Büszkék lehetünk! Én és a Kenesei Hírlap. Beköszöntõ

Balatonkenesei Hírlap

2013. június

3

Büszkék lehetünk! 100 évvel ez elõtt, megszületett az elsõ balatonkenesei hírlap. Az a hírlap, amit még ma is, felnõttek és gyerekek egyaránt örömmel vesznek kézbe és olvasnak. Szerintem abban az idõben nem is gondolták mennyire sikeres lesz ez az újság. Persze, azóta sokat változott és rengeteget fejlõdött. Hogy milyen érzés látni a saját írásaimat a lapjain? Minden hónapban újabb csodálatos érzés. Néha el sem hiszem, hogy egész Kenese az én írásaimat olvasgatja! Nekem ez

olyan, mint egy apró munkahely, és egy benne olyan munka, amit nagyon szeretek csinálni! Lehetõleg minél tovább szeretnék írni a lapba kisújságíróként és talán már igazi újságíróként is. Abba biztos vagyok, ha esetleg nem írok bele tovább, én mindig el fogom olvasni, mert tudom, hogy nagyon hiányozna! Büszkék lehetünk magunkra, hiszen már 100 éve készítjük el Balatonkenese hírlapját, a Mi hírlapunkat!

Én és a Kenesei Hírlap Már kis koromban is olvasgattam az újságot, eleinte azért mert akkor kezdtem megtanulni olvasni és mindent elolvastam ami a kezembe került, késõbb azért mert rajzaim, eredményeim benne voltak az hírlapban.Mostanság pedig már olvashatom a saját írásaimat is. Nagyon fontosnak tartom, hogy mindig elolvassam az újságot így tájékozódom Kenese híreirõl másrészt a diákújságíró társaim írásaiból is tanulhatok.Szerintem a gyerekek többsége mostanság nem nagyon forgatja egyik írott sajtót sem ez pedig baj.Ha felnövök akkor én is tagja szeretnék lenni a balatonke-

nesei hírlap szerkesztõségnek, ez fontos hogy megõrizzük az írott sajtó fontosságát. A diákújságíró szakkörön a többiekkel egész jól összekovácsolódtunk ami emeli a teljesítményt, Mariann néni pedig mindent elkövet , hogy megtanítson az újságírás fortélyaira. Így minden szombaton összeülünk és mindenki ír valamit a mi újságunkba. Remélem a gyerekeink is ott lesznek 200. évfordulón és õk is ugyanolyan lelkesedéssel fogják olvasni a lapot mint mi! Tóth István

Beköszöntõ

Balatonkenese, 1913. junius 28-án. Utnak inditjuk e lapot, a melynek szerkesztését kezünkbe tette le a Balatonpart és Balatonkenese fejlõdését is szivükön viselõk egy nagy csoportjának megtisztelõ bizalma. A különbözõ gondolatok közül, amidõn a tollat kezünkbe vesszük nem tudjuk melyiket vessük papirra. Hiszen szeretnénk kitárni valamennyit, hogy látható legyen, mibõl kezdõdött élõ reménysége annak: hogy a Balatonpart e részének nagy jövõje van. Vidéke káprázatos. Kaleidoszkopszerü szinváltozással találkozunk mindenütt. ezt költõ leirni, világhirü müvészek lerajzolni, a legszebb szavu regélõ elbeszélni, sõt a merész fantázia elképzelni sem tudja. Mindennap és mindennap más- más pompa lep meg bennünket. A nap megannyi lépése. A kergetõzõ felhõ minden változása, az égbolt arczának mosolya, derültsége, mélabuja, haragja, komorsága, vad indulata, a szellõ suhanása, a szél járása, a vihar

korbácsolása nyomán ezer és ezer uj hangulat, kép terem. A természeti szépség ápolásához azonban hozzá kell járulni a munkás kezeknek is. Hisz munka, mozgás a létnek alapfeltétele. Mozgás nélkül nincs élet. S itt kezdõdik a felelet a kérdésre, mely igen sokaknál fog támadni az elsõ szám láttára: vajjon mit akar Balatonkenese ezzel a lappal, mi a czélja, mi a programja? Tenni, cselekedni, munkálkodni akarunk a Balatonpart és kiváltképpen Balatonkenese község és fürdõ fejlõdése érdekében. Ösztönözni, sarkalni akarunk minden tényezõt, hogy e vidék, ahova a Mindenható jó kedvvel, pazar bõséggel hinti áldásait, ahol egyedül Sweicz költõi szépsége, az olasz tavak bája, a miramarei öböl fensége, a lagunák vizének édes titokzatossága, ahol minden csupa változatosság, édes mosolygás- haladjon, fejlõdjön s azzá legyen amivé tenni szeretnénk, a

mivé lenni kell az „éden kapuja”. Az életet akarjuk a mozgással fokozni, ez a czélunk, a többi csak eszköz a czélnak elérésére. Hogy milyen lesz lapunk programmja? Becsületes egyenesség, nyilt járás az egyenes uton, következetesség, tisztesség, erély és elhatározás, ezek az eszmék fejezik ki lapunknak irányát. Azért precizirozzuk ily erõsen, mert tudjuk, hogy nálunk, ha egy ujság jelenik meg valahol, többnyire rejtett, önzõ czélokat sejtenek müködése mögött és gunnyal megvetéssel- a melyben benne van egy bizonyos foku félelem is- beszélnek a háta mögött. Semmit személyes érdekbõl, mindent a Balatonpart és Balatonkenese fejlõdéséért. A nagy hang és a szerénytelenség, a pillanatnyi felhevülés, a gyorsan lobbanó és gyorsan szétfoszló lelkesedés távol fog állani tõlünk. Czakó Gyula


4

2013. június

Balatonkenese népéhez! Ti hozzátok akarok szólani, a ti lapotoknak hasábjain Balatonkenese népe. Ugy ismerünk benneteket, mint derék értelmes és jóravaló népet, akik tudtok szeretni, lelkesedni, vannak még eszmények, egyszerü, egyenes és becsületes szivetekben. Tudjuk, hogy most dolgoztok, iparkodtok, reggel korán kelve, estve fáradtan feküdve s pihenésrehirlapolvasásra csak egyszer van idõtök egy héten. Ezen a pihenõ, olvasó napon olvassátok el e sorokat, hisz ti érettetek dolgozó önzetlen barátotoknak szavai ezek. Ti érettetek. Kiváltképpen Balatonkenese fejlõdésének fokozásáért indult utnak a „ Balatonkenesei Hirlap”. Utnak indult, hogy munkára, tettre sarkaljon minden tényezõt, aki csak tud tenni valamit a Balatonpart eme gyönyörüséges részének fejlõdése érdekében. Széppé, naggyá kell tenni e helyet, amelynek nagy jövõje van. És ebben a munkában mindnyájunknak oda kell vinni a maga kövét az épités, a fejlesztés nagy munkájához. Ezek a kövek a: figyelmesség, a vonzalom, a becsülésnyilvánitás,

Balatonkenese, 1913. julius 19. a tisztelet, a megbecsülõ szeretet azok iránt, akik közibénk jönnek a munkában kifáradva uj erõt gyüjteni. Had szeressenek bennünket, hogy vigyék el jó hirét messze földre Balatonkenese népének, hogy e nép nem zsákmánynak tekinti a közöttük élõket, hogy itten egyesek, község, mindenki azon munkálkodik, hogy a virágzás, elõrehaladás minél nagyobb lépésben mehessen elõre. Sok teendõ vár még reánk a fürdõ fejlesztése érdekében is. Még csak a kezdet kezdetén vagyunk- fásitás, öntözés, világitás stb. mind- mind olyan dolgok, amelyek fokozásán és megoldásán gondolkodnunk és megvalósitásán munkálkodnunk kell. Komoly öntudatos munka áll elõttünk, uj életre, megujhodásra van szükségünk, ha azt akarjuk, hogy e hely, ahol születtetek, ahol éljük életünket, s ahol egykor az édes anyaföld eltakar bennünket azzá legyen, amivé lenni óhajtjuk. Községünk fekvése, természeti szépsége, a MÁV állomása, a balatoni közelsége és jósága mind- mind arra predestinálják e helyet, hogy

A Balaton poétája (1857- 1912.) Balatonkenese, 1913. július 12. Itt élt Balatonkenesén s itt piheni csendes álmait a Balaton költõje, sóvári Soós Lajos. Poéta lélekkel, szeretettel, imádattal járja be a Balaton mosolygó vidékét, árnyas ligeteit, felkél az énekes madárral, bolyong az illatos réteken, csörgõ patak partján, hallgatja a vadgalamb meg gerlice búgását s azután dalba fog s hivatása magasztosságában keresi és találja fel boldogságát… Senki sem írt a Balatonról annyi és oly sok szép költeményt, mint õ. Balatoni költeményei külön kötetekben jelentek meg. Végigjárva berket, erdõt, mezõt, vadvirágos réteket, mindig csak vissza- visszavágyik oda, ahol a mennyország ragyogását látja, a hívogató tündérhez, a Balatonhoz. Szereti, nem azzal a szeretettel, amely éget, hanem ideális lelke ábrándos szeretetével, melynek melegébõl a költészet gyönyörû virágai fakadnak. Bolyongó képzeletét még a nádas fészket rejtõ helye is megragadja, egyedül a természet a hívogató, csalogató szép Balaton képes õt megérteni, az néki minden boldogsága. Az az õ mindene, azé lelkének gondolata, szívének minden dobbanása- azé költészete.

mintegy kiemelkedjék a szépen fejlõdõ balatoni fürdõk sorából. Lélekemelõ látni a szépért, a haladásért lelkesedni tudó embert, s tudni azt, hogy a jövõ nemzedékek szeretete áldani fog érette bennünket. Hisz mi jóban, rosszban itt élünk, azért kell, hogy szivünk- lelkünk, minden érzésünk és minden munkakedvünk egybeforrjon a szent ügyért. A „Balatonkenesei Hirlap” a maga munkakedvével, minden erõvel segiti és fogja segiteni e munkát, önzetlenül és minden érdek nélkül. Az érdek, a maga csalogató, hiu, üres, képmutató, szemkápráztató fényével nem vezet bennünket, csak a szivünk, csak a lelkünk- becsülettel élni és munkálkodni az elõrehaladáson. De álljunk mindannyian ott a munka mellett, dolgozzunk mindannyian az adott talentum szerint tisztességgel és igazán… Nekünk is rakni kell a tüzre, hogy ki ne aludjék. Egy- egy hasáb fát, a megértésnek és szeretetnek fáját, hogy a haladásnak és fejlõdésnek tüze minél nagyobb lánggal lobogjon.

Ritkulnak soraink, mint lapunk betûi. Fogyunk napról- napra, mint a meleg napsugár, végtére azon vesszük észre magunkat, hogy magunk maradunk. Elmarad egy idõre a kis rikkancs, s a lapeladás szünetel a jövõ szezonig. Megszûnik a rikkancs keresete, a hagyományos egy fillér s a borbély üzleteinkben nem tudják ezután még a hirdetéseket is elolvasni. Jön a pihenés…nem…jön az õsz, jön a szüret s valakinek csak le kell szedni azt a szõlõfürtöt, amibõl a mi fürdõvendégeink jövõre bort kóstolhatnak.

Fürdõegyesület Balatonkenesén Folyó hó (1913. augusztus) 24-én megalakult a Fürdõ Egyesület Balatonkenesén. A vezetõség a Vonatkísérõk Országos Otthona nagytermébe hívta össze a közgyûlését, melyet Hegedûs István fõgymn. tanár, mint az elõkészítõ bizottság elnöke nyitott meg. Az elõadói tisztet a fáradhatatlan Bursits Ernõ igazgató töltötte be. A cél, melyet az egyesület maga elé tûzött: fejlesztése Balatonkenesének vállvetve a polgári községgel, annak vezetõségével, megoldani minden olyan kérdést, amely Balatonkenese széppé, kényelmessé tételét elõmozdítja. Az elõterjesztett alapszabályokat a közgyûlés kevés stiláris módosítással elfogadta, a tisztikart megválasztotta, s Hegedûs István és Bursits Ernõnek az elõkészítési munkájában való agilis részvételükért jegyzõkönyvileg fejezte ki köszönetét.


2013. június

5

A fejlõdés útja

Kenesei emlékek

Írta: Szabó Miklós Balatonkenese, 1913. augusztus 16.

Írta: Dr. Aurély János

Sokan vitatkoznak arról a tudósok, vajon a pihenés és nyugalom hol kedvesebb és jobb, talán a magas bércek kicsi csermelyei tövén, avagy a havasi gyopárok fennsíkjain. Jobb-e a tenger pálmaligete, kedvesebb-e a susogó nádzizegésû édes vizû Balaton mellett a pihenés. Milyen életet lehet élni egyik vagy másik helyen, menynyire lehet elvonulni a világtól, s mégis emberek között pihenni. Hol lehet gyönyörû részleteket találni az ecset hegyére és az írótollnak, hol találhatni fel az elveszett erõt, az egészséget, mind- mind olyan kérdések, amelyek megvilágítását fõcélunkkal tûztük ki. Mindenesetre nehéz a véleményeket összhangzásba hozni, nehéz a különbözõ természeti szépségek bevésõdött képeit a szívekbõl és a lelkekbõl kitépni. Nem is ez a célunk, csupán azt akarjuk, fáklyával akarunk oda bevilágítani, amelynek fénye megragad bennünk, s megszeretjük a mi falunkat. A festõi szép, a sima hullámú víztömeg, a naplemente színgazdag változata, a lefesthetetlen csillagtenger s a már ezer meg ezer változatban újabb és újabb formákban megörökített partszegély ékes bizonysága a hely mûvészi szépségek gazdag tárházának. Ha a jelent nézzük, visszaesést nem látunk, csupán az élõkben van változás. A természet örök gazdagsága lebilincselõ erõ, ellenállhatatlan hatalom, amely leköti gazdagságával a nyugtalan lelkeket és pihenést, erõt, színt, változatot ad a mûvészi léleknek. S micsoda szellemi erõ az, ha egy területen összetömörülve különbözõ ágú mûvészet képviselõi nyaralnak és keresik az egyszerûségben az igazat, a természetességben a mûvészit. Mert egy helynek kulturáltabb volta nem a telkek árának rohamos emelkedésében, hanem az itt lakó szellemi tehetségek puszta ittlakásában áll, mert ez vonzza hozzánk az idegent, ez hozza közelebb a magyart a magyar természeti szépségekhez. Mi magunkénak valljuk a mi mûvészeinket.

