Bottyán Katalin: Megalapozó tanulmány Az Európai Parlament 2008. április 10-i állásfoglalása a kulturális iparágakról Európában elismeri a kultúra és a kreativitás központi szerepét, valamint úgy véli, hogy a kulturális iparágaknak is szükségük van a kreatív tehetség hasznosítására, ezért bátorítja az életen át tartó tanulás kreatív tehetséget ösztönző új formáit. Teszi ezt azon áttételesen üdvözli a lokalitást, ami a sokszínűség biztosítéka. A kultúra, mint az egyén kiteljesedését és a társadalom javát szolgáló közjó, önmagában is cél, és mint ilyen, hozzájárul a gazdasági növekedéshez, a regionális és helyi fejlődéshez. A kulturális iparágak gazdasági jellegű többletértéket adnak a szellemi alkotásokhoz, ugyanakkor új értéket hoznak létre. Felismerve, hogy a Szurdokpüspökin még élő, jelenlévő helyi tudás, a palóc hagyományok unikális kreatív és művészeti értékeket képviselnek, amelyeket érdemes a közoktatásban részvevőkkel megismertetni – amely törekvés egyúttal a generációk közötti kapcsolódást is szolgálja - Szurdokpüspöki Község Önkormányzata, valamint az általa fenntartott Mikszáth Kálmán Közművelődési Könyvtár és Faluház elhatározta, hogy vállalja a pozitív döntés segítségével megvalósítható magas színvonalú munkát szakmai, pénzügyi és adminisztratív területen és pályázatot nyújt be a TÁMOP-3.2.3A-11/1 kiírásra és támogatást igényel a következő kreatív területek számára:
előadóművészet (3 csoport) képzőművészet (2 csoport)
A projekt tervezett időtartama 25 hónap, 2012. szeptember 1-től 2014. október 31ig. Tartalmi szempontok: Kézenfekvő a kulturális életet illető egyre igényesebb elvárásoknak a meglévő közművelődési intézményhálózat segítségével eleget tenni. A kistérségben gyakorlatilag mindenhol megvalósul a közművelődési alapellátás (MMI 2008. felmérése). Azonban a csökkenő források miatt az életen át tartó tanulásra szolgáló lehetőségek és újszerű művelődési formák nehezen valósíthatók meg. Településünkön közművelődési könyvtár és faluház működik, melynek 1 fő alkalmazottja az intézményvezető is. Az intézmény a középpontja és motorja olyan nagy volumenű rendezvényeknek, mint a Szurdokpüspöki Libafesztivál, vagy a kistérségi Múzsa összművészeti fesztivál. Vezetője, Hegedűs Éva egyben a helyi Hagyományőrző Együttest is irányítja. Az elmúlt években számos együttműködést valósított meg a helyi közoktatási intézményekkel és kereste a kapcsolódás lehetőségét a kistérségi közművelődési hálózatába is. Így 2009-ben belépett a Kistérségi Közkincs Kerekasztalba 1 , amely kapcsolat legfontosabb hozadéka a 2010. májusában elfogadott Pásztó Kistérségi Közművelődési Stratégia kidolgozása, az abban megfogalmazott célokhoz való csatlakozás, valamint a Múltunk Házának kialakítása Szurdokpüspökiben. A volt Szent István Iskola épülete évtizedek óta kihasználatlanul állt a falu középpontjában. 2010 tavaszán 6.000.000 Ft-os költségvetéssel (pályázati forrás nélkül, kizárólag 1
A pásztói Kistérségi Közkincs Kerekasztal civil szervezetté történő alakítása jelen pályázat megírásakor folyamatban van.
