–(3) bekezdésekben foglaltaknak megfelelõen, a kötelezettségektõl mentesen kell meghatározni. (2) A szavatoló tõke a következõ tõkeelemekbõl áll: a) a befizetett jegyzett tõke, illetve viszontbiztosító szövetkezet esetén a tényleges alaptõke, ha a következõ feltételek fennállnak:

1. szám


aa) a szövetkezet alapszabályában rendelkezni kell arról, hogy a tulajdonosok, tagok részére a saját tõke terhére kizárólag olyan mértékben lehet kifizetést teljesíteni, amelynek következtében a szavatoló tõke összege nem csökken a minimális szavatoló tõke szintje alá; a viszontbiztosító megszûnése esetén akkor, ha a viszontbiztosító egyéb kötelezettségeit rendezte, ab) a szövetkezet alapszabályában rendelkezni kell arról, hogy minden tulajdonrész, tagi vagyonrész terhére történõ, a szövetkezeti tagsági viszony egyedi megszûnésétõl eltérõ okból bekövetkezõ kifizetésrõl a Felügyeletet legalább 30 nappal a kifizetés elõtt értesíteni kell, amely idõtartamon belül a Felügyelet a kifizetést megtilthatja, ac) a szövetkezet alapszabályában rendelkezik arról, hogy az aa)–ab) pontok szerinti elõírásokat kizárólag a Felügyelet egyetértésével módosítják; b) a tõketartalék; c) a lekötött tartalék; d) az értékelési tartalék 20 százaléka; e) az eredménytartalék; f) a mérleg szerinti eredmény; g) az alárendelt kölcsöntõke; h) osztalékelsõbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére is feljogosító, jegyzett és befizetett részvények. (3) Az alárendelt kölcsöntõke és a (2) bekezdés h) pontja szerinti osztalékelsõbbségi részvény összege a rendelkezésre álló és a szükséges szavatoló tõke közül a kisebbik értéknek az 50 százalékáig számítható be a szavatoló tõkébe. (4) A (2) bekezdés g) pontjában foglalt szavatoló tõke számítása során figyelembe vett alárendelt kölcsöntõke legfeljebb 25 százaléka lehet határozott lejárati idejû. Az alárendelt kölcsöntõke összegének a szavatoló tõkébe történõ beszámítását legalább a visszafizetési idõpontot megelõzõ 5 év során – évente, fokozatosan, egyenlõ arányban – csökkenteni kell. Teljesülnie kell továbbá a következõ feltételeknek: a) a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok elõtti legutolsó helyen áll; b) az alárendelt kölcsöntõke nyújtására vonatkozó szerzõdésben ki kell kötni, hogy a kölcsön a biztosító adósságának rendezésébe bevonható; c) kizárólag a ténylegesen rendelkezésre álló tõke vehetõ figyelembe; d) a határozott futamidejû alárendelt kölcsöntõke esetén az eredeti futamidõ legalább 5 év; e) a határozatlan futamidejû alárendelt kölcsöntõke esetén a felmondási idõ nem lehet 5 évnél kevesebb; f) az alárendelt kölcsöntõke nyújtására vonatkozó szerzõdés nem tartalmazhat elõzetes visszafizetésre vonatkozó kikötést, kivéve a biztosító felszámolásának esetét; a Felügyelet a biztosító kérelmére engedélyezheti az elõzetes visszafizetést, ha a biztosító igazolja, hogy ezáltal a szava-

103

toló tõke összege nem csökken a minimális szavatoló tõke szintje alá; g) az alárendelt kölcsöntõkére vonatkozó szerzõdés kizárólag a Felügyelet engedélyével módosítható; h) a kölcsön kizárólag a szerzõdésben rögzített, legkorábban 5 év múlva mondható fel, kivéve, ha a Felügyelet engedélyezi a korábbi felmondást. 66. § (1) A Felügyelet a viszontbiztosító szavatoló tõkéjének értékelését felülbírálhatja, különösen akkor, ha ennek fedezetét képezõ eszközök piaci értéke az elõzõ üzleti év vége óta jelentõsen csökkent. (2) A szavatoló tõke számítása során a 65. § (2)–(3) bekezdéseiben foglalt tõkeelemek együttes összegébõl le kell vonni: a) az immateriális javak könyv szerinti értékét, b) a részvénytársaságnál a visszavásárolt saját részvények értékét, c) a nem életbiztosítási ágban mûködõ viszontbiztosító esetén, amennyiben a viszontbiztosító a nem életbiztosítási ág függõkártartalékát a jövõbeni hozamokat figyelembe véve diszkontáltan számítja, a Bit. 1. számú melléklet A) részének 1. és 2. pontjaiban meghatározott ágazatokat és a függõkár tartalékba foglalt járadék értékeket kivéve valamennyi nem életbiztosítási ágazatban, a diszkontálás elõtti és a diszkontált függõkártartalék különbözetét, d) a viszontbiztosítónak az olyan biztosítóban, harmadik országbeli biztosítóban, viszontbiztosítóban, harmadik országbeli viszontbiztosítóban vagy biztosítói holding társaságban birtokolt – a 65. § (2) bekezdés h) pontja szerinti – osztalék elsõbbségi részvény és – a 65. § (2) bekezdés g) pontja szerinti – alárendelt kölcsöntõke értékét, amelyben részesedési viszonnyal vagy ellenõrzõ befolyással rendelkezik, e) a viszontbiztosítónak az olyan hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban vagy befektetési vállalkozásban birtokolt – a Hpt. 5. számú melléklete szerinti – osztalékelsõbbségi részvény és alárendelt kölcsöntõke értékét, amelyben részesedési viszonnyal vagy ellenõrzõ befolyással rendelkezik. (3) A 3. számú mellékletben meghatározott minimális szavatoló tõke szükséglet számítását és fedezetének kimutatását az éves beszámolóval egyidejûleg kell elkészíteni és a Felügyelet részére megküldeni. A viszontbiztosító a negyedéves adatszolgáltatás keretében tájékoztatja a Felügyeletet a minimális szavatoló tõke szükséglete, valamint a rendelkezésre álló szavatoló tõkéje becsült értékérõl. (4) Ha a viszontbiztosító szavatoló tõkéje nem éri el a minimális szavatoló tõke szükséglet nagyságát, akkor a részvényesek és a tagok nem biztosítási esemény bekövetkeztébõl származó igényeinek kielégítését megelõzi a szavatoló tõke hiányának megszüntetése.

104

PÉNZÜGYI KÖZLÖNY A biztonsági tõke

67. § A minimális szavatoló tõke szükséglet egyharmada képezi a viszontbiztosító biztonsági tõkéjét akkor, ha ez nagyobb, mint a 68. §-ban meghatározott minimális szint. Egyébként a viszontbiztosító biztonsági tõkéje megegyezik a 68. § szerinti minimális összeggel.

1. szám

kézhezvételétõl számított kilencven napon belül a biztosítónak a Felügyelethez jóváhagyásra be kell nyújtania. Ez a határidõ különösen indokolt esetben harminc nappal meghosszabbítható. (3) A Felügyelet a szanálási terv benyújtásától számított hatvan napon belül köteles elbírálni, hogy a szanálási terv alkalmas-e a biztosító szavatoló tõke hiányának megszüntetésére.

68. § A részvénytársaság, a szövetkezet és a harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepének biztonsági tõkéje legalább 3 000 000 euró. Zárt viszontbiztosító esetén a biztonsági tõke összege legalább 1 000 000 euró.

(4) A szanálási terv elutasítása vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet a 114. §-ban foglalt intézkedések megtételére jogosult.

II. Fejezet

A pénzügyi helyreállítási terv

A PÉNZÜGYI, A SZANÁLÁSI ÉS A PÉNZÜGYI HELYREÁLLÍTÁSI TERV

71. § (1) Ha a viszontbiztosító mûködése a viszontbiztosítási szerzõdésekbõl eredõ kötelezettségeinek teljesítését veszélyezteti, akkor a Felügyelet a viszontbiztosítót hároméves idõtartamra terjedõ pénzügyi helyreállítási terv készítésére kötelezi.

A pénzügyi terv 69. § (1) A Felügyelet a viszontbiztosítót pénzügyi terv készítésére kötelezi, ha a) a viszontbiztosító szavatoló tõkéje nem éri el a biztonsági tõke elõírt nagyságát, b) a viszontbiztosító biztosítástechnikai tartalékai nem érik el a szükséges mértéket, illetve, ha a biztosítástechnikai tartalékok fedezete nem kielégítõ. (2) A pénzügyi terv az (1) bekezdésben foglaltak megszüntetésére legfeljebb féléves idõszakra terjedõ intézkedéseket tartalmaz. A pénzügyi tervet a Felügyelet határozatának kézhezvételétõl számított 30 napon belül kell a viszontbiztosítónak a Felügyelethez jóváhagyásra benyújtania. (3) A Felügyelet a pénzügyi terv benyújtásától számított 30 napon belül köteles elbírálni, hogy a pénzügyi terv alkalmas-e az (1) bekezdésben foglaltak megszüntetésére. A határidõ egy alkalommal 30 nappal meghosszabbítható. (4) A pénzügyi terv elutasítása vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet a 114. §-ban foglalt intézkedések megtételére jogosult.

A szanálási terv 70. § (1) Ha a viszontbiztosító szavatoló tõkéje kevesebb, mint a 3. számú mellékletben meghatározott minimális szavatoló tõke szükséglet, és a közgyûlés nem döntött a feltöltés egy évet meg nem haladó ütemezésérõl, akkor a Felügyelet a viszontbiztosítót a szükséges minimális szavatoló tõke fedezetének pótlására vonatkozó szanálási terv készítésére kötelezi. (2) A legfeljebb egyéves idõtartamra terjedõ szanálási tervnek tartalmaznia kell a hiány megszüntetésének módját és ütemét. A szanálási tervet a Felügyelet határozatának

(2) A pénzügyi helyreállítási tervnek a következõket kell tartalmaznia: a) az igazgatási költségek várható alakulását, b) a viszontbiztosításba vételek és a viszontbiztosításba adások várható bevételeinek és kiadásainak alakulására vonatkozó részletes tervet, c) az elõzetes mérlegtervet, d) a viszontbiztosítási szerzõdésbõl eredõ kötelezettségek és a minimális szavatoló tõke szükséglet fedezetéhez szükséges pénzügyi eszközök várható alakulását, e) a továbbengedményezésre vonatkozó átfogó terveket. (3) A pénzügyi helyreállítási tervet a Felügyelet határozatának kézhezvételétõl számított 90 napon belül a viszontbiztosítónak a Felügyelethez jóváhagyásra be kell nyújtania. Ez a határidõ különösen indokolt esetben 30 nappal meghosszabbítható. (4) A Felügyelet a pénzügyi helyreállítási terv benyújtásától számított 60 napon belül köteles elbírálni, hogy a pénzügyi helyreállítási terv alkalmas-e a viszontbiztosító biztonságos mûködésének helyreállítására. (5) Ha a viszontbiztosító rosszabbodó pénzügyi helyzete a viszontbiztosítási szerzõdésekbõl eredõ kötelezettségeinek teljesítését veszélyezteti, akkor a viszontbiztosító rövid távú fizetõképességének biztosítása érdekében – a pénzügyi helyreállítási terv alapján – a Felügyelet a viszontbiztosító számára a 3. számú melléklet szerint számított minimális szavatoló tõke szükségletnél magasabb szavatoló tõke szükségletet is elõírhat. (6) A Felügyelet elõírhatja a viszontbiztosító 3. számú melléklet szerinti minimális szavatoló tõke szükséglete számításánál a továbbengedményezés beszámításának csökkentését, ha

1. szám


a) a továbbengedményezés fedezet minõsége az elõzõ üzleti évhez viszonyítva lényegesen romlott, vagy b) a továbbengedményezési szerzõdések tényleges kockázatmegosztást nem, vagy nem elégséges mértékben biztosítanak. (7) A pénzügyi helyreállítási terv elutasítása vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet a 114. §-ban foglalt intézkedések megtételére jogosult.

III. Fejezet BEFEKTETÉSI SZABÁLYOK 72. § (1) A viszontbiztosító biztosítástechnikai tartalékai fedezetét képezõ eszközöket a mûvelt viszontbiztosítási ágnak és a kötelezettségek lejárati szerkezetének figyelembevételével úgy kell befektetni, hogy a befektetések a viszontbiztosító mindenkori likviditásának megõrzése mellett egyidejûleg a lehetõ legnagyobb biztonságot és jövedelmezõséget teljesítsék. (2) A biztonságos befektetés érdekében a viszontbiztosítónak egyidejûleg több befektetési formát kell választania, és az adott befektetési formán belül is törekednie kell a befektetési kockázat mérséklésére a befektetési kockázatok megosztásával. E rendelkezés nem alkalmazandó az államkötvényekbe történõ befektetések esetén. (3) A viszontbiztosítónak a biztosítástechnikai tartalékainak befektetése során be kell tartania a 4. számú mellékletben foglaltakat is, kivéve a 60. § (2) bekezdésének i) pontja alatti tartalékot. 73. § A matematikai tartalékon és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékán kívüli biztosítástechnikai tartalékok pénzeszközeinek befektetéseinél elsõdlegesen a likviditás szempontját kell szem elõtt tartani. 74. § A viszontbiztosító biztosítástechnikai tartalékai a következõ eszközökben tarthatók: A) befektetések a) hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok, kötvények, és más hitelviszonyt megtestesítõ pénzpiaci és befektetési eszközök, b) kölcsönök, c) részvények, részesedési viszonyt megtestesítõ változó hozamú egyéb értékpapírok, illetve egyéb részesedések, d) befektetési jegyek és egyéb kollektív befektetési értékpapírok, e) ingatlanok, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékû jogok; B) követelések f) követelések a továbbengedményezõtõl, ideértve a továbbengedményezésbe adott kockázatokra a tovább-

105

engedményezõ által megképzett biztosítástechnikai tartalékokat is, g) letéti követelések és más, a viszontbiztosításba átvett ügyletekbõl származó követelések, h) a viszontbiztosítási és a továbbengedményezési ügyletekbõl származó 3 hónapnál nem régebbi követelések, i) adó-visszatérítések, j) visszkereseti követelés; C) egyéb eszközök k) ingatlanokon kívüli tárgyi eszközök, az óvatosság elve alapján számított értékcsökkenéssel csökkentett értékben, l) hitelintézeti folyószámlán és a pénztárban lévõ pénzkészlet, valamint a hitelintézeti betétek, vagy betételfogadásra jogosult intézménynél lévõ betét (követelés), m) elhatárolt kamatok, bérleti díjak, n) elhatárolt szerzési költségek; D) egyéb követelések o) különleges célú gazdasági eszközökbõl származó követelések. 75. § (1) A biztosítástechnikai tartalékok fedezetére bevonható eszközök esetében a következõ elvek betartásával kell eljárni: a) a biztosítástechnikai tartalékok fedezetét képezõ eszközöket nettó módon kell értékelni, levonva minden felmerült költséget, amely ezen eszközök megvételével, megszerzésével merült fel, b) a gazdálkodó szervezetnek, az államnak, a nemzetközi szervezetnek, a helyi és regionális önkormányzatnak, vagy a természetes személynek nyújtott kölcsönök kizárólag akkor képezhetik a biztosítástechnikai tartalékok fedezetét, ha a kölcsönvevõ megfelelõ biztosítékot – ingatlanzálogjog, bankgarancia, biztosítás vagy egyéb biztosítékok – nyújt, kivételt képeznek ez alól a biztosítékkal nem fedezett kölcsönök, c) a harmadik féllel szembeni követeléseket a viszontkövetelések levonása után lehet a biztosítástechnikai tartalékok fedezetére bevonni. (2) A viszontbiztosító biztosítástechnikai tartalékának fedezetét nem képezheti jelzáloggal terhelt, továbbá olyan eszköz, amely felett a rendelkezési jog korlátozott. (3) A viszontbiztosító biztosítástechnikai tartalékának fedezetét nem képezheti a Tpt. 278. § szerinti származtatott ügyletekbe befektetõ befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy. 76. § (1) A biztosítástechnikai tartalékok fedezetének a tagállamok területén kell elhelyezkednie, illetve a) OECD tagállam vagy az Európai Unió tagállama, b) OECD tagállam vagy az Európai Unió tagállamának helyi vagy regionális önkormányzata, c) OECD tagállamban vagy az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkezõ gazdálkodó szervezet,

106


d) legalább egy tagállam tagságával mûködõ nemzetközi szervezet által kibocsátott eszközben kell lennie. (2) A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékát kivéve a biztosítástechnikai tartalékok fedezetére bevonható eszközök esetében a következõ korlátok állnak fenn: a) a 74. § d) pontjában felsorolt eszközök a biztosítástechnikai tartalékok 35 százalékát tehetik ki, amennyiben a 85/611/EGK irányelv hatálya alá tartoznak, egyéb esetekben 30 százalék erejéig vehetõk figyelembe, b) a viszontbiztosító az összes bruttó biztosítástechnikai tartaléka 5 százalékáig fektethet be ugyanazon vállalkozás által kibocsátott részvénybe, hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírba vagy egyéb pénz- és tõkepiaci eszközébe, ugyanazon vállalkozásnak nyújtott kölcsönbe, kivéve a valamely tagállamnak, valamely tagállam helyi vagy regionális önkormányzatának, nemzetközi szervezetnek – amelynek egy vagy több tagállam tagja – nyújtott kölcsönt. E mérték legfeljebb az összes bruttó biztosítástechnikai tartalék 10 százalékáig növelhetõ, ha az értékpapírok és a kölcsönök együttes összege sem haladja meg a bruttó biztosítástechnikai tartalék 40 százalékát, c) a viszontbiztosító az összes bruttó biztosítástechnikai tartalék 5 százalékáig számíthat be fedezetként biztosítékkal nem fedezett kölcsönt, kivéve ha azt tagállami székhelyû hitelintézetnek, biztosítónak vagy befektetési vállalkozásnak nyújtja. Ez a mérték kölcsönügyletenként az összes bruttó biztosítástechnikai tartalék 1 százaléka. (3) A származtatott ügyletek nem nettósított, összesített – az eszközértékelési szabályzat, illetve a Tpt. 272. § (5) bekezdése szerint számított – piaci értéke nem haladhatja meg a viszontbiztosító bruttó biztosítástechnikai tartalékainak fedezetét képezõ értékpapírok piaci értékének a 15 százalékát. (4) A viszontbiztosító bruttó biztosítástechnikai tartalékainak 5 százalékáig fektethet be különleges célú gazdasági eszközbe. 77. § Bankgaranciával, biztosítással, jelzáloggal vagy egyéb biztosítékkal nem fedezett kötvény, vagy más hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír és kölcsön, valamint szabályozott piacra be nem vezetett részvény és kötvény együttesen a matematikai tartalékok fedezetéül szolgáló pénzeszközök legfeljebb 15 százalékát tehetik ki. 78. § A derivatív eszközök értékelésénél az óvatosság elve szerint kell eljárni és ezen eszközök figyelembe veendõk az alaptermék értékelésekor. 79. § Azon eszközök esetében, amelyekre a 76. § (2) bekezdése és a 77. § nem állítottak fel korlátokat, a következõ alapelv érvényes: a 74. § f) pontja esetében a viszontbiztosító követeléseinek meghatározása során figyelembe kell venni a továbbengedményezést nyújtó minõsítését.

1. szám IV. Fejezet

A VISZONTBIZTOSÍTÓ ESZKÖZEINEK NYILVÁNTARTÁSÁRA, KÖNYVVEZETÉSÉRE ÉS BESZÁMOLÓJÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK A viszontbiztosító könyvvezetése 80. § (1) A viszontbiztosító az üzleti tevékenységre vonatkozó nyilvántartásait – a számvitelre vonatkozó jogszabályok elõírásai szerint – ellenõrzésre mindenkor alkalmas módon, magyar nyelven köteles vezetni. (2) Az üzleti nyilvántartás és ellenõrzési rendszer akkor megfelelõ, ha – az Szmt.-ben és más számviteli jogszabályokban foglaltakon túlmenõen – lehetõvé teszi a viszontbiztosító körültekintõ vezetését, a viszontbiztosító vezetésének a belsõ ellenõrzés, valamint a Felügyelet által történõ ellenõrzését, és segíti a viszontbiztosítót abban, hogy eleget tegyen a jogszabályok alapján rá háruló kötelezettségeknek.

A viszontbiztosító éves beszámolója 81. § A viszontbiztosító éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait a biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet szabályozza. 82. § (1) A viszontbiztosító köteles a közgyûlés által elfogadott – a könyvvizsgálói záradékot tartalmazó, a cégbíróságnál letétbe helyezettel egyezõ – éves beszámolót, az üzleti jelentést, a közgyûlés jegyzõkönyvét és a hozott határozatokat a mérleg fordulónapjától számított 150 napon belül a Felügyelet és az MNB részére megküldeni. (2) Ha a viszontbiztosító konszolidált éves beszámoló készítésére kötelezett, úgy azt az (1) bekezdés szerinti iratokat mellékelve, a mérleg fordulónapjától számított 180 napon belül kell a Felügyelet és az MNB részére megküldeni. (3) Az (1)–(2) bekezdésekben meghatározott okiratok valódiságát köteles aláírásával igazolni a) a viszontbiztosító elsõ számú vezetõje, b) a viszontbiztosító vezetõ biztosításmatematikusa (aktuáriusa), c) a viszontbiztosító számviteli rendjéért felelõs vezetõje. (4) A viszontbiztosító köteles évente pénzügyi beszámolót készíteni a külföldi vállalkozásokkal kötött viszontbiztosításairól és továbbengedményezéseirõl, ezeknek eredményeirõl, és ezt az éves beszámolóval együtt a Felügyeletnek megküldeni.

1. szám

PÉNZÜGYI KÖZLÖNY A viszontbiztosító könyvvizsgálója

83. § A viszontbiztosítónak könyvvizsgálót kell választania. 84. § A viszontbiztosító könyvvizsgálójára a Bit. 149. §-ában, 151–152. §-aiban foglalt rendelkezéseket kell megfelelõen alkalmazni.

HATODIK RÉSZ TITOKVÉDELMI RENDELKEZÉSEK 85. § A viszontbiztosítóval viszontbiztosítási jogviszonyban álló biztosító ügyfelének egészségi állapotával összefüggõ adatokat a viszontbiztosító a 86. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérõl szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti. 86. § (1) A viszontbiztosító azon biztosítási titkokat jogosult kezelni, amelyek a viszontbiztosítási szerzõdéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a viszontbiztosítási szerzõdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a viszontbiztosítási szerzõdésbõl származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott céltól eltérõ célból végzett adatkezelést a viszontbiztosító csak az érintett elõzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az érintettet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható elõny. (3) A biztosítási titok tekintetében, idõbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a viszontbiztosító tulajdonosait, vezetõit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a viszontbiztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. 87. § Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a) az érintett vagy annak törvényes képviselõje a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn. 88. § (1) E törvény szerinti biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel, b) a folyamatban lévõ büntetõeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,

107

c) büntetõügyben, polgári ügyben, valamint a csõdeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzõvel, e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal, f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal, g) a viszontbiztosítóval, a harmadik országbeli viszontbiztosító magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a viszontbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal, h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal, i) az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény szerinti egészségügyi hatósággal, j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyûjtésre felhatalmazott szervvel, k) a továbbengedményezés, valamint közös kockázatvállalás esetén a kockázatvállaló viszontbiztosítókkal, l) az állományátruházás keretében átadásra kerülõ viszontbiztosítási szerzõdési állomány tekintetében az átvevõ biztosítóval, illetve viszontbiztosítóval, m) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzõvel, n) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítõ adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli viszontbiztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítõ adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli viszontbiztosítóval, o) a feladatkörében eljáró adatvédelmi biztossal, p) a feladatkörében eljáró könyvvizsgálóval. (2) Az (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerzõdésbõl eredõ adókötelezettség alá esõ kifizetésrõl törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli. (3) A viszontbiztosító az (1) és (5) bekezdésekben, a 87. §-ban, a 89. §-ban és a 90. §-ban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ott meghatározott adatokat továbbíthatja. (4) A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az (1) bekezdésben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed. (5) A viszontbiztosító a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti

108


a) kábítószerrel visszaéléssel, b) terrorcselekménnyel, c) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, d) lõfegyverrel vagy lõszerrel visszaéléssel, e) pénzmosással, f) bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel van összefüggésben. (6) A viszontbiztosító a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban elõírt ügyészi jóváhagyást nélkülözõ megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggõ, biztosítási titoknak minõsülõ adatokról. (7) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a viszontbiztosító az általa foganatosított korlátozó intézkedésekrõl a) az Európai Közösséget létrehozó szerzõdés 60. cikke alapján a pénzeszközök, egyéb vagyoni érdekek és gazdasági erõforrások tekintetében alkalmazandó korlátozó intézkedések tárgyában elfogadott rendeletek, illetve e rendeletek felhatalmazása alapján elfogadott rendeletek vagy határozatok, b) az Európai Uniót létrehozó szerzõdés 15. cikke alapján, a pénzeszközök, egyéb vagyoni érdekek és gazdasági erõforrások tekintetében alkalmazandó korlátozó intézkedések tárgyában elfogadott közös álláspontok alapján, az abban foglalt kötelezettség teljesítése érdekében tájékoztatja az illetékes minisztert (a továbbiakban: miniszter). (8) A miniszter jogosult a (7) bekezdés alapján tudomására jutott adatokat: a) az Európai Unió tagállamainak és intézményeinek továbbítani, b) kölcsönös ellenõrzés céljából legfeljebb öt évig megõrizni, és c) statisztikai adatszolgáltatás céljából – személyazonosításra alkalmatlan módon – felhasználni. 89. § A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bûnüldözõ szerv írásban kér biztosítási titoknak minõsülõ adatot a viszontbiztosítótól, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérõ által aláírt titoktartási záradékot. 90. § (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelõ) történõ adattovábbítás abban az esetben, ha az érintett ahhoz írásban hozzájárult, és a harmadik országbeli adatkezelõnél a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítõ adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli adatkezelõ székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogsza-

1. szám

bályok által támasztott követelményeket kielégítõ adatvédelmi jogszabállyal. (2) A biztosítási titoknak minõsülõ adatoknak másik tagállamba történõ továbbítása esetén a belföldre történõ adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 91. § (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelybõl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg, b) fióktelep esetében a külföldi székhelyû vállalkozás székhelye (fõirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak, c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a pénz-, tõke- és biztosítási piac szabályozásáért felelõs miniszter (a továbbiakban: miniszter) részére személyes adatnak nem minõsülõ adatok átadása, d) az összevont alapú felügyelet és a kiegészítõ felügyeleti feladatok ellátása a Tpt. XIX/B. fejezetében, valamint a Hpt. XIV/A. fejezetében foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történõ adatátadás. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok átadását a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg. (3) A másik tagállamból származó információk a másik tagállam illetékes hatóságának kifejezett hozzájárulásával, az ott meghatározott céllal hozhatók nyilvánosságra. 92. § (1) Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplõ adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a 85. § alá esõ adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minõsülõ adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell. (2) A viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 88. § (1) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a 88. § (5) bekezdése alapján végzett adattovábbításokról. (3) A viszontbiztosító az e törvényben szabályozott adatokat a viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idõtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetõ. 93. § (1) A viszontbiztosító a létre nem jött viszontbiztosítási szerzõdéssel kapcsolatos adatokat kezelhet, ameddig a szerzõdés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthetõ. (2) A viszontbiztosító köteles törölni minden olyan viszontbiztosítási szerzõdéssel vagy létre nem jött szerzõdéssel kapcsolatos adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt vagy amelynek kezeléséhez az

1. szám


érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap. (3) E törvény alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. (4) Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerzõdésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

A viszontbiztosító üzleti titka 94. § A viszontbiztosító, ennek tulajdonosa, a viszontbiztosítóban részesedést szerezni kívánó személy, a vezetõ állású személy, valamint a viszontbiztosító alkalmazottja köteles a viszontbiztosító mûködésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot – idõbeli korlátozás nélkül – megtartani. 95. § (1) A 94. §-ban elõírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró a) Felügyelettel, b) MNB-vel, c) nemzetbiztonsági szolgálattal, d) Állami Számvevõszékkel, e) Gazdasági Versenyhivatallal, f) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerûségét és célszerûségét ellenõrzõ, a Kormány által kijelölt belsõ ellenõrzési szervvel, g) vagyonellenõrrel, h) adatvédelmi biztossal szemben. (2) A 94. §-ban elõírt titoktartási kötelezettség az eljárás alapját képezõ ügyre vonatkozóan nem áll fenn a feladatkörében eljáró a) nyomozó hatósággal, ügyészséggel szemben a folyamatban lévõ büntetõeljárás, valamint a feljelentés kiegészítése keretében, b) büntetõügyben, polgári ügyben, továbbá a csõd-, illetve felszámolási eljárás, valamint az önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal szemben. (3) A viszontbiztosító a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott külön jogszabályban elõírt ügyészi jóváhagyást nélkülözõ megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggõ, üzleti titoknak minõsülõ adatokról. (4) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet által a viszontbiztosítókról egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása a jogalkotás megalapozása és hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére. 96. § (1) Aki üzleti titok birtokába jut, köteles azt idõbeli korlátozás nélkül megtartani.

109

(2) A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat az e törvényben meghatározott körön kívül a viszontbiztosító, illetve az érintett felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek és feladatkörön kívül nem használható fel. (3) Aki üzleti titok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon elõnyt szerezzen, továbbá, hogy a viszontbiztosítónak, vagy a vele viszontbiztosítási jogviszonyban álló vállalkozásnak hátrányt okozzon.

A biztosítási titokra, illetve a viszontbiztosító üzleti titkára vonatkozó közös szabályok 97. § (1) Viszontbiztosító vállalkozás jogutód nélküli megszûnése esetén az általa kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétõl számított 60 év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható. (2) Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekû adatok nyilvánosságára és a közérdekbõl nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén. (3) Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk. 81. §-ában foglaltakat kell megfelelõen alkalmazni.

HETEDIK RÉSZ A BIZTOSÍTÁSI RENDSZER FELÜGYELETE I. Fejezet A FELÜGYELET JOGÁLLÁSA, MÛKÖDÉSE, TEVÉKENYSÉGE A Felügyelet jogállása 98. § A Felügyelet hatáskörét és jogállását a Pénzügyi Szer ve ze tek Ál la mi Fel ügye le té rõl szóló 2007. évi CXXXV. törvény határozza meg.

II. Fejezet A FELÜGYELETI ELLENÕRZÉS RENDSZERE Felügyeleti ellenõrzés 99. § A viszontbiztosítók a Felügyeletnek jogszabályon alapuló rendszeres és eseti, illetve felügyeleti határozaton alapuló eseti adatszolgáltatást teljesítenek.

110


100. § A Felügyelet részére a viszontbiztosító köteles a) az éves beszámolón kívül évente egy alkalommal a viszontbiztosító tevékenységét értékelõ belsõ, nyilvánosságra nem kerülõ jelentést, b) évente egy alkalommal a viszontbiztosító aktuáriusi jelentését, c) évenként a viszontbiztosító tevékenységének legfontosabb jellemzõire vonatkozó – a szavatoló tõke, a saját tõke és a biztosítástechnikai tartalékok becsült értékének bemutatását is tartalmazó – jelentést megküldeni.

III. Fejezet ÖSSZEVONT ALAPÚ FELÜGYELET Az összevont alapú felügyelet terjedelme 101. § (1) Összevont alapú felügyelet alá tartozik az a viszontbiztosító, a) amely anyavállalata másik biztosítónak, viszontbiztosítónak vagy harmadik országbeli biztosítónak, viszontbiztosítónak, vagy részesedési viszonnyal rendelkezik legalább egy másik biztosítóban, viszontbiztosítóban vagy harmadik országbeli biztosítóban, viszontbiztosítóban, b) amelynek anyavállalata biztosítói holding társaság, viszontbiztosító vagy harmadik országbeli biztosító, viszontbiztosító, c) amelynek anyavállalata vegyes tevékenységû biztosítói holding társaság. (2) Az összevont alapú felügyelet kiterjed az (1) bekezdésben foglaltakon túl a) a viszontbiztosító anyavállalatára vagy a viszontbiztosítóban részesedési viszonnyal rendelkezõ vállalkozásra, b) a biztosító leányvállalatára vagy a biztosítónak olyan vállalkozására, amelyben részesedési viszonya van, c) a biztosító anyavállalatának vagy a biztosítóban részesedési viszonnyal rendelkezõ vállalkozásának más leányvállalatára vagy olyan vállalkozására, amelyben részesedési viszonya van.

1. szám

102. § (1) A Felügyelet az összevont alapú felügyelet alá tartozó viszontbiztosítókról nyilvántartást vezet. (2) A Felügyelet feladata azon magyarországi székhelyû viszontbiztosítónak e fejezet szerinti összevont alapú felügyelete, amely anyavállalata másik biztosítónak, viszontbiztosítónak vagy harmadik országbeli biztosítónak, viszontbiztosítónak, vagy részesedési viszonnyal rendelkezik legalább egy másik biztosítóban, viszontbiztosítóban vagy harmadik országbeli biztosítóban, viszontbiztosítóban, vagy amely biztosítói holding társaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító, viszontbiztosító vagy vegyes tevékenységû biztosítói holding társaság leányvállalata. (3) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó magyarországi székhelyû viszontbiztosító 2 munkanapon belül köteles bejelenteni a Felügyeletnek a (2) bekezdés szerinti anya- és leányvállalati, valamint részesedési viszony létrejöttét, módosulását, illetve megszûnését. (4) A 101. § (1) bekezdése alapján az összevont alapú felügyelet alá tartozó viszontbiztosító az összevont alapú felügyelethez kapcsolódó információátadás rendjének bemutatását a Felügyelet rendelkezésére köteles bocsátani, amikor elsõ alkalommal kerül a 101. § (2) bekezdésének hatálya alá. (5) Ha a viszontbiztosító anyavállalata, leányvállalata, olyan vállalkozása, amelyben a viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, illetõleg a viszontbiztosítóban részesedési viszonnyal rendelkezõ vállalkozás elsõ alkalommal kerül a 101. § (2) bekezdésének hatálya alá, akkor ezen vállalkozás nyilatkozatot köteles adni arról, hogy a viszontbiztosító összevont alapú felügyelete érdekében szükséges adatot, tényt és információt a Felügyelet rendelkezésére bocsátja. (6) Ha a Felügyelet be nem jelentett anya- és leányvállalati, valamint részesedési viszonyt állapít meg, határozatban hívja fel a viszontbiztosítót a viszony e törvényben meghatározottak szerinti kezelésére.

Adatszolgáltatási követelmények

(3) Az összevont alapú felügyelet nem terjed ki arra a harmadik országbeli biztosítóra, harmadik országbeli viszontbiztosítóra, amely esetében a székhely szerinti állam jogrendszere nem teszi lehetõvé az összevont alapú felügyelet ellátásához szükséges információk átadását.

103. § (1) Az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása érdekében a Felügyelet – rendszeresen vagy esetenként – jelentést, adatot, illetõleg információt kérhet az összevont alapú felügyelet alá tartozó viszontbiztosítótól, amely köteles azt a Felügyeletnek megadni.

(4) A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti körbe történõ bevonás alól – egyedi mérlegelés alapján – mentesítést adhat azon vállalkozás tekintetében, amely az összevont alapú felügyelet szempontjait tekintve elhanyagolható jelentõségû vagy az összevont alapú felügyeleti körbe történõ bevonása félrevezetõ eredményre vezetne (így különösen akkor, ha a részesedési viszonya elõreláthatóan nem haladja meg az egy évet).

(2) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó viszontbiztosítónak rendelkeznie kell az összevont alapú felügyelet ellátásához szükséges adatok és információk szolgáltatására alkalmas információs rendszerrel, illetve azok megbízhatóságát viszontbiztosító belsõ ellenõrzési rendszerrel. (3) A 101. § (2) bekezdésében megjelölt vállalkozás – ha jogszabály másként nem rendelkezik – köteles az

1. szám


összevont alapú felügyelet alá tartozó viszontbiztosító részére megadni az összevont alapú felügyelet ellátásához szükséges minden adatot és információt. (4) Ha a 101. § (2) bekezdésében megjelölt vállalkozás nem szolgáltatja az összevont alapú felügyelet alá tartozó viszontbiztosító részére a korrigált szavatoló tõke megfelelés számításához szükséges adatokat, akkor az összevont alapú felügyelet alá tartozó viszontbiztosító köteles levonni a szavatoló tõkébõl a 101. § (2) bekezdésében megjelölt vállalkozásában fennálló részesedés könyv szerinti értékét, valamint az ilyen vállalkozás részére nyújtott alárendelt kölcsöntõke könyv szerinti értékét. (5) A Felügyelet a 101. § (2) bekezdésében megjelölt vállalkozástól közvetlenül is kérhet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása érdekében szükségessé váló adatot és információt, amennyiben a vállalkozás a (4) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tett eleget.

Ellenõrzés 104. § A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása érdekében jogosult a 99. § szerinti ellenõrzésekre azoknál is, akikre az összevont alapú felügyelet kiterjed.

A Felügyelet nemzetközi együttmûködése más országok felügyeleti hatóságaival az összevont alapú felügyeleti tevékenység tekintetében 105. § (1) Ha magyarországi székhelyû biztosító(k), viszontbiztosító(k) és más tagállamban vagy tagállamokban székhellyel rendelkezõ biztosító(k), viszontbiztosító(k) ugyanazon biztosítói holding társaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító, viszontbiztosító vagy vegyes tevékenységû biztosítói holding társaság leányvállalatai, a Felügyelet az adott tagállamok felügyeleti hatóságaival kötött felügyeleti megállapodásban rögzíti, hogy a biztosító összevont alapú felügyeletét melyikük látja el. (2) A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása érdekében más tagállam felügyeleti hatóságával szorosan együttmûködik. (3) A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátásához szükséges jelentéseket, adatokat és információkat más tagállam felügyeleti hatóságának átadja. (4) A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátásához szükséges jelentéseket, adatokat és információkat harmadik ország felügyeleti hatóságának a viszonosság mérlegelése alapján, illetõleg érvényben lévõ felügyeleti megállapodás alapján adhatja át. (5) A 104. § szerinti ellenõrzést a Felügyelet más tagállam felügyeleti hatóságának kérésére is elvégezheti,

111

valamint hozzájárulhat, hogy azt a hozzájárulást kérõ felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértõ végezze el. Az ellenõrzést kérõ másik tagállam felügyeleti hatósága – az ellenõrzésre vonatkozó rendelkezések betartásával – akkor is részt vehet az ellenõrzésben, ha nem saját maga végzi el az ellenõrzést. (6) A 104. § szerinti ellenõrzést a Felügyelet harmadik ország felügyeleti hatóságának kérésére is végezhet, valamint a viszonosság mérlegelése alapján, illetõleg érvényben lévõ felügyeleti megállapodás alapján hozzájárulhat, hogy azt a hozzájárulást kérõ felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértõ végezze el. (7) A Felügyelet a másik tagállam felügyeleti hatóságának rendelkezésére bocsátja az ugyanazon csoporthoz tartozó vállalkozás tulajdonosai és vezetõ állású személyei szakmai alkalmasságának és üzleti megbízhatóságának megállapítása érdekében szükséges információkat.

Összevont alapú felügyelet alá tartozó vállalkozások, illetve személyek közötti ügyletek 106. § (1) A Felügyelet feladata a) a viszontbiztosító és 1. a viszontbiztosító leányvállalata vagy olyan vállalkozása, amelyben a viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, 2. a viszontbiztosító anyavállalata vagy viszontbiztosítóban részesedési viszonnyal rendelkezõ vállalkozás, 3. a 2. pontban meghatározott vállalkozás más leányvállalata vagy más vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, közötti ügyletek felügyelete; b) a viszontbiztosító és azon természetes személy közötti ügyletek felügyelete, aki részesedési viszonnyal vagy ellenõrzõ befolyással rendelkezik 1. a viszontbiztosítóban vagy annak bármely leányvállalatában vagy bármely vállalkozásában, amelyben a viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, 2. a viszontbiztosító anyavállalatában vagy a viszontbiztosítóban részesedési viszonnyal rendelkezõ vállalkozásában, 3. a 2. pontban meghatározott vállalkozás más leányvállalatában vagy más vállalkozásában, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik. (2) Az (1) bekezdés szerinti ügyletnek minõsül különösen: a) a hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír- és kölcsönügyletek, b) a készfizetõ kezességvállalás és más jövõbeni vagy függõ kötelezettségvállalás, c) a szavatoló tõke számítása során figyelembe vett elemekkel kapcsolatos ügyletek,

112


d) a befektetéssel kapcsolatos ügyletek, e) a viszontbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos ügyletek (viszontbiztosítási és továbbengedményezési mûveletek), f) a költségek megosztása. (3) A viszontbiztosító a jegyzett tõkéjének (részjegytõkéjének, induló tõkéjének) 5 százalékát meghaladó értékû, (1) bekezdés szerinti ügyletekrõl az összevont alapú felügyeleti adatszolgáltatásról szóló, a miniszter által kiadott rendelet rendelkezéseinek megfelelõen a negyedéves adatszolgáltatás, illetve az éves beszámoló keretében küld jelentést a Felügyeletnek. (4) A viszontbiztosítónak rendelkeznie kell olyan kockázatkezelési eljárással és belsõ ellenõrzési rendszerrel, beleértve a számviteli politikáját és a beszámolási rendszerét, amely alkalmas az (1) és (2) bekezdés szerinti ügylet meghatározására, mérésére és ellenõrzésére.

Korrigált szavatoló tõke megfelelés 107. § (1) A korrigált szavatoló tõke megfelelés számításának célja annak ellenõrzése, hogy az összevont alapú felügyelet alá tartozó viszontbiztosító korrigált szavatoló tõkéje fedezetet nyújt-e a korrigált szavatoló tõke szükségletére. (2) Ha a viszontbiztosító leányvállalata vagy egy vállalkozása a viszontbiztosítóban részesedési viszonnyal rendelkezik és ezen anyavállalat egy másik biztosítóban vagy viszontbiztosítóban, vagy részesedési viszonnyal rendelkezik egy másik biztosítóban vagy viszontbiztosítóban, a korrigált szavatoló tõke megfelelés számítását minden biztosítónak, illetve viszontbiztosítónak el kell végeznie, amely anyavállalat vagy részesedési viszonnyal rendelkezik egy másik biztosítóban vagy viszontbiztosítóban. (3) Ha több viszontbiztosító ugyanazon biztosítói holding társaság, viszontbiztosító vagy harmadik országbeli biztosító leányvállalata, a korrigált szavatoló tõke megfelelés számítását a biztosítói holding társaság, a viszontbiztosító vagy a harmadik országbeli biztosító végzi el és adja át az összevont alapú felügyelet alá tartozó biztosító részére. (4) Ha a biztosítói holding társaság vagy a viszontbiztosító maga is biztosítói holding társaság, viszontbiztosító vagy harmadik országbeli biztosító leányvállalata, a Felügyelet egyedi mérlegelés alapján engedélyezheti, hogy a korrigált szavatoló tõke megfelelés számítását kizárólag a legfelsõ szinten levõ anyavállalati biztosítói holding társaság, viszontbiztosító vagy harmadik országbeli biztosító végezze el. (5) A Felügyelet a viszontbiztosítót a korrigált szavatoló tõke megfelelés számítása alól abban az esetben mentesítheti, ha

1. szám

a) a viszontbiztosító egy másik magyarországi székhelyû biztosító leányvállalata vagy egy másik magyarországi székhelyû biztosító részesedési viszonnyal rendelkezik a viszontbiztosítóban és az anyavállalat vagy részesedési viszonnyal rendelkezõ biztosító a korrigált szavatoló tõke megfelelésének számításába bevonja, b) a viszontbiztosító egy magyarországi székhelyû biztosítói holding társaság, illetõleg viszontbiztosító leányvállalata, és a korrigált szavatoló tõke megfelelés számításába a biztosító és a biztosítói holding társaság vagy viszontbiztosító egyaránt bevonásra kerül, c) egy másik tagállamban bejegyzett biztosító, biztosítói holding társaság vagy viszontbiztosító a viszontbiztosítónak anyavállalata vagy a viszontbiztosítóban részesedési viszonnyal rendelkezik és a 105. § (1) bekezdés szerinti felügyeleti megállapodás alapján a másik tagállam felügyeleti hatósága a viszontbiztosító összevont alapú felügyeletét ellátja, d) a viszontbiztosító egy harmadik országbeli biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalata vagy a viszontbiztosítóban egy harmadik országbeli biztosító vagy viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik és az anyavállalat vagy részesedési viszonnyal rendelkezõ biztosító a korrigált szavatoló tõke megfelelésének számításába bevonja, e) a viszontbiztosító és más magyarországi székhelyû biztosító(k) vagy viszontbiztosító(k) ugyanazon biztosítói holding társaság, viszontbiztosító vagy harmadik országbeli biztosító leányvállalatai és a biztosítói holding társaság, a viszontbiztosító vagy a harmadik országbeli biztosító korrigált szavatoló tõke számításába a viszontbiztosítót bevonja, f) a viszontbiztosító és más tagállamban bejegyzett biztosító(k) vagy viszontbiztosító(k) ugyanazon biztosítói holding társaság, viszontbiztosító vagy harmadik országbeli biztosító leányvállalatai és a 105. § (1) bekezdés szerinti felügyeleti megállapodás alapján a tagállam felügyeleti hatósága az összevont alapú felügyeletüket ellátja. (6) A Felügyelet az (5) bekezdés alapján mentesítést kizárólag abban az esetben adhat, ha teljesül az e törvény elõírásaival egyenértékû követelményeknek megfelelõ korrigált szavatoló tõke számítás és a szavatoló tõke a 101. § (2) bekezdése szerinti vállalkozások közötti megfelelõ megosztása. (7) A Felügyelet az (5) bekezdésben foglalt mentesítést harmadik országbeli viszontbiztosító esetén érvényben lévõ felügyeleti megállapodás alapján adhatja meg.

A korrigált szavatoló tõke megfelelés számítása 108. § (1) A korrigált szavatoló tõke megfelelés számításánál alkalmazható módszereket az 5. számú melléklet tartalmazza. (2) Az Szmt. szerint összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére kötelezett viszontbiztosító korrigált

1. szám


szavatoló tõke megfelelését az 5. számú melléklet 3. számviteli konszolidáción alapuló módszer szerint számítja. (3) Az Szmt. szerint összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére nem kötelezett, az összevont alapú felügyelet alá tartozó viszontbiztosító korrigált szavatoló tõke megfelelését az 5. számú melléklet 1. levonás és összeadás módszer szerint számítja. (4) A Felügyelet egyedi elbírálás alapján az Szmt. szerint összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére nem kötelezett, az összevont alapú felügyelet alá tartozó viszontbiztosító korrigált szavatoló tõke megfelelés számítására az 5. számú melléklet 2. követelmény levonás módszerét is engedélyezheti. (5) Az 5. számú mellékletben megadott 1. és 2. módszernél az anyavállalat vagy a részesedési viszonnyal rendelkezõ vállalkozás közvetlen és közvetett, e törvény 1. számú mellékletében rögzített módon számított tulajdoni hányada szerinti arányosítást, a 3. módszernél pedig az Szmt. szerint összeállított összevont (konszolidált) beszámoló készítésekor használt százalékos arányokat kell alkalmazni. 109. § (1) A korrigált szavatoló tõke megfelelés számítása során ugyanazon tõkeelemet, azon vállalkozások között, amelyekre az összevont alapú felügyelet kiterjed, csak egyszer lehet számításba venni. Ennek érdekében a korrigált szavatoló tõke megfelelés számítása során figyelmen kívül kell hagyni: a) a viszontbiztosító minden olyan tõkeelemét, amelyet valamely leányvállalata vagy valamely vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tõke szükségletének fedezeteként figyelembe vesz, és b) a viszontbiztosító leányvállalatának vagy részesedési viszonya alatt álló vállalkozásának minden olyan tõkeelemét, amelyet a viszontbiztosító saját szavatoló tõke szükségletének fedezeteként figyelembe vesz, és c) a viszontbiztosító leányvállalatának vagy olyan vállalkozásának, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, minden olyan tõkeelemét, amelyet a viszontbiztosító egy másik leányvállalata vagy egy másik vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tõke szükségletének fedezeteként figyelembe vesz. (2) Egy életbiztosító, a) amelynek viszontbiztosító az anyavállalata vagy abban a viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, eredménytartaléka és mérleg szerinti eredménye, vagy b) bármely leányvállalatának vagy olyan vállalkozásának, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, jegyzett, de még be nem fizetett tõkéje a korrigált szavatoló tõke számítása során kizárólag akkor vehetõ figyelembe, ha az annak a biztosítónak, amely leányvállalat vagy amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik egy vállalat, a szavatoló tõkéjébe beszámítható.

113

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól függetlenül nem vehetõ figyelembe: a) a viszontbiztosító leányvállalata vagy a viszontbiztosító olyan vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, jegyzett, de még be nem fizetett tõkéjének azon része, amellyel összefüggésben a viszontbiztosítónak az adott vállalkozás felé még kötelezettségvállalása keletkezhet, és b) a viszontbiztosító jegyzett, de még be nem fizetett tõkéjének azon része, amellyel összefüggésben bármely leányvállalatának vagy bármely vállalkozásának, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, még kötelezettségvállalása keletkezhet, és c) a leányvállalat vagy olyan vállalkozás, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, jegyzett, de még be nem fizetett tõkéjének azon része, amellyel összefüggésben a viszontbiztosító valamely más leányvállalatának vagy más vállalkozásának, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, még kötelezettségvállalása keletkezhet. (4) A Felügyelet egyedi mérlegelés alapján más, olyan szavatoló tõke elemek beszámíthatóságát is korlátozhatja, amelyek nem állnak szabadon a viszontbiztosító rendelkezésére és elõírhatja, hogy egy adott leányvállalati viszontbiztosító vagy egy olyan viszontbiztosító, amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tõkéjének részét képezõ tétel a korrigált szavatoló tõke megfelelés számítása során csak akkor vehetõ figyelembe, ha az a leányvállalati viszontbiztosító vagy az olyan viszontbiztosító, amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tõkéjébe is beszámítható. (5) A (2)–(4) bekezdésekben meghatározott tõkeelemek összege nem haladhatja meg a leányvállalati viszontbiztosító vagy olyan viszontbiztosító, amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tõkéjét. (6) A korrigált szavatoló tõke számítása során figyelmen kívül kell hagyni minden olyan tõkeelemet, amely a biztosító és a) valamely leányvállalata vagy valamely vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, vagy b) a viszontbiztosító anyavállalata vagy olyan vállalkozása, amelyben a viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, vagy c) a b) pont szerinti vállalkozások valamelyikének másik leányvállalata vagy más vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, kö zött köl csö nös fi nan szí ro zás ered mé nye ként ke letkezett. (7) Kölcsönös finanszírozásnak tekintendõ, ha egy viszontbiztosító leányvállalata vagy vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, olyan harmadik vállalkozásnak az anyavállalata, vagy olyan harmadik vállalkozásban rendelkezik részesedési viszonnyal, vagy olyan harmadik vállalkozás részére nyújt kölcsönt, amely közvetlenül vagy közvetetten rendelkezik a viszontbiztosító

114


szavatoló tõkéjének, illetve saját tõkéjének valamelyik elemével. (8) A korrigált szavatoló tõke számítása során figyelmen kívül kell hagyni azon tõkeelemeket is, amelyeket a korrigált szavatoló tõke számítására kötelezett biztosító leányvállalata vagy olyan vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tõke számítása során ugyan figyelembe vesz, de az a biztosító egy másik leányvállalata vagy másik vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, által nyújtott kölcsönös finanszírozást takar. (9) Ha viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik hitelintézetben, befektetési vállalkozásban, pénzügyi vállalkozásban, akkor részesedésének könyv szerinti értékét, valamint az elõbb említett vállalkozások részére nyújtott alárendelt kölcsöntõke könyv szerinti értékét le kell vonnia a korrigált szavatoló tõkéjének számítása során.

A biztosító korrigált szavatoló tõke megfelelése 110. § (1) A 101. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott viszontbiztosító korrigált szavatoló tõke megfelelésének számításába valamennyi leányvállalatát vagy olyan vállalkozását, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, be kell vonni. (2) A Felügyelet egyedi mérlegelés alapján engedélyezheti, hogy a viszontbiztosító más tagállamban bejegyzett biztosítója vagy viszontbiztosítója – ha az leányvállalata vagy olyan vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik – szavatoló tõke szükségletét és szavatoló tõkéjét az adott ország elõírásainak megfelelõen számított értéken vegye figyelembe a korrigált szavatoló tõke megfelelés számításakor. (3) Ha a viszontbiztosító biztosítói holding társaságon keresztül rendelkezik részesedési viszonnyal más biztosítóban, viszontbiztosítóban vagy harmadik országbeli biztosítóban, viszontbiztosítóban a közbensõ biztosítói holding társaság szavatoló tõke szükségletét a viszontbiztosító korrigált szavatoló tõke szükségletének számítása során nullának kell tekinteni, a szavatoló tõke elemei pedig megegyeznek a (3) bekezdésben megjelölt tõkekövetelmények számításánál figyelembe vehetõ tõkeelemekkel. (4) Ha a harmadik országbeli biztosítóra az e törvényben rögzítettekkel egyenértékû engedélyezési és szavatoló tõke követelmények vonatkoznak, a Felügyelet érvényben lévõ felügyeleti megállapodáson alapuló egyedi mérlegelés alapján engedélyezheti, hogy a viszontbiztosító a harmadik országbeli kapcsolt biztosítója szavatoló tõke szükségletét és szavatoló tõkéjét az adott ország elõírásainak megfelelõen számított értéken vegye figyelembe a korrigált szavatoló tõke megfelelés számításakor.

1. szám

(5) Ha a harmadik országbeli viszontbiztosítóra az e törvényben rögzítettekkel egyenértékû követelmények vonatkoznak, a Felügyelet érvényben lévõ felügyeleti megállapodáson alapuló egyedi mérlegelés alapján engedélyezheti, hogy a módosított szavatoló tõke megfelelés számításakor a viszontbiztosító, amely a harmadik országbeli viszontbiztosító leányvállalata vagy a harmadik országbeli viszontbiztosító vállalkozása, amelyben a viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tõke szükségletét és szavatoló tõkéjét az adott ország elõírásainak megfelelõen számított értéken vegye figyelembe. (6) Ha a harmadik országbeli viszontbiztosító székhelye szerinti ország csak a biztosítókat tekintve rendelkezik az e törvényben foglaltaknak megfeleltethetõ engedélyezési és szavatoló tõke követelményekkel, a Felügyelet érvényben lévõ felügyeleti megállapodáson alapuló egyedi mérlegelés alapján a biztosítókra vonatkozó elõírásoknak megfelelõen számított szavatoló tõke szükséglet és szavatoló tõke figyelembevételét is engedélyezheti a viszontbiztosító bevonásánál. (7) A viszontbiztosító szavatoló tõkéjébõl le kell vonni minden olyan leányvállalatában vagy olyan vállalkozásában, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, fennálló részesedésének könyv szerinti értékét, amely a korrigált szavatoló tõke megfelelés számításához szükséges információkat nem bocsátja a viszontbiztosító és a Felügyelet rendelkezésére. Így kell eljárni a 101. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben is.

Biztosítói holding társaság, viszontbiztosító vagy harmadik országbeli biztosító leányvállalataként mûködõ viszontbiztosító korrigált szavatoló tõke megfelelése 111. § (1) A 101. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott viszontbiztosító korrigált szavatoló tõke megfelelésének számításába a biztosítói holdingtársaság, a harmadik országbeli viszontbiztosító, illetve a harmadik országbeli biztosító valamennyi leányvállalatát vagy valamennyi vállalkozását, amelyben a viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, be kell vonni. (2) A korrigált szavatoló tõke megfelelés számítása során az anyavállalatot úgy kell tekinteni, mintha viszontbiztosító lenne. A biztosítói holding társaság szavatoló tõke szükséglete nulla, a viszontbiztosító, a harmadik országbeli biztosító, illetõleg viszontbiztosító esetében pedig a 109. § (2)–(7) bekezdéseiben foglaltakat kell értelemszerûen alkalmazni. (3) Az anyavállalat vagy részesedési viszonnyal rendelkezõ vállalkozás szavatoló tõkéjébõl le kell vonni minden olyan leányvállalatában vagy minden olyan vállalkozásában, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, fennálló részesedése könyv szerinti értékét, amely a korrigált szavatoló tõke megfelelés számításához szükséges infor-

1. szám


mációkat nem bocsátja a viszontbiztosító és a Felügyelet rendelkezésére.

A korrigált szavatoló tõke megfelelés értékelése 112. § (1) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó viszontbiztosító korrigált szavatoló tõke megfelelését legalább a tárgyév utolsó napjára köteles kiszámítani. A korrigált szavatoló tõke szükséglet számítását és fedezetének kimutatását a viszontbiztosító a felügyelet részére történõ adatszolgáltatásról szóló jogszabály rendelkezéseinek megfelelõen, az éves beszámolóval egyidejûleg köteles a Felügyelet részére megküldeni. (2) A viszontbiztosító korrigált szavatoló tõke megfelelése negatív, ha korrigált szavatoló tõkéje [az 5. számú mellékletben meghatározott módszerek bármelyikének a) pontja szerinti összeg] kevesebb, mint korrigált szavatoló tõke szükséglete [az 5. számú mellékletben meghatározott módszerek bármelyikének b) pontja szerinti összeg]. (3) Ha a 101. § (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti viszontbiztosító korrigált szavatoló tõke megfelelése (szolvenciája) negatív, a 70. § szanálási tervre vonatkozó elõírásai szerint kell eljárni. (4) A szanálási terv elutasítása vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet a 114. §-ban foglalt intézkedések megtételére jogosult.

IV. Fejezet A FELÜGYELET ELJÁRÁSA, INTÉZKEDÉSEI A Felügyelet eljárása 113. § Külföldi kérelmezõ kizárólag kézbesítési megbízottja útján fordulhat a Felügyelethez.

Intézkedések 114. § A Felügyelet a viszontbiztosító kötelezettségének teljesítése, a biztosítási piac biztonságának megóvása, valamint annak érdekében, hogy a viszontbiztosítási, valamint a képviseleti tevékenység e törvénynek, illetve ezen tevékenységekre vonatkozó más jogszabályoknak és a Felügyelet határozatainak megfeleljen, a Bit. 195. §-ában meghatározott intézkedéseket hozhatja. 115. § A Felügyelet a viszontbiztosítót, a viszontbiztosító ügyvezetõjét, valamint azt, aki az e törvényben foglalt tevékenységet engedély, illetve felügyeleti nyilvántartásba vétel nélkül végzi, felügyeleti bírság megfizetésére kötelezheti, ha az

115

a) megsérti e törvény vagy egyéb, a viszontbiztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabály elõírásait, b) a felügyeleti határozatban elõírtakat nem vagy nem határidõben teljesíti, vagy c) a Felügyelet által elrendelt adatszolgáltatási vagy meghallgatási kötelezettségének határidõre nem tesz eleget. 116. § (1) A viszontbiztosító terhére kiszabható bírság összege 100 ezer forinttól 20 millió forintig terjedhet. (2) A viszontbiztosító ügyvezetõjének a terhére kiszabható bírság összege 40 ezer forinttól 1 millió forintig terjedhet. (3) Az e törvényben foglalt kötelezettségek súlyos megsértésének számít különösen a) bármely engedélykérelemben vagy bejelentésben valótlan nyilatkozat, vagy a Felügyelet megtévesztésére alkalmas módon valótlan adat közlése, b) jogszabálysértõ szerzõdés kötése, vagy a szerzõdés kötésével kapcsolatos jogszabálysértés, c) engedélyköteles tevékenység engedély nélküli végzése, vagy, ha a viszontbiztosító viszontbiztosítási tevékenységhez nem kapcsolódó tevékenységet is végez. (4) Az e törvényben vagy az e törvény alapján kiadott egyéb jogszabályokban meghatározott határidõ, vagy a felügyeleti határozatban meghatározott határidõ nem teljesítése esetén a késedelem minden napja után napi 50 ezer forint bírság szabható ki. 117. § (1) Engedély vagy bejelentés hiányában végzett viszontbiztosítási tevékenység megállapítása esetén a kiszabható bírság összege 2 millió forinttól 20 millió forintig terjedhet. (2) A kiszabható bírság felsõ határa az (1) bekezdéstõl eltérõen az elért bevétel 200%-a, ha bevétel megállapítható.

A felügyeleti biztos 118. § A felügyeleti biztos kirendelésére és tevékenységére a Bit. 199–201. §-aiban elõírt rendelkezéseket kell megfelelõen alkalmazni.

A tevékenység felfüggesztése 119. § A Felügyelet a viszontbiztosító tevékenységét felfüggesztheti, ha a viszontbiztosító a tevékenység végzésére vonatkozó jogszabályi elõírásokat nem teljesíti, de megalapozottan várható, hogy a felfüggesztés idõtartama alatt a jogsértõ helyzet megszüntethetõ. A felfüggesztés idõtartama a hat hónapot nem haladhatja meg.

116

PÉNZÜGYI KÖZLÖNY Az alapítási engedély visszavonása

120. § (1) A viszontbiztosító alapítási engedélyének visszavonására kizárólag akkor kerülhet sor, ha a viszontbiztosító a) az alapítási engedélyt a Felügyelet megtévesztésével, vagy jogszabálysértõ módon szerezte meg, b) az alapítási engedély kézhezvételétõl számított 90 napon belül a tevékenységi engedély iránti kérelmet nem nyújtja be, illetve a tevékenységi engedély kézhezvételétõl számított egy éven belül a tevékenységet nem kezdi meg, c) az alapítási engedély megszerzéséhez elõírt feltételeknek már nem felel meg, d) a viszontbiztosítókra vonatkozó jogszabályokat ismételten vagy súlyosan megsérti és a 114–115. §-okban meghatározott intézkedések nem vezettek eredményre, e) viszontbiztosítási tevékenysége felfüggesztésének idõtartama alatt a jogsértõ helyzet megszüntetése érdekében tett intézkedések nem vezettek eredményre, f) mûködése súlyosan veszélyezteti, sérti, akadályozza a viszontbiztosítási piac megfelelõ mûködését.

1. szám

(3) Az engedély visszavonása után új viszontbiztosítási szerzõdés nem köthetõ, a már létezõ viszontbiztosítási szerzõdésekben a viszontbiztosító által vállalt kötelezettségek nem növelhetõk, és a viszontbiztosítási szerzõdések nem hosszabbíthatók meg. (4) Az engedély visszavonásával egyidejûleg a Felügyelet köteles minden olyan intézkedés megtételére, amely a biztosítási piac biztonságának védelmét szolgálja. Ennek keretében – különösen – korlátozhatja vagy megtilthatja a viszontbiztosító eszközei feletti szabad rendelkezést. (5) Az engedély visszavonásáról a Felügyelet köteles valamennyi tagállam felügyeleti hatóságát értesíteni, és az engedély visszavonását az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzétenni.

A Felügyelet tájékoztatási kötelezettsége

(2) A Felügyelet az alapítási engedély visszavonásával egyidejûleg határozatot hoz a viszontbiztosító végelszámolásáról, vagy kezdeményezi a felszámolását.

122. § (1) A Felügyelet az általa kiadott alapítási és viszontbiztosítási tevékenységi engedélyrõl, annak módosításáról vagy visszavonásáról szóló határozatát haladéktalanul megküldi a miniszternek, az MNB-nek, a cégbíróságnak, a Gazdasági Versenyhivatalnak és a biztosítók, viszontbiztosítók szakmai érdek-képviseleti szervezeteinek.

(3) Az alapítási engedély visszavonásával egyidejûleg a Felügyelet köteles minden olyan intézkedés megtételére, amely a biztosítási piac biztonságának védelmét szolgálja. Ennek keretében – különösen – korlátozhatja vagy megtilthatja a viszontbiztosító eszközei feletti szabad rendelkezést.

(2) Ha a Felügyelet a Bit. 195. §-a (1) bekezdésének j), r) s) és t) pontjaiban meghatározott intézkedéseket alkalmazza, ezen eljárásról köteles valamennyi tagállam felügyeleti hatóságát haladéktalanul értesíteni. A Bit. 195. §-a (1) bekezdésének j) pontjában meghatározott intézkedés alkalmazása esetén a Felügyeletnek meg kell jelölnie az intézkedéssel érintett pénzügyi eszközöket.

A tevékenységi engedély visszavonása

(3) A Bit. 195. §-a (1) bekezdésének j) pontjának alkalmazása esetén a Felügyelet az intézkedés meghozatala elõtt az intézkedési szándékáról köteles a kockázatvállalás szerinti tagállam felügyeleti hatóságát értesíteni.

121. § (1) A viszontbiztosítási tevékenység folytatására adott engedély egészben való visszavonására kizárólag akkor kerülhet sor, ha a viszontbiztosító a) az engedély megadásától számított egy éven belül a viszontbiztosítási tevékenységét nem kezdte meg, b) írásban lemond a tevékenységi engedélyérõl, c) hat hónapot meghaladóan szünetelteti viszontbiztosítási tevékenységét, d) a viszontbiztosítási tevékenységi engedély megszerzéséhez elõírt feltételeknek a Felügyelet felszólításában foglalt határidõ lejártát követõen sem felel meg, e) a viszontbiztosítási tevékenység felfüggesztésének idõtartama alatt a jogsértõ helyzet megszüntetése érdekében tett intézkedések nem vezettek eredményre, f) tevékenységét megszünteti. (2) A harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepe esetén – az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenõen – a tevékenységi engedély akkor is visszavonásra kerül, ha a harmadik országbeli viszontbiztosító tevékenységi engedélyét a székhely szerinti felügyeleti hatóság visszavonta.

A felügyeleti díj 123. § (1) A viszontbiztosító, a külföldi viszontbiztosító magyarországi fióktelepe, képviselete a Felügyelet részére felügyeleti díjat fizet. (2) A felügyeleti díj a (3)–(5) bekezdés szerint számított alapdíj, valamint a (6)–(7) bekezdés szerint számított változó díj összege. (3) Az alapdíj az alapdíjegység és a (4) bekezdés szerinti szorzószámok szorzata. Az alapdíjegység ötvenezer forint. (4) A szorzószám a) viszontbiztosító részvénytársaság és harmadik országbeli viszontbiztosító magyarországi fióktelepe esetén: negyven, b) viszontbiztosító szövetkezet esetén: tíz, c) külföldi viszontbiztosító magyarországi képviselete esetén: egy,

1. szám


d) az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkezõ viszontbiztosító fióktelepe esetén: negyven. (5) A viszontbiztosító által fizetendõ változó díj éves mértéke a) a 3. számú melléklet szerint meghatározott minimális szavatoló tõke szükséglet 3,8 ezrelékének, b) a biztosítástechnikai tartalékok könyv szerinti értéke 0,25 ezrelékének összege. (6) Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkezõ viszontbiztosító magyarországi fióktelepe által végez tevékenységet, az általa fizetendõ változó díj éves mértéke a viszontbiztosító magyarországi fióktelepének éves beszámolója szerinti mérlegfõösszeg 0,1 ezreléke. 124. § A viszontbiztosító és a viszontbiztosítóban a Felügyelet engedélyéhez kötött részesedést szerezni kívánó személy az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. § alapján a felügyeleti eljárási szolgáltatások igénybevételéért igazgatási-szolgáltatási díjat köteles fizetni. Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkezõ viszontbiztosító fióktelep útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében a Magyar Köztársaság területén végzett tevékenységének felügyelete 125. § (1) A Magyar Köztársaság területén fióktelep útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében viszontbiztosítási tevékenységet végzõ, másik tagállamban székhellyel rendelkezõ viszontbiztosító felügyeleti hatósága, illetve az erre általa felhatalmazott személy jogosult, hogy – a Felügyelet elõzetes értesítését követõen – a Magyar Köztársaság területén a határon átnyúló szolgáltatást, a fióktelepet ellenõrizze. (2) Az (1) bekezdés szerinti ellenõrzésben a Felügyelet is részt vehet.

117

saság területén fióktelepe útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenysége veszélyezteti a viszontbiztosító pénzügyi biztonságát, értesíti a viszontbiztosító székhelye szerinti tagállam illetékes felügyeleti hatóságát. (2) Ha a másik tagállamban székhellyel rendelkezõ viszontbiztosító fióktelepének székhely szerinti felügyeleti hatósága a viszontbiztosító tevékenységi engedélyét visszavonta és errõl a Felügyeletet értesítette, a Felügyelet köteles megtenni a szükséges intézkedéseket, hogy megakadályozza az érintett viszontbiztosítót a további viszontbiztosítási tevékenység folytatásában. (3) Ha a fióktelep tevékenysége veszélyezteti a viszontbiztosító pénzügyi biztonságát, a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatóságának kérésére a Felügyelet a fióktelep pénzügyi eszközök feletti szabad rendelkezését korlátozhatja, illetve megtilthatja. A székhely szerinti tagállam felügyeleti hatósága az intézkedés iránti kérelmében köteles megjelölni az intézkedéssel érinteni kívánt pénzügyi eszközöket. (4) Az illetékes felügyeleti hatóság kérelmére a Felügyelet jogosult a másik tagállamban székhellyel rendelkezõ viszontbiztosítónak a Magyar Köztársaság területén fióktelep útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenységét a helyszínen ellenõrizni, valamint a viszontbiztosítótól adatszolgáltatást kérni.

A Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkezõ viszontbiztosító fióktelep útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében más tagállam területén végzett tevékenységének felügyelete 128. § (1) Ha a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkezõ viszontbiztosító másik tagállamban lévõ fióktelepének tevékenysége veszélyezteti a viszontbiztosító pénzügyi biztonságát, a Felügyelet kérelemmel fordulhat a fióktelep tagállamának illetékes felügyeleti hatóságához, hogy az a fióktelep pénzügyi eszközök feletti szabad rendelkezését korlátozza, illetve megtiltsa. A Felügyelet kérelmében köteles megjelölni az intézkedéssel érinteni kívánt pénzügyi eszközöket.

126. § (1) Ha a Magyar Köztársaság területén fióktelep útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében tevékenységet végzõ, másik tagállamban székhellyel rendelkezõ viszontbiztosító megsérti a Magyar Köztársaság területén hatályos elõírásokat, illetve mûködésében a Felügyelet hiányosságokat észlel, a Felügyelet kötelezi a fióktelepet, illetve a viszontbiztosítót a szabályellenes helyzet megszüntetésére. Egyidejûleg tájékoztatja a székhely szerinti felügyeletet. (2) Ha a fióktelep, illetve a viszontbiztosító a Felügyelet határozatában foglalt kötelezésnek határidõben nem tesz eleget, a Felügyelet értesíti a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatóságát, illetve kezdeményezi a szükséges intézkedések megtételét.

(2) A Felügyelet kérelmére az illetékes felügyeleti hatóság jogosult a másik tagállamban lévõ fióktelep útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenységet a helyszínen ellenõrizni, valamint a viszontbiztosítótól adatszolgáltatást kérni.

127. § (1) Ha a Felügyelet a rendelkezésére álló információk alapján úgy ítéli meg, hogy a másik tagállamban székhellyel rendelkezõ viszontbiztosító a Magyar Köztár-

129. § (1) A Felügyelet intézkedéseket tehet, ha a harmadik országbeli viszontbiztosító székhelye szerinti felügyeleti hatóság az adott viszontbiztosítóval, vagy annak

A harmadik országban székhellyel rendelkezõ viszontbiztosító magyarországi fióktelepének felügyelete

118


bármely államban mûködõ fióktelepével szemben olyan ok miatt alkalmazott intézkedést, amely a magyarországi fióktelep biztonságos mûködését érinti. (2) Ha az illetékes felügyeleti hatóság kéri, a Felügyelet jogosult a Magyar Köztársaság területén fiókteleppel rendelkezõ harmadik országbeli viszontbiztosító tevékenységét a helyszínen ellenõrizni, valamint attól adatszolgáltatást kérni. (3) Viszonosság fennállásának esetén, illetve érvényben lévõ felügyeleti együttmûködési megállapodás alapján a Felügyelet hozzájárulhat, hogy a harmadik országbeli viszontbiztosító székhelye szerinti felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértõ a Magyar Köztársaság területén lévõ fióktelep tevékenységét a helyszínen ellenõrizze.

1. szám

(4) Ha a jogszabálysértést elkövetõ viszontbiztosító a Magyar Köztársaság területén valamely vállalkozásban tulajdonosi részesedéssel, illetve vagyoni értékû joggal rendelkezik, ez esetben a Felügyelet által alkalmazott intézkedés alapján – a hatályos jogi szabályozással összhangban – végrehajtás e vállalkozásra, vagy vagyoni értékû jogra vezethetõ.

A csõdeljárás, a felszámolási eljárás és végelszámolás közös szabályai 131. § A viszontbiztosító elleni végelszámolás, felszámolási-, illetve csõdeljárás esetén a Bit. 217–226. §-aiban elõírt rendelkezéseket kell megfelelõen alkalmazni.

KILENCEDIK RÉSZ NYOLCADIK RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A SZÜKSÉGHELYZET, A FELSZÁMOLÁS ÉS A VÉGELSZÁMOLÁS SAJÁTOS SZABÁLYAI

Hatálybalépés

A szükséghelyzet

132. § (1) E törvény a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba.

130. § (1) Ha a viszontbiztosító a) az esedékes és nem vitatott fizetési kötelezettségeinek pénzügyi fedezet hiánya miatt 5 munkanapon belül nem tesz eleget, vagy b) biztosítástechnikai tartalékai nem érik el a szükséges mértéket, illetve a biztosítástechnikai tartalékainak fedezete nem kielégítõ, vagy c) biztonsági tõkéjének fedezete nem elegendõ, illetve az elõírt mérték alá csökkent, vagy d) a szanálási, illetve a pénzügyi tervét a Felügyelet által meghatározott idõn belül nem tudja végrehajtani, vagy e) tevékenysége körében más olyan különösen súlyos veszélyhelyzet alakult ki, amely a viszontbiztosítási szolgáltatások biztonságát fenyegeti [a továbbiakban a)–e) pontok együtt vagy külön-külön: szükséghelyzet], a Felügyelet a felszámolás elkerülése, valamint a biztosítási piac biztonságának érdekében szükségintézkedést tehet.

(2) E törvény hatálybalépését követõ napon hatályát veszti a 133–154. §, a 133. §-t megelõzõ alcím és a 6–7. számú mellékletek. E bekezdés a hatálybalépését követõ második napon hatályát veszti.

(2) Szükséghelyzetben a Felügyelet a 114. §-ban meghatározott intézkedéseket teheti. (3) Ha a Felügyeletnek a 125–126. §-ok szerinti intézkedése nem vezetett eredményre, azaz a viszontbiztosító a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatósága által megtett intézkedések ellenére, vagy a nem megfelelõ intézkedés, vagy az intézkedés elmaradása miatt a továbbiakban is jogszabálysértõ magatartást folytat, a Felügyelet – a székhely szerinti állam felügyeleti hatóságának értesítését követõen – lépéseket tehet a további jogszabálysértés megakadályozására, beleértve a viszontbiztosító megakadályozását abban, hogy újabb viszontbiztosítási szerzõdéseket kössön.

Módosuló jogszabályok 133. § (1) A Bit. 3. §-a (1) bekezdésének 11. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában] „11. biztosítói holding társaság: olyan – vegyes pénzügyi holding társaságnak nem minõsülõ – anyavállalat, amelynek alapvetõ tevékenysége részesedés megszerzése és birtoklása olyan leányvállalatokban, amelyek fõleg biztosító, viszontbiztosító, vagy harmadik országbeli biztosító, harmadik országbeli viszontbiztosító, és közülük legalább egy leányvállalat biztosító vagy viszontbiztosító;” (2) A Bit. 3. §-a (1) bekezdésének 19. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában] „19. felügyeleti hatóság: a biztosító, biztosításközvetítõ, biztosítási szaktanácsadó felügyeletét jogszabályi felhatalmazás alapján ellátó szervezet;” (3) A Bit. 3. §-a (1) bekezdésének 72. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában] „72. viszontbiztosítási tevékenység: a biztosító, viszontbiztosító, foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény, harmadik országbeli biztosító, viszontbiztosító,

1. szám


foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény, illetve a Lloyd’s néven ismert biztosítást kötõk egyesületének valamely tagja által vállalt kockázat egy részének vagy egészének szerzõdésben meghatározott feltételek alapján, díjfizetés ellenében történõ átvállalása;” (4) A Bit. 3. §-a (1) bekezdésének 73. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában] „73. viszontbiztosító: az a vállalkozás, amely a székhelye szerinti tagállamban kizárólag viszontbiztosítási és azzal közvetlenül összefüggõ tevékenység végzésére kapott engedélyt;” (5) A Bit. 3. §-a (1) bekezdésének 74. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában] „74. vegyes tevékenységû biztosítói holding társaság: az az anyavállalat, amely nem biztosító, nem harmadik országbeli biztosító, nem viszontbiztosító, nem harmadik országbeli viszontbiztosító, nem biztosítói holding társaság és nem vegyes pénzügyi holding társaság, azonban legalább egy tagállami biztosító, viszontbiztosító leányvállalattal rendelkezik;” (6) A Bit. 3. §-a (1) bekezdésének 75. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában] „75. szabályozott vállalkozás: hitelintézet, befektetési vállalkozás, biztosító vagy viszontbiztosító;” (7) A Bit. 3. §-ának (1) bekezdése a következõ 90. ponttal egészül ki: [E törvény alkalmazásában] „90. különleges célú gazdasági egység: a viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvényben (a továbbiakban: Vbit.) meghatározott fogalom.” (8) A Bit. 3. §-ának (1) bekezdése a következõ 91. ponttal egészül ki: [E törvény alkalmazásában] „91. különleges célú gazdasági eszköz: a Vbit.-ben meghatározott fogalom.” 134. § A Bit. 36. § (5) bekezdésében, 41. § (2) bekezdésében és 48. § (3) bekezdésében a „szakképesítéssel” szövegrész helyébe a „szakképesítéssel vagy külön jogszabály szerinti hatósági képzés során szerzett, meghatározott tevékenység folytatására feljogosító okirattal” szövegrész lép. 135. § A Bit. 60/A. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép: „60/A. § A Felügyelet a biztosító alapítási engedélyének megadásához elõzetesen kikéri az Európai Unió másik tagállama érintett, illetékes felügyeleti hatóságának véleményét, ha az alapítani kívánt biztosító

119

a) az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkezõ befektetési vállalkozás, hitelintézet, biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalata, b) az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkezõ befektetési vállalkozás, hitelintézet, biztosító vagy viszontbiztosító anyavállalatának leányvállalata, c) ellenõrzõ befolyással rendelkezõ természetes vagy jogi személy tulajdonosa az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkezõ befektetési vállalkozásban, hitelintézetben, biztosítóban vagy viszontbiztosítóban ellenõrzõ befolyással rendelkezik.” 136. § A Bit. 77. §-a (5) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) Aki egyidejûleg végez – az adatvédelmi elõírások betartásával – kiszervezett tevékenységet egy vagy több biztosító, illetve legalább egy biztosító és legalább egy viszontbiztosító részére, az köteles az így tudomására jutott tényt, adatot, információt elkülönítetten – az adatvédelmi elõírások betartásával – kezelni.” 137. § A Bit. 111/A. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép: „111/A. § Ha a kérelmezõ az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkezõ hitelintézet, befektetési vállalkozás, biztosító vagy viszontbiztosító, vagy egy ilyen hitelintézetben, befektetési vállalkozásban vagy biztosítóban ellenõrzõ befolyással rendelkezõ természetes vagy jogi személy és a 111. § (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelem olyan részesedés, illetõleg befolyás szerzésére irányul, amelynek eredményeképpen a biztosító a kérelmezõ ellenõrzõ befolyása alá kerül, a Felügyelet kikéri az Európai Unió másik tagállama érintett, illetékes felügyeleti hatóságának véleményét.” 138. § A Bit. 118. §-a (2) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A nem életbiztosítási ág esetében a biztosítónak a bruttó biztosítástechnikai tartalékok legalább 2 százalékát meg kell képeznie, függetlenül a viszontbiztosításba adott kockázat arányától, kivéve, ha a viszontbiztosítást tagállamban székhellyel rendelkezõ biztosító vagy viszontbiztosító nyújtja.” 139. § A Bit. 124. §-ának (2) bekezdése a következõ f) ponttal egészül ki: [A szavatoló tõke számítása során a 123. § (2)–(3) bekezdéseiben foglalt tõkeelemek együttes összegébõl le kell vonni:] „f) tartalékok (kötelezõ tartalékok és szabad tartalékok), amelyek nem kötõdnek a vállalt biztosítási kötelezettségekhez és nem függõkártartalék;”

120


140. § A Bit. 126. §-ának (1) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki: [A részvénytársaság, a szövetkezet és a harmadik országbeli biztosító fióktelepének minimális biztonsági tõkéje:] „c) viszontbiztosítási tevékenységet végzõ nem életbiztosító esetén legalább 3 000 000 euró, amennyiben: ca) a beszedett viszontbiztosítási díjak összege meghaladja az összes díj 10%-át; vagy cb) a beszedett viszontbiztosítási díjak összege meghaladja az 50 000 000 eurót; vagy cc) a viszontbiztosításba vételek eredményeként számított biztosítástechnikai tartalék összege meghaladja az összes biztosítástechnikai tartalék 10%-át.” 141. § A Bit. 134. §-a a következõ D) ponttal és az azt követõ p) alponttal egészül ki: [A biztosító biztosítástechnikai tartalékai a következõ eszközökben tarthatók:] „D) egyéb követelések p) különleges célú gazdasági eszközökbõl származó követelések.” 142. § A Bit. 136. §-ának (2) bekezdése a következõ j) ponttal egészül ki: [A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékát kivéve a biztosítástechnikai tartalékok fedezetére bevonható eszközök esetében a következõ korlátok állnak fenn:] „j) a biztosító bruttó biztosítástechnikai tartalékainak 5 százalékáig fektethet be különleges célú gazdasági eszközbe.” 143. § A Bit. 153. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép: „153. § Biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minõsülõ –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítõ, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítõ, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerzõdéseire vonatkozik.” 144. § A Bit. 157. §-a (5) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A biztosító, a biztosításközvetítõ és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti a) kábítószerrel visszaéléssel, b) terrorcselekménnyel, c) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel,

1. szám

d) lõfegyverrel vagy lõszerrel visszaéléssel, e) pénzmosással, f) bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel van összefüggésben.” 145. § A Bit. 178. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép: „178. § (1) Összevont alapú felügyelet alá tartozik az a biztosító, a) amely anyavállalata másik biztosítónak, viszontbiztosítónak vagy harmadik országbeli biztosítónak, viszontbiztosítónak, vagy részesedési viszonnyal rendelkezik legalább egy másik biztosítóban, viszontbiztosítóban vagy harmadik országbeli biztosítóban, viszontbiztosítóban, b) amelynek anyavállalata biztosítói holding társaság, viszontbiztosító vagy harmadik országbeli biztosító, viszontbiztosító, c) amelynek anyavállalata vegyes tevékenységû biztosítói holding társaság. (2) Az összevont alapú felügyelet kiterjed az (1) bekezdésben foglaltakon túl a) a biztosító anyavállalatára vagy a biztosítóban részesedési viszonnyal rendelkezõ vállalkozásra, b) a biztosító leányvállalatára vagy a biztosítónak olyan vállalkozására, amelyben részesedési viszonya van, c) a biztosító anyavállalatának vagy a biztosítóban részesedési viszonnyal rendelkezõ vállalkozásának más leányvállalatára vagy olyan vállalkozására, amelyben részesedési viszonya van. (3) Az összevont alapú felügyelet nem terjed ki arra a harmadik országbeli biztosítóra, harmadik országbeli viszontbiztosítóra, amely esetében a székhely szerinti állam jogrendszere nem teszi lehetõvé az összevont alapú felügyelet ellátásához szükséges információk átadását.” 146. § A Bit. 179. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A Felügyelet feladata azon magyarországi székhelyû biztosítónak e fejezet szerinti összevont alapú felügyelete, amely anyavállalata másik biztosítónak, viszontbiztosítónak vagy harmadik országbeli biztosítónak, viszontbiztosítónak, vagy részesedési viszonnyal rendelkezik legalább egy másik biztosítóban, viszontbiztosítóban vagy harmadik országbeli biztosítóban, viszontbiztosítóban, vagy amely biztosítói holding társaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító, viszontbiztosító vagy vegyes tevékenységû biztosítói holding társaság leányvállalata.” 147. § A Bit. 181. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép: „181. § A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása érdekében jogosult felügyeleti ellenõrzésre azoknál is, akikre az összevont alapú felügyelet kiterjed.”

1. szám


148. § A Bit. 186. §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) Kölcsönös finanszírozásnak tekintendõ, ha egy biztosító leányvállalata vagy vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, olyan harmadik vállalkozásnak az anyavállalata, vagy olyan harmadik vállalkozásban rendelkezik részesedési viszonnyal, vagy olyan harmadik vállalkozás részére nyújt kölcsönt, amely közvetlenül vagy közvetetten rendelkezik a biztosító szavatoló tõkéjének, illetve saját tõkéjének valamelyik elemével.” 149. § A Bit. 188. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A 178. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott biztosító korrigált szavatoló tõke megfelelésének számításába a biztosítói holdingtársaság, a harmadik országbeli viszontbiztosító, illetve a harmadik országbeli biztosító valamennyi leányvállalatát vagy valamennyi vállalkozását, amelyben a biztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, be kell vonni.” 150. § A Bit. 235. §-a a következõ b) ponttal egészül ki: [Felhatalmazást kap a miniszter, hogy] „b) a biztosításközvetítõi és a független biztosításközvetítõi hatósági képzés részletes szabályait, a hatósági képzés során szerzett, biztosításközvetítõi, független biztosításközvetítõi tevékenység folytatására feljogosító okirat megszerzésének követelményeit” [rendeletben állapítsa meg.] 151. § A Bit. 8. számú melléklete B) részének 3–11. pontjai helyébe e törvény 6. számú mellékletének 3–11. pontjai lépnek. 152. § A Bit. 12. számú melléklete helyébe e törvény 7. számú melléklete lép. 153. § (1) A Bit. 13. számú melléklet 1. pontjának d) alpontja a következõk szerint módosul, valamint e) és f) alpontokkal egészül ki: [A 33. § (4) bekezdésében meghatározott függõ biztosításközvetítõi (ügynöki, vezérügynöki) tevékenységet azon természetes személy végezhet, aki rendelkezik] „d) „biztosítási tanácsadó” szakképesítéssel; vagy e) ,,biztosításközvetítõ” külön jogszabály szerinti hatósági képzés során szerzett, biztosításközvetítõi tevékenység folytatására feljogosító okirattal; vagy f) ,,független biztosításközvetítõ” külön jogszabály szerinti hatósági képzés során szerzett, biztosításközvetítõi tevékenység folytatására feljogosító okirattal.” (2) A Bit. 13. számú melléklet 2. pontja e) alpontja a következõk szerint módosul, valamint f) és g) alpontokkal egészül ki: [Amennyiben a függõ biztosításközvetítõ kizárólag az 1. számú melléklet A) részének 17. pontjában foglalt

121

„Jogvédelem” biztosítási ágazat termékeinek közvetítését végzi, akkor rendelkeznie kell] „e) „biztosítási tanácsadó” szakképesítéssel; vagy f) ,,biztosításközvetítõ” külön jogszabály szerinti hatósági képzés során szerzett, biztosításközvetítõi tevékenység folytatására feljogosító okirattal; vagy g) ,,független biztosításközvetítõ” külön jogszabály szerinti hatósági képzés során szerzett, biztosításközvetítõi tevékenység folytatására feljogosító okirattal.” (3) A Bit. 13. számú melléklet 3. pontja c) alpontja a következõk szerint módosul, valamint d) alponttal egészül ki: [A 45. §-ban meghatározott független biztosításközvetítõi (alkuszi, többes ügynöki) tevékenységet azon természetes személy végezhet, aki rendelkezik] „c) „biztosítási tanácsadó” szakképesítéssel; vagy d) ,,független biztosításközvetítõ” külön jogszabály szerinti hatósági képzés során szerzett, biztosításközvetítõi tevékenység folytatására feljogosító okirattal.” 154. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény 178. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben szabályozza:] „b) a Magyar Nemzeti Bank, a hitelintézetek, a pénzügyi vállalkozások, a befektetési vállalkozások, a biztosítók, a viszontbiztosítók, a tõzsde, az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezet, a befektetési alapok, az egyéb alapok, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények éves beszámoló készítésének és könyvvezetésének sajátosságait a Magyar Nemzeti Bank elõzetes véleményének kikérésével;” (2) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérõl szóló 2007. évi CXXXV. törvény 4. §-a a következõ o) ponttal egészül ki: [Ha törvény eltérõen nem rendelkezik, a Felügyelet látja el] „o) a viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény” [hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletét.]

Felhatalmazó rendelkezések 155. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a viszontbiztosítók éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait rendeletben állapítsa meg. (2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a) a biztosítástechnikai tartalékok tartalmát, képzésének és felhasználásának rendjét, b) a viszontbiztosítók belsõ adatszolgáltatásának rendjét és tartalmát,

122


c) a Felügyeletnek az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátásához szükséges rendszeresen szolgáltatandó adatok körét, d) a Felügyelet adatszolgáltatási kötelezettsége körét, e) a felügyeleti közigazgatási hatósági eljárások és igazgatási szolgáltatások díját rendeletben szabályozza.

1. szám

6. a viszontbiztosítási és továbbengedményezési szerzõdés megkötése. II. A Felügyeletnek bejelentendõ kiszervezések: 1. az aktuáriusi feladatok; 2. az elektronikus adatfeldolgozás; 3. a kárrendezés; 4. a vagyonkezelési tevékenység.

Az Európai Unió jogának való megfelelés 156. § E törvény a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) Az Európai Parlament és a Tanács 1998. október 27-i 98/78/EK irányelve a biztosítási vagy viszontbiztosítási csoportok biztosítóinak, illetve viszontbiztosítóinak kiegészítõ felügyeletérõl. b) Az Európai Parlament és a Tanács 2005. november 16-i 2005/68/EK irányelve a viszontbiztosításról és a 73/239/EGK, a 92/49/EGK tanácsi irányelv, valamint a 98/78/EK és a 2002/83/EK irányelv módosításáról. Sólyom László s. k.,




1. számú melléklet a 2007. évi CLIX. törvényhez 1. A közvetett tulajdon arányának megállapításához a köztes vállalkozásban fennálló tulajdoni hányadot meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak az eredeti vállalkozásban fennálló tulajdoni vagy szavazati hányadával. 2. A köztes vállalkozáson keresztül fennálló közvetett tulajdont a számítás szempontjából nem kell figyelembe venni akkor, ha a köztes vállalkozásban a közvetlen és a köztes tulajdon együttes aránya nem éri el a befolyásoló részesedés mértékét. 3. Természetes személyek esetében a közeli hozzátartozók [Ptk. 685. § b) pont] által birtokolt, illetve gyakorolt tulajdoni vagy szavazati hányadokat egybe kell számítani. 4. A szavazati jogokat a tulajdoni hányadokkal azonos módon kell számításba venni.

2. számú melléklet a 2007. évi CLIX. törvényhez A viszontbiztosítói ügymenet kiszervezés I. A viszontbiztosító által ki nem szervezhetõ feladatok: 1. a viszontbiztosító szervezeti kialakításával kapcsolatos feladatok; 2. a kockázat elvállalása; 3. a belsõ ellenõrzési tevékenység; 4. a mérlegelemzés és a szavatoló tõke számítás; 5. a személyzeti ügyekben való döntés;

3. számú melléklet a 2007. évi CLIX. törvényhez A minimális szavatoló tõke szükséglete (éves számítás) 1. A minimális szavatoló tõke szükséglete az elõzõ évhez képest nem csökkenhet nagyobb arányban, mint amilyen arányban a nettó függõkártartalék csökkent az elõzõ év végi záróállományhoz viszonyítva. Ezért a minimális szavatoló tõke szükséglete é æ f ö ù S = max êminç 1 ,1 ÷ × S * , S 0 ú, ç ÷ êë è f 0 ø úû ahol: 2. f1 a tárgyévi záró nettó (a továbbengedményezésbe adott rész levonásával számított) függõkártartalék; 3. f0 a tárgyévi nyitó nettó (a továbbengedményezésbe adott rész levonásával számított) függõkártartalék; 4. S* az elõzõ évi minimális szavatoló tõke szükséglet; 5. S0 = max (E1, E2), azaz a bevételi indexként adódó elsõ eredmény és a kárindexként adódó második eredmény közül a nagyobbik.

Az elsõ eredmény (bevételi index) számítása 6. Az elsõ eredmény számítása a következõképpen történik: E 1 = ( a 1 × 018 , + a 2 × 016 , ) × c, ahol a jelölések értelme a következõ: 7. a1 a 9. pont szerinti a-val jelölt összeg 50 000 000 eurót meg nem haladó része; 8. a2 a 9. pont szerinti a-val jelölt összeg 50 000 000 eurót meghaladó része; 9. a az aggregált helyesbített tárgyévi bruttó díjelõírás és az aggregált helyesbített tárgyévi bruttó megszolgált díj közül a nagyobbik, azaz a = max( a w , a e ), ahol: 10. 1 a w = a w 1 +15 , × a w2 + a w3 , 3 és

1. szám


11. 1 a e = a e 1 +15 , × a e2 + a e3 , 3 ahol az egyes tagok jelentése a következõ: 12. aw1 azon egészség-, illetve betegségbiztosítási szerzõdések tárgyévi bruttó díjelõírása, beleértve az aktív viszontbiztosításból származó díjelõírást is, levonva viszont a törölt díjakat, amelyek megfelelnek az alábbi feltételeknek: a) a díjak meghatározása morbiditási táblázatok alapján, aktuáriusi elven történik; b) a kor növekedésének megfelelõ matematikai tartalék képzésére kerül sor; c) a díj megfelelõ biztonsági pótlékot tartalmaz; d) a biztosító legkésõbb a 3. biztosítási év végéig felmondhatja a szerzõdést; s lévõ szerzõdések vonatkozásában is; 13. aw2 a Bit. 1. számú melléklet A) rész 11., 12. és 13. ágazatok tárgyévi bruttó díjelõírása, beleértve az aktív vi szont biz to sí tás ból szár ma zó díjelõ írást is, le von va viszont a törölt díjakat; 14. aw3 a Bit. 1. számú melléklet A) rész 12. és 13. pontjaiban foglaltakon kívüli tárgyévi bruttó díjelõírás a nem élet ágban, beleértve az aktív viszontbiztosításból származó díjelõírást is, levonva viszont a törölt díjakat; 15. ae1 azon egészség-, illetve betegségbiztosítási szerzõdések tárgyévre esõ bruttó megszolgált díja, beleértve az aktív viszontbiztosításból származó megszolgált díjakat is, levonva viszont a törölt díjakat, amelyek megfelelnek a 12. pont a)–e) alpontjaiban foglalt feltételeknek; 16. ae2 a Bit. 1. számú melléklet A) rész 11., 12. és 13. ágazatok tárgyévre esõ bruttó megszolgált díja, beleértve az aktív viszontbiztosításból származó megszolgált díjakat is, levonva viszont a törölt díjakat; 17. ae3 a 15. és 16. pontokban foglaltakon kívüli tárgyévre esõ bruttó megszolgált díj, beleértve az aktív viszontbiztosításból származó megszolgált díjakat is, levonva viszont a törölt díjakat; és ahol 18. c az utolsó három üzleti év káralakulása alapján számított saját megtartási arányszám, melynek értéke azonban nem lehet 0,5-nél kevesebb, azaz æd ö c = maxç n ; 0,5 ÷ , ç db ÷ø è ahol smegtartásban maradó része, azaz d n = bn + Fn3 – Fn0 , és

123

20. db az utolsó három üzleti év bruttó kárfelhasználása a viszontbiztosító részének levonása nélkül, azaz d b = bb + Fb 3 – Fb 0 , ahol 21. bn az utolsó három üzleti év kárkifizetésének és szolgáltatásának saját megtartásban maradó része; 22. Fn3 a nettó függõkártartalék a hároméves idõszak végén; 23. Fn0 a nettó függõkártartalék a hároméves idõszak kezdetén; 24. bb az utolsó három üzleti év bruttó kárkifizetése és szolgáltatása; 25. Fb3 a bruttó függõkártartalék a hároméves idõszak végén; 26. Fb0 a bruttó függõkártartalék a hároméves idõszak kezdetén.

A második eredmény (kárindex) számítása 27. A második eredmény számítása a következõképpen történik: E 2 = ( b1 × 0,26 + b2 × 0,23) × c, ahol a jelölések értelme a következõ: 28. b1 a 30. pont szerinti b-vel jelölt összeg 35 000 000 eurót meg nem haladó része; 29. b2 a 30. pont szerinti b-vel jelölt összeg 35 000 000 eurót meghaladó része; 30. b az átlagolási idõszak átlagos bruttó kárfelhasználása, azaz b=

ù 1 ék × êå b j + Fk – F0 ú, k êë j = 1 úû

ahol 31. k az átlagolási idõszak hossza években: 3 év; kivéve, ha a biztosító utolsó évi díjbevételének legalább hatvan százaléka együttesen a hitel, vihar, fagy, jégkár kockázatokra kötött szerzõdésekbõl származik; ekkor az átlagolási idõszak 7 év. Amennyiben a biztosító kevesebb ideje mûködik, akkor k a lezárt üzleti évek száma. Az átlagolási idõszak az utolsó lezárt üzleti évvel zárul. 32. bj az átlagolási idõszak j-edik évének helyesbített bruttó kárkifizetése, azaz 1 b j = b j 1 +15 , × bj 2 + bj 3 , 3 ahol 33. bj1 a 12. pont a)–e) alpontjainak megfelelõ direkt egészség-, illetve betegségbiztosítási szerzõdésekbõl, illetve az ilyen szerzõdések utáni aktív viszontbiztosításból eredõ bruttó kárkifizetés kármegtérülésekkel csökkentett értéke az átlagolási idõszak j-edik évében; 34. bj2 a Bit. 1. számú melléklet A) rész 11., 12. és 13. ágazatokból eredõ bruttó kárkifizetés kármegtérülésekkel csökkentett értéke az átlagolási idõszak j-edik évében,

124


ideértve az aktív viszontbiztosításból eredõ kárkifizetések kármegtérülésekkel csökkentett értékét; 35. bj3 a 33. és 34. pontokban foglaltakon kívüli bruttó kárkifizetés kármegtérülésekkel csökkentett értéke az átlagolási idõszak j-edik évében, ideértve az aktív viszontbiztosításból eredõ kárkifizetések kármegtérülésekkel csökkentett értékét. A Bit. 1. számú melléklet A) rész 18. ágazat esetében kárkifizetés helyett a teljesített segítségnyújtási szolgáltatások költségeit kell figyelembe venni; és ahol 36. Fk a bruttó függõkártartalék helyesbített értéke az átlagolási idõszak végén, azaz 1 Fk = Fk 1 +15 , × Fk 2 + Fk 3 , 3 37. F0 a bruttó függõkártartalék helyesbített értéke az átlagolási idõszak kezdetén, azaz 1 F0 = F01 +15 , × F02 + F03 , 3 ahol az egyes tagok jelentése a következõ: 38. Fk1 a 12. pont a)–e) alpontjainak megfelelõ direkt egészség-, illetve betegségbiztosítási szerzõdésekbõl, illetve az ilyen szerzõdések utáni aktív viszontbiztosításból eredõ bruttó függõkártartalék értéke az átlagolási idõszak végén; 39. Fk2 a Bit. 1. számú melléklet A) rész 11., 12. és 13. ágazatokból eredõ bruttó függõkártartalék értéke az átlagolási idõszak végén, ideértve az aktív viszontbiztosításból eredõ bruttó függõkártartalékot; 40. Fk3 a 38. és 39. pontokban foglaltakon kívüli bruttó függõkártartalék értéke az átlagolási idõszak végén, ideértve az aktív viszontbiztosításból eredõ bruttó függõkártartalékot; 41. F01 a 12. pont a)–e) alpontjainak megfelelõ direkt egészség-, illetve betegségbiztosítási szerzõdésekbõl, illetve az ilyen szerzõdések utáni aktív viszontbiztosításból eredõ bruttó függõkártartalék értéke az átlagolási idõszak kezdetén; 42. F02 a Bit. 1. számú melléklet A) rész 11., 12. és 13. ágazatokból eredõ bruttó függõkártartalék értéke az átlagolási idõszak kezdetén, ideértve az aktív viszontbiztosításból eredõ bruttó függõkártartalékot; 43. F03 a 41. és 42. pontokban foglaltakon kívüli bruttó függõkártartalék értéke az átlagolási idõszak kezdetén, ideértve az aktív viszontbiztosításból eredõ bruttó függõkártartalékot; továbbá ahol smeghatározott c tényezõvel.

4. számú melléklet a 2007. évi CLIX. törvényhez Megfeleltetési szabályok Azt a pénznemet, amelyben a viszontbiztosító kötelezettségeit teljesíteni köteles, a mindenkori devizajogsza-

1. szám

bályoknak megfelelõen a következõ rendelkezések alapján kell meghatározni: 1. Ha a szerzõdésben meghatározott fedezetet egy meghatározott pénznemben fejezték ki, akkor a deviza megfeleltetési szabályok szempontjából a biztosító kötelezettségeit ebben a pénznemben fennállónak kell tekinteni. 2. A viszontbiztosító biztosítástechnikai tartalékai fedezetéül szolgáló eszközöket az 1. pontban meghatározott pénznemben fennálló követelésekbe kell fektetni. 3. Nem élet-viszontbiztosítások esetében, ha egy szerzõdés által nyújtott fedezet semmilyen devizában sincs kifejezve, úgy a viszontbiztosító kötelezettségei annak az országnak a hivatalos fizetõeszközében értendõk, amelyben a kockázat felmerül. 4. Nem élet-viszontbiztosítások esetén a 2. pontban foglalt szabálytól eltérõen, abban az esetben, ha adott szerzõdés esetében valószínûsíthetõ, hogy a kötelezettségek teljesítésének pénzneme meg fog egyezni a díjfizetés pénznemével, a viszontbiztosító választhatja azt a lehetõséget, hogy ezeket a kötelezettségeket a devizamegfeleltetési szabályok szempontjából a díjfizetés pénznemében tartja nyilván. A 2. pontban foglalt fõszabálytól való eltérésrõl és annak indokairól a viszontbiztosítónak a Felügyeletet tájékoztatnia kell. 5. Nem élet-viszontbiztosítások esetében, ha a viszontbiztosítónak egy olyan kárt jelentenek be, amelyet a fenti szabályok alkalmazásától eltérõ, más pénznemben kell rendezni, úgy a biztosító kötelezettségei ebben a pénznemben kifejezettnek tekintendõk, mindenekelõtt abban a pénznemben, amely a biztosító által fizetendõ kártérítést megállapító bírósági ítéleten vagy a viszontbiztosító és a viszontbiztosított közötti megállapodáson alapszik. 6. Nem élet-viszontbiztosítások esetében, ha a viszontbiztosító egy szerzõdéshez kapcsolódó jövõbeli kárkifizetésének pénznemét a viszontbiztosító meg tudja becsülni, de ez eltér attól a pénznemtõl, amit a fenti eljárások szerint alkalmaznia kellene, a viszontbiztosító alkalmazhatja az általa becsült, kárkifizetésre vonatkozó pénznemet a deviza megfeleltetési szabályok szempontjából. A Felügyeletet az eltérésrõl és annak indoklásáról tájékoztatnia kell. 7. A viszontbiztosító mentesülhet a 2. pontban elõírt kötelezettség alól, ha annak végrehajtása azt eredményezi, hogy az adott pénznemben köteles lenne a más pénznemekben lévõ eszközeinek 7 százalékát meg nem haladó eszközt tartani. 8. A viszontbiztosítónak lehetõsége van arra, hogy egy bizonyos pénznemben fennálló kötelezettségei 30 százalékát meg nem haladó összeget a 2. pontban foglalt eszközöktõl eltérõ eszközökben tartson. A különbözõ pénznemekben tartott eszközök összege azonban nem lehet kisebb a különbözõ pénznemekben lévõ összes kötelezettség összegénél.

1. szám

PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 5. számú melléklet a 2007. évi CLIX. törvényhez A korrigált szavatoló tõke számítására alkalmazandó módszerek

1. Levonás és összeadás módszer Ha a viszontbiztosító anyavállalat vagy részesedési viszonnyal rendelkezik, akkor korrigált tõke megfelelését az a) és b) pontban foglaltak különbségeként kell számítani: a) a viszontbiztosító szavatoló tõkéjének és a leányvállalati biztosító, viszontbiztosító vagy olyan biztosító, viszontbiztosító, amelyben a viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tõkéjébõl az anyavállalati vagy részesedési viszonnyal rendelkezõ viszontbiztosító tulajdoni hányadával arányos részének összege, b) a leányvállalati biztosító, viszontbiztosító vagy olyan biztosító, viszontbiztosító, amelyben a viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, az anyavállalati vagy részesedési viszonnyal rendelkezõ viszontbiztosítóban lévõ befektetései könyv szerinti értékének, az anyavállalati vagy részesedési viszonnyal rendelkezõ viszontbiztosító szavatoló tõke szükségletének, és a leányvállalati vagy olyan biztosító, viszontbiztosító, amelyben a viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tõke szükséglete arányos részének összege. Egy viszontbiztosító, amely leányvállalat vagy abban egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tõkéjének és szavatoló tõke szükségletének meghatározása során ugyanazon részesedési arányokkal kell számolni. A szavatoló tõke számításánál és a szavatoló tõke szükséglet meghatározásánál a közvetett részesedéseket is figyelembe kell venni. 2. Követelmény levonás módszer Ha a viszontbiztosító anyavállalat vagy részesedési viszonnyal rendelkezik, akkor korrigált szavatoló tõke megfelelését az a) és b) pontban foglaltak különbségeként kell számítani: a) az anyavállalati vagy részesedési viszonnyal rendelkezõ viszontbiztosító szavatoló tõkéje, b) az anyavállalati vagy részesedési viszonnyal rendelkezõ viszontbiztosító szavatoló tõke szükséglete és a leányvállalati vagy olyan biztosító, viszontbiztosító, amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tõke szükséglete arányos részének az összege. A szavatoló tõke számításakor a befektetések bevonása során az Szmt.-ben meghatározott társult vállalkozások konszolidálására vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. 3. Számviteli konszolidáción alapuló módszer Ha a viszontbiztosító anyavállalat vagy részesedési viszonnyal rendelkezik, akkor korrigált szavatoló tõke megfelelését az Szmt. összevont (konszolidált) éves beszá-

125

molóra vonatkozó elõírásai szerint összeállított összevont (konszolidált) beszámolók alapján számítja. Az anyavállalati vagy részesedési viszonnyal rendelkezõ viszontbiztosító korrigált szavatoló tõke megfelelését az a) és b) pontban foglaltak különbségeként kell számítani: a) az összevont (konszolidált) alapon számított szavatoló tõke, b) az anyavállalati vagy részesedési viszonnyal rendelkezõ viszontbiztosító szavatoló tõke szükséglete és a leányvállalati vagy olyan biztosító, viszontbiztosító, amelyben a viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tõke szükséglete – amely az összevont (konszolidált) beszámolók összeállítása során használt százalékos arányok figyelembevételével lett meghatározva – arányos részének összege vagy az összevont (konszolidált) alapon számított szavatoló tõke szükséglet.

6. számú melléklet a 2007. évi CLIX. törvényhez „B) Az életbiztosítási ág minimális szavatoló tõke szükséglete (éves számítás) 3. Az elsõ eredmény számítása a következõképpen történik: R 1 =V × 0,04 × d, ahol 4. V a saját kötésû és a viszontbiztosításba vett szerzõdések nem negatív matematikai tartalékainak összege, a viszontbiztosításba adott részre esõ tartalék levonása nélkül; 5. d a matematikai tartalékok alapján számítható saját megtartási arányszám, melynek értéke azonban nem lehet 0,85-nél kisebb: æV ö d = maxç n ;0,85 ÷ , çV ÷ø è ahol 6. Vn a saját kötésû és a viszontbiztosításba vett szerzõdések matematikai tartalékainak összege, a viszontbiztosításba adott részre esõ tartalék, illetve a Felügyelet által engedélyezett különleges célú gazdasági eszközökbõl behajtható összegek levonása után. 7. A második eredmény számítása a következõképpen történik: R 2 = ( s1 × 0,003 + s2 × 0,0015 + s3 × 0,001) × e, ahol 8. s1 az életbiztosítási szerzõdések nem negatív bruttó (a viszontbiztosítás, illetve a Felügyelet által engedélyezett különleges célú gazdasági eszközökbõl behajtható

126


összegek figyelmen kívül hagyásával számított) kockázatnak kitett összegeinek összege, kivéve a 9. és a 10. pont szerinti szerzõdéseket; 9. s2 a 3 évet meghaladó, de 5 évnél nem hosszabb tartamú haláleseti életbiztosítási szerzõdések nem negatív bruttó (a viszontbiztosítás, illetve a Felügyelet által engedélyezett különleges célú gazdasági eszközökbõl behajtható összegek figyelmen kívül hagyásával számított) kockázatnak kitett összegeinek összege; 10. s3 a 3 évnél nem hosszabb tartamú haláleseti életbiztosítási szerzõdések nem negatív bruttó (a viszontbiztosítás, illetve a Felügyelet által engedélyezett különleges célú gazdasági eszközökbõl behajtható összegek figyelmen kívül hagyásával számított) kockázatnak kitett összegeinek összege; 11. e a kockázatnak kitett összeg alapján számítható saját megtartási arányszám, amelynek értéke azonban nem lehet 0,5-nél kisebb:”

7. számú melléklet a 2007. évi CLIX. törvényhez „12. számú melléklet a 2003. évi LX. törvényhez Az Európai Unió jogának való megfelelés Ez a törvény a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: 1. A Tanács 1964. február 25-i 64/225/EGK irányelve a viszontbiztosítás és a továbbengedményezés területén a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó korlátozások megszüntetésérõl. 2. A Tanács 1972. április 24-i 72/166/EGK irányelve a tagállamok gépjármû-felelõsségbiztosításra és a biztosítási kötelezettség ellenõrzésére vonatkozó jogszabályainak közelítésérõl. 3. A Tanács 1972. december 19-i 72/430/EGK irányelve a tagállamok gépjármû-felelõsségbiztosításra és ezen biztosítási kötelezettség ellenõrzésére vonatkozó jogszabályainak közelítésérõl szóló 1972. április 24-i 72/166/EGK tanácsi irányelv módosításáról. 4. A Tanács 1973. július 24-i 73/239/EGK elsõ irányelve az életbiztosítás körén kívül esõ közvetlen biztosítási tevékenység megkezdésére és gyakorlására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról. 5. A Tanács 1973. július 24-i 73/240/EGK irányelve az életbiztosítás körén kívül esõ közvetlen biztosítási üzletág tekintetében a letelepedés szabadságát akadályozó korlátok eltörlésérõl.

1. szám

6. A Tanács 1976. június 29-i 76/580/EGK irányelve az életbiztosítás körén kívül esõ közvetlen biztosítási tevékenység megkezdésére és gyakorlására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 73/239/EGK irányelv módosításáról. 7. A Tanács 1976. december 13-i 77/92/EGK irányelve a biztosítási ügynökök és alkuszok (korábbi ISIC 630 csoport) tevékenységével összefüggésben a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának tényleges gyakorlását elõsegítõ intézkedésekrõl, és különösen az említett tevékenységekre vonatkozó átmeneti intézkedésekrõl. 8. A Tanács 1978. május 30-i 78/473/EGK irányelve a közösségi együttes biztosítással kapcsolatos törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról. 9. A Tanács 1979. március 5-i 79/267/EGK elsõ irányelve a közvetlen életbiztosítási tevékenységek megkezdésére és gyakorlására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról. 10. A Tanács 1983. december 30-i 84/5/EGK második irányelve a gépjármû-felelõsségbiztosításra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérõl. 11. A Tanács 1984. december 10-i 84/641/EGK irányelve az életbiztosítás körén kívül esõ közvetlen biztosítási tevékenységek megkezdésére és gyakorlására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 73/239/EGK elsõ irányelvnek elsõsorban az utazási segítségnyújtás vonatkozásában történõ módosításáról. 12. A Tanács 1987. június 22-i 87/343/EGK irányelve az életbiztosítás körén kívül esõ közvetlen biztosítási tevékenység megkezdésére és gyakorlására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 73/239/EGK elsõ irányelvnek a hitelbiztosítás és a kezesi biztosítás vonatkozásában történõ módosításáról. 13. A Tanács 1987. június 22-i 87/344/EGK irányelve a jogvédelmi biztosítással kapcsolatos törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról. 14. A Tanács 1988. június 22-i 88/357/EGK második irányelve az életbiztosítás körén kívül esõ közvetlen biztosítási tevékenységekre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról és a szolgáltatásnyújtás szabadságának tényleges gyakorlását elõsegítõ rendelkezések megállapításáról, valamint a 73/239/EGK irányelv módosításáról. 15. A Tanács 1990. május 14-i 90/232/EGK harmadik irányelve a gépjármû-felelõsségbiztosításra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérõl. 16. A Tanács 1990. november 8-i 90/618/EGK irányelve az életbiztosítás körén kívül esõ közvetlen biztosítási tevékenységekre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 73/239/EGK és 88/357/EGK irányelvnek elsõsorban a gépjármû-felelõsségbiztosítás tekintetében történõ módosításáról.

1. szám


17. A Tanács 1990. november 8-i 90/619/EGK irányelve a közvetlen életbiztosítási tevékenységekre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról, a szolgáltatásnyújtás szabadságának tényleges gyakorlását elõsegítõ rendelkezések megállapításáról, valamint a 79/267/EGK irányelv módosításáról. 18. A Bizottság 1991. május 30-i 91/323/EGK határozata a tagállamok gépjármû-felelõsségbiztosításra és a biztosítási kötelezettség ellenõrzésére vonatkozó jogszabályainak közelítésérõl szóló 72/166/EGK tanácsi irányelv alkalmazásáról. 19. A Bizottság 1991. december 18-i 92/48/EGK ajánlása a biztosítási közvetítõkrõl. 20. A Tanács 1992. június 18-i 92/49/EGK irányelve az életbiztosítás körén kívül esõ közvetlen biztosítási tevékenységekre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról, valamint a 73/239/EGK és 88/357/EGK irányelv módosításáról (harmadik nem életbiztosítási irányelv). 21. A Tanács 1992. november 8-i 92/96/EGK irányelve a közvetlen életbiztosítási tevékenységekre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról, valamint a 79/267/EGK és a 90/619/EGK irányelv módosításáról (harmadik életbiztosítási irányelv). 22. Az Európai Parlament és a Tanács 1998. október 27-i 98/78/EK irányelve a biztosítási csoportok biztosítóintézeteinek kiegészítõ felügyeletérõl. 23. Az Európai Parlament és a Tanács 2000. május 16-i 2000/26/EK irányelve a tagállamok gépjármû-felelõsségbiztosításra vonatkozó jogszabályainak közelítésérõl, valamint a Tanács 73/239/EGK és a 88/357/EGK irányelvének módosításáról (negyedik gépjármû-felelõsségbiztosítási irányelv). 24. Az Európai Parlament és a Tanács 2001. március 19-i 2001/17/EK irányelve a biztosítási vállalkozások reorganizációjáról és felszámolásáról. 25. Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 5-i 2002/12/EK irányelve az életbiztosítási vállalkozások szavatoló tõkéjére vonatkozó követelmények tekintetében a 79/267/EGK tanácsi irányelv módosításáról. 26. Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 5-i 2002/13/EK irányelve a nem életbiztosítási vállalkozások szavatoló tõkéjére vonatkozó követelmények tekintetében a 73/239/EGK tanácsi irányelv módosításáról. 27. Az Európai Parlament és a Tanács 2002. november 5-i 2002/83/EK életbiztosítási irányelve (konszolidált). 28. Az Európai Parlament és a Tanács 2002. december 16-i 2002/87/EK irányelve a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítók és befektetési vállalkozások kiegészítõ felügyeletérõl, valamint a 73/239/EGK, a 79/267/EGK, a 92/96/EGK, a 93/6/EGK és a 93/22/EGK tanácsi, továbbá a 98/78/EK és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról.

127

29. A Tanács 1991. június 20-i 91/371/EGK irányelve az Európai Gazdasági Közösség és a Svájci Államszövetség között az életbiztosítás körén kívüli közvetlen biztosításokra vonatkozó megállapodás végrehajtásáról. 30. Az Európai Parlament és a Tanács 2000. május 16-i 2000/26/EK irányelve a tagállamok gépjármû-felelõsségbiztosításra vonatkozó jogszabályainak közelítésérõl, valamint a Tanács 73/239/EGK és 88/357/EGK irányelveinek módosításáról. 31. Az Európai Parlament és a Tanács 2002. december 9-i 2002/92/EK irányelve a biztosítási közvetítésrõl. 32. Az Európai Parlament és a Tanács 2005. május 11-i 2005/14/EK irányelve a gépjármû-felelõsségbiztosításra vonatkozó 72/166/EGK, 84/5/EGK, 88/357/EGK és 90/232/EGK tanácsi irányelv, valamint a 2000/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról. 33. A Tanács 2004. december 13-i 2004/113/EK irányelve a nõk és férfiak közötti egyenlõ bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történõ végrehajtásáról. 34. Az Európai Parlament és a Tanács 2005. november 16-i 2005/68/EK irányelve a viszontbiztosításról és a 73/239/EGK, a 92/49/EGK tanácsi irányelv, valamint a 98/78/EK és a 2002/83/EK irányelv módosításáról.”

2007. évi CLXXXI. törvény a közpénzekbõl nyújtott támogatások átláthatóságáról* A hazai és uniós forrásokból megvalósuló fejlesztések sikere nemzeti érdek. A fejlesztési támogatások odaítélésérõl és felhasználásáról döntõ intézményrendszer átlátható mûködését biztosító jogszabályok megalkotása és érvényesítése ezért minden felelõs, hazafias közéleti erõ közös érdeke és kötelessége. Jogos igénye Magyarországnak, hogy e nemzeti közös nevezõ érvényesítése érdekében a közpénzekbõl származó források felhasználásával és befektetésével megvalósuló fejlesztések ügye jogi-politikai védelmet kapjon a pártpolitikai vitáktól, illetve a kormányzati ciklusváltásoktól egyaránt. Az Országgyûlés ezért a közpénzekbõl nyújtott támogatások fokozottabb átláthatóságának megteremtése érdekében a következõ törvényt alkotja: 1. § (1) E törvény hatálya a) az államháztartás alrendszereibõl, b) az európai uniós forrásokból, * A törvényt az Országgyûlés a 2007. december 17-i ülésnapján fogadta el.

128


c) a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó, egyedi döntés alapján nyújtott, pályázati úton vagy pályázati rendszeren kívül az államháztartáson kívüli természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkezõ egyéb szervezetek – ide nem értve a társasházat – (a továbbiakban együttesen: személy) számára odaítélt, természetben vagy pénzben juttatott támogatásokra terjed ki. (2) E törvény hatálya nem terjed ki a külön jogszabályban meghatározott a) társadalombiztosítási pénzbeli és természetbeni ellátásokra, b) a fogyatékos természetes személyeknek a fogyatékos élethelyzetre tekintettel nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátásokra, c) családtámogatásokra, d) természetes személyeknek a méltánylást igénylõ élethelyzetükre figyelemmel, továbbá jövedelmük pótlása, illetve kiegészítése érdekében rászorultsági alapon nyújtott egyéb szociális pénzbeli, természetbeni és személyes jellegû ellátásokra. (3) E törvény hatálya nem terjed ki a külön jogszabályok által szabályozott azon támogatások elbírálására, folyósítására és nyilvántartására, amelyeket az államháztartás valamely alrendszerébõl határon túli magyar szervezetek vagy személyek számára nyújtanak. (4) A támogatás nem minõsül egyedi döntés alapján nyújtott támogatásnak, ha a támogatás nyújtásának minden feltételét jogszabály meghatározza, és a támogatási döntés meghozatala során a döntéshozónak mérlegelési joga nincs. Nem minõsül mérlegelési jognak, ha a döntéshozó a jogszabályban meghatározott támogatási keret kimerüléséig a támogatás odaítélésére vonatkozó, a jogszabályi feltételeknek megfelelõ kérelmeket beérkezési sorrendben teljesíti. 2. § (1) E törvény alkalmazásában a) támogatási döntés: az 1. § (1) bekezdés szerinti támogatásban részesülõ személy, valamint az e személy részére juttatandó konkrét támogatási összeg meghatározása; b) döntés-elõkészítésben közremûködõ: az a természetes személy, aki ba) munkaviszony jellegû jogviszonyban vagy polgári jogi jogviszony alapján részt vesz a pályázati kiírás vagy a támogatási döntés elõkészítésében, bb) támogatási döntés meghozatalára irányuló eljárásban javaslattételi, véleményezési joggal rendelkezik, vagy ilyen joggal rendelkezõ testület tagja; c) döntéshozó: az a természetes személy, aki ca) feladat- és hatásköre alapján a támogatási döntés meghozatalára jogosult, vagy az erre jogosult szerv vezetõje vagy testület tagja,

1. szám

cb) feladat- és hatásköre alapján támogatási döntésre érdemi befolyással rendelkezik, így különösen, ha a támogatási döntéshez kapcsolódóan egyetértési, vétó-, hozzájárulási, illetve jóváhagyási joggal rendelkezik, vagy ilyen joggal rendelkezõ szerv vezetõje vagy testület tagja; d) kizárt közjogi tisztségviselõ: a Kormány tagja, a kormánybiztos, az államtitkár, a szakállamtitkár, a regionális fejlesztési tanács elnöke, a fejlesztéspolitikai ügyekben feladatkörrel rendelkezõ központi hivatal vezetõje, a regionális fejlesztési tanács által törvény elõírása alapján létrehozott társaság vezetõ tisztségviselõi, felügyelõ bizottsága tagjai, illetve az Ágazati Operatív Programok Közremûködõ szervezetei vezetõ tisztségviselõi és ellenõrzõ szervének tagjai; e) nem kizárt közjogi tisztségviselõ: a köztársasági elnök, az Országgyûlés által választott vagy a köztársasági elnök által kinevezett tisztségviselõ, az országgyûlési és az európai parlamenti képviselõ, a polgármester, az alpolgármester, a fõpolgármester, a fõpolgármester-helyettes, a helyi önkormányzati képviselõ, a helyi önkormányzat képviselõ-testülete bizottságának tagja, a központi államigazgatási szerv – a d) pont alá nem tartozó – vezetõje és helyettesei, a regionális fejlesztési tanács tagja; f) közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) által meghatározott közeli hozzátartozó; g) vezetõ tisztségviselõ: a gazdasági társaságokról szóló törvény által meghatározott vezetõ tisztségviselõ. (2) E törvény pályázatokra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni a nem pályázati úton odaítélt támogatásokra is azzal, hogy ahol e törvény a) pályázatot említ, ott a támogatás odaítélésére irányuló kérelmet, b) pályázati eljárást említ, ott a támogatási döntés elõkészítésének és meghozatalának folyamatát kell érteni. (3) A nem pályázati úton odaítélt támogatásból nem részesülhet az, aki – ha a támogatási döntést pályázati eljárásban hoznák – a pályázati eljárásban nem vehetne részt pályázóként. (4) E törvény alkalmazásában valamely személy tulajdonában álló gazdasági társaságnak minõsül a) a legalább 5%-os tulajdonában álló nyilvánosan mûködõ részvénytársaság, b) a bármilyen arányban tulajdonában álló gazdasági társaság (ide nem értve a nyilvánosan mûködõ részvénytársaságot), c) a tulajdonában álló b) pont szerinti társaság ca) legalább 5%-os tulajdonában álló nyilvánosan mûködõ részvénytársaság, cb) bármilyen arányú tulajdonában álló gazdasági társaság (ide nem értve a nyilvánosan mûködõ részvénytársaságot).

1. szám


129

(5) Az (1) bekezdés d)–e) pontját nem kell alkalmazni arra, aki tisztségét nem a Magyar Köztársaság joghatósága alapján kibocsátott jogszabályban meghatározott eljárásban nyerte el.

(3) A pályázatot befogadó szerv – a számlák és bizonylatok kivételével – közzéteszi a benyújtott és elfogadott pályázati elszámolást. A közzétett elszámolásban szereplõ üzleti titkot olvashatatlanná kell tenni.

(6) Nem minõsül az (1) bekezdés b) pontja szerinti közremûködésnek, ha a természetes személy a) a pályázat kiírásáról döntést hozó szerv vagy személy, illetve b) a pályázat kiírásáról döntést hozó szerv vagy személy számára a pályázati kiírás tekintetében utasítási joggal rendelkezõ szerv vagy személy felkérésére kizárólag a pályázat kiírásáról hozott döntés meghozatala elõtt, a pályázati rendszer céljait és elveit meghatározó elõzetes konzultáción vesz részt.

(4) A pályázatot befogadó szerv törli az (1)–(3) bekezdés alapján közzétett adatokat a támogatás igényléséhez való jog megnyílása naptári évének utolsó napjától számított öt év elteltével.

3. § (1) Közérdekbõl nyilvános a pályázati kiírást elõkészítõ, a pályázatot kiíró, a támogatási döntést elõkészítõ és a támogatási döntést meghozó szerv vagy személy által a pályázattal, a pályázati eljárással, a támogatási döntéssel összefüggésben kezelt, közérdekû adatnak és különleges adatnak nem minõsülõ adat. (2) Az (1) bekezdés szerinti adatok megismerésére a közérdekû adatokra vonatkozó törvényi rendelkezéseket kell alkalmazni. (3) Az (1) bekezdés szerinti adat nyilvánosságra hozatala nem eredményezheti az olyan adatokhoz – így különösen a technológiai eljárásokra, a mûszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó adatokhoz – való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve, hogy ez nem akadályozza meg a közérdekbõl nyilvános adat megismerésének lehetõségét. 4. § Az e törvényben foglalt követelmények ellenõrzése érdekében a döntést hozó szerv vagy személy jogosult a pályázó 6. § vagy 8. § szerinti érintettségét megalapozó személy nevének, születési helyének és idejének, valamint lakcímének a kezelésére. 5. § (1) A pályázatot befogadó szerv a pályázat befogadásától – illetve a 8. § (2) bekezdése szerinti kezdeményezéstõl – számított öt munkanapon belül a Kormány által kijelölt szerv által üzemeltetett honlapon (a továbbiakban: honlap) közzéteszi a) a pályázat tárgyát és kiíróját, b) a pályázat benyújtóját, c) lehetõség szerint az igényelt összeget, d) a 8. § szerinti érintettséget. (2) A pályázatot befogadó szerv a pályázat elbírálását követõ 15 napon belül közzéteszi a döntéshozó nevét, és a) törli a támogatást el nem nyert pályázat (1) bekezdés szerinti adatait, vagy b) közzéteszi az elnyert támogatás összegét.

(5) Az (1)–(4) bekezdést nem kell alkalmazni az e törvény hatálya alá tartozó, a Munkaerõpiaci Alapból természetes személyek számára nyújtott támogatások esetében. (6) A honlapon bárki számára, ingyenesen biztosítani kell a közzétett adatok kereshetõségét, pályázatonként, pályázónként, összeghatár szerint és más módon csoportosított lekérdezhetõségét. 6. § (1) Nem indulhat pályázóként, és nem részesülhet támogatásban a) aki a pályázati eljárásban döntés-elõkészítõként közremûködõ vagy döntéshozó, b) a kizárt közjogi tisztségviselõ, c) az a)–b) pont alá tartozó személy közeli hozzátartozója, d) az a)–c) pontban megjelölt személy tulajdonában álló gazdasági társaság, e) olyan gazdasági társaság, alapítvány, társadalmi szervezet, egyház vagy szakszervezet, illetve ezek önálló jogi személyiséggel rendelkezõ olyan szervezeti egysége, amelyben az a)–c) pont alá tartozó személy vezetõ tisztségviselõ, az alapítvány kezelõ szervének, szervezetének tagja, tisztségviselõje, a társadalmi szervezet, az egyház vagy a szakszervezet ügyintézõ vagy képviseleti szervének tagja, f) az a társadalmi szervezet, egyház vagy szakszervezet, illetve ezek önálló jogi személyiséggel rendelkezõ azon szervezeti egysége, fa) amely a pályázat kiírását megelõzõ öt évben együttmûködési megállapodást kötött vagy tartott fenn Magyarországon bejegyzett párttal (a továbbiakban: párt), fb) amely a pályázat kiírását megelõzõ öt évben párttal közös jelöltet állított országgyûlési, európai parlamenti vagy helyi önkormányzati választáson, g) akinek a részvételbõl való kizártságának tényét a 13. § alapján a honlapon közzétették. (2) Az (1) bekezdés e) pontját nem kell alkalmazni a regionális fejlesztési tanács által törvény elõírása alapján létrehozott társaságra, ha a támogatás célja a fejlesztési támogatások elosztása intézményrendszere mûködésének támogatása, továbbá olyan támogatás, amelynek elõkészítésében, lebonyolításában a társaság nem vesz részt, illetve a támogatással kapcsolatos döntésre befolyással nem rendelkezik. (3) A Nemzeti Civil Alapprogram tanácsa és kollégiumai által elbírált pályázatok tekintetében az (1) bekezdés

130


e) pontja nem akadálya annak, hogy olyan társadalmi szervezet, alapítvány, illetve ezek önálló jogi személyiséggel rendelkezõ szervezeti egysége pályázzon, amelyben a pályázati eljárásban döntés-elõkészítõként közremûködõ vagy döntéshozó személy, vagy ennek közeli hozzátartozója vezetõ tisztségviselõ, az alapítvány kezelõ szervének, szervezetének tagja, tisztségviselõje, a társadalmi szervezet ügyintézõ vagy képviseleti szervének tagja. (4) Ha a (3) bekezdés szerinti pályázatról a döntést a Nemzeti Civil Alapprogram kollégiuma hozná, a Tanács elnöke a pályázat elbírálására olyan kollégiumot jelöl ki, amely tekintetében nem áll fenn az (1) bekezdés e) pontja szerinti kizáró ok. (5) Az (1) bekezdés e) pontja alkalmazásában nem minõsül alapítványnak a külön törvény alapján létrehozott, a párt mûködését segítõ tudományos, ismeretterjesztõ, kutatási, oktatási tevékenységet végzõ alapítvány. 7. § (1) Ha a pályázatot helyi önkormányzat, kisebbségi önkormányzat, helyi önkormányzati költségvetési szerv, országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv vagy ezek tulajdonában álló gazdasági társaság vagy közhasznú társaság nyújtotta be, a helyi önkormányzati képviselõtestület tagja, a kisebbségi önkormányzati testület tagja, valamint a projekt megvalósulásával érintett megye (fõváros) területén fekvõ választókerületben megválasztott vagy a projekt megvalósulásával érintett településen lakóhellyel rendelkezõ országgyûlési képviselõ a támogatási döntés meghozatalában nem vehet részt, de – ha a döntésre testület jogosult – a testület ülésén részt vehet. (2) Az (1) bekezdés nem akadálya annak, hogy a regionális fejlesztési tanács elnöke vagy tagja a támogatási döntés meghozatalát megelõzõen a pályázat elõzetes véleményezésében részt vegyen. 8. § (1) Ha a pályázó a) a pályázati eljárásban döntés-elõkészítõként közremûködõ vagy döntést hozó szervnél munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, b) nem kizárt közjogi tisztségviselõ, c) az a)–b) pont alá tartozó személy közeli hozzátartozója, d) az a)–c) pontban megjelölt személy tulajdonában álló gazdasági társaság, e) olyan gazdasági társaság, alapítvány, társadalmi szervezet, egyház vagy szakszervezet, amelyben az a)–c) pont alá tartozó személy vezetõ tisztségviselõ, az alapítvány kezelõ szervének, szervezetének tagja, tisztségviselõje vagy a társadalmi szervezet ügyintézõ vagy képviseleti szervének tagja, köteles kezdeményezni e körülménynek a honlapon történõ közzétételét a pályázat benyújtásával egyidejûleg. (2) Ha az érintettséget megalapozó körülmény a pályázat benyújtása után, de a támogatási döntés elõtt következik

1. szám

be, a pályázó köteles 8 munkanapon belül kezdeményezni e körülménynek a honlapon történõ közzétételét. (3) Ha a pályázó a közzétételt határidõben nem kezdeményezte, támogatásban nem részesülhet. 9. § Nem vehet részt döntéshozóként vagy döntés-elõkészítésben közremûködõként az, aki vagy akinek a közeli hozzátartozója a pályázóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. 10. § (1) A pályázati eljárásban a döntés-elõkészítõ szerv vezetõje köteles gondoskodni arról, hogy e törvény rendelkezései az elõkészítés során érvényesüljenek. Ha az összeférhetetlenség e szerv vezetõje vonatkozásában áll fenn, e feladatát a helyettese köteles ellátni. (2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt vezetõ azt tapasztalja, hogy a döntés-elõkészítési eljárásban e törvény rendelkezéseit megsértették, köteles e körülményt a döntésre vonatkozó elõterjesztés tárgyalásának megkezdése elõtt a döntést hozó szervnek vagy személynek írásban jelezni. 11. § A pályázati eljárásban döntést hozó szerv vezetõje vagy a döntést hozó személy köteles gondoskodni arról, hogy e törvény rendelkezései a döntéshozatal során érvényesüljenek. Ha az összeférhetetlenség e szerv vezetõje vagy a döntést hozó személy vonatkozásában áll fenn, e feladatát a helyettese köteles ellátni. 12. § (1) Ki kell zárni azt a pályázatot, amelynek a benyújtója a pályázaton – a pályázati eljárás bármely szakaszában fennálló körülményre tekintettel – nem részesülhet támogatásban. A pályázatból való kizárást a döntést hozó szervnél vagy személynél bárki kezdeményezheti. A pályázatból való kizárás a döntés meghozataláig kezdeményezhetõ. A döntési eljárásban közremûködõ – az érintett személy megjelölésével – haladéktalanul köteles kezdeményezni a döntést hozó szervnél vagy személynél a pályázatból való kizárást, ha annak indokairól tudomást szerzett. (2) A kezdeményezéssel érintett személy nyilatkozatot tehet az összeférhetetlenség fennállásával kapcsolatban. (3) A döntést hozó szerv vagy személy a kezdeményezés tárgyában soron kívül dönt. A döntéshozatalban a kezdeményezéssel érintett személy nem vehet részt. Amenynyiben a döntéshozatalra testület jogosult, a kizáráshoz a testület valamennyi tagja több mint felének egyetértõ szavazata szükséges. (4) Ha a döntést hozó szerv vagy személy megállapítja, hogy a pályázatot benyújtó személy megsértette e törvény rendelkezéseit, vagy e törvénybõl következõen a pályázaton nem részesülhet támogatásban, e döntés egyúttal a pályázó által benyújtott pályázat elutasítását is jelenti.

1. szám


131

(5) Ha a döntést hozó szerv vagy személy döntésében a (4) bekezdésben foglaltakat nem állapítja meg, a döntéshozatali eljárást lefolytatja.

(4) A döntéshozatalt követõ hat hónapon túl, illetve a pályázatban foglaltak megvalósítását követõen az (1) bekezdésben foglalt jogkövetkezmény nem alkalmazható.

13. § (1) A döntést hozó szerv vagy személy tájékoztatja a honlap üzemeltetõjét az e törvény megsértése miatt jogerõsen kizárt pályázatot benyújtó a) természetes személy nevérõl, születési helyérõl és idejérõl, valamint lakcímérõl, b) jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet nevérõl és székhelyérõl, nyilvántartásba vételi okiratának számáról és a nyilvántartásba vevõ szerv megnevezésérõl.

16. § Semmis az az átruházási szerzõdés, amelyben a döntéshozó, annak közeli hozzátartozója vagy ezek tulajdonában álló gazdasági társaság a pályázat elszámolásának elfogadásától számított két éven belül – a nyilvánosan mûködõ részvénytársaságban szerzett legfeljebb 5%-os tulajdoni részesedést kivéve – tulajdonrészt szerez olyan gazdasági társaságban, amelyet abban a pályázati eljárásban nyilvánítottak nyertesnek, amelyben a döntéshozó részt vett a támogatási döntés meghozatalában.

(2) A honlap üzemeltetõje az (1) bekezdésben meghatározott adatokat, valamint a kizárás tényét a jogerõs döntéstõl számított két év idõtartamra a honlapon közzéteszi. (3) Az (1)–(2) bekezdést nem kell alkalmazni a pályázóra, ha a kizárási okot a döntéshozatalt megelõzõen maga vagy az érintettséget megalapozó személy jelentette be. 14. § A pályázó a pályázati anyaghoz csatolva írásban nyilatkozik arról, hogy nem esik a 6. §-ban foglalt korlátozás alá. A nyilatkozat csatolása nélkül a pályázat érvénytelen. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell az alábbiakat: a) a természetes személy pályázó neve, lakcíme, születési ideje és helye, b) a pályázó gazdasági társaság, cégneve, székhelye, cégjegyzékszáma, adószáma, képviselõjének neve, c) a pályázó egyéb szervezet neve, székhelye, képviselõjének neve, nyilvántartásba vételi okiratának száma, a nyilvántartásba vevõ szerv megnevezése, d) az e törvény szerinti érintettség, összeférhetetlenség ténye vagy ezek hiánya, e) az érintettség, összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények leírása, f) nyilatkozat arról, hogy a pályázó e törvény rendelkezéseinek eleget tett érintettségével kapcsolatban, illetve összeférhetetlensége megszüntetése érdekében.

17. § (1) A pályázat érvénytelenségét megállapító vagy a pályázatot a kezdeményezés ellenére érvényesnek nyilvánító határozat felülvizsgálatát a határozat meghozatalától számított 30 napon belül a) ha a határozatot közigazgatási eljárás keretében hozták, az erre irányadó törvényi rendelkezések szerint, b) egyéb esetben a pályázati eljárásban igénybe vehetõ jogorvoslati lehetõségek kimerítését követõen a határozatot hozó szerv ellen indított polgári nemperes eljárásban a határozatot hozó szerv székhelye szerint illetékes megyei bíróságtól lehet kérni.

(2) Az érvénytelenség megállapítását a döntéshozatalt követõ két éven belül, írásban bárki kezdeményezheti. A kezdeményezést a döntést hozó szerv vezetõjéhez vagy a döntést hozó személyhez kell benyújtani.

(2) Az (1) bekezdés b) pont szerinti kérelem benyújtására az érvénytelenség megállapítását kezdeményezõ, az összeférhetetlenséggel érintett pályázó, valamint az jogosult, akit erre jogszabály feljogosít. A kérelemrõl a bíróság az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló törvény rendelkezéseit alkalmazva a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül határoz. 18. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben a) szabályozza a pályázattal összefüggõ közzététel részletes szabályait, b) jelölje ki a honlapot üzemeltetõ szervet, c) az 1 . § (1) bekezdés b)–c) pontja szerinti támogatások tekintetében e törvénynél szigorúbb, a döntés-elõkészítésben és a döntéshozatalban való részvételre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat állapítson meg, d) határozza meg az 1. § (2) bekezdésének b)–d) pontjainak alkalmazási körébe tartozó támogatásokat, e) egyes, az 1. § (1) bekezdés szerinti olyan támogatások tekintetében e törvény rendelkezéseitõl eltérjen, amelyek esetében közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus kifejezetten elõírja, hogy egyes meghatározott személyek, szervezetek részt vegyenek a támogatási összeg végsõ kedvezményezettjeinek, illetve a részükre a támogatásból jutó összegeknek a meghatározásában.

(3) A döntést hozó szerv vezetõje vagy a döntést hozó személy a kezdeményezésrõl annak kézhezvételétõl számított 15 napon belül határozattal dönt.

(2) Felhatalmazást kapnak a helyi önkormányzatok, hogy rendeletben egyes, az önkormányzati költségvetési alrendszerbõl folyósított támogatások tekintetében

15. § (1) Ha a döntést hozó szerv vagy személy az összeférhetetlenség fennállása ellenére a pályázatot nem zárja ki és a pályázatot támogatásban részesíti, az e döntés alapján kötött szerzõdés semmis. A folyósított támogatást a kedvezményezett egy összegben, a folyósítás és a visszafizetés idõpontja közötti idõszakra esõ, az adózás rendjérõl szóló törvényben meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékû kamattal növelten köteles visszatéríteni.

132


e törvénynél szigorúbb összeférhetetlenségi szabályokat állapítsanak meg. 19. § (1) E törvény – a (3) és (5) bekezdésekben meghatározott kivételekkel – a kihirdetését követõ negyedik hónap elsõ napján lép hatályba. (2) E törvény rendelkezéseit azon pályázati eljárásokra vagy támogatás odaítélésére vonatkozó más eljárásokra kell alkalmazni, amelyekben a pályázati kiírás közzétételére, ennek hiányában a támogatás odaítélésére vonatkozó kérelem benyújtására e törvény hatálybalépése után került sor. (3) 2008. január 1-jén a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjftv.) 4. § (2) bekezdése a következõ új g) ponttal egészül ki: [Az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában megjelöltek közül kizárólag az a szervezet lehet kedvezményezett, amely] „g) nyilatkozik arról, hogy ga) a rendelkezõ nyilatkozat évét megelõzõ öt évben nem kötött vagy tartott fenn együttmûködési megállapodást párttal, gb) a rendelkezõ nyilatkozat évét megelõzõ öt évben nem állított párttal közös jelöltet országgyûlési, európai parlamenti vagy helyi önkormányzati választáson,” (4) Az Szjftv. (3) bekezdéssel megállapított rendelkezéseit elsõ alkalommal a 2007. adóévre benyújtott rendelkezõ nyilatkozatoknál kell alkalmazni.

1. szám

A Kormány 347/2007. (XII. 20.) Korm. rendelete az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (2) bekezdésének v) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában megállapított feladatkörében a következõket rendeli el: 1. § Az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 81. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A szükséges jogerõs hatósági engedélyek, a pályázati felhívásban felsorolt hatásvizsgálathoz kötött tevékenység esetén a környezetvédelmi engedély hiányában támogatási szerzõdés nem köthetõ, állami pénzeszközökbõl támogatás nem folyósítható, kivéve, ha jogszabály eltérõen rendelkezik.”

2. §

(6) E törvény 6. § (1) bekezdés f) pont fa)–fb) alpontjaiban, illetve az Szjftv. 4. § (2) bekezdés g) pont ga)–gb) alpontjaiban meghatározott idõtartamba nem számítható bele az e törvény hatálybalépése elõtti idõszak.

(1) Az Ámr. 82. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) Az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve Kohéziós Alapjából finanszírozott projektek esetében – a Kormány egyedi döntése alapján – már megkezdett beruházáshoz is nyújtható támogatás, kivéve, ha jogszabály vagy közösségi jogi aktus eltérõen rendelkezik.” (2) Az Ámr. 82. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) Az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve Kohéziós Alapjából finanszírozott projektek esetében, ha a kedvezményezett költségvetési szerv, helyi önkormányzat, kisebbségi önkormányzat, jogi személyiségû önkormányzati társulás, megyei területfejlesztési tanács, regionális fejlesztési tanács vagy többcélú kistérségi társulás, az operatív programnak az Európai Bizottság általi befogadását megelõzõen már támogatási döntéssel rendelkezõ beruházáshoz is nyújtható támogatás, kivéve, ha jogszabály eltérõen rendelkezik.”

(7) E törvény 6. §-át a Nemzeti Kulturális Alapból nyújtott támogatások tekintetében a 2008. december 31-ét követõen kiírt pályázatokra kell alkalmazni.

3. §

(5) 2008. január 2-án a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 16. § – az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 121. § (5) bekezdésével megállapított – (10) bekezdésének számozása (11) bekezdésre, a Vtv. 16. § – a Módtv. 121. § (1) bekezdésével átszámozott – (11) bekezdésének számozása (12) bekezdésre, a Vtv. 16. § – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelõzésérõl és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 50. §-ával megállapított – (11) bekezdésének számozása (13) bekezdésre, a Vtv. 16. § (12) bekezdésének számozása (14) bekezdésre módosul.

Sólyom László s. k.,




(1) Az Ámr. 83. § (1) bekezdés b) pontjának 3. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A pályázatban meg kell jelölni: ... a pályázatban szereplõ program, projekt] „3. kiadásából visszaigényelhetõ általános forgalmi adó összegét,”

1. szám


(2) Az Ámr. 83. § (1) bekezdés b) pontjának 4. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A pályázatban meg kell jelölni: ... a pályázatban szereplõ program, projekt] „4. megvalósításához szükséges saját forrás összegét,” (3) Az Ámr. 83. § (1) bekezdés b) pontjának 5. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A pályázatban meg kell jelölni: ... a pályázatban szereplõ program, projekt] „5. megvalósításához igényelt támogatás összegét,” (4) Az Ámr. 83. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A pályázathoz csatolni kell:] „a) a számlavezetõ vagy hitelintézet által igazolt saját forrás összegét, valamint azt, hogy a saját forrás milyen formában áll rendelkezésre, vagy a helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások támogatási igénye, pályázata esetében a képviselõ-testületi, társulási tanácsi határozatot, vagy a képviselõ-testület költségvetési rendeletbe foglalt – a tartalék feletti rendelkezési jogot átruházó – felhatalmazása alapján a polgármester nyilatkozatát a saját forrás biztosításáról,” 4. § (1) Az Ámr. 91. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Az Európai Unió strukturális alapjainak és Kohéziós Alapjának támogatásával megvalósuló programok esetében a (3) bekezdésben meghatározott feltételek mellett az operatív program vagy a közösségi kezdeményezés irányító hatóság vezetõje indokolt esetben dönthet úgy, hogy a felhívásban és a támogatási szerzõdésben elõlegfizetést biztosít a kedvezményezett részére. Az indokoltság eseteit a felhívásban ismertetni kell, a pénzügyminiszterrel egyetértésben. Az elõleget hazai és közösségi forrásból, az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve Kohéziós Alapjából támogatott adott intézkedés, illetve projekt szerinti finanszírozási arányban kell nyújtani. Az elõleg nagyságának legmagasabb összegére vonatkozó, a (3) bekezdésben szereplõ összeghatártól az irányító hatóság vezetõje a pénzügyminiszter egyetértésével a) az Európai Unió strukturális alapjaiból és Kohéziós Alapjából származó támogatások hazai felhasználásáért felelõs intézményekrõl szóló 1/2004. (I. 5.) Korm. rendelet 2. §-a (1) bekezdés k) pontja szerinti központi program; b) az Európai Szociális Alapból támogatott, a 2007–2013 programozási idõszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvetõ szabályairól és felelõs intézményeirõl szóló 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet 2. §-a (1) bekezdés h) pontja szerinti kiemelt projekt; és c) a (11) bekezdés szerinti projekt esetében eltérhet.” (2) Az Ámr. 91. §-a (5) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az Európai Unió strukturális alapjainak és Kohéziós Alapjának támogatásával megvalósuló programok esetében

133

az elõlegnyújtás, illetve a támogatás kifizetése során a következõk szerint kell eljárni:] „c) idõközi fizetést a támogatást nyújtó szervezet a ténylegesen felmerült, elszámolható költségekhez igazodva teljesít. A kedvezményezett idõközi fizetési kérelméhez mellékelni kell a ténylegesen felmerült költségeket igazoló számlát és/vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen igazoló dokumentumot, valamint a követelés kiegyenlítésrõl szóló bizonylat másolatát, szállítói kiutalás esetén pedig a külön jogszabályban meghatározott dokumentumot. Az operatív program vagy a közösségi kezdeményezés irányító hatóság által meghatározott összeghatár alatt számlaösszesítõ is benyújtható. Az elõleg és az idõközi fizetések összege nem haladhatja meg a megítélt támogatás 80%-át, nonprofit kedvezményezett esetében a 90%-át. Ettõl eltérni csak központi költségvetési szerv kedvezményezett esetében, illetve a (11) bekezdésben meghatározott esetben lehet, ahol az elõleg és az idõközi fizetések összege elérheti a megítélt támogatás 100%-át. Az eltérés mértékérõl az operatív program vagy a közösségi kezdeményezés irányító hatóság vezetõje dönt,” (3) Az Ámr. 91. §-a (5) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az Európai Unió strukturális alapjainak és Kohéziós Alapjának támogatásával megvalósuló programok esetében az elõlegnyújtás, illetve a támogatás kifizetése során a következõk szerint kell eljárni:] „e) záróegyenleg-fizetést a támogatást nyújtó szervezet a ténylegesen felmerült, elszámolható költségekhez igazodva teljesít. A kedvezményezett a támogatási szerzõdésben meghatározott határidõig köteles benyújtani kérelmet a záróegyenleg-fizetésre. A kérelemhez mellékelni kell a projekt megvalósításának elõrehaladásáról szóló zárójelentést és a ténylegesen felmerült költségeket igazoló számlák másolatát vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen igazoló dokumentumot, az elõleggel való elszámolás kötelezettségét is beleértve.” (4) Az Ámr. 91. §-a második (9) bekezdésének számozása (10) bekezdésre változik és az így átszámozott (10) bekezdés helyébe a következõ rendelkezés lép: „(10) Az Európai Unió strukturális alapjaiból, és központi költségvetésbõl és/vagy Önkormányzati Önerõ Alapból együttesen elnyert támogatással megvalósított projektek támogatás utalása elõtti ellenõrzését a Kincstár a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével végzi.” (5) Az Ámr. 91. §-a a következõ új (11) bekezdéssel egészül ki: „(11) Amennyiben egy hatályos támogatási, finanszírozási szerzõdés alapján költségvetési támogatással, eredetileg európai uniós forrás nélkül finanszírozandó projekt részben európai uniós forrás bevonásával kerül megvalósításra, úgy a (3) és (5) bekezdésben szereplõ feltételektõl a szerzõdõ felek oly mértékben térhetnek el, hogy a megvalósítandó projekt új finanszírozási feltételei a hatályos támogatási, finanszírozási szerzõdésben meghatározott feltételekhez képest a kedvezményezett pénzügyi helyzetét illetõen megegyezzenek.”

134

PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 5. §

E rendelet a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba. 6. § E rendelet a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti.

1. szám

b) a diplomáciai és konzuli képviseletek, az ezekkel egy tekintet alá esõ nemzetközi szervezetek, szervek által foglalkoztatott belföldi adóügyi illetõséggel rendelkezõ magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel összefüggõ adókötelezettségek tekintetében,”

2. §

A miniszterelnök helyett: Kiss Péter s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter

A Kormány 358/2007. (XII. 23.) Korm. rendelete az Adó- és Pénzügyi Hivatalról szóló 273/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról és egyes kormányrendeletek hatályon kívül helyezésérõl A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 40. § (3) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, valamint az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény 182. § (10) bekezdésében és az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében a következõ rendeletet alkotja: 1. § Az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatalról szóló 273/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: APEH Korm. rendelet) 15. § (1) bekezdésének a)–b) pontjai helyébe a következõ rendelkezés lép: [15. § (1) Az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adók, költségvetési támogatások tekintetében – az illetékügyek kivételével, ide nem értve a 19. §-ban meghatározott illetéket, illetõleg ha jogszabály másként nem rendelkezik – kizárólag a Kiemelt Adózók Igazgatósága jár el:] „a) az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján adó-visszatéríttetésre jogosult aa) belföldön nem letelepedett adóalany, ab) diplomáciai és hivatásos konzuli képviselet, diplomáciai és hivatásos konzuli képviselet tagja, a Magyar Köztársaság által nemzetközi szervezetként elismert szervezet vagy annak képviselete, nemzetközi szervezet tisztviselõje, ac) Észak-atlanti Szerzõdés tagállamának fegyveres ereje, ae) Egyesült Királyság fegyveres ereje, af) közhasznú tevékenységet folytató személy, szervezet adó-visszatérítés iránti kérelmének elbírálásában,

Az APEH Korm. rendelet 16. §-a után a következõ új 16/A. §-sal egészül ki: „16/A. § (1) A csoportos adóalanyiság idõszakában a Kiemelt Adózók Igazgatósága jár el a csoport tagok adóügyeiben és minden, a csoportos adóalanyisággal kapcsolatos eljárásban, különösen a csoport létrehozatalával, megszûnésével, a csoporthoz csatlakozással, a csoportból kiválással, a csoport tag vagy a kívül maradó adóalany felelõsségének megállapításával, valamint a csoportazonosító számmal kapcsolatos eljárásokban. (2) A soron kívüli bevallási kötelezettséget a Kiemelt Adózók Igazgatóságához kell teljesíteni a) a csoportos adóalanyiság idõszaka elõtti – bevallással le nem fedett-adómegállapítási idõszakok vonatkozásában valamennyi adóról, valamint b) a csoportos adóalanyiság idõszakával egybeesõ adómegállapítási idõszakok vonatkozásában az általános forgalmi adójáról. (3) Az adóhatóság a csoportos adóalany általános forgalmi adó kötelezettségeinek teljesítését külön tartja nyilván.”

3. § Az APEH Korm. rendelet következõ új 22. §-sal egészül ki: „22. § Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy rendeletben állapítsa meg az APEH fontos és bizalmas, illetve az adathozzáférési szempontból védett munkakörei tekintetében a közszolgálati jogviszony létesítéséhez szükséges, pszichikai alkalmassághoz kötött munkaköröket.”

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK Hatálybalépés 4. § (1) E kormányrendelet – a (2)–(4) bekezdésekben meghatározott kivételekkel – 2008. január 1-jén lép hatályba. (2) E kormányrendelet 2. §-a a kihirdetéssel lép hatályba. (3) E kormányrendelet 3. §-a a kihirdetést követõ 3. napon lép hatályba. (4) E kormányrendelet 5. §-ának (3) bekezdése a 2008. január 2. napján lép hatályba.

1. szám


135

Hatályon kívül helyezõ rendelkezések

Átmeneti rendelkezések

5. §

6. §

(1) Az APEH Korm. rendelet 12. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti. (2) E kormányrendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a külföldön nyilvántartásba vett adóalany számára adható általános forgalmiadó-visszatérítésrõl szóló 2/1993. (I. 13.) Korm. rendelet; a külföldön nyilvántartásba vett adóalany számára adható általános forgalmiadó-visszatérítésrõl szóló 2/1993. (I. 13.) Korm. rendelet módosításáról szóló 236/1997. (XII. 18.) Korm. rendelet; a diplomáciai és konzuli képviseletek és azok tagjai, valamint az ezekkel egy tekintet alá esõ nemzetközi szervezetek és azok tagjai számára adható általános forgalmiadóés jövedékiadó-visszatérítésrõl szóló 237/1997. (XII. 18.) Korm. rendelet; a diplomáciai és konzuli képviseletek és azok tagjai, valamint az ezekkel egy tekintet alá esõ nemzetközi szervezetek és azok tagjai számára adható általános forgalmiadó- és jövedékiadó-visszatérítésrõl szóló 237/1997. (XII. 18.) Korm. rendelet módosításáról szóló 145/1998. (IX. 9.) Korm. rendelet; a külföldön nyilvántartásba vett adóalany számára adható általános forgalmiadó-visszatérítésrõl szóló 2/1993. (I. 13.) Korm. rendelet, valamint a diplomáciai és konzuli képviseletek és azok tagjai, valamint az ezekkel egy tekintet alá esõ nemzetközi szervezetek és azok tagjai számára adható általános forgalmiadó- és jövedékiadó-visszatérítésrõl szóló 237/1997. (XII. 18.) Korm. rendelet módosításáról szóló 220/2001. (XI. 21.) Korm. rendelet; a külföldi utas számára adható általános forgalmiadó-visszatérítésrõl szóló 221/2001. (XI. 21.) Korm. rendelet; a külföldön nyilvántartásba vett adóalany számára adható általános forgalmiadó-visszatérítésrõl szóló 2/1993. (I. 13.) Korm. rendelet módosításáról szóló 279/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet; az általános forgalmi adó visszatérítésérõl szóló egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 81/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet; az egyes forgalmi adók visszatérítésérõl szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 372/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet; a külföldön nyilvántartásba vett adóalany számára adható általános forgalmiadó-visszatérítésrõl szóló 2/1993. (I. 13.) Korm. rendelet módosításáról szóló 283/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet; a külföldön nyilvántartásba vett adóalany számára adható általános forgalmiadó-visszatérítésrõl szóló 2/1993. (I. 13.) Korm. rendelet módosításáról szóló 215/2006. (X. 31.) Korm. rendelet, és a diplomáciai és konzuli képviseletek és azok tagjai, valamint az ezekkel egy tekintet alá esõ nemzetközi szervezetek és azok tagjai számára adható általános forgalmiadóés jövedékiadó-visszatérítésrõl szóló 237/1997. (XII. 18.) Korm. rendelet módosításáról szóló 230/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet. (3) Hatályát vesztik e kormányrendelet 1–4. §-ai, 5. §-ának (1)–(2) bekezdései. E bekezdés a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti.

(1) A külföldön nyilvántartásba vett adóalany számára adható általános forgalmiadó-visszatérítésrõl szóló 2/1993. (I. 13.) Korm. rendeletet továbbra is alkalmazni kell azokban az esetekben, amikor a külföldön nyilvántartásba vett adóalany adó-visszatérítési joga 2008. január 1. napját megelõzõen keletkezett. (2) A diplomáciai és konzuli képviseletek és azok tagjai, valamint az ezekkel egy tekintet alá esõ nemzetközi szervezetek és azok tagjai számára adható általános forgalmiadó- és jövedékiadó-visszatérítésrõl szóló 237/1997. (XII. 18.) Korm. rendeletet továbbra is alkalmazni kell azokban az esetekben, amikor a képviselet és a képviselet tagjának adó-visszaigénylési joga 2008. január 1. napját megelõzõen nyílt meg. (3) A külföldi utas számára adható általános forgalmiadó-visszatérítésrõl szóló 221/2001. (XI. 21.) Korm. rendeletet továbbra is alkalmazni kell azon adó-visszatérítési kérelmek esetében, amelyek alapjául szolgáló termékértékesítések teljesítési idõpontja 2008. január 1. napját megelõzi. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

A Kormány 359/2007. (XII. 23.) Korm. rendelete a Vám- és Pénzügyõrség szervezetérõl, valamint egyes szervek kijelölésérõl szóló 314/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 40. § (3) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, valamint a Vám- és Pénzügyõrségrõl szóló 2004. évi XIX. törvény 42/A. §-ának a) és b) pontjában, a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 129. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendeli: 1. § A Vám- és Pénzügyõrség szervezetérõl, valamint egyes szervek kijelölésérõl szóló 314/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 3. §-a (3) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(3) Az országos parancsnokság feladata és hatásköre:] „a) amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, másodfokon jár el a hatósági jogkörrel rendelkezõ középfokú szervek elsõ fokon hozott határozatai és végzései

136


ellen benyújtott jogorvoslatok esetében, illetve gyakorolja felügyeleti jogkörét, b) lefolytatja a közösségi jogszabályban felhatalmazott szervezet megkeresésére végzendõ ellenõrzést.”

2. § A Vhr. 4. §-a (1) bekezdésének u) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(1) A Vám- és Pénzügyõrség hatósági jogkörrel rendelkezõ középfokú szervei:] „u) a Vám- és Pénzügyõrség Bûnügyi Ellátó Nyomozó Hivatal, székhelye Budapest.” 3. § A Vhr. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A regionális parancsnokságok, illetve a Vám- és Pénzügyõrség Központi Repülõtéri Parancsnoksága feladata és hatásköre: a) elbírálják az irányításuk alá tartozó alsó fokú szervek elsõfokú határozatai és végzései ellen benyújtott jogorvoslati kérelmeket, illetve gyakorolják a jogszabályban biztosított felügyeleti jogkörüket, b) irányítják, szakmailag felügyelik és ellenõrzik az illetékességi területükön létesített alsó fokú szervek tevékenységét, c) intézik a külön jogszabállyal feladatkörükbe utalt szervezési, szolgálati, személyügyi, fegyelmi, oktatási, gazdálkodási és egyéb ügyeket, d) végzik – a Rendõrség feladat- és hatáskörébe tartozó engedélyezések sérelme nélkül – az illetékességi területükön mûködõ határátkelõhelyen a vámközvetítõ és más szolgáltató tevékenységet végzõk elhelyezésével kapcsolatos feladatokat.” 4. § A Vhr. 6. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „6. § A Vám- és Pénzügyõrség Központi Ellenõrzési Parancsnokságának feladata és hatásköre: a) ellátja a központi kockázatkezelési, kockázatelemzési feladatokat és kialakítja a kockázati profilokat és kockázatelemzési módszereket, illetve koordinálja a kockázatelemzési tevékenységet, b) elõkészíti és jóváhagyásra elõterjeszti a Vám- és Pénzügyõrség utólagos ellenõrzési tervét valamint kidolgozza a kockázatelemzésen alapuló ellenõrzési irányelveket, c) ellátja az e rendelet 18. §-ának (3) bekezdése szerinti illetékes hatóságként, illetve központi kapcsolattartó szervként a jövedéki adók tekintetében a tagállamok illetékes hatóságaival a 2073/2004/EK rendelet alapján folytatott adóügyi és igazgatási együttmûködéssel kapcsolatos feladatokat,

1. szám

d) ellátja az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garanciaalap Garanciarészlegének (a továbbiakban: EMOGA Garanciarészleg) finanszírozási rendszerébe tartozó ügyletek tagállamok által végzett vizsgálatáról és a 77/435/EGK irányelv hatályon kívül helyezésérõl szóló 4045/89/EGK rendelet 11. cikkében meghatározott feladatokat (Különleges Szolgálat), e) kezeli és fenntartja a közösségi jövedéki adatbázisokat, f) intézi a jogszabállyal feladatkörébe utalt szakmai, szervezési, szolgálati, személyügyi, fegyelmi, oktatási, gazdálkodási és egyéb ügyeket, g) végzi a belföldön lakóhellyel, tartózkodási hellyel, székhellyel vagy telephellyel nem rendelkezõ személlyel szemben, a jövedéki adó és bírság befizetési kötelezettségének érvényesítése (beszedése) érdekében szükséges cselekményeket, h) végzi – amennyiben külön jogszabály ettõl eltérõen nem rendelkezik – a vámigazgatási ügyekben az Európai Bizottsággal, valamint a tagállamok, illetve harmadik országok vámhatóságaival történõ kapcsolattartást, i) végzi az Európai Bizottsággal, valamint a tagállamok, illetve harmadik országok vámhatóságaival történõ kapcsolattartást az engedélyezett gazdálkodókkal kapcsolatos (AEO) ügyekben, kivéve a 15. § (2) bekezdésének d) pontban meghatározott feladatot, j) intézi – amennyiben külön jogszabály ettõl eltérõen nem rendelkezik – az utólagos ellenõrzési szakterület tekintetében a közösségen belüli és harmadik országos vámcélú együttmûködési megállapodásban foglaltakkal kapcsolatos ügyeket, k) ellátja, koordinálja és felügyeli a Vám- és Pénzügyõrséget érintõ piacfelügyeleti ellenõrzéssel kapcsolatos jogszabályban foglalt feladatokat, valamint együttmûködik a piacfelügyeleti hatóságokkal, l) végzi a termékkísérõ okmány, az egyszerûsített kísérõokmány, a borkísérõ okmány és a bérfõzési lap sorszámtartományának kiadását, valamint a felhasznált sorszámok elszámolását, m) végzi a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 7/D. §-a szerinti felülellenõrzést, valamint a vámhatóság hatáskörébe tartozó adók tekintetében lefolytatja az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti felülellenõrzést és az ahhoz kapcsolódó adóigazgatási eljárást, n) eljár elsõ fokon az e § m) pontja szerinti felülellenõrzés során kiszabott bírságok elengedése, mérséklése, a felszámított hitelkamat mellõzése és mérséklése, valamint a késedelmi pótlék mérséklése tekintetében.”

5. § (1) A Vhr. 7. §-ának d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a § a következõ f) ponttal egészül ki:

1. szám


[7. § A Vám- és Pénzügyõrség Központi Bûnüldözési Parancsnoksága feladata és hatásköre:] „d) végrehajtja a Vámáruraktár tekintetében az 5. § (1) bekezdésének b)–d) pontjaiban foglaltakat,” „f) végzi az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításával járó feladatokat.”

137 9. §

A Vhr. 13. §-a (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Vám- és Pénzügyõrség hatósági jogkörrel rendelkezõ alsó fokú szervei: a fõvámhivatalok, a vámhivatalok, a regionális ellenõrzési központok, a Vám- és Pénzügyõrség Fõvárosi Szabálysértési Hivatala, a Vámáruraktár és a Pesti Jövedéki, Adójegy és Zárjegy Hivatal.”

6. § 10. § A Vhr. 8. §-a a következõ (1) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a § jelenlegi szövege (2) bekezdés számozást kap: „(1) A Vám- és Pénzügyõrség Bûnügyi Ellátó Nyomozó Hivatal feladata és hatásköre a büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény által a Vám- és Pénzügyõrség hatáskörébe utalt bûncselekmények tekintetében a Vptv-ben meghatározott fedett nyomozati tevékenységgel kapcsolatos feladatok ellátása.”

7. § A Vhr. 9. §-ának a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a § a következõ e) ponttal egészül ki: [A Vám- és Pénzügyõrség Központi Járõrszolgálat Parancsnoksága feladata és hatásköre:] „a) pénzügyi jogszabálysértések megelõzése, felderítése érdekében a Vám- és Pénzügyõrség feladatát meghatározó jogszabályokban elõírt ellenõrzések – a Jöt. 111/A. §-a szerinti jövedéki ellenõrzés kivételével történõ – végzése,” „e) mélységi ellenõrzések végzése az alsó fokú szervek külön jogszabályban meghatározott illetékességi területén kívüli közigazgatási területen.”

8. § A Vhr. 10. §-ának h) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a § a következõ i) ponttal egészül ki: [A Vám- és Pénzügyõrség Számlavezetõ Parancsnoksága feladata és hatásköre:] „h) ha a vámhatóság által az Art. hatálya alá tartozó fizetési kötelezettségrõl vezetett folyószámla 1000 forintot meghaladó összegû tartozást, vagy túlfizetést mutat, az adózó folyószámlájának egyenlegérõl, valamint tartozásai után felszámított késedelmi pótlékról az adózó részére minden év november 1. napjáig értesítést ad ki, i) az ügyfél a vámhatóság által a Vtv. hatálya alá tartozó fizetési kötelezettségrõl vezetett folyószámlájának egyenlegérõl, valamint tartozásai után felszámított hitelkamatról az ügyfél részére minden év november 1. napjáig értesítést ad ki.”

A Vhr. 14. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A Vám- és Pénzügyõrség regionális ellenõrzési központjai és székhelyeik a következõk: a) Regionális Ellenõrzési Központ Kecskemét, székhelye Kecskemét, b) Regionális Ellenõrzési Központ Pécs, székhelye Pécs, c) Regionális Ellenõrzési Központ Nyíregyháza, székhelye Nyíregyháza, d) Regionális Ellenõrzési Központ Miskolc, székhelye Miskolc, e) Regionális Ellenõrzési Központ Székesfehérvár, székhelye Székesfehérvár, f) Regionális Ellenõrzési Központ Budapest, székhelye Budapest, g) Regionális Ellenõrzési Központ Gyõr, székhelye Gyõr.”

