2007. MAJUS
A
V Á R O S
K Ö Z É R D E K Û
I N F O R M Á C I Ó S
L A P J A
Király Leventének díszpolgári címet, Blazovich Lászlónak és Dobozy Attilának Pro Urbe-díjat adományozott a város
Tízezrek a Szeged napja rendezvényeken Még soha annyian nem vettek részt a Szeged-napi rendezvényeken, mint az idén. A Tisza fölött átívelô Belvárosi hídon a kézmûvesek, az árusok, a csepûrágók száma két év alatt megduplázódott, és annak ellenére, hogy olykor-olykor csöpörgött az esô, még soha annyi látogató nem kereste fel a különbözô rendezvényeket, mint most. Az immáron országos, sôt nemzetközi hírû városnapi eseménysorozat kétségkívül egyik leglátványosabb eleme már esztendôk óta a Bel-
városi hídon megrendezett vásár. A hagyományokhoz híven idén is a szegedi polgármester, Botka László nyitotta meg a hídra települt fesztivált, amely „lelógva” a hídról összenôtt a Széchenyi téri borfesztivállal. Szeged városi rangra emelésének 288. évfordulója alkalmából május 18-án díszközgyûlést tartottak a városházán. Botka László polgármester díszpolgári címet nyújtott át a nemzet színészének, Király Leventének, Pro Urbedíjat vehetett át Blazovich László és Dobozy
Attila. Balázs Imre nyugdíjas pedagógus, Frank Sándor mesterszakács, Horváth Lajos, a kamara titkára, Ribizsár Péter autószerelô mester, Somogyi Károlyné fotóriporter – Szegedért Emlékérmet, ketten, Csernus Sándor egyetemi docens és Julia Seiber Boyd, a Cambridge–Szeged Baráti Kör elnöke Szeged nemzetközi kapcsolataiért emlékérmet kaptak. A díszvendégek között megjelent Géczi József, Kozma József, Sándor Klára, Ujhelyi István országgyûlési képviselô, Szabó Gábor
és Mészáros Rezsô, az egyetem jelenlegi és egykori rektora, Kiss-Rigó László szegedcsanádi megyés püspök és elôdje, Gyulay Endre, ott volt Lippai Pál, Szeged rendszerváltás utáni elsô polgármestere, valamint a testvérvárosok képviselôi. Botka László ünnepi beszédében a város sorsdöntô idôszakaira emlékeztette a vendégsereget. A polgármester kijelentette: akkor nem az ellentétek, hanem az összefogás vitte elôre a közös ügyeket. (Részletek a 2. és a 4. oldalon.)
Százhetven éve osztották ki az elsô díszpolgári címet Király Levente a hetvenötödik szegedi díszpolgár a sorban. A kitüntetô címet százhetven éve, 1837-ben osztották ki elôször. Ekkor Würtler Józsefet, a nádor udvari orvosát választották díszpolgárnak. Szeged történetéében akadtak olyan idôszakok, ilyen például az 1946 és 1989 közötti intervallum, amikor évekig egyetlenegy díszpolgárt sem választottak. Máskor pedig tizenhatot is. Például 1861-ben. Igaz, Reizner Jáános a Szeged története címû mûvében azt írja, hogy az 1861. évi alkotmányos képviselô-testület márr nem díszpolgárokat, hanem tiszteletbeli képviselôket választott. Ilyen volt mások mellett Kossuth Lajos, Deák Ferenc és Klauzál Gábor is. Hármójukat azonban nem elôször tüntette ki Szeged városa. Kossuth az 1848. március 18-án tartott népgyûlésen, Deák és Klauzál pedig április 4-én választattakk meg díszpolgárnak. A rendszerváltás óta Szeged napja, május 21-e keretében adják át a díszpolgári címet azoknak, akik sokat tettek a városért. 1990-ben még három díszpolgári címet osztottak ki, azóóta viszont évenként csak egyet. 1990: Buday György grafikusmûvész Straub F. Brunó biokémikus Varga Mátyás díszlettervezô 1991: Szôkefalvi-Nagy Béla matematikus 1992: Péter László irodalomtörténész 1993: Ilia Mihály irodalomtörténész 1994: Kass János grafikusmûvész 1995: Boda Domonkos gyermekgyógyász 1996: Simon Miklós bôrgyógyász 1997: Kopasz Márta grafikusmûvész 1998: Kristó Gyula történész 19999: Solymosi Frigyes kémikus 2000: Gyulay Endre megyés püspök 2001: Kovács Gábor szívsebész 2002: Mészáros Rezsô geográfus 2003: Gregor József operaénekes 2004: Zsigmond Vilmos filmoperatôr 2005: Lékó Péter sakknagymester 2006: Telegdy Gyula orvosprofesszor 2007: Király Levente színmûvész Király Leventének Botka László polgármester adta át a Szeged díszpolgára kitüntetést
Botka László: Mi szegediek vagyunk
Janics 500-on is visszaszállt
Lakbértámogatás júliustól
Az én polgármesteri ars poeticám öt éve ugyanaz: mi mindannyian elsôsorban szegediek vagyunk. Sokkal több van, ami összeköt minket, mint ami elválaszt, az elôbbire kell koncentrálnunk, az utóbbiakat pedig értelmes, kulturált vitákban fel- és meg tudjuk oldani. Ezért öröm és büszkeség számomra Szeged napja! Amikor a szegediek és a hozzánk érkezô vendégeink együtt ünnepelnek a borfesztiválon, a hídi vásáron, a koncerteken és a tûzijátékon, együtt veszünk részt abban a színes kavalkádban, aminek aztán végképp nincs sem jobb – sem baloldala – nyilatkozta Botka László. A polgármester a vele készült interjúban részletesen beszélt a már lezajlott és az elôttünk álló változásokról is, amelyek szerinte szükségszerûek és elkerülhetetlenek. (Interjú a 3. oldalon.)
A szegedi Mol-világkupa kajakos és kenus nemzetközi versenyen eldôlt, hogy a DémászSzegedi VE kétszeres olimpiai bajnoka, Janics Natasa – aki egy hónappal ezelôtt elhagyta edzôjét, Fábiánné Rozsnyói Katalint, és azóta Szegeden Vécsi Viktor kenusaival készül – 200 m egyesben ott lesz az Európa-bajnokságon, míg 500 m-en újabb esélyt kapott arra, hogy bekerüljön az Eb-csapatba. Az errôl döntô második válogató június 8. és 10. között szintén a szegedi Maty-éren lesz. (Bôvebben a 8. oldalon.)
Júliustól lakbértámogatást kaphatnak Szegeden az önkormányzati szociális bérlakások lakói. Feltétele, hogy a bérlôk egy fôre jutó nettó havi jövedelme nem haladhatja meg az 54 ezer 260 forintot, a nyugdíjminimum kétszeresét. A kérelmeket az önkormányzat szociális irodája már fogadja, és az egészségügyi és szociális bizottság bírálja el. A támogatás júliustól adható 2010 decemberéig, a mértéke idén a bérleti díj 10-20 százaléka lehet a lakás szobaszámától függôen. A pénzbeli juttatást az iroda közvetlenül az ingatlankezelôhöz továbbítja, a jogosultak csökkentett lakbért fizetnek.
2007. május
2 • Szegedi Tükör
A régi szegediek 1719-ben esélyt kaptak a szabadságra
Díszközgyûlést tartottak Szeged napján Szeged városi rangra emelésének 288. évfordulója alkalmából május 18án díszközgyûlést tartottak a városházán. Botka László polgármester átnyújtotta a díszpolgári címet, a Pro Urbe-kitüntetéseket, a Szegedért, és a Szeged nemzetközi kapcsolataiért emlékérmeket. Ünnepi üléssel emlékezett meg május 18-án a város közgyûlése Szeged 1719-es szabad királyi várossá nyilvánításának évfordulójáról. Díszvendégek – köztük Géczi József, Kozma József, Ujhelyi István országgyûlési képviselô, Szabó Gábor, az egyetem rektora, Kiss-Rigó László szegedcsanádi megyés püspök, elôdje, Gyulay Endre volt megyés püspök, Lippai Pál, korábbi polgármester, testvérvárosi vendégek –, szegedi polgárok, kitüntetettek, családtagjaik ültek meghatottan azokban a padsorokban, amelyekben máskor a képviselôk vitáznak. Most azonban mindenki az ünneplésnek adta át magát. Botka László polgármester ünnepi beszédében is a város sorsdöntô idôszakaira emlékeztette a vendégsereget: akkor nem az ellentétek, hanem az összefogás vitte elôre a közös ügyeket. 1719-et követôen az itt élôk elsô városukat kezdhették el építeni, a szabadság, az önálló döntés és a felelôsség lehetôségének birtokában – mondta a polgármester. A második várost az árvíz után, a harmadikat a nemzetcsonkolást követôen támasztották fel. Most a negyedik várost építjük, és most Szeged díszpolgára Király Levente színmûvész Király Levente idén márciusban ünnepelte hetvenedik születésnapját. A kiváló színmûvész 1959-ben szerzett diplomát a Színház- és Filmmûvészeti Fôiskolán, s még ebben az évadban a Szegedi Nemzeti Színházhoz szerzôdött. A mûvész és a város hamarosan megszerette egymást. Király Levente a szegedi társulat vezetô mûvésze, s máig a prózai tagozat meghatározó tagja. Könnyed vígjátékokban éppúgy meghódította a publikum szívét, mint veretes tragédiákban. Király Levente 1967-ben Jászai Mari-díjat, 1969-ben Juhász Gyula-díjat, 1984-ben Makó Lajos-díjat kapott, 1986-ban elnyerte az érdemes mûvész címet, 1995-ben megkapta a Szegedért Emlékérmet. 2002-ben Szeged Kultúrájáért elismerésben részesült, és a kritikusok neki ítélték oda Az évad legjobb férfi fôszereplôje díjat. 2004-ben Dömötör-életmûdíjat kapott. A Szegedi Nemzeti Színház színészei közül elsôként kapta meg 2003. március 15-én a Kossuth-díjat, 2006-tól pedig a nemzet színésze.
