47. SZÁM. 18ÚJ. XXXVHI. ÉVFOLY,
VASÁRNAPI UJSÁG, VASAj|gAgIJJSAG ;=_
780
«' • ° ^ ^ ^ ± ± ^ g g ^
ATSettőTv^^ o« ,,
hatóságilag engedélyezett
YpsUanti"-hoz
i
szolid v é
az ,, HllllHIIII
IIIIIB
Ypsilanti"-hoz 1
IIIIIIIIIBIIII15
II
IIIII.1
1
KOLLARITS J Ó Z S E F E S FIAI Budapest, IV: ker., Váczi-utcza 5. szám alatt.
«., Vászon, pamntin, asztalnemű, zsebkendő, női, férfi- és gyerniek-feliérneuiilek.
Menyasszonyi kelengyék. ZJTZ^n:z téli szövött áru, franczia ruhakelmékböl stb. a czikkhez mérten m é l y e n leszál
továbbá h a r i s n y á k , lábtyflk, u j j a
l í t v a : 1 0 , 3 0 , 3 0 - 4 0 ° / o árengedmény..
s o k é s n a d r á g o k ; nagy választék
Lflgiobb ó s L o g h i r n e v b S b b b Pípum
Hölgypor
49. SZÁM. 1891.
Horgony-Pain-Expeller, Különltgts Rizspor
E z e n régr j ó n a k b i z o n y u l t b e d ö r z s ö l é s t csúz, köszvény, tsigszaggatás stb. ellen l e g j o b b a n a j á n l h a t j u k a t. ez. k ö z ö n s é g figyelmébe. E g y üveg á r a 4 0 és 70 kr. és a l e g t ö b b g y ó g y s z e r t á b a n k a p h a t ó .
Csak horgonnyal
SMUTTAL VEGYÍTVE
^
PARIS
— 9 , r n « de la Pi
ILLATSZERÉSZ,
H U N F A L V Y PÁL. 1810—1891.
valódi!
2^1
T?=C
«Franklin-TárBulat» kiadásai a n Budapesten megjelent és minden könyvárusnál kapható
Dr, Lengiel Fr.-féle II M M M M M M M M M M M M M M M M M
BÜTOR RÉSZLETBE.
Bútorokat, szőnyegeket, függönyüket kaphatnak olcsó áron m i n d e n állásu szolid évi lakók, m i n t
M M M
hivatalnokok, lelkészek, tisztek, kereskedők
d. e. 8—12 és d. u. 2—6-ig.
nyirfabalzsam.
Legjobb a sima kocsiutakra. Teljes elhaszná lásig a l k a l m a s ! !
Már magában véve azon növényi nedv, a mely a uyirfábol kifolyik, ha arnias törzsét meg fúrjuk, emberemlékezet óta mint a legkitűnőbb szépítő szer volt isme retes, ha azonban ezen nedv a feltaláló utasításai szerint, balzsammá alakittatik át, csak akkor nyer utrvszólván csodálatos hatást. H a e s t e rnvg-kenjnk v e l e az a r e z o t v a g y m á s b ő r r é s z e k e t , a k k o r m á s n 'Ti csakn*«a é s z r e v e h e t e t l e n p i k k e l y e k v á l n a k le a bőrről, a mely ezáltal fehérré és gyöngéddé válik. Ezen balzsam kisimítja az arezon a ránezokat é8 himlő-helyeket, ifjú arezszint, a bi rnek fehérséget, gyöngédség-t és üdeséget sölcsönöz ; a legrövidebb idő aUtt eltávolítja a szeplöt, niájfoltot, anyajegyeket, orrverességet, bőratkát s a bőr minden más egyéb tisztátalanság üt. Ára egy korsónak, használati utasítással együtt, 1 frt 50 kr.
4509
Török József gyógyszert., Budapest, király-uteza 12. A r a d o n : R i n g S. g y ó g y s z e r é s z n é l .
Elek. XI. évfolyam. iROTESTÁNS ÜJ KÉPES NAPTÁR. XXXVIII. évf. Szerk. legifj. Szász Károly. Fűzve 50 kr. .ALÍTSI G A Z D A N A P T Á R A . Szerkeszti Kovácsy Béla. IDÉRCZ-NAPTAR. '
jutalomdíj ajott műterme, Bééi, II. Grmse-Pfarrgasse 6.
XXVIII. évfoly. Fűzve 80 kr.
XXXI. évfolyam, képekkel. Fűzve 60 kr.
" O N V É D - N A P T A R (egyúttal katonai naptár). XXV. » évfolyam. Szerkeszti Áldor Imre. Fűzve 60 kr. M A G T Á R N Ö K H Á Z I N A P T Á R A . XXIV. évfolyam. Képekkel. Fűzve 60 kr.
N
H
A T Á R I D Ő - N A P T Á R , mindennemű hivatalno kok, ügyvédek, jegyzők, orvosok, gazdatisztek, utazók és üzérek számára, hasznos jegyzetekkel és 366 üres lappal ellátva, irópapiron és kemény kötésben 1 frt 20 kr. M A G T Á R N É P N A P T Á R A . Szerkeszti ifj. Tatár Péter. Képekkel. XXXVII. évfolyam. Fűzve 25 kr.
T J J P A L I N A P T Á R egész >OR A S Z A T I N A P T Á R . Szerk. dr. Nyári Ferencz. XIX. évfolyam. Fűzve 80 kr.
Fűzve 25 kr.
E U E R J X L U S T R . V O L K S - K A L E N D E R fúr Ungarn u. Siebenbűrgen. XXVII. Jahrg. Geheftet 50 kr.
IV
20 kr.
- p x ITKÁN érintkezik közelebbről a dicsőség él1-^ tető fénye az enyészet zordon éjjelével, _l_ IJ mint a magyar tudományos élet egyik első rendű alakjának, Hunfalvy Pálnak jubi leumán, a melyet alig harminczkét óra múlva a nemzet gyásza váltott fel. Az üdvözlő szónokok magasztalásai közt mintha megcsendült volna a végzet utolsó szava, mely a magyar tud. aka démia valódi díszét, Hunfalvy Pált is kiszólította az élők sorából. Ki hitte volna, hogy arról az emelvényről, a melyen a nagy tudós még szombaton (nov. 28.) oly hálás szívvel emléke zett meg az akadémia alapítóiról, s áldotta azok emlékét, a kik ez első tudományos intézetünket megalkották: harmadnap múlva, hétfőn, már az ő halálát hirdeti az akadémia elnöke, a fájda lomnak szívből eredő csöndes, de megható hangján, hogy «Hunfalvy Pál itt e palotában ravatalon fekszik*. Bár nyolezvanegy esztendő nehezedett vállaira, s több mint félszázad sza kadatlan munkájának nyomai jelölték pályáját, a ki ismerte, korán sem gondolhatá, mily közel áll a kimúláshoz. Azonban a veszteség nagyságát enyhítik e hosszú és szép pálya ma radandó érdemei, azok az eredmények, a me lyeket Hunfalvy működése alkotott, azok a sike rek, a melyeket elért s az a dicsőség, a melyet önmagára és nemzetünkre árasztott. Ha volt valaki, a kit a tisztes munka, a lelkesült és lel kesítő törekvés alacsony sorsból emelt az ország elsőrendű nagyjai közé és a kinek tevékenysé gén és jellemén mit sem változtatott az emelke dés : Hunfalvy bizonyosan ilyen volt. A szegény nagyszalóki földmíves fiát, a ki az elemi iskolák elvégzése után magasabb iskolába sem mehetett egy ideig, ugyanaz a tudásvágy élesztette, táp lálta és vezette, mint később a lőcsei nevelőt, a késmárki tanárt, az akadémia osztályelnökét s a főrendi ház kinevezett tagját. Társadalmi ál lása nagyot változott: az igazság kiderítésére irányzott törekvése mindig egyforma volt, lan kadatlan, nagy tért befoglaló, nemes és áldásos. A klasszikái irodalom tanulmányozása és ma gyarázata és a román népek történetének vizs gálata között mily roppant hosszú utat kellett megtennie, hogy a tudomány különféle ágaiban mindenütt maradandó nyomokat hagyjon hátra, a melyek
N E U E R W A N D K A L E N D E R , 1 ganzer Bogén áO kr.
XXXVLTI. ÉVFOLYAM.
Csupán a VASÁRNAPI UJSÁG J *?f.8Z é ™ ? ' * Csupin a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK ' " ? * " i m -® frt < K f i l f 6 1 d i • 1 S««^»l'h.z a postailag l félévre _ A • 1 féléne _ 3 • meghatározott Titeldij ia csatolandó.
tudományosság embereinél is valódi értékek. S mindezt önerejéből kezdte, önerejéből végezte, nem örökölve szüleitől semmit, még nevét sem, a melyet ő viselt először s ő tett tiszteletre méltóvá. Hunfalvy atyja szegény földmíves volt, Hunsdorfernek hívták s ebből a névből magyarosí totta a maga nevét, a melyet aztán öcscse, Já nos, a-szintén európai hírű földrajzíró is elfoga dott és viselt. Pál, az idősb testvér, 1810 márcz. 12-én született s mint gyermek, szülőhelyén, Nagy-Szalókon kezdte az elemi ismereteket el-
sajátítani s a falu derék lelkészének köszönhető, hogy a gyermek képzése abban nem maradt az elemi iskolák végeztével. A lelkész figyelmessé levén a szegény, de annál törekvőbb fiú buzgó olyasáíu.s tanulni szerető hajlamára: ki tudta eszközölni, hogy Pál a középiskolákat is meg kezdhette Késmárkon s folytathatta Mískolczon az evangélikusoknál, mindenütt kitűnő sikerrel s tanárainak megérdemelt szeretetével. A falusi kis fiú előtt új világ nyilt Késmár kon. "Tovább egy hétnél, — írja később vissza emlékezéseiben, — bámulva néztem a futkározó
a k é s ő b b i k u t a t ó k n a k kijelöljék a k ö
v e t e n d ő i r á n y t , Ö r ö k s é g ü l h a g y j á k a z ÖSSZegyŰj-
Franklin-Társulat nyomdája. (Budapest, Egyetem-utcza 4. sz.) „
^21
3^G
a
ZÉKELY-EGYLETI K É P E S NAPTÁR. V A N B Á C S I N A P T Á R A . XXXVII. évfolyam. CS TKépekkel. Alapitá Majer István. Fűzve 50 kr. S Szerkeszti a központi választmány megbízásából Benedek
a legszebb éa legezélsz;erübb
BOlMlHER S1EGFRIED,
4541
l
úgymint:
Csak 3 frt
Bármely beküldött fénykép után. Előleg 1 frt. Sxiiütási idu 10 nap. A hü hasonlatért kezesség vállaltátik. A fénykép sértetlen marad. Karácsonyi ajándékai szánt meg rendelések előbb küldendők be.
T a r t a l o m : Leány! — Ottil. — A bárányka. — Hogy töltötte napjait az öreg úr ? (Emlékjegyzetek Deák Ferenczről.) — Szól a madár! — A bús magyar. — Egy pesti ház. — A commisió. — Virginia.— Az a bizonyos «egy • i uh a.— A fehér rókák. — A mandátum. — Először a színházban. — Jó bor. — Az első látogatás. — Ügyetlen udvarló — A hódprémes kabát. — A kölcsönkérek. — A grajzler. — A beteg diák. — Egy szakáll története.
a legalkalmasabb bőrápoló szappan, mely a bort gyengéddé H finommá teszi s hivatva van a nyirbalzsam hatását előmozdítani. Ara 60 kr. Kapható minden jobb gyógyszertárban- F ő r a k t á r :
B E R L I N S, a l t é Jaoobstrasse 7 9
Arcxképek életnagyságban
Á r a fiizve 1 f r t 2 0 k r .
NAPTÁEAK
E. IÍÖTZE & Co.
(Emlék az e l h u n y t a k r ó l . )
BERCZIK ÁRPÁD.
az 1892. szökő évre szóló általánosan kedvelt dns tartalmn
Szabadéi-tulajdonosok
Karácsonyi Ajándék.
Irta
A „Franklin-Társulat" kiadásában Budapesten megjelent és minden könyvkereskedésben kaphatók
w r Pártalépés Mietdtai! •*•
Árjegyzékek ingyen s bérmentve.
ELBESZÉLÉSEK, TÁEOZÁK.
Kir. szab. Svédhonra.
H W J H H W W W W H W W W W W W H W ' IMIUIMI tmnmmmtu
| P a t k ó szögek g-ummi- betéttel.
1
Dr. Lengiel orvosi Benzoe-szappana
;| Budapest, IY., magyar-ntcza 1. sz. I. emelet
B U D A P E S T , D E C Z E M B E R 6.
Előfizetési feltételek: VASÁRNAPI UJSÁG és | egész évre 1 2 frt POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt j fél étre _ 6 •
tött szellemi kincseket, a melyek az európai
Ellinger Ede fényképe otin rajzolta BiUÓ Géza.
HUNFALVY PÁL.
798 fiúkat, hogy el nem tévednek a roppant város ban : de én magam n e m távoztam a h á z t ó l ; szerencsémre volt társam, kivel iskolába j á r t a m az úgy nevezett Szűcs-kapun keresztül, melyhez hasonlónak csak a jeruzsálemi kaput képzelhet tem.» A gyermek jobbadán otthon töltötte szünidejét is, olvasgatva a bibliát s egy régi földrajzot. Már ekkor kezdett vallásos érzése erősbülni, a mely később is jellemének lényeges tulajdonsága, tudományos működésének mint egy fenkölt kísérője m a r a d t . Sajnálta, hogy bár több évig t a n u l t m á r latinul s még sem tudta úgy e nyelvet, mint a hogy azt Késmárkon kí vánták ; de föltette magában, hogy minden tőle telhetőt elkövet saját előmenetelére épen úgy, m i n t gyakran haragvó tanárja kibékítésére s megengesztelésére. Négy évig tanult Késmárkon s az utolsó k é t évben m á r a lyceum gazdag könyvtárát is búvá rolni kezdte és sok könyvet hordozgatott haza, a melyeket «az értelem n e m bírt megemészteni. • Ehetorikára Miskolczra m e n t s itt tanulta a szónoklat- és költészettant két esztendeig, eze k e n kívül a logikából, történelemből, földrajzból 8 más tudományokból is tanult annyit, a meny nyit akkor kívántak s a mennyit maga a t a n á r tudott. «Mikor két év múlva, — írja tovább viszszaemlékezéseiben, — Gömör határhegyerői szülőföldemet megláttam, s az ősz Kárpát havas ormai előttem felmagasodtak a távolban: az öröm könyeket fakaszta arczomra. Szép a világ min denütt, de otthon legszebb! Milyen a Poprád völgye ! Örömest felejt az ifjú kora tavaszt, víg nyarat, szőlőt, dinnyét, midőn a gyermek álmai tól szent bérczeket megpillantja, a melyek hom lokain néha felhők boronganak ugyan, mintegy a teremtés titkát rejtők: de h a tiszta égbe nyúl nak, boldog béke néz le rólok s az mennyet mosolyg szívedbe.» Megint Késmárk fogadta be a czéljaival még tisztába nem jövő ifjút s itt T5íhalík7Benedicti, Kralovánszkyés~8chneider alatt végezte felsőbb tanulmányait. E híres t a n á r o k inkább apái és testvérei voltak, semmint (.felhőkből ledörgő tanítók* — mint maga megjegyzé. Ekkor képezte m a g á t a bölcseleti tudo m á n y o k b a n ^ történelemben shihetöleg az újabb európai nyelvekben is. Kezdte belátni, mily hosszas ú t vezet az elme alapos kiműveléséhez, és számot vetett m a g á v a l : vájjon képes lesz-e ezt az u t a t megtenni biztos segítség nélkül. So kat küzdhetett magával, mert még később í r t emlékezéseiben is kifejezést adott ebbeli töpren géseinek, jóllehet az élet nehézségeit még mint késmárki tanuló nem is ismerte. Aligha tévedünk, h a ez időre vonatkoztatjuk következő érdekes elmélkedéseit. «Alig t u d o m — így ir — m i a szerencse. Mennyiben mások gondolkozását ismerem, n e m voltam szerencsés. Mit nagyra becsül a világ: kedvező családi vi szony, fényes állapot, vagyon, a minek, hogy boldogul élhessen, legalább középszerű fokát kívánja, n e m j u t o t t osztályomul. De boldog vol t a m s elégedetten láttam első éveimet letűnni. A napnak örülvén, m í g az süte, bús gondolat n e m talált helyet a g y a m b a n : különben éhséget nem tapasztaltam s éjszaka, a melyet soha n e m szerettem, álom vett ölébe. Majd, mire, úgy látszott, szánva sem valék, iskolában leltem vigasztalást. S az élet h ő értelmét most a czél is fokozta: lassan az emberiség hajnallék föl előt tem, s a boldogság teljessé vált volna, h a az isme rés fájának gyümölcsében kételyt n e m evem vala.» Ily formán hozzá szokott az ismeretek gyűj téséhez s újraalkotásához. Tanulmányai végez tével tanítgatással, nevelősködéssel kereste min dennapi kenyerét s kemény sorson kellé átküz denie magát, hogy az élet harczát kibírja. Aka ratereje s czéljába vetett hite azonban egyre buzdították.
VASÁKNAPI UJSÁG. Egészen föllélegzett vesződséges évei után, mikor az aszódi Podmaniczky báró családhoz jutott nevelőnek. A két ifjú bárót, Ármint és Frigyest tanította buzgón, jókedvvel, miközben maga is folyvást tanult, j u r a t u s l e t t s 1838-ban megszerezte az ügyvédi diplomát, a melyet azonban egyelőre szegre akasztott s inkább az irói hirnév ösztönözte és föl is lépett az irodalom ban csakhamar. A Toldy, Bajza és Vörösmarty «Athenaeum»-ának szorgalmas munkatársa lőn, itt jelenvén m e g legkorábbi dolgozatai, mint a «Drezdai levelek*, «Emlékezés Késmárkra,» dRhapsodiák* és <>Thukidydes,» a melyek később még m á s h á r o m dolgozattal megtoldva, külön is megjelentek .(Tanulmányok* ezímű köteté ben (1873). E tanulmányok nem a forma könynyed szépsége : "el ékeskednek, h a n e m a tartalom mélységével, egj gondolkozó fő észleletein.k szigorúan r e n d s z e r e i csoportosításával, nagy ol vasottsággal, éles ítélettel s a közoktatásügyi és általános művelődési kérdések finom elemzésé vel. E tulajdonságoknak volt köszönhető, hogy az akadémia m á r 1841-ben levelező tagjai sorába választotta és a következő évben a Kisfaludy-társaság is ügyekezett őt választásával megtisztelni. Mind tudományos, mind a szépirodalmi tár saságban régi klasszikus tárgyú felolvasással köszöntött b e , s ekkor úgy látszott, ez lesz az a tér, a hol a fiatal tudós összes tevékeny ségét kifejti s a nemzet figyelmét mintegy utol szor irányozza mélyebben a régi görög és latin irodalom tanulmányozása felé akkor, m i d ő n egyfelől a franczia romanticzizmus tett m i n d nagyobb hódításokat, másfelől pedig a népies költészet is fejledezni kezdett. Az 1841-ben megindult «Pesti Hírlap »-ba is szorgalmasan kezdett dolgozni, e mellett jogi tanulmányokkal is folyvást foglalkozott. 1842-ben meghívták Késmárkra jogtanárnak és e meghívást örömmel fogadta. Második éves tanársága ideje alatt kiadta a «Magyar váltó és kereskedelemi törvé nyek" czímű munkáját Lőcsén. H a t esztendeig tanította i t t a jogos * lassankint a politikai élet mozgalmaiba is belesodródott. Mint tanár h a m a r híressé vált, s távoli megyékből is szí vesen mentek előadásait hallgatni. Tanít ványai szinte bálványozták, minek oka nem csak a tudós t a n á r világos és tanulságos elő adása volt, h a n e m az ember szeretetreméltó sága is. Petőfi, mikor 1845-ben a felsővidéken tett látogatásokat, Kerényi Frigyessel együtt Hunfalvyt is meglátogatta, s ő is úgy emlékezik róla, m i n t a ((tanítványaitól általánosan szeretett professor»-ról. «Ezt azért hozom fel, — jegyzi meg Petőfi, — mert ez oly ritkaság, mint n á lunk a józan és becsületes kritikus.» Szepesmegye méltányolta Hunfalvy tanári, írói és politikai működését, s az első népkép viseleti magyar országgyűlésre a szepes-szombati kerület követéül küldötte fel őt. Mint kép viselő szilárd híve volt a szabadságharcz ügyé nek s o t t volt Debreczenben, sőt Szegeden is, de folyvást a mérsékelt, a békülni kivánó párt töredékhez tartozott, s ily irányú hírlapi czikkei a Jókai «Esti Lapok »-jában s ű r ű n láttak n a p világot. Mint később a tudományban, a politi kai heves küzdelmekben is bátran kimondotta meggyőződését, n e m félve, hogy előítéleteket fog sérteni, vagy balvéleményeket kell ostromolnia. Az 1849 á p r . 14-iki nyilatkozatot ellenezte s nagy hibának t a r t á a n n a k kihirdetését. Jóllehet Hunfalvy a mérsékeltek csoportjába tartozott: a szabadság ügyének bukása u t á n ő sem kerülhette ki az abszolút kormány zaklatá sait. Szenvedett fogságot is, de csakhamar al kalma lőn életét teljesen az irodalomnak szen telni. Az akadémia fökönyvtárnokává 1851 j u n . 27-én nevezte ki a Teleki-család, s e tisztséget viselte is egész h a l á l á i g , több mint negyven esztendeig. Az ötvenes évek elején, az általános nemzeti gyász közepette, ö is csatlakozott a m a nagynevű hazafiakhoz, a kik a sivár jelent a múlt dicső emlékeivel iparkodtak tűrhetővé tenni s irodal m u n k régi remekeit bocsátották közre az«Ujabb Nemzeti Könyvtár*-ban. Másfelől az altáji nyelvek tanulmányozásába is mind jobban bele mélyedvén s megtalálván voltaképi tudomá nyos i r á n y á t : első volt, a ki a Révai óta szüne