11. § (1) A Vhr. 15. §-a (1) bekezdésének b), h), i) és k) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek, egyidejûleg az (1) bekezdés a következõ új m) és n) ponttal egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi m) pont jelölése o) pontra változik: [(1) A hatósági jogkörrel rendelkezõ alsó fokú szervek feladata és hatásköre:] „b) ellátják a jövedéki ellenõrzéssel, hatósági felügyelettel, a vámhatóság hatáskörébe utalt adók, díjak tekintetében az adóztatással, adóellenõrzéssel és hatósági ellenõrzéssel, engedélyezéssel, valamint a Jöt. és a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá az egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény szerinti nyilvántartásba vétellel kapcsolatos jogszabályban meghatározott elsõfokú hatósági feladatokat,” „h) a 9. § e) pontjában meghatározott kivétellel végzik a mélységi ellenõrzéseket,” „i) eljárnak azokban az ügyekben, amelyeket a közösségi jogszabályok, továbbá törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet hatáskörükbe utal,” „k) az Art 88. § (5) bekezdése alapján végzik az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adóval és költségvetési

138


támogatással kapcsolatos adókötelezettségekkel összefüggõ ellenõrzéseket,” „m) ellátják az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 4. számú mellékletében meghatározott feladatokat, n) végzik a vám és a vámmal együtt beszedendõ nem közösségi adók és díjak utólagos ellenõrzését, a Tanácsnak a Közösség Vámkódexének létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendelete (a továbbiakban: vámkódex) 78. cikkében meghatározottak szerint az árunyilatkozat utólagos ellenõrzését, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szerinti hatósági ellenõrzést.” (2) A Vhr. 15. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A regionális ellenõrzési központok feladata és hatásköre: a) végzik az energiaadóval, valamint – a 16. § (1) bekezdése szerinti jövedéki adóügyek kivételével – a jövedéki adóval, továbbá a környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos elsõ fokú adóhatósági feladatokat, b) végzik a vám és a vámmal együtt beszedendõ nem közösségi adók és díjak tekintetében az utólagos ellenõrzést, illetve az e § (1) bekezdésének k) pontjában foglalt feladatot az általános forgalmi adó tekintetében, c) végzik az országos parancsnok által kiemelkedõ jelentõségûnek minõsített utólagos ellenõrzéseket, illetve az országos parancsnok által a jövedéki adó és környezetvédelmi termékdíj tekintetében kiemelkedõ jelentõségûnek minõsített adóellenõrzést és hatósági eljárást, d) ellátják az engedélyezett gazdálkodó státusz (AEO) tanúsítványok kiadásával kapcsolatos feladatokat, a Bizottság 1875/2006/EK végrehajtási rendelete 14d. cikkének (1) és (2) bekezdés értelemszerû alkalmazásával, e) végzik az EMOGA Garanciarészlegbõl finanszírozott kifizetésekhez kapcsolódó utólagos ellenõrzéseket, f) engedélyezik a Jöt-ben meghatározott, számítógépen vezetett nyilvántartásokat, valamint a termékkísérõ okmány, az egyszerûsített kísérõokmány, a borkísérõ okmány és a bérfõzési lap számítógéppel történõ elõállítását, g) elsõ fokon eljárnak az utólagos ellenõrzések és adóellenõrzések során kiszabott bírságok elengedése, mérséklése tekintetében, h) elsõ fokon eljárnak az utólagos ellenõrzések során megállapított hitelkamat felszámításának mellõzése, mérséklése, illetve az adóellenõrzések során megállapított késedelmi pótlék mérséklése tekintetében.” (3) A Vhr. 15. §-a a következõ (4)–(5) bekezdéssel egészül ki: „(4) A regionális ellenõrzési központ jövedéki adó és energiaadó ügyben az országos parancsnok utasítására (engedélyével) az illetékességi területén kívül is végezhet utólagos ellenõrzést.

1. szám

(5) A regionális ellenõrzési központ az AEO engedélyezett gazdálkodó státusz tanúsítványok kiadásával kapcsolatos eljárás során az illetékességi területén kívül is végezhet eljárási cselekményt.”

12. § A Vhr. 16. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Jövedéki adóügyekben – kivéve a hatósági felügyelet keretében végzendõ adóztatási feladatokkal, illetve a Jöt. 15. §-a (1)–(2) bekezdése és 65. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerinti adófizetési kötelezettséggel kapcsolatos jövedéki adóügyeket – és a Jöt. szerinti engedélyezéssel, és nyilvántartásba vétellel kapcsolatos ügyekben elsõ fokon a regionális ellenõrzési központok járnak el.”

13. § A Vhr. 17. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A Rendõrségrõl szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 97. §-a (1) bekezdésének o) pontjában meghatározott tranzitterület kijelölésével kapcsolatos egyetértési jogot az országos parancsnokság gyakorolja. Az Rtv. 8. §-a (9) bekezdésének b) pontjának alkalmazása során az illetékes hatóságok a regionális parancsnokságok, valamint a Vám- és Pénzügyõrség Központi Repülõtéri Parancsnoksága. Az Rtv. 8. § (10) bekezdésében foglalt feladatot a regionális parancsnokságok, valamint a Vámés Pénzügyõrség Központi Repülõtéri Parancsnoksága vezetõje látja el.”

14. § (1) A Vhr. 18. §-a (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Kormány vegyvizsgáló szervként a Vám- és Pénzügyõrség Vegyvizsgáló Intézetét jelöli ki.” (2) A Vhr. 18. §-a a következõ (3)–(4) bekezdéssel egészül ki: „(3) A Kormány felhatalmazza a Vám- és Pénzügyõrség Központi Ellenõrzési Parancsnokságát, hogy a 2073/2004/EK rendeletben szabályozott, a jövedéki adók területén való közigazgatási együttmûködés terén illetékes hatóság jogkörben eljárjon, egyidejûleg kijelöli ezen adónemek tekintetében központi kapcsolattartó szervként. (4) Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelõs szervként a Kormány a Vám- és Pénzügyõrség Központi Bûnüldözési Parancsnokságát jelöli ki.”

1. szám


E rendeletnek a Vhr. 6. §-ának i) pontját, valamint a 15. §-a (2) bekezdésének d) pontját megállapító rendelkezései a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet módosításáról szóló 2006. december 18-i, 1875/2006/EK bizottsági rendeletnek való megfelelést szolgálják. 16. § (1) Ez a rendelet – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivételekkel – 2007. december 30-án lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követõen indított eljárásokban kell alkalmazni. (2) E rendeletnek a Vhr. 6. §-ának i) pontját, a 15. §-a (1) bekezdésének m) pontját, valamint a 15. §-a (2) bekezdésének d) pontját megállapító, illetve a 17. §-ának (3) bekezdését módosító rendelkezései 2008. január 1-jén lépnek hatályba. (3) E rendeletnek a Vhr. 7. §-ának f) pontját, valamint 18. §-a (4) bekezdését megállapító rendelkezései 2008. február 1-jén lépnek hatályba. (4) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a Vhr. 5. §-a (2) bekezdésének a) pontja, valamint a 12. §-a hatályát veszti. (5) A Vám- és Pénzügyõrség 2007. december 30. napjával megszûnõ szervei és azok jogutódjai: a) Regionális Jövedéki Központ Kecskemét, jogutódja Regionális Ellenõrzési Központ Kecskemét, b) Regionális Jövedéki Központ Pécs, jogutódja Regionális Ellenõrzési Központ Pécs, sRegionális Ellenõrzési Központ Nyíregyháza, d) Regionális Jövedéki Központ Eger, jogutódja Regionális Ellenõrzési Központ Miskolc, e) Regionális Jövedéki Központ Székesfehérvár, jogutódja Regionális Ellenõrzési Központ Székesfehérvár, f) Regionális Jövedéki Központ Budapest, jogutódja Regionális Ellenõrzési Központ Budapest, g) Regionális Jövedéki Központ Gyõr, jogutódja Regionális Ellenõrzési Központ Gyõr, h) Jövedéki Kapcsolattartó és Kockázatelemzési Központ, jogutódja Központi Ellenõrzési Parancsnokság. (6) E rendelet 1–15. §-a és 16. §-ának (4) bekezdése 2008. február 2-án hatályát veszti. E bekezdés 2008. február 3-án hatályát veszti. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

139

A Kormány 368/2007. (XII. 23.) Korm. rendelete az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet módosításáról Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 78. § (1), (3) és (5) bekezdéseiben foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontban foglalt feladatkörében a Kormány a következõket rendeli el: 1. § Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nybr.) 5. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A pénztár a hozamráta-számításhoz a pénzforgalmi számláján és a befektetési számláján történõ pénzmozgásokról olyan nyilvántartást köteles vezetni, amely alapján a befektetésekkel kapcsolatos pénzáramlások napi szinten – legalább az (1) bekezdésnek megfelelõ részletezettséggel – elkülöníthetõk az egyéb be- és kifizetésektõl. Ezen nyilvántartás vezetése az elszámolóegységen alapuló nyilvántartási rendszer esetében nem kötelezõ.”

2. § Az Nybr. 7. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „7. § (1) Amennyiben a pénztár választható befektetési portfóliós rendszert mûködtet, e rendeletnek a pénztárak fedezeti tartalékának egyéni számlák tartalékára vonatkozó rendelkezéseit a választható portfóliók mindegyikére alkalmazni kell. (2) A választható portfoliós rendszert mûködtetõ pénztár a választható portfolióinak egymás közötti, valamint a választható portfoliói és a függõ tételek közötti értékpapír átvezetés során a portfoliók egymás közötti ügyleteinél az ügylet kötésekor alkalmazott eljárást a választható portfoliós szabályzatban kell rögzítenie. A szabályzatnak tartalmaznia kell az átvezetésre kerülõ értékpapírok kiválasztásának elveit, módszereit, a döntésre jogosultak körének meghatározását, az átvezetéssel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget és az átvezetés elszámolásának folyamatát. Az értékpapír átvezetések során az átvezetési ár meg kell, hogy egyezzék az aznapi, e rendelet 3. számú melléklete alapján megállapított piaci eszközértékkel. Portfoliók közötti átvezetésre csak az indokolt és szükséges mértékben lehet mód, az átvezetés nem irányulhat valamely portfolió tudatos elõnyhöz juttatására.”

140


1. szám

3. §

6. §

Az Nybr. 11. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A pénztár tulajdonában lévõ értékpapírok kizárólag a letétkezelõnél helyezhetõk el, kivéve az óvadékba helyezett értékpapírok esetét. A fel nem használt óvadékot kizárólag a letétkezelõhöz lehet szállítani, transzferálni. Nem transzferálható értékpapírok esetében a pénztár tulajdonában lévõ értékpapírokat olyan módon kell elhelyezni, hogy a letétkezelõ a 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatainak folyamatosan és maradéktalanul eleget tudjon tenni, ideértve azt az esetet is, amikor a Felügyelet intézkedése következtében szükségessé válik az értékpapír zárolása.”

Az Nybr. 15. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A befektetések vagyonarányos költségei között számolhatók el a pénztári eszközök befektetését – részben vagy egészben – saját maga kezelõ pénztárnál az e tevékenységet kizárólagosan végzõ, munkaviszony keretében foglalkoztatott személyek alkalmazásából fakadó személyi jellegû költségek és azok közterhei, a teljes pénztári vagyon és a saját kezelésû vagyon arányában. Errõl a pénztárnak a hozamfelosztási szabályzatában kell rendelkeznie. Amennyiben a pénztár saját kezelésû vagyonrésze az 5 milliárd forintot meghaladja, akkor a fenti költségek teljes egészében elszámolhatók a befektetések vagyonarányos költségei között. A befektetések vagyonarányos költségei között számolhatók el a pénztár ingatlanbefektetéseivel kapcsolatban felmerülõ ingatlanértékeléssel és mûszaki ellenõri tevékenységgel kapcsolatos költségek és ráfordítások. A pénztár nem számolhatja el a befektetések vagyonarányos költségei között a meg nem valósult ingatlanbefektetés elõkészítésével kapcsolatos költségeket és ráfordításokat.”

4. § (1) Az Nybr. 13. §-ának (1) bekezdése a következõ l) ponttal egészül ki: (A pénztári letétkezelõ az alábbi feladatokat együttesen látja el:) „l) elvégzi az elszámolóegységek számának és árfolyamának megállapítását.” (2) Az Nybr. 13. §-a a következõ (4)–(5) bekezdéssel egészül ki: „(4) A pénztár a pénztári eszközök piaci értékének és az elszámolóegységek árfolyamának a meghatározásához szükséges adatokról (többek között az ingatlanokról, árukról, házipénztár és a bankszámla egyenlegérõl, úton lévõ pénzeszközökrõl, bankbetétek és azok kamatáról, vagyonkezelési díjról és annak számításáról, portfoliók közötti átvezetésekrõl) és az azokban bekövetkezett változásokról a tárgynapot követõ elsõ munkanapon teljeskörûen tájékoztatja a letétkezelõt. Ez az elõírás a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettségekre nem vonatkozik. (5) Az elszámolóegységek számát két tizedesjegyig kell figyelembe venni. Az elszámolóegységek árfolyamát hat tizedesjegyig kell számítani, illetve nyilvántartani.”

5. § Az Nybr. a következõ 13/A. §-sal egészül ki: „13/A. § (1) Az elszámolóegységekre épülõ nyilvántartási rendszert mûködtetõ pénztárnak a vagyonkezelõ, a letétkezelõ és a pénztár közötti adatszolgáltatás, az egyeztetés, az eltérések kezelése részletes eljárási szabályait háromoldalú szerzõdésben kell meghatároznia. Ezen dokumentumokban ki kell térni az üzleti titok megtartásának és a felelõsségvállalásnak a szabályaira is. (2) Az elszámolóegységekre épülõ nyilvántartási rendszert mûködtetõ pénztárnak e rendszer alkalmazásának elsõ évében részletes tájékoztatót kell adnia tagjai részére annak mûködésérõl.”

7. § Az Nybr. 16. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A pénztár befektetési politikáját az igazgatótanács alakítja ki. A befektetési politika kötelezõ tartalmi elemei a következõk:) „a) a pénztári vagyon befektetésének célja, alapelvei, a befektetési politikában érvényre juttatandó pénztártagi és pénztári érdekek, ingatlanbefektetéssel rendelkezõ pénztár esetén az ingatlanokkal kapcsolatos pénztári stratégia meghatározása,”

8. § Az Nybr. 20/A. §-ának (1) bekezdése a következõ szövegrésszel egészül ki: „A pénztár megvásárolhatja az ingatlant akkor is, amennyiben azt telki szolgalom terheli.”

9. § (1) Az Nybr. 20/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az Öpt. 38/A. § (6) bekezdése alapján a pénztárnak ingatlanértékelõ személyt vagy szervezetet kell megbíznia, melyeknek feladata a pénztár tulajdonában lévõ ingatlanok értékének rendszeres megállapítása. A megbízás legfeljebb ötéves idõtartamra szólhat. A megbízott

1. szám


személynek vagy szervezetnek függetlennek kell lennie a pénztár szervezetétõl és nem lehet érdekelt a pénztár befektetéseiben. A pénztárral egyidejûleg csak egy ingatlanértékelõ állhat megbízási jogviszonyban. A megbízás érvényességéhez a letétkezelõnek a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény 215. §-ának (1) bekezdése szerinti beleegyezése, továbbá a Felügyelet jóváhagyása szükséges.” (2) Az Nybr. 20/B. §-a a következõ (4)–(6) bekezdéssel egészül ki: „(4) Nem lehet a pénztár ingatlanértékelõje az a személy vagy társaság, aki, vagy amely a pénztár ingatlanfejlesztõjével, ingatlankezelõjével, ingatlanüzemeltetõjével szerzõdéses kapcsolatban áll. (5) A pénztár tulajdonában lévõ ingatlanok értékelése a) piaci összehasonlításon alapuló módszerrel, b) hozamszámításon alapuló módszerrel, vagy c) újraelõállítási költségen alapuló módszerrel történhet azzal, hogy az értékelési módszer választását részletesen indokolni kell és a továbbiakban – a (6) bekezdésben foglaltak kivételével – minden idõszakban ugyanezen módszerrel kell az adott ingatlan esetében elvégezni. (6) Az (5) bekezdés szerint kiválasztott és alkalmazott értékelési módszert akkor kell megváltoztatni, ha az ingatlanértékelõ úgy ítéli meg, hogy ez a továbbiakban már nem alkalmas az ingatlan piaci értékének becslésére, és egy másik módszer alkalmazása a korábbiaknál pontosabb becslést eredményez. Ez esetben az adott ingatlanra alkalmazott értékelési módszer megváltoztatásának indokait az értékelési szakvéleményben részletesen be kell mutatni.”

10. § (1) Az Nybr. 20/C. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az ingatlanértékelõ az ingatlanértékelés során szakvéleményében a) meghatározza az ingatlan megvásárlásakor a kifizethetõ legmagasabb összeget; b) meghatározza az ingatlan eladásakor az elfogadható legalacsonyabb összeget; c) meghatározza a pénztár tulajdonában álló ingatlanok forgalmi értékét évente legalább egyszer, az éves pénztári beszámoló fordulónapjára vonatkozóan; d) meghatározza az építés, fejlesztés alatt álló ingatlanok értékét, egyúttal ellenõrzi a kivitelezési, hasznosítási terv teljesítését; e) meghatározza bérbeadás esetén, az elfogadható legkisebb bérleti díjat, f) ellenõrizhetõ módon feltünteti a felhasznált adatokat és azok forrását, valamint jelzi, ha valamely, az ingatlan értékelését befolyásoló körülmény megítéléséhez szükséges információhoz nem fér hozzá, g) részletesen és ellenõrizhetõ módon bemutatja az értékelési módszertan lépéseit és az elvégzett számításokat,

141

h) ismerteti az ingatlanra vonatkozó, ingatlan-nyilvántartásban szereplõ leírást (ideértve a még be nem jegyzett, széljegyként feltüntetett beadványok tartalmát), az ingatlan földrajzi és gazdasági környezetét, valamint – adatokkal alátámasztva – az ingatlanpiaci körülményeket, i) ismerteti az ingatlan mûszaki jellemzõit, és j) mellékletként becsatolja az ingatlan-nyilvántartásban szereplõ leírás harminc napnál nem régebbi, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 68. §-ának megfelelõ hiteles másolatát, mindazon megállapodások, okiratok másolatát, amelyek az ingatlan jogi helyzetének megítéléséhez szükségesek, illetve amelyek az ingatlanértékelés során figyelembevételre kerültek, tekintet nélkül arra, hogy azok az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapját képezték-e.” (2) Az Nybr. 20/C. §-a a következõ (4)–(5) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint elkészített szakvélemények közötti idõben készülõ ingatlanértékelés alátámasztására az ingatlanértékelõ egyszerûsített szakvéleményt készíthet, melyben mindazon jellemzõk, adatok, dokumentumok esetében, amelyek a legutóbbi szakvéleményben foglaltakhoz képest változatlanok, egyértelmûen és azonosítható módon hivatkozik a legutóbbi ingatlanértékelés megállapításaira és a megállapítások alátámasztására. (5) A pénztár ingatlan adásvételére és bérbeadására vonatkozó szabályok: a) ingatlan megvásárlásakor a vételár nem haladhatja meg az ingatlanértékelõ által meghatározott, ingatlanért kifizethetõ legmagasabb összeget, b) ingatlan értékesítése esetén az eladási ár nem lehet kevesebb, mint az ingatlanértékelõ által megállapított legalacsonyabb összeg, illetve c) az ingatlan bérbeadásakor a bérleti díj nem lehet kevesebb, mint az ingatlanértékelõ által megállapított legkisebb bérleti díj.”

11. § Az Nybr. a 20/D. §-t követõen a következõ 20/E–20/F. §-sal egészül ki: „20/E. § (1) Nem bízható meg ingatlanfejlesztéssel, ingatlanüzemeltetéssel, ingatlankezeléssel az a gazdasági társaság, a) amelynek befolyásoló részesedéssel rendelkezõ tulajdonosa, vezetõ tisztségviselõje vagy ezek Öpt. 2. § (4) bekezdésének a) pontja szerinti közeli hozzátartozója a pénztár alkalmazottja, megbízottja vagy a pénztár vezetõ tisztségviselõje vagy ezek Öpt. 2. § (4) bekezdésének a) pontja szerinti közeli hozzátartozója; b) amely ellen csõd- vagy felszámolási eljárás van folyamatban, amellyel szemben az üzletmenet-kihelyezést megelõzõ 2 évben csõdeljárást folytattak le, vagy amely végelszámolási eljárás alatt áll;

142


c) amelynek befolyásoló részesedéssel rendelkezõ tulajdonosa, vezetõ tisztségviselõje vagy ezek Öpt. 2. § (4) bekezdésének a) pontja szerinti közeli hozzátartozója a pénztár ingatlanértékelõje, mûszaki ellenõre annak alkalmazottja vagy az ingatlanértékelõ vezetõ tisztségviselõje vagy ezek Öpt. 2. § (4) bekezdésének a) pontja szerinti közeli hozzátartozója. (2) Amennyiben a pénztári ingatlanfejlesztõ, ingatlanüzemeltetõ, ingatlankezelõ a jogszabályi feltételeknek nem felel meg, a pénztár köteles az üzletmenet-kihelyezésre vonatkozó szerzõdést azonnali hatállyal felmondani, és a Felügyeletet a felmondástól számított 15 napon belül értesíteni. (3) Amennyiben az ingatlanfejlesztéssel, ingatlanüzemeltetéssel, ingatlankezeléssel megbízott gazdasági társaságban a pénztár önállóan, vagy más önkéntes kölcsönös biztosító pénztárral, vagy magánnyugdíjpénztárral közösen 100%-os tulajdonrésszel rendelkezik, akkor az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni. 20/F. § A pénztár ingatlankezelõjének ingatlankezelõi szakképesítéssel kell rendelkeznie. Amennyiben az ingatlankezelést jogi személy végzi, akkor az ingatlankezelõ legalább egy alkalmazottjának kell rendelkeznie ingatlankezelõi szakképesítéssel.”

12. § Az Nybr. 25. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A pénztár tájékoztatóiban, hirdetéseiben és bármilyen adat, információ nyilvánosságra hozatala esetén a saját vagy más pénztár teljesítményére vonatkozóan megtévesztésre alkalmas módon adatokat, információkat nem közölhet. Amennyiben a közlés hozamrátát, illetve hozam mértékére való hivatkozást tartalmaz (ide nem értve a kötelezõ nyilvánosságra hozatal során történõ hozamráta közlést), akkor az elmúlt 5 naptári év átlagos hozamát (hozamrátáját) is fel kell tüntetni, a többi hozamrátával azonos méretben. Az átlagos hozam a nyilvánosságra hozatalt megelõzõ 5 teljes naptári évre vonatkozó, hivatalosan közzétett pénztári szintû nettó éves hozamráta mértani átlaga alapján számítandó. Amennyiben az adott pénztár alapítási idõpontja miatt 5 teljes naptári évre vonatkozó hozam nem áll rendelkezésre, akkor a pénztár alapítása óta eltelt teljes naptári évek fenti módszerrel számított átlagos hozamát kell megjelentetni, annak feltüntetésével, hogy az mely idõszak adataiból került számításra. Amennyiben a pénztár a hozamát más, elõre kiválasztott pénztárakkal, csoporttal kívánja összevetni, akkor az összehasonlításnál a kiválasztott pénztárakra, csoportra is be kell mutatni az elmúlt 5 év fentiek szerint számított vagyonnal súlyozott átlagos hozamát. Csoporttal való összehasonlítás esetében a nyilvánosságra hozatal során a csoport kiválasztási elvét is definiálni kell. Választható portfóliós rendszer mûködtetése esetén az egyes portfóliókra vonatkozó 5 éves átlagos

1. szám

hozamrátákat is közölni kell, a többi hozamrátával azonos méretben. Amennyiben – a választható portfóliós rendszer indulási idõpontjából adódóan – az 5 éves hozam számításához nem áll rendelkezésre választható portfóliónkénti hozam, akkor az indulás elõtti évekre vonatkozóan az átlagos hozam számításához – minden portfólió tekintetében – a pénztári szintû nettó hozamot kell alkalmazni.”

13. § Az Nybr. 28. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Amennyiben a pénztár elszámolóegységre épülõ nyilvántartási rendszert mûködtet, akkor a (2) bekezdésben lévõ elõírásokat az egyéni számlák, illetve a függõ számlákhoz kapcsolódó portfolió vonatkozásában nem kell alkalmazni.”

14. § (1) Az Nybr. 29/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az egyéni nyugdíjszámlán nyilvántartott összeg egy részének felvétele esetén [Öpt. 47. § (4) bekezdés b) pont], amennyiben a kifizetési kérelem összege nem haladja meg az egyéni nyugdíjszámlán nyilvántartott tagi kölcsön összegével, illetve tagi lekötés összegének kétszeresével csökkentett összeg 90%-át, akkor a kérelemben meghatározott összeget a bejelentés napjától számított 15 napon belül kell kifizetni. A teljes összeg felvétele esetén, illetve olyan részfelvétel esetében, amikor a felvenni kívánt összeg a 90%-ot meghaladja, akkor az összeg 90%-ának átutalását, kifizetését legkésõbb a bejelentés napjától számított 15 napon belül kell elvégezni. A pénztár a hátralévõ összeg átutalását, kifizetését legkésõbb a bejelentés negyedévét követõ 50 napon belül végzi el. Az elszámolóegységekre épülõ nyilvántartási rendszert mûködtetõ pénztárak az egyéni nyugdíjszámlán nyilvántartott összeg egy részének felvétele esetén [Öpt. 47. § (4) bekezdés b) pont], a kérelemben meghatározott összeget az ott megjelölt fordulónapot követõ 8 munkanapon belül kell kifizetni. Amennyiben a kérelemben a tag fordulónapot nem jelöl meg, akkor a pénztár legkésõbbi fordulónapként a kézhezvételt követõ 10. munkanapot veheti figyelembe.” (2) Az Nybr. 29/A. §-a a következõ (3)–(4) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az elszámolóegységes rendszerre épülõ nyilvántartást vezetõ pénztárak esetén a tagsági jogviszony megszûnésének legkésõbbi napja – amennyiben a megszûnés igazolására vonatkozó bejelentés a hónap fordulónapját megelõzõen 10 munkanappal beérkezett a pénztárhoz – az igazolásban meghatározott fordulónapot magában foglaló hónap utolsó napja. Ha az – ugyanezen idõszakban bejelentett – igazolás nem tartalmaz fordulónapot, akkor a

1. szám


tagsági jogviszony megszûnésének napja a bejelentés napját magában foglaló hónap utolsó napja. A hónap utolsó 10 munkanapján beérkezõ igazolás alapján a pénztár a tag tagsági jogviszonyát a pénztár szabályzata szerint a bejelentés hónapjának, vagy a következõ hónap fordulónapjával szünteti meg. (4) Az elszámolóegységes rendszerre épülõ nyilvántartást vezetõ pénztár a tagsági jogviszonyukat megszüntetõ tagok, részkifizetés esetén a részkifizetéssel érintett, illetve portfolióváltás esetén a portfoliót váltó tagok elszámolóegységeinek számáról a fordulónapot követõ második munkanapig tájékoztatja a letétkezelõt. A részletszabályokat a háromoldalú szerzõdésben kell rendezni.”

15. § (1) Az Nybr. 30. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A pénztár köteles a pénztártag egyéni számlájának tárgyévi alakulásáról, valamint annak tárgyév végi egyenlegérõl számlaértesítõt küldeni a pénztártag részére évente legalább egy alkalommal, legkésõbb a tárgyévet követõ év június 30-ig, a tárgyévben elszámolóegységre épülõ rendszert alkalmazó pénztár esetén a tárgyévet követõ év február 28-ig.” (2) Az Nybr. 30. §-a a következõ (2)–(3) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (2)–(4) bekezdések számozása (4)–(6) bekezdésre változik: „(2) A pénztártagnak küldött számlaértesítõnek, amenynyiben a pénztár nem mûködtet elszámolóegységen alapuló nyilvántartási rendszert, legalább tartalmaznia kell a következõket: a) a pénztár elérhetõségeit, b) a tag azonosítására szolgáló adatokat, c) a tag tagsági jogviszonyának kezdetét, d) a tagdíjjellegû bevételek pénztári tartalékok közötti felosztásának tárgyévi arányszámait, esetleges változásait, e) a tárgyévi nyitó egyenleget vagy a más pénztárból áthozott követelést, f) a tárgyévben beérkezett, a tag által fizetett tagdíjat, a munkáltatói hozzájárulást, az egyéni számlán jóváírt tagdíjjellegû bevételeket összesen, g) a tárgyévben beérkezett rendszeres és eseti támogatást, adományt, h) a tárgyévben beérkezett, egyéni számlán jóváírt, kedvezményezetti (örökösi) jogon áthozott követelést (jóváírt egyéb bevételek), i) a tárgyévben beérkezett és jóváírt egyéb bevételek (pl. átcsoportosítások) és ráfordítások egyenlegét, j) a befektetési tevékenység eredményét (befektetési tevékenység egyéni számlára jutó nettó hozambevételei), k) a választható befektetési portfólió váltási költségeit, l) a tagi követelés nyilvántartási záró értékét (piaci értékét), m) az értékelési különbözetet,

143

n) a tag által választott befektetési portfólió(k) megnevezését, o) a tagsági jogviszony kezdetétõl felhalmozott hozam mértékét, p) a Felügyelet internetes honlapjának címét azzal a megjegyzéssel, hogy azon a pénztárak mûködését, mûködésének eredményeit bemutató, összehasonlítható adatok is találhatók, q) a tag nyilatkozata alapján az adóhatóság által átutalt összeget, r) a tagi lekötés összegét, s) a tagi kölcsön tárgyév december 31-én fennálló összegét, t) az egyéni nyugdíjszámláról történt hozamkifizetés öszszegét, u) az egyéni nyugdíjszámláról történt tõkekifizetés öszszegét. (3) A pénztártagnak küldött számlaértesítõnek, amenynyiben a pénztár elszámolóegységen alapuló nyilvántartási rendszert mûködtet, legalább tartalmaznia kell a következõket: a) a pénztár elérhetõségeit, b) a tag azonosítására szolgáló adatokat, c) a tag tagsági jogviszonyának kezdetét, d) a tagdíjjellegû bevételek pénztári tartalékok közötti felosztásának tárgyévi arányszámait, esetleges változásait, e) a tárgyévi nyitó egyenleget vagy a más pénztárból áthozott követelést, elszámolóegységek nyitó darab számát, elszámolóegységek nyitó árfolyamát, f) a tárgyévben beérkezett, a tag által fizetett tagdíjat, a munkáltatói hozzájárulást, az egyéni számlán jóváírt tagdíjjellegû bevételeket összesen, g) a tárgyévben beérkezett rendszeres és eseti támogatást, adományt, h) a tárgyévben beérkezett, egyéni számlán jóváírt, kedvezményezetti (örökösi) jogon áthozott követelést (jóváírt egyéb bevételek), i) a tárgyévben beérkezett és jóváírt egyéb bevételek (pl. átcsoportosítások) és ráfordítások egyenlegét, j) a befektetési tevékenység eredményét, k) a választható befektetési portfólió váltási költségeit, l) a tagi követelés nyilvántartási záró értékét (piaci értékét), elszámolóegységek záró darab számát, elszámolóegységek záró árfolyamát, m) a tag által választott befektetési portfólió(k) megnevezését, n) a tagsági jogviszony kezdetétõl felhalmozott hozam mértékét, o) a Felügyelet internetes honlapjának címét azzal a megjegyzéssel, hogy azon a pénztárak mûködését, mûködésének eredményeit bemutató, összehasonlítható adatok is találhatók, p) a tag nyilatkozata alapján az adóhatóság által átutalt összeget, q) a tagi lekötés összegét,

144


r) a tagi kölcsön tárgyév december 31-én fennálló öszszegét, s) az egyéni nyugdíjszámláról történt hozamkifizetés öszszegét, t) az egyéni nyugdíjszámláról történt tõkekifizetés öszszegét.”

16. §

1. szám

bejegyzett és a kibocsátás országában kockázatitõke-alapnak minõsülõ alap jegyének együttes aránya nem haladhatja meg a befektetett pénztári eszközök 5%-át. Egy kockázatitõke-alap által kibocsátott jegyek aránya nem haladhatja meg a befektetett pénztári eszközök 2%-át.”

19. §

Az Nybr. a 30/A. §-t követõen a következõ 30/B. §-sal egészül ki: „30/B. § Az Öpt. 64/C. §-ában meghatározott adatszolgáltatást a pénztáraknak az 5. számú mellékletben meghatározott formátumban kell teljesíteniük. Az adatszolgáltatást az Öpt. 18/A. §-ának (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatás 2007. év december 31. utáni elsõ alkalommal történõ nyújtásának hónapját követõ hónap utolsó napjáig, valamint ezt követõen a tárgyévet követõ év február 15-éig kell elektronikus úton megküldeni a Felügyelet részére.”

Az Nybr. 3. számú melléklete II. Értékelési szabályok részének 11. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „11. Ingatlan: az ingatlanokat a pénztár által meghatározott fordulónapra, de legalább az üzleti év fordulónapjára, 3 hónapnál nem régebbi, a pénztártól független ingatlanértékelõ által készített értékbecslés alapján kell értékelni. Az ingatlan beszerzésének évében a pénztár az ingatlant könyv szerinti értéken is értékelheti. Az ingatlanértékelõ által végzett értékbecslések között végzett ingatlan beruházást könyv szerinti értéken kell értékelni.”

17. §

20. §

Az Nybr. 1. számú mellékletének 6. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „6. A pénztári portfólió terhére a Tpt.-nek az értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szabályainak betartásával értékpapír-kölcsönzési ügylet köthetõ, ezen ügyletek összértéke nem haladhatja meg a befektetett pénztári eszközök 30%-át. A pénztári befektetési portfólióban csak értékpapírok kölcsönadása lehetséges, kölcsönvétele nem. Az értékpapír-kölcsönzési ügylet futamideje egy évnél hoszszabb nem lehet, az ügylethez kapcsolódóan megfelelõ óvadékot kell kikötni. Értékpapír-kölcsönzési ügylet esetében óvadékként csak olyan befektetési eszközök szolgálhatnak, amelyek megszerzését a jogszabályok és a pénztár befektetési politikája lehetõvé teszik. A pénztár által kölcsönadott értékpapírok a pénztári portfolióból kikerülnek, ugyanakkor a befektetési korlátozások ellenõrzése során úgy kell õket figyelembe venni, mintha továbbra is a pénztári portfolió részét képeznék.”

Az Nybr. 4. számú mellékletének „A. A pénztárak hozamrátáinak, referenciaindex-hozamainak számítása:” részének „1. A pénztár hozamrátái.” pontja a következõ f) ponttal egészül ki: „f) Az elszámolóegységekre épülõ nyilvántartási rendszer esetén a nettó hozamrátát az adott idõszak nyitó és záró elszámolóegység árfolyamának növekménye alapján kell számítani. A bruttó hozamráta számítása során az adott idõszakban elszámolt befektetési vagyonarányos költségek arányát a portfolió adott idõszak alatti napi bruttó piaci értékeinek számtani átlagára vetítve meg kell határozni, majd ezzel a nettó hozamráta értékét növelni.”

21. § Az Nybr. az e rendelet 1. számú mellékletében szereplõ 5. számú melléklettel egészül ki.

18. § Az Nybr. 2. számú mellékletének 7. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „7. Magyarországon bejegyzett, származtatott ügyletekbe befektetõ alap befektetési jegyének, illetve a külföldön bejegyzett és a kibocsátás országában származtatott ügyletekbe befektetõ alapnak minõsülõ befektetési alap jegyének – kivéve a származtatott alapnak minõsülõ garantált alapok jegyeit – együttes aránya nem haladhatja meg a befektetett pénztári eszközök 5%-át. Magyarországon bejegyzett kockázatitõke-alap jegyének, illetve külföldön

22. § (1) E rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az Nybr. 2. számú mellékletének 5. pontja. (3) E rendelet 2008. január 6-án hatályát veszti. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

1. szám

1. számú melléklet a 368/2007. (XII. 23.) Korm. rendelethez „5. számú melléklet a 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelethez A nemi hovatartozás miatt eltérõ mértékû, típusú vagy formájú pénztári szolgáltatások alapjául szolgáló statisztikák bemutatása

A szolgáltatás megnevezése Sorszám

002 003 004

0–4 év

5–9 év

10–14 15–19 20–24 25–29 30–34 35–39 40–44 45–49 50–54 55–59 60–64 65–69 70–74 75–79 80–84 85–89 90–94 95–100 év év év év év év év év év év év év év év év év év év

megnevezése

nemek szerinti eltérése (nõ/ffi, %-ban)

A statisztika forrása

Mód

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

a

b

c

d

e

f

g

h

i

j

k

l

m

n

o

p

q

r

s

t

u

v

w

x

y

z


001

PSZÁF kód

A nemi hovatartozás miatt a szolgáltatásban alkalmazott eltérés formája (pl. eltérõ járadékösszeg)

Egyéb, életkor szerint nem különbözõ paraméter

Az eltérõ szolgáltatás alapjául szolgáló paraméter(ek) megnevezése és nemek szerinti eltérése az egyes korcsoportokban (a nõkre jellemzõ átlagos paraméterérték osztva a férfiakra jellemzõ átlagos paraméterértékkel, %-ban)

145

146


A Kormány 369/2007. (XII. 23.) Korm. rendelete a magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységérõl szóló 282/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet módosításáról A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 134. § (1) bekezdésének a), b), f), h), k), l) és m) pontjaiban foglalt felhatalmazás alapján, figyelemmel a 68. § (2), (7) bekezdésére, az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontban foglalt feladatkörében a Kormány a magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységérõl a következõket rendeli el: 1. § A magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységérõl szóló 282/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Br.) 5. § (3) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A pénztár a hozamráta-számításhoz a pénzforgalmi számláján és a befektetési számláján történõ pénzmozgásokról olyan nyilvántartást köteles vezetni, amely alapján a befektetésekkel kapcsolatos pénzáramlások napi szinten, legalább az (1) bekezdésnek megfelelõ részletezettséggel elkülöníthetõk az egyéb be- és kifizetésektõl. Ezen nyilvántartás vezetése az elszámolóegységen alapuló nyilvántartási rendszer esetében nem kötelezõ.”

2. § (1) A Br. 11. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (6) bekezdés számozása (7) bekezdésre változik: „(6) A befektetések vagyonarányos költségei között számolhatók el a pénztár ingatlanbefektetéseivel kapcsolatban felmerülõ ingatlanértékeléssel és mûszaki ellenõri tevékenységgel kapcsolatos költségek és ráfordítások. A pénztár nem számolhatja el a befektetések vagyonarányos költségei között a meg nem valósult ingatlanbefektetés elõkészítésével kapcsolatos költségeket és ráfordításokat.” (2) A Br. 11. §-a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) A választható portfoliós rendszert mûködtetõ pénztár a választható portfolióinak egymás közötti, valamint a választható portfoliói és a függõ tételek közötti értékpapír átvezetés során a portfoliók egymás közötti ügyleteinél az ügylet kötésekor alkalmazott eljárást a választható portfoliós szabályzatban kell rögzítenie. A szabályzatnak tartalmaznia kell az átvezetésre kerülõ értékpapírok kiválasztásának elveit, módszereit, a döntésre jogosultak körének

1. szám

meghatározását, az átvezetéssel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget és az átvezetés elszámolásának folyamatát. Az értékpapír átvezetések során az átvezetési ár meg kell, hogy egyezzék az aznapi, e rendelet 3. számú melléklete alapján megállapított piaci eszközértékkel. Portfoliók közötti átvezetésre csak az indokolt és szükséges mértékben lehet mód, az átvezetés nem irányulhat valamely portfolió tudatos elõnyhöz juttatására.”

3. § (1) A Br. 13. §-ának (1) bekezdése a következõ l) ponttal egészül ki: (A pénztári letétkezelõ az alábbi feladatokat együttesen látja el:) „l) elvégzi az elszámolóegységek számának és árfolyamának megállapítását.” (2) A Br. 13. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A pénztár tulajdonában lévõ értékpapírok kizárólag a letétkezelõnél helyezhetõk el, kivéve az óvadékba helyezett értékpapírok esetét. A fel nem használt óvadékot kizárólag a letétkezelõhöz lehet szállítani, transzferálni. Nem transzferálható értékpapírok esetében a pénztár tulajdonában lévõ értékpapírokat olyan módon kell elhelyezni, hogy a letétkezelõ az (1) bekezdésben meghatározott feladatainak folyamatosan és maradéktalanul eleget tudjon tenni, ideértve azt az esetet is, amikor a Felügyelet intézkedése következtében szükségessé válik az értékpapír zárolása.” (3) A Br. 13. §-a a következõ (6)–(7) bekezdéssel egészül ki: „(6) A pénztár a pénztári eszközök piaci értékének és az elszámolóegységek árfolyamának a meghatározásához szükséges adatokról (többek között az ingatlanokról, árukról, házipénztár és a bankszámla egyenlegérõl, úton lévõ pénzeszközökrõl, bankbetétek és azok kamatáról, vagyonkezelési díjról és annak számításáról, portfoliók közötti átvezetésekrõl) és az azokban bekövetkezett változásokról a tárgynapot követõ elsõ munkanapon teljeskörûen tájékoztatja a letétkezelõt. Ez az elõírás nem vonatkozik a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségre. (7) Az elszámolóegységek számát két tizedesjegyig kell figyelembe venni. Az elszámolóegységek árfolyamát hat tizedesjegyig kell számítani, illetve nyilvántartani.”

4. § A Br. a következõ 13/A. §-sal egészül ki: „13/A. § (1) Az elszámolóegységekre épülõ nyilvántartási rendszert mûködtetõ pénztárnak a vagyonkezelõ, a letétkezelõ és a pénztár közötti adatszolgáltatás, az egyeztetés, az eltérések kezelése részletes eljárási szabályait háromoldalú szerzõdésben kell meghatároznia. Ezen doku-

1. szám


mentumokban ki kell térni az üzleti titok megtartásának és a felelõsségvállalásnak a szabályaira is. (2) Az elszámolóegységekre épülõ nyilvántartási rendszert mûködtetõ pénztárnak e rendszer alkalmazásának elsõ évében részletes tájékoztatót kell adnia tagjai részére annak mûködésérõl.”

5. § Az Br. 16/A. §-ának (1) bekezdése a következõ szövegrésszel egészül ki: „A pénztár megvásárolhatja az ingatlant akkor is, amennyiben azt telki szolgalom terheli.”

6. § (1) A Br. 16/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az Mpt. 66. § (5) bekezdése alapján a pénztárnak ingatlanértékelõ személyt, vagy szervezetet kell megbíznia, melyeknek feladata a pénztár tulajdonában lévõ ingatlanok értékének rendszeres megállapítása. A megbízás legfeljebb ötéves idõtartamra szólhat. A megbízott személynek, illetve szervezetnek függetlennek kell lennie a pénztár szervezetétõl és nem lehet érdekelt a pénztár befektetéseiben. A pénztárral egyidejûleg csak egy ingatlanértékelõ állhat megbízási jogviszonyban. A megbízás érvényességéhez a letétkezelõnek a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény 215. §-ának (1) bekezdése szerinti beleegyezése, továbbá a Felügyelet jóváhagyása szükséges. Amennyiben a pénztári portfólió csak 10 millió forint bekerülési érték alatti, követelés fejében átvett, be nem sorolt eszközként nyilvántartott ingatlan(oka)t tartalmaz, akkor ingatlanértékelõ megbízása nem kötelezõ.” (2) A Br. 16/B. §-a a következõ (4)–(6) bekezdéssel egészül ki: „(4) Nem lehet a pénztár ingatlanértékelõje az a személy vagy társaság, aki, vagy amely a pénztár ingatlanfejlesztõjével, ingatlankezelõjével, ingatlanüzemeltetõjével szerzõdéses kapcsolatban áll. (5) A pénztár tulajdonában lévõ ingatlanok értékelése a) piaci összehasonlításon alapuló módszerrel, b) hozamszámításon alapuló módszerrel, vagy c) újraelõállítási költségen alapuló módszerrel történhet azzal, hogy az értékelési módszer választását részletesen indokolni kell és a továbbiakban – a (6) bekezdésben foglaltak kivételével – minden idõszakban ugyanezen módszerrel kell az adott ingatlan esetében elvégezni. (6) Az (5) bekezdés szerint kiválasztott és alkalmazott értékelési módszert akkor kell megváltoztatni, ha az ingatlanértékelõ úgy ítéli meg, hogy ez a továbbiakban már nem alkalmas az ingatlan piaci értékének becslésére, és egy másik módszer alkalmazása a korábbiaknál pontosabb becslést eredményez. Ez esetben az adott ingatlanra alkal-

147

mazott értékelési módszer megváltoztatásának indokait az értékelési szakvéleményben részletesen be kell mutatni.”

7. § (1) A Br. 16/C. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az ingatlanértékelõ az ingatlanértékelés során szakvéleményében a) meghatározza az ingatlan megvásárlásakor a kifizethetõ legmagasabb összeget; b) meghatározza az ingatlan eladásakor az elfogadható legalacsonyabb összeget; c) meghatározza a pénztár tulajdonában álló ingatlanok forgalmi értékét évente legalább egyszer, az éves pénztári beszámoló fordulónapjára vonatkozóan; d) meghatározza az építés, fejlesztés alatt álló ingatlanok értékét, egyúttal ellenõrzi a kivitelezési, hasznosítási terv teljesítését; e) meghatározza bérbeadás esetén, az elfogadható legkisebb bérleti díjat; f) ellenõrizhetõ módon feltünteti a felhasznált adatokat és azok forrását, valamint jelzi, ha valamely, az ingatlan értékelését befolyásoló körülmény megítéléséhez szükséges információhoz nem fér hozzá; g) részletesen és ellenõrizhetõ módon bemutatja az értékelési módszertan lépéseit és az elvégzett számításokat; h) ismerteti az ingatlanra vonatkozó, ingatlan-nyilvántartásban szereplõ leírást (ideértve a még be nem jegyzett, széljegyként feltüntetett beadványok tartalmát), az ingatlan földrajzi és gazdasági környezetét, valamint – adatokkal alátámasztva – az ingatlanpiaci körülményeket; i) ismerteti az ingatlan mûszaki jellemzõit; és j) mellékletként becsatolja ingatlan-nyilvántartásban szereplõ leírás harminc napnál nem régebbi, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 68. §-ának megfelelõ hiteles másolatát, mindazon megállapodások, okiratok másolatát, amelyek az ingatlan jogi helyzetének megítéléséhez szükségesek, illetve amelyek az ingatlanértékelés során figyelembevételre kerültek, tekintet nélkül arra, hogy azok az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapját képezték-e.” (2) A Br. 16/C. §-a a következõ (4)–(5) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint elkészített szakvélemények közötti idõben készülõ ingatlanértékelés alátámasztására az ingatlanértékelõ egyszerûsített szakvéleményt készíthet, melyben mindazon jellemzõk, adatok, dokumentumok esetében, amelyek a legutóbbi szakvéleményben foglaltakhoz képest változatlanok, egyértelmûen és azonosítható módon hivatkozik a legutóbbi ingatlanértékelés megállapításaira és a megállapítások alátámasztására.

148


(5) A pénztár ingatlan adásvételére és bérbeadására vonatkozó szabályok: a) ingatlan megvásárlásakor a vételár nem haladhatja meg az ingatlanértékelõ által meghatározott, ingatlanért kifizethetõ legmagasabb összeget, b) ingatlan értékesítése esetén az eladási ár nem lehet kevesebb, mint az ingatlanértékelõ által megállapított legalacsonyabb összeg, illetve c) az ingatlan bérbeadásakor a bérleti díj nem lehet kevesebb, mint az ingatlanértékelõ által megállapított legkisebb bérleti díj.”

8. § A Br. a 16/D. §-t követõen a következõ 16/E–16/F. §-sal egészül ki: „16/E. § (1) Nem bízható meg ingatlanfejlesztéssel, ingatlanüzemeltetéssel, ingatlankezeléssel az a gazdasági társaság, a) amelynek befolyásoló részesedéssel rendelkezõ tulajdonosa, vezetõ tisztségviselõje vagy ezek Mpt. 4. § (2) bekezdésének y) pontja szerinti közeli hozzátartozója a pénztár alkalmazottja, megbízottja vagy a pénztár vezetõ tisztségviselõje vagy ezek Mpt. 4. § (2) bekezdésének y) pontja szerinti közeli hozzátartozója; b) amely ellen csõd- vagy felszámolási eljárás van folyamatban, amellyel szemben az üzletmenet-kihelyezést megelõzõ 2 évben csõdeljárást folytattak le, vagy amely végelszámolási eljárás alatt áll; c) amelynek befolyásoló részesedéssel rendelkezõ tulajdonosa, vezetõ tisztségviselõje vagy ezek Mpt. 4. § (2) bekezdésének y) pontja szerinti közeli hozzátartozója a pénztár ingatlanértékelõje, mûszaki ellenõre annak alkalmazottja vagy az ingatlanértékelõ vezetõ tisztségviselõje vagy ezek Mpt. 4. § (2) bekezdésének y) pontja szerinti közeli hozzátartozója. (2) Amennyiben a pénztári ingatlanfejlesztõ, ingatlanüzemeltetõ, ingatlankezelõ a jogszabályi feltételeknek nem felel meg, a pénztár köteles az üzletmenet-kihelyezésre vonatkozó szerzõdést azonnali hatállyal felmondani, és a Felügyeletet a felmondástól számított 15 napon belül értesíteni. (3) Amennyiben az ingatlanfejlesztéssel, ingatlanüzemeltetéssel, ingatlankezeléssel megbízott gazdasági társaságban a pénztár önállóan, vagy más önkéntes kölcsönös biztosító pénztárral, vagy magánnyugdíjpénztárral közösen 100%-os tulajdonrésszel rendelkezik, akkor az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni. 16/F. § A pénztár ingatlankezelõjének ingatlankezelõi szakképesítéssel kell rendelkeznie. Amennyiben az ingatlankezelést jogi személy végzi, akkor az ingatlankezelõ legalább egy alkalmazottjának kell rendelkeznie ingatlankezelõi szakképesítéssel.”

1. szám 9. §

A Br. 22. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „22. § (1) A pénztár köteles a pénztártag egyéni számlájának tárgyévi alakulásáról, valamint annak tárgyév végi egyenlegérõl számlaértesítõt küldeni a pénztártag részére évente legalább egy alkalommal, legkésõbb a tárgyévet követõ év június 30-ig. A tárgyévben elszámolóegységre épülõ rendszert alkalmazó pénztár esetén a számlaértesítõt a tárgyévet követõ év február 28-ig kell megküldeni. (2) Amennyiben a pénztár nem mûködtet elszámolóegységen alapuló nyilvántartási rendszert, a pénztártagnak küldött számlaértesítõnek legalább tartalmaznia kell: a) a pénztár elérhetõségeit, b) a tag azonosítására szolgáló adatokat, c) a tag tagsági jogviszonyának kezdetét, d) a tagdíjjellegû bevételek pénztári tartalékok közötti felosztásának tárgyévi arányszámait, esetleges változásait, e) a tárgyévi nyitó egyenleget, vagy a más pénztárból áthozott követelést, f) a tárgyévben beérkezett bevallott tagdíjat és a tagdíj-kiegészítést, befizetõnként éves összesítésben, g) a tárgyévben beérkezett az egyéni számlán jóváírt tagdíjat és tagdíj-kiegészítést összesen és befizetõnként éves összesítésben, h) a befektetési tevékenység eredményét (a befektetési tevékenység egyéni számlára jutó nettó hozambevételei), i) az egyéni számlán jóváírt egyéb bevételeket (pl. átcsoportosítások, pótlékok), j) a tagi követelés nyilvántartási záró értékét (piaci értékét), k) az értékelési különbözetet, l) a tag részére nyugdíjba vonulásakor várhatóan folyósítandó járadék nagyságát, amennyiben a tag magán-nyugdíjpénztári tagsága 15 évnél régebben keletkezett, és a tag 15 éven belül eléri a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, m) az elsõ pénztári tagsági jogviszony kezdõ idõpontját, n) a Felügyelet internetes honlapjának címét azzal a megjegyzéssel, hogy azon a pénztárak mûködését, mûködésének eredményeit bemutató, összehasonlítható adatok is találhatók, o) a választható befektetési portfóliók közötti váltás címén az egyéni számláról történõ levonás összegét, p) a tag által választott befektetési portfólió(k) megnevezését, q) a tag tájékoztatása érdekében az egyes portfóliók tárgyévi hozamát, a portfóliók közötti váltás módjával és annak költségeivel kapcsolatos tájékoztatást. (3) Amennyiben a pénztár elszámolóegységen alapuló nyilvántartási rendszert mûködtet, a pénztártagnak küldött számlaértesítõnek legalább tartalmaznia kell: a) a pénztár elérhetõségeit, b) a tag azonosítására szolgáló adatokat, c) a tag tagsági jogviszonyának kezdetét,

1. szám


d) a tagdíjjellegû bevételek pénztári tartalékok közötti felosztásának tárgyévi arányszámait, esetleges változásait, e) a tárgyévi nyitó egyenleget, vagy a más pénztárból áthozott követelést, elszámolóegységek nyitó darab száma, elszámolóegységek nyitó árfolyama, f) a tárgyévben beérkezett bevallott tagdíjat és a tagdíj-kiegészítést, befizetõnként éves összesítésben, g) a tárgyévben beérkezett az egyéni számlán jóváírt tagdíjat és tagdíj-kiegészítést, egyéb bevételeket, levonásokat, és kiadásokat tranzakciónként, forintban és befektetési egységekben és feltüntetve az átváltás árfolyamát is, h) a befektetési tevékenység eredményét, i) a tagi követelés nyilvántartási záró értékét (piaci értékét), elszámolóegységek záró darab számát, elszámolóegységek záró árfolyamát, j) az egyéni számlán felhalmozott tõke összegét, k) a tag részére nyugdíjba vonulásakor várhatóan folyósítandó járadék nagyságát, amennyiben a tag magán-nyugdíjpénztári tagsága 15 évnél régebben keletkezett, és a tag 15 éven belül eléri a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, l) az elsõ pénztári tagsági jogviszony kezdõ idõpontját, m) a Felügyelet internetes honlapjának címét azzal a megjegyzéssel, hogy azon a pénztárak mûködését, mûködésének eredményeit bemutató, összehasonlítható adatok is találhatók, n) a tag által választott befektetési portfólió(k) megnevezését, o) a tag tájékoztatása érdekében az egyes portfóliók tárgyévi hozamát, a portfóliók közötti váltás módjával és annak költségeivel kapcsolatos tájékoztatást. (4) Amennyiben a pénztár egyéni számlára vonatkozó hozamrátát közöl a számlaértesítõben, akkor köteles feltüntetni a számítás módját is, amelynek alapján a tag a számlakivonaton szereplõ adatokból azt ellenõrizni tudja.”

10. § A Br. 28. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Amennyiben a pénztár elszámolóegységre épülõ nyilvántartási rendszert mûködtet, akkor a (2) bekezdésben lévõ elõírásokat az egyéni számlák, illetve a függõ számlákhoz kapcsolódó portfolió vonatkozásában nem kell alkalmazni.”

11. § A Br. 29. §-át megelõzõ alcím helyébe a következõ rendelkezés lép: „A pénztárak közötti átlépésekre, valamint egyes pénztári kifizetésekre vonatkozó speciális szabályok”

149 12. §

(1) A Br. 29. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Az Mpt. 23. § (4) bekezdésében elõírt, az átlépéshez az átadó pénztárban szükséges hat havi tagsági jogviszonynak a tagsági viszony megszûnésének (5) bekezdése szerinti idõpontjában kell fennállnia.” (2) A Br. 29. §-a (6) bekezdésének második mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „Az átlépés napjától kezdõdõen, az átlépett pénztártagra vonatkozó tagdíjbevallási és befizetési kötelezettséget a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvényben és a végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendeletben foglalt szabályok szerint kell teljesíteni.” (3) A Br. 29. §-ának (10)–(13) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(10) Az átadó pénztárban a taggal való elszámolást a tagsági viszony megszûnésének napjáig terjedõ bevallási idõszakra vonatkozó tagdíjbevallások, pótbevallások, önellenõrzések és befizetések figyelembevételével, a tagsági viszony megszûnésének napjára vonatkozóan kell elvégezni. A tag egyéni számláját is ezzel a nappal, mint fordulónappal kell lezárni. Az átlépést megelõzõ bevallási idõszakban befizetett és függõszámlán nyilvántartott foglalkoztatói túlfizetés vonatkozásában az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) által az átlépett tagra teljesített olyan adatszolgáltatást, amely – az átlépés napját követõen érkezik be, és amely vonatkozásában – a bevallás benyújtásának napja nem késõbbi, mint az átlépés napját magában foglaló hónap utolsó napja, a pénztár a túlfizetés rendezése érdekében feldolgozza. Az átlépett tagra azonosított tagdíj összegét és a függõszámla alapján megállapított hozamot – utólagos adatszolgáltatás mellett – az átvevõ pénztár részére át kell utalni. Amennyiben az átlépés napját magában foglaló hónap utolsó napját követõen az átlépett tagra – az átlépés napját megelõzõ bevallási idõszakra vonatkozóan – az APEH-tõl végrehajtási eljárásból, vagy az adóhatóság által kirótt késedelmi pótlék megfizetésébõl átutalás érkezik, ennek összege alapján is átutalást kell teljesíteni az átvevõ pénztár részére. Ez esetben a pénztár az APEH-tõl érkezett átutalás összegét – az átlépett tag követelésére jutó rész kivételével – a hátralékos bevallásokra a Tbj. 53. § (1)–(2) bekezdéseinek megfelelõen számolja el. Az átlépett tagra esõ behajtott, vagy megfizetett összeget az átadó pénztár az átvevõ pénztár részére átutalja, a munkáltató és a jogosult tagok megjelölésével. (11) Az átadó pénztár legkésõbb a tag tagsági jogviszonyának megszûnését követõ negyedév utolsó napjáig gépi adathordozón (mágneses adathordozón vagy CD-lemezen)

150


– a Felügyelet által meghatározott adatszerkezetben – eljuttatja az átvevõ pénztár részére az átlépõ pénztártag a) azonosító adatait, b) munkáltatói adatait, c) tagsági viszonya megszûnésének napját megelõzõ, ca) a tagsági viszonyával kapcsolatos adatait, cb) a tagdíjbevallására és -befizetésére vonatkozó adatait havi bontásban, cc) a javára jóváírt hozamok adatait negyedévenkénti bontásban. Az elszámolóegységekre épülõ nyilvántartási rendszert vezetõ pénztár az adatszolgáltatást a tagsági jogviszony megszûnését követõ második hónap utolsó napjáig teljesíti az átvevõ pénztár részére. (12) Az átadó pénztár legkésõbb a tag tagsági jogviszonyának megszûnését követõ negyedév utolsó napjáig megküldi az átvevõ pénztár részére az átlépõ pénztártag eredeti belépési nyilatkozatának pénztár által hitelesített másolatát. A 2006. december 31-éig terjedõ idõszakra vonatkozóan, az átlépõ taggal összefüggésben kezdeményezett adóhatósági eljárásokról szóló alábbi dokumentumokat, amennyiben a tag átlépésére az adóhatósági eljárás alatt, illetõleg annak lezárása elõtt kerül sor, az átadó pénztár megküldi az átvevõ pénztár részére: a) a folyamatban lévõ adóhatósági eljárás kezdeményezésére vonatkozó dokumentumokat, valamint b) a hatósági eljárásban az eljárást kezdeményezõ helyébe lépõ új jogosult bejelentésérõl szóló értesítõlevél hiteles másolatát. Az a)–b) pontok szerinti dokumentumok megküldésérõl az átadó pénztár legkésõbb a tag tagsági jogviszonyának megszûnését követõ negyedév végéig gondoskodik. Az elszámolóegységekre épülõ nyilvántartási rendszert vezetõ pénztár az átlépõ pénztártag eredeti belépési nyilatkozatának pénztár által hitelesített másolatát, valamint az a)–b) pontok szerinti dokumentumokat tagsági jogviszony megszûnését követõ második hónap utolsó napjáig küldi meg az átvevõ pénztár részére. (13) Az átadó pénztár az átlépõ tag és az átvevõ pénztár részére a tag tagsági jogviszonyának megszûnését követõ negyedév utolsó napjáig írásban megadja a) a tag egyéni számlájának a zárás idõpontjában fennálló értékét, b) a tagnak az átadó pénztári tagsága idején javára befizetett tagdíjak összegét, c) a tag egyéni számlájára jóváírt tagdíjak, hozamok és értékelési különbözetek összegét, d) a tagnak az átadó, illetve korábbi pénztáraiban szerzett, tagdíjfizetéssel lefedett idõszak tartamára vonatkozó adatot. Az elszámolóegységekre épülõ nyilvántartási rendszert vezetõ pénztár az adatszolgáltatást a tagsági jogviszony megszûnését követõ második hónap utolsó napjáig teljesíti az átvevõ pénztár részére.”

1. szám

(4) A Br. 29. §-ának (16) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg kiegészül a következõ (17)–(18) bekezdéssel: „(16) A választható portfoliós rendszert és elszámolóegységekre épülõ nyilvántartási rendszert mûködtetõ pénztárnak a pénztártag, illetve a kedvezményezett részére történõ egyösszegû kifizetés, valamint más pénztárba való átlépés esetén – amennyiben az átlépésre vonatkozó bejelentés, a jogosultság igazolása a hónap fordulónapját megelõzõen 10 munkanappal megtörtént a pénztárnál – a tagi követelést legkésõbb a bejelentés hónapját követõ 8 munkanapon belül kell kifizetni. Amennyiben az átlépésre irányuló tagi bejelentésben a tag meghatározza az átlépése fordulónapját, akkor a fordulónapot magában foglaló hónap utolsó napjával kerül sor a tagsági jogviszony megszûnésére. A hónap utolsó 10 munkanapján beérkezõ írásbeli bejelentés alapján a pénztár a tag tagsági jogviszonyát a pénztár szabályzata szerint a bejelentés hónapjának, vagy a következõ hónap fordulónapjával szüntetheti meg. A részletszabályokat a Hozamfelosztási szabályzatban kell rögzíteni. (17) Az átlépett tagra esõ, függõ számláról azonosított tagdíj összegét és a függõszámla alapján megállapított hozamot a pénztár a (15) bekezdésben meghatározott határidõk figyelembevételével utalja át a pénztár részére. Az elszámolóegységekre épülõ nyilvántartási rendszert mûködtetõ pénztár a tagsági jogviszonyát megszüntetõ tagokra jutó, függõ számláról azonosított tagi követelés összegét az elsõ utalást követõen a tagsági viszony megszûnése hónapját követõ negyedik hónap nyolcadik munkanapjáig utalja át. Az ezt követõen azonosított tagi követelést a pénztár a (16) bekezdésben meghatározott határidõk figyelembevételével utalja át az érintettek részére. (18) Az elszámolóegységes rendszerre épülõ nyilvántartást vezetõ pénztár a tagsági jogviszonyukat megszüntetõ tagok, illetve portfolióváltás esetén a portfoliót váltó tagok elszámolóegységeinek számáról a fordulónapot követõ második munkanapig tájékoztatja a letétkezelõt. A részletszabályokat a háromoldalú szerzõdésben kell rendezni.”

13. § A Br. 1. számú mellékletének 6. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „6. A pénztári portfólió terhére a Tpt.-nek az értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szabályainak betartásával értékpapír-kölcsönzési ügylet köthetõ, ezen ügyletek összértéke nem haladhatja meg a befektetett pénztári eszközök 30%-át. A pénztári befektetési portfólióban csak értékpapírok kölcsönadása lehetséges, kölcsönvétele nem. Az értékpapír-kölcsönzési ügylet futamideje egy évnél hoszszabb nem lehet, az ügylethez kapcsolódóan megfelelõ óvadékot kell kikötni. Értékpapír-kölcsönzési ügylet esetében

1. szám


óvadékként csak olyan befektetési eszközök szolgálhatnak, amelyek megszerzését a jogszabályok és a pénztár befektetési politikája lehetõvé teszik. A pénztár által kölcsönadott értékpapírok a pénztári portfolióból kikerülnek, ugyanakkor a befektetési korlátozások ellenõrzése során úgy kell õket figyelembe venni, mintha továbbra is a pénztári portfolió részét képeznék.”

14. § A Br. 2. számú melléklete 1. pontjának e) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „e) A közvetett befektetési instrumentumok alkalmazása során biztosítani kell, hogy a pénztártagot közvetetten terhelõ befektetési költségek mértéke – a közvetlen befektetésekhez kapcsolódó költségekhez mérten – a vagyonkezelési költségekkel összhangban legyen. Közvetett befektetési instrumentumnak tekinthetõek az e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott befektetési jegyek, illetve egyéb kollektív befektetési értékpapírok.”

15. § A Br. 3. számú mellékletének „II. Értékelési szabályok, A befektetett eszközök – napi és negyedéves – piaci értékének meghatározása” részének 12. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „12. Ingatlan: az ingatlanokat a pénztár által meghatározott fordulónapra, de legalább az üzleti év fordulónapjára, 3 hónapnál nem régebbi, a pénztártól független ingatlanértékelõ által készített értékbecslés alapján kell értékelni. Az ingatlan beszerzésének évében a pénztár az ingatlant könyv szerinti értéken is értékelheti. A követelés fejében átvett, 10 millió forint bekerülési értéket meg nem haladó ingatlantulajdon a pénztár könyvvizsgálója által hitelesített piaci értéken is értékelhetõ. Az ingatlanértékelõ által végzett értékbecslések között végzett ingatlan beruházást könyv szerinti értéken kell értékelni.”

16. § A Br. 4. számú mellékletének „1. A pénztár hozamrátái” része a következõ f) ponttal egészül ki: „f) Az elszámolóegységekre épülõ nyilvántartási rendszer esetén a nettó hozamrátát az adott idõszak nyitó és záró elszámolóegység árfolyamának növekménye alapján kell számítani. A bruttó hozamráta számítása során az adott idõszakban elszámolt befektetési vagyonarányos költségek arányát a portfolió adott idõszak alatti napi bruttó piaci értékeinek számtani átlagára vetítve meg kell határozni, majd ezzel a nettó hozamráta értékét növelni.”

151 17. §

(1) E rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a Br. 29. §-ának (8) bekezdése, a 34. §-ának (1) és (2) bekezdésében az „, illetve külföldi befektetésen alapuló befektetési instrumentumok” szövegrész, a 34. §-a (2) bekezdésének b) pontjában az „aránya a kiegyensúlyozott portfolióban a befektetett eszközök 30%-át nem haladhatja meg, illetve” szövegrész, a 2/A. számú melléklete „II. Választható portfoliós rendszert üzemeltetõ pénztárakra vonatkozó általános befektetési elõírások” részének 8. pontja. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a Br. 5. §-ának (1) bekezdése a „fedezeti tartalék” szövegrészt követõen kiegészül a „, választható portfoliós rendszer esetén az egyes választható portfoliók” szövegrésszel, a 10. §-a (1) bekezdésének a) pontja a „pénztári érdekek,” szövegrészt követõen kiegészül az „ingatlanbefektetéssel rendelkezõ pénztár esetén az ingatlanokkal kapcsolatos pénztári stratégia, szándékok és célok meghatározása,” szövegrésszel, a 21. §-ának (3) bekezdése a „közlés hozamrátát” szövegrészt követõen kiegészül az „, illetve hozam mértékére való hivatkozást” szövegrésszel, a 29. §-a (1)–(2), valamint (5)–(7) bekezdéseiben az „Átadó” szövegrész helyébe „átadó”, valamint az „Átvevõ” szövegrész helyébe „átvevõ” szövegrész lép, a 29/A. §-a az „azon negyedév” szövegrészt követõen kiegészül a „- választható portfoliós rendszert és elszámolóegységekre épülõ nyilvántartási rendszert mûködtetõ pénztárak esetén azon hónap –” szövegrésszel, 2. számú mellékletének 5. pontja a „származtatott ügyletekbe befektetõ alapnak minõsülõ befektetési alap jegyének” szövegrészt követõen kiegészül a „– kivéve a származtatott alapnak minõsülõ garantált alapok jegyeit –” szövegrésszel.

18. § E rendelet hatálybelépésével egyidejûleg a pénztárak központi nyilvántartásával összefüggõ egyes feladatokról, a pénztáraknak, valamint a foglalkoztatóknak a pénztártagokra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségérõl szóló 172/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 5/B. §-ában az „5. és 5/A. §-ok” szövegrész helyébe az „5. §” szövegrész lép.

19. § E rendelet 2008. január 6-án hatályát veszti. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

152


A Kormány 380/2007. (XII. 23.) Korm. rendelete a hitelintézetek értékpapírosítási tõkekövetelményérõl A Kormány az Alkotmány 35. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva, a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 235. §-a (1) bekezdésének g), h), i), j) és k) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendeli el: I. Fejezet BEVEZETÕ RENDELKEZÉSEK 1. § (1) E rendelet hatálya a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) szerinti hitelintézetre, és a hitelintézettel egyenértékû prudenciális szabályozásnak megfelelõ pénzügyi vállalkozásra (a továbbiakban együtt: hitelintézetre) terjed ki. (2) A hitelezési kockázatra vonatkozó tõkekövetelmény meghatározása során az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a hitelezési kockázat kezelésérõl és tõkekövetelményérõl szóló 196/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hkr.) rendelkezései az irányadóak.

2. § (1) E rendelet alkalmazásában: 1. eszközfedezet melletti értékpapír-kibocsátás (a továbbiakban: ABCP program): olyan értékpapírosítási program, amelynek keretében kibocsátott értékpapírok könyv szerinti értékének legalább 75%-a kereskedelmi értékpapír; 2. értékpapírosítás: olyan ügylet, amelynek keretében a) egy kitettség vagy a kitettségek halmazának (pooljának) hitelezési kockázata több ügyletrész-sorozatba kerül besorolásra, b) az ügylettel kapcsolatos kifizetések az értékpapírosított kitettség, illetve a kitettségek halmazának (pooljának) teljesítése függvényében alakulnak, és c) az ügyletrész-sorozatok egymáshoz viszonyított alárendeltsége határozza meg az ügylet futamideje alatt a veszteségek eloszlását; 3. értékpapírosítási felár: az értékpapírosításhoz kapcsolódó minden költség beszedésébõl befolyó összeg és más, az értékpapírosított kitettségekkel kapcsolatos bevétel, csökkentve az elszámolt ráfordításokkal;

1. szám

4. értékpapírosítási pozíció: az értékpapírosítási ügyletben vállalt hitelezési kockázati kitettség; 5. értékpapírosítást kezdeményezõ (originator): olyan vállalkozás, amely a) saját maga vagy kapcsolt vállalkozásán keresztül – közvetlenül vagy közvetve – részese volt az értékpapírosítás alapjául szolgáló kitettséget létrehozó azon eredeti megállapodásnak, amelyben rögzítették az adós (potenciális adós) fizetési kötelezettségét (potenciális fizetési kötelezettségét), vagy b) megvásárolja egy harmadik fél kitettségeit, majd értékpapírosítja azokat; 6. hagyományos értékpapírosítás: olyan – valódi átruházáson alapuló – értékpapírosítás, amelynek keretében a) az értékpapírosítást kezdeményezõ a kitettségeit különleges célú gazdasági egységre ruházza át, és b) a különleges célú gazdasági egység által kibocsátott értékpapírok az értékpapírosítást kezdeményezõ számára nem jelentenek fizetési kötelezettséget; 7. hitelminõség javítás: olyan szerzõdés, amely javítja egy értékpapírosítási pozíció hitelminõségét, ideértve azt a hitelminõség javítást is, amelyet a hátrább sorolt ügyletrész-sorozatokon és más hitelkockázati fedezetek nyújtásán keresztül érnek el; 8. kereskedelmi értékpapír: vállalkozás által, rövid lejáratú kötelezettség finanszírozása érdekében forgalomba hozott, rövid – legfeljebb 270 napos – lejáratú, hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír; 9. KIRB: azon kockázattal súlyozott kitettség érték 8%-a, amelyet a hitelezési kockázat tõkekövetelményének belsõ minõsítésen alapuló módszere alapján az értékpapírosított kitettségekre úgy számítanának ki, hogy azok nem lennének értékpapírosítva, valamint az e kitettségekhez tartozó, a belsõ minõsítésen alapuló módszer szerint kiszámított várható veszteségek összege; 10. különleges célú gazdasági egység (KCGE): hitelintézetnek vagy befektetési vállalkozásnak nem minõsülõ, egy vagy több értékpapírosítási ügylet végrehajtására létrehozott olyan jogi személyiségû gazdasági társaság vagy egyéb jogi személy, amelynek tevékenysége kizárólag az értékpapírosítási ügylet végrehajtására korlátozódik, és amelynek forrásai között az értékpapírosítást kezdeményezõ kötelezettségei elkülönülnek e jogi személyiségû gazdasági társaság vagy egyéb jogi személy kötelezettségeitõl, és az értékpapírosítási ügylethez kapcsolódó tulajdonosi vagy rendelkezési jogok gyakorlója jogait korlátlanul megterhelheti vagy elcserélheti; 11. lejárat elõtti visszafizetést biztosító rendelkezés (rulírozó megállapodásból származó kitettség vonatkozásában): olyan rendelkezés a szerzõdésben, amely meghatározott események bekövetkeztekor lehetõvé teszi a befektetõnek járó összegek visszafizetését a kibocsátott értékpapírok eredetileg meghatározott lejárata elõtt; 12. likviditási hitelkeret: olyan szerzõdéses megállapodással létrejövõ értékpapírosítási pozíció, amelynek célja,

1. szám


hogy a befektetõk számára biztosítsa a szerzõdésben rögzített idõpontban történõ pénzáramlást; 13. maradék pozícióra vonatkozó visszavásárlási jog: az értékpapírosítást kezdeményezõ olyan szerzõdéses vételi opciója, amely lehetõvé teszi az értékpapírosítás során kibocsátott értékpapírok visszavásárlását vagy az értékpapírosítási pozíció megszüntetését az alapul szolgáló kitettségek egészének visszafizetése elõtt, ha a fennálló kitettségek egy meghatározott érték alá csökkennek; 14. minõsített pozíció: elismert külsõ hitelminõsítõ szervezet hitelminõsítésével rendelkezõ értékpapírosítási pozíció; 15. nem minõsített pozíció: elismert külsõ hitelminõsítõ szervezet hitelminõsítésével nem rendelkezõ értékpapírosítási pozíció; 16. rulírozó megállapodásból származó kitettség: olyan kitettség, amelynél az ügyfelek tartozásának egyenlegei az ügyfelek kölcsönfelvételi és visszafizetési döntéseinek megfelelõen a megállapított értékhatáron belül ingadozhatnak; 17. szintetikus értékpapírosítás: olyan értékpapírosítás, amelynél az ügyletrész-sorozatba sorolás elõre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet alkalmazásával (hitelderivatívákkal vagy garanciákkal) valósul meg, és a kitettségek az értékpapírosítást kezdeményezõ számviteli mérlegében maradnak; 18. szponzor: értékpapírosítást kezdeményezõnek nem minõsülõ hitelintézet, amely ABCP programot vagy más értékpapírosítási konstrukciót hoz létre és mûködtet, amely harmadik fél kitettségeit vásárolja meg; 19. ügyletrész-sorozat (tranche): az értékpapírosítási ügylet alapjául szolgáló egy vagy több kitettség hitelezési kockázatának szerzõdésben rögzített, elkülönülõ része, ahol e rész egy pozíciójához nagyobb vagy kisebb hitelezési kockázat kapcsolódik, mint az ügylet más részének ugyanilyen méretû pozíciójához tartozó hitelezési kockázata, figyelmen kívül hagyva a harmadik fél által az adott értékpapírosítási pozícióval rendelkezõnek nyújtott hitelkockázati fedezeteket. (2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül, az e rendeletben használt fogalmak meghatározását a Hpt. 2. számú melléklete, valamint a Hkr. tartalmazza.

3. § (1) Ha az értékpapírosítást kezdeményezõ hitelintézettõl az értékpapírosított kitettségeihez tartozó jelentõs – az értékpapírosítás alapjául szolgáló kitettség értékének 75%-át meghaladó – hitelezési kockázat kerül átruházásra, akkor a) hagyományos értékpapírosítás esetén nem kell figyelembe vennie a kockázattal súlyozott kitettség érték és várható veszteség érték számítása során azokat a kitettségeket, amelyeket értékpapírosított, és

153

b) szintetikus értékpapírosítás esetén az értékpapírosított kitettségek kockázattal súlyozott kitettség értékét és várható veszteség értékét az e rendeletben meghatározottak szerint számítja ki. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásakor az értékpapírosítást kezdeményezõ hitelintézetnek az értékpapírosításba bevonható pozíciókra kell kockázattal súlyozott kitettség értéket számítania. (3) Ha az értékpapírosítást kezdeményezõ hitelintézet nem ruház át az (1) bekezdés szerinti jelentõs hitelezési kockázatot, akkor az érintett értékpapírosításban szereplõ pozícióira kockázattal súlyozott kitettség értéket nem kell számítania azzal, hogy a pozíciók alapjául szolgáló kitettségeket úgy kell kezelni, hogy azok nincsenek értékpapírosítva.

4. § (1) Ha az értékpapírosítási ügyletben különbözõ ügyletrész-sorozatokkal szembeni kitettség található, akkor minden egyes ügyletrész-sorozattal szembeni kitettséget külön értékpapírosítási pozícióként kell kezelni. (2) Értékpapírosítási pozíciónak tekintendõ az olyan értékpapírosítási ügyletbõl eredõ kitettség is, amely származtatott kamatlábszerzõdésbõl vagy devizaügyletbõl ered. (3) Értékpapírosítási pozíció esetén a hitelkockázati fedezetet nyújtót úgy kell kezelni, hogy az értékpapírosítási pozícióval õ rendelkezik. Ha az értékpapírosítási pozíció elismert hitelkockázati fedezet, akkor a pozícióra a Hpt. 76/E–76/F. §-a alkalmazható.

5. § (1) Az értékpapírosított kitettség kockázattal súlyozott kitettség értékét a 3. § szerint számító, értékpapírosítást kezdeményezõ és szponzor hitelintézet a szerzõdésben rögzített kötelezettségeit meghaladóan nem adhat támogatást az értékpapírosításhoz az értékpapírosítási pozícióval rendelkezõ (befektetõ) potenciális vagy tényleges veszteségeinek csökkentése érdekében. (2) Ha az értékpapírosítást kezdeményezõ vagy a szponzor hitelintézet nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek, akkor a) valamennyi értékpapírosított kitettségére legalább annyi tõkével kell rendelkeznie, mint amennyit értékpapírosítás alapjául szolgáló kitettségre kell számítani, és b) nyilvánosságra kell hoznia a szerzõdésen kívüli támogatás tényét, valamint ennek tõkére gyakorolt hatását.

154

PÉNZÜGYI KÖZLÖNY II. Fejezet

JELENTÕS HITELKOCKÁZAT ÁTRUHÁZÁSÁNAK ELISMERÉSÉRE VONATKOZÓ MINIMUMKÖVETELMÉNYEK Hagyományos értékpapírosítás

1. szám

(2) Az (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásában ellenõrzésnek minõsül, ha a kezdeményezõ hitelintézet: a) az átruházott kitettségeket nyereség realizálása érdekében a különleges célú gazdasági egységtõl visszavásárolhatja, vagy b) köteles visszavenni az átruházott kockázatot.

6. § (1) Hagyományos értékpapírosítást kezdeményezõ hitelintézetnek az értékpapírosított kitettségeire nem kell meghatároznia a kockázattal súlyozott kitettség értékét és a várható veszteség értékét, ha az értékpapírosított kitettségekhez tartozó jelentõs – az értékpapírosítás alapjául szolgáló kitettség értékének 75%-át meghaladó – hitelezési kockázatot harmadik félre ruházta át, és az átruházás teljesíti az alábbi követelményeket: a) az értékpapírosítás dokumentációja megfelel az ügylet gazdasági tartalmának, b) az értékpapírosított kitettségek jogilag elkülönülnek az értékpapírosítást kezdeményezõ hitelintézettõl és hitelezõitõl (ideértve a csõd- és a felszámolási eljárást is) és ezt jogi szakvélemény is alátámasztja, c) az értékpapírosítást kezdeményezõ hitelintézetnek sem közvetlen, sem közvetett ellenõrzése nincs az értékpapírosítási ügylet alapjául szolgáló, átruházott kitettségek felett, ide nem értve az adósságszolgálattal kapcsolatos beszedési jogokat vagy kötelezettségeket, d) a maradék pozícióra vonatkozó visszavásárlási jog kikötése esetén annak gyakorlásáról az értékpapírosítást kezdeményezõ hitelintézet saját mérlegelési jogkörében dönthet, e) a maradék pozícióra vonatkozó visszavásárlási jog kizárólag akkor gyakorolható, ha az értékpapírosított kitettségek eredeti értékének legfeljebb 10%-ára kell már csak fizetést teljesíteni, f) a maradék pozícióra vonatkozó visszavásárlási jog nem teheti lehetõvé veszteségek hitelminõség javítási pozíciókra vagy a befektetõk által tartott más pozíciókra történõ allokálásának elkerülését, és nem célja a hitelminõség javítása, és g) az értékpapírosítási ügyletre vonatkozó dokumentáció nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely ga) a lejárat elõtti visszafizetés esetét kivéve az értékpapírosítást kezdeményezõ hitelintézettõl megköveteli az értékpapírosítás pozíciójának javítását, ideértve az alapul szolgáló kitettségek megváltoztatását vagy a befektetõk részére történõ fizetendõ hozam növelését az értékpapírosított kitettségek hitelminõségének romlása esetén, vagy gb) az értékpapírosításhoz kapcsolódó pozíciók birtokosai (befektetõk) részére fizetendõ hozamot az alapul szolgáló kitettségek halmazának (pooljának) hitelminõségében bekövetkezett romlás esetén növeli.

Szintetikus értékpapírosítás 7. § Szintetikus értékpapírosítást kezdeményezõ hitelintézet az értékpapírosított kitettségeihez tartozó kockázattal súlyozott kitettség értéket és várható veszteség értéket az 8–10. § szerint számíthatja ki, ha jelentõs – az értékpapírosítás alapjául szolgáló kitettség értékének 75%-át meghaladó – hitelezési kockázatot ruház át harmadik félre hitelkockázati fedezet alkalmazása mellett, és az átruházás teljesíti az alábbi követelményeket: a) az értékpapírosítás dokumentációja megfelel az ügylet gazdasági tartalmának, b) a hitelezési kockázat átruházását biztosító hitelkockázati fedezet megfelel a Hpt.-ben, illetõleg Hkr.-ben rögzített elismerhetõségi feltételeknek azzal, hogy a hitelkockázati fedezet nyújtója nem lehet különleges célú gazdasági egység, c) a hitelezési kockázat átruházási szerzõdés nem tartalmaz olyan feltételt, amelyik ca) küszöbértékeket határoz meg, amelyek értékét el nem érõ veszteséget okozó hitelesemények elõfordulása nem váltja ki a szintetikus értékpapírosítást szolgáló hitelkockázati fedezet érvényesítését, cb) lehetõvé teszi a szintetikus értékpapírosítást szolgáló hitelkockázati fedezetet nyújtó számára a fedezet felmondását az alapul szolgáló kitettségek hitelminõségének romlásakor, cc) az értékpapírosítást kezdeményezõ hitelintézettõl megköveteli az értékpapírosítás pozícióinak javítását, ide nem értve a lejárat elõtti visszafizetést, és cd) alapján az értékpapírosítást kezdeményezõ hitelintézetnek a szintetikus értékpapírosítást szolgáló hitelkockázati fedezethez kapcsolódó költségeit vagy az értékpapírosítási pozíciók birtokosai részére fizetendõ hozamot növeli az alapul szolgáló kitettségek halmazának (pooljának) hitelminõségében bekövetkezõ romlása esetén, és d) a szintetikus értékpapírosítást szolgáló hitelkockázati fedezet – jogi szakvéleménnyel alátámasztva – valamennyi irányadó joghatóság elõtt érvényes és érvényesíthetõ.

1. szám

PÉNZÜGYI KÖZLÖNY III. Fejezet

Szintetikus értékpapírosítás során értékpapírosított kitettségek kockázattal súlyozott kitettség értékének kiszámítása a kezdeményezõ hitelintézetnél

155

meghatározottak szerint 1250%-os kockázati súlyt rendel. A fennmaradó ügyletrész-sorozatoknál a lejárati eltéréseket a Hkr.-ben foglaltak figyelembevételével az 1. számú mellékletben meghatározott képlet alapján kell kiszámítani.

8. § IV. Fejezet (1) A 7. §-ban meghatározott feltételek teljesülése esetén az értékpapírosítást kezdeményezõ hitelintézetnek az értékpapírosított kitettségek kockázattal súlyozott kitettség értékének kiszámításakor – a 10. §-ban foglaltakra is figyelemmel – a Hkr.-ben foglaltak helyett a 14–53. §-ban meghatározott módszereket kell alkalmaznia. (2) A kockázattal súlyozott kitettség érték belsõ minõsítésen alapuló módszerrel történõ számítása esetén a 7. §-ban meghatározott feltételeknek eleget tevõ értékpapírosított kitettség várható veszteség értéke nulla. (3) Az (1)–(2) bekezdésben foglaltak az értékpapírosított kitettségek teljes halmazára (pooljára) vonatkoznak.

9. § (1) A 10. §-ra is figyelemmel, az értékpapírosítást kezdeményezõ hitelintézetnek a kockázattal súlyozott kitettség értéket az értékpapírosítás összes ügyletrész-sorozatára a 14–53. §-ban meghatározott módszer szerint kell kiszámítania, ideértve a hitelezési kockázat mérséklés elismerésének feltételeit is. (2) Ha egy ügyletrész-sorozatot elõre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet alkalmazásával ruháznak át harmadik félre, akkor az értékpapírosítást kezdeményezõ hitelintézetnek a kockázattal súlyozott kitettség érték kiszámításakor a harmadik fél kockázati súlyát kell figyelembe vennie az adott ügyletrész-sorozat esetében.

10. § (1) A kockázattal súlyozott kitettség érték számításakor figyelembe kell venni az ügyletrész-sorozat hitelkockázati fedezete és az értékpapírosított kitettségek lejárati eltérését. (2) A kockázattal súlyozott kitettség érték számításakor az értékpapírosított kitettségek lejárata az értékpapírosítás alapjául szolgáló leghosszabb lejáratú kitettség lejárata, de legfeljebb öt év. (3) A hitelkockázati fedezet lejáratát a Hkr.-ben foglaltak szerint kell meghatározni. (4) Az értékpapírosítást kezdeményezõ hitelintézetnek a kockázattal súlyozott kitettség érték számításakor az ügyletrész-sorozatra vonatkozó minden olyan lejárati eltérést figyelmen kívül kell hagynia, amelyekre a 14–53. §-ban

KÜLSÕ HITELMINÕSÍTÉS A külsõ hitelminõsítõ szervezetek hitelminõsítésével szembeni követelmények 11. § (1) Értékpapírosítási pozíció kockázati súlyának meghatározására külsõ hitelminõsítõ szervezet hitelminõsítése akkor alkalmazható, ha a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) a külsõ hitelminõsítõ szervezetet – a Hkr.-ben foglaltak alapján – az értékpapírosítási pozíció hitelminõsítése szempontjából elismeri. (2) Az értékpapírosítási pozíció kockázattal súlyozott kitettség értékének meghatározásához az elismert külsõ hitelminõsítõ szervezet hitelminõsítésének – a Hkr.-ben foglalt feltételeken túl – a következõ feltételeket is teljesítenie kell: a) nincs lejárati eltérés a hitelminõsítés során figyelembe vett fizetési mód és azon fizetési mód között, amelyre az adott értékpapírosítási pozíciót létrehozó szerzõdés alapján a tõkekövetelményt számító hitelintézet jogosult, b) a hitelminõsítés a piac számára nyilvánosan elérhetõ, és azt a külsõ hitelminõsítõ szervezet minõsítési kategóriák közötti elmozdulási arányokat mutató migrációs mátrixa tartalmazza. (3) Értékpapírosítási pozíció kockázattal súlyozott kitettség értékének meghatározásához az elismert külsõ hitelminõsítõ szervezet hitelminõsítése elismerhetõségének további feltétele, hogy a külsõ hitelminõsítõ szervezet az értékpapírosítás terén is megfeleljen a Hkr.-ben foglalt hitelesség és piaci elfogadás követelményének.

A hitelminõsítések alkalmazása 12. § (1) A hitelintézetnek az alkalmazott, elismert külsõ hitelminõsítõ szervezet által készített hitelminõsítéseket az értékpapírosítási pozícióira vonatkozóan folyamatosan és következetesen kell alkalmaznia. (2) A hitelintézet nem alkalmazhatja egy elismert külsõ hitelminõsítõ szervezet hitelminõsítését egy ügyletrész-sorozatban levõ pozíciókra és egy másik elismert külsõ hitel-

156


1. szám

minõsítõ szervezet hitelminõsítését egy másik ügyletrész-sorozatban levõ pozíciókra ugyanabban, az elsõként említett külsõ hitelminõsítõ szervezet által minõsített vagy nem minõsített struktúrában.

rendelet másként nem rendelkezik, az ügyletkockázati súly 100%.

(3) Ha az elismert hitelkockázati fedezetet közvetlenül egy különleges célú gazdasági egység számára nyújtják, és ezt a fedezetet az elismert külsõ hitelminõsítõ szervezet az értékpapírosítási pozíció hitelminõsítésekor figyelembe veszi, akkor az ennek figyelembevételével meghatározott hitelminõsítéshez tartozó kockázati súly alkalmazható. Ha a hitelminõsítéskor figyelembe vett hitelkockázati fedezet nem elismert vagy a hitelkockázati fedezetet nem a különleges célú gazdasági egység számára nyújtják, de közvetlenül az értékpapírosítási pozícióhoz kapcsolódik, akkor a hitelminõsítést a kockázati súlyozáshoz nem lehet alkalmazni.

15. §

A hitelminõsítés megfeleltetése

A 14. §-ban foglaltaktól eltérõen a származtatott ügyletbõl származó értékpapírosítási pozíció kitettség értékét a partnerkockázatról szóló kormányrendelet szerint kell megállapítani.

16. § Ha az értékpapírosítási pozíciónak van elõre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezete, akkor a pozíció kitettség értéket a Hkr. negyedik részében foglaltaknak megfelelõen módosítani lehet az e rendeletben foglalt eltérésekkel.

13. § (1) A Felügyeletnek az elismert külsõ hitelminõsítõ szervezet hitelminõsítésének hitelminõsítési besoroláshoz történõ rendelésekor a Hkr.-ben foglalt feltételeken túl figyelembe kell vennie a kockázatnak az egyes hitelminõsítésekben kifejezett besorolási fokozatai közötti eltéréseket, amelynek legalább a nemteljesítési valószínûséget, a nemteljesítéskori veszteségrátát és a hitelminõsítés tartalmát kell kifejeznie. (2) A Felügyelet a hitelminõsítési besorolások meghatározásakor az azonos kockázati súlyozású pozíciókat azonos mértékû kockázati szinthez rendeli.

V. Fejezet

VI. Fejezet EGYMÁST ÁTFEDÕ POZÍCIÓK 17. § (1) Ha egy értékpapírosítási ügylet egymást átfedõ pozícióval rendelkezik, akkor a kockázattal súlyozott kitettség értékének meghatározásakor az átfedés mértékéig csak azt a pozíciót vagy pozíciórészt kell figyelembe venni, amelyikhez nagyobb kockázattal súlyozott kitettség érték tartozik. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az átfedés azt jelenti, hogy a pozíciók részben vagy egészben ugyanazon kockázattal szembeni kitettségbõl származnak.

AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI POZÍCIÓ KITETTSÉG ÉRTÉKE 14. § (1) Ha a hitelintézet a kockázattal súlyozott kitettség értéket a sztenderd módszer szerint számítja ki, akkor a mérlegen belüli értékpapírosítási pozícióhoz tartozó kitettség értéke a mérleg szerinti érték.

VII. Fejezet KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉG ÉRTÉK KISZÁMÍTÁSA A SZTENDERD MÓDSZER SZERINT 18. §

(2) Ha a hitelintézet a kockázattal súlyozott kitettség értéket a belsõ minõsítésen alapuló módszer szerint számítja ki, akkor a mérlegen belüli értékpapírosítási pozícióhoz tartozó kitettség értéke az értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése elõtti bruttó érték.

(1) A minõsített pozíció kitettség értékére – a 19. §-ban foglalt eltéréssel – a Felügyelet által a hitelminõsítéshez rendelt hitelminõsítési besorolás alapján a 2. számú mellékletben meghatározott 1. vagy 2. táblázat szerinti kockázati súly alkalmazandó.

(3) Mérlegen kívüli tétel esetén a kitettség értéke a mérlegen kívüli tétel értékének és az e rendeletben meghatározott ügyletkockázati súlynak a szorzata azzal, hogy ha e

(2) A nem minõsített pozícióra – a 20–24. §-ban meghatározott eltéréssel – 1250%-os kockázati súlyt kell alkalmazni.

1. szám


Értékpapírosítást kezdeményezõ vagy szponzor hitelintézet 19. § Az értékpapírosítást kezdeményezõ vagy szponzor hitelintézet az értékpapírosítási pozícióra kiszámított kockázattal súlyozott kitettség értékének maximális értékeként alkalmazhatja azon kockázattal súlyozott kitettség értéket, amit az értékpapírosított kitettségekre az értékpapírosítási ügylet nélkül számított volna. Az értékpapírosított kitettségek közötti késedelmes és a különösen magas kockázatúnak minõsített tételhez 150%-os kockázati súlyt kell alkalmazni.

157

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak alkalmazásának feltétele, hogy az értékpapírosítási pozíció a) olyan ügyletrész-sorozatba tartozik, amely az értékpapírosítás során második vagy jobb veszteségviselõ kategóriájú, és az elsõ veszteségviselõ kategóriába tartozó ügyletrész-sorozat tényleges hitelminõség javítást jelent a második veszteségviselõ kategóriára vonatkozóan, b) legalább 3-as hitelminõsítési besorolással rendelkezik, és c) olyan hitelintézet kitettsége, amely nem rendelkezik pozícióval az elsõ veszteségviselõ kategóriába tartozó ügyletrész-sorozatban.

Nem minõsített likviditási hitelkeretek kezelése Nem minõsített pozíciók 22. § 20. § (1) Nem minõsített pozíció esetén, ha az értékpapírosított kitettségek halmazának (pooljának) összetétele ismert, akkor a hitelintézet az értékpapírosítás alapjául szolgáló nem minõsített kitettségek Hkr. szerinti kockázati súlyok átlagának és a megfelelõ koncentrációs rátának a szorzatát is alkalmazhatja. (2) Az (1) bekezdés szerinti koncentrációs ráta meghatározásához az ügyletrész-sorozatok értékének összegét el kell osztani azon ügyletrész-sorozatok értékének összegével, amelyek hátrébb soroltak vagy azonos helyre soroltak azzal az ügyletrész-sorozatban levõ pozícióval, amelyben az ügyletrész-sorozat maga is benne van. (3) Az (1) bekezdés szerint számított kockázati súly nem haladhatja meg az 1250%-ot, és nem lehet alacsonyabb, egy elõrébb sorolt hitelminõsítéssel rendelkezõ ügyletrész-sorozat kockázati súlyánál. (4) Ha a hitelintézet nem tudja meghatározni azokat a kockázati súlyokat, amelyek az értékpapírosítás alapjául szolgáló, nem minõsített kitettségekre vonatkozik, akkor 1250%-os kockázati súlyt kell alkalmaznia.

ABCP program ügyletrész-sorozatába tartozó értékpapírosítási pozíciók kezelése 21. § (1) A 22–24. § szerinti, nem minõsített likviditási hitelkerethez kapcsolódó kedvezményezett eljárástól függõen, a hitelintézet a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelõ értékpapírosítási pozíció esetén olyan kockázati súlyt is alkalmazhat, amely a) 100%, vagy b) az értékpapírosítás alapjául szolgáló kitettségekre a hitelezési kockázat tõkekövetelményének sztenderd módszere szerinti legmagasabb kockázati súly közül a magasabb kockázati súly.

(1) A legfeljebb egyéves eredeti lejáratú likviditási hitelkeret esetében a kitettség értékének megállapításához 20%-os ügyletkockázati súlyt lehet rendelni, ha a) a likviditási hitelkeret dokumentációja egyértelmûen meghatározza a lehívás feltételeit, b) a likviditási hitelkeret nem fordítható a lehívás idõpontjában már elszenvedett veszteség fedezésére, így különösen olyan kitettség likviditási támogatására, amely esetében a Hkr. szerint nemteljesítés van, vagy az eszközöknek valós értékük feletti áron történõ megszerzésére, c) a likviditási hitelkeret nem használható az értékpapírosítás állandó vagy rendszeres finanszírozási forrásaként, d) a likviditási hitelkerethez kapcsolódó visszafizetési kötelezettség nem lehet alárendelve az értékpapírosítási pozícióval rendelkezõ követelésnek, kivéve a kamatláb vagy deviza származtatott ügyletbõl, díjból vagy egyéb ilyen jellegû kifizetésbõl eredõ követelést, és nem tartozhat fizetés alóli mentesítés vagy fizetési halasztás hatálya alá, e) a likviditási hitelkeret nem hívható le, ha az adott ügyletre alkalmazható összes hitelminõség javítási eszközt kimerítették, és f) a likviditási hitelkeretrõl szóló szerzõdés tartalmaz olyan rendelkezést, amely fa) alapján a likviditási hitelkeret keretében lehívható összeg automatikusan csökken azon kitettség értékével, amely esetében a Hkr. szerinti nemteljesítés van, vagy fb) megszünteti a likviditási hitelkeretet, ha a halmaz (pool) átlagosan 3-asnál magasabb kockázati súlyt eredményezõ hitelminõsítési besorolással rendelkezik. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülésekor az egy évet meghaladó eredeti lejáratú likviditási hitelkeret esetén a kitettség értékének megállapításához 50%-os ügyletkockázati súlyt lehet rendelni. (3) Az (1)–(2) bekezdés feltételeinek megfelelõ likviditási hitelkeretre azt a legmagasabb kockázati súlyt kell alkalmazni, amelyet a hitelezési kockázat tõkekövetelmé-

158


nyének sztenderd módszere szerint az értékpapírosítás alapjául szolgáló kitettségekre alkalmazni kell.

23. § (1) Általános piaci zavar bekövetkezésekor lehívható a likviditási hitelkeret, ha a) több különleges célú gazdasági egység nem tudja visszaváltani a lejárt értékpapírokat, b) az a) pontban meghatározott esemény nem a különleges célú gazdasági egység vagy az értékpapírosított kitettség hitelminõsítése romlásának következménye, és c) a 22. §-ban meghatározott feltételek teljesülnek, (2) Az (1) bekezdés teljesülése esetén a likviditási hitelkerethez kapcsolódó kitettség értékének megállapításához 0%-os ügyletkockázati súlyt lehet rendelni.

24. § A kitettség értékének megállapításához 0%-os ügyletkockázati súlyt lehet rendelni a feltétel nélkül felmondható likviditási hitelkeret értékére vonatkozóan, ha a 22. §-ban meghatározott feltételek teljesülnek, és a likviditási hitelkerethez kapcsolódó visszafizetési kötelezettség az értékpapírosított kitettségekbõl befolyó pénzáramlásból minden más kötelezettséget megelõzõen kerül kielégítésre.

Lejárat elõtti visszafizetést biztosító rendelkezést tartalmazó, rulírozó megállapodásból származó kitettségek értékpapírosítására vonatkozó pótlólagos tõkekövetelmény 25. § (1) E cím alkalmazásában: a) értékpapírosítást kezdeményezõt megilletõ rész: a lehívott összegek feltételezett halmazának (pooljának) az értékpapírosítási ügylet keretében átruházott kitettség értéke, amelynek az értékpapírosítási ügyletben átruházott teljes halmazhoz (poolhoz) viszonyított aránya határozza meg a tõke- és kamatfizetésbõl eredõ pénzáramlás és más vonatkozó olyan összegek arányát, amelyek nem állnak rendelkezésre az értékpapírosítási ügyletben értékpapírosítási pozícióval rendelkezõ felek számára történõ kifizetés fedezeteként, b) befektetõket megilletõ rész: a lehívott összegek halmazának (pooljának) feltételezett fennmaradó összegének kitettség értéke. (2) E cím alkalmazásában a lejárat elõtti visszafizetést biztosító rendelkezés akkor tekinthetõ ellenõrzöttnek, ha a) az értékpapírosítást kezdeményezõ hitelintézet likviditási- és tõketervvel rendelkezik annak biztosítására,

1. szám

hogy a lejárat elõtti visszafizetés esetére elegendõ tõkével és likviditással rendelkezzen, b) a követelések az egyes hónapok folyamán legalább egy hivatkozási pontban fennálló egyenlege alapján az ügylet idõtartama alatt arányosan oszlik meg a kamat- és tõketörlesztés, a kiadások, költségek és jóváírások értékpapírosítást kezdeményezõt és befektetõket megilletõ része között, c) a visszafizetés üteme elégséges ahhoz, hogy a lejárat elõtti visszafizetés idõszakának kezdetekor fennálló teljes tartozás (az értékpapírosítást kezdeményezõt és a befektetõket megilletõ részek) 90%-át visszafizessék vagy a Hkr. szerinti nemteljesítés legyen, és d) a visszafizetés üteme nem lehet gyorsabb annál, mint amilyet a c) pontban meghatározott idõtartamra vetített normál ütemû visszafizetés során érnének el. (3) A lejárat elõtti visszafizetést biztosító rendelkezést tartalmazó, rulírozó megállapodásból származó kitettségek értékpapírosítása esetén az értékpapírosítást kezdeményezõ hitelintézetnek az értékpapírosítási pozíciójának kockázattal súlyozott kitettség értékén túl a 26–33. §-nak megfelelõen pótlólagos tõkekövetelményt is kell számítania. (4) A (3) bekezdéstõl eltérõen az értékpapírosítást kezdeményezõ hitelintézetnek nem kell pótlólagos tõkekövetelményt számítania, ha az értékpapírosítási ügylet olyan a) rulírozó megállapodásból származó kitettségek értékpapírosítása, ahol a hitelszerzõdésekbe foglalt kölcsönök lehívása nem idõhöz kötött azzal, hogy az alapul szolgáló eszközök kitettségének hitelezési kockázata még a lejárat elõtt bekövetkezett visszafizetési esemény után sem száll vissza az értékpapírosítást kezdeményezõ hitelintézetre, és b) ahol a lejárat elõtti visszafizetésre csak olyan esetekben kerül sor, amelyek nem kapcsolódnak az értékpapírosított kitettségek vagy az értékpapírosítást kezdeményezõ hitelintézet teljesítéséhez, így különösen az adózásra vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben történõ változások.

26. § (1) A hitelintézetnek az értékpapírosítást kezdeményezõt és a befektetõt megilletõ részek együttes összegére vonatkozóan ki kell számítania a kockázattal súlyozott kitettség értéket. (2) Az értékpapírosítást kezdeményezõt megilletõ rész nem lehet alárendelve a befektetõket megilletõ résznek.

27. § Ha az értékpapírosított kitettségek rulírozó és nem rulírozó megállapodásból származnak, akkor az értékpapírosítást kezdeményezõ hitelintézetnek az alapul szolgáló

1. szám


rulírozó kitettségek halmazára (pooljára) vonatkozóan a 28–32. §-ban foglaltaknak megfelelõen kell a pótlólagos tõkekövetelményt számítania.

28. § Az értékpapírosítást kezdeményezõ hitelintézetnek az értékpapírosítást kezdeményezõt megilletõ része értékpapírosítási pozíció helyett az értékpapírosítás alapjául szolgáló kitettségeknek, a kezdeményezõt megilletõ részének megfelelõ arányos kitettségnek minõsül, és úgy kell kezelni, hogy azokat nem értékpapírosították.

159

szintjét azokkal az értékpapírosítási felár szintekkel, amelyek közé az értékpapírosítási felárat szorítani kell. (2) Ha az értékpapírosítási ügylet nem tartalmaz értékpapírosítási felár határokat, akkor a lejárat elõtti visszafizetést kiváltó értékpapírosítási felárnál 4,5 százalékponttal nagyobb érték minõsül a határértéknek.

32. § A pótlólagos tõkekövetelmény számításához alkalmazandó ügyletkockázati súlyt az értékpapírosítási felár tényleges háromhavi átlaga határozza meg a 3. számú mellékletben meghatározott táblázatnak megfelelõen.

29. § 33. § (1) Az értékpapírosítást kezdeményezõ hitelintézet esetében a saját – azaz a befektetõket megilletõ részhez kapcsolódó – pozícióra számított kockázattal súlyozott kitettség érték és a 25. § (3) bekezdése szerinti kockázattal súlyozott kitettség érték összege nem lehet magasabb a) a befektetõket megilletõ részhez kapcsolódó pozícióra vonatkozó kockázattal súlyozott kitettség érték, és b) azon kockázattal súlyozott kitettség érték, amelyet az értékpapírosított kitettségekre vonatkozóan a kitettséggel rendelkezõ hitelintézet úgy számítana ki, hogy azok nem lennének a befektetõket megilletõ résszel megegyezõ mértékig értékpapírosítva közül a magasabbik értéknél. (2) Az értékpapírosítást kezdeményezõ hitelintézetnek az értékpapírosítási ügyletbõl származó, jövõbeni, nem realizált nyereséget az (1) bekezdésben meghatározott számítások során nem kell figyelembe vennie.

A 27–32. § hatálya alá nem tartozó a) ellenõrzött, lejárat elõtti visszafizetést biztosító rendelkezést tartalmazó kitettséghez tartozó ügyletkockázati súly 90%, b) nem ellenõrzött, lejárat elõtti visszafizetést biztosító rendelkezést tartalmazó kitettséghez tartozó ügyletkockázati súly 100%.

A hitelezésikockázat-mérséklés elismerése 34. § Ha az értékpapírosítási pozíciónak van hitelkockázati fedezete, akkor az értékpapírosítási pozíciót a kockázattal súlyozott kitettség érték kiszámításakor a Hkr.-ben foglaltaknak megfelelõen módosítani lehet.

30. § VIII. Fejezet A 25. § (3) bekezdése szerinti kockázattal súlyozott kitettség érték a befektetõket megilletõ rész, a 31–33. §-ban meghatározott ügyletkockázati súly és a kitettséggel súlyozott kockázati súly szorzata, amely utóbbi akkor vonatkozna az értékpapírosított kitettségekre, ha azokat nem értékpapírosították volna.

KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉG ÉRTÉK KISZÁMÍTÁSA A BELSÕ MINÕSÍTÉSEN ALAPULÓ MÓDSZER SZERINT A módszerek alkalmazhatósága 35. §

31. § (1) A feltétel nélkül felmondható vagy bármikor megszüntethetõ lakossági kitettségek lejárat elõtti visszafizetést biztosító rendelkezéssel bíró megállapodásaiból származó kitettségek értékpapírosítása esetén, ha a lejárat elõtti visszafizetésre az értékpapírosítási felár meghatározott szint alatti összege alapján kerül sor, akkor a hitelintézetnek össze kell hasonlítania a háromhavi értékpapírosítási felár

(1) A kockázattal súlyozott kitettség értéket belsõ minõsítésen alapuló módszerrel számító hitelintézetnek a) a minõsítésen alapuló módszert kell alkalmaznia a minõsített pozíciók, vagy olyan értékpapírosítási pozíciók esetében, amelyeknél lehetõség van a származtatott minõsítés alkalmazására, b) a felügyeleti képlet módszert kell alkalmaznia a nem minõsített pozíciók esetében, kivéve, ha a Felügyelet enge-

160


1. szám

délyével a belsõ értékelési módszert alkalmazhatja az ABCP programban nem minõsített pozíciója esetében.

hitelminõsítõ szervezet által minõsített pozícióknak kell lenniük.

(2) Az értékpapírosítást kezdeményezõ vagy a szponzor hitelintézeten kívüli hitelintézet a Felügyelet engedélyével alkalmazhatja a Hkr.-ben rögzített felügyeleti képlet módszert. (3) Ha a) az értékpapírosítást kezdeményezõ vagy szponzor hitelintézet nem tudja kiszámítani a KIRB értéket, és nem alkalmazhatja az ABCP programhoz kapcsolódó pozíciók esetében a belsõ értékelési módszert, b) az a) ponton kívüli hitelintézet nem kapott engedélyt a felügyeleti képlet módszere, és az ABCP programhoz kapcsolódó pozíciók esetében a belsõ értékelési módszer alkalmazására, akkor az olyan, nem minõsített pozícióra, amely esetében nincs lehetõség a származtatott minõsítés alkalmazására, 1250%-os kockázati súlyt kell alkalmazni.

(2) A hitelintézet pozícióra vonatkozó belsõ minõsítésének legalább egy elismert külsõ hitelminõsítõ szervezet nyilvánosan hozzáférhetõ értékelési módszereit kell tükröznie az értékpapírosított kitettségek fedezete mellett kibocsátott értékpapírok minõsítésére vonatkozóan.

Származtatott minõsítés alkalmazása 36. § A hitelintézet a nem minõsített pozíciókhoz azon minõsített pozíciókhoz (a továbbiakban: referencia-pozíció) tartozó hitelminõsítéssel egyenértékû származtatott hitelminõsítést alkalmazhat, amely pozíciók az adott értékpapírosítási pozícióhoz képest alárendeltek és az adott pozícióhoz viszonyított alárendelt pozíciók sorrendjében a legelsõ helyen állnak, ha a) a referencia-pozíciók a nem minõsített értékpapírosítási pozíciókhoz képest minden tekintetben alárendeltek, b) a referencia-pozíciók lejárata nem rövidebb, mint az adott nem minõsített pozíciók lejárata, és c) a származtatott minõsítéseket rendszeresen – legalább 3 havonta – felülvizsgálja a hitelintézet annak érdekében, hogy azok visszatükrözzék a referencia-pozíciók hitelminõsítésében bekövetkezõ változásokat.

A belsõ értékelési módszer alkalmazása az ABCP programban levõ pozícióhoz

(3) A (2) bekezdés szerinti belsõ értékelési módszertan alapelveinek meg kell felelnie azoknak az elismert külsõ hitelminõsítõ szervezetek módszertani alapelveinek, amelyek az ABCP program keretében kibocsátott kereskedelmi értékpapírok hitelminõsítését végezték. A pozíció minõsítésének meghatározásánál alkalmazott mennyiségi elemeknek – így különösen a stressz-tényezõknek – az adott elismert külsõ hitelminõsítõ szervezet minõsítési módszertanában alkalmazott következetesség elvének is meg kell felelniük. (4) A belsõ értékelésen alapuló módszer kialakításakor a hitelintézetnek figyelembe kell vennie az ABCP program kereskedelmi értékpapírjait minõsítõ elismert külsõ hitelminõsítõ szervezetek által nyilvánosságra hozott vonatkozó minõsítési módszereket, amelyet a hitelintézetnek nyilván kell tartania, és a 39. § szerint rendszeresen felül kell vizsgálnia. (5) A hitelintézetnek a belsõ értékelésen alapuló módszertanában hitelminõsítési kategóriákat kell kialakítania, amelyeket dokumentált módon meg kell feleltetnie az elismert külsõ hitelminõsítõ szervezetek által meghatározott hitelminõsítési kategóriáknak. (6) A hitelintézetnek a belsõ értékelésen alapuló módszer alkalmazását integrálnia kell a kockázatkezelési folyamatokba, ideértve a döntéshozatali, a vezetõi információs és a tõkeallokációs folyamatokat is. (7) A Felügyelet engedélyével el lehet tekinteni a külsõ hitelminõsítõ szervezet minõsítési módszertanának beépítésére vonatkozó követelménytõl, ha az adott értékpapírosítás sajátosságából – így különösen annak egyedi szerkezetébõl – adódóan nem áll rendelkezésre nyilvánosan hozzáférhetõ külsõ hitelminõsítõ szervezet minõsítési módszertana.

37. §

39. §

A Felügyelet engedélyével a hitelintézet a 38–40. §-ban meghatározott követelmények teljesülése esetén az ABCP programban levõ nem minõsített pozícióhoz a 41. § szerinti származtatott minõsítést alkalmazhat.

38. §

(1) A hitelintézet könyvvizsgálójának, egy elismert külsõ hitelminõsítõ szervezetnek, illetve a hitelintézet belsõ ellenõrzési vagy kockázatkezelési feladatokat ellátó szervezeti egységének rendszeresen – legalább évente – felül kell vizsgálnia a belsõ minõsítési folyamatokat, valamint a hitelintézet ABCP programban lévõ pozíciókra vonatkozó hitelminõsítéseit.

(1) Az ABCP program keretében kibocsátott kereskedelmi értékpapírokban levõ pozícióknak elismert külsõ

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálatot a hitelintézet belsõ ellenõrzési vagy kockázatkezelési feladatokat ellátó szervezeti egysége végzi, ezen szervezeti egységnek

1. szám


függetlennek kell lennie az ABCP program üzletágtól, valamint nem állhat kapcsolatban az ügyféllel.

40. § (1) A hitelintézetnek folyamatosan értékelnie kell a belsõ értékelési módszere eredményét, és módosítania kell a módszertant, ha a kitettségek teljesítménye rendszeresen eltér a belsõ minõsítések által jelzettektõl. (2) Az ABCP program kockázatvállalási feltételeit a hitelintézetnek a hitelezési és befektetési szabályzatában kell rögzítenie. (3) Egy eszköz megvásárlásával kapcsolatos döntés során az ABCP programnak figyelembe kell vennie a) a megvásárlandó eszköz típusát, b) a likviditási hitelkeretekbõl és hitelminõség javításból keletkezõ kitettségek típusát és pénzbeli értékét, c) a veszteségek megoszlását, valamint d) az átruházott eszközök jogi és gazdasági elválasztását az eszközöket átruházó személytõl. (4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározottakon túl el kell végezni az eszközt eladó kockázatvállalási feltételeinek, fizetési képességének és beszedési folyamatainak felülvizsgálatát, valamint a következõk elemzését is: a) múltbeli és várható pénzügyi teljesítmény, b) aktuális piaci pozíció, c) jövõben várható versenyképesség, d) tõkeszerkezet, e) pénzáramlás, f) kamatfedezet, és g) adósságminõsítés. (5) Az ABCP program kockázatvállalási feltételeinek tartalmaznia kell minimális eszköz-elismerhetõségi követelményeket, amelyek a) kizárják a Hkr. szerint késedelemben levõ vagy az olyan eszközök, amelyeknél a Hkr. szerint nemteljesítés van, megvásárlását, b) korlátozzák az egy ügyfélre, földrajzi területre vonatkozó koncentrációt, és c) korlátozzák a beszerzendõ eszközök futamidejét. (6) Az ABCP programnak olyan beszedési szabályzatokkal és folyamatokkal kell rendelkeznie, amelyek figyelembe veszik a mûködését és a hitelminõségét. Az ABCP programnak különbözõ módszerekkel csökkentenie kell az eladó kockázatait, ideértve az aktuális hitelminõségen alapuló olyan feltételeket, amelyek kizárják a tõke többszörös számbavételét. (7) Az ABCP program keretében megvásárolandó eszközök halmazára (pooljára) vonatkozó összesített veszteségbecslésnek figyelembe kell vennie az összes lehetséges kockázatot, így különösen a hitelkockázatot és a felhígulási kockázatot. Ha az eladó által biztosított hitelminõség javítás mértéke kizárólag a hitellel kapcsolatos veszteségre

161

vonatkozik, külön tartalékot kell képezni a felhígulási kockázatra, ha ez a kockázat a kitettségek adott halmaza (poolja) esetében jelentõs. Ezen túl a szükséges hitelminõség javítási szint meghatározásakor az ABCP programnak több éves múltbeli adatokat kell áttekintenie, ideértve a veszteségeket, a késedelmeket, a behajthatóságot és a követelések megtérülési idejét. (8) Az ABCP programnak az eszközök megvásárlására – az alapul szolgáló portfólió lehetséges hitelminõség-romlásának mérséklése érdekében – feltételeket kell elõírnia.

41. § A hitelintézetnek a nem minõsített pozícióit a 38. § (5) bekezdés szerinti minõsítési kategóriák egyikébe kell besorolnia (származtatott minõsítés). Ha ez a származtatott minõsítés az értékpapírosítási ügylet végrehajtásakor a 4. számú mellékletben meghatározott 1. táblázat szerint legalább 8-as hitelminõsítési besorolásnak feleltethetõ meg, akkor a pozíció kockázattal súlyozott kitettség értékének meghatározásakor olyan hitelminõsítésnek kell tekinteni, mint egy elismert külsõ hitelminõsítõ szervezet hitelminõsítése.

Maximális kockázattal súlyozott kitettség érték 42. § Ha a hitelintézet meg tudja határozni a KIRB értékét, akkor az értékpapírosítási pozícióra vonatkozóan kiszámított kockázattal súlyozott kitettség érték felsõ korlátja a Hpt. 76. § (1) bekezdése a) pontjának 1. alpontja alapján a kockázattal súlyozott kitettség érték 8%-ának megfelelõ tõkekövetelményt eredményezõ érték és a hozzá kapcsolódó várható veszteség összege, amelyet úgy kell meghatározni, hogy a kitettségeket nem értékpapírosították, és azokat a hitelintézet számviteli mérlege tartalmazza.

Minõsítésen alapuló módszer 43. § (1) A minõsítésen alapuló módszer alkalmazásakor a hitelintézetnek a minõsített értékpapírosítási pozíció kockázattal súlyozott kitettség értékét úgy kell meghatároznia, hogy a kitettség értékét meg kell szoroznia a Felügyelet által a hitelminõsítéshez rendelt hitelminõsítési besoroláshoz tartozó, 1,06-dal megszorzott kockázati súllyal a 4. számú mellékletben meghatározott 1. és 2. táblázat szerint.

162


1. szám

(2) Az értékpapírosítási pozícióhoz tartozó hitelkockázat mérséklést a 48–49. § szerint lehet elismerni.

sához 50%-os hitelegyenértékesítési tényezõt lehet alkalmazni a likviditási hitelkeret értékére vonatkozóan.

Felügyeleti képlet módszere

(4) Ha a likviditási hitelkeret teljesíti a 45. §-ban meghatározott feltételeket, akkor 20%-os hitelegyenértékesítési tényezõt lehet alkalmazni.

44. § (1) A 47. §-ban meghatározott eltéréssel, a felügyeleti képlet módszere alkalmazásakor az értékpapírosítási pozíció kockázati súlya 7% vagy az 5. számú mellékletben meghatározott kockázati súly közül a magasabbat kell alkalmazni. (2) Az értékpapírosítási pozícióhoz tartozó hitelkockázat mérséklést a 48. és 50. § szerint lehet elismerni.

Likviditási hitelkeretek 45. § A kizárólag általános piaci zavar bekövetkezése és a 22. §-ban meghatározott feltételek teljesülése esetén lehívható likviditási hitelkeret értékére 20%-os hitelegyenértékesítési tényezõt lehet alkalmazni.

46. § Az olyan likviditási hitelkeret értékére, amely teljesíti a 24. §-ban meghatározott feltételeket 0%-os hitelegyenértékesítési tényezõt lehet alkalmazni.

(5) A (3)–(4) bekezdésben meghatározott eseteken kívül 100%-os hitelegyenértékesítési tényezõt kell alkalmazni.

Értékpapírosítási pozíciók tekintetében hitelezésikockázat-mérséklõ hatásának elismerése 48. § (1) Elõre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetként olyan fedezet ismerhetõ el, amely a hitelezési kockázat tõkekövetelményének sztenderd módszerrel történõ számításakor is elismerhetõ. (2) Elismert, elõre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetet az nyújthat, aki megfelel a Hkr.-ben foglalt feltételeknek.

49. § Ha a hitelintézet az értékpapírosítási pozíció kockázattal súlyozott kitettség értéket a minõsítésen alapuló módszer szerint számítja ki, és az értékpapírosítási pozíciónak van elismert hitelkockázati fedezete, akkor a kitettség értékét, illetõleg a kockázattal súlyozott kitettség értékét a Hkr. XIV. fejezetében foglaltaknak megfelelõen a sztenderd módszer alkalmazása szerinti módon módosítani lehet a hitelkockázati fedezet figyelembevételével.

47. § (1) Ha a hitelintézet számára gyakorlati szempontból nem megvalósítható az értékpapírosított kitettség kockázattal súlyozott kitettség értékének kiszámítása úgy, hogy azok nem lennénk értékpapírosítva, a Felügyelet engedélyével kettõ évig a (2)–(5) bekezdésben meghatározott módszer alkalmazható a likviditási hitelkeretben lévõ, nem minõsített értékpapírosítási pozíció kockázattal súlyozott kitettség értékének meghatározására, ha a likviditási hitelkeret teljesíti a 22. §-ban, és a 45. §-ban meghatározott feltételeket. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a likviditási hitelkeret által képviselt értékpapírosítási pozíciókra – a hitelezési kockázat tõkekövetelményének sztenderd módszere alapján számított – azt a legmagasabb kockázati súlyt kell alkalmazni, hogy azok nincsenek értékpapírosítva. (3) Ha a likviditási hitelkeret eredeti futamideje legfeljebb egy év, akkor a pozíció kitettség értékének meghatározá-

50. § (1) Ha a hitelintézet az értékpapírosítási pozíció kockázattal súlyozott kitettség értékét a felügyeleti képlet módszere szerint számítja ki, és az értékpapírosítási pozíciónak teljes mértékben van hitelkockázati fedezete, akkor a hitelintézetnek a (2)–(3) bekezdés szerint kell meghatároznia a pozíció tényleges kockázati súlyát. A pozíció tényleges kockázati súlya a pozíció kockázattal súlyozott kitettség értékének és pozíció kitettség értékének hányadosa 100-zal megszorozva. (2) Ha az értékpapírosítási pozíciónak elõre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezete van, akkor a pozíció kockázattal súlyozott kitettség értékének meghatározásához a pozíció elõre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetének figyelembevételével számított kitettség értéket – azaz a Hkr. szerinti E* értéket, az értékpapírosítási pozíció összegét E-nek tekintve – meg kell szorozni a tényleges kockázati súllyal.

1. szám


(3) Ha az értékpapírosítási pozíciónak elõre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezete van, akkor a pozíció kockázattal súlyozott kitettség értékének meghatározásához a GA értéket – azaz a Hkr. szerint számított, a fedezet devizanem- és lejárati eltérések figyelembevétele melletti összeget – meg kell szorozni a hitelkockázati fedezetet nyújtó kockázati súlyával, és az így kapott eredményhez hozzá kell adni az értékpapírosítási pozíció GA értékkel csökkentett összegének a tényleges kockázati súllyal megszorzott értékét.

51. § (1) Ha a hitelintézet az értékpapírosítási pozíció kockázattal súlyozott kitettség értékét a felügyeleti képlet módszere szerint számítja ki, és az értékpapírosítási pozíciónak csak részben van hitelkockázati fedezete, amely az elsõ veszteségviselõ kategóriára vagy az értékpapírosítási pozícióval arányos veszteségekre vonatkozik, akkor a hitelintézet alkalmazhatja a 50. §-ban foglalt rendelkezéseket. (2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül, ha az értékpapírosítási pozíciónak csak részben van hitelkockázati fedezete és a hitelintézet a felügyeleti képlet módszerét alkalmazza, akkor az értékpapírosítási pozíciót legalább kettõ pozíciónak kell tekinteni és a hitelkockázati fedezettel el nem látott részt kell az alacsonyabb hitelminõsítésû pozíciónak tekinteni. (3) A (2) bekezdés szerinti alacsonyabb hitelminõsítésû pozíció kockázattal súlyozott kitettség értékének meghatározásakor az 5. számú mellékletben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a T értéket e*-ra kell korrigálni elõre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet esetén, illetve (T-g)-re elõre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet esetén úgy, hogy a) e* az E*-nak az alapul szolgáló halmaz (pool) elvi fõösszegéhez viszonyított aránya, ahol E* az értékpapírosított pozíciónak a Hkr. szerinti sztenderd módszer szerint, a hitelkockázati fedezet figyelembevételével számított kitettség értéke, az értékpapírosított pozíció összegét E-nek tekintve, b) g a hitelkockázati fedezet – azaz a Hkr. szerinti esetleges devizanem- és lejárati eltérések figyelembevétele melletti – értékének az értékpapírosított kitettségek értékéhez viszonyított aránya, és elõre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet esetében a hitelkockázati fedezetet nyújtó kockázati súlyát kell alkalmazni a pozíció azon részére, amely kívül esik a T – e bekezdés szerint – korrigált értékén.

163

Lejárat elõtti visszafizetést biztosító rendelkezést tartalmazó, rulírozó megállapodásból származó kitettségek értékpapírosítására vonatkozó pótlólagos tõkekövetelmények 52. § (1) A lejárat elõtti visszafizetést biztosító rendelkezést tartalmazó, rulírozó megállapodásból származó kitettségek értékpapírosítása esetén az értékpapírosítást kezdeményezõ hitelintézetnek az értékpapírosítási pozíció kockázattal súlyozott kitettség értékét a 25–33. §-ban foglaltaknak megfelelõen – a (2)–(5) bekezdésben meghatározott eltéréssel – kell kiszámítania. (2) E cím alkalmazásában értékpapírosítást kezdeményezõt megilletõ rész a) a lehívott összegek feltételezett halmazának (pooljának) az értékpapírosítási ügylet során átruházott kitettség értéke, amelynek az értékpapírosítási ügyletben átruházott teljes halmazhoz (poolhoz) viszonyított aránya határozza meg a tõke és kamat fizetésébõl eredõ pénzáramlás és más vonatkozó olyan összegek arányát, amelyek nem állnak rendelkezésre az értékpapírosítási ügyletben értékpapírosítási pozícióval rendelkezõ felek számára történõ kifizetés céljából, és b) azon hitelkeretek le nem hívott összegei halmazának (pooljának) a kitettség értéke, amelybõl a lehívott összegeket az értékpapírosítás során átruházták, és amelynek az ilyen le nem hívott részek teljes összegéhez viszonyított aránya megegyezik az a) pont szerinti kitettség értékének a lehívott összegek halmaza (poolja) értékpapírosítás során átruházott összegének a kitettség értékéhez viszonyított arányával. (3) E cím alkalmazásában a befektetõket megilletõ rész a (2) bekezdés a) pontja alá nem tartozó lehívott összegek halmaza (poolja) feltételezett részének kitettség értéke, valamint azon – a (2) bekezdés b) pontja alá nem tartozó – hitelkeretek le nem hívott összegei halmazának (pooljának) kitettség értéke, amely hitelkeretbõl lehívott összegeket az értékpapírosítás során átruháznak. (4) Az értékpapírosítást kezdeményezõt megilletõ rész nem lehet alárendelve a befektetõket megilletõ résznek. (5) Az értékpapírosítást kezdeményezõ hitelintézetnek a (2) bekezdés a) pontja szerinti értékpapírosítást kezdeményezõt megilletõ részre vonatkozó kitettsége értékpapírosítási pozíció helyett az értékpapírosított kitettségek olyan arányos kitettségének minõsül, mintha azokat nem értékpapírosították volna. A (2) bekezdés b) pontja szerinti hitelkeretek le nem hívott összegeinek arányos részét úgy

164


kell tekinteni, hogy azokat az értékpapírosítást kezdeményezõ értékesítette.

A kockázattal súlyozott kitettség érték csökkentése 53. § (1) Az értékpapírosítási pozíció kockázattal súlyozott kitettség értéke csökkenthetõ az adott pozícióra a hitelintézet által elszámolt értékvesztés vagy képzett céltartalék 12,5-szeresével. (2) Ha az érttékpapírosítási pozícióra 1250%-os kockázati súly alkalmazandó, akkor az elszámolt értékvesztést vagy képzett céltartalékot nem lehet figyelembe venni a Hkr. 43. §-a szerinti várható veszteségek kezelésekor.

IX. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 54. § (1) E rendelet a kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hatálya. (2) E rendelet 55–57. §-a az e rendelet hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. E bekezdés a hatálybalépését követõ második napon hatályát veszti.

55. § (1) A Hkr. 1. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a § eredeti szövegének jelölése (1) bekezdésre változik: „(2) Az értékpapírosítási pozíciókra az e rendeletben foglaltakat a hitelintézetek értékpapírosítási tõkekövetelményérõl szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: Épkr.) foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.” (2) A Hkr. 3. §-a a következõ 21–23. ponttal egészül ki: [E rendelet alkalmazásában:] „21. értékpapírosítás: az Épkr.-ben meghatározott fogalom; 22. értékpapírosítási pozíció: az Épkr.-ben meghatározott fogalom; 23. ügyletrész-sorozat (tranche): az Épkr.-ben meghatározott fogalom.” (3) A Hkr. 16. §-a a következõ (10) bekezdéssel egészül ki: „(10) Ha a hitelintézet hitelkockázat fedezetének nyújtásakor az n-dik nemteljesítést követõen kerül a fedezet lehívásra és ennek bekövetkeztével a szerzõdés megszûnik, valamint a fedezett ügylet egy elismert külsõ hitelminõsítõ szervezet hitelminõsítési kategóriával rendelkezik, akkor

1. szám

az Épkr.-ben meghatározottak szerinti kockázati súlyokat kell alkalmazni.” (4) A Hkr. 17. §-a (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Kockázatmentes tételnek, azaz nulla százalékos ügyletkockázati súllyal szorzandónak minõsül] „b) a kölcsönnyújtásra, értékpapír-vásárlásra, bankgarancia és bankkezesség nyújtására, váltóleszámítolásra, váltókezesség nyújtására és egyéb kockázatvállalásra vonatkozó le nem hívott ígérvény és hitelkeret, amely bármikor, feltétel nélkül, azonnali hatállyal felmondható, vagy amelynél a hitelfelvevõ hitelképességében bekövetkezõ minõségromlás automatikusan a megállapodás felmondását eredményezi.” (5) A Hkr. 30. §-a a következõ (9)–(10) bekezdéssel egészül ki: „(9) Az értékpapírosítás keretében elsõ veszteségviselõ pozícióként kezelhetõ az olyan – vállalkozással szembeni – vásárolt követelés, visszafizetendõ árengedmény, valamint biztosíték vagy részleges garancia, amely nemteljesítési veszteségre, felhígulási kockázatból származó veszteségre vagy mindkettõre vonatkozó elsõ veszteségviselést jelentõ fedezetet biztosít. (10) Ha a hitelintézet egy kitettség-csoportra olyan feltétellel nyújt hitelkockázat fedezetet, hogy azoknál az n-edik nemteljesítés váltja ki a fedezet lehívását, és ez a kielégítési jog megnyíltát eredményezõ hitelesemény megszünteti a szerzõdést és a termék egy elismert külsõ hitelminõsítõ szervezet által készített külsõ hitelminõsítéssel rendelkezik, akkor az Épkr.-ben elõírt kockázati súlyokat kell alkalmazni. Ha a hitelintézet nem rendelkezik elismert külsõ hitelminõsítõ szervezet minõsítésével, akkor a kosárban található kitettségek kockázati súlya összeadódik, kivéve (n–1) kitettséget, ahol a várható veszteség 12,5-szeresének és a kockázattal súlyozott kitettség értéknek az összege nem haladhatja meg a hitelderivatíva által nyújtott fedezet értékének 12,5-szeresét. Az összesítésbõl kizárandó (n–1) kitettségeket azon az alapon határozzák meg, hogy e kitettségek mindegyikének a kockázattal súlyozott kitettség értéke alacsonyabb legyen, mint az összesítésben szereplõ bármely kitettség kockázattal súlyozott kitettség értéke.” (6) A Hkr. 31. §-a a következõ (11) bekezdéssel egészül ki: „(11) Az értékpapírosítás keretében elsõ veszteségviselõ pozícióként kezelhetõ az olyan lakossággal szembeni vásárolt követelés, visszafizetendõ árengedmény, valamint biztosíték vagy részleges garancia, amely nemteljesítési veszteségre, felhígulásból származó veszteségre vagy mindkettõre vonatkozó elsõ veszteségviselést jelentõ fedezetet biztosít.” (7) A Hkr. a 47. § (5) bekezdés elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „Az olyan – hitelkockázati fedezettel teljes mértékben ellátott – származtatott ügylet és értékpapír ügylethez kapcsolódó hitel esetében, amelyre szabványosított net-

1. szám


tósítási megállapodást alkalmaznak, a lejárati idõ a kitettség súlyozott átlagos hátralévõ lejárati ideje, de legalább tíz nap.” (8) A Hkr. a 108. §-t követõen a következõ 108/A. §-sal egészül ki: „108/A. § Elismerhetõ, elõre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetet nyújthat biztosító a központi kormány készfizetõ kezessége mellett külön jogszabályban meghatározott nem piacképes kockázatra.” (9) A Hkr. 114. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A pénzügyi biztosíték akkor ismerhetõ el hitelkockázati fedezetként, ha] „c) a biztosítékkal egy harmadik fél rendelkezik, akkor a hitelintézet minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a harmadik fél a biztosíték tárgyát saját eszközeitõl elkülönítve tartsa.” (10) A Hkr. a 125. §-t követõen a következõ 125/A. §-sal egészül ki: „125/A. § A központi kormány készfizetõ kezessége melletti nem piacképes kockázatú biztosítás akkor ismerhetõ el hitelkockázati fedezetként, ha megfelel a nem piacképes kockázatú biztosítások feltételeirõl szóló külön jogszabályban foglalt feltételeknek. A hitelintézet ebben az esetben a kitettséget a biztosított összeg önrészesedéssel csökkentett mértékéig a központi kormánnyal szembeni kitettségnek tekintheti.” (11) A Hkr. 132. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Az (1) bekezdés szerinti belsõ modellt a hitelintézet a Felügyelet engedélyével az értékpapír ügylethez kapcsolódó hitelhez is alkalmazhatja, ha megfelel a partnerkockázatról szóló jogszabály szerzõdés szerinti nettósításra meghatározott feltételeinek.” (12) A Hkr. 135. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A pénzügyi biztosítékok egyszerû módszere esetén a biztosíték értéke a 114. § (2) bekezdésének e) pontja szerint megállapított piaci érték.” (13) A Hkr. a 153. §-t követõen a következõ 153/A. §-sal egészül ki: „153/A. § Ha a hitelintézet a hitelezési kockázatát ügyletrész-sorozatként ruházza át, akkor az Épkr.-ben meghatározottakat kell alkalmazni. A kifizetések azon érvényességi küszöbét – amely alatt veszteség esetén nem történik kifizetés – egyenlõnek kell tekinteni a visszatartott, elsõ veszteségviselési kategóriába tartozó pozíciókkal, és ez a kockázat részletekben történõ átruházását vonhatja maga után.” 56. §

(1) A mûködési kockázat kezelésérõl és tõkekövetelményérõl szóló 200/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet (a továb-

165

biakban: Mkr.) 4. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A vállalati pénzügyek üzletágba kell besorolni: a) a pénzügyi eszköz elhelyezését az eszköz (értékpapír vagy egyéb pénzügyi eszköz) vételére vonatkozó kötelezettségvállalással (jegyzési garanciavállalást) b) a jegyzéshez kapcsolódó szolgáltatást, c) a befektetési tanácsadást, d) a pénzügyi eszköz elhelyezését az eszköz (pénzügyi eszköz) vételére vonatkozó kötelezettségvállalás nélkül, e) a tõkeszerkezettel, üzleti stratégiával és az ezekkel összefüggõ kérdésekkel, valamint az egyesüléssel és a vállalatfelvásárlással kapcsolatos tanácsadást és szolgáltatást, f) a befektetési elemzést és a pénzügyi elemzést.” (2) Az Mkr. 4. §-a (7) bekezdésének b) és c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A kereskedés és értékesítés tevékenység üzletágba kell besorolni:] „b) pénzügyi eszközre vonatkozóan végzett megbízás felvételét és továbbítását, c) a pénzügyi eszközre vonatkozóan megbízás végrehajtását az ügyfél javára.” (3) Az Mkr. 4. §-ának (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(8) A lakossági közvetítõi tevékenység üzletágba kell besorolni a hitelezési kockázatról szóló kormányrendelet alapján a lakossággal szembeni kitettségi osztályba való sorolás feltételeit kielégítõ kitettségekhez kapcsolódó, pénzügyi eszközre vonatkozóan végzett megbízás végrehajtását az ügyfél javára.”

57. § (1) A hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítésérõl szóló 234/2007. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nykr.) a 15. §-t követõen a következõ címmel és 15/A. §-sal egészül ki: „Értékpapírosítás 15/A. § (1) Értékpapírosításra tõkekövetelményt számító hitelintézetnek nyilvánosságra kell hoznia a) az értékpapírosítási ügyleteinek értékelésére és kezelésére szolgáló szabályzatok fõbb elveit és pontjait, b) az értékpapírosítási ügyletben betöltött szerepét, c) az értékpapírosítási ügylet kockázattal súlyozott kitettség értékének meghatározására alkalmazott módszert, d) az értékpapírosítási ügylet elszámolására vonatkozó számviteli politikájának fõbb elveit és pontjait, ideértve az értékelési módszertant, elszámolásra vonatkozó szabályokat, a hagyományos és a szintetikus értékpapírosítás elhatárolására és kezelésére vonatkozó szabályokat, e) az értékpapírosítási ügylet esetében alkalmazott elismert külsõ hitelminõsítõ szervezet nevét,

166


1. szám

f) az értékpapírosítási ügylet keretében átruházott vagy visszatartott ügyletrész-sorozat (tranche) összegét, g) az értékpapírosítási ügylet keretében átruházott vagy visszatartott ügyletrész-sorozat (tranche) összegét az alkalmazott kockázati súlyok szerinti megbontásban, h) a rulírozó megállapodásból származó kitettségek összegét az értékpapírosítást kezdeményezõt és a befektetõket megilletõ rész szerinti megbontásban, valamint i) az adott idõszakban megvalósult értékpapírosítási ügyletek fõbb jellemzõit, azok összegét, valamint az átruházásukból származó bevételt vagy ráfordítást. (2) Értékpapírosításra tõkekövetelményt számító, értékpapírosítást kezdeményezõ hitelintézetnek nyilvánosságra kell hoznia az általa értékpapírosított kitettségek összegét a) hagyományos és szintetikus értékpapírosítás szerinti megbontásban, valamint b) hitelminõségben bekövetkezett romlást szenvedett vagy késedelembe esett megbontásban.”

c) a rossz irányú kockázatok azonosítására, kezelésére vonatkozó eljárásokat, d) a partnerkockázat tekintetében a figyelembe vett hitelkockázati fedezet összegét, e) szerzõdéses nettósítás figyelembevételének hatását a tõkekövetelményre, f) a partnerkockázat meghatározására alkalmazott módszert, g) a hitelderivatívák feltételezett értékét kitettség-típusok szerinti felosztásban, h) a hitelderivatíva-ügyleteknek a hitelintézet saját hitelportfoliójában való alkalmazását, ideértve a felhasznált hitelderivatíva-termékek felosztását, és i) a becsült értékét, ha a hitelintézet a Felügyelet engedélyével alkalmazhatja az a becslést.”

(2) Az Nykr. a 15/A. §-t követõen a következõ címmel és 15/B. §-sal egészül ki:

58. §

„Partnerkockázat kezelése

Ez a rendelet a következõ uniós jogi aktusnak való megfelelést szolgálja: az Európai Parlament és a Tanács 2006/48/EK irányelve (2006. június 14.) a hitelintézetek tevékenységének megkezdésérõl és folytatásáról (átdolgozott szöveg).

15/B. § A hitelintézetnek a származtatott ügyletek partnerkockázatával kapcsolatban nyilvánosságra kell hoznia: a) a hitelezési és kereskedési limitek partnerkockázat kezelési rendszeréhez történõ illesztését, b) az elõre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel kapcsolatos szabályzat partnerkockázathoz kapcsolódó fõbb elveit,

Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

1. számú melléklet a 380/2007. (XII. 23.) Korm. rendelethez

Ügyletrész-sorozatok lejárati eltérésének kezelésére vonatkozó képlet

RW* = [RW(SP) × (t – t*)/(T – t*)] + [RW(Ass) × (T – t)/(T – t*)] ahol: RW* a kockázattal súlyozott kitettség érték a Hpt. 76. § (1) bekezdés a) pontjának 1. alpontja alkalmazásában; RW(Ass) a kitettségek arányosan számított, kockázattal súlyozott kitettség értéke, mintha azokat nem értékpapírosították volna; RW(SP) a 8. § szerint számított kockázattal súlyozott kitettség érték, a lejárati eltérés figyelmen kívül hagyásával; T az alapul szolgáló kitettség lejárata években kifejezve; t a szintetikus értékpapírosítást szolgáló hitelkockázati fedezet lejárata években kifejezve; és t* = 0,25.

1. szám


167

2. számú melléklet a 380/2007. (XII. 23.) Korm. rendelethez Minõsített értékpapírosítási pozícióhoz tartozó kockázati súly 1. táblázat Rövid lejáratú hitelminõsítéssel nem rendelkezõ pozíciók Hitelminõsítési besorolás

1

2

3

4

Kockázati súly

20%

50%

100%

350%

5 vagy magasabb 1250%

2. táblázat Rövid lejáratú hitelminõsítéssel rendelkezõ pozíciók Hitelminõsítési besorolás

1

2

3

4

4 vagy magasabb

Kockázati súly

20%

50%

100%

1250%

3. számú melléklet a 380/2007. (XII. 23.) Korm. rendelethez Lejárat elõtti visszafizetést biztosító rendelkezést tartalmazó, rulírozó megállapodásból származó kitettségek értékpapírosítására vonatkozó ügyletkockázati súly Értékpapírosítási felár 3 havi átlaga A szint fölött A szint B szint C szint D szint E szint

Ügyletkockázati súly ellenõrzött rendelkezés esetén 0% 1% 2% 10% 20% 40%

Ügyletkockázati súly nem ellenõrzött rendelkezés esetén 0% 5% 15% 50% 100% 100%

Ahol: „A szint” olyan értékpapírosítási felár szinteket 133,33%-ánál, de nem kisebbek annak 100%-ánál; „B szint” olyan értékpapírosítási felár szinteket 100%-ánál, de nem kisebbek annak 75%-ánál; „C szint” olyan értékpapírosítási felár szinteket 75%-ánál, de nem kisebbek annak 50%-ánál; „D szint” olyan értékpapírosítási felár szinteket 50%-ánál, de nem kisebbek annak 25%-ánál; és „E szint” olyan értékpapírosítási felár szinteket 25%-ánál.

jelöl, amelyek kisebbek az értékpapírosítási felár határszintjének jelöl, amelyek kisebbek az értékpapírosítási felár határszintjének jelöl, amelyek kisebbek az értékpapírosítási felár határszintjének jelöl, amelyek kisebbek az értékpapírosítási felár határszintjének jelöl, amelyek kisebbek az értékpapírosítási felár határszintjének

168


1. szám

4. számú melléklet a 380/2007. (XII. 23.) Korm. rendelethez Minõsítésen alapuló módszer kockázati súlyai 1. táblázat Rövid lejáratú hitelminõsítéssel nem rendelkezõ pozíciók Hitelminõsítési besorolás 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 vagy magasabb

A 7% 8% 10% 12% 20% 35% 60% 100% 250% 425% 650% 1250%

Kockázati súly B 12% 15% 18% 20% 35% 50% 75% 100% 250% 425% 650% 1250%

C 20% 25% 35% 35% 35% 50% 75% 100% 250% 425% 650% 1250%

2. táblázat Rövid lejáratú hitelminõsítéssel rendelkezõ pozíciók Hitelminõsítési besorolás 1 2 3 4 vagy magasabb

A 7% 12% 60% 1 250%

Kockázati súly B 12% 20% 75% 1 250%

C 20% 35% 75% 1 250%

1. A táblázatok „A” oszlopában található kockázati súlyt kell alkalmazni, ha a pozíció az értékpapírosítás legalacsonyabb veszteségviselõ képességgel rendelkezõ ügyletrész-sorozatába tartozik. Annak meghatározásához, hogy az adott ügyletrész-sorozat a legalacsonyabb veszteségviselõ képességgel rendelkezik-e, nem kell figyelembe venni a kamatokból, deviza származékos ügyletekbõl vagy egyéb kapcsolódó kifizetésekbõl eredõ összegeket. 2. Azokra a pozíciókra, amelyek az értékpapírosítás legelõre sorolt ügyletrész-sorozatához tartoznak 6%-os kockázati súly alkalmazható, ha ez az ügyletrész-sorozat minden szempontból elõrébb sorolt az értékpapírosítás egy másik olyan ügyletrész-sorozatánál, amelyhez a táblázatok szerint 7%-os kockázati súlyt rendelnének, feltéve, hogy a) az értékpapírosítás hátrább sorolt ügyletrész-sorozatának veszteségelnyelõ képessége alapján ez indokolt, és b) a pozíció ba) olyan külsõ hitelminõsítéssel rendelkezik, amely megfelel a táblázatok 1. hitelminõsítési besorolásának, vagy bb) külsõ hitelminõsítéssel nem rendelkezik, de teljesíti a 36. §-ban meghatározott követelményeket azzal, hogy a referencia-pozíció alatt azok a hátrább sorolt ügyletrész-sorozatokba található pozíciók értendõk, amelyekhez a táblázatok szerint 7%-os kockázati súlyt rendelnének. 3. A táblázatok „C” oszlopában található kockázati súlyt kell alkalmazni, ha a pozíció olyan értékpapírosítási ügylethez kapcsolódik, ahol az értékpapírosított kitettségek tényleges száma hatnál kevesebb.

1. szám


169

Az értékpapírosított kitettségek tényleges számának kiszámításához az egy ügyféllel szembeni több ügylet kapcsán fennálló kitettségeket egy kitettségnek kell tekinteni. A kitettségek tényleges számát az alábbiak szerint kell kiszámítani: N =

( å EADi ) 2 i

å EAD

i

2

i

Ahol: EADi az összes, az in ügyféllel szembeni kitettségek értékének az összege. Értékpapírosított kitettségek értékpapírosítása (újraértékpapírosítás) esetén a hitelintézetnek a halmazban (poolban) található értékpapírosított kitettségek számát kell figyelembe vennie, nem pedig az eredeti halmazok (poolok) alapjául szolgáló kitettségek számát, amelyekbõl az alapul szolgáló értékpapírosított kitettségek erednek. Ha rendelkezésre áll a legnagyobb kitettséghez tartozó portfólió részesedés, a hitelintézet az N értékét az 1/C1 hányados alkalmazásával is kiszámíthatja, ahol C 1 a legnagyobb kitettséghez tartozó portfólió részesedés. 4. Minden más pozícióra a táblázatok „B” oszlopában található kockázati súlyt kell alkalmazni.

5. számú melléklet a 380/2007. (XII. 23.) Korm. rendelethez Felügyeleti képlet módszerének kockázati súlyai 1. A kitettségre alkalmazandó kockázati súly 12,5 × (S[L + T] – S[L])/T ahol:

ahol: h = (1 – Kirbr/ELGD)N c = Kirbr/(1 – h)

a=g•c b = g • (1 – c) d = 1 – (1 – h) • (1 – Beta[Kirbr;a,b]) K[x] = (1 – h) • (1 – Beta[x;a,b])x + Beta[x;a + 1,b]c) t = 1 000, és w = 20.

170


1. szám

Ahol: a béta [x; a, b] az a és b paraméterekkel jellemzett, x ponton értékelt kumulatív béta eloszlásra utal; a T (a pozícióhoz tartozó ügyletrész-sorozat vastagsága) értéket az (a) ügyletrész-sorozat értékének a (b) értékpapírosított kitettségek értékéhez viszonyított arányaként lehet kifejezni; a származtatott ügyletbõl származó értékpapírosítási pozíció kitettség értéke, ha az aktuális pótlási költség nem pozitív érték, akkor a partnerkockázatról szóló kormányrendelet szerint kiszámított lehetséges jövõbeni hitelezési kockázat; a Kirbr az (a) Kirb-nek a (b) értékpapírosított kitettségek értékéhez viszonyított aránya. A Kirbr értéket tizedes tört alakban fejezik ki; az L (a hitelminõség-javítás szintje) értéket a pozícióhoz tartozó ügyletrész-sorozatnak alárendelt összes ügyletrész-sorozat értéke összegének az értékpapírosított kitettségek értéke összegéhez viszonyított arányával fejezik ki. A tõkésített jövõbeni jövedelmek nem tartoznak a mért L érték alá. Az ügyfelet a partnerkockázatról szóló kormányrendeletben felsorolt olyan származtatott ügyleteket illetõ összegeket, amelyek alá vannak rendelve a szóban forgó ügyletrész-sorozatnak, aktuális pótlási költségen lehet értékelni (a potenciális jövõbeni hitelezési kockázatok nélkül) a hitelminõség javítás szintjének kiszámításakor; az N a kitettségeknek a 4. számú melléklet 3. pontja szerint kiszámított tényleges száma. 2. A kitettséggel súlyozott átlagos nemteljesítéskori veszteségrátát (ELGD) az alábbiak szerint kell kiszámítani:

å LGD × EAD å EAD i

ELGD =

i

i

i

i

ahol: az LGDi az in ügyféllel szembeni összes kitettség átlagos nemteljesítéskori veszteségráta (LGD) értéke, ha az LGD értékét a Hpt. 76/B–76/D. §-a szerint állapítják meg. Értékpapírosított kitettségek értékpapírosítása (újraértékpapírosítás) esetén az értékpapírosított pozíciókra 100%-os nemteljesítéskori veszteségráta (LGD) értéket kell alkalmazni. Ha a vásárolt követeléseknél a nemteljesítést és a felhígulási kockázatot egy értékpapírosításon belül összevonva kezelik, akkor az LGDi érték a hitelezési kockázat LGD értékének és a felhígulási kockázat LGD értéke 75%-ának súlyozott átlaga azzal, hogy ezen súlyok képezik a hitelezési kockázat és a felhígulási kockázat tõkekövetelményét. 3. Egyszerûsített bemeneti adatok Ha a legnagyobb kitettséghez tartozó portfólió részesedés (C1) nem haladja meg 3%-nál nagyobb mértékben az értékpapírosított kitettségekhez tartozó kitettség értékek összegét, akkor a felügyeleti képlet módszere alkalmazásakor a hitelintézet az LGD értékét 50%-nak tekintheti, és az N értékét az alábbi képletek egyikével számíthatja ki: Cm – C 1 æ N = ç C 1Cm( ) max{1 – mC10 , m –1 è

} ö÷ ø

–1

vagy N=1/C1. Ahol A Cm a legnagyobb „m” kitettségekhez tartozó kitettség értékek összegének az értékpapírosított kitettségekhez tartozó kitettség értékek összegéhez viszonyított aránya. Az „m” szintjét a hitelintézet határozza meg. 4. Lakossági kitettségeket érintõ értékpapírosítási ügylet esetében a Felügyelet engedélyezheti a felügyeleti képlet módszerének a következõ egyszerûsítésekkel történõ alkalmazását: h = 0 és v = 0.

1. szám


A Kormány 381/2007. (XII. 23.) Korm. rendelete a hitelintézet partnerkockázatának kezelésérõl A Kormány az Alkotmány 35. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva, a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 235. §-a (1) bekezdésének l) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendeli el: I. Fejezet Bevezetõ rendelkezések 1. § (1) E rendelet hatálya a hitelintézetekre, valamint a hitelintézettel egyenértékû prudenciális szabályozásnak megfelelõ pénzügyi vállalkozásokra (a továbbiakban együtt: hitelintézet) terjed ki. (2) A hitelintézetnek a partnerkockázatra vonatkozó tõkekövetelményének meghatározása során az e rendeletben nem szabályozott esetekben a hitelezési kockázat kezelésérõl és tõkekövetelményérõl szóló 196/2007. (VII. 30.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Hkr.) foglaltakat kell alkalmaznia. (3) A hitelintézetnek az e rendeletben nem szabályozott pénzügyi eszközök partnerkockázatára vonatkozó tõkekövetelményt a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tõkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól szóló 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Kkr.) foglaltak szerint kell meghatároznia. 2. § (1) E rendelet alkalmazásában 1. általános rossz irányú kockázat: a partnerek nemteljesítésének valószínûsége pozitív korrelációban áll az általános piaci kockázati tényezõkkel; 2. belsõ modell módszer szerinti tényleges lejárat: az egy évnél hosszabb lejáratú nettósítási halmaz esetén a nettósítási halmazban lévõ ügyletek teljes futamidõre számított és kockázatmentes kamattal diszkontált várható kitettségei összegének és a nettósítási halmaz egy évre számított, diszkontált várható kitettségei összegének a hányadosa azzal, hogy az egy évnél rövidebb elõrejelzési horizontokra ez a tényleges lejárat korrigálható a megújulási kockázat tükrözése érdekében oly módon, hogy számításakor a várható kitettséget a tényleges várható kitettséggel helyettesítik;

171

3. biztosíték kiegészítési megállapodás: a szerzõdésben meghatározott mértékû kitettséget meghaladó mértékû kitettség esetére hitelkockázati fedezetet biztosító szerzõdés; 4. biztosítéki határérték: a kitettség azon legnagyobb értéke, amelynek meghaladása esetén az egyik partnernek jogában áll fedezetet kérni; 5. biztosítéki kockázati periódus: olyan idõtartam, amely a nemteljesítõ partnerrel szemben fennálló ügyletek nettósítási halmazát biztosító fedezetek utolsó átadásától tart a partnerrel szembeni pozíciók lezárásáig és az ebbõl eredõ piaci kockázatok ismételt lefedezéséig; 6. egyedi rossz irányú kockázat: a partnerrel szembeni kitettség a partner nemteljesítésének valószínûségével pozitív korrelációban áll a partnerrel kötött ügylet természeténél fogva azzal, hogy egy hitelintézet egyedi rossz irányú kockázatnak van kitéve, ha egy adott partnerrel szembeni jövõbeni kitettség várhatóan nagy, amikor a partner nemteljesítésének valószínûsége szintén magas; 7. értékpapír ügylethez kapcsolódó hitel: olyan hitel, amelyet egy hitelintézet értékpapírok vásárlásához, eladásához, illetve kereskedelméhez nyújt, amely nem foglalja magában az értékpapír fedezettel nyújtott hitelkeretet; 8. fedezeti (hedging) halmaz: egyetlen nettósítási halmazon belüli ügyletekbõl származó olyan kitettségekbõl vagy hitelkockázati fedezetekbõl származó kockázati pozíciók összessége, amelyeknek kizárólag az egyenlegüket kell figyelembe venni az e rendeletben meghatározott sztenderd módszer szerinti kitettség érték meghatározásakor; 9. hitelértékelés egyoldalú kiigazítása: olyan hitelértékelési kiigazítás, amely tartalmazza a hitelintézet partnerrel szembeni hitelkockázatának piaci értékét, azonban nem tartalmazza a partner hitelintézettel szembeni hitelkockázatának piaci értékét; 10. hitelértékelési kiigazítás: a partnerrel szembeni ügyletportfólió értékének a piaci középhez képest történõ kiigazítása úgy, hogy a kiigazítás tükrözze a partnerrel szembeni szerzõdéses megállapodás nemteljesítése miatt felmerülõ hitelezési kockázat értékét, vagy a hitelintézet partnerrel szembeni hitelezési kockázatának és a partner hitelintézettel szembeni hitelezési kockázatának értékét; 11. hosszú elszámolási idejû ügylet: olyan ügylet, amelyben a partner vállalja, hogy értékpapírt, árut vagy devizát ad át készpénz, egyéb pénzügyi eszköz vagy áru ellenében, illetve fordítva, és a szerzõdésben rögzített teljesítés vagy szállítási idõpont a) a szokásos piaci átlagos teljesítési vagy szállítási idõpont és b) a hitelintézet ügyletbe történõ lépését követõ ötödik munkanap közül az alacsonyabb idõtartamot meghaladja; 12. jelenlegi kitettség: azonos nettósítási halmazon belüli, azonos partnerrel szembeni ügyletek vagy ügylet-portfóliók piaci értéke, amelyeket a hitelintézet a partner nemteljesítésekor – csõd-, felszámolási eljárás esetére nulla

172


megtérüléssel számolva – elveszítene azzal, hogy ez az érték nem lehet negatív; 13. jelenlegi piaci érték: az e rendeletben meghatározott sztenderd módszer alkalmazásakor a partnerrel szembeni, a nettósítási halmazba bevont ügyletek összességének – a negatív és a pozitív piaci értékek figyelembevételével számított – aktuális, nettó piaci értéke; 14. kitettség-csúcsérték: a nettósítási halmazban szereplõ leghosszabb futamidejû ügylet esedékességet megelõzõ, jövõbeli idõpontra számított a kitettségek eloszlásának felsõ percentilise; 15. kitettségek eloszlása: azonos nettósítási halmazban lévõ ügyletek hitelkockázati fedezettel csökkentett piaci értékei valószínûségi eloszlásának elõrejelzése, amelynek számítása során a hitelkockázati fedezettel csökkentett piaci értékek negatív értékû elõrejelzéseit nulla értékkel kell figyelembe venni; 16. kockázati pozíció: az e rendeletben meghatározott sztenderd módszer szerint, elõre meghatározott algoritmus alapján az ügylethez rendelt mérõszám; 17. kockázatsemleges eloszlás: a piaci értékek vagy a kitettségek eloszlása egy olyan jövõbeni idõszakban, amikor az eloszlás a piac által vélelmezett érték (volatilitás) alapján kerül meghatározásra; 18. központi szerzõdõ fél: olyan intézmény, amely jogilag helyettesíti a pénzügyi piacon kötött szerzõdésben érintett partnert, azaz vevõként lép fel valamennyi eladóval, illetve eladóként valamennyi vevõvel szemben; 19. megújulási kockázat: az az összeg, amellyel a várható pozitív kitettséget alulértékelik, amikor egy partnerrel kötött jövõbeni ügyletek várhatóan folyamatosan zajlanak azzal, hogy az ezekbõl a jövõbeni ügyletekbõl származó pótlólagos kitettség nem képezi részét a várható pozitív kitettség számításának; 20. nettósítási halmaz: azonos partnerrel létrejött olyan ügyletek csoportja, amelyek jogilag érvényesíthetõ kétoldalú nettósítási megállapodás tárgyát képezik, és amelyekre a nettósítást az e rendeletben meghatározott szerzõdéses nettósítás és Hkr. Negyedik Része lehetõvé teszi; 21. partnerkockázat: az ügyletben érintett partnernek az ügylet pénzáramlása végleges elszámolása elõtti nemteljesítésének kockázata; 22. piaci értékek eloszlása: azonos nettósítási halmazban lévõ ügyletek nettó piaci értéke valószínûségi eloszlásának az ügyletek becslési idõpontig realizált piaci értékének figyelembevételével egy jövõbeni idõpontra (elõrejelzési horizontra) számított elõrejelzése; 23. saját nettósítási halmaz: minden az e rendelet szerint elismert, jogilag érvényesíthetõ kétoldalú nettósítási megállapodás tárgyát nem képezõ ügylet; 24. termékkategóriák közötti nettósítás: különbözõ termékkategóriákra vonatkozó ügyletek – az e rendeletben meghatározott, termékkategóriák közötti nettósítási szabályokkal összhangban – azonos nettósítási halmazba történõ bevonása;

1. szám

25. tényleges eloszlás: a piaci értékek vagy a kitettségek eloszlása egy olyan jövõbeni idõszakban, amikor az eloszlás múltbeli érték (ár-, árfolyam-, kamatláb-változás alapján meghatározott volatilitás) alapján kerül meghatározásra; 26. tényleges várható kitettség: egy meghatározott idõpontban a legmagasabb várható kitettség érték, amely azon a napon vagy azt megelõzõ bármely idõpontban felmerül, amely egy adott idõpontra meghatározható úgy is, mint az azon idõpontra vonatkozóan várható kitettség érték, illetve a megelõzõ idõpontra vonatkozó tényleges várható kitettség érték közül a magasabb érték; 27. tényleges várható pozitív kitettség: a tényleges várható kitettségnek idõbeli súlyozott átlaga az elsõ évre, illetve ha a nettósítási halmazban szereplõ valamennyi szerzõdés egy éven belül esedékessé válik, akkor a nettósítási halmazban lévõ leghosszabb futamidejû szerzõdés idõtartamára vetítve kell meghatározni, ahol a súly megegyezik az egyedi várható kitettségnek az egész idõintervallumra vetített arányával; 28. várható kitettség: a kitettségek eloszlásának a nettósítási halmazban szereplõ leghosszabb futamidejû ügylet esedékességét megelõzõ idõpontra számított átlaga; 29. várható pozitív kitettség: a várható kitettségnek idõbeli súlyozott átlaga, ahol a súly megegyezik az egyedi várható kitettségnek az egész idõintervallumra viszonyított arányával azzal, hogy a minimális tõkekövetelmény számításakor az elsõ év átlagát kell venni, illetve ha a nettósítási halmazban szereplõ valamennyi szerzõdés egy éven belül esedékessé válik, a nettósítási halmazban lévõ leghosszabb futamidejû szerzõdés idõtartama alapján kell az átlagot számítani. (2) Az (1) bekezdésben meg nem határozott fogalomra a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 2. számú mellékletének, a Hkr.-nek, valamint a Kkr.-nek az értelmezõ rendelkezései az irányadóak.

II. Fejezet ALKALMAZHATÓ MÓDSZEREK VÁLASZTÁSA 3. § (1) A hitelintézet a Hkr. 18. §-ában meghatározott ügylet esetén az e rendeletben meghatározott piaci árazás szerinti módszert, eredeti kitettség szerinti módszert, sztenderd módszert vagy belsõ modell módszert alkalmazza azzal, hogy a Hkr. 18. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott kitettség esetén az eredeti kitettség szerinti módszer nem alkalmazható. (2) Ha a hitelintézet a tõkekövetelményének meghatározása céljából kereskedési könyvet vezet, akkor az eredeti kitettség szerinti módszer nem alkalmazható.

1. szám


(3) A hitelintézet az e rendeletben meghatározott módszerek közül – a (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel – egy módszert alkalmazhat. (4) A hitelintézet a piaci árazás szerinti és a sztenderd módszert együttesen is alkalmazhatja azzal, hogy a 13. §-ban meghatározott ügyletekhez kizárólag az egyik módszert alkalmazza. (5) A 15. § (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel, a Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozások egymástól eltérõ módszereket is alkalmazhatnak. (6) A belsõ modell módszer alkalmazható: a) a Hkr. 18. §-ában meghatározott ügylet, b) a repóügyletek, c) az értékpapír- és árukölcsönzési ügylet, d) az értékpapír ügylethez kapcsolódó hitel, és e) a hosszú elszámolási idejû ügylet kitettség értékének meghatározásakor.

173

módszerek bármelyikével meghatározhatja, függetlenül az OTC származtatott ügyletek és repóügyletek, értékpapírés árukölcsönzés, valamint az értékpapír ügylethez kapcsolódó hitelek kezelésére választott módszerektõl. A hosszú elszámolási idejû ügyletek tõkekövetelményének kiszámításakor a kockázattal súlyozott kitettség értékét belsõ minõsítésen alapuló módszerrel számító hitelintézetek alkalmazhatják a hitelezési kockázatot sztenderd módszerrel számító hitelintézetek által alkalmazott kockázati súlyokat. (7) Ha a hitelintézet a piaci árazás szerinti módszert vagy az eredeti kitettség szerinti módszert alkalmazza, akkor a számítás során figyelembe vett, szerzõdéses összegnek teljes mértékben le kell fednie a szerzõdésbõl származó kockázatot.

III. Fejezet

4. §

PIACI ÁRAZÁS SZERINTI MÓDSZER

(1) Ha a hitelintézet a kereskedési könyvben nem szereplõ kitettségének kockázatát vagy partnerkockázatát hitelderivatívával – mint hitelkockázati fedezettel – csökkenti, akkor a hitelezési kockázat tõkekövetelményének számítása során alkalmazhatja a Hkr. 153–155. §-át, vagy a Hkr. 30. §-ának (3) bekezdését vagy a Hkr. 80–82. §-át. Ebben az esetben a hitelderivatíva partnerkockázata nulla. (2) A hitelintézet a kereskedési könyvben nem szereplõ, eladott, nemteljesítéskori-csereügylet miatt felmerülõ partnerkockázat esetén a kitettség értékét nullának veszi, ha a csereügylet a hitelintézet által nyújtott hitelkockázati fedezet és a hitelezési kockázat tõkekövetelménye a nemteljesítéskori-csereügylet teljes névértékére vonatkozik. (3) Azonos partnerrel szembeni kitettség értéke az e rendeletben meghatározott bármely módszer alapján az ezen partnerhez tartozó valamennyi nettósítási halmazra számított kitettség értékek összege. (4) A központi szerzõdõ féllel kötött származtatott ügylet, repóügylet, értékpapír- és árukölcsönzés, hosszú elszámolási idejû ügylet vagy értékpapír ügylethez kapcsolódó hitel – amelyet a központi szerzõdõ fél nem utasított vissza – miatt felmerülõ partnerkockázat esetén a kitettség értéke nulla. Nulla a kitettség értéke az olyan, központi szerzõdõ féllel szembeni kitettségnek is, amely származtatott ügyletbõl, repóügyletbõl, értékpapír- és árukölcsönzésbõl, hosszú elszámolási idejû ügyletbõl vagy értékpapír ügylethez kapcsolódó hitelbõl származik. (5) A (4) bekezdés abban az esetben alkalmazható, ha a központi szerzõdõ fél az ügyletre vonatkozó megállapodás valamennyi résztvevõjével szemben fennálló partnerkockázat tekintetében napi szinten, teljes mértékben fedezettel rendelkezik.

5. §

(6) A hitelintézet a hosszú elszámolási idejû ügyletekbõl származó kitettség értékét az e rendeletben meghatározott

(1) A piaci árazás szerinti módszer alkalmazásakor a tõkekövetelményt számító hitelintézetnek a származtatott ügyletek esetében ki kell számítania az ügylet jelenlegi kitettség értékét, azaz a piaci árak felhasználásával számított pótlási költséget, és ezek közül ki kell választania a pozitív értékkel rendelkezõ ügyleteket. (2) A piaci árazás szerinti módszer alkalmazásakor a tõkekövetelményt számító hitelintézetnek ki kell számítania az ügylet lehetséges jövõbeni kitettség értékét. A számítás során az egyes ügyletek szerzõdés szerinti értékét (határidõs tõzsdén kívüli kamatláb megállapodások és swap-ok esetén a tényleges elvi fõösszegeket) meg kell szorozni az 1. számú mellékletben meghatározott százalékos értékkel. (3) A (2) bekezdésben meghatározott számítás során a hátralevõ lejárati idõ megegyezik a következõ határnapig hátralevõ idõvel az olyan ügylet esetében, amelyben a szerzõdõ partnerek adott határnapon az ügylet feltételeit úgy módosítják, hogy az ügylet piaci értéke nulla. (4) Az 1. számú melléklet szerinti táblázat egyik kategóriájában sem nevesített szerzõdéseket az áruszerzõdések, a nemesfém kivételével oszlopba kell besorolni a hátralévõ lejárat figyelembevételével. (5) Az olyan szerzõdés esetében, ahol a szerzõdés alapügylete több alkalommal cserélõdik, az 1. számú melléklet szerinti táblázatban rögzített százalékot meg kell szorozni a hátralévõ kifizetések számával. (6) A kamatláb-szerzõdés kivételével az olyan szerzõdés esetében, ahol a) fennálló kitettséget egy meghatározott kifizetési idõpontot követõen teljesítik és

174


b) a futamidejét újra megállapítják úgy, hogy a szerzõdés piaci értéke nulla legyen a kifizetési idõpontban, a hátralévõ lejárat a futamidõ következõ megállapításáig hátralévõ idõ. (7) Az ügylet aktuális pótlási költségének és a lehetséges jövõbeni hitelezési kockázatának összege a kitettség értéke.

IV. Fejezet EREDETI KITETTSÉG SZERINTI MÓDSZER 6. § Az eredeti kitettség szerinti módszer alkalmazásakor a kitettség értékének meghatározásához az egyes szerzõdések szerzõdéskötési értékét (tényleges elvi fõösszegeit) meg kell szorozni a 2. számú mellékletben meghatározott százalékos értékkel.

V. Fejezet SZTENDERD MÓDSZER 7. § (1) A sztenderd módszer csak tõzsdén kívüli (OTC) származtatott ügyletek és a hosszú elszámolási idejû ügyletek esetében alkalmazható. A kitettség értéket minden nettósítási halmaz esetében külön kell kiszámítani. A számítás során a hitelkockázati fedezet nem vehetõ figyelembe. A kitettség érték számítását a 3. számú melléklet 1. pontja szerint kell elvégezni. (2) Sztenderd módszer alkalmazása esetén elismert biztosítéknak tekinthetõ a Hkr. 100–101. §-a és a Kkr. 33. §-a szerint elismert biztosíték.

8. § (1) A hitelintézet a kifizetési részt kifizetési lábnak tekinti, ha egy lineáris kockázati profilú, tõzsdén kívüli (OTC) származtatott ügylet esetében a pénzügyi eszköznek kifizetés ellenében történõ cseréjére kerül sor. Ha az ügylet esetében kifizetést cserélnek kifizetésre, akkor a cserét két kifizetési lábnak kell tekinteni. A kifizetési láb az ügyletben rögzített – hitelkockázati fedezet figyelembevétele nélkül számított – bruttó kifizetés, ideértve az ügylet értékét. (2) A hitelintézet az e §-ban és 9. §-ban meghatározott számítások során figyelmen kívül hagyhatja a kifizetési lábból származó kamatkockázatot, ha a kifizetési láb hátralévõ lejárati ideje nem éri el az egy évet.

