Bonyhád Város Gazdasági Programja 2015-2020
Bonyhád, 2015. április ..
Bonyhád Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020
Tartalom 1.
Bevezetés .....................................................................................................................................................................5 1.1.
A gazdasági program jogszabályi háttere .............................................................................................5
1.2
Gazdasági Program jelentősége, vállalásai ...........................................................................................5
2.
Gazdaságfejlesztés nemzeti színtéren .............................................................................................................6
3.
Helyzetelemzés....................................................................................................................................................... 13 3.1.
Általános információk ................................................................................................................................ 13
3.2.
Társadalom..................................................................................................................................................... 13
3.3.
Foglalkoztatottság ....................................................................................................................................... 17
3.4.
Oktatás, nevelés ............................................................................................................................................ 18
3.5.
Kultúra, közélet............................................................................................................................................. 20
3.6.
Egészségügyi ellátórendszer ................................................................................................................... 20
3.7.
Szociális ellátórendszer............................................................................................................................. 23
3.8.
Lakásállomány .............................................................................................................................................. 24
3.9.
Ipar, mezőgazdaság, kereskedelem...................................................................................................... 25
3.10. 3.10.1.
Turizmus, vendéglátás .......................................................................................................................... 30 Bonyhádi Termálfürdő..................................................................................................................... 32
3.11.
Gazdasági helyzet.................................................................................................................................... 32
3.12.
Infrastruktúra ........................................................................................................................................... 34
3.12.1.
Intézmény.............................................................................................................................................. 34
3.12.2.
Közlekedési hálózat........................................................................................................................... 34
3.12.3.
Kerékpárút ............................................................................................................................................ 35
3.12.4.
Közösségi közlekedés ....................................................................................................................... 35
3.12.5.
Ivóvíz ....................................................................................................................................................... 35
3.12.6.
Szennyvíz ............................................................................................................................................... 35
3.12.7.
Gázellátás............................................................................................................................................... 36
3.12.8.
Távhőszolgáltatás .............................................................................................................................. 36
3.12.9.
Villamos energia, közvilágítás....................................................................................................... 37
3.13.
Városüzemeltetés.................................................................................................................................... 37
3.13.1.
Köztisztaság.......................................................................................................................................... 37
3.13.2.
Útfenntartás.......................................................................................................................................... 38
3.13.3.
Temetők kezelése, karbantartása................................................................................................ 38
3.13.4.
Hulladékgazdálkodás........................................................................................................................ 38
3.14.
Parkok, zöldterületek, városkép ....................................................................................................... 39
3.15.
Megújuló energia..................................................................................................................................... 40
3.16.
Levegőminőség ........................................................................................................................................ 40 2
Bonyhád Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020 4.
Stratégia célkitűzései ........................................................................................................................................... 41
5.
Tervezett gazdaságfejlesztési programok................................................................................................... 42 5.1.
Városfejlesztés, város rehabilitáció...................................................................................................... 42
5.1.1.
Vörösmarty Mihály Művelődési Központ felújítása, és rendezvénytér kialakítása 42
5.1.2.
Milleniumi Emlékpark rekonstrukciója .................................................................................... 44
5.1.3.
Körforgalom a városközpontban ................................................................................................. 44
5.1.4.
Belterületi önkormányzati utak, járdák és parkolók........................................................... 44
5.1.5.
Önkormányzati ingatlanok korszerűsítése és új funkcióval való ellátása .................. 44
5.1.6.
Önkormányzati ingatlanok korszerűsítése ............................................................................. 46
5.2.
Oktatási, nevelési intézmények korszerűsítése .............................................................................. 47
5.2.1.
Bonyhádi Varázskapu Bölcsőde és Óvoda bonyhádi telephelyei ................................... 48
5.2.2.
Általános iskolák ................................................................................................................................ 49
5.2.3.
Sportcsarnok fejlesztése ................................................................................................................. 50
5.3.
Középületek akadálymentesítése.......................................................................................................... 50
5.4.
Gazdaság, iparfejlesztés ............................................................................................................................ 51
5.5.
Infokommunikációs fejlesztés ................................................................................................................ 53
5.6.
Közlekedés, közút ........................................................................................................................................ 54
5.6.1.
Északi tehermentesítő út ................................................................................................................ 54
5.6.2.
Déli tehermentesítő út ..................................................................................................................... 54
5.6.3.
Kerékpárút hálózat kiépítése ........................................................................................................ 54
5.7.
Térfigyelő rendszer kiépítése ................................................................................................................. 55
5.8.
Egészségügy, szociális ellátás ................................................................................................................. 55
5.9.
Temetkezés .................................................................................................................................................... 56
5.10.
Környezetvédelem, energetika.......................................................................................................... 56
5.10.1.
Zöldfelületek karbantartása, akcióprogramok ...................................................................... 56
5.10.2.
Hulladékgazdálkodás........................................................................................................................ 56
5.10.3.
Vízrendezés-csapadékvíz elvezetés, belvíz kezelés ............................................................. 58
5.10.4.
Bel-és külterület ivóvízhálózat fejlesztése .............................................................................. 59
5.10.5.
Új szennyvíztelep építése, és a csatornahálózat korszerűsítése .................................... 59
5.10.6.
Geotermikus energia hasznosítása ............................................................................................. 60
5.11
Turizmus, idegenforgalom.............................................................................................................. 61
5.11.1.
Perczel kulturális tanösvény ......................................................................................................... 61
5.11.2.
Váraljai gyermektábor ..................................................................................................................... 61
5.11.3.
Fonyód- Alsóbélatelepi Ifjúsági Tábor ...................................................................................... 62
5.11.4.
Termálfürdő fejlesztése ................................................................................................................... 62
5.11.5. Bonyhád-alsószéplaki sankoló-tó, valamint a „Szecska-tó” rekreációs célú hasznosítása ............................................................................................................................................................ 63 5.12.
Sportpályák fejlesztése ......................................................................................................................... 63
5.13.
Építési telkek kialakítása ..................................................................................................................... 64 3
Bonyhád Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020 5.14 6.
Közvilágítás .................................................................................................................................................. 64
Összegzés .................................................................................................................................................................. 65
4
Bonyhád Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020
1. Bevezetés
1.1. A gazdasági program jogszabályi háttere Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 42. § 4. pontja értemében a képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható a gazdasági programról való döntés. Az Mötv. 116. § rendelkezik a gazdasági programról, miszerint a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti, melynek elkészítéséért a helyi önkormányzat felelős. A gazdasági program, fejlesztési terv a képviselő-testület megbízatásának időtartamára vagy azt meghaladó időszakra szól. A gazdasági program, fejlesztési terv helyi szinten meghatározza mindazokat a célkitűzéseket és feladatokat, amelyek a helyi önkormányzat költségvetési lehetőségeivel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti és gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével a helyi önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, színvonalának javítását szolgálják. A gazdasági program, fejlesztési terv - a megyei területfejlesztési elképzelésekkel összhangban - tartalmazza, különösen: az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó fejlesztési elképzeléseket. A gazdasági programot, fejlesztési tervet a képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el. Ha a meglévő gazdasági program, fejlesztési terv az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani.
1.2. Gazdasági Program jelentősége, vállalásai A képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik a település-, és gazdaságfejlesztés stratégiai döntései. A magyar önkormányzati rendszer alapvetően Magyarország központi költségvetésétől függ. A települések fejlődését, versenyképességét alapvetően gazdasági szerkezetük, vállalkozási aktivitásuk, határozza meg. A településfejlesztési koncepció, a településrendezési terv, az integrált településfejlesztési stratégia mellett a fejlesztési dokumentumok origójának tekintjük a Gazdasági Programot. Az átalakuló közigazgatási rendszer új szerepet szán az önkormányzatoknak és az eddigi hatósági feladatok kormányhivatali átvételével a fejlesztő teleülés domborodik ki. Gazdasági Programunk, igazodva az Európai Unió ciklusához olyan célokat tűzött ki, melyek reálisan teljesíthetők, amennyiben sikeresen tudunk pályázni. Ahhoz, hogy a pályázatokon sikeresen részt tudjunk venni, a Gazdasági Programban meghatározott fejlesztések esetében kidolgozott, startra kész tervekkel kell rendelkeznünk.
5
Bonyhád Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020 2. Gazdaságfejlesztés nemzeti színtéren Bonyhád Város Önkormányzatának gazdasági stratégiája az Európai Unió és a magyar kormány által meghatározott stratégiák útmutatásaival, azok céljaihoz, prioritásaihoz illeszkedik, úgy, hogy összhangban áll a város gazdasági, kulturális és társadalmi hagyományaival, és a jelen változások kihívásaira előremutató, a fejlődés irányába ható választ ad. Az „Európa 2020” az Európai Unió 2010-ben útnak indított, 10 évre szóló növekedési és foglalkoztatási stratégiája. A stratégia öt kiemelt cél, prioritás formájában határozza meg a beavatkozási területeket, és egyúttal rögzíti az elérendő eredményeket: 1. Foglalkoztatás Biztosítani kell, hogy a 20–64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot. (Magyarország: 75%) 2. K+F/innováció Az EU (köz- és magánforrásból származó) GDP-jének 3%-át a kutatás/fejlesztés és az innováció ösztönzésére irányuló beruházásokra kell fordítani. (Magyarország: 1,8%) 3. Éghajlatváltozás/energia Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 20%-kal csökkenteni kell az 1990-es szinthez képest (vagy akár 30%-kal, ha adottak az ehhez szükséges feltételek) (Magyarország: 10%). A megújuló energiaforrások arányát 20%-ra kell növelni. (Magyarország: 14,65%) Az energiahatékonyságot 20%-kal kell javítani. (Magyarország: 2.96%) 4. Oktatás A lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni. (Magyarország: 10%) El kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 40%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen. (Magyarország: 30,3%) 5. Szegénység/társadalmi kirekesztés Legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent. Az Európai Bizottság a hosszú távú növekedéssel kapcsolatos prioritásokat beépítette az EU következő 7 éves - 2014-2020 -, pénzügyi keretének felhasználására irányuló javaslatába. Ugyanakkor felülvizsgálta a 2010. óta eltelt 4 évet, amelynek következményeként részben módosította az „Európa 2020” stratégiai céljait. Az összes tagállamnak e 11 célhoz kell igazítania saját fejlesztési terveit: 1. A kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése. 2. Az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának minőségének javítása. 3. A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági, a halászati és akvakultúra-ágazat versenyképességének javítása. 4. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban. 5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és –kezelés előmozdítása. 6. A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása. 6
