Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltári Füzetek 44

Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltári Füzetek 44.

1

2

BO RSOD VÁ RM EGYE ADÓZÁ SA A TÖ R ÖK KO RBAN

MISKOLC 2005

3

Kiadja a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár Sorozatszerkesztı

Dr. Dobrossy István

Bevezetés, az 1641. évi vizsgálat és a Függelékek összeállítása:

Bodnár Tamás Az 1582. és 1596. évi vizsgálat fordítása:

Tóth Péter

A kötet megjelenését támogatta: Nemzeti Kulturális Alap Levéltári Szakkollégiuma

ISSN 1236 7009 ISBN 963 9311 42 1 Kiadja a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár Felelıs kiadó: dr. Dobrossy István Nyomdai elıkészítés: Alphyn Bt. Készült a FORMA Kft. nyomdájában

4

Bevezetés

Magyarország tervszerő török megszállása, a mohácsi vereséget követıen, csak Buda eleste és Szulejmán szultán 1543-ban vezetett hadjárata után következett. A hadjárat befejeztével a török hatóságok nagy rutinnal láttak hozzá az új tartomány, a budai vilajet, katonai és polgári berendezéséhez. 1550-ig tizenegy szandzsákot alakítottak ki. A meghódított centrumokba katonaság és hivatalok kerültek, s már 1545—1546-ban elkészültek a meghódított terület népességét, termelıképességét és a várható jövedelmeket felmérı elsı összeírások. A török pénzügyigazgatás tiszteletre méltó gyorsasággal látott munkához és a tıle megszokott pontossággal végezte feladatait. Néhány évtizedig mégis úgy látszott, hogy az új tartomány erısen negatív pénzügyi mérlegét nagyfokú hatékonyságával sem tudja pozitívvá változtatni. A török birodalom Magyarországon húzódó északnyugati határvonalának, az itteni katonasággal sőrőn megrakott várrendszernek a fenntartása olyan óriási kiadásokkal járt, amelyeket a helyi bevételek meg sem közelítettek. A hiány fedezésére a birodalom belsejébıl kellett Budára pénzt hozni. Egyiptom adóját éveken át, ahogy Isztambulban a hajókról kirakták, felbontatlanul Budára irányították. Az új pénzügyi politika Arszlán budai pasa kormányzóságára, 1565—1566-ra tehetı. Az új pasa a zsoldos katonaság egy részét javadalombirtokokkal fizette ki. Ennek kiváltó oka pedig az volt, hogy a központi kincstár az utak bizonytalanságára hivatkozva beszüntette a vilajet támogatását, ezzel önállóságra és önellátásra kényszerítette a magyar tartományt. A pénzügyi támogatás fokozatosan olvadt, majd 1575-tıl teljesen megszőnt.

5

A változásban feltétlenül közre kellett játszania annak, hogy 1566-ban véget értek a várháborúk évtizedei, s a hódoltságra viszonylag békés negyedszázad köszöntött. A birodalmi haderı itteni hadmőveleteit persze korábban sem a budai kincstár fedezte, és az itt állomásoztatott katonaság létszáma sem csökkent a békés évtizedekben. Azonban a tartomány pénzügyi stabilizációjához az 1570-es és 1580-as évek jobb lehetıséget adtak, mint a megelızıek. Borsod megye településeinek hódoltatása az 1544-es évvel kezdıdött. Ekkor a budai pasa vezetett hadat a megye falvai és Miskolc város ellen. A hadjáratot egyértelmően a lakosok megrettentését célzó, hódoltatási szándék vezette. Innentıl kezdve a nagyobb települések, mezıvárosok, pl. Miskolc, Sajószentpéter, Mezıcsát adót fizettek Budára. Az 1523—1536 között épült Hatvan várát 1544-ben a törökök harc nélkül bevették, így már a szomszédos Heves megyében építettek ki erıs bázist maguknak. Hatvan idıvel szandzsáki székhely lett. Szintén ezen az éven vették be a törökök Füleket és Salgó várát. Fıként Fülek elfoglalása érintette megyénket tragikusan, mert most már nem csak délnyugati irányból hanem északnyugati irányból is várhatóak voltak a zaklatások. Igaz, hogy a Fülekkel és Hatvannal szemben álló jóval erısebb, és végvári katonákkal megrakott Eger igyekezett ezt megakadályozni. Nem sok sikerrel tette ezt, mert a törökök ezután már szinte az egész megye területét hódoltatták. 1552-ben a budai pasa megszállta a szolnoki várat, 1566 után pedig Jászberényben is palánkot építtetett. Ennek a két, viszonylag távolabb elhelyezkedı erıdítménynek a katonái is idırıl-idıre felkeresték Borsod megye településeinek egy részét. A XVI. század végéig az egyes várháborúkat lezáró békék a behódolt falvakat a törökök kezén hagyták. A Magyar Kamara azonban szintén igényt tartott ezeknek a kettıs adóztatás alá esı területeknek a portális és tized adójára. Annyi könnyítést 6

tettek már 1555-tıl, hogy a hódolt falvak a megszokott portális adójuknak csak a felét fizették. „Mert szegények a mindkét részrıl szenvedett folytonos elnyomás miatt tekintetbe vételre méltók.” Az egyes békepontok a töröknek való adózást olyan természetesnek vették, és jogosnak rögzítették, hogy a budai pasák gyakran panaszkodnak magának a királynak amiatt, hogy a végvári katonák megakadályozzák a jobbágyokat adóiknak török részre való beszolgáltatásában. Ebbıl az idıszakból, pontosan 1582-bıl maradt fenn az Országos Levéltár E szekciójának összeírásai között az elsı általunk közölt törökadó összeírás. Ebben Kishont, Gömör, Borsod, Torna, Nógrád, Zólyom, Zemplén és Abaúj megyék töröknek is adózó községei vannak felsorolva. Településenként a bíró, aki a bevallást tette, császár adója, szablyapénz, szolgáltatott vaj és méz mennyisége, töröknek való szolgálatuk mibenléte, valamint a keresztény földesuruknak járó szolgáltatások vannak feltüntetve. Az összeírás végén azokról a falvakról készítettek egy táblázatot a legfontosabb adatokkal, amelyek képviselıi nem tud1 tak a kihallgatáson megjelenni. Az ezt követı, második itt közölt összeírás azért bír nagy értékkel, mert éppen 1596-ból származik. Ekkor a hatvani török vár feldúlása és az ottani vérengzés után, ısszel a budai pasa

1

Conscriptio contributionis Turcicae ex comitatibus Thornensi, Geomeoriensi, Borsodiensi, Kishontensi, Neogradiensi, Zoliensi, Abaujvariensi et Zemplinensi connumeratae anno 1582. Jelzete: Magyar Országos levéltár, Urbaria et Conscriptiones, fasc. 59. nr. 13. Borsod vármegye települései a 85— 104. oldalakon vannak összeírva, kivéve néhány falut, amelyeket Gömörnél írtak össze (ezek: Edelény és Sáp az 52. oldalon, Abod és Rudabánya az 57—59. oldalon, Lád a 61. oldalon és Galgóc a 71. oldalon). Azon települések adójának a táblázatba foglalt összegzése, amelyeknek vizsgálatát a szendrıi provizor végezte el, a 153—56. oldalakon olvasható. Meg kell jegyezni, hogy a másoló valószínőleg nem magyar anyanyelvő volt és fıleg a településneveknél, de a személyneveknél is sokszor tévedett; e tévedéseket megjegyzés nélkül javítottuk.

7

seregei bevették Egert, a felmentésre érkezı egyesült királyi és erdélyi csapatokat pedig maga a szultán verte meg Mezıkeresztesnél. Ez volt az addigi Magyarország történetének legnagyobb csatája mind a résztvevıket, mind a veszteségeket tekintve. A felvonuló és visszavonuló ellenséges és szövetséges csapatok pusztításai évszázados hatással voltak megyénk településföldrajzára. Az összeírás történeti értéke attól válik olyan jelentıssé, mivel éppen a hadmozdulatok elıtt készült. Így rögzíthette a viszonylagos „békeévek” utolsó állapotát. Szintén az Országos Levéltár E szekciójában található, és csak Borsod megye szere2 pel benne. Részletesebb, mint az ezt megelızı összeírás, de ez a részletesség inkább a berendezkedett mohamedánok megélénkülı adószedési hajlamáról árulkodik. A tizenötéves háborút lezáró 1606-os zsitvatoroki béke ugyan kimondta, hogy például a Füleknek hódolt falvak, „a török hódoltság és járom alól fölszabadultak, ezeknek alávetve, vagy adófizetıivé jövıre se legyenek; miután ama várak most a mi hatalmunkban vannak, s azokhoz egy bárhol lakó töröknek, vagy szpáhinak se legyen semmi joga”. Ez azonban nem így történt, az egri törökök „megörökölték” az egykor füleknek hódolt falvakat. Az ország sanyarú sorsát szem elıtt tartva ezért Eszterházy Miklós nádor elrendelte, hogy a török által újonnan és régebben hódoltatott falvakat, ezeknek adóit, kárait az érintett vármegyék írják össze. Így lehet az, hogy a nyugat dunántúli Vas megyétıl kezdve, Komárom megyén keresztül Abaúj, Borsod és Zemplén megye ilyen jellegő összeírásai is fennmaradtak. Környékünkön Borsod megyéé a legteljesebb, járásonként minden egyes településen végighalad Miskolc kivételével. A végvárak, Ónod, Diósgyır és Szendrı katonáit is kikérdezik az összeírók a törökök portyáiról, kártételeirıl.

2

8

Magyar Országos Levéltár, Urbaria et conscriptiones, fasc, 106. nr. 75.

Az irategyüttes a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban, Borsod Vármegye Nemesi Közgyőlésének iratainak Acta politica állagában található. A forrást ugyan Kazinczy Gábor a Történelmi Tár 1859. évfolyamában közölte, de ez a kötet megyénkben gyakorlatilag elérhetetlen a kutatás számára. A Kazinczy-féle forrásközlést felhasználva adott közre belıle részleteket Borovszky Samu, 1908-ban megjelent Borsod megye történetében. İ azonban a forrásának jelzetét adta meg hibásan. Az elıbbieket figyelembe véve döntöttünk úgy, hogy az utóbbi magyar nyelvő forrást is közzétesszük. Ez utóbbi talán az, amely legrészletesebb, nemcsak statisztika jellegő adatokkal, hanem értékes településtörténeti információkkal is szolgál. A három adóösszeírás után közöljük Miskolc város levéltárának „Török levelei” közül a magyar nyelvő leveleket. Emellett a Borsod vármegye levéltárában fellelt, a törökök által a vármegyének címzett leveleket. Ez összesen 22 darab irat. A forrásközlést az 1544—1641 közötti Borsod megyei török birtokosokról készített táblázat egészíti ki a mellékletben.

9

10

AZ 1582. ÉVI VIZSGÁLAT JEGYZİKÖNYVE

11

12

DÖVÉNY – Divinyi Pálé Thott Lırinc hit által vallotta, hogy Fülekre adóztak, amint az idısebbektıl megtudta, s török uruknak kezdetben fizettek 35 forintot. Amely összeget hogy utoljára fizetni nem tudták, elfutottak és a falu sok esztendın keresztül üresen állott. Végül miután a mentesség ígéretével a törökök visszahívták ıket, egy esztendıben fizettek 12 forintot. Császár adóját hasonlóképpen egy esztendıben fizettek 1 forintot és 50 dénárt. Szablyapénzt hasonlóképpen egy esztendıben fizettek 1 forintot és 50 dénárt. Vajat ajándék helyett adtak 1 pintet és mézet is ugyanannyit. Semmit sem szolgáltak. A keresztény földesúrnak semmit sem fizettek a tizeden kívül, és szolgálatokat teljesítettek.

WELEZD – Rákóczi Lajosé Thott Albert bíró és Nagh Péter esküdt vallotta, hogy kezdetben török uruknak 40 forintot fizettek, azután 50 forintot. Császár adóját 5 forintot. Szablyapénzt semmit sem fizettek. Vajat 5 pintet adtak, mézet ugyanennyit, ami 2 forintot tesz ki. Két kaszást küldtek, ezenkívül semmit sem szolgáltak. Keresztény földesuruknak a fele adót fizették, tudniillik minden egyes jobbágy 50 dénárt. Tizedet is adtak neki és szolgálatokat teljesítettek.

13

SAJÓNÉMETI – nemeseké Chuda Tamás bíró és Farkas Mihály esküdt vallják, hogy török uruknak kezdetben 20 forintot fizettek, azután 40 forintot, legutoljára 60 forintot. Császár adóját három ház után fizettek 4 forintot és 50 dénárt. Szablyapénzt ugyanennyit, de ritkán. Vajat és mézet 30 iccét adtak, ami kitesz 3 forintot. A Hajnácskın állomásozó gyalogosok számára teljesítettek szolgálatot. A keresztény földesúrnak minden egyes telek után esztendınként fizettek 40 dénárt. Tizedet adtak és szolgáltak.

NYÁRÁD – nemeseké Nagh Pal Albert letett hite alatt vallotta, hogy török uruknak kezdetben 15 forintot fizettek, azután 50 forintot. Amikor pedig ezt nem akarták fizetni és ennek okáért szétfutottak, legutoljára az összeg lecsökkent 24 forintra. Császár adóját három ház után fizettek, de az összegre nem tudott visszaemlékezni. Hasonlóképpen jelentett a szablyapénzrıl. Vajat 3 pintet adtak, mézet ugyanennyit, ami kitesz 1 forintot és 20 dénárt. A törököknek semmilyen szolgálatot sem teljesítettek. A keresztény földesúrnak pénzbeli nem adtak, de tizedet szolgáltattak és dolgoztak.

14

KURITTYÁN – Szendrıhöz Hannes Bálint bíró és Barlo Péter hit által vallották, hogy török uruknak kezdetben 12 forintot fizettek, legutoljára pedig 23 forintot. Császár adóját két ház után fizettek 3 forintot. Szablyapénzt ugyanennyit fizettek, de nem minden esztendıben. Vajat és mézet 10 iccét adtak, ami kitesz 1 forintot. Munkát és szolgálatot semennyit sem teljesítettek. A keresztény földesúrnak minden egyes jobbágy esztendınként fizetett 29 dénárt. Kilencedet és tizedet adtak és mindenféle szolgálatot teljesítettek.

JÁKFALVA – nemeseké Boros Márton bíró adott hite alatt jelentette, hogy úgy hallotta: török uruknak esztendınként summa néven fizettek 25 forintot. Császár adóját fizettek 4 forintot. Szablyapénzt hasonlóképpen esztendınként fizettek körülbelül 4 forintot. Vajat 4 pintet adtak, mézet 3 pintet, ami kitesz 1 forintot és 40 dénárt. Nem szolgáltak. A keresztény földesúrnak minden egyes jobbágy 50 dénárt fizetett. Tizedet adtak és paraszti szolgálatokat teljesítettek.

HORVÁTI – nemeseké Mentho György hites bíró vallotta, hogy a török uruknak esztendınként fizettek 25 forintot. 15

Császár adóját négy ház után, ahogyan visszaemlékszik, fizettek 8 forintot. Szablyapénzt 6 forintot fizettek, de nem minden esztendıben. Vajat és mézet 8 pintet adtak, ami kitesz 1 forintot és 60 dénárt. Semmit sem szolgáltak, de olykor pénzen váltották meg a munkákat. A keresztény földesúrnak Szent Mihályra minden egyes jobbágy 1 forintot, egy kappant és 1 köböl zabot szolgáltatott. Kilencedet is adtak és igen sok munkát tőrtek.

HEGYMEG – szegény nemesek lakják Nemes Hegmeghy Pál vallotta, hogy summa név alatt a török úrnak minden esztendıben fizettek 20 forintot. Császár adóját szablyapénzzel együtt adtak 2 forintot és 50 dénárt. Vajat 10 pintet, mézet ugyanannyit adtak, ami kitesz 2 forintot. Semmit sem szolgáltak.

DAMAK – nemeseké Dako Balázs bíró hit által vallotta, hogy török uruknak kezdetben fizettek 10 forintot. De mivel ezzel az összeggel a törökök nem voltak megelégedve, a pusztítástól tartó jobbágyok szétfutottak és többet semmit sem fizettek. Császár adóját adtak 4 forintot és 50 dénárt. Szablyapénzt 1 forintot és 50 dénárt adtak, de nem minden esztendıben. Hogy vajat és mézet mennyit adtak, arra nem emlékszik. Semmit sem szolgáltak, mivel messze laktak.

16

A keresztény földesúrnak semennyi adót sem adtak, kilencedet azonban szolgáltattak. A szolgálatok alól is szabadok voltak.

DUBICSÁNY – Zolthay Jánosé Sypos Tamás esküdt kihallgattatván, vallotta, hogy török uruknak elıbb 10 forintot fizettek, legutoljára pedig 15 forintot. Császár adóját nyolc ház után fizettek 12 forintot. Szablyapénzt nem adtak, sem vajat, sem mézet. Igásállatokkal szolgáltak és igásállatok nélkül is a cséplésben, a kaszálásban és hasonlókban. A keresztény földesúrnak semmi mást nem fizettek, csak Karácsony táján egy tyúkot. Kilencedet adtak a gabonából és paraszti szolgálatokat teljesítettek.

GÖRÖMBÖLY – Szendrıhöz Nyry János bíró és Borsos Miklós hit alatt vallották, hogy török uruknak – úgy hallották – kezdetben 50 forintot fizettek, de mivel nem akartak fizetni és néhány alkalommal szétfutottak, legutoljára megegyeztek és fizettek is 35 forintot. Császár adóját fizettek 10 forintot. Szablyapénzt ugyanannyit fizettek, de ritkábban. Vajat 16 pintet adtak, mézet ugyanannyit, ami kitesz 6 forintot és 40 dénárt. Továbbá egy vágó marháért minden esztendıben adtak 5 forintot. Semmit sem szolgáltak.

17

A keresztény földesúrnak minden egyes telek után fizettek 66 dénárt. Kilencedet és tizedet adtak és szolgálatokat teljesítettek.

TAPOLCA – Szendrıhöz Diak Péter bíró hit által vallotta, hogy úgy hallotta: a török úrnak kezdetben fizettek 10 forintot, majd 16, 20, 25 és 32 forintot, amit hogy néhány esztendın keresztül nem tudtak fizetni, a futás után visszahívatván, megegyeztek évi 25 forintban. Császár adóját adtak 5 forintot. Szablyapénzt 3 forintot adtak, de nem minden esztendıben. Vajat és mézet 15 pintet adtak, ami kitesz 3 forintot. Rend szerint nem szolgáltak, de amikor valaki közülük bement a várba, azt néhány napon keresztül visszatartották és dolgozni kényszerítették. A keresztény földesúrnak semmi adót sem fizettek, azért, mert ez a hely valamikor nemesi kúriához tartozott. Kilencedet azonban adtak a borból, mivel szántóföldekkel nem rendelkeznek. Szolgálataikat Szendrıhöz teljesítették.

MESZES – nemeseké Zenthe Gergely bíró és Weoreos Ferenc hit által vallották, hogy a török úrnak kezdetben summát fizettek 16 forintot, ami azután 20 forintra, késıbb 30 forintra nıtt, végre amikor ezt nem akarták fizetni és szétfutottak, a törökök által visszahívván, megállapodtak 22 forintban. Császár adóját három ház után fizettek 4 forintot és 50 dénárt. Szablyapénzt ugyanennyit fizettek, de csupán egyszer.

18

Vajat és mézet 22 pintet adtak, ami kitesz 2 forintot és 20 dénárt. Semmit sem szolgáltak, ugyanis távol laknak a törököktıl. A földesúrnak Szent Mihályra fizettek fejenként 1 forintot. Kilencedet adtak és szolgálatokat teljesítettek.

VÁRKONY – az egri káptalané Chutor Mihály és Boda Tamás esküdtek vallották, hogy a hatvani és a füleki bég által meghódolásra szólíttatván fel, mivel valameddig ellenálltak, végül egy nagy pusztítás után esztendınként 150 forint megfizetésére kényszerítették ıket. Császár adóját minden egyes telek után, amelyekért néha 16, olykor 20, végül olykor 25 [dénárt] kellett számolni, fizettek 4 forintot. Szablyapénzt a felégetés miatt nem adtak. Vajat és mézet ugyanabból az okból semmit sem szolgáltattak. Nem is szolgáltak, mivel az elpusztítás által szinte minden igavonó marhájuktól megfosztattak. A keresztény földesúrnak Szent Mártonra minden egyes telek fizetett 1 forintot. Tizedet adtak a gabonából és a borból. Szolgáltak is.

CENTER – nemes Bekény Jánosé és a Pethıké Zeles Pál hites bíró hit alatt vallotta, hogy török uruknak Fülekre kezdetben fizettek 15 forintot, végre miután néhányszor pusztítás történt, megegyeztek évi 20 forintban. Császár adóját egy ház után olykor 23 dénárt, olykor 24 dénárt is fizettek. 19

Szablyapénzt minden esztendıben 24 dénárt adtak. Vajat 1 pintet adtak, mézet ugyanannyit, ami kitesz 40 dénárt. Olykor hat, olykor tíz szekér fa szállításával szolgáltak, ezenkívül semmit. A keresztény földesúrnak évi adó gyanánt 40 dénárt adtak. Tizedet gabonából és borból szolgáltattak és szolgálatot is teljesítettek.

KIRÁLD – Szarvaskı várához Jobag Bálint hites bíró vallotta, hogy a török úrnak Fülekre elıször 15 forintot fizettek és szolgálatot is teljesítettek, végül a szolgálat elengedtetvén, minden esztendıben fizettek 18 forintot. Császár adóját három ház után fizettek 3 forintot. Szablyapénzt ugyanennyit fizettek, de három esztendınként egyszer. Vajat 1 pintet adtak és mézet is ugyanennyit. A szolgálatok alól, ahogyan elıbb nyilatkozott, a legutolsó esztendıkben szabadok voltak. A keresztény földesúrnak évi adó gyanánt mindenki 1 forintot fizetett. Tizedet borból, gabonából és malacokból adtak, akár volt makk, akár nem. Ezenkívül a szolgálatokat és munkákat a szokásnak megfelelıen teljesítették.

MÚCSONY – Kubinyi Lászlóé és Lorántffy Mihályé Heghy Pál bíró és Koach Mihály hit által vallották, hogy török uruknak Fülekre kezdetben 50 forintot fizettek, végül, miután sokáig pusztán állt a falu, megállapodtak évi 20 forintban. 20

Császár adóját két ház után fizettek 4 forintot. Szablyapénzt ugyanennyit fizettek, de minden három vagy négy esztendıben csak egyszer. Vajat adtak 10 pintet, mézet ugyanannyit, [ami kitesz] 4 forintot. Szolgálatot semmit sem teljesítettek, mivel távol laknak. A keresztény földesúrnak adót nem fizettek, hanem kilencedet adtak és szántásban, a szılık mővelésében és hasonló dolgokban szolgálatot teljesítettek.

SZENTJAKAB – nagyságos Rákóczi Zsigmond úré Ketteles Pál bíró hit által vallotta, hogy török uruknak kezdetben fizettek 35 forintot, végül 50 forintot. Császár adóját négy ház után fizettek 6 forintot. Szablyapénzt rend szerint nem adtak, csupán két alkalommal, de az összegre nem emlékeznek. Vajat 20 iccét adtak, ami kitesz 2 forintot. Mézet semmit sem adtak. Szolgálatot sem teljesítettek, mivel elég messze laknak a törököktıl. A keresztény földesúrnak semmi adót sem fizettek. Kilencedet adtak a borból és a gabonából. Szántásban, a szılık mővelésében, fahordásban és hasonlókban teljesítettek szolgálatot.

RAKACA – nemeseké Balogh Mátyás bíró hite alatt vallotta, hogy három esztendın keresztül adóztak török uruknak és minden esztendıben fizettek 20 forintot. Császár adóját és szablyapénzt nem adtak. 21

Vajat 1 pintet adtak és mézet is ugyanannyit, ami kitesz 40 dénárt. Semmit sem szolgáltak, mivel nagyon messze voltak a törököktıl. A keresztény földesúrnak adó néven az egész telkek 25 dénárt fizetnek, a fél telkek pedig a felével kevesebbet. Kilencedet adtak és a szolgálatokat a szokásos módon teljesítették.

SZALONNA – Szendrı várához Georg’ Mihály bíró hit alatt kikérdeztetvén, azt vallotta, hogy török uruknak elsı summában 25 forintot adtak, végül 50 forintot. Legutoljára már megállapodtak 100 forintban, de miután közbejött a felszabadulás, semmit nem fizettek. Császár adóját három ház után 1 forintjával és 25 dénárjával fizettek 3 forintot és 75 dénárt. Vajat és mézet különbségtétel nélkül 10 pintet adtak, ami kitesz 2 forintot. Nem szolgáltak, mivel távol laktak. A keresztény földesúrnak adót nem fizetnek, de ennek helyében a szalonnai szılıhegyen lévı szılıt mővelik. Kilencedet és tizedet tartoznak adni a borból és a gabonából. Mindenféle szolgálatot teljesítenek.

DEBRÉTE – Rákóczi Zsigmond úré Mihal Mátyás bíró hit által vallotta, hogy török uruknak kezdetben 18 forintot fizettek, legutoljára pedig 20 forintot. Császár adóját együtt a szablyapénzzel egy ház után fizettek 1 forintot és 50 dénárt. Vajat vagy mézet olykor ajándék helyett 1 pintet ajánlottak fel. 22

Semmit sem szolgáltak. Keresztény földesuruknak semennyi adót sem fizettek, hanem ıröket tartottak el, kilencedet adtak és a szántásban, cséplésben, fahordásban és hasonlókban dolgoztak.

VISZLÓ – Tornához Ugyanaz a fent nevezett tanú ezen falu betegségben szenvedı lakosai által felkéretvén, ugyanazon hit alatt jelentette, hogy török uruknak a legutolsó néhány esztendıben fizettek esztendınként 20 forintot. A császár adójáról és a szablyapénzrıl nem tudott jelenteni. Vajat és mézet 5 pintet adtak, ami kitesz 1 forintot. Munkát semmit sem teljesítettek. A keresztény földesúrnak adót nem fizettek, hanem azon a pénzen ıröket tartottak. Kilencedet szolgáltattak és paraszti szolgálatokat teljesítettek.

RAKACASZEND – Lorántffy Mihályé Betecz Benedek hites bíró jelentette, hogy ez a falu valameddig puszta lévén, a törököknek kezdetben adott egy bödön túrót, azután 1 forint értékő sajtot, de miután ezt teljesen kiszolgáltatni nem tudták, végül minden esztendıben fizettek 50 dénárt. Császár adóját, szablyapénzt, vajat és mézet semmit sem adtak, nem is szolgáltak, mivel éppen a szomszédos jobbágyoknál, másutt lakott. A szomszéd földesúrnak semennyi adót sem fizet, kilencedet ad és szolgálatokat teljesít.

23

MARTONYI – nemeseké Vy Ambrus hites bíró azt vallotta, hogy török uruknak kezdetben fizettek 15 forintot, legutoljára pedig 40 forintot. Császár adóját két ház után fizettek 1 forintot és 50 dénárt. Szablyapénzt 25 dénárt fizettek, de nem minden esztendıben. Vajat néha adtak, néha nem, mézet pedig semmit sem adtak és nem is szolgáltak. A keresztény földesúrnak semmi adóval sem tartoztak, hanem adó helyet szılıt mőveltek a szalonnai szılıhegyen és ezért sem kilencedet, sem tizedet nem adtak. Szolgáltak a szénakaszálásban, a fahordásban és hasonlókban.

ASZALÓ – Forgách Zsigmond úré Torda János bíró, Arnoth Albert és Thuroth Jakab hit által vallották, hogy elıször Fülekre, azután Hatvanba adóztak és török uruknak kezdetben fizettek 150 forintot, végül ez az összeg megnöveltetett 160 forintra. Császár adóját tizennégy ház után fizettek 21 forintot. Szablyapénzt nem fizettek, mivel távol lakozván a törököktıl, egy éves idıszakon belül alig egyszer mentek el hozzájuk. Vajat 30 pintet adtak, mézet is ugyanannyit, ami kitesz 12 forintot. A keresztény földesúrnak esztendınként 25 forintot fizettek. Kilencedet gabonából és borból adtak és sokszoros szolgálatokat teljesítettek.

24

SZUHOGY – Dósa Tamásé Lucas Péter megesketvén, hite alatt jelentette, hogy biztosan tudja: a törököknek kezdetben 10 forintot fizettek, azután 35 forintot, végül 40 forintot. Császár adóját három ház után fizettek 4 forintot és 50 dénárt. Szablyapénzt olykor fejenként 1 forintot, olykor 1 forintot és 20 dénárt fizettek, de nem minden esztendıben. Vajat 30 iccét és mézet is ugyanannyit kényszerültek két esztendınként szolgáltatni, ami kitesz 6 forintot. A helyek távoli fekvése miatt nem szolgáltak. A keresztény földesúrnak semennyi adóval sem tartoznak, de a gabonából, bárányokból és méhekbıl kilencedet adnak és szolgálatokat teljesítenek.

ALSÓTELEKES – Dely Jánosé Buone Péter bíró hite alatt vallotta, hogy török uruknak kezdetben fizettek 15 forintot, azután 20 forintot, végül 30 forintot. Császár adóját három ház után fizettek 4 forintot és 50 dénárt. Szablyapénzt ugyanennyit fizettek, de nem minden esztendıben. Vajat 10 iccét adtak, mézet ugyanennyit, ami kitesz 2 forintot. Semmit sem szolgáltak, mivel igen közel lakván Szendrı várához, a kapitány által el lettek tiltva attól. A keresztény földesúrnak semmi adót sem fizetnek, hanem a gabonából ötödöt szolgáltatnak. Szántanak, szénát kaszálnak és egyéb szolgálatokat teljesítenek.

25

FINKE – Finkey Istváné Boghoni József hite által vallotta, hogy török uruknak elıször 32 forint summát adtak, legvégül pedig 75 forintot. Császár adóját nyolc ház után fizettek 12 forintot. Szablyapénzt ugyanennyit és minden esztendıben 12 forintot. Vajat és mézet adtak 16 pintet, ami kitesz 5 forintot és 20 dénárt. Nem szolgáltak. A keresztény földesúrnak minden egyes jobbágy három alkalommal teljes adó gyanánt fizetett 20 dénárt, továbbá két tyúkot és két tojást szolgáltatott. Kilencedet adtak és szolgálatokat teljesítettek.

SZIRÁK – Egerhez Mester Benedek hit alatt vallotta, hogy török uruknak summa gyanánt elıször fizettek 32 forintot, s ez mind jobban és jobban megnövekedvén, végül kijött 120 forintra. Ebbıl az összegbıl azonban legutoljára 10 forintot elengedtek nekik. Császár adóját négy ház után fizettek 6 forintot. Szablyapénzt ugyanennyit adtak minden esztendıben, azaz hat forintot. Vajat adtak 10 pintet és mézet ugyanennyit, ami kitesz 4 forintot. Mást semmit sem szolgáltak, kivéve, hogy az eltávozó és újonnan érkezı bégeknek olykor 6, olykor 7 forinttal tartoztak. A keresztény földesúrnak minden egyes jobbágy három határnapon 8—8 dénár adót fizetett, karácsonyra ½ köböl zabot és egy tyúkot adott. Tizedet adtak és szolgálatokat teljesítettek. 26

NYOMÁR – Bastay Gergelyé és más nemeseké Chyby Gergely esküdt bíró hit által vallotta, hogy török uruknak elıször 6 forintot fizettek, azután 12 forintot. Császár adóját két ház után fizettek 3 forintot. Szablyapénzt ugyanannyit fizettek, de nem minden esztendıben. Vajat és mézet 12 iccét adtak, ami kitesz 1 forintot és 20 dénárt. Semmit sem szolgáltak. A keresztény földesúrnak semennyi adót sem fizettek, hanem csak kilencedet adtak és szolgálatokat teljesítettek.

KÁLLÓ – Dósa Tamásé Bokarady Sebestyén bíró vallotta, hogy a török úrnak summa néven esztendınként fizettek 11 forintot. Császár adóját adtak 3 forintot. Szablyapénzt semmit sem fizettek. Vajat adtak 10 iccét, ami kitesz 1 forintot. Mézet semmit sem adtak és nem is szolgáltak. A keresztény földesúrnak néhány esztendı óta, miután szabadságot nyertek, sem adót, sem kilencedet nem adnak és szolgálatokat sem teljesítenek, ameddig tart azon szabadság.

BESSENYİ – Dósa Tamásé, Varsády Gáspáré és másoké Nagh Gáspár bíró és Philip Bálint hit alatt vallották, hogy a török úrnak elsı summában adtak 24 forintot, azután ez 50 forintra növekedett. 27

Császár adóját négy ház után fizettek 6 forintot. Szablyapénzt nem adtak. Mézet semmit, vajat 30 pintet adtak, ami kitesz 6 forintot. Mivel távol laktak, szabadok voltak a szolgálat alól. A keresztény földesúrnak adót nem adtak, hanem kilencedet és teljesítették a szükséges szolgálatokat.

BALAJT – nemeseké Bytho Gergely bíró hit által vallotta, hogy mások jelentésébıl megtudta: a török úrnak kezdetben fizettek 25 forintot, végül 45 forintot. Császár adóját két ház után fizettek 3 forintot. Szablyapénzt csupán egyszer fizettek, de az összegre nem tud visszaemlékezni. A vajjal kapcsolatban nem tudja biztosan, vajon 10 pintet adtak-e, vagy pedig 20 pintet; eközben feltételezi, hogy hogy biztosan 10 pintet adtak és ezért 2 forintot. Semmit sem szolgáltak, többnyire nemes emberek ugyanis, akik ezt a falut lakják.

IVÁNKA – Lorántffy Lászlóé Rez Máté bíró hit által vallotta, hogy török földesuruknak kezdetben fizettek 7 forintot, legutoljára végül 35 forintot. Császár adóját szablyapénzzel együtt minden esztendıben fizettek 8 forintot. Vajat és mézet adtak 7 pintet, ami kitesz 1 forintot és 40 dénárt. Szolgáltak szénakaszálásban, fahordásban és hasonló dolgokban.

28

A keresztény földesúrnak azelıtt 1 forintot fizettek, de ezért a forintért csak 1 csöbör borral tartoznak. Kilencedet adnak és szolgálatokat teljesítenek.

KAZA – nemeseké Boko Ferenc bíró és Chaka Bálint hitük alatt jelentették, hogy úgy hallották: a török úrnak kezdetben fizettek 140 forintot, legutoljára pedig, miután ez megemeltetett, 250 forintot. Császár adóját kilenc ház után, majd 15 ház után 1 ½ forintjával fizettek 22 forintot és 50 dénárt. Szablyapénzt csaknem ugyanennyit fizettek, de több esztendın keresztül csak alig egyszer. Vajat semmit sem adtak, de mézet 50 pintet, ami kitesz 5 forintot. Semmit sem szolgáltak, azért mert olyan nagy összeget fizettek. Mivel több keresztény földesuruk van, az adót sem egy módon fizetik. Kilencedet adnak és szolgálatokat teljesítenek.

SZAKÁCSI – Rákóczi Zsigmond úré Tooth Ferenc bíró adott hite alatt vallotta, hogy ı nem tudja, mit vagy mennyit fizettek a török úrnak. Azok közül ugyanis, akik a törökök idejében lakták ezt a falut, egyetlen egy sem él már. IROTA – ugyanazon Rákóczi úré Senthe Demeter bíró hit által vallotta, hogy török uruknak kezdetben fizettek 11 forintot, amely végül megnöveltetett 18 forintra. 29

Császár adóját két ház után fizettek 3 forintot. Amikor pedig a fizetést valameddig nem tudták teljesíteni és pusztítás történt, a falut üresen hagyván, szétfutottak. Szablyapénzt minden esztendıben 1 forintot fizettek. Vajat és mézet 18 pintet adtak, ami kitesz 1 forintot és 80 dénárt. A keresztény földesúrnak semennyi adót sem fizettek és most sem fizetnek, hanem tizedet adnak és szolgálatokat teljesítenek.

SÁTA – Csuda Györgyé Wyras György bíró és Eke Boldizsár hit által vallották, hogy török uruknak kezdetben 32 forintot fizettek, azután 50 forintot, de amikor nem akartak fizetni, pusztítás történt és az adó lecsökkent 40 forintra. Császár adóját öt ház után fizettek 5 forintot. Szablyapénzt fizettek 8 forintot, de három vagy négy esztendei idıszak alatt alig egyszer. Vajat tíz pintet adtak, mézet is ugyanennyit, ami kitesz 4 forintot. Sokszorosan szolgáltak a szénakaszálásban, a fahordásban és hasonló dolgokban. A keresztény földesúrnak semennyi adót sem fizettek, hanem kilencedet adtak és szolgálatokat teljesítettek.

ARLÓ – Básthy Györgyé Swtl Lırinc bíró hit alatt vallotta, hogy török uruknak kezdetben 40 forintot fizettek, végül 50 forintot. Császár adóját fizettek 6 forintot.

30

Szablyapénzt 4 forintot adtak, de három vagy négy esztendı alatt csak egyszer. Vajat 20 pintet adtak, ami kitesz 4 forintot. Mézet semmit sem adtak. Somoskıhöz teljesítettek szolgálatot. A keresztény földesúrnak semennyi adót sem fizettek, hanem kilencedet adtak és szolgáltak.

JÁRDÁNHÁZA – nemesek lakják Jardanhaza-i Imre lelkiismerete szerint jelentette, évi summa néven fizettek 20 forintot. Császár adóját fizettek 2 forintot, de ezt olykor elengedték nekik. Szablyapénzt csupán felében fizettek, de nem minden esztendıben. Vajat adtak 1 pintet, ami kitesz 20 dénárt. Mézet semmit sem adtak és nem is szolgáltak.

SZILVÁS – Kátay Mihályé Koach György bíró hit által vallotta, hogy török földesuruknak Berénybe néhány esztendın keresztül fizettek 80 forintot. Császár adóját nyolc ház után 1 forintjával fizettek 8 forintot. Szablyapénzre nem emlékszik. Vajat és mézet 12 pintet adtak, ami kitesz 1 forintot és 20 dénárt. Szolgálatot mást nem teljesítettek, csak olykor a fahordásban. A keresztény földesúrnak 1 forintot és 18 dénárt adtak. Kilencedet is adtak és szolgálatot teljesítettek.

31

VISNYÓ – Dóczy Gergelyé Dorman Jakab bíró hit alatt kikérdeztetvén, vallotta, hogy török uruknak Berénybe kezdetben fizettek 80 forintot, végül 100 forintot. Császár adóját adtak 3 forintot. Szablyapénzt ugyancsak 3 forintot fizettek. Vajat és mézet 10 iccét adtak, ami kitesz 1 forintot. Semennyi szolgálatot nem teljesítettek. A keresztény földesúrnak mindenki 50 dénárt fizetett, adott egy fertály zabot és egy tyúkot. Ezenkívül kilencedet adtak és szolgálatokat teljesítettek.

BOLDVA – Basó Mihály özvegyéé Törek Albert bíró és Lek Antal hit alatt vallották, hogy török uruknak kezdetben fizettek 40 forintot, végül 100 forintot. Császár adóját hat ház után fizettek 9 forintot. Szablyapénzt éppen ugyanennyit fizettek, de ritkábban. Vajat és mézet 30 pintet adtak, ami kitesz 6 forintot. Semmit sem szolgáltak. A földesúrnak az egész telek után adtak egy csöbör bort, a fél telek után ennek felét. Kilencedet adtak a borból és a gabonából és teljesítették a szükséges szolgálatokat.

SENYE – Gyıry Istváné Soos Balázs adott hit alatt jelentette, hogy a törököknek kezdetben Fülekre fizettek 13 forintot, majd 40 forintot, azután 50 és 60 forintot, s legutoljára az összeg 75 forintra emelkedett. 32

Császár adóját olykor többet, olykor kevesebbet fizettek, de legfeljebb 14 forintot. Szablyapénzt néha 5 forintot, néha 7 forintot adtak, de nem minden esztendıben. Vajat és mézet 50 iccét adtak, ami kitesz 4 forintot. Semmit sem szolgáltak. A keresztény földesúrnak semennyi adót sem fizetnek, hanem kilencedet adnak és szolgálatokat teljesítenek.

ZILIZ – a Czeczey családé Olah János bíró letett hite alatt jelentette, hogy török uruknak kezdetben 25 forintot fizettek, végül pedig 32 forintot. Császár adóját három ház után fizettek 4 forintot és 50 dénárt. Szablyapénzt hét esztendı alatt egyszer adtak 2 forintot. Vajat és mézet 14 pintet adtak, ami kitesz 2 forintot és 80 dénárt. Semmit sem szolgáltak. A keresztény földesúrnak fejenként 12 dénár adót fizettek, egy kenyeret, egy tyúkot és egy szekér fát adtak. Ezenkívül kilencedet adtak és szolgálatokat teljesítettek.

KELECSÉNY – Rákóczi Zsigmond úré Nagh Kelemen bíró és Andre János hit által vallották, hogy török uruknak sok esztendın keresztül 5 forintot fizettek, azután 35 forintot, legutoljára pedig 40 forintot. Császár adóját egy ház után fizettek 1 forintot és 50 dénárt. Szablyapénzt 1 forintot adtak, de nem minden esztendıben. Vajat 2 pintet, mézet ugyanennyit adtak, ami kitesz 80 dénárt. Semmit sem szolgáltak.

33

A keresztény földesúrnak semennyi adót sem fizettek, hanem kilenced helyett tizedet adtak neki és szolgálatokat teljesítettek.

MERCSE – Pásztóy Gergelyé Koach Kelemen bíró és Bartok János esküdt vallották, hogy török uruknak kezdetben fizettek 20 forintot, azután 32 forintot, majd 40 forintot és legutoljára ez az összeg 100 forintra növekedett. Császár adóját fizettek 5 forintot. Szablyapénzt semennyit sem adtak. Mézet semmit sem szolgáltattak, vajat 25 iccét, ami kitesz 2 forintot és 50 dénárt. Valamennyi szolgálatot is teljesítettek. A keresztény földesúrnak adó néven fizettek 7 forintot és 50 dénárt, tizedet adtak és szolgáltak a bevett szokás szerint.

SAJÓVÁMOS – Szendrıhöz Hydmegh Máté bíró és Boglar Lırinc szabados hit által vallották, hogy a török úrnak Hatvanba néhány esztendın át fizettek 60 forintot, végül 200 forintot követeltek tılük, amit mikor nem tudtak kifizetni, megtörtént a csökkentés 150 forintra. Császár adóját minden esztendıben adtak 35 forintot. Szablyapénzt csupán egyszer fizettek 15 forintot. Vajat és mézet különbségtétel nélkül 40 pintet adtak, ami kitesz 8 forintot. Semmit sem szolgáltak.

34

A keresztény földesúrnak csupán egyszer, Szent Mihályra fizetnek adót 19 forintot. Kilencedet adnak és szolgálatokat teljesítenek.

PÁLFALVA – Szendrıhöz Heczey Gergely bíró hit alatt vallotta, hogy hatvani török uruknak kezdetben 3 forintot fizettek, végül 32 forintot. Császár adóját két porta után 3 forintot adtak. Szablyapénzt nem adtak. Vajat és mézet 10 pintet szolgáltattak, ami kitesz 2 forintot. Semmit sem szolgáltak. A keresztény földesúrnak esztendınként csak egyszer adó néven 2 forintot és 82 dénárt. Kilencedet adnak és megszámlálhatatlan szolgálatot teljesítenek.

ARNÓT – ıfelségéé és Bech Ferencé Zeokeo Miklós bíró hit által vallotta, hogy a füleki török úrnak kezdetben fizettek 14 forintot, majd azután 20 forintot. Császár adóját 1 porta után adtak 1 forintot és 50 dénárt. Szablyapénzt semmit sem adtak. Vajat és mézet adtak 10 pintet, ami kitesz 1 forintot. Semennyi szolgálatot sem teljesítettek. A keresztény földesúrnak semennyi adót sem fizetnek, azért, mert nem olyan régen telepedtek meg itt ismét. Kilencedet adnak a gabonából és szolgálnak.

35

TARDONA – Basó Mihály özvegyéé Zechy Mihály bíró hit által vallotta, hogy a hatvani török úrnak elsı alkalommal fizettek 20 forintot, legutoljára pedig 29 forintot. Császár adóját egy alkalommal fizettek 2 forintot, végül 3 forintot. Szablyapénzt olykor 1 forintot, olykor 1 ½ forintot fizettek, de nem minden esztendıben. Vajat és mézet 15 pintet adtak, ami kitesz 1 forintot és 50 dénárt. Kezdetben nem szolgáltak, de a legutolsó két esztendıben szénát kaszálni kényszerítették ıket. A keresztény földesúrnak minden egyes ház után – ezekbıl hat van – esztendınként fizetnek 56 dénárt. Kilencedet adnak és szolgálatot teljesítenek.