1. szám

(3) A hitelintézet egy ügyletként kezelheti a két kifizetési lábból álló ügyletet, ha az ügyletek azonos pénznemben fennállóak (denomináltak). (4) A hitelintézet az olyan lineáris kockázati profilú ügyletet, ahol az alapul szolgáló pénzügyi eszköz részvény, arany, egyéb nemesfém vagy áru, az adott pénzügyi eszközben fennálló pozícióként az adott pénzügyi eszköz fedezeti halmazához rendeli, és a kifizetési lábához tartozó kamatkockázatot az annak megfelelõ (adott) kamatkockázati fedezeti halmazhoz rendeli hozzá. Ha a kifizetés láb nem hazai pénznemben fennálló (denominált), akkor az adott – nem hazai – pénznemhez tartozó kockázati pozíciót is meg kell határozni, és azt annak fedezeti halmazához kell rendelni. (5) A hitelintézet az olyan lineáris kockázati profilú ügyletet, ahol az alapul szolgáló pénzügyi eszköz hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír, az adott hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírban fennálló kockázati pozícióként a hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír fedezeti halmazához rendeli és a kifizetési lábához tartozó kamatkockázatot az annak megfelelõ fedezeti halmazhoz rendeli hozzá. Ha az ügylet esetében kifizetést cserélnek kifizetésre és az ügylet lineáris kockázati profilú, ideértve a nem hazai pénznemben kifejezett, tõzsdén kívüli határidõs (forward) ügyletet is, akkor a kifizetési lábakhoz külön-külön kell hozzárendelni a kamatkockázati pozíciót és azokat a megfelelõ fedezeti halmazhoz kell rendelni. Ha a kifizetési láb nem hazai pénznemben fennálló (denominált), akkor az adott – nem hazai – pénznemhez tartozó kockázati pozíciót is meg kell határozni, és azt annak fedezeti halmazához kell rendelni. Ha az ügylet nem hazai pénznemben fennálló (denominált), akkor az adott – nem hazai – pénznemhez tartozó kockázati pozíciót is meg kell határozni, és azt annak fedezeti halmazához kell rendelni. Nem hazai pénznemben kifejezett bázis swapügylet kitettség értéke nulla. (6) A lineáris kockázati profilú ügylet kockázati pozíciója – a hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír kivételével – az alapul szolgáló pénzügyi eszköz hazai pénznemben számított piaci értékének és a mennyiségnek a szorzata. (7) A hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír és a kifizetési láb kockázati pozíciója a még fennálló – hitelkockázati fedezetet nem tartalmazó – hazai pénznemben kifejezett bruttó kifizetések értékének és a hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír vagy a kifizetési láb korrigált hátralévõ átlagos futamidejének (duration) a szorzata. (8) A nemteljesítéskori csereügylet kockázati pozíciója az alapul szolgáló hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír névértékének és a nemteljesítéskori csereügylet hátralévõ lejárati idejének a szorzata. (9) A nem lineáris kockázati profilú, tõzsdén kívüli (OTC) származtatott ügylet – a hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír kivételével – kockázati pozíciója az alapul szolgáló pénzügyi eszköz delta értéke. (10) A nem lineáris kockázati profilú, tõzsdén kívüli (OTC) származtatott ügylet esetében, ha az alapul szolgáló

1. szám


pénzügyi eszköz hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír vagy kifizetési láb, a kockázati pozíció az adott hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír vagy kifizetési láb delta ekvivalens értékének és a hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír vagy a kifizetési láb korrigált hátralévõ átlagos futamidejének (duration) a szorzata. (11) A kockázati pozíció megállapításakor a partnertõl kapott biztosítékot aznap esedékes származtatott ügylet alapján fennálló követelésként (hosszú pozíció), és a kapott biztosítékot, mint a partnerrel szembeni, aznap esedékes kötelezettségként (rövid pozíció) kell minõsíteni.

9. § (1) A hitelintézetnek a kockázati pozíció – ide nem értve a hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír kockázati pozícióját – mértékének és elõjelének meghatározásakor a névértéket vagy a 3. számú melléklet 2. pontja szerinti delta ekvivalens értéket kell alkalmaznia. (2) A hitelintézet a hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír és a kifizetési láb esetében a kockázati pozíció mértékének és elõjelének meghatározásakor a névérték és a korrigált hátralévõ átlagos futamidõ (duration) szorzatát vagy a 3. számú melléklet 2. pontja szerinti delta érték és a korrigált hátralévõ átlagos futamidõ (duration) szorzatát alkalmazza azzal, hogy a származtatott eszközt az alapul szolgáló pénznemben kell kifejezni.

175

(5) A nemteljesítéskori csereügylet alapjául szolgáló hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír minden egyes kibocsátójához egy fedezeti halmazt kell rendelni. (6) Az olyan készpénzletét kamatkockázatának meghatározásakor, a) amelyet a partnertõl biztosítékként kapott a hitelintézet és a partnernek nincs alacsony egyedi kockázatú, fennálló kitettsége, valamint b) az olyan alapul szolgáló hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír kamatkockázatának meghatározása esetén, amelyhez Kkr. 3. számú melléklete alapján 1,60%-os értéknél magasabb egyedi kockázatra vonatkozó tõkekövetelményt kell hozzárendelni azzal, hogy minden egyes kibocsátóhoz egy fedezeti halmazt kell rendelni. (7) Ha egy kifizetési láb a (6) bekezdésben meghatározott hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírt követ, akkor az alapul szolgáló hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír minden egyes kibocsátójára egy fedezeti halmazt kell alkalmazni. (8) A hitelintézet azonos fedezeti halmazba sorolhatja az adott kibocsátóhoz tartozó hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírhoz vagy az alapul szolgáló hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírhoz tartozó kockázati pozícióját, amelyet egy kifizetési láb követ vagy amely nemteljesítéskori csereügylet alapjául szolgál.

11. § 10. § (1) A hitelintézetnek a kockázati pozícióit fedezeti halmazokba kell csoportosítania úgy, hogy minden egyes fedezeti halmaz esetében a 3. számú melléklet 3. pontja szerint meg kell határoznia a kockázati pozíciók összegének abszolút értékét. (2) A partnertõl biztosítékként kapott készpénzletét, kifizetési láb vagy alapul szolgáló hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír kamatkockázatának meghatározásakor, ha arra a Kkr. 3. számú melléklete alapján legfeljebb 1,60%-os egyedi kockázatra vonatkozó tõkekövetelményt lehet hozzárendelni, akkor minden pénznem esetében a 3. számú melléklet 4. pontja szerinti hat fedezeti halmaz egyikét kell hozzárendelni. (3) Egy általános piaci kamatláb szintet megjelenítõ referencia kamatlábhoz kötött, alapul szolgáló hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírból vagy kifizetési lábból származó kamatkockázati pozíciónál, a hátralévõ lejárati idõ a kamatláb következõ kiigazításáig fennmaradó idõtartam. (4) A (3) bekezdésben meghatározott feltételeken kívüli esetben a hátralévõ lejárati idõ az alapul szolgáló hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír hátralévõ lejárati ideje vagy kifizetési láb estén az ügylet hátralévõ lejárati ideje.

(1) A hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírokon kívül az alapul szolgáló pénzügyi eszközök akkor sorolhatóak be ugyanazon fedezeti halmazba, ha azok azonos vagy hasonló eszközök. (2) A pénzügyi eszközök akkor hasonló, ha a) részvények esetében, azonos kibocsátó részvényei azzal, hogy a részvényindex külön kibocsátóként kezelendõ, b) nemesfémek esetében, azonos nemesfém azzal, hogy a nemesfém-index külön nemesfémként kezelendõ, c) villamos áram esetében, azonosak a szolgáltatási jogok és kötelezettségek, amelyek ugyanazon csúcs és nem csúcsterhelésû idõszakra vonatkoznak, bármely 24 órás idõszakban, és d) áruk esetében, azonos áruk azzal, hogy az áruindex külön áruként kezelendõ.

12. § A fedezeti halmazokra alkalmazandó partnerkockázati-szorzók (CCRM-ek) értékét a 3. számú melléklet 5. pontja szerint kell meghatározni.

176


(1) Az olyan nem lineáris kockázati profilú ügylet, illetve kifizetési láb és alapul szolgáló hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír esetében, amelyre a hitelintézet a piaci kockázat minimális tõkekövetelményének meghatározására szolgáló modellel a deltát, illetve a korrigált hátralévõ átlagos futamidõt (duration) nem lehet meghatározni, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (a továbbiakban: Felügyelet) határozatban döntenie kell a kockázati pozíció nagyságáról és az alkalmazható partnerkockázati szorzó értékérõl. (2) Az (1) bekezdéstõl eltérõen a Felügyelet a piaci árazás szerinti módszer alkalmazását is elõírhatja azzal, hogy a nettósítás nem elismerhetõ, azaz a kitettség értéket úgy kell meghatározni, mintha egy, az adott ügyletet tartalmazó nettósítási halmaz lenne.

14. § (1) A hitelintézetnek szabályzatban kell rögzítenie azon belsõ eljárásokat, amelyek az ügyletek fedezeti halmazba történõ besorolását megelõzõ ellenõrzésre vonatkoznak annak érdekében, hogy az adott ügylet alapja az e rendelet szerinti szerzõdéses nettósítási követelményeknek eleget tevõ, érvényes és érvényesíthetõ szerzõdés legyen. (2) Ha a hitelintézet a partnerkockázata mérséklésére biztosítékot alkalmaz, akkor szabályzatban kell meghatároznia azon belsõ eljárásokat, amelyekkel a biztosíték kockázatmérséklõ hatásának kiszámítását megelõzõen ellenõrizi a Hkr.-ben rögzített, az elismerhetõ hitelkockázati fedezetre vonatkozó követelmények teljesülését.

1. szám

(3) A Felügyelet engedélyével a belsõ modell módszer fokozatosan is bevezethetõ a különbözõ ügylettípusok tekintetében úgy, hogy a fokozatos bevezetés idõtartama alatt a hitelintézet a piaci árazás szerinti módszert vagy a sztenderd módszert is alkalmazza. (4) Ha a hitelintézet a tõzsdén kívüli (OTC) származtatott ügyletek és a hosszú elszámolási idejû ügyletek esetében nem alkalmazhatja a belsõ modell módszert, akkor a piaci árazás szerinti módszert vagy a sztenderd módszert kell alkalmaznia. A Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozások esetében a piaci árazás szerinti módszer és a sztenderd módszer együttes alkalmazása lehetséges azzal, hogy egy adott vállalkozáson belül az együttes alkalmazás feltétele, hogy a 13. §-ban meghatározott ügyletre csak az egyik módszer kerül alkalmazásra. (5) Belsõ modell módszert alkalmazó hitelintézet a Felügyelet engedélyével térhet át a piaci árazás szerinti vagy sztenderd módszer alkalmazására a) egyesülés vagy szétválás esetén vagy b) olyan elháríthatatlan, a hitelintézet érdekkörén kívüli, neki fel nem róható esemény esetén, amely megakadályozza a belsõ modell módszer alkalmazását. (6) Ha a belsõ modell módszert alkalmazó hitelintézet nem teljesíti a belsõ modell módszer alkalmazásához szükséges feltételeket és követelményeket, akkor a jogszerû mûködés helyreállításáról kilencven napon belül köteles a Felügyeletnek intézkedési tervet benyújtani.

Kitettség érték 16. §

VI. Fejezet

(1) A kitettség értéket nettósítási halmazonként kell meghatározni.

BELSÕ MODELL MÓDSZER

(2) A modellnek alkalmasnak kell lennie a) a nettósítási halmaz piaci értékében – a piaci változók, ideértve a kamatláb-, devizaárfolyam-változása miatti – bekövetkezõ változások elõre jelezhetõ eloszlásának, b) a nettósítási halmaz kitettség értékének – a piaci változók változása esetén – egy adott jövõbeni idõpontra vonatkozó meghatározására.

15. § (1) A hitelintézet – ha megfelel a módszer alkalmazására vonatkozó, e rendeletben meghatározott követelményeknek – a partnerkockázat meghatározására a Felügyelet engedélyével a belsõ modell módszert alkalmazhatja a 3. § (6) bekezdésének a) a) pontjában, b) b)–d) pontjában vagy c) a)–d) pontjában meghatározott ügyletekre azzal, hogy a 3. § (6) bekezdésének e) pontjában meghatározott ügyletre a belsõ modell módszer minden esetben alkalmazható. (2) Ha a kitettség a kockázat és a méret szempontjából nem jelentõs, akkor a hitelintézetnek nem kell alkalmaznia a belsõ modell módszerét.

(3) A (2) bekezdés tekintetében a biztosíték kiegészítési megállapodást kötött partnerek esetén a modell a biztosíték jövõbeni változásait is figyelembe veheti. (4) A hitelintézet a Hkr. 100–101. §-a és a Kkr. 33. §-a alapján elismerhetõ pénzügyi biztosítékokat is figyelembe veheti a nettósítási halmaz piaci értékében bekövetkezõ változások elõre jelezhetõ eloszlásának meghatározása során, ha a belsõ modell módszer alkalmazására vonatkozó követelmények a biztosíték esetében is teljesülnek.

1. szám


A belsõ modell módszere alkalmazásakor a kitettség értéket a 4. számú mellékletben meghatározottak szerint kell kiszámítani.

18. § (1) A 4. számú melléklet 1. pontjától eltérõen a Felügyelet engedélyével a hitelintézet saját becslése alapján legalább 1,2-es értékû ? értéket alkalmazhat, ahol ? az összes partner partnerkockázatának átfogó teljes szimulációjából számított belsõ tõke és a várható pozitív kitettség értéken alapuló belsõ tõke aránya azzal, hogy a várható pozitív kitettséget rögzítettnek kell tekinteni. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásakor a hitelintézetnek az ? értékre vonatkozó saját becslésekor figyelembe kell vennie az összes partner partnerkockázatának átfogó teljes szimulációjából számított belsõ tõkében az ügyletek vagy az ügyletek portfóliója piaci értékének sztochasztikus változásának eloszlását befolyásoló tényezõket. Az ? saját becslésnek figyelembe kell vennie a portfóliók szemcsézettségét, tagoltságát is. (3) Az (1) bekezdés szerinti aránynak a modellezési módszerrel, a paraméterekre vonatkozó elõírásokkal és a portfólió összetételével konzisztensnek kell lennie. Az alkalmazott módszernek a hitelintézet belsõ tõkére vonatkozó megközelítése tekintetében dokumentáltnak és a hitelintézet ügyvezetése által felülvizsgáltnak kell lennie. (4) A hitelintézetnek a saját becsléseit és modelljének kockázatát legalább negyedévente –, illetve a portfólió változásának függvényében ennél gyakrabban – felül kell vizsgálnia. (5) A piaci és a hitelezési kockázat közös modellezésénél alkalmazott piaci tényezõk volatilitását és korrelációját, egy kedvezõtlen gazdasági fordulat esetén a volatilitásban és a korrelációban bekövetkezõ lehetséges növekedésként, a hitelezési kockázatban kell megjeleníteni. (6) A biztosíték kiegészítési megállapodáshoz tartozó nettósítási halmaz esetén a hitelintézetnek a várható pozitív kitettség érték meghatározása során a következõket kell alkalmaznia: a) tényleges várható pozitív kitettség érték, a biztosíték kiegészítési megállapodás figyelmen kívül hagyásával, b) a biztosíték kiegészítési megállapodás határértéke – ha pozitív – és a biztosítéki kockázati periódus alatt a kitettség értékében bekövetkezõ lehetséges növekedést megjelenítõ hozzáadott érték, vagy c) ha a várható kitettség érték becslésekor a modell tükrözi a biztosíték-kiigazítás hatásait, akkor a Felügyelet engedélyével alkalmazható a 4. számú melléklet 2. pontja szerinti várható kitettség érték.

177

(7) A (6) bekezdés b) pontja szerinti hozzáadott értéket a biztosítéki kockázati periódus alatti nulla értékû kitettség értékbõl származó, a nettósítási halmaz kitettségében bekövetkezõ várható növekedésként kell számítani. A repó ügyletekbõl álló nettósítási halmaz esetén – napi piaci értékelés és napi biztosíték-kiigazítás mellett – öt munkanap, nem repó ügyletekbõl álló nettósítási halmaz esetén tíz munkanap fogadható el a kockázat biztosíték-kiigazítási idõszakaként.

A partnerkockázat ellenõrzésének szervezeti feltételei 19. § (1) A hitelintézetnek szervezeti egységgel kell rendelkeznie a partnerkockázatra vonatkozó irányítási rendszer kiépítésére, mûködtetésére, valamint az alkalmazott modell folyamatos, ügyvezetés általi felülvizsgálatának és ellenõrzésének biztosítására. (2) Az (1) bekezdés szerinti szervezeti egységnek a) ellenõriznie kell az alkalmazott modellhez felhasznált adatok integritását, b) a hitelintézet kockázatmérési modelljérõl jelentéseket és elemzéseket kell készítenie, ideértve a kockázati kitettségek és a hitelezési-, valamint a kereskedési limitek mértéke közötti összefüggés értékelését, c) függetlennek kell lennie a kockázatok vállalásáért, megújításáért és kereskedéséért felelõs szervezeti egységtõl, d) megfelelõ emberi erõforrással kell rendelkeznie, és e) az igazgatóság, illetve az ügyvezetés részére történõ jelentési kötelezettségnek kell eleget tennie. (3) Az (1) bekezdés szerinti szervezeti egység feladatait a hitelintézet napi hitelezési kockázat kezelési eljárási feladataiba integráltan végzi. A szervezeti egység által készített jelentések, elemzések integráns részét képezik a belsõ tervezési és jelentési rendszernek. (4) Az (1) bekezdés szerinti szervezeti egység a hitelintézet partnerkockázatának alakulását és a kockázat mérséklésének módját és mértékét naponta köteles jelenteni a hitelintézet ügyvezetése számára.

20. § (1) A hitelintézetnek partnerkockázatra vonatkozó megfelelõ és integrált szabályzattal, eljárással és rendszerekkel kell rendelkeznie, amely magába foglalja a partnerkockázat azonosítását, értékelését, kezelését és jelentését. (2) A hitelintézet partnerkockázatkezelési szabályzatának tartalmaznia kell a partnerkockázathoz kapcsolódó piaci, likviditási, jogi és mûködési kockázatot is. A hitelintézetnek az üzleti döntése meghozatala elõtt vizsgálnia kell a partner hitelképességét, a teljesítési és teljesítés elõtti hite-

178


1. szám

lezési kockázatot, valamint kezelnie kell a felmerülõ partnerkockázatot az egyes partnerek és a hitelintézet portfóliójának szintjén.

független felülvizsgálatát, amelyet a 19. § (1)–(3) bekezdés szerinti és a (2) bekezdés szerinti független ellenõrzõ egység végez el.

(3) A hitelintézet ügyvezetésének tájékoztatnia kell a hitelintézet igazgatóságát az összes olyan változásról, vagy a partnerkockázatkezelési szabályzattól való eltérésrõl, amelyek befolyásolják a partnerkockázat alakulását. A hitelintézet ügyvezetésének folyamatosan biztosítania kell a partnerkockázathoz kapcsolódó minõsítési rendszerek megfelelõ mûködését. A hitelintézet ügyvezetése legalább háromhavonta beszámol a hitelintézet igazgatóságának a piaci környezet és az esetleges mûködési problémák partnerkockázat meghatározására szolgáló modellben való megjelenítésérõl.

(2) A partnerkockázat kezelési rendszerének felülvizsgálata kiterjed: a) a partnerkockázat kezelési rendszer és eljárás dokumentáltságára, b) a partnerkockázat ellenõrzõ egység szervezeti felépítésére, c) a partnerkockázat értékelésnek a napi kockázatkezelésbe történõ integráltságára, d) a front-office és a back-office által alkalmazott kockázati árazási modellek és értékelési rendszerek jóváhagyására vonatkozó eljárásra, e) a partnerkockázat értékelési eljárásban bekövetkezett jelentõs – a kitettség érték szempontjából tíz százalékot meghaladó – változás jóváhagyására, f) a kockázatértékelési modell által lefedett partnerkockázatok körére, g) a vezetõi információs rendszer integritására, h) a partnerkockázati adatok pontosságára és teljességére i) a modellek mûködtetésére felhasznált adatforrások konzisztenciájának, idõszerûségének és megbízhatóságának – ideértve ezen adatforrások függetlenségét – értékelésére alkalmazott ellenõrzési eljárásra, j) a volatilitási és korrelációs feltételezések pontosságára és megfelelõségére, k) az értékelés és a kockázat átalakítására vonatkozó számítások pontosságára, és l) a modell pontosságának utólagos teszteléssel történõ ellenõrzésére.

(4) A hitelintézet partnerkockázat kezelési rendszerének illeszkednie kell a hitelezési és kereskedési limitekhez, amely limiteknek következetesen, valamint a hitelezõk, a kereskedõk és az ügyvezetés által áttekinthetõ módon kell a hitelintézet kockázatértékelési modelljéhez kapcsolódnia. (5) A hitelintézet partnerkockázat értékelésének magában kell foglalnia a hitellimitek napi és napon belüli felhasználásának mérését. A hitelintézetnek meg kell állapítania az aktuális kockázat hitelkockázati fedezettel és fedezet nélkül vett értékét. A hitelintézetnek portfólió- és partner szinten ki kell számítania, és figyelemmel kell kísérnie a kitettség-csúcsértékét vagy a lehetséges kitettségnek a hitelintézet által választott konfidencia-intervallumon belül vett értékét. A hitelintézetnek figyelembe kell vennie a pozíciók koncentrációját, ideértve a piaci, az ágazati vagy a csoport szintet is. (6) A hitelintézet a kockázatértékelési modell napi kimeneti adatain alapuló partnerkockázat elemzések kiegészítéseként rendszeres idõközönként – legalább évente – stressz-tesztet készít. Az ügyvezetés folyamatosan ellenõrzi a sressz-teszt eredményeit, és szükség esetén javaslatot tesz a partnerkockázatra vonatkozó szabályzatok és limitek módosítására. (7) Ha a sressz-teszt magas érzékenységet mutat a körülmények egy jól meghatározható csoportjával szemben, akkor a hitelintézet ügyvezetésének a kockázatok kezelése érdekében azonnali lépéseket kell tennie. (8) A hitelintézetnek a partnerkockázat kezelési rendszer mûködése tekintetében a szabályzatokat, az ellenõrzést és az eljárásokat rendszeresen – legalább évente – felül kell vizsgálnia. (9) A hitelintézet partnerkockázat kezelési rendszerének jól dokumentáltnak kell lennie, és biztosítania kell a partnerkockázat mérésére alkalmazott, tapasztalaton (empirikus vizsgálaton) alapuló módszerek magyarázatát.

21. § (1) A hitelintézet saját belsõ ellenõrzési eljárása keretében rendszeresen elvégzi a partnerkockázat kezelési rendszere

Használati teszt 22. § (1) A tényleges várható pozitív kitettség érték kiszámításához alkalmazott modell által meghatározott kitettség-eloszlást integrálni kell a hitelintézet napi partnerkockázat kezelési eljárásába. A modell kimeneti értékeinek meg kell jelennie a hitelintézet hitelbírálatában, belsõ tõke allokálásában, partnerkockázat kezelésében és vállalatirányításában. (2) A hitelintézetnek a partnerkockázat kezelési eloszlás meghatározására alkalmazott modellje tekintetében folyamatos és visszakövethetõ nyilvántartással kell rendelkeznie. A hitelintézetnek a várható pozitív kitettség érték számításához alkalmazott modellje tekintetében az alkalmazási kérelem benyújtását megelõzõ legalább egy éven át meg kell felelnie a várható pozitív kitettség érték modellre meghatározott minimum követelményeknek. (3) A partnerkockázati kitettség eloszlás meghatározására alkalmazott modellnek a partnerkockázat kezelés

1. szám


– ideértve az azonosítását, értékelését, kezelését és jelentését – részének kell lennie. A partnerkockázat kezelés magában foglalja a hitellimit felhasználásának és a belsõ tõke allokációjának értékelését. A hitelintézetnek a várható pozitív kitettségen túl a jelenlegi kitettségeket is értékelnie kell. A hitelintézetnek értékelnie kell a jelenlegi kitettségnek a hitelkockázati fedezettel és fedezet nélkül vett értékét. A hitelintézet használati tesztje akkor megfelelõ, ha a hitelintézet más partnerkockázati kitettségre vonatkozó – ideértve a kitettség-csúcsérték vagy a jövõbeni lehetséges kitettség – mérést is alkalmaz, amelyet a várható pozitív kitettség számításához használt modell által becsült kitettség eloszlásra alapítva számít ki. (4) A hitelintézetnek a várható kitettség érték napi becslésére alkalmas rendszerrel kell rendelkeznie kivéve, ha a partnerkockázati kitettség ritkább számításokat igényel. A hitelintézetnek a várható kitettség értékét olyan elõrejelzési horizontok idõprofilja mentén számítja ki, amely visszatükrözi a jövõbeli pénzáramlások és a szerzõdések lejáratának idõbeli szerkezetét, valamint összhangban van a kitettség összetételével és nagyságrendjével. (5) A kitettségeket a nettósítási halmazba tartozó összes szerzõdés megszûnéséig kell értékelni, figyelemmel kísérni és ellenõrizni. A hitelintézetnek olyan eljárással kell rendelkeznie, amely a partnerkockázatot azonosítja és ellenõrzi abban az esetben is, ha a kitettség túllépi az egyéves horizontot. A kitettség elõrejelzett növekedésének a hitelintézet belsõ tõke modellje bemeneti értékének kell lennie.

179

teszt felméri a piacbefolyásoló hatásnak a hitelintézet saját pozíciójára gyakorolt hatását is, és ezt a hatást beépíti a partnerkockázat értékelésébe.

Rossz irányú kockázat 24. § (1) A 19. § (4) bekezdése szerinti jelentésnek tartalmaznia kell az általános rossz irányú kockázat növekedését eredményezõ kitettségeket. (2) A hitelintézetnek az egyedi rossz irányú kockázat eseteinek azonosítására és ellenõrzésére vonatkozó szabályzatában meghatározott eljárást az adott ügylet teljes futamideje alatt alkalmaznia kell.

Modellel szembeni követelmények 25. § (1) A modellnek idõszerûen, teljes mértékben és következetesen meg kell jelenítenie az ügylet feltételeit és egyéb körülményeit, amelyek kiterjednek az értékre, a lejáratra, az alapul szolgáló eszközre, biztosíték-kiigazítási és nettósítási intézkedésekre. (2) Az (1) bekezdés szerinti feltételeket és körülményeket tartalmazó adatbázist rendszeresen – legalább évente egyszer – felül kell vizsgálni.

23. §

(3) A nettósítási intézkedés elismerésére vonatkozó eljárás érvényességének és érvényesíthetõségének jogi szakvéleménnyel alátámasztottnak kell lennie.

(1) A hitelintézetnek a partnerkockázat tõkemegfelelési felméréséhez megbízható stressz-tesztelési eljárásokat kell alkalmaznia. A stressz-tesztelés eredményét össze kell hasonlítani a várható pozitív kitettség értékelésével, és a hitelintézet – a Hpt. szerinti – belsõ tõkemegfelelés értékelési folyamatának részét kell képeznie.

(4) Az ügylet feltételeit és egyéb körülményeit csak belsõ ellenõrzést követõen lehet a modellben alkalmazni, valamint a modell és a forrásadatok rendszere között hivatalos egyeztetési eljárásokat kell fenntartani annak folyamatos ellenõrzésére, hogy az ügylet feltételei és körülményei a várható pozitív kitettség értékben megfelelõen és következetesen megjelenjenek.

Stressz-teszt

(2) A stressz-tesztelési eljárás célja a) a hitelintézet hitelkockázati kitettségeit esetleges kedvezõtlenül befolyásoló gazdasági feltételekben történõ jövõbeni változások és lehetséges események azonosítása és b) a hitelintézet a) pontban meghatározott változásokkal szembeni ellenálló képességének felmérése. (3) A hitelintézetnek partnerkockázati kitettségeit stressz-tesztelnie kell, ideértve a piaci és a hitelezési kockázati tényezõk együttes stressz-tesztelését. A partnerkockázatra vonatkozó stressz-tesztnek figyelembe kell vennie a koncentrációs kockázatot, a piaci és a hitelezési kockázat korrelációs kockázatát és a partnerkockázati pozíció likvidációja miatti piacbefolyásoló hatás kockázatát. A stressz-

26. § (1) A modellnek az aktuális kitettség számításához aktuális piaci adatokat kell tartalmaznia. Ha a hitelintézet a volatilitás és a korreláció becslésére múltbeli adatokat alkalmaz, akkor az alkalmazott idõsornak legalább háromévesnek kell lennie és negyedévente vagy gyakrabban a piaci feltételek változása mentén frissíteni kell, valamint a gazdasági feltételek s. k.,áláját le kell fednie. (2) Az adatokat üzletágaktól függetlenül kell beszerezni, a modellben idõszerûen és teljes körûen meg kell jeleníteni, valamint legalább negyedévente a teljes adatbázist felül kell vizsgálni.

180


1. szám

(3) A hitelintézetnek az adatok integritását biztosító fejlett eljárással is rendelkeznie kell, amely megtisztítja az adatokat a hibás, illetõleg rendellenes adatoktól.

A várható pozitív kitettség érték modelljével szembeni követelmények

(4) Ha a modell közvetett piaci adatokra – ideértve az olyan termékeket, amelyek esetében nem áll rendelkezésre legalább háromév hosszúságú múltbeli adatsor – is támaszkodik, akkor a belsõ szabályzatokban meghatározott eljárásnak azonosítania kell a közvetett adatokat, és a hitelintézetnek írásban rögzítenie kell, hogy a közvetett adat következetesen tartalmazza a kedvezõtlen piaci feltételek esetén fennálló kockázatot.

28. §

(5) Ha a modell a számítások során figyelembe veszi a biztosítéknak a nettósítási halmaz piaci értékében bekövetkezõ változásra gyakorolt hatását, akkor a hitelintézetnek a biztosíték volatilitásának modellezésére megfelelõ múltbeli adattal kell rendelkeznie. (6) A modellt a hitelintézet szabályzatainak és eljárásainak megfelelõen belsõ, igazgatóság általi jóváhagyási eljárásnak kell alávetni, amely meghatározza azokat a vizsgálatokat, amelyek biztosítják a modell integritását és azon feltételek azonosítását, amelyek között a feltevések sérülnének vagy a várható pozitív kitettség érték alul lenne becsülve. A belsõ jóváhagyási eljárás során a modell átfogó felülvizsgálatát kell végrehajtani.

27. § (1) A hitelintézetnek figyelemmel kell kísérnie a kockázatokat, és olyan eljárásokat kell alkalmaznia, amelyek kiigazítják a várható pozitív kitettség érték becslését, ha a kockázatok jelentõs mértékûek. (2) A hitelintézetnek a) azonosítania és kezelnie kell az egyedi rossz irányú kockázatait, b) legalább negyedévente össze kell vetnie a várható pozitív kitettség érték egyéves becslését a kitettség teljes élettartamára vonatkozó várható pozitív kitettség értékkel, ha egy év után növekvõ kockázati profilú kitettségrõl van szó, valamint c) legalább negyedévente össze kell vetnie a pótlási költséget – azaz az aktuális kitettség értéket – a megvalósult kockázati profillal, ha egy évnél rövidebb hátralévõ lejárati idõvel rendelkezõ kitettségrõl van szó, valamint az összehasonlítást alátámasztó adatokat legalább öt évig kell tárolnia. (3) A hitelintézetnek szabályzatban kell rögzítenie azon belsõ eljárásokat, amelyek biztosítják, hogy a hitelintézet az ügyletnek a nettósítási halmazba történõ besorolása elõtt a szerzõdéses nettósításra e rendeletben elõírt feltételek teljesülését ellenõrizze. (4) Ha a hitelintézet a partnerkockázatot biztosíték alkalmazásával mérsékli, akkor olyan belsõ szabályzattal kell rendelkeznie, amely a Hkr.-ben rögzített elismerhetõségi feltételek ellenõrzését is elõírja.

(1) A hitelintézet várható pozitív kitettség érték modellje akkor alkalmazható, ha: a) megfelel a Kkr.-ben meghatározott a belsõ modellek használatára vonatkozó minimum követelményeknek, b) elõrejelzi a partnerkockázati kitettség értékeléséhez szükséges kamatlábat, devizaárfolyamot, részvényárfolyamot, árut és más piaci kockázati tényezõket, c) a piaci kockázati tényezõkre ható jövõbeni sokkhatás esetén a partnerkockázati kitettség számításához alkalmazott árazási modelleket a modell jóváhagyásának keretében tesztelték azzal, hogy az opciók árazási modelljének figyelembe kell vennie, hogy az opciók értéke a piaci kockázati tényezõkhöz viszonyítva nem lineáris, d) a várható pozitív kitettség modell tartalmazza az ügyletre vonatkozó adatokat és a biztosítékkal való ellátottság hatásainak figyelembevételéhez szükséges ügyleti adatokat, ideértve a biztosíték jövõbeni aktuális összegét, e) a modell megfelel a Hkr. biztosítékokra vonatkozó elismerhetõségi követelményeinek, és figyelembe veszi a biztosíték kiegészítési megállapodásoknak a természetét, ideértve annak egyoldalúságát vagy kétoldalúságát, a biztosíték lehívásának gyakoriságát, a kitettség fedezetlenségének idõtartamát, a biztosíték nélküli kitettség hitelintézet által elfogadható küszöbértékét és az átruházott öszszeget, f) a partner reprezentatív portfóliójának értékelése folyamatos és múltbeli utótesztelésen alapul, g) a hitelintézet a partner reprezentatív portfóliói tekintetében negyedévente legalább egyszer utótesztelést végez azzal, hogy a reprezentatív portfóliókat a hitelintézet kockázati tényezõinek és korrelációinak alapján választja ki. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti utótesztelés azt jelzi, hogy a modell nem pontos, akkor a Felügyelet visszavonja a modellre vonatkozó engedélyt, vagy a modell azonnali javítását biztosító intézkedéseket ír elõ.

VII. Fejezet SZERZÕDÉSES NETTÓSÍTÁS Elismerhetõ nettósítási megállapodások 29. § (1) A szerzõdéses nettósítás tekintetében a) a partner olyan természetes vagy jogi személy, amely jogosult szerzõdéses nettósítási megállapodást kötni, és b) a termékek közötti szerzõdéses nettósítási megállapodás olyan a hitelintézet és egy partner között létrejött

1. szám


szerzõdés, amely egyetlen jogi kötelezettség keretében az összes kétoldalú megállapodást és a különbözõ termékkategóriákhoz tartozó ügyleteket tartalmazza azzal, hogy a termékek közötti szerzõdéses megállapodás a kétoldalú alapon végrehajtott nettósításra vonatkozhat. (2) A termékek közötti nettósítás alkalmazásában különbözõ termékkategóriának minõsül: a) a repóügylet, fordított repóügylet, értékpapír- és árukölcsönzési ügylet, b) az értékpapír ügylethez kapcsolódó hitel, és c) a Hkr. 18. §-a szerinti származtatott ügylet. (3) A tõkekövetelmény számítása során a következõ szerzõdéses nettósítási típusok kockázatmérséklõ hatása ismerhetõ el: a) a hitelintézet és partnere közötti kétoldalú adósságmegújítási szerzõdés, amelynek alapján a kölcsönösen fennálló követelések és kötelezettségek egymással szemben automatikusan oly módon kerülnek beszámításra, hogy az adósságmegújítás egyetlen nettó összeget határoz meg, amely így jogilag kötelezõ erejû, egyetlen új szerzõdést képez a korábbi szerzõdések megszüntetésével; b) olyan, hitelintézetek termékek közötti szerzõdéses nettósítási megállapodásai, amelyekre a belsõ modell módszer alkalmazható azzal, hogy a Hpt. 90. § (2) bekezdése szerinti vállalkozások tekintetében az ügyletek közötti nettósítás e rendelet tekintetében nem vehetõ figyelembe.

Az elismerés feltételei 30. § (1) A szerzõdéses nettósítás kockázatmérséklésként akkor ismerhetõ el a tõkekövetelmény számítása során, ha a) a hitelintézet rendelkezik a partnerével szemben olyan szerzõdéses nettósítási megállapodással, amely egyetlen jogi kötelezettséget jelent, kiterjed minden benne foglalt ügyletre oly módon, hogy a partner nemteljesítése esetén a hitelintézet követelése vagy kötelezettsége a beszámított ügyletek pozitív és negatív piaci értékei nettó összege, b) a hitelintézet a Felügyeletnek benyújtja írásos jogi szakvéleményét az a) pont szerinti szerzõdéses nettósítási megállapodás érvényességérõl és érvényesíthetõségérõl, c) a hitelintézet rendelkezik a szerzõdéses nettósítás jogi érvényessége ellenõrzésére szolgáló eljárással, ideértve a kapcsolódó jogszabályok lehetséges változásának figyelemmel kísérését is, d) a hitelintézet dokumentációja mindenre kiterjedõ és naprakész, e) a partnerek összesített hitelkockázati kitettség értékének értékelése során a nettósítás hatásai figyelembe vannak véve és a hitelintézet a partnerkockázatát ennek mentén kezeli, és

181

f) minden egyes partnerrel szembeni hitelezési kockázat összesítésre kerül az ügyletek közötti egyetlen jogi kitettség keretében azzal, hogy az összesítést figyelembe veszi a hitelkorlátok és a belsõ tõke tekintetében. (2) A szerzõdéses nettósítás kockázatmérséklõ hatása a tõkekövetelmény számítása során nem ismerhetõ el, ha a szerzõdésnek van olyan kikötése (walkaway clause), amely alapján az egyik fél nemteljesítése esetén a másik félnek lehetõsége van korlátozott teljesítésre vagy nemteljesítésre, még akkor is, ha a nemteljesítõ nettó hitelezõ. (3) Az (1) bekezdésben rögzített feltételeken kívül a termékek közötti szerzõdéses nettósítási megállapodásnak eleget kell a következõ feltételeknek is tenni a kockázatmérséklõ hatása elismerhetõsége érdekében: a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti nettó összegnek a kétoldalú szerzõdéses nettósítási megállapodás pozitív és negatív értékeinek és az egyedi ügyletek piaci árazás szerinti, pozitív és negatív értéknek a nettó összeget kell tekinteni, b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti írásos és indokolással ellátott jogi szakvéleménynek ki kell térnie a termékek közötti szerzõdéses nettósítási megállapodás érvényességére és érvényesíthetõségére, valamint az egyedi kétoldalú szerzõdéses nettósítási megállapodás dologi rendelkezéseivel kapcsolatos nettósítási megállapodás hatásaira, c) a hitelintézetnek olyan eljárással kell rendelkeznie az (1) bekezdés c) pontja vonatkozásában, amely biztosítja a nettósítási halmazba tartozó ügylet jogi szakvéleménnyel való lefedettségét, valamint d) a hitelintézetnek meg kell felelnie a kétoldalú szerzõdéses nettósítási megállapodás és a Hkr. hitelkockázati fedezet elismerhetõségére vonatkozó feltételeknek a termékek közötti nettósítási megállapodás figyelembevétele tekintetében, ideértve az egyes kétoldalú szerzõdéses megállapodást és az egyedi ügyletet is.

Az elismerés hatásai 31. § (1) A sztenderd módszer és a belsõ modell módszer alkalmazásakor a nettósításnak a (2) és (3) bekezdésben meghatározott feltételeket kell teljesítenie. (2) Az adósságmegújítási szerzõdések által rögzített egyedi nettó összegek súlyozhatóak azzal, hogy a) a piaci árazás szerinti módszer alkalmazásakor a pótlási költséget és az egyes ügylet szerzõdés szerinti értékét vagy az alapul szolgáló értéket lehet megkapni az adósságmegújítási szerzõdés figyelembevételével, b) az eredeti kitettség szerinti módszer alkalmazásakor a szerzõdéskötési érték – a 2. számú mellékletben meghatározott táblázat figyelembevételével – számítható ki az adósságmegújítási szerzõdés figyelembevételével.

182


(3) Egyéb nettósítási megállapodások esetében a) a piaci árazás szerinti módszer alkalmazásakor a nettósítási megállapodásba tartozó szerzõdések 1. aktuális pótlási költsége meghatározása során a megállapodásból származó aktuális feltételezett nettó helyettesítési költséget lehet figyelembe venni azzal, hogyha a nettósítás nettó kötelezettséget eredményez a hitelintézet nettó pótlási költsége meghatározása során, akkor az aktuális pótlási költséget nullának kell tekinteni, 2. lehetséges jövõbeni hitelkitettség mutatóját az 5. számú melléklet 1. pontjában meghatározott képlet szerint lehet csökkenteni; b) az eredeti kitettség szerinti módszer alkalmazásakor a nettósítási megállapodásban figyelembe vett tökéletesen illeszkedõ szerzõdéseket egyedi szerzõdéshez tartozó szerzõdéskötési értékkel lehet figyelembe venni azzal, hogy a szerzõdéskötési értéket a 2. számú mellékletben meghatározott táblázat százalékos értékeivel kell megszorozni, valamint a nettósítási megállapodásba foglalt minden más szerzõdés esetében az alkalmazandó szorzószámok az 5. számú melléklet 2. pontjában meghatározott táblázatban feltüntetett mértékre csökkenthetõek. (4) A (3) bekezdés a) pontjának 2. alpontjában alkalmazott lehetséges jövõbeni hitelkitettség számítási képlete során a nettósítási megállapodásban szereplõ, tökéletesen illeszkedõ szerzõdéseket egyedi szerzõdéshez tartozó szerzõdéskötési értékkel lehet figyelembe venni.

1. szám

megfelel a pénzáramlásoknak, ha a pénzáramlások ugyanabban az értékelési idõpontban részben vagy egészben ugyanabban a pénznemben válnak esedékessé.

VIII. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 32. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hatályba.

33. § Ez a rendelet a következõ uniós jogi aktusnak való megfelelést szolgálja: az Európai Parlament és a Tanács 2006/48/EK irányelve (2006. június 14.) a hitelintézetek tevékenységének megkezdésérõl és folytatásáról (átdolgozott szöveg), III. melléklet.

(5) A (3) és (4) bekezdés alkalmazásában tökéletesen illeszkedõ szerzõdések olyan tõzsdén kívüli határidõs ügyletek (forward), amelyekben a szerzõdés szerinti érték

Gyurcsány Ferenc s. k.,. miniszterelnök

1. számú melléklet a 381/2007. (XII. 23.) Korm. rendelethez A piaci árazás szerinti módszerhez kapcsolódó százalékos értékek

Hátralevõ lejárat

Egy év vagy rövidebb Egy év és öt év között Öt évnél hosszabb

Kamatlábszerzõdések

Devizaszerzõdések, ideértve az aranyat is

Részvényügyletek

0% 0,5% 1,5%

1% 5% 7,5%

6% 8% 10%

Nemesfémszerzõdések az arany kivételével

7% 7% 8%

Áruszerzõdések

10% 12% 15%

2. számú melléklet a 381/2007. (XII. 23.) Korm. rendelethez Az eredeti kitettség szerinti módszerhez kapcsolódó százalékos értékek Eredeti lejárat

Egy év vagy rövidebb Egy év és két év közötti Minden újabb év után további

Kamatlábszerzõdések

Devizaszerzõdések

0,5% 1% 1%

2% 5% 3%

1. szám


183

3. számú melléklet a 381/2007. (XII. 23.) Korm. rendelethez A sztenderd módszerhez kapcsolódó számítások 1. A kitettség értéke kitettség érték = β*max{CMV − CMC; Σj│ΣiRPTij −ΣlRPClj│* CCRMj}, ahol: CMV: a nettósítási halmazban egy partnerrel szembeni ügyletek jelenlegi piaci értéke, a biztosítéki érték levonása nélkül. Azaz, CMV =ΣiCMVi azzal, hogy a CMVi az i-dik ügylet mindenkori piaci értéke; CMC: a nettósítási halmazhoz rendelt biztosíték jelenlegi piaci értéke. Azaz, CMV =ΣlCMVl ahol CMCl az l-dik biztosíték jelenlegi piaci értéke, i az ügyletet jelölő index, l a biztosítékot jelölő index, j a fedezeti halmaz kategóriáját jelölő index. Ezek a fedezeti halmazok olyan kockázati tényezőkhöz kapcsolódnak, amelyeket ellentétes előjelű kockázati pozíciók ellensúlyozhatnak, így olyan nettó kockázati pozíciót eredményeznek, amelyen azután a kockázati érték alapul; RPTij = az i-dik ügyletből a j-dik fedezeti halmazhoz rendelhető kockázati pozíció; RPClj = az l-dik biztosítékból a j-dik fedezeti halmazhoz rendelhető kockázati pozíció; CCRMj = a 12. §-ban rögzített táblázatban foglalt CCR-szorzótényező a j-dik fedezeti halmaz viszonyában; β = 1,4. A partnertől kapott biztosíték előjelét pozitívnak; a partner számára adott biztosíték előjelét negatívnak kell tekinteni. 2. Delta ekvivalens érték meghatározása 2.1. a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kivételével a delta ekvivalens érték = pref(∂V/∂p) ahol: pref = az alapul szolgáló pénzügyi eszköz ára az alapul szolgáló pénznemben kifejezve, V = a pénzügyi eszköz értéke (opció esetében: az opció ára; lineáris kockázati profilú ügylet esetében: az alapul szolgáló eszköz értéke), p= az alapul szolgáló pénzügyi eszköz ára ugyanabban a pénznemben kifejezve, mint V; 2.2. a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és kifizetési láb esetében a delta ekvivalens érték = ∂V/∂r ahol: V = a pénzügyi eszköz értéke (opció esetében: az opció ára; lineáris kockázati profilú ügylet esetében: az alapul szolgáló eszköz vagy a kifizetési láb értéke); r = kamatlábszint.

184


1. szám

3. A kockázati pozíciók összegének abszolút értéke nettó kockázati pozíció = │ΣiRPTij −ΣlRPClj│, ahol az 1. pont jelöléseit kell értelmezésként alkalmazni. 4. Fedezeti halmazok Lejárat Lejárat Lejárat

Kormányzati bázis kamatlábak

Nem kormányzati bázis kamatlábak



ahol a) kormányzati bázis kamatlábnak a vonatkozó lejárathoz tartozó, a központi kormány által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír átlagos kamatlába, b) nem kormányzati bázis kamatlábnak a vonatkozó lejárathoz tartozó, a bankközi piacon alkalmazott, származtatott piaci kamatláb minősül. 5. A fedezeti halmazokra alkalmazandó partnerkockázati-szorzók (CCRM-ek) Fedezeti halmaz kategóriák

1. 2.

Kamatlábak Kamatlábak olyan nemteljesítési csereügylet alapjául szolgáló hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból származó kockázati pozíciókra, amelyekhez a Kkr. 3. számú melléklete alapján legfeljebb 1,60%-os egyedi kockázatra vonatkozó tőkekövetelményt lehet hozzárendelni. 3. Kamatlábak olyan alapul szolgáló hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból vagy alapul szolgáló hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból származó kockázati pozíciókra, amelyekhez Kkr. 3. számú melléklete alapján 1,60%-os értéknél magasabb egyedi kockázatra vonatkozó tőkekövetelményt kell hozzárendelni. 4. Árfolyamok 5. Villamos áram 6. Arany 7. Részvény 8. Nemesfémek (arany kivételével) 9. Egyéb áruk (nemesfémek és villamos áram kivételével) 10. A fenti kategóriákba nem tartozó, tőzsdén kívüli származtatott ügyletek alapjául szolgáló eszközök azzal, hogy az alapul szolgáló eszköz minden egyes kategóriáját külön fedezeti halmazba kell sorolni

Partnerkockázatiszorzó

0,2% 0,3%

0,6% 2,5% 4,0% 5,0% 7,0% 8,5% 10,0% 10,0%

1. szám


185

4. számú melléklet a 381/2007. (XII. 23.) Korm. rendelethez A kitettség érték meghatározása a belső modell módszer alkalmazásakor 1. A kitettség értéke a tényleges várható pozitív kitettség és az α szorzata, azaz kitettség érték = α * tényleges várható pozitív kitettség ahol alfa (α)=1,4 azzal, hogy a Felügyelet magasabb α értéket is előírhat, és tényleges várható pozitív kitettség értéket a várható kitettségnek (EEt) egy jövőbeli t időpontban fennálló átlagos kitettségeként való becslésével kell kiszámítani, ahol az átlagot a piaci kockázati tényezők lehetséges jövőbeli értékein alapulva kell kiszámítani azzal, hogy a modell a várható kitettség értéket a jövőbeli t1, t2, t3... időpontok sorozata alapján becsli. 2. A tényleges várható kitettség értékét a következő képlet szerint kell kiszámítani: tényleges várható kitettség értéktk= max(tényleges várható kitettség értéktk-1; várható kitettség értéktk), ahol az aktuális időpontot t0 jelöli és a tényleges várható kitettség értékt0 az aktuális kitettség érték. 3. A tényleges várható pozitív kitettség érték a jövőbeli kitettség első évében várható átlagos tényleges várható kitettség érték. Ha a nettósítási halmazban szereplő valamennyi szerződés egy éven belül esedékes, akkor a várható pozitív kitettség érték a nettósítási halmazba tartozó összes szerződés lejáratának időpontjáig figyelembe vett várható kitettség értékek átlaga. 4. A tényleges várható pozitív kitettség értéket a tényleges kitettség értékek súlyozott átlagaként a következő képlet szerint kell kiszámítani: lejárat ≥1

tényleges várható pozitív kitettség érték =

∑ TénylegesEE k =1

ik

⋅ ∆t k

ahol a ∆tk = tk – t(k-1) súlyok figyelembe veszik azt az esetet, amikor a jövőbeli kitettséget nem egyenlő időközönként bekövetkező időpontokban számítják ki. 5. A várható kitettség értéket vagy a kitettség-csúcsértéket a kitettségek olyan eloszlása alapján kell kiszámítani, amely a kitettségek normális eloszlástól eltérő eloszlásán alapul. 6. A hitelintézet a partnereivel szemben az 1. pont szerinti számítás során az α és a tényleges várható pozitív kitettség érték szorzatánál nagyobb mértéket is alkalmazhat.

186


1. szám

5. számú melléklet a 381/2007. (XII. 23.) Korm. rendelethez Szerződéses nettósítás kockázatmérséklő hatása 1. A lehetséges jövőbeni hitelkitettség mutatójának csökkentése A 31. § (3) bekezdése szerinti egyéb nettósítási megállapodások esetében a lehetséges jövőbeni hitelkitettség mutatóját a következő képlet szerint lehet csökkenteni: PCEcsökk = 0,4 * PCEbruttó + 0,6 * NGR * PCEbruttó ahol PCEcsökk a lehetséges jövőbeni hitelkitettség mutatójának csökkentett értéke egy adott partnerrel kötött minden olyan szerződés esetében, amelyet bevontak egy jogilag érvényes kétoldalú nettósítási megállapodásba, PCEbruttó a lehetséges jövőbeni hitelkitettség mutatóinak összege egy adott partnerrel kötött minden olyan szerződés esetében, amely jogilag érvényes kétoldalú nettósítási megállapodásban szerepel, és amelyeket a szerződés szerinti érték és az 1. számú mellékletben meghatározott táblázat szerinti százalékok szorzataként kell kiszámítani, NGR (nettó/bruttó arány) a nettó pótlási költségnek minden szerződésre vonatkozóan, amely jogilag érvényes kétoldalú nettósítási megállapodásban szerepel, amelyet egy adott partnerrel kötöttek (számláló) és a bruttó pótlási költségnek minden szerződésre vonatkozóan, amely jogilag érvényes kétoldalú nettósítási megállapodásban szerepel, amelyet az adott partnerrel kötöttek (nevező) hányadosa. 2. Eredeti kitettség szerinti módszernél alkalmazható kedvezmények Eredeti lejárati idő

Kamatláb-szerződések

Devizaárfolyam-szerződések

Egy év, vagy rövidebb

0,35 %

1,50 %

Egy évnél hosszabb, két évet meg nem haladó

0,75 %

3,75 %

Kiegészítő kedvezmény, minden egyes többletév után

0,75 %

2,25 %

1. szám


A Kormány 396/2007. (XII. 27.) Korm. rendelete a magánnyugdíjpénztárak, az önkéntes nyugdíjpénztárak, valamint az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyezõ pénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendeletek módosításáról A Kormány a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény 178. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, valamint a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 134. §-a (1) bekezdésének a) pontjában és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 78. §-a (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el:

I. Fejezet A magánnyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 222/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása 1. § (1) A magánnyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 222/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mvhr.) 2. §-a f) pontjának elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: [2. § E rendelet alkalmazásában:] „f) értékelési különbözet: a magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységérõl szóló 282/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mbr.) 1. számú mellékletében felsorolt eszközcsoportokba tartozó eszközök esetében az üzleti év mérlegfordulónapjára, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan – elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében naponta – meghatározott, a felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet.” (2) Az Mvhr. 2. §-a a következõ k) ponttal egészül ki: [2. § E rendelet alkalmazásában:] „k) bevallási adat: az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény 52. §-a (7) bekezdésének bc) és d) pontjában foglaltak alapján az állami adóhatóság által a pénztár részére teljesített adatszolgáltatás.”

187

„(1) A pénztár a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére ható eseményekrõl a kettõs könyvvitel zárt rendszerében folyamatosan – e rendeletben rögzített szabályok szerint – üzemgazdasági szemléletû nyilvántartást vezet, és azt az üzleti év, illetve a negyedév végével – az elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár havonta – lezárja.”

3. § (1) Az Mvhr. 7. §-ának (4) bekezdése a következõ h) ponttal egészül ki: [(4) A pénztár – számviteli politikája keretében a Tv. 14. §-a (5) bekezdésének a)–b) és d) pontjában, valamint az Mpt. 27. §-ának (1) bekezdésében foglalt szabályzatokon túlmenõen köteles elkészíteni:] „h) az elszámoló egységek képzésének, árfolyam meghatározásának, forintra történõ átváltásának, a felmerülõ eltérések kezelésének, rendezésének szabályait tartalmazó, elszámoló egységek kezelési szabályzatát.” (2) Az Mvhr. 7. §-a a következõ (7) és (8) bekezdéssel egészül ki: „(7) A pénztárnak a mérlegkészítés idõpontját úgy kell meghatároznia, hogy az a tárgyidõszakra vonatkozó bevallási adatok pénztárhoz történõ beérkezésének és feldolgozásának idõpontjához igazodjon. (8) A pénztárnak a számviteli politikájában nyilatkoznia kell a mûködési, illetve a likviditási és kockázati céltartalék tekintetében az elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszer alkalmazásáról.”

4. § Az Mvhr. 8. §-a (2) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „A negyedéves jelentést az éves pénztári beszámolóra vonatkozó szabályok szerint kell elkészíteni – azzal, hogy a mérlegkészítés idõpontja helyett a negyedéves jelentéskészítés idõpontját kell figyelembe venni – egy példányban, a negyedévet követõ második hónap 15-éig – az elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében a negyedévet követõ hónap utolsó napjáig – kell a Felügyeletnek megküldeni a Felügyelet által meghatározott elektronikus formában, fokozott biztonságú aláíró tanúsítvánnyal ellátva a Felügyelet jelentésfogadó rendszerén keresztül.”

5. § 2. § Az Mvhr. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

(1) Az Mvhr. 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A negyedéves jelentés a pénzügyi teljesítmény alakulását tartalmazó kimutatásból, a pénztár tárgynegyedév

188


végi portfolió állományát az Mbr. 1. számú mellékletében felsorolt eszközcsoportok szerinti tagolásban tartalmazó kimutatásból, a pénztár egészére, valamint a fedezeti tartalékra választható portfoliónként számított negyedéves bruttó és nettó hozamráták, referenciahozamok alakulását tartalmazó kimutatásból, továbbá a kezelt vagyon vagyonkezelõk közötti megoszlását tartalmazó kimutatásból áll.” (2) Az Mvhr. 9. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A pénztár egészére, valamint a fedezeti tartalékra választható portfoliónként számított negyedéves bruttó és nettó hozamráták, referenciahozamok alakulását tartalmazó kimutatás, továbbá a kezelt vagyon vagyonkezelõk közötti megoszlását tartalmazó kimutatás tagolását a 6. számú melléklet tartalmazza.”

1. szám 8. §

Az Mvhr. 18. §-ának (9) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(9) Értékpapír kölcsönbe adásából származó követelés értékelési különbözeteként kell kimutatni a (8) bekezdés szerinti kölcsönügylet tárgyát képezõ értékpapír kölcsönbe adásának napjára, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan – elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében naponta – meghatározott, felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét, továbbá itt kell kimutatni a kölcsönbe adott értékpapír mérlegfordulónapra vonatkozóan meghatározott, könyvvizsgáló által hitelesített felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét.”

6. § (1) Az Mvhr. 16. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Tartósan adott kölcsönként kell kimutatni a pénztár tulajdonában lévõ, a gazdálkodás nyilvántartását, a biztosításmatematikai feladatok ellátását, a befektetési üzletmenetet, az ingatlanfejlesztést, ingatlanüzemeltetést, ingatlankezelést végzõ szervezet részére nyújtott pénzkölcsönt.” (2) Az Mvhr. 16. §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözeteként kell kimutatni a külföldi pénzértékre szóló részesedések, értékpapírok, valamint az éven túli forint- és devizabetétek mérlegfordulónapra vonatkozóan meghatározott, könyvvizsgáló által hitelesített, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan – elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében naponta – a 30. § (1) bekezdése szerint meghatározott, felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és a könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét.”

7. § Az Mvhr. 17. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(2) A készleteken belül:] „d) áruk értékelési különbözeteként kell kimutatni a továbbértékesítés céljára beszerzett ingatlanok, valamint a tagdíjkövetelés fejében átvett, értékesíteni kívánt ingatlanok mérlegfordulónapra vonatkozóan meghatározott, könyvvizsgáló által hitelesített piaci értéke, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan – elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében naponta – meghatározott piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét.”

9. § (1) Az Mvhr. 19. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Értékpapírok értékelési különbözeteként kell kimutatni a (2) és (3) bekezdés szerinti értékpapírok mérlegfordulónapra vonatkozóan meghatározott, könyvvizsgáló által hitelesített piaci értékének, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan – elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében naponta – meghatározott piaci értékének (kamatozó értékpapírok esetében az utolsó kamatfizetéstõl, a kibocsátástól az értékelés napjáig idõarányosan járó kamatot is tartalmazó piaci értéknek) és a könyv szerinti értékének különbözetében megállapított összeget, továbbá külföldi pénzértékre szóló értékpapírok esetén a 30. § (1) bekezdése szerint meghatározott piaci érték és a könyv szerinti érték közötti különbözet összegét.” (2) Az Mvhr. 19. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) Határidõs ügyletek értékelési különbözeteként kell kimutatni a mérleg fordulónapján, illetve a negyedév utolsó napján – elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napján – le nem zárt határidõs és opciós ügyletek várható eredményének összegében elszámolt értékelési különbözetet.”

10. § (1) Az Mvhr. 24. §-a (4) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „Mûködési céltartalékként kell kimutatni a mûködési célú befektetési portfolió mérlegfordulónapra, illetve a negyedév utolsó napjára – elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára – vonatkozóan meghatározott, felhalmozott

1. szám


kamatot is tartalmazó piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegében megképzett céltartalékot.” (2) Az Mvhr. 24. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A fedezeti céltartalékon belül elkülönítetten kell kimutatni a) az egyéni számlákon jóváírt tagdíjak, tagdíjcélú támogatások, tagdíj-kiegészítések, valamint a szolgáltatási célú egyéb bevételek aa) a mérlegfordulónapig beérkezett bevallási adatok alapján elõírt, mérlegfordulónapig pénzügyileg rendezett, a fedezeti portfolióban nyilvántartott összegébõl képzett céltartalékot, ab) a mérlegkészítés idõpontjáig beérkezett bevallási adatok alapján elõírt, pénzügyileg rendezett, a mérlegfordulónapon függõ portfolióban nyilvántartott összegébõl képzett céltartalékot, ac) a mérlegkészítés idõpontjáig beérkezett bevallási adatok alapján elõírt, de a mérlegfordulónapot követõen esedékes összegébõl képzett céltartalékot, b) az egyéni számlák fedezetét képezõ eszközök befektetésébõl származó realizált hozambevételekbõl, illetve ezen eszközök értékelési különbözetének összegében elszámolt várható hozambevételekbõl ba) az egyéni számlákon jóváírt realizált hozambevételekbõl képzett céltartalékot, bb) az egyéni számlákon jóváírt értékelési különbözetbõl képzett céltartalékot, c) az egyéni számlákról a nyugdíjszolgáltatások finanszírozására a szolgáltatási tartalékba átvezetett összegbõl ca) a szolgáltatási tartalékon kimutatott fedezeti céltartalékot, cb) a szolgáltatási tartalék fedezetét képezõ eszközök befektetésébõl származó realizált hozambevételekbõl képzett céltartalékot, cc) a szolgáltatási tartalékon jóváírt értékelési különbözetbõl képzett céltartalékot. A fedezeti célú befektetési portfolió értékelési különbözetébõl a bb) és a cc) pont szerint képzett céltartalékon belül külön kell kimutatni az idõarányos kamat, a járó osztalék, a devizaárfolyam-változás, valamint az egyéb piaci értékítéletbõl adódó értékkülönbözet összegét.” (3) Az Mvhr. 24. §-a (11) bekezdése bevezetõ szövegének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „Likviditási és kockázati céltartalékként kell a mérlegben kimutatni az Mpt. 58. §-a, valamint az Mpt. 60. §-ának (1) bekezdése alapján képzett céltartalékokat, továbbá a likviditási és kockázati célú befektetési portfolió értékelési különbözetébõl képzett céltartalékokat.” (4) Az Mvhr. 24. §-a (11) bekezdése c) pontjának elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: [(11) Likviditási és kockázati céltartalékként kell a mérlegben kimutatni az Mpt. 58. §-a, valamint az Mpt. 60. §-ának (1) bekezdése alapján képzett céltartalékokat, a likviditási és kockázati célú befektetési portfolió értéke-

189

lési különbözetébõl képzett céltartalékokat, továbbá az adóhatóság magánnyugdíjpénztári beszedési számláiról átutalt, de bevallási adatokhoz még nem rendelhetõ tagdíjak, késedelmi pótlékok, önellenõrzési pótlékok, valamint az egyéb azonosítatlan (függõ) befizetések befektetési hozamának összegében, annak fedezetére képzett céltartalékokat. A likviditási és kockázati céltartalékon belül elkülönítetten kell a mérlegben kimutatni:] „a likviditási és kockázati célú befektetési portfolió mérlegfordulónapra, illetve a negyedév utolsó napjára – elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára – vonatkozóan meghatározott, felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegében megképzett céltartalékot.” (5) Az Mvhr. 24. §-a (12) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „Meg nem fizetett tagdíjak céltartalékaként kell a negyedéves jelentésben, illetve a mérlegben kimutatni a tárgynegyedév végéig beérkezett bevallási adatok alapján elõírt, a tárgynegyedévet megilletõ, de a tárgynegyedév végéig pénzügyileg nem rendezett, illetve a mérlegkészítés idõpontjáig beérkezett bevallási adatok alapján elõírt, a tárgyévet megilletõ, de a mérlegkészítés idõpontjáig pénzügyileg nem rendezett tagdíjak ráfordításként elszámolt összegét.” (6) Az Mvhr. 24. §-a a következõ (13)–(15) bekezdéssel egészül ki: „(13) Függõ befizetések befektetési hozamának céltartalékaként kell a mérlegben kimutatni az adóhatóság magánnyugdíjpénztári beszedési számláiról átutalt, de bevallási adatokhoz még nem rendelhetõ tagdíjak, késedelmi pótlékok, önellenõrzési pótlékok, valamint az egyéb azonosítatlan (függõ) befizetések befektetési hozamának összegében, annak fedezetére képzett céltartalékokat. A függõ befizetések céltartalékán belül elkülönítetten kell kimutatni: a) az adóhatóság magánnyugdíjpénztári beszedési számláiról átutalt, de bevallási adatokhoz még nem rendelhetõ tagdíjak, késedelmi pótlékok, önellenõrzési pótlékok, valamint az egyéb azonosítatlan (függõ) befizetések befektetési hozamának fedezetére az átmenetileg függõ befizetésként nyilvántartott pénzeszközök befektetésébõl származó, realizált hozambevételekbõl a befizetések azonosításakor a pénztári tartalékokon jóváírt tagdíjcélú bevételek idõarányos hozamának pótlása céljából képzett tartalékot; b) a függõ befektetési portfolió mérlegfordulónapra, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan – elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében naponta – meghatározott, felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegében megképzett céltartalékot. A függõ befektetési portfolió értékelési különbözetébõl képzett céltartalékon belül külön kell kimutatni az idõ-

190


arányos kamat, a járó osztalék, a devizaárfolyam-változás, valamint az egyéb piaci értékítéletbõl adódó értékkülönbözet összegét. (14) Az elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztárnak az egyéni számlákról olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelybõl egyértelmûen megállapíthatók és nyomon követhetõk az egyéni számlákon történt jóváírások és terhelések forintban és elszámoló egységben is. (15) Az elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztárnak az egyéni számlákon elkülönítetten kell kimutatni: a) a szolgáltatások fedezetére befizetett tagdíjakból, tagdíj célú támogatásokból, tagdíj-kiegészítésekbõl, valamint a szolgáltatási célú egyéb bevételekbõl az egyéni számlán jóváírt összegeket forintban és elszámoló egységben; b) az egyéni számlákon kimutatott fedezeti céltartalék eszközeinek befektetésébõl származó – realizált és a nem realizált hozamot is tartalmazó – eredmény egyéni számlán jóváírt összegét forintban; c) az elszámoló egység záró darabszámát és az elszámoló egység záró árfolyamát, a kettõ szorzataként a pénztártag egyéni számláján kimutatott tagi követelés záró értékét (piaci értékét).”

11. § Az Mvhr. 26. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) Az elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében a függõ tételekrõl olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelybõl egyértelmûen megállapíthatók és nyomon követhetõk a függõ tételeken történt jóváírások és terhelések forintban és elszámoló egységben is.”

12. § Az Mvhr. 27. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A költségek és ráfordítások passzív idõbeli elhatárolásaként kell kimutatni az elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az elszámoló egység napi nettó árfolyamának megállapításakor figyelembe vett, a tárgyidõszakot idõarányosan terhelõ, de még nem számlázott vagyonkezelési, letétkezelési és egyéb díjak befektetési tevékenységgel kapcsolatos egyéb ráfordításként elszámolt összegét. Amennyiben a vagyonkezelõt szerzõdés szerint teljesítményhez kötött díjazás illeti meg, akkor a szerzõdés szerinti díj tárgyidõszakra jutó idõarányos összegét a havi zárás keretében kell elhatárolni.”

1. szám 13. §

(1) Az Mvhr. 29. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A befektetett, illetve a forgóeszközök között kimutatott értékpapíroknak és részesedéseknek a mérleg fordulónapjára, valamint a negyedév utolsó napjára – elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára – vonatkozó értékelési különbözete meghatározásánál piaci értéknek a tõzsdén, illetve elismert értékpapírpiacon kialakult, a mérlegfordulónapon, a negyedév utolsó napján – elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napján – érvényes árfolyamát, illetve átlagárát kell tekinteni.” (2) Az Mvhr. 29. §-a (4) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „A tartós befektetési célú ingatlanok, a befektetett pénzügyi eszközök és a forgóeszközök között kimutatott tulajdoni részesedést jelentõ befektetések, valamint az árunak minõsülõ, továbbértékesítési céllal beszerzett ingatlanok esetében az Mpt. 69. §-ának (3) bekezdése szerint az üzleti év mérlegfordulónapjára, illetve a negyedév utolsó napjára – elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára – vonatkozóan meghatározott piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözetet – az adott eszközcsoporton belül elkülönítetten – értékelési különbözetként, a források között az ilyen címen megképzett mûködési, fedezeti, likviditási és kockázati, illetve függõ befektetési portfolió értékelési különbözet céltartalékaként kell kimutatni.” (3) Az Mvhr. 29. §-a (5) bekezdésének bevezetõ szövege helyébe a következõ rendelkezés lép: „Amennyiben a (4) bekezdés szerinti értékelés során az egyes eszközöknek a mérleg fordulónapjára, a negyedév utolsó napjára – elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára – vonatkozó értékelésekor érvényes” (4) Az Mvhr. 29. §-a (6) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „A hitelviszonyt megtestesítõ értékpapíroknál – függetlenül attól, hogy azok a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepelnek – az értékpapír üzleti év mérlegfordulónapjára, illetve a negyedév utolsó napjára – elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára – vonatkozóan meghatározott piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözetet – az adott eszközcsoporton belül elkülönítetten – értékelési különbözetként, a források között az ilyen címen megképzett mûködési, fedezeti, likviditási és kockázati, illetve függõ befektetési portfolió értékelési különbözet céltartalékaként kell kimutatni.” (5) Az Mvhr. 29. §-a (7) bekezdésének bevezetõ szövege helyébe a következõ rendelkezés lép:

1. szám


„Amennyiben a (6) bekezdés szerinti értékelés során az egyes eszközöknek a mérleg fordulónapjára, a negyedév utolsó napjára – elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára – vonatkozó értékelésekor érvényes”

191

bözetek elszámolására a Tv. 84. §-a (7) bekezdésének g) pontja, és a 85. §-a (3) bekezdésének g) pontja nem alkalmazható.”

15. § 14. § (1) Az Mvhr. 30. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A valutapénztárban lévõ valutakészlet, a devizaszámlán lévõ deviza, továbbá a külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközök és értékpapírok negyedév végi és mérlegfordulónapi – elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára vonatkozó – értékelésekor a devizában kifejezett piaci érték (2) bekezdés szerinti választott devizaárfolyamon átszámított forintértéke és az eszköz könyv szerinti forintértéke közötti értékkülönbözet céltartalékként megképzett összegén belül elkülönítetten kell kimutatni a járó osztalékot, a devizaárfolyam-változásból és az egyéb piaci árhatásból adódó különbözetet, továbbá a kamatozó értékpapír esetében a negyedév utolsó napjáig, illetve a mérleg fordulónapjáig – az elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjáig – idõarányosan járó kamat összegét.” (2) Az Mvhr. 30. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A valutapénztárban lévõ valutakészletet, a devizaszámlán lévõ devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget azok bekerülésekor, illetve a negyedév végi és a mérlegfordulónapi – elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében a napi – értékeléskor a Tv. 60. §-ának (4) bekezdése szerinti választott devizaárfolyamon kell értékelni.” (3) Az Mvhr. 30. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A külföldi pénzértékre szóló kamatozó értékpapírok negyedév utolsó napjáig, illetve a mérleg fordulónapjáig – elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjáig – idõarányosan járó, értékelési különbözetben elszámolt kamat forintértékét az értékelés napján érvényes (2) bekezdés szerinti árfolyamon kell megállapítani.” (4) Az Mvhr. 30. §-ának (9) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(9) A valutakészlet, a devizaszámlán lévõ deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, a befektetett pénzügyi eszköz, az értékpapír, illetve a külföldi pénzértékre szóló kötelezettség negyedév végi, illetve mérlegfordulónapi – elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára vonatkozó – értékelésekor megállapított árfolyamkülön-

(1) Az Mvhr. 33. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A pénztár eredménykimutatása a következõ fõ részekbõl áll: A) Pénztár mûködési tevékenysége B) Pénztári szolgáltatások fedezete C) Likviditási és kockázati fedezet D) Függõ befizetések befektetési hozamának fedezete” (2) Az Mvhr. 33. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A likviditás (a pénztár fizetõképessége), a demográfiai kockázatok, a saját tevékenységi kockázatok, valamint az egyéb kockázatok fedezetével összefüggésben az üzleti évben felmerült bevételek és ráfordítások különbözetébõl, illetve a likviditási és kockázati célú befektetési portfolió értékelési különbözetében bevételként elszámolt várható hozam összegébõl kell céltartalékot képezni.” (3) Az Mvhr. 33. §-a a következõ új (6) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (6) és (7) bekezdések számozása (7) és (8) bekezdésre változik: „(6) A függõ befizetések befektetési hozamának fedezetével összefüggésben az adóhatóság magánnyugdíjpénztári beszedési számláiról átutalt, bevallási adatokhoz még nem rendelhetõ, átmenetileg függõ befizetésként nyilvántartott tagdíjak, késedelmi pótlékok, önellenõrzési pótlékok, valamint az egyéb azonosítatlan (függõ) befizetések azonosításakor a pénztári tartalékokon jóváírt tagdíjcélú bevételek idõarányos hozamának pótlása céljából, a függõ befizetésként nyilvántartott pénzeszközök befektetésébõl származó, realizált hozambevételekbõl, illetve a függõ befektetési portfolió értékelési különbözetében bevételként elszámolt várható hozam összegébõl kell céltartalékot képezni.” (4) Az Mvhr. 33. §-ának – (3) bekezdés szerint – átszámozott (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(8) Az eredménykimutatásban befektetési tevékenységgel kapcsolatos bevételként, illetve ráfordításként kell kimutatni az Mbr.-ben meghatározott befektetési formákba eszközölt – a számviteli nyilvántartásban a befektetett, illetve a forgóeszközök között kimutatott – befektetésekbõl adódó bevételeket, illetve ráfordításokat, ideértve a befektetések mérlegfordulónapi, illetve negyedév végi – elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára vonatkozó – értékelésekor az értékelési különbözetben bevételként elszámolt várható hozamot, illetve az értékelési különbözet összegében ráfordításként elszámolt céltartalékképzést is.”

192


(1) Az Mvhr. 34. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(1) A pénztár mûködési tevékenysége eredményének megállapításánál a mûködési célú bevételek a következõk:] „d) Meg nem fizetett tagdíjak miatti tartalékképzés: a tárgynegyedév végéig beérkezett bevallási adatok alapján elõírt, a tárgynegyedévet megilletõ mûködési célú tagdíjbevételek tárgynegyedév végéig pénzügyileg nem rendezett összegébõl a tárgynegyedév végén, illetve a mérlegkészítés idõpontjáig beérkezett bevallási adatok alapján elõírt, a tárgyévet megilletõ mûködési célú tagdíjbevételek mérlegkészítés idõpontjáig pénzügyileg nem rendezett összegébõl a mérleg fordulónapjával ráfordításként elszámolt tartalékképzés.” (2) Az Mvhr. 34. §-a (2) bekezdésének a) pontja a második mondatot követõen a következõ mondattal egészül ki: „Itt kell kimutatni továbbá a fedezeti tartalékból vásárolt, a pénztár elhelyezésére szolgáló ingatlan hasznosítási díjaként a fedezeti célú befektetési tevékenységgel kapcsolatos bevétellel szemben elszámolt összeget.” (3) Az Mvhr. 34. §-a (5) bekezdése g) pontjának elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „Értékelési különbözetben elszámolt várható hozamként kell kimutatni a mûködési célú befektetési portfolió mérlegfordulónapra, illetve a negyedév utolsó napjára – elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára – vonatkozóan meghatározott (kamatozó értékpapírok, illetve diszkont értékpapírok esetében a felhalmozott kamatot is tartalmazó) piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét.”

17. § (1) Az Mvhr. 35. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(1) A pénztár fedezeti célú eredményének megállapításánál a szolgáltatási célú bevételek a következõk:] „d) Meg nem fizetett tagdíjak miatti tartalékképzés: a tárgynegyedév végéig beérkezett bevallási adatok alapján elõírt, a tárgynegyedévet megilletõ fedezeti célú tagdíjbevételek tárgynegyedév végéig pénzügyileg nem rendezett összegébõl a tárgynegyedév végén, illetve a mérlegkészítés idõpontjáig beérkezett bevallási adatok alapján elõírt, a tárgyévet megilletõ fedezeti célú tagdíjbevételek mérlegkészítés idõpontjáig pénzügyileg nem rendezett összegébõl a mérleg fordulónapjával ráfordításként elszámolt tartalékképzés.” (2) Az Mvhr. 35. §-ának (3) bekezdése a következõ második mondattal egészül ki:

1. szám

„Itt kell kimutatni továbbá a fedezeti tartalékból vásárolt, a pénztár elhelyezésére szolgáló ingatlan hasznosítási díjaként a mûködés anyagjellegû ráfordításával szemben elszámolt összeget.”

18. § Az Mvhr. 36. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(1) A pénztár likviditási és kockázati célú eredményének megállapításánál a likviditási és kockázati célú bevételek a következõk:] „d) Meg nem fizetett tagdíjak miatti tartalékképzés: a tárgynegyedév végéig beérkezett bevallási adatok alapján elõírt, a tárgynegyedévet megilletõ likviditási és kockázati célú tagdíjbevételek tárgynegyedév végéig pénzügyileg nem rendezett összegébõl a tárgynegyedév végén, illetve a mérlegkészítés idõpontjáig beérkezett bevallási adatok alapján elõírt, a tárgyévet megilletõ likviditási és kockázat célú tagdíjbevételek mérlegkészítés idõpontjáig pénzügyileg nem rendezett összegébõl a mérleg fordulónapjával ráfordításként elszámolt tartalékképzés.”

19. § Az Mvhr. a 36. § után a következõ 36/A. §-sal egészül ki: „36/A. § (1) A pénztárnak az átmenetileg függõ befizetésként nyilvántartott pénzeszközök befektetésébõl származó eredmény megállapításánál: a) függõ portfolió befektetésével kapcsolatos bevételként kell kimutatni az adóhatóság magánnyugdíjpénztári beszedési számláiról átutalt, bevallási adatokhoz még nem rendelhetõ tagdíjak, késedelmi pótlékok, önellenõrzési pótlékok átmenetileg függõ befizetésként nyilvántartott pénzeszközeibõl, valamint az egyéb azonosítatlan (függõ) befizetésekbõl eszközölt befektetések – a 34. § (5) bekezdésének a)–g) pontja szerinti jogcímeken – elszámolt hozambevételeket, b) függõ portfolió befektetésével kapcsolatos ráfordításként kell kimutatni az adóhatóság magánnyugdíjpénztári beszedési számláiról átutalt, bevallási adatokhoz még nem rendelhetõ tagdíjak, késedelmi pótlékok, önellenõrzési pótlékok átmenetileg függõ befizetésként nyilvántartott pénzeszközeibõl, valamint az egyéb azonosítatlan (függõ) befizetésekbõl eszközölt befektetésekkel kapcsolatos – a 34. § (6) bekezdésének a)–g) pontja szerinti jogcímeken – elszámolt ráfordítások összegét. (2) Függõ befizetések befektetési hozamának fedezete (nettó hozam) az (1) bekezdés a) pontja szerinti bevételek (ideértve a függõ befektetési portfolió értékelési különbözetében elszámolt várható hozamot is) és az (1) bekezdés b) pontja szerinti ráfordítások különbözete.

1. szám


(3) Függõ befizetések befektetési hozamának céltartalékaként kell kimutatni az (1) bekezdés a) pontja szerinti befektetési tevékenység bevételei, valamint az (1) bekezdés b) pontja szerinti befektetési tevékenység ráfordításai különbözetének összegében ráfordításként megképzett céltartalékot, valamint az értékelési különbözetbõl képzett céltartalékot.”

20. § Az Mvhr. 37. §-ának (3) bekezdése a következõ g) és h) ponttal egészül ki: [(3) A kimutatás a következõ fõ részekbõl áll:] „g) az elszámoló egységek alakulása, h) a befektetések fõbb adatainak földrajzi és devizanemenkénti megoszlása.”

21. § Az Mvhr. 38. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyonmérleget és vagyonleltárt az átalakulás során két alkalommal kell elkészíteni: elõször az átalakulásról szóló döntés megalapozásához, illetve a tevékenységi engedélykérelem alátámasztására – a pénztár közgyûlése által meghatározott fordulónapra (vagyonmérleg-tervezet és vagyonleltár-tervezet) –, majd az átalakulás (a jogutód pénztár alapszabálya hatálybalépésének idõpontja, amelyet az alapszabály elfogadásával egyidejûleg a második közgyûlés határoz meg) napjával (végleges vagyonmérleg és végleges vagyonleltár).”

22. § Az Mvhr. 41. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az átalakulás (a jogutód pénztár alapszabálya hatálybalépésének idõpontja) napját követõ 90 napon belül végleges vagyonleltárral alátámasztott végleges vagyonmérleget kell készíteni és a Felügyeletnek megküldeni mind az átalakuló, mind az átalakulással létrejövõ pénztár(ak)ra vonatkozóan.”

23. § (1) Az Mvhr. 42. §-ának (3) bekezdése a hatodik mondatot követõen a következõ mondatokkal egészül ki: „Az elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az analitikus nyilvántartásnak tartalmaznia kell bevételi és kiadási jogcímek szerinti megbontásban, idõrendi sorrendben, egységes szerkezetben a jóváírásokat, illetve terheléseket, valamint

193

a jóváírások és terhelések különbözetének összegében az adott idõszak végén a pénztártagnak a pénztárral szemben fennálló, elismert követelését. Az egyéni számlákon ezen adatokat forintban és elszámoló egységekben kell kimutatni. Az egyéni számla analitika elsõdleges nyilvántartása elszámoló egységben történik. Az egyéni számla egyenlege az aktuális elszámoló egységek számának és az elszámoló egységek árfolyamának szorzatával egyezik meg. Az egyéni számlákról vezetett analitikus nyilvántartás adatainak a fedezeti tartalék kimutatására szolgáló fõkönyvi számlák egyenleg adataival való egyezõségét havi szinten biztosítani kell. A pénztárnak az egyezõséget fõkönyvi és analitikus nyilvántartásai felhasználásával napi szinten is igazolnia kell a havi zárással lezárt hónapok vonatkozásában.” (2) Az Mvhr. 42. §-ának (11) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(11) A tárgynegyedév végéig beérkezett bevallási adatok alapján elõírt, a tárgynegyedévet megilletõ tagdíjbevételek tárgynegyedév végéig pénzügyileg nem rendezett összegét a tárgynegyedév végén, illetve a mérlegkészítés idõpontjáig beérkezett bevallási adatok alapján elõírt, a tárgyévet megilletõ tagdíjbevételek mérlegkészítés idõpontjáig pénzügyileg nem rendezett összegét a mérleg fordulónapjával meg nem fizetett tagdíjak tartalékaként kell megképezni a ráfordításokkal szemben.” (3) Az Mvhr. 42. §-ának (17) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(17) Az adóhatóság magánnyugdíjpénztári beszedési számláiról átutalt tagdíjak, késedelmi pótlékok, önellenõrzési pótlékok, valamint az egyéb azonosítatlan (függõ) befizetések azonosításakor, azok befektetésébõl származó nettó hozam függõ befizetések befektetési hozamának fedezetére képzett céltartalékban kimutatott összegét a fedezeti tartalékon belül az egyéni számlákon a hozambevételekbõl képzett céltartalékra, a likviditási és kockázati céltartalékon belül az egyéb kockázatokra képzett céltartalékra, illetve a tartaléktõkére kell átvezetni. Az adóhatóság részére visszautalt összegre esõ hozamot a likviditási és kockázati céltartalékon belül az egyéb kockázatokra képzett céltartalék javára kell átvezetni.”

24. § (1) Az Mvhr. 42/A. §-a (1) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „Az Mbr.-ben meghatározott befektetési formákba eszközölt mûködési, fedezeti, likviditási és kockázati célú befektetések, valamint a függõ portfolió mérlegfordulónapra, illetve a negyedév utolsó napjára – elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára – vonatkozóan meghatározott, (kamatozó értékpapírok, illetve diszkont értékpapírok esetében a felhalmozott kamatot is tartalmazó) piaci

194


értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét a befektetési tevékenység bevételei között az értékelési különbözet várható hozamaként kell elszámolni az egyes eszközcsoportokon belül elkülönítetten megnyitott és vezetett értékelési különbözet számlákkal szemben.” (2) Az Mvhr. 42/A. §-a (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Idõarányosan járó kamatbevételként kell elszámolni: a) a névérték alatt kibocsátott, a névérték alatt vásárolt diszkont – hitelviszonyt megtestesítõ, befektetett eszközként vagy forgóeszközként kimutatott – értékpapírok névértéke és kibocsátási értéke (vételára) közötti különbözet adott üzleti év mérlegfordulónapjáig, illetve a tárgynegyedév utolsó napjáig – elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjáig – terjedõ idõszakra arányosan járó összegét mindaddig, amíg ezen értékpapírokat a pénztár nem értékesíti, nem váltja be, a könyvekbõl nem vezeti ki; b) a befektetett pénzügyi eszközök, illetve a forgóeszközök közé sorolt hitelviszonyt megtestesítõ kamatozó értékpapírok után az adott üzleti év mérlegfordulónapjáig, illetve a tárgynegyedév utolsó napjáig – elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjáig – terjedõ idõszakra idõarányosan járó kamat összegét; c) a forintban és devizában elhelyezett bankbetétek után az adott üzleti év mérlegfordulónapjáig, illetve a tárgynegyedév utolsó napjáig – elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjáig – terjedõ idõszakra idõarányosan járó kamat összegét.” (3) Az Mvhr. 42/A. §-a (4) bekezdésének bevezetõ szövege helyébe a következõ rendelkezés lép: „A devizaárfolyam-különbözetek között elkülönítetten kell kimutatni a valutapénztárban lévõ valutakészlet és a devizaszámlán lévõ deviza, továbbá a külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközök és értékpapírok mérlegfordulónapi, illetve negyedév végi – elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára vonatkozó – értékelésekor a devizában kifejezett piaci érték 30. § (2) bekezdése szerinti választott devizaárfolyamon átszámított forintértéke és az eszköz könyv szerinti értéke közötti különbözet összegébõl” (4) Az Mvhr. 42/A. §-a (7) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „A tárgynegyedév végi – elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetén a napi – értékelés során megállapított értékelési különbözet állománya és az értékelési különbözet céltartalékának a tárgynegyedév végi – elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében a napi – értékelést megelõzõ könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét jellegétõl függõen kell értékelési különbözet növekedéseként és várható hozambevételként, illetve érté-

1. szám

kelési különbözet csökkenéseként és várható hozambevétel csökkenéseként elszámolni.” (5) Az Mvhr. 42/A. §-ának (8) bekezdése a harmadik mondatot követõen a következõ mondattal egészül ki: „Az elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében a más pénztárba átlépõ vagy tagsági viszonyát egyéb módon megszüntetõ pénztártaggal való elszámolás során a pénztártag egyéni számláján meglévõ tagi követelést az egyéni számlákon jóváírt céltartalék igénybevételeként kell elszámolni.” (6) Az Mvhr. 42/A. §-ának (9) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(9) A pénztárnak a befektetett pénzügyi eszközök, valamint a forgóeszközök között kimutatott értékpapírokhoz kapcsolódóan folyamatos, naprakész analitikus nyilvántartást kell vezetnie. a) Az értékpapírok analitikus nyilvántartásának legalább a következõ adatokat kell tartalmaznia: vagyonkezelõnként elkülönítetten értékpapírfajtánként az értékpapír azonosító adatait, az értékpapírokkal kapcsolatos tranzakciókat (vásárlás, eladás, lejárat, kamat-, illetve osztalékfizetés) a tranzakció idõpontját, az értékpapír névértékét, vételárát, illetve eladási árát, piaci értékét, kamatozó értékpapírok esetében a vételárban, illetve eladási árban felhalmozott kamat összegét, az értékpapír beszerzési (könyv szerinti) értékét, eladáskor az értékpapír könyv szerinti értékének csökkenését, az eladáskor realizált kamat, árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség, valamint az elhatárolt befektetési tevékenységgel összefüggõ költségek és ráfordítások összegét. A mérlegfordulónapi és a negyedév végi – az elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetén a napi – értékeléshez kapcsolódóan az analitikus nyilvántartásban ki kell mutatni az értékpapírok piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét, azon belül az idõarányosan járó kamat, járó osztalék, devizaárfolyam változásából adódó árfolyamnyereség, árfolyamveszteség összegét, valamint az egyéb piaci értékítéletbõl adódó értékkülönbözeteket árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség megbontásban. Az analitikus nyilvántartást úgy kell kialakítani, hogy az értékpapír eladásakor, kamatfizetéskor vagy osztalékfizetéskor az értékelési különbözet változása is nyomon követhetõ legyen. b) Amennyiben a folyamatosan, naprakészen vezetett analitikus nyilvántartás adatai alapján az értékpapírügyletekkel és az értékpapír értékelésével kapcsolatos valamennyi gazdasági esemény nyomon követhetõ, akkor azokat a fõkönyvi könyvelésben meghatározott idõközönként – legalább havonta – gazdasági esemény típusonként összesítetten, az analitika feladása alapján lehet elszámolni. Az analitikus nyilvántartásból készített összesítõ feladás alapján történõ fõkönyvi könyvelés során biztosítani kell az analitikus és fõkönyvi könyvelés egyezõségét. c) Az elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár a folyamatosan, naprakészen

1. szám


vezetett analitikus nyilvántartás adatai alapján az értékpapírügyletekkel és az értékpapír értékelésével kapcsolatos valamennyi gazdasági eseményt a fõkönyvi könyvelésben havonta az analitika feladása alapján köteles tárgynapra visszamenõlegesen elszámolni. Az analitikus nyilvántartásból készített feladás alapján történõ fõkönyvi könyvelés során biztosítani kell az analitikus és fõkönyvi könyvelés egyezõségét.”

25. § (1) Az Mvhr. 43. §-a (10) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „A tõzsdén, illetve tõzsdén kívül kötött, a negyedév utolsó napjáig, illetve a mérleg fordulónapjáig – az elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztárak esetében az értékelés napjáig – le nem zárt határidõs ügyletek esetében az ügylet tárgyát képezõ pénzügyi instrumentum, egyéb áru kötési ára (árfolyama) és a negyedév utolsó napján, illetve a mérleg fordulónapján – az elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztárak esetében az értékelés napján – ismert piaci értéke (tárgyévi utolsó tõzsdei kereskedési napjára vonatkozóan az elszámolóház által megállapított elszámolóára, árfolyama) közötti különbözetet, mint az ügylet várható eredményét, azaz piaci értékét – fedezeti ügylet esetében legfeljebb a fedezett ügylet (ügyletek) negyedév utolsó napjáig, illetve a mérleg fordulónapjáig – az elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztárak esetében az értékelés napjáig – felmerülõ elszámolt idõarányos ellenkezõ elõjelû eredményének összegében – el kell számolni értékelési különbözetként – és jellegétõl függõen – bevételként, illetve bevételt csökkentõ tételként.” (2) Az Mvhr. 43. §-ának (14)–(17) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(14) Az elszámolási típusú opciós ügyletek opciós díjának elszámolására a következõ szabályokat kell alkalmazni: a) ha a pénztár az opció vevõje, a fizetett opciós díjat a pénzügyi mûveletek egyéb ráfordításaként kell elszámolni a kifizetésekor, ha a pénztár az opció kiírója, akkor a kapott opciós díjat a pénzügyi mûveletek egyéb bevételeként kell elszámolni az opciós díj pénzügyi rendezésekor, a pénzeszközökkel szemben; b) ha az ügylet zárása a mérleg fordulónapjáig nem történik meg, és ba) az opciós díj – a számviteli politikában rögzítettek szerint – jelentõs összegû, vagy bb) az ügylet fedezeti ügylet, vagy bc) az ügylet a befektetési portfolió részét képezi, vagy bd) az ügylet a befektetési portfolió részét képezõ alapügylet, mérlegtétel fedezeti ügylete,

195

akkor az a) pont szerint elszámolt opciós díjat idõbelileg el kell határolni és az idõbeli elhatárolást az ügylet zárásakor kell megszüntetni. (15) A befektetési portfolió részét képezõ eszköz beszerzésére kötött leszállítási opciós ügylet esetén a (17) bekezdés elõírásait kell alkalmazni. Az elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár a számviteli politikájában rögzítettek szerint dönthet úgy, hogy nem a (17) bekezdés, hanem a (14) bekezdés szerint jár el. (16) A (14) bekezdés b) pont bc) és bd) alpontja szerinti elszámolási opciós ügylet és a (15) bekezdés szerinti leszállítási opciós ügylet értékelésére a (10) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. (17) A leszállítási opciós ügyletek esetén az opciós díjak elszámolására a következõ szabályt kell alkalmazni: a) Ha az opciós ügylet tárgyát az opció vevõjének minõsülõ pénztár befektetett eszközként szándékozik hasznosítani, akkor a fizetett opciós díjat a bekerülési érték részének kell tekinteni. b) Ha az opciós ügylet tárgyát a pénztár forgóeszközként szándékozik hasznosítani, akkor a fizetett opciós díjat – saját döntéstõl függõen – figyelembe veheti a bekerülési értékben, ellenkezõ esetben a pénzügyi mûveletek egyéb ráfordításai között elszámolja. c) A bekerülési értékben figyelembe veendõ opciós díjat, annak kifizetésekor a pénztár egyéb követelésként számolja el, és az opció lehívásakor vezeti ki könyveibõl az eszköz bekerülési értékének növelésével egyidejûleg.”

26. § Az Mvhr. 43/A. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A kölcsön futamideje alatt a kölcsönügylet tárgyát képezõ értékpapír értékelésére, valamint az értékelési különbözet és annak céltartaléka elszámolására a 29–30. §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kölcsönbe adott értékpapír mérlegfordulónapra, illetve a negyedév utolsó napjára – az elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztárak esetében az értékelés napjára – vonatkozóan megállapított értékelési különbözetének összegét az értékpapír kölcsönbe adásából származó követelés értékelési különbözeteként kell kimutatni.”

27. § Az Mvhr. 44. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A kiegészítõ melléklet számszaki része – a Tv. 92. §-ának (1) bekezdésében elõírt számszerû adatokon kívül – a pénztár pénzmozgásainak jogcímeit tükrözõ

196


1. szám

cash-flow-t, a pénztári céltartalékok alakulását, valamint a portfolió állomány üzleti év végi állományának könyv szerinti és piaci értékét, továbbá az elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az elszámoló egységek választható portfoliónkénti és a függõ portfolióra vonatkozó nyitó és záró árfolyamát és darabszámát tartalmazza.”

Az Mvhr. 1. számú melléklete e rendelet 1. számú melléklete szerint módosul.

28. §


30. §

31. §

Az Mvhr. 46/A. §-a a következõ második mondattal egészül ki: „A kiegészítõ mellékletben az 5. sz. melléklet H) és I) táblázatának megfelelõen be kell mutatni a befektetések fõbb adatainak földrajzi és devizanemenkénti megoszlását.”


29. §

33. §

(1) Az Mvhr. 52. §-ának (1) bekezdése az elsõ mondatot követõen a következõ mondatokkal egészül ki: „Az elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár a tagokkal történõ elszámolási és a rendszeres beszámolási kötelezettsége teljesítéséhez a hónap és a negyedév utolsó napjára vonatkozóan köteles költség-, bevétel- és ráfordítás számláit technikai számlák alkalmazásával lezárni, azok egyenlegét megállapítani és az évközi eredményszámlára átvezetni (havi és negyedéves könyvviteli zárlat). A költség-, bevétel- és ráfordítás számlák évközi eredményszámlára átvezetett egyenlegét a következõ hónap elején vissza kell vezetni a megfelelõ költség-, bevétel- és ráfordítás technikai számlákra.” (2) Az Mvhr. 52. §-ának (3) bekezdése a második mondatot követõen a következõ mondattal egészül ki: „Az elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár havonta is köteles fõkönyvi kivonatot készíteni, amelynek tartalmaznia kell a könyvviteli számlák tárgyhavi nyitó egyenlegét, a tárgyhónap záró napjáig terjedõ idõszak tartozik és követel forgalmát, valamint a számlák tárgyidõszak végi záró egyenlegét.” (3) Az Mvhr. 52. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A havi, a negyedéves, valamint az éves könyvviteli zárlati feladatok részletes tartalmát a pénztár számlarendjében saját hatáskörében határozza meg.” (4) Az Mvhr. 52. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A pénztár a havi, a negyedéves zárlat keretében az eredményszámláit oly módon köteles zárni, hogy abból a Felügyelet által is ellenõrizhetõ legyen az üzleti év elejétõl a tárgyidõszak végéig halmozott eredmény és tartalékképzés összege. Az eredmény megállapítására az eredménykimutatás szolgál.”

32. §


34. § Az Mvhr. 5. számú melléklete e rendelet 5. számú melléklete szerint módosul.



37. § Az Mvhr. 8. számú melléklete helyébe e rendelet 8. számú melléklete lép.

38. § Az Mvhr. 9. számú melléklete helyébe e rendelet 9. számú melléklete lép.

1. szám

PÉNZÜGYI KÖZLÖNY II. Fejezet

Az önkéntes nyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 223/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása 39. § Az önkéntes nyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 223/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Övhr.) 2. §-a g) pontjának elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: [2. § E rendelet alkalmazásában:] „g) értékelési különbözet: az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Öbr.) 1. számú mellékletében felsorolt eszközcsoportokba tartozó eszközök esetében az Öpt. 49/A. §-ának (1) bekezdése szerint üzleti év mérlegfordulónapjára, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan – elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében naponta – meghatározott, a felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet.”

40. § Az Övhr. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A pénztár a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére ható eseményekrõl a kettõs könyvvitel zárt rendszerében folyamatosan – e rendeletben rögzített szabályok szerint – üzemgazdasági szemléletû nyilvántartást vezet, és azt az üzleti év, illetve a negyedév végével – az elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár havonta – lezárja.”

41. § Az Övhr. 7. §-ának (5) bekezdése a következõ i) ponttal egészül ki: [(5) A pénztár számviteli politikája keretében köteles elkészíteni:] „i) az elszámoló egységek képzésének, árfolyam meghatározásának, forintra történõ átváltásának, a felmerülõ eltérések kezelésének, rendezésének szabályait tartalmazó, elszámoló egységek kezelési szabályzatát.”

42. § Az Övhr. 8. §-a (2) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:

197

„A negyedéves jelentést az éves pénztári beszámolóra vonatkozó szabályok szerint kell elkészíteni – azzal, hogy a mérlegkészítés idõpontja helyett a negyedéves jelentéskészítés idõpontját kell figyelembe venni – egy példányban, a negyedévet követõ második hónap 15-éig – az elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében a negyedévet követõ hónap utolsó napjáig – kell a Felügyeletnek megküldeni a Felügyelet által meghatározott elektronikus formában, fokozott biztonságú aláíró tanúsítvánnyal ellátva a Felügyelet jelentésfogadó rendszerén keresztül.”

43. § (1) Az Övhr. 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A negyedéves jelentés a pénzügyi teljesítmény alakulását tartalmazó kimutatásból, a pénztár tárgynegyedév végi portfolió állományát az Öbr. 1. számú mellékletében felsorolt eszközcsoportok szerinti tagolásban tartalmazó kimutatásból, valamint a pénztár egészére számított negyedéves bruttó és nettó hozamráták, referenciahozamok alakulását, továbbá a kezelt vagyon vagyonkezelõk közötti megoszlását tartalmazó kimutatásból áll.” (2) Az Övhr. 9. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A pénztár egészére, valamint a fedezeti tartalékra választható portfoliónként számított negyedéves bruttó és nettó hozamráták, referenciahozamok alakulását, továbbá a kezelt vagyon vagyonkezelõk közötti megoszlását tartalmazó kimutatás tagolását a 8. számú melléklet tartalmazza.”

44. § (1) Az Övhr. 16. §-a a következõ új (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (3)–(6) bekezdések számozása (4)–(7) bekezdésre változik: „(3) Tartósan adott kölcsönként kell kimutatni a pénztár tulajdonában lévõ, a gazdálkodás nyilvántartását, a biztosításmatematikai feladatok ellátását, a befektetési üzletmenetet, az ingatlanfejlesztést, ingatlanüzemeltetést, ingatlankezelést végzõ szervezet részére nyújtott pénzkölcsönt.” (2) Az Övhr. 16. §-ának – az (1) bekezdés szerint – átszámozott (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözeteként kell kimutatni a külföldi pénzértékre szóló részesedések, értékpapírok, valamint az éven túli forint- és devizabetétek mérlegfordulónapra vonatkozóan meghatározott, könyvvizsgáló által hitelesített, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan – elszámoló egységekre épülõ

198


nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében naponta – a 30. § (1) bekezdése szerint meghatározott, felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és a könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét.”

45. § Az Övhr. 17. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(2) A készleteken belül:] „d) áruk értékelési különbözeteként kell kimutatni a továbbértékesítés céljára beszerzett ingatlanok, valamint a tagdíjkövetelés fejében átvett, értékesíteni kívánt ingatlanok mérlegfordulónapra vonatkozóan meghatározott, könyvvizsgáló által hitelesített piaci értéke, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan – elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében naponta – meghatározott piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét.” 46. § Az Övhr. 18. §-ának (9) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(9) Értékpapír kölcsönbe adásából származó követelés értékelési különbözeteként kell kimutatni a (8) bekezdés szerinti kölcsönügylet tárgyát képezõ értékpapír kölcsönbe adásának napjára, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan – elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében naponta – meghatározott, felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét, továbbá itt kell kimutatni a kölcsönbe adott értékpapír mérlegfordulónapra vonatkozóan meghatározott, könyvvizsgáló által hitelesített felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét.” 47. § (1) Az Övhr. 19. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Értékpapírok értékelési különbözeteként kell kimutatni a (2) és (3) bekezdés szerinti értékpapírok mérlegfordulónapra vonatkozóan meghatározott, könyvvizsgáló által hitelesített piaci értékének, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan – elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében naponta – meghatározott piaci értékének (kamatozó értékpapírok esetében az utolsó kamatfizetéstõl, a kibocsátástól az értékelés napjáig idõarányosan járó kamatot is tartalmazó piaci értéknek) és a könyv szerinti értékének különbözetében megállapított összeget, továbbá külföldi pénzértékre szóló értékpapírok esetén a 30. § (1) bekezdése szerint meghatározott piaci érték és a könyv szerinti érték közötti különbözet összegét.”

1. szám

(2) Az Övhr. 19. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) Határidõs ügyletek értékelési különbözeteként kell kimutatni a mérleg fordulónapján, illetve a negyedév utolsó napján – elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napján – le nem zárt határidõs és opciós ügyletek várható eredményének összegében elszámolt értékelési különbözetet.”

48. § (1) Az Övhr. 24. §-a (4) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „Mûködési céltartalékként kell kimutatni a mûködési célú befektetési portfolió mérlegfordulónapra, illetve a negyedév utolsó napjára – elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára – vonatkozóan meghatározott, felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegében megképzett céltartalékot.” (2) Az Övhr. 24. §-a (12) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „Likviditási portfolió értékelési különbözetébõl képzett céltartalékként kell kimutatni a likviditási célú befektetési portfolió mérlegfordulónapra, illetve a negyedév utolsó napjára – elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára – vonatkozóan meghatározott, felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegében megképzett céltartalékot.” (3) Az Övhr. 24. §-ának (15) bekezdése a második mondatot követõen a következõ mondattal egészül ki: „Az elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében a tárgynegyedév végéig, illetve a mérleg fordulónapjáig elõírt, de a tárgynegyedév végéig, illetve a mérlegfordulónapig pénzügyileg nem rendezett tagdíjak ráfordításként elszámolt összegét kell a negyedéves jelentésben, illetve a mérlegben meg nem fizetett tagdíjak céltartalékaként kimutatni.” (4) Az Övhr. 24. §-a a következõ (16) és (17) bekezdéssel egészül ki: „(16) Az elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztárnak az egyéni számlákról olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelybõl egyértelmûen megállapíthatók és nyomon követhetõk az egyéni számlákon történt jóváírások és terhelések forintban és elszámoló egységben is. (17) Az elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztárnak az egyéni számlákon elkülönítetten kell kimutatni: a) a szolgáltatások fedezetére befizetett tagdíjakból, tagdíj célú támogatásokból, a tagok egyéb befizetéseibõl, a támogatók által juttatott rendszeres támogatásokból,

1. szám


eseti adományokból az egyéni számlán jóváírt összegeket forintban és elszámoló egységben; b) az egyéni számlákon kimutatott fedezeti céltartalék eszközeinek befektetésébõl származó – realizált és a nem realizált hozamot is tartalmazó – eredmény egyéni számlán jóváírt összegét forintban; c) az elszámoló egység záró darabszámát és az elszámoló egység záró árfolyamát, a kettõ szorzataként a pénztártag egyéni számláján kimutatott tagi követelés záró értékét (piaci értékét).”

49. § Az Övhr. 26. §-a következõ (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) Az elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az azonosítatlan (függõ) tételekrõl olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelybõl egyértelmûen megállapíthatók és nyomon követhetõk a függõ tételeken történt jóváírások és terhelések forintban és elszámoló egységben is.”

50. § Az Övhr. 27. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A költségek és ráfordítások passzív idõbeli elhatárolásaként kell kimutatni az elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az elszámoló egység napi nettó árfolyamának megállapításakor figyelembe vett, a tárgyidõszakot idõarányosan terhelõ, de még nem számlázott vagyonkezelési, letétkezelési és egyéb díjak befektetési tevékenységgel kapcsolatos egyéb ráfordításként elszámolt összegét. Amennyiben a vagyonkezelõt szerzõdés szerint teljesítményhez kötött díjazás illeti meg, akkor a szerzõdés szerinti díj tárgyidõszakra jutó idõarányos összegét a havi zárás keretében kell elhatárolni.”

51. § (1) Az Övhr. 29. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A befektetett, illetve a forgóeszközök között kimutatott értékpapíroknak és részesedéseknek a mérleg fordulónapjára, valamint a negyedév utolsó napjára – elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára – vonatkozó értékelési különbözete meghatározásánál piaci értéknek a tõzsdén, illetve elismert értékpapírpiacon kialakult, a mérlegfordulónapon, a negyedév utolsó napján – elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napján – érvényes árfolyamát, illetve átlagárát kell tekinteni.”

199

(2) Az Övhr. 29. §-a (4) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „A tartós befektetési célú ingatlanok, a befektetett pénzügyi eszközök és a forgóeszközök között kimutatott tulajdoni részesedést jelentõ befektetések, valamint az árunak minõsülõ, továbbértékesítési céllal beszerzett ingatlanok esetében az üzleti év mérlegfordulónapjára, illetve a negyedév utolsó napjára – elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára – vonatkozóan meghatározott piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözetet – az adott eszközcsoporton belül elkülönítetten – értékelési különbözetként, a források között az ilyen címen megképzett mûködési, fedezeti, illetve likviditási értékelési különbözet céltartalékaként kell kimutatni.” (3) Az Övhr. 29. §-a (5) bekezdésének bevezetõ szövege helyébe a következõ rendelkezés lép: „Amennyiben a (4) bekezdés szerinti értékelés során az egyes eszközöknek a mérleg fordulónapjára, a negyedév utolsó napjára – elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára – vonatkozó értékelésekor érvényes” (4) Az Övhr. 29. §-a (6) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „A hitelviszonyt megtestesítõ értékpapíroknál – függetlenül attól, hogy azok a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepelnek – az értékpapír üzleti év mérlegfordulónapjára, illetve a negyedév utolsó napjára – elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára – vonatkozóan meghatározott piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözetet – az adott eszközcsoporton belül elkülönítetten – értékelési különbözetként, a források között az ilyen címen megképzett mûködési, fedezeti, illetve likviditási értékelési különbözet céltartalékaként kell kimutatni.” (5) Az Övhr. 29. §-a (8) bekezdésének bevezetõ szövege helyébe a következõ rendelkezés lép: „Amennyiben a (6) bekezdés szerinti értékelés során az egyes eszközöknek a mérleg fordulónapjára, a negyedév utolsó napjára – elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára – vonatkozó értékelésekor érvényes”

52. § (1) Az Övhr. 30. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A valutapénztárban lévõ valutakészlet, a devizaszámlán lévõ deviza, továbbá a külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközök és értékpapírok negyedév végi és mérlegfordulónapi – elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára vonatkozó – értékelésekor a devizában

200


kifejezett piaci érték (2) bekezdés szerinti választott devizaárfolyamon átszámított forintértéke és az eszköz könyv szerinti forintértéke közötti értékkülönbözet céltartalékként megképzett összegén belül elkülönítetten kell kimutatni a járó osztalékot, a devizaárfolyam-változásból és az egyéb piaci árhatásból adódó különbözetet, továbbá a kamatozó értékpapír esetében a negyedév utolsó napjáig, illetve a mérleg fordulónapjáig idõarányosan járó kamat összegét.” (2) Az Övhr. 30. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A valutapénztárban lévõ valutakészletet, a devizaszámlán lévõ devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget azok bekerülésekor, illetve a negyedév végi és a mérlegfordulónapi – elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében a napi – értékeléskor a Tv. 60. §-ának (4) bekezdése szerinti választott devizaárfolyamon kell értékelni.” (3) Az Övhr. 30. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A külföldi pénzértékre szóló kamatozó értékpapírok negyedév utolsó napjáig, illetve a mérleg fordulónapjáig – elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjáig – idõarányosan járó – értékelési különbözetben elszámolt – kamat forintértékét az értékelés napján érvényes (2) bekezdés szerinti árfolyamon kell megállapítani.” (4) Az Övhr. 30. §-ának (9) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(9) A valutakészlet, a devizaszámlán lévõ deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, a befektetett pénzügyi eszköz, az értékpapír, illetve a külföldi pénzértékre szóló kötelezettség negyedév végi, illetve mérlegfordulónapi – elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára vonatkozó – értékelésekor megállapított árfolyamkülönbözetek elszámolására a Tv. 84. §-a (7) bekezdésének g) pontja, és a 85. §-a (3) bekezdésének g) pontja nem alkalmazható.”

53. § Az Övhr. 33. §-ának (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(8) Az eredménykimutatásban befektetési tevékenységgel kapcsolatos bevételként, illetve ráfordításként kell kimutatni az Öbr.-ben meghatározott befektetési formákba eszközölt – a számviteli nyilvántartásban a befektetett, illetve a forgóeszközök között kimutatott – befektetésekbõl adódó bevételeket, illetve ráfordításokat, ideértve a befektetések mérlegfordulónapi, illetve negyedév végi – elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára vonatkozó –

1. szám

értékelésekor az értékelési különbözetben bevételként elszámolt várható hozamot, illetve az értékelési különbözet összegében ráfordításként elszámolt céltartalékképzést is.”

54. § (1) Az Övhr. 34. §-a (1) bekezdésének c) pontja a következõ második mondattal egészül ki: [c) Meg nem fizetett tagdíjak miatti tartalékképzés:] „Az elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében a tárgynegyedév végéig, illetve a mérleg fordulónapjáig elõírt, de a tárgynegyedév végéig, illetve a mérleg fordulónapjáig pénzügyileg nem rendezett, mûködési célú tagdíjak összegében ráfordításként elszámolt tartalékképzés.” (2) Az Övhr. 34. §-a (2) bekezdésének a) pontja a második mondatot követõen a következõ mondattal egészül ki: „Itt kell továbbá kimutatni a fedezeti tartalékból vásárolt, a pénztár elhelyezésére szolgáló ingatlan hasznosítási díjaként a fedezeti célú befektetési tevékenységgel kapcsolatos bevétellel szemben elszámolt összeget.” (3) Az Övhr. 34. §-a (5) bekezdése g) pontjának elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „Értékelési különbözetben elszámolt várható hozamként kell kimutatni a mûködési célú befektetési portfolió mérlegfordulónapra, illetve a negyedév utolsó napjára – elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára – vonatkozóan meghatározott (kamatozó értékpapírok, illetve diszkont értékpapírok esetében a felhalmozott kamatot is tartalmazó) piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét.”

55. § (1) Az Övhr. 35. §-a (1) bekezdésének c) pontja a következõ második mondattal egészül ki: [c) Meg nem fizetett tagdíjak miatti tartalékképzés:] „Az elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében a tárgynegyedév végéig, illetve a mérleg fordulónapjáig elõírt, de a tárgynegyedév végéig, illetve a mérleg fordulónapjáig pénzügyileg nem rendezett, nyugdíj-szolgáltatási célú tagdíjak összegében ráfordításként elszámolt tartalékképzés.” (2) Az Övhr. 35. §-ának (3) bekezdése a következõ második mondattal egészül ki: „Itt kell továbbá kimutatni a fedezeti tartalékból vásárolt, a pénztár elhelyezésére szolgáló ingatlan hasznosítási díjaként a mûködés anyagjellegû ráfordításával szemben elszámolt összeget.”

1. szám


Az Övhr. 36. §-a (1) bekezdésének c) pontja a következõ második mondattal egészül ki: [c) Meg nem fizetett tagdíjak miatti tartalékképzés:] „Az elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében a tárgynegyedév végéig, illetve a mérleg fordulónapjáig elõírt, de a tárgynegyedév végéig, illetve a mérleg fordulónapjáig pénzügyileg nem rendezett, likviditási célú tagdíjak összegében ráfordításként elszámolt tartalékképzés.”

57. § Az Övhr. 37. §-ának (3) bekezdése a következõ g) és h) ponttal egészül ki: [(3) A kimutatás a következõ fõ részekbõl áll:] „g) az elszámoló egységek alakulása, h) a befektetések fõbb adatainak földrajzi és devizanemenkénti megoszlása.”

58. § Az Övhr. 38. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyonmérleget és vagyonleltárt az átalakulás során két alkalommal kell elkészíteni: elõször az átalakulásról szóló döntés megalapozásához, illetve a tevékenységi engedélykérelem alátámasztására – a pénztár közgyûlése által meghatározott fordulónapra (vagyonmérleg-tervezet és vagyonleltár-tervezet) –, majd az átalakulás (a jogutód pénztár alapszabálya hatálybalépésének idõpontja, amelyet az alapszabály elfogadásával egyidejûleg a második közgyûlés határoz meg) napjával (végleges vagyonmérleg és végleges vagyonleltár).”

201

„Az elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az analitikus nyilvántartásnak tartalmaznia kell bevételi és kiadási jogcímek szerinti megbontásban, idõrendi sorrendben, egységes szerkezetben a jóváírásokat, illetve terheléseket, valamint a jóváírások és terhelések különbözetének összegében az adott idõszak végén a pénztártagnak a pénztárral szemben fennálló, elismert követelését. Az egyéni számlákon ezen adatokat forintban és elszámoló egységekben kell kimutatni. Az egyéni számla analitika elsõdleges nyilvántartása elszámoló egységben történik. Az egyéni számla egyenlege az aktuális elszámoló egységek számának és az elszámoló egységek árfolyamának szorzatával egyezik meg. Az egyéni számlákról vezetett analitikus nyilvántartás adatainak a fedezeti tartalék kimutatására szolgáló fõkönyvi számlák egyenleg adataival való egyezõségét havi szinten biztosítani kell. A pénztárnak az egyezõséget fõkönyvi és analitikus nyilvántartásai felhasználásával napi szinten is igazolnia kell a havi zárással lezárt hónapok vonatkozásában.” (2) Az Övhr. 42. §-ának (11) bekezdése a következõ második mondattal egészül ki: „Az elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében a tárgynegyedév végéig, illetve a mérleg fordulónapjáig elõírt, de a tárgynegyedév végéig, illetve a mérleg fordulónapjáig pénzügyileg nem rendezett összegét kell meg nem fizetett tagdíjak tartalékaként megképezni a ráfordításokkal szemben.” (3) Az Övhr. 42. §-ának (17) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(17) Az azonosítatlan (függõ) befizetések azonosításakor, azok befektetésébõl származó nettó hozam likviditási tartalékban kimutatott összegét a fedezeti tartalékon belül az egyéni számlákon a hozambevételekbõl képzett céltartalékra, a likviditási céltartalékon belül az egyéb likviditási célokra képzett céltartalékra, illetve a tartaléktõkére kell átvezetni. A visszautalt összegre esõ hozamot a likviditási céltartalékon belül az egyéb likviditási célokra képzett céltartalék javára kell átvezetni.”

59. § Az Övhr. 41. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az átalakulás (a jogutód pénztár alapszabálya hatálybalépésének idõpontja) napját követõ 90 napon belül végleges vagyonleltárral alátámasztott végleges vagyonmérleget kell készíteni és a Felügyeletnek megküldeni mind az átalakuló, mind az átalakulással létrejövõ pénztár(ak)ra vonatkozóan.”

60. § (1) Az Övhr. 42. §-ának (3) bekezdése a következõ szöveggel egészül ki:

61. § (1) Az Övhr. 42/A. §-a (1) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „Az Öbr.-ben meghatározott befektetési formákba eszközölt mûködési, fedezeti, likviditási és kockázati célú befektetések, valamint a függõ portfolió mérlegfordulónapra, illetve a negyedév utolsó napjára – elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára – vonatkozóan meghatározott, (kamatozó értékpapírok, illetve diszkont értékpapírok esetében a felhalmozott kamatot is tartalmazó) piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét a befektetési tevékenység bevételei között az értékelési

202


különbözet várható hozamaként kell elszámolni az egyes eszközcsoportokon belül elkülönítetten megnyitott és vezetett értékelési különbözet számlákkal szemben.” (2) Az Övhr. 42/A. §-a (2) bekezdésének a)–c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(2) Idõarányosan járó kamatbevételként kell elszámolni:] „a) a névérték alatt kibocsátott, a névérték alatt vásárolt diszkont – hitelviszonyt megtestesítõ, befektetett eszközként vagy forgóeszközként kimutatott – értékpapírok névértéke és kibocsátási értéke (vételára) közötti különbözet adott üzleti év mérlegfordulónapjáig, illetve a tárgynegyedév utolsó napjáig – elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjáig – terjedõ idõszakra arányosan járó összegét mindaddig, amíg ezen értékpapírokat a pénztár nem értékesíti, nem váltja be, a könyvekbõl nem vezeti ki; b) a befektetett pénzügyi eszközök, illetve a forgóeszközök közé sorolt hitelviszonyt megtestesítõ kamatozó értékpapírok után az adott üzleti év mérlegfordulónapjáig, illetve a tárgynegyedév utolsó napjáig – elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjáig – terjedõ idõszakra idõarányosan járó kamat összegét; c) a forintban és devizában elhelyezett bankbetétek után az adott üzleti év mérlegfordulónapjáig, illetve a tárgynegyedév utolsó napjáig – elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjáig – terjedõ idõszakra idõarányosan járó kamat összegét.” (3) Az Övhr. 42/A. §-a (4) bekezdésének bevezetõ szövege helyébe a következõ rendelkezés lép: „A devizaárfolyam-különbözetek között elkülönítetten kell kimutatni a valutapénztárban lévõ valutakészlet és a devizaszámlán lévõ deviza, továbbá a külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközök és értékpapírok mérlegfordulónapi, illetve negyedév végi – elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára vonatkozó – értékelésekor a devizában kifejezett piaci érték 30. § (2) bekezdése szerinti választott devizaárfolyamon átszámított forintértéke és az eszköz könyv szerinti értéke közötti különbözet összegébõl” (4) Az Övhr. 42/A. §-a (7) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „A tárgynegyedév végi – elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetén a napi – értékelés során megállapított értékelési különbözet állománya és az értékelési különbözet céltartalékának a tárgynegyedév végi – elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében a napi – értékelést megelõzõ könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét jellegétõl függõen kell értékelési különbözet növekedéseként és várható hozambevételként, illetve értékelési különbözet csökkenéseként és várható hozambevétel csökkenéseként elszámolni.”

1. szám

(5) Az Övhr. 42/A. §-ának (8) bekezdése a harmadik mondatot követõen a következõ mondattal egészül ki: „Az elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében a kilépõ, a más pénztárba átlépõ vagy tagsági viszonyát egyéb módon megszüntetõ pénztártaggal való elszámolás során a pénztártag egyéni számláján meglévõ tagi követelést az egyéni számlákon jóváírt fedezeti céltartalék igénybevételeként kell elszámolni.” (6) Az Övhr. 42/A. §-ának (9) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(9) A pénztárnak a befektetett pénzügyi eszközök, valamint a forgóeszközök között kimutatott értékpapírokhoz kapcsolódóan folyamatos, naprakész analitikus nyilvántartást kell vezetnie. a) Az értékpapírok analitikus nyilvántartásának legalább a következõ adatokat kell tartalmaznia: vagyonkezelõnként elkülönítetten értékpapírfajtánként az értékpapír azonosító adatait, az értékpapírokkal kapcsolatos tranzakciókat (vásárlás, eladás, lejárat, kamat-, illetve osztalékfizetés) a tranzakció idõpontját, az értékpapír névértékét, vételárát, illetve eladási árát, piaci értékét, kamatozó értékpapírok esetében a vételárban, illetve eladási árban felhalmozott kamat összegét, az értékpapír beszerzési (könyv szerinti) értékét, eladáskor az értékpapír könyv szerinti értékének csökkenését, az eladáskor realizált kamat, árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség, valamint az elhatárolt befektetési tevékenységgel összefüggõ költségek és ráfordítások összegét. A mérlegfordulónapi és a negyedév végi – az elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetén a napi – értékeléshez kapcsolódóan az analitikus nyilvántartásban ki kell mutatni az értékpapírok piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét, azon belül az idõarányosan járó kamat, járó osztalék, devizaárfolyam változásából adódó árfolyamnyereség, árfolyamveszteség összegét, valamint az egyéb piaci értékítéletbõl adódó értékkülönbözeteket árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség megbontásban. Az analitikus nyilvántartást úgy kell kialakítani, hogy az értékpapír eladásakor, kamatfizetéskor vagy osztalékfizetéskor az értékelési különbözet változása is nyomon követhetõ legyen. b) Amennyiben a folyamatosan, naprakészen vezetett analitikus nyilvántartás adatai alapján az értékpapírügyletekkel és az értékpapír értékelésével kapcsolatos valamennyi gazdasági esemény nyomon követhetõ, akkor azokat a fõkönyvi könyvelésben meghatározott idõközönként – legalább havonta – gazdasági esemény típusonként összesítetten, az analitika feladása alapján lehet elszámolni. Az analitikus nyilvántartásból készített összesítõ feladás alapján történõ fõkönyvi könyvelés során biztosítani kell az analitikus és fõkönyvi könyvelés egyezõségét. c) Az elszámoló egységekre épülõ nyilvántartást alkalmazó pénztár a folyamatosan, naprakészen vezetett analitikus nyilvántartás adatai alapján az értékpapírügyletekkel és az értékpapír értékelésével kapcsolatos valamennyi

1. szám


gazdasági eseményt a fõkönyvi könyvelésben havonta az analitika feladása alapján köteles tárgynapra visszamenõlegesen elszámolni. Az analitikus nyilvántartásból készített feladás alapján történõ fõkönyvi könyvelés során biztosítani kell az analitikus és fõkönyvi könyvelés egyezõségét.”

62. § (1) Az Övhr. 43. §-a (10) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „A tõzsdén, illetve tõzsdén kívül kötött, a negyedév utolsó napjáig, illetve a mérleg fordulónapjáig – az elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztárak esetében az értékelés napjáig – le nem zárt határidõs ügyletek esetében az ügylet tárgyát képezõ pénzügyi instrumentum, egyéb áru kötési ára (árfolyama) és a negyedév utolsó napján, illetve a mérleg fordulónapján – az elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztárak esetében az értékelés napján – ismert piaci értéke (tárgyévi utolsó tõzsdei kereskedési napjára vonatkozóan az elszámolóház által megállapított elszámolóára, árfolyama) közötti különbözetet, mint az ügylet várható eredményét, azaz piaci értékét – fedezeti ügylet esetében legfeljebb a fedezett ügylet (ügyletek) negyedév utolsó napjáig, illetve a mérleg fordulónapjáig – az elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztárak esetében az értékelés napjáig – felmerülõ elszámolt idõarányos ellenkezõ elõjelû eredményének összegében – el kell számolni értékelési különbözetként – és jellegétõl függõen – bevételként, illetve bevételt csökkentõ tételként.” (2) Az Övhr. 43. §-ának (14)–(17) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép „(14) Az elszámolási típusú opciós ügyletek opciós díjának elszámolására a következõ szabályokat kell alkalmazni: a) ha a pénztár az opció vevõje, a fizetett opciós díjat a pénzügyi mûveletek egyéb ráfordításaként kell elszámolni a kifizetésekor, ha a pénztár az opció kiírója, akkor a kapott opciós díjat a pénzügyi mûveletek egyéb bevételeként kell elszámolni az opciós díj pénzügyi rendezésekor, a pénzeszközökkel szemben; b) ha az ügylet zárása a mérleg fordulónapjáig nem történik meg, és ba) az opciós díj – a számviteli politikában rögzítettek szerint – jelentõs összegû, vagy bb) az ügylet fedezeti ügylet, vagy bc) az ügylet a befektetési portfolió részét képezi, vagy bd) az ügylet a befektetési portfolió részét képezõ alapügylet, mérlegtétel fedezeti ügylete, akkor az a) pont szerint elszámolt opciós díjat idõbelileg el kell határolni és az idõbeli elhatárolást az ügylet zárásakor kell megszüntetni. (15) A befektetési portfolió részét képezõ eszköz beszerzésére kötött leszállítási opciós ügylet esetén a (17) bekezdés elõírásait kell alkalmazni, kivéve az elszámoló egységekre

203

épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztárt, amely a számviteli politikájában rögzítettek szerint dönthet úgy, hogy nem a (17) bekezdés, hanem a (14) bekezdés szerint jár el. (16) A (14) bekezdés b) pont bc) és bd) alpontja szerinti elszámolási opciós ügylet és a (15) bekezdés szerinti leszállítási opciós ügylet értékelésére a (10) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. (17) A leszállítási opciós ügyletek esetén az opciós díjak elszámolására a következõ szabályt kell alkalmazni: a) Ha az opciós ügylet tárgyát az opció vevõjének minõsülõ pénztár befektetett eszközként szándékozik hasznosítani, akkor a fizetett opciós díjat a bekerülési érték részének kell tekinteni. b) Ha az opciós ügylet tárgyát a pénztár forgóeszközként szándékozik hasznosítani, akkor a fizetett opciós díjat – saját döntéstõl függõen – figyelembe veheti a bekerülési értékben, ellenkezõ esetben a pénzügyi mûveletek egyéb ráfordításai között elszámolja. c) A bekerülési értékben figyelembe veendõ opciós díjat, annak kifizetésekor a pénztár egyéb követelésként számolja el, és az opció lehívásakor vezeti ki könyveibõl az eszköz bekerülési értékének növelésével egyidejûleg.”

63. § Az Övhr. 43/A. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A kölcsön futamideje alatt a kölcsönügylet tárgyát képezõ értékpapír értékelésére, valamint az értékelési különbözet és annak céltartaléka elszámolására a 29–30. §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kölcsönbe adott értékpapír mérlegfordulónapra, illetve a negyedév utolsó napjára – az elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztárak esetében az értékelés napjára – vonatkozóan megállapított értékelési különbözetének összegét az értékpapír kölcsönbe adásából származó követelés értékelési különbözeteként kell kimutatni.”

64. § Az Övhr. 44. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A kiegészítõ melléklet számszaki része – a Tv. 92. §-ának (1) bekezdésében elõírt számszerû adatokon kívül – a pénztár pénzmozgásainak jogcímeit tükrözõ cash-flow-t, a pénztári céltartalékok alakulását, valamint a portfolió állomány üzleti év végi állományának könyv szerinti és piaci értékét, továbbá az elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az elszámoló egységek választható portfoliónkénti nyitó, záró árfolyamát és darabszámát tartalmazza.”

204


1. szám

65. §

68. §

Az Övhr. 46/A. §-a a következõ második mondattal egészül ki:

Az Övhr. 4. számú melléklete e rendelet 11. számú melléklete szerint módosul.

„A kiegészítõ mellékletben a 7. sz. melléklet H) és I) táblázatának megfelelõen be kell mutatni a befektetések fõbb adatainak földrajzi és devizanemenkénti megoszlását.”

69. § Az Övhr. 7. számú melléklete e rendelet 12. számú melléklete szerint módosul.

66. § (1) Az Övhr. 52. §-ának (1) bekezdése az elsõ mondatot követõen a következõ mondatokkal egészül ki: „Az elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár a tagokkal történõ elszámolási és a rendszeres beszámolási kötelezettsége teljesítéséhez a hónap és a negyedév utolsó napjára vonatkozóan köteles költség-, bevétel- és ráfordítás számláit technikai számlák alkalmazásával lezárni, azok egyenlegét megállapítani és az évközi eredményszámlára átvezetni (havi és negyedéves könyvviteli zárlat). A költség-, bevétel- és ráfordítás számlák évközi eredményszámlára átvezetett egyenlegét a következõ hónap elején vissza kell vezetni a megfelelõ költség-, bevétel- és ráfordítás technikai számlákra.” (2) Az Övhr. 52. §-ának (3) bekezdése a második mondatot követõen a következõ mondattal egészül ki: „Az elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztárak havonta is kötelesek fõkönyvi kivonatot készíteni, amely fõkönyvi kivonatnak tartalmaznia kell a könyvviteli számlák tárgyhavi nyitó egyenlegét, a tárgyhónap záró napjáig terjedõ idõszak tartozik és követel forgalmát, valamint a számlák tárgyidõszak végi záró egyenlegét.” (3) Az Övhr. 52. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A havi, a negyedéves, valamint az éves könyvviteli zárlati feladatok részletes tartalmát a pénztár számlarendjében saját hatáskörében határozza meg.” (4) Az Övhr. 52. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A pénztár a havi, a negyedéves zárlat keretében az eredményszámláit oly módon köteles zárni, hogy abból a Felügyelet által is ellenõrizhetõ legyen az üzleti év elejétõl a tárgyidõszak végéig halmozott eredmény és tartalékképzés összege. Az eredmény megállapítására az eredménykimutatás szolgál.”

70. § Az Övhr. 8. számú melléklete e rendelet 13. számú melléklete szerint módosul. 71. § Az Övhr. 10. számú melléklete helyébe e rendelet 14. számú melléklete lép. 72. § Az Övhr. 11. számú melléklete helyébe e rendelet 15. számú melléklete lép. III. Fejezet Az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyezõ pénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 252/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosítása 73. § Az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyezõ pénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 252/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Evhr.) 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A negyedéves jelentést a negyedévet követõ hónap 15-éig a Felügyelet által meghatározott elektronikus adatfeldolgozó és adathordozó rendszerek segítségével kell megküldeni a Felügyelet által meghatározott elektronikus formában, fokozott biztonságú aláíró tanúsítvánnyal ellátva a Felügyelet jelentésfogadó rendszerén keresztül.”

74. § 67. § Az Övhr. 2. számú melléklete e rendelet 10. számú melléklete szerint módosul.

Az Evhr. 31/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyonmérleget és vagyonleltárt az átalakulás során két alkalommal kell elké-

1. szám


szíteni: elõször az átalakulásról szóló döntés megalapozásához, illetve a tevékenységi engedélykérelem alátámasztására – a pénztár közgyûlése által meghatározott fordulónapra (vagyonmérleg-tervezet és vagyonleltár-tervezet) –, majd az átalakulás (a jogutód pénztár alapszabálya hatálybalépésének idõpontja, amelyet az alapszabály elfogadásával egyidejûleg a második közgyûlés határoz meg) napjával (végleges vagyonmérleg és végleges vagyonleltár).”

75. § Az Evhr. 31/E. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az átalakulás (a jogutód pénztár alapszabálya hatálybalépésének idõpontja) napját követõ 90 napon belül végleges vagyonleltárral alátámasztott végleges vagyonmérleget kell készíteni és a Felügyeletnek megküldeni mind az átalakuló, mind az átalakulással létrejövõ pénztár(ak)ra vonatkozóan.”

76. § Az Evhr. 12. számú melléklete helyébe e rendelet 16. számú melléklete lép.

205

(3) Az elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszerre 2008. január 1-jétõl áttérõ önkéntes nyugdíjpénztáraknak az Övhr. e rendelet 48. §-ának (3) bekezdésével kiegészített 24. §-ának (15) bekezdésében, az 54. §-ának (1) bekezdésével kiegészített 34. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, az 55. §-ának (1) bekezdésével kiegészített 35. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, az 56. §-ával kiegészített 36. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, a 60. §-ának (2) bekezdésével kiegészített 42. §-ának (11) bekezdésében foglalt elõírását a 2007. évi üzleti évrõl készített beszámolóra is lehet alkalmazni.

78. § E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az Mvhr. 24. §-ának (8) bekezdése, a 24. §-a (11) bekezdésének f) pontja, a 34. §-a (5) bekezdése g) pontjának negyedik mondatában a „negyedév végi és mérlegfordulónapi” szövegrész, a 36. §-ának (3) bekezdésében a „valamint az azonosítatlan befizetésekbõl” szövegrész, a 36. §-ának (5) bekezdése, a 36. §-ának (7) bekezdésében az „az adóhatóság magánnyugdíjpénztári beszedési számláiról átutalt, bevallási adatokhoz még nem rendelhetõ tagdíjak, késedelmi pótlékok, önellenõrzési pótlékok, valamint az egyéb azonosítatlan (függõ) befizetések hozamára” szövegrész, a 42. §-ának (2) bekezdésében a „63. és” szövegrész hatályát veszti.

IV. Fejezet Záró rendelkezések

79. §

77. §

E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az Övhr. 34. §-a (5) bekezdése g) pontjának negyedik mondatában a „negyedév végi és mérlegfordulónapi” szövegrész hatályát veszti.

(1) E rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba, azzal, hogy rendelkezéseit – a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel – elõször a 2008. évben induló üzleti évrõl készített beszámolóra kell alkalmazni. (2) Az elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszerre 2008. január 1-jétõl áttérõ magánnyugdíjpénztáraknak az Mvhr. e rendelet 10. §-ának (5) bekezdésével módosított 24. §-ának (12) bekezdésében, a 16. §-ának (1) bekezdésével módosított 34. §-a (1) bekezdésének d) pontjában, a 17. §-ának (1) bekezdésével módosított 35. §-a (1) bekezdésének d) pontjában, a 18. §-ával módosított 36. §-a (1) bekezdésének d) pontjában, a 23. §-ának (2) bekezdésével módosított 42. §-ának (11) bekezdésében foglalt elõírását a 2007. évi üzleti évrõl készített beszámolóra is lehet alkalmazni.

80. § E rendelet 1–76. §-a, 78–79. §-a, valamint 1–16. számú melléklete e rendelet hatálybalépését követõ napon hatályát veszti.


206



Az Mvhr. 1. számú melléklete „A mérleg elĘírt tagolása” „E) Céltartalékok” rész tagolása helyébe a következĘ rendelkezés lép: [E) Céltartalékok] „I.

II.

III.

MĦködési céltartalék a) JövĘbeni kötelezettségekre képzett céltartalék b) MĦködési portfolió értékelési különbözetébĘl képzett céltartalék EbbĘl: 2.1. IdĘarányosan járó kamat (+) 2.2. Járó osztalék (+) 2.3. Devizaárfolyam-változás (±) 2.4. Egyéb piaci értékítéletbĘl adódó értékkülönbözet (±) Fedezeti céltartalék a) Egyéni számlákon 1.1. Egyéni számlákon jóváírt szolgáltatási célú bevételekbĘl képzett céltartalék 1.1.1. A mérlegfordulónapig beérkezett bevallási adatok alapján elĘírt, mérlegfordulónapig pénzügyileg rendezett fedezeti portfolióban nyilvántartott szolgáltatási célú bevételekbĘl képzett céltartalék 1.1.2. A mérlegkészítés idĘpontjáig beérkezett bevallási adatok alapján elĘírt, pénzügyileg rendezett, a mérlegfordulónapon függĘ portfolióban nyilvántartott szolgáltatási célú bevételekbĘl képzett céltartalék 1.1.3. A mérlegkészítés idĘpontjáig beérkezett bevallási adatok alapján elĘírt, de a mérlegfordulónapot követĘen esedékes szolgáltatási célú bevételekbĘl képzett céltartalék 1.2. Egyéni számlákon jóváírt realizált és nem realizált hozambevételekbĘl képzett céltartalék 1.2.1. Egyéni számlákon jóváírt realizált hozam 1.2.2. Egyéni számlákon jóváírt értékelési különbözet EbbĘl: 1.2.2.1. IdĘarányosan járó kamat (+) 1.2.2.2. Járó osztalék (+) 1.2.2.3. Devizaárfolyam-változás (±) 1.2.2.4. Egyéb piaci értékítéletbĘl adódó értékkülönbözet (±) b) Szolgáltatási tartalékon 2.1. Szolgáltatási tartalékon kimutatott fedezeti céltartalék 2.2. Szolgáltatási tartalékon jóváírt realizált hozambevételek 2.3. Szolgáltatási tartalékon jóváírt értékelési különbözet EbbĘl: 2.3.1. IdĘarányosan járó kamat (+) 2.3.2. Járó osztalék (+) 2.3.3. Devizaárfolyam-változás (±) 2.3.4. Egyéb piaci értékítéletbĘl adódó értékkülönbözet (±) Likviditási és kockázati céltartalék 1. Demográfiai kockázatokra

1. szám

1. szám


IV.

V.

2. Saját tevékenységi kockázatokra 3. Egyéb kockázatokra 4. Likviditási portfolió értékelési különbözete EbbĘl: 4.1. IdĘarányosan járó kamat (+) 4.2. Járó osztalék (+) 4.3. Devizaárfolyam-változás (±) 4.4. Egyéb piaci értékítéletbĘl adódó értékkülönbözet (±) FüggĘ befizetések befektetési hozamának céltartaléka a. Az adóhatóság magánnyugdíjpénztári beszedési számláiról átutalt, bevallási adatokhoz még nem rendelhetĘ befizetések befektetési hozamának tartaléka b. Egyéb azonosítatlan (függĘ) befizetések befektetési hozamának tartaléka c. FüggĘ portfolió értékelési különbözete EbbĘl: 3.1. IdĘarányosan járó kamat 3.2. Járó osztalék 3.3. Devizaárfolyam-változás 3.4. Egyéb piaci értékítéletbĘl adódó értékkülönbözet Meg nem fizetett tagdíjak céltartaléka 1. MĦködési célú tagdíjak tartaléka 2. Fedezeti célú tagdíjak tartaléka 3. Likviditási és kockázati célú tagdíjak tartaléka”

207

208



Az Mvhr. 2. számú melléklete „Az eredménykimutatás elĘírt tagolása” a következĘk szerint módosul: a) az „Az eredménykimutatás elĘírt tagolása” „B) Pénztári szolgáltatások fedezete” részben a „26.1. Egyéni számlákon a szolgáltatási célú bevételek és ráfordítások különbözetének összegében” sor után a következĘ sorokkal egészül ki: [26.1. Egyéni számlákon a szolgáltatási célú bevételek és ráfordítások különbözetének összegében] „26.1.1. A mérlegfordulónapig beérkezett bevallási adatok alapján elĘírt, mérlegfordulónapig pénzügyileg rendezett fedezeti portfolióban nyilvántartott szolgáltatási célú bevételekbĘl képzett céltartalék 26.1.2. A mérlegkészítés idĘpontjáig beérkezett bevallási adatok alapján elĘírt, pénzügyileg rendezett, a mérlegfordulónapon függĘ portfolióban nyilvántartott szolgáltatási célú bevételekbĘl képzett céltartalék 26.1.3. A mérlegkészítés idĘpontjáig beérkezett bevallási adatok alapján elĘírt, de a mérlegfordulónapot követĘen esedékes szolgáltatási célú bevételekbĘl képzett céltartalék”

b) az „Az eredménykimutatás elĘírt tagolása” „C) Likviditási és kockázati fedezet” részben a „25. Likviditási és kockázati céltartalékképzés (6+7-8±24) (–)” sor tagolása helyébe a következĘ rendelkezés lép: [25. Likviditási és kockázati céltartalékképzés (6+7–8±24) (–)] „25.1. Demográfiai kockázatokra 25.2. Saját tevékenységi kockázatokra 25.3. Egyéb kockázatokra 25.4. Értékelési különbözetbĘl képzett likviditási céltartalék 25.4.1. IdĘarányosan járó kamat 25.4.2. Járó osztalék 25.4.3. Devizaárfolyam különbözet 25.4.4. Egyéb piaci értékítéletbĘl adódó értékkülönbözet” c) az „Az eredménykimutatás elĘírt tagolása” a következĘ „D) FüggĘ befizetések befektetési hozamának fedezete” résszel egészül ki: „D) FüggĘ befizetések befektetési hozamának fedezete 1. Kapott kamatok, kamatjellegĦ bevételek 1.1. Pénzügyileg realizált kamat, kamatjellegĦ bevétel 1.2. Hitelviszonyt megtestesítĘ kamatozó értékpapírok vételárában lévĘ kamat (–) 2. Tulajdoni részesedést jelentĘ befektetések és hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok nyereségjellegĦ különbözete (árfolyamnyereség) 3. Befektetési jegyek realizált hozama 4. Kapott osztalékok, részesedések

1. szám

1. szám


5. Pénzügyi mĦveletek egyéb realizált bevételei 6. Értékelési különbözetben elszámolt várható hozam 6.1. IdĘarányosan járó kamat 6.2. Járó osztalék 6.3. Devizaárfolyam-változásból adódó értékkülönbözet 6.3.1. NyereségjellegĦ különbözet (árfolyamnyereség) 6.3.2. VeszteségjellegĦ különbözet (árfolyamveszteség) (–) 6.4. Egyéb piaci értékítéletbĘl adódó értékkülönbözet 6.4.1. NyereségjellegĦ különbözet (árfolyamnyereség) 6.4.2. VeszteségjellegĦ különbözet (árfolyamveszteség) (–) 7. FüggĘ befizetések befektetésével kapcsolatos bevételek összesen (1+...+6) 8. FizetendĘ kamatok és kamatjellegĦ ráfordítások 9. Tulajdoni részesedést jelentĘ befektetések és hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok veszteségjellegĦ különbözete (árfolyamveszteség) 10. Befektetési jegyek realizált vesztesége 11. Pénzügyi mĦveletek egyéb realizált ráfordítása 12. Befektetési tevékenységgel kapcsolatos egyéb ráfordítások 12.1. VagyonkezelĘi díjak 12.2. LetétkezelĘi díjak 12.3. Befektetési tevékenységgel kapcsolatos különbözĘ egyéb ráfordítások 13. FüggĘ befizetések befektetésével kapcsolatos ráfordítások összesen (8+....+12) 14. FüggĘ befizetések befektetési hozamának fedezete (7–13) 15. FüggĘ befizetések befektetési hozamára céltartalékképzés (14) (–) 15.1. Bevallási adatokhoz nem rendelhetĘ befizetések befektetési hozamára 15.2. Egyéb azonosítatlan (függĘ) befizetések befektetési hozamára 15.3. FüggĘ befektetési portfólió értékelési különbözetébĘl képzett céltartalék 15.3.1. IdĘarányosan járó kamat 15.3.2. Járó osztalék 15.3.3. Devizaárfolyam-különbözet 15.3.4. Egyéb piaci értékítéletbĘl adódó értékkülönbözet”

209

210



Az Mvhr. 3. számú melléklete a „Cash-flow kimutatás” a 41. sor után a következĘ új 42–46. sorral egészül ki, egyidejĦleg a jelenlegi 42. sor számozása 47-re változik: „42. FüggĘ befizetések befektetési hozamára céltartalékképzés (+) 43. FüggĘ befizetések befektetési hozamának céltartalékából átcsoportosítás fedezeti céltartalékon belül az egyéni számlákon a hozambevételekbĘl képzett céltartalékra 44. FüggĘ befizetések befektetési hozamának céltartalékából átcsoportosítás a likviditási és kockázati céltartalékon belül az egyéb kockázatokra képzett céltartalékba 45. FüggĘ befizetések befektetési hozamának céltartalékából átcsoportosítás tartaléktĘkébe 46. FüggĘ befizetések befektetési hozamára képzett céltartalék egyéb állományváltozása”

1. szám

1. szám



Az Mvhr. 4. számú melléklete a „Pénztári céltartalékok alakulása” a következĘk szerint módosul: a) a „Pénztári céltartalékok alakulása” „B) Likviditási és kockázati tartalékok” „III……..kockázatokra” rész után a következĘ új „C) FüggĘ befizetések befektetési hozamának céltartaléka” résszel egészül ki, egyidejĦleg a jelenlegi C) Céltartalékok állománya összesen” rész jelölése „D) Céltartalékok állománya összesen” –re változik: „C) FüggĘ befizetések befektetési hozamának céltartaléka 01. Nyitó állomány 02. + Tárgyévben függĘ befizetések befektetési hozamára képzett céltartalék 03. – FüggĘ befizetések befektetési hozamának céltartalékából átcsoportosítás fedezeti tartalékba 04. – FüggĘ befizetések befektetési hozamának céltartalékából átcsoportosítás a likviditási és kockázati céltartalékba 05. – FüggĘ befizetések befektetési hozamának céltartalékából átcsoportosítás a tartaléktĘkébe 06. – FüggĘ befizetések befektetési hozama céltartalékának felhasználása egyéb célra 07. FüggĘ befizetések befektetési hozama céltartalékának záró állománya” b) a „Pénztári céltartalékok alakulása” – az a) pont szerint módosított – „D) Céltartalékok állománya összesen” részben a „Likviditási és kockázati céltartalék” tagolása helyébe a következĘ rendelkezés lép: [Likviditási és kockázati céltartalék] „-

demográfiai kockázatokra saját tevékenységi kockázatra egyéb kockázatokra értékelési különbözetre”

c) a „Pénztári céltartalékok alakulása” – az a) pont szerint módosított – „D) Céltartalékok állománya összesen” rész kiegészül a „FüggĘ befizetések befektetési hozamának céltartaléka”-val: „FüggĘ befizetések befektetési hozamának céltartaléka -

bevallási adatokhoz nem rendelhetĘ befizetések befektetési hozamára egyéb azonosítatlan (függĘ) befizetések befektetési hozamára függĘ befektetési portfólió értékelési különbözetére”

211

212


1. szám


Az Mvhr. 5. számú melléklete a „Pénzügyi teljesítmény alakulása” a következĘk szerint módosul: a) a „Pénzügyi teljesítmény alakulása” „B) PÉNZTÁR HOZAMA” részben a „4. Befektetési tevékenység eredménye” címĦ rész kiegészül a következĘ „4.4. FüggĘ portfolió hozama” címĦ résszel: „4.4. FüggĘ portfolió hozama 4.4.1. Bevallási adatokhoz nem rendelhetĘ befizetésekre jutó nettó hozam 4.4.2. Egyéb azonosítatlan (függĘ) befizetésekre jutó nettó hozam 4.4.3. FüggĘ befektetési portfolió értékelési különbözete” b) a „Pénzügyi teljesítmény alakulása” „C) MĥKÖDÉSI TEVÉKENYSÉG ERDMÉNYE” részben a „6.9. Egyéb (külön soron nem nevesített) mĦködési költségek, ráfordítások” sor után a következĘ sorral egészül ki: [6.9. Egyéb (külön soron nem nevesített) mĦködési költségek, ráfordítások] „EbbĘl: céltartalék képzés értékelési különbözetre” c) a „Pénzügyi teljesítmény alakulása” „F) TAGLÉTSZÁM ALAKULÁSA” táblázat a „40. IdĘszak végén” elnevezésĦ sor után a következĘ sorokkal egészül ki: „40. sorból:

férfi nĘ”

d) a „Pénzügyi teljesítmény alakulása” a következĘ „G) ELSZÁMOLÓ EGYSÉGEK ALAKULÁSA” táblázattal egészül ki: „G) ELSZÁMOLÓ EGYSÉGEK ALAKULÁSA

Sorszám 001 002

003 004

PSZÁF kód

Megnevezés

Portfólió kódja

Elszámoló egységek db száma megelĘzĘ tárgynenegyedév gyedév zárónapján zárónapján

Elszámoló egységek árfolyama megelĘzĘ tárgynenegyedév gyedév zárónapján zárónapján

Portfólió nettó piaci értéke (ezer forintban) megelĘzĘ tárgynenegyedév gyedév zárónapján zárónapján

Klasszikus portfólió Kiegyensúlyozott portfólió Növekedési portfólió FüggĘ portfólió

„

1. szám


213

e) a „Pénzügyi teljesítmény alakulása” a következĘ „H) BEFEKTETÉSEK FėBB ADATAINAK FÖLDRAJZI MEGOSZLÁSA” táblázattal egészül ki: „H) BEFEKTETÉSEK FėBB ADATAINAK FÖLDRAJZI MEGOSZLÁSA adatok: ezer forintban

Sor szám

001 002 003 004 005 006 007 008 009 010 011 012 013 014 015 016 017 018 019 020 021 022 023 024 025 026 027 028 029 030 031 032 033 034 035 036 037 038 039

PSZÁF kód

Megnevezés

Befektetések idĘszak végi értéke - könyv szerinti értéken

Befektetések idĘszak végi értéke - piaci értéken

BefektetésekbĘl a részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok piaci értéken

Összesen (002+034) Európai Gazdasági Térség összesen (003+…+006) Izland Liechtenstein Norvégia EU tagországok összesen (007+…+033) Ausztria Belgium Bulgária Ciprus Cseh Köztársaság Dánia Egyesült Királyság Észtország Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Lengyelország Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Németország Olaszország Portugália Románia Spanyolország Svédország Szlovákia Szlovénia Egyéb ország (035+…+039) Amerikai Egyesült Államok Kanada Japán Svájc Egyéb más országok

„

214


1. szám

f) a „Pénzügyi teljesítmény alakulása” a következĘ „I) BEFEKTETÉSEK FėBB ADATAINAK DEVIZANEMENKÉNTI MEGOSZLÁSA” táblázattal egészül ki: „I) BEFEKTETÉSEK FėBB ADATAINAK DEVIZANEMENKÉNTI MEGOSZLÁSA adatok ezer forintban

Sorszám 001 002 003 004 005 006 007 008

PSZÁF kód

Befektetés devizaneme



HUF EUR GBP USD CHF JPY Egyéb Összesen

„

1. szám


215


Az Mvhr. 6. számú melléklete a következĘ „C) A kezelt vagyon vagyonkezelĘk közötti megoszlása” táblázattal egészül ki: „C) A kezelt vagyon vagyonkezelĘk közötti megoszlása Sorszám 001. 002. 003. 004. 005.

PSZÁF kód

Megnevezés

Kezelt vagyon összege (ezer forint)

1. sz. vagyonkezelĘ 2. sz. vagyonkezelĘ …

Kezelt vagyon összesen:

„

216



Az Mvhr. 7. számú melléklete a „Számlakeret-tükör” a következĘk szerint módosul: MegszĦnĘ fĘkönyvi számlák: „422. Fedezeti céltartalék 423–428. Likviditási és kockázati céltartalék 423. Befektetési kockázatokra 4231. Befektetési kockázatokra képzett céltartalék 4232. Befektetési kockázatokra képzett céltartalék igénybevétele 428. Azonosítatlan befizetések befektetési hozamára 4281. Azonosítatlan befizetések befektetési hozamára képzett céltartalék 4282. Azonosítatlan befizetések befektetési hozamára képzett céltartalék igénybevétele 8441. Likviditási és kockázati céltartalékképzés befektetési kockázatokra 8446. Likviditási és kockázati céltartalékképzés azonosítatlan befizetések hozamára” Új fĘkönyvi számlák: „422–423. Fedezeti céltartalék 42211. A mérlegfordulónapig beérkezett bevallások alapján elĘírt, mérlegfordulónapig pénzügyileg rendezett fedezeti portfolióban nyilvántartott szolgáltatási célú bevételekbĘl képzett céltartalék 42212. A mérlegkészítés idĘpontjáig beérkezett bevallások alapján elĘírt, pénzügyileg rendezett, a mérlegfordulónapon függĘ portfolióban nyilvántartott szolgáltatási célú bevételekbĘl képzett céltartalék 42213. A mérlegkészítés idĘpontjáig beérkezett bevallások alapján elĘírt, de a mérlegfordulónapot követĘen esedékes szolgáltatási célú bevételekbĘl képzett céltartalék 423. Egyéni számlákon jóváírt fedezeti céltartalék igénybevétele (elszámoló egységet alkalmazó pénztárnál) 424–427. Likviditási és kockázati céltartalék 428. FüggĘ befizetések befektetési hozamára képzett céltartalék 4281. Bevallási adatokhoz nem rendelhetĘ befizetések befektetési hozamára képzett céltartalék 4282. Egyéb azonosítatlan (függĘ) befizetések befektetési hozamára képzett céltartalék 4283. FüggĘ befektetési portfolió értékelési különbözetére képzett céltartalék 4284. FüggĘ befizetések befektetési hozamára képzett céltartalékból átcsoportosítás fedezeti céltartalékba 4285. FüggĘ befizetések befektetési hozamára képzett céltartalékból átcsoportosítás likviditási és kockázati céltartalékba 4286. FüggĘ befizetések befektetési hozamára képzett céltartalékból átcsoportosítás tartaléktĘkére 84211. A mérlegfordulónapig beérkezett bevallások alapján elĘírt, mérlegfordulónapig pénzügyileg rendezett fedezeti portfolióban nyilvántartott szolgáltatási célú bevételekbĘl képzett céltartalék

1. szám

1. szám


84212. A mérlegkészítés idĘpontjáig beérkezett bevallások alapján elĘírt, pénzügyileg rendezett, a mérlegfordulónapon függĘ portfolióban nyilvántartott szolgáltatási célú bevételekbĘl képzett céltartalék 84213. A mérlegkészítés idĘpontjáig beérkezett bevallások alapján elĘírt, de a mérlegfordulónapot követĘen esedékes szolgáltatási célú bevételekbĘl képzett céltartalék 846. FüggĘ befizetések befektetési hozamára céltartalékképzés 8461. Bevallási adatokhoz nem rendelhetĘ befizetések befektetési hozamára képzett céltartalék 8462. Egyéb azonosítatlan (függĘ) befizetések befektetési hozamára képzett céltartalék 8463. FüggĘ befektetési portfolió értékelési különbözetébĘl képzett céltartalék 84631. IdĘarányosan járó kamatból képzett céltartalék 84632. Járó osztalékból képzett céltartalék 84633. Devizaárfolyam-változásból adódó különbözetbĘl képzett céltartalék 84634. Egyéb piaci értékítéletbĘl adódó értékkülönbözetbĘl képzett céltartalék”

217

218

8. számú melléklet a 396/2007. (XII. 27.) Korm. rendelethez „8. számú melléklet a 222/2000. (XII. 19.) Korm. rendelethez Portfolió állomány 200..év……negyedév A választható portfoliós rendszert nem mĦködtetĘ magánnyugdíjpénztár Ezer forint

PSZÁF kód

Megnevezés

Portfolió összesen Bankszámlák és készpénz összesen Házipénztár (forint és valuta) Pénzforgalmi számla és befektetési számla Lekötött betét (betétszerzĘdés): hitelintézeti betétszámlán lekötött pénzösszeg Értékpapírok összesen Hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok (kötvények) Magyar állampapír Értékpapír, melyben foglalt kötelezettség teljesítéséért a magyar állam készfizetĘ kezességet vállal Külföldi állampapír Értékpapír, melyben foglalt kötelezettség teljesítéséért külföldi állam készfizetĘ kezességet vállal Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény Külföldön bejegyzett gazdálkodó szervezet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény Magyarországon bejegyzett hitelintézet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény

Könyv szerinti érték

Piaci érték

MĦködési portfolió Könyv szerinti érték

Piaci érték

Likviditási és kockázati portfolió Könyv szerinti érték

Piaci érték

Azonosítatlan befizetések Könyv szerinti érték

Piaci érték

Összesen Könyv szerinti érték

Piaci érték


Sorszám

Fedezeti portfolió

1. szám

1. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY

Külföldön bejegyzett hitelintézet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény Magyarországi helyi önkormányzat által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény Külföldi önkormányzat által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény Részvények A Budapesti ÉrtéktĘzsdére vagy más elismert értékpapírpiacra bevezetett Magyarországon nyilvános forgalomba hozott részvény Magyarországon kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény, melynek kibocsátója kötelezettséget vállalt az általa adott értékpapír fél éven belüli, bármely tĘzsdére vagy elismert értékpapírpiacra történĘ bevezetésére és a bevezetésnek nincs törvényi vagy egyéb akadálya, vagy olyan részvény , amelyre a vételt megelĘzĘ 30 napon belül folyamatosan legalább két befektetési szolgáltató nyilvános módon visszavonhatatlan vételi kötelezettséget jelentĘ árfolyamot tesz közzé TĘzsdére vagy más elismert értékpapírpiacra bevezetett, külföldön kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény Külföldön kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény, melynek kibocsátója kötelezettséget vállalt az általa adott értékpapír fél éven belüli, bármely tĘzsdére vagy elismert értékpapírpiacra történĘ bevezetésére és a bevezetésnek nincs törvényi vagy egyéb akadálya, vagy olyan részvény , amelyre a vételt megelĘzĘ 30 napon belül folyamatosan legalább két befektetési szolgáltató nyilvános módon visszavonhatatlan vételi kötelezettséget jelentĘ árfolyamot tesz közzé Befektetési jegyek, illetve egyéb kollektív befektetési értékpapír Magyarországon bejegyzett befektetési alap befektetési jegye, ide nem értve az ingatlan befektetési alapot Magyarországon bejegyzett ingatlan befektetési alap befektetési jegye Külföldön bejegyzett befektetési alap befektetési jegye, ide nem értve az ingatlan befektetési alapot Külföldön bejegyzett ingatlan befektetési alap befektetési jegye Egyéb kollektív befektetési értékpapír Jelzáloglevél

219

220

„


Magyarországon bejegyzett jelzáloghitel-intézet által kibocsátott jelzáloglevél Külföldön bejegyzett jelzáloghitel-intézet által kibocsátott jelzáloglevél HatáridĘs ügyletek Opciós ügyletek Repóügyletek SWAP ügyletek Ingatlan Értékpapír-kölcsönzési ügyletekbĘl származó követelések Kockázati tĘkealapjegy Egyéb, tĘzsdén vagy más szabályozott piacon jegyzett értékpapír Követelés értékpapír ügyletekbĘl Kötelezettségek értékpapír ügyletekbĘl

1. szám

1. szám

9. számú melléklet a 396/2007. (XII. 27.) Korm. rendelethez „9. számú melléklet a 222/2000. (XII. 19.) Korm. rendelethez Portfolió állomány 200 ..év……negyedév

A választható portfoliós rendszert mĦködtetĘ magánnyugdíjpénztár Ezer forint

Sorszám

PSZÁF kód

Megnevezés

Klasszikus portfolió Könyv szerinti érték

Portfolió összesen Bankszámlák és készpénz összesen Házipénztár (forint és valuta) Pénzforgalmi számla és befektetési számla Lekötött betét (betétszerzĘdés): hitelintézeti betétszámlán lekötött pénzösszeg Értékpapírok összesen Hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok (kötvények) Magyar állampapír Értékpapír, melyben foglalt kötelezettség teljesítéséért a magyar állam készfizetĘ kezességet vállal Külföldi állampapír Értékpapír, melyben foglalt kötelezettség teljesítéséért külföldi állam készfizetĘ kezességet vállal Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény Külföldön bejegyzett gazdálkodó szervezet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény

Piaci érték

Kiegyensúlyozott portfolió Könyv szerinti érték

Piaci érték

Növekedési portfolió Könyv szerinti érték

Piaci érték

Szolgáltatási tartalék Könyv szerinti érték

Piaci érték


Piaci érték

Likviditási és kockázati portfolió


Piaci érték

Azonosítatlan befizetések Könyv szerinti érték

Piaci érték

Összesen


Piaci érték


Fedezeti portfolió

221

222 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY

Magyarországon bejegyzett hitelintézet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény Külföldön bejegyzett hitelintézet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény Magyarországi helyi önkormányzat által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény Külföldi önkormányzat által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény Részvények A Budapesti ÉrtéktĘzsdére vagy más elismert értékpapírpiacra bevezetett Magyarországon nyilvános forgalomba hozott részvény Magyarországon kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény, melynek kibocsátója kötelezettséget vállalt az általa adott értékpapír fél éven belüli, bármely tĘzsdére vagy elismert értékpapírpiacra történĘ bevezetésére és a bevezetésnek nincs törvényi vagy egyéb akadálya, vagy olyan részvény , amelyre a vételt megelĘzĘ 30 napon belül folyamatosan legalább két befektetési szolgáltató nyilvános módon visszavonhatatlan vételi kötelezettséget jelentĘ árfolyamot tesz közzé TĘzsdére vagy más elismert értékpapírpiacra bevezetett, külföldön kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény Külföldön kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény, melynek kibocsátója kötelezettséget vállalt az általa adott értékpapír fél éven belüli, bármely tĘzsdére vagy elismert érték-papírpiacra történĘ bevezetésére és a bevezetésnek nincs törvényi vagy egyéb akadálya, vagy olyan részvény , amelyre a vételt megelĘzĘ 30 napon belül folyamatosan legalább két be-fektetési szolgáltató nyilvános módon visszavonhatatlan vételi kötelezettséget jelentĘ árfolyamot tesz közzé Befektetési jegyek, illetve egyéb kollektív befektetési értékpapír Magyarországon bejegyzett befektetési alap befektetési jegye, ide nem értve az ingatlan befektetési alapot Magyarországon bejegyzett ingatlan befektetési alap befektetési jegye Külföldön bejegyzett befektetési alap befektetési jegye, ide nem értve az ingatlan befektetési alapot Külföldön bejegyzett ingatlan befektetési alap befektetési jegye Egyéb kollektív befektetési értékpapír Jelzáloglevél

1. szám

1. szám

Magyarországon bejegyzett jelzáloghitel-intézet által kibocsátott jelzáloglevél Külföldön bejegyzett jelzáloghitel-intézet által kibocsátott jelzáloglevél HatáridĘs ügyletek Opciós ügyletek Repóügyletek SWAP ügyletek Ingatlan Értékpapír-kölcsönzési ügyletekbĘl származó követelések Kockázati tĘkealapjegy Egyéb, tĘzsdén vagy más szabályozott piacon jegyzett értékpapír Követelés értékpapír ügyletekbĘl Portfoliót választó tagok száma


Kötelezettségek értékpapír ügyletekbĘl

223

224



Az Övhr. 2. számú melléklete „Az egyesített (összesített) mérleg elĘírt tagolása” „E) Céltartalékok” rész tagolása helyébe a következĘ rendelkezés lép: [E) Céltartalékok] „I. MĦködési céltartalék a) önkéntes nyugdíjpénztár b) magánnyugdíjpénztár II. Fedezeti céltartalék a) önkéntes nyugdíjpénztár b) magánnyugdíjpénztár 1. Egyéni számlákon a) önkéntes nyugdíjpénztár b) magánnyugdíjpénztár 2. Szolgáltatási tartalékon a) önkéntes nyugdíjpénztár b) magánnyugdíjpénztár 3. Értékelési különbözetben a) önkéntes nyugdíjpénztár b) magánnyugdíjpénztár III. Likviditási céltartalék a) önkéntes nyugdíjpénztár b) magánnyugdíjpénztár IV. FüggĘ befizetések befektetési hozamának céltartaléka a) magánnyugdíjpénztár V. Meg nem fizetett tagdíjak céltartaléka a) önkéntes nyugdíjpénztár b) magánnyugdíjpénztár”

1. szám

1. szám



Az Övhr. 4. számú melléklete a következĘk szerint módosul: a) Az „Az egyesített (összesített) eredménykimutatás elĘírt tagolása” „C) Likviditási és kockázati fedezet” címĦ részben a 30. pont tagolása helyébe a következĘ rendelkezés lép: [C) Likviditási és kockázati fedezet] „30. Likviditási és kockázati céltartalékképzés (12-13±29) (-) a) önkéntes nyugdíjpénztár b) magánnyugdíjpénztár 30.1. Demográfiai kockázatokra 30.2. Saját tevékenységi kockázatokra 30.3. Egyéb kockázatokra a) önkéntes nyugdíjpénztár b) magánnyugdíjpénztár 30.4. Értékelési különbözetre a) önkéntes nyugdíjpénztár b) magánnyugdíjpénztár” b) Az „Az egyesített (összesített) eredménykimutatás elĘírt tagolása” kiegészül a következĘ „D) FüggĘ befizetések befektetési hozamának fedezete” címĦ résszel: „FüggĘ befizetések befektetési hozamának fedezete (csak magánnyugdíjpénztáraknál) 1. Kapott kamatok, kamatjellegĦ bevételek 2. Tulajdoni részesedést jelentĘ befektetések és hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok nyereségjellegĦ különbözete (árfolyamnyereség) 3. Befektetési jegyek realizált hozama 4. Kapott osztalékok, részesedések 5. Pénzügyi mĦveletek egyéb realizált bevételei 6. Értékelési különbözetben elszámolt várható hozam 7. FüggĘ portfolió befektetésével kapcsolatos bevételek összesen (1+...+6) 8. FizetendĘ kamatok és kamatjellegĦ ráfordítások 9. Tulajdoni részesedést jelentĘ befektetések és hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok veszteségjellegĦ különbözete (árfolyamveszteség) 10. Befektetési jegyek realizált vesztesége 11. Pénzügyi mĦveletek egyéb realizált ráfordítása 12. Befektetési tevékenységgel kapcsolatos egyéb ráfordítások 13. FüggĘ portfolió befektetésével kapcsolatos ráfordítások összesen (8+....+12) 14. FüggĘ befizetések befektetési hozamának fedezete (7–13) 15. FüggĘ befizetések befektetési hozamára céltartalékképzés 15.1. Bevallási adatokhoz nem rendelhetĘ befizetések befektetési hozamára 15.2. Egyéb azonosítatlan (függĘ) befizetések befektetési hozamára 15.3. FüggĘ befektetési portfolió értékelési különbözetébĘl képzett céltartalék”

225

226


1. szám


Az Övhr. 7. számú melléklete a „Pénzügyi teljesítmény alakulása” a következĘk szerint módosul: a) a „Pénzügyi teljesítmény alakulása” „C) MĥKÖDÉSI ÉS KIEGÉSZÍTė VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉG ERDMÉNYE” részben a „6.8. Egyéb (külön soron nem nevesített) mĦködési költségek, ráfordítások” sor után a következĘ sorral egészül ki: [6.8. Egyéb (külön soron nem nevesített) mĦködési költségek, ráfordítások] „EbbĘl: céltartalék képzés értékelési különbözetre”

b) a „Pénzügyi teljesítmény alakulása” „F) TAGLÉTSZÁM ALAKULÁSA” táblázat a „47. IdĘszak végén” elnevezésĦ sor után a következĘ sorokkal egészül ki: „47. sorból:

férfi nĘ”

c) a „Pénzügyi teljesítmény alakulása” a következĘ „G) ELSZÁMOLÓ EGYSÉGEK ALAKULÁSA” táblázattal egészül ki: „G) ELSZÁMOLÓ EGYSÉGEK ALAKULÁSA

Sorszám

PSZÁF kód

Megnevezés

Portfolió kódja

Elszámoló egységek db száma megelĘzĘ tárgynenegyedév gyedév zárónapján zárónapján

Elszámoló egységek árfolyama megelĘzĘ tárgynenegyedév gyedév zárónapján zárónapján

Portfolió nettó piaci értéke (ezer forintban) megelĘzĘ tárgynenegyedév gyedév zárónapján zárónapján

Klasszikus portfolió Kiegyensúlyozott portfolió Növekedési portfolió FüggĘ portfolió

001 002 003 004

„

d) a „Pénzügyi teljesítmény alakulása” a következĘ „H) BEFEKTETÉSEK FėBB ADATAINAK FÖLDRAJZI MEGOSZLÁSA” táblázattal egészül ki:

1. szám


227

„H) BEFEKTETÉSEK FėBB ADATAINAK FÖLDRAJZI MEGOSZLÁSA adatok: ezer forintban Sor szám

PSZÁF kód

Megnevezés

001

Összesen (002+034)

002

Európai Gazdasági Térség összesen (003+…+006)

003

Izland

004

Liechtenstein

005

Norvégia

006

EU tagországok összesen (007+…+033)

007

Ausztria

008

Belgium

009

Bulgária

010

Ciprus

011

Cseh Köztársaság

012

Dánia

013

Egyesült Királyság

014

Észtország

015

Finnország

016

Franciaország

017

Görögország

018

Hollandia

019

Írország

020

Lengyelország

021

Lettország

022

Litvánia

023

Luxemburg

024

Magyarország

025

Málta

026

Németország

027

Olaszország

028

Portugália

029

Románia

030

Spanyolország

031

Svédország

032

Szlovákia

033

Szlovénia

034

Egyéb ország (035+…+039)

035

Amerikai Egyesült Államok

036

Kanada

037

Japán

038

Svájc

039

Egyéb más országok



BefektetésekbĘl a részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok piaci értéken

„

228


1. szám

e) a „Pénzügyi teljesítmény alakulása” a következĘ „I) BEFEKTETÉSEK FėBB ADATAINAK DEVIZANEMENKÉNTI MEGOSZLÁSA” táblázattal egészül ki: „I) BEFEKTETÉSEK FėBB ADATAINAK DEVIZANEMENKÉNTI MEGOSZLÁSA adatok: ezer forintban Sorszám 001 002 003 004 005 006 007 008

PSZÁF kód

Befektetések devizaneme

Befektetések idĘszak végi értéke – könyv szerinti értéken


HUF EUR GBP USD CHF JPY egyéb Összesen

„

1. szám


229


Az Övhr. 8. számú melléklete a következĘ „B) A kezelt vagyon vagyonkezelĘk közötti megoszlása” táblázattal egészül ki: „B) A kezelt vagyon vagyonkezelĘk közötti megoszlása Sorszám 001. 002. 003. 004. 005.