Bonyhád Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020 7. A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban. 8. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése. 9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem. 10. Az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás. 11. Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás. Magyarország e fenti célok mentén készítette el nemzeti stratégiáját, melyet a Széchenyi 2020 programban fogalmazott meg, 6 fő fejlesztési területet megjelölve: 1. Munkahelyteremtés 2. A vállalkozások versenyképességének javítása 3. Szegénység elleni küzdelem és oktatás 4. Energiahatékonyság javítása, környezetvédelem 5. A közlekedés korszerűsítése 6. Kutatások, fejlesztések támogatása A Széchenyi 2020 programban megfogalmazott fejlesztési területek céljait a Magyarország számára 2014-2020 között rendelkezésre álló uniós forrásokból, tíz operatív program keretében tervezi megvalósítani. Az operatív programok illeszkednek az EU2020 stratégiához. Az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) elsődleges célja a közlekedés hálózatának és infrastruktúrájának fejlesztése, a transzeurópai közlekedési hálózaton keresztül a városi közlekedésen át, egészen a környezetbarát megoldásokig. Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program, azaz az EFOP elsődleges célja, hogy a humán tőke és a társadalmi környezet javításával járuljon hozzá a társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezeléséhez. Az EFOP a gyakorlatban nemcsak a szegénység elleni küzdelemből fogja kivenni a részét, de hangsúlyt helyez a társadalmi kohézió erősítésére, az egészségügyi beruházásokra, a köznevelés minőségének fejlesztésére, kiemelt tekintettel a korai iskolaelhagyás csökkentésére, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelésére és a kutatás-fejlesztésre. Az EFOP intézkedési területei: EGYÜTTMŰKÖDŐ TÁRSADALOM Az aktív befogadás, többek között az esélyegyenlőség és az aktív részvétel előmozdítása, valamint a foglalkoztathatóság javítása A marginalizálódott közösségek – például a romák – társadalmi-gazdasági integrációja A megfizethető, fenntartható és minőségi szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés biztosítása, beleértve az egészségügyi szolgáltatásokat és a közérdekű szociális szolgáltatásokat A foglalkoztatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében a társadalmi vállalkozói szellem, a társadalmi vállalkozásokba történő szakmai integráció és a szociális és szolidáris gazdaság előmozdítása INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK A TÁRSADALMI EGYÜTTMŰKÖDÉS ERŐSÍTÉSE ÉRDEKÉBEN 7
Bonyhád Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020
A nemzeti, regionális és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrába történő beruházás, az egészségi állapotbeli egyenlőtlenségek csökkentése, a társadalmi, kulturális és rekreációs szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés megteremtésével a társadalmi együttműködés előmozdítása, valamint az intézményi szolgáltatásokról a közösségi alapú szolgáltatásokra való átállás A városi és vidéki területeken élő, rászoruló közösségek fizikai rehabilitációjának, valamint gazdasági és társadalmi fellendülésének támogatása
GYARAPODÓ TUDÁSTŐKE A korai iskolaelhagyók számának csökkentése és a korai iskolaelhagyás megelőzése, valamint a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés előmozdítása a koragyermekkori nevelésben, az alap- és középfokú oktatásban, ideértve az oktatásba való visszatérést ösztönző formális, informális és nem formális tanulási formákat is A felsőfokú vagy annak megfelelő szintű oktatás minőségének, hatékonyságának és hozzáférhetőségének javítása az oktatásban való részvétel növelése érdekében, különösen a hátrányos helyzetű csoportok számára Az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való hozzáférés ösztönzése, a munkavállalók készségeinek naprakésszé tétele, továbbá az oktatási és képzési rendszereknek a munkaerő-piaci igényekhez való igazítása INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK A GYARAPODÓ TUDÁSTŐKE ÉRDEKÉBEN Az oktatásba, a készségekkel kapcsolatos képzésbe, szakképzésbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás oktatási és képzési infrastruktúrák kifejlesztésével PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ALKALMAZÁSA A TÁRSADALMI EGYÜTTMŰKÖDÉS ERŐSÍTÉSE ÉRDEKÉBEN, VALAMINT TÁRSADALMI INNOVÁCIÓ ÉS TRANSZNACIONÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉSEK A marginalizálódott közösségek – például a romák – társadalmi-gazdasági integrációja Az együttműködő társadalom és a gyarapodó tudástőke elnevezésű prioritási tengelyek által lefedett beruházási prioritások
A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) célja, hogy a magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővülésére épülő gazdasági növekedés az emberi élet és a környezeti elemek – hosszú távú változásokat is figyelembe vevő – védelmével összhangban valósuljon meg. A KEHOP intézkedési területei: 1. A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAIHOZ VALÓ ALKALMAZKODÁS • Vízgazdálkodással és az éghajlatváltozás hatásaival kapcsolatos adat - és tudásbázisok fejlesztése • Hatékony alkalmazkodás társadalmi feltételeinek elősegítése • Vízkészletekkel történő fenntartható gazdálkodáshoz szükséges feltételek javítása • A vizek okozta kártételekkel szembeni ellenálló - képesség fejlesztése
8
Bonyhád Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020 •
A személy - és vagyonbiztonság növelése céljából a katasztrófavédelmi beavatkozások hatékonyságának fokozása
2. TELEPÜLÉSI VÍZELLÁTÁS, SZENNYVÍZ-ELVEZETÉS ÉS– TISZTÍTÁS, SZENNYVÍZKEZELÉS FEJLESZTÉSE • A szennyvizek okozta környezetterhelések csökkentése, megelőzése a 2000 LE feletti agglomerációkban, a víziközmű rendszerek hatékonyabb működtetése mellett, Szennyvízelvezetéssel és kezeléssel kapcsolatos fejlesztések 3. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSSAL ÉS KÁRMENTESÍTÉSSEL KAPCSOLATOS FEJLESZTÉSEK • Az elkülönített gyűjtési és szállítási rendszerek fejlesztése • Hulladékkezelési létesítmények hálózatának rendszerszerű fejlesztése (beleértve az előkezelés, a hasznosítás és az ártalmatlanítás alrendszereit) • Országos Környezeti Kármentesítési Program végrehajtása 4. TERMÉSZETVÉDELMI ÉS ÉLŐVILÁG - VÉDELMI FEJLESZTÉSEK A védett illetve közösségi jelentőségű természeti értékek és területek természetvédelmi helyzetének és állapotának javítása • A fajok és élőhelyek természetvédelmi helyzetének javítását célzó közvetlen élőhely - fejlesztési és fajmegőrzési beavatkozások • A természetvédelmi kezelés infrastrukturális feltételeinek javítása • A közösségi jelentőségű természeti értékek megőrzését és fejlesztést, és az EU Biológiai Sokféleség Stratégia hazai megvalósítását megalapozó stratégiai vizsgálatok • A Natura 2000 hálózat és a közösségi jelentőségű fajok és élőhely - típusok ismertségének és társadalmi elfogadottságának javítása • A hazai Natura 2000 hálózat egységes szemléletben történő bemutatásához szükséges infrastrukturális háttér kialakítása 5. ENERGIAHATÉKONYSÁG NÖVELÉSE, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK ALKALMAZÁSA A megújuló energiaforrások felhasználásának növelése • Hálózatra termelő, nem épülethez kötött megújuló energiaforrás alapú zöldáramtermelés Az energiahatékonyság és az energia-megtakarítás növelése • Épületek energiahatékonysági korszerűsítése megújuló energiaforrások alkalmazásának kombinálásával, • Távhő-rendszerek komplex energetikai felújítása, illetve megújuló alapra helyezése Az energiatudatosság növelése komplex szemléletformálási programok megvalósításán keresztül Intelligens hálózati rendszerek támogatása a villamosenergia-rendszer rugalmasságnak biztosítására • Intelligens mérési (smart meter) rendszerek támogatása • Fogyasztó-oldali válaszintézkedést (demand-response) lehetővé tévő rendszerek kiépítése • Intelligens elosztó-hálózati (smart grid) körzetek kiépítésének támogatása 9
Bonyhád Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020 A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program, azaz a GINOP egyik legfontosabb célkitűzése Magyarország foglalkoztatási rátájának 75%-ra való emelése. Ehhez egyrészt új munkahelyeket kell létesíteni, másrészt a munkát vállalni akarók képességeit kell fejleszteni. A program további két fontos célkitűzése az ország innovációs képességeinek és kapacitásainak, valamint a magyar ipari és szolgáltató szektornak a fókuszált fejlesztése. A TOP, azaz a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program fő küldetése, hogy kereteket biztosítson a területileg decentralizált fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához. Fejlesztései között helyet kapnak a közvetlenül a közszférára, a helyi társadalomra és környezetre irányuló fejlesztések is. A TOP intézkedési területei: TÉRSÉGI GAZDASÁGI KÖRNYEZET FEJLESZTÉSE A FOGLALKOZTATÁS ELŐSEGÍTÉSÉRE PRIORITÁSI TENGELY Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével VÁLLALKOZÁSBARÁT, NÉPESSÉGMEGTARTÓ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés ALACSONY SZÉNDIOXID KIBOCSÁTÁSÚ GAZDASÁGRA VALÓ ÁTTÉRÉS KIEMELTEN A VÁROSI TERÜLETEKEN PRIORITÁSI TENGELY Fenntartható települési közlekedésfejlesztés Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése A HELYI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE ÉS A TÁRSADALMI EGYÜTTMŰKÖDÉS ERŐSÍTÉS Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése Leromlott városi területek rehabilitációja MEGYEI ÉS HELYI EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSEK, FOGLALKOZTATÁSÖSZTÖNZÉS ÉS TÁRSADALMI EGYÜTTMŰKÖDÉS Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok Helyi közösségi programok megvalósítása KÖZÖSSÉGI SZINTEN IRÁNYÍTOTT VÁROSI HELYI FEJLESZTÉSEK (CLLD) PRIORITÁSI TENGELY Kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése Helyi közösségszervezés a városi helyi fejlesztési stratégiához kapcsolódva
10
Bonyhád Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020 A VEKOP, azaz Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program - térségünkre nem vonatkozik. A közigazgatás, és a közszolgáltatási szféra kiemelt fejlesztéseit a Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) nyomán hajtjuk végre. Az operatív program ad egyben helyet a 2014-2020 időszakban az ESB alapok végrehajtásához szükséges tagállami funkciók finanszírozásához felhasználható technikai segítségnyújtás forrásoknak. A VP, azaz Vidékfejlesztési Program elsődleges célja a mezőgazdasági vállalkozások versenyképességének növelése, az agrárium fenntartható fejlődése, a vidéki térségek és közösségek erősítése, az életminőség javítása a vidéki térségekben, valamint a gazdasági fejlődés támogatása. A Magyar Halászati Operatív Program (MAHOP) a halászati ágazat támogatási lehetőségeit tartalmazza. Az RSZTOP, azaz a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program elsődleges célja, hogy a leginkább rászoruló személyeket – a szegénységben élő gyermekeket, a hajléktalanokat, valamint a rendkívül alacsony jövedelmű személyeket – megfelelő étkezéshez és alapvető fogyasztási cikkekhez juttassa. Megismerve az operatív programok céljait, pályázói körét, beavatkozási területeit a Perczel József Mihály Tervben elfogadott fejlesztési javaslatok megvalósításához a forrásokat az alábbi táblázatban foglaljuk össze. (A Perczel József Mihály Terv melléklete Bonyhád Város Önkormányzata gazdasági stratégiájának.) Operatív Program IKOP EFOP
KEHOP
GINOP
TOP
Pályázó szervezet Önkormányzatok számára nem tartalmaz fejlesztési forrásokat Vörösmarty Mihály Művelődési Központ Solymár Imre Városi Könyvtár Városi Múzeum Varázskapu Óvoda és Bölcsőde Bonyhád Város Önkormányzata
Bonyhád Város Önkormányzata tulajdonában, vagy résztulajdonában lévő gazdasági társaságok, vállalkozások, Bonyhád Város Önkormányzata
„Perczel József Mihály Tervben” megfogalmazott pályázati cél -
KEHOP 2. Szennyvíztelep beruházás Távfűtés geotermikus hővel Közintézmények energetikai korszerűsítései Szelektív hulladékgyűjtés fejlesztése Vízrendezés, csapadékvíz elvezetés Bel – és külterületi ivóvízhálózat fejlesztése Geotermikus erőmű kiépítése
. Ipari Park fejlesztés Utak kialakítása az ipari területeken 11
Bonyhád Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020
Fedett piactér kialakítása Kerékpárút hálózat kiépítése Bonyhádon és vonzáskörzetében Vörösmarty Mihály Művelődési Központ felújítása, rendezvénytér kialakítása, technikai felszerelése P44 – Perczel Kúria felújítása és kulturális-közösségi hasznosítása Bonyhádon Üvegház építése, feldolgozó ipar
KÖFOP VP
Bonyhád Város Önkormányzata Bonyhád Városi Mezőgazdasági Kft. RSZTOP Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Gondozási Központ A Belügyminisztérium által gesztorált DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 azonosítószámú, „Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban (fővárosi kerületekben) – Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása” című projektek keretében, a Belügyminisztérium megbízásából Bonyhád városának is elkészül a 2014-2020 időszakra aktualizált Integrált Településfejlesztési Stratégiája. Az integrált településfejlesztési stratégia elkészítésekor figyelemmel vagyunk a „Lipcsei Chartában” rögzített egyezményre, azaz a fenntartható fejlődés érdekében kialakított településfejlesztési alapelvekre, mely szerint valamennyi európai város értékes és pótolhatatlan gazdasági, társadalmi és kulturális értéknek tekintendő. Ennek alapján a fenntartható fejlődés minden dimenzióját – a gazdasági prosperitást, a társadalmi egyensúlyt és az egészséges környezetet – egyidejűleg és egyforma súllyal kell figyelembe venni. Ezzel párhuzamosan nagy figyelmet kell fordítani a kulturális és egészségügyi szempontokra is. A stratégia megalkotásának alapjául csak a reális helyzet feltárása szolgálhat. Az adatok elemzését, értékelését követően a város gazdasági, intézményi, civil szervezeteinek közreműködésével, illetve lakossági fórumokon keresztül a legszélesebb nyilvánosság bevonásával elkészül a fejlesztési dokumentum, melyet a város képviselő-testülete határozatban fogad el. A településfejlesztési dokumentumok célja, hogy a város számára megfogalmazza az Európai Unió 2014 utáni kohéziós politikájának céljaihoz és beavatkozási logikájához illeszkedő, valamint az arra alapozott országos és megyei területfejlesztési és területrendezési terveknek megfelelő hosszú és középtávú jövőképét, céljait és feladatait. Az integrált településfejlesztési stratégia a rendelkezésre álló és bevonható források ismeretében meghatározza a településfejlesztési koncepcióban meghatározott célok megvalósítását egyidejűleg szolgáló beavatkozásokat, programokat, továbbá a megvalósítás eszközeit és nyomon követését.