49. SZÁM. 1891. xxxvm. ÉVFOLYAM.
telő összehasonlító nyelvészet derekasabb m ü veléséhez látott s csakhamar megalapította azt az iskolát, a melynek munkássága m a m á r európai hírnévvel dicsekszik. 1851 j a n u á r 18-án körvonalozta először az akadémiában, milyen irányt kell vennie az öszszehasonlító magyar nyelvészetnek, h a t u d o m á nyos becsre kivan számot tartani. Kimondotta, hogy az altáji nyelvészet terén «nekünk kell meg ragadni a vezérséget", mert csak igy lesz alkal munk, «az európai tudománynak szükségessé tenni" magunkat. Szilárd meggyőződéssel, t u d o m á n y á n a k egész súlyával küzdött a téveszmékkel harezolók sűrű sorai ellen, s teljes erejével hozzá fogott a munkához, hogy megállapítsa azon vezérelveket, a melyek az általános nyelvhasonlításban irány adók, s egyszersmind kijelölni azon teendőket, a melyeke működésben reánk várakoznak. Az altáji nyelvek közül először a török, magyar és finn nyel vek közti kapcsolatot igyekszik megállapítani. Lassankint, mikor ama kincseket búvárolja át, a melyeket Reguly Antal hozott magával hosszú utazásából, a finn nyelven kívül a többi ugor nyelveket, a mordvint és cseremiszt is bele vonja vizsgálódása körébe, s csakhamar arra a meggyőződésre jut, hogy «a magyar nyelv közép állást foglal el a finn és török nyelv között, s a mordvinnal és vogul-osztjákkal alkot szorosabb egységet". E működésében hűséges szövetségesre talált Budenz Józsefben, a kivel aztán együt tesen rakta, le az összehasonlító ugor nyelvészet szilárd alapjait a «Magyar nyelvészet" s az ezt követő ((Nyelvtudományi Közlemények" czímű folyóiratokban, mely utóbbit egészen 1878-ig szerkesztette. Hunfalvy folyóiratai n e m kizárólag az ugor összehasonlító nyelvészettel foglalkoztak; helyet találtak benne az altáji, indogermán és sémi nyelvészet körébe tartozó feldolgozások is, sőt ethnographiai és mythologiai tárgyú czikkeket is szivesen fogadott a szerkesztő. Mert ő neki m á r ekkor az volt a meggyőződése, hogy az összehasonlító nyelvészetnek csak akkor lesznek tényleges eredményei, h a a rokon népek ethno graphiai és mythologiai sajátságaira is kiterjesz kednek a tudósok. Plató, Aristoteles és Thukidydes m u n k á i n a k ismertetését és fejtegetését ily formán az ötve nes évek elején ((Tájékozás a magyar nyelvtudo m á n y b a n " , később «A török, magyar és finn szók összehasonlítása*, «A dakota nyelv», «A vogul föld és népe», «A vogul teremtés mondája", «Finn olvasmányok" czímű m u n k á i váltották fel. Mindezekben az anyaggyüjtő és feldolgozó tudós egyaránt kimutatta bámulatos szorgalmát, elemző képességét s elfogulatlan Ítélet- alkotó tehetségeit, a melyek a legnehezebb feladatokkal is készségesen birkóztak meg. A tudományos magyar nyelvészet czéljait kitűzni és megálla pítani a szepesi német ember vasszorgalmával és szívósságával, az igazi magyar valódi lelke sülésével s az igazság földerítésébe vetett h i t komoly sugalmával törekedett; a megkezdett harezot hévvel folytatta majdnem haláláig azok ellen, a kik a török-tatár népekkel való köze lebbi rokonságunkat vitatták s az ő vezérsége alatt indította m e g az ifjabb tudósok serege a Vámbéry elleni harezot, az eszméknek és tudo mányos készültségnek mindenesetre igen tekin télyes csoportjával. 1869-ben hosszabb utat tevén a Balti tenger melléki tartományokban, hol az ős ugor népek egyes törzseit t a n u l m á n y o z h a t t a : két kötetes m u n k á b a n bocsátotta közre észleleteit, tapasz talatait, a melyek még legújabban is arra birtak két magyar tudóst, hogy a Hunfalvy által kije lölt úton folytassák tovább a rokon népek nyel vének és ethnographiájának tanulmányozását. Hunfalvy munkája «Utazás a Balti-tenger vidé kén* czímmel jelent meg 1871-ben, s p á r év múlva németül is kiadták Lipcsében. Aztán megírta A «kondai vogul nyelv» czimü t a n u l m á nyát (1872), a mely a világirodalomban is nagy figyelmet keltett épen úgy, m i n t a Reguly ha gyatéka n y o m á n í r t «Az éjszaki osztják nyelv» czimü munkája. E jobbára úttörő m u n k á k nem csak nálunk, de a külföldön is első rangú tekintélylyé tették Hunfalvyt s valami nyolcz-kilencz tudományos társaság választotta m e g ö t tagjá nak, m i n t például a párisi«Societé Philologique», a «Trinity Historical Society», s az «American Philosophical Society*. Hunfalvy azonban, mint föntebb érintettük, n e m elégedett m e g a rokon népek nyelvének
49. SZÁM. 1891. xxxvm. ÉVFOLYAM.
ismeretével s összehasonlításával, a néprajzot is t u d o m á n y n y á igyekezett emelni s ő lett ennek az ágnak is első megalapítója, tudományos rend szerbe foglalója, oly kérdéseket fejtegetve vagy érintve, a melyek jóformán az egész magyar írói világot mozgásba hozták. A néprajzot törté neti alapon kidolgozni, s a fajrokonságot meg állapítani : e czél mintegy önként következett előbbi működéséből, a mely m á r kezdetben is segítségül vette a történelem útmutatásait és adatait. Csak így írhatta meg a «Magyar ethnographia» czimű rendkívül nevezetes 'munkáját, a mely kritikai elméjének oly kiváló tanúbizony sága. E m u n k a nemzetünk eredetéről, beköltözéséről először mert nyomósabb véleményeket forgalomba hozni, a melyek a régi krónikások u t á n elterjedt nézetekkel sokszor homlok egyenest ellenkeztek s egész kis irodalmat terem tettek. Nézetei egyben-másban idővel bizonyára módosulnak és tisztulni fognak, de az bizonyos, h°gy e jótékony mozgalom, a melynek feladata a valót kritikailag megtisztítani a mesés hagyo mányoktól, jó részben a Hunfalvy Pál nevéhez van kötve. Csak azt a két állítását említjük, a melyek hosszú és néha elkeseredett vitát idéztek elő, s a melyeknek eredménye «A székelyek" czimű önálló műve lett s e kérdéssel kapcsolatban a hun-magyar mondákról alkotott eddigi felfogá sokat is alaposan megingatta. E vitában m é g nincs kimondva az utolsó szó, de Hunfalvy állí tásai történetíróink közül többeket ösztönöztek a behatóbb búvárkodásra, s m á r ez magában véve is nagy érdeme Hunfalvynak. A másik homályos ethnographiai kérdés be ható fejtegetésével és megvilágításával valósá gos darázsfészekbe nyúlt a nagyhírű tudós, mi kor m á r közel járt hetvenedik évéhez. Ertjük az oláh (rumun) nemzet eredetére s történeti múlt jára vonatkozó fontos munkáit, a melyekkel az oláhok római eredetét a nyelvből és történelem ből vett megdönthetetlen adatokkal először tá m a d t a meg. 1878-tól kezdve egészen haláláig ez a tárgy foglalta el őt, s majd minden évben ki adott egy-egy t a n u l m á n y t vagy könyvet m a gyarul és németül, s az általa szerkesztett «Ungarische Revue", még inkább pedig a «Literarische Berichte aus Ungarn» czímű folyóiratok hasábjain folyvást tájékozta a külföldet lígy e fontos, m i n t más hasonló tudományos kérdések állásáról. Csak nagyobb önálló műveit idézzük, a melyek közül mindegyikben megtaláljuk a pártat lan igazság búvárát s a szilárd meggyőződése mel lett lelkesülten síkra szálló harezost. «A r u m u n nyelv* (1878) czimü tanulmányát két év múlva a «Der nationale Kampf gegen das ungarische Staatsrecht" (1880), «Die R u m á n e n u n d ihre Ansprüche* (1883), «Hogyan csinálódik némely história? Pillantások a r u m u n történetírásba* (1885), és «Neuere Erscheinungen der r u m á n i schen Geschichtsschreibung" (Bécs, 1886.) czímű m u n k á i követték. Valamennyi e nemű munkájának a koronája lett volna azonban az oláhok történetét tárgyazó nagy műve, a mely nek csak első kötetével készülhetett el egészen s ez legközelebb meg is fog jelenni. Az Árpád kor kútfőit kérlelhetetlenül metsző kritikával bonczolja és itt a magyar történetírás majdnem valamennyi művelőjével szöges ellentétben áll. Ü n e m kerülte soha a küzdelmet, sem a tudo mányban, sem a politikában. Készletben tar totta érveit s azonnal csatarendbe sorakoztatta, a mint az ellenfél jelt adott magáról. Soha n e m adta föl állításait, és soha ki nem merült. Sokat látott, sokat észrevett, és h a tévedései voltak a t u d o m á n y b a n , ez abból magyarázható, hogy sokszor kevésből is sokat magyarázott.
VASÁRNAPI UJSÁG. ! nyán még egyszer foglalkoztatta az egész müveit magyar közönséget. Az akadémiai fölolvasó asz talnál s az elnöki széken még ezentúl is több ször láthatták őt nemcsak akkor, midőn hivata losan kellett jelen lennie, de úgy az akadémia, mint a többi tudományos társulatoknak minden oly gyűlésén, a mely komoly kérdésekkel foglali kozott. Az evangélikus egyháznak is egyik oszi lopa volt s a Luther-társaság elnöki tisztségét i viselte. Szakadatlan munkában folyt le élete, s n e m tudjuk, vájjon azon érdemeivel használt-e többet a magyar műveltségnek, a melyek a t u j dományos irodalomban nevét halhatatlanná i teszik, vagy azon törekvéseivel mozdította elő - az erkölcsi világnézet tisztultságát, a melyek öt I a humanizmus egyik utolsó nagy képviselőjévé avatják. A komoly tudós a költészetnek 8 a tár sadalmi kedélyes összejöveteleknek is buzgó híve volt. A téli estéken sokszor gyűlt köréje a régibb és újabb irói gárda számos tagja, a kik az eszmék küzdelmét derült kedvvel fűszerezték. Miért említenők utolsó nyilvános szereplését, mikor a magyar néprajzi társaságban meghatot tan mondott köszönetet a félszázados akadémiai tagsága évfordulóján rendezett ünnepélyért ? . . . Még fülünkbe csengnek szavai, s halljuk, a mint ő magát Révaihoz hasonlítja s kiemeli, hogy h a meghal, a m a tudattal csukja le szemeit, hogy a tudományok mind amaz ágaiban, a melyekben működött, utódokat hagy maga után. «Ha —• úgy m o n d — szabad parányiságomat valami nagyhoz hasonlítani, m o n d h a t n á m , hogy mint Keresztelő Szent János után, u t á n a m sokkal ha talmasabbak fognak következni." Az igazi nagy embert jellemző szerénység eme ritka szép vonása, kifejezése volt egész gon dolatvilágának, eszményekért küzdő lényének s fönkelt, nemes érzelmeinek. E nyilatkozattal vált meg az élettől. Az u t á n a maradt szellemi örök ség nemcsak a magyar nemzetet, h a n e m a mű velt külföldet is gazdagította. Ez örökség biztosit úeífeuek halhatatlanságot a jövendő századokra i s ! D r y Á c z y JÁN0S
ELMEGYEK ÉN INNEN... Elmegyek én innen messzire, Úgy se' maraszt itten senkise. A ki maraszthatna, az a lány Nem szeret már engem igazán. Nem is szeret, nem is szeretett, Talán nem is arra születott, Az anyja sem arra dajkálta, Minek sírnék tovább utána ? A szivemet minek gyötreném ? Mikor úgy sem lehet az enyém. Nem is gyötröm én már, nem bánom, Nem csak egy leány van a világon. — Hanem azért még ma, — úgy lehet, A kapujok előtt elmegyek, Elbúcsúzni, ha nem magától, Legalább a lába nyomától! SZABOLCSKA MlHÁLY.
(Debreczen, 1891. szept.)
PÁRISI HARANGOK
A homályos és megfejtésre váró kérdéseknek Harangok sírnak annál nagyobb csoportja tárult elé, minél szá Est-imára mosabbat ölelt föl ifjú kora óta, s minél széle A boulevárdok sebb térre vitte munkásságát. E s míg egyrészt a Zsivajába. tudomány mérhetetlen körében folyvást meg tartotta a szoros kapcsolatot azzal az ággal, a Szólni, sírni is melynek müvelése mintegy neki volt fentartva Alig mernek, a gondviseléstől: másfelől életének vége felé, Mint az eltévedt midőn ifjú álmainak és törekvéseinek ideálja, a görög irodalom nemesítő iránya mellett kellett Árva gyermek. síkra szállania, tudásának összes erejével, lelke- i Harangok, mért is sülésének mintegy utolsó hevével állott föl a | kormány és az országgyűlés többségének nézete Sírdogáltok ? ellen, hogy, m i n t ötven évvel az előtt, most is Úgy se hallgat itt hirdesse a görög irodalom tanulmányozásának Senki rátok! szükségét s az újabbkori polgárosultságra tett rendkívüli hatását. (Paris, 1891. október.) Ez volt utolsó nagyobb müve, mely élte alko-
Csak én figyelek, Hallgatózva, Mintha e hang csak Nekem szóina . . . És az utolsó Hanghullámon, Egy könyet érzek Szempillámon. — Nekem, nekem szólt, Megértettem: •Árvák vagyunk itt Mind a ketten ! > SZABOLCSKA MlHÁLY.
799
AZ AVARFŰ. — Rajz a népéletböL — Irta K. M á r t o n f f y
Imre.
A rekkenő meleg nyári nap hatalmas zivatar ban tombolta ki magát; az eltikkadt, száraz föld ismét újjászületett, az erdő újra zöldült; a fonynyadt virágok fölemelték fejecskéjüket, a nedves fűszálak pedig üdén mosolyogtak az emberek arczába. A levegő tiszta lett, a madarak vidá man csicseregtek és énekeltek, az emberek ki léptek házaikból és tele tüdővel szívták a bal zsamos, üde levegőt. A meddig csak szem pil lanthatott, mindenütt élénk nyüzsgés keletkezett újból. A hortobágyi puszta új életre ébredt, a nap hevétől megperzselt avarfü ismét felemelte bágyadt fejét. Levelein ragyogtak az esőcseppek, s ezer színben csillogtak. A nap előjött a felhők mögül és forró sugarait leküldé a megáztatott földre és nyájasan mosolygott. A magaslaton áll egy határkő, melyre lombos cserje vet kevés árnyékot. Alatta pásztorfiú heverész, fejét kezére támasztva; szemeivel pedig álmodozva pillant a messze pusztába. A körülbelül tizenhét éves ifjúnak nemes vonásai szépségre mutattak, 8 élénk szemében a bús komorság és fiatalos elbizakodottság vegyüléke csillámlott. Magas, nyilt homlokára alácsüngött néhány sötét, dús hajfürt. A pásztorfiú nagy csordát őrzött, mely tarka tehenekből és juhokból állott. Lábai előtt lege lésztek, s olykor-olykor a kolompos megrázta nyakát, h a alkalmatlan legyek háborgatták. A fiú azonban nem látszott észrevenni a lege lésző állatokat, mert tekintete a távol vadonban révedezett. Ha a csordától egy-egy marha messze tévedt, odaszólt h ű kutyájának, mely a hűsben nyújtózott el, s ez aztán csöndesen visszaterelte. A vén eb évek óta viselte e.hjvaJaltift.tisztgSz. ségesen, hűségesen betöltötte azt. Minden reggel kikísérte gazdáját, a pásztorfiút, a rétre és este hazajött vele. Úgy ismerte a pusztát, úgy tudta a hazatérés idejét, hogy ha néha a fiú elaludt, a kutya összeterelte a csordát, és felkeltve gazdá ját, figyelmezteté a hazaindulásra. Bátran rá lehetett bízni az egész falu csordáját, a nélkül, hogy a pásztorok felügyeletére szükség lett volna. A puszta egyike a leghíresebbeknek, melyre a magyar mindig büszke lehet. Vájjon ki ne hal lotta volna hírét a hortobágyi pusztának ? E dé libábos rónaságon fekszik Csege. Kis falu, de igen rendes és tiszta. E csinos helységben lakott Gálos Márton gazda, ennek fia pedig a szép pásztorfiu volt: Gálos Bandi. Egy napon Bandi, midőn csordáját őrizé, me rően nézett egy pontra. Könyek csillogtak sze mében és végig peregtek arczán, miközben gondolatában csillogó, játszi képek váltakoztak. Oh ! mi szép lehet künn a nagy világban, mily pompás élet lehet ott, s ő nem vehet részt ez örömben! Összeránczolta homlokát és bánta, hogy őt az Isten csak azért teremtette, hogy itt, e pusztában éljen és haljon meg. Kis korában anyja felvitte Budapestre, ez volt az első alka lom, hogy egy darabkát láthatott a világból. A mit akkor látott, most mind lelki szeme elé tárult, bár csak homályos képet alkothatott ma gának. Úgy t ű n t fel előtte, mintha mesék orszá gában járt volna, hol a talányszerü tünemények egymást váltják, s hol minden csillog, ragyog és bűvös, csodaszert! élet mosolyg rája. Uyen volt a világ, melyet neki sohase szabad látnia, pedig hányan vannak, kik látják, mert hisz benne élnek. Hisz a tisztelendő plébános ú r , a tanító ú r évek hosszú soráig éltek a nagy vi lágban ! Őket pedig a gyermekek jól ismerik, s példájokat követniök k e l l ! ?
• • M — H
Nádler Róbert: Az érdekes
Normann Adelsten.
olvasmány.
Sognéfford.
Vastagh György; Gyeitk artzkép-csoport.
H'
Brodszk'y Sándor: Béggel az er
mellett.
Benczúr Gyula: A. G. grófnő
•' czkép.
Lotz Károly: Nöi
arczAépe.
arczkep.
Firle Walter: Beggeli ájtatosság Bihari Sándor:
Programmbeszéd.
Margitf /~H
rw
TTI
FT1 T
egere. Pt/TT
T7T Á T T T T Á ö Í T l Ó T ,
Eisenhut Ferencz: Egy
egy hullaiuli
árvaházban.
álom.
802 A világ piaezán zsibongás és lárma van, mely a fület nagyon sérti, s igen sok részeg és rosszlelkű ember támolyog ott, s nem valami dicső társalgást folytatnak. A pusztán is lakott egy iszákos, elzüllött ember, ki iparát abbanhagyta, s kit mindenki került. A falubeliek nem törőd tek vele, mert tudták, hogy eladta az már a lelkét az ördögnek, s hogy az már ördöggel bé lelt és farkassal prémezett. A világ pedig na gyobb Csegénél, de még Hortobágynál is, követ kezésképen több iszákos ember van benne, kiket még jobban lehet kerülni. Csege, mely Hortobágynak egyik falva volt, ugy tűnt fel a pásztorfiu előtt, mint egy darabka világ. Bandi, mivel atyja is szegény sorsban sínylődött, már kora gyermekkora óta szolgált egy gazdag parasztembernél, kinek nyáját és csordáját őrizte. A falutól félmérföldnyire egy kis erdő terült el: itt képzelte Bandi a világ kezdetét. Keresztül még nem ment rajta, bár mint vágyódott volna is, a kötelesség vissza húzta haza. De mit is keresett volna ott, talán csak nem fogta volna el az első embert, ki útjá ban állt, hogy kérdezze, hol láthatja meg a világot! —— Egyszer Börsöny János, a falu kántora, és iskolamestere, szép mesekönyvet kölcsönzött neki. Ebben olvasta Bandi a szebbnél-szebb tör teneteket : Pál és Virginiát, a négy testvért, Grizeldist, a szarvakkal megrakott Sziegfriedet és má.st. Ezek mind bejárták a világot, csakis úgy történhetett meg velük annyi mindenféle. De hogyan jutottak a nagy világba ? Bandinak Sziegfrid volt az eszményképe, égő vágya csak az volt, hogy világot láthasson. Szieg frid kovács volt: ő is az akart lenni. Bandi tovább szőtte gondolatait, végre el határozta, hogy még aznap este megkéri gazdá ját, hogy bocsássa el, mert másnap felszedi sátorfáját ás megy világgá. A ragyogóbbnál-rajmtkóbb képef-től egéf'ttassá lön, képzesila^ot.-Látta magát panyol-, Ólai--, Német-, Franeaiaországban, sőt még Palesztinában is. M-^i lovagnak, majd dalnoknak, majd herczegnek képelte magát, pedig hát valóságban csak Gá los Bandi, a csegei pásztorfiu volt. Sokáig ült így örömteljes gondolatok közepette es annyira belemerült az eszmék tömkelegébe, hogy csak akkor tért magához, midőn egyik tehén bőgése kiragadta álmából. A domb másik oldalán , vizes-butykossal kezében, szép parasztleányka közelgett. A fiúhoz látszott jönni, s minél közelebb ért hozzá, annál jobban lassította lépteit. A fiatal leányka igen kedves jelenség volt, mintegy 14 éves lehetett. Piros keszkenőt hordott fején, s ez még jobban emelte hófehér homlokát és ragyogó, sötétkék szemeit. Arczából jóság és ártatlanság sugárzott. Kis, szabályos orra és cseresznyepiros ajka egé szítették ki bájait. Szép, szőke haja hosszú fonatokban csüngött derekáig. Egész megjelenése igen kellemes hatással volt a szemlélőre. A pásztorfiu szeme élénken csillámlott, midőn a leánykát feléje közeledni látta, s elpirult. A leányka megállt előtte. — Adjon isten Bandi! Anyám küld egy kis harapni valót, — monda és fülig pirult. Bandi örömmel legeltette szemeit a kedves leányzón. — Köszönöm Böske, hogy gondolsz rám ; de jer, ülj ide mellém, majd együtt falatozunk. Böske leült mellé, és Bandi elkezdte uti ter vét előadni. — Ma alkalmasint utoljára látsz engem, s utoljára hoztad ki ebédemet! — El akarsz menni tőlünk, Banai? — El bizony. Atyád majd talál más pásztorfiut.