PSZÁF kód

Megnevezés

Kezelt vagyon összege (ezer forint)

1. sz. vagyonkezelĘ 2. sz. vagyonkezelĘ …

Kezelt vagyon összesen:

„

230

14. számú melléklet a 396/2007. (XII. 27.) Korm. rendelethez „10. számú melléklet a 223/2000. (XII. 19.) Korm. rendelethez Portfolió állomány 200…év……negyedév

A választható portfoliós rendszert nem mĦködtetĘ önkéntes nyugdíjpénztár ezer forint PSZÁF kód

Megnevezés

Portfolió összesen Bankszámlák és készpénz összesen Házipénztár (forint és valuta) Pénzforgalmi számla és befektetési számla Lekötött betét (betétszerzĘdés): hitelintézeti betétszámlán lekötött pénzösszeg Értékpapírok összesen Hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok (kötvények) Magyar állampapír Értékpapír, melyben foglalt kötelezettség teljesítéséért a magyar állam készfizetĘ kezességet vállal Külföldi állampapír Értékpapír, melyben foglalt kötelezettség teljesítéséért külföldi állam készfizetĘ kezességet vállal Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény Külföldön bejegyzett gazdálkodó szervezet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény Magyarországon bejegyzett hitelintézet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény Külföldön bejegyzett hitelintézet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény Magyarországi helyi önkormányzat által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény Külföldi önkormányzat által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény Részvények A Budapesti ÉrtéktĘzsdére vagy más elismert értékpapírpiacra bevezetett Magyarországon nyilvános forgalomba hozott részvény

MĦködési portfolió Könyv Piaci szerinti érték érték

Likviditási portfolió Könyv Piaci szerinti érték érték


Piaci érték


Sorszám

Fedezeti Portfolió Könyv Piaci szerinti érték érték

1. szám


Magyarországon kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény, melynek kibocsátója kötelezettséget vállalt az általa adott értékpapír fél éven belüli, bármely tĘzsdére vagy elismert értékpapírpiacra történĘ bevezetésére és a bevezetésnek nincs törvényi vagy egyéb akadálya, vagy olyan részvény, amelyre a vételt megelĘzĘ 30 napon belül folyamatosan legalább két befektetési szolgáltató nyilvános módon visszavonhatatlan vételi kötelezettséget jelentĘ árfolyamot tesz közzé TĘzsdére vagy más elismert értékpapírpiacra bevezetett, külföldön kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény Külföldön kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény, melynek kibocsátója kötelezettséget vállalt az általa adott értékpapír fél éven belüli, bármely tĘzsdére vagy elismert értékpapírpiacra történĘ bevezetésére és a bevezetésnek nincs törvényi vagy egyéb akadálya, vagy olyan részvény, amelyre a vételt megelĘzĘ 30 napon belül folyamatosan legalább két befektetési szolgáltató nyilvános módon visszavonhatatlan vételi kötelezettséget jelentĘ árfolyamot tesz közzé Befektetési jegyek, illetve egyéb kollektív befektetési értékpapír Magyarországon bejegyzett befektetési alap befektetési jegye, ide nem értve az ingatlan befektetési alapot Magyarországon bejegyzett ingatlan befektetési alap befektetési jegye Külföldön bejegyzett befektetési alap befektetési jegye, ide nem értve az ingatlan befektetési alapot Külföldön bejegyzett ingatlan befektetési alap befektetési jegye Egyéb kollektív befektetési értékpapír Jelzáloglevél Magyarországon bejegyzett jelzáloghitel-intézet által kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott jelzáloglevél Külföldön bejegyzett jelzáloghitel-intézet által kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott jelzáloglevél HatáridĘs ügyletek Opciós ügyletek Repóügyletek SWAP ügyletek Ingatlan Tagi kölcsön Kockázati tĘkealap-jegy Értékpapírkölcsönzési ügyletekbĘl származó követelés Egyéb, tĘzsdén vagy más szabályozott piacon jegyzett értékpapír Követelések értékpapírügyletekbĘl Kötelezettségek értékpapírügyletekbĘl

„

231

232

15. számú melléklet a 396/2007. (XII. 27.) Korm. rendelethez „11. számú melléklet a 223/2000. (XII. 19.) Korm. rendelethez Portfolió állomány 200…év……negyedév

A választható portfoliós rendszert mĦködtetĘ önkéntes nyugdíjpénztár ezer forint

Sorszám

PSZÁF kód

Megnevezés

Portfolió összesen Bankszámlák és készpénz összesen Házipénztár (forint és valuta) Pénzforgalmi számla és befektetési számla Lekötött betét (betétszerzĘdés): hitelintézeti betétszámlán lekötött pénzösszeg Értékpapírok összesen Hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok (kötvények) Magyar állampapír Értékpapír, melyben foglalt kötelezettség teljesítéséért a magyar állam készfizetĘ kezességet vállal Külföldi állampapír Értékpapír, melyben foglalt kötelezettség teljesítéséért külföldi állam készfizetĘ kezességet vállal Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény Külföldön bejegyzett gazdálkodó szervezet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény

……………… portfolió Könyv Piaci szerinti érték érték

…………….. portfolió Könyv Piaci szerinti érték érték

………………… portfolió Könyv Piaci szerinti érték érték


Piaci érték

Likviditási portfolió Könyv szerinti érték

Piaci érték


Piaci érték


Fedezeti portfolió

1. szám


Magyarországon bejegyzett hitelintézet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény Külföldön bejegyzett hitelintézet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény Magyarországi helyi önkormányzat által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény Külföldi önkormányzat által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény Részvények A Budapesti ÉrtéktĘzsdére vagy más elismert értékpapírpiacra bevezetett Magyarországon nyilvános forgalomba hozott részvény Magyarországon kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény, melynek kibocsátója kötelezettséget vállalt az általa adott értékpapír fél éven belüli, bármely tĘzsdére vagy elismert értékpapírpiacra történĘ bevezetésére és a bevezetésnek nincs törvényi vagy egyéb akadálya, vagy olyan részvény , amelyre a vételt megelĘzĘ 30 napon belül folyamatosan legalább két befektetési szolgáltató nyilvános módon visszavonhatatlan vételi kötelezettséget jelentĘ árfolyamot tesz közzé TĘzsdére vagy más elismert értékpapírpiacra bevezetett, külföldön kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény Külföldön kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény, melynek kibocsátója kötelezettséget vállalt az általa adott értékpapír fél éven belüli, bármely tĘzsdére vagy elismert értékpapírpiacra történĘ bevezetésére és a bevezetésnek nincs törvényi vagy egyéb akadálya, vagy olyan részvény , amelyre a vételt megelĘzĘ 30 napon belül folyamatosan legalább két befektetési szolgáltató nyilvános módon visszavonhatatlan vételi kötelezettséget jelentĘ árfolyamot tesz közzé Befektetési jegyek, illetve egyéb kollektív befektetési értékpapír Magyarországon bejegyzett befektetési alap befektetési jegye, ide nem értve az ingatlan befektetési alapot Magyarországon bejegyzett ingatlan befektetési alap befektetési jegye Külföldön bejegyzett befektetési alap befektetési jegye, ide nem értve az ingatlan befektetési alapot Külföldön bejegyzett ingatlan befektetési alap befektetési jegye

233

234

„


Egyéb kollektív befektetési értékpapír Jelzáloglevél Magyarországon bejegyzett jelzáloghitel-intézet által kibocsátott jelzáloglevél Külföldön bejegyzett jelzáloghitel-intézet által kibocsátott jelzáloglevél HatáridĘs ügyletek Opciós ügyletek Repóügyletek SWAP ügyletek Ingatlan Értékpapír-kölcsönzési ügyletekbĘl származó követelések Kockázati tĘkealapjegy Egyéb, tĘzsdén vagy más szabályozott piacon jegyzett értékpapír Követelés értékpapír ügyletekbĘl Kötelezettségek értékpapír ügyletekbĘl Portfoliót választó tagok száma

1. szám

1. szám

16. számú melléklet a 396/2007. (XII. 27.) Korm. rendelethez „12. számú melléklet a 252/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez Az önsegélyezĘ pénztár szolgáltatási adatai …. év …. negyedév Eseti jellegĦ Egyéni számláról finanszírozott PSZÁF kód

Megnevezés

ÖnsegélyezĘ pénztári szolgáltatások összesen KiegészítĘ önsegélyezĘ szolgáltatások EbbĘl: – gyermekekkel kapcsolatos ellátások

Szolgálta -tási kiadás (E Ft)

Szolgáltatás esetszám (db)

Szolgáltatási kiadás (E Ft)

Szolgáltatás esetszám (db)

Csatlakozott tagok száma (fĘ)

a

b

c

d

e

Összesen

Szolgáltatási kiadás (E Ft) k


Sorszám

Közösségi szolgáltatás

Rendszeres (járulékjellegĦ) Egyéni számláról Közösségi szolgáltatás finanszírozott CsatlakoSzolgáltaSzolgáltaSzolgáltaSzolgáltazott tás tás tási kiadás tási kiadás tagok esetszám esetszám száma (E Ft) (E Ft) (db) (db) (fĘ) f g h i j

EbbĘl: = gyermek születéséhez kapcsolódó ellátások

235

236

– vak személyek részére vásárolt speciális könyvek vételárának támogatása – megváltozott egészségi állapotú személyek életvitelét megkönnyítĘ speciális eszközök vételárának, valamint lakókörnyezetük szükségleteikhez igazodó átalakítása


= nevelésiévkezdési, tanévkezdési (beiskolázási) támogatás – munkanélküliségi ellátások – tĦz- és elemi károkhoz kapcsolódó segélyek –betegséghez, egészségi állapothoz kapcsolódó segélyek

1. szám


költségeinek támogatása –vakvezetĘ kutyával összefüggésben felmerült költségek támogatása – gyógyszer vételárának támogatása – gyógyászati segédeszköz vételárának támogatása – hátramaradottak segélyezése halál esetén – vizitdíj – kórházi ápolási díj Életmódjavító önsegélyezĘ pénztári szolgáltatások EbbĘl: – gyógyteák vételárának támogatása – fog- és szájápolók árának támogatása

„

237

238


A Kormány 397/2007. (XII. 27.) Korm. rendelete a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások, valamint a biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendeletek módosításáról A Kormány a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény 178. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, valamint a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 26. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a Magyar Nemzeti Bank elõzetes véleményének kikérésével –, az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el:

I. Fejezet A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosítása 1. § A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hitkr.) 2. §-a a következõ 38. §-sal egészül ki: [E rendelet alkalmazásában:] „38. EGT-állam: az Európai Unió tagállama vagy az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes állam.”

2. § A Hitkr. 3. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A pénzügyi intézmény számviteli politikájának a Tv. 14. §-a (5) bekezdésének b) pontja szerinti Eszközök és források értékelési szabályzata keretében, Sajátos értékelési elõírások címen, elkülönítetten köteles rendelkezni a kintlévõségek, a befektetések, a követelés fejében kapott, készletként kimutatott eszközök, valamint a mérlegen kívüli kötelezettségek értékelésérõl, értékvesztése elszámolásának és céltartalékképzésének rendjérõl. E szabályzat keretében kell rendelkezni – többek között – arról, hogy a hitelintézet az általános kockázati céltartalékképzés és -felhasználás gyakorlatát követi-e, és amennyiben nem követi, akkor a 2001. január 1-je elõtt megképzett általános

1. szám

kockázati céltartalékot teljes egészében felhasználta, vagy a követelések, értékpapírok és készletek könyvekbõl való kivezetésekor, illetve a mérlegen kívüli tételek megszûnésekor keletkezõ veszteség összegére fokozatosan használja azt fel, de általános kockázati céltartalékot már nem képez.”

3. § A Hitkr. 9. §-a a következõ (19)–(20) bekezdéssel egészül ki: „(19) A devizaalapon forintfizetéssel teljesítendõ, szerzõdésbõl eredõ követelések és kötelezettségek (ideértve a devizaalapú forinthitelezésbõl adódó devizaalapú forintkövetelések, illetve forintkötelezettségek) esetében a Tv. 60. §-ának (7) bekezdését alapul véve, a követelés, illetve a kötelezettség nyilvántartásba vétele és törlesztése a felek által a szerzõdésben meghatározott irányadó árfolyam folyósítás, illetve törlesztés napján érvényes értékén forintosított összegben történik. Az ilyen követelések és kötelezettségek alapösszegét, törlesztését és kamatait a szerzõdésben rögzített devizában is nyilván kell tartani és az értékelés szempontjából úgy kell azokat kezelni, mintha devizaeszközök, illetve devizakötelezettségek lennének. (20) A hitelintézet a különleges bankkockázatra tekintettel, a Hpt. 87. §-át alapul véve, egyes kintlévõségeinek, befektetéseinek, követelés fejében kapott és készletként nyilvántartott eszközeinek, valamint mérlegen kívüli kötelezettségeinek értékelésére a Tv. rendelkezésein túlmenõen a 7. számú melléklet elõírásait alkalmazza.”

4. § A Hitkr. 13. §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) Ha a hitelintézet képez általános kockázati céltartalékot a Hpt. 87. §-ának (2) bekezdésében meghatározott mértékben, akkor azt az egyéb ráfordításokkal szemben kell elszámolni a mérleg fordulónapjával, illetve – amennyiben a hitelintézet számviteli politikájában a tartalék évközi felülvizsgálatáról és szükséges szintre való kiegészítésérõl rendelkezett – a hó utolsó napjával vagy a negyedév utolsó napjával. Az általános kockázati céltartalék képzésekor a korrigált mérlegfõösszeget az üzleti évi általános kockázati céltartalékképzés összege nélkül kell figyelembe venni. Az általános kockázati céltartalékot akkor lehet felhasználni, ha az adott eszköz hitelezési, illetve befektetési veszteségként való leírásakor, értékesítésekor, a könyvekbõl való kivezetésekor veszteség keletkezik, valamint a mérlegen kívüli kötelezettség miatt veszteség realizálódik. Az eszköz, illetve a mérlegen kívüli kötelezettség – céltartalékkal nem fedezett összege – miatt keletkezett veszteség realizálásakor annak összegében kell az általános kockázati céltartalékot felhasználni. Ha az üzleti év

1. szám


mérlegfordulónapján, illetve – amennyiben a hitelintézet számviteli politikájában a tartalék évközi felülvizsgálatáról és szükséges szintre való kiegészítésérõl rendelkezett, akkor – a hó utolsó napján vagy a negyedév utolsó napján az általános kockázati céltartalék állománya meghaladja a Hpt. 87. §-ának (2) bekezdésében meghatározott szintet, akkor a céltartaléktöbbletet fel kell szabadítani.”

239

„(1) E rendelet hatálya kiterjed minden, a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) alapján mûködõ biztosítóra, valamint minden a viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Vbit.) alapján mûködõ viszontbiztosítóra (a továbbiakban együtt: biztosító).”

8. § 5. § A Hitkr. 20. §-a (2) bekezdésének 16–17. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(2) Függõ kötelezettségek közé tartoznak többek között:] „16. portfolió kezelés kapcsán saját ügyfelek felé vállalt tõkegarancia, illetve hozamgarancia, valamint tõke megóvására, illetve hozamra tett ígéret, amelyet az ügyfelek által a portfoliókezelési szerzõdés megkötésekor rögzített értékben rendelkezésre bocsátott pénzeszközök és értékpapírok együttes értékének összegében, illetve annak az arra vetített garantált (ígért) hozammal növelt összegében kell kimutatni; 17. befektetési alapkezelõk vagy portfoliókezelõk által vállalt tõkegarancia, illetve hozamgarancia után vállalt bankgarancia, amelyet a) a befektetési alap forgalomban lévõ befektetési jegyeinek névértéke összegében, illetve a névértéke és az arra vetített garantált hozam együttes összegében, b) a portfoliókezelõ által vállalt tõkegaranciával, illetve hozamgaranciával érintett ügyfelek által a portfoliókezelési szerzõdés megkötésekor rögzített értékben rendelkezésre bocsátott pénzeszközök és értékpapírok együttes értékének összegében, illetve annak az arra vetített garantált hozammal növelt összegében, mint kötelezettségvállalást kell kimutatni;”

A Biztkr. 19. §-ának (2) bekez dé se a követ kezõ d)–e) ponttal egészül ki: [(2) E rendelet a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:] „d) az Európai Parlament és a Tanács 1998. október 27-i, 98/78/EK irányelve a biztosítási vagy viszontbiztosítási csoportok biztosítóinak, illetve viszontbiztosítóinak kiegészítõ felügyeletérõl, e) az Európai Parlament és a Tanács 2005. november 16-i 2005/68/EK irányelve a viszontbiztosításról és a 73/239/EGK, a 92/49/EGK tanácsi irányelv, valamint a 98/78/EK és a 2002/83/EK irányelv módosításáról.”

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Hatálybalépés 9. § (1) E rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba, azzal, hogy rendelkezéseit elõször a 2008. évben induló üzleti évrõl készített beszámolóra kell alkalmazni. (2) A Hitkr. – e rendelet 2. §-ával beiktatott – 9. §-a (19) bekezdésének elõírásai a 2007. évi üzleti évrõl készített beszámolóra is alkalmazhatók. (3) A Hitkr. 2. §-ának 21. pontja hatályát veszti.

6. § A Hitkr. e rendelet melléklete szerinti 7. számú melléklettel egészül ki.

II. Fejezet A biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet módosítása 7. § A biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Biztkr.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

(4) E rendelet 1–8. §-a, 9. §-ának (3) bekezdése, 10. §-a és melléklete e rendelet hatálybalépését követõ napon hatályát veszti.

Módosító rendelkezések 10. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a Hitkr. 3. §-a (6) bekezdésében az „eszközminõsítési, adósminõsítési és ügyfélminõsítési, valamint fedezetértékelési és céltartalékképzési szabályzatok” szövegrész helyébe a „Sajátos értékelési elõírások” szövegrész lép, továbbá a 9. §-a (9) bekezdésének a) pontjában és (12) bekezdésében a „vonatkozó külön rendelet” szövegrész, a 7. § (12) bekezdésében, a 13. §-a (3) és (4) bekezdésében a „külön rendelet” szövegrész helyébe a „7. számú melléklet”

240


szövegrész lép, valamint a 13. § (1) és (3) bekezdésében a „külön rendeletben” szövegrész helyébe a „7. számú mellékletben” szövegrész lép. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a Biztkr. 2. §-a (7) bekezdésében és a 3. §-a (3) bekezdésének b) pontjában a „Bit.” szövegrész helyébe a „Bit. és Vbit.”, a 4. §-a (8) bekezdésében a „Bit. 3. §-a 4. pontjában” szövegrész helyébe a „Bit. 3. §-a (1) bekezdésének 4. pontjában és a Vbit. 3. §-a (1) bekezdésének 5. pontjában”, az 5. §-a (1) bekezdésében a „Bit. 3. §-ának 2. pontja” szövegrész helyébe a „Bit. 3. §-a (1) bekezdésének 2. pontja és a Vbit. 3. §-a (1) bekezdésének 2. pontja”, az 5. §-a (2) bekezdésében a „Bit. 117. §-a” szövegrész helyébe a „Bit., valamint a Vbit.”, a 14/A. §-a g) pontjában a „Bit. 136. §-ának (4) bekezdésében és 137. §-ának (5) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Bit. 136. §-ának (4) bekezdésében, a Bit 137. §-ának (5) bekezdésében, valamint a Vbit. 76. §-ának (3) bekezdésében” szöveg lép. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

Melléklet a 397/2007. (XII. 27.) Korm. rendelethez A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet a következõ 7. számú melléklettel egészül ki: „7. számú melléklet a 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez Egyes kintlévõségek, befektetések, követelés fejében kapott készletek és mérlegen kívüli kötelezettségek értékelésének sajátos szabályai I. fejezet

1. szám

(2) E mellékletben foglalt sajátos értékelési szabályokat a Tv. és e rendelet szerinti értékelési szabályokkal együtt kell alkalmazni az (1) bekezdés szerinti tételekre. (3) E mellékletben foglalt sajátos értékelési szabályok nem terjednek ki a) az MNB-vel szembeni, valamint egyéb EGT-állam jegybankjával szembeni követelésekre, b) a Magyar Állammal, valamint egyéb EGT-állammal szembeni, hitelnyújtásból eredõ követelésekre, c) a Magyar Állam, valamint egyéb EGT-állam, továbbá az MNB és egyéb EGT-állam jegybankja által kibocsátott értékpapírra, d) a jegybanki kötelezõ tartalék elõírást a levelezõ bankon keresztül teljesítõ hitelintézetek levelezõ banknál vezetett elszámolási betétszámlájára, e) a lakáscélú, illetõleg a tandíjhitelek halasztott, tõkésített kamatának összegében kimutatott céltartalékkal fedezett követelés összegére, f) a visszavásárolt saját kibocsátású értékpapírokra, g) a kamatfüggõvé tételi szabály alá tartozó kamat-, és kamatjellegû bevételekre irányuló – követelésjellegû – aktív idõbeli elhatárolásokra. (4) Az e mellékletben elõírt értékelési szabályok az (1) bekezdés szerinti tételek mérlegbe állítandó könyv szerinti értékének, valamint értékvesztésének és kockázati céltartalékának meghatározására vonatkoznak. (5) Az e mellékletben foglalt szabályok a számviteli politika keretében elkészítendõ Eszközök és források értékelési szabályzatának – a 3. § (3) bekezdése szerinti – Sajátos értékelési elõírások címen meghatározott része kialakításakor követendõ legfontosabb tartalmi követelményeket határozzák meg az (1) bekezdés szerinti tételek számviteli értékelésének szempontjából történõ ügyfél-, és partnerminõsítéssel, fedezetértékeléssel, eszközminõsítéssel, értékvesztés és céltartalék-képzés rendjével szemben. (6) Az (1) bekezdés szerinti tételektõl eltérõ egyéb eszközök és források értékelésének szabályait a Tv-ben elõírt Eszközök és források értékelési szabályzatának – a sajátos értékelési elõírásokon kívüli – egyéb része tartalmazza.

A melléklet hatóköre (1) Az e mellékletben foglalt sajátos értékelési szabályok a következõ tételekre terjednek ki: a) hitelintézetekkel szembeni és ügyfelekkel szembeni pénzügyi és befektetési szolgáltatásból eredõ követelések, követelésjellegû aktív idõbeli elhatárolások (bevétel elhatárolások) (a továbbiakban együtt: kintlévõségek), b) befektetési célú és forgatási célú hitelviszonyt megtestesítõ és tulajdoni részesedést jelentõ értékpapírok (a továbbiakban: befektetések), c) követelések fejében kapott és készletként nyilvántartásba vett eszközök (a továbbiakban: követelések fejében kapott készletek), d) függõ és biztos (jövõbeni) kötelezettségek (a továbbiakban: mérlegen kívüli kötelezettségek).

II. fejezet A tételek értékelés alapjául szolgáló minõsítés szerinti besorolása (1) Az I. fejezet (1) bekezdésében meghatározott tételeket legalább negyedévente minõsíteni kell és a tétel jellegétõl függõen alkalmazott a) egyedi értékelés esetén, azokat az értékelés alapjául szolgáló eszközminõsítési kategóriák, b) csoportos értékelés esetén, azokat az értékelés alapjául szolgáló értékelési csoportok valamelyikébe kell besorolni az e mellékletben meghatározott feltételeknek megfelelõen.

1. szám


(2) Legalább a következõ 5 eszközminõsítési kategóriát kell felállítani: a) problémamentes, b) külön figyelendõ, c) átlag alatti, d) kétes, e) rossz. (3) A (2) bekezdésben foglaltaknál több eszközminõsítési kategória is felállítható, a (2) bekezdés szerinti kategóriák további bontásával, vagy attól eltérõ más kategóriákat megjelölve oly módon, hogy azokba az értékvesztéssel, céltartalékkal még nem érintett tételektõl kezdve az értékvesztéssel, céltartalékkal 100%-ban ellátott tételekig bezárólag valamennyi tétel besorolható legyen értelemszerûen megfeleltetve a (2) bekezdés szerinti kategóriák feltételrendszerének. (4) Az eszközminõsítési kategóriákba sorolás – a tétel jellegétõl függõen – a következõ szempontok együttes mérlegelése alapján történik, az eszközminõsítés számviteli követelményei szerint, figyelembe véve a Tv. és e rendelet elõírásait is: a) az ügyfél-, illetve partnerminõsítés: a pénzügyi, illetve befektetési szolgáltatással érintett ügyfél vagy partner, illetve az értékpapír kibocsátójának pénzügyi helyzete, stabilitása, jövedelemtermelõ képessége, és az ezekben bekövetkezõ változások, b) a törlesztési rend betartása (késedelmi idõ): a kintlévõség törlesztésével kapcsolatban keletkezett tõke- és kamattörlesztési késedelmek alakulása, c) az ügyfélhez kapcsolódó országkockázat (politikai kockázatra, transzferkockázatra nézve egyaránt) és az abban bekövetkezett változás, d) a fedezetként felajánlott biztosítékok értéke, mobilizálhatósága, hozzáférhetõsége és az ezekben bekövetkezett változás, e) a tétel továbbértékesíthetõsége, mobilizálhatósága (a piaci kereslet-kínálati viszonyok és az elérhetõ piaci árak, a kibocsátó saját tõkéjében való részesedés a befektetés arányában), f) a tételbõl adódó veszteségnek minõsülõ jövõbeni kifizetési kötelezettség. (5) A (4) bekezdés e) pontja szerinti szempont alapvetõen a befektetések, a követelés fejében kapott készletek és a mérlegen kívüli kötelezettségek, az f) pont szerinti szempont jellemzõen a mérlegen kívüli kötelezettségek értékelését szolgáló besorolásnál alkalmazandó. (6) A (4) bekezdésben foglalt szempontok szerinti vizsgálatot alapvetõen az ügyfél-, illetve partnerminõsítés számviteli követelményei, az ügyfél-analitika, a számviteli politika országkockázatról szóló, valamint egyéb kapcsolódó részei, és a fedezetértékelés számviteli követelményei alapján kell elvégezni. (7) A besorolást a negyedéves értékelés során – az értékvesztés és a kockázati céltartalék szükséges szintjének felmérésekor – felül kell vizsgálni és indokolt esetben a tételt más kategóriába át kell sorolni.

241

(8) Az eszközminõsítési kategóriákhoz – a 100% felbontásával – súlysávot kell rendelni és az adott kategóriába sorolt tétel után az adott sávban meghatározott mértékben kell értékvesztést elszámolni, illetve kockázati céltartalékot képezni. Ez az adott tétel minõsítése szerinti értékvesztés, illetve kockázati céltartalék szükséges szintje. (9) Az (2) bekezdés szerinti kategóriákhoz a következõ súlysávokat kell rendelni: a) problémamentes 0% b) külön figyelendõ 1–10% c) átlag alatti 11–30% d) kétes 31–70% e) rossz 71–100% (10) A (2) bekezdéstõl eltérõ, más eszközminõsítési kategóriák alkalmazása esetén, azok kialakításakor biztosítani kell, hogy a (9) bekezdés szerinti súlysávokba esõ más eszközminõsítési kategóriába való besorolás feltételei – a számviteli politikában meghatározott elõírások alapján – megfeleltethetõk legyenek a (2) bekezdés szerinti eszközminõsítési kategóriákkal összefüggésben e mellékletben meghatározott követelményeknek. (11) Az I. fejezet (1) bekezdésének a) pontja szerinti kintlévõségek közül – a számviteli politikában meghatározott mérték szerint – kisösszegûnek minõsülõ követeléseket csoportos értékelés alá lehet vonni. A csoportos értékelés alá vont követeléseket legalább az analitikus nyilvántartásban egyedileg kell nyilvántartani, értékvesztésüket egyedileg kell a követeléshez kapcsolódóan elszámolni és a követelés megszûnésekor azzal együtt a könyvekbõl kivezetni, feltéve, hogy a hitelintézet e tekintetben a Tv. 55. §-a (2) bekezdésének az értékvesztés csoportszintû kezelésére leírt részletszabályait nem alkalmazza. (12) A csoportos értékelés alá vont követeléseket nem az (1) bekezdés szerint meghatározott eszközminõsítési kategóriákba, hanem a számviteli politikában kialakított értékelési csoportokba kell besorolni. Legalább három értékelési csoportot kell felállítani, amelybe a tételeket egyszerûsített minõsítési eljárással is be lehet sorolni. (13) Az egyszerûsített minõsítési eljárás során – az egyszerûsítésnek a számviteli politikában meghatározott jellegétõl függõen – az adott tételek minõsítéséhez nem kötelezõ a (4) bekezdésben felsorolt szempontok mindegyikét együttesen figyelembe venni, elegendõ ahhoz egy – általában a (4) bekezdés b) pontja szerinti – szempont alapján a vizsgálatot elvégezni, vagy az adott szempont szerinti vizsgálatot nem kell a vonatkozó, általánosan leírt teljes követelményrendszer szerint elvégezni. (14) Az értékelési csoporthoz egy konkrét százalékos mértéket (arányt) kell rendelni és ez alapján kell az adott csoportba sorolt valamennyi követelés után értékvesztést elszámolni. (15) A lakossági ügyféllel szembeni, a fogyasztási hitelbõl adódó, a jelzáloghitelbõl eredõ követeléseknél, valamint a (11) bekezdés szerinti kisösszegû követeléseknél – az egyedi értékelés, illetve a csoportos értékelés esetében egyaránt – alkalmazható egyszerûsített minõsítési eljárás

242


is a számviteli politika e melléklet szerint kialakított részében leírt módon. (16) E melléklet értelmezésében lakossági ügyfélnek minõsül a magánszemély, nem vállalkozási minõségben kötött szerzõdései tekintetében. (17) Az egyedi értékelés nem épülhet – kizárólag – statisztikai sokaság megfigyelésén alapuló tapasztalati adatokra. (18) A tételek minõsítését és értékelését bizonylatokkal kell alátámasztani. (19) Gondoskodni kell róla, hogy a számviteli politika Eszközök és források értékelési szabályzatának Sajátos értékelési elõírások részében foglalt szabályokat könyvvizsgáló felülvizsgálja és legalább évente egy alkalommal megvizsgálja annak betartását.

III. fejezet Ügyfél-, illetve partnerminõsítés számviteli követelményei (1) Az ügyfél-, illetve partnerminõsítéssel szemben támasztott, a számviteli szempontból történõ értékelést meghatározó legfontosabb követelményeket a (2)–(13) bekezdések foglalják magukba. (2) A hitelintézetnek rögzítenie kell az ügyfél, illetve partner pénzügyi helyzetének, jövõbeni fizetõképességének elbírálása során alkalmazott szempontokat, mutatószámokat, a minõsítés elvégzéséhez kapcsolódó belsõ szabályokat, valamint a minõsítési eljárás során nyert megállapítások felhasználásának módját. (3) A minõsítési eljárásnak arra kell törekednie, hogy az adott ügyfél-, illetve partner hitelképessége egyértelmûen megállapítható legyen. (4) Az ügyfél-, illetve partnerminõsítés számviteli követelményeinek kialakításakor figyelembe kell venni a következõket: a) Az ügyfél vagy partner számviteli értékelés szempontjából történõ minõsítését a szerzõdés futamideje alatt, legalább évente egyszer –, illetve a hitelintézet számviteli politikájában rögzített döntésétõl függõen, a negyedéves értékelések alkalmával, indokolt esetben ennél nagyobb gyakorisággal – el kell végezni minden olyan személyre, illetve vállalkozásra, amellyel szemben a hitelintézet – a Hpt. szerinti – kockázatvállalással járó szerzõdést köt, azzal, hogy amennyiben a teljes összeget, illetve annak egy részét bankgaranciával vagy készfizetõ kezességgel harmadik személy biztosítja, akkor a minõsítést a kötelezettségvállalóra is el kell elvégezni. Az ilyen kötelezettségvállalást a fedezet értékelése során kell figyelembe venni. b) Az ügyfél-, illetve partnerminõsítés során az egyes ügyfeleket vagy partnereket be lehet sorolni ügyfél-, illetve partnerminõsítési kategóriákba. Az intézmény a rövid, közép- és hosszú távú hitelképesség jelölésére – idõsávonként – eltérõ kategorizálást alkalmazhat.

1. szám

c) A szabályzatban rögzíteni kell, hogy a minõsítést legalább évente egyszer felül kell vizsgálni, illetve újra el kell végezni minden olyan esetben, amikor a hitelintézet olyan információ birtokába jut, amely feltételezhetõen a besorolási kategóra változtatását vonja maga után (minõsítési szempontok között jelentõs tényezõ változása, csõdeljárás, felszámolási eljárás megindításának közzététele, tartós fizetési késedelem, prolongáció stb.), vagy az ügyfél, illetve partner kedvezõtlen minõsítése fokozott, nagyobb gyakoriságú megfigyelést indokol. d) A hitelintézet az ügyfél-, illetve partnerminõsítési szempontok kialakításakor nem kezelheti elõnyösebben azt a személyt vagy ügyfélcsoportot, amely a hitelintézet anyavállalata vagy leányvállalata, az adott anyavállalat leányvállalata, a hitelintézetben befolyásoló részesedéssel rendelkezõ tulajdonos, vagy olyan vállalkozás, amelyben a hitelintézet vagy a hitelintézet tulajdonosa, igazgatósági tagja, felügyelõ bizottsági tagja, ügyvezetõje, illetve ezek közeli hozzátartozója együttesen vagy külön-külön befolyásoló részesedéssel rendelkezik. e) Az ügyfél-minõsítési szempontok közé be kell építeni a hitelintézet összevont felügyelet alá tartozó kapcsolt vállalkozásainak ügyfeleirõl az ezen vállalkozások körén belül rendelkezésre álló információ figyelembevételét, ideértve az ezen vállalkozások körén belül már fennálló kockázatvállalás mértékét. (5) A rögzíteni kell a hitelintézet által megkövetelt, ügyfél-, illetve partnerminõsítéshez szükséges minimális információk körét, illetve az információ szolgáltatásának gyakoriságát. (6) A hitelintézetnek a minõsítés során egyaránt vizsgálnia kell az ügyfél gazdálkodási adataiból nyert számszerûsíthetõ adatokat, objektív szempontokat, valamint a nem számszerûsíthetõ, szubjektív megítélésû információkat, illetve egyéb körülményeket, tényezõket a számviteli politikájában rögzített módszerek alapján. (7) Az adatvédelemmel kapcsolatos jogszabályi elõírások figyelembevételével a lakossági ügyfelek esetében a hitelintézet a fentiektõl eltérõ szempontokat vizsgáló, egyszerûsített minõsítési rendszert is kialakíthat, illetve gyakorlatot követhet, ideértve az éves minõsítési felülvizsgálatot is. (8) Az újonnan alakult vagy éves beszámoló készítésére nem kötelezett ügyfelek vonatkozásában az ügyfélminõsítési vagy partnerminõsítési rendszert a fenti szempontoknak megfelelõen kell kialakítani, de az ilyen ügyfelekre, partnerekre a hitelintézet az általánostól eltérõ minõsítési elveket alkalmazhat. (9) A minõsítéssel szembeni számviteli követelmények között rögzíteni kell a számviteli szempontból végrehajtott minõsítési eljárás hitelintézeten belüli szabályait, a minõsítést végzõk megjelölését, illetve annak esetleges magasabb szintû felülbírálási lehetõségét. (10) Külföldi ügyfelek, partnerek esetében a minõsítés az elismert külsõ hitelminõsítõ szervezet minõsítésén is alapulhat, ha azt a számviteli politikában rögzítik, feltéve,

1. szám


hogy az ügyfél hosszú távú minõsítése a megelõzõ kettõ évben legalább két külsõ hitelminõsítõ szervezetnél befektetési minõségû fokozatot kapott, és az ügyfél, partner minõsítésére elegendõ információ nem áll rendelkezésre. (11) Külföldi ügyfelek, partnerek esetében a hitelintézet külföldi anyavállalata minõsítési rendszerét is alapul veheti számviteli politikájának az ügyfél-, illetve partnerminõsítésre vonatkozó számviteli követelményei kialakításakor, feltéve, hogy a külföldi anyavállalat minõsítési rendszere alapjában megfelel a Tv.-ben, illetve e rendeletben foglalt szempontoknak, és magyar nyelven dokumentált. (12) Konzorciális (szindikált) hitelezés, valamint bármilyen társfinanszírozás esetén a konzorciumot vezetõ vagy a konzorciumban részt vevõ hitelintézet, illetve a társfinanszírozásban részt vevõ hitelintézet köteles a konzorciumot vezetõ intézménytõl minden olyan információt beszerezni, amely lehetõvé teszi, hogy a hitelt felvevõ ügyfelet, illetve partnert a hitelintézet saját számviteli politikájának elõírásai alapján minõsítse. A minõsítést a hitelintézetnek úgy kell elvégeznie, mintha az adott hitelrész tekintetében önálló hitelnyújtó lenne. A konzorciumot vezetõ hitelintézet a hivatkozott információt köteles a részt vevõ hitelintézetek vagy más pénzügyi intézmények részére megadni. (13) Ha az adott tétellel érintett ügyfél, partner (így különösen a követelés adósa, az értékpapír kibocsátója, a függõ kötelezettség, illetve a jövõbeni biztos kötelezettség esetén, az a személy, akiért a kötelezettségvállalás történik, illetve a szerzõdéses partner) külföldi, akkor – a hitelintézet által kialakított szempontok alapján – az országkockázatot is figyelembe kell venni a tételhez kapcsolódó ügyfél minõsítése során.

IV. fejezet Fedezetértékelés számviteli követelményei (1) A fedezetértékeléssel szemben támasztott, a számviteli szempontból történõ értékelést meghatározó legfontosabb követelményeket a (2)–(10) bekezdések foglalják magukba. (2) A fedezet számviteli szempontból való értékelése céljából rögzíteni kell: a) a szerzõdésekben szereplõ leggyakrabban alkalmazott jogi kikötéseket, biztosítékokat, kapcsolódó szerzõdéseket, amelyeket a hitelintézet fedezetként alkalmaz, b) azokat a szempontokat, tényezõket, amelyeket a hitelintézet a fedezetek értékelésénél alapul vett a fedezet típusától függõen (amelyeket többek között az értékesíthetõség és a hozzáférhetõség megállapításakor is vizsgál), c) a fedezetek értékelése során a hitelintézet által alkalmazott módszereket, és azt, hogy milyen értéket vesz alapul a fedezet értékelésekor, d) a fedezetek meglétében, értékében és érvényesíthetõségében bekövetkezett változások esetén alkalmazandó

243

eljárásokat, valamint a rendszeres, utólagos értékelés gyakoriságát. (3) Meg kell határozni, hogy a hitelintézet a kockázatvállalással járó szerzõdései kapcsán milyen fedezeteket fogad el. Meg kell jelölni a tételhez kapcsolódó fedezetek bevonásának sorrendjét. Az adósok minõsítése, az ügyletek típusa és a kockázatvállalás nagyságrendje alapján kialakított kockázatvállalási kategóriák mindegyikéhez külön-külön kell hozzárendelni a fedezettségi követelményeket és az elfogadható fedezeteket, meghatározva a különféle fedezetek együttes alkalmazásának gyakorlatát is. (4) A tételek számviteli szempontból való minõsítése során a (2) bekezdés szerinti fedezetként figyelembe vehetõ biztosítékok (ingó és ingatlan vagyontárgyak, immateriális javak), valamint jogi kikötések és szerzõdések nem feltétlenül felelnek meg a hitelezési kockázat kezelésérõl és tõkekövetelményérõl szóló kormányrendeletben meghatározott, hitelkockázat-mérséklés során figyelembe vehetõ hitelkockázati fedezeteknek. (5) Az ingatlanfejlesztéshez kapcsolódó kintlévõségek esetében a biztosítékot az ingatlan szakértõ (vagyonértékelõ), vagy könyvvizsgáló által hitelesített piaci értéken kell figyelembe venni. A jelzálogterhelésnél figyelembe kell venni a bejegyzés ranghelyét, az elõzõ ranghelyeken szereplõ bejegyzéseknek az ingatlan vagyonértékelõ, vagy könyvvizsgáló által meghatározott értékéhez viszonyított hányadát. (6) Garancia vagy készfizetõ kezességvállalás, illetve óvadékba helyezett értékpapír esetén a fedezet értékelésénél a garantõr vagy a készfizetõ kezes minõsítését és az értékpapír piaci értékét kell alapul venni, illetve az értékpapír kibocsátójának minõsítése is figyelembe vehetõ. Ha a garancia vagy készfizetõ kezességvállalás nem biztosítja a teljes kockázatvállalást, a további fedezetek értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a garancia vagy a készfizetõ kezességvállalás érvényesítése esetén a további biztosítékból való megtérülésnél a garantõr, illetve a készfizetõ kezességvállaló a hitelintézettel a követelés arányában osztozik. (7) A fedezetekre vonatkozó dokumentációk, okiratok, szerzõdések, egyéb bizonylatok az eszköz minõsítését, értékelését alátámasztó bizonylatnak tekintendõk. (8) Ha a hitelintézet a fedezetek értékelésével harmadik felet bíz meg, a fedezetértékelés számviteli követelményei között rögzíteni kell az értékeléssel megbízott féllel szemben támasztott általános, minimális elvárásokat. A megbízott fél általi fedezetértékelés alapjául szolgáló bizonylatok, dokumentációk, fedezetértékelések a hitelintézet bizonylatainak minõsülnek, amelyeket a hitelintézet rendelkezésére kell bocsátani. (9) A fedezetértékelés számviteli követelményei között rögzíteni kell, hogy az egyes fedezettípusokat a hitelintézet milyen értéken veszi figyelembe a kintlévõségek, befektetések és mérlegen kívüli tételek minõsítése során. A fedezet értékének a 0. Nyilvántartási számlaosztályban

244


történõ kimutatása során nyomon kell követni a fedezet értékelésekor annak értékében bekövetkezett változásokat. (10) Nem vehetõ figyelembe a tétel minõsítése során az olyan biztosíték, amelyet az ügyfél vagy harmadik személy már más jogügylet biztosítékául adott, ide nem értve az ingatlanra vonatkozó jelzálogjoggal terhelt zálogtárgyat. V. fejezet Eszközminõsítés számviteli követelményei (1) Az eszközminõsítéssel szemben támasztott, az I. fejezet (1) bekezdése szerinti tételek számviteli értékelés szempontjából való minõsítése, eszközminõsítési kategóriákba való besorolása során alkalmazandó legfontosabb követelményeket a (2)–(30) bekezdések foglalják magukba. (2) Az eszközminõsítés számviteli követelményei között kell rögzíteni, hogy milyen eszközminõsítési kategóriákat állít fel a hitelintézet a II. fejezet (1) bekezdése a) pontjában foglaltak alapján az egyedi minõsítés alá vont tételek besorolásához, továbbá milyen értékelési csoportokat képez a II. fejezet (1) bekezdésének b) pontja szerinti csoportos értékelés alá vont tételek besorolásához, valamint az egyes minõsítési kategóriákhoz milyen súlysávot, az egyes értékelési csoportokhoz milyen százalékos mértéket határoz meg. (3) Rendelkezni kell arról, hogy a II. fejezet (11) bekezdése szerinti csoportos értékelés alkalmazása szempontjából a hitelintézet milyen – módon megállapított – összeget tekint kisösszegnek. Ennek meghatározásakor, a tétel jellegétõl függõen, a számviteli politikában rögzített döntésnek megfelelõen – viszonyítási szempontként – figyelembe vehetõk többek között a hitelintézet saját méreteit jelzõ mutatók, mérlegfõösszege, szavatoló tõkéje, saját tõkéje, a kockázatvállalással járó ügyleteibõl adódó jellemzõ, illetve üzletpolitikája szempontjából meghatározó tételeinek átlagos nagyságrendje, és a megtérülés érdekében, a fedezetek érvényesítésével összefüggésben, jövõben várhatóan felmerülõ költségek nagyságrendje, illetve egyéb, a hitelintézet által indokolt szempont. (4) Az I. fejezet (1) bekezdésében felsorolt egyes minõsítendõ tételek valamennyi, a számviteli politikában meghatározott típusára vonatkozóan részletesen ki kell dolgozni, hogy a II. fejezet (4) bekezdésében meghatározott szempontok, illetve egyéb szempontok, tényezõk és körülmények milyen módon, milyen feltételek szerint és milyen mértékben határozzák meg együttesen – a várható veszteség biztosítékkal, fedezettel nem fedezett összege alapján – a tétel megfelelõ eszközminõsítési kategóriába, illetve értékelési csoportba való besorolását, továbbá az eszközminõsítési kategóriához tartozó súlysávon belül az értékvesztés, a céltartalék szükséges szintjének mértékét. (5) Külön ki kell térni a Hpt. szerinti nagykockázatvállalás kategóriájába tartozó tételek minõsítésére.

1. szám

(6) Rögzíteni kell, hogy milyen tételek esetében, milyen feltételek mellett és milyen szinten alkalmaz a hitelintézet egyszerûsített minõsítési eljárást. (7) Az egyszerûsített minõsítési eljárás alá vont tételektõl eltérõ tételek eszközminõsítési kategóriába, illetve értékelési csoportba való besorolásakor – a tétel jellegétõl függõen – a II. fejezet (4) bekezdésében szereplõ szempontokat együttesen kell mérlegelni, oly módon, hogy elõször a (4) bekezdés a)–c), valamint az e)–f) pontjai alapján kell megvizsgálni, mekkora a tétellel összefüggésben várható jövõbeni veszteség, a megtérülés hiánya, illetve a veszteségjellegû jövõbeni fizetési kötelezettség, valamint a fedezet érvényesítésének várható költségei miatt. Ezt követõn a valószínûsíthetõ jövõbeni veszteségbõl le kell vonni az adott tételhez kapcsolódó fedezetek értékét, azok érvényesítésének sorrendjét követve, és a fennmaradó, valószínûsíthetõ veszteségnek a tétel bekerülési értékéhez (törlesztésekkel csökkentett bekerülési értékéhez) való viszonya alapján határozódik meg alapvetõen, hogy az melyik súlysávhoz tartozó eszközminõsítési kategóriába, illetve melyik százalékos mértékhez tartozó értékelési csoportba sorolható. Az így meghatározott súlysávon belül az egyedi értékelés alá vont tételhez kapcsolódó értékvesztés, illetve kockázati céltartalék szükséges szintje a számviteli politika Eszközök és források értékelési szabályzatának Sajátos értékelési elõírásaiban meghatározott egyéb szempontok, tényezõk és körülmények figyelembevételével kerül meghatározásra. (8) Az adott tétel minõsítése során a biztosítékokat, fedezeteket a fedezetértékelés számviteli követelményeiben meghatározott elvek és módszerek alapján kell vizsgálni. (9) Az eszközminõsítési kategória (7) bekezdés szerinti megállapítása során az adott tételhez kapcsolódó fedezeteket a tétel kapcsán várható teljes veszteség összegével kell összevetni és abból levonni. (10) Az egy ügyféllel szemben különbözõ kockázatvállalással járó ügyletekbõl adódóan keletkezett tételek egymástól eltérõ eszközminõsítési kategóriákba is sorolhatók a rájuk vonatkozó minõsítési szempontok mérlegelésével. Az ilyen tételeket az ügyfél-, illetve partnerminõsítési szempontjából következetesen kell megítélni. (11) Problémamentesnek a) a törlesztési határidõvel rendelkezõ tételek közül csak az minõsíthetõ, amelyrõl dokumentálhatóan valószínûsíthetõ, hogy az megtérül, illetve a hitelintézetnek veszteséggel nem kell számolnia, vagy tõke-, illetve kamattörlesztésének vagy egyéb törlesztési kötelezettségének fizetési késedelme a tizenöt napot, lakossági hitelek esetében a harminc napot nem haladja meg és az e miatt valószínûsíthetõ veszteséget a rendelkezésre álló fedezet értéke teljes mértékben fedezi; b) a törlesztési határidõvel nem rendelkezõ tételek közül csak azok minõsíthetõk, amelyekkel kapcsolatosan a jövõben veszteség bekövetkezése a rendelkezésre álló adatok alapján dokumentáltan nem valószínûsíthetõ, vagy valószínûsíthetõ veszteség, de azt a rendelkezésre álló fedezet értéke teljes mértékben fedezi.

1. szám


(12) Nem lehet problémamentesnek minõsíteni a tételt, amennyiben a) a hitelintézetnek tudomása van arról, hogy az ügyfél vagy a partner vagy az értékpapír kibocsátója olyan – Hpt. szerinti – ügyfélcsoport tagja, amely esetében a tulajdoni, illetve az üzleti kapcsolat szorossága azt eredményezheti, hogy a csoport bármelyik tagja pénzügyi pozíciójának romlása veszélyezteti az adós határidõben történõ törlesztési képességét, a csoport bármely tagjával szemben fennálló követelés törlesztésében tizenöt napon túli késedelem következett be, és ezen körülmények miatt várhatóan bekövetkezõ veszteséget a rendelkezésre álló fedezet értéke nem fedezi, vagy b) a hitelintézetnek az ügyféllel, a kereskedési partnerrel, illetve az értékpapír kibocsátójával szemben több jogcímen is van követelése, valamint az adós valamely törlesztési kötelezettségének nem képes eleget tenni és ezen körülmények miatt várhatóan bekövetkezõ veszteséget a rendelkezésre álló fedezet értéke nem fedezi, vagy c) az ügyfél, illetve a partner pénzügyi problémáinak, hitelképességének romlása következtében a kockázatvállalásra vonatkozó szerzõdést módosítani kellett (prolongált vagy újratárgyalt szerzõdések stb.) és ezen körülmények miatt várhatóan bekövetkezõ veszteséget a rendelkezésre álló fedezet értéke nem fedezi. (13) Külön figyelendõ kategóriába sorolandók alapvetõen azok a kintlévõségek, befektetések és mérlegen kívüli kötelezettségek, amelyekkel kapcsolatosan – a hitelintézet birtokába került információ alapján – a minõsítés idõpontjában minimális mértékû veszteség (legfeljebb a tétel bekerülési értékének, illetve törlesztésekkel csökkentett bekerülési értékének, a mérlegen kívüli kötelezettség nyilvántartási értékének 10%-ban) valószínûsíthetõ, amely miatt az adott tétel az általánostól eltérõ kezelést igényel, feltéve, hogy a rendelkezésre álló fedezet értéke a veszteségre nem nyújt fedezetet. (14) Átlag alattinak minõsülnek alapvetõen azok a tételek, amelyek a) a rendelkezésre álló információk alapján a – a számviteli politikában rögzített – szokásosnál magasabb kockázatúnak minõsülnek, várható veszteségük nem haladja meg a tétel bekerülési értékének, illetve törlesztésekkel csökkentett bekerülési értékének, a mérlegen kívüli kötelezettség nyilvántartási értékének 30%-át és azt a rendelkezésre álló fedezet értéke nem fedezi, vagy b) a minõsítés idõpontjában – a számviteli politikában rögzített – bizonytalan mértékû, a (13) bekezdés szerintinél nagyobb veszteség valószínûsíthetõ, amelyet a rendelkezésre álló fedezet értéke nem fedez. (15) Kétesnek minõsülnek alapvetõen azok a tételek, amelyek esetében a törlesztési késedelem tartós (legalább kilencven napot meghaladó) vagy rendszeres és egyértelmûen megállapítható, hogy a hitelintézetnek – (14) bekezdés szerinti mértéknél várhatóan nagyobb – veszteséget okoznak, amelyre a rendelkezésre álló fedezet értéke nem nyújt fedezetet.

245

(16) A peresített követeléseket, illetve a peres ügyekhez kapcsolódó függõ kötelezettségeket a peresélyek alapján kell minõsíteni. A peresély meghatározásához használt szempontokat rögzíteni kell a számviteli politikában. (17) Rossznak minõsülnek alapvetõen azok a tételek, amelyek esetében a) a keletkezõ veszteség az adott tétel bekerülési értéke (illetve törlesztéssel csökkentett bekerülési értéke), illetve mérlegen kívüli kötelezettség esetében annak nyilvántartási értéke hetven százalékát elõreláthatóan meghaladja, az adós törlesztési kötelezettségének többszöri felszólítás után sem tesz eleget és a veszteség összegét a rendelkezésre álló fedezet értéke nem fedezi vagy b) az ügyfél, partner ellen felszámolási eljárás indult meg (kivéve azokat a követeléseket, amelyek a felszámolási eljárás során keletkeztek) és az a) pont szerinti mértékû veszteség valószínûsíthetõ, amelyet a rendelkezésre álló fedezet értéke nem fedez. (18) Az egyedi minõsítések elvégzésekor az adott tétel teljes fennálló részét minõsíteni kell, amellyel kapcsolatosan a veszteség keletkezése valószínûsíthetõ. (19) Ha egy adott szerzõdésbõl kifolyólag egy ügyfélhez több egymással összefüggõ, különbözõ típusú, kockázatvállalással járó tétel kapcsolódik, oly módon, hogy az egyik tétel megszûnése a másik tétel keletkezését vonja maga után, akkor az ilyen tételek eszközminõsítési kategóriába való besorolásakor következetesen kell eljárni. Az ilyen tételek eltérõ eszközminõsítési kategóriába való besorolását a számviteli politikában rögzített indokkal, különös körülménnyel, szemponttal kell alátámasztani. (20) A befektetések, a követelés fejében kapott készletek és a mérlegen kívüli kötelezettségek minõsítése során elsõsorban az abból származó várható veszteség valószínûségét és nagyságát kell felbecsülni. (21) A minõsítés során a különbséget kell tenni a függõ kötelezettségek között, a szerint, hogy az a megszûnésekor mérlegbeli eszköztételt keletkeztethet, vagy veszteségjellegû fizetési kötelezettséget vonhat maga után. (22) Ha a függõ kötelezettség mérlegbeli eszköztételt keletkeztethet (ilyen különösen a kezességvállalás, a le nem hívott hitelkeret, az akkreditív), akkor egyrészt azt kell megvizsgálni, mennyi annak a valószínûsége, hogy az valóban mérlegbeli eszköztétel keletkezését vonja maga után (így különösen, hogy a kezességbeváltás, a hitelkeret, illetve az akkreditív lehívás meg fog történni), másrészt azt kell mérlegelni, hogy a jövõben keletkezõ eszköz kapcsán veszteség valószínûsíthetõ-e és milyen mértékben. Ezekbõl kiindulva kell a függõ kötelezettséget alapvetõen minõsíteni és értékelni, a mérlegbeli eszköz minõsítését meghatározó szempontok szerinti vizsgálatot (így különösen a rendelkezésre álló fedezetet) is alapul véve. (23) Amennyiben a függõ kötelezettség megszûnése mérlegbeli eszköztétel keletkezését nem vonja maga után, de veszteségjellegû fizetési kötelezettséget eredményez (ilyen különösen az olyan garancia, amelynek beváltása nem vonja maga után követelés feletti tulajdonjog átruhá-

246


zását, nem keletkeztet átszállt követelést, továbbá a peresített ügyek miatt várható jövõbeni kötelezettség), akkor a kifizetés összegében várható veszteség határozza meg alapvetõen a mérlegen kívüli kötelezettség minõsítését. (24) A 20. § (2) bekezdésének 16. és 17. pontja szerinti függõ kötelezettségvállalások esetében a veszteségjellegû jövõbeni kifizetési kötelezettség felmérésekor alapvetõen a kötelezettségvállalás – hivatkozott jogszabályhely szerinti – értékének – a kötelezettségvállalás jellegétõl függõen – a kezelt portfolió, illetve a befektetési alap értékelés idõpontjában érvényes piaci értékét, illetve nettó eszközértékét meghaladó összegébõl kell kiindulni, fedezet-jellegû veszteségmérséklõ tényezõként figyelembe véve a tõke, illetve hozamgarancia tekintetében a más bank által vállalt garanciát. (25) A biztos (jövõbeli) kötelezettségek között kimutatott határidõs, opciós, illetve swap ügyletbõl adódó mérlegen kívüli kötelezettségek – alapvetõen piaci kockázatra visszavezethetõ – várható veszteségét, amennyiben az ügylet nem fedezeti célú, e rendelet 23. §-ának (2), (4)–(5) bekezdése szerinti céltartalékok fedezik, amennyiben az ügylet fedezeti célú, akkor az ilyen ügyletek várható veszteségét passzív idõbeli elhatárolásként kell elszámolni. Az ilyen ügyletekbõl eredõ biztos (jövõbeni) kötelezettségek után kockázati céltartalékot csak abban az esetben és olyan mértékben lehet képezni – a minõsítés alapján –, amennyiben a hivatkozott céltartalék, illetve passzív idõbeli elhatárolás a várható veszteség egyéb kockázati tényezõk miatt fennálló – számszerûsíthetõ – összegét nem fedi. (26) Nem valódi penziós ügylet esetén a visszavásárlási kötelezettséggel eladott eredeti követelés kockázatának megfelelõen a visszavásárlási árral arányban a kockázati céltartalékot meg kell képezni a visszavásárlási kötelezettség után. Ha az ügylethez halasztott fizetés is kapcsolódik, és a halasztott fizetés miatt értékvesztés elszámolására kerül sor, akkor a halasztott fizetésbõl származó követelésre elszámolt értékvesztés és a visszavásárlási kötelezettségre képzett kockázati céltartalék összege nem haladhatja meg az eredeti követelés törlesztésekkel csökkentett bekerülési értékének száz százalékát. (27) A halasztott fizetéssel, visszavásárlási kötelezettséggel, visszkereseti joggal vagy a hitelintézet egyéb kockázatvállalásával együtt eladott eszközök esetében a hitelintézetnek az eladott eszköz minõségérõl az eszköz vásárlójától a halasztott fizetés teljesüléséig vagy a visszavásárlási kötelezettség, illetõleg a kockázatvállalás megszûnéséig legalább negyedévente információt kell kérnie, és az eszköz minõségében bekövetkezõ változást a minõsítés során figyelembe kell vennie. (28) Ha a hitelintézet eszközét halasztott fizetéssel adja el, illetve az eszköz másik fél általi megvásárlásához bármilyen módon kockázatot vállal, akkor az így keletkezett mérlegbeli követelést, illetve mérlegen kívüli kötelezettséget a nyilvántartásokban megkülönböztetett jelzéssel kell ellátni, és indokolt esetben jelezni kell, ha azok értékelése

1. szám

összefügg, egymásra kihatással van, továbbá a számviteli politikában rögzíteni kell, hogy az értékelés során milyen módon vannak egymásra kihatással. (29) Ha a hitelintézet eszközét halasztott fizetéssel vagy visszavásárlási kötelezettséggel adja el, vagy az eszköz eladásához bármilyen módon kockázatot vállal, az eszköz minõsítését és értékelését az eladást megelõzõen külön eljárás keretében köteles felülvizsgálni és azt dokumentálni. (30) A hitelintézetnek – a lakossági ügyfelek kivételével – az ügyfél pénzügyi helyzetének és fizetõképességének megállapításához, és a minõsítés elvégzéséhez, az ügyféltõl rendszeres adatszolgáltatást kell kérnie.

VI. fejezet Értékvesztéssel és céltartalékképzéssel szembeni követelmények (1) Rendelkezni kell az I. fejezet (1) bekezdésében meghatározott tételek minõsítése alapján elszámolt értékvesztés és értékvesztés visszaírás, valamint céltartalékképzés és céltartalék felszabadítás, illetve felhasználás rendjérõl, amelynek során figyelembe kell venni a (2)–(17) bekezdésben foglalt követelményeket. (2) A Sajátos értékelési szabályok között – a mérlegen kívüli kötelezettségek után képzett kockázati céltartalékon túlmenõen – rendelkezni kell minden olyan céltartalék képzésének és felhasználásának rendjérõl, amelyet a pénzügyi, illetve befektetési szolgáltatásokkal összefüggésben keletkezett tételekhez kapcsolódóan a Hpt., a Tv., egyéb jogszabály, illetve e rendelet elõírnak, feltéve, hogy arról nem a Tv. szerinti Eszközök és források értékelési szabályzatának Sajátos értékelési elõírásain kívüli egyéb része rendelkezik. (3) A (2) bekezdésnek megfelelõen ki kell térni a következõ céltartalékok képzésének és felhasználásának, illetve felszabadításának rendjére: a) a mérlegen kívüli kötelezettségekhez kapcsolódó kockázati céltartalék, b) az általános kockázati céltartalék, c) a nem fedezeti célú határidõs, opciós és swap ügyletek várható veszteségének fedezetére képzett céltartalék, d) a halasztott kamatfizetéses lakáscélú hitelek és tandíjhitelek halasztott, tõkésített kamatára képzett céltartalék, e) a lakástakarékpénztárak kiegyenlítési céltartaléka. (4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti kockázati céltartalék képzésének és felhasználásának szabályait a II–V. fejezetben foglalt elõírásokkal összhangban kell kialakítani. A (3) bekezdés b)–e) pontja szerinti céltartalékok képzésének és felhasználásának szabályait a II–V. fejezet elõírásaitól függetlenül kell meghatározni, a Hpt., a lakástakarékpénztárakról szóló törvény és e rendelet vonatkozó elõírásainak figyelembevételével. (5) A (3) bekezdés d) pontja szerinti céltartalék Sajátos értékelési elõírások keretében való szabályozásának lehetõségét az I. fejezet (3) bekezdésének e) pontja nem zárja ki.

1. szám


(6) Az általános kockázati céltartalék tekintetében rögzíteni kell, hogy annak képzési rendszerét a hitelintézet saját döntése alapján fenntartja, vagy nem képez ilyen tartalékot, amennyiben képez ilyen tartalékot, akkor annak szükséges szintjét milyen módon és mértékben határozza meg (figyelembe véve a Hpt.-ben elõírt felsõ határát is), csak a mérleg fordulónapján képezi, vagy negyedévente, illetve havonta fokozatosan, és a felhasználás egyedi tételek kapcsán jelentkezõ veszteségekhez rendelten hogyan történik. (7) A (3) bekezdés szerinti céltartalékok részletezésében rögzíteni kell, hogy a vonatkozó jogszabályi elõírások alapján és a hitelintézeti sajátosságok függvényében az adott céltartalék képzésére és felülvizsgálatára milyen gyakorisággal kerül sor, a képzés mértéke milyen módon kerül meghatározásra, ahhoz milyen szempontokat, tényezõket és azok változását veszik figyelembe, milyen esetben és mértékben történik meg azok felhasználása, illetve felszabadítása, milyen dokumentációk támasztják alá a céltartalékképzés, illetve -felhasználás, -felszabadítás mértékének meghatározását. (8) Rögzíteni kell, hogy az V. fejezet szerinti eszközminõsítés alapján a megfelelõ eszközminõsítési kategóriába, illetve értékelési csoportba történõ besorolással a tételhez a súlysávon belül hozzárendelt mérték, illetve az értékelési csoport alapján hozzárendelt százalékos mérték határozza meg az értékvesztés, illetve a kockázati céltartalék értékelés idõpontjában szükséges szintjét, amelyet legalább negyedévente az eszközminõsítéssel együtt felül kell vizsgálni és a korábban elszámolt értékvesztés, megképzett kockázati céltartalék összegét erre a szintre kell kiegészíteni, további értékvesztés elszámolással, céltartalékképzéssel, vagy a meglévõ értékvesztés visszaírásával, céltartalék felszabadításával. (9) Rögzíteni kell, hogy az egyes tételek értékelésére, és az ehhez szükséges eszközminõsítés, meglévõ értékvesztés és céltartalék szintjének felülvizsgálatára, negyedévente vagy annál nagyobb gyakorisággal kerül sor. (10) Rendelkezni kell arról, hogy a tételhez kapcsolódó nyilvántartásokban, dokumentációkban hogyan különítik el a tárgyévi, illetve a tárgyévet megelõzõ évi értékelés során elszámolt értékvesztés, megképzett céltartalék összegét és milyen módon követik nyomon, hogy a tárgyévben történt értékvesztés visszaírás, kockázati céltartalék felhasználás, felszabadítás az elõzõ évben vagy a tárgyévben elszámolt értékvesztésbõl, megképzett céltartalékból történik. (11) Az értékvesztés, illetve annak visszaírása, vagy a céltartalékképzés, -felszabadítás, illetve -felhasználás meghatározásánál alapvetõen a várható megtérülést, illetve a veszteségjellegû jövõbeni fizetési kötelezettséget kell figyelembe venni. Ha eszközök esetében a könyv szerinti érték a várható megtérülésnél magasabb, akkor értékvesztést kell elszámolni, ha alacsonyabb, akkor az értékvesztés visszaírásával kell az eszköz könyv szerinti értékét növelni. (12) Az értékvesztés visszaírásánál, illetve a céltartalék felszabadításánál a várható megtérülés, illetve veszteség-

247

jellegû jövõbeni fizetési kötelezettség változását írásban dokumentálni kell és azt hiteldossziéhoz, illetve az adott tételhez kapcsolódó analitikus nyilvántartáshoz kell csatolni. (13) Az egyedileg minõsített tételeknél az egyedileg elszámolt értékvesztés, illetve megképzett kockázati céltartalék halmozott állományának a tétel bekerülési értékéhez (illetve törlesztésekkel csökkentett bekerülési értékéhez), a mérlegen kívüli kötelezettség nyilvántartási értékéhez viszonyított aránya eszközminõsítés szerinti besorolással meghatározott súlysávokon belül kell legyen. (14) A devizaeszközök és a deviza alapú forintfizetésre szóló eszközök, valamint a devizában fennálló mérlegen kívüli kötelezettségek esetében a devizabekerülési értéket (illetve a devizabekerülési érték törlesztésekkel csökkentett összegét) és a mérlegen kívüli kötelezettség devizaértékét a 9. §-ban meghatározott, értékeléskori devizaárfolyamon kell forintra átszámítani és a tétel besorolása szerinti súlysávban hozzárendelt mértékben, illetve az értékelési csoport alapján hozzárendelt százalékos mértékben kell az ahhoz kapcsolódó értékvesztés, kockázati céltartalék szükséges szintjének forintértékét meghatározni. (15) A (14) bekezdés szerinti tételek esetében az értékvesztést, illetve annak visszaírását, a kockázati céltartalék képzését, illetve annak felhasználását, felszabadítását devizában is nyilván kell tartani. Az ilyen eszközöknél, illetve mérlegen kívüli tételeknél, ha a várható megtérülés devizaneme és a tétel devizaneme nem azonos, akkor a megtérülés devizában kifejezett értékét az adott deviza értékelés idõpontjában fennálló 9. § szerinti árfolyamán kell forintra átszámítani és figyelembe venni az értékvesztés, illetve a kockázati céltartalék szükséges szintjének meghatározásakor. (16) Peresített követelések, illetve a peres ügyek miatti függõ kötelezettségek esetében az értékvesztés elszámolását, az értékvesztés visszaírását vagy a céltartalékképzést, illetve felszabadítást a perösszeg és a pernyerési esélyek figyelembevételével kell meghatározni. A peresély meghatározásához használt szempontokat a szabályzatban rögzíteni kell. A mérlegen kívül nyilvántartott peres ügyekkel kapcsolatos nyilvántartásokat és a peres ügyekkel kapcsolatos értékvesztést, visszaírást, valamint a kockázati céltartalékképzést és -felszabadítást a belsõ ellenõrzésnek kiemelten kell kezelnie. (17) Eszközeladásnál vagy halasztott fizetéssel eladott eszközök esetében a vevõ által érvényesíthetõ visszkereseti jog miatt a visszkereseti jogból eredõen fennálló függõ kötelezettséget az értékelés során minõsíteni kell, és indokolt esetben kockázati céltartalékot kell utána képezni. Kockázati céltartalék képzésére legfeljebb az eladási ár mértékéig kerülhet sor. Ha a visszkereseti jog érvényesítésérõl a vevõ lemond, de az eszközértékesítéshez bármilyen mérlegbeli vagy mérlegen kívüli tételt keletkeztetõ hitelintézeti kockázatvállalás tartozik (halasztott fizetés stb.), akkor az így keletkezõ tételt szintén értékelés alá kell vonni.

248


A Kormány 398/2007. (XII. 27.) Korm. rendelete egyes, a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról A Kormány a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény 178. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, valamint a csõdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításáról szóló 1997. évi XXVII. törvény 35. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el:

I. Fejezet A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása 1. § A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Eszkr.) 2. §-a kiegészül a következõ (2) bekezdéssel és egyidejûleg a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik: „(2) Az (1) bekezdés k) pontja szerinti külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minõsülõ egyéb szervezet különösen: a Pénz- és Tõkepiaci Állandó Választottbíróság, a közhasznú szervezetként mûködõ felsõoktatási intézmény, a Magyar Felsõoktatási Akkreditációs Bizottság, a Felsõoktatási és Tudományos Tanács, a Magyar Rektori Konferencia, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, az európai területi együttmûködési csoportosulás.”

2. § (1) Az Eszkr. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A rendelet 2. §-ának (1) bekezdése szerinti egyéb szervezetek közül az ügyvédi irodának, a szabadalmi ügyvivõ irodának, a végrehajtói irodának, a közjegyzõi irodának, a Mûsorszolgáltatási Alapnak, a viziközmû társulatnak, a Pénz- és Tõkepiaci Állandó Választottbíróságnak, valamint a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának, továbbá a közhasznú besorolással nem rendelkezõ európai területi együttmûködési csoportosulásnak

1. szám

a beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettsége megállapításánál a Tv. elõírásait kell alkalmaznia.” (2) Az Eszkr. 3. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A közhasznú szervezetként mûködõ felsõoktatási intézménynek, a Magyar Felsõoktatási Akkreditációs Bizottságnak, a Felsõoktatási és Tudományos Tanácsnak, a Magyar Rektori Konferenciának, valamint a közhasznú szervezetként mûködõ európai területi együttmûködési csoportosulásnak a beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettsége megállapításánál a Tv. vonatkozó elõírásait kell alkalmaznia azzal, hogy a Tv.-ben elõírt beszámoló elkészítésével egyidejûleg az e rendelet 6. számú melléklete szerinti közhasznú eredménykimutatást is kötelezõ elkészítenie.”

3. § Az Eszkr. 7. §-a a következõ (5) és (6) bekezdéssel egészül ki: „(5) Jogelõd nélkül alapított egyéb szervezetnek, közhasznú egyéb szervezetnek az (1)–(4) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor, ha az üzleti évet megelõzõ két üzleti év egyikének vagy mindkettõnek az (ár)bevételi adatai hiányoznak, vagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a tárgyévi várható éves (ár)bevételt és – ha van – a megelõzõ (elsõ) üzleti évi (éves szintre átszámított) (ár)bevételt kell figyelembe vennie. (6) Amennyiben a közhasznú egyéb szervezet a közhasznú besorolást év közben kapta meg, az üzleti év egészére vonatkozóan közhasznú egyszerûsített beszámolót vagy közhasznú egyszerûsített éves beszámolót, illetve a Tv. szerinti éves beszámolót, egyszerûsített éves beszámolót kell készítenie e rendelet 6. §-ának (9) bekezdése figyelembevételével.”

4. § Az Eszkr. 19. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ (1) bekezdés lép, továbbá a 19. § kiegészül a következõ (2) bekezdéssel, és egyidejûleg a jelenlegi (2) és (3) bekezdések számozása (3) és (4) bekezdésre változik: „(1) Kötelezõ a könyvvizsgálat minden közalapítványnál, továbbá annál az egyéb szervezetnél, közhasznú egyéb szervezetnél, amelynél a vállalkozási tevékenységbõl elért éves (éves szintre átszámított) (ár)bevétel az üzleti évet megelõzõ két üzleti év átlagában meghaladja a 100 millió forintot. Minden olyan esetben, amikor a könyvvizsgálat e rendelet vagy más jogszabály elõírásai szerint nem kötelezõ, az egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet dönthet arról, hogy a beszámoló felülvizsgálatával könyvvizsgálót bíz meg.

1. szám


(2) Jogelõd nélkül alapított egyéb szervezetnél, közhasznú egyéb szervezetnél az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor, ha az üzleti évet megelõzõ két üzleti év egyikének vagy mindkettõnek az (ár)bevételi adatai hiányoznak, vagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a tárgyévi várható (ár)bevételt és – ha van – a megelõzõ (elsõ) üzleti évi (éves szintre átszámított) (ár)bevételt kell figyelembe venni.”

5. § Az Eszkr. 20. §-ának (2)–(4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A cégbíróságon bejegyzett egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet köteles az egyszerûsített beszámolót, közhasznú egyszerûsített beszámolót, egyszerûsített éves beszámolót, közhasznú egyszerûsített éves beszámolót, a Tv. szerinti éves beszámolót, illetve a Tv. szerinti egyszerûsített éves beszámolót, kötelezõ könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt közzétenni. (3) A cégbíróságon bejegyzett egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének – a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény vonatkozó elõírásainak figyelembevételével – elektronikus úton tesz eleget. (4) A cégbíróságon bejegyzett egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet az egyszerûsített beszámolónak, a közhasznú egyszerûsített beszámolónak, az egyszerûsített éves beszámolónak, a közhasznú egyszerûsített éves beszámolónak, a Tv. szerinti éves beszámolónak, illetve a Tv. szerinti egyszerûsített éves beszámolónak a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közremûködõ szolgálathoz történõ (3) bekezdés alapján történõ megküldésével egyidejûleg teljesíti mind a letétbe helyezési, mind a közzétételi kötelezettségét.”

6. § Az Eszkr. a 20. §-a után a következõ alcímmel és a következõ 20/A. §-sal egészül ki:

249 II. Fejezet

Az egyházi jogi személyek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 218/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet módosítása 7. § Az egyházi jogi személyek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 218/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ekr.) 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A vállalkozási tevékenységet is folytató egyházi jogi személynél kötelezõ a beszámoló könyvvizsgálóval történõ felülvizsgálata, ha a vállalkozási tevékenységbõl elért éves (éves szintre átszámított) árbevétele a tárgyévet megelõzõ két naptári év átlagában a 100 millió forintot meghaladta.” III. Fejezet A felszámolás számviteli feladatairól szóló 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása 8. § A felszámolás számviteli feladatairól szóló 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Fkr.) 3. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A gazdálkodó szervezet – kötelezõ könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt – a tevékenységet lezáró beszámolóra vonatkozó, a számviteli törvény 153–154. és 154/B. §-ában meghatározott letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének a tevékenységet lezáró beszámoló mérlegének (1) bekezdés szerinti fordulónapját követõ 45 napon belül köteles eleget tenni.” 9. § Az Fkr. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A Cstv. 61. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, felszámolásba be nem vonható vagyoni eszközöket a Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zrt-nek kell átadni.”

„Az Európai Unió jogának való megfelelés

IV. Fejezet

20/A. § E rendelet 2. §-ának (2) bekezdése és 3. §-ának (1) bekezdése az európai területi együttmûködési csoportosulásról szóló 2006. július 5-i 1082/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. cikke (1) bekezdésének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.”

Záró és átmeneti rendelkezések 10. § Ez a rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit elõször – a 13. §-ban foglaltak figyelembe-

250


1. szám

vételével – a 2008. évben induló üzleti évrõl készített beszámolóra kell alkalmazni.

A Kormány 400/2007. (XII. 27.) Korm. rendelete

11. §

az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, valamint a kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról

(1) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az Eszkr. 20. §-ának (1) bekezdésében a „cégbíróságnál letétbe helyezni” szövegrész helyébe a „letétbe helyezni” szöveg lép. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az Fkr. 5. §-a (3) bekezdésének a) pontjában az „50 ezer” szövegrész helyébe a „100 ezer” szöveg lép. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az Fkr. 7. §-ának (1) bekezdésében és 12. §-ában a „Cstv. 63/A.” szövegrész helyébe a „Cstv. 63/B.” szöveg lép.

A Kormány az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. §-a (2) bekezdésének a), b), f) és h) pontjaiban, valamint a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény 178. §-ának (1) bekezdése a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következõket rendeli el:

12. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az Eszkr. 2. §-a (1) bekezdésének l) és m) pontja, az Eszkr. 4. §-ában az „az országos kisebbségi önkormányzat” szövegrész, valamint az Eszkr. 8. §-ának (8) bekezdése hatályát veszti. (2) E rendelet 1–9. §-a, 11. §-a, 12. §-ának (1) bekezdése, valamint 14. §-a e rendelet hatálybalépését követõ napon hatályát veszti.

13. § (1) Az Eszkr. e rendelet 5. §-ával módosított 20. §-ának (3) bekezdése 2008. január 1. napján azzal lép hatályba, hogy azt elsõ ízben azon 2008. évben induló üzleti évrõl készített beszámolóra kell alkalmazni, amelynek mérlegfordulónapja 2008. december 31. (2) E rendelet 1–3. §-aiban foglalt rendelkezések a 2007. évi üzleti évrõl készített beszámolóra is alkalmazhatók.

14. § E rendelet 1. §-a és 2. §-ának (1) bekezdése az európai területi együttmûködési csoportosulásról szóló 2006. július 5-i 1082/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. cikke (1) bekezdésének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.


Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosítása 1. § Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A rendelet hatálya kiterjed: a) a központi költségvetési szervekre, b) a helyi önkormányzatokra, a települési és a területi kisebbségi önkormányzatokra, valamint azok költségvetési szerveire (ideértve a többcélú kistérségi társulást, illetve költségvetési szervét is), c) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaira (a továbbiakban: társadalombiztosítási alapok), d) a társadalombiztosítási költségvetési szervekre, e) az országos kisebbségi önkormányzatokra, az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervekre, f) a köztestületi költségvetési szervekre, g) a helyi önkormányzatok társulásairól és együttmûködésérõl szóló 1997. évi CXXXV. törvény 16. §-a szerinti jogi személyiséggel rendelkezõ társulásokra, h) az elkülönített állami pénzalapokra, i) a Magyar Tudományos Akadémia, mint köztestület törzsvagyonába adott eszközök kezelésére létrehozott vagyonkezelõ szervezetre, j) az országmozgósítási és állami céltartalékokat vagyonkezelõként kezelõ költségvetési szervek ezen feladataira vonatkozóan, k) a területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl szóló 1996. évi XXI. törvény hatálya alá tartozó területfejlesz-

1. szám


tési tanácsokra, fejlesztési tanácsokra, valamint munkaszervezeteikre (a továbbiakban együtt: államháztartás szervezetei).” 2. § Az Áhsz. 8. §-a a következõ (20) és (21) bekezdéssel egészül ki: „(20) Amennyiben jogszabály elõírása, illetve felügyeleti (alapító) szerv döntése alapján az államháztartás szervezete tevékenységének ellátásához szükséges üzemeltetési, fenntartási feladatokat más államháztartási szervezet végzi térítésmentesen, akkor az üzemeltetési, fenntartási feladatokat ellátó államháztartási szervezet köteles évente adatot szolgáltatni az üzemeltetési, fenntartási ráfordításokról az államháztartás szervezete által ellátott tevékenység (ideértve az államháztartás szervezete által végzett termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást is), különös tekintettel az Áht. 10. §-ának (2) bekezdésében szereplõ közteherbevételek önköltségszámításának megállapításához. Az üzemeltetési, fenntartási feladatokat ellátó államháztartási szervezet az adatszolgáltatást legkésõbb az éves költségvetési beszámoló mérlegfordulónapját követõ 30 napon belül köteles teljesíteni. (21) A közteherbevételek beszedésére kötelezett költségvetési szerv a közteherbevételek önköltségszámításának megállapításához szükséges adatokra vonatkozó igényét az üzemeltetési, fenntartási feladatokat ellátó államháztartási szervezettel az adatszolgáltatással érintett költségvetési évet megelõzõ év december 31-éig köteles közölni.” 3. § Az Áhsz. 10. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „10. § (1) Az 1. § (1) bekezdésének a)–b) és d)–g) pontjaiban foglalt államháztartás szervezetei (ideértve az elemi költségvetés készítésére kötelezett részben önálló költségvetési szerveket is) a költségvetési év elsõ félévérõl június 30-ai fordulónappal féléves költségvetési beszámolót, az 1. § (1) bekezdésének a)–b), d)–g) és i)–k) pontjaiban foglalt államháztartás szervezetei (ideértve az elemi költségvetés készítésére kötelezett részben önálló költségvetési szerveket is) a költségvetési évrõl december 31-ei fordulónappal éves költségvetési beszámolót kötelesek készíteni. A féléves költségvetési beszámolót legkésõbb július 31-éig, az éves költségvetési beszámolót legkésõbb a következõ költségvetési év február 28-áig kell az 1. § (1) bekezdésének a)–b), d)–g) és i)–k) pontjaiban foglalt államháztartás szervezeteinek a felügyeleti szervnek megküldeni. (2) Az alapokról szóló törvényben meghatározott kezelõnek az 1. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt alapokról a költségvetési év elsõ felérõl június 30-ai fordulónappal az alapok féléves beszámolóját, valamint az 1. § (1) bekezdésének c) és h) pontjában foglalt alapokról a költségvetési évrõl december 31-ei fordulónappal az alapok éves beszámolóját kell elkészítenie.

251

(3) Az államháztartás szervezetei az éves és féléves költségvetési beszámolót, egyszerûsített éves költségvetési beszámolót, konszolidált éves költségvetési beszámolót az e rendelet mellékleteiben meghatározott [a Pénzügyminisztérium honlapján közzétett, központilag elõírt nyomtatvány (tájékoztató és ûrlapgarnitúra) szerinti] formában és tartalommal készítik el. A rendelet mellékleteiben meghatározott és a Pénzügyminisztérium honlapján közzétett, központi nyomtatvány helyettesíthetõ elektronikus adatfeldolgozó és adathordozó rendszerek segítségével azonos formában kinyomtathatóan készített, azonos tartalmú dokumentumokkal. Amennyiben az így elõállított és kinyomtatott dokumentum tartalmazza a 13. §-ban foglalt aláírásokat is, akkor az azonos értékû a Pénzügyminisztérium honlapjáról letöltött központi nyomtatvány alapján elkészített beszámolóval. Az aláírók felelõsséggel tartoznak az adatokat elõállító és továbbító eljárások megfelelõ archiválásáért. (4) A fejezet felügyeletét ellátó szervnek, illetve a külön jogszabályban arra feljogosított szervnek a saját és az 1. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti felügyelete alá tartozó költségvetési szervek (ideértve az elemi költségvetés készítésére kötelezett részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerveket is) felülvizsgált éves és féléves költségvetési beszámolóit, valamint az 1. § (1) bekezdésének f) és i)–j) pontja szerinti államháztartás szervezeteinek az éves és féléves költségvetési beszámolóit az (1) bekezdés szerinti határidõ lejártát követõ 15 munkanapon belül kell benyújtani – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a Pénzügyminisztériumhoz, illetve kijelölt szervezetéhez számítógépes feldolgozásra. Az 1. § (1) bekezdésének k) pontja szerinti államháztartás szervezete éves költségvetési beszámolóját az (1) bekezdés szerinti határidõ lejártát követõ 15 munkanapon belül az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumhoz továbbítja. (5) A helyi önkormányzatoknak (ideértve a települési és a területi kisebbségi önkormányzatokat is) az önkormányzati hivatal [(fõ)polgármesteri hivatal (megyei önkormányzati hivatal, körjegyzõség, társult képviselõ-testület hivatala)] és az önkormányzatok (ideértve a települési és a területi kisebbségi önkormányzatok) felügyelete alá tartozó költségvetési szervek (társulások) éves és féléves költségvetési beszámolóit az (1) bekezdés szerinti határidõ lejártát követõ 8 munkanapon belül kell benyújtani a Magyar Államkincstár Regionális Igazgatóságához (a továbbiakban: a Kincstár területileg illetékes Regionális Igazgatóságához). (6) A többcélú kistérségi társulás és a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek felülvizsgált éves és féléves költségvetési beszámolóit az (1) bekezdés szerinti határidõ lejártát követõ 8 munkanapon belül kell benyújtani a Kincstár területileg illetékes Regionális Igazgatóságához. (7) Az Ötv. 92/A. §-a szerinti helyi önkormányzatok a zárszámadásukhoz kapcsolódó, az önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó, jegyzõ által elkészített egyszerûsített éves költségvetési beszámolót kötelesek a könyvvizsgálói jelentéssel együtt a tárgyévet követõ április 30-áig a képviselõ-testület elé terjeszteni. A képviselõ-testület által elfogadott egyszerûsített éves költségve-

252


tési beszámolót a tárgyévet követõ év június 30-áig kell közzétenni és egyidejûleg az Állami Számvevõszéknek a könyvvizsgálói jelentéssel együtt megküldeni. (8) Az országos kisebbségi önkormányzatnak az önkormányzat és az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervek (társulások) felülvizsgált éves és féléves költségvetési beszámolóit az (1) bekezdés szerinti határidõ lejártát követõ 8 munkanapon belül kell benyújtani a Miniszterelnöki Hivatalhoz. A Miniszterelnöki Hivatal az országos kisebbségi önkormányzatok és a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek (társulások) éves és féléves költségvetési beszámolóit 7 munkanapon belül továbbítja a Pénzügyminisztériumhoz, illetve kijelölt szervezetéhez számítógépes feldolgozásra. (9) Az országos kisebbségi önkormányzatok a zárszámadásukhoz az országos kisebbségi önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó, az önkormányzat elnöke által elkészített egyszerûsített éves költségvetési beszámolót kötelesek a könyvvizsgálói jelentéssel együtt a tárgyévet követõ év május 15-éig a közgyûlés elé terjeszteni. A közgyûlés által elfogadott egyszerûsített éves költségvetési beszámolót a tárgyévet követõ év június 30-áig kell közzétenni és egyidejûleg az Állami Számvevõszéknek a könyvvizsgálói jelentéssel együtt megküldeni. (10) Az elkülönített állami pénzalapokról a – külön törvényben meghatározott – kezelõnek az éves költségvetési beszámolót a könyvvizsgálat befejezését megelõzõen a tárgyévet követõ év április 30-áig, a könyvvizsgálat befejezését követõen a könyvvizsgálói jelentéssel együtt a tárgyévet követõ év május 31-éig kell továbbítania a Pénzügyminisztériumhoz, illetve kijelölt szervezetéhez feldolgozásra. (11) Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak, illetve az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóságnak a saját és az 1. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti felügyelete alá tartozó költségvetési szervek felülvizsgált éves költségvetési beszámolóját, továbbá az 1. § (1) bekezdésének c) pontja alapján – a könyvvizsgálat befejezését megelõzõen – a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak ellátási éves költségvetési beszámolóját a tárgyévet követõ év április 30-áig, a féléves beszámolókat augusztus 15-éig kell a Pénzügyminisztériumhoz, illetve kijelölt szervezetéhez feldolgozásra megküldeni. (12) A társadalombiztosítási alapok a záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is magában foglaló könyvvizsgálói jelentést tartalmazó konszolidált éves költségvetési beszámolója, valamint a társadalombiztosítási alrendszer konszolidált éves költségvetési beszámolója elkészítésérõl és a tárgyévet követõ év május 31-éig a Pénzügyminisztérium, a Magyar Államkincstár és az Állami Számvevõszék részére történõ továbbításáról az alapok kezelõi gondoskodnak. (13) A Kincstár területileg illetékes Regionális Igazgatóságai a megyei összesített beszámolókat tizenöt munkanapon belül kötelesek megküldeni további számítógépes feldolgozásra a Pénzügyminisztériumhoz, illetve kijelölt szervezetéhez. (14) Az átszervezéssel, illetve jogutód nélkül megszûnõ államháztartási szervezet az éves költségvetési beszá-

1. szám

molónak megfelelõ adattartalommal elkészített és felülvizsgált beszámolóját a Pénzügyminisztériumhoz, illetve kijelölt szervezetéhez a megszûnés napját követõ 120 napon belül köteles megküldeni.” 4. § Az Áhsz. 13. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Az 1. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt társadalombiztosítási alapok éves és féléves költségvetési beszámolóját az alapot kezelõ szerv vezetõje és a beszámoló elkészítéséért felelõs kijelölt személy köteles aláírni. A társadalombiztosítási alrendszer konszolidált éves költségvetési beszámolóját az alapkezelõ szervek vezetõi együttesen kötelesek aláírni.” 5. § Az Áhsz. 19. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Egyéb tartós részesedésként kell kimutatni az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) által tartós vagy ideiglenes jellegûnek minõsített tulajdonrészeket, azzal hogy az 1. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti költségvetési szerv egyéb tartós részesedést csak akkor mutathat ki, ha a Vtv. 29. §-ának (5) bekezdése, illetve külön jogszabály alapján a tulajdonosi jogokat az adott költségvetési szerv gyakorolja.” 6. § Az Áhsz. 28. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A bekerülési érték részét képezi az államháztartás szervezeteinél az elõzetesen felszámított, le nem vonható általános forgalmi adó.” 7. § Az Áhsz. a 29/A. §-a után a következõ 29/B. §-sal egészül ki: „29/B. § (1) Államháztartás szervezete alapítása, átszervezése esetén az alapító, a felügyeleti szerv (ideértve központi költségvetési szervek esetében a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsot is) döntése alapján véglegesen átadott eszköz bekerülési értékének – ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik – az alapító okirat, illetve annak módosítása mellékletét képezõ átadás/átvételi jegyzõkönyvben szereplõ érték minõsül. Az átadó szervezetnél kimutatott bruttó (illetve bekerülési) érték alkalmazása esetén az átadásig elszámolt halmozott értékcsökkenést (illetve értékvesztést) is nyilvántartásba kell venni. (2) Államháztartási szervezet alapítása, átszervezése esetén az alapító, a felügyeleti szerv (ideértve központi költségvetési szervek esetében a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsot is) döntése alapján vagyonkezelésbe vett

1. szám


eszköz bekerülési értékének – ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik – a vagyonkezelési szerzõdésben (illetve annak mellékletét képezõ átadás/átvételi jegyzõkönyvben) szereplõ érték minõsül. Az átadó szervezetnél kimutatott bruttó (illetve bekerülési) érték alkalmazása esetén az átadásig elszámolt halmozott értékcsökkenést (illetve értékvesztést) is nyilvántartásba kell venni.” 8. § Az Áhsz. 31. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A vevõnként, az adósonként kisösszegû követelések könyvvitelben elkülönített csoportjára, a vevõk, az adósok együttes minõsítése alapján – ide nem értve a 31/A. § (1) bekezdése szerinti egyszerûsített értékelési eljárás körébe vont kisösszegû követeléseket – az értékvesztés összege ezen követelések nyilvántartásba vételi értékének százalékában is meghatározható, egy összegben elszámolható, elkülönítetten kimutatható. Ez esetben a következõ évi mérlegfordulónapi értékeléskor a vevõnként, adósonként kisösszegû követelések – hasonló módon megállapított – értékvesztésének összegét össze kell vetni az elõzõ évi, ilyen jogcímen elszámolt értékvesztés összegével és a csoport szintjén mutatkozó különbözetet – elõjelének megfelelõen – a korábban elszámolt értékvesztést növelõ értékvesztésként, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírásaként kell elszámolni.” 9. § Az Áhsz. 38. §-ának (6) bekezdése a következõ r) és s) ponttal egészül ki: [(6) Az éves költségvetési beszámoló pénzforgalmi jelentése év végén kiegészül következõ tájékoztató adatokkal:] „r) az önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások miatti garancia- és kezességvállalás állománya, s) a nem önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások miatti garancia- és kezességvállalás állománya.” 10. § Az Áhsz. 40. §-ának (2) bekezdése a következõ p) ponttal egészül ki: [(2) Az éves költségvetési beszámoló kiegészítõ mellékletének számszerû kimutatásai:] „p) Teljesítménykimutatás.” 11. § Az Áhsz. 44. §-a a következõ (10) bekezdéssel egészül ki: „(10) A teljesítménykimutatást a 26. számú melléklet tartalmazza, mely az államháztartás szervezete adott évi mûködési és felhalmozási teljesítményét elkülönítve mutatja be eredményszemléletben, a legfontosabb költségve-

253

tési bevételi és kiadási jogcímek és az azokat korrigáló pénzforgalmi, illetve pénzforgalom nélküli tételek szerinti tagolásban.” 12. § Az Áhsz. 45/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A fejezet felügyeletét ellátó szerv, illetve a külön jogszabályban arra feljogosított szerv a saját és az 1. § (1) bekezdésének a), d) pontja szerinti felügyelete alá tartozó költségvetési szervek, a helyi önkormányzatok (a települési és területi kisebbségi önkormányzatok adatait is tartalmazó), a (fõ)polgármesteri hivatal (megyei önkormányzati hivatal, körjegyzõség, társult képviselõ-testület hivatala), valamint az országos kisebbségi önkormányzat és a felügyelete alá tartozó 1. § (1) bekezdésének b), e) és g) pontja szerinti költségvetési szervek felülvizsgált éves és féléves költségvetési beszámolóinak, valamint az 1. § (1) bekezdésének f) és i)–j) pontja szerinti államháztartás szervezetei az éves és a féléves költségvetési beszámolóinak a Magyar Államkincstárhoz, illetve a Kincstár területileg illetékes Regionális Igazgatóságaihoz történõ megküldésével tesznek eleget a letétbe helyezési kötelezettségüknek.” 13. § Az Áhsz. 45/A. §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) Az államháztartás szervezete a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba esetén a már letétbe helyezett éves költségvetési beszámolót, egyszerûsített éves költségvetési beszámolót, illetve konszolidált éves költségvetési beszámolót ismételten köteles letétbe helyezni. Az ismételten letétbe helyezett éves költségvetési beszámoló csak a könyvviteli mérleget és a kiegészítõ mellékletbõl a 6. és a 18–22. számú mellékleteket tartalmazza. Az ismételten letétbe helyezett egyszerûsített éves költségvetési beszámolóban az ismételt letétbe helyezés elõtti költségvetési év könyvviteli mérlegének záró adata mellett az ellenõrzés megállapításainak ezen eszközök és források értékét összevontan módosító összegeit kell feltüntetni. Az ismételten letétbe helyezett konszolidált éves költségvetési beszámoló csak a könyvviteli mérleget és a kiegészítõ mellékletbõl a 6., a 18–20. és a 22. számú mellékleteket tartalmazza.” 14. § (1) Az Áhsz. 6. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép. (2) Az Áhsz. 9. számú „Számlakerettükör” melléklete e rendelet 2. számú melléklete szerint módosul. (3) Az Áhsz. e rendelet 3. számú melléklete szerinti 26. számú melléklettel egészül ki.

254


A kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosítása 15. § A kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kszr.) 13. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az 1. számlaosztály a befektetett pénzügyi eszközként kimutatott tulajdoni részesedést jelentõ befektetések, hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok, hosszú lejáratú bankbetétek, állam által nyújtott hitelek, kölcsönök nyilvántartására szolgáló számlákat foglalja magában. A részesedések között kell kimutatni a Magyar Állam tulajdoni részesedését a Magyar Nemzeti Bank Részvénytársaságban (a továbbiakban: MNB) és a nemzetközi pénzügyi szervezetekben.” 16. § (1) A Kszr. 1. számú melléklete helyébe e rendelet 4. számú melléklete lép. (2) A Kszr. 8. számú melléklete helyébe e rendelet 5. számú melléklete lép. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Hatályba léptetõ rendelkezések

1. szám

désében a „d)–f)” szövegrész helyébe a „d)–g)” szövegrész, az Áhsz. 11. §-ának (5) bekezdésében, az Áhsz. – az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, valamint a kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról szóló 359/2006. (XII. 27.) Korm. rendelet 9. §-ában átszámozott – 13. §-ának (6) bekezdésében, az Áhsz. 38. §-ának (4) bekezdésében, az Áhsz. 38. §-ának (7) bekezdésében, az Áhsz. 40. §-ának (3) bekezdésében, az Áhsz. 44. §-ának (8) bekezdésében, az Áhsz. 45/A. §-ának (3) bekezdésében, az Áhsz. 46. §-ának (1) bekezdésében, az Áhsz. 50. §-ban a „g)” szövegrész helyébe a „h)” szövegrész, az Áhsz. 11. §-ának (6) bekezdésében a „c) és g)” szövegrész helyébe a „c)” szövegrész, az Áhsz. 11. §-ának (10) bekezdésében a „h), i) és k)–l)” szövegrész helyébe a „j)–k)” szövegrész, az Áhsz. 13. §-ának (1) bekezdésében az „és h)–l)” szövegrész helyébe az „e) és i)–k)” szövegrész, az Áhsz. – az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, valamint a kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról szóló 359/2006. (XII. 27.) Korm. rendelet 9. §-ában átszámozott – 13. §-ának (7) bekezdésében az „m)” szövegrész helyébe a „g)” szövegrész, az Áhsz. 37. §-ának (7) bekezdésében az „a), c)–g), l)” szövegrész helyébe az „a), c)–h), k)” szövegrész, az Áhsz. 38. §-ának (1) bekezdésében a „b), e) és j)” szövegrész helyébe a „b), e), g) és i)” szövegrész, az Áhsz. 45/A. §-ának (4) bekezdésében az „l)” szövegrész helyébe a „k)” szövegrész, az Áhsz. 50. §-ban az „a)–b), d)–f) és h)–m)” szövegrész helyébe az „a)–b), d)–g) és i)–k)” szövegrész lép.

17. § (1) E rendelet – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivételekkel – 2008. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit elõször a 2008. évrõl készített éves költségvetési beszámolóra kell alkalmazni. (2) E rendelet 10. §-a, 11. §-a, 14. § (3) bekezdése, a 2. számú melléklete (1) bekezdésének 7. számlaosztályra és 99. számlacsoportra vonatkozó része, (2) bekezdésének i) és j) pontja és a 3. számú melléklete 2009. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy e rendelkezéseket elõször a 2009. évrõl készített éves költségvetési beszámolóra kell alkalmazni. (3) E rendelet 19. §-ának (3) bekezdése 2007. december 31-én lép hatályba. Módosító rendelkezések 18. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az Áhsz. 7. §-ának (2) bekezdésében a „h)–l)” szövegrész helyébe az „e) és i)–k)” szövegrész, az Áhsz. 8. §-ának (11) bekez-

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az Áhsz. 45/A. §-ának (6) bekezdésében a „Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságához (a területileg illetékes Igazgatósághoz)” szövegrész helyébe a „Kincstár területileg illetékes Regionális Igazgatóságához” szövegrész lép. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az Áhsz. 2. §-ában a „152. §; 157. § (1), (3);” szövegrész helyébe a „152. §; 155/A–155/B. §; 157. § (1), (3);” szövegrész, az Áhsz. 4. §-ában a „89. § (1)–(4);” szövegrész helyébe a „89. § (1)–(4), (6);” szövegrész, az Áhsz. 4. §-ában a „177. § (1), (3)–(8), (10)–(14);” szövegrész helyébe a „177. § (1), (3)–(8), (10)–(15);” szövegrész, az Áhsz. – az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, valamint a kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról szóló 359/2006. (XII. 27.) Korm. rendelet 5. §-ának (2) bekezdésében átszámozott – 7. §-ának (12) bekezdésében a „Pénzügyminisztérium” szövegrész helyébe a „pénzügyminiszter” szövegrész, az Áhsz. – az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000.

1. szám


(XII. 24.) Korm. rendelet, valamint a kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról szóló 359/2006. (XII. 27.) Korm. rendelet 9. §-ában átszámozott – 13. §-ának (6) bekezdésében az „éves és féléves költségvetési” szövegrész helyébe az „éves költségvetési” szövegrész, az Áhsz. 22. §-a (1) bekezdésének b) pontjában „a helyi adók, az illetékek” szövegrész helyébe „a helyi adók, a gépjármûadó, az illetékek, az államigazgatási eljárási illetékek,” szövegrész, az Áhsz. 24. §-ának (1) bekezdésében a „kezelt kincstári vagyon” szövegrész helyébe a „központi költségvetési szervek által kezelt vagyon” szövegrész, az Áhsz. 24. §-ának (1) bekezdésében a „társulás tulajdonát” szövegrész helyébe a „társulás, illetve egyéb jogszabály alapján az államháztartás szervezete tulajdonát” szövegrész, az Áhsz. 26. §-a (3) bekezdésének b) pontjában a „kincstári vagyon” szövegrész helyébe az „állami vagyon” szövegrész, az Áhsz. 32. §-ának (3) bekezdésében a „bekerülési (beszerzési) értéke az” szövegrész helyébe a „bekerülési (beszerzési) értéke – ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik – az” szövegrész, az Áhsz. 32. §-ának (3) bekezdésében az „azonos felügyeleti szerv alá tartozó” szövegrész helyébe az „azonos felügyeleti szerv alá (ideértve központi költségvetési szervek esetében a Kormányt is) tartozó” szövegrész, az Áhsz. 44/A. §-ának (1) bekezdésében az „önkormányzatok képviselõ-testülete részére” szövegrész helyébe az „önkormányzatok képviselõ-testülete, illetve az országos kisebbségi önkormányzatok közgyûlése részére „ szövegrész lép. (4) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az Áhsz. 8. számú melléklete A/1) pontja szerinti tábla fejlécének 2–3. és 4–5. oszlopában a „PM–BM” szövegrész helyébe a „PM–ÖTM” szövegrész, az Áhsz. 8. számú melléklete E/1) pontja szerinti tábla fejlécének 2–3. és 4–5. oszlopában a „PM–BM” szövegrész helyébe a „PM–ÖTM” szövegrész, az Áhsz. 8. számú melléklete H) pontja szerinti tábla címében a „helyi” szövegrész helyébe a „települési” szövegrész, az Áhsz. 8. számú melléklete H) pontja szerinti tábla „Iparûzési adóerõ-képesség miatti korrekció” sor helyébe a „Jövedelemkülönbség mérséklés elszámolása miatti korrekció” sor lép. Hatályon kívül helyezõ rendelkezés 19. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az Áhsz. 28. §-ának (3)–(4) bekezdése és az Áhsz. 38. §-a (6) bekezdésének o) pontja hatályát veszti. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az Áhsz. 40. §-a (2) bekezdésének o) pontja, az Áhsz. 44. §-a (9) bekezdése, valamint az Áhsz. 25. számú melléklete hatályát veszti. (3) Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, valamint a kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettsé-

255

gének sajátosságairól szóló 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról szóló 359/2006. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. §-ának (2) bekezdése és 7. §-ának (2) bekezdése nem lép hatályba. (4) E rendelet 1–9. §-a, 12–13. §-a, 14. § (1) bekezdése, 15–16. §-a, 17. §-ának (3) bekezdése, 18. §-a, 19. §-ának (1) és (2) bekezdése, 1. számú melléklete és 4–5. számú melléklete e rendelet hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. (5) E rendelet 10–11. §-a, 14. §-a, 19. § (3)–(4) bekezdése, 20–21. §-a és 2–3. számú melléklete 2009. január 2-án hatályát veszti. E bekezdés 2009. január 3-án hatályát veszti. Átmeneti rendelkezések 20. § E rendelet 7. §-át, 19. §-ának (2) bekezdését és az 1. számú mellékletében foglaltakat a 2007. évrõl összeállított éves költségvetési beszámoló elkészítésekor is alkalmazni kell. 21. § (1) Az országos kisebbségi önkormányzatnak a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Eszr.) szerint 2007. december 31-ei mérlegfordulónapra elkészített beszámolója mérlege alapján a könyvvezetés 2008. január 1-jei megnyitásához rendezõ mérleget kell készíteni a (2)–(7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével. (2) A rendezõ mérleg mérlegfordulónapja 2007. december 31-e. Az országos kisebbségi önkormányzat a rendezõ mérleget 2008. május 31-éig köteles elkészíteni. (3) A rendezõ mérleget és az azt alátámasztó leltárt könyvvizsgálóval kell ellenõriztetni. (4) A rendezõ mérleget háromoszlopos formában kell elkészíteni, amelynek a) elsõ oszlopa az (1) bekezdés alapján az Eszr. szerinti mérlegsorok megnevezését és záró adatait, b) második oszlopa az átrendezések hatását, c) harmadik oszlopa az Áhsz. szerinti mérleg mérlegsorainak megnevezését és záró adatát tartalmazza. (5) A rendezõ mérlegben az országos kisebbségi önkormányzatnak az Eszr. szerinti mérleg tételeit a leltár alapján kell az Áhsz. szerinti mérlegsorokba beállítani, továbbtagolni és az Áhsz. szerinti mérlegsorok tartalmának megfelelõen átsorolni. (6) A rendezõ mérleg alapján kell megnyitni 2008. január 1-jével az Áhsz. szerint a könyveket. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

256

1. számú melléklet a 400/2007. (XII. 27.) Korm. rendelethez [6. számú melléklet a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez] Ezer forintban

Megnevezés

Sorszám

Immateriális javak

Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékĦ jogok

Gépek, berendezések és felszerelések

JármĦvek

1

2

3

4

5

6

Tárgyévi nyitó állomány (elĘzĘ évi záró állomány)

01

Tenyészállatok

Állami készletek, tartalékok

Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök

7

8

9

----------

02

Felújítás

03

Beszerzés, felújítás elĘzetesen felszámított áfája

04

----------------------------

05

----------

06

----------

ElĘzĘ év(ek) beruházásából aktivált érték

07

Térítésmentes átvétel

08

Alapítás, átszervezés miatti átvétel

09

----------------------------

Egyéb növekedés Tárgyévi pénzforgalom nélküli növekedések összesen (06+…+10)

10

Összes növekedés (05+11)

12

Értékesítés

13

Tárgyévi pénzforgalmi növekedések összesen (02+03+04)

Bruttó érték

növekedések

Saját kivitelezésĦ beruházás (felújítás) aktivált értéke

02-04-bĘl nem aktivált beruházás, felújítás és áfa

csökkenések

összege

11

14

02-04-bĘl a beruházási elĘleg összege

15

Selejtezés, megsemmisülés

16

Térítésmentes átadás

17

Alapítás, átszervezés miatti átadás

18

Egyéb csökkenés

19

Összes csökkenés (13+…+19)

20

Bruttó érték összesen (01+12-20)

10


Beszerzés, létesítés

Összesen

----------

21

1. szám

1 Terv szerinti értékcsökkenés nyitó állománya

Sorszám

Immateriális javak

2

3

4

Növekedés

22 23

Csökkenés

24

Terv szerinti értékcsökkenés záró állománya (22+23-24)

25

Terven felüli értékcsökkenés nyitó állománya

26

Növekedés

27

Csökkenés

28 29

Terven felüli értékcsökkenés záró állománya (26+27-28)

30

Értékcsökkenés összesen (25+30)

31

Eszközök nettó értéke (21-31)

32

Teljesen (0-ig) leírt eszközök bruttó értéke

33

JármĦvek

5

6

Tenyészállatok

Állami készletek, tartalékok

Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök

7

8

9

Összesen

10


Terven felüli értékcsökkenés visszaírása (27. sorból)

Gépek, berendezések és felszerelések

1. szám

Megnevezés

Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékĦ jogok

257

258


1. szám

2. számú melléklet a 400/2007. (XII. 27.) Korm. rendelethez (1) Az Áhsz. 9. számú mellékletének „Számlakerettükör” része a következõk szerint módosul: Megszûnõ fõkönyvi számlák: „3466. Európai Területi Együttmûködés támogatásának fejezeti kezelésû elõirányzat-felhasználási keretszámlája 36266. Európai Területi Együttmûködés támogatásának lebonyolítási számlája 36269. Egyéb különféle nemzetközi támogatás lebonyolítási számlája 36866. Európai Területi Együttmûködés támogatásának közösségi forrás számlái 396. Megtérítendõ ellátások elszámolása számla (tb költségvetési szervek) 594. Alap- és vállalkozási tevékenység közötti pénzforgalom nélküli kiadások elszámolása 5941. Alap- és vállalkozási tevékenység közötti pénzforgalom nélküli kiadások elõirányzata 5942. Alap- és vállalkozási tevékenység közötti pénzforgalom nélküli kiadások elõirányzatának teljesítése 596. Behajthatatlan, elengedett (törölt) követelés hitelezési vesztesége 598. Készletek leltározási különbözetének és selejtezésének elszámolása 6666. Európai Területi Együttmûködés támogatásának kiadásai 6668. NATO Biztonsági Beruházási program kiadásai 6699. Egyéb különféle nemzetközi támogatási program kiadásai 71–76. ALAPTEVÉKENYSÉGEK KIADÁSI ELÕIRÁNYZATA ÉS ELÕIRÁNYZAT TELJESÍTÉSE 78–79. VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉG KIADÁSI ELÕIRÁNYZATA ÉS ELÕIRÁNYZAT TELJESÍTÉSE 781–782. Vállalkozási tevékenység különféle kiadásainak elõirányzata 783. Alap- és vállalkozási tevékenység közötti pénzforgalom nélküli kiadások elszámolásának elõirányzata 791–792. Vállalkozási tevékenység különféle kiadásai elõirányzatának teljesítése 793. Alap- és vállalkozási tevékenység közötti pénzforgalom nélküli kiadások elszámolása elõirányzatának teljesítése 983. Alap- és vállalkozási tevékenység közötti pénzforgalom nélküli bevétel elszámolása 9831. Alap- és vállalkozási tevékenység közötti pénzforgalom nélküli bevétel elõirányzata 9832. Alap- és vállalkozási tevékenység közötti pénzforgalom nélküli bevétel elõirányzatának teljesítése 991–992. Alaptevékenység szakfeladatainak bevételi elõirányzata és elõirányzat teljesítése 991. Alaptevékenység szakfeladatainak bevételi elõirányzata 992. Alaptevékenység szakfeladatai bevételi elõirányzatának teljesítése 993–996. Vállalkozási tevékenység szakfeladatának bevételi elõirányzata és elõirányzat teljesítése 993. Vállalkozási tevékenység különféle bevételeinek elõirányzata 994. Alap- és vállalkozási tevékenység közötti pénzforgalom nélküli bevételek elszámolásának elõirányzata 995. Vállalkozási tevékenység különféle bevételei 996. Alap- és vállalkozási tevékenység közötti pénzforgalom nélküli bevételek elszámolása elõirányzatának teljesítése 993–996. Vállalkozási tevékenység szakfeladatának bevételi elõirányzata és elõirányzat teljesítése 994. Vállalkozási tevékenység különféle bevételeinek elõirányzata 995. Vállalkozási tevékenység különféle bevételei 998. Foglalt 06651. EMVA NVT-1-hez tartozó vidékfejlesztési támogatás kiadásai 06652. EMVA NVT-2-höz tartozó agrár- és vidékfejlesztési terv kiadásai” Új fõkönyvi számlák:

2875. 3466.

3467. 3468.

„28731. Mûködési célú garancia- és kezességvállalásból származó követelések 28732. Felhalmozási célú garancia- és kezességvállalásból származó követelések Vagyonkezelésbe adott eszközökhöz kapcsolódó követelések Területi Együttmûködés támogatásának fejezeti kezelésû elõirányzat-felhasználási keretszámlái 34661. Európai Területi Együttmûködés támogatásának fejezeti kezelésû elõirányzat-felhasználási keretszámlája 34662. INTERACT támogatásának fejezeti kezelésû elõirányzat-felhasználási keretszámlája Svájci Alap támogatásának fejezeti kezelésû elõirányzat-felhasználási keretszámlája Szolidaritási programok támogatásának fejezeti kezelésû elõirányzat-felhasználási keretszámlái

1. szám


259

34681. Európai Menekültügyi Alap támogatásának fejezeti kezelésû elõirányzat-felhasználási keretszámlája 34682. Integrációs Alap támogatásának fejezeti kezelésû elõirányzat-felhasználási keretszámlája 34683. Visszatérés Alap programok támogatásának fejezeti kezelésû elõirányzat-felhasználási keretszámlája 34684. Külsõ Határok Alap támogatásának fejezeti kezelésû elõirányzat-felhasználási keretszámlája 36266. Területi Együttmûködés támogatásának lebonyolítási számlái 362661. Európai Területi Együttmûködés támogatás lebonyolítási számlája 36262. INTERACT támogatás lebonyolítási számlája 36267. Svájci Alap támogatás lebonyolítási számlája 36268. Szolidaritási programok lebonyolítási számlái 362681. Európai Menekültügyi Alap támogatásának lebonyolítási számlája 362682. Integrációs Alap támogatásának lebonyolítási számlája 362683. Visszatérési Alap támogatásának lebonyolítási számlája 362684. Külsõ Határok Alap támogatásának lebonyolítási számlája 3629. Egyéb különféle nemzetközi támogatás lebonyolítási számlája 36866. Területi Együttmûködés támogatásának közösségi forrás számlái 368661. Európai Területi Együttmûködés támogatás közösségi forrás számlái 368662. INTERACT támogatás közösségi forrás számlája 36867. Svájci Alap támogatás közösségi forrás számlája 36868. Szolidaritási programok közösségi forrás számlái 368681. Európai Menekültügyi Alap közösségi forrás számlája 368682. Integrációs Alap közösségi forrás számlája 368683. Visszatérési Alap közösségi forrás számlája 368684. Külsõ Határok Alap közösségi forrás számlája 396. Megtérítendõ ellátások elszámolása számla 3981. EMVA-ból érkezõ NVT-1-hez tartozó vidékfejlesztési támogatás költségvetési átfutó kiadásai 3982. EMVA-ból érkezõ NVT-2-höz tartozó agrár- és vidékfejlesztési terv költségvetési átfutó kiadásai 3984. EHA-ból finanszírozott operatív program költségvetési átfutó kiadásai 431111. Pénzügyi vállalkozásoktól felvett fejlesztési célú hitelek mérlegfordulónapot követõ törlesztõ részletek állománya 431112. Pénzügyi vállalkozásoktól felvett fejlesztési célú hitelek következõ évek törlesztõ részleteinek állománya 431121. Pénzügyi vállalkozásoktól felvett mûködési célú hitelek mérlegfordulónapot követõ törlesztõ részletek állománya 431122. Pénzügyi vállalkozásoktól felvett mûködési célú hitelek következõ évek törlesztõ részleteinek állománya 432111. Egyéb belföldi forrásból felvett fejlesztési célú hitelek mérlegfordulónapot követõ törlesztõ részletek állománya 432112. Egyéb belföldi forrásból felvett fejlesztési célú hitelek következõ évek törlesztõ részleteinek állománya 432121. Egyéb belföldi forrásból felvett mûködési célú hitelek mérlegfordulónapot követõ törlesztõ részletek állománya 432122. Egyéb belföldi forrásból felvett mûködési célú hitelek következõ évek törlesztõ részleteinek állománya 43311. Hosszú lejáratú külföldi hitelek mérlegfordulónapot követõ törlesztõ részletek állománya 43312. Hosszú lejáratú külföldi hitelek következõ évek törlesztõ részleteinek állománya 434111. Fejlesztési célú kötvénykibocsátás tartozás mérlegfordulónapot követõ törlesztõ részletek állománya 434112. Fejlesztési célú kötvénykibocsátás tartozás következõ évek törlesztõ részleteinek állománya 434121. Mûködési célú kötvénykibocsátás tartozás mérlegfordulónapot követõ törlesztõ részletek állománya 434122. Mûködési célú kötvénykibocsátás tartozás következõ évek törlesztõ részleteinek állománya

260

71. 72. 73. 74.

75.

76. 78. 79.


1. szám

43511. Mûködési célú (éven túli) támogatási kölcsönök mérlegfordulónapot követõ törlesztõ részletek állománya 43512. Mûködési célú (éven túli) támogatási kölcsönök következõ évek törlesztõ részleteinek állománya 43611. Felhalmozási célú (éven túli) támogatási kölcsönök mérlegfordulónapot követõ törlesztõ részletek állománya 43612. Felhalmozási célú (éven túli) támogatási kölcsönök következõ évek törlesztõ részleteinek állománya 44931. Mûködési célú garancia- és kezességvállalásból származó kötelezettség 44932. Felhalmozási célú garancia- és kezességvállalásból származó kötelezettség 4823. Vizitdíj, napidíj átfutó bevételei 538. Korkedvezmény-biztosítási járulék 5381. Korkedvezmény-biztosítási járulék kiadási elõirányzata 5382. Korkedvezmény-biztosítási járulék kiadási elõirányzat teljesítése 556. Pénzügyi szolgáltatások kiadásai 5561. Pénzügyi szolgáltatások kiadási elõirányzata 5562. Pénzügyi szolgáltatások kiadási elõirányzat teljesítése 575. Követelés elengedés, tartozásátvállalás 5751. Követelés elengedés, tartozásátvállalás kiadási elõirányzata 5752. Követelés elengedés, tartozásátvállalás kiadási elõirányzat teljesítése 594. Alap- és vállalkozási tevékenység között tartalékokhoz kapcsolódó pénzforgalom nélküli kiadások elszámolása 5941. Alap- és vállalkozási tevékenység között tartalékokhoz kapcsolódó pénzforgalom nélküli kiadások elõirányzata 5942. Alap- és vállalkozási tevékenység között tartalékokhoz kapcsolódó pénzforgalom nélküli kiadások elõirányzatának teljesítése 596. Behajthatatlan követelés hitelezési vesztesége 598. Térítés nélkül átadott eszközök, nyújtott szolgáltatások, hiányzó, kiselejtezett, megsemmisült eszközök kivezetéséhez kapcsolódó pénzforgalom nélküli kiadások 6666. Területi Együttmûködés támogatásának kiadásai 66661. Európai Területi Együttmûködés támogatásának kiadásai 66662. INTERACT támogatás kiadásai 6667. Svájci Alap támogatás kiadásai 6668. Szolidaritási programok kiadásai 66681. Európai Menekültügyi Alap támogatás kiadásai 66682. Integrációs Alap támogatás kiadásai 66683. Visszatérési Alap támogatás kiadásai 66684. Külsõ Határok Alap támogatás kiadásai 668. NATO Biztonsági Beruházási program kiadásai 669. Egyéb különféle nemzetközi támogatási program kiadásai ALAPTEVÉKENYSÉGEK KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSI ELÕIRÁNYZATA ALAPTEVÉKENYSÉGEK KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSI ELÕIRÁNYZATÁNAK TELJESÍTÉSE ALAPTEVÉKENYSÉGEK PÉNZFORGALOM NÉLKÜLI KIADÁSAI VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉG KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSI ELÕIRÁNYZATA 741. Vállalkozási tevékenység különféle költségvetési kiadásainak elõirányzata 742. Alap- és vállalkozási tevékenység közötti tartalékokhoz kapcsolódó pénzforgalom nélküli kiadások elszámolásának elõirányzata VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉG KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSI ELÕIRÁNYZATÁNAK TELJESÍTÉSE 751. Vállalkozási tevékenység különféle költségvetési kiadási elõirányzatának teljesítése 752. Alap- és vállalkozási tevékenység közötti tartalékok hoz kapcsolódó pénzforgalom nélküli kiadások elszámolása elõirányzatának teljesítése VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉG KÜLÖNFÉLE PÉNZFORGALOM NÉLKÜLI KIADÁSAI TEVÉKENYSÉGEK PÉNZFORGALOM NÉLKÜLI KIADÁSAINAK ÁTVEZETÉSI SZÁMLÁJA FOGLALT 983. Alap- és vállalkozási tevékenység közötti tartalékokhoz kapcsolódó pénzforgalom nélküli bevétel elszámolása

1. szám


261

9831. Alap- és vállalkozási tevékenység közötti tartalékokhoz kapcsolódó pénzforgalom nélküli bevétel elõirányzata 9832. Alap- és vállalkozási tevékenység közötti tartalékokhoz kapcsolódó pénzforgalom nélküli bevétel elõirányzatának teljesítése 985. Sajátos pénzforgalom nélküli bevételek elszámolása 991–992. Alaptevékenység bevételi elõirányzata és elõirányzat teljesítése 991. Alaptevékenységek költségvetési bevételi elõirányzata 992. Alaptevékenységek költségvetési bevételi elõirányzatának teljesítése 993. Alaptevékenységek pénzforgalom nélküli bevételei 994. Vállalkozási tevékenység bevételeinek elõirányzata 9941. Vállalkozási tevékenység költségvetési bevételeinek elõirányzata 9942. Alap- és vállalkozási tevékenység közötti tartalékokhoz kapcsolódó pénzforgalom nélküli bevételek elszámolásának elõirányzata 995. Vállalkozási tevékenység bevételi elõirányzatának teljesítése 9951. Vállalkozási tevékenység különféle költségvetési bevétele elõirányzatának teljesítése 9952. Alap- és vállalkozási tevékenység közötti tartalékokhoz kapcsolódó pénzforgalom nélküli bevételek elszámolása elõirányzatának teljesítése 996. Vállalkozási tevékenység különféle pénzforgalom nélküli bevételei 998. Tevékenységek pénzforgalom nélküli bevételeinek átvezetési számlája 015. Intervenciós függõ készletek nyilvántartási számlája 016. PPP konstrukcióban lévõ befektetett eszközök nyilvántartási számlája 017. A központi költségvetési szerv által az MNV Zrt.-tõl bérbe vett ingatlanok nyilvántartási számlája 025. PPP konstrukcióban lévõ készletek nyilvántartási számlája 0333. Rövid lejáratú követelések után járó kamatok 034. Kétes követelések nyilvántartási számlája 0432. Hosszú lejáratú kötelezettségek után fizetendõ kamatok 0433. Rövid lejáratú kötelezettségek után fizetendõ kamatok” (2) Az Áhsz. 9. számú mellékletének „A számlaosztályok tartalmára vonatkozó elõírások” része a következõk szerint módosul: a) Az 1. pont f) alpontja a következõ szövegrésszel egészül ki: „A vagyonkezelõ tárgyévi adatszolgáltatása alapján, amennyiben a vagyonkezelõ által a vagyonkezelésbe vett eszközökön a tárgyévben elszámolt értékcsökkenés visszaforgatása érdekében elvégzett értéknövelõ beruházások, felújítások (ideértve a létrehozott új eszköz) értéke kisebb, mint az általa tárgyévben elszámolt értékcsökkenés összege, akkor a különbözetet a vagyonkezelésbe adott eszközökhöz kapcsolódó követelésként kell kimutatni, azok rendezéséig.” b) Az 1. pont h) alpontjának második mondata helyébe a következõ szövegrész lép: „Az egyéb részesedések között kell szerepeltetni azon gazdálkodó szervezetekben lévõ befektetéseket is, melyek az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) által tartós vagy ideiglenes jellegûnek minõsített tulajdonrészek, azzal hogy az 1. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti költségvetési szerv egyéb tartós részesedést csak akkor mutathat ki, ha a Vtv. 29. §-ának (5) bekezdése, illetve külön jogszabály alapján a tulajdonosi jogokat az adott költségvetési szerv gyakorolja.” c) Az 1. pont k) alpontja a következõ szövegrésszel egészül ki: „A központi költségvetési szerveknek a vagyonkezelési szerzõdés Vtv. alapján történõ megkötését, illetve módosítását követõen a nyilvántartásaikat úgy kell megszervezniük – a fõkönyvi számlák további bontásával, vagy részletezõ, analitikus nyilvántartás vezetésével –, hogy abból kitûnjön – a forgalomképtelen, – a korlátozottan forgalomképes, illetve – a forgalomképes vagyon részét képezõ eszközök értéke.” d) A 2. pont c) alpontjának elsõ bekezdése a következõ szövegrésszel egészül ki: „Az egyéb rövid lejáratú követelések bekerülési értéke a szerzõdésbõl jogszerûen eredõ, elismert, pénzügyileg még nem teljesített fizetési igényeket tartalmazza, az itt kimutatott követelések összege nem foglalja magába az ezen követelések után szerzõdés szerint járó kamat összegét. A szerzõdés szerint járó, de nem esedékes kamatok összegét a követelések analitikus nyilvántartásába elkülönítetten kell felvenni, azok a fõkönyvi nyilvántartásban csak a 0. számlaosztályban mutathatók ki.”

262


1. szám

e) A 3. pont g) alpontjának második bekezdése helyébe a következõ szövegrész lép: „Költségvetési átfutó kiadásként kell elszámolni az olyan kifizetéseket, amelyek az államháztartás szervezete alap-, illetve vállalkozási tevékenységének ellátásához közvetve kapcsolódó, ideiglenes vagy lebonyolítás jellegû kiadásokat jelentenek: a személyi juttatásokkal kapcsolatos átfutó kiadásokat, a munkavállalóknak adott munkabérelõlegeket, az államháztartás által folyósított, megelõlegezett társadalombiztosítási és családtámogatási ellátásokat, az utólagos elszámolásra nyújtott különbözõ elõlegeket, a szállítóknak adott elõlegeket (a beruházási elõlegek kivételével), az utólag finanszírozott nemzetközi támogatási programok átfutó kiadásait.” f) A 4. pont a) alpontjának elsõ mondata helyébe a következõ szövegrész lép: „A saját tõkeként kell kimutatni a központi költségvetési szervek által kezelt vagyon, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaihoz tartozó vagyon, a helyi önkormányzat, a települési, területi és az országos kisebbségi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, illetve egyéb jogszabály alapján az államháztartás szervezete tulajdonát képezõ vagyon eszközeinek forrását.” g) A 4. pont h) alpontjának harmadik bekezdése az elsõ mondatát követõen a következõ szövegrésszel egészül ki: „A költségvetési törvény alapján az egészségügyi szolgáltató a biztosított által megfizetett vizitdíjat, kórházi napidíjat, vizitbérlet díjat az átfutó bevételek között köteles elkülönítetten nyilvántartani, amíg azzal az OEP-pel el nem számol. Az elszámolás OEP általi jóváhagyását követõen a vizitdíjat, a kórházi napidíjat az átfutó bevételek közül a támogatásértékû bevételek közé kell átvezetni. Mivel a vizitbérlet tárgyéven túl nem felhasználható, emiatt év végén az egészségügyi szolgáltató a vizitbérlet-bevétel fel nem használt részét köteles átvezetni az egyéb sajátos bevételek közé. h) A 9. pont d) alpontja a következõ szövegrésszel egészül ki: „Az egyéb folyó kiadások között kell elkülönítetten elszámolni az Áht. 14. §-ának (1)–(4) bekezdése alapján a követelés elengedés, a tartozásátvállalás kiadásait költségvetési kiadásként. A 499. Pénzforgalom nélküli költségvetési bevételek és kiadások sajátos elszámolása számla közbeiktatásával a követelés elengedés (a tartozás átvállalása) során a folyó kiadással szemben olyan költségvetési, vagy finanszírozási bevételt kell elszámolni, amelyet a követelés pénzügyi megtérülése (a tartozás keletkezése) eredményezne. Ezt követõen kell az elengedett követelést kivezetni, illetve az átvállalt tartozást a megfelelõ kötelezettség számlán állományba venni a tõkeváltozással szemben.” i) A 11. pont helyébe a következõ szövegrész lép: „11. A 7. számlaosztály a költségvetésben meghatározott szakfeladatrend (funkcionális osztályozás) szerinti tagolásban tartalmazza a jóváhagyott költségvetési elõirányzatot és a teljesített kiadásokat az 1–5. számlaosztály megfelelõ számláin kimutatott elõirányzatokkal és kiadásokkal azonos összegben. A szakfeladatok kiadásai a közvetlen és közvetett kiadásokból tevõdnek össze. A közvetlen kiadásokat azok a kiadások képezik, amelyekrõl felmerülésükkor megállapítható, hogy melyik szakfeladatra számolhatók el. A közvetett kiadásokat a felosztás után kell átvezetni a 6. számlaosztályból a 7. számlaosztályba. A számlaosztályban a számlákat a költségvetés alapján gazdálkodó szerv a költségvetésében meghatározott szakfeladatoknak megfelelõen nyitja meg. A számlaosztályban elkülönítetten, a vállalkozási szakfeladat számláján kell elszámolni az alap- és vállalkozási tevékenység közötti pénzforgalom nélküli kiadások elõirányzatát és azok teljesítését is. a) Az Alaptevékenységek költségvetési kiadási elõirányzata számlacsoportban kell kimutatni az államháztartás szervezete alapító okiratában meghatározott alaptevékenység szakfeladatai ellátásához elemi költségvetésében tervezett eredeti, illetve év közben módosított kiadási elõirányzatait. b) Az Alaptevékenységek költségvetési kiadási elõirányzatának teljesítése számlacsoportban kell kimutatni az államháztartás szervezete alapító okiratában meghatározott alaptevékenység ellátása során év közben az 1–5. számlaosztályban keletkezett költségvetési kiadásokat szakfeladatonként. c) Az Alaptevékenységek pénzforgalom nélküli kiadásai számlacsoportban kell elszámolni az államháztartás szervezete alapító okiratában meghatározott alaptevékenység ellátása során keletkezõ pénzforgalom nélküli kiadásokat a 78. Tevékenységek pénzforgalom nélküli kiadásainak átvezetési számlával szemben. [Pl. az immateriális javak, tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenési leírását, terven felüli értékcsökkenését, az eszközök értékvesztését, a behajthatatlan követelések leírását, az eszközök hiányát, illetve térítésmentes átadását (ide nem értve az alapító, felügyeleti szerv döntését követõen az átszervezés miatti vagyonátadást).] d) A Vállalkozási tevékenység költségvetési kiadási elõirányzata számlacsoportban kell kimutatni az államháztartás szervezete alapító okiratában meghatározott vállalkozási szakfeladatok ellátásához az elemi költségvetésében tervezett eredeti, illetve év közben módosított kiadási elõirányzatokat, illetve az alap- és vállalkozási tevékenység közötti tartalékok átforgatásához kapcsolódó költségvetési kiadások elõirányzatait. e) A Vállalkozási tevékenység költségvetési kiadási elõirányzatának teljesítése számlacsoportban kell kimutatni az államháztartás szervezete alapító okiratában meghatározott vállalkozási tevékenység ellátása során év közben az 1–5. számlaosztályban keletkezett költségvetési kiadásokat.

1. szám


263

f) A Vállalkozási tevékenység pénzforgalom nélküli kiadásai számlacsoportban kell elszámolni az államháztartás szervezete alapító okiratában meghatározott vállalkozási tevékenység ellátása során keletkezõ pénzforgalom nélküli kiadásokat a 78. Tevékenységek pénzforgalom nélküli kiadásainak átvezetési számlával szemben. g) A Finanszírozási mûveletek kiadásai között kell kimutatni a költségvetési többlet évközi hasznosítása céljából forgatási célú részvények, hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok (kárpótlási jegyek, kincstárjegyek, államkötvények, helyi önkormányzatok által kibocsátott kötvények, egyéb értékpapírok) vásárlásának kiadásait. Itt kell kimutatni a mûködési hiány fedezetére, valamint a likviditás biztosítására felvett rövid lejáratú hitelek (ideértve a folyószámlahitelt, munkabér megelõlegezési hitelt, rulirozó hitelt) törlesztésével kapcsolatos kiadásokat, valamint az önkormányzatok által mûködési célra kibocsátott kötvények beváltásával kapcsolatos kiadásokat is.” j) A 14. pont f) alpontja a harmadik mondatát követõen a következõ szövegrésszel egészül ki: „Az Alaptevékenységek pénzforgalom nélküli bevételei számlán kell elszámolni az államháztartás szervezete alapító okiratában meghatározott alaptevékenység ellátása során keletkezõ pénzforgalom nélküli bevételeket a 998. Tevékenységek pénzforgalom nélküli bevételeinek átvezetési számlával szemben. [(Pl. a térítés nélkül átvett eszközök, ajándékként, hagyatékként kapott eszközök, többletként fellelt eszközök, illetve térítés nélkül kapott szolgáltatások piaci értékét, a terven felüli értékcsökkenés visszaírását, az eszközök értékvesztésének visszaírását stb.).] A Vállalkozási tevékenység pénzforgalom nélküli bevétele számlán kell elszámolni az államháztartás szervezete alapító okiratában meghatározott vállalkozási tevékenység ellátása során keletkezõ pénzforgalom nélküli bevételeket a 998. Tevékenységek pénzforgalom nélküli bevételeinek átvezetési számlával szemben.” k) A 2. pont c) alpontja elsõ bekezdésének harmadik mondatában a „kezességvállalásból származó követeléseket.” szövegrész helyébe a „kezességvállalásból származó követeléseket, a vagyonkezelésbe adott eszközökhöz kapcsolódó követeléseket.” szövegrész, a 3. pont c) alpontjában, a 3. pont d) alpontjában az „Európai Területi Együttmûködés támogatásaihoz stb.” szövegrész helyébe az „Európai Területi Együttmûködés támogatásaihoz, INTERACT támogatásaihoz, Svájci Alap támogatásaihoz, Szolidaritási programok támogatásaihoz stb.” szövegrész, az 5. pont ötödik bekezdésében az „Ámr. 2. számú melléklete” szövegrész helyébe az „Áht. 8. § (2) bekezdése” szövegrész, a 9. pont c) alpontjában a „szállítási, postai, bérlet-, karbantartási és” szövegrész helyébe a „szállítási, bérlet-, karbantartási, pénzügyi, továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások és” szövegrész lép. l) A 14. pont c) alpontjának utolsó mondata hatályát veszti.

3. számú melléklet a 400/2007. (XII. 27.) Korm. rendelethez [26. számú melléklet a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez] Teljesítménykimutatás ezer forint Sorszám

Megnevezés

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

1. Közhatalmi költségvetési bevételek 2.1. Kapcsolódó adóskövetelések bekerülési értékének állományváltozása 2.2. Kapcsolódó értékvesztés visszaírása 2. Közhatalmi pénzforgalom nélküli bevételek I. Közhatalmi bevételek [1+4] 1.1. Mûködés egyéb tárgyévi költségvetési bevétele 1.2. Nem a tárgyévi tevékenységez kapcsolódó tárgyévi mûködés egyéb költségvetési bevételek 1.3. A tárgyévi tevékenységhez kapcsolódó elõzõ év(ek) mûködés egyéb költségvetési bevételei 1. Mûködés saját költségvetési bevételei 2.1. Kapcsolódó adóskövetelések, vevõ, illetve egyéb követelések bekerülési értékének állományváltozása 2.2. Kapcsolódó értékvesztés visszaírása 2.3. Térítés nélkül átvett forgóeszközök, ajándékként, hagyatékként kapott forgóeszközök, többletként fellelt forgóeszközök, illetve térítés nélkül kapott szolgáltatások piaci értéke 2.4. Külföldi pénzértékre szóló eszközök (kivéve valuta, deviza) és kötelezettségek év végi értékelésének árfolyam-nyeresége 2.5. Mérlegfordulónapig járó mûködési célú kamatok

11 12 13 14

Összeg

264


Sorszám

Megnevezés

15 16 17 18 19

2. Mûködés saját pénzforgalom nélküli bevétele II. Mûködés saját bevételei [9+15] 1.1. Mûködési célra kapott támogatások tárgyévi költségvetési bevétele 1.2. Nem a tárgyévi tevékenységhez kapcsolódó mûködési célra kapott költségvetési támogatás 1.3. A tárgyévi tevékenységhez kapcsolódó elõzõ év(ek)ben mûködési célra kapott költségvetési támogatás 1. Mûködési célra kapott támogatás költségvetési bevétele 2. Mûködési célra kapott támogatás alulfinanszírozás miatti pénzforgalom nélküli bevételei III. Mûködési célra kapott támogatások [20+21] IV. Saját termelésû készletek bekerülési értékének állományváltozása A. Mûködési bevételek összesen [5+16+22+23] 1.1. Személyi juttatások és járulékainak költségvetési kiadásai 1.2. Az elõzõ évi tevékenységet terhelõ személyi juttatások és járulékainak tárgyévi költségvetési kiadásai 1.3. Tárgyévi tevékenységhez kapcsolódó személyi juttatások és járulékok következõ évi költségvetési kiadásai 1. Személyi juttatások és járulékainak költségvetési kiadásai 2. Tárgyévet terhelõ személyi juttatások és járulékok pénzforgalom nélküli kiadásai I. Személyi jellegû ráfordítások [28+29] 1.1. Tárgyévi készletbeszerzések, igénybe vett szolgáltatások tárgyévi költségvetési kiadásai 1.2. Következõ évi tevékenységhez kapcsolódó készletvásárlások tárgyévi költségvetési kiadásai 1. Anyagjellegû költségvetési kiadások 2.1. Vásárolt készletek bekerülési értékének állományváltozása (a raktárral rendelkezõ) 2.2. Tárgyévi tevékenység ellátásához a vásárolt készletekkel és az igénybe vett szolgáltatásokkal kapcsolatos szállítói állomány (ha vásárolt készletek raktári állományában nem szerepel) 2. Anyagjellegû pénzforgalom nélküli kiadások II. Anyagjellegû ráfordítások [33+36] 1. Egyéb tárgyévi folyó költségvetési kiadások 2.1. Mûködési célú behajthatatlan követelések leírt összege 2.2. Forgóeszközök értékvesztése 2.3. Térítés nélkül átadott forgóeszközök nyilvántartási értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatások bekerülési értéke 2.4. Hiányzó, megsemmisült forgóeszközök könyv szerinti értéke 2.5. Mérlegfordulónapig esedékes fizetendõ mûködési kamatok 2.6. Külföldi pénzértékre szóló eszközök (kivéve valuta, deviza) és kötelezettségek év végi értékelésének árfolyam-vesztesége 2. Egyéb pénzforgalom nélküli folyó kiadás III. Egyéb folyó ráfordítások [38+45] 1.1. Mûködési célra adott támogatások tárgyévi költségvetési kiadásai 1.2. Tárgyévi mûködési célra adott támogatás többletfinanszírozása miatti költségvetési korrekció 1.3. Az elõzõ év(ek)ben a tárgyévi tevékenységhez tartozó mûködési célra adott támogatás többletfinanszírozása miatti korrekció 1. Mûködési célra adott támogatások költségvetési kiadásai 2. Mûködési célra adottt támogatás alulfinanszírozása miatti pénzforgalom nélküli kiadások IV. Mûködési célra nyújtott támogatások [50+51]

20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57

B. Mûködési ráfordítások összesen [30+37+46+52] C. Mûködési eredmény (A–B) [24–53] 1. Immateriális javakhoz, tárgyi eszközökhöz kapcsolódó tárgyévi felhalmozási célú költségvetési bevételek 2.1. Kapcsolódó vevõ, illetve egyéb követelések bekerülési értékének állományváltozása 2.2. Terven felüli értékcsökkenés visszaírása

1. szám Összeg

1. szám


Sorszám

Megnevezés

58 59

2.3. Kapcsolódó értékvesztés visszaírása 2.4. Térítés nélkül átvett immateriális javak, tárgyi eszközök, ajándékként, hagyatékként kapott immateriális javak, tárgyi eszközök, többletként fellelt immateriális javak, tárgyi eszközök piaci értéke 2. Immateriális javakhoz, tárgyi eszközökhöz kapcsolódó felhalmozási célú pénzforgalom nélküli bevételek I. Immateriális javakhoz, tárgyi eszközökhöz kapcsolódó bevételek [55+60] II. Saját elõállítású immateriális javak, tárgyi eszközök aktivált értéke 1. Befektetett pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó tárgyévi költségvetési bevételek 2.1. Gt. alapításakor, tõkeemelésekor a bevitt vagyontárgyak létesítõ okiratában meghatározott értéke 2.2. Gt. jogutód nélküli megszûnésekor, illetve átalakulásakor a megszûnt részesedés ellenében kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti értéke, valamint tõkeleszállításakor a bevont részesedés névértéke fejében átvett eszközök értéke 2.3. Térítés nélkül átvett befektetett pénzügyi eszközök, ajándékként, hagyatékként kapott befektetett pénzügyi eszközök, többletként fellelt befektetett pénzügyi eszközök 2.4. Kapcsolódó egyéb követelések bekerülési értékének állományváltozása 2.5. Járó hozamok (osztalékok, kamatok) 2.6. Befektetett pénzügyi eszközök értékvesztésének visszaírása 2. Befektetett pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó pénzforgalom nélküli bevételek III. Befektetett pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó bevételek [63+70] 1.1. Tárgyévi felhalmozási célra kapott költségvetési támogatások 1.2. Nem a tárgyévi tevékenységhez kapcsolódó felhalmozási célra kapott költségvetési támogatások 1.3. A tárgyévi tevékenységhez kapcsolódó elõzõ év(ek)ben felhalmozási célra kapott költségvetési támogatás 1. Felhalmozási célra kapott támogatások költségvetési bevétele 2. Felhalmozási célra kapott alulfinanszírozás miatti pénzforgalom nélküli bevételek IV. Felhalmozási célra kapott támogatások [75+76]

60 61 62 63 64 65

66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98

D. Felhalmozási tevékenység bevétele [61+62+71+77] I. Értékcsökkenési leírás 1. Immateriális javakhoz, tárgyi eszközökhöz kapcsolódó, nem aktiválható felhalmozási célú pénzforgalmi kiadások 2.1. Immateriális javak, tárgyi eszközök értékesítésének könyv szerinti értéke 2.2. Terven felüli értékcsökkenés összege 2.3. Térítés nélkül átadott immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke 2.4. Hiányzó, megsemmisült immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke 2.5. Mérlegfordulónapig esedékes fizetendõ felhalmozási célú kamatok 2. Immateriális javakhoz, tárgyi eszközökhöz kapcsolódó felhalmozási célú pénzforgalom nélküli kiadások II. Immateriális javakhoz, tárgyi eszközökhöz kapcsolódó felhalmozási célú ráfordítások [80+86] 1. Befektetett pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó költségvetési kiadások 2.1. Értékesített tulajdoni részesedések könyv szerinti értéke 2.2. Beváltott, értékesített hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok könyv szerinti értéke 2.3. Befektetett pénzügyi eszközök értékvesztése 2.4. Gt. alapításakor, tõkeemelésekor a bevitt vagyontárgyak nyilvántartási értéke 2.5. Gt. jogutód nélküli megszûnésekor, illetve átalakulásakor a megszûnt részesedés nyilvántartás szerinti értéke, valamint tõkeleszállításakor a bevont részesedés nyilvántartás szerinti értéke 2.6. Befektetett pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó behajthatatlan követelések leírt összege 2. Befektetett pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó pénzforgalom nélküli kiadások III. Befektetett pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó ráfordítások [88+95] 1.1. Felhalmozási célra adott tárgyévi költségvetési támogatások 1.2. Tárgyévi felhalmozási célra adott támogatás többletfinanszírozása miatti költségvetési korrekció

265 Összeg

266


Sorszám

99 100 101 102 103

1. szám

Megnevezés

Összeg

1.3. Az elõzõ év(ek)ben a tárgyévi tevékenységhez tartozó felhalmozási célra adott támogatás többletfinanszírozása miatti költségvetési korrekció 1. Felhalmozási célra adott támogatások költségvetési kiadásai 2. Felhalmozási célra adott támogatások alulfinanszírozás miatti pénzforgalom nélküli kiadásai IV. Felhalmozási célra adott támogatások [100+101] E. Felhalmozási tevékenység ráfordításai [79+87+96+102]

104

F. Felhalmozási tevékenység eredménye (D-E) [78–103]

105

G. Teljesítmény eredménye [54+104]

4. számú melléklet a 400/2007. (XII. 27.) Korm. rendelethez [1. számú melléklet a 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelethez] Finanszírozási mérleg Millió forintban BEVÉTELEK

Összeg

KIADÁSOK

A. Pénzeszközök nyitóegyenlege 1. Összes folyó bevétel (Fõösszeg)

2. Összes folyó kiadás (Fõösszeg)

B. Központi költségvetés egyenlege (1–2) 3. Passzív pénzügyi mûveletek egyenlege 3.1. Letéti bevételek 3.2. Függõ bevételek 3.3. Átfutó bevételek 3.4. Kiegyenlítõ bevételek

4. Aktív pénzügyi mûveletek egyenlege 4.1. Letéti kiadások 4.2. Függõ kiadások 4.3. Átfutó kiadások 4.4. Kiegyenlítõ kiadások

C. Központi költségvetés finanszírozási igénye/többlete (A+B+3–4) 5. Központi költségvetés finanszírozási igényét befolyásoló egyéb bevételi tételek 5.1. Államháztartás szervezeteinek finanszírozási bevételei 5.1.1. Egészségbiztosítási Alap bevételei 5.1.2. Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei 5.1.2.1. Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetésébe tartozó ellátás bevételei 5.1.2.2. Nyugdíjbiztosítási Alapból finanszírozott nem tb ellátás bevételei 5.1.3. Önkormányzati támogatás megelõlegezésének bevételei 5.1.4. Elkülönített állami pénzalapok bevételei 5.2. MNB-vel kapcsolatos finanszírozási bevételek 5.2.1. MNB forint árfolyam kiegyenlítési tartalék túlfizetése miatti visszatérítés 5.2.2. MNB deviza értékpapír kiegyenlítési tartalék túlfizetése miatti visszatérítés 5.2.3. MNB osztalék befizetésébõl, illetve veszteségtérítésbõl a realizált deviza árfolyamváltozások bevételi összege

6. Központi költségvetés finanszírozási igényét befolyásoló egyéb kiadási tételek 6.1. Államháztartás szervezeteinek finanszírozási kiadásai 6.1.1. Egészségbiztosítási Alap kiadásai 6.1.2. Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai 6.1.2.1. Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetésébe tartozó ellátás kiadásai 6.1.2.2. Nyugdíjbiztosítási Alapból finanszírozott nem tb ellátás kiadásai 6.1.3. Önkormányzati támogatás megelõlegezésének kiadásai 6.1.4. Elkülönített állami pénzalapok kiadásai 6.2. MNB-vel kapcsolatos finanszírozási kiadások 6.2.1. MNB forint árfolyam kiegyenlítési tartalék veszteségének megtérítése 6.2.2. MNB deviza értékpapír kiegyenlítési tartalék veszteségének megtérítése 6.2.3. MNB osztalék befizetésébõl, illetve veszteségtérítésbõl a realizált deviza árfolyamváltozások kiadási összege

Összeg

1. szám

PÉNZÜGYI KÖZLÖNY BEVÉTELEK

5.2.4. MNB osztalék befizetésébõl, illetve veszteségtérítésbõl a deviza értékpapír értékesítés realizált árfolyam-különbözeteinek bevételi összege 5.3. Az állami vagyonnal kapcsolatos finanszírozási bevételek 5.3.1. Az állami tulajdoni részesedés értékesítése 5.3.2. Az MNV Zrt. által az állami vagyonhoz tartozó gazdasági társaságoknak nyújtott hitel, kölcsön visszatérülése 5.3.3. Az MNV Zrt. által az állami vagyonhoz tartozó hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírokkal végzett mûveleteibõl származó bevételek 5.4. Európai Unióval kapcsolatos finanszírozási bevételek 5.4.1. Európai Uniós támogatási programok elõfinanszírozásának visszatérülése 5.4.2. EMGA-tól érkezõ agrártámogatás finanszírozási bevétele 5.4.3. Egyéb EU tagságból eredõ finanszírozási bevételek 5.5. Szabálytalan kifizetések megtérülésének finanszírozási bevétele 5.6. Egyéb számlatulajdonosok bevételei

Összeg

267 KIADÁSOK

6.2.4. MNB osztalék befizetésbõl, illetve veszteségtérítésbõl a deviza értékpapír értékesítés realizált árfolyam-különbözeteinek kiadási összege 6.3. Az állami vagyonnal kapcsolatos finanszírozási kiadások – 6.3.2. Az MNV Zrt. által az állami vagyonhoz tartozó gazdasági társaságok felé történõ hitel-, kölcsön-nyújtása 6.3.3. Az MNV Zrt. által az állami vagyonhoz tartozó hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírokkal végzett mûveleteibõl származó kiadások 6.4. Európai Unióval kapcsolatos finanszírozási kiadások 6.4.1. Európai Uniós támogatási programok elõfinanszírozása 6.4.2. EMGA-val kapcsolatos agrártámogatás finanszírozási kiadása 6.4.3. Egyéb EU tagságból eredõ finanszírozási kiadások 6.5. Szabálytalan kifizetések finanszírozási kiadása 6.6. Egyéb számlatulajdonosok kiadásai

D. Módosított finanszírozási igény/többlet (C+5–6) Finanszírozási célú pénzügyi mûveletek kiadásai 7. Bruttó adósság csökkenése 7.1. Korábbi évek miatt 7.1.1. belföldi 7.1.1.1. hitel-visszafizetés 7.1.1.2. értékpapír beváltás, visszavásárlás 7.1.2. külföldi 7.1.2.1. hitel-visszafizetés 7.1.2.2. értékpapír beváltás, visszavásárlás 7.2. Tárgyév miatt 7.2.1. belföldi 7.2.1.1. hitel-visszafizetés 7.2.1.2. értékpapír beváltás, visszavásárlás 7.2.2. külföldi 7.2.2.1. hitel-visszafizetés 7.2.2.2. értékpapír beváltás, visszavásárlás E. Finanszírozási igény/többlet összesen (D–7) Finanszírozási célú pénzügyi mûveletek bevételei 8. Bruttó adósság növekedés 8.1. Hosszú lejáratú kötelezettség 8.1.1. hitelfelvétel 8.1.1.1. belföldi

Összeg

–

268

PÉNZÜGYI KÖZLÖNY BEVÉTELEK

8.1.1.2. külföldi 8.1.2. értékpapír kibocsátás 8.2. Rövid lejáratú kötelezettség 8.2.1. hitelfelvétel 8.2.1.1. belföldi 8.2.1.2. külföldi 8.2.2. értékpapír kibocsátás 9. Szabad pénzeszközök betétként való elhelyezésének visszavonása

Összeg

1. szám KIADÁSOK

Összeg

10. Szabad pénzeszközök betétként való elhelyezése

F. Finanszírozási pénzügyi mûveletek egyenlege (8+9)–(7+10) G. BEVÉTELEK ÖSSZESEN (1+3+5+8+9)

H. KIADÁSOK ÖSSZESEN (2+4+6+7+10)

I. Pénzeszközök záró egyenlege (A+G-H)

5. számú melléklet a 400/2007. (XII. 27.) Korm. rendelethez [8. számú melléklet a 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelethez] A kincstári éves beszámolóhoz az analitikus nyilvántartó helyek által szolgáltatott adatok Sorszám

Adatszolgáltatásra kötelezett analitikus helyek

Adatok köre, illetve tartalma

1.

Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal

Az adózók állammal szembeni kötelezettségei és az adóhatóság adózókkal szembeni tartozásai adónemenként. Az ÁFA deviza bevételi számlával kapcsolatos követelések és kötelezettségek.

2.

Vám- és Pénzügyõrség

Adó- és vámtartozások, illetve túlfizetések. Az EU költségvetéséhez való hozzájáruláshoz kapcsolódó kötelezettségek.

3.

Államadósság Kezelõ Központ Zrt.

Adósságkezelési célú devizaszámlák kivonatai naponta. A központi költségvetés belföldi és külföldi hitelei, a belföldi és külföldi értékpapír kibocsátásából származó kötelezettségek.

4.

Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány

Az állam által vállalt kezesség és viszont-garancia érvényesítésébõl származó követelés és kötelezettség.

5.

Hitelgarancia Zrt.

Az állam által vállalt kezesség és viszont-garancia érvényesítésébõl származó követelés és kötelezettség.

6.

Gazdasági Versenyhivatal

Versenyfelügyeleti eljárási díj és bírság miatti követelés.

7.

Magyar Export Import Bank Zrt.

Állami kezességbeváltásból eredõ követelés, a kamatkiegyenlítési rendszer keretében fennálló követelés és kötelezettség.

8.

Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.

Kárkintlévõség devizában és forintban, egyéb állammal szembeni követelés és kötelezettség.

9.

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal

Bányajáradék miatti követelés. Energiagazdálkodási célelõirányzat befizetésével kapcsolatos követelés.

10.

Központi Igazságügyi Hivatal

Kibocsátott kárpótlási jegyek be nem váltott állománya.

11.

Magyar Nemzeti Bank

Auditált éves beszámoló az állami részesedés értékeléséhez.

12.

Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zrt.

A rábízott vagyonnal kapcsolatos állammal szembeni követelések és kötelezettségek.

1. szám Sorszám

PÉNZÜGYI KÖZLÖNY Adatszolgáltatásra kötelezett analitikus helyek

269 Adatok köre, illetve tartalma

13.

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

Gazdaságfejlesztési támogatások visszatérülésével kapcsolatos követelés, illetve kötelezettség. Távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási támogatás visszatérülésével kapcsolatos követelés, illetve kötelezettség. Koncessziós díj miatti követelés devizában és forintban. Jogtalanul igénybe vett egyéb lakástámogatások miatti követelések és kötelezettségek.

14.

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Környezetvédelmi bírságokkal (légszennyezési, veszélyes hulladék, természetvédelmi, zaj- és rengésvédelmi, szennyvíz) kapcsolatos követelés és kötelezettség. Környezetvédelmi támogatások visszatérülésével kapcsolatos követelés, illetve kötelezettség. Vízkészlet-járulék miatti követelés, illetve kötelezettség. Vízügyi támogatások visszatérülése miatti követelések, illetve kötelezettségek.

15.

Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

Erdészeti bevételek, halgazdálkodási bevételek, vadgazdálkodási bevételek, állattenyésztési és tenyésztésszervezési bevételek, termõföld védelmével, hasznosításával kapcsolatos bevételek miatti követelések, illetve kötelezettségek.

16.

Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Területfejlesztési kölcsönök visszatérülésével kapcsolatos követelés, illetve kötelezettség.

17.

Pénzügyminisztérium Nemzeti Programengedélyezõ Iroda

Az Európai Unióval szembeni követelések és kötelezettségek.

18.

Pénzügyminisztérium

Az Európai Unió költségvetéséhez való hozzájárulások, illetve visszatérítések miatti követelések és kötelezettségek.

19.

Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal

A cukorilletékkel összefüggésben az Európai Unióval szembeni követelések és kötelezettségek, valamint a kötelezettekkel szemben kimutatott követelések és kötelezettségek.

20.

Európai Uniós támogatások pénzügyi Európai Uniós támogatások fel nem használt, bankszámlán lévõ állománya lebonyolításában, illetve ehhez kapcsolódó devizában és forintban. beszámolási és könyvvezetési kötelezettség A kedvezményezettekkel szembeni követelés és kötelezettség. teljesítésében részt vevõ azon Közremûködõ Szervezetek, melyek részt vesznek: a) a Schengen Alap, b) a Phare, c) az Átmeneti támogatás, d) a TEN-T támogatás jogcímen nyújtott támogatások finanszírozásban, e) egyéb közremûködõ szervezetek, amelyek nem költségvetési rend szerint gazdálkodnak.

21.

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Központi Pénzügyi és Szerzõdéskötõ Egység

Schengen Alap támogatással összefüggésben az Európai Unióval szembeni követelések és kötelezettségek.

22.

Külügyminisztérium

Konzuli- és vízumdíjjal összefüggõ követelések és kötelezettségek.

23.

Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium

Cégközzétételi költségtérítés miatti követelések és kötelezettségek.

24.

Lakástakarék-pénztárak

Lakás-elõtakarékosság jogtalanul igénybe vett állami támogatásával kapcsolatos követelések és kötelezettségek.

270


A Kormány 401/2007. (XII. 27.) Korm. rendelete az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az államháztartásról szóló – többször módosított – 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 124. §-a (2) bekezdésének a)–d), f), g), i), n), p), r), s), u), v)–w), x), xa), z), zs), zsd), valamint zse) pontjában, továbbá a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésérõl szóló 2006. évi CXXVII. törvény 66. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában megállapított feladatkörében a következõket rendeli el: 1. § (1) Az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 2. §-ának 2–4. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „2. fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõje: a költségvetési törvény által meghatározott fejezetrendhez igazodóan: az I. fejezetnél az Országgyûlés Hivatala gazdasági fõigazgatója, a II. fejezetnél a Köztársasági Elnöki Hivatal vezetõje, a III. fejezetnél az Alkotmánybíróság elnöke, a IV. fejezetnél az állampolgári jogok országgyûlési biztosa, az V. fejezetnél az Állami Számvevõszék fõtitkára, a VI. fejezetnél az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke, a VIII. fejezetnél a legfõbb ügyész, a IX. fejezetnél az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, a X. fejezetnél a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter, a XI–XVIII. és a XX–XXVI. fejezeteknél a miniszter (tárca nélküli miniszter), a XIX. fejezetnél a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke, a XXX. fejezetnél a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, a XXXI. fejezetnél a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) elnöke, a XXXIII. fejezetnél a Magyar Tudományos Akadémia fõtitkára, a XLI. fejezetnél a pénzügyminiszter, a külön jogszabályban meghatározott jogkör tekintetében a LXXI. fejezetnél a szociális és munkaügyi miniszter, a LXXII. fejezetnél az egészségügyi miniszter, az elkülönített állami pénzalapok tekintetében az alappal való rendelkezésre jogosult, a felhasználásért felelõs miniszter; 3. felügyeleti szerv: a költségvetési fejezet meghatározott elõirányzatainak tervezéséért, végrehajtásáért, a felhasználásáról való elszámolásáért, a fejezethez tartozó költségvetési szervek, elkülönített állami pénzalapok, illetõleg feladatok felügyeletéért, pénzellátásáért és ellenõrzéséért, illetve mindezek szabályozásáért felelõs szerv: az 1. pontban megjelöltek, valamint az I. fejezetnél a Közbeszerzések Tanácsa tekintetében a Közbeszerzések Tanácsa, a XIV. fejezetnél az Országos Atomenergia Hivatal tekintetében az Országos Atomenergia Hivatal, a XV. feje-

1. szám

zetnél a Nemzeti Hírközlési Hatóság tekintetében a Nemzeti Hírközlési Hatóság, a Magyar Energia Hivatal tekintetében a Magyar Energia Hivatal, a Magyar Szabadalmi Hivatal tekintetében a Magyar Szabadalmi Hivatal, a XXI. fejezetnél az Egészségbiztosítási Felügyelet tekintetében az Egészségbiztosítási Felügyelet, a XXII. fejezetnél a Kormányzati Ellenõrzési Hivatal tekintetében a Kormányzati Ellenõrzési Hivatal, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete tekintetében a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete; valamint a helyi önkormányzati költségvetési szervek tekintetében az önkormányzat közgyûlése, képviselõ-testülete; a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek tekintetében a helyi kisebbségi önkormányzat testülete; a többcélú kistérségi társulás által felügyelt költségvetési szervek tekintetében a többcélú kistérségi társulás tanácsa; az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek tekintetében az országos kisebbségi önkormányzat; a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap tekintetében a Kormány; az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság (a továbbiakban: ONYF) tekintetében a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) tekintetében az Egészségügyi Minisztérium, az igazgatási szervek tekintetében az ONYF, illetve az OEP; az elkülönített állami pénzalapok tekintetében az alap kezelõje szerinti felügyeleti szerv; 4. felügyeleti szerv vezetõje: a 3. pontban felsorolt szervek vezetõi, a XIX. fejezet tekintetében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke, a Közbeszerzések Tanácsa tekintetében a Közbeszerzések Tanácsa elnöke, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter, az Országos Atomenergia Hivatal tekintetében az Országos Atomenergia Hivatal fõigazgatója, a Nemzeti Hírközlési Hatóság tekintetében a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsának elnöke, a Magyar Energia Hivatal tekintetében a Hivatal elnöke, a Magyar Szabadalmi Hivatal tekintetében a Hivatal elnöke, az Egészségbiztosítási Felügyelet tekintetében az Egészségbiztosítási Felügyelet elnöke, az állami vagyongazdálkodási elõirányzatok tekintetében a pénzügyminiszter, a Kormányzati Ellenõrzési Hivatal tekintetében a Kormányzati Ellenõrzési Hivatal elnöke, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete tekintetében a Felügyeleti Tanács elnöke, valamint a helyi önkormányzat tekintetében a (fõ)polgármester, illetve a megyei közgyûlés elnöke; a többcélú kistérségi társulás tekintetében a társulási tanács elnöke; a helyi kisebbségi önkormányzatok tekintetében a helyi kisebbségi önkormányzat elnöke; az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek tekintetében az országos kisebbségi önkormányzat elnöke; a Nyugdíjbiztosítási Alap és az ONYF tekintetében a szociális és munkaügyi miniszter, az Egészségbiztosítási Alap és az OEP tekintetében az egészségügyi miniszter, az igazgatási szervek tekintetében az ONYF vezetõje, illetve az OEP vezetõje; az elkülönített állami pénzalapok tekintetében az alap kezelõje szerinti felügyeleti szerv vezetõje (az alap felett rendelkezõ);”

1. szám


(2) Az Ámr. 2. §-ának 9. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „9. vagyonkezelõ szervezet: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.), a Kincstár, a pénzügyminiszternek az Állami Fejlesztési Intézet Rt. jogutódjaként átruházott feladatkörében; az MNV Zrt.-vel kötött szerzõdés alapján tulajdonosi jogokat gyakoroló központi költségvetési szerv vagy más személy, a Magyar Tudományos Akadémia mint köztestület vagyonába adott eszközök kezelésére létrehozott vagyonkezelõ szervezet, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelõi;” (3) Az Ámr. 2. §-ának 63. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „63. kockázat: mindazon elemek és események bekövetkeztének a valószínûsége, amelyek hátrányosan érinthetik a költségvetési szerv mûködését;” (4) Az Ámr. 2. §-ának 80. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „80. európai uniós támogatás, illetve európai uniós forrás: az Európai Unió költségvetésébõl, illetve az Európai Gazdasági Térség Európai Unión kívüli tagállamainak költségvetésébõl származó támogatások, valamint a „Svájci Hozzájárulás” programból származó támogatások;” (5) Az Ámr. 2. §-a a következõ 82. ponttal egészül ki: „82. belsõ kontroll rendszerek: a FEUVE (mint pénzügyi irányítási és ellenõrzési tevékenység), valamint a belsõ ellenõrzés együttesen.”

2. § Az Ámr. 10. §-a a következõ új (4) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejûleg a jelenlegi (4)–(9) bekezdés számozása (5)–(10) bekezdésre változik: „(4) Az alapító okiratban foglaltak változása esetén az alapító okirat módosítását tartalmazó okirat mellett el kell készíteni és a módosító okirathoz csatolni az alapító okiratot egységes szerkezetben is.”

3. § Az Ámr. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép és ezzel egyidejûleg a § a következõ (7) bekezdéssel egészül ki: „(1) A költségvetési szerv megszüntetésére az Áht.-ban foglalt rendelkezéseket a (2)–(7) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.” „(7) Amennyiben a költségvetési szerv nem szûnik meg, de a felügyeletét ellátó szerv változik – és másképpen az átadás-átvételre vonatkozó Megállapodás nem rendelkezik – az átvevõ felügyeleti szervnek kell a törzskönyvi nyilvántartásban szereplõ adatok megváltoztatását kezdeményezni.”

271 4. §

Az Ámr. 17. §-a (1) bekezdésének felvezetõ szövege helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv egyetlen gazdasági szervezettel rendelkezik. E szervezetnek kell megoldania a tervezéssel, az elõirányzat-felhasználással, a hatáskörébe tartozó elõirányzat-módosítással, az üzemeltetéssel, fenntartással, mûködtetéssel, beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, a munkaerõ-gazdálkodással, a készpénzkezeléssel, a könyvvezetéssel és a beszámolási kötelezettséggel, az adatszolgáltatással kapcsolatos összefoglaló és a saját szervezetére kiterjedõ feladatokat, amely részben történhet”

5. § Az Ámr. 18. §-a a következõ (10)–(11) bekezdéssel egészül ki: „(10) A gazdasági vezetõ évente köteles a belsõ kontroll rendszerek témakörben a pénzügyminiszter által meghatározott továbbképzésen részt venni. A részvételt köteles a költségvetési szerv vezetõje felé minden év december 31-ig igazolni. (11) A (10) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak az adott évben azon személyekre, akit október 1. után bíznak meg gazdasági vezetõi feladattal.”

6. § Az Ámr. 42. §-a a következõ (10) bekezdéssel egészül ki: „(10) Az országos kisebbségi önkormányzat költségvetését – beleértve felügyelete alá tartozó költségvetési szerv költségvetését is – a „J) Országos kisebbségi önkormányzati és intézményi költségvetés” megnevezésû nyomtatványgarnitúra e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott ûrlapjainak kitöltésével, illetve a kijelölt szerv által közreadott számítástechnikai program segítségével készíti el és elektronikus módon is benyújtja.”

7. § (1) Az Ámr. 46. §-ának (2)–(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdés a)–d) pontjaiban foglalt átcsoportosítások közül a fejezeten belüli átcsoportosítások, illetve fejezetek intézményei közötti, az intézménytõl más fejezet fejezeti kezelésû elõirányzatára és a fejezeti kezelésû elõirányzatnak az elõirányzat céljának, rendeltetésének megfelelõ, megállapodáson alapuló fejezetek közötti átcsopor-

272


tosítása tekintetében az elõirányzat-módosítási hatáskört, a kiemelt elõirányzatok (fõ összegüket nem érintõ) átcsoportosítására is kiterjedõen – ha a költségvetési törvény másként nem rendelkezik – a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõje gyakorolja. Nem minõsül cél- és rendeltetésszerû felhasználásnak – a fejezeti általános tartalék kivételével – a fejezeti kezelésû elõirányzatból a felügyelet alá tartozó költségvetési szerv számára átcsoportosított összeg jutalmazási célú felhasználása. (3) Az (1) bekezdés a) és d) pontjában foglalt átcsoportosítások közül a fejezetek közötti átcsoportosítások tekintetében – kivéve a (2) bekezdésben meghatározott megállapodáson alapuló fejezetek közötti átcsoportosítást – az elõirányzat-átcsoportosítási, -módosítási hatáskört, a kiemelt elõirányzatok (fõ összegüket nem érintõ) átcsoportosítására is kiterjedõen – ha a költségvetési törvény alapján ahhoz az Országgyûlés engedélye nem szükséges – a Kormány gyakorolja. A Kormány hatáskörébe utalt elõirányzat-módosítás tekintetében az elõterjesztés és a határozat mellékleteként az e rendelet 3. számú mellékletében meghatározott adatlapot kell alkalmazni.” (2) Az Ámr. 46. §-a (6) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A fejezeti kezelésû elõirányzatok felhasználása) „d) európai uniós forrás igénybevételével megvalósuló programok elõirányzatainak államháztartáson belüli továbbadását támogatásértékû kiadásként kell elszámolni.”

1. szám 10. §

Az Ámr. a következõ 52/D. §-sal egészül ki: „52/D. § (1) Az Áht. 64/F. § (2) bekezdése szerinti helyszíni vizsgálatot cél-, illetve témavizsgálatként országos hatáskörrel a Kincstár elnöke, Igazgatóság illetékességi területéhez tartozó hatáskörrel az Igazgatóság igazgatója rendelhet el, egy vagy több évre vonatkozóan is az állami támogatások és hozzájárulások egyes jogcímeire. A cél-, illetve témavizsgálat elrendelésérõl az érintett önkormányzatokat a helyszíni vizsgálat megkezdése elõtt legalább 8 nappal értesíteni kell. A vizsgálatot végzõ Igazgatóság az értesítéssel egyidejûleg jogosult kiegészítõ információkat, dokumentumokat bekérni az önkormányzattól a helyszíni vizsgálat megalapozása érdekében. (2) Az Áht. 64/D. § (1) bekezdés szerinti felülvizsgálatot 4 évre szóló – évente módosítható – az Igazgatóság illetékességi területére vonatkozó munkaterv alapján kell szervezni. A felülvizsgálati munkaterveket a következõ 4 évre vonatkozóan minden év december 31-ig kell elkészíteni. A munkaterv készítése során gondoskodni kell az Áht. 64/F. § (3) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülésérõl. A felülvizsgálati munkatervnek tartalmaznia kell az Igazgatóság illetékességi területéhez tartozó valamennyi önkormányzat és többcélú kistérségi társulás elszámolásai helyszíni felülvizsgálatának tervezett idõpontját negyedéves ütemezés szerint, valamint a helyszíni vizsgálatba vont fõbb támogatási jogcímeket.”