12
Bonyhád Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020 3. Helyzetelemzés
3.1. Általános információk
Terület: 72 km2 Jogállás: Város Járás: Bonyhádi Megye: Tolna Régió: Dél- Dunántúli régió Közigazgatási terület: Bonyhád, Majos, Börzsöny, Alsó-Börzsöny, Tabód,
fotót készítette: Kozma Anikó
Tabódszerdahely, Ladomány, Bonyhádszerdahely
Bonyhád Tolna megye déli részén, a Völgység központjában fekszik. A Bonyhádi kistérségbe 21 település tartozik, amelyek közül csupán 2 település, Bonyhád és Nagymányok rendelkezik városi ranggal. Bonyhád 1977-ben kapott városi rangot. A Kistérség központja és egyben legnagyobb városa Bonyhád. A völgység központja. A tájképi szépségekben gazdag, változatos arculatú, sajátos felszínalaktani jellemvonásokkal rendelkező Tolnai-dombság három kistájból áll: Völgység, Szekszárdi-dombvidék, Tolnaihegyhát. A Völgység központját bárhonnan megközelítve, a dombtetőkről a löszös dombsorokkal övezett, napfényben gazdag Bonyhádi-medence festői képe tárul elénk. A tájat változatos löszformák: dolinák, szakadékok és mélyutak jellemzik. Kisebb-nagyobb vízfolyásokban is gazdag. A vizekhez régen malmok csatlakoztak, ennek emlékét őrzik a földrajzi nevek: Malom-árok, Malmok stb. A Majosi-árok, a Rák-patak és a Völgységi-patak vízfolyásainak felhasználásával halastavak, záportározók sora létesült. A településen több nemzetiség, népcsoport (székely, német, felvidéki, roma stb.) él. A városban az első szabad választások óta német, valamint roma nemzetiségi önkormányzat működik. 3.2. Társadalom A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet alapján Bonyhád nem tartozik a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó 13
Bonyhád Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020 munkanélküliséggel sújtott települések közé. A bonyhádi kistérség nem sorolható az ország hátrányos helyzetű kistérségei közé, de Ny-on és DNy-on a közvetlenül határos kistérségek gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt „hátrányos” besorolásúak. Ennek megfelelően maga a város, mint kistérségi központ igényel fejlesztést, de Bonyhád tágabb környezete jelentős fejlesztésre szorul. A városfejlesztés húzóerőként hathat és fontos szerepet játszhat a környék fejlődésének tekintetében. Bonyhád városában regionális szerepkörű intézmény nem működik. Elhelyezkedése viszont kedvező a tekintetben, hogy Pécs, mint pólus város és Szekszárd mint növekedési zóna-város között félúton található (1. ábra).
1.ábra
Állandó népesség száma
14774
14586 14494 14474 14399 14332 14267 14228 14136 14111
13947 13871 13835 13808 fő
2000. év
2001. év
2002. év
2003. év
2004. év
2005. év
2006. év
2007. év
2008. év
2009. év
2010. év
2011. év
2012. év
2013. év
2. ábra 14
Bonyhád Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020 A 2. ábrából jól látszik, hogy a városban (hasonlóan az országos folyamathoz) az állandó népesség száma fokozatosan csökken. 2000-től 2013-ig 966 fővel esett vissza ez a szám. A lakónépesség számának csökkenése az országos tendencia alatt van.
Korösszetétel 2013 0-14 éves 12% 15-17 éves 3%
60 év felettiek 27%
18-59 éves 58%
3. ábra
A 2013-as adatok alapján a 60 év felettiek aránya jóval meghaladja a 0-14 évesek arányát (3. ábra), ami elöregedő népességszerkezetre utal. Az öregedési index egy olyan százalékos mutatószám, mely megmutatja, hogy mennyi az idős (65 év felettiek) népesség arány a fiatal (14 év alatti) népességhez viszonyítva. Bonyhád öregedési indexének éves alakulását a 4. ábra mutatja. Öregedési index
4. ábra 15
Bonyhád Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020 A lakossági korösszetételből, valamint az öregedési index grafikonjából kitűnik, hogy a város öregedési indexe az országos és Tolna megyei járásközpontok tendenciát meghaladva évről – évre fokozatosan, és egyre nagyobb mértékben romlik. Ez pár évtized múlva súlyos következményekkel járhat, mert a jövedelemtermelő csoportnak nehézséget jelent az idősebb korosztály eltartása. A mutatószám alakulását befolyásolja a természetes szaporodás/ fogyás, valamint a migráció, mely gyakran negatív irányban tolja el ezt az arányszámot, ugyanis jellemzően a termelőképes fiatal lakosok költöznek el, és az idősebbek maradnak helyben. Természetes fogyás
5. ábra
Természetes szaporodás: fogyás az élveszületések és halálozások számának különbözete. Magyarországra jellemző a természetes fogyás, azaz a halálozások száma magasabb, az élveszületéseknél. Bonyhádon a természetes fogyás mértéke 2011-től folyamatosan az országos szint alatt marad, 2013-ban a természetes fogyás mértéke jóval kedvezőbb képet mutatott az országos és Tolna megyei járásközpontokra jellemző mértéknél. Migráció 800 700 600
Fő
500 400 300 200 100 0
2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. év év év év év év év év év év év év év év
bevándorlók száma 517
564
528
655
553
681
690
713
549
439
374
594
676
613
elvándorlók száma
759
687
651
536
599
650
755
485
464
400
634
701
682
536
6. ábra 16
Bonyhád Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020 A város migrációs indexe az elmúlt 14 évben változatos képet mutat. 2000-2003-ig sokkal nagyobb arányban voltak az elvándorlók, mint a bevándorlók, majd ez fokozatosan csökkent, végül 2003-2006 között a bevándorlók aránya nőtt. 2009-től a migrációs index ismét folyamatosan negatív, vagyis magasabb a kivándorlók száma a bevándorlókénál. Az elmúlt 14 év vándorlási egyenlege a megye járásszékhelyeinek, valamint a bonyhádi járás településeinek értékeinél kedvezőbb képet mutat. Összességében megállapítható, hogy Bonyhád lakosságszámának és öregedési indexének romlásában (ugyan egyre csökkenő mértékben, de ) a természetes fogyás és a negatív vándorlási index együttesen szerepet játszik.
3.3. Foglalkoztatottság A 7. számú grafikonból jól látszik, hogy a foglalkoztatottság mértéke Bonyhádon (55,3%) az országos (57,9%) és a Tolna megyei járási központok (59,4%) átlagától elmarad, viszont a Bonyhádi járáson belül a város a nagyobb foglalkoztatók közé sorolható. Mindezeket összevetve a város a kedvező foglalkoztatottságú települések közé sorolható. Foglalkoztatottság aránya a 15-64 éves népességen belül (%) 2011
60 58
Foglalkoztatottság aránya (%)
56 54 52 50 Magyarország
Tolna megyi Bonyhádi járás járásközpontok
Bonyhád
7. ábra
Regisztrált munkanélküliek száma 800 700 600 500 400 300 regisztrált fő A munkanélküliek aránya 2001-2011 között országos, megyei, és járási szinten is egyaránt 200 csökkent. Bonyhádon 2001-hez képest 1,2 százalékponttal csökkent a munkanélküliek 100 0 lakosságon belüli aránya. A vonaldiagramból kiolvasható (8. ábra), hogy 2008-2009-ben az
országos és világgazdasági szinten is jellemző gazdasági válság hatására a munkanélküliség aránya hirtelen megemelkedett. Majd 2009-10-től kezdődően kisebb nagyobb mértékben folyamatosan csökken a regisztrált álláskeresők száma (2014-ben: 376 fő). 8. ábra 17
Bonyhád Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020
Nyilvántartott álláskeresők végzettség szerinit megoszlása (2013)
főiskolai végzettség 6%
egyetemi végzettség 2%
ált.isk.8 osztályánál kevesebb végzettség 1%
ált. isk. végzettség 24%
szakközépiskolai, technikumi, gimnáziumi végzettség 31%
szakmunkás végzettség 34%
szakiskolai végzettség 2%
9.ábra
A regisztrált munkanélküliek közül (9. ábra) a legtöbben szakmunkás végzettséggel (34%) illetve szakközépiskolai,technikumi, gimnáziumi végzettséggel (31%) rendelkeznek. 2013-as adatok alapján a regisztrált 404 fő munkanélküli közül 61 fő pályakezdő, valamint 222 fő180 napon túli nyilvántartott álláskereső. A naponta ingázók (eljárók) aránya Bonyhádon (28,2%) az országos (34,5%), és bonyhádi járás (47,9%) szinthez képest alacsonyabb, viszont a megyei járásközpontokat tekintve (19,9%) magasabb értéket mutat.
3.4. Oktatás, nevelés A 2011-es adatok szerint a 7 éves és idősebb népesség 26%-a legfeljebb 8 osztályt végzett, 50 %-a középfokú végzettséggel, 12 %- a egyetemi, főiskola, egyéb oklevéllel rendelkezett. A 7 éves és idősebb lakosok körét vizsgálva Bonyhádon élők iskolázottságának aránya a 2011-es adatok alapján az országos szintnél alacsonyabb értékűek (10. ábra).
18
Bonyhád Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020 Képzettség mértéke a 7 éves és idősebbek arányában (%) 2011 legfeljebb általános iskola 8. osztályát végzettek Bonyhád Tolna megyei járásközpontok országos átlag
26,4
érettségi nélküli egyetemi, főiskolai, érettségivel mint középfokú egyéb oklevéllel, legmagasabb végzettséggel, mint mint legmagasabb iskolai legmagasabb iskolai iskolai végzettséggel végzettséggel végzettséggel rendelkezők rendelkezők rendelkezők 25,5 23,9 12,3
23,5 25
29,1
20,5
16
27,5 10. ábra
19,5
15,5
A városban a Bonyhádi Varázskapu Bölcsőde és Óvoda intézményi keretén belül működik a Városi Bölcsőde, valamint 6 óvodai telephely ( Szélkakasos, Napsugár, Liget, Malom, Ficánka, Pitypang), mely tagintézményekkel rendelkezik (Izmény, Kisvejke, Váralja, Kisdorog). A nők munkába állását segíti a 2015.01.14-től működő Csodavilág Családi Napközi és Tündérkuckó Családi Napközi. A Bonyhádi Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola Intézményegységén (BÁI) belül Bonyhádon két általános iskola ( Széchenyi István Általános Iskola (székhely), Vörösmarty Mihály Általános Iskola), az Arany János Gimnáziumi Intézményegység, valamint a Bartók Béla Alapfokú Művészetoktatási Intézmény működik. A Tolna Megyei Szent László Szakképző Iskola és Kollégium (TISZK) Jókai Mór Szakképző Iskolai Tagintézménye, valamint Perczel Mór Szakközépiskolai Tagintézménye működik a városban. Színvonalas gimnáziumi oktatás folyik továbbá a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnáziumban és Kollégiumban. A tanulók 2011 – 2014 közötti létszámának alakulását a 11. ábra mutatja. Oktatás, nevelés 800
BÁI Széchenyi I. Ált. Isk.
700 Petőfi Sándor Evangélikus Gimn. és Kollégium
Diákok száma
600 500
BÁI Vörösmarty M. Ált. Isk.