VASÁKNAPI — Talán atyádhoz,
UJSÁG. Márton szomszédhoz
4 9 . SZÁM. 1 8 9 1 . XXXVIH. ÉVFOLYAM.
tatta a földeken; úgy látszott, hogy érdeklődik e környék iránt. Aztán két kezével befödé arczát és sohajtá: — Minden, minden megváltozott! Oh, kedves, pusztám, mint szerettelek! Gyermekes álmodo zásaimban, midőn szerencsémet hajhásztam, megvetettelek, mert te nem nyújthattad azt, mit a világtól reméltem! Oh, most oda vagy te is! — A mint elhagytam szülőföldemet, — folytátá a vándor, — nyár volt, a puszta virágözönbén úszott. Most ősz van, s a kies puszta, egész bama, letarolt színben tarkázik.
mégysz ? — Dehogy megyek, hisz tudod, hogy atyám öreg, beteges, meg aztán nagyon szegény! Oly szomorú hangon monda ezt, hogy a leányka megindult s elkezdett sírni. Vájjon nem volt-e ez több puszta részvétnél ? — Elmegyek messze, a nagy világba! — folytatá a fiu, — kovács leszek, mint a hős Szegfried volt, s aztán bejárom az országokat. — Beh sok szépet fogsz látni, Bandi! — Bizony sokat. Elmondok mindent, s ha (Vége köv.) visszajövök a legszebb ajándékot te kapod. Szokatlan tűz ragyogott szemében ós foly tatta : VÁZLATOK — Karika gyűrűt hozok neked színaranyból; A FRANCZIA FORRADALOM TŐRTÉNETÉBŐL. jó lesz, Böske ? Második sorozat. Böske lehajolt és avarfüvet tépett. Lángvörös lett az arcza, — hisz nem értette, hogy mire E g y k o r ú és a l e g ú j a b b f o r r á s o k u t á n . czélzott a karika gyűrűvel, — vagy nem akarta XD. megérteni, mert még gyermek volt. Bandi hév A konzulság. vel nézte őt, szeme fénylett és vére hevesen lük tetett. Azután felugrott fekhelyéről és a pusztába A campo-formiói béke óta Ausztria nem szűnthatolt. meg növelni és újjászervezni haderejét. De a A hü eb a csorda mellett volt, midőn meg direktórium is ugyanezt tette, s rövid idő alatt látta Bandit; hozzárohant és a fiu előtt megállva, félre nem ismerhető módon tűnt ki, hogy az kérdőleg tekintett annak arczába. Bandi már ellenséges hangulat nem szűnt meg, s újra kitö értette kutyája néma szempillantásait, intett résük csak idő kérdése. Ausztria készülődései arra indították a direktóriumot, hogy az offen neki, hogy térjen vissza a csordához. Ekkor ön zívát újra megragadja, s 1799 febr. 15-én nem kénytelenül Böske felé pillantott, ki javában habozott többé a törvényhozótestület sem a há szedegette az avarfüvet. Nem volt szép tőle, borút formaszerűen megízenni. Jourdan Liphogy megfeledkezett róla. De vájjon miért tingen és Stokaelnál szállt szembe Károly főlopóztak könyek szemébe ? Hisz nem volt már herczeggel, míg Moreau Olaszországban az osztrák és orosz ögyesült ha, ak ellen intézte gyermek vagy leány, hogy pityeregjen. Aztán hadműveleteit, mely utóbbi Suvarov tábornok meg kovács akart lenni! Eh mit! Félre bánat! vezénylete alatt állt. * — Ezzel visszament a leányhoz. Míg a harczmezőn változó sikerrel folytak a — Böske, — szólt hozzá, — miért nem hívsz ? mérkőzések, otthor a direktórium mindent elkö vetett, hogy önmagát lejárassa. A fructidor Hisz meghűlt az ebédem! ? 18-iki forradalom elidegenítette tőle a mérsé — Befödtem, s még elég meleg. keltebb elemeket, j mkobinusok szintén ellen A leány i Bandi nem vette ségeivé váltak. " ^9-iki választások általán észre. Csakhainawír Jbe elegyedtek, kedvezőtlenül üto. ii a direktóriumra. Beus liamii tuiirfi előtte a világ bellt, mint kilépő tagot nemsokára Sieyés hetompáját. i életet, melyet _,nr.e iáti. és érezni fog. A leány meredt sze * A napóleoni h á l ; egyik legeredetibb alakjáról, ki most először i •VI az események kapcsolamekkel bámult a fiúra, ki oly büszkén beszélt, tában, lehetetlen nén. slebbi jellemzést nem a d n i ; mintha már is bejárta volna a félvilágot. E köz a typikus orosz katon ha « m talált tőrülmetszeta le^ inda, az anekdota Snvaben Bandi elfogyasztotta ebédjét, jót húzott tebb megtestesülést, n rovjában. Svájczi tá' zásai 'elvék a legérdekesebb butykosából és odanyújtotta Böskének. A fiú személyes epizódokká Kevés hadvezérnek yögte n.eg kíméletlen szigorát sóvárgó pillantást vetett a leányra, szíve heve annyira az ellenség, m.nt Suvarovnak. Tanúi Prága és sen dobogott, s büszke volt rá. Varsó füstölgő romjai.,Pedig Varsónak harmadrészben zsidó lakossága nein " ™ ogott fegyvert az orosz ellen, Arra gondolni se mert, hogy feleségül vegye ; sőt jobban rokonszenvezett az oroszszal, mint saját ö, a földhöz ragadt szegény pásztorfiú ? A gazdag honfitársaival. Ennek oka a lengyel király pazarlása volt, ki valahányszor pénzszűkében érezte magát, s ez parasztember leánya nem neki való volt! igen gyakran megtörtént, rendeletet adott, hogy a zsi Böske kosarába rakta a maradékot és felkelt, dók hagyják e l j •-' r. s ilyenkor csak néhány ezer arany áldozata ,. ielte ki ismét ő felségét a zsidó hogy távozzék. Halkan kérdé: sággal. Suvaro^ ak: , V/?-zor hányatta kardra a legyő zött lakosságot; -különbség nélkül. Varsóban -— De, ugy-e, visszajösz megint, Bandi? részeg fővel a< ^edélyt az ablaka előtt össze A fiú, ki boldogsága tetőpontján képzelte ma sereglett kato gy fogjanak a mulatsághoz; a «»ögy szabad a rablás, fosztogatás. gát, s arra a gondolatra, hogy világot láthat, mi annyit j Csak az volt, i ( , ncse, hű gy emberiesebb érzésű megfeledkezett a leány szomorúságáról. Vígan tábornok, ki ta a ve p arancsot, Suvarov had segéde után j*.\j .ve, élete fe égetésével kényszerítette feleié: rá, hogy a Iffl'At rendelet közzétételétől elálljon. — Nem én, már miért jönnék vissza? Mit Mikor a ;j.j- isereg nem volt úton, Suvarov minden csináljak itt e pusztában ? reggel hár<,!, órakor kelt. Még csak félig öltözve át ment kápo" • • jába, mely hálószobája szomszédságában Böske megrázkódott, szivecskéje összeszorult, volt. Itt töl „t teljes egy órát, a Szűz, vagy valamely megfordult és a falu felé tartott. Könnyű lép más szent kepe előtt térdelve. Vezeklésből nem egyszer vagy apró ólomdarabot rakott térdei alá, ez tekkel haladt, és mégis mily nehéz szívvel! A fiú borsót, különösen akkor történt, mikor valami újabb véres t,. megbánta a mit mondott, s önfeledten utána diadalt nyert. Elhagyva a kápolnát, hideg fürdőt vett hálószobájá nézve kiáltá: ban, melyben, akármilyen volt legyen is az idő, leg — Talán, talán visszajövök! alább fél óráig ült s gyakran idehivatta tábornokait is. l.etörültetvén testét, fölvette ingét, harisnyáit, lábra A leány azonban már nem hallotta, mert valóját, majd reggelihez ült, mely kenyérből, füstölt messze volt. húsból és sok-sok pálinkából állott; de minden pohár nál! előbb térden állva hosszú imát mondott el. A reg # .v
A nap hanyatlani kezdett a nyugati láthatá ron. A hortobágyi pusztán magányos vándor bandukol, s keresztül vág a földeken. Messziről jöhetett, mert az izzadtság gyöngyözött homlo kán. Gyors léptekkel közeledett egy kis domb felé, melyen határkő állt. Itt földre veté fáradt testét és fejét kezére támasztá. Búskomor pil lantást vetett a pusztába, s szemeit ide-oda jár
49. SZÁM. 1891. x x x v m . ÉVFOLYAM.
*ws
1,1 M H . ,
11/. l I l I I - A L U I l l l
lvettesítette, kiről tudva volt, hogy nyilt ellen sége az 1796-diki alkotmánynak. A mi Bonaparte Lncient illeti, ő a nélkül, hogy bármely párthoz csatlakozott volna, nem leplezte a kormánynyal való elégedetlenségét. Valósággal már ekkor Bonaparte kezeiben volt láthatatlanul is összpontosulva a hatalom; ő tőle várta mindenki a belső nyugalom fentartását, általa remélt dicsőséget és békét. Még mielőtt a VIII. évi alkotmányt megteremtette volna, már rég mindenre rányomta erős akarata bélyegét. Visszanívta a száműzött papokat s a fructidor 18-ika Idozatait, reformálta a minisz tériumot és saját teremtményeivel töltötte be a legfontosabb helyeket. így Berthier-t hadügy miniszterré tétette, Fouché-t a rendőrosztály élére állíttatta, s Talleyrandra bízta a kül ügyeket. Az új alkotmány, melyet Sieyés dolgozott ki, *sak épen hogy törvényes formát adott az állam azon szervezetének, melyben Bonaparte volt betöltendő a legfőbb hatalom polczát. Ez kigú nyolta és lehetetlenné tette Sieyés azon ábránd ját, mely egy minden személyes befolyás nél küli, de évi 6 milliónyi czivillistával dotált, 'választó személyéhez akarta fűzni az állami méltóság jelképét, s mely polczot Sieyés titkon magának szánt; de hozzájárult ahhoz a tervhez, hogy három konzul között legyen megosztva a hatalom. Első konzul Bonaparte lett volna, a ki maga mellé Cambacérés-t és Lebrun-t jelölte ki, míg Sieyés gazdag dotáczióval vonult nyu galomba.
803
UJSÁG.
vehetné, mely annyi századon át őrizte meg Francziaország jóllétét s tette tiszteltté koroná ját. Pitt pedig a parlamentben mondott beszédét e szavakkal zárta:«Cur igitur pacem nolo ? Quia infida est, quia periculosa, quia esse non poteat.w Mindez nem zavarta azonban Bonapartét, ki 1800 febr. 19-én nagy szertartásszeruséggel fog lalta el a Tuileriákat. Belépő titkárához, Bourienne-hez, ezek voltak első szavai: — Nos, Bourienne, itt vagyunk; most már itt is kell maradnunk! Mivel pedig az alkotmány egyik ezikkelye ki kötötte, hogy az első konzul ne vezényelje egy szersmind a hadsereget is, tehát a fővezénylettel Berthier lett megbízva. Azonban maga Bo naparte is csak azt várta, hogy politikai állását
katonák álltak az ütegek elé s vontatták fel eze ket a meredek hegyen, a nélkül, hogy elfogad ták volna ez erőfeszítő munkáért az első kon zul által kinált jutalmat. 0 maga az utócsapat nál lovagolt, öszvéren ülve, szürke köpenyben bizalmasan beszélgetve a kalauzzal, s megmegingathatlan hidegvérével bátorítva katonáit. A Szent-Bernát hegyi menhelyen töltött pár órai pihenés után megkezdődött a leeresz kedés a túlsó oldalon. Ez még nehezebben ment — május 15-étöl 20-áig. Lannes ós Berthier az első csapattal már Aostánál voltak, mikor még a hátvéd a bárdi erődnél vesztegelt. Eljővén az éj, szalmát és szemetet hintettek szét a fagyos útra. Végre, mint a leszakadó zápor zúdult ti völgybe le a franczia sereg s Chiuselláig szorította vissza az osztrákokat. Lannes viszont Monte-
Az ily alapokon létrejött VIH-ik évi alkot mány véget vetett a forradalom utolsó marad ványainak is. De Bonaparte békét is akart, hogy nyugodtan kormányozhassa Francziaországot, s azért első tette volt, a diplomáczia minden be vett szokásainak m| gvetésével. személyesen irni engesztelékeny levelet III. György angol király nak, melyben tudtára adván Francziaország élére való elhivatását, békét ajánlott fel. Ha sonló hangon írt Ferenez császárnak is, de mind két esetben kevés sikerrel. Az atigol vezér- állam férfiunak, Piíí-nek, nem volt bizodalma Fran cziaország új korszakához, s G. anville lord kül ügyminiszter hidegen utasítót vissza az első konzul ajánlatait, hozzátéve. • "r*- a franczia kormány békés szándékai meggyőző bizonyíté kául csak azon királyi dynasí' aelyreállítását
kJllWl.-
geli után fogadta a jelentéseket, mondta tollba levele zéseit, mialatt teljesen felöltözött és lóra ült. Lovaglá sából v^szatérve, megint buzgó áhítattal hajtott fel néhány pohár pálinkát s pont egy órakor asztalhoz ült. Ebéd itán rövid siesta következett, majd kilovagolt vagy kikocsizott. Este aztán főtisztjei társaságában hozzá látott a legfinomabb franczia borokhoz. Vacsoránál kü lönben keveset evett s korán lefeküdt; agya egyetlen matr&ez volt, takarója medvebőr. 11 , útja közben azt tapasztalta, hogy valahol fényes lakosztályba szállásolták be, kitétetett szobájából min den feleslegest: tükröket, képeket, ágyakat. Sohsem használt sem szekrényt, sem széket. Akárhol tartózko-
VASÁRNAPI
|
dott is, gyakran láthatták ablak' ián, a legteljesebb pongyolában, sőt nyári időben gy. tig és lovon, városról-városra félmeztelenül haladt cr 'Satai élén. Egyszer Pétervárról Bécsbe utazv~i;, Gáli % első fogadójánál leszállt kocsijából. Erős J'ideg v. 'Suvarov a nélkül, hogy belépne a házba, két kan 'hideg vizet s két nagy üveg pálinkát hozat' ki. Az e ,/ik pálinkás üveget leteszi maga mellé a padra, elmoria térden állva egy hosszú imát, s azután Ferencz cr'ná 1 -'gészségére üríti a pálinkás palaczkot. Majd ismCv aiáját és az ivást saját czárja egészségeért; végre levetkőzik, magára önteti a két korsó hideg v'-:et s megtörülközvén, visszaül kocsijába, a nélkül, ho csak be is tért volna mele gedni. Egyéb rossz tulajdon -'siságtól sem volt ment Suvarov. A onnan nem egyszer hordatta el a szí itneműeket. Augsburgban elég szemén megvacsoráztató választófejedelemtől elke. ">k gyertya tartót, melyek a termet világitottu lem vona kodását határozottan rossz néven vei Mielőtt csapatait harc; vezette \ soha sem mulasztotta el előbb intó -szedet ti.. hozzájuk, aéha útközben is prédikálgulott nekik. nap azt nondta, hogy minden katonának, a ki loj szárad a keze. «Pedig én, — felelt egy katona, — *. év óta lopok mindent, a mi kezemügyébe kerül, kezem annál húsosabb lett.» Suvarov az ekkép váh pló köz legényt altisztté tette. Turinnak menve, útjában egy esőtől kiáraat patakot talált. A hidak hátramaradtak, nem lehetett átkelni • ^jta. Suvarov megmérte maga a patak mélyét, s azzal parton lefeküdt. «Igaz, hogy ellepi az embert, — gymond. — nem is parancsolom senkinek, hogy át keljen rajta, de addig nem mozdulok erről a helyről, ig a sereg nincs a túlparton.* Ugy is lett; elveszett luvan bele ötszáz ember, de azért a katonaság átkelt ilyón. ivájez kiürítése után Suvarov Meiningennél szem et tartott csapatai felett. November volt; metsző szél -újt. Daczára Konstantin nagyherczeg jelenlétének, a tábornagy csak egy gombolatlan fehér mellényt hor dott, mely látni engedte nyitott ingét, egyéb ruházata is rendetlen volt, de rendjeleit azért mind föltette, fején drága sipka, oldalán pompás kard. Görög-keresztény létére különben az olasz papok előtt is földre vetette magát s nem ritkán lováról is leszállt, hogy egy egyszerű szerzetes ruhája szélét m gcsókolja. És minden különezsége mellett perfekt ud.\ v roncz is volt, a ki elegancziával beszélt francziáil, németül és olaszul, sőt már negyven éves volt, mikor még a törököt, persát, tatárt is megtanulta, s hogy khinaiul is tudott volna, több oldalról erősítik.
ÁTKELÉS A SZENT-BERNÁT HEGYEN.
kissé megszilárdítsa, s azzal maga indult az bellonál verte meg Ott tábornokot. «Űgy ropog olaszországi hadjárat színhelyére, a szorongatott tak a csontok, mint a jégeső a födelén,» — be szélte el később a győző. Masséna támogatására. (Folyt, köv.) Elutazása a legnagyobb titokban történt. Ma guk a párisiak is azt hitték, hogy csak néhány napi csapatszemlére meg}'. Az osztrákokat ez EGYVELEG. alatt Dipois környékén eszközölt ál-csapatösszevonások vezették félre. Bonaparte ellenben Az új v u l k á n i k u s s z i g e t a Földközi-ten£t.rbeu, Genfben gyűjtötte össze seregét ezalatt, s bevár Pantellana-sziget mellett, valószínűleg rövid idő ván a Németországból jövő erősítéseket is, mint múlva eltűnik. A kitörések fokozatosan gyengébbek legrövidebb utat az Alpokon át a Szent-Bernát és ritkábbak s a földrengések m á r jelenleg n alig észlelhetők. szorost választotta. * Ó r i á s i v í z e s é s t fedeztek *el Labrador-félszige Drága költséggel rekvirált öszvérek szállítot t e n B r y a n t és Kenaston r „iikai utazók. A rá ták az élelmi és lőszereket ez óriási expediczión, a Hamilton-öbölbe omló folyón van, 4 0 0 km. távol minőhöz hasonlóra nincs példa a hadászatban. ságra a tengerparttól, 9 5 m é t e r magas, de h a a nagy Más öszvérekkel az ágyúkat vontatták. Maguk az esés felett levő 3 sellőt Í3 hozzászámítjuk, 150 mé ágyúk is kivájt fatörzsekbe voltak burkolva, hogy ternyi. A folyó szélessége i t t 60 méter, gránit szik könnyebben csúszszanak a fagyon és havon. De lákon ömlik le s a viz zuhogásának zaját 4 0 km. tá mivel az öszvérek száma még így is csekély volt, volságra iueg lehet hallani. A vízesés környéke a pórok pedig nem vállalkoztak a nehéz munkára, tólag csodaszép.
804
VASÁKNAPI UJSÁG.
49.
SZÁM,
1891. xxxvm.
ÉVFOLYAM.
49.
SZÁM.
1891. xxxvm.
H E N R I K F Ö H E R C Z E G ÉS WAIDECK BÁRÓNŐ. A kegyetlen végzet a múlt héten egy arasznyi idő alatt rideg kézzel vetett véget egy oly há zassági idyllnek, a minő ép oly ritkán található a nagyok palotáiban, mint a szegények szalma födeles viskóiban. Henrik föherczeg és hitvese, Waideck Leo poldina bárónő váratlan, igazán katasztrófaszerű halála a távolabb állók legmélyebb rész vétére is méltó. Szerették egymást s az előttük feltornyosuló ezer akadály daczára is egymáséi lettek, együtt járták aztán páros életüknek eleinte göröngyös útját, melyet csak hosszú évek multán kezdett számukra egyengetni a királyi kegy. Egyszerre estek halálos betegségbe s a ha lálban is együtt akarván maradni, néhány rövid óra különbséggel egymás után haltak meg. Ka ronfogva, egymás erejére támaszkodva, mire őket az élet szoktatta, teszik meg a nagy utat
Donáth Gyula:
Népdal.
* «Hurrán • kiáltást gyakoroltatnak be a «Fi garói szerint rendszeresen a német iskolákban, ha ' : togatasa közeledik, a tanuló pyprmekek a kiabálásokhoz hozzászokjanak s ne bokrosodja na"- meg. * A iv.up'ömb körüluuMÓBara már í.'i nap elegendő az újabb, tökéletes közlekedő eszközökkel. Yokohamától Vancouverig 10 nap alatt lehet megtenni a 4334 angol mér föld hosszúságú utat, innen New-Yorkig (3183 ang. m.) 4 nap, New-Yorktól Londonig (3050 m.) 6 nap, Londontól Brindisin át Port-Saidig 4Vi nap, s innen Aden, Colombo és Singaporen Yokohamába (mintegy 12,000 km.) 18V» nap elegendő. így tehát most már csaknem kétszer oly gyorsan utazha tunk, mint Jules Verne kiszámította. A gyors közlekedés Yokohama és London között 31 napról 21 napra már ki is próbáltatott, egyelőre csak postaküldeménynyel. * A burnótozás először Spanyolországban terjedt el, hol már a XVI-ik század közepén volt egy gyár Sevillában, mely «spaniol»-t készített. Francziaországban II. Ferencz király 1560 körül kezdett burnótozni anyja tanácsára, hogy fejfájásától szabaduljon. Olaszországba ezt a szokást spanyol papok vit ték be a következő század közepén. VIII. Or bán pápa külön bullát adott ki a burnótozás ellen, de XIII. Bencze, ki maga is szen vedélyesen burnótozott, 1724-ben megszün tette ennek érvényességét. XIV. Lajos udva ránál különösen a nők burnótoztak. Hollan diában már 1600 körül használták az illa tossá tett burnótot.
Jankovics Gyula:
* A színésznő előnye. Chayton Zoé ame rikai színésznő' fogadásból gyalog ment el San-Franciskóból New-Yorkba. A 3395 an gol mérföldet tevő hosszú utat a kitartó nő 215 nap alatt tette meg. Fogadása nyere ménye 24.000 forint volt, de ezenkívül oly híressé lett a különczségeket szerető Ameri kában, hogy most mindig zsúfolt a szín ház, a hol bármily csekély szerepben fellép. * Elpusztult erdő. Svédországban Vassiinda község mellett, egy mocsár kiszárí tása után körülbelül egy nektár kiterjedésű t Jlgyfaerdőt fedeztek fel, melynek törzsei még 18 méter magasságra emelked jek, átlag jó karban vannak s igen 1sötét kete színűek f "j*^'" •
Kiss György: Veszedelmes
játszótársak.
szerelmét még csak fokozta az akkor 24 éves való lemondásra kényszerítették, nevét kitöröl hölgy büszke megközelíthetetlensége, ki eleinte ték a marosvásárhelyi 62-ik gyalogezred lajstro nem is hitte, hogy valaha még a föherczeg ne mából, melynek addig tulajdonosa volt, meg jévé lehet. Viszonyuk az 1866-iki olasz háború szüntették főherczegi (40.000 frtnyi) évi apkitöréséig inkább csak barátságos jellegű volt. panagé-át, mindkettöjöket pedig száműzték a A mozgósításnál a főherczeget, mint hadosztály monarkhia területéről. parancsnokot osztották be a IX. hadtesthez. A föherczeg erre egy kis parasztbirtokot vásá Bucsúzásakor biztosította a művésznőt változat rolt magának az Adige folyó partján, azt művel lan szerelméről s a legünnepélyesebb formában gették azután mindaketten két béres segélyével. jelentette ki előtte, hogy a háború után nejévé Jövedelmök nagyon szerény volt, úgy, hogy foly fogja tenni. A custozzai csatában fényes jeleit tonos anyagi zavarokkal kellett küzdeniök. mutatta katonai tehetségeinek s személyes bá 1871-ben Leopoldina egyik színészbarátnőjéhez torsága által is annyira kitüntette magát, hogy intézett levelében azt írja, hogy ha visszaemlék a legfőbb hadúr őt a hadiékítménynyel ellátott szik a múltra, gyöngyéletnek tatszik előtte az az katonai érdemkereszttel díszítette föl. idő, mikor még 100 frtnyi havi dijért énekelt, A hadjárat után a föherczeg ismét Gráczba s hogy néha nagy lelki küzdelmébe került elszán tért vissza, de akkor már az udvarnál is nyüt nia magát, vájjon vegyen-e magának az elkopott titok volt a színésznővel való szerelmi viszonya czipő helyett újat ? Kegyvesztett állapotuk egész 1874-ig tartott. s azért csakhamar áttették Brünnbe, mint had osztályparancsnokot. A föherczeg, a ki már régen Ekkor kapott a föherczeg ő felsége kabinet-iro tisztában volt azzal az elhatározásával, hogy dájából egy levelet, hogy jelentkezzék az ural Leopoldinát nejévé teszi, Hütteldorfba küldte kodónál kihallgatásra. A király épen akkor Bu öt, ott lakó nővéréhez, hogy várjon ott reá, mert dapesten időzött s Henrik föherczeg néhány mint egyszerű polgárleányt akarja őt a szülei nap múlva megjelent a budai várlak kapuja előtt. Szíve szorongott s hosszú bocsánatkérésre házat pótló otthonából oltár elé vezetni. Leo
Libatolvaj.