8. § Az Ámr. 52/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Az Áht. 64/A. §-ának (2) bekezdésében meghatározott vizsgálat esetén az Igazgatóság a tényállást elsõsorban a rendelkezésére álló iratok és saját nyilvántartása alapján állapítja meg. Helyszíni vizsgálat – az Áht. 64/F. §-ának (1) bekezdésében szabályozott kötelezõ esetén kívül – a felülvizsgálat megalapozása érdekében tartható.”

9. § Az Ámr. 52/C. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Ha az önkormányzat a felhívás alapján elfogadja az Igazgatóság javaslatát, az Igazgatóság által rendelkezésre bocsátott önrevíziós adatlapon módosítja elszámolását. Amennyiben az önkormányzat év végi elszámolásának felülvizsgálata során jegyzõkönyv felvételére nem kerül sor, az Igazgatóság a felülvizsgálat megtörténtét külön nyomtatványon záradékkal igazolja, amelynek egy példányát megküldi az önkormányzatnak. A záradéknak tartalmaznia kell, hogy az Igazgatóság a felülvizsgálat során a rendelkezésére álló információk alapján az elszámolásban közölt – önrevíziós adatlappal módosított – adatokhoz képest eltérést nem állapított meg.”

11. § (1) Az Ámr. 63/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A központi költségvetési szerv köteles a rábízott állami vagyonnal rendeltetésszerûen gazdálkodni, annak állagát, értékét megõrizni, védeni, lehetõség szerint a vagyon értékét növelni.” (2) Az Ámr. 63/A. §-a (2) bekezdésének felvezetõ szövege, valamint b) és d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A központi költségvetési szervnek éves vagyongazdálkodási tervet kell készítenie, melyben köteles – költségvetésével összhangban – megtervezni:” „b) az adott idõszakban várhatóan nélkülözhetõ vagyontárgyak szerzõdéses formában történõ átadását, kezelésre (kivéve vagyonkezelés), üzemeltetésre, egyéb hasznosításra, illetõleg koncesszióba adását – meghatározva a várt ellenértéket, illetve a költségvetési szerv által vagyonkezelt vagyonelem hasznosításra, értékesítésre történõ átadását az MNV Zrt. részére,” „d) az év során értékesítésre szánt vagyontárgyak meghatározását, engedélyeztetésének elõkészítését és az értékesítés alapján várható bevételek meghatározását,”

1. szám


273

(3) Az Ámr. 63/A. §-ának (3) és (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A központi költségvetési szerv által készített vagyongazdálkodási programot az MNV Zrt. részére minden évben május 31-ig meg kell küldeni.” „(5) Az éves beszámolóhoz kapcsolódóan írásban értékelni kell az éves vagyongazdálkodási program szakmai, tárgyi és számszaki végrehajtását. Az értékelésrõl készített dokumentumot április 30-ig meg kell küldeni az MNV Zrt.-nek.”

„(3) A felügyeleti szervnél, illetve a felügyelete alá tartozó költségvetési szervénél képzõdött, jóváhagyott pénzmaradvány, elõirányzat-maradvány más költségvetési szerv részére történõ átadása – az európai uniós forrás igénybevételével megvalósuló programok elõirányzatainak kivételével – csak a Fejezeti maradvány-elszámolási számlán keresztül történhet.”

12. §

(1) Az Ámr. 70. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A feladatfinanszírozásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni: a) a központi beruházásokra, beleértve a lakásépítés és a lakástámogatás elõirányzatait is, b) azon fejezeti kezelésû elõirányzatokra – a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel –, melyek esetében a felhalmozási költségvetés eredeti elõirányzata meghaladja a 100 millió forintot, c) egyes európai uniós támogatással (Átmeneti támogatás, TEN-T) megvalósuló programokra, továbbá az uniós nagyberuházások és komplex programok elõkészítésére a decentralizált rész kivételével, d) a Kohéziós Alap támogatásával megvalósuló programokra a külön jogszabályokban foglaltak figyelembevételével, e) a nemzetközi fejlesztési intézmények (Világbank, Európai Beruházási Bank stb.) pénzeszközeibõl (hitel és vissza nem térítendõ támogatás), vagy nemzetközi egyezmény alapján Magyarországnak nyújtott segélybõl megvalósuló feladatok lebonyolítására a pénzügyminiszter döntése alapján, f) a felügyeleti szerv által kezdeményezett egyéb fejezeti kezelésû elõirányzatokra.”

Az Ámr. 63/B. §-a és az azt megelõzõ cím helyébe a következõ rendelkezés lép: „Az állami vagyon értékesítésének különös szabályai 63/B. § (1) A központi költségvetési szervnek – ha törvény másként nem rendelkezik – a vagyonkezelésében lévõ ingatlan engedélyezett értékesítésébõl származó bevételnek az értékesítés igazolt költségeinek és az értékesítést terhelõ általános forgalmi adó befizetési kötelezettség fedezetén felüli összegét a bevétel jóváírását követõ 15 napon belül kell befizetnie. (2) A központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévõ ingatlan értékesítési költségeként számolható el az értékbecslés, a pályázat, a hirdetés, a környezetvédelmi vizsgálat kiadásai, továbbá az értékesítés engedélyezésének idõpontjától az értékesítésig felmerült, költségvetési szervet terhelõ vagyonõrzési, biztosítási kiadások, ügyvédi, közjegyzõi díjak. (3) A központi költségvetési szerv a vagyonkezelésében lévõ ingatlan értékesítését követõ 60 napon belül köteles tájékoztatást adni a pénzügyminiszter és az MNV Zrt. számára az értékesítésbõl származó tényleges bevételrõl, az értékesítési eljárás költségeirõl, valamint a központi költségvetést megilletõ bevételhányad átutalásáról. Az értékesítésrõl az e rendelet 6/a. számú melléklete szerinti formában és tartalommal kell elszámolni.” 13. § Az Ámr. 66. §-a (10) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Az elõirányzat-maradvány elszámolás során kötelezettségvállalással terhelt elõirányzat-maradványnak tekintendõ) „c) az európai uniós forrásokból a központi költségvetési szervek, mint kedvezményezettek részére lebonyolításra átadott elõleg összege.” 14. § Az Ámr. 67. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

15. §

(2) Az Ámr. 70. §-ának (3) bekezdése a következõ h)–n) pontokkal egészül ki: (A fejezeti kezelésû elõirányzatok közül nem tartoznak a feladatfinanszírozás körébe az alábbi elõirányzatok) „h) a részben vagy egészében pályázati rendszer keretében felhasználásra kerülõ fejezeti kezelésû elõirányzatok, i) a fejezeti kezelésû elõirányzatok közül azok a központilag kezelt elõirányzatok, melyek év közben elõirányzat-módosítással kerülnek a költségvetési szervekhez, és az elõirányzat a költségvetési szerv mûködtetési és felhalmozási célú kiadásainak kiegészítését, illetve az állami feladat ellátását szolgálja, j) a NATO Biztonsági Beruházási Programjához kapcsolódó elõirányzat, k) az Útpénztár elõirányzata, a Beruházás-ösztönzési célelõirányzat és a Kötött segélyhitelezés elõirányzata, l) a Schengeni követelményeknek való megfelelés elõirányzata, a Kossuth tér rendezése alcím elõirányzata, m) egyes, európai uniós forrásból megvalósuló programok elõirányzatai (Nemzeti Fejlesztési Terv, Új Magyarország

274


Fejlesztési Terv, Nemzeti Vidékfejlesztési Terv, Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, INTERREG, INTERACT, Európai Területi Együttmûködés, EGT Norvég Alap, „Svájci Hozzájárulás”, EQUAL programok elõirányzatai), n) EU támogatások felhasználásához szükséges technikai segítségnyújtás elõirányzatai.”

16. § Az Ámr. 71. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az elõirányzat éves költségvetésének jóváhagyását követõen a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõje gondoskodik a finanszírozás alapját képezõ Finanszírozási Alapokmányok (a továbbiakban: Alapokmány) e rendelet 5. számú melléklete szerinti tartalommal évente folyamatosan, de legkésõbb a feladathoz kapcsolt program jóváhagyását követõ 30 napon belüli elkészítésérõl, továbbá jóváhagyásáról és a 72. § (1) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott határidõ szerint a Kincstárhoz való benyújtásáról.”

17. § Az Ámr. 72. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A feladatfinanszírozási körbe vont elõirányzatok finanszírozásának megkezdéséhez a) az e rendelet 70. § (1) bekezdésébe tartozó elõirányzatokra programonként Alapokmányt kell benyújtani a Kincstárhoz papíralapon, vagy elektronikus úton folyamatosan, de legkésõbb a jóváhagyást követõ 60 napon belül, b) a tárgyév június 30-át követõen induló programok esetében a jóváhagyástól számított 30 napon belül kell az Alapokmányt benyújtani a Kincstárhoz. (2) Az Alapokmányokat minden egyes részfeladatra el kell készíteni.”

18. § (1) Az Ámr. 73. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Kincstár a megküldött finanszírozási okmányokat átvizsgálja és az Alapokmányokat részfeladat azonosítóval ellátva visszaigazolja (visszaküldi) – papíralapon, illetve az elektronikus úton megküldött okmányok esetén elektronikus úton – a fejezetnek, amely gondoskodik a megvalósító értesítésérõl. A Kincstár az Alapokmányokat a költségvetési törvényben meghatározott cél(ok)nak és elõirányzat(ok)nak való megfelelés, a rendelkezésre álló elõirányzatok, források, az okirat kitöltésének teljeskörû-

1. szám

sége, valamint a szakmai döntéshozó által szükség szerint megállapított egyéb szempont szerint vizsgálja.” (2) Az Ámr. 73. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A Kincstár az Alapokmányok befogadásával és annak azonosítóval ellátott visszaigazolásával egyidejûleg a) nyilvántartásba veszi a teljes bekerülési költséget (kiadást), annak éves elõirányzatát, forrásösszetételét; b) végrehajtja a megvalósításhoz szükséges tárgyévi egyösszegû elõirányzat-módosítást – ideértve a jogszabályi rendelkezés alapján nyújtható elõlegeket is – és annak kötelezettségvállalásként történõ lekötését az Alapokmányokban foglalt teljes elõirányzatra vonatkozóan.” (3) Az Ámr. 73. §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) A felügyeleti szerv a Kincstár által megküldött értesítõ alapján – feladat/részfeladat azonosítóval jelölt – a pénzügyminiszter által szabályozott elõirányzat-módosításra rendszeresített adatlapon a finanszírozási okmányok módosítása nélkül rendelkezhet az elõirányzatok visszavezetésérõl, ha azok szerzõdéssel lekötöttek. Az így visszavezetett elõirányzat-maradványokhoz kapcsolódó, az európai uniós – és a tárgyévet megelõzõen a devizaszámlára beérkezett – források felhasználására a finanszírozási alapokmányok módosítása nélkül, az érintett elõirányzat-maradványok tárgyévi megnyitásával kerülhet sor. Az okmányok elõirányzati összegének vagy a pénzügyi forrás összetételének változása esetén a finanszírozás okmányait ismételten be kell nyújtani. Minden egyéb módosítást levélbeli közléssel papíralapon, vagy az e célra biztosított elektronikus rendszeren keresztül lehet kezdeményezni. Az eljárás alkalmazható a fejezet felügyeletét ellátó szerv rendelkezési jogában fenntartott fejezeti kezelésû elõirányzatok maradványa terhére lekötött elõirányzatokra is.”

19. § Az Ámr. 74. §-ának (2)–(4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A fejezet felügyeletét ellátó szerv a feladatfinanszírozás körébe vont fejezeti kezelésû elõirányzat meghatározott része felett a rendelkezési jogot egy-egy részfeladatra Alapokmányban adhatja át. A nem az adott fejezet felügyelete alá tartozó költségvetési szerv által megvalósítandó részfeladat Alapokmányát az elõirányzatot átadó és átvevõ fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõje vagy annak megbízottja együtt írja alá. Az utalványozási jog részfeladatot megvalósító államháztartáson kívüli szervezetnek – az európai uniós támogatások kivételével – nem adható át. Egyéb elõirányzatok esetében ez alól – egyedi elbírálás alapján – a pénzügyminiszter adhat felmentést. (3) Amennyiben a rendelkezési jog átadása – az Alapokmányban foglaltak szerint – elõirányzat-módosítással

1. szám


történik, a Kincstár a fejezeti kezelésû elõirányzatról az elsõdleges elszámolást készítõ költségvetési szerv javára a támogatással fedezett kiadási elõirányzat-átcsoportosítást, továbbá a pénzeszközátadás keretében átadott maradvány, illetve egyéb forrás terhére megvalósuló kifizetéssel öszszefüggõ kiadási és bevételi elõirányzat módosítást az Alapokmány befogadásával egyidejûleg hajtja végre. (4) Az elõirányzat-módosítással járó részfeladat esetében az elsõdleges elszámolást készítõ költségvetési szerv a (3) bekezdésben foglaltak szerint végrehajtott elõirányzat-módosítást saját költségvetésében a Kincstár által visszaigazolt Alapokmány alapján hajtja végre. A számlakivonat alapján elszámolja a támogatást, illetve a pénzeszközátadást jóváírásként, valamint a teljes kifizetett összeget a megfelelõ kiemelt elõirányzaton pénzügyi teljesítésként. A fejezeti kezelésû elõirányzattal rendelkezõ fejezet a támogatással fedezett elõirányzat-változást fõkönyvi nyilvántartásában a Kincstár által visszaigazolt Alapokmány alapján hajtja végre.”

20. § (1) Az Ámr. 75. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A jóváhagyott elõirányzatok felhasználása a 72. §-ban részletezett okmányok alapján a fejezet vagy a költségvetési szerv részére nyitott a) 70. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt feladatok esetében a Beruházási elõirányzat-felhasználási keretszámláról (a továbbiakban: BEFK), b) 70. § (1) bekezdésének b)–c) és e)–f) pontjaiban foglalt feladatok esetén a Feladatfinanszírozási elõirányzat-felhasználási keretszámláról (a továbbiakban: FEFK) történik az Alapokmányban utalványozásra kijelölt kezdeményezése alapján a Kincstárnál. A FEFK, BEFK számlára a számlatulajdonos közvetlenül csak jóváírást kezdeményezhet. (2) A 70. § (1) bekezdésének d) pontjában foglalt feladatok pénzügyi lebonyolítási szabályait külön kormányrendelet tartalmazza.” (2) Az Ámr. 75. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A Kincstár eltekinthet a kiegészítõ forrás kincstári számlára történõ befizetésétõl, ha az Alapokmány erre lehetõséget biztosít, vagy a kiegyenlítendõ számla kiegészítõ forrást terhelõ részének kifizetését bankszámlakivonattal igazolják.”

21. § (1) Az Ámr. 76. §-ának (2)–(4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A részfeladatok megvalósítása érdekében kötött szerzõdéseket, valamint az egyéb – nem szerzõdésnek

275

minõsülõ – kötelezettségvállalási bizonylatokat, okmányokat a kötelezettségvállalást követõ 8 munkanapon belül kell a megvalósítónak egy, az azokhoz tartozó – az e rendelet 5. számú mellékletében meghatározott – szerzõdés bejelentést papíralapon három példányban, vagy az e célra biztosított elektronikus rendszeren keresztül benyújtania a Kincstárhoz az Alapokmány megküldését követõen, vagy azzal egyidejûleg. Elektronikus beküldés esetén a szerzõdéseket, vagy azokat helyettesítõ kötelezettségvállalási bizonylatokat egy példányban, papíralapon kell eljuttatni – legkésõbb az elsõ átutalási megbízással egyidejûleg – a Kincstárhoz. (3) A Kincstár a (2) bekezdés szerinti szerzõdéseket – ha azok tartalmukat és összegszerûségüket tekintve megfelelnek az Alapokmányban foglaltaknak – vállalt kötelezettségként nyilvántartásba veszi. A nem magyar nyelven megkötött szerzõdésekhez kapcsolódó szerzõdés bejelentéseket a Kincstár kizárólag a benyújtott szerzõdés azon szakaszainak magyar nyelvû fordításával együtt fogadja be, amelyek tartalmazzák a kivitelezési szerzõdés alapján megvalósítandó feladat mûszaki, szakmai és pénzügyi jellemzõinek, a kivitelezés egyéb pénzügyi feltételeinek és a megvalósítási határidõnek a tételes meghatározását. (4) A Kincstár a kifizetéseket a Kincstárhoz bejelentett módon aláírt fizetési megbízások alapján teljesíti. A fizetési megbízásokhoz a megvalósult szakmai, illetve mûszaki-naturális teljesítményt dokumentáló számviteli bizonylatokat, lakástámogatási kiemelt elõirányzat felhasználását kezdeményezõ átutalás esetén a 100. § (1)–(4) bekezdése szerinti adatokat tartalmazó kimutatást kell csatolni. Amennyiben a fizetési megbízás benyújtására – a Kormány által elfogadott fizetés-átütemezés keretében – a teljesítést követõ években kerül sor, a bizonylatokat a kifizetések kezdeményezésének várható idõpontjától függetlenül a kivitelezõi teljesítés igazolását követõ 10 napon belül a Kincstár részére meg kell küldeni a (6) bekezdés szerinti ellenõrzés megvalósítása és a beruházás pénzügyi elõirányzata (fedezete) terhére történõ nyilvántartásba vétel céljából.” (2) Az Ámr. 76. §-ának (6)–(7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) Amennyiben a teljesítési záradékkal ellátott számlával (számlát helyettesítõ bizonylattal) igazolt teljesítmény az Alapokmánnyal, az elõjegyzett szerzõdésekkel összhangban van, a Kincstár az átutalási megbízást a kötelezettségvállalásként elõjegyzett támogatási elõirányzat-felhasználási keret, maradvány vagy egyéb forrás, illetve a központi költségvetési elõirányzaton kívül a beérkezett kiegészítõ forrás terhére teljesíti, közvetlenül a kivitelezõ számlája javára történõ átutalással. Kifizetés függõ, átfutó és kiegyenlítõ kiadások jogcímen nem kezdeményezhetõ. Mûködési költségek, vagy beruházás közvetett járulékos költségei elszámolása esetében, ha a számlák száma 5 db-ot meghaladja és számlánként a számla bruttó értéke nem éri el a 200 000 forintot, akkor záradékolt számlaösszesítõvel is igazolható a teljesítmény.

276


(7) Ha a fejezeti, vagy intézményi megvalósító a kivitelezõ által benyújtott számlát – egyedi mérlegelése alapján – a saját intézményi vagy valamelyik – feladatfinanszírozáson kívüli – fejezeti kezelésû elõirányzat-felhasználási keretszámláról kifizette, a kifizetés bankszámla kivonattal történõ igazolása mellett legfeljebb a kifizetést követõ 6 hónapon belül, de legkésõbb a tárgyév végéig, EU támogatásból és a hozzá kapcsolódó társfinanszírozásból történõ finanszírozás esetén az elszámolásra rendelkezésre álló idõszakon belül kell kezdeményeznie az érintett részfeladat (központi beruházás) pénzügyi üteme terhére a megfelelõ számlájára történõ visszatérítést.”

22. § Az Ámr. 77. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A részfeladat akkor tekintendõ befejezettnek, ha a részfeladat megvalósítása során keletkezett összes fizetési kötelezettség (saját kivitelezõ szervezetek elszámolásainak) ellenértékét a FEFK, BEFK számla terhére elszámolták.”

23. § Az Ámr. 78. §-a és az azt megelõzõ cím helyébe a következõ rendelkezés lép: „TÁMOGATÁSI CÉLT SZOLGÁLÓ ELÕIRÁNYZATOK, ILLETVE AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK PÉNZESZKÖZEI FELHASZNÁLÁSÁNAK SPECIÁLIS SZABÁLYAI 78. § (1) A központi költségvetés és az alapok e rendelet 7. számú mellékletében megjelölt elõirányzatai, részelõirányzatai, felhasználási jogcímei (a továbbiakban együtt: azonos célú elõirányzatok) felhasználásának szabályozása, az elõirányzatokat terhelõ döntések, a támogatások felhasználása során e fejezet rendelkezéseit – a 93/B. §-ban foglalt elõirányzatra a külön jogszabályokban meghatározott eltérésekkel – kell alkalmazni. (2) A központi költségvetés és az alapok 7. számú mellékletben nem szereplõ elõirányzatainak, részelõirányzatainak pályázati rendszer keretében történõ felhasználása esetén e fejezet rendelkezései közül kizárólag a 79. § (2) bekezdés, a 83. § (2) bekezdés j) pont, 85. § (2) és (7) bekezdései, a 87. § (7) és (8) bekezdései és a 90. § (2) és (3) bekezdéseiben foglaltaknak kell eleget tenni. (3) A központi költségvetés támogatási célú elõirányzatai közül a nem állami humánszolgáltatókat megilletõ normatív állami hozzájárulások és támogatások, kiegészítõ támogatások felhasználása során e fejezet rendelkezéseit a nem állami humánszolgáltatókra vonatkozó külön jogszabályokban meghatározott eltérések figyelembevételével kell alkalmazni. Ezen elõirányzatok esetében az elõirány-

1. szám

zatot terhelõ kifizetéseknél a Kincstár az általa mûködtetett monitoring rendszerhez kapcsolódóan ellenõrzi a köztartozásra vonatkozó információkat és tartozás esetén felfüggeszti a kifizetést.”

24. § (1) Az Ámr. 79. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az elõirányzat kezelõje az éves költségvetés elfogadását követõen és a támogatási konstrukció megjelentetését megelõzõen köteles megküldeni a Kincstár részére az elõirányzatok célrendszerének, rendeltetésének meghatározására, pályázatos támogatási célú felhasználásának tárgyévi keretösszegére, mértékére, a nyújtható támogatás arányára vonatkozó javaslatot (8/a. számú melléklet), az e fejezet hatálya alá tartozó elõirányzatokból nyújtani kívánt támogatási konstrukciók (pályázati felhívások, támogatási programok, egyedi támogatások) tervezetének teljes körû dokumentációját, és az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásáról és a regionális támogatási térképrõl szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet által elõírt esetekben az ott meghatározottak szerint a pénzügyminiszter támogatást jóváhagyó véleményét, vagy a Római Szerzõdés I. sz. mellékletében felsorolt termékek termelésére és kereskedelmére nyújtott, a Római Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatások esetében a külön jogszabály által elõírt ûrlapot. A támogatási konstrukció tervezetet a Kincstár az általa mindenkor mûködtetett monitoring rendszerben (a továbbiakban: monitoring rendszer) rögzíti és az e rendeletben meghatározott adatgyûjtésre vonatkozóan kompatibilitás szempontjából vizsgálja, melyre vonatkozóan egyetértési joggal rendelkezik. Egyetértése, illetve az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásáról és a regionális támogatási térképrõl szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet [a Római Szerzõdés I. sz. mellékletében felsorolt termékek termelésére és kereskedelmére nyújtott, a Római Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatások esetében a külön jogszabály] szerint a pénzügyminiszter támogatást jóváhagyó véleménye, illetve az Európai Bizottság által hozott, a támogatást jóváhagyó határozat esetén a Kincstár regisztrálja a támogatási konstrukció adatait a monitoring rendszerbe. Az e rendelet 8/a. számú melléklete megküldése papír alapon vagy elektronikus módon történhet. Ez utóbbi módon történõ továbbítás esetén papír alapon is meg kell küldeni a támogatási konstrukció tervezetét. A Kincstárnak a beérkezést követõ 10 napon – a helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatására, illetve a terület- és régiófejlesztési célelõirányzat terhére kiírt pályázati felhívások esetében 5 napon – belül kell nyilatkoznia. A Kincstár a monitoring rendszerben nyilvántartja a csekély összegû (de minimis) támogatásokat kedvezményezettenként.

1. szám


A nyilvántartás az Art. 54. §-ának (9) bekezdésén és e rendelet 8/b. számú mellékletén alapul.” (2) Az Ámr. 79. §-ának (11) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(11) A Nemzeti Kulturális Alap elõirányzataira az e rendelet VIII. fejezetének rendelkezéseit nem kell alkalmazni. Az Alap elõirányzatát legkésõbb a tárgyév február 15-éig egyeztetni kell az Egyházi kulturális örökség értékeinek rekonstrukciója elõirányzat kezelõjével és arról jegyzõkönyvet kell felvenni, a párhuzamosságok, az indokolatlan állami finanszírozások elkerülése érdekében. Az érintett felek a pályázati felhívásokat és a bírálati ülésekrõl készült dokumentumokat kölcsönösen megküldik egymásnak.”

277

(A pályázótól – ha törvény vagy kormányrendelet eltérõen nem rendelkezik, a pályázat befogadásának feltételeként – írásbeli nyilatkozatot kell kérni) „e) a pályázati felhívásban elõírt biztosítékok támogatás esetén történõ rendelkezésre bocsátásáról,” „j) ahhoz történõ hozzájárulásról, hogy a Kincstár által mindenkor mûködtetett monitoring rendszerhez a jogszabályban meghatározott jogosultak, valamint az Állami Számvevõszék, a Kormányzati Ellenõrzési Hivatal és a Pénzügyminisztérium számára hozzáférési lehetõséget biztosíthasson,” (2) Az Ámr. 83. §-a (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A pályázathoz csatolni kell) „b) a pályázati díj – amennyiben az meghatározásra került – megfizetésérõl szóló készpénzfizetési szelvény vagy a számlakivonat hitelesített másolatát,”

25. § Az Ámr. 81. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A 87. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt kivétellel a lejárt esedékességû, meg nem fizetett köztartozással rendelkezõkkel – a köztartozás megfizetéséig –, valamint a felszámolási eljárás, csõd-, végelszámolási, illetve adósságrendezési eljárás alatt álló szervezetekkel – függetlenül a támogatás egyéb feltételeinek meglététõl – támogatási szerzõdés nem köthetõ, illetve a szerzõdéskötést követõen kialakuló ilyen köztartozás, illetve meginduló felszámolási, csõd-, végelszámolási, illetve adósságrendezési eljárás esetén támogatás nem folyósítható.”

26. §

Az Ámr. 82. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A támogatási igény benyújtása elõtt – az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve Kohéziós Alapjából finanszírozandó projektek esetében az operatív programnak az Európai Bizottság általi befogadását megelõzõen – megkezdett beruházáshoz, fejlesztéshez támogatás nem adható, kivéve a címzett és céltámogatásban részesített fejlesztések esetén a helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatának támogatását. Ez utóbbi esetben támogatás a beruházás pénzügyileg nem teljesített, hátralévõ mûszaki tartalmának költségéhez adható.”

27. §

(1) Az Ámr. 83. §-a (2) bekezdésének e) és j) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

28. § (1) Az Ámr. 85. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A Kincstár a döntés-elõkészítés folyamatában adatot szolgáltat a monitoring rendszerben regisztrált adatokról. Az elõirányzat-kezelõk a pályázati konstrukció regisztrálása után lekérdezési lehetõséget kapnak elektronikus módon a pályázóknak a monitoring rendszerben regisztrált adatairól.” (2) Az Ámr. 85. §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) A döntéshozó a jóváhagyó döntésekrõl a döntést követõ 10 munkanapon belül e rendelet 8/b) számú melléklete szerinti adatokat a Kincstár által meghatározott felületen berögzíti, vagy megküldi elektronikus módon a monitoring rendszer részére. Több támogatási forrásra benyújtott pályázat esetén a döntéshozó döntésérõl a többi érintett elõirányzat kezelõjét is tájékoztatja.” 29. § Az Ámr. 86. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A területfejlesztési tanácsok a rendelkezési hatáskörükbe utalt elõirányzatok felhasználásáról szóló döntéseikrõl – az e rendelet 8/b) számú melléklete szerinti részletezésben 10 munkanapon belül tájékoztatják az érintett minisztereket és a 85. § (7) bekezdés szerint a Kincstárt.” 30. § (1) Az Ámr. 87. §-a (2) bekezdésének felvezetõ szövege helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A fejlesztési célú támogatást elnyert kedvezményezettel való szerzõdéskötés további feltétele”

278


(2) Az Ámr. 87. §-ának (7)–(10) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) Amennyiben a 85. § (7) bekezdés szerint megadott döntési adatokban módosulás történik, illetve a döntés hatályát veszti, vagy az elõirányzat kezelõje, illetve a szerzõdésre feljogosított szerv a szerzõdés megkötésérõl, módosításáról, felbontásáról, megszûnésérõl dönt, akkor errõl elektronikus úton 5 munkanapon belül – az e rendelet 8/b. számú mellékletében meghatározott, értelemszerûen kitöltött adatlapon – értesíteni kell a Kincstárt. (8) A regisztrált adatok egyeztetése céljából a Kincstár évente június 30-ig adatot szolgáltat a monitoring rendszerben feldolgozott 8/b. számú melléklet szerinti információkról az adatszolgáltatóknak. Az adatszolgáltatók évente július 31-ig aktualizálják az általuk szolgáltatott adatok körét. (9) A Kincstár a köztartozások, illetve az Európai Unió tradicionális saját forrásai címen a tartozások figyelemmel kísérése érdekében az e rendelet 8/b. számú melléklete szerinti, kedvezményezettjének nevére (megnevezésére), lakhelyére (székhelyére), adószámára, adóazonosító jelére vonatkozó adatokat elektronikus úton megküldi az Adóés Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH), a Vám- és Pénzügyõrség Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: VPOP) részére. Az Áht. 13/A. § (5) bekezdésében meghatározott támogatás folyósítója a pályázó hozzájáruló nyilatkozata alapján közvetlenül fordulhat az APEH-hoz, illetve a VPOP-hoz a pályázók köztartozásának ellenõrzése céljából. A megkeresés elektronikus úton, az APEH és a VPOP által meghatározott formában történik. (10) Az utolsó folyósítási részlet utalványozásáról szóló 9. számú adatlap adatainak 85. § (7) bekezdése szerinti monitoring rendszerben történõ rögzítését követõen a Kincstár intézkedik a kedvezményezetteknek a 87. § (9) bekezdése, valamint a 92. § (4) bekezdése szerinti adóhatósági megfigyelési körbõl történõ kivezetése érdekében.” (3) Az Ámr. 87. §-ának (12) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(12) A kedvezményezett az adólevonási jogosultságában bekövetkezett változást a támogatási szerzõdés módosítása végett haladéktalanul köteles a támogatást nyújtó elõirányzat kezelõjének írásban bejelenteni. A változás bejelentése elõtt igénybe vett támogatás visszaigényelt áfájára jutó összegével a támogatott köteles elszámolni, illetve azt visszafizetni.”

31. § Az Ámr. 88. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „88. § (1) Amennyiben a kedvezményezett a szerzõdésben vállalt kötelezettségeit nem, vagy csak részben teljesíti, az igénybe nem vett támogatás – törvény, illetve kormányrendelet eltérõ rendelkezése hiányában – annak záro-

1. szám

lásával, törlésével visszavonásra kerül. Ha a kedvezményezett neki felróható okból nem teljesíti a szerzõdésben vállalt kötelezettségeit, az igénybe vett támogatás (természetben juttatott telephely – telek vagy telek és épület – esetén a területre kijelölt igazságügyi ingatlanszakértõ által megállapított forgalmi érték) egészét vagy arányos részét a (4) bekezdésben meghatározott mértékû kamattal növelt összeggel kell visszafizetnie. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szankciók alkalmazása mellett a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõjének döntésével a kedvezményezett meghatározott idõre – de legfeljebb öt évre – kizárható az érintett elõirányzatok támogatási rendszerébõl, ha az alábbiakban meghatározott feltételek közül legalább egy teljesül: a) a szerzõdésben rögzített kötelezettség, illetve részkötelezettség teljesítése a szerzõdésben foglalt határidõre egyáltalán nem, vagy csak részben – számszerûen megállapított kötelezettségek esetén 75%-ot (természetbeni telephely-juttatás vagy telephely vásárlására adott közvetlen támogatás esetén 66%-ot) el nem érõ arányban – valósul meg, és a támogatott nem tett eleget a 87. § (5) bekezdés szerinti jelentéstételi kötelezettségének, b) a kedvezményezett az elfogadott céltól eltérõ feladatot valósít meg, c) a kedvezményezett e rendelet 87. §-a (5) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségének az ott elõírt határidõig nem tett eleget, d) a kedvezményezett legalább három alkalommal nem tesz eleget a projekttel kapcsolatos beszámolási, jelentéstételi kötelezettségének, e) a kedvezményezett nem tesz eleget ellenõrzéstûrési kötelezettségének, és ennek következtében jogszabály alapján ellenõrzésre jogosult szervek a projekt szabályszerû megvalósítását nem tudják ellenõrizni, f) a kedvezményezett a pályázattal, illetve a projekttel kapcsolatban valótlan, hamis adatot szolgáltatott, g) a kedvezményezett a szabálytalanul felhasznált öszszeget a támogatási szerzõdésben meghatározott határidõben nem, vagy nem teljes mértékben fizette vissza, és a támogató követelését a rendelkezésre álló biztosítékokból vagy más módon nem tudta behajtani, h) a támogatást nyújtó vagy annak nevében eljáró szervezet a kedvezményezettnek felróható okból állt el a támogatási szerzõdéstõl. (3) A (2) bekezdésben meghatározott, a támogatási rendszerbõl való kizárás a strukturális alapokból vagy a Kohéziós Alapból nyújtott támogatás esetén valamennyi, a strukturális alapokból, illetve a Kohéziós Alapból finanszírozott támogatási rendszerre kiterjed. A Kohéziós Alapból nyújtott támogatás esetén a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõjének döntésével a (2) bekezdésben meghatározott kizárás arra az esetre is vonatkozik, ha a kedvezményezettnek felróható ok miatt az Európai Bizottság a Kohéziós Alapból megítélt támogatást vagy annak egy részét visszavonja.

1. szám


(4) Az (1) bekezdésben elõírt kamat éves mértéke – törvény eltérõ rendelkezése hiányában – megegyezik a támogatásnak az (1)–(2) bekezdés alapján történõ visszavonása, illetve a szerzõdéstõl való elállás idõpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével, de legalább 20%. (5) Az (1) bekezdés alapján visszavont támogatás és a szerzõdéstõl való elállás esetén alkalmazott kamat, valamint a késedelmi kamat megfizetésére irányuló követelés érvényesítése azonnali beszedési megbízás alkalmazásával, illetve biztosíték érvényesítésével történik, amennyiben a fizetési felszólítás megküldését követõen, az abban foglalt határidõn belül a kedvezményezett nem teljesíti fizetési kötelezettségét és visszafizetési kötelezettség részletfizetés formájában történõ engedélyezésére sem került sor. A kötelezettséget annak a támogatási szerzõdésben meghatározott elõirányzatnak a javára kell teljesíteni, amelyet az elõirányzatról szóló szabályozás szerint a támogatás folyósítása terhelt. (6) Több elõirányzatból együttesen nyújtott támogatás esetén az (1)–(2) bekezdések szerint visszavont támogatást és a kamatot a folyósított támogatások arányában kell megosztani. (7) Az elõirányzat kezelõje jogosult pályázati rendszerében további szankciókat meghatározni, és a szerzõdéses kötelezettségek nem teljesítése esetén azt érvényesíteni. A visszafizetési kötelezettség az elõirányzat kezelõjének döntése alapján részletekben is teljesíthetõ, aminek idõtartama nem haladhatja meg a 36 hónapot. A visszafizetés ütemezését a támogatási szerzõdés módosítása, illetve a támogatási szerzõdéstõl való elállás esetében kiegészítõ megállapodás rögzíti.” 32. § Az Ámr. a következõ 88/A. §-sal egészül ki: „88/A. § (1) A támogatást nyújtó köteles a szerzõdésben késedelmi kötbért kikötni, ha az alábbiakban foglalt feltételek közül legalább egy bekövetkezik: a) a projekt elõrehaladási jelentéstételi kötelezettségét határidõben nem teljesíti, és annak az erre vonatkozó írásbeli felszólításban megjelölt újabb határidõ leteltéig sem tesz eleget, b) ellenõrzéstûrési kötelezettségének nem tesz eleget, és az ellenõrzést az erre irányuló írásbeli felszólításban megjelölt határidõig sem teszi lehetõvé, vagy c) a projekt megvalósításának befejezése a kedvezményezettnek felróható okból a támogatási szerzõdésben meghatározott idõponthoz képest 6 hónapot meghaladóan késik. (2) A késedelmi kötbér napi mértéke a kötbér alapját képezõ támogatás 10%-ának 1/365-öd része. (3) A késedelmi kötbér alapja az (1) bekezdés a) és b) pontja esetében az elõrehaladási jelentés esedékességéig, illetve az ellenõrzéstûrési kötelezettség megsértéséig kifizetett támogatás összege, a c) pont esetében a megítélt támogatás összege. A kötbérfizetés kezdõ idõpontja a) az (1) bekezdés a) pontja esetében az elõrehaladási jelentéstételi kötelezettség teljesítésének eredeti határ-

279

ideje, utolsó napja az elõrehaladási jelentés benyújtását megelõzõ naptári nap; b) az (1) bekezdés b) pontja esetében az ellenõrzéstûrési kötelezettség megtagadásának napja, utolsó napja pedig az ellenõrzés lehetõvé tételének napját megelõzõ naptári nap; c) az (1) bekezdés c) pontja esetében a projekt megvalósítás befejezésének támogatási szerzõdés szerinti határideje, utolsó napja a projekt befejezésének tényleges napja. (4) A kötbérfizetési kötelezettség beálltának részletes feltételeit (különös tekintettel a felróhatóságra) a támogatást nyújtó fél köteles a szerzõdésben rögzíteni.” 33. § Az Ámr. 89. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az elõirányzatból támogatott beruházással létrehozott vagyon – amennyiben az a kedvezményezett tulajdonába kerül – a támogatási szerzõdésben meghatározott idõpontig csak a támogatási döntést hozó elõzetes jóváhagyásával és a foglalkoztatási, illetve a szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek átvállalásával, átruházásával idegeníthetõ el, adható bérbe, illetve terhelhetõ meg. A támogatási döntést hozó elõzetes jóváhagyásával, a szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek átvállalása nélkül is lehetséges az idõ elõtt elhasználódott, egy-egy vagyontárgy pótlással együtt járó selejtezése. Természetbeni telephely juttatás esetén, vagy ha a beruházó a telephelyet vissza nem térítendõ támogatásból vásárolta vagy építette meg, teljes elidegenítési és terhelési tilalmat, keretbiztosítéki jelzálogot kell érvényesítenie a támogatási szerzõdésben a forráskezelõnek.”

34. § Az Ámr. 90. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A támogatások folyósításáról minden évben legalább egyszer, a tárgyévet követõ január 31-ig az e rendelet 9. számú mellékletében meghatározott – adatlap adattartalmának megfelelõ információkról, a 85. § (7) bekezdés szerint meghatározott formában – elektronikusan kell értesíteni a Kincstárt, az utolsó folyósítási részlet esetén az utalványozást követõ 5 munkanapon belül kell az adatszolgáltatást teljesíteni.”

35. § (1) Az Ámr. 91. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A támogatás csak abban az esetben igényelhetõ az általános forgalmi adót is tartalmazó összköltségének a saját résszel csökkentett összege után, ha a kedvezménye-

280


zettnek – külön jogszabály szerint – a támogatásból finanszírozott beszerzése kapcsán áfa levonási joga nincs. Amennyiben a kedvezményezett áfa levonási joggal rendelkezik, úgy az a 83. § (1) bekezdése b) pontjának 3. és 4. alpontjában meghatározott összeggel csökkentve igényelhetõ. A támogatás a támogatási szerzõdésben rögzített forrásösszetételben, illetve pénzügyi és idõbeli ütemezésben vehetõ igénybe.” (2) Az Ámr. 91. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Támogatási elõleg indokolt esetben, eltérõ jogszabályi rendelkezés hiányában a program vagy projekt elindításához és likviditásának biztosításához szükséges legkisebb összegben – amely nem haladhatja meg a támogatás 25%-át, de legfeljebb 300 millió forintot, kutatás, mûszaki fejlesztés esetén a 75%-át, de legfeljebb 450 millió forintot a (7) bekezdés szerinti ütemezésben – nyújtható, ha ezt a támogatási szerzõdés is tartalmazza. Az elõleg folyósítására több részletben is sor kerülhet. A természetbeni telephelyjuttatás vagy a vissza nem térítendõ támogatásból épített vagy vásárolt telek, illetve épület esetén a telephely, illetve az ingatlan elõlegként értelmezhetõ. Ez esetben a telephely forgalmi értéke, illetve a telephely (telek, továbbá telek és épület) vásárlására, építésére folyósított vissza nem térítendõ támogatás értéke nem haladhatja meg a teljes beruházás forgóeszközhitellel és készletekkel csökkentett értékének 15%-át, illetve csak telekátadás, illetve vásárlás esetén 10%-át.” (3) Az Ámr. 91. §-a (5) bekezdésének a) és c)–d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Az Európai Unió strukturális alapjainak és Kohéziós Alapjának támogatásával megvalósuló programok esetében az elõlegnyújtás, illetve a támogatás kifizetése során a következõk szerint kell eljárni) „a) az elõleget – vagy annak egy részét – a támogatási szerzõdés hatálybalépésének napjától számított 3 hónapon belül, a projekt elindításához, az elsõ kifizetési kérelem benyújtását megelõzõen lehet igényelni. Az elõleg több részletben történõ folyósítása esetén, az elõleg – elsõ részletének folyósítását követõen – fennmaradó részét a program vagy projekt elindítását követõen is lehet igényelni, amennyiben a program, projekt megvalósítási költségeinek idõbeli felmerülése ezt indokolttá teszi,” „c) idõközi fizetést a támogatást nyújtó szervezet a ténylegesen felmerült, elszámolható költségekhez igazodva teljesít. A kedvezményezett idõközi fizetési kérelméhez mellékelni kell a ténylegesen felmerült költségeket igazoló számlát és/vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen igazoló dokumentumot, valamint a követelés kiegyenlítésrõl szóló bizonylat másolatát, szállítói kiutalás esetén pedig a külön jogszabályban meghatározott dokumentumot. Az operatív program vagy a közösségi kezdeményezés irányító hatóság által meghatározott összeghatár alatt számlaösszesítõ is benyújtható. Az elõleg és az idõközi fizetések összege – ide nem értve a szállító részére történõ kiutalást – nem haladhatja meg a megítélt támogatás szállítói kiutalásokkal csökkentett összegének 80%-át, nonprofit

1. szám

kedvezményezett esetében a 90%-át. Ettõl eltérni csak központi költségvetési szerv kedvezményezett esetében, illetve a (11) bekezdésben meghatározott esetben lehet, ahol az elõleg és az idõközi fizetések összege elérheti a megítélt támogatás 100%-át. Az eltérés mértékérõl az operatív program vagy a közösségi kezdeményezés irányító hatóság vezetõje dönt, d) az idõközi fizetésnek nem elõfeltétele a folyósított elõleg teljes összege felhasználásának igazolása, és az azzal történõ elszámolás,”

36. § Az Ámr. 92. §-ának (3)–(5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Amennyiben a Kincstár észleli, hogy a folyósított támogatások halmozódásának tényleges szintje meghaladja az érintett támogatási szerzõdésekben meghatározott mértéket, haladéktalanul értesíti a támogatást biztosító érintett elõirányzatokat kezelõ szerveket. (4) Az APEH, a VPOP és szervei, valamint a Kincstár e rendelet 87. §-ának (9) bekezdésében foglalt tájékoztatása alapján számszerû adatot szolgáltatnak az utalványozónak és a Kincstár részére, amikor a kedvezményezettnek az adatkérést megelõzõ hónap utolsó napjáig esedékessé vált és a felülvizsgálat napjáig meg nem fizetett köztartozása, és/vagy behajthatatlanság miatt törölt köztartozása, illetve az Európai Unió tradicionális saját forrásai címen tartozása alakul ki, illetõleg azt megfizette, vagy arra idõközben fizetési könnyítést (halasztást, részletfizetést) kapott. A döntéshozó és/vagy az utalványozó, és/vagy a támogatás folyósítója, valamint a Kincstár tájékoztatása elektronikusan havi rendszerességgel, a Kincstár és az adóhatóságok közötti megállapodásban rögzített, a támogatás folyósítója közvetlen megkeresése esetén pedig, az adóhatóságok által meghatározott idõpontban és adatstruktúrában történik. (5) A (4) bekezdésben foglalt adatszolgáltatás alapján a kedvezményezett lejárt esedékességû, meg nem fizetett köztartozása esetén – a köztartozás fennálltáig – az utalványozó köteles felfüggeszteni az esedékes támogatások folyósítását. A Kincstár a 30. számú mellékletben szereplõ elõirányzatok esetében – bele nem értve az ÚMFT operatív programjainak technikai segítségnyújtás elõirányzatait – a jelen fejezet eljárási szabályain túl az elõirányzatot terhelõ kifizetéseknél a számlavezetõ rendszerhez kapcsolódóan ellenõrzi az elõirányzatból részesülõ kedvezményezettek köztartozásra vonatkozó információit és tartozás esetén felfüggeszti a kifizetést.” 37. § Az Ámr. 93/B. §-ának (2)–(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A 83. §-ban meghatározott pályázat helyett a támogatás a pályázó azonosító adatait tartalmazó kártya-igény-

1. szám


lõlap kitöltésével igényelhetõ. Az igénylõlaphoz csatolni kell a 83. § (2) bekezdés a)–d) és g)–k) pontjaiban meghatározott tartalmú írásbeli nyilatkozatot. (3) Az elõirányzat kezelõje a 85. § (2) és (7) bekezdésében, valamint a 87. § (7) bekezdésében meghatározott kötelezettségét a Kincstár részére a 8/b. számú melléklet adattartalmának a 85. § (7) bekezdésében foglaltak szerinti elektronikus formában történõ megküldésével teljesíti.”

281

(2) az Ámr. 107. §-a a következõ új (8) bekezdéssel egészül ki és ezzel egyidejûleg a jelenlegi (8) bekezdés számozása (9) bekezdésre változik: „(8) A feladatfinanszírozási elõirányzat-felhasználási keretszámla a feladatfinanszírozás körébe vont fejezeti kezelésû elõirányzatokkal összefüggõ pénzforgalom lebonyolítására szolgál. A számláról kiadás – a számlatulajdonos kezdeményezése alapján – a Kincstár intézkedésére teljesíthetõ.”

38. § (1) Az Ámr. 98. §-ának (1) bekezdése a következõ m) ponttal egészül ki: (A Kincstár a központi költségvetési szervek felügyeleti szerve részére a következõ számlákat vezetheti) „m) Egyéb nemzetközi támogatási programok közösségi forrás pénzforgalmi forintszámla.” (2) Az Ámr. 98. §-a a következõ (18) bekezdéssel egészül ki: „(18) Az (1) bekezdés m) pontjában megjelölt számla közösségi forrásból átutalt, még fel nem használt pénzeszközök állományának kimutatására, illetve az ehhez kapcsolódó pénzforgalom lebonyolítására szolgál.” 39. § Az Ámr. 99. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A köztartozás zárolt fedezeti számla e rendelet 109. § (5) bekezdésében meghatározott zárolt összegek kezelésére szolgál. A számla felett a központi költségvetési szerv közvetlenül nem rendelkezhet.” 40. § Az Ámr. 103. §-a (6) bekezdésének h) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A helyi önkormányzat a költségvetési elszámolási számlájához kapcsolódóan – általában jogszabályban meghatározott bevételek és kiadások elkülönített elszámolására – alcímû számlákat nyithat a következõk szerint) „h) helyi, valamint helyi kisebbségi önkormányzatok rövid lejáratú betétei elkülönítésére,” 41. § (1) Az Ámr. 107. §-ának (1) bekezdése a következõ g) ponttal egészül ki: (A Kincstár a társadalombiztosítási költségvetési szervek, valamint az OEP és ONYF – mint felügyeleti szerv – részére a következõ számlákat vezeti) „g) feladatfinanszírozási elõirányzat-felhasználási keretszámla.”

42. § Az Ámr. 108/A. §-a (4) bekezdése d) pontjának da) és dg) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Mentesek a díjfizetés alól a következõ tranzakciók) [d) a Munkaerõpiaci Alap] „da) Álláskeresési támogatások alcím” „dg) Vállalkozói járadék alcím” (kiadási elõirányzatai terhére teljesített átutalások.)

43. § (1) Az Ámr. 109. §-ának (1)–(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Kincstár a központi költségvetési szerv (beleértve a társadalombiztosítási költségvetési szervet is) kiadási és bevételi elõirányzatának különbözeteként az (5)–(10) bekezdésben foglalt eltérésekkel havi idõarányos költségvetési elõirányzat-felhasználási keretet (a továbbiakban: keret) nyit. A Kincstár a keretet automatikusan állapítja meg és utalja át a fejezeti elosztási számlákon keresztül a kincstári körbe tartozó ügyfelek elõirányzat-felhasználási keret számlájára. (2) A Kincstár minden év január havi idõarányos támogatási keretnyitásakor – a Honvédelmi Minisztérium és a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok kivételével – a támogatásarányos személyi juttatások eredeti támogatási elõirányzata 1/12-ének 40%-ával és a támogatásarányos munkaadókat terhelõ járulékok eredeti támogatási elõirányzata 1/12-ével csökkentett keretet nyit. A Kincstár elnöke e mértéktõl a felügyeleti szerv kezdeményezésére eltérhet. (3) Az Áht. 102. § (1) bekezdés b) pontja szerinti közterhek és a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak befizetési kötelezettségének teljesítéséhez a Kincstár a tárgyévben aktuális havi és az egyidejûleg megküldött önrevízióra vonatkozó adóbevallás „A” részének ûrlapjaiból a Kincstár által biztosított leválogató programmal elõállított és elektronikus úton megküldött adatszolgáltatás alapján a befizetési kötelezettségeket a költségvetési szervek – beleértve a teljes egészében bevételbõl gazdálkodó szerveket is – elõirányzat-felhasználási keret számlájának megterhelésével teljesíti.”

282


(2) Az Ámr. 109. §-ának (10) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(10) Az idõarányos havi ütemezéstõl a (9) bekezdésben foglaltakat meghaladó eltérést (elõrehozást) fejezet összesenben a Kincstár engedélyezhet. A munkavállalókat és munkaadókat terhelõ közterhekre keret-elõrehozás nem kezdeményezhetõ. Az elõrehozás idõarányos visszapótlás mellett történik, kivéve, ha a Kincstár a rendelkezésére álló adatok alapján – a fejezet kérelmét is figyelembe véve – ettõl eltérõ módon rendelkezik.” 44. § Az Ámr.109/A. §-ának (2)–(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdésben meghatározott elõirányzatfinanszírozási tervet – a jóváhagyott költségvetési törvény alapján – az e rendelet 27. számú mellékletében meghatározott formában a felügyeleti szervnek tárgyév január 10-ig, majd ezt követõen havonta a tárgyhónapot megelõzõ hó 20. napjáig elektronikus úton kell benyújtania a Kincstárhoz. A január hónapra vonatkozó tervet valamennyi fejezeti kezelésû elõirányzatra vonatkozóan – jóváhagyott költségvetési törvény hiányában a benyújtott törvényjavaslat alapján – dekádonkénti részletezésben a tárgyévet megelõzõ év december 22-ig kell a Kincstár részére megküldeni. (3) A kifizetési ütem az elõirányzat-finanszírozási terv benyújtásával érintett tárgyhónapon belül a felügyeleti szerv kérelmére a Kincstár által módosításra kerül. Az erre vonatkozó kérelmet a kiadás várható teljesítésének idõpontját megelõzõ 10. napig kell benyújtani. Ettõl eltérni csak rendkívüli esetben lehet.” 45. § (1) Az Ámr. 114. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az egészségügyi hozzájárulás címén az APEH elkülönített számláiról a Kincstár naponta átutalja az egyenleget az OEP Elszámolási számlájára, a korkedvezmény-biztosítási járulék összegét pedig az ONYF Elszámolási számlájára.” (2) Az Ámr. 114. §-ának (11) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(11) Az Egészségbiztosítási Alapból a nyugellátások fedezetére a Nyugdíjbiztosítási Alapnak átadott pénzeszköz átutalását január 15-ig kell teljesíteni.” 46. § Az Ámr. a következõ 114/A. §-sal egészül ki: „114/A. § (1) A fejezetek az E. Alapból finanszírozott egészségügyi intézmények részére a költségvetési törvény alapján létszámcsökkentés, tizenharmadik havi illetmény, többlet személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó

1. szám

munkaadókat terhelõ járulékok címen teljesített kifizetésekrõl a Pénzügyminisztérium részére november 30-áig szolgáltatnak adatot. (2) A Pénzügyminisztérium a tárgyév utolsó elõtti kincstári napjáig a fejezetek adatszolgáltatása alapján tájékoztatja a Kincstárat az egészségügyi intézmények részére az (1) bekezdés szerint teljesített kifizetések összegérõl.” 47. § Az Ámr. 117. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) Az OEP a nettó módon finanszírozott önkormányzati egészségügyi intézmények által a tizenharmadik havi illetmény január havi kifizetéséhez a külön jogszabály alapján igényelt elõleg fedezetének átvezetésérõl a tárgyév január 11-éig rendelkezik és a Kincstár az e rendelet 10/b. számú melléklete szerint teljesíti az utalást. A tizenharmadik havi illetmény kifizetési rendelkezéséhez a Kincstár a központosított illetményszámfejtésbe tartozó önkormányzati egészségügyi intézmények esetében elvégzi a számfejtést. A központosított illetményszámfejtési körbe nem tartozó önkormányzati egészségügyi intézmények a tizenharmadik havi illetmény számfejtésérõl az adatszolgáltatást január 12-éig küldik meg a Kincstár részére. Az elõleg bruttó összegének a visszavonásáról az OEP a tizenharmadik havi illetményrész intézmények részére teljesített kifizetését követõen – a Kincstár adatszolgáltatása alapján – a külön jogszabály szerint rendelkezik.” 48. § (1) Az Ámr. 126. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az Áht. 64/B. §-ának (2) bekezdése szerinti jogtalan igénybevétel kezdõ napja – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a támogatásnak az önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára történõ jóváírás napja. Amenynyiben a támogatás átutalása több részletben történik és az egyes részletekbõl a jogtalan igénybevétel összege egyértelmûen nem állapítható meg, akkor a jogtalan igénybevétel kezdõnapja(i) a visszafizetési kötelezettség összegével megegyezõ támogatási részlet(ek) költségvetési elszámolási számlán történõ jóváírása napjaival azonosak úgy, hogy a számítást az utolsó részlet jóváírási idõpontjától kezdõdõen visszafelé kell elvégezni.” (2) Az Ámr. 126. §-ának (9) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(9) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerinti visszafizetési kötelezettség, illetve az önkormányzatot megilletõ pótlólagos hozzájárulás és támogatás kiutalás összegének megállapítása és teljesítése során az alábbiak szerint kell eljárni: a) az Áht. 64–64/A. §-ok hatálya alá tartozó normatív állami hozzájárulások és normatív, kötött felhasználású támogatások, a helyi önkormányzatok jövedelemkülönbsé-

1. szám


gének mérséklését szolgáló támogatás, valamint az önhibájukon kívül hátrányos helyzetû önkormányzatok kiegészítõ támogatása egyenlegét, b) az Áht. 64–64/A. §-ok hatálya alá nem tartozó – kivéve az önhibájukon kívül hátrányos helyzetû önkormányzatok kiegészítõ támogatása –, központi költségvetésbõl származó támogatások összegét jogcímenként kell megállapítani és megfizetni. Amennyiben a visszafizetendõ hozzájárulás vagy a támogatás együttes összege, illetõleg az igénybevételi, a kiegészítõ és a késedelmi kamat együttes összege az 1000 forintot nem éri el, azt az önkormányzatnak nem kell visszafizetnie, és a Kincstár a pótlólagosan megállapított 1000 forint alatti hozzájárulást vagy támogatást nem utalja át.” 49. § (1) Az Ámr. 134. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Nem szükséges írásbeli kötelezettségvállalás a gazdasági eseményenként 50 000 forintot el nem érõ kifizetések, valamint a csõd-, felszámolási és végelszámolási eljáráshoz kapcsolódó bírósági regisztrációs díjak kifizetése esetében. Ennek rendjét és nyilvántartási formáját belsõ szabályzatban kell rögzíteni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell legalább a kötelezettségvállalás tárgyát, öszszegét, idõpontját, a kötelezettségvállaló nevét.” (2) Az Ámr. 134. §-ának (13) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(13) A kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódóan olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelybõl megállapítható az évenkénti kötelezettségvállalás összege, továbbá biztosítja a 25. számú mellékletben meghatározott adatokat.” 50. § Az Ámr. 135. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A szakmai teljesítés igazolásának az (1) bekezdésben foglaltak szerinti módjáról és az azt végzõ személyek kijelölésérõl a költségvetési szerv vezetõje – helyi kisebbségi önkormányzat esetében (az Áht. 66. § szerinti megállapodása alapján) a helyi önkormányzat jegyzõje, országos kisebbségi önkormányzat esetében az országos kisebbségi önkormányzat hivatalának vezetõje – belsõ szabályzatban köteles rendelkezni. A szakmai teljesítést az igazolás dátumának és az (1) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettség végrehajtásának megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni.” 51. § (1) Az Ámr. 149. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

283

(A költségvetési szerv felügyeleti szerve a költségvetési szervei részére) „c) elõírja, hogy az Áht. 97. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségnek megfelelõen e rendelet 23. számú melléklete szerint értékelje a belsõ kontrollok mûködését, és az éves költségvetési beszámolóval együttesen küldje meg a felügyeleti szervnek;” (2) Az Ámr. 149. §-ának (10) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(10) Amennyiben a (2) bekezdés c) pontjával érintett költségvetési szervnél év közben változás történik a szerv vezetõje személyében (továbbá, ha a szerv átalakul vagy megszûnik), a távozó vezetõ (átalakuló vagy megszûnõ szerv vezetõje) köteles a 23. számú mellékletet az addig eltelt idõszak vonatkozásában kitölteni, és az új vezetõnek (jogutódnak) átadni, aki köteles azt saját nyilatkozatához mellékelni.” 52. § (1) Az Ámr. 149/A. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A központi költségvetési szerv – ideértve a felügyeleti szervet is – mint vagyonkezelõ, illetve tulajdonosi (alapítói, külön jogszabályban meghatározott részvényesi, szavazatelsõbbségi) jogok gyakorlója e rendelet 19. számú melléklete szerinti adatszolgáltatási ûrlap kitöltése mellett értékelni köteles, hogy] „a) a gazdálkodó szervezet (kivéve az MNV Zrt. és a Magyar Nemzeti Bank), közalapítvány, alapítvány (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet) mûködése hogyan befolyásolja a szakfeladat támogatási szükségletét;” (2) Az Ámr. 149/A. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A pénzügyminiszter az adatszolgáltatás és értékelés alapján, vagy az elõírt értékelési és adatszolgáltatási kötelezettség – felhívás ellenére – hiányos, illetve nem határidõre történõ teljesítése esetén kezdeményezheti az MNV Zrt.-nél a központi költségvetési szerv vagyonkezelõi jogának, illetve tulajdonosi jogok gyakorlásának módosítását, megszüntetését.” 53. § Az Ámr. a következõ 149/B. §-sal és az azt megelõzõ címmel egészül ki: „A fejlesztési célú támogatással megvalósuló, befejezett beruházásokhoz pótlólagosan realizált bevételek elszámolása 149/B. § (1) Amennyiben a fejlesztési támogatásban részesülõ helyi önkormányzat, központi költségvetési szerv az Áht. 101. § (10) bekezdése szerinti pótlólagos bevételhez jut, visszafizetési kötelezettségének összegét beruházásonként, az e rendelet 29. számú mellékletében

284


mutatja ki. Ha az adott beruházásra több jogcímen kapott – hazai, illetve uniós – támogatást, a 29/a. számú melléklet alapján kell meghatározni a beruházás átlagos támogatási intenzitását, aminek arányában vissza kell fizetni a pótlólagos bevételre jutó támogatást. A helyi önkormányzat, központi költségvetési szerv a kitöltött melléklet(ek)et a beruházás üzembe helyezését követõ 60 napon belül küldi meg a Kincstárnak. (2) A helyi önkormányzat, központi költségvetési szerv a központi költségvetést megilletõ összeget az (1) bekezdés szerinti elszámolási határidõt követõ 30 napon belül visszafizeti. (3) Ha a visszafizetési kötelezettséget a (2) bekezdésben foglalt határidõig nem teljesítik, a jogtalanul igénybevett fejlesztési támogatást – a (2) bekezdés szerinti határidõtõl a visszafizetés napjáig számított – jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelõ mértékû kamattal terhelten kell visszafizetni.”

54. § Az Ámr. a következõ 149/C. §-sal és az azt megelõzõ címmel egészül ki: „Adatszolgáltatás az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokról 149/C. § A helyi önkormányzatok az e rendelet 31. számú melléklete szerint adatot szolgáltatnak az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok tárgyévet megelõzõ, lezárt két üzleti évérõl. Az adatlapot a féléves beszámolóval egyidejûleg kell benyújtani a Kincstárhoz.”

55. § Az Ámr. 150. §-ának (1) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki: [A pénzügyminiszter, továbbá – a Kormány irányítási és felügyeleti hatáskörébe nem tartozó szervek, testületek költségvetési szervei esetében a Kormány kezdeményezésére – az Országgyûlés (a továbbiakban együtt: kijelölõ szerv) kincstári biztost jelöl ki a központi költségvetési szervhez, ha] „c) a Kincstár nyilvántartásaiból nyert adatok a költségvetési szerv likviditási helyzete, illetve összes adósságának mértéke és aránya alapján a gazdálkodás tartós kiegyensúlyozatlanságát jelzik.”

1. szám

térium és a Kincstár adategyeztetést végezhet, az adatszolgáltatóhoz módszertani, elszámolási kérdéseket intézhet, a helyes számviteli szabályok alkalmazására, betartására figyelmeztethet. Szóbeli kérdésre szóban, írásbeli kérdésre írásban kell válaszolni. Az adatszolgáltatónak a válaszadást, illetve hibás adatközlés esetén a megismételt adatszolgáltatást – ha jogszabály másként nem rendelkezik – 8 napon belül teljesítenie kell.”

57. § Az Ámr. 163/A. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A központi költségvetési szervek (beleértve a társadalombiztosítási költségvetési szerveket is) – a Honvédelmi Minisztérium és a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok kivételével – személyi juttatásai és járulékai nettó finanszírozásához szükséges információkhoz az e rendelet 109. §-ának (3) bekezdésében meghatározott módon adatot szolgáltatnak minden hónap 16-áig a Kincstár részére. (2) A központi illetményszámfejtés rendszeréhez kapcsolódó központi költségvetési szervek személyi juttatásai és járulékai nettó finanszírozásához, illetõleg a havi bevalláshoz szükséges információt a központi illetmény-számfejtési rendszerbõl rendelkezésre álló adatokból a fejezeti illetményszámfejtõ hely szolgáltatja a számfejtési körébe tartozó költségvetési szervek részére.”

58. § Az Ámr. 163/C. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallási kötelezettséget a helyi önkormányzatok nettó finanszírozása hatálya alá tartozó, a központi illetményszámfejtés rendszerét alkalmazó költségvetési szervek esetén – a tárgyhónapot követõ hónap 20-ig – a Kincstár teljesíti. A központosított illetmény-számfejtési körbe tartozó központi költségvetési szervek ezen bevallási kötelezettségét – külön megállapodás alapján – a Kincstár teljesítheti.”

59. § Az Ámr. a következõ 163/D. §-sal és az azt megelõzõ címmel egészül ki:

56. §

„Adómegállapítás a központi illetményszámfejtés rendszerébe tartozó költségvetési szerveknél

Az Ámr. 157. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az e rendeletben meghatározott adatszolgáltatás során közölt adatokkal kapcsolatban a Pénzügyminisz-

163/D. § Az Adóhatósági adómegállapítás személyi jövedelemadó törvényben meghatározott feltételeinek megfelelõ magánszemély jövedelemadóját – ha önadózással nem kívánja megállapítani – az adóévet követõ év február

1. szám


15. napjáig tett, munkáltatói adómegállapítást kérõ nyilatkozata alapján a 172/2000. (X. 18.) Korm. rendelet 2. §-ának hatálya alá tartozó szervek május 20. napjáig állapítják meg.” 60. § Az Ámr. 165. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A korábban feladatfinanszírozás körébe vont elõirányzatok maradványát a teljes felhasználásig e szabályok szerint kell felhasználni abban az esetben, ha a tárgyévi költségvetési törvényben elõirányzattal nem rendelkezik. Amennyiben a feladat tárgyévi elõirányzata a feladatfinanszírozás körébõl kikerül a maradvány felhasználása a tárgyévi elõirányzat felhasználásával azonos módon, az általános elõírások szerint történik.” 61. § Az Ámr. 2. számú mellékletének megfelelõ ûrlapjai e rendelet 1. számú melléklete szerint módosulnak. Az Ámr. 5. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete, 6/a. számú melléklete helyébe e rendelet 3. számú melléklete, 7. számú melléklete helyébe e rendelet 4. számú melléklete, 8/b. számú melléklete helyébe e rendelet 5. számú melléklete, 9. számú melléklete helyébe e rendelet 6. számú melléklete, 10/a. számú melléklete helyébe e rendelet 7. számú melléklete, 10/b. számú melléklete helyébe e rendelet 8. számú melléklete, 11. számú melléklete helyébe e rendelet 9. számú melléklete, 12/a–c. számú melléklete helyébe e rendelet 10. számú melléklete, 13. számú melléklete helyébe e rendelet 11. számú melléklete, 16. számú melléklete helyébe e rendelet 12. számú melléklete lép. Az Ámr. 22. számú melléklete e rendelet 13. számú melléklete szerint változik. Az Ámr. 23. számú melléklete helyébe e rendelet 14. számú melléklete lép. Az Ámr. e rendelet 15. számú melléklete szerinti 25. számú melléklettel egészül ki. Az Ámr. 27. számú melléklete helyébe e rendelet 16. számú melléklete lép. Az Ámr. e rendelet 17. számú melléklete szerinti 29–29/a. számú melléklettel, 18. számú melléklete szerinti 30. számú melléklettel és 19. számú melléklete szerinti 31. számú melléklettel egészül ki. 62. § (1) Ez a rendelet a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel 2008. január 1-jén lép hatályba. E rendelet 2008. július 2-án hatályát veszti. (2) Az (5) bekezdés 2007. december 31-én lép hatályba. (3) Az Ámr. e rendelet 28. §-ával megállapított 85. §-ának (2) és (7) bekezdése, az Ámr. e rendelet 29. §-ával megállapított 86. §-ának (3) bekezdése, az Ámr.

285

e rendelet 30. §-ával megállapított 87. §-ának (7) és (10) bekezdése, az Ámr. e rendelet 34. §-ával megállapított 90. §-ának (2) bekezdése, az Ámr. e rendelet 5. számú mellékletével módosított 8/b. számú melléklete, valamint e rendelet 6. számú mellékletével módosított 9. számú melléklete 2008. április 1-jén lép hatályba. (4) Az Ámr. e rendelet 36. §-ával megállapított 92. §-ának (5) bekezdése 2008. július 1-jén lép hatályba. (5) Az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 356/2006. (XII. 27.) Korm. rendelet 90. § (5) bekezdésében a „2008. január 1-jén” szövegrész helyébe a „2008. július 1-jén” szöveg lép. (6) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az Ámr. 18. §-ának (7) bekezdésében az „a 135. § (2) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe az „a 135. § (4) bekezdés szerinti” szöveg, az Ámr. 19. számú mellékletének 26. sorában az „ebbõl (25. sorból): a fejezet tárgyévi részesedése [kivéve (köz)alapítványok]” szövegrész helyébe az „ebbõl (25. sorból): az adatszolgáltató költségvetési szerv tárgyévi részesedése [kivéve (köz)alapítványok]” szöveg, az Ámr. 20. számú melléklete II. rész 1. pontjának a) alpontjában az „aa) az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Rt.,” szövegrész helyébe az „aa) Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zrt.,” szöveg, az Ámr. 22. számú mellékletében az „1.2. Helyi, helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek” szövegrész helyébe az „1.2. Helyi, települési, illetve területi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek”, 22. pontjában az „Az OTMR adatai (az OTMR hatálya alá tartozó” szövegrész helyébe az „A kincstári monitoring rendszer adatai (a hatálya alá tartozó” szöveg lép. (7) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti: a) az Ámr. 43. §-ának (3) bekezdésében az „– a szociális és munkaügyi miniszter és az egészségügyi miniszter jóváhagyását követõen –” szövegrész, b) az Ámr. 58. §-a (3) bekezdésének utolsó mondata, c) az Ámr. 66. §-a (6) bekezdésének c) pontjából az „ , illetve azt nem használták fel az 59. § (5) bekezdésében foglalt feladatra” szövegrész, d) az Ámr. 70. §-ának (2) bekezdése, e) az Ámr.73. §-ának (4) bekezdésében az „Engedélyokirat, illetve az Alapokmány” szövegrész, (5) bekezdésében az „Engedélyokiraton,” szövegrész, (6) bekezdésében az „Engedélyokiratban/” szövegrész, f) az Ámr.75. §-ának (5) bekezdésében az „Engedélyokiratban, illetve” szövegrész, 76. §-ának (10) bekezdésében az „Engedélyokiratban, illetve az” szövegrész, g) az Ámr. 91. §-ának (4) bekezdésében az „az Európai Szociális Alapból támogatott,” szövegrész, h) az Ámr. 145/B. §-ának (2) bekezdése, i) az Ámr. 163/A. §-ának (4) bekezdése és 163/C. §-ának (2) bekezdése,

286


j) az Ámr. 2. számú mellékletének 06R, 10R, 21R, 22R ûrlapja, a 40 és 54 ûrlapja, k) az Ámr. 4. számú melléklete és 28. számú melléklete. (8) Az e rendelet 10. §-ával megállapított, az Ámr. 52/D. § (2) bekezdésében foglalt munkaterveket elsõ alkalommal 2008. február 1-jéig kell elkészíteni. (9) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a) a területfejlesztési célok megvalósítását szolgáló fejezeti kezelésû elõirányzatok pályázati rendszerben történõ felhasználása összehangolásának rendjérõl szóló 24/2003. (III. 4.) Korm. rendelet 5. §-ának (1) bekezdésében az „az Országos Támogatási Monitoring Rendszer (a továbbiakban: OTMR)” szövegrész, valamint 8. §-ának (4) bekezdésében az „a Kincstár által vezetett OTMR” szövegrész helyébe az „a Kincstár által mûködtetett monitoring rendszer” szöveg lép, b) az Európai Uniós elõcsatlakozási eszközök és az Átmeneti Támogatás felhasználásának pénzügyi tervezési, lebonyolítási, számviteli és ellenõrzési rendjérõl szóló 119/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 2. §-ának 28. pontjában az „Országos Támogatási Monitoring Rendszer”, valamint 64. §-ában a „Kincstárban mûködõ Országos Támogatási Monitoring Rendszer” szövegrész helyébe a „Kincstár által mûködtetett monitoring rendszer” szöveg lép, c) a Schengen Alap felhasználásának pénzügyi tervezési, lebonyolítási és ellenõrzési rendjének kialakításáról szó ló 179/2004. (V. 26.) Korm. rende let 2. §-ának 20. pontjában az „Országos Támogatási Monitoring Rendszer”, valamint 47. §-ában a „Kincstárban mûködõ Országos Támogatási Monitoring Rendszer” szövegrész helyébe a „Kincstár által mûködtetett monitoring rendszer” szöveg lép, d) a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai, az EQUAL Közösségi Kezdeményezés program és a Kohéziós Alap projektek támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenõrzési rendszerek kialakításáról szóló 360/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet 65. §-ának (5) bekezdésében az „az Országos Támogatási Monitoring Rendszerhez” szövegrész helyébe az „a Kincstár által mûködtetett monitoring rendszerhez” szöveg lép, e) a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatása felhasználásának részletes szabályairól szóló 19/2005. (II. 11.) Korm. rendelet 4. számú mellékletének G) A címzett és céltámogatási igénybejelentés 7. dokumentumaként szereplõ Nyilatkozatban a „Kincstár keretében mûködõ megfigyelõ rendszer, az OTMR” szövegrész helyébe a „Kincstár által mûködtetett monitoring rendszer” szöveg lép, f) a Közoktatási Fejlesztési Célelõirányzat mûködésének részletes szabályairól szóló 44/2006. (II. 28.) Korm. rendelet 4. §-ának (4) bekezdésében az „az Országos Támogatási Monitoring Rendszerbe” szövegrész helyébe az „a Kincstár által mûködtetett monitoring rendszer” szöveg lép,

1. szám

g) a 2007–2013. programozási idõszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenõrzési rendszerek kialakításáról szóló 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 64. §-ának (3) bekezdésében az „az Országos Támogatási Monitoring Rendszerhez” szövegrész helyébe az „a Kincstár által mûködtetett monitoring rendszerhez” szöveg lép, h) a decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok elõirányzatai, valamint a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 12/2007. (II. 6.) Korm. rendelet 3. §-ának (7) bekezdésében az „az Országos Támogatási Monitoring Rendszerbe (a továbbiakban: OTMR)” szövegrész, valamint 4. §-ának (10) bekezdésében az „az OTMR-be” szöveg helyébe az „a Kincstár által mûködtetett monitoring rendszerbe” szöveg lép, i) a területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerrõl és a kötelezõ adatközlés szabályairól szóló 31/2007. (II. 28.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében az „OTMR” szövegrész helyébe az „a Kincstár által mûködtetett monitoring rendszer” szöveg lép, j) az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, az Európai Halászati Alapból, valamint az Európai Mezõgazdasági Garancia Alapból támogatott programok és intézkedések pénzügyi, számviteli és ellenõrzési rendszerek kialakításáról, lebonyolításának rendjérõl szóló 82/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet 24. §-ában az „Országos Támogatási Monitoring Rendszerre” szövegrész helyébe az „a Kincstár által mûködtetett monitoring rendszerre” szöveg lép.

63. § E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok elõirányzatai, valamint a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 12/2007. (II. 6.) Korm. rendelet 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A LEKI és a TEUT támogatására rendelkezésére álló elõirányzatok kötelezettséggel terhelt maradványai a következõ év végéig használhatók fel. A kifizetés alapját képezõ dokumentum Igazgatósághoz történõ beérkezésének legvégsõ dátuma a tárgyévet követõ év november 30. Amennyiben a kötelezettséggel terhelt maradvány felhasználására a tárgyévet követõ év december 31-éig nem kerül sor, úgy a kedvezményezettnek az ezt követõ 30 napon belül arról a 14. § (2) bekezdése szerint le kell mondani. Ha az önkormányzat a támogatásról nem mond le, azt a Tanács visszavonja.” Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök


1. szám

287

1. számú melléklet a 401/2007. (XII. 27.) Korm. rendelethez [2. számú melléklet módosuló ûrlapjai a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez]

TARTALOMJEGYZÉK AZ "A" ĥRLAPGARNITÚRÁHOZ A) ĥrlapok megnevezése

száma 02

Személyi juttatások és a munkaadókat terhelĘ járulékok

03

Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások elĘirányzata és teljesítése

04

Végleges pénzeszközátadás, egyéb támogatás és az ellátottak pénzbeli juttatásai

05

Felhalmozási kiadások és pénzügyi befektetések elĘirányzata és teljesítése

06

Hitelek, kölcsönök nyújtása és törlesztése, értékpapírok beváltása és vásárlása,

elĘirányzata és teljesítése


pénzforgalom nélküli kiadások, kiegyenlítĘ, függĘ, átfutó kiadások elĘirányzata és teljesítése (támogatási célú kölcsönök nyújtásának, törlesztésének részletezése) 07

MĦködési bevételek elĘirányzata és teljesítése

08

Felhalmozási és tĘke jellegĦ bevételek elĘirányzata és teljesítése

09

Támogatások, kiegészítések és véglegesen átvett pénzeszközök

10

Hitelek, értékpapírok, támogatási kölcsönök visszatérülése és igénybevétele,

elĘirányzata és teljesítése pénzforgalom nélküli bevételek, kiegyenlítĘ, függĘ, átfutó bevételek elĘirányzata és teljesítése (támogatási kölcsönök részletezése) 21

Kiadások tevékenységenként (mĦködési és felhalmozási célú teljesített pénzeszközátadások részletezése tevékenységenként)

22

Bevételek tevékenységenként (mĦködési célra kapott juttatások és felhalmozási célú végleges pénzeszközátvételek teljesítésének részletezése tevékenységenként)

34

Költségvetési szerveknél teljes- és részmunkaidĘben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai

35

Költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszáma és személyi juttatásai

37

Feladatmutatók állománya

98

Adatlap az elĘirányzatokkal és azok teljesítésével kapcsolatos adatszolgáltatásra

Jelzés

288


1. szám

TARTALOMJEGYZÉK A "B" ĥRLAPGARNITÚRÁHOZ B) ĥrlapok megnevezése

száma 02

Személyi juttatások és a munkaadókat terhelĘ járulékok elĘirányzata és teljesítése

03


04

Végleges pénzeszközátadás, egyéb támogatás és az ellátottak pénzbeli juttatásai elĘirányzata és teljesítése

05 06

Felhalmozási kiadások és pénzügyi befektetések elĘirányzata és teljesítése Hitelek, kölcsönök nyújtása és törlesztése, értékpapírok beváltása és vásárlása,pénzforgalom nélküli kiadások, függĘ, átfutó, kiegyenlítĘ, illetve továbbadási (lebonyolítási) célú kiadások elĘirányzata és teljesítése (Támogatási célú kölcsönök nyújtásának, törlesztésének részletezése)

07


08


09

Támogatások, kiegészítések és véglegesen átvett pénzeszközök elĘirányzata és teljesítése

10

Hitelek, értékpapírok, támogatási kölcsönök visszatérülése és igénybevétele, pénzforgalom nélküli bevételek, átvett pénzeszközök, kiegyenlítĘ, függĘ, átfutó bevételek elĘirányzata és teljesítése (Támogatási kölcsönök részletezése)

12

Önkormányzatok által folyósított ellátások részletezése

16

Helyi önkormányzatok sajátos bevételeinek részletezése

17

Települési és területi kisebbségi önkormányzatok kiadásainak és bevételeinek alakulása

21


22


26

Települési és területi kisebbségi önkormányzatok kiadásai és bevételei tevékenységenként

34


35


37


43

A mĦködési és fejlesztési célú bevételek és kiadások 2008-2009-2010. évi alakulását külön bemutató mérleg

80

Költségvetési jelentés

Jelzés

1. szám


289

TARTALOMJEGYZÉK A "C" ĥRLAPGARNITÚRÁHOZ C) ĥrlapok megnevezése

száma 02


03


04

Végleges pénzeszközátadás, egyéb támogatás és az ellátottak pénzbeli juttatásai

05

Felhalmozási kiadások és pénzügyi befektetések elĘirányzata és teljesítése

06

Hitelek, kölcsönök nyújtása és törlesztése, értékpapírok beváltása és vásárlása,


pénzforgalom nélküli kiadások, kiegyenlítĘ, függĘ, átfutó kiadások elĘirányzata és teljesítése (támogatási célú kölcsönök nyújtásának, törlesztésének részletezése) 07


08


09


10

Hitelek, értékpapírok, támogatási kölcsönök visszatérülése és igénybevétele, pénzforgalom nélküli bevételek, kiegyenlítĘ, függĘ, átfutó bevételek elĘirányzata és teljesítése (támogatási kölcsönök részletezése)

21


22


34


35


37


80


Jelzés

290


1. szám

TARTALOMJEGYZÉK AZ "I" ĥRLAPGARNITÚRÁHOZ ĥrlapok megnevezése

száma 02

Személyi juttatások és a munkaadókat terhelĘ járulékok elĘirányzata és teljesítése (2 lap)

03

Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások elĘirányzata és teljesítése (2 lap)

04

Támogatás, támogatásértékĦ kiadás, végleges pénzeszközátadás, egyéb támogatás és az ellátottak pénzbeli juttatásainak elĘirányzata és teljesítése (2 lap)

05

Felhalmozási kiadások és pénzügyi befektetések elĘirányzata és teljesítése (2 lap)

06

Hitelek, kölcsönök nyújtása és törlesztése, értékpapírok beváltása és vásárlása, pénzforgalom nélküli kiadások, függĘ, átfutó, kiegyenlítĘ, illetve továbbadási (lebonyolítási) célú kiadások elĘirányzata és teljesítése (támogatási célú kölcsönök nyújtásának, törlesztésének részletezése)

07


08


09 10

Támogatások, támogatásértékĦ bevételek, kiegészítések elĘirányzata és teljesítése Hitelek, értékpapírok, támogatási kölcsönök visszatérülése és igénybevétele, pénzforgalom nélküli bevételek, függĘ, átfutó, kiegyenlítĘ, illetve továbbadási (lebonyolítási) célú bevételek elĘirányzata és teljesítése (támogatási célú kölcsönök visszatérülésének és igénybevételének részletezése)

11

Többcélú kistérségi társulások bevételeinek részletezése

21


22


34

Költségvetési szerveknél teljes- és részmunkaidĘben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai (8 lap)

35 36


37


80

Önkormányzati költségvetési jelentés (4 lap)

Tajékoztató adatok a költségvetési engedélyezett létszámkeret funkciócsoportonkénti megoszlásáról

Jelzés

1. szám


291

A megye megnevezése, székhelye:

................................................................... ................................................................... ...................................................................

számjel

PIR-törzsszám

szektor

megye

településtípus

szakágazat

A költségvetési szerv megnevezése, székhelye:

............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................

..............évi

J) ORSZÁGOS KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATI ÉS INTÉZMÉNYI KÖLTSÉGVETÉS

.............................................................................,

..........év..............................................hó.............................nap

....................................................................................... a szerv gazdasági vezetĘje

Készítette, ill. felvilágosítást nyújt: ......................................................................…(név) ....................................................................(telefon)

......................................................................... a szerv vezetĘje

292


1. szám

TARTALOMJEGYZÉK A "J" ĥRLAPGARNITÚRÁHOZ J) ĥrlapok megnevezése

száma 02


03


04

Végleges pénzeszközátadás, egyéb támogatás és az ellátottak pénzbeli juttatásai elĘirányzata és teljesítése

05 06

Felhalmozási kiadások és pénzügyi befektetések elĘirányzata és teljesítése Hitelek, kölcsönök nyújtása és törlesztése, értékpapírok beváltása és vásárlása,pénzforgalom nélküli kiadások, függĘ, átfutó, kiegyenlítĘ, illetve továbbadási (lebonyolítási) célú kiadások elĘirányzata és teljesítése (Támogatási célú kölcsönök nyújtásának, törlesztésének részletezése)

07


08


09


10

Hitelek, értékpapírok, támogatási kölcsönök visszatérülése és igénybevétele, pénzforgalom nélküli bevételek, átvett pénzeszközök, kiegyenlítĘ, függĘ, átfutó bevételek elĘirányzata és teljesítése (Támogatási kölcsönök részletezése)

21


22

Bevételek tevékenységenként (mĦködési célra kapott juttatások és felhalmozási célú végleges pénzeszközátvételek

34

teljesítésének részletezése tevékenységenként) Költségvetési szerveknél teljes- és részmunkaidĘben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai

35


37


43

A mĦködési és fejlesztési célú bevételek és kiadások 2008-2009-2010. évi alakulását külön bemutató mérleg

80


Jelzés

1. szám


293

lapszám


szerv megnevezése

PIR-törzsszám

szektor

fejezet/ megye

cím/alcím település-típus

0 2 Ħrlap

szakágazat

év

idĘszak

ezer forintban Megnevezés

Sorszám

Eredeti

Módosított

Teljesítés

elĘirányzat 1

2

Alapilletmények

01

Illetménykiegészítések

02

Nyelvpótlék

03

Egyéb kötelezĘ illetménypótlékok

04

Egyéb feltételtĘl függĘ pótlékok és juttatások

05

Egyéb juttatás

06

Teljes munkaidĘben foglalkoztatottak rendszeres személyi juttatása összesen (01+...+06)

07

RészmunkaidĘben foglalkoztatottak rendszeres személyi juttatása

08

Rendszeres személyi juttatások (07+08)

09

Jutalom (normatív)

10

Jutalom (teljesítményhez kötött)

11

Készenléti, ügyeleti, helyettesítési díj, túlóra, túlszolgálat

12

Egyéb munkavégzéshez kapcsolódó juttatások

13

Teljes munkaidĘben foglalkoztatottak munkavégzéshez kapcsolódó juttatásai összesen (10+....+13)

14

RészmunkaidĘben foglalkoztatottak munkavégzéshez kapcsolódó juttatásai

15

Munkavégzéshez kapcsolódó juttatások (14+15)

16

Keresetkiegészítés fedezete

17

Végkielégítés

18

Jubileumi jutalom

19

Napidíj

20

Biztosítási díjak

21

Egyéb sajátos juttatások

22

Teljes munkaidĘben foglalkoztatottak sajátos juttatásai (18+...+22)

23

RészmunkaidĘben foglalkoztatottak sajátos juttatásai

24

Foglalkoztatottak sajátos juttatásai (23+24)

25

Ruházati költségtérítés, hozzájárulás

26

Üdülési hozzájárulás

27

Közlekedési költségtérítés

28

Étkezési hozzájárulás

29

Egyéb költségtérítés és hozzájárulás

30

Teljes munkaidĘben foglalkoztatottak személyhez kapcsolódó költségtérítései összesen (26+...+30)

31

3

4

5

----------------

----------------

294


1. szám

lapszám


szerv megnevezése

PIR-törzsszám

szektor

fejezet/ megye


0 2 Ħrlap

szakágazat

év

idĘszak


Sorszám

Eredeti

Módosított

Teljesítés

elĘirányzat 1

2

RészmunkaidĘben foglalkoztatottak személyhez kapcsolódó költségtérítései

32

Személyhez kapcsolódó költségtérítések és hozzájárulások összesen (31+32)

33

Teljes munkaidĘben foglalkoztatottak szociális jellegĦ juttatásai

34

RészmunkaidĘben foglalkoztatottak szociális jellegĦ juttatásai

35

Szociális jellegĦ juttatások (34+35)

36

Teljes munkaidĘben foglalkoztatottak különféle nem rendszeres juttatásai

37

RészmunkaidĘben foglalkoztatottak különféle nem rendszeres juttatásai

38

Különféle nem rendszeres juttatások összesen (37+38)

39

Teljes munkaidĘben foglalkoztatottak nem rendszeres juttatásai (14+23+31+34+37) RészmunkaidĘben foglalkoztatottak nem rendszeres juttatásai (15+24+32+35+38)

40 41

Nem rendszeres személyi juttatások (17+40+41)

42

Állományba nem tartozók juttatásai

43

Tartalékos állományúak juttatásai

44

Katonai és rendvédelmi tanintézeti hallgatók juttatásai

45

Egyéb sajátos juttatások

46

Fegyveres erĘk, testületi és rendvédelmi szervek állományába nem tartozók juttatásai (44+...+46)

47

KülsĘ személyi juttatások (43+47)

48

Személyi juttatások összesen (09+42+48)

49

Társadalombiztosítási járulék

50

Korkedvezmény-biztosítási járulék

51

Munkaadói járulék

52

Egészségügyi hozzájárulás

53

Táppénz hozzájárulás

54

Munkaadókat terhelĘ járulékok államháztartáson kívülre

55

Munkaadókat terhelĘ egyéb járulékok

56

Munkaadókat terhelĘ járulékok (50+...+56)

57

3

4

5

1. szám


295

lapszám

Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások elĘirányzata és teljesítése szerv megnevezése

PIR-törzsszám

szektor

fejezet/ megye


0 3 Ħrlap

szakágazat

év

idĘszak


Sorszám

Eredeti

Módosított

Teljesítés

elĘirányzat 1

2

Élelmiszer beszerzés

01

Gyógyszerbeszerzés

02

Vegyszerbeszerzés

03

Irodaszer, nyomtatvány beszerzése

04

Könyv beszerzése

05

Folyóirat beszerzése

06

Egyéb információhordozó beszerzése

07

TüzelĘanyagok beszerzése

08

Hajtó- és kenĘanyagok beszerzése

09

Szakmai anyagok beszerzése

10

KisértékĦ tárgyi eszköz, szellemi termékek beszerzése

11

Munkaruha, védĘruha, formaruha, egyenruha

12

Egyéb anyagbeszerzés

13

Készletbeszerzés (01+…+13)

14

Nem adatátviteli célú távközlési díjak

15

Adatátviteli célú távközlési díjak

16

Egyéb kommunikációs szolgáltatások

17

Kommunikációs szolgáltatások (15+16+17)

18

Vásárolt élelmezés

19

Bérleti és lízing díjak

20

ebbĘl: - PPP konstrukcióhoz kapcsolódó szolgáltatási díj fizetés - központi költségvetési szervek kincstári ingatlanhoz kapcsolódó bérleti díja

21 22

Szállítási szolgáltatás

23

Gázenergia-szolgáltatás díja

24

Villamosenergia-szolgáltatás díja

25

TávhĘ- és melegvíz-szolgáltatás díja

26

Víz- és csatornadíjak

27

Karbantartási, kisjavítási szolgáltatások kiadásai

28

Egyéb üzemeltetési, fenntartási szolgáltatási kiadások

29

Továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások kiadásai államháztartáson belülre

30

Továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások kiadásai államháztartáson kívülre

31

Pénzügyi szolgáltatások kiadásai

32

Szolgáltatási kiadások (19+20+23+…+32)

33

3

4

5

296


1. szám

lapszám

Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások elĘirányzata és teljesítése szerv megnevezése

PIR-törzsszám

szektor

fejezet/ megye


0 3 Ħrlap

szakágazat

év

idĘszak


Sorszám

Eredeti

Módosított

Teljesítés

elĘirányzat 1

2

Vásárolt közszolgáltatások

34

Vásárolt termékek és szolgáltatások általános forgalmi adója

35

Kiszámlázott termékek és szolgáltatások általános forgalmi adó befizetése

36

Értékesített tárgyi eszközök, immateriális javak általános forgalmi adó befizetése (05. Ħrlapon szereplĘk nélkül)

37

Általános forgalmi adó összesen (35+36+37)

38

Belföldi kiküldetés

39

Külföldi kiküldetés

40

Reprezentáció

41

Reklám és propagandakiadások

42

Kiküldetés, reprezentáció, reklámkiadások (39+…+42)

43

Szellemi tevékenység végzésére kifizetés

44

Egyéb dologi kiadások

45

Dologi kiadások (14+18+33+34+38+43+44+45)

46

ElĘzĘ évi maradvány visszafizetése (felügyeleti nélkül)

47

Vállalkozási tevékenység eredménye utáni befizetés

48

Felügyeleti szerv javára teljesített egyéb befizetés

49

Eredeti elĘirányzatot meghaladó bevétel utáni befizetés

50

Bevételek meghatározott köre utáni befizetés

51

Befektetett eszközökkel kapcsolatos befizetési kötelezettség

52

Egyéb befizetési kötelezettség

53

Különféle költségvetési befizetések (47+…+53)

54

Munkáltató által fizetett személyi jövedelemadó

55

Nemzetközi tagsági díjak

56

Adók, díjak, egyéb befizetések

57

Adók, díjak, befizetések (55+56+57)

58

Kamatkiadások államháztartáson kívülre

59

Kamatkiadások államháztartáson belülre

60

Kamatkiadások (59+60)

61

Realizált árfolyamveszteségek

62

Követelés elengedés, tartozásátvállalás kiadásai

63

Egyéb folyó kiadások (54+58+61+62+63)

64

Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások (46+64)

65

3

---------------

4

5

1. szám


297

lapszám

Hitelek, kölcsönök nyújtása és törlesztése, értékpapírok beváltása és vásárlása, pénzforgalom nélküli kiadások, függĘ, átfutó, kiegyenlítĘ, illetve továbbadási (lebonyolítási) célú kiadások elĘirányzata és teljesítése (Támogatási célú kölcsönök nyújtásának, törlesztésének részletezése) szerv megnevezése

PIR-törzsszám

szektor

fejezet/ megye


0 6 Ħrlap

szakágazat

év

idĘszak


Sorszám

Eredeti

1

2

3

4

01

------------------

-----------------------------------

Módosított

Teljesítés

elĘirányzat MĦködési célú támogatási kölcsönök nyújtása központi költségvetési szervnek MĦködési célú támogatási kölcsönök nyújtása helyi önkormányzati költségvetési szervnek MĦködési célú támogatási kölcsönök nyújtása többcélú kistérségi társulásnak

02

------------------

03

------------------

------------------

MĦködési célú támogatási kölcsönök nyújtása fejezeten (önkormányzaton) belül

04

------------------

------------------

MĦködési célú támogatási kölcsönök nyújtása társadalombiztosítási alapoknak és kezelõinek

05

------------------

------------------

MĦködési célú támogatási kölcsönök nyújtása elkülönített állami pénzalapoknak

06

------------------

------------------

MĦködési célú támogatási kölcsönök nyújtása államháztartáson belülre (01+...+06)

07

Felhalmozási célú támogatási kölcsönök nyújtása központi költségvetési szervnek

08

------------------

------------------

Felhalmozási célú támogatási kölcsönök nyújtása helyi önkormányzati költségvetési szervnek Felhalmozási célú támogatási kölcsönök nyújtása többcélú kistérségi társulásnak

09

------------------

------------------

10

------------------

------------------

Felhalmozási célú támogatási kölcsönök nyújtása fejezeten (önkormányzaton) belül

11

------------------

------------------

Felhalmozási célú támogatási kölcsönök nyújtása társadalombiztosítási alapoknak és kezelõinek

12

------------------

------------------

Felhalmozási célú támogatási kölcsönök nyújtása elkülönített állami pénzalapoknak

13

------------------

------------------

Felhalmozási célú támogatási kölcsönök nyújtása államháztartáson belülre (08+...+13)

14

Támogatási kölcsönök nyújtása államháztartáson belülre (07+14)

15

MĦködési célú támogatási kölcsönök nyújtása állami nem pénzügyi vállalkozásoknak

16

------------------

------------------

MĦködési célú támogatási kölcsönök nyújtása pénzügyi vállalkozásoknak

17

------------------

------------------

18

------------------

------------------

19

------------------

------------------

20

------------------

------------------

21

------------------

------------------

22

------------------

------------------

MĦködési célú, a Római SzerzĘdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti támogatási kölcsönök nyújtása önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásnak MĦködési célú, a Római SzerzĘdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti támogatási kölcsönök nyújtása nem önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásnak MĦködési célú, a Római SzerzĘdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti támogatási kölcsönök nyújtása egyéb vállalkozásnak (18+19) MĦködési célú, a 18. sorba nem tartozó támogatási kölcsönök nyújtása önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásnak MĦködési célú, a 19. sorba nem tartozó támogatási kölcsönök nyújtása nem önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásnak MĦködési célú támogatási kölcsönök nyújtása egyéb vállalkozásoknak (20+21+22)

23

------------------

------------------

MĦködési célú támogatási kölcsönök nyújtása háztartásoknak

24

------------------

------------------

MĦködési célú támogatási kölcsönök nyújtása non-profit szervezeteknek

25

------------------

------------------

MĦködési célú támogatási kölcsönök nyújtása külföldre

26

------------------

------------------

MĦködési célú támogatási kölcsönök nyújtása államháztartáson kívülre (16+17+23+24+25+26)

27

Felhalmozási célú támogatási kölcsönök nyújtása állami nem pénzügyi vállalkozásoknak

28

------------------

------------------

Felhalmozási célú támogatási kölcsönök nyújtása pénzügyi vállalkozásoknak

29

------------------

------------------

5

298


1. szám

lapszám


PIR-törzsszám

szektor

fejezet/ megye


0 6 Ħrlap

szakágazat

év

idĘszak


Sorszám

Eredeti

1

2

3

4

Felhalmozási célú, a Római SzerzĘdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti támogatási kölcsönök nyújtása önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásnak

30

------------------

------------------

Felhalmozási célú, a Római SzerzĘdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti támogatási kölcsönök nyújtása nem önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásnak

31

------------------

------------------

32

------------------

------------------

Módosított

Teljesítés

elĘirányzat

Felhalmozási célú, a Római SzerzĘdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti támogatási kölcsönök nyújtása egyéb vállalkozásnak (30+31) Felhalmozási célú, a 30. sorba nem tartozó támogatási kölcsönök nyújtása önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásnak Felhalmozási célú, a 31. sorba nem tartozó támogatási kölcsönök nyújtása nem önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásnak Felhalmozási célú támogatási kölcsönök nyújtása egyéb vállalkozásoknak (32+33+34) Felhalmozási célú ideiglenes támogatási kölcsönök nyújtása háztartásoknak (lakáshoz jutás támogatása)

33

------------------

------------------

34

------------------

------------------

35

------------------

------------------

36

------------------

------------------

Egyéb felhalmozási célú támogatási kölcsönök nyújtása háztartásoknak

37

------------------

------------------

Felhalmozási célú támogatási kölcsönök nyújtása non-profit szervezeteknek

38

------------------

------------------

Felhalmozási célú támogatási kölcsönök nyújtása külföldre

39

------------------

------------------

Felhalmozási célú támogatási kölcsönök nyújtása államháztartáson kívülre (28+29+35+..+39)

40

Támogatási kölcsönök nyújtása államháztartáson kívülre (27+40)

41

MĦködési célú támogatási kölcsönök törlesztése központi költségvetési szervnek

42

------------------

------------------

43

------------------

------------------

44

------------------

------------------

45

------------------

------------------

MĦködési célú támogatási kölcsönök törlesztése társadalombiztosítási alapoknak és kezelõinek

46

------------------

------------------

MĦködési célú támogatási kölcsönök törlesztése elkülönített állami pénzalapoknak

47

------------------

------------------

MĦködési célú támogatási kölcsönök törlesztése államháztartáson belülre (42+...+47)

48

Felhalmozási célú támogatási kölcsönök törlesztése központi költségvetési szervnek

49

------------------

------------------

Felhalmozási célú támogatási kölcsönök törlesztése helyi önkormányzati költségvetési szervnek

50

------------------

------------------

Felhalmozási célú támogatási kölcsönök törlesztése többcélú kistérségi társulásnak

51

------------------

------------------

Felhalmozási célú támogatási kölcsönök törlesztése fejezeten (önkormányzaton) belül

52

------------------

------------------

Felhalmozási célú támogatási kölcsönök törlesztése társadalombiztosítási alapoknak és kezelõinek

53

------------------

------------------

Felhalmozási célú támogatási kölcsönök törlesztése elkülönített állami pénzalapoknak

54

------------------

------------------

Felhalmozási célú támogatási kölcsönök törlesztése államháztartáson belülre (49+...+54)

55

Támogatási kölcsönök törlesztése államháztartáson belülre (48+55)

56

Támogatási célú kölcsönök nyújtása és törlesztése összesen (15+41+56)

57

MĦködési célú támogatási kölcsönök törlesztése helyi önkormányzati költségvetési szervnek MĦködési célú támogatási kölcsönök törlesztése többcélú kistérségi társulásnak MĦködési célú támogatási kölcsönök törlesztése fejezeten (önkormányzaton) belül

5

1. szám


299

lapszám


PIR-törzsszám

szektor

fejezet/ megye


0 6 Ħrlap

szakágazat

év

idĘszak


Sorszám

Eredeti

1

2

3

4

------------------

------------------

Módosított

Teljesítés

elĘirányzat Tervezett maradvány, eredmény

58

Céltartalékok

59

Fejezeti egyensúlyi tartalék

60

Kockázati tartalék

61

Alap- és vállalkozási tevékenység közötti elszámolások

62

Pénzforgalom nélküli kiadások (58+…+62)

63

Hosszú lejáratú hitelek visszafizetése (törlesztése) pénzügyi vállalkozásoknak

64

Hosszú lejáratú hitelek visszafizetése (törlesztése) egyéb belföldi hitelezĘnek

65

Rövid lejáratú hitelek visszafizetése (törlesztése) pénzügyi vállalkozásnak

66

Likviditási célú hitel törlesztése pénzügyi vállalkozásnak

67

Rövid lejáratú hitelek visszafizetése (törlesztése) egyéb belföldi hitelezĘnek

68

Hiteltörlesztés államháztartáson kívülre (64+…+68)

69

Likviditási célú hitel törlesztése központi költségvetésnek

70

MĦködési célú hitel visszafizetése elkülönített állami pénzalapoknak

71

Hiteltörlesztés államháztartáson belülre (70+71)

72

Belföldi hitelek törlesztése (69+72)

73

Forgatási célú belföldi értékpapírok vásárlása

74

Forgatási célú belföldi értékpapírok beváltása

75

Hosszú lejáratú belföldi értékpapírok beváltása

76

Belföldi értékpapírok kiadásai (74+..+76)

77

Belföldi finanszírozás kiadásai (73+77)

78

Forgatási célú külföldi értékpapírok vásárlása

79

Hosszú lejáratú külföldi értékpapírok beváltása

80

Hiteltörlesztés nemzetközi fejlesztési szervezeteknek

81

Hiteltörlesztés más kormányoknak

82

Hiteltörlesztés külföldi pénzintézeteknek

83

Hiteltörlesztés egyéb külföldi hitelezĘnek

84

Külföldi finanszírozás kiadásai (79+…+84)

85

Finanszírozási kiadás összesen (78+85)

86

Központi költségvetési szervtĘl kapott továbbadási (lebonyolítási) célú mĦködési kiadás

87

Fejezeti kezelésĦ elĘirányzattól kapott továbbadási (lebonyolítási) célú mĦködési kiadás

88

------------------

------------------

Társadalombiztosítási alaptól kapott továbbadási (lebonyolítási) célú mĦködési kiadás

89

------------------

------------------

Elkülönített állami pénzalaptól kapott továbbadási (lebonyolítási) célú mĦködési kiadás

90

------------------

------------------

Helyi önkormányzatoktól és költségvetési szerveitĘl kapott továbbadási (lebonyolítási) célú mĦködési kiadás

91

------------------

------------------

Többcélú kistérségi társulástól kapott továbbadási (lebonyolítási) célú mĦködési kiadás

92

------------------

------------------

Továbbadási (lebonyolítási) célú mĦködési kiadás összesen (87+…+92)

93

5

300


1. szám

lapszám


PIR-törzsszám

szektor

fejezet/ megye


0 6 Ħrlap

szakágazat

év

idĘszak

ezer forintban Sorszám

Eredeti

2

3

4

94

------------------

------------------

95

------------------

------------------

Társadalombiztosítási alaptól kapott továbbadási (lebonyolítási) célú felhalmozási kiadás

96

------------------

------------------

Elkülönített állami pénzalaptól kapott továbbadási (lebonyolítási) célú felhalmozási kiadás

97

------------------

------------------

98

------------------

------------------

99

------------------

------------------

Megnevezés

Módosított

Teljesítés

elĘirányzat 1 Központi költségvetési szervtĘl kapott továbbadási (lebonyolítási) célú felhalmozási kiadás Fejezeti kezelésĦ elĘirányzattól kapott továbbadási (lebonyolítási) célú felhalmozási kiadás

Helyi önkormányzatoktól és költségvetési szerveitĘl kapott továbbadási (lebonyolítási) célú felhalmozási kiadás Többcélú kistérségi társulástól kapott továbbadási (lebonyolítási) célú felhalmozási kiadás Továbbadási (lebonyolítási) célú felhalmozási kiadás összesen (94+...+99)

100

Államháztartáson belülrĘl kapott továbbadási (lebonyolítási) célú kiadás összesen (93+100)

101

Vállalkozásoktól kapott továbbadási (lebonyolítási) célú mĦködési kiadás

102

------------------

------------------

Háztartásoktól kapott továbbadási (lebonyolítási) célú mĦködési kiadás

103

------------------

------------------

Non-profit szervezetektĘl kapott továbbadási (lebonyolítási) célú mĦködési kiadás

104

------------------

------------------

------------------

------------------

------------------

------------------

KülföldtĘl kapott továbbadási (lebonyolítási) célú mĦködési kiadás

105

Továbbadási (lebonyolítási) célú mĦködési kiadás összesen (102+...+105)

106

Vállalkozásoktól kapott továbbadási (lebonyolítási) célú felhalmozási kiadás

107

Háztartásoktól kapott továbbadási (lebonyolítási) célú felhalmozási kiadás

108

------------------

------------------

Non-profit szervezetektĘl kapott továbbadási (lebonyolítási) célú felhalmozási kiadás

109

------------------

------------------

KülföldtĘl kapott továbbadási (lebonyolítási) célú felhalmozási kiadás

110

------------------

------------------

Továbbadási (lebonyolítási) célú felhalmozási kiadás összesen (107+...+110)

111

Államháztartáson kívülrĘl kapott továbbadási (lebonyolítási) célú kiadás összesen (106+111)

112

FüggĘ kiadások

113

------------------

------------------

Átfutó kiadások

114

------------------

------------------

KiegyenlítĘ kiadások

115

------------------

------------------

FüggĘ, átfutó, kiegyenlítĘ kiadások (113+...+115)

116

Összesen (57+63+86+101+112+116)

117

5

1. szám


301

Felhalmozási és tĘke jellegĦ bevételek elĘirányzata és teljesítése szerv megnevezése

PIR-törzsszám

szektor

fejezet/ megye

cím/alcím/ település-típus

0 8 Ħrlap

szakágazat

év

idĘszak


Sorszám

Eredeti

Módosított

Teljesítés

elĘirányzat 1

2

Immateriális javak értékesítése

01

Ingatlanok értékesítése (termĘföld kivételével)

02

TermĘföld értékesítése

03

Gépek, berendezések és felszerelések értékesítése

04

JármĦvek értékesítése

05

Tenyészállatok értékesítése

06

Egyéb felhalmozási bevételek

07

Állami készletek, tartalékok értékesítése

08

Tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése (01+...+08)

09

Osztalék- és hozambevétel

10

ebbĘl: önk-i többségi tulajdonú vállalkozástól kapott osztalék

11

nem önk-i többségi tulajdonú vállalkozástól kapott osztalék

12

Tartós tulajdonú részesedést jelentĘ befektetések, részvények, részesedések értékesítése

13

Kárpótlási jegyek értékesítése

14

Államkötvények, egyéb értékpapírok értékesítése

15

Egyéb pénzügyi befektetések bevételei

16

Pénzügyi befektetések bevételei (10+13+14+15+16)

17

Felhalmozási célú pénzeszközátvétel vállalkozásoktól

18

Felhalmozási célú pénzeszközátvétel háztartásoktól

19

Felhalmozási célú pénzeszközátvétel non-profit szervezetektĘl

20

Felhalmozási célú pénzeszközátvétel külföldrĘl

21

Felhalmozási célú pénzeszközátvétel EU költségvetésbĘl

22

Felhalmozási célú pénzeszközátvétel államháztartáson kívülrĘl (18+19+20+21+22)

23

Felhalmozási és tĘke jellegĦ bevételek (09+17+23)

24

3

4

5

302


1. szám

lapszám

Hitelek, értékpapírok, támogatási kölcsönök visszatérülése és igénybevétele, pénzforgalom nélküli bevételek, függĘ, átfutó, kiegyenlítĘ, illetve továbbadási (lebonyolítási) célú bevételek elĘirányzata és teljesítése (Támogatási célú kölcsönök visszatérülésének és igénybevételének részletezése) szerv megnevezése

PIR-törzsszám

szektor

fejezet/ megye


1 0 Ħrlap

szakágazat

év

idĘszak


Sorszám

Eredeti

Módosított

Teljesítés

elĘirányzat 1 MĦködési célú támogatási kölcsön visszatérülése központi költségvetési szervtĘl MĦködési célú támogatási kölcsön visszatérülése helyi önkormányzati költségvetési szervtĘl MĦködési célú támogatási kölcsönök visszatérülése többcélú kistérségi társulástól MĦködési célú támogatási kölcsön visszatérülése fejezeten (önkormányzaton) belül MĦködési célú támogatási kölcsön visszatérülése társadalombiztosítási alapoktól és kezelĘitĘl MĦködési célú támogatási kölcsön visszatérülése elkülönített állami pénzalapoktól MĦködési célú támogatási kölcsön visszatérülése államháztartáson belülrĘl (01+...+06) Felhalmozási célú támogatási kölcsön visszatérülése központi költségvetési szervtĘl Felhalmozási célú támogatási kölcsön visszatérülése helyi önkormányzati költségvetési szervtĘl Felhalmozási célú támogatási kölcsönök visszatérülése többcélú kistérségi társulástól Felhalmozási célú támogatási kölcsön visszatérülése fejezeten (önkormányzaton) belül Felhalmozási célú támogatási kölcsön visszatérülése társadalombiztosítási alapoktól és kezelĘitĘl Felhalmozási célú támogatási kölcsön visszatérülése elkülönített állami pénzalapoktól Felhalmozási célú támogatási kölcsön visszatérülése államháztartáson belülrĘl (08+...+13)

2

3

4

01

-----------------

-----------------

02

-----------------

-----------------

03

-----------------

-----------------

04

-----------------

-----------------

05

-----------------

-----------------

06

-----------------

-----------------

08

-----------------

-----------------

09

-----------------

-----------------

10

-----------------

-----------------

11

-----------------

-----------------

12

-----------------

-----------------

13

-----------------

-----------------

07

14

Támogatási kölcsönök visszatérülése államháztartáson belülrĘl (07+14)

15

MĦködési célú támogatási kölcsönök visszatérülése állami nem pénzügyi vállalkozásoktól

16

-----------------

-----------------

MĦködési célú támogatási kölcsönök visszatérülése pénzügyi vállalkozásoktól

17

-----------------

-----------------

18

-----------------

-----------------

19

-----------------

-----------------

20

-----------------

-----------------

21

-----------------

-----------------

22

-----------------

-----------------

23

-----------------

-----------------

MĦködési célú, a Római SzerzĘdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti támogatási kölcsönök visszatérülése önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozástól MĦködési célú, a Római SzerzĘdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti támogatási kölcsönök visszatérülése nem önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozástól MĦködési célú, a Római SzerzĘdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti támogatási kölcsönök visszatérülése egyéb vállalkozástól (18+19) MĦködési célú, a 18. sorba nem tartozó támogatási kölcsönök visszatérülése önkormányzati többségĦ egyéb vállalkozástól MĦködési célú, a 19. sorba nem tartozó támogatási kölcsönök visszatérülése nem önkormányzati többségĦ egyéb vállalkozástól MĦködési célú támogatási kölcsönök visszatérülése egyéb vállalkozásoktól (20+21+22) MĦködési célú támogatási kölcsönök visszatérülése háztartásoktól

24

-----------------

-----------------

MĦködési célú támogatási kölcsönök visszatérülése non-profit szervezetektĘl

25

-----------------

-----------------

MĦködési célú támogatási kölcsönök visszatérülése külföldrĘl

26

-----------------

-----------------

MĦködési célú támogatási kölcsönök visszatérülése államháztartáson kívülrĘl (16+17+23+...+26)

27

5

1. szám


303

lapszám


PIR-törzsszám

szektor

fejezet/ megye


1 0 Ħrlap

szakágazat

év

idĘszak


Sorszám

Eredeti

Módosított

Teljesítés

elĘirányzat 1 Felhalmozási célú támogatási kölcsönök visszatérülése állami nem pénzügyi vállalkozásoktól Felhalmozási célú támogatási kölcsönök visszatérülése pénzügyi vállalkozásoktól Felhalmozási célú, a Római SzerzĘdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti támogatási kölcsönök visszatérülése önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozástól Felhalmozási célú, a Római SzerzĘdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti támogatási kölcsönök visszatérülése nem önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozástól Felhalmozási célú, a Római SzerzĘdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti támogatási kölcsönök visszatérülése egyéb vállalkozástól (30+31) Felhalmozási célú, a 30. sorba nem tartozó támogatási kölcsönök visszatérülése önkormányzati többségĦ egyéb vállalkozástól Felhalmozási célú, a 31. sorba nem tartozó támogatási kölcsönök visszatérülése nem önkormányzati többségu egyéb vállalkozástól Felhalmozási célú támogatási kölcsönök visszatérülése egyéb vállalkozástól (32+33+34)

2

3

4

28

-----------------

-----------------

29

-----------------

-----------------

30

-----------------

-----------------

31

-----------------

-----------------

32

-----------------

-----------------

33

-----------------

-----------------

34

-----------------

-----------------

35

-----------------

-----------------

Felhalmozási célú támogatási kölcsönök visszatérülése háztartásoktól

36

-----------------

-----------------

Felhalmozási célú támogatási kölcsönök visszatérülése non-profit szervezetektĘl

37

-----------------

-----------------

Felhalmozási célú támogatási kölcsönök visszatérülése külföldrĘl

38

-----------------

-----------------

Felhalmozási célú támogatási kölcsönök visszatérülése államháztartáson kívülrĘl (28+29+35+...+38)

39

Támogatási kölcsönök visszatérülése államháztartáson kívülrĘl (27+39)

40

MĦködési célú támogatási kölcsön igénybevétele központi költségvetési szervtĘl

41

-----------------

-----------------

42

-----------------

-----------------

43

-----------------

-----------------

44

-----------------

-----------------

45

-----------------

-----------------

46

-----------------

-----------------

48

-----------------

-----------------

49

-----------------

-----------------

50

-----------------

-----------------

51

-----------------

-----------------

52

-----------------

-----------------

53

-----------------

-----------------

MĦködési célú támogatási kölcsön igénybevétele helyi önkormányzati költségvetési szervtĘl MĦködési célú támogatási kölcsönök igénybevétele többcélú kistérségi társulástól MĦködési célú támogatási kölcsön igénybevétele fejezeten (önkormányzaton) belül MĦködési célú támogatási kölcsön igénybevétele társadalombiztosítási alapoktól és kezelĘitĘl MĦködési célú támogatási kölcsön igénybevétele elkülönített állami pénzalapoktól MĦködési célú támogatási kölcsön igénybevétele államháztartáson belülrĘl (41+...+46) Felhalmozási célú támogatási kölcsön igénybevétele központi költségvetési szervtĘl Felhalmozási célú támogatási kölcsön igénybevétele helyi önkormányzati költségvetési szervtĘl Felhalmozási célú támogatási kölcsönök igénybevétele többcélú kistérségi társulástól Felhalmozási célú támogatási kölcsön igénybevétele fejezeten (önkormányzaton) belül Felhalmozási célú támogatási kölcsön igénybevétele társadalombiztosítási alapoktól és kezelĘitĘl Felhalmozási célú támogatási kölcsön igénybevétele elkülönített állami pénzalapoktól Felhalmozási célú támogatási kölcsön igénybevétele államháztartáson belülrĘl (48+...+53)

47

54

5

304


1. szám

lapszám


PIR-törzsszám

szektor

fejezet/ megye


1 0 Ħrlap

szakágazat

év

idĘszak


Sorszám

Eredeti

Módosított

Teljesítés

elĘirányzat 1

2

3

4

84

-----------------

-----------------

85

-----------------

-----------------

86

-----------------

-----------------

Támogatási kölcsönök igénybevétele államháztartáson belülrĘl (47+54)

55

Támogatási kölcsönök visszatérülése és igénybevétele összesen (15+40+55)

56

ElĘzĘ évi elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány igénybevétele

57

ElĘzĘ évi vállalkozási eredmény igénybevétele

58

Alap- és vállalkozási tevékenység közötti elszámolások

59

Pénzforgalom nélküli bevételek (57+…+59)

60

Rövid lejáratú hitelek felvétele pénzügyi vállalkozásoktól

61

Likviditási célú hitel felvétele pénzügyi vállalkozástól

62

Rövid lejáratú hitelfelvétel egyéb belföldi forrásból

63

Hosszú lejáratú hitelek felvétele pénzügyi vállalkozásoktól

64

Hosszú lejáratú hitelfelvétel egyéb belföldi forrásból

65

Hitelfelvétel államháztartáson kívülrĘl (61+…+65)

66

Likviditási célú hitel felvétele központi költségvetéstĘl

67

Hitelfelvétel más alaptól

68

Hitelfelvétel államháztartáson belülrĘl (67+68)

69

Belföldi hitelek felvétele (66+69)

70

Forgatási célú belföldi értékpapírok értékesítése

71

Forgatási célú belföldi értékpapírok kibocsátása

72

Befektetési célú belföldi értékpapírok kibocsátása

73

Belföldi értékpapírok bevételei (71+…+73)

74

Belföldi hitelmĦveletek bevételei (70+74)

75

Forgatási célú külföldi értékpapírok értékesítése

76

Hosszú lejáratú külföldi értékpapírok kibocsátása

77

Hitelfelvétel nemzetközi fejlesztési szervezetektĘl

78

Hitelfelvétel kormányoktól

79

Hitelfelvétel külföldi pénzintézettĘl

80

Hitelfelvétel egyéb külföldi hitelezĘtĘl

81

Külföldi finanszírozás bevételei (76+…+81)

82

Finanszírozási bevételek összesen (75+82)

83

Továbbadási (lebonyolítási) célú mĦködési bevétel központi költségvetési szervtĘl Továbbadási (lebonyolítási) célú mĦködési bevétel fejezeti kezelésĦ elĘirányzattól Továbbadási (lebonyolítási) célú mĦködési bevétel társadalombiztosítási alaptól

5

1. szám


305

lapszám


PIR-törzsszám

szektor

fejezet/ megye


1 0 Ħrlap

szakágazat

év

idĘszak


Sorszám

Eredeti

Módosított

Teljesítés

elĘirányzat 1 Továbbadási (lebonyolítási) célú mĦködési bevétel elkülönített állami pénzalaptól Továbbadási (lebonyolítási) célú mĦködési bevétel helyi önkormányzatoktól és költségvetési szerveitĘl Továbbadási (lebonyolítási) célú mĦködési bevétel többcélú kistérségi társulástól

2

3

4

87

-----------------

-----------------

88

-----------------

-----------------

89

-----------------

-----------------

90

-----------------

-----------------

91

-----------------

-----------------

92

-----------------

-----------------

93

-----------------

-----------------

94

-----------------

-----------------

95

-----------------

-----------------

96

-----------------

-----------------

Továbbadási (lebonyolítási) célú felhalmozási bevétel összesen (91+...+96)

97

-----------------

-----------------

Továbbadási (lebonyolítási) célú bevétel államháztartáson belülrĘl összesen (90+97)

98

-----------------

-----------------

Továbbadási (lebonyolítási) célú mĦködési bevétel összesen (84+...+89) Továbbadási (lebonyolítási) célú felhalmozási bevétel központi költségvetési szervtĘl Továbbadási (lebonyolítási) célú felhalmozási bevétel fejezeti kezelésĦ elĘirányzattól Továbbadási (lebonyolítási) célú felhalmozási bevétel társadalombiztosítási alaptól Továbbadási (lebonyolítási) célú felhalmozási bevétel elkülönített állami pénzalaptól Továbbadási (lebonyolítási) célú felhalmozási bevétel helyi önkormányzatoktól és költségvetési szerveitĘl Továbbadási (lebonyolítási) célú felhalmozási bevétel többcélú kistérségi társulástól

Továbbadási (lebonyolítási) célú mĦködési bevétel vállalkozásoktól

99

-----------------

-----------------

Továbbadási (lebonyolítási) célú mĦködési bevétel háztartásoktól

100

-----------------

-----------------

Továbbadási (lebonyolítási) célú mĦködési bevétel non-profit szervezetektĘl

101

-----------------

-----------------

Továbbadási (lebonyolítási) célú mĦködési bevétel külföldrĘl

102

-----------------

-----------------

Továbbadási (lebonyolítási) célú mĦködési bevétel összesen (99+...+102)

103

-----------------

-----------------

Továbbadási (lebonyolítási) célú felhalmozási bevétel vállalkozásoktól

104

-----------------

-----------------

Továbbadási (lebonyolítási) célú felhalmozási bevétel háztartásoktól

105

-----------------

-----------------

Továbbadási (lebonyolítási) célú felhalmozási bevétel non-profit szervezetektĘl

106

-----------------

-----------------

Továbbadási (lebonyolítási) célú felhalmozási bevétel külföldrĘl

107

-----------------

-----------------

108

-----------------

-----------------

109

-----------------

-----------------

Továbbadási (lebonyolítási) célú felhalmozási bevétel összesen (104+...+107) Továbbadási (lebonyolítási) célú bevétel államháztartáson kívĦlrĘl összesen (103+108) FüggĘ bevételek

110

-----------------

-----------------

Átfutó bevételek

111

-----------------

-----------------

KiegyenlítĘ bevételek

112

-----------------

-----------------

FüggĘ, átfutó, kiegyenlítĘ bevételek (110+...+112)

113

Összesen (56+60+83+98+109+113)

114

5

306


1. szám

lapszám

Többcélú kistérségi társulások bevételeinek részletezése szerv megnevezése 1 PIR-törzsszám

2 5 3 szektor

megye

település-típus

1 1 Ħrlap

szakágazat

idĘszak

év


Sorszám

Eredeti

Módosított

Teljesítés

elĘirányzat 1 Vadászati jog értékesítésébĘl származó bevétel

2

Vagyoni értékĦ jog értékesítésébĘl származó bevétel

02

Vagyon bérbeadásából származó bevétel

03

Vagyon üzemeltetésébĘl, koncesszióból származó bevétel

04

Egyéb sajátos bevételek

05

Sajátos bevételek összesen (01 +…+ 05)

06

Normatív hozzájárulások

07

Központosított elĘirányzatok

08

Pedagógus szakvizsga, továbbképzés, emelt szintĦ érettségi vizsgáztatásra való felkészülés támogatása

09

Pedagógiai szakszolgálat

10

KiegészítĘ támogatás egyes közoktatási feladatokhoz (09+10)

11

Szociális továbbképzés és szakvizsga támogatása

12

Többcélú kistérségi társulások általános feladatainak támogatása

13

A többcélú kistérségi társulások közoktatási feladatainak támogatása

14

A többcélú kistérségi társulások szociális intézményi feladatainak támogatása A többcélú kistérségi társulások szociális alapszolgáltatási feladatainak támogatása A többcélú kistérségi társulások gyermekek átmeneti gondozási feladatainak támogatása A többcélú kistérségi társulások gyermekjóléti alapellátási feladatainak támogatása A többcélú kistérségi társulások mozgókönyvtári és egyes közmĦvelĘdési feladatainak támogatása A többcélú kistérségi társulások belsĘ ellenĘrzési feladatainak támogatása

3

01

15 16 17 18 19 20

Többcélú kistérségi társulások támogatása ( 13 + … +20)

21

Normatív kötött felhasználású támogatások összesen (11 + 12 + 21)

22

Fejlesztési és vis maior feladatok támogatása

23

----------------

A leghátrányosabb helyzetĦ kistérségek felzárkóztatásának támogatása

24

----------------

Egyéb központi támogatások

25

----------------

Kistérségi társulás bevételei összesen (06+07+08+22+23+24+25)

26

4

5

1. szám


307

Önkormányzatok által folyósított ellátások részletezése szerv megnevezése 1 PIR-törzsszám

szektor

megye

település-típus

2

Ħrlap

szakágazat

év

idĘszak


Sorszám

Eredeti

2

3

Módosított

Teljesítés

elĘirányzat 1 Nem foglalkoztatott személyek rendszeres szociális segélye Szt. 37/A.§ (1) bek. b) pont Rendszeres szociális segély egészségkárosodott személyek részére Szt. 37/A. § (1) bek. a) pont

01 02

Rendszeres szociális segély keresĘ tevékenység mellett Szt. 37/E. § (3) bek.

03

Rendszeres szociális segély támogatott álláskeresĘ részére Szt. 37/A. (1) bek. c) pont

04

Idõskorúak járadéka Szt. 32/B.§ (1) bek.

05

Lakásfenntartási támogatás Szt. 38. § (1) bek. a) pont (normatív)

06

Adósságkezelési szolgáltatásban részesülĘknek kifizetett lakásfenntartási támogatás Szt. 38. § (1) bek. (b) pont

07

Lakásfenntartási támogatás Szt. 38.§ (1) bek. c) pont (helyi megállapítás)

08

Adósságcsökkentési támogatás Szt. 55/A. § b) pont

09

Ápolási díj Szt. 41.§ (1) bek. 43/A. § (1) és (4) bek. (normatív)

10

Ápolási díj Szt.43/B. § (helyi megállapítás)

11

Átmeneti segély Szt. 45.§

12

Temetési segély Szt. 46.§

13

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülĘk pénzbeli támogatása (Gyvt. 20/A.§) KiegészítĘ gyermekvédelmi támogatás és a kiegészítĘ gyermekvédelmi támogatás pótléka (Gyvt. 20/B.§)

14 15

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Gyvt. 21.§ (helyi megállapítás)

16

Egyéb, az önkormányzat rendeletében megállapított juttatás

17

Rászorultságtól függõ pénzbeli szociális, gyermekvédelmi ellátások összesen (01+...+17) Természetben nyújtott lakásfenntartási támogatás Szt. 47.§ (1) bek. b) pont Természetben nyújtott rendszeres szociális segély (Szt. 45.§ (1) bek. a) pont)

18 19 20

Adósságkezelési szolgáltatás keretében gáz-vagy áram fogyasztást mérĘ készülék biztosítása (Szt. 55/A. § (3) bek.)

21

Átmeneti segély Szt. 47.§ (1) bek. c) pont

22

Temetési segély Szt. 47.§ (1) bek. d) pont

23

Köztemetés Szt. 48.§

24

Közgyógyellátás Szt. 49.§

25

Rászorultságtól függõ normatív kedvezmények (Gyvt. 148.§ (5) bek., Közokt. tv. 10.§ (4) bek., Tpr.tv. 8.§ (4) bek.)

26

Étkeztetés (Szt. 62.§)

27

Házi segítségnyújtás (Szt. 63.§)

28

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás (Gyvt. 18. § (5) bek. alapján.)

29

Természetben nyújtott szociális ellátások összesen (19+…+29)

30

Önkormányzatok által folyósított szociális, gyermekvédelmi ellátások összesen (18+30)

31

4

5

308


1. szám

lapszám

Helyi önkormányzatok sajátos bevételeinek részletezése szerv megnevezése 1 PIR-törzsszám

szektor

megye

település-típus

6

Ħrlap

szakágazat

idĘszak

év


Sorszám

Eredeti

Módosított

Teljesítés

TeljesítésbĘl háztartások befizetése

5

6

elĘirányzat 1

2

Illetékek

01

Építményadó

02

Telekadó

03

Vállalkozók kommunális adója

04

Magánszemélyek kommunális adója

05

ebbĘl: felhalmozási célú

3

4

06

Idegenforgalmi adó tartózkodás után

07

Idegenforgalmi adó épület után

08

IparĦzési adó állandó jelleggel végzett iparĦzési tevékenység után

09

IparĦzési adó ideiglenes jelleggel végzett iparĦzési tevékenység után (napi átalány)

10

Helyi adók összesen (02+…+05+07+...+10)

11

Pótlékok, bírságok

12

Személyi jövedelemadó helyben maradó része és a megyei önkormányzatok részesedése

13

-----------------

Jövedelemkülönbség mérséklése (+,-)

14

-----------------

GépjármĦadó

15

Luxusadó

16

TermĘföld bérbeadásából származó jövedelemadó

17

Átengedett egyéb központi adók

18

Átengedett központi adók (13+...+18)

19

Környezetvédelmi bírság

20

Természetvédelmi bírság

21

-----------------

MĦemlékvédelmi bírság

22

Építésügyi bírság

23

Talajterhelési díj

24

Egyéb sajátos bevételek

25

Önkormányzatok sajátos mĦködési bevételei (01+11-06+12+19+....+25)

26

Önkormányzati lakások értékesítése

27

-----------------

Önkormányzati lakótelek értékesítés

28

-----------------

Privatizációból származó bevétel

29

-----------------

VállalatértékesítésbĘl származó bevétel

30

-----------------

Vadászati jog értékesítésébĘl származó bevétel

31

-----------------

Egyéb vagyoni értékĦ jog értékesítésébĘl származó bevétel

32

-----------------

Egyéb önkormányzati vagyon bérbeadásából származó bevétel

33

-----------------

Egyéb önkormányzati vagyon üzemeltetésébĘl, koncesszióból származó bevétel

34

-----------------

Önkormányzatok sajátos felhalmozási és tĘke bevételei (06+27+...+34)

35

-----------------

1. szám


309

lapszám

Helyi önkormányzatok sajátos bevételeinek részletezése szerv megnevezése 1 PIR-törzsszám

szektor

megye

település-típus

6

Ħrlap

szakágazat

idĘszak

év


Sorszám

Eredeti

Módosított

Teljesítés

TeljesítésbĘl háztartások befizetése

5

6

elĘirányzat 1

2

3

4

Normatív hozzájárulás - lakosságszámhoz kötött

36

-----------------

- feladatmutatóhoz kötött

37

-----------------

Normatív hozzájárulások (36+37)

38

-----------------

Központosított elĘirányzatok

39

Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévĘ települési önkormányzatok támogatása Állami támogatás a tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok adósságrendezésére irányuló hitelfelvétel visszterhes kamattámogatására, az adósságrendezés alatt mĦködési célra igényelhetĘ támogatásra, valamint a pénzügyi gondnok díjára

-----------------

40

-----------------

-----------------

41

-----------------

-----------------

MĦködésképtelen helyi önkormányzatok egyéb támogatása

42

-----------------

-----------------

A helyi önkormányzatok mĦködĘképességének megĘrzését szolgáló kiegészítĘ támogatás (40+...+42)

43

-----------------

Helyi önkormányzatok színházi támogatása

44

-----------------

KiegészítĘ támogatás egyes közoktatási feladatokhoz

45

-----------------

KiegészítĘ támogatás egyes szociális feladatokhoz

46

-----------------

Normatív kötött felhasználású támogatások (45+46)

47

-----------------

Címzett támogatás

48

-----------------

Céltámogatás

49

-----------------

A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatása

50

-----------------

Vis maior tartalék

51

Budapest 4-es metrovonal építésének támogatása

52

A leghátrányosabb helyzetĦ kistérségek felzárkóztatásának támogatása

53

-----------------

-----------------

Egyéb központi támogatás

54

-----------------

-----------------

Önkormányzat költségvetési támogatása (38+39+43+44+47+...+54)

55

-----------------

---------------------------------

310


1. szám


szerv megnevezése

PIR-törzsszám

szektor

megye

település-típus

1 7 Ħrlap

szakágazat

év

idĘszak


Sorszám

Eredeti

1

2

3

Módosított

Teljesítés

elĘirányzat Rendszeres személyi juttatások

01

Nem rendszeres személyi juttatások

02

KülsĘ személyi juttatások

03

Személyi juttatások (01+02+03)

04

Munkaadókat terhelĘ járulékok

05

Dologi kiadások

06

Egyéb folyó kiadások

07

Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások (06+07)

08

TámogatásértékĦ mĦködési kiadás

09

ElĘzĘ évi elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadás

10

MĦködési kiadás államháztartáson belül (04+05+08+09+10)

11

MĦködési célú pénzeszközátadás államháztartáson kívülre

12

Társadalom- és szociálpolitikai juttatások

13

Ellátottak pénzbeli juttatásai

14

MĦködési kiadás államháztartáson kívülre (12+13+14)

15

MĦködési költségvetés kiadásai (11+15)

16

Felújítás

17

Beruházási kiadások és pénzügyi befektetések

18

TámogatásértékĦ felhalmozási kiadás

19

Felhalmozási célú pénzeszközátadás államháztartáson kívülre

20

Felhalmozási költségvetés kiadásai (17+18+19+20)

21

Kölcsönök kiadásai

22

Pénzforgalmi kiadások összesen (16+21+22)

23

Pénzforgalom nélküli kiadások

24

Költségvetési kiadások (23+24)

25

Hitelek és értékpapírok kiadásai

26

Továbbadási (lebonyolítási) célú kiadás

27

Költségvetési aktív pénzügyi elszámolások

28

Települési és területi kisebbségi önkormányzatok kiadásai összesen (25+26+27+28)

29

Intézményi mĦködési bevételek

30

Normatív hozzájárulás

31

Települési és területi kisebbségi önkormányzatok mĦködésének támogatása

32

Egyéb állami támogatás, hozzájárulás

33

4

5

1. szám


311


szerv megnevezése

PIR-törzsszám

szektor

megye

település-típus

1 7 Ħrlap

szakágazat

év

idĘszak


Sorszám

Eredeti

1

2

3

Módosított

Teljesítés

elĘirányzat Települési és területi kisebbségi önkormányzatok sajátos mĦködési bevételei

34

TámogatásértékĦ mĦködési bevétel

35

ElĘzĘ évi elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétel

36

Államháztartáson kívülrĘl átvett mĦködési pénzeszköz bevétel

37

Felhalmozási és tĘke jellegĦ bevételek

38

TámogatásértékĦ felhalmozási bevétel

39

Államháztartáson kívülrĘl átvett felhalmozási pénzeszközök bevételei

40

Kölcsönök bevételei

41

Pénzforgalmi bevételek összesen (30+…+41)

42

Pénzforgalom nélküli bevételek

43

Költségvetési bevételek (42+43)

44

Hitelek és értékpapírok bevételei

45

Továbbadási (lebonyolítási) célú bevétel

46

Költségvetési passzív pénzügyi elszámolások

47

Települési és területi kisebbségi önkormányzatok bevételei összesen (44+45+46+47)

48

4

5

312

lapszám

Kiadások tevékenységenként (mĦködési és felhalmozási célú teljesített pénzeszközátadások részletezése) szerv megnevezése

PIR-törzsszám

szektor

fejezet/ megye


2 1 Ħrlap

szakágazat

év

idĘszak ezer forintban

Kiadások megnevezése

Sorszám

1

2

|

| 01

Nem rendszeres személyi juttatások 02/42

02

KülsĘ személyi juttatások 02/48

03

Személyi juttatások összesen (01+02+03) (02/49)

04

Munkaadókat terhelĘ járulékok 02/57

05

Dologi kiadások 03/46

06

Egyéb folyó kiadások 03/64

07

TámogatásértékĦ mĦködési kiadás központi költségvetési szervnek TámogatásértékĦ mĦködési kiadás fejezeti kezelésĦ elĘirányzatnak TámogatásértékĦ mĦködési kiadás társadalombiztosítási alapok kezelĘinek TámogatásértékĦ mĦködési kiadás elkülönített állami pénzalapnak TámogatásértékĦ mĦködési kiadás helyi önkormányzatoknak és költségvetési szerveinek TámogatásértékĦ mĦködési kiadás többcélú kistérségi társulásnak TámogatásértékĦ mĦködési kiadás (08+…+13) 04/04+…+09 Garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés államháztartáson belülre 04/10 TámogatásértékĦ mĦködési kiadás összesen (14+15) 04/11 TámogatásértékĦ felhalmozási kiadás központi költségvetési szervnek TámogatásértékĦ felhalmozási kiadás fejezeti kezelésĦ elĘirányzatnak

08 09

|

|

| 4

|

|

| 5

|

|

| 6

|

|

| 7

|

|

| 8

|

|

| 9

|

|

| 10

|

|

|

|

11


Rendszeres személyi juttatások 02/09

3

10 11 12 13 14 15 16 17 18

1. szám

1. szám

lapszám


PIR-törzsszám

szektor

fejezet/ megye


2 1 Ħrlap

szakágazat

év



Sorszám |

|

TámogatásértékĦ kiadás összesen (16+23) 04/19 ElĘzĘ évi elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadása 04/20 MĦködési célú pénzeszközátadás non-profit szervezeteknek MĦködési célú pénzeszközátadás háztartásoknak MĦködési célú pénzeszközátadás pénzügyi vállalkozásoknak MĦködési célú, a Római SzerzĘdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti pénzeszközátadás önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásnak MĦködési célú, a Római SzerzĘdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti pénzeszközátadás nem önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásnak MĦködési célú, a Római SzerzĘdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti pénzeszközátadás egyéb vállalkozásnak (29+30) MĦködési célú, az 29. sorban nem szerepeltetett, önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásoknak nyújtott támogatások összege

2

3

|

|

| 4

|

|

| 5

|

|

| 6

|

|

| 7

|

|

| 8

|

|

| 9

|

|

| 10

|

|

|

|

11

19 20 21 22 23 24 25 26


1 TámogatásértékĦ felhalmozási kiadás társadalombiztosítási alapok kezelĘinek TámogatásértékĦ felhalmozási kiadás elkülönített állami pénzalapnak TámogatásértékĦ felhalmozási kiadás helyi önkormányzatoknak és költségvetési szerveinek TámogatásértékĦ felhalmozási kiadás többcélú kistérségi társulásnak TámogatásértékĦ felhalmozási kiadás összesen (17+…+22) 04/18

27 28 29

30

31

32

313

314

lapszám


PIR-törzsszám

szektor

fejezet/ megye


2 1 Ħrlap

szakágazat

év



Sorszám |

|

MĦködési célú pénzeszközátadás egyéb vállalkozásoknak (31+32+33) MĦködési célú pénzeszközátadás az Európai Unió költségvetésének MĦködési célú pénzeszközátadás kormányoknak és nemzetközi szervezeteknek

2

34 35 36 37

MĦködési célú pénzeszközátadás külföldieknek (36+37)

38 39

|

| 4

|

|

| 5

|

|

| 6

|

|

| 7

|

|

| 8

|

|

| 9

|

|

| 10

|

|

|

|

11

40 41

Lakásért fizetett pénzbeli térítés

42

Lakáshoz jutás pénzbeli támogatása végleges jelleggel

43

Egyéb pénzeszközátadás háztartásoknak

44

Felhalmozási célú pénzeszközátadás háztartásoknak (42+...+44) Felhalmozási célú pénzeszközátadás pénzügyi vállalkozásoknak Felhalmozási célú, a Római SzerzĘdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti pénzeszközátadás önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásnak

|

33

MĦködési célú pénzeszközátadás egyéb külföldinek

MĦködési célú pénzeszközátadás államháztartáson kívülre (26+…+28+34+35+38) 04/22 Garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés államháztartáson kívülre 04/23 Felhalmozási célú pénzeszközátadás non-profit szervezeteknek

3


1 MĦködési célú, az 30. sorban nem szerepeltetett, nem önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásoknak nyújtott támogatások összege

45 46 47

1. szám

1. szám

lapszám


PIR-törzsszám

szektor

fejezet/ megye


2 1 Ħrlap

szakágazat

év



Sorszám |

|

Felhalmozási célú pénzeszközátadás egyéb külföldinek Felhalmozási célú pénzeszközátadás külföldieknek (54+55) Felhalmozási célú pénzeszközátadás államháztartáson kívülre (41+45+46+52+53+56) 04/24 Államháztartáson kívüli pénzeszközátadás (39+40+57) 04/25

2

3

|

|

| 4

|

|

| 5

|

|

| 6

|

|

| 7

|

|

| 8

|

|

| 9

|

|

| 10

|

|

|

|

11

48

49

50

51 52 53


1 Felhalmozási célú, a Római SzerzĘdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti pénzeszközátadás nem önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásnak Felhalmozási célú, a Római SzerzĘdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti pénzeszközátadás egyéb vállalkozásnak (47+48) Felhalmozási célú, a 47. sorban nem szerepeltetett, önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásoknak nyújtott támogatások összege Felhalmozási célú, a 48. sorban nem szerepeltetett, nem önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásoknak nyújtott támogatások összege Felhalmozási célú pénzeszközátadás egyéb vállalkozásoknak (49+50+51) Felhalmozási célú pénzeszközátadás az Európai Unió költségvetésének Felhalmozási célú pénzeszköz átadás kormányoknak és nemzetközi szervezeteknek

54 55 56 57 58

Támogatások folyósítása összesen 04/03

59

Társadalom-, szociálpolitikai és egyéb jutattás, támogatás 04/30

60

Ellátottak pénzbeli juttatásai 04/36

61

Felújítás 05/06

62

315

316

lapszám


PIR-törzsszám

szektor

fejezet/ megye


2 1 Ħrlap

szakágazat

év



Sorszám

1

2

|

| 63

Központi beruházások és felhalmozási célú pénzeszközátadások kiadásai 05/21+23+25+26

64

Beruházások ÁFÁ-ja 05/32

65

Pénzügyi befektetések kiadásai 05/38

66

Támogatási kölcsönök nyújtása és törlesztése államháztartáson belülre 06/15+56 Támogatási kölcsönök nyújtása államháztartáson kívülre 06/41 Támogatási kölcsönök nyújtása és törlesztése összesen (67+68) 06/57

67 68 69

Pénzforgalmi kiadások (04+...+07+24+25+58+…+66+69)

70

Pénzforgalom nélküli kiadások 06/63

71

Költségvetési kiadások (70+71)

72

Finanszírozás kiadásai 06/86

73

Kiadások összesen (72+73)

74

|

|

| 4

|

|

| 5

|

|

| 6

|

|

| 7

|

|

| 8

|

|

| 9

|

|

| 10

|

|

|

|

11


Intézményi beruházási kiadások 05/13

3

Intézményüzemeltetéshez kapcsolódó létszám (fĘ) költségvetési engedélyezett létszámkeret

75

átlagos statisztikai állományi létszám

76

Szakmai tevékenységet ellátók létszáma (fĘ) költségvetési engedélyezett létszámkeret

77

átlagos statisztikai állományi létszám

78

1. szám

1. szám

lapszám

Bevételek tevékenységenként (mĦködési célra kapott juttatások és felhalmozási célú végleges pénzeszközátvételek teljesítésének részletezése) szerv megnevezése PIR-törzsszám

szektor

fejezet/ megye


2 2 Ħrlap

szakágazat

év

idĘszak

ezer forintban Bevételek megnevezése

Sorszám

1

2

|

| 01

Egyéb saját bevétel 07/14

02

ÁFA-bevételek, -visszatérülések 07/19

03

Hozam- és kamatbevételek 07/23

04

Önkormányzatok sajátos mĦködési bevételei 16/26

05

TámogatásértékĦ mĦködési bevétel központi költségvetési szervtĘl TámogatásértékĦ mĦködési bevétel fejezeti kezelésĦ elĘirányzattól TámogatásértékĦ mĦködési bevétel társadalombiztosítási alapból TámogatásértékĦ mĦködési bevétel elkülönített állami pénzalaptól TámogatásértékĦ mĦködési bevétel helyi önkormányzatoktól és költségvetési szerveitĘl TámogatásértékĦ mĦködési bevétel többcélú kistérségi társulástól

06 07 08 09

|

| 4

|

|

| 5

|

|

| 6

|

|

| 7

|

|

| 8

|

|

| 9

|

|

| 10

|

|

|

|

11

10 11

TámogatásértékĦ mĦködési bevétel (06+…+11) 09/07+…+12

12

Garancia- és kezeségvállalásból származó visszatérülések, bevételek államháztartáson belülrĘl 09/13

13

TámogatásértékĦ mĦködési bevétel összesen (12+13) 09/14

14

TámogatásértékĦ felhalmozási bevétel központi költségvetési szervtĘl TámogatásértékĦ felhalmozási bevétel fejezeti kezelésĦ elĘirányzattól TámogatásértékĦ felhalmozási bevétel társadalombiztosítási alapból

|


Hatósági jogkörhöz köthetĘ mĦködési bevétel 07/04

3

15 16 17

317

318

lapszám


szektor

fejezet/ megye


2 2 Ħrlap

szakágazat

év

idĘszak


Sorszám |

| 2

|

| 4

|

|

| 5

|

|

| 6

|

|

| 7

|

|

| 8

|

|

| 9

|

|

| 10

|

|

|

|

11

19 20 21

TámogatásértékĦ bevétel összesen (14+21) 9/22

22 23

MĦködési célú pénzeszközátvétel non-profit szervezetektĘl

24

MĦködési célú pénzeszközátvétel háztartásoktól

25

MĦködési célú pénzeszközátvétel pénzügyi vállalkozásoktól

26 27 28 29 30 31

MĦködési célra kapott juttatások nemzetközi szervezetektĘl

32

MĦködési célra kapott juttatások kormányoktól

33

MĦködési célra kapott juttatások külföldi magánforrásokból

34 35 36

1. szám

MĦködési célú pénzeszközátvétel más külföldi forrásból (32+...+34) MĦködési célú pénzeszközátvétel államháztartáson kívülrĘl (30+31+35) 07/24+…+28

|

18

ElĘzĘ évi elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétel 09/25

MĦködési célú pénzeszközátvétel önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozástól MĦködési célú pénzeszközátvétel nem önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozástól MĦködési célú pénzeszközátvétel a 27. és 28. sorokba nem tartozó egyéb vállalkozástól MĦködési célú pénzeszközátvétel államháztartáson kívüli belföldi forrásból (24+...+29) MĦködési célra kapott juttatások az Európai Unió költségvetésébĘl

3


1 TámogatásértékĦ felhalmozási bevétel elkülönített állami pénzalaptól TámogatásértékĦ felhalmozási bevétel helyi önkormányzatoktól és költségvetési szerveitĘl TámogatásértékĦ felhalmozási bevétel többcélú kistérségi társulástól TámogatásértékĦ felhalmozási bevétel összesen (15+…+20) 09/21

1. szám

lapszám


szektor

fejezet/ megye


2 2 Ħrlap

szakágazat

év

idĘszak


Sorszám |

| 1 Garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések államháztartáson kívülrĘl 07/29

2

|

| 4

|

|

| 5

|

|

| 6

|

|

| 7

|

|

| 8

|

|

| 9

|

|

| 10

|

|

|

|

11

Felhalmozási célú pénzeszközátvétel háztartásoktól

39

Felhalmozási célú pénzeszközátvétel pénzügyi vállalkozásoktól

40 41 42 43 44


38

45

Felhalmozási célra kapott juttatások nemzetközi szervezetektĘl

46

Felhalmozási célra kapott juttatások kormányoktól

47

Felhalmozási célra kapott juttatások külföldrĘl (nem kormányoktól és nemzetközi szervezetektĘl) Felhalmozási célra kapott juttatások más külföldi forrásból (46+…+48) Felhalmozási célú pénzeszközátvétel államháztartáson kívülrĘl (44+45+49) 08/23 Államháztartáson kívüli pénzeszközátvétel (36+37+50) 7/30+8/23

|

37

Felhalmozási célú pénzeszközátvétel non-profit szervezetektĘl

Felhalmozási célú pénzeszközátvétel önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozástól Felhalmozási célú pénzeszközátvétel nem önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozástól Felhalmozási célú pénzeszközátvétel a 41. és 42. sorokba nem tartozó egyéb vállalkozástól Felhalmozási célú pénzeszközátvétel államháztartáson kívüli belföldi forrásból (38+...+43) Felhalmozási célra kapott juttatások az Európai Unió költségvetésébĘl

3

48 49 50 51

319

320

lapszám


szektor

fejezet/ megye


2 2 Ħrlap

szakágazat

év

idĘszak


Sorszám

1

2

|

| Felügyeleti szervtĘl kapott támogatás 09/05

|

| 4

|

|

| 5

|

|

| 6

|

|

| 7

|

|

| 8

|

|

| 9

|

|

| 10

|

|

|

|

11

52 53 54 55

Tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése 08/09

56

Pénzügyi befektetések bevételei 08/17

57

Támogatási kölcsönök visszatérülése, igénybevétele államháztartáson belülrĘl 10/15+55 Támogatási kölcsönök visszatérülése államháztartáson kívülrĘl 10/40 Támogatási kölcsönök visszatérülése és igénybevétele összesen (58+59) 10/56

|

58 59 60

Pénzforgalmi bevételek (01+…05+22+23+51+…+57+60)

61

Pénzforgalom nélküli bevételek 10/60

62

Költségvetési bevételek (61+62)

63

Finanszírozás bevételei 10/83

64

Bevételek összesen (63+64)

65


Önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások költségvetési támogatása 09/06 vagy 11/26-06 ElĘzĘ évi központi és egyéb költségvetési kiegészítések, visszatérülések 09/23+24 Önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások sajátos felhalmozási és tĘke bevételei 16/35 vagy 11/6

3

1. szám

1. szám

Települési, illetve területi kisebbségi önkormányzatok kiadásai és bevételei tevékenységenként szerv megnevezése

PIR-törzsszám

szektor

megye

település-típus

2 6 Ħrlap

szakágazat

év


Megnevezés

Sorszám

1

2

|

| 01

Munkaadókat terhelĘ járulékok 17/05

02

Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások 17/08

03

TámogatásértékĦ mĦködési kiadás 17/09

04

TámogatásértékĦ felhalmozási kiadás 17/19

05

ElĘzĘ évi elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadás 17/10

06

MĦködési kiadás államháztartáson kívülre 17/15

07

Felhalmozási célú pénzeszközátadás államháztartáson kívülre 17/20

08

Felújítás 17/17

09

Beruházási kiadások és pénzügyi befektetések 17/18

10

Kölcsönök kiadásai 17/22

11

Pénzforgalom nélküli kiadások 17/24

12

Hitelek és értékpapírok kiadásai 17/26

13

Kiadások összesen (01+...+13)

14

Intézményi mĦködési bevételek 17/30

15

Települési és területi kisebbségi önkormányzatok sajátos mĦködési bevételei 17/34

16

TámogatásértékĦ mĦködési bevétel 17/35

17

TámogatásértékĦ felhalmozási bevétel 17/39

18

|

|

| 4

|

|

| 5

|

|

| 6

|

|

| 7

|

|

| 8

|

|

| 9

|

|

| 10

|

|

|

|

11


Személyi juttatások 17/04

3

321

322

Települési, illetve területi kisebbségi önkormányzatok kiadásai és bevételei tevékenységenként szerv megnevezése

PIR-törzsszám

szektor

megye

település-típus

2 6 Ħrlap

szakágazat

év


Megnevezés

Sorszám |

| 2

3

|

|

| 4

|

|

| 5

|

|

| 6

|

|

| 7

|

|

| 8

|

|

| 9

|

|

| 10

|

|

|

|

11

19 20 21

Felhalmozási és tĘke jellegĦ bevételek 17/38

22

Támogatások, hozzájárulások 17/31+32+33

23

Kölcsönök bevételei 17/41

24

Pénzforgalom nélküli bevételek 17/43

25

Hitelek és értékpapírok bevételei 17/45

26

Bevételek összesen (15+...+26)

27


1 ElĘzĘ évi elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétel 17/36 Államháztartáson kívülrĘl átvett mĦködési pénzeszközök bevétel 17/37 Államháztartáson kívülrĘl átvett felhalmozási pénzeszközök bevételei 17/40

1. szám

1. szám


323

lapszám

A mĦködési és fejlesztési célú bevételek és kiadások 2008-2009-2010. évi alakulását külön bemutató mérleg szerv megnevezése

PIR-törzsszám

szektor

megye

település-típus

szakágazat

4 3 Ħrlap

év

idĘszak


1

Sorszám

2001. évre

2002. évre

2003

2

3

4

5

I. MĦködési bevételek és kiadások Intézményi mĦködési bevételek (levonva a felhalmozási áfa visszatérülések, értékesített tárgyi eszközök és immateriális javak áfa-ja) Önkormányzatok sajátos mĦködési bevételei

01 02

Önkormányzatok költségvetési támogatása és átengedett személyi jövedelemadó bevétele

03

MĦködésĦ célú pénzeszközátvétel

04

MĦködési célú kölcsönök visszatérülése, igénybevétele

05

Rövid lejáratú hitel

06

Rövid lejáratú értékpapírok értékesítése, kibocsátása

07

MĦködési célú elĘzĘ évi pénzmaradvány igénybevétele

08

MĦködési célú bevételek összesen (01+....+08)

09

Személyi juttatások

10

Munkaadókat terhelĘ járulékok

11

Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások (levonva az értékesített tárgyi eszközök, immateriális javak utáni áfa befizetés és kamatkifizetés)

12

MĦködési célú pénzeszközátadás, egyéb támogatás

13

Ellátottak pénzbeli juttatása

14

MĦködési célú kölcsönök nyújtása és törlesztése

15

Rövid lejáratú hitel visszafizetése

16

Rövid lejáratú hitel kamata

17

Rövid lejáratú értékpapírok beváltása, vásárlása

18

Tartalékok

19

MĦködési célú kiadások összesen (10+....+19)

20

II. Felhalmozási célú bevételek és kiadások Önkormányzatok felhalmozási és tĘke jellegĦ bevételei

21

Fejlesztési célú támogatások

22

Felhalmozási célú pénzeszközátvétel

23

Felhalmozási áfa visszatérülése

24

Értékesített tárgyi eszközök és immateriális javak áfa-ja

25

Felhalmozási célú kölcsönök visszatérülése, igénybevétele

26

Hosszú lejáratú hitel

27

Hosszú lejáratú értékpapírok kibocsátása

28

Felhalmozási célú elĘzĘ évi pénzmaradvány igénybevétele

29

Felhalmozási célú bevételek összesen (21+....+29)

30

Felhalmozási kiadások (áfa-val együtt)

31

Felújítási kiadások (áfa-val együtt)

32

Értékesített tárgyi eszközök, immateriális javak utáni áfa befizetés

33

Felhalmozási célú pénzeszközátadás

34

324


1. szám

lapszám

A mĦködési és fejlesztési célú bevételek és kiadások 2008-2009-2010. évi alakulását külön bemutató mérleg szerv megnevezése

PIR-törzsszám

szektor

megye

település-típus

szakágazat

4 3 Ħrlap

év

idĘszak


1

Sorszám

2001. évre

2002. évre

2003

2

3

4

5

Felhalmozási célú kölcsönök nyújtása és törlesztése

35

Hosszú lejáratú hitel visszafizetése

36

Hosszú lejáratú hitel kamata

37

Hosszú lejáratú értékpapírok beváltása

38

Tartalékok

39

Felhalmozási célú kiadások összesen (31+....+39)

40

Önkormányzat bevételei összesen (09+30)

41

Önkormányzat kiadásai összesen (20+40)

42

1. szám


325 9

szerv, elĘirányzat megnevezése

8 Ħrlap

oldal

Központi költségvetési jelentés

szektor

cím/alcím

fejezet

Államháztartási egyedi azonosító

pénzintézeti azonosító

PIR-törzsszám

szakágazat

adatközlés idĘpontja

adatközlĘ

számlatulajdonos azonosító

adatközlés sorszáma

év


Sorszám

Megnevezés

Eredeti

Módosított

Teljesítés

3

4

5

a fĘkönyvi számlákra való hivatkozással 1

2 01

Személyi juttatások (51-52) (=02/49) Társadalombiztosítási járulék, munkaadói járulék, táppénz-hozzájárulás és korkedvezménybiztosítási járulék (531,532,534,535,536,537,538) (=02/50+51+52+54+55+56)

02

Egészségügyi hozzájárulás (533) (=02/53)

03

Dologi kiadások ÁFÁ nélkül (54-56, kivéve 561) (=03/46-03/38)

04

Dologi kiadások ÁFÁ-ja (561) (=03/38)

05

Egyéb folyó kiadások (kivéve kamatkiadások, követelés elengedés, tartozásátvállalás és elĘzĘ évi maradvány visszafizetése) (57, kivéve 57111, 57121, 573, 575) (=03/54+03/58-03/47+03/62)

06

ElĘzĘ évi maradvány visszafizetése (57111, 57121) (=03/47)

07

TámogatásértékĦ mĦködési kiadás központi költségvetési szervnek (373-ból) (=04/04)

08

TámogatásértékĦ mĦködési kiadás fejezeti kezelésĦ elĘirányzatnak (373-ból) (=04/05)

09

TámogatásértékĦ mĦködési kiadás társadalombiztosítási alapok kezelĘinek (373-ból) (=04/06)

10

TámogatásértékĦ mĦködési kiadás elkülönített állami pénzalapnak (373-ból) (=04/07)

11

TámogatásértékĦ mĦködési kiadás helyi önkormányzatoknak és költségvetési szerveinek (373-ból) (=04/08)

12

TámogatásértékĦ mĦködési kiadás többcélú kistérségi társulásnak (373-ból) (=04/09)

13

Garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés államháztartáson belülre (373-ból) (=04/10) (08+...+14)

TámogatásértékĦ mĦködési kiadás összesen (373) (=04/11)

14 15

ElĘzĘ évi elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadás (372) (=04/20)

16

MĦködési célú pénzeszközátadás vállalkozásoknak (381-bĘl) (=04/22-bĘl)

17

MĦködési célú pénzeszközátadás háztartásoknak (381-bĘl) (=04/22-bĘl)

18

MĦködési célú pénzeszközátadás non-profit szervezeteknek (381-bĘl) (=04/22-bĘl)

19

MĦködési célú pénzeszközátadás külföldre (381-bĘl) (=04/22-bĘl)

20

MĦködési célú pénzeszközátadás EU költségvetésnek (381-bĘl) (=04/22-bĘl)

21

Államháztartáson kívüli mĦködési pénzeszközátadások összesen (381-bĘl) (=04/22) (17+…+21)

22

Garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés államháztartáson kívülre (386) (04/23)

23

Társadalom-, szociálpolitikai és egyéb juttatás, támogatás (581-587) (=04/30)

24

Ellátottak pénzbeli juttatásai (588) (=04/36)

25

Pénzforgalom nélküli kiadások (591-592, 594) (=06/63) Egyéb mĦködési célú támogatások, kiadások

26 (15+22+23+24+25+26)

Kamatkiadások (573) (=03/61)

28

Követelés elengedés, tartozásátvállalás kiadásai (575) (=03/63) MĦködési kiadások összesen

27

29 (01+…+07+27+28+29)

30

Felújítás (124,126,1314,1316,1324,1326,144,146,181) (=05/06)

31

Intézményi beruházási kiadások ÁFA nélkül (113,115,123,125,1313,1315,1323,1325,143,145) (=05/13)

32

Beruházások ÁFÁ-ja (182-bĘl, 183) (=05/27+31)

33

Központi beruházási kiadások (151-158-ból, 18-ból) (=05/21+28)

34

Lakástámogatás (383) (=05/23)

35

Lakásépítés (153-ból, 154-bĘl) (=05/25+29)

36 (34+35+36)

Központi beruházások

37

TámogatásértékĦ felhalmozási kiadás központi költségvetési szervnek (374-bĘl) (=04/12)

38

TámogatásértékĦ felhalmozási kiadás fejezeti kezelésĦ elĘirányzatnak (374-bĘl) (=04/13)

39

TámogatásértékĦ felhalmozási kiadás társadalombiztosítási alapok kezelĘinek (374-bĘl) (=04/14)

40

TámogatásértékĦ felhalmozási kiadás elkülönített állami pénzalapnak (374-bĘl) (=04/15)

41

TámogatásértékĦ felhalmozási kiadás helyi önkormányzatoknak és költségvetési szerveinek (374-bĘl) (=04/16)

42

TámogatásértékĦ felhalmozási kiadás többcélú kistérségi társulásnak (374-bĘl) (=04/17)

43 (38+...+43)

TámogatásértékĦ felhalmozási kiadás összesen (374) (=04/18)

44

Felhalmozási célú pénzeszközátadás vállalkozásoknak (382-bĘl) (=04/24-bĘl)

45

Felhalmozási célú pénzeszközátadás háztartásoknak (382-bĘl) (=04/24-bĘl)

46

Felhalmozási célú pénzeszközátadás non-profit szervezeteknek (382-bĘl) (=04/24-bĘl)

47

Felhalmozási célú pénzeszközátadás külföldre (382-bĘl) (=04/24-bĘl)

48

Felhalmozási célú pénzeszközátadás EU költségvetésnek (382-bĘl) (=04/24-bĘl) Államháztartáson kívüli pénzeszközátadások összesen (04/24)

49 (45+…+49)

Intézményi egyéb felhalmozási kiadások (159,183) (=05/26+30) Egyéb felhalmozási kiadások Felhalmozási kiadások

50 51

(44+50+51)

52

(31+32+33+37+52)

53

Támogatási kölcsönök nyújtása államháztartáson belülre (191-192-bĘl,271-272-bĘl) (=06/15)

54

Támogatási kölcsönök nyújtása államháztartáson kívülre (193-194-bĘl,273-274-bĘl) (=06/41)

55

Támogatási kölcsönök törlesztése államháztartáson belülre (435-436-ból,456-457-bĘl) (=06/56)

56

Pénzügyi befektetések kiadásaiból részesedések vásárlása (171) (=05/34)

57

Törvény szerinti kiadások /16+30+53+54+55+56+57/

58

326


1. szám 9


8 Ħrlap

oldal


szektor

fejezet


cím/alcím


PIR-törzsszám

szakágazat


adatközlĘ



év


Megnevezés

Sorszám

Eredeti

Módosított

Teljesítés

2

3

4

5

a fĘkönyvi számlákra való hivatkozással 1 Hatósági jogkörhöz köthetĘ mĦködési bevétel (911) (=07/04)

59

Egyéb saját bevétel (912, 913, 914) (=07/14)

60

ÁFA bevételek, visszatérülések (919) (=07/19)

61

Hozam- és kamatbevételek (916, 917) (=07/23)

62

Költségvetési kiegészítések, visszatérülések (461, 462) (=09/23+24)

63

ElĘzĘ évi elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétele (463) (=09/25)

64

TámogatásértékĦ mĦködési bevétel központi költségvetési szervtĘl (464-bĘl) (=09/07)

65

TámogatásértékĦ mĦködési bevétel fejezeti kezelésĦ elĘirányzattól (464-bĘl) (=09/08)

66

TámogatásértékĦ mĦködési bevétel társadalombiztosítási alapból (464-bĘl) (=09/09)

67

TámogatásértékĦ mĦködési bevétel elkülönített állami pénzalaptól (464-bĘl) (=09/10)

68

TámogatásértékĦ mĦködési bevétel helyi önkormányzatoktól és költségvetési szerveitĘl (464-bĘl) (=09/11)

69

TámogatásértékĦ mĦködési bevétel többcélú kistérségi társulástól (464-bĘl) (=09/12)

70

Garancia- és kezességvállalásból származó visszatérülések bevételek (466-ból) (=09/13)

71 (65+…+71)

TámogatásértékĦ mĦködési bevétel összesen (=09/14)

72

MĦködési célú átvett pénzeszközök vállalkozásoktól (471-bĘl) (=07/24)

73

MĦködési célú átvett pénzeszközök háztartásoktól (471-bĘl) (=07/25)

74

MĦködési célú átvett pénzeszközök non-profit szervezetektĘl (471-bĘl) (=07/26)

75

MĦködési célú átvett pénzeszközök külföldrĘl (471-bĘl) (=07/27)

76

MĦködési célú átvett pénzeszközök EU költségvetésbĘl (471-bĘl) (=07/28) Garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések államháztartáson kívülrĘl (476-ból) (=07/29) MĦködési célú pénzeszköz-átvétel államháztartáson kívülrĘl (73+…+78) összesen (=07/30)

77

Felhalmozási és tĘke jellegĦ bevételek (931,934) (=08/09)

80

TámogatásértékĦ felhalmozási bevétel központi költségvetési szervtĘl (465-bĘl) (=09/15)

81

TámogatásértékĦ felhalmozási bevétel fejezeti kezelésĦ elĘirányzattól (465-bĘl) (=09/16)

82

TámogatásértékĦ felhalmozási bevétel társadalombiztosítási alapból (465-bĘl) (=09/17)

83

TámogatásértékĦ felhalmozási bevétel elkülönített állami pénzalaptól (465-bĘl) (=09/18)

84

TámogatásértékĦ felhalmozási bevétel helyi önkormányzatoktól és költségvetési szerveitĘl (465-bĘl) (=09/19)

85

TámogatásértékĦ felhalmozási bevétel többcélú kistérségi társulástól (465-bĘl) (=09/20)

86 (81+…+86)

TámogatásértékĦ felhalmozási bevétel összesen (465) (=09/21)

78 79

87

Felhalmozási célú átvett pénzeszközök vállalkozásoktól (472-bĘl) (=08/18)

88

Felhalmozási célú átvett pénzeszközök háztartásoktól (472-bĘl) (=08/19)

89

Felhalmozási célú átvett pénzeszközök non-profit szervezetektĘl (472-bĘl) (=08/20)

90

Felhalmozási célú átvett pénzeszközök külföldrĘl (472-bĘl) (=08/21)

91

Felhalmozási célú átvett pénzeszközök EU költségvetésbĘl (472-bĘl) (08/22)

92

Felhalmozási célú pénzeszköz-átvétel államháztartáson kívülrĘl összesen (=08/23) (88+…+92)

93

Támogatási kölcsönök visszatérülése államháztartáson belülrĘl (191-192-bĘl,271-272-bĘl) (=10/15) Támogatási kölcsönök visszatérülése államháztartáson kívülrĘl (193-194-bĘl,273-274-bĘl) (=10/40) Támogatási kölcsönök igénybevétele államháztartáson belülrĘl (435-436-ból,456-457-bĘl) (=10/55)

94 95 96

Osztalékok- és hozambevételek (933-ból) (=08/10)

97

Pénzügyi befektetések bevételeibĘl részesedések (171,933-ból) (=08/13)

98

Törvény szerinti bevételek /59+…+63+64+72+79+80+87+93+...+98/

99 (58-99)

Törvény szerinti kiadások és bevételek egyenlege

100

MĦködési költségvetés támogatása (941-bĘl) (=09/01)

101

Intézményi felhalmozási kiadások támogatása (941-bĘl) (=09/02)

102

Központi felhalmozási kiadások támogatása (941-bĘl) (=09/03)

103

Fejezeti kezelésĦ elĘirányzatok támogatása (941-bĘl) (=09/04) Költségvetési támogatás (=09/05)

104 (101+102+103+104)

105

(100-105)

106

Kiadások és bevételek egyenlege (költségvetési támogatással) Kiadásból: mĦködésbĘl felhalmozás keresztfinanszírozása

107

Kiadásból: felhalmozásból mĦködés keresztfinanszírozása

108

MĦködési költségvetés elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány igénybevétele (98) (=10/57-bĘl)

109

Intézményi felhalmozási kiadások elĘirányzat-maradvány igénybevétele (98) (=10/57-bĘl)

110

Központi felhalmozási kiadások elĘirányzat-maradvány igénybevétele (98) (=10/57-bĘl)

111

Fejezeti kezelésĦ (speciális) elĘirányzatok elĘirányzat-maradvány igénybevétele (98) (=10/57-bĘl)

112

ElĘzĘ évi elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány igénybevétele (=10/57)

113

(109+110+111+112)

1. szám


327 9


8 Ħrlap

oldal


szektor

fejezet


cím/alcím


PIR-törzsszám

szakágazat


adatközlĘ



év


Megnevezés

Sorszám

Eredeti

Módosított

Teljesítés

2

3

4

5

a fĘkönyvi számlákra való hivatkozással 1 Rövid lejáratú hitelek törlesztése (451-454-bĘl) (=06/66+68+71)

114

Likvid hitelek törlesztése (=06/67+70)

115

Hosszú lejáratú hitelek törlesztése (431-432-bĘl) (=06/64+65)

116

Forgatási célú értékpapírok beváltása (455-bĘl) (=06/75)

117

Forgatási célú értékpapírok vásárlása (291,292,293-ból,294-bĘl,295-bĘl) (=06/74+79)

118

Hosszú lejáratú belföldi értékpapírok beváltása (434-bĘl) (=06/76)

119

Hosszú lejáratú értékpapírok vásárlása (172-bĘl,173,174-bĘl) (=05/35+36+37)

120

Hosszú lejáratú külföldi értékpapírok beváltása (434-bĘl) (=06/80)

121

Hiteltörlesztés külföldre (433) (=06/81+...+84)

122

Egyéb finanszírozás kiadásai (39-bĘl) (=06/116)

123 (114+...+123)

Finanszírozási kiadások

124

Rövid lejáratú hitelek felvétele (451-454-bĘl) (=10/61+63+68)

125

Likvid hitelek felvétele (=10/62+67)

126

Hosszú lejáratú hitelek felvétele (431-432-bĘl) (=10/64+65)

127

Forgatási célú értékpapírok kibocsátása (455-bĘl) (=10/72)

128

Forgatási célú értékpapírok értékesítése (291, 292, 293-ból, 294-bĘl, 295-bĘl) (=10/71+76)

129

Befektetési célú belföldi értékpapírok kibocsátása (434-bĘl) (=10/73)

130

Hosszú lejáratú értékpapírok értékesítése (933-ból) (=08/14+15+16)

131

Hosszú lejáratú külföldi értékpapírok kibocsátása (434-bĘl) (=10/77)

132

Hitelfelvétel külföldrĘl (433) (=10/78+…+81)

133

Egyéb finanszírozás bevételei (48) (=10/113) Finanszírozási bevételek Finanszírozás összesen

134 (125+…+134)

135

(113-124+135-137-138+139+140 = 106)

136

Államháztartáson belülrĘl kapott továbbadási (lebonyolítási) célú kiadás összesen (3971, 3972) (=06/101) Államháztartáson kívülrĘl kapott továbbadási (lebonyolítási) célú kiadás összesen (3973, 3974) (=06/112) Államháztartáson belülrĘl kapott továbbadási (lebonyolítási) célú bevétel összesen (4871, 4872) (=10/98) Államháztartáson kívülrĘl kapott továbbadási (lebonyolítási) célú bevétel összesen (4873, 4874) (=10/109) Foglalkoztatottak létszáma (fĘ) - idĘszakra

137 138 139 140 141

328


98. Ħrlap: KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI JELENTÉS Az Ħrlap a központi költségvetési szervek, a társadalombiztosítási költségvetési szervek, az elkülönített állami pénzalapok és a fejezeti kezelésĦ költségvetési elĘirányzatok (beleértve a fejezeti kezelésĦ elĘirányzatként megtervezett központi beruházásokat és támogatási célprogramokat is) költségvetési elĘirányzatainak összefoglalására, kincstári költségvetésként való benyújtására, a gördülĘ költségvetési tervezésre és évközben a költségvetési elĘirányzatok, és azok teljesítésének alakulására vonatkozóan jogszabályban elĘírt adatközlésre szolgál. Az Ħrlapot a fejezeti kezelésĦ elĘirányzatok esetében nem fejezetre összevontan, hanem tételesen fejezeti kezelésĦ elĘirányzatonként kell kitölteni. Az Ħrlapok fejrészén a következĘ adatok szerepelnek: A költségvetési szerv esetén a törzsadattár szerinti megnevezését és címét, valamint számjelét kell feltüntetni, alapoknál, más elĘirányzatoknál a törvényi, jogszabályi elnevezést kell használni. Államháztartási egyedi azonosító: hat (öt + egy C.D.V. ellenĘrzĘ) számjel, amely fizikai sorszám, adattartalma nincs, kizárólag azonosító célokat szolgál. A fejezetbe tartozó intézmények, elĘirányzatok, alapok államháztartási egyedi azonosítóját a Pénzügyminisztérium nyilvántartásával egyezĘen kell kitölteni. Szektor: négy számjel, amely "1051" a felügyelet alá tartozó központi költségvetési szerveknél és a társadalombiztosítási költségvetési szerveknél, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi költségvetési szerveinél "1056" a Magyar Tudományos Akadémia VagyonkezelĘ Szervezeténél, "1057" a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnál; a miniszternél az állam tulajdonában lévĘ vállalkozói vagyon értékesítésérĘl szóló 1995. évi XXXIX. törvény mellékletében állami tulajdonosi jogokat gyakorlójaként megjelölt miniszter hatáskörébe adott eszközök kezelésére létrehozott vagyonkezelĘ szervezete; "1091" a pénzellátási tevékenységet (a költségvetési törvényben nem EU integráció címen lévĘ fejezeti kezelésĦ elĘirányzatból), elĘirányzat-felhasználási keret engedélyezést is végzĘ központi felügyeleti szerv költségvetésénél; Az elkülönített állami pénzalapoknál és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainál a szektor számot a Kincstár útmutatása szerint kell kitölteni. Fejezet: két számjel, a tervezési fejezetrendnek megfelelĘ hivatalos római szám jelölés a számítástechnikai feldolgozás érdekében arab számokkal jelölve.