DÉDES – Erdıhegyi Boldizsáré Urban Boldizsár bíró hit által vallotta, hogy török uruknak elsı alkalommal fizettek 60 forintot, azután 70 forintot, legutoljára pedig, a megfutás után visszatérvén, fizettek 90 forintot. Császár adóját három porta után fizettek minden esztendıben 4 forintot és 50 dénárt. Szablyapénzt ugyancsak fizettek, de annak összegére nem emlékeznek. Vajat és mézet 20 pintet adtak, ami kitesz 2 forintot. Semennyi szolgálatot sem teljesítettek. A keresztény földesúrnak adó gyanánt minden egyes jobbágy esztendınként fizet 1 forintot és 36 dénárt. Kilencedet adnak és szolgálatokat teljesítenek.

36

TAPOLCSÁNY – Wzassy Jánosé Tooth Balázs bíró adott hit alatt vallotta, hogy török uruknak kezdetben fizettek 25 forintot, legutoljára pedig 32 forintot. Császár adóját minden esztendıben adtak 5 forintot. Szablyapénzt ugyancsak adtak, 3 forintot Vajat 10 pintet adtak, ami kitesz 2 forintot. Mézet semmit sem adtak, de szolgálatot teljesítettek. A keresztény földesúrnak minden egyes jobbágy esztendınként fizet 1 forintot és 36 dénárt. Kilencedet is adnak és szolgálatokat teljesítenek.

VADNA – Serényi Mihályé, Barczay Jánosé és a Lorántffyaké Nagh János bíró hit által vallotta, hogy török uruknak kezdetben fizettek 40 forintot, majd végül ennek emelése történt 100 forintra. Szablyapénzt és császár adóját nyolc ház után fizettek 12 forintot. Vajat és mézet 32 iccét adtak, ami kitesz 3 forintot és 20 dénárt. Sokféleképpen szolgáltak szénakaszálásban és hordásban, fák szállításában, s hasonló dolgokban. A keresztény földesúrnak minden egyes ház után adó néven fizetni tartoztak 1 forintot, de a törökök idejében olykor ennek a felét elengedték nekik. Most pedig a teljes adót kifizetik, kilencedet adnak és szolgálatokat teljesítenek.

37

BARCA – Bálay Ferencé és Betes Lászlóé Confrater Máté esküdt bíró vallotta, hogy török uruknak kezdetben 20 forintot fizettek, de végül ez az összeg 60 forintra növekedett. Császár adóját három ház után fizettek 4 forintot és 50 dénárt. 3 Szablyapénzt ugyanennyit fizettek, de három vagy négy esztendınként csak egyszer. Vajat és mézet 16 pintet adtak, ami kitesz 1 forintot és 60 dénárt. Szénát kaszáltak és szállítottak, fát hordtak. A keresztény földesúrnak adó néven minden egyes ház után fizettek 1 forintot. Kilencedet adtak és szolgálatokat teljesítettek.

ÓZD – Egerhez Segh Benedek bíró hit által vallotta, hogy miután meghódoltak, a török uruknak Budára fizettek kezdetben 20 forintot, végül pedig 40 forintot. Császár adóját esztendınként fizettek 5 forintot. Szablyapénzt az utóbbi néhány esztendıben fizettek évenként 2 forintot és 50 dénárt. Vajat 2 pintet adtak és mézet is ugyanannyit, ami kitesz 80 dénárt. Semmit sem szolgáltak. A keresztény földesúrnak pénzbeli adót semennyit sem fizetnek, hanem tizedet adnak és szolgálatokat teljesítenek.

3

38

Az eredetiben, nyilván másolási hibából: pecunia carnalis.

Az elıbb írt adózásoknak a teljes összege azokból a falvakból, amelyek a biztos urak elıtt megjelentek, Borsod vármegyében 4 kitesz: adó A török uraknak fizetett éves summa Császár adója Szablyapénz külön Császár adója és szablyapénz Vaj és méz Az összegek összege kitesz

forint 2790 298 36 16 131 3272

dénár 50 49 99 20 18

A felül írt összes vármegye mezıvárosainak és falvainak a bírái és jobbágyai a biztos urak jelenléte elé járulván, hit alatt kikérdeztettek. Mivel pedig a helyek távolsága miatt Borsod vármegyébıl csaknem a nagyobb rész [távol] maradt, Abaúj vármegyébıl pedig és Zemplén vármegyébıl egyáltalán nem jött el senki, ıfelségének a nevében és a biztos urak helyében nemzetes Miskolczy János, ugyanazon ıfelségének füleki és szendrıi provizora és vele együtt egy másik nemes az elıbb írt vármegyékbe nyílt parancslevél mellett kiküldetvén, a mezıvárosok és a falvak többi jobbágyát kikérdezte a török adók felıl. Ezeknek a külön könyvecskébe feljegyzett vallomásait bemutatták a biztos uraknak, akik mivel az idı szőkös volta miatt nem tudták azt szóról szóra átírni, táblázat formájára rövid kivonatot készült belıle,

4

A margón a következı megjegyzés olvasható: „Megjegyzendı, hogy azok a falvak, amelyek ebbıl a vármegyébıl a biztos urak elıtt nem jelentek meg, végül a szendrıi tiszttartó által kikérdeztettek arról, mennyit fizettek és ezt a végére csatolt, táblázatba szerkesztett függelék külön megmutatja.”

39

ami ezen a helyen következik, nehogy hiányozzék az öszszes adózás egyetemes összegének a kiszámolása. Nem jelentek meg, ezért ıfelsége provizora, mint helyettes megbízott és egy másik nemes által kikérdeztettek Borsod vármegyében Mezıvárosok és falvak neve

Tihamér Parasztbikk Szılıske Bánfalva Zsérc Kács Nekézseny Csokva Barcika Lak Sajószentpéter Berente Kápolna Hangács Szolga Ludna Ecseg Sajókeresztúr Nyék Varbó 40

A török uraknak fizetett éves summa

Császár adója

700.00 80.00 60.00 25.00 126.00 17.00 50.00 20.00 50.00 40.00 500.00 90.00 90.00 90.00 50.00 60.00 40.00 200.00 200.00 200.00

00.48 13.80 5.00 5.00 12.50 5.00 8.00 4.00 6.00 4.50 9.00 18.00 4.50 7.50 6.00 5.00 26.00 19.50 15.00

Szablyapénz

6.00 4.00 9.00 8.00 1.00 -

Méz és vaj értéke

6.00 2.80 00.40 4.00 2.00 4.00 00.80 1.00 3.00 2.40 2.00 00.40 3.00 4.00 10.00 8.00 10.00

Kistokaj Alsótokaj Mályinka Kondó Parasznya Ládháza Csaba Vakarács Alacska Mohi Emıd Miskolc oppidum Aranyas Szirma Oszlár Noszvaj Bábony Petri Sajóbesenyı Felsızsolca Radistyán Lászlófalva Kazinc Déta Harsány Nalaj Borsod Alsózsolca Maly Mohikeresztúr Bogács Bánhorvát Kisgyır Sajószöged

36.00 40.00 50.00 40.00 30.00 20.00 147.00 16.00 50.00 600.00 300.00 2000.00 290.00 50.00 45.00 170.00 100.00 26.00 65.00 60.00 160.00 60.00 250.00 18.00 230.00 30.00 160.00 55.00 190.00 35.00 500.00 40.00 200.00 200.00

5.00 5.00 5.00 4.00 6.00 4.50 22.00 3.00 9.24 90.00 16.00 21.00 4.00 9.00 13.00 32.00 3.00 8.00 11.00 24.00 9.00 24.00 5.00 22.00 1.64 15.00 9.00 15.00 5.00 35.00 3.00 12.00 12.00

5.00 2.00 1.00 13.00 28.00 4.48 24.00 3.00 16.00 -

2.00 5.00 2.80 3.00 2.00 8.00 8.00 4.00 3.00 8.00 2.00 1.80 5.00 6.00 4.40 3.20 3.20 2.00 10.00 3.00 3.00 3.20 12.00 2.00 1.00 6.40 41

Tárkány Szederkény Apátfalva Balaton

190.00 100.00 132.00 100.00

10.50 12.00 21.00 16.00

-

8.00 8.00 4.00 3.20

Az elıbb írt adózások teljes összege, amelyet ıfelsége füleki és szendrıi provizora Borsod vármegyében kinyomozott, kitett: Forint A török uraknak kifizetett évi summa Császár adója Szablyapénz Vaj és méz Azaz együtt

9473 744 124 206 10547

Dénár 18 48 66

EDELÉNY – Szendrıhöz Bordas Antal és Dako Mihály hit alatt vallották, hogy meghódolván, a török uruknak kezdetben fizettek 60 forintot, azután Sáppal és Borsoddal együtt 100 forintot, azután csak egyedül Edelényre kivettetett 300 forint. Legutoljára a súlyos pusztítás után visszahívatván, 200 forintot kényszerültek fizetni. Császár adóját tizenöt ház után fizettek 22 forintot és 50 dénárt. A szablyapénz a császár adójának az összegébe foglaltatott bele. Vajat és mézet különbségtétel nélkül 40 pintet adtak, ami kitesz 6 forintot. Semmit sem szolgáltak. 42

A keresztény földesúrnak Szent Mihály ünnepére adó néven mindenki 1 forintot fizetett, továbbá a malacok adóját, egy összegben 5 forintot fizettek. Tizedet adtak és szolgálatokat teljesítettek.

SÁP – Szendrıhöz Michael István bíró és Kelles Imre hit által vallották, hogy török uruknak kezdetben fizettek 25 forintot, azután 40 forintot, végül kivettetett reájuk 80 forint, s mivel ezt nem tudták megfizetni, szétfutottak. Végre visszahívatván, 60 forint fizetésére kényszerítették ıket. Ennek az összegnek valamely részét azonban a balajtiak fizették ki, akiknek az edelényi szılıhegyen vannak szılıik. Császár adóját három ház után fizettek 4 forintot és 50 dénárt. Vajat 40 pintet adtak, ami kitesz 4 forintot. Mézet semmit sem adtak és nem is szolgáltak. A keresztény földesúrnak minden egyes telek után Szent Mihályra 73 dénárt fizettek és a malacok adójául 4 forintot és 50 dénárt adtak. Tizeddel tartoznak és szolgálatokat teljesítenek.

ABOD – Szendrıhöz Gecheo Ambrus bíró, Kazay Benedek és Lazar Elek hit által vallották, hogy miután a törökök adófizetıivé lettek, török uruknak kezdetben fizettek 10 forintot, azután 15 forintot, s legutoljára 20 forintot. Császár adóját egy ház után fizettek 1 forintot és 50 dénárt. Szablyapénzt ugyanennyit fizettek, de nem minden esztendıben. Olykor a hídért és a szénáért is pénzt kényszerültek leszámlálni, de az összegre nem emlékeznek. 43

Vajat és mézet 10 pintet adtak, [ami kitesz] 5 forintot. Semmit sem szolgáltak, a falu ugyanis sokáig puszta volt.

RUDABÁNYA – Szendrıhöz Gaal Gergely bíró és Zakach Jakab adott hit alatt vallották, hogy török uruknak kezdetben 70 forintot fizettek, azután 90 forintot. Végül 250 forintot követeltek tılük és amikor ezt nem tudták megfizetni, elfutottak. Visszahívatván, legutoljára fizettek 150 forintot. Császár adóját tíz ház után minden esztendıben adtak 15 forintot. Szablyapénzt olykor, hat esztendı alatt egyszer, s minden egyes ház után 1 forintot fizettek. Vajat 20 iccét adtak, mézet ugyanannyit, ami kitesz 4 forintot. Semennyi munkát sem teljesítettek. A keresztény földesúrnak Szent Mihályra fizettek 15 forintot, továbbá a malacok adója gyanánt 10 forintot. Kilencedet és tizedet adtak. Nem szántanak, nem aratnak, hanem a rétet kaszálni és a szénát Zendreo-be szállítani tartoznak.

LÁD – Szendrıhöz Somody Simon és Wy Bertalan bíró adott hit alatt vallották, hogy török uruknak kezdetben 30 forintot fizettek, legutoljára pedig 40 forintot. Császár adóját két ház után 3 forintot adtak. Szablyapénzt ugyanennyit fizettek, de nem minden esztendıben. Olykor arra kényszerítették ıket, hogy a sáncok építéséért pénzt fizessenek.

44

Vajat 20 iccét adtak és mézet is ugyanannyit, [ami kitesz] 4 forintot. A császár írnokának minden esztendıben adtak 1 pint vajat és 1 pint mézet, ami kitesz 40 dénárt. Olykor 2, olykor 3 csöbör bort adtak, valamint egy vágómarhát. Semmit sem szolgáltak. A keresztény földesúrnak semmi adót sem fizetnek. Kilencedet és tizedet adnak, s szolgálatokat teljesítenek.

GALGÓC – az egri káptalané Chagh Pál bíró és Molnar Ambrus hit által vallották, hogy török uruknak kezdetben fizettek 32 forintot, azután 40 forintot, legutoljára pedig a császár adójával és a szablyapénzzel együtt fizettek 90 forintot. Vajat és mézet 20 pintet adtak, aminek az ára kitesz 4 forintot. A keresztény földesúrnak minden egyes telek után, amelyekbıl öt volt, 1 forintot fizettek. Kilencedet adtak és szolgálatokat teljesítettek.

45

46

AZ 1596. ÉVI VIZSGÁLAT JEGYZİKÖNYVE

47

48

TILAJ – az egri káptalané Hollo János bíró jelenti. Hatvanba adóztak és elsı alkalommal fizettek fejadó gyanánt 30 forintot, ami a legutolsó alkalommal megnıtt és fizettek 100 forintot. Császár adóját az elsı alkalommal 6 forintot, a legutolsó alkalommal 11 forintot fizettek. Szablyapénzt minden harmadik esztendıben fizettek 5 forintot. Épületre való fát ténylegesen adtak és ık maguk építettek is. Mézet és vajat különbségtétel nélkül 37, 5 pintet adtak. Korcsmapénzt egyszer fizettek 2 forintot. Szolgáltak is évenként egy héten keresztül. A törökök közelsége miatt megszakítás nélkül adóztak, kivéve a háborús megmozdulások idején. Most is ugyanazon iga alatt vannak. A földesúrnak nem adnak adót pénzben, hanem adó helyett évente csak egy ártányt és egy borjút adnak. A gabonából tizedet adnak. És szolgálnak a szükséges dolgokban.

TIHAMÉR – az egri káptalané Balogh Gergely bíró, Zabos Orbán és Sass Antal esküdtek jelentik. Elıször Hatvanba adóztak és fejadó gyanánt az elsı alkalommal 100 forintot fizettek, a legutolsó alkalommal 700 forintot fizettek. Császár adóját harminc porta után évente 48 forintot fizettek. Szablyapénzt minden negyedik esztendıben 50 forintot fizettek. Korcsmapénzt, parochiális pénzt és mátkapénzt 27 forintot fizettek.

49

Épületre való fát olykor ténylegesen adtak 30 karót, olykor fizettek 16 forintot. Mézet és vajat nem adtak rendszeresen, hanem csak ajándékként ajánlották fel. És sokféleképpen szolgáltak is. Ostoros helységnek a velük szomszédos szılıhegye után az ott birtokolt szıleik dézsmája gyanánt megállapodás szerint minden esztendıben 100 forintot fizetnek. Mindezekkel kapcsolatban panaszkodnak, hogy jóllehet évenként valló fizetést tesznek, mégis, mivel igen közeli szomszédságban vannak az egri várhoz, a sok-sok portyázásban a törökök néhány alkalommal az összes marhájukat elhajtották, sıt igen sok embert el is hurcoltak, egyáltalán nem véve tekintetbe, hogy adót fizetnek nekik. Ennek következtében annyira megfogyatkoztak mind az emberek, mind pedig a jószágok számában és mindenféle javaikban is, hogy most már, jóllehet a törökök eleget és fölösen hitegetik és szólítgatják fel ıket új megállapodásra, s rendelik, ígérik és ajánlják nekik a fejadó és más fizetések csökkentését, fizetni ugyanis nem tudnak és már semmijük nincsen, amit fizessenek. Éjjel és nappal igen nagy félelemben, virrasztással és ırködéssel kénytelenek magukat védelmezni, szinte minden pillanatban várva az ellenség általi pusztítást és gyújtogatást. A földesúrnak minden egyes telkes jobbágy éves adót ad fejenként 1 forintot és 36 dénárt, három tyúkot, 3 dénár értékben kenyeret és hat tojást. A borból és a vetésekbıl tizedet adnak. Szolgálnak is minden módon a szükséges dolgokban. A sertések dézsmája gyanánt valamikor esztendınként 12 forintot adtak, most tizenkét hízott ártányt kényszerülnek adni. A méhrajokból tizedet adnak.

50

PARASZTBIKK – különbözı nemeseké Zabo Gáspár bíró és Dorog György esküdt megesketvén, jelentik. Hatvanba adóztak. Hallomásból tudják, hogy elsı alkalommal fizettek 32 forintot fejadó gyanánt, ami azután felment 40, 50, 60 és 79 forintra, s a legutolsó alkalommal fizettek 80 forintot. Császár adóját esztendınként fizettek nyolc porta után a szénakaszálással és a tőzre való fával együtt 13 forintot és 80 dénárt. Szablyapénzt minden harmadik esztendıben fizettek 7 forintot és 20 dénárt. Korcsmapénzt és parochiális pénzt egyszer fizettek 3 forintot és 16 dénárt. Épületre való fát nyolc karót adtak ténylegesen. Mézet és vajat különbségtétel nélkül 30 pintet adtak. Nem szolgáltak. Most nem is adóznak. A földesuraknak semmilyen adót nem adnak. Kilencedet sem adnak a gabonából, hanem minden egyes jobbágy a földesura számára az annak a saját földjén lévı majorságot mőveli. Szolgálnak azonban minden szükséges dologban.

SZİLİSKE – a császári felségé, Egerhez Kowach Mihály bíró és Polyk Antal esküdt bizonyítják. Hatvanba adóztak és elsı alkalommal fejadó gyanánt 40 forintot fizettek, ami késıbb 60 forintra növekedett és a legutolsó alkalommal is ugyancsak 60 forintot fizettek. Császár adóját esztendınként 5 forintot fizettek. Szablyapénzt, parochiális pénzt és más hasonlókat egybe számolva, fizettek 6 forintot. Épületre való fát nem adtak. 51

Mézet és vajat különbségtétel nélkül 14 pintet adtak. Szolgáltak is. Most nem adóznak. A földesúrnak semmilyen adót nem adnak. A gabonából tizedet adnak, borból pedig az ötöd részt. Szolgálnak is a szükséges dolgokban.

BÁNFALVA – különbözı nemeseké Wiz Demeter bíró. Putnokra adóztak a Bebek által szított háborúk idején és elsı alkalommal fejadó gyanánt 20 forintot fizettek. Ez megnövekedett és a legutolsó alkalommal 25 forintot fizettek Hatvanba. Császár adóját esztendınként fizetnek 5 forintot. Szablyapénzt hasonlóképpen minden esztendıben fizetnek 4 forintot. Épületre való fát, parochiális, korcsma-, szakáll- és más hasonló pénzeket nem fizettek. Vajat adtak esztendınként 2 pintet. Nem szolgáltak. A földesúrnak semmilyen adót nem adnak. A borból és a vetésekbıl kilencedet adnak. Szolgálnak is a szükséges dolgokban.

MEZİKÖVESD – uraké, Diósgyırhöz Andocz Mihály bíró és Szarka Sebestyén esküdt jelentik. Budára adóztak és elsı alkalommal fejadó gyanánt fizettek 250 forintot. Azután ez megnıtt 800, 1200 és 1300 forintra. A legutolsó alkalommal pedig, Fülek várának visszavétele táján 600 forintot fizettek. Császár adóját esztendınként fizettek 35 forintot.

52

Szablyapénzt minden harmadik esztendıben fizettek 35 forintot. Épületre való fát ténylegesen adtak. Korcsmapénzt, parochiális pénzt, kaszáláspénzt, mátkapénzt és hasonlókat fizettek 14 forintot. Mézet és vajat ajándékon kívül rendszeresen nem adtak és nem is szolgáltak. A füleki hadjárat óta menekülésben voltak. Éppen most térvén vissza a menekülésbıl, ismét egyezséget kötöttek 150 forintban, a császár adóját illetıen 23 forintban. Egyebekrıl még nem határoztak. A földesúrnak semmilyen adót sem adnak. Gabonatized gyanánt esztendınként régtıl fogva 200 forintot tartoztak fizetni, de most az urak engedelmébıl csak 100 forintot fizetnek. A majorságban és más szükséges dolgokban szolgálnak.

ZSÉRC – a császári felségé, Egerhez Santha Miklós bíró, Nagy Máté és Zabo Imre esküdtek jelentik. Budára adóztak és elsı alkalommal fejadó gyanánt 16 forintot fizettek, ez aztán megnıtt 28, 60 és 75 forintra. A legutolsó alkalommal 126 forintot fizettek. Császár adóját elsı alkalommal 3 forintot, a legutolsó alkalommal 12 forintot és 50 dénárt fizettek. Szablyapénzt, korcsmapénzt, szakállpénzt, parochiális pénzt és efféle kivetéseket is fizettek, de hogy mennyit, arra nem emlékeznek. Épületre való fát egyszer adtak ténylegesen. Mézet és vajat különbségtétel nélkül 20 pintet adtak. Nem szolgáltak Most nem adóznak.

53

A földesúr számára adó gyanánt elvégzik az uradalom egy szılıjének a teljes mővelését és tizedet adnak a borból és a vetésekbıl. Minden szükséges dologban szolgálnak.

KÁCS – a Thibold nemeseké, valaha apátság volt Mozogh János bíró és Zabo János esküdt jelentik. Hatvanba adóztak és elsı alkalommal fejadó gyanánt (ahogyan az elıdeiktıl hallották) 3 forintot fizettek, azután ez megnıtt 12 és 16 forintra. A legutolsó alkalommal 17 forintot fizettek. Császár adóját esztendınként fizettek 5 forintot. Tőzre való fáért és kaszálásért fizettek 1 forintot. A malom után minden esztendıben külön-külön fizettek 3 forintot és két lisztes zsákot. Szablyapénzt, korcsmapénzt, szakállpénzt és más hasonlókat nem fizettek és nem is szolgáltak, épületre való fát sem adtak. Mézet és vajat különbségtétel nélkül minden esztendıben 10 pintet adtak. A földesúrnak semmilyen adót sem adnak. Nincsenek szántóföldjeik. A borból tizedet adnak. Szolgálnak minden szükséges dologban.

NEKÉZSENY – a Báriusoké és más nemeseké Nagy Illés bíró és Varga Benedek esküdt jelentik. Elsı alkalommal, mivel még mielıtt meghódoltak volna, a török elpusztította ıket és 37 személyt elhurcolt, erre tekintettel megállapodtak és fizettek Fülekre egy összegben 25 forintot. A legutolsó alkalommal 50 forintot kényszerültek fizetni. 54

Császár adóját ugyanezen tekintetbıl az elejétıl fogva egészen a végéig minden esztendıben 8 forintot fizettek. Szablyapénzt öten, máskor hatan is fizettek 6 forintot, de nem minden esztendıben. Mézet és vajat különbségtétel nélkül az elsı alkalommal 20 iccét, a legutolsó alkalommal 40 iccét adtak. Szolgálatot nem teljesítettek. A földesúrnak minden egyes jobbágytelek után fizetnek évente 18 dénárt, 8 és ½ tojást és egy aztal kalachnak nevezett kenyeret. Kilencedet adnak a gabonából és a borból, szolgálnak is a szükséges dolgokban.

CSOKVA – az egri káptalané Kereztes Albert bíró jelenti. Hatvanba adóztak és elsı alkalommal fizettek 15 forintot, a legutolsó alkalommal pedig Fülekre fizettek 20 forint öszszeget. Császár adóját minden négy porta után egy forintjával, fizettek esztendınként hiány nélkül 4 forintot. Szablyapénzt sohasem fizettek. Vajat minden egyes porta után egy-egy pinttel, fizettek 4 pintet. Semennyit sem szolgáltak, épületre való és más fát sem adtak. A földesúrnak Szent György ünnepén a község 25 tojást ad, pénzt semmit sem. Szent Márton ünnepén ugyancsak a község 25 dénárt ad közönségesen. Tizedet csak a gabonából adnak és szolgálnak is.

55

BARCIKA – nemeseké Cheoger Simon bíró eskü alatt jelenti. Nemesekkel laknak együtt és velük együtt elıször Hatvanba adóztak és elsı alkalommal 40 forintot adóztak, a legutolsó alkalommal, a füleki vár ostroma elıtt Pestre fizettek magukért és Alsóbarcika pusztáért 50 forintot. Császár adóját az elsı alkalommal 4 forintot, a legutolsó alkalommal 2 forintot fizettek minden esztendıben, kivéve, ha elfutottak. Szablyapénzt ritkán fizettek, de hogy mennyit, azt nem tudja. Nem emlékszik, hogy 6, vagy több, vagy kevesebb forintot fizettek-e. Vajat és mézet különbségtétel nélkül 5 pintet adtak. Rend szerint semmit sem szolgáltak, azon kívül, hogy épületre való fáért mindig tartoztak néhány forintnyi pénzzel, amennyiben meg tudtak állapodni. A földesúrnak minden egyes jobbágy esztendınként fizet adó gyanánt 50 dénárt. Kilencedet adnak a gabonából és a szükség szerint szolgálnak.

LAK – különbözı nemeseké Thooth Mátyás bíró és Wy Tamás esküdt jelentik. Mindig Fülekre adóztak és elsı alkalommal a megállapodás alapján 30 forintot fizettek, majd a megfutás után a török 50 forintot követelt, de ık csak 40 forintot ígértek és fizettek is. Császár adóját három porta után minden esztendıben 4 forintot és 50 dénárt fizettek. Szablyapénzt most fejenként 1 forintot fizettek, egyébként többet vagy kevesebbet, mivel nem emlékeznek jól. Épületre való fáért minden esztendıben 3 forintot fizettek. 56

Vajat és mézet különbségtétel nélkül 15 pintet adtak. Nem szolgáltak. A földesúrnak készpénzben adót nem fizetnek, hanem a földesurak közül némelyek ajándékban szednek valamit tılük, némelyek pedig semmit sem szednek a jobbágyok szegénysége miatt. Borból és vetésekbıl kilencedet adnak és szolgálnak is a szükséges dolgokban.

SAJÓSZENTPÉTER mezıváros – Rákóczi úré, Ónodhoz Was Gergely bíró és Irmes Márton esküdt jelentik. Pestre adóztak. Miután Fülek várát elfoglalta a török, kezdıdött a meghódolás. Miután Fülek várát elfoglalta a török, rögtön az elsı alkalommal a Nagy Memhet agával megkötött megállapodás alapján két éven keresztül 200 forintot fizettek neki. Ennek halála után egy másiknak, Deli Mankocz nevőnek esztendınként 300 forintot adtak készpénzben. Végül ennek halála után a török császár számadására köteleztetvén, s egy összegbe számolva a császár adóját, a szablyapénzt és az épületre való fát, fizettek 700 forintot, tudniillik felprédálták ıket a tatárok. Legutoljára pedig, a füleki vár elfoglalása táján megegyezés alapján Rákóczy úr közbenjárására és hasonlóképpen mindent egybe számolva fizettek évente 500 forintot. Vajat és mézet rendszeresen nem adtak, de megtisztelı ajándék gyanánt valamennyit felajánlottak annyiszor, amennyiszer jöttek hozzájuk. Szolgálatot nem teljesítettek. A földesúrnak minden jobbágy Szent Mihály adója gyanánt tartozik fizetni 1 forintot. A gabonából a földesúrnak kilencedet nem adnak, csak Egerbe tizedet. A borból pedig a földesúrnak kilencedet, Egerbe tizedet adnak. Szolgálnak is a szükséges dolgokban.

57

BERENTE – különbözı nemeseké Hatvanba adóztak Haczy Mehemmetnek és mivel a hódolás elıtt történt az elpusztulásuk, ennek tekintetbe vétele miatt egyezség alapján az elsı alkalommal 26 forintot fizettek, azután Fülekre fizettek Haczy agának 110 forintot, legutoljára a gyalogosoknak Hajnácskıre fizettek 90 forintot. Császár adóját elsı alkalommal 14 forintot fizettek, így szablyapénzt is. Aztán mindkét adó leszállt és fizettek mindkettıért 18 forintot. Legutoljára hasonlóképpen császár adóját 9 forintot és szablyapénzt is 9 forintot fizettek évente. Épületre való fáért egészen végig esztendınként 2 forintot fizettek. Vajat és mézet különbségtétel nélkül elsı alkalommal 25 pintet adtak, legutoljára ezt elengedték és sem mézet, sem vajat nem fizetnek, s nem is szolgálnak. A földesuraknak minden egyes jobbágy Szent Mihály adója gyanánt évente 50 dénárt fizet. A vetésekbıl és borból kilencedet adnak és szolgálnak is a szükséges dolgokban.

KÁPOLNA – nemeseké Lippai Pál bíró és Soos Gergely esküdt jelenti. Hatvanba adóztak és elsı alkalommal egyezség alapján 28 forintot fizettek, ez azután a megesett pusztítás miatt leszállott 25 forintra. Legutoljára megegyeztek Fülekre Bessar szpáhinak 90 forintban, jóllehet ı 100 forintot követelt. Császár adóját legutoljára 18 forintot fizettek. Szablyapénzt hasonlóképen 8 forintot.

58

Épületre való fáért annyiszor, amennyiszer kényszerültek, 12 forintot. Vajat és mézet különbségtétel nélkül 12 pintet adtak, szolgálatot nem teljesítettek. A földesúrnak minden jobbágyház után éves adó gyanánt 33 dénárral tartoznak és fél köböl zabbal. A vetésekbıl és borból kilencedet adnak. Szolgálnak is a majorságban és más szükséges dolgokban.

HANGÁCS – a Reghy nemeseké Nagy Balint János bíró és Varga Márton esküdt jelentik. Fülekre adóztak Mamhat bégnek, akinek az egyezség alapján fizettek az elsı alkalommal 80 forintot, amely összeg aztán megnıtt. Valamikor aztán megegyeztek és fizettek 90 forintot, s ez a legutolsó alkalommal lecsökkent 70 forintra. Császár adóját három porta után fizettek elsı alkalommal 4 forintot és 50 dénárt, ez aztán késıbb lecsökkent, legutoljára csupán 3 forintra. Szablyapénzt esztendınként fizettek 1 forintot. Szénakaszálásért évente adtak 24 dénárt. Az úrnak a tőzre szükséges fájáért adtak 24 dénárt. Épületre való fáért a kellı idıben fizettek 1 forintot és 50 dénárt. Vajat és mézet elsı alkalommal különbségtétel nélkül 50 pintet adtak, a legutolsó alkalommal pedig 10 pintet adtak. Nem szolgáltak. A földesúrnak esztendei adó gyanánt kedveskedésbıl adnak egy ızet, ahogyan meg tudják vásárolni azt. Kilencedet borból és vetésekbıl adnak. Szolgálnak is a szükséges dolgokban.

59

SZOLGA – különbözı nemeseké Zabo Tamás bíró és Orban István bíró jelentik. Fülekre adóztak Hwreom szpáhinak és csak hallomásból jelentik, hogy elsı alkalommal megegyezés alapján 20 forintot fizettek. Ez azután 60 forintra növekedett, majd a futás miatt ismét lecsökkent ez az összeg, s megegyeztek és fizettek is 50 forintot. Végre a legutolsó alkalommal a szpáhi követelésére 60 forintot kellett fizetniük. De Isten kegyelmébıl megszabadíttattak és nem teljesítették ezt a fizetést. Ezen összeg mellett adniuk kellett búzát és árpát vegyesen 7 ½ kassai köblöt, vajat és mézet különbségtétel nélkül 30 pintet. Császár adóját öt porta után esztendınként 7 forintot és 50 dénárt fizettek, valamint 2 pint mézet és vajat. Szablyapénzt öt porta után annyiszor, amennyiszer szedték, biztos rend nélkül fizettek, de hogy egy vagy másfél forintot-e, arra nem emlékeznek. Épületre való fát az öt porta mindegyike olykor egy karót, máskor és többnyire két porta egy karót adott és pénzben minden karóért egy forintot fizettek. Nem szolgáltak rend szerint. A földesuraknak a falu középsı részében lakó jobbágyok fejenként 33 dénárt fizetnek, a többi nemes jobbágyai pedig, akik a másik fele részben laknak, semmilyen adót sem fizetnek. Mindannyian egyenlıképpen kilencedet adnak a gabonából. Szolgálnak is a szükséges dolgokban.

LUDNA – különbözı nemeseké Kis Mihály bíró és Bereczk István esküdt jelentik. Elsı alkalommal Hatvanba adóztak. Fülek várának elfoglalása után megegyeztek 20 forintban, ez késıbb 35 forintra 60

emelkedett, végül a legutolsó alkalommal 60 forintot fizettek. Bírság gyanánt is kap tılük 12 forintot, ami nem rend szerint való. Császár adóját az elsı alkalommal 1 forintot, a legutolsó alkalommal pedig 6 forintot fizettek. Szablyapénzt ritkábban ugyan, mint a császár adóját, négy porta után fizettek, de hogy 4 vagy 3 forintot-e, arra nem emlékeznek. Épületre való fát nem adtak és nem is szolgáltak. Vajat és mézet különbségtétel nélkül 15 pintet, a legutolsó alkalommal pintet adtak. A földesúrnak semmi adót nem adnak. Kilencedet borból és vetésekbıl adnak és szolgálnak is a szükséges dolgokban.

ECSEG – s császári felségé, Szendrıhöz Pipis János bíró és Chani Dénes esküdt jelentik. Fülekre adóztak Deberhannak és az elsı alkalommal megállapodás alapján 16 forintot fizettek, azután pedig 20 forintot, a legutolsó alkalommal pedig egyezségre léptek és fizettek 40 forintot. Császár adóját kezdettıl a végéig esztendınként 5 forintot fizettek. Szablyapénzt egyszer, hét esztendıvel ezelıtt fizettek 4 forintot. Sem építéspénzt nem fizettek, sem fát nem adtak, sem nem szolgáltak. Vajat és mézet különbségtétel nélkül a legutolsó alkalommal 20 pintet adtak. A szent császári felségnek évi adót minden egyes egész telkes jobbágy 1 forintot fizet. Kilencedet adnak a vetésekbıl és többet szolgálnak a jogosnál Szendrıbe és Fülekre. Panaszkodnak is a katonák beszállásolása miatt. 61

SAJÓKERESZTÚR – Basó Mihály özvegyének elzálogosítva Devinyi Miklós bíró és Thompos Pál esküdt jelentik. Elsı alkalommal Budára adóztak Amhat bégnek, de mivel az akkor serdültebbek és azon kor emberi már nincsenek életben, ezért csak hallomásból tudják, hogy 60 forintot fizettek. Ez azután különbözı módon növekedett 500 forintig és még azon is túl. De miután nem fizették, lecsökkent 250 forintra. Legutoljára pedig leengedte a török 200 forintra, de teljesen ezt sem szolgáltatták be. A császár adóját elsı alkalommal 33 forintban, a legutolsó alkalommal pedig 26 forintban fizették. Szablyapénzt az uruk védelmének köszönhetıen nem fizettek, sem épületre való fát nem adtak, sem nem szolgáltak. Vajat és mézet különbségtétel nélkül 50 pintet adtak. Néha az elmenekülésen is gondolkodtak. A földesuruknak évi adót minden jobbágy 1 forintot fizet és kedveskedésbıl egy ızet adnak. Kilencedet adnak a borból és a vetésekbıl. Szolgálnak is a szükséges dolgokban.

NYÉK – különbözı nemeseké Lancz Albert bíró és Nagy Pal Mihály esküdt jelentik. Elsı alkalommal Hatvanba adóztak Korda Hazan fiának, Ali 5 bégnek, akinek a megállapodás szerint az 1566. esztendı után fizettek 60 forintot. Ezt Amhat cselebi felemelte 150 forintra, végül a legutolsó alkalommal 200 forintot fizettek. Császár adóját 13 porta után másfél forintjával 19 forintot és 50 dénárt fizettek. 5

62

Magyarul írva: „Korda Hazan fianak, Ali Beghnek.” A lap szélén ezen Ali bég neve pontosítva: „Thozon Ally.”

Szablyapénzt nem fizettek, mivel megvédelmezték ıket. Épületre való fát ugyanezen okból nem adtak és nem is szolgáltak rend szerint. Vajat és mézet különbségtétel nélkül 40 pintet adtak. A földesuraknak a törvény szerint 64 dénár évi adót tartoznának fizetni, de a jelenlegi helyzetük miatt megkönyörülnek rajtuk. Kilencedet adnak a borból és a vetésekbıl. Mindenki a saját urának a rendelkezése szerint szolgál, ugyanis többek által birtokoltatnak.

VARBÓ – Csernel Pál özvegyéé

6

Racz Antal bíró, Ando Péter és Barlok György esküdtek jelentik. Elsı alkalommal Pestre adóztak Szemczyk szpáhinak, akinek a megállapodás szerint, amint hallomásból tudják, fizettek évi 33 forintot néhai nagyságos Balassa Zsigmond közbenjárására. Ez azután megnıtt és Muztafa agának Hatvanba minden esztendıben 140 forintot, aztán 150, majd 160 forintot, a legutolsó alkalommal végül megállapodás alapján 200 forintot fizettek. És egy vágómarhát, vagy 7 ezért 5 forintot adtak. Császár adóját elsı alkalommal négy porta után, majd nyolc porta után, legvégül pedig tíz porta után fizettek 15 forintot. Szablyapénzt csak az új összeírások és számlálások idejétıl fogva fizettek 15 forintot. Épületre való fát csak egyszer adtak 4 karót, továbbá egyszer készpénzben fizették, de hogy mennyit, nem emlékeznek: úgy hiszik, hogy 4 forint volt. 6

A lap szélén megjegyzés: „Diosgeor-tıl elzálogosítva a Török család által 1500 forintért.”

7

Ez a mondat betoldás a lap szélén.

63

Vajat és mézet elsı alkalommal 15 pintet adtak, azután ez felment 50 pintre és legutoljára is ennyit adtak. Elıször szénakaszálással és más munkákkal szolgáltak, legutoljára pedig nem szolgáltak. A földesúrnak évente kétszer fizetnek, elıször közönségesen 8 forintot, a második alkalommal minden jobbágy, aki rétet és kaszálót akar használni és birtokolni, nem pedig hívatlanul, fizet 18 dénárt, ad egy köböl zabot és egy tyúkot. Az erdıkben legeltetett sertésekbıl tizedet adnak, a gabonából és a borból kilencedet adnak a földesúrnak. Juhokból nem adnak tizedet. A szükséges dolgokban és a majorságban is szolgálnak.

KISTOKAJ, másképpen FARKASTOKAJ – különbözı nemeseké 8

Batha Gergely bíró és Petheo Mihály esküdt jelentik. Elsı alkalommal Hatvanba adóztak és Alsótokajjal közösen 16 forintot fizettek, ez azután megnıtt 20 forintra és a legutolsó alkalommal a farkastokajiak elkülönítve 36 forintot fizettek Berénybe. Császár adóját innét esztendınként 5 forintot fizettek. Szablyapénzt annyiszor, amennyiszer szedték – hányszor azonban, arra nem emlékeznek –, minden alkalommal 5 forintot fizettek. Épületre való fát nem adtak és nem is szolgáltak. Vajat és mézet sem adtak, csak ajándék gyanánt. A földesuraknak különféle módon fizetnek adót, ahogyan ki-ki bánik a saját jobbágyával: némelyek 33 dénárt, némelyek 8

64

Kihúzva innét Thoot Lénárd neve, aki Alsótokaj bírója volt – lásd alább. A szövegben más javítások is vannak annak következményeként, hogy a két Tokaj adózása némileg összekeveredett.

100 fej káposztát. Kilencedet adnak a borból és a vetésekbıl. Szolgálnak is a majorságban és más szükséges munkákban az urak akarata szerint.

ALSÓTOKAJ – ugyanazon nemeseké Thoot Lénárd bíró jelenti. Elsı alkalommal Hatvanba adóztak a farkastokajiakkal együtt, akikkel közösen 16 forintot fizettek, azután elkülönítve azoktól ugyanazon Hatvanba Thepegywzi-nek a legutolsó alkalommal fizettek 40 forintot. Császár adóját évenként fizettek 5 forintot. Szablyapénzt mindig vetett ki az úr, azt hiszi, hogy ugyanolyan módon, ahogyan a fentebbiek, fizettek 5 forintot. Épületre való fát nem adtak és rend szerint nem is szolgáltak. Vajat és mézet különbségtétel nélkül esztendınként 10 pintet adtak. A földesúrnak mind adófizetést, mind szolgálatot és mind kilencedet ugyanazon a módon teljesítenek, mint a fentebbiek.

MÁLYINKA – Dédeshez tartozott, de most el van zálogosítva a Basó családnak Mihal Antal bíró jelenti. Elıször Hatvanba adóztak Fülek elfoglalása után és fizettek 7 forintot. Ez azután megnıtt 10 és 20 forintra és legutoljára 50 forintban egyeztek meg, de ezt nem fizették ki, mivel Istennek hála, Fülek várának visszafoglalásával felszabadíttattak. Császár adóját elsı alkalommal 1 forintot, máskor 1 forintot és 50 dénárt, legutoljára pedig 5 forintot fizettek. Nem emlékszik, hogy szablyapénzt fizettek volna. 65

Épületre való fát és szolgálatot hasonlóképpen nem teljesítettek. Vajat és mézet különbségtétel nélkül elsı alkalommal 20 iccét adtak, legutoljára pedig, ha nem lettek volna felszabadítva, 50 iccét kellett volna fizetni. A földesúrnak ez idı tájt nem fizet adót. Egykor azonban minden jobbágy egy rózsafőzért és másfél tojást adott. A gabonából kilencedet adnak. A malacokból is adnak kilencedet, mivel van makktermı erdejük. Elég sokat szolgálnak is, sıt panaszolja is, hogy módfelett kényszerítik ıket szolgálni a jelenlegi zálogbirtokosok.

KONDÓ – a Thibolt nemeseké Czako Jakab bíró megesketvén, jelenti. Elsı alkalommal Hatvanba adóztak és megegyezés alapján 16 forintot fizettek. Ez azután megnıtt 28 forintra. A legutolsó alkalommal pedig megegyeztek és fizettek 40 forintot. Császár adóját évente fizettek 4 forintot. Szablyapénzt amikor szedtek, fizettek 2 forintot. Épületre való fát nem adtak és szolgálatot sem teljesítettek. Vajat és mézet különbségtétel nélkül 14 pintet adtak. A földesúrnak minden esztendıben mindegyik jobbágy Szent Mihály adója gyanánt 25 dénárt és egy tyúkot ad. Kilencedet adnak a borból és mindenféle vetésbıl. Az uradalom szılıiben és minden más munkában szolgálnak.

PARASZNYA – uraké, Diósgyırhöz Thoot Damján bíró és Kowach Orbán esküdt jelentik. Elıször Budára adóztak és 5 forintban egyeztek meg. Ez azután 10 forintra, majd 30 forintra növekedett és Fülekre fizet66

tek, s a legutolsó alkalommal ugyanoda ugyanezt a 30 forintot fizették. Császár adóját elsı alkalommal 3 forintot, legutoljára pedig 6 forintot fizettek Szablyapénzt is meghatározott idıkben fizettek, de hogy 4 forintnál néha többet fizettek-e, vagy nem, arra nem emlékeznek. Épületre való fáért ahányszor csak szükséges volt, 4 forintot és 50 dénárt fizettek. Vajat és mézet különbségtétel nélkül 15 pintet adtak. Semmit sem szolgáltak. A földesúrnak évi adót Karácsony ünnepére minden jobbágy 24 dénárt és fél köböl zabot fizetett. Kilencedet adnak a borból és a gabonából, bıséges makktermés esetén a malacokból is. Most tizedet is adnak, azt mondják azonban, hogy ezt csupán új szokásból szedik tılük. Minden szükséges dologban teljesítenek szolgálatot.

LÁDHÁZA – nemesek lakják, mivel kúria Sebeo Benedek zsellér eskü alatt jelenti. Kezdettıl fogva végig Hatvanba adóztak és hallomásból tudja, hogy elsı alkalommal 8 forintot fizettek. Ez azután 12 forintra nıtt, a legutolsó alkalommal végül 16 és 20 forintra. Császár adóját 3 porta után esztendınként 4 forintot és 50 dénárt fizettek. Szablyapénzt és épületre való fát nem adtak. Sem mézet, sem vajat nem adtak a megállapodás szerint, csak ajándékokat. Legutoljára azonban 20 forint fejében 20 icce vajat és mézet különbségtétel nélkül követelt tılük a török, de miután közbejött Fülek várának az ostroma, megszabadultak ennek a kifizetésétıl. 67

A zsellérek a nemeseknek, tudniillik a saját uraiknak a vetésekbıl az ötöd részt adják, mivel a földek kuriálisak. Szolgálnak is, ahogyan tudnak. Adót semmit sem adnak.