önerőből!) felújították az épületet, majd a helyi, Szurdokpüspöki Tiszta Életéért Egyesület elnökének 2 és tagjainak közreműködésével tárgygyűjtést kezdeményeztek. A munka olyan sikeres volt, hogy a 120 négyzetméteres épület kicsinek bizonyult. (nem csak a gyűjtött tárgyak, hanem alkalmanként a látogatók számár tekintve is.) A gyűjteményt a kistérségi referens szakmai vezetése mellett, egy 1930-as évekbeli parasztcsalád otthonaként rendezték be, valamint két külön tematikus gyűjteményt is átadtak: egy komplett cipészműhelyt és egy gazdasági eszközöket bemutató kiállítást. A kiállítóhely folyamatos bővítését az önkormányzat kiemelt feladatának tartja, így további források elkülönítésével 2011 nyarán egy 40 négyzetméteres színbe költöztette a gazdasági eszközöket. További célkitűzés a viselet, ezen belül a kendőkiállítás, a szőlő-és bortermelés, valamint a libatartás hagyományának tematikus kiállításon való bemutatása, az ehhez kapcsolódó dramatikus és énekes népszokások felelevenítése. Ehhez azonban további épület felújítására és megnyitására van szükség, melyhez pályázati vagy adomány forrását keresik. A Múltunk Háza már jelenlegi formájában is túlmutat a szokványos kiállítóhelyeken, a település identitásának, összetartásának szimbóluma, amit az a tény is igazol, hogy az évente tartott, Libafesztiválon és a falusi ünnepeken (pl. Karácsony) a látogatók száma a napi 100 főt is elérheti. A 2000 főt alig meghaladó lélekszámú településen, mint a fentiekből is látható, pezsgő kulturális élet, kiemelkedő hagyományőrző tevékenység folyik. Ennek aktív részesei a következő kulturális célú csoportok, civil szervezetek, együttesek: Hagyományőrző Együttes, 3064 Szurdokpüspöki, Béke út 4, vezetője Hegedűs Éva, Szurdokpüspöki Tiszta Életéért Egyesület, 3064 Szurdokpüspöki, Béke u. 6. További, az együttműködést vállaló kistérségi (járási), megyei és országos hatókörű szervezetek : „Közkincs Kulturális és Művészeti Egyesület, Pásztó, Pedagogia Sub Rosa Egyesület (Első Országos Gyermekalkotás Múzeum, Kecskemét) Néptánc: Szászerka Néptánccsoport, (vezetője Nagymarosi Lászlóné) A Szászerka Néptánccsoport 1996-ban alakult a Szurdokpüspöki Általános Iskola gyermekeiből. Eleinte az iskolai és a helyi rendezvényeken szerepeltek, majd állandó résztvevői voltak a Pásztói Regionális Néptánc Fesztiválnak. Az évek folyamán a gyerekek felnőttek. A néptánc terén is sokat fejlődtek. Rendszeresen felléptek a szurdokpüspöki rendezvényeken és környező településeken tartott Falunapokon, szüreti felvonulásokon, kulturális találkozókon A Széllelbélelt Gyermektánccsoport (vezetője Nagymarosi Lászlóné) A Széllelbélelt Gyermektánccsoport 2004. szeptemberében alakult. Tagjai általános iskolás gyermekek. Elsősorban gyermekjátékokat adnak elő. Céljuk az, hogy a Szászerka nyomdokaiba lépjenek Rakoncátlan Gyermektánccsoport (vezetője Buda Istvánné) az óvódás gyermekek körében biztosítja a népi hagyományok, az évkör és az emberélet fordulóihoz kapcsolódó népszokások játékos megismertetését. Színjátszás: Szurdokpüspökin már az 1930-as években működött a színjátszó csoport, jellemzően a vidám, zenés darabokkal (pl. „Sárga csikó” c. daljáték, 1937.) 1942-ben alakult meg a Cserkész-csapat, akik a Kalászkör tagjaival közösen mutattak be nagy sikerű előadásokat (Huszár kisasszony, A falu rossza). Az 50-es 60-as években Budai Gyula tanár vette át a rendezést (pl. A tündérkert aranyalmája, Dunajevszkij: Szabad szél), majd 1978-tól Köröm Zoltánné vezetésével az akkori 5-esekből alakult színjátszó csoport. (A hiszékeny király, Okosság pasztilla, Dolgozz, macska, A szegény ember aranyai). A 90-es években további népi(es) színjátékokkal arattak sikert (A 2
