Borító
Tájékoztató
Békés Megyei Munkaügyi Központ
BERUHÁZÓINKNAK AJÁNJUK Békés megye 2006/1
Békéscsaba, 2006. január
Tartalomjegyzék
BEVEZETŐ ..................................................................................................................................... 3 Földrajzi elhelyezkedés, természeti adottságok ....................................................................... 3 Településszerkezet .................................................................................................................. 3 Infrastruktúra........................................................................................................................... 3 A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET BEMUTATÁSA ........................................................................................ 4 Alkalmazásban állók, átlagkeresetek........................................................................................ 4 Foglalkoztatottság, munkanélküliségi szint.............................................................................. 4 MUNKAJOGI, MUNKAÜGYI, FOGLALKOZTATÁS JOGI SZABÁLYOK ............................................................ 6 Munkaviszony létesítése.......................................................................................................... 6 A munka díjazása..................................................................................................................... 7 Munkaviszony megszűnése, megszüntetése ........................................................................... 8 Atipikus foglalkoztatási formák................................................................................................ 9 Külföldiek munkavállalása Magyarországon .......................................................................... 11 JÁRULÉKTERHEK MÉRSÉKLÉSE .......................................................................................................... 13 A FOGLALKOZTATÁST ELŐSEGÍTŐ TÁMOGATÁSOK RÖVID BEMUTATÁSA ................................................ 13 Bér jellegű támogatások ........................................................................................................ 13 A foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása ............................................................ 14 Mobilitási támogatások ......................................................................................................... 15 A munkahelyteremtés támogatása........................................................................................ 15 A munkahelymegőrzés támogatása ...................................................................................... 16 A részmunkaidős foglalkoztatás támogatása.......................................................................... 16 A fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása.. 16 Munkaerő-piaci képzések támogatása ................................................................................... 17 A MUNKAÜGYI KÖZPONT ÉS KIRENDELTSÉGEI FONTOSABB SZOLGÁLTATÁSAINAK BEMUTATÁSA ................ 18 Kirendeltségeink munkaközvetítő szolgáltatásai .................................................................... 18 Tanácsadás ............................................................................................................................ 18 HASZNOS ELÉRHETŐSÉGEK ............................................................................................................ 20 A megyében működő magán-munkaközvetítői tevékenységet folytató szervezetek .............. 20 Vonatkozó fontosabb jogszabályok: ...................................................................................... 20 Munkanélküliek főbb FEOR csoportok alapján ...................................................................... 21 A megyei munkaügyi központ és kirendeltségeinek elérhetőségei ........................................ 22 Egyéb hasznos elérhetőségek ................................................................................................ 23
2
BEVEZETŐ Földrajzi elhelyezkedés, természeti adottságok Békés megye az ország dél-keleti részén, a Körös és a régi Maros folyók hordalékán fekszik, 5631 km2 területen. Dél-keleti határa a mintegy 140 km hosszú magyar-román határszakasz, északon HajdúBihar és Jász-Nagykun-Szolnok, nyugaton Csongrád megyével határos. A megye felszíne majdnem tökéletes síkság, az átlagos tengerszint feletti magassága a 90 métert sem éri el. A síkság folyamatosságát csupán a Körös folyók szabdalják fel. Tájai az Alföld nagytájhoz, és a Körös-Maros köze, valamint Berettyó-Körös-vidék középtájhoz tartoznak. A megye éghajlata száraz kontinentális, délkeleti részein az évi átlagos középhőmérséklet a 11 ºC-ot is meghaladja. A napsütéses órák száma 2000 óra felett van. Évente átlagosan 500-650 mm csapadék esik. A megye egészét vastag, homokos, löszös üledékréteg borítja, amelyen a vízháztartástól függően legnagyobb részt mezőgazdasági termelésre kiválóan alkalmas csernozjom termőtalaj alakult ki. A megye szántóterületeinek döntő része 40 aranykorona feletti, így a megye legértékesebb természeti erőforrása az országos viszonylatban is egyedülálló termőföld. A Berettyó-Körösök vidékén réti talajok, míg az időszakosan ár- vagy belvíz borította térszíneken foltokban szikes talajok is megtalálhatók. A megye erdősültsége az országban a legkisebb, 4,3%. A megyében található ugyanakkor az ország egyik kiemelkedő védettségű őstölgyese a mályvádi erdőben. A megye országos jelentőségű védett természeti területeinek nagysága 29500 hektár. Békés megye termálvízkészlete számottevő. A termálvizek hálózata nagyrészt még feltárásra, felhasználásra vár. E részben kiaknázatlan természeti áldás gazdag lehetőséget kínál az itt élők, és az itt befektetni szándékozók számára. Iparilag hasznosítható természeti erőforrások közül a térség fontos szerepet játszik az ország szénhidrogén termelésében: az ország földgázkitermelésének 20%-a származik Békés megye földjeinek alsóbb rétegeiből. Ezen túlmenően a gazdag talaj adja az alapanyagokat az üveg, tégla és cserép gyártás iparának.
Településszerkezet A megyére az ún. óriásfalvas településhálózat a jellemző, jelenleg 75 közigazgatásilag önálló településsel rendelkezik, melyből 17 város, 58 pedig község. Békés megye székhelye Békéscsaba. A Budapesttől két - három óra autózással elérhető város közigazgatási jelentőségén túl az egészségügy, a kereskedelem és az oktatás-kutatás központja is.
Infrastruktúra A megye legfontosabb útja a Kecskemét és Gyula közötti 44-es főút, amelynek tranzitforgalomban betöltött szerepe jelentős. Fontos szerepe van a megyeszékhely Békéscsaba és a régióközpont Szeged közötti forgalmat lebonyolító 47-es főútnak, amely az északkelet-délnyugat irányú közúti tengelye Békés megyének, valamint a 4-es főútra becsatlakozó 46-os főútnak, amely a Békés várósától Budapest felé alternatív útvonalként szerepel. A főváros és a megyeszékhely közötti elérhetőségét javította a 2001-ben átadott tiszaugi híd, amely már csak közúti forgalmat bonyolít le, és nem kell várakozni a közúti járműveknek a vasúti szerelvények áthaladására. A vasútvonalak kiépítettsége, a vasúti forgalom teljesítménye és a szolgáltatás színvonala átlagos szintű. A megye vasúthálózatában kiemelkedő fontosságú a nemzetközi forgalmat bonyolító Budapest-Lőkösháza villamosított vasútvonal. Békés megye légikikötője Békéscsabától négy km-re található. A Békés Megyei Önkormányzat tulajdonában lévő Békéscsabai repülőtér füves kifutópályájával jelenleg csak kisebb sport- és mezőgazdasági gépek fogadására alkalmas, de a kereskedelmi repülés (személyszállítás) számára megfelelő utasforgalmi épület és irányítótorony már megépült, illetve felújításra került. A légi közlekedés fejlesztésének fontos lépése a repülőtér továbbfejlesztése polgári repülőtérré, mellyel fontos regionális határmenti légibázissá válhatna Románia irányában. A kifutópálya megépítésével ezzel 2006-ra lehetőség is nyílik.
3
A vízi közlekedés a Körösökre és a Berettyóra korlátozódik. A Körösön evezőbázis és jachtkikötő is található Békésnél, és Szarvason, míg Gyomaendrődnél evezőbázis van. A megyében a közüzemi vízhálózat kiépítése megtörtént, de a lakások vízhálózatra csatlakozási aránya 2002-ben a kistérségek felében még néhány százalékkal 90% alatt volt. A közcsatorna-hálózat kiépítése folyamatban van.
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET BEMUTATÁSA BEMUTATÁSA Alkalmazásban állók, átlagkeresetek Békés megye legalább 5 főt foglalkoztató gazdasági szervezeteiben 2005 első három negyedévében 78 ezer fő állt alkalmazásban, ezen belül a fizikaiak létszáma 46,6 ezer, a szellemieké 31,4 ezer fő volt. Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 2005. első január-szeptemberében 122,2 ezer forint volt. A fizikaiak ennél 36 ezerrel kevesebbet, a szellemiek viszont 50 ezerrel többet kerestek. A megyei átlagkereset az országosnál valamivel nagyobb mértékben, 11 százalékkal emelkedett, azonban a megyei átlagkeresetek még így is csak az országos nyolctizedét érik el. A megyei nettó átlagkereset 85 ezer forint, ami az országosnak a 84%-át teszi ki. Alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete nemzetgazdasági áganként 2005. III. negyedév Forint Békés megye Megnevezés
Fizikai
Szellemi
foglalkozású
Összesen
Dél-Alföldi régió
Országos
A, B Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás
84 210
148 634
97 225
97 908
98 936
D
Feldolgozóipar
89 265
173 173
104 614
…
…
E
Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás
100 561
175 770
119 415
…
…
C-E Ipar
89 843
172 877
105 327
117 679
146 782
F
72 429
124 364
82 277
94 952
102 909
Építőipar
G
Kereskedelem, javítás
69 020
120 181
85 307
91 007
128 092
H
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás
68 918
144 739
84 323
…
…
I
Szállítás, raktározás, posta, távközlés
103 392
189 858
129 247
…
…
J
Pénzügyi közvetítés
85 991
186 876
183 813
…
…
K
Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás
78 383
170 657
110 639
…
… 202 936
L
Közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás
96 597
202 204
165 514
175 116
M
Oktatás
87 226
185 102
172 043
173 556
180 266
N
Egészségügyi, szociális ellátás
94 735
153 690
137 051
134 999
143 757
O
Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás
88 277
157 301
116 989
…
…
ÖSSZESEN
85 978
172 687
122 188
126 582
154 631
Foglalkoztatottság, munkanélküliségi szint A 2005. III. negyedévi – Foglalkoztatási Hivataltól származó ILO-szabvány szerinti – adatok szerint emelkedett Békés megyében a foglalkoztatottak száma úgy az elmúlt negyedévhez, mint a korábbi év III. negyedévéhez képest. Megyénkben 2005. III. negyedévében foglalkoztatottak száma – a 15-74 éves korú népességen belül – 131 ezer fő volt, s foglalkoztatási rátánk 43%, mely munkaerő-piaci körzetenként 41% és 46% között változott.