CSABA – az uraké Diósgyırhöz és nemeseké Gal Márton bíró, Pogan Mihály és Borza Márton esküdtek jelentik. Hatvanba adóztak és elsı alkalommal fizettek 100 forintot, azután ez 150 forintra, majd 275 forintra nıtt. Adtak egy vágómarhát is. A legutolsó alkalommal végre, miután leszállítás történt, 147 forintot fizettek. Mézet 20 pintet és vajat is ugyanannyit adtak. Császár adóját elsı alkalommal 22 forintot fizettek, a legutolsó alkalommal, a füleki hadjárat táján 15 forintot. Szablyapénzt, parochiális pénzt és hasonlókat nem fizettek. Épületre való fáért egy alkalommal fizettek 5 forintot és 50 dénárt. Két hordócska bort adtak. Nem szolgáltak. A földesuraknak semmi adót sem adnak, kivéve Czabai György zselléreit, akik négyen együtt esztendınként 1 forintot adnak. A nemesek zsellérei ötöd részt adnak a gabonából, a jobbágyok Diósgyırbe kilencedet adnak mind a gabonából, mind pedig a borból. Mindenki szolgál a saját urának.

68

9

DARÓC – adózik, Thibolt Gáspáré Zabo Pál bíró és Gedeczy Péter esküdt jelentik. Hatvanba adóztak és elsı alkalommal fizettek 100 forintot, azután ez megnıtt 156 és 190 forintra. Legutoljára azonban lecsökkent csupán 100 forintra. Császár adóját esztendınként 18 és 20 forintot, végül a kaszálásai adóval egybe számolva 23 forintot fizettek. Szablyapénzt 12 forintot és 50 dénárt fizettek, nem minden esztendıben azonban. Épületre való fát olykor ténylegesen adtak, máskor 3 forintot fizettek érte. Parochiális pénzt, korcsmapénzt és hasonlókat nem adtak. Vajat és mézet vegyesen 80 pintet adtak. Szolgáltak is. Fülek várának elfoglalása után nem adóztak, de most már egy hónap óta félelembıl megállapodtak újabban 30 forintban és egy rıf karasia posztóban. A császár adóját 8 forintban határozták meg, egyebekrıl még nincs egyezség. A földesúrnak adót nem adnak. A gabonából és a borból kilencedet adnak. Szolgálnak is minden szükséges dologban.

KÜRT – adózik, a császári felségé, Egerhez Paztor Gergely bíró és Gáspár deák esküdt jelentik. Hatvanba adóztak és elsı alkalommal fizettek 15 forintot. Azután ez megnıtt 20 forintra és a legutolsó alkalommal is csupán 20 forintot fizettek. Császár adóját esztendınként fizettek 8 forintot és 74 dénárt. Szablyapénzt, parochiális pénzt és hasonlókat nem fizettek. Épületre való fát hasonlóképpen nem adtak. 9

Innét kezdve a települések némelyikének a neve mellett, a lap szélére írták ezt a kifejezést.

69

Vajat és mézet különbségtétel nélkül 10 pintet adtak. Nem szolgáltak. Ezek szüntelenül adófizetık voltak és most is azok a helységnek a Szolnokhoz való közelsége miatt. A földesúrnak adót nem adnak, hanem szolgálnak minden szükséges dologban

VAKARÁCS – nemesi kúria, Petky Pál özvegyéé Markatoff Ferenc bíró és Karla Jakab esküdt jelentik. Hatvanba vagy Budára adóztak és elsı alkalommal fizettek 6 forintot, császár adójáért 1 forintot és 50 dénárt. Ez azután megnıtt 8 és 10 forintra, legutoljára pedig fizettek 16 forintot. Császár adóját esztendınként fizettek 3 forintot. Szablyapénzt vajon fizettek-e, vagy sem, nem emlékeznek, tudják azonban, hogy a török 3 forintot követelt. Épületre való fát, parochiális pénzt, korcsmapénzt és efféle pénzeket nem fizettek és nem is szolgáltak. A földesúrnak évi adó gyanánt adnak száz fej káposztát, a gabonából és a borból kilencedet adnak. Szolgálatot teljesítenek a szükséges dolgokban, mégpedig eléggé terheset.

SZÁZD – adózik, különbözı nemeseké Kowach Menyhért bíró és Chegei Ferenc esküdt jelentik. Hatvanba adóztak és elsı alkalommal fizettek 40 forintot. Ez azután a pusztítás miatt lement 30 forintra és a legutolsó alkalommal is ugyanezen 30 forintot fizették. Császár adóját minden esztendıben 11 forintot fizettek. A szablyapénzt, korcsmapénzt, parochiális pénzt, szakállpénzt és hasonlókat egybe számolva, fizettek 15 forintot. 70

Épületre való fáért most 4 forintot, máskor pedig 6 forintot fizettek. Egy vágómarhát továbbá megváltottak 3 forintért. Szolgáltak is. Fülek visszafoglalása után két esztendın keresztül nem fizettek adót, de most már ismét meghódoltak és ráállottak a fent írt rendszeres fizetésekre. A földesúrnak egykor minden egyes jobbágy egy esztendıre adó gyanánt 50 dénárt fizetett és két napot kaszált. Most sokat szolgálnak, de adót nem adnak. Kilencedet a gabonából adnak.

ALACSKA – nemeseké, nemesi kúria Fene Imre bíró és Murk András esküdt jelentik. Fülekre adóztak és elsı alkalommal 20 forintot fizettek. Ez azután megnıtt 35 forintra, a legutolsó alkalommal pedig egyezség alapján 50 forintot fizettek. Császár adóját minden esztendıben 9 forintot és 24 dénárt fizettek. Szablyapénzt minden harmadik esztendıben fizettek 8 forintot és 64 dénárt. Épületre való fáért amikor szükséges volt, fizettek 3 forintot. Korcsmapénzt, parochiális pénzt, szakállpénzt és kaszálási pénzt nem adtak, mivel a megállapodás alapján mindezek be voltak számítva a fejadó összegébe. Szolgálatot nem teljesítettek. A földesúrnak semmilyen adót sem adnak. A gabonából ötödöt adnak, azért, mert a földek a kúriához tartoznak. A borból pedig a földesúrnak kilencedet, ıfelségének tizedet adnak. Szolgálnak is szükség szerint.

71

VALK – ıfelségéé, Szendrıhöz De mivel igen közel vannak Szolnokhoz, megszakítás nélkül adóztak és adóznak ma is.

NAGYMIHÁLY – nemeseké Forintos Pál bíró és Ereos Gál esküdt jelentik. Ahogyan hallották, Hatvanba adóztak és elsı alkalommal 60 forintot fizettek. Ez azután megnıtt 125 forintra, utoljára pedig, a füleki hadjárat táján 140 forintot fizettek. Császár adóját esztendınként 15 forintot fizettek. Szablyapénzt, korcsmapénzt és parochiális pénzt csupán egyszer fizettek, a megállapodás szerint 7 forintot. Épületre való fát sem ténylegesen, sem pénzben nem adtak. Vajat 40 pintet adtak. Rend szerint nem szolgáltak. A háborús megmozdulások alatt nem adóztak, de miután vége lett a hadjáratoknak, újra folytatódott az adózás és most is adóznak. Ismét egyezségre léptek a fejadót illetıen 50 forintban, a császár adóját illetıen 8 forintban, valamint egy vágómarhában. Egyebekrıl még nem lett végzés. A földesúrnak adót nem adnak. A gabonából jog szerint kilencedet tartoznának adni, de mivel igen nagy majorságot mővelnek az úr számára minden esztendıben és ezenfelül minden fajta egyéb szolgálatokat is teljesítenek, ez elengedtetett nekik.

MOHI – oppidum, uraké, Diósgyırhöz Bende Balázs bíró és Kondai Balázs esküdt jelentik. Elıször Budára adóztak Mehemmet basának és fizettek 60 forintot, ez azután felment egészen 600 forintig. De a felége72

tés után leszállott 300 forintra, ami magába foglalta a császár adóját is. Azelıtt azonban 60 porta után császár adója gyanánt fizettek 90 forintot. Szablyapénzt, korcsmapénzt, szakállpénzt, parochiális pénzt és más hasonlókat, valamint épületre való fát nem adtak. Sem vajat, sem mézet ajándékon kívül nem adtak rend szerint és nem is szolgáltak. Most nem adóznak. A földesúrnak évi adó gyanánt együtt a mészárosokkal 16 forintot fizetnek. Kilencedet adnak a gabonából és elég sokat szolgálnak.

KISTÁLLYA – adózik, a csanádi püspök úré Wegh Ádám bíró és Molnar Mihály esküdt jelentik. Hatvanba adóztak és elsı alkalommal 280 forintot fizettek és 21 esztendeig ebben az állapotban voltak. Azután ez megnıtt 500 forintra, magába foglalva a császár adóját és más adókat is. S a füleki hadjárat táján szintén ugyanezen 500 forint összeget fizették. Épületre való fát csupán egyszer fizettek és vajat sem adtak. Most is ugyanezen adózás alatt vannak és voltak folyamatosan és panaszkodnak is, hogy ha ebben nem történik csökkentés, nem tudnak megmaradni. Szolgálatot nem teljesítenek. A földesúrnak adót nem adnak. Kilencedet borból és gabonából adnak. Szolgálnak is a szılımővelésben és más munkákban.

73

EMİD – Ónodhoz Waryw Gergely bíró és Pacza Gergely esküdt jelentik. Hatvanba adóztak és elsı alkalommal 20 forintot fizettek. Azután ez 150 és 188 forintra nıtt és vágómarhákat is adtak, sıt a külsı emberektıl bordézsmát is. Legutoljára pedig megegyeztek és fizettek 300 forintot, amely magába foglalta a külsı személyek borának a dézsmáját, a vajat és egyebeket is. Császár adója gyanánt esztendınként fizettek 16 forintot. A vajda tiszttartójának fizettek 10 forintot. Szablyapénzt, korcsmapénzt, parochiális pénzt és hasonlókat nem fizettek és rend szerint nem is szolgáltak. Épületre való fáért 6 forintot fizettek, amikor ilyet szedtek. Vajat és mézet különbségtétel nélkül 40 pintet adtak. Most nem adóznak. A földesúrnak évi adót minden egyes jobbágy 1 forintot fizet, a zsellér 25 dénárt. A borból és gabonából kilencedet adnak és szolgálnak is minden szükséges dologban. A tiszttartónak minden esztendıben adnak 14 köböl takarmányt, valamint ugyanennyi kenyeret és tyúkot, s minden jobbágy 20 dénárt.

MISKOLC mezıváros – Diósgyırhöz Mezaros Kelemen bíró, Zabari Demeter és Kormos Ambrus esküdtek. Rögtön az 1544. esztendıben lett elpusztításuk és megégetésük után adóztak és elsı alkalommal, amikor Mehemet pasával megállapodtak, Budára fizettek 300 forintot. Ez azután megnıtt 900 és 1100 forintra, míg végre valaki Bekus Hatvanban megvásárolta ıket közönséges szokás szerint és ı csaknem hat esztendın keresztül minden évben 74

4000 forintot csikart ki tılük. És császár adóját is 500 porta után kényszerítettek ki tılük segedelem gyanánt, ide számolva Csaba helységet is, miáltal 275 forintot fizettek. Leszállott azután a fejadó 3000 forintra és sok esztendın keresztül ebben az állapotban fizettek. Miután pedig több éven keresztül elmaradtak a fizetéssel, megfutásra szánták el magukat, melynek során egy teljes esztendın át másutt, a lakóhelyükön kívül bujdostak, majd Hozman bég révén megegyezés és új megállapodás született, s legutoljára 2000 forintot fizettek, ebbe foglalva a császár adóját, az épületre való fát és bármilyen más esetleges fizetéseket. Csupán ajándékokat ajánlanak fel, de nem rendszeresen. A földesuraknak éves adó gyanánt minden egyes jobbágytelek után a mezıvárosnak az Újváros nevezető részétıl 54 dénárt fizetnek, az Óváros nevezető másik részétıl pedig 32 és ½ dénárt, valamint ½ köböl zabot a helyi köböllel, s négy telek után egy házi kenyeret és egy tyúkot. Borból és gabonából az úrnak kilencedet, Egerbe pedig tizedet tartoznak adni. Túlságosan is sok szolgálatot teljesítenek. Mindezekkel kapcsolatban panaszkodnak, hogy mivel ık a Diósgyırhöz régtıl fogva tartozó többi jószággal együtt az ország koronájának a tulajdonai és a jelenlegi uraknál csupán zálogban vannak, ámbár mind a rendes szolgálatokról, mind pedig az adókról, a kilenced-fizetésekrıl és a rend kívül való dolgok alóli bármiféle mentességekrıl ezen ország szent királyainak bizonyos kiváltságait birtokolták és birtokolják jelenleg is, mint a koronának sajátjai, mégis sok tekintetben akadályoztatnak a szolgálatoknak a rend kívül való és elviselhetetlen nemeivel, boraikat a jelenlegi uraik az ár biztos kifizetése nélkül elveszik tılük. Ha ezen iga alól nem szabadulnak meg, akkor szükségszerő, hogy mind ık, mind pedig az ide tartozó egyéb jószágok is rövidesen teljesen el fognak pusztulni, mint 75

ahogyan nagy részben már el is kezdtek pusztulni. A zálogba adás idejétıl fogva ugyanis a jószágoknak csaknem a fele része elpusztult.

ARANYAS – különbözı nemeseké Mecher Tamás bíró, Bordas Pál és Chelen Ferenc esküdtek jelentik. Mindig Hatvanba adóztak kezdettıl, az 1568. esztendıtıl fogva végig és elsı alkalommal 46 forintot fizettek. Ez azután megnıtt 140, 200 és 250 forintra, azzal a feltétellel, hogy amint megegyeztek, sem a császár adóját, sem más adókat nem elkülönítve, hanem ebbe beleértve kelljen fizetniük. A legutolsó alkalommal végül 290 forintot fizettek. Császár adóját akkor esztendınként 21 forintot fizettek. Szablyapénzt, ahogyan visszaemlékeznek, egyszer fizettek 1 forintot és 50 dénárt. Parochiális pénzt háromszor fizettek, egy-egy alkalommal 3 forintot. Szakáll-adót egyszer fizettek 1 forintot és 50 dénárt. Korcsmapénzt és más pénzeket ezeken kívül nem fizettek. Épületre való fát a domoszlóiak által két alkalommal adtak, s nekik fizettek egyszer-egyszer 9 forintot. Vajat és mézet különbségtétel nélkül 40 pintet adtak. Szolgáltak is. A földesúrnak évi adót minden egyes jobbágy 12 dénárt fizetett, valamint két kenyeret és két tyúkot. Kilencedet a borból és a vetésekbıl adnak, a sertések dézsmájáért általában 3 forintot fizetnek. Szolgálnak is a szükséges dolgokban.

76

KORHI – a remete barátoké, Lád kolostorához Kasa István bíró, Paga Gáspár és Echeg Máté esküdtek jelentik. Soha nem adóztak, jóllehet három alkalommal is el kellett viselniük és tőrniük a törökök általi elpusztítást és felégetést, valamint hogy némelyeket el is hajtottak. De már biztonságban vannak. A földesúrnak semmi adót sem adnak, csupán csak szolgálnak. Kilencedet a kolostorhoz tartozó földek vetéseibıl adnak.

SZIRMA – különbözı nemeseké Kondai János bíró, Nagy Simon és Poka János esküdtek jelentik. Hatvanba adóztak és elsı alkalommal fejadó gyanánt 10 forintot fizettek. Ez azután 40 és 50 forintra nıtt és a legutolsó alkalommal is ugyanezt az 50 forintot fizették. Császár adóját esztendınként 4 forintot fizettek. Szablyapénzt 1 forintot fizettek. Épületre való fáért egyszer fizettek 1 forintot. Parochiális pénzt, korcsmapénzt és hasonló esetlegességeket nem fizettek és rend szerint nem is szolgáltak. Vajat és mézet különbségtétel nélkül 20 pintet adtak. A földesúrnak adót nem készpénzben, hanem tyúkokban és kalácsban adnak. Kilencedet gabonából adnak. Szolgálnak is a szükséges dolgokban.

CSERÉP – adózik, Báthory úré, ugyanahhoz a várhoz Kormos Péter bíró, Varga Lukács és Somogi Péter esküdtek jelentik.

77

Hatvanba adóztak az 1544. esztendıtıl fogva és elsı alkalommal fejadó gyanánt 60 forintot fizettek. Ez azután megnıtt 200 forintra, a legutolsó alkalommal pedig 250 forintot fizettek. Császár adóját elsı alkalommal esztendınként tíz porta után fizettek, a legutolsó alkalommal pedig 15 porta után fizettek 30 forintot. Szablyapénzt nem fizettek, de korcsmapénzt, parochiális pénzt, szakállpénzt és hasonlókat minden esztendıben megszakítás nélkül 23 forintot és 50 dénárt fizettek. Épületre való fát ténylegesen adtak és szolgáltak is. Vajat és mézet különbségtétel nélkül 40 pintet adtak. A füleki hadjárat óta ugyan mentesek voltak az adófizetés alól egészen mostanáig, de a félelem miatt már két hónapja megállapodtak fejadó gyanánt Szent György legközelébb jövı ünnepéig 75 forintban, császár adója gyanánt 13 forintban és 50 dénárban. A többirıl még semmit sem végeztek. A földesúrnak évi adó gyanánt minden egyes jobbágy 50 dénárt fizet. Kilencedet a borból és a vetésekbıl adnak, a malacokból tizedet és dénárok száma alatt találtakat 5 dénárjával megváltják. Szolgálnak is a szükséges dolgokban.

KESZI – adózik, különbözı nemeseké Kolik György bíró és Nagy István esküdt jelentik. Hatvanba adóztak és elsı alkalommal 30 forintot fizettek, ez azután megnıtt 140 forintra és a legutolsó alkalommal is 140 forintot fizettek. Császár adóját esztendınként 24 forintot fizettek. Szablyapénzt, korcsmapénzt, parochiális pénzt és efféléket csupán egyszer fizettek, ahogyan emlékeznek, 7 forintot.

78

Mézet és vajat többnyire 20 pintet, máskor 30 pintet adtak. Szolgáltak is. A Hatvanba való hadjárat szétoszlása után ismét adófizetıkké tették ıket és most is adóznak, s ismét megállapodtak a fejadót illetıen 100 forintban, a császár adóját illetıen 21 forintban. 20 kila nevezető mérték búzát és ugyanannyi árpát is fizetnek esztendınként, valamint egy vágómarhát. A szablyapénz és a többi esetleges pénz még hallgatás alatt van hagyva. A földesúrnak minden egyes jobbágy esztendınként 25 dénár adót fizet. Továbbá a régi szokás alapján minden egyes jobbágy tartozott esztendınként két napot kaszálni és egy kalangya gabonát learatni, most ezen felül is szolgálni kényszerülnek. Kilencedet a gabonából adnak.

TARJÁN – adózik, egykor Tokajhoz, most zálogba adás révén Bornemissza Lászlóhoz Sohonnai Mihály bíró, Fodor Máté és Bordas Demeter esküdtek jelentik. Hatvanba adóztak és elsı alkalommal 150 forintot fizettek, azután ez megnıtt 200 forintra és a legutolsó alkalommal is csak 200 forintot fizettek. Császár adóját esztendınként fizettek 40 forintot, máskor 50 és 60 forintot is 25 porta után, együtt a szablyapénzzel, parochiális pénzzel, korcsmapénzzel és más hasonló pénzzel. A füleki hadjárat óta nem adóztak, de miután a legközelébb elmúlt tavasszal a török elpusztította ıket és 43 személyt elhurcolt innét, ismét adófizetıkké lettek Szolnokra és megállapodtak fejadó gyanánt most csak 100 forint öszszegben, császár adója gyanánt 25 forintban 12 portára,

79

az egyebeket hallgatásban hagyván Szent György legközelébb eljövendı ünnepéig. A földesúrnak esztendınként Szent Márton ünnepére fizetnek közönségesen 16 forint adót, kilencedet a vetésekbıl adnak, tizedet a malacokból. Szolgálnak is minden szükséges dologban.

PALKONYA – adózik, az egri káptalané Konya Orbán bíró és Konya Fábián esküdt jelentik. Budára adóztak és elsı alkalommal 100 forintot fizettek, a következı esztendıben ez leszállott 60 forintra és adtak egy vágómarhát, 20 pint vajat, egy bödön túrót. Legutoljára is 60 forintot fizettek. Császár adóját 8 porta után 12 forintot fizettek. Szablyapénzt csupán egyszer fizettek 12 forintot. Korcsmapénzt, parochiális pénzt, szakállpénzt nem adtak. Épületre való fát sem ténylegesen, sem pénzben nem adtak. Nem is szolgáltak rend szerint, de az egyik esztendıben a megállapodáson kívül tíz szekér szénát kényszerültek adni. Most már, a szolnoki hadjárat feloszlása után ismét adófizetıkké lettek és megállapodtak fejadó gyanánt 25 forint öszszegben és ugyanannyi császár adójában, mint amennyi azelıtt volt. A többirıl még semmi végzés nincsen. A földesúrnak nem adnak adót pénzben, de minden egyes jobbágy két tyúkot, két házi kenyeret, egy sajtot és 4 tojást ad, a zsellérek pedig ennek a felét. Tizedet adnak a vetésekbıl és a juhok szaporulatából és tartoznak halászhálót, vagyis szegyét tartani a Tiszán és annak jövedelmét az úr számára beszedni. Szolgálnak azonban más dolgokban is a szükségnek megfelelıen.

80

KISFALUD – adózik, az egri káptalané Nagy Imre bíró és Gaal György esküdt jelentik. Hatvanba adóztak és elsı alkalommal 16 forintot fizettek ténylegesen és ez ugyanabban az esztendıben 33 forintra nıtt. Csaknem hat esztendın keresztül ebben voltak, azután ez is megnıtt és a legutolsó alkalommal 155 forintot fizettek. Császár adóját esztendınként minden járulékkal együtt 10 forintot és 50 dénárt fizettek. Szablyapénzt csupán egyszer fizettek 10 forintot és 50 dénárt. Épületre való fát, parochiális pénzt, korcsmapénzt, szakállpénzt és hasonlókat nem fizettek. Vajat évente adtak 40 pintet. Nem szolgáltak. A füleki hadjárat óta mentesek voltak, most ismét, de csupán a folyó esztendıben adófizetıkké lettek és megállapodtak fejadó gyanánt 80 forintban és császár adója gyanánt ugyanabban az összegben, mint fent, azaz 7 porta után portánként 65 dénárban. Az egyéb dolgokról még semmi biztos végzés nincs. A földesúrnak jog szerint semmi adót sem adnak. Kilencedet adnak a gabonából, az egri várhoz pedig tizedet. Szolgálnak is minden szükséges dologban.

DOROGMA – adózik, különbözı nemeseké Somogi János bíró és Kun János esküdt jelentik. Hatvanba adóztak és csak hallomásból tudják, hogy elsı alkalommal fejadó gyanánt 160 forintot fizettek. A füleki hadjárat táján is csupán 160 forintot fizettek. Császár adóját esztendınként 32 forintot fizettek, beleértve más járulékos fizetéseket és a szablyapénzt is. Épületre való fáért fizettek 5 forintot. 81

Vajat minden esztendıben 30 pintet adtak. Nem szolgáltak. Megszakítás nélkül folytatták ezt a fizetést és most is ugyanazon iga alatt vannak a közelség miatt. És megállapodtak 125 forintban és a császár adója ugyanaz, mint fent. A földesúrnak adót nem fizetnek, hanem szolgálnak a szükséges dolgokban. Kilencedet sem adnak, mivel nem szántanak, hanem halászok.

TARD – adózik, Báthory úré, Cseréphez Possa Gergely bíró és Kathona Balázs esküdt jelentik. Hatvanba adóztak és elsı alkalommal fejadó gyanánt 160 forint összeget fizettek, azután Berényhez rendelve a gyalogosoknak tizedet adtak a borból és minden termésbıl és gabonából, mind a mezıkön, mind pedig a kertekben és szılıkben termettekbıl, a pénzbeli fizetést mellızve. Császár adóját esztendınként tíz porta után fizettek 23 forintot. Szablyapénzt, korcsmapénzt, parochiális pénzt és más hasonlókat nem fizettek és nem is szolgáltak. Épületre való fáért amikor szükség volt, fizettek 5 forintot. Mézet és vajat különbségtétel nélkül 20 pintet adtak. A füleki hadjárat óta mentesek voltak, de ebben a folyó esztendıben a félelem miatt újra adófizetıkké lettek és fejadó gyanánt 85 forintot fizetnek a jelen állapotukra tekintettel egészen Szent György ünnepéig. A császár adója ugyanaz, mint korábban. A földesúrnak minden egyes jobbágy évi adó gyanánt 50 dénárt ad. Kilencedet adnak a borból és a gabonából és szolgálnak is.

82

MONTAJ – adózik, az egri káptalané Emeoldi Márton bíró, Sandor Bálint és Deak Mihály esküdtek jelentik. Budára adóztak és elsı alkalommal 25 forintot fizettek, azután a hatvani bégnek fizettek fejadó gyanánt 165 forintot és adtak 40 kila árpát, 20 pint vajat, két vágómarhát és két vödör túrót. És a legutolsó alkalommal is ugyanezt fizették, együtt a 165 forint készpénzzel. Császár adóját, korcsmapénzt és más hasonlókat, valamint damaszt vászonért fizettek esztendınként 32 forintot. Épületre való fáért, amikor szükség volt rá, 8 forintot fizettek. Nem szolgáltak rend szerint. Eddig szakadatlanul ezen iga alatt voltak és most is adófizetık, sıt jelenleg többet is kikényszerítenek tılük. A földesúrnak minden egyes jobbágy évi adó gyanánt egy kenyeret, egy icce vajat, egy tyúkot és egy sajtot ad. Közönségesen adnak négy vágó sertést. Szolgálnak is a szükséges dolgokban. A gabonából tizedet adnak.

OSZLÁR – a Rinóth nemeseké Varga Vince bíró és Kerekes Menyhért esküdt jelentik. Hatvanba adóztak és elsı alkalommal fizettek fejadó gyanánt 20 forintot. Ez azután 25, majd 45 forintra nıtt és a legutolsó alkalommal is ugyanezt a 45 forintot fizették. Császár adóját esztendınként fizettek minden más járulékos fizetéssel és szablyapénzzel együtt 9 forintot. Épületre való fát nem adtak és nem is szolgáltak. Vajat esztendınként 15 pintet adtak. Most nem adóznak. A földesúrnak semmilyen adót sem adnak, csupán szolgálnak a majorságban és más szükséges dolgokban. Gabonából sem adnak kilencedet. 83

NOSZVAJ – a Figedy nemeseké Angial András bíró, Czako János és Zwch Ambrus esküdtek jelentik. Hatvanba adóztak és elsı alkalommal fejadó gyanánt 170 forintot fizettek. A legutolsó alkalommal is csupán 170 forintot fizettek. Császár adóját esztendınként fizettek 13 forintot. Szablyapénzt hogy mennyit fizettek, nem tudja, úgy véli, hogy 13 forintot. Korcsmapénzt fizettek 5 forintot. Épületre való fát ténylegesen adtak és építettek is. Mézet és vajat 40 pintet adtak. Szolgáltak is a szılımővelésben a hatvani szılıhegyen. Adtak egy rıf karasia posztót és egy vágómarhát. És adtak 30 kilának nevezett mérı árpát. A füleki hadjárat óta mentesek voltak az adózástól egészen mostanáig, de már meghódolni törekszenek a félelem miatt, ha meg tudnának állapodni. A földesúrnak évi adó gyanánt minden egyes jobbágy ad egy köböl bort, a köblöt 15 pinttel számítva, egy köböl árpát és 40 tojást. A gabonából kilencedet adnak, a borból némely helyeken tizedet, némely n pedig kilencedet. Szolgálnak is a szükséges dolgokban.

OSTOROS – adózik, ıfelségéé, Szarvaskıhöz, most zálogba van adva Konya Illés bíró és Lango György esküdt jelentik. Hatvanba adóztak és elsı alkalommal fejadó gyanánt 28 forintot fizettek. Ez azután megnıtt 40 forintra és a legutolsó alkalommal is ezt a 40 forintot fizették.

84

Vajat esztendınként 10 pintet adtak. És ezenkívül a szılıhegyrıl a külsı emberek borban adták a tizedet a törököknek. Császár adóját minden esztendıben 8 forintot fizettek. Szablyapénzt 1 forintot fizettek. Épületre való fát csak egyszer adtak ténylegesen. Korcsmapénzt, parochiális pénzt, szakállpénzt és más ilyesfajta járulékos kivetéseket nem fizettek és nem is szolgáltak. A hatvani hadjárat óta mentesek voltak, csak most kezdtek el újra adót fizetni. A fejadóban még nem állapodtak meg, csupán császár adója gyanánt fizettek 4 forintot. A földesúrnak semmi adót sem adnak a törvény szerint. Tizedet borból és gabonából adnak. A gyepi malacokat két dénárért váltják meg és szolgálnak is a szükséges dolgokban.

LÖVİ – adózik, nemesek lakják parasztokkal vegyesen Wegh András bíró és Racz Demeter esküdt jelentik. Budára adóztak és hallomásból tudják, hogy elsı alkalommal 20 forintot fizettek. Ez azután 82 forintra nıtt és legutoljára 200 forintot fizettek. Császár adóját hét porta után esztendınként fizettek 10 forintot és 50 dénárt. Szablyapénzt egyszer fizettek 1 forintot. Épületre való fát kilencet adtak ténylegesen. Korcsmapénzt fizettek, de hogy mennyit, arra nem emlékeznek. Szolgáltak is a szükség szerint. Ezek szakadatlanul folytatták az adózást és most is adófizetık. És egyenlıképpen fizetnek a nemesekkel. A földesúrnak a parasztok semmi adót sem fizetnek. A gabonából tizedet adnak. És szolgál is mindenki a saját urának.

85

BÁBONY – az uraké, Diósgyırhöz Thooth Lırinc bíró, Chepan Mihály és Domdi György esküdt jelentik. Elsı alkalommal Pestre adóztak Haszan agának és fizettek fejadó gyanánt 75 forintot, ez azután megnöveltetett 35 pint mézzel és vajjal, egy 7 forinton vásárolt szekérrel és egy 10 forinton vásárolt lóval. Azután Hatvanhoz rendeltetvén, a legutolsó alkalommal 100 forintot fizettek. Mézet és vajat 35 pintet adtak. Császár adóját esztendınként 32 forintot fizettek. Szablyapénzt minden esztendıben 28 forintot. Parochiális pénzt esztendınként adtak 3 forintot. 10 Korcsmapénzt, szakállpénzt, ablakpénzt és hasonló pénzeket követeltek ugyan tılük, de nem adtak. Épületre való fáért minden harmadik esztendıben fizettek 6 forintot. A külsı embereknek az ı szılıhegyükön lévı szıleik után minden esztendıben fizettek 10 forintot. Nem szolgáltak. A földesúrnak esztendınként minden egyes jobbágy fizet 9 dénárt, s ad két tyúkot, két kalácsot, egy dénár ára túrót és két tojást. Szent Márton ünnepére vágómarha gyanánt közönségesen tartoznak adni 4 forintot. Most az uradalom szılıinek a mővelését végzik. A borból és vetésekbıl kilencedet adnak. Szolgálnak is minden szükséges dologban.

10

86

Az eredetiben: pecuniam fenestralem. Ilyen adónemrıl azonban nem tudunk, ezért nem lehetetlen, hogy szénáért fizetendı pénzt akart írni az öszszeíró.

PETRI – Diósgyırhöz Kaythar András bíró és Kaytar Mihály esküdt jelentik. Mindig Hatvanba adóztak és elsı alkalommal fejadót fizettek 12 forintot. Ez azután a második esztendıben 16 forintra emelkedett együtt a császár adójával. A legutolsó alkalommal pedig 26 forintot fizettek, jóllehet 40 forintban állapodtak meg, de felszabadíttatván, nem fizették meg azt. Császár adóját két porta után esztendınként fizettek 3 forintot. Épületre való fát, szablyapénzt, korcsmapénzt, parochiális pénzt és hasonló járulékos kivetéseket nem emlékeznek, hogy fizettek volna. Nem is szolgáltak rend szerint. Mézet és vajat különbségtétel nélkül 9 pintet adtak. A földesúrnak évi adót közönségesen fizetnek 4 forintot. A gabonából kilencedet adnak és szolgálnak minden szükséges dologban.

SAJÓBESSENYİ – ıfelségéé, Szendrıhöz, most zálogba adva Gyulay Jánosnak Bende Bálint bíró és Nemess Mihály esküdt jelentik. Elsı alkalommal Fülekre adóztak és hallomásból tudják, hogy elsı alkalommal 15 forintot fizettek. Eltelvén négy esztendı, azután Hatvanhoz rendelték ıket és 25 forintot fizettek. A legutolsó alkalommal pedig, az elpusztításuk után megállapodtak és fizettek esztendınként 65 forintot. Császár adóját minden esztendıben fizettek 8 forintot. Úgy emlékeznek, szablyapénzt kétszer adtak 6 forintot, vagy többet, vagy kevesebbet, mivel nem emlékeznek biztosan. Pénzt fizettek a szénáért is, a parochia után is, a boroknak a korcsmáltatásáért is – amit czapp penznek neveznek –, továbbá a szakállakért is, de hogy mennyit, arra nem emlékeznek. Nem szolgáltak. 87

A földesúrnak évi adó gyanánt minden egyes egész telkes jobbágy 1 forintot. A szılıhegytıl és a vetésektıl kilencedet adnak. Szolgálnak is a szükséges dolgokban.

KERESZTES – az uraké, Diósgyırhöz Chapo György bíró, Zabo Imre és Petheo Lázár esküdtek jelentik. Elsı alkalommal Budára adóztak, de azon idı régi volta miatt csak hallomás után mondják, hogy 100, majd 150 forintot fizettek. Legutoljára pedig Fülek ostromának ideje táján megegyezés alapján 600 forintot fizettek. Császár adóját esztendınként fizettek 40 forintot. Szablyapénzt, a borok korcsmáltatásáért és épületre való fáért való pénzt, valamint parochiális pénzt csupán egyszer fizettek 16 forintot és egy rıf karasia posztót. Csak vajat adtak 40 pintet, mézet nem. Most ismét meghódoltak és Karácsony legközelébb elmúlt ünnepe táján újból adófizetıkké lettek és megállapodtak 200 forintban. Császár adóját az egyezség alapján három esztendıre adnak 55 forintot és nem szolgálnak. A földesúrnak évi adót közönségesen fizetnek 7 forintot és 50 dénárt a mészárosokkal együtt. Kilencedet adnak a gabonából és szolgálnak a majorságban és más szükséges dolgokban. A három uraság mindegyike számára a saját mérıjükkel számolva 33 fertály búzát és ugyanannyi árpát vetnek el minden esztendıben.

CSÁT – adózik, különbözı nemeseké Racz Gergely bíró, Farkas Lırinc és Nadol Máté esküdtek jelentik. 88

Rögtön Buda elfoglalása után adófizetıkké lettek és elsı alkalommal megállapodás alapján ugyanoda fizettek 100 forintot, s adtak vajat és mézet különbségtétel nélkül 20 pintet. Ez azután 200 és 300 forintra növekedett. A Fülek elleni hadjárat ideje táján pedig 400 forintot fizettek Pestre. Császár adóját harminc porta után fizettek 45 forintot. Szablyapénzt csupán egyszer fizettek 6 forintot. Épületre való fáért egyszer 12 forintot, másszor 15 és 16 forintot fizettek. Elıször felkérésre szolgáltak, azután rendszeresen. Mézet és vajat különbségtétel nélkül 50 pintet adtak, hacsak olykor nem engedték el ezt nekik. A hadjáratok és a háborús megmozdulások ideje alatt nem adóztak. Most pedig már újra meghódoltak és fizetnek, ha tudnának a megegyezés alapján 300 forintot. A császár adója lecsökkent és 35 forintot tartoznak majd fizetni. A szablyapénzrıl és az ilyesféle pénzekrıl még semmi sem világos. Vajat és mézet különbségtétel nélkül 25 pintet ígértek. A földesúrnak évi adó gyanánt minden egyes jobbágy a törvény szerint 50 dénárt tartoznék adni, de az úr csupán a porció negyedét szedi be, a többit nem. Kilencedet adnak a gabonából és szolgálnak minden szükséges dologban.

ÁROKTİ – az egri káptalané Balogh Balázs bíró és Thassi Mihály esküdt jelentik. Elsı alkalommal Hatvanba adóztak, mint ahogyan most is, de az idı régi volta miatt csak hallomás alapján mondják, hogy 60 forintban egyeztek volna meg és ennyit is fizettek volna. A füleki hadjárat ideje táján, a megfutásuk után megállapodtak és fizettek 250 forintot. Császár adóját esztendınként fizettek 16 forintot. 89

Szablyapénzt némelykor adtak, de hogy mennyit, nem tudják. Épületre való fáért semmit nem adtak. Mézet nem adtak, vajat 50 pintet adtak, néha többet, néha kevesebbet. Most már, a jelenlegi meghódolásban megállapodtak 210 forintban. Császár adóját a fent írt állapotban 16 forintot fizetnek. Mézet semmit, vajat 10 pintet tartoznak adni. Nem szolgálnak. A földesúrnak minden egyes jobbágy esztendınként 50 dénár adót fizet. Szolgálnak a szükséges dolgokban, ahogyan a szénakaszálásban, az Egerbe való szállításban és bármi másban a szükség kényszere szerint.

ALSÓÁBRÁNY – adózik, az egri káptalané és a fentebbi nemeseké Daraxa István bíró, Diak Márton és Szaloki Jakab esküdtek. Elsı alkalommal Budára adóztak és hallomásból tudják, hogy akkoriban 40 forintot fizettek. Azután 230 forintot adtak néha Hatvanba, de néha Szolnokra is. Utoljára pedig, a füleki hadjárat elıtt ez felment 270 forintra. Császár adóját hét porta után fizettek 10 forintot és 50 dénárt. Szablyapénzre nem emlékeznek. Vajat és mézet különbségtétel nélkül 50 pintet adtak. Épületre való fát ténylegesen is adtak és építeni is tartoztak, valamint szolgáltak is. Most megállapodván, ismét fizetnek az úrnak 70 forintot. Császár adóját öt porta után fizetnek 11 forintot két forintjával, de ebbe számolják a szablyapénzt is a mézzel, vajjal és minden mással együtt. A földesuraknak minden egyes jobbágy ad esztendınként 12 dénár adót, két tyúkot, egy sajtot és hat tojást. Ártánypénzt egykor közönségesen fizettek 1 forintot és 25 dé90

nárt, a káptalan jobbágyai most két ártányt kénytelenek adni. Kilencedet adnak a borokból és a vetésekbıl, s szolgálnak is a szükséges dolgokban.

FELSİZSOLCA – A Rákóczi uraké Felfeoldi Bálint bíró és Barthus Albert esküdt jelentik. Elsı alkalommal és mindvégig is Hatvanba adóztak és egyezség alapján fizettek 25 forintot, 20 kilának nevezett mérı búzát, ugyanannyi árpát, 2 pint vajat és ugyanennyi mézet. Császár adóját a szolga-adóval együtt hét porta után 11 forintot fizettek. Ez azután megnıtt és a legutolsó alkalommal 60 forint [fejadót] fizettek. Mézet és vajat különbségtétel nélkül 30 pintet adtak. Császár adóját esztendınként 11 forintot fizettek. Szablyapénzt minden egyes porta után 64 dénárjával 4 forintot és 48 dénárt fizettek. Épületre való fáért egyszer fizettek 7 forintot. A szakállak, a parochia vagyis a templom, a bor korcsmáltatása és egyéb után is fizettek, de hogy mennyit, arra pontosan nem emlékeznek. Tudják azonban, hogy két alkalommal hajtották be ezt rajtuk. Szolgáltak is a szénakaszálásban és más dolgokban. A földesuraknak semmi adót sem adnak, hanem szolgálnak a majorságban és minden más szükséges dologban. A gabonából kilencedet adnak.

91

RADISTYÁN – Diósgyırhöz Iso Albert bíró, Farkas Péter és Bartha Orbán esküdtek jelentik. Elsı alkalommal Budára adóztak és egyezség alapján 25 forintot fizettek, császár adója gyanánt 5 forintot. Utoljára adtak 160 forintot. Császár adóját szablyapénzzel együtt esztendınként fizettek 24 forintot. Épületre való fát egyszer adtak ténylegesen, másszor pénzben fizettek érte, olykor 5 forintot. Mézet és vajat elsı alkalommal csupán 1 pintet, legutoljára pedig különbségtétel nélkül 22 pintet adtak. A távolság miatt szolgálatot nem teljesítettek. A földesúrnak régtıl fogva tartozott minden egyes jobbágy 24 dénár évi adót fizetni, valamint egy tyúkot és egy kenyeret, 1 dénárt érı túrót és egy köböl zabot adni. Most ezt az adófizetést a földesurak felcserélték a szılık mővelésére. Kilencedet borból, vetésekbıl és malacokból adnak, sıt panaszkodnak, hogy az urak igen sok bornak az elvételével terhelik ıket. Erejükön felül szolgálnak is minden szükséges dologban.

LÁSZLÓFALVA – a Rinóth nemeseké Affra Orbán bíró és Georgi János esküdt jelentik. Fülekre adóztak és hogy elsı alkalommal mennyit fizettek, arra ama idı régi volta miatt nem emlékeznek, csak hallották, hogy 10 forint volt az egyezségben. Legutoljára a megállapodás szerint 60 forintot fizettek. Császár adóját esztendınként 9 forintot adtak. Szablyapénzt, épületre való fát és más fizetéseket nem teljesítettek és nem is szolgáltak rend szerint. Mézet és vajat különbségtétel nélkül 16 pintet adtak. 92

A földesuraknak a szokás alapján semmi adót sem adnak. Kilencedet adnak a borból és a vetésekbıl, szolgálnak is a szükséges dolgokban.

SÁLY – adózik, a Thibolt nemeseké, nemesek lakják parasztokkal vegyesen Chepan Gergely bíró és Nagi Péter esküdt jelentik. Elsı alkalommal Hatvanba adóztak, azután Budára, s elsı alkalommal egyezség alapján 30 forintot fizettek. Ez azután megnıtt és a füleki hadjárat ideje táján fizettek 100 forintot. Császár adóját öt porta után fizettek 7 forintot és 50 dénárt. Szablyapénzt amikor szedtek, minden egyes porta után 64 dénárt, fáért pedig 24 dénárt fizettek. Vajat és mézet különbségtétel nélkül 20 pintet adtak. Most, az 1596. esztendıben a félelem miatt ismét megállapodtak 24 forintban, a császár adójáról és egyebekrıl még nem határoztak. A földesúrnak nem adnak adót, hanem a szılık mővelésével teljesítik azt. Kilencedet adnak a borból és a vetésekbıl és szolgálnak is a szükséges dolgokban.

KAZINC – a Lorántffy nemeseké Cheowek Balázs és Czako Ambrus esküdtek jelentik. Elsı alkalommal Hatvanba adóztak és fizettek 60 forintot, azután Pestre fizettek 100 forintot, késıbb Fülekre 150 forintot és a legutolsó alkalommal 250 forintban állapodtak meg, de még mielıtt ezt kifizették volna, a hadjárat révén felszabadítattak.

93

Császár adóját legutoljára 16 porta után 150 dénárjával fizettek évi 24 forintot. Szablyapénzt hasonlóképpen és ugyanazon számok alapján minden esztendıben fizettek 24 forintot. Épületre való fát minden egyes porta után egy karót adtak ténylegesen és építettek is. Mézet és vajat különbségtétel nélkül adtak 16 pintet. Parochiális pénzt csupán egyszer fizettek 1 forintot és 50 dénárt. Nem szolgáltak. A földesúrnak minden egyes jobbágy a régi szokás szerint 1 forint évi adót tartoznék fizetni, de most a földesurak minden forintért 50 icce bort kényszerítenek ki tılük. Kilencedet adnak a borból és a vetésekbıl. Szolgálnak is a szükséges dolgokban.

DÉTA – a remete barátoké, a ládi kolostorhoz Lantos Lukács bíró és Sebeo Sebestyén esküdt jelentik. Hatvanba adóztak és elsı alkalommal 5 forintot fizettek, azután 12 forintot, majd Berénybe 16 forintot, másszor ugyanoda 18 forintot és a legutolsó alkalommal is csak ugyanezt a 18 forintot fizették. Császár adóját esztendınként fizettek 5 forintot, mivel háromszor pusztította el ıket a török. Nem szolgáltak. Szablyapénzt minden esztendıben fizettek 3 forintot. Épületre való fát és más, rend kívül való fizetéseket nem adtak. Mézet és vajat 10 pintet adtak. A földesúrnak évi adó gyanánt szılıt mővelnek. Kilencedet adnak a vetésekbıl. Szolgálnak is a kolostorhoz minden szükséges dologban.