Géczi László Miklósné, akkori egyesületi elnök jelenleg a falu polgármestere
2
részeges király szolgája, A burkus császár új palástja). Az ezredforduló után a csoport a település elvárásainak megfelelően fokozottan fordult a népi drámajáték hagyományai felé, és a Szurdokpüspökin valaha szokásban volt, a társas munkákhoz vagy az évkör rendjéhez kapcsolódó dramatikus népszokásokat elevenítették fel: kukoricafejtés, szüreti, tollfosztó, lakodalmas. Képzőművészet: Pásztóhoz kötődik Csohány Kálmán, Gál István, Szappan János, Lehóczky Lászó, Zeke László, Simon Imre, Nógrády Andor, 2011-ig az Athéné Alkotókör, jelenleg pedig a Közkincs Kulturális Egyesület képzőművészeti tagozatának alkotói (Bottyán Katalin, ifj. Stadler Árpád Kiss Károly, Oláh Norbert és Varga Csaba). Közülük ketten,Bottyán Katalin és Varga Csaba jelen projekt képzőművészeti csoportjait is vezetik. Szurdokpüspökiben él és alkot Perényi Anna, grafikus- és tűzzománc művész. Területi szempontok A pásztói kistérség Nógrád megye déli részén fekszik, 552 km2 a területe, a megye legnagyobb kistérsége. Nagy részét a Cserhát hegyei alkotják, a keleti oldalon pedig a Mátra vonulatai húzzák meg a határt. Középen a Zagyva folyó található. A Cserhát déli irányban dombsággá alakul át. A kistérség 26 településének népessége 34 ezer fő, de ez a fiatalok elvándorlása, a születések alacsony száma miatt fogy. A 26 településből 1 város (Pásztó, csaknem 10.000 fő, kistérségi központ), 15 nagyobb (500-2500 Fő) és 10 kis falu (500 fő alatt). A projekt célcsoportja kb. 3700 fő Pásztón élő vagy ide ingázó diák és hátrányos helyzetű felnőtt. Nógrád megye a fontosabb gazdasági mutatók (a nemzeti jövedelem, az ipari termelés értéke, a működő gazdasági szervezetek száma, a beruházások teljesítményértéke) tekintetében országosan is az utolsók között van. Az egy főre eső GDP (897,000 Ft) a legalacsonyabb, jelentősen elmaradva az országos (1,648,000 Ft) átlagtól (forrás: Kistérségi Vidékfejlesztési Terv). A Pásztói Kistérség jelentős számban mezőgazdasági, erdészeti, illetve ingázó építő- és fémipari, kisebb részben a helyi és térségi közszférában és a szolgáltatásban dolgozó lakossággal rendelkezik, s legfőbb problémái a munka világából származnak. A munkanélküliek nagy száma, az alacsony foglalkoztatás, a magas ingázás mind sürgető, a foglalkoztatás növelését szolgáló feladatként jelentkezik, viszont a vállalkozások száma is alacsony. A közúti közlekedés fő eleme a 21-es számú főközlekedési út, mely az M3-as autópályát köti össze Salgótarjánon keresztül Szlovákiával. Pozitívum, hogy a gyönyörű, sok helyen érintetlen természeti környezetben elhelyezkedő települések többsége a bronzkor óta lakott, ezáltal jelentős kulturális értékekkel és hagyományokkal rendelkeznek. A palóc hagyományok, a megőrzésükre irányuló erős törekvések és a környék gazdag természeti értékei mind a kulturális, mind az aktív, természet-közeli szabadidő-eltöltésre, valamint a testi-lelki regenerálódásra kiváló lehetőségeket kínáló turisztikai célterületté teszik, ami magával vonja a rendszeres kulturális és szabadidős lehetőségek iránti egyre növekvő igényt. Szurdokpüspöki különösen sok látogatót fogad: a település határában lévő Anna Ligeti ifjúsági tábor kiváló helyszín a kulturális célú turizmus, az osztálykirándulások számára. 5 éve itt tartja évente két alkalommal alkotótáborait, kreatív hétvégéit az AMME Művészeti Egyesület, az Athéné Alkotókör valamint ide tervezi nyári gyermekművészeti és palóc helyismereti táborait a Közkincs Kulturális és Művészeti Egyesület.