1. szám

1. szám


Cím: négy számjel, ebbĘl az elsĘ kettĘ a költségvetési cím, a harmadik, negyedik az alcím megjelölését jelenti (pl.: az 1.cím 2. alcímét a "0102" jelöléssel). Év: négy számjel, amely a vonatkozó költségvetési év jelölésére szolgál. IdĘszak: egy számjel, amely ,,1” a féléves beszámoló ,,2” az éves beszámoló ,,3” az elemi költségvetés ,,4” a költségvetési javaslat ,,5” a kincstári költségvetés ,,6” az évközi elĘirányzat-módosítás ,,7” a várható elĘirányzat ,,8” az elĘirányzatok várható teljesítésének jelölésére. PIR-szám: öt számjel; C.D.V. ellenĘrzĘ szám: egy számjel; Szakágazat: hat számjel, amelynél a költségvetési szervek ágazati osztályozási és besorolási rendjérĘl szóló 8001/1998. (P.K.3) számú pénzügyminisztériumi tájékoztató által elĘírt államháztartási szakágazatot kell feltüntetni, a törzskönyvi nyilvántartással megegyezĘen. A fejezeti kezelésĦ elĘirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai esetében a szakágazatot nem kell kitölteni. AdatközlĘ: két számjel, amely

01, ha a felügyeleti szerv, 02, ha az intézmény, 03, ha a Pénzügyminisztérium 04, ha a Kincstár

tölti ki. Adatközlés idĘpontja: hat számjel, a naptári nap jelölésére, pl. 2005. december 7. = 051207 Adatközlés sorszáma: négy számjel, fizikai sorszám, amely az adott konkrét Ħrlap szerinti adatszolgáltatás felügyeleti szerv általi sorszámozása, tehát elsĘ ízben 0001, az Ħrlap második beadásánál (akár javítási, akár tartalmi módosítási célból) 0002, és így tovább.

329

330


Az Ħrlap adatai tervezéskor és beszámoláskor a bevételeket és kiadásokat részletezĘ más Ħrlapok adataiból származnak az alábbi Ħrlap-sor hivatkozások szerint: 01. sor: 02. sor:

03. sor: 04. sor: 05. sor: 06. sor:

07. sor: 08. sor: 09. sor: 10. sor: 11. sor: 12. sor: 13. sor: 14. sor: 15. sor: 16. sor: 17. sor: 18. sor: 19. sor: 20. sor: 21. sor: 22. sor: 23. sor: 24. sor: 25. sor: 26. sor: 27. sor:

Személyi juttatások (02/49) Társadalombiztosítási járulék, munkaadói járulék, táppénzhozzájárulás és korkedvezmény-biztosítási járulék (02/50+51+52+54+55+56) Itt kizárólag a MunkaerĘpiaci Alap javára teljesített munkaadói járulék befizetések szerepeltethetĘk. Egészségügyi hozzájárulás (02/53) Dologi kiadások ÁFÁ nélkül (03/46-03/38) Dologi kiadások ÁFÁ-ja (03/38) Egyéb folyó kiadások (kivéve kamatkiadások, követelés elengedés, tartozásátvállalás és elĘzĘ évi maradvány visszafizetése) (03/54+03/58- 03/47+3/62) ElĘzĘ évi maradvány visszafizetése (=03/47) TámogatásértékĦ mĦködési kiadás központi költségvetési szervnek (373ból) (=04/04) TámogatásértékĦ mĦködési kiadás fejezeti kezelésĦ elĘirányzatnak (373ból) (=04/05) TámogatásértékĦ mĦködési kiadás társadalombiztosítási alapok kezelĘinek (373-ból) (=04/06) TámogatásértékĦ mĦködési kiadás elkülönített állami pénzalapnak (373ból) (=04/07) TámogatásértékĦ mĦködési kiadás helyi önkormányzatoknak és költségvetési szerveinek (373-ból) (=04/08) TámogatásértékĦ mĦködési kiadás többcélú kistérségi társulásnak (373ból) (=04/09) Garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés államháztartáson belülre (373-ból) (=04/10) TámogatásértékĦ mĦködési kiadás összesen (04/11) (08+…+14) ElĘzĘ évi elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadás (04/20) MĦködési célú pénzeszközátadás vállalkozásoknak (04/22-bĘl) MĦködési célú pénzeszközátadás háztartásoknak (04/22-bĘl) MĦködési célú pénzeszközátadás non-profit szervezeteknek (04/22-bĘl) MĦködési célú pénzeszközátadás külföldre (04/22-bĘl) MĦködési célú pénzeszközátadás EU költségvetésnek (04/22-bĘl) Államháztartáson kívüli mĦködési pénzeszközátadások összesen (04/22) (17+…+21) Garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés államháztartáson kívülre (04/23) Társadalom-, szociálpolitikai és egyéb juttatás, támogatás (04/30) Ellátottak pénzbeli juttatásai (04/36) Pénzforgalom nélküli kiadások (06/63) Egyéb mĦködési célú támogatások, kiadások (15+22+23+24+25+26)

1. szám

1. szám

28. sor: 29. sor: 30. sor: 31. sor: 32. sor: 33. sor: 34. sor: 35. sor: 36. sor: 37. sor: 38. sor: 39. sor: 40. sor: 41. sor: 42. sor: 43. sor: 44. sor: 45. sor: 46. sor: 47. sor: 48. sor: 49. sor: 50. sor: 51. sor: 52. sor: 53. sor: 54. sor: 55. sor: 56. sor: 57. sor: 58. sor: 59. sor: 60. sor: 61. sor: 62. sor: 63. sor: 64. sor:


Kamatkiadások (03/61) Követelés elengedés, tartozásátvállalás kiadásai (03/63) MĦködési kiadások összesen (01+…+07+27+28+29) Felújítás (05/06) Intézményi beruházási kiadások ÁFA nélkül (05/13) Beruházások ÁFÁ-ja (05/27) Központi beruházási kiadások (05/21+28) Lakástámogatás (05/23) Lakásépítés (05/25+29) Központi beruházások (34+35+36) TámogatásértékĦ felhalmozási kiadás központi költségvetési szervnek (374-bĘl) (=04/12) TámogatásértékĦ felhalmozási kiadás fejezeti kezelésĦ elĘirányzatnak (374-bĘl) (=04/13) TámogatásértékĦ felhalmozási kiadás társadalombiztosítási alapok kezelĘinek (374-bĘl) (=04/14) TámogatásértékĦ felhalmozási kiadás elkülönített állami pénzalapnak (374-bĘl) (=04/15) TámogatásértékĦ felhalmozási kiadás helyi önkormányzatoknak és költségvetési szerveinek (374-bĘl) (=04/16) TámogatásértékĦ felhalmozási kiadás többcélú kistérségi társulásnak (374-bĘl) (=04/17) TámogatásértékĦ felhalmozási kiadás összesen (04/18) (38+…+43) Felhalmozási célú pénzeszközátadás vállalkozásoknak (04/24-bĘl) Felhalmozási célú pénzeszközátadás háztartásoknak (04/24-bĘl) Felhalmozási célú pénzeszközátadás non-profit szervezeteknek (04/24-bĘl) Felhalmozási célú pénzeszközátadás külföldre (04/24-bĘl) Felhalmozási célú pénzeszközátadás EU költségvetésnek (04/24-bĘl) Államháztartáson kívüli pénzeszközátadások összesen (45+…+49) (04/24) Intézményi egyéb felhalmozási kiadások (05/26+30) Egyéb felhalmozási kiadások (44+50+51) Felhalmozási kiadások (31+32+33+37+52) Támogatási kölcsönök nyújtása államháztartáson belülre (06/15) Támogatási kölcsönök nyújtása államháztartáson kívülre (06/41) Támogatási kölcsönök törlesztése államháztartáson belülre (06/56) Pénzügyi befektetések kiadásaiból részesedések vásárlása (05/34) Törvény szerinti kiadások (16+30+53+54+55+56+57) Hatósági jogkörhöz köthetĘ mĦködési bevétel (07/04) Egyéb saját bevétel (07/14) ÁFA bevételek, visszatérülések (07/19) Hozam- és kamatbevételek (07/23) Költségvetési kiegészítések, visszatérülések (09/23+24) ElĘzĘ évi elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétele (09/25)

331

332


65. sor: 66. sor: 67. sor: 68. sor: 69. sor: 70. sor: 71. sor: 72. sor: 73. sor: 74. sor: 75. sor: 76. sor: 77. sor: 78. sor: 79. sor: 80. sor: 81. sor: 82. sor: 83. sor: 84. sor: 85. sor: 86. sor: 87. sor: 88. sor: 89. sor: 90. sor: 91. sor: 92. sor: 93. sor:

TámogatásértékĦ mĦködési bevétel központi költségvetési szervtĘl (464bĘl) (=09/07) TámogatásértékĦ mĦködési bevétel fejezeti kezelésĦ elĘirányzattól (464bĘl) (=09/08) TámogatásértékĦ mĦködési bevétel társadalombiztosítási alapból (464bĘl) (=09/09) TámogatásértékĦ mĦködési bevétel elkülönített állami pénzalaptól (464bĘl) (=09/10) TámogatásértékĦ mĦködési bevétel helyi önkormányzatoktól és költségvetési szerveitĘl (464-bĘl) (=09/11) TámogatásértékĦ mĦködési bevétel többcélú kistérségi társulástól (464bĘl) (=09/12) Garancia- és kezességvállalásból származó visszatérülések bevételek (464-bĘl) (=09/13) TámogatásértékĦ mĦködési bevétel összesen (09/14) (65+…+71) MĦködési célú átvett pénzeszközök vállalkozásoktól (=07/24) MĦködési célú átvett pénzeszközök háztartásoktól (=07/25) MĦködési célú átvett pénzeszközök non-profit szervezetektĘl (=07/26) MĦködési célú átvett pénzeszközök külföldrĘl (=07/27) MĦködési célú átvett pénzeszközök EU költségvetésbĘl (=07/28) Garanciaés kezességvállalásból származó megtérülések államháztartáson kívülrĘl (=07/29) MĦködési célú pénzeszköz-átvétel államháztartáson kívülrĘl összesen (07/30) (73+…+78) Felhalmozási és tĘke jellegĦ bevételek (08/09) TámogatásértékĦ felhalmozási bevétel központi költségvetési szervtĘl (465-bĘl) (=09/15) TámogatásértékĦ felhalmozási bevétel fejezeti kezelésĦ elĘirányzattól (465-bĘl) (=09/16) TámogatásértékĦ felhalmozási bevétel társadalombiztosítási alapból (465-bĘl) (=09/17) TámogatásértékĦ felhalmozási bevétel elkülönített állami pénzalaptól (465-bĘl) (=09/18) TámogatásértékĦ felhalmozási bevétel helyi önkormányzatoktól és költségvetési szerveitĘl (465-bĘl) (=09/19) TámogatásértékĦ felhalmozási bevétel többcélú kistérségi társulástól (465-bĘl) (=09/20) TámogatásértékĦ felhalmozási bevétel összesen (09/21) (81+…+86) Felhalmozási célú átvett pénzeszközök vállalkozásoktól (=08/18) Felhalmozási célú átvett pénzeszközök háztartásoktól (=08/19) Felhalmozási célú átvett pénzeszközök non-profit szervezetektĘl (=08/20) Felhalmozási célú átvett pénzeszközök külföldrĘl (=08/21) Felhalmozási célú átvett pénzeszközök EU költségvetésbĘl (08/22) Felhalmozási célú pénzeszköz-átvétel államháztartáson kívülrĘl összesen (08/21) (88+…+92)

1. szám

1. szám

94. sor: 95. sor: 96. sor: 97. sor: 98. sor: 99. sor: 100. sor: 101. sor: 102. sor: 103. sor: 104. sor: 105. sor: 106. sor: 107. sor:

108. sor:

109. sor: 110. sor: 111. sor: 112. sor: 113. sor: 114. sor: 115. sor: 116. sor: 117. sor: 118. sor: 119. sor: 120. sor: 121. sor: 122. sor:


Támogatási kölcsönök visszatérülése államháztartáson belülrĘl (=10/15) Támogatási kölcsönök visszatérülése államháztartáson kívülrĘl (=10/40) Támogatási kölcsönök igénybevétele államháztartáson belülrĘl (=10/55) Osztalékok és hozambevételek (08/10) Pénzügyi befektetések bevételeibĘl részesedések (08/13) Törvény szerinti bevételek (59+…+63+64+72+79+80+87+93+...+98) Törvény szerinti kiadások és bevételek egyenlege (58-99) MĦködési költségvetés támogatása (09/01) Intézményi felhalmozási kiadások támogatása (09/02) Központi felhalmozási kiadások támogatása (09/03) Fejezeti kezelésĦ (speciális) elĘirányzatok támogatása (09/04) Költségvetési támogatás (101+102+103+104) Kiadások és bevételek egyenlege (költségvetési támogatással) (100-105) Kiadásból: mĦködésbĘl felhalmozás keresztfinanszírozása A felhalmozási kiadásoknak azon része, amelyet nem felhalmozási jellegĦ bevétel, nem felhalmozási támogatás és nem felhalmozási célú elĘirányzatok (pénzeszközök) maradványának felhasználása finanszíroz, hanem a mĦködési költségvetés hozzájárulása a felhalmozáshoz. Kiadásból: felhalmozásból mĦködés keresztfinanszírozása A mĦködési kiadásoknak azon része, amelyet nem mĦködési jellegĦ bevétel, nem mĦködési támogatás és nem mĦködési célú elĘirányzatok (pénzeszközök) maradványának felhasználása, hanem a felhalmozási költségvetés hozzájárulása a mĦködéshez. MĦködési költségvetés elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány igénybevétele (10/57-bĘl) Intézményi felhalmozási kiadások elĘirányzat-maradvány igénybevétele (10/57-bĘl) Központi felhalmozási kiadások elĘirányzat-maradvány igénybevétele (10/57-bĘl) Fejezeti kezelésĦ (speciális) elĘirányzatok elĘirányzat-maradvány igénybevétele (10/57-bĘl) ElĘzĘ évi elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány igénybevétele (=10/57) (109+110+111+112) Rövid lejáratú hitelek törlesztése (06/66+68+71) Likvid hitelek törlesztése (06/67+70) Hosszú lejáratú hitelek törlesztése (06/64+65) Forgatási célú értékpapírok beváltása (06/75) Forgatási célú értékpapír vásárlása (06/74+79) Hosszú lejáratú belföldi értékpapírok beváltása (06/76) Hosszú lejáratú értékpapírok vásárlása (05/35+36+37) Hosszú lejáratú külföldi értékpapírok beváltása (06/80) Hiteltörlesztés külföldre (06/81+…+84)

333

334


123. sor:

124. sor: 125. sor: 126. sor: 127. sor: 128. sor: 129. sor: 130. sor: 131. sor: 132. sor: 133. sor: 134. sor:

135. sor: 136. sor: 137. sor: 138. sor: 139. sor: 140. sor: 141. sor:

Egyéb finanszírozás kiadásai (06/116) A kiegyenlítĘ, függĘ, átfutó kiadások összevont tervezésére szolgál, a költségvetési (törvénymellékletben megjelenítendĘ) kiadásoktól való elhatárolás érdekében. Finanszírozási kiadások (114+...+123) Rövid lejáratú hitelek felvétele (10/61+63+68) Likvid hitelek felvétele (10/62+67) Hosszú lejáratú hitelek felvétele (10/64+65) Forgatási célú értékpapírok kibocsátása (10/72) Forgatási célú értékpapírok értékesítése (10/71+76 Befektetési célú belföldi értékpapírok kibocsátása (10/73) Hosszú lejáratú értékpapírok értékesítése (08/14+15+16) Hosszú lejáratú külföldi értékpapírok kibocsátása (10/77) Hitelfelvétel külföldrĘl (10/78+…+81) Egyéb finanszírozás bevételei (10/113) Az értékpapír- és hitelmĦveletek közé nem tartozó finanszírozás, valamint a kiegyenlítĘ, függĘ, átfutó bevételek összevont tervezésére szolgál, a költségvetési (törvénymellékletben megjelenítendĘ) bevételektĘl való elhatárolás érdekében. Finanszírozási bevételek (125+…+134) Finanszírozás összesen (113-124+135-137-138+139+140 = 106) Államháztartáson belülrĘl kapott továbbadási (lebonyolítási) célú kiadás összesen (06/101) Államháztartáson kívülrĘl kapott továbbadási (lebonyolítási) célú kiadás összesen (06/112) Államháztartáson belülrĘl kapott továbbadási (lebonyolítási) célú bevétel összesen (10/98) Államháztartáson kívülrĘl kapott továbbadási (lebonyolítási) célú bevétel összesen (10/109) Foglalkoztatottak létszáma (fĘ) - idĘszakra A létszám-kategória tartalma a következĘ: a költségvetési engedélyezett létszámkeret (álláshely), amelyhez kapcsolódóan a személyi juttatások elĘirányzatait tervezik, az átlagkeresetek alakulására vonatkozó követelményeket érvényesítik.

1. szám


1. szám

335

2. számú melléklet a 401/2007. (XII. 27.) Korm. rendelethez [5. számú melléklet a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez]

FINANSZÍROZÁSI ALAPOKMÁNY (központi beruházásra, lakásépítésre, lakástámogatásra, feladatfinanszírozásra) FINANSZÍROZÁSI ALAPOKMÁNY F

Feladat

B

Visszaigazolt feladat / részfeladat esetén módosított

Központi beruházás záró

alapokmány száma:

/

1.1. Feladat / Központi beruházás elnevezése: Törvénysor ÁHT- T azonosító:

Költsgv-i cím/ Alcím/ Jogcímcsop/ Jogcím

1.2. Fejezet száma és neve: 2.1. Részfeladat megnevezése: 2.2. Célok meghatározása / a módosítás indoklása: EU azonosító:

2.3. Ha elĘirányzat módosítást igénylĘ részfeladat jelölje X-szel: 3.1. Költségvetési kiadás elsĘdleges elszámolási hely (fejezet vagy intézmény) neve:

ÁHT- I azonosítója:

3.2. Megvalósító / beruházó neve :

adószáma:

címe : megvalósulás, beruházás helye:

MinĘsítési kód: Kincstári körön-belüli megvalósító, beruházó intézmény ÁHT- I azonosítója:

3.3. Lebonyolító neve:

adószáma:

címe:

MinĘsítési kód:

4.1. Teljesítésigazolásra jogosult személy(ek):

4.2. Utalványozásra jogosult személy(ek):

Forrástipus

Forrás kódszám

5.1. Feladat / Központi beruházás megvalósítás pénzügyi fedezetének forrásnemenkénti bontása::

Teljes költség

F

B

Támogatás

1

1

Fejezeti egyéb bevétel

3

5

Fejezeti maradvány

2

6

Intézményi maradvány

6

9

Intézményi bevétel

5

4

Körön kivüli megvalósítók saját

4

3

7

7

Elkülönített állami pénzalaptól Phare

8

ÁFA megelĘgezés 10 Schengen Alap

8

Átmeneti támogatás

9

TEN-T uniós

11

Egyéb

14

ElĘzĘ évek ráfordításai bruttó

TÁRGYÉVI elĘirányzat bruttó

(bruttó Forint)

KövetkezĘ évek bruttó 2009

2010

2011

2012

Összesen bruttó

336

PÉNZÜGYI KÖZLÖNY Ź

5.2. Forrásigénybevételi sorrend balról-jobbra, vagy arány:

1. szám Ź

%

Ź

%

%

Ź

%

6.1. TÁRGYÉVI kiadási és bevételi kiemelt elĘirányzatok összegei, felhasználásuk (jogcímenkénti) részletezése: (bruttó Forint) kiadási elĘirányzatok , melyek összeg ĺ Ft Ź

támogatásból összeg ĺ

ei.csop.kiem.ei.

ei.csop.kiem.ei.

maradványból összeg ĺ

ei.csop.kiem.ei.

Ft

bevételekbĘl összeg ĺ

ei.csop.kiem.ei.

Ft

Ft

Ź

ĺ

Ft

ĺ

Ft

ĺ

Ft

ĺ

Ft

Ź

ĺ

Ft

ĺ

Ft

ĺ

Ft

ĺ

Ft

Ź

ĺ

Ft

ĺ

Ft

ĺ

Ft

ĺ

Ft

Ź

ĺ

Ft

ĺ

Ft

ĺ

Ft

ĺ

Ft

Ź

ĺ

Ft

ĺ

Ft

ĺ

Ft

ĺ

Ft

Ź

ĺ

Ft

ĺ

Ft

ĺ

Ft

ĺ

Ft

Ź

ĺ

Ft

ĺ

Ft

ĺ

Ft

ĺ

Ft

Ź

ĺ

Ft

ĺ

Ft

ĺ

Ft

ĺ

Ft

ĺ

Ft

ĺ

Ft

Ft

ĺ

Ft

ĺ

Ft

ĺ

Ft

Ź

ĺ összes terhelés:

Ft

ĺ Ź összes jóváírás:

0

0

6.2. TÁRGYÉVI költségek, anyagi , mĦszaki összetétel, összhangban a szakmai tartalmat megállapító, munkalapként ezen alapokirathoz szerkeszthetĘ, a forintösszegekhez naturális tartalmat részletezĘ létesítmény- vagy gépjegyzékkel: (bruttó Forint) jogcím ĺ Ft ĺ

Ft

ĺ

Ft

ĺ

Ft

ĺ

Ft

ĺ

Ft

ĺ

Ft

ĺ

Ft

ĺ

Ft

ĺ összes költségterhelés:

0

Ft Ft Ha létesítményjegyzék készül jelölje X-szel:

7. Ha elĘleg kifizethetĘ jelölje X-szel:

ElĘleg kötelezĘ jogszabály hivatkozás:

8. Feladat / Beruházás kezdése:

befejezése:

pénzügyi elszámolása:

9. Ha a Feladat/Központi beruházás összehangolás hatálya alá esik jelölje X-szel: (pecsét helye)

Ügyfél iktatószám Dátum: Hozzájárulunk,hogy adatainkat a MÁK a 217/1998.(XII.30.) rend.VIII.f ej.-ben rögzített monitoringban ny ilv ántartsa és a köztartozás-mentesség -az Áht. 13/A § (4) bek. és a 217/1998.rend 92.§ (4) bek.f oglaltak szerintif igy elésére adószámunkat használja.

kötelezettségvállaló neve (aláírása)

ellenjegyzĘ neve (aláírása)

Magyar Államkicstár részérĘl visszaigazolás, vagy az elektronikus feldolgozás (állapot)üzenete Dátum: Feladat / részfeladatazonosító szám

MÁK iktatószám

/ REFERENS:

Ft

ĺ

(pecsét helye) MÁK aláírói

(pecsét helye)

Támogatásokat KözvetítĘ FĘosztály Feladatfinanszírozási Osztály

A szükséges fejezetek közötti elĘirányzat módosításhoz hozzájárulunk: (+ egy példányt a MÁK az átvevĘnek elküld)

átadó fejezet felelĘs neve (aláírása)

átvevĘ fejezet felelĘs neve (aláírása)

1. szám


Kitöltési útmutató a „Finanszírozási Alapokmány”-hoz A Finanszírozási Alapokmányt a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 70. § (1) bekezdés a)–c), valamint e) és f) pont hatálya alá tartozó fejezeti kezelésĦ elĘirányzatokra kell kitölteni. Az Alapokmányon „Feladat” (F), illetve „Központi beruházás” (B) esetén a megfelelĘ rovatba „X”-et kell beírni. Az okmányon történt változtatásokat, módosításokat jelezni szükséges. A részfeladat/beruházás lezárását követĘen – a Rendelet 77. § (3) bekezdés c) pontjában foglaltak figyelembe vételével – Záróokmányt kell benyújtani. Az Alapokmány száma rovatba feladatfinanszírozás esetén a feladat- és részfeladat számot, központi beruházás esetén a beruházási azonosítót két részre – öt plusz négy karakterre – bontva kell beírni. Feladatfinanszírozás esetében kötelezĘ a feladat azonosító szám kitöltése. 1.1. pont A szakmai program megvalósítását célzó részfeladat/beruházás meghatározását tartalmazza. Továbbá kötelezĘ kitölteni a törvénysor ÁHT-T azonosítóját; a költségvetési cím, alcím és jogcím szerinti besorolást. 1.2. pont A költségvetési törvénnyel összhangban töltendĘ ki. 2.1. pont Az adott részfeladat/beruházás megnevezését kell beírni. 2.2. pont A Finanszírozási Alapokmány módosítása esetén röviden ismertetni kell a módosítás indokát. 2.3. pont Amennyiben a Fejezet a rendelkezési jogot elĘirányzat-módosítással átengedi a részfeladat közvetlen megvalósítója, a saját, illetve más fejezet intézménye (az elsĘdleges elszámolás készítĘje) részére, abban az esetben a kockába „X” betĦt kell beírni. Ha a fejezet magának tartja fenn az elĘirányzat feletti rendelkezési jogosultságot vagy a költségvetési szervnek elĘirányzat-módosítás nélküli rendelkezési és utalványozási jogosultságot biztosít, a kockát üresen kell hagyni. Az EU azonosítót kötelezĘ kitölteni a Phare, a Schengen Alap, a TENT-T és egyéb uniós források esetén. 3.1. pont Az elsĘdleges elszámolási hely rovatba annak a költségvetési szervnek a nevét és intézményi ÁHT-I azonosítóját kell beírni, amelyik a költségvetési elĘirányzatból közvetlenül részesül. 3.2. pont Az önálló, részben önálló, a részjogkörrel rendelkezĘ költségvetési szerv vagy a kincstári körön kívüli szervezet nevét, adószámát és bejegyzett székhelyének postai címét kell rögzíteni, amelynek a nevére a számlát kiállítják. Kincstári körön kívüli megvalósító esetén az intézményi ÁHT-I rovatot nem kell kitölteni. Adószám hiányában a Kincstár az engedélyokirat befogadását visszautasítja. MinĘsítési kód: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Belföldi természetes személy (magánszemély, max. 250 eFt éves nettó árbevétellel rendelkezĘ mezĘgazdasági ĘstermelĘ) Mikrovállalkozás (10 fĘnél kevesebb foglalkoztatott, max. 2 millió eurónak megfelelĘ forintösszegĦ nettó árbevétel vagy mérlegfĘösszeg) Kisvállalkozás (50 fĘnél kevesebb foglalkoztatott, max. 10 millió eurónak megfelelĘ forintösszegĦ nettó árbevétel vagy mérlegfĘösszeg) Középvállalkozás (250 fĘnél kevesebb foglalkoztatott, max. 50 millió eurónak megfelelĘ forintösszegĦ nettó árbevétel vagy max. 43 millió eurónak megfelelĘ forintösszegĦ mérlegfĘösszeg) Az 1-4 kategóriákba nem tartozó vállalkozás Nonprofit szervezet államháztartáson belül (pl. Önkormányzat) Nonprofit szervezet államháztartáson kívül (pl. alapítvány, Kht.)

3.3. pont Ha a megvalósító nem azonos a szakmai feladatot megbízás alapján ellátó lebonyolítójával, akkor az Alapokmány ezen pontjában rögzíteni szükséges a lebonyolítással megbízott szervezet nevét, adószámát és címét. Ez esetben a vállalkozási szerzĘdéseket a megvalósító nevében a lebonyolító kötheti. MinĘsítési kód: a 3.1 ponthoz hasonlóan töltendĘ ki.

337

338


1. szám

4.1. pont A szervezet megnevezését és/vagy a szervezet nevében eljáró és aláírásra meghatalmazott személyek nevét kell rögzíteni. Teljesítésigazolásra jogosult személy az, aki a részfeladat megvalósításával kapcsolatos, a kivitelezĘi számlában szereplĘ munka elvégzésének megtörténtét igazolja. 4.2. pont A szervezet megnevezését és/vagy a szervezet nevében eljáró utalványozási joggal rendelkezĘ, aláírásra felhatalmazott személyek nevét kell beírni a Rendelet 74. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelĘen. Amennyiben az utalványozási jogot a pénzügyminiszter engedélyével államháztartáson kívüli szervezetnek adják át, a pénzügyminiszter engedélyét az elsĘ okmány benyújtásakor csatolni kell. 5.1. pont Itt kell rögzíteni a részfeladat végrehajtásához szükséges pénzügyi fedezet forrásnemenkénti bontását. A függĘleges oszlopok az egymást követĘ években a részfeladatra fordítható összegeket, a vízszintes sorok azok forrásnemenkénti részletezettségét tartalmazzák. Ez elĘzĘ évek ráfordítása oszlopban a ténylegesen kifizetett összegeket, a tárgyévi ráfordítás oszlopban az aktuális elĘirányzatokat, a következĘ évek ráfordításai oszlopban a tervezett ráfordításokat kell szerepeltetni. Az egyes sorok fogalmi meghatározása: Az elsĘ sor a tartalmazza a részfeladat teljes ráfordításának összegét. A tárgyévet megelĘzĘ évek ráfordításai oszlopban a ténylegesen kifizetett összegeket, a tárgyévi elĘirányzat oszlopban a kifizetni tervezett elĘirányzatokat, a következĘ évek ráfordításai oszlopokban a következĘ évek tervezett ráfordításait kell szerepeltetni. Támogatás sor: tartalmazza a teljes bekerülési költség költségvetési támogatásból megvalósuló részét. Fejezeti maradvány sor: az elĘzĘ évek fejezeti (támogatási és bevételi) maradványát tartalmazza. Fejezeti egyéb bevétel sor: a költségvetési törvényben tervezett tárgyévi fejezeti bevétel és a költségvetést érintĘ fejezeti többletbevétel összegét kell beírni. Intézményi maradvány sor: az elĘzĘ évek intézményi maradványát kell feltüntetni, melyhez kapcsolódóan az elĘirányzat-módosítást intézményi hatáskörben kell végrehajtani. Intézményi bevétel sor: itt kell rögzíteni az intézmény tárgyévi saját bevételét. Amennyiben az intézmény elĘirányzatfelhasználási keretszámlájára folyik be, az intézménynek 006/005 KTK-val át kell utalni a fedezetet a feladatfinanszírozási számlájára. Körön kívüli megvalósítók saját forrása sor: tartalmazza a törvényi sor elĘirányzatát nem növelĘ, a külsĘ köri megvalósító által a lebonyolítási számlára beutalt saját forrás hozzájárulást. Az ezt követĘ sorok tartalmazzák az uniós támogatások összegét, a tényhelyzethez igazodóan külön megnevezve a PHARE, a Schengen Alap, az Átmeneti támogatás, a TEN-T és a fentiekben nem nevesített egyéb a fejezetnél elĘirányzatosítandó forrásokat. 5.2. pont Amennyiben a részfeladat több forrásból valósul meg, a források igénybevételi sorrendjét vagy a kifizetésenkénti forrásmegosztás százalékos arányát lehet meghatározni. Amennyiben a források igénybevételi sorrendjét vagy a kifizetésenkénti forrásmegosztás százalékos arányát a jóváhagyó nem határozza meg, arra az átutalási megbízásokon kell hivatkozni. 6.1. pont Ide kell beírni az adott fejezeti kezelésĦ elĘirányzatról biztosított kiadási és bevételi elĘirányzatokat elĘirányzati csoportonként és kiemelt jogcímenként. Ennek egyezni kell az 5.1. pont soraiban, a tárgyévi elĘirányzat oszlopban feltüntetett ÁHT-T-n elĘirányzatosított források együttes összegével. Egy kiemelt jogcímhez több kiadási KTK is tartozhat, ezért szükséges azok KTK szerinti megbontása is. 6.2. pont Itt szerepelnek elĘirányzat módosítással nem járó részfeladat esetén a finanszírozható költségnemek (dologi, bér, stb.) rovati bontásban, amennyiben a felhasználás összetételét a fejezet elĘírja. A finanszírozható költségeket - új részfeladat jóváhagyásakor - a Fejezet illetve a jóváhagyó szerv a hagyományos (az elĘbb felsorolt) rovati megbontás mellett, tételes létesítményjegyzék, vagy részletes szakmai elĘírás alapján tovább részletezheti. 7. pont Amennyiben az engedélyezĘ a feladat megvalósítása érdekében az elĘleg folyósításáról intézkedik, a kockába „X” betĦt kell beírni, és a jogszabályra való hivatkozás kitöltése kötelezĘ. Ha elĘleg nem folyósítható a kockát üresen kell hagyni. Költségvetési szerv részére elĘleg nem folyósítható. 8. pont A részfeladat kezdésének és befejezésének tervezett határidejét, valamint a befejezést követĘ pénzügyi elszámolás végsĘ határidejét kell beírni. 9. pont A Rendelet VIII. fejezetének hatálya alá tartozó, e rendelet 7. sz. melléklete szerinti törvényi sor esetén „X” betĦ rögzítése kötelezĘ. Az engedélyokirat aláírója az a kötelezettségvállaló személy lehet, akit a jóváhagyó az elĘirányzat felett rendelkezĘ személyként a fejezeti eljárási rendben megjelölt. Az ellenjegyzĘ a Fejezet utalványozási rendjében rögzített személy lehet. Az aláírásokat bélyegzĘvel kell hitelesíteni. Ellenjegyzés nélküli okmányt a Kincstár nem fogad be.

1. szám


339

Az Alapokmányt 3 példányban kell benyújtani a Magyar Államkincstár illetékes Osztályára. Amennyiben az elĘirányzatot más fejezetnek adják át, az átadó és átvevĘ fejezet által is aláírt Alapokmányt 4 példányban kell benyújtani.

A Kincstár által befogadott és visszaigazolt Finanszírozási Alapokmányt egy másolati példányát a benyújtó köteles a megvalósító részére megküldeni. FINANSZÍROZÁSI ALAPOKMÁNY ISPA FORRÁSBÓL/KOHÉZIÓS ALAPBÓL SZÁRMAZÓ TÁMOGATÁSSAL MEGVALÓSULÓ PROJEKTEKRE Magyar Államkincstár < ..... sz. módosítás esetén a projekt kincstári azonosító száma: a a a a a a a a a < záró Finanszírozási Alapokmány 1. A projekt általános adatai: 1.1. A fejezet száma és neve: a a ............................................................................................................. Költségvetési cím: a a Alcím: a a Jogcímcsoport: a a Jogcím: a a A törvényi sor ÁHT azonosítója: a a a a a a 1.2. A projekt megnevezése: ...................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... 1.3. A projekt céljának, jellemzĝ kapacitásának meghatározása ............................................................... .................................................................................................................................................................... 1.4. A projekt megkezdésének idĝpontja: a a a a a év a a hónap 2. A projekt megvalósítójának neve: ......................................................................................................... A projekt megvalósítójának adószáma: ..................................................................................................... A projekt megvalósítójának címe: ............................................................................................................. 3. A projekt megvalósításának helye és megyekódja: ............................................................................... a a 4. A lebonyolító neve, adószáma: ..................................................................... a a a a a a a a - a - a a A lebonyolító címe: ................................................................................................................................... 5. Elĝirányzat fölött rendelkezĝ személyek: .............................................................................................. (részfeladat engedélyezésére jogosult személyek): ................................................................................... 6. Az érintett törvényi sor az összehangolás (Kincstári monitoring rendszer) körébe tartozik I/N _ 7. Teljesítésigazolásra jogosult személy(ek): ............................................................................................ Utalványozásra jogosult személy(ek): ...................................................................................................... 8. A teljes projekt összege euróban, valamint forintban: ......................... EUR ........................ Forint 9. A projekt végrehajtásához szükséges pénzügyi fedezet forrásnemenkénti bontásban Forrás megoszlás EU támogatás

EUR % Ft Hazai költségvetési EUR forrás % kv. tám. Ft kv. maradv. Ft Hitel EUR % Ft Önkormányzati EUR támogatás % Ft Egyéb forrás EUR %

Korábbi kifizetések

Tárgyévi ütem

200...

200...

200...

200...

KésĘbbi évek összesen

Mindösszesen

340


1. szám

Ft Fejezeti bevétel

EUR % Ft

Fejezeti bevételi maradvány

EUR % Ft

Összesen

EUR % Ft

EU által el nem ismert költség

100

100

100

100

100

100

100

100

kv. támogatás Ft

kv. maradvány Ft fejezeti bevétel Ft fej. bev. maradv. Ft egyéb forrás Ft Ft Mindösszesen 10. A költségvetés tárgyévi ütemének kiemelt elĝirányzatonkénti bontása Kiadási jogcím

Bevét. jogcím

e. i. kiem. Kiemelt elĘirányzat neve csop. e. i. MĦködési költségvetés 1 1 1 1 1 Felhalm. költségvetés 2 2 0 1 költségvetési támogatás 3 5 egyéb mĦködési célú pénzeszközátvétel egyéb felhalmozási célú 3 8 pénzeszközátvétel 3 9 elĘirányzat-maradvány ElĘirányzat csoport

(ezer Ft-ban)

11. Elĝleg igénybe vehetĝ: I/N 12. A projekt kivitelezésének kezdési idĝpontja: a a a a a a A projekt befejezésének határideje: a a a a a a Pénzügyi elszámolás ideje: a a a a a a 13. A kifizetés dokumentumai: ............................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................ Igen

Melléklet: létesítmény- és gépjegyzék részletes költségkalkuláció a feladatfinanszírozástól kért egyéb ellenĘrizni valók, külön melléklet szerint

Ƒ Ƒ Ƒ

Nem Ƒ Ƒ Ƒ

A jelen dokumentum adatai a Pénzügyi Megállapodásban rögzítetteknek megfelelnek. Dátum: .................. év ............................. hó ..... nap P. H. ................................................ Kötelezettségvállaló aláírása

................................................ EllenjegyzĘ aláírása

................................................ Jóváhagyó aláírása

1. szám


341

A Kincstár részérĝl visszaigazolás: Budapest, .....év.....hó.....nap Projekt azonosító szám: ..... P. H. ................................................ ügyintézĘ

Magyar Államkincstár

Kitöltési útmutató a „Finanszírozási Alapokmány ISPA forrásból/Kohéziós Alapból származó támogatással megvalósuló projektekre” elnevezésķ okmányhoz A Finanszírozási Alapokmányt a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 70. § (1) bekezdés d) pontjában megnevezett Kohéziós Alap (2004. április 30-ig: ISPA támogatással megvalósuló programok) fejezeti kezelésķ elĝirányzatokra kell kitölteni. Az okmányon történĝ változtatások, módosítások esetén jelezni szükséges - folyamatos sorszámmal - a módosítások sorrendjét. A projekt lezárását követĝen Záró okmányt kell benyújtani, melyet a „záró Finanszírozási Alapokmány” szöveg aláhúzásával kell jelölni. 1.1. pont: A költségvetési törvénynek megfelelĝ hivatkozást kell rögzíteni. A törvényi sor ÁHT azonosítója rovatba a PM által a törvényi sorra vonatkozóan megadott ÁHT-T azonosító számot kell beírni. 1.2. pont, 1.3. pont: Az adott szakmai feladat rövid ismertetése, jellegzetes mutatóinak megnevezése, az induló és az elérni kívánt célállapot tömör meghatározása ismertetendĝ ebben a két pontban. 1.4. pont: A projekt megkezdésének dátuma beruházási jellegķ feladat esetén az építési naplóba történĝ elsĝ bejegyzés vagy az elsĝ gép-mķszer megrendelés idĝpontjával határozható meg. Egyéb szakmai feladat esetén a megvalósítás érdekében megkötött elsĝ szerzĝdés idĝpontja az irányadó. 2. pont: A projekt megvalósítója a szakmai feladat kivitelezése érdekében az illetékes döntéshozó (Fejezet stb.) által meghatározott intézmény vagy egyéb gazdálkodó szervezet. Több megvalósító tevékenységének összehangolása esetén e pontban tüntetendĝk fel a pénzügyi elszámolások koordinálásáért felelĝs gesztor adatai. 3. pont: Az alkalmazott megyekódok a következĝk: 1. Budapest 2. Baranya megye 3. Bács-Kiskun megye 4. Békés megye 5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6. Csongrád megye 7. Fejér megye 8. Gyĝr-Moson-Sopron megye 9. Hajdú-Bihar megye 10. Heves megye 11. Komárom-Esztergom megye 12. Nógrád megye 13. Pest megye 14. Somogy megye 15. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 16. Jász-Nagykun-Szolnok megye 17. Tolna megye 18. Vas megye 19. Veszprém megye 20. Zala megye 4. pont: Ha a megvalósító a feladat szakmai, illetve pénzügyi kivitelezése, összehangolt megvalósítása érdekében az építési-mķszaki munkák lebonyolításában megbízás alapján közremķködĝ szervezet tevékenységét veszi igénybe, annak adatait e pontban kell feltüntetnie. 5. pont: A Fejezet itt rendelkezik - figyelembe véve a Rendelet 74. § (2) bekezdésében foglaltakat - azokról a személyekrĝl, akik a kötelezettségvállalásra jogosultak, vagyis az Alapokmány aláírására jogosultságot kapnak. 6. pont: A Rendelet VIII. fejezete hatálya alá tartozó, 7. számú melléklet szerinti törvényi sorok esetében „I” betķ rögzítése kötelezĝ. A finanszírozási alapokmányok terhére kifizetés addig nem teljesíthetĝ, amíg a döntéshozók, elĝirányzat-kezelĝk a Rendelet 90. § (3) bekezdése alapján a Rendelet 8/b. számú mellékletében meghatározott adatokat a Kincstárhoz el nem juttatták. 7. pont: Teljesítésigazolóként a szervezet megnevezését és a szervezet nevében eljáró, aláírásra meghatalmazott személyek nevét kell rögzíteni. Teljesítésigazolásra jogosult személyeken értendĝk azok a szakmailag felelĝs személyek, akik a részfeladat elvégzésének leigazolására jogosultak, s az igazolás tartalmáért felelĝsséggel tartoznak. Utalványozásra jogosultként a megvalósító szervezet nevében eljáró, a pénzügyi fedezet rendelkezésre állásáról nyilatkozni jogosult személyek nevét kell beírni.

342

PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 8-9. pont: A projekt euróban számított teljes költségvonzatát a pénzügyminisztérium költségvetési (tervezési) köriratában, valamint a jóváhagyott szakmai dokumentumokban foglaltak figyelembevételével kell meghatározni. Az egyes pénzügyi források meghatározása következik az elnevezésébĝl; külön definiálandó a ’fejezeti bevétel’ és a ’fejezeti bevétel maradvány’ fogalma. Eszerint: Fejezeti bevétel: A Kohéziós Alap (KA) társfinanszírozási forrásaként a szakmai program megvalósítója vagy egyéb hazai pénztulajdonos által az érintett fejezet KA elĝirányzat-felhasználási keretszámlájára átutalt, elĝirányzatosítandó pénzügyi fedezet tartozik ebbe a kategóriába. Fejezeti bevétel maradvány: a tárgyévben a KA elĝirányzat-felhasználási keretszámlájára beutalt, s a tárgyév december 31. napjáig ténylegesen fel nem használt pénzügyi fedezet a tárgyévet követĝ évben bevétel maradványként veendĝ figyelembe. Az iménti megkülönböztetés alkalmazandó az EU által el nem ismert költségek vonatkozásában is. Az áfa összegét a konkrét szakmai program uniós tárgyalásainak eredményével összhangban kell szerepeltetni a projekt pénzügyi fedezetei között. 10. pontban a megvalósítás tárgyévi ütemének kiemelt kiadásai elĝirányzatonkénti és bevételi jogcímenkénti bontását kell részletezni. 11. pont: Elĝleg vehetĝ igénybe, ha ezt az adott szakmai programra is vonatkozó hazai jogszabály vagy hatályos nemzetközi szerzĝdés lehetĝvé teszi. 12. pont: A projekt befejezésének határideje az építési napló lezárásának idĝpontjával, építési-kivitelezési munkával együtt nem járó feladatok esetében a feladat megvalósítása érdekében kötött szerzĝdésekben szereplĝ határidĝk közül a legkésĝbbi idĝpontjával azonos. A pénzügyi elszámolás idĝpontja - az esetleges peres eljárás kivételével - az utolsó fizetési kötelezettség teljesítésének dátuma. 13. pont: A kifizetés dokumentumának a megvalósult szakmai, illetve mķszaki-naturális teljesítményt dokumentáló bizonylatokat (kivitelezĝi számlát, részszámlát vagy a számviteli törvényben ezzel egyenértékķnek elismert dokumentumot) kell tekinteni. A Finanszírozási Alapokmány mellékleteként benyújtható, a kincstári finanszírozás során az ellenĝrzés hatékonyságát támogató három lehetséges csatlakozó dokumentum közül ténylegesen csatolt bizonylat megküldését a megfelelĝ -be tett x jelzés feltüntetésével kell jelezni. A Finanszírozási Alapokmány Jóváhagyója a fejezet felügyeletét ellátó személy vagy annak meghatalmazottja. A Kötelezettségvállaló személy az, akit a fejezeti gazdálkodási, kötelezettségvállalási és utalványozási szabályokat összefoglaló miniszteri utasításban vagy szabályzatban megjelölnek. Az Ellenjegyzĝ a fejezet utalványozási rendjében rögzített személy lehet. Ellenjegyzés nélküli okmányt a Kincstár nem fogad be. A Jóváhagyó csak a tárgyévi elsĝ jóváhagyáskor írja alá a Finanszírozási Alapokmányt, illetve a záró Alapokmányt írja alá. A tárgyévi Alapokmány módosításokat csak az Ellenjegyzĝnek és a Kötelezettségvállalónak kell aláírnia. Az Alapokmány újbóli benyújtására csak a Rendelet 73. § (7) bekezdésében foglalt változások esetén van szükség, egyéb esetekben elégséges a módosításokat a Kincstár Feladatfinanszírozási Fĝosztályának küldött hivatalos levélben jelezni. A Finanszírozási Alapokmányt 3 példányban kell benyújtani a Magyar Államkincstár illetékes fĝosztályára. A Kincstár által nyilvántartásba vett és visszaigazolt Finanszírozási Alapokmány egy másolati példányát a benyújtó köteles a megvalósító részére megküldeni.

SZERZěDÉSBEJELENTÉS

1. szám

1. szám


343

SZERZėDÉSBEJELENTÉS Megvalósító, szerzĘdĘ fejezet / intézmény neve címe Bankszámlaszám ÁHT-I SzerzĘdés-kötelezettségvállalás tárgya, megnevezése, tartalma

SzerzĘdés kelte Kezdés dátuma ElĘadó

SzerzĘdés száma Befejezés dátuma Telefon: Módosítások indoklása

ÁHT-T

Feladat / részfeladat, beruházás azonosító száma / Létesítményjegyzék, résztevékenység(munka) azonosító Ft A Teljes, többéves bruttó összeg Ft B Tárgyévet megelĘzĘ évek összevont bruttó kifizetés Ft C Teljes összegbĘl tárgyévi bruttó összeg Ft 0 D Teljes összegbĘl tárgyévi külsĘ forrás nélküli Ft E TeljesbĘl tárgyévet követĘ év bruttó összeg Ft F Tárgyévet követĘ második év bruttó összeg Ft G Tárgyévet követĘ harmadik évtĘl bruttó összevontan H Máshol, más forrásból kifizetett többéves összeg Ft SzerzĘdés folyószáma Tárgyévi bruttó összeg ( C ) módosítás (Ft) rovat db I Korábban visszaigazolt / J Emelés ( + ) csökkentés ( - ) Kincstár iktatószáma K Módosított bejelentett összeg 0 Magyar Államkincstár visszaigazolása, vagy az informatika (hiba)üzenete: Dátum: REFERENS:

p.h. i Feladatfinanszírozási Osztály

Dátum: Ügyfél iktatószám Aláírás (Kincstárnál bejelentett módon)

Vállalkozó, szolgáltató neve címe Bankszámlaszám

adószám

Kötelezettségvállalás tárgyévi kiadási ütemezése (külsĘ forrás nélkül Forint) Jogcím Jogcím Dátum Összeg Összeg Dátum ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ ĺ

Kitöltési útmutató a SzerzĘdésbejelentéshez A SzerzĘdésbejelentés elnevezésĦ formanyomtatványt az elĘirányzat-átadással megvalósuló szakmai programok (feladatfinanszírozási részfeladatok, központi beruházások) esetében a megvalósító intézmények nyújtják be kitöltve három eredeti példányban a Magyar Államkincstárhoz (1054 Budapest, Hold u.4.). Nem elĘirányzat-átadásos részfeladat/központi beruházás esetében a külsĘ (azaz államháztartáson kívüli) megvalósítók (beruházók) az illetékes Költségvetési Fejezet útján nyújthatják be a kitöltött formanyomtatványokat. A formanyomtatványokat minden esetben a Kincstárnál elĘzetesen bejelentett módon kell aláírni. A SzerzĘdésbejelentést, illetve annak esetleges módosítását a szerzĘdéskötést, kötelezettségvállalást követĘ 8 munkanapon belül kell megtenni a Kincstárhoz (lásd a 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet 76. § (2) bekezdését). Amennyiben a SzerzĘdésbejelentés megtétele után annak alapvetĘ feltételeiben változás, módosulás áll be (pl. összegváltozás, a kötelezettségvállalás tárgya, tartalma változása, stb.), úgy a bejelentés módosítását be kell nyújtani a szerzĘdésszámra való hivatkozással a formanyomtatványon a fenti módon a Kincstárhoz, feltĦntetve abban a bekövetkezett változásokat (lásd a magyarázatot a kitöltési rovatokhoz). A formanyomtatvány bal oldalán a „Megvalósító, szerzĘdĘ fejezet/intézmény” mezĘbe a Finanszírozási Alapokmány 3.2. pontjában feltüntetett Megvalósító/beruházó nevét, pontos címét (postai irányítószámmal), bankszámlaszámát és az államháztartási egyedi (intézményi) azonosítószámát (ÁHT-I) kell a megfelelĘ rovatba beírni. Az államháztartási körön kívüli megvalósító, intézmény esetében az AHT-I rovatot nem kell kitölteni. A „SzerzĘdés-kötelezettségvállalás tárgya, megnevezése, tartalma” mezĘbe a bejelentendĘ szerzĘdés-kötelezettségvállalás tárgyát, elnevezését (az elvégzendĘ munka, illetve a kötelezettségvállalás összefoglaló adatait) kell beírni. A „SzerzĘdés kelte” rovatba a szerzĘdés aláírásának, megkötésének dátumát, a „SzerzĘdés száma” rovatba pedig annak számát (nyilvántartási számát, iktatószámát) kell beírni.

344


1. szám

A „Kezdés dátuma” rovatba a szerzĘdés szerinti kötelezettségvállalás, illetve munka kezdési határidejét (ezen belül építéssel járó munka esetén az építési naplóba történĘ elsĘ bejegyzés idĘpontját, hazai vagy import gép-mĦszer beszerzés esetén az elsĘ megrendelés feladásának, illetve visszaigazolásának dátumát) kell feltĦntetni. A „Befejezés dátuma” rovatba a szerzĘdés-kötelezettségvállalás megszĦnése dátumát, illetve a szerzĘdés szerinti munka befejezésének tervezett határidejét (azt a dátumot, amikor a beruházás/részfeladat pénzügyi elszámolása, illetve üzembe helyezése teljes körĦen megtörténik) kell beírni. Az „ElĘadó” rovatba a megvalósító intézmény vagy Fejezet azon munkatársának nevét és telefonszámát kell beírni, aki szükség esetén érdemben tud felvilágosítással szolgálni a szerzĘdésbejelentéssel kapcsolatos kérdések megválaszolásában. Az ezt követĘ rovatba az államháztartási egyedi (törvényi) azonosítószámot (ÁHT-T) kell beírni A „Módosítások indoklása” sorba a már bejelentésre került szerzĘdés, kötelezettségvállalás módosítása, változása esetén fel kell tüntetni a módosítás okát, indokát. A „Feladat/részfeladat, beruházás azonosító száma” sorba a Finanszírozási Alapokmánynak a Magyar Államkincstár részérĘl történt visszaigazolásában szereplĘ feladat/részfeladat, illetve beruházás azonosító számát kell megjelölni. A „Létesítményjegyzék, résztevékenység(munka) azonosító” sorba a Finanszírozási Alapokmányhoz esetlegesen csatolt létesítménysoros megbontás kapcsán annak a létesítménysornak a megjelölése szükséges, amelyhez a bejelentendĘ szerzĘdés, kötelezettségvállalás kapcsolódik. A formanyomtatvány vastag vonallal bekeretezett része (A-tól K pontig) kitöltésének leírása: A „Teljes, többéves bruttó összege (Ft)” sorba a szerzĘdés, kötelezettségvállalás teljes kivitelezési idĘtartama alatt tervezett, az áfa-t is tartalmazó pénzügyi ellenérték összegét kell feltüntetni.(A pont) A „Tárgyévet megelĘzĘ évek összevont bruttó kifizetése (Ft)” sorban a bejelentett szerzĘdés, kötelezettségvállalás terhére a tárgyévet megelĘzĘ kivitelezési idĘszak kifizetéseinek halmozott összegét kell beírni (ÁFA-val együtt számított) bruttó értékben. (B pont) A „Teljes összegbĘl tárgyévi bruttó összeg (Ft)” sorban a szerzĘdés, kötelezettségvállalás alapján meghatározott pénzügyi vonzat tárgyévi ütemét kell szerepeltetni, bruttó összegben. (C pont) A „Teljes összegbĘl tárgyévi külsĘ forrás nélküli (Ft)” sorban a szerzĘdésnek, kötelezettségvállalásnak az államháztartáson kívüli szervezetek pénzügyi hozzájárulása nélkül számított tárgyévi forint összegét kell szerepeltetni, bruttó értékben. (D pont) A „TeljesbĘl a tárgyévet követĘ év bruttó összege (Ft)” sorba a szerzĘdés, kötelezettségvállalás szerinti teljes vállalási összegbĘl a tárgyévet követĘ évre ütemezett összeget kell beírni, bruttó értékben. (E pont) A „Tárgyévet követĘ második év bruttó összege (Ft)” sorba a szerzĘdés, kötelezettségvállalás szerinti teljes vállalási összegbĘl a tárgyévet követĘ második évre ütemezett összeget kell beírni, bruttó értékben. (F pont) A „Tárgyévet követĘ harmadik évtĘl bruttó összevontan (Ft)” sorba a szerzĘdés, kötelezettségvállalás teljes vállalási összegébĘl a kivitelezés harmadik évétĘl még hátralévĘ idĘszakban várható kifizetések összegét kell beírni halmozottan, bruttó értékben. (G pont) A „Máshol, más forrásból kifizetett többéves összeg (Ft)”sorban értelemszerĦen az egyéb forrásból származó, kifizetett többéves összeget kell feltĦntetni. (H pont) A „Tárgyévi bruttó összeg módosítása (C pont) (Ft)” sor alatti rész (I, J és K pontok) kitöltése (csak a SzerzĘdésbejelentés módosítása esetén): (I pont) A „Visszaigazolt összeg” szerepeltetésére szolgáló adatmezĘt a Kincstár által korábban visszaigazolt SzerzĘdésbejelentés C pontja alapján, kell kitölteni.

1. szám


(J pont) Az „Emelés (+)/ Csökkenés (-)” sorba a szerzĘdés, kötelezettségvállalás módosítása esetén a vállalási összeg emelését, vagy csökkenését meghatározó értéket kell beírni, bruttó értékben. (K pont) A „Módosított összeg” sorba a „Visszaigazolt összeg” és az „Emelés (+)/Csökkenés (-)” sorokba írt összeg eredményeként számított forintértéket kell feltüntetni. A „SzerzĘdés(bejelentés) folyószáma” mezĘ elsĘ kockájában az ún. rovatszámot kell feltüntetni, a következĘ besorolási lehetĘségek kiválasztásával: 1 = építés 2 = belföldi gépvásárlás 3 = import gépbeszerzés 4 = egyéb 5 = fogyóeszköz/elsĘ készlet 6 = gyĦjtĘs tétel 9 = üzemgazdasági beruházás A mezĘ második, harmadik és negyedik karaktere az adott rovatszámon belüli folyamatos sorszám jelölésére szolgál. Ezt a sorszámot a nyilvántartásba vételkor a Kincstár adja, és a SzerzĘdésbejelentésre történĘ késĘbbi hivatkozások során (pl. az átutalási megbízások benyújtásakor) ezt a sorszámot mindig fel kell tüntetni a Feladat/részfeladat, beruházási azonosítószám után a közlemény rovatban. Ún. gyĦjtĘs tételként kell szerepeltetni azon kötelezettségvállalásokat, amelyek nem elĘzetes és tételes szerzĘdéskötésen alapulnak, hanem pl. ún. szabadkézi vásárláshoz vagy egyéb, kisösszegĦ egyedi kötelezettségvállaláshoz kapcsolódnak. A „Kincstár iktatószáma” mezĘt, a „Magyar Államkincstár visszaigazolása, vagy az informatikai(hiba)üzenete” sort, valamint a ”, „Dátum” és „Referens” mezĘket a Kincstár Támogatásokat KözvetítĘ FĘosztály Feladatfinanszírozási Osztálya tölti ki és írja alá. Ide a bejelentĘ semmit nem írhat. Az „Ügyfél iktatószám” benyújtó szerv általi dokumentum nyilvántartási számot, bizonylat sorszámot kell szerepeltetni. A formanyomtatványt a Kincstárnál bejelentett módon kell aláírni. A „Dátum” rovatban a SzerzĘdésbejelentés formanyomtatvány kiállításának idĘpontját kell szerepeltetnie a benyújtónak. A formanyomtatvány jobb oldalán a „Vállalkozó, szolgáltató neve, címe” mezĘbe a szerzĘdés szerinti vállalkozó, szolgáltató nevét, pontos címét (postai irányítószámmal), bankszámlaszámát és adószámát kell beírni. A „Kötelezettségvállalás tárgyévi kiadási ütemezése, (külsĘ forrás nélkül Ft)” sor alatti rovatban a költségvetési „Jogcímkódot” (kiadási kötelezettségvállalási rovat megjelöléseként a KTK, a kiadási kincstári tranzakciós kód (pl. központi beruházás-24) elsĘ két számjegyét kell beírni. A „Dátum” rovatban a tervezett kifizetés dátumát - a szerzĘdésben foglalt, a pénzügyi ütemezéssel összhangban -, év-hó-nap megjelölését kell feltĦntetni, valamint a kifizetés „Összegét” kell beírni. A sorokban az államháztartáson kívüli szervezetek (megvalósítók) pénzügyi hozzájárulása, vagyis az ún. külsĘ forrás nélküli éves pénzügyi ütemet kell a kiadási rovatok között megbontani. Az ütemek forintösszegének a SzerzĘdésbejelentés, illetve annak módosítása esetén is meg kell egyeznie a „Teljes összegbĘl tárgyévi külsĘ forrás nélkül (D pont)” sorban szereplĘ forintösszeggel. A szerzĘdéses kötelezettségvállalás fogalmát az államháztartás mĦködési rendjérĘl szóló, többször módosított 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet szerint kell alkalmazni. A SzerzĘdésbejelentésnek, illetve azok módosításának elektronikus úton való megküldése esetén a bejelentést alátámasztó csatolandó dokumentumokat (mellékleteket) legkésĘbb az ahhoz kapcsolódó elsĘ átutalási megbízásig kell benyújtani a Kincstárhoz.

345

346


1. szám

3. számú melléklet a 401/2007. (XII. 27.) Korm. rendelethez [6/a. számú melléklet a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez] TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS a ................................................ megnevezésû, .............................................. címû, ............................................. helyrajzi számú, ................................................ vagyonkezelésében volt ingatlan ................................................ számú engedély alapján, ................................................ formában engedélyezett értékesítésrõl. I. Azonosító adat Hivatkozási ügyiratszám a Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zrt.-nél: II. Az értékesítés 1. Az értékesítésbõl (adásvételi szerzõdés szerint) származó bruttó bevétel összege 2. A befizetendõ áfa összege 3. Az értékesítési eljárás költségei (részletezve) III. Mellékletek (másolatok) 1. Az állami vagyoni körbõl kikerülést igazoló engedély 2. Az állami vagyon értékesítésérõl szóló adásvételi szerzõdés

Dátum: .................. év ............................. hó ..... nap

................................................ vagyonkezelõ aláírása

1. szám

4. számú melléklet a 401/2007. (XII. 27.) Korm. rendelethez [6/a. számú melléklet a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez] Összehangolás szabályai alá tartozó elĘirányzatok FEJEZET JogcímCÍM ALCÍM

csop.

cím

ElĘír.

Kiem.

csop.

elĘír.

IX.

ELėIRÁNYZAT KEZELėJE ÖSSZEHANGOLÁSBAN KAPCSOLODÓ ELėIRÁNYZAT ELėIRÁNYZAT MEGNEVEZÉSE FEJEZET CÍM ALCÍM

HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁMOGATÁSAI 9

10

13 XI.

ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM 1 1 1

1 4 5

12 12

3 3

1

2

12

3

2

2

Területrendezés Lakás- és építésügy Turisztikai célelĘirányzat IX 10 A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogat XI 12 3 Központi fejlesztési feladatok XI 12 3 Decentralizált területfejlesztési programok Terület- és régiófejlesztési célelĘirányzat Központi fejlesztési feladatok IX 9 Címzett és céltámogatás IX 10 A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogat XI 12 1 Turisztikai célelĘirányzat XI 12 3 Decentralizált területfejlesztési programok XV 25 3 Nemzeti beruházás-ösztönzési vállalkozási célelĘirányzat XV 25 3 Kis- és középvállalkozói célelĘirányzat XV 25 29 Útpénztár LXIII 1 Aktív foglalkoztatási eszközök Vásárhelyi Terv továbbfejlesztése XVI 10 1 Vásárhelyi terv továbbfejlesztése

347

12 12 12


Címzett és céltámogatások IX 10 A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogat XI 12 3 Központi fejlesztési feladatok XI 12 3 Decentralizált területfejlesztési programok LXIII 1 Aktív foglalkoztatási eszközök A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatása IX 9 Címzett és céltámogatás XI 12 1 Turisztikai célelĘirányzat XI 12 3 Központi fejlesztési feladatok XI 12 3 Decentralizált területfejlesztési programok XV 25 3 Nemzeti beruházás-ösztönzési vállalkozási célelĘirányzat XV 25 29 Útpénztár LXIII 1 Aktív foglalkoztatási eszközök A leghátrányosabb helyzetĦ kistérségek felzárkóztatásának támogatása

348

12

3

4

2

XII.

Decentralizált területfejlesztési programok IX 9 IX 10 XI 12 1 XI 12 3 XV 25 3 XV 25 3 XV 25 29 LXIII 1

Címzett és céltámogatás A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogat Turisztikai célelĘirányzat Központi fejlesztési feladatok Nemzeti beruházás-ösztönzési vállalkozási célelĘirányzat Kis- és középvállalkozói célelĘirányzat Útpénztár Aktív foglalkoztatási eszközök

FÖLDMĥVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM 10 10 10 10

11 11 11 11

Vidékfejlesztési és halászati programok I. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Új Magyarország Vidékfejlesztési program (II. NVT) Halászati Operatív Program

1 2 3

IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM 20 20

8 9

Egyéb közösségi programok Szolidarítási programok (EMA, KülsĘ Határok Alap, Integrációs Alap, Visszatérési Alap)

XV.

GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM 2

2

25 25

3 3

1 2

2

25

3

3

2

25 25 25 25

18 18 18 28

8 12

Energiafelhasználási hatékonyság javítása XV 25 3 Nemzeti beruházás-ösztönzési vállalkozási célelĘirányzat Beruházás-ösztönzési célelĘirányzat Nemzeti beruházás-ösztönzési vállalkozási célelĘirányzat IX 10 A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogat XI 12 3 Központi fejlesztési feladatok XI 12 3 Decentralizált területfejlesztési programok XV 25 2 Energiafelhasználási hatékonyság javítása XV 25 3 Kis- és középvállalkozói célelĘirányzat LXIII 1 Aktív foglalkoztatási eszközök LXIX 1 Hazai innováció támogatása Kis- és középvállalkozói célelĘirányzat XI 12 3 Központi fejlesztési feladatok XI 12 3 Decentralizált területfejlesztési programok XV 25 3 Nemzeti beruházás-ösztönzési vállalkozási célelĘirányzat LXIII 1 Aktív foglalkoztatási eszközök Informatikai, távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási feladatok Információs társadalom kiterjesztése NAVA-NDA program Gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése

1. szám

25


XIV.

25 25

29

Útpénztár

30 30

IX 10 A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogat XI 12 3 Központi fejlesztési feladatok XI 12 3 Decentralizált területfejlesztési programok EU támogatású projektek elĘkészítése és technikai támogatása TEN-T pályázatok

9 11

XVI.

1. szám

25

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM 10

1

7

10

1

9

10

2

37

XIX.

5

2

2

Vásárhelyi terv továbbfejlesztése XI 12 3 Vásárhelyi Terv továbbfejlesztése Balatoni regionális viziközmĦ-hálózat fejlesztése XI 12 2 Balaton integrált fejlesztési térség Hulladékkezelési és -gazdálkodási feladatok UNIÓS FEJLESZTÉSEK

1 1 1 1 1 1 2 2 2 3 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4

1 2 3 4 5 1 2

1 2 3 8 14 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28

I. Nemzeti Fejlesztési Terv Regionális Operatív Program (ROP) Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) Humánforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) Közösségi Kezdeményezések Interreg Közösségi Kezdeményezés EQUAL Közösségi Kezdeményezés Kohéziós Alap támogatásából megvalósuló projektek Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztési Operatív program Közlekedés Operatív Program Társadalmi megújulás Operatív Program - EU forrásrész Társadalmi megújulás Operatív Program - Hazai társfinanszírozás Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program Környezet és Energia Operatív Program Államreform Operatív Program Elektronikus közigazgatás Operatív Program Végrehajtás Operatív Program Nyugat-dunántúli Operatív Program Közép-dunántúli Operatív Program Dél-dunántúli Operatív Program Dél-alföldi Operatív Program Észak-alföldi Operatív Program Észak-magyarországi Operatív Program


2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

349

350

2 2 2

4 5 6

29

Közép-magyarországi Operatív Program Területi EgyüttmĦködés Egyéb Uniós elĘirányzatok

XX.

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM 11

39

9

Egyházi kulturális örökség értékinek rekonstrukciója és egyéb beruházások LXVII Nemzeti Kulturális Alap

XXVI.

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM 16 16 16 16 16 16

2

1 2

1

PHARE programok és az átmeneti támogatás programjai Civil szervezetek és az Anti-diszkriminációs törvény alakalmazása Képzéssel támogatott közmunkaprogram Megváltozott munkaképességĦek foglalkoztatásának támogatása Megváltozott munkaképességĦek foglalkoztatásával összefüggĘ bértámogatás Megváltozott munkaképességĦek foglalkoztatásával összefüggĘ költségkompenzáció MUNKAERėPIACI ALAP

1

LXVII.

Aktív foglalkoztatási eszközök ( ebbĘl: csak munkahelyteremtĘ beruházás támogatása) IX 9 Címzett és céltámogatás IX 10 A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogat XI 12 3 Központi fejlesztési feladatok XI 12 3 Decentralizált területfejlesztési programok XV 25 3 Nemzeti beruházás-ösztönzési vállalkozási célelĘirányzat XV 25 3 Kis- és középvállalkozói célelĘirányzat NEMZETI KULTURÁLIS ALAP XX 11

LXIX.


LXIII.

7 7 17 38 38 38

39 Egyházi kulturális örökség értékinek rekonstrukciója és egyéb beruhá

KUTATÁSI ÉS TECHNOLÓGIAI INNOVÁCIÓS ALAP 1 2

Hazai innováció támogatása XV 25 3 Nemzeti beruházás-ösztönzési vállalkozási célelĘirányzat A nemzetközi együttmĦködésben megvalósuló innováció támogatása

Megjegyzés: Azon elĘirányzatok esetében, amelyek mellett összehangolásban kapcsolódó elĘirányzat nem szerepel, az összehangolás szabályait nem, csak az Kincstári monitoring rendszer adatszolgáltatást, a kormányrendelet 79. § ( 2), 83. § (2) c, j, 85. § ( 2), (7), 87. § (7), 90. § (2) elĘírásait kell alkalmazni.

1. szám

Az e mellékletben feltüntetett elĘirányzatok támogatási célú felhasználása során figyelembe kell venni a 85/2004. (IV.19.) Korm. rendelet, valamint a 24/2003. (II. 4.) Korm. rendelet mindenkori hatályos rendelkezéseit.


1. szám

351

5. számú melléklet a 401/2007. (XII. 27.) Korm. rendelethez [8/b. számú melléklet a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez] Adatlap a támogatási döntésrĘl

1

Adatlap – a támogatási döntésrĘl I.

Kedvezményezett adatai

1.1. A kedvezményezett szervezet azonosító adatai A pályázat egyedi azonosítója (a kezelĘ szervezet tölti ki): …………………………

Az igénylĘ minĘsítési kódja (kérjük a megfelelĘ számot beírni):

Megnevezése: ..................................

1. Belföldi természetes személy (magánszemély, max. 250 eFt éves nettó árbevétellel rendelkezĘ mezĘgazdasági ĘstermelĘ) 2. Mikrovállalkozás* (10 fĘnél kevesebb foglalkoztatott, max. 2 millió eurónak megfelelĘ forintösszegĦ nettó árbevétel vagy mérlegfĘösszeg) 3. Kisvállalkozás* (50 fĘnél kevesebb foglalkoztatott, max. 10 millió eurónak megfelelĘ forintösszegĦ nettó árbevétel vagy mérlegfĘösszeg) 4. Középvállalkozás* (250 fĘnél kevesebb foglalkoztatott, max. 50 millió eurónak megfelelĘ forintösszegĦ nettó árbevétel vagy max. 43 millió eurónak megfelelĘ forintösszegĦ mérlegfĘösszeg) 5. Támogatási szempontból kedvezményezett és az 1-4 kategóriákba nem tartozó vállalkozás 6. Nonprofit szervezet államháztartáson belül (pl. Önkormányzat) 7. Nonprofit szervezet államháztartáson kívül (pl. alapítvány, Kht.)

Megjegyzés: * A kis és középvállalatokról, fejlĘdésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény alapján; – A 2,3,4 vállalkozási formák esetén: az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesdése – tĘke vagy szavazati joga alapján – külön-külön vagy együttesen nem haladja meg a 25 %-ot, kivéve a kis és középvállalatokról, fejlĘdésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 19. § 1. pontjában meghatározott befektetĘket; – A 2,3,4 vállalkozási formák esetén: a mutatókat az utolsó összevont (konszolidált) beszámoló, ennek hiányában éves beszámoló vagy egyszerĦsített éves beszámoló szerinti foglalkoztatotti létszám és nettó árbevétel vagy mérlegfĘösszeg alapján kell meghatározni. Az egyéni vállalkozás minĘsítése az adóbevallása szerint, a foglalkoztatotti létszám alapján történik. Az egyszerĦsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény hatálya alá tartozó vállalkozás minĘsítése a saját nyilvántartása szerint, a foglalkoztatotti létszám alapján történik.

Adóalany Az igénylĘ neve(M):

Igen= 1

Nem= 0 település:...........................................................................................

Az igénylĘ székhelye, ir.szám: cím:

utca

hsz

hrsz

KSH Gazdálkodási forma kód: Az igénylĘ adószáma(M) (2.3.4. 5. 6. 7. MinĘsítési kód esetén töltendĘ ki, 8+1+2 formátummal):

Az igénylĘ adóazonosító jele(M) (1. minĘsítési kód esetén töltendĘ ki, 10 hosszúságban): Konzorciumi tagok társpályázói esetén minden társpályázóra kitöltendĘ az 1.1. rész

Társpályázó minĘsítése:

Támogatásban részesülĘ = 1

Támogatásból részesülés %-a:

KözremĦködĘ = 2

Egyéb tag = 3

,

1.2. Nem hazai szervezet azonosító adatai Nem hazai igénylĘ esetén külföldi adószám: Nem magyarországi székhely esetén az ország megnevezése: Nem magyarországi megvalósítási hely esetén az ország megnevezése:

A már megküldött adatok tekintetében bekövetkezett változás(ok) esetén kérjük módosítás felirattal szövegesen jelezze ezt az adatlapon, és aktualizálja az érintett adatmezĘ(k) adatait. Az (M) jelĦ mezĘk kitöltése minden esetben kötelezĘ!

352


1. szám

Adatlap a támogatási döntésrĘl

2

II. A program/projekt azonosító adatai 2.1. A támogatási forrás adatai A támogatási konstrukció megnevezése: ................................................................................................................................... A támogatási konstrukció megjelenésének éve: A döntéshozó megnevezése:................................................................................................................................. Döntés idĘpontja:

.

.

2.2. A támogatott program, projekt adatai A támogatási konstrukció elemi célja: A program / projekt céljának szöveges megnevezése: ...................................................................................................... A megvalósítási hely pontos címe, ir.szám: cím: Projekt kezdete:

utca

.

település:................................................................................. hsz. hrsz.

.

befejezése:

SzerzĘdéskötésrĘl szóló értesítés esetén – a szerzĘdéskötés idĘpontja: – a szerzĘdés száma

Költség, forrás, támogatási adatok deviza kódja:

. .

.

.

: …………………………… Forint = 1

Euro = 2

2.3 A támogatott projekt költségszerkezete 1. A projekt jóváhagyott teljes költségigénye (1=2+3+4+7+8): 2. A pályázó saját forrása: 3. A bankhitel összege: 4. A jóváhagyott támogatás mértéke összesen (5+6): 5. Közösségi támogatási forrás: 6. Nemzeti támogatási forrás: 7. Egyéb támogatási jellegĦ forrás* * * 8. Nem támogatási forrás:

A jóváhagyott támogatás mértéke a vissza nem térítendĘ támogatás, kamatmentes visszatérítendĘ támogatás, kedvezményes kamattal visszatérítendĘ támogatás összege. A jóváhagyott támogatás mértékének forrásonkénti részletezését kérjük a II/2.4. pontban bemutatni.

A közösségi támogatás megnevezése: ***pl.: más támogatási konstrukcióból adott támogatás, önkormányzati hozzájárulás stb.

„A jóváhagyott támogatás mértéke összesen” adatmezĘben feltüntetett támogatásból de minimis támogatás értéke (2. 3. 4. 5 .6. 7. minĘsítési kód esetén töltendĘ ki):


1. szám


353


3

2.4. A támogatási konstrukcióból megítélt támogatási összeg forrásonkénti bemutatása: A támogatás forrásának / forrásainak költségvetési törvény szerinti besorolása és megnevezése:

A támogatás mértéke (Forrásonként)

Fejezet: Cím

Alcím

Jogcím cs. Jogcím

Megnevezés:________________________________________ Fejezet: Cím

Alcím

Jogcím cs. Jogcím

Megnevezés:________________________________________ A támogatási konstrukcióból megítélt támogatás összesen:

2.5. A jóváhagyott támogatás formájának megnevezése (egyszerre több támogatási forma is bejelölhetĘ): Jóváhagyott támogatás mértéke

Vissza nem térítendĘ támogatás Kamatmentes visszatérítendĘ támogatás Kedvezményes kamattal visszatérítendĘ támogatás Kamattámogatás

2.6. A jóváhagyott támogatás részletezése Vissza nem térítendĘ támogatás részletezése: Támogatás folyósításának éve . év . év . év . év . év . év . év . év

Támogatás folyósításának ütemezése

Kamatmentes visszatérítendĘ támogatás részletezése Támogatás folyósításának éve

Támogatás folyósításának ütemezése .év .év .év .év .év .év .év .év

Támogatás visszafizetés éve .év .év .év .év .év .év .év .év

Támogatás visszafizetés ütemezése


354


1. szám


4

Kedvezményes kamattal visszatérítendĘ támogatás részletezése: Támogatás folyósítás éve

Támogatás folyósítás ütemezése

Támogatás törlesztés éve

.év .év .év .év .év .év .év .év

Támogatás törlesztés ütemezése (kamat nélkül)

.év .év .év .év .év .év .év .év

A kedvezményes kamat jellege: Fix kamat mértéke: Változó kamat mértéke:

Változó % %

, ,

Fix

Kamattámogatás részletezése Hitelfolyósítás éve

Hitelfolyósítás ütemezése

Hiteltörlesztés éve

Hiteltörlesztés ütemezése (kamat nélkül)

.év .év .év .év .év .év .év .év .év .év .év .év .év .év .év .év HitelezĘ pénzintézet neve:............................................................................................................................................ Hitel összege: Kamattámogatás mértéke:

,

Kamattámogatás idĘtartama (év):

% -tól

-ig

3. PM TVI adatok Az Európai Közösséget létrehozó SzerzĘdés 87. cikke hatálya alá tartozó támogatás esetén az Európai Bizottság jóváhagyó határozat, illetve a Pénzügyminisztérium keretein belül mĦködĘ Támogatásokat Vizsgáló Iroda által adott vélemény/állásfoglalás száma: Állásfoglalás - vélemény kiadás idĘpontja:

.

.

Ágazat neve:* Támogatási kategória kódja:*

:.............................................................................……….… megnevezése:......................................................................................……

Támogatási kategória kódja:*

megnevezése:......................................................................................……

Támogatási kategória kódja:*

megnevezése:......................................................................................……

A jóváhagyott támogatás támogatástartalma: Támogatási intenzitás:

,

%

A támogatási intenzitás mutatóhoz elszámolható költségek összesen:

* KitöltendĘ a 85/2004. (IV.19.) az Európai Közösséget létrehozó SzerzĘdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképrĘl szóló Kormányrendelet alapján.


1. szám


355


5

4. Program/projekt lezárása SzerzĘdés lezárás dátuma:

év

hó

Nap

SzerzĘdés lezárása: SzerzĘdés finanszírozás nélkül meghiúsult

SzerzĘdésszegés miatt visszavonva Egyéb okból:

SzerzĘdés lezárult: Lezárás típusa:

100%-ban teljesült 75 % felett teljesült 75 % alatt teljesült 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 88. § (2) alapján 75 % alatt szankcionált 1 év 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 88. § (2) alapján 75 % alatt szankcionált 2 év 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 88. § (2) alapján 75 % alatt szankcionált 3 év 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 88. § (2) alapján 75 % alatt szankcionált 4 év 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 88. § (2) alapján 75 % alatt szankcionált 5 év SzerzĘdésszegés miatt visszavonva A kedvezményezett a szerzĘdéstĘl elállt A kedvezményezett felszámolás alatt

év

hó dátum

nap

................................................................ PH

a döntéshozó aláírása



356

1. szám


Adatlap – a támogatás finanszírozásáról (Az utalványozó tölti ki) 1. A támogatási forrás adatai A döntéshozó megnevezése:............................................................................................................................................... A támogatás / pályázat megnevezése:................................................................................................................................. Költségvetési támogatás esetén a támogatási forrás költségvetési éve: – elĘirányzat száma

/

fejezet száma: /

/

címe, alcíme, megnevezése:.................................................................................................................................................

2. A támogatott azonosító adatai A támogatott neve:............................................................................................................................................................. A támogatott székhelye, ir.szám: cím:

település:............................................................................................. utca hsz hrsz

A támogatott adószáma (8+1+2 formátummal)

–

–

A támogatott adóazonosító jele (10 hosszúságban) Nem hazai igénylĘ esetén külföldi adószám:

3. A támogatott program, projekt adatai A program/projekt céljának szöveges megnevezése:........................................................................................................... A megvalósítási hely irányítószáma cím:

település:.......................................................................................... utca hsz hrsz

4. Az utalványozás adatai Utalványozás deviza kódja: Utalványozás dátuma:

Forint = 1 .

Euro = 2 .

(éves adatközlés esetén az év utolsó napja)

1. Számla/k összege (1=2+3+4+5) 2. támogatás összege: – ebbĘl: nem hazai forrás: 3. saját forrás összege: 4. hitel összege: 5. egyéb forrás összege: Kamat összege /idĘszakra – ebbĘl kamattámogatás: A szerzĘdéskötés idĘpontja: . . A szerzĘdés száma : …………………………………….. Kincstár projektazonosító száma: / Utolsó utalványozás jelzése (esetén az Adóhatósági figyelési körbĘl kivezetésre kerül a kedvezményezett):

,

/

/

%

1. szám


357 2

A 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 92. § (4) bekezdésében szereplĘ szervektĘl a részfolyósításokat megelĘzĘen a pályázó köztartozásáról értesítést nem kaptam.

................................................................. Dátum

PH.

................................................................... Az utalványozó aláírása


358

7. számú melléklet a 401/2007. (XII. 27.) Korm. rendelethez [10/a. számú melléklet a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez]

Az önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások nettó finanszírozásának ütemezése Az önkormányzatokat nettó módon megilletĘ támogatások utalása az önkormányzatok részére IdĘpont Sorszám (a táblában megjelölt nap, illetve az azt követĘ elsĘ munkanap)

az utalandó összeg megoszlása a tárgyévi elĘirányzat %-ában

A nettósítás tartalma (levonások)

1.

december 21.

6,2

– December 20-án fennálló kincstári követelés – ForgótĘke.

2.

január 13.

1,6

ElĘleg a 13. havi illetményhez

3.

január 25.

7,3

Az elĘzĘ havi kifizetéseket terhelĘ befizetési kötelezettség (adók, járulékok) forgótĘke-visszapótlás, magán-nyugdíjpénztári tagdíj.

4.

február 25.

10,7

Az elĘzĘ havi kifizetéseket terhelĘ és a 13. havi illetményt terhelĘ befizetési kötelezettség (adók, járulékok) forgótĘke-visszapótlás, magán-nyugdíjpénztári tagdíj.

5.

március 25.

6,9


6.

április 25.

7,9


7.

május 25.

4,6


8.

június 25.

7,9


9.

július 25.

7,9


1. szám

1. szám


10.

augusztus 25.

9,0


11.

szeptember 25.

6,9


12.

október 25.

7,9


13.

november 25.

7,9


14.

december 20.

7,3


359


360

1. szám

8. számú melléklet a 401/2007. (XII. 27.) Korm. rendelethez [10/b. számú melléklet a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez]

A nettó körbe tartozó egészségügyi intézmények finanszírozásának ütemezése Sorszám

1

2.

IdĘpont (a táblában Bruttó utalvány tartalma megjelölt nap, illetve az azt követĘ elsĘ munkanap) december 21. Az utalási év 12 havi finanszírozási összegébĘl számított havi átlag 40%-a (járandóság elĘleg) január 1. Tárgyhónapban esedékes egyéb levonással csökkentett bruttó finanszírozási összeg 60%-a mínusz járandóság elĘleg

3.

január 12.

4.

január 20.

5.

február 1.

6.

február 20.

7.

március 1.

8.

március 20.

9.

április 1.

10.

április 20.

11.

május 1.

ElĘleg a 13. havi illetmény esedékes részéhez Tárgyhóban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg 40%-a

Tárgyhónapban esedékes egyéb levonással csökkentett bruttó finanszírozási összeg 60%-a Tárgyhóban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg 40%-a

Tárgyhónapban esedékes egyéb levonással csökkentett bruttó finanszírozási összeg 60%-a Tárgyhóban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg 40%-a

Tárgyhónapban esedékes egyéb levonással csökkentett bruttó finanszírozási összeg 60%-a Tárgyhónapban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg 40%-a

Tárgyhónapban esedékes egyéb levonással csökkentett bruttó finanszírozási összeg 60%-a

Nettósítás tartalma (levonások)

Megjegyzés: az utalás az OEP külön intézkedése alapján történik

Az elĘzĘ hónapra vonatkozó kifizetéseket terhelĘ: – befizetési kötelezettségek (adók, járulékok) – forgótĘke visszapótlás – magán-nyugdíjpénztári tagdíj

Az elĘzĘ hónapra vonatkozó kifizetéseket, valamint a 13. havi illetmény esedékes részét terhelĘ: – befizetési kötelezettségek (adók, járulékok) – forgótĘke visszapótlás – magán-nyugdíjpénztári tagdíj



1. szám


12.

május 20.

13.

június 1.

14.

június 20.

15.

július 1.

16.

július 20.

17.

augusztus 1.

18.

augusztus 20.

19

szeptember 1.

20.

szeptember 20.

21.

október 1.

22.

október 20.

23.

november 1.

24.

november 20.

Tárgyhóban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg 40%-a

Az elĘzĘ hónapra vonatkozó kifizetéseket terhelĘ: – befizetési kötelezettségek (adók, járulékok) – forgótĘke visszapótlás – magán-nyugdíjpénztári tagdíj Tárgyhónapban esedékes egyéb levonással A 13. havi illetmény esedékes részéhez nyújtott elĘleg csökkentett bruttó finanszírozási összeg 60%-a Tárgyhóban esedékes egyéb levonásokkal Az elĘzĘ hónapra vonatkozó kifizetéseket csökkentett bruttó finanszírozási összeg terhelĘ: 40%-a – befizetési kötelezettségek (adók, járulékok) – forgótĘke visszapótlás – magán-nyugdíjpénztári tagdíj Tárgyhónapban esedékes egyéb levonással csökkentett bruttó finanszírozási összeg 60%-a Tárgyhóban esedékes egyéb levonásokkal Az elĘzĘ hónapra vonatkozó kifizetéseket csökkentett bruttó finanszírozási összeg terhelĘ: 40%-a – befizetési kötelezettségek (adók, járulékok) – forgótĘke visszapótlás – magán-nyugdíjpénztári tagdíj Tárgyhónapban esedékes egyéb levonással csökkentett bruttó finanszírozási összeg 60%-a Tárgyhóban esedékes egyéb levonásokkal Az elĘzĘ hónapra vonatkozó kifizetéseket csökkentett bruttó finanszírozási összeg terhelĘ: 40%-a – befizetési kötelezettségek (adók, járulékok) – forgótĘke visszapótlás – magán-nyugdíjpénztári tagdíj Tárgyhónapban esedékes egyéb levonással csökkentett bruttó finanszírozási összeg 60%-a Tárgyhóban esedékes egyéb levonásokkal Az elĘzĘ hónapra vonatkozó kifizetéseket csökkentett bruttó finanszírozási összeg terhelĘ: 40%-a – befizetési kötelezettségek (adók, járulékok) – forgótĘke visszapótlás – magán-nyugdíjpénztári tagdíj Tárgyhónapban esedékes egyéb levonással csökkentett bruttó finanszírozási összeg 60%-a Tárgyhóban esedékes egyéb levonásokkal Az elĘzĘ hónapra vonatkozó kifizetéseket csökkentett bruttó finanszírozási összeg terhelĘ: 40%-a – befizetési kötelezettségek (adók, járulékok) – forgótĘke visszapótlás – magán-nyugdíjpénztári tagdíj Tárgyhónapban esedékes egyéb levonással csökkentett bruttó finanszírozási összeg 60%-a Tárgyhónapban esedékes egyéb levonással Az elĘzĘ hónapra vonatkozó kifizetéseket csökkentett bruttó finanszírozási összeg terhelĘ: 40%-a – befizetési kötelezettségek (adók, járulékok) – forgótĘke visszapótlás – magán-nyugdíjpénztári tagdíj

361

362


25.

december 1.

26.

december 20.

Tárgyhónapban esedékes egyéb levonással csökkentett bruttó finanszírozási összeg 60%-a Tárgyhónapban esedékes egyéb levonással csökkentett bruttó finanszírozási összeg 40%-a

1. szám



1. szám

363


oldal

Önkormányzati költségvetési jelentés 2 szektor

megye

településtípus

0

0

8

év

PIR-törzsszám


8 Államháztartási egyedi azonosító

szakágazat

adatközlĘ



0

Ħrlap


Megnevezés

Eredeti

Teljesítés

Sorszám


Módosított ElĘirányzat

3

4

5

TeljesítésbĘl háztartások befizetése 6

Rendszeres személyi juttatás (511) (=02/09)

2 01

Nem rendszeres személyi juttatás (512-517) (=02/42)

02

-----------------

KülsĘ személyi juttatások (52) (=02/48)

03

-----------------

04

-----------------

05

-----------------

06

-----------------

Dologi kiadások ÁFA nélkül (54-56, kivéve 561) (=03/46-03/38)

07

-----------------

Dologi kiadások ÁFÁ-ja (561) (=03/38)

08

-----------------

09

-----------------

10

-----------------

TámogatásértékĦ mĦködési kiadás központi költségvetési szervnek (373-ból) (=04/04)

11

-----------------

TámogatásértékĦ mĦködési kiadás fejezeti kezelésĦ elĘirányzatnak (373-ból) (=04/05)

12

-----------------

TámogatásértékĦ mĦködési kiadás társadalombiztosítási alapok kezelĘinek (373-ból) (=04/06)

13

-----------------

TámogatásértékĦ mĦködési kiadás elkülönített állami pénzalapnak (373-ból) (=04/07)

14

-----------------

TámogatásértékĦ mĦködési kiadás helyi önkormányzatoknak és költségvetési szerveinek (373-ból) (=04/08)

15

-----------------

TámogatásértékĦ mĦködési kiadás többcélú kistérségi társulásnak (373-ból) (=04/09)

16

-----------------

17

-----------------

18

-----------------

19

-----------------

20

-----------------

21

-----------------

22

-----------------

23

-----------------

24

-----------------

25

-----------------

MĦködési célú pénzeszközátadás pénzügyi vállalkozásoknak (381-bĘl) (=04/22-bĘl)

26

-----------------

MĦködési célú pénzeszközátadás háztartásoknak (381-bĘl) (=04/22-bĘl)

27

-----------------

MĦködési célú pénzeszközátadás non-profit szervezeteknek (381-bĘl) (=04/22-bĘl)

28

-----------------

MĦködési célú pénzeszközátadás külföldre (381-bĘl) (=04/22-bĘl)

29

-----------------

MĦködési célú pénzeszközátadás EU költségvetésnek (381-bĘl) (=04/22-bĘl)

30

-----------------

31

-----------------

Garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés államháztartáson kívülre (386) (=04/23)

32

-----------------

Társadalom-, szociálpolitikai és egyéb juttatás, támogatás (581-587) (=04/30)

33

-----------------

Ellátottak pénzbeli juttatásai (588) (=04/36)

34

-----------------

Pénzforgalom nélküli kiadások (591-592, 594) (=06/63)

35

-----------------

36

-----------------

Kamatkiadások (573) (=03/61)

37

-----------------

Követelés elengedés, tartozásátvállalás kiadásai (575) (=03/63)

38

-----------------

39

-----------------

Felújítás (124,126,1314,1316,1324,1326,144,146,181) (=05/06)

40

-----------------

Intézményi beruházási kiadások ÁFA nélkül (113,115,123,125,1313,1315,1323,1325,143,145) (=05/13)

41

-----------------

Beruházások ÁFÁ-ja (182-bĘl, 183) (=05/27+31)

42

-----------------

TámogatásértékĦ felhalmozási kiadás központi költségvetési szervnek (374-bĘl) (=04/12)

43

-----------------

TámogatásértékĦ felhalmozási kiadás fejezeti kezelésĦ elĘirányzatnak (374-b4l) (=04/13)

44

-----------------

TámogatásértékĦ felhalmozási kiadás társadalombiztosítási alapok kezelĘinek (374-bĘl) (=04/14)

45

-----------------

TámogatásértékĦ felhalmozási kiadás elkülönített állami pénzalapnak (374-bĘl) (=04/15)

46

-----------------

TámogatásértékĦ felhalmozási kiadás helyi önkormányzatoknak és költségvetési szerveinek (374-bĘl) (=04/16)

47

-----------------

TámogatásértékĦ felhalmozási kiadás többcélú kistérségi társulásnak (374-bĘl) (=04/17)

48

-----------------

49

-----------------

(01+02+03)

Személyi juttatások (51-52) (=02/49)

Társadalombiztosítási, munkaadói járulék, táppénz-hozzájárulás és korkedvezmény-biztosítási járulék (531, 532, 534, 535, 536, 537, 538) (=02/50+51+52+54+55+56) Egészségügyi hozzájárulás (533) (=02/53)

Egyéb folyó kiadások (kivéve kamatkiadások, követelés elengedés, tartozázátvállalás és elĘzĘ évi maradvány visszafizetése) (57, kivéve 57111, 57121, 573, 575) (=03/54+03/58-03/47+03/62) ElĘzĘ évi maradvány visszafizetése (57111, 57121) (=03/47)

Garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés államháztartáson belülre (373-ból) (=04/10) (11+...+17)

TámogatásértékĦ mĦködési kiadás összesen (373) (=4/11) ElĘzĘ évi elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadás (372) (=04/20)

MĦködési célú, a Római SzerzĘdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti pénzeszközátadás önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásoknak (381-bĘl) (=04/22-bĘl) MĦködési célú, a Római SzerzĘdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti pénzeszközátadás nem önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásoknak (381-bĘl) (=04/22-bĘl) MĦködési célú, a Római SzerzĘdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti pénzeszközátadás egyéb vállalkozásoknak (381) (20+21) MĦködési célú, a 20. sorba nem tartozó pénzeszközátadás önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásoknak (381-bĘl) (=04/22-bĘl) MĦködési célú, a 21. sorba nem tartozó pénzeszközátadás nem önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásoknak (381-bĘl) (=04/22-bĘl) (22+23+24)

MĦködési célú pénzeszközátadás egyéb vállalkozásoknak (381-bĘl)

(25+...+30)

Államháztartáson kívüli mĦködési pénzeszközátadások összesen (381-bĘl) (=04/22)

(18+31+...+35)

Egyéb mĦködési célú támogatások, kiadások

MĦködési kiadások összesen

TámogatásértékĦ felhalmozási kiadás összesen (374) (=04/18)

(04+…+10+36+37+38)

(43+...+48)

-----------------

364


1. szám oldal


megye

településtípus

0

PIR-törzsszám

0

8

év



szakágazat

adatközlĘ



0

Ħrlap


Megnevezés

Eredeti

Teljesítés

Sorszám

a fĘkönyvi számlákra való hivatkozással 1 Felhalmozási célú, a Római SzerzĘdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti pénzeszközátadás önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásoknak (382-bĘl) (=04/24-bĘl) Felhalmozási célú, a Római SzerzĘdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti pénzeszközátadás nem önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásoknak (382-bĘl) (=04/24-bĘl) Felhalmozási célú, a Római SzerzĘdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti pénzeszközátadás egyéb vállalkozásoknak (382) (50+51) Felhalmozási célú, a 50. sorba nem tartozó pénzeszközátadás önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásoknak (382-bĘl) (=04/24-bĘl) Felhalmozási célú, a 51. sorba nem tartozó pénzeszközátadás nem önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásoknak (382bĘl) (=04/24-bĘl)

2


3

4

5


50

-----------------

51

-----------------

52

-----------------

53

-----------------

54

-----------------

55

-----------------

Felhalmozási célú pénzeszközátadás pénzügyi vállalkozásoknak (382-bĘl) (=04/24-bĘl)

56

-----------------

Felhalmozási célú pénzeszközátadás háztartásoknak (382-bĘl) (=04/24-bĘl)

57

-----------------

Felhalmozási célú pénzeszközátadás non-profit szervezeteknek (382-bĘl) (=04/24-bĘl)

58

-----------------

Felhalmozási célú pénzeszközátadás külföldre (382-bĘl) (=04/24-bĘl)

59

-----------------

Felhalmozási célú pénzeszközátadás EU költségvetésnek (382-bĘl) (=04/24-bĘl)

60

-----------------

61

-----------------

62

-----------------

Támogatási kölcsönök nyújtása államháztartáson belülre (191-192-bĘl, 271-272-bĘl) (=06/15)

63

-----------------

Támogatási kölcsönök nyújtása államháztartáson kívülre (193-194-bĘl, 273-274-bĘl) (=06/41)

64

-----------------

Támogatási kölcsönök törlesztése államháztartáson belülre (435-436-ból, 456-457-bĘl) (=06/56)

65

-----------------

Pénzügyi befektetések kiadásaiból részesedések vásárlása (171) (=05/34)

66

-----------------

Felügyelet alá tartozó költségvetési szerveknek folyósított támogatás (371) (=04/03)

67

-----------------

Felhalmozási célú pénzeszközátadás egyéb vállalkozásoknak (382-bĘl)

Államháztartáson kívüli pénzeszközátadások összesen (382) (04/24) Felhalmozási kiadások

(52+53+54)

(55+...+60) (40+41+42+49+61)

(19+39+62+…+67)

KIADÁSOK

68

Hatósági jogkörhöz köthetĘ mĦködési bevétel (911) (=07/04)

69

Egyéb saját bevétel (912, 913, 914) (=07/14)

70

ÁFA bevételek, visszatérülések (919) (=07/19)

71

-----------------

Hozam- és kamatbevételek (916, 917) (=07/23)

72

-----------------

GépjármĦadó (923-ból) (=16/15)

73

Luxusadó (923-ból) (=16/16)

74

Helyi adók (922-bĘl) (=16/11)

75

ebbĘl: Építményadó (922-bĘl) (=16/02)

76

Telekadó (922-bĘl) (=16/03)

77

Vállalkozók kommunális adója (922-bĘl) (=16/04)

78

Magánszemélyek kommunális adója (922-bĘl) (=16/05)

79

Idegenforgalmi adó tartózkodás után (922-bĘl) (=16/07)

80

Idegenforgalmi adó épület után (922-bĘl) (=16/08)

81

IparĦzési adó állandó jelleggel végzett iparĦzési tevékenység után (922-bĘl) (=16/09)

82

IparĦzési adó ideiglenes jelleggel végzett iparĦzési tevékenység után (922-bĘl) (=16/10)

83

Illetékek (921) (=16/01)

84

Személyi jövedelemadó (923-ból) (=16/13+14)

85

TermĘföld bérbeadásából származó jövedelemadó (923-ból) (=16/17)

86

Átengedett egyéb központi adók (923-ból) (=16/18)

87

Talajterhelési díj (926) (=16/24)

88

Helyi adókhoz kapcsolódó pótlékok, bírságok, önkormányzatokat megilletĘ bírságok és egyéb sajátos bevételek (922-bĘl, 924, 929) (=16/12+20+...+23+25) [vagy 11/05]

89

Költségvetési kiegészítések, visszatérülések (461, 462) (=09/23+24)

90

-----------------

ElĘzĘ évi elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétele (463) (=09/25)

91

-----------------

TámogatásértékĦ mĦködési bevétel központi költségvetési szervtĘl (464-bĘl) (=09/07)

92

-----------------

TámogatásértékĦ mĦködési bevétel fejezeti kezelésĦ elĘirányzattól (464-bĘl) (=09/08)

93

-----------------

TámogatásértékĦ mĦködési bevétel társadalombiztosítási alapból (464-bĘl) (=09/09)

94

-----------------

TámogatásértékĦ mĦködési bevétel elkülönített állami pénzalaptól (464-bĘl) (=09/10)

95

-----------------

TámogatásértékĦ mĦködési bevétel helyi önkormányzatoktól és költségvetési szerveitĘl (464-bĘl) (=09/11)

96

-----------------

TámogatásértékĦ mĦködési bevétel többcélú kistérségi társulástól (464-bĘl) (=09/12)

97

-----------------

Garancia- és kezességvállalásból származó visszatérülések, bevételek (466-ból) (=09/13)

98

-----------------

99

-----------------

MĦködési célú pénzeszközátvétel államháztartáson kívülrĘl (07/24+…+28)

100

-----------------

Garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések államháztartáson kívülrĘl (07/29)

101

-----------------

Tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése (931) (=08/09)

102

-----------------

TámogatásértékĦ felhalmozási bevétel központi költségvetési szervtĘl (465-bĘl) (=09/15)

103

-----------------

TámogatásértékĦ felhalmozási bevétel fejezeti kezelésĦ elĘirányzattól (465-bĘl) (=09/16)

104

-----------------

TámogatásértékĦ felhalmozási bevétel társadalombiztosítási alapból (465-bĘl) (=09/17)

105

-----------------

TámogatásértékĦ mĦködési bevétel összesen (=09/14)

(92+...+98)

1. szám


365 oldal


megye

településtípus

PIR-törzsszám

0

0

8

év



szakágazat

adatközlĘ



0

Ħrlap


Megnevezés

Eredeti

Teljesítés

Sorszám


2


3

4

5


TámogatásértékĦ felhalmozási bevétel elkülönített állami pénzalaptól (465-bĘl) (=09/18)

106

-----------------

TámogatásértékĦ felhalmozási bevétel helyi önkormányzatoktól és költségvetési szerveitĘl (465-bĘl) (=09/19)

107

-----------------

TámogatásértékĦ felhalmozási bevétel többcélú kistérségi társulástól (465-bĘl) (=09/20)

108

-----------------

109

-----------------

110

-----------------

111

-----------------

Önkormányzati lakások, egyéb helyiségek értékesítése, cseréje (932-bĘl) (=16/27+28)

112

-----------------

Privatizációból származó bevételek (932-bĘl) (=16/29)

113

-----------------

VállalatértékesítésbĘl származó bevételek (932-bĘl) (=16/30)

114

-----------------

Vagyoni értékĦ jog értékesítésébĘl, egyéb vagyonhasznosításból származó bevétel (932-bĘl) (=16/31+32+33) [vagy 11/1+2+3]

115

-----------------

116

-----------------

Támogatási kölcsönök visszatérülése államháztartáson belülrĘl (191-192-bĘl, 271-272-bĘl) (=10/15)

117

-----------------

Támogatási kölcsönök visszatérülése államháztartáson kívülrĘl (193-194-bĘl, 273-274-bĘl) (=10/40)

118

-----------------

Támogatási kölcsönök igénybevétele államháztartáson belülrĘl (435-436-ból, 456-457-bĘl) (=10/55)

118

-----------------

Osztalékok, üzemeltetési és koncessziós díjak (933-ból, 935) (=08/10+16/34) [vagy 11/4]

120

-----------------

Pénzügyi befektetések bevételeibĘl részesedések (171, 933-ból) (=08/13)

121

-----------------

(103+...+108)

TámogatásértékĦ felhalmozási bevétel összesen (465) (=09/21) Felhalmozási célú pénzeszközátvétel államháztartáson kívülrĘl (=08/23) ebbĘl: átvett pénzeszközök EU költségvetésbĘl (=8/22)

(102+109+110+112+113+114+115)

Felhalmozási bevételek

Saját bevételek és átvett pénzeszközök

(69+…+75+84+…+90+91+99+100+101+116+…+121)

122

Önkormányzat költségvetési támogatása (942-947) (=09/06=16/55) [vagy 11/7+8+22+23+24+25]

123

-----------------

Felügyeleti szervtĘl kapott támogatás (941) (=09/05)

124

-----------------

(68-122-123-124)

Tárgyévi kiadások és bevételek egyenlege

125

Pénzforgalom nélküli bevételek (98) (=10/60)

126

-----------------

Rövid lejáratú hitelek törlesztése (451-454-bĘl) (=06/66+68+71)

127

-----------------

Likvid hitelek törlesztése (=06/67)

128

Hosszú lejáratú hitelek törlesztése (431-432-bĘl) (=06/64+65)

129

-----------------

Forgatási célú értékpapírok beváltása (455-bĘl) (=06/75)

130

-----------------

Forgatási célú értékpapírok vásárlása (291, 292, 293-ból, 294-bĘl, 295-bĘl) (=06/74+79)

131

-----------------

Hosszú lejáratú belföldi értékpapírok beváltása (434-bĘl) (=06/76)

132

-----------------

Hosszú lejáratú értékpapírok vásárlása (172-bĘl, 173, 174-bĘl) (=05/35+36+37)

133

-----------------

Hosszú lejáratú külföldi értékpapírok beváltása (434-bĘl) (=06/80)

134

-----------------

Hiteltörlesztés külföldre (433) (=06/81+...+84)

135

-----------------

Egyéb finanszírozás kiadásai (39) (=06/116)

136

-----------------

(127+…+136)

Finanszírozási kiadások

137

Rövid lejáratú hitelek felvétele (451-454-bĘl) (=10/61+63+68)

138

-----------------

Likvid hitelek felvétele (=10/62)

139

-----------------

Hosszú lejáratú hitelek felvétele (431-432-bĘl) (=10/64+65)

140

-----------------

Forgatási célú értékpapírok kibocsátása (455-bĘl) (=10/72)

141

-----------------

Forgatási célú értékpapírok értékesítése (291, 292, 293-ból, 294-bĘl, 295-bĘl) (=10/71+76)

142

-----------------

Befektetési célú belföldi értékpapírok kibocsátása (434-bĘl) (=10/73)

143

-----------------

Hosszú lejáratú értékpapírok értékesítése (933-ból) (=08/14+15+16)

144

-----------------

Hosszú lejáratú külföldi értékpapírok kibocsátása (434-bĘl) (=10/77)

145

-----------------

Hitelfelvétel külföldrĘl (433) (=10/78+...+81)

146

-----------------

Egyéb finanszírozás bevételei (48) (=10/113)

147

-----------------

(138+…+147)

148

(126-137+148 = 125)

149

Finanszírozási bevételek Finanszírozás összesen

Államháztartáson belülrĘl kapott továbbadási (lebonyolítási) célú kiadás összesen (3971, 3972) (=06/101)

150

-----------------

Államháztartáson kívülrĘl kapott továbbadási (lebonyolítási) célú kiadás összesen (3973, 3974) (=06/112)

151

-----------------

Államháztartáson belülrĘl kapott továbbadási (lebonyolítási) célú bevétel összesen (4871, 4872) (=10/98)

152

-----------------

Államháztartáson kívülrĘl kapott továbbadási (lebonyolítási) célú bevétel összesen (4873, 4874) (=10/109) Pénzkészlet (pénztárak, betétkönyvek, költségvetési bankszámlák) változása (31-32)

153

-----------------

154

-----------------

155

-----------------

156

-----------------

Foglalkoztatottak létszáma (fĘ) - idĘszakra

157

-----------------

Munkajogi létszám a tárgyidĘszak végén

158

-----------------

(122+123+124+36-68-137+148-150-151+152+153)

Pénzkészlet január 1-jén (=24/05) Pénzkészlet a tárgyidĘszak végén (31-32) (=24/12)

(154+155)

366


1. szám

80. ûrlap: ÖNKORMÁNYZATI KÖLTSÉGVETÉSI JELENTÉS Az ûrlap a helyi önkormányzatok és költségvetési szerveik költségvetési elõirányzatainak összefoglalására és év közben a költségvetés alakulására vonatkozóan jogszabályban elõírt negyedéves jelentés-készítésére szolgál. Adatai tervezéskor a bevételeket és kiadásokat részletezõ más ûrlapok adataiból származnak az alábbi ûrlap-sor hivatkozások szerint: (A háztartások befizetésébõl származó bevételek között a magánszemélyek és az egyéni vállalkozók teljesítését kell kimutatni.) 1. sor: 2. sor: 3. sor: 4. sor: 5. sor:

6. sor: 7. sor: 8. sor: 9. sor: 10. sor: 11. sor: 12. sor: 13. sor: 14. sor: 15. sor: 16. sor: 17. sor: 18. sor: 19. sor: 20. sor: 21. sor: 22. sor: 23. sor: 24. sor: 25. sor: 26. sor: 27. sor: 28. sor: 29. sor: 30. sor: 31. sor:

Rendszeres személyi juttatás (02/09) Nem rendszeres személyi juttatás (02/42) Külsõ személyi juttatások (02/48) Személyi juttatások (02/49) (01+02+03) Társadalombiztosítási, munkaadói járulék, táppénz-hozzájárulás és korkedvezmény-biztosítási járulék (02/50+51+52+54+55+56) Itt kell szerepeltetni a Munkaerõpiaci Alap javára teljesített munkaadói járulék befizetéseket, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak teljesített járulék- és hozzájárulás fizetéseken kívül az államháztartáson kívüli társadalombiztosítási rendszerekhez való hozzájárulásokat is. Egészségügyi hozzájárulás (02/53) Dologi kiadások áfa nélkül (03/46-03/38) Dologi kiadások áfája (03/38) Egyéb folyó kiadások (kivéve kamatkiadások, követelés elengedés, tartozásátvállalás és elõzõ évi maradvány visszafizetése) (03/54+03/58- 03/47+3/62) Elõzõ évi maradvány visszafizetése (03/47) Támogatásértékû mûködési kiadás központi költségvetési szervnek (04/04) Támogatásértékû mûködési kiadás fejezeti kezelésû elõirányzatnak (04/05) Támogatásértékû mûködési kiadás társadalombiztosítási alapok kezelõinek (04/06) Támogatásértékû mûködési kiadás elkülönített állami pénzalapnak (04/07) Támogatásértékû mûködési kiadás helyi önkormányzatoknak és költségvetési szerveinek (04/08) Támogatásértékû mûködési kiadás többcélú kistérségi társulásnak (04/09) Garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés államháztartáson belülre (04/10) Támogatásértékû mûködési kiadás összesen (11+…+17) (04/11) Elõzõ évi elõirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadás (04/20) Mûködési célú, a Római Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti pénzeszközátadás önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásoknak (04/22-bõl) Mûködési célú, a Római Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti pénzeszközátadás nem önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásoknak (04/22-bõl) Mûködési célú, a Római Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti pénzeszközátadás egyéb vállalkozásoknak (20+21) Mûködési célú, a 20. sorba nem tartozó pénzeszközátadás önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásoknak (04/22-bõl) Mûködési célú, a 21. sorba nem tartozó pénzeszközátadás nem önkormányzati többségi tulaj donú egyéb vállalkozásoknak (04/22-bõl) Mûködési célú pénzeszközátadás egyéb vállalkozásnak (22+23+24) Mûködési célú pénzeszközátadás pénzügyi vállalkozásoknak (04/22-bõl) Mûködési célú pénzeszközátadás háztartásoknak (04/22-bõl) Mûködési célú pénzeszközátadás nonprofit szervezeteknek (04/22-bõl) Mûködési célú pénzeszközátadás külföldre (04/22-bõl) Mûködési célú pénzeszközátadás EU költségvetésnek (04/22-bõl) Államháztartáson kívüli mûködési pénzeszközátadások összesen (25+…+30) (04/22)

1. szám 32. sor: 33. sor: 34. sor: 35. sor: 36. sor: 37. sor: 38. sor: 39. sor: 40. sor: 41. sor: 42. sor: 43. sor: 44. sor: 45. sor: 46. sor: 47. sor: 48. sor: 49. sor: 50. sor: 51. sor: 52. sor: 53. sor: 54. sor: 55. sor: 56. sor: 57. sor: 58. sor: 59. sor: 60. sor: 61. sor: 62. sor: 63. sor: 64. sor: 65. sor: 66. sor: 67. sor: 68. sor: 69. sor: 70. sor: 71. sor: 72. sor: 73. sor: 74. sor:


367

Garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés államháztartáson kívülre (04/23) Társadalom-, szociálpolitikai és egyéb juttatás, támogatás (04/30) Ellátottak pénzbeli juttatásai (=04/36) Pénzforgalom nélküli kiadások (=06/63) Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások (18+31+32+33+34+35) Kamatkiadások (03/61) Követelés elengedés, tartozásátvállalás kiadásai (03/63) Mûködési kiadások összesen (04+...+10+36+37+38) Felújítás (05/06) Intézményi beruházási kiadások ÁFA nélkül (05/13) Beruházások áfája (05/27+31) Támogatásértékû felhalmozási kiadás központi költségvetési szervnek (04/12) Támogatásértékû felhalmozási kiadás fejezeti kezelésû elõirányzatnak (04/13) Támogatásértékû felhalmozási kiadás társadalombiztosítási alapok kezelõinek (04/14) Támogatásértékû felhalmozási kiadás elkülönített állami pénzalapnak (04/15) Támogatásértékû felhalmozási kiadás helyi önkormányzatoknak és költségvetési szerveinek (04/16) Támogatásértékû felhalmozási kiadás többcélú kistérségi társulásnak (04/17) Támogatásértékû felhalmozási kiadás összesen (43+…+48) (04/18) Felhalmozási célú, a Római Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti pénzeszközátadás önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásoknak (04/24-bõl) Felhalmozási célú, a Római Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti pénzeszközátadás nem önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásoknak (04/24-bõl) Felhalmozási célú, a Római Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti pénzeszközátadás egyéb vállalkozásoknak (50+51) Felhalmozási célú, a 50. sorba nem tartozó pénzeszközátadás önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásoknak (04/24-bõl) Felhalmozási célú, az 51. sorba nem tartozó pénzeszközátadás nem önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásoknak (04/24-bõl) Felhalmozási célú pénzeszközátadás egyéb vállalkozásnak (52+53+54) Felhalmozási célú pénzeszközátadás pénzügyi vállalkozásoknak (04/24-bõl) Felhalmozási célú pénzeszközátadás háztartásoknak (04/24-bõl) Felhalmozási célú pénzeszközátadás nonprofit szervezeteknek (04/24-bõl) Felhalmozási célú pénzeszközátadás külföldre (04/24-bõl) Felhalmozási célú pénzeszközátadás EU költségvetésnek (04/24-bõl) Államháztartáson kívüli pénzeszközátadások összesen (55+…+60) (04/24) Felhalmozási kiadások (40+41+42+49+61) Támogatási kölcsönök nyújtása államháztartáson belülre (06/15) Támogatási kölcsönök nyújtása államháztartáson kívülre (06/41) Támogatási kölcsönök törlesztése államháztartáson belülre (06/56) Pénzügyi befektetések kiadásaiból részesedések vásárlása (05/34) Felügyelet alá tartozó költségvetési szerveknek folyósított támogatás (04/03) Kiadások (19+39+62+...+67) Hatósági jogkörhöz köthetõ mûködési bevétel (07/04) Egyéb saját bevétel (07/14) ÁFA bevételek, visszatérülések (07/19) Hozam- és kamatbevételek (07/23) Gépjármûadó (16/15) Luxusadó (16/16)

368 75. sor: 76. sor: 77. sor: 78. sor: 79. sor: 80. sor: 81. sor: 82. sor: 83. sor: 84. sor: 85. sor: 86. sor: 87. sor: 88. sor: 89. sor: 90. sor: 91. sor: 92. sor: 93. sor: 94. sor: 95. sor: 96. sor: 97. sor: 98. sor: 99. sor: 100. sor: 101. sor: 102. sor: 103. sor: 104. sor: 105. sor: 106. sor: 107. sor: 108. sor: 109. sor: 110. sor: 111. sor: 112. sor: 113. sor: 114. sor: 115. sor: 116. sor: 117. sor: 118. sor: 119. sor: 120. sor: 121. sor:


1. szám

Helyi adók (16/11) ebbõl: Építményadó (16/02) Telekadó (16/03) Vállalkozók kommunális adója (16/04) Magánszemélyek kommunális adója (16/05) Idegenforgalmi adó tartózkodás után (16/07) Idegenforgalmi adó épület után (16/08) Iparûzési adó állandó jelleggel végzett iparûzési tevékenység után (16/09) Iparûzési adó ideiglenes jelleggel végzett iparûzési tevékenység után (16/10) Illetékek (16/01) Személyi jövedelemadó (16/13+14) Termõföld bérbeadásából származó jövedelemadó (16/17) Egyéb átengedett adók, adójellegû bevételek (16/18) Talajterhelési díj (16/24) Helyi adókhoz kapcsolódó pótlékok, bírságok, önkormányzatokat megilletõ bírságok és egyéb ajátos bevételek (16/12+20+...+23+25) [vagy 11/05] Költségvetési kiegészítések, visszatérülések (09/23+24) Elõzõ évi elõirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétele (=09/25) Támogatásértékû mûködési bevétel központi költségvetési szervtõl (09/07) Támogatásértékû mûködési bevétel fejezeti kezelésû elõirányzattól (09/08) Támogatásértékû mûködési bevétel társadalombiztosítási alapból (09/09) Támogatásértékû mûködési bevétel elkülönített állami pénzalaptól (09/10) Támogatásértékû mûködési bevétel helyi önkormányzatoktól és költségvetési szerveitõl (09/11) Támogatásértékû mûködési bevétel többcélú kistérségi társulástól (09/12) Garancia- és kezességvállalásból származó visszatérülések, bevételek (09/13) Támogatásértékû mûködési bevétel összesen (92+…+98) (09/14) Mûködési célú pénzeszközátvétel államháztartáson kívülrõl (07/24+…+28) Garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések államháztartáson kívülrõl (07/29) Tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése (08/09) Támogatásértékû felhalmozási bevétel központi költségvetési szervtõl (09/15) Támogatásértékû felhalmozási bevétel fejezeti kezelésû elõirányzattól (09/16) Támogatásértékû felhalmozási bevétel társadalombiztosítási alapból (09/17) Támogatásértékû felhalmozási bevétel elkülönített állami pénzalaptól (09/18) Támogatásértékû felhalmozási bevétel helyi önkormányzatoktól és költségvetési szerveitõl (09/19) Támogatásértékû felhalmozási bevétel többcélú kistérségi társulástól (09/20) Támogatásértékû felhalmozási bevétel összesen (103+…+108) (09/21) Felhalmozási célú pénzeszközátvétel államháztartáson kívülrõl (08/23) ebbõl: átvett pénzeszközök EU költségvetésbõl (08/22) Önkormányzati lakások, egyéb helyiségek értékesítése, cseréje (16/27+28) Privatizációból származó bevételek (16/29) Vállalatértékesítésbõl származó bevételek (16/30) Vagyoni értékû jog értékesítésébõl, egyéb vagyonhasznosításból származó bevétel (16/31+32+33) [vagy 11/1+2+3] Felhalmozási bevételek (102+109+110+112+113+114+115) Támogatási kölcsönök visszatérülése államháztartáson belülrõl (10/15) Támogatási kölcsönök visszatérülése államháztartáson kívülrõl (10/40) Támogatási kölcsönök igénybevétele államháztartáson belülrõl (10/55) Osztalékok, üzemeltetési és koncessziós díjak (08/10+16/34) [vagy 11/4] Pénzügyi befektetések bevételeibõl részesedések (08/13)

1. szám 122. sor: 123. sor: 124. sor: 125. sor: 126. sor: 127. sor: 128. sor: 129. sor: 130. sor: 131. sor: 132. sor: 133. sor: 134. sor: 135. sor: 136. sor: 137. sor: 138. sor: 139. sor: 140. sor: 141. sor: 142. sor: 143. sor: 144. sor: 145. sor: 146. sor: 147. sor: 148. sor: 149. sor: 150. sor: 151. sor: 152. sor: 153. sor: 154. sor: 155. sor:

156. sor:

157. sor:

158. sor:


369

Saját bevételek és átvett pénzeszközök (69+...+75+84+...+90+91+99+100+101+116+...+121) Önkormányzat költségvetési támogatása (942-947) (09/06=16/55) [vagy 11/7+8+22+23+24+25] Felügyeleti szervtõl kapott támogatás (09/05) Tárgyévi kiadások és bevételek egyenlege (68-122-123-124) Pénzforgalom nélküli bevételek (98) (=10/60) Rövid lejáratú hitelek törlesztése (06/66+68+71) Likvid hitelek törlesztése (06/67) Hosszú lejáratú hitelek törlesztése (06/64+65) Forgatási célú értékpapírok beváltása (06/75) Forgatási célú értékpapírok vásárlása (06/74+79) Hosszú lejáratú belföldi értékpapírok beváltása (06/76) Hosszú lejáratú értékpapírok vásárlása (05/35+36+37) Hosszú lejáratú külföldi értékpapírok beváltása (06/80) Hiteltörlesztés külföldre (06/81+…+84) Egyéb finanszírozás kiadásai (06/116) Finanszírozási kiadások (127+...+136) Rövid lejáratú hitelek felvétele (10/61+63+68) Likvid hitelek felvétele (10/62) Hosszú lejáratú hitelek felvétele (10/64+65) Forgatási célú értékpapírok kibocsátása (10/72) Forgatási célú értékpapírok értékesítése (10/71+76) Befektetési célú belföldi értékpapírok kibocsátása (10/73) Hosszú lejáratú értékpapírok értékesítése (08/14+15+16) Hosszú lejáratú külföldi értékpapírok kibocsátása (10/77) Hitelfelvétel külföldrõl (10/78+…+81) Egyéb finanszírozás bevételei (10/113) Finanszírozási bevételek (138+...+147) Finanszírozás összesen (126-137+148 = 125) Államháztartáson belülrõl kapott továbbadási (lebonyolítási) célú kiadás összesen (06/101) Államháztartáson kívülrõl kapott továbbadási (lebonyolítási) célú kiadás összesen (06/112) Államháztartáson belülrõl kapott továbbadási (lebonyolítási) célú bevétel összesen (10/98) Államháztartáson kívülrõl kapott továbbadási (lebonyolítási) célú bevétel összesen (10/109) Pénzkészlet (pénztárak, betétkönyvek, költségvetési bankszámlák) változása (122+123+124+36-68-137+148-150-151+152+153) Pénzkészlet január 1-jén A pénztárak, betétkönyvek és költségvetési bankszámlák pénzkészlete/egyenlege a tárgyév elsõ napján. Pénzkészlet a tárgyidõszak végén (154+155) A pénztárak, betétkönyvek és költségvetési bankszámlák pénzkészlete/egyenlege a tárgyidõszak (hónap, negyedév, év) utolsó napján. Foglalkoztatottak létszáma (fõ) – idõszakra A létszám-kategória tartalma a következõ: a költségvetési engedélyezett létszámkeret (álláshely), amelyhez kapcsolódóan a személyi juttatások elõirányzatait tervezik, az átlagkeresetek alakulá sára vonatkozó követelményeket érvényesítik. Munkajogi létszám a tárgyidõszak végén A létszám-kategória a munkaügyi statisztika fogalmai szerint munkajogi létszámba tartozó foglalkoztatottakat jelöli. A sor tervezéskor nem tartalmazhat adatot.

370

10. számú melléklet a 401/2007. (XII. 27.) Korm. rendelethez [12/a. számú melléklet a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez] -

R

-

A

1 oldal

Ħrlap


Mérleg-jelentés szektor

fejezet

cím/alcím


PIR-törzsszám


szakágazat

adatközlĘ



év

idĘszak

Ezer forintban

Sorszám

Állomány a tárgyév elején

2

3

1 I. Immateriális javak (nettó érték) (111-112, 118)

01

I/a EbbĘl: Immateriális javakra adott elĘlegek (118)

02

II. Tárgyi eszközök (nettó érték) (12, 13, 14, 15)

03

II/a EbbĘl: Beruházásra adott elĘlegek (128, 1318, 1328, 148, 1598, 1599)

04

III/1. Tulajdoni részesedést jelentĘ befektetések (1711, 1751, 179)

05

I/a RészesedésekbĘl: vállalkozásokban (1711-bĘl, 1751-bĘl, 179-bĘl)

06

I/b RészesedésekbĘl: pénzügyi vállalkozásokban (1711-bĘl, 1751-bĘl, 179-bĘl)

07

1/c RészesedésekbĘl: jegybankban

08

III/2. Hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok (1721, 1731, 1741, 1752)

09

2/a Értékpapírokból: államkötvények

10

(1731,1752-bĘl)

2/b Értékpapírokból: helyi önkormányzatok kötvényei

(1741-bĘl,1752-bĘl)

III/3. Tartósan adott kölcsönök (191-194-bĘl, 1981-bĘl)

4

5

6

Értékelés

7

Állomány a tárgyidĘszak végén

8

11 12

3/a Adott kölcsönökbĘl: államháztartáson belülre (1911,1921, 1981-bĘl)

13

3/b Adott kölcsönökbĘl: külföldre

14

(1931-bĘl, 1941-bĘl,1981-bĘl)

Állományváltozás Állományváltozás nem pénzforgalmi trazakciók pénzforgalmi trazakciók Egyéb volumenváltozás miatt miatt


Megnevezés a fĘkönyvi számlákra való hivatkozással

III.4. Hosszú lejáratú bankbetétek(178)

15

4/a Hosszú lejáratú bankbetétekbĘl: devizabetétek (178.-ból)

16

III/5. Egyéb hosszú lejáratú követelések (195-bĘl, 1982-bĘl)

17

III. Befektetett pénzügyi eszközök összesen (05+09+12+15+17)

18

1. szám

Sorszám


1

2

3

IV Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök és értékhelyesbítésük (16)

19

IV/a EbbĘl: Koncesszióba adott eszközök (163, 164)

20

A. Befektetett eszközök összesen (01+03+18+19)

21

I. Készletek (21-26)

22

I/a Követelés fejében átvett eszközök és készletek (233, 245) II/1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásokból (vevĘk) (282, 283, 284, 288ból) II/1/a: EbbĘl Államháztartáson belül

24

II/2. Adósok (281, 288-ból)

26

II/3. Rövid lejáratú kölcsönök (27, 278)

27

3/a Rövid lejáratú kölcsönök államháztartáson belülre (2711, 2721, 278-ból)

28

3/b Rövid lejáratú kölcsönök külföldre (2731-bĘl, 2741-bĘl, 278-ból)

29

II/4. Egyéb követelések (285-287, 19-bĘl, 288-ból)

30

4/a Támogatási program elĘlege (2871, 2887-bĘl)

31

4/b Nemzetközi támogatási programok miatti követelések (2874)

32

4

5

6

Értékelés

7


8

23

25

33

II. Követelések összesen (24+26+27+30)

34

III/1. Egyéb részesedések (2951, 298-ból)

35

III/2/1. Kárpótlási jegyek (2911, 298-ból)

36

III/2/2. Kincstárjegyek (2921, 298-ból)

37

III/2/3. Kötvények (2931, 298-ból)

38

III/2/3/a. Államkötvények (2931-bĘl, 298-ból)

39

III/2/3/b. Helyi önkormányzatok kötvényei (2931-bĘl, 298-ból)

40

III/2/4 Forgatási célú, hitelviszonyt megtestesítĘ egyéb értékpapírok (2941, 298ból)

41

III. Értékpapírok összesen (35+36+37+38+41)

42

IV/1. Pénztárak, csekkek, betétkönyvek (31)

43

1/a Pénztárakból: Valutapénztár és árfolyamkülönbözetek (312, 319)

44

IV/2. Költségvetési bankszámlák (32)

45

2/a Bankszámlákból: Devizabetét számla és árkülönbözetek (328, 329)

46


4/c Európai Unióval szemben fennálló követelések (287-bĘl)

Állományváltozás nem Állományváltozás pénzforgalmi trazakciók pénzforgalmi trazakciók Egyéb volumenváltozás miatt miatt

1. szám


371

372

Megnevezés a fĘkönyvi számlákra való hivatkozással 1

Sorszám


2

3

IV/3. Elszámolási számlák (33, 34)

47

3/a Nemzetközi támogatási programok megelĘlegezési számlái (348)

48

IV/4. Idegen pénzeszközök számlái (35, 36)

49

4/a Nemzetközi támogatási programok lebonyolítási számlái (362)

50

4/b Nemzetközi támogatási programok forrásszámlája (368)

51 52

V/1. Költségvetési aktív függĘ elszámolások (391)

53

V/2. Költségvetési aktív átfutó elszámolások (392, 395, 396, 397,398)

54

2/a Személyi juttatásokkal és munkavállalókkal kapcsolatos átfutó elszámolások (3921,3922)

55

2/b MegelĘlegezett társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások (3923)

56

2/c Szállítóknak adott elĘlegek (beruházási elĘlegek kivételével) (3925)

57

2/d Nemzetközi támogatásokhoz kapcsolódó költségvetési átfutó kiadások (398)

58

V/3 Költségvetési kiegyenlítĘ kiadások (394)

59

V/4 Költségvetésen kívüli aktív pénzügyi elszámolások (399)

60

V. Egyéb aktív pénzügyi elszámolások összesen (53+54+59+60)

61

B. Forgóeszközök összesen (22+34+42+52+61)

62

ESZKÖZÖK ÖSSZESEN (21+62)

63

D. Saját tĘke (41) (/21-15/+22+34+42+49+60) - (75+93+97)

64

E. Tartalékok (42) (15+43+45+47+53+54+59) - (94+95+96)

65

I/1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök (435-436)

66

I/a Hosszú lejáratra kapott kölcsönökbĘl: államháztartáson belül (4351, 4361)

67

I/2. Tartozások (fejlesztési célú) kötvénykibocsátásból (434)

68

2/a Tartozások kötvénykibocsátásból: külföldre (434-bĘl)

69

I/3. Beruházási és fejlesztési hitelek (431, 432, 433)

70

3/a Fejlesztési célú hitelekbĘl: nemzetközi szervezetektĘl felvett hitelek (433-ból)

71

3/b Fejlesztési célú hitelekbĘl: külföldi pénzintézetektĘl felvett hitelek (433-ból)

72

I/4. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek (438)

73

4/EbbĘl részletre vásárlás, halasztott fizetési kötelezettség (4382-bĘl)

74 75

II/1. Rövid lejáratú kölcsönök (456-457)

76

II/2. Rövid lejáratú hitelek (4511, 4521, 4531, 4541)

77

2/a Rövid lejáratú hitelekbĘl: államháztartáson belül (4531, 4541)

78

5

6

7


8

1. szám

I. Hosszú lejáratú kötelezettségek összesen (66+68+70+73)

4

Értékelés


IV. Pénzeszközök összesen (43+45+47+49)


1 II/3.Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) (441-443)

Sorszám


2

3

80

3/b Tárgyévi költségvetést terhelĘ szállítói kötelezettségek (44-bĘl)

81

ebbĘl: beruházási szállítók (44-bĘl)

82

3/c Tárgyévet követĘ évet terhelĘ szállítói kötelezettségek (44-bĘl)

83

ebbĘl: beruházási szállítók (44-bĘl)

84

II/4. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek (444-449, 4551, 43-ból)

85

4/a Tartozás mĦködési célú kötvénykibocsátásból

86

5

6

7


8

87 88 89 90

4/f Kötelezettségek az Európai Unió felé (448-ból)

91

II/5. Tartozás rövid lejáratú értékpapírokból

92

II. Rövid lejáratú kötelezettségek összesen (76+77+79+85+92)

93

III/1. Költségvetési passzív függĘ elszámolások (481)

94

III/2. Költségvetési passzív átfutó elszámolások (482, 485, 487)

95

III/3. Költségvetési passzív kiegyenlítĘ elszámolások (483, 484)

96

III/4. Költségvetésen kívüli passzív elszámolások (488-489)

97

4/a Költségvetésen kívüli letéti elszámolások (4887)

98

4/b Nemzetközi támogatási programok deviza elszámolása (4888)

99

III. Egyéb passzív pénzügyi elszámolások összesen (94+95+96+97)

100

F) Kötelezettségek összesen (75+93+100)

101

FORRÁSOK ÖSSZESEN (64+65+101)

102


4/c Beruházási, fejlesztési hitelek következĘ évet terhelĘ törlesztĘ részletei (43ból) 4/d Beruházási, fejlesztési célú kötvények következĘ évet terhelĘ törlesztĘ részletei (43-ból) 4/e Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek következĘ évet terhelĘ törlesztĘ részletei (43-ból)

4

Értékelés

79

II/3/a: EbbĘl Államháztartáson belül

4/b Váltótartozások (444)


1. szám


373

374

[12/b. számú melléklet a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez] - R - B Ħrlap


1 oldal

B) A részesedések és a részesedések utáni osztalékok alakulása

szektor

fejezet

cím/alcím

PIR-törzsszám


adatközlĘ adatközlés idĘpontja

év

idĘszak

Sorszám

Ezer forintban Megnevezés

a fĘkönyvi számlákra való hivatkozással 1 ElĘzĘ évi záró állomány (tárgyévi nyitó állomány) Alapítás

02

TĘkeemelés

03

Vásárlás készpénzért

04

Vásárlás kárpótlási jegy ellenében Részesedések tárgyévi pénzforgalmában jelentkezĘ növekedés összesen Alapítás eszközök átadásával

06

(02+03+04+05)

07 08

Térítésmentes átvétel

09

(szándékosan üresen hagyott sor)

10

Átértékelési különbözet (növekedés) 11 Részesedések tárgyévi pénzforgalmában nem 12 (07+08+09+10+11) jelentkezĘ növekedés összesen Növekedések összesen (06+12) 13 Értékesítés készpénzért

14

TĘkekivonás C Részesedések tárgyévi pénzforgalmában s (14+15) jelentkezĘ csökkenés összesen ö Értékesítés kárpótlási jegyért k Térítésmentes átadás k e Felszámolás, végelszámolás miatti kivezetés n Értékesítés realizált árfolyamvesztesége é Átértékelési különbözet (csökkenés) s Részesedések tárgyévi pénzforgalmában nem jelentkezĘ csökkenés

Részesedések saját alapítású közhasznú társaságokban

Részesedések átmeneti idĘre

Részesedések nemzetközi szervezetekben

Összesen

ÖsszesenbĘl részesedés a Budapesti ÉrtéktĘzsdén jegyzett társaságokban

3

4

5

6

7

8

9 = ( 3 + …+ 8 )

10

15 16 17 18 19 20 21

(17+18+19+20+21) 22 (16+22) 23

Tárgyévi (tárgyidĘszaki) záróállomány

(1+13-23) 24

Gazdasági és közhasznú társaságok száma a nyitóállományban

25

Gazdasági és közhasznú társaságok száma a záróállományban

26

Tulajdonost megilletĘ osztalék a részesedések elĘzĘ évi záróállománya után

27

Tárgyévi osztalékbevétel a részesedések elĘzĘ évi állománya után

28

Tárgyévi egyéb osztalékbevétel

29

Gazdasági és közhasznú társaságok fennálló kötelezettségei a tárgyidĘszak végén

30

Részesedések értékesítésének realizált árfolyamnyeresége (hozambevétel)

31

1. szám

T á j é k o z t a t ó

Részesedések saját alapítású gazdasági társaságokban

05

TĘkeemelés nem pénzügyi eszközök átadásával

Csökkenések összesen

Törvény alapján tartós állami részesedések pénzügyi vállalkozásokban


N ö v e k e d é s

2 01

Törvény alapján tartós állami részesedések nem-pénzügyi vállalkozásokban

1. szám

[12/a. számú melléklet a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez] Ħrlap


R

-

C

1 oldal

C) A közteher-bevételek adósainak alakulása

szektor

fejezet

cím/alcím

PIR-törzsszám


adatközlĘ


év

idĘszak

Megnevezés

Sor-szám

ezer forintban

1

2

ElĘzĘ évi záró állomány (tárgyévi nyitó állomány)

02

Tárgyévi bevételi elĘírás

03 (02+03)

Növekedések összesen

04 05

(=04) ElĘzĘ év(ek) bevételi elĘírásának csökkenése helyesbítés miatt

06

ElĘzĘ év(ek) bevételi elĘírásának csökkenése tartozás elengedés miatt 07 C s ö k k e n é s

ElĘzĘ év(ek) bevételi elĘírásának csökkenése felszámolás, megszĦnés 08 miatt Tárgyévi pénzforgalomban nem jelentkezĘ 09 (06+07+08) csökkenés összesen Tárgyévi befizetés elĘzĘ év(ek) bevételi elĘírásának teljesítésére

10

Tárgyévi befizetés tárgyévi bevételi elĘírás teljesítésére

11

Tárgyévi befizetés tárgyévet követĘ évi bevételi elĘírás teljesítésére

12

Tárgyévi pénzforgalomban jelentkezĘ csökkenés összesen

13

Csökkenések összesen Tárgyévi záróállomány

B

Közteher-bevétel Adós típusa 3

B

Közteher-bevétel Adós típusa B 3

-

999

01

ElĘzĘ év(ek) bevételi elĘírásainak növekedése

Tárgyévi pénzforgalomban nem jelentkezĘ növekedés összesen

Közteher-bevétel Adós típusa 3

(10+11+12) (09+13) (01+05-14)


N ö v e k e d é s

Összesen

14 15

Tárgyévi (tárgyidĘszaki) eredményszemléletĦ bevétel

16

Tárgyévi (tárgyidĘszaki) fizetés-esedékességi bevétel

17

375

376


1. szám

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ 01-R Ħrlap: MÉRLEG-JELENTÉS 2008. 01-R-A Ħrlap: Mérleg-jelentés (Az eszközök és a források alakulása) 01-R-B Ħrlap: A részesedések és a részesedések utáni osztalékok alakulása 01-R-C Ħrlap: A közteher-bevételek adósainak alakulása 01. Ħrlap: MÉRLEG-JELENTÉS Az Ħrlap a központi költségvetési szervek, a társadalombiztosítási költségvetési szervek, az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítási pénzügyi alapok és a fejezeti kezelésĦ költségvetési elĘirányzatok (beleértve a fejezeti kezelésĦ elĘirányzatként megtervezett központi beruházásokat és támogatási célprogramokat is), a központi kezelésĦ (ún. nemzetgazdasági) elĘirányzatok, a vagyonkezelĘ szervezetek, valamint a helyi és települési, illetve területi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek (a továbbiakban együtt: az államháztartási szervezetei) kettĘs könyvvezetési kötelezettsége alapján az eszközök és a források évközi alakulásának áttekintésére szolgál. A mérlegjelentés minden adatszolgáltatási idĘszakában a tárgyév eleji (január 1-jei) nyitóállományból kiindulva az adatszolgáltatási idĘszak teljes halmozott forgalmát kell szerepeltetni. Az Ħrlap három részbĘl áll: A) Az eszközök és a források alakulása B) A részesedések és a részesedések utáni osztalékok alakulása C) A közteher-bevételek adósainak alakulása Az Ħrlap használatát az államháztartásról szóló 1992. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) végrehajtására szolgáló, az államháztartás mĦködési rendjérĘl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) XIII. fejezetének 145. §-a írja elĘ. KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ 2008.

01-R-A Ħrlap: Mérleg-jelentés (Az eszközök és a források alakulása) Az Ħrlap elsĘsorban a pénzügyi eszközök és kötelezettségek alakulását részletezi, figyelemmel a negyedéves nemzeti számlák államháztartási komponenseinek összeállítására vonatkozó hazai és nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettségre. Az Ħrlap az éves könyvviteli mérlegtĘl eltérĘen kiemeli a pénzügyi eszközök és kötelezettségek államháztartáson belüli elszámolásait és a külfölddel szembeni követeléseket, illetve tartozásokat, ideértve a devizában vezetett bankszámlákat és a valutapénztárakat is. Az Ħrlapot a fejezeti kezelésĦ elĘirányzatok esetében a könyvvezetés kialakult rendjéhez igazodóan kell kitölteni. Amennyiben a fejezeti költségvetésbe integrált elkülönített állami pénzalap továbbra is önálló könyvvezetést végez, a jogutód „támogatási célprogram” önálló adatszolgáltató lehet. A fejezetért felelĘs szerv ellenĘrizni tartozik a fejezeti kezelésĦ elĘirányzatokra vonatkozó adatszolgáltatás teljességét. A központi kezelésĦ elĘirányzatok (nemzetgazdasági elszámolások, államadóssági elszámolások) eszközeinek és forrásainak teljes körĦségérĘl beleértve az Államadósság KezelĘ Központ Zrt. és más analitikus helyek elszámolásait is – a Magyar Államkincstár gondoskodik. Az idĘközi mérlegjelentés összeállítása a számvitelrĘl szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) és az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: SzVhr.) által elrendelt könyvvezetés adataiból történik. Az Ħrlap adatai követik a könyvviteli mérleg sorait, illetve egyes tételeket kiemelten is bemutatnak. A mérlegjelentés kitöltése a negyedéves fĘkönyvi kivonat állományi számlák oszlopainak egyenleg rovat-párjában szereplĘ adatok alapján, a könyvvezetési és beszámolási kötelezettséget tartalmazó rendelkezésekben elĘírt fĘkönyvi feladásokra támaszkodva történik. A kitöltést megelĘzĘen a leltározást, a zárlati mĦveleteket nem kell elvégezni. Az Ħrlap egyes sorai tartalmazzák a fĘkönyvi számlákra történĘ hivatkozásokat. Az Ħrlap oszlopai az eszközöknek és a forrásoknak a tárgyév elsĘ napján (január 1-jén) és a tárgyidĘszak végén megállapított állományát, és a tárgyidĘszakban bekövetkezett (halmozott) állományváltozások összetevĘit, ezen belül a pénzforgalmi és nem pénzforgalmi tranzakciókat, az egyoldalú (partner nélküli) volumenváltozást eredményezĘ eseményeket, valamint az átértékeléseket (beleértve a piaci értéken alapuló

1. szám


terven felüli értékcsökkenést, az értékvesztést, a korábban elszámolt értékvesztés visszaírását és az értékhelyesbítéseket) tartalmazzák. A 412 TĘkeváltozás fĘkönyvi számla bontására vonatkozó elĘírás olyan szerkezetet tartalmaz, amely a változásokat az ezen Ħrlap 4-7. oszlopainak megfelelĘ tartalom szerint bontja szét. Az Ħrlap 3. oszlopa: Állomány a tárgyév elején Az eszközöknek és forrásoknak az adatszolgáltatási tárgyév elsĘ napján (minden adatszolgáltatási idĘszakban a január 1-jén) kimutatott állománya, melyeknek meg kell egyezniük az elĘzĘ évi éves mérlegbeszámoló adataival, a megfeleltethetĘség szintjén. Az Ħrlap 4. oszlopa: Állományváltozás pénzforgalmi tranzakciók miatt Az Ħrlap 4. oszlopa a könyvvezetésben feljegyzendĘ pénzforgalmi események hatásaként jelentkezĘ állományváltozásokat foglalja össze. Tranzakciónak tekintünk egyébként minden olyan gazdasági eseményt, amely két gazdasági szervezet, illetve egy gazdasági szervezet két különbözĘ rendeltetésĦ (önálló elszámolású) szervezeti egysége között kölcsönös megállapodás alapján jön létre. A tranzakció fogalmába - a kialakított módszertani konvenció alapján - beletartozik a közterhek megfizetése is. A hatályos számvitel az államháztartásban döntĘen a pénzforgalomban jelentkezĘ gazdasági eseményeket rögzíti, de egyre nagyobb jelentĘséggel bírnak azok a könyvelési tételek is, amelyek a számviteli feljegyzésre kerülĘ gazdasági-pénzügyi eseményeket az üzleti világban szokásos tartományban értelmezik. Annak érdekében, hogy a tranzakciók mindkét - pénzforgalmi és pénzforgalom nélküli - csoportja megismerhetĘvé váljék, a mérlegtételek változásaiból a pénzforgalomban jelentkezĘ eseményeknek betudható hányad a beszámoló pénzforgalmi adataival összeegyeztethetĘ legyen, az Ħrlap a tranzakciókat két külön oszlopban tünteti fel. A pénzforgalomban jelentkezĘ tranzakciók a 4. oszlopban kapnak helyet. Idetartozik ennek megfelelĘen minden olyan gazdasági esemény, amelynek a pénzforgalma a 31-36. számlacsoportokban jelenik meg. A könyvvezetési kötelezettségek módosulásával összhangban a követelések és a kötelezettségek állományában, valamint a raktárral rendelkezĘ államháztartási szervezeteknél a készletek állományában bekövetkezĘ változások közül a pénzforgalomban is jelentkezĘ forgalmat ebben az oszlopban kell feltüntetni. Fontos szempont, hogy amennyiben valamely vagyonelem értékesítése, eladása során a könyv szerinti nyilvántartási érték és a tranzakciós pénzforgalmi érték eltér, a 4. oszlopban a tranzakció pénzforgalmi értékét (pl. az eladási árat), míg a nyilvántartási érték és tranzakciós érték különbözetét (a tartási nyereséget vagy veszteséget) a 7. oszlopban kell feltüntetni. Egyes mérlegtételek speciális elszámolásait az Ħrlap sorainak részletes ismertetése tartalmazza. Az Ħrlap 5. oszlopa: Állományváltozás nem pénzforgalmi tranzakciók miatt Az Ħrlap 5. oszlopa a könyvvezetésben feljegyzendĘ gazdasági események (tranzakciók) következményeként adódó, pénzforgalomban nem jelentkezĘ események hatásaként jelentkezĘ állományváltozásokat foglalja össze. Idetartoznak pl. a térítésmentes átadások-átvételek (Immateriális javak és tárgyi eszközök állományának alakulása 38 Ħrlap 08 és 15 sorának megfelelĘen), a saját kivitelezésben megvalósított és az állományi számlákon nyilvántartásba vett aktivált eszközök értéke (Immateriális javak és tárgyi eszközök állományának alakulása 38 Ħrlap 06 sorának megfelelĘen), továbbá az adósság-elengedés, amely a két fél megállapodásán alapul. Ugyancsak itt kell kimutatni a tárgyi eszközök értékcsökkenését (Immateriális javak és tárgyi eszközök állományának alakulása 38 Ħrlap 20-21. sorával egyezĘen), amelyet az SzVhr. 30. §-ának elĘírásai alapján negyedévente kell elszámolni. Az értékcsökkenés (ide nem értve a terven felüli értékcsökkenést) elszámolása a statisztikai szabványok szerint tranzakciónak minĘsül, mégpedig speciális tranzakciónak, mert noha nincs partner, de a statisztika különbséget tesz egy adott szervezeti egység két különbözĘ minĘsége (jelen esetben az eszköz tulajdonosa és a termelést végzĘ) között. Fontos szempont, hogy amennyiben valamely vagyonelem átadása során a könyv szerinti nyilvántartási érték és a tranzakciós elszámolási érték eltér, az 5. oszlopban a tranzakció elszámolási árát, míg a nyilvántartási érték és tranzakciós érték különbözetét (a tartási nyereséget vagy veszteséget) a 7. oszlopban kell feltüntetni. A készletek állományának készletfelhasználással kapcsolatos változását, az adósok állományának elĘírással, bevallással, esetleg számlázással kapcsolatos változását, az áruszállításból és szolgáltatásból származó követelések állományának számlázással, elĘírással kapcsolatos változását ugyancsak ebben az oszlopban kell elszámolni. Egyes mérlegtételek speciális elszámolásait az Ħrlap sorainak részletes ismertetése tartalmazza.

377

378


1. szám

Az Ħrlap 6. oszlopa: Egyéb volumenváltozás Az Ħrlap 6. oszlopa a szokásos gazdasági események (tranzakciók) közé nem tartozó, az eszközök, készletek, követelések, kötelezettségek volumenét - általában rendkívüli jelleggel és tranzakciós partner nélküli módon befolyásoló állományváltozásokat foglalja össze. Ilyen volumenváltozások az eszközök gazdasági megjelenése (pl. talált, fellelt eszközök), eltĦnése a gazdasági ciklusból (selejtezés, megsemmisítés), a katasztrófaveszteségek (fizikai eltĦnés, megsemmisülés), az ellenérték nélküli kisajátítás (elkobzás), az eszközöket kivételesen érintĘ, váratlan és nagymértékĦ volumenváltozás (rendkívüli események), a besorolási rendszerek és a besorolások módosulásával kapcsolatos osztályozásbeli mozgások. Idetartozik még az az adósságleírás is, amely kivételes, egyoldalú intézkedés, és az adós már nem létezik, azaz nem lehetséges az adós könyveibĘl is a tartozást kivezetni. A behajthatatlan követelés hitelezési veszteségként való leírását ebben az oszlopban kell elszámolni. Csak az ilyen esetek tartoznak az egyéb volumenváltozások közé, mert ahol létezik az adós, s így az államháztartásban könyvelt adósság-elengedési, mérséklési esemény tükörképét is könyvelik, tranzakciónak minĘsül és az 5. oszlopba tartozik. Az Ħrlap 7. oszlopa: Értékelés Az Ħrlap 7. oszlopa az állományváltozások azon összetevĘit mutatja be, amely változások során az eszközök, követelések, kötelezettségek egyedileg és volumenben nem változnak, azonban a tárgyidĘszakban lezajló külsĘ folyamatok hatására értékük megváltozik. Ezek az értékelési, újraértékelési elszámolások alkotják az itt kimutatandó változásokat. Az államháztartásba tartozó szervezetek eszközeiket és kötelezettségeiket a könyvvezetésre és beszámolásra vonatkozó jogszabályok alapján meghatározott idĘközönként, év végén, meghatározott dokumentumokban (pl. számviteli politika) rögzített módon értékelik, illetve értékváltozást számolnak el (pl. valuta-pénztárak és devizaértékpapírok értékelési különbözete; gazdasági társaságban lévĘ tulajdoni részesedést jelentĘ befektetések vagy hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok, továbbá a követelések, a készletek értékvesztése, a korábban elszámolt értékvesztések visszaírása; immateriális javak és tárgyi eszközök piaci érték változása miatti terven felüli értékcsökkenése, piaci értékelés alapján meghatározott értékhelyesbítése, a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenés visszaírása). A Magyar Államkincstárban a pénzügyi eszközök értékelésére vonatkozó speciális szabályokat a könyvvezetését és beszámolási kötelezettségét szabályozó többször módosított 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet rendelkezései határozzák meg. Az Ħrlap 8. oszlopa: Állomány a tárgyidĘszak végén Az eszközöknek és forrásoknak az adatszolgáltatás tárgyidĘszakának (tárgynegyedévének) utolsó napján kimutatott állománya, amely számszakilag megegyezik a tárgyév elsĘ napján kimutatott állományban a tárgyidĘszakban a négy állományváltozási jogcímen (4-7. oszlopban) kimutatott együttes (+/-) változás eredményeként adódó záróállománnyal (8. oszlop = 3. oszlop +/- 4. oszlop +/- 5. oszlop +/- 6. oszlop +/- 7. oszlop), illetve az éves mérleg megfelelĘ adataival. Az Ħrlap egyes sorainak meghatározása a negyedéves fĘkönyvi kivonat állományi számláinak összesítésével történik, az Ħrlap sorai tartalmazzák a fĘkönyvi számlákra történĘ hivatkozásokat. Az Ħrlap 01-02. sora: I. Immateriális javak Az immateriális javak között kell kimutatni a nem anyagi eszközöket, így a vagyonértékĦ jogokat (kivéve az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékĦ jogokat), a szellemi termékeket és az egyéb immateriális javakat. A mérlegjelentésben a bruttó érték és az elszámolt értékcsökkenés különbözetét kell feltüntetni (január 1-jei nettó érték +/- évközi állományváltozások). Az elszámolt lineáris értékcsökkenést az 5. oszlopban kell feltüntetni. A nem a piaci érték változásán alapuló terven felüli értékcsökkenést (pl. megsemmisülés, megrongálódás, rendeltetésszerĦ használatra alkalmatlanná válás) a 6. Egyéb volumenváltozás oszlopban, míg a piaci érték változása miatti terven felül értékcsökkenést, illetve ennek visszaírását, továbbá a piaci értékre történĘ értékhelyesbítést, a 7. Értékelés oszlopban kell szerepeltetni. Az immateriális javak beszerzésére adott elĘleg értékvesztését és a korábban elszámolt értékvesztés visszaírását a 7. Értékelés oszlopban kell szerepeltetni. Az immateriális javakra adott elĘlegek kiemelése a 02. sorban a beruházási kiadások eredményszemléletĦ adatának elĘállítását szolgálják.

1. szám


Az Ħrlap 03-04. sora: II. Tárgyi eszközök Tárgyi eszközként mutatandó ki a gazdálkodó szerv mĦködését egy éven túl szolgáló földterület, telek, erdĘ, épület, egyéb építmény, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékĦ jogok, gép, berendezés és felszerelés, jármĦ, tenyészállatok függetlenül attól, hogy meddig szolgálják a vállalkozás tevékenységét. A mérleg-jelentésben a bruttó érték és az értékcsökkenés különbözetét kell feltüntetni (január 1-jei nettó érték +/- évközi állományváltozások). Az elszámolt lineáris értékcsökkenést az 5. oszlopban kell feltüntetni. A nem a piaci érték változásán alapuló terven felüli értékcsökkenést (pl. megsemmisülés, megrongálódás, rendeltetésszerĦ használatra alkalmatlanná válás) a 6. Egyéb volumenváltozás oszlopban, míg a piaci érték változása miatti terven felül értékcsökkenést, illetve ennek visszaírását, továbbá a piaci értékre történĘ értékhelyesbítést, a 7. Értékelés oszlopban kell szerepeltetni. A tárgyi eszközök javak beszerzésére adott elĘleg értékvesztését és a korábban elszámolt értékvesztés visszaírását a 7. Értékelés oszlopban kell szerepeltetni. A Beruházásra adott elĘlegek kiemelése a 04. sorban a beruházási kiadások eredményszemléletĦ adatának elĘállítását szolgálják. Az Ħrlap 05-08. sora: Tulajdoni részesedést jelentĘ befektetések Vállalkozásokba tartósan (egy évnél hosszabb idĘre szólóan) jövedelemszerzés céljából befektetett pénzügyi eszközként kell kimutatni a részesedéseket. Az Ħrlap sorai a vállalkozás jellege alapján részletezik a gazdasági társaságokban meglévĘ részesedéseket, a 06. sor a nem pénzintézeti tevékenységet végzĘ vállalkozásokban, a 07. sor a pénzügyi (pénz- és hitelintézeti, biztosítóintézeti, pénzügyi közvetítĘi tevékenységet végzĘ) vállalkozásokban elhelyezett pénzügyi befektetéseket tartalmazza. A hatályos számviteli elĘírások szerint a gazdasági társaságokban lévĘ tulajdoni részesedést jelentĘ befektetést a társasági szerzĘdésben meghatározott alapításkori értéken, illetve vételi áron kell nyilvántartásba venni, és év végén értékvesztést kell elszámolni, ha a gazdasági társaság piaci megítélése a befektetés nyilvántartási értéke alá csökken. A számviteli törvény és végrehajtási rendeletei alapján az értékvesztés visszaírására, illetve a tulajdoni részesedést megtestesítĘ értékpapíroknál a piaci értéken alapuló értékhelyesbítésre is mód van. A pénzforgalommal kapcsolatos alapítás, tĘkeemelés miatti állománynövekedést, valamint az értékesítés, illetve tĘkekivonás miatti állománycsökkenést a 4. oszlopban; a természetbeni apporttal kapcsolatos alapítás, tĘkeemelés, továbbá a kárpótlási jegy cserébĘl származó csökkenést az 5. oszlopban; a felszámolás, végelszámolás miatti kivezetést a 6. oszlopban; a Szt. 54. §-ában foglaltak szerinti értékvesztést, illetve az értékvesztés visszaírását, továbbá a piaci értékre történĘ értékhelyesbítést a 7. oszlopban kell szerepeltetni. Az Ħrlap 09-11. sora: Hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok Befektetett pénzügyi eszközként kell kimutatni az egy évnél hosszabb idĘre szólóan, tartós jövedelemszerzés céljából birtokolt értékpapírokat. Az értékpapírokból - az államháztartáson belüli adósságkonszolidáció elvégezhetĘsége érdekében - fel kell tüntetni az Állam által kibocsátott kötvényeket (10. sor) és a helyi önkormányzatok által kibocsátott kötvényeket (11. sor). A hatályos számviteli elĘírások szerint az értékpapírokat tényleges beszerzési áron kell nyilvántartásba venni, a nyilvántartás szerinti értéket viszont év végén csökkenteni kell akkor, ha a mérlegkészítés napját megelĘzĘen legalább egy éven keresztül a piaci megítélése alacsonyabb, mint a nyilvántartási érték. Az értékpapírok vásárlása miatti változást a 4. oszlopban, az eladás miatti állományváltozások kapcsán a kapott ellenértéket szintén a 4. oszlopban, a kapott ellenérték és a nyilvántartási érték különbözetét, a Szt. 54. §-a szerinti értékvesztést, illetve az értékvesztés visszaírását, valamint a Magyar Államkincstárnál az átértékeléseket a 7. oszlopban kell szerepeltetni. Az Ħrlap 12-14. sora: Tartósan adott kölcsönök Befektetett pénzügyi eszközként kell kimutatni - az éven túli lejárattal - adott kölcsönöket, továbbá az egyéb hosszú lejáratú követeléseket (pl. pénzügyi lízingbĘl, halasztott fizetésbĘl eredĘ követeléseket). Az adott kölcsönökbĘl, illetve hosszú lejáratú követelésekbĘl - az államháztartáson belüli adósságkonszolidáció elvégezhetĘsége érdekében - fel kell tüntetni az államháztartáson belülre - támogatási célú kölcsön, visszterhes támogatás formájában - nyújtott kölcsönállományt (13. sor), valamint - a nemzetközi adatszolgáltatások teljesíthetĘsége érdekében - a külföldre adott kölcsönök állományát (14. sor). A kölcsönök nyújtása, visszatérülése, illetve egyéb hosszú lejáratú követelések keletkezése, megszĦnése miatti állományváltozásokat a 4. oszlopban, a megállapodáson alapuló adósság-elengedést és a következĘ évi részlet átsorolását az 5. oszlopban, és az egyoldalú adósságleírást a 6. oszlopban kell szerepeltetni. Az értékvesztést, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírását a 7. Értékelés oszlopban kell szerepeltetni.

379

380


1. szám

Az Ħrlap 15-16. sora: Hosszú lejáratú bankbetétek Befektetett pénzügyi eszközként kell - az éven túli - hosszú lejáratú bankbetéteket kimutatni. A betételhelyezés, illetve betét-visszavonás (visszavezetés) miatti állományváltozásokat a 4. oszlopban kell szerepeltetni. A devizabetétek évközi mozgása során jelentkezĘ árfolyam-veszteséget vagy -nyereséget, valamint az átértékelését a 7. oszlopban kell kimutatni. Az Ħrlap 17. sora: Egyéb hosszú lejáratú követelések Egyéb hosszú lejáratú követelésként kell kimutatni az éven túli részletre, illetve halasztott fizetéssel történĘ értékesítés miatti követeléseket. A követelés keletkezését és a következĘ évi részlet átsorolását az 5. oszlopban, pénzforgalmi teljesülésüket a 4. oszlopban, az egyoldalú követelés-leírást (pl. az adós jogutód nélkül megszĦnt) a 6. oszlopban, az értékvesztést, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírását a 7. Értékelés oszlopban kell kimutatni. Az Ħrlap 19-20. sora: Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott (vagyonkezelésbe vett) eszközök és értékhelyesbítésük Itt kell kimutatni az államháztartás szervezetei tulajdonában lévĘ azon eszközöket, amelyek üzemeltetését, mĦködtetését, kezelését szerzĘdéses formában más gazdálkodó szervre bízta, illetve koncesszióba adta. Ugyancsak itt kell kimutatniuk a helyi önkormányzatoknak a kezelésbe vett kincstári vagyon állományát. Az újabb átadások és a visszavezetések alapján bekövetkezĘ állományváltozásokat az 5. oszlopban kell szerepeltetni. A nem a piaci érték változásán alapuló terven felüli értékcsökkenést (pl. megsemmisülés, megrongálódás, rendeltetésszerĦ használatra alkalmatlanná válás) a 6. Egyéb volumenváltozás oszlopban, míg a piaci érték változása miatti terven felül értékcsökkenést, illetve ennek visszaírását, továbbá a piaci értékre történĘ értékhelyesbítést a 7. Értékelés oszlopban kell szerepeltetni. Az Ħrlap 22-23. sora: Készletek Itt kell kimutatni a vásárolt és saját termelésĦ készletek, valamint (a 23. sorban kiemelve) a követelés fejében átvett eszközök és készletek állományát, illetve annak változását. A vásárolt készleteket tényleges bekerülési értéken kell kimutatni. A követelés fejében átvett eszközöket - ha jogszabály, szerzĘdés, megállapodás ettĘl eltérĘen nem rendelkezik - a kiváltott követelés összegével azonos összegben kell nyilvántartásba venni. A hatályos számviteli elĘírások alapján az analitikus nyilvántartásban szereplĘ állományok változását kell a fĘkönyvi számlákra átvezetni, a raktárral rendelkezĘk esetében a pénzforgalommal összefüggĘ változásokat (pl. beszerzés, értékesítés) az Ħrlap 4. oszlopában, egyébként az 5. oszlopában kimutatni. Az értékvesztést, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírását a 7. Értékelés oszlopban kell szerepeltetni. Az Ħrlap 24-25. sora: Követelések áruszállításból és szolgáltatásokból Az államháztartás szervezetei által teljesített és a vevĘ, igénybe vevĘ által teljesítésként elismert termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás ellenértékeként még nem fizetett követelések állománya az analitikus nyilvántartások feladásai alapján. A követelések állományának pénzforgalomban jelentkezĘ változását az Ħrlap 4. oszlopában, a pénzforgalomban nem jelentkezĘ megállapodáson alapuló változását az Ħrlap 5. oszlopban, míg az esetlegesen elĘforduló egyoldalú követelés-leírást a 6. oszlopban kell kimutatni. Az értékvesztést, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírását a 7. Értékelés oszlopban kell szerepeltetni. Az államháztartáson belüli áruszállításból és szolgáltatásokból származó követelések kiemelése a 25. sorban a konszolidált államháztartási adatok elĘállítását szolgálja. Az Ħrlap 26. sora: Adósok Az adósok a közterhek beszedésével, illetve az államháztartás szervezetei mĦködésével, az önkormányzati lakásés helyiséggazdálkodással, bérbeadással kapcsolatosan keletkezĘ, fennálló követelések állománya, az analitikus nyilvántartások feladásai alapján. Az adósok kimutatott állománya magában foglalja az elĘlegeket (pl. adóelĘlegeket) és a hátralékokat, hozzászámítva a késedelmi pótlékokat és bírságokat is. Az állomány nem tartalmazhatja a túlfizetéseket, azokat a kötelezettségek között kell szerepeltetni. Az adósok állományának pénzforgalomban bekövetkezĘ változását az Ħrlap 4. oszlopában, egyéb változását (elĘírások, elĘírások módosítása megállapodás alapján) az Ħrlap 5. oszlopában, míg az esetlegesen elĘforduló egyoldalú követelés-leírást a 6. oszlopban kell kimutatni. Az értékvesztést, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírását a 7. Értékelés oszlopban kell szerepeltetni.

1. szám


Az Ħrlap 27-29. sora: Rövid lejáratú kölcsönök Éven belüli visszafizetési kötelezettség mellett nyújtott kölcsönök fennálló állománya, amelybĘl ki kell emelni az államháztartáson belüli szervezetnek (28. sor) támogatási célú kölcsön, visszterhes támogatás formájában, illetve külföldi szervezetnek (29. sor) nyújtott kölcsönállományt. A kölcsönök nyújtása, illetve visszatérülése miatti, pénzforgalomban is jelentkezĘ állományváltozásokat a 4. oszlopban, a megállapodáson alapuló adósság-elengedést és a következĘ évi részlet átsorolását az 5. oszlopban, az esetlegesen elĘforduló egyoldalú követelés-leírást a 6. oszlopban kell szerepeltetni. Az értékvesztést, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírását a 7. Értékelés oszlopban kell szerepeltetni. Az Ħrlap 30-33. sora: Egyéb követelések A munkavállalókkal, illetve az államháztartás szervezeteinek tevékenységével kapcsolatos, az Ħrlap 24-29. soraiba nem tartozó, nyilvántartott követelések állománya. A követelések keletkezése, illetve teljesítése miatti, pénzforgalomban jelentkezĘ állományváltozásokat a 4. oszlopban, a megállapodáson alapuló adósság-elengedést és a következĘ évi részlet átsorolását az 5. oszlopban, az esetlegesen elĘforduló egyoldalú követelés-leírást a 6. oszlopban kell szerepeltetni. Az értékvesztést, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírását a 7. Értékelés oszlopban kell szerepeltetni. A támogatási program elĘlegének kiemelése a 31. sorban, a nemzetközi támogatási programok miatti követelése kiemelése a 32. sorban, az Európai Unióval szemben fennálló követelések kiemelése a 33. sorban az uniós pénzeszközökkel való elszámolást célozza. Az Ħrlap 35. sora: Egyéb részesedések A forgatási célú egyéb részesedések értékpapírok vásárlásából, illetve értékesítésébĘl adódó, tranzakciós árfolyamon számolt állományváltozásokat az Ħrlap 4. oszlopában, a tranzakciós árfolyam és a nyilvántartási érték különbözetét a 7. oszlopban kell kimutatni. Az Ħrlap 36. sora: Kárpótlási jegyek Az államháztartás szervezetei által forgatási célból, nem tartós befektetésként birtokolt, illetve jogszabályban meghatározott esetekben fizetĘeszközként elfogadott kárpótlási jegyek állománya. A kárpótlási jegyek vásárlásából, illetve értékesítésébĘl adódó, pénzforgalomban jelentkezĘ állományváltozásokat az Ħrlap 4. oszlopában, a fizetĘeszközként (eszközökért cserébe kapott) birtokba került kárpótlási jegyeket az 5. oszlopban kell szerepeltetni. A 4-5. oszlopban minden esetben a tranzakciós árfolyamot kell alkalmazni (pl. értékesítésnél a 4. oszlopban a ténylegesen kapott vételárat, míg a könyv szerinti érték és a ténylegesen elért árfolyam különbözetét (a realizált árfolyamveszteséget, -nyereséget) a 7. oszlopban kell feltüntetni. Az Ħrlap 37. sora: Kincstárjegyek Az államháztartás szervezetei által - jogszabály által megengedetten - forgatási célból, nem tartós befektetésként birtokolt kincstárjegyek állománya. A kincstárjegyek vásárlásából, illetve értékesítésébĘl adódó, tranzakciós értéken elszámolt állományváltozásokat az Ħrlap 4. oszlopában kell kimutatni; az átértékeléseket, ideértve a tranzakciós árfolyam és a nyilvántartási érték különbözetét is pedig a 7. oszlopban. Az Ħrlap 38-40. sora: Kötvények Az államháztartás szervezetei által - jogszabály által megengedetten - forgatási célból, nem tartós befektetésként birtokolt kötvények állománya. Az államháztartáson belüli hitelviszonyok azonosítása érdekében a kötvények állományából ki kell emelni az Állam által (39. sor) és a helyi önkormányzatok által (40. sor) kibocsátott kötvények állományát. A kötvények vásárlásából, illetve értékesítésébĘl adódó, tranzakciós értéken elszámolt állományváltozásokat az Ħrlap 4. oszlopában, a tranzakciós árfolyam és a nyilvántartási érték különbözetét, valamint a Magyar Államkincstárnál az átértékeléseket a 7. oszlopban kell kimutatni. Az Ħrlap 41. sora: Forgatási célú, hitelviszonyt megtestesítĘ egyéb értékpapírok Az államháztartás szervezetei által - jogszabály által megengedetten - forgatási célból, nem tartós befektetésként birtokolt, a kárpótlási jegyek, kincstárjegyek és kötvények közé nem tartozó egyéb értékpapírok állománya, ideértve a forgatási célból birtokolt részesedéseket is. Az egyéb értékpapírok vásárlásából, illetve értékesítésébĘl adódó, tranzakciós árfolyamon számolt állományváltozásokat az Ħrlap 4. oszlopában, a tranzakciós árfolyam és a nyilvántartási érték különbözetét a 7. oszlopban kell kimutatni.

