Boronkai Szabolcs Kaposi József Katona András Száray Miklós TÖRTÉNELEM 12

Új forrásközpontú történelem sorozatunk negyedik kötete az érettségit adó középiskolák (négy-, hat- és nyolcosztályos gimnáziumok, szakközépiskolák) új kerettantervi követelményeihez igazodva a második világháború befejeződésétől (1945-től) napjainkig tárgyalja az egyetemes és a magyar történelmet. Ezt a jelentős változásokat hozó, mai életünk kereteit kialakító időszakot a szerzők nyolc témakörre (fejezetre) és 52 leckére tagolják. A hat történeti témakör után a hetedik a mai társadalom jellegzetességeivel, problémáival, a demokratikus állam berendezkedésével, az állampolgári jogok gyakorlásával foglalkozik, a nyolcadik pedig a gazdaságról, a pénzügyekről és a munka világáról nyújt hasznos ismereteket. A tananyag feldolgozását segíti az összefüggések világos bemutatása, a fogalmak pontos használata. A fejezeteket záró öszszegezések mintát mutatnak a fejezet ábrákon, térképeken, adatsorokon, kronológiai összefoglalókon és tanulói adatgyűjtésen alapuló tematikus áttekintésére. A jól tagolt szöveget nagyszámú ábra, térkép és rajz egészíti ki, amelyek hatékonyan használhatók a folyamatok és problémák elemzésénél. A 12. évfolyamos tankönyv erőssége – a korábbiakhoz hasonlóan – a gondosan szelektált lexikai anyag, a regionális és a problémaközpontú szemlélet, a források sokoldalú használata, a tanulói munkáltatás, a képességfejlesztés. A tankönyv segíti a fiatalokat korunk folyamatainak, problémáinak megértésében.

Boronkai Szabolcs – Kaposi József – Katona András – Száray Miklós TÖRTÉNELEM 12.

K

okosportál.hu Kattanj a tudásra!

12

12 Boronkai Szabolcs – Kaposi József – Katona András – Száray Miklós

TÖRTÉNELEM 12.

tartalom

Előszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .    3

(katona andrás)

i. a hidegháború korszaka (száray miklós)

 1. H  áborús együttműködésből békés szembenállás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .  2. A hidegháború kibontakozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .  3. A párizsi béke és a német kérdés . . . . . . . . . . . . . . . . . .  4. A szovjet tömb kialakulása és jellemzői. . . . . . . . . . . . .  5. A gyarmati rendszer felbomlása . . . . . . . . . . . . . . . . . . .  6. A hidegháború és az enyhülés kezdete . . . . . . . . . . . . . Összegezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

   6   11   16   21   26   31   36

ii. magyarország 1945–1956 között (száray miklós)

 7. A háború után, kiszolgáltatott ország . . . . . . . . . . . . . .  8. Út a diktatúra felé . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .  9. A párizsi béke és a diktatúra előkészítése . . . . . . . . . . 10. A Rákosi-korszak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11. Rákosi gazdaságpolitikája és felemás leváltása . . . . . . 12. Az „új szakasz” politikájától a forradalomig . . . . . . . . . 13. Az 1956-os forradalom és szabadságharc . . . . . . . . . . Összegezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

14. Szembenállás, de enyhülés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15. A nyugati demokráciák és a szovjet tömb az enyhülés éveiben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16. Eszmék, kultúra, tudomány és életmód az enyhülés időszakában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17. A kis hidegháború és a szovjet rendszer válsága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18. A kétpólusú világrend megszűnése . . . . . . . . . . . . . . . . Összegezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

  76   80   84   89   93   98

iv. a kádár-korszak

(katona andrás)

19. Megtorlás és konszolidáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .  100 20. A „legvidámabb barakk” kiépülése a hatvanas években . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .  105 21. A hanyatlás kezdete a hetvenes években . . . . . . . . . . . 109 22. Életszínvonal és mindennapok. A szellemi élet és a sport . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .  113 23. A szocialista rendszer válsága a nyolcvanas években . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .  118 24. A rendszerváltoztatás Magyarországon . . . . . . . . . . . . .  122 25. Népesedési viszonyok és társadalmi változások a szocialista Magyarországon . . . . . . . . . . . . 126 26. Nemzetiségek és etnikumok Magyarországon. Magyarok a határon túl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .  130 Összegezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .  136

4

27. Az Európai Unió kialakulása és felépítése . . . . . . . . . . . 28. Információs és technikai forradalom – globális világgazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29. A fenntarthatóság és a globalizáció kérdései . . . . . . . . 30. Az új világrend és gondjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31. Napjaink média által befolyásolt világa és a tömegkultúra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Összegezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

 138  144  149  157  163  168

vi. a demokratikus viszonyok kiépítése magyarországon

(kaposi józsef)

  38   43   49   54   59   64   68   74

iii. a két világrendszer versengése – a szovjet tömb felbomlása (katona andrás)

v. az egységesülő európa. a globalizáció kiteljesedése

32. A demokratikus rendszer kiépítése . . . . . . . . . . . . . . . . 33. Az új magyar demokrácia működése . . . . . . . . . . . . . . . 34. A piacgazdaság kiépítése – magánosítás, kárpótlás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35. A társadalmi viszonyok alakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36. Külpolitika, hazánk a Kárpát-medencében . . . . . . . . . . 37. Magyarország nemzetiségei és a határon túli magyarok 1990 után . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38. Oktatás, kultúra, művelődés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Összegezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

 170  175  180  186  191  195  201  207

vii. társadalmi és állampolgári ismeretek

(boronkai szabolcs)

39. Társadalmi sokszínűség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40. A szegénység . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41. Előítélet és diszkrimináció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42. A demokrácia. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43. Nemzet és állam . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44. A mai magyar demokrácia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Összegezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

 210  215  219  224  228  233  236

viii. a gazdaság, a pénz és a munka világa

(boronkai szabolcs)

45. A piac . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .  238 46. A vállalkozások. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .  242 47. A pénzpiac . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .  246 48. Az állam gazdasági szerepe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .  249 49. Az államháztartás és a monetáris politika. . . . . . . . . . .  253 50. A munkaerőpiac . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .  258 51. Oktatás és képzettség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .  263 52. A munkaviszony . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 267 Összegezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .  270 Idegen nevek, kifejezések kiejtése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .  271 Időrendi táblázat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .  272

V. az egységesülő európa. a globalizáció kiteljesedése MiÉrt GlObalizálÓdiK ViláGUnK – MiÉrt eGYSÉGeSÜl eUrÓPa? ■ MERT CSÖKKEN A NEMZETÁLLAMOK ÉS NEMZETGAZDASÁGOK SZEREPE, ÉS A MULTINACIONÁLIS VÁLLALATOK EGYRE INKÁBB MEGHATÁROZÓAK A VILÁGGAZDASÁGBAN? ■ MERT KEZD VILÁGUNK TÖBBPÓLUSÚVÁ VÁLNI, ÉS ENNEK CSAK EGYIK RÉSZE A NYUGATI VILÁG, MELYHEZ AZ EURÓPAI UNIÓ IS TARTOZIK? ■ MERT AZ INFORMÁCIÓS ÉS TECHNIKAI FORRADALOM HATÁROZZA MEG EGÉSZ ÉLETÜNKET? ■ MERT AZ EMBERISÉG ÉLETBEN MARADÁSÁNAK KÖZÖS DÖNTŐ KÉRDÉSE A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS? ■ MERT A KÖZÖS TÖMEGKULTÚRA IS JELLEMZŐJE VILÁGUNKNAK?

információs és technikai forradalom – globális világgazdaság

az inFOrMatiKa FeJlődÉSe – inFOrMatiKai rendSzereK A XX. század utolsó negyedében információs-technológiai forradalom bontakozott a világban, amely alapvetően hatott a gazdasági életre, de az emberek mindennapjaira is. Az alap a mikrocsipek felfedezése volt (1958), amely lehetővé tette a mikroprocesszoros számítógép megalkotását (1971). A következő lépés a különböző számítógépes rendszerek összekapcsolása volt internetté vagy világhálóvá az 1990-es években. Az internethasználók száma 1995 és 2005 között 30–40 millióról 600 millióra nőtt. Ekkor már az üzleti világ is felismerte az egész világot behálózó internet jelentőségét. 2011-ben már 2,3 milliárd fő, azaz az emberiség harmada internetezett. Számítógépes rendszerek összekapcsolását egyetlen hálózattá az Egyesült Államokban fejlesztették ki 1969-ben kísérleti jelleggel, négy egyetem rendszerét összekapcsolva. 1972-ben bevezették a @ jel használatát az elektronikus levelek címzésében, egy év múlva létrejött az első nemzetközi kapcsolat Londonnal. (1976-ban már Erzsébet királynő is e-mailezett.) A nyolcvanas években egyre több a polgári felhasználó, bevezették az egyedi internetes azonosítót, domain neveket. 1989-ben a svájci Európai Részecskefizikai Laboratórium (CERN) részére fejlesztette ki egy brit tudós a világhálót (www, html, http). Ettől kezdve lett internet a hálózat neve. Kialakul az intranet és az extranet is. Elkészítették az első honlapokat.

1.

2.

Akik sokat tettek az informatika fejlôdéséért. Jack Kilby Nobel-díjas fizikus, a mikrocsip feltalálója (balra fent), Bill Gates, a Microsoft szoftverfejlesztô cég vezetôje (jobbra fent), Steve Jobs, az Apple-számítógépek, az iPad és az iPhone megalkotója (balra lent) és Tim Berners-Lee a világháló fejlesztôje (jobbra lent) Az internet-elôfizetôk aránya a lakosság százalékában 2012-ben Tanulmányozza a táblázat és térkép adatait! Tükrözik-e a számadatok a földrészek közötti fejlettségbeli különbségeket?

144

Térség Ázsia Európa

Millió fő

A népesség százalékában

1000

26

501

61 (EU 67)

Észak-Amerika

273

79

Latin-Amerika

236

40

Afrika

140

14

77

36

Közel-Kelet

3.

Az internetezôk száma 2011-ben

Az egyre bonyolultabb informatikai rendszerek a felhasználás szinte végtelen lehetőségét nyújtják. Már léteznek olyan számítógépek, amelyeknek sima képernyőjére elektronikus tollal írhatunk, de rövidesen lesznek olyanok, amelyek az emberi hangnak engedelmeskednek. Új generációs számítógépek az elektront felhasználó áramkörök helyett már fotonon alapulókkal fognak dolgozni. Az informatika nélkülözhetetlen az ipari robotoknál, a repülőgépek robotpilótáinál és az atomerőművek központi irányításában is. Az ipari felhasználás lehetőségei (pl. repülőgépgyártás, autóipar) szinte végtelenek. Informatikát használnak a tervezőmunkában, ahol háromdimenziós modellek készítése is lehetővé vált, nem beszélve a hatalmas információmennyiséget tartalmazó adatbázisokról. Az információ napjainkra minden korábbinál meghatározóbbá vált. Nem véletlenül beszélünk tudásalapú társadalomról. A gazdaság, az állam és a társadalom közti kapcsolatok, és ennek nyomán a termelés, a kereskedelem, a szolgáltatások szervezeti formái és működési mechanizmusai is gyökeresen átalakultak. HÚzÓáGazatOK ÉS FeJlődÉSi CentrUMOK A hetvenes évektől – nem kis mértékben az olajárrobbanásnak köszönhetően – a fejlődés motorjává alapvetően és végérvényesen a termelékenység fokozása vált. Új iparágak születtek és váltak húzóágazattá (elektronika, számítástechnikai ipar), míg mások jelentősége csökkent (pl. a kohászat). A technológia fejlődésével megváltoztak az ipar telepítő tényezői (pl. a kohászatban a szén szerepe csökkent, így az iparvidékek elszakadhattak a széntelepektől). A nagy változásokat jelzi a fejlődési centrumok áthelyeződése is. Míg a XX. század elején Nyugat-Európától az Amerikai Egyesült Államok vette át a centrum szerepét, a XX. század utolsó harmadában először Japán, majd a délkelet-ázsiai „kis tigrisek” (Tajvan, Dél-Korea, Szingapúr és Hongkong) törtek előre. A XX. század végén Kína indult robbanásszerű fejlődésnek. A gazdasági fejlődés centrumainak változása összetett folyamat: a történeti, kulturális hagyományoktól kezdve a népességszámon át a munkaerő áráig számos tényező szerepet játszik benne. Mégis kiemelhetjük, hogy a XIX. századi változásokhoz hasonlóan manapság is alapvető a tőke mozgása. A tőke mindig oda igyekszik, ahol a leggyorsabban, a legnagyobb profitra tehet szert: így továbbra is fontos az olcsó munkaerő, a nagy felvevőpiac (nagy népességszám és/vagy magas jövedelmek), valamint az adókat és egyéb terheket meghatározó politikai környezet szerepe. Átalakul a foglalkozási szerkezet. Jelentősen nő a harmadik szektorban, a szolgáltatások körében alkalmazottak száma, és az informatika alkalmazása egyre képzettebb munkaerőt igényel.

„[…] a transznacionális vállalatok globális terjedése gyor-

4. suló és megállíthatatlan folyamat: forgalmuk 1980–1998

között a világtermelésnél 40, a világexport növekedési üteménél 30 százalékkal gyorsabban nôtt. A globális ipari […] ráfordítások 75 százalékát az OECD tagállamaiban mûködô transznacionális társaságok finanszírozták a 90-es évek elsô felében. 2007. évi adatok szerint mintegy 60 ezer transznacionális vállalat mûködik több mint 500 ezer vállalkozással a világ 173 országában. A nemzetközi termelés térhódításának sebességét jelzi, hogy 2005-ben ez a két szám még 40 ezer, illetve 270 ezer volt.” (Kolossa Katalin nyomán) Indokolja meg a multik nagymérvű terjeszkedésének okait! Tárja fel gazdasági súlyuk növekedésének tényezőit! Válaszolja meg, hogy miért kifizetődő külföldi központ létrehozása a multiknak! Több tényezőt vegyen számba!

„Maga a kapitalizmus mélyre ható átszervezôdési folya-

5. maton ment át, amelynek eredményeként a menedzs-

ment rugalmasabbá vált, a vállalatok belsô és egymás közötti kapcsolathálói decentralizálódtak, és a tôke jelentôsen megerôsödött a munkával szemben, ami együtt járt a munkásmozgalom befolyásának csökkenésével. A munka világában uralkodó viszonyok változatosabbá váltak, teret kapott az egyre fokozódó individualizálódás […]” (Manuel Castells spanyol szociológus) Hogyan alakultak át a XX. század végére a vállalatok? Mit jelent az, hogy a tőke megerősödött a munkával szemben? Mi lehet ennek az oka, s mi a politikai következménye?

A New York Life Insurance nevű nagy amerikai biztosítótársaság például nem Amerikában, hanem egy írországi városban rendezte be központi irodáit. Döntésének oka: a világ e távoli sarkán olyan jól képzett és fiatal számítógépes szakemberek tömegére talált, akik jóval alacsonyabb bérekkel is beérték, mint amerikai kollégáik. Az egyik amerikai légitársaság (American Airlines) hasonló megfontolásból Indiában működteti számítógépes helyfoglalási rendszerét. (Forrás: Romsics Ignác: A XX. század rövid története)

GlObalizáCiÓ ÉS reGiOnalizMUS Korunk egyik legmeghatározóbb jelensége a globalizáció. Általánosságban a fogalom világméretű egységesülési folyamatokat jelöl. A fogalom használói körében nincs megegyezés arról, hogy a jelen sajátossága, az emberiség régi törekvése, avagy „a jövő zenéje”. Egyesek szerint a globalizáció a világgazdasági esélykiegyenlítődés lehetőségét kínálja, mások szerint viszont a világkapitalizmus centrifugális (differenci-

6.

Andy Warhol: A Campbell’s leveskonzerv (1962). Az alkotó egy hétköznapi fogyasztási cikket emelt mûvészeti rangra Mit fejez ki a konzerv megsokszorozásával? Nézzen utána, hogy még milyen témákat dolgozott fel Andy Warhol!

145

inFOrMáCiÓS ÉS teCHniKai FOrradalOM – GlObáliS ViláGGazdaSáG

7.

A világvárosok sorrendje egy komplex mutató alapján (politikai jelentôség, kulturális jelentôség, humán tôke, üzleti tevékenység, információáramlás), 2008-ban

Hely

Cég neve

Anyaország, székhely

Fő tevékenységi kör

1.

Wal-Mart

Egyesült Államok, Bentonville, Arkansas kiskereskedelem

2.

Sinopec Limited China National Petroleum Corporation

Kína, Peking

3. 4.

Royal Dutch/Shell Group

5.

ExxonMobil

Kína, Peking Egyesült Királyság/Hollandia, London/Hága Egyesült Államok

kőolaj, földgáz kőolaj, földgáz, energetika

Bevétel Alkalmazottak (milliárd száma USA-dollár) 486 2 200 000 461

358 000

432

1 688 000

kőolaj, földgáz

421

94 000

kőolaj, földgáz

394

76 900

6.

Saudi Aramco

Szaúd-Arábia, Dhahran

kőolaj, földgáz

378

60 000

7.

British Petroleum Company

Egyesült Királyság, London

kőolaj, földgáz

359

83 900

8.

State Grid Corporatin of China Kína, Peking

áramszolgáltató

333

1 564 000

9.

Samsung csoport

Dél-Korea, Suwon

305

222 000

10.

Vitol

Hollandia/Svájc, Rotterdam/Genf

270

5 441

11.

Toyota

Japán, Aichi

konglomerátum energetika, kereskedelem autó

252

326 000

12.

Glencore Xstrata

Svájc, Baar

kereskedelem

221

181 000

13.

Volkswagen

Németország, Wolfsburg

autó

219

572 000

14.

Total

Franciaország, Courbevoie

kőolaj, földgáz

212

100 307

20.

E.ON

Németország, Düsseldorf

áramszolgáltató

112

79 000

21.

Gazprom

Oroszország, Moszkva

kőolaj, földgáz

160

432 000

22.

Daimler

Németország, Stuttgart

157

275 087

24.

Allianz

Németország

autó pénzügyi szolgáltatások

148

142 000

Megjegyzések: Köztes-Európából egy lengyel cég mellett csak a MOL szerepel az 500-as listán. Magyarország 2014. évi GDP-je 137,1 milliárd USA-dollár volt.

8.

A világ legnagyobb multinacionális vállalatai és a tíz vezetô európai multinacionális cég (dôlt betûkkel szedve) (Forrás: Fortune Global 500)

Tanulmányozza az adatokat! Állapítsa meg, melyik fő tevékenység a leggyakoribb a felsorolt vállalatok körében! Mi lehet ennek az oka? Hogyan alakul a foglalkoztatottak száma a fő tevékenységi körökben? Milyen összefüggések állapíthatók meg e téren? Nézzen utána, mely felsorolt multinacionális vállalatoknak vannak magyarországi befektetései!