400
Bonyhádi óvodák összesen
TISZK Jókai M. Szakképző Iskolai Tagintézménye
300 200 100
TISZK Perczel M. Szakközépsikolai Tagintézménye BÁI Arany J. Gimn. Intézményegység
0 2011-12 tanév
2012-13 tanév
2013-14 tanév
2014-15 tanév
11. ábra 19
Bonyhád Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020 A 11. diagramból megállapítható, hogy az elmúlt években az óvodások száma nőtt, az általános iskolás diákok száma csökkent, valamint a tanulók a gimnáziumi képzést részesítették előnyben szemben a szakiskolai, és szakközépiskolai képzésekkel. 3.5. Kultúra, közélet Városunkban az alábbi közművelődési intézmények találhatók: Vörösmarty Mihály Művelődési Központ Völgységi Múzeum Solymár Imre Városi Könyvtár A Vörösmarty Mihály Művelődési Központ nem csak a város, hanem a városkörnyék kulturális életének egyik fő színtere. Az intézményben szakkörök, klubok, alkotó- és művészeti csoportok működnek. A Művelődési Központ rendezi a hagyományőrző és nemzetiségi, valamint városi programokat, fesztiválokat. Színházi előadásokat, bálokat, kiállításokat bonyolít le, ezen kívül tanfolyamok szervezésében is a város rendelkezésére áll. A városban a következő tájházak, emlékszobák, gyűjtemények tekinthetők meg:
Magyarországi Németek Háza, Heimatsutbe-tájszoba Székely Ház tájszobája Perczel Mór emlékszoba Tűzoltó Múzeum Zománcgyár Üzemtörténeti Gyűjteménye Barokk Orgonaépítő Műhely Bonyhádi Evangélikus Gyűjtemény Óvodamúzeum
Bonyhádon hagyományosan erős a civil közösségi élet. A szervezetek jelentős hányada a kultúra és a sport területén tevékenykedik. Az Önkormányzat 2014-ben 49 civil szervezet/egyesület/alapítvány/klub/kör működését összesen 6.000.000 Ft-tal, és 17 sportegyesületet összesen 24.000.000 Ft-tal támogatta. Ezáltal hozzájárul a különböző rendezvények, előadások, kiállítások megrendezéséhez, kiadványok megjelentetéséhez, vagy éppen egy szervezet működési feltételeinek megteremtéséhez. 3.6. Egészségügyi ellátórendszer 2010. szeptember 10. napján adták át a kívül belül megújult Bonyhádi Kórház és Rendelőintézetet. A rekonstrukció Európai Uniós támogatásból, valamint önkormányzati forássból közel, 800 millió forintból valósult meg. A kórházban tovább folytatódik a felújítás és az eszközpark korszerűsítése. A Bonyhádi Kórház és Rendelőintézet területi ellátási kötelezettsége az alábbi településekre terjed ki: Kakasd, Bonyhád, Kismányok, Mucsfa, Nagymányok, Závod, Bonyhádvarasd, Nagyvejke, Kisdorog, Cikó, Lengyel, Györe, Aparhant, Grábóc, Izmény, Bátaapáti, Kisvejke, Tevel, Váralja, Mőcsény. 20
Bonyhád Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020 1. Alapellátás A háziorvosi alapellátást hét háziorvos biztosítja: 1.körzet: dr. Kovács Katalin 2.körzet: dr. Rumbus Zoltán 3.körzet: dr. Cseh Miklós 4.körzet: dr. Molnár Mária 5.körzet: dr. Sebestyén József 6.körzet: dr. György Mária 1.1. Házi gyermekorvosi ellátás A házi gyermekorvosi ellátást három gyermekorvos biztosítja: 1.körzet: dr. Farkas Ferenc 2.körzet: dr. Bese Zsuzsanna 3.körzet: dr. Simon Mária Az egy házi- és házi gyermekorvosra jutó lakosok számát (12.ábra) tekintve városunk kedvező helyzetben van. 2007-óta a bonyhádi házi- és házi gyermekorvosokra, az országos és a megyei járásközpontokban jellemző átlagnál kevesebb beteg jut, így az orvosok nagyobb figyelmet és több időt tudnak fordítani betegeikre.
Egy házi- és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma (fő)
12. ábra
21
Bonyhád Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020 Fogorvosi alapellátás 1. A lakosság fogorvosi alapellátásának biztosítására az önkormányzat a következő szerződésekkel rendelkezik: 1. körzet - Szinkron Bonyhád Kft. – dr. Bencze Bálint 2. körzet – dr. Söllei Margit 3. körzet – Mildent Kft. – dr. Haris Richard Milán 4. körzet – dr. Palkó Erzsébet 2. Iskolafogászat: Kővári Lászlóné dr. Pavlik Csilla, közalkalmazotti státuszban: dr. Fábián Zoltán Járó- és fekvőbeteg-szakellátás A járóbeteg szakellátást, a 24 órás sebészet-traumatológiai ellátást, az ápolást, szakápolást, a krónikus belgyógyászati ellátást és a krónikus tüdőgyógyászati ellátását a Bonyhád Városi Kórház és Rendelőintézet biztosítja. A kórház 2012. május 1-től állami fenntartásban működik. Fenntartója az Állami Egészségügyi Ellátó Központ. A kórház ágyszámai: Krónikus belgyógyászat: Krónikus tüdőgyógyászat: Ápolási osztály: Összesen:
70 ágy 20 ágy 40 ágy 130 ágy
1.1. A járóbeteg szakellátás szakrendelései: Anyagcsere betegségek gondozója, Belgyógyászat, Bőrgyógyászat, Család és Nővédelmi tanácsadó, Csontsűrűség mérés, Felnőtt ideggondozó, Fiziotherápia, Foglalkozás egészségügy, Fül - orr – gégészet, Gasztroenterológia, Gyógymasszázs, Gyógytorna, Ideggyógyászat, Kardiológia, Központi betegfelvétel, Laboratórium, Nőgyógyászat, Ortopédia, Proktológia, Reumatológia, Röntgen, Sebészet-Traumatológia, Szemészet, Tüdőgondozó, Tüdőszűrés, Ultrahang, Urológia. 1.2. Egynapos ellátások: egynapos nőgyógyászat, egynapos ortopédia, egynapos sebészet, egynapos traumatológia. A városban különböző pontjain 4 gyógyszertár szolgálja ki a lakosságot. 6-os Gyógyszertár, Aranysas Gyógyszertár Melissa Gyógyszertár Szent Imre Gyógyszertár.
A városban egy mentőállomás működik, amely biztosítja, hogy a betegek a lehető legrövidebb idő alatt az egészségügyi állapotuknak megfelelő ellátási helyre kerüljenek.
22
Bonyhád Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020 3.7. Szociális ellátórendszer 1. A Bonyhádi Gondozási Központ célja, feladatai A Bonyhádi Gondozási Központ feladatait a jogszabályokban és az Alapító okiratban foglaltak alapján látja el. Alaptevékenysége az Alapító okiratban megfogalmazottak szerint: Az intézmény működési területén a szociális helyzetre, egészségi és mentális állapotra tekintettel a rászorulók teljes körű ellátása, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás. 1.1. Alapszolgáltatások:
tanyagondnoki szolgáltatás szociális étkeztetés házi segítségnyújtás családsegítés jelzőrendszeres házi segítségnyújtás támogató szolgáltatás időskorúak nappali szociális ellátása – Idősek Klubja 1.sz. Bonyhád Perczel Mór u. 29. 2.sz. Bonyhád Szabadság u. 2.
1.2. Szakosított ellátás:
ápolást, gondozást nyújtó ellátás– Idősek Otthona Bonyhád Szabadság u. 2.
1.3. Alapellátás
gyermekjóléti szolgáltatás (Bonyhád, Perczel Mór u. 27.)
A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások integrált formában, szakmai egységként működnek, az egyes ellátási formák egymással alá - fölérendeltségi viszonyban nem állnak. Két esetben a szakmai egység nem önálló ellátási formából áll, hanem két szolgáltatás képez egy egységet. 2. A Bonyhádi Gondozási Központ egységei I. sz. Szakmai Egység Bonyhád Perczel Mór u. 29. Idősek Klubja Támogató Szolgálat II. sz. Szakmai Egység Bonyhád Szabadság u. 2. Idősek Otthona Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Önálló szakmai egységként működő szakfeladatok: • • •
Tanyagondnoki szolgáltatás Bonyhád Perczel Mór u. 29. Szociális étkeztetés Bonyhád Perczel Mór u. 29. Házi segítségnyújtás Bonyhád Perczel Mór u. 29. 23
Bonyhád Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020 • •
Családsegítés Bonyhád Perczel Mór u. 27. Gyermekjóléti Szolgálat Bonyhád Perczel Mór u. 27.
3. Ellátottak köre: Az intézmény ellátási területén élő (lakcímmel vagy tartózkodási címmel rendelkező), időskorúak, gyermekek, családok, súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személyek, valamint a városban tartózkodó hajléktalan személyek, illetve szociális helyzetük, vagy egészségi állapotuk miatt rászorultak 4. Az intézmény fenntartója Az intézményt a Bonyhádi Szociális Alapszolgáltatási Központként működő Gondozási Központ Fenntartója (intézményfenntartó társulás) tartja fenn. A Gondozási Központon kívül idősek ellátását biztosítja a Szoceg NKft. által működtetett Gondviselés Időskorúak Otthona, a Bank utcában. 3.8. Lakásállomány Bonyhádon 2013-ban a lakóingatlanok száma: 5.567 db. Ez a 2001. évi adatokhoz képest 5,6 % - növekedést jelent. Országos szinten ez az emelkedés 8,1 %-os. A vizsgált időszakban 2009-ig a városban az országos szintet is meghaladó mértékű lakásépítések voltak. Jelentős elmaradás az országos szinttől 2011-től tapasztalható, de ez a mérték a Tolna megyei, valamint a járásközpontokra jellemző szintet még mindig nagymértékben meghaladja, megközelítve a régiós és szekszárdi arányt.
Épített lakások száma
db
30 20 10 Épített lakások száma
0
13. ábra
24
Bonyhád Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020
3.8.1. Önkormányzati ingatlanok helyzete, állapota
Fenntartott önkormányzati lakásbérlemények aránya a teljes lakásállományon belül
14. ábra A grafikonból jól látszik (14. ábra), hogy Bonyhád az önkormányzati lakásbérlemények tekintetében igen kedvező pozíciót foglal el. A megyei járásközpontokat, valamint az országos szintet is meghaladva (2013-ban 2,6 %) tart fenn lakásbérleményeket. Bonyhád Város Önkormányzatának tulajdonában összesen 61 db épület van. A kizárólag önkormányzati tulajdonú épületek száma 38, míg 23 vegyes tulajdonú épületben van tulajdonjogunk. Az önkormányzati tulajdonú épületekre jellemző, hogy nincsenek jó állapotban, túlnyomó részt felújításra szorulnak, de forráshiány miatt sok esetben csak az állagmegóvásra telik az önkormányzat erejéből. Több régi, frekventált helyen lévő épület nagymértékű felújításra szorul, mellyel a város összképét is javítaná. Ilyen például a korábban a városközpontot szépítő, volt Aranysas Gyógyszertár Perczel M. u. 9. szám alatti épülete, a Perczel M. u. 44. szám alatt található, korábban leánykollégiumként működő Perczel kúria. De szintén égető szükség lenne a Táncsics M. utcában található ortodox zsinagóga felújítására is.
3.9. Ipar, mezőgazdaság, kereskedelem Bonyhád gazdasági életében fontos egyaránt szerepet játszik az ipar, a mezőgazdaság és a kereskedelem. Az iparszerkezet kialakulását és fejlődését évtizedeken keresztül a könnyűipar folyamatos növekedése jellemezte. Olyan üzemek alakultak ki (pl.: cipőipar, textilipar), amelyek 70-80%-ban a nők foglalkoztatására építették termelésüket. A nehéziparban a Zománcgyár volt (és jelenlegi is) a legnagyobb munkáltató A mezőgazdaság a nagyarányú gépesítés következtében már a 80-as években is csak kisszámú munkaerőt alkalmazott. A 25
Bonyhád Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020 privatizáció és a kárpótlás következtében ebben a szférában is megnőtt a vállalkozók száma. 2013-ban a regisztrált vállalkozások száma 2.022 db volt, melyek méret (foglalkoztatott személyek száma alapján) szerinti megoszlását a 15. ábra mutatja.