381

382


1. szám

Az Ħrlap 43-44. sora: Pénztárak és betétkönyvek Az államháztartás szervezeteinek pénztáraiban és betétkönyveiben lévĘ pénzeszközök állománya, amelybĘl a külföldi pénznemben tartott pénzeszközök (forintban kimutatott) állományát a 43. sorban kell szerepeltetni. Az értékelés év végén a mérlegfordulónapon a választott hitelintézetnél érvényes valuta-, devizavételi és -eladási árfolyamának átlagán számított forintérték, vagy az MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyam alapján történik. A pénzforgalommal kapcsolatos tranzakciók miatti állományváltozást az Ħrlap 4. oszlopában, az értékelés miatti különbözetet a 7. oszlopban kell kimutatni. Az Ħrlap 45-46. sora: Költségvetési bankszámlák Az államháztartás szervezeteinek bankszámlán kezelt pénzeszközállománya, amelybĘl a külföldi pénznemben tartott pénzeszközök (forintban kimutatott) állományát a 46. sorban kell szerepeltetni. A pénzforgalommal kapcsolatos tranzakciók miatti állományváltozást az Ħrlap 4. oszlopában, az értékelés miatti különbözetet a 7. oszlopban kell kimutatni. Az Ħrlap 47-48. sora: Elszámolási számlák Az államháztartás kincstári körbe tartozó szervezetei elszámolási számláinak (elĘirányzat-felhasználási keretszámlák, célelszámolási és elkülönített számlák) állománya. Az elszámolási számlák állományának változását a 45-46. soroknál leírtak szerint kell kimutatni. Az Ħrlap 49-51. sora: Idegen pénzeszközök számlák Az államháztartás szervezeteinek mĦködési körén kívül esĘ, nem a költségvetési elszámolások részét képezĘ, de általuk kezelt pénzeszközök állománya. Az idegen elszámolási számlák állományának változását az Ħrlap 4. oszlopában kell kimutatni. A nemzetközi támogatási programok lebonyolítási- és devizaszámláinak kiemelése a 50. és 51. sorban az uniós pénzeszközökkel való elszámolást célozza. Az Ħrlap 53-60. sora: Egyéb aktív pénzügyi elszámolások Az államháztartás szervezeteinek pénzeszközeit olyan pénzmozgások is befolyásolják, amelyek a rendelkezésre álló pénzeszközöket idĘlegesen, rendezési kötelezettséggel csökkentik. Ezek egy része a költségvetési mĦködéssel, más részük költségvetésen kívüli elszámolásokkal kapcsolatos. Az aktív pénzügyi elszámolások esetében idĘben elĘször egy kiadás (vagyis pénzkészlet-csökkenés) jelentkezik, amely késĘbb megtérüléssel (vagyis pénzkészletnövekedéssel) rendezĘdik. Az Ħrlap sorai az éves mérleggel egyezĘen részletezi a költségvetési elszámolási körbe tartozó függĘ (53. sor), átfutó (54. sor), kiegyenlítĘ (59.) tételeket, valamint a költségvetésen kívüli aktív pénzügyi elszámolásokat (60. sor). Az egyéb aktív pénzügyi elszámolások állományának változását az Ħrlap 4. oszlopában kell szerepeltetni. Amennyiben egy itt elszámolt kiadásból végleges kiadás lesz, ugyanezen az oszlopon belüli átrendezéssel kell elszámolni a költségvetési kiadások növekedését és az egyéb aktív pénzügyi elszámolások kiadásainak csökkenését (negatív kiadás). A költségvetési aktív átfutó elszámolások egyes tételeinek kiemelése a pénzforgalmi adatok eredményszemléletesítését szolgálja: a személyi juttatásokkal és munkavállalókkal kapcsolatos elszámolását (55. sor), a megelĘlegezett társadalombiztosítási és családi támogatásokat (56. sor) és a szállítóknak adott elĘlegeket (57. sor) illetĘen. A nemzetközi támogatásokhoz kapcsolódó költségvetési átfutó kiadások kiemelése az 58. sorban az uniós pénzeszközökkel való elszámolást célozza. Az Ħrlap 64. sora: D/ Saját tĘke Az induló tĘke, a tĘkeváltozások és az értékelési tartalék összértéke az eszközök és források egyes oszlopokban elszámolt változásait is tartalmazza. A D/ Saját tĘke záró állományát a mérlegösszefüggéseknek megfelelĘen egyeztetni kell. Az Ħrlap 65. sora: E/ Tartalékok A tárgyévi, illetve az elĘzĘ évi tartalékelszámolási számlák egyenlege. Az egyes oszlopokba beírandó összeget a mérlegösszefüggés alapján [költségvetési pénzeszközök + költségvetési aktív pénzügyi elszámolások - (mínusz) költségvetési passzív pénzügyi elszámolások] kell kiszámítani. Az Ħrlap 66-67. sora: Hosszú lejáratra kapott kölcsönök Éven túli visszafizetési kötelezettséget képezĘ kölcsöntartozások állománya, amelybĘl ki kell emelni az államháztartáson belüli szervezettel szemben fennálló, támogatási célú kölcsönök, visszterhes támogatások igénybevétele miatti tartozást (67. sor).

1. szám


A hosszú lejáratra kapott kölcsönök keletkezése, illetve megszĦnése miatti, pénzforgalomban jelentkezĘ állományváltozásokat a 4. oszlopban, a megállapodáson alapuló adósság-elengedést és a következĘ évi részlet átsorolását az 5. oszlopban, az esetleges egyoldalú elengedéseket a 6. oszlopban kell feltüntetni. Az Ħrlap 68-69. sora: Tartozások (fejlesztési célú) kötvénykibocsátásból A fejlesztési célok megvalósításához kapcsolódó, általában éven túli visszafizetési kötelezettséggel kibocsátott értékpapírok (alapvetĘen kötvények) fennálló tartozásállománya, év végén csökkentve a tárgyévet követĘ évben törlesztésre esedékes összegekkel, amelyeket az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között (89. sorban) kell kimutatni. A hosszú lejáratú értékpapírok kibocsátása, illetve törlesztése miatti tartozásállomány-változásokat a 4. oszlopban, a következĘ évben esedékes törlesztĘrészletek rövid lejáratú kötelezettségre történĘ átvezetése miatti állománycsökkenést és a következĘ évi részlet átsorolását az 5. oszlopban, és az esetlegesen elĘforduló egyoldalú adósságleírást a 6. oszlopban, valamint a devizában fennálló kötelezettségek átértékeléseit a 7. oszlopban kell szerepeltetni. Az Ħrlap 70-72. sora: Beruházási és fejlesztési hitelek A hosszú lejáratú - éven túli - visszafizetési kötelezettséggel felvett beruházási és fejlesztési hitelek fennálló állománya, év végén csökkentve a tárgyévet követĘ évben törlesztésre esedékes összegekkel, amelyeket az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között (88. sorban) kell kimutatni. A hosszú lejáratú hitelek állományából bemutatásra ki kell emelni a nemzetközi fejlesztési szervezetektĘl (71. sor), illetve a külföldi pénzintézetektĘl (72. sor) felvett fennálló hitelállományt. A hitelek felvétele, illetve törlesztése miatti állományváltozásokat a 4. oszlopban, a következĘ évben esedékes törlesztĘrészletek rövid lejáratú kötelezettségre történĘ átvezetése miatti állománycsökkenést és a megállapodáson alapuló adósság-elengedést és a következĘ évi részlet átsorolását az 5. oszlopban, és az esetlegesen elĘforduló egyoldalú adósságleírást a 6. oszlopban, valamint a devizában fennálló kötelezettségek átértékeléseit a 7. oszlopban kell szerepeltetni. Az Ħrlap 73. sora: Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek Éven túli fizetési vagy visszafizetési kötelezettséget képezĘ, a 66-72. sorokba nem tartozó kötelezettségek állománya. Tájékoztatásul be kell mutatni (87. sor) azokat a hosszú lejáratú fizetési kötelezettségeket, amelyek részletvásárlással, halasztott fizetéssel megvalósuló eszközbeszerzések, beruházások, felújítások miatt keletkeznek, s nem szerepelnek a szállítókkal szembeni kötelezettségek (77-78. sor) között. Az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek keletkezése, illetve megszĦnése miatti, pénzforgalomban jelentkezĘ állományváltozásokat a 4. oszlopban, a megállapodáson alapuló adósság-elengedést és a következĘ évi részlet átsorolását az 5. oszlopban, az esetleges egyoldalú elengedéseket a 6. oszlopban kell feltüntetni. Az Ħrlap 76. sora: Rövid lejáratú kölcsönök Éven belüli visszafizetési kötelezettséget képezĘ, a 79-92. sorokba nem tartozó kötelezettségek állománya, növelve a hosszú lejáratú kötelezettségek következĘ évet terhelĘ kötelezettségeinek rövid lejáratú kötelezettségre átvezetett esedékes összegeivel. A rövid lejáratú kölcsönök keletkezése, illetve megszĦnése miatti, pénzforgalomban jelentkezĘ állományváltozásokat a 4. oszlopban, a megállapodáson alapuló elengedést az 5. oszlopban kell szerepeltetni. Az Ħrlap 77-78. sora: Rövid lejáratú hitelek A rövid lejáratú - éven belüli - visszafizetési kötelezettséggel felvett hitelek fennálló állománya, amelybĘl ki kell emelni az államháztartáson belüli rövid lejáratú hitelállományt (78. sor). A hitelek felvétele, illetve törlesztése miatti, pénzforgalomban jelentkezĘ állományváltozásokat a 4. oszlopban, a megállapodáson alapuló adósság-elengedést az 5. oszlopban kell szerepeltetni. Az Ħrlap 79-84. sora: Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) Rövid lejáratú kötelezettségként kell kimutatni az áruszállításból és szolgáltatás teljesítésébĘl származó, általános forgalmi adót a számviteli elĘírások szerinti esetekben tartalmazó kötelezettséget, megbontva azokat a tárgyévi költségvetést (81. sor), illetve a tárgyévet követĘ évet terhelĘ kötelezettségekre (83. sor), valamint a jogszabály által lehetĘvé tett esetekben kibocsátott váltókkal kapcsolatos elszámolásokat. A szállítókkal szembeni tartozások állományát az analitikus nyilvántartások feladásai alapján kell meghatározni, az állományváltozások pénzforgalomból adódó változásának adatait a 4. oszlopban, egyéb változásait az 5. oszlopban kell feltüntetni. A beruházási szállítók kiemelése a 82. és 84. sorban a beruházási kiadások eredményszemléletĦ adatának elĘállítását szolgálják.

383

384


1. szám

Az Ħrlap 85-91. sora: Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek Éven belüli visszafizetési kötelezettséget képezĘ, 76-84. sorokba nem tartozó kötelezettségek állománya, növelve a hosszú lejáratú kötelezettségek következĘ évet terhelĘ kötelezettségeinek rövid lejáratú kötelezettségre átvezetett esedékes összegeivel. Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségekbĘl ki kell emelni a hosszú lejáratú hitelek, kötvények következĘ évet terhelĘ törlesztĘ részleteit (88. és 89. sor), az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek következĘ évben esedékes fizetési részleteit (90. sor), a tárgyévet terhelĘ egyéb (76-84. sorokba nem tartozó) rövid lejáratú kötelezettségeket (85. és 86. sor). Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek keletkezése, illetve megszĦnése miatti, pénzforgalomban jelentkezĘ állományváltozásokat a 4. oszlopban, a megállapodáson alapuló elengedést és a következĘ évi részlet átsorolását az 5. oszlopban kell szerepeltetni. Az Ħrlap 92. sora: Tartozás rövid lejáratú értékpapírokból Éven belüli visszafizetési kötelezettséggel kibocsátott értékpapírok fennálló tartozásállománya. A rövid lejáratú értékpapírok kibocsátásából származó kötelezettségek keletkezése, illetve megszĦnése miatti, pénzforgalomban jelentkezĘ állományváltozásokat a 4. oszlopban, a megállapodáson alapuló elengedést az 5. oszlopban kell szerepeltetni. Az Ħrlap 94-99. sora: Egyéb passzív pénzügyi elszámolások Az államháztartás szervezeteinek pénzeszközeit olyan pénzmozgások is befolyásolják, amelyek a rendelkezésre álló pénzeszközöket idĘlegesen, rendezési kötelezettséggel növelik. Ezek egy része a költségvetési mĦködéssel, más részük költségvetésen kívüli elszámolásokkal kapcsolatos. A passzív pénzügyi elszámolások esetében idĘben elĘször egy bevétel (vagyis pénzkészlet-növekedés) jelentkezik, amely késĘbb visszafizetéssel (vagyis pénzkészletcsökkenéssel) rendezĘdik. Az Ħrlap sorai az éves mérleggel egyezĘen részletezi a költségvetési elszámolási körbe tartozó függĘ (94. sor), átfutó (95. sor), kiegyenlítĘ (96.) tételeket, valamint a költségvetésen kívüli passzív elszámolásokat (97. sor). Önálló soron kell kimutatni a költségvetésen kívüli letéti elszámolásokat (98. sor), valamint a könyvviteli mérlegben egyébként önálló mérlegsort jelentĘ „Nemzetközi támogatási programok devizaelszámolása” címén jelentkezĘ ideiglenes bevételeket (99. sor) a végleges elszámolásig. Az egyéb passzív pénzügyi elszámolások állományának változását az Ħrlap 4. oszlopában kell szerepeltetni. Amennyiben egy itt elszámolt bevételbĘl végleges bevétel lesz, ugyanezen az oszlopon belüli átrendezéssel kell elszámolni a költségvetési bevételek növekedését és az egyéb passzív pénzügyi elszámolások bevételeinek csökkenését (negatív bevétel).

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ 2008.

01-R-B Ħrlap: A részesedések és a részesedések utáni osztalékok alakulása A negyedéves adatszolgáltatásokat a tárgynegyedévre vonatkozóan a tulajdonos rendelkezésére bocsátott jelentésekbĘl, évközi beszámolókból kell teljesíteni. Az éves elszámolást a tulajdonolt szervezet közgyĦlése által elfogadott, auditált mérlegbeszámolója, az éves konszolidált elszámolást a tulajdonolt szervezet konszolidált mérlegbeszámolója alapján kell összeállítani. Az Ħrlapon mindig a tárgyév január 1-jei nyitóállományt, a január 1-je és a tárgynegyedév utolsó napja közötti idĘszak teljes (halmozott) forgalmát, valamint a tárgyidĘszak utolsó napján kimutatott záróállományt kell szerepeltetni. Az egyes Ħrlapok fejrovatában csak - az adatközlĘ szerv megnevezését - az adatközlĘ szektorát, - PIR törzsszámát, - az adatközlés idĘpontját - az évet (négy számjegyen, pl. 2007) és - a vonatkozó idĘszakot (elsĘ negyedév: 11, második negyedév 12, harmadik negyedév 13, negyedik negyedév 14, éves elszámolás 15, éves konszolidált elszámolás 16) kell feltüntetni, a többi azonosító, illetve leíró adatot nem kell feltüntetni.

1. szám


Az éves konszolidált elszámolás 16 jelĦ Ħrlapot akkor is be kell nyújtani, ha a tulajdonolt szervezet nem készít konszolidált elszámolást, s így a 15 és 16 jelĦ adatközlések megegyeznek. Az Ħrlap oszlopai Az Ħrlap oszlopai a gazdasági társaságokban való - a befektetett eszközök között kimutatott - részesedéseket (részvényeket, üzletrészeket) azok jogi szabályozási szintje és a társaságok jövedelemtulajdonosi szektor szerinti hovatartozása szerint különbözteti meg. A jogi szabályozás alapján megkülönbözetjük azokat a tulajdonrészeket, amelyeket törvény társaságonként tételesen és a tartós állami tulajdoni részesedés konkrét mértékének feltüntetésével határoz meg, azoktól a tulajdonrészektĘl, amelyeket a költségvetési szervek, a helyi önkormányzatok - törvényi felhatalmazás alapján saját elhatározás szerinti mértékben - saját alapítású vagy támogatott gazdasági társaságokban birtokolnak. 3. oszlop: Törvény alapján tartós állami részesedések nem pénzügyi vállalkozásokban Az Ħrlap 3. oszlopában a Magyar Államnak a Magyar Nemzeti VagyonkezelĘ ZártkörĦen mĦködĘ Részvénytársaságban, valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény mellékletében meghatározott gazdasági társaságokban való részesedéseket kell - a pénz- és hitelintézetek kivételével - feltüntetni. Amennyiben a tulajdonosi jogokat gyakorló tárcájában hivatkozott törvény mellékletében meghatározott részesedési mértéket meghaladó részesedés van, azt is itt kell szerepeltetni. 4. oszlop: Törvény alapján tartós állami részesedések pénzügyi vállalkozásokban Az Ħrlap 4. oszlopában a Magyar Államnak a Magyar Nemzeti Bankban fennálló tulajdonosi részesedését, valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény mellékletében meghatározott gazdasági társasági részesedések közül a pénz- és hitelintézetekben meglévĘ részesedéseket kell szerepeltetni. Amennyiben a tulajdonosi jogokat gyakorló tárcájában hivatkozott törvény mellékletében meghatározott részesedési mértéket meghaladó részesedés van, azt is itt kell szerepeltetni. 5. oszlop: Részesedések saját alapítású gazdasági társaságokban Az Ħrlap 5. oszlopában az OrszággyĦlés, a Kormány, illetve a költségvetési szervek által alapított gazdasági társaságokban való részesedéseket kell kimutatni, ideértve a helyi önkormányzatok által alapított társaságokat és a volt tanácsi alapítású vállalatokban szerzett részesedéseket is. 6. oszlop: Részesedések saját alapítású közhasznú társaságokban Az Ħrlap 6. oszlopában az OrszággyĦlés, a Kormány, illetve a költségvetési szervek által alapított közhasznú társaságokban való részesedéseket kell kimutatni, ideértve a helyi önkormányzatok által alapított közhasznú társaságokat is. 7. oszlop: Részesedések átmeneti idĘre Az Ħrlap 7. oszlopában azokat a 3-6. oszlopokban nem szereplĘ, egyéb tulajdonrészeket kell kimutatni. Az itt szerepeltetendĘ részesedések általában résztulajdoni (kisebbségi) hányadot jelentenek és ideiglenesen, átmeneti idĘre tartózkodnak a részesedés birtoklására jogszabályban felhatalmazott szerv tárcájában. Nem szerepelhetnek itt a forgatási célból vásárolt értékpapírok és a követelés fejében átvett részesedések, mert azok nem a befektetett eszközök, hanem a forgóeszközök között szerepelnek a könyvviteli mérlegben. 8. oszlop: Részesedések nemzetközi szervezetekben Az Ħrlap 8. oszlopában azokat a nemzetközi szervezetekben elsĘsorban pénzügyi szervezetekben, társaságokban meglévĘ tulajdonrészeket kell kimutatni, amely szervezetekhez Magyarország tĘke-hozzájárulást teljesített. 9. oszlop: Összesen ÖsszegzĘ oszlop, a részesedések összegzésére szolgál. 10. oszlop: ÖsszesenbĘl részesedés a Budapesti ÉrtéktĘzsdén jegyzett társaságokban Tájékoztató adatoszlop, amely - eleget téve az EU adatszolgáltatási kötelezettségnek - az államháztartás által birtokolt, de a tĘzsdei forgalomban jegyzett részvények állományára, azok alakulására kér információt. Az Ħrlap sorai 01. sor: ElĘzĘ évi záró állomány (tárgyévi nyitó állomány) Ebben a sorban az elĘzĘ évi beszámoló könyvviteli mérlegének II/1. Részesedések mérlegsorában kimutatott összeg - részletezve - szerepel, mely egyben a tárgyévi nyitó állomány összegét képezi.

385

386


1. szám

02. sor: Alapítás Gazdasági társaság, közhasznú társaság alapításával kapcsolatos pénzátutalás, amely a tárgyidĘszak pénzforgalmában megjelent. A természetbeni apportot, azaz fizikai vagyontárgyak átadását nem itt, hanem a 07 sorban kell szerepeltetni. 03. sor: TĘkeemelés Gazdasági társaságokban, közhasznú társaságokban meglévĘ részesedések növelése a társasági tĘke növelése révén, a pénzforgalomban jelentkezĘ pénzátutalás eredményeként. 04. sor: Vásárlás készpénzért Üzletrészek, részvények vásárlása készpénzért, a jogszabályok által lehetĘvé körben. 05. sor: Vásárlás kárpótlási jegy ellenében Üzletrészek, részvények vásárlása kárpótlási jegy ellenében, a jogszabályok által lehetĘvé tett szervezeti körben. 06. sor: Részesedések tárgyévi pénzforgalmában jelentkezĘ növekedés összesen (02+03+04+05) ÖsszegzĘ sor, a részesedések a pénzforgalommal együtt járó állományváltozásának kimutatására szolgál. 07. sor: Alapítás eszközök átadásával Gazdasági társaság, közhasznú társaság alapításához való hozzájárulás természetbeni apport formájában, azaz tárgyi eszközök, immateriális javak, értékpapírok stb. átadásával. A készpénz átadását nem itt, hanem a 02 sorban kell szerepeltetni. 08. sor: TĘkeemelés nem pénzügyi eszközök átadásával Gazdasági társaságokban, közhasznú társaságokban meglévĘ részesedések növelése a társasági alaptĘke növelése révén, természetbeni hozzájárulás formájában, azaz tárgyi eszközök, immateriális javak, értékpapírok stb. átadásával. A készpénz átadását nem itt, hanem a 03 sorban kell szerepeltetni. 09. sor: Térítésmentes átvétel Más szervezettĘl térítésmentesen átvett részesedések, üzletrészek az átadó által közölt értéken, illetve ennek hiányában piaci értéken. 10. sor: (szándékosan üresen hagyott sor) 11. sor: Átértékelési különbözet (növekedés) A tárgyidĘszak végén meglévĘ részvények, üzletrészek (növelĘ, illetve csökkentĘ) értékvesztésének, továbbá a korábban elszámolt értékvesztés visszaírásának összege. 12. sor: Részesedések tárgyévi pénzforgalmában nem jelentkezĘ növekedés összesen (07+08+09+10+11) ÖsszegzĘ sor, a részesedések állományának pénzforgalomban nem jelentkezĘ változásával összefüggĘ változások kimutatására szolgál. 13. sor: Növekedések összesen (06+12) ÖsszegzĘ sor, a részesedések állományának összes növekedését mutatja. 14. sor: Értékesítés készpénzért Részvények, üzletrészek értékesítése készpénz ellenében. A kivezetés a könyvi értéken történik. Az értékesítés során realizált - bevételként elszámolt - árfolyamnyereséget a 31. sorban, a realizált árfolyamveszteséget a 20. sorban kell kimutatni. (Ha tehát pl. egy 100 könyvi értéken nyilvántartott részesedésértékesítése 120 egységen történt meg, akkor a realizált 20 egység hozambevétel a 31. sorban jelenik meg, a 14. sorban a kivezetés könyvszerinti, 100 egységen történik. Ha a 100 egységen nyilvántartott részesedés értékesítése 90 egységért történt, akkor a realizált 10 egység veszteség a 20 sorban mutatandó ki, a 14. sorban pedig a realizált 90 egység értékesítési bevétel összegében történik a kivezetés. Így mindkét esetben a 22. sorban a csökkenés összességében 100 egységet mutat.) 15. sor: TĘkekivonás A gazdasági társaságokba, közhasznú társaságokba befektetett pénztĘke kivonása, a jegyzett tĘke leszállítása pénzforgalomban jelentkezĘ bevétel formájában. 16. sor: Részesedések tárgyévi pénzforgalmában jelentkezĘ csökkenés összesen (14+15) ÖsszegzĘ sor, a pénzforgalomban jelentkezĘ változások csökkentĘ hatásának kimutatására.

1. szám


17. sor: Értékesítés kárpótlási jegyért Részvények, üzletrészek értékesítése kárpótlási jegy ellenében. Itt kell kimutatni az Állami Privatizációs és VagyonkezelĘ Rt.-nél az által meghirdetett privatizációs akciók során a részesedések kárpótlási jegy ellenében történĘ átadását. A kivezetés a könyvi értéken történik. Az értékesítés során realizált árfolyamnyereséget a 31. sorban, a realizált árfolyamveszteséget a 20. sorban kell kimutatni, a készpénzes értékesítés elszámolásának módjával azonosan. 18. sor: Térítésmentes átadás Más szervezeteknek térítésmentesen átadott részesedések, üzletrészek az átadónál szereplĘ könyvi értéken. 19. sor: Felszámolás, végelszámolás miatti kivezetés Részvények, üzletrészek könyvi értékének egyoldalú kivezetése a gazdasági társaság, közhasznú társaság felszámolása, végelszámolása miatt. 20. sor: Értékesítés realizált árfolyamvesztesége Részvények, üzletrészek értékesítése során a befolyt ellenérték és a könyvi érték negatív különbsége. A könyvi érték kivezetése a 14. vagy 15. sorokban történik. 21. sor: Átértékelési különbözet (csökkenés) A tárgyidĘszak végén meglévĘ részvények, üzletrészek leértékelése, amennyiben a tulajdonosra elĘírt könyvvezetési szabályok ezt lehetĘvé teszik. 22. sor: Részesedések tárgyévi pénzforgalmában nem jelentkezĘ csökkenés összesen (17+18+19+20+21) ÖsszegzĘ sor, a pénzforgalomban nem jelentkezĘ változások csökkentĘ hatásának kimutatására. 23. sor: Csökkenések összesen (16+22) ÖsszegzĘ sor, az adósok állományában bekövetkezett csökkenés kimutatására. 24. sor: Tárgyévi záró állomány (1+13-23) Ebben a sorban a tárgyévi beszámoló könyvviteli mérlegének II/1. Részesedések mérlegsorában kimutatott összeg szerepel, mely egyben a tárgyévet követĘ évi nyitó állomány összegét képezi. 25. sor: A gazdasági és közhasznú társaságok száma a nyitó állományban A gazdasági és közhasznú társaságok összesített darabszáma a tárgyidĘszak nyitó napján, amelyben az adatszolgáltató részesedéssel rendelkezik, függetlenül a részesedés mértékétĘl és minĘségétĘl. 26. sor: A gazdasági és közhasznú társaságok száma a záró állományban A gazdasági és közhasznú társaságok összesített darabszáma a tárgyidĘszak záró napján, amelyben az adatszolgáltató részesedéssel rendelkezik, függetlenül a részesedés mértékétĘl és minĘségétĘl. 27. sor: Tulajdonost megilletĘ osztalék a részesedések elĘzĘ évi záró állománya után Az elĘzĘ beszámolási idĘszak végén birtokolt részesedések után, a közgyĦlési határozatok alapján a tulajdonost a tulajdoni részesedés alapján megilletĘ bevétel, függetlenül attól, hogy az bevételként mikor folyik be. 28. sor: Tárgyévi osztalékbevétel a részesedések elĘzĘ évi záró állománya után Az elĘzĘ beszámolási idĘszak végén birtokolt részesedések után, a közgyĦlési határozatok alapján a tulajdonost a tulajdoni részesedés alapján megilletĘ bevétel azon része, amely a tárgyévben folyik be. 29. sor: Tárgyévi egyéb osztalékbevétel A tárgyévben befolyt osztalékbevételek azon része, amely vagy korábbi évekrĘl elmaradt befizetés teljesítéseként, vagy a tárgyévben képzĘdĘ feltételezett nyereség alapján osztalékelĘleg formájában realizálódott. 30. sor: Gazdasági és közhasznú társaságok kötelezettségei a tárgyidĘszak végén Ebben a sorban tájékoztató adatként a gazdasági és közhasznú társaságok (auditált) elĘzĘ évi mérlegbeszámolójának mérlegében „F) Kötelezettségek” mérlegblokk alatt kimutatott mérlegtételek összegének a tulajdoni részaránynak megfelelĘen arányosított összegét kell szerepeltetni. 31. sor: Értékesítés realizált árfolyamnyeresége (hozambevétel) Részvények, üzletrészek értékesítése során a befolyt ellenérték könyvi értéket meghaladó különbözete. A könyvi érték kivezetése a 14. vagy 15. sorokban történik.

387

388


1. szám

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ 2008.

01-R-C Ħrlap: A közteher-bevételek adósainak alakulása Az Ħrlapot a beszedĘ szervezetek töltik ki a közterhekre (adókra, járulékokra, illetékekre, adójellegĦ bevételekre), amennyiben megnevezett más szerv gondoskodik a közterhek adósainak nyilvántartásáról, akkor a nyilvántartó szervezetet az adatszolgáltató. A Magyar Államkincstár fĘkönyvéhez analitikus helyként kapcsolódó beszedĘ és nyilvántartó szervezetek esetében az analitikus helyek az adatszolgáltatók, ezeknek a szervezeteknek is a megjelölt határidĘre be kell nyújtaniuk jelentéseket a Pénzügyminisztérium kijelölt szervezetéhez adatfeldolgozás céljából. A fejezeti kezelésĦ elĘirányzatok tekintetében az Ħrlapot a könyvvezetés munkamegosztási rendjéhez igazodóan kell kitölteni. Amennyiben a fejezeti költségvetésbe integrált elkülönített állami pénzalap továbbra is önálló könyvvezetést végez, úgy a "támogatási célprogram" önálló adatszolgáltató. A fejezetért felelĘs szerv ellenĘrizni tartozik a fejezeti kezelésĦ elĘirányzatokra vonatkozó adatszolgáltatás teljességét. Az egyes Ħrlapok fejrovatában csak - az adatközlĘ szerv megnevezését - az adatközlĘ szektorát - PIR törzsszámát - az adatközlés idĘpontját - az évet (négy számjegyen, pl. 2008) és - a vonatkozó idĘszakot (elsĘ negyedév: 11, második negyedév 12, harmadik negyedév 13, negyedik negyedév 14, éves elszámolás 15) kell feltüntetni, a többi azonosító, illetve leíró adatot nem. A 01 sorban minden adatszolgáltatási idĘszakban a tárgyévi nyitó (január 1-jei) állományt kell feltüntetni. A negyedéves adatszolgáltatásokat halmozottan, a tárgyidĘszak egészére vonatkozó havi és negyedéves bevallások, illetve kivetések, valamint a tárgyidĘszakban teljesített félévente esedékes bevallások adataiból kell teljesíteni. Az éves elszámolást a havi, negyedéves és éves bevallást készítĘk adatait is tartalmazó, az adóévre vonatkozó, teljes körĦ bevallás-, illetve kivetés-feldolgozás alapján kell összeállítani. Az Ħrlap oszlopai Az Ħrlap oszlopaiban a közteher-bevételek adós-állományának alakulását az egyes közteher-nemek szerint, azon belül az adós típusa, nevezetesen jövedelemtulajdonosi szektora szerint, a bevallás/kivetés gyakorisági rendje. Az Ħrlap ezért - hasonlóan a költségvetési szakfeladatok kiadásait és bevételeit bemutató 21 és 22 Ħrlapokhoz - nem rögzített oszlopokkal azonosítja, hanem az egyes közterheket - az elĘforduláshoz igazodóan azonosítja kettĘs metszetben: a közteher-bevétel és az adós típusának kombinációjával (pl. társasági adó pénzügyi vállalkozásoktól, egészségbiztosítási járulék helyi önkormányzati költségvetési szervektĘl). Amennyiben a közteher-bevétel alapnyilvántartásaiból az adósok típusa szerinti összesítések nem állítható elĘ, azokat - a Pénzügyminisztériummal folytatott külön egyeztetés alapján - becslési eljárással kell meghatározni, illetve - kivételesen - bontás nélkül lehet szerepeltetni. Az egyes közterheket öt számjegyes, az adós-típust két számjegyes azonosító-kombináció jelöli a következĘk szerint:

1. szám


Közteher-bevétel

Adós típusa

---

389

Bevallás

---

Közteher Bevallás rendje

Csoport

Alcsoport Osztály 1 Jövedelemadók 2 Társadalombiztosítási, munkaadói és munkavállalói járulékok 3 Bérhez és foglalkoztatáshoz 4 Vagyonadók 5 Termékek és szolgáltatások adói 6 Vámok, vámjellegĦ befizetések 7 Egyéb adók, adójellegĦ bevételek

8 Adók, járulékok, adójellegĦ bevételek bírság- és pótlék-bevételei

11-13 Nem pénzügyi vállalkozások 11 Társas vállalkozások 12 Egyéni vállalkozások 13 Nem társult és egyéb vállalkozások 20 Pénzügyi vállalkozások 31-36 Államháztartás 31 Központi és fejezeti kezelésĦ elĘirányzatok és központi költségvetési szervek 32 Helyi önkormányzatok és helyi önkormányzati költségvetési szervek 34 Köztestületi költségvetési szervek 35 Országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek 36 Elkülönített állami pénzalapok 4

Háztartások

5

Non-profit szervezetek

6

Külföld

A bevallások rendje: a bevallás, kivetés gyakoriságához igazodóan H: havi bevallás N: negyedéves bevallás F: féléves bevallás A: adóévre vonatkozó éves bevallás E: eseti bevallás, eseti kivetés A közteher-bevételek részletes meghatározása: 1 Jövedelemadók 11 Magánszemélyek jövedelemadói 1-100 Személyi jövedelemadó A magánszemélyek összevonás alá esĘ és elkülönülten adózó jövedelme után fizetendĘ adó. Elszámolása a pénzforgalomban elsĘsorban adóelĘleg-fizetéssel történik, amely elĘleg megállapítása során egyes adókedvezmények figyelembe vehetĘk, míg más adómérséklések csak az éves - tárgyévet követĘen benyújtott - adóbevallásban érvényesíthetĘek. Az éves bevallásban - a magánszemélyek valamennyi adóévi tevékenységük után megszerzett adóköteles jövedelmüket feltüntetik, majd az arra jutó adót - a törvényben rögzített feltételek teljesítése esetén - adókedvezményekkel mérséklik. Az adóbevallásban szereplĘ adó és az adóév során megfizetett adóelĘleg különbözetét a bevallás benyújtását (tárgyévet követĘ május 20.) megelĘzĘen (befizetés) vagy követĘen (visszaigénylés) kell rendezni.

390


1. szám

Jogszabály: 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról APEH Adónemkód: 103 1-110 Magánszemélyek különadója A magánszemély személyi jövedelemadó adóalapjának a járulékfizetés felsĘ határát meghaladó része mint különadó-alap, illetve az egyéni vállalkozói tevékenységet is végzĘ magánszemély esetén a kapott támogatás nélkül számított vállalkozói bevételek összegébĘl a vállalkozói költségeket meghaladó rész, átalányadózás esetén az átalányadó-alap után fizetendĘ adó. Egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytató magánszemélyek és nem egyszerĦsített vállalkozói adó (eva)-alany egyéni vállalkozók, az adóbevallásban szereplĘ összevont adóalapnak a járulékfizetés törvényben meghatározott felsĘ határát meghaladó része, vállalkozói jövedelemadózás esetén a vállalkozói bevételek összegébĘl a vállalkozói kiadásokat meghaladó rész, átalányadózás esetén az átalányadó alap együttes összege után (különadóalap) fizetik meg. Jogszabály: 2006. évi LIX. törvény az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról APEH Adónemkód: 198 12 Társas vállalkozások jövedelemadói 1-210 Társasági adó (pénzintézetek kivételével) A gazdasági társaság, az egyesülés és az európai részvénytársaság és az európai szövetkezet, a szövetkezet, az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a szabadalmi ügyvivĘi iroda, a közjegyzĘi iroda, az erdĘbirtokossági társulat, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete, a közhasznú társaság, a víztársulat, az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház, a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a felsĘoktatási intézmény, a diákotthon jövedelme (adózás elĘtti eredménye) után fizetendĘ adó. Jogszabály: 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról APEH Adónemkód: 101 1-230 Osztalékadó A gazdasági társaság, az egyesülés és az európai részvénytársaság és az európai szövetkezet, a szövetkezet, az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a szabadalmi ügyvivĘi iroda, a közjegyzĘi iroda, az erdĘbirtokossági társulat, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete , a vízgazdálkodási társulat, az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház, a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a felsĘoktatási intézmény, a diákotthon,által kapott (realizált) osztalék után fizetendĘ adó. Jogszabály: 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról APEH Adónemkód: 101 1-240 Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások különadója A társas vállalkozás adózás elĘtti eredményét korrigáló tételekkel számított különadó-alap után fizetendĘ adó. Jogszabály: 2006. évi LIX. törvény az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról APEH Adónemkód: 201 1-250 Társas vállalkozások különadója A társas vállalkozás adózás elĘtti eredményét korrigáló tételekkel számított különadó-alap után fizetendĘ adó. Jogszabály: 2006. évi LIX. törvény az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról APEH Adónemkód: 199 1-260 Hitelintézetek járadéka A hitelintézetnek az állami kamattámogatással, kamatkiegyenlítéssel közvetlenül vagy közvetetten érintett hitelállománya alapján kamat és kamatjellegĦ bevétel címén befolyt összeg után fizetendĘ járadék.

1. szám

PÉNZÜGYI KÖZLÖNY Jogszabály: 2006. évi LIX. törvény az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról APEH Adónemkód: 202

13 Egyéb jövedelmi adók 1-310 A gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultját terhelĘ befizetési kötelezettség Gyógyszer forgalomba hozatali engedély jogosultjainak a gyógyszer támogatási kassza terven felüli kifizetésének visszapótlásához teljesített hozzájárulása Jogszabály: 2006. évi XCVIII. törvény a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól APEH Adónemkód: 243 2 Társadalombiztosítási, munkaadói és munkavállalói járulékok 21 Munkavállalókat terhelĘ járulékok 211 Munkavállalói társadalombiztosítási járulékok 2-111 Munkavállalói járulék A munkavállalókat terhelĘ, a kötelezĘ munkaerĘpiaci biztosítási rendszerben a munkanélküliellátásokra való jogosultságot keletkeztetĘ és fenntartó járulékbefizetés. Jogszabály: 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elĘsegítésérĘl és a munkanélküliek ellátásáról APEH Adónemkód: 145 2-112 Munkavállalói egészségbiztosítási járulék A munkavállalókat terhelĘ, a kötelezĘ egészségbiztosítási rendszerben az egészségbiztosítási rendszer keretében biztosított pénzbeli és természetbeni ellátásokra való jogosultságot keletkeztetĘ és fenntartó járulékbefizetés. Jogszabály: 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérĘl APEH Adónemkód: 124 2-113 Munkavállalói nyugdíjjárulék A munkavállalókat terhelĘ, a kötelezĘ nyugdíjbiztosítási rendszerben a nyugdíjakra való jogosultságot keletkeztetĘ és fenntartó járulékbefizetés. Jogszabály: 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérĘl APEH Adónemkód: 125 22 Munkáltatókat terhelĘ járulékok 221 Munkáltatói társadalombiztosítási járulékok 2-211 Munkáltatói egészségbiztosítási járulék A foglalkoztatókat, munkáltatókat terhelĘ, az általuk foglalkoztatott munkavállalóknak kifizetett bérek és más kereseti elemek után számított járulékok a kötelezĘ társadalombiztosítási (nyugdíj- és egészségbiztosítási) jogviszony keletkeztetése és fenntartása érdekében. Jogszabály: 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérĘl APEH Adónemkód: 124 2-212 Munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék A foglalkoztatókat, munkáltatókat terhelĘ, az általuk foglalkoztatott munkavállalóknak kifizetett bérek és más kereseti elemek után számított járulékok a kötelezĘ társadalombiztosítási (nyugdíj- és egészségbiztosítási) jogviszony keletkeztetése és fenntartása érdekében. Jogszabály: 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérĘl APEH Adónemkód: 125

391

392


1. szám

222 Munkaadói járulék 2-220 Munkaadói járulék Foglalkoztatói, munkáltatói munkaerĘpiaci járulékbefizetések azon gazdasági szervezetektĘl, amelyek nem társas és nem egyéni vállalkozások. Jogszabály: 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elĘsegítésérĘl és a munkanélküliek ellátásáról APEH Adónemkód: 144 223 Táppénz-hozzájárulás 2-230 Táppénz-hozzájárulás A foglalkoztatók által a biztosított betegsége miatti keresĘképtelensége, valamint a kórházi (klinikai) ápolása idĘtartamára folyósított táppénz törvényben meghatározott hányadának hozzájárulás címén megfizetett összege. Jogszabály: 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérĘl APEH Adónemkód: 149 23 Egyéb járulékok 231 Egyéb járulékok (biztosítottak befizetései) 2-311 Egyéni vállalkozók saját jogon fizetett járulékai Önfoglalkoztatást megvalósító egyéni vállalkozások által teljesített befizetések társadalombiztosítási jogviszony keletkeztetésére és fenntartására. Jogszabály: 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérĘl APEH Adónemkód: 124,125 2-312 Megállapodás alapján fizetĘk járulékai Egyéni megállapodás alapján teljesített befizetések meghatározott ellátásokat nyújtó társadalombiztosítási jogviszony keletkeztetésére és fenntartására. Jogszabály: 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérĘl APEH Adónemkód: 124,125 2-313 Egyén által fizetett egészségbiztosítási járulék A kötelezĘ társadalombiztosítási ellátásokra - törvény alapján - biztosítottnak nem minĘsülĘ, személyi igazolvánnyal rendelkezĘ személyek által befizetett összeg meghatározott egészségügyi szolgáltatások fedezetére. Jogszabály: 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérĘl APEH Adónemkód: 124 2-314 Baleseti járulék A társas vállalkozás a kiegészítĘ tevékenységet végzĘ társas vállalkozó után, valamint a kiegészítĘ tevékenységet folytatónak minĘsülĘ egyéni vállalkozó által a baleseti társadalombiztosítási ellátások fedezetére fizetett összeg. Jogszabály: 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérĘl APEH Adónemkód: 124 2-315 Egészségügyi szolgáltatási járulék A társas vállalkozás a kiegészítĘ tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és a kiegészítĘ tevékenységet folytató társas vállalkozó után egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett. Továbbá, az a belföldi személy, aki biztosítottnak vagy biztosított eltartott hozzátartozójának nem minĘsül és egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult, köteles a minimálbér alapulvételével havonta egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.

1. szám

PÉNZÜGYI KÖZLÖNY Jogszabály: 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérĘl APEH Adónemkód: 124

232 Egyéb járulékok (biztosítottak helyetti befizetések) 2-321 Munkanélküli ellátások járulékai A munkanélküli ellátások államháztartási szektorba tartozó folyósítói által teljesített befizetések a kötelezĘen elĘírt biztosítási jogviszony keletkeztetése és fenntartása érdekében a biztosítási jogviszony keretében igénybe vehetĘ pénzbeli és nem pénzbeli ellátások finanszírozására. Jogszabály: 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérĘl 2-322 Központi költségvetés által fizetett járulékok A központi költségvetés által átvállalt járulékfizetés a társadalombiztosítási jogviszonnyal nem rendelkezĘ állampolgárok javára, a társadalombiztosítási jogviszony keretében igénybe vehetĘ pénzbeli és nem pénzbeli ellátások finanszírozására. Jogszabály: 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérĘl. A Magyar Köztársaság éves költségvetésében az egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos hozzájárulás jogcímén meghatározott összeg. 2-323 Társadalom- és szociálpolitikai juttatások után fizetett járulék A gyermekgondozási segély, a gyermekgondozási díj és a gyermeknevelési támogatás címén, az államháztartás szervezetei által kifizetett ellátások utáni nyugdíjbiztosítási járulék megfizetése a folyósító által. Jogszabály: 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérĘl 2-325 Fegyveres szervek kedvezményes nyugellátási kiadásaihoz fizetett hozzájárulás A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak a korhatár elérése elĘtt igénybe vett szolgálati nyugellátások, valamint az öregségi nyugdíjkorhatár elérését követĘen folyósított, járulékfizetéssel ellentételezett nyugdíjkedvezmények fedezetére átadott összeg. Jogszabály: A Magyar Köztársaság költségvetésében a Honvédelmi Minisztérium fejezetben a hivatásos állományúak nyugdíjrendszeréhez való hozzájárulás jogcímen elĘirányzott összeg. 2-326 Egyéb járulékok Alkalmi munkavállalókat foglalkoztatók által, a járulékok egyszerĦsített módon történĘ megfizetése a nyugdíj és egészségügyi ellátások fedezetére. Jogszabály: 1997. évi LXXIV. törvény az alkalmi munkavállalói könyvvel történĘ foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerĦsített befizetésérĘl 2-327 Vállalkozói járulék A vállalkozók munkanélküli ellátásának fedezésére, az egyéni és a társas vállalkozó az egészségbiztosítási járulék alapját képezĘ jövedelem után vállalkozói járulékot fizet. Jogszabály: 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elĘsegítésérĘl és a munkanélküliek ellátásáról APEH Adónemkód: 185 2-328 START-kártya kedvezményes járulékbefizetések A munkaerĘpiacon hátránnyal elhelyezkedĘk után fizetendĘ kedvezményes mértékĦ járulékkötelezettség. Jogszabály: 2004. évi CXXIII. Törvény a pályakezdĘ fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követĘen munkát keresĘk foglakoztatásának elĘsegítésérĘl, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról APEH Adónemkód: 186

393

394


1. szám

2-329 Korkedvezmény-biztosítási járulék Korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott, saját jogú nyugdíjasnak nem minĘsülĘ biztosított, kiegészítĘ tevékenységet folytatónak nem minĘsülĘ társas vállalkozás, ill. korkedvezményre jogosító munkakörben vállalkozói tevékenységet végzĘ biztosított egyéni vállalkozó fizeti a Nyugdíjbiztosítási alap részére a korkedvezményes nyugdíj fedezésére. Jogszabály: 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérĘl APEH Adónemkód: 125 3 Bérhez és foglalkoztatáshoz kapcsolódó adók 3-100 Szakképzési hozzájárulás Munkaadók, önfoglalkoztatók által fizetendĘ szakképzési hozzájárulás a kifizetett bérek, kereseti elemek arányában a szakképzés munkaadókra háruló terheinek megosztása érdekében. Jogszabály: 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról APEH Adónemkód: 182 3-200 Rehabilitációs foglalkoztatási hozzájárulás Munkaadók, önfoglalkoztatók által fizetendĘ rehabilitációs hozzájárulás a kifizetett bérek, kereseti elemek arányában a megváltozott munkaképességĦek foglalkoztatása érdekében a munkaadókra háruló terheinek megosztása céljából. Jogszabály: 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elĘsegítésérĘl és a munkanélküliek ellátásáról APEH Adónemkód: 119 3-300 Kommunális adó foglalkoztatottak után Munkaadók által, a foglalkoztatottak korrigált átlagos statisztikai állományi létszáma után fizetendĘ adó. Jogszabály: 1990. évi C. törvény a helyi adókról 3-400 Egészségügyi hozzájárulás A foglalkoztatókat, munkáltatókat terhelĘ, az általuk foglalkoztatott munkavállalók után fizetett tételes vagy %-os hozzájárulás a kötelezĘ egészségbiztosítási jogviszony keletkeztetése és fenntartása érdekében. Jogszabály: 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról APEH Adónemkód: 152 3-500 Egyéb bérhez és foglalkoztatáshoz kapcsolódó adók (Ez idĘ szerint nincs ide sorolandó közteherbevétel.) 4 Vagyonadók 4-100 Építményadó Rendszeres vagyoni típusú adó a lakás, nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (együtt: építmény) tulajdonlása után. Az építményadó alapja az építmény hasznos alapterülete, illetve korrigált forgalmi értéke. Jogszabály: 1990. évi C. törvény a helyi adókról 4-200 Idegenforgalmi adó épület után Rendszeres vagyoni típusú adó lakás, valamint üdülĘnek minĘsülĘ, magánszemély tulajdonában álló, illetĘleg magánszemély ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékĦ jogával terhelt épület után. Alapja az építmény hasznos alapterülete. Nem tartozik ide a magánszemélyt terhelĘ idegenforgalmi adó, amely az eltöltött vendégéjszaka után teljesítendĘ. Jogszabály: 1990. évi C. törvény a helyi adókról

1. szám


4-300 Magánszemélyek kommunális adója Rendszeres vagyoni típusú adó építmény, illetve telek magánszemély általi tulajdonlása, illetve nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti joga után. Jogszabály: 1990. évi C. törvény a helyi adókról 4-400 Telekadó Rendszeres vagyoni típusú adó az önkormányzat illetékességi területén beépítetlen belterületi földrészlet (telek) tulajdonlása után. A telekadó alapja a telek területe, illetve a telek korrigált forgalmi értéke. Jogszabály: 1990. évi C. törvény a helyi adókról 4-500 Öröklési illeték Örökösödést terhelĘ közteher, amelyet illeték formájában rónak le, és pénzben fizetnek meg. Jogszabály: 1990. évi XCIII. törvény az illetékekrĘl 4-600 Ajándékozási illeték Ajándékozást terhelĘ közteher, amelyet illeték formájában rónak le, és pénzben fizetnek meg. Jogszabály: 1990. évi XCIII. törvény az illetékekrĘl 4-700 Visszterhes ingatlan-vagyonszerzés illetéke Ingatlannak, meghatározott ingónak és vagyoni értékĦ jognak visszteher mellett, továbbá öröklési és ajándékozási illeték alá nem esĘ, más módon történĘ megszerzése után fizetendĘ közteher. Jogszabály: 1990. évi XCIII. törvény az illetékekrĘl 4-800 Visszterhes ingatlan átruházás illetéke Haszonélvezet, használat, lakástulajdon, ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzés, hitelintézet ingatlanszerzése esetén fizetendĘ közteher. Jogszabály: 1990. évi XCIII. törvény az illetékekrĘl 4-900 GépjármĦszerzés illetéke GépjármĦ tulajdonjogának szerzésével kapcsolatos közteher. Jogszabály: 1990. évi XCIII. törvény az illetékekrĘl APEH Adónemkód: 222 5 Termékek és szolgáltatások adói 51 Értékesítési és forgalmi adók 5-110 Általános forgalmi adó A belföldön teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, illetve lízing, átadás, szállítás teljesített ellenértéke után, valamint termékimport vámértéke után megállapított forgalmi adó. Jogszabály: 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról APEH Adónemkód: 104 5-120 IparĦzési adó Vállalkozót az állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenysége után, annak nettó árbevétele alapján teljesítendĘ értékesítési adó. Jogszabály: 1990. évi C. törvény a helyi adókról 5-130 Innovációs járulék A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció állami támogatását biztosító elkülönített állami pénzalap forrásához való hozzájárulás. Azok a társaságok, amelyek saját forrásból kutatási-fejlesztési tevékenységet végeznek, illetve finanszíroznak, ennek a tevékenységnek a számvitelileg kimutatható költségeit levonhatják a bruttó járulékfizetési kötelezettségbĘl.

395

396


1. szám

Jogszabály: 2003. évi XC. törvény a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról APEH Adónemkód: 184 5-140 EgyszerĦsített vállalkozói adó Az adminisztráció egyszerĦsítése és az adóterhek mérséklése érdekében meghatározott bevételi határ alatti vállalkozások számára egyszerĦsített adóztatási forma alkalmazását teszi lehetĘvé. Az eva kiváltja egyéni vállalkozók esetében a vállalkozói szja-t, és a vállalkozói osztalékalap után fizetendĘ szja-t, a cégautóadót és az áfát; a társas vállalkozások esetében a társasági adót, az osztalék utáni szja-t, a cégautóadót és az áfát. Az eva alapja az adóévben megszerzett összes bevétel, módosítva néhány korrekciós tétellel. Jogszabály: 2002. évi XLIII. törvény az egyszerĦsített vállalkozói adóról APEH Adónemkód: 115 5-150 Gyógyszerforgalmazók gyógyszertárban forgalmazott, közfinanszírozott gyógyszerek utáni befizetései Gyógyszer forgalomba hozatali engedély jogosultját terhelĘ, a támogatott körbe tartozó gyógyszerek forgalma után fizetendĘ adó. Jogszabály: 2006. évi XCVIII. törvény a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól APEH Adónemkód: 243 5-160 Gyógyszer-nagykereskedĘk gyógyszertárak részére értékesített, közfinanszírozott gyógyszerek utáni befizetései A gyógyszer-nagykereskedelmi engedéllyel rendelkezĘ gazdálkodó szervezetet, a teljes évi támogatott gyógyszerforgalom nagykereskedelmi árréstömege után teljesítendĘ befizetési kötelezettség. Jogszabály: 2006. évi XCVIII. törvény a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól APEH Adónemkód: 244 52 Fogyasztási adók 5-210 Termékek és szolgáltatások fogyasztási adói Meghatározott termékek és szolgáltatások belföldi elĘállítása és importálása után megállapított adó, a termék, fogyasztási és általános forgalmi adót nem tartalmazó forgalmi, illetve ellenérték, továbbá import esetén a vámérték mint adóalap után. Jogszabály: 1991. évi LXXVIII. törvény a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésrĘl 5-220 Jövedéki adók Jövedéki termékek belföldi elĘállítása, raktározása, importálása, exportálása, forgalmazása, birtoklása után mennyiségi, illetĘleg minĘségi egység alapján megállapított közteher. Jövedéki terméknek minĘsülnek (ez idĘ szerint): az ásványolaj, az alkoholtermék, a sör, a pezsgĘ, a köztes alkoholtermék, a dohánygyártmány. Jogszabály: 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól 5-230 Regisztrációs adó A személygépkocsik, lakóautók fogyasztási adóját váltotta fel. Mértéke a gépkocsi mĦszaki tulajdonsága, környezetvédelmi osztályba sorolása alapján meghatározott összeg alapján kerül meghatározásra. Az adót az autó forgalomba helyezésekor, vagy az átalakítás napján kell megfizetni. Jogszabály: 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról 5-240 Energiaadó Az energiagazdálkodás és a környezetvédelem céljainak figyelembevételével, az externális környezeti károk energiaárakba történĘ beépítése, az energiatakarékossági szempontok érvényre juttatása, valamint a villamos energia és a földgáz e szempontokat érvényre juttató adóztatása a felhasznált mennyiség alapján. Jogszabály: 2003. évi LXXXVIII. törvény az energiaadóról

1. szám


53 Pénzügyi monopóliumok nyeresége 5-310 Kereskedelmi és játékadó A kormányzati szektor javára átadott nyereség a pénzügyi monopóliumot gyakorló nem-pénzügyi vállalkozások meghatározott körbe tartozó termék- és szolgáltatásértékesítésbĘl származóan. Jogszabály: 1991. évi XXXIV. törvény a szerencsejáték szervezésérĘl APEH Adónemkód: 146 54 Egyéb termék- és szolgáltatási adók 541 Egyes szolgáltatások adói (Ez idĘ szerint nincs ide sorolandó közteherbevétel.) 542 Áruk használatának, szolgáltatások engedélyezésének adói 5-421 megszĦnt 543 GépjármĦadók 5-431 Belföldi gépjármĦvek adója Belföldi forgalmi engedéllyel és rendszámmal ellátott gépjármĦvek után a tulajdonos, illetve az üzemeltetĘ által fizetendĘ adó. Jogszabály: 1991. évi LXXXII. törvény a gépjármĦ adóról 5-432 Külföldi gépjármĦvek adója A Magyar Köztársaság területén közlekedĘ, külföldön nyilvántartott gépjármĦvek után az üzemben tartó által fizetendĘ adó. Jogszabály: 1991. évi LXXXII. törvény a gépjármĦadóról 5-433 GépjármĦ túlsúlydíj A Magyar Köztársaság területén közúton és közforgalom elĘl el nem zárt magánúton közlekedĘ, a megengedett össztömeget, illetĘleg a megengedett legnagyobb tengelyterhelést meghaladó, a túlméretes, valamint a lánctalpas jármĦvekre és jármĦszerelvényekre, azok tulajdonosaira (üzemben tartóira) kiterjedĘ speciális díj. Ezen jármĦvek közlekedéséért fizetendĘ díj összegét kilométerenkénti díjtételek és a közútkezelĘi hozzájárulásban meghatározott útvonal távolságának, hozzájárulás hiányában a közúton megtett távolság (km) figyelembevételével állapítják meg. Jogszabály: 4/1999. (II. 12.) KHVM rendelet a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó jármĦvek közúti közlekedésérĘl, a közútkezelĘi és a hatósági eljárás, valamint a díjfizetés feltételeirĘl

544-545 Egyéb áruhasználati és szolgáltatási adók 5-442 Környezetvédelmi termékdíjak A belföldi termelĘ, illetve termeltetĘ által belföldön értékesített vagy felhasznált, illetve az importĘr által behozott egyes termékek árában megfizetendĘ környezetvédelmi célú hozzájárulás. Jogszabály: 1995. évi LVI. törvény a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról APEH Adónemkód: 331-338,341 5-443 Kulturális járulék Meghatározott kulturális és szórakoztatóipari termékek és szolgáltatások általános forgalmi adót nem tartalmazó árbevétele (jegybevétele) után befizetendĘ kötelezettség. Jogszabály: 1993. évi XXIII. törvény a Nemzeti Kulturális Alapprogramról APEH Adónemkód: 172 5-444 Idegenforgalmi adó (tartózkodás alapján) Magánszemélyt terhelĘ nem állandó lakóhelyen, az önkormányzat illetékességi területén eltöltött vendégéjszaka után fizetendĘ adó. Jogszabály: 1990. évi C. törvény a helyi adókról

397

398


1. szám

5-445 Turisztikai hozzájárulás (ezidĘ szerint nincs ilyen adónem) 5-446 BérfĘzési szeszadó Természetes személy által bérfĘzetett pálinka, borpárlat után fizetendĘ szolgáltatási adó. Jogszabály: 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól 5-447 Felügyeleti szolgáltatások díja Az egyes ágazatok felügyeleti tevékenységének ellátásáért fizetett, közgazdasági tartamát tekintve „szolgáltatási díj” helyett adójellegĦ bevétel, miután a fizetési kötelezettség alapja nem hozható összefüggésbe a felügyelet által a befizetĘ számára teljesített felügyeleti tevékenységgel és annak költségeivel. Jogszabály: 1991. évi XXXIV. tv. a szerencsejáték szervezésérĘl (bevétel kedvezményezettje: Szerencsejáték Felügyelet) 2001. évi CXX. tv. a tĘkepiacról (bevétel kedvezményezettje: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) 1996. évi CXII. tv. a hitelintézetekrĘl és pénzügyi vállalkozásokról (bevétel kedvezményezettje: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) 1993. évi XCVI. tv. az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról (bevétel kedvezményezettje: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) 1997. évi LXXXII. tv. a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról (bevétel kedvezményezettje: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) 1996. évi XLVIII. tv. a közraktározásról (bevétel kedvezményezettje: Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium és a jogutód Gazdasági Minisztérium) 1996. évi CXVI. tv. az atomenergiáról (bevétel kedvezményezettje: Országos Atomenergia Hivatal) 2001. évi XL. tv. a hírközlésrĘl (bevétel kedvezményezettje: Hírközlési FĘfelügyelet) 19/2002. (XI. 5.) GKM-PM együttes rendelet a Magyar Energia Hivatal igazgatási szolgáltatási díjairól és a felügyeleti díj fizetésének szabályairól (bevétel kedvezményezettje: Magyar Energia Hivatal) 12/2002. (II. 20.) PM rendelet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által lefolytatott államigazgatási eljárásokért fizetendĘ igazgatási szolgáltatási díjakról (bevétel kedvezményezettje: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) 12/2002. (II. 20.) PM rendelet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által lefolytatott államigazgatási eljárásokért fizetendĘ igazgatási szolgáltatási díjakról (bevétel kedvezményezettje: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) 48/1996. (XII. 29.) PM r. a biztosítási felügyeleti díjak mértékérĘl 5-448 Tenyésztési hozzájárulás Meghatározott mezĘgazdasági termékek értékesítésének nettó árbevétele és a lóverseny-totalizatĘr tevékenység forgalma után fizetendĘ hozzájárulás. Jogszabály: 1993. évi CXIV. törvény az állattenyésztésrĘl 2004. évi költségvetési törvény 15. számú melléklete 5-449 Vadvédelmi hozzájárulás A hasznosított vadállomány mennyisége után fizetendĘ hozzájárulás. Jogszabály: 1996. évi LV. törvény a vad védelmérĘl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról 5-450 ErdĘfenntartási járulék A kitermelt bruttó fatérfogat mennyisége után a véghasználatok, valamint a növendékfokozó gyérítések után fizetendĘ járulék. Jogszabály: 1996. évi LIV. törvény az erdĘrĘl és az erdĘ védelmérĘl 5-451 Földvédelmi járulék A termĘföld más irányú hasznosítása esetén egyszeri befizetési kötelezettség. Jogszabály: 1994. évi LV. törvény a termĘföldrĘl 5-452 Halászatfejlesztési hozzájárulás Az állam által átengedett halászati jogért fizetendĘ hozzájárulás a vízterület halászati értéke után.

1. szám


Jogszabály: 1997. évi XLI. törvény a halászatról és a horgászatról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 78/1997. (XI. 4.) FM rendelettel 5-453 Állatvédelmi hozzájárulás Az állatok védelmével kapcsolatos feladatok ellátásához állatvédelmi hozzájárulást kell fizetni. Az állatvédelmi hozzájárulásra kötelezett termékek körét, a hozzájárulás mértékét, valamint fizetésének és felhasználásának szabályait külön törvény állapítja meg. Jogszabály: 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelmérĘl és kíméletérĘl (és külön törvény) 5-454 Környezetterhelési díj A természeti környezet igénybevételét, használatát terhelĘ adójellegĦ befizetések. Fajtái: levegĘterhelési díj, vízterhelési díj, talajterhelési díj. Jogszabály: 2003. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról 546 Egyéb termelési adók 5-461 Gyógyszertár szolidaritási díj Közforgalmú gyógyszertár mĦködtetésére jogosultat terhelĘ. a közfinanszírozott gyógyszerek forgalmazásából származó éves árréstömege után fizetendĘ adó. Jogszabály: 2006. évi XCVIII. törvény a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszközellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól APEH Adónemkód: 245 5-462 Gyógyszer, gyógyászati segédeszköz ismertetés utáni befizetések A gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja (forgalmazó) és a gyógyászati segédeszköz gyártója vagy annak meghatalmazott képviselĘje minden általa foglalkoztatott ismertetĘ személy tevékenysége után évente teljesítendĘ befizetési kötelezettség. Jogszabály: 2006. évi XCVIII. törvény a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszközellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól APEH Adónemkód: 246 gyógyszerismertetés, 247 gyógyászati segédeszköz ismertetés 5-463 Gyógyszertámogatás-többlet sávos kockázatviselésébĘl eredĘ befizetések A gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultját (forgalmazóját) terhelĘ, az Egészségbiztosítási Alap gyógyszerkiadásainak túllépése esetén, a túllépés után, sávonként eltérĘ mértékben teljesítendĘ befizetés. Jogszabály: 2006. évi XCVIII. törvény a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszközellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól APEH Adónemkód: 248 6 Vámok és vámjellegĦ befizetések 61 Vámbefizetések 6-110 Vámok Az Európai Unióba történt belépéstĘl kezdĘdĘen a vámbevételek az Európai Uniót illetik meg. 6-120 Vámbiztosíték (EzidĘ szerint nincs a Magyar Államot megilletĘ, ilyen jogcímĦ befizetési kötelezettség.)

7 Egyéb adók, adójellegĦ bevételek 71 Egyéb adók 7-110 Bélyegilleték Az államigazgatási és bírósági eljárásért fizetendĘ eljárási illetékek, igazgatási és bírósági szolgáltatási díjak, amennyiben azok lerovása illetékbélyeg formájában történik. Jogszabály: 1990. évi XCIII. törvény az illetékekrĘl

399

400


1. szám

72 Egyéb adójellegĦ bevételek 7-210 Környezethasználati díjak (Ez idĘ szerint nincs ebbe a csoportba tartozó adónem.) 7-220 Nukleáris hozzájárulás A radioaktív hulladékok végleges elhelyezésének, valamint a kiégett üzemanyag átmeneti és végleges elhelyezésének, továbbá a nukleáris létesítmények leszerelésének (lebontásának) költségeihez való hozzájárulás az engedélyesek által. A hozzájárulás mértékét az éves költségvetési törvény állapítja meg. Jogszabály: 1996. évi CXVI. törvény az atomenergiáról 7-230 Egyéb adójellegĦ bevételek (Ez idĘ szerint nincs ebbe a csoportba tartozó adónem.) 8 Adók, járulékok, adójellegĦ bevételek bírság- és pótlék-bevételei 8-100 Adó- és járulékbírság, késedelmi pótlék, önellenĘrzési pótlék Idetartozik minden olyan késedelmi pótlék, kamat és bírság befizetése is, amely adónemekre nem különíthetĘ el. (Az egyes szakhatóságok által kiszabott (pl. környezetvédelmi, mĦemlékvédelmi) bírságok nem adójellegĦ bevételnek minĘsülnek, ezért nem itt szerepelnek. Jogszabály: 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjérĘl. APEH Adónemkód: 138, Az adóstípusok részletes meghatározása: Az adóstípusok meghatározásánál a gazdasági szervezeteknek a gazdálkodási forma szerinti osztályozására alkalmazott, az egységes statisztikai számjel elemeirĘl és nómenklatúráról szóló - többször módosított - 9027/1993. (SK 13.) KSH közlemény 1. számú mellékletében (a továbbiakban: KSH gazdasági szervezeti nómenklatúra) meghatározott kategóriákra hivatkozunk. 11-13 Nem pénzügyi vállalkozások 11 Társas vállalkozások A KSH gazdasági szervezeti nómenklatúrájában az „1 Jogi személyiségĦ vállalkozások”, valamint a „2 Jogi személyiség nélküli vállalkozások” azon csoportjai a „23 Egyéni vállalkozások” csoport kivételével, amelyek nem pénzintézeti, hitelintézeti, biztosítóintézeti tevékenységet végeznek. 12 Egyéni vállalkozások A KSH gazdasági szervezeti nómenklatúrájában a „23 Egyéni vállalkozások” csoportja. 13 Nem társult és egyéb vállalkozások A KSH gazdasági szervezeti nómenklatúrájában a „7 Vállalat, megszĦnĘ gazdálkodási forma” csoportja. 20 Pénzügyi vállalkozások A KSH gazdasági szervezeti nómenklatúrájában az „1 Jogi személyiségĦ vállalkozások” azon csoportjai, amelyek pénzintézeti, hitelintézeti, biztosítóintézeti tevékenységet végeznek. 31-34 Államháztartás A KSH gazdasági szervezeti nómenklatúráját alapul véve („Költségvetési szerv (3)”, az államháztartásba tartozó elĘirányzatokkal és pénzügyi alapokkal kibĘvítve a következĘ csoportok: 31 Központi és fejezeti kezelésĦ elĘirányzatok és központi költségvetési szervek 32 Helyi és települési, illetve területi kisebbségi önkormányzatok és helyi és települési, illetve területi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek 33 Társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és társadalombiztosítási költségvetési szervek 34 Köztestületi költségvetési szervek 35 Országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek 36 Elkülönített állami pénzalapok 4 Háztartások A magánszemélyek. 5 Nonprofit szervezetek A KSH gazdasági szervezeti nómenklatúrájában a „Nonprofit szervezet (5, 6, 8)” csoportjai.

1. szám


Az Ħrlap sorai 01. sor: ElĘzĘ évi záró állomány (tárgyévi nyitó állomány) Ebben a sorban az elĘzĘ évi beszámoló Mérlegének B/II/1 Adósok mérlegsorából a közteher-bevételek címén kimutatott összeg szerepel, mely egyben a tárgyévi nyitó állomány összegét képezi. A Mérleg B/II/1 Adósok mérlegsorában más követelések is szerepelhetnek, nemcsak a közteher-bevételekkel kapcsolatosak, ezért a 01 sorban kimutatott összeg kisebb vagy legfeljebb egyenlĘ a Mérleg B/II/l Adósok mérlegsorban kimutatott összeggel. 02. sor: ElĘzĘ év(ek) bevételi elĘírásainak növekedése Ebben a sorban kell szerepeltetni azokat a tárgyévben regisztrált pótlólagos bevételi elĘírásokat - ideértve az adóés járulékalanyok és a beszedĘ szervezetek helyesbítéseit egyaránt -, amelyek a tárgyévet megelĘzĘ év(ek) gazdasági tevékenységével kapcsolatosak. 03. sor: Tárgyévi bevételi elĘírás Ebben a sorban kell szerepeltetni azokat a tárgyévben, illetve a közterhek tárgyévi elszámolásához kapcsolódó bevallások beadásának idĘpontjáig regisztrált tárgyévi bevételi elĘírásokat, azaz a tárgyévi gazdasági tevékenységgel kapcsolatos adó-, járulék- és egyéb befizetési kötelezettségeket a bevallások, illetve kivetések alapján, ideértve a bevallások helyesbítését és a beszedĘ szervezet által megállapított tartozások helyesbítését egyaránt. A tárgyévi bevételi elĘírás tehát nem azonos a közteher-bevétel költségvetési elĘirányzatával, mely utóbbi pénzforgalmi szemléletĦ bevétel és a költségvetés(ek) számára ténylegesen realizálható és elkölthetĘ jövedelmet képez, még ha kalkulálása bevételi prognózison is alapul. 04. sor: Tárgyévi pénzforgalomban nem jelentkezĘ növekedés összesen (02+03) ÖsszegzĘ sor, az adósok állományának a bevételi elĘírások változásával összefüggĘ változások kimutatására szolgál. 05. sor: Növekedések összesen (02+03=04) ÖsszegzĘ sor, az adósok állományának növekedését mutatja. 06. sor: ElĘzĘ év(ek) bevételi elĘírásának csökkenése helyesbítés miatt Ebben a sorban kell szerepeltetni azokat a tárgyévben regisztrált, de az elĘzĘ év(ek) gazdasági tevékenységével kapcsolatos követelés-csökkenéseket, amelyek a bevallások tartozást-csökkentĘ helyesbítése vagy a beszedĘ szervezet által megállapított helyesbítése miatt következett be. 07. sor: ElĘzĘ év(ek) bevételi elĘírásának csökkenése tartozás elengedés miatt Ebben a sorban kell szerepeltetni azokat a tárgyévben regisztrált, de az elĘzĘ év(ek) gazdasági tevékenységével kapcsolatos követelés-csökkenéseket, amelyeket a beszedĘ szervezet határozata követelés elengedés formájában elengedett, s ezáltal az adós is kivezetheti a nyilvántartásaiból. 08. sor: ElĘzĘ év(ek) bevételi elĘírásának csökkenése felszámolás, megszĦnés miatt Ebben a sorban kell szerepeltetni azokat a tárgyévben regisztrált, de az elĘzĘ év(ek) gazdasági tevékenységével kapcsolatos követelés-csökkenéseket, amelyeket a beszedĘ szervezet egyoldalúan kényszerül kivezetni a nyilvántartásaiból, miután a korábbi adóst felszámolták vagy megszüntették. 09. sor: Tárgyévi pénzforgalomban nem jelentkezĘ csökkenés összesen (06+07+08) ÖsszegzĘ sor, a pénzforgalomban nem jelentkezĘ változások csökkentĘ hatásának kimutatására. 10. sor: Tárgyévi befizetés elĘzĘ év(ek) bevételi elĘírásának teljesítésére Ebben a sorban kell szerepeltetni azokat a tárgyévi pénzforgalomban jelentkezĘ befizetéseket, amelyeket az adósok az elĘzĘ év(ek) gazdasági tevékenységével kapcsolatos kötelezettségek miatt fennálló hátralékaik teljesítésére fizettek be. 11. sor: Tárgyévi befizetés tárgyévi bevételi elĘírás teljesítésére Ebben a sorban kell szerepeltetni azokat a tárgyévi pénzforgalomban jelentkezĘ befizetéseket, amelyeket az adósok a tárgyi gazdasági tevékenységével kapcsolatos befizetési kötelezettségeik teljesítésére fizetnek be, ideértve a törvényben megállapított elĘlegeket is. 12. sor: Tárgyévi befizetés tárgyévet követĘ évi bevételi elĘírás teljesítésére Ebben a sorban kell szerepeltetni azokat a tárgyévi pénzforgalomban jelentkezĘ befizetéseket, amelyeket az adósok a tárgyévet követĘ évi befizetési kötelezettségeivel kapcsolatban elĘlegként fizettek be. 13. sor: Tárgyévi pénzforgalomban jelentkezĘ csökkenés összesen (10+11+12) ÖsszegzĘ sor, a pénzforgalomban jelentkezĘ változások csökkentĘ hatásának kimutatására.

401

402


1. szám

14. sor: Csökkenések összesen (09+13) ÖsszegzĘ sor, az adósok állományában bekövetkezett csökkenés kimutatására. 15. sor: Tárgyévi (tárgyidĘszaki) záróállomány (01+05-14) Ebben a sorban a tárgyévi beszámoló Mérlegének B/II/1 Adósok mérlegsorában a közteher-bevételekkel kapcsolatban kimutatott összeg szerepel, mely egyben a tárgyévet követĘ évi nyitó állomány összegét képezi. A Mérleg B/II/1 Adósok mérlegsorában más követelések is szerepelhetnek, nemcsak a közteher-bevételekkel kapcsolatosak, ezért a 15 sorban kimutatott összeg kisebb vagy legfeljebb egyenlĘ a Mérleg B/II/1 Adósok mérlegsorban kimutatott összeggel. 16. sor: Tárgyévi (tárgyidĘszaki) eredményszemléletĦ bevétel Ebben a sorban a tárgyévi, illetve évközi adatszolgáltatás esetén a tárgyidĘszaki gazdasági-pénzügyi tevékenységek, illetve események után keletkezĘ, az államháztartást megilletĘ, ténylegesen is beszedhetĘ közteherbevétel összegét kell szerepeltetni. Ezt úgy kell meghatározni, hogy a tárgyévre, tárgyidĘszakra vonatkozó bevallások, kivetések (ügyletek) szerinti közteher-befizetési kötelezettséget mérsékelni kell azzal az összeggel, amely a tárgyidĘszakban jogutód nélkül megszĦnt vagy felszámolt szervezetek tárgyévre, tárgyidĘszakra elĘírt befizetési kötelezettségébĘl nem fizetettek meg (és vélelmezhetĘ, hogy sohasem fognak már megfizetni.) Az eredményszemléletĦ számbavételhez az adó-, járulék- és adójellegĦ bevételeket abban az idĘszakban kell számba venni, amikor a fizetési kötelezettséget keletkeztetĘ tevékenység, a tranzakció vagy más esemény ténylegesen megtörténik. Annak érdekében azonban, hogy az eredményszemléletĦ bevétel az államháztartás számára ténylegesen is realizálható, és mindössze csak idĘbeni eltolódással megszerezhetĘ jövedelemként legyen számba vehetĘ, a bevallott, kivetett adókötelezettségeket korrigálni kell a megszĦnés, felszámolás miatt várhatóan soha nem realizálódó adók összegével. A 16. sorban szereplĘ tájékoztató adat az államháztartásra vonatkozó hazai és nemzetközi statisztikai adatszolgáltatások teljesítését segítik elĘ. A makrogazdasági statisztikai számításokban, a kormányzati szektor hiányának és adósságának EU-kritériumok szerinti meghatározásában az adó- és járulékbevételeket ún. eredményszemléletben kell meghatározni. A nemzeti számlák módszertanában erre a következĘ leírások szerepelnek. A nemzeti számlákban minden adót annak esedékességekor kell elszámolni, tehát abban az idĘpontban, amikor azok a tevékenységek, gazdasági mĦveletek vagy más események végbemennek, amelyek az adókötelezettség keletkezéséhez vezetnek. Vannak azonban olyan gazdasági tevékenységek, tranzakciók vagy események, amelyek után bár az adózási szabályok szerint adót kellene fizetni, ez azonban nem jut az adóhatóság tudomására. Nem lenne reális azt feltételezni, hogy ezek a rejtett tevékenységek, gazdasági mĦveletek vagy események után pénzügyi eszközök, illetve kötelezettségek keletkeznének. Ezért a nemzeti számlákban elszámolt adók összegét csak az adókivetéssel, bevallással vagy más módon, pl. értékesítéskor kiállított számlával, vámbevallással bizonylatolt összeg jelenti. Ezek a bizonylatok az adó megfizetésekor megszĦnĘ adófizetĘi kötelezettség keletkezéséhez vezetnek. Az eredményszemlélettel összhangban az adók elszámolásának idĘpontja az az idĘpont, amikor az adókötelezettség keletkezik. Például a kibocsátás értékesítése, továbbadása vagy felhasználása esetén fizetendĘ adót akkor kell elszámolni, amikor az értékesítés, az átadás vagy a felhasználás megtörténik, s ez nem szükségszerĦen egyezik meg azzal az idĘponttal, amikor az adóhatóság arról tudomást szerez, az adókivetés megtörténik, az adó esedékessé válik, vagy az adót ténylegesen megfizetik. Némi rugalmasság azonban - gyakorlati okokból - megengedhetĘ, például a jövedelmekbĘl a kifizetéskor levonásra kerülĘ adók regisztrálása idĘpontja esetében. Esetenként a ténylegesen megfizetett adóösszeg lényegesen és rendszeresen eltérhet a fizetendĘ adók összegétĘl. Oly mértékben, hogy a fizetendĘ adókat nem érdemes teljes egészében pénzügyi kötelezettségeknek kezelni. Ilyen esetekben elemzési és gazdaságpolitikai döntéshozatali célokra relevánsabb, ha figyelmen kívül hagyjuk a meg nem fizetett adókötelezettségeket, és csak a ténylegesen megfizetett adókat számoljuk el. A ténylegesen megfizetett adókat azonban továbbra is eredményszemléletben kell elszámolni abban az idĘpontban, amikor az adókötelezettségek keletkezését elĘidézĘ események megtörténtek. 17. sor: Tárgyévi (tárgyidĘszaki) fizetés-esedékességi bevétel Ebben a sorban külön rendelkezésig még nem kell adatot szerepeltetni. Az Európai Unió azon rendeletét, amelyben a kormányzati szektorra vonatkozó adatszolgáltatásokat határozzák meg, a közeljövĘben fogják módosítani. A törvényerĘre emelkedĘ szabályok és a kapcsolódó módszertani meghatározások függvényében külön rendelkezés és kitöltési utasítás alapján kell majd - ugyancsak tájékoztató adatként - azt az összeget kell kimutatni, amely az államháztartást a tárgyévben (tárgyidĘszakban) - az adott közteher-bevételre vonatkozó adózási rend vagy a fizetési kötelezettség szabályai szerint - pénzforgalmilag is megilleti.

1. szám

11. számú melléklet a 401/2007. (XII. 27.) Korm. rendelethez [13. számú melléklet a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez] Bizonylat kódja:

Adatszolgáltatás a kincstári körbe tartozó költségvetési szerv által elismert tartozásállományról

Magyar Államkincstár

Oldalszám: Összes oldal:

Költségvetési szerv számlaszáma (1-16. pozíció):

Cím/alcím:

-

0

1

Bizonylat sorszáma:

Költségvetési szerv neve:

Fejezet:

A T

1 1

-

Év: 20

Hó:

Államháztartási egyedi azonosító:

Eredeti éves költségvetés kiadási elĘirányzat 3,5%-a millió Ft-ban

Tartozásállomány megnevezése

Sorszám

30 nap alatti

1.

Állammal szembeni tartozások

2.

TB alapokkal szembeni tartozás

3.

Egyéb tartozásállomány

4.

Összesen

VevĘállomány tárgyhó 25-én:

millió Ft

Pénzkészlet tárgyhó 25-én:

millió Ft

Tartozásállomány millió forintban 30-60 nap közötti 60 napon túli Átütemezett

Összesen


Eredeti éves költségvetés kiadási elĘirányzata millió Ft-ban

P.H.

Dátum:

---------------------------------------------------------aláírás a Magyar Államkincstárnál bejelentett módon

403

404


Kitöltési útmutató az AT-01 Adatszolgáltatás a kincstári körbe tartozó kincstári költségvetéssel rendelkezĘ költségvetési szerv által elismert tartozásállományról Ħrlaphoz A kincstári költségvetéssel rendelkezĘ költségvetési szerv adatszolgáltatási kötelezettségét havonta, a tárgyhót követĘ hó 5. napjáig teljesíti a Magyar Államkincstár Kincstári Biztosi Irodája felé az AT-01-es Ħrlap alapján kialakított eAdatlapon. Az Ħrlap fejrészének azonosító adatai: a költségvetési szerv neve; a számlaszám 1-16 pozíciója; a fejezet; cím; alcím száma; év; hó megjelölése, amelynek tárgyhó 25-i állományára az adatközlés vonatkozik; államháztartási egyedi azonosító szám. A kincstári körbe tartozó kincstári költségvetéssel rendelkezĘ költségvetési szervnek kell adatot szolgáltatni, a költségvetésébe tartozó intézmények begyĦjtött és összesített adatairól. A jóváhagyott éves eredeti költségvetési kiadási elĘirányzat és annak 3,5%-a, a tartozásállományok összegei, a vevĘállomány, valamint a pénzkészlet rovatok adatait kerekítve, millió forintban, kell kitölteni. Az adatok pontos kitöltése kötelezĘ, az adattartalmon, a megadott idĘpontokon változtatni tilos. Az adatszolgáltatásnak nemcsak a tárgyévben keletkezett és lejárt, hanem valamennyi, az elĘzĘ évek során felhalmozódott kifizetetlen tartozásállományt is magába kell foglalnia. Csak a megállapodással átütemezett tartozásállományt kell a külön oszlopban szerepeltetni, az új fizetési határidĘig. Az átütemezett tartozásból az esedékessé váló, és tárgyhó 25-ig nem teljesített befizetési kötelezettséget már a megfelelĘ idĘszak oszlopában kell közölni. Amennyiben a tartozásállomány átütemezésérĘl a tárgyalások megkezdĘdtek, de annak eredményérĘl megállapodás még nem született, a tárgyalás alapját képezĘ tartozásállomány összegét még a tartozás lejárata szerinti oszlopban kell feltüntetni. 1. Az állammal szembeni tartozások - az adóhatósággal, vámhatóságokkal szembeni adósságállomány, az illetéktartozások, valamint a központi költségvetési szervek költségvetési törvényben jelölt bevételeinek a mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott hányada utáni (a központi költségvetés központosított bevételét képezĘ) költségvetési befizetési kötelezettségek - sor kitöltése az adónemekre elĘírt bevallások és az intézmény analitikus nyilvántartása alapján történik. 2. Társadalombiztosítási alapokkal szembeni tartozások megállapítása, a Tb-bevallások és az intézmény analitikus nyilvántartása alapján történik. 3. Egyéb tartozásállomány sor kitöltése az elĘzĘ két jogcímen kívül fennálló tartozásállomány: belföldi és külföldi szállítói, szolgáltatói számlák - ideértendĘ ugyancsak a központi költségvetési szervekkel, az elkülönített állami pénzalapokkal, önkormányzatokkal és intézményeikkel szemben fennálló tartozás -, valamint mĦködési célú hitelek analitikus nyilvántartása alapján történik. A vevĘállományt a fĘkönyvi nyilvántartás adós és vevĘ analitikája alapján kell fordulónappal megállapítani. A pénzkészletnek tartalmaznia kell az összes - likviditásba vonható - bankszámla (elĘirányzati felhasználási keret, zárolt, kártyafedezeti, egyéb fedezeti, lakásalap, deviza) egyenlegét, valamint a házipénztár tárgynapi egyenlegét.

1. szám

1. szám


ADATLAPOK JEGYZÉKE

HatáridĘ

Megnevezés

16/A 1.1./a

ELėIRÁNYZAT KÖZLė LAP AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUMTÓL az önkormányzatok /

Adattartalom

Tárgyhavi aktuális elĘirányzat.

többcélú kistérségi társulások nettó finanszírozásba bevont támogatásáról és a központi költségvetésbĘl a Kvtv. … § (..) alapján megilletĘ normatív, kötött felhasználású támogatásról 16/A 1.1./b

MEGYEI ÖSSZESÍTė

Adatszolgáltatásra kötelezett

Adattovábbítás címzettje

Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium

Igazgatóságok

tárgyhó 11.

Igazgatóságok

helyi önkormányzat

tárgyhó 20.

többcélú kistérségi társulás Tárgyhavi aktuális elĘirányzat


Igazgatóságok

tárgyhó 11.

A költségvetési szerv tárgyhavi szja. és tb. bevallását alátámasztó analitikus bérnyilvántartásának adatai.

Önkormányzat, illetve többcélú kistérségi társulás azon költségvetési szerve, amely nem igényli a központosított illetményszámfejtést. Áht. szerint az adatszolgáltatás a fenntartó önkormányzat, illetve többcélú kistérségi társulás kötelezettsége.

Igazgatóságok

tárgyhó 5.

ELėIRÁNYZAT KÖZLė LAP AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUMTÓL az önkormányzatok /


Sorsz.

(a táblában megjelölt nap, illetve munkaszüneti nap esetén az azt követĘ elsĘ munkanap)

többcélú kistérségi társulások nettó finanszírozásba bevont támogatásáról és a központi költségvetésbĘl a Kvtv. … § (..) alapján megilletĘ normatív, kötött felhasználású támogatásról 16/A 2.1.

ADATKÖZLė LAP a nettó finanszírozásba bevont költségvetési szervek adatszolgáltatásához

405

406

HatáridĘ

Sorsz.

Megnevezés

Adattartalom




ADATKÖZLė LAP

a „Társadalombiztosítási és Családtámogatási kifizetĘhely által teljesített ellátások” igényléséhez

A költségvetési szerv által a tárgyhónapban megelĘlegezett társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások.


Igazgatóságok

tárgyhó 5.

16/A 2.3.

ADATKÖZLė LAP a nettó finanszírozás körébe tartozó önkormányzati / többcélú kistérségi társulási költségvetési szervek részére

A költségvetési szerv tárgyhavi szja. és tb. bevallását alátámasztó analitikus bérnyilvántartásának adatai.

Igazgatóságok

helyi önkormányzat (költségvetési szervek) többcélú kistérségi társulás

tárgyhó 20.

16/A 2.4.

ADATKÖZLė LAP a nettó finanszírozás körébe tartozó önkormányzati / többcélú kistérségi társulási költségvetési szervek részére a „Társadalombiztosítási és családtámogatási kifizetĘhely által teljesített ellátások” igénylésérĘl

Tárgyhónapi társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások.

Igazgatóságok

helyi önkormányzat (költségvetési szervek) többcélú kistérségi társulás

tárgyhó 20.

Adatszolgáltatás a 13. havi illetmény részletérĘl


Igazgatóságok

16/A 2.5.

ADATKÖZLė LAP PÉNZFORGALOM NÉLKÜLI TÁJÉKOZTATÓ ADAT Adatszolgáltatás a nettó finanszírozásba bevont költségvetési szervek 2008. évi 13. havi illetmény egy havi részletérĘl

Pénzforgalon nélküli tájékoztató adat


16/A 2.2.

tárgyhó 5.

1. szám


Megnevezés

Adattartalom

16/A

MEGYEI ÖSSZESÍTė a 2008. évi 13. havi illetmény egy havi részletérĘl

Adatszolgáltatás az önkormányzatok / többcélú kistérségi társulások 13. havi illetmény részletérĘl

Igazgatóságok

Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Önkormányzati Gazdasági FĘosztály

tárgyhó 10.

16/A 2.6. számú adatlappal azonos szerkezetĦ ORSZÁGOS ÖSSZESÍTė

A 16/A 2.6. sz. alatti adattartalom ország összesen aggregátumai


Pénzügyminisztérium Önkormányzati, Területfejlesztési és Agrárgazdálkodási FĘosztály, Pénzügyminisztérium Társadalmi Közkiadások FĘosztálya, Magyar Államkincstár Önkormányzati FĘosztály

tárgyhó 18.

16/A 3.1.

ELSZÁMOLÁS a központi költségvetésbĘl az önkormányzatot / többcélú kistérségi társulást az Áht. ... § (...) alapján (nettó módon) megilletĘ támogatások és a Kvtv. ... § (...) alapján megilletĘ normatív, kötött felhasználású támogatás pénzügyi teljesítésérĘl

A központosított illetményszámfejtés, valamint – azt nem igénylĘ költségvetési szervekrĘl – az önkormányzatok / többcélú kistérségi társulások adatszolgáltatása alapján összeállított és részletezett, az Áht. szerinti kincstári finanszírozás biztosításához szükséges információk, valamint az önkormányzatot megilletĘ normatív, kötött felhasználású támogatás.

Igazgatóságok

helyi önkormányzat többcélú kistérségi társulás

16/A 3.2.

ELSZÁMOLÁS az önkormányzatok / többcélú kistérségi társulások nettó finanszírozásba bevont „Társadalombiztosítási és családtámogatási kifizetĘhely által teljesített ellátások” igényléséhez

A központosított illetményszámfejtés keretében, valamint az azt nem igénylĘ, de kifizetĘhelyi feladatokat ellátó költségvetési szervekrĘl az önkormányzatok / többcélú kistérségi társulások adatszolgáltatása alapján összeállított és részletezett társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások.

Igazgatóságok

helyi önkormányzat többcélú kistérségi társulás

tárgyhó 20.


Sorsz.

2.6.



1. szám

HatáridĘ

tárgyhó 20.

407

408

HatáridĘ

Sorsz.

Megnevezés

Adattartalom




Adatszolgáltatás az ellátások igénylésérĘl.


Magyar Államkincstár Önkormányzati FĘosztály, Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzellátási FĘosztály Országos Nyugdíjbiztosítási FĘigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatóság

tárgyhó 18.

16/A 4.1.

MEGYEI ÖSSZESÍTė az önkormányzatok / többcélú kistérségi társulások nettó finanszírozásba bevont támogatásáról és a központi költségvetésbĘl a Kvtv. …§ (…) alapján megilletĘ normatív kötött felhasználású támogatás pénzügyi teljesítésérĘl

Adatszolgáltatás az önkormányzatok / többcélú kistérségi társulások támogatásáról.

Igazgatóságok


tárgyhó 15.

16/A 4.2.

MEGYEI ÖSSZESÍTė

A 16/A 3.1. sz. és a 16/A 3.2. sz. alatti adattartalom megyei összesen aggregátumai.

Igazgatóságok


tárgyhó 15.

A 16/A 4.2. számú adatlappal azonos szerkezetĦ ORSZÁGOS ÖSSZESÍTė

A 16/A 3.1. sz. és a 16/A 3.2. sz. alatti adattartalom ország összesen aggregátumai.


Magyar Államkincstár Önkormányzati FĘosztály, Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzellátási FĘosztály Országos Nyugdíjbiztosítási FĘigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatóság

tárgyhó 18.


A 16/A 3.2. számú adatlappal azonos szerkezetĦ ORSZÁGOS ÖSSZESÍTė MEGYÉNKÉNT az ellátások igénylésérĘl

1. szám



1. szám

HatáridĘ (a táblában megjelölt nap, illetve munkaszüneti nap esetén az azt követĘ elsĘ munkanap)

Megnevezés

Adattartalom

16/A 5.1.

HELYESBÍTė LAP a nettó finanszírozásba bevont költségvetési szervek központi forrásból vagy OEP támogatásból származó járandóságaik terhére elszámolt kötelezettségeinek 2006. január 1-je elĘtti helyesbítésérĘl

Adatszolgáltatás a nettó finanszírozásba bevont költségvetési szervek központi forrásból vagy OEP támogatásból származó járandóságaik terhére elszámolt kötelezettségeinek 2006. január 1-je elĘtti helyesbítésérĘl.


Igazgatóságok

tárgyhó 5.

16/A 5.2.

MEGYEI ÖSSZESÍTė a nettó finanszírozásba bevont költségvetési szervek központi forrásból vagy OEP támogatásból származó járandóságaik terhére elszámolt kötelezettségeinek 2006. január 1-je elĘtti helyesbítésérĘl

Adatszolgáltatás a helyi önkormányzatok központi forrásból vagy OEP támogatásból származó járandóságaik terhére elszámolt kötelezettségeinek 2006. január 1-je elĘtti helyesbítésérĘl.

Igazgatóságok

Adó- és Pénzügyi EllenĘrzési Hivatal Regionális Igazgatósága

tárgyhó 20.

16/A 5.3.

ÖSSZESÍTė a nettó finanszírozásba bevont költségvetési szervek központi forrásból vagy OEP támogatásból származó járandóságai terhére elszámolt kötelezettségeinek helyesbítéseirĘl a 16/A 5.1. számú adatlapok pénzügyi rendezésének idĘpontja alapján

A költségvetési szerv 16/A 5.1. számú adatlapjainak összesítése a helyesbítés pénzügyi rendezésének idĘpontjára.


Igazgatóságok

tárgyhó 5.


Sorsz.

409

410

HatáridĘ

Sorsz.

Megnevezés

Adattartalom




MEGYEI ÖSSZESÍTė a nettó finanszírozásba bevont költségvetési szervek központi forrásból vagy OEP támogatásból származó járandóságai terhére elszámolt kötelezettségeinek helyesbítéseirĘl a 16/A 5.2. számú adatlapok pénzügyi rendezésének idĘpontja alapján

A megye 16/A 5.2. számú adatlapjainak összesítése – adószámonként – a helyesbítés pénzügyi rendezésének idĘpontjára.

Igazgatóságok

Magyar Államkincstár Önkormányzati FĘosztály

tárgyhó 20.

16/B 1.1.

ELėIRÁNYZAT KÖZLė LAP a gyógyítómegelĘzĘ ellátások elĘirányzatai terhére teljesítendĘ kifizetések az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól

Tárgyhavi aktuális elĘirányzat.

Országos Pénztár

Igazgatóságok az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Önkormányzati Gazdasági FĘosztályán keresztül

tárgyhó 11.

16/B 3.1.

ELSZÁMOLÁS az OEP támogatásból a költségvetési szervet az Áht. … § (..) alapján (nettó módon) megilletĘ pénzügyi teljesítésrĘl

A központosított illetményszámfejtés, valamint – az azt nem igénylĘ, OEP által finanszírozott költségvetési szervekrĘl – az önkormányzatok adatszolgáltatása alapján összeállított és részletezett, az Áht. szerinti kincstári finanszírozás biztosításához szükséges információk.

Igazgatóságok

az OEP által finanszírozott költségvetési szerv

tárgyhó 20.

16/B 3.2.

ELSZÁMOLÁS az

A központosított illetményszámfejtés keretében, valamint az azt nem igénylĘ, de kifizetĘhelyi feladatokat ellátó, OEP által finanszírozott költségvetési szervekrĘl az önkormányzatok adatszolgáltatása alapján összeállított és részletezett társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások.

Igazgatóságok

az OEP által finanszírozott költségvetési szerv

tárgyhó 20.

OEP által finanszírozott költségvetési szerv nettó finanszírozásba bevont „Társadalombiztosítási és családtámogatási kifizetĘhely által teljesített ellátások” igényléséhez

Egészségbiztosítási


16/A 5.4.

1. szám

Sorsz.

16/B 4.1.

Adattartalom



A 16/B 3.2. sz. adatlappal azonos szerkezetĦ ORSZÁGOS ÖSSZESÍTė MEGYÉNKÉNT az ellátások igénylésérĘl

Adatszolgáltatás az ellátások igénylésérĘl.


Magyar Államkincstár Önkormányzati FĘosztály, Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzellátási FĘosztály

tárgyhó 18.

MEGYEI ÖSSZESÍTė az OEP által finanszírozott költségvetési szervek nettó finanszírozásba bevont támogatásáról

Adatszolgáltatás a költségvetési szerv támogatásáról.

Igazgatóságok


tárgyhó 15.

A 16/B 4.1. sz. adatlappal azonos szerkezetĦ ORSZÁGOS ÖSSZESÍTė MEGYÉNKÉNT a költségvetési szervek támogatásáról

Adatszolgáltatás a költségvetési szervek támogatásáról.


Magyar Államkincstár Önkormányzati FĘosztály, Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzellátási FĘosztály

tárgyhó 18.

MEGYEI ÖSSZESÍTė

A 16/B 3.1. sz. és a 16/B 3.2. sz. alatti adattartalom megyei összesen aggregátumai.

Igazgatóságok


tárgyhó 15.

A 16/B 4.2. számú adatlappal azonos szerkezetĦ ORSZÁGOS ÖSSZESÍTė

A 16/B 3.1. sz. és a 16/B 3.2. sz. alatti adattartalom ország összesen aggregátumai.


Magyar Államkincstár Önkormányzati FĘosztálya, Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzellátási FĘosztály

tárgyhó 18.


16/B 4.2.

Megnevezés

1. szám

HatáridĘ (a táblában megjelölt nap, illetve munkaszüneti nap esetén az azt követĘ elsĘ munkanap)

411

412


1. szám

16/A 1.1./a számú adatlap Megye

kódja neve:

Önkormányzat / Többcélú kistérségi társulás

sorszáma neve: címe: törzsszáma: adószáma:: pénzforgalmi jelzĘszáma: pénzügyi körzet:

KSH kód:

ELėIRÁNYZAT KÖZLė LAP AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUMTÓL az önkormányzatok / többcélú kistérségi társulások nettó finanszírozásba bevont támogatásáról és a központi költségvetésbĘl a Kvtv. … § (..) alapján megilletĘ normatív, kötött felhasználású támogatásról 2008. év ................ hónap

Sorszám

Megnevezés

1. 2. 3.

A települési önkormányzatot megilletĘ, a településre kimutatott személyi jövedelemadó (8%) A megyei önkormányzatok személyi jövedelemadó részesedése A települési önkormányzatok jövedelemdifferenciálódásának mérséklése a.) Települési önkormányzatok feladatai b.) Körzeti igazgatás c.) KörjegyzĘség mĦködése d.) Megyei, fĘvárosi önkormányzatok feladatai e.) Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok f.) Lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanítása g.) A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve súlyos foglalkoztatási gondokkal küzdĘ települési önkormányzatok feladatai h.) ÜdülĘhelyi feladatok i.) Pénzbeli szociális juttatások j.) KözmĦvelĘdési és közgyĦjteményi feladatok k.) Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatás feladatai l.) Szociális és gyermekvédelmi bentlakásos és átmeneti elhelyezés m.) Hajléktalanok átmeneti intézményei n.) Gyermekek napközbeni ellátása o.) Közoktatási alap-hozzájárulás (az óvodai neveléshez, az iskolai oktatáshoz, a szakképzés elméleti képzéshez, alapfokú mĦvészetoktatáshoz, kollégiumi neveléshez, általános iskolai napközi otthoni, tanulószobai, iskolaotthonos oktatáshoz) p.) Közoktatási kiegészítĘ hozzájárulások q.) Szociális juttatások, egyéb szolgáltatások EbbĘl: Tanulók tankönyvellátásának támogatása r.) (Fenntartva évközi új elĘirányzat részére) A helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásai összesen (a+b+c+d+e+f+g+h+i+j+k+l+m+n+o+p+q+r) (Költségvetési törvény 3. számú melléklet) a.) KiegészítĘ támogatás nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz b.) Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása c.) A szakmai vizsgák lebonyolításának támogatása d.) EsélyegyenlĘséget, felzárkóztatást segítĘ támogatások e.) Hivatásos önkormányzati tĦzoltóságok kiegészítĘ támogatása f.) Egyes szociális szolgáltatások kiegészítĘ támogatása g.) Az alapfokú mĦvészetoktatás támogatása h.) 2007. év után járó 13. havi illetmény 2008. januári elszámolásának folyósítása (ha+hb) EbbĘl: ha.) Önkormányzati kör részére folyósított támogatás hb.) OEP kör részére folyósított támogatás i.) A 2008. évi bérpolitikai intézkedések támogatása (a felmérés eredményének megállapításáig elĘleg) (ia+ib) EbbĘl: ia.) Állami támogatásból finanszírozott költségvetési szerv, illetve szakfeladatok illetménykiadásai növekedéséhez folyósított támogatás ib.) Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott költségvetési szerv, illetve szakfeladatok illetménykiadásai növekedéséhez folyósított támogatás j.) Villamosenergia áremelkedés hatásának ellentételezése k.) (Fenntartva évközi új elĘirányzat részére) A nettó finanszírozásban folyósított központosított elĘirányzatok összesen (a+b+c+d+e+f+g+h+i+j+k) (Költségvetési törvény 5. számú melléklet)

4.

5.

Eredeti elĘirányzat (Ft) a.)

Korrekció +/(Ft) b.)

Végleges elĘirányzat (Ft) c.)

1. szám

Sorszám

6.

7.

8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.

1


Megnevezés a.) Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévĘ települési önkormányzatok támogatása b.) (Fenntartva évközi új elĘirányzat részére) A nettó finanszírozásban folyósított helyi önkormányzatok mĦködĘképességének megĘrzését szolgáló kiegészítĘ támogatások összesen (a+b) (Költségvetési törvény 6. számú melléklet) a.) KĘszínházak mĦködtetési hozzájárulása b.) Bábszínházak mĦködtetési hozzájárulása c.) Színházak pályázati támogatása A helyi önkormányzatok színházi támogatása (a+b+c) (Költségvetési törvény 7. számú melléklet) a.) Pedagógus szakvizsga, továbbképzés, emelt szintĦ érettségi vizsgáztatásra való felkészülés támogatása b.) Pedagógiai szakszolgálat c.) Szociális továbbképzés és szakvizsga támogatása d.) Helyi önkormányzati hivatásos tĦzoltóságok támogatása e.) A többcélú kistérségi társulások támogatása f.) (Fenntartva évközi új elĘirányzat részére) A nettó finanszírozásban folyósított normatív, kötött felhasználású támogatások összesen (a+b+c+d+e+f) (Költségvetési törvény 8. számú melléklet) Tárgyhavi elĘirányzat összesen1 (1+2+3+4+5+6+7+8) A fĘvárosi és megyei közalapítványok szakmai tevékenysége Összesen (9+10) Lemondás miatt keletkezett, az elĘirányzatban már átvezetett összes tartozás (tájékoztatóadat) Az Áht. 64/A. §, illetve egyéb jogszabály alapján keletkezett tĘketartozás Az Áht. 64/A. §, illetve egyéb jogszabály alapján keletkezett kamattartozás Kisebbségi fenntartói kiegészítĘ támogatás elszámolása Egyházi kiegészítĘ támogatás elszámolása Jogtalanul igénybe vett lakossági közmĦfejlesztési támogatás visszavonása (Fenntartva évközi új csökkentĘ tétel részére) (Fenntartva évközi új csökkentĘ tétel részére)

A 16/A 1.1./a. számú adatlap 9. sor c. oszlopában szereplĘ érték =A 16/A 3.1. számú adatlap I. tábla 1. sorában szereplĘ érték

413




414


1. szám

16/A 1.1./b számú adatlap

Megye

kódja neve:

MEGYEI ÖSSZESÍTė ELėIRÁNYZAT KÖZLė LAP AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUMTÓL

az önkormányzatok / többcélú kistérségi társulások nettó finanszírozásba bevont támogatásáról és a központi költségvetésbĘl a Kvtv. … § (..) alapján megilletĘ normatív, kötött felhasználású támogatásról 2008. év ................ hónap

Sorszám

Megnevezés

1. 2. 3.

A települési önkormányzatot megilletĘ, a településre kimutatott személyi jövedelemadó (8%) A megyei önkormányzatok személyi jövedelemadó részesedése A települési önkormányzatok jövedelemdifferenciálódásának mérséklése a.) Települési önkormányzatok feladatai b.) Körzeti igazgatás c.) KörjegyzĘség mĦködése d.) Megyei, fĘvárosi önkormányzatok feladatai e.) Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok f.) Lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanítása g.) A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve súlyos foglalkoztatási gondokkal küzdĘ települési önkormányzatok feladatai h.) ÜdülĘhelyi feladatok i.) Pénzbeli szociális juttatások j.) KözmĦvelĘdési és közgyĦjteményi feladatok k.) Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatás feladatai l.) Szociális és gyermekvédelmi bentlakásos és átmeneti elhelyezés m.) Hajléktalanok átmeneti intézményei n.) Gyermekek napközbeni ellátása o.) Közoktatási alap-hozzájárulás (az óvodai neveléshez, az iskolai oktatáshoz, a szakképzés elméleti képzéshez, alapfokú mĦvészetoktatáshoz, kollégiumi neveléshez, általános iskolai napközi otthoni, tanulószobai, iskolaotthonos oktatáshoz) p.) Közoktatási kiegészítĘ hozzájárulások q.) Szociális juttatások, egyéb szolgáltatások összesen EbbĘl: Tanulók tankönyvellátásának támogatása r.) (Fenntartva évközi új elĘirányzat részére) A helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásai összesen (a+b+c+d+e+f+g+h+i+j+k+l+m+n+o+p+q+r) (Költségvetési törvény 3. számú melléklet) a.) KiegészítĘ támogatás nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz b.) Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása c.) A szakmai vizsgák lebonyolításának támogatása d.) EsélyegyenlĘséget, felzárkóztatást segítĘ támogatások e.) Hivatásos önkormányzati tĦzoltóságok kiegészítĘ támogatása f.) Egyes szociális szolgáltatások kiegészítĘ támogatása g.) Az alapfokú mĦvészetoktatás támogatása h.) 2007. év után járó 13. havi illetmény 2008. januári elszámolásának folyósítása (ha+hb) EbbĘl: ha.) Önkormányzati kör részére folyósított támogatás hb.) OEP kör részére folyósított támogatás i.) A 2008. évi bérpolitikai intézkedések támogatása (a felmérés eredményének megállapításáig elĘleg) (ia+ib) EbbĘl: ia.) Állami támogatásból finanszírozott költségvetési szerv, illetve szakfeladatok illetménykiadásai növekedéséhez folyósított támogatás ib.) Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott költségvetési szerv, illetve szakfeladatok illetménykiadásai növekedéséhez folyósított támogatás j.) Villamosenergia áremelkedés hatásának ellentételezése k.) (Fenntartva évközi új elĘirányzat részére) A nettó finanszírozásban folyósított központosított elĘirányzatok összesen (a+b+c+d+e+f+g+h+i+j+k) (Költségvetési törvény 5. számú melléklet)

4.

5.




1. szám

Sorszám

6.

7.

8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.


415


Megnevezés


a.) Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévĘ települési önkormányzatok támogatása b.) (Fenntartva évközi új elĘirányzat részére) A nettó finanszírozásban folyósított helyi önkormányzatok mĦködĘképességének megĘrzését szolgáló kiegészítĘ támogatások összesen (a+b) (Költségvetési törvény 6. számú melléklet) a.) KĘszínházak mĦködtetési hozzájárulása b.) Bábszínházak mĦködtetési hozzájárulása c.) Színházak pályázati támogatása A helyi önkormányzatok színházi támogatása (a+b+c) (Költségvetési törvény 7. számú melléklet) a.) Pedagógus szakvizsga, továbbképzés, emelt szintĦ érettségi vizsgáztatásra való felkészülés támogatása b.) Pedagógiai szakszolgálat c.) Szociális továbbképzés és szakvizsga támogatása d.) Helyi önkormányzati hivatásos tĦzoltóságok támogatása e.) A többcélú kistérségi társulások támogatása f.) (Fenntartva évközi új elĘirányzat részére) A nettó finanszírozásban folyósított normatív, kötött felhasználású támogatások összesen (a+b+c+d+e+f) (Költségvetési törvény 8. számú melléklet) Tárgyhavi elĘirányzat összesen (1+2+3+4+5+6+7+8) A fĘvárosi és megyei közalapítványok szakmai tevékenysége Összesen (9+10) Lemondás miatt keletkezett, az elĘirányzatban már átvezetett összes tartozás (tájékoztatóadat) Az Áht. 64/A. §, illetve egyéb jogszabály alapján keletkezett tĘketartozás Az Áht. 64/A. §, illetve egyéb jogszabály alapján keletkezett kamattartozás Kisebbségi fenntartói kiegészítĘ támogatás elszámolása Egyházi kiegészítĘ támogatás elszámolása Jogtalanul igénybe vett lakossági közmĦfejlesztési támogatás visszavonása (Fenntartva évközi új csökkentĘ tétel részére) (Fenntartva évközi új csökkentĘ tétel részére)

______________________________, ......…. év ................ hó ........... nap

P. H.

………………………………………………… igazgató


416


1. szám 16/A 2.1. számú adatlap

ADATKÖZLė LAP a nettó finanszírozásba bevont költségvetési szervek adatszolgáltatásához 2008. év ..................... hónap

Költségvetési szerv

neve: címe: törzsszáma: adószáma: pénzforgalmi jelzĘszáma: pénzügyi körzet:

KSH kód:

I. Sorszám 1.

2.

3.

4. 5.

6. 7. 8.

9. 10. 11.

12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.

19. 20.

1 2 3 4 5 6

Megnevezés Személyi juttatások bruttó összege a.) A magánszemélyek személyi jövedelemadó kötelezettsége b.) Az adózót terhelĘ – magánszemélyhez nem köthetĘ – személyi jövedelemadó kötelezettség c.) ElĘzĘ évi elszámolási különbözet Személyi jövedelemadó kötelezettség összesen (a+b+c) (adónem kód: 103) a.) Különadó b.) ElĘzĘ évi elszámolási különbözet Különadó kötelezettség összesen (a+b) (adónem kód: 198) a.) A foglalkoztatót terhelĘ nyugdíj-biztosítási járulék b.) A magánszemélyt terhelĘ nyugdíjjárulék (nem magánnyugdíjpénztári tag esetében) c.) A magánszemélyt terhelĘ nyugdíjjárulék (magánnyugdíjpénztári tag esetében) d.) Határozat – járuléktartozás Nyugdíjbiztosítási Alapot megilletĘ kötelezettség összesen (a+b+c+d) (adónem kód: 125) Korkedvezmény-biztosítási járulék (adónem kód: 187) a.) A munkáltatót terhelĘ egészségbiztosítási járulék b.) Foglalkoztatottak egészségbiztosítási járuléka c.) Határozat - járuléktartozás (adónem kód: 124) Egészségbiztosítási Alapot megilletĘ kötelezettség összesen (a+b+c) Munkaadói járulék (adónem kód: 144) Munkavállalói járulék (adónem kód: 145) a.) Százalékos mértékĦ egészségügyi hozzájárulás (adónem kód: 152) b.) Tételes egészségügyi hozzájárulás (adónem kód: 153) Egészségbiztosítási Alapot megilletĘ egészségügyi hozzájárulás összesen (a+b) START kártyával, START PLUSZ kártyával és START EXTRA kártyával rendelkezĘre vonatkozó 15 és/vagy 25 % mértékĦ kötelezettség (adónem kód: 186) KifizetĘt terhelĘ egyszerĦsített közteherviselési hozzájárulás (Ekho) (adónem kód: 190) a.) A magánszemélyt terhelĘ 11,1 % mértékĦ Ekho - magánnyugdíjpénztári tag és nem nyugdíjas munkavállaló esetében (2006–2007. évi önellenĘrzések esetében) (adónem kód: 192) b.) A magánszemélyt terhelĘ 15,0 % mértékĦ Ekho – magánnyugdíjpénztári tag és nem nyugdíjas munkavállaló esetében (adónem kód: 195) c.) A magánszemélyt terhelĘ 15,0 % mértékĦ Ekho – nem magánnyugdíjpénztári tag és nem nyugdíjas munkavállaló esetében (adónem kód: 191) d.) A magánszemélyt terhelĘ 11,1 % mértékĦ Ekho – nyugdíjas munkavállaló, valamint 2008. január 1-jét megelĘzĘ idĘszakra vonatkozó 11,0 % mértékĦ Ekho – nyugdíjas munkavállaló esetében 6 (adónem kód: 193) e.) Az EGT államban biztosított személyt terhelĘ 9,5 %-os mértékĦ Ekho (adónem kód: 197) Magánszemélyt terhelĘ egyszerĦsített közteherviselési hozzájárulás (Ekho) összesen (a+b+c+d+e) ÖnellenĘrzési pótlék (adónem kód: 215) Határozat – bírság (adónem kód: 224, 226) Határozat – késedelmi pótlék (adónem kód: 138) Munkáltatói táppénz hozzájárulás MEP határozat alapján 1 (adónem kód: 149) (Fenntartva évközi új adónem részére) (Fenntartva évközi új adónem részére) a.) Magánnyugdíjpénztárakat megilletĘ tagdíjfizetési kötelezettség 2 b.) Magánnyugdíjpénztárakat megilletĘ önellenĘrzési pótlék fizetési kötelezettség 3 c.) Magánnyugdíjpénztárakat megilletĘ késedelmi pótlék fizetési kötelezettség 4 Magánnyugdíjpénztárak állami adóhatóságnál vezetett számlájára teljesítendĘ fizetési kötelezettség összesen (a+b+c) Az állami adóhatóság felé teljesítendĘ befizetési kötelezettség összesen (2+3+4+5+6+7+8+9+10+11+12+13+14+15+16+17+18+19)

A MEP határozat alapján a nem önálló tb. kifizetĘhelyek töltik ki, az adatokat forintban a határozattal egyezĘen kell kitölteni. A 16/A 2.1. számú adatlap I. tábla 19.a.) sor = a 16/A 2.1. számú adatlap II. tábla e.) oszlop összesen sorában szereplĘ érték, az adatot forintban a bevallással megegyezĘen kell kitölteni. A 16/A 2.1. számú adatlap I. tábla 19.b.) sor = a 16/A 2.1. számú adatlap II. tábla g.) oszlop összesen sorában szereplĘ érték, az adatot forintban a bevallással megegyezĘen kell kitölteni. A 16/A 2.1. számú adatlap I. tábla 19.c.) sor = a 16/A 2.1. számú adatlap II. tábla i.) oszlop összesen sorában szereplĘ érték, csak az APEH által évente egyszer közölt „Késedelmi pótlék- értesítĘ” alapján szerepelhet adat, az adatot forintban a bevallással megegyezĘen kell kitölteni. Az adatlapot forintban, de a bevallással megegyezĘen – a 16. és a 19. sor kivételével – ezer forintra kerekítve kell kitölteni. 11%-os mértékĦ Ekho bevallására és befizetésére kizárólag a 2008. január hónapban a 2007. évi munkateljesítményre tekintettel kifizetett jövedelemnél van lehetĘség.

Összeg (Ft)5

1. szám


417 16/A 2.1. számú adatlap

II. A Magánnyugdíjpénztárak állami adóhatóságnál vezetett számlájára teljesítendĘ kötelezettség részletezése

Sorszám a.)

Pénztárazonosító b.)

Tagdíj2 Magánnyugdíjpénztár neve c.)

ÖnellenĘrzési pótlék3

Késedelmi pótlék 4

Adónem kód

Összege (Ft)

Adónem kód

Összege (Ft)

Adónem kód

Összege (Ft)

d.)

e.)

f.)

g.)

h.)

i.)

0008

AEGON Magyarország Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár

261

461

561

2.

0016

Allianz Hungária Nyugdíjpénztár

262

462

562

3.

0019

Aranykor Nyugdíjpénztár

263

463

563

4.

0060

UNIQA és Egyesült Közszolgálati Nyugdíjpénztár

264

464

564

5.

0031

Budapest Magánnyugdíjpénztár

265

465

565

266

466

566

267

467

567

268

468

568

1.

6.

0001

Axa Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár

7.

0013

Dimenzió Magánnyugdíjpénztár

8.

0021

9.

0022

269

469

569

10.

0006

ÉvgyĦrĦk Magánnyugdíjpénztár

270

470

570

0014

Honvéd Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár

271

471

571

11.

Életút ElsĘ Országos Nyugdíjpénztár Erste Bank Országos Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár

12.

0015

ING Magánnyugdíjpénztár

272

472

572

13.

0025

MKB Nyugdíjpénztár

273

473

573

14.

0002

OTP Magánnyugdíjpénztár

274

474

574

15.

0033

Postás Magánnyugdíjpénztár

275

475

575

16.

0061

Prémium Magánnyugdíjpénztár

276

476

576

17.

0037

Quaestor Magánnyugdíjpénztár

277

477

577

278

478

578

279

479

579

280

480

580

18.

0048

19.

0028

20.

0062

Vasutas Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár Villamosenergia-ipari Társaságok Nyugdíjpénztára K&H Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár

….. ….. ….. n. Magánnyugdíjpénztárak állami adóhatóságnál vezetett számlájára teljesítendĘ fizetési kötelezettség összesen A feltüntetett adatok az adózás rendjérĘl szóló 2003. évi XCII. törvény 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallás adataival megegyeznek. , ......... év .....................................hó .........nap

P. H. ………………………………………………….. Aláírás

2 A 16/A 2.1. számú adatlap I. tábla 19.a.) sor = a 16/A 2.1. számú adatlap II. tábla e.) oszlop összesen sorában szereplĘ érték, az adatot forintban a bevallással megegyezĘen kell kitölteni. 3 A 16/A 2.1. számú adatlap I. tábla 19.b.) sor = a 16/A 2.1. számú adatlap II. tábla g.) oszlop összesen sorában szereplĘ érték, az adatot forintban a bevallással megegyezĘen kell kitölteni. 4 A 16/A 2.1. számú adatlap I. tábla 19.c.) sor = a 16/A 2.1. számú adatlap II. tábla i.) oszlop összesen sorában szereplĘ érték, csak az APEH által évente egyszer közölt „Késedelmi pótlék- értesítĘ” alapján szerepelhet adat, az adatot forintban a bevallással megegyezĘen kell kitölteni.

418



AdatközlĘ lap a „Társadalombiztosítási és családtámogatási kifizetĘhely által teljesített ellátások” igényléséhez 1 2008. év ..................... hónap



Sorszám

1.

2.

3. 4.

KSH kód:

Megnevezés

Összeg (Ft)

a.) Öregségi nyugdíj helyett folyósított illetmény b.) Öregségi nyugdíj helyett folyósított illetmény korrekciója (+/-) c.) Rokkantsági nyugdíj helyett folyósított illetmény d.) Rehabilitációs járadék helyett folyósított illetmény Nyugdíjbiztosítási Alap által folyósított ellátások (a+b+c+d) a.) Terhességi-gyermekágyi segély kifizetĘhelyi foglalkoztatónál fennálló jogviszony után b.) Terhességi-gyermekágyi segély más foglalkoztatónál fennálló jogviszony után c.) Táppénz kifizetĘhelyi foglalkoztatónál fennálló jogviszony után d.) Táppénz más foglalkoztatónál fennálló jogviszony után e.) Közegészségügyi és állategészségügyi zárlat, hatósági elkülönítés miatti táppénz f.) Passzív jogon folyósított táppénz g.) Gyermekápolási táppénz kifizetĘhelyi foglalkoztatónál fennálló jogviszony után h.) Gyermekápolási táppénz más foglalkoztatónál fennálló jogviszony után i.) Baleseti táppénz j.) Gyermekgondozási díj k.) KifizetĘhelyek költségtérítése l.) Egészségbiztosítási ellátások postaköltsége m.) Munkáltatói táppénz hozzájárulás önálló tb kifizetĘhely esetén Egészségbiztosítási Alap által folyósított ellátások összesen, csökkentve a munkáltatói táppénz hozzájárulás összegével (a+b+c+d+e+f+g+h+i+j+k+l-m) a.) Gyermekgondozási segély b.) Családi pótlék c.) Anyasági támogatás d.) Apákat megilletĘ munkaidĘ-kedvezmény távolléti díjának megtérítése e.) Szociális támogatás f.) Megváltozott munkaképességĦek kereset-kiegészítése (átmeneti kereset-kiegészítés) g.) Nem társadalombiztosítási ellátások postaköltsége h.) Apákat megilletĘ munkaidĘ-kedvezmény távolléti díjának foglalkoztatót terhelĘ közterhei Központi költségvetésbĘl finanszírozott ellátások (a+b+c+d+e+f+g+h) A kifizetĘhely részére megtérítendĘ összeg (1+2+3)

A feltüntetett adatok a valóságnak megfelelnek, a munkáltatót terhelĘ adatszolgáltatási kötelezettségek a bejelentett adatok alapján teljesülnek. __________________________, ......... év ..................................... hó ......... nap

P. H. ………………………………………………….. aláírás

1

Az önálló társadalombiztosítás és családtámogatási kifizetĘhelyi feladatokat ellátó költségvetési szervek töltik ki.

1. szám



ADATKÖZLė LAP a nettó finanszírozás körébe tartozó önkormányzati / többcélú kistérségi társulási költségvetési szervek részére 2008. év ..................... hónap



KSH kód:

I. Sorszám 1.

2.

3.

4. 5

6. 7. 8.

9. 10. 11.

12. 13. 14. 15.

16.

Megnevezés Személyi juttatások bruttó összege a.) A magánszemélyek személyi jövedelemadó kötelezettsége b.) Az adózót terhelĘ – magánszemélyhez nem köthetĘ – személyi jövedelemadó kötelezettség c.) ElĘzĘ évi elszámolási különbözet Személyi jövedelemadó kötelezettség összesen (a+b+c) (adónem kód: 103) a.) Különadó b.) ElĘzĘ évi elszámolási különbözet Különadó kötelezettség összesen (a+b) (adónem kód: 198) a.) A foglalkoztatót terhelĘ nyugdíjbiztosítási járulék b.) A magánszemélyt terhelĘ nyugdíjjárulék (nem magánnyugdíjpénztári tag esetében) c.) A magánszemélyt terhelĘ nyugdíjjárulék (magánnyugdíjpénztári tag esetében) d.) Határozat – járuléktartozás Nyugdíjbiztosítási Alapot megilletĘ kötelezettség összesen (a+b+c+d) (adónem kód: 125) Korkedvezmény-biztosítási járulék (adónem kód: 187) a.) A munkáltatót terhelĘ egészségbiztosítási járulék b.) Foglalkoztatottak egészségbiztosítási járuléka c.) Határozat - járuléktartozás Egészségbiztosítási Alapot megilletĘ kötelezettség összesen (a+b+c) (adónem kód: 124) Munkaadói járulék (adónem kód: 144) Munkavállalói járulék (adónem kód: 145) a.) Százalékos mértékĦ egészségügyi hozzájárulás (adónem kód: 152) b.) Tételes egészségügyi hozzájárulás (adónem kód: 153) Egészségbiztosítási Alapot megilletĘ egészségügyi hozzájárulás összesen (a+b) START kártyával, START PLUSZ kártyával és START EXTRA kártyával rendelkezĘre vonatkozó 15 és/vagy 25 % mértékĦ kötelezettség (adónem kód: 186) KifizetĘt terhelĘ egyszerĦsített közteherviselési hozzájárulás (Ekho) (adónem kód: 190) a.) A magánszemélyt terhelĘ 11,1 % mértékĦ Ekho - magánnyugdíjpénztári tag és nem nyugdíjas munkavállaló esetében (2006-2007. évi önellenĘrzések esetében) (adónem kód: 192) b.) A magánszemélyt terhelĘ 15,0 % mértékĦ Ekho – magánnyugdíjpénztári tag és nem nyugdíjas munkavállaló esetében (adónem kód: 195) c.) A magánszemélyt terhelĘ 15,0 % mértékĦ Ekho – nem magánnyugdíjpénztári tag és nem nyugdíjas munkavállaló esetében (adónem kód: 191) d.) A magánszemélyt terhelĘ 11,1 % mértékĦ Ekho – nyugdíjas munkavállaló, valamint 2008. január 1-jét megelĘzĘ idĘszakra vonatkozó 11,0 % mértékĦ Ekho – nyugdíjas munkavállaló esetében 7 (adónem kód: 193) e.) Az EGT államban biztosított személyt terhelĘ 9,5 %-os mértékĦ Ekho (adónem kód: 197) Magánszemélyt terhelĘ egyszerĦsített közteherviselési hozzájárulás (Ekho) összesen (a+b+c+d+e) ÖnellenĘrzési pótlék (adónem kód: 215) Határozat – bírság (adónem kód: 224, 226) Határozat – késedelmi pótlék (adónem kód: 138) a.) Személyi jövedelemadó kötelezettség +/(adónem kód: 103) b.) Munkaadói járulék +/(adónem kód: 144) c.) Munkavállalói járulék +/(adónem kód: 145) d.) Nyugdíjbiztosítási Alapot megilletĘ kötelezettség +/(adónem kód: 125) e.) Egészségbiztosítási Alapot megilletĘ kötelezettség +/(adónem kód: 124) f.) Egészségbiztosítási Alapot megilletĘ egészségügyi hozzájárulás +/(adónem kód: 152. ill. 153) g.) START kártyával rendelkezĘre vonatkozó 15 és/vagy 25 % mértékĦ kötelezettség +/(adónem kód: 186) h.) ÖnellenĘrzési pótlék +/(adónem kód: 215) Helyesbítés összege 2006. január 1-je elĘtti idĘszakra 1 (2002. január 1. és 2005. december 31. között) (a+b+c+d+e+f+g+h)

Összeg (Ft)

420



Sorszám 17. 18. 19.

20. 21.

22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

1 2 3 4 5 6 7

Megnevezés

Összeg (Ft)

Munkáltatói táppénz hozzájárulás MEP határozat alapján (adónem kód: 149) (Fenntartva évközi új adónem részére) (Fenntartva évközi új adónem részére) a.) Magánnyugdíjpénztárakat megilletĘ tagdíjfizetési kötelezettség 2 b.) Magánnyugdíjpénztárakat megilletĘ önellenĘrzési pótlék fizetési kötelezettség 3 c.) Magánnyugdíjpénztárakat megilletĘ késedelmi pótlék fizetési kötelezettség 4 Magánnyugdíjpénztárak állami adóhatóságnál vezetett számlájára teljesítendĘ fizetési kötelezettség összesen (a+b+c) Az állami adóhatóság felé teljesítendĘ befizetési kötelezettség összesen (2+3+4+5+6+7+8+9+10+11+12+13+14+15+16+17+18+19+20) Magánnyugdíjpénztárak felé teljesítendĘ 2007. január 1-jét megelĘzĘ idĘszakra vonatkozó fizetési kötelezettség – megfizetĘ az Igazgatóság Befizetési kötelezettségek összesen (21+22) Az Igazgatóságot megilletĘ kifizetĘhely által – nettó módon – teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások5 Az Igazgatóság, mint kifizetĘhely által – bruttó módon – teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások foglalkoztatottat terhelĘ kötelezettségei6 A kifizetĘ által teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások6 Az Igazgatóságot megilletĘ forgótĘke visszapótlása Nettósítási különbözet (23-25-26+27)

Megegyezik a 16/A 5.3 számú adatlap tartalmával. A 16/A 2.3. számú adatlap I. tábla 20.a.) sor = a 16/A 2.3. számú adatlap II. tábla e.) oszlop összesen sorában szereplĘ érték. A 16/A 2.3. számú adatlap I. tábla 20.b.) sor = a 16/A 2.3. számú adatlap II. tábla g.) oszlop összesen sorában szereplĘ érték. A 16/A 2.3. számú adatlap I. tábla 20.c.) sor = a 16/A 2.3. számú adatlap II. tábla i.) oszlop összesen sorában szereplĘ érték, csak az APEH által évente egyszer közölt „Késedelmi pótlék- értesítĘ” alapján szerepelhet adat. Igazgatóságot, mint kifizetĘhelyi feladatokat ellátó költségvetési szervet megilletĘ összeg, a lakossági folyószámlára vagy a postai úton történĘ utalást az Igazgatóság teljesíti. Az önkormányzatot / többcélú kistérségi társulást megilletĘ összeg. 11%-os mértékĦ Ekho bevallására és befizetésére kizárólag a 2008. január hónapban a 2007. évi munkateljesítményre tekintettel kifizetett jövedelemnél van lehetĘség.

1. szám



II. A Magánnyugdíjpénztárak állami adóhatóságnál vezetett számlájára teljesítendĘ kötelezettség részletezése

Sorszám a.)


Tagdíj 2 Magánnyugdíjpénztár neve c.)

1.

0008


2.

0016

3.

0019

ÖnellenĘrzési pótlék 3

Adónem kód

Összege (Ft)

Adónem kód

Összege (Ft)

Adónem kód

Összege (Ft)

d.)

e.)

f.)

g.)

h.)

i.)

261

461

561


262

462

562


263

463

563

4.

0060


264

464

564

5.

0031


265

465

565

6.

0001

Axa Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár

266

466

566

7.

0013


267

467

567

268

468

568

269

469

569

8.

0021

9.

0022


10.

0006


270

470

570

11.

0014


271

471

571

12.

0015


272

472

572

13.

0025


273

473

573 574

14.

0002


274

474

15.

0033


275

475

575

16.

0061


276

476

576

17.

0037


277

477

577

278

478

578

279

479

579

280

480

580

18.

0048

19.

0028

20.

0062


….. ….. ….. n. Magánnyugdíjpénztárak állami adóhatóságnál vezetett számlájára teljesítendĘ fizetési kötelezettség összesen

________________________ ,......... év ..................................... hó ......... nap

2 3 4

Késedelmi pótlék 4

A 16/A 2.3. számú adatlap I. tábla 20.a.) sor = a 16/A 2.3. számú adatlap II. tábla e.) oszlop összesen sorában szereplĘ érték. A 16/A 2.3. számú adatlap I. tábla 20.b.) sor = a 16/A 2.3. számú adatlap II. tábla g.) oszlop összesen sorában szereplĘ érték. A 16/A 2.3. számú adatlap I. tábla 20.c.) sor = a 16/A 2.3. számú adatlap II. tábla i.) oszlop összesen sorában szereplĘ érték, csak az APEH által évente egyszer közölt „Késedelmi pótlék- értesítĘ” alapján szerepelhet adat.

422


1. szám

16/A 2.4. számú adatlap ADATKÖZLė LAP a nettó finanszírozás körébe tartozó önkormányzati / többcélú kistérségi társulási költségvetési szervek részére a „Társadalombiztosítási és családtámogatási kifizetĘhely által teljesített ellátások” igénylésérĘl 2008. év .....................hónap



Sorszám

1

Megnevezés

2 a.) Öregségi nyugdíj helyett folyósított illetmény

KSH kód: Az Igazgatóság, mint kifizetĘhely által – bruttó módon – teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások

Az Igazgatóság, mint kifizetĘhely által – bruttó módon – teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások foglalkoztatottat terhelĘ kötelezettségei 2

3

4

Az Igazgatóságot A kifizetĘ által TársadalommegilletĘ – bruttó módon biztosítási és kifizetĘhely által – teljesített családtámoteljesített társadalomgatási társadalombiztosítási és ellátások és a biztosítási és családtámoga- munkáltatói családtámogatási tási ellátások táppénz 1 és munkáltatói hozzájárulás ellátások táppénz összesen hozzájárulás 2 (3+6) (3-4) 5

6

b.) Öregségi nyugdíj helyett folyósított illetmény korrekciója (+/-) c.) Rokkantsági nyugdíj helyett folyósított illetmény d.) Rehabilitációs járadék helyett folyósított illetmény 1.

2.

3. 4. 5. 6.

Nyugdíjbiztosítási Alap által folyósított ellátások (a+b+c+d) a.) Terhességi-gyermekágyi segély kifizetĘhelyi foglalkoztatónál fennálló jogviszony után b.) Terhességi-gyermekágyi segély más foglalkoztatónál fennálló jogviszony után c.) Táppénz kifizetĘhelyi foglalkoztatónál fennálló jogviszony után d.) Táppénz más foglalkoztatónál fennálló jogviszony után e.) Közegészségügyi és állategészségügyi zárlat, hatósági elkülönítés miatti táppénz f.) Passzív jogon folyósított táppénz g.) Gyermekápolási táppénz kifizetĘhelyi foglalkoztatónál fennálló jogviszony után h.) Gyermekápolási táppénz más foglalkoztatónál fennálló jogviszony után i.) Baleseti táppénz j.) Gyermekgondozási díj k.) KifizetĘhelyek költségtérítése l.) Egészségbiztosítási ellátások postaköltsége m.) Munkáltatói táppénz hozzájárulás önálló tb kifizetĘhely esetén Egészségbiztosítási Alap által folyósított ellátások összesen, csökkentve a munkáltatói táppénz hozzájárulás összegével (a+b+c+d+e+f+g+h+i+j+k+l–m) a.) Gyermekgondozási segély b.) Családi pótlék c.) Anyasági támogatás d.) Apákat megilletĘ munkaidĘ-kedvezmény távolléti díjának megtérítése e.) Szociális támogatás f.) Megváltozott munkaképességĦek kereset-kiegészítése (átmeneti kereset-kiegészítés) g.) Nem társadalombiztosítási ellátások postaköltsége h.) Apákat megilletĘ munkaidĘ-kedvezmény távolléti díjának foglalkoztatót terhelĘ közterhei Központi költségvetésbĘl finanszírozott ellátások (a+b+c+d+e+f+g+h) A kifizetĘhely részére megtérítendĘ összeg (1+2+3) Az Igazgatóság elĘirányzat-felhasználási keretszámla terhére utalandó (2k) Az Igazgatóság lebonyolítási számlára utalandó (4-5)

__________________________________________, ......... év ..................................... hó ......... nap

1 2

Az Igazgatóságot, mint kifizetĘhelyi feladatokat ellátó költségvetési szervet megilletĘ összeg, a lakossági folyószámlára vagy a postai úton történĘ utalást az Igazgatóság teljesíti. A költségvetési szervet megilletĘ összeg.

7

1. szám



ADATKÖZLė LAP PÉNZFORGALOM NÉLKÜLI TÁJÉKOZTATÓ ADAT Adatszolgáltatás a nettó finanszírozásba bevont költségvetési szervek 2008. évi 13. havi illetmény egy havi részletérĘl 2008. év .....................hónap


Sorszám 1. 2.


KSH kód:

Megnevezés

Összeg (Ft)

A 13. havi illetményrészlet - kifizetĘt terhelĘ közterhekkel növelt - bruttó összege A 13. havi illetményrészlet dolgozónak kifizetett nettó összege

, ......... év ..................................... hó ......... nap

P. H.

………………………………………………….. aláírás

424


1. szám

16/A 2.6. számú adatlap

/

Megye kódja / sorszám: neve:

PÉNZFORGALOM NÉLKÜLI TÁJÉKOZTATÓ ADAT MEGYEI ÖSSZESÍTė a 2008. évi 13. havi illetmény egy havi részletérĘl 2008. év ..................... hónap

Önkormányzat/kistérségi társulás

Önkormányzati kör esetében a 13. havi illetményrészlet

Sorszám

KSH kódja

Neve

kifizetĘt terhelĘ közterhekkel növelt bruttó összeg (Ft)

1

2

3

4

OEP kör esetében a 13. havi illetményrészlet

a dolgozónak kifizetett nettó összege (Ft)

kifizetĘt terhelĘ közterhekkel növelt bruttó összeg (Ft)

a dolgozónak kifizetett nettó összege (Ft)

5

6

7

A 13. havi illetményrészlet összesen kifizetĘt terhelĘ a dolgozónak közterhekkel kifizetett növelt bruttó nettó összege összeg (Ft) (Ft) (5+7) (4+6) 8 9

Megye összesen:

, ......... év ..................................... hó ......... nap

P. H.

………………………………………………….. igazgató

1. szám


425

!"#Ę $ & ##' $ $* ;<>? @ >"QQ? ""Ę W!!<>? @ ""Ę$ X![\"; ]& "@"X$Ę ^__`!;Q

q$ & w##' $ $*

Ę

x ${ ^

}

~

`

_ ^

} ~

`

Ę ! " ##$Ę & ' * ;< #& <= !#$ '!#$ *Ę< * * Ę< !#>Ę Ę ' * ;=# >&>? (adónem kód: 103) !# '!#>Ę Ę ' @C=# >& (adónem kód: 198) !#$ *Ę?' ? '!#$ *Ę??@? '# !#$ *Ę??@? '# !# <? D <Q;& Q Ę# >&>?> (adónem kód: 125) @ # W& Q ; <# (adónem kód: 187) !#$? *Ę ' ? '!#W ' ? !# \? Y & Q Ę# >&>? (adónem kód: 124) <#=; <# (adónem kód: 144) <#=; <# (adónem kód: 145) !# Ħ * ? (adónem kód: 152) '!#^ * ? (adónem kód: 153) Y & Q Ę C ; < >& * [ # $* [ \"]*^# * [ Y_ [# #Ę #=! `!w #Ħ# @adónem kód: 186) @xĘ Ę Ħ Q# ; < Y# (adónem kód: 190) !#$ *Ę``w`{ Ħ>*\? ? ? ' @|}}~<|}}! Ę '# @adónem kód: 192) '!#$ *Ę`w}{ Ħ>*<? ? ? ' @adónem kód: 195) !#$ *Ę`w}{ Ħ>*<? ? ? ' @adónem kód: 191) !#$ *Ę``w`{ Ħ>*<? ?w |}}!?`\ Ę ĘĘ ``w}{ Ħ>*<? ? ' 14 @adónem kód: 193) !#$ >^'' *Ęw{\ Ħ>* @adónem kód: 197) Ę Ħ Q# ; < Y# >&>?>> {Ę =# (adónem kód: 215) | }&Q (adónem kód: 224;226) | }# =# (adónem kód: 138) !# \ (adónem kód: 103) '!#??\ (adónem kód: 144) !#??\ (adónem kód: 145) !#?' $ Ę \ (adónem kód: 125) !#> ' $ Ę \ (adónem kód: 124) !#> ' $ Ę * ? \ (adónem kód: 152. ill. 153) !#^$^ Ę ` |{ Ħ \ (adónem kód: 186) *!#Ę \ (adónem kód: 215) | &Q `~~;< W;ĘĘ # `~~`;< `~~!?& #>&>?>>>x>> <#=Y\ ; (adónem kód: 149)

q ">|?

426


1. szám

${ ^_

^ ^^ ^ ^} ^~ ^ ^ ^` ^ _ ^ } ~ ` }_

q ">|?

#;= #;= !#? Ę '!#? Ę Ę ` !#? Ę <Q; #== ; ; QĘx # >&>? == x; QĘ&x # >>!>>>'>>~>>`>>>!>>>'>>`~>` <Q; #x; QĘ`~~;< W;ĘĘĘ # #= x # }xĘ= x # # ``>` YĘĘĘ #= YĘĘĘ #= x Q# @ && x =# QĘ Y # QĘ $ &; & ;##Ę# $ &; & ;### < &# #Ħx; #;? ##Ę #;? ##Ę ##Ę# `>`!>`>`>`'>`>~>>`> = Ę#xĘ }==}; Q & Q ? # = $#xĘ }& <==}; Q & Q ? # x# Ę# ! #xĘ; Q & Q ? #! = Ęx =Ę# = D=x Q &&x = Q=# ;< #< }!&# # ;& Ę Ę#Ę #=# @#Ę= Ę Ę

} }` }

# Ę$= Ęx =Ę# = }xĘ# = ##C & QĘ = x =Ę# !>'> == = #=# ``W' ##Ę= Ę &=# }W!;& Ę Ę#Ę #=& " W!;& Ę Ę#Ę #=& W!;& Ę Ę#Ę #= Ę x= ~ " W!;& Ę Ę#Ę #=& " # =< W!;& Ę Ę#Ę #=&` & ;=# =

$

$ X!\"; ""!" " $Ę

} }^ } }} }~ }

q ">|?

^

} ~

`

$`~$!`! ! '|`!!# `~$!`! ! '!#

' Ę ! $`~$!`! ! '|`!'!# `~$!`! ! '!#

' Ę ! $`~$!`! ! '|`!!# `~$!`! ! '!#

' Ę w $> \ Ę * ! $ w Ę* Ę

w

Ę? ! $ '' ? Ę

! $ Ę *

w '' ? ' w* ? w Ę '

\ w Ę ĘĘ * w * !~$!w ' ' Ę\ ?'

Ħ

' < ! W* @* !~!\@## ' Ę* Ę Ę** #w `\~\} ! }! } w $ `\~\} }! ! } "@"& : *`\~\}w! }! } ^ ! * !~!\@## ' Ę* Ę Ę *' * }\`!`} ! ! }

_

^

} ~

}\`!`} ! ! } }\`!`} ! ! } * !~!\@## ' Ę* Ę Ę *' } ~! `!`! } ~! }! }<`!`} ~! `!`! }! ! * !~!\@## ' Ę* Ę Ę**' Ę Ę* ~! ' Ę

! * !~!\@## ' Ę* Ę Ę**' * } *<~t}w~! ' Ę

*<~}w! ' Ę

! * !~!\@## ' Ę* Ę Ę**' * } ! ! ' w }w\} ! }! * !~!\@## ' Ę* Ę Ę**' * } \~} ~! ! ' } ~! ' Ę

! ``{\ Ħ>*' ' |}}!?*'|}}! ? * Ę ! $`~$!`! ! '`! ' Ę `~$`!`!! ! ! ' Ę !

1. szám


427

xx

&*X@ $ Q; Q !" "" @ $ "@"X"Ę"" "$ "" " ${ a.)

${

XQ b.)

w X@ &*X@ $"!" c.)

q""Ę$ Q`

W""Q

Q" Q

q "" >|?

Q" Q

q "" >|?

Q" Q

q "" >|?

d.)

e.)

f.)

g.)

h.)

i.)

|~`

~`

~`

`!

}}}

$> ?

|!

}}`~

$ ??

|~|

~|

~|

!

}}`

$?

|~

~

~

!

}}~}

$ > ?

|~

~

~

!

}}`

? ?

|~

~

~

~!

}}}`

*? ?

|~~

~~

~~

!

}}`

?

|~

~

~

|~

~

~

|~

~

~

> Ę ? > ?

!

}}|`

!

}}||

`}!

}}}~

ĦĦ?

|}

}

}

``!

}}`

?

|`

`

`

`|!

}}`

?

||

|

|

`!

}}|

?

|

`!

}}}|

^?

|

`!

}}

?

|

`~!

}}~`

??

|~

~

~

`!

}}

? ?

|

|

|

|}

}

}

`!

}}

`!

}}|

¡ ? ? ¡ \^ ? ¢ ?

|}!

}}~|

? * Ę

[!;Q $`~$!`! ! '|`!!# `~$!`! ! '!#

' Ę ! ^

$`~$!`! ! '|`!'!# `~$!`! ! '!#

' Ę ! $`~$!`! ! '|`!!# `~$!`! ! '!#

' Ę w $> \ Ę * !

428


1. szám

16/A 3.2. számú adatlap ELSZÁMOLÁS az önkormányzatok / többcélú kistérségi társulások nettó finanszírozásba bevont „Társadalombiztosítási és családtámogatási kifizetĘhely által teljesített ellátások” igényléséhez 2008. év ..................... hónap


Önkormányzat / Többcélú kistérségi társulás

Sorszám

1


Megnevezés


3

Az Igazgatóság, mint kifizetĘhely által – bruttó módon –teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások foglalkoztatottat terhelĘ 2 kötelezettségei 4

Az Igazgatóságot megilletĘ kifizetĘhely által teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási 1 ellátások

(3-4) 5

A kifizetĘ által – bruttó módon – teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások és munkáltatói táppénz 2 hozzájárulás

Társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások és a munkáltatói táppénz hozzájárulás összesen

6


2.

3. 4. 5. 6.

Nyugdíjbiztosítási Alap által folyósított ellátások (a+b+c+d) a.) Terhességi-gyermekágyi segély kifizetĘhelyi foglalkoztatónál fennálló jogviszony után b.) Terhességi-gyermekágyi segély más foglalkoztatónál fennálló jogviszony után c.) Táppénz kifizetĘhelyi foglalkoztatónál fennálló jogviszony után d.) Táppénz más foglalkoztatónál fennálló jogviszony után e.) Közegészségügyi és állategészségügyi zárlat, hatósági elkülönítés miatti táppénz f.) Passzív jogon folyósított táppénz g.) Gyermekápolási táppénz kifizetĘhelyi foglalkoztatónál fennálló jogviszony után h.) Gyermekápolási táppénz más foglalkoztatónál fennálló jogviszony után i.) Baleseti táppénz j.) Gyermekgondozási díj k.) KifizetĘhelyek költségtérítése l.) Egészségbiztosítási ellátások postaköltsége m.) Munkáltatói táppénz hozzájárulás önálló tb kifizetĘhely esetén Egészségbiztosítási Alap által folyósított ellátások összesen, csökkentve a munkáltatói táppénz hozzájárulás összegével (a+b+c+d+e+f+g+h+i+j+k+l–m) a.) Gyermekgondozási segély b.) Családi pótlék c.) Anyasági támogatás d.) Apákat megilletĘ munkaidĘ-kedvezmény távolléti díjának megtérítése e.) Szociális támogatás f.) Megváltozott munkaképességĦek kereset - kiegészítése (átmeneti keresetkiegészítés) g.) Nem társadalombiztosítási ellátások postaköltsége h.) Apákat megilletĘ munkaidĘ-kedvezmény távolléti díjának foglalkoztatót terhelĘ közterhei Központi költségvetésbĘl finanszírozott ellátások (a+b+c+d+e+f+g+h) A kifizetĘhely részére megtérítendĘ összeg (1+2+3) Az Igazgatóság elĘirányzat-felhasználási keretszámla terhére utalandó (2k) Az Igazgatóság lebonyolítási számlára utalandó (4-2k) , ......... év ..................................... hó ......... nap

1 Az Igazgatóságot, mint kifizetĘhelyi feladatokat ellátó költségvetési szervet megilletĘ összeg, a lakossági folyószámlára vagy a postai úton történĘ utalást az Igazgatóság teljesíti. 2 Az önkormányzatot / többcélú kistérségi társulást megilletĘ összeg.

(3+6) 7

1. szám


429

16/A 4.1. számú adatlap

Megye kódja: neve:

MEGYEI ÖSSZESÍTė az önkormányzatok / többcélú kistérségi társulások nettó finanszírozásba bevont támogatásáról és a központi költségvetésbĘl a Kvtv. …§ (…) alapján megilletĘ normatív kötött felhasználású támogatás pénzügyi teljesítésérĘl 2008. év ............. hónap

Sorszám

Megnevezés

1. 2. 3.

A települési önkormányzatot megilletĘ, a településre kimutatott személyi jövedelemadó (8%) A megyei önkormányzatok személyi jövedelemadó részesedése A települési önkormányzatok jövedelemdifferenciálódásának mérséklése a.) Települési önkormányzatok feladatai b.) Körzeti igazgatás c.) KörjegyzĘség mĦködése d.) Megyei, fĘvárosi önkormányzatok feladatai e.) Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok f.) Lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanítása g.) A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve súlyos foglalkoztatási gondokkal küzdĘ települési önkormányzatok feladatai h.) ÜdülĘhelyi feladatok i.) Pénzbeli szociális juttatások j.). KözmĦvelĘdési és közgyĦjteményi feladatok k.) Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatás feladatai l.) Szociális és gyermekvédelmi bentlakásos és átmeneti elhelyezés m.) Hajléktalanok átmeneti intézményei n.) Gyermekek napközbeni ellátása o.) Közoktatási alap-hozzájárulás (az óvodai neveléshez, az iskolai oktatáshoz, a szakképzés elméleti képzéshez, alapfokú mĦvészetoktatáshoz, kollégiumi neveléshez, általános iskolai napközi otthoni, tanulószobai, iskolaotthonos oktatáshoz) p.) Közoktatási kiegészítĘ hozzájárulások q.) Szociális juttatások, egyéb szolgáltatások EbbĘl: Tanulók tankönyvellátásának támogatása r.) (Fenntartva évközi új elĘirányzat részére) A helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásai összesen (a+b+c+d+e+f+g+h+i+j+k+l+m+n+o+p+q+r) (Költségvetési törvény 3. számú melléklet) a.) KiegészítĘ támogatás nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz b.) Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása c.) A szakmai vizsgák lebonyolításának támogatása d.) EsélyegyenlĘséget, felzárkóztatást segítĘ támogatások e.) Hivatásos önkormányzati tĦzoltóságok kiegészítĘ támogatása f.) Egyes szociális szolgáltatások kiegészítĘ támogatása g.) Az alapfokú mĦvészetoktatás támogatása h.) 2007. év után járó 13. havi illetmény 2008. januári elszámolásának folyósítása (ha+hb) EbbĘl: ha.) Önkormányzati kör részére folyósított támogatás hb.) OEP kör részére folyósított támogatás i.) A 2008. évi bérpolitikai intézkedések támogatása (a felmérés eredményének megállapításáig elĘleg) (ia+ib) EbbĘl: ia.) Állami támogatásból finanszírozott költségvetési szerv, illetve szakfeladatok illetménykiadásai növekedéséhez folyósított támogatás ib.) Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott költségvetési szerv, illetve szakfeladatok illetménykiadásai növekedéséhez folyósított támogatás j.) Villamosenergia áremelkedés hatásának ellentételezése k.) (Fenntartva évközi új elĘirányzat részére) A nettó finanszírozásban folyósított központosított elĘirányzatok összesen (a+b+c+d+e+f+g+h+i+j+k) (Költségvetési törvény 5. számú melléklet) a.) Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévĘ települési önkormányzatok támogatása b.) (Fenntartva évközi új elĘirányzat részére)

4.

5. 6.




430


1. szám

16/A 4.1. számú adatlap Sorszám

7.

8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.

Megnevezés A nettó finanszírozásban folyósított helyi önkormányzatok mĦködĘképességének megĘrzését szolgáló kiegészítĘ támogatások összesen (a+b) (Költségvetési törvény 6. számú melléklet) a.) KĘszínházak mĦködtetési hozzájárulása b.) Bábszínházak mĦködtetési hozzájárulása c.) Színházak pályázati támogatása A helyi önkormányzatok színházi támogatása (a+b+c) (Költségvetési törvény 7. számú melléklet) a.) Pedagógus szakvizsga, továbbképzés, emelt szintĦ érettségi vizsgáztatásra való felkészülés támogatása b.) Pedagógiai szakszolgálat c.) Szociális továbbképzés és szakvizsga támogatása d.) Helyi önkormányzati hivatásos tĦzoltóságok támogatása e.) A többcélú kistérségi társulások támogatása f.) (Fenntartva évközi új elĘirányzat részére) A nettó finanszírozásban folyósított normatív, kötött felhasználású támogatások összesen (a+b+c+d+e+f) (Költségvetési törvény 8. számú melléklet) Tárgyhavi elĘirányzat összesen (1+2+3+4+5+6+7+8) A fĘvárosi és megyei közalapítványok szakmai tevékenysége Összesen (9+10) Lemondás miatt keletkezett, az elĘirányzatban már átvezetett összes tartozás (tájékoztatóadat) Az Áht. 64/A. §, illetve egyéb jogszabály alapján keletkezett tĘketartozás Az Áht. 64/A. §, illetve egyéb jogszabály alapján keletkezett kamattartozás Kisebbségi fenntartói kiegészítĘ támogatás elszámolása Egyházi kiegészítĘ támogatás elszámolása Jogtalanul igénybe vett lakossági közmĦfejlesztési támogatás visszavonása (Fenntartva évközi új csökkentĘ tétel részére) (Fenntartva évközi új csökkentĘ tétel részére)

_____________________________, ………… év ……………… hó ………… nap




1. szám


431 }^

*

'

xqwė

^__`!;Q x ;"&$ & ##' $ $* \$$ #Q $ Q@ $ Q "$;$"" "" """ $Q # X &*X@# X ""Ę"" ""$Ę ${

^

}

~

` _

^ }

~

!#$ '!#$ *Ę< * * Ę< !#>Ę Ę ' * ;=# >&>? (adónem kód: 103) !# '!#>Ę Ę ' @C=# >& (adónem kód: 198) !#$ *Ę?' ? '!#$ *Ę??@? '# !#$ *Ę??@? '# !# <? D <Q;& Q Ę# >&>?> (adónem kód: 125) @ # W& Q ; <# @adónem kód: 187) !#$? *Ę ' ? '!#W ' ? !# \? Y & Q Ę# >&>? (adónem kód: 124) <#=; <# (adónem kód: 144) <#=; <# (adónem kód: 145) !# Ħ * ? (adónem kód: 152) '!#^ * ? (adónem kód: 153) Y & Q Ę C ; < >& * [ # $* [ \"]*^# * [ Y_ [# #Ę #=! `!w #Ħ# @adónem kód: 186) @xĘ Ę Ħ Q# ; < Y# (adónem kód: 190) !#$ *Ę``w`{ Ħ>*\? ? ? ' @|}}~<|}}! Ę '# @adónem kód: 192) '!#$ *Ę`w}{ Ħ>*<? ? ? ' @adónem kód: 195) !#$ *Ę`w}{ Ħ>*<? ? ? ' @adónem kód: 191) !#$ *Ę``w`{ Ħ>*<? ?w |}}!?`\ Ę ĘĘ @adónem kód: 193) ``w}{ Ħ>*<? ? ' 5 !#$ >^'' *Ęw{\ Ħ>* @adónem kód: 197) Ę Ħ Q# ; < Y# >&>?>> {Ę =# (adónem kód: 215) | }&Q (adónem kód: 224, 226) | }# =# (adónem kód: 138) !# \ (adónem kód: 103) '!#??\ (adónem kód: 144) !#??\ (adónem kód: 145) !#?' $ Ę \ @`|# !#> ' $ Ę \ (adónem kód: 124) !#> ' $ Ę * ? \ (adónem kód: 152. ill. 153) !#^$^ Ę ` |{ Ħ \ (adónem kód: 186) *!#Ę \ (adónem kód: 215) | &Q `~~;< W;ĘĘ # `~~`;< `~~!?& #>&>?>>>x>> <#=Y\ ; (adónem kód: 149)

q ">|?

432


1. szám }^

${ #;= ` #;= !#? Ę ` '!#? Ę Ę !#? Ę <Q; #== ; ; QĘx # >&>? ^_ == x; QĘ&x # >`>>>!>>>'>>~>>`>>>!>>>'> <Q; #x; QĘ`~~;< W;ĘĘĘ # #= ^ x # }xĘ= ^ } ~

`~$! ! $`~$!|! ! '`!!# `~$!|! ! '!#

' Ę ! $`~$!|! ! '`!'!# `~$!|! ! '!#

' Ę ! $`~$!|! ! '`!!# `~$!|! ! '!#

' Ę w $> \ Ę * ! ``{\ Ħ>*' ' |}}!?*'|}}!? * Ę !

q ">|?

1. szám


433 }^

xx !"#Ę $ & ##' $ $* ;<>? @ >"QQ?""Ę ]&"@"X$Ę[

w $ # X ' \ "Ę;"& "@"X"" &$Ę

$

""!"

q ">|?

^

! " ##$Ę & ;#= == x; QĘ&x # <Q; #x; QĘ`~~;< W;ĘĘĘ # #= x # }xĘ= YĘĘĘ #= YĘĘĘ #= x Q# @ && x =# QĘ Y # QĘ $ &; & ;##Ę# $ &; & ;### < &# #Ħx; #;? ##Ę #;? ##Ę ##Ę# >>!>>>'>>~>>`> !#?' $ *Ę '!#> ' $ *Ę !# 'Ę #xĘ; Q & Q ? # >&>? !#?' $ *Ę '!#> ' $ *Ę !# 'Ę = $#xĘ }& <==}; Q & Q ? #>&>? #?' $ *Ę '#> ' $ *Ę !# 'Ę = $#xĘ }& <==}; Q & Q ? # x# Ę# >&>? !#?' $ *Ę '!#> ' $ *Ę !# 'Ę = Ę#xĘ ; Q & Q ? #>&>? 8 = Ęx =Ę# = }C ; QĘ D=x Q &&x = Q=# ;< #< }!&# #;& Ę Ę#Ę #=#}C ; QĘ~ @#Ę= Ę Ę }C ; QĘ~$ # Ę$ = Ę x =Ę# = } xĘ # = ##C & QĘ = x =Ę# '>>``

} ~ ` _ ^ }

~

` ^_ ^ ^^ ^ ^}

& ;=# =}C ; QĘ

!#?' $ *Ę @``~# '!#> ' $ *Ę @`'`~'# !# 'Ę @``~#

& Q ? # !>};#=

_

^

^

_

^`

^

##Ę= Ę &=# }!&# #;& Ę Ę#Ę #=&$` " !&# #;& Ę Ę#Ę #=& ` !&# #;& Ę Ę#Ę #= Ę x= " !&# #;& Ę Ę#Ę #=& " # = < ! &# # ;& Ę Ę #Ę # =&}C ; QĘ!

^~ ^

~ `

`~$!`! ! `~$!|! ! ''! $ '' ? Ę

! $ w Ę* Ę

w

Ę? ! $ Ę *

w '' ? ' w * ? w Ę '

< w Ę Ę Ę * w * ! ~$! w ' ' Ę\ w ? '

Ħ

' < ! W* @* ! ~! @# ' # ' Ę * Ę Ę * * #w `\```\`} |}! |`! }w w $ `\```\`} |`! |}! }w "@"& *`\```\`}w|}! |`! }! $

Ę' ' ' @

# ^ ? ' Ę*! ! ;}<>~?#"" " ?@ # "$"Ę; $Ę!"Ę ;Q # "$"";"

|`\|} |! |! }w

}

~

|`\|} |! |! }w |`\|} |! |! }! ;}<>~?#"" " ?@ # "$"Ę; $Ę!"Ę ;Q # |} |~! |! w |} |~! |`! w |`<|} |~! |! |`! w * !~!\@## ' Ę* Ę Ę**' Ę Ę*|~! '

Ę

! ; } < >~? #"" " ? @ # "$"Ę ; $Ę !"Ę ; $ ;Q # "$"";" |}} w *|}<|~t}w|~! ' Ę

w *|}<|~}w|}! ' Ę

! ; } < >~? #"" " ? @ # "$"Ę ; $Ę !"Ę ; $ ;Q # "$"";" |}} |}! |! ' w|}}|}\|} | }! ; } < >~? #"" " ? @ # "$"Ę ; $Ę !"Ę ; $ ;Q # "$"";" |}} |}\|~} |~! |}! ' w |}} |~! ' Ę

!

434


1. szám }^

xxx

&*X@ $ Q; Q !" "" @ $ "@"X"Ę"" "$ "" " ${

w X@`

${

XQ

&*X@ $"!"

q "" >|?

d.)

e.)

|~`

Q" Q

q "" >|?

W""Q Q" Q

a.)

b.)

}}}

$> ?

|!

}}`~

$ ??

|~|

~|

~|

!

}}`

$?

|~

~

~

!

}}~}

$ > ?

|~

~

~

!

}}`

? ?

|~

~

~

~!

}}}`

$£ ?

|~~

~~

~~

!

}}`

?

!

}}|`

!

}}||

`}!

}}}~

ĦĦ?

``!

}}`

?

`|!

}}`

?

||

|

|

`!

}}|

?

|

`!

}}}|

^?

|

`!

}}

?

|

`~!

}}~`

??

|~

~

~

`!

}}

? ?

|

|

|

|}

}

}

}}

`!

}}|

|}!

}}~|

> Ę ? > ?

¡ ? ? ¡ \^ ? ¢ ?

~`

i.)

~`

|~

~

~

|~

~

~

|~

~

~

|}

}

}

|`

`

`

g.)

q "" >|?

`!

`!

c.)

q""Ę$ Q

Q" Q

? * Ę

¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤w¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥*¥¥

!!

¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥ Q ^ }

$`~$!|! ! '`!!# `~$!|! ! '!#

' Ę ! $`~$!|! ! '`!'!# `~$!|! ! '!#

' Ę ! $`~$!|! ! '`!!# `~$!|! ! '!#

' Ę w $> \ Ę * !

1. szám



HELYESBÍTė LAP A nettó finanszírozásba bevont költségvetési szervek központi forrásból vagy OEP támogatásból származó járandóságai terhére elszámolt kötelezettségeinek 2006. január 1-je elĘtti, ...... év ............. hónapra vonatkozó helyesbítésérĘl (2002. január 1-jétĘl 2005. december 31-ig terjedĘ idĘszak)

A helyesbítés pénzügyi rendezésének idĘpontja: 2008. év .......... hó 20. napja

kódja neve: neve: Költségvetési címe: szerv törzsszáma: adószáma: pénzforgalmi jelzĘszáma: pénzügyi körzet: Megye

Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

KSH kód:

Összeg (Ft)

Megnevezés A magánszemélyek személyi jövedelemadó kötelezettsége (adónem kód: 103) +/Munkaadói járulék (adónem kód: 144) +/Munkavállalói járulék (adónem kód: 145) +/Nyugdíjbiztosítási Alapot megilletĘ kötelezettség (adónem kód: 125) +/Egészségbiztosítási Alapot megilletĘ kötelezettség (adónem kód: 124) +/Egészségbiztosítási Alapot megilletĘ egészségügyi hozzájárulás (adónem kód: 152, illetve 153) +/Start kártyával rendelkezĘk munkáltatói közterhe (adónem kód: 186) +/ÖnellenĘrzési pótlék (adónem kód: 215) +/Az állami adóhatóság felé teljesítendĘ kötelezettség változása (1+2+3+4+5+6+7+8) +/-

A feltüntetett adatok a valóságnak megfelelnek, a munkáltatót terhelĘ adatszolgáltatási kötelezettségek a bejelentett adatok alapján teljesülnek. ____________________ , .................év ............................... hó ....... nap

................................................ cégszerĦ aláírás

436



MEGYEI ÖSSZESÍTė A nettó finanszírozásba bevont költségvetési szervek központi forrásból vagy OEP támogatásból származó járandóságai terhére elszámolt kötelezettségeinek 2006. január 1-je elĘtti, ...... év ............. hónapra vonatkozó helyesbítésérĘl (2002. január 1-jétĘl 2005. december 31-ig terjedĘ idĘszak)


Megye Igazgatóság

ÜgyintézĘ

Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

kódja: neve: kvázi adószáma: címe: neve: telefonszáma:

Összeg (Ft)

Megnevezés A magánszemélyek személyi jövedelemadó kötelezettsége (adónem kód: 103) +/Munkaadói járulék (adónem kód: 144) +/ Munkavállalói járulék (adónem kód: 145) +/Nyugdíjbiztosítási Alapot megilletĘ kötelezettség (adónem kód: 125) +/Egészségbiztosítási Alapot megilletĘ kötelezettség (adónem kód: 124) +/Egészségbiztosítási Alapot megilletĘ egészségügyi hozzájárulás (adónem kód: 152, illetve 153) +/Start kártyával rendelkezĘk munkáltatói közterhe (adónem kód: 186) +/ÖnellenĘrzési pótlék (adónem kód: 215) +/Az állami adóhatóság felé teljesítendĘ kötelezettség változása (1+2+3+4+5+6+7+8) +/-

____________________ , ................. év .............................. hó ....... nap

................................................ aláírás

1. szám



ÖSSZESÍTė A nettó finanszírozásba bevont költségvetési szervek központi forrásból vagy OEP támogatásból származó járandóságai terhére elszámolt kötelezettségeinek helyesbítéseirĘl a 16/A 5.1. számú adatlapok pénzügyi rendezésének idĘpontja alapján (2002. január 1-jétĘl 2005. december 31-ig terjedĘ idĘszak)


kódja neve: neve: Költségvetési címe: szerv törzsszáma: adószáma: pénzforgalmi jelzĘszáma: pénzügyi körzet: Megye

Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

KSH kód:

Összeg (Ft)

Megnevezés A magánszemélyek személyi jövedelemadó kötelezettsége (adónem kód: 103) +/Munkaadói járulék (adónem kód: 144) +/Munkavállalói járulék (adónem kód: 145) +/Nyugdíjbiztosítási Alapot megilletĘ kötelezettség (adónem kód: 125) +/Egészségbiztosítási Alapot megilletĘ kötelezettség (adónem kód: 124) +/Egészségbiztosítási Alapot megilletĘ egészségügyi hozzájárulás (adónem kód: 152, illetve 153) +/Start kártyával rendelkezĘk munkáltatói közterhe (adónem kód: 186) +/ÖnellenĘrzési pótlék (adónem kód: 215) +/Az állami adóhatóság felé teljesítendĘ kötelezettség változása (1+2+3+4+5+6+7+8) +/-

A feltüntetett adatok a valóságnak megfelelnek, a munkáltatót terhelĘ adatszolgáltatási kötelezettségek a bejelentett adatok alapján teljesülnek. ____________________ , ................. év .............................. hó ....... nap

................................................ cégszerĦ aláírás

438



MEGYEI ÖSSZESÍTė A nettó finanszírozásba bevont költségvetési szervek központi forrásból vagy OEP támogatásból származó járandóságai terhére elszámolt kötelezettségeinek helyesbítéseirĘl a 16/A 5.2. számú adatlapok pénzügyi rendezésének idĘpontja alapján (2002. január 1-jétĘl 2005. december 31-ig terjedĘ idĘszak)


Megye Igazgatóság

ÜgyintézĘ

Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

kódja: neve: kvázi adószáma: címe: neve: telefonszáma:

Összeg (Ft)

Megnevezés A magánszemélyek személyi jövedelemadó kötelezettsége (adónem kód: 103) +/Munkaadói járulék (adónem kód: 144) +/ Munkavállalói járulék (adónem kód: 145) +/Nyugdíjbiztosítási Alapot megilletĘ kötelezettség (adónem kód: 125) +/Egészségbiztosítási Alapot megilletĘ kötelezettség (adónem kód: 124) +/Egészségbiztosítási Alapot megilletĘ egészségügyi hozzájárulás (adónem kód: 152, illetve 153) +/Start kártyával rendelkezĘk munkáltatói közterhe (adónem kód: 186) +/ÖnellenĘrzési pótlék (adónem kód: 215) +/Az állami adóhatóság felé teljesítendĘ kötelezettség változása (1+2+3+4+5+6+7+8) +/-

____________________ , ................. év .............................. hó ....... nap

P.H.

................................................ igazgató

1. szám

16/B 1.1./a számú adatlap

Megye

kódja: neve: Szolgáltatói kör típusa: Kifizetés típusa:

nettó havi ELėIRÁNYZAT KÖZLė LAP A GYÓGYÍTÓ-MEGELėZė ELLÁTÁSOK ELėIRÁNYZATAI TERHÉRE TELJESÍTENDė KIFIZETÉSEK AZ ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁRTÓL 2008. év ................hónap

Költségvetési szerv sorszáma, PIR törzsszáma, neve, OEP-kód (1,2,3,4)* Gyógyító-megelĘzĘ ellátás ElĘleg a 13. havi illetményhez

Háziorvosi, háziorvosi ügyeleti ellátás

VédĘnĘi szolgáltatás, anya-, gyermek- és ifjúságvédelem

Fogászati ellátás

Gondozóintézeti gondozás

5

6

7

8

9

10

18. oszlopból MĦvesekezelés

Otthoni szakápolás

MĦködési költségelĘleg

CélelĘirányzatok

Mentés

Laboratóriumi ellátás

12

13

14

15

16

17

Járóbetegszakellátás

CT, MRI

Aktív fekvĘbetegszakellátás

Krónikus fekvĘbetegellátás

18/a

18/b

18/c

18/d


Járandóság elĘleg

Betegszállítás és orvosi rendelvényĦ halottszállítás 11

Megye összesen

*

Az adatlapon szereplĘ, OEP-kód és név alapján egyértelmĦen azonosítható szolgáltatók címe és bankszámlaszáma az OEP szakmai és pénzügyi programjaiban elektronikus formában kerülnek rögzítésre és tárolásra

439

440

16/B 1.1./b számú adatlap

Költségvetési szerv sorszáma, PIR törzsszáma, neve, OEP-kód (1, 2, 3, 4)* Gyógyító-megelĘzĘ ellátás Tárgyhavi összes 18. oszlopból Összevont bevétel szakellátás Speciális fin. (5+6+7+8+9+ összesen Céltartalék Extrafinan10+11+12+ fekvĘbeteg (18/a.+18/b.+ szírozás 13+14+15+ 18/c.+18/d.+ ellátás 18/f

18

MĦködési elĘleg visszavonása

OVSZ vérellátás levonása

16+17+18+19)

18/e.+18/f)

18/e

Járandóság elĘleg visszavonása

A 13.havi illetményelĘleg egyösszegĦ visszavonása

19

20

21

22

23

24

GyógyítómegelĘzĘ ellátás hónap elsĘ munkanapján utalt összege

Egyéb csökkentĘ tételek (pl. ellenĘrzés miatti visszavonás stb.)