* Rubens, a híres festő egyik egyenes utóda, már 2.200,000 pudnyit. Valószínű, hogy Oroszor Berkmann asszony, tával most vándorolt ki Bel- szág gyapot szükségletét rövid idő alatt kizárólag iumból az Egyesült-államokba, hogy megrongált ! Közép-Ázsia fogja felezni. s * Az eskŰT-T f Angliában régebben szigo* A gyapot-tenyésztés rohamosan terjed Közép- ! ruan a délelőtti órákra tűzték ki, főkép azon okból, Ázsiában s különösen Turkesztánban, 1884-ben még ! hogy a lakodalmas nép józan maradjon s a temp csak 10.000" pud gyapotot vittek ki innen, 1890-ben lomban illetlen dolgokat ne csináljon. Kivételeket csak a canterbury érsek adhatott, termé szetesen jó pénzért. Csak 1886-ban alkottak külön törvényt, mely megengedi, hogy az esküvők délután is lehetnek, de csak 3 óráig. * Irodalmi kuriózum. A «Gentlewomani nevű angol női lap közelebb kezdte meg • Fenella sorsa* czímfí regényét, melynek minden fejezete más Írótól van és pedig úgy, hogy azok a részletekre nézve előlegesen nem állapodtak meg. Sajnos, hogy ezt a bizarr eszmét előkelő írók pártfogolják. A bevezető fejezetet Mix Helén Mathers, a kitűnő regényirónő, írja, irnak belé továbbá Mc. Carthy, Trollope, Hatton, Marryat Florence, Lovett Cameron s más nagynevű regény írók. * A tevék most már teljesen otthonosak lettek Közép-Ausztráliában s némely helyeken teljesen kiszorították a bivalyt s ökröt, mint teherhordó állatot. Sok helyen annyi a tevék száma, mint akár a kecskéké. ;: •
805
VASAKNAPI UJSÁG.
ÉVFOLYAM.
gépnek, melyet Dorr Felt talált ki Chicagó ban s mely nemcsak pontosan összegez, de az illető összegeket automatikus utón lenyom tatja. A készülék nyolcz sor billentyűből áll, melyeken egy milliónál kisebb összegeket rövid idő alatt pontosan lehet kinyomatni s összeadni. Különösen pénzintézetek és sta tisztikai hivatalok használhatják. * A dinnye-szüretnél a khinaiak babo nája szerint néma csendnek kell uralkodni, mivel nézetük szerint a dinnye húsa oly finom, hogy a levegő rezgése is meghasítja, ugyan e nézet folytán a khinai, ha ellensé gén bosszút akar állani, dobolva megy el dinnyeföldje mellett, midőn a dinnyék már érni kezdenek. * A német császárné születés-napján közelebb a császár személyes vezetése alatt történtek a családi ünnepek. A legelső üd vözlő a három nagyobb fiú volt, kik között a trónörökös középkori lovagruhában, a má sodik porosz gárdista egyenruhában s a har madik mint matróz öltözködtek.
HENRIK FÖHERCZEG ÉS NEJE, WAIDECK BÁRÓNŐ.
ama homályos országba is, melyből nincs viszszatérés . . . A gyászeset újra meg líjra felidézi annak a szép regénynek az emlékét, mely a romanticzizmus fényét veti a két szerető szív egyesü lésére. Henrik föherczeg 1828 május 9-én, Milanó ban született, hol atyja, Rainer föherczeg, mint a lombárd-velenczei tartományok alkirálya szé kelt; édesanyja Mária Erzsébet Francziska, Savoya-Carignan herczegnője volt. E házasság ból öt fiú származott: Lipót, Ernő, Zsigmond, Bainer és Henrik főherczegek. Henrik föherczeg is korán lépett a katonai pályára. Előbb a Ká roly föherczeg nevét viselő 3-ik gyalogezrednél, később a 14-iknél szolgált ezredesi minőségben, 1859-ben vezérőrnagy lett, 1864-ben altábor nagy s egyúttal egy hadosztály parancsnokságát vette át Gráczban. Itt ismerkedett meg Hofmann Leopoldinával, egy szép polgárleánynyal, ki mint színésznő 1864 óta a gráczi színháznál volt szerződtetve. Hoffmann Leopoldina 1842 november 29-én született Kremsben, Alsó-Auszt riában, hol atyja cs. kir. törvényszéki levél tárnok volt. Színésznői nevelését a bécsi opera iskolában nyerte. Henrik főherczegre a kevés hangú, de bájoló modorú, s szép művésznő ellenállhatatlan vonzó erőt gyakorolt. Ébredező
poldina két évig várakozott. 1868-ban levelet kapott jegyesétől, hogy készüljön az útra Bozen felé, és szorgalmasan varrja a mennyasszonyi ruháját, mely egyszerű fehér mousselin ruha legyen. Február 2-ikán — a föherczeg szándé kosan Boldog Asszony napját választotta az indulás napjául, — Leopoldina útra kelt nővé rével együtt. Legközelebbi rokonait sem volt szabad értesíteniök az esküvőről, mert a föher czeg még mindig félt, hogy újabb akadályokat gördíthetnének egyesülésük elé. Február 3-ikán ért a két nővér Bozenbe s másnap Leopoldina a föherczeg felesége lett. Az esküvő a föherczeg házi kápolnájában ment végbe. A föherczeg és a két nö a titkot az utolsó óráig őrizte még a tanuk és az eskető pap előtt is. Nagy volt a kastélyba hívott vendégek meglepetése, mikor a föherczeg, Hofmann Leopoldina kisasszonynyal a teremben megjelent s bemutatta mint meny asszonyát. Vacsora után a föherczeg elbúcsúzott vendégeitől és csak Mayrhauser prépost-kano nok és a két tanú maradt a kastélyban. Néhány perez múlva megtörtént az esketés, melynek végeztével a föherczeg e szavakat intézte a jelen voltakhoz: «Hofmann Leopoldina kisasszonyt az illetékes pap és a két tanú előtt feleségemnek nyilvánítom!» A korona haragja sújtoló erővel zuhant le az új házaspárra. A főherczeget tiszti rangjáról
készült. De alig hogy bejelenté a szárnysegéd ő felségének : maga előtt látta a legfőbb urat, ki jóságos tekintetét az ajtóban megálló rokonra irányozva, hozzá közeledett és megölelte. Aboszszú bocsánatkérés elmaradt s a boldog föher czeg könyezve és zokogás közt csak e szavakat bírta elmondani: — «Kegyelmet! . . . Köszönöm, köszönöm!* — «Minden jól van. Minden rendbe lesz » hozva! válaszolt a király. A kiengesztelt király kezeit csókjaival borítva, távozott Henrik föherczeg ez emlékezetes audiencziáról, mely ismét egy jobb jövőnek for dulópontja lett viszontagságos életében. A bo csánat nem sokára teljessé vált. A kegyvesztett föherczeg visszanyerte altábornagyi rangját, az 51-ik gyalogezred tulajdonosává neveztetett ki (a marosvásárhelyi 62-ik gyalogezred időközben más tulajdonost kapott) es főherczegi jövedel meit ismét folyóvá tették. De a föherczeg többé nem vállalt tényleges szolgálatot, hanem Bozenbe költözött és ezen túl csak családjának szentelte életét. Neje előbb osztrák nemesi rangot kapott, 1878-ban pedig «Waideck bárónő* czímet nyert, mely név az 1872-ben született leányára, Mária Rainerián is átszármazott. A föherczeg hitvesévé vált egykori színésznő sűrű érintkezésben maradt rokonaival. Magas
806
VASÁKNAPI
társadalmi állása sohasem kábította el. Egyik nővére, dr. Ottenauer wáhringi községi orvos özvegye, a másik Pogatzernek, a bécsi Landerbank elhalt műszaki tanácsosának az özvegye, a harmadik pedig Gradner főadófelügyelőnek a neje. Henrik főherczeg egy ízben már — a mint ezt egy alkalommal a bécsi lapok is felemlítet ték, — mint 19 éves ifjú is magára vonta az uralkodó és az udvar haragját. Kevéssel I. Ferencz József császár trónralépése után Henrik főherczeg a fiatal kornak meggondolatlanságá val egy levelet írt egyik főrangú barátjának, melyben éles hangon kikelt az akkor inaugu rált rendszer s annak magas állású egyéniségei ellen. A levél véletlenül elveszett, néhány nap múlva pedig — megjelent egy németországi lapban, a főherczeg egész neve aláírásával! Az udvari körök eleinte nagyon felháborod tak s a főherczeg ellen a legszigorúbb fenyítéket követelték. A főherczeg első ijedtségében maga is szökni akart. Végre sikerült Zsófia főherczegnő közbenjárásának a fejére lecsapni készülő villá mot elhárítani. A nemeslelkü fiatal uralkodó megbocsátott meggondolatlan rokonának s meg engedte, hogy ismét visszatérhessen ezredéhez. Henrik főherczeg nejével és 19 éves leá^ával Lujza főhgnő esküvőjére nemrég jött fel Tirol ból Bécsbe, hogy a nászünnepélyeken részt ve gyenek. A bárónő a lakodalmas nap után, vasár nap, november 22-ikén betegedett meg, 24-ikén dr. Kahler és dr. Oser egyetemi tanárok konsta tálták, hogy a jobboldali tüdörész mindinkább hevülő gyuladása folytán a beteg a legnagyobb veszélyben forog. Hasonló körülmények közt dőlt múlt hó 24-ikén a főherczeg is betegágyba. 28-ikán éjjel agóniába esett és délutáni 5 órakor halott volt. Mária Eainería bárókisasszony, ki két irgalmas nénével és édes anyja két nővéré vel a legnagyobb önfeláldozással és gyermeki szeretettel virrasztott a beteg ágyánál, jelen volt édes anyja halálánál is. Henrik főherczeg erről mit sem tudott. Ugyanaz a . betegség őt is ágyba dönté s neje halála órájában már önkívületben volt. Néhány óra múlva nála is beállott a haláltusa. Béggel 7 órakor király ő felsége ismételve tudakozódott a beteg áHftpo^áról.-fceánya, kit"a már akkor^elr~ vesztett édes anyja fölötti fájdalom földig súj tott, most egész éjen át atyja ágyánál virrasztott 8 egy pillanatra sem hagyta el. Henrik főherczeg kemény természete erősen küzdött a halál el len. Beggeli Va 9 órakor leánya, De Vaux altábornagy-udvarmester s a két kezelő orvos jelen létében ő is kiszenvedett. Az egyszerre anyátlan-apátlan árvává lett Waideck Mária Eainería bárókisasszony, nagy bátyja, Bainer főherczeg palotájába költözött. Henrik főherczeg családjának legbensőbb ba rátnője Montleart Vilma herczegnő volt. Mária Baineria bárókisasszony tizenhetedik születés napjára egy skatulya czukorkát küldött kedvenczének,melynek aljára száz darab ezresbanjegyet rejtett. A főherczeg ez ajándékot nem akarta leánya részére elfogadni, de Montleart herczegnő kijelenté, hogy miután az ajándék a leánynak szól, csak ő rendelkezhetik vele, mire aztán az az apa is belenyugodott. Montleart herczegnő az árván maradt bárónőt óriási vagyonának egyetlen örökösévé szándékozik tenni s egészen magához veszi. Henrik főherczeg és neje holttestét szerdán szentelték be. A főherczeg holtteste szombatig az udvari templomban marad ravatalon. Wai deck bárónő tetemeit szombaton délután viszik ki az indóházba, hol feketével bevont halotti kocsiban helyezik el. Esti 8 órakor a főherczeget is melléje helyezik, hogy a holttesteket Bozenbe szállítsák, hol a családi sírboltban id. Bainer főherczeg, Henrik főherczeg atyja mellé helyezik örök nyugalomra. A sajátságos véletlen úgy akarta, hogy Wai deck bárónő épen születése napján, november u haljon meg, negyvenkilei! ban. Mikor a család Bozenben utolttjára készült, Henrik főherczeg, mintegy jóslatszerűen, azt mondta leányának: «Nagyon boldogok va gyunk, kedves leányom, nagyon boldogok én és a anyád, hogy együtt vagvunV '
>ház
: az egyes tagjai a bozeni kastély-
UJSÁG.
ban visszavonultan élő családot. Ö felsége is felkereste őket utolsó tiroli útja alkalmából kies magányukban s ez alkalommal bemutattatta magának a feltűnő szépségű fiatal bárónőt is. Erzsébet kű-ályasszony és Stefánia özvegy trónörökösné is több ízben meglátogatták őket. A Habsburg-házban eddig négyszer merült fel ehhez hasonló morganatikus házasság esete. Az első 340 év előtt, midőn I. Ferdinánd csá szár fia, Ferdinánd főherczeg, Tirol herezege, atyja haragjával daczolva, a szép Welser Filippinát, egy regensburgi patriczius leányát, titokban elvette. 0 is, épen úgy, mint több száz évvel később Henrik főherczeg, évek során át száműzetésben és anyagi gondok közt tengődött. 1558-ban az akkor 28-éves Welser Filippina álruhában jelentkezett a Prágában székelő I. Ferdinánd előtt s remegve, átnyujtá neki férje kegyelmi kérvényét. A bájoló szépségű asszony csakhamar lefegyverezte a császár ébredő dühét, ki nyomban visszahelyezte fiát főherczegi rangjába, az asszonyt pedig «Zinnenburg bá rónő* -vé nevezte ki. Filippina 1580-ban halt meg Innsbruckban, hol az udvari templomban férje mellett nyugszik; arczképe ma is látható a schönbrunni kastélyban. A XIX. századi morganatikus frigyek cziklusát Mária Lujza főherczegnő, I. Napóleon öz vegye nyitotta meg 1821-ben, mint pármai ural kodó herczegnő, kezét nyújtva Neipperg Ádám főudvarmesternek. Az e házasságból szárma zott fiút az osztrák császár «Montenuovo» herczeg (Neu-Berg) név alatt osztrák herczegi rangra emelte. Ennek leánya, Mária herczegnő, Apponyi Antal gróf neje lett. Csakhamar követte a példát János főherczeg, ki 1827-ben a stájer postamester leányt, Plochel Annát vette el. A szelíd lelkületű I. Ferencz császár-király nem sokára kibékült vele s nejé nek előbb «Brandhoffb&rónö», később nMeran grófnő» nevet adott. E család egyetlen sarjában, Meran grófban 1889-ben kihalt. Ép oly váratlanul, mint Henrik főherczeg idyllje s még sokkal tragikusabb módon fejező dött be 1890-ben Salvator János főherczeg boldog házasélete is, melyet magas születéséhez kötött összes előjogairól történt lemondása után mínF egyszerű Orth János hajóskapitány, nejé nek, Stubel Mili-nek oldalán élvezett. Együtt haltak meg ők is a felbőszült tenger hullámai által elnyelt «St. Marguerite» hajón, örökre egye sülve a halálban. MARCZIÁNYI GYÖRGY.
A KÉT PEOTESTÁNS EGYHÁZ ÖRÖM ÜNNEPE. A hazai két protestáns egyház közel harmad félszáz választottja, egyesülve a helybeli és az ország minden részéből felgyűlt hitrokonok nagy seregével, miután előző nap a két hitfele kezet zsinata külön-külön megnyílt, együttesen örömünnepet ül a megyeház nagy termében az 1790/1. évi XXVI. törvényezikk emlékezetére. Százegy évvel ezelőtt valóban forduló pont állott be hazánk történetében. H. József jóaka ratú és felvilágosult, de az alkotmányos formá kat ridegen mellőző kormányzásának megszűn tével új ég és új föld támadt hazánk politikai, társadalmi és vallásos életében egyaránt. A ((ka lapos királyt* öcsé, a «jó és- bölcs fejedelem* H. Leopold váltotta fel, ki az akkori rendkívül bonyolult világhelyzetben sem veszíté el fejét, hanem erélyt tapintattal, szilárdságot jósággal párosítva, arra törekedett, hogy helyzetét e hazá ban megszilárdítva, sőt személyét megkedvel tetve, kívülre is teljes erővel és biztossággal lép hessen fel. A lev sekkel, épen hazánkban pedig k ímekkel volt tele. A protestánsok, bár IL József 1781 okt. 25 ki adót ni rendekte* által, több mint egy iidig tartó ÜJ k után némi kis sza bin jutottak, erélyesen követelték közjogi helyzetüknek, illetőleg vallásuk szabad ságának a bécsi (1606) és linczi (1645) békeköté
49.
SZÁM.
1891. xxxvin.
ÉVFOLYAM.
sek alapjára való visszahelyezését. Ezért történt, hogy az 1790 június 6-án Budára egybegyűlt országgyűlésen azonnal szóba jött a vallás ügye, és pedig annyival inkább, mert II. Leopold még előzőleg kijelentette, hogy készséggel beleegye zik a bécsi és linczi békekötésekben biztosított jogoknak törvény általi újabb szentesítésébe. A fejedelmi legfőbb szó daczára sem ment azonban könnyen a dolog, úgy, hogy az időköz ben Pozsonyba áttett országgyűlés nem tudván kellő megállapodásra jutni, két ízben is az ural kodó bölcsesége jött segítségül a küzdő felek nek, míg végre 1791 február hó 8-án a két tábla együttes ülésében megtörtént a döntő ütközet, a midőn a protestánsok vallásszabadsága, a mint az az 1790/1. XXVI. törvényezikkben fog laltatik, 291 szavazattal 84 ellen, a törvény szentségével ismét biztosítva lett. Örök dicsőség illeti meg azon felvilágosult szellemű s emel kedett lelkű róm. katholikus főurak és követek emlékét, kik közül fölemlítjük gr. Batthyáni Alajos és Ferencz, gr. Brunszvik Antal, Bezerédy Ignácz szeptemvir, gr. Forgách Miklós, herczeg Grassalkovich Antal, gr. Haller Antal, Horváth Pál ungmegyei követ, Luby Károly szatmármegyei követ, br. Orczy József, id. gr. Pálffi János, gr. Széchenyi Ferencz, Szily Jó zsef pestmegyei követ, Ürményi József kir. személynök, gr. Zichy Ferencz és gr. Zichy Károly országbíró neveit, kik saját főpapjaikkal szem ben nemes bátorsággal keltek, protestáns honfi társaikat támogatva, a lelkiismeret szabadság, a felvilágosodás és jogegyenlőség védelmére. A mai százados ünnep tehát voltaképen nemcsak a protestánsok, hanem e hazának minden, az emberi legnemesebb jogokat tisztelő polgára előtt emlékünnep számba mehet. De lássuk igen röviden e nagy fontosságú (1790/1: XXVI.) törvényezikk tartalmát. Mind két (ágostai és helvét) hitvallású protestánsok í-^allásgyakoflata biztosíttatik; templo mokat, tornyokat, paplakokat és iskolákat sza badon építhetnek; vallásukkal ellenkező szer tartásokra és eskü letételére nem kötelezhetők; saját egyházi elöljáróik hatósága alá rendeltet nek ; ő felsége a király előleges értesítése és en gedélye mellett,—ki, ha neki úgy tetszik, a zsinanatokra királyi biztost küldhet, —egyházi gyűlé seket és zsinatokat szabadon tarthatnak, s az itt hozott törvények, királyi szentesítés után teljes érvényűekké válnak. A tanügyre nézve is, a ki rályi legfőbb felügyeleti jog épségben tartásával szabad kezet nyernek; vallásuk bármiféle hiva tal elnyerésében akadályul nem szolgál; a ka tholikus papoknak sem párbért, sem stólát, sem semminemű illetéket fizetni nem tartoznak; alapítványaikat maguk kezelhetik; házassági ügyeikre nézve, mig saját egyházi törvényszé keiket nem szervezik, nem a kath. szentszékek de a világi törvényszékek az illetékesek. A ki nem ismeri közelebbről az elmúlt két századbeli vallásos üldözések történetét s csak a jelen állapotról vesz példát, talán csodálkozva fogja mondani, hogy nincs semmi ok a törvény rendelkezéseinek örülni, hiszen azok mind na gyon természetes és maguktól érthető dolgok! Ámde nem szabad elfelejteni, hogy azon jogok tól, melyek a protestánsok részére a fentebbi czikkekben biztosítva lettek, azelőtt egytől-egyig meg valának fosztva. Innen érthető az általános öröm. mely száz évvel ezelőtt a két protestáns egyház csaknem haldokló testét, mint villamszikra járta át s kel tette mintegy új életre; ámbár e törvényezikk nek voltak oly rendelkezései is, melyek a prot. egyházak némely kétségtelen jogait csorbították, s melyek a jelen században lettek, ha ugyan lettek, megszüntetve és méltányoeabbakkal he lyettesítve.
Brunszvick József, országbíró.
Báró Prónay László, csanádi főispán.
Gróf Teleki József, ugocsai főispán, koronaőr.
Gróf Ráday Gedeon, író.
Ürményi József, személynök.
Tihanyi Tamás, udvari tanácsos és főispán.
AZ 1 7 9 0 / 1 . ÉVI XXVI. TÖRVÉNYCZIKK M E G A L K O T Ó I - Egykorú metszetek .tán.
808
VASÁRNAPI
ÚJSAG.
49.
SZÁM.
1891. xxxvm.
ÉVFOLYAM.