magunkkal kell megküzdeni – utalt Botka a jelen értetlenségeire. Beszédét azzal fejezte be, hogy míg 288 éve lóháton érkezett meg Szegedre a lehetôség, az esély, és azt királyi szabadságlevélnek hívták, ma autópályán jön és a modernizációt
hozza. Az esélyt pedig meg kell ragadni, mert számunkra Szeged a világ közepe – fejezte be beszédét a polgármester. A város kitüntetéseit odaítélô közgyûlési határozatokat ezután Mózes Ervin jegyzô olvasta fel, majd az életutakat
ismertették. A díszpolgári címet Király Levente színmûvésznek, a nemzet színészének Botka László nyújtotta át. Király Levente meghatottan mondott köszönetet, és azt mondta: szereti a várost, azért, mert itt ôt is megszerették. Pro
Urbe-díjat Blazovich László levéltár-igazgatónak és Dobozy Attila akadémikusnak adtak át, öten – Balázs Imre nyugdíjas pedagógus, Frank Sándor mesterszakács, Horváth Lajos, a kamara titkára, Ribizsár Péter autószerelô mester,
Somogyi Károlyné fotóriporter – Szegedért Emlékérmet, ketten, Csernus Sándor egyetemi docens és Julia Seiber Boyd, a Cambridge–Szeged Baráti Kör elnöke Szeged nemzetközi kapcsolataiért emlékérmet kaptak.
november 2-án született. Magyar– történelem szakos tanári diplomáját a József Attila Tudományegyetemen vehette át. Szakdolgozatát, majd doktori disszertációját Ransanus és Magyarország címmel írta. 1980-tól a Csongrád Megyei Levéltár igazgatója, a megyei helytörténetírás egyik legfôbb szervezôje. Levéltári munkásságát 1997ben Pauler Gyula-díjjal, honismereti munkásságát 1998ban Notitia Hungariae–Bél Mátyás-díjjal ismerték el. 2001-ben Csongrád megye közgyûlésének alkotói díját érdemelte ki.
2004-tôl pedig rendes tagja. 1999-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét, 2003ban a Batthyány-Strattmann László Emlékérmet, 2006ban pedig a Klebelsberg Kunó-díjat.
Szakiskolát. Meghatározó szerepe volt abban, hogy 1997-ben elindult a tiszai halfesztivál. Frank Sándor a megyei gasztronómiai társaság elnöke és tagja a Magyar Fehérasztal Lovagrendnek.
sadalom ismert tagja. 1968 óta gépjármûjavító kisiparosként dolgozik, és már 22 évesen bekerült a Szegedi Ipartestület vezetôségébe. Az Aranykoszorús mester több országos iparos érdekvédelmi szervezet tagja, illetve országos tisztségviselôje.
letett Csernus Sándor már a középiskolában eljegyezte magát a francia nyelvvel és kultúrával. A kilencvenes évek elsô felében a Párizsi Magyar Intézet oktatási és kulturális titkára, majd 1999-tôl igazgatója lett. Munkája elismeréseként egyebek mellett megkapta a Francia Köztársasági Érdemrend Tiszti Fokozatát és a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagi fokozatát.
Pro Urbe-díjas Dobozy Attila akadémikus
Az 1939. május 5én Szegeden született Dobozy Attila diplomájának megszerzése óta a szegedi orvostudományi egyetem munkatársa. 1968-ig a Mikrobiológiai Intézetben, késôbb pedig a bôrgyógyászati klinikán dolPro Urbe-díjas gozott. Fô kutatási területe a Blazovich László levéltár- bôr élettani és immunológiai igazgató funkcióinak megismerése. 1998-tól a Magyar TudomáBlazovich László 1943. nyos Akadémia levelezô,
Szegedért Emlékérem kitüntetés Dr. Horváth Lajos, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara titkára Az 1947-ben Kenézen született Horváth Lajos Szegeden, a József Attila Tudományegyetemen német–orosz szakos, majd a budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen idegenforgalmi szakközgazdász diplomát szerzett. 1994 óta a megyei kereskedelmi és iparkamara titkára. Szegedért Emlékérem kitüntetés Frank Sándor mesterszakács Az 1949-ben Sándorfalván született Frank Sándor számos híres étterem vezetôje, tulajdonosa. 1990-ben vendéglátós kollégáival összefogva megalapította a Hansági Ferenc Vendéglátóipari
Szegedért Emlékérem kitüntetés Balázs Imre nyugdíjas pedagógus Az újkígyósi születésû Balázs Imre októberben ünnepli nyolcvanadik születésnapját. 1954-tôl a Béketelepi Általános Iskolában igazgató, majd igazgatóhelyettes. Megírta Béketelep történetét. A városrész kulturális felemelkedéséért végzett tevékenységének fél évszázadát jutalmazva 2003-ban megkapta a Szeged Múzsája-díjat
Szegedért Emlékérem kitüntetés Somogyi Károlyné fotóriporter, újságíró Somogyi Károlyné Magdika szülôhelyén, Szabadkán végezte az általános és középiskolát. Késôbbi férje után szökve érkezett Szegedre, 1946-ban. Mûkedvelôként barátkozott össze a fényképészettel. A Délmagyarországnál ô volt az elsô, és sokáig az egyetlen fôállású fotóriporter. Fotói bekerültek a megyei útikönyvekbe is.
Szeged nemzetközi kapcsolataiért emlékérem Julia Seiber-Boyd, a Cambridge–Szeged Baráti Kör elnöke
Julia SeiberBoyd 1949-ben született Angliában. Oxfordban történelmet, majd jogot tanult. Édesapja, Seiber Mátyás révén Szegedért Emlékérem nagyon erôs szálak fûzik a Szeged nemzetközi kitüntetés magyar kultúrához is. Elôkapcsolataiért emlékéRibizsár Péter ször 1990-ben járt Szegerem autószerelô mester den, majd a 2000-es évek Csernus Sándor elejétôl egyre szerteágazóbb Az 59 éves, szegedi szüle- egyetemi docens munkát végzett a tésû Ribizsár Péter húszéves Cambridge–Szeged Baráti kora óta a szegedi iparostárAz 1950-ben Algyôn szü- Körben.