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai Tájékoztató Békés megye 2005/3. Szeged, 2005. december 13.
4
Regisztrált munkanélküliek és nyilvántartott álláskeresők Munkanélküliségi és foglalkoztatási ráta a 15-74 éves korú népességen beül ILO szabvány szerint – 2005. III. negyedév
2005. decemberében Békés megyében 21 400 regisztrált munkanélkülit és álláskeresőt tartott nyilván az Állami Foglalkoztatási Szolgálat, 11 600 férfit és 9 800 nőt. A megyében nyilvántartott álláskeresők 84%-a fizikai munkaerő, melynek meghatározó része (a regisztrált álláskeresők 44%-a) szakmunkás. Betanított munkát a nyilvántartottak 17%-a, segédmunkát 23%-a keres. Szellemi munkakörben az álláskeresők 16%-a kíván elhelyezkedni, legnagyobb arányban ügyintézőként (10%). Az álláskeresők 38%-a legfeljebb 8 osztályt, 36%-uk szakmunkásképzőt, 2%-uk szakiskolát, 1/10-ük szakközépiskolát, s 3%-a technikumot végzett. A gimnáziumi érettségivel rendelkezők aránya 8%, a diplomásoké 3%. Megyénkben az álláskeresők átlagos képzettségi szintje évről évre folyamatosan emelkedik. A nyilvántartott álláskeresők 9%-a pályakezdő. Havi létszámuk 2 100 fő körül mozog, az idősebb – így 50 év feletti – álláskeresők aránya 17%.
Gyomae: 42,2 10,6 Szarvas: 43,0 7,0
Szegh: 42,3 14,1
Békés: 43,7 10,8
Gyula: 41,6 8,3
Békéscsaba: 40,8 6,8 Orosháza: 46,0 6,6
Mkháza: 45,9 13,2
Forrás: Foglalkoztatási Hivatal
Fogl. ráta % Mnk. ráta %
A regisztrált munkanélküliek és álláskeresők létszáma iskolai végzettségenként 2005. december <8 általánosnál
8 általános
Bcsaba
80
1 093
1 516
76
643
195
348
200
37
4 188
Békés
69
572
654
35
144
48
133
30
8
1 693
Gyula
Megnevezés
Szakmunkásképző
Szakiskola
Szakközépiskola
Technikum
Gimnázium
Főiskola
Egyetem
Összesen
133
1 109
1 087
61
266
81
338
85
18
3 178
Orosháza
49
661
884
101
318
97
185
82
10
2 387
Szarvas
11
351
414
10
120
32
117
66
11
1 132
Szegh.
157
1 633
1 087
58
219
48
210
38
5
3 455
Gyomae.
64
464
659
21
179
48
78
30
2
1 545
Mkháza
158
1 592
1 309
77
290
51
254
44
4
3 779
Megye
721
7 475
7 610
439
2 179
600
1 663
575
95
21 357
megoszlás
3%
35%
36%
2%
10%
3%
8%
3%
0%
3%
(A munkanélküliek foglalkozásonkénti, valamint szakképzettségenkénti részletes megoszlása körzetenkénti, illetve havi bontásban elérhető a http://www.bekesmmk.hu/stat/ internet címen a Munkaerő-piaci keresletkínálati adatok menüpontra kattintva.)
5
MUNKAJOGI, MUNKAÜGYI, FOGLALKOZTATÁS JOGI SZABÁLYOK Munkaviszony létesítése A munkaszerződés A mindennapi életben nagy jelentősége van annak, hogy valamely munkavégzés céljából létrejött kapcsolat munkaviszonynak minősül-e, vagy nem. Ennek eldöntésétől függően a felek jogai és kötelezettségei teljesen eltérően alakulnak. A klasszikus munkaviszonyhoz kapcsolódik, hogy a munkáltató többek között köteles társadalombiztosítási járulék fizetésére, a munkavégzés feltételeinek biztosítására, szabadság kiadására, a munkavállaló pedig jogosult lesz a társadalombiztosítási ellátásokra, nyugdíjra, a munkaviszony megszűntetése estén – amennyiben nem talál megfelelő új munkahelyet – munkanélküli ellátásra. A munkaviszony a felek megállapodása alapján munkaszerződéssel jön létre. A munkaszerződést írásba kell foglalni, amiben a feleknek (a munkáltatónak és a munkavállalónak) meg kell állapodniuk a munkavállaló személyi alapbérében, munkakörében illetve a munkavégzés helyében. A munkavállalónak – a meghatározott feltételeknek megfelelően – legalább a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) jár. A teljes munkaidőnél rövidebb részmunkaidős foglalkoztatás esetén a minimálbért a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve kell figyelembe venni. A munkakör a végzendő munka jellegét, az ellátandó tevékenységet, munkafeladatot jelenti. A munkavégzés helyéről való megállapodás során mindenekelőtt arról kell dönteni, hogy az alkalmazás állandó vagy változó munkahelyre történik-e. Állandó munkahelyben állapodnak meg a felek, ha a munkavállaló a munkát rendszeresen azonos munkahelyen végzi, de akkor is állandó a munkavégzés helye, ha a munkavégzés jellegéből adódóan szokásosan a telephelyen kívül végzi a munkát (pl. gépkocsivezető, díjbeszedő stb.). Változó munkavégzési hely esetén több munkavégzési helyben állapodnak meg a felek, ilyenkor a munkavállalót tájékoztatni kell első munkavégzési helyéről. (Több telephelyen, sőt több városban is történhet ilyenkor a munkavégzés.) A munkaszerződésben a felek egyéb kérdésekben is megállapodhatnak, így például: a munkaviszony kezdő időpontjára, a díjazás (bérpótlékok) egyéb feltételeire, a szakmai követelményekre, az egyéb juttatások mértékére vonatkozó kérdésekben. A munkaszerződés megkötésével egyidejűleg a munkáltató a munkavállalót tájékoztatni köteles a munkaviszonnyal összefüggő lényeges kérdésekről, így: - az irányadó munkarendről - a bérfizetés napjáról - a munkába lépés napjáról - a rendes szabadság mértékéről - a felmondási idő megállapításának szabályairól - arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, valamint - a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet megnevezéséről, illetőleg arról, hogy a munkáltatónál működik-e üzemi tanács. A munkáltató a fentiek szerinti tájékoztatást legkésőbb a munkaszerződés megkötésétől számított 30 napon belül írásban is köteles a munkavállaló részére átadni. A munkavállalótól elvárható nyilatkozatok és vizsgálatok A munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adatlap kitöltése kérhető, illetve vele szemben csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amely a személyiségi jogait nem sérti, és a munkaviszony létesítése szempontjából lényeges tájékoztatást nyújthat. E szigorú szabály értelmében a munkáltatónál vezetett nyilvántartásokba kizárólag a munkaviszonnyal és munkavégzéssel összefüggő tények, adatok kerülhetnek bejegyzésre. Jogellenes az olyan adat bekérése, amely a munkavállaló személyiségi jogait, erkölcsi megbecsülését, emberi méltóságát, egyéniségét, jóhírnevét sérti. Így nem kérhető a munkavállalótól, hogy nyilatkozzék családi és baráti kapcsolatairól, vagyoni helyzetéről, munkakörével össze nem függő betegségéről, elítéléséről, szabadságvesztés büntetéséről, kivéve, ha még a jogerős ítélethez fűződő jogkövetkezmények hatálya alatt áll.
6
A próbaidő szabályai A próbaidő lényege, hogy ezen időtartam alatt mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak lehetősége van arra, hogy megismerjék egymást, valamint a munkakörülményeket, munkafeltételeket, még mielőtt hosszabb távon véglegesítenék a munkaviszonyt. Próbaidő kikötésére kizárólag egy időpontban, a munkaszerződés megkötésekor van lehetőség. A próbaidő időtartama legfeljebb három hónapig terjedhet, meghosszabbítása tilos. A próbaidő alatt a munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti. A munkaszerződés módosítása A munkaszerződésben a szerződés megkötésekor meghatározásra kerülnek a munkaviszonnyal kapcsolatos lényeges kérdések. A munkavégzés során azonban előfordulhat, hogy a munkafeltételekben (pl.: munkavégzés helye, munkakör), vagy a felek körülményeiben olyan változások következnek be, amelyek szükségessé teszik a munkaszerződés egyes elemeinek módosítását. Általános szabály, hogy a munkaszerződés csak a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével módosítható írásban.