Regisztrált vállalkozások méret (alkalmazottak száma) szerinti megoszlása 2013-ban 0 és ismeretlen fő 1-9 fő 10-49 fő 50-249 fő 466
1496
52 15. ábra
250-X fő
7
1
Jól látszik, hogy legnagyobb arányban az 1-9 főt foglalkoztató mikrovállalkozások vannak jelen a városban. Bízató, hogy az elmúlt években (2011-2013) az 50-249 főt foglalkoztató vállalatok száma minden évben eggyel nőtt. A városban 2014-ben az EMA-LION Bonyhádi Zománcáru Kft. 271 főt alkalmazott. A település gazdasági helyzete kedvező, kilátásai magasan meghaladják a térségben megszokottakat. A település meglévő vállalkozásai mellett, 2014.december 18-án került átadásra az új ipari park két üzemcsarnoka, mellyel Bonyhád a Völgység első legfontosabb ipari centrumává vált. A DDOP-1.1.1/AC-11-2011-0022 azonosítószámmal jelzett projekt megvalósulásával két termelő vállalkozás számára nyílt lehetőség az újonnan kialakított, fejlett infrastruktúra bérlésére, mely jelentősen növeli ezen vállalkozások versenyképességét. A D-Ny-i részen található iparterületen a 4 000 m2-es csarnokban a prémium kategóriás német autókba bőrbevonatú beltéri alkatrészeket gyártó Schäfer-Oesterle Kft. és a 2 000 m2 alapterületű csarnokban a szintén autóalkatrész-gyártással foglalkozó Treitz és Társa Bt. összesen közel 290 embernek ad munkát. Mindkét vállalkozás nagyrészt helybeli, szakképzett munkaerőt foglalkoztat. Az Ipari Park bővítése 947 337 812 Ft-ba került, melyből 473 668 906 Ft Európai Uniós társfinanszírozás, 218 millió Ft a Magyar Fejlesztési Bank hitele, az önerő mértéke pedig 250 millió forint volt. A sikeresen megvalósult fejlesztésnek köszönhetően jelentősen nőtt az ipari park nettó beépítettsége, kihasználtsága, valamint korszerűsödött az infrastruktúra, ezzel érezhetően lendületet adva a Bonyhádi Ipari Park további fejlődésének. A városban 2007-14 között három olyan cég szűnt meg, melyek viszonylag nagy foglalkoztatók voltak: - Mebona Bőripari Kft (180 főt alkalmazott): 2008-ban felszámolási eljárás - Aspöck Hungária Kft (32 főt alkalmazott): 2009-ben végelszámolás - Pemac Kft (41 főt alkalmazott 2010-ben) elvitte a telephelyét 2013-ban Regisztrált vállalkozások tevékenység szerinti eloszlása 2013-ban 20%
14%
66%
Mezőgazdaság
Ipar és épíítőipar
Szolgáltatások
26 16. ábra
Bonyhád Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020 A regisztrált vállalkozások közül legtöbben a szolgáltatás szektorban tevékenykednek (16. ábra). A mezőgazdasági ágazatban dolgozó cégek aránya 2013-ban Bonyhádon (20,4 %) az országos (27,3 %) szint alatt, viszont a megyei járásokat tekintve (19,4%) fölött van. Járási szinten a Bonyhádi járásban ez az arány 38%. Az ipar és építőipar területén regisztrált vállalkozások száma Bonyhádon igen magas. Az országos átlag: 10,1 %, megyei járásközpontokat nézve ez az arány: 12,6% míg Bonyhádon: 13,9%. Tekintettel arra, hogy a szolgáltatásokban regisztrált vállalkozások aránya ilyen magas, a 17. ábra részletesen bemutatja, hogy a szolgáltatáson belül mely részterület milyen arányban van jelen.
Szolgáltatás szektor ágazatainak megoszlása 2013-ban Szállítás raktározás
4% 4%
8% 4%
szálláshely-szolgáltatás,vendéglátás
9%
4% 5%
8%
Információ, kommunikáció pénzügyi,biztosítási tevékenység ingatlanügyletek
6%
szakmai,tudományos,műszaki tevékenység
15%
33%
adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység oktatás humán-egészségügyi,szociális ellátás művészet,szórakozás,szabadidő egyéb szolgáltatás
17. ábra
A 4 multinacionális kereskedelmi egység a térségben élőket és az átutazókat egyaránt vonzza, hiszen a 6-os számú főközlekedési út mentén telepedtek le. A kiskereskedelmi egységek többnyire a városközpontba összpontosulnak, de egyes településrészek is ellátottak (legalább egy élelmiszerüzlet van minden városrészen) Az iparűzési adó formájában történő önkormányzati bevétel alakulását a 18. ábra grafikonja mutatja be. Az előző évekhez képest, 2011-ben (358.868 ezer Ft) nőtt meg jelentősebben a bevétel, majd ez 2012-ben (341.445 ezer Ft) ez a szám kis mértékben lecsökkent, és 2012 óta folyamatos emelkedés figyelhető meg. 2014-ben 379.430 ezer Ft volt a bevétel. Mára az Ema-Lion Kft. mellett a termelő szektor legnagyobb adózói, Knipl Kft., Pannónia Mezőgazdasági Zrt., Schäfer-Oesterle Kft. és a Danubiana Kft.
27
Bonyhád Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020
Iparűzési adó alakulása (ezer Ft-ban) 400 000 350 000 300 000 250 000 200 000
ezer Ft
150 000 100 000 50 000 0 2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
18. ábra
Mezőgazdaság Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület
19. ábra forrás: Tolna Megye Területrendezési Terve
Bonyhád az Országos Területrendezési Terv (OTrT) és ennek megfelelően a Tolna Megyei Területrendezési terv besorolása alapján (19.ábra) kiváló termőhelyi adottságú szántóterület (külterület Ny-i részén), jó termőhelyi adottságú szántóterület, valamint kiváló termőhelyi adottságú erdőterületi övezetbe sorolt város. A regisztrált vállalkozások 20 %-a tevékenykedik valamilyen mezőgazdasági ágazatban. 2010-es KSH adatok alapján 485 db egyéni gazdaság és 6 db gazdasági szervezet regisztrálta magát. Egyéni gazdaság fogalma a KSH szerint: Egyéni gazdaság a mezőgazdasági tevékenységet folytató háztartás és az
28
Bonyhád Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020 adószámmal rendelkező egyéni vállalkozás által működtetett gazdaság, amely technikailag és gazdaságilag különálló termelőegység, és amely a megfigyelés referencia időpontjában:
használt – termőterülete (szántó, kert, gyümölcsös, szőlő, rét, legelő, erdő, nádas, halastó külön-külön vagy együtt) legalább 1500 m2, vagy – gyümölcsös-, illetve szőlőterülete együtt legalább 500 m2, vagy rendelkezett legalább – egy nagyobb élő állattal (szarvasmarha, sertés, ló, juh, kecske, bivaly), vagy – 50 db baromfival (tyúkféle, liba, kacsa, pulyka, gyöngyös), vagy – 25 – 25 házinyúllal, prémes állattal, húsgalambbal, vagy – 5 méhcsaláddal.
Az egyéni gazdaságok által 2010-ben használatban lévő összes földterület nagysága: 41.456.107 m2 (4.146 ha), míg a gazdasági szervezetek összes használatban lévő földterületének mértéke: 32.864.402 m2 ( 32.864 ha) A 20. ábrán jól látható, hogy a az egyéni gazdaságok (68%), valamint a gazdasági szervezetek (96%) legnagyobb arányban szántóként műveli a területet.
Művelési ágazatok megoszlása 35 000 000 30 000 000
m2
25 000 000 20 000 000 15 000 000 egyéni gazdaságok
10 000 000
gazdasági szervezetek
5 000 000 0
20. ábra
Az egyéni gazdálkodók közül a legtöbben tyúkokat (46%), juhokat (29%), méheket (8%) és sertéseket (5%) nevelnek. Míg a gazdasági szervezeteknél 2010-ben szarvasmarha (1.806 db) és tehén állományt (764 db) regisztráltak. Bonyhád Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2013. május 30-i ülésén döntött egy 100%-ban önkormányzati tulajdonú Kft. alapításáról. A Szekszárdi Törvényszék Cégbírósága 2013. június 10-én nyilvántartásba vette a Bonyhád Városi Mezőgazdasági Kft-t (cégjegyzékszám: 17-09-009963). A cég 2014-ben kezdte meg működéséi tevékenységét.
29
Bonyhád Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020 Kereskedelem 2013-as adatok alapján 288 kiskereskedelmi üzlet, 6 üzemanyag töltő állomás, heti kétszeri piac, 3 bankfiók, számos szakáruház, kiskereskedelmi üzletlánc, valamint 4 multinacionális vállalat látja el a kereskedelmi funkciókat a városban.
Turizmus, vendéglátás
3.10.
Vendéglátóhelyek száma 76 74
db
72 70 68 66 64 62 2008
2009
2010
2011
2012
2013
21. ábra
Összes kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek száma 300 250 248
248
245
200
228
228
150
164
100 50 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
22. ábra 30
Bonyhád Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020
Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken 5000 4000 fő
3000 Vendégek száma
2000 1000 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
23. ábra
Külföldi vendégéjszakák aránya a szálláshelyeken (%)
24. ábra A vendéglátóhelyek száma 2008. óta mindössze eggyel csökkent. 2000-es évhez viszonyítva 32 %-os emelkedés figyelhető meg (21.ábra). 2013-ra a kereskedelmi szálláshelyek szállásférőhelyeinek száma (22.ábra) (a 2012-ben megszűnt szálláshely miatt) 2008-as állapothoz viszonyítva 51%-kal csökkent, a 2000 évhez viszonyítva ez a szám 23%-kal emelkedett. Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken 2008-óta 73 %-kal csökkent (23.ábra). Drasztikus esés 2012-2013 között figyelhető meg, melynek oka, hogy 2012-ben a Villa Weber megszűnt. Bel-és külföldi vendégek arányát tekintve Bonyhád igen kedvező helyzetben van (24.ábra). A Tolna megyei járásközpontok átlagát meghaladva a külföldi vendégek aránya az országos szint felé közelít. Annak ellenére, hogy a vendégéjszakák száma 31
Bonyhád Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020 drasztikusan lecsökkent 2012-13-ra a külföldi vendégek száma, nem csökkent olyan nagy mértékben, sőt, arányait tekintve 2012-es évhez képest 25%-kal emelkedett.
3.10.1. Bonyhádi Termálfürdő A Bonyhádi Termálfürdőt 2012. május 1-jén adták át ünnepélyes keretek között. A Fürdő időszakosan (időjárásnak megfelelően) májustól- szeptemberig várja az alábbi medencetípusokkal és élményelemekkel a vendégeket.
Medencetípusok
Vízfelület (m2)
Medence térfogat (m3)
Fajlagos Kapacitás kapacitás (fő) (fő/m2)
élményúszómedence
538,76
753,2
0,2
107
pancsoló medence ülőmedence
57,55
19,95
0,5
28
44,55
39,6
0,4
18
Élményelemek csúszda, 25 m-es úszósáv, sodróár, gejzír, nyakzuhany, víz alatti teraszos ülő-fekvő felület gyermek csúszda, gomba, vízköpő fóka hátmasszázs
A fürdőzés mellett több sportolási lehetőség is biztosított, mint pl.: a nemzetközi előírásoknak is megfelelő strandröplabda illetve strandfoci sportpálya. Az említett két pálya országos szinten is a legjobbak közé sorolható. Mindkét pályán rendeztek már helyi, régiós és országos versenyeket is.
3.11.
Gazdasági helyzet
Bonyhádon 2007–2012 között kb. 6 % emelkedett az egy lakosra jutó nettó jövedelem, mely a 12%-os országos és a 13%-os járásközponti átlagos emelkedéstől jócskán elmarad (25.ábra). A jövedelemszint a teljes vizsgált időszak alatt alacsonyabb volt az országos, illetve a többi megyei járásközpont átlaghoz viszonyítva, azonban meghaladta a járási átlagot.