Alig született meg a nevezetes törvényczikk, s Szontagh Sámuel (helyettes) tiszai püspökök ; nyolcz önálló kerületre szakadva s felekezeten alig mondottak azért a protestánsok úgy a a négy kerületi felügyelő: Szilvay István, Rad- ként csak nagyon lazán összekapcsolva élt to «bölcs és jó» fejedelem, mint az országgyűlés vánszky János és Ferencz, Matkovics Pál. Meg vább ; mignem teljes kilenczven óv múlva a jelent a zsinaton az ekkor Pesten tartózkodó színe előtt bálás köszönetet, azonnal hozzá lát Koburg herczeg is. A fentebbieken kivül meg- budai zsinat után, a református egyház, Erdélytak lebontott templom-falaik építéséhez, siettek emlithetjük még a zsinati tagok közül a két lyel is megszaporodva, szerencsésen megalkotá egyik legfontosabb jogukat igénybe venni, meg báró Prónay (Sándor és Gábor), báró Podma- a maga egységét az 1881—2. évi debreczeni tévén előkészületeiket a két testvéregyháznak j niczky, báró Hellenbach, Berzeviczy, Okolicsá- zsinaton, melynek törvényei a most megnyílt egy időben a két testvér-városban, Budán és \ nyi, Tihanyi, Káldy, Szakonyi, Mesterházi, In- zsinaton jöttek átvizsgálás és javítás alá; az | stitoris, Schwartner, Krúdy, Gamauf, Sehmal, Pesten, még azon évben tartandó országos zsi i Tessedik, Ráth Mátyás, Hamaljár, Perlaky egy ágostai hitvallású egyház magyarországi négy natához. ' vagy más téren különben is ösmert neveit. kerülete pedig (mivel az erdélyi szász szuperinA hazai két protestáns egyháznak azelőtt or Mindjárt az első ülésben megjelent egy kül- tendenczia egészen különállón országos egyház.,) szágos zsinata nem volt, mert a régebben zsina j döttség a reformátusok részéről, mely a testvér- száz év múlva a pesti zsinat után, ugyancsak toknak nevezett egyházi nagyobb gyűlésekben I egyház zsinatát üdvözölte. Innen viszont üd- most megnyílt zsinatában szándékszik egységes csakis két vagy több egyházkerület, de soha sem , vözölő küldöttség ment Budára, a reformátu szervezetét megalkotni és biztosítani. sokhoz. az egész magyarországi egyház volt képviselve. Méltán nézhet tehát nagy várakozással az A pesti zsinat összesen 16 ülést tartott s ok Most száz éve volt tehát a legelső alkalom, hogy tóber 14-én oszlott el. Magától érthető, hogy a egész ország a zsinatok működése elé. Három a tulajdonképeni Magyarország protestánsai > nyilvános üléseken kivül számos bizottsági ülést millió magyar honpolgár egyházi és világi kép (Erdély még ekkor közjogilag egészen külön tes is tartottak, és pedig igen sokszor együttesen a viselői foglalnak ott helyet, hogy egyházuknak, tet képezett, úgy, hogy országgyűléseit is külön : református zsinat küldötteivel. iskoláiknak és ezáltal a hazának is érdekében A reformátusok egy nappal elébb, okt. 13-án tartá), úgy a lutheránusok, mint a reformátusok megtegyék mindazt, a mit az adott viszonyok végeztek. Zsinatuk helyisége Budán, az ország országos zsinatba összegyűltek. Hogy pedig a ház épületében volt. Királyi biztoskent Zsadá- között legjobb akaratukkal és erejükkel meg két zsinat egy időre s a két testvér-városba lett nyi Almássy Pál aradmegyei főispán s v. b. t. tehetnek. tervezve, az nem valami esetlegesség, de a két tanácsos szerepelt. A zsinat elnökéül Széki gróf Száz év óta nagyot fordult a világ kereke. egyház világi férfiai azon nemes czéljának kö Teleki József dunamelléki főgondnok választa Akkor a romokat kellett újra építeni, a szétszórt vetkezménye volt, hogy a hazai két protestáns | tott meg, ki helyett — mert későn érkezhetett csontokat kellett összegyüjtögetni, most száz meg — az első hat ülésben idősb és ifjabb gróf egyháznak egyesítését, legalább szervezet és fő- I Ráday Gedeon elnököltek, kik közül amaz munkás év alkotásait kell tovább fejleszteni; kormányzat tekintetében megvalósítsák s ekkép mint dunántúli főgondnok, emez mint duna akkor egyházkormányzati téren a legélesebb az egység által mindeniknek erejét és súlyát melléki követ vett részt a zsinaton. Ott volt ellentétek oszták két táborra a zsinat atyáit, neveljék. Az idő teljessége azonban még koránt a másik két főgondnok : Rhédey Ferencz Tiszán most e tekintetben oly nagy elvi fontosságú túlról és Baji Patay József Tiszamellékről; ott sem jött el a nemes eszme megvalósítására. volt a négy püspök: Szalay Sámuel, Halász eltérések nincsenek s bárha úgy egyik, mint Mindkét egyháznak négy-négy, tehát összesen József, Vég-Veresmarty Sámuel és Hunyadi másik zsinaton bizonyára lesznek is oly kérdé nyolcz kerületei, egész addig mint teljesen kü Ferencz. A tagok sorában ott látjuk a refor sek, melyek körül az ellentétes nézetek nagyobb lön álló s egymástól eltérő szervekkel működő mátusok egyháztörténetében elévülhetlen érde vitákat fognak előidézni, a legtöbb föltétel mégis testületek éltek; e mellett egyik egyházban hit meket szerzett Vayak&t (Dániel, Miklós, István megvan arra nézve, hogy a református egyház és József), Domokos Lajost, a lángeszű debreelvi, a másikban egyházalkotmányi erős eltéré czeni birót, a zsinat egyik vezérférfiát, Sinay tökélyesbíthesse, az ágostai egyház pedig megal sek zavai-ták az összhangot, mely kedvezőtlen nagy ellenfelét; továbbá a Boy, Bernáth, Bóka, kothassa egységes szervezetét; hogy így mind körülményekhez járult még az is, hogy a zsina Csanády, Darvas, Gyürki, Horváth, Ilosvai, két egyház bensőleg megerősödve, az eddiginél tok előkészítését magukra vállalt világi vezer- Kenessey, Lipcsey, Losonczi Máriássy, Óry, is fokozottabb mértékben teljesíthesse köteles férfiak az egységes kormányzat és szervezet alatt Palóczi Horváth, Pázmándy, Puky, Szemere, ségeit mindnyájunk közös édes anyja, a haza Véghely, stb. tekintélyes református uri családok élő lengyel dissidensek (protestánsok) tiz évvel tagjait; a lelkészek sorából pedig különösebben i irányában; melyet mindig, még akkor is forrón az előtt létrejött egyházalkotmányát fogadták el kiemelhetjük H/szeit Dnfriel, Szikszay,György, és híven sze'-etett; mikor a mostoha fiu szomorú előmunkálati alapul, miért is a lengyel protes Szönyi Ben/amin. Szathmári Paksi Ábrahám, sorsa jutott osztályrészéül. táns törvénykönyvet lefordíttatták latin nyelvre, Kármán József, Péczely József, Torkos Jakab, j RÉVÉSZ KÁLMÁN. hogy azt a zsinati képviselők kellőképen tanul Tormássy János, Göböl Gáspár, Öri Fülep Gábor tiszteletreméltó neveit. mányozhassák és használhassák. A két zsinat kánonai úgy alapelvekre, mint A lengjél protestáns egyházalkotmány leg szerkezetre, sőt legnagyobb részt szövegre nézve AZ 1 7 9 1 : XXVI. TÖRVÉNYCZIKK főbb jellemvonása az volt, hogy a két testvér is megegyeznek egymással. A budai zsinat tör NÉHÁNY ALKOTÓJA. egyház kormányzatában a legalsó foktól a leg vénykönyve 155 kánont számlál, a pesti zsinaté felsőbbig a világi elemnek, illetőleg a nemesség minden egyes résznél újra kezdi a számlálást, PRÓNAY LÁSZLÓ BAKÓ (1734—1808.), az ágostai 161 kánon van benne. különben hitvallásuak 1791-ki zsinatának elnöke, a család nek van biztosítva a vezérlő befolyás, úgy, hogy A kánonok három legjellemzőbb pontja gazdagságának és befolyásának megalapítója, a papság mellette nagyon is háttérbe szorul. következő : II. József császár alatt Nógrád- és Hontmegyék Természetes, hogy mig a világi elemnek nálunk 1. Elő akarta készíteni a két egyház egyesülé adminisztrátora volt, s mikor a császár halálával is tetszett volna az ilyen kormányfonna, a pap sét (unió) egyforma egyházszervezet elfogadása a reform-vágyak delejes áramlata járta át az országot, Prónaynak ott kellett hagynia megyéit, ság, mely eddig élvezett jogainak sokszoros meg és egy közös főtanács felállítása által. 2. Az egyházalkotmányban a zsinat-presby- a hol minden fenekestül felfordult. A közpályá csorbításától tarthatott, határozott kedvetlen teri elvet, az úgynevezett consistorialis rendszer tól való visszavonulása azonban kevés ideig tar séggel, gyanakvással, sőt elkeseredéssel nézett rel akkép vegyítette, hogy az egyházkormányzat tott. H. Lipót uralkodásának elején csanádi fő azon zsinatok elé, melyek ily szellemben készül minden fokán a világi tagoknak ju f obb ispánná nevezte ki őt s e méltóságot viselte tek haladni. Ennélfogva az egyházi és világi ! jog, befolyás és hatalom a papság hai^nyával. egész haláláig. Prónay működése nem szorítko 3. Rendezte a házasságügyeket s mindenik zott pusztán politikai hivatalának vezetésére, elem, — fájdalom, — igen gyakran mint két egyházkerületbe egy-egy házassági törvényszé sem egyháza ügyeinek támogatására; Ő mint ellenséges tábor állott szemben egymással a ket tervezett, melynek tagjai a két felekezetből lelkes hazafi nyelvünknek és irodalmunknak is zsinatokon, melyekből hiányzott az egyetértés, buzgó pártfogója, segítője s támasza volt. Egyike vegyesen lettek volna. a kölcsönös bizalom szelleme. Ezért történt, Legkevésbbé sem lehet csodálkoznunk azért, volt azoknak, kik a magyar nyelv hivatalossá hogy a két zsinat sem lefolyásában nem volt hogy az ily szellemű törvények a legtöbb helyen tétele mellett legtöbbet tettek az 1790—1-iki or békés, sem következményeiben nem volt ál kedvetlenségre találtak. Mindkét felekezet fél szággyűlésen. tette a maga önállóságát, érdekeit és embereit dásos. TELEKI JÓZSEF GRÓF (1742—1796) koronaőr, a hirtelen és majdnem erőszakosan felállítani később ugocsai főispán, majd v. b. titkos taná Megnyervén ugyanis a protestánsok a királyi szándokolt közös kormányzástól; a papok ugy engedélyt a zsinat tartására, megtörténtek a az egyik, mint a másik egyházban elégedetlenek, csos, a ki az 1790—1-iki országgyűlésnek egyik legkitűnőbb s legbefolyásosabb tagja, s a refor választások s mindkét egyház zsinata száz-száz sőt boszúsak voltak eddigi jogaiknak nagy mátusok 1791-iki zsinatának elnöke volt. Latin fele részben egyházi, fele részben világi taggal mérvű csorbítása miatt; sőt még a római és magyar beszédei a múlt században nagy ha katholikus papságnak sem tetszett a dolog, egy tást tettek. Nevét az irodalomban egy pár köl megnyílt, 1791 szeptember hó 12-én. felől, mert a tervezett közös kormányzatban és Az ágostai hitvallásuak zsinatának helyisége egységben a protestantizmus megerősödését teménye, mint «Az atyafiúi barátság oszlopa» s Pesten, a megyeház nagytermében volt. Királyi látta; másfelől mert attól félt, hogy a protestáns «Aranka Györgyhöz» czimű tanitó-költeménye biztosul korompai gróf Brunszvik József val. világi uraknak az egyház ügyeiben való vezérlő és episztolája tartotta fenn. RÁDAY GEDEON GRÓF (1713—1792) neve iro b. t. tanácsos küldetett ki. A zsinat elnöke (mi befolyását a katholikus urak is meg fogják majd vel a papság felszólása daczára úgy itt, mint a kívánni s erős rés lesz ütve a korlátlan pap-ura dalmunk történetében is ismeretes. Ő mint ko rának egyik legműveltebb s legolvasottabb em reformátusoknál csak egy, és pedig világi elnö lom sánczain. bere nevezetes, a ki ludányi és később péczeli köt választottak) báró Prónay László volt, mi Mindezeknek természetes következménye az | palotájában folytonosan könyvei közt búvár vel az egyetemes felügyelő, Balogh Pál, az elnökséget nem fogadta el. Ott voltak a zsinaton lett, hogy a zsinat által hozott törvények, több- ! kodott s a magyar tudósokat ellátta segédköny Farkas Mihály dunamelléki, Szinovicz Mihály szőri sürgetés daczára, királyi szentesítést nem j vekkel. Két nagy érdeméről emlékezik irodal munk története. Egyik az, hogy a magyar mérbányakerületi, Hrabovszky Sámuel dunántúli és nyerhettek. A ké íns egyház ezentúl is I tékes-rímes verset ő Visérlette meg először
49. SZÁM. 1891. ravm. évFOLTAM.
VASÁRNAPI ÜJSÁCL_
809 művészileg fejlett ország egy-két első rendű tudományokban elibe kerültek. Mikor azon festménynyel van ott képviselve. Az arany érmek nálunk, sőt a klasszikái alakú versekkel is ö pró ban tanulói pályáját elvégezte, a figyelmes és a díjak elosztása nehéz gondot fog okozni a bálkozott meg először. Másik érdeme pedig az, debreczeni főiskola öt tette meg széniorának. jurynek, mert egyenlően érdemes, jutalmazásra hogy Kazinczynak ö volt úgyszólván az iroda Tavaly, tehát a felfedeztetés előtt, mint kivált- méltó kiváló művészi alkotások akadnak majd lomba bevezetője, tanácsadója, atyai barátja, mentora, a ki a Kazinczy folyóiratait nemcsak ságos tanítványát, Kálvin városába, Genfbe ! nem minden teremben. A téli kiállítások a fővá müveivel, de több példányra tett előfizetéseivel küldte ki, s ma, •— még mindig a derék főiskola i rosi élet fontosabb mozzanatai között előkelő is gyámolította, azoknak közönséget toborzott támogatásával, — Parisban hallgatja a Sorbonne helyet foglalnak el s kivált az esti órákban, a mikor a műcsarnokot a villamos világítás ra Magyarországban és Erdélyben egyaránt. Kazin híres előadásait. Irodalmi sikere által bátorítva, a debreczeni gyogó fénynyel árasztja, a közönség folytonos czy mindig a tisztelet legmélyebb érzéseivel viseltetett iránta és sokszor elmondá, mennyit Csokonai-kör most egy vastag kötetet adott ki hullámzása tanúsítja- azt a növekedő érdeklő köszönt neki pályájának elején. •— Fia, a hason elszórva megjelent költeményeiből. Benne a dést, melyben mái Budapesten is részesül a nevű Gedeon (1745—1801) septemvirré s v. b. buzgóság, szerelem, szeretet és képek négv művészet. titkos tanácsossá lön, majd később koronaőrré. cyklusra oszolnak, hogy négyhúru lantjának E napokban jelent meg a kiállítás képet alaphangjait szemléletileg is föltüntessék. A ÜRMÉNYI JÓZSEF (1741—1825) különféle tiszt tárgymutatója, oly díszes kiállításban, mely megjelölt határokon belől csodálatos keveréke ségeket s méltóságokat viselt. O dolgozta ki bátran versenyezhet a külföld hasonló kiadásai Mária Terézia alatt az új tanulmányi rendszert, következik a legkitűnőbb és közönségesebb ver val. Az abban megjelent képek közül ezúttal A tárgyilagos kritikának lesz majd fela seknek. s érdemeiért II. József Biharmegye főispáni egy egész sorozatot mutathatunk be. székébe ültette s viselte a referendáriusi méltó data, hogy belőle naiv lelkének valódi kincseit A mióta Benczúr Gyula a mester-iskola veze ságot is. II. Lipót a Szent-István-rend nagy ke kiválogassa s naiv tudásának kézzel fogható tését átvette, az arczképfestés a művészetnek mi most az egész kötet tévedéseit kimutassa; resztjével diszíté fel őt, mint már ekkor személyeddig nálunk még el nem ért magas fokára nököt. A jelen század első évében Halics és nek örülünk, mert mig a benne lerakott valódi emelkedett. Ez évben gróf Andrátsy w s költői. Érzékeny lelke naiv és meS zlíszavú életrajzi adalékot szolgáltatott - : rengő! Leginkább az egyszerű hangulatok vonz évek alatt sokat tartózkodott Marokkóban és Lenn a Tisza-mentén született a tisza-kurti zák, 8 ha szívében valami lehelletszerü lyrai ' Tunisban s onnan válogatja képeinek tárgyait; batár egyik pusztáján. (.Xem merek versben tárgy megfogamzott, ajka végtelenül finom s a «Drága gitár, is az ottani életből merített és Í y S t k o ? n i i á ; mindenki azt mondaná, hogy : s még ötletszerűségében is lágy dalhangokra éles megfigyeléssel késztilt alak sikerült ábrázo S t majmolom..) Hét éves kora ota a kecs zendül. Ilyenkor születtek meg a kötet legszebb lása. Valentiny János hti marad az ö czigányaikéi síkságon lakott, honnan szegény sorsú szu- darabjai, valamint azok is, melyek arról tanús hoz; a csinos barna leány, a Balaton partján Teí _ bizonvára, mert papnak szánták - Kecs- kodnak, hogy formai művészete még nincs arány mostani képén is érdeket kelt az ő megkedvelt kemétre adták be a gymnáziumba. Később Szar ban költészetének tartalmi finomságával és mű művészete iránt. Aggházy Gyula is a «magyar vasra, innen theológiára Debreczenbe ment Itt vészi mérséklete sem költői lelke termékeny tenger, tájáról vette motivumá,t tőről metszett halász-párjával. Mannheimer Ágost nem keve töltött első éveiben tisztán pályadyakbo es : ségével. sebb, mint nyolcz képpel szerepel a tárlaton, táj Wácziókból élt. Utóbb főmunkatársa lett a ; Üdvözöljük a jóért; egyebekben pedig örülünk, VKeczen-Nagvváradi Értesítődnek s dolgo- hogy jelenleg az izlés nagy metropolisában — kép és életkép vegyest, melyek közül a kiválóan sikerült«Búcsújárás Capri szigeten»czíműt mutat S f a k ^ h e l f l a p b a is. Mint újságíró, n-t a ; tanul. Dr. SEBESTYÉN GYULA. juk be olvasóinknak. A művészek a saját otthonu\lnhh tért foelaló prózai nemben is. Ezen katamütermetis előszeretettel mutatjákbeképeiS k e i b Ő l tavaly egy1 kötetet adott ki «Id*tölken. Spányik Kornél képén a festőt és modell S . czimen. Az irodalom akkor nem vett róla A TÉLI KIÁLLÍTÁS A MŰCSARNOKBAN. jét látjuk kedélyes társalgás közben. Tahi Antal Í S n i á s t Pedig kár, mert némely aprósága képének tárgyát a szabadságharczból meríti, Röviden megemlékeztünk már az országos történetünknek nem rég lezajlott fényes korsza magyar képzőművészeti társulat ez évi nagy kából, melynek lelkesítő emléke a nagyobb sza nemzetközi téli kiállításáról, melynek első futó bású művészi megörökítést még mindig haszta lagos áttekintése is azt a benyomást ébresz lan várja. Ez a kép csak kisebb jelentőségű epi tette, hogy gazdagabb és magasabb színvona zódot jelenít meg, népfölkelők vonulását az lon álló tárlatainknak egyike. Az össze esti homályba vesző országúton. Érdekes han badok . .» A mibe itt attikai sot kevert, azt hasonlító tanulmányozásra az által nyújt ki gulata, jellemző alakjai a művész haladásáról m á s t csöppentett méznél édesebb szereim vált bő anyagot, hogy a haza; művészek töme- tesznek tanúságot. Tolnay Ákos a fényűző élet S o k b a n énekelte meg. 8 mig ő így a múzsákkal ges részvétele mellettván valamennyi társalgott, addig táguló társai a kenyérkereső
Mannheimer Gusztáv: Búcsújárás
Tornai Gyula: Arabs
*Trovatore»
Tahi Antal: 1848.
Capri
szigetén.
Tolnay Ákos: A
Valentin, 1. Balatoni
boudoirban.
táj.
Telepy Károly: A Kazán-szoros
Aggnázy Gyti atoni lualász.
Vastaga Géza:
Spányík Kornél:
Pállik Béla:
Oroszlánfej. Ü
T T
Bambouillet-kos.
T T T 4 T T X m » 0 * T > / - ^ T
bejárata
előtt.
Molnár József: Aratás.
Modell-pauza.
Pap Henrik: Melyik itt a Lizi
kisasszony
VASÁBNAPI
812
a • Vasárnapi
iránt bir fogékonysággal. A «boudoirban» czímü képe csinos apróság. Molnár József «Aratáskor» czimű festményén falusi idyllt ábrázol. Legvégül említjük, noha a legelsők közé tar tozik a tárlat életképfestői között, Bihari Sán dort, ki b á r o m müvei is van képviselve, melyek közül a «Programmbeszéd»-et mutatjuk be. A képviselőválasztások mozgalmas napjaiból vette képe tárgyát, melyet kitűnő szorgalom mal, s nagy ambiczióval festett meg. A p r o grammbeszédet tartó jelölt körül álló tőrül metszett alakok mindegyike nagy megfigyeléssel kidolgozott typus, s a kép egészében is méltó társa azoknak, melyek Bibari ecsetje alól m á r előbb kikerültek. Állatfestőink közül Pállik Bélának bevégzett tökéletességgel festett «Rambouillet-kos» tanul mánya és Vastagh Gézának pompás «Oroszlánfej»-e a művészet e fajának hivatott müvelését igazolja. Tájfestőink közül Telepy Károly és Brodszky Sándor érdemes müveit mutatjuk be ezúttal. A szobrászat örvendetes fejlődése az ismert művészek mellett újabb tehetségeket is hoz fel színre. Donáth Gyula a vigadó számára a "Nép dal* alakját készítette el, azzal a lendületes felfogással, mely az ő szélesen mintázott alak jait feltűnőkké teszi. Jankovics Gyula fiatal szobrász a «liba tolvaj» czimű életnagyságú, te hetségre valló szobrával lépett fel először ez idei kiállításunkon. Kiss György Veszedelmes játszó társai »a színezett kisplasztikának sikerült müve. A külföldi jelentékeny művek gazdag válasz tékából mai számunkban két nagy hírű művész nek képét közöljük. Az egyik Firle Walternek • Reggeli ájtatosság egy hollandi árvaházban* czimű festménye, melyet a berlini királyi képtár engedett á t téli kiállításunkra. Firle a fiatalabb német művészeknek egyik elismert vezére, nálunk több év óta meg szokott jelenni művészetének remekeivel s mostani festménye, melyen a felfogá óge, a szinek bájíis összhang] kedélyre mely és maradandó benyomást gyako rol, tagadhatlanul egyik gyöngye a kiállításnak. A másik Normann Adelstennek, :i maga nemé ben páratlan norvég művésznek tSognefjord* czimü tájképe, mely derült, ragyogó színeivel, bán tükröző vizével igazolja azt az elő-
UJSÁG.
Újság* \ fél évre...
__
- - 8 forint
díszkiadós,, | egész évre... 16 « a * Vasárnapi újság* \ fél évre 4 forint rendes kiadósa \ egész évre... 8 « *
A „Politikai Újdonságok" jö vőre képes tíjság lesz. Sok helyről nyil vánult óhajtásnak teszünk eleget, ha a „Politikai Újdonság oh"-at, mely 37 évi pályafutása alatt nagy és állandó közönséget biztosított magának, ezentúl képekkel illusztrálva adjuk ki. A sok szorosító ipar terén elért újabb haladások ugyanis lehetővé teszik, hogy az eseménye ket nyomon követhessük az esetre is, ha azok leírását képekkel teszszük vonzób bakká. A •Politikai Újdonságok* ítj-évig megjelenő számainkban is fogunk iSnként képeket közölni. Új-évtől fogva a «Poli tikai Újdonságok* minden száma a napi esemény éhre vonatkozó több képpel illusztrálva fog megje lenni. A „Vasárnapi Újság" kiadóhivatala (Budapest, egyetem-utcza 4. »z.)
IRODALOM
! I | I
E S MŰVÉSZET.
Mikszáth Kálmán .Országgyűlési Karczolatai» 365 lapra terjedő nagy kötetben jelentek meg. Oszszegyüjtötték és kiadták a Légrády- testvérek. Azok a jókedvű, elmés orszáffgyülési tudósítások vannak a kötetben, melyeket Mikszáth 1883 óta ir a «Pesti Hírlap »-ba, az ülések és a napi események eleven hatása alatt. A kiadó azt irja előszavában, hogy e sok diszkréczióval, melegséggel, humorral ós szinpazar tollal irt karczolatok elkallódhatnak a hirlapszámokkai, melyekben megjelentek s azért gyüjté össze könyvbe, hogy igy az enyészettel jobban megküzdjenek. Maga az iró elbeszéli egy másik bevezetésben, H " , ' V n< I ••:;<•'< ee/ve.i í i e I;i:«l-.