2007. május
Szegedi Tükör • 3
„Nem az iskola, hanem az oktatás, nem a kórház, hanem az egészségügy, nem a mûvelôdési ház, hanem a kultúra, a mûvelôdés a fontos”
Botka László: Mi mindannyian szegediek vagyunk Nincs olyan szegedi család, amelyet valamilyen módon ne érintettek volna meg, illetve ne érintenének a különbözô változások. Botka László polgármester a vele készült interjúban részletesen beszél ezekrôl, meggyôzôdése, hogy a szegediek látják, a változások szükségszerûek és elkerülhetetlenek. – „Nem az állandóság, hanem a küzdelmes változtatások idôszaka következik!” Ez a mondat hangzott el abban a beszédében, amellyel a második ciklusát kezdte a városházán. A szegediek lassan kezdik érzékelni a küzdelmet is, a változtatásokat is... – Remélem, elsôsorban az utóbbit. De ami a lényeget illeti: polgármesterként mindig hangsúlyoztam, hogy intézményi struktúránk önmagában nem érték, az érték a szolgáltatás, amit nyújt. Nem az iskola, hanem az oktatás, nem a kórház, hanem az egészségügy, nem a mûvelôdési ház, hanem a kultúra, a mûvelôdés a fontos. A szerkezet tehát akkor jó, ha hatékony, ha rugalmas, ha képes reagálni a változó világ változásaira. Szeged fejlesztési politikájában mindig ezt tartotta kiemelten szem elôtt: az iskolafejlesztés (Út-Iskola program) keretében annyit költöttünk iskolák rekonstrukciójára, mint a megelôzô hét évben összesen, 2,5 milliárd forintból szépült meg nyolcvanhat intézmény. És most is tart két nagyszabású rekonstrukció, a Vedres és a Tömörkény gimnázium átépítése. Elkészült, átalakult a Kisszínház, négy mûvelôdési ház, rövidesen nyit az ország egyik legszebb képzômûvészeti kiállítóhelyeként a Reök-palota. Sok pénzt költünk
tehát az intézményeinkre. Ha közben minden ugyanúgy történik, mint eddig, akkor a rendszer feneketlen zsákként csak elnyeli a ráfordításokat, és minôségi változás nem történik. – Ön különbözô fórumokon többször hangsúlyozta, hogy az iskolaösszevonások elkerülhetetlenek, az ellenzék képviselôi pont az ellenkezôjérôl és csökkenô iskolai támogatásról beszélnek. – Akkor beszéljenek a számok: 45 százalékkal többet költünk a szegedi iskolákra, mint négy évvel ezelôtt. Jelen pillanatban városunkban 10 pedagógusra jut egy gyerek, az EU-átlag 13, a szegedi 1990-ben 16 volt. Tehát néhány intézmény összevonásával és bezárásával nem pénzt szeretnénk megspórolni, hanem azt elérni, hogy feszesebb, de korszerûbb rendszerben hatékonyabban, koncentráltabban történjék a minôségi oktatás. Amit megtakarítunk a mûködésen, annak a többszörösét adjuk vissza korszerûsítésre, fejlesztésre. És úgy tûnik, a szegediek ezt meg is értették, hiszen a folyamat szokatlan módon különösebb indulatok nélkül végbe tudott menni. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy ezzel összefüggésben elfogadtuk a város hosszú távú szakképzési koncepcióját, amivel szintén az a célunk, hogy ne egyszerûen csak tanuljanak, hanem versenyképes szakmát tanuljanak a leendô munkavállalók, akik Szeged egyre inkább magára találó gazdaságában megtalálják a helyüket. – A „küzdelmes változtatások“ másik tere országosan és Szegeden is az egészségügy. Milyen változásokra számíthatnak még az itt élôk? – Szerencsére mi Szegeden lénye-
gesen jobb helyzetben vagyunk, mint az országos átlag. Az elmúlt években felújítottunk rendelôintézetet, kórházat, százmilliókat költöttünk egészségügyi berendezésekre és mûszerekre. Azonban itt is látnunk kellett, hogy a kétféle, az egyetemi és önkormányzati struktúra párhuzamos mûködése egy rendkívül pazarló, átláthatatlan, fejleszthetetlen, sôt fenntarthatatlan rendszert eredményezett, amelyben például 39 helyen folyt betegellátás és 12 helyen mûtöttek. Ezek integrációja létszükséglet. De ezzel kapcsolatosan is jó hírem van, ami remélem, már ismert a szegediek elôtt: mi nem ágyszámcsökkentésekrôl és kórházbezárásról vitatkozunk, hanem beruházás elôtt állunk, az új, integrált rendszerben mûködô ezerágyas klinikai tömb pedig nemcsak XXI. századi gyógyító intézmény lesz, hanem a szegedi jövô egyik meglapozója, gazdasági kitörési pontja a kutatással, fejlesztéssel, oktatással és a ráépülô iparágakkal és szolgáltatásokkal együtt. – Még mindig változtatás, de már nem küzdelem: megszépülôben a paneles városrészek. – Ahhoz, hogy Szeged sikertörténete legyen a panelfelújítás, szerencsére tényleg nem kellett sokat küzdenünk: a panellakók, akiket korábban részint a jogszabályok, részint a tájékozatlanság hátráltatott abban, hogy éljenek az úgynevezett egyharmad-egyharmad-egyharmados lehetôséggel, a módszeres felvilágosítás és a pályázatírásban nyújtott konkrét segítség hatására nagyon is aktívvá lettek. A lakótelepeken már most látszik az óriási változás és még kétszer ennyi elfogadott pályá-
zatunk van, tehát összesen több, mint 13 ezer lakás fog korszerûsödni és megszépülni. Továbbá még egy nagy beruházás készül: az egyik legrégebbi városrészben, Tarjánban az országban egyedülálló módon teljes lakótelep-rehabilitáció lesz, azaz megújulnak a zöldfelületek, a térbútorok, az elektromos berendezések, vagyis a pincétôl a padlásig minden. – A belvárosban viszont eladja az önkormányzat az eddig tilalmi listán lévô lakásokat… – Errôl egyhangúlag döntött a közgyûlés. Abban ugyanis egyetértünk, hogy a szociális bérlakás a szociálisan valóban rászorulók igényeit hivatott szolgálni. Nálunk valami miatt történelmileg úgy alakult, hogy jórészt a legnagyobb alapterületû, legszebb, legértékesebb belvárosi lakások a bérlakások. Az pedig nem igazságos és nem is tartható, hogy alacsony, szociális lakbéreket fizessenek luxusingatlanokban élôk, a fenntartás valódi költségeit pedig a város, a közösség pénzébôl finanszírozzuk. Tehát vagy megemeljük, reálissá tesszük, azaz a piacihoz közelítjük ezeknek a lakásoknak a bérét, vagy lehetôvé teszszük a benne élôknek, hogy különféle kedvezményekkel megvásárolhassák azokat. Ezzel egyébként régi óhajnak teszünk eleget. Az aggódók kedvéért jegyzem meg: aki vásárol, felújítási kötelezettséggel teheti, tehát a szegedi belváros csak szebb lehet, mint volt, a szegediek vagyona csak gyarapodhat ezzel. A befolyt összeg pedig, mint azt a törvény is kimondja, csak lakáscélokra fordítható, ebbôl lesznek tehát a valóban rászorulók számára a valódi bérlakások.
– Küzdelemmel kezdtük, küzdelemmel fejezzük is be: az országban az utóbbi hónapokban rendkívül megsokasodtak az acsarkodás, az agresszió, a gyûlölet jelei, megjelent a sorozatos utcai konfrontáció. A szegediek ebbôl úgy tûnik, kimaradtak, sôt a legnagyobb egyetértésben készülnek a Szeged napja rendezvénysorozatra. Ön ezt mivel magyarázza? – Úgy érzem, Szegeden soha nem volt valós társadalmi bázisa a szélsôségeknek és a szélsôségeseknek, jelentôs pozíciót nem szereztek a képviselô-testületben, de még jelölteket sem tudtak állítani. Most, amikor a város és a benne lakók hosszú távú érdekeit szolgálva egy sor olyan döntést is meg kell hoznunk, amelyeket nagyon könnyû demagóg módon, mindent tagadva támadni, most is tapasztaljuk, hogy ezekre a demagóg válaszokra nem érkezik támogató visszhang, a szegediek soha nem fogadták el a mindent tagadás érvelését. Az én polgármesteri ars poeticám ezzel kapcsolatban egyébként öt éve ugyanaz: mi mindannyian elsôsorban szegediek vagyunk, sokkal több van, ami összeköt minket, mint ami elválaszt, az elôbbire kell koncentrálnunk, az utóbbit pedig értelmes, kulturált vitákban fel- és meg tudjuk oldani. Ezért öröm és büszkeség számomra Szeged napja: amikor a szegediek és a hozzánk érkezô vendégeink együtt ünnepelünk a borfesztiválon, a hídi vásáron, a koncerteken és a tûzijátékon, együtt veszünk részt abban a színes kavalkádban, aminek aztán végképp nincs sem jobb, sem baloldala.
A két testvérváros elfogadja egymás parkolójegyét, bérletét
Temesváron ülésezett a szegedi közgyûlés Díszközgyûlés, látogatás a repülôtéren, a vízmûnél és a recasi borpincékben – így telt a szegedi képviselô-testület küldöttségének két napja a romániai testvérvárosban, Temesváron. Kétnapos látogatást tett Szeged közgyûlésének küldöttsége a város romániai testvérvárosában, Temesváron április végén. A látogatás kiemelt programja a közös, ünnepi testületi ülés volt, de a városatyák ellátogattak többek között a Képzômûvészeti Múzeumba, a helyi víztisztítóhoz és hôszolgáltatóhoz is. A két testvérváros harmadik alkalommal ülésezett közösen. Korábban egyszer Szegeden, egyszer Temesváron találkoztak, legközelebb a csongrádi megyeszékhely lesz a színhely. A díszközgyûlés elôtt a két polgármester, Botka László és Gheorghe Ciuhandu megnyitotta azt a fotókiállítást, mely Szeged nevezetességeirôl – többek között a Szegedi Nemzeti Színházról, a Móra Ferenc Múzeumról, az Anna fürdôrôl – készült. A képeket Marcel Neag fotómûvész fényképezte néhány héttel a megnyitó elôtt. A közgyûlésen Forrai Gábor, a Szepark parkolási üzletág-igazgatója ismertette azt a javaslatot, mely szerint a Tisza-parti és Begaparti város fogadja el egymás parkolójegyeit és bérleteit. Elôbb a vendéglátó, majd a vendég képviselôk szavaztak, mindkét testület egyhangúlag mondott igent a javaslatra.
Veprik Róbert igazgató beszámolt a Szegedi Vadaspark és a palicsi állatkert közötti sikeres együttmûködésrôl, és azt javasolta, hogy terjesszék ezt ki a temesvári állatkertre is. Mindhárom
vadasparkban egy-egy Kárpátmedence-bemutatót szeretnének építeni, valamint közös természetvédelmi, oktatási programokat szerveznek majd. Szeged ezenkívül segítséget nyújt a temesvári
állatkert újjáépítésében is. A képviselôk megszavazták a javaslatot. A közgyûlést egyébként nem a polgármester, alpolgármesterek vagy a jegyzô vezette le.
Képviselôk egymást közt Képviselôi aranyköpések: Útban a városháza felé a tolmácsok felhívták a küldöttek figyelmét Klapka György házára. Géczi József Alajos képviselô (MSZP) odaszólt egy képviselôtársának: vedd elô a zsebkoszorút. A recasi borpincében induláshoz készülôdtek a vendégek. Mivel egyszerre akartak felállni az asztaltól, Szentgyörgyi Pál alpolgármestert kérték: intézze el a formaságokat, köszönjön el a vendéglátóktól. Rendben, megpuszilom a temesvári jegyzôt, és az lesz a jel – mondta az alpolgármester.