94

HARSÁNY – ıfelségéé, Egerhez Racz Péter bíró, Izkora György és Szobozlai János esküdtek jelentik. Az 1566. esztendı után Hatvanba adóztak és a megállapodás alapján 100 forintot fizettek. A legközelébb következı esztendıben ez 150 forintra nıtt. Ezután megállapodtak, s a vajat, a mézet és minden mást egybe véve fizettek 300 forintot. Legutoljára pedig egy új megállapodás alapján fizettek 230 forintot. Vajat 50 pintet, császár adóját esztendınként 22 forintot adtak. Szablyapénzt minden esztendıben 16 forintot fizettek. Épületre való fáért, ahányszor szükség volt rá, fizettek 7 forintot. A korcsmáért, a parochiáért való és más ilyesfajta adókat szintén fizettek, de hogy mennyit, arra nem emlékeznek. Szolgáltak is az aratásban, a szénakaszálásban és más szükséges dolgokban minden esztendıben 12 ember munkájával egészen addig és annyiszor, amíg kellett. A füleki hadjárat óta eddig semmit sem fizettek, de azt mondják, hogy a félelem miatt most küldték el a követüket a törökhöz, azt azonban nem tudják, hogy végezhettek-e valamit. A földesúrnak semmilyen adót sem adnak, csupán adózás helyett az uradalom szılıinek a mővelésében szolgálnak. Borból és gabonából kilencedet adnak. Szolgálnak is minden szükséges dologban.

MOHIKERESZTÚR – a remete barátoké, Ládhoz Adam György bíró és Kowach Gáspár esküdt jelentik. Hatvanba adóztak és hallomásból tudják, hogy abban az idıben csupán egy jobbágy lakott ott, aki 8 forintban egyezett 95

meg. Ez azután megnıtt 35 forintra és 40 icce vajra. A futás után ismét megtörténvén a visszatelepedés, az adó 25 forint volt. Császár adóját esztendınként fizettek 5 forintot. Szablyapénzt, szénakaszálásért és korcsmáltatásért való pénzt adtak 2 forintot. Épületre való fáért semmit sem fizettek, vajat utoljára 10 pintet adtak. Szolgáltak is. A földesúrnak adót nem adnak, csak tartoznának kétszer egy évben adni, minden egyes jobbágy Szent György és Szent Mihály ünnepén fizetni, de hogy mennyit, nem tudják. Ezen adók helyett ugyanis az uradalom egy szılıjének két mővelését tartoznak elvégezni. Kilencedet gabonából adnak és szolgálnak is a szükséges dolgokban.

SZOMOLYA – az egri káptalané és nemeseké, nemesekkel vegyesen Poka Péter bíró és Thooth Jakab esküdt jelentik. Hatvanba adóztak és elsı alkalommal fizettek 90 forintot. Ez azután megnıtt 190 forintra, s ismét 250 forintra, majd ismét 300 forintra, végül lecsökkent és a legutolsó alkalommal fizettek 180 forintot. Csak egy és fél hónap telt el, hogy újból meghódoltak, mivel a füleki hadjárat óta nem adóztak, 65 ökrüket hajtotta el a török és félve az elpusztítástól, úgy állapodtak meg a törökökkel, hogy az ekkora kárvallásra tekintettel lecsökkentették az adót 50 forintra Szent György legközelébb eljövendı ünnepéig. Császár adóját csökkentés és növelés nélkül minden esztendıben fizettek tíz porta után itt lakó nemesekkel együtt 10 forintot. Szablyapénzt olykor fizettek 11 forintot.

96

Épületre való fát is tartoztak ténylegesen szállítani. Más zsarnoki fizetéseket nem teljesítettek. Mézet és vajat különbségtétel nélkül 40 pintet adtak. A földesúrnak egy esztendıben három alkalommal fizetnek adót közönségesen, ami 11 forintot és 10 dénárt tesz ki. kilencedet nem adnak, csak tizedet gabonából és borból. A tizedik szám alatt talált gyepi sertéseket és a méheket két [dénárral] megváltják. Szolgálnak is a szükséges dolgokban.

BOGÁCS – az egri káptalané Kany Lukács bíró, Thoot Lukács és Varga Demeter esküdtek jelentik. Berénybe adóztak, de hogy elsı alkalommal mennyit fizettek, az idı régi volta miatt nem tudják. Hallomásból tudják azonban, hogy ez az összeg 160 forint volt, ami azután megnıtt 400 és 500 forintig is. És a legutolsó alkalommal is, azaz a füleki hadjárat idején megállapodás szerint fizettek 500 forintot. Most már hívja ıket a török, hogy lecsökkentik ezt az összeget 150 forintra, de nem fizették ki. Nagy félelemben vannak, az 1593. esztendıben az öszszeg felét kifizették. Császár adóját legutoljára 35 forintot fizettek. Szablyapénzt, szakállpénzt, korcsmapénzt nem fizettek. Parochiális pénzt olykor 1 forintot fizettek. Épületre való fát 15 darabot adtak ténylegesen. Mézet és vajat nem adtak és nem is szolgáltak. A földesúrnak egy esztendıben közönségesen 27 forint és 38 dénár adót fizetnek. Tizedet gabonából és borból adnak. A gyepi malacokat a dézsmálás idején egy dénárral váltják meg, a méheket is két dénárral. Minden szükséges dologban súlyos szolgálatokat teljesítenek.

97

BÁNHORVÁT – ıfelségéé Szarvaskıhöz, most zálogba adva Pásztóy György úrnak Orban József bíró és Thoot György esküdt jelentik. Elsı alkalommal Putnokra adóztak a háborúk idején, amikor még élt Bebek és elıször 16 forintot fizettek, azután 32 és 36 forintot; végre a legutolsó alkalommal Fülekre fizettek 40 forintot. Császár adóját minden esztendıben fizettek 3 forintot. Szablyapénzt 2 forintot fizettek, nem minden esztendıben azonban. Épületre való fát ténylegesen adtak 3 darabot. Mézet és vajat különbségtétel nélkül 5 pintet adtak. Nem szolgáltak és a plébános, korcsma és más után sem fizettek zsarnoki kivetéseket. A földesúrnak esztendınként fizetnek adót 4 forintot borban, a szüret idején, minden forintot 50 icce borral számolva. A borból és a gabonából tizedet adnak. A sertésekbıl is adnak tizedet és szolgálnak a szükséges dolgokban.

KISGYİR – az uraké, Diósgyırhöz Thoot Bálint és Andocz Bálint bírók, Rudas Bálint esküdt jelentik. Elsı alkalommal Hatvanba adóztak és fizettek 20 forintot. Ez azután 60 és 70 forintra nıtt. A legutolsó alkalommal az egy köböl árpát, a mézet és a vajat [is beleértve] 200 forintot, tekintettel a külsı emberektıl beszedendı bordézsmára. Császár adóját minden esztendıben fizettek a szablyapénzzel együtt 12 forintot. Épületre való fáért egyszer fizettek 12 forintot.

98

Korcsmapénzt és parochiális pénzt egyszer fizettek 3 forintot és 50 dénárt. A földesúrnak minden esztendıben közönségesen fizetnek egy sajtért 12 dénárt és 44 tojást. Kilencedet adnak a borból és a gabonából, a malacokból tizedet adnak. Szolgálnak is a szükséges dolgokban.

IGRICI – különbözı nemeseké Kis János bíró és Pallo György esküdt jelentik. Hatvanba adóztak és elsı alkalommal fejadó gyanánt 16 forintot fizettek. A legutolsó alkalommal megállapodtak és fizettek részben 60 forintot, azután felszabadultak. Császár adóját esztendınként fizettek 4 forintot. Szablyapénzt, korcsmapénzt, mátkapénzt, szakállpénzt, parochiális pénzt és hasonlókat tudják, hogy követelt tılük a török, de hogy teljesítették-e azt, nem tudják. Épületre való fát sem adtak, szolgálatot azonban teljesítettek. Vajat minden esztendıben 7 ½ pintet adtak. A füleki hadjárat óta a legközelébb elmúlt Karácsony ünnepéig mentesek voltak, ez után az ünnep után pedig már ismét megállapodtak a pusztítástól való félelem miatt 20 forint fejadóban Szent György legközelébb eljövendı ünnepéig, s 4 forint császár adójában. Az egyebekrıl még eddig semmi végzés nincsen. A földesúrnak minden egyes jobbágy urának akarata szerint több vagy kevesebb adót ad. A gabonából kilencedet adnak és szolgálnak is.

99

ÖRÖS – különbözı nemeseké Nagy János bíró és Wayas János esküdt jelentik. Hatvanba adóztak és elsı alkalommal – nem emlékeznek pontosan – fejadó gyanánt 20 vagy 25 forintot fizettek. Ez azután 90 forintra növekedett és a legutolsó alkalommal is csupán 90 forintot fizettek. Császár adóját esztendınként fizettek 8 forintot. Szablyapénzt, továbbá épületre való fáért pénzt, szakállpénzt is adtak, de hogy mennyit, arra nem emlékeznek. Vajat esztendınként 20 pintet adtak. Nem szolgáltak. Búzát esztendınként 20 köbölt adtak. Árpát is ugyanennyit adtak. Továbbá egy vágómarha helyett 5 forintot. Most ismét adófizetıkké lettek a félelem miatt és Szent György legközelébb eljövendı ünnepéig megállapodtak 25 forint fejadóban, ugyanannyi császár adójában, mint fentebb és 8 icce vajban. Egyebekrıl még nem végeztek. A földesúrnak semmi adót sem fizetnek. A gabonából kilencedet adnak. Szolgálnak a majorságban és minden szükséges dologban.

SAJÓSZÖGED – a Rinóth nemeseké Beolchy Mihály bíró és Hathwani Máté esküdt jelentik. Kezdettıl fogva egészen végig Hatvanba adóztak Zkender agának és elsı alkalommal fejadó gyanánt 16 forintot fizettek. Ez azután 60 forintra nıtt, míg végül a legutolsó alkalommal 200 forintot fizettek. Császár adóját esztendınként 12 forintot fizettek. Szablyapénzt 5 forintot fizettek, nem minden esztendıben azonban.

100

11

Korcsmapénzt, szakállpénzt, ablakpénzt, mátkapénzt és parochiális pénzt egyszer fizettek, körülbelül 5 forintot. Épületre való fáért amikor szükség volt rá, fizettek esztendınként 7 forintot. Vajat esztendınként 32 pintet adtak. Nem szolgáltak. A földesúrnak semmi adót nem adnak jog szerint. Kilencedet a gabonából adnak. Szolgálnak is a majorságban és minden más szükséges dologban.

TÁRKÁNY – egykor a karthauziaké, most ıfelségéé Egerhez Bartha Miklós bíró és Kochys Gergely esküdt jelentik. Mindig Hatvanba adóztak és elsı alkalommal fizettek fejadó gyanánt 50 forintot. Azután ez 75 forintra és 150 forintra növekedett, legutoljára pedig 150 forintot fizettek. Császár adóját esztendınként fizettek 10 forintot és 50 dénárt. Szablyapénzt fizettek 10 forintot és 50 dénárt, nem minden esztendıben azonban. Korcsmapénzt egyszer fizettek 2 forintot. Épületre való fát ténylegesen adtak. Nem szolgáltak. Mézet és vajat különbségtétel nélkül 40 pintet adtak. A földesúrnak évi adó gyanánt közönségesen 8 forintot adnak, valamint két ártányt, húsz házi kenyeret, húsz tyúkot, húsz köböl zabot vagy árpát és húsz szekér fát. Tizedet adnak a borból és minden vetésbıl. Szolgálnak is minden szükséges dologban az egri várhoz és eléggé meg is terheltetnek ezzel. A sertések szaporulatából is minden esztendıben az ötöd részt adják.

11

Lásd az elızı jegyzetpontot.

101

SZEDERKÉNY – Rákóczi úré, Ónodhoz Kazas Jakab bíró és Philep Márton esküdt jelentik. Hatvanba adóztak és elsı alkalommal fejadó gyanánt 30 forintot fizettek. Ez azután 100 forintra nıtt és legutoljára is ugyanezt a 100 forintot fizették. Ígéretben bírták a töröktıl a füleki ostrom ideje táján, hogy elenged nekik ebbıl az összegbıl 20 forintot és így csak 80 forintot kellett volna fizetniük. De felszabadíttatván, nem fizettek. Császár adóját minden esztendıben 12 forintot fizettek. Szablyapénzt 12 forintot fizettek, de nem minden esztendıben. Parochiális pénzt és szakállpénzt csupán egyszer fizettek 8 forintot. Épületre való fáért, amikor arra szükség volt, néha 12 forintot, néha 14 forintot is fizettek. Mézet és vajat különbségtétel nélkül 40 pintet adtak. A megállapodás szerint nem szolgáltak, de renden kívül kényszerítették erre ıket. A földesúrnak Karácsony ünnepére esztendınként fizetnek közönségesen 7 forint adót, Szent György és Szent Mihály ünnepére pedig minden egyes telkes jobbágy 1 forintot, a zsellér 50 dénárt fizet. Kilencedet adnak minden vetésbıl és szolgálnak is a szükséges dolgokban, s a halászatban a Tiszán és a vízállásokban.

APÁTFALVA – Szarvaskıhöz Bartha Albert bíró [jelenti]. Elsı alkalommal Salgóhoz adóztak és fejadó gyanánt 100 forintban egyeztek meg, azután Hatvanhoz rendelték ıket és a legutolsó alkalommal fizettek 132 forintot. Császár adóját esztendınként fizettek 21 forintot. Szablyapénzt egyszer fizettek 10 forintot. 102

Korcsmapénzt és mátkapénzt fizettek 4 forintot. Épületre való fát ténylegesen adtak. Mézet és vajat különbségtétel nélkül 20 pintet adtak. Szolgáltak is rendszeresen. Most a félelem miatt ismét adófizetıkké lettek és ugyanezen felül írt iga alatt vannak, mivel a török számára út nyílik ide az erdıkön keresztül. A földesúrnak esztendınként 26 forint adót fizetnek és ugyanennyi köböl zabot adnak. A borból és a vetésekbıl tizedet adnak. Sertéstizedet csupán a gyepi malacokból tartoznának a jog szerint adni, de most arra kényszerítik ıket, hogy a nagyobbakból is adjanak. Szolgálnak a majorságban és más szükséges dolgokban.

BALATON – különbözı nemeseké Vas Péter bíró [jelenti]. Budára adóztak és elsı alkalommal fejadó gyanánt 50 forint összeg fizetésében egyeztek meg. Azután Hatvanba adóztak és a legutolsó alkalommal 100 forintot fizettek. Császár adóját esztendınként 16 forintot fizettek. Más semmit sem fizettek készpénzben és nem is szolgáltak. Mézet és vajat különbségtétel nélkül 16 pintet adtak. Most Szent Mihály legközelébb elmúlt ünnepétıl kezdve ismét megegyezvén, a félelem miatt újból ugyanazon iga alá hajtották magukat. A földesúrnak minden egyes jobbágy esztendınként tartozik fizetni adó gyanánt 12 dénárt, s adni két kenyeret és két tyúkot. A borból és a vetésekbıl kilencedet adnak. Szolgálnak is sokféleképpen.

103

ALSÓZSOLCA – a Bárius nemeseké Fige György bíró, Poka Péter és Orban Imre esküdtek jelentik. Fülekre adóztak és elsı alkalommal fizettek 32 forintot, s adtak mézet vajjal együtt 16 pintet. Ez az összeg aztán 50, 55 és 65 forintra növekedett. Késıbb lecsökkent az egy mázsa faggyúval együtt 60 forintra. A legutolsó alkalommal pedig fizettek 55 forintot. Császár adóját esztendınként fizettek 9 forintot. Csupán egy esztendıben fizettek szablyapénzt 9 forintot. Parochiális pénzt is egyszer fizettek 1 forintot és 50 dénárt. Mézet és vajat különbségtétel nélkül 16 pintet adtak. Épületre való fáért 5 forintot fizettek, nem minden esztendıben azonban. Nem szolgáltak. A földesúrnak évi adó gyanánt minden egyes jobbágy 86 dénárt és 2 köböl zabot adott egykoron, de most ez elengedtetett nekik. Kilencedet adnak a gabonából. Szolgálnak a majorságban és más munkákban.

GELEJ – különbözı nemeseké, a parasztok együtt laknak a nemesekkel Abran Péter bíró és Weress Mihály esküdt jelentik. Budára adóztak és hallomásból tudják, hogy 20 forintot fizettek. A berényi vár megépítésétıl fogva egészen a füleki hadjáratig esztendınként fizettek 200 forintot. Császár adóját 15 és néha 17 porta után is fizettek 25 forintot és 50 dénárt. Szablyapénzt, továbbá ágyak utáni pénzt, parochiális pénzt és efféle fizetéseket egyszer adtak, egy összegben 30 forintot. Épületre való fát annyiszor, amennyiszer arra szükség volt, minden porta után egy karót, máskor két porta után egy karót adtak, néha pénzben is. 104

Vajat 15 pintet adtak. Rend szerint nem szolgáltak. Már most újabban ismét megállapodtak 90 forintban. A császár adóját 12 forintban határozták meg, és minden porta után egy kilának nevezett mérı búzát adnak, valamint [közönségesen] 30 hasonló mérı lisztet. Az egyebekrıl még semmi végzésük nincsen. A földesúrnak semmi adót sem adnak. A gabonából kilencedet sem adnak, de kilenced helyett egy hetet tartoznak szántani a majorságban. Szolgálnak is a szükséges dolgokban.

MÁLYI – különbözı nemeseké Molnar Albert bíró, Tanka István és Kowach Pál esküdtek jelentik. Pestre adóztak, s elsı alkalommal fizettek 32 forintot és egy pajzsot. Azután ez megnıtt 60 és 132 forintra, majd ismét megnıtt és a legutolsó alkalommal fizettek 190 forintot. Császár adóját a legutolsó alkalommal minden esztendıben fizettek 15 forintot. Szablyapénzt csak egyszer fizettek 5 forintot. Épületre való fáért is csak egyszer fizettek 5 forintot. Parochiális pénzt is csupán egyszer fizettek 60 dénárt. Mézet és vajat különbségtétel nélkül 60 pintet adtak. Nem szolgáltak. A földesúrnak jog szerint tartoznak éves adót fizetni minden egyes jobbágy után 60 dénárt és egy fertály takarmányt, de ez az adó a mostani idıben a gabonadézsmával (kilencedet ugyanis nem adnak), a bárányok, a méhek, a kender, a borsó és a malacok tizedével, valamint a jobbágyok szolgálatával együtt a tiszttartóknak jár, egyedül csak a bordézsma kivételével, amelyet ıfelsége számára szednek be.

105

GESZT – adózik, különbözı nemeseké Mihal Tamás bíró, Fen György és Halaz Mihály esküdtek jelentik. Hatvanba adóztak és elsı alkalommal fizettek 32 forintot. Ez a legutolsó alkalommal megnıtt és a hadjárat ideje táján fizettek 100 forintot. Császár adóját akkor 16 forintot fizettek, sıt 18 forintot is. Szablyapénzt nem emlékeznek, hogy adtak volna. Épületre való fát egyszer adtak ténylegesen, hogy máskor adtak-e, nem emlékeznek. Mézet és vajat különbségtétel nélkül 40 pintet adtak. Nem szolgáltak, de a szolgálatért esztendınként 5 forintot fizettek. Most a félelem miatt a szolnoki hadak feloszlása után újabban megállapodtak 28 forintban. A császár adóját leszállatták 3 portára, azaz 4 forintra és 50 dénárra. A mézrıl, a szablyapénzrıl és egyebekrıl még semmi végzés nincsen. A földesuraknak semmi adót sem adnak. Kilencedet adnak a borból. Szolgálnak a szılık mővelésében és más szükséges dolgokban.

NALAJ – a Panka nemeseké Konda Tamás bíró és Galwach Pál esküdt jelentik. Hatvanba adóztak kezdettıl fogva és elsı alkalommal fizettek 16 forintot. Ez azután megnıtt és a legutolsó alkalommal fizettek 30 forintot. Császár adóját egy porta után esztendınként fizettek 1 forintot és 64 dénárt. Szablyapénzt és más hasonlókat nem fizettek. Mézet és vajat fizettek 30 iccét. Nem szolgáltak. A földesúrnak évi adót fizetnek közönségesen 2 forintot. Kilencedet adnak a gabonából és szükség szerint szolgálnak. 106

KERESZTESPÜSPÖKI – adózik, ıfelségéé, Egerhez Zabo Balázs bíró és Futha Péter esküdt jelentik. Mindig Hatvanba adóztak és elsı alkalommal megegyezés alapján 100 forintot, vagy többet, vagy kevesebbet fizettek. Legutoljára pedig, a füleki hadjárat ideje táján fizettek 135 forintot. Császár adóját hat porta után esztendınként fizettek 13 forintot. Szablyapénzt fizettek 8 forintot, de nem minden esztendıben. Épületre való fát ténylegesen adtak, amikor arra szükség volt, s az építés munkájára is kényszerítették ıket. Mézet és vajat megkülönböztetés nélkül 20 pintet adtak. Most, a szolnoki hadjárat feloszlása után ismét megegyeztek 83 forintban. A császár adója az elıbbi állapotban maradt, azaz 13 forintban. Vajat 17 pintet kell adniuk. A szablyapénzrıl, az épületre való fáról és egyebekrıl még semmi végzés nincsen. Amit a földesúrnak kellene adniuk, azt most a tiszttartónak adják: tudniillik Karácsony ünnepére minden egyes jobbágy fél fertály árpát, két tojást és 1 dénár ára kenyeret; dézsmaszedésre 2 és ½ dénár ára gabonát, egy sajtot és egy tyúkot, továbbá a gabona tizedét és a sertésekbıl is a tizedet, végül tíz szekér szénát és ugyanennyi szekér fát. A többi szolgálatot a várhoz tartoznak teljesíteni.

PAPI – ıfelségéé, Egerhez Zekel András bíró, Balog Boldizsár és Abran Tamás esküdtek jelentik. Mindig Hatvanba adóztak és elsı alkalommal megállapodás alapján fizettek 20 forintot. Ez azután megnıtt és fizettek a legutolsó alkalommal 80 forintot. 107

Császár adóját esztendınként fizettek kilenc porta után 15 forintot. Szablyapénzt, korcsmapénzt, szakállpénzt, parochiális pénzt és más ilyesféléket egy összegben fizettek 8 forintot. Épületre való fáért néha 1 ½ forintot, máskor 2 forintot is fizettek. Vajat 30 pintet adtak. Szolgáltak is a szénakaszálásban. A füleki hadjárat óta nem adóztak, de éppen most, csupán a félelem miatt meghódoltak és újabban megállapodtak a császár adóját illetıen 12 forintban. A fejadót illetıen még semmit sem végeztek. A földesúrnak minden egyes jobbágy esztendınként 8 dénár évi adót tartoznék fizetni, de ez most a tiszttartónak jár a tavaszi gabona, a méhek és a bárányok dézsmájával együtt. Ugyanezen tiszttartóhoz szolgálnak, de a várhoz is a szükségnek megfelelıen.

BORSOD – különbözı nemeseké Boza Ambrus bíró és Olah Mihály esküdt jelentik. Kezdettıl fogva Fülekre adóztak és elsı alkalommal fizettek 40 forintot. Ez azután megnıtt 50 forintra, majd 60 és 100 forintra, végül 160 forintra, amit mivel évrıl-évre nem tudtak megfizetni, elfutottak és csaknem hét esztendın keresztül másutt bujdosván, a falu pusztán állt. Az elfutás után azonban a jobbágyok szétszéledése miatt lecsökkent ez az összeg és a füleki vár ostromának az ideje táján a megegyezés szerint 30 forintot kellett fizetniük. Császár adóját esztendınként fizettek 15 forintot. Szablyapénzt csupán egyszer fizettek 10 forintot. Épületre való fát is csupán egyszer adtak ténylegesen.

108

Mézet és vajat különbségtétel nélkül legutoljára 15 pintet adtak, de hogy a füleki ostrom ideje táján mennyit adtak, arra nem emlékeznek. Nem szolgáltak. A földesúrnak jog szerint minden egyes jobbágy Szent Mihály ünnepére tartoznék esztendınként 1 forint adót fizetni, de ez most elengedtetett nekik, azért, mert újonnan tértek vissza a futásból. Kilencedet adtak a gabonából egykor, most azonban ugyanazon ok miatt tizedet adnak. Szolgálnak a malom körül és más szükséges dolgokban.

109

110

AZ 1641. ÉVI VIZSGÁLAT JEGYZİKÖNYVEI

111

112

I. In processu Miskolcziensi

12

Inquisitio ab anno 1634. quas possessionis Turca in suam redegit potestatem, quid eiden solverint possessiones sub fidem receptae et quando quibus auxerit, 16-a Novembris 1641. ad eruendam miserae plebis enervationem per palatinum eragi commissa. Anno 1641 die 16 mensis novembris. Én Kazinczi Péter nemes Borsod vármegyének egyik szolgabírája, ezen vármegyének mel13 lettem lévı egyik esküdtjével vitézlı Eötvös Jánossal […] 1. Circiter ab anno harmincnégy a zsitvatoroki végezéstül, nevezet szerint micsoda falukat hódoltattak az törökök be, és azokat micsoda rablással, égetéssel, emberek és barmoknak elvitelével? 2. Mindazoknak az faluknak mennyi készpénze, és mindenféle élése, haszna és jövedelme vagyon az törököknek való szolgálattal együtt? 3. Az minémő falukat az zsitvatoroki végezésnek erejével az 14 kiknek hódolniuk kelletett, de kiváltképpen ab anno 1635, mivel verték fel adójokat? Possessio Mályi 1. Tanka Mihály, Monaki Ferenc uram Mályiban lakozó jobbágya, annorum circiter 65. hiti után az utólsó 3-dik pontra ez

12

B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/b. II. I. 6. 1.

13

Nem fejezték be a formula leírását.

14

Valószínőleg elírás, mert a többi kérdıpontban 1615 szerepel.

113

szerint vall. Tudja nyilván, hogy hazaszállottunk, Mályinak elsıben esztendınként tíz forint volt az adója és tizenhat szekér fa. Annak utána az török urok, hogy meghalt, Hatvanbul az asszonyuk Egré ment férjhez és mindjárt feljebb verte az adójokat, és vött rajtok esztendınként floreni 35, 32 szekér fát, 32 szekér szénát, negyven kila búzát, negyven kila árpát, 20 icce vajat és 20 icce mézet. Ezt hogy el nem viselhették, pusztán hagyták az falut. Sokat vélekedvén magok között, az töröknek reájok való sok fenyegetı izengetését elunván, tizedre állottak. És vagyon húsz esztendeje, hogy mindenféle mezei és kerti veteményekbül, rajokbul, szılıjök termésébül esztendınként tizedet adnak az török uroknak, és ez mellett az helyes emberek füstpénzt egy-egy forintot, zselléremberek pedig ötven-ötven pénzt. Egren Dezdár aga az urok.

Possessio Görömböly 2. Végh Mátyás, tapolcai apát uram Görömbölyön lakozó jobbágya, annorum circiter 70. hiti után az utolsó 3-dik pontra ez szerint vall. Tudja nyilván, hogy mikor hazaszállottak, Egeren Mamhut agával summáltak meg száz forintban. Az mellett adtak egy vágó- és egy borjas tehenet, 20 icce mézet, vajat is 20 iccét, szénát 50 szekérrel, és esztendınként ezeket szolgáltatták néki, míg élt ez az urok. Halála után az fia Magyar Amhát mindjárást feljebb verte adójokat és szolgálatjokat, és minden esztendıben veszen rajtok százhatvan forintot készpénzt, 30 kila búzát, vágó marhát, egy hízott ökröt és egy borjús tehenet, egy hordó bort, és az szekérrel való szolgálatnak soha szüneti nincsen rajtok. 3. Baracza Imre ugyan azon tapolcai apát uram görömbölyi jobbágya, annorum 65. hiti után idem fatetur, uti 2-dus testis.

114

Possessio Sajószeged 4. Bokri Gáspár, Sajószegeden lakozó, Lenkei Mártonné aszszonyom jobbágya, annorum circiter 54. hiti után az utólsó 3dik pontra ez szerint vall. Tudja nyilván, hogy elsıben megsummáltak, esztendınként tizenöt forintot fizettek, és míg az az urok élt, egyebet semmit ennél, sem fizetést sem szolgálatot nem cselekedtetett velek. Ali aga volt az urok. Annak halála után Ali izpahia hogy kezdette ıket bírni, mindjárt feljebb verte adójokat, és esztendınként fizettek minden esztendıben 40 forintot készpénz adót, ez mellett vajat 40 iccét, mézet is 40 iccét, szénát 40 szekérrel, fát is 40 szekérrel, búzát 40 kilát, árpát is 40 kilát, 4 kısót, két rókabırt, egy vágó tehenet, két juhokat. Vagyon immár tíz esztendeje, hogy esztendınként ezeket veszi rajtok.

Possesio Mohi 5. Károlyi István, Haller Sámuel uram ınagysága Mohiban lakos jobbágya, annorum circiter 48. megesküdt és hiti után az utolsó 3-dik pontra ilyenképpen vall. Tudja nyilván, hogy ennek elıtte 25 esztendıvel Ibrahim agával Egren summáltak száz forintban, ez mellett minden ember adott egy-egy pint vajat esztendınként. Az egynéhány esztendeig nem bántotta többel ıket, annak utána feljebb verte másfélszáz forintra, kit hogy el nem viselhettek, pusztán hagyták falujokat. Egynéhány esztendeig pusztán állván, az török urok hazahívatta ıköt és újabban summáltak meg neki tizenkét forintban. És egynéhány esztendeig ebben megtartván ıket, ismét feljebb verte annyira, hogy minden esztendıben veszen rajtok adópénzt harmincegy forintot. Ez mellett az császár adója is rajtok, ennek elıtte egy forint ötven pénz volt, mostan immár minden esztendıben vesznek rajtok császár adóját nyolc forintot. 115

6. Sóvári Albert, Nyári Zsigmond uram ınagysága mohi jobbágya, annorum circiter 70. hiti után idem fatetur, uti 5. testis.

Possessio Felsıtokaj 7. Petri Miklós Felsıtokajon lakos, Négyesi Tamás uram jobbágya, annorum 42. hiti után az utolsó 3-dik pontra ezképpen vall. Tudja nyilván, hogy ennek elıtte huszonöt esztendıvel szállották meg Alsó- és Felsıtokajat és Egren Saban agával egyegy esztendıre summáltak meg tizenkét forintban az két falu. Ez mellett adtak vajat esztendınként 6 iccét, és mind éltéig ebben tartotta meg ıköt. Annak holta után kétfelé szakasztották az két falut és két török ura volt. Az adójokat is mindjárt két annyira verték feljebb, mind pénzt, mind vajat. És mind feljebb-feljebb vervén egyszer is másszor is (:noha eleget esküdt Ali aga, hogy nem háborgatja többé ıköt:), annyira nevelték summájokat, hogy csak Alsótokaj esztendınként adópénzt húsz forintot fizet, ez mellett egy vágó tehenet, egy dézsa túrót, két tábla szappant, tizenhét szekér szénát, tizenhét szekér fát. Felsıtokaj az egri emengek birodalmában jutván, esztendınkint fizetnek harmincöt forintot, ez mellett harminc szekér szénát, nyolc kısót, egy tábla szappant, egy rókabırt, akár másfél forintot minden esztendıben.

Possessio Nagycsécs 8. Demjén Péter, Szirmai Péter uram Nagycsécsen lakozó jobbágya, annorum circiter 70. hiti után az utolsó 3-dik pontra ezképpen vall. Harminckét esztendeje, hogy hazaszállván Egren Pyso Huszainnal megsummáltak, és annak utána, hogy megholt, jutottak Jej tiha birodalmában. Ez két urok semmiben nem háborgatta ıköt, hanem mintel tizekét esztendeje, hogy az 116

mostani urok, Kara Musztafa bírja ıköt. Ez is az summájokat nem nevelte, de sok szokatlan szolgálattal terheli, az kit az elébbeni urak nem cselekedtek. Minden esztendıben veszen rajtok harminckét szekér szénát, az fahordásnak szüneti nincsen, búzát veszen rajtok 29 kilát, vajat 29 iccét és egy vágó tehenet. Tizenkét esztendıtıl fogván minden esztendıben megveszi ezeket rajtok.

Possessio Tiszatarján 9. Tysér György, Homonnai János uram ınagysága jobbágya, annorum circiter 51. hiti után az utólsó 3-dik pontra ezképpen vall. Tudja nyilván, hogy ennek elıtte huszonöt esztendıvel Egeren Musztafa török bírta ıket, az summájok negyven forintnál több nem volt, ez mellett adtak egy juhot és heti szert szolgáltak. De ebben esztendınél tovább nem tartotta meg ıket, hanem mindjárt feljebb verte hatvan forintra, és míg ez bírta ıket, esztendınként mind hatvan forintot vött rajtok. Annak halála után Durmis aga bírta ıket. Az annál is feljebb verte, száz forintra, és sok szokatlan szolgálattal terhelé ezen felül ıket egyszer is másszor is. Mostan immár annyira nevekedett adójok, hogy ez mostani török uroknak, Tunyi Huszain agának minden esztendıben adópénzt fizetnek százhuszonöt forintot id est floreni 125, ez mellett egy vágó és egy borjús tehenet, harminc szekér szénát, harminc kila árpát készen, és harminc kila árpavetést szántásával és minden elkészítésével egyben. És ezeket adóztatja velek esztendınként minden esztendıben. 10. testis Seres Gáspár, Homonnai János uram ınagysága tiszatarjányi jobbágya, annorum 43. hiti után az Durmis aga birodalmátul fogván való szokatlan adókat és szolgálatot, uti 9. testis fatetur.

117

Possessio Oszlár 11. Rozsos István, Dóczi Ferencné asszonyom oszlári jobbágya, annorum circiter 38. hiti után az utólsó 3-dik pontra ezképpen vall. Az míglen az hatvani bek bírta ıket, semmivel feljebb nem verte adójokat, tizenkét forintot fizettek neki és egyebet semmit nem vött rajtok, nem is szolgáltatott velek. Annak halála után, immár négy esztendıtül fogván, az mostani urok igen felverte adójokat, minden esztendıben veszen rajtok adópénzt hatvan forintot id est floreni 60, vajat justas 40 és három kısót. Ennyivel verte feljebb adójokat.

Possessio Ároktı 12. Balogh Mihály Ároktın lakozó egri káptalan jobbágya, annorum circiter 75. hiti után az utólsó 3-dik pontra vall. Nyilván tudja, hogy ennek elıtte 25 esztendıvel Ároktırül Egren Deli Mamhut urokkal summáltak meg nyolcvan forintban esztendınként. Ez volt adójok, ez mellett adtak 60 szekér szénát és 60 szekér fát. Azmíg élt ez az urok, abban tartotta meg ıket, két esztendeig bírván ıket. Annak utána, hogy ez megholt, két török úr bírta, egyik Huszain aga, az másik Ali aga. Ezek anynyira felverték adójokat, szolgálatjokat, hogy alig viselhették el is. Ezek után ismét Memhet cselyebi úr bírta ıket, ez annál is feljebb terhelvén ıket adózással és szolgálattal, pusztán hagyták falujokat, mind elmentek rúla. Az egri passa azután addig írt reájok, hogy hazamenjenek, miért futottak el ı híre nélkül. Bemenvén Egré, újabban summáltak meg az urokkal, leszállítván mind az summájokban, mind egyéb adózásban és szolgálatban, és attul fogván abban tartják ıköt. Fizetnek minden esztendıben száz forintot, száz kila árpát, negyven pint vajat, egy vágó és egy borjús tehenet, ötvenöt szekér szénát, 35 szekér fát annuatim. 118

13. Oláh Gergely Ároktın lakozó, egri káptalan jobbágya, annorum 54. hiti után idem fatetur, uti 12. testis.

Possessio Tiszakesző 14. Tot Péter Tiszakeszőn lakozó, Dóczi Ferencné asszonyom jobbágya, annorum 53. hiti után az utólsó 3-dik pontra így vall. Tudja nyilván azt, hogy ennek elıtte mint el harminc esztendıvel Egren Fekete Musztafával summáltak Keszőtül in florenis 20. Ez mellett adtak egy vágótehenet, egy dézsa túrót, egyebet sem fizettek, sem szolgáltak, míg ez az urok élt. Annak halta után Szinán csauz bírta ıket és meg nem elégedvén az elébbeni adójokkal, feljebb akarván adójokat verni, tizedre állottak. És az idıtül fogván vagyon 20 esztendeje, hogy mindenekbül tizedet adnak. Az mostani urok is, Romonyán aga, tizeddel adóztatja ıket. 15. Szabó Demeter Ároktın lakozó polgár, egri káptalan jobbágya, annorum circiter 45. Hiti után idem fatetur, uti 14. testis.

Possessio Felsızsolca 16. Vadnai István Felsızsolcán lakozó, erdélyi fejedelem jobbágya, annorum circiter 80. hiti után az utolsó 3-dik pontra így vall. Nyilván tudja, hogy Zsolcát megülték, Egren az Olaj békkel summáltak meg 40 forintban, ez mellett adtanak egy vágó tehenet és esztendınként egyébre semmire nem erıltette ıket egész éltéig. Annak utána Permisz izpahia bírta ıköt, és mindjárt feljebb verte adójokat 100 forintra, ez mellett vött rajtok egy vágó tehenet, 60 szekér szénát, 50 kila búzát, 50 kila árpát. Ezeket egy esztendıben vötte meg rajtok. Más esztendıben nem summáltak meg, hanem elfutottak és két esztendeig állott 119

pusztán az falujok. Annak utána Huszain Geömbli aga bírta az falut, és bemenvén Egré hozzá, újobban summáltak vele 65 forintban, és ez mellett adnak minden esztendıben heti szerre két hétre egy szekeret, és attul fogván mindez ideig abban tartották meg ıköt. 17. Bató István Felsızsolcán lakozó nemes személy, annorum circiter 56. hiti után idem fatetur, uti 16. testis.

Possessio Sajókeresztúr 18. Vargha János Sajókeresztúrban lakozó polgár, erdélyi fejedelem jobbágya, annorum circiter 60. hiti után az utolsó 3dik pontra így vall. Nyilván tudja, hogy elsıben Egren summáltak meg az keresztúriak száz forintban, ez mellett adtak minden esztendıben 40 icce vajat és 45 icce mézet, és ez volt esztendınként való adózások, egyéb nem volt, sem szolgálat, sem egyéb. Annak utána ennek az mostani uroknak, Musztafa agának az atyja, Haszon aga annyira verte fel adójokat, hogy minden esztendıben adopénzt kétszáztizennyolc forintot id est floreni 218 veszen rajtok. Ez mellett 100 icce vajat, 100 icce mézet, 80 szekér szénát, 50 kila búzát, 50 kila zabot. Ezeket minden esztendıben ez mostani urok is kímélés nélkül megveszi rajtok. Ezen kível az hetiszer járó szekér szüntelen egyik az másikát váltja ki, úgy szolgáltatja ıköt. 19. Czene Pál sajókeresztúri polgár, fejedelem jobbágya, annorum circiter 68. hiti után idem fatetur, uti 18. testis.

Possessio Alsózsolca 20. Orbán Márton alsózsolcai hites ember, Barius Ferenc uram jobbágya, annorum 65. hiti után az utolsó 3-dik pontra így vall. Nyilván tudja, hogy mitül fogván megszállották Alsó120

zsolcát, esztendınként való adójok volt 32 forint, ez mellett 32 kila búza, 32 icce vaj, és semmi egyebet nem adóztak, sem szolgáltak. Hanem vagyon tizenöt esztendeje, hogy az mostani urok, Durat izpahia felverte adójokat és minden esztendıben veszen rajtok attul fogván negyven forintot. Ez mellett negyven szekér szénát, 40 szekér fát, hatvan kila búzát, 60 kila árpát, vajat, mézet 60 iccét és egy vágó tehenet. 21. Bán István Alsózolcán lakozó, Bárius Ferenc uram jobbágya, annorum circiter 60. hiti után idem fatetur, uti 20 testis.

Possessio Nemesbikk 22. Tar Máté Nemesbikken lakos nemes személy, annorum 75. hiti után az utolsó 3-dik pontra így vall. Tudja nyilván, hogy ennek elıtte huszonöt esztendıvel szállották meg Nemesbikket és Egren fekete Kara Alival summáltak meg tíz forintban. Ez mellett esztendınként adtak 14 icce mézet, vajat, 10 szekér szénát, és azon kível semmivel nem bántották ıköt. Annak utána egy budai török urok, Beczer aga nevő, feljebb verte adójokat, és attul fogván minden esztendıben fizettenek negyven forintot, 10 kila árpát, mézet, vajat 28 iccét. Annak utána ismét azzal sem elégedvén, annál is feljebb verte 60 forintra. Ez mellett veszen rajtok 35 szekér szénát, 60 szekér fát, 60 kila búzát, abrakkal együtt, és ez egy esztendıben kapupénzt is vött rajtok 3 forintot. Ugyan Beczer aga bírja most is ıköt Egren. 23. Kopczányi István Nemesbikken lakos, nemes személy, annorum 39. hiti után idem fatetur, uti 22. testis.

121

Possessio Bába 24. Márton János Bábán lakozó, Bai Gáspár jobbágya, annorum 54. hiti után az utolsó 3-dik pontra így vall. Tudja nyilván, hogy ennek elıtte az mint 20 esztendıvel az török urokkal Ibrahim czauzzal megsummáltak volt. Az fia feljebb akarta verni az anyjával, mind szolgálatért, mind eggyel-mással való fizetésért summáltak meg kilencvenöt forintban, és ebben tartja ıköt. 25. testis Kocsis Mihály Bábán lakos Bük Zsigmond uram jobbágya, annorum circiter 54. hiti után idem fatetur, uti 24. testis.

Possessio Csát 26. testis Nagy István, Csáton lakozó, Kubinyi uram jobbágya, annorum 64. hiti után az utolsó 3-dik pontra így vall. Tudja, hogy ennek elıtte megsummálván Egren 1623 esztendıben Memhet aga urokkal, volt esztendınként való summájok negyedfélszáz forint, ez mellett adtak száz kila árpát, egy vágóökröt, egy borjús tehenet, 90 pint vajat, 40 kila lent. Annak utána ezzel nem elégedvén, feljebb verte, és immár az negyedfélszáz forinton felül vesznek rajtok kétszáz kila árpát, két általag túrót, 12 szekér szénát, vajat 80 pintet, és ezzel adóztatja esztendınként ıköt. 27. Rácz István, Horváth András uram csáti jobbágya, annorum 70. megesküdt és hiti után idem fatetur, uti 26. testis.

Possessio Parasztbikk 28. Muczoni András Parasztbikken lakozó Tibóth Gáspár uram jobbágya, annorum 54. hiti után az utolsó 3-dik pontra 122

így vall. Tudja nyilván, hogy ennek elıtte 25 esztendıvel az mikor Egren megsummáltunk, volt az adónk esztendınkint huszonöt forint. Az uroknak Ibrahim agának és míg élt abban megtartotta ıket. Annak utána az mostani urok, annak az fia, az huszonöt forintrul feljebb verte harminc forintra, harmincrul negyvenre, negyvenrül ötvenre, ötvenrül hatvanra, és mostan immár hetven forintot akar rajtok venni, és ez mellett vetett reájok egy dézsa túrót, 10 icce vajat, egy vágó tehenet. Ezekkel verte feljebb adójokat. 29. Jakó János, Tibóth Gáspár uram parasztbikki jobbágya, annorum 36. hiti után idem fatetur, uti 29 testis.

Possessio Bábony 30. Teörök István Bábonyon lakozó, Jászi Márton uram jobbágya, annorum circiter 45. hiti után az utolsó 3-dik pontra így vall. Tudja nyilván, hogy ennek elıtte huszonkét forint volt az adója, Egren Musztafa bék volt az urok. Ez mellett szénát adtak 40 szekérrel, vajat 26 iccét. Annak utána egyszer is, másszor is hol 12 forint bírságot vött rajtok, hol 10-et, hol többet, hol kevesebbet. Mely miatt pusztán hagyták az falut. Azonban osztán más török vötte meg az falut, Jakob izpahia. Az egri passa hívatta ıköt, kérdezte, hogy miért futottak el, mondották ık is az passának, hogy nem viselhetik el az sok szokatlan bírságot, az kit az urok vött rajtok az adójok felett. Azzal az Jakob izpahia urokkal úgy summáltak minden egyéb adózást, szolgálatot cassálván, 90 forintban és 30 icce vajban, és esztendınként ennél egyebet nem praestálnak, nem is háborgatja az urok ezen kível ıket. 31. Kovácz Orbán Bábonyon lakozó, Haller Sámuel uram ınagysága jobbágya, annorum 75. megesküdt és hiti után idem fatetur, uti 30. testis.

