Boóc Ádám
66 Jogeset a Kötelmi Jog Különös Részéhez
Patrocinium-kiadvány W esselényi -
sorozat
Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi és Római Jogi Tanszék W esselényi -
sorozat
Dr. Boóc Ádám, PhD egyetemi docens
66 Jogeset a Kötelmi Jog Különös Részéhez 3. átdolgozott kiadás
Patrocinium Budapest, 2016
Bevezetés Jelen jogesetgyűjtemény első kiadása 2011-ben jelent meg, és az akkor hatályos, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (régi Ptk) alapján tartalmazott jogeseteket a Kötelmi Jog Különös Részéből. Magyarország Országgyűlése 2013. február 11. napján fogadta el a 2013. évi V. törvényt a Polgári Törvénykönyvről (új Ptk). Magyarország új Polgári Törvénykönyve 2014. március 15-én lépett hatályba. A jogesetgyűjtemény második kiadásának kézirata 2014 januárjában zárult le, és akként tartalmazott immár az új Ptk-t bemutató jogeseteket, hogy – nem lévén még az új Ptk hatályos jogforrás – azzal kapcsolatban semmilyen joggyakorlat rendelkezésre nem állt. Jelen új, átdolgozott kiadásban szereplő jogesetek értelemszerűen kizárólag az új Ptk alapján készültek, figyelembe véve az új kódex hatálybalépését követő két év gyakorlati tapasztalatait is. Iustinianus császár Institutióinak Első Könyvének elején többek között az alábbiakat olvashatjuk: „… ha már kezdettől megterheljük a tanulónak még csiszolatlan és gyenge elméjét a tanulmányok tömegével és nagy változatosságával, akkor a kettő közül vagy azt érjük el, hogy elriasztjuk őt tanulmányaitól vagy pedig azt, hogy igen nagy fáradsága, gyakran bizalmatlansága árán – ami leginkább elijeszti az ifjakat – később vezetjük el ugyanoda, ahová könnyebb úton, minden megerőltetés és kétségeskedés nélkül, hamarabb eljuttathattuk volna.” 1 Úgy gondoljuk, hogy az Institutiók fent idézett sorai ma is megszívlelendő gondolatok a jogi oktatás számára. A maga szerény módján ez a munka is e fenti gondolatok kiteljesítéséhez kíván hozzájárulni. A jelen jogesetgyűjtemény – formájában és metodikájában is szorosan kapcsolódva a Patrocinium Kiadó által 2013-ben 60 jogeset a kötelmi jog általános részéhez címen kiadott munkához – hatvanhat, a kötelmi jog különös részéhez kapcsolódó jogesetet dolgoz fel. Munkánkban – figyelemmel az egyes szerződések alapvető komplexi1 Lásd: Justinianus császár Institutiói négy könyvben. (ford.: Mészöly G.) Budapest, 1997. (reprint kiadás). 13. o.