A munka díjazása A munkabér kifizetése A munkavállalónak munkaviszonya alapján a munkáltatótól munkabér jár. Az ettől eltérő megállapodás érvénytelen. A munkavállalót a munkaszerződésben megállapított személyi alapbérnek megfelelő munkabér illeti meg. A munkabért a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell kifizetni, és erről a munkavállaló részére részletes írásbeli elszámolást kell adni. Az elszámolásnak olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló a kiszámítás helyességét, valamint a munkabérből való levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja. A munkabérből való levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy a munkavállaló hozzájárulása alapján van helye. A levonás alapja a közterhek levonása után fennmaradó rész, mértéke általában 33 százalék. A munkabér 50 százalékáig terjedhet a levonás a következő követelések esetén: - tartásdíj, - az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér követelés - jogalap nélkül felvett munkabér és társadalombiztosítási ellátás. A munkabért terhelő járulékok a) Társadalombiztosítási járulékok a munkaadó fizetési kötelezettsége 29 % Ebből: nyugdíjbiztosítási járulék 18 % Egészségbiztosítási járulék 11 % A járulékfizetési felső határ egy naptári napra jutó összege 17.330,- Ft (évi összege: 6.325 450 Ft.) b) Tételes egészségügyi hozzájárulás összege: 2006.10.31-ig havi 1950,-Ft (naptári naponként: 65,-Ft ), Fizetendő a betegszabadság időtartamára, de pl. a táppénzes napokra nem. c) Munkaadói járulék: az elszámolt bruttó bér 3 %-a Fizetendő a bruttó munkabér, illetmény, végkielégítés, jubileumi jutalom, a betegszabadság idejére járó díjazás, az Szja. köteles természetbeni juttatás, az étkezési hozzájárulás, üdülési hozzájárulás és a cégautó adójának 25 %-a után is. a bérköltség 1,5 %-a
d) Szakképzési hozzájárulás:
7
Munkaviszony megszűnése, megszüntetése A munkaviszony megszűnik - a munkavállaló halálával - a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével (felszámolás és végelszámolás esetén) A munkavállaló részére a munkáltató rendes felmondása esetén meghatározott munkavégzés alóli mentesítési idejére járó átlagkeresetnek megfelelő összeget, valamint – 3 évet elérő, vagy hosszabb munkaviszony esetén – végkielégítést kell fizetni. - a határozott idő lejártával A határozott időre létesített munkaviszony annak elteltével automatikusan, minden külön értesítés nélkül megszűnik. A munkaviszony megszüntetethető - a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével Közös megegyezéssel a felek bármikor megszüntethetik a munkaviszonyt. Nagyon fontos, hogy a felek közös akaratán alapuljon a megszüntetés és mindkét fél érdekét szolgálja. - rendes felmondással A határozatlan idejű munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti. A munkáltató minden esetben (kivéve a nyugdíjasnak minősülő munkavállaló esetében) köteles felmondását megindokolni. A felmondás indoka csak a munkavállaló képességével (pl.: egészségügyi vagy egyéb alkalmatlanság), a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, ill. a munkáltató működésével összefüggő ok lehet (pl.: átszervezés, létszámleépítés, minőségi csere stb.). A munkavállaló nem köteles a rendes felmondását megindokolni. A felmondási idő legalább 30 nap, mértéke az adott munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő hosszától függ. A munkáltató rendes felmondás esetén köteles a munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni. Ennek mértéke a felmondási idő fele, és erre az időtartamra a munkavállalót átlagkeresete illeti meg. A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása révén szűnik meg és munkaviszonya a munkáltatónál legalább 3 éve fennáll. A végkielégítésre való jogosultság szempontjából figyelmen kívül kell hagyni: - a szabadságvesztés, a közérdekű munka, valamint - a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság időtartamát (kivéve gyes, gyed, ill. közeli hozzátartozó gondozása, ápolása céljából) -
-
rendkívüli felmondással Mindkét fél megszüntetheti ily módon a munkaviszonyt, ha a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A rendkívüli felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül lehet gyakorolni. Amennyiben a munkavállaló szünteti meg ily módon a munkaviszonyát, részére a rendes felmondás esetén járó juttatásokat (felmondási időre járó átlagkereset, végkielégítés) ki kell fizetni. A munkavállaló követelheti felmerült kárának megtérítését is. azonnali hatállyal a próbaidő alatt határozott időre szóló munkaviszony esetén egyoldalú nyilatkozattal Amennyiben a munkáltató a határozott időre alkalmazott munkavállaló munkaviszonyát ily módon szünteti meg, a munkavállalót egy évi, ha a határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre jutó átlagkeresete illeti meg.
8
Eljárás a munkaviszony megszűnése illetve megszűntetése esetén A munkaviszony megszűnésekor illetve az utolsó munkában töltött napon a munkavállaló köteles munkakörét átadni és a munkáltatóval elszámolni. (Ennek feltételeit a munkáltató köteles biztosítani, az átadás – átvételről jegyzőkönyvet kell felvenni.) A munkaviszony megszűntetésekor (megszűnésekor) a munkavállaló részére az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni munkabérét, egyéb járandóságait (végkielégítés, ki nem vett szabadság megváltása stb.), valamint ki kell adni a jogszabályban előírt igazolásokat (társadalombiztosítási, jövedelemadó-igazolást, a munkanélküli ellátás megállapításához szükséges igazolólapot). Működési bizonyítványt köteles adni a munkáltató – a munkavállaló kifejezett kérelmére – a munkaviszony megszűnését követő legfeljebb egy éven belül. A működési bizonyítvány a betöltött munkakört és a munkavállaló munkájának értékelését tartalmazza.
Atipikus foglalkoztatási foglalkoztatási formák Részmunkaidős foglalkoztatás A részmunkaidős foglalkoztatásról a munkaszerződésben külön meg kell állapodniuk a feleknek. Ilyen megállapodás hiányában a munkaviszonyt teljes munkaidős foglalkoztatásra létrejöttnek kell tekinteni. A részmunkaidős munkavállalókat is megilletik mindazon jogok és juttatások, amelyek a teljes munkaidőben dolgozókat (szabadság, felmondási idő, végkielégítés). Ez alól csak az időarányosság elve a kivétel, mert ezt csupán azokra a munkaviszony alapján közvetlenül, vagy közvetve nyújtott, pénzbeli vagy természetbeli munkavállalói juttatásokra (például a személyi alapbér, a munkaruha kihordási ideje) lehet alkalmazni, amelyeknél a juttatásra való jogosultság összefügg a munkaidő mértékével. Távmunka A munka törvénykönyve 2004. május 1. napjától hatályos rendelkezései szabályozzák a távmunka végzésének feltételeit. Távmunkának minősül: ha a munkavégzés a munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült helyen történik (lehet a munkavállaló saját lakóhelye, illetve egyéb bérelt helység); az ellátandó feladat a munkáltató működési körébe tartozó tevékenység, és ezt információtechnológiai, informatikai eszközzel (pl.: telefon, számítógép) végzi a munkavállaló; a munkavégzés eredménye is elektronikus úton kerül továbbításra a munkáltató felé. A munkaszerződésben az általános feltételeken túl a feleknek meg kell állapodniuk: távmunkát végző munkavállalóként történő foglalkoztatásban; a kapcsolattartás feltételeiben; a távmunkát végző munkavállalónál szükségesen és indokoltan felmerült költségek elszámolásában. A munkaerő-kölcsönzés A munkaerő-kölcsönzés olyan tevékenység, amelynek keretében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek átengedi. A munkavállaló a kölcsönbeadóval áll munkaviszonyban, a feleknek a munkaszerződésben meg kell állapodniuk az alábbiakban: a munkaszerződés munkaerő-kölcsönzés céljából jön létre; a munkavállaló személyi alapbérében;
9
a munkavégzés jellegében, vagy a munkakörben.