' \
mert
m ; ' iCf>V>'S
mikor a karczola• ' 'iikor tanúsított. I tokba foglalt helyzeteket, vitákat, beszédeket már ikalom. hogj a teli kiállítás eltemette az emlékezet. De sarkalta a «hiúság örinak ismertetését tovább foly- í döge*, mert igy elmondhatja az egykori napok hő| seinek: l i m c a t i beszédeitek már elenyésztek, de ! az, a mit én írtam róluk, az még megvan.» El> mondja Mikszáth azt is, hogy 1882-ben még a «Peeti [ Hírlap*-ba Tors Kálmán irt czikkeket a mozgalmasb ülésekről, de egyszer beteg lett s őt bízták meg heA „Vasárnapi Újság" díszkiadása. ! lyette azok írásával. A közönség mindig élvezettel olvasta a karczolatokat, melyeken a sok szingazda.4 « Vasárnapi Újság* jövőre is abban <> ki ság mellett pártszinezet is van, de soha sem bántók, állításban fog megjelenni, melyet
49. SZÁM. 1891. xxxvin. ÉVFOLYAM.
szicziliai diktatúrát Victor Emánuel kezébe letette., a néphez és fejedelmekhez intézett. Semsey Andor, a bőkezű maeczenás pedig • ' "ovar nemzeti mú zeum átalakításához* szól u^.^., nem helyeselvén azokat a terveket, melyeket e kulturális intézetünkre nézve a kiküldött bizottság megállapított. Fölösleges kiadásnak mondja, hogy a különben szegényesen ja vadalmazott intézet külső díszítésére, «monumentá lis anyaggal való burkolásra, félmilliót fordítsanak. Abban sem nyugszik meg, hogy a természettani gyűjteményeket kitelepítsék új épületbe, mert az megbonthatná azt a népszerűséget, melynek a mú zeum örvend, inkább a képtárt költöztessék ki, s annak helyén is a természetrajzi szakokat, a növény gyűjteményt és Haynald herbáriumát helyezzék el. A hadtörténelmi gyűjteményeknek pedig a díszes előcsarnokban volna legméltóbb helyök. — Végül a könyvbirálatok következnek: dr. Váczy János Szinnyei • Magyar írók élete és munkái* művére tesz meg jegyzéseket ; ezt követi Daday könyvének (a magyar állattani irodalomról), Mudrony Soma «Ildeiné leánya» regényének, és gr. Keglevich B. «A beteg par lament* röpiratának ismertetése. A magyar helyes írás vitatásához pedig dr. Csapodi István és Volt" György szólnak hozzá. — A «Budapesti Szemle» előfizetési ára egész évre 12 frt, félévre 6 frt. A magyarországi tücsökfélék magánrajza czimű tudományos monográfia jelent meg a termé szettudományi társaság kiadásában, Pungur Gyulá tól, kit a társulat nyilt pályázaton, 1876-ban bizott meg a munka megírásával. A dolgozat a hazai tücsökfajokat nemcsak rendszer tekintetében ismer teti, hanem feltünteti életüknek lehetőleg minden mozzanatában, úgy környezetükhöz való viszo nyukban, mint a természetben való jelentőségükben. A szerző a természetben tanulmányozta a tücsköket, s otthon is üveg alatt, vagy rekeszekben figyelés alá vette. De átvizsgált több gyűjteményt is, s kellő figyelemben részesítette a szakirodalmat. Az előadás nem száraz, s a szerző a hazai népies elnevezéseket is följegyezte. Összesen negyvenöt tücsökfajt ismer tet, különböző tartózkodási helyekkel, s a vidék fölemlítésével, a hol tartózkodni szoktak A munka tartalmát végül bő franczia kivonat teszi hozzáfér hetővé az idegen tudósok számára. Ara 2 frt. 50 kr, tagoknak 2 frt.
Egy restauráczió 1844-ben czimen korrajz je lent meg Móricz Pál volt országgyűlési képviselőtől. A negyvenes évek sok jellemző vonását eleveníti föl a társas életből, a közéletből. E mellett a ne messég akkori szereplőit is festi s kivált Szabolcs megye életéről jegyez föl sok érdekest s mond el közérdekű dolgokat a megye több családjáról, pártküzdelmeiről. Ára 1 frt 20 kr. Olvasmányok az ifjúságnak. Az angol ifjúsági irodalom jeles műveiből egyszerre három kötet jelent meg a Légrády-testvérek kiadásában, czimképes ke mény kötésben és illusztrácziókkal. Mind a három kötet Tytler Ann Fráter műve és Tisza Etelka, Tisza László leánya fordította le. A három könyvnek egy hőse van Leila, de minden kötet önálló és külön czimet visel. Az egyiknek czime Leila a szigeten, kik fi i Vasárnapi Újság*-ot, minta nagyvilág A «Budapesti Szemle* ez évi folyamát rekeszti robinsonada, melyet különösen fiatal leánykák olvas eseményeinek illusztrált krónikáját, a kivált a be a deczenberi kötet, melynek sokféle tartalmát hatnak élvezettel. A Leila Angliában és Leila ottlwn kötetek is az angol ifjúsági irodalom sokat magyar eleiben évenkmi fölmerülő társadalmi, «Az erdélyi katholikus autonómiáról* szóló dolgozat czimü dicsért előnyeivel bírnak, változatossággal, tanulsá képzóynűvészeti kiválóbb jelemégeknek tárházát, nyitja meg. Az erdélyi katholikus status keletkezését, gokkal. Vidám, megható fordulatok váltakoznak a még (lis:csrbb kidllílástnvi kiváltják megsze jogi állását és szervezetét ismerteti meg, épen alka tartalmas történetben. Ara egy-egy csinos kötetnek rezni és könyvtárakban vagy társalgó-tertititk lomra a kath. autonomikus törekvések közepette. 1 forint. • Az Athenaeum kézi lexikona.* Az Acsády asztalán megőrizni, erre fe módot nyújtsunk: Dr. Imre József befejezi «Az ifjúság testi nevelése az iskolában* czímíí elmélkedését, mélyebben fog Ignácz dr. szerkesztésében megjelenő eme vállalatból elhatároztak, hogy áj rvtöi kezdve a « Vasárnapi lalkozván e fontos ügygyei, mely annyira sürgős, be,küldötték a harmadik füzetet. Az «Arany* és • Ázsia* közötti anyagcsoportot tárgyalja elég terje f'jmg»-ból albnmszerii díszkiadás! is rende mert — mint a szerző mondja — fiaink a mostani delmesen. zünk, mely azonos tartalommal, de a legfiiw- iskolai rendszer alatt testi egészségűkből fizetnek vá Előfizetés. Szávay Gyula előfizetést hirdet sajtó mabb vastag dapla-veliapapiron. színes borí mot ismereteikért. Egy másik közlemény is foglal alatt levő vers-kötetére, mely az ifjúság első évti tékkal fog megjeleníti, úgy, hogy bármely szalon kozik az iskolai ügygyei, Fináczy Ernő adván elő a zedének (1880— 1890) tartalmazza összegyűjtött vagy olvasószollá asztalának művészi értékű * Berlini iskolai conferentia* tanulságait. Költemény költői kísérleteit; a terjedelmes kötet diszes nyom díszéül szolgáiknt. mint az a külföldön a kitű kettő van a kötetben «Bele nyugodni* Kozma An dai kiállításban ez év karácsonyára jelenik meg, elő fizetési ára 1 frt 80 kr, mely a szerző nevére decz. nőbb illusztrált irodalmi vállalatoknál «edition dortól, és «Bradimant panasza* (Ariostó «Örjöngő 15-éig küldendő Győrbe. de ln.ee" név alatt divatban van. a hol a : Lóránt*-jából) Radó Antal fordításában. Mayer F . Naptárak. Posner Károly Lajos ós fia kiadásában K. német regényének < Jenatsch Györgynek* a be•imlai s általában a sokszorosító műipar i fejezése olvasható. «Egy adoma vándorutja* czimen a következő új naptárak jelentek m e g : • Előjegyzési naptárt (22. évfolyam, bolti ára 75 kr.) *Jegyzéknekbe készült e termékei nagy kedveltségnek , pedig Hegedűs István az Arany János •Fülemiléjé naptárt (22. évfolyam, ára 75 kr.) tPosner magyar és elterjedésnek •örvendenek s a jobb módú mű nek* alapgondolatáról ir, melynek változatai több fali naptárat (22. évfolyam, ára 50 kr.) Kis 'fali velt körökben az ízléses házi berendezkedés nemzetnél és irodalomban feltalálható, de Arany dol naptárt (22. évfolyam, ára 20 kr.) • Posner-Jele szab, irodai napló előjegyzési naptárt (ára l.frt 50 kr.i ekrutradhcdattan kiegészítő dísztárgyai. Az t goztaföl legderültebben és plasztikusabban. X—yi A. uBottdoir-naptárt ( á r a i frt.) • Posner-fe\e zsebnap fényes kiállítás által okozót! költségtöbblet •Tűr- István és iratai* czimen ismerteti Türrnek tárt (ára 20 kr.) és tKodolányi gazdasági könyv arányában a « Vasárnapi I jság* e diszpéldá- közzétett politikai iratait, III. Napóleonnak 1866. jun. viteli naptárat (ára 1 frt 50 kr.) Az új helységnévtár, melyet az orsz. statisztikai nyamak ára kétannyi lesz, mint a rendes ki i 12-én kelt üzenetét a törvényhozó testülethez, Gari baldi 1860-ki kiáltványát, melyet mikor a nápolyi és hivatal ad ki új évre, a legújabb hkatalos adatok adásé, vagyis: szerint készül. A legutóbbi népszámlálás adatai fel-
49. SZÁM. 1891. xxxvm. ÉVFOLYAM.
VASAKNAPI UJSÁG.
S13
használvák benne s az általános részben tartalmazni s a megkezdett munkák szervezetéről terjesztett néhány órára ismét összehozta Bécs politikai világá fogja a megyei, járási, törvénykezési pénzügyi, kato elő jelentést. Talált nyomok a Balatonnak a geoló nak legkiválóbb személyeit. Jelen voltak a magyar nai stb. beosztást. A 1( ^ r e n d e s rész, külön Magyar giai jelenkorban való nagyobb kiterjedését bizonyít delegáczió tagjai majdnem teljes számmal, tíz oszt országról és külön Hq/«átországról, az egyes hely ják. Ezután Jankó János, a ki ez év nyarán Lóczy rák delegáczió számos tagja, továbbá a pápai min ségeket, pusztákat, telepeket sorolja fel betüsóros egyetemi tanárt Biharban tett utján kisérte, adta i ezius, a nagykövetek, követek, udvari főméltóságok, egymásutánban Minden egyes községről 17-féle adat elő jelentését. Egyik legérdekosebb pontja volt az gr, Kílnoky külügyminiszter, gr. Szapáry (iyula, b. lesz a műben. Es nagy terjedelme s tartós angol vá utazásnak a híres bihari Karsztban a Kimpauyásza, jórváry és Wekerle Sándor magyar miniszterik, szon kötése daczára 4 frt előfizetett áron megszerez hol a hegység egy nagy barlangja nyeli el a folyó a külügyminisztérium főbb tisztviselői, Btemsok t.n hető ; bolti ára 7 frt lesz. Az előfizetési pénzek köz vizét és a Dagadó forrás, a mely minden fél órában | gernagy, a kereskedelmi szerződós tárgyalására ki vetlenül az orsz. statisztikai hivatalhoz (földmivelési megtelik vizzel s aztán a \iz ismét eltűnik. Az elő küldött bizottsági tagok stb. stb. A háziúr és háziminisztérium épülete) czimzendők. adást eredeti fényképi felvételek bemutatásával kí •ony a legszivélyoBubben fogadták vendégeiket. sérte, melyeket Jankó és Lóczy készítettek. — Végül A jelenlevő diplomaták hosszasabb társalgást foly ZichyMihály képei. Az «Aradivértannk albumai Kőredigethy Radó i föld alakjáról c»tekezett. tattuk Szapáry miniszterelnökkel, mely témalgélbaii ban Zichy Mihálynak két rajza is megjelent, mely a Tis/a Kálmán, Szócsen gróf, Csernátoiiyi' Széli Kálmán, Nógrádmegyei múzeum. A nógrádmegyei mú szabadságharcz apotheozisa, s egyik az 1849 ki aradi Kaik ÍH részt vettek. Kálnoky gr. csaknem agétl este a zeum ünnepélyes megnyitása ment végbe tinLisinikatasztrófát, a másik pedig az 1867-iki ujraébredést OyarmatOH. Degeufeld Lajos gróf főispán megnyitó kereskedelmi szerződési tárgyalásokra küldött meglu.ottnkkal beszélgetett; BeUBS berezeg nagyk ábrázolja allegorikusán. A kitűnő művész e két rajzát beszéde után Sagy Iván jeles történészünk iNógaz album kisebbített ólakban közölte, az aradi Köl- rádmegye jeles fértiai* czimü értekezését olvasta szinten. Wekerle pénzügyminiszter élénk beszélge tésbe bocsátkoíott dr. Pleuerrel, majd KotliH.hilJ csey-egylet azonban gondoskodott, hogy az eredeti fol. melyben többek kőzött Balassa Bálintról, LiszAlbert báróval; egy másik terembe Wieib rhofer nyai Kálmánról, Kármán Józsefről, Madách Imre nek megfelelő másolatban és nagyságbnn kapja meg ró'l stb. emlékezett meg. Utam Pijur bilin kir. tanár, a király bád orvosa, volt az érdeklődés köza közönség, s Morelli Gusztávot, a jeles fametsző tanácsos, volt árvaszéki elnök, olvasta föl a nap , pontja s a német kormány kiküldöttjei bemutatták magukat a magyar minisztereknek. A fényes ettél? művészt és a minta-rajziskola tanárát bizta meg, jelentőségéről irt ódáját. Ezután • kulon épületben elhelyezett muzeumot tekintették meg, mely tele ójfélutáni 1 órakor ért végei hogy elkészítse. van a legértékesebb és legritkább tárgyakkal. Dél CBiky Gergely szobra. A Kisfaludy társaság ré A fametszet nagyságra nézve is nemcsak nálunk, után egy órakor az «ősi vármegyeház* termében széről Gyulai Pál elnök és Beöthy Zsolt titkár a kö hanem külföldön is a ritkaságok közé tartozik; a díszebéd volt, melyen száznál többen vettek részt. nagyság 90—60 cm. vagyis a nagy képek közé tar vetkező fölhívást intézi a magyar közönséghez: tozik. Morelli, ki egy évig dolgozott a két képen, A Kisfaludy táttatág elhatározta, bőgj Ctilrf (1,-r vésőjével nyomról nyomra követte Zichy rajzának EGYHÁZ ÉS ISKOLA. gely emlékét szoborművel örökiti meg. melyet vala vonásait, s nemcsak a képet adta vissza, hanem an A herczegprimás levelet intézett Helcz eszter mely, a közönség által látogatott középületben (ta nak minden legkisebb részletét, a rajz modorát U, lán az akadémia palotájábau) helyez el. Osiky Ger gomi polgármesterhez, melyben srra kéri, hogy gely egy évtizednél hosszabb időn át elsőrangú kép A hazai fametszés művészetének eddigelé a legkitű nőbb darabjai közé tartoznak ezek, s úgy a művészi miután ünnepélyeket akarnak rendezni, mellőzze viselője volt a magyar szinműköltészetnek. Kiváló ábrázolásban (hiszen Zichyt fölösleges dicsérni), nek minden költséges pompát és az ovácziókra for fogékonyságának. iie\< ii képzeletének és lankadat mint a másolat kivitelében oly becses műtárgyak, dítandó összeget oszszák szét a szegények között. lan alakító erejének alkotásait szerette és tapsolta a hogy a legkényesebb ízlés is örömmel veheti. Hazai koaöneég. Osztatlanul becsülte kitűnő tehetségét s Ennek daczára, Esztergom olyan fénynyel és pom tárgyú képekben ugy is szegények vagyunk; alig minthogy e tehetség mindvégig a legnemesebb esz mények szolgálatában állott, ezzel megbecsülte ma akad egy pár, melyet nyugodtan alkalmazhatunk pával fogadja az új prímást, a minőhöz hasonlót a gát is. Bizonyosak vagyunk benne, hogy a művei szobánk díszítésére. A szabadságharczra vonatkozó primási város még nem rendezett. által fakasztott és tápul) nemes érzések közül nem képek pedig nagyrészt gyarlók, banálisan kompo A primás néhány nap óta ismét a fővárosban luanyozhatik a köszönet és hála érzése sem e mű nálva, és durván kivivé. Örvendetes, hogy Zichy van, hol még mindig tisztelgő küldöttségek keresik vek alkotója iránt. Szolgáltassa bizonyságát a ma mesteri rajzának oly avatott produkczióját képes a föl. A héten fogadta a ferenczrendiek budapesti társ hazai sokszorosító művészet előállítani, minő Morelli házának küldöttségét Szul'ív.-íroHa Keszthely, busz gyar közönség azzal, hogy adományaival segítse elő e két metszete, mely az eredetinek erőteljessógét, tagú küldöttség állni üdvózöltette, melyet Dunszt a Kisfaludy-társaság kegyeletes tervének mmel 'dí finom árnyalatait, modorát teljes hűséggel adja viszFerencz apát vezetett. Vaszary herczegprimás mély szesebb megvalósulását. A (siky (iergely szobrára sza. E nagy képek nyomása sem volt közönséges fel megindulással hallgatta MtUŐvároM üdvözlését s szánt adományok a f. évi deczember lóéig, vagy adat, de az államnyomda jól végezte. Díszére válik kijelentette, hűfiy szülővárosa iránt, táaUM meleg egyenesen a magyar földhitelintézethez (Budapest minden háznak, s bizonyára el is fog terjedni, mert szeretetét nem szavakkal, de tettekkel fogja kimu , bálvány-uteza 7. sz.), mint aKisfaludy-társiutájí pénza b. badságharcznak megható és ékes emléke. A bu tatni. A budapetti Itticéukedópap$dg decz. 3-ikán je- i tárához, vagy e lapok szerkesztőségéhez küldendők. mely a begyült összegeket a földhitelintézetnek át dapesti «Könyves Kálmán» nevű nyomdai részvény- > lent meg a primás előtt, 21 plébános, i'i káplán, társ-ilatnál rendelhető meg. Ára a két képnek 10 frt, 30 hitoktató, és a szerzetes rendek főnökei. Bogi - fogja szolgáltatni. ' alatt, diszes rámában pedig 22 frt. sich Mihály prépost volt tolmácsuk. A primás meA szabadságharczi kiállítás rendezősége lég ! lej*en mondta, hogy AZ Ő nziv« mindig it óbb t i osztrák csal '. a: KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. a ki hozzá jön testvérnyitva lesz a paps 1848 19-diki «K. K. Armee-Bulletin»-ek alapján A m a g y a r tud. akadémia nov. 30-iki ülésének :; ként fogadja. — A primás ki maga is tesz látogatá- készültek. A képek alatt az osztrák hadi jelentések sokat (így Péchy Tamás képviselőházi elnöknél, tárgyai, Hunfalvy halála következtében a decz. 7-iki gr. Szapáry Géza főudvarmesternél), vasárnap is megfelelő sorai olvashatók. ülésre maradtak. Az idei Kóczán-féle drámai pályá ; több küldöttséget fogad még. Karácsonyi játékok. Érdekes hírt írnak Pozsony zatról kellett volna felolvasni a jelentést, melyet még P r o t e s t á n s zsinatok. E hó 5-ikén kezdődnek a mellől, Förer (Obernfer) sváb faluból. Ebben a köz C'siky Gergely szerkesztett. Csak két történeti dráma ! magyarországi két legnagyobb protestáns felekezet ségben karácsonyi játékokat szoktak előadni, de az pályázott, s mindkettő kritikán alóli, de az aránylag zsinatai Budapesten. utóbbi hét évben nem játszották. Most azonban meg jobbnak a dijat kikeli adni s ez a jobb • A koro \ tanácskozásokat deczember 4-dikén isteni tisztelet előzte meg. A két zsinat kölcsönösen üd- tartják az előadást, mely úgy a szereplők száma, náért* czimű. Hunfalvy elhunytával az akadémián mint öltözékek s terjedelmes előadás dolgában Oberkét diszes állás üresedett m e g : az első osztály i vözlő küldöttséget indít a másikhoz. A vasár napi egyházi emMkümupél/fen, M 1791-diki 2<;-dik ammergau után a világ legelső s talán már egyetlen elnöksége és a könyvtárnokság. törvényczikk megalkotásának emlékezetére, mind- népiéi kanirxnnyi wixzterinnia. Az ammergauit anyHunfalvy Pál jubileuma a néprajzi társaság ' egyik felekezetet 30 tagú küldöttség fogja a má- nyiban még túlszárnyalja, hogy mereven ragaszkodva ban. A néprajzi társaság nov. 28-ikán ünnepélyes ! sík felekezet istentiszteletén képviselni. Az evan- a 15-ik századbeli hagyományokhoz, mind ezideig ülést rendezett az akadémia termében, hogy üdvö ! gelikusoknál az egyházi szertartást Sárkány Sámuel öltözékben, előadásmódban, dalok melódiájában püspök végzi, az ünnepi szónoklatot Zelenka Pál zölje nagyérdemű elnökét, Hunfalvy l'ált, ki az püspök mondja. Az istentisztelet után, az említett ugyanaz maradt. Parasztlegények adják elő, paraszt őszszel töltötte be akadémiai tagsága félszázadát. törvényczikk emlékezetére, a mtgytkdta nagyterme' ember tanítja be őket rá, mindenben népi és ódon. A jeles tudós még jó egészségben jelent meg az ün ben unnc/'i nlós következik, melyen mindkét feleke Az előadásokat advent első vasárnapján kezdték és nepélyes ülésen s nyájasan fogadta a minden oldal zet által tartandó ünnepélyes közgyűlés alkalmából, vasárnaponkint adják vízkeresztig. a megyeháza dísztermébe s karzatára belépti jegye ról hozzá intézett üdvözléseket. Erdély aranya. Említettük már, hogy egy góthai Xnntus János alelnök mondta az üdvözlő szava ket bocsátanak ki, melyeket az illető ülések napján, az ülés kezdete előtt egy órával a megyeházánál, részvénytársaság erdélyi aranybányájában nemrég kat, mire Hunfalvy meghatottan felelt. Ezután Hermán Antal adta elő Hunfalvy életrajzát, Zxetty József aljegyzőnél lehet átvenni.