32
Bonyhád Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020 Egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem
25. ábra
Egy főre jutó adóerő képesség 19 500 19 000 18 500 18 000 17 500 17 000 16 500 16 000 15 500 15 000 14 500 14 000
Ft/fő
2010
2011
2012
2013
2014
26. ábra Időállapot Adóerőképesség összege Ft-ban Település lélekszáma 01.01-jén Egy főre jutó adóerőképesség Ft/fő
2010.06.30. 225.327.560
2011.06.30. 227.624.367
2012.06.30 238.932.980
2013.06.30. 243.377.994
2014.06.30 263.537.202
14.111
13.947
13.871
13.835
13.808
15.968
16.321
17.225
17.591
19.086
27. ábra
33
Bonyhád Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020 Az adóerőképesség a településen működő vállalkozások által bevallott iparűzési adóalap 1,4 %-a alapján számított összeg, mely az állami támogatások szabályozási rendszerében fontos szerepet tölt be. Az adóerőképesség és az állami támogatások egyes elemeire vonatkozó szabályokat az adott évre vonatkozó költségvetési törvény határozza meg. Az adóerőképességhez kötött támogatási rendszer 2013. évtől kezdődően bír különös jelentőséggel. Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvénye az önkormányzati forrásszabályozás tekintetében az egyes önkormányzati feladatok támogatása jogcímű központi forrása esetén a 20.000.- Ft-ot el nem érő adóerőképesség esetén magasabb összegű támogatást tartalmaz. Ugyanezen törvény a szociális kiadásokhoz tartozó forrásokat 32.000.- Ft összeghatárhoz köti, illetve az alatti összeg esetén sávosan differenciált központi forrást határoz meg. Mindezek mellett az önkormányzatok egyes pályázat támogatási igényeiket az adóerőképesség 1 főre jutó összege alapján nyújthatják be. A Bonyhád város adóerőképessége a hasonló lélekszámú településhez képest alacsonyabb értéket mutat (lásd 27. ábra)
3.12.
Infrastruktúra
3.12.1. Intézmény Bonyhád közintézményekkel és közszolgáltatásokat nyújtó hivatalokkal igen jól ellátott település. 2015. január 30-án Bonyhád, Szabadság tér 1. sz. alatt megnyílt kormányablak biztosítja a járásban élők számára, hogy lakóhelyükhöz minél közelebb, egyablakos rendszerben, igényeikhez igazodó ügyfélfogadási rendben intézhessék hivatalos ügyeiket. Az újonnan kialakított környezet országosan egységes arculatú, gyors, hatékony és ügyfélbarát. 3.12.2. Közlekedési hálózat A települést 10 úton lehet közúthálózaton megközelíteni. A forgalom 63,5 km hosszú belterületi utakon és közterületeken bonyolódik le. Az utak 97%a szilárd burkolatú. A város K-i oldalán halad keresztül a 6. sz. I. rendű főút, mely kapcsolatot teremt a megyeszékhellyel Szekszárddal, valamint a régióközponttal, Péccsel. A város területén két jelzőlámpás csomópont szabályozza a forgalmat. A járásban élők Bonyhádot a gyűjtő utakon átlagosan 17 perc alatt érhetik el. A településhez tartozó országos közutak, valamint a helyi fő- és gyűjtő utak mindenütt 2x1 sávosak. Sebesség és súlykorlátozás a Nepomuki Szent János híd műszaki állapota miatt a Zrínyi utcában van, ahol a 20 km/h-s sebesség- és 3,5 t súlykorlátozás mellett a forgalom a hídon egy sávra szűkül, az áthaladást jelzőlámpák segítik. A 3,5 t-nál nehezebb gépkocsik a Perczel utca felöl tudják megközelíteni a városközpontot. A településen található gyalogos felületek nagysága (2013-ban 72,8 km járda) az országos átlaggal nagyjából megegyező mértékű és emelkedő tendenciát mutat. Piaci és ügyfélfogadási napokon az autóbusz-pályaudvaron és a városközpont utcáin nagy a forgalom, a parkolók zsúfoltak. 34
Bonyhád Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020 3.12.3. Kerékpárút A városban jelenleg egy majosi városrészt Bonyháddal összekötő kerékpárút szakasz található, mely az OTrT, valamint a város tervezési elképzelései szerint bővülni fog a következő években. 3.12.4. Közösségi közlekedés A helyi és helyközi autóbuszos közlekedést a Dél-dunántúli Közlekedési Központ Zrt. bonyolítja le. Bonyhád közigazgatási területén az önkormányzat 5 vonalon menetrend szerinti járatokkal biztosítja a helyijáratos közlekedést. Vasúti közlekedésnek nincs nagy jelentősége a város életében, hiszen a Hidassal közös vasúti megállóhely, amely a város közigazgatási határán van az utazók számára a városközponttól kívül esik és csak taxival, autóval, vagy busszal közelíthető meg. 3.12.5. Ivóvíz 2012. július 1-től Bonyhád Város Önkormányzata az ivóvíz és csatornaszolgálat ellátására a Mezőföldi Regionális Vízmű Kft-vel (7030, Paks, Kölesdi út 46.) kötött szerződést. Tabód és Tabódszerdahely önálló vízművel rendelkeznek. Bonyhádon az 5.567 db ingatlan ivóvíz ellátása 14 db mélyfúrású rétegvíz kútból történik. A mára kialakított rendszerek folyamatos fejlesztése összhangban van az EU elvárásaival, hiszen egyrészt ivóvízminőség javító programokkal, másrészt vízbázis-védelemmel, harmadrészt környezetvédelmi intézkedésekkel tesz eleget a Kft. a szolgáltatási kötelezettségeinek és a jogszabályi elvárásoknak. Bonyhádon,- mint ahogy egész Tolna megyére általában jellemező- a rétegvizek vasban gazdagok, határérték feletti tartalmúak. Ezen ok miatt épültek mind az északi, mind a déli vízbázishoz kapcsolódóan a vas- és mangán eltávolítását szolgáló tisztító művek, így összességében elmondható, hogy az ivóvíz minősége mindenben megfelel a minőségi követelményeknek. A jelenleg érvényes 6051/05. számú vízjogi üzemeltetési engedély alapján a városi vízmű kútjaiból kitermelhető víz mennyisége 770.000 m3/év, ami nagy biztonsággal kielégíti a jelentkező igényeket az üzemeltetés folyamatos fenntartása mellett. 3.12.6. Szennyvíz A bonyhádi szennyvízcsatorna hálózat üzemeltetését és karbantartását, valamint a szennyvíztelep működtetését a Mezőföldvíz Kft. 2012. július 1. óta végzi. Bonyhád belterületi szennyvíz elvezetését 76,8 km csatorna gerinc vezeték és 11 db átemelő biztosítja. Bonyhád város szennyvízhálózata sem 2013-ban, sem 2014-ben nem bővült. Az elfolyó szennyvíz befogadója a Völgységi- patak. A hálózaton 2013-ban összesen 75 alkalommal (házi bekötésen 54, gerincen 21 alkalommal) történt dugulás-elhárítás. Ez 10 %-kal kevesebb, mint 2012-ben volt. A hálózaton előforduló dugulásokat a csatornarendszer nem rendeltetésszerű használata okozza. A csővezetékek átmérője 150-500 mm között változik. A Danubiana Kft. és az EMA-LION Bonyhádi Zománcáru Kft. az ipari szennyvizet előkezelés után engedi be a hálózatba. 35
Bonyhád Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020 Közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyisége 2013-ban Bonyhád közigazgatási területére vonatkozóan 479.900 m3. A 2012-es évi adatokhoz képest a 2013-as évben befogadott szennyvíz mennyisége nőtt. Ennek oka a csapadékos hónapok számának növekedése. A regionális szennyvíz-csatornamű a csapadékvíz-elvezetéstől elválasztott rendszerű, ennek ellenére vannak olyan ingatlanok ahol bizonyos oknál fogva a csapadékvíz a szennyvízhálózatba kerül. A regionális csatornarendszer 2004. évi megépítésével Bonyhád, Cikó, Kakasd, Kismányok és Nagymányok települések szennyvízelvezetését és - tisztítását valósítja meg a Bonyhádi Regionális Rendszer. A szennyvíztisztító telep napi 80 m³ szippantott és 3 175 m3 csőhálózaton érkező szennyvíz fogadására alkalmas. A szennyvíztisztító telep 1-es, 1986-ban átadott üteme nitrogén és foszforeltávolításra nem alkalmas. Ezen paraméterek általában határérték felett vannak az elfolyó szennyvízben. A telep 1. üteme kb. 50 %-ban üzemképes a csövek és egyéb gépészeti berendezések elöregedése miatt. Ezek korszerűsítésére, valamint új szennyvíztisztító telep kialakítására nyújt lehetőséget a KEHOP Települési vízellátás, szennyvízelvezetés és tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése című pályázat. 3.12.7. Gázellátás Bonyhád csatlakozását az országos földgáz hálózathoz a Báta községnél létesített „görény állomás” és Bonyhád között létesített 64 bár nyomású távvezeték teszi lehetővé. A távvezetékről a vételezés a város Déli részén található átadó/fogadó állomás közbeiktatásával történik. A Bonyhádi átadó állomás központi szerepet tölt be a térségben, számos Tolna és Baranya megyei település földgáz ellátását szolgálja. A város belterületén és Majos valamennyi házas ingatlan csatlakozásának műszaki feltétele biztosított. 3.12.8. Távhőszolgáltatás Városunkban 1992. január 1-je óta a távhőszolgáltatási tevékenységet, 2000. október 01-től az önkormányzati intézményi egyéb hőszolgáltatásokat, 2002. augusztus 26-tól a Gázmotoros Kiserőmű üzemeltetését a FŰTŐMŰ Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. látja el. Bonyhádon a távfűtéses lakások aránya 15,5 %. A városban a távhőszolgáltatást a FŰTŐMŰ Kft. két hőközpontról biztosítja. I.sz. hőközpont: Fáy lakótelep szolgáltatási terület: Bezerédj u., Mátyás K. u., Fáy A. u. és Dr. Kolta L. u. által határolt területen II.sz. hőközpont: Széchenyi tér 16. szolgáltatási terület: Gyár u. 4-5-6-7. számú, számú épületek
Széchenyi tér 13-14-14A-15-16-17.
2000-ben ESCO formában került megvalósításra mindkét fűtőműben, hőközpontokban, hőfogadókban és lakásokban egy korszerűsítési beruházás. 2013-ban a Dr. Kolta L. utcai tömbösített hőközpontnál napenergia hasznosítási beruházás történt, majd ugyanitt 2014-ben használati melegvíz rendszer korszerűsítése is megvalósult. 2014-ben a II. sz. Fűtőmű hőközponti részében használati melegvíz rendszer korszerűsítése valósult meg. A következő nagy, környezetvédelmi szempontból is előnyös beruházás és korszerűsítés a geotermális 36
Bonyhád Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020 energia távhőszolgáltatás céljára történi felhasználása lesz. A megújuló energiára történő átállást elősegíti a már meglévő, kiépített rendszer megléte. 3.12.9. Villamos energia, közvilágítás A település az országos energia rendszerhez a Bonyhád és Majos között lévő elosztó központon keresztül kapcsolódik, ellátási szempontból az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. területe. 2003. június 20-tól a Perczel kerti szökőkút működtetését , valamint 2003. szeptember 01-től a Köz-, Dísz- és Díszítő világítás kezelési feladatokat a FŰTŐMŰ Kft. látja el.A közvilágítás kiépítettsége lakott területen teljes körű. A közvilágítás terén 2004-ben történt korszerűsítés, valamint azóta folyamatosan bővül a rendszer (pl.: Madách utca).
3.13.
Városüzemeltetés
A városkép alapján úgy ítélhető meg, hogy a városüzemeltetés jól szervezett, minden idetartozó szegmens – közvilágítás, köztisztaság, útfenntartás, temető karbantartás, üzemeltetés, szemétszállítás – szolgáltatásokkal lefedett. A 100%-ban Önkormányzati tulajdonú BONYCOM Bonyhádi Közüzemi Nonprofit Kft. rövid neve: BONYCOM NKft. (cégjegyzékszám: 17-09-001421, bejegyezve: 1992.04.14. létesítő okirat: 1991. 12. 20.) a következő főbb közüzemi és városüzemeltetési szolgáltatásokat látja el :
Nem veszélyes hulladék gyűjtése Nem veszélyes hulladék ártalmatlanítása Szennyeződésmentesítés, egyéb hulladékkezelés, síkosság mentesítés Termálfürdő üzemeltetése Városi Tanuszoda üzemeltetése Zöldterület kezelés Intézmények karbantartási feladatai Ingatlan bérbeadás, üzemeltetés (Piacfenntartás-üzemeltetés) Ingatlan kezelés Temetkezés ( Temetők kezelése) Építőipari gép kölcsönzése Közúti teherszállítás Fizikai közérzetet javító szolgáltatás ( Nyilvános WC ) 3.13.1. Köztisztaság
A köztisztaságért (közterületek és zöldfelületek rendben tartása) a Bonycom Közüzemi NKft a felelős. A tiszta, rendezett városkép fenntartásában az önkormányzat által foglalkoztatott közmunkások Bonycom NKft-hez delegáltjainak nagy szerepe van. Kötelezően ellátandó feladataik közé tartozik a város területén található 198 darab utcai hulladékgyűjtő edény folyamatos ürítése, a település járdáinak és útpadkáinak tisztántartása, a téli síkosság mentesítés, valamint a városban található zöldterületek takarítása és a lehullott falevelek
37
Bonyhád Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020 gereblyézése, elszállítása. Év közben több illegális lerakót is sikerül felszámolni a segítségükkel. 3.13.2. Útfenntartás Az útfenntartási munkák minden évben jelentősen megterhelik a város költségvetését, ennek ellenére minden évben a kátyúzási, festési és táblakihelyezési munkák a szükséges szinten megvalósulnak. Éves szinten átlagosan 250-300 m2 kátyú (kb.5-700 db) kerül kijavításra. A közúti, valamint egyéb táblák (pl.: utcanév táblák) kihelyezését a BONYCOM Nkft. látja el. 3.13.3. Temetők kezelése, karbantartása A Bonyhádi Köztemető, Római Katolikus Temető és a Bonyhád-Majosi Köztemető egyházi tulajdonban van. A temetőgondnoki feladatokat a BONYCOM NKft alvállalkozója látja el. 3.13.4. Hulladékgazdálkodás Városunk közigazgatási területén a Bonycom Bonyhádi Közüzemi NKft. látja el a hulladékszállítással kapcsolatos tevékenységet. Bonyhád Város közigazgatási területén 2014ben 3267 lakossági 516 intézmények, közületek 105 külön számlázott társasház (lakások száma 1520 db, közös képviselők száma: 19 fő) ügyfelet regisztrált a cég. Hulladékudvar A Dél-Balaton-Sió völgye Regionális Kommunális Hulladékgazdálkodási Rendszer (ISPAProjekt) keretében Bonyhádon hulladékgyűjtő udvar épült (Gyár utca végében; 7512. hrsz.). A terület tulajdonosa Bonyhád Város Önkormányzata, üzemeltetője a BONYCOM Bonyhádi Közüzemi NKft. A lakossági hulladékudvar a háztartásokban keletkező nem veszélyes, és veszélyes hulladék átvételét végzi. A hulladékudvarban a hulladék átadás a Bonycom NKft. szolgáltatási területén élő lakossági ügyfelek számára ingyenes a legutolsó befizetett számla, illetve személyigazolvány és lakcímkártya felmutatása esetén. A Hulladékudvar kapacitását a benne elhelyezett konténerek száma adja meg, ugyanis a hulladékokat csak szelektíven elkülönítve, azaz konténerenként lehet gyűjteni. Szelektív hulladékgyűjtő szigetek Bonyhád Város közigazgatási területén belül 32 db gyűjtősziget létesült, amelyek lehetővé teszik a hulladékok szelektív gyűjtését. 21 gyűjtőszigetnél papír, műanyag- és üveg, 11-nél pedig papír és műanyag gyűjtésére van lehetőség. Zöldhulladék A lerakóra szállított hulladék mennyiségének és szervesanyag tartalmának csökkentése a biológiailag lebomló hulladékok elkülönítésével és feldolgozásával, komposztálásával érhető 38
Bonyhád Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020 el. A lakosságtól és a közterületekről származó zöldhulladékokat (ág, nyesedék, falevelek, venyige, fűkaszálék, kerti kultúrnövények szármaradványai) házhoz menő zöldhulladék járattal szállítja el a Közszolgáltató az előre meghirdetett időpontokban. A zöldhulladék gyűjtése, a Bonyhád, 0336. hrsz.- ú Komposztáló telepen történik. A zöldhulladékon kívüli további gyűjtött hulladékfrakciók teljes mennyiségét a közszolgáltató a hulladékgazdálkodási rendszeren belül a Cikói Regionális Hulladéklerakóba szállítja.
3.14.
Parkok, zöldterületek, városkép
A települési zöldterületek (parkok, játszóterek) több szempontból is lényegesek egy élhető település kialakításánál. Kikapcsolódási, sportolási, rekreációs lehetőséget biztosítanak a lakosság számára, ezzel elősegítve az egészségmegőrzést illetve a környezet minél jobb állapotának fenntartását. A fák segítenek a levegőminőség javításában, kellemesebb mikroklímát biztosítanak a városi környezetben. Az üvegházhatású gázok egy részét is képesek megkötni. A megfelelően kialakított parkok szivacsként szívhatják magukba a hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadékot, hozzájárulva a károk megelőzéséhez. Az esztétikus látvány javítja a városképet, emeli a környező ingatlanok értékét. A parkok, zöldterületek aránya kedvező. Bonyhád belterületén összesen 12 ha 3962 m2 alapterületen 5 közkert és 22 közpark található. A két legnépszerűbb park a Perczel-kert és az Ifjúsági park, utóbbiban 2014-ben adtak át egy EU-s előírásoknak megfelelő, korszerű játszóteret, mely sok kisgyermekes családot vonzott a park területére. A 2012-ben a városban mozgalom indult „Minden született gyermeknek ültessünk egy fát” néven. 2013-ban és 2014-ben már a Laurus Alapítvánnyal, valamint a Gemenc Zrt-vel együttműködve valósult meg az akció. 2014-ben 168 db fa került kiültetésre Bonyhád különböző közterületein. A „Virágos Bonyhádért” címre családiház-tulajdonosok, intézmények, társasházak és vállalkozók nevezhetnek saját kis kertjeikkel, virágos balkonjaikkal. 2015-től csatlakozik városunk az országos akcióprogram „Legszebb konyhakertek” elnevezésű versenyéhez, mely az otthoni kertgazdálkodást (konyhakerti növények termesztését) hivatott népszerűsíteni. A „Völgység” Turistaegyesület jóvoltából a városon belül is vannak jelzett turistautak, amelyek a Mecsek és a Szekszárdi-dombság felé vezetnek ki a városból. A zöldfelület-karbantartás tekintetében a BONYCOM Nkft. a következő feladatokat látja el: pázsit és gyepfelületek nyírása, cserjék, sövények metszése, köztéri fák gallyazása, kezelése. Parkok és egyéb zöldterületek, véderdők, külterületi utak, kerékpárút, emlékművek és környékének gondozása, Virágágyak, kihelyezett virágtálak, oszlopokra kihelyezett virágok gondozása, locsolása, pótlása. Játszóterek fenntartása
39
Bonyhád Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020 3.15.
Megújuló energia
KEOP-os támogatással 2014-ben 9 közintézmény energetikai korszerűsítése az alábbiak szerint valósult meg: napelemek típusa: IBC PolySol 240
1. Sportcsarnok: 2. Művelődési ház: 3. Vörösmarty ált. isk.: 4. Széchenyi ált. isk. : 5. Gondozási központ: 6. Malom óvoda: 7. Ficánka óvoda: 8. Szélkakas óvoda: 9. Nappali intézmény: Összesen:
3.16.
64 db névleges teljesítmény: 15,36 kWp 172 db " : 41,28 kWp 208 db " : 49,92 kWp 208 db " : 49,92 kWp 16 db " : 3,84 kWp 40 db " : 9,6 kWp 30 db " : 7,2 kWp 54 db " : 12,96 kWp 13 db " : 3,12 kWp 805 db " : 193,2 kWp
Levegőminőség
Az Országos Légszennyezettség Hálózat (OLM) rendszeres méréseinek mintavevő helye a Perczel M. u. 84. szám (EMA-LION Bonyhádi Zománcáru Kft.) alatt található. Az értékelés alapját a manuális mérőhálózatban vizsgált nitrogén-dioxid komponens szolgáltatta. A 2013. évi adatállomány (87,24 %-os rendelkezésre állás) alapján az éves határértékekhez viszonyítva Bonyhád levegőminősége -NO2 paraméter tekintetében - éves átlaga 16,36 µg/m3 , mely a kiváló kategóriából (0-16) éppen visszaesik a jó minősítésre (16-32). Az alábbi táblázat a nitrogén-dioxid mérési eredményekből meghatározott 2007-2013. időszakra vonatkozó légszennyezettségi indexeket tartalmazza.
év 2009 2010 2011 2012 2013
légszennyezettségi index kiváló (1) kiváló (1) kiváló (1) kiváló (1) jó (2)
40
Bonyhád Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020
4. Stratégia célkitűzései A gazdasági program stratégiai célkitűzéseinek egyetlen átfogó célja van: Bonyhád Város olyan élhető várossá váljon, ahol az értékek megőrzése, a hagyományok és a környezet ápolása mellett olyan nyitott és innovatív település legyen, ahol a gazdaságfejlesztés dinamizmusa is érvényesül. A következő stratégia célokat tűzzük ki: • gazdaságfejlesztés ösztönzése; • vállalkozóbarát gazdasági környezet kialakítása; • hosszútávon fenntartható városi környezet kialakítása; • magas szintű közszolgáltatások biztosítása; • befektetés ösztönzés és tőkevonzás feltételeinek javítása; • minőségi városmarketing. Prioritások Prioritásként kell meghatározni a „város városkörnyéki szerepét” is. Egyrészt következik ez a hagyományokból. Példaértékű társulási modell alakult ki 21 teleüléssel, illetve Bonyhád járásszékhely is. További prioritás a városfejlesztés és város rehabilitáció, „élhető környezet, élhető város, elégedett lakosok”. Ennek a szerkezeti egységnek a részét képezi a szolgáltatásfejlesztés, a közfeladatok magas színvonalú ellátása, a kultúra-, és társadalomfejlesztés. Kiemelt prioritás a fenntartható gazdaság. Össze kell hangolni a munkaerő igényeket és az oktatási lehetőséget. A városnak ebben a közvetítő funkcióban oroszlánrészt kell vállalni, hiszen a gazdaságfejlesztés alapja a humánerőforrás. A gazdaságfejlesztés elengedhetetlen feltétele a „tőkevonzás”, és az infrastruktúra javítása. A stratégiai célkitűzésekhez igazított gazdasági program sikere a közösségen múlik.