Kölcsönbeadó csak belföldi székhelyű, a tagok korlátolt felelősségével működő gazdasági társaság (Kft, Rt), közhasznú társaság (Kht.) vagy - a vele tagsági viszonyban nem álló munkavállaló vonatkozásában - szövetkezet lehet, amennyiben a székhelye szerint illetékes munkaügyi központ nyilvántartásba vette. Az alkalmi munkavállalói könyvvel (AM könyv) történő foglalkoztatás a) Általános szabályok szerint (AM könyv fehér része) alkalmi foglalkoztatásnak minősül, ha a munkáltató ugyanazzal a munkavállalóval naponta legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig, és egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig munkaviszonyt létesít. A munkavállaló egy naptári évben több munkáltatónál összesen százhúsz napot tölthet alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyban. b) Második eset: A magánszemély (nem vállalkozási tevékenységével összefüggésben), vagy kiemelten közhasznú szervezet munkáltató (mindkettő az AM könyv kék része felhasználásával) ugyanilyen szabályok szerint foglalkoztathat, kivéve, ha legalább 3 ilyen munkáltatóval létesít munkaviszonyt, akkor egy naptári évben 200 naptári napig dolgozhat. c) Harmadik eset (AM könyv zöld része): Mezőgazdasági idénymunka. Itt is az a) pont szabályai érvényesülnek, viszont ebben a foglalkoztatási formában nem érvényesül a 15 napos havi korlát. d) Negyedik (speciális) eset: az a nem magyar állampolgár, aki egyébként csak engedéllyel lenne foglalkoztatható Magyarországon, a zöld színű, külföldieknek szóló AM könyvvel engedély nélkül is foglalkoztatható, de csak mezőgazdasági idénymunka keretében, évente összesen 60 napot. Itt sem érvényesül a 15 napos havi korlát. A munkavállalónak kifizetett munkabér egy munkában töltött naptári napra eső összege a jogszabály mellékletében megjelölt kifizetett munkadíj első jövedelemsáv alsó határánál (1.800.- Ft/nap) nem lehet kevesebb és az utolsó jövedelemsáv felső határánál (4.600.- Ft/nap) nem lehet több. Az AM könyv közokirat, melyet a munkaügyi központ kirendeltségein, és azoknál a települési önkormányzatoknál lehet kiváltani, amelyek erre megállapodást kötöttek a munkaügyi központ kirendeltségeivel. A munkanélküli járadékban részesülők az AM könyvet csak azoknál a kirendeltségeknél válthatják ki, amelyeknél nyilvántartásba vették őket. Az AM könyvvel történő foglalkoztatás azért kedvező, mert lehetőséget nyújt néhány napos munkához legális foglalkoztatásra az MT hatálya alá tartozó bármely munkáltatónak bárkit lehet így foglalkoztatni, aki egyébként munkaviszonyt létesíthet a rövid ideig tartó foglalkoztatás legolcsóbb formája, hiszen a béreket terhelő járulékok (különösen regisztrált munkanélküli foglalkoztatása esetén) kisebbek, mint a normál foglalkoztatásnál lényegesen csökkenti az adminisztrációt, hiszen a közteherjegy érvényesítésével egyszerre teljesíthető a nyugdíjjárulék, ez egészségügyi hozzájárulás, a munkaadói- és munkavállalói járulék levonási és befizetési, továbbá a munkáltatónak személyi jövedelemadózással kapcsolatos kötelezettségét mentesítést nyújt a társadalombiztosítási jogszabályokban előírt nyilvántartási kötelezettség alól baleset esetén a járandóságok egy részét a TB fizeti biztonságos, hiszen az AM könyv alkalmazása munkaszerződésnek minősül, mely a jogszerű foglalkoztatás egyik formája.
10
Külföldiek munkavállalása Magyarországon Külföldi Magyarországon – kivételektől eltekintve – engedély Az engedély típusai: egyéni engedély, csoportos keretengedély, továbbá csoportos keretengedélyen alapuló egyéni engedély.
alapján
foglalkoztatható.
A csoportos keretengedély Csoportos keretengedély iránti kérelem nyújtható be, ha a foglalkoztató által külföldi vállalkozással kötött magánjogi szerződés teljesítése érdekében több külföldi foglalkoztatása szükséges, de kizárólag keretengedély alapján külföldi nem foglalkoztatható. Egyéni engedély Az engedély iránti kérelmet annál a megyei (fővárosi) munkaügyi központnál kell benyújtani, amelynek területén a külföldi foglalkoztatása történik. Az engedély iránti kérelmet a foglalkoztató nyújtja be, kötelezően alkalmazandó formanyomtatványon. A munkavállalási engedély kiadásának két fontos előfeltétele van: 1. érvényes munkaerőigény, A munkaerőigény akkor érvényes, ha azt a foglalkoztató − a kérelem benyújtását megelőzően legalább 30 nappal korábban, de 60 napnál nem régebben nyújtotta be, vagy − 60 napnál régebben nyújtotta be, de azt legalább hatvannaponként megújította, és a legutolsó megújítás a kérelem benyújtását megelőző hatvan napnál nem régebben történt − a munkaerőigényt a munkaügyi központnak annál a kirendeltségénél kell bejelenteni, amelynek területén a külföldi foglalkoztatása történik. 2. a munkakörben foglalkoztatható magyar vagy EGT állampolgár hiánya. Az engedély kiadásának másik feltétele, hogy a munkaerőigény benyújtásától kezdődően nem közvetítettek ki olyan kiközvetíthető magyar munkaerőt, vagy az Európai Gazdasági Térség olyan állampolgárát, illetőleg hozzátartozóját: − akit külön jogszabály alapján álláskeresőként tartanak nyilván, és − aki rendelkezik a jogszabályban előírt, illetve a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel, amelyeknek a külföldi is megfelel. A kérelemhez csatolni kell: a. a külföldinek a tevékenység ellátásához szükséges szakképzettségét igazoló okirat hiteles másolatát, valamint - ha azt idegen nyelven állították ki - annak hiteles magyar fordítását, b. a külföldi munkaköri egészségügyi alkalmasságáról szóló orvosi igazolást - ha azt idegen nyelven állították ki -, annak hiteles másolatát, valamint hiteles magyar fordítását, továbbá c. meghatározott esetekben a jogosultság feltételeinek fennállását igazoló adatokat, illetve okiratokat. d. A munkaügyi központ a foglalkoztatótól a tevékenységére és a működésére vonatkozóan tájékoztatást - így különösen a foglalkoztató alapító okiratának, a bejegyzésre vonatkozó okiratnak a becsatolását, a foglalkoztató társadalombiztosítási nyilvántartási törzsszámának bejelentését kérhet, továbbá ezek beszerzése érdekében más hatóságot kereshet meg. Az engedély érvényessége: A munkaügyi központ az egyéni engedélyt megküldi a foglalkoztatónak. Az egyéni engedély legfeljebb egy évre adható és meghosszabbítható.
11
A mezőgazdasági szezonális munkavállalási engedély A mezőgazdaságban (növénytermesztés, állattenyésztés, halászat) történő szezonális foglalkoztatás 12 hónapon belül legfeljebb 150 napra engedélyezhető. Egy engedélyben a foglalkoztatás időtartama több részletben is meghatározható. Az engedélyt a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata alapján kell kiadni. A szezonális foglalkoztatás munkaerő-kölcsönzés keretében is engedélyezhető. Nincs szükség engedélyre: 1. nemzetközi szerződés ilyen tartalmú rendelkezése esetén, 2. a külföldi székhellyel rendelkező gazdasági társaság - nemzetközi szerződés által meghatározott - fiók és képviselet vezetőjeként történő munkavégzéséhez, 3. külföldi állam diplomáciai (konzuli) képviselete vagy egyéb szerve személyi állománya keretében, a küldő állam által delegált tagjainak a képviseletnél vagy egyéb szervnél történő munkavégzéséhez, 4. nemzetközi szervezetnél vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott közös szervnél a részt vevő felek által delegált külföldinek e szerveknél történő munkavégzéséhez, 5. külföldi vállalkozással kötött magánjogi szerződés alapján történő - alkalmanként az egybefüggő tizenöt munkanapot meg nem haladó - üzembe helyezési, szavatossági, szervizelési és jótállási tevékenység elvégzéséhez, 6. külföldi részesedéssel rendelkező gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként, valamint felügyelő bizottsági tagjaként történő munkavégzéshez, 7. a posztdoktori foglalkoztatásra irányuló pályázat, valamint a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj alapján - a pályázat, illetőleg az ösztöndíj keretében történő - munkavégzéshez, 8. külföldi felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló külföldinek nemzetközi diákszervezet által szervezett szakmai gyakorlat keretében történő foglalkoztatásához, 9. Magyarországon működő szakiskolával, középiskolával, alapfokú művészetoktatási intézménnyel, felsőoktatási intézménnyel nappali tagozatos tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban álló külföldinek a jogviszony fennállása alatt történő munkavégzéséhez, 10. külföldinek alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézményekben, idegen nyelven történő olyan oktatási tevékenységéhez, amelyre - az Oktatási Minisztérium igazolása szerint - az érintett államok illetékes miniszterei által aláírt nemzetközi oktatási program keretén belül kerül sor, 11. Magyarországon nyilvántartásba vett egyházban vagy annak intézményében munkát végző, az egyházi szolgálatot élethivatásszerűen folytató külföldi tevékenységéhez, 12. a Magyarország területén menekültkénti, illetőleg menedékeskénti elismerését kérőnek, továbbá a befogadottnak a befogadó állomáson történő munkavégzéséhez, 13. külföldinek naptári évenként öt munkanapnál nem hosszabb ideig tartó, oktatási, tudományos vagy művészeti tevékenységéhez, 14. külföldi kutató magyarországi munkavégzéséhez, ha a kutató olyan tevékenységet lát el, amely a Magyar Tudományos Akadémia által kiállított igazolás szerint - a Magyar Köztársaság és más állam között létrejött megállapodás hatálya alá tartozik, 15. a Leonardo da Vinci program keretében szakmai gyakorlaton résztvevő külföldi foglalkoztatásához, 16. magyar állampolgárral Magyarországon együtt élő házastárs munkavégzéséhez, továbbá az előbb meghatározott személy olyan özvegyének munkavégzéséhez, aki az elhunyt házastárssal annak halála előtt legalább egy évig Magyarországon együtt élt. 17. A Foglalkoztatási törvény alapján a menekültként vagy menedékesként elismert, továbbá bevándorlási engedéllyel vagy letelepedési engedéllyel rendelkező külföldinek. A fenti mentesség nem vonatkozik a külföldinek a mentesség alá eső tevékenységét meghaladó munkavégzésére. A mentesség alapjául szolgáló feltételek fennállását a foglalkoztatónak kell bizonyítani.
12
JÁRULÉKTERHEK MÉRSÉKLÉSE MÉRSÉKLÉSE START-kártya pályakezdőknek A START-kártyával rendelkező pályakezdők foglalkoztatása esetén nem kell a fiatal foglalkoztatása után a munkaadónak tételes egészségügyi hozzájárulást és 3 százalékos munkaadói járulékot fizetnie. A 29%-os TB-járulék helyett a foglalkoztatás első évében a bruttó unkabér 15 százalékát, a második évben 25 százalékát kell közteherként megfizetnie. A START-kártyás kedvezmény legfeljebb két éven keresztül, de akár egymás után több foglalkoztatónál is érvényesíthető. A munkaadó e kedvezményt az alap- és középfokú végzettséggel rendelkező vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő fiatal esetében legfeljebb a kötelező minimálbér másfélszeres, felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal esetében a minimálbér kétszeres összegének megfelelő járulékalap után érvényesítheti.
50 év feletti tartósan álláskereső foglalkoztatása Nem kell megfizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást az ötven év feletti tartósan álláskereső személy foglalkoztatása esetén. A tartósan álláskereső személy az, aki a foglalkoztatását közvetlenül megelőzően legalább 6 hónapig a munkaügyi központ által nyilvántartott álláskereső volt.
Foglalkoztatás bővítése, és rugalmasabbá tétele A foglalkoztatásbővítés érdekében szükséges intézkedésekről szóló törvény alapján a mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint a civil szervezetek – ha legalább három hónapig álláskeresőként regisztrált személyt legalább két évig foglalkoztatnak – egy évig mentesülnek a 29 százalékos társadalombiztosítási járulék, a 3 százalékos munkaadói járulék és a tételes az egészségbiztosítási hozzájárulás megfizetése alól. A kedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy e foglalkoztatás legalább két évig tartó létszámbővítéssel járjon, és a vállalkozás legalább hat hónapja működjön. A kedvezmény legfeljebb a minimálbér 130 százalékát meg nem haladó bér után érvényesíthető.
A FOGLALKOZTATÁST ELŐSEGÍTŐ ELŐSEGÍTŐ TÁMOGATÁSOK RÖVID RÖVID BEMUTATÁSA Bér jellegű támogatások A munkatapasztalat-szerzés támogatása1 A pályakezdő munkanélküliek elhelyezkedésének elősegítését, szakmai felkészültségének javítását a munkaügyi központ munkatapasztalat-szerzés támogatásával segíti elő. A támogatás olyan pályakezdő munkanélküli – a kérelem beadását követően kezdődő munkatapasztalat szerzéséhez nyújtható, aki a nyilvántartásba vételtől számított legalább 90 napig a munkaügyi központtal együttműködött. A támogatás további feltétele, hogy a munkáltató a fiatal legalább napi 4 órában történő minimum 360 napi időtartamú foglalkoztatását vállalja olyan munkakörben, amelyben a pályakezdő megfelelő munkatapasztalatot szerezhet. A támogatást a foglalkoztatás időtartamára, legfeljebb azonban 360 napra állapítják meg a pályakezdő részére járó munkabér 50-100%-ig terjedő mértékben. (Felső határa képzettségi szintenként változik. Ez diplomások esetében a minimálbér két és félszerese.) 1
részletes szabályokat lásd a 68/1996. (V. 15.) Korm. rendeletben, valamint az 1991. évi IV. Tv-ben
13
A pályakezdők foglakoztatási támogatása1 A foglalkoztatási támogatás megállapításával a munkaügyi központ a pályakezdő fiatal gyakorlati helyén való elhelyezkedését, képzettségének, szakmai felkészültségének javítását segíti elő. Foglalkoztatási támogatásban – kérelmére – az a munkaadó részesül, aki a szakmunkásképző iskola, szakiskola és speciális szakiskola befejezését követően, a nála legalább egy tanéven keresztül gyakorlati képzésben részesült pályakezdő foglalkoztatását szakképzettségének megfelelő munkakörben vállalja, legalább napi hatórás időtartamban. A támogatás időtartama 270 nap, 90 napos támogatás nélküli továbbfoglalkoztatás mellett. Mértéke a jogszabályban megállapított az adott munkaadóra érvényes kötelező legkisebb havi munkabér fele. A foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatás A munkaügyi központ kirendeltségén legalább hat hónapja (pályakezdő, illetve 45. életévét betöltött személy esetében három hónapja) nyilvántartott munkanélküliek tartós foglalkoztatásának megteremtése érdekében a munkaügyi központ bértámogatást biztosít. E támogatási forma célja, hogy a munkaadókat arra ösztönözze, hogy munkaerő-igényüket lehetőleg a "tartós munkanélküliek" közül elégítsék ki, így növelve a nehezen elhelyezhetők munkába állásának esélyét, illetve a tartós munkanélküliség bekövetkezését. Bértámogatás a munkaadó részére a munkavállaló munkabére 50-100 százalékáig nyújtható legfeljebb egy évi időtartamra. Ha a foglalkoztatott személy a támogatás iránti kérelem benyújtásakor a 45. életévét betöltötte, a támogatás mértéke a munkavállaló munkabérének 70-100 %-áig terjedhet és legfeljebb két év időtartamra állapítható meg. A közhasznú munkavégzés támogatása2 Az átmeneti vagy tartós elhelyezkedési gondokkal küzdő munkanélküliek munkába állításának elősegítése, foglalkoztatásuk ideiglenes jellegű megoldása érdekében a munkaügyi központ támogatást biztosít. A támogatás célja a hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatási lehetőségeinek javítása, részükre munkaalkalom teremtése azzal, hogy a települési közfeladatokat ellátók lehetőleg a munkanélküliek ezen csoportjaiból kiválasztott, támogatott munkanélküliekkel végeztessék el feladataikat. A támogatás a nehezen elhelyezhető munkanélküliek átmeneti foglalkoztatásával a tartós munkanélküliség bekövetkezését akadályozza meg. A támogatás mértéke a foglalkoztatásból eredő közvetlen költségek 70%-áig (meghatározott esetben 90%-ig) terjedhet, egyazon munkavállaló folyamatos foglalkoztatásához legfeljebb 1 évi időtartamra.
A foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása3 A foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalásának az a célja, hogy csökkentse a munkáltató foglalkoztatással kapcsolatos költségeit. E támogatásban munkanélküli foglalkoztatását vállaló munkáltatók részesülhetnek. (Nem lehet átvállalni a járulékokat általánosságban véve olyan munkaadó esetében, aki foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatásban részesül.) Támogatásként a keresetet terhelő: egészség- és nyugdíjbiztosítási járulék, a munkaadói járulék, továbbá a munkaadót terhelő egészségügyi hozzájárulás összege téríthető meg, részben, vagy egészben, legfeljebb 200 nap időtartamra.
2 3
részletes szabályokat lásd: 1991. évi IV. törvény 16/A § és a 6/1996. (VII.16) MüM. rendelet 12-15. § 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 18/B-E. §
14
Mobilitási támogatások4 A helyközi utazás támogatása A támogatás a munkába járással kapcsolatos munkaadói és munkavállaló terhek csökkentését szolgálja, melynek segítségével a legalább 6 hónapja – pályakezdő, valamint megváltozott munkaképességű személy esetében legalább 3 hónapja – nyilvántartott munkanélküli munkába járással kapcsolatos utazási költségei téríthetők meg legfeljebb egy éves időtartamra. Csoportos személyszállítás támogatása A támogatás azon munkavállalók munkához jutását kívánja elősegíteni, akik olyan településen laknak, ahol a lakóhelyük és a munkahelyük között tömegközlekedési eszközzel történő utazás nem, vagy csak aránytalan nehézségekkel oldható meg. Támogatás annak a munkaadónak adható, aki a munkavállalóinak lakóhelyük (tartózkodási helyük) és a munkahelyük között történő oda-vissza utazását csoportos személyszállítás útján oldja meg. A támogatás legfeljebb egy évre adható, mértéke a csoportos személyszállításban érintett munkavállalók lakóhelyétől (tartózkodási helyétől) a munkahelyéig tartó útvonalra vonatkozó autóbuszbérletek árának a munkaadót terhelő részéig terjedhet. Lakhatási hozzájárulás A támogatás azon munkanélküliek huzamosabb idejű foglalkoztatását kívánja elősegíteni, akik lakóhelyüktől távol tudnak csak munkalehetőséget találni. A lakhatási hozzájárulás támogatása az ezzel kapcsolatban felmerült költségeket csökkenti. Lakhatási hozzájárulás nyújtható így annak a munkaadónak, aki regisztrált munkanélküli foglalkoztatását vállalja, s ezen munkavállaló által igénybe vett lakásbérlet, albérlet, fizetővendégszolgálat díjának megfizetéshez havonta hozzájárul, illetőleg ezeknek a munkavállalóknak az elhelyezését munkás- (orvos-, nővér- stb.) szállás útján oldja meg. Támogatásként a munkaadó lakhatáshoz nyújtott kiadásai téríthetők meg, legfeljebb egy évi időtartamra. A támogatás mértéke nem haladhatja meg munkavállalónként a munkanélküli járadék alsó határát. A munkaerő-toborzás támogatása Azon munkaadónak, aki - a munkaügyi központ által meghatározott olyan településen folytat munkaerő-toborzást, ahol a munkanélküliségi mutató az országos átlagot meghaladja, az ezzel kapcsolatos költségeit a munkaügyi központ megtérítheti. A támogatás a munkaügyi központ által előzetesen elfogadott költségvetés alapján történik, mértéke nem haladhatja meg alkalmanként az 500 000,- Ft-ot.
A munkahelyteremtés támogatása5 Vissza nem térítendő támogatás adható olyan új munkahelyek teremtéséhez, meglévő munkahelyek bővítéséhez, új technológia bevezetéséhez szükséges tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzéséhez, amelyek a munkavállalók létszámának növelésével tartós foglalkoztatást biztosítanak. A pályázat útján elnyerhető támogatás célja az új munkahelyek létrehozását eredményező beruházások támogatása az ország gazdasági, társadalmi és foglalkoztatási szempontból kedvezőtlen helyzetű térségeiben, ezen belül a hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatásának ösztönzése.
4 5
részletes szabályokat lásd: részletes szabályokat lásd:
39/1998. (III. 4.) Korm. rendelet 1991. évi IV. törvény és a 6/1996. (VII.16) MüM. rendelet
15
A munkahelymegőrzés támogatása 5 A munkaügyi központ támogatást nyújthat annak a munkáltatónak, aki működésével összefüggő okból a munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással kívánja megszüntetni. A munkahelymegőrzés támogatása abban az esetben állapítható meg, ha a munkaadó a munkaviszony megszüntetésére irányuló szándékát a felmondás közlését legalább 30 nappal megelőzően a munkaügyi központ kirendeltségéhez írásban bejelenti és a felmondással érintett munkavállalót a kérelem benyújtását megelőzően legalább hat hónapja foglalkoztatja. A támogatás további feltétele, hogy a munkáltató nem áll csőd-, felszámolási, végelszámolási eljárás alatt, írásban nyilatkozik arról, hogy a foglalkoztatotti létszám megtartására irányuló intézkedései nem vezettek eredményre és vállalja a munkavállalónak a támogatás folyósítása alatti foglalkoztatását. A vissza nem térítendő támogatás mértéke a felmondással érintett munkavállaló munkabére és járulékai együttes összegének 25-75 százalékáig (meghatározott esetekben 50-90%-áig) terjedhet, de havi mértéke munkavállalónként nem haladhatja meg a kötelező legkisebb munkabér 150 százalékát. A támogatás a felmondással érintett munkavállaló foglalkoztatásához legfeljebb egy évig, havonta utólag folyósítható.
A részmunkaidős foglalkoztatás támogatása6 A részmunkaidős foglalkoztatás támogatásának célja a munkanélküliség csökkentése, az atipikus foglalkoztatás elősegítése. Részmunkaidős foglalkoztatás támogatása annak a munkaadónak nyújtható, aki legalább a teljes munkaidő felét, legfeljebb azonban a háromnegyedét elérő munkaidőben történő foglalkoztatását vállalja vagy: legalább 3 hónapja nyilvántartott munkanélkülinek, vagy saját háztartásában legalább egy tizennégy évesnél fiatalabb gyermeket nevelő, vagy ápolási díjban részesülő személynek. Támogatásként ezen munkavállalók munkabére és járulékai együttes összegének legfeljebb 75%-a és/vagy a munkába járásával kapcsolatban felmerült helyközi utazási költségek munkaadót terhelő része téríthető meg részben, vagy egészben, maximum egy évre, a támogatási idővel azonos támogatás nélküli továbbfoglalkoztatás vállalása mellet.
A fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek személyek foglalkoztatásának támogatása Új munkahelyek létrehozása, meglévő munkahelyek rehabilitációs célú átalakítása7 Ha megváltozott munkaképességű személyt kíván foglalkoztatni, de nem rendelkezik megfelelő épülettel, eszközökkel, gépekkel, berendezésekkel, segítséget kérhet a munkaügyi központtól a feltételek biztosításához. A munkaügyi központ támogatást nyújt új munkahelyek létrehozásához, meglévő munkahelyek rehabilitációs célú átalakításához. A munkaügyi központ pályázati kiírásban határozza meg a pályázati feltételeket, így többek között az egy pályázatban támogatható munkahelyek számát és az egy munkahelyre jutó maximális támogatási mértéket. A támogatás azonban nem haladhatja meg a beruházási költség 80%-át. A rehabilitációs foglalkoztatást bővítő bértámogatásáról Rehabilitációs foglalkoztatást bővítő bértámogatásban részesülhet - egyéb feltételek fennállása esetén az a munkaadó, aki olyan munkavállalót alkalmaz, akinek munkaképessége legalább 40%-ban csökkent. 6 7
részletes szabályokat lásd: részletes szabályokat lásd:
1991. évi IV. törvény és a 6/1996. (VII.16) MüM. rendelet 6/1996(VII.17.) MüM rendelet 19-20 §
16
Támogatás az olyan munkaadó részére nyújtható, aki: nem köteles rehabilitációs hozzájárulást fizetni, vagy rehabilitációs foglalkoztatási kötelezettségét a kérelem benyújtását megelőző naptári évben teljesítette és a kötelezettség teljesítését a kérelem benyújtásának évében vállalja, továbbá olyan munkanélküli legalább 12 hónapra szóló foglalkoztatását vállalja, akinek a munkaképessége legalább 40%-ban csökkent, és öregségi nyugdíjra nem jogosult, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban, átmeneti járadékban, bányászok egészségkárosodási járadékában nem részesül. A különböző hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok – pl. 50 év felettiek, pályakezdők, nők, stb. – foglalkoztatásának elősegítéséhez a Békés Megyei Munkaügyi Központ többféle komplex munkaerő-piaci programot működtet, mely az általánosnál kedvezőbb támogatási feltételeket, és forráskombinációt tesznek lehetővé. (A részletekről keresse kirendeltségeinket.)
MunkaerőMunkaerő-piaci képzések támogatása8 A munkaügyi központ általánosságban véve olyan iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben való részvételt támogat, melynek célja az egyén munkába helyezésének vagy munkahelye megtartásának elősegítése államilag elismert szakképesítésre való felkészítéssel, vagy az adott munkakör ellátáshoz szükséges szakmai ismeretek, illetve a munkatevékenység magasabb szintű ellátását lehetővé tevő szakmai ismeretek nyújtásával. A munkaügyi központ a munkaerő-piaci szempontból indokolt munkaadói igényeket a lehető legrövidebb idő alatt igyekszik kielégíteni. Amennyiben a munkaadó meghatározott szakképzettséggel rendelkező munkaerő iránti igényét a munkaügyi központ a munkanélküliek köréből nem tudja kielégíteni, akkor az igényelt szakképzettséggel rendelkező munkaerő képzés útján törtnő biztosítását minden rendelkezésére álló eszközzel igyekszik elősegíteni. Preventív képzés A munkaviszonyban állók munkahelymegtartását célzó képzés támogatására a munkaadó által a munkaadó telephelye szerint illetékes munkaügyi központhoz benyújtott kérelem alapján kerülhet sor. Támogatásként a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése valamint keresetkiegészítés adható azon munkavállaló képzéséhez, aki munkaviszonyban áll, de rendszeres foglalkoztatása képzés nélkül nem biztosítható, és: - a képzés elősegíti a munkanélküliséggel veszélyeztetett munkavállalók munkájának megtartását, - a képző intézmény és a képzési program megfelel a jogszabályi feltételeknek, - a munkaadó a képzés befejezését követően legalább a képzés időtartamával azonos időtartamú továbbfoglalkoztatást vállal, a képzés által megszerzett végzettségnek megfelelő munkakörben, - a munkaadó a képzés költségeihez hozzájárul, vagy saját maga, vagy képző intézmény bevonásával biztosítja a képzés lebonyolításához szükséges szakmai, tárgyi, technikai és személyi feltételeket.