3
Célcsoportra vonatkozó szempontok: Szurdokpüspökit az elöregedés veszélye fenyegeti részben a munkahelyek alacsony számából adódó elvándorlás, részben pedig az egész országot sújtó bizonytalan gazdasági helyzet következtében fellépő demográfiai problémák miatt. Jól mutatja ezt, hogy a 2038 lakosú településen a 60 éven felüliek száma 643 fő, míg a gyermekeké mindössze 272 fő, alig több, mint 10%. Ezek közül óvodába 50, az általános iskolába 101 fő jár. Az iskola fogad még 6, az óvoda pedig 1 további gyermeket a szomszédos településekről. A hátrányos helyzetű gyerekek száma az iskolában: 30, míg az óvodában 10 fő. A roma lakosok alacsony száma (1 család) miatt a roma kisgyerekek száma az óvodában 2 fő, míg az iskolában 1 fő. Fogyatékos gyermekek száma 3 fő, fejlesztésük megoldott. Mint látható, a település gyermekeinek a problémáját „csak” a családok alacsony jövedelmi viszonyai jelentik, akik nem lennének képesek megfizetni a magas szintű művészeti oktatás és kreatív kompetenciafejlesztés, valamint a tehetséggondozás költségeit. Az iskola, az önkormányzat erőfeszítései, a hagyományőrző csoportok, valamint a helyi idős hagyományőrzők tudáskincse, tenni akarása mellé társuló pénzügyi segítség az, ami várhatóan elegendő e különösen értékes kulturális örökség fennmaradásához, kreatív továbbgondolásához, s a külvilág felé történő kommunikációjához. Módszertani szempontok: Valamennyi indított foglalkozás kiemelten támaszkodik a palócság, Nógrád megye, ezen belül Szurdokpüspöki népi hagyományaira, kultúrájára. Mivel ezekre a helyi igény igen nagy, projektünkben különös gondot fordítunk arra, hogy az egyébként is élő kapcsolatot a generációk között szorosabbra fűzzük, a hagyományozás rendjét megerősítsük. A pályázat tervezése során ezért különösen ügyeltünk arra, hogy az ismeretszerzés módja minden csoportban interaktív, játékos, gyakorlati legyen. Az információ hiteles átadói az oktatókon kívül felkért tiszteletdíjas és önkéntes hagyományőrzők is. Az elmélet és a gyakorlat lépésről lépésre, kis csoportban történő átadása lehetővé teszi, hogy a gyerekek kreatív módon valósítsák meg, dolgozzák fel a kapott információkat, így a létrejött produktumok egyszerre felelnek meg a kreatív ipar és a művészi kifejezés követelményeinek. Különösen igaz ez a képzőművészeti területre, ahol a megtanult technikák (általános képzőművészeti ismeretek+ tűzzománc) segítségével gondolatilag önálló alkotások születnek. A tematikák szigorúan követik a pályázati kiírás formai és szakmai utasításait: 25 hónap alatt 2x3 szakaszt (elmélet, kreatív gyakorlat és bemutatkozások) valósítunk meg valamennyi csoportban, amelyeket az első és a második szakaszhoz kapcsolódva összegző alkalmak egészítenek ki. A három szakasz az összegző alkalmakat is ideértve egy év alatt valósul meg, majd ismétlődik újabb célcsoporttal, illetve azonos résztvevők esetén újabb produktumokkal a második évben. Produktív termékek: néptánccsoportok esetében koreográfiák autentikus zenei kísérettel, ·színjátszó csoportnál: színdarab a mellékelt tematika szerint, míg a képzőművészeti csoportok esetén a magyar nép, a palócság és a település hagyományait megörökítő autentikus művészeti alkotások megvalósítása akvarell és tempera technikával illetve festői zománc és sgrafitto tűzzománc technikával. A bemutatkozó alkalmak úgy lesznek összhangban a kiírás céljaival, hogy csoportonként négy (egy helyi, egy kistérségi/járás, egy megyei és egy országos jelentőségű) bemutatkozáson/megmérettetésen vesznek részt. A projektben folyó munkát megbízott újságíró kíséri figyelemmel, aki gondoskodik az írott és az elektronikus sajtó felé történő kommunikációról, valamint elkészítjük a projekt előírásoknak megfelelő önálló honlapját is.