123

Possessio Igrici 32. Szabari János Igricin lakozó, Kubinyi László uram jobbágya, annorum circiter 34. megesküdt és hiti után az utolsó pontra így vall. Tudja nyilván, hogy ennek elıtte húsz id est 20 esztendıvel harminc forint id est floreni 30 volt esztendınként az adója, ez mellett vajat adtak 25 iccét, két kısót, egy tábla szappant, egy juhot, egy dézsa túrót. Annak utána ez mostani urok Memhet aga feljebb verte adójokat hatvan forintra id est floreni 60. Kilenc esztendeje, hogy felverte adójokat és ez mellett esztendınként veszen rajtok esztendınként kapupénzt 3 forintot minden esztendıben, az elébbeni adózás szerént való juh, só és tábla szappannal együtt, és az vajatis feljebb verte reájok 5 iccével, mert immár 30 icce vajat veszen rajtok. 32. [!] Virágh Gergely Igricin lakozó nemes személy, annorum 32. megesküdt és hiti után idem fatetur, uti 32. testis.

Possessio Sajólád 33. Sipos István Sajóládon lakozó, fejér barátok jobbágya, annorum 45. hiti után az utolsó 3-dik pontra így vall. Tudja nyilván, hogy Sajóládnak elsıben tizenöt forint volt az adója, Eszes Hoszman volt az ura. Annak utána úgy felverte adójokat, hogy elpusztultak miatta, mert minden esztendıben 40 forintot vött rajtok, és ismét addig izengetett reájok, hogy haza menjenek és leszállítja adójokat. Hazamenvén 25 forintra szállította. Abban valamely ideig megtartván ıket, ismég úgy felnevelték adójokat, mivel egy kézrül másra került, adták vötték ıköt, hogy immár mostan esztendınként fizetnek ötven forintot id est florenos 50, ez mellett 4 kısót, egy kila aszalt szilvát, egy kila diót, egy tábla szappant, egy kila lencsét, és 9 szekér fát. Vagyon nyolc esztendeje, hogy ezeket esztendınként megveszik rajtok. Egren Memhet csiauz az urok. 124

Possessio Szirma

15

1. Baracza István, Szirmán lakozó, Szirmay Péter uram jobbágya, annorum 70. hiti után vallja az utolsó pontot ez szerint. Nyilván tudja, hogy ennek elıtte circiter 18 esztendıvel az Nagy Geömbli aga bírta Szirmát. 30 forint volt az adójok, és egynéhány esztendeig abban bírták ıket. Annak utána ugyanezen urok feljebb verte, és esztendınkint 40 forintot vött rajtok, ez mellett egy vágótehenet, 100 kosár hagymát, 15 pint vajat, és mézet. És annak halá[la] után egy kézrül másra szakadván, egy Czorogli Musztafa nevő urok támadott, és az feljebb verte annál is. Vött rajtok készpénz summát száz forintot id est floreni 100, az mellett 20 icce vajat, 20 icce mézet, hagymát 5 kilával, egy vágó tehenet, 45 szekér szénát, fát valamennyit akart hordatni, két tábla szappant, három kısót, 300 fı káposztát, ezen kível az szekerrel és gyalogszerrel való szolgáltatásnak szüneti nincsen. Vagyon tíz esztendeje, hogy ezeket fizettetik, szolgáltatják velek. Mostan Mankucz Musztafa aga Egren az urok. 2. Szabó János, Szirmai Péter uram Szirmán lakozó jobbá16 gya, annorum circiter 60. idem fatetur.

15

Külön cédulán.

16

Elıtte kihúzva: Székely Simon, Szirmai Péter uram Szirmán lakozó jobbágya, annorum circiter 60. Idem fatetur.

125

II. Anno 1641. die 23. mensis Septembris. Én Kazinczi Péter Borsod vármegyének egyik szolgabírája ezen vármegyének mellettem levı egy juratus assessorával vitézlı Szepesi György urammal mentem ki és ültem le Diósgyır városában, az Szentkereszti Gáspár uram diósgyıri praesidiumbeli hadnagynak házánál, az nemes Borsod vármegyének comissiojábul, és eskettünk tanúkat az törököknek excursiójok és insolentiájok vé17 gett. 1. testis Szentkereszti Gáspár, urunk ıfelsége diósgyıri praesidiumának gyalog hadnagya, annorum 46. megesküdt az hiti után ezt vallja. Elsıben az egri törökök hatvan lóval Gyır alá kijıvén, az urak lovászlegényiben vágtak le öt legényt. Másodszor az egri törökök mintel harminc számú török gyalog kijıvén Gyır alá, az urak pincéjét feltörvén, az boroknak fenekét kivágták, az borát itták, vesztegették és tömlıkben elvitték, vágtak le két legényeket praesidiumbelieket. Harmadszor az egri törökök mintel tizenhat lovasok Gyır alá kijıvén az gyıri marha csorda mellıl vittek el, két férfiakat és egy asszonyembert rabságra. Negyedszer az egri törökök Gyır alá kijıvén mintel másfél száz lovasok, az gyıri marhát csordástul mind elhajtották. Ötödször az egri törökök mintel 75 gyalog török Gyır alá kijıvén, az gyıri praesidiumbeli ıfelsége vicekapitányát, Török Jánost negyedmagával vágták le. Hatodszor mindjárt másod napon, az egri Szinán aga gyalog törökök agája százhetvenöt gyalog törökkel Gyır alá kijıvén, szintén az város kapujához, megeresztett zászlóval, ismét az

17

B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/b. II. I. 6. 2.

126

gyıri marhát csordástul mind elhajtották és egy praesidiumbeli legényt vágtak le. Hetedszer az egri törökök mintel harminc lovas kijıvén Gyır alá, vittek el két praesidiarius legényeket. Nyolcadszor az egri törökök 35 lovasok Gyır alá kijıvén vittek gyıri juh pásztorokat kettıt. Kilencedszer az egri törökök gyalog és lovas törökök ezeren Gyır alá kijıvén Miskolcrul az Gyıri urak marháit, teheneit, ökreit és juhait mint ötszázig valót hajtottak el. Tizedszer az egri törökök mintel 25 lovas Gyır alá kijıvén, vitték el az Nyári István uram ınagysága béresét másodmagával, szekerestül, marhástul. Tizenegyedszer az egri törökök Gyır alá mintel 40 lóval kijıvén vittek el egy gyıri praesidiarius legényt. Tizenkettedszer az egri törökök Gyır alá kijıvén mintel 50 lovas, az kenderbül vitték el az gyıri hadnagy feleségét, és az Haller Sámuel uram ınagysága tiszttartója feleségét tizenharmad magokkal, és egy embert le is vágtak. Tizenharmadszor az egri törökök Gyır alá kijıvén három gyalog török martalóc, ragadtak el két gyıri gyermekeket, de el nem vihették mert elvettették velek. Tizennegyedszer az egri törökök mintel tizenegy gyalog martalóc Gyır alá kijıvén ragadtak el egy gyıri praesidiarius legényt. Tizenötödször az egri törökök mintel kilenc martalóc gyalog Gyır alá kijıvénlopni, vittek el egy gyıri praesidiariust. Tizenhatodszor az egri törökök mintel tizenegyen gyalogok, Gyır alá kijıvén ragadtak el gyıri két embert. Tizenhetedszer az egri és cserépi gyalog törökök mint száz és hatvanöten Gyırhöz megeresztett zászlóval az urak pincéjére kijıvén, az Nyári Miklósné asszonyom ınagysága pincéjét feltörték, borait itták vesztegették, és az gyıri vicekapitány öccsét Szintai Istvánt vágták le harmadmagával.

127

Tizennyolcadszor az egri gyalog és lovas törökök mintel ezeren megeresztett zászlókkal, fényes nappal Gyır alá kijıvén, vittek el gyırieket hetet férfiakat, asszonyállatokat és gyermekeket az gyıri mezırül. Tizenkilencedszer az egri törökök mintel harminc lovas Gyır alá kijıvén, vittek el gyıri három legényeket és négy lovakat. Huszadszor az egri törökök mintel 40 lóval kijıvén Gyır alá vittek el gyıri lovakat numero tizenhatot. Huszonegyedszer az egri törökök mintel 75 lóval Gyır alá kijıvén vittek el egy gyıri legényt, és egyet levágtak. Huszonkettedszer az egri törökök mintel 40 lóval kijıvén, az miskolci páston találnak egy gyıri legényt, elvitték. Huszonharmadszor az egri törökök megeresztett zászlókkal kijıvén Gyır alá, mintel négyszáz lóval vágtak le egy gyıri pattantyúst és egy gyıri legényt és egyet elvittek, és egy asszonyembert. Huszonnegyedszer az egri törökök kétezeren Gyır alá kijıvén lovas, gyalog. Vittek el gyıri hat embert, és egyet levágtak az egész gyıri mindenféle marhát, juhot, kecskét, ökröt, lovat, teheneket mind elhajtották. Huszonötödször az egri törökök Gyır alá kijıvén mintel negyven lóval üresen mentek vissza. Huszonhatodszor az egri törökök mintel másfélszáz lóval kijıvén Gyır alá, vittek három gyıri embert, és vágtak le egy gyıri legényt. Huszonhetedszer az egri gyalog törökök Gyır alá lopni kilencen kijıvén vágtak le egy gyıri praesidiarius dobos legényt. 2. testis Lakatos Márton diósgyıri Nyáriné asszonyom ınagysága jobbágya, annorum 68. azon szerint vall hiti után. 3. testis Gerögh Gergely diósgyıri praesidiarius tizedes, annorum 45. megesküdt és letett hiti után az szerint vall. 4. testis Dıri Ferenc diósgyıri praesidiarius tizedes, annorum 60. megesküdt és letett hiti után azon szerint vall. 128

5. testis Tar János diósgyıri praesidiarius tizedes, annorum 38. megesküdt és hiti után azon szerint vall. 6. testis Bakos Mihály diósgyıri praesidiarius legény, annorum 36. megesküdt és hiti után azon szerint vall. 7. testis Szarka Miklós diósgyıri praesidiarius, annorum 35. megesküdt és hiti után azon szerint vall. 8. testis Basti György diósgyıri praesidiarius, annorum 32. megesküdt és hiti után azon szerint vall. 9. Antalfi Mihály diósgyıri nemes ember, annorum 40. megesküdt és hiti után azon szerint vall. 10. Szeke András diósgyıri nemes, annorum 45, megesküdt és hiti után azon szerint vall. 11. Farkas János diósgyıri praesidiarius, annorum 35. megesküdt és hiti után az szerint vall.

129

III. Processus Onodiensis

18

Anno 1641. die 20. Septembris, in confinio Onad. Én Bogáczi Mihály Borsod vármegyének egyik szolgabírája, esküdtemmel Nagy Gáspárral, az nemes Borsod vármegyének comissiójábul eskettünk tanúkat az töröknek insolentiái és excursiója felıl, mellik végház alá mennyiszer ütött, mennyi rabot vitt és vágott le. 1. testis ónadi nemes ember Bekén János, az erdélyi fejedelem ınagysága ónadi kapitánya annorum 26. jó lelkiismerettel hiti szerint így vall: tudom azt hogy az egri pogányság több szomszédival együtt Ónad alá becsapván sok ízben, szám nélkül való rabot vitt, és levágott, de kiváltképpen 1639. esztendıben ad 10. Octobris virradatán három és négy óra között reggel az egri basa több szomszéd törökökkel ostrommal megvévén, rabot vitt harminchetet, tőzben égett meg és az kit levágtak numero 10. Császár urunk ıfelsége Ónodban lévı két falkon ágyúit, egy veres tarackot, szám nélkül való szakállasokat elvittek és több böcsülhetetlen házbéli és jószágbéli károkat prédálásokat tévén, elvitték Ónadbul. 2. testis császár urunk ıfelsége ónadi lovas hadnagya Czanádi János, nemes ember annorum 36. Szám nélkül való csatázásokat az egrieknek Ónad alatt jól tudja, hogy szám szerint, egyszer is másszor is mennyi rabot vitt és vágott, számát nem tudja. Az ónadi romlást is az szerint vallja mint az elsı tanú. 3. testis ónadi nemes ember Harsáni György, annorum 27. hiti szerint így vall. Az töröknek sokszor való csatazásokat mind Ónad alatt és másutt jól tudom, de mi haszna, hogy val-

18

B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/b. II. I. 6. 3.

130

lom, ha senki nem tészen rulla, mert csak az ónadi romláskor, az magam részére is, isten úgy segéljen, öt- vagy hatszáz forint kárnál többet vallottam, sebesedésen kívül is. De senki nem ad mást helyében. Az két álgyú, egy veres tarack és szám nélkül való elvitt szakállasok felıl is az szerint vall mint az elsı tanú. Az ónadi romláskor elvitt rabok és levágottak felıl is az szerint. 4. testis ónadi nemes ember, Bodo Mihály, annorum 60. in omnibus az szerint vall mint az harmadik és elsı tanú. 5. testis ónadi nemes ember, Desı Péter, annorum 38. hiti szerint in omnibus úgy vall mint az elıtte valló tanúk. 6. testis ónadi nemes ember, Szekeres György, annorum 46. megesküvén hiti szerint mondja, isten úgy segéljen, sajnálom, hogy hiában kell eskünnöm, ki tészen róla, hogy ennyiszer rablott, végházat vött az török. Ónodbul becsülhetetlen és fizetetlen jószágot elvitt, rabokat vitt, ki tőz miatt veszett, ki fegyver miatt esett, álgyúkat, tarackot, számnélkül való szakállasokat, egy jó seregbontót is elvitt. 7. testis ónadi nemes ember, Jako Balázs, annorum 61. hiti után az szerént vall, mint az elıtte való tanúk. 8. testis ónadi istrázsamester, Kálmán László, annorum 60. hiti szerént mind egyaránt vallja az elıtte való tanúknak vallásokat.

131

IV. In processus Ónodiensi

19

Anno 1641. die 16. Novembris, in confinio Onad. Én, Bogáczi Mihály, Borsod vármegyének egyik szolgabírája esküdtemmel, Nagy Gáspárral, nemzetes Zákány András uram, Borsod vármegye viceispánja comissiójábul inquiráltam az szegénységnek nagy és elviselhetetlen igájok végett palatinus urunk ınagysága deutromának continentiája szerint. Deutrum 1. Circiter harmincnégy esztendıtül fogván, az zsitvatoroki végezéstül, nevezet szerint micsoda falukat hódoltattak az törökök be, és azokat micsoda rablással, égetéssel, emberek és barmok elvitelével? 2. Mindazoknak az faluknak mennyi készpénze, és mindenféle élése, haszna és jövedelmek vagyon az töröknek való szolgálattal együtt? 3. Az minémő faluk az zsitvatoroki végezésnek erejével az kiknek hódolniuk kellett, de kiváltképpen ab anno 1615. mivel verték fel adójokat?

Possessio Aranyas 1. testis aranyasi bíró Meczer János, Fanczi urak jobbágya, annorum circiter 36. hiti szerint így vall: Itt, Borsod vármegyében nem tudok, hogy falut holdoltatott volna az török, mivel mind holdoltak. Gyır és Ónad alá tudom, hogy egynéhányszor

19

B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501. II. I. 6. 4.

132

ment csatára az török, rabot, marhát eleget vett. Azt is tudom, hogy Ónadot megégette, sok rabot, portékát vett. Tudom azt is, az mi szegény falunknak, Aranyasnak tizenhat esztendıtıl fogva minden esztendıben feljebb verte az török az adónkat. Elsıben tudom, hogy százhuszonöt forint volt, most immár másfélszáznál is több, szénábul, vajbul, mézbül az szerint mind feljebb verték. Ezt is szokták most rajtunk, ık is mint az magyarok, porta pénzt csak ez idén is kétszer vöttek rajtunk. Elıször három tallért, másodszor harmadfél forintot vettek rajtunk. Ekével sem tartoztunk azelıtt, de most azt is felköltötték reánk. 2. testis aranyasi Vincze András, Fanczi urak jobbágya, annorum 45. Az holdolás felıl ezt tudom, az én értemre harmincöt forint volt az török adónk, most immár másfél száz forintnál is több. Egyébféle adózásokról is az szerént vall, mint az elsı tanú.

Possessio Harsány 3. testis harsányi bíró, nemes ember Kis István, annorum circiter 49. Az ónadi égetést, csatázást, Gyır és több várak alá való csatázásokat az töröknek az szerint vallja, mint az elsı tanú. Magok holdolásárul azt vallja, az mint az ı értére tudja, ahhoz képest azt mondja, egy esztendıben száz-száz nappal egy ember meg nem éri az szolgálatot Egré közülök. Az tized volt eleintén közöttünk, de most nem áll abban meg, az mint feljebb is megmondtam hit szerint. 4. testis harsányi Baxa Mátyás, Semse János úr jobbágya, annorum 32. Az faluk holdoltatásában nem tud semmit, mivel inkábbára mind hóldolt Borsod vármegye. Ónad égetését, sok rabok és jószág vitelét, Gyır és Szendrı alá való csatázását aszerint vallja az töröknek, mint az elsı tanú.

133

Possessio Nyárád 5. testis nyárádi Bertok György, Fanczi urak jobbágya, annorum 38. Az holdoltatás felıl nem tud semmit, ut supra. Az ónadi égetést, Gyır alá való csatázást az szerint tudja mint az elıtte való tanúk. Magok állapottyábul vallja, tizedet adnának hogy már, de abban sem áll meg az török urok, portaszám után való szénát, abrakot szám nélkül vitetnek be Egré vélünk, hogy már megadják az árát, de tizedrészét sem adják. 6. testis nyárádi Tot Pál, az Fanczi urak jobbágya, annorum 27. Az elsı tanú vallásit mindenekben vallja. Az magok holdolása állapotját is az szerint vallja mint az elıtte valló nyárádi bíró. Az búzavetések is azelıtt tizennégy kila volt, most immár huszonötre verte az török urok. Az portaszám után való széna abrak dolgát is az szerint vallja, mint az elıtte való nyárádi bíró. Az császár mívét is Egré tíz nappal azelıtt megértük esztendı által, de most száz nappal sem érjük.

Possessio Alsóábrám 7. testis alsóábrámi Varga Jakab, az nemes káptalan jobbágya, annorum 60. Valami üdıt éltem, soha nem tudom, hogy csak kisebb dologban is megtartott volna az török. Az császár mívét is török számára azelıtt megértük esztendeig tíz nappal, de most esztendıt által ugyan kiváltjuk inkább egymást, az magunk holdolását az szerint mind feljebb-feljebb verik.

Possessio Geszt 8. testis geszti bíró Pap Márton, annorum 43. Bekecs és Bénye rablását nyilván tudom, Alsódobszát is nyilván tudom, hogy elrablotta az török, azolta ugyan pusztán is állanak. Ónad 134

égetését, Gyır alá való csatázását is az szerint vallja, mint az elıtte valló tanúk. Magunk adózása felıl is azt tudom, soha egyszer sem tartott meg adózásunkban, porta pénzt is mint szintén az magyarok, ık szünetlenül vesznek rajtunk s vöttek is, mihelt megértik, hogy az magyar részre porta pénzt kérnek, ık is mindjárást kérik.

Possessio Szalonta 9. testis szalontai bíró Tot Miklós nemes ember, annorum 37. Az faluk holdoltatásábul az szerint vall mint az elsı tanúk, az csatázást, rablást is az szerint tudja. Magok adózásábul vallja, elsıben hogy megholdoltak, tizenkét forint volt, széna tizenkét szekér, vaj is tizenkét icce, de most immár minden harminc, annyira verte fel.

Possessio Püspöki 10. testis püspöki Toth Márton, kancellárius uram ınagysága jobbágya, annorum 50. hiti szerint vallja, Borsod vármegyében, hogy falut vagy várost holdoltatott volna meg az török nem tudja, mivel mind holdoltak. Magok holdolása felıl vallja, hogy az falut megszállották, elsıben az ı értére tized volt, de már most mindeneket feljebb vert, azelıtt búzavetés tizenhat kila, az árpa is annyi, de már most mindenik harminc kila, az kila is nem olyan mint egyebeké, hanem nagyobb. Az szolgálat is szünetlen, nem úgy mint azelıtt, egyikünk az másikunkat kiváltja. Portaszám után is hol tizenhat kilát, árpát, búzát, néha többet. Mihelt megérti, hogy magyar számra is vetnek néha, ı is mindjárást hasonlóképpen kívánja. Hol adja meg az árát, hol nem. Mindent az magyartul tanul. Köles vetésünk sem volt azelıtt

135

török számra, de már most hol két zsákkal hol többel vettet velünk. İszi árpa vetést is költött reánk, az ki soha nem volt.

Possessio Dorogma 11. testis dorogmai Szegyes Pál, Marczinfalusi Péter jobbágya, annorum circiter 46. Az holdoltatás dolgábul nem tud semmit, mivel anélkül is holdolt Borsod vármegye. Hanem magok holdolása felıl vallja, elsıben hogy megszállották Dorogmát, harminchárom forint volt az summájok, de már most száz forint, négy méh, 10 pint méz, vaj, de az méz, vaj eleitül fogván megvolt. Az pénzzel verte és méhvel verte fel.

Possessio Bábolna 12. testis bábolnai Bodo Boldizsár, az nemes egri káptalan jobbágya, annorum 54. Az holdoltatás, rablás felıl az szerint vall, mint az több tanúk. Magok holdolása felıl vallja: elsıben, hogy megszállották, húsz forint summájok, húsz szekér széna volt, egy hétig való fahordás egy szekérrel. De már most negyvenöt forint, huszonnyolc szekér széna, húsz szekér fa, huszonnégy icce vaj, egy vágó tehén. Az császár míve Egré szakadatlan, török urunknak az szolgálatért negyven kila életet adunk már most. Ez sem volt azelıtt.

Possessio Zsércz 13. tetis zsérci Boros Miklós, Lukács Márton jobbágya, annorum 70, hites bíró, így vall. Az holdoltatás, rablás felıl az szerint, mint az elıtte való tanúk. Magok szolgálatja, adózása felıl ezt vallja: Elsıben, hogy megszállották Zsércet, tizedben 136

voltak, de már az tized mellett annyira ment dolgok, vágó barmot, szakadatlan való szolgálatot, császár és török urok számára szüntelen kívánják, egyik az másikot kiváltja. Negyvenöt napi szolgálattal egy-egy ember meg nem éri. Szántás vetés nem volt rajtunk, de most szám nélkül való vetést teszünk az török urunknak mind ısszel, tavasszal.

Possessio Novaj 14. testis novaji bíró Borlok Lukács, Isdenczi Miklós uram jobbágya, annorum 45. Az holdoltatás és rablás felıl az szerint vall, mint az elıtte való tanúk. Magok adózása szolgálatja felıl így vall: elsıben tizedben voltak az töröknél, de már most azzal nem elégszik az török urunk, szakadatlan az ember tülünk az szolgálatban, egyikünk az másikat kiváltja. Csak ez esztendıben császár mívét egy-egy szekerünk emberrel együtt többet szolgált negyven-negyven napnál.

Possessio Kisgyır 15. testis kisgyıri Vatai Sebestyén, Haller Sámuel uram jobbágya, annorum 50. Az holdoltatás, rablás felıl az szerint vall mint az elıtte való tanúk. Magok szolgálatja felıl azt vallja, hogy elsıben megszállották az falut, summájok tizenhat forint volt, azután húsz forint. Most immár tizedet adnak, széna pénzt egy-egy szekér szénáért egy-egy forintot, füstpénzt is egy forintot, fa pénzt is egy szekertül ötven-ötven pénzt veszen az török urunk rajtunk. Egy-egy pint vajat minden külön kenyeres embertül, egy borjús tehenet, egy vágó barmot is veszen. Az szolgálatot egy-egy ember huszonnégy-huszonnégy nappal meg nem éri. Az császár míve eleinten tíz nap volt egy esztendıben, de most egyikünk másikunkat kiváltja Egrül. Legnagyobb rom137

lásunkra most megint az polturát két pénzen kiáltatta az pasa Egrén. Possessio Keresztes 16. testis keresztesi bíró Afra István nemes ember, annorum 36. Az holdoltatás, rablás felıl az szerint tanul, mint az elıtte való tanúk. Magok adója felıl vallja: elsıben hogy megszállották Keresztest, huszonöt forint volt adójok, egy vágó barom, de most annyival felverték mint adójokat szolgálatjokat. Mindenekbül tizedet adnak, ezenfelül szolgálatpénzt florenos 45. Szent Mihály, Szent György adója floreni 12. Sertés marhátul négy pénzt, egy lúdtul két pénzt veszen rajtuk. Az polturát is most két pénzben kiáltatták, nem is veszik feljebb.

Possessio Bogács 17. testis bogácsi Nagy András az nemes egri káptalan jobbágya, annorum circiter 45. Az holdoltatás és rablás felıl az szerint vall, mint az elıtte való tanúk. Magok summája felıl azt vallja, eleitül fogva mostanig tizedben voltak, de már most az szolgálat számlálhatatlan, egyikünk az másikunkat kiváltjuk az szolgálattal. Egyszóval esztendınek harmadát az török urunknak szolgáljuk. Portapénzt is valamikor magyar számra kérnek rajtunk, az török is mindjárt még annyit veszen rajtunk.

Possessio Cserépfalva 18. testis cserépfalusi Szántó János palatinus urunk ınagysága jobbágya, annorum circiter 46. Az holdoltatás és rablás felıl az szerint vall mint az elıtte való tanúk, de az adózást, szolgálatot nem gyızik elıszámlálni, az mennyivel feljebb verte az török. 138

V. Possessio Felsıtárkány

20

Quandoquidem possessio in processu egregii Michaelis Bogácsi, judlium comitatus nostri Borsodiensis, adjacere dignoscitur, quae inter reliquas superius denotatas possessiones ejusdem processus locum sortiri debuisset, quia vero inquisitio ejusdem possessionis non in serie aliarum descriptarum possessionum inserta fuisset, verum in quadam charta inter reliquas signaturas delitescebat, negotium ejusdem, ut jacturam aliquam ne pateretur, placuit, in hunc extraordinarium locum inserere. Cujus quidem inquisitionis verbalis continentia esset hujusmodi tenoris. 20. testis. Felsıtárkányiak adója és szolgálatja holdolások után ez volt. Minden háztul egy-egy forint adó pénz, egy-egy pint vaj egy-egy pint méz. Egy meddı tehén, és egy borjús tehén. Minden sertés marhátul négy-négy pénz. Mindenféle mezei veteményünkbıl tizedet, szénát ennek elıtte csak egy-egy szekérrel adtunk, de mostan minden ökrös ember 5 szekérrel ad és öt-öt szekér fát, de egyébféle szolgálatunknak vége nincsen. Most az, hogy valahol kivethetünk földet, tavasznak valót de abból is az tizenötödit kiveszi. Tárkányi fıbíró Sóvári János, Balog Miklós, több társaival együtt.

20

B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/b. II. I. 6. 5.

139

VI. Possessio Nagymihály

21

19. testis. Nagy Mihályt mi egynéhányan kik lakjuk, szállottuk meg az felséges Gábriel Betlehemi erdélyi fejedelem elsı kijövetelekor. Bírt elsıben bennünket az hatvani Olaj bék ugyan Hatvanban. Volt akkori adónk floreni 25, se nem szolgáltunk, sem pedig sehová nem mentünk, az tizedet mindazonáltal megadtuk akkor is. Adott azután osztán az Olaj bék bennünket Egré Amhát passának két esztendeig. Így adónk volt, úgymint császár adója, két kila liszt, két kila abrak. Azután 12 kilával verték feljebb Nyak János bíróságában, azóta fogva mindaz az adónk volt. Ugyanazon császár adójához való vaj, méz egy-egy pint volt, most is annyi. Juhért florenos. 3, az mikor juhot el nem veszi. Cédulaváltság harminc pénz, zsáktul egy-egy poltura, azelıtt egy-egy pénzt vöttek. Mostan az urakat megrótták. Szekérbérben vöttek denarios 24, most költötték ezt is reánk. Az mostani úr, ki most bír bennünket, Dörmis izpahia, négynégy szekér szénát veszen rajtunk, minden gazdaemberen, három-három szekér fát. Mikor elsıben megsummáltunk vele, akkor azt fogadta, hogy egyéb szolgálatra nem fog bennünket, csak itthon vessünk neki 12 kila búzát, 12 kila árpát, bár ıneki egyebet ne szolgáljunk, de abban sem állott meg, hanem vagy kell, vagy nem, mind egyaránt hordat fát velünk, pénzen adja el. Ganajt hordat velünk, ludat tizedben, az sem volt azelıtt, kendert is követ rajtunk. Falukat mennyiket rablottak el Bekecset, Felsı-, Alsógagyokat, Kázsmárkot, Csehit, Meszest, Szegligetet és Balogh vidékét, Devecsert, Bugyikfalvát, Bobuluskát, Liczét, Boroznokot, Újvárast. Császár urunk ıfelsége végházait úgymint Ónadat, Gyarmatot megégették, Losonczot

21

B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/b. II. I. 6. 6.

140

az többi között. Az kiket megholdoltattak soha annak elıtte Eger várában nem hódoltak Gesztest, Bugyikfalvát, az rablás után Derenket, Esztrént, Lukovistyét, Bobuluskát, Rusovát, Szilisztyét, Lipóczot, Ispánmezejét, Újvárast, Borosznokról az rablás után, Lehotát, Dereskét, Kövit, Szendrı táján Szalonnát, Martonit, Meszest az rablás után Csehit az rablás után, az Gagyokat, Kinizst az Hernád mellett, Baksa, Halmaj, Léh, etc. Az mit az summában egyszer leszállítanak, s mind az császár adójában, másszor meg felverik az melyet az szegény hódoltság mi is az többi között igen nehezen szenvedünk. Ezeket az elrablott és meghódolt falukat ilyen jámbor bíróság viselte ember, úgy mint Nagy Mihály, Bordás András, számlálta elıl, mivel hogy oda fel eleget járt-költ. Oda lakott is az Balogh mellé. Költ Nagy Mihályon, 18. napján novembernek, anno Domini 1641. Fıbíró Herman Miklós, Kovács Tamás, Kovács Gergely, Bordás András, Tarso Bálint elıtt etc.

141

VII. Anno Domini 1641. die 15. et 16. Novembris, in comitatu Bor22 sodiensi, in oppido Sajszentpéter. De eo utrum Tanú tudod-e? 1. Circiter harmincnégy esztendıtül fogvást, az zsitvatoroki végezéstül, nevezet szerint micsoda falukat hódoltattak az törökök be, és azokat micsoda rablással, égetéssel, emberek és barmok elvitelével? 2. Mindezoknak az faluknak mennyi készpénze, és mindenféle élése, haszna és jövedelmek vagyon az töröknek való szolgálattal együtt? 3. Az minémő faluk az zsitvatoroki végezésnek erejével az kiknek hódolniuk kellett, de kiváltképpen ab anno 1615, mivel verték fel adójokat?

Possessio Csernej 1. testis Albertus Jakab judex Cserneiensis, colonus generosi domini Francisci Barius, annorum 60. juratus, examinatus fassus est. Elsıben, mikor Csernej meghódolt, az summánk volt 140 forint, annak utána felverték kétszázötven forintra. Annak utána tizedet vöttek rajtunk, és mostan is ugyan tizedet adunk. Elsıben szolgálatunk csak kevés volt, mostan szolgálatunknak semmi rendi is nincsen, egyikünk az másikunkat kiváltja, azon kívül az számtalan bitang fizetés, mely esztendınként rajtunk vagyon. Annak felette 60 szál gerenda, 40 szál

22

B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/b. II. I. 6. 7.

142

szarufa, 30 szál oszlop, melyet esztendınként rajtunk megkíván. Szénát mostan 40 szekérrel adunk többet mint annak elıtte, az szénáért esztendınként tartoztak volna adni minekünk tizenkét forintot s 60 pénzt, mostan immár csak egy pénzt is nem ad az emengh. Az tizedet nem úgy veszi az mint az igaz dézsma volna, hanem azt hátrahagyván szakasz szerént reánk poroncsol és két annyit is veszen rajtunk, mint az mi tizedünk az mennyit tenne. Az egy vágó tehenért 7 forintot veszen. 2. testis Georgius Boros Cserneiensis, colonus generosi domini Francisci Barius, annorum 55. Juratus examinatus fassus est uti primus testis. 3. testis Michael Porkoláb Cserneiensis, colonus generosi domini Franciscus Barius, annorum 60. juratus examinatus fassus est, uti primus et secundus.

Possessio Apátfalva 4. Apátfalusiensis judex primarius Petrus Barcha, colonus reverendissimi domini Alberti Czeglédi, annorum 60. juratus examinatus fassus est. Az vezér elıtt Budán azt végeztük volt, hogy egy esztendıben 15 napot szolgáljunk minden külön kenyeres, mostan száz napot is kell szolgálnunk egy esztendıben. Az mennyi szénát akkor adtunk, mostan három annyit is kell adnunk, azon kívül valamit meggondol, mindent míveltet velünk. Ez esztendıben 15 tallért vött bitangot. 5. Apatfalusiensis civis Matthias Barta, colonus reverendissimi domini Alberti Czeglédi, annorum 62. juratus, examinatus fassus est, uti quartus, judex Apátfalusien. 6. Apatfalusiensis civis Demetrius Bársony, colonus reverendi domini Alberti Czeglédi, annorum 40. juratus, examinatus fassus est, uti quartus et quintus.

143

Possessio Visnyó 7. Judex Visnioiensis Michael Fónagy, colonus spectabilis et magnifici quondam domini Georgii Szécsi relictae viduae, annorum 60. juratus, examinatus fassus est. Elsıben az summánk volt floreni 30, de abban az emengh meg nem tartott, hanem felverte summánkat, melyet nem szenvedhetvén, az tizedre állottunk. Az tizedet nem úgy veszi, mint az igaz az mi volna, hanem az mit reánk akar vetni, azt veszi rajtunk. Elsıben 30 szekér szénát adtunk, mostan nyolcvan szekérrel adunk minden esztendıben. 8. Civis Visnioiensis Thomas Molnár, colonus magnificae dominae relictae Georgi Szécsi, annorum 45. juratus, examinatus fassus est, uti septimus testis.

Possessio Sáta 9. Sátaiensis judex primarius Albertus Salamon, colonus generosi domini Francisci Barius, annorum 50. juratus, examinatus fassus est. Mi tizedet adtunk az töröknek, azonkívül szénát és fát hordottunk. Ez ideig az tizedben igazán megtartott, de szénát és fát háromannyit is hordat mostan velünk, mint annak elıtte. Azon kívül ez esztendıben is 6 tallért vött rajtunk bitangba. Azon kívül ekét is kétannyit kéván, mint annak elıtte volt. 10. Nicholaus Fürjes Sátaiensis civis, colonus generosi domini Francisci Barius, annorum 36. juratus, examinatus fassus est, uti nonus. 11. Lucas Eke Sathaiensis civis, colonus generosi domini Francisci Barius, annorum 28. juratus, examinatus fassus est, uti nonus et decimus.

144

Possessio Szilvás 12. Szilvásiensis judex primarius Gregorius Bak, colonus generosi domini Francisci Barius, annorum 60. juratus, examinatus fassus est. Mikor Egren elsıben meghódolt Szilvás és az törökkel végezett, mostan mind adózásunk mind szolgálatunk, széna- és fahordásunk feljebb megyen három vagy négy annyival is. Azon kívül az császár búzáját nem olyan mértékkel mérik, hanem vagyon közel másfél annyi az kivel mérik, mint az igaz mérték volna. Annak felette az rothadt búzát és kölest akaratunk ellen közinkben kiosztják és jót vesznek érette. Ez esztendıben tallért 14[-et] vöttenek rajtunk. 13. Szilvasiensis civis Demetrius Ágoston, colonus generosi domini Francisci Barius, annorum 32. juratus fassus est. Azt nem értem, mikor alkudt meg Szilvás az törökkel, de miolta én eszemet említem, tudom, hogy mind feljebb-feljebb verték mind adónkat s mind szolgálatunkat.

Possessio Tardona 14. Tardonaiensis judex Simon Szeczi, colonus generosi domini Andreae Zákány, annorum 60. juratus, examinatus fassus est. Elsıben, hogy Egren meghódolt Tardona, ott voltam és három forintban alkudtunk meg, szolgálatunk az mellett csak igen kevés volt. Mostan immár öt annyira felment mind adónk, mind szolgálatunk. 15. Martinus Angha, judex primarius Tardonaiensis, colonus generosi domini Michaelis Nagymiháli, annorum 50. juratus, examinatus fassus. Tudom, hogy öt annyi adónk és szolgálatunk vagyon mostan, mint az elsı summálásunk az mennyiben volt.

145

Possessio Mályinka 16. Petrus Kolczár, Mályinkaiensis judex primarius, colonus generosi domini Andreae Zákány, annorum 54. juratus, examinatus fassus est. Tudom, hogy amikor Egré elsıben Málinka meghódolt Egré, 32 forint volt a summánk, immár mostan egészlen háromszáz forintra ment summánk, annyival ment feljebb. 17. Stephanus Kolcziár Mályinkaiensis, civis Malinkaiensis, colonus generosi domini Joannis Bekény, annorum 46. juratus fassus est, uti 16. testis.

Possessio Dédes 18. Dédesiensis judex primarius Demetrius Ambrus, colonus magnifici domini Andreae Orllé, annorum 60. juratus, examinatus fassus est. Tudom, hogy elsıben az summánk 25 forint volt, mostan már 75 forintra ment fel. Hasonlóképpen az szénabeli és egyéb szolgálata is három annyira ment fel. 19. Matthias Anthal civis Dédesiensis, colonus spectabilis ac magnifici domini Andreae Orllé, annorum 60. juratus, examinatus fassus est, uti decimus octavus.

Possessio Sajónémeti 20. Sajónémetiensis judex primarius Simon Farkas, colonus relictae viduae Petri Forgon, annorum 46. juratus, examinatus fassus est. Hallottam az atyámtul, hogy az mi falunk summája volt floreni 70, mostan immár százat vesznek rajtunk. Annak felette 28 szekér széna volt, mostan ötvent hordatnak velünk. 21. Sajónémetiensis civis Petrus Cziuzda, colonus generosi domini Georgii Petı, annorum 60. juratus, examinatus fassus 146

est. Ott voltam hogy az sajónémetiek megalkudtak az törökkel 70 forintba, de mostan százat vesznek rajtunk. Az széna volt 28 szekérrel, mostan 50 szekérrel vesznek rajtunk.

Possessio Sajóiván 22. Sajóivániensis judex primarius Thomas Lazlo, colonus illustrissimi domini principis Transsylvania, annorum 60. juratus, examinatus fassus est. Tudom, hogy elsıben csak 6 forint ára puskát adtunk volt summánkban, mostan immár 75 forintot, egy hordó, két kısó, fát 16 szekérrel viszünk, árpát is 16 kilával. Az szerént szılıt is míveltet velünk. 23. Sajóivaniensis civis Georgius Iso, colonus illustrissimi domini principis Transsylvaniae, annorum 60. juratus, examinatus fassus est similiter, uti vigesimus secundus.

Possessio Nekéseny 24. Nekéseniensis judex primarius Michael Szalmar, colonus generosi domini Francisci Barius, annorum 38. juratus, examinatus fassus est. Az miolta én tudom, tizedet adtunk az töröknek, ennek elıtte két ember vitt három szekér szénát, mostan minden ember öt-öt szekérrel viszen. 25. Nekéseniensis civis Petrus Boros, colonus generosi domini Francisci Barius, annorum 50. juratus, examinatus fassus est, uti 24-tus testis.

Possessio Lénártdaróc 26. Lenártdarócziensis Andreas Bárdos, colonus generosi domini Martini Jászi, annorum 35. juratus, examinatus fassus 147

est. Tudom, hogy ennek elıtte négy-négy szekér szénát adtunk az töröknek, mostan minden ember hat-hat szekér szénát ad.

Possessio Ózd 27. Ózdiensis judex primarius Mattheus Bartha, colonus generosi domini Francisci Barius, annorum 45. juratus, examinatus fassus est. Hallottam az régi emberektül, hogy tizenkét forint volt az summánk, mostan háromszáz kila búzát adunk minden esztendıben. Az széna azelıtt volt 6 szekérrel, mostan 60 szekérrel viszünk. Fát az szerént 60 szekérrel. 28. Ózdiensis civis Blasius Kovácz, colonus generosi domini Francisci Barius, annorum 33. juratus, examinatus fassus est, uti vicesinus septimus.

Possessio Tapocsány 29. Tapoczianiensis civis Martinus Varga, colonus generosi domini Thomae Dósa, annorum 60. juratus, examinatus fassus est. Elsıben summáltunk meg az törökkel hatvan forintban és harminc icce vajban. Azt felverte volt száz forintra. Annak utána tizedre adtuk magunkat, mostan tizedet adunk, és az 30 icce vajat 64 iccére verte fel. Annyit szolgáltat velünk, hogy annak szüneti nincsen. 30. Tapoczianiensis judex Jacobus Séra, colonus generosi domini Thomae Dósa, annorum 40. juratus, examinatus fassus est, uti 29.

148

Possesio Uppony 31. Upponiensis judex Matthias Kovácz, persona nobilis, annorum 60. juratus, examinatus fassus est. Elsıben az török urunkkal alkudtunk meg, hogy tizenöt-tizenöt napot szolgáljunk egy-egy esztendıben, de mostan három annyira is reá megyen.

Possessio Nádasd 32. Nádasdiensis civis Ladislaus Vas, colonus generosi domini Francisci Barius, annorum 40. juratus, examinatus fassus est. Az miolta én tudom és értem, tudom azt, hogy harminc szekér szénát vittünk az töröknek és harminc szekér fát. Mostan hatvan szekér szénát és hatvan szekér fát adunk. Ez esztendıben is adtunk 7 tallért bitangba. 33. Nádasdiensis civis Mattheus Balogh, colonus generosi domini Matthiae Galyasi, annorum 36. juratus, examinatus fassus est, uti tricesimus secundus testis.

Possessio Velezd 34. Velezdiensis civis Stephanus Laczik colonus illustrissimorum orphanorum, annorum 60. juratus, examinatus fassus est. Tudom, hogy elsıben az velezdi summa 60 forint, annak utána öt héján száz forintra ment fel. Az szolgálat helyett alkudtunk meg vele 50 forintban, azt is megadjuk, azon kívül annyit szolgáltat, az mint akarja. 35. Velezdiensis judex primarius Toth Petrus colonus generosi domini Joannis Szemere, annorum 60. juratus, examinatus fassus est, uti tricesimus quartus.

149

36. Velezdiensis civis Petrus Varga, colonus illustrissimi principis Transsylvaniae, annorum 50. juratus, examinatus fassus est, uti tricesimus quartus et quintus.

Possessio Várkony 37. Várkoniensis judex Andreas Anthal, colonus venerabilis capituli ecclesiae Agriensis, annorum 46. juratus fassus est. Én az elsı summálást nem értem, de annak utána, hogy tizedre állottunk, szolgálatunknak tizenöt-tizenöt napot rendeltünk volt, de mostan száma sincsen szolgálatunknak és minden rend nélkül sanyargatnak bennünket. 38. Várkoniensis civis Benedictus Boda, colonus venerabilis capituli ecclesiae Agriensis, annorum 46. juratus fassus est, uti tricesimus septimus.

Possessio Kazinc 39. Kazincziensis judex Gregorius Czövek, colonus illustrissimi principis Transsylvaniae, annorum 60. juratus, examinatus fassus est. Az zsitvatoroki végezésnek idején az kazinczi summa volt száznegyven forint. Már felverték kétszáznegyvenöt forintra, akkor szénát hordottunk 52 szekérrel, mostan kell hordanunk esztendınként kilencvenöt szekérrel. 40. Kazincziensis civis Mattheus Nagy, colonus generosi domini Ladislai Kubinyi, annorum 60. juratus, examinatus fassus est, uti tricessimus nonus.

150

Possessio Kondó 41. Condóiensis Georgius Mango persona nobilis, annorum 60. juratus, examinatus fassus est. Elsıben 15 forint volt az summánk, annak utána 50 forintra ment fel apródonként, melyet nem szenvedhettünk, hanem tizedre állottunk. Az tizedet igazán megadjuk, de az szolgálatnak semmi rendi nincsen, hanem mindenre reá hajt mint hatalmas.

Possessio Ludna 42. Ludnaiensis judex Andreas Gordon, colonus generosae dominae relictae viduae Martini Lenkei, annorum 60. juratus, examinatus fassus est. Elsıben, hogy Ludna meghódolt, 15 forint volt az summánk, 12 szekér széna és tizenkét szekér fa. Az summánkat száz forintra verék fel. Annak utána tizedre állánk, azt megadjuk. Az szolgálatnak semmi rendi is nincsen, hanem mindenképpen szünetlenül szolgáltatnak velünk.

Possessio Csépány 43. Czépaniensis judex primarius Petrus Toth, colonus generosi domini Georgii Barna, annorum 31. juratus, examinatus fassus est. Mikor az csépányiak elsıben meghódoltak azt nem értem. De már miolta reá emlékezem tizedet adtunk. Az szolgálatnak semmi rendi nincsen. Kevesen vagyunk. Szénát, fát, szántást mindenkor erınk felett míveltet velünk az török. 44. Stephanus Toth civis Czepaniensis, colonus generosi domini Georgi Barna, annorum 46. juratus, examinatus fassus est similiter, uti quadragesimus tertius.