8
részletes szabályokat lásd:
6/1996. (VII.16.) MüM rendeletben
17
A MUNKAÜGYI KÖZPONT ÉS ÉS KIRENDELTSÉGEI FONTOSABB FONTOSABB SZOLGÁLTATÁSAINAK SZOLGÁLTATÁSAINAK BEMUTATÁSA Kirendeltségeink munkaközvetítő szolgáltatásai Álláslehetőségek feltárása A kirendeltségi kollégák vállalati kapcsolattartás keretében személyesen keresik fel a munkáltatókat telephelyükön, így is biztosítva a közvetlen kapcsolattartást, az álláslehetőségek és a képzési szükségletek feltárását. A kirendeltségek a munkáltatók speciális igényeinek megfelelő munkaerőt biztosítanak a regisztrált álláskereső ügyfelek köréből. A munkaerő biztosításának eszköze az egyéni, vagy csoportos közvetítés, illetve állásbörzék szervezése. A munkáltatónak lehetősége van a számára leginkább megfelelő munkavállaló kiválasztására kirendeltségi helyszínen. Biztosítjuk a leendő munkavállalóval történő személyes találkozás lehetőségét. Segítséget nyújtanak a kirendeltségek munkaközvetítői a munkavállalók "előszűrésében", a megfelelő munkaerő kiválasztásában. Munkaközvetítés Szervezetünk egyik legfontosabb szolgáltatása a munkaközvetítés. Célunk a megfelelő munkavállalót a megfelelő feladatra, munkakörre közvetíteni. A közvetítők minden jelentkezés alkalmával tájékoztatják az álláskereső ügyfeleket arról, hogy melyik cég munkaerőigénye illeszkedik az ügyfél kvalitásához, általa keresett munkakörhöz. Információs Automata Az álláskeresés megkönnyítése érdekében minden kirendeltségen elhelyeztünk egy - egy információs automatát. Az automata segítségével az ügyfelek áttekinthetik a legfrissebb munkalehetőségeket, kiválaszthatják képességeiknek, végzettségüknek leginkább megfelelőt. A kiválasztott munkakörről bővebb felvilágosítást a közvetítőktől kaphat. Csoportos tájékoztató A kirendeltségeinken szervezett csoportos tájékoztatókon az ellátásban részesülők mellett minden érdeklődőt szívesen látunk, ahol kollégáink elmondják a munkanélküli ellátásokkal kapcsolatos tudnivalókat, tájékoztatást adnak a kirendeltségen igénybe vehető szolgáltatásokról, és a témával kapcsolatos további kérdésekre is választ adnak.
Tanácsadás Munkajogi tanácsadás Munkajogi tanácsadás keretében szakképzett jogászaink rendelkezésére állnak: - a munkaviszony megszűnésével kapcsolatos kérdésekben, - a munkanélküli járadék megállapításával kapcsolatos problémáikban, - és egyéb munkajogi kérdésekben. A munkajogi tanácsadás ingyenes, bárki igénybe veheti. A Humán Szakszolgálat szolgáltatásai A Humán Szakszolgálat szolgáltatásai elsősorban az álláskeresőknek, pályadöntés előtt állóknak kíván segítséget nyújtani: Foglalkozási Információs Tanácsadó ( FIT ) A FIT széles körű öntájékozódási lehetőséget biztosít a pályaválasztási döntések kialakításához. Információtárunk tartalmazza mindazon ismereteket, amelyek elengedhetetlenül fontosak a pályaválasztással, pályamódosítással, továbbtanulással, képzéssel kapcsolatos döntések sikeres meghozatalához.
18
Ha a választáshoz szükség van az információkon túl szakmai segítségre, akkor a FIT-ben dolgozó tanácsadókkal és pszichológussal is megbeszélhetik a továbblépéssel kapcsolatos kérdéseiket, felmerülő problémáikat nehézségeiket. Pályatanácsadás A pályaválasztás összetett döntési helyzet. Nem mindenki tud önállóan vagy szülei, közvetlen környezete segítségével dönteni. Ez a tanácsadási forma segíti a pályaelképzelések, pályacélok megfogalmazását, a pályadöntés meghozatalát, valamint támogatást nyújt a megvalósításhoz vezető út, a cselekvési terv kidolgozásához. A tanácsadói beszélgetések során a tanácskérő a számára leginkább megfelelő pályák, foglalkozások körét határozhatja meg, és tudatosan megtervezheti az életpályáját. Álláskeresési tanácsadás Ez a tanácsadási forma az álláskeresési folyamat lépéseinek megtervezéséhez, a hatékony álláskeresési technikák (önéletrajzírás, munkapiaci marketing, felkészülés az állásinterjúra stb.) megismeréséhez, elsajátításához, az intenzív álláskereséshez nyújt gyakorlati segítséget. Az álláskeresést segítő szolgáltatások igénybevétele történhet: egyéni álláskeresési tanácsadás keretében álláskeresési ismeretek oktatása csoportfoglalkozáson álláskeresési tréning formájában (3- 5 napos időtartamban) álláskereső klubban való részvétellel (3 hetes időtartamban) Munkatanácsadás Ez a tanácsadási forma a munkapiaci folyamatok megismerésén, a munkavállalást elősegítő ill. korlátozó tényezők feltárásán, az elhelyezkedési akadályok elhárításán, valamint a szükséges támogatási eszközök meghatározásán keresztül, segíti az álláshoz jutást és az állás megtartását. A tanácsadói beszélgetés során a tanácskérő megerősítést kaphat elképzelésében, bizonytalanságát, kétségeit eloszlathatja, s a megszerzett tudása, készségei, munkatapasztalatai birtokában, igényeihez igazodó döntést hozhat további szakmai pályafutásával kapcsolatban, és az elhelyezkedésére irányuló tervet dolgozhat ki, ill. valósíthat meg. Pszichológiai tanácsadás Ez a tanácsadási forma a munkavállalást elősegítő ill. akadályozó lelki folyamatok, pszichés problémák, életvezetési nehézségek feltárására és megoldására irányul. A pszichológus segíti a tanácskérőt személyiségének jobb megismerésében, a belső erőforrásainak feltárásában, pályairányultságának, pályaalkalmasságának tisztázásában, az esetleges kudarcai feldolgozásában, a bizonytalan vagy megingott jövőkép helyreállításában, motivációinak megerősítésében, munkavégzési és alkalmazkodási készségei fejlesztésében, az egyéni életút kiteljesítéséhez szükséges távlati célok megfogalmazásában, valamint a munka világába való visszataláláshoz vezető út konkrét lépéseinek kidolgozásában. Rehabilitációs tanácsadás Ez a tanácsadási forma az egészségi okokkal - veleszületett vagy szerzett - összefüggő munkaképesség változással kapcsolatos foglalkozási rehabilitáció lehetőségét veszi számba, és olyan ellátásokhoz, társadalmi támogatásokhoz való hozzáférést igyekszik biztosítani az érintettek számára, amelyek a munka világába való visszatalálás reális lehetőségei felé nyithatnak új utakat. A tanácsadói beszélgetés során a tanácskérő egészségi állapotának megfelelő speciális ismeretekre és mélyebb önismeretre tesz szert, személyes problémái tisztázásával reális képet alkothat munkapiaci kilátásairól. Érdeklődésének, megmaradt képességeinek feltárásával képessé válik saját értékeivel kapcsolatban valóságos ítéletet alkotni, és egyéni munkavállalási tervet tud kidolgozni és megvalósítani.
19
HASZNOS ELÉRHETŐSÉGEK A megyében működő magán-munkaközvetítői tevékenységet folytató szervezetek: ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗
Kropokné Kiss Erzsébet AU-PAIR Connection Bt. Orodán és Reisz Kft. ERŐPONT KFT. Mégis Van Remény Egyesület Prospects Agency Bt. Szent István Szociális Szolgáltató Kht. "Gyermekláncfű" Alapítvány Bellér Lajos Recruitment Agency Kft. DHM Consulting Bt. MARCO-POLO KFT. Civil Szervezetek Szövetsége Bádon és Társa Kft.
5675 5630 5600 5630 5630 5600 5800 5510 5600 5600 5600 5600 5600 5600
Telekgerendás Békés Békéscsaba Békéscsaba Békés Békéscsaba Mezőkovácsháza Dévaványa Békéscsaba Békéscsaba Békéscsaba Békéscsaba Békéscsaba Békéscsaba
Dózsa Gy. u. 42. Kőrösi Cs.S.18. Árpád sor 2/7. Szabadság tér 16-18. Ady u. 1. Bartók B. út 61-65. B. lh. IV. 18. Vásárhelyi u. 2. Mátyás út 1. Andrássy ú.42-44. Szabadság tér 16-18. Szabadság tér 16-18. Gyóni G.u. 8-10..I./20. Árpád sor 2/5. Andrássy u. 37-43. III./326.
Vonatkozó fontosabb jogszabályok: 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 1997. évi LXXIV. törvény az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról 6/1996. (VII.16) MüM. rendelet a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkozatási válság helyzetek kezelésére nyújtható támogatásokról 68/1996. (V. 15.) Korm. rendelet a pályakezdő munkanélküliek elhelyezkedésének elősegítéséről 39/1998. (III. 4.) Korm. rendelet a munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó támogatásokról, valamint a munkaerő-toborzás támogatásáról 2004. évi CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról 2005. évi CLXXX. törvény a foglalkoztatás bővítése és rugalmasabbá tétele érdekében szükséges intézkedésekről
20
Munkanélküliek főbb FEOR csoportok alapján
1
1
0
2
1
0
0
0
5
fegyveres szervek középfokú képesítést igénylő foglalkozásai
2
4
5
3
4
2
1
1
22
03
fegyveres szervek középfokú képesítést nem igénylő foglalk.