Temesváron a testületi üléseket a képviselôk vezénylik, minden alkalommal más. Az ülés után Botka László és Gheorghe Ciuhandu közös sajtótájékoztatót tartott. Szeged elsô embere a két nagyváros közötti együttmûködést példaértékûnek nevezte. A küldöttség a délutánt városnézéssel töltötte, majd a recasi pincészetben bort kóstoltak és vacsoráztak. Másnap elsôként a Traian Vuia nemzetközi repülôteret nézték meg a szegediek. A névadó több mint száz éve, 1906-ban szállt fel saját építésû motoros gépével. A gép
hasonmása a repülôtéren ma is látható. Az ország második legnagyobb reptere a 3500 méter hosszú, 45 méter széles kifutópályán bármilyen gépet képes fogadni. A képviselôk ezúttal busszal hajtottak végig rajta. A pálya mellett leselejtezett MIG–23-asok álltak – a repteret részben a korábbi katonai repülôtérbôl építették át. Molnár Gyula képviselô (MSZP) arról érdeklôdött, hogyan tartják távol a madarakat a fel- és leszálló gépektôl. Kiderült: ultrahanggal. A frekvenciát bizonyos idôközönként megváltoztatják, hogy az állatok ne szokjanak hozzá. Útban a vízmûvekhez, a szegediek megálltak a 12 éve épülô, pénz híján azonban csak félkész Új Ezredév Református Központnál, vagyis a Makovecz-templomnál is. – 1959 óta részben a Begából, részben mélységi forrásokból nyerünk iható vizet. A körülbelül 330 ezer fogyasztót 610 kilométer hosszú vízhálózat és 475 kilométer csatorna szolgálja ki – hangzott a vízmû ismertetôje. A küldöttséget leginkább az érdekelte, hogy a folyó vizét számítógép elemzi, amely a minôségtôl függôen automatikusan beállítja a vízhez adandó reagensek mennyiségét. A vendéglátóktól a magyarok Temesvár több mint nyolcezer négyzetméteres bevásárlóközpontjában búcsúztak el. A kétnapos program során mindkét részrôl elhangzott: minden testületi ülést közösen kellene tartani, az ellenzék és a városvezetés között ilyenkor ugyanis sokkal nagyobb az egyetértés.
2007. május
4 • Szegedi Tükör
Kétszáz vásározó és több tízezer érdeklôdô a Tisza fölött
Mesterek és mutatványosok költöztek a Belvárosi hídra Aligha látott még ennyi kézmûvest egyszerre a Tisza öreg hídja, mint az idei városnapon. Két év alatt éppen megduplázódott a vásározók érdeklôdése: százról kétszázra emelkedett a hídon kirakodó kismesterek, kézmûvesek és egyéb csepûrágók száma.
maguknak valami szép olvasnivalót az ünnepi forgatag utáni csendesebb napokra. Nagy érdeklôdés kísérte a testvérvárosok bemutatkozását is. A hídon felállított sátrakban szabadkai, darmstadti, nizzai, odesszai, temesvári és cambridge-i kiadványokat, apró ajándékokat is lehetett kapni. A vendéglátás sem hiányzott természetesen a hídról: enni-innivalót is bôséggel kínáltak a sátrakban, ahol lángost, sült kolbászt, halat és sülteket lehetett kóstolni, és persze leöblíteni egy pohár borral vagy sörrel.
A városnapi eseménysorozat kétségkívül egyik leglátványosabb eleme már esztendôk óta a Belvárosi hídon megrendezett vásár. A hagyományokhoz híven az idén is az ünnep szombatjának délelôttjén nyitotta meg Botka László polgármester a hídra települt fesztivált, amely most is jócskán lelógott a Tisza fölé feszített hídról, s teljesen összenôtt a Széchenyi téri borfesztivállal.
A Móra parkban folytatódott a buli
Lövés dördült a rondellán A vásár kezdetét egy ágyúlövés is jelezte, amely a rondelláról „nyitotta meg” az eseményt. Így nemcsak a borá- elmondhatták: az idei fesztivál re is – a legek hétvégéje volt: szok, de a mesteremberek is – a néha csepergô esô ellené- ilyen sok árus és ilyen sok látogató még sosem nyüzsgött a hídon Szeged napján. A megnyitó után több ezren kísérték végig a hídon a gólyalábas A Szeged napi programokhoz kapcsolódva a Kézmûmutatványosokat, akik tréfálvesség ezer éve a Kárpát-medencében címmel rendezett kozva, viccelôdve, zenélve és konferenciát, kiállítást és vásárt a kereskedelmi és iparénekelve hirdették, hogy ünnekamara. A rendezvényt zenés, táncos mûsorok, öltözetpel a város. bemutatók színesítették. Itt adták át a mûvelôdési miniszAki nyakába vette a hidat, ter elismerését is az ötvenéves jubileumát ünneplô hogy vásárfiát nézzen magáSándorfalvi Budai Sándor Citerazenekarnak. nak, igencsak nehéz dolga akadt: gyorsan ráeszmélt az
A kézmûvesség ezer éve
ember, hogy amit itt nem lehet kapni, az talán nem is létezik. A kötélverôtôl a mézeskalácsosig, az íjászoktól a kaktuszárusokig, a keramikusoktól a késesekig minden szakma, mesterség képviseltette magát az idén. A híd újszegedi lábánál helyben öntötték az ólomkatonákat, de akinek kedve kerekedett, akár pénzérmét is verhetett egy sajtológép segítségével. A múzeum elôtti kiöblösödésében pedig
le is rajzoltathatta magát az, aki saját arcképét szerette volna hazavinni vásárfiának.
Bemutatkoztak a testvérvárosok is A nyár közeledtével a népi hímzésû ruháknak, nap ellen védô vékony fejfedôknek is nagy keletje volt, de a könyvárusok sátrainál is sokan megmegálltak, hogy találjanak
Aki elunta a vásározást, az is talált magának bôven látniés hallgatnivalót a Móra parkban, ahol három napon keresztül szinte nonstop programokkal várták az érdeklôdôket. Hetvenkét óra alatt olyan neves zenészek és együttesen léptek színpadra a múzeum elôtt, mint az Irigy hónaljmirigy, a Riverside, a Coco Bongo, a Zanzibar, a Crystal vagy a hatvanéves Demjén Rózsi. Szombaton este fél tízkor pedig akár a hídról is végignézhették a szegediek a városünnep tiszteletére rendezett parádés tûzijátékot.
Naponta sok ezren megfordultak a Széchenyi téri borozóban
Deciliterek és decibelek a fôtéren Szerencsés szám a 13-as, ezt már nem lehet vitatni: kiváló borok mellett, a hol fullasztó, hol hûvös idô ellenére is kitartóan víg vendégsereg részvételével zárult a 13. alkalommal megrendezett Széchenyi téri borünnep. Történetének legnagyobb szabású rendezvényével nyitott kaput az elmúlt hét keddjén a tizenharmadik szegedi borfesztivál, amely egyben az idei Szeged-napi ünnepségsorozat kezdetét is jelentette.
Barátok és családok A Széchenyi téren közel ezer négyzetméternyi faépü-
letbôl huszonkét hazai borvidék száznál is több borásza kínálta a hegy legjobb leveit a szakmának és a hálás nagyközönségnek egyaránt. Ezt a hálát nem kell ecsetelni azok számára, akik kint voltak a fôtéren: szalonspicc, borvirág, szellemes, és néha sikamlós tréfa akadt bôven. „Hát igen, ez Szeged, ahol, kérem, kultúra is van, meg minden, itten nem fetrengünk a fôdön!” – foglalta össze észrevételünket egy kedves hajléktalan. Napközben családok, nézelôdôk, óvatosan kóstolgatók töltötték meg a teret, délutántól inkább már kortól, nemtôl függetlenül kialakult törzsasztalok, baráti
társaságok alkották a kemény magot. Ha létezne statisztika arra vonatkozóan, ki mennyi idôt töltött átlagosan a fesztiválon, akkor bizonyára ez utóbbi csoport vinné el a pálmát, nemcsak részvétel intenzitását és idejét de az egy négyzetméterre jutó jó hangulatot illetôen is.
Rangja van a borünnepnek A szervezôk épp ezért lehetnek elégedettek, hiszen az is jelzi egy-egy program sikerét, ki mennyit tartózkodik ott, teljesen önszántából. Tizenhárom év alatt minden túlzás nélkül sikerült rangot
kivívnia a szegedi borfesztiválnak, annak ellenére, hogy az alföld nem tartozik a nagy hagyományú borvidékeink közé. Mind az itteni, kellemes, világos, gyümölcsös összetételû borból, mind pedig a bor köré kerített jókedvbôl sikerült országosan elismert eredményeket kihozni. A fôtéri ünnep a rossz idô ellenére sem ad okot kesergésre, ám a tavalyi mérleg is szépen beszél: hat nap alatt összesen 150 millió forintnyi turisztikai tôkét hozott Szegednek e fesztivál, az idelátogató turisták összesen háromezer vendégéjszakát töltöttek nálunk. Két esztendô alatt megduplázódott a kiállítók száma is: míg 2005ben 60 borász jött a szegedi platánok alá, addig az idén több mint száz neves termelô – Villányból Tokaj-hegyaljáról, Eger környékérôl, és más neves térségekbôl – vélte úgy, hogy nem lehet kihagyni a bormarketingbôl a szegedi fesztivált.