151

Possessio Berente 45. Berentheiensis civis Martinus Lódi, colonus generosi domini Alexandri Vécsei, annorum 60. juratus, examinatus fassus est. Mikor Berente behódolt Egré, akkor harminckét forint volt az summa és 12 szekér széna, mostan az summa sok bitang fizetéssel együtt reá megyen kétszáz forintra. Az széna is felment 40 szekérre. 46. Berentheiensis civis Albertus Baczió colonus generosi domini Stephani Móré. Annorum 60. juratus, examinatus fassus est similiter, uti quadragesimus quintus.

Possessio Alacska 47. Alaczikaiensis judex primarius Michael Kovácz, generosi domini Gabrielis Fay colonus, annorum 60. juratus, examinatus fassus est. Alacskaiak summája elsıben volt 25 forint, annak utána felment 35 forintra. Mostan summánk 66 forint és 3 köpü méh. Elsıben semmit nem szolgáltunk, mostan szántunk, aratunk, kaszálunk, fát hordunk. 48. Alaczikaiensis civis Thomas Gáll, colonus generosae dominae relictae viduae Joannis Barczai. Juratus, examinatus fassus est, uti quadragesimus septimus.

Possessio Balaton 49. Balatoniensis civis Gregorius Kormos, colonus generosi domini Joannis Kusza, annorum 60. juratus, examinatus fassus est. Balatonnak elsıben summája volt másfélszáz forint, azt felverék háromszáz forintra, annak utána tizedre állánk, s azt adunk. Míg pénzt adtunk, addig nem szolgáltunk, mostan az szolgálat rettenetes rajtunk. 152

50. Balatoniensis civis Jacobus Farkas, colonus generosi 23 domini Emerici Literati , annorum 60. juratus, examinatus fassus est, uti quadragesimus testis.

Possessio Bánfalva 51. Bánfalusiensis judex primarius Balthasar Katha, colonus generosi domini Francisci Barius, annorum 60. juratus fassus est. Tudom, hogy elsı summája 25 forint volt Bánfalvának, más esztendıben verték fel 35 forintra. Mostan vagyunk tizedben, az szolgálatunknak semmi rendi nincsen, hanem mindent szolgáltatnak velünk. 52. Mattias Gergely civis Bánfalusiensis, 60 annorum, colonus generosi domini Petri Sennyei juratus, examinatus fassus est, uti quinquagesimus primus testis.

Possessio Arló 53. Arliensis civis Ambrosius Tengely, colonus spectabilis ac magnifici domini Francisci Horváth, annorum 60. juratus, examinatus fassus est. Elsıben Arlónak az summája volt száznyolcvan forint. Annak utána azzal meg nem elégedtek, hanem az tizedre fordították. Mindenbül tizedet adunk, répábul, hagymábul, káposztábul, egy szóval mindenekbül. Azon kívül vajat veszen rajtunk 280 iccét, azelıtt csak 50 iccét adtunk. Szolgálunk úgy, hogy egyik szekér a másikat kiváltja, mind télbe s mind nyárba.

23

Szentpéteri Imre deák.

153

54. Arliensis civis Michael Deák, colonus generosae dominae relictae Andreae Barna, annorum 60. juratus, examinatus fassus est, uti quinquagesimus tertius.

Possessio Disznósd 55. Diznósdiensis judex primarius Albertus Gál, colonus generosi domini Valentini Bolyoki, annorum 50. juratus, exami24 natus fassus est. Elsıben Bolyoknak az summája volt floreni 30. Annak utána, az mint én is már reá emlékezem, az tizedre fogának bennünket, s mostan tizedet adunk. Akkor szolgálatunk csak igen kicsin volt, de mostan felette igen sok, úgy hogy másfél egész holnapig is oda tartják szekerünket.

Possessio Vadna 56. Vadnaiensis civis Petrus Philep, colonus spectabilis ac magnifici domini Francisci Horváth, annorum 60. juratus, examinatus fassus est. Vadnának elsıben 60 forint volt az summája, mostan kétszáz forint, annyival verte fel. Azon kívül az számtalan szolgálat szılımívelés, aratás, etc. 57. Vadnaiensis civis Jacobus Válint, colonus spectabilis ac magnificae dominae relictae Samuelis Alia, annorum 60. juratus, examinatus fassus est, uti quinquagesimus sextus.

24

Elírás, Disznósd neve helyett került ide!

154

Possessio Domaháza 58. Domaháziensis judex Joannes Hollo, colonus egregii domini Joannis Literati, annorum 52. juratus, examinatus fassus est. Az domaházi summa elsıben volt húsz forint, hat szeker széna. Szolgálat akkor semmi nem volt. Mostan summánk 50 forint, huszonöt szeker széna. Szolgálatunk sok, mégis nem tudjuk mondani, az mennyi.

Possessio Sikátor 59. Sikátoriensis judex Sebastianus Czakó, colonus egregii domini Demetrii Petres, annorum 33. juratus, examinatus fassus est. Mikor meghódolt Sikátor, azt én nem értem, hanem az elébbi emberektül értettem, hogy 10 forint volt az summájok, mostan tizedet adunk. Az mellett adópénzt, de az szolgálatnak, fahordásnak, szántásnak, aratásnak terhe alatt vagyunk. Az szénát is 30 szekérre verte fel, annak elıtte 16 szekérrel volt.

Possessio Bánhorvát 60. Bánhorváthiensis judex primarius Michael Sándor, colonus generosi domini Stephani Móré, annorum 60. juratus, examinatus fassus est. Mikor Bánhorvát megsummált, volt az summa floreni 32, huszonöt szekér széna, egy vágó tehén, akár floreni 6. Volt valamennyi kicsiny szolgálatunk is. Mostan summánk floreni 100, hetvenöt szekér széna, két vágó tehénért floreni 25. Az szolgálat úgy vagyon, hogy egyik az másikat váltja ki. 61. Bánhorváthiensis civis Jacobus Berentés, colonus generosi domini Stephani Móré, annorum 60. juratus, examinatus fassus est, uti quinquagesimus octavus. 155

Possessio Mercse 62. Merczieiensis judex Petrus Boros, colonus reverendi domini Joannis Ajtay, annorum 60. juratus, examinatus fassus est. Mercsének elsıben volt az summája floreni 60, és egy vágó tehén. Mostan az summa floreni 90 és egy vágó tehén, s egy csöbör bor. Szolgálatunknak száma nincsen. 63. Merczieiensis civis Nicholaus Vincze, colonus reverendi domini Joannis Ajtay, annorum 60. Juratus examinatus fassus est, uti sexagesimus.

Oppidum Sajószentpéter 64. Sajószentpéteriensis civis, colonus illustrissimi principis Transsylvaniae, annorum 70. juratus, examinatus fassus est. Az summánk volt elsıben 500 forint, azt felverték hetedfélszáz forintra. De az mi nagyobb, bitangot tíz esztendıtül fogva 2000 forintot vött rajtunk. Szolgálatunk negyven napi, szekerünknek ott tartása, esztendınként való számtalan mészégetés, mész- és kıhordás, gyalognak szolgálatja soha rajtunk meg nem szőnik, hanem egyik az másikat kiváltja. Az mennyi búzával tartoznánk régi végezésünk s alkuvásunk szerént, veszen másfél anynyit rajtunk az ı kilájoknak megnagyobbítása miatt. 65. Sajószentéteriensis civis Simon Kovácz, colonus illustrissimi principis Transsylvaniae, annorum 60. juratus, examinatus fassus est, uti sexagesimus secundus.

Possessio Csokva 66. Cziokvaiensis judex primarius Petrus Kaló, colonus venerabilis capituli ecclesiae Agriensis, annorum 75. juratus, examinatus fassus est. Mikor Csokva elsıben Egré besummált, 156

volt 30 forint az summája. Annak utána tizedre állattak bennünket, azt igazán megadjuk, de házadót is veszen rajtunk, és csak olyan malacot is, az ki az rostábul kiugorhatnék, négynégy pénzt veszen érette. Szolgálatunk megszámlálhatatlan.

Possessio Center 67. Czenteriensis judex primarius Benedictus Szeles, colonus generosi domini Joannis Hamvai, annorum 60. juratus, examinatus fassus est. Centernek az summája elsıben volt 15 forint és 15 icce vaj, széna 15 szekér, fát két vagy három szekérrel egy esztendıben. Mostan az summa 35 forint, vaj 25 icce, széna 35 szekér, fának száma nincsen. Akkor három nap szántottunk, mostan 16 napig is elszántunk.

Possessio Járdánháza 68. Járdánháziensis judex primarius Balthasar Járdánházi, annorum 47, persona nobilis juratus, examinatus fassus est. Az elsı summálást nem értem, de tudom azt, mikor 40 forint summája volt Járdánházának. Annak utána tizedre fogának bennünket. Mostan tizedet adunk, az mellett Szent György adója, Szent Mihály adója egy-egy forint. Vajat minden embertül négy-négy iccét, Egré minden gazda hat-hat szekér szénát, Hatvanban annyit, az mennyi kévántatik. Majorság búzát esztendıben is adtunk húsz keresztet, zabot is hatodfél köblöt. Az ı köblökkel adtunk. Azon kívül szénégetés esztendık által. 69. Járdánháziensis civis Michael Járdánházi, annorum 50, persona nobilis juratus, examinatus fassus est, uti sexagesimus sextus.

157

Possessio Bolyok 70. Bolykiensis judex primarius Benedictus Veres, colonus generosi domini Valentini Bolyki, annorum 48. juratus, examinatus fassus. Az miolta reá emlékezem, az idıtül fogván tizedet adtunk az töröknek, de elejin csak az igaz tized volt. Szolgálatunk csak igen kevés volt. Mostan szántásunknak, kaszálásunk[nak], széna-, fa-, búzahordásunknak, aratásunknak semmi rendi nincsen, hanem egész esztendı által szolgáljuk, szılıjét míveljük. Egy forintot ad minden barmos ember, az zsellér denarios 50. Ez mellett négy-négy icce vajat, az kinek marhája vagyon, ad.

Possessio Kápolna 71. Cápolnaiensis judex primarius Andreas Sándor, colonus generosi domini Sigismundi Belléni, annorum 60. juratus, examinatus fassus est. Kápolnának summája elsıben volt 30 forint, szolgálatunk csak igen kicsiny volt. Annak utána felverték summánkat 50 forintra. Mostan summánk százhúsz forint, széna 50 szekér, fa 20 szekér, egy hordó bor, harminc kila búza, húsz kila zab, egy dézsa túró, egy tábla szappan, egy vágó tehén. 72. Cápolnaiensis civis Blasius Sós, colonus generosi domini Sigismundi Belléni, annorum 60. juratus, examinatus fassus est similiter, uti sexagesimus nonus.

Possessio Radistyán 73. Ragiestiániensis judex Stephanus Gál, persona nobilis, annorum 60. juratus, examinatus fassus est. Tudom, hogy elsıben summánk volt floreni 40, szolgálatunk egy csepp sem 158

volt. Mostan summánk floreni 100, minden héten szolgálunk gyalogszerben, azon kívül adunk 35 icce vajat. Csak tízen vagyunk hozzá. 74. Ragiestaniensis civis Blasius Bán, persona nobilis, annorum 60. juratus, examinatus fassus est, uti septuagesimus primus. Possessio Nagybarca 75. Nagybarczaiensis civis Gregorius Szekeres, colonus generosi domini Andreae Zákány, annorum 75. juratus, examinatus fassus est. Elsıben summánk Egré volt 35 forint, vaj 25 icce. Mostan az summánk 105 forint, vaj ötven icce, 40 kila árpa, búza 7 kila,15 szekér fa, széna 40 szekér, egy bort.

Possessio Parasznya 76. Parazniaiensis civis Joannes Lukácz, persona nobilis, annorum 56. juratus, examinatus fassus est. Elsıben az parasznyai summa volt floreni 60, egy vágó tehén s húsz icce vaj, szolgálat semmi nem volt. Annak utána tizedre fogának. Mostan mindenbül tizedet adunk, de nem igazán veszi, hanem szemül kévánja. Az kilája felette nagy, úgy hogy két tizedet is megteszen, az mit rajtunk veszen. Szolgálatunk soha meg nem szőnik, vajat adunk 50 iccét, szénát viszünk 35 szekérrel. 77. Parazniaiensis civis Michael Toth, persona nobilis, annorum 75. juratus, examinatus fassus similiter, uti septimagesimus quartus.

159

Possessio Lászlófalva 78. Lázlófalusiensis judex primarius Michael Tengeri, colonus generosi domini Gregorii Bodó, annorum 60. juratus, examinatus fassus est. Az lászlófalusi summa elsıben volt floreni 25. Annak utána 30, azután 45, végtére 50 forint. Azután tizedre fordítának, mostan tizedben vagyunk, és mindenbül igazán kiadnók, de ı nem igazán veszi, hanem nagyobb kilával. Szolgálatunknak szüneti soha nincsen, mind télben s mind nyárban, marhánkkal és gyalog. 79. Lázlófalusiensis civis Martinus Sós, colonus generosi domini Gregorii Bodó, annorum 75. juratus, examinatus fassus est, uti septuagesimus sextus.

160

VIII. In anno 1641. die 11. mensis Novembris. Az nemes Borsod vármegyének Szendrıben celebráltatott generalis congregatiójából comittaltatván én, Bodó György, azon nemes vármegyének egyik hites szolgabírója mellettem esküdt Ábráni István úr[ral] peragáltam ezt az inquisitiót, az ide alább meg írt deutromnak 25 continentiája szerint az mint következik. De eo utrom 1. Circiter harmincnégy esztendıtül fogván, az zsitvatoroki végzéstül, nevezet szerint micsoda falukat hódoltattak az törökök be, és azokat micsoda rablással, égetéssel, emberek és barmok elvitelével? 2. Mindazoknak az faluknak mennyi készpénze, és mindenféle élése, haszna és jövedelmek vagyon az töröknek való szolgálattal együtt? 3. Az minémő faluk az zsitvatoroki végezésnek erejével az kiknek hódolniuk kellett, de kiváltképpen ab anno 1615, mivel verték fel adójokat?

Possessio Szuhogy 1. testis Szuhogyon lakozó Keniz István annorum circiter 76, nemzetes Moré István uram jobbágya. Megesküdt és hiti után az punctomokra így vall. Eger vétele után mindjárt kényszerítették Szuhogyot Egerben behódolni, minthogy Filekben hódoltak azelıtt. Az mely töröknek behódoltak Egerben akkor, nevezték Vész Buliok basának. Elsıben 4 kila búzában summálta-

25

B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/b. II. I. 6. 8.

161

nak meg vele, az a summálás tartott két, vagy három esztendeig. Ugyanazon török annak utána augeálta az falu adóját 10 magyar forintra, mely summálás és adózás mindaddig fenntartott, meddig annak az töröknek birodalmában volt az falu. Vész Buliok basáról szállott az falu Juszap csavusz nevő törökre. Ez a Juszap csavusz ugyanazon falunak adaját öregbítette és felverte 25 magyar forintra s 24 icce vajra. Ebben a summálásban alkalmas ideig megtartotta ıket. Hanem 1636. esztendı tájban újabban 38 magyar forintra és 34 icce vajra, 16 szekér fára verte fel adajokat, az mely 16 szekér fa legalább teszen Egerben 16 forintot. Császár ajándékja egy juh, egy kila liszt s egy kila zab, azon kívül nyolc kila búza. 2. testis Szuhogyon lakozó Kostyán Sebestyén annorum circiter 75. Moré István uram jobbágya és azon falunak bírója. Hiti után az szerént vall az punctumokra, mint az elsı tanú vallott. 3. testis Szuhogyon lakozó Lukácz János, annorum circiter 35, Moré István uram jobbágya. Megesküdt és hiti után az szerént vall az punctomokra, mint az elsı tanú vallotta.

Possessio Diviny 1. testis Divinyben lakozó Somodi Tamás, annorum circiter 75, Divinyi Pál uram jobbágya. Megesküdt és hiti után az punctumokra azt vallja. Eger vétele után elsıben Egerben Mamhut csavusznak summáltanak meg 15 magyar forintban, tíz kila búzában, tíz kila zabban, tíz itce vajban, tíz szekér szénában. Ez a summálás rajtok tartott vagy hat esztendeig. Annak utána ugyanazon török augeálta adójokat 20 magyar forintra, 20 kila búzára, 20 kila zabra, 20 szekér szénára, 20 icce vajra. Ismét ugyanazon török úr hat avagy 7 esztendı múlva augeálta azon falunak adóját 32 magyar forintra, 32 kila búzára, 32 kila zabra, 32 szekér szénára, mely summálásban azon 162

török mind holtáig tartotta meg ıket. Annak utána ugyan azon falu 1620 esztendı tájban, került Egerben lakó Beser aga török birodalmába. Ez a Beser aga az falu adóját és summáját ismét augeálta 40 magyar forintra, 40 kila búzára, 40 kila zabra, 40 szekér szénára és 48 icce vajra. Ebben az summálás[ban] azon török tartotta meg az falut 17 vagy 18 esztendeig. Ugyan azon török az szénát 50 szekér szénára verte fel, egyéb summában megtartotta, mely ötven szekér széna miatt elfutottanak, s az falut pusztán hagyták. Ismét azon török az falut adta az ifjú Husszain agának, az mely törökkel újabban summáltanak meg 20 magyar forintban, az ötven szeker szénáért 26 forintban, de búzát, zabot, vajat az elébeni mód szerint. Ebben az summálásban is tartotta meg ıket csak egy esztendeig. Második esztendıben búza árával, széna árával egyeb szolgálatnak jutalmával együtt fizettenek 90 magyar forintot, az zabot az elébeni mód szerint beadták, vajat, mézet 30 iccét. Ebben öt esztendeig tartotta meg ıket. In anno 1641. ugyan azon török úr verte fel adójokat 125 magyar forintra, 37 icce vajra, 30 kila zabra. Az falunak most is ebben vagyon adója. Az császár adója azon kívül vagyon 2. testis Divinyben lakozó Szabó Mihály, annorum circiter 25, Divinyi Pál uram jobbágya, azon falunak hites bírója. Hiti után vallja, az régi török urak mint summáltatták az falut, és hogy abban semmit sem tud. De Beser aga és Huszajn aga miképpen mint és hogy öregbítették és felverték az falu adóját az szerént tudja és vallja mint az elıtte való tanú vallotta.

Possessio Nyárád 1. testis Nyárádon lakozó Kokai Balázs, annorum circiter 70, nemzetes Moré István uram jobbágya. Megesküdt és hiti után az punctomokra így vall. Nyárádon hogy lakik 11 esztendeje, Nyárádra ment lakni 1630. esztendı tájban, akkor az falunak 163

adója 16 forint volt, tíz kila búza, tíz kila zab, vaj 20 icce. Hárman bírják az falut, Memhet csavusz, Kara Amhat és Mamhut izpahia. Az elébbeni adójokat egy holnapig való főhordással verte fel, az mely főhordást magok kények szerint 20 magyar forintért magokra nem vennének. 2. testis Nyárádon lakozó Boros Márton, annorum circiter 70, Moré István uram jobbágya. Megesküdt és hiti után bizonyosan vallja, hogy [amikor] Bocskai fejedelem az Zsitvatoroknál frigyet szerzett az törökkel, akkor Nyárádnak az adója 6 magyar forint volt, 6 icce vaj. Semmi egyéb ennél nem volt. Fileki Olaj bék, az török urok egyszer is, másszor is az szerént öregbítették az falunak adóját, az mint az elıtte való tanú megvallotta.

Possessio Kelecsény 1. testis Kelecsényben lakozó Ando István, annorum circiter 52, nemzetes alsókalosai Korláth Ferenc uram jobbágya. Megesküdt és hiti után az punctomokra így vall. Az mire ı emlékezik, elsıben adóztanak Egerben Rezmán agának 20 magyar forintot, 15 szekér szénát, 25 kila búzát, 25 kila zabot, 15 icce vajat. Az mikor bekaphatta ıket, hol harmad napig, hol negyed napig hordatott vélek fát. 1620. esztendı tájban ugyanazon falu került Balogh Czefer izpahia török birodalmában, mely török úr egyszer is, másszor is egész [16]41. esztendeig addig verte fel adójokat, hogy széna árával együtt adóznak nekie 120 magyar forintot, 30 kila búzát, 30 kila zabot, 60 icce méz, vaj. Ezen kívül szekérrel hol egy hétig, hol több ideig elszolgáltatja ıket, az mely szolgálatot kények szerint fel nem vennének 50 magyar forintért. Egy vágó tehenet és egy dézsa túrót is veszen rajtok, mely vágótehénért és túróért örömest megadnának 13 forintot, de pénzül fel nem veszi.

164

2. testis Kelecsényben lakozó Béncz, János annorum circiter 36, Korláth Ferenc uram jobbágya. Megesküdt és hiti után az szerént vall, mint az elsı tanú vallott. 3. testis Kelecsényben lakozó Nagy Mátyás, annorum circiter 25, Korláth Ferenc uram jobbágya, azon helynek hites bírája. Hiti után vallja ı is, az mire emlékezik, az szerént vall, mint az elsı tanú vallott.

Possessio Rudabánya 1. testis Rudabányán lakozó Aszú András, annorum circiter 55, nemzetes Roskoványi László uram jobbágya, török bíró. Megesküdt és hiti után az punctomokra így vall. Rudabánya császár számára való hely, s az adóját az emengnek percipiálják. 1614. és [16]15. esztendı tájban adója volt annak az helynek 35 magyar forint, búza tizenkét kila. Annak utána Haczi Juszap nevő emengh idejében öregbült az helynek adója 60 forintra és kétszáz sín vasra, melynek az ára tészen 20 magyar forintot. Azzal ismét ment 80 forintra, az kétszáz sín vas árával. In anno 1641. esztendıbeli emengh ismét az adót verte fel 90 magyar forintra, az kétszáz vasat is praestálják. Szekérbér volt ennek elıtte 5 forint, az kit Budára kellett fogadniok, mostan immár kilenc forintra verte fel. 2. testis Rudabányán lakozó Gödön György, annorum circiter 36, Roskoványi uram jobbágya. Megesküdt és hiti után úgy vall, mint az elsı tanú vallott. 3. testis Ruda Bányán lakozó Szakál Balázs, annorum circiter 60, Roskoványi uram jobbágya. Megesküdt és hiti után az szerént vall, mint az elıtte valló tanú vallott.

165

Possessio Dubicsány 1. testis Dubicsányban lakozó Magicz Albert, annorum circiter 40, Göcze István uram jobbágya. Megesküdt és az punctomokra így vall. Vagyon 12 esztendeje, hogy Huszain izpahiának, az falu török urának adóztanak 12 magyar forintot, azon kívül ugarlásra, forgatásra, vetni, szántásra egy ekét szántani küldöttek. Tizennégy icce vajat, mézet, 12 szekér fát, azon kívül tizennégy szekér szénát [adtak]. Üdıvel annak utána Gömli agának birodalmában estek. Ez az falu adóját felverte 50 magyar forintra, egy rókabırt is adtanak melléje minden esztendıben. Ismét azon falu esett Musztafa izpahia török birodalmában. Ezzel az törökkel summáltanak meg 25 magyar forintban, 24 szekér szénában, 24 kila búzában, 24 kila árpában, 14 icce vajban, 12 szekér fában. Ebben az summában tartotta meg ıket [16]34 esztendı tájig, annak utána is mind ez ideig az pénzbeli summában és vajban megtartotta, hanem szénát 32 szekérrel kell vinniek, az fahordásnak semmi száma nincsen, hanem szüntelen az rajtok. Mely az fahordást fel nem vennének magok kényén 20 forintért. 25 kila búzát, árpát 35 kilát kell adniok, azon kívül császár munkájáért veszen rajtok, az kivel nem tartoznának, 16 forintot. In anno 1641. ígértenek az török úrnak accidentiával együtt száz magyar forintot, de nem veszi fel tılök. 2. testis Dubicsányban lakozó Jakab András, annorum circiter 35, Fuló Miklósné asszonyom jobbágya. Megesküdt és hiti után az szerént vall, mint az elsı tanú vallott.

Possessio Galgóc 1. testis Galgócon lakozó Szilvás Mihály, annorum circiter 60, az nemes egri káptalan jobbágya. Megesküdt és hiti után így vall az punctomokra. Elsıben Egerben summáltanak meg 166

Amhat izpahiának 20 magyar forintban, mézben, vajban 30 iccében. Ezt az adót három esztendı múlva ugyanazon török felverte 25 forintra. Annak utána Bocskai fejedelem idejében ugyanazon török 40 magyar forintra, 30 sajtra verte. Annak utána ismég Hatvanban Sevan izpahia török birodalmában esett az falu. Ezen Sevan izpahia egyszer is, másszor is mind ez ideig 90 magyar forintra verte azon falu adóját és 56 icce vajra. 2. testis Galgócon lakozó Jakab János, annorum circiter 62, az nemes egri káptalan jobbágya. Megesküdt és hiti után az szerént vall, mint az elsı tanú vallott.

Possessio Besenyılád 1. testis Ládon lakozó Jánosi Sebestyén, annorum circiter 45, nobilis persona. Hiti után így vall az punctomokra, hogy emlékezik reá, hogy annak az helynek 12 forint volt az adója, 9 forint is volt. Búza és árpa 40 szapu, szılıadó 10 forint, vajat, mézet hol 8 icce, hol 9 icce volt. Hol tizenkét szekér fa, hol 13 szekér fát veszen rajtok, minthogy tudja az falu török ura, Juszap csavusz izpahia, hogy olyan pusztult állapottal vadnak, feljebb annál nem zaklatta eddig. Az török miatt békével megmaradhattak eddig. 2. testis Ládon lakozó Veres István, annorum circiter 40, nemzetes Thassi Gáspár uram jobbágya. Megesküdt és hiti után úgy vall, mint az elsı tanú.

Possessio Borsod 1. testis Borsodon lakozó Barancz Jakab, annorum circiter 60, Barna János uram jobbágya. Megesküdt és hiti után az punctomokra így vall. Egerben 1618 esztendı tájban az falu török urával, Mamhut izpahiával ı summált meg 32 magyar fo167

rintban, 10 kila búzában, 50 icce mézben, vajban. Négy esztendı múlva ismét annak az fia, Mamhut török egyszer is, másszor is addig verte fel az falu adaját, hogy most immár 63 magyar forintot tartoznak adózni, vajat, mézet az elébbeni mód szerint adnak. Császár adója 8 kila búza, szolnoki szekérbér 4 forint, 50 pénz. 2. testis Borsodon lakozó László Péter, annorum circiter 62, Szentpéteri János deák uram jobbágya. Megesküdt és hiti után az szerént vall, mint az elsı tanú vallott. 3. testis Borosodon lakozó Oláh Pál, annorum circiter 40, Hastor János uram jobbágya. Megesküdt és hiti után az szerént vall, mint az elsı tanú.

Possessio Ládbesenyı 1. testis Besenyıben lakozó Kovacz András, annorum circiter 80, Bori György uram jobbágya. Megesküdt és hiti után az punctomokra így vall, hogy 1606. és [160]7. esztendı tájban Egerben Kurta agának adóztak 25 magyar forintot, vajat öt vagy hat iccét. Ez adózásban tartatott az falu öt vagy hat esztendeig. Annak utána az falu patai Duli basának birodalmában esett. Az a török augeálta adójokat 60 magyar forintra, szénapénzben alkudtak meg 20 forintban, tíz kila búzában, és 30 icce vajban. In anno 1630. ismét ugyanazon falu akadott hevesi Beczer török birodalmában, mely török úr azutától fogván mind ez ideig az falunak adóját úgy felverte, hogy mostan immár másfélszáz magyar forintot adóztak az töröknek, azon kívül egy cseber vajat, 14 kila búzát és 8 sajtot. Szekérrel és gyalogszerbeli szolgálatjok megteszen 20 magyar forintot. 2. testis Besenyıben lakozó Balogh György, annorum circiter 50, Putnoki Mihály uram jobbágya. Megesküdt és hiti után az szerént vall, mint az elsı tanú.

168

3. testis Besenyıben lakozó Fileph Márton, annorum circiter 30, Korlát Ferenc uram jobbágya, az helynek hites bírája. Hiti után az szerént vall, mint az elsı tanú vallott.

Possessio Hangács 1. testis Hangácson lakozó Molnár András, annorum circiter 60, Becz György uram jobbágya. Megesküdt és hiti után az punctomokra így vall. Egerben lakozó Musza aga nevő töröknek elsıben adóztanak 17 magyar forintot, 6 icce vajat. Esztendı múlva adóztanak 18 forintot, 18 icce vajat. Esztendı eltelvén abban az adózásban, harmadik esztendıben azon török öregbítette az falu adóját 30 magyar forintra, 30 icce vajra, mézre. 1606. és [160]7. esztendı tájban, Bocskai fejedelem idejében ugyanazon török verte fel adójokat 60 magyar forintra, vajra, mézre 60 iccére. 1615. esztendıtıl fogván mind ez ideig egyszer is, másszor is Huszain izpahia az falu pénzbeli adóját verte fel 105 forintra, azon kívül tartoznak adni egy vágó tehenet, az tehénért akár 12 forintot, egy dézsa túrót, akár 4 forintot, 4 tábla szappant avagy 4 forintot, két kısót, akár egy forintot, 60 kila búzát és tavaszt, harminckét szekér fát, az mely fa legalább megérhet Egerben 32 forintot. Mód nélkül való bírságot egyszer is, másszor is az kit vett rajtok, legalább megteszen 50 magyar forintot. 2. testis Hangácson lakozó Molnár György, annorum circiter 50, Becz György uram jobbágya. Megesküdt és hiti után az szerént vall, mint az elsı tanú vallott. 3. testis Hangácson lakozó Demjen János, annorum circiter 28, nemzetes Lenkei György uram jobbágya és azon helynek hites bírája. Hiti után vallja, ab anno 1615. az szerént említi az falu adójának felverését, mint az elıtte való tanú.

169

Possessio Ziliz 1. testis Zilizen lakozó Korlát András, annorum circiter 60, Görgey Jób uram jobbágya. Megesküdt és hiti után az punctomokra így vall. 1606. és [160]7 eszetndı tájban Egerben lakozó birinyi Musztafa agának, az falu török urának adóztanak 6 magyar forintot, mézet, vajat ajándékba valami keveset. Esztendı múlva ugyanazon török 12 forintra verte fel, harmadik esztendıben 32 forintra. Ebben azon török éltéig megtartotta az falut. Annak utána császár számára bírták, most is az számára bírják. Azutától fogván az emenghek egyszer is, másszor is mind ez ideig az falu adóját öregbítették és felverték 90 magyar forintra, száz sín vasra, az mely teszen 12 forintot. Szolnoki szekérbérben annuatim fizettenek 13 forintot, azonkívül egy rókabırt avagy másfél forintot, 16 kila búzát. Szent György ajándékjában fizettenek 16 forintot, méz, vaj 4 icce. Valamikor az nemes vármegyék portapénzt szednek, ık is megveszik. In anno 1640. 4 gréczi tallért fizettek, 4 kila árpát, búzát. 2. testis Zilizen lakozó Kollát János, annorum circiter 45, Görgey Jób uram jobbágya. Megesküdt és hiti után az szerént vall, mint az elsı tanú vallott.

Possessio Kaza 1. testis Kazán lakozó Buko Pál, annorum circiter 75, nemzetes Bárius Ferenc uram jobbágya. Megesküdt és hiti után az punctomokra így vall. Egernek megvétele után elsıben Juszap aga nevő töröknek adóztanak 250 magyar forintot, két tonna mézet és 40 icce vajat. Annak elıtte, hogy Budára, Pestre bírták az falut, oda is annyi szerént adóztanak. Öt vagy 6 esztendı múlva ugyanazon falu akadott Oszman aga török birodalmában, az mely török úr azon summát öregbítette velek 50 szekér szénával, azon felyül búza, árpa, köles alá való szántás170

sal és azoknak feltakarásával, behordásával, elnyomtatásával, minden módon elkészítésével. 1635. esztendı tájban került ismét az falu Ibrahim basa birodalmában, az mely basának idejében egy computusban és summában széna árával és felyül megírt szolgálatnak pénzbeli jutalmával együtt summáltanak meg ötszáz magyar forintban, de nem ötszázat, hanem hatszáz forintot veszen rajtok. Szolnoki szekérbérben fizetnek annuatim 16 forintot. Ezen kívül valamikor az portákat megróják az nemes vármegyék, az török is mindenkor megrója ıket. Anno 1640. fizettenek portapénzt 12 gréczi tallért. És valamikor az particularis expeditiót praestálják, azoknak lovainak szénát, abrakot praestáltatnak az szegénységgel, ık is annyi szekér szénát, annyi köböl abrakot praestáltatnak Egerben, az mely sarcoltatás soha azelıtt nem volt rajtok, hanem in anno 1638. kezdették zaklatni ıket az féle dologért. Ezen kívül vég abákat, patyolatokat reájok vet, árát szabván, minél különben nem adják, azon el nem adhatták, hanem esztendeig hevert rajtok, azért bitang pénzt fizettetett velek 13 magyar forintot. 2. testis Kazán lakozó Csuka Imre, annorum circiter 75, nobilis persona. Megesküdt és hiti után az szerént vall, mint az elsı tanú vallott. 3. testis Kazán lakozó Kovacz Tamás, annorum circiter 50, Hatvani András uram jobbágya. Megesküdt és hiti után az szerént vall, mint az elsı tanú.

Possessio Jákfalva 1. testis Jákfalvában lakozó Putor Gergely, annorum circiter 35, Divini Pál uram jobbágya. Megesküdt és hiti után az punctomokra ezt vallja. Elsıben Egerben fileki Amhat agának adóztanak 15 magyar forintot, egy kila diót, egy kila aszú gyümölcsöt és tíz icce vajat. Annak utána sok üdıvel azon falu akadott Durat izpahia török birodalmában, mely török az üdıtıl fogván 171

egyszer is, másszor is mind ez ideig az falu adóját augeálta és felverte bitang pénzzel együtt 70 magyar forintra. Porta után (:mint ide feljebb is vagyon:) 3 kila búzát, 3 kila árpát adtak, vajat, mézet 28 iccét, két kısót, egy hordó bort, egy dézsa túrót, akár 4 forintot, szolnoki szekérbért 9 forintot. Ezen kívül basa ajándékja, császár adója, vajda ajándékja mennyit teszen, Isten tudná azt megmondani. Szılıkapálásra ennek elıtte négy esztendıvel kényszerítette ıket, mely munkát fel nem vennének kények szerént 6 forintért. 2. testis Jákfalvában lakozó Benczik Mihály, annorum circiter 25, Göcze István uram jobbágya. Megesküdt és hiti után az szerént vall, mint az elsı tanú vallott.

Possessiones Felsı- és Alsótelekes 1. testis Felsıtelekesen lakozó Dobi István, annorum circiter 45, Giczei András uram jobbágya. Megesküdt és hiti után azt vallja. Az két falunak egy török ura volt eleitıl fogván. Hogy Egerben meghódoltanak, Demér agának egy kısót, két pint mézet, vajat, valami kevés ajándékot is vittenek, ezeknél egyebet semmit nem adtanak. Ebben két esztendınél több ideig meg nem tartotta ıket, hanem hamar, midın Bocskai fejedelem támadott, attól fogván egyszer is, másszor is feljebb-feljebb verte adójokat. 1630. esztendı tájban Demér agáné az két falunak az summáját felverte 27 magyar forintra és 20 icce mézre, vajra. Császár adójában 8 forintot adnak, egy pint vajat, mézet. 2. testis Alsótelekesen lakozó Vargha István, annorum circiter 40, Tar Gáspár uram jobbágya. Megesküdt és hiti után az szerént vall, mint az elsı tanú. Excepto az elsı summálást nem tudja. 3. testis Alsótelekesen lakozó Mazo János, annorum circiter 40, Tar Gáspár uram jobbágya. Megesküdt és hiti után az szerént vall, mint az elsı tanú. 172

Possessio Vámos 1. testis Vámoson lakozó Beke György annorum circiter 60, Kátai György uram jobbágya. Megesküdt és hiti után az punctomokra így vall, hogy az mint ı emlékezik, ennek elıtte 20 esztendı tájban, tudja, hogy a falu török urának, Egerben lakozó Tuni Musztaphának adóban fizettenek 60 magyar forintot, 25 icce vajat, búzát egy kilát, borsót egy kilát, egy kila diót. 10 és 12 esztendı eltelvén, 1633. esztendı tájban Tuni Musztafának az fiai, Tuni Huszain aga és az öccse egyszer is, másszor is mind ez ideig öregbítették és felverték az falu adóját 120 forintra, 100 kila búzára, 100 icce mézre, vajra, 60 szekér szénára, 25 szekér fára, az ki megér Egerben 25 forintot. Egy vágó tehenet is adnak, (:porta után pénzt mint ide feljebb emlékezik vagyon:) 7 ezüst tallért adtak, melyet csak [16]40. és [16]41. esztendıben kezdett megvenni rajtok, egy hordó bort. Császár adóját 24 kila búza, vagy 15 forintot tartoznak adni az búzáért. 2. testis Vámoson lakozó Finta András, annorum circiter 60, nobilis persona. Hiti után az szerént vall, mint az elsı tanú vallott. 3. testis Vámoson lakozó Nirı István, annorum circiter 55, Somodi Szigmond uram jobbágya. Hiti után az szerént vall, mint az elsı tanú.

Possessio Pálfalva 1. testis Pálfalván lakozó Vido András, annorum circiter 60, az tekéntetes és nagyságos Keglevich Miklós uram ınagysága jobbágya. Megesküdt és hiti után az punctomokra így vall. Egerben az falu török urának, Ibrehim agának adóztanak elsıben 8 magyar forintot, 10 icce vajat. Annak utána egyszer is, másszor is azon falu adóját 40 forintra verte Izmael aga, Ebrehim agának az fia 20 icce mézre, vajra. In anno 1635. az falut 173

pusztán hagyták és ez óráig is pusztán áll, hanem imitt-amott laknak falukon, városokon, az hol helyüket találhatták.

Possessio Szirák 1. Testis Szirákon lakozó Palfi Gergely, annorum circiter 60, kancellárius uram ınagysága jobbágya. Megesküdt és hiti után az punctomokra így vall. Ennek elıtte [16]13. esztendı tájban Egerben egy vég karasia posztóban summáltanak be akkori basa szabójának és egy kila kásában. Annak utána két esztendı múlva Amhat vajda török úr birodalmában esett az falu. Egyszer is, másszor is az falu adóját és summáját 50 magyar forintra, 16 szekér szénára, avagy 16 forintot tartoznak az szénáért adni. Ebben az summálásban maradhattak meg 6 vagy 7 esztendeig. 1626. esztendı tájban ugyanazon falu került az basa birodalmában, az mely basa az elébbeni adót felverte 60 magyar forintra, 15 kila búzára, 15 kila zabra, vajra, mézre 48 iccére. Császár adója 20 kila búza, ezen kívül holmi bitang pénzt minden esztendıben fizetnek hol 8 forintot, hol 9 forintot, hol 13 forintot, melyet mint hatalmas teheti, teszi, mert semmi vétkek reá nincsen, az miért kellene fizetniek. Az mikor az adójokat beviszik is megtizedlik, minden tíz pénznek egyikét elveszik, oztán az megsummált adót beveszik, az tizedlésben az mi híja esik, újabban velek lefizettetik, ki miatt az falut pusztán kell hadniok. 2. testis Szirákon lakozó Kovacz András, annorum circiter 30, kancellárius uram ınagysága jobbágya. Megesküdt és hiti után az szerént vall, mint az elsı tanú. 3. testis Szirákon lakozó Ferencz Mihály, annorum circiter 40. Megesküdt és hiti után az szerént vall, mint az elsı tanú vallott.

174

Possessio Nyomár 1. testis Nyomáron lakozó Czebi Péter, annorum circiter 40, Bárius Ferenc uram jobbágya. Megesküdt és hiti után így vall: 1610. esztendı tájban, Nyomárt hogy másodszor megszállották, akkori török úrral, Mulyko Musztafával summáltanak be 10 magyar forintban, 10 icce mézben, vajban. Császár adója 5 kila búza, egy pint vaj, egy bárány. Ebben az summálásban tartotta meg ıket két esztendeig. Annak utána ugyanazon török felverte summájokat 25 forintra, 25 icce mézre. Egy vágó tehent is adnak, az ki azelıtt nem volt. Annak utána költ az a falu Musztafa Murat török birodalmában. Az 40 forintra verte fel adójokat, 25 icce mézet, vajat adnak. Császár adója 30 forint 50 pénz, 6 kila búza, ezen kívül méz vaj egy pint, egy bárány, 18 sín vas. 2. testis Nyomáron lakozó Fanczi Jakab, annorum circiter 40, Bárius Ferenc uram jobbágya. Megesküdt és hiti után az szerént vall, mint az elsı tanú vallott.

Possessio Kurittyán 1. testis Kurittyánban lakozó Molnár Péter, annorum circiter 75. Szunyogh Gáspár uram ınagysága jobbágya. Megesküdt és az punctomokra így vall. Elsıben Egerben mikor besummáltanak, azon falu török urának, Sziladi Demeternek adtanak 4 magyar forintot, vajat, mézet 4 iccét. Esztendı múlva az falu Kovacz Czefer török birodalmában esett, azzal az törökkel 12 magyar forintban, 12 icce mézben, vajban summáltanak meg. 20 esztendı múlva, Kovacz Czefer halála után, esett az falu Ali buljok basa birodalmában, az mely török egyszer is, másszor is felverte adójokat 30 magyar forintra, 30 icce mézre, vajra. Mostan is azon állapottal vagynak.

175

2. testis Kurittyánban lakozó Pese András, annorum circiter 75, Szunyogh Gáspár uram ınagysága jobbágya. Megesküdt és hiti után az szerént vall, mint az elsı tanú vallott.

Possessio Balajt 1. testis Balajton lakozó Herczegh János, annorum circiter 60, Szuhai Gáspár uram jobbágya. Megesküdt és hiti után az punctomokra így vall. Elsıben az falu török urának Egerben adóztanak 8 magyar forintot, 8 icce vajat, egy szekérrel egy hétig való fahordást praestáltak. 6 vagy 7 esztendı elmúlván, az a falu esett Dervis aga török birodalmában, azzal 18 forintban, 18 icce mézben, vajban summáltanak meg. Arról az törökrıl ismét maradtanak Eszter tiha nevő törökre, az mely török 1615. esztendı tájban öregbítette és felverte az falu adóját 35 magyar forintra, 35 icce vajra, egy dézsa túróra, melyet 4 forinton vehetni meg. 2. testis Balajton lakozó Balajti János, annorum 28, nobilis persona. Megesküdt és hiti után az szerént vall, mint az elsı tanú vallott.

Possessio Hegymeg 1. testis Hegymegen lakozó Csiszár Albert, annorum circiter 70, Kanczler Miklós jobbágya. Megesküdt és hiti után vallja az punctomokra. 1607 vagy [160]8 esztendı tájban felyül megírt Eszter tihának adóztanak egy ízben. Bocskai fejedelem hogy az törökkel frigyet szerzett, olyat, hogy az nemes emberek ne adózzanak az töröknek, Hegymegen penig mind nemes emberek laktanak akkor, azok az nemes emberek tartották magokat az Bocskai fejedelem végzéséhez, az töröknek nem akartanak adózni. Ugyanakkori egri basát megkeresték felıle az hegymegi 176

nemes emberek, Bocskai fejedelem végezésére emlékeztették. Akkori basa nem erıltette az summálásra. Hanem Eszter tiha, az hegymegiek török ura, az ki volt volna, reá küldött az falura, megégettette és elraboltatta ıket. Az mely rablás után ugyanazon török úrnak summáltanak be 20 magyar forintban, 20 icce vajban, mézben. Két esztendı eltelvén, annak utána egyszer is, másszor is mind ez ideig azon török felverte summájokat 53 magyar forintra, 53 icce vajra, mézre. Bitang pénzzel együtt az kit adnak évente, reá telik 60 forintra. Császár adója 8 kila búza, egy juh, méz, vaj 2 pint. Portapénzt is vött rajtok. 2. testis Hegymegen lakozó Oláh István, annorum circiter 56, Katona István jobbágya. Megesküdt és hiti után az szerént vall, mint az elsı tanú. 3. testis Hegymegen lakozó Keczkes András, annorum circiter 45, Hegymeghi Zsigmond uram jobbágya. Megesküdt és hiti után az szerént vall, mint az elsı tanú vallott.