VASÁKNAPI
814
HALÁLOZÁSOK. H U N F A L V I P Á L temetése deczember 2-ikán délután m e n t v é g b e az a k a d é m i a palotájából, m e l y n e k elő csarnokában állították föl ravatalát. Részvétnyilatkozat a m e s s z e külföldről i s érkezett, a helsingforsi finn irodalmi társaságtól, m e l y n e k H u n f a l v y tagja volt..Ravatalát pedig elárasztották koszorúkkal. Min d e n t u d o m á n y o s és irodalmi intézet és testület ki fejezte i g y gyászát. A tud. akadémia nov. 30-ki ülé s é t b . Eötvös L o r á n d m e l e g h a n g ú n e k r o l ó g g a l n y i totta meg, melyben az elhunyt nagy érdemei mel lett az akadémia n a g y veszteségét emelte ki. Java solta, h o g y a z a k a d é m i a k o s z o r ú t t e g y e n a ravatalra, a t e m e t á s az a k a d é m i a k ö l t s é g é n történjék, s a ra vatalt az előcsarnokban állítsák f ö l ; búcsúszavak t a r t á s á r a Gyulai P á l k é r e s s é k föl, a r c z k é p e p e d i g lefestessék. E z z e l a z ü l é s feloszlott, a k i t ű z ö t t tár gyakat a következő ülésre tévén át. A ravatalt decz. 1-én á l l í t o t t á k f ö l a z o s z l o p o s c s a r n o k b a n . D i s z e s érczkoporsóban nyugszik az elhunyt. Arczvonásain a halál s e m m i t s e m változtatott. A közönség sűrűn látogatta a ravatalt decz 2-ikának deléig, m i k o r a koporsót lezárták. Mindjárt a déli órák után gyüle kezni kezdtek a végtisztességre. A tudományos világ a z irói k ö r ö k t e l j e s s z á m b a n k é p v i s e l v e v o l t a k . A díszes közönség a főváros értelmiségének szine-javát tette. Agyászszertartás délután három órakor kezdő d ö t t . Doleschal Sándor ev. lelkész hosszabb beszé d e t , m a j d i m á t é s k ö n y ö r g é s t m o n d o t t . Gyulai P á l szólt az a k a d é m i a é s Kisfaludy-társaság n e v é b e n , bá n a t o s a n m o n d v á n : « N i n c s k ö z t ü n k többé az a valódi tudós, a ki az e u r ó p a i s á g o t erős n e m z e t i érzéssel páro s í t o t t a , n i n c s k ö z t ü n k t ö b b é a h u m a n i z m u s n a k a z a ki váló képviselője, a ki m i n d e n iránt érdeklődött, a m i e m b e r i s kinek bölcseségét emberszerető szive táp lálta, n i n c s k ö z t ü n k többé k ö z é l e t ü n k n e k az a szilárd férfia, a k i n e h é z m e g p r ó b á l t a t á s o k a t é l t á t , d e m i n d i g h ű maradt magához s h a kellett, é p e n olyan bát ran felszólalt a kormány, m i n t a n e m z e t tévelygései e l l e n ; n i n c s k ö z t ü n k t ö b b é g y e n g é d férj, j ó b a r á t , h ű rokon, a kit épen ú g y szerettünk, m i n t tiszteltünk. Oh, m e n n y i t vesztettünk b e n n e d ! Mily n e h é z a vá l á s ! K o p o r s ó d a t h á l á n k , á l d á s u n k k i s é r i , d e fájda l o m b a veszve s koszorúidon könyeink csillognak.* E búcsúszavak m é l y hatást keltettek. A beszéd után a temetkezési intézet emberei hatfogatu gyászkocsira emelték a koporsót s megindult a szomorú menet, m e l y délutáni ö t órakor ért ki a kerepesi-temetőbe, a h o l a megboldogultat a családi sírboltba temették. A sirnál dr. E é t h y László, a magyarországi néprajzi társaság titkára m o n d o t t m é g áldást a koszorús m e s terre. Idősb dr. SASS ISTVÁN, T o l n a m e g y e tiszti főor vosa, az országos közegészségügyi tanács tagja és a Ferencz-József-rend lovagja, decz. 3-ikán m e g h a l t Szegzárdon. L a p u n k is egyik régi dolgozótársát gyá szolja b e n n e . Tanulótársa é s b i z a l m a s barátja v o l t Petőfi Sándornak, kiről sok becses adatot őrzött m e g , 8 ezeket leginkább lapunk utján hozta nyilvános ságra. Petőfi életrajzának számos l é n y e g e s részei ezek. A z e l h u n y t T o l n a m e g y e legtiszteltebb emberei közé tartozott s halála m é l y részvétet keltett. T e metése e h ó 5-ikére volt kitűzve. H ű l t tetemeit Borjádra szállítják, a családi sírboltba. E l h u n y t a k m é g a k ö z e l e b b i n a p o k b a n : MARKOVICH JAKAB, az erzsébetvárosi g i m n á z i u m n y u g a l m a z o t t igazgatója, czimz. kanonok, Kolozsvárit, élete 72-dik é v é b e n . — A L F Ö L D I S Á N D O R , k o r o s i n y ű g . ref. e s p e res-lelkész, 0 3 éves korában. — P O O A N I IMRE, hámori plébános, élete 46-dik évében. — SCHERER KONRÁD, a bonyhádi g i m n á z i u m n y ű g . tanára, Szegzárdon. — K O L L E R ANDOR, jász felső-járási főszolgabíró, éle tének 39. é v é b e n . — H A J D Ú PÉTER, az 1848/9-diki szabadságharczban küzdött Miklós-huszárok egyik vitéze, élete 74-dik évében, Turkeviben. — Báró PÁSZTHORY I M R E , n y ű g . vezérőrnagy, a h a d i é r e m t u lajdonosa, Bécsben. — PATRUBÁNI ANTAL, tekinté lyes kereskedő é s birtokos, Maros-Vásárhelytt. — SZONTAOH GÉZA, ( m á s k é p e n D o n D i e g o ) képíró, k i arczképfestéssel és másolatok készítésével kereste kenyerét, 4 8 éves, Budapesten. — MEISSNER KÁROLT, a m e z ő g a z d a s á g i ipar-részvénytársaság i n t é z ő tisztje, Tót-Széntpálon, véletlen szerencsétlenség következ tében. — A N T A L F F I ENDRE, aradi ü g y v é d é s városi képviselő, 4 6 é v e s korában. — KOVÁCS JÓZSEF, ü g y véd, Debreczenben, 4 3 éves. — Dr. STECH LAJOS, or vos, életének 82-ik évében, R o z s n y ó n . — NAGY J Ó ZSEF, gyulafalvi tanító, régi h o n v é d h a d n a g y , 7 2 éves, Gyulafalván. — F R E U N D IGNÁCZ, a F r e u n d é s N e u s c h l o s s - f e l e v á l l a l k o z ó c z é g tagja, A r c ó b a n , h o n n a n h ű l t t e t e m e i t B u d a p e s t r e szállították. — ZAKÁB I S T VÁN, 1 8 4 8 / 4 9 - i k i h o n v é d ő r m e s t e r , K i s - V á r d á n . — — BALOG JÁNOS, n e g y v e n n y o l c z a s h o n v é d h a d n a g y , 7 2 éves korában, B u d a p e s t e n , az üllői-uti k ó r h á z b a n . I V Á N D Y MTKLÓSNÉ, s z ü l . H e r t e l e n d y H e r m i n a , h e v e s m e g y e i pétervásári főszolgabíró neje s a vörös k e r e s z t - e g y l e t o t t a n i fiókjának e l n ö k e , élete 5 5 - d i k é v é b e n . — Ozv. OLASZ MENYHERTNÉ, szül. Ráák J o zefa, 6 8 éves, N . - V á r a d o n ; u g y a n i t t ' SZEHANYI I M R É N * , 6 0 é v e s . — S Z T Á N STMONNE, v o l t f ő s z o l g a b í r ó neje, Erdőszádán, kinek m i k o r szélhűdés következ t é b e n történt hirtelen halálát tudatták közel lakó n ő v é r é v e l , FöLDEsrsE a s s z o n y n y a l , e z i s s z é l h ü d é s t ő l
érve, h o l t a n o m l o t t ö s s z e . - I N C Z E L A J O S N É , s z ü l . Gödri Julianna, h u s z á r f ő h a d n a g y özvegye, 6 7 éves, M a r o s - V á s á r h e l y t t . — L E N Z GABRTELLA, L e n z Ö d ö n állami ipariskolai tanár leánya s a budapesti Ranolder-intézet tanítónője, 18 éves korában, Budapes t e n ; u g y a n i t t B A L O G H KORNÉLIA, 2 2 é v e s k o r á b a n .
Szerkesztői mondanivalók. P a n a s z o s d a l . N a g y o n el v a n nyújtva, k ü l ö n ö s e n a vers első felében érezzük ezt. m e l y azonfelül m é g gyak ran erőltetett i s . I l y e n például a hasonlat az egybe fonott két fáról, m e l y h a válai kell, n e m t e r e m . A k ö vetkező (6-dik) versszak i s ilyen képtelen képből áll s csak a 7-dik strófától kezdve lendül föl a k ö l t e m é n y . Közölhetővé csakis gyökeres átdolgozással, az első rész nek c s a k n e m teljes megváltoztatásával válnék. A baba. A szeretet jóleső m e l e g e ö m l i k e l rajta, de, m i n t vers, csak középszerű. T i l o s b a n j á r . N é p r o m á n c z volna, de n e m sikerült. H i á n y z i k belőle a költői mag, í g y csak üres külsősé gek értéktelen rajza. V a n azonban b e n n e k é t j ó sor, a n e g y e d i k versnek k é t első s o r a ; a hasonlat i t t nagyon találó.
SAKKJÁTÉK. 1693.
számú feladvány. Heathcote G.-tó'l. (2-ik díjat nyert feladvány.) SÖTÉT.
I
^
49.
UJSÁG.
5
8
SZÁM.
1891. x x x v m .
ÉVFOLYAM.
49.
Az 1 6 8 7 . számú feladvány Zimmermann
megfejtése.
Világos. a. Sötét. 1. . . . . . . . . . ei—d3:(b) •1. Ko8—d7-|-_._ Kc5—d5 : 3. Vbl— h l mat.
d. Sötét. . . . Hd8—o6—e6
2. { § ^ - d 7 t K c 5 - d ö : 3. d3—e4 : mat. H e l y e s e n f e j t e t t é k m e g : Budapetten: E. J. é s F . H . — Andorfi S. — Kovács J. — Üng.-Tarnvczon: Németh Péter. — Kecskeméten: Balogh Dienes. — A pesti sakk-kör.
KÉPTALÁNY.
A « V a s á r n a p i Ujság> 4 7 - i k s z á m á b a n k ö z ö l t k é p t a l á n y m e g f e j t é s e : Sötét
titok.
HETI-NAPTAB, Nap
Katholikus
es
protestáns
ti V. D 2 Miklós pk. D 2 Miklós
7H. Ambrus pk. ea. Ambrus 8K. B.-Assz. siepl. f. B.-A. fog. 98. Leokádia sz. Joakim
Melkiades 11 P. Damáz pp. 12S. Színez vt.
ide.
Huldváltoiás 3
Melkiades Damáz Ottilia
VASÁKNAPI
UJSÁG.
815
turitas különleges szájszappan. I
Pí
t ö m e g e s é s biztos kipusztítására ajánlom az általam készített é s m á r ecldi^' i s s o k előkelő uradalmakban, n a g y o b b gazdaságokban, ugysziute több községekben a legjobb sikerrel használt 4315
ifj. MGEL OTTÓ könyvkereskedésében Budapesten, Muzeum-kórut a Nemzeti szín ház bérházában megjelent és kapható: Képeskönyvek 2—3 éves gyermekeknek.
EGÉEMBEGET labdacs alakban, eddigi tapasztalatok szerint 1 boldra 1—2 elegendőnek b i z o n y u l t ; 100 kilo ára 4 5 frt, egy 5 kilós láda 3 frt o. ó. B ő v e b b értesítéssel bérmentve szolgálok. S i p ő c z I s t v á n gyógyszerész, Pécsett (Baranyamegye).
Képes versek a kicsikék számára. Elpusztithatlan szí nes képekkel. Ára 1 frt 60 kr. — Kicsinyek vUi'ma. Nagy, elpusztithatlan képeskönyv szines képekkel a szemléleti oktatásra. Ára 4 frt 60 kr. — Verses állatképek. Magyar remekírók müveiből az ifjúságnak átalak. összegyűjtötte Kalocsa R. Színes képek. Ára 80 kr. Oktató képek kisdedek számára. Ára kötve t frt 60 kr.
B
deczember hó. \
Görög-Orosz Izraelita
24 F. Kelemen 5 25 Katalin vt. 6 Jer.k.e. 26 Alip. 7 27 Perzs. Jakab 8 28 Uj IstFán 9 29Par.s37.5v. 10 30 András ap. HS.W.j.
Első negyed 8-án 6 óra 2 0 pk. este.
Felelős s z e r k e s z t ő : H a g y M i k l ó s , (L. E g y e t e m - t é r 6. szám.)
F é l r e t e t t s e l y e m k e l m é k e t 257o-337.%> és 5 0 % e n g e d m e n y n y e l az eredeti árakból — szállít méter- és ruhánként szállítás- és vámdii-mentesen H e u n e b e r g G . les. é s kir. udv. szállító) gyári raktára, Z ü r i c h b e n . Hinták postafordultával. — L e v e l e k r e Svájczb» 1 0 kr.-oa b é l y e g ragasztandó.
I A régóta hírneves, egyetlen és már 1862-ben a londoni világkiállításon kitüntetett, legvonzóbb ] és leghatásosabb szer a száj és fogak ápolására. iPuritasi teljesen oldja a fogak tisztátalanságát, anélI kül, hogy azokat megsértené, gátolja a fogak romlását s a | szájban a rossz szag képződését. M e d . d r . F a l t é r C. M., 0 fensége, boldogalt Miksa császár, udvari orvosától. — 1 szelencze 1 frt. Szétküldési raktár: Bécs, I. Bauernmarkt 3, s a bel- és külföld minden gyógyszertárában és illatszer-kereskedésében. 4512
4-6 éves gyermekeknek. £££fi5ií?5? mekversek színes képekkel. Kötve 1 frt 80 kr. — Pósa Lajos. Tündér órák. (Ujd.) Verses mesék szines képekkel. Kötve 1 frt 80 kr. — Gyermekek mulatsága, képes könyv, csinos szines képekkel és olvasmánynyal. Irta Szabó Antal. Ára 1 forint 20 kr. — Gyermekkerti csokor. Dalok, szavalmányok és társasjátékok kis gyermekek számára. Ára kemény kötésben 70 ÍT. — Erdossy. Gyermekmesék szines képekkel. Csinos kötés 60 kr. — Robinson Crusoe. Az ifjúság számára irta Sándor M. Szines képekkel, ára 1 forint 40 kr. — Hazai állatok és azok használata. Ára 2 frt 29 kr. Egy-egy rész frt 1.20. — Pósa Lajos. Arany napok. Tündér órák. (Ujd.) Gyermekversek és verses mesék. Szines képekkel. Kötve 3 forint 20 krajezár.
Gyógyszertár „az arany bir. almához" Vértisztitó
PSERHOFER J.
labdacsok,
ezelőtt e g y e t e m e s
l a b d a c s o k n e v e alatt; ez utóbbi nevet teljes joggal m e g é r d e m l i k , m i v e l csakugyan igen sok o l y betegség létezik, m e l y b e n e labdacsok csodás hatásukat be bizonyították. Sok évtized óta ezen labdacsok általában i g e n e l vannak terjedve, számtalan orvos rendeli azo kat, s alig akad család, m e l y b e n e kitűnő báziszerből n e volna e g y k i s készlet.
7—10 éves gyermekeknek. esi. Kedvelt tündérmesék válogatott gyűjteménye. Nagy szín. képekkel. Ára frt 1.20. — Kalocsa. Igaz tör téneteit és mesék. Az ifjúság számára a legjelesebb kútfők után irta a tanító néni. 18 szines képpel és számos fametszettel. Ára csinos kötésben 1 frt 60 kr. — Tündérkert, legszebb, legújabb tündérmesék és elbe szélések gyűjteménye, Összeállitotta Kalocsa Róza, sok fametszvéuy és 18 szines képpel. Ára csinos kötésben SE forint 40 krajezár. Díszkötésben 3 frt 20 kr. — Leányvilág 1886. Kötve 4 frt. — Quliver utazásai. báró csodálatos ka Irta Svift J. Ára 1 forint. — Münclűtausen landjai. Az eredeti után elmeséli Sándor M. Szines képekkel. Kötve 1 forint 20 krajezár. — Karácsonyi regék Büchner L. nyomán a mi kedves gyermekeinknek nyújtja Tatay Karolin. Ára csinos kötés ben 1 frt 20 kr. — Pósa Lajos. Gyermekkert. Apró történetek vernékkel és sok színes és könyomatn osinos képpel, ára csinos kötésben 2 frt 40. — Világ szép mesék. Legszebb tündérmesék a magyar ifjúság számára, irta Benedek Elek. Szines képpel, diszkötésben. Ára 3 frt 60 kr. —
A n g o l c s o d a - b a l z s a m , iüre ei50kr.
^"ÍS:
ellen. Egv palaczk 50 kr. Taniiochiniii-hajkeiiőcs, A m e r i k a i köszvénykeiiőcs,'^ P s e r h o f e r J . - t ó l ; a legjobb hajnövesztő Bzer,1 szelencze 2 frt. 0* dob z m kr bém '* megküldéssel 75 kr. P o r l á b i z z a d á s ellen. ° E g yetemes tapasz, »™^J^2: f i - í » l v \ t l _V»íll'2r*líllll 1 Üvegcse 40 krajezár, bér-
v
Hölgypor
t\**
Különleges Rizspor
\X\HJ
\
mentes megküldéssel 65 kr.
CH.
Különös
F A Y , ILLATSZERÉSZ,
— 9 rue de U Paix, 9
figyelemre
— PARIS.
méltó!
A hírneves Dr. FORTI-féle Sebtapasz, mely oszlató, érlelő s fájdalmat c s i l l a p í t ó hatása által b i z t o s és gyökeres gyógyulást eszközöl t o r o k g y u l a d á s , b ő r k é s barnaság(Croup, Angina), különféle sérülések, harapás, szúrás, égés vagy forrázás által támadt s e b e k - , darázs- ós méhszürás, bujasenyves és egyéb konok fekélyeknél, zuzndásoknál meglepően g y o r s f á j d a l o m c s i l l a p í t á s s a l . Különösen h a t á s o s i d ü l t d a g a n a t o k , genyedések-, makacs kelé sek- és mindennemű genyedéseknél, mirigydaganatok és görvélyes feké lyeknél, körömfolyás-, ujjféreg-, körömméreg-, fagydaganatok- és helyi csúznál^ sík érrel alkalmaztatik úgynevezett gyermeklábaknál. Tejrekedésés a n ő i m e l l n e k ez által támadt g y u l a d á s a - és m e g k e m é n y e d é s é n é l n e m e l é g g é ajánlható. Oly sebekre is, melyek a b e t e g á g y ban v a l ó h o s s z a s fekvés által gyakran támadni szoktak, n i n c s ha t á s o s a b b s z e r , miután e néha életveszélyes sebek gyógyulása e seb tapasz által b i z t o s a n és m e g l e p ő g y o r s a n következik be. Hólyagtapasz vagy mustarliszt-borogatások után használva, Dr. Forti sebtapasza v a l ó s á g o s e n y h í t ő szer, éppen ugy p l ó c z á k használata után a vérzésnek rögtöni beszüntetésére és hogy a hosszabb, gyakran veszélyes u t ó v é r z é s e l k e r ü l t e s s é k . Ezen sebtapasz t o u r l s t á k n a k is feltétlenül szükséges a lábak és eg>éb testrészek kisebbedése ellen. Ezen m e g b e c s ü l h e t e t l e n g y ó g y s z e r , a m e l y n e k j e l e s s é g e kétségtelenül a leghitelesebb személyek bizonyítványai á l t a l már r é g e l v a n i s m e r v e , I g a z o l j a e l t e r j e d t h í r n e v e t , r e n d k í v ü l i , m é g i d ü l t bajoknál i s mindig' c s a l h a t a t l a n u l kipróbált hatása által, m i n é l f o g v a a szenvedő emberiség javára méltán legjobb ajánlást érdemel. Arak csomag onkint használati utasítással együtt: k i s e b b 5 0 k r . , n a g y o b b 1 frt. Postán az ár elóreküldése vagy utánvéttel mellett 10— 20 krral több. Postán csak nagyobb csomagok kül detnek szét. Valódi minőségben kapható : Főraktár: B u d a p e s t e n : Török J ó z s e f ür gyógyszertárában, király-uteza 12. és a legtöbb itteni fővárosi nemkülönben külföldi, valamint Magyarország nagyobb városainak gyógyszertá raiban. — A készitó czime: P o r t i l a s z l o , B u d a p e s t (Buda), I., Várfok-utcza 14. sz. alatt. A hírneves Dr. Forti-féle sebtapasz különösen hazánkban, de a külföl dön is félszázad óta ismeretes. A leg- utóbbi idóben e kipróbált gyogyereitt sebtapasz mellett, egy ujabb Forti-féle sebtapasz jutott forgalomba, melv a Dr. T o r U - f é l e e r e d e t i sebtapasznak valószínűleg csak halvánv utánzása. Ova intjük tehát a nagyérdemű közönséget, hogy a Forti-
É L e t - e s s e i i c z i a (prágai cseppek), E g y e t e m e s tisztitó só, W S Ó ? 0 ^ megromlott gyomor, rossz emésztés ellen. Egy üvegcse 22 krajezár.
haziszer megzavart emésztés minden következményei ellen. Egy * csomag ára 1 forint. 4558 A z i t t felsorolt k é s z i t m ó n y e k e n kívül v a l a m e n n y i az ausztriai lapokban hirdetett bel- é s külföldi gyógyászati k ü l ö n l e g e s s é g készletben tartatik, s m i n d e n e s e t l e g raktáron n e m levő czikk kívánatra pontosan s legjután y o s a b b a n beszereztetik. H0~ P o s t a i k ü l d e m é n y e k az ö s s z e g beküldése mellett, n a g y o b b megrendelések utánvétel m e l l e t t is, a leggyorsabban eszközöltetnek. A p é n z e l ő l e g e s b e k ü l d é s e m e l l e t t (legczélszerübben postautalványnyal), a v i t e l d í j s o k k a l k e v e s e b b e k e r ü l , m i n t u t á n v é t e l m e l l e t t v a l ó k ü l d é s n é l .
Forti K-féle sebtapaszszal; mely sem színére, sem szagára nézve nem hasonlít az eredetihez. Ez okból a Forti-féle sebtapasz csak akkor utasításon fogadható ha az a használati el a Dr. Porti-féle s e b t a p a s z gyanánt, ' a mellékelt alakú •védjegygyel» és jr~?v FORTI László V ( V O e r e d e t i kézje g y é v e l s azon kívül a csomag külsején dombor nyomata védjegy gyei van ell• A Tiszt. Budapest' 1891 október hó. P o r i ! László.
Dr. Lengiei orvosi B e n z o e - s z a p p a n a a legalkalmasabb bőrápoló szappan, mely a bórt gyengéddé • 6nommá teszt s hivatva van a nyirbalzsain hatását előmozdíiani. Ára 60 kr. Kapható minden jobb gyógyszertárban Főraktár:
Török József gyógyszert, Budapest, kinily-uteza 12. Aradon: R i n g 8. gyógyszerésznél.
5 1 Nincs többé fejfájás! =2
C s ű z , k ö s z v é n y , tag-szag-gatás, fejfájás, csiiMÍfájdaloin, h á t f á j d a l o m stb. ellen leg jobb bedörzsölés a Richter-féle
!!
D. Göiz MIRRAINE-PORA hUBZonot év -»ta e g y o l d a l ú . I d e g e s , r h e n m a s z e r ü , süt g y o m o r b ó l származó f e j f á j á s ellen a legjobb sikerrel használtatott, mit több ezerre menő köszönet-nyilvánitás bizonyít. Utolsó időben a
Horgony-Pain-Expeller.
n r M A D R I D I U D V A R ~«i
T ö b b m i n t 2 0 é v ó t a a legtöbb családban is meretes mint fájdalom-enyhitő szer és majd n e m m i n d e n gyógyszertárban k a p h a t ó 4 0 kr. és 7 0 kr.-ért. M i n t h o g y u t á n z á s o k léteznek, ennélfogva mindig határozottan
„Horgony-Pain-Expeller"
•'
•
•
*s5^2
kérendő.
m
m
feltűnő eredmenynyel használta. 1 doboz ára haszn. utasítás. 2 frt. 1 kis próba-doboz 1 frt. Eredetiben kapható F á y k i s s J ó z s e f n a g y K r i s t ó f h o z s e gyógyszertárában Budapes ten, továbbá T ö r ö k J ó z s e f n é l , király-uteza Postai megrendelések azonnal eszközöltetnek.