4
Kompetenciafejlődés mérése: Mérések célja: A minőség biztosítása, a pedagógiai és szakmai munka eredményessége érdekében. Pontos képet kapjunk arról, mik növendék erősségei, fejlesztendő területei. Alapot szolgáltasson a projekt zárásakor az elemzőértékelő tevékenységhez. 1. bemeneti mérésekkel a tanulók képesség- és tudásszintjének meghatározása diagnosztikus céllal; 2. fejlesztendő területek feltárása, a fejlesztés eredményességének vizsgálata; 3. kimeneti mérések a hozzáadott érték meghatározásához; 4. prevenció, a belső mérésekkel az országos mérésekre, a kreatív ipar területén történő továbbtanulásra felkészíteni a tanulókat; A vezetés ellenőrző, elemző tevékenységéhez, a folyamatok azonosításához stratégiai céljainak kialakításához, a prioritások kijelöléséhez nyújt alapot. és a benne dolgozóoktatók munkája teljesítmény-értékelési rendjének kialakítása, működtetése a folyamatos fejlesztés alapja. rán szerzett adatok a projekt külső és belső kommunikációjának fontos eszközei.
FELADAT
Mérés előtt Célmeghatározás
Mérés alatt A zavartalan mérés biztosítása
IDŐ
SIKERKRITÉRIU M
FELELŐS
Ellenőrzés
projekt indító szervezés
kérdőívek, feladatlapok elkészítése
szakmai vezető, szakmai munkatárs, oktatók
projektmenedzse r
Mérés ideje
Feladatlapok, feladatsorok Jegyzőkönyv
szakmai vezető, szakmai munkatárs, oktatók
projektmenedzse r
Javítás
oktatók
projektmendzser
Javítás után 2-3 héten belül
Összegző dokumentum Összegző jelentés
Mérési jegyzőkönyv kitöltése Mérés után értékelés
Eredmények dokumentálása
mérés után 1 hét
Eredmények elemzése, diagnosztizálása,
szakmai vezető
Dokumentálás után 1 héten
5
A pályázatban választott kreatív területek (az útmutató C.1.1. pontja) Kreatív területenként kötelező két foglalkozássorozat megvalósítása kötelező. 3. Kreatív terület 3/A Képzőművészet: Tűzzománc (festő zománc és sgrafitto) vezeti: Bottyán Katalin
3. Kreatív terület 3/B Képzőművészet vezeti: Varga Csaba
6. Kreatív terület előadóművészet 6/A Néptánc vezeti: Nagymarosi Lászlóné
6. Kreatív terület, előadóművészet 6/B Néptánc vezeti: Nagymarosi Lászlóné
A foglalkozás-sorozat összefoglaló táblája (három szakasz, alkalmak, időtartam, résztvevők) 1. szakasz (db) (ismeretszerző) az útmutató C.1.1. pontja szerint
2. szakasz (db) (kreatív)
Az első két szakaszhoz kapcsolódóan összegző alkalmak (db)
3. szakasz (produktívmarketing)
A zománcozás története, technikája, jelképek Minimum: 10 óra Vállalt: 10 óra Résztvevők:7 fő Alkalmak: 5 Órák:10 óra
Kreatív műhelyfoglalkozások: zománctechnika, szimbológia Minimum: 30 Vállalt: 30 óra Résztvevők:7 fő Alkalmak: 15 Órák:30 óra
Csoportmunka: gyermekművészeti játszóház, kiállítás, nyílt foglalkozás meghívott művész segítségével
Alkalom száma 4 bemutatkozó alkalom 20 óra (1
művészettörténeti és művészetelméleti foglalkozások Minimum: 10 óra Vállalt: 10 óra Résztvevők:7 fő Alkalmak: 5 Órák:10 óra
Kreatív műhelyfoglalkozások: képzőművészet alapjai, Szurdokpüspöki ihletésű témaválasztás és témafeldolgozás Minimum: 30 Vállalt: 30 óra Résztvevők:7 fő Alkalmak: 15 Órák:30 óra
Csoportmunka: gyermekművészeti játszóház, kiállítás, nyílt foglalkozás meghívott képzőművész bevonásával
néprajzi-népzenei foglalkozások: Szurdokpüspöki folklórja. A kreatív szakasz elméleti megalapozása Minimum: 10 óra Vállalt: 10 óra Résztvevők:14 fő Alkalmak: 5 Órák:10 óra
Néptánc szakköri foglalkozások Minimum: 30 Vállalt: 30 óra Résztvevők:7 fő Alkalmak: 15 Órák:30 óra
Csoportmunka: táncház, vetélkedővel
Alkalom száma
2 alkalom.