Possessio Sáp 1. testis Paska István Sápon lakozó, annorum circiter 60, Horváth András uram jobbágya. Megesküdt és hiti után az punctomokra így vall. Egerben legelsıben az falu török urának, Czefer agának hódoltanak meg 20 magyar forintban. 7 esztendı eltelvén ez adózásban, ugyanazon török ismét az falu adóját feljebb verte egyszer is, másszor is 60 magyar forintra, 30 kila búzára, mézre vajra 40 iccére. Üdı múlva ismét ugyanazon falu szállott Juszap izpahia török birodalmában, mely török úr ugyanazon summában tartotta meg 1630. esztendıkig. Ugyanazon esztendıben szállott az falu Sas Musztafa aga török birodalmában. Ez a török is 1640. esztendeig abban az adózásban megtartotta, hanem az jelenvaló 1641. esztendıben azon falu adóját annyira felverte, hogy mostan 100 magyar forintot adóznak, egy kila búzát, egy kila borsót, egy kila lencsét, egy kila 177

diót, egy kila aszú szilvát, egy átalag bort, egy dézsa túrót, avagy a túróért 4 forintot adóznak. Császár adója floreni 2, 4 kila búza. 2. testis Sápon lakozó Lyükı Miklós, annorum circiter 40, Fáy Istvánné asszonyom jobbágya. Megesküdt és hiti után az szerént vall, mint az elsı tanú vallott.

Possessio Damak 1. testis Damakon lakozó Farkas János, annorum circiter 50, nemzetes Zákány András uram jobbágya. Megesküdt és hiti után az punctomokra azt vallja. Egerben legelsıben az falu török urának, Csonka Omer izpahiának adóznak 8 magyar forintot, egy cseber bort, 8 icce mézet, vajat. Ez summálásban 3 esztendeig maradhattak meg, azután ugyanazon török augeálta adójokat 15 forintra, vajra, mézre 15 iccére, egy cseber borra. Anno 1615. tájban került ugyanazon falu füleki Musztafa aga töröknek birodalmában, mely török úr egyszer is, másszor is felverte adójokat 60 magyar forintra. Vajat, mézet 10 iccét, egy sajtár túrót adnak. Császár adójában 4 kila búzát.

Possessio Boldva 1. testis Boldván lakozó Tott Mihály, annorum circiter 75, Tatai Györgyné asszonyom jobbágya. Megesküdt és hiti után az punctomokra ezt vallja. Egerben legelsıben az falu török urának, Alia csavusznak adóztanak 16 magyar forintot, 10 kila búzát, 30 icce mézet. Második esztendıben 20 magyar forintra verte fel adójokat. Üdıvel annak utána, Bocskai fejedelem idejétıl fogvást egyszer is, másszor is Sufikar czeljebi török uruk az falu adóját öregbítették és felverték 180 magyar forintra,

178

száz icce mézre, vajra, 24 kila búzára, 30 kila árpára. Egy vágóés egy borjús tehenet is tartoznak adni.

Possessio Senye 1. testis Senyén lakozó Porcz István, annorum circiter 60, Bekény János uram jobbágya. Megesküdt és hiti után az punctomokra azt vallja. Bocskai fejedelem idejében Egerben az falu török urának, Saman izpahiának summáltanak meg 12 magyar forintban, de abban az summában kevés ideig tartotta meg ıket, hanem 40 magyar forintra verte fel adójokat. Kevés üdı múlva ismét annak utána, Beser izpahia török úr birodalmában esett az falu. Azon török 60 magyar forintra verte fel adójokat, 20 kila búzára, 20 kila zabra, 40 icce vajra, mézre, egy vágó tehenet is adnak, 6 vagy 7 forint érıt. Annak utána 1620. esztendı tájban ismét az falu akadott Haszan izpahia török birodalmában, az mely török úr egyszer is másszor is az falu summáját felverte 110 magyar forintra. Most is abban vannak.

Possessio Edelény 1. testis Edelényben lakozó Vargha János, annorum circiter 75, az erdélyi fejedelem ınagysága jobbágya. Megesküdt és hiti után az punctomokra azt vallja. In anno 1606. és [160]7. esztendı tájban Naszut agának, az falu török urának adóztanak 75 magyar forintot, 40 icce mézet, vajat, mely török úr azon summálásban tartotta meg az falut 1615. esztendeig. Annak utána az falu maradott azon török úr fiának, Huszain agának birodalmában, mely Huszai aga egyszer is, másszor is az falu adóját öregbítette és felverte 200 magyar forintra, 100 icce mézre, vajra, 110 kila búzára, zabra, egy vég posztóra, kinek az ára teszen 35 magyar forintot. Egy vágó ökröt és egy borjús te179

henet is adnak. Ha ökröt és borjús tehenet nem adnak, tartozzanak fizetni 40 magyar forintot. Ezeken kívül 5 kısót, avagy 5 forintot az sóért. 1640. esztendıben ezen kívül porta pénzt 15 forintot vettek rajtok. Ezen kívül sok szılımunkára, főhordásra zaklatja ıket, melyet 40 magyar forintért meg nem cselekednének kények szerént. Végtére is pusztán hagyják az falut miatta. 2. testis Edelényben lakozó István István, annorum circiter 60, Horváth András uram jobbágya. Megesküdt és hiti után azt vallja, az mit az elıtte valló tanú vallott. 3. testis Edelényben lakozó Czapo Pál, annorum circiter 50, az erdélyi fejedelem ınagysága jobbágya. Megesküdt és hiti után az szerént vall, mint az elsı tanú vallott.

Possessio Finke 1. testis Finkén lakozó Vargha András, annorum circiter 75, Barkacz Mihályné asszonyom jobbágya. Megesküdt és hiti után az punctomokra azt vallja. Egerben elsıben hogy megsummáltanak az falu török urával, Huszain agával, adóztanak 17 magyar forintot, második esztendıben 30 magyar forintra verte fel adójokat, 20 icce mézre, vajra. 3-dik esztendıben 70 forintra verte fel az adót. 4-dik esztendıben ugyanazon Huszain aga 100 magyar forintra verte fel adójokat, az mely adó miatt azon falunak magyar földesura, Bárczai János Bocskai fejedelem idejében az budai vezér basára küldött, mely vezér basa Huszain aga török urat személye szerint hívatta és megparancsolta neki, hogy az falunak 70 forint summája legyen, sem több, sem kevesebb. Mely török az vezér basa elıtt ugyan fogadást is tött, hogy annak utána megtartja azon summában, kirıl levelet is adott ugyanazon magyar földesúrnak, Bárczai úrnak, de sem beszédének, sem levelének ura nem lött. Hanem az üdıtıl fogván mindez ideig öregbítette és felverte adójokat 110 forintra, egy vég karasia posztóra, akár 35 forintot adjanak érette, egy 180

kısó, annuatim egy-egy rókabır, 60 icce vaj, méz. Porta pénzt mint az nemes vármegyék, ık is 1640 esztendıben megvették rajtok, 12 magyar forintot, az mely soha azelıtt emlékezetben sem volt. 2. testis Finkén lakozó Sebestyén Albert, annorum circiter 50, Barkacz Gábor uram jobbágya. Megesküdt és hiti után az szerént vall, mint az elsı tanú vallott. 3. testis Finkén lakozó Ferencz István annorum 50, Varadkai Ferenc uram jobbágya. Hiti után az szerint vall, mint az elsı tanú.

Oppidum Aszaló 1. testis Aszalón lakozó Vargha Benedek, annorum 36, az tekéntetes és nagyságos gymesi gróf Forgacz Zsigmond uram ınagysága jobbágya. Megesküdt és hiti után az punctomokra így vall. Az mint emlékezik 1615. és [16]16. esztendı tájban Egerben az város török urával, Aly aga törökkel, akkor az üdıben summáltanak be minden szolgálattal együtt 300 magyar forintban, kétszáz icce mézben, vajban. De ebben az summában meg nem tartotta, hanem mindez ideig is öregbítette adójokat és felverte 450 magyar forintra, két hordó borra. Mézet, vajat az elébbeni mód szerint fizetnek, császár adójában adnak 52 kila búzát, szolnoki szekérbérben fizetnek hol 20 forintot, hol 30 forintot. 2. testis Aszalón lakozó Misken Mihály, annorum circiter 50, Forgacz Zsigmond uram ınagysága jobbágya. Megesküdt és hiti után az szerént vall, mint az elsı tanú vallott.

181

Possessio Lak 1. testis Lakon lakozó Miko Gergely, annorum circiter 70, Fáy Mihályné asszonyom jobbágya. Megesküdt és hiti után az punctomokra így válaszol. 1630. esztendı tájban, másod ízben, hogy az falut megszállották, akkor az falu török urával, Hami czorbacziával sommáltanak meg 10 magyar forintban, 10 icce vajban. Annak utána ismét két esztendı eltelvén, egyszer is másszor is mind eddig annyira felverte sommájokat, mostan immár 30 forintot, 25 icce vajat tartoznak adni. Császár adója 4 forint és denarii 40 pénz. 2. testis Lakon lakozó Czerte Pál, annorum circiter 40, nobilis persona. Megesküdt és hiti után az szerént vall, mint az elsı tanú.

Possessio Múcsony 1. testis Múcsonyban lakozó Tott Márton, annorum circiter 50, Imre deák uram jobbágya. Megesküdt és hiti után azt vallja. 1635. esztendıben szállották meg Múcsonyt másod ízben, de az falu török urával, Murad Musztafával valamint summáltak akkor meg, ez ideig mind megtartotta ıket azon adózásban. 2. testis Tott László, Muczonban lakozó, annorum 40, Imre deák uram jobbágya. Megesküdt és hiti szerént úgy vall, mint az elsı tanú vallott.

Possessio Disznóshorvát 1. testis Horvátban lakozó Fazekas Pál, annorum circiter 75, Hatvani András uram jobbágya. Megesküdt és hiti után az punctomokra így vall. 1608. és [160]9. esztendı tájban legelsıben Egerben Kara Musztafának, az falu török urának ı adózott 182

egy dézsa túrót, egyéb semmi nem volt. Második esztendıben az falut császár számára foglalta az emengh. Az emengh ismét summáltatta meg az falut 15 magyar forintban és száz sín vasban. Az császár szolgálatjától menekedtek azzal az vassal. Ez summában is csak esztendeig maradhattak meg. Ismét második emengh uraságában hogy jutottak, annak 20 forintban summáltanak meg, a sín vas is fennmaradott. Két esztendı múlva ismét harmadik emengh birodalmában jutottak, annak 30 forintban summáltanak meg, az száz sín vas is fennmaradott. Három esztendı eltelvén, ebben az summálásban hogy megmaradhattak, negyedik emengh birodalmában jutottak, az is 40 forintra verte fel az adót, az vas fennmaradott. Ebben is esztendeig maradtak csak meg, ötödik emengh birodalmában estek, az ismét 50 magyar forintra verte fel sommájokat, az sín vas is fennmaradott. Azutától fogván az emenghek az változás miatt egyszer is, másszor is, hogy in anno 1636. esztendı tájban az falu adóját 60 magyar forintra verték fel, az sín vas is ugyan fennmaradott. 2. testis Horvátban lakozó Farkas Mihály, annorum circiter 75, Korláth Ferenc uram jobbágya. Megesküdt és hiti után az szerént vall, mint az elsı tanú vallott.

Possessio Abod 1. testis Abodon lakozó Sebı György, annorum circiter 50, Szunyogh Gáspár uram ınagysága jobbágya. Megesküdt és hiti után az punctomokra így vall. 1630. esztendı tájban az falu török urának, hevesi czorbacziának adóztanak Egerben 38 magyar forintot, 40 icce vajat, 2 kila kásabúzát, egy tábla szappant, egy kısót, azon kívül diót. De ebben meg nem tartotta ıket, hanem egyszer is, másszor is mind ez ideig öregbítette és felverte adójokat 50 magyar forintra, 50 icce vajra, egy szapu borsóra, egy szapu dióra, egyéb accidentiában azonban tartotta 183

meg. Császár adójában fizetnek 8 kila búzát, 4 icce vajat, 80 sin vasat. 2. testis Abodon lakozó Olajos Mátyás, annorum circiter 30, Szunyogh Gáspár uram ınagysága jobbágya. Megesküdt és hiti után az szerint vall, mint az elsı tanú vallott.

184

IX. In anno 1641. die 7, 8. et nona mensis Septembris in Szendrı, in comitatu Borsodiensi existente. Én Bodó György Borsod vármegyének egyik szolgabírája mellettem levı ezen nemes vármegyének esküdtjével vitézlı Ábrahám Istvánnal az nemes Borsod vármegye comissiojábul eskettünk tanúkat az törököknek insolentiájok, faluknak hódoltatások, rablások és excursiojok 26 végett. De eo utrum 1. Tudod-e, hogy a Bethlen fejedelemmel való végzés után az egri török vitézek több végbeli vitézekkel együtt mennyi falut rablottak el és hódítottak meg Borsod vármegyében? 2. Tudod-e az szendreiek közül mennyi embert vittek rabságra és mennyit vágtak le, s mennyi barmot hajtottak el Szendrı alól? 3. Tudod-e Szendrı alatt mennyiszer voltanak az török vitézek, és Szendrı háta megett mennyi falut hódítottak és rablottak meg? 1. testis egregius Stephanus Szász annorum circiter 66. suae maiestatis arcis superioris Szendrıviensis castellanus primarius juratus et fassus est in hunc modum. Mivel in anno domini 1631. Karácsony üdnepe napja tájában az egri török vitézek zászlóval kiütvén Abaúj vármegyében lévı Gadna nevő falura, az lakosit kizavarván belıle, az faluját megégették. Az szendrei vitézek egyenlı akaratból utánok menvén, hogy az elvitt keresztyén rabokat megszabadítsák, Borsod vármegyében, Kondó nevő falu határában belekapván az török vitézekben, de

26

B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/b. II. I. 6. 9.

185

az török vitézek sokasága miatt az keresztyén vitézek meggyızettevén, némelyeket levágtanak, némelyeket penig keserves rabságra vittenek. Azon az harcon vesztenek az szendrei vitézek az szendrei vitézek közül negyvenöten. Ittem annak utána való 1632. esztendıben ugyan az egri török vitézek Karácsony üdnepe napja tájában zászlóval kiütvén Abaúj vármegyében akkor is, Újlak nevő falut megrabolván, faluját tőzzel megégették. Ugyan az szendrei vitézek utánok menvén egyenlı akaratból, akkor is Borsod vármegyében megírt Kondó nevő falunak határában belékapván az török vitézekben, hogy az elvitt keresztyén rabokat megszabadítsák, de az török vitézeknek sokaságok miatt meggyızettetvén sokat levágtanak az keresztyén vitézekben, sokat ismét keserves rabságra vittenek. Akkor fogták el sebben nemzetes alsókalosai Korláth Ferenc uramat, lakosi Szabó János uramat több emberséges vitéz embereket. Vesztenek azon az harcon fegyver miatt és rabság szenvedés miatt azmint eszemben jut legalább harmincöten. İ mind az két harcon ott volt. Ittem in anno 1634. Az egri vitézek dobbal, zászlóval, lovassal, gyaloggal jöttenek az szendrei végház alá, egy néhány magyar rabot elvittenek, s egy embert le is vágtanak az végház alatt. Ugyan az egri török vitézek azon esztendıben, Szent András üdnepe napja tájában barom csordánkat az végház alól elhajtották, melyben lehetett két avagy harmadfélszáz barom. Ittem in anno 1635. Pünkösd üdnepe napja tájában az egri vitézek az végház alól sereg lovainkat elhajtották. Ugyan azon esztendıben az egri törökök aratás tájban éjszakának idején az szendrei végház alatt az Felsı mezıbıl négy embert szendreit vittenek el, s egyet levágtanak és tizennégy lovat hajtottanak el. Ittem in anno 1641. Kisasszony üdnepe napja tájában az szalonnai hódolt paraszt embereknek az egri vitézek az szendrei végház alól elhajtották ökörféle barmokat.

186

Ugyan az egri vitézek azután harmad- vagy negyednap tájban az szendrei végház alól egy embert loptak el fiastól. Ugyan az egri vitézek Szendrı háta megett való Szögliget nevő falut Torna vármegyében lévıt kétszer ízben rablották el. Ugyan az egri vitézek Csehi nevő falut Borsod vármegyében lévıt kétszer ízben rablották meg. Ezen kívül az egri török vitézek mennyiszer ízben jöttenek Szendrı alá, mennyi embert vittenek el szendrıi vitézekbıl s az végház alól mennyi lovainkat, ökör- és tehénféle barmainkat hajtották el, Isten tudná annak számát. 2. testis generosus ominus Ladiszlaus Roskováni de eadem, annorum circiter 45. Szendrıviae commorans juratus et fassus est in hunc modum in omnibus punctis uti primus testis, hoc addendo: Hogy az egri vitézek in anno 1636. esztendı tájban Senyérıl harminckét szám tehénféle barmot hajtottak el. Bárius Ferenc úr juhait is akkor hajtották el Zsolcáról. Az Csehi malomtól meghódolt in anno 1641. Egerben lakozó Olaj béknek annuatim ad florenos 12. Ittem in anno 1641. Az ıfelsége nunciusa Izdenci uram mikor oda be volt az portán, az üdı alatt Csehibıl vittek el az egri vitézek tíz emberét. 3. testis egregius et nobilibus Laurentius Szabó annorum circiter 45. castellanus ordinarius suae maiestatis arcis inferioris Zendrıiensis, juratus et fassus est in hunc modum uti primus testis. 4. testis Andreas Szőcz annorum circiter 39. nobilis persona Zendrıviae commorans juratus et fassus est in hunc modum in omnibus punctis, uti primus, augeálván ezzel vallását, hogy akkori harcon az mellyen nemzetes Korláth Ferenc uramat elfogták, ı is akkor esett rabságra és szabadulásában fizetett hatszázhatvan forintot s egy puskát, de akkor magyar rabot ı közülük harmincnégyet vittenek Egerben, ı ugyan megolvasta ıket. Tizennyolcig vágtanak le bennek, az mint másoktól hallotta. 187

5. testis Andreas Szabó nobilis, annorum circiter 31. Zendrıviae commorans fide mediante idem fatetur, uti primus. İ az harcon is ott volt. Szendrı alól penig hat tehenét s egy ökrét hajtották el az egri vitézek. 6. testis Laurentius Kalmár annorum circiter 31. nobilis persona Szendrıviae commorans juratus et fassus est in hunc modum, uti primus testis. Öregbíti azzal vallását, hogy ennek elıtte hat esztendı tájban éjszakának idején az egri török vitézek az szendrei mezıben ıreájok ütvén ıtet negyedmagával akkor elvitték, s egyet közülük levágtanak, és tizenegy lovat vittenek el az végház alól. 7. testis egregius dominus Franciscus Cziko de Szelefarnos, annorum circiter 50. Zendrıviae commorans juratus et fassus est in hunc modum, uti primus testis. 8. testis Martinus Berczeli annorum circiter 33. nobilis, et teloniator spectabilis ac magnifici domini, domini Gasparis Szunyogh de Budetin, Zendröviensis, juratus et fassus est in hunc modum, uti primus. Ezt hozzá tevén, hogy ennek elıtte három esztendı tájban az egri vitézek három ökrét elhajtották és egy ifjú legény szolgáját levágták az végház alatt. 9. testis egregius dominus Johannes Csohány annorum circiter 36. Zendrıviae commorans fide mediante sic fatetur uti primus testis, hoc addendo. Hogy ennek elıtte 1638. esztendı tájban az gyandai erdı táján az egri vitézek az szendrei vitézeknek ütvén, tizenkettıt közülük elvittenek és egyet levágtanak, lovat is hármat vagy négyet vittenek el. 10. testis. Michael Balogh Zendrıviensis Annorum circiter 32. servitor et curator generosi domini Gasparis Thassi bonorum Besenyıládensium, juratus et fassus est in hunc modum, uti primus testis, hoc addito. Hogy ennek elıtte hat esztendı tájban Abaúj vármegyében Tomor táján az egri vitézek (:mikoron szekerekkel mentenek volna Szikszó felé:) reájok ütvén, ıtet ötödmagával elvitték, egy Miklós nevő öccse mostan is oda va-

188

gyon Törökországban. Ugyanakkor kilenc lovaikat vitték el az török vitézek. 11. testis Joannes Nagy Zendrıviensis, manceps Agriensis, annorum circiter 35. juratus et fassus est. Hogy in anno 1636. akkor, mikor az halmajiakat az Hernád mellett megrablották az egri vitézek, tekintetes és nagyságos gróf Csáki István uram ınagysága maga Meszesi Istvánt egy néhány szendrei lovassal az Boldva mellett alá küldette hír tudni. Az törököknek rablásokat eszekben vevén, több keresztyén vitézekkel együtt lévén, az török vitézekben belekapván Csabánál, de az török vitézeknek sokasága miatt meggyızettetvén az keresztyén vitézek, ı is harmadmagával esett rabságra Szendreiekkel ugyanazon harcon és egyet vágtak le közülük. Most szabadult más emberséges ember hitlevelén ki Egerbül. 12. testis Joannes Hadadi, annorum circiter 45. nobilis persona, Szendrıviae commorans, juratus et fassus est in hunc modum, uti primus testis. Azt hozzá tévén, hogy ennek elıtte levı esztendı tájban az Oláh Gergely fia és Szegı Mihály öccse menvén az Boldva mellett alá, az egri vitézek reájok ütvén, egyiket holt eleven sebben hagyták, az másikat rabul elvitték, az mely ugyan azon rabságban meghalt Egerben.

In anno 1641. die 16. mensis Septembris, in loco infrascripto. Possessio Meszes 1. testis juratus judex ejusdem loci Emericus Veres, annorum circiter 40. colonus generosi domini Francisci Korláth de Alsokalosa fide mediante sic fatetur. Hogy ennek elıtte 29 esztendı tájban Bajza Tamás nevő pribék az egri vitézekkel az meszesi erdın ıközülük három embert vágott le, az kiket elkaptak Isten az szendrei vitézek által megszabadította. 189

Annak utána másodszor ízben 1636 esztendı tájban ugyan az egri török vitézek kiütvén az az megírt falura, akkor közülük asszonyembert, leányzót, férfiúgyermeket húszat vitt el. Martonyi asszonyembert egyet egy fiával, szendrei asszonyt is egyet. Pénzen és Isten kegyelmességébıl sarc nélkül meszesiek hatan szabadultanak meg. Az tizennégye mostan is oda vagyon. Ezek azok: Lénárt Mártonnak egy fia. Lénárt Péternek három fia s egy tizenkét esztendıs leánya. Somosi Jánosnak egy öccse. Czato Demjénnek felesége. Veres Mihálynak egy fia. Katona Györgynek egy fia. Pötı Mihálynak az felesége. Diák Péternek egy leánygyermeke s egy fia. Veres Benedeknek két fiai. Lovat no. 2. Ez veszedelem után másfél esztendıvel kényszeríttettenek ugyan Eger várában lakó Suffikar seljebi töröknek negyven magyar forintban és huszonhat icce vajban megsummálni és meghódolni. 2. testis Leonardus Márton annorum circiter 40. colonus generosi domini Francisci Korláth de Alsokalosa, fide mediante idem fatetur, uti primus. 3. testis Petrus Leonardus annorum circiter 35. colonus generosi domini Francisci Korláth de Alsokalosa, fide mediante idem fatetur úti, primus testis. 4. testis Petrus Bot annorum circiter 36. colonus generosi domini Stephani Aszalai, fide mediante idem fatetur, uti primus. 5. testis Benedictus Veres annorum circiter 36. colonus generosi domini Francisci Korláth de Alsokalosa, fide mediante idem fatetur, uti primus.

190

6. testis Petrus Egyed annorum circiter 31. colonus generosi domini Francisci Korláth de Alsokalosa, fide mediante idem fatetur, uti primus. 7. testis Michael Veres annorum circiter 22. colonus generosi domini Francisci Korláth de Alsokalosa, fide mediante idem fatetur, uti primus testis.

Possessio Rakacaszend 1. testis juratus judex ejusdem loci Georgius Bedecz, annorum circiter 56. colonus generosae ac magnificae dominae Catharinae Lorántffy de Serke, spectabilis ac magnifici quondam domini Samuelis Alia relictae viduae, fide mediante sic fatetur. Hogy látván sok keresztyén felebarátjoknak veszedelmeket az török vitézeknek sokszori excussiojok miatt, sokszor ízben ıreájok is rettegtetı leveleket és szóval szám nélkül izengetett Egerbıl, az ki az ı falujokra számot tartott, mindazoktól rettegvén és az sok bujdosást elunván, kénytelenség alatt kellett Eger várában lakozó Saban izpahianak és Muszi czauz nevő törököknek 24 forintban és húsz icce vajban in anno 1639. megsummálni. 2. testis Petrus Farkas annorum circiter 60. colonus generosae ac magnificae dominae Catharinae Lorántffiyde Serke ect. juratus et fassus est in hunc modum, uti primus testis. 3. testis Joannes Tott, annorum circiter 45. colonus generosi domini Stephani Giczei de eadem, juratus et fassus est in hunc modum, uti primus.

Possessio Rakaca 1. testis judex juratus euisdem loci Jacobus Király, annorum circiter 65. colonus generosi domini Michaelis Bay, fide 191

mediante fassus est in hunc modum. Látván sok faluknak az török vitézek miatt pusztult állapotjokat és felebarátjoknak keserves rabság szenvedéseket, ıreájok is az Egri török vitézek sokszor ízben mind üzengetéseket, s mind pedig rettentı nekiek küldött sok rendbeli leveleket, és megfáradván télen-nyáron, hegyekben-völgyekben, sivatag erdıkben való bujdosásban feleségestıl, gyermekestıl, úgy kényszeríttettenek Egerben lakó Mamhut izpahia nevő töröknek in florenis 25 és húsz icce vajban in anno 1638. megsummálni és meghódolni. 2. testis Gregorius Ördögh, annorum circiter 40. colonus jam dicti domini Michaelis Bay juratus et fassus est in hunc modum, uti primus.

Possessio Viszló 1. testis Joannes Stephaan, annorum circiter 42. ibidem commorans, colonus spectabilis ac magnifici domini Nicolai Keglevich, ect. juratus et fassus est in hunc modum. Mivel látván az következendı veszedelmet reájok jıni, az több falukat is mind alól, felyül és szélrıl meghódolni, s az sok esztendıtıl fogván való bujdosásban elfáradni, kénytelenség alatt kellett Eger várában lakó Eszter tiha nevő töröknek in florenis 21 és 15 icce vajban in anno 164. megsummálni, hogy veszedelemben ne jussanak. 2. testis. Matthias Zakall, annorum 34. libertinus generosi domini Georgii Kátay fide mediante sic fatetur, uti primus.

Possessio Debréte 1. testis Joannes Miháli annorum circiter 35. juratus judex ejusdem loci, colonus generosi domini Sigismundi Semsei fide mediante sic fatetur. Hogy az nagy rettegést, bujdosást megun192

ván, s látván hogy ugyan veszedelem követi mindazoknak is végét, nagy kénytelenség alatt kényszeríttettenek ez jelen való 1641 esztendıben az egri töröknek ifjú Deli Musztafának 19 forintban és nyolc icce vajban megsummálni, és meghódolni. 2. testis Gregorius Kelemen annorum circiter 60. colonus spectabilis ac magnifici domini Nicolai Keglevich ect. fide mediante idem fatetur, uti primus. 3. testis Andreas Orosz, annorum circiter 22, colonus generosi domini Francisci Kátai fide mediante sic fatetur, uti primus testis.

Possessio Szentjakab 1. testis juratus judex euisdem loci Stephanus Pongrácz, annorum circiter 25. colonus generosi domini Francisci Kátai, fide mediante sic fatetur. Gadnának és Újlaknak megrablásától fogván voltanak ık is nagy félelem- és rettegésben, de kiváltképpen megiszonyodván közel való faluknak pogány kézben való esésektıl, megfáradtak télen-nyáron imitt amott való sok bujdosások miatt, hogy az derekasb veszedelmet elkerülhessék úgy kényszeríttettenek Eger várában lakó Huszain izpahia nevő töröknek harmincnyolc forintban és tíz icce vajban in anno 1641 megsummálni és meghódolni. Ittem in anno 1641 die 6. mensis Septembris rablotta meg Zsarnót Torna vármegyében lévı falut az egri török, egy nemes embert megöltenek, öt leányzót, gyermeket elvittenek, de Isten kegyelmességébıl az szendrei vitézek utánok menvén, az ötet 27 megszabadították, az egyikét ugyan elvitték.

27

A lap szélén olvasható, hogy a jegyzıkönyv készítıi a jelen jegyzıkönyv elejére a következıket írták igazolásul: In anno 1641. die 16. mensis Septembris lött az zsarnai rablás Torna vármegyében az egri vitézek által, kit vármegyéül recognoscálunk.

193

2. testis Stephanus Kelemen, annorum circiter 35. colonus spectabilis ac magnifici domini Nicolai Keglevich ect. fide mediante sic fatetur, uti primus. 3. testis Stephanus Pongrácz minor, annorum circiter 23. colonus generosi domini Georgii Kátai de Czege Káta, fide mediante sic fatetur, uti primus. 4. testis Michael Ambrus Nagy, annorum circiter 45. colonus dicti domini Georgii Kátai juratus et fassus est, uti primus testis.

Possessio Martonyi 1. testis judex juratus euisdem loci Georgius Tott, annorum circiter 40. colonus generosi domini Stephani Horváth de Mladosevith, fide mediante sic fatetur. Hogy sok üdıtıl fogván való rettegést bujdosást elunták, mivel nappal sokféle ínség, éjszaka pedig az bujdosás fárasztotta ıket, s látván sok keresztyéneknek veszedelmeket az pogányság miatt, nem lett ınekiek is fejeket hová hajtani, hanem az jelen való 1641. esztendıben, pünkösd üdnepe napja tájában ugyan kellett magok oltalmában Eger várában lakó Durat izpahia töröknek huszonhárom forintban és tizennégy icce vajban meghódolniok. 2. testis Georgius Kulczár, annorum circiter 33. colonus generosae ac magnificae dominae Catharinae Lorántffy de Serke, ect. fide mediante sic fatetur, uti primus testis. 3. testis Stephanus Lovász, annorum circiter 31. colonus generosi domini Stephani Horváth de Mladosevith, fide mediante sic fatetur, uti primus.

194

Possessio Szalonna 1. testis juratus judex euisdem loci Thomas Bene, annorum circiter 40. colonus generosi domini Sigismundi Feirvári, fide mediante sic fatetur. Mivel sok esztendıtıl fogván való rettegést télen-nyáron, éjjeli-nappali bujdosást megunván, az egri törököknek is sokszori fenyegetésit hallván, rettegtetı leveleit látván, s tudván azt, hogy mind az sok lappangások után is veszedelemben jutnak, mint sok keresztyén helyek (ı velek határos Meszes nevő falusiak is az mint romlottanak, az veszedelem után is ugyan meghódoltanak, ık is hogy arra ne jussanak) úgy kényszeríttettenek in anno 1640. Egerben lakozó Olay béknek száz magyar forintban és ötven icce vajban megsummálni és meghódolni. 2. testis Gregorius Sebı, annorum circiter 60. colonus generosi domini Francisci Barakoni, fide mediante sic fatetur, uti primus testis. 3. testis Joannes Dombó, annorum circiter 50. colonus generosi domini Francisci Barakoni, juratus et fassus est in hunc modum, uti primus. 4. testis Joannes Kovácz, annorum circiter 40. colonus generosi domini Nicolai Szödéni, juratus et fassus est in hunc modum, uti primus testis.

195

196

FÜGGELÉKEK

197

I. függelék MAGYAR NYELVŐ TÖRÖK LEVELEK A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI LEVÉLTÁRBAN

1. Mi, Mehemet pasa Istennek engedelmébıl vég Eger várának helytartója. Jüvének mi elınkben az miskolci bírák és polgárok, mivelhogy mi küldöttünk vala levelünket hozzájok, hogy ık az régi szokások szerint, Cserép várához vízhordó szekeret küldenének. Megtalálván azért minket, mi is megtekintvén az szegény városnak olyan elpusztulását, megengedtük az Cserép szolgálatot. Mivel hogy az hatalmas császár várához minden esztendıben tíz ágyú szerszámot építenek, molnárokat, kovácsokat, kerékgyártókat küldenek, azon kívül Szolnokról az hatalmas császár élését hordják azmint reájok röndelik. Ezen kívül törökül is adtunk kezekhez leveleket, hogy ezután benneteket ne háborgassanak. Nagyobb bizonyságul adtuk ez pecsétös és címeres levelünket az urak elıtt kezetekhez. Írtuk Egren, die 9. Augusti 1633. Számunk szerint 1043 28 esztendıben, szefer ayon dordonczi zi ünönde jazolnis. 2. Anno 1640. die 19. Junii. Kelecsényi Wakonai Mehemet hatod félszáz tallér, hét sing gránát posztó, és egy rókamál bélés sarcában küldött ki miskolci bíráktul háromszázötven forintot poltura pénzül kassai török kezes raboknak. Melyet azon rabok miskolci bírák által

28

B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/n. 18.

198

én kezemhez adtak, többi része az summának posztóval és rókamál béléssel hátramaradván, melyet fogadása szerint, tartozik megadni. Éppen mindeneket bizonyos napra, az mint a kezesek magokat kötötték. Mely 350 forintról azon miskolci bírákat ez kezem írása alatt pecsétes levelemmel quietálom. Datum Cassoviae die et anno ut supra. 29 Comissarius manu propria. 3. Mi, az tekintetes és nagyságos vezér Mehemet pasa, az hatalmas és gyızhetetlen császárnak Eger végvárának, és az Tisza Duna között lévı véges várainak és hadainak fıgondviselıje, szerdárja. Ez itt ugyan ezen vég Eger várában lakozó nagy urak az nagyságos Szulejmán aga, fıjanicsárok agája és Muszli effendi az hatalmas császár kincstartója, az nagy Gömli aga, Ibrahim aga, Bessli aga, Muhtar aga, második Bessli aga, Mehemet aga és mind az egész egri urak. Adjuk értésére és tudtára minden rendbeli végbeli vitézeknek, mind mostaniaknak, mind ezután lévıknek. Mivel jövének mi elınönkben az miskolci jámbor bírák, panaszolkodván azon, hogy városba jüvén emberek régtıl fogván ott laknak. Iszpahiájok fenyegetik, ki miatt ha úgy lenne, hogy meg engednénk kivenni közülök, az hatalmas és gyızhetetlen császár városa elpusztulna. Viszont azt is jelentvén nekünk, hogy szolgák, özvegyasszonyok, leányok szolgálnia, mesterlegények, mesterséget tanulnia jőnek. Városban az olyanokat is fenyegetik az piri bégek, kérvén, hogy az olyatének is bántások ne lenne. Mi az Egré divánban, egri urak törvény szerint eligazítottuk, hogy az mely jövevény jobbágy jött, hat esztendıt ott az város-

29

B-A-Z. m. Lt. IV. 1501/b. Sp. XVIII. 425.

199

ban eltöltöttek, az törvény helyben hagyta ıket, örökké ott lakhatnak. Szolgák, özvegyasszonyok, leányok, mesterlegények szabadosan odajühetnek hódolatlan és hódolt helyrıl szabadon. Lakhatnak hitlevél nélkül, hogy az hatalmas császár városa épüljön, fogadunk úri hitünkre, és tisztességünkre, hogy az mi török részünkrıl senkitıl semmi bántások nem lészen, bízvást jöjjenek és az több jámborok között csendességben lakjanak. De azokat kiválasztván, hogy az mely szablyaviselı katonák, véghelybıl az városra lakni igyekeznek, azok kölömben ott ne lakhassanak, hanem hitlevelet váltsanak az nagyságos pasától, így bátorságos lakások lehet aztán. Ezek után Isten velünk. Íratott Eger várában Szent Iván havának 15-dik napján 30 1647. esztendıben. 4. Mi, az hatalmas és gyızhetetlen császárnak vég Eger várának, Tisza és Duna között való helyeinek és hadainak gondviselı ura és parancsolója, tekintetes és nagyságos, vitézlı Ibrahim pasa. Ti megnevezett Miskolc városi bírák, esküdtek és tanácsok és minden falusi bírák és polgárok. Valakik ez úri levelünket szemetekkel látván és olvastatván füleitekkel halljátok, így legyen értéstekre és tudtokra, hogy jöve elınkben az nagymihályiak földes urok, nemzetes, vitézlı Iszmail aga. És panasszal jelenti, hogy az keresztesi jobbágyok hatalmasul az nagymihályi földet bírván, nem nézvén igaz határt és két-három esztendeje köztük az határ végett perelvén, mely dolog eligazítása végett elıttünk levı nagyságos és vitézlı Halil pasa, és vitézlı Memhet pasa úr, jóakaróink, úri hitleveleket adtak ki az ispánoknak, hogy az határra menvén, az lajstromban hajdaniképpen beíra-

30

B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/n. 20.

200

tott szerint eligazítsák. Minthogy az ispánok ki is menvén, és az földeket megjárván, határokat megtanálták és akkor az határokra jegyeket nem tettenek. Mely így lévén fejetek, életetek vesztése alatt parancsoljuk, se órát se napot ne várjatok, mihelyt ez parancsoló úri címeres levelünket látjátok. Osztán mindjárt sietséggel bírák s polgárok mellettek vévén öreg tudós embereket, és az nagymihályi határra menvén az miképpen az ispánék lajstrom szerint az határt feltanálták, azon szerint ti is az határt elszabván és jegyeket tévén, dombokat rakjatok az úri címeres levelünk ereje által, hogy állandó legyen. Ezt pedig el ne hallgassátok és süketségre ne vegyétek, mert ha elhallgatjátok és süketségre veszitek, ez úri parancsolatunkban el nem jártok, és az határt el nem igazítjátok, ennek utána magunk úri személyünk szerint kimegyünk az határt szabni, és elhiggyétek sok kárt fogtok vallani. Úgyhogy mely az anyátok csecsibıl tejet szoptatok az is keserőre fordul, az dolgot penig mindeniteknek száz-száz tallér bírság alatt parancsoljuk. Azért jól felnyissátok az szemeteket, hogy meg ne bánjátok. Íratott vég Eger várában 24. Aprilis. 1660. Idem qui supra. Kívül: Miskolci bírónak adassék. Miskolci bíró meghordoztatván és az dolognak végére menvén, ez úri címeres levelünket ismét válasszal együtt bevárjuk. El ne múlasd száz tallér bírság 31 alatt parancsoljuk. 5. Mi, hatalmas és gyızhetetlen császár mostan Várad alatt lévı minden fényes hadainak fı gondviselıjének, szerdárjának hatalmas Aly vezér basának tihája.

31

B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/d. XXI. I. 8.

201

Ti vég Eger várához tartozandó tartományban lévı miskolci, szentpéteri, szikszai és több városi és falubeliek és igaz jobbágyok vagytok. Adjuk tudástokra mindnyájatoknak, mivel megértvén, hogy az tatártól megrémülvén, futó félıt vettetek volna, így el akartatok futni. Annak okáért ne féljetök semmit is, hanem városában, falujában minden ember szabadosan, bátran maradjon meg. Azkik helyekbıl kimozdultanak volna is, szálljanak vissza. Arassatok és szántsatok és vessetek. Egyébféle dolgotokat, minden mezeit lássatok félelem nélkül, mert esküszünk az egy élı istenre, hatalmas császárnak fényességére, az szent Mahummet prófétára, úgy megzaboláztuk táborunkban lévı török, tatár, kurtán vitézöket, hogy egyik is az Tiszán által nem megyen és egy pénz ára kárt nem teszön. Ha penig egy pénz ára kárt teszön, hozzánk jövén akár egyért kettıt adunk érötte. Melynek nagyobb erısségére adjuk ez úri címeres levelünket. Kiadván nekik íratott Várad alatt lévı fényes táborunkban 1660. 9. Augusti. Idem qui supra Kívül: Eger várához tartozó tartományban lévı minden városban, falukban, röndrıl-röndre, éjjel-nappal lóhalálában vittön-vigyétek ez levelünket Miskolcra sietséggel sietve. 32 Cito, cito, cito, cito, citissime. 6. Mi, az hatalmas és gyızhetetlen császárnak vég Eger várának Tisza és Duna között való helyeinek és hadainak gondviselı ura és parancsolója, tekintetes és nagyságos, vitézlı Haszan pasa.

32

B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/n. 22.

202

Ti megnevezett Miskolc tartományban, felsı tartományiban levı minden falusi bíró s polgárok, az kik magatokat jobbágynak mondjátok, hitetlen hamis keményfejő kurva fiak. Hányszor úri címeres levelünk járt köztetek, hogy Szolnokból az császár búzáját fölhozzátok. Mi lehet oka szófogadatlanságtoknak, nagy veszödelmetöket várjátok? Így lévén kurva fiak ha fejetök, életötök s jószágotok szeretitök, mindjárt sietséggel menjetök Szolnokban az császár búzáját fölhozni. Ezt el ne hallgassátok és süketségre ne vegyétek, mert ha egy hét alatt föl nem hozzátok az búzát, minden faluból két-két embert nyargalókkal behozatunk. Elhiggyétek bizonyosan, hogy körösztül nyársban vonyatunk, az melyet el sem kerültök és így mely az anyátok csöcsibıl tejet szoptatok, az is keserőre fordul. Ezért úgy nyissátok föl a szömötöket hogy azt ne bánjátok. Íratott vég Eger várában die 30. Aprili. Idem qui supra. Kívül: Miskolci bírónak adassék. Miskolci bíró hordoztasd az tartománytokban lévı falukra és ismég hozd be. El ne múlasd, 33 mert nyársban száradsz meg. 7. Mi, az tekintetös és nagyságos vitézlı Kászon pasának, gondviselı kajmakámja és kegybeli embör, vitézlı Muszli bég. Ti megnevezött miskolci bírák és polgárok, fejetek életötök vesztése alatt parancsoljuk, se órát, se napot ne várjatok, mihelt ez parancsoló úri címeres levelünket látjátok. Oztán hamar sietséggel az négyezer kila árpát és vigyétek el az hatalmas császárunk táborába. Az táborban az árát megadják, és azon kível az kinek mi eladni való egyetmása élésbıl vagyon,

33

B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/n. 14. A levél bizonyára 1663-ban kelt.

203

vigye az hatalmas császárnak táborába pénzen árulni. Ezt el ne hallgassátok és siketségre ne vegyétek mert elraboltattok és azmely az anyátok csöcsibül tejet szoptatok az is keserőre fordul, azért jól fölnyissátok az szömeiteket hogy meg ne bánjátok. És ti miskolci bírák, az uraknak sietséggel az hatvan forintot behozzátok. Íratott vég Eger várában die 22. Augusti 1663. Idem qui supra. Kívül: Miskolci bíráknak adassék.

34

8. Mi, az tekintetös és nagyságos vitézlı Kászon pasának gondviselı kajmakámja és kegybeli embör, vitézlı Muszli bég. Ti megnevezött miskolci bírák és polgárok, fejetök életötök vesztése alatt parancsoljuk, se órát, se napot ne várjatok, mihelt ez parancsoló úri címeres levelünket látjátok. Oztán hamar sietséggel az kölest szekerekre rakván induljatok vele, mivel az gyöngyösiek immár elindultak, és az vezér csausa is el fog menni. Tinéktök hány fejetök vagyon, hogy ennyit késtök? Azért órát, napot ne várjatok, hanem sietséggel induljatok az kölessel, mert nyársban száradtok meg, és fejeteknek vesztése következik. Azért jól föl nyissátok a szömeitöket, hogy meg ne bánjátok. Ez mi címerös levelünket is még bevárjátok. Íratott vég Eger várában die 19. Octobris 1663. Idem qui supra. Kívül: Miskolci bíráknak sietséggel adják. Falusi bírák falu35 ról-falura sietséggel küldjétek az hova kell.

34

B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/n. 24.

35

B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/n. 25.

204

9. Mi, az hatalmas és gyızhetetlen császárunk az Eger várának, Tisza és Duna között való helyeinek és hadainak gondviselı ura és parancsolója, tekintetes és nagyságos, vitézlı Kaszon pasa kajmakámja, vitézlı Muszli. Adjok tudtokra és értésekre mindeneknek akiknek illik ez levelünknek rendiben, úgy mint az hatalmas és gyızhetetlen, tündöklı és virágzó császárunknak birodalma s botja és keze 36 alatt lévı tekintetes és nagyságos basának és bégeknek. […] atyáknak és minden tisztben és méltóságban helyeztetett úri jóakaróinknak, mezıt, pusztát járó, erdın és útfélen serényen vigyázó, lovas és gyalog csatát próbáló, erıs vitézeknek és azoknak elıttök járó nemes hadnagyoknak, kalauzoknak és rác martalócoknak, hogy a megnevezett Rıti Pálné, Ilkó asszony az fiai Rıti Pál, Rıti István, Rıti János, az leánya Rıti Örzsik, az szolgája Oros János akarván és akarnak Ónodbul Miskolcra lakóul jönni, és hatalmas császárunknak hódolni és adózni. Melynek nagyobb bizonyságára úgy fogadjuk becsületes, ítélt, úri török hitünkre, emberségünkre, tisztességünkre, jeles és bizonyos magunk pecsétjével, és országunk címerével megbizonyíttatott és megerısíttetett úri hitlevelünket adtuk kezekben. Hogy az becsületes úri hitlevelünk ereje által hódolhassanak, és adózhassanak és bátran csendességben lakhassanak, sıt minden félelem nélkül járhassanak és kelhessenek, akár úton akár útfélen, akár erdıben, akár mezıben, akárminémő helyeken, csakhogy nálok fegyver ne találtassék, mely hatalmas császárunknak ellene vagyon és mindenkor is ellene volt. Hogyha pedig igaz járatbéli dolgokban tudatlanul hódolt, vagy hódolatlan helyeken valami bántások és fogságok esik, hatalmas császárunk erıs vitézitül, tehát illik ez levelünkben felül megneve36

A másoló itt egy-két szót nem tudott elolvasni. A külzeten meg is jegyzi, hogy az irat régisége miatt nem lehetett mindent elolvasni.