És amikor úgy Szent István táján a Badi bandája hazament Enyingre, nem jöttünk ám zavarba. A felsõtelepen csak összejöttünk mindennap s cigány híján a Mészöly kisbíró harmonikájára táncoltunk, talán még jobb kedvvel, mint a cigánymuzsikára. Haza szép holdvilágos estén yachton érkeztünk. Egy ilyen útunkkor, csendes este fedeztük fel a vízrõl a kenesei kettõs visszhangot, a nádas mögül a falu felé a református templom irányában. Milyen boldogok voltunk! Többre becsültük a kenesei visszhangnál, egyszerûen azért, mert ez kenesei volt. Régi szép jó idõk. * Aztán jött a vasút. Bizony nekünk fájt látni, hogyan szeli át a Kossuth-liget kellõs közepét. De persze Kenesének éltetõ mindene lett. Csak tíz év elõtt is ki álmodott volna arról, hogy itt emeletes hotelek lesznek? Emelkedjék is kedves falunk, s ez az emelkedés váljék javára polgártársainknak, vendégeink pedig érezzék itt magukat a lehetõ legjobban! * Meg kell említenem, hogy Kenese még a régibb idõkben sem volt ám az utolsó hely az országban. A történelemben meg vagyon írva, hogy itt országgyûlés is tartatott I. Ferdinánd és Zápolya János idejében. Országútja a vasutak elõtt mindig fõútvonal volt. Gyorskocsi állomás volt s elsõ volt a balatoni gõzhajó állomások között, az István nádor és Jellasich találkozása folytán történelmi nevezetességû Kisfaludy gõzös rendszeresen járta partjait. Õrzöm a Pesti Hírlapnak 1848. március 12-én megjelent számából a következõ hirdetést:

A balatoni élet Írta: Szabó Miklós

Ne nézzetek a Balatonra, ne vágyjatok annyira a langyos hullámok ölelésére, ne kérjétek a Mindenhatót, hogy mindig itt lehessetek, ne szeressétek a gyönge szellõjû vitorlást, ne szédüljetek bele az imbolygó hullámok tövére. Ne kívánjatok utána repülni a fecske sirálynak, szemetekkel ne szívjátok fel a vizet a zöldes, aranysárgás, égszínkék s haragos fekete színû Balatont. Jöjjetek el inkább a kenesei partok északi részére, bámuljátok a festõi tónusokat, a rozsdavörös hullámot a kármin eget, a kék almádit és a zöld füzfõi öblöt… Kenesei partokon, kenesei vizeken kezdõdik a balatoni élet. Igazi eredetiségében látható itt a régi Balaton. Itt még nincsen modern kultúra, nem zavarja a lelket az érdek, a pénz, itt lehet megszeretni a Balatont. Fenti anyagok válogatások a korabeli, 1913-as Balatonkenesei Hírlap írásaiból. A jubileumi kiadvány- mely az eredetivel megegyezõ nagy méretben készült el- a Kultúra Házában megvásárolható 500 Ft-os áron.

Balatoni gõzhajózás

utazási rendje 1848. évi március hónapban. A Kisfaludy gõzös Füredrõl minden hétfõn, szerdán, pénteken reggeli 6 órakor indul Keszthelyre, ott meghál. Keszthelyrõl pedig minden kedden, csütörtökön, szombaton reggeli 6 órakor indul Kenesére, s onnan füredi hálására visszatér…Erõs vasból készített két rakhajók egyike minden szerdán Keszthelyrõl Kenesére, a másik ugyanezen a napon Kenesérõl Keszthelyre portékákat és termesztményeket szállít. A Pesti Hírlap 1848. március 30-i számából pedig bizonyíték a következõ hirdetés:

Gyorsutazás

Alulírt gyorskocsijai elindulnak Pestrõl Székesfehérváron át a balatoni Kenesére: minden hétfõn és pénteken, onnan Kisfaludy gõzössel Keszthelyre megérintve a balatoni állomásokat; visszajövet Kenesérõl Pestre: minden kedden és szombaton. Változtatások mindenkor tudomásul fognak adatni. Felvételi iroda: Szél utca, Tigris vendéglõben Pesten. Lobmayer M. I.

6


2013. június

Ballagás 2013 Kedves Kedves Szülõk! Tisztelt Vendégeink! Kinyitom most ezt a hatalmas mesekönyvet, melyet az óvodába lépés elején kezdtünk közösen mesélni. Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy óvoda. Ebbe az óvodába mindennap örömmel indultak a gyerekek. Fogták anyukájuk vagy apukájuk kezét, egyik lábukról a másikra szökkentek, és így köszöntek az ajtóban: – Jó reggelt, Óvó néni! Sziasztok, gyerekek! Ha innen nézem, hosszú ez a mese, ha onnan nézem: csak most kezdtük, és már itt a vége, fuss el véle. A mindennapokat átszõtte egy-egy mese, sok-sok játék, csodálatos,izgalmas kalandok. Nem olvashatjuk újra minden lapját ennek a mesekönyvnek, de bízom abban, hogy minden nap emlékezetes maradt mindenkinek. Minden gyerek a maga sajátos küldetésével születik a világra, némelyik, hogy beragyogja a napjainkat, némelyik, hogy próbára tegye türelmünket, némelyik, hogy célt adjon életünknek és némelyik, hogy gondoskodjék rólunk. Van, aki örömöt varázsol az emberek arcára, van, aki feltalálja a régóta kutatott gyógyszert, van, aki vizet talál majd a sivatag alatt, van aki az ûrbe repül. Mert minden gyermek egy csoda, egy lehetõség, egy varázslat. A felnõttek dolga, hogy ezt sose tévesszék a szemük elõl. Ha a szüleiktõl ezt látták, akkor azért, ha pedig nem ezt tapasztalták, akkor annál inkább. Az egyik gyermek életének minden eseményérõl beszámol a szüleinek, a másik inkább befelé ragyog, de mindegyikre igaz: a gyerekek azért látják a varázslatot, mert keresik. Kedves Szülõk! Most az óvoda kapui becsukódnak, és a varázspálca kizárólag az Önök kezébe kerül. Éljenek ezzel a lehetõséggel, fessék be mindennap az eget, számolják meg a csillagokat, hogy a gyermekük legyen a leggazdagabb ezen a világon! Amikor a gyermekük megszületett, új tündér kapott szárnyra. Minden reggel olyan szeretettel nézzenek gyermekeik szemébe, amilyen szeretettel keresik õk az Önök arcán tündérük tükörképét! Köszönöm a szeretetüket, türelmüket, megértésüket. Bízom abban, hogy tudják, csodálatos ajándék a gyermekük és, hogy látják, milyen remek kis emberré cseperedett. Ez a nap a búcsú napja, lezárul a közös mesénk. A mai napon nemcsak a gyerekek, hanem én is fájó szívvel búcsúzom az óvodától. Megkezdõdik számomra is egy másik mese. Nagyon szerencsésnek mondhatom magam, mert az óvodapedagógusi, vezetõi munkámban megtaláltam életem egyik célját, a gyerekekkel való foglalkozást megtaláltam a hívatásomat, hogy pályám során sikereket érhettem el. A gyerekek között lenni, érteni a nyelvüket, felelõsséggel nevelni, szeretgetni õket, csodálatos érzéssel tölt el a mai napig is. Óvodavezetõi kinevezésem után egy kicsit fájó szívvel szakadtam el a gyerekektõl, de kezdetektõl fogva lelkesített az a tudat, hogy mennyi mindent tehetek, azért, hogy boldog, örömteli óvodai és bölcsõdei életet biztosítsak számukra.Vezetõi munkám során mindig arra törekedtem, hogy óvodánk olyan hely legyen, - ami örömforrást jelent a gyermekeknek, a szülõknek, a benne dolgozóknak egyaránt, - ahol dönteni, választani kell, - ahol felelõsséget kell vállalni a gyermekért, önmagunkért, másokért. Hiszem és vallom, hogy becsülnünk és tisztelnünk kell felnõtt társainkban, a gyermekekben az embert, az egyént. A bizalom, az õszinteség, a másokra figyelés, a mások értékeinek, sikereinek az elfogadása számomra követendõ, egyetemes emberi értékek. Mindig ösztönöztem a körülöttem lévõ társaimat, hogy fedezzék, fel saját értékeiket s támogattam a bennük szunnyadó tehetség kibontakozását. A ránk bízott gyermekek nevelésében elengedhetetlennek tartom és követendõnek érzem a felnõtt kapcsolatok alakításában is a hitelességet: azt, hogy mindig önmagunkat, saját személyiségünket adjuk, érzéseinket sem titkolva. Az odafordulást: hogy szeressük a gyermeket olyannak amilyen, tetteinkkel sugározzuk a feltétel nélküli szeretet. Az empátiát :tudjunk a gyermek szemével látni, eszével gondolkodni, szívével érezni, beleérezni, átérezni helyzetét. Ez azért is fontos, mert az igazi nevelõ maga az óvónõ, az óvónõ személyisége. A felnõttek modellszerepe döntõ jelentõségû, hiszen a kisgyermek utánzással tanul, érzelmileg függ tõlünk és ami nagyon fontos , hogy az óvodáskor a legfogé-

konyabb idõszak egy kisgyermek életében. Mai világunkban kiemelt jelentõségûnek érzem a család szerepét, a családi összetartozás megtartó erejét, az otthon, a szülõföld, a haza szeretetét, tiszteletét. Úgy érzem, hogy, mint közoktatási intézmény vezetõje, mindent megtettem annak érdekében, hogy a rám bízott intézmény szakszerû, törvényes és gazdaságos mûködését biztosítsam. Egyéni sikereim és óvodai eredményeink elérésében köszönöm dolgozóim összefogását, értékes pedagógiai munkáját, hiszen eredményeket elérni csak közös akarással, együttes erõvel lehet. Gondolataimat egy rövid kínai közmondással zárnám: A lélek sugárzása széppé varázsolja az embert. Az ember szépsége összhangot teremt a házban. Az otthon összhangja rendet teremt a hazában. S ha az országban rend honol, Béke köszönt a világra. Kedves Ballagók! A mesék úgy kezdõdnek, hogy egyszer volt, hol nem volt, és úgy fejezõdnek be:hogy, boldogan éltek..., aki nem hiszi, járjon utána...! Én is azt kívánom, hogy sikerrel vegyétek az akadályokat az úton, ami elõttetek áll, egyszóval éljetek boldogan! Elköszönök tõletek, és az óvó és a dajka nénik is búcsút intenek nektek. Most becsukom mesekönyvünket. Kívánom, hogy õsszel mindenkinek nyíljon egy új könyv, egy olyan szép, amilyen csak lehet! Elhangzott a KippKopp Óvoda és Bölcsõde évzáró ünnepségén. Írta és felolvasta: Thury Attiláné óvodavezetõ

Zarándoklat Altöttingbe Július 29-31. (hétfõ, kedd és szerda) Indulás július 29-én, hétfõn Balatonkenesérõl a 6 órai szentmise után. Oda- és visszautazás alkalmával egy-egy nevezetes helyet meglátogatunk. A tervek szerint a Szent Flórián apátságot Ausztriában, illetve a XVI. Benedek pápa szülõvárosát Németországban. Altöttingben két éjszakát töltünk szállodában. A zarándoklat fõ célja az altöttingi Mária szentély. Ott van alkalmazásban Szeles Péter orgonamûvész, aki vendéglátónk és kalauzunk lesz a szent helyen és környékén. Minden résztvevõ a rá esõ tényleges költséget fizeti, amely elõre láthatóan a következõ : 20.000 Ft autóbuszköltség egységesen mindenki számára, valamint szállásköltség, mely az igényektõl függõen háromféle lehet a 2 napra: 1 ágyas szoba félpanzióval: 104 Euró 2 vagy 3 ágyas szoba félpanzióval: 82 Euró Szállás csak reggelivel: 55 Euró A jelentkezõket összegyûjti és információval ellátja Kúl Imréné Balatonkenese Széchenyi u. 112. Tel: 06-88/481-548

2013. június


7

Tanévzáró Tisztelt Szülõk, Vendégeink! Kedves Diáktársaim! Úgy tartják az idõs emberek, hogy mindennek eljön a maga ideje. Idáig nem gondoltam végig ezt a mondatot. De mikor ennek a beszédnek a megírására készülõdtem, elgondolkodtam e bölcs mondáson. Március körül még nagyon vártam, hogy legyen már vége az általános iskolás éveimnek. S most az utolsó napokban elbizonytalanodtam, ezerféle érzés kavarog bennem. Nyolc évvel ezelõtt, mikor édesanyám kezét fogva beléptem az iskola épületébe tele voltam félelemmel, bizonytalansággal. Izgultam, hogy a barátságos óvoda után mi vár itt rám. Aztán hamar megbarátkoztam a tanító nénivel, osztálytársaimmal. Megismertem az iskolai éltet: a kemény tanulást. Megtanultam az olvasás és írás nehéz tudományát. Nehéz, egyben izgalmas évek voltak ezek. A helyesírásomra gondolva – ez még mindig nagyon izgalmas. Majd a felsõ tagozat következett. Ahány tantárgy, annyi új tanár. Csupa érdekes dolog: történelem, irodalom, fizika, kémia… Aztán jöttek a szürke hétköznapok, amikor már nem éreztem olyan érdekesnek a tantárgyakat, mert tanulni, tanulni, tanulni kellett, volna. Azt kívántam, hogy legyen már vége. Voltak ünnepnapok is! Játékos vetélkedõk, vidám farsangok és bálok valamint komoly szerepléssel járó ünnepélyek. Na és a kirándulások. Mind kedves emlék. Ez az épület otthont ad egy világnak, a mi világunknak. Itt

megtanultuk, hogy a sok megírt - és a még több nem meg írt - iskolai házi feladatnál még fontosabbak az emberi leckék, melyekkel itt szembesültünk: ezeket pedig az élet könyörtelenül számon kéri, és akik tõlünk kérték számon a különbözõ tananyagokat , köztük például Vera néni, aki nem értékelte osztályunk kortárs mûvészetét. Gabi néni és Ildi néni, akik máig sem értik, hogy vannak olyan diákok, akiknek a némettudása visszafelé fejlõdik. János bácsi, aki mindig furcsán nézett ránk, amikor azt mondtuk, hogy tõlünk, Jobbra van Románia. Klári néni, aki a számok erdejében vitte nekünk a lámpást, ezáltal amit eddig homály fedett arra is fény derült. Ahogyan az osztálytársaimra nézek, szeretnék megváltó dolgokat mondani, metaforákban és rébuszokban beszélni, ígérni, szépet mondani, vigasztalni, de nem megy. Szomorú vagyok. Amikor arra gondoltam, mennyi mindent viszek magammal, csak akkor tudatosult bennem mennyi mindent hagyok itt. Utoljára szüleinkhez szólok. Hogy nekik mennyi mindenért tartozunk köszönettel azt felsorolni lehetetlenség. Igyekszünk szorgalmunkkal és a becsületes életünkkel meghálálni mindazt, amit értünk tettek és tesznek ezután is. Ezt megígérjük. Mi pedig indulunk megkeresni azt az utat, amelyet választottunk. Elhangzott a Pilinsuky János Általános és Mûvészeti Iskolai tanévzáró ünnepségén. Írta és felolvasta: Mikola Marcell