1 települési, egy kistérségi/járási, 1 megyei és 1 országos néptánc rendezvényen való részvétel
Nyári tábor: 15 óra
Néptánc szakköri foglalkozások Minimum: 30 Vállalt: 30 óra Résztvevők:7 fő Alkalmak: 15
Nyári tábor: 15 óra Órák:30 óra
2 alkalom.
2 alkalom.
települési, egy kistérségi/járási, 1 megyei és 1 országos kiállításon való részvétel Alkalom száma 4 bemutatkozó alkalom 20 óra (1
települési, egy kistérségi/járási, 1 megyei és 1 országos kiállításon való részvétel 4 alkalom 20 óra
Alkalom száma
4 alkalom 20 óra 1 települési, egy kistérségi/járási, 1 megyei és 1 országos kiállításon való
6
részvétel 6. Kreatív terület, előadóművészet 6/C Néptánc Buda Istvánné
néprajzi-népzenei foglalkozások: Szurdokpüspöki folklórja. A kreatív szakasz elméleti megalapozása Minimum: 10 óra Vállalt: 10 óra Résztvevők:14 fő Alkalmak: 5 Órák:10 óra
6. Kreatív terület előadóművészet 6/F Színjátszó Köröm Zoltánné
Csoportmunka táncház vetélkedővel
Alkalom száma
2 alkalom.
1 települési, egy kistérségi/járási, 1 megyei és 1 országos kiállításon való részvétel
Kreatív Néptánc szakköri foglalkozások Minimum: 30 Vállalt: 30 óra Résztvevők:7 fő Alkalmak: 15 Órák:30 óra
6. Kreatív terület előadóművészet 6/D Néptánc Buda Istvánné
6. Kreatív terület előadóművészet 6/E Színjátszó Köröm Zoltánné
Kreatív műhelyfoglalkozások Minimum: 30 Vállalt: 30 óra Résztvevők:7 fő Alkalmak: 15 Órák:30 óra
közművelődési, néprajzi és művészettörténeti foglalkozások Minimum: 10 óra Vállalt: 10 óra Résztvevők:14 fő Alkalmak: 5 Órák:10 óra
Kreatív Színjátszó szakköri foglalkozások Minimum: 30 Vállalt: 30 óra Résztvevők:7 fő Alkalmak: 15 Órák:30 óra
Nyári tábor: 15 óra
Színjátszó szakköri foglalkozások Minimum: 30 Vállalt: 30 óra Résztvevők:7 fő Alkalmak: 15 Órák:30 óra
4 alkalom 20 óra
Alkalom száma
4 alkalom 20 óra 1 települési, egy kistérségi/járási, 1 megyei és 1 országos kiállításon való részvétel Csoportmunka nyílt foglalkozás, több generációs szavalóverseny, versmondó verseny
2 alkalom.
Alkalom száma
4 alkalom 20 óra 1 települési, egy kistérségi/járási, 1 megyei és 1 országos kiállításon való részvétel Alkalom száma 4
alkalom 20 óra
Nyári tábor: 15 óra A projekt folyamán kétszer valósítjuk meg mindhárom szakaszt valamennyi kreatív területen.
7