Gasztrobazár A rekordszámú borász részvétele mellett újdonságként szerepelt, hogy a Széchenyi teret is kissé átbútorozták a szerevezôk: a korábbi nagyszínpad helyén minôségi gasztrobazár várta a borfesztivál látogatóit, s úgy tûnik, ez jó ötletnek bizonyult, így nem keveredtek a
decibelek a deciliterekkel. Hamvas Béla borfilozófiájához igen értékes adalékul szolgált az ünnep. Merthogy kiderült, nem kell ahhoz jó idô, emelkedettség, vagy épp teljes nyugalom, hogy a bort szertô ember nekivágjon: a fesztivál ideje alatt nem egyszer volt tömeg, nyüzsgés, vagy épp viharos szél, csöpögô, majd áztató esô is, de az emberek nemhogy hazamentek volna, egyenesen bemenekültek a Széchenyi térre. A hagyományoknak megfelelôen az idén is több, Az év borásza címmel kitüntetett termelô mutatta be pincészetének zászlós borait, megtisztelte a szegedi borfesztivált az egri Vincze Béla, a villányi Bock József, Gere Attila és Polgár Zoltán, valamint a szekszárdi Takler Ferenc is, ráerôsítve a borkampányra. A borászok egyébként úgy vélik, rangra
emelkedett a nedû, megéri a marketing, mert a honi közönség egyre igényesebb, s akad köztük nem egy sommelier-nek is beillô, mégis amatôr borszeretô. Becsülete lett a minôségnek, s ebben az ilyen típusú rendezvények sokat segíthetnek. Hogy jó bornak is kell a cégér, az egy ekkora borünnep esetén nem lehet kérdés, s ezt erôsítette jó néhány önkéntes is: a cigányzenére mulató, nótázó asztaltársaságtól a készségesen nyilatkozó hajléktalanig mindenki sajátjának érezte a programot. A mûvelt laza, címet minden bizonnyal az a fiatalember érdemelné meg leginkább, aki széles jókedvére tett még egy lapáttal, amikor a lányok után ennyit kiáltott: „Virágszálaim, mit énekeljek, hogy itt maradjatok, Republicot, vagy Balassit?”
Borban az igazság a téren kívül is A fesztivál rendezvényeihez kapcsolódóan Boregyetemet szerveztek az elmúlt hét szerdán délután a József Attila Tanulmányi és Információs Központban. Az elmúlt pénteken pedig jótékonysági borárverést szervezett a szegedi Vörös és Fehér Borház a Tisza Szálló tükörtermében. Az árverés teljes bevételét a Szegedi Gyermekszívek Gyógyulásáért Alapítványnak ajánlották fel a szervezôk, akiknek lelkesedése nem volt hiábavaló: több mint kilencszázezer forint gyûlt össze a karitatív liciten.
2007. május
Szegedi Tükör • 5
Már javában tartanak a Szegedi Ifjúsági Napok elôkészületei
SZIN-re lép és sokat beszél Badár Sándor Harmincötezer résztvevôt várnak az idei Szegedi Ifjúsági Napokra a szervezôk. A Kosheen lemezbemutatót tart, fellép a Forbidden Hollywood, Ákos és a kötelezô fesztiválzenekarok: a Kispál és a Borz, az Anima Sound System, a Belga, a Quimby és sokan mások. Badár Sándor, az idei Szegedi Ifjúsági Napok arca (hivatalosan: életérzése) dumarekordra készül a fesztiválon. Úgy tervezi: hat-hét órán át folyamatosan beszél majd. Az augusztus 22-étôl 26-áig tartó rendezvényre akkor is érdemes lesz eljönni, ha a rekordkísérlet nem sikerül. Az újszegedi Partfürdôn a nulladik napon a Még közelebb-turné részeként Ákos koncertezik. A nagyszínpad másnap a Salvusé, a Depreszszióé és a Tankcsapdáé. A pénteki napot ezen a helyszínen a Másfél nyitja és a Kosheen zárja. A zenekar a Damage címû albumának dalait mutatja be – Magyarországon csak Szegeden –, a korong egyébként tavasszal jelenik meg. 25-én a 30Y, a Quimby, a Kispál és a Borz után a Forbidden Hollywood koncertezik. Utóbbit a Frankie Goes to Hollywood három tagja egy új énekessel alapította. A Borsodi nagyszínpadon kívül öt további helyszínen lépnek fel zenekarok, a Pepsi Színpadon például a Pannonia All Stars és a Heaven Street Seven. A Red Lounge sátorban
muzsikál a Neo, Yonderboi, az Anima Sound System és Anglia vezetô dancehall formációja, a Freestylers. Kiköltözik a JATE-klub, sátrában fogadja a Belgát, a Testi Egyenleget, a Gôzerôt. A Borsodi Malátabárban jazz, blues és rock szól majd három napon át. Itt lesz többek között Boogie és a Cry Baby. Idén
elôször a külsô helyszín nem a Dugonics téri, hanem az újszegedi szabadtéri színpad lesz. Az itt rendezett programok ingyenesek. A nyár végi fesztivál résztvevôi ezen kívül jamaicai buli, „nájtmúvi” és különbözô vizes sportok közül választhatnak. Sôt lesz jégpálya is, így úszás után korcsolyázhat, aki akar.
A SZIN szervezôi és az SZTE-EHÖK megállapodása szerint a Szegedi Tudományegyetem nappali tagozatos hallgatói 25 százalékos kedvezménnyel vásárolhatják meg bérletüket a fesztiválra. A város 10 millió forinttal támogatja a rendezvényt. A szervezôk 35 ezer nézôre számítanak.
Jegyárak A bérlet elôvételben nyolcezer forint, a helyszínen 9900. A napijegy a nulladik napra 3000, illetve 3500 forint. A további napokra elôvételben 3500 forintért, a helyszínen négyezer forintért váltható belépô.
e, mint e-önkormányzat, e, mint egyszerû A városházán bemutatták annak a 670 millió forintos fejlesztésnek az eredményét, amely jelentôsen megkönnyíti a cégek és magánszemélyek hivatali ügyintézését és a hivatalon belüli munkafolyamatokat. Az elkészült integrált elektronikus önkormányzati rendszer, az e-government nevet viseli, s nem olyan ördöngös, mint amilyennek hangzik. Sôt.
cél az volt, hogy megteremtôdjenek a hivatali mûködést támogató elektronikus közigazgatás alapjai, lehetôvé téve az önkormányzatok ügyfelei számára, hogy a kétirányú interaktivitást biztosító elektronikus ügyintézési szolgáltatások révén elektronikus úton férjenek hozzá információkhoz és adatokhoz, illetve elektronikus támogatást és kiszolgálást kapjanak ügyeik intézéshez.
Ügyintézés a világhálón
Elérhetô 34 szolgáltatás
A beruházás lehetôvé teszi az elektronikus ügyintézés számos típusát (letölthetô, kitölthetô dokumentumok, idôpontfoglalás, elektronikusan indítható és nyomon követhetô ügyek, adóegyenleg-lekérdezés, stb.) mind a lakosság, mind a kisvállalkozások számára. A tervek szerint a rendszert 2008-ra 21 ezer vállalkozás és több mint 164 ezer magánszemély érhet el saját és nyilvános hozzáférési pontokon keresztül. A „Szeged integrált e-kormányzat fejlesztése” címû pályázatot 2004 májusában nyújtotta be a város vezetése. A pályázatban meghatározott 670 millió forint összértékû beruházáshoz 618 millió forintos támogatást nyertek el, 52 millió forintot az önkormányzat tett hozzá a projekthez. A
A beruházást 2005. november 14-én kezdték megvalósítani, és idén januárban fejezték be. A rendszer munkába állt, ezt prezentálta a városházán Nagy Sándor alpolgármester, valamint a kiépítésben részt vevô cégek, a Siemens Zrt. és a McMillan&Baneth Kft. képviselôi. Eddig is történtek hasonló fejlesztések a városházán – például ingyenes rádiós internetkapcsolat mûködik a Széchenyi téren vagy telefonos és internetes bejelentkezési lehetôség adott az okmányirodában. Most azonban egy, a teljes mûködést átfogó rendszert alakítottak ki. A sikeres belsô tesztelés alatt kiszûrték a „gyerekbetegségeket”, mára ügyintézô- és ügyfélbarát rendszer jött létre: a 11 új ügyfélszolgálati modul kifejlesztésével és a már meglévôk
integrálásával összesen 34 szolgáltatás érhetô el a lakosság számára, s a rendszer a versenyképesség javítását is szolgálja azzal, hogy 23 szolgáltatást nyújt a gazdasági szféra szereplôinek.
e-önkormányzat kezdôknek és haladóknak Hogy önkormányzatunk immár elektronikus, jó hír, a kérdés inkább az, hogy egyszerû polgárként vagy szegedi vállalkozásként a gyakorlatban mire is megyünk mind-
ezzel. Az elektronikus ügyintézés lehetôségével már csak azért is érdemes élni, mert buszjegy, benzin és idôigényes sorbaállás helyett nem kell hozzá más, mint egy internetkapcsolattal bíró számítógép és egy azonosítási kód. Az azonosításunk során kétféle módozat adott: az elsô lépéseket vagy szó szerint a saját lábunkon tesszük meg, vagy az interneten indulunk útnak. Az elôbbi esetben a Huszár utcában személyesen jelentkezünk az Ügyfélkapun, amely a magyar kormányzat
elektronikus ügyfélbeléptetô rendszere, míg az utóbbi esetben interneten kezdeményezhetjük a rendszerbe való bekapcsolásunkat a www.magyarorszag.hu, vagy a www.szegedvaros.hu honlapon. Az azonosítás az Ügyfélkapun történô regisztrálást jelenti. Ha személyesen megyünk az okmányirodába, s kitöltjük a regisztrációs adatlapot, akkor e-mail címünkre érkezik egy egyszer használatos aktiválási kód, amit öt napon belül lecserélhetünk egy saját magunk által választott jel-
szóra, a bubukától a csicseriborsóig bármire. Ha interneten indulunk útnak, akkor is ûrlapkitöltés, kódérkezés emailben, majd öt napon belül jelszóválasztás következik, csak ez esetben 30 napon belül be kell fáradni a hivatalba személyünk azonosítása és a már említett regisztrációs adatlap aláírása végett.
Kérelmek a fotelból Mindez leírva ugyan bonyolultnak tûnhet, csinálni azonban jóval gyorsabb és egyszerûbb: úgy öt-tíz perc alatt elkészülhetünk vele. Ha a fent leírtakkal megvagyunk, teljeskörûen használhatjuk a rendszert. Saját íróasztalunk mellôl letölthetjük a polgármesteri hivatal tájékoztató dokumentumait, otthon tölthetjük ki kézzel vagy számítógéppel az ûrlapokat, az ügyintézésekhez használt nyomtatványokat. Interneten foglalhatunk magunknak hivatali ügyfélfogadási idôpontot, kezdeményezhetünk például telepengedélyt, közterület-foglalási vagy -mûködési engedélyt, kérhetünk segítséget vagy segélyt. A bosszantó sorban állás helyett, anélkül, hogy személyesen megjelennénk a hivatalban, megtudhatjuk, melyik ügyintézônél, mikor, milyen elérhetôségen futnak ügyes-bajos dolgaink.
2007. május
6 • Szegedi Tükör
Az ország legmodernebb ifjúsági központja lesz a Tisza-parton
450 millió az ifjúsági ház rekonstrukciójára
Aláírták a több mint harmincesztendôs ifjúsági ház felújítására a kivitelezési szerzôdést. A teljes rekonstrukcióról szóló okmányt Botka László polgármester és a Ferroép Zrt. vezérigazgatója, Nemesi Pál látta el a kézjegyével a már szinte teljesen kiürített ifjúsági ház klubhelyiségében. A kivitelezés, azaz az ifjúsági ház teljes külsô és belsô rekonstrukciója 450 millió forintba kerül. Botka László elmondta, a közbeszerzési eljárásra összesen hat cég jelentkezett. A nagyszabású munkára a Ferroép nyújtotta be a legjobb ajánlatot. – A megfelelô referenciával bíró pályázók közül a legolcsóbb és a legdrágább ajánlat között éppen százmillió forint volt a különbség. – mondta el a város polgármestere. –
Ám a közbeszerzésnek éppen az a lényege, hogy takarékoskodjunk az adófizetôk pénzével, így a legjobb és legolcsóbb ajánlatot tevô kivitelezô nyerte el az építés jogát.
mert a környékbeli lakók évek óta panaszkodnak az épületbôl kiszûrôdô zajokra. A régi, harmincesztendôs IH-t április végén a Hooligans együttes koncertje búcsúztatta. Május elején ugyanis az intézmény bezárt: az épüHangszigetelést kap let bútorainak nagy részét már kipaa ház kolták, és az itt mûködô mûvészeti csoportok is átmeneti helyet kerestek A rekonstrukció nyomán a jövô maguknak a felújítás idejére. májusban átadandó, felújított ifjúsági ház számos új funkcióval – többek Egy emelettel több lesz között számítógépteremmel és nyolcszáz fôs konferenciateremmel – az épületben bôvül, valamint akadálymentesítik is A város még 2005-ben nyert közaz épületegyüttest. Nemesi Pál, a Forroép Zrt. vezér- ponti támogatást a három évtizedigazgatója a szerzôdés aláírását köve- del ezelôtt szocreál stílusban készült tôen elmondta, lehetségesnek tart- épület teljes felújítására. A 310 milja, hogy már a május végi átadási lió forintos állami támogatást a város határidô elôtt befejezik a ház átépí- 140 millió forinttal egészíti ki, hogy tését, amelyet teljes hangszigetelés- a rekonstrukció után Szegeden jöhessel látnak el. Erre azért van szükség, sen létre Magyarország legkorsze-
rûbb ifjúsági szórakoztató központja. A nagyszabású rekonstrukció során nemcsak a technikai berendezéseket – a szellôzést, a hûtést és a fûtést – újítják fel, hanem egy újabb emeletet is húznak a régi épületre. Így a visszaköltözés után a földszinti irodákat az új, harmadik szinten helyezik majd el. A földszinten viszont a termek teljesen átalakulnak. Új lehetôségeket rejt majd magában az a nagy terem, amelyet a bejárat közelében alakítanak ki, az eddig 70-80 négyzetméteres kávézó is jelentôsen kibôvül. Leválaszthatóvá és egybenyithatóvá válnak a terek, és egy új, 80 négyzetméteres galéria is várja majd a látogatókat. Az épület a korszerûsítés során két bejáratot is kap: az új részen, a Zárda utca felôl liftet is elhelyeznek. Ez egyrészt az akadálymentesítésben segít, másrészt technikai szempontból jelent
majd nagy könnyebbséget. Az emeleti nagyteremben fontos szempont lesz az akusztikai hatás jelentôs minôségi javítása. Ezért a belmagasságot közel egy méterrel megemelik, és a színpadot is teljesen átformálják.
Fényjátékot kap a homlokzat Az épület külseje is gyökeresen átalakul. A régi szocreál homlokzatra egy mûanyag borítás alatt úgynevezett LED-falat építenek, amely fényjátékot is tud majd produkálni. A tervek szerint a felújítás egy évig tart majd, az ifjúsági ház személyzete az átmeneti idôre a Dózsa utcára költözik, programokat – koncerteket, elôadóesteket – pedig a Belvárosi moziba szerveznek a felújítás ideje alatt.
Gyermeknapra jaguárpár érkezik a vadasparkba „Ilyen állat nincs is!” – mondja a csöppség a szülônek az állatkertben, az ismert történet szerint. Amely ma már nem egyéb az állatkertekkel kapcsolatos régi, s immár idejét múlt históriánál. Hiszen ha állatkert, akkor mára minden az ismeretterjesztésrôl szól: arról, hogy a látogató ne csak álljon, tanácstalanul, a sosem látott különlegesség elôtt, hanem tudjon meg róla, környezetérôl, életmódjáról mindent. A Szegedi Vadasparkkal kapcsolatban különösen ez a helyzet. Nem csoda, hogy folytonosan növekszik a látogatottság! – És egyre újabb különlegességek érkeznek. Nemsokára gyermeknap, s épp e napon válik felnôtté a Szegedi Vadaspark, akkor lesz tizennyolc éves – mondja Veprik Róbert igazgató. E jeles nap apropóján jaguárpár költözik az intézménybe, egyikük foltos, a másik fekete – mindkét színváltozatát láthatják tehát a szegediek és az országon belülrôl-kívülrôl mindenünnét ide sereglô látogatók. Az újvilági csúcsragadozóval, mely a szabadban még a kajmánt is képes legyôzni, voltaképpen fölkerül a korona a vadaspark Dél-Amerika állatait bemutató részlegére. De haladjunk tovább! Törpe víziló is jön a vadasparkba nemsokára – eredeti hazája Nyugat-Afrika
ôserdôs mocsarai. Kétszázötven kilósra is megnô, tehát csak a harmincmázsás, „igazi” vízilóhoz képest törpe. Termetéhez képest viszont agreszszív. Az ókortól kezdve ismert rokonához képest jóformán nemrég, a tizennyolcadik században fedezték föl – létezését sokáig csak mendemondának minôsítették az utazók. És most itt van! A rozsomák, a világ legnagyobb termetû menyétféléje érkezésének idôpontja is egyre közelibb, s
máris itt vannak a madagaszkári bambuszmakik. Ami nem jön, hanem megy, a kiang, ez a belsô-ázsiai félszamár, a Hortobágyon kap helyet, egy kétezer-ötszáz hektáros helyen, ahol a Przewalski-ménes (az ázsiai vadló) is él. Helyére egy másik, szintén ázsiai egzotikum érkezik. Teljesen érthetô, hogy az intézmény látogatottsága folyamatosan új csúcsokat dönt: ez évben eddig már kereken ötvenezren keresték föl a vadasparkot. Tavaly
hasonló idôszakban mintegy harmincezer látogatót regisztráltak. És mert a látogatólétszám a mostani bejáratot nagyon kinôtte, mihamar meglesz az új, impozáns, ajándékbolttal egybekötött fôbejárat. A város évente 33 millióval támogatja egyik leglátogatottabb kulturális intézményét, amely ennek kétszeresétháromszorosát rakja hozzá, pályázatokból. A vadaspark hathatósan tehermentesíti a
kiadásoktól fönntartóját. Rengeteget segítenek a szponzorok is, szegedi és régiós cégek egyaránt – mondja az igazgató. Most pedig, csak fél pillantás erejéig, nézzünk is körül! Látogatók itt is, ott is, amott is. Kovács Máté apuka egy odúba berebbenô mezei veréb láttán azt magyarázza: milyen szépen megférnek itt a más földrészek egzotikus állatai, s a szabadban élôk, szinte mintha nem is lenne közöttük átjárhatatlan választóvonal. A paradicsomi boldogságban élô nanduk és nagy marák dél-amerikai pampáját körbevevô nádas mocsár vizén úszkáló tôkés récék tovább fokozzák ezt az érzést. A Patrik család nevelt leánya, Andrea (mindjárt 7) épp annyira kíváncsi a szurikátákra, mint azok ôrá. Bátyját az oroszlánok érdekelték, amelyek viszont lenyûgözô érdektelenséget tanúsítanak mindenki iránt. A görög és a mór teknôsök azon gondolkodnak: egy-egy húsos gyermekláncfû-levelet válaszszanak-e a smaragd fûben, vagy etetôtáljuk választékából szemezgessenek. Mennyivel jobban jártak, hogy ide kerültek, mintha nem találták volna meg az ôket tartalmazó csempészcsomagokat a vámosok, és most valami terrárium szûk börtönében agonizálnának!
Szünidei programok gyerekeknek Szegeden a nyári vakáció alatt minden eddiginél több programot kínálnak a szegedi és a környékbeli gyerekeknek. A Százszorszép Gyermekház ingyenes, 15 ezer példányban megjelentetett 216 oldalas könyvecskéjében több száz rendezvény található. Az idei a huszonkettedik nyár, amikor táborokból és szabadidôs programokból összeállított rendezvénysorozat várja a szegedi gyerekeket. A szervezôk célja, hogy a kínálatot bemutató programfüzet minden gyerekes családhoz eljusson. A Százszorszép Gyermekház által összeállított könyvet folyamatosan szállítják az iskolákba, óvodákba és a mûvelôdési házakba. A nyáron ötvennégyféle tábor több mint hatvan turnusban kínál tartalmas kikapcsolódást a gyerekeknek. A legkisebbeket a késôbbi óvodai beilleszkedést segítô törpetábor várja, de szerveznek hadtörténeti, tánc-, lovas, valamint különféle sport- és filmes táborokat is. A tavalyi siker után idén újra megrendezik az unoka-nagyszülô tábort is. Az önkormányzati napközis tábor az idén június 25-én kezdôdik, és hat hétig tart.
2007. május
Szegedi Tükör • 7
Városi elismerés lett a szegedi színházi Oscar
A Dömötör-díj idei jelöltjei A Szegedi Nemzeti Színház közönsége már kilencedik alkalommal voksolhatott a Dömötördíjról. A teátrumban folyó alkotómunka elismerésére létrehozott, és ebben az évben önkormányzati kitüntetéssé vált díjat a május 26-i gálaesten adják át. A Dömötör-díjat minden évad végén a publikumtól legtöbb szavazatot kapott mûvészek vehetik át a Szegedi Nemzeti Színházban. Botka László polgármester javaslatára a közgyûlés úgy döntött: ettôl az évtôl önkormányzati elismeréssé válik a Pálma Reklámstúdió civil kezdeményezésként indult díj. Hat kategóriában – a legjobb színész⁄színésznô, a legjobb férfi⁄nôi mellékszereplô, valamint a legjobb operaénekes⁄opera-énekesnô – a színház társulatának tagjai szavazták meg azt a három-három jelöltet, akinek a neve a szavazó-
lapra került. További négy kategória jelöltjeit a Csernay László orvosprofesszor elnökletével mûködô társadalmi kuratórium választotta ki. A szavazólapon szereplô jelöltek: Legjobb férfi színészi alakítás: Borovics Tamás (Hamlet), Harsányi Attila (Murlin Murlo), Megyeri Zoltán (Tartuffe). Legjobb nôi színészi alakítás: Márkus Judit (Tartuffe), Papp Gabriella és Szilágyi Annamária (A kaktusz virága). Legjobb operaénekes: Cseh Antal (Hamupipôke), Gábor Géza (A windsori víg nôk), Kelemen Zoltán (A trubadúr). Legjobb opera-énekesnô: Szonda Éva és Tóth Judit (A trubadúr), Vajda Júlia (A windsori víg nôk). Legjobb táncos: Fekete Mercédesz (A kaktusz virága), Finta Gábor és Haller János (Carmen-variációk).
Új szobrocskák Szegedi Oscar-díjnak titulálták indulásakor a Dömötör-díjat, ami fizikai valójában egyáltalán nem hasonlított a filmvilág vágyott aranyszobrocskájához. A névadó Dömötör-tornyot üvegplasztikában, dombormûben és körplasztikában is megformázták már, idén a díj megújítására meghívásos pályázatot szerveztek, amit Szent Dömötört ábrázoló kisplasztikájával Bánvölgyi László szegedi szobrászmûvész nyert meg. A carrarai márvány posztamensen álló bronzfigura jobbjában Szent Dömötör jellegzetes attribútumát, a lándzsát, baljában a róla elnevezett tornyot tartja. Talán ebben a formában emlékeztet a Dömötör-díj leginkább a legendás Oscar-szobrocskára. A jelölt mûvészek közül többen is mondták már: szívesen hazavinnék.
Legjobb rendezô: Bagossy László (Don Giovanni), Bal József (A kaktusz virága), Toronykôy Attila (A windsori víg nôk). Legjobb díszlettervezô: Bagossy Levente (Don Giovanni), Juhász Katalin (A windsori víg nôk), Molnár Zsuzsa (Murlin Murlo). Legjobb jelmeztervezô: Csík György (Csaó bambínó), Földi Andrea (Don Giovanni), Papp Janó (A trubadúr). Legjobb férfi mellékszereplô: Janik László (A kaktusz virága), Járai Máté (A dzsungel könyve), Tóth Péter (A windsori víg nôk). Legjobb nôi mellékszereplô: Kónya Krisztina (Hamupipôke), Márkus Judit (Hamlet), Melkvi Bea (Murlin Murlo). A szavazólapokat mindkét színházban és a Kelemen utcai jegyirodában május 20-áig lehetett bedobni. Az interneten is lehetett szavazni. A legjobb háttérmunkás díját titkos voksolással a színház dolgozói ítélték oda. A Dömötör-életmûdíjról a kuratórium döntött, május 26-án, a 18 órakor kezdôdô gálaesten a polgármester adja át a nagyszínház színpadán. A Dömötördíjátadás ceremóniája a hagyományok szerint zajlik: a jelölteket elegáns Audiflotta szállítja az exkluzív Bolero étterembôl a színházba, ahol a gálamûsor közben a támogatók adják át a díjakat. Az est házigazdája – A dzsungel könyve díszletében – Vajda Júlia operaénekes és Janik László színmûvész lesz. Toronykôy Attila rendezi a kétrészes bolondozós mûsort, amelyben a színház tagjai lépnek fel.
A MASZK fesztiválja a régi zsinagógában
kisBESZTfeszt
Ujhelyi István: 46 milliárd a dél-alföldi turisztikai célokra A Dél-alföldi Regionális Operatív Program (DAROP) 238 milliárd forintos teljes keretébôl 46 milliárd forint jut turisztikai célokra a régióban 2007–2013 között – jelentette be Ujhelyi István szegedi szocialista országgyûlési képviselô, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára. A támogatásokból 34,4 milliárd forintot a versenyképes turisztikai termékek és attrakciók fejlesztésére, 11,6 milliárd forintot pedig a turisztikai fogadóképesség javítása fordítanak – közölte az államtitkár a kormányzati, önkormányzati és szakmai képviselôkbôl álló Dél-Alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság (DARIB) alakuló ülésén. A fejlesztési elképzelések-
Marozsán Erika koncertjével kezdôdött a fesztivál a régi zsinagógában Az Amerikában és Németországban is rendszeresen forgató népszerû színésznô, Marozsán Erika Szakíts, ha tudsz! címû lemezének nagy sikerû bemutató koncertjével kezdôdött a szegedi régi zsinagógában kialakított Kortárs Elôadómûvészeti Központban a május 30-áig tartó kisBESZTfeszt fesztivál. A MASZK Egyesület programsorozatában a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával létrejött produkciókat mutatják meg a szegedi közönségnek. A Barboncás Egyesület az Álom-kép-tár címû ifjúsági és felnôtt bábjátékát és a Szegedi Focus Mûhely Inger-kísérletek címû felnôtteknek szóló elôadását is láthatta már az alternatív, kísérleti színházi produkciókra kíváncsi publikum. Május 19-én és 20-án a szegedi Metanoia Színház Elôkészületek – Deszkák, pallók…
címû felnôtteknek szóló elôadása volt. A Metanoia Színház mûvészeti mûfajokat ötvözô elôadásaival egyedülálló formanyelvet képvisel a hazai független mûvészeti mûhelyek között. A színház vezetôje Perovics Zoltán színész, rendezô, látványtervezô, aki filmmel, zenével is foglalkozik. Elôadásaiban egyenértékû a szöveg, a zene és a látványvilág, a színészi jelenlét mellett kitüntetett szerepet kapnak az elôadásokhoz készült tárgyak, szerkezetek. Az egyedi, csak a csoportra jellemzô látványvilág tette lehetôvé, hogy a néhol filozófiai mélységû szövegek ellenére bárki számára érthetôek és átélhetôek legyenek elôadásaik. A kisBESZTfeszt további programja megtalálható az interneten: http:⁄⁄www.maszk.hu.
hez kapcsolódóan akcióterv készült, amely turisztikai részének tervezése során kiemelt szerepet kaptak a régió ágazati szempontból kedvezô adottságai a gyógyhatású termálvízkészlet, az épített örökség turisztikai célú fejlesztése, a bor- és a lovasturizmus, valamint a gasztronómiai lát-
ványosságokhoz kapcsolódó szolgáltatások bôvítése. Az új idegenforgalmi termékek kialakítását célzó programon belül önálló komponens lesz a régió egészségturisztikai létesítményei termál- és gyógyvízkészletén alapuló szolgáltatásainak komplex fejlesztése – tette hozzá. Ujhelyi István megjegyezte: hamarosan lezajlik a regionális akcióterv társadalmi vitája is a régió gazdasági és társadalmi szereplôivel, a konkrét pályázatokat pedig azután írja ki a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. Az államtitkár kiemelte annak a jelentôségét, hogy a Brüsszellel való tárgyalásokon sikerült megôrizni a turisztikára szánt források egészét, így a következô években robbanásszerû fejlôdésnek indulhat a magyar turizmus.
2007. május
8 • Szegedi Tükör
Hat szegedi hely biztosnak tûnik az Eb-re utazó magyar válogatottban
Janics 500 m-en is esélyt kapott
Juhász Zsolt nem bánta meg a döntését
Jó szegedi pólósnak lenni Csak elismeréssel lehet szólni a Szeged Beton VE férfi vízilabdacsapatának évadbeli produkciójáról. Gyöngyösi András tanítványai a klub történetében rekordmennyiségû pontot gyûjtve kerültek az 1–4. helyért zajló rájátszásba. A sikerbôl Juhász Zsolt is alaposan kivette a részét.
Az érmek tekintetében kiválóan szerepelt a magyar válogatott a kajakosok és kenusok szegedi Mol-világkupáján. Ám akadtak meglepetéskudarcok, például a nôk 500 m-es döntôiben nem volt aranyérem. Úgy tûnik, az Eb-re hat szegedi (Janics, Joób, Vajda, Gyökös, Horváth, Joób) már biztosan utazik. Hét arany-, tizenegy ezüst- és öt bronzérem – ez a termés a magyar kajakos és kenus válogatotté volt a szegedi Mol-világkupán. Amelyen minden ország két egységet indíthatott. Ám nem ezért lett ilyen sok hazai medál. Mindkét hajónk mindössze három számban került fel a dobogóra: a férfi kajak négyes 200 m-es és 1000 m-es döntôjében, valamint a nôknél szintén egy kvartett, az is 500 m-en. Akkor meg miért is az éremhalmozás? Mert erôs a sportág. Még mindig. És ezt az sem tudta elhomályosítani, hogy a nôi szakág az összesen kilenc döntôbôl csak háromban gyôzött. A tavalyi
világbajnokságon minden fináléban. Két nôi négyesünk (200 és 1000 m-en), valamint egy egyes szám lett a hölgyeké. Az egyes pedig Janics Natasáé. A Démász-Szegedi VE kiválóságának szereplését hatalmas várakozás elôzet meg. Miután szakított edzôjével, Fábiánné Rozsnyói Katalinnal, az elsô, tájékoztató jellegû válogatón 500 m-en kikapott Kovács Katalintól, ám 200 m-en visszavágott. Így a sprintszámban ott volt a Világkupán. És ha már indult, nyert is. Fél hajónyi elônnyel. Azaz ezen a távon fölényesen. Csattanós választ adott az ôt leíróknak. Ráadásul az 500 m-es számokban nem volt magyar nôi egység a dobogón, így egyesben és párosban újabb válogatót rendeznek. Június 8. és 10. között Szegeden, a Maty-éren. Janicsnak ezzel adódott egy esély, hogy ne csak K1 200 m-en, hanem esetleg még a két olimpiai táv közül valamelyikben kvalifikáljon az Európa-bajnokságra. Az egyes indulás tiszta: ismét Kovács–Janics csata. A páros még kérdéses: Janics ragaszkodik
sikertársához, Kovácshoz, Kovács viszont nem nyilatkozott még errôl a témáról. Janicson kívül szólni kell a további szegediekrôl is. Elsôként Vajda Attila teljesítményérôl. Vécsi Viktor kenus tanítványa ugyanis csak 1000 m egyesben rajtolt, ám ott gyôzött. Óriási hajrával legyôzte az olimpiai bajnok német Dittmert. Még a sportág szakértôi is elismerôen csettintettek ezen produkció láttán. A kenunégyesek 200 m-es fináléjában a Joób Mártont és Horváth Gábort foglalkoztató hajó bizonyította, erôs a kvartett. A nôknél pedig Keresztesi Alexandra húzott be egy aranyérmet az ezer négyessel. Vajda, Joób, Horváth, Keresztesi, Janics, és a még nem említett Gyökös Lajos – ôk már biztosan ott lesznek az Eb-n. Sík Mártonnak és Csamangó Attilának még kell egy kört „futnia”. csakúgy, mint azoknak a démászosoknak, akik utazni akarnak a spanyolországi Pontevedrába. Június 8. és 10. között a szegedi Maty-éren ez a része eldôl.
Az elmúlt nyáron a Szentesbôl került a Szeged gárdájába Juhász Zsolt. Hamar megkedveltette magát a drukkerekkel, csapattársaival. A Betonban is kitûnt fáradhatatlanságával, küzdeni tudásával, gólpasszaival, találataival. Meghatározó tagjává vált a dobogóra hajtó Tiszapartiaknak. – A napokban valaki megkérdezte: ugye nem bántam meg az egy évvel ezelôtti váltást. Természetesen azt feleltem neki, hogy nem. Remek társak közé, profi együttesbe kerültem, szép sikereket értünk már eddig is el, de a java még elôttünk van. A bronzérem megszerzése is nagy fegyverténynek minôsülne, de ha a Vasas ellen a második fôvárosi összecsapáson összejönne a bravúr, akár talán még döntôt is játszhatnánk – beszélt vágyáról a Beton kettese. Arra a kérdésre, miként értékeli saját teljesítményét, Zsolt a következôt mondta: – Nálam sokkal kompetensebb személy a válaszadásra Gyöngyösi András edzô és
Körtvélyessy Péter elnök úr. Annyi azért kikívánkozik belôlem, úgy gondolom, sikerült bizonyítanom, nem érdemtelenül kerültem az elmúlt nyáron a Szegedbe. Egy évvel ezelôtt sokan féltették Juhászt, a Szentes után a Beton túlságosan nagy falat lesz számára. Játékával csattanós választ adott a benne kevésbé bízóknak. – Úgy érzem, a legjobbkor váltottam – jegyezte meg Zsolt. – Önbizalommal felvértezve cseréltem klubot, ugyanis a Szentesben rendre négy negyedet játszottam. Ezért köszönettel tartozom szülôvárosom csapatának, soha nem felejtem el, honnan indultam, a legrandos évek kiváló elôiskolát jelentettek számomra. Az azért egyértelmû, a Szegedben teljesen mások a célok, mint korábbi gárdájában. – A Betonban profibbak a körülmények, gondolok például a konditerem rendszeres használatára, az edzôtábori lehetôségekre. Körtvélyessy elnök úr sokat áldoz a csapatra, mi, játékosok pedig mindezt igyekszünk minél jobb eredményekkel meghálálni. A csupa szív pólósnak jövô nyáron jár le a szerzôdése, de mint mondta, abban bízik, az azt követô években is a Szeged színeiben küzdhet, harcolhat a hazai és a nemzetközi porondon. – Ha rajtam múlik, maradok. Remélem, ennek nem lesz semmi akadálya. Jó dolog ám szegedi pólósnak lenni!
A görkorisok korosztályos Eb-t akarnak rendezni A szegedi görkorcsolyások már nagyon régen vágytak saját pályára, ez tavaly megvalósult, azóta ideálisabbak az edzés- és versenyfeltételeik. Ezen felbuzdulva a Tornádó Team a közeljövôben korosztályos Európa-bajnokságot akar rendezni. A szegedi görkorcsolyások – több egyesületben, szakosztályban sportolnak – már hosszú évek óta agitáltak azért, hogy legyen végre saját pályájuk. A helyszínre, ahol a terv megvalósulna több elképzelés is volt, végül a Plaza-tó mögötti területen építették meg, és tavaly szeptember 9én adták át. A létrehozásban sokat segített a Tornádó Team vezetôinek, Garzó Erikának és Kéri Ferencnek Ménesi Imre önkormányzati képviselô. A 180 méteres körpálya (12 %os lejtésû, parabolikus) meg-
építése 12 millió forintba került. A létesítményt a Tornádó Team és a KDE közösen használja, az edzések mindennap 16-tól 18 óráig tarta-
nak, elôtte és utána pedig a nagyközönség, az amatôrök is birtokba vehetik a professzionális, a nemzetközi elôírásoknak is megfelelô betoncsíkot.
– A pálya léte nagyon fontos minôségi változás klubunk, de minden szegedi görkorcsolyás életében – fogalmazott Kéri Ferenc –,
tavaly szeptembertôl ugyanis biztonságos és kulturált körülmények között gyakorolhatunk, megszûntek a különbözô parkolókban tartandó tréningek. A szakmai továbbfejlôdés is biztosított, a sportág népszerûsítése miatt pedig három-öt éven belül szeretnénk Szegedre hozni egy korosztályos Európa-bajnokságot. Bízom benne, hogy sikerül. Ujhelyi István államtitkár, országgyûlési képviselô támogatja
ezt az elképzelésünket, és az elôzetes egyeztetések alapján vállalja majd a rendezvény fôvédnökségét. Természetesen ahhoz, hogy a pálya otthont adhasson a kontinensviadalnak még fejleszteni kell: a közepét le kell csatornázni, majd betonozni, illetve ki kell alakítani hozzávezetô utat. A szociális „gondokat”, az elképzelések szerint az SZVSE-pálya létesítményeivel (öltözô, szállás, étterem) oldanák meg.
A lapot szerkeszti a szerkesztôbizottság Felelôs szerkesztô: Vécsey Ágnes Kiadja a Lapcom Kft. Délmagyarország Kiadó. Kiadóigazgató: Pap Klára Alapító: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata ISSN 1589-4282