Cím ???? Tisztelettel és szeretettel köszöntöm kedves vendégeinket ezen a várva várt napon! Köszönjük a Jó Istennek és akik eltervezték és véghezvitték, hogy legyen az épület nem csak az öregeknek, de Kenesének is öröme. Szerintem nagyon kiemeli a várost. A központban van. Köszönjük mindenkinek akik részt vettek a munkában. Sok ellenség is volt akik nem akarták, gyõzött a jobb. Én már idõs vagyok, de figyelemmel kísértem valóra válik-e az álmunk. Amikor már állt az épület hallottam, hogy a régi ablakok cserélésére már nincs pénz. És akkor jött a gondolatom, hogy ami pénzt eltettünk még a Drága Férjemmel együtt jótékony célra, és nem költöttük el, most felhasználom. Ugyanis eladtuk az almádi nyaralónkat és félretettük ezt a milliót, a többi a gyermekeimé lett. Gondoltuk azt is, nem tudjuk nem leszünk-e betegek és szükség lesz rá. De nem úgy alakult. A párom meghalt. Nagy ûrt hagyott rám, de voltak a jó barátok akik mellém álltak, vigasztaltak, hívtak kirándulásokra, de sajnos elmúlt a fiatalság, jöttek a betegségek a gondok. De itt volt az a pénz. Azt megígértük egymásnak, ha egyikünk elmegy, az itt maradó viszi tovább, nem adjuk csak jótékony célra. Most úgy éreztem itt az alkalom, hogy segítsek. De kihez forduljak? Elmentem a Polgármester Úrhoz, szeretettel fogadott, adott jó tanácsot, egy-két hely felmerült, de én csak visszatértem a kenesei idõsek klubjához. Így abban maradtunk, hogy legyenek új ablakok. Nagyon örültem! Köszönöm a segítséget. Gyorsan elintéztük az ügyvéddel és a bankban és én megnyugodtam, hogy jó helyre adtam a pénzt. Mert én nagyon szeretem Kenesét, nagyon szeretek itt élni. Biztos, hogy a Drága Párom is örül. Szeretjük a klubot. A Pozsonyi Monika vigyáz ám ránk. Legtöbbször itt van az ebédnél is. Ügyel a mennyiségre, meleg-e az ebéd. No de azok a jó kis meditációk, nekem sokat segít. Az itteni személyzet is aranyos. Ha valami óhajunk-sóhajunk van, meghallgat és vigasztalást ad, ez a Julika. Õ meghozza a gyógyszereinket, bevásárol. Ákossal tornázunk, felolvas nekünk, imádkozunk, énekelünk. Ági aki mindig mosolyog, figyelmes. Jó teákat fõznek a kávé mindig

meleg. Van TV, elégedettek lehetünk. Itt jó helyen vagyunk. Ha két-három nap szünet van, hiányzik. Köszönjük azoknak, akik jönnek látogatni. Köszönjük az Esperes Úr és Kedves Felesége látogatásait. Még betegen is eljött hozzánk. Isten áldja meg a jóságáért, kedves családjával élhessen még soká! Jó egészséget kívánunk! Minden egyedül élõ öreget, fiatalt várunk sok szeretettel, ne higgyetek az ellenségeskedõknek! Ne nézzétek le embertársaitokat, mert az Atya elõtt mindenki egyenlõ! Köszönöm, hogy meghallgattak! Mindenkinek jó egészséget, szeretetet, békességet kívánok! Margit néni Szeretlek benneteket! Kedves Margit Néni! Köszönjük a kedves szavakat és mindazt amit eddig is kaptunk Margit Nénitõl. Elsõsorban persze az önzetlen adományát szeretnénk megköszönni, de ezen túl is köszönet illeti a kitartásáért, biztatásáért, együttérzõ támogatásáért. Bizony támogatása nélkül a felújított épületben a régi ablakok és a régi bejárati ajtó maradt volna, ami biztos, hogy az épület esztétikai és funkciós hatását is csökkentette volna. Így azonban mindnyájan örülhetünk az öszszes új hõszigetelt ablaknak, ajtónak. A jelenlegi és jövõbeni szolgáltatást igénybe vevõk, valamint az intézmény minden dolgozója nevében köszönjük ezt a nemes cselekedetet, amire mindig emlékeztet majd az Idõsek Klubja bejárati ajtajánál elhelyezett réztábla. Végezetül pedig fogadja szeretettel ezt az idézetet: „Mindenki úgy adjon, ahogyan elõre eldöntötte a szívében, ne kedvetlenül vagy kényszerûségbõl, mert a jókedvû adakozót szereti az Isten. Az Istennek pedig van hatalma arra, hogy minden kegyelmét kiárassza rátok, hogy mindenütt mindenkor minden szükségessel rendelkezzetek, és bõségben éljetek minden jó cselekedetre.” 2Kor 9,7-8. Pozsonyi Monika intézményvezetõ


8

2013. június

Merre tovább Tátorján Játékvár? A Tátorján Szociális Szolgáltatóház Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetésére 2013. 04. 21-tõl kaptam megbízást. Elsõ kötelezettségeim között szerepelt a Kft. pénzügyi helyzetének átvizsgálása, a könyvelõvel történõ egyeztetés. Megállapítást nyert, hogy nagyságrendileg 2 millió Ft hiány mutatkozik az év hátralévõ részének biztonságos mûködéséhez. A hiányzó összeg nagy része a Magyar Államkincstár és a NAV felé fenálló tartozás, másrészt a szállítok felé fenálló fizetési kötelezettségek határidejének csúszása. A Kft. Felügyelõ Bizottsága rendkívüli összejövetelén felülvizsgálta a Kft. 5 éves mûködését. A Bizottság kikérte a Kft könyvelõjétõl a 2011. és 2012. évi fõkönyvi kartonokat. Pénzügyi, számviteli szakemberekkel konzultálva az alábbi megállapítást tette: (részlet Gyõrfi Károlyné felügyelõ bizottsági tag által összeállított jegyzõkönyvbõl). Jegyzett tõke Eredménytartalék/ Éves eredmény/ Saját tõke/ elõbbi elõzõ évek kiadások, három tényezõnek eredménye bevételek mérlege a mérlege 2007 2008 2009 2010 2011 2012

3 M Ft 3 M Ft 3 M Ft 3 M Ft 3 M Ft

2 784 000 Ft -9 964 000 Ft -9 593 000 Ft -5 603 000 Ft -5 401 000 Ft

-147 000 Ft -7 100 000 Ft 273 000 Ft 3 990 000 Ft 201 000 Ft -773 000 Ft!

-1 000 Ft -6 957 000 Ft -6 691 000 Ft -2 603 000 Ft -2 402 000 Ft -3 174 000 Ft

A fenti táblázatból megállapítható, hogy 2008-ban zárt rendkívül negatív eredményû évet a Kft, tekintve, hogy abban az évben önkormányzati támogatást nem kapott. A következõ évben- 2009-ben hitelfelvétellel próbálták pótolni a hiányt, az éves zárás pozitív eredményt mutat, ám az eredménytartalék összegén ez nem javított. 2010-ben az önkormányzat jelentõs segítséget nyújtott a Kft-nek, hiszen a hitel visszafizetése megtörtént, így a kamatok a továbbiakban nem növelték a kiadásokat, valamint 6, 5 M Ft támogatást is nyújtott, így az összesen nyújtott 12, 5 M Ft-nak köszönhetõen az éves mérleg ismét pozitív, jelentõs, mintegy 4 M Ft-os összeggel. Azonban a saját tõke az elõzõ években felhalmozott negatív eredmények után még mindig jelentõsen negatív ( -2 603 000 Ft). 2011-ben hasonló a helyzet, 9, 5 M Ft támogatást biztosított az önkormányzat, az éves mérleg ismét pozitív bár jelentõsen kisebb mértékben, a saját tõke eredménye alig változott. A 2012. év hasonló „A két év összehasonlítása során nagyon sok könyvelési tétel nagyságrendileg alig változott. Jelentõs eltérés a béreknél mutatkozik: a 2012. évben 2 M Ft-tal magasabb kifizetések voltak, a minimálbérhez történõ bérkiegészítések miatt, ez dolgozónként mindössze 12 000 Ft-os emelést jelentettek. Ami még világossá vált, hogy a Mókuska Bölcsõde kiadási és bevételi oldala között 811 000 Ft különbség mutatkozik, ezt a hiányzó összeget a Kft a kenesei bevételekbõl gazdálkodta ki. Mindezek magyarázatot adnak a 2011 és 2012. év közötti eltérõ eredményre. Az is jól látható, hogy mindkét év jelentõs adó és járuléktartozással fordult, tehát az év elsõ félévében hasonló jellegû kifizetési problémák voltak, mint ahogy ebben az évben is jelezte a megbízott ügyvezetõ. Összességében megállapítható, hogy a Kft gazdálkodása, kiadásai nem tartalmaznak túlzó kifizetéseket.”

Balatonkenese Önkormányzat által nyújtott támogatás 2007-2012. Év

Intézményi mûködési támogatás -

Bölcsõdei normatíva kiegészítés

Összesen

-

-

2008 2009 2010

5 millió 5 millió 6 m. hitel visszafizetés

2008.szep.-tõl vettük át 1,5 millió

5 millió 12,5 millió

2011 2012 Összesen

4,1 millió 3,6 millió 23,7 millió

5,4 milli 6,3 millió 13,2 millió

9,5 millió 9,9 millió 36,9 millió

2007

Tátorján Bölcsõde és Családi Napközi kihasználtsága Év

Beiratott gyerEllátotti Beiratott gyer- Ellátotti létJátéktári mekek száma átlag létszám mekek száma szám szolgáltatást igényaz év folyamán Tátorján az év folyamán Családi be vevõ gyermekek Tátorján Bölcsõde Családi Napközi száma Bölcsõde 12 férõhely Napközi 7 férõhely 2007.06. 13 fõ Kipp-kopp óvoda 0 0 995 fõ 16- tól fenntartásában 2008 21 fõ 2008. 09.01-tõl 0 0 1138 fõ 7,1 fõ 2009 17 fõ 9,06 fõ 17 fõ 5,22 fõ 762 fõ 2010 18 fõ 10,03fõ 13 fõ 5,33 fõ 468 fõ 2011 20 fõ 9,73 fõ 12 fõ 4,74 fõ 410 fõ 2012 19 fõ 9,56 fõ 10 fõ 5,02 fõ 249 fõ 2013 14 fõ Átlag 06.15-ig 7 fõ Átlag 06.15-ig 06.16-ig 8.92 fõ 5,12 fõ 56 fõ+62 fõ jelmezkölcsönzés

A bölcsõdébe beiratott gyermekek életkora átlag 1,5- 2 év közötti, 2013. szeptemberében 2 fõ megy óvodába. A családi napközibõl 2 gyermek megy óvodába összel, felvételi elõjegyzésben 1 gyermek van. A játszóházi szolgáltatást igénybe vevõket külön személy alkalmazása nélkül a családi napközis csoportban fogadjuk. Az intézmény mûködési engedélyében szereplõ férõhelyek kihasználtsága maximális, több gyermek a jelenlegi engedély szerint nem iratható be. Az ellátotti átlaglétszám a naponta jelenlévõ gyermekek éves átlagát mutatja. Az átlagot lehúzza a nyári és téli zárvatartás, valamint a gyermekek betegségének ideje, amikre nem kapunk normatívát. A Játékvár kihasználtsága fokozható lenne újabb bölcsõdei vagy családi napközis csoport megnyitásával a jelenlegiek mellett. Az önkormányzat- képviselõ testülete több alkalommal tárgyalta a Tátorján Bölcsõde és Családi Napközi további mûködtetésének lehetõségét. Megoldási lehetõségek: - A Tátorján Kft. tovább mûködteti a bölcsõdei és családi napközis csoportot - Az épület adta minden lehetõséget kihasználva, a jelenlegi irodák átalakításával a Kipp-kopp óvodában lévõ bölcsödei csoport áthelyezése, így a város bölcsõdés gyermekeinek ellátása egy helyen biztosított. A Tátorján Játékvárban így két bölcsõdei csoport és egy családi napközis csoport játszóházzal mûködne a Kft. fenntartásában. - További variációs lehetõség: egy bölcsõdei csoport + két családi napközis csoport egy játszóházzal a Kft. fenntartásában. A Tátorján Kft. helyett önkormányzati fenntartásában a Kipp-kopp Óvoda és Bölcsõde veszi át a Tátorján bölcsõde és családi napközi mûködtetését, a játékvár épületében továbbra is marad az egy bölcsõdei és egy családi napközis csoport. A döntés joga a képviselõ testület kezében van, remélhetõleg az összes körülmény, tárgyi és személyi feltétel, pénzügyi számítások ismeretében bölcs határozat születik. Novák Éva ügyvezetõ

2013. június


„A kihívás abban rejlik,meg kell maradnod önmagadnak egy olyan világban,amely megpróbál olyanná formálni,mint a többiek…” Tisztelt Újságolvasók! Sokan megállítottak, és kértek elnézést polgármesterük nevében. Többen szinte sajnáltak, hogy „tökmag Jankónak”, ”hígfejû törpének” vagy többekkel egy csapatba véve „csürhének” nevez. De megvédem. Ezt Ady Endre írta, akit nem csak magyartanárságom okán ismerek jól, hanem kutatási területem is .Szinte megtisztelve érezhetném magam, ha nem ismerném annyira a költõt, és e vers keletkezési körülményeit. Így csak mosolygok, és tegyék ezt Önök is! Már ha összevetik az írásainkat, akkor is „kiviláglik” a különbség. De van itt több dolog... Ady nem volt harcos alkat. Példaképe volt Petõfi („aki nem alkuszik”), mert szeretett volna olyan lenni, mint õ. Beléptették a szabadkõmûvesek közé, de a páholymunkában alig vett részt, mert egyszerûen nem volt alkalmas rá. A forrásokban rálelhetünk az írásokra,”mi szerint személye nem a napi munkában, hanem például a szabadkõmûves célok melletti hírverésben lesz fontos.” „A muszáj Herkules” címû versében saját belsõ gyötrõdéseinek adott hangot, ezzel a saját hivatásával kapcsolatos ambivalens érzéseit mutatja be. Õ mint lírai én, szeretne egyedül lenni, bujdosni, gyáván kihunyni... ezek a dekadencia jellemzõi. Ezzel szemben állt azonban a környezete elvárása. Õk elvárták tõle, hogy Herkules legyen (a dal kényszeríti erre). Lenézi azokat, akik a megváltást várják tõle: törpék, gnómok, köznapi emberek... így nekik intézte e bántó szavakat. Akik „muszájból” Herkulest csináltak belõle; akarata ellenére. Nem az ellenfeleirõl ír. Sõt. Az õt alaptermészete ellenére harcba küldõkrõl. Minden témakörben, egész életében ambivalens volt. Szerelmi költészetében, magyarságverseiben, Istenkeresésében („Hiszek hitetlenül Istenben”), forradalmi tematikájában….és sorolhatnám. Ady géniusz volt; valószínûleg egy elviselhetetlen , öntörvényû géniusz. Mi nõk, örüljünk, hogy nem ismerhettük személyesen , hisz többségünk titkon vagy bevallottan beleszeret a „rosszfiúkba”. Igen, õket más mércével mérjük. Ady

9

megtette azt, hogy a Nyugat hasábjain keresztül szakított azzal a nõvel,akitõl a legtöbbet kapta. Megírta a magyar (vagy talán a világ-)irodalom legszebb és egyben legkegyetlenebb versét,amit nõhöz írtak. És ennyire „nem elegáns módon”. Az „Elbocsátó szép üzenet” után azonban elnézést tudott kérni a „Valaki útra vált belõlünk” címûvel. Ám ha sok volt az irodalomtörténet, akkor a jelenben is találok ezzel kapcsolatos ellentmondást. 2010-ben a szocialista párt „muszáj Herkulesként” állt ki a küzdõtérre a demokrácia védelmében. Lendvai Ildikó idézte Ady e versét; a különbség csak annyi, hogy akkor, ott ez aktuális és értelmezhetõ volt. Mesterházi Attilát akkor valóban csak muszáj Herkulesként küldhették a küzdõtérre az MSZP kormányprogramjával. Az õ álmait kergették, és bizony ezek álmok is maradtak. Végül egy személyes aktualitással fejezném be. Amikor az újság megjelent, pedagógusnap volt. Ez már a presztízsveszteség okán nem annyira ünnep. De egy polgármester < ha közvetve is> épp ekkor nevezett „tökmag Jankónak”, „hígfejû törpének”. Egy másik polgármester, aki negyedik ciklusát tölti, személyesen írt levelet mindnyájunknak, pedagógusoknak egy szerény ajándék kíséretében. Idéznék az egy oldalas levélbõl: „Bár az iskolák irányítója már nem az önkormányzat, de gyermekeink nevelõirõl továbbra sem feledkezünk meg, munkájukat figyelemmel kísérjük. Engedjék meg, hogy Önkormányzatunk köszönetét fejezzem ki; fogadják elismerésemet, és városunk szerény ajándékát mindazért a lelkükbõl fakadó táplálékért, amelyet ifjainknak nyújtanak.” Azt mondják kampány? Politika? Igen. Errõl IS írtam az elõzõ cikkemben. Ez a hozzáértés és az alkalmasság. Megsértõdni pedig-e vers kapcsán - nekem egyáltalán nincs okom. Önöket sérti és Adyt. Önöket azért, mert muszáj Herkulesként harcba küldik polgármesterüket, aki aztán így reagál. Adyt pedig azért, mert helytelen szövegkörnyezetben, helytelen szituációban idézik. Ráadásul nem elegáns dolog más nevével támadni. Van erre egy stílusában nem ideillõ szólás, ami szorosan kötõdik a csalánhoz. Donászy Judit