2
1
4
2
0
1
1
2
13
11
törvényhozók, országos igazg., érdekképviseleti vezetők
1
0
1
0
0
0
0
0
2
12
területi, helyi önkorm., közig.,igazságsz., érdekképv. vez.
0
0
0
1
0
0
0
0
1
13
gazdasági, költségvetési szervezetek vezetői
61
12
35
35
15
16
9
39
222
14
gazdasági, költségvetési kisszervezetek vezetői
3
1
2
0
3
3
0
2
14
21
műszaki és természettudományi foglalkozások
45
13
32
27
22
10
12
19
180
22
egészségügyi - egyetemi, főisk. képzettséghez kapcs.foglalk.
5
0
2
2
1
2
0
1
13
23
szociális - egyetemi, főisk. képzettséghez kapcs. foglalkoz.
2
1
1
2
1
1
0
0
8
24
szakképzett pedagógusok
93
13
32
28
26
20
12
11
235
25
gazdasági, jogi és társadalomtudományi foglalkozások
67
9
27
16
7
10
0
8
144
26
kulturális, sport, művészeti, vallási -felsőfokú képz.-fogl.
13
8
7
7
4
6
1
5
51
29
egyéb magasan képzett ügyintézők
31
technikusok és hasonló műszaki foglalkozások
32
egészségügyi foglalkozások
33 34 35
igazságszolgáltatási, élet- és vagyonvédelmi foglalkozások
36
gazdasági, pénzintézeti ügyintézők
37
kulturális, sport, művészeti és vallási foglalkozások
39
egyéb ügyintézők
41
irodai jellegű foglalkozások
42
ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozások
51
kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozások
52
Szarvas
Gyula
Békés
Megye összesen
Mezőkovácsháza
fegyveres szervek felsőfokú képesítést igénylő foglalkozásai
02
Szeghalom
01
Orosháza
Megnevezés
Békéscsaba
FEOR
Gyomaendrőd
2005. december
2
1
0
1
0
0
0
0
4
120
44
51
39
20
37
25
52
388
41
17
31
30
7
30
11
36
203
szociális és munkaerőpiaci szolgáltatási foglakozások
16
19
5
18
3
10
6
19
96
pedagógus foglalkozások
15
12
8
15
4
11
9
12
86
2
0
5
3
2
2
2
3
19
87
21
40
58
17
36
29
29
317
3
3
3
10
1
3
2
1
26
5
0
0
2
0
0
0
5
12
430
99
283
157
46
119
71
155
1360
82
16
10
20
11
20
9
18
186
532
228
341
376
177
295
210
355
2514
közlekedési, postai és hírközlési foglalkozások
9
3
11
4
0
5
0
15
47
53
nem anyagi jellegű szolgáltatási foglalkozások
107
45
77
93
44
56
29
89
540
61
mezőgazdasági foglalkozások
62
45
71
94
40
155
63
225
755
62
erdő- és vadgazdálkodási foglalkozások
8
2
7
3
1
11
1
4
37
63
halászati foglalkozások
1
0
2
1
4
6
1
1
16
64
növényvédelmi, növény-egészségügyi és talajvédelmi foglalk.
1
0
2
5
1
1
2
4
16
71
bányászati foglalkozások
4
0
0
4
0
4
1
5
18
72
élelmiszeripari foglalkozások
119
32
66
79
46
76
28
182
628
73
könnyűipari foglalkozások
308
119
231
110
55
196
163
212
1394
74
vas- és fémipari foglalkozások
261
91
219
196
73
238
116
375
1569
75
háziipari, vegyesipari és raktározási foglalk., laboránsok
76
építőipari foglalkozások
81 82 83
mobil gépek kezelői
212
73
143
98
69
189
75
115
974
91
egyszerű szolgált. jellegű fogl.(mezőgazdasági fogl. nélkül)
1033
498
1117
537
289
1235
450
1221
6380
92
egyszerű mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások
25
5
12
13
4
26
3
13
101
44
17
14
48
16
24
7
28
198
262
136
179
128
79
308
106
268
1466
feldolgozóipari gépek kezelői
68
79
53
87
29
237
74
72
699
egyéb helyhez kötött gépek kezelői
32
25
48
26
8
54
14
177
384
21
A MEGYEI MUNKAÜGYI KÖZPONT KÖZPONT ÉS KIRENDELTSÉGEINEK KIRENDELTSÉGEINEK ELÉRHETŐSÉGEI Békés Megyei Munkaügyi Központ 5600 Békéscsaba Árpád sor 2/6. (+36) 66 444-211 Fax: (+36) 66 441-221 Igazgató: Dr. Nagy Ágnes Békéscsabai Kirendeltség Cím: 5600 Békéscsaba Árpád sor 2/6. (+36) 66 444-187 Fax: (+36) 66 445-269 Kirend.vezető: Csetnekiné Szabó Mária
Békési Kirendeltség Cím: 5630 Békés Múzeum köz 1. (+36) 66 411-977 Fax: (+36) 66 411-015 Kirend.vezető: Domokos Zoltán
Gyulai Kirendeltség Cím: 5700 Gyula Szt.István u. 27/B. (+36) 66 463-368 Fax: (+36) 66 463-108 Kirend.vezető: Tóth Istvánné
Orosházi Kirendeltség Cím: 5900 Orosháza Szabadság tér 3. (+36) 68 411-519 Fax: (+36) 68 411-726 Kirend.vezető: Pántya Imre
Szarvasi Kirendeltség Cím: 5540 Szarvas Vasút u. 40. (+36) 66 311-070 Fax: (+36) 66 312-060 Kirend.vezető: Kepenyes András
Szeghalmi Kirendeltség Cím: 5520 Szeghalom Bocskai u. 8. (+36) 66 371-363 Fax: (+36) 66 371-646 Kirend.vezető: Tóth Ferencné Dr.
Gyomaendrődi Kirendeltség Cím: 5500 Gyomaendrőd Mirhóháti u.11 (+36) 66 386-705 Fax: (+36) 66 283-933 Kirend.vezető: Tímárné Búza Ilona
Mezőkovácsházi Kirendeltség Cím: 5800 Mezőkovácsháza Alkotmány u. 42. (+36) 68 381-992 Fax: (+36) 68 381-689 Kirend.vezető: Bartha Lajosné
Kirendeltségek ügyfélfogadási ideje:
hétfő-kedd: szerda: csütörtök – péntek:
8:00 – 16:00 8:00 – 18:00 8:00 – 12:00
A kirendeltséghez tartozó települések
Békéscsaba:
Csabaszabadi · Csárdaszállás · Csorvás · Doboz · Gerendás · Kétsoprony · Köröstarcsa · Mezőberény · Szabadkígyós · Telekgerendás · Újkígyós Békés: Bélmegyer · Kamut · Murony · Tarhos Gyula: Elek · Geszt · Kétegyháza · Kötegyán · Lökösháza · Méhkerék · Mezőgyán · Sarkad · Sarkadkeresztúr · Újszalonta Orosháza: Békéssámson · Csanádapáca · Gádoros · Kardoskút · Nagyszénás · Pusztaföldvár · Tótkomlós Szarvas: Békésszentandrás · Csabacsűd · Kardos · Kondoros · Örménykút Szeghalom: Biharugra · Bucsa · Füzesgyarmat · Kertészsziget · Körösladány · Körösnagyharsány Körösújfalu · Okány · Vésztő · Zsadány Gyomaendrőd: Dévaványa · Ecsegfalva · Hunya Mezőkovácsháza: Almáskamarás · Battonya · Dombegyház · Dombiratos · Kaszaper · Kevermes · Medgyesegyháza · Kisdombegyház · Magyarbánhegyes · Magyardombegyház · Nagybánhegyes · Végegyháza · Medgyesbodzás · Mezőhegyes · Nagykamarás · Pusztaottlaka · Kunágota 22
Egyéb hasznos elérhetőségek Békés Megyei Képviselő-testület 5600 Békéscsaba, Derkovits sor 2., Megyeháza Tel: 66 441-141 www.bekesmegye.hu Békés Megyei Területfejlesztési Tanács 5600 Békéscsaba, Derkovits sor 2. Tel: 66 441-549 www.bekestt.hu Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Közalapítvány 5600 Békéscsaba, Árpád sor 18. Tel/fax: 66 442-520 www.bmva.hu Békéscsabai Vállalkozói Centrum www.bvc.hu 5600 Békéscsaba, Kétegyházi út 3. Békéscsabai Regionális Képző Központ 5600 Békéscsaba, Kétegyházi út 1. Tel: 66 445-040 www.brmkk.hu Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 5600 Békéscsaba, Penza ltp. 5. Tel: 66 324-976 http://kamara.dravanet.hu/bmkik/ Békés Megyei Agrárkamara 5600 Békéscsaba, Szabadság tér 11-17. Tel: 66 443-355 www.agrarkamara.bekescsaba.hu Állami Foglalkoztatási Szolgálat www.afsz.hu Központi Statisztikai Hivatal http://portal.ksh.hu Magyarorszag.hu www.magyarorszag.hu
Békés Megyei Munkaügyi Központ