41
Bonyhád Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020
5. Tervezett gazdaságfejlesztési programok
5.1. Városfejlesztés, város rehabilitáció
A városfejlesztési tervek egyszerre támogatják a gazdasági funkciókat erősítő tevékenységeket (pl.: inkubátorház kialakítása), a közösségi funkciókat erősítő tevékenységtípusokat (pl.: múzeum épületének felújítása, parkosítás, közösségi civil tér kialakítása), városi funkciókat erősítő tevékenységtípusokat (pl.: gyalogos zónák, forgalomcsillapított övezetek kialakítása, parkolók kialakítása, útburkolat felújítása, közszolgáltatók összevont ügyfélszolgálata) és a közszféra funkcióinak megerősítését szolgáló tevékenységtípusokat. Emellett a program ún. soft elemeket támogat, mint például a bűnmegelőzés, városmarketing, városfejlesztési stratégia, stb. Az elmúlt években megkezdődött és még napjainkban is zajló közigazgatási reform keretében a települési önkormányzatoktól egyre több hatósági feladat kerül át a Kormányhivatalokhoz. Ezzel párhuzamosan a települési önkormányzatok feladatkörében egyre hangsúlyosabb szerepet kap a helyben élők részére nyújtott közszolgáltatások színvonalas megszervezése, a településüzemeltetés és a településfejlesztés. A települési önkormányzatok új típusú feladatellátását tükrözi a Bonyhádi Közös Önkormányzati Hivatal 2015. április 1-jén hatályba lépett szervezeti átalakítása is. A város rehabilitáció célja, hogy a helyi közösség bevonásával a helyi társadalom kohézióját erősítő kulturális rendezvények, közösségi programok színhelyéül szolgáló terek, ingatlanok megfelelő színvonalúak legyenek. A lakosság mindennapi igényeinek, mint például megfelelő minőségű és mennyiségű közlekedési – parkolási lehetőség biztosítása, valamint szórakoztató közösségi és kulturális, rendezvények szervezéséhez megfelelő intézményi és szabadtéri háttér biztosítása érdekében az Önkormányzat alábbi fejlesztési célokat kívánja megvalósítani. 5.1.1. Vörösmarty Mihály Művelődési Központ felújítása, és rendezvénytér kialakítása A Vörösmarty Mihály Művelődési Központ a város és környéke kulturális és közösségi életének egyik legfontosabb színtere. Rendszeresek a felnőtt- és gyermekszínházi előadások, hangversenyek, alkotó- és képzőművészeti kiállítások, különféle táncos alkalmak a táncháztól a bálig. Az intézmény szervezi a nemzeti- és városi ünnepeket, a pünkösdi és karácsonyi jótékonysági koncerteket, nemzetiségi fesztiválokat, néptánc találkozókat, kézműves játszóházakat, konferenciákat, tanácskozásokat, városi farsangot, majálist, Tarka Fesztivált, Országos Népzenei Találkozót, karácsonyváró ünnepséget stb. Az intézmény egyik fő erőssége a tartós közösségek viszonylag nagy száma és aktív tevékenysége. A művészeti csoportok mindegyike (néptánc együttesek, kórusok, zenekarok, 42
Bonyhád Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020 színjátszó kör, alkotókörök, stb.) szervesen részt vesz a város kulturális életében, rendszeres szereplője a különféle művelődési alkalmaknak. A klubok és baráti körök igazi talajt jelentenek az ismeretterjesztés számára, hiszen az egészséges életmódra neveléstől a honismereten keresztül a speciális gazdasági ismeretekig igen széles spektrumot fognak át. A művelődési központ által szervezett tanfolyamok, informális képzések a mindennapi élet diktálta igényekhez alkalmazkodnak. A helyi társadalom kapcsolatrendszerének és érdekérvényesítésének segítése kiemelkedő fontosságú, ezért a művelődési ház nyitva áll minden olyan intézmény, társadalmi szervezet, civil közösség, gazdasági társaság előtt, amely kulturális rendezvényét, társas vagy szakmai összejövetelét itt kívánja megvalósítani. Az intézmény épületét 1980-ban adták át. Belső elrendezése viszonylag megfelelően kiszolgálja a közművelődési tevékenységet, hiszen az apró csoportoktól a több száz főt befogadó rendezvényekig szinte minden programtípus megrendezhető benne, azonban a helyiségek és terek korszerű átalakításával (térelválasztók/mobilfal) még hatékonyabbá kívánjuk tenni az ott folyó tevékenységet. Az intézmény technikai felszereltsége viszonylag jónak mondható (hang-, fénytechnika), ám az építése óta eltelt több mint 34 év nyoma meglátszik az épületen, valamint a bútorzatán, pedig a színvonalas tartalmi munka és szolgáltatás elengedhetetlen része a vonzó küllemű külső és belső tér, az esztétikus, jó állapotú berendezés. A kívánt állapot eléréséhez a teljes festésen túl sort kell keríteni valamennyi helyiség ajtajának cseréjére, mely nem csak az esztétikai szempontokat veszi figyelembe, hanem javítja a hangszigetelés minőségét és kiküszöbölhető az egy időben zajló programoknál jelentkező zavaró zajhatásokat. Az aljzat burkolatinak felújításával, cseréjével, mely a kopásállóságot és higiéniai szempontokat is figyelembe veszi, ki kell küszöbölnünk az egyre inkább megjelenő balesetveszélyes körülményeket (a közlekedők burkolata töredezett, a termekben lévő linóleum szakadozott, stb.). A vizesblokkok felújítása, megfelelő gépészeti megoldással való ellátása szintén a beruházás része. A teljes körű akadálymentesítést lift, emelő szerkezet beépítésével kívánjuk megoldani, hozzájárulva a fogyatékkal élők esélyegyenlőségének növekedéséhez. Mivel a berendezési tárgyak jó része is selejtezésre érett, a sok foszló kárpitozású szék, szétesőben lévő asztal helyett újak kerülnek beszerzésre. Sajnos, az elmúlt három és fél évtized az épület külsejét, valamint az azt körülvevő szilárd burkolatot sem kímélte, ami szintén sokat ront az intézmény vonzerején, így ennek felújítása az itt is megjelenő baleseti rizikófaktorok elszaporodása miatt ugyancsak elkerülhetetlen. Mivel a kistérség lakossága elöregedő, különös figyelmet kell fordítani a fiatalok itt tartására. Az oktatási minőségek javulásával, a kistelepülésen élő fiatalok számára értékalapú elfoglaltságok kínálásával, közösségi programok megvalósításával életminőségük javulása érhető el, és ezzel együtt növelhető a település megtartó ereje. A közösségi tér minőségi átalakításával, felújításával a projekt hozzájárul a helyi identitás, összetartozás érzésének erősödéséhez. A Művelődési Központ szabadtéri színpada és környezete nyári, fesztiválok helyszínéül szolgáló terület korszerű infrastruktúrával kerül felújításra. A színpadtechnikai eszközök mellett a tér teljes megvilágítása is időszerűvé vált, a nagy tömegeket kiszolgáló vendéglátó egységek áramszükségletéhez is alkalmazkodva. A funkcióját vesztett épületek bontásával, tereprendezéssel a nézőtér bővülne. Az elmozdítható ülések lecserélésre kerülnének. A terület olyan burkolatot kapna, mellyel az egyre gyakoribb nagy mennyiségű csapadék esetén is rövid időn belül használhatóvá válik a terület. Az erős napsütés enyhítésére további fásítás, 43
Bonyhád Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020 parkosítás elkerülhetetlen. A hagyományos, ám színvonalas kirakodó vásár feltétele az egységes, stílusos, épített pavilonsor létrehozása, melyet a téli hónapokra szintén zárt helyen lehet tárolni. A térre olyan szabadon variálható, mobil, zárható, időjárásálló paravánrendszert tervezünk, ahol a rendezvényekhez illeszkedő fotókiállításokat el lehet helyezni. Évközben pedig Bonyhád épített, természeti és kulturális öröksége látható majd. Ehhez hasonlóan 5-8 fő befogadására alkalmas pavilonok, szabadtéri padok, pihenőhelyek kerülnének a fák alá, amelyek a hétköznapokban is lehetőséget nyújtanak majd az ide látogatóknak a kikapcsolódásra. 5.1.2. Milleniumi Emlékpark rekonstrukciója Terveink között szerepel, a Milleniumi Emlékpark (régi strand) területén egy komplex rekreációs és sport övezet kialakítása, mely a betonnal fedett városközpontban kis oázisaként jelenne meg. A parkban a sportot kedvelők (gördeszkások, biciklisek, futók) és a nyugalomra vágyók is egyaránt megtalálhatnák a számukra legalkalmasabb teret. A sportpályákon kívül megmaradna a jelenlegi játszótér, illetve további fák és cserjék ültetésével igazi, kikapcsolódásra alkalmas park jönne létre. 5.1.3. Körforgalom a városközpontban A városközpontban a reggeli, valamint a délutáni csúcsforgalomban a Gyár utca-Sport utca kereszteződésében (Spar áruháznál), torlódik a forgalom. A fennálló közlekedési problémát körforgalom segítségével orvosolnánk.
5.1.4. Belterületi önkormányzati utak, járdák és parkolók Az önkormányzat minden évben jelentős összeget költ az utak, járdák karbantartására. A következő években az Árpád utca és Szabadság utca teljes út és járdaszakaszának felújítására kerül sor, valamint a Perczel M. u. 9. sz. épület parkolója egységes térburkolatot kap. Bonyhád város kögazgatási területén kizárólag egy helyen (Szabadság téren a templom mellett) van időkorláthoz kötve a parkolás, melynek kiterjesztése a jövőben megfontolandó. Fizetős parkolók a városban nincsenek, és a jövőben sem tervezzük bevezetni. 5.1.5. Önkormányzati ingatlanok korszerűsítése és új funkcióval való ellátása Bonyhád több védett épülettel is büszkélkedhet, ezek állapota azonban - értékükhöz méltatlanul – leromlott. Évtizedek óta kihasználatlanul állnak műemlékeink, helyi védett épületeink, melyek állagmegóvása, felújítása sürgető. Fontos továbbá, hogy tartalmat adó funkcióval kerüljenek feltöltésre és közvetlen környezetük felújítása, a megfelelő számú parkolóhely kialakítása is megtörténjen. Az épületek felújítása számos területen hoz pozitív változást: helyi értékek megőrzése, lakosság identitás-tudatának növelése, a város idegenforgalmi kínálatának bővítése, (foglalkoztatottság növelése, kihasználatlanul álló önkormányzati területek hasznosítása, gazdasági tevékenység megélénkülése.) Magában hordozza továbbá a városi rendezvények kiszélesítésének lehetőségét, hagyományteremtő eseményekkel való bővítését. 44
Bonyhád Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020 Perczel Kúria felújítása (Perczel u. 44.) A projekt átfogó célja a kúria infrastrukturális megújítása és kulturális-közösségi hasznosítása a lakosságmegtartó képesség és identitás tudat erősítése érdekében. Utolsó felújítás, a nyílászárók részbeni cseréjével az 1990-es évek elején történt. Az épület 1950-es évek elejétől az 1990-es évek közepéig leánykollégiumként működött. Azóta egyes részei vannak csak használat alatt. Itt található a Perczel emlékszoba, illetve jelenleg több terme tárolóként funkcionál. Az épület új funkcióval történő hasznosításához az épület teljes felújítása és az új funkciónak megfelelő alaprajzi kialakítása szükséges. A tervezett átalakítás után a következő funkciók kapnának helyet: Kiállító tér: A 613 m2 hasznos alapterületű épületben többek között az országos műemléki védelem alatt álló épített örökség látogatók számára való megnyitását tervezzük. A Perczel Mór szülőházaként ismert épületben a Perczel család több évszázadra visszamenő bonyhádi emlékeit gyűjtjenénk össze. A város 18. század végi, 19. század eleji életéről készülő kiállítás várja majd az ide látogatókat. A 70 m2-es középső nagyterem és mellette jobbról és balról lévő két 35-35 m2-es kisebb termet egybenyitva, szükség szerint három térré mobilfallal szakaszolható kiállítóteret hoznánk létre, melynek falsíkjai mentén kapnak helyet fényképmásolatok, dokumentummásolatok. Tourinform iroda: A kapubejárat felőli első ajtó mögött kap helyet a bonyhádi turisztikai iroda, mely a környék látnivalóit, szálláshelyeit, vendéglátóhelyeit és egyéb szabadidős foglalkoztatókat ajánlja a városba érkezőknek. Udvar, kert: Az épülethez tartozó helyi jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt álló park területe a friss levegőn történő csendes sétákra ad lehetőséget. A parkot megnyitjuk az átjáró gyalogos forgalom előtt, hogy bekapcsolódjon a város vérkeringésébe. A kertben egy kis szabadtéri színpadot kívánunk emelni, amely lehetőséget ad nyár esti komolyzenei koncertek, előadások bemutatására. Az udvaron álló kerti lak is felújítását is tervezzük. A kertépítő mérnök javaslata alapján a mellette álló kis fatároló, illetve az utca felől lévő, omladozó, irodáknak helyet adó épület lebontásra kerülne. Az épületnek célszerű olyan funkciót adni, mely illik a védett környezetbe, valamint bevételt jelenthet a város számára, ilyen funkció lehet pl.:szállás, korabeli stílusú bútorokkal berendezve, gyorsétkezde, kávézó, vagy cukrászda kis kerti kiülőkkel, padokkal a parkban.
Perczel József Kúria (Perczel M. u. 9.) Perczel József 1743-ban vásárolt birtokot Bonyhádon, ezután épült a földszintes kúria L alaprajzzal, több gazdasági melléképülettel. Az utolsó felújítás az 1980-as évek végén történt. Jelenleg az emeleti részen négy lakás található, valamint a földszinten egy társadalmi szervezet irodája és közösségi tere kapott helyet. Az épület felújítása során, a földszinti részen a közösségi célú szervezetek működéséhez szükséges önálló egységek kerülnének kialakításra, a szükséges kiszolgáló egységekkel együtt. Az emeleti részen a lakások megtartása mellett történne a felújítás. A belső felújításon 45
Bonyhád Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020 kívül az épület teljes külső, tető és homlokzati felújítása szükséges a hozzá kapcsolódó parkkal és parkolóval együtt. Bonyhád Város Önkormányzatának tulajdonában 30 lakóépület van, ezekben 148 db lakás és 93 db egyéb, ún. nem lakás céljára szolgáló bérlemény van. Ezek nagy része társasházként működik, ahol az utóbbi 3-4 évben sikerült rendezni a korábban tapasztalható, sokszor áldatlan állapotokat. Teendő azonban még így is maradt. Négy olyan, teljes egészében önkormányzati épület van, ahol a gazdaságosabb működtetés érdekében célszerű lenne társasházat alapítani. Ilyen például a Perczel M. u. 41. sz., a Sