2013. FEBRUÁR
A
V Á R O S
K Ö Z É R D E K Û
I N F O R M Á C I Ó S
L A P J A
A polgármester szerint a kormányzati elvonások miatt igazságtalan és kegyetlen lesz az idei költségvetés
Botka László: Számomra Szeged a legfontosabb A kormányzati elvonások miatt igazságtalan és kegyetlen lesz a 2013-as szegedi költségvetés – mondta Botka László a Közéleti Kávéház hagyományos évindító beszélgetésén a városházán. A polgármester az önkormányzatiság felszámolásáról, csökkenõ forrásokról, központosított közigazgatásról, valamint arról beszélt, hogy számára Szeged a legfontosabb. – A miniszterelnök bejelentette: 2013 a gyarapodás éve lesz, amikor nõnek majd a bérek és a nyugdíjak, csökken a rezsi, valamint több munka lesz. A miniszterelnök úgy fogalmazott, beérett a kormány kétéves politikájának gyümölcse. Emlékezetes, tavaly januárban azt mondta Orbán Viktor, hogy 2012 az elrugaszkodás éve lesz, és beindul a gazdasági növekedés. Ehhez képest nemhogy stagnált a magyar gazdaság 2012-ben, de recesszióba fordult, csökkent a teljesítménye – mondta a beszélgetés elején Botka László. A polgármester így folytatta: – Az elmúlt két évben minden fontos gazdasági mutató romlott az országban. 50 ezerrel csökkent például a munkahelyek száma. A munkaügyi statisztikákat a közmunkások számával próbálják korrigálni, de ott sem fordítanak több pénzt a közmunkásokra, hanem csökkentették a bért, így ugyanannyi pénzbõl több ember tudnak alkalmazni. Drasztikusan csökkent a lakosság életszínvonala az elmúlt két évben. A bizonytalanság és bizalmatlanság miatt menekülnek az országból a befektetõk.
Csökkenõ források – Most tervezzük a városi költségvetést. Nem egyszerû feladat megtalálni azt a megoldást, hogy a csökkenõ központi források mellett biztosítani tudjuk a város mûködõképességét. Szeged 2013-as
Szeged új ékszerdoboza
Január végén megkezdõdött a Dugonics és Árpád téri beruházás mûszaki átadása. A 25 napig tartó átadás-átvétel után, február végére teljes pompájában elkészül Szeged megfiatalodott köztere, a város új ékszerdoboza. A mûszaki átadás ideje alatt az utolsó simításokat – a burkolat befejezését és a kertészeti munkákat – is elvégzi a kivitelezõ. Bõvebben a 4. oldalon.
Anomáliák az állam által átvett iskolákban Közel sincs minden rendben az állami kézbe került iskolákban – mondta Kardos Kálmán. A Nevelési-Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálatának (NGSZ) igazgatója szerint nagy a gond, amióta állami fenntartásba és önkormányzati mûködtetésbe kerültek az oktatási intézmények. A szegedi iskolák állami kézbe vétele óta minden eddigi szabály érvényét vesztette az igazgató szerint, a 10 év alatt kialakított és jól bejáratott együttmûködést, szervezeti keretet, munkaköröket újra kell gondolni és építeni, gyakorlatilag a nulláról. Sokat kell még azért dolgoznunk – fogalmazott az igazgató –, hogy eljussunk
arra a szervezettségre és szabályozottságra, ahol egyszer már voltunk. A gondok a napi mûködéshez, oktatáshoz szükséges eszközök és szolgáltatások beszerzésébõl adódnak. Az iskoláknak fogalmuk sincs – mondta Kardos Kálmán –, hogy ki fizeti a korábbi években megszokott és bejáratott, a szorosan vett iskolai munkán kívüli, sok esetben nem kötelezõ feladatként jelentkezõ, de azért mégis az iskolai élethez kötõdõ iskolán kívül zajló események, sportrendezvények, konferenciák, tanulmányi versenyek, napjainkban a szalagavató bálok egyes költségeit. Részletek az 5. oldalon.
költségvetésének fõösszege 36 milliárd forint. Ez a szám 2010-ben több mint 70 milliárd forint volt! Fele annyi pénz áll rendelkezésre a város mûködtetésére, az intézményeink üzemeltetésére, a szükséges fejlesztésekre, valamint a szociális segélyekre, mint három éve. Megfelezték az önkormányzati költségvetést – hangsúlyozta a polgármester. – Ez következik az általános gazdasági állapotból, és abból, hogy az elmúlt két évben folyamatosan építette le a kormány a 20 éves magyar önkormányzatiságot. Elvette a kormány a helyi közösségektõl, így Szeged városától is a feladatokat, az oktatást, az iskolákat. Jóval több pénzt vettek el, mint amennyi feladatot államosítottak. A kormány a települések adósságkonszolidációjáról beszél, arról, hogy ezzel segít az önkormányzatoknak. Erre csak azt tudom mondani, ha nem vették volna el a bevételeinket, akkor nem kellene, hogy a hiteleinkhez hozzá nyúljanak. Amikor Szeged esetében 70 milliárd forintos volt a költségvetés, az éves adósságszolgálat – amit azokért a hitelekért fizetünk, amiket azért vettünk fel, hogy biztosítani tudjuk a beruházásaink önrészét – 1,5 milliárd forint volt. Ez azt jelenti, hogy például 70 ezer forintos fizetésnél 1500, 140 ezres bérnél 3000 forintot kellene valakinek hiteltörlesztésre fordítania. Folytatás a 3. oldalon.
Belakták az Agórát Noha csak december közepén nyitotta meg kapuit, néhány hét alatt minden korosztály kedvence lett a Szent-Györgyi Albert Agóra, ahol naponta 3-400-an fordulnak meg. Ismert: Szeged új szabadidõs, tudományos és kulturális központjába költözött a Százszorszép Gyermekház, a Szegedi Tudományegyetem Informatóriuma és a Szegedi Biológiai Központ látványlaboratóriuma. Orbán Hedvig igazgató elmondása szerint az 5200 négyzetméteren is megvan a családias légkör. Az igazgató elmondta: tudatosan törekednek arra, hogy minél több embernek mutassák be az Agórát. Cikkünk a 4. oldalon.
2 Szegedi Tükör
2013. február
●
Harminc év után visszatértek a járási hivatalok
Nehézkesebb ügyintézés: mivel hová fordulhatunk? Az államigazgatás átszervezése – a járási rendszer bevezetése – még a közigazgatásban jártas szakembereknek is alaposan feladta a leckét. A nem éppen zökkenõmentes átszervezés után a szegediek sokszor nem tudják, hová is fordulhatnak ügyes-bajos dolgaikkal a jövõben, hiszen sem egyszerûbb, sem olcsóbb nem lett egy-egy hivatalos ügy elintézése. Megpróbáltuk csokorba szedni, hová fordulhatunk, ha hivatalos ügyeinket szeretnénk elintézni. Az 1983 után újra létrejövõ járási hivatalok fõként okmányirodai feladatokat, a gyermekvédelmi és gyámügyeket, valamint egyes szociális, környezetvédelmi, természetvédelmi igaz-
Adózás a Huszár utcában Az elmúlt években, évtizedekben a szegediek alapvetõen két helyen, a város által kialakított és mûködtetett
teti, akad funkció, amelyik átkerült ugyan a járási hivatalhoz, de marad a régi helyén, és van, amelyik továbbra is az önkormányzathoz tartozik, de elköltözött, vagy hamarosan költözni fog. Ember legyen a talpán, aki eligazodik az átszervezés okozta útvesztõben. – Továbbra is a polgármesteri hivatal szervezetébe tartozik a helyi adóiroda. Ez maradt a régi helyén, a Huszár utcában – mondta Herédi Edit, Szeged aljegyzõje. Itt a jövõben is a város
szegediek. Az állampolgársági kérelmeket is itt nyújthatják be az érintettek.
Költözik a szociális iroda Sokakat érint a szociális iroda költözése: ez egyelõre régi helyén, a Huszár utcában mûködik, de március 31-éig át kell költöztetni a Széchenyi téri szürke épületbe. – Többek között a foglalkoztatást helyettesítõ támogatás, a rendszeres szociális
lül – mondja Herédi Edit. Ugyancsak a járási hivatal vette át az ápolási díjjal, az idõskorúak járadékával, az egészségügyi szolgáltatásokra való jogosultság megállapításával kapcsolatos ügyek intézését, de a jövõben itt bonyolítják a hadigondozással kapcsolatos ügyeket is. Egy helyi rendelet alapján viszont az önkormányzat hatáskörében maradtak, és a Széchenyi téren intézhetõk az átmeneti és a temetési segélyekkel kapcsolatos ügyek, valamint itt kérelmezhetõ az adósságkezelési szolgáltatás is. A Széchenyi térrõl már decemberben átköltözött a Huszár utcába a járási hivatalhoz került gyámhatósági, gyermekvédelmi ügyintézés. Bár a gyámhivatal már az új helyen mûködik, egyes, a jegyzõ hatáskörébe tartozó ügyek intézése továbbra is a szociális irodán maradt. Ilyen például a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás – az ezekkel kapcsolatos ügyek intézését továbbra is a szürke épületben végzik.
Okmányiroda a régi helyén A legnagyobb forgalmat bonyolító és így a legtöbb szegedit érintõ okmányirodai ügyintézés, bár átkerült a járási hivatalhoz, továbbra is maradt a helyén, a Huszár utcában. Itt a jövõben is a személyi okmányokat és Eligazító tábla a Huszár utcai épületben. gatási ügyek intézését vették át a települések jegyzõitõl. A járásokon belül szakigazgatási szervként mûködik a gyámhivatal, az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenõrzõ hivatal, a földhivatal és a munkaügyi kirendeltség.
Huszár utcai hivatali épületben, vagy a Széchenyi téri úgynevezett szürke épületben intézhették el hivatalos ügyeik döntõ többségét. Januártól ez gyökeresen megváltozott: akad olyan iroda, amelyik a helyén maradt, és továbbra is a város mûköd-
alkalmazottai intézik a szegediek adóügyeit. Ugyancsak régi helyén, a Huszár utcában és a polgármesteri hivatalban maradt az anyakönyvi csoport. Itt ezután is a születéssel, halálozással és házasságkötéssel kapcsolatos ügyeiket intézhetik a
a gépjármûvel kapcsolatos hivatalos iratokat intézhetik a szegediek. Ilyen például lakcím ki- és bejelentés, a népesség-nyilvántartással kapcsolatos ügyintézés, a személyi igazolvány és a lakcímkártya, valamint az útlevél, a vállalkozói igazolvány, a forgalmi engedély, a jogosítvány kiadása és cseréje. Nem kell változásra számítaniuk azoknak sem, akik építkezni szeretnének, vagy üzletet nyitnának Szegeden. Nekik továbbra is a Széchenyi téri szürke épületet kell felkeresniük. Itt intézik többek között az építési és lakhatási engedélyek kiadását, az épületbontással és az üzletnyitással kapcsolatos ügyeket. Jó tudni, hogy januártól az építési igazgatásban kötelezõen bevezették az elektronikus ügyintézést, azaz minden iratot, okmányt az interneten keresztül kell beküldeni a hivatalnak. – Továbbra is jegyzõi hatáskörben maradtak, és így a Széchenyi téren intézhetõk a birtokháborítással kapcsolatos ügyek, a talált tárgyak átvétele és a hagyatéki leltározási feladatok – mondta az aljegyzõ. Összeállításunkban igyekeztünk a szegediek számára legfontosabb tudnivalókat összegyûjteni. Ám ezenkívül is több tucat különféle hivatalos ügyintéznivalónk akadhat. Az érdeklõdõk részletes útmutatót a www.szegedvaros.hu internetes oldalon találhatnak.
Több mint 700 ezer ügyet intéztek segély, a lakhatási támogatás és a méltányossági közgyógyellátás ügyeit intézhetik itt a szegediek. Ám az alanyi jogon járó közgyógyellátással kapcsolatos ügyek intézése továbbra is a Huszár utcában marad, de a járási hivatal keretein be-
Az elmúlt esztendõkben átlagosan 700 ezernél több ügyet intéztek el évente a szegedi polgármesteri hivatalban. A közigazgatás átszervezésével az ügyek egynegyede került csak át a járási hivatalokhoz, ehhez azonban 138 szegedi álláshelyet vittek el. A jövõben közel félmillió ügy zökkenõmentes elintézésére kell felkészülnie a szegedi polgármesteri hivatalban maradt 348 szakembernek.
Eredeti minták alapján készülnek a Zsolnai kúpcserepek
Gróf-palota: megújul a mûemlék Egy sikeres pályázat nyomán hamarosan megújul a 2006-ban védett mûemlékké nyilvánított szegedi Gróf-palota tetõszerkezete. Az 1912–13 között mindöszsze 13 hónap alatt felépült, a Tisza Lajos körút 20. szám alatt található Gróf-palota szinte eredeti állapotában maradt fenn, ezért páratlan értéket képvisel. A tetõfelújítás jelenleg a legfontosabb lépés az épület állagának megóvása érdekében. Szeged önkormányzata tavaly májusban nyújtotta be pályázatát Szabadka önkormányzatával közösen a Magyarország–Szerbia IPA határon átnyúló együttmûködés harmadik pályázati felhívására. A Századfordulós ékkövek – tematikus kalandozások a szecesszió varázslatos világában elnevezésû pályázaton való részvétel sikeres volt, így jelenleg a támogatási szerzõdés megkötése és a megvalósítás elõkészítése van folyamatban. A projekt keretében Szegeden még ez év folya-
mán megvalósul a szeceszsziós Gróf-palota tetõrekonstrukciója, a fedélszék megerõsítésével és a tetõfedés cseréjével. A tetõfelújítás jelenleg a legfontosabb lépés az épület állagának megóvása érdekében, a tetõ rossz statikai állapota és a folyamatos beázások miatt. Érdekesség, hogy a tetõzet jellegzetes Zsolnai kúpcserepeit – amelyek ma már csak hiányosan és rossz állapotban találhatók meg – eredeti minták alapján gyártják majd le. További szegedi pro-
jektelem a szintén szeceszsziós, egykor attraktív megjelenésû, a Fekete sas utca 19–21. szám alatt található Schäffer-palota homlokzat- és tetõrekonstrukciójának megtervezése. Az épületet a Reök-palotát
Könyv – útvonalajánlással Szeged, Szabadka és Zenta szecessziós építészeti értékeinek felkutatását, rendszerezését követõen könyv, illetve leporelló is készül szecessziós tematikus útvonalajánlással. A turisztikai útvonal ajánlat Szeged weboldalának fejlesztésével és mobil applikáció létrehozásával is elérhetõvé válik.
is tervezõ Magyar Ede építész álmodta meg. Korabeli képeslapokról ismerjük, hogyan is nézett ki eredetileg, mielõtt a 20-as években a homlokzati díszeit le nem csupaszították. A fejújítási tervek az eredeti állapot visszaállítását szem elõtt tartva készülnek majd, és alapot jelenthetnek egy – a rekonstrukció kivitelezésére benyújtandó – késõbbi pályázatnak. A program keretében Szabadkán a világörökségi védettségû, veszélyeztetett állapotú zsinagóga északi homlokzata újulhat meg pályázati támogatással. A projektben Szeged 50 százalékos részarányban, 172 ezer 497 eurós összköltségvetéssel vesz részt, amelynek 95 százaléka pályázati támogatás. A projekt 2014 áprilisában zárul.
A Gróf-palota a Tisza Lajos körút és az Arany János utca sarkán áll.
2013. február
Szegedi Tükör 3 ●
Befejezzük a megkezdett beruházásokat
Botka László: Szegedért kellene versenyeznünk Folytatás az 1. oldalról. Mindannyian tudjuk, hogy a magyar háztartások eladósodási szintje ennél magasabb. 2011 decemberében az Állami Számvevõszék azt mondta: Szeged esetében közép- és hosszú távon is biztosított a hitelek visszafizetése. Közben azonban elvették a 70 milliárdos költségvetésünk felét. Ezt úgy feltüntetni kormányzati oldalról, mint az önkormányzatok megmentése – meglehetõsen furcsa. Szegednél a kormány a korábban felvett hitelek 50 százalékát kívánja átvállalni, ami 14 milliárd forint. Ez Pécsnél 22, Miskolcnál 17, Hódmezõvásárhelynél pedig – amely negyedakkora város, mint Szeged, negyedakkora költségvetéssel – 14 milliárd forint. Hogy ez miért van így? Mert olyan törvényt hoztak, ami alapján az a város kap többet, amelynek nagyobb volt a hitele. Pécsnek 44, Miskolcnak 34 milliárd volt a hitele. Hódmezõvásárhely nagyon komoly eredményt ért el: megelõzte Szegedet a hitelfelvételben. A kormány azokat jutalmazza, akik magas adósságot halmoztak fel. Innentõl kezdve engem csak egy dologgal lehet támadni: azzal, hogy nem vettem fel több hitelt. Ha nem vennének el az önkormányzattól forrásokat – a teljes illetékbevételt, az szja városban maradó részét, a gépjármûadó 60 százalékát –, akkor nem kellene átvállalni a hitelt. Több mint 1 milliárd forinttal vesznek el többet, mint amennyi a kormány által átvállalt feladat. Szegedet nem megmentették, nem konszolidálták, hanem sokkal nehezebb helyzetbe kerültünk.
Fideszes trükk – A Fidesz leggyakoribb trükkje az volt az elmúlt két évben, hogy nem közvetlenül, hanem közvetítõkön keresztül vetett ki adót az emberekre. Megadóztatták a bankokat és a multikat, amelyek áthárították azt az ügyfeleikre, vevõikre. Több mint 30 új adót vetett ki két év alatt az „adócsökkentés kormánya”. A megye 60 településébõl több mint 40-ben már fizetnek ingatlan- vagy kommunális adót. Hódmezõvásárhelyen 1,5 milliárd forintot fizetnek az ott élõk az ingatlanaik után. Szegeden ebbõl 6 milliárd forintot szedhetnénk be évente, de nem tervezzük, hogy újabb helyi adót vezetünk be, így nem lesz ingatlanadó Szegeden! 2013-ban ugyanis már nem lehet tovább terhelni a lakosságot. Hogy akkor honnan lesz bevételünk? Sok olyan feladatra, amire korábban jutott pénz, idén nem tudunk önkormányzati támogatást nyújtani. Nincs más út: vagy adót vetünk ki, vagy pedig összébb húzzuk a nadrágszíjat, s megnézzük, melyek azok a támogatások, amelyeket innentõl fogva nem folyósítunk. Összességében mintegy 1,5 milliárd forintos lyukat kell betömni az idei büdzsében. Nem tudunk mást
tenni, mint visszább vesszük az önkormányzat kulturális és sporttámogatásait, valamint egyéb kereteit, amelyekbõl nem kötelezõ feladatokat finanszíroztunk. Biztosítani tudjuk a város és az önkormányzati cégek mûködését, és befejezzük a megkezdett beruházásokat. A kormányzati elvonások miatt igazságtalan és kegyetlen lesz a 2013-as költségvetés.
letesen ellátott. Azt mondták, olcsóbb és hatékonyabb rendszert alakítanak ki. A fenti feladatot 88 köztisztviselõ látta el a polgármesteri hivatalban, amelytõl 138 álláshelyet vontak el, s megalakították a járási hivatalt 188 fõvel. Ez az olcsó és hatékony állam! Közben minden ma-
döntött arról a rendszerváltás óta, hogy milyen iskolarendszert, hány intézményt és milyen képzést kíván mûködtetni. Ezt a jogot vették el a településektõl. Az ország több mint 3000 iskoláját a Klebelsberg Kunóról elnevezett központba integrálták. Így vált minden iskola karto-
tanul 30 ezer egyetemista. 2010-ben 186 milliárd forintot fordított az állam a felsõoktatás támogatására. Ez idén 123 milliárd, jövõre pedig a kormány tervei szerint 105 milliárd forint lesz. Négy év alatt megfelezik a felsõoktatás támogatását. Mi a Fidesz által kitalált új rendszer
ták, az MSZP nem tud többet talpra állni, ma azonban már látszik, a szocialisták nélkül nincsen demokratikus kormányváltás. Az MSZP-nek nyitott szövetségi politikát kell folytatnia, és minden demokratikus erõvel össze kell fognia, hogy 2014-ben leváltsa a Fideszt. Olyan szörnyû
Megfelezett támogatás – Szegeden 8-ról 9,5 százalékra növekedett a munkanélküliségi ráta az elmúlt két évben. Sok család veszítette el a megélhetését. A kormány intézkedései közül az a legszörnyûbb és legelfogadhatatlanabb, hogy az elmúlt három évben megfelezték szociális segélyek költségvetési támogatását. 2010-ben még 900, 2013-ban viszont már csak 450 millió forintot biztosít a kormány Szegednek a központi költségvetésbõl a szociális támogatásokra. Abban a helyzetben felezték meg a szociális segélyekre szánt támogatást, amikor növekszik a munkanélküliség és családok tömegei kerülnek nehéz helyzetbe. Tavaly 15 ezer 600 szegedi család – dupla annyi, mint a korábbi években – fordult szociális segélyért az önkormányzathoz. Számításunk szerint ez azt jelenti, hogy minden ötödik szegedi kért valamilyen segítséget, támogatást a szociális irodától. 2007-ben indítottuk el az Út a munkához közmunkaprogramunkat, amelyben 2008-tól 2010-ig mintegy 1200 ember dolgozott. Ezek az emberek nem segélyt, hanem a minimálbérnek megfelelõ munkabért kaptak. Most 200-an dolgoznak Szegeden közmunkásként. Mivel most nincs közmunka, a rendelkezésre állási támogatást kapják, ami 22 ezer 500 forint. Néhány fideszes képviselõtõl tudjuk, hogy 47 ezer forintból is meg lehet élni. Azt gondolom, ha a fideszes képviselõ kicsit öszszébb húzza a nadrágszíjat, akkor 22 ezer 500 forintból is
Botka László: Az elmúlt két évben minden fontos gazdasági mutató romlott az országban.
radt a helyén, mert a Huszár utcára kiírták, hogy járási hivatal. A megyei kormányhivatal élére B. Nagy László, a járási élére pedig Bodó Imre fideszes országgyûlési képviselõt nevezték ki. 2010-ben mindketten azzal kampányoltak Szegeden, hogy a munkahelyteremtés a legfontosabb feladatuk. Legyünk méltányosak, ez sikerült is nekik, csak 2010-ben azt a részletkérdést nem osztották meg a választókkal, hogy saját maguknak akarnak még egy munkát teremteni, Szeged erejét, nagyságát amiért több és jövõjét alapvetõen az oktatás százezer forintot kapszínvonala és minõsége nak. Ez semhatározza meg. mi másról nem szól, mint a közmeg tud élni. A Fidesz nem pontosításról. Minden nortitkolja ez ügyben a hitvallá- mális, demokratikus európai sát: mindenki annyit ér, állam alapja az önkormányamennyije van. zatiság. Ettõl egy kormány nem fél, hanem ápolja és támogatja azt. Az a kormány, Nem erõs, hanem amely ettõl fél, nem erõs, haerõszakos nem erõszakos. Ez történik – Az önkormányzatiság fel- most Magyarországon. számolásának lényeges eleme – Szeged erejét, nagyságát volt a megyei, majd a járási és jövõjét alapvetõen az oktakormányhivatal létrehozása. tás színvonala és minõsége 30 éve azzal szüntették meg a határozza meg. Az iskola- és járásokat, hogy azokat túl- képzési rendszerünk mindig haladta az idõ. Most mi van? sokszínû volt. Az oktatási inA polgármesteri hivataltól el- tézményrendszer fejlesztése, vették az okmányirodát és a az épületek és eszközök korgyámhivatalt. Két olyan fel- szerûsítése és bõvítése prioriadatra hoztak létre egy új tás volt az elmúlt években kormányhivatalt, amit eddig Szegeden, ahol a város köa polgármesteri hivatal töké- zössége, az önkormányzat
„
tékadattá. A kormányváltás után az MSZP vissza fogja állítani az önkormányzatok intézmény-fenntartási jogát.
Egyenköpeny, egyeniskola A Fidesz olyan rendszert talált ki, mely példa nélküli a világon: az épületek mûködtetése önkormányzati, a fenntartás viszont állami feladat. A Fidesz oktatáspolitikája arról szól, hogy egyenköpenybe öltöztetett, egyeniskolába járó diákok egyenkönyvbõl ugyanazt tanulják – ráadásul csak 16 éves korukig. A tehetség azonban sokszínû, Szegeden számtalan tagozatból választhattak a gyerekek és szüleik. Az egyeniskola korszakellenes és anakronisztikus. 40 százalékkal akarják csökkenteni a gimnáziumi helyek számát, a szakképzésben pedig le akarják építeni a közismereti tárgyakat. A Fidesz oktatási világképe szerint a szegény gyereknek semmi keresnivalója az oktatásban, az egyetemen. 14 milliárd forintba került tavaly az önkormányzatnak a szegedi általános és középiskolák fenntartása, amelybõl 7 milliárd volt az állami normatíva és 7 milliárd a városi támogatás. Azt mondta a kormány, levette az oktatás terheit az önkormányzatokról. Mi történt? Elvitték a 7 milliárd állami normatívát, de elvitték a város 7 milliárdos támogatását is! Szegeden
eredménye? 2011- ben tízezerrel kevesebb diák jelentkezett egyetemekre. Bevezették a Diákhitel 2-t, amivel csupán négyezren éltek, mert ma Magyarországon nem mernek a családok hosszú távú elkötelezettséget vállalni. Megértem az egyetemi hallgatók és oktatók tiltakozását.
Szeged a legfontosabb – Hamarosan átadjuk a felújított Dugonics és Árpád teret, elkezdõdik a partfal-rekonstrukció, és megérkeznek az új trolik. Megvalósulnak azok a beruházások, amelyekre 2010 elõtt megnyertük az uniós támogatást. Sajnálatosnak tartom, hogy a jobbikos és fideszes képviselõk közgyûlési javaslatai általában az általuk elfoglalt önkormányzati cégek plusztámogatásáról szóltak. Nem emlékszem az elmúlt két évbõl egyetlenegy olyan fideszes javaslatra sem, ami azzal lett volna kapcsolatos, hogy milyen beruházást szeretnének, mit lobbiztak ki a városnak. Pedig abban kellene versenyezni, hogy ki akar többet tenni Szeged fejlõdéséért! Mi lesz a 2014-es választásokon? Meggyõzõdésem, hogy kormányváltásra van szüksége az országnak. Az elmúlt hónapok közvélemény-kutatásai alapján pedig már a lakosság többsége is így gondolja. A Fidesz elvesztette szavazóinak több mint felét. A 2010-es vereséget követõen azt mond-
gazdasági helyzetben van az ország, hogy minden felelõsen gondolkodó politikusnak félre kell tennie a személyes ambícióit. Le tudjuk gyõzni a Fideszt, mert a választók többsége kormányváltást akar már most, és még inkább akar majd 2014 tavaszán. Belegondolni is szörnyû, mi történne, ha 2014 tavaszán ez a mostani kormányzat újra mandátumot kapna. Nemcsak azt gondolnák, hogy a magyar nép megbocsátott, hanem azt, jóvá is hagyja ezt a rombolást, amit a magyar demokráciában és gazdaságban mûveltek. Sokszor olvastam az elmúlt tíz évben a sajtóban, hogy Botka László hamarosan elmegy valamilyen országos politikai pozícióba. Ilyenkor mindig megkérdeztem, hogy aggódnak vagy reménykednek... Amikor valós alapja volt ennek, akkor is elmondtam, hogy számomra Szeged a legfontosabb. Alig múltam 21, amikor elõször Szeged országgyûlési képviselõjének választottak, nem voltam 30, amikor Szeged polgármestere lettem, idén februárban leszek 40 éves. Hat választást nyertem, több bizalmat kaptam, mint bárki, amióta demokrácia van. Ehhez egy élet is kevés, hogy megszolgáljam. Amíg a szegediek szükségét érzik, amíg a szegedieknek fontos, hogy itt legyek, addig számomra Szeged a legfontosabb, addig a városért fogok dolgozni.
4 Szegedi Tükör
2013. február
●
Megkezdõdött a Dugonics és az Árpád tér mûszaki átadása
Szeged új ékszerdoboza
A nagyáruház elõtt elkészült a Kráter, ahol szökõkút és napvitorlák teszik majd nyáron kellemesebbé a klímát. Január végén megkezdõdött a Dugonics és Árpád téri beruházás mûszaki átadása. A 25 napig tartó átadás-átvétel után, február végére teljes pompájában elkészül Szeged megfiatalodott köztere, a város új „nappalija”. A 730 millió forint értékû beruházás a 2,25 milliárd forintos Szeged Biopolisz Park projekt része. A mûszaki átadás ideje alatt az utolsó simításokat – a burkolat befejezését és a kertészeti munkákat – is elvégzi a kivitelezõ. Botka László polgármester tavaly június 6-án adta át ünnepélyesen a munkaterületet a kivitelezést végzõ SADE-Magyarország Kft. szakembereinek, hogy megkezdõdhessen a 2012-es esztendõ legnagyobb szegedi beruházása.
Uniós támogatással A Dugonics tér és a környezõ utcák felújításával január 29-éig kellett végezniük a szakembereknek, a mûszaki átadást követõen február végétõl vehetik majd birtokba a szegediek a faltól falig teljesen megújult közteret. A Dugonics tér és környéke rekonstrukciója 70 százalékos európai uniós támogatással megvalósuló, 2 és fél milliárd
forint értékû Szeged Biopolisz Park egyetemi városrész közterületeinek rehabilitációja projekt utolsó eleme, amelynek nyomán megfiatalodik és teljessé válik a belvárosi gyalogostengely: így a klinikáktól egészen a Szent István térig tágul ki a szegedi sétálóövezet. A Szegedi Tudományegyetem a városrészben ugyancsak uniós támogatással 2 és fél milliárd forintból korábban már teljesen felújította az universitas Dugonics téri fõépületét, az elmúlt fél évben ennek környezete fiatalodott meg az uniós program keretében.
Megújult burkolat A 730 millió forintos városi fejlesztés a Somogyi ut-
ca–Dugonics tér–Árpád tér–Toldy utca–Apáthy utca–Eötvös utca által határolt területet érintette. Az elmúlt fél év leglátványosabb munkája a teljes burkolatcsere volt. A Dugonics és az Árpád téren, valamint a környezõ utcákban összesen több mint 13 ezer négyzetméter burkolat újult meg. Nagyjából 1600 négyzetméteren készült aszfaltburkolat, a terület többi része pedig a Kárász utcához hasonló klinkertéglás burkolatot kapott. A Dugonics téren már szabad az út a Kárász utcától a nagyáruházig, a napokban elkészült a zenélõ szökõkút környezetében a parkettamintázatú díszkõburkolat is. A Dugonics tér nyugati oldalán még folyamatosan rakják le a térburkoló köveket. Az egyetem rektori épülete elõtti virágágyásba is hamarosan elhelyezik a növényeket, és a mûszaki átadás végére teljesen „bebútorozzák” a teret. A Dugonics-szobor körül megnöve-
kedett a zöldfelület, és megszépült a 2008-ban mûszakilag teljesen felújított szökõkút környéke is.
Napvitorlák és vízpára A nagyáruház elõtti parkolók helyén elkészült a Kráter fantázianevû, kavics alakú mélyedést formázó szökõkút is, amely nyáron vízpárát szór majd a levegõbe, kellemesebbé téve a tér klímáját. Az Árpád téri Kráterben már a napvitorlákat is felszerelték, elültették a fákat, a térnek ezen a részén már csak a finomhangolás van hátra. Az árnyékolók azért szükségesek, hogy még kellemesebbé tegyék a klímát ezen a kánikulában igencsak forró területen. Speciális, idõjárásálló vászonból készültek, alattuk pedig akár rendezvényeket is lehet majd tartani. Kevésbé látványos, de összesen kilenc térfigyelõ kamerát is felszereltek a felújított utcákon és tereken.