5
tására és sokszínűségére – nem törekedtünk, és nem is törekedhettünk a teljességre. Célunk inkább az volt, hogy a gyakorlatban is nagy számban előforduló legfontosabb szerződéstípusok némely jellegzetes pontjaira mutassunk rá. Hasonlóan az előző kötethez a jogesetek e gyűjteményben is minden esetben fiktív, de valóságszerű tényálláson alapulnak. Így amennyiben valamely jogeset bármilyen valós tényállással egyezik, az nem szándékos – de, figyelemmel arra, hogy a jogesetek a gyakorlatban előforduló példák megértéséhez is segítséget kívánnak nyújtani – nem is kizárható. Az alapvetően szemináriumi feldolgozásra ajánlott jogesetgyűjtemény álláspontunk szerint a vizsgára való felkészülésre is használható, s talán nem hiú a remény, hogy akár a gyakorló jogász pályafutása során is haszonnal forgathatja a gyűjteményt. Végezetül pedig a jogesetgyűjteményt azzal bocsátjuk útjára, hogy reményeink szerint a hallgatók számára polgári jogi tanulmányaik során egyfajta Gradus ad Parnassum-ként is fog tudni szolgálni. Budapest, 2016. január 22. napján Boóc Ádám
6
1. Zöld Zoltán mezőgazdasági terménnyel kereskedik és adásvételi szerződést köt Kő Péterrel 500 mt takarmánykukorica eladására. Az írásban megkötésre kerülő adásvételi szerződésben a következő rendelkezés szerepel: „Eladó elad Vevőnek 500 mt mennyiségű, I. osztályú minőségű takarmánykukoricát. A kukorica minőségének meg kell felelni az MSZ, illetve a magyar takarmánytörvény által előírt követelményeknek, valamint a kukorica 2010. évi termésű, egészséges, mentes élő gabonakártevőktől, rovaroktól, illetve karantén kártevőktől, toxinoktól (pl. DON, zearelenon, fusarium) és szalmonellától, egyéb szermaradványoktól, valamint idegen szagoktól (doh, penész, stb.). Az áruban nem lehetnek idegen tárgyak (fém, üveg, salak, műtrágya, vegyszerek, stb.) Eladó leszállítja a szerződés megkötését követő öt napon belül Vevő hódmezővásárhelyi raktárába a takarmánykukoricát, ahol Vevő azt átveszi. Vevő az átvételt követően egyenlíti ki a vételárat.” A Felek a szerződést megkötik, Zöld Zoltán leszállítja a kukoricát hiánytalan mennyiségben Kő Péter részére. Kő Péter a teljes mennyiséget, illetve később a vonatkozó számlát átveszi. Ezt követően Kő Péter esedékességkor nem egyenlíti ki a számlát, Zöld Zoltán írásos felszólítására sem. Zöld Zoltán többször küld felszólítást Kő Péter részére, majd közli, hogy amennyiben Kő Péter a számlát nem egyenlíti ki, úgy Zöld Zoltán az árut a Vevő Kő Péter hódmezővásárhelyi raktárából el fogja szállítani, figyelemmel arra, hogy álláspontja szerint az áru még mindig Zöld Zoltán tulajdonában áll. Kérdés: Értékelje a kialakult helyzetet, illetve Zöld Zoltán álláspontját! Mit tehet jelen helyzetben Zöld Zoltán?
7
2. Kő Péter irodája számára a Digital No. 1. Kft-től öt darab személyi számítógépet kíván megvásárolni. Kő Péter megállapodik az eladóval a számítógépek megvásárlásáról, az írásbeli szerződésben az alábbi rendelkezés szerepel: „Felek megállapodnak, hogy Vevő Eladótól 5 db PPZX típusú számítógépet megvásárol mindösszesen 950 000 Ft + ÁFA összegben. Felek megállapodnak, hogy Eladó leszállítja Vevő budapesti irodájába (1137 Budapest, Tátra u. 17.) a számítógépeket átadja Vevő részére, majd postai úton megküldi a vételárról kiállított számlát, melyet Vevő banki átutalással teljesít.” A Felek a szerződést megkötik, Kő Péter irodájába a Digital No. 1 Kft. leszállítja rendben a számítógépeket, melyeket Kő Péter át is vesz. Három nap múlva Kő Péter postán átveszi a számlát, mely a megállapodott összegről szól. A számla alján az alábbi megjegyzés szerepel: „A számla teljeskörű kiegyenlítéséig az áru Eladó tulajdonában marad.” Kő Péter a számlát esedékességkor nem fizeti meg, illetőleg a számlát a Digital No. 1 Kft. írásbeli felszólítására sem teljesíti. A második felszólításban a Digital No. 1 Kft. közli, hogy amennyiben a számla 3 munkanapon belül kiegyenlítésre nem kerül, úgy a tulajdonában álló árukat el fogja szállítani Kő Péter irodájából. Kérdés: Értékelje a kialakult helyzetet, illetve a Digital No. 1. Kft. álláspontját! Mit tehet jelen helyzetben a Digital No. 1 Kft.? Jogszerű-e az, amennyiben a Digital No. 1. Kft. önhatalmúlag elszállítja az árukat Kő Péter irodájából?
8