146

áló és elnyomó) hatásainak felerősítője. Többrétegű fogalomról van szó. Leginkább az internet nyújtotta világméretű kommunikációs lehetőségeket, a gondolatok, eszmék és különböző kultúrák szabad áramlását értjük globalizáción, melynek eredménye a nemzetek feletti populáris kultúra kialakulása. Megjelenik a globális fogyasztói társadalom, amely életmódot teremt. Ennek jelképei a globális termékek, vállalatok, üzlethálózatok, amelyek szinte a Föld minden pontján megtalálhatók. Mindezt megelőzte egy gazdasági globalizációs folyamat, amelyet a fejlett és fejlődő, valamint az elmaradó régiók gazdasági kölcsönhatásainak erősödése jellemez. Globális világgazdasági rendszerről az ezredforduló tájától beszélhetünk. Benne a termelési folyamat világméretű megszervezéséről van szó. Fő szereplői immár nem államok vagy nemzeti vállalatok, hanem hatalmas nemzetközi, multinacionális cégek. Jellemzőjük, hogy ott termelnek, ahol a legkedvezőbbek a feltételek (például legalacsonyabbak a bérek), és ott adnak el, ahol a legmagasabb áron értékesíthetik a termékeiket. A multinacionális kifejezés arra utal, hogy a vállalat tulajdonosi köre több országból kerül ki. Ha egy vállalat tevékenységét több országban végzi, akkor nevezzük transznacionálisnak. Tehát a kettő nem feltétlenül ugyanaz, de mindkettő a globalizmus „terméke”. Globalizálódott a pénzpiac is, a gyors és váratlan tőkemozgások gyakran áttekinthetetlenné válnak. Ez okozta a 2008ban kirobbant világméretű gazdasági válságot is, amely egy globális pénzügyi válságból alakult ki. A globalizmus természetes velejárója a regionalizmus, ami országok, országcsoportok gazdasági integrációját és politikai együttműködését jelenti. Ennek csak egyik példája az Európai Unió. Az 1980–1990-es években szabad kereskedelmi övezetet hozott létre Észak-Amerikában az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó (NAFTA). Az Egyesült Államok tárgyalásokat folytat az Európai Unióval az ehhez történő csatlakozásról. Dél-Amerikában a két legerősebb gazdaság, a brazil és az argentin szabad kereskedelmi övezetéhez (Mercosur) csatlakozott több szomszédos ország. Ázsiában működik a Délkelet-ázsiai Államok Társulása, melybe DélKorea, Indokína országai és Indonézia tartoznak. 1989 óta létezik a csendes-óceáni térség egészét felölelő Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés Fóruma (APEC), melybe négy földrész 21 állama, köztük Japán, Kína, Oroszország és az Egyesült Államok is beletartozik. A legújabb regionális tömörülés a formálódó BRICS: a betűszó öt feltörekvő ország angol nevének kezdőbetűit takarja (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-afrikai Köztársaság). Ezen országok együttesen a Föld népességének 40%-át, a világ GDP-jének pedig 20%-át adják.

9.

A legtöbb nagyvállalatot adó országok a Fortune Global 500-as listájáról (2014)

Tanulmányozza a diagram adatait! Milyen arányban jelennek meg a listán a világ legfejlettebb régiói? Melyek ezek? Értékelje Európa helyét a ranglistán! Milyen arányban jelennek meg az ún. kis országok a listán?

Japán, az Egyesült Államok és az APEC országok 10. Kína, bruttó nemzeti összterméke (1990–2010) Tanulmányozza az adatokat! Elemezze az egyes országok és az egész térség adatainak alakulását önmagukhoz és egymáshoz képest is! Hol tapasztalható a legnagyobb százalékos növekedés? Hol figyelhető meg időleges csökkenés? Vonjon le következtetéseket belőlük!

neMzetGazdaSáGOK, VerSenYKÉPeSSÉG Már az 1970-es évek óta csökken a nemzetgazdaságok szerepe a világgazdaságban. Ma már egy transznacionális vállalat nagyobb forgalmat bonyolít le a nemzetközi kereskedelemben, mint egy kis vagy közepes ország. A jövő kérdése, hogy ezek a több országra, sőt több földrészre is kiterjeszkedő multinacionális cégek milyen mértékben vonják uralmuk alá a nemzetgazdaságokat. További kérdés, hogy gazdasági erejük révén majd a politikát is meghatározzák-e. A nemzetgazdaságokban egyre nagyobb a súlyuk, de térnyerésük a politikában még csak készülőben van. Mivel a transznacionális vállalatok bevonják az országokat a világkereskedelembe, a nemzetállamok fő feladata a működő tőke kedvező feltételeinek a biztosítása területükön. Hogy ez milyen mértékben sikerül, az fontos tényezője

147

inFOrMáCiÓS ÉS teCHniKai FOrradalOM – GlObáliS ViláGGazdaSáG Hely

Ország

Hely

Ország

Hely

Ország

 1. =

Egyesült Államok

21. ▲

Japán

41. ▼

Mexikó

 2. =

Svájc

22. ▲

Ausztria

42. ▼

Fülöp-szigetek

 3. ▲

Szingapúr

23. ▼

Kína

43. ▲

Portugália

 4. ▼

Hongkong

24. ▼

Izrael

44. ▼

India

 5. ▼

Svédország

25. ▲

Izland

45. ▲

Szlovákia

 6. ▲

Németország

26. ▼

Dél-Korea

46. ▼

Olaszország

 7. =

Kanada

27. ▲

Franciaország

47. ▲

Románia

 8. =

Egyesült Arab Emirátusok

28. ▼

Belgium

48. ▲

Magyarország

 9. ▲

Dánia

29. ▼

Thaiföld

49. =

Ukrajna

10. ▼

Norvégia

30. ▲

Észtország

50. ▼

Peru

11. ▲

Luxemburg

31. ▼

Chile

51. ▼

Kolumbia

12. ▲

Malajzia

32. ▲

Kazahsztán

52. ▲

Dél-Afrika

13. ▼

Tajvan

33. ▲

Csehország

53. ▲

Jordánia

14. =

Hollandia

34. ▼

Litvánia

54. ▼

Brazília

15. ▲

Írország

35. ▲

Lettország

55. ▼

Szlovénia

16. ▲

Egyesült Királyság

36. ▼

Lengyelország

56. ▲

Bulgária

17. ▼

Ausztrália

37. ▲

Indonézia

57. ▼

Görögország

18. ▲

Finnország

38. ▲

Oroszország

58. ▲

Argentína

19. ▼

Katar

39. ▲

Spanyolország

59. ▼

Horvátország

20. ▲

Új-Zéland 40. ▼ Törökország 60. = Venezuela Jelmagyarázat: ▲ Javulás az előző évhez képest; ▼ Romlás az előző évhez képet; = Az előző évivel azonos helyezés

Egy másik szöveges értékelés szerint a versenyképesség tényezői közül Magyarország leginkább technológiai felkészültségben nyújt kevesebbet régiós versenytársaihoz képest. Szintén gyenge az üzleti környezet számára fontos tényezők (pl. beszállítói hálózat, a gazdasági szabályzók kiszámíthatósága tekintetében, valamint az intézményi hátteret nézve. Jó ugyanakkor a magyar infrastrukturális fejlettség, és az innováció terén is van némi előnye az országnak, valamint az exportpiacokhoz való hozzáférés is jobb, mint számos más régiós országban.

11. Országok versenyképességi sorrendje 2014-ben (Forrás: IMD business school [Lausanne] és ICEG European Center [Budapest]) Tekintse át a táblázatot! Állapítsa meg a korábban tárgyalt integrációk helyzetét a megfelelő országok helyezései alapján! Viszonyítsa az Európai Unió országainak helyezéseit a többi integráció országaihoz képest! Jelölje ki Magyarország helyét az Európai Unió országai között, különös tekintettel a kiemelten jelölt régiós vetélytársakhoz képest! Keressen az interneten más szervezetek által megállapított versenyképességi rangsorokat! Értékelje, hogy azokon milyen helyet foglal el Magyarország!

„Az új gazdaság sajátos formája az ún. virtuális vállalat,

12. amelynek már telephelye sincs, sôt fizikai értelemben

nem is létezik. Kizárólag a világhálón születik meg, és ott is fejlôdik. Az egyik legismertebb ilyen virtuális vállalkozás az Amazon néven ismert könyvkereskedelmi cég. Az internetnek köszönhetôen termelô és eladó között gyakran közvetlenül is létrejöhet kapcsolat. Henry Ford annak idején úgy nyilatkozott, hogy nála mindenki olyan autót vásárol, amilyet csak akar – feltéve, ha fekete színû T-modellre vágyik. Manapság viszont az autótól a bútoron át a karóráig minden egyéni igény kielégítésére készen állnak a vállalatok. Az üzleti életben ezt hívják business to consumer kapcsolatnak.” (Romsics Ignác: A XX. század rövid története) Fogalmazza meg, miért működhet gazdaságosan egy ilyen vállalat!

148

az országok versenyképességének. Ez az összetett mutató jelzi, hogy egy ország követni tudja-e a gazdaságpolitikai változásokat, magához vonzza-e a működő tőkét, főleg az állampolgárok életszínvonalának és jövedelmének növelése érdekében. Léteznek ún. versenyképességi rangsorok, amelyek a gazdaság átláthatóságát, a megfelelő üzleti környezet és infrastruktúra biztosítását, valamint az exportot mérik. A versenyképesség a vállalatok számára is fontos, ezért új vállalati felépítés jött létre. Kis- és közepes vállalatok hálózattá szerveződtek. A központosított és hierarchikus vezetés helyett itt egymás mellé rendelt önálló csoportok működnek. A hálózatot alkotó vállalkozások száma a feladattól függően változhat. Az internet révén tulajdonképpen a vásárlók is beletartoznak a hálózatba, s igényeikkel alakítják a termelést. Ez rugalmasabb működést tesz lehetővé: a termelés jobban alkalmazkodik a vásárlók egyéni igényeihez, a vállalat nyitottabb a piaci változásokra. A munkák „kiszervezésével” csökken az állandóan foglalkoztatott munkaerő létszáma és a járulékos költségek, így olcsóbb a termelés.

az új világrend és gondjai

eGY- VaGY tÖbbPÓlUSÚ ViláGrend? Egy amerikai-japán politikatudós, Fukuyama az 1980-as évek végén kifejtette, hogy a nyugati liberális demokrácia egyértelmű diadalt aratott, vele szemben minden életképes alternatíva teljesen kimerült. Egy másik amerikai profeszszor, Huntington viszont arra a megállapításra jutott – és az utóbbi két évtized történései ezt látszanak megerősíteni –, hogy világunkat a szovjet típusú kommunizmus összeomlása után éppen nem a nyugati liberális demokrácia fokozatos megerősödése s majdan végleges diadala határozza meg. Szerinte a hidegháború utáni világ eseményeit már nem a különböző ideológiák (és rendszerek) viszonya, hanem a

A Huntington által megkülönböztetett civilizációk 2013-ban. A buddhista civilizációról csak vallási-kulturális értelemben beszél, hatalmi-politikai szempontból ez nem különálló civilizáció. Erdély és a Vajdaság Huntington szerint nem tartozik a nyugati civilizációhoz

1.

Vesse egybe az egyes civilizációkat a nagy világvallásokkal! Milyen azonosságokat és különbségeket tapasztal? Rendezzenek vitát arról, hogy mely civilizációk jelentenek fokozott fenyegetést a nyugati világra!

1900

A világnépessége (milliárd) 1,6

1920

1,9

Év

Nyugati

Ortodox

Iszlám

Kínai

Japán

Hindu

Afrikai

Latinamerikai

Egyéb

44,3

8,5

4,2

19,3

3,5

0,3

0,4

3,2

16,3

48,1

13,9

2,4

17,3

4,1

0,3

0,7

4,6

8,6

1971

3,7

14,4

10,0

13,0

22,8

2,8

15,2

5,6

8,4

5,5

1990

5,3

14,7

6,5

13,4

24,3

2,3

16,3

8,2

9,2

5,1

1995

5,8

13,1

6,1

15,9

24,0

2,2

16,4

9,5

9,3

3,5

2010

7,2

11,5

5,4

17,9

22,3

1,8

17,1

11,7

10,3

2,0

2025

8,5

10,1

4,9

19,2

21,0

1,5

16,9

14,4

9,2

2,8

2.

Az egyes civilizációk politikai fennhatósága alá tartozók aránya a világ össznépességéhez viszonyítva (%) Elemezze a számsorokat! Hol tapasztal tendenciaszerű (tartós változásra utaló) csökkenést vagy növekedést? Magyarázza meg ezek okait! Melyek a legnagyobb arányú változások? Indokolja meg ezeket is!

157

az ÚJ ViláGrend ÉS GOndJai Év

Nyugati

Ortodox

1950

64,1

1970 1980 1992

3.

Japán

Hindu

Afrikai

3,3

3,1

3,8

0,2

Latinamerikai 5,6

4,6

4,8

7,8

3,0

1,7

6,2

1,1

6,3

6,4

8,5

2,7

2,0

7,7

1,4

11,0

10,0

8,0

3,5

2,1

8,3

2,0

Iszlám

Kínai

16,0

2,9

53,4

17,4

48,6

16,4

48,9

6,2

Egyéb 1,0

Az egyes civilizációk részesedése a világ össztermelésébôl (%)

Elemezze a számsorokat! Hol tapasztal tendenciaszerű csökkenést vagy növekedést? Tárja fel ezek okait! Melyek a legnagyobb arányú változások? Indokolja meg ezeket is! Vesse össze a 2. és a 3. táblázat adatait! Milyen ellentmondásokat tapasztal? Mennyiben tükröződik az Észak–Dél szembenállás az adatsorokból?

különböző kultúrák és a civilizációk vetélkedése és együttműködése alakítja. Huntington megkülönböztet nyugati keresztény, ortodox keresztény, iszlám, kínai, japán, hindu, buddhista, afrikai és latin-amerikai civilizációt. A felosztás szerint hazánk a nyugati keresztény civilizáció (Európai Unió, Észak-Amerika és Ausztrália) része.

4.

az eGYeSÜlt állaMOK ÉS SzÖVetSÉGeSei A kommunista diktatúra bukását és a Szovjetunió felbomlását követően az Egyesült Államok maradt az egyetlen szuperhatalom. A Föld szinte egészére kiterjedő hatalmi fölénye (hegemóniája) nemcsak gazdasági és katonai teljesítőképességéből származott, de hozzájárult ehhez a tudományos és technikai életben betöltött vezető szerepe, sőt kulturális kisugárzása is. Az Egyesült Államok ereje kiterjedt szövetségesi és partneri viszonyrendszerében is rejlik, melyek közül az ENSZ és a NATO szervezete emelhető ki. 1991-ben, az első öbölháború idején az amerikaiak ENSZ-jóváhagyással és több nyugati és arab ország támogatásával verték ki Kuvaitból az iraki csapatokat. 1999-ben viszont a NATO vezető fegyveres erejeként avatkozott be az Egyesült Államok légiereje a szerbek és a koszovói albánok konfliktusába (18. lecke). A XXI. századot – főleg következményeiben – már kevésbé eredményes amerikai „világcsendőri” beavatkozások is jellemzik: Afganisztánban (2001) és Irakban (2003, az ún. második öbölháború) nem sikerült békét teremteni. Egyre inkább vannak olyan országok, amelyek egy-egy régióban hatékonyan tudják képviselni érdekeiket akár Amerikával szemben is. Ilyen Európában Franciaország és Németország, Ázsiában Kína és Japán, valamint az eurázsiai Oroszország. Még a feltétlen befolyási övezetének számító Latin-Amerikában is akadnak olyan országok – a több mint fél évszázada ellenfélnek számító kommunista Kuba mellett –, amelyek ideig-óráig szembeszegülnek az Egyesült Államokkal (pl. Venezuela, Bolívia).

A civilizációk közti kapcsolatok. A vonal vastagsága nagyobb ellentétet jelez

Emelje ki a fő ellentétpárokat! Tárja fel a mögötte rejlő fő okokat! Rendezzenek vitát az ábrázolás esetleges fonákságairól! Miért nem szerepel az ábrán a buddhista civilizáció?

Név

Hivatali idő

Párt

Születés

Kora a hivatalba lépéskor

41.

George H. W. Bush

1989–1993

Republikánus

1924–

65

42.

Bill Clinton

1993–2001

Demokrata

1946–

47

43.

George W. Bush

2001–2009

Republikánus

1946–

55

44.

Barack Obama

2009–

Demokrata

1961–

47

5.

Az Egyesült Államok elnökei (1989–2015) Állapítsa meg, ki volt az elnök az öbölháború, a Világkereskedelmi Központ lerombolása, Afganisztán amerikai megszállása és a második öbölháború idején!

158

GDP (ezer milliárd USA $)

Egyesült Államok 15,0

Európai Unió

Kína

India

Japán

15,3

11,3

4,4

4,3

Reál GDP-növekedés (%)

1,5

1,6

9,5

7,8

–0,5

Egy főre jutó GDP (USA $)

48 100

34 000

8400

3700

34 300

6.

A világ legnagyobb gazdaságainak teljesítménye 2011-ben Magyarázza meg, hogy a három adat (mutató) közül melyik, mit árul el az adott országról! Vesse össze egymással az adatokat! Mire következtethet GDP növekedési adataiból?

Az Egyesült Államok fő szövetségese Nyugat-Európa, az Európai Unió, bár gazdasági, politikai érdekeik gyakran különböznek. Az Irak elleni, ún. második öbölháborúban (2003) például az Európai Unió tagállamainak egy része ellenezte az amerikai beavatkozást. Leginkább a Tony Blair vezette NagyBritannia állt ki fenntartás nélkül amerikai szövetségese mellett. Kemény tárgyalások folynak a két térség közötti szabad kereskedelmi szerződés ügyében is. Az Európai Unió ma a világ legnagyobb gazdasági szövetsége, és összlakosságát tekintve is megelőzi az Egyesült Államokat. Ugyanakkor még a leggazdagabb európai országok gazdasági és főleg katonai ereje is eltörpül az Egyesült Államoké mellett. az ÖbÖlHábOrÚK ÉS aFGaniSztán A Perzsa-öböl térsége a hatalmas kőolaj- és földgázlelőhelyek, valamint szállítási útvonalak miatt az Egyesült Államok külpolitikájában régóta kiemelten fontos területnek számított (lásd a 17. leckét). Amikor Irak és Irán között háború tört ki (egy határvita és az iszlámon belüli síita–szunnita ellentét miatt), az Egyesült Államok Iránt támogatta. A hosszú háborúban (1980–1988) egyik fél sem aratott győzelmet, de a veszteségek óriásiak voltak: több mint egymillió ember halt meg, s mindkét ország olajipara tönkrement. Az iraki diktátor, Szaddám Huszein úgy próbálta kárpótolni magát, hogy hadseregével megszállta az olajkincse miatt dúsgazdag kisállamot, Kuvaitot. Az Egyesült Államok nem akarta, hogy a térségben felboruljon a hatalmi egyensúly és az itteni olajvagyon nagy részével az iraki diktátor rendelkezzen, ezért megtámadta Irakot; kitört az első öbölháború (1991. január). Az ENSZfelhatalmazással induló hadművelet (Sivatagi Vihar), amelybe az Egyesült Államok nyugati szövetségesei is bekapcsolódtak (és a legtöbb arab ország is támogatta), gyors amerikai győzelemmel végződött. A nagy találati pontosságú légi támadások után meginduló szárazföldi csapatok néhány nap alatt az iraki fővárosig, Bagdadig törtek előre. Kuvait felszabadult, de a hatalmi egyensúly megőrzése céljából Szaddám Huszein a helyén maradt. El kellett fogadnia katonai erejének korlátozását, vegyi és biológiai fegyvereinek megsemmisítését. Ezt az ENSZ által megbízott nemzetközi szakértői csoport ellenőrizte. Szaddám Huszein azonban nem akart együttműködni az Irakot ellenőrző amerikaiakkal, ezért azok úgy döntöttek, hogy felszámolják a számukra kiszámíthatatlan diktátor hatalmát. Ürügyül azt hangoztatták – különösen 2001. szeptember 11-e után –, hogy Szaddám támogatja a terrorizmust és a tilalom ellenére vegyi fegyvereket fejleszt. 2003-ban – a korábbinál jóval kevesebb ország támogatásával – az Egyesült Államok ismét megtámadta Irakot (második öbölháború), és gyors győzelmet aratott. (Vegyi fegyvereket nem találtak a győztesek.) Az elmenekülő Szaddámot rövidesen elfogták, és egy iraki bíróság ítélete alapján kivégezték (2006). A katonai győzelem után azonban az Egyesült Államoknak nem sikerült sem békét, sem demokráciát teremteni Irakban. Az ország vallásilag (síiták–szunniták) és etnikailag megosztott, anarchiába süllyedt, különösen az amerikai csapatok 2011. évi kivonását követően. A terrorizmus elleni harccal függ össze az Egyesült Államok afganisztáni akciója. Afganisztánban a szovjet csapatok kivonulása után szélsőséges iszlám erők (az ún. tálibok) vették át a hatalmat. Nyugatellenes ideológiájukból következően támogatták az iszlám terrorista szervezeteket. Afganisztán területén több kiképzőtábora is

7.

A világkereskedelem fô áramlási irányai 2009-ben. A színes négyzetekben lévô számok a térségen (földrészen) belüli, a nyilak a térségek közötti kereskedelemre vonatkoznak (millió tonna)

Értékelje a kereskedelmi forgalom nagyságát az egyes térségek között! Vesse ezeket egybe a térségen belüli forgalommal! Milyen eltéréseket tapasztal a nagyságrendekben? Mennyiben áll ez összhangban a térségen belüli népességszámmal?

8.

Képek a két öbölháborúról. A nagy képen tájkép a „Sivatagi Vihar” után (1991), a kis képen amerikai tankok Bagdadban (2003)

Hasonlítsa össze a két öbölháborút a következő szempontok alapján: a háború oka, ürügye, eredménye és nemzetközi megítélése!

159

az ÚJ ViláGrend ÉS GOndJai működött az al-Kaidának, amely 2001. szeptember 11-én terrorakciót hajtott végre az Egyesült Államok ellen. Ezért 2001-ben az Egyesült Államok hadsereget vezényelt Afganisztánba, hogy felszámolja a terrorista bázisokat és megdöntse a tálibok uralmát. Ez csak részben sikerült: az amerikai közreműködéssel felállított új afgán kormány és a segítségükkel (illetve a NATO-erők közreműködésével) megszervezett új afgán rendőrség és katonaság képtelen ellenőrizni az ország egész területét, s ma is előfordulnak tálib fegyveres akciók, merényletek.

9.

A világ legnagyobb katonai kiadásai 2010-ben

Értékelje a világ vezető hatalmainak katonai kiadásait! Hasonlítsa össze ezeket az amerikai ráfordításokkal! Milyen következtetés vonható le mindebből?

Vlagyimir Putyin, 2000 óta Oroszország „erôs embere”

10. Nézzen utána, milyen kormányzati tisztségeket töltött/tölt be Putyin 2000 óta! Tájékozódjon az előéletéről is!

„Megtörtént a fordulat: 2007 elejére Oroszország nemzeti

11. összterméke újra elérte az 1990-es szintet. A kilencvenes

évek recesszióját hat év gazdasági – átlagosan évi hatszázalékos – növekedés követte. A »fekete arany« exportjából származó hatalmas bevételek mellett más területeken is (vas- és alumíniumipar, fegyvergyártás, élelmiszeripar) jelentôs sikereket értek el, emellett nôtt a háztartások fogyasztása, az állam visszafizette külföldi adósságait, ráadásul öt év alatt megduplázták az oktatásügyi és megháromszorozták az egészségügyi kiadásokat. Mindenki nagyobb meglepetésére, egyes orosz cégek igazi kapitalista módjára külföldön terjeszkednek, ahol multinacionális vállalatokká növik ki magukat. De ez az eredmény is, mint minden szépség, törékeny. Oroszország ma szegényebb, mint volt a szovjet idôben, és a társadalmi egyenlôtlenségek is tovább nônek. Befektetôkre lenne szükség ahhoz, hogy legyôzzék a gyengeségeit: a tôke- és agyelvándorlást, elavult infrastruktúráját, a fejlett országokhoz képest rendkívüli technológiai elmaradottságát, a lakosság csökkenô várható élettartamát.” (Jean-Marie Chauvier: Putyin új Oroszországa. Le Monde diplomatique. 2007. február) Mely tényezők segítették Oroszországot kiemelni a gazdasági recesszióból? Vegye sorra azokat a tényezőket, amelyek törékennyé teszik az orosz fejlődést! Nevezzen meg jelentős orosz multinacionális vállalatokat, tevékenységi körükkel együtt! Mennyiben támasztják alá ezek a tevékenységi körök az orosz gazdaság sebezhetőségéről állítottakat?

160

a HelYÉt KereSő OrOSzOrSzáG A posztkommunista Oroszország az ezredfordulóig a nyugati demokráciák szövetségese volt. A szabadság azonban a lakosság többsége számára nem jólétet, hanem bizonytalanságot és szegénységet hozott. (Az ország bruttó nemzeti összterméke 2007-ben érte el az 1990-es szintet.) Azóta Oroszország kezd magára találni. Keresi helyét a világpolitikában, ami viszont azt jelenti, hogy újabb konfliktusokba bonyolódik, s ismét szembekerül a nyugati demokráciákkal. 2014-ben a területéhez csatolta az addig Ukrajnához tartozó Krímfélszigetet. Ugyanekkor anyagi és katonai támogatást nyújt a Kelet-Ukrajna Oroszországhoz csatlakozását fegyveresen kikényszeríteni akaró ukrajnai orosz szakadároknak. (E terület Donyeck központtal Ukrajna egyik legfontosabb iparvidéke.) A 2015-ben is zajló kelet-ukrajnai háború a hidegháború korára emlékeztető ellentéteket gerjeszt Oroszország és az Európai Unió, illetve az Egyesült Államok között. Hogy napjainkban megkezdődött-e a második hidegháborús korszak a két nagyhatalom között, az vitatható. Az viszont biztosnak látszik, hogy ismét kialakulóban van egy többpólusú világrend. Amerikai–orosz konfliktushelyzetek 2000 óta: 1999–2000: csecsen–orosz háború, Amerika és a nyugati szövetségesek fontolgatják a beavatkozást. 2001: amerikai katonai beavatkozás Afganisztánban – az oroszok ellenzik. 2003: amerikai támadás Irak ellen. Irak a közel-keleti térségben Oroszország szövetségese volt. 2008: az oroszok grúziai háborúja, melyet az amerikaiak elleneznek. 2008: a NATO rakétaelhárító rendszert akar telepíteni Lengyelországba, de orosz tiltakozásra lemond erről. 2011: Szíriában felkelés tör ki az elnökkel (Bassár el-Aszad) szemben, aki – a harminc évig diktátorként uralkodó apja után – akkor már tíz éve birtokolta a hatalmat. Az oroszok a szír diktátort, az amerikaiak a felkelőket támogatják. A konfliktus ma is tart. 2013. november: tüntetések kezdődnek Kijevben, mert az elnök orosz nyomásra nem írta alá a társulási szerződést Ukrajna és az Európai Unió között. Az oroszbarát ukrán elnök 2014 februárjában lemond. 2014: az oroszok megszállják, országukhoz csatolják a Krímfélszigetet, és beavatkoznak a kelet-ukrajnai szakadárok oldalán a polgárháborúba. Az amerikaiak és nyugatiak megint az ellenoldalt, az ukrán kormányzatot támogatják 2015: a NATO légvédelmi rakétákat telepít Lengyelországba. 2015: megegyezés születik az iráni atomprogram ellenőrzéséről és korlátozásáról. Irán évek óta végzett kísérleteket – állítása szerint – az atomenergia békés felhasználásával kapcsolatban. Oroszország (és Kína) támogatta ezt, az Egyesült Államok (és Izrael) ellenezte, mert szerintük Irán atomfegyvert akart előállítani. Állapítsák meg a tényeket mérlegelve, hogy beszélhetünk-e újabb hidegháborús időszakról! Rendezzenek vitát a kérdésben! Ehhez vizsgálják meg internetes és egyéb források igénybevételével az események hátterét!

ázSia eMelKedÉSe A „japán csodát” és az ázsiai „kistigrisek” (Hongkong, Tajvan, Dél-Korea, Malajzia, Szingapúr) gazdasági fellendülését a földrész két hatalmas országának a feléledése követte. Kínában a Mao Ce-tung halálát követő gazdasági reformok alapozták meg az 1990-es évekre a piacgazdaság bevezetését, anélkül azonban, hogy a kommunista politikai rendszer változott volna. A fejlődés látványos, de rendkívül egyenlőtlen. A tengerpart vidékének fejlett világvárosaival, tartományaival szemben a belső területek fejletlenek. A rohamtempóban iparosodó országban elképesztő mértékű a környezetszennyezés. Tibet meghódítását követően (1950) az 1990-es években Kína szerződéses úton újabb területekkel gyarapodott (Hongkong, 1997, Makaó, 1999). Ezek különleges gazdasági övezetet képeznek az országon belül (fennmaradtak a tőkés viszonyok). Tajvan különállása azonban az Egyesült Államok támogatásával a mai napig fennáll.

A hatalmas korrupció, valamint az emberi jogok folyamatos megsértése is problémákat okoz időről időre a kontinensnyi országnak. Mindenesetre tény, hogy Kína ma már az Egyesült Államok mögött a világ második gazdasági hatalma. VÉrenGzÉS a MennYei bÉKe terÉn Az 1970-es években Kínában kezdett gazdasági reformok az 1980-as évek közepére sokakat indítottak liberális politikai követelések megfogalmazására. 1986 decemberében tucatnál is több kínai nagyvárosban tüntettek a demokrácia mellett. A hatalom tömeges letartóztatásokkal válaszolt. 1989 áprilisában egy reformer kínai kommunista politikus halála kapcsán Pekingben egyetemisták százezres tömege tüntetett a demokratikus reformok folytatása mellett a kultikus jelentőségű Tienanmen téren. (1949-ben Mao Ce-tung kikiáltotta a Kínai Népköztársaságot.) A hatalom az egyetemek bezárásával és az oktatás bojkottjával „válaszolt” az egyetemisták követeléseire. A tüntetések azonban folytatódtak, sőt Gorbacsov szovjet pártfőtitkár májusi pekingi látogatása idején, majd azt követően tovább erősödtek. Bár a kormányzat katonai szükségállapotot vezetett be, a tüntetők száma immár elérte az egymilliót, és a feldühödött tömeg birtokba vette a város nagy részét. A párt a hadsereg bevetése mellett döntött. Június elején a páncélos, ejtőernyős egységek támadtak a tömegre. Az akció becslések szerint 1500-3000 áldozatot követelt, és a szükségállapot idején a Tienanmen téren elfogott tüntetők közül több ezret zártak börtönbe. Hasonló keménységgel léptek fel más nagyvárosokban is a tüntetők ellen. Ezzel sikerült elejét venni annak, hogy a Szovjetunióhoz és Kelet-Európához hasonlóan Kínában is többpárti demokrácia váltsa fel az egypárti diktatúrát. Bár számos európai ország és az Egyesült Államok tiltakozott – nagy volt a felháborodás a vérfürdő miatt –, sőt embargót hirdetett Kínával szemben, de eredményt nem ért el.

Ázsia másik kontinensnyi országában, Indiában az 1990-es évektől indult meg a gazdasági növekedés. Javult a középosztály életszínvonala. Hatalmas probléma azonban, hogy túl nagy a szakadék a lakosság mintegy felét kitevő szegények és a viszonylagos jólétben élők között. Ráadásul a lakosságszám is folyamatosan nő. India rövidesen a világ legnépesebb országa lehet, mert a kínaihoz hasonló népességkorlátozó intézkedéseket vallási okokból itt nem foganatosítottak. Nehezítik India helyzetét a belső szeperatista mozgalmak és a Pakisztánnal történő időnkénti összecsapások. (A helyzetet kényessé teszi, hogy mindkét ország atomhatalom.) Egyes előrejelzések szerint 2050-re Kína, az Egyesült Államok és India lehet a világ három vezető gazdasági hatalma. Japán szerepe viszont változóban van az 1990-es évek óta. A korrupciós és pénzügyi válságok negatívan hatottak a világ addig első számú hitelezőjének számító szigetország gazdaságára. Az új évezred elején ismét volt némi fellendülés, de a kimerülés jelei mutatkoznak a japán gazdaságon. Az ország Ázsián belül is a második helyre szorult.

Egy kép, amely bejárta a világsajtót: Egy diák a tankok

12. elé állva próbálja feltartóztatni azokat a Mennyei béke

terén. Négy kép készült a jelenetrôl a közeli Peking Hotel ablakaiból, de ezek Kínában nem jelenhettek meg. Az egyik kép negatívját alsónemûben, a másikat egy doboz teában csempészték ki az országból, volt, amelyiket biciklivel szállítottak, a negyediket pedig egy vécétartályban rejtegették a kínai titkosrendôrség elôl. Könyv, festmény és film is készült az eseményekrôl, melyeket betiltottak Kínában

Értékelje a diák tettét! Rendezzenek vitát a képen ábrázolt helyzetről, és annak mögöttes történéseiről!

A világ vezetô hatalmainak egymáshoz viszonyított

13. GDP-je (1950–2008)

Melyek a minden évtizedben szereplő országok? Állapítsa meg, hogy mely országok tűntek el a legnagyobb gazdasági hatalmak közül, és melyek tűntek fel újabban közöttük! Értékelje az Egyesült Államok részesedésének tendenciáját! Magyarázza meg a változások okait! Milyen változások figyelhetők meg a kontinensek szempontjából? Indokolja meg ennek okait is!

161

az ÚJ ViláGrend ÉS GOndJai az iSzláM radiKalizMUS ÉS a CiVilizáCiÓS ellentÉteK Az 1979-es iráni iszlám forradalom (16. lecke) lendületet adott az iszlám politikai radikalizálódásának. A XX. század végétől egyre határozottabban bontakozik ki az iszlám újjászületés mozgalom. Ez ellenségnek tekinti a Nyugatot, amely veszélyezteti a hagyományos iszlám értékeket. A nyugatellenesség tragikus megnyilvánulása volt az Egyesült Államok ellen 2001. szeptember 11-én elkövetett terrorista merénylet (29. lecke), melynek hátterében Oszáma bin Láden iszlám terrorista szervezete, az al-Kaida állt. A szembenállást csak fokozta a Nyugat válasza: a katonai akciók Afganisztánban és Irakban, amelyeket az iszlám elleni merényletként értékeltek. Az iszlám és a nyugati civilizáció összeütközése figyelhető meg az izraeli–palesztin konfliktusban, a Közel-Keleten. Itt az Egyesült Államok és a Nyugat következetesen a zsidó államot támogatja.

A bruttó hazai termék (GDP) változása az Egyesült

14. Államokban, Japánban, Indiában és Kínában

Állapítsa meg a négy ország növekedései ütem szerinti sorrendjét 1980-ban, 1990-ben, 2000-ben és 2010-ben! Melyik ország növekedése volt a leginkább egyenletes, és melyiknél figyelhetők meg a legnagyobb szélsőségek? „A hidegháború utáni világban a kultúra egyszerre meg-

15. osztó és egyesítô erô. Az ideológiailag elkülönülô, ám

kulturálisan egységes népek egymásra találnak, ahogyan a két Németország egyesült, és ahogyan a két Korea és a különféle kínaiak közelednek egymáshoz. Az ideológiailag vagy a történelmi körülmények következtében egyesített, ám civilizációjuk tekintetében elkülönülô társadalmak felbomlanak, amint az a Szovjetunió, Jugoszlávia és Bosznia esetében történt, vagy erôs feszültség alakul ki társadalmukban, mint Ukrajna, Nigéria, Szudán, India, Srí Lanka és sok egyéb ország esetében. A kulturális affinitással rendelkezô országok együttmûködnek gazdaságilag és politikailag. A közös kultúrájú országokra épülô nemzetközi szervezetek, mint például az Európai Unió, jóval sikeresebbek azoknál, amelyek megpróbálnak átívelni a kultúrák fölött. Negyvenöt éven keresztül a vasfüggöny volt a fô választóvonal Európában. Ez a vonal mára több száz mérfölddel keletebbre tolódott, és most egyfelôl a nyugati kereszténység népei, másfelôl a muzulmán és ortodox népek között húzódik.” (Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása) Fogalmazza meg a forrás alapján, hogy milyen esetben lehet egyesítő, és milyen esetben megosztó szerepe a kultúrának! Mondjon konkrét példákat! Tanulmányozza térképen, hol húzódik a nyugati és keleti kereszténység határvonala! Hol találhatók Európában muszlim, és a Közel-Keleten keresztény „szigetek”! Tájékozódjon, hogy milyen a helyzete ezek lakóinak!

Az „arab tavasz” országai, ahol tüntetések, felkelések, forradalmak és polgárháborúk söpörtek végig

16. Vesse egybe a lecke elején lévő, kultúrákat ábrázoló térképpel (1. forrás)! Az iszlám térség mekkora részét érintették az arab tavasz eseményei?

162

Az al-Kaida (a név jelentése: bázis) iszlám terrorszervezetet Oszáma bin Láden hozta létre 1988-ban, zömmel olyan veteránokból, akik Afganisztánban a szovjet csapatok ellen harcoltak. A szervezet „szent háborút” hirdetett – és folytat azóta is – az Egyesült Államok, Izrael és általában a nyugati világ ellen. Oszáma bin Láden nagyon gazdag és a királyi családdal is rokonságban álló szaúd-arábiai építési vállalkozó sokadik gyermekeként született annak tizedik feleségétől. Közigazgatási szakembernek tanult, és a Közel-Kelet számos országát beutazta. Az 1979-es szovjet támadás után Afganisztánba ment, ahol – amerikai támogatással – harcolt orosz csapatok ellen. Az Egyesült Államokkal az 1991-es öbölháborút követően fordult szembe. Több mint egy tucat Amerika- és Nyugatellenes terrorista akció megszervezése köthető a nevéhez. A 2001. szeptember 11-ei merénylet után az amerikai kormány 25 millió dolláros vérdíjat tűzött ki a fejére. 2011-ben egy amerikai kommandós alakulat rajtaütött pakisztáni lakhelyén, és meggyilkolta. Vezetőjének halála óta az al-Kaida jelentősége csökkent. Megerősödtek viszont más, szélsőséges Nyugat-ellenes iszlám szervezetek, például a KözelKeleten nagy területet megszállva tartó Iszlám Állam (ISIS) és a nigériai Boko Haram.

2011 tavaszán tüntetések, felkelések söpörtek végig az észak-afrikai, a közel-keleti, az arábiai, sőt a kelet-afrikai országokon („arab tavasz”). Ezek a megmozdulások eredetileg a szabadságjogokért és az állami korrupció, valamint a szegénység ellen robbantak ki, de a belőlük kinövő forradalmak (Tunézia, Egyiptom) és polgárháborúk (Líbia, Szíria) politikailag bizonytalanná tették a térséget. Több helyen nőtt az iszlamista befolyás (Tunézia, Egyiptom, Líbia). Még nagyobb veszélyt jelent az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezet (ISIS), mely iraki és szíriai területeket tart ellenőrzése alatt, és mindent, mindenkit elpusztít, amit/akit az iszlám érdekeivel ellentétesnek ítél meg. Még az Al-Kaida is megszakította vele a kapcsolatot, mert túl radikálisnak tartja a szervezetet. A dzsihád a Korán szerint az Isten útján való küzdelmet, általában a gonoszság elleni harcot jelenti. Ennek csak egyik formája a hit védelmében, fegyverekkel vívott „szent háború”, amelyet a szélsőséges iszlám fundamentalista szervezetek hirdetnek.

Vi. a demokratikus viszonyok kiépítése magyarországon MiÉrt tUdOtt aránYlaG GYOrSan KiÉPÜlni a PiaCGazdaSáG ÉS a tÖbbPárti deMOKráCia MaGYarOrSzáGOn? ■ MERT A SZOVJETUNIÓ ÖSSZEOMLÁSA UTÁN KEDVEZŐVÉ VÁLT A NEMZETKÖZI HELYZET? ■ MERT MÁR A KÁDÁRKORSZAKBAN MEGTEREMTŐDÖTT A VÁLTOZÁSOK TÖBB FELTÉTELE? ■ MERT A RENDSZERVÁLTOZTATÓ ERŐK KÉPESEK VOLTAK A LEGFONTOSABB KÉRDÉSEKBEN KOMPROMISSZUMOT KÖTNI? ■ MERT SIKERES VOLT A PRIVATIZÁCIÓ ÉS JELENTŐS KÜLFÖLDI TŐKE ÁRAMLOTT AZ ORSZÁGBA? ■ MERT MINDENKÉPPEN TELJESÍTENI AKARTA AZ ORSZÁG AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS FELTÉTELEIT?

a demokratikus rendszer kiépítése

„[…] Becsüljük meg egymást! Ne azt kérdezzük, hogy

1. ki a magyar, ne azt vizsgáljuk, hogy ki mondja, hogy ki

teszi ezt vagy mást, azt nézzük, hogy mit mond, mit tesz, mit kérdez, mit alkot! Kevesen vagyunk. Nem a vérében, hanem a lelkében és szellemében értékes a magyar. […] Idegzôdjön be minden magyar fejébe és szívébe, hogy mi Európához tartozunk, mert a mi nyugatunk nemcsak földrajzi helyzetünk, hanem hagyományaink és gondolati világunk miatt Európa. Mint ahogy ezer év elôtt országalapító Szent István király látta és tette. […] Gondoljunk arra, amire én sokszor gondolok, hogy ami e teremben történik, nemcsak egy negyvenegynéhány esztendôs fájdalmas fejezet vége, hanem a második magyar ezer év kezdete. Különös adata a történelemnek, a magyar történelemnek ez. S ezer év után tudjuk, hogy az országalapítók nem a Koppányok voltak, hanem Szent István. Mert a pogányság nemcsak nyilas vagy sztálinista pogányság formájában jelentkezik, amelyektôl megszabadultunk, de elôttünk állhat talán egy újabb, országunkat, földrészünket, földanyánkat fenyegetô természetromboló technikai pogányság árnyéka is.” (Varga Béla az 1990 májusában megalakuló országgyûlés korelnökének beszéde – részlet)

a rendSzerVáltOztatáS eredMÉnYei ÉS neHÉzSÉGei Az 1990. évi választások nyomán új politikai elit vette át az ország és a helyi közélet irányítását. A pártállami diktatúrát, az államszocializmust a hatalommegosztás elvére épülő, képviseleti alapon álló demokratikus jogállam váltotta fel. Létrejött a rendszeresen ülésező többpárti országgyűlés, megkezdte munkáját az ennek felelős kormány és az államigazgatás. Új alapokon szerveződött újjá az önkormányzati rendszer és a közigazgatás is. Kialakult a hatalommegosztásra – vagyis a „fékek és ellensúlyok” rendszerére épülő – polgári demokrácia. Az önkormányzatok a helyi lakosság érdekeit képviselték, és ehhez anyagi eszközökkel is rendelkeztek. Az önkormányzatokat vezető képviselő-testületeket a település lakossága választotta, először 1990 őszén, négy évre. Ekkor még a tízezernél nagyobb lélekszámú településeken a képviselő-testület döntött a polgármester személyéről, 1994-től azonban a lakosság ezekben is közvetlenül szavazhatott a polgármesterekre. (Lásd a 44. leckét.)

Fogalmazza meg röviden, mire hívja fel az országgyűlés figyelmét Varga Béla! Gyűjtse össze, milyen pozitív és negatív történelmi hagyományokra hivatkozik a beszéd! Miért tekinti a beszéd az országgyűlés megalakulását egy új ezredév kezdetének? „1. A költségvetés hiányát olyan alacsonyan kell tartani,

2. hogy ne legyen szükség a deficit infláción keresztül tör-

ténô eliminálására [itt: eltüntetésére]. 2. A közkiadásokat át kell csoportosítani a politikai szempontok miatt preferált, de a megtérüléseket tekintve veszteséges területekrôl az olyan, korábban elhanyagolt területekre, ahol magas a megtérülési ráta, és van esélye annak, hogy igazságosabbá válik a jövedelemeloszlás, mint – például – az egészségügyi alapellátás, a közoktatás, illetve az infrastruktúra fejlesztése. 3. Adóreformot kell végrehajtani, mely egyidejûleg eredményezi az adóbázis kiszélesítését és a marginális adókulcsok csökkentését. 4. Liberalizálni kell a pénzpiacokat, azzal a végsô céllal, hogy a kamatlábakat a piac határozhassa meg. 5. Egységesített valutaárfolyamokra van szükség, méghozzá egy olyan árfolyam mellett, amely elégséges ösztönzést ad a nem tradicionális ágazatok gyors exportnövekedésének biztosításához. 6. A külkereskedelemben alkalmazott mennyiségi korlátozásokat gyors ütemben vámokkal kell helyettesíteni, méghozzá oly módon, hogy a vámtarifák minél elôbb lesüllyedjenek a 10-20%os normatív szintre. 7. A külföldi közvetlen tôke bejövetelét gátló akadályokat le kell bontani. 8. Az állami vállalatokat privatizálni kell. 9. El kell törölni azokat a jogszabályokat, amelyek akadályozzák új cégek piacra lépését, vagy bármilyen formában korlátozzák a piaci versenyt.” (Mihályi Péter: A „washingtoni konszenzus” jelentôsége a posztszocialista országok számára) Magyarázza meg, mely tényezők miatt állt a magyar átalakítási folyamat a nemzetközi gazdasági-pénzügyi körök érdeklődésének homlokterében! Gyűjtse össze, hogy melyek a program meghatározó alapelvei! Határozza meg, milyen gazdaságfilozófiai elvre épülnek a javaslatok!

170

3.

Varga Béla (1903–1995). Pályáját katolikus papként kezdte, majd a Független Kisgazdapárt alapító tagja. Részt vett az Ideiglenes Nemzetgyûlés munkájában, s az 1945-ös választások után is képviselô. 1946-ban a nemzetgyûlés elnökévé választották, de a kommunisták zaklatása miatt már 1947-ben külföldre menekült. Az Egyesült Államokban élt, s a külföldi magyar emigráció egyik tekintélyes vezetôje lett

A szabad választások eredményeként megteremtődtek az alapvető feltételei a magántulajdonra épülő polgári társadalmi viszonyok teljes körű kiépítésének. A távlati célokban a lakosság döntő többsége és a politikai erők is egyetértettek. De a célokhoz vezető út meghatározásában jelentős nézetkülönbség bontakozott ki. Az államszocializmusból a polgári demokratikus piacgazdaságba való átmenetnek nem volt kipróbált forgatókönyve. A piacgazdaságba történő átmenet egyfajta forgatókönyvének tekinthető a washingtoni konszenzus. Ez eredetileg a sorozatos válságba sodródott latin-amerikai országok számára a gazdaságipénzügyi kibontakozást megfogalmazó program, amelyet 1989ben Washingtonban fogadtak el. (Lásd a 2. forrást!)

A hivatalba lépő Antall József miniszterelnök (1990– 1993) szerint kormánya „kamikaze kormány”. Ezzel arra utalt, hogy szinte megoldhatatlan kihívásokkal kellett szembenéznie. A rendszerváltoztatástól a lakosság a szabadságjogok kiterjesztését, a nyugat-európai életszínvonal gyors elérését és az addigi szociális biztonság megtartását remélte. Erre így együtt nem volt lehetőség. Ezért a kormány népszerűtlenné válása – a megválasztott miniszterelnök szerint – előre látható volt. A kormány helyzetét nehezítette, hogy az 1990. októberi önkormányzati választásokon a városokban a parlamenti ellenzék (főleg az SZDSZ), a kistelepüléseken pedig az ún. független jelöltek szerezték meg a képviselő-testületi és polgármesteri tisztségek többségét. A helyi hatalom birtoklása növelte a kormánnyal szembenállók súlyát az országos politikában is.

GazdaSáGi-tárSadalMi FOlYaMatOK A rendszerváltoztatás utáni évek gazdasági folyamatai hátrányosan érintették az országot. Ilyen volt a keleti piacok elvesztése, a nagyipar összeomlása, az infláció. A bruttó hazai termék nagysága 1993-ban elmaradt a rendszerváltás előttitől. A gazdasági visszaesés nagyobb volt, mint az 1929–1933-as nagy világgazdasági válság idején! A külföldi adósságállomány majdnem duplájára növekedett. A reálkeresetek és nyugdíjak visszaestek. Az aktív népesség több mint tíz százaléka (közel 1 millió ember) munkanélküli lett. A társadalmi átalakítási folyamatot is eltérő módon képzelték el a kormányoldal (MDF, FKgP, KDNP) és az ellenzék (SZDSZ, MSZP, Fidesz) pártjai. Leginkább a polgári rendszer támaszát jelentő tulajdonosi osztály létrehozásának módjáról, a magánosítás formáiról és kedvezményezettjeiről folyt éles vita.

4. Állapítsa meg, hogy milyen ellentmondást ábrázol a karikatúra! Adjon címet ez alapján a karikatúrának!

a)

c)

b)

5.

A bruttó hazai termék (a) az infláció (b) és az egy fôre jutó reálkereset alakulása (c) 1990–1995 között

Képzelje magát egy külföldi tudósító helyébe, és készítsen 2-3 perces szóbeli ismertetőt az 1990–1995 közötti gazdasági folyamatokról! Ismertetőjében térjen ki a lejátszódó folyamatok okaira, hátterére is!

171

a deMOKratiKUS rendSzer KiÉPÍtÉSe „Az Országgyûlés a demokratikus államélet tisztaságának

6. elômozdítása érdekében a következô törvényt alkotja:

1. §. Ellenôrizni kell, hogy a 2. §-ban meghatározott személyek a) hivatásos – nyílt vagy »szigorúan titkos« – állományú tisztként teljesítettek-e szolgálatot a volt BM III/III. csoportfônökségnél, a budapesti vagy a megyei rendôr-fôkapitányságok III/ III-as osztályainál, illetve elôdeiknél (a Magyar Államrendôrség Budapesti Fôkapitányság Politikai Rendészeti Osztálya, a Magyar Államrendôrség Államvédelmi Osztályának, a Belügyminisztérium Államvédelmi Hatóságának, az Államvédelmi Hatóságnak a »Belsô reakció« elhárításával foglalkozó szervezeti egységei, a Belügyminisztérium IV. Belsôreakció-elhárítási osztálya, a BM Politikai Nyomozó Fôosztály V. Belsô reakció elleni harc osztálya) az erre vonatkozó, 1990. február 14-én lezárt és a Belügyminisztériumban ôrzött nyilvántartás szerint; vagy b) az a) pontban felsorolt szervek részére adtak-e a hálózati feladatok vállalására vonatkozó, saját kezûleg aláírt nyilatkozatot és adtak-e jelentést vagy kaptak-e tevékenységükért illetményt, prémiumot, illetôleg kedvezményt; vagy c) teljesítettek-e szolgálatot 1956–1957-ben karhatalmi alakulatban; d) betöltöttek-e olyan politikai vagy állami tisztséget, amelyben az a) pontban meghatározott szervek feladatkörébe tartozó adatokról döntéseikhez tájékoztatást kaptak; e) tagjai voltak-e a Nyilaskeresztes Pártnak.” (Az 1994. évi XXIII. törvény egyes fontos tisztségeket betöltô személyek ellenôrzésérôl)

Az igazságtétel és az eszmei-vagyoni kárpótlás ügye azt a kérdést is felszínre hozta, hogy összeegyeztethető-e a jogállami keretekkel az egyes társadalmi csoportok, szereplők előnyös, illetve hátrányos megkülönböztetése. Igazságtétel: 1990 őszén a társadalom egy részében és a kormányzó erők köreiben erőteljesen megfogalmazódott az a szándék, hogy induljon felelősségre vonás és büntetőeljárás az ország katasztrofális helyzetéért felelős személyekkel szemben. 1991– 1994 között számos törvényjavaslatot készítettek a korábbi, diktatórikus rendszerben politikai bűnöket elkövetők büntethetőségéről. A kormányoldal alapvetően a pártállam elnyomó „gépezetét”, intézményeit, illetve a belügyi elit képviselőit, valamint a hálózati szervek működtetőit kívánta megnevezni, illetve felelősségre vonni. Az ellenzék leginkább azt szorgalmazta, hogy hozzák nyilvánosságra az egykori ún. hálózati személyek, ügynökök listáját. Az igazságtételről kormány és ellenzék között hosszú és szenvedélyes vita alakult ki, amelybe a különböző törvényjavaslatok vizsgálata révén az Alkotmánybíróság is bekapcsolódott. Megoldás azonban nem született. Az igazságtétel és ügynökkérdés máig a rendszerváltoztatás lezáratlan ügyének tekinthető.

Keresse meg a törvényszöveget az interneten! Nézzen utána, hogy mikortól lépett érvénybe ez a jogszabály! Kikkel szemben és milyen szankciókat írt elő? Értékelje a törvényt abból a szempontból, hogy mennyire volt alkalmas a politikai élet „megtisztítására”!

8.

A Sortüzek – 1956 címû könyv borítója

Keressen olyan kiadványokat, internetes írásokat, amelyek a pártállami rendszerben elkövetett bűnöket dolgozzák fel!

az ellentÉteK KibOntaKOzáSa A kormányzat megalakulásától kezdve az ellenzék kereszttüzében állt. Erőteljes szembenállás bontakozott ki a történelmi jogfolytonosság kérdéskörében (vita a magyar címerről, a háborús részvételről, Mindszenty József és Horthy Miklós újratemetése). A polgári engedetlenség megítélése (taxisblokád) is tüzelte a kormány és az ellenzék közötti indulatokat. Ezt fokozta a kárpótláshoz kapcsolódóan a hazai polgárosodás tartalmáról és kereteiről, illetve az igazságtétel ügyéről, valamint a média állami befolyásáról és szabadságáról folyó hosszú és szenvedélyes küzdelem (az ún. médiaháború, 38. lecke). A későbbiekben a frontvonalak nemcsak a kormány és az ellenzék, hanem a miniszterelnök és a köztársasági elnök, illetve a kormánykoalíció pártjai között és pártjain belül is megjelentek.

7.

172

Taxisblokád és az ellentüntetôk. 1990. október 25-én egy szerencsétlenül bejelentett benzináremelés következtében taxisok, majd teherautók zárták el Budapest, majd az ország több hídját, közlekedési csomópontját. A blokád megosztotta a társadalmat, így ellentüntetésre is sor került. A válság végül kompromisszummal zárult

Mit gondol, az üzemanyag-áremeléseken kívül mi állhatott a taxisblokád hátterében? Miként viszonyultak ehhez az ellenzék különböző pártjai? Nézzen utána, hogy mely tervezett intézkedések okoztak konfliktust a kormány és a köztársasági elnök között a taxisblokád idején!

„Tudomásul kell venni, hogy […] az ország úgy élt az el-

11. múlt évtizedekben, hogy nem termelte meg azt, amit el-

osztott a társadalom, hanem hitelekbôl fedezte, és az embereknek Magyarországon az elmúlt idôszakban ez adott egy bizonyos biztonságérzetet. […] Szabadabban és jobban élnek, mint a lengyelek, a csehek, a románok. A társadalom tehát, bár egy pártállamban élt, […] jobban élt, mint amit megengedett volna a magyar gazdaság. […] A Nyugat adott hitelt a keleti országoknak. […] Ez az idôszak véget ért. Egy világ összeomlott. Összeomlott a rendszer, és ennek – ezt tudomásul kell venni – nem a mi kormányunk az oka. Éppen azért került sor Kelet-Közép-Európában rendszerváltozásokra, mert a kommunista politika, egy egész gazdasági rendszer omlott össze.” (Részlet az Antall Józseffel készült ún. „pizsamás” „pizsamás” interjúból)

9.

Antall József a „pizsamás” interjú idején. A taxisblokáddal egy idôben a miniszterelnök éppen kórházi kezelés alatt állt. A blokád feloldása után egy tévéinterjúban, még a kórházban, pizsamában elemezte a kialakult helyzetet „[…] Mivel az MDF megnyerte a választást, sôt a második

10. fordulóban elsöprô volt a gyôzelmük, az MDF-es képvi-

selôk nagy küldetéstudattal érkeztek a parlamentbe, és úgy érezték, hogy kifogástalan demokratizmussal orvosolni tudják az ország bajait. Ez azonban nem sikerült. […] Ôsszel lepontozták a választók az MDF-et. […] Utána jött a taxisblokád, ami pedig lélektanilag törte meg az eredeti küldetéstudatot. […]” (Tölgyessy Péter, az SZDSZ elnöke az MDF-rôl, Beszélô, 1992) 1992) Hogyan „pontozták le” ősszel (1990 őszén) a választók az MDF-et? Mi minden következett abból, hogy a kormánypárti politikusok küldetéstudata megtört?

az ellentÉteK KiÉleződÉSe Az ellenzék és a kormányoldal szembenállásának új fordulatát jelentette a volt szocialista értelmiségi elit és az ún. demokratikus ellenzék összefogásaként létrejött Demokratikus Charta mozgalom, amely a rendszerváltoztatással kivívott demokrácia védelmét hirdette. Ez a kormányoldalon – hivatkozva a szabad választás eredményeire – az indulatok további erősödéséhez vezetett. Az élesedő érdekellentétek a kormányoldalon kiválásokhoz, szakadásokhoz vezettek. A kormánykoalíción belül előbb a privatizáció formája és mértéke eredményezett törést. Az FKgP hivatalosan kilépett a kormányból, de a képviselőinek többsége egyénileg támogatta a miniszterelnököt. Majd az igazságtétel ügye az MDF-en belül idézett elő törést. A párt képviselőinek egy része úgy vélekedett, hogy a kormány adós maradt a Kádár-rendszer elitjének elszámoltatásával, illetve a gazdasági, politikai hatalomból való kiszorításával. Az elégedetlenkedők 1993-ban kiváltak az MDF-ből, és létrehozták Csurka István vezetésével a Magyar Élet és Igazság Pártját (MIÉP), amely külpolitikai célként a felbomló Szovjetunió, Csehszlovákia és Jugoszlávia kapcsán a trianoni békeszerződés békés felülvizsgálatát is meghirdette. Nézzen utána, hogy melyik párthoz állt közel a Magyar Fórum! Gyűjtse össze, hogy az írás szerint mely tényezők okozták az MDF népszerűtlenné válását! Miben látja a kiutat ebből a helyzetből Csurka? Nézzen utána szakkönyvekben vagy az interneten, hogy a következő évben milyen folyamatot indított el az MDF-en belül ez az írás!

Fogalmazza meg, hogy miben látja a miniszterelnök a kialakult válság okait és a hatalomátadás hátterét! „Mi, e Charta aláírói, magyar demokraták, pártállásunkra

12. való tekintet nélkül úgy látjuk, hogy hazánkban akadozik a

demokratikus átalakulás. Sokan nemcsak azért fordulnak el a politikától, mert az életkörülményeik romlottak, hanem azért is, mert nem ilyennek képzelték a demokráciát. Tudjuk, hogy mint minden történelmi méretû átalakulásnak, hazánk e sorsdöntô korszakának, fogyatékosságai mellett vannak kétségbevonhatatlan eredményei is. […] Minthogy a szabadságot önmagában nem védi meg a legjobb törvény, a legjobb intézményi rend sem, ha az állampolgárok nem kelnek a jog és az állampolgári szabadság védelmére erôs, tevékeny akarattal: Mi, a Demokratikus Charta aláírói, felemeljük szavunkat az alkotmányos demokráciát veszélyeztetô jelenségek ellen, és azon leszünk, hogy türelmetlen, kirekesztésre törekvô, tekintélyelvû hatalmi csoportosulások ne tehessék holt betûvé a Köztársaság alkotmányát, s hogy mi, magyarok, szabad polgárok lehessünk, ne pedig meghunyászkodó alattvalók!” (Demokratikus Charta, 1991) Nézzen utána, hogy a fenti dokumentum mely terv nyilvánosságra kerülése után fogalmazódott meg! Nézzen utána, kik álltak a mozgalom élén, és milyen folyamatot indított el ez a mozgalom a politikai pártok között! „Ma a nemzeti erôk mindegyik oldalon, a »jobbon« is, a

13. »balon« is szét vannak forgácsolva, nemcsak azért, mert

ügyesen egymásra uszítottak bennünket, hanem azért is, mert bennünk nem volt meg az összefogásra való készség. Nem vette észre senki ezt a nagy veszélyt, ami a szétforgácsolódásban rejlik. […] A legnagyobb nehézség abban a helyzetben van, amelyben a magyar társadalom jelenleg él. Az anyagi nehézségek, az életszínvonal csökkenése, a be nem váltott ígéretek, az igazságtétel elmaradása, a volt nómenklatúra [itt: a régi rendszer emberei] iszonyatos térnyerése a gazdasági életben, a volt haszonélvezôk mostani meggazdagodása, országrablása és a kiáltó vagyoni különbségek – amelyek közül sok szükségszerû és elkerülhetetlen, de akkor is sértô – mind, külön-külön és együtt közömbössé tették a tömegeket, a többséget, és a sajtó és a rádió-televízió lejárató kampányai segítségével még ellenszenvessé is tudták tenni ennek a magyar, népi hangnak a megütôit. […] A nómenklatúra és az elôzô korszak nagy érdekcsoportjai, amelyek átfedik egymást, ránk tudta erôszakolni a gazdasági érdekeit és tovább tudta hurcolni privilégiumait. […] Nem tudtunk fellépni a korrupció, a vagyonátjátszások, a jogilag lefedett rablás és nemzeti vagyon külföldre síbolása ellen. […] Ahhoz, hogy mindez megváltoztatható legyen, új MDF-re van szükség.” (Csurka István írása a Magyar Fórum címû lapban, 1992. augusztus 20.)

173

a deMOKratiKUS rendSzer KiÉPÍtÉSe

II. János Pál pápa Szombathelyen a püspöki palota er-

14. kélyérôl integet a híveknek. A látogatásra 1991. augusz-

tus 16–20. között került sor. A pápa több helyszínt is fölkeresett (Budapest, Máriapócs, Debrecen, Esztergom, Szombathely, Pécs). Az eseménynek – a szovjet csapatok kivonulása évében – nemzetközi jelentôsége volt, és az Antall-kormány tevékenységének elismerését is jelentette

az antall-KOrMánY MÉrleGe A pártállami múlt örökségének feldolgozása, a parlamentáris demokrácia megszilárdítása, a piacgazdaság kiépítése óriási feladatot jelentett. Ezért figyelemre méltó, hogy a volt szocialista országok közül egyedül Magyarországon töltötte ki teljes hivatali idejét a rendszerváltoztatáskor hatalomra került kormány. Igaz, a kormány társadalmi elfogadottsága fokozatosan csökkent. Ebben a gazdasági problémák mellett szerepet játszott az is, hogy a közvélemény csak a rendszerváltoztatás szimbolikus követeléseinek megvalósulását tapasztalta maradéktalanul. Sokan úgy vélekedtek, hogy a korábbi pártelit „Marx Tőkéjét valóságos tőkévé” váltotta át. Az elégedetlenkedőket Antall József azzal szerelte le, hogy ez volt a békés rendszerváltoztatás ára. „Tetszettek volna forradalmat csinálni!” – mondta egyszer. A stabilitást Antall József miniszterelnök halála (1993. december) sem veszélyeztette: a parlamenti ciklus végéig hátra levő néhány hónapra a kormány addigi belügyminisztere, Boross Péter vette át a miniszterelnökséget. Az is világossá vált azonban, hogy a kormány népszerűtlensége miatt a kormányzó MDF elveszíti az 1994-es választásokat.

A közterület elnevezése 1990 előtt Kun Béla tér

1990 után Ludovika tér

Szamuely utca

Lónyai utca

November 7. tér

Oktogon

Marx tér

Nyugati tér

Felszabadulás tér

Ferenciek tere

Mező Imre út

Fiumei út

Münnich Ferenc utca

Nádor utca

Rajk László utca

Pannónia utca

Népköztársaság útja

Andrássy út

Vörös Hadsereg útja

Üllői út

közterület nevének változása Budapesten. 15. Néhány A rendszerváltoztatás egyik szimbolikus követelése volt

16. Antall József temetése

a szocialista rendszerhez köthet utcanevek eltüntetése, a régi név visszaállítása Külső körülmények

Keressen korabeli tudósítást a rendszerváltoztatás utáni első miniszterelnök temetéséről!

Feladatok

Elvárások

A szovjet rendszer és tábor összeomlása. A jogállami keretek működtetése.

A szociális biztonság fenntartása.

Az Egyesült Államok szuperhatalmi szerepének növekedése.

A parlamenti és kormányzati rendszer működtetése. Törvényhozás.

Az életszínvonal növelése.

A nyugat-európai integráció erősödése.

Az adósságteher kezelése.

Kárpótlás.

A német egység létrejötte.

A gazdasági válság kezelése.

Igazságtétel (a pártállami korszak üldözötteinek).

Jugoszlávia és Csehszlovákia felbomlása.

A növekvő munkanélküliség kezelése.

A határon túli magyarok támogatása.

Az infláció megfékezése.

A politikai váltógazdálkodás feltételeinek biztosítása.

A gazdasági szerkezet megváltoztatása.

A koalíciós kormányzás biztosítása.

A magánosítás levezénylése.

A munkanélküliség kezelése.

Az új tulajdonosi réteg megteremtése.

17. Az Antall-kormány mozgástere Készítsen a táblázat felhasználásával 8-10 soros összefoglalót az Antall-kormány mozgásteréről, a különböző nehézségekről, problémákról!

174

Vii. társadalmi és állampolgári ismeretek MiÉrt aKarnaK az eMbereK deMOKráCiában Élni? ■ MERT A HATALOM FORRÁSA ŐK MAGUK  A NÉP? ■ MERT CSAK EZ KÉPES BIZTOSÍTANI A LEGKÜLÖNBÖZŐBB EMBEREK BÉKÉS EGYÜTTÉLÉSÉT EGY PLURÁLIS TÁRSADALOMBAN? ■ MERT BIZTOSÍTJA A MAGÁNTULAJDONT ÉS A PIACI VERSENYT, EZÁLTAL MINDENKI ANYAGI GYARAPODÁSÁT? ■ MERT MINDENKIRE UGYANAZOK A TÖRVÉNYEK VONATKOZNAK? ■ MERT AZ ÁLLAM TISZTELETBEN TARTJA, SŐT VÉDI A MAGÁNÉLETET? ■ MERT AZ ÁLLAM VILÁGNÉZETI KÉRDÉSEKBEN SEMLEGESSÉGRE TÖREKSZIK?

a demokrácia

az eMberi JOGOK Az emberi jogok olyan általánosan elismert és jogilag is rögzített erkölcsi normák, melyek minden embert megilletnek és elidegeníthetetlenek. Az emberi jogokat a XVIII. században, a felvilágosodás szellemében fogalmazták meg először, írásban pedig az amerikai Függetlenségi Nyilatkozatban és a francia Emberi és polgári jogok nyilatkozatában rögzítették. Az ENSZ 1948-ban fogadta el az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatát. Típus

Elnevezések

polgári és politikai jogok

első generációs jogok, a szabadság jogai, „kék jogok”

szociális, gazdasági és kulturális jogok

második generációs jogok, az egyenlőség jogai, „piros jogok”

kollektív jogok

harmadik generációs jogok, a testvériség jogai, „zöld jogok”

Jellemző valódi jog, állami passzivitás, kikényszeríthető, pontosan megfogalmazott célkitűzések, állami aktivitás, kikényszeríthetetlen, homályos célkitűzések, államok közti együttműködés, kikényszeríthetetlen, alig kidolgozott

Példa

Helye*

az élethez való jog, szabadságjogok, a tulajdonhoz való jog

2–21. cikk

a munkához való jog, az oktatáshoz való jog, a létminimumhoz való jog

22–27. cikk

a nemzeti önrendelkezéshez való jog, a fejlődéshez való jog, a békéhez való jog

1. és 28. cikk

*Helye az ENSZ Emberi jogok egyetemes nyilatkozatában.

1.

Az emberi jogok osztályozása

Fogalmazza meg az első és a második generációs emberi jogok közti legfőbb különbségeket! Miért különböznek ezektől alapvetően az ún. harmadik generációs jogok?

„3. cikk. Minden személynek joga van az élethez, a szabad-

2. sághoz és a személyi biztonsághoz. […]

7. cikk. A törvény elôtt mindenki egyenlô és minden megkülönböztetés nélkül joga van a törvény egyenlô védelméhez. […] 11. cikk. Minden büntetendô cselekménnyel vádolt személyt ártatlannak kell vélelmezni mindaddig, amíg bûnösségét nyilvánosan lefolytatott perben, a védelméhez szükséges valamennyi biztosíték mellett, törvényesen megállapítják. […] 15. cikk. Minden személynek joga van valamely állampolgársághoz. […] 17. cikk. Minden személynek, mind egyénileg, mind másokkal együttesen joga van a tulajdonhoz. Senkit sem lehet tulajdonától önkényesen megfosztani. 18. cikk. Minden személynek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához, ez a jog magában foglalja a vallás és a meggyôzôdés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy a meggyôzôdésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság elôtt, mind a magánéletben oktatás, gyakorlás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatásának jogát. 19. cikk. Minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást. […] 20. cikk. Minden személynek joga van békés célú gyülekezési és egyesülési szabadsághoz. […] 21. cikk. Minden személynek joga van a hazája közügyeinek igazgatásában akár közvetlenül, akár szabadon választott képviselôi útján való részvételhez. […]” (Az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatából, 1948) Az emberi jogok melyik csoportját rögzíti a szöveg? Gondolja végig, milyen intézményeket kell működtetnie az államnak, hogy biztosíthassa a szövegben megfogalmazott emberi jogokat!

224

„23. cikk. Minden személynek joga van a munkához, a

3. munka szabad megválasztásához, a méltányos és kielé-

gítô munkafeltételekhez és a munkanélküliség elleni védelemhez. […] 25. cikk. Minden személynek joga van saját maga és családja egészségének és jólétének biztosítására alkalmas életszínvonalhoz, nevezetesen élelemhez, ruházathoz, lakáshoz, orvosi gondozáshoz, valamint a szükséges szociális szolgáltatásokhoz […]. 26. cikk. Minden személynek joga van a neveléshez. A nevelésnek, legalábbis az elemi és alapvetô oktatást illetôen, ingyenesnek kell lennie. Az elemi oktatás kötelezô. […]” (Az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatából, 1948) Az emberi jogok melyik csoportját rögzíti a szöveg? Gondolja végig, milyen intézményeket kell működtetnie az államnak, hogy biztosíthassa a szövegben megfogalmazott emberi jogokat!

Az emberi jogokat két nagy csoportba szokás sorolni. Már a XVIII. században megfogalmazták a polgári és politikai jogokat: az élethez, a szabadsághoz és a tulajdonhoz való jogot, a politikai részvétel jogát és mindezek alapjaként a törvény előtti egyenlőséget. Ezek közös tulajdonsága, hogy ún. negatív jogok: az állami beavatkozástól védik az egyént. A XIX-XX. század fordulóján a jóléti állam kibontakozásával jelentek meg a szociális, gazdasági és kulturális jogok, amelyek a méltó életfeltételeket hivatottak biztosítani a polgároknak. A korábbiakkal ellentétben ezek ún. pozitív jogok: az állam aktív szerepvállalását feltételezik. Éppen ezért megvalósulásukat folyamatos viták kísérik: milyen mértékben köteles az állam gondoskodni polgárairól és kik viseljék ennek költségeit.

Az emberi jogok harmadik generációját elméletben a XX. század legvégén fejtették ki, ám nemzetközi egyezményekben még kevéssé vannak rögzítve. Pedig ezeknek a jogoknak közös vonása, hogy csak az államok közti együttműködés biztosíthatná érvényesülésüket.

a deMOKráCia A modern demokrácia a politikai vezetők választhatóságát és a többségi döntéshozatal rendszerét jelenti, ugyanakkor a kisebbség jogainak tiszteletben tartását is. A többségi vélemény ugyanis nem szükségszerűen helyes: a többségnek nem igaza, hanem joga van – többek között a tévedéshez. A demokrácia tartós fennmaradásának feltétele azonban az, hogy a polgárok a közérdeket, a közjót tartsák szem előtt, annak megvalósítására törekedjenek. A demokrácia elfogadja a társadalom sokszínűségét, és megköveteli az állam világnézeti semlegességét. A VII. és a VIII. fejezetben gyakran alapelvekről van szó, nem a megvalósulás gyakorlatáról. Ezt azért érdemes leszögezni, mert több alapelv nem leíró, hanem előíró jellegű. Az az állítás, hogy minden ember egyenlő, nyilvánvalóan nem igaz, de fontos alapelv, hogy az államnak úgy kell viselkednie, hogy a lényegi kérdésekben az embereket egyenlőnek tekintse (pl. egyenlők a törvény előtt, de nem egyenlők a szépségükben). Az állam világnézeti semlegessége sem megvalósult tény, hanem az az elvárás, hogy az állam döntéseiben csak olyan alapelvekből induljon ki, amikben a társadalom döntő többsége egyetért, és ne olyanokból, melyek sokak számára felfoghatatlanok (pl. az emberi jogokból, ne pedig vallási igazságokból).

A demokráciának két alapvető formája létezik. A közvetlen demokráciában maguk a polgárok, a képviseleti demokráciában az általuk megválasztott képviselők hozzák a döntéseket. Bár sokan gondolják úgy, hogy az előbbi rendszer sokkal demokratikusabb, csak kisebb közösségekben, legfeljebb egy településen belül valósítható meg. A képviseleti demokrácia legnagyobb előnye az, hogy lehetőséget teremt alkukra. A döntéseket nem egymástól függetlenül kell meghozni, mint egy népszavazáson. Ezért meg lehet egyezni abban, hogy a többség egy számára kevésbé lényeges kérdésben valamely kisebbség álláspontját támogassa, cserében a kisebbség egy másik szavazásnál nem akadályozza a többség érdekének érvényesítését. VálaSztáSi rendSzereK A demokrácia összeegyeztethető több államformával, az alkotmányos monarchiával és a köztársasággal is. Az előbbire jellemző a parlamentáris demokrácia, ahol a végrehajtó hatalmat a törvényhozásnak felelős kormány gyakorolja. Ez először Angliában alakult ki, ahol a király fokozatosan kiszorult a tényleges hatalomgyakorlásból. A választópolgárok csak a törvényhozás képviselőit választják meg, a kormány tagjai a győztes pártból vagy pártkoalícióból kerülnek ki. A köztársaságok egy részében is parlamentáris demokrácia működik. Ebben a rendszerben a köztársasági elnök szerepe inkább csak reprezentatív. Magyarország is parlamentáris demokrácia. A másik demokratikus rendszer az elnöki köztársaság: itt a választópolgárok a törvényhozás képviselői mellett a végrehajtó hatalmat gyakorló elnököt is megválasztják, aki egy személyben állam- és kormányfő. Ez a rendszer elsőként az Amerikai Egyesült Államokban jött létre. Az elnöki és a parlamentáris rendszernek vannak átmeneti formái is, például Franciaországban, ahol van miniszterelnök, de a fő hatalom a köztársasági elnöké. A képviselő-választás két alaptípusa a többségi és az arányos rendszer. Történetileg először a többségi rendszer alakult ki, amikor a rendi gyűlések követei közösségeket képviseltek. Ma már csak az angolszász országokban és a volt

„1. cikk. Minden emberi lény szabadon születik és egyen-

4. lô méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiisme-

rettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek. […] 28. cikk. Minden személynek joga van ahhoz, hogy mind a társadalmi, mind a nemzetközi viszonyok tekintetében olyan rendszer uralkodjék, amelyben a jelen Nyilatkozatban kinyilvánított jogok és szabadságok teljes hatállyal érvényesülhessenek.” (Az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatából, 1948) Miért tekinthető az 1. és a 28. cikk a harmadik generációs jogok elvi alapjának?

„Az akarat – akár egy emberé, akár soké vagy minden-

5. kié – csupán erô, amelynek több vagy kevesebb hatalma

lehet. De nem tartozunk neki engedelmességgel vagy tisztelettel, hiszen csak akarat.” (Royer Collard, francia filozófus) Milyen alapon kritizálja a szerző a demokráciát? Mi a különbség aközött, hogy nem tartja tiszteletben a többségi akaratot, vagy nem is engedelmeskedik neki?

„A közérdek feltehetôen az, amit az emberek akkor vá-

6. lasztanának, ha világosan látnának, racionálisan gondol-

kodnának, és érdek nélkül cselekednének.” (Walter Lippmann, amerikai újságíró) Milyen ellentmondásra hívja fel a figyelmet a szerző? Miért van mégis nagyobb esélye a közérdek érvényesülésének a demokráciában, mint más rendszerekben?

7.

A modern demokrácia Magyarázza meg a demokrácia tartóoszlopainak jelentőségét! Érvelését alátámaszthatja konkrét példákkal is!

225

a deMOKráCia

8.

A demokrácia formái Hogyan történik a hatalom ellenőrzése a két rendszerben? Mi a különbség a hatalmi ágak elválasztása szempontjából? Mi a különbség a törvényhozás szerepében a két rendszer között?

Többségi rendszer

Arányos rendszer

– Közvetlen kapcsolat a képviselő és választói között. – Kevés párt jut be a parlamentbe – ezek nagy gyűjtőpártok (kétpártrendszer). – Szilárd kormánytöbbség. – Egyszerű kormányzati alternatíva a választó számára.

– A pártok szerepe nagyobb, a képviselő nem egy konkrét lakossági csoportot képvisel. – Sok kisebb párt is bejut a parlamentbe. – Ideológiailag meghatározottabb pártok. – Gyakori koalíciós kényszer. – A választó befolyása csekély a kormányalakításra.

9.

A többségi és az arányos rendszer politikai következményei

Vitassák meg, melyik rendszer milyen előnyökkel és milyen hátrányokkal jár! Mennyiben küszöböli ki a hátrányokat és ötvözi az előnyöket a vegyes rendszer?

angol gyarmatok egy részén alkalmazzák. Az országot kb. egyforma lakosságú választókerületekre osztják, melyekben egyéni jelöltek indulnak. Az válik képviselővé, aki közülük a legtöbb szavazatot kapta. Ez a rendszer közvetlen kapcsolatot teremt a képviselő és választói között, de a vesztesekre leadott szavazatok elvesznek, és ezáltal a kisebbség véleménye egyáltalán nem érvényesül. Az arányos rendszer ezt a hiányosságot próbálja meg kiküszöbölni. Itt nagyobb választókerületek vannak (akár az egész ország is lehet egyetlen kerület), ahonnan több képviselő kerülhet ki. Minden párt listát állít a jelöltjeiből, és a választópolgárok ezek közül választanak. A listákra leadott szavazatok aránya dönti el, hogy melyik listáról hányan válnak képviselővé. Sok országban, így Magyarországon is, a többségi és arányos rendszert ötvöző vegyes rendszer működik (erről a 44. leckében lesz szó).

10. Választási rendszerek A szavazatok hány százalékát szerezte meg a többségi rendszerben az A) párt? És a képviselői mandátumoknak? Milyen problémát vet ez fel? Mi történne, ha több párt indulna? Miért súlyosbítaná ez a problémát? Hány százalékát szerezte meg a szavazatoknak az A) párt az arányos rendszerben? És a képviselői mandátumoknak? Miért nem tökéletesen arányos ez a rendszer sem?

226

a PártOK A demokrácia fontos intézményei a politikai pártok, azok a szervezetek, melyek a választásokon jelölteket állítanak. A pártok jellemzője az önkéntes szerveződés, a közös ideológia, valamint az, hogy céljuk a hatalom megszerzése, a kormányzás. Az egyes országokban a pártokat különböző törésvonalak választják el egymástól. Ilyen lehet a vallás (felekezeti, vallásos és egyházellenes pártok), a nyelv és etnikum (kisebbségi vagy kisebbségellenes pártok), a város–vidék ellentét (parasztpártok) vagy az ezt részben fedő osztálytagolódás (polgári vagy munkáspártok). Újabban az államhoz való viszonyt is fontos törésvonalnak tekintjük. Az egyik oldalon azok a szavazók állnak, akik inkább részesülnek az állami újraelosztásból, és sok köztük az állami alkalmazott vagy nyugdíjas. A másik oldalhoz az állami elvonásokat sokalló, jobbára a versenyszférában alkalmazott vagy vállalkozó csoportok tartoznak. A francia forradalom óta a pártok osztályozásának legelterjedtebb módja a bal- és jobboldalra sorolás. A fogalompár jelentése folyamatosan változik. Ma gazdasági értelemben baloldalinak az állami újraelosztás támogatása, míg jobboldalinak a piacpártiság számít. Társadalmi-kulturális értelemben baloldaliak az egyéni, világias, kozmopolita, jobboldaliak pedig a közösségi, vallásos, nemzeti értékek. Klasszikusan a baloldalhoz sorolják a szocialista, szociáldemokrata, s újabban a zöldpártokat, valamint szélsőséges, rendszerellenes erőként a kommunistákat. A jobboldalon helyezkednek el a kereszténydemokrata és a konzervatív pártok, és a szélsőséges, rendszerellenes szélsőjobb. A középhez (centrumhoz) tartoznak a liberális és a parasztpártok.

12. A pártcsaládok ábrázolása egydimenziós tengelyen Mi az egydimenziós ábrázolás előnye, és mi a hátránya?

A bal- és jobboldal elhelyezkedése kétdimenziós mezô-

13. ben Nyugat-, illetve Kelet-Európában

Mi az alapvető eltérés a két régió pártrendszere között? Mi lehet a magyarázata, hogy a társadalmi-kulturális baloldaliság Nyugaton az állam szerepének növelésével, míg Keleten annak csökkentésével társul?

Konfliktusterületek Vallás Nyelv és etnikum Város és vidék Osztály Állam szerepe

Baloldal távolságtartás a vallásoktól nemzetköziség, kozmopolitizmus városi életmód alkalmazotti érdekek beavatkozás és újraelosztás

békére törekvés (pacifizmus) az egyéni jogok Társadalmi kérdések a legfontosabbak Külpolitika

Jobboldal vallásosság nemzeti érzelmek vidéki és városi életmód vállalkozói érdekek minél kisebb mértékű beavatkozás („éjjeliőr szerep”) a katonai ütőképesség növelése közösségi értékek és tekintély

11. Politikai konfliktusok a bal- és jobboldal között Keressen konkrét példákat történelmi tanulmányaiból a bal- és jobboldali pártok eltérő viselkedésére az egyes konfliktusterületeken!

kommentár nélkül Liberális-e a demokrácia? A modern demokráciákat azért szokás liberálisnak nevezni, mert ezzel megkülönböztetjük őket a kommunista diktatúrák „népi demokráciájától”, valamint az antik demokráciától. Míg a „népi demokrácia” csak nevében volt az, az antik demokrácia valódi népuralmat jelentett, de nem a mai értelemben. A modern demokrácia létrejöttének feltétele volt a törvény előtti egyenlőség megvalósulása, a jogállamiság kialakulása, valamint az emberi jogok megfogalmazása. A modern demokrácia tehát abban az értelemben liberális, hogy a többségi döntést csak akkor fogadja el, ha az összhangban van az emberi jogokkal és a jogállamisággal, ezeket ugyanis többségi döntéssel sem lehet megváltoztatni. Antik demokrácia – közvetlen részvétel a hatalomgyakorlásban – a többség zsarnoksága – nincsenek egyéni jogok – homogén társadalom – kötelező állami kultusz

Modern, liberális demokrácia – képviseleti rendszer, a hatalom ellenőrzésével – jogállamiság – cél az egyéni jogok érvényesülése – megosztott (plurális) társadalom – világnézeti semlegesség

227

a vállalkozások

a VállalKOzáSOK A piacgazdaság főszereplői a vállalkozások és a háztartások. A vállalkozások a háztartások munkaerejét használva javakat (termékeket és szolgáltatásokat) állítanak elő, melyeket főleg a háztartásoknak értékesítenek. Fő céljuk, hogy termékeik vagy szolgáltatásaik értékesítésével profitra (nyereségre) tegyenek szert. Közvetett módon a vállalkozásokhoz kerülnek tőkeként a háztartások megtakarításai is.

1.

A gazdasági körforgás

Magyarországon 2014-ben 1 703 726 vállalkozás működött, amiből 1 115 463 volt egyéni vállalkozás. Vagyis minden kilencedik magyar állampolgár egyéni vállalkozó, és minden hatodikra jut egy vállalkozás. Az egyéni vállalkozók zöme azonban alkalmazott is valahol, és csak kiegészítő tevékenysége a vállalkozás.

Milyen közvetlen kapcsolat van a vállalkozások és a háztartások között? Milyen közvetett kapcsolatban állnak a bankokon vagy az államon keresztül? Miben különböznek az ábrán piros, illetve zöld nyilakkal jelölt kapcsolatok?

Az erőforrások elosztásának elvileg a szabad piac a leghatékonyabb eszköze. A valóságban azonban a hatékonyság rovására is mehet, ha egy termelési lánc tagjai (a termék előállításában és értékesítésében részt vevő vállalkozások) önállóak, és nem képesek egymással megegyezni. Ha ezek egy vállalkozáshoz tartoznak, akkor hatékonyabb lehet a költségcsökkentő vagy termékfejlesztő beruházás. Ezért vannak nagyobb vállalkozások.

„2. §. (1) Magyarország területén természetes személy a

VállalKOzáSi FOrMáK A vállalkozás legegyszerűbb formája, ha valaki egyéni vállalkozóként működik. Ebben az esetben nem munkabért kap alkalmazottként, hanem maga gondoskodik a tevékenységéhez szükséges erőforrásokról, és azokat költségként számolhatja el. Ha több tőkére, illetve munkaerőre van szükség egy vállalkozáshoz, akkor közkereseti társaságot vagy betéti társaságot célszerű alapítani. Az eddig említett gazdálkodási formák közös jellemzője a tevékenységért való korlátlan (a teljes vagyonnal való) felelősség. A vállalatok további bővíthetősége érdekében született meg a korlátolt felelősség fogalma. A korlátolt felelősségű társaságok (kft.) és a részvénytársaságok (rt.) saját törzstőkével rendelkeznek, és tevékenységükért csak ezzel felelnek. A részvénytársaságok esetén a tulajdonrész könnyen adható-vehető, gyakran az értékpapírpiacon, a tőzsdén. Ha bevezették a tőzsdére, nyilvánosan működő részvénytársa-

2. szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásá-

nak általános szabályairól szóló törvény szerinti letelepedés keretében üzletszerû – rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott – gazdasági tevékenységet egyéni vállalkozóként végezhet. […] 15. §. (1) Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységébôl eredô kötelezettségeiért teljes vagyonával felel.” (Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégrôl szóló törvény) Ki lehet egyéni vállalkozó? Mit jelent a korlátlan felelősség fogalma? Miért van szükség a korlátlan felelősségre, és miért nem riasztja el ez mégsem a vállalkozókat?

„3:138. §. Közkereseti társaság (kkt.) létesítésére irányuló

3. társasági szerzôdés megkötésével a társaság tagjai arra

vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság gazdasági tevékenységének céljára a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek, és a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért korlátlanul és egyetemlegesen helytállnak. […] 3:154. §. A betéti társaság (bt.) létesítésére irányuló társasági szerzôdés megkötésével a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság gazdasági tevékenységének céljára a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek, továbbá legalább az egyik tag (a továbbiakban: beltag) vállalja, hogy a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért a többi beltaggal egyetemlegesen köteles helytállni, míg legalább egy másik tag (a továbbiakban: kültag) a társasági kötelezettségekért – ha e törvény eltérôen nem rendelkezik – nem tartozik helytállási kötelezettséggel.” (Polgári Törvénykönyv) Mit jelent az egyetemleges felelősség? Miért nehezen bővíthető a közkereseti társaság? Mi a betéti társaság előnye?

242

„3:159. §. A korlátolt felelôsségû társaság (kft.) olyan gaz-

4. dasági társaság, amely elôre meghatározott összegû törzs-

betétekbôl álló törzstôkével alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerzôdésben megállapított egyéb vagyoni értékû szolgáltatásra terjed ki. A társaság kötelezettségeiért – ha e törvény eltérôen nem rendelkezik – a tag nem köteles helytállni. […] 3:210. §. A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely elôre meghatározott számú és névértékû részvénybôl álló alaptôkével mûködik, és a részvényes kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért a részvényes – ha e törvény eltérôen nem rendelkezik – nem köteles helytállni.” (Polgári Törvénykönyv) Mi a biztosítéka a kft. és az rt. fizetőképességének? Mi az előnyük a kisvállalkozási formákkal szemben?

Vállalkozási forma

Felelősség

Közkereseti társaság (kkt.)

a tagok korlátlanul felelősek

Betéti társaság (bt.) Korlátolt felelősségű társaság (kft.)

a beltagok korlátlanul felelősek

Részvénytársaság (rt.)

5.

Törzstőke

a tulajdonosok nem felelősek, csak a társaság

Alapítás

nincs meghatározva

csak bejelentés

legalább 3 000 000 Ft legalább 20 000 000 Ft*

bejelentés és a törzstőke befizetésének igazolása

Tőkebevonás tilos nyilvánosan

nyilvánosan

*nyrt. esetén (zrt. esetén 5 000 000 Ft is elegendő).

A vállalkozási formák

Miért különbözőek a vállalkozási formák alapításának feltételei? Mi az összefüggés a törzstőke nagysága és a tőkebevonás módja között a kft. és az rt. esetében?

ságnak nevezik (nyrt.), egyébként zártkörűen működőnek (zrt.). A résztulajdonosok a részvényeik arányában jogosultak a profitból fizetett osztalékra, illetve beleszólni a vállalkozás irányításába. A korlátolt felelősség az európai gazdaság fejlődésének egyik fontos tényezője volt a múltban. Amíg az iparosok, kereskedők teljes magánvagyonukkal feleltek döntéseikért, sokkal kevesebb kockázatot vállaltak. Ez éppen azoktól az újításoktól riasztotta el őket, amelyek a legnagyobb hasznot is hozhatták. Az iszlám világban nem alakult ki a korlátolt felelősség, ez is lehetett az egyik oka a térség gazdasági lemaradásának. A XIX. században létrejött, nem haszonra törekvő (nem profitorientált) gazdasági társaságok a szövetkezetek. Céljuk a tagok gazdasági vagy fogyasztási igényeinek kielégítése. Gyakori formája a mezőgazdasági termelőszövetkezet (ennek erőszakkal létrehozott formája terjedt el a szocialista országokban), de léteznek értékesítési, fogyasztási vagy hitelszövetkezetek is.

a VállalKOzáSOK KÖltSÉGei A vállalkozások bevételeikből levonják költségeiket, így számolják ki a profitot. Azokat a költségeket, amelyek rendszeres, tényleges kifizetést jelentenek, szakszóval explicit (kifejezett) költségnek nevezik. Vannak olyan költségek is, amik nem jelentenek az adott időszakban tényleges kifizetést, mégis a vállalkozás ráfordításai; ezek az implicit (rejtett) költségek. Ilyen az amortizáció. A vállalkozáshoz szükséges felszerelés beszerzése befektetést igényel. A felszerelés azonban megkopik, elavul, elromlik (amortizálódik), és így egyre kevesebbet ér. Ezért a befektetés összegét értékcsökkenésként számolja el a vállalkozás annyi éven át, amíg a felszerelést használják. A bevételekből leírható költségeket együtt számviteli költségeknek nevezik.

6.

Bizonylat a Hangya szövetkezeten keresztül értékesített toll árának kifizetésérôl (1938)

Miért érte meg a termelőnek a Hangyán keresztül értékesíteni? A Hangya fogyasztási szövetkezetként is működött: miért érte meg a fogyasztónak rajta keresztül vásárolni? A szabad piac milyen problémáját próbálják meg a szövetkezetek kiküszöbölni?

Egy vállalat nyereséges, ha a számviteli költségek levonása után marad profitja. Érdemes azonban megvizsgálni, hogy a befektetett tőke és munkaerő egy másik vállalkozásban nem termelne-e több hasznot. Ezt a képzeletbeli profitot nevezik alternatív költségnek is. Akkor igazán nyereséges a vállalkozás, ha az alternatív költségek levonása után is marad profitja. bevételek számviteli költségek

számviteli profit amortizáció

explicit költségek

implicit költségek

alternatív költségek

gazdasági profit

gazdasági költségek

7.

A vállalkozás üzleti terve: a bevételek és költségek

Keressen konkrét példákat az egyes költségtípusokra egy induló, vagy egy, az ismeretségi körében található kisvállalkozás esetében!

243

a VállalKOzáSOK

8.

árSzabáS, árÉrzÉKenYSÉG ÉS árdiSzKriMináCiÓ Versengő piacon egyre több vállalkozás egyre több árut állít elő, és azt egyre alacsonyabb áron kénytelen értékesíteni. A fogyasztók árérzékenysége eltérő: van, aki többet hajlandó fizetni egy termékért, van, aki csak kevesebbet. A vállalkozások számos stratégiát dolgoztak ki arra, hogyan kérjenek magasabb árat azoktól, akik hajlandóak többet fizetni, és alacsonyabbat attól, aki csak kevesebbet. Amikor ugyanazt a terméket különböző árakon kínáljuk, vagyis árdiszkriminációt alkalmazunk, fel kell mérni a fogyasztók árérzékenységét és az eltérő árszabásnak igazságosnak kell tűnnie.

Supersize

Kétféle árat úgy a legegyszerűbb megadni, ha megkérdezzük a fogyasztót, hajlandó-e többet fizetni. A gyorsétterem költségeinek csak töredéke a nyersanyag. Miért kérdezik meg minden fogyasztótól, hogy kér-e nagyobb adagot?

Darabszám

9.

Költség/db

B vállalkozás (eltérő árakat alkalmaz: az első 4 db ára több, mint az 5., majd a 6. és 7. darabé)

A vállalkozás (azonos árakat alkalmaz)

Összköltség

Eladási ár/db

Összbevétel

Profit

Eladási ár/db

Összbevétel

Profit

10

40

12

4

7

28

10

40

12

5

7

35

 9

45

10

10/9

49

14

6

7

42

 8

48

 6

10/9/8

57

15

7

7

49

 7

49

 0

10/9/8/7

64

15

Eltérô árszabás

Miért csökkenti A vállalkozás az eladási árat? Mi ennek a következménye a vállalkozásra nézve? Miért nem csökken B vállalkozás profitja? Miért lehetséges elméletileg az eltérő árszabás? Hogyan érheti el a gyakorlatban a B vállalkozás, hogy a fogyasztók hajlandóak legyenek különböző árat fizetni a termékeiért? Keressen a saját környezetéből konkrét példákat!

Gyakori árdiszkrimináció a csoportárak (pl. diákjegy) bevezetése, a kedvezményes elővétel és az akciók (árleszállítások) meghirdetése vagy a saját márkás termékek forgalmazása. A csoportárak esetén a vállalkozás maga méri fel az egyes fogyasztók árérzékenységét. Az elővétel és az akciók külön erőfeszítést igényelnek az árérzékenyebb vevőktől. A saját márkás termékek olcsóbbak, de egyszerűbb csomagolásuk elriasztja a nem árérzékeny vásárlót.

Diákkedvezmény

10. Miért nem érzi a többi fogyasztó igazságtalannak a diákkedvezményt? Gyűjtsön további csoportkedvezményeket, és indokolja meg „igazságosságukat”!

244

11. Fesztiválok belépôjegyárai 2011-ben Miért olcsóbb az elővételben vett, és miért drágább a helyben vett jegy? Miért aránytalan a hetibérlet és a napijegy egymáshoz viszonyított ára?

A fogyasztók gyakran hajlandóak többet fizetni, ha úgy tudják, nem egyszerűen vásárolnak, hanem valamilyen ügyet is támogatnak: az egészséget és a környezetet, a harmadik világ szegény termelőit vagy a hazai munkahelyeket és hagyományokat. Ezt nevezik lelkiismereti marketingnek.

Árleszállítás

13. Miért csak ideiglenesek és rendszertelenek az akciók? A termékek az akciók esetén olcsóbbak, az akciókon kívül drágábbak: melyik az „igazi” ár?

12.

Termékek az áruházi polcon Melyik termék került szemmagasságba, és miért? Mi a saját márka és az akciós termék elhelyezésének logikája?

14. Fair trade (tisztességes kereskedelem) A fair trade termékek ára általában magasabb, mint a hasonló minőségű más termékeké. Miért hajlandók a fogyasztók többet fizetni? Milyen nehézséget kell leküzdenie a forgalmazónak?

kommentár nélkül Komparatív előnyök. Vannak hatékonyabb és kevésbé hatékony vállalatok, mégis sokszor az utóbbiak is fennmaradnak. A hatékonyak ugyanis nem képesek mindent előállítani: érdemes arra a termékre specializálódniuk, melyben hatékonysági előnyük a legnagyobb. Az ábrán látható példában a kék gazdaság bor- és sajttermelésben is jobb, mint a lila. Mindkét gazdaság jobban jár azonban, ha nem önellátásra rendezkednek be, hanem egy-egy termékre specializálódnak és kereskednek. Az ábrából kiderül, hogy a kék gazdaságnak kizárólag bortermeléssel érdemes foglalkoznia, mert abban nagyobb az előnye a lilával szemben. Ha a kék gazdaság csak bort termel, a lila pedig csak sajtot, majd a termékeik egy részét elcserélik, mindkettőnek mindenből több lesz, mint ha mindkét terméket mindketten maguknak termelték volna. (A valóságban a két gazdaság természetesen nem egymással cserél, hanem a piacon pénzért értékesíti áruit.) Ezt hívjuk komparatív (viszonylagos) előnynek.

15. A komparatív elônyök

245

a pénzpiac

1.

A pénzpiac és a pénzügyi közvetítôk

Miben különbözik a pénzügyi közvetítők tevékenysége a befektetési bankokétól és a brókercégekétől? Elsősorban kik fordulnak hozzájuk, és kik a bankokhoz, biztosítókhoz és nyugdíjalapokhoz?

a PÉnzPiaC ÉS a PÉnzÜGYi KÖzVetÍtőK A háztartások és kisebb mértékben a vállalkozások vagy állami intézmények is megtakarítják a jövedelmük egy részét. Ugyanakkor a vállalkozások elindulásához vagy fejlesztéséhez befektetni való pénzre, azaz tőkére van szükség. A háztartásoknak vagy az államnak is lehetnek az aktuális bevételeiket meghaladó kiadásai (pl. lakásvásárlás vagy autópálya-építés). A gazdaság szereplői között tehát vannak, akik megtakarítanak (akiknek most van pénze, de csak később használnák) és vannak, akik anyagi erőforrásokat igényelnek (akik most használnák, de csak később lesz pénzük). A két csoportot a pénzpiac köti össze. A pénzpiac legalapvetőbb formája a tőzsde, ahol a részvények kibocsátásával közvetlenül lehet forrást bevonni a vállalkozásba. A megtakarítók vagy hitelezők gyakran pénzügyi közvetítőkön, például bankokon, biztosító társaságokon, nyugdíjalapokon keresztül kapcsolódnak be a pénzpiac működésébe. A megtakarítóknak és a forrásigénylőknek ezért nem kell külön-külön üzleti partnert keresniük. Természetesen előfordul, hogy egy vállalkozás banki közvetítés nélkül vesz fel valakitől hitelt: ekkor kötvényt bocsát ki. A tőzsde központosított és szigorú szabályok szerint működő piac. A nagy mennyiségű, gyors üzletkötés miatt az árak gyorsan követik a vállalkozásokról rendelkezésre álló információkat. A tőzsdén nemcsak valutával, értékpapírokkal (részvényekkel), de nagy tömegű azonos árucikkekkel (mezőgazdasági terményekkel, ásványkincsekkel) is lehet kereskedni. Ezt nevezik árutőzsdének. Egy tőzsde működését az ott forgalmazott jellemző részvénycsomag árának változásával, az ún. tőzsdeindexszel jellemzik. A tőzsde lehet fizikailag is létező piactér, mint a New York-i tőzsde (NYSE), melynek híres indexe a Dow Jones, vagy csak virtuális, elektronikus formában működő, mint a főleg informatikai vállalatok részvényeivel kereskedő NASDAQ.

2.

A három legfontosabb tôzsdeindex alakulása az Egyesült Államokban

Értelmezze a NASDAQ indexének kiugrását, majd visszaesését 2000 körül a másik két indexhez képest, ha tudjuk, hogy ezen a tőzsdén elsősorban informatikai vállalatok részvényeivel kereskednek! „Kibocsátói szolgáltatások: […] A BÉT-en keresztül elér-

3. hetô a dinamikusan növekvô hazai intézményi befektetôi

vagyon, a hazai lakossági megtakarítások. A Tôzsde hozzáférést biztosít a globális tôkepiac legfontosabb befektetôi rétegeihez is. Kereskedési szolgáltatások: […] A tôzsdei kereskedelemben jelenleg közel 40 hazai és külföldi brókercég vesz részt. A befektetôk ezen szolgáltatók számára adhatnak megbízást a tôzsdei termékekre. Piaci információk nyújtása: A Tôzsde azonnali és pontos információt nyújt a bevezetett értékpapírok kereskedési adatairól, valamint a kibocsátókat és szekciótagokat érintô hírekrôl.” (A BÉT honlapjáról) Kik fektetnek be a BÉT-en keresztül? Hogyan történik a befektetés? Miért elengedhetetlen, hogy a tőzsde pontos információkat is nyújtson?

246

A legfontosabb magyarországi pénzpiac a Budapesti Értéktőzsde (BÉT), amelyet 1864-ben alapítottak, 1948-ban megszüntettek és 1990-ben újranyitottak. Elsősorban értékpapírokkal folyik itt a kereskedés, de 2005-ben magába olvasztotta a Budapesti Árutőzsdét is, így nyersanyagokat és mezőgazdasági termékeket is forgalmaznak nagy tételben. a banKrendSzer A háztartások és más gazdasági szereplők megtakarításait gyűjtő, illetve a vállalkozásoknak, a háztartásoknak hiteleket folyósító bankokat kereskedelmi bankoknak nevezzük. A bankrendszernek ez az első szintje. A második szintet a központi bank, a „bankok bankja” foglalja el, Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A központi bank csak a kereskedelmi bankoknak hitelez, és azok megtakarítását gyűjti. Ezekre fizetett kamata az ún. alapkamat, ami viszonyítási alapul szolgál a teljes bankrendszer számára. A Nemzeti Bank Magyarország jegybankja is, a törvényes fizetőeszköz, a forint kibocsátója. A kamatszedés, de legalábbis annak mértéke mindig vitatott volt. Sok vallási hagyomány és erkölcsfilozófia elítéli, mint más munkáján élősködő, vagy más nehézségéből hasznot húzó tevékenységet. A hitelezés azonban kölcsönösen hasznos tevékenység, hiszen saját megtakarítás hiányában is lehetővé tesz idő előtti vásárlást vagy jövedelmező befektetést. Kamat nélkül viszont nincs hitelezés: a hitelező nem takarítana meg, nem mondana le az azonnali fogyasz-

tásról. A kamat a hitel ára: mértéke a kereslettől és kínálattól függ. Ezenkívül figyelembe kell venni a hitelezés költségeit (ügyintézés, nyilvántartás) és a kockázatát (az adósok mekkora része nem fogja visszafizetni a felvett hitelt).

6. 4.

A Magyar Nemzeti Bank története

Milyen történelmi események állnak a bankrendszer kétszeri átalakítása hátterében? Miért csak 1924-ben került sor az MNB megalapítására?

A kétszintû bankrendszer

Miért kötelesek a kereskedelmi bankok az általuk gyűjtött megtakarítások egy részét a központi banknál elhelyezni?

„3. §. (1) Az MNB elsôdleges célja az árstabilitás elérése

A harmadik világ szegény országaiban alakult mikrohitel-szervezetek kis összegű kölcsönöket adnak a legszegényebbeknek, akiknek a bankok nem hiteleznének. Ebből a pénzből próbálnak meg kisvállalkozásokat indítani, a kamatokkal növelt törlesztésből pedig újabb igénylők kaphatnak hitelt. Az első mikrohitel-szervezet, a bangladesi Grameen alapítója, Muhammad Yunus 2006-ben Nobelbékedíjat kapott. Ám a mikrohitelek kamatai meglepően magasak, hiszen a kis kölcsönöknek nagyon magasak az ügyintézési költségei, és a szegény adósok miatt a kockázatuk is. A mikrohitel kamatának összetevôi

7. és fenntartása.

(2) Az MNB elsôdleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi közvetítôrendszer stabilitásának fenntartását, ellenálló képességének növelését, a gazdasági növekedéshez való fenntartható hozzájárulásának biztosítását. […] (7) […] Az MNB ennek érdekében az e törvényben meghatározott keretek között feltárja a pénzügyi közvetítôrendszer egészét fenyegetô üzleti és gazdasági kockázatokat, elôsegíti a rendszerszintû kockázatok kialakulásának megelôzését, valamint a már kialakult rendszerszintû kockázatok csökkentését vagy megszüntetését, továbbá hitelpiaci zavar esetén a hitelezés ösztönzésével, a túlzott hitelkiáramlás esetén annak visszafogásával járul hozzá a közvetítôrendszer gazdaságfinanszírozó funkciójának kiegyensúlyozott megvalósulásához.” (A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény, 2013)

5. A mikrohitel-szervezetek általában nem gyűjtenek betéteket. Milyen pénzügyi kiadásaik lehetnek? Miért ilyen magasak az adminiszrációs és a személyi kiadások?

PÉnztereMtÉS A piac működése tette szükségessé a pénz létrejöttét. A pénz a legalkalmasabb csereeszköz, de ezzel mérik a javak értékét, és pénzben volt célszerű megtakarítani is. (A modern pénzpiac erre már más lehetőségeket is kínál: részvényt, kötvényt, biztosítást.) A gazdaság növekedésével egyre több forgalomban lévő pénzre van szükség. A pénzkínálatot a központi bank képes növelni vagy mérsékelni. Új pénzt teremt (bocsát ki) és azt a kereskedelmi bankoknak adja kölcsön, vagy értékpapírokat vásárol tőlük. A pénzt aztán a kereskedelmi bankoktól hitelt felvevő vállalkozások és háztartások költik el. A kölcsönök után követelt hitelkamat és a megtakarításokra fizetett betéti kamat változtatásával ösztönözheti a kereskedelmi bankokat kölcsönök felvételére, vagy éppen fordítva, megtakarításra. Amikor végül egy kereskedelmi bank visszafizeti a központi banktól felvett kölcsönt, az a pénz megszűnik létezni, így a pénzmennyiség csökken. Sajátos módon a hitelezés maga is pénzsokszorozóként működik. A bankban elhelyezett megtakarítás a betétes pénze marad, miközben azt a banktól felvevő vállalkozás vagy fogyasztó is használja: befekteti vagy elkölti. Amikor tehát meg akarjuk határozni, mennyi pénz van a gazdaságban, ahhoz össze kell adni a megtakarítások öszszegét az éppen használatban lévő pénz összegével.

Mit ért a törvény pénzügyi közvetítőrendszer alatt? Hogyan tudja a jegybank ösztönözni, illetve visszafogni a hitelezést?

8.

A központi bank pénzteremtô (pénzkibocsátó) szerepe

Hogyan befolyásolja a kereskedelmi bankok hiteligényét, ha a központi bank növeli, vagy éppen csökkenti a hitelkamatot? Hogyan befolyásolja a kereskedelmi bankok megtakarítási kedvét, ha a központi bank növeli, vagy éppen csökkenti a betéti kamatot? Hogyan növelheti és hogyan csökkentheti a központi bank a forgalomban lévő pénz mennyiségét?

247

a PÉnzPiaC Az, hogy ki és hogyan teremthet új pénzt, nagyban függ attól, hogy mi adja a pénz értékét. Sokáig a pénz anyaga, vagy legalábbis fedezete nemesfém volt. Németül ezért hívják a pénzt Geld-nek, ami az arany jelentésű Gold szó hangváltozata. A nemesfémtartalmat vagy -fedezetet kezdettől fogva az állam, annak uralkodója vagy védőistene garantálta. Az angol „money” szó a latin „moneta”-ból származik, mivel a római pénzverde a Figyelmeztető Juno (Juno Moneta) templomának szomszédságában és védelme alatt állt. Valójában tehát a pénz értékét kezdettől fogva emberi megállapodás, törvény szabta meg; a görög „nomiszma” szó nem véletlenül a törvény vagy gondolat jelentésű „nomosz”-ból ered (a nomiszmából ered az éremtan tudományos elnevezése, a numizmatika).

Római ezüstdénár, Juno istennô képével

9. Mi az előnye, ha a pénz kisméretű, egyforma egységekben kerül forgalomba? Miért nem bocsáthat ki akárki pénzt? Mit garantált az istennő, akinek a képét az érmére verték?

10. A forint/euró árfolyam változása Hogyan befolyásolják a forint árfolyamát a következő események? a) Növekszik az export, és a magyar kereskedőcégek az árukért kapott eurót forintra váltják. b) Növekszik az import, és a kereskedőcégek eurót vesznek árubeszerzésre. c) Magyar befektetők külföldi értékpapírokat vesznek, és ehhez forintot váltanak euróra. d) Egyre több a külföldi befektető, aki forintot vesz euróért, hogy hazai értékpapírokat vásárolhasson.

Az országok rangsora névértéken számolt GDP alapján (milliárd dollár) 1. USA 17 419

Az országok rangsora vásárlóerő-paritáson számolt GDP alapján (milliárd dollár) 1. Kína 18 031

2. Kína

10 360

2. USA

17 419

3. Japán

4 601

3. India

7 393

4. Németország Egyesült 5. Királyság 6. Franciaország

3 853

4. Japán

4 631

2 942

5. Oroszország

3 745

2 829

6. Németország

3 690

7. Brazília

2 346

7. Brazília

3 264

8. Olaszország

2 144

8. Indonézia

2 676

9. India

2 067

10. Oroszország 59. Magyarország

9. Franciaország Egyesült 1 861 10. Királyság 133 57. Magyarország

2 572 2 525 242

világ országainak GDP-je dollárban névértéken, illetve 11. Avásárlóerô-paritáson számolva, 2014 Miért az USA az egyetlen ország, amelynek megegyezik a kétféle módon mért GDP-összege? Mit jelent, ha egy országnak nagyobb vagy kisebb a vásárlóerő-paritáson mért GDPje, mint a névértéken számított? Milyen típusú országok szerepelnek előkelőbb helyen, és melyek hátrábban a vásárlóerő-paritáson mért GDP-rangsorban? Miért? Milyen esetben érdemes az egyik, és milyenben a másik számítási módot alkalmazni?

248

a PÉnz árFOlYaMa Más országok készpénzét valutának, számlán tartott pénzét pedig devizának nevezzük. Ha az adott országban piacgazdaság működik, akkor valutája és devizája általában szabadon átváltható más ország pénzére, azaz konvertibilis. Amíg a különböző pénzeknek nemesfémfedezete volt, addig az árfolyamuk (értékük más valutákhoz képest) sem változott. A második világháború után a legtöbb ország megegyezett abban, hogy valutájának árfolyamát a dollárhoz köti, amelynek még mindig volt aranyfedezete. Ezt hívták Bretton Woods-i rendszernek, és 1971-ig működött. Összeomlása után az európai államok megállapodtak abban, hogy valutáik árfolyamát egymáshoz kötik. Ez volt az Európai Monetáris Rendszer, az egységes európai pénz, az euró elődje. A legtöbb valuta árfolyama azonban folyamatosan változik, a kereslet és kínálat határozza meg. A valuták árfolyamát a kereslet és kínálat határozza meg: a dollár árfolyama magas, ha sokan akarnak amerikai árut venni, amiért dollárral kell fizetni. A termékek jelentős része viszont nem kerül be a nemzetközi kereskedelembe, például a helyben fogyasztott, romlékony élelmiszerek vagy az olyan szolgáltatások, mint a fodrászat. Ezek árát csak a hazai piac kereslete és kínálata határozza meg. Ez azt eredményezheti, hogy az átváltott pénzből a másik országban több, vagy épp kevesebb árut lehet venni, mert ott alacsonyabbak vagy magasabbak az árak. Ezért használják a közgazdászok a vásárlóerő-paritást (PPP) mint alternatív árfolyamot. Ezzel mérik azt, hogy egy adott öszszegért az egyes országokban mennyi áru vásárolható ahhoz képest, mintha az Egyesült Államokban költötték volna el.

kommentár nélkül A 2008-as pénzügyi válság és tanulsága. Általában azok az országok fejlődtek gyorsabban, melyeknek nagyobb és szabadabb bankrendszere volt. Angliában az iparosodás kezdetén óriási szerepe volt a bankoknak, melyek a betétesek megtakarításaiból olcsó hiteleket kínáltak. Előfordulhat azonban, hogy a hitelezés túlzott méretű lesz. Ez történt 2008 előtt az Egyesült Államokban. Az olcsó jelzáloghitelek miatt sokan vettek ingatlant, melyek ára a bővülő kereslet miatt megnőtt. Mivel a jelzáloghitel fedezete az ingatlan, emiatt még több hitelt vehettek fel. Mindenki úgy vélte, hogy az ingatlanok ára tartósan nőni fog, de legalábbis magas marad. Másrészt a versengő bankok kockázatos (pl. keveset kereső, már eladósodott) ügyfeleknek is hiteleztek, az alkalmazottakat pedig az üzletkötések arányában jutalmazták. Aztán az „ingatlanbuborék” kipukkadt: az árak nem nőttek tovább, sőt esni kezdtek. A kockázatos ügyfelek nem tudtak fizetni, és ez csődbe vitte a bankokat. A hitelezés nemcsak túl nagyra nőtt, de ellenőrizetlen is volt. A tanulság, hogy az ügyfelek jobb tájékoztatása mindenki érdeke, mert a bizalomvesztés az egész bankrendszert fenyegeti.

a munkaviszony

MUnKába álláS A munkáltató és a munkavállaló között a munkaviszony a munkaszerződés megkötésével jön létre. Munkavállaló már mindenki lehet 16 éves korától. A munkaszerződés a munkavállalót munkavégzésre, a munkáltatót pedig bérfizetésre kötelezi. A munkaszerződésben a felek próbaidőt is meghatározhatnak, ez alatt a munkaszerződés indoklás nélkül, egyszerűen felbontható. A munkaszerződés megkötése után a munkáltató köteles a munkavállalót bejelenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV). A munkabérből már a munkáltató levonja és befizeti a NAV-nak a társadalombiztosítási (tb) járulékokat és a személyi jövedelemadót (szja). A béren felül a munkáltató a munkavállaló után szociális hozzájárulási adót (szocho) is fizet. A munkavállalónak a munkaszerződésben rögzített bére a bruttó bér, míg a tb-járulékok és az szja levonása után kézhez kapott öszszeg a nettó bér. (A teljes bérköltségbe természetesen beletartozik a munkáltató által fizetett szoho is.) Magyarországon az állami alkalmazottak teszik ki az összes foglalkoztatott kb. 20%-át, ami nemzetközi összehasonlításban magas értéknek számít. Az állami alkalmazottak lehetnek közalkalmazottak (pl. tanárok, egészségügyi dolgozók) és közszolgálati tisztviselők (olyan állami vagy önkormányzati tisztviselők, akik közhatalmat gyakorolnak, pl. engedélyeket adnak ki vagy büntetést szabnak ki). Mindkét csoportra a munka törvénykönyvénél kötöttebb szabályok vonatkoznak. A közalkalmazottakkal és közszolgálati tisztviselőkkel szemben munkáltatójuk fegyelmi eljárást indíthat, ha mulasztást követtek el (a többi munkavállaló esetében erre csak akkor van lehetőség, ha a munkaszerződésben rögzítették). Fegyelmi vétség híján azonban a közalkalmazottat és a közszolgálati tisztviselőt nehéz elbocsátani. Gazdaságilag aktív népesség Foglalkoztatottak Vállalkozók Társas vállalkozások tagjai 157 000 fő

1.

Egyéni vállalkozók 288 000 fő

Alkalmazottak A verÁllami senyszféra alkalmaalkalmazottak zottai 842 000 2 810 000 fő fő

Munkanélküliek 422 000 fő

A foglalkoztatottak kategóriái Magyarországon (2014) Melyik csoportokra vonatkoznak alapvetően a munka törvénykönyvének előírásai?

Előfordul, hogy a munkáltató nem akarja elkötelezni magát (pl. tart a „hosszú” felmondási időtől), és sokallja a munkaerő adókkal és járulékokkal növelt költségeit. Ezért nem munkaszerződést köt a munkavállalóval, hanem vállalkozóként bízza meg az elvégzendő feladattal. Az ilyen kényszervállalkozás kijátssza a munka törvénykönyvét, és – mivel nehezebben ellenőrizhető – gyakran az adójogszabályokat is.

„45. §. (1) A munkaszerzôdésben a feleknek meg kell álla-

2. podniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében.

(2) A munkaviszony tartamát a munkaszerzôdésben kell meghatározni. Ennek hiányában a munkaviszony határozatlan idôre jön létre. (3) A munkavállaló munkahelyét a munkaszerzôdésben kell meghatározni. Ennek hiányában munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol munkáját szokás szerint végzi. (4) A munkaviszony – eltérô megállapodás hiányában – általános teljes napi munkaidôben történô foglalkoztatásra jön létre. (5) A felek a munkaszerzôdésben a munkaviszony kezdetétôl számított legfeljebb három hónapig terjedô próbaidôt köthetnek ki. Ennél rövidebb próbaidô kikötése esetén a felek a próbaidôt – legfeljebb egy alkalommal – meghosszabbíthatják. A próbaidô tartama a meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a három hónapot.” (A munka törvénykönyve, 2012) Sorolja fel, mi mindent kell tartalmaznia a munkaszerződésnek! Mi az alapértelmezett helyzet, ha ezt mégsem tartalmazza? Miért kötött a próbaidő tartama?

„Munkaszerzôdés, amely létrejött egyrészrôl a .................

3. ................................... mint munkáltató (székhelye/lakhe-

lye, cégjegyzéket vezetô bíróság, cégjegyzékszáma, adószáma, képviselôje) másrészrôl ................................................................ mint munkavállaló (leánykori neve, anyja neve, lakhelye, születési helye és ideje, TAJ-száma, adóazonosító száma, bankszámlaszáma) között alulírott napon és helyen az alábbi feltételek szerint: 1. Szerzôdô felek megállapodnak abban, hogy a munkáltató a munkavállalót ........ év ........ hó ...... napjától kezdôdô határozatlan idôtartamú munkajogviszony keretében foglalkoztatja a jelen munkaszerzôdésben foglaltak szerint. 2. A munkavállaló munkaköre: ................................................... 3. A munkavállaló alapbére havi bruttó ................................. Ft. A munkáltató a munkavállaló munkabérét a jelen munkaszerzôdésben megjelölt bankszámlára történô átutalással köteles megfizetni. 4. A munkavállaló munkahelye ................................................... 5. Szerzôdô felek megállapodnak abban, hogy a munkáltató a munkavállalót az általános teljes napi munkaidôben foglalkoztatja. A munkavállaló munkaideje napi 8 óra. 6. A munkáltató tájékoztatja a munkavállalót arról, hogy személyes adatait a munkaviszonyból eredô, illetôleg ahhoz kapcsolódó jogszabályi kötelezettségei teljesítése érdekében, az információs önrendelkezési jogról és az információs szabadságról szóló 2011. évi CXII. tv. rendelkezései szerint kezeli. 7. A jelen munkaszerzôdésben nem szabályozott kérdésekben a munka törvénykönyvérôl szóló 2012. évi I. tv. rendelkezései az irányadóak. 8. Szerzôdô felek a jelen munkaszerzôdést elolvasást követôen mint akaratukkal mindenben megegyezôt, helybenhagyólag írták alá.” (Munkaszerzôdés mintája) A törvényben felsorolt elemek közül mit tartalmaz ez a szerződésminta, és mit nem? Miért van szüksége a munkáltatónak a munkavállaló adószámára, TAJ-számára (társadalombiztosítási azonosító jelére) és bankszámlaszámára?

267

a MUnKaViSzOnY MUnKaidő ÉS MUnKabÉr A teljes munkaidő Magyarországon napi 8 óra, és heti öt munkanappal számolva heti 40 óra. A munkaszerződésben részmunkaidőt is lehet rögzíteni. Minden munkavállalónak heti két pihenőnap jár. A munkavállaló ezenkívül minden évben legalább 20 munkanapot szabadságon tölthet, sőt az életkorral a szabadság időtartama növekszik. Pótszabadság jár a 16 évnél fiatalabb gyerekeket nevelő szülőknek. „122. §. (1) A szabadságot – a munkavállaló elôze-

6. tes meghallgatása után – a munkáltató adja ki.

4.

A munkaidô-számítás módjai

Bizonyos munkakörökben el lehet térni a napi 8 órás munkanaptól. Az ábra segítségével magyarázza el, mit jelent a munkaidőkeret alapján kialakított munkarend! Mennyi lehet a napi maximális munkaidő? Mennyi lehet a munkaidő az egész számítási időszakban?

„153. §. (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a kötelezô

5. legkisebb munkabér és a garantált bérminimum összegét

és hatályát – a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban folytatott konzultációt követôen – rendeletben állapítsa meg. (2) A Kormány a munkavállalók egyes csoportjaira eltérô összegû kötelezô legkisebb munkabért állapíthat meg. (3) A kötelezô legkisebb munkabér összegének és hatályának megállapításánál figyelembe kell venni különösen a munkakör ellátásához szükséges követelményeket, a nemzeti munkaerôpiac jellemzôit, a nemzetgazdaság helyzetét, az egyes nemzetgazdasági ágazatok és az egyes földrajzi területek munkaerô-piaci sajátosságait.” (A munka törvénykönyve, 2012) Hogyan döntene ön a kormány helyében a minimálbér emeléséről, ha a gazdaság növekszik? És ha nem? Hogyan döntene a minimálbérről, ha alacsony a munkanélküliség? És ha magas? Milyen következménye lehet annak, hogy a munka törvénykönyve csak az alkalmazottakra vonatkozik, a vállalkozókra nem?

A munkáltató kötelessége

268

A munkáltató és a munkavállaló kötelességei

Hogyan érvényesülnek a szabadság kiadása során a munkáltató és a munkavállaló szempontjai?

A munkavállaló munkabérét is a munkaszerződés rögzíti. Az alapbért leggyakrabban a munkaidő alapján állapítják meg. Lehetőség van a bért teljesítményhez is kötni, de csak abban az esetben, ha a teljesítmény csak a munkavállalótól függ (azaz nem a vállalkozás teljesítményétől) és számára előre ismert. (Például egy üzletkötő bére az alapbéren túl függhet az általa megkötött szerződések értékétől.) Az átlagos teljesítmény alapján így kiszámolt bérnek is meg kell haladnia a minimálbér összegét. A munkaszüneti napokon végzett munkáért vagy a túlórákért a normál munkabéren túl bérpótlékot is kell fizetni. JOGOK ÉS KÖteleSSÉGeK A munkaviszony a munkáltatóra és a munkavállalóra is kötelességeket ró, melyek lehetővé teszik az eredményes munkavégzést. A munkavállalók érdekeik képviseletére – többek között a munkáltatói kötelességek betartásának ellenőrzésére – üzemi tanácsot választhatnak. Az üzemi tanács minden munkavállalót képvisel, függetlenül attól, hogy tagja-e valamelyik szakszervezetnek vagy sem. A munkáltató köteles az üzemi tanácsot a tervbe vett változtatásokról tájékoztatni, és egyet nem értése esetén tárgyalni is kell vele. Sztrájkot azonban az üzemi tanács nem szervezhet, az a szakszervezetek joga.

A munkavállaló kötelessége

– a munkavégzés feltételeinek biztosítása – a munkával kapcsolatos költségek megtérítése – a munka kijelölése a munkavállaló alkatára és egészségére való tekintettel – a biztonsági követelmények biztosítása – fogyatékkal élők észszerű alkalmazása

7.

(2) A munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony elsô három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelô idôpontban köteles kiadni. […] (3) A szabadságot – eltérô megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggô napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól.” (A munka törvénykönyve, 2012)

– előírt helyen és időben megjelenni munkavégzésre – a munkaidő alatt munkaképes állapotban rendelkezésre állni – a munkát személyesen, az elvárható gondossággal és szakértelemmel elvégezni – a munkájához szükséges bizalomnak megfelelő magatartást tanúsítani – a munkatársaival együttműködni

Gondolja végig, hogy a szülei munkája esetén mi lehet a fenti kötelességek tartalma! Beszélje meg szüleivel!

Mivel a munkáltató érdeke, hogy a munkavállaló megfelelően képzett legyen, bizonyos képzéseket kötelezően is elrendelhet. Arra is van lehetősége, hogy tanulmányi szerződést kössön a munkavállalóval. Ebben rögzítik, hogy a munkáltató miként támogatja a munkavállaló tanulmányait (pl. munkaidő-kedvezmény vagy akár hozzájárulás a tandíjhoz), valamint hogy mire kötelezi magát cserébe a munkavállaló (pl. hány évig nem mond fel). Ez a munkavállalónak akkor is hasznos lehet, ha más munkahelyet keresne magának. „264. §. (1) A munkáltató döntése elôtt legalább tizenöt 8. nappal kikéri az üzemi tanács véleményét a munkavállalók nagyobb csoportját érintô munkáltatói intézkedések és szabályzatok tervezetérôl. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában munkáltatói intézkedésnek minôsül különösen […] b) termelési, beruházási program, új technológia bevezetése, a meglévô korszerûsítése, c) a munkavállalóra vonatkozó személyes adatok kezelése és védelme, d) a munkavállaló ellenôrzésére szolgáló technikai eszköz alkalmazása, e) az egészséges és biztonságos munkafeltételek kialakítására szolgáló, a munkabalesetek, valamint a foglalkozási megbetegedések megelôzését elôsegítô intézkedés, f) az új munkaszervezési módszer, valamint a teljesítménykövetelmény bevezetése, módosítása, […] j) a munkarend meghatározása, k) a munka díjazása elveinek meghatározása.” (A munka törvénykönyve, 2012)

„229. §. (1) A tanulmányi szerzôdésben a munkáltató

9. vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a

munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos idôn – de legfeljebb öt éven – keresztül munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg.” (A munka törvénykönyve, 2012) Hogyan biztosítja a tanulmányi szerződés a két fél érdekeit?

Miért kell kikérni az üzemi tanács véleményét a felsorolt kérdésekben?

a MUnKaViSzOnY MeGSzÜntetÉSe A munkaszerződés létrehozhat határozott vagy határozatlan idejű munkaviszonyt is. Előbbit legfeljebb öt év időtartamára lehet létesíteni. A határozatlan idejű munkaviszony felbontható közös megegyezéssel, vagy valamelyik fél felmondásával. Felmondás esetén még legalább további 30 napot kell dolgozni, de ha a munkáltató mond fel, akkor a felmondási idő tovább növekszik aszerint, hogy mióta tart a munkaviszony. Külön szabályok vonatkoznak a csoportos létszámcsökkentésre: ilyenkor tárgyalni kell az üzemi tanáccsal, és mindent meg kell tenni az intézkedés igazságos végrehajtása és káros hatásainak enyhítése érdekében. Felmondás és csoportos leépítés esetén is a munkavállalót végkielégítés illetheti meg, ha elegendő ideig volt alkalmazásban (ez jelenleg három év). kommentár nélkül Europass. Az álláskeresés két elengedhetetlen dokumentuma a munkavállaló készségeit bemutató önéletrajz, és a motivációs levél, melyben a pályázó igyekszik meggyőzni a munkáltatót arról, miért érdemes őt választania. Az ún. Europass önéletrajz táblázatszerűen sorolja fel a pályázó legfontosabb szakmai tapasztalatait, tanulmányait és egyéb készségeit, mégpedig mindig a legfrissebb adattal kezdve. Az Europass önéletrajz formai és tartalmi jellemzőivel már találkozott a 10. évfolyamos nyelvtan tananyagban. Mintát és kitöltési útmutatót az interneten talál, például a következő linken: http://europass.hu/ europass-oneletrajz (http://europass.hu/CEDEFOP/ cv_blank.html)

„(3) A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg

10. a munkaviszonyt

a) a várandósság, b) a szülési szabadság, c) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság […] tartama alatt.” (A munka törvénykönyve, 2012) Mi az intézkedés célja? Ön szerint hogyan van lehetőség arra, hogy a munkáltató kijátssza a törvényt?

„72. §. (1) A munkáltató, ha csoportos létszámcsökkentés

11. végrehajtását tervezi, az üzemi tanáccsal tárgyalni köte-

les […] a) a tervezett csoportos létszámcsökkentés okáról, b) foglalkoztatási csoportok szerinti megosztásban a tervezett létszámcsökkentéssel érintett […] munkavállalók létszámáról, […] d) a létszámcsökkentés végrehajtásának tervezett tartamáról, idôbeni ütemezésérôl, e) a kiválasztás szempontjairól, valamint f) a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos – a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározottól eltérô – juttatás feltételérôl és mértékérôl.” (A munka törvénykönyve, 2012) Értelmezze a törvényrészlet e) és f) pontjait!

269

összegezés

a SzŰKÖSSÉG A gazdaságtan egyik alapfogalma a szűkösség: a javakból és erőforrásokból mindig kevesebb áll rendelkezésre, mint amennyit a háztartások és a vállalkozások szívük szerint felhasználnának, elfogyasztanának. A piac a szűkös javak és erőforrások elosztásának eddig ismert leghatékonyabb módja. Sokak szerint a legigazságosabb és legdemokratikusabb módja is, hiszen a szűkösséget jelző ár állandó alkufolyamat eredménye, amit a szereplők kereslete és kínálata alakít.

1.

A szûkösség és a piac Mutassa be az ábra segítségével, miért tekinthető igazságosnak és demokratikusnak a piacon zajló alkufolyamat!

2.

A piaci ösztönzôk és a bôvülés

Mutassa be az ábra segítségével, hogyan biztosítja a piaci verseny a munkaerő, a tőke és a javak bővített újratermelését!

3.

270

a PiaCi ÖSztÖnzőK A piac nemcsak a javak és erőforrások elosztását biztosítja, hanem bővített újratermelésüket is. Mindehhez nincs szükség erőszakra vagy központi tervezésre és utasításra. A gazdasági szereplők tevékenysége folyamatosan változtatja a keresletet és kínálatot, és állandóan új lehetőségeket nyit. A piaci verseny következtében minden szereplőnek érdeke az erőforrások hatékonyabb felhasználása és a termelés minőségének javítása. Ezt nevezzük a piaci ösztönzők rendszerének. a PiaC KritiKáJa A piac és az ott folyó verseny látszólagos és valós ellentmondásait régóta éri kritika. Vannak, akik az erősebb korlátlan uralmát látják benne. Valódi piacról azonban csak a működését biztosító szabályok megléte, elsősorban a magántulajdon védelme és a szerződések betartatása esetén beszélhetünk. A piacon sem jut hozzá mindenki mindenhez, és a versenynek vesztesei is vannak. A hiány legfőbb ellenszere ugyanakkor a gazdasági növekedés, amit általában éppen a piaci viszonyok kiterjesztése (pl. az állami monopóliumok megszüntetése vagy a nemzetközi kereskedelmet akadályozó vámok lebontása) tesz lehetővé. Vannak, akik igazságtalannak tartják a piaci verseny eredményezte egyenlőtlen elosztást. Mások szerint ez igazságos, mert a piac érdem (teljesítmény, hatékonyság) szerint osztja el a javakat és ösztönzést is jelent a növekedésre. Vannak természetesen olyan esetek, ahol a piac nem képes megoldást kínálni, például ha a felek nem rendelkeznek minden információval, vagy nagyon egyenlőtlenek az erőviszonyok. Ekkor feltétlenül szükséges az állam beavatkozása.

farkastörvények

↔

magántulajdon és szerződések

hiány, szegénység

→

piaci viszonyok kiterjesztése (pl. monopóliumok, vámok megszüntetése)

egyenlőtlen elosztás = igazságtalan

↔

érdem szerinti elosztás = igazságos

piaci hibák (pl. információhiány, egyenlőtlen erőviszonyok)

→

állam szerepe (pl. társadalombiztosítás, fogyasztóvédelem)

A piac és kritikája

Mutassa be a táblázat segítségével, és támassza alá példákkal is, hogyan oldhatók fel a piac látszólagos és valós ellentmondásai!