Minden korosztálynak kedvence az Agóra Noha csak december közepén nyitotta meg kapuit, néhány hét alatt minden korosztály kedvence lett a Szent-Györgyi Albert Agóra, ahol naponta 3-400-an fordulnak meg. Az Agóra egyszerre szabadidõs, tudományos és kulturális központ. Ide költözött be december közepén a Százszorszép Gyermekház, a Szegedi Tudományegyetem Informatóriuma és a Szegedi Biológiai Központ látványlaboratóriuma. Mennyire sikerült belakni az épületet? – Mi, akik itt dolgozunk, az elsõ pillanattól kezdve magunkénak érezzük az épületet. Ugyanígy vannak ezzel a csoportjaink is. Összesen 38 közösséget hoztunk át a Kálvin téri épületbõl, de már jöttek újak is – mondta Orbán Hedvig igazgató, aki szerint január végére teljesen otthonossá tették a helyüket. – Nagy elõnyünk volt, hogy november elejétõl folyamatosan vehettük át az épületet, és megismertük a termeket, a tereket, a hang- és a fénytechnikát, valamint az informatikát – mondta Orbán Hedvig. Nyilván vannak még csiszolni való dolgok, az öltözõk beosztása, a legpraktikusabb helyés idõkihasználás, ebben még vannak apróbb feladatok. – Január elsõ napjaiban ellenõriztük a terembeosztásokat, és ma már azt tudjuk mondani, a földszinten és az elsõ emeleten hétfõtõl péntekig, reggel 8 és délután 4 óra között nincsen szabad terem. Szerdán és pénteken a konferenciatermünk szabad, akkor várjuk ide a nagyrendezvényeket a városból. Nagyon szoros órabeosztással dolgozunk, hiszen nagyon sokan látogatják az Agórát. Folyamatos látogatószámlálást végzünk, naponta 3-400-an fordulnak meg az épületben. – A családias légkör az 5200 négyzetméteren is megvan. Próbálunk minden területre odafigyelni, próbálunk mindenben segíteni a csoportoknak. Tudatosan törek-
szünk arra, hogy minél több embernek mutassuk be az Agórát. Csoportosan hívunk óvónõket, óvodai konferenciákat szervezünk, ugyanezt csináljuk a városban mûködõ összes általános iskola és középiskola pedagógusai számára. Van például az iskolák számára Agóra-suli elnevezésû, egész napos programajánlatunk, amely azt biztosítja, hogy a tanórákat is itt tölthetik az osztályok. Sok olyan látogatónk is van, aki azt mondja, hogy csak úgy bejöttem szétnézni. Sok mindent láthat a kiállítóterekben, a második emeleti informatikatörténeti kiállításon, a látványlaborban vagy az informatóriumban. Itt minden megfogható, kipróbálható. De magában az épületben is vannak olyan terek, például a klímaterem, vagy a geotermikus energiák felhasználására épült gépházunk, amit szintén szívesen megmutatunk annak, aki érdeklõdik a korszerû energiafelhasználás iránt. A tudományos terek 9-tõl 17 óráig vannak nyitva – mondta az igazgató, aki szerint a gyerekek pillanatok alatt belakták a házat. – Igazi büszkeségünk a Játéksziget, amely igazán európai színvonalú. Mindennap reggel 8-tól várja a gyerekeket, akár a szüleikkel együtt, de a gyermekek egyedül is itt maradhatnak. A földszint most már igazi agóraként mûködik. Ott történik minden, mint a régi, görög piactereken. Mert ott mindenki mindenkit megtalál. Nagyon sokan ide beszélnek meg találkozókat, itt javítják a tanárok a dolgozatokat, amíg a gyerekek valamilyen foglakozáson vannak. Kisgyerekes családok jönnek, nagyon sok nyugdíjas, egyetemista. Minden korosztálynak kedvence az Agóra – mondta Orbán Hedvig.
Kutyachip: 6–9 ezer forint a beültetése Minden 4 hónaposnál idõsebb kutyát egyedi azonosításra alkalmas chippel kell ellátni január 1-jétõl. A rizsszem nagyságú eszköz beültetése nagyjából 6–9 ezer forintba kerül. A kutyachipet a jegyzõ, a járási állat-egészségügyi hivatal és hamarosan a közterület-felügyelõ is ellenõrizheti. Január 1-jétõl kötelezõ minden 4 hónaposnál idõsebb kutyába chipet – más néven transzpondert – helyezni. A rizsszem nagyságú eszközt injekciószerûen, másodpercek alatt ültetik be az ebek bõre alá, a nyakuk bal oldalán. A kutyachiphez egy 15 karakteres számsor tartozik, amely alapján kikereshetõk a gazda alapvetõ adatai és az állatra vonatkozó fontos információk, például az, hogy mi-
kor kapott utoljára veszettség elleni oltást. Az újszülött kutyáknál már két és fél éve kötelezõ a chip, amelynek beültetéséért és a hozzá kötõdõ vizsgálatért a kamarai ajánlás szerint 6–9 ezer forintot kérhetnek az állatorvosok. A kutyák nyilvántartását a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal vezeti. – A kedvtelésbõl tartott állatokról szóló rendeletmódosítást tavaly június 11-én fogadták el. A transzponderrel való ellátásra, annak ellenõrzésére vonatkozó rendelkezések idén január 1-jén léptek hatályba – mondta Ácsné Gunda Judit, a szegedi önkormányzat általános igazgatási irodájának vezetõje. – Ellenõrizni a jegyzõ köteles és jogosult, illetve a járási állat-egészségügyi hivatal. Szegeden még nem volt
ilyen ellenõrzés. Ha nincs a kutyában chip, állatvédelmi bírságot szabhatnak ki, erre az állatvédelmi hatóság jogosult. 30-tól 90 ezer forintig terjedhet a bírság. Kutyatartótól hozzánk még nem érkezett panasz, de olyan volt már, aki kérdezte, hogy miért van erre szükség – mondta Ácsné. – Abban az esetben, ha a hivatalnál bármilyen ebbel kapcsolatos eljárás folyik, akkor mi hivatalból ellenõrizzük, hogy rendelkezik-e az állat transzponderrel. Az elkövetkezõ idõkben vélhetõen a közterület-felügyelõk feladata lesz a chipek meglétének ellenõrzése, de ehhez leolvasó készülék szükséges. Elõreláthatólag ebben az évben ebösszeírás is várható, errõl azonban még önkormányzati döntésnek kell születnie – mondta az irodavezetõ.
Az Agórát egyaránt szeretik a gyerekek és a felnõttek.
2013. február
Szegedi Tükör 5 ●
Hoffmann Rózsa levelére várnak...
Anomáliák az állami iskolákban Közel sincs minden rendben az állami kézbe került iskolákban. Rengeteg a kérdés, amelyekre senki sem ad választ – mondta Kardos Kálmán, a Nevelési-Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálatának (NGSZ) igazgatója. – Az elmúlt egy hónapban gyakorlatilag ellehetetlenült a mûködésünk, – mondja Kardos Kálmán, a Nevelési-Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálatának (NGSZ) igazgatója. – A szegedi önkormányzati tulajdonban lévõ általános iskolák, gimnáziumok és kollégiumok mûködtetése tartozik hozzánk, ezekkel a kérdésekkel az intézményvezetõk januártól az önkormányzathoz, ezen belül az NGSZ-hez fordulhatnak. Szerinte nagy a gond, amióta állami fenntartásba és önkormányzati mûködtetésbe kerültek az oktatási intézmények. A szegedi iskolák állami kézbe vétele óta minden eddigi szabály érvényét vesztette az igazgató szerint, a 10 év alatt kialakított és jól bejáratott együttmûködést, szervezeti keretet, munkaköröket újra kell gondolni és építeni, gyakorlatilag a nulláról. Sokat kell még azért dolgoznunk, hogy eljussunk arra szervezettségre és szabályozottságra, ahol egyszer már voltunk. Nem azzal van gondja, hogy megreformálják az oktatást, ugyanis nincs olyan rendszer, amelyiken ne lehetne,
illetve ne kellene folyamatosan csiszolni, hanem azzal, hogy az oktatásban érintettek, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) az iskolaigazgatóknak írott belsõ utasításaiban, az iskolaigazgatók, a tanárok és az iskolamûködtetõ önkormányzat nem tudják egyformán értelmezni az új szabályokat, ugyanis nem egyértelmûen fogalmazott a jogalkotó. – A törvény az ingó- és ingatlanvagyon mûködtetését, valamint az ingatlanban a köznevelési feladat megfelelõ színvonalú és biztonságos ellátásának biztosítását teszi a mûködtetõ önkormányzat feladatává. A nem egyértelmû és határozott szabályozásból eredõen a mindennapok konfliktusaiban viszont ki képes ez alapján eldönteni, hogy a más városban zajló tanulmányi versenyek nevezési díjának, a tanulók és a kísérõ pedagógusok úti-, szállás- és étkezési költségének, vagy egy iskola által szervezett oktatási célú konferencia költségeinek fizetési kötelezettsége a mûködtetõ önkormányzatot, vagy a fenntartó államot terheli? Ez csak egy
A kréta központi kérdés az állam által átvett iskolákban. példa volt, de az oktatásban eddig elõforduló, bizonytalan megítélésû esetek sokaságának éves pénzügyi kihatása csak Szegeden meghaladhatja a 100 millió forintot. Így már érthetõbb, hogy a felelõsen
Szeged utcái a világhálón Szegeden is elindulhat a Google Street View szolgáltatása, miután sikerült megteremteni a szükséges garanciákat arra, hogy a magánszféra ne sérüljön, és a köz érdeke is érvényesüljön. A szegedi közgyûlés tavaly szeptemberi ülésén határozott arról, hogy Szeged csatlakozzon a Google Street View – azaz a szegedi utcai nézetet adó – szolgáltatáshoz. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke januárban bejelentette: Magyarországon is elindulhat a Google Street View szolgáltatása. Az interneten nyilvánosságra hozott utcaképfelvételeken nem látszódhatnak sem arcok, sem az autók rendszáma. Schuster Richárd, a Google kommunikációs menedzsere Péterfalvi bejelentésével kapcsolatban közölte: Budapest és több nagyváros is hasznosnak tartja a szolgáltatás magyarországi elindítását. Szeged mellett Debre-
cen, Gyõr, Pécs, Szolnok, Miskolc és Veszprém önkormányzata is levélben fejezte ki támogatását, Budapest közgyûlése pedig november végén egyhangúlag támogatta a szolgáltatás bevezetését. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöksége novemberben hozott határozatot arról, hogy egyetértenek az utcakép-szolgáltatással. A Magyar Turizmus Zrt. és a Mozgássérültek Egyesületeinek Országos Szövetsége is jelezte, hogy pozitív hatása miatt szakmailag támogatja a Street View elindítását. A Google autói – egy 15 optikából álló, az autó tetején elhelyezett fényképezõgéppel 360 fokban készítenek fényképeket, ezeket illesztik össze a mérnökök – 2011-ben és 2012-ben térképkészítés és pontosítás céljából már bejárták Magyarországot. A Google Street View jelenleg 44 ország több mint háromezer városában érhetõ el.