Tej és cigaretta A gazdag és ízléses kínálat csábító. Még ezt is, azt is... Jócskán megtelt a bevásárlókocsi. Különösen soknak mutatkozott az áru a fizetési szalagon. Túlméretezettségre, a tulajdonlási szándék és a pénztárca teljesítõképességének különbségére azonban konkrétan csak a fizetési blokk ismeretében derült fény. A pénztárosnõ nem elõször tapasztalt hasonló malõrt. Nem szerette a korrigálást, de belátta: igenis vannak szegények, az árak pedig nem mindig stabilak, legtöbbször sunyi módon fölfelé kúsznak. Kérek még ötszáztizenöt forintot – hangzott. A vásárló arca pirosabb lett. Talán nedvesebb is. A pénztáros segítõkésznek bizonyult. Félrelökött a szalag három doboz Marlboro cigarettájából egyet. A vevõ visszatolta. - Azt nem! - És most õ szortírozott. Kissé remegett a keze, amikor visszatolt három Pilis tejet. Mint

aki elégedett önmagával, ránézett az eladó hölgyre. A bolti alkalmazott nem viszonozta a tekintetet, hanem tette a dolgát. Nem szívesen, de néha igazítania kellett az egyenlegen. A múltkor ez úgy történt, hogy a sajátjából tett a tételhez harmincöt forintot. A páciens szégyenkezett és hálálkodott. Közölte, hogy legközelebb...- Hiszen tetszik tudni, hogy én... hogy mi... - Sose aggódjon, kedves! Maga is lehetne az én helyemben – zárta le a történetet a pénztáros. Hanem a tejek helyett cigarettát választó eset nyugtalanította. Elmesélte baráti körében, és támadt egy kis lelkiismeretfurdalása, mert nem gyõzõdhetett meg róla, csak sejtette, hogy ominózus ügyfele saját élvezetéért gyermekei elõl tolta félre a tejeket. Márkus Zoltán

10


2013. június

Temetõi tolvajok Mindig voltak elvetemült emberek, akiknek semmi sem szent, akik öntörvényûen azt tesznek, amit akarnak, és akik úgy vélik, hogy õrájuk nem vonatkoznak az írott és íratlan szabályok. Akik úgy élnek, hogy nekik jó legyen, akár a mások kárára is. Ezek közül a törvényen kívül élõ kevesek közül most a temetõi tolvajokról szólunk. Azokról, akik nem kegyeletbõl és nem is áhítatból járnak a sírok között, hanem azért, hogy ellopják a mozdítható értékeket, leginkább a drága pénzért vásárolt virágokat és azok tartozékait, hogy jól ismert helyen értékesítsék. Mit lehet tenni ellenük? Egyáltalán megállítható ez a folyamat? Mint más problémák elõtt, most sem lehetünk tétlenek és hitetlenek. Polgárõrségünk oly sokszor jelent védelmet, ezúttal is bennük reménykedünk. Elfoglaltságaik dacára találnak rá lehetõséget, hogy az esti, késõ éjszakai sõt a hajnali órákban õrködjenek a temetõ csendje- rendje és méltósága felett.

Hallani lehet barátoktól, akik néha éjszakáznak a sírok körül. Nincsenek sokan, csak egy-két ember él közöttünk, aki árt legszebb szándékunknak, és megrabolja az emlékezetünkben tovább élõket. A fosztogató világos nappal játssza a szépet, talán épp annak hízeleg, akinek az éj leple alatt erkölcsi és anyagi kárt okoz. Ne higgyünk azoknak, akik azt tartják, hogy ez az eltévelyedés összefügg az elszegényedéssel! Mindig voltak, és lesznek nehéz életek, de a többség tisztességes úton igyekszik orvosolni problémáit. A temetõi tolvajt meg kell ismernünk, néven kell neveznünk, észhez kell térítenünk. Nyugalmat a halottainknak, és azoknak, akik becsben tartják, ápolják emlékeiket. Egy perc nyugalma se legyen annak, aki selyemvirág vagy más formában lopkodja a sírokat! Márkus Zoltán

POLGÁRÕR HÍREK

Ajándék gépkocsi a Polgárõröknek

Tisztelt Olvasók! - az elmúl idõszakban is elvégeztük az alaprendeltetésünkbõl adódó járõrözési, és rendõrséggel együttmûködve a bûnmegelõzési feladatainkat; - részt vettünk a városi rendezvények és a városon áthaladó versenyek biztosításában (kerékpáros és futóversenyek, megemlékezések, fesztiválok, családi akadályverseny); - az egyesület vezetõsége részt vett polgárõr továbbképzésen Bándon, és a Balatoni Idegenforgalmi idény-nyitó konferencián Siófokon; - segítettük és biztosítottuk a Pilinszky János Általános Iskola és Alapfokú Mûvészeti Iskola diákjainak kerékpáros közlekedését osztály- és iskolai kiránduláson; - egy-egy ajándék könyvvel elköszöntünk a polgárõr osztály végzõs diákjaitól. Ezúton is szeretném megköszönni a volt nyolcadikos „ifjú polgárõröknek” a több éves munkájukat, valamint a szülõk türelmét és az iskola támogatását; egyben kérem az új hatodikos osztály diákjait és szüleit, hogy támogassák elképzelésünket a polgárõr osztállyal kapcsolatosan. Továbbra is várjuk a helyi lakosok, vállalkozók, nyaralótulajdonosok, üdülõvendégek segítõ észrevételeit, javaslatait, információit és támogatását (e-mail elérhetõség: [email protected]); Mobil telefonszám: 06-30-621-58-71, Postai cím: 8174. Balatonkenese, Vörösmarty tér 8.)! „Vigyázzunk együtt, egymásra!” Polgárõr Egyesület elnöksége

Varga Árpád Úr Balatonkenesérõl való elköltözése elõtt felvette a kapcsolatot az egyesületünkkel és azt a meglepõ bejelentést tette, hogy a közösség érdekében dolgozó, a köz érdekében tevékenykedõ szervezetnek szeretné ajándékozni a tulajdonában lévõ személygépkocsit (Toyota Tacoma), amelyet még az USA-ból hozott magával. A váratlan és szokatlan telefonhívás pont az egyesület rendszeres havi taggyûlésére esett, így a jelenlévõ 10 fõ – a döntés elõtt – mindjárt meg is tudta nézni a szóban forgó gépkocsit. Varga Úr nagyon meglepõdött a népes csapat láttán, de készségesen megmutatta a kedvencét, és minden kérdésre válaszolt, amit feltettünk neki. A székhelyünkre való visszaérkezést követõen a tagság egyhangúlag megszavazta, hogy fogadjuk el e felajánlást. A gépjármû „ünnepélyes” átadására a rá következõ héten került sor. A polgárõr egyesület tagságának nevében köszönöm Varga Árpád Úr önzetlen felajánlását, és további jó egészséget, sok boldogságot kívánok neki és kedves feleségének! Ritter József elnök

2013. június


11

Sorompót fel! - avagy kemencével bõvült a kisvendéglõ Aki egy kicsit is ismeri a kenesei vasútállomás szomszédságában lévõ kisvendéglõ vállalkozó szellemû háziasszonyát, Hajdú Szilvit, az minden bizonnyal kíváncsian várta, hogy a Sorompó vajon milyen vendégcsalogató attrakcióval rukkol elõ az idei szezonban. Tavalyelõtt a berendezés egy része újult meg: azóta a kiszolgáló pult bal oldalán egy komplett vasúegy különleges programsorozatot indítottak: szombatonként gasztronómiai estet szerveztek a házi ízek jegyében. A vállalkozó kedvû séfek között akadt fõiskolai docens, hajóépítõ mester és ismert mûvészházaspár is, akik mindannyian élvezettel ragadtak fakanalat. Az idei, immár a 12. Kenesén töltött szezonjukra Szilviék egy kemencét építettek: június eleje óta a járókelõk és a vendégek is nap mint nap a mutatós szabadtéri fõzõalkalmatosság csodájára járnak. A szezonnyitó kemenceavatón mindenekelõtt azt kérdeztem Szilvitõl, honnan az ötlet... – Régóta nagyon jó a kapcsolatom Csek Karcsiékkal, akikkel a tavalyi év folyamán többször beszélgettünk arról, hogy hál istennek egyre több vendég jön hozzánk – „hogyne jönne, amikor az adagok bõségesek, az árak abszolút értékarányosak, ráadásul az ételek kínálata folyamatosan bõvül!”gondoltam magamban -, egyre jobban ízlik a fõztöm, és a konyhánk most már kezd szûk keresztmetszet lenni az ellátásban – magyarázta. – Karcsi vetette fel: mit szólnék ahhoz, ha bõvítésképpen építenénk egy kemencét? Rögtön hozzátette: szívesen „beáldozza” a kiszemelt területen lévõ néhány tuját a nemes cél érdekében. Mivel tetszett az ötlet, egy percig sem kérettem magam, és természetesen nagyon örültem a felajánlásának. Ezzel kapcsolatban hadd mondjak valamit, amire büszke vagyok – folytatta Szilvi. – A mi példánk bizonyítja, hogy 30 évnyi barátság után is mûködhet kiegyensúlyozott, jó üzleti kapcsolat két fél között, ha közösek a céljaik. Karcsiék nagyon sok mindenben támogatnak: õ maga például azzal töltötte a telet, hogy szorgalmasan bõvítette a kemencével kapcsolatos ismereteit. Végül õ tervezte meg az új büszkeségünket. Én mindössze annyit „határoztam meg”, hogy mekkora legyen a kemence belsõ területe, hiszen nem mindegy, hány tepsi fér el benne. Illetve, azt kértem, hogy mindenféleképpen régi téglából készüljön – pillanat Szilvi a kisvendéglõ új látványosságára, amely mellett egy elõkészítõ és tálaló részt is kialakítottak. – Amikor publikussá vált, hogy kemencét építünk, 100 emberbõl 99 azt kérdezte,: „És pizza is lesz?”, amin nagyon meglepõdtem. Egyelõre nem tervezzük, hogy pizzát sütünk, elsõsorban a hagyományos magyar kemencés ételekre összpontosítunk, ezeket szeretnénk minél ízletesebben és rutinosabban elkészíteni. Ehhez persze alaposan ki kell ismernünk a kemencénket, de már most is minden sütés alkalmával újabb tapasztalatot gyûjtünk. A kemenceavatón erdélyi töltött káposztát, illetve kacsacombot kóstolhattunk, desszertként pedig mákos guba következett, de ez természetesen csak ízelítõ a kínálatból. – Azt szeretném, ha csülök minden sütés alkalmával szerepelne az étlapon – tette hozzá Szilvi. – A tegnapi „fõpróbán” Józsi bajor káposztát készített hozzá: mondanom sem kell, mind egy szálig elfogyott! Szilvi szerint ha Józsi (becsületes nevén Dömötör József) nem lenne, akkor vélhetõen a kemencével sem büszkélkedne most. – Számomra õ a szakácsok gyöngye: mind emberileg, mind szakmailag, mind a hozzáállását tekintve – „mutatta be” ked-

ves kollégáját, aki immár ötödik éve tevékenykedik a Sorompóban. – Ha láttad volna, milyen lelkesen fogadta a kemenceépítés ötletét! Tetszik, hogy Józsi is nagy kihívásnak érzi ez a ”projektet”, egyébként is lelkesen asszisztál minden kezdeményezésünkhöz, ráadásul maximalista. Biztos hátteret jelent, nélküle valószínûleg nem vágtam volna bele egy ilyen nagyszabású bõvítésbe – méltatta a megállás nélül a kemence körül serénykedõ séfet. – Mindenféleképpen azt szeretném, ha bekerülne a köztudatba, hogy minden pénteken és szombaton tervezünk sütést, illetve, bízom abban, hogy a fõszezonban hétköznap is begyújthatjuk a kemencét.

Hozzáteszem, nem csak pénteken szombatonként érdemes útba ejteni a Sorompót, de ezen a két napon mindenképpen ajánlatos legkésõbb este 7 körül odaérni, ha biztosra akarnak menni. Legutóbb szombaton este 7-kor már telt ház fogadott, a kemencébõl éppen akkor kiemelt csülök pedig pillanatok alatt elfogyott. Akinek nem jutott, az gombával töltött tarjával vigasztalódhatott, és a szerencsések a kemencében készült sörkiflit is falatozhattak. Szilvitõl tudom, hogy nagyobb társaságokat is várnak, sõt, a vendégek telefonon is leadhatják a rendeléseiket. Ez esetben õk idõre elkészítik a kemencés finomságokat. Azt is örömmel újságolta, hogy idén is lesznek a gasztroestek, amelyekre az aktuális vendégek többsége valamilyen kemencés étellel készül. A névsor még nem állt össze teljesen, de a tavalyi alkalmi szakácsok közül már többen bejelentkeztek, így visszatér az Eszményi Viktória-Heilig Gábor mûvészházaspár és Soponyai Géza hajóépítõ mester is, és ha minden jól alakul, akkor Hernádi Judit színmûvésznõ is fakanalat ragad valamelyik júliusi vagy augusztusi szombaton. – Ötletelni? Persze, hogy lehet! – neveti el magát Szilvi, amikor azt kérdezem, szívesen venné-e, ha a vendégek vagy az arra járók különleges és hagyományos kemencés ételek receptjeivel „bombáznák.” A válaszát persze elõre sejtettem: örömmel fogadnak minden építõ jellegû javaslatot, jópofa ötletet és elképzelést. Már csak azért is, mert Szilvi azt szeretné, ha a Sorompó egy jó hangulatú közösségépítõ és -formáló hellyé nõné ki magát, ahol a törzsvendégek és az új betérõk, a helyiek és a nyaralók (képletesen, de akár szó szerint is) egy asztalnál ülve kellemesen töltenék el a szabadidejüket. A kisvendéglõben, ahol – nem mellesleg – többek visszajelzése szerint a Balaton-part legízletesebb halászlevét készítik. Szûcs Anikó