25

26

Visszavonások összesen (21+22+ 23+ 24+25+26)

Tárgyhavi nettósítás alapját képezĘ támogatás összege (20-27)

27

28

(Tájékoztató adat)

29


Megye összesen

ElĘzĘ hónap rendkívüli utalásai

________________________ , ............... év ........................... hó ......... nap

*


1. szám

1. szám


441

16/B 3.1. számú adatlap ELSZÁMOLÁS az OEP támogatásból a költségvetési szervet az Áht. ... § (...) alapján (nettó módon) megilletĘ pénzügyi teljesítésrĘl 2008. év .............hónap


neve: címe: törzsszáma: OEP-kód: adószáma: Pénzügyi körzet:

KSH kód:

I. Sorszám

1. 2.

3.

4.

5. 6.

7. 8. 9.

10. 11. 12.

Megnevezés a.) Járandóság elĘleg b.) 13. havi illetmény elĘleg c.) Háziorvosi, háziorvosi ügyeleti ellátás d.) VédĘnĘi szolgáltatás, anya-, gyermek- és ifjúságvédelem e.) Fogászati ellátás f.) Gondozóintézeti gondozás g.) Betegszállítás és orvosi rendelvényĦ halottszállítás h.) MĦvese kezelés i.) Otthoni szakápolás j.) MĦködési költségelĘleg k.) CélelĘirányzatok l.) Mentés m.) Laboratóriumi ellátás n.) Összevont szakellátás o.) Céltartalék p.) Járandóság elĘleg visszavonása q.) A 13. havi illetmény elĘleg egyösszegĦ visszavonása r.) MĦködési elĘleg visszavonása s.) OVSZ vérellátás levonása t.) Gyógyító-megelĘzĘ ellátás hónap elsĘ munkanapján utalt összege u.) Egyéb csökkentĘ tételek (pl. ellenĘrzés miatti visszavonás stb.) Tárgyhavi nettósítás alapját képezĘ támogatás összege (a+b+c+d+e+f+g+h+i+j+k+l+m+n+o-p-q-r-s-t-u) A személyi juttatások bruttó összege a.) A magánszemélyek személyi jövedelemadó kötelezettsége b.) Az adózót terhelĘ – magánszemélyhez nem köthetĘ – személyi jövedelemadó kötelezettség c.) ElĘzĘ évi elszámolási különbözet Személyi jövedelemadó kötelezettség összesen (a+b+c) (adónem kód: 103) a.) Különadó b.) ElĘzĘ évi elszámolási különbözet Különadó kötelezettség összesen (a+b) (adónem kód: 198) a.) A foglalkoztatót terhelĘ nyugdíjbiztosítási járulék b.) A magánszemélyt terhelĘ nyugdíjjárulék (nem magánnyugdíjpénztári tag esetében) c.) A magánszemélyt terhelĘ nyugdíjjárulék (magánnyugdíjpénztári tag esetében) d.) Határozat – járuléktartozás Nyugdíjbiztosítási Alapot megilletĘ kötelezettség összesen (a+b+c+d) (adónem kód: 125) Korkedvezmény-biztosítási járulék (adónem kód: 187) a.) A munkáltatót terhelĘ egészségbiztosítási járulék b.) Foglalkoztatottak egészségbiztosítási járuléka c.) Határozat - járuléktartozás Egészségbiztosítási Alapot megilletĘ kötelezettség összesen (a+b+c) (adónem kód: 124) Munkaadói járulék (adónem kód: 144) Munkavállalói járulék (adónem kód: 145) a.) Százalékos mértékĦ egészségügyi hozzájárulás (adónem kód: 152) b.) Tételes egészségügyi hozzájárulás (adónem kód: 153) Egészségbiztosítási Alapot megilletĘ egészségügyi hozzájárulás összesen (a+b) START kártyával, START PLUSZ kártyával és START EXTRA kártyával rendelkezĘre vonatkozó 15 és/vagy 25 % mértékĦ kötelezettség (adónem kód: 186) KifizetĘt terhelĘ egyszerĦsített közteherviselési hozzájárulás (Ekho) (adónem kód: 190) a.) A magánszemélyt terhelĘ 11,1 % mértékĦ Ekho - magánnyugdíjpénztári tag és nem nyugdíjas munkavállaló esetében (2006-2007. évi önellenĘrzések esetében) (adónem kód: 192)

Összeg (Ft)

442


1. szám

16/B 3.1. számú adatlap

30. 31. 32.

b.) A magánszemélyt terhelĘ 15,0 % mértékĦ Ekho – magánnyugdíjpénztári tag és nem nyugdíjas munkavállaló esetében (adónem kód: 195) c.) A magánszemélyt terhelĘ 15,0 % mértékĦ Ekho – nem magánnyugdíjpénztári tag és nem nyugdíjas munkavállaló esetében (adónem kód: 191) d.) A magánszemélyt terhelĘ 11,1 % mértékĦ Ekho – nyugdíjas munkavállaló, valamint 2008. január 1-jét megelĘzĘ idĘszakra vonatkozó 11,0 % mértékĦ Ekho – nyugdíjas munkavállaló esetében 9 (adónem kód: 193) e.) Az EGT államban biztosított személyt terhelĘ 9,5 %-os mértékĦ Ekho (adónem kód: 197) Magánszemélyt terhelĘ egyszerĦsített közteherviselési hozzájárulás (Ekho) összesen (a+b+c+d+e) ÖnellenĘrzési pótlék (adónem kód: 215) Határozat – bírság (adónem kód: 224, 226) Határozat – késedelmi pótlék (adónem kód: 138) a.) Személyi jövedelemadó kötelezettség +/(adónem kód: 103) b.) Munkaadói járulék +/(adónem kód: 144) c.) Munkavállalói járulék +/(adónem kód: 145) d.) Nyugdíjbiztosítási Alapot megilletĘ kötelezettség +/(adónem kód: 125) e.) Egészségbiztosítási Alapot megilletĘ kötelezettség +/(adónem kód: 124) f.) Egészségbiztosítási Alapot megilletĘ egészségügyi hozzájárulás +/(adónem kód: 152. ill. 153) g.) START kártyával rendelkezĘre vonatkozó 15 és/vagy 25 % mértékĦ kötelezettség +/(adónem kód: 186) h.) ÖnellenĘrzési pótlék +/(adónem kód: 215) Helyesbítés összege 2006. január 1-je elĘtti idĘszakra (2002. január 1. és 2005. december 31. között) (a+b+c+d+e+f+g+h) Munkáltatói táppénz MEP határozat alapján (adónem kód: 149) (Fenntartva évközi új adónem részére) (Fenntartva évközi új adónem részére) a.) Magánnyugdíjpénztárakat megilletĘ tagdíjfizetési kötelezettség 1 b.) Magánnyugdíjpénztárakat megilletĘ önellenĘrzési pótlék fizetési kötelezettség 2 c.) Magánnyugdíjpénztárakat megilletĘ késedelmi pótlék fizetési kötelezettség 3 Magánnyugdíjpénztárak állami adóhatóságnál vezetett számlájára teljesítendĘ fizetési kötelezettség összesen (a+b+c) Az állami adóhatóság felé teljesítendĘ befizetési kötelezettség összesen (3+4+5+6+7+8+9+10+11+12+13+14+15+16+17+18+19+20+21) Magánnyugdíjpénztárak felé teljesítendĘ 2007. január 1-jét megelĘzĘ idĘszakra vonatkozó fizetési kötelezettség – megfizetĘ az Igazgatóság Befizetési kötelezettségek összesen (22+23) ElĘzĘ idĘszak halmozott nettó tartozásai ElĘzĘ idĘszak halmozott nettó tartozásaira felszámított kamat CsökkentĘ tételek összesen (24+25+26) Az Igazgatóságot megilletĘ kifizetĘhely által – nettó módon – teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások 4 Az Igazgatóság, mint kifizetĘhely által – bruttó módon – teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások foglalkoztatottat terhelĘ kötelezettségei5 A kifizetĘ által teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások 5 Az Igazgatóságot megilletĘ forgótĘke visszapótlása 6 Nettó finanszírozásba bevont folyósítandó költségvetési juttatás kiutalás 7

33.

KövetkezĘ hónapot terhelĘ tartozás megelĘlegezés 7

34. 35.

A költségvetési szervet terhelĘ, Igazgatóságot megilletĘ forgótĘke visszapótlása kötött külön megállapodásban rögzített idĘpontig Az Igazgatóság tárgyhavi forgótĘke igénye (28+31+34)

36. 37.

ElĘzĘ hónap rendkívüli utalásai 8 Az állami adóhatóságnál nyilvántartott tárgyhónapra vonatkozó kötelezettség (22-17) 8

13. 14. 15. 16.

17. 18. 19. 20.

21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29.

1 2 3 4 5 6

7

8 9

6

- megfizetĘ a költségvetési szerv az Igazgatósággal

A 16/B 3.1. számú adatlap I. tábla 21.a.) sor = a 16/B 3.1. számú adatlap II. tábla e.) oszlop összesen sorában szereplĘ érték. A 16/B 3.1. számú adatlap I. tábla 21.b.) sor = a 16/B 3.1. számú adatlap II. tábla g.) oszlop összesen sorában szereplĘ érték. A 16/B 3.1. számú adatlap I. tábla 21.c.) sor = a 16/B 3.1. számú adatlap II. tábla i.) oszlop összesen sorában szereplĘ érték, csak az APEH által évente egyszer közölt „Késedelmi pótlék- értesítĘ” alapján szerepelhet adat. Az Igazgatóságot, mint kifizetĘhelyi feladatokat ellátó költségvetési szervet megilletĘ összeg, a lakossági folyószámlára vagy a postai úton történĘ utalást az Igazgatóság teljesíti. A költségvetési szervet megilletĘ összeg. Az Igazgatóság forgótĘke tárgyhavi visszapótlását a Kincstár csak addig a mértékig teljesíti, ameddig arra a költségvetési szervezet nettó finanszírozásánál figyelembe vett támogatások, hozzájárulások, a kifizetĘ által teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások összege – a köztartozások, valamint az elĘzĘ idĘszak felhalmozott tartozása és kamatai beszámításán felül – fedezetet nyújt. Kiutalás 1-27+29+30-31>0 esetén a 32. sor kerül kitöltésre és a 33. sor értéke 0, Tartozás 1-27+29+30-31<0 esetén a 33. sor kerül kitöltésre és a 32. sor értéke 0, Megjegyzés: ha 1-27+29+30-31 = 0, akkor 32. és a 33. sor értéke is 0. Tájékoztató adat. 11%-os mértékĦ Ekho bevallására és befizetésére kizárólag a 2008. január hónapban a 2007. évi munkateljesítményre tekintettel kifizetett jövedelemnél van lehetĘség.

1. szám


443

16/B 3.1. számú adatlap II. A Magánnyugdíjpénztárak állami adóhatóságnál vezetett számlájára teljesítendĘ kötelezettség részletezése

Sorszám a.)


Magánnyugdíjpénztár neve c.)

Adónem kód d.)

Tagdíj1 Összege (Ft) e.)

Adónem kód

ÖnellenĘrzési pótlék2 Összege (Ft)

Adónem kód

Késedelmi pótlék 3 Összege (Ft)

f.)

g.)

h.)

i.)

1.

0008


2.

0016


262

462

562

3.

0019


263

463

563

4.

0060


264

464

564

5.

0031


265

465

565

6.

0001

Winterthur Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár

266

466

566

7.

0013


8.

0021


261

461

561

267

467

567

268

468

568

9.

0022

269

469

569

10.

0006


270

470

570

11.

0014


271

471

571 572

12.

0015


272

472

13.

0025


273

473

573

14.

0002


274

474

574

15.

0033


275

475

575

16.

0061


276

476

576

17.

0037


277

477

577

18.

0048

278

478

578

19.

0028

279

479

579

20.

0062

280

480

580


….. ….. n. Magánnyugdíjpénztárak állami adóhatóságnál vezetett számlájára teljesítendĘ fizetési kötelezettség összesen

_____________________________________, ………………év……………………….hó………….nap

1 2 3

A 16/B 3.1. számú adatlap I. tábla 21.a.) sor = a 16/B 3.1. számú adatlap II. tábla e.) oszlop összesen sorában szereplĘ érték. A 16/B 3.1. számú adatlap I. tábla 21.b.) sor = a 16/B 3.1. számú adatlap II. tábla g.) oszlop összesen sorában szereplĘ érték. A 16/B 3.1. számú adatlap I. tábla 21.c.) sor = a 16/B 3.1. számú adatlap II. tábla i.) oszlop összesen sorában szereplĘ érték, csak az APEH által évente egyszer közölt „Késedelmi pótlék- értesítĘ” alapján szerepelhet adat.

444


1. szám

16/B 3.2. számú adatlap ELSZÁMOLÁS az OEP által finanszírozott költségvetési szerv nettó finanszírozásba bevont „Társadalombiztosítási és családtámogatási kifizetĘhely által teljesített ellátások” igényléséhez 2008. év .....................hónap

neve: címe: törzsszáma: OEP-kód: adószáma: pénzforgalmi jelzĘszáma: Pénzügyi körzet:


Sorszám

1

Megnevezés



Az Igazgatóság, mint kifizetĘhely által – bruttó módon – teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások foglalkoztatottat terhelĘ 2 kötelezettségei

3

4

Az Igazgatóságot megilletĘ kifizetĘhely által teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási 1 ellátások

A kifizetĘ által – bruttó módon – teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások és munkáltatói táppénz 2 hozzájárulás

Társadalombiztosítási, családtámogatási ellátások és a munkáltatói táppénz hozzájárulás összesen

(3+6) (3-4) 5

6

7


2.

Nyugdíjbiztosítási Alap által folyósított ellátások (a+b+c+d) a.) Terhességi-gyermekágyi segély kifizetĘhelyi foglalkoztatónál fennálló jogviszony után b.) Terhességi-gyermekágyi segély más foglalkoztatónál fennálló jogviszony után c.) Táppénz kifizetĘhelyi foglalkoztatónál fennálló jogviszony után d.) Táppénz más foglalkoztatónál fennálló jogviszony után e.) Közegészségügyi és állategészségügyi zárlat, hatósági elkülönítés miatti táppénz f.) Passzív jogon folyósított táppénz g.) Gyermekápolási táppénz kifizetĘhelyi foglalkoztatónál fennálló jogviszony után h.) Gyermekápolási táppénz más foglalkoztatónál fennálló jogviszony után i.) Baleseti táppénz j.) Gyermekgondozási díj k.) KifizetĘhelyek költségtérítése l.) Egészségbiztosítási ellátások postaköltsége m.) Munkáltatói táppénz hozzájárulás önálló tb kifizetĘhely esetén Egészségbiztosítási Alap által folyósított ellátások összesen, csökkentve a

munkáltatói táppénz hozzájárulás összegével (a+b+c+d+e+f+g+h+i+j+k+l-m) a.) Gyermekgondozási segély b.) Családi pótlék c.) Anyasági támogatás

3. 4. 5. 6.

d.) Apákat megilletĘ munkaidĘ-kedvezmény távolléti díjának megtérítése e.) Szociális támogatás f.) Megváltozott munkaképességĦek kereset-kiegészítése (átmeneti keresetkiegészítés) g.) Nem társadalombiztosítási ellátások postaköltsége h.) Apákat megilletĘ munkaidĘ-kedvezmény távolléti díjának foglalkoztatót terhelĘ közterhei Központi költségvetésbĘl finanszírozott ellátások (a+b+c+d+e+f+g+h) A kifizetĘhely részére megtérítendĘ összeg (1+2+3) Az Igazgatóság elĘirányzat-felhasználási keretszámla terhére utalandó (2k) Az Igazgatóság lebonyolítási számlára utalandó (4-2k)

..............................................., ......... év .....................................hó .........nap 1 2

Az Igazgatóságot, mint kifizetĘhelyi feladatokat ellátó költségvetési szervet megilletĘ összeg, a lakossági folyószámlára vagy a postai úton történĘ utalást az Igazgatóság teljesíti. A költségvetési szervet megilletĘ összeg.

Megye

1. szám

16/B 4.1./a számú adatlap kódja: neve: neve: telefonszáma:

ÜgyintézĘ

MEGYEI ÖSSZESÍTė az OEP által finanszírozott költségvetési szervek nettó finanszírozásba bevont támogatásáról 2008. év ................hónap

Fogászati ellátás

Gondozóintézeti gondozás

EbbĘl Betegszállítás és orvosi rendelvényĦ halottszállítás

MĦvesekezelés

Otthoni szakápolás

MĦködési költségelĘleg

CélelĘirányzatok

Mentés

Laboratóriumi ellátás

5e

5f

5g

5h

5i

5j

5k

5l

5m

5p-5q-5r-5s-5t-5u5v)

5

5a

5b

5c

5d


Költségvetési szerv sorszáma, PIR törzsszáma, neve, OEP-kód (1, 2, 3, 4)* Tárgyhavi támogatás összesen Járandóság ElĘleg a Háziorvosi, VédĘnĘi szolgáltatás, (5a+5b+5c+5d+5e+ elĘleg 13. havi háziorvosi anya-, gyermek és 5f+5g+5h+5i+5j+5 illetügyeleti ellátás ifjúságvédelem k+5l+5m+5n+5oményhez

Megye összesen

*


445

446 16/B 4.1./b számú adatlap

Költségvetési szerv sorszáma, PIR törzsszáma, neve, OEP-kód (1, 2, 3, 4)* EbbĘl 5n oszlopból

Járóbeteg szakellátás

5n I.

CT, MRI

5n II.

Aktív fekvĘbeteg szakellátás

Krónikus fekvĘbeteg ellátás

Speciális finanszírozású fekvĘbeteg

5n III.

5n IV.

5n V.

Extrafinanszírozás

5n VI.

Összevont szakellátás összesen (5n I.+ 5n II.+ 5n III.+ 5n IV.+5n V.+ 5n VI.)

Céltartalék

JárandóA 13. havi ság elĘleg illetményelĘleg visszavon egyösszegĦ ása visszavonása

MĦködési elĘleg visszavonása

OVSZ vérellátás levonása

GyógyítómegelĘzĘ ellátás hónap elsĘ munkanapján utalt összege

Egyéb csökkentĘ tételek (pl. ellenĘrzés miatti visszavonás stb.)

ElĘzĘ hónap rendkívüli utalásai

(Tájékoztató adat)

5n


Megye összesen

...................................................., ................ év .................................. hó ........ nap

Az adatlapon szereplĘ, OEP-kód és név alapján egyértelmĦen azonosítható szolgáltatók címe és bankszámlaszáma az OEP szakmai és pénzügyi programjaiban elektronikus formában kerülnek rögzítésre és tárolásra.

1. szám

*

1. szám


447 16/B 4.2. számú adatlap

Megye Igazgatóság

kódja / sorszám: neve: technikai adószáma: lebonyolítási számlaszáma: címe:

/

MEGYEI ÖSSZESÍTė 2008. év ..................hónap I. Az OEP támogatásból (nettó módon) finanszírozott járandóságaik terhére elszámolt kötelezettségeinek adatszolgáltatásáról az Egészségbiztosítási és a Nyugdíjbiztosítási Alapot megilletĘ kötelezettségeirĘl Sorszám

1.

2.

3. 4.

5. 6. 7.

8. 9. 10.

11. 12. 13. 14.

15. 16. 17. 18.

19. 20.

21.

Megnevezés a.) A magánszemélyek személyi jövedelemadó kötelezettsége b.) Az adózót terhelĘ – magánszemélyhez nem köthetĘ – személyi jövedelemadó kötelezettség c.) ElĘzĘ évi elszámolási különbözet Személyi jövedelemadó kötelezettség összesen (a+b+c) (adónem kód: 103) a.) Különadó b.) ElĘzĘ évi elszámolási különbözet Különadó kötelezettség összesen (a+b) (adónem kód: 198) a.) A foglalkoztatót terhelĘ nyugdíjbiztosítási járulék b.) A magánszemélyt terhelĘ nyugdíjjárulék (nem magánnyugdíjpénztári tag esetében) c.) A magánszemélyt terhelĘ nyugdíjjárulék (magánnyugdíjpénztári tag esetében) d.) Határozat – járuléktartozás Nyugdíjbiztosítási Alapot megilletĘ kötelezettség összesen (a+b+c+d) (adónem kód: 125) Korkedvezmény-biztosítási járulék (adónem kód: 187) a.) A munkáltatót terhelĘ egészségbiztosítási járulék b.) Foglalkoztatottak egészségbiztosítási járuléka c.) Határozat - járuléktartozás Egészségbiztosítási Alapot megilletĘ kötelezettség összesen (a+b+c) (adónem kód: 124) Munkaadói járulék (adónem kód: 144) Munkavállalói járulék (adónem kód: 145) a.) Százalékos mértékĦ egészségügyi hozzájárulás (adónem kód: 152) b.) Tételes egészségügyi hozzájárulás (adónem kód: 153) Egészségbiztosítási Alapot megilletĘ egészségügyi hozzájárulás összesen (a+b) START kártyával, START PLUSZ kártyával és START EXTRA kártyával rendelkezĘre vonatkozó 15 és/vagy 25 % mértékĦ kötelezettség (adónem kód: 186) KifizetĘt terhelĘ egyszerĦsített közteherviselési hozzájárulás (Ekho) (adónem kód: 190) a.) A magánszemélyt terhelĘ 11,1 % mértékĦ Ekho - magánnyugdíjpénztári tag és nem nyugdíjas munkavállaló esetében (2006-2007. évi önellenĘrzések esetében) (adónem kód: 192) b.) A magánszemélyt terhelĘ 15,0 % mértékĦ Ekho – magánnyugdíjpénztári tag és nem nyugdíjas munkavállaló esetében (adónem kód: 195) c.) A magánszemélyt terhelĘ 15,0 % mértékĦ Ekho – nem magánnyugdíjpénztári tag és nem nyugdíjas munkavállaló esetében (adónem kód: 191) d.) A magánszemélyt terhelĘ 11,1 % mértékĦ Ekho – nyugdíjas munkavállaló, valamint 2008. január 1-jét megelĘzĘ idĘszakra vonatkozó (adónem kód: 193) 11,0 % mértékĦ Ekho – nyugdíjas munkavállaló esetében 12 e.) Az EGT államban biztosított személyt terhelĘ 9,5 %-os mértékĦ Ekho (adónem kód: 197) Magánszemélyt terhelĘ egyszerĦsített közteherviselési hozzájárulás (Ekho) összesen (a+b+c+d+e) ÖnellenĘrzési pótlék (adónem kód: 215) Határozat – bírság (adónem kód: 224, 226) Határozat – késedelmi pótlék (adónem kód: 138) a.) Személyi jövedelemadó kötelezettség +/(adónem kód: 103) b.) Munkaadói járulék +/(adónem kód: 144) c.) Munkavállalói járulék +/(adónem kód: 145) d.) Nyugdíjbiztosítási Alapot megilletĘ kötelezettség +/(adónem kód: 125) e.) Egészségbiztosítási Alapot megilletĘ kötelezettség +/(adónem kód: 124) f.) Egészségbiztosítási Alapot megilletĘ egészségügyi hozzájárulás +/(adónem kód: 152. ill. 153) g.) START kártyával rendelkezĘre vonatkozó 15 és/vagy 25 % mértékĦ kötelezettség +/(adónem kód: 186) h.) ÖnellenĘrzési pótlék +/(adónem kód: 215) Helyesbítés összege 2006. január 1-je elĘtti idĘszakra 1 (2002. január 1. és 2005. december 31. között) (a+b+c+d+e+f+g+h) Munkáltatói táppénz MEP határozat alapján (adónem kód: 149) (Fenntartva évközi új adónem részére) (Fenntartva évközi új adónem részére) a.) Magánnyugdíjpénztárakat megilletĘ tagdíjfizetési kötelezettség 2 b.) Magánnyugdíjpénztárakat megilletĘ önellenĘrzési pótlék fizetési kötelezettség 3 c.) Magánnyugdíjpénztárakat megilletĘ késedelmi pótlék fizetési kötelezettség 4 Magánnyugdíjpénztárak állami adóhatóságnál vezetett számlájára teljesítendĘ fizetési kötelezettség összesen (a+b+c) Az állami adóhatóság felé teljesítendĘ befizetési kötelezettség összesen (1+2+3+4+5+6+7+8+9+10+11+12+13+14+15+16+17+18+19) Magánnyugdíjpénztárak felé teljesítendĘ 2007. január 1-jét megelĘzĘ idĘszakra vonatkozó fizetési kötelezettség – megfizetĘ az Igazgatóság

Összeg (Ft)

448


1. szám 16/B 4.2. számú adatlap

II. Az OEP támogatásból a költségvetési szerveket az Áht. ... § (...) alapján (nettó módon) megilletĘ pénzügyi teljesítésrĘl, a „Társadalombiztosítási és családtámogatási kifizetĘhely által teljesített ellátások” igénylésérĘl

Sorsz ám

10. 11. 12. 13. 14. 15.

16.

a.) Nyugdíjbiztosítási Alapot terhelĘ ellátás b.) Egészségbiztosítási Alapot terhelĘ ellátások c.) Központi költségvetésbĘl finanszírozott ellátások Társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások összesen (7+8) – tájékoztatóadat

3. 4. 5. 6.

7.

8.

9.

1 2 3 4 5 6 7 8 9

10

11 12

Megnevezés A tárgyhavi nettósítás alapját képezĘ támogatás összege 5 Az állami adóhatóság felé teljesítendĘ befizetési kötelezettség 6 Magánnyugdíjpénztárak felé teljesítendĘ 2007. január 1-jét megelĘzĘ idĘszakra vonatkozó fizetési kötelezettség – megfizetĘ az Igazgatóság ElĘzĘ idĘszak halmozott nettó tartozásai ElĘzĘ idĘszak halmozott nettó tartozásaira felszámított kamat CsökkentĘ tételek összesen (2+3+4+5) a.) Nyugdíjbiztosítási Alapot terhelĘ ellátás b.) Egészségbiztosítási Alapot terhelĘ ellátások c.) Központi költségvetésbĘl finanszírozott ellátások A kifizetĘ által teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások (a+b+c) 7 a.) Nyugdíjbiztosítási Alapot terhelĘ ellátás b.) Egészségbiztosítási Alapot terhelĘ ellátások c.) Központi költségvetésbĘl finanszírozott ellátások Az Igazgatóság, mint kifizetĘhely által – bruttó módon – teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások (a+b+c) a.) Nyugdíjbiztosítási Alapot terhelĘ ellátás b.) Egészségbiztosítási Alapot terhelĘ ellátások c.) Központi költségvetésbĘl finanszírozott ellátások Az Igazgatóság, mint kifizetĘhely által – bruttó módon – teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások foglalkoztatottat terhelĘ kötelezettségei (a+b+c) 7 a.) Nyugdíjbiztosítási Alapot terhelĘ ellátás b.) Egészségbiztosítási Alapot terhelĘ ellátások c.) Központi költségvetésbĘl finanszírozott ellátások Az Igazgatóságot megilletĘ kifizetĘhely által teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások (a+b+c) 8 Az Igazgatóságot megilletĘ forgótĘke visszapótlása – pénzügyileg teljesítendĘ 9 Kiutalás a gazdálkodó részére10 KövetkezĘ hónapot terhelĘ tartozás megelĘlegezés – pénzügyileg teljesítendĘ 10,11 Az intézményt terhelĘ, Igazgatóságot megilletĘ forgótĘke visszapótlása Az Igazgatóság tárgyhavi forgótĘke igénye (10+11+14)

1. 2.

Összeg (Ft)

Megegyezik a 16/A 5.4 számú adatlap tartalmával. A 16/B 4.2. számú adatlap I. tábla 19.a.) sor = a 16/B 4.2. számú adatlap III. tábla e.) oszlop összesen sorában szereplĘ érték. A 16/B 4.2. számú adatlap I. tábla 19.b.) sor = a 16/B 4.2. számú adatlap III. tábla g.) oszlop összesen sorában szereplĘ érték. A 16/B 4.2. számú adatlap I. tábla 19.c.) sor = a 16/B 4.2. számú adatlap III. tábla i.) oszlop összesen sorában szereplĘ érték, csak az APEH által évente egyszer közölt „Késedelmi pótlék-értesítĘ” alapján szerepelhet adat. Részletezése a 16/B 4.1. számú adatlapon. Részletezése a 16/B 4.2. számú adatlap I. táblázatában. A költségvetési szervet megilletĘ összeg. Az Igazgatóságot, mint kifizetĘhelyi feladatokat ellátó költségvetési szervet megilletĘ összeg, lakossági folyószámlára vagy a postai úton történĘ utalást az Igazgatóság teljesíti. Az Igazgatóság forgótĘke tárgyhavi visszapótlását a Kincstár csak addig a mértékig teljesíti, ameddig arra a költségvetési szervezet nettó finanszírozásánál figyelembe vett támogatások, hozzájárulások, a kifizetĘ által teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások összege – a köztartozások valamint az elĘzĘ idĘszak felhalmozott tartozása és kamatai beszámításán felül – fedezetet nyújt. Kiutalás: 1-6+7+9-11 > 0 esetén a 12. sor kerül kitöltésre és a 13. sor értéke 0, MegelĘlegezés: 1-6+7+9 < 0 esetén a 13. sor kerül kitöltésre és a 11., 12. sorok értéke 0, Megjegyzés: ha 1-6+7+9 = 0, akkor 11., 12., 13. sorok értéke 0. A tartozás összegérĘl benyújtott azonnali beszedési megbízásról (inkasszó) a Kincstár az Igazgatóságot az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium útján a benyújtást követĘ hónap 5. napjáig értesíti. 11%-os mértékĦ Ekho bevallására és befizetésére kizárólag a 2008. január hónapban a 2007. évi munkateljesítményre tekintettel kifizetett jövedelemnél van lehetĘség.

1. szám


449 16/B 4.2. számú adatlap

III. A Magánnyugdíjpénztárak állami adóhatóságnál vezetett számlájára teljesítendĘ kötelezettség részletezése

Sorszám a.)

Pénztárazonosító b)

Magánnyugdíjpénztár neve c.)

Adónem kód

Tagdíj2 Összege (Ft)

d.)

e.)

Adónem kód

ÖnellenĘrzési pótlék3 Összege (Ft)

Adónem kód

Késedelmi pótlék 4 Összege (Ft)

f.)

g.)

h.)

i.)

1.

0008


261

461

561

2.

0016


262

462

562

3.

0019


263

463

563

4.

0060


264

464

564

5.

0031


265

465

565

6.

0001

Winterthur Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár

266

466

566

7.

0013


267

467

567

268

468

568


8.

0021

9.

0022

269

469

569

10.

0006


270

470

570

0014


271

471

571

11. 12.

0015


272

472

572

13.

0025


273

473

573

14.

0002


274

474

574

15.

0033


275

475

575

16.

0061


276

476

576

17.

0037


18.

0048

19.

0028

20.

0062


277

477

577

278

478

578

279

479

579

280

480

580

….. ….. n. Magánnyugdíjpénztárak állami adóhatóságnál vezetett számlájára teljesítendĘ fizetési kötelezettség összesen

________________________,………… év ………………………. hó …………. nap

P. H. ………………………………………………….. igazgató

1 2 3 4

Megegyezik a 16/A 5.4 számú adatlap tartalmával. A 16/B 4.2. számú adatlap I. tábla 19.a.) sor = a 16/B 4.2. számú adatlap III. tábla e.) oszlop összesen sorában szereplĘ érték. A 16/B 4.2. számú adatlap I. tábla 19.b.) sor = a 16/B 4.2. számú adatlap III. tábla g.) oszlop összesen sorában szereplĘ érték. A 16/B 4.2. számú adatlap I. tábla 19.c.) sor = a 16/B 4.2. számú adatlap III. tábla i.) oszlop összesen sorában szereplĘ érték, csak az APEH által évente egyszer közölt „Késedelmi pótlék-értesítĘ” alapján szerepelhet adat.


450

1. szám

13. számú melléklet a 401/2007. (XII. 27.) Korm. rendelethez Módosuló pontok a 22. számú melléklethez a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez a) AdatközlĘ honlapja, ennek hiányában b) egyéb, a nyilvánosság számára elérhetĘ módon

ElsĘ közzététel: 2005. január 31. Közzététel: a tárgyévet követĘ év január 31-éig. VisszamenĘleges adatszolgáltatás: nincs. Az elĘzĘ állapot nem törölhetĘ.

MNV Zrt.

Központi, köztestületi és társadalombiztosítási költségvetési szerv esetén a) a szerv vagy b) felügyeleti szerve; helyi és települési, illetve területi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv esetén a megyei önkormányzati hivatal, a (fĘ)polgármesteri hivatal, a körjegyzĘség, illetĘleg a közös képviselĘ-testület hivatala MNV Zrt.

MNV Zrt. honlap

A kizárólagos állami tulajdonra vonatkozó, naturáliákban meghatározott adatok a jogszabályban elĘírt kategóriák szerint

MNV Zrt.

MNV Zrt.

MNV Zrt. honlap

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelĘi részérĘl az MNV Zrt.--nek átadott, járulékfizetés fejében átvett portfólió elemek vonatkozásában: a portfólió megnevezése, székhely, névérték, tulajdonosi részarány; az ingatlan vagyon vonatkozásában a vagyonleltár adatai: megnevezés, nagyság, funkció, állami tulajdoni hányad, ONYF és OEP tulajdoni hányad, könyv szerinti nettó érték

MNV Zrt.

MNV Zrt.

MNV Zrt. honlap

Közzététel: havonta a tárgyhónapot követĘ tizenkettedik nap. VisszamenĘleges adatszolgáltatás: nincs. Az elĘzĘ állapot nem törölhetĘ. Közzététel: évente január 31-éig. VisszamenĘleges adatszolgáltatás: nincs. Az elĘzĘ állapot nem törölhetĘ. Közzététel: évente január 31-éig. VisszamenĘleges adatszolgáltatás: nincs. Az elĘzĘ állapot nem törölhetĘ.

30.

A költséghatékonyság javítása érdekében a tárgyévben tett intézkedések felsorolása, rövid leírása; hatásuk rövid, számszerĦ elemzése

Központi, köztestületi, társadalombiztosítási, valamint a helyi és települési, illetve területi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv

31.

Az állami vagyonra vonatkozó mennyiség-, érték- és területadatok vagyoncsoportonként

32.

33.

1. szám

34.


A Társadalmi szervezetek, támogatást alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok, egyházak nyújtó szerv és köztestületek részére juttatott állami költségvetési támogatás (ideértve az elkülönített állami pénzalapokból, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból nyújtott támogatást is) adatai a szociális és közoktatási humánszolgáltatások normatív támogatása kivételével

Civil kapcsolatok fejlesztéséért felelĘs minisztérium

451

SZMM honlap

ElsĘ közzététel: 2005. október 12. Frissítés: havonta a tárgyhónapot követĘ huszadik napon. VisszamenĘleges adatszolgáltatás: a 2005. évi adatokkal kezdĘdĘen. Az elĘzĘ állapot egy éven belül nem törölhetĘ. A MunkaerĘpiaci Alapból a foglalkoztatás elĘsegítésérĘl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény alapján foglalkoztatás és képzés céljából adott támogatások összegérĘl összevontan, évente egyszer, a tárgyévet követĘ év január 31. napjáig kell adatot közzétenni.

452


14. számú melléklet a 401/2007. (XII. 27.) Korm. rendelethez [23. számú melléklet a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez] NYILATKOZAT A) Alulírott ......................................................., a ............................................. költségvetési szerv vezetĘje jogi felelĘsségem tudatában kijelentem, hogy az elĘírásoknak megfelelĘen .................................. évben az általam vezetett költségvetési szervnél gondoskodtam a belsĘ kontroll rendszerek (pénzügyi irányítási és ellenĘrzési rendszerek, valamint belsĘ ellenĘrzés) szabályszerĦ, hatékony, eredményes és gazdaságos mĦködésérĘl. Gondoskodtam: – a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerĦ igénybevételérĘl, az alapító okiratban elĘírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelĘ ellátásáról, – a rendelkezésre álló elĘirányzatoknak a célnak megfelelĘ felhasználásáról, – a költségvetési szerv tevékenységében a hatékonyság, eredményesség és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítésérĘl, – a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettségek teljesítésérĘl, azok teljességérĘl és hitelességérĘl, – a gazdálkodási lehetĘségek és a kötelezettségek összhangjáról, – az intézményi számviteli rendrĘl. Kijelentem, hogy – a benyújtott beszámolók a jogszabályi elĘírások szerint a valóságnak megfelelĘen, átláthatóan, teljes körĦen és pontosan tükrözik a szóban forgó pénzügyi évre vonatkozó kiadásokat és bevételeket, – olyan rendszert vezettem be, ami megfelelĘ bizonyosságot nyújt az eljárások jogszerĦségére és szabályszerĦségére vonatkozóan, biztosítja az elszámoltathatóságot, továbbá megfelel a hazai és közösségi szabályoknak, – a szervezeten belül jól körülhatárolt volt a felelĘsségi körök meghatározása, mĦködtetése, a vezetĘk a szervezet minden szintjén tisztában voltak a célokkal és az azok elérését segítĘ eszközökkel annak érdekében, hogy végre tudják hajtani a kitĦzött feladatokat és értékelni tudják az elért eredményéket. E tevékenységrĘl a vezetĘi beszámoltatás rendszerén keresztül folyamatos információval rendelkeztem, a tevékenységet folyamatosan értékeltem. Kelt: .......................................................................... P. H. ..................................................... aláírás

B) Az A) pontban meghatározott nyilatkozatot az alábbiak miatt nem áll módomban megtenni:

Kelt: .......................................................................... P. H. ..................................................... aláírás

1. szám


1. szám


A költségvetési szervek analitikus nyilvántartásaiból a kötelezettségvállalások azonosításához kinyerhetĘ minimum adattartalom

x x x x x x x x x x x

x x x x

a szerzĘdés száma, kelte, kincstári regisztrációs szám analitikus nyilvántartásba vétel idĘpontja, a kötelezettségvállalás megnevezése (tárgya), jogcíme, a kötelezettségvállalás alapját képezĘ dokumentum megnevezése, azonosító adatai (Ámr. 2. § 67. pont), a szerzĘdĘ fél megnevezése, azonosítója, bankszámla száma, adószáma, vagy adóazonosító jele, a kötelezettségvállalás összege, szerzĘdés szerinti kifizetési határidĘk, ÁHT-T és/vagy KTK szerinti részletezésben, az intézmény terhelendĘ kincstári számla száma, pénzforgalom nélküli korrekciók (szerzĘdésmódosítás, szerzĘdés meghiúsulás, adminisztrációs hibák miatti változások) az évenkénti kötelezettségvállalások forrása (évek szerinti bontásban) o az elĘzĘ évek maradványa o tárgyévi költségvetési elĘirányzat (támogatás, bevétel) o tárgyévet követĘ évek elĘirányzata (támogatás, bevétel), a tényleges pénzügyi teljesítés idĘpontja, a pénzügyileg teljesített kötelezettségvállalások összege, a még nem teljesített kötelezettségvállalások összege, a kötelezettségvállalások halmozott éves állománya, havi bontásban.

453


454

1. szám

16. számú melléklet a 401/2007. (XII. 27.) Korm. rendelethez [27. számú melléklet a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez] Bizonylat kódja

E F T 0 1

Bizonylat sorszáma

ElĘirányzat finanszírozási terv eredeti elĘirányzat, évközi módosított elĘirányzat, kifizetési ütem módosítása,kifizetési ütem részletezése

20…. év Fejezet neve:

Fejezet száma: Költségvetési elĘirányzat

cím

ÁHT-T azonosítója: Megnevezése:

alcím

jogcímcsop jogcím

Címbesorolása:

Számlaszáma: adatok: ezer Ft-ban Sorszám

Ütemezés idĘszaka

2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.

2.

3.

Maradvány

elĘjel

Támogatás

4.=6+8+10

5.

6.

7.

8.

9.

10.

ElĘir.módosítás (EG03F) Közvetlen felhasználás ElĘir.módosítás (EG03F) II. negyedév Közvetlen felhasználás ElĘir.módosítás (EG03F) III. negyedév Közvetlen felhasználás ElĘir.módosítás (EG03F) IV. negyedév Közvetlen felhasználás ElĘir.módosítás (EG03F) Tárgy évet követĘ kifizetés miatti maradvány összeg Közvetlen felhasználás ElĘir.módosítás (EG03F) …………………..hónap 2. Dekád 11-20.

22. 23.

3. Dekád 21-hóvégéig EG03F

27.

elĘjel

I. negyedév

1. Dekád 1-10.

26.

Bevétel

Közvetlen felhasználás

21.

25.

elĘjel

Éves elĘirányzat

20.

24.

Kiadás

elĘirányzata

1. 1.

elĘjel

……………………hónap közvetlen felhasználás EG03F ……………………hónap

28.

közvetlen felhasználás

29.

EG03F

Fejezet cégszerĦ aláírása P.H. Dátum: 20….. év …………hó ……nap Iktatószám:

ÜgyintézĘ: Telefon:

Kincstár részérĘl engedélyezte: Aláírás: P.H. Dátum: 20….év …………hó ….nap Iktatószám:

Magyar Államkincstár részérĘl: ÜgyintézĘ: P.H. EllenĘrizte: Dátum: Rögzítette: 20….. év ……………hó …….nap Iktatószám:

1. szám


Kitöltési útmutató az EFT01 számú „ElĘirányzat finanszírozási terv” elnevezésĦ Ħrlaphoz 1. A feladatfinanszírozás és központi kezelésĦ elĘirányzatok körébe nem tartozó fejezeti kezelésĦ elĘirányzatok terhére a fejezet felügyeletét ellátó szerv (a továbbiakban: fejezet) jogi és természetes személyek javára – elĘirányzat módosítás nélkül – közvetlenül kifizetésre kerülĘ elĘirányzatokhoz kapcsolódó támogatást elĘirányzat finanszírozási terv (EFT01 számú nyomtatvány) útján veheti igénybe. A tárgyévi költségvetési törvényben meghatározott elĘirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülĘ kiadási elĘirányzatok esetében az elĘirányzatot meghaladó támogatás összege EG-05 számú adatlap használatával vehetĘ igénybe az adatlap kitöltési útmutatójában foglaltak szerint. 2. Az éves finanszírozási tervet a fejezetnek tárgyév január 10. napjáig, majd ezt követĘen havonta a tárgyhónapot megelĘzĘ hó 20. napjáig, az év elsĘ hónapjára vonatkozó tervet dekádonkénti részletezésben a tárgyévet megelĘzĘ év december 22-ig kell elektronikus úton beküldeni a Magyar Államkincstárhoz (a továbbiakban: Kincstár). Az elektronikus adatküldéshez biztosított Excel tábla a Kincstár e-adat rendszerébĘl tölthetĘ le. Az év elsĘ hónapjára benyújtandó finanszírozási terv a költségvetési törvényjavaslat szerinti elĘirányzat január havi ütemezését tartalmazza (csak a hónapra vonatkozó részt kell kitölteni). A finanszírozási terv tartalmazza az éves kiadási elĘirányzatot és annak forrásait (bevétel, maradvány, támogatás), illetve ezek negyedéves és havi bontásait, valamint a tárgyhónap dekádonkénti bontását. A dekádonként 100 millió forintot elérĘ, vagy azt meghaladó kiadási ütemet (4. oszlop 20-22. sor) kötelezettségenként részletezni, indokolni kell. A benyújtott finanszírozási terv üteme tárgyhónapon belül csak a kincstár engedélyével változtatható, részletes indoklás alapján. (Benyújtás idĘpontja a Kincstárba érkezés dátuma.) A kérelmet és a módosító adatlapot legkésĘbb a kiadás várható teljesítésének idĘpontját megelĘzĘ 10. napig kell benyújtani a Kincstárhoz. EttĘl eltérni csak rendkívüli esetben (pl. árvíz) lehet. A Kincstár a finanszírozási terv az internetes adattovábbítás egységes rendszerén keresztül, a státusz megjelölésével visszaigazolást küld. A Kincstár a finanszírozási tervben foglalt támogatási keretet dekádonként a dekád elsĘ munkanapján utalja a fejezetek fejezeti kezelésĦ elĘirányzat-felhasználási keretszámlájára vagy alszámlájára. A támogatással fedezett fejezeti kezelésĦ elĘirányzat központi költségvetési szervnél történĘ felhasználása csak elĘirányzat módosítás útján vehetĘ igénybe az EG-03F és elĘrehozás esetén az EG-02 számú adatlapok használatával az említett Ħrlapok kitöltési útmutatóiban foglaltak szerint. 3. Az Ħrlap adatai: Bizonylat sorszáma: A fejezet által a Kincstárhoz benyújtott Ħrlapok éven belüli folyamatos sorszámozására szolgál. Eredeti elĘirányzat, évközi módosított elĘirányzat, kifizetési ütem módosítása, kifizetési ütem részletezése: A bizonylat benyújtásakor a megfelelĘ szövegrész aláhúzandó. eredeti elĘirányzat: a tárgyévi költségvetési törvényben jóváhagyott elĘirányzat ütemezése

455

456


évközi módosított elĘirányzat: év közben EG-03F adatlapon benyújtott elĘirányzat módosításhoz kapcsolódó finanszírozás ütemezése kifizetési ütem módosítása: a 217/1998. (XII.30.)Korm. rendelet 109/A. § (3) bekezdése szerinti, a benyújtott ütemezéstĘl eltérĘ teljesítések miatti módosítás A kifizetési ütem módosítása esetén, ha a módosítás adott hónapon belül dekádok közötti: a módosítandó dekádok soraiban +/- elĘjellel kell feltüntetni a változást. A módosítás a hónapra összesített kifizetés összegét nem érintheti (19. sor összege nulla) bejelentett hónapok közötti: a tárgyhavi érintett dekád sorában és a következĘ két hónap valamelyikében (vagy mindkettĘben) +/- elĘjellel kell a módosítás összegét feltüntetni. Amennyiben a módosított hónapok nem azonos negyedévbe tartoznak a megfelelĘ negyedéveknél is jelölni kell a változásokat a megfelelĘ elĘjellel. csak negyedévek közötti: a még be nem jelentett hónapokra vonatkozó módosításokat csak az érintett negyedévek megfelelĘ soraiban kell +/- elĘjellel feltüntetni. Kifizetési ütem részletezése: a kifizetési ütem havi, illetve dekádos bontása (19-29. sorok). Az aktuális elĘirányzat finanszírozási terv (eredeti elĘirányzat +/- évközi módosított elĘirányzat +/- kifizetési ütem módosítása halmozott adata) szerinti tárgyhónap és az azt követĘ két hónap adata. Költségvetési év: Tárgyév, amelyre a finanszírozási terv vonatkozik Fejezet száma, neve: A Magyar Köztársaság tárgyévi költségvetésérĘl szóló törvényben (a továbbiakban: költségvetési törvény) található fejezet szám és megnevezés Költségvetési elĘirányzat államháztartási egyedi azonosítója, megnevezése: Az államháztartási egyedi azonosító szám alkalmazásáról szóló 3/1997. (II. 7.) PM rendelet alapján a pénzügyminiszter által adott azonosító szám, illetve a fejezeti kezelésĦ elĘirányzat megnevezése. Címbesorolás: A tárgyévi költségvetési törvényben meghatározott azonosító számokat kell feltüntetni. Számlaszám: A fejezeti kezelésĦ elĘirányzat (ÁHT-T) számlához rendelése szerinti 24 pozíciós elĘirányzat-felhasználási keretszámla vagy alszámla számát tartalmazza. Ütemezés idĘszaka: Az éves elĘirányzat felhasználásának ütemezését tartalmazza forrásonként (bevétel, maradvány, támogatás) negyedéves és havi bontásban, figyelembe véve a tárgyévet követĘ évre áthúzódó kifizetések összegét is. A havi bontás a tárgyhónap és az azt követĘ két hónap adatait tartalmazza. A dekádonkénti bontás a tárgyhavi elĘirányzat felhasználás dekádonkénti ütemezését tartalmazza. A fejezeti kezelésĦ elĘirányzat-felhasználási keretszámláról történĘ közvetlen felhasználás mellett fel kell tüntetni az elĘirányzat átcsoportosítás útján központi költségvetési szervnél, illetve fejezetek közötti megállapodás alapján más fejezetnél megvalósuló felhasználás ütemezését is. Közvetlen felhasználás: a fejezeti kezelésĦ elĘirányzat jogi és természetes személyek javára – elĘirányzat módosítás nélkül – közvetlen kifizetéssel történĘ igénybevétele. ElĘirányzat módosítás (EG-03F): a fejezeti kezelésĦ elĘirányzat bármely központi költségvetési szervnél illetve fejezetek közötti megállapodás alapján más fejezetnél elĘirányzat módosítás útján történĘ igénybevétele.

1. szám

1. szám


Kiadás: A tárgyévi költségvetési törvényben meghatározott kiadási elĘirányzat (ill. aktuális elĘirányzat) felhasználását tartalmazza az ütemezési idĘszakoknak megfelelĘ bontásban. Bevétel: A tárgyévi költségvetési törvényben meghatározott bevételi elĘirányzat (ill. aktuális elĘirányzat) teljesülése szerint ütemezett bevétel, amely az adott idĘszak kiadásainak forrásául szolgál. Maradvány: ElĘzĘ évi elĘirányzat maradvány összege, amely az adott idĘszak kiadásainak forrásául szolgál. Támogatás: Az éves támogatási összeg igénylése a megadott ütemezés szerint. Az igényelt támogatás az adott idĘszak kiadásainak forrásául szolgál.

Az adatlap kitöltésénél az alábbi egyezĘségekre kell figyelmet fordítani: 4. oszlop megfelelĘ sorai = 6+8+10 oszlopok ugyanazon sorainak összegével 1. sor = 2+3 sorok = 4+7+10+13+16 sorok 2. sor = 5+8+11+14+17 sorok 3. sor = 6+9+12+15+18 sorok 4. sor (I. negyedév) = 19 (január)+24 (február)+27 (március)sorok 19. sor = 20+21+22+23 sorok A hónap dekádra bontásakor az adott sorokban szerepeltetett ütemnek egyeznie kell a korábban, ugyanazon hónapra bejelentett ütemmel (pl. 19 sor összege = az elĘzĘ hónapban bejelentett -ugyanazon hónapra vonatkozó- 24. sor összegével) 4. Az Ħrlap alján található rovatok a fejezet cégszerĦ aláírására és az adatközléshez kapcsolódó információk megadására, valamint a finanszírozási terv jogszabály által lehetĘvé tett módosítása esetén a Kincstár engedélyének feltüntetésére és a visszaigazolásra szolgálnak.

457


458

1. szám

17. számú melléklet a 401/2007. (XII. 27.) Korm. rendelethez [29. számú melléklet a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez] A fejlesztési célú támogatással megvalósuló befejezett beruházásokhoz realizált, az Áht. 101. § (10) bekezdés szerinti bevételekkel való elszámolás

helyi önkormányzat, központi költségvetési szerv megnevezése beruházás megnevezése ezer forintban Megnevezés

A beruházáshoz ténylegesen igénybe vett támogatás

Támogatási 1 intenzitás (%)

Az Áht. 101. § (10) szerinti bevétel

VisszafizetendĘ támogatás2

1.

2

3.

4.

5.=(3.x 4.)/100, de legfeljebb a 2.

Hazai támogatással megvalósuló EU-s támogatással megvalósuló 1 Ha a beruházáshoz az önkormányzat több forrásból is támogatáshoz jutott, a támogatási intenzitást a 29/a. Ħrlap alapján számolja ki és vezeti át ide. Egyetlen támogatási forrás esetében elégséges ezen rubrika kitöltése a támogatási szerzĘdés alapján. 2

A visszafizetendĘ támogatás összege nem haladhatja meg a beruházáshoz igénybe vett támogatás összegét.


1. szám

459

17. számú melléklet a 401/2007. (XII. 27.) Korm. rendelethez [29/A. számú melléklet a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez]

A fejlesztési célú támogatással megvalósuló befejezett beruházásokhoz realizált, az Áht. 101. § (10) bekezdés szerinti bevételekkel való elszámolás

helyi önkormányzat, központi költségvetési szerv megnevezése

beruházás megnevezése ezer forintban

Sorszám

A támogatási szerzĘdés szerinti Támogatás megnevezése

01. Hazai támogatások:

beruházási összköltség

támogatási összeg

támogatási intenzitás (%)

02.

03.

04.

1. 2. 3. 4. 5.

1

2

3

1

2

3

EU-s támogatások: 6. 7. 8. 9. 10. 1

Az oszlopban feltüntetett legnagyobb beruházási összköltséget kell itt szerepeltetni.

2

A támogatási szerzĘdések szerinti támogatások összege.

3

A támogatási intenzitás az összes támogatás és a legnagyobb beruházási összköltség hányadosa (04.= 03./02.*100)


460

18. számú melléklet a 401/2007. (XII. 27.) Korm. rendelethez [30. számú melléklet a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez] Kincstári számlavezetĘ rendszerben történĘ tartozásmentesség ellenĘrzés és utalás felfüggesztésben részt vevĘ elĘirányzatok

2008. évi költségvetési törvény tervezete alapján FEJEZET Cím

JogElĘír. Kiem. címAlcím csop. cím csop. elĘír.

IX.

HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁMOGATÁSAI ÉS ÁTENGEDETT SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓJA

9 10 13

Címzett és céltámogatások A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatása A leghátrányosabb helyzetĦ kistérségek felzárkoztatásának támogatása

XI.

ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM

12 12 12 12 12

1 1 3 3 3

5 4

2

1 4

2 2

XIV.

IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM

20 20

8 9

Egyéb közösségi programok Szolidarítási programok (EMA, KülsĘ Határok Alap, Integrációs Alap, Visszatérési Alap)

XV. 25 25 25 25 25 25

GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM 2 3 3 3 18 18

2 1 2 3

2 2

12 20

XIX. 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

Turisztikai célelĘirányzat Építésügyi célelĘirányzat Terület- és régiófejlesztési célelĘirányzat Központi fejlesztési feladatok Decentralizált területfejlesztési programok

Energiafelhasználási hatékonyság javítása Beruházás-ösztönzési célelĘirányzat Nemzeti beruházás-ösztönzési vállalkozási célelĘirányzat Kis- és középvállalkozói célelĘirányzat Informatikai, távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási feladatok NAVA-NDA program Határon túli információs társadalom programok támogatása UNIÓS FEJLESZTÉSEK

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

1 1 1 1 2 2 2 2 3 3 3 3 3 4 4 4 4 5 5 5 5 5

1 2 3 1 2 3 1 2 3 4 1 2 3 1 5 10 13

I. Nemzeti Fejlesztési Terv Regionális Operatív Program (ROP) Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése HumánerĘforrás fejlesztés regionális dimenziójának erĘsítése a régiókban A turisztikai potenciál erĘsítése a régiókban Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) Versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezĘgazdaságban Élelmiszergazdaság modernizálása Vidéki térségek fejlesztése Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) Beruházás-ösztönzés Kis- és középvállalkozások fejlesztése Információs társadalom és gazdaságfejlesztés Kutatás-fejlesztés, innováció Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) Közlekedési infrastruktúra fejlesztése Környezetvédelem-Energetika Környezetvédelem HumánerĘforrás-fejlesztési Program (HEFOP) Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaerĘpiacra történĘ belépés segítésére Egész életen át tartó tanulás és alkalmazkodó-képesség támogatása Az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése Aktív munkaerĘpiaci politikák támogatása

1. szám

1. szám


Kincstári számlavezetĘ rendszerben történĘ tartozásmentesség ellenĘrzés és utalás felfüggesztésben részt vevĘ elĘirányzatok

2 2 2 2 2 2 2

2 2 2 2 3 3 3

1 2

Közösségi Kezdeményezések INTERREG Közösségi kezdeményezés programjai EQUAL Közösségi Kezdeményezés EQUAL Közösségi Kezdeményezés intézkedései Kohéziós Alap támogatásából megvalósuló projektek Kohéziós Alap támogatásából megvalósuló közlekedési projektek Kohéziós Alap támogatásából megvalósuló környzetvédelmi projektek

2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4

1 2 3 8 14 19 20 21 23 24 25 26 27 28 29

Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztési Operatív Program Közlekedés Operatív Program Társadalmi megújulás Operatív Program - EU forrásrész Társadalmi megújulás Operatív Program - Hazai társfinanszírozás Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program Környezet és energia Operatív Program Államreform Operatív Program Elektronikus közigazgatás Operatív Program Nyugat-dunántúli Operatív Program Közép-dunántúli Operatív program Dél-dunántúli Operatív Program Dél-alföldi Operatív Program Észak-alföldi Operatív Program Észak-magyarországi Operatív Program Közép-magyarországi Operatív Program

2 2 2

5 5 5

1 2

Területi EgyüttmĦködés Európai Területi EgyüttmĦködés Interact 2007-2013

2 2 2 2 2

6 6 6 6 6

1 2 3 4

Egyéb Uniós elĘirányzatok EU DIRECT információs egységek hálózata Igazgatási Partnerség Svájci Alap támogatásából megvalósuló projektek EGT, Norvég Alap támogatásából megvalósuló projektek

1 2 2

XX. 11

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM 39

9

XXVI. 16 16 16 16 16 LXIII. 1

LXIX. 1 2

1

Egyházi kulturális örökség értékeinek rekonstrukciója és egyéb beruházások SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM

17 38 38 38 52

1 2 2

Képzéssel támogatott közmunkaprogram Megváltozott munkaképességĦek foglalkoztatásának támogatása Megváltozott munkaképességĦek foglalkoztatásával összefüggĘ bértámogatás Megváltozott munkaképességĦek foglalkoztatásával összefüggĘ költségkompenzáció Nemzeti Civil Alapprogram MUNKAERėPIACI ALAP Aktív foglalkoztatási eszközök (ebbĘl: csak munkahelyteremtĘ beruházás támogatása)

KUTATÁSI ÉS TECHNOLÓGIAI INNOVÁCIÓS ALAP Hazai innováció támogatása A nemzetközi együttmĦködésben megvalósuló innováció támogatása

461

462


1. szám

19. számú melléklet a 401/2007. (XII. 27.) Korm. rendelethez [31. számú melléklet a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez] Az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok fĘbb pénzügyi adatai

Helyi önkormányzat megnevezése

Sorszám

Tételek megnevezése

Többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok …. év adata …. év adata 1.

01.

Gazdasági társaságok száma

02.

Befektetett eszközök

03.

ebbĘl : - Immateriális javak

04.

- Tárgyi eszközök

05.

- Befektetett pénzügyi eszközök

06.

Forgóeszközök

08.

ebbĘl : - Készletek

09.

- Követelések

10.

- Értékpapírok - Pénzeszközök

12.

Saját tĘke

13.

ebbĘl : - Jegyzett tĘke

14.

- TĘketartalék

15.

- Eredménytartalék

16.

Kötelezettségek összesen

17.

ebbĘl : - Hosszú lejáratú kötelezettségek

18.

~ Tartozások kötvénykibocsátásból

19.

~ Beruházási és fejlesztési hitelek

20.

~ Egyéb hosszú lejáratú hitelek és kölcsönök

21.

~ Tartós kötelezettségek kapcsolt, vagy egyéb részesedési viszonyban lévĘ vállalkozással szemben

22. 23.

3.

- Vagyonkezelésbe átvett eszközök

07.

11.

2.

millió forint 0-50%-ban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok …. év adata …. év adata

~ Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek - Rövid lejáratú kötelezettségek

24.

~ Rövid lejáratú hitelek és kölcsönök

25.

~ VevĘktĘl kapott elĘlegek

26.

~ Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból

27.

~ Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt, vagy egyéb részesedési viszonyban lévĘ vállalkozással szemben

29.

~ Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

30.

MérlegfĘösszeg

31.

Értékesítés nettó árbevétele

32.

Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye

33.

Kifizetett osztalék és részesedés

34.

Mérleg szerinti eredmény

Az Ħrlapon az önkormányzat a féléves költségvetési beszámoló keretében adatot szolgáltat a többségi és a 0-50%-ban önkormányzati tulajdonban lévĘ gazdasági társaságokról. A 01. sorban az érintett társaságok számát kell feltüntetni. A 02-34. sorokban a társaságok tárgyévet megelĘzĘ két lezárt üzleti évének adatait kell szerepeltetni, a mérleg és az eredménykimutatás soraival megegyezĘen.

4.

1. szám


A pénzügyminiszter 1/2008. (PK. 1.) PM utasítása

A pénzügyminiszter 8010/2007. (PK. 2008/1.) PM tájékoztatója

az Adóügyi Tanácsadó Testületrõl

a lakáscélú állami támogatásokhoz kapcsolódó kincstári számlákról és jegyzõi adatlapról

Az Adóügyi Tanácsadó Testület felállításáról az alábbi utasítást adom ki. 1. § (1) A pénzügyminisztert törvényben biztosított felügyeleti jogkörének ellátásában, az adópolitika irányainak kialakításában, továbbá nemzetközi adójogi szakkérdésekben az Adóügyi Tanácsadó Testület (a továbbiakban: Testület) segíti. (2) A Testület figyelemmel kíséri, illetõleg elemzi az állami adóhatóság és a vámhatóság adózást érintõ jogalkalmazási gyakorlatát, különös tekintettel az adózók méltányos eljáráshoz való jogának érvényesülésére, az adóhatóság tájékoztatási kötelezettségének teljesítésére, illetõleg az adótörvények alapelveinek érvényesülésére. (3) A Testület figyelemmel kíséri az adózást érintõ jogharmonizációs feladatok ellátását, véleményt nyilvánít az adópolitikai elképzelésekrõl. 2. § (1) A Testület öt tagját a pénzügyminiszter két évre bízza meg. A pénzügyminiszter a tagot ismételten megbízhatja. (2) A Testület tagjai feladataikat külön javadalmazás nélkül látják el. (3) A Testület tagja büntetlen elõéletû, az adójogi területen kiemelkedõ elméleti és gyakorlati szakmai ismeretekkel rendelkezõ személy lehet. (4) Nem lehet a Testület tagja az, aki az adópolitikáért felelõs miniszter által vezetett minisztériummal vagy bármely adóhatósággal foglalkoztatási jogviszonyban áll, illetõleg akinek e jogviszonya megszûnésétõl legalább öt év még nem telt el. (5) A Testület tagjai közül elnököt választ. (6) A Testület mûködésének részletes szabályait ügyrendben állapítja meg. 3. § (1) A Testület elnöke tevékenységének tapasztalatairól évente tájékoztatót készít a pénzügyminiszter számára. (2) A tájékoztató nyilvános, amit a Pénzügyminisztérium a honlapján a tárgyévet követõ év március 31. napjáig közzétesz. 4. § Ez az utasítás a közzétételét követõ napon lép hatályba. Budapest, 2008. január 4. dr. Veres János s. k., pénzügyminiszter

463

A tájékoztató a 391/2007. (XII. 23.) Korm. r.-tel módosított, a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendeletben (továbbiakban: R.) hivatkozott kincstári számlaszámok megnevezését, és az önkormányzat jegyzõje (továbbiakban: jegyzõ) által kitöltendõ adatlapot és annak kitöltési útmutatóját tartalmazza. 1. A lakáscélú állami támogatások jegyzõi felfüggesztése esetén a Magyar Államkincstárban vezetett „10032000-01501315 Lakáscélú kedvezmények” letéti számla szolgál az igénybevett támogatások összegének kincstári letétbe helyezésére. 2. A lakáscélú támogatások jogosulatlan igénybevétele esetén a támogatás visszafizetését a Magyar Államkincstárban vezetett „10032000-01034080 Lakástámogatások visszafizetése” bevételi számlára kell teljesíteni. Ha a támogatott a támogatást az ingatlan (legalább részbeni) tehermentesítése céljából kívánja visszafizetni - és ezt a jegyzõnél kezdeményezi -, akkor azt a Magyar Államkincstárban vezetett „10032000-01034080 Lakástámogatások visszafizetése” bevételi számlára történõ átutalással rendezheti. A visszafizetés kincstári igazolása a Magyar Állam jelzálogjogának, valamint az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalomnak a törléséhez szükséges. 3. A kincstári letéti, és bevételi számla felett a Kincstár Központ (1054 Budapest, Hold u. 4.) Államháztartási összefoglaló fõosztály rendelkezik. A számlákra történõ befizetés történhet a jegyzõ által megjelölt önkormányzati számlára is, amelyet a jegyzõ haladéktalanul átutal a Magyar Államkincstárban vezetett számlá(k)ra. A számlá(k)ra teljesített befizetésrõl minden esetben a Magyar Államkincstár ingatlan fekvése szerinti területi szervének állampénztári irodája (a továbbiakban: Állampénztári Iroda) igazolást ad a támogatást igénybevevõnek, melyet postai úton juttat el. 4. Az R. 21. § (15) bekezdése alapján a jegyzõ a határozatairól, intézkedéseirõl elektronikus úton a mellékletben szereplõ adatlap kitöltésével és a határozat megküldésével értesíti az Állampénztári Irodát. A jegyzõ a kincstári határozat meghozatalához szükséges iratokat is megküldi az Állampénztári Irodához.

464

Melléklet - Adatlap jegyzõi határozatról/értesítésrõl és ennek kitöltési útmutatója

1. számú melléklet

ADATLAP JEGYZėI HATÁROZATRÓL/ÉRTESÍTÉSRėL Adatlap típusa*: * Határozat (1) vagy Értesítés (2)

Határozatot/Értesítést kiadó hivatal Neve: Címe: I.) JegyzĘi határozat/Értesítés Száma: Dátuma:

1.)

FelfüggesztĘ határozat

Támogatás összege (Ft)

Felfüggesztés kezdetének dátuma*

Felfüggesztés idĘtartama (Év)**

Felfüggesztés lejáratának dátuma


JegyzĘi határozat/értesítés típusa: Letéti számlára történĘ befizetés dátuma

* Bontás, vagy eltérĘ hasznosítás esetén annak tényleges megkezdésének dátuma, ingatlan elidegenítése esetén az elidegenítésrĘl szóló szerzĘdés megkötésének dátuma. ** Felfüggesztés idĘtartama: lakásvásárlás esetén maximum 1 év, építés esetén maximum 3 év.

2.)

Felfüggesztés meghosszabbítása

ElĘzĘ (felfüggesztĘ) határozat száma

Felfüggesztés eredeti lejáratának dátuma

Meghosszabbítás idĘtartama*

Felfüggesztés lejárati idĘpontjának dátuma

Letéti számlán lévĘ támogatás összege (Ft)

Támogatás eredeti összege (Ft)

A másik ingatlanra bejegyezhetĘ támogatás összege jogosultság alapján (Ft)*

Meghosszabbítás lejáratának dátuma

* Vásárlás és építés esetén is egy alkalommal maximum 1 év

3.)

Felfüggesztés megszüntetése*

ElĘzĘ (felfüggesztĘ) határozat száma

* 12/2001. (I.31.) Korm.r. 21.§ (5) bekezdése

4.)

Bejegyzés

FelfüggesztĘ határozat száma

Az eredeti támogatásból levonandó összeg (jogosulatlanná válás miatt)**

A jogosult személy hitelintézeti számlaszáma

* 12/2001. (I.31.) Korm.r. 21. § (5) bekezdése ** 12/2001. (I.31.) Korm.r. 21. § (9) bekezdése

5.)

Átjegyzés*


A másik ingatlanra bejegyezhetĘ támogatás összege jogosultság alapján (Ft)

Az eredeti támogatásból levonandó összeg (jogosulatlanná válás miatt)

* 12/2001. (I.31.) Korm.r. 21. § (6) és (9) bekezdése

Értesítés visszafizetési kötelezettségrĘl*

Támogatás eredeti összege VisszafizetendĘ támogatás összege (Ft) (jogosulatlanná válás miatt)

* 12/2001. (I.31.) Korm.r. 21. § (11) bekezdése

1. szám

6.)

Határozat ügyfél által kezdeményezett visszafizetésrĘl*


Visszafizetett támogatás összege (Ft)

1. szám

7.)

Jogcím

* PM tájékoztató 2. pont 2. bekezdése szerint

II.) Támogatott személyek adatai: Támogatott személy 1

Támogatott személy 2

Neve: Állandó lakcíme: Adóazonosító jele:

III.) Ingatlan adatai: 1.)

Jelzálogjoggal terhelt/Elidegenítésre/Bontásra került ingatlan címe: helyrajzi száma:

ingatlan szerzĘdésben rögzített eladási ára:

2.)

Vásárolt/Épített ingatlan* címe: helyrajzi száma: építkezés esetén a ingatlan használatba vételi engedélyének dátuma: vásárlás esetén a szerzĘdés megkötésének dátuma:


elidegenítés (szerzĘdéskötés)/bontás dátuma:

megvásárolt/épített ingatlan értéke: * csak átjegyzésnél, bejegyzésnél, illetve visszafizetési kötelezettség esetén kell kitölteni!

IV.) Támogatást folyósító hitelintézet neve: címe: támogatási szerzĘdés száma: támogatási szerzĘdés dátuma: Kelt: Az adatlap kitöltéséhez szükséges útmutatót a PM tájékoztató tartalmazza. Az adatlapot a www.allamkincstar.gov.hu web címen található területileg illetékes igazgatóságok e-mail címeire kérjük megküldeni.

465

466

PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 2. számú melléklet

1. szám

Letéti számlára történõ befizetés dátuma = a befizetés igazoláson lévõ dátum éééé.hh.nn formában.

Kitöltési útmutató a jegyzõi adatlaphoz A PM tájékoztató 4. pontjában megjelöltek szerint a jegyzõ határozatairól/intézkedéseirõl adatlapot küld az illetékes Állampénztári Iroda részére. Jelen útmutató az adatlap kitöltését segíti. Kérjük, hogy az adatlapban szereplõ információkat pontosan és hiánytalanul töltsék ki. Adatszolgáltatás tartalma Adatlap típusa Az elsõ mezõ annak meghatározása, hogy határozat vagy értesítés (pl. átjegyzés kisebb értékû ingatlanra) készül. Lehetséges értéke: Határozat esetén 1, értesítés esetén 2. Határozatot/Értesítést kiadó hivatal Neve és címe. Célszerû az adatlap sablont lementeni a számítógépre úgy, hogy ez a két mezõ ki van töltve. Így ezt csak egyszer kell beírni, minden esetben az adatlap már tartalmazni fogja. I. Jegyzõi határozat/Értesítés Száma: itt kell feltüntetni a határozat/értesítés számát Dátuma: éééé.hh.nn formában kell megadni. Jegyzõi határozat/értesítés típusa (az alábbiakban „ÁT” a kifizetett lakásépítési állami támogatást jelöli): 1. Felfüggesztõ határozat Az R. 21. § (4) bekezdésében megjelöltek esetén kell kitölteni, ha a támogatott hitelt érdemlõen igazolta, hogy a támogatás összegét a kincstári letéti számlára befizette. Támogatás összege (Ft), ami a kifizetett lakásépítési állami támogatás összege forintban. Ennek egyenlõnek kell lennie a letéti számlára befizetett összeggel. Felfüggesztés kezdetének dátuma = bontás, vagy eltérõ hasznosítás esetén annak tényleges megkezdésének dátuma, ingatlan elidegenítése esetén az elidegenítésrõl szóló adásvételi szerzõdés megkötésének dátuma éééé.hh.nn formában.

2. Felfüggesztés meghosszabbítása Akkor kell ezt a sort kitölteni, ha a R. 21. § (4) alapján méltányolható az eset, és a felfüggesztés egy alkalommal legfeljebb egy évvel meghosszabbításra kerül. Elõzõ (felfüggesztõ) határozat száma = az eredeti felfüggesztéskor keletkezett határozat számával (a korábbi adatlap I. pontjában szereplõ határozatszám). Felfüggesztés eredeti lejáratának dátuma = éééé.hh.nn formában. Megegyezik az eredeti felfüggesztéskor keletkezett adatlap 1.) pontjában szereplõ Felfüggesztés lejáratának dátumával. Meghosszabbítás idõtartama = lehetséges értéke maximum 1, lehet törtszám is, pl. fél év esetén 0,5. Meghosszabbítás lejáratának dátuma, melyet a program automatikusan kiszámít (Felfüggesztés eredeti lejáratának dátuma + Meghosszabbítás idõtartama), de felülírható. 3. Felfüggesztés megszüntetése igazolás hiánya miatt Csak abban az esetben kell kitölteni, ha az ügyfél határidõn belül nem igazolja másik ingatlan megszerzését. Elõzõ (felfüggesztõ) határozat száma = az eredeti felfüggesztéskor keletkezett adatlap I. pontjában szereplõ határozatszámával vagy ha a felfüggesztés meghosszabbítására sor került, akkor a felfüggesztés meghosszabbításakor keletkezett adatlap I. pontjában szereplõ határozatszámával. Azaz mindig a legutóbbi határozat számát kell beírni. Felfüggesztés lejárati idõpontjának dátuma = éééé.hh.nn formában az eredeti felfüggesztéskor keletkezett adatlap 1. pontjában szereplõ Felfüggesztés lejáratának dátumával illetve ha a felfüggesztés meghosszabbítására sor került, akkor a felfüggesztés meghosszabbításakor keletkezett adatlap 1. pontjában szereplõ Felfüggesztés lejáratának dátumával. Azaz mindig az utóbb keletkezett határozatot kell alapul venni.

Felfüggesztés idõtartama = lakásvásárlás esetén maximum 1 év, építés esetén maximum 3 év. Lehetséges értéke maximum 3, lehet törtszám is, pl. fél év esetén 0,5.

Letéti számlán lévõ támogatás összege (Ft) = a kifizetett lakásépítési állami támogatás összege forintban. Ennek egyenlõnek kell lennie az eredeti felfüggesztéskor keletkezett adatlap 1. pontjában szereplõ, a letéti számlára befizetett összeggel.

Felfüggesztés lejáratának dátuma, melyet a program automatikusan kiszámít (Felfüggesztés kezdetének dátuma + Felfüggesztés idõtartama), de felülírható.

4. Bejegyzés Az R. 21. § (5) vagy a R. 21.§ (6) esetén kell kitölteni, ha korábban felfüggesztõ határozat született.

1. szám


Felfüggesztõ határozat száma = az eredeti felfüggesztéskor keletkezett adatlap I. pontjában szereplõ határozat számával vagy ha a felfüggesztés meghosszabbítására sor került, akkor a felfüggesztés meghosszabbításakor keletkezett adatlap I. pontjában szereplõ határozatszámával. Azaz mindig a legutóbbi határozat számát kell beírni. Támogatás eredeti összege (Ft) = a kifizetett lakásépítési állami támogatás összege forintban. Ennek egyenlõnek kell lennie az eredeti felfüggesztéskor keletkezett adatlap 1. pontjában szereplõ, a letéti számlára befizetett összeggel. A másik ingatlanra bejegyezhetõ támogatás összege jogosultság alapján (Ft) = Ha az ügyfél a korábbi ingatlan elidegenítésébõl származó bevételt teljes mértékben a másik ingatlan megszerzésére fordította - vagy vásárlásra, vagy építésre, a kettõ együtt nem lehetséges! - akkor ez az összeg megegyezik az elõzõ mezõvel, az ÁT eredeti összegével. Ha a korábbi ingatlan elidegenítésébõl származó bevételnek csak egy részét fordította az eladó a másik ingatlan megszerzésére, úgy az eladási és a vételár különbözetét terheli a visszafizetési kötelezettség. Pl. ha a másik ingatlan ára a réginek 75%-a, akkor ez az érték az elõzõ mezõnek (az ÁT eredeti összege) 75%-a, és a fennmaradó 25%-ot a következõ mezõbe kell írni. Az eredeti támogatásból levonandó összeg (jogosulatlanná válás miatt) = Ha az ügyfél a korábbi ingatlan elidegenítésébõl származó bevételt teljes mértékben a másik ingatlan megszerzésére fordította, akkor ez az összeg 0. Ha a korábbi ingatlan elidegenítésébõl származó bevételnek csak egy részét fordította az eladó a másik ingatlan megszerzésére, úgy az eladási és a vételár különbözetét terheli a visszafizetési kötelezettség. Pl. ha az új ingatlan ára a réginek 75%-a, akkor ebbe a mezõbe az ÁT eredeti összegének 25%-át kell írni. Azonosság: ÁT eredeti összege = A másik ingatlanra bejegyezhetõ ÁT összege jogosultság alapján + Az eredeti ÁT-ból levonandó összeg (jogosulatlan igénybevétel miatt) Jogosult személy hitelintézeti számlaszáma = az a számlaszám, amire a Kincstár a jogos támogatási összeget utalja a kincstári letéti számláról. 5. Átjegyzés Akkor kell kitölteni, ha az ingatlan tulajdonosa az ingatlant elidegeníti és a bevételt azonos összegben vagy részben másik ingatlan megszerzésére fordítja egyidõben, illetve a támogatás összegét nem fizette be a kincstári letéti számlára.

467

Támogatás eredeti összege (Ft) = állami támogatás összege forintban. A másik ingatlanra bejegyezhetõ támogatás összege jogosultság alapján (Ft) = Ha az ügyfél az eredeti lakás elidegenítésébõl származó bevételt teljes mértékben a másik ingatlan megszerzésére fordította - vagy vásárlásra, vagy cserére vagy építésre, a kettõ együtt nem lehetséges! - akkor ez az összeg megegyezik az elõzõ mezõvel, az ÁT eredeti összegével. A jegyzõ errõl határozatot készít. Ha az eredeti ingatlan elidegenítésébõl származó bevételnek csak egy részét fordította az eladó a másik ingatlan megszerzésére, úgy az eladási és a vételár különbözetét terheli a visszafizetési kötelezettség. Errõl jegyzõi értesítés készül. Pl. ha az új ingatlan ára a réginek 75%-a, akkor ez az érték az elõzõ mezõnek (az ÁT eredeti összege) 75%-a, és a fennmaradó 25%-ot a következõ mezõbe kell írni. Az eredeti támogatásból levonandó összeg (jogosulatlanná válás miatt) = a program automatikusan kiszámítja. Ha az ügyfél az eredeti ingatlan elidegenítésébõl származó bevételt teljes mértékben a másik ingatlan megszerzésére fordította akkor ez az összeg 0. Ekkor jegyzõi határozat készül. Ha az eredeti ingatlan elidegenítésébõl származó bevételnek csak egy részét fordította az eladó a másik ingatlan megszerzésére, úgy az eladási és a vételár különbözetét terheli a visszafizetési kötelezettség. Pl. ha a másik ingatlan ára a réginek 75%-a, akkor ebbe a mezõbe az ÁT eredeti összegének 25%-át kell írni. Jegyzõi értesítés alapján a Kincstár elrendeli a támogatás arányos visszafizetését és a jelzálog átjegyzést csak annak teljesítését követõen lehet kezdeményezni. Azonosság: ÁT eredeti összege = A másik ingatlanra bejegyezhetõ ÁT összege jogosultság alapján + Az eredeti ÁT-ból levonandó összeg (jogosulatlanná válás miatt) 6. Értesítés visszafizetési kötelezettségrõl Az R. 21. § (11) esetén kell a jegyzõi értesítést kitölteni. Támogatás eredeti összege (Ft) = a kifizetett állami támogatás összege forintban. Visszafizetendõ támogatás összege jogosulatlanná válás miatt (Ft) = Jegyzõ által megállapított, az értesítésben szereplõ támogatási összeg. 7. Határozat ügyfél által kezdeményezett visszafizetésrõl Az R. 21. § (10) esetén kell a jegyzõi értesítést kitölteni. Támogatás eredeti összege (Ft) = a kifizetett állami támogatás összege forintban.

468


Visszafizetett támogatás összege (Ft) = Jegyzõ által megállapított, a határozatban szereplõ támogatási összeg. Jogcím = amilyen jogcímen az eredeti szerzõdésben az állami támogatást folyósították II. Adósok adatai: Itt kell megadni a támogatásban részesült(ek) (továbbiakban: támogatott) személyes adatait Támogatott 1, Támogatott 2 Neve: = az adós/támogatott neve Állandó lakcíme = irányítószám, település, utca, házszám formában Adóazonosító jele, vagy adószáma = kérjük pontosan megadni. III. Ingatlan adatai: 1. Jelzáloggal terhelt/Elidegenítésre/Bontásra került ingatlan Felfüggesztéskor, átjegyzéskor, valamint értesítéskor kell kitölteni. címe= irányítószám, település, utca, házszám formában helyrajzi száma = a tulajdoni lap alapján, az a hiteles elidegenítés (szerzõdéskötés)/bontás dátuma = éééé.hh.nn formában a szerzõdésen szereplõ dátum ingatlan szerzõdésben rögzített eladási ára = a szerzõdésen szereplõ összeg, forintban 2. Vásárolt/épített ingatlan Bejegyzéskor, átjegyzéskor, valamint értesítéskor kell kitölteni. címe = irányítószám, település, utca, házszám formában helyrajzi száma = a tulajdoni lap alapján, az a hiteles építkezés esetén az ingatlan használatba vételi engedélyének dátuma = éééé.hh.nn formában vásárlás esetén a szerzõdés megkötésének dátuma = éééé.hh.nn formában a szerzõdésben szereplõ dátum megvásárolt/épített ingatlan értéke = a szerzõdésben vagy a számlákon szereplõ összeg, forintban IV. Támogatást folyósító hitelintézet* neve címe= irányítószám, település, utca, házszám formában támogatási szerzõdés száma támogatási szerzõdés dátuma éééé.hh.nn formában

* Hitelintézet, takarékszövetkezet, pénzintézet, mellyel a támogatott személy szerzõdést kötött a lakáscélú támogatás felvételére.

1. szám

A pénzügyminiszter 8011/2007. (MK 186.) PM tájékoztatója a belföldön nem letelepedett adóalany általános forgalmiadó-visszatéríttetési jogával összefüggõ viszonosság fennállásáról 1. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 245. §-ának (3) bekezdése alapján a viszonosság a következõ államokkal áll fenn: a) Liechtensteini Hercegség, b) Svájci Államszövetség. 2. Ezt a tájékoztatót azokban az esetekben kell alkalmazni elõször, amelyekben az adó-visszatéríttetési jog 2008. január 1. napján vagy azt követõen keletkezik. 3. 2008. január 1-jét követõen a 8004/2004. (PK 7.) és a 8009/2004. (PK 10.) PM tájékoztatót nem lehet alkalmazni azzal, hogy rendelkezéseit azokban az esetekben alkalmazni kell még, amelyekben a külföldön nyilvántartásba vett adóalany számára adható általános forgalmiadó-viszszatérítésrõl szóló 2/1993. (I. 13.) Korm. rendeletben meghatározott adóvisszaigénylési jog 2007. december 31. napjáig bezárólag keletkezett. Dr. Veres János s. k., pénzügyminiszter

A pénzügyminiszter 8001/2008. (PK. 1.) PM tájékoztatója a Budapesti Önkormányzati Parkolási Korlátolt Felelõsségû Társaság által indított bírósági eljárásokat terhelõ illeték utólagos elszámolással történõ megfizetésének engedélyezésérõl Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 74. § (5) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Budapesti Önkormányzati Parkolási Korlátolt Felelõsségû Társaságnak az általános szabályoktól eltérõ illetékfizetési módot engedélyeztem, melynek alapján a gazdálkodó szervezet a tevékenységi körébe tartozó bármely követelés megfizetése iránt 2008. január 1. napjától kezdeményezett bírósági eljárás illetékét illetékbélyeg helyett, utólagos elszámolással az APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságának illetékbeszedési számlájára pénzzel fizetheti meg.

1. szám


Az engedély magánszemély és gazdálkodó szervezet (Pp. 396. §), mint adós ellen indított bírósági eljárás illetékére egyaránt kiterjed. A gazdálkodó szervezet az utólagos elszámolás körébe tartozó ügyekben mentesül az eljárás kezdeményezésekor a bírósági eljárási illeték megfizetése alól és azt utólagos elszámolás alapján félévente az APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságának illetékbeszedési számlájára fizeti meg. Ugyanakkor valamennyi ilyen eljárást kezdeményezõ iraton az e célra rendszeresített gumibélyegzõvel a következõ szöveget tünteti fel: „A gazdálkodó szervezet tevékenységi körébe tartozó bármely követelés megfizetése iránt indított bírósági (nemperes és peres) eljárást terhelõ ……. Ft bírósági eljárási illeték megfizetésére az adópolitikáért felelõs miniszter 18639/4/2007. számú engedélye alapján utólagos elszámolással kerül sor.”

469

elszámolás alapján félévente az APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságának illetékbeszedési számlájára fizeti meg. Ugyanakkor valamennyi ilyen eljárást kezdeményezõ iraton az e célra rendszeresített gumibélyegzõvel a következõ szöveget tünteti fel: „A gazdálkodó szervezet tevékenységi körébe tartozó bármely követelés megfizetése iránt indított bírósági (nemperes és peres) eljárást terhelõ ……. Ft bírósági eljárási illeték megfizetésére az adópolitikáért felelõs miniszter 17467/4/2007. számú engedélye alapján utólagos elszámolással kerül sor.” Budapest, 2007. december 20. Dr. Veres János s. k., pénzügyminiszter

Budapest, 2007. december 20. Dr. Veres János s. k., pénzügyminiszter

A pénzügyminiszter 8002/2008. (PK. 1.) PM tájékoztatója az EXIGO FACTOR Pénzügyi Követeléskezelõ Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság által indított bírósági eljárásokat terhelõ illeték utólagos elszámolással történõ megfizetésének engedélyezésérõl Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 74. § (5) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az EXIGO FACTOR Pénzügyi Követeléskezelõ Zrt.-nek az általános szabályoktól eltérõ illetékfizetési módot engedélyeztem, melynek alapján a gazdálkodó szervezet a tevékenységi körébe tartozó bármely követelés megfizetése iránt 2008. január 1. napjától kezdeményezett bírósági eljárás illetékét illetékbélyeg helyett, utólagos elszámolással az APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságának illetékbeszedési számlájára pénzzel fizetheti meg. Az engedély magánszemély és gazdálkodó szervezet (Pp. 396. §), mint adós ellen indított bírósági eljárás illetékére egyaránt kiterjed. A gazdálkodó szervezet az utólagos elszámolás körébe tartozó ügyekben mentesül az eljárás kezdeményezésekor a bírósági eljárási illeték megfizetése alól és azt utólagos

A pénzügyminiszter 8003/2008. (PK. 1.) PM tájékoztatója a jövedéki adatszolgáltatásokhoz kapcsolódó közvetlen elektronikus számítógépes kapcsolati rendszer kialakítására vonatkozó mûszaki követelményekrõl 1. Általános tudnivalók 1.1. A Közvetlen Elektronikus Adatkapcsolati rendszerben a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 22. §-ának (2) bekezdésében, 24. §-a (1) bekezdésének e) pontjában, a 26. §-a (3) bekezdésének e) pontjában, a 31. §-a (3) bekezdésének d) pontjában, valamint a 35. §-a (1) bekezdésének f) pontjában foglaltak szerinti alanyok vesznek részt. 1.2. Az elektronikus üzenetekben használandó EDI regisztrációs számot a Vám- és Pénzügyõrség regionális ellenõrzési központjai adják ki, a központba benyújtott regisztrációs kérelem alapján a szükséges technikai és programkörnyezet megléte esetén. 1.3. A jogszabályi változás, mûszaki platformváltás, nyomtatványváltozás, adatmennyiség jelentõs növekedése esetén a Vám- és Pénzügyõrség - megfelelõ átfutási idõvel új adatkapcsolati feltételeket, elektronikus üzenet struktútúrákat fogalmazhat meg. 1.4. Amennyiben az alábbi bizonylat típusokban szereplõ alanyok rendelkeznek VPID számmal akkor azt kell feltüntetniük. A VPID számmal nem rendelkezõ alanyoknak az adóigazgatási számot kell a bizonylatok meghatározott rovataiban megadniuk.

470


1. szám

2. A Közvetlen Elektronikus Adatkapcsolatba bevont bizonylatok típusai Okmány megnevezése

Kódja

Továbbítás helye

Termékkísérõ okmány, Adminisztratív Kísérõokmány Egyszerûsített kísérõokmány Adóraktár és bejegyzett kereskedõ bejelentése Szállítási nyilvántartás Szállítási nyilvántartás (bejegyzett kereskedõ/adóképviselõ) alanyra összesített Szállítási nyilvántartás (csomagküldõ kereskedõ adóügyi képviselõje) Készletnyilvántartás összevont havi, negyedéves zárás adóraktári havi, negyedéves zárás napi, idõszaki adóraktári zárás

TKO EKO BK1

adóraktárt felügyelõ vámhivatal adóraktárt felügyelõ vámhivatal telephelyet felügyelõ vámhivatal

SK1

engedélyezõ regionális ellenõrzési központ

SC1

engedélyezõ regionális ellenõrzési központ

KN1 KN2 KN3

engedélyezõ regionális ellenõrzési központ adóraktárt felügyelõ vámhivatal adóraktárt felügyelõ vámhivatal

3. A Közvetlen Elektronikus Adatkapcsolat mûszaki paraméterei Az adatküldések fogadása a Web Service szolgáltatás segítségével történik. Az adatcsatorna titkosítására az SSL módszert alkalmazzuk (https). A csatlakozni kívánó ügyfélnek rendelkeznie kell online internet kapcsolattal. Az ügyfelek a WebServices megoldás mellett választhatnak webes feltöltõ felületet is. A WebService alapvetõen az automatizált programokat, a Webes felület a felhasználókat igyekszik kiszolgálni. A rendszer Internet böngészõ programmal az alábbi címeken érhetõ el: Webes feltöltõ felület esetén: WebService szolgáltatás alkalmazása esetén:

https://daralo.vpop.hu/KeaWebApplication https://daralo.vpop.hu/KeaWebService

Az engedélyezõ regionális ellenõrzési központ biztosítja a fenti módon történõ adattovábbításhoz - a felhasználó nevet, - az induló jelszót, - az ügyfél alanyszintû azonosítóját, - az ügyfél adóraktárainak azonosítóit, - az EDI regisztrációs számot. 4. A file nevek felépítése 1-6 pozíció

azonosító

7-11 pozíció

küldés kiterjesztésen belüli folyamatos sorszáma alfanumerikus karakterek (00001-ZZZZZ-ig)

elválasztó

kiterjesztés

(pont)

okmány kódja

Ügyfél azonosítója

Magyar engedélyszám hossza

Okmánykód és ügyfél azonosító kapcsolata Okmány kódja

TKO EKO BK1 SK1 SC1 KN1 KN2 KN3

Továbbítás helye

Adóraktárt felügyelõ vámhivatal Adóraktárt felügyelõ vámhivatal Telephelyet felügyelõ vámhivatal Engedélyezõ regionális ellenõrzési központ Engedélyezõ regionális ellenõrzési központ Engedélyezõ regionális ellenõrzési központ Adóraktárt felügyelõ vámhivatal Adóraktárt felügyelõ vámhivatal

adóraktár azonosítója adóraktár azonosítója telephely azonosítója alany azonosító alany azonosító alany azonosító adóraktár azonosítója adóraktár azonosítója

13 pozíciós 13 pozíciós 13 pozíciós 8 pozíciós 8 pozíciós 8 pozíciós 13 pozíciós 13 pozíciós

1. szám


471

5. A Közvetlen Elektronikus Adatkapcsolat üzenet formátuma 5.1. Az üzenet változó hosszúságú szöveges (TXT) sorokból áll, a magyar ékezetes betûket az ISO/IEC 8859-2 (ANSI Latin-2) kódlap alapján lehet használni. Minden sor kötelezõen a típusra utaló címkével kezdõdik. Az adatmezõk elválasztására a ’pipe’ (ASCII kód: 124, 7Ch) karaktert kell alkalmazni, a sort kocsi vissza, soremelés (ASCII kód: 0Dh, 0Ah) karakter zárja be. Amennyiben az adatmezõ üres, csak ’pipe’ jelet kell tenni. A sorok utolsó mezõjének megadását követõen nincs lezáró ’pipe’. 5.2. A rekordkép „Adattípus” oszlopában megadott betûjelek értelmezése: - ’C’: a mezõ bármely karaktertípussal feltölthetõ (betûk, számok, stb.), - ’N’: a mezõ kizárólag numerikus karakterekkel (számokkal) tölthetõ fel, tehát betûk, szóköz és más karakterek alkalmazása kerülendõ, - ’D’: a mezõ numerikus karakterekkel az „ÉÉÉÉHHNN” - dátum formátum alapján tölthetõ fel. 5.3. Általánosan, ahol az „N“ típusú mezõk nem tartalmaznak értékes adatot, ott az adott rekordot nem kell elküldeni. 5.4. Valamennyi adatmezõre igaz, hogy a mezõket nem kell az adott mezõre jellemzõ maximális hosszig vezetõ nullákkal, vagy szóközökkel feltölteni. 6. A számítógépes feldolgozás adatszükséglete (rekordképek) 6.1. Termékkísérõ okmány Egy adatküldésben több TKO is szerepelhet. A bizonylat fej és több tételsori adatokat tartalmaz, egy fejadathoz legalább egy tételsori adatnak szerepelnie kell. Bizonylati bontás

Termékkísérõ okmány fej Termékkísérõ okmány tételsorok

Azonosító

Megjegyzés

OF OT

legalább 1-nek szerepelnie kell

6.1.1. Termékkísérõ okmány fejadatok Definíció

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.

OF Verzió 9, a következõ PM tájékoztató megjelenéséig Bizonylat egyedi azonosító EDI regisztrációs szám Feladó adóigazgatási vagy VPID szám 1-12 pozíciója Feladó jövedéki száma Címzett adóigazgatási vagy VPID szám 1-12 pozíciója Hajó neve Hajó lajstromjele Címzett jövedéki száma Szállítólevél dátuma (ÉÉÉÉHHNN) Szállítólevél sorszáma Szállítmányozó Feladási ország nemzetközi kódja Célország nemzetközi kódja Feladási hely Feladás kelte (ÉÉÉÉHHNN) Feladás idõpontja (óra) Menetidõ napokban Aláíró neve Tételsorok száma

Adattípus

C C C C C C C C C C D C C C C C D C C C N

Max. hossz

2 2 20 13 20 20 20 50 50 20 8 20 70 2 2 24 8 2 2 40 3

TKO Rovatszám

3 1 2 7 7 7 4 6 5 9 12 13 15 16 16 17 24

472


Definíció

22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30.

Adóképviselõ adóigazgatási vagy VPID szám 1-12 pozíciója Adóképviselõ jövedéki száma Szállítási biztosíték nyújtó adóigazgatási vagy VPID szám 1-12 pozíciója Légi jármû lajstromjele Légi jármû típusa Légi jármû járatszáma Légi jármû célállomása Repülõgép üzemanyag töltésének kezdõ idõpontja (ÉÉÉÉHHNNÓÓPP) Repülõgép üzemanyag töltésének befejezõ idõpontja (ÉÉÉÉHHNNÓÓPP)

1. szám

Adattípus

C C C C C C C C C

Max. hossz

20 20 20 10 10 10 30 12 12 542

TKO Rovatszám

14 14 10

A 6.1.1. szakaszban definiált rekordkép 8-9. és 18. sorszámú mezõk a 8/2004. (III. 10.) PM rendelet 76. §-ának (8) bekezdése esetén töltendõ ki. A 6.1.1. szakaszban definiált rekordkép 25-30. sorszámú mezõk a 2003. évi CXXVII. törvény 13. §-a (1) bekezdésének e) pontja, és a 8/2004. (III. 10.) PM rendelet 113. §-a (3) bekezdésének c) pontja esetén töltendõ ki. 6.1.2. Termékkísérõ okmány tételadatok Definíció

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

OT Bizonylat egyedi azonosító Tételsor száma Áru megnevezése Mennyiség 26 egész és 8 tizedes ponttal elválasztva Mennyiségi egység Dohánygyártmány kiskereskedelmi ár EAN szám Vámtarifaszám Mennyiség 26 egész és 8 tizedes ponttal elválasztva Mennyiségi egység Bruttó tömeg Nettó tömeg Fajtakód Dohánygyártmány csomagolás db Repülõgép üzemanyag felhasználási jogcímei

Adattípus

C C N C N C N C C N C N N C N C

Max. hossz

2 20 3 45 35 3 5 15 10 35 3 8 8 3 3 2 200

TKO Rovatszám

18 18 18 18 18 19 20 20 21 22 23 18

A 6.1.2. szakaszban definiált rekordkép 16. sorszámú mezõ 8/2004. (III. 10.) PM rendelet 43. számú melléklete alapján a repülõgép üzemanyag felhasználási jogcímei: 01 – nemzetközi repülés céljából külföldi vagy magyar lajstromjelû, gazdasági célú légi közlekedési tevékenységet végzõ légi jármûben 02 – nemzetközi repülés céljából katonai lajstromjelû légi jármûben 03 – hatóságilag szabályozott éves légügyi felülvizsgálat, hajtómûcserék utáni hajtómûpróbák, gyakorlórepülések során 04 – kormányzati (állami) repüléseket megelõzõ kötelezõ hatósági berepülések során

1. szám


473

6.2. Egyszerûsített kísérõokmány Egy adatküldésben több EKO is szerepelhet. A bizonylat fej és több tételsori adatokat tartalmazhat, egy fejadathoz legalább egy tételsori adatnak szerepelnie kell. Bizonylati bontás

Egyszerûsített kísérõokmány fej Egyszerûsített kísérõokmány tételsorok

Azonosító

Megjegyzés

EF ET


6.2.1. Egyszerûsített kísérõokmány fejadatok Definíció

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.

EF Verzió 9, a következõ PM tájékoztató megjelenéséig Bizonylat azonosító EDI regisztrációs szám Feladó adóigazgatási vagy VPID szám 1-12 pozíciója Feladó jövedéki száma Címzett adóigazgatási vagy VPID szám 1-12 pozíciója Címzett jövedéki száma, lehet üres Szállítólevél száma Szállítólevél dátuma (ÉÉÉÉHHNN) Szállítóeszköz rendszáma Szállítmányozó Kiadás helye Kiadás dátuma (ÉÉÉÉHHNN) Tételsorok száma Nyilatkozat száma Nyilatkozat dátuma (ÉÉÉÉHHNN)

Adattípus

C C C C C C C C C D C C C D N C D

Max. hossz

2 2 20 13 20 20 20 20 20 8 12 70 24 8 3 24 8 294

EKO Rovatszám

2 1 1 4 4 2 2 5 5 15 15 6 6

6.2.2. Egyszerûsített kísérõokmány tételadatok Definíció

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

ET Bizonylat azonosító Tételsor száma Áru megnevezése Mennyiség 26 egész és 8 tizedes ponttal elválasztva Mennyiségi egység Dohánygyártmány kiskereskedelmi ár EAN szám Eladási ár 8 egész és 2 tizedes ponttal elválasztva Mennyiség 26 egész és 8 tizedes ponttal elválasztva Mennyiségi egység Fajtakód Vámtarifaszám Bruttó tömeg Nettó tömeg

Adattípus

C C N C N C N C N N C C C N N

Max. hossz

2 20 3 45 35 3 5 15 11 35 3 3 10 8 8 206

EKO Rovatszám

2 8 8 8 8 8 13 10 10 10 9 11 12

474


1. szám

6.3. Adóraktár és bejegyzett kereskedõ bejelentése Bizonylati bontás

Azonosító

Megjegyzés

BF BT


Bejelentés okmány fej Bejelentés okmány tételsorok 6.3.1. Bejelentés fejadatok Definíció

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Adattípus

BF Verzió 9, a következõ PM tájékoztató megjelenéséig Egyedi azonosító (TKO) EDI regisztrációs szám Fogadás dátuma VPID szám 1-12 pozíciója Engedélyszám (13 pozíciós) Feladó Engedélyszám (20 pozíciós) Feladó Neve Feladó Ország ISO kódja Feladó Címe

C C C C D C C C C C C

Max. hossz

2 2 20 13 8 20 20 20 70 2 70 247

6.3.2. Bejelentés tételadatok Definíció

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Adattípus

BT Egyedi azonosító (TKO) Tételsor száma Vámtarifaszám Fajtakód Feladott mennyiség 26 egész és 8 tizedes ponttal elválasztva Átvett mennyiség 26 egész és 8 tizedes ponttal elválasztva

C C N C C N N

Max. hossz

2 20 3 10 3 35 35 108

6.4. Készletnyilvántartás A Készletnyilvántartásnak 3 típusa van, adóraktári napi-idõszaki, adóraktári havi vagy negyedéves és összevont havi vagy negyedéves. Az adattartalmuk megegyezik, a típus és idõszaki tól-ig dátum a 3 félét megkülönbözteti. Egy adatküldésben több KNY is szerepelhet, melyeket a 3. mezõ (ügyfél által képzett egyedi azonosító) különböztet meg egymástól. A bizonylat fej és több tételsori adatokat tartalmazhat, egy fejadathoz minimum 4 tételsori adatnak szerepelnie kell. Bizonylati bontás

Készletnyilvántartás fej Készletnyilvántartás tételsorok

Azonosító

TF TT

Megjegyzés

a tételsori adat tartalmazza: D) Növekedési és csökkenési adatait, lehet, hogy nincs hozzá tartozó jogcím, E) Zárlati adatokat megadott jogcímeken, minimum a nyitó és záró készletadatoknak szerepelnie kell.

1. szám


475

6.4.1. Készletnyilvántartás fejadatok KNYHZ, illetve KNYIZ Definíció

Adattípus

1. TF 2. Verzió 9, a következõ PM tájékoztató megjelenéséig 3. Termékmérleg hivatkozási sorszáma (ügyfél által képzett egyedi hivatkozott azonosító) 4. EDI regisztrációs szám 5. 1=adóalanyra összevont, 2=raktárengedélyes, 3=idõszaki 6. A TM-et benyújtó VPID száma 7. Az adóraktár jövedéki száma 8. TM idõszaktól (ÉÉÉÉHHNN) 9. TM idõszakig (ÉÉÉÉHHNN) 10. Jöv.term. KN szerinti azonosító kódja 11. Fajtakód az adó mérték meghatározásához 12. Kiskereskedelmi egységár 13. csomagolás db száma 0 vagy attól nagyobb szám 14. Adatösszeállítás kelte (ÉÉÉÉHHNN)

Max. hossz

C C C

2 2 13

C C C C D D C C N N D

13 1 20 20 8 8 10 3 5 3 8 116

6.4.2. Készletnyilvántartás tételadatok KNYHZ-01, illetve KNYIZ-01 Definíció

Adattípus

1. TT 2. Termékmérleg hivatkozási sorszáma (ügyfél által képzett egyedi hivatkozott azonosító) 3. A vámhivatali tájékoztatónak megfelelõ Jogcímkód 4. Adómérték 9 egész és 2 tizedes ponttal elválasztva 5. Adómérték %-os 2 egész * 6. Számított adó 35 egész és 8 tizedes ponttal elválasztva 7. Mennyiség 26 egész és 8 tizedes ponttal elválasztva

Max. hossz

C C

2 13

C N N N N

8 12 2 44 35 116

*csak dohánygyártmány esetén 6.5. Szállítási nyilvántartások Egy adatküldésben több SzNY is szerepelhet, melyeket a 3. mezõ (ügyfél által képzett egyedi azonosító) különböztet meg egymástól. A bizonylat fej és több tételsori adatokat tartalmazhat, egy fejadathoz minimum 1 tételsori adatnak szerepelnie kell. 6.5.1. Szállítási nyilvántartás (8/2004. /III. 10./ PM rendelet 15. számú melléklet) bejegyzett kereskedõ, adóképviselõ Bizonylati bontás

Okmány fej Okmány tételsorok

Azonosító

Megjegyzés

SF ST


6.5.1.1. Fejadatok Definíció

1. SF 2. Verzió 9, a következõ PM tájékoztató megjelenéséig

Adattípus

C C

Max. hossz

2 2

476

PÉNZÜGYI KÖZLÖNY Definíció

3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

1. szám Adattípus

Egyedi azonosító (ügyfél által képzett) EDI regisztrációs szám SzNY Idõszaktól (ÉÉÉÉHHNN) kezdõ dátum SzNY Idõszakig (ÉÉÉÉHHNN) záró dátum Bejegyzett kereskedõ engedélyszáma (8 pozíciós) Bejegyzett kereskedõ VPID száma 1-12 pozíció Adóképviselõ engedélyszáma (8 pozíciós) Adóképviselõ VPID száma 1-12 pozíció Adómentes felhasználó engedélyszáma (8 pozíciós) Adatösszeállítás kelte (ÉÉÉÉHHNN)

C C D D C C C C C D

Max. hossz

10 13 8 8 20 20 20 20 20 8 151

6.5.1.2. Tételadatok Definíció

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Adattípus

ST Egyedi azonosító (ügyfél által képzett) Vámtarifaszám Fajtakód Adómérték 9 egész és 2 tizedes ponttal elválasztva Csomagolás db száma 0 vagy attól nagyobb szám Kiskereskedelmi ár A vámhivatali tájékoztatónak megfelelõ Jogcímkód Mennyiség 26 egész és 8 tizedes ponttal elválasztva Számított adó

Max. hossz

C C C C N N N C N N

2 10 10 3 12 3 6 8 35 10 99

6.5.2. Szállítási nyilvántartás (8/2004. /III.1 0./ PM rendelet 20. számú melléklet) más tagállam csomagküldõ kereskedõjének adóügyi képviselõje Bizonylati bontás


Azonosító

Megjegyzés

CF CT


6.5.2.1. Fejadatok Definíció

1. 2. 3. 4. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

CF Verzió 9, a következõ PM tájékoztató megjelenéséig Egyedi azonosító (ügyfél általképzett) EDI regisztrációs szám SzNY Idõszaktól (ÉÉÉÉHHNN) kezdõ dátum SzNY Idõszakig (ÉÉÉÉHHNN) záró dátum Más tagállam csomagküldõ kereskedõjének engedélyszáma Adóügyi képviselõ engedélyszáma (13 pozíciós) Adóügyi képviselõ VPID száma 1-12 pozíció Adatösszeállítás kelte (ÉÉÉÉHHNN)

Adattípus

C C C C D D C C C D

Max. hossz

2 2 10 13 8 8 20 20 20 8 111

1. szám


477

6.5.2.2. Tételadatok Definíció

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Adattípus

CT Egyedi azonosító (ügyfél által képzett) Vámtarifaszám Fajtakód Adómérték 9 egész és 2 tizedes ponttal elválasztva Csomagolás db száma 0 vagy attól nagyobb szám Kiskereskedelmi ár A vámhivatali tájékoztatónak megfelelõ Jogcímkód Mennyiség 26 egész és 8 tizedes ponttal elválasztva Számított adó

Max. hossz

C C C C N N N C N N

2 10 10 3 12 3 6 8 35 10 99

7. Hatályba léptetõ rendelkezések 7.1. Jelen tájékoztató a közzététel napján lép hatályba. 7.2. A jelen tájékoztatóban foglaltakat a tájékoztató közzétételének hónapját követõ hónap elsõ napjától kell alkalmazni. 7.3. E tájékoztató közzétételével egyidejûleg a közvetlen számítógépes kapcsolati rendszer kialakítására vonatkozó mûszaki követelményekrõl szóló 8002/2006. (PK. 5.) PM tájékoztató hatályát veszíti. Dr. Veres János s. k., pénzügyminiszter

A pénzügyminiszter 8004/2008. (PK. 1.) PM tájékoztatója a jövedéki vevõnyilvántartásokból teljesítendõ adatszolgáltatás rendjének kialakítására vonatkozó mûszaki követelményekrõl 1. Általános tudnivalók A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 41. §-ának (1) bekezdése, valamint 106. §-ának (7) bekezdése szerinti alanyok a vevõnyilvántartásaikból teljesítendõ adatszolgáltatást a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 8/2004. (III. 10.) PM rendelet 74. §-ának (5) bekezdésében és 132. §-ának (6) bekezdésében meghatározott adattartalommal, az e tájékoztató 2. pontjában részletezett, egységes (TXT) adatformátumban kötelesek teljesíteni. A vevõnyilvántartás adatait a 2. pontban megadott formátumban szükséges az illetékes vámszerv részére elektronikus adathordozón (CD-n, vagy DVD-n) rendelkezésre bocsátani. Az adatszolgáltatást az adatszolgáltatásra kötelezett alany a Vám- és Pénzügyõrség internetes honlapján közzétett, az ABeV általános nyomtatványkitöltõ program segítségével kitöltött elektronikus nyomtatvány (a továbbiakban: elektronikus nyomtatvány) papíralapú benyújtásával, valamint a kitöltött elektronikus nyomtatványt és a 2. pontban részletezett formátumú és adattartalmú fájlt tartalmazó elektronikus adathordozó illetékes vámszervhez - személyesen vagy postai úton - történõ benyújtásával teljesíti. 2. Vevõnyilvántartás 2.1. A file nevek felépítése Nyilvántartás típusa

Jövedéki engedélyes

1. pozíció

J

2-14. pozíció

15-18. pozíció

19-20. pozíció

telephely engedély Adat-összeállítás Adatállomány sorszáma (13 hosszon) idõszaka száma (00-ZZ) (ÉÉHH)

Elválasztó Kiterjesztés

(pont)

VNY

478

PÉNZÜGYI KÖZLÖNY Nyilvántartás típusa

1. pozíció

Adóraktári engedélyes A

2-14. pozíció

15-18. pozíció

1. szám 19-20. pozíció

telephely engedély Adat-összeállítás Adatállomány sorszáma (13 hosszon) idõszaka száma (00-ZZ) (ÉÉHH)

Elválasztó Kiterjesztés

(pont)

VNY

2.1.1. A fájlnév 19-20. pozíciója szerinti adatállomány sorszámának növelése abban az esetben szükséges, ha az adott hónapra vonatkozó - és a korábbiakban a vámhatóság részére megküldött - adatokban módosítások végrehajtása válik szükségessé. Ebben az esetben a korábban megküldött fájl nevében a sorszám eggyel megnövelve kell, hogy szerepeljen. 2.2. A file formátuma 2.2.1. Az üzenet változó hosszúságú szöveges (TXT) sorokból áll, a magyar ékezetes betûket az ISO/IEC 8859-2 (ANSI Latin-2) kódlap alapján lehet használni. Minden sor kötelezõen a típusra utaló címkével kezdõdik. Az adatmezõk elválasztására a ’pipe’ (ASCII kód: 124, 7Ch) karaktert kell alkalmazni, a sort kocsi vissza, soremelés (ASCII kód: 0Dh, 0Ah) karakter zárja be. Amennyiben az adatmezõ üres, csak ’pipe’ jelet kell tenni. A sorok utolsó mezõjének megadását követõen nincs lezáró ’pipe’. 2.2.2. A rekordkép „Adattípus” oszlopában megadott betûjelek értelmezése: - ’C’: a mezõ bármely karaktertípussal feltölthetõ (betûk, számok, stb.), - ’N’: a mezõ kizárólag numerikus karakterekkel (számokkal) tölthetõ fel, tehát betûk, szóköz és más karakterek alkalmazása kerülendõ, - ’D’: a mezõ numerikus karakterekkel az „ÉÉÉÉHHNN” - dátum formátum alapján tölthetõ fel. 2.2.3. Általánosan, ahol az ’N’ típusú mezõk nem tartalmaznak értékes adatot, ott az adott rekordot nem kell elküldeni. 2.2.4. Valamennyi adatmezõre igaz, hogy a mezõket nem kell az adott mezõre jellemzõ maximális hosszig vezetõ nullákkal, vagy szóközökkel feltölteni. 2.3. A számítógépes feldolgozás adatszükséglete (rekordkép) Egy adatküldésben szereplõ értékesítéseket a 15. mezõben feltüntetett számlaszám (ennek hiányában az ugyanezen rovatban szerepeltetendõ szállítólevél száma) különböztet meg egymástól. Tekintve, hogy egy számlán (szállítólevélen) több termék is értékesítésre kerülhet, egy fejadathoz több tételsori adat tartozhat. Egy fejadathoz minimum 1 tételsori adatnak szerepelnie kell. Bizonylati bontás


Azonosító

Megjegyzés

VF VT


2.3.1. Fejadatok Definíció 1.

2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

VF Verzió 9, a következõ PM tájékoztató megjelenéséig Eladó adószáma Eladó adóraktári/jövedéki engedélyszáma Vevõ/címzett neve Vevõ/címzett adószáma Vevõ/címzett adóazonosító jele Vevõ/címzett jövedéki, vagy mûködési engedély száma Vevõ/címzett - irányítószám Vevõ/címzett - város Vevõ/címzett - utca és házszám Forgalom típusa TKO okmány száma

Adattípus

C C C C C C C C C C C C C

Max. hossz

2 2 8 13 70 20 10 20 7 20 30 1 20

1. szám

PÉNZÜGYI KÖZLÖNY Definíció

14. 15. 16. 17.

EKO okmány száma Számla, ennek hiányában szállítólevél száma Számla (szállítólevél) kibocsátásának kelte (ÉÉÉÉHHNN) Kiszállítás idõpontja (ÉÉÉÉHHNN)

479 Adattípus

C C D D

Max. hossz

20 20 8 8 279

A 2.3.1. szakaszban definiált rekordkép 7. rovatát adószámmal nem rendelkezõ természetes személy vevõ/címzett esetében kötelezõ kitölteni. A 2.3.1. szakaszban definiált rekordkép 12. sorszámú mezõjének kitöltése adóraktár engedélyes kereskedõ vevõnyilvántartása esetén kötelezõ az alábbi kódok alkalmazásával: „1” – szabadforgalom, „2” – adófelfüggesztéses forgalom. A 2.3.1. szakaszban definiált rekordkép 13. vagy 14. sorszámú mezõjének kitöltése kizárólag adóraktár engedélyes kereskedõ vevõnyilvántartása esetén, forgalom típusától függõen kötelezõ. 2.3.2. Tételadatok Definíció

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

VT Számla, ennek hiányában szállítólevél száma Értékesítet termék vámtarifaszáma (1-8 számjegyig) Értékesített termék megnevezése Értékesített termék mennyisége 12 egész és 2 tizedes ponttal elválasztva Értékesített termék mennyiségi egysége Értékesített termék kiszerelésének típusa 4 egész és 2 tizedes ponttal elválasztva Alkoholtermék alkoholfoka (%) 3 egész és 2 tizedes ponttal elválasztva Számla szerinti érték 8 egész és 2 tizedes ponttal elválasztva Számla pénzneme

Adattípus

C C C C N C N N N C

Max. hossz

2 20 10 50 15 2 7 6 11 3 126

A 2.3.2. szakaszban definiált rekordkép 5. rovatában a mennyiséget a 6. rovat szerinti mennyiségi egységben („db”, „kg” vagy „m3”, illetve „l”) kell megadni. A 2.3.2. szakaszban definiált rekordkép 6. rovatában mennyiségi egységként az alkoholtermék, a sör, a pezsgõ, valamint köztes alkoholtermék esetében a „db” megjelölést (darab) kell feltüntetni amennyiben az alkoholtermék, a sör, a pezsgõ, valamint köztes alkoholtermék számláján feltüntetett mennyiségi egység darab, palack, doboz, stb., illetve az „l” megjelölést (liter), amennyiben számlán feltüntetett mennyiségi egység ûrtartalom szerint megjelölt. Az ásványolajtermékek esetében a mennyiségi egység feltüntetésére az „l” megjelölés, a „kg” megjelölés (kilogramm) vagy a „m3” megjelölés (köbméter), a dohánygyártmányok esetében pedig minden esetben a „db” megjelölés alkalmazandó. A 2.3.2. szakaszban definiált rekordkép 7. rovatát nem kell kitölteni ásványolajtermékek esetén, valamint ha az alkoholtermék, sör, pezsgõ, továbbá köztes alkoholtermék számlán feltüntetett mennyiségi egysége ûrtartalom szerint megjelölt. Egyébként a 7. rovatban a kiszerelés típusaként - az alkoholtermék, a sör, a pezsgõ, továbbá a köztes alkoholtermék esetén az egy darabban (palack, doboz, stb.) lévõ ûrtartalmat literben, egy tizedesjegy pontossággal, - a dohánygyártmányok esetében a csomagban, dobozban található darabszámot, illetve a finomra vágott és egyéb fogyasztási dohány esetében az egy csomagban lévõ tömeget kilogrammban, két tizedesjegy pontossággal kell megadni.

480


1. szám

A 2.3.2. szakaszban definiált rekordkép 8. rovatát csak az alkoholtermékek esetében kell kitölteni, az alkoholtermék alkoholfokának térfogatszázalékban való feltüntetésével. 2.3.3. Példák a 2.3.2. szakaszban definiált rekordkép 4-8. rovatában szereplõ adatok feltüntetésére: 2.3.3.1. Alkoholtermékek esetén, amennyiben darabáruról van szó egységes mértékegység a darab. Pl.: 4. sz. rovat (Értékesített termék megnevezése)

Metaxa Szilva Pálinka

5. sz. rovat (Értékesített termék mennyisége)

6. sz. rovat (Értékesített termék mennyiségi egysége)

7. sz. rovat (Értékesített termék kiszerelési típusa)

8. sz. rovat [Alkoholtermék alkoholfoka (%)]

6 7

db db

0,7 0,5

35 51

Egyéb kiszerelés esetén literben kell megadni és az alkoholfokot %-ban. Pl.: 4. sz. rovat (Értékesített termék megnevezése)

Barack Pálinka





50

1

-

45

2.3.3.2. Sör, pezsgõ, köztes alkoholtermék, szõlõbor és egyéb bor esetén, amennyiben darabáruról van szó egységes mértékegység a darab. Pl.: 4. sz. rovat (Értékesített termék megnevezése)

Tokaji aszú Félszáraz pezsgõ





6 7

db db

0,7 1

-





50

l

-

-

Egyéb kiszerelés esetén literben kell megadni. Pl.: 4. sz. rovat (Értékesített termék megnevezése)

Egri bikavér

2.3.3.3. Dohánytermékek - Szivar, szivarka esetén darabban és a kiszerelést nem kell kitölteni. Pl.: 4. sz. rovat (Értékesített termék megnevezése)

Cohiba szivar





2

db

-

-

Cigaretta esetén csomagban vagy dobozban, mint legkisebb kiskereskedelmi kiszerelési egység. Pl.: 4. sz. rovat (Értékesített termék megnevezése)

PALL MALL





2

db

19

-

Finomra vágott és egyéb fogyasztási dohány esetében darabban és a kiszerelés típusában a tömeget kilogrammban kell megadni. Pl.: 4. sz. rovat (Értékesített termék megnevezése)

Pipadohány





3

db

0,25

-

1. szám


3. Hatályba léptetõ rendelkezések 3.1. Jelen tájékoztató a közzététel napján lép hatályba. 3.2. A jelen tájékoztatóban foglaltakat 2008. február 1-jétõl kell alkalmazni. Dr. Veres János s. k., pénzügyminiszter

A pénzügyminiszter közleménye a Pénzügyi Ellenõrzési Szakképzési Tanács feladatainak megújításáról és a személyi változásokról A pénzügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 6. § t) pontjában foglalt államháztartási belsõ pénzügyi ellenõrzési rendszer mûködtetésével és fejlesztésével kapcsolatos feladatok hatékony ellátása érdekében a következõ közleményt adom ki:

481

hozzájárul az Államháztartási Belsõ Pénzügyi Ellenõrzési Módszertani és Képzési Központ (továbbiakban: ÁBPE MKK) kialakításához és mûködtetéséhez, valamint az ÁBPE rendszer szakképzési kérdéseire vonatkozó javaslatok kidolgozásához. A Tanács bírálja el a belsõ ellenõri nyilvántartásba való felvételi kérelmeket és feladata a regisztráció folyamatának állandó figyelemmel kísérése, a névjegyzékbe történõ felvétellel kapcsolatos vitatott kérdésekben szakértõi vélemény kialakítása.” 2. A Pénzügyi Közlöny 1998/1. számában kibocsátott PM közleményben valamint módosításaiban közétettek szerinti korábbi Tanács elnökének, titkárának, tagjainak megbízása jelen közlemény kibocsátásával egyidejûleg megszûnik. 3. A Tanács új tagjait és tisztségviselõit a pénzügyminiszter bízza meg és menti fel. 4. A Tanács a mûködéséhez szükséges ügyrendjét az elsõ ülésén határozza meg és fogadja el, amelyet a pénzügyminiszter hagy jóvá.

1. A Pénzügyi Közlöny 1998/1. számában kibocsátott PM közleményben az 1998. január 1-jétõl létrehozott Pénzügyi Ellenõrzési Szakképzési Tanács feladata a következõk szerint módosul: „A Pénzügyi Ellenõrzési Szakképzési Tanács (továbbiakban: Tanács) szakmai és módszertani iránymutatásaival

dr. Veres János s. k., pénzügyminiszter

A pénzügyminiszter közleménye a pénzügyminiszter ágazatába tartozó szakképesítések Országos szakmai szakértõi és Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékének kiegészítésérõl A szakképzésrõl szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. § (2) bekezdésének g) pontja alapján a pénzügyminiszter közzéteszi az Országos szakmai szakértõi és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékének kiegészítését. Jelmagyarázat: Szakértõi névjegyzékhez:

At - adózási szakképesítés - csoport Ell - ellenõrzési szakképesítés - csoport Pk - pénzügyi és könyvvezetési szakképesítés - csoport Bb - banki és biztosítási szakképesítés - csoport Szfpm - szervezetfejlesztési és projektmenedzsment szakképesítés - csoport Vj - vám és jövedéki szakképesítés - csoport

Vizsgaelnöki névjegyzékhez:

At - adótanácsadó Oasz - okleveles adószakértõ R - okleveles pénzügyi revizor E - pénzügyi és számviteli szakellenõr Pt - pénzügyi tanácsadó

482

PÉNZÜGYI KÖZLÖNY Bat - banki tanácsadó/szakképesített bankreferens Bsz - befektetési szakértõ Bit - biztosítási tanácsadó M - mérlegképes könyvelõ Püszü - pénzügyi - számviteli ügyintézõ Vüi - vállalkozási ügyintézõ Baü - banki ügyintézõ/banki, befektetési termékértékesítõ Vp - valutapénztáros és valuta-ügyintézõ Biü - biztosítási ügyintézõ Bk - biztosításközvetítõ Vk - vámkezelõ Vü - vámügyintézõ Jü - jövedéki ügyintézõ Nm - nonprofit menedzser Nü - nonprofit ügyintézõ Aszüi - adóigazgatási szakügyintézõ Bszüi - banki szakügyintézõ Épsz - értékpapír-piaci szakértõ Gma - gazdálkodási menedzser asszisztens Kszüi - költségvetés-gazdálkodási szakügyintézõ Pszüi - pénzügyi szakügyintézõ Pma - projekt menedzser asszisztens Szszüi - számviteli szakügyintézõ

1. szám

Dr.

Név

Bábolnai Terézia Baracskainé dr. Boór Judit Deli Lajos Nagy Lajos Istvánné Szatmári Julianna

At

Ell

Pk

Bb

Szfpm

Vj

NEM NEM IGEN IGEN NEM

NEM NEM IGEN IGEN NEM

IGEN IGEN NEM IGEN NEM

NEM NEM NEM NEM IGEN

NEM NEM NEM NEM NEM

NEM NEM NEM NEM NEM

1. szám

Titulus

Dr.

At

Oasz

R

E

Pt

Bat

Bsz

Bit

M

Püszü

Vüi

Baü

Vp

Biü

Bk

Vk

Vü

Jü

Nm

Nü

Auer Katalin Bábolnai Terézia Balláné Nagy Katalin Banó Andrea Baracskainé Dr. Boór Judit Báthory Ildikó Emoke Bécsy Etelka Béhm Imre Benkoné Deák Ibolya Bihary Zsigmond Bocsó Klára Bódi Erzsébet Bodzsár Piroska Böde Andrásné Brachinger Tamás Csanádi Károly Csizmadia Attila Csomós Tamás Deli Lajos Deli Lajosné Deme Edina Dodekné Varga Ilona Dombi Zsuzsa Eross Sándorné Éva Katalin Gaszperné Kondás Judit Hellgertné Dr. Szabó Ilona Hodör László Jánosa András Juhász Imre Juhász István Juhász Tamásné Keményfy István Kóbor Miklósné Kosztrihán Éva Kovácsné Király Etelka Krompaszkyné Király Henriett Laczi Ferenc László Géza Magyar Miklósné Mátyás Pál

NEM NEM IGEN NEM IGEN IGEN NEM NEM IGEN IGEN IGEN NEM IGEN NEM NEM IGEN NEM NEM IGEN IGEN NEM IGEN NEM NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM IGEN NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM IGEN NEM

NEM NEM IGEN NEM IGEN NEM NEM NEM IGEN IGEN NEM NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM IGEN NEM NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM IGEN NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM

NEM NEM NEM NEM IGEN IGEN IGEN IGEN NEM IGEN NEM NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM IGEN NEM NEM IGEN NEM NEM IGEN IGEN NEM NEM NEM NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM IGEN NEM

NEM NEM NEM NEM IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM IGEN IGEN NEM IGEN NEM NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM IGEN NEM NEM IGEN IGEN NEM NEM NEM IGEN IGEN NEM

IGEN NEM IGEN NEM NEM NEM NEM IGEN IGEN IGEN IGEN NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM IGEN NEM IGEN NEM IGEN NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM IGEN NEM NEM NEM NEM IGEN IGEN NEM

IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM IGEN IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM IGEN NEM

IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM

IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM IGEN NEM

NEM IGEN IGEN NEM IGEN IGEN NEM IGEN IGEN IGEN IGEN NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM IGEN IGEN NEM NEM NEM NEM IGEN NEM IGEN NEM IGEN NEM IGEN IGEN NEM IGEN IGEN NEM NEM NEM IGEN IGEN IGEN

NEM IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN NEM IGEN NEM IGEN IGEN IGEN IGEN NEM IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN NEM IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN NEM IGEN NEM IGEN IGEN IGEN IGEN NEM IGEN IGEN IGEN

NEM NEM IGEN IGEN IGEN NEM NEM NEM NEM NEM IGEN NEM IGEN IGEN NEM IGEN IGEN NEM NEM NEM IGEN NEM NEM IGEN IGEN IGEN NEM IGEN IGEN IGEN NEM IGEN NEM IGEN IGEN IGEN IGEN NEM IGEN IGEN IGEN

IGEN NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM IGEN IGEN NEM NEM NEM NEM NEM IGEN NEM IGEN NEM NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM

IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM IGEN NEM NEM NEM NEM

NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM IGEN IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM IGEN NEM

IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM IGEN NEM

NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM IGEN NEM NEM NEM

NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM IGEN NEM NEM NEM

NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM IGEN NEM NEM NEM

NEM NEM NEM NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM

NEM NEM NEM NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM IGEN IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM

Dr. Dr. Dr. Dr. Dr.

Dr. Dr. Dr. Dr.

Dr.

Dr. Dr.

Aszüi Bszüi

NEM IGEN IGEN NEM NEM NEM NEM NEM IGEN IGEN NEM NEM IGEN NEM NEM IGEN NEM IGEN NEM NEM NEM IGEN NEM NEM IGEN NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM

IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM IGEN IGEN NEM IGEN IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM IGEN IGEN NEM NEM NEM NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM

Épsz

Gma

IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM

NEM IGEN IGEN IGEN NEM NEM IGEN NEM NEM NEM IGEN IGEN IGEN NEM NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM IGEN NEM IGEN NEM NEM NEM IGEN NEM NEM NEM NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM

Kszüi Pszüi

NEM IGEN NEM NEM NEM NEM IGEN IGEN NEM IGEN NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM IGEN NEM NEM IGEN NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM

IGEN IGEN IGEN NEM IGEN NEM IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN NEM NEM IGEN NEM NEM NEM IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN NEM IGEN IGEN IGEN IGEN NEM NEM NEM IGEN IGEN IGEN NEM NEM NEM NEM IGEN

Pma

Szszüi

NEM NEM IGEN IGEN IGEN NEM IGEN NEM IGEN NEM IGEN NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM IGEN IGEN NEM NEM NEM NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM

NEM IGEN IGEN NEM IGEN NEM NEM IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN NEM NEM NEM NEM IGEN NEM IGEN IGEN IGEN NEM IGEN IGEN NEM IGEN IGEN IGEN NEM NEM NEM NEM IGEN IGEN NEM NEM NEM NEM NEM IGEN

483

Név

Dr. Dr.


Titulus

Dr.

Dr. Dr.

Dr. Dr.

Dr. Dr.

Dr. Dr.

Dr. Dr. Dr.

Oasz

R

E

Pt

Bat

Bsz

Bit

M

Püszü

Vüi

Baü

Vp

Biü

Bk

Vk

Vü

Jü

Nm

Nü

NEM NEM NEM NEM NEM IGEN NEM IGEN NEM NEM NEM NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM IGEN NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM IGEN IGEN NEM NEM NEM NEM NEM IGEN NEM NEM NEM NEM IGEN NEM NEM IGEN NEM

NEM IGEN IGEN NEM NEM IGEN NEM IGEN NEM NEM IGEN NEM IGEN NEM NEM IGEN NEM NEM IGEN NEM IGEN IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM IGEN NEM NEM NEM NEM IGEN NEM NEM NEM NEM

NEM IGEN IGEN NEM NEM IGEN NEM IGEN NEM NEM IGEN NEM IGEN NEM NEM IGEN NEM IGEN NEM IGEN IGEN IGEN IGEN NEM IGEN NEM NEM NEM IGEN NEM IGEN NEM NEM IGEN NEM IGEN NEM IGEN NEM NEM NEM NEM IGEN NEM NEM IGEN IGEN

NEM NEM IGEN NEM IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN NEM NEM NEM IGEN NEM NEM IGEN NEM NEM IGEN IGEN NEM NEM IGEN IGEN NEM NEM IGEN IGEN NEM NEM IGEN IGEN IGEN NEM IGEN IGEN NEM IGEN IGEN NEM NEM NEM IGEN NEM NEM NEM NEM

NEM NEM NEM NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM IGEN NEM NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM IGEN IGEN IGEN NEM NEM NEM NEM IGEN NEM IGEN NEM NEM NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM

NEM NEM NEM NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM

NEM NEM NEM NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM

NEM IGEN IGEN IGEN NEM IGEN IGEN IGEN IGEN NEM IGEN IGEN IGEN NEM NEM IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN NEM IGEN NEM IGEN NEM IGEN IGEN NEM IGEN IGEN IGEN NEM IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN NEM NEM NEM IGEN NEM

NEM IGEN IGEN IGEN IGEN NEM IGEN IGEN IGEN NEM NEM NEM IGEN IGEN IGEN NEM IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN NEM IGEN IGEN NEM NEM NEM NEM NEM IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN NEM IGEN IGEN IGEN IGEN NEM IGEN

NEM IGEN IGEN NEM NEM NEM NEM IGEN IGEN IGEN NEM NEM IGEN IGEN NEM IGEN NEM IGEN IGEN IGEN NEM IGEN IGEN NEM NEM IGEN IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM IGEN IGEN NEM NEM NEM IGEN IGEN NEM IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN NEM

NEM NEM NEM NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM IGEN NEM NEM IGEN IGEN IGEN IGEN NEM NEM NEM NEM IGEN IGEN IGEN NEM NEM NEM NEM IGEN IGEN IGEN NEM IGEN NEM IGEN IGEN NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM

NEM NEM NEM NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM IGEN NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM IGEN NEM NEM IGEN NEM IGEN NEM NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM

NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM IGEN IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM

NEM NEM NEM NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM IGEN IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM

NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM IGEN NEM NEM

IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM IGEN NEM NEM NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM IGEN NEM NEM

IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM IGEN NEM NEM NEM IGEN NEM NEM NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM IGEN NEM NEM

NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM

NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM

Aszüi Bszüi

NEM IGEN NEM NEM NEM NEM IGEN IGEN NEM NEM NEM NEM IGEN NEM IGEN NEM IGEN NEM IGEN IGEN IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM IGEN IGEN NEM NEM NEM IGEN NEM NEM NEM NEM IGEN NEM NEM NEM NEM IGEN NEM

IGEN IGEN NEM NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM IGEN NEM NEM IGEN IGEN NEM IGEN IGEN IGEN IGEN NEM NEM IGEN NEM IGEN IGEN IGEN NEM NEM IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN NEM NEM NEM IGEN IGEN IGEN NEM NEM NEM NEM NEM IGEN

Épsz

Gma

NEM NEM NEM NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM IGEN NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM

NEM NEM NEM NEM NEM NEM IGEN IGEN NEM NEM NEM IGEN IGEN NEM IGEN NEM NEM NEM NEM IGEN NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM IGEN NEM IGEN NEM NEM IGEN NEM IGEN NEM NEM NEM NEM IGEN NEM NEM NEM NEM IGEN NEM

Kszüi Pszüi

NEM IGEN NEM NEM NEM IGEN IGEN IGEN NEM NEM NEM NEM IGEN NEM IGEN NEM NEM NEM NEM IGEN IGEN IGEN IGEN NEM IGEN NEM NEM IGEN NEM NEM IGEN NEM NEM IGEN NEM IGEN NEM NEM NEM NEM IGEN NEM IGEN NEM NEM IGEN NEM

IGEN IGEN NEM IGEN IGEN NEM IGEN IGEN NEM NEM NEM IGEN IGEN IGEN IGEN NEM NEM IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN NEM IGEN NEM IGEN NEM IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN NEM NEM IGEN IGEN IGEN NEM IGEN NEM NEM IGEN IGEN

Pma

Szszüi

NEM NEM NEM IGEN NEM NEM NEM IGEN NEM NEM NEM IGEN IGEN NEM NEM IGEN NEM IGEN NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM NEM IGEN NEM IGEN NEM NEM NEM NEM NEM NEM

NEM IGEN NEM IGEN NEM NEM IGEN IGEN NEM NEM NEM IGEN IGEN IGEN IGEN NEM IGEN IGEN NEM IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN NEM IGEN NEM IGEN NEM IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN NEM NEM NEM IGEN IGEN NEM IGEN NEM NEM IGEN NEM

1. szám

Dr.

At

NEM IGEN IGEN NEM NEM IGEN IGEN IGEN NEM NEM NEM NEM IGEN NEM NEM IGEN IGEN NEM NEM NEM IGEN IGEN NEM IGEN NEM NEM IGEN NEM NEM NEM IGEN IGEN NEM IGEN NEM IGEN NEM IGEN IGEN IGEN NEM NEM IGEN NEM NEM IGEN NEM


Dr.

Név

Mendly Ildikó Méri Sándor Nagy Lajos Istvánné Némethné Dr. Gergics Márta Osváth Piroska Pálinkás Miklósné Paróczai Péterné Dr. Paukóné Várnai Adrienn Petrovszki Pál Pintér Gyuláné Printz János Pucsek József Radits Tiborné Radóné Peto Zsuzsanna Rozgonyi József Roóz József Ruzsics Zsolt Péterné Sándorné Dr. Kriszt Éva Sándorné Új Éva Sántáné Madlovics Erzsébet Sibinger Márta Somogyi Csizmazia György Sümeginé Juhász Ilona Szabóné Smuczer Edit Szamkó Józsefné Szatmári Júlia Szebellédi István Szendrei József Attila Szigeti István Szilágyi Zoltán Sztanó Imre Sztanó Imréné Dr. Tasnádi Márta Éva Tolnai Márta Torma Béla Tóth József Tóthné Dr. Bódi Ilona Törökné Borka Edit Laura Trenka Gyula Túri Istvánné Újváriné Dr. Melich Katalin Urbán Miklósné Váradi István Vinkler Béláné Vizler Csaba Zagyva Béla Zsbánné Hámory Márta

484

Titulus

1. szám


A pénzügyminiszter közleménye a stratégia az államháztartás négy alrendszerének és az uniós támogatások ellenõrzését lebonyolító szervezetek minõségértékeléséhez

485

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladat keretében az államháztartásért felelõs miniszter c) figyelemmel kíséri és vizsgálja a jogszabályok, módszertani útmutatók, nemzetközi belsõ ellenõrzésre vonatkozó standardok alkalmazását és végrehajtását; B) EU

1. Cél 1. Az államháztartás négy alrendszerében és az EU-s támogatások ellenõrzésének lebonyolításában részt vevõ szervezetek minõségértékelése folytán felmérhetõk az ellenõrzési rendszer erõsségei és hiányosságai, ezáltal a Központi Harmonizációs Egység (Költségvetési és pénzügypolitikai fõosztály, Ellenõrzésirendszer-fejlesztési osztály) célirányosabban valósíthatja meg a további fejlesztéseket. 2. Bizonyosságot nyújt a pénzügyminiszternek, hogy végrehajtják a jogszabályokat, módszertanokat és standardokat. 3. Független, objektív, ingyenes tanácsadás és értékelés az értékelteknek. 2. Módszer 1. Dokumentum-alapú értékelés - a bekért dokumentumok elemzése szabályozottság, hatékonyság, szempontjából 2. Helyszíni látogatás - a dokumentumok értékelése mellett interjúk során is elemzésre kerül a tevékenység 3. Érintett területek A) Hazai Az államháztartás négy alrendszere: 1. Központi költségvetési szervek 2. Elkülönített állami pénzalapok 3. Társadalombiztosítás 4. Helyi önkormányzatok költségvetési szervei B) EU 1. Közremûködõ Szervezetek 2. Irányító Hatóságok 3. Kifizetõ/Igazoló Hatóság 4. Ellenõrzési Hatóság 4. Jogszabályi felhatalmazás A) Hazai Áht. 121/B. § (1) A folyamatba épített, elõzetes és utólagos vezetõi ellenõrzési rendszerek, valamint a belsõ ellenõrzési rendszerek fejlesztése, szabályozásának elõkészítése, koordinációja és harmonizációja a teljes államháztartási belsõ pénzügyi ellenõrzési rendszer tekintetében az államháztartásért felelõs miniszter feladata.

169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 6. § (1) - A miniszter az államháztartásért való felelõssége körében u) gondoskodik az Európai Unió pénzügyi irányítási és kontrollra, valamint belsõ ellenõrzésre vonatkozó szabályainak egységes alkalmazásáról, 2004-2006: 360/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet 64/A. § (1) - A központi harmonizációs egység feladata a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai, az EQUAL Közösségi Kezdeményezés program és a Kohéziós Alap projektek támogatásaival kapcsolatos belsõ kontroll rendszerek (ideértve a folyamatba épített, elõzetes és utólagos vezetõi ellenõrzési rendszereket, valamint a belsõ ellenõrzési rendszereket) fejlesztése, szabályozásának elõkészítése, koordinációja és harmonizációja. 2007-2013: 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet 13. § (2) - Az államháztartásért felelõs miniszter feladatai az alapokból származó támogatások ellenõrzésének szabályozása, harmonizációja, koordinációja terén, melyeket a központi harmonizációs egységen keresztül lát el: i) minõségértékelés keretében a folyamatba épített ellenõrzéseket, valamint a rendszer- és mintavételes ellenõrzéseket végzõ szervezetek vonatkozásában a jogszabályok, módszertani útmutatók, nemzetközi ellenõrzési standardok alkalmazásának és végrehajtásának figyelemmel kísérése, vizsgálata; C) Hazai - EU 6/2006. PM utasítás (SzMSz) 3. számú függelék III/1. 1.5. f) pont - A Költségvetési és pénzügypolitikai fõosztály az ellenõrzési rendszer fejlesztés körében, minõségértékelés keretében figyelemmel kíséri és vizsgálja a folyamatba épített ellenõrzéseket, a belsõ ellenõrzéseket, valamint a rendszer- és mintavételes ellenõrzéseket végzõ szervezetek vonatkozásában a jogszabályok, módszertani útmutatók, nemzetközi ellenõrzési standardok alkalmazását és végrehajtását. 5. Jelen stratégia célja a minõségértékelési feladat fõbb részleteinek bemutatása, illetve tájékoztatás az államháztartás szervei számára a feladat lebonyolításáról. Jóváhagyom: Dr. Veres János s. k., pénzügyminiszter

486


A pénzügyminiszter közleménye a könyvviteli szolgáltatást végzõk 2008. évi továbbképzésére kiírt pályázat alapján, a könyvviteli szolgáltatást végzõk nyilvántartásba vételérõl szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése szerint nyilvántartásba vett szervezetekrõl 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38

ADU Oktatási Központ (Csepel Oktatási és Szolgáltató Kft.) Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Benedek és Társai Könyvelõ és Adótanácsadó Kft. (BÉTA Kft.) BGY KÖZGAZDA Szaktanácsadó Bt. Budapesti Gazdasági Fõiskola Pénzügyi és Számviteli Fõiskolai Kar (BGF-PSZF) Budapesti Kommunikációs és Üzleti Fõiskola CONFORG Oktató és Tanácsadó Kft. CORVUS Oktatási és Szolgáltató Kft. Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Délmagyarországi Gazdaságfejlesztõ Kht. Csúcs ‘91 Oktatási és Vezetési Tanácsadó Kft. Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar Dr. Czegle és Társa Könyvvizsgáló és Szakoktató Kft. Economix Egyetemi Business Centrum Tanácsadó és Kereskedelmi Kft. ETK Szolgáltató Zrt. FÉNY-SZOFT Számítástechnikai Kft. HESSYN Informatikai és Oktatási Kft. INFORM-ADÓ Oktató és Szolgáltató Kft. KADA ELEK Közgazdasági Szakközépiskola Károly Róbert Fõiskola Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképzõ Kft. KOMPKONZULT Számítástechnikai és Tanácsadó Kft. Közgazdasági Szakközépiskola (Hajdúszoboszló) Magyar Iparszövetség Oktatási és Szolgáltató Központ Kft. Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ Kft. Magyar Számviteli Szakemberek Egyesülete METODIKA Oktatási Szolgáltató Kft. Mûszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Oktatási Központ (MTESZ) Novoschool Nyelvi, Gazdasági Továbbképzõ és Vizsgacentrum OKTKER-NODUS KIADÓ Kft. PENTA UNIO OKTATÁSI CENTRUM Kft. PERFEKT Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zrt. PÖRDE Termelõ, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. RODIN Management Service Tanácsadó és Szolgáltató Kft. SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. Sämling Gazdasági Továbbképzõ Kft. SIKER Oktatásszervezõ Bt. SOTER-LINE Oktatási, Továbbképzõ és Szolgáltató Kft.

1. szám

1. szám 39 40 41 42 43 44 45 46


487

Székesfehérvári Regionális Képzõ Központ SZOFISZTIKA Oktatásszervezõ Kft. SZÜV Számítástechnikai és Ügyvitelszervezõ Zrt. TALENTUM ‘ 99 Oktatási Centrum Kft. TRAINEX Pénzügyi, Vállalkozásfejlesztési és Oktatási Kft. UNIKONTO Számvitelkutatási Kft. Vállalkozásbarát Könyvelõ, Oktató és Szolgáltató Bt. VERZÁL-KONZULT-PRESSZ Kiadói, Tanácsadó Kft.

A pénzügyminiszter közleménye a felszámolók névjegyzékérõl A felszámolók névjegyzékérõl szóló 114/2006. (V. 12.) Korm. rendelet 4. §-ának (3) bekezdése alapján közöljük, hogy a felszámolók névjegyzékét vezetõ közigazgatási hatóság a felszámolók névjegyzékében 99. sorszám alatt nyilvántartott Delta Nova Felszámoló és Tanácsadó Korlátolt Felelõsségû Társaság alábbi fióktelepét és a felszámoló gazdasági társaságnál szakirányú szakképzettséggel rendelkezõ személyt jegyezte be a nyilvántartásba, illetve onnan az alábbi fióktelepét, a társaságban 5%-nál nagyobb tulajdoni hányaddal rendelkezõ tulajdonost, továbbá a felszámoló gazdasági társaságnál szakirányú szakképzettséggel rendelkezõ személyt törölte. Bejegyezve: Fióktelep: 2100 Gödöllõ, Dózsa Gy. út 14. fszt. 3. Bejegyezve: A felszámoló gazdasági társaságnál szakirányú szakképzettséggel rendelkezõ személy Közgazdász: Feketéné Pogrányi Beáta Lakóhely: 2890 Tata, Szõgyényi út 10. Törölve: Fióktelep: 2100 Gödöllõ, Dózsa Gy. u. 33. Törölve: A társaságban 5%-nál nagyobb tulajdoni hányaddal rendelkezõ tulajdonos Neiger M. Tibor Lakóhely: 2890 Tata, Fazekas út 55. Törölve: A felszámoló gazdasági társaságnál szakirányú szakképzettséggel rendelkezõ személy Közgazdász: Veszprémi Dóra Lakóhely: 2900 Komárom, Igmándi út 16. III/1. ***

A felszámolók névjegyzékérõl szóló 114/2006. (V. 12.) Korm. rendelet 4. §-ának (3) bekezdése alapján közöljük, hogy a felszámolók névjegyzékét vezetõ közigazgatási hatóság a felszámolók névjegyzékében 29. sorszám alatt nyilvántartott DR. FELSÕ Vállalkozásszervezõ és Csõdtanácsadó Korlátolt Felelõsségû Társaság alábbi fióktelepét, valamint a felszámoló gazdasági társaságnál szakirányú szakképzettséggel rendelkezõ alábbi személyt jegyezte be a nyilvántartásba. Bejegyezve: Fióktelep: 4400 Nyíregyháza, Szent István u. 2. B. lh. 3. em. 6. Bejegyezve: A felszámoló gazdasági társaságnál szakirányú szakképzettséggel rendelkezõk: közgazdász: Szabó Zsolt lakóhely: 1213 Budapest, Csalitos u. 67. *** A felszámolók névjegyzékérõl szóló 114/2006. (V. 12.) Korm. rendelet 4. §-ának (3) bekezdése alapján közöljük, hogy a felszámolók névjegyzékét vezetõ közigazgatási hatóság a felszámolók névjegyzékében 83. sorszám alatt nyilvántartott „HUBERTUS“ Pénzügyi Gazdasági Tanácsadó Korlátolt Felelõsségû Társaság alábbi fióktelepét jegyezte be a nyilvántartásba, illetve az alábbi fióktelepét és felügyelõbizottsági elnökét törölte onnan. Bejegyezve: Fióktelep: 7100 Szekszárd, Garai tér 14-16. Törölve: Fióktelep: 7100 Szekszárd, Keselyûsi u. 4-8. Törölve: Felügyelõbizottsági elnök: Pap József Lakóhely: 8000 Székesfehérvár, Jancsár u. 44. ***

488


A felszámolók névjegyzékérõl szóló 114/2006. (V. 12.) Korm. rendelet 4. §-ának (3) bekezdése alapján közöljük, hogy a felszámolók névjegyzékét vezetõ közigazgatási hatóság a felszámolók névjegyzékében 71. sorszám alatt nyilvántartott STANDARD Felszámoló és Vagyonkezelõ Korlátolt Felelõsségû Társaság alábbi székhelyét jegyezte be a nyilvántartásba, illetve az alábbi székhelyét és a társaságban 5%-nál nagyobb tulajdoni hányaddal rendelkezõ tulajdonosát törölte onnan. Bejegyezve: Székhely: 1137 Budapest, Pozsonyi út 32. fszt. 1. Törölve: Székhely: 1137 Budapest, Pozsonyi út 33. Törölve: A társaságban 5%-nál nagyobb tulajdoni hányaddal rendelkezõ tulajdonos Gulyástót Edit Lakóhely: 2040 Budaörs, Patkó u. 3.

1. szám

A Pénzügyminisztérium közleménye a különbözõ formában nyújtott állami támogatások támogatástartalmának kiszámításához szükséges referencia rátáról Az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképrõl szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 1. § 20. pontja értelmében, az Európai Bizottság által megállapított, így különösen a támogatástartalom kiszámításához használt referencia rátáról az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való közzétételt követõen a pénzügyminiszter tájékoztatót ad ki. E felhatalmazás alapján a referencia ráta 2008. január 1-jétõl alkalmazandó értéke 7,58%. A referencia ráta az Európai Unió Hivatalos Lapjában az alábbi helyen jelent meg: HL C 319 2007.12.29. 6.o.

1. szám

PÉNZÜGYI KÖZLÖNY HIRDET MÉNYEK

Felhívjuk T. Hirdetõink figyelmét arra, hogy az érvénytelenített bélyegzõkkel és iratokkal kapcsolatos hirdetési megbízásukat a következõ két cím bármelyikére küldhetik postán vagy faxon: Pénzügyminisztérium Jogi és Igazgatási Fõosztálya (Pénzügyi Közlöny Szerkesztõsége) 1051 Budapest, József nádor tér 2-4. Fax: 327-2413

489

Magyar Dezsõ nevére 003249 tagszámon kiállított, 680. sorszámú szárazbélyegzõ használata 2007. október 3-tól érvénytelen; Pethõ Zsuzsanna nevére 005625 tagszámon kiállított, 1193. sorszámú szárazbélyegzõ használata 2007. július 25-tõl érvénytelen; Hevesi Istvánné nevére 001183 tagszámon kiállított, 2311. sorszámú szárazbélyegzõ használata 2007. június 29-tõl érvénytelen.

Magyar Hivatalos Közlönykiadó 1085 Budapest, Somogyi Béla utca 6. Fax: 266-5099

Érvénytelenített iratok (alfabetikus sorrendben)

Az egyéb címekre küldött megrendelés csak kerülõ úton jut el a szerkesztõségbe, ezért megjelenése felesleges késedelmet szenvedhet.

Allianz Hungária Biztosító Zrt. bejelentése: Dél-alföldi Igazgatóság Szegedi fiókja által kiadott: 23745084-23745085

Felhívjuk figyelmüket továbbá arra, hogy a bélyegzõ (irat) érvénytelenné nyilvánításának napját minden esetben közöljék, mert ennek hiányában kénytelenek vagyunk a megrendelõlevél dátumát feltüntetni, ami az esetek többségében nem fedi a valós helyzetet.

sorszámú utasbiztosítási kötvénygarnitúra elveszett, használata 2007. december 5-tõl érvénytelen.

Sajnálattal közöljük egyúttal, hogy a beérkezõ megrendeléseket idõhiány miatt nem áll módunkban visszaigazolni.

D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. (1074 Budapest, Rákóczi út 70-72.) bejelentései:

Tájékoztatjuk T. megrendelõinket, hogy a hirdetésnek nem minõsülõ közlemények, hirdetmények közzétételi díja megkezdett kéziratoldalanként 11 000 Ft + áfa; a bélyegzõk, okiratok, stb. érvénytelenítése egységesen 13 000 Ft + áfa, melyet a kiadó a megjelenést követõen kiszámláz.

GN7N-A004501-A004525 sorszámú díjnyugtatömbjét eltulajdonították, használata 2007. december 17-tõl érvénytelen;

(A Szerkesztõség)

Érvénytelenített bélyegzõk (alfabetikus sorrendben) KEMÖ Jávorka Sándor Mezõgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakiskola és Kollégium TATA feliratú körzsebstemp bélyegzõje elveszett, használata 2007. december 23-tól érvénytelen. * Magyar Könyvvizsgálói Kamara Decsi István nevére 003122 tagszámon kiállított, 770. sorszámú szárazbélyegzõ használata 2007. június 25-tõl érvénytelen;

*

és 0057551-0057575 0057651-0057675 0057751-0057775 0057826-0057850 0058826-0058850 0060351-0060375 0061026-0061050 0062001-0062025 0062426-0062450 0063176-0063200 0063251-0063275 0063401-0063425 0063801-0063825 0063851-0063875 0064576-0064600 0064801-0064825 0065376-0065400 0070576-0070600 0072051-0072075 0072101-0072125

0057626-0057650 0057676-0057700 0057801-0057825 0058776-0058800 0059001-0059025 0061001-0061025 0061051-0061075 0062351-0062375 0063001-0063025 0063226-0063250 0063276-0063300 0063751-0063775 0063826-0063850 0063951-0063975 0064751-0064775 0065251-0065275 0068976-0069000 0071976-0072000 0072076-0072100 0072726-0072750

490 0072876-0072900 0072976-0073000 0077426-0077450 0081251-0081275

PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 0072901-0072925 0074726-0074750 0080651-0080675

sorszámú díjnyugtatömbjeinek, használata 2008. január 1-jétõl érvénytelen. *

1. szám

UNIQA Biztosító Zrt. bejelentése: 109251-109300 sorszámú nyugták mindhárom példánya elveszett, használata 2007. december 11-tõl érvénytelen.

1. szám


491

A Magyar Hivatalos Közlönykiadó megjelentette

Bócz Endre Büntetõeljárási jogunk kalandjai Sikerek, zátonyok és vargabetûk címû könyvét. Az olvasó olyan tudományos munkát tart a kezében, amelynek legfõbb tárgya a büntetõeljárási jog, a büntetõeljárás és kisebb mértékben a kriminalisztika. Így jelenik meg a büntetõeljárási jog tudományának és kodifikációjának története is. Bócz Endre több síkon elemzi a büntetõeljárás tárgyköreit. Az egyik a kodifikáció- és tudománytörténeti aspektus. Ezen belül ismerteti az 1808. évi francia kódexek Európára kiterjedõ hatásait, ideértve az 1896. évi magyar Bûnvádi Perrendtartást is. A munka külön érdekessége és értéke a nálunk úgyszólván ismeretlen cári orosz kodifikálás történetének, az 1864. évi kódexnek és elõzményeinek bemutatása. A mû másik kiterjedt tárgykörét a nyomozás adja. A szerzõ rámutat itt olyan jelenségekre, amelyeknek ritkán jártunk utána a jogi elemzés során. Ilyenek pl. a nyomozásról mint a büntetõeljárás önálló szakaszáról vallott nézetek, illetõleg az azt kifejezõ intézmények. A szerzõ az ügyész, a közvádló szerepkörébe szõve foglalkozik a bizonyítás kérdéseivel. Itt elsõsorban a fogalmak – mint a „bizonyítás”, „történés”, „tény”, „felderítés” – tisztázására törekszik. Nem mulasztja el szóvá tenni a bûnügyi technika jelentõségét, a bizonyításban vitt fejlesztõ szerepét és a kriminalisztikai képzés hiányosságait. Figyelmet szentel a nyomozásbeli tényfeltárás (bizonyítás) terjedelmének. Felhívja a figyelmet a nyomozási, vizsgálati szakaszban fenyegetõ egyoldalúság veszélyeire, fõként arra, hogy az ezt követõ döntés befolyásolására alkalmas. Az olvasó természetesen maga dönti el, mit tart a bemutatott mûbõl a legtanulságosabbnak. A kötet 224 oldal terjedelmû, ára 3990 forint áfával. Példányonként megvásárolható a Közlönykiadó Jogi Könyvesboltjában (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6. Tel./fax: 318-8411), valamint a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem

Bócz Endre Büntetõeljárási jogunk kalandjai Sikerek, zátonyok és vargabetûk címû, 224 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 3990 Ft áfával) ........... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ................................................................................................................................................. Címe (város, irányítószám): .............................................................................................................................................. Utca, házszám: .................................................................................................................................................................. Ügyintézõ neve, telefonszáma: ......................................................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................

............................................... cégszerû aláírás

492


1. szám


Sereg András

Boross – Hadapródiskolától a miniszterelnöki székig címû könyvét A kötet tizennégy beszélgetésben, számos színes történetben mutatja be Boross Péter volt miniszterelnököt. A mai magyar politikai élet egyik legizgalmasabb alakjának pályafutását végigkérdezõ mû egyben történelmi olvasókönyv is: a személyes életutat kiegészítik a huszadik századi magyar história, a korszakot és az interjúalany életét meghatározó személyiségek rövid életrajzai, szemelvények, dokumentumértékû fotók. Boross sajátos fényszögben látja és láttatja a magyar történelmet, a politika belvilágát. Bölcs, nagy élettapasztalatú politikus, aki saját kárán is tanult a történtekbõl, képes szembenézni egykori önmagával. Az életrajzi könyv a múlt század második felének látlelete, a történelmi és politikai folyamatok szubjektív, vitára ingerlõ elemzése. Aki kezébe veszi a kötetet, választ kap többek között arra, hogyan menekült meg Németországból a hadapród fõhõs, milyen összeesküvésben vett részt közvetlenül a háború után, miért éppen Keresztes-Fischer Ferenc a belügyminiszteri példaképe, miért kapott dedikált könyvet a hetvenes évek közepén a késõbbi Nobel-díjas írótól, Kertész Imrétõl, hogyan lett nyugdíjas vendéglátó-ipari igazgatóból kormánytag, léteztek-e ügynöklisták, hány besúgó volt az elsõ demokratikusan megválasztott Országgyûlésben, kik látogatták meg Antall Józsefet a betegágyánál, mi célból vállalt 216 napra miniszterelnökséget, miért lett Orbán Viktor kormányfõi tanácsadója, majd miért állt félre udvariasan, mi aggasztja ma, miért pesszimista középtávon, és miért csak a mai harminc év alattiakban bízik. Kérdések és válaszok kétszáz oldalon. A kötet 200 oldal terjedelmû, ára 3444 forint áfával. Példányonként megvásárolható a Közlönykiadó Jogi Könyvesboltjában (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6., tel./fax: 318-8411), valamint a Budapest VII., Rákóczi út 30. szám (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sar kán) alatti Köz löny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


Sereg András Boross – Hadapródiskolától a miniszterelnöki székig címû, 200 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 3444 forint áfával) ................................ példányban, és kérem, juttassák el az alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ............................................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ............................................................................... ............................................................ Utca, házszám: ................................................................................................................................................................ Ügyintézõ neve, telefonszáma: ....................................................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................


1. szám



Bárd Károly

Emberi jogok és büntetõ igazságszolgáltatás Európában A tisztességes eljárás büntetõügyekben – emberijog-dogmatikai értekezés címû könyvét A tisztességes eljárás elméleti kérdései és gyakorlati érvényesülése iránt érdeklõdõk elõtt – eddig megjelent kötetei révén – már jól ismert szerzõ a könyv borítóján ekképpen ajánlja az olvasók figyelmébe tanulmányát: „A könyv írásának kezdetén elsõsorban az foglalkoztatott, hogy mennyiben járulhat hozzá a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság az európai államok igazságszolgáltatási rendszereinek közelítéséhez. A vizsgálat során aztán olyan alapvetõ kérdésekkel szembesültem, mint az igazságszolgáltatás szerepe a demokráciában, a tisztességes eljáráshoz való jog helye az alapjogok rendszerében vagy a jogokról való lemondás és annak korlátai. Elsõsorban a strasbourgi esetjog alapján elemzem a tisztességes eljárás azon elemeit, amelyek értelmezésében mind a mai napig bizonytalanság észlelhetõ a magyar joggyakorlatban: mit kíván a bírói pártatlanság, hogyan teremthetõ meg az összhang a véleménynyilvánítás szabadsága és a bíróságok tekintélyének megõrzése iránti érdek között, mi legyen a törvénysértõen megszerzett bizonyítékok sorsa, meddig terjed a hallgatás joga? Nos, ezekrõl a kérdésekrõl szól a könyv. Meg sok minden másról…..” A kötet 320 oldal terjedelmû, ára 7938 forint áfával. Példányonként megvásárolható a Közlönykiadó Jogi Könyvesboltjában (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6., tel./fax: 318-8411), valamint a Budapest VII., Rákóczi út 30. szám (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sar kán) alatti Köz löny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


Bárd Károly Emberi jogok és büntetõ igazságszolgáltatás Európában címû, 320 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 7938 forint áfával) ................................ példányban, és kérem, juttassák el az alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ............................................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ............................................................................... ............................................................ Utca, házszám: ................................................................................................................................................................ Ügyintézõ neve, telefonszáma: ....................................................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................


493

494


1. szám


Zinner Tibor Megfogyva és megtörve címû kötetét. Köztudott, hogy Magyarországon, a XX. század „ötvenes” éveiben, majd a levert forradalmat követõ megtorlás során kihirdetett törvénysértõ ítéleteket, a közel sem független ítészek határozatait a rendszerváltás után semmissé nyilvánították. A magyar társadalom viszont vajmi keveset tud a különbözõ jellegû jogfosztást szenvedett jogászokon kívül arról, hogy forradalmat követõ megtorlás végéig a magyar bírói, közjegyzõi, ügyészi és ügyvédi kart, valamint a munkájukat segítõ kollégákat mekkora vérveszteség érte. Bárándy Péter, volt igazságügy-miniszter, 2003 márciusában bizottságot állított fel a legszélesebben értelmezhetõ „harmadik” hatalmi ágban tevékenykedõket ért sérelmek feltárására. A Zinner Tibor vezette kutatócsoport, Kahler Frigyes, Koczka Éva, Pálvölgyi Ferenc és Tóth Béla – kétévi kutatómunkáját összegzõ – jelentésében feltárja egyfelõl a Horthy-korszakból a jogszabályi elõzményeket és a korabeli személyzeti politika összefüggéseit, másfelõl az 1944 decembere óta folytatott „humánpolitikát”, nyomon követve a magyarországi jogászsággal szembeni infernót, az esetenként miniszterelnöki rendeleteken, törvényeken és különféle szintû párthatározatokon alapult, különbözõ jellegû atrocitásokat 1962 augusztusáig. A több ezer jogász és munkájukat segítõ szakapparátusbeli kolléga drámai életútjának – néhol a legapróbb részletekbe menõ – feltárásával megírt monográfiából kitûnik, hogy a jogászokat ért sérelmeket nem a sztálini birodalom, hanem a hazai csatlósai, és az õket kiszolgáló nagy tudású jogászok indukálták. Miként nem engedték a végrehajtó és törvényhozó hatalom letéteményesei a Montesquieu-féle elvek megvalósulását? Hogyan torzították el a magyarországi jogászság hivatásrendjeinek összetételét? Milyen beleszólással bírt a politikai rendõrség, majd az Államvédelmi Hatóság nem csupán a letartóztatottak, hanem a bírói, ügyészi és ügyvédi kar tagjainak életébe? A szerzõk megállapításait, kutatásuk összegzõ tanulságait több mint 1800 jegyzet támasztja alá. Példányonként megvásárolható a Közlönykiadó Jogi Könyvesboltjában (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6. Tel./fax: 318-8411), valamint a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


Zinner Tibor Megfogyva és megtörve címû, 680 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 9996 Ft áfával) ........... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ................................................................................................................................................. Címe (város, irányítószám): .............................................................................................................................................. Utca, házszám: .................................................................................................................................................................. Ügyintézõ neve, telefonszáma: ......................................................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................


1. szám


A Magyar Hivatalos Közlönykiadó megjelentette dr. Oros Paulina fordításában Marta Sgubin

Jacqueline Kennedy szakácsnõje voltam címû könyvét A szerzõ huszonöt év alatt szinte tagjává vált a Kennedy családnak, akik leginkább mégis a fõzõtudományát becsülték. Ez a könyv a legemlékezetesebb eseményeken feltálalt fogások receptjeivel lepi meg az olvasót, miközben kedves történetei rendhagyó memoárként a család mindennapjaiba is betekintést adnak, kellemes kikapcsolódást kínálva mindenkinek, aki érdeklõdik hírességek élete és szokásai iránt. A kötet 224 oldal terjedelmû, ára 4200 forint áfával. Példányonként megvásárolható a Közlönykiadó Jogi Könyvesboltjában (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6., tel./fax: 318-8411), valamint a Budapest VII., Rákóczi út 30. szám (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sar kán) alat ti Köz löny Centrumban (te l.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem a

Marta Sgubin

Jacqueline Kennedy szakácsnõje voltam címû, 224 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 4200 forint áfával) ......... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ................................................................................................................. Címe (város, irányítószám): ............................................................................... ............................. Utca, házszám: .................................................................................................................................. Ügyintézõ neve, telefonszáma: ......................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................


495

496


1. szám

Tisztelt Elõfizetõk! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a kiadónk terjesztésében levõ lapokra és elektronikus kiadványokra szóló elõfizetésüket folyamatosnak tekintjük. Csak akkor kell változást bejelenteniük a 2008. évre vonatkozó elõfizetésre, ha a példányszámot, esetleg a címlistát módosítják, vagy új lapra szeretnének elõfizetni (pontos szállítási, név- és utcacím-megjelöléssel). Az esetleges módosítást szíveskedjenek levélben vagy faxon megküldeni. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a lapszállításról kizárólag az elõfizetési díj beérkezését követõen intézkedünk. Fontos, hogy az elõfizetési díjakat a megadott 10300002-20377199-70213285 sz. számlára utalják, illetve a kiadó által kiküldött készpénz-átutalási megbízáson fizessék be. Készpénzes befizetés kizárólag a Magyar Hivatalos Közlönykiadó ügyfélszolgálatán (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6.) lehetséges. (Levélcím: Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 1394 Budapest, 62. Pf. 357. Fax: 318-6668).

A 2008. évi elõfizetési díjak (Az árak az áfát tartalmazzák.) Magyar Közlöny Határozatok Tára Önkormányzatok Közlönye Az Alkotmánybíróság Határozatai Bányászati Közlöny Belügyi Közlöny Egészségbiztosítási Közlöny Egészségügyi Közlöny Ellenõrzési Figyelõ Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítõ Gazdasági Közlöny Hírközlési Értesítõ Honvédelmi Közlöny Igazságügyi Közlöny Környezetvédelmi és Vízügyi Értesítõ Közigazgatási Szemle

121 212 Ft/év 26 460 Ft/év 6 552 Ft/év 22 428 Ft/év 5 544 Ft/év 29 232 Ft/év 25 452 Ft/év 31 752 Ft/év 4 284 Ft/év 21 924 Ft/év 26 964 Ft/év 7 560 Ft/év 21 420 Ft/év 18 900 Ft/év 17 388 Ft/év 7 400 Ft/év

Közlekedési Értesítõ Kulturális Közlöny Külgazdasági Értesítõ Munkaügyi Közlöny Nemzetközi Közlöny Oktatási Közlöny Pénzügyi Közlöny Sportértesítõ Statisztikai Közlöny Szociális Közlöny Turisztikai Értesítõ Ügyészségi Közlöny Pénzügyi Szemle L'udové noviny Neue Zeitung

28 476 Ft/év 21 672 Ft/év 23 940 Ft/év 17 640 Ft/év 7 400 Ft/év 25 200 Ft/év 35 028 Ft/év 6 048 Ft/év 15 120 Ft/év 17 892 Ft/év 14 112 Ft/év 7 560 Ft/év 22 680 Ft/év 5 796 Ft/év 5 544 Ft/év

CD-Cégközlöny A Cégközlöny hatályos és hiteles céginformációs – az üzleti életben részt vevõk számára nélkülözhetetlen, naprakész – adatbázisát tartalmazó, heti rendszerességgel megjelenõ lap lemez formátumban 2008. január 1-jétõl elõfizethetõ. Az éves elõfizetés díja a 20%-os áfával: 141 696 Ft.

Közbeszerzési Értesítõ A hetente több száz, minden szakterületre kiterjedõ közbeszerzési felhívás részletes leírását és feltételeit tartalmazó Közbeszerzési Értesítõ címû hivatalos lap révén az elõfizetõk a leggyorsab ban, autentikus forrásból értesülhetnek a pályázatokról. Az Értesítõ – a tervezett formátumváltás miatt – a 2008. évben fél évre fizethetõ elõ. A féléves elõfizetés díja áfával: 64 260 Ft. A MAGYAR HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR (DVD) hatályos jogszabályok hivatalos számítógépes gyûjteményének 2008. évi éves elõfizetési díjai: (Áraink a 20%-os áfát tartalmazzák.) Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat

97 200 Ft 171 600 Ft 216 000 Ft

25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat

351 000 Ft 459 000 Ft 780 000 Ft

Az EU-JOGSZABÁLYTÁR (DVD) Az Európai Unió Jogszabályai gyûjteményének 2008. évi éves elõfizetési díja (Áraink a 20%-os áfát tartalmazzák.) Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat

86 400 Ft 156 000 Ft 192 000 Ft

25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat

312 000 Ft 408 000 Ft 708 000 Ft

Facsimile Magyar Közlöny. A hivatalos lap 2007-es évfolyama jelenik meg CD-n az eredeti külalak megõrzésével, de könnyen kezelhetõen. Ára: 18 480 Ft + áfa.

A szerkesztésért felel a Pénzügyminisztérium Jogi és Igazgatási Fõosztálya. Szerkesztõség: 1051 Bp., József nádor tér 2-4. Telefon: 327-2384, Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó 1085 Bp., Somogyi Béla u. 6., www.mhk.hu Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen, 1085 Budapest, Somogyi B. u. 6. 1394 Budapest 62. Pf.: 357. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a Fáma Rt. közremûködésével. Telefon: 266-6567, 266-9290/240, 241 mellék. Terjesztés: tel./fax: 317-9999, 266-9290/245 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]). 2008. évi éves elõfizetési díj: 35 028, fél évre: 17 514 Ft. Egy példány ára: 1 890 Ft. Hirdetések felvétele a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál (1085 Bp., Somogyi Béla utca 6.) történik. Amennyiben a megrendelõ hirdetésében emblémát is kíván alkalmazni, tartozik azt fotózásra alkalmas módon megrendeléséhez mellékelni. A kiadó az elõfizetési díj év közbeni emelésének jogát fenntartja. HU ISSN 0133-8544 Formakészítés: TYPO 2000 Kft. 08.0162 - Nyomja: a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató.

Bu da pest, január 28. Ára: 1890 Ft 1. szám FELHÍVÁS!

Recommend Documents