•
OLCSÓ KÖNYVTÁR Legújabban megjelent füzetek: 295. füzet. E l m é l k e d é s e k a rómaiak nagyságának é s hanyat lásának okairól. Irta Montr.squin Karoly. Francziá4 0 kr. ból fordította Orlai Antal. Ára fűzve 296. G n i l l o t A r a é n e . — A u b a i n a b b é . Irta Merimee Prosper. Francziából ford. K. Karlovszky Érdre. 3 0 kr. Ar:i fűzve 89' K é t f á j d a l o m . D r á m a 1 felvonásban. Irta Coppee Ferencz. Francziából fordította ifj. Szász Béla. Ara fűzve 2 0 kr. 298. A z a t y a i h á z . Begóny. Irta Pálffy Albert. Máso 1 frt. dik kiadás. Ara fűzve 299. J e a n - M a r i e . Dráma e g y felv. Irta Theuriet A. Francziából ford. ifj. Szász Béla. Ára fűzve 20 kr. 300. A z é n j ó c s i l l a g o m . Vígjáték e g y f e l v o n á s b a n . Irta Seribe. Francziából fordította ifj. Szász Béla. Ára fűzve 2 0 kr.
Excelsior-kávé
BISENIUS KAROLY
(pörkölt szemes kávé)
most: Béeo, Marit. Singerstrasse \r. 11. Mezzanin.
K a r á c s o n f a - d i s z í t é s e k minden évben használhatók.
*"
Közvetlen behozatal japáni karáesonfa-lampionokM KerHets áth'tsz'i, dbja 6 kr.
Csudásan ragyogó golyók
Pompás újdonságok VSSS^SSS^
W e r t h e i m e r é s Franki Budapest, V.,N a g y k o r o n a - u t c z a 11. szám.
Mastieus lebegő karáesoni ángyai "'
Érdekes, nélkülözhetlen játék a hosszú téli estékre. A k ö r r e j t é l y c--ak akkor valódi,
ha a gyári jelvénnyel, a • Horgonnyal • el van látva. Ara 35 kr.
ÍZ^S^S^
Nagyszerű újdonságesodagyiimölesökböl, «
gpreraiira^^re^^
!!! Bécsi ujdonság 1 !!! Schönbaurnsfeid féle
Horgoiiy-Kőépitöszekrények magas nevelési értékét; jobb és szellemileg vonzóbb játék nem létezik gyermekek és felnőttek számára! Részletesebbet ezekről valamint a •Körrejtélyről» k é p e s á r j e g y z é k ü n k b e n találni, melyet minden szülőnek sietősen (ingyen és bérmentve) meg kellene hozatni, hogy kellő időben gyermekeik számára igazin alkalmas « k a r á c s o n y i a j á n d é k o t * kiválaszthassanak és megréndelliessenek. Minden kőépitőszekrény a «Horgony. jelvénv n é l k ü l közönséges és kiegészítésre nem alkalmas utánzás, ennélfogva mindig
Horgony-Kőépitőszekrény
SS
dbja 1 5 kr. és följebb. Iwlxejükben hasznos ajándékukat és tréfán meglepetéI ilU'lllii PpHl'Y lllV/ítl'S(»L úgymint angyalok seket tartalmazva dbja 9 5 kr. IJ1KI11U lClir.\-UI»ílll"»t*, es csillagok, a ka UtV \nÁ át, L r í t t á l ÜlCiririilllhiiL dbja 13 kr. rácsonyfa -u.^ra. ,»,;;, 8 kr .'» följebb. ™ M IMdl) II IfggUlU !/»>., „ ,il|jehl ,
Ezer meg ezer szülő d i c é r ő l e g elismerte a híres—~—-^~~^-
mozaik ifjúsági játék 1 0 b o r á v a l é s betét-koronggal 17 é s 2 9 színben (cs. é s k i r . o s z t r á k - m a g y a r s z a b a d . 1 8 9 1 . s z e p t e m b e r 4 . ) . Előállít hatók a legkülönfélébb szines k é p e k é s e g y s z e r s m i n d s z e l l e m e s i d ő t ö l t é s t szol gáltat g y e r m e k e k n e k és felnőtteknek.
m
kérendő é s csak ilyen fogadandó el, melyek ugy mint ezelőtt még utol nem érettek, s a z e g y e t l e n e k , m e l y e k s z a b á l y s z e r ű e n k i e g é s z í t h e t i k ; készletben minden finomabb játékszerkereskedésben 35 krtól 5 írtig és feljebb. ~-~ ~ ~ — J R i c l i t e r F . A d . é s T á r s a , első osztr.-magyar c s . é s kir. szab. kóépitőszekrénygyára, B é c s , I., Nibelungengasse 4. Budolstadt, Ölten, Rotterdam, London, New-York, 310 Broadway.
SP
preparálva, hogy a Rjermekek eltorés esetében meg ne vághassák magu,kat, egy carton 12 dbbal 3 0 kr. Gs öföljebb. mbök 1 Plíffllfitetlflll díSlitéS raeyoRÓ Jézuska-hajból 5 kr., ÚJ, t ll.glIClCUGIi U l t i r a , üstököscsillag és nap 6 kr., brilliánt bojtok és tobozok, dbja 5 kr., karácsonyfacsillám egész dobó* 8 kr., hó pelyhekben é s tűzálló hó-vatta, nagy csomag 13 kr., Jéggnirlandok, méterje 1 0 kr. s följebb. Jéggyőruk dbja 5 és 10 kr. Nagy duplacsomag a kedvelt Jézuska-hajból 1 0 kr., szines 15 kr
„ELSŐ MAGYAR GŐZ K Á V É - P Ö R K Ö L D E "
''
l^x^tffS^XSSSSTií:
•3" •£"*
s följebb; ezüsttel e#énzen körül vannak fanva.
S # " K é r e t i k a v é d j e g y r e ü g y e l n i . ~~9b K a p h a t ó : 5 , 2 , 1 é s V» k i l ó s e r e d e t i c s o m a g o k b a n min den nagyobb füszerkereskedőnél, — árak: legfinomabb . OO BZ. f a j f r t 2 . 4 0 , finom O s z . f a j f r t 2 . 2 0 k i l ó n k é n t .
Tílil'rP'itplll
1is
H a t á s o s ú j d o n s á g o k a legolcsóbb nagybani gtári árakon. •° 2
saját mód szerint és a belföldön kizárólagosan általunk pörkölt, a legkiválóbb kávéfajokból összeállított keverék, mely a forga lomban eddig előfordult pörkölt kávékat zamat és erö tekinte tében jóval fölülmúlja és azokhoz képest legalább 25°/o-nyi meg takarítást nyújt. Az Excelsior-kávé száraz helyeken éveken át is megtartja kitűnő tulajdoniágait.— Finomra való őrlés ajánltatik.
Bichter-féle
4541
A «Franklin-Társulat» kiadásában Budapesten megjelent é s m i n d e n könyvárusnál k a p h a t ó :
A fönnebbi különlegességek kaphatók Budapesten is, Török József gyógyszertárában, király-uteza 12. szám alatt
Óvás!
SÚüESar. »r. Forti-féle sebtapasz ÍSsSsaSfÜK
Már mnefthan véve azon nüvényi nedv, a mely a nyírfából kifolyik, h;i annak torzsét meg fúrjuk, emberemlékezet 61a mint a legkitűnőbb Bzépito szer volt isme retes, ha azonban ezen nedv a feltaláló utasításai szerint, balzsammá alakittatik át, csak akkor nyer úgyszólván csodálatos hatást. Ha este megkenjük v e l e a t a r o i o t vag-y m i s bőrrészeket, akkor másnap csaknem é s z r e v e h e t e t l e n pikkelyek válnak l e a bőrről, a m e l y ezáltal fehérré é s gyöngéddé válik. Ezen balzsam kisimítja az arezon a ránezokat éa nimlAhelveket, ifjú arczszinl, a bőrnek fehérséget, gyöngédséget és Üdeséget kölcsönöz; a legrövidebb idS alitt eltávolítja a szeplöt, májfoltot, anyajegyeket, orrverességet, borátkát s a b6r minden más egyéb tisztátalanságot. Ara egy korsönak, használati utasítással együtt, 1 frt 60 kr.
ellen. Egy tégely 50 kr., bérmentes megküldéssel 75 kr.
BISMUTTAL VEGYÍTVE
PARIS
Kir. szab. Svédhonra.
r
Színes képekkel. Ára csinos kötésben 1 frt 80 kr. — Köszöntök és üdvözletek. Irta Vargyas Endre. Ára fűzve 60 kr., kötve 1 frt 20 kr. — A nagy világ. Mulattató és ismeretterjesztő olvasmányok, irta Magyari. Ara 1 frt 20 kr. — Dr. Dezső Béla. Növénygyűjtő. Ára 1 frt 80 kr. — Saaái Fivuz keleti tündérregék. Az arab és török rege világ gyöngyeinek irodalmunkban eddig kiadatlan gyűjteménye, Öt szines képpel, diszes. kötve 2 frt. — Mondafüze'r. Uj kiállítás. Külön böző népek Őskorából, a lovagok korából és az újkorból; a magyar ifjúság számára irta Clio. 6 szines s 40 fametszésü képpel, csinos köt. 3 frt 60 kr. — A fehér sas, mexikói történet. Irta Baróti. Ára 1 frt 80 kr. — Amerika felfedezése. Az ifjúság számára irta Markó Ferencz. Csinos képekkel kötve. Ára 2 frt. — Columbus Kristóf az ifjúság szá mára irta Markó Ferencz. Ára kötve 1 frt. — Fizzaro Ferencz Peru meghódítója. Az ifjúság számára irta Markó Ferencz. Ára kötve 1 frt. F e l n ő t t e k n e k . — m a g y a r általános levelező' es házi titkár. 3 frt 60 kr. — Bartók X. Thurán Anna 3 frt 60 kr. — Bánó J. Üti képek Amerikából. 4 frt 60 kr. — ZUahy magyar szákácskönyv. 1 frt 20 kr.
Pipere
nyiiíabalzsam.
Singerstrasse 15.
E labdacsokból 1 d o b o z 1 5 l a b d a c s c s a l 2 1 k r . , 1 t e k e r c s « d o b o z z a l 1 í r t 5 k r „ bérmentetlen u t á n v é t melletti megküldéssel 1 frt 1 0 k r . A pénz előleges beküldése mellett, bérmentes m e g küldéssel együtt 1 tekercs labdacs 1 forint 2 5 kr., 2 tekercs 2 frt 3 0 kr., 3 tekercs 3 frt 3 5 kr., 4 tekercs 4 frt 4 0 kr., 5 tekercs 5 forint 2 0 kr., 10 tekercs 9 frt 20 kr. (1 tekercsnél kevesebb n e m küldetik szét.)
Kéretik határozottan PSERHOFER J.-féle „vértisztitó labdacsokat" kérni, K e s k e n y utifíí-iiedv,
Dr. Lengiei Fr.-féle
u
s arra ügyelni, h o g y a d o b o z o k tetején l e v ő felirás m i n d e n d o b o z o n a használati utasításban l á t h a t ó 1 ' S E K I I O F I S R J . n é v a l á í r á s s a l e l l e g y e n l á t v a é s p e d i g « • " v e r e s "Btt n y o m á s b a n . "1 F í l &V-híl 1 V.HSi 111 PSEKHOPEB J.-tól. 1 tégely - - « * » J " * W * * . I X 4 » « l l i á j 40 kr., bírm. megküldéssel 65 kr. gg T^l 1 fc£*T*«lini* köhflgés stb. ellen. Egy dobozzal 35 kr. J. A«*UV*vi JJVJJ., bérmentes megküldéssel 60 kr»jczár.
Legjobb é s Leghirnevesebb
1. ___ . . . Kc5—d5 : (c) 1. . . . ..." . . . Fa7—b8 : (d) 2. d3—e4 f __ K. t. sz. 2. V b l — b 4 f . . . Kc5—d5 : a H megfelelőleg d7 mat. 3 . Vb4—b5 mat. Világot. 1. . . . . . .
ÉVFOLYAM.
S.-tól.
Megfejtés. Világai. Sötét. 1. d2—d3 . _ e 4 - d 3 ; í„ 2. H f 8 — d 7 | . _ . Kcő—
: 3. Vbl—eű mat.
18íJ 1. x x x v m .
MEZEI EGEREK
Karácsonyi ajándékok!
11-14 éves gyermekeknek. S ^ t f f M W i S S S
Világos indul s a harmadik lépésre matot mond.
SZÁM.
E g y játék 8 0 krtól 1 0 írtig. K a p h a t ó : játék-, könyv- é s papirkereskedésben. V&&2&JCe7J&j;cZ^^
816
VASÁBNAPI
UJSÁG.
49. SZÁM. 1891. xxxvm^Évm,^
Az üzlettől való végleges visszalépés miatt, nagyszerű, hatóságilag engedélyezett
szolid végeladás. K O L L A R I T S J Ó Z S E F É S FIAI az .,Y))sil(inti—hoz\
CyfVMrl
V | *n#
* I * W I *í W
\
a z
»Ypsilanti"-h(K\l
Budapest, IV ker., Váczi - utcza 5. szám alatt. i BB"11
» Vászon, pamntárn, asztalnemű, zsebkendő, női, férfi- és gyermek-fehérneiiiüek.
5fv_
Menyasszonyi kelengyék, t^z^zz téli szövött áru, franczia ruhakelmékből --"""— ~
továbbá h a r i s n y á k , lábtyflk, sok és nadrágok;
nagy
l i t v a ; 1 0 , 3 0 , 3 0 - 4 0 ° / , , árengedmény —• -
Csak 3 frt a legszebb és legczélszerübb
BÉCS,
Karácsonyi Ajándék.
Mollardgasse
Arczképek életnagyságban
BUDAPEST,
Bármely betoldott fénykép titán. Előleg 1 írt. Szállítási id5 10 nap. A hű hasonlatért kezesség vállal tatik. A fénykép sértetlen marad. Karácsonyi ajándékul szánt meg rendelések előbb küldendők be.
Kerepesi-út 6, udvari bolti helyiségek.
The Improved Darning Weaver
Budapesten a legnagyobb és legkiterjedtebb raktár bel- és külföldi játékárú-különlegességekben, csecsemőktől kezdve nagyobb gyer mekeken és felnőttek részére.
cs. kir. szabad, teljesen 4546 javitott
lfrt
jotalomdíjasott műterme,
TÖMŐ-KÉSZÜLÉK! (Stopf - Apparat). Próbamunkával és képes be vezetéssel. 1 írt 25 kr. előleges beküldése mellett benn. kül detik. Ezen rendkívül olcsó ár a Bécsben létesített egészen uj é s javitott gép berende zésekben leli magyarázatát.
A t. v i d é k i közönségnek, k i k n e k a személyes j e l e n l é t lehetetlen, ajánljuk n a g y képes árjegy zékünket, m e l y n e k természetim rajzai és b ő le írása u t á n a választás m a j d n e m megegyez a személyes megtekintéssel. A •rendelményeket sággal
a legnagyobb teljesítjük.
pontos
RÉTHY JÁNOS szabadalmi irodája, BUDAPESTEN, E r z s é b e t - k ö r u t 14. sz. eszközli uj találmányok l á t és a szabadalmak m e g h o s i u a b b i t á s á t bármely államban. Elvállalja a. t a l á l m á n y o k é r t é k e s í t é s é t á s v é d e l m é t . Min dennemű felvilágosítással szolgál szabadalmi ügyekben. — V é d j e g y e k e t belajstromoztat min den államban.
Kerepesi-út
6. s z á m
Kerepesi
utczai helyiség Nemzeti azinház és Pannónia-szálloda átellenében,
vadász-, é s t o u r i s t a - c z i k k e k , és b ő r á r ú k r a k t á r a .
bőrönd
Nagy képes árjegyzékünk
Ibazár
u d v a r i helyiségekben norinbergi, háztartási, iskolai, kosár
Á d á m K á r o l y n á l , IV. ker., Városház-tér l. — S c h n e i d e r J ó z s e f n é l , Deák-utcza 3. — S i g m u n d J ó z s e f n é l , Városház-uteza 4. — KircB.k n o p f é s Á d á m n á l , Ferencziek-tere 9. sz. — K e r t é s z T ó d o r n á l , Dorottya utcza 1.
Szétküldés a vidékre: S C H U B E R T G. által Bécs, Margarethenstr. 25. j
és játékárú-raktár.
kívánatra
díjmentesen
megküldetik.
Hirdetések elfogadtatnak a IV., Egyetem-nteza 4. sz. a
Vidéki küldemények jótállás mellett.
is, Zeillinger és Társa
LATZKOVITS A.
.József föberczeg ő cs. é s k i r . F e n s é g é n e k é s S á n d o r szerb k i r á l y ő F e l s é g e u d v . szállítója, ajánlja a legczélszerübb
karácsonyi é s újévi ajándékok dus választékát különleges
4548
fehérneműek és u r i clivatáru-czikkekben, ú g y m i n t : legújabb nyakkendők, keztyűk, zsebkendők, gallérok, kéz elők, harisnyák, utazóingek és t a k a r ó k vadászmellények, nadrág tartók, alsó tricot-ingek és lábravalók stb. feltűnő olcsó árakon.
Iatriwvits A. es. és kir. szab. fehérnemű-gyáros, Budapest, Táczi-uírza 22.
^^^H
„a kék csillaghoz"
im
különösfigyelembeajánlják általánosan elismert kitűnő niinüségii gyep fehérített, valódi szepességi nyüstös é s k a m u k a asztalnemüek, törülközők, valamint törülőruhák és vásznakban teljesen fölszerelt r a k t á r u n k a t W e i n K á r o l y é s T á r s a i szepességi gyáraikból. Eladás Minden egyes drb a gyári védjegy gyári árakon! gyei van ellátva. •%
wv^afte
Msm. IL T 2IPS^
^v # «
^ ^ — ^ w ^ w ^
A bécsi háziasszonyok e g y l e t é t ő l ajánlva.
BODMHER SIEGFKIED, Bécs, II. Griwse-Pfarrgasse 6,
•
A kedves mamának A kedves nagymamának A kedves testvérnek A kedves sógornőnek A kedves leánynak A kedves unokáknak A kedves nnokahugnak A kedves nagynéninek A kedves unokatestvérnek A kedves barátnőnek
( E m l é k az elhunytakról.)
mérnök, nemzetközi
^XRNAPI M
ujja-
választék
- T vm
váczi-üteza 13.
Franklin-Társulat n y o m d á j a . (Budapest, E g y e t e m - u t c z a i. sz.)
50. SZÁM. 1891.
X X X V i n . ÉVFOLYAM.
B U D A P E S T , D E C Z E M B E R 13.
Előfizetési feltételek: VASÁRNAPI UJSÁG és ( egész évre 1 2 írt I POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt [ fél évre _ 6 • |
^
8UPEm
VASÁBNAPI UJSÁG ' e 8 é " *™ 8 M 1 félévre „ 4 •
Csupán i POLITIKAI ÚJDONSÁGOK j egész érre Q írt Külföldi előfizetésekhez n postai Ug t félévre _ 3 • meghatározott viteldíj is CMtoUndó.
nek fölött pedig az 1606-ban Bécsben kötött s
Á VALLÁSSZABADSÁG E M L É K Ü N N E P E . 1608-ban kibővítve a törvénykönyv I. czikkébe
K
ÜLSŐLEG is méltó díszszel ünnepelte meg Magyarország két protestáns testvérfele-, kezete most száz éve országos törvény nyel biztosított vallásszabadságának emlékeze tét. A vármegyeház terme, melyben a külön tartott isteni tiszteletek u t á n az ü n n e p világi része közösen tartatott, alig győzte magába fo gadni a m i n d k é t felekezet előkelőségeiből egybesereglett díszes gyülekezetet. Nem kevésbbé volt azonban a nagy alkalom emlékezetéhez méltó az a belső tartalom, melylyel ebből az alkalomból a külső fényes keret betöltetett. A századunkkal egyidős, ősz elnök, Vay Miklós báró rövid megnyitó beszéde senkit n e m hagyott benső megilletődés n é l k ü l ; s az ü n n e p i lelkes hangulat és a szeretet, melynek szelleme az egész ü n n e p fölött lebegett, m é g emelkedettebb, m é g melegebb l ő n , mikor a most ülésező országos két zsinat egyikének, az ágostai evangélikusokénak jegyzője, Győry Elek országgyűlési képviselő, az emelvényre lépett s áhítatos csend között olvasá föl klasszikái e n i ' lékbeszédét, melyben a magyarországi protes táns felekezetekre korszakot alkotó alkalomnak képét állítá a hallgatóság lelki szemei elé, történeti hűséggel adván elő a lelkiismeret fel szabadítása történetét, annak előzményeit, a magyar nemzet életére egy évszázadon keresz tül gyakorolt azon üdvös hatásait, melyek n e m egyedül az egyháziakban, hanem a kulturélet minden ágazatában, a magyar nyelv fejlesztésé ben s utóbb állami nyelvvé emelkedésében, magának az alkotmány, a szabadság, a törvé nyek iránti hűség és ragaszkodás fokozásában nyilatkoztak. E kitűnő emlékbeszéd kapcsán, s a sajtóban eddig sehol m e g n e m jelent történeti részeinek fölhasználásával méltatjuk ez úttal m i is a száz év előtti azon nagy alkotásnak, mely a protes tánsok vallásgyakorlatának szabadságát az 1 7 9 1 : XXVI. törvényezikkben biztosítá, jelentő ségét, 8 a szorosan vett egyházi életen kívül az emberiségi és állami nagy érdekek kifejleszté sére gyakorolt hatását. A magyarországi protestáns egyházak szabad vallásgyakorlatának ügye, történetünk tanúsága szerint, kezdettől fogva szorosan egybefüggött alkotmányunk, állami és polgári szabadságun kat biztosító intézményeink sorsával, viszontag ságos küzdelmeivel s végül diadalával. Azok a örvények, szerződések és békekötések, minde
igtatott békeszerződés, mely alapját tévé le a lelkiismereti szabadságnak, s a linczi békekötés tartalmát magában foglaló 1 6 4 7 : V. törvényczikk, mely amazt megerősíté, -— alkotmányunk nak s egyéb közszabadságainknak is hatalmas oszlopai. Az 1791 : XXVI. t. ez. bevezetésének világos
szavai szerint, alapúi és talpkövül — pro hasi et fundamento — ezt a kettőt vévé, hogy végre örökre megvalósuljon a haza fiai között a jó egyetértés és egyesülés — «fine stabiliendae inter se perpetuae harmóniáé et unionis*. Mert ámbár a két előbbeni szintén kimondá s törvénybe igtatá a szabad vallásgyakorlatot: az mindazonáltal írott malaszt maradt s tör ténetkönyvünknek legsötétebb lapjai közé t a r -
Pozsonyban Schauff kiadásában megjelent egykorú rézmetszet után.
XT. L I P Ó T K I R Á L Y .