12


2013. június

Július 1-tõl hatályos az új Btk. Új Bûntetõ Törvény Könyvet fogadott el az Országgyûlés, amely 2013. július 1-tõl lesz hatályos, vagyis az utána elkövetett bûncselekményeket már aszerint ítélik meg, a büntetéseket aszerint szabják. Az új törvény szellemiségében és az egyes büntetendõ cselekmények meghatározásában tér el a jelenleg hatályos törvénytõl. Elõtérbe helyezi, kiemelten kezeli a bûntett vagy vétség áldozatát, a sértett védelmét, az erõszak visszaszorítására törekszik. Ezzel összhangban elmondható, hogy szigorúbb, vagyis súlyosabbak a büntetési tételek, a szankciók. Szakmai szempontok érvényesültek, amikor a büntetendõ cselekményeket jobban részletezi, pontosítja a jogalkotó, amikor a zárórendelkezésekben egyértelmû és minden cselekménynél azonosan értendõ meghatározásokat, minõsítéseket fogalmaz meg. A törvény célja az is, hogy az ítélkezés egységesebbé váljon, hogy az igazságszolgáltatásban dolgozó szakemberek egyformán értelmezzék és minõsítsék a cselekményeket. Az alapvetõ elkövetési formák mellett újak is bekerültek, pl.: ’kiszolgáltatott személy megalázása’ (pl.: hajléktalanok bántalmazása), ’gyermekmunka’, ’bûnszervezetben részvétel’, amely eddig minõsítõ körülmény volt. A tartalom és a megfogalmazás is változott: ’közlekedés biztonságának veszélyeztetése’ helyett a ’közlekedõ személyek veszélybe hozása’ az emberközpontúságot tükrözi. Bõvült az elkövetési lehetõségek köre: zaklatás esetében a szexuális indíttatást kiemeli (pl.: fõnök beosztott viszonylatában). Megelõzõ jogos védelem, amit a köznyelv ’önvédelemként’ ismer, esetében csak az emberi élet kioltására nem alkalmas

eszköz használható. Speciális esete, ha a személy ellen a saját lakásában történik a támadás, és a támadók csoportosan, fegyveresen/felfegyverkezve, éjjel törnek a sértettre. A kábítószer terjesztõk nem, de a fogyasztók eddig kis mennyiség esetén választhatták az elterelés intézményét tárgyalás helyett. Ennek a rendelkezés szerint elõfeltétele lesz a hatóságokkal való együttmûködés. Külön választották az ittas és bódult állapotban történõ vezetést, és nem szükséges a befolyásoltság ténye, maga a fogyasztás elég az eljárás megindításához. Az általános rendelkezések között szerepel: - a vagyontárgyak lefoglalásának szorgalmazása, hogy az okozott kár megtérülésére minél nagyobb esély legyen, - a büntetési tételek, vagyis a kiszabható büntetések felemelése, - az elévülési idõ növelése, a minimális 3 év 5 évre nõtt, - a legsúlyosabb bûncselekmények esetén (emberölés, rablás, kifosztás, testisértés) a büntethetõségi korhatár 12 éves korra csökkentése, - az ittas vezetés 0,8-ról 0,5 véralkohol ezrelékre csökkentése, a 12 éven aluliak ellen elkövetett bûncselekmények szigorúbb megítélése, - a lefoglalt dolgok származását a tulajdonosnak kell igazolni, pl.: legális jövedelem nélkül hogyan tett szert értékes tárgyakra. Ezek az újdonságok az eljárásban mindenképpen a nyomozó és ítélkezõ hatóságok munkáját, a valódi igazságszolgáltatást szolgálják. Stanka Mária r. õrnagy Balatonalmádi Rendõrkapitányság

Köszönet Tisztelt Vatics Erzsébet Kurucz Henrietta Lengyel János Miklós Péter képviselõk! Köszönetemet fejezem ki Önöknek, a 600 fõs egyesület tagsága, a nyaralótulajdonosok, a balatonkenesei lakók nevében, hogy biztosították igen szavazatukkal, a nyúlvány területén, a fûzfánál, a vízi eszközök levitelét a Balaton vizéhez. Ezzel lehetõséget adtak arra, hogy Balatonkenesén, az emberek végre nyugodtan hódolhassanak a vízi sportoknak. Önök biztosították az embereknek a nyugodt nyaralás lehetõségét. Örülünk annak, hogy a képviselõ testületben még vannak gondolkodó

emberek, akik nem a békétlenséget igyekeznek szítani az üdülõk és állandó lakosok között, hanem az együttmûködést. Ezzel a lépésükkel visszaadták az üdülõk bizalmát. Reménykedünk, hogy Balatonkenese, az Önök segítségével, végre elindul a fejlõdés útján és talán felébrednek, és rá jönnek azok a képviselõk, akik nemmel szavaztak, hogy rossz irányban haladnak. 2013-06-18 Üdvözlettel:

Balatonakarattya Könyvtár nyitva tartás Hétfõ, Kedd, Csütörtök: 10.00-14.00 Szerda: SZÜNNAP Péntek: 14.00-18.00 Szombat: 16.00-18.00

Horváth József elnök Alsóréti Üdülõ Egyesület


2013. június

13

AKARATTYAI GYÖNGYSZEMEK Június 7-én hivatalosan is megkezdõdött a nyár az akarattyai könyvtárban. Az idei nyár elsõ kiállításán akarattyai ügyes kezû lakosok mutatják be kézimunka gyûjteményüket. Vendégeink, akik betérnek hozzánk fafaragásokban, gobelin képekben, csodás horgolt és hímzett terítõkben gyönyörködhetnek. Nagy örömünkre szolgál, hogy a mi településünk is büszkélkedhet tehetséges emberekkel, akik ilyen szépségeket készítenek. Meg szeretném köszönni a kiállítóknak, hogy megtisztelték vele könyvtárunkat és elhozták „gyöngyeiket”. És nem utolsó sorban Svetics Lászlóné Marika néninek is köszönettel tartozunk, aki elfogadta a felkérést és megnyitotta a kiállítást! Sok sikert és erõt kívánok a mûvészeknek a további munkáikhoz! Sok szeretettel várunk minden érdeklõdõt a nyár folyamán már szombatonként is ! Monostory Margit, könyvtáros

Nagy Márta kiállítása nálunk Mint a korábbi években, Gyõrfiné intézményvezetõnk idén is folyamatossá szeretné tenni a kiállításokat. Néha a szerencse is kedvében jár. Köszönettel fogadta Dr. Limbacher Gábornak, a veszprémi Laczkó Dezsõ Múzeum igazgatójának ajánlatát, hogy kérje fel Nagy Márta festõmûvészt. Így történt meg aztán, hogy több helyi és környékbeli alkotó után a távoli Kelet-Magyarország jeles mûvészének munkáival ismerkedhettek a kenesei, illetve térségünkbe érkezõ látogatók. Limbacher úr mostanában múzeumok szakleltárának elkészítését irányította. Javaslatán felül abban is segítségünkre sietett, hogy elvállalta Nagy Márta bemutatójának megnyitását. A június 14-i esten Gyõrfi Károlyné köszöntötte a mûvészt és férjét, illetõleg a kiállítást megnyitó múzeumigazgatót és a közönséget. Elmondta, hogy voltaképpen nem ismeretlenként jött hozzánk Nagy Márta. Közel négy évtizede õt is rabul ejtette a Balaton szépsége, ezen változata, melyrõl több itt látható mû tanuskodik. Limbacher Gábor nem esett abba a hibába, mint sokan mások, akik a saját látásmódjukat kívánják ráerõltetni az érdeklõdõ vendégekre. Ehelyett õ olyan általános mûvészetelméleti instrukciókkal és élményekkel szolgált, melyek ismeretében mindenki közel kerülhetett az alkotási szándékhoz. Ezt megelõzõen hasznos szokás szerint Sarkadi Eszter szavalt egy szép költeményt, melynek hangulatát Venstra Csenge zenei aláfestése erõsített fel. Mindkét szereplõ iskolánk szorgos és tehetséges tanulója. Az elsõ körültekintésben feltûnt a nézõnek a képek alapszíne. Ez nevezhetõ kékesnek, lilásnak, zöldesnek. Akár türkiznek is. Illik ez a tónus tavunk zugainak érzékeltetéséhez. Akvarellekrõl lévén szó, dicséretes a mûvész biztos ecsetkezelése. Több asztalon gyönyörködtünk tûzzománcok szépségében. A legfõbb szín itt se sokat módosult. Szinte meglepõ volt számunkra egyik szép tábla cseresznyepirossága. Többen sokáig idõztek Ilonka néni és Pál István pásztor portréjánál. Nagysze-

rû emberismeretrõl és emberszeretetrõl tanúskodnak ezek a képek. Megigézõ a „ Palóc lakodalmas” mû is. Többen fájlalták, hogy ezen a sajátos tárlaton nem volt jelen a mi Paulo Bélánk, aki ugyancsak errõl a tájról, Balassagyarmat, illetõleg az Ipoly vidékérõl szövi immár többedik regényének sorait. Ezek a munkák tovább erõsítették volna a hitét, hogy fontos az, amit õ végez. A mûvésznõnek ez a nálunk lévõ a 131. önálló kiállítása. Ezenkívül soktársas tárlata is volt. A családjában és a kisiskolájában már nyolc éves korában kitûnik kiváló rajzkészsége. A Nógrád megyei Szécsénke község jegyzõjének kislánya igen sok arcot örökített meg papíron. Azokét , akik bejártak az emberszeretõ hivatalnok lakásába. A középiskolában tovább növekedett Márta ábrázolási szenvedélye. Majd következett az egri tanárképzõ. Utána az egyetem. Elfelejthetetlen a mûvész számára Barczay Jenõ , illetve Patay László ösztönzése és példája. Miután ezekrõl értesített bennünket, az anyagokkal, a kiválasztott tárgyakkal és mûfajokkal történõ aprólékos küzdelmekrõl beszélt a csendes szavú, ám nagyon meggyõzõ festõ. Elmondta, hogy nem kedveli a harsány színeket, hisz az élet legtöbb esetben nem ezeket produkálja. A zománc színe az égetés által módosulhat. Az sem közömbös, hogy réz- vagy vaslemez-e az alap. Már csak annyit, hogy épp csak vége lett a megnyitónak, jöttek, jövögettek a mûvészetkedvelõk. Helyi és ismeretlen érdeklõdõk. Péntek lévén, nyilván a városokból, fõleg Budapestrõl kiáramlók. Tehát vegyük azt is természetesnek, hogy szabad idejében nem csak fürdõzik és nem csak flörtöl a polgár, hanem – többek között- megragadja a kiállítások alkalmait is, hogy gyönyörködjék, szórakozzék és mûvelõdjék. Nálunk, Kenesén október végéig folyamatosan teheti ezt. Márkus Zoltán


14

2013. június

Ezüstérmes az ifjúsági csapat Hírek a Balatonkenese Sport Club életébõl A club létesítménye egyre szebb, köszönhetõen a nyertes pályázatoknak. Elkészült a Leader által kiírt projekt támogatásával, a kerítés fõ szakasza. A Tao-s pályázatból folytatódott - a vasút felöli oldalon- a pálya bekerítése. Átadásra került a küzdõtér déli oldalának pályavilágítása, valamint az öltözõ épület teljes elektromos hálózatának felújítása. Az U11 és U13-as csapat új mezeket kapott, valamint sikerült több sportszert beszerezni. Ugyancsak a Tao-s pályázatból korszerû labdafogó háló épült, valamint a futballkapuk cseréje is megtörtént. A fejlesztések tovább folytatódnak, hisz a BSC vezetõsége szeretné, ha a sportolók minél jobb körülmények között sportolhatnának. Az egyik legfontosabb a gyepszõnyeg cseréje lenne, amihez támogatókat keres a club. Számolt be a létesítmény helyzetérõl Zubor Zoltán elnök. Labdarúgó szakosztály: Az utánpótlás elmúlt idõszakáról Vajda Béla szakosztály vezetõ a következõket osztotta meg: Fiatal labdarúgóink ez év tavaszán sok mérkõzésen gyûjtött tapasztalatokkal gazdagodtak, és nagyon sokat fejlõdtek. Az U-7, U-9, U-11 korosztályok a Bozsik Tornákon a veszprémi csoportban játszottak. Szereplésük váltakozó sikert hozott, de ezekben a korcsoportokban még nem az eredmény, hanem a játék a fontos. Az U-9 csoportban Molnár Gábor mindhárom tornán gólkirály lett!!!! U-13 csapatunk Balatonkenese történetében elõször már bajnokságban vett részt. A nevezett játékosok nagyrészt 2-3 évvel fiatalabbak voltak a többi csapat játékosainál, és így is szép eredményeket értek el. A bajnokság jól szolgálta ifjú labdarúgóink fejlõdését. Gratulálunk minden ifjú labdarúgónknak, és szüleiknek, és várjuk a folytatást! U-16-os serdülõ csapat 2012/2013 bajnoki évadot Hencz Dénes edzõ értékelte: Nagyon nehezen indult a bajnokság, mivel 6-7 játékos „kiöregedett” a csapatból és csatlakozott az U-19-es tehát az ifjúsági kerethez. Nehéz volt pótolni a srácokat, de a toborzásoknak és a jó hírünknek köszönhetõen leküzdöt-

tük ezt az akadályt is. A bajnokság végére az eredmények is jöttek. Szinte minden ellenfél ellen partiba voltunk, sõt az utolsó fordulókban többnyire gyõztesen hagytuk el a pályát. A Veszprém Megyei Labdarúgó Válogatottba két játékosunk kapott meghívót, nevezetesen Révfalusi András és Rumpler Gábor. A visszajelzések alapján szépen helytálltak a srácok. Nagy meglepetés volt számomra Barna Dániel fejlõdése. Dani nem csak a fociban, hanem emberileg is nagyot fejlõdött és nagy segítségére volt a csapatnak. Szeretném megköszönni az egész csapatnak a szezonban nyújtott teljesítményt, valamint a szülõk támogatását.

2013. június


U-19 csapat ismét sikeresen zárta a bajnokságot, hisz ezüstérmet szerzett. Bakos Tibor edzõ így értékelt: A 2012-13-as bajnokságban a tavalyi évhez hasonlóan ismét ezüstérmet szerzett az ifjúsági utánpótlás csapat. Sokáig az aranyéremért küzdöttünk, de a bajnoki cím az idei évben sem sikerült. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy ezt az eredményt egy alaposan megfiatalított csapat érte el. Átgondolva a szezont, két fontos dolgot emelnék ki: A 14 csapatos bajnokságban 19 alkalommal hagytuk el gyõztesen a pályát, s közel 100 gólt rúgtak a fiúk, tehát elmondható, hogy számtalanszor volt részük sikerélményben. A másik lényeges elem, hogy két egymás utáni évben a dobogó második fokán végzett a csapat, megyei szinten is figyelem felkeltõek az eredményeink. Több játékosunk sikeresen bemutatkozott a felnõtt csapatban, és volt olyan mérkõzésünk, ahol megyei elsõ osztályú és NB III-as csapat játékos megfigyelõi is figyelemmel kísérték a kenesei fiatalok játékát. Elmondható, hogy az utánpótlás nevelés utolsó fázisában, a sportban mindenki megtalálja a számára fontos értékeket. A következõ bajnokságban tovább fiatalodik a csapat kerete, 4 serdülõ korú játékos kerül hozzánk. Az serdülõsök jó közösségbe kerülnek, a csapatban továbbra is benne van a még fényesebb siker lehetõsége, ezért dolgozunk a jövõben is. A felnõtt egység sajnos a vártnál gyengébben szerepelt a bajnokságban, mivel az ötödik helyen végzett a csapat. Balatonkenese történetében, mégis ebben a szezonban érte el az egyik legnagyobb sikert a Balatonkenese Globe Dental SC, mivel a Magyar Kupa fõtáblájára jutott. A megye összes csapata közül a BSC a legjobb négy közé verekedte magát, és a további küzdelmekben már NB II-es, és a második körtõl már NBI-es csapatokkal is találkozhat együttesünk.

15

Tenisz szakosztály: Sikeresen felújítottuk a pályákat és jó látni, hogy pezseg az élet a „vörös salakon”. A szép és jó pályák Bakos Tibort dícsérik. Beindult a teniszképzés és egyre több taggal bõvül a szakosztály. A nyáron folyamatosan nyújtunk programokat a teniszezni vágyóknak. Udvarnoki Gergely szakosztály vezetõ nem csak gyermekeknek, hanem felnõtteknek is tart képzést. Érdeklõdni a +36 20 577 6779 számon lehet. Aki csak pályát szeretne bérelni az a tavalyi árakon, teheti ezt. Pályafoglalás: +36 30 3753534 Turisztikai szabadidõsport és Kerékpár szakosztály: Elsõ nagy program a BSC sport clubbá válásának ünnepi „Sportnap” rendezvénye lesz. Július 06-án, szombaton kicsiknek és nagyoknak egyaránt színes programokkal és versenyekkel kedveskedik az egyesület. A programok közt szerepel kerékpáros ügyességi verseny, horgászverseny, tenisz és asztalitenisz verseny, de ezen a napon a kispályás focitorna sem hiányozhat. Kedvezményes vitorlázás lehetõségét is biztosítja a szakosztály. A gyermekeknek kézmûves programokkal és „ugráló várral” színesítjük a programot. A fénypont a Balatonkenese Globe Dental SC -Magyar Újságíró Labdarúgó Válogatott 16 órakor kezdõdõ gálamérkõzés lesz. A napot egy kis tánccal zárjuk. Köszönjük a támogatást: Globe Dental, Hami Büfé (Bezeréj Strand), Lõrincz Zoltán, Vegyeske, Fregatt presszó, Interspájz Médiatámogatónk az Öböl TV BLC vezetõség

Balatonkenese

Beköszöntõ Február másodikán indult négy szakkör a Kultúra Házában: újságíró, fotó, kézmûves és színjátszós. A diákújságíró szakkörön a többiekkel jól összekovácsolódtunk, ami emeli a teljesítményünket, Mariann néni pedig mindent elkövet, hogy megtanítson bennünket az újságírás fortélyaira. Így minden szombaton összeülünk és képezzük magunkat, lassan mindenki eljut oda, hogy írhat az újságba. Lóki Vendel mondájával ismerkedtünk meg, ezen keresztül mélyedtünk el az írásban, riportokat, interjúkat készítünk. Most kezdjük a táborunkat, õsztõl pedig elindulhat a Balatonkenesei Hírlap kistestvéreként a diákújságunk. A projekt - ami által elindult a szakkör -, célja, hogy ha felnövünk, legyen elképzelésünk milyen szakmát válasszunk. Ezért is hoztuk létre az újságot, másrészt azért, hogy mindenki megismerje Lóki Vendel mondáját. Mi sokat készültünk és dolgoztunk az újságért, pont ezért jelent nekünk ilyen sokat. Az újság szerkesztõségének elég nehéz munkája volt a tábor alatt, de ezt mi úgy oldottuk meg, hogy a feladatokat felosztottuk egymás között, és így mindenki dolgozott a saját feladatán. Az újság a táborban vált teljessé. Interjút készítettünk a szakkörvezetõkkel, a Lóki Vendel címû monda szereplõivel, tovább írtuk a mondát, díszítettük történetekkel, interjúkkal. Nagyon örülünk, hogy létrejött a mi kis újságunk. Reméljük, örömet szerzünk vele mindenkinek, aki elolvassa! Tóth István

Ó, IÓ, CIÓ… VAKÁCIÓ Mindenki tudja milyen öröm az, ha eljön a VAKÁCIÓ. A felnõtteknek a meleg, a jó idõ, a gyerekeknek a határtalan szabadidõ, azaz a VAKÁCIÓ jelenti a nyarat. Ekkor már minden kisdiák izgul az év végi bizonyítvány miatt. Próbál az utolsó hetekben javítani, és elkezdi tervezni a nyarát. Van, aki utazgat, de olyan is van, aki csak kipiheni az iskolaévet. Arról nem is beszélve, hogy melegszik a Balaton. Az iskola utolsó hete a legszebb. Felkerül a táblára a VAKÁCIÓ felirat. Már igazából nem is a tanulásról, hanem a játékról szól a suli az utolsó napokban. A ballagás is eljön egyszer. A hosszú készülõdés az évzáróra fölöslegesnek tûnik, de nem az. Minden tanár és diák hetekkel a nagy nap elõtt már sokat sürög-forog, hogy minél szebb legyen a tanév vége. Károlyi Lili

2013. június 28.

Interjú a színjátszó szakkör vezetõjével, Szûcs Józseffel Terveid szerint sikerült az elõadás? Igazából ez csak péntek este fél hétkor derül ki, amikor vége lesz az elõadásnak. Elégedett vagy a gyerekekkel? Igen, mert öt hónappal ezelõtt úgy kerültek össze, hogy szinte senki nem ismert senkit. De ez alatt az idõ alatt nagyon jó kis csapattá kovácsolódtak. Ennek a szakkörnek nem csak az volt a célja, hogy a színjátszással foglalkozzanak, hanem az is, hogy megtanuljanak más gyerkõcökkel együtt dolgozni, és valamit közösen is elérjenek. Van olyan gyerek, akivel elégedetlen vagy? Elégedetlen nem lehetek, mert nem szabad elfelejteni, hogy õk még gyerekek és most kezdték a színészkedést. Látom rajtuk, hogy élvezik, és nem érzik nehéznek, hogy miután innen elmennek, akkor még otthon is tanuljanak pár mondatot. Károlyi Lili

Interjú Anikó nénivel, a fotószakkör vezetõjével Szeretnénk felkérni egy interjúra, ha szabad lesz!Önt kiválasztották, hogy a gyerekeket tanítsa vagy önként jelentkezett? Nem. Igazából úgy volt, Mariann néni kért meg erre a feladatra, és valószínûleg azért jutottam eszébe, mert tudta, hogy nagyon szeretek fotózni. Érdekel a képkészítés és a fotózás. Korábban volt egy-két fotókiállításom, úgy hogy azt is tudta, hogy szeretem Kenesét, szívesen találkozom az itteni emberekkel. Megkérdezett és örömmel mondtam igent, mert ez megtisztelõ feladat számomra. Így esett rám a választás. Sok fényképet készítettek a szakkör alatt? És általában mirõl? Amikor már jó idõ volt, úgy szerveztük, hogy mindig volt téma, például a Soós hegyre mentünk, hiszen Lóki Vendelhez kapcsolódik az egész szakkörsorozat. Volt amikor szabadon választott témával kapcsolatban kaptak feladatot a gyerekek. Megnéztük a akarattyai nevezetességeket, illetve volt olyan lehetõség, hogy otthon készítettek fotót. Szoktak képeket szerkeszteni? (Folytatás a 2. oldalon)

2013. június


(Folytatás az 1. oldalról) Nem annyira jellemzõ, de persze tudják a lányok ezeket a dolgokat is. Ha homályosra sikerült egy kép, akkor inkább kitöröltük. Nem nagyon szoktunk varázslatokat tenni vele. Volt olyan mikor az egyik elõadás a photoshopról szólt és az elõadó a végén megmutatott sok dolgot a lányoknak. De általában úgy kerülnek a gépre a képek, ahogy fotózzák azokat. Mi az a dolog, amit minden alkalommal átismételtek? Vannak olyan tippek, kérések, amiket mindig elmondok nekik, például nem állunk nappal szemben, menet közben nem fotózunk, gondoljuk át, hogy biztos szükségünk van-e a képre, tehát ha valaki megnézi, tudja, mit is akartunk fényképezni. Mozgó tárgyat nagy odafigyeléssel kell készíteni. A legszebb fotókat naplementekor, hajnalban lehet készíteni. Ezek gyakorlati dolgok. Állatokat is szoktak fotózni? Igen, legfõként otthon a cicájukat, kutyájukat. Amikor állatkertben jártunk akkor nagyon sok állatotról készült kép, tehát az állat egy hálás téma, nagyon szeretik fotózni. Meg persze sokan magukat is nagyon szeretik fényképezni, ez engem nagyon meglepett. Köszönöm az interjút! Pfiszter Csenge, Kertai Valentina

Hétköznapok a diákújságíró szakkör „életében” A szakköri élet nagyon jól telt, sok új dolgot tanultunk. A foglalkozási nap mindig a szombat volt. A tanfolyamon vettük az újságírás legalapvetõbb mozzanatait. Megtanultunk hírt írni, a különbözõ újságíró fogalmakat. Mindig érdekes témák voltak a szakkörön. Mariann nénitõl megtanultuk azt is, hogy egy újságíró kisdiák fejében mindig jár valami. Ha született valami kis szösszenet a fejünkben, akkor azt azon nyomban le kell írni egy történetben. A hét többi napján is dolgoztunk kis írásokon, ami a napunkat foglalta össze. Ha valamilyen kiránduláson vettünk részt, akkor a következõ órán azon nyomban glosszát, hírt, kisebb mondát írtunk belõle. Nagyon jól teltek ezek az apró 4 órácskák. Így a tanfolyam végén már egy kis szerkesztõséggé alakult ez a néhány csemete! Juhász Mia

Kíváncsiskodtunk a kézmûves szakkör vezetõjénél, Móni néninél Mi volt a célja a szakkörrel? Minél több kisgyerekkel megismertetni a hagyományos textilezés technikáit és új eszközök használatát. Mi volt a legérdekesebb dolog, amit megtudott valósítani? Még én sem használtam textilfestéket, csillámköveket, ez a technika még nekem is új volt. Mi volt az, ami a legjobban tetszett a gyerekeknek és a tanároknak is egyaránt? A hagyományos régi dolgok: a bõrözés, nemezelés, gyöngyözés. Ezeknek a foglalkozásoknak volt a legnagyobb sikere. Mikor készül el a kiállítás és hogyan lesz felosztva? Péntek este lesz a megnyitó és foglalkozásonként mutatjuk be az eszközöket, használati tárgyakat, játékokat. Tóth István, Hetyei Kristóf Kiadja: Közmûvelõdési Intézmény és Könyvtár „A közmûvelõdési intézmények a kreatív iparral kapcsolatos alapkompetenciák fejlesztését elõsegítõ új tanulási formák szolgálatában címû” nyertes projekt támogatásával. Projektvezetõ: Gyõrfi Károlyné Szerkesztették: az elektronikus sajtó foglalkozássorozat diákjai Balatonkenese, 2013. június 28. www.kulturakenese.hu Készült: Tradeorg Nyomda, 8184 Balatonfûzfõ-gyártelep

17

100 éves a Balatonkenesei Hírlap A Balatonkenesei Hírlap vasárnap ünnepelte a századik születésnapját. Ez nem mindennapi dolog, mert nem mindegyik település mondhatja ezt el, hogy már száz éve van saját újságuk. Bizony nagy szó és meg is adták a módját az ünneplésnek. Volt egy két órás mûsor. Elõször a református lelkész úr mondott köszöntõt. Majd a polgármester úr szólt pár szót a vendégekhez, ezt követõen Sarkadi Eszter mondott el egy verset. Vér Lászlóné Irénke néni mesélt a régi kenesei lelkészekrõl. Kerti Teréz és Meskó Bánk részleteket olvastak fel a régi eredeti 1913-as újságból. Utána Kürthy Lajos és Kuti Csaba volt polgámesterek meséltek arról amikor több évtizedes szünet után újra elindult a Hírlap! Aztán Gyõrfiné Hetyei Marianna arról mesélt, hogy milyen az újság most. Végül három diákújságíró felolvasta gondolatait az újságról. Ezután okleveleket, dísztollakat, ajándékokat adtak át. Majd volt egy kis vendéglátás. Nagyon jól érezték magukat az emberek. Felemelõ volt ez a délután! Sarkadi Anna

Kirándulás az állatok világában (Az én szemszögembõl)

Nagyon örültem, amikor a pesti állatkert kitárta elõttünk kapuit. Ahogyan beléptünk, hallottam a kisgyerekek hangját, amint nagy élvezettél nézik az érdekesebbnél érdekesebb állatokat. Persze voltak olyan kis gyerkõcök, akiket inkább a fagyi érdekelt ezért faggatta a szüleit. Azt hiszem a hangulattól olyan élvezetes az állatkert. Nagyon szeretem hallgatni az állatok szuszogását, a gyerekek kiáltásait, amikor olyan állattal találkoznak, amit még nem ismernek. Szeretem nézni, ahogyan az állatok alszanak, de az is nagyon élvezetes, amikor a zsiráfok felénk nyújtogatják a nyakukat. Tulajdonképpen, ha elmegyek egy állatkertbe, akkor biztos vagyok benne, hogy minden perce élvezetes lesz! Így is volt. Amikor szétváltunk nagyon élveztem, hogy csak ketten mentünk Lilivel, amerre csak akartunk. Elõször egy kicsit játszottunk, majd a tigrisek mindennapjaiba nyertünk betekintést. Ezután láttuk milyen gondoskodó az oroszlán a kölykeivel. Öröm volt nézni, ahogyan az anya oroszlán végig nyalta kölykei buksiját. Ahogyan a kicsik a saját farkukat üldözték, nagyon mókás volt látni. Csodálatos teremtmény az oroszlán. Ahogy láttam a családot, még a könnyem is kicsordult annyira meghatódtam az anyai gondoskodást látván. Nagy nehezen ott tudtuk hagyni a megható állomást és megnéztük a jeges macit. Gyönyörû fehér bundájába legszívesebben beletúrtam volna olyan szép volt és tiszta. A következõ állat a fóka volt, nagyon okos és kitartó kis jószág. Lilivel megnéztük a fóka-mókát is, amit nagyon érdekesnek és viccesnek találtam. Valóban szorgosak és okosak a fókák. Csak néztük, ahogyan ki – beugrálnak a vízbõl orrukon a labdával vagy a karikával. Azt hiszem megértettem, hogy nem véletlenül hívják fóka-mókának. Utána még maradt egy kis idõnk, megsimogattuk a kecskéket, sok apróság is volt. Majd a lovakat látogattuk meg. Az egyik paci nagyon hasonlított az én régi lovamra, Csokira. Eszembe jutott, amikor Csokin lovagoltam. Nagyon jó érzés volt. Visszaemlékeztem, hogy mindig belefúrtam az orrom a sörényébe. Onnan is elég nehezen tudtam elszakadni. Majd a tevékhez értünk õket etettük is egy kicsit. Végül a gladiátort néztük meg, de õ csak mozdulatlanul feküdt a vízben. Ennyit tudtunk megnézni, mert utána már indulni kellett, hogy idõbe hazaérjünk. Nagyon jól éreztem magam, máskor is szívesen elmennék! Sarkadi Anna