205

zett nagyságos urak és erıs vitézeknek segítséggel és oltalommal lenni és mellettek fogni. Mivel hatalmas császárunknak koronája alá fejet hajtottak és hívségéhez ragaszkodtak. Békességnek és megmaradásnak okáért írattatott meg Eger várában. Die 20. Octobris 1663. 37 Idem qui supra. 10. Mi, az hatalmas és gyızhetetlen török császár urunk vég Eger várának Tisza Duna között való helyeinek és hadainak gondviselı ura, parancsolója az tekintetes és vitézlı, nagyságos Haszan pasa. Ti miskolci bírák, polgárok és egész tanács, szófogadatlan és kemény nyakú rossz ebek. Eddig való parancsolatot csak siketségre hagyátok az Újvár alá kívántatott kétezer kila árpa felıl. Hitetlen ebek és azon vagytok, hogy fejemmel fizessem meg kurvák, de minthogy nem fizetem meg, jobb szeretem tik egynéhányan fizessétek meg, hitetlen ebek. Tisztem szerint fejetekre parancsolom, egy órát napot ne várjatok, hanem reátok rendeltetett kétezer kila árpát éjjel-nappal minden késedelem nélkül vitten-vigyétek Újvár alá. Se órát se napot ne várjatok, ha fejeteket, életeteket, jószágotokat szeretitek, és parancsolatomban híven eljárjatok, ha fejeteket szeretitek. Költ ez levelem Nógrád alatt Szent András havának második napján anno 1663. Kívül: Miskolci bíráknak adassék éjjel-nappal lóhalálában.

37

B.-A.-Z. m. Lt. IV. 516. 935. 25, 26. p.

38

B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/n. 23.

206

38

11. Mi, az hatalmas és gyızhetetlen császárnak Eger vég várában lévı mostan […] emingje nagyságos vitézlı Memhet csorbadsia. Te megnevezett miskolci bíró és jobbágyok, mind egyes falul ez levelünk által parancsoljuk, hogy az minemő háromezer háromszázharminchárom kila kölest itt benn fölmérettünk, minden kilának mérésétıl két-két pénzzel tartoztok. Azt azért mindjárt behozzátok mert mi annak az csausznak helyettetek meg kellett adnunk. Azon kívül az mely árpát Szolnokrul helyettetek Újvárban vittenek az kocsisok, azoknak adtunk érettetek százöt forintokat, azért azt is parancsoljuk meghozzátok ha rosszul nem akartok járni. Továbbá, az sommátokat, császár búzáját, és minden egyéb adótokat is parancsoljuk, meghozzátok. Az mely vajat az basa számára helyettetek adtunk annak az árában is 8 tallérral maradtatok adósok. Mindezekre úgy vigyázzatok, hogy nagy büntetésetek és sanyarúságotok következik, ha meg nem hozzátok és meg nem elégíttetek. Órát, napot ne várjatok, ha jól akartok járni. Isten veletek. Íratott Egerben 1663. die. 3 Decembris. P. S. Más csausnak kelletett 20 tallért fizetnünk, hogy késın indultak meg az kocsisok élettel, azt is meghozzátok Idem qui supra. Kívül: Miskolci bírónak és jobbágyoknak adassék ez leve39 lünk hamarsággal.

39

B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. Sp. XXII. No. 215.

207

12. Mi, az hatalmas és gyızhetetlen császárnak, vég Eger várának Tisza és Duna között való helyeinek és hadainak gondviselı ura és parancsolója, tekintetes és nagyságos, vitézlı Halil. Ti megnevezött miskolci bírák és polgárok. Fejetök, életötök vesztek alatt parancsoljuk, se órát se napot ne várjatok, mihelyt ez parancsoló úri címeres levelünket látjátok. Oztán hamar sietséggel az háromszáztizenkét kila árpát, és az tizenkilencszázkilencven kila kölest szekerekre rakván vittest-vigyétek Újvárba, és Újvárból levelet hozzatok. Azt el ne halasszátok, mert ha öt-hat napig az élést el nem indítjátok, bizonyosan elhiggyétek, hogy az várostok közepin tízet közületek körösztül nyársban vonatunk. Íratott vég Eger várában, die 31. Decembris 1663. 40 Idem qui supra. 13. Mi, az hatalmas és gyızhetetlen császárnak, vég Eger várának Tisza és Duna között való heleinek és hadainak gondviselı ura és parancsolója, tekintetes és nagyságos, vitézlı Halil pasa. Ti az megnevezett miskolci bírák és polgárok itt lettötökben megparancsoltuk, hogy az árpát és kölest sietséggel megindítsátok. Ez ideig semmi hírötök, így lévén fejetök, életötök vesztek alatt parancsoljuk, se órát se napot ne várjatok, mihelt ez parancsoló úri címeres levelünket látjátok. Oztán mindjárt induljatok és árpával és kölessel és szekérrel. Ezt el ne halasszátok, és siketségre ne vegyétek, mert elhiggyétek, kerösztül nyársban száradtok meg. Az szömeiteket jól fölnyissátok, hogy meg ne bánjátok. Íratott vég Eger várában die 2. Januarii 1664.

40

B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/n. 26.

208

Idem qui supra. Kívül: Miskolci bíráknak sietséggel adassék. Falusi bírák fa41 luról-falura sietséggel küldjétek az hova kell. 14. Mi, az hatalmas és gyızhetetlen császárnak, vég Eger várának Tisza és Duna között való helyeinek és hadainak gondviselı ura és parancsolója, tekintetös és nagyságos, vitézlı Huszain pasa. Ti megnevezött miskolc városi bírák és polgárok, egész városul. Hagyjuk és erısen is parancsoljuk, hogy ha fejetök, jószágotok szeretitök, az vármegye mely marhát elnyert az tolvaj katonáktul, és ott várostokban vannak, azok közül egyet is el ne eresszetök. Jól ıket ırizzétök, sıt Vásárhelyre hírt vigyetek, mivel az mint halljuk azoké az marha. És megolvastatván mennyi marha, bizonyos hírt küldjetek hozzánk. Ezt el ne hallgassátok és süketségre ne vegyétek, ötszáz tallér bírság alatt parancsoljuk. Az szömeitöket fölnyissátok, hogy meg ne bánjátok rettentıképpen. Az vármegye hadnagyi ez úri parancsolatunkat megtartsák. Íratott vég Eger várában die 7. Júnii. 1669. Idem qui supra. Kívül: Miskolc városi bíráknak sietséggel adassék. Falusi bí42 rák faluról-falura igen sietséggel küldjétek az hova kell.

41

B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/n. 28.

42

B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/n. 30.

209

15. Mi, az hatalmas és gyızhetetlen császárnak, vég Eger várának, Tisza és Duna között való heleinek és hadainak gondviselı ura és parancsolója, tekintetes és nagyságos, vitézlı vezér Muszli pasa. Adjok tudtokra és értésekre mindeneknek az kiknek valók, ez úri levelünket szömeikkel látják és olvastatván füleikkel hallják. Mivel jövén az egri böcsületes divánban úri szömélyünk eleiben, hatalmas és gyızhetetlen császárunknak fejet hajtó, hóduló és adófizetı Miskolc város jobbágyi, és panaszul jelentvén, hogy az zőrzavaros és zenebonás idıben sok ínségben volnának mindön felıl. Többi között az mely Istentelen latrok kuruc névvel járván, tolvajkodván, és városukban beütvén az jobbágyokat verik, tagolják, lövöldözik és sarcoltatják, és némelyeknek házokra menvén az házigazdát megkötözvén és kivivén az erdıre sarcon bocsájtják el. Így tékozolják s fogyasztják gyızhetetlen császárunk jobbágyit, s jószágát, melyet még így általértvén az egri vitézlı böcsületes és divános agák és urak egyenlı akaratjából az szegénységnek megmaradásokért, adjuk ez úri levelüket nékiök, hogy mindönképpen vigyázásban legyenek magokra, éjjel és nappal. Hogy ha afféle latrok az városban bé fognak menni, akár kuruc, akár más párt, és ha az szegénységet mód nélkül fogják verni és az városban csínyt tenni, avagy hogy valamely gazdát el akarnának vinni, az bírák ez úri levelünket megmutassák és ha ugyan az oly latrok meg nem szőnnek és erıszakot akarnának cselekedni, az bírók az város népét összvegyőjtvén meg ne engedjék embert is elvinni. Jól rájok támadván, az városból kiverjék és úri címeres levelünk ereje által avagy megkötözzék az büntetésre oda vigyék az hová illetik. Az ki pedig igaz járatbeli ember, mind török és magyar részrıl, az kapura jövén, bebocsássák az esküdtek és bírók hírével, és senki rajtok hatalmat ne tegyen. Melynek na-

210

gyobb bizonyságára adtuk kezökben ez úri címerös levelünket úri pöcsétünkkel megerısítvén. Íratott vég Eger várában die 17. Aprilis 1670. 43 Idem qui supra. 16. Mi, az hatalmas és gyızhetetlen császárnak, vég Eger várának Tisza és Duna között való heleinek és hadainak gondviselı ura és parancsolója, tekintetös és nagyságos vitézlı Ali pasa. Adjok tudtokra és értésökre mindöneknek, az kiknek illik vala, kik ez úri címörös levelünket szömeikkel látják és olvastatván füleikkel hallják. Mivel hatalmas és gyızhetetlen császárunknak térdet fejet hajtó és adófizetı miskolc városi jobbágyi az böcsületös egri divánban supplikációt adván, és keservesen panaszolkodván, hogy az sok alá s föl járó katonáktól s hajdúktól mindkét részrıl igen-igen súlyos terhök vagyon. Kiváltképpen az alsó magyar hadaktól. Városokban bémenvén az szegénységet verik, szidják, erıvel borokat hordják, házokat törik, ládájokat hasogatják, ruhájokat viszik. Úgy annyira, hogy az szegénység majd pusztulásra következik, ha terhök meg nem könnyebbíttetik és meg nem orvosoltatik. Melyet így értvén az egri böcsületös diványos urak és agák egyenlı akaratjából adtuk ki kezökben ezön parancsoló úri levelünket, és hagyjuk s erısen is parancsoljuk mindönöknek kiváltképpen az alsó hadaknak, lovasoknak és hajdúságnak, kik gyızhetetlen császárunknak köntöséhöz ragaszkodván, szárnya alá fejet hajtottak s magokat híveinek nevezvén. És ha hőségében végig akarnak megmaradni, semmi úttal-móddal miskolc városi jobbágyokat ne bántsák. Hanem mely csatabelieknek útjok oda fordul az város kapuja elıtt szálljanak és az szegénység ételt-italt mit

43

B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/n. 31.

211

adhat azzal elégödjenek azon mindenök megálljanak. Mert ha ezöntúl is az szegénység panaszul értét valamely csata csínt fog tenni, az elöljáró hadnagyit, kalaúzit behozatjok és öt-ötszáz pálcát üttetünk az talpokra. Ha azzal is nem szőnnek, különben látunk az orvossághoz. Mindönök így legyenek tudósak az dologban. Íratott vég Eger várában die 9. Julii 1674. 44 Idem qui supra. 17. Mi, Heves és Borsod vármegyebeliek, nevezet szerint Jászberényi fıbíró Thot Mátyás, Jász Ferenc és Totta Mátyás, miskolci esküdt Abádi János, gyöngyösi fıbíró Szegedi Eötvös István, Bakos Gergely és Komlós János, Átányrul Thot István, Szentmiklósrul Kalmár János, Pélyrül Bíró Gáspár, Hevesivánrul Bozoki Pál, Sülrül Kun Benedek adjuk értésekre az kiknek illik. Mivelhogy behívatván az hatalmas és nagyságos egri diványos uraktul ınagyságoktul, hogy bizonyos embereinket küldenénk néminemő szükséges dolgaink végett az hatalmas és gyızhetetlen török császár urunkhoz ıfelségéhez, és azoknak útiköltségekre és a mellette lévı úr emberek költségekre is kényszeríttettünk felkérni Eger várában lakos nagyságos Ali efendi urunktul tizenkét száz forintokat egynéhány egri diványos urak ınagyságok kezességekre. Mellyet tartozunk ınagyságának Szent Demeter napra poltura pénzül ez jelen való 1676 esztendıben megfizetni jámborul, pörpatvar nélkül. Melynek nagyobb bizonyságára adtuk ezen adós levelünket ınagyságoknak. Ha csausz erejével kelletik megfizetnünk azt is mi tartozunk megadni. Voltanak jelen a pénzfelvételben bizonyságok, nagyságos tihaja bek urunk, nagyságos Fester tihaja, nagyságos Olaj bek

44

B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/n. 32.

212

urunk, nagyságos Osmany aga, nagyságos Amhet csorbasia, nagyságos Bassaus. Datum Agria die 6. Augusti anno1676. Idem qui supra Miskolci Abadi János keze vonása manu propria. Szegedi Eötvös István pecséte. 45 Thot Mátyás jászberényi bíró keze vonása manu propria. 18. Mi, az hatalmas és gyızhetetlen császárnak, vég Eger várának, Tisza és Duna között való heleinek és hadainak gondviselı ura és parancsolója, tekintetes és nagyságos, vitézlı Memhet pasa. Adjok tudtokra és értésökre mindönöknek az kiknek illik, ez levelünknek rendiben, valakik szömeikkel látják és olvastatni füleikkel hallják. Mivel Miskolc városának lakosi hatalmas és gyızhetetlen császár alá fejet hajtó, hódoló és adófizetı jobbágyi lévén, és jövének az egri divánban, úri szömélyünk eleiben, panasszal jelentik, hogy mind török és magyar részrıl való rabok vándorolván és városokba minduntalan járnak, és ételen és italokon kívül tőlök szekeret kérnek és vesznek, magokat alá s föl hordoztatják, mely illetlen cselekedetek az szegénységnek nagy nehézségökre vagyon. Az melyet megértvén az egri vitézlı divánbéli böcsületes urak egyenlı akaratjából, az jobbágyoknak megpinhedésökre adtuk ez úri címerös levelünket. Melyben hagyjuk és parancsoljuk is, hogy dolgatlan az rabok az városra ne járjanak, és az szegénységöt ne terheljék. Hasonlóképpen nektök is miskolciak parancsoljuk, hogy az mely rab kezében mi címeres levelünk nem lészen, az olyannak szekeret ne adjatok. Sıt ha mely rabok erıszak szerint csínt fognának tenni, és

45

B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/n. 43.

213

úri parancsolatunkat nem hallgatják és meg nem tartják, azokat nevök szerint kik légyenek, megtudván és híröket hozzátok, hogy mi is ıket kézre kerítvén megbüntessük. Ennek pedig nagyobb bizonyosságára, és állandóbb erısségére, adtuk ez úri címerös levelünket, úri pöcsétünkkel megerısítvén. Íratott vég Eger várában die 23. Aprilis 1678. 46 Idem qui supra. 19. Gyızhetetlen török császár, szultán Mehemmet, egri beglerbégséghez tartozandó Miskolc városa, jöve alázatos suplicatioja. Hatalmas füleinkben megértvén nyavajájokat és elviselhetetlen különb-különbféle terheket, summájokban régi szolgálatjokban meg nem tartásokat. Vévén ezen erıs parancsolatomat, megírt Miskolc városában lakos jobbágyságinkat, köntösünkhöz ragaszkodó szegénységnek igaz ügyét felvettük, hogy az régi summájokban, szolgálatjokban ıket megtartván, summájokat és szolgálatjokat feljebb ne verjék. Hanem lajstromunkba felkeresvén elébbeni vég Eger várához elsıben behódolt summájokban megtartassanak. Többel ne is tartozzanak, sıt eddig való helytelen adófizetéseknek dolga világosságra menvén, derék summájokból nékiek refundáltassék és az ezer forintokat letévén semminémő ajándékkal ne terheltessenek, régi adójokban ıket megtartván. Ezen erıs parancsolatom ellen vakmerıképpen tusakodó, szófogadatlan pasáknak és kajmakámoknak s méltó büntetéssel megbüntetik és élete elvesztével fizet érette. Költ Jeniser városában.

46

B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/n. 35.

214

20. Gyızhetetlen török császár, szultán Mehemmet. Egri pasasághoz tartozandó Miskolc városa, sok súlyos nyavajájoknak megorvoslásához képest kényszeríttettek köntösünkhöz ragaszkodott szegény jobbágyságink panaszokat elınkben terjeszteni. Tapolca, Besenyı, Kelecsény és csabai puszta helyekben, régi summájokban az Egri szpáhiák nem akarván megtartani, sıt nagyobb elviselhetetlen adófizetéssel terhelik ıket, úgy annyira, hogy városunknak utolsó pusztulására igyekeznek. Ezen erıs címeres parancsolatomat látván elébbeni rendeltetett summájukban azon puszta helyeknek feljebb ne verjék, ıket ne kényszerítsék többel adózni, hanem defterdárunk kéznél lévı lajstromokban felkeresvén azzal elégedjenek meg. Másként kik parancsolatom ellen vakmerıképpen cselekszenek élete elfo47 gyásával fizessenek érette. Költ Jeniserben. 21. Mi, az gyızhetetlen török császárnak vég Eger várának, Tisza és Duna között való helyeinek és hadainak gondviselı ura és parancsolója, tekintetös és nagyságos, vitézlı vezér Oszman pasa. Ti megnevezett Borsod vármegyének szolgabírói, ispáni, tizedesi és hadnagyi. Fejeket éltetek és minden jószágotok vesztése alatt parancsoljuk, se órát se napot ne várjatok, mihelyt ez parancsoló úri címeres levelünket látjátok. Aztán mindjárt sietséggel hova hamarabb jöjjetek be hozzánk. Emellett az vármegyétekben lévı városokra s falukra meghírdessétök, hogy hatalmas császárnak vég Eger várában az hol vámjokat, puta szénát, fát, császár adóját behozzák, az uraknak adója, tized

47

B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/n. 13. A leveleket 1678 körül keltezhették.

215

búzája és mivel tartoznak béhozzák, kurva fiak. Azt el ne hallgassátok és ıket süketségre ne vegyétek, mert ha elhallgatjátok és ha egy hétre itt nem lesznek az városi s falusi bírák és azon szerént adójokat bé nem hozzák, az hadakat rátok küldjük, és feleségtök gyermekitök elraboltatjuk, és így mely az anyátok csöcsiböl tejet szoptatok az is keserőre fordul. Azért igen-igen fölnyissátok az szemetöket, és hogy meg ne bánjátok, a szófogadatlanságtokat meg ne jajgassátok. Íratott vég Eger várában die 16. Decembris 1685. Idem qui et supra. Kívül: Borsod vármegyének szolgabíróinak, ispáninak és hadnagyinak adatik. Falusi bírák faluról-falura igen sietséggel 48 adatik. 22. Én vég Eger várában lakozó nemzetes vitézlı kapitány bég, vettem fel mostani Miskolc városa bírájátul Csóka Györgytül, az szolnoki szekér búza hozatásért negyvennyolc magyar forintokat, melyrül adtam ez magam tulajdon pecsétemmel megerısített levelemet. Íratott vég Eger várában die 28. Julii. 1683. Kívül: Kapitány bégnek adatott negyvennyolc forintrul való 49 quietantia.

48

B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/b. II. I. 221.

49

B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/n. 39/1.

216

II. függelék DIÓSGYİR MEZİVÁROS ELÖLJÁRÓINAK A LEVELE, AMELYBEN MEGHÓDOLÁSRA KÉRIK A VÁRMEGYE ENGEDÉLYÉT

Szolgálatunk után kívánunk az szent Istentıl nagyságtoknak, uraságtoknak és tikegyelmeteknek mint fejenkint egész hozzátartozandó urainkkal egyetemben boldog állapotot és lelki, testi jókat az életben, az élet után az mennyei boldogságot megadatni. Etc. Akarjuk nagyságtoknak uraságtoknak és tikegyelmeteknek ez mi nyomorult helyünkben való keserves romlott sorsunkat és az pogányság miatt megszenyvedhetetlen állapotunkat megjelenteni. Mivel hogy elfogyatkozván és helyünknek romlott és pusztult állapotja ilyen karban állván, mivelhogy ez mi szegény helyünknek külsı oltalmazója nagyságtok uraságtok és ti kegyelmetek lévén, folyamodtunk az nagyságtok uraságtok és tikegyelmetek személye eleiben. Könyörögvén pediglen, hogy ebbeli kívánságunkat nagyságtok, uraságtok és tikegyelmetek hallja fügyelmetes füllel. Megjelentvén kívánságunkat és nagyságtoknak, uraságtoknak és tikegyelmeteknek mint kegyes gondviselıinknek híre és akaratja nélkül semminemő lett okon az török kívánságának az megholdolás felıl nem engedtünk, jóllehet látván a mi szegény városunknak pusztaságát, kerítésének romlott voltát. Úgyannyira, hogy ha az szent Isten az pogányságot eddiglen is meg nem zabolázta volna, semmivé tött volna, mert valahol kívánná az városunknak romlott kerítése miatt szabadságosan bejöhetne. Holott peniglen magunk is az helynek oltalmazására, kerítésére elégtelenek vagyunk, mert az császár fizetésén kívül kik az városban éjjel nappal nyomorgunk, tizenöten vagyunk. Ezek így lévén, nagyságtokat, uraságtokat és tikegyelmeteket mink azon kérjük, Istenért is az kevés itt lakó kereszténységnek megmaradására tekintvén és vigyáz217

ván, mink kik azmely kevesen vagyunk, nagyságtok uraságtok és tikegyelmetek engedje meg ezt, hogy az pogányságnak az töröknek had keressük kedvét, és had hódoljunk be nékie, jövendı megmaradásunkért és országunknak hasznáért. Mivel hogy immár az miskolciak behódolván, az szántóföljüktıl és az itt való szılıktıl, mink az magunkét sem bírhatjuk, hanem más él annak hasznával. Kíntelen pediglen az mi kevesen vagyunk, ha nagyságtok uraságtok és tikegyelmetek ebben nekünk nem kedvez, általám fogva, ez helybıl nekünk ki kell költöznünk és pusztán kell hagynunk az várost. Ennél is inkább, de hogy ez ne legyen mégis azon esedezünk nagyságtoknak uraságtoknak és tikegyelmeteknek fejenkint, hogy ez mi kívánságunknak engedjen. Mellyet nagyságtoknak uraságtoknak és tikegyelmeteknek fejenkint mind holtiglan igyekezünk megszolgálni. Az kegyelemnek és irgalmasságnak nagy kegyes Atyjának kegyes és irgalmas szárnyának gondviselı oltalmazása és megmaradása alá ajánljuk nagyságtokat uraságtokat és ti kegyelmeteket fejenkint. Költ Diósgyırben, Julii 16. die, anno 1641. Nagyságtoknak uraságtoknak és tikegyelmeteknek ez nyomorult helynek szegény lakosi örömest szolgálnak. Fıbíró Faragó János és az több esküdt egyenlıképpen szolgálunk. P. S. Nagyságtok uraságtok és tikegyelmetektül kegyes választ várunk. Manu propria. P. S. Ez levelet nagyságtok és tikegyelmetek holdolatlan fıemberekkel közölje, de holdolatlannal ne, mert nem kis dolog50 ban jár.

50

B-A-Z. m. Lt. IV. 501/b. II. I. 114.

218

III. függelék TÖRÖK BIRTOKOSOK BORSOD VÁRMEGYE TELEPÜLÉSEIN

Abod: 1630- Hevesi csorbadzsi; 1640- Hevesi csorbadzsi Alsótelekes: 1600- Demér aga; 1610- Demér aga ; 1620- Demér aga; 1630- Demér agáné; 1640- Demér agáné Alsótokaj: 1590- Hatvan: Thepegyüzi; 1610- Saban aga; 1620Saban aga; 1630- Ali aga; 1640-Ali aga Alsózsolca: 1620- Durat szpáhi; 1630- Durat szpáhi; 1640Durat szpáhi Ároktı: 1620- Deli Mamhut; 1630- Huszain aga, Ali aga; 1640Mamhet cselebi Aszaló: 1610- Ali aga; 1620- Ali aga; 1630- Ali aga; 1640- Ali aga Bába: 1620- Ibrahim csausz; 1630- Ibrahim csausz ; 1640- Ibrahim csausz fia és felesége Bábony: 1544-1596: Pest: Haszan aga; 1630- Musztafa; 1640Jakob szpáhi Balajt: 1600- Dervis aga; 1610- Eszter tiha; 1620- Eszter tiha; 1630- Eszter tiha; 1640- Eszter tiha Berente: 1544-1596: Hatvan: Haczy Mehemmet, Fülek: Haczy aga Besenyılád: 1640- Juszap csausz szpáhi Boldva: 1590- Alia csausz; 1600- Sufikar cselebi; 1610- Sufikar cselebi; 1620- Sufikar cselebi; 1630- Sufikar cselebi; 1640 -Sufikar cselebi

219

Borsod: 1610- Mamhut szpáhi; 1620- Mamhut szpáhi fia Mamhut; 1630- Mamhut szpáhi fia Mamhut; 1640Mamhut szpáhi fia Mamhut Csát: 1610- Memhet aga; 1620- Memhet aga; 1630- Memhet aga ; 1640- Memhet aga Debréte: 1640- ifjú Deli Musztafa Disznóshorvát: 1600- Kara Musztafa Dövény: 1590- Mamhut csausz; 1600- Mamhut csausz Damak: 1590- Csonka Omer; 1600- Csonka Omer; 1610- Füleki Musztafa aga; 1620- Füleki Musztafa aga ; 1630- Füleki Musztafa aga; 1640- Füleki Musztafa aga Dubicsány: 1620- Huszain szpáhi; 1630- Gemli aga, majd Musztafa szpáhi; 1640- Musztafa szpáhi Ecseg: 1544-1596: Fülek: Deberhan Edelény: 1600- Naszut aga; 1610- Naszut aga fia Huszain aga; 1620- Naszut aga fia Huszain aga; 1630- Naszut aga fia Huszain aga; 1640- Naszut aga fia Huszain aga Felsınyárád: 1620- füleki Olaj bég; 1630- Memhet csausz majd Kara Amhat; 1640- Mamhut szpáhi Felsıtelekes: 1600- Demér aga; 1610- Demér aga; 1620- Demér aga; 1630- Demér agáné; 1640- Demér agáné Felsıtokaj: 1610- Saban aga Felsızsolca: 1620- Olaj bég, majd Permiz szpáhi; 1630- Huszain Geömli aga; 1640- Huszain Geömli aga Finke: 1610- Huszain aga; 1620- Huszain aga; 1630- Huszain aga; 1640- Huszain aga Galgóc: 1590- Amhat szpáhi; 1600- Amhat szpáhi; 1610- Sevan hatvani szpáhi; 1620- Sevan hatvani szpáhi; 1630Sevan hatvani szpáhi; 1640- Sevan hatvani szpáhi

220

Görömböly: 1610- Mamhut aga; 1620- Mamhut aga fia; 1630Magyar Amhát; 1640- Magyar Amhát Hangács: 1544-1596: Fülek: Mamhat bég; 1590- Musza aga; 1600- Musza aga; 1610- Huszain szpáhi; 1620- Huszain szpáhi; 1630- Huszain szpáhi; 1640- Huszain szpáhi Hegymeg: 1600- Eszter tiha; 1610- Eszter tiha; 1620- Eszter tiha; 1630- Eszter tiha; 1640- Eszter tiha Igrici: 1620- Memhet aga; 1630- Memhet aga; 1640- Memhet aga Jákfalva: 1590- Füleki Amhat aga; 1600- Füleki Amhat aga; 1610- Füleki Amhat aga; 1620- Füleki Amhat aga, majd Durat szpáhi; 1630- Durat szpáhi; 1640- Durat szpáhi Kápolna: 1590- Hatvan Bessar szpáhi Kaza: 1590- Juszap aga; 1600- Oszman aga; 1610- Oszman aga; 1620- Oszman aga; 1630- Ibrahim basa; 1640- Ibrahim basa Kelecsény: 1590- Rezman aga; 1600- Rezman aga; 1610- Rezman aga; 1620- Balogh Czefer szpáhi; 1630- Balogh Czefer szpáhi; 1640- Balogh Czefer szpáhi Kurittyán: 1590- Sziládi Demeter; 1600- Kovács Dsefer; 1610Kovács Dsefer; 1620- Ali bölükbasi; 1630- Ali bölükbasi; 1640- Ali bölükbasi Ládbesenyı: 1600- Kurta aga; 1610- Patai Duli basa; 1620Patai Duli basa; 1630- Hevesi Beczer Lak: 1630- Hami csorbadzsi; 1640- Hami csorbadzsi Mályi: 1620- egy hatvani török özvegye; 1630- Egy hatvani török özvegye; 1640- Dezdár aga Martonyi: 1640- Durat szpáhi Meszes: 1630- Suffikar cselebi; 1640- Suffikar cselebi Miskolc: 1544-1596: Buda: Mehemet basa, majd Hatvan: Bekus 221

Mohi: 1544-1596: Buda: Mehemmet basa; 1610- Ibrahim aga; 1620- Ibrahim aga; 1630- Ibrahim aga; 1640- Ibrahim aga Montaj: 1544-1596: Hatvani bég Múcsony: 1630- Murad Musztafa Nagycsécs: 1600- Pyso Huszain; 1610- Piso Huszain, majd Jej tiha; 1620- Jej tiha, majd Kara Musztafa; 1630- Kara Musztafa; 1640- Kara Musztafa Nagymihály: 1620- Hatvani Olaj bég; 1630- Amhát pasa; 1640- Dörmis szpáhi Nemesbikk: 1610- Fekete kara Ali; 1620- budai Beczer aga; 1630- budai Beczer aga; 1640- budai Beczer aga Nyék: 1544-1596: Hatvan: Korda Haszan fia Ali bég, majd Amhat cselebi Nyomár: 1610- Mulyko Musztafa; 1620- Musztafa Murat; 1630- Musztafa Murat; 1640- Musztafa Murat Oszlár: 1610- hatvani bég Pálfalva: 1600- Ibrahim aga; 1610- Ibrahim aga; 1620- Ibrahim aga fia Izmael aga; 1630- Ibrahim aga fia Izmael aga Parasztbikk: 1610- Ibrahim aga; 1620- Ibrahim aga fia Izmael aga; 1630- Ibrahim aga fia Izmael aga; 1640- Ibrahim aga fia Izmael aga Rakaca: 1630- Mamhut szpáhi; 1640- Mamhut szpáhi Rakacaszend: 1630- Saban szpáhi; 1640- Saban szpáhi, majd Muszi csausz Rudabánya: 1610- Haczi Juszap; 1620- Haczi Juszap Sajókeresztúr: 1544-1596: Buda: Amhat bég; 1610- Haszon aga; 1620- Haszon aga fia Musztafa aga; 1620- Haszon aga fia Musztafa aga; 1630- Haszon aga fia Musztafa aga; 1640- Haszon aga fia Musztafa aga

222

Sajólád: 1610- Eszes Hoszman; 1620- Eszes Hoszman; 1630Memhet csausz; 1640- Memhet csausz Sajószeged: 1544-1596: Zkender aga; 1610- Ali aga; 1620- Ali aga; 1630- Ali szpáhi; 1640- Ali szpáhi Sajószentpéter: 1554: Fülek: Nagy Memhet aga, majd Deli Mankoch Sáp: 1610- Dsefer aga; 1620- Juszap szpáhi; 1630- Sas Musztafa; 1640- Sas Musztafa Senye: 1600- Saman szpáhi; 1610- Beser szpáhi; 1620- Haszán szpáhi; 1630- Haszán szpáhi; 1640- Haszán szpáhi Szalonna: 1640- Olaj bég Szentjakab: 1640- Huszain szpáhi Szirák: 1610- basa szabója, majd Amhat vajda; 1620- Amhat vajda, majd a basa Szirma: 1620- Nagy Geömbli aga; 1630- Czorogli Musztafa; 1640- Mankucz Musztafa aga Szolga: 1544-1596: Hüröm szpáhi Szuhogy: 1590- Vész Buliok basa; 1600- Vész Buliok basa; 1610- Juszap csausz; 1620- Juszap csausz; 1630- Juszap csausz ; 1640- Juszap csausz Tiszakeszi: 1610- fekete Musztafa; 1620- fekete Musztafa, majd Szinán csausz; 1630- Szinán csausz; 1640- Romonyán aga Tiszatarján: 1610- Musztafa; 1620- Durmis aga; 1630- Durmis aga, majd Tunyi Huszain aga; 1640- Tunyi Huszain aga Varbó: 1544-1596: Pest: Szemczyk szpáhi; 1590- Hatvan: Musztafa aga Vámos: 1620- Tuni Musztafa; 1630- Tuni Musztafa fia Tuni Huszain aga; 1640- Tuni Huszain aga

223

Viszló: 1640- Eszter tiha Ziliz: 1590- berényi Musztafa

224

HELYNÉVMUTATÓ

Abaúj megye – 7, 8, 39, 186–189 Abod – 43, 184, 185 Alacska – 41, 71, 153 Alsóábrány – 134 Alsóábrány – 90 Alsóbarcika – 56 Alsódobsza – 134 Alsógagy – 141 Alsótelekes – 173 Alsótelekes – 25 Alsótokaj – 41, 64, 65, 116 Alsózsolca – 41, 104, 120, 121 Apátfalva – 42, 103, 144 Aranyos – 41, 76, 132, 133 Arló – 31, 154, 155 Arnót – 35 Ároktı – 90, 118 Aszaló – 24, 182 Átány – 211 Bába – 122 Bábolna – 136 Bábony – 41, 86, 123 Baksa – 142 Balajt – 28, 177 225

Balaton – 42, 103, 153, 154 Balog – 14, 142 Bánfalva – 40, 52, 154 Bánhorvát – 42, 98, 156 Barca – 38 Barcika – 40, 56 Bekecs – 134, 141 Bénye – 134 Berente – 40, 58, 153 Berény – 31, 32, 82, 94, 97, 105 Besenyı – 214 Besenyılád – 168, 189 Bessenyı – 28 Bogács – 41, 97, 138 Boldva – 32, 179, 190 Bolyok – 155, 159 Boroznok – 141, 142 Borsod – 41, 42, 109, 168, 169 Borsod megye – 6, 7, 8, 9, 39, 40, 42, 113, 126, 133, 135, 136, 143, 162, 186 –188, 211, 214, 215 Bubuluska – 142 Buda – 5, 38, 52, 53, 62, 67, 70, 72, 74, 80, 83, 85, 88–90, 92, 93, 103, 105, 121, 144, 171, 181 Bugyikfalva – 141, 142 Center – 158 Csaba – 41, 68, 75, 190, 214 Csát – 89, 122 Csehi – 141, 142, 188

226

Csépány – 152 Cserép – 78, 82, 197 Cserépfalva – 138 Csernely – 143, 144 Csokva – 40, 55, 157 Damak – 16, 179 Daróc – 69 Debréte – 22, 193 Dédes – 36, 147 Derenk – 142 Dereske – 142 Déta – 41, 94 Devecser – 141 Diósgyır – 8, 52, 63, 67, 68, 72, 74, 86, 87, 99, 126, 128, 129, 216, 217 Disznósd – 155 Disznóshorvát – 183 Domaháza – 156 Dorogma – 82, 136 Dövény – 13, 163, 164 Dubicsány – 17, 167 Duna – 198, 199, 201, 204, 205, 207–210, 212, 214 Ecseg – 40, 61 Edelény – 42, 180, 181 Eger – 49, 51, 53, 55, 57, 69, 95, 108, 114–123, 125–128, 130, 136, 137, 141, 142, 146, 147, 153, 157, 162, 163, 165, 167, 169–184, 188, 190–215 Emıd – 41, 74

227

Esztre – 142 Farkastokaj – 64 Felsıgagy – 141 Felsıtárkány – 140 Felsıtelekes – 173 Felsıtokaj – 116 Felsızsolca – 41, 91, 119, 120 Finke – 26, 181, 182 Fülek – 6, 8, 13, 19, 20, 24, 33, 35, 42, 52–61, 65, 67–69, 71, 73, 78, 79, 81, 82, 87, 88, 90, 92–98, 104, 109, 162 Gadna – 186, 194 Gagy – 142 Galgóc – 45, 167, 168 Gelej – 105 Geszt – 106, 134 Gesztes – 142 Gömör megye – 7 Görömböly – 17, 114 Gyarmat – 141 Gyöngyös – 211 Gyır – 126 – 128, 132 – 135 Hajnácskı – 14, 58 Halmaj – 142, 190 Hangács – 40, 59, 170 Harsány – 41, 95, 133 Hatvan – 6, 24, 34–36, 49, 51, 52, 54–56, 58, 60, 62–70, 72– 74, 76–79, 81–87, 90, 91, 93–96, 99–103, 106, 114, 118, 141, 158, 168

228

Hegymeg – 16, 177, 178 Hernád – 142, 190 Heves megye – 6, 211 Hevesiván – 211 Horvát – 184 Horváti – 15 Igrici – 99, 124 Irota – 30 Ispánmezeje – 142 Ivánka – 28 Jákfalva – 15, 172, 173 Járdánháza – 31, 158 Jászberény – 6, 211, 212 Jeniser – 213, 214 Kács – 40, 54 Kálló – 27 Kápolna – 40, 58, 159 Kassa – 197, 198 Kaza – 29, 171, 172 Kazinc – 41, 94, 151 Kázsmárk – 141 Kelecsény – 34, 165, 166, 214 Keresztes – 88, 138 Keresztespüspöki – 107 Keszi – 78 Kinizs – 142 Királd – 20 Kisfalud – 81

229

Kisgyır – 42, 99, 137 Kishont megye – 7 Kistállya – 73 Kistokaj – 41, 64 Komárom megye – 8 Kondó – 41, 66, 152, 186, 187 Korhi – 77 Kövi – 142 Kurittyán – 15, 176, 177 Kürt – 69 Lád – 44 Ládbesenyı – 169, 170 Ládháza – 41, 67 Lak – 40, 56, 183 Lászlófalva – 41, 92, 161 Léh – 142 Lehota – 142 Lénártdaróc – 148 Licze – 141 Lipócz – 142 Losonc – 141 Lövı – 85 Ludna – 40, 60, 152 Lukovistye – 142 Mályi – 41, 105, 113 Mályinka – 41, 65, 147 Martonyi – 24, 142, 195 Mercse – 34, 157

230

Meszes – 18, 141, 142, 190, 196 Mezıcsát – 6 Mezıkövesd – 52 Miskolc – 6, 8, 9, 41, 74, 197–209, 211–215, 217 Miskolci járás – 113 Mohi – 41, 72, 115 Mohikeresztúr – 41, 96 Montaj – 83 Múcsony – 20, 183 Nádasd – 150 Nagybarca – 160 Nagycsécs – 116 Nagymihály – 72, 141, 142 Nalaj (Nolaj) – 41, 107 Nekézseny – 40, 54, 148 Nemesbikk – 121 Nógrád – 164, 165, 205 Nógrád megye – 7 Noszvaj – 41, 84 Novaj – 137 Nyárád – 14, 134 Nyék – 41, 62 Nyomár – 27, 176 Ónod – 8, 57, 74, 102, 130–134, 141, 204 Ostoros – 85 Oszlár – 41, 83, 118 Óváros – 75 Ózd – 38, 149

231

Örös – 100 Pálfalva – 35, 174 Palkonya – 80 Papi – 108 Parasznya – 41, 67, 160 Parasztbikk – 40, 51, 122, 123 Pély – 211 Pest – 56, 57, 63, 86, 94, 105, 171 Petri – 41, 87 Putnok – 52, 98 Püspöki – 135 Radistyán – 41, 92, 159, 160 Rakaca – 192 Rakacaszend – 23, 192 Rudabánya – 44, 166 Rusova – 142 Sajóbesenyı – 41, 87 Sajóiván – 148 Sajókeresztúr – 41, 62, 120 Sajólád – 124 Sajónémeti – 14, 147 Sajószentpéter – 6, 40, 57, 143, 157, 201 Sajószöged – 42, 101, 115 Sajóvámos – 34 Salgó – 6, 103 Sály – 93 Sáp – 42, 43, 178, 179 Sáta – 30, 145

232

Senye – 33, 180, 188 Sikátor – 156 Somoskı – 31 Sül – 211 Szakácsi – 29 Szalonna – 22, 142, 196 Szalonta – 135 Szarvaskı – 20, 85, 98, 103 Százd – 70 Szederkény – 42, 102 Szegliget – 141 Szendrı – 8, 15, 17, 18, 22, 25, 34, 35, 42–44, 61, 72, 133, 142, 162, 186, 188–190, Szentjakab – 21, 194 Szentmiklós – 211 Szikszó – 201, 189 Szilisztye – 142 Szilvás – 31, 146 Szirák – 26, 176 Szirma – 41, 77, 125 Szolga – 40, 60 Szolnok – 6, 70, 72, 90, 171, 172, 197, 202, 206 Szomolya – 96 Szögliget – 188 Szılıske – 40, 51 Szuhogy – 25, 162, 163 Tapolca – 18, 114, 214 Tapolcsány – 37, 149

233

Tard – 82 Tardona – 36, 146 Tarján – 79 Tárkány – 42, 101, 140 Tihamér – 40, 49 Tilaj – 49 Tisza – 80, 103, 198, 199, 201, 204, 205, 207–210, 212, 214 Tiszakeszi – 119 Tiszatarján – 117 Tokaj – 64, 79 Tomor – 189 Torna – 23 Torna megye – 7, 188, 194 Törökország – 190 Újlak – 187, 194 Újvár – 205–207 Újváras – 141, 142 Újváros – 75 Uppony – 150 Vadna – 37, 155 Vakarács – 41, 70 Valk – 72 Vámos – 174 Várad – 200, 201 Varbó – 41, 63 Várkony – 19, 151 Vas megye – 8 Vásárhely – 208

234

Velezd – 13, 150 Visnyó – 32, 145 Viszló – 23, 193 Zemplén megye – 7, 39 Ziliz – 33, 171 Zólyom megye – 7 Zsarnó – 194 Zsérc – 40, 53, 136 Zsolca – 119, 188

235

236

ILLUSZTRÁCIÓK

237

238

Abu Bekir bin Mohammed egri kádi levele Miskolc város részére, 1625. május 26. (B-A-Z. m. Lt. IV-1501/n. 1.)

239

Az egri kincstár levele Miskolc város részére, 1628. november eleje. (B-A-Z. m. Lt. IV-1501/n. 6.)

240

Ahmed defterdár levele a jólvédett egri kincstárból Miskolc városa részére. 1630. június hó. (B-A-Z. m. Lt. IV-1501/n. 8.)

241

Szejjid bin Aziz egri kádi levele miskolci bérlık számára. 1681. május hó. (B-A-Z. m. Lt. 1501/n. 11.) 242

Musztafa emin levele az egri jólvédett kincstárból, Miskolc városnak. 1664. május vége. (B-A-Z. m. Lt. IV-1501/n. 12.)

243

Az 1582-es adóösszeírás egyik lapja. Rajta Szentjakab, Rakaca, Szalonna falvak. (OL. UC. 59:13.)

244

Az 1582-es adóösszeírás egyik lapja. Rajta Irota, Sáta, Arló falvak. (OL. UC. 59:13.)

245

Az 1596-os adóösszeírás kezdılapja. Rajta Tilaj és Tihamér öszszeírása. (OL. UC. 106:75.)

246

Az 1596-os adóösszeírás egyik oldala. Rajta Miskolc város öszszeírása. (OL. UC. 106: 75.)

247

Az 1641-es összeírás egy oldala. Rajta Sáta, Szilvás falvak. (B-A-Z. m. Lt. IV-501/b. II. I. 6. 7. 3. old.)

248

Az 1641-es összeírás egy oldala. Rajta a kérdıpontok és Szuhogy település. (B-A.-Z mM. Lt. IV-501/b. II. I. 6. 8. 1. old.)

249

Az 1641-es összeírás egy oldala. Rajta Meszes falu és az innen rabságba vittek nevei. (B-A-Z. m. Lt. IV-501/b. II. I. 6. 9. 6. old.)

250

TARTALOM

Bevezetés ...............................................................................5 Az 1582. évi vizsgálat ...........................................................11 Az 1596. évi vizsgálat ...........................................................47 Az 1641. évi vizsgálat ......................................................... 111 I. függelék .......................................................................... 197 II. függelék ......................................................................... 217 III. függelék ........................................................................ 219 Helynévmutató ................................................................... 225 Illusztrációk ....................................................................... 237

251