Bemutatták az önjáró trolit Akár négy kilométert is képes megtenni az az önjáró trolibusz, amelynek prototípusát Szegeden mutatták be, az SZKT Csáky utcai jármûbázisán. A 72 férõhelyes, 26 ülõhelyes jármûvet a Szegedi Közlekedési Kft., az EDF DÉMÁSZ, az egyetem mérnöki kara és a Sedulitas-Pro Kft. közösen fejlesztette ki három év alatt. A 40–50 millió forintba kerülõ innovációt a város tömegközlekedési cége és nagyobb részt az áramszolgáltató finanszírozta az innovációs alapjából. A szóló jármû legfõbb elõnye, hogy rugalmasan használható, így ideiglenes útlezárások, balesetek esetén sem kell szüneteltetni a
troliközlekedést. Üzemszerû körülmények között 1,5–2 kilométert tud megtenni felsõvezeték nélkül. A Skoda autóbuszból átépített troliprototípus tesztelése folytatódik, és akár egy hónap múlva forgalom-
ba állhat. A fejlesztés következõ lépéseként újabb buszt alakítanak át önjáró trolivá, többek között a hátsó motortérben elhelyezett litiumionos akkumulátorhoz pályázati forrást keresnek.
gazdálkodni köteles szervezetek, önkormányzatok vezetõi és munkatársai, az iskolák igazgatói miért elégedetlenek a jelenlegi helyzettel. A bizonytalanság miatt a szükséges döntések nem születnek meg idõben,
ezáltal akaratlanul is akadályozzuk az iskolák munkáját. – Nem egyértelmûek a szabályok – fogalmazott. Ha elég távolról nézzük az oktatást, akkor látszatra minden rendben zajlik, hiszen a fizetéseket idõben megkapják a pedagógusok, nincs gond a fûtéssel, áram is, víz is van, a telefonok is mûködnek és még kréta is van, az iskolák átadás-átvétele rendben zajlik. – A gondok a napi mûködéshez, oktatáshoz szükséges eszközök és szolgáltatások beszerzésébõl adódnak. Az iskoláknak – ahogy nekünk sem – fogalmuk sincs, hogy ki fizeti a korábbi években megszokott és bejáratott, a szorosan vett iskolai munkán kívüli, sok esetben nem kötelezõ feladatként jelentkezõ, de azért mégis az iskolai élethez kötõdõ iskolán kívül zajló események, sportrendezvények, konferenciák, tanulmányi versenyek, napjainkban a szalagavató bálok egyes költségeit. A nagy hivatástudattal bíró tanárok elteszik a számlákat, aztán egyszer csak valaki majd kifizeti – sorolja a gondokat Kardos Kálmán. Mint mondja, az iskolaigazgatók elõre bespájzoltak egy-két hónapra, de ha februárban az önkormány-
zat nem fogadja el a költségvetést, mint történt a múlt évben, gyakorlatilag ellehetetlenülnek. Nincs több tartalék, a készletek végesek és senki nem tud jogszerûen fizetni helyettük. – Kérdése sokunknak van, de mindkét fél (KIK és önkormányzat) számára elfogadható és megnyugtató, egyértelmû válasz ez ideig nem érkezett. Kérdéseinket felteszszük a tankerületi igazgatónak, az önkormányzatnak, itt már külön munkacsoport alakult erre a problémára, szinte naponta konzultálunk a más városokban mûködõ hozzánk hasonló iskolamûködtetõ szervezetekkel, nálam ez a sorrend – mondja Kardos Kálmán arról, kihez fordul, ha kérdése van. Nagy várakozással tekintettem Hoffmann Rózsa államtitkár január 29-i szegedi látogatása elé, ugyanis írásban, elõre kérdéseket tehettünk fel. A nagyon várt válaszok sajnos elmaradtak, viszont ígérte, írásban megkapjuk. Véleményünk szerint az országban mindenhol azonosan jelentkezõ problémákra választ egy mielõbb kiadandó kormányrendelet adhatna, enélkül nem tud kialakulni az országban egységes és egyértelmû feladat- és költségmegosztás állam és önkormányzat között.
Eddig minden pert megnyert a város a Virág ügyében Három éve zárva a Virág cukrászda, amelynek ügyében egymást érik a perek. A Klauzál téri épületegyüttes tulajdonosa, a szegedi önkormányzat eddig minden pert megnyert. Január végén a Fõvárosi Törvényszék ismételten elutasította György Sándor keresetét, aki már azt kérte: semmisítse meg a bíróság a felszámoló várossal kötött 300 millió forintos adásvételi szerzõdését. 2010. januárban leltározásra és karbantartásra hivatkozással zárta be a Virág cukrászdát az akkori üzemeltetõ cég. Nem sokkal késõbb kiderült: az üzemeltetõ ellen felszámolási eljárás indult, mivel több mint 600 millió forintos tartozást halmozott fel, aminek nagy része banki kölcsön volt. Miután az önkormányzat 2010 márciusában úgy döntött, hogy él elõvásárlási jogával, s megveszi 300 millió forintért a cukrászdát, a CIB Bank megtámadta a felszámoló várossal kötött adásvételi szerzõdését. 2011 márciusában a Fõvárosi Ítélõtábla jogerõsen kimondta: érvényes a felszámoló várossal kötött szerzõdése. Akkor úgy volt, hogy az önkormányzat pár héten belül profilkötötten, nyilvános pályázaton értékesíti a cukrászda bérleti jogát. A jogi akadály azonban nem hárult el, sõt. Hiába szólította fel többször a város a korábbi üzemeltetõt, a Virág Cukrászda és Kávéház Üzemeltetõ és Tanácsadó Kft.-t – a felszámolás egyébként nem ellenük, hanem a Virág Cukrászda Kft. ellen indult –, hogy adja át a városnak az üzlethelyiségeket, a cég a mai
napig nem ment ki a cukrászdából. Ezért a város kiürítési pert indított a társaság ellen, amely a másodrendû alperessel, György Sándorral együtt igényt tart bizonyos ingóságokra a Virágban. Tavaly május 30-án arra kötelezte a Szegedi Törvényszék a céget és György Sándort, hogy az ítélet jogerõre emelkedését követõ 15 napon belül – állagsérelem nélkül elvihetõ ingóságaiktól kiürített állapotban – adják a város birtokába a Virágot. A bíróság kötelezte a korábbi üzemeltetõt, hogy fizessen a városnak használati díjként 38 millió forintot és törvényes kamatait, valamint a birtokba adásig havi 1 millió 905 ezer forintot. Az alperesek fellebbeztek, így az ítélet nem jogerõs. A ráépítési perben ugyanakkor a Fõvárosi Törvényszék januárban György Sándor mindegyik kereseti kérelmét elutasította – mondta a várost képviselõ ügyvéd, Bene István. E per lényege, hogy György Sándor ráépítés jogcímen egyharmad tulajdonrészt szeretne szerezni a Virágban, mondván: százmilliókat fordított a cukrászda felújítására. Tavaly március-
ban már tárgyalta az ügyet a Fõvárosi Törvényszék. Ekkor jogalap nélküli gazdagodás jogcímen másodlagos kereseti kérelmet is elõterjesztett György arra az esetre, ha a bíróság elutasítja a ráépítéssel kapcsolatos követelését, ugyanis 300 millió forintot szeretne kapni az alperesektõl, a várostól és a felszámolás alatt álló Virág Cukrászda Kft.-tõl. Elsõ fokon elutasította a bíróság György keresetét, aki fellebbezett az ítélet ellen. Tavaly nyáron a Fõvárosi Ítélõtábla másodfokon eljárási hiba miatt hatályon kívül helyezte az elsõfokú ítéletet a ráépítési perben, és új eljárás lefolytatására kötelezte a Fõvárosi Törvényszéket. Ugyanakkor a Fõvárosi Ítélõtábla már tavaly kimondta végzésében: alaptalan György ráépítés és jogalap nélküli gazdagodás jogcímen a várossal szemben indított keresete. Januárban György Sándor már azt kérte elsõdleges kereseti kérelmében a fentieken túl a bíróságtól, hogy állapítsa meg: semmis a felszámoló várossal kötött 300 millió forintos adásvételi szerzõdése, egyben kérte, állítsa helyre a bíróság az eredeti állapotot, és jegyezze vissza a Virág cukrászdát a felszámolás alatt álló Virág Cukrászda Kft. tulajdonába. A Fõvárosi Törvényszék elutasította György mindegyik keresetét. Az ítélet nem jogerõs.
6 Szegedi Tükör
2013. február
●
80 millió az óvodák fejlesztésére bevonására és közremûködésére is. Így aztán a legtöbb óvodában speciális tartalommal szervezik a családi napokat, az egészségnapokat, különleges kirándulásokat, színház- és múzeumlátogatásokat, szemléletformáló szülõi szakmai fórumokat. Ezzel is szorosabbá válhat a szülõk és az óvoda kapcsolata. Tudjuk persze, hogy ez nem feltétlenül pénzkérdés – mondta a projektmenedzser –, de ha finanszírozható ez a munka, úgy jóval könnyebben és talán sikeresebben valósul meg. Nagyon fontos, hogy a szülõ részese legyen az óvoda hétköznapjainak is, ne csak egy-egy ünnepségen találkozzunk, vagy a reggeli rohanásban, hanem legyenek közös programjaink is. Olyan újszerû nevelési eljárásokat tudnak bevezetni, ahol a modern pedagógiai módszerek még inkább lehetõvé teszik a differenciált fejlesztést, az egyénre szabott nevelést, a tehetséggondozást, mindezt színvonalasabb, mo-
dernebb tárgyi környezetben. Hogy néhány konkrét számot is említsek – folytatta a projekt vezetõje –, a Bérkert Utcai Óvodában és a Dr. Boross József Utcai Óvodában több mint 1 millió forintért tornaszobákat korszerûsíthetünk, a Temesvári Körúti Óvodában közel 950 ezer forint, a Vedres Utcai Óvodában pedig közel 700 ezer forint értékben óvodai focipályákat alakítunk ki, sok óvodában az udvaron biztonságosabb játékteret építünk. – Bútorokra és egyéb berendezési tárgyakra, eszközökre a 25 óvodában 17 és fél millió forintot fordítunk. Az egyes óvodákra bontott programokat egyébként mindenki megismerheti a www.ovi.szegedvaros.hu honlapon. Összességében az a célunk, hogy az óvodák ennek a támogatásnak a segítségével is optimális feltételeket tudjanak biztosítani a gyermekek számára személyiségük kibontakoztatásához, fejlõdéséhez – mondta Ternainé Fodor Mariann.