18


2013. június

Kenesei barlanglakók A halász Lóki Vendel tanyája ott húzódott meg a kenesei magas partok s a Balaton között. A víz majdnem a partfalak lábáig ért. Hálót, evezõt, szerszámot nem kellett messze cipelni: a csónakot majdnem a ház mellé köthette ki. Szerette a kis halásztanyát Lóki Vendel, s ámbátor nagyon szegény ember volt, mégis igen elégedetten éldegélt a kenesei partok alatt. Telkének egyik kerítése a hatalmas agyagfal, másik a végtelennek látszó víz. A baj csak az volt, hogy még magát a kunyhót is Lóki Vendel dédöregapja építette. Éspedig nem kõbõl, téglából, hanem csak úgy: fonott sövényfalra vert anyagból. Aztán eljött az a nap is, amikor már ez sem elegendõ. Egy viharos szeptemberi délután olyan fergeteg zúdult le a Bakony felõl a tóra, hogy az még a magas partok alatt meghúzódó fákat is földig hajlította. Ezt már nem bírta az öreg ház. Az egyik szélroham lökésére megrokkant vékony oldala. A nádas ütemesen hajladozott, s a fertelmes vihar megropogtatta derekát még annak a hatalmas nyárfának is, amely alá Vendel családját menekítette. Felfordította ütött-kopott ladikjàt, s az alá bujtatta a három apróságot, maga meg elment feleségével együtt menteni, ami az összeomlott kunyhó falai alól menthetõ. Másnap kora reggel Vendel nyakába vette a falut, hogy fedelet keressen családja számára. Sógor, koma, rokon akadt nem is egy a faluban. Segíteni nem volt hajlandó egy sem. A bíró meg a hivatalbeliek bölcs biztonságával oktatta ki: - Ami veled történt fism, srról nem tehet senki. Legkevésbé azonban a község. Mi lenne, ha mindenki hozzánk futna nyomorúságával? Segíts magadon! - csattant fel a hangja. - Hát nekem ki ád házat, ha a magamé összedöl? S ki ád a többieknek? Azt hiszitek, hogy azért élünk a községházán, hogy a koldusoknak házat osszunk? - Nem vagyok koldus - mondta keményen Vendel -, csak szegény ember. S ha kegyelmed háza összedõl, van mibõl másikat épitenie, de nekem semmim sincs a három gyerekemen kívül. - Akkor hát miért mondod, hogy nem vagy koldus? - gúnyolta a bíró. - akinek nincs, annak nincs. Ez a világ rendje. Az a baj, hogy nem nyugodtok bele, s mindig finnyásabbak lesztek. Száz éve még örült a szegény népség, ha a faluvégi tatárlikakban meghúzódhatott. Most meg már mindenknek kõház, meg tanya kéne.... Vendel lehorgasztotta a fejét. - Jó száraz anyag az a magaspart. - mondta a bíró. De hát, ahogy akarod....Annyit azonban megmondok: a falura ne számits! Nem vehetem a vállamra mindenki nyomorúságát... Nem is azért választják a bírót-vágta a szeme közé haragosan Vendel -, hanem hogy az urakkal parolázzon! A bíró azonban nem hazudott, hogy valamikor, nem is olyan régen még a magas partok löszfalába vájt lyukakban éltek Kenese szegényei. Csónakkal indult Vendel lakást keresni magának. Más választása nem volt: az õsz a küszöbön állott, három kis gyermekkel, feleségével meg az öreg sánta Mári nénivel nem töltheti a telet a szabad ég alatt. A keserûség s a nyomorúság együtt hajtotta fel a hegyre a szegény halászt, de ahogy az omladékos lejtõn egyre feljebb hágott, mindig könnyebb lett a szíve. Vendel azt gondolta magában, hogy ilyen kilátás még a király palotájából sincsen. Aztán amikor egy jó tágas barlangot talált, egyre jobban tetszett neki új otthona. Egy álló napig takarította az évtizedek porától, szemétjétõl csaknem betemetett löszbarlangot, s aztán két napig tartott, amíg felhurcolta egyenként a kis család minden holmiját. Vendel napról napra elégedettebben dolgozott, s mintha csak a sors kárpótolni akarta volna veszteségéért, megkétszerezõdött a halászszerencséje is. A következõ nyáron Vendel neki állt házát bõvíteni. Valamely összeköttetést fundikált ki a szomszédos barlang felé, és éppen jövendõbeli második szobájuk fenekét mélyítette, amikor egyszer csak megcsikordult a fejsze. A barlang padlójából öreg vasládika került elõ. Olyan régen lehetett a földben, hogy rozsdás zárja magától pattant le, s az ámélkodó Vendel ott állt a barlangjában, kezében egy ezüst és arany érmékkel színültig tele vasládikával. Lóki Vendel nem szólt egy szót sem a családjának. Minek is zavarja meg e teméntelen pénzzel szerény boldogságuk nyugalmát? Õ maga sem hagyta a magáét megzavarni. Miután egész éjszaka gondolkodott, hogy mit tegyen, kora haj-

nalban vette zekéjét, a kis ládát halászkosarába rejtette, és megindult a falu felé. Amikor a bíró meglátta, egyszerre elvörösödött haragjában. - Mit akarsz megint? - kérdezte mérgesen. - A kincset hoztam be-felelte Vendel. - Kincset? - ámult el a bíró. - Tán megháborodtál? - Inkább azt akarom elkerülni, hogy megháborodjakmondta Vendel, és a láda tartalmát kiborította az asztalra a bíró elé. - Ott találtam a tatárlikban. - S nem tartottad meg? - nézett rá elképedve a bíró. - A föld, ahol kiástam, nem az enyém. Kegyelmed azt mondta, hogy azok a barlangok minden idõkben a falu szegényeié voltak. Úgy hiszem, akkor ez a pénz is õket illeti. Belenyugodtam, hogyha mindazt megszerezném, amit csak szeretnék, csak gondot, bajt, vennék magamnak. Az a hegy ott fent, biró uram, jó tanácsadó. Használja kegyelmed úgy, hogy a kenesei bírót soha többé rá ne szorítsa sorsa, hogy egyetlen hajlékát vesztett emberrel úgy beszéljen, mint ahogy velem! A mondát lerövidítette és átdolgozta: Goór Júlia

Eljátszottunk a gondolattal: hogyan folytatódhat a monda? Miután Lóki Vendel megtalálta a kincsesládát és felépítette az új házat, visszatért a halászathoz. Három gyermeke megházasodott. A halak azonban, ahogy Vendel öregedett, úgy fogytak ki a Balatonból. Egyszer az a hír járta, hogy Lóki Vendelt berántotta a hírhedt balatoni vízi szörny. Lóki Vendelné csodálkozott hogy hol lehet a férje, mert este nem tért haza. Nagy vihar volt, megindult a magaspart. Az asszony felébredt a morajlásra és behajózott a part oldal elõl a vízbe. Sírt, zokogott, a víz háborgott és ekkor jött rá, hogy nem a vihar, hanem a vízi szörny döngeti a partoldalt, mert a lény kisodródott a partra. Vendel kimászott a szörny szájából, majd vissza tolta a vízbe. Vendel feleségének csónakja felborult, belesett a vízbe. S ekkor a szörny csodák csodája kincseket köpött ki a vízbõl a partra. Vendel kiúszott, megmenekült és annyi kincset vitt haza, amennyirõl álmodni sem tudott. Vendelné sajnos nem tért vissza a habok közül. A lény úgy élt ettõl kezdve Lóki Vendellel, mintha saját háziállata lenne. Ezentúl jól ment a sora Lóki úrnak, és boldogan élt, míg meg nem halt. Tóth István

Eljátszottunk a gondolattal: hogyan folytatódhat a monda? Vendel felépítette az új házat. Egy gyönyörû faház volt, amelyben öt szobát is találunk. Szépen berendezték. Eltelt tíz év. A lányok felcseperedtek. Vendel és a felesége megelégelték, hogy a lányok csak otthon lustálkodnak, ezért elküldték õket, hogy keressenek maguknak férjet. Egy év után visszatért mind a három leány három fiúval. Örültek ám a szülõk! A legnagyobb lány egy paraszt fiút talált, a középsõ egy bírót, a legkisebb pedig egy bárót. Mikor a legkisebb lány pénzt kért az esküvõre, a nagyobb lányok csak dicsekedtek, hogy nekik menynyi pénzük van, de nem adtak húguknak. A legkisebb így elrohant bánatában a tatárlikakhoz, és ott legnagyobb meglepetésére megpillantott egy ládát, kinyitotta, és látja teli van pénzzel.Egy hétre rá nagy lakodalmat csaptak, és boldogan éltek, míg meg nem haltak. A Lóki családban a szerencse állandó vendég maradt. Hetyei Kristóf

Eljátszottunk a gondolattal: hogyan folytatódhat a monda? Vendel felépítette a kis kunyhó helyére házikóját. Az asszony pedig lecserélte régi edényeit újakra. A gyerekek babákat is kaptak. Megélhetésükhöz vettek 2 tyúkot, 1 kakast, 1 malacot. A szegény emberek istenítették Lóki Vendelt, aki minden vagyonát feladta azért, hogy a többi ember ne kerüljön olyan helyzetbe, mint ahogy az õ szegény családja. A tatárlik pedig ettõl kezdve lakatlanul tátongott a Soós hegyen. Pfiszter Csenge

2013. június


Eljátszottunk a gondolattal: hogyan folytatódhat a monda?

Nem sokkal ezután a bíró elment halászni. Egy csónakban üldögélt, amikor elkezdett zuhogni az esõ, a szél nagy lökésekkel sújtotta az embereket, de különösebben a bírót, mert egy csónakban hánykolódott már messze a parttól, a szél miatt. Annyira megrémült, még a peca botját, és halász hálóját is eldobta, inkább kapaszkodott, de a csónak egy nagy széllökésnek köszönhetõen felborult. Most már minden erejét felhasználva vissza akart mászni a csónakba. De ahányszor megpróbálta vagy elsodorta a csónakot egy nagy hullám, vagy a bíró lett egy nagy habos víztömeg rabja. Így már nem látta értelmét a próbálkozásnak, már éppen feladta volna, de meghallotta Lóki Vendel hangját. - Üdvözlöm bíró uram! - Látom nem nagyon boldogul. - Drága Vendel milyen szerencsém van, hogy erre jöttél! Kérlek, segíts nekem, ne hagyd, hogy a habos hullámok örökre elnyeljenek! Én vagyok, a te drága jó bírod, nem hagyhatod, hogy meghaljak! - Igaz, igaz nem hagyhatom! - Köszönöm Vendel, most húzz ki a vízbõl és menjünk haza! - De miért tenném, amikor maga sem segített rajtam. Hagyta, hogy a három gyerekemmel az utcán kóboroljak! - Itt akarsz hagyni a sorsomra a hullámok között? - Drága bíró, jó tett helyébe jót várj! - Most lehet, hogy megmenteném, ha maga is megértõ, és segítõkész lett volna azon a napon, éppen egy esztendeje. - De nem teheted ezt velem! Jó bíró vagyok, szétosztottam a pénzt a szegények között! - Azt nem nevezném jó cselekedetnek. - Jól van, sajnálom, hogy nem segítettem, de neked ott volt a tatárlik! Nekem viszont most elvitte a csónakomat a szél! - Igaz, ott volt a tatárlik, és a tél is ott álldogált már a küszöbön! A család is ott volt, kellett nekik ételt, italt adni de hogy adhattam volna amikor még házunk sem volt! - Ha most segít rajtam, drága jó Vendel, meg fogom hálálni. Annyi vagyont kap tõlem, hogy egy egész évig nem is kell majd dolgozniuk, úgy élhetnek majd, mint a királyok, csak segíts, mert már nem bírom sokáig! - Nem kell nekem pénz bíró úr, csak legyek boldog, és legyen családom! - Kérlek, Vendel fogadd el amit adni akarok, és segíts! - Az a különbség kettõnk között, hogy én jó ember vagyok, maga viszont senki másra nem figyel csak magára! - Belátom nem voltam megértõ, de ígérem meg fogok változni! - Rendben uram, na, jöjjön, szálljon be a csónakba! - Köszönöm Vendel, maga valóban jó ember, ígérem, megváltozom, és jobb bíró leszek! - Jól van, jól van! De, úgy legyen ám! - Úgy lesz, ígérem, nem fogom elfelejteni a jótettét! Amíg Vendel és a bíró erõsen küzdöttek, hogy újra szilárd talaj legyen lábuk alatt, egy zsivány szegény ember kihasználva az alkalmat, hogy a bíró ott hánykolódik valahol a Balaton kellõs közepén, kirabolta a gazdag uraságot! Vendel családja már kezdett aggódni, hogy a férfi nem ért haza vacsorára, fõleg, hogy ilyen vacak idõ van! Szerencsére Vendelék még épségben kiértek a partra, de a csónakjuk már teljesen szétesett, csoda volt, hogy eddig kibírta. A család nagyon örült, hogy hazaért Vendel. Másnap összefutott a bíró és Vendel. Jó napot Vendel! Üdvözletem, bíró uram! Hallotta a balszerencsém? Drága bíró úr, hiszen épségben kijutottunk! Igen, de mire hazaértem, ellopták a vagyonomat, mindenem elveszett! Lám, lám, most át kell élnie azt az életet, amit a falu szegényei mindennap átélnek! Segítek, de akkor tényleg változzon meg, és jó bíró legyen! Rendben, megígérem! Ezután Vendelék boldogan élték tovább szerény kis életüket, jó bírója lett a falu népének! Mindenki boldogabban élte életét. Vendelnek minden nap eszébe jutott szerencséje, gyakran felsétált a jót hozó tatárlikakhoz! Sarkadi Anna

19

Képzelt interjúk a monda szereplõivel Lóki Vendellel

Kedves Vendel úr, hogy érezte magát mikor elvitte a szél a házát? Nagyon sajnáltam a családomat, fõként a gyerekeimet, ha a sánta Mári néni el nem kiáltja magát, akkor már õk sem lennének. Mikor a bíró elé állt, akkor milyen érzése volt, számított a segítségére? Azt hittem, hogy a bírónak az a dolga, hogy segítsen, de csalódtam benne. A tatárlikban nagyon nehéz volt az élet? Elõször nagyon nehéz volt, de amint berendezkedtünk, otthonosabbá tettük, olyan volt, mint a régi lakásunk. A felesége könnyen viselte a helyzetet? A virágokkal sokkal szebbé tettük azt a helyet. A gyerekek is megszokták. Juhász Mia, Zoltán Hargita

Képzelt interjúk a monda szereplõivel

Lóki Vendel urat kérdeztem, meséljen érzéseirõl, mire gondolt, mikor a szél elvitte a házát? Jó magam arra gondoltam, hogy csak éljük túl és abban a pillanatban a családomért indultam, hogy megmentsem õket. Ilyennek gondolta a bírót, hogy senkinek sem segít? Nem gondoltam volna, hogy ilyet tesz, ezért ez nagyon rosszul esett nekem is és a családomnak is, mikor meghallották. Örült a pénznek amit talált? Természetesen nagyon boldog voltam, hogy van mibõl újjáépíteni a régi kis viskónkat, és nem kell a tatárlikakban élnünk. Miért adta oda a többi szegény embernek a talált maradék pénzt? Arra gondoltam, milyen lehet nekik is, hogy nincs mibõl építkezni meg ruhákat venni, ezért hát segítettem rajtuk. Hetyei Kristóf

Képzelt interjúk a monda szereplõivel, a sánta Mári nénivel

Milyen érzés volt látni, hogy a szomszédja házát viszi a szél? Borzasztó, jaj, édes istenem még ma is látom magam elõtt, ahogy a szép is viskót a földig dönti a szél Milyen kapcsolatban vannak azóta Vendel úrral? Hálás a lelkem, és ahányszor csak meglát, megkérdezi, hogy segíthet e valamiben. Mit gondol Lóki Vendel cselekedetérõl? Bolond az a szegény halász, hisz a város elsõ gazdája lehetett volna, de e helyett õ elszórta a pénzt. Mit gondol arról, amit a bíró Vendelnek mondott? Az az ember nem tudja mit beszél. Remélem jövõre nem õt választják meg a népek. Károlyi Lili

Székesfehérvári kirándulás

2013. február 8-án Székesfehérváron a Vörösmarty Színházban jártak a Balatonkenesén indult újságíró, fotómûvész, színjátszó és kézmûves szakkörösök. A díszes épületbe bementek, majd a kabátjukat letették a fülkékbe, és elindult a nagy körüljárás. Meghallgattak egy kis történetet a teátrumról. Minden járatot, amin a színészek, a rendezõk, a munkások és a zenészek járnak nap, mint nap. Az újságíró „kisdiákok” így mesélték el: „A színpad telis tele volt olyan érdekességekkel, amik az esti elõadáshoz kellettek. Valami bûbájos volt a színtér hangulata. Amint a plafonra néztek elragadta õket a fénylõ, csillogó alumínium hajó látképe.” Az elõadóteremben körülbelül 470 fõ fér el, több 10 páholy található. A kis kulisszajárok még a színpad alatt is jártak, ahol látták a sok különleges dolgot, például azt, hogy az elõadótér tud forogni, és hogy egy lift segítségével tûnnek el a füstben a színészek. A kicsiny növendékeknek az is nagyon tetszett, hogy a kulisszalistán az õ szakkör csoportjuknak a neve is fel lett tüntetve. Az érdekes teraszra érve mindenkit ámulatba ejtett a szép kilátás. Aztán a szakkör tagjai elindultak a Tóparti Gimnáziumba, ahol egy kiállítás várta õket. A tárlatban agyagmûvészetet, divattervezést, szappanbarkácsolást, grafikai és festékmunkákat lehetett látni. Az expo témája még az újrahasznosítás is volt. A lenyûgözõ kiállítás után következett egy kis szabadidõ a tóparton. 17 órakor indultak vissza Balatonkenesére. A buszon nagyon jól szórakoztak a pöttöm tanulók! Otthon a szüleiknek nagy örömmel mesélték el ezt a csodálatos három órácskát, a következõ tanfolyamon szép kis írások, fotók készültek belõle! Juhász Mia


20

2013. június

Gátolja Önt valami a magabiztos mosolygásban? • letört vagy hiányzó fogak? • fogak közötti rések? • egyik foga nagyobb mint a másik? • jelentõsen elszínezõdött 1-1 foga?

A megoldás: Kezdje magabiztos mosollyal a nyarat, válassza a Globe Dental Fogászati Centrum 100% bio, szövetbarát, porcelán restaurációit! Miért éppen most? Ajándék: ha júl. 19-ig megkezdi kezelését, amely tartalmazza legalább egy porcelán korona vagy héj elkészítését, a fogkövét díjmentesen távolítjuk el! Kérjen idõpontot még ma a 06 88 574 865 telefonszámon! Itt vagyunk helyben: Balatonkenese, Táncsics M. u. 6. (Polgármesteri Hivatal melletti utca) Fontos: az ajánlat igénybevételéhez hozza magával ezt a kupont!

Az Ön egészségének megõrzõi: Mészáros István és Gyöngyi - új medicinás konzultáció (gyógyszer nélküli élet) - gerincmasszázs, csontrakás - talpmasszázs - földsugárzás mérés - kvantum energia kezelés Balatonkenese, Tiker u. 3 Bejelentkezés: 06-70/938-63-93

MONOSTORI MARIANN

CONSENSUS INGATLAN IRODA BALATONKENESE 06 30/ 417 27 27 www.consensus.ingatlan.com KERESEK, KÍNÁLOK ELADÓ, KIADÓ INGATLANOKAT BALATONKENESE ÉS KÖRNYÉKÉN


2013. június

21

100 forintos hirdetések ÁLLÁST KERES/ÁLLÁST KÍNÁL Állandó, egész éves részmunkaidõs, helybeli kisegítõt keres a Globe Dental Fogászati Centrum (Balatonkenese, Táncsics M. u. 6.). Feladat: Takarítás és kertgondozás Munkavégzés: hajnali órákban Jelentkezés: kizárólag fényképes önéletrajzzal, amelyet leadhatnak személyesen a fogászat recepcióján, vagy elküldhetik a [email protected] címre. Nyugdíjas gondozó-ápoló végzettséggel gondozást, ápolást vállal. Tel: 06 20 211- 66-52 Leinformálható 61 éves nõ idõs vagy beteg hölgy ápolását, gondozását vállalja. Tel: 06-20/573-53-15 CSALÁDI HÁZ / NYARALÓ/ TELEK, ELADÓ-KIADÓ: Balatonkenesén 720 m2 rendezett telken 32 m2 faház eladó. Balaton 20 perc séta. Irányár: 8,7 millió. Érdeklõdni: Márton Zsuzsa 06 20 933 64 59 3 vagy 4 szobás jó állapotú, bútorozott házat keresünk elsõsorban hosszú távra, de csak a nyári idõszakra is érdekelne. 06 30 211 02 52 Hajdúszoboszlón 2 szobás lakás nyaralás-üdülés céljára 1-2 hétre kiadó. A lakás teljesen felszerelt, összkomfortos. Fürdõtõl 10 perc központban. Tel: 06 30 470 13 21 Kenesén a lakótelepen 5 lakásos sorházban, eladó 4 szoba összkomfortos lakás 110 m2. Tel: 06 20 457 13 91 Balatonkenese és környékén keresek, kínálok eladó, kiadó ingatlanokat. Conseus Ingatlan Iroda, Balatonkenese. Tel: 06 30 417 27 27 www.conseus.ingatlan.com Balatonkenese központjában Széchenyi u. 12-ben, összkomfortos családi ház eladó. Érd: 06-30/643-61-32 ; 06-30/667-41-74 Aalbérlet kiadó Balatonkenesén 1-2 fõ részére. Érd: 06-20/971-00-31

Új , garanciális 46 literes, Hausmeister mini hûtõszekrény fél áron eladó. Irányár: 25.000 Ft Tel: 06-30/663-18-79 Kakukkos óra eladó: 06-20/334-05-03 Alig használt – 8 szûrõ- rendszeres, anti allergén „ Hepa” szûrõs – Zepter Cleansy nedves- száraz takarítógép eladó. ( Nem porzsákos ) Érd. 06-20/971-09-74 Új Zanussi hûtõszekrény alul fagyasztós 1 éves jótállási jeggyel (+1 év) kitûnõ állapotban helyhiány miatt áron alul eladó. Tel: 06-20/213-96-30 SZOLGÁLTATÁS/VÁLLALKOZÁS: PEDIKÛR,MANIKÛR,TERMÉSZETES KÖRÖMFESTÉS-DÍSZÍTÉSSEL IS, GÉL ÉAKKOZÁSOS TARTÓS KÖRÖM FESTÉS-DÍSZÍTÉSSEL IS, KÖRÖMHÖZ ILLÕ ÉKESZER KÉSZÍTÉSSEL. KÉRÉSÉRE HÁZHOZ MEGYEK! Érd: 06 30 214 1000 PARTY PIZZÉRIA PIZZA HÁZHOZSZÁLLÍTÁS 33 CM 950 FT-TÓL. TEL: 06/30/516-0076 Nõi,férfi,gyermek fodrászat; kéz és lábápolás, kozmetika Hotel Marina Portban. Igény esetén házhoz megyek. Zimmermann Szilvia Tel: 06 20 363 57 80 Szolgáltató Kft vállalja kertgondozását Balatonkenese és 30 km- es vonzás körzetében. Tel: 06 30 240 23 62 KULCSMÁSOLÁS, ZÁRJAVÍTÁS, ZÁRCSERE, KÉSÉLEZÉS, TALABÉR KÁROLY 8174 BALATONKENESE MIKES KELEMEN U. 20/1. TEL.: 88/ 491-153 MOBIL: 06 30 32 31 074 Sorompó Kisvendéglõbe hétégi munkára konyhai kisegítõt keresek. Érdeklõdni: 06-30-3933-548

ADÁS/VÉTEL ELADÓ! SAMSUNG TV 5000 Ft, hûtõszekrény 10.000 Ft, heverõ 4db 1 db 10.000 Ft, szekrény 2db 1 db 5.000 Ft, konyhaasztal 1 db 4000 Ft TEL: 06-20/237-21-37 120 éves szekrények: Ónémet nõi íróasztal, 1 dohányzó asztal, 2db nagy gázpalack, 1 gyermek homokozó-fürdõmedence kék kagyló alakú újszerû állapotban, 3 db Thonett karosszék 4 db tölgy rusztikus ebédlõ szék új állapotban, villanymotorok 500-1500 W ig, 380 voltosak eladók. Érd: Balatonkenese Kossuth u 38/A

FÜLEP ISTVÁN Távközlési üzemmérnök televízió javítás Tel.: 06 20 419-3023

PARTY PIZZÉRIA PIZZA HÁZHOZ SZÁLLÍTÁS 32 CM 950 FT-TÓL TEL: 06/30/516-0076


22

KÖZÉRDEKÛ TELEFONSZÁMOK:

A Polgárõrség telefonszáma: 06 30 621 5871 Ha aktuális szabálytalanságot észlelnek, a közterület-felügyelõk a következõ számon hívhatóak hétvégén is: 06 30 225 94 45. Városgondnokság elérhetõsége: 06 88 481 650, mobil: 06 30 320 51 02 *** Hulladéktömörítõ címe: Balatonkenese, Dózsa György út végén. 2013. március 5-tõl augusztus 31-ig keddtõl-péntekig 07-15 óráig - szombat: 07-13-ig vasárnap és hétfõn: ZÁRVA Csak zöldhulladékot illetve kommunális hulladékot lehet beszállítani. Átvételi díja: 3175 Ft/m3

2013. június

Közérdekû információk A Polgármesteri Hivatal címe: Balatonkenese, Béri Balogh Ádám tér 1. e-mail: [email protected] web: www.balatonkenese.hu ☎(88) 481-088, (88) 481-087 Fax: (88) 481-741 Az Igazgatási Csoport és a Pénzügyi Csoport ügyfélfogadási ideje: Hétfõ, szerda: 8–15.30 Péntek: 8–12 A Mûszaki Csoport ügyfélfogadási ideje: Hétfõ, péntek: 8–12 Szerda: 8–15.30 A polgármester ügyfélfogadási ideje: Kedd: 8–12 A jegyzõ ügyfélfogadási ideje: Szerda: 8–12 A Küngösi kirendeltségen: Kedd: 8–12 A Pénzügyi Csoportnál a pénztári órák idõpontja: Hétfõ: 9.30–12 és 13–15 Szerda: 9.30–12 és 13–15 Településrészi Önkormányzat Balatonakarattya, Iskola u. 6. Képviselõi fogadóóra: minden pénteken 16-17 óra között

LAPZÁRTA: JÚLIUS 10. BALATONKENESEI HÍRLAP

Balatonkenese Város Önkormányzatának havilapja Polgármester: Tömör István Alapító szerkesztõk: 1913 - Czakó Gyula 1990 - Kürthy Lajos - Taródi Flink Kornél Szerkesztõség: Közmûvelõdési Intézmény és Könyvtár 8174 Balatonkenese, Táncsics M. u. 24. Tel./fax: 88 594 500; e-mail: [email protected] www.balatonkenese.hu Felelõs szerkesztõ: Gyõrfi Károlyné Olvasószerkesztõ: Márkus Zoltán Készült: Tradeorg Nyomda, 8184 Balatonfûzfõ-gyártelep

Változás!

ORVOSI ÜGYELET: BALATONALMÁDI, PETÕFI SÁNDOR U. 2-4. TEL.: 88/412-104

Háziorvosi ellátás: Balatonkenese, Táncsics u. 3. 1. sz. körzet: Dr. Németi Sándor ✆(30) 432-16-55 Rendelõ tel.: ☎(88) 481-340 Rendelési idõ: Hétfõ-kedd: 12.30–16 Szerda, csütörtök: 8–12 Péntek: 8–11 2.sz. körzet: Táncsics u. 3. Dr. Détár Bianka ✆(30) 98-94-302 Rendelõ tel.: ☎(88) 769-155 Rendelési idõ: Hétfõ: 10.30–12 Kedd: 8–10.30 Szerda: 14–16 Csütörtök: 12–14 Péntek: 10.30–12 Balatonakarattya, Szent I. tér 1. Dr. Détár Bianka ✆(30) 98-94-302 Rendelõ tel.: ☎(88) 769-155 Rendelési idõ: Hétfõ: 13.30–16 Kedd: 13.30–15.30 Szerda: 12–13 Csütörtök: 8–10 Péntek: 8.30–10 Gyermekorvosi körzet: Balatonkenese, Óvoda u. 8. ☎ 70/ 315-7965 Dr Meláth Viola H: 10 - 12 h-ig K: 13 - 15 h-ig Sze: 10 - 12 h-ig Cs: 13 - 15 h-ig P: 10 - 12 h-ig Tanácsadás: K: 12 - 13 h-ig Cs: 12 - 13 h-ig Balatonakarattya, Szent I. u. 1. ☎ 70/315-7965 Dr Meláth Viola H-K-Sze-Cs-P: 8-9 h-ig

Fogorvosi körzet: Elõzetes bejelentkezés alapján Balatonkenese, Óvoda u. 8. Dr. Thury Vivien ☎(88) 491-683 Rendelési idõ: Hétfõ, csütörtök: 13–18 Szerda, péntek: 8–12 Változott rendelési idõ: Kedd, 8-13 Tátorján Gyógyszertár: Balatonkenese, Balaton u. 57. ☎(88) 481-283 Hétfõ-péntek: 8–17 Állatorvos: Balatonkenese, Gyógyszertár u. 2. Dr. Zoltán Levente ☎(70) 436-5079 Hétfõ-péntek: 17–19 Területi Szociális Szolgáltató: Balatonkenese, Fõ u. 43. ☎(88) 482-943 Szakápolói szolgálat Balatonkenese, Táncsics M. u. 16. ☎(06-20) 9508-805, (06-70) 379-0429 Városgondnokság Balatonkenese, Fõ u. 43. ☎(88) 481-650 Óvoda Balatonkenese, Balatoni u. 63. ☎(88) 574-802 Balatonakarattya, Bakony u. 7. ☎(06-30) 330-9992 Iskola Balatonkenese, Bajcsy Zsilinszky u. 10. ☎(88) 481-844 honlap: www.pilinszkyiskola.hu e-mail: [email protected] Kultúra Háza: Balatonkenese, Táncsics M. u. 24. ☎(88) 594-500 e-mail: [email protected] Tourinform Iroda: Balatonkenese, Táncsics M. u. 24. ☎(88) 594-645 Nyitva tartás: Hétfõ-péntek: 9–15 e-mail: [email protected] Könyvtár: Balatonkenese, Táncsics M. u. 22. ☎(88) 574-980 e-mail: [email protected] Nyitva tartás: Hétfõ: 14–18 Kedd, csütörtök: 10–16 Péntek: 14–18; Szerda: 13–16 Tájház: Balatonkenese, Kossuth u. 6. ☎(06-30) 8371-853 Nyitva tartás: keddtõl szombatig: 10–12; 14–16. Könyvtár, Közösségi Ház: Balatonakarattya, Iskola u. 6. ☎(06-30) 571-1947 Nyitva tartás: Hétfõ-szerda-péntek: 10–14 Idõsek Klubja: Balatonkenese, Táncsics M. u. 20. Nyitva tartás: Hétfõtõl–péntekig 7.30–16 Sportcsarnok: ☎(88) 06-30-275-9359 Rendõrség: Balatonkenese, Bajcsy-Zs. u. 2-4. ☎(88) 584-970, 584-971 Vízirendõrség: Siófok, ☎(84) 310-712 Vasútállomás: ☎(88) 481-017 (akarattyai vonatközlekedésrõl is információ itt)

EON: Veszprém, Kossuth L u. 1-2.. ☎(40) 444-000 Mûszaki hibabejelentés: ☎(36-80) 301-301 DRV ZRt. Ügyfélszolgálat Siófok ☎ 06 40 240-240 Gázmûvek: Veszprém, Mártírok útja 9. ☎(88) 423-278 POSTA: ☎(88) 481- 300 Református Lelkészi Hivatal: Táncsics u. 13. ☎ (88) 481 348 Római Katolikus Plébánia Hivatal: Táncsics M. u. 10. ☎ (88) 481- 146

Büszkék lehetünk! Én és a Kenesei Hírlap. Beköszöntõ

Recommend Documents