Eszközökre 17,5 millió forintot fordítanak az óvodákban. Az óvodai nevelés nem csak pénzkérdés, de nem árt olykor némi uniós támogatás – tartják ezt a szegedi Óvodák Igazgatóságán. Ennek jegyében évek óta valamennyi, óvodák számára kiírt pályázaton sikerrel indultak. Decemberben kötötték meg a legutóbbi szerzõdést, amelyen a szegedi óvodák fejlesztésére, a nevelési körülmények javítására, az óvodapedagógusok szakmai továbbképzésére 80 millió forintot nyert az önkormányzat. – Különleges lehetõséget jelent ez a pályázat az óvodáknak, hiszen egyszerre kínálja a humánerõforrás fejlesztést és a tárgyi feltételek javítását,
s ezzel célirányosan reagál a magyar óvodák problémáira, aktuális feladataira – mondta Ternainé Fodor Mariann, az Óvodafejlesztés Szeged város
óvodáiban program projektmenedzsere. Az új eszközök, fejlesztõ játékok beszerzése mellett az óvodai játszóudvarok, tornaszobák is megújulnak. A szakmai megújítás és az óvodapedagógusok továbbképzése mellett néhány óvoda referenciaintézményi mûködésének kipróbálására, további fejlesztésére is lehetõséget kap. – A 80 millió forintos keret a város 25 óvodájá-
nak bevonására adott lehetõséget. Túl vannak a szerzõdéskötésen, a projektmenedzsment felállt, vagyis minden készen áll ahhoz, hogy a szakmai megvalósítás megkezdõdhessen – mondta Ternainé Fodor Mariann. Az óvodák, illetve az óvodapedagógusok nevelési programjuk megvalósításához olyan újszerû programokat, foglalkozásokat szerveznek, ahol lehetõség van a szülõk aktív
Óvodák, amelyek részt vesznek a projektben Az Óvodafejlesztés Szeged város óvodáiban címû projektben résztvevõ óvodák: Baross László Utcai Óvoda, Bérkert Utcai Óvoda, Bölcs Utcai Óvoda, Csõ Utcai Óvoda, Építõ Utcai Óvoda, Fõ fasori Óvoda, Földmíves Utcai Óvoda, Garam Utcai Óvoda, Gedói Óvoda, Dr. Boros József Utcai Óvoda, Hétvezér Utcai Óvoda, Hunyadi Utcai Óvoda, Katona József Utcai Óvoda, Majakovszkij Téri Óvoda, Makkosházi Óvoda, Mars Téri Óvoda, Petõfitelepi Óvoda, Rókás Óvoda, Sás Utcai Óvoda, Tarjáni Óvoda, Temesvári Körúti Óvoda, Toldy Utcai Óvoda, Tünde Téri Óvoda, Újvidéki Óvoda és Vedres Utcai Óvoda.
Center-Köz-Élet: Tehetséggondozás – játékos formában amirõl Szeged beszél Idén újdonság a szépkorúak programjában a Center-Köz-Élet címû közéleti beszélgetõs rendezvény, amelyen minden olyan dolog szóba kerül majd, amirõl Szeged beszél. Régi igazság, hogy a nyugdíjasok azok, akik soha nem érnek rá semmire, mert mindig van valami dolguk, valami elintéznivalójuk. A Senior Centerben tényleg mindig történik valami. Most például a február 21-i VII. Szegedi Nyugdíjas Bálra készülnek a nyugdíjascsoportok, márciusban pedig a Ki mit tud? sorozat döntõjét rendezik az Agórában. A kategóriákban február végén, a Senior Centerben mérik össze tudásukat a vetélkedõ résztvevõi. Idõsebb Boros Gyula, a város idõsügyi referense elmondta: különleges programnak ígérkezik a szegedi nyugdíjasok II. Tavaszi Forgatag Napja, azaz az úgynevezett Köbüki versenysorozat az újszegedi Partfürdõn. Itt délelõtt sportfoglalkozások, délután egészségfelmérés, szûrés várja a mozogni, sportolni vágyókat. Van egy újdonság is a programok között. Center-Köz-Élet címmel havi három alkalommal közéleti beszélgetõs délutánt rendeznek, ahol az éppen aktuális közéleti kérdések mellett szóba kerül majd mindaz, amirõl a város beszél, ami foglalkoztathatja a nyugdíjasokat, amit tudniuk érdemes a nyugdíjról, az egészségrõl, a számlákról vagy éppen a városi közgyûlés ügyes-bajos dolgairól. Idõsebb Boros Gyula úgy véli, hogy azoknak, akik nyugdíjba mentek, mennek, egyáltalán nem kell kivonulniuk a közéletbõl. Sõt! A szépkorúaknak inkább tisztában kell lenniük a közélet aktuális dolgaival. Hiszen ne felejtsük el, hogy a Senior Centernek 76 nyugdíjasklubbal van együttmûködési megállapodása, ami sok ezer idõs embernek jelent egyszerre családot, okos, értelmes elfoglaltságot. Nem mellékesen majdnem ingyen, hiszen a 100 és 250 forint közötti klubtagsági díj még a nyugdíjasoknak is megfizethetõ.
Nyolc szegedi óvodában indul az a tehetséggondozó program, amelyre 10 millió forintot nyert az Óvodák Igazgatósága. A projektrõl Mészáros Jánosné, a Klebelsbergtelepi Óvoda vezetõje, a tehetséggondozó program szakmai irányítója beszélt. Minden óvodás egy tehetségígéret – mondják a szakemberek. Ami azt jelenti, hogy 6 éves korig mindenkiben meg kell, hogy mutatkozzon a tehetség lehetõsége, és az óvodák feladata, hogy felismerje a tehetség csíráit. Hosszú ideig az óvodai nevelés a hátrányos helyzeteket próbálta kiegyenlíteni, egyfajta felzárkóztatás volt a lényeg. A mostani szemlélet szerint a gyerekeknek az erõs oldalát kell támogatni, fejleszteni. Szegeden a napokban indul az a tehetséggondozó program, amelynek pedagógiai munkájára a maximumot, 10 millió forintot nyert az Óvodák Igazgatósága. – A projektben most nyolc óvoda vesz részt – mondta Mészáros Jánosné, a Klebelsbergtelepi Óvoda vezetõje, a tehetséggondozó projekt szakmai irányítója –, de természetesen a pályázati idõszak alatt szerzett tapasztalatokat a többi óvodának is átadjuk. A pályázati pénz felhasz-
nálása természetesen kötelezõ arányokat és elemeket tartalmaz, vagyis elsõsorban az óvodapedagógusok képzésére fordítják a hangsúlyt. Az elnyert támogatás kétharmad része a humánerõforrás fejlesztését szolgálja. Ezek továbbképzések, tanácsadói szolgáltatások, szakmai tanulmányutak, konzultációk. – A mi intézményünkben, a Klebelsbergtelepi Óvodában ez konkrétan azt jelenti, hogy az a két óvónõ, aki részt vesz a programban – összesen egyébként 21 óvónõ vesz részt a projektben a nyolc óvodából – szakmai terveket állít össze a csoportjaikra és egyénekre szólóan – mondta Mészáros Jánosné. Ezek a tevékenységek, programok eltérnek az átlagos óvodai nevelési, képzési formáktól. Színes, érdekes foglalkozások, amelyek nemcsak lekötik a gyerekeket, de fejlesztik is az érdeklõdésüket. – Mi például úgynevezett Fürkészõ-Böngészõ foglal-
kozásokat tervezünk heti zésre is jut az elnyert támoegy-két alkalommal, amibe gatásból. a mikroszkópos vizsgáló– Mindezt persze csak a dástól az õsember életének szülõkkel szorosan együttkutatásáig minden belefér, mûködve érdemes csinálni. természetesen a gyerekek Ezért aztán sok olyan progéletkori sajátosságainak ramot terveztünk, amelyet megfelelõen – mondta az szülõkkel együtt valósítunk óvodavezetõ. Hozzátette: meg – hangsúlyozta a tehetminden olyan dologgal fog- séggondozó projekt szakmai lalkoznak, ami ma érdekel- vezetõje. heti a gyermekeket. – Minden óvodában más és más, a helyi sajátosságoknak, lehetõségeknek megfelelõen alakítják ki az óvónõk a szakmai programjukat. A fejlesztés középpontjába kerülhet a mozgás, a zene, a tánc vagy éppen a képzõmûvészet is – játékos formában. A szakmai megvalósításhoz Mészáros Jánosné: Sok programot a természetesen szülõkkel együtt valósítunk meg. eszközbeszer-
2013. február
Szegedi Tükör 7 ●
Hárman Szeged kultúrájáért díjat, 11-en Kölcsey-érmet kaptak
Solymos: Meg kell védenünk alapértékeinket! Szonda Éva operaénekes, Tóbiás Klára szobrász- és tûzzománcmûvész, valamint Lapis András szobrászmûvész kapta idén a Szeged kultúrájáért díjat a magyar kultúra napján. Tizenegyen Kölcsey-érmet vehettek át. – Nem hittük volna, hogy Solymos László. Ma Szege2013-ban az Európai Unió den, abban a városban, teljes jogú tagjaként újra ar- amely a kimûvelt emberfõk ról kell beszélnünk, hogy el- sokaságát adja, és amelynek lentétes az európai kultúrá- legnagyobb értéke éppen a val és civilizációval, ha bár- tudásban, a fejekben van, mely többség bármilyen ideo- ahol ezt az értéket tekintjük a lógia nevében ráerõlteti aka- jövõ fundamentumának, ratát, stílusát, elveit, vélemé- ahol ezt az értéket támogatnyét a többiekre – fogalma- tuk, fejlesztettük és helyezzott a magyar kultúra napi tük gondolkodásunk középbeszédében pontjába, Solymos mindezekre fiLászló alpolgyelmeztetgármester a nünk kell, és Szent-Györfel kell emelgyi Albert nünk a szavunAgóra zsúfokat. Éppen lásig megtelt ezért most meg nagytermékell védenünk ben. alapértékein– Ellentétes ket, meg kell az európai õriznünk kultúrával és mindazt, ami civilizációval európai, mae civilizáció és gyar és szegedi kultúra alapkultúra. Ezért értékeinek mindent megmegkérdõjetettünk az ellezése vagy múlt évtizedSzabó Éva, megsértése. a Belvárosi mozi vezetõje ben is; a kultúEllentétes vera az oktatással le az oktatás, a kultúra, a mû- és a tudománnyal együtt mélvészetek és a média hatalmi tó fetételeket kapott fizikailag célokra való kihasználása, épületekben, támogatásban politikai játszmává tétele. és elismerésben – fogalmazott Hogy bezárják az egyetemek, Solymos László. fõiskolák kapuit a tehetséges, Az alpolgármester Szeged de szegény fiatalok elõtt, hogy kultúrájáért díjat adott át gazdagok kiváltságává teszik Szonda Éva operaénekesa mûvelõdést, hogy föntrõl nek, Tóbiás Klára szobrászhatároznak diploma és diplo- és tûzzománcmûvésznek, ma közötti értékkülönbség- valamint Lapis András szobrõl, és nem veszik ember- rászmûvésznek. Kölcseyszámba azokat, akiket ezek a érem kitüntetésben részesült döntések érintenek – hangsú- Zsadon Flóra balett-táncos, lyozta ünnepi beszédében Szabó Éva mozivezetõ, Takó
Edit könyvtáros, Plavecz Ildikó galériavezetõ, az EDF DÉMÁSZ kommunikációs fõmunkatársa és Némethné Bátyai Edina, a Szegedi Szabadtéri Játékok közgyûlés által leváltott igazgatója, de õ betegsége miatt nem tudott részt venni az ünnepségen. Kölcsey-érmet kapott Popovics Lõrinc szobrászmûvész, Szelezsán István harsonamûvész, Haász Róbert író, a Tiszatáj fõszerkesztõje, a Török József Hagyományõrzõ Együttes, a Factory Creative Studio Kft. és Pál Tamás karmester. Polner Zoltán írót, újságírót, költõt, a Szegedi Szépírás címû folyóirat fõszerkesztõjét 80. születésnapja alkalmából Szeged város aranyplakettjével köszöntötték A szegedi mozgóképkultúráért végzett munkásságáért vett át Kölcsey-érmet Szabó Éva Andrea, a Belvárosi mozi vezetõje. – Örülök a kitüntetésnek, mert észrevették azt a munkát, amit évek, évtizedek óta végzek. Jó munkatársaim voltak és vannak, az õ munkájukat is köszönöm. Úgy érzem, hogy a helyemen vagyok, szeretem a munkám – mondta Szabó Éva, aki a tanulmányai elvégzése után, kis kitérõvel, 1987-tõl töltött be különbözõ munkaköröket a Csongrád Megyei Moziüzemi Vállalatnál. 1993-ban két társával létrehozta a Grand Cafét 1996 óta mûködtetõ KÉP-SZÍN-HÁZ Mûvészmozi Alapítványt, amelynek ma is egyik kurátora. 2003-ban tért vissza mûvészeti és marketingvezetõként a Belvárosi moziba, 2012 márciusa óta az intézmény vezetõje. A hagyo-
Solymos László alpolgármester adta át a díjat Lapis András szobrászmûvésznek. mányokat nem feledve, folyamatosan keresi azokat az új utakat, amelyek megtartják és a Belvárosi moziba vonzzák a filmkedvelõket. – Nagyon örülök a díjnak, mert soha nem számít az ember kitüntetésre. Jólesett, egyáltalán nem gondoltam rá, hogy én kapok kitüntetést. Meg se fordult a fejemben, abszolút meglepett. A kitüntetéssel járó aranygyûrû ráadásul nagyon szép, nagyon tetszik, megtudtam, hogy nõi és fér-
fiváltozatban is készül – mondta Lapis András, akit a Szeged kultúrájáért díjjal együtt 70. születésnapja alkalmából is köszöntöttek. A szobrászmûvész Kecskeméten született, a Magyar Képzõmûvészeti Fõiskolán Szabó Iván volt a mestere. Alkotómunkája Szegedhez köti, jelenleg Szatymazon él. Sokoldalú szobrászegyéniség, aki ugyanúgy otthonosan mozog a természetelvû és expresszív kisplasztikák, szobrok megteremtésében,
mint a legkülönfélébb ünnepi és alkalmi érmek elõállításában. Szegeden a keze nyomát õrzi többek között a Kalap alatt címû szobor a Korányi fasoron, a Tisza Lajos körúti IV. Béla dombormû, a Stefánián látható Hunyadi Mátyás-szobor, Nagy Imre egész alakos szobra a Rákóczi téren, Lõw Immánuel bronz mellszobra a Dóm téri Nemzeti Emlékcsarnokban és a Glattfelder téri Szeged Múzsája.
Öten pályáztak a Szegedi Nemzeti Színház fõigazgatói posztjára
Gyüdi Sándort szeretné a társulat Öten pályáztak a Szegedi Nemzeti Színház fõigazgatói posztjára. A teátrum dolgozóinak többsége Gyüdi Sándort támogatja. Vasvári Csaba kapta a legkevesebb szavazatot a társulattól, viszont õ a Fideszhez kötõdõ szakmai „zsûri” favoritja. A kulturális bizottság meghallgatta a jelölteket, de nem döntött arról, kinek a megválasztását javasolja a közgyûlésnek. Az elõadó-mûvészeti törvény alapján 9 fõs szakmai bizottság véleményezte az 5 színidirektor aspiráns – Balikó Tamás, Gyüdi Sándor, Juronics Tamás, Szolnoki Tibor és Vasvári Csaba – pályázatát. A „zsûri” Vasvárit, a Székesfehérvárott megbukott színidirektort találta a legalkalmasabbnak a Szegedi Nemzeti Színház fõigazgatói posztjára. Ezen nem lepõdött meg az, aki ismerte a grémium összetételét, hiszen Vidnyánszky Attila is támogató nyilatkozatot adott a színésznek, és a Nemzeti Színház kinevezett igazgatója elnökletével mûködõ Színházmûvészeti Bizottság – amelynek Vasvári is tagja – négy fõt is delegált a „zsûribe”. Fekete Péter békéscsabai színidirektort (akit a Nemzeti Színház „hatalomváltásának” levezénylésével is megbíztak), Topolánszky Tamás táncmûvészt,
a Szegedi Kortárs Balett egykori tagját, Soós Pétert, a Tûzvonalban és más tévésorozatok rendezõjét és Várszegi Tibor színész-író-színházalapító-filozófust. Vidnyánszky emberének tartják az EMMI miniszterének, Balog Zoltánnak a delegáltját, Révész Máriát, a Fidesz pécsi szervezetének elnökét is, akit tavaly a beregszászi színházalapító javaslatára neveztek ki a Pécsi Országos Színházi Találkozót szervezõ nonprofit kft. élére. A fenntartó képviseletében Gyimesi László fideszes és Haág Zalán KDNP-s önkormányzati képviselõ vett részt a szakmai értékelésben. A Színházi Dolgozók Szakszervezete Páli Mónika énekkari tagot delegálta; az intézmény közalkalmazotti tanácsa pedig Stefanik Sándort, a teátrum fõügyelõjét. Fénymásolatban és digitális formában is terjed a város-
ban a Magyar Narancs Vasváriról szóló, A kivert Póni címû 2011-es cikke, amely a menesztett direktor székesfehérvári ténykedését elemzi. Az írás szerint Vasvári igazgatásának bõ két és fél éve alatt 46 munkatárs hagyta el a színházat, beleértve a mûszaki dolgozókat, a színészeket, elment a 12 tagú tánckar, leépítették a technikai csapatot is. Míg 2006-ban még 115 ezer jegyet váltottak a fehérvári színházban, Vasvári alatt 2009-ben 87 ezret, 2010-ben pedig már csak 54 ezret. Ezek az információk sokkolták a szegedi színház dolgozóit; ez is közrejátszhatott abban, hogy a pályázók zárt körû meghallgatását követõ voksoláson Vasvári utolsó lett, alig kapott néhány szavazatot a társulattól. A színház dolgozóinak többsége kíváncsi volt a pályázók elképzeléseire, de a meghallgatás után csak 109-en szavaztak, mert sokan úgy vélték: a társulat véleménye úgysem számít soha, mindig a fejük fölött, nélkülük dönt a politika. Az mindenesetre tény: a jelenlegi fõigazgató, Gyüdi Sándor kap-
ta toronymagasan a legtöbb voksot; körülbelül feleanynyian szavaztak Balikó Tamásra, tíz százalékot sem ért el Juronics Tamás és Szolnoki Tibor. A teátrum több meghatározó mûvészésze, munkatársa is amellett érvelt: Gyüdinek kellene bizalmat szavazni a folytatásra. Olyan konzervatív értékrendû kulcsembernek tartják, aki nemcsak a három tagozatot, hanem Szeged egész kulturális életét képes összefogni, mindenkivel megtalálja a hangot, és garancia a sokszínûség megõrzésére.
Az önkormányzat kulturális bizottsága is meghallgatta a pályázókat. Mózes Ervin címzetes fõjegyezõ ismertette a személyzeti osztály véleményét, amely a pályázatokat megvizsgálva megállapította: az 5 jelentkezõ közül csak 2, Balikó és Gyüdi felel meg a közgyûlés által 28 igennel és 1 tartózkodással megszavazott pályázati kiírás minden feltételének. Hangsúlyozta: az elõadó-mûvészeti törvény minimumként ötéves szakmai gyakorlatot ír elõ bejegyzett mûvészeti szervezetnél, de az
önkormányzat ennél szigorúbb feltételt – ötéves intézményvezetõi gyakorlatot – jelölt meg. Szerinte ez három aspiránsnak nincs meg. (Juronics, Szolnoki és Vasvári szerint az általuk betöltött poszt vezetõi gyakorlatnak számít.) A kulturális bizottság a jobboldali többség szavazataival 2-3 héttel elhalasztotta a döntést arról, hogy kinek a megválasztását javasolja a képviselõ-testületnek. A város költségvetésérõl is döntõ február végi, március eleji közgyûlés nevezi ki 5 évre az új fõigazgatót.
Hárman pályáznak a szabadtérire Hárman adták be pályázatukat a Szegedi Szabadtéri Játékok és Fesztivál Szervezõ Nonprofit Kft. ügyvezetõi posztjára. Pályázott Herczeg Tamás kulturális menedzser, aki jól ismeri a helyi viszonyokat, hiszen igazgatóhelyettesként dolgozott a szabadtérin, és a REÖK vezetõje volt. Mûvészeti igazgatóként Harangozó Gyula Kossuth-díjas táncmûvész-koreográfussal dolgozna. A mûvészeti vezetõnek felkért Sasvári Sándor színmûvésszel közösen száll ringbe Kelemen Csaba színmûvész, az Agria Játékok Kft. ügyvezetõ igazgatója, akit már a november végi kulturális bizottsági ülésre meghívtak a kormánypárti városatyák, hogy Bátyai Edinától a fesztivál vezetését – pályázat nélkül – átvegye. Pályázott Orbán Zoltán szegedi születésû jogász, újságíró, a Pest megyei Rádió 17 fõszerkesztõ-mûsorvezetõje és Koltay Gábor filmrendezõ, a Budapesti Mûvészeti Hetek és Szabadtéri Színpadok egykori igazgatója is, aki azonban idõközben indoklás nélkül visszalépett. Meglepetésre Bátyai Edina, a fesztivál decemberben leváltott igazgatója nem indult a pályázaton.
8 Szegedi Tükör
2013. február
●
Régen volt ennyire egységes a Szedeák
Jót tett az edzõváltás Decemberben vette át a Naturtex-SZTE-Szedeák NB I A csoportos férfi kosárlabdacsapatának irányítását Bonifert Domonkos. A csapat addig 13 fordulóban mindössze 4 gyõzelmet aratott, azóta viszont legyõzte a Szombathelyt, a Kaposvárt, a Zalaegerszeget és a Sopront is. Legutóbbi hat bajnokiján négy gyõzelmet aratott a Naturtex-SZTE-Szedeák NB I A csoportos férfi kosárlabdacsapata. Ezeken a mérkõzéseken már a Molnár Józsefet váltó Bonifert Domonkos ült a kispadon vezetõedzõként, aki Simándi Árpád segéd-, illetve Alexa Szabolcs erõnléti edzõvel alkot eredményes triót. A Szedeák egyaránt nem volt esélyes a Szombathely (97–88), a Kaposvár (101–76), a Zalaegerszeg (93–79) és a Sopron (79–56) ellen sem, ám mind a négy összecsapáson meggyõzõ különbségû sikert aratott. Bonifert õs-szedeákosnak számít, õ a klub egyik alapítója: miután a Szeged SC megszûnt, 1992-ben Molnár Csabával együtt hozták létre az egyesületet. A csapat kispadjára 12 év után tért vissza A csoportos vezetõedzõként, ám a B csoportot 2010-ben szintén vele nyerte meg a klub. – Szeretném, ha a fiatalok, Varga Dani, Jakab Peti, Csorvási Levi és Wirth
Ádám úgy teljesítenének, úgy hajtsanak edzésen, hogy lehetõséget tudjak nekik adni. A két amerikai légiósunk, Anthony Gurley és Anthony Jones helyét is jobban meg kell találnunk – jelentette ki székfoglalójában. Ezek a tervek részben már megvalósultak, Csorvási Levente például az egyik legjobb volt Zalaegerszegen, Anthony Jones pedig ugyanezen a meccsen jutott 25 pontos szezoncsúcsig és volt vezéregyéniség. És hogy mi lehet az egyre javuló játék oka? – Az, hogy mindenki teszi a dolgát. Mi Simándi Árpival és Alexa Szabival a kispadon, a játékosok pedig a pályán. Ráadásul azt érzem, hogy régen voltunk ennyire egységesek – mondta a vezetõedzõ, aki egyelõre nem szeretne számolgatni, a rájátszással foglalkozni. – Az a dolgunk, hogy mindig a következõ feladatra koncentráljunk, és azt próbáljuk minél jobban megoldani – tette hozzá.
A Szedeáknál nem számolgatnak, hanem a következõ meccsre készülnek.
Tavaszi aranyláz a pólósoknál jai még nem játszottak egymás ellen – folytatta az A-Híd Szeged mestere. A Vasas, Eger, Szolnok trió mellett még a kicsit meggyengült Debrecennel is számolnunk kell, de azért, mert vezetjük a bajnokságot, még nem dõlhetünk hátra. A fiúk nagyon keményen dolgoznak, hiszen nemcsak a fináléba jutás, hanem a bajnoki aranyérem mindenki vágya. Egészséges önbizalommal és jó formában várjuk a tavaszi
Fotó: Iványi Aurél
Az õszi idény során veretlen maradt az A-Híd Szeged férfi vízilabdacsapata, amely megnyerte a magyar kupát, valamint listavezetõ a hazai OB I-ben és a Bajnokok Ligája D csoportjában is. Vincze Balázs legénysége tavasszal a bajnoki döntõért és a BL négy közé jutásért küzd. Komoly célok, megbízható háttér, tekintélyt parancsoló eredménysor, erõs keret, ambiciózus edzõ. Az elmúlt hónapok alapján nem túlzás kijelenteni, hogy a fentebb sorolt elemek az A-Híd Szegednél mind-mind megvannak. Az elmúlt idényben bajnoki bronzérmet szerzõ együttesnél úgy tûnik, mindent adott egy nagy eredmény eléréséhez, ami nem is lehet más, mint a fináléba kerülés. Ehhez persze a riválisoknak is lesz egy-két szavuk. Az elmúlt nyáron még tovább erõsödõ Szolnok, valamint a tavaszra mindig összeálló Eger és Vasas is hasonló ambícióval dolgozta végig a téli szünetet. Molnár Tamásék az alapszakasz kétharmadánál még mindig veretlenek az OB I-ben, ám az igazán kemény mérkõzések még hátravannak. A csapat a címvédõ angyalföldiekkel, az Egerrel és a Szolnokkal is idegenben játszik. – Az elmúlt évben megszer-
zett harmadik helyhez képest természetesen szeretnénk elõrelépni. Az A-Híd Szegeddel kapcsolatban az OB I-es bajnoki finálé a vezetõség minimális elvárása – jegyezte meg a csapatot kétszer is magyarkupa-gyõzelemig vezetõ szakember, Vincze Balázs. – A keret minden tagja reális cél-
ként tûzte ki maga elé a döntõt, így a belsõ motivációnkkal nem lehet probléma. Az elmúlt szezonban egy hasonlóan remek elsõ félév után a gárda végül az Egerrel szemben elbukta az elõdöntõt, így lemaradt az aranycsatáról. A nyáron Szivós Mártonnal és Decker Ádámmal megerõsített Szeged kétszer nem lépne ugyanabba a folyóba. – Február elején még nehéz latolgatni az esélyeket, hiszen az új évben az élmezõny tag-
Az elsõ hely a cél A Bajnokok Ligájában is remekül áll az A-Híd Szeged VE, hiszen a szerb Partizánt és a török Galatasarayt megelõzve vezeti a D jelû ötöst. Molnárék az utolsó fordulóban a berlini Spandauhoz utaznak, és egy újabb gyõzelem a csoportelsõséget jelenthetné a csapat számára. – Most már az elsõ hely a célunk, hiszen az egyenes kieséses szakaszban, a legjobb 16 között egy könnyebb ellenfelet kaphatnánk – jelentette ki Vincze Balázs. A negyeddöntõbe jutás mindenképpen elvárható a csapattal szemben. Idén változtattak a kiíráson, ezért a legjobb nyolc között már nem lesz kiemelés, vaksorsolással döntik el, hogy ki kivel játszik a Final Fourba kerülésért. Ennyire nem akarok elõreszaladni, de a horvát Jug Dubrovnikot és a spanyol Barcelonetát szívesen elkerülnénk.
menetelést. A szegedi szurkolók támogatását maximálisan élvezõ A-Híd az õsszel többféle erényt is csillogtatott, hiszen nemcsak jó játékkal tudott mérkõzéseket nyerni, hanem szenvedve is. A Debrecen elleni összecsapáson Baksa Lászlóék 2–6-os hátrányból felállva gyõztek, de a Szolnok elleni hosszabbítás után eldõlt kupadöntõben is végig futott a csapat az eredmény után, majd a ráadásban Török Béla góljával elhódította a trófeát. A szegedi alakulat januárban szenvedte el az elsõ vereségét az idény során, kikapott Belgrádban a házigazda Partizántól, ám a társaságnak így legalább nem kell megküzdenie a néha már túl sokat hangoztatott veretlenség terhével. Amennyiben a következõ négy hónapban a sérülések elkerülik az együttest, és az A-Híd meg tudja ismételni az õszi teljesítményét a bajnokság hátralévõ részében, valamint az élet-halál meccseket hozó rájátszásban is, akkor Vincze Balázs tanítványai a klub történetében elõször bajnoki döntõt játszhatnak. A fináléban pedig már bármi megtörténhet.
Szegedi TE: menetelés minden fronton Folytatta kiváló szereplését mind a hazai bajnokságban, mind a Bajnokok Ligájában a Szegedi TE férfi tekecsapata, amely az utóbbi sorozatban közel került a szlovákiai négyes döntõbe jutáshoz.
A szegedi tekések közel állnak ahhoz, hogy bekerüljenek a BL négyes döntõjébe.
Elõzetesen mindenki óvatosan fogalmazott a férfi tekecsapat Bajnokok Ligájában érdekelt Szegedi TE negyeddöntõs ellenfelérõl, a horvát Zapresicrõl. A két kupagyõztes csatájában – a szegediek tavaly õsszel a németországi Augsburgban a bajnokok versenyét, a világkupát nyerték meg, a horvátok pedig ugyanekkor, ám a szerbiai Apatinban a harmadik számú sorozatban, az NBC-kupában végeztek az élen – az esélyeket 50-50 százalékra becsülték. Talán annyi szólhatott a Szeged mellett, hogy a
nemzetközi rutinja jelentõsebb. A két együttes egyszer találkozott ki-ki meccsen, és azt még 2011 õszén az Európa-kupa fináléjában a Szeged nyerte 7:1-re. Nos, akármit is gondoltunk, akárhogyan is érveltünk az azonos esélyek mellett, az idei BL elsõ mérkõzése az újszegedi teke- és bowlingcentrumban szintén ezt az eredményt hozta. Bár az elsõ sorban Kakuk Levente kikapott Damir Fuckartól, ám rajta kívül az összes társ megszerezte a csapatpontot – akadt, aki nagy csatában, például Szél Tibor, más simán, így Kiss Norbert –, a Szeged pedig már-már a Bajnokok Ligája legjobb négy csapata között érezheti magát. Persze a visszavágó még hátravan, a golyó pedig kerek, ám nehéz azt elképzelni, hogy Karsaiék nagyon kikapjanak feb-
ruár 16-án Horvátországban, a Zágráb melletti Zapresicben. Eközben a hazai bajnokságban továbbra is õrzi veretlenségét a csapat. Az új évben már legyõzte a Kaposvárt (itthon), a Szolnokot (idegenben, pályacsúcsot elérve) és legutóbb a BKV Elõrét (itthon) is, így 13 meccsen szerzett 26 pontjával magabiztosan
vezeti a tabellát. És végül a szokásos szegedi nemzetközi verseny: a 168 indulóval megrendezett 11. BB Mentor-kupán a legjobb 16 közé öt szegedi került, közülük a legrutinosabb, Karsai László menetelt a legtovább, egészen a döntõig, ám ott kikapott az immár háromszoros gyõztes, szerbiai Zavarkó Vilmostól.
Hírek a városról, a polgármesterrõl még: www.szeged.hu; www.szegedvaros.hu; a Facebookon: www.facebook.com/drbotkalaszlo
SZERKESZTI A SZERKESZTÕ BIZOTTSÁG. KIADJA A LAPCOM KFT. DÉLMAGYARORSZÁG KIADÓ KIADÓIGAZGATÓ: KÓTI ZOLTÁN ALAPÍTÓ: SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA ISSN: 1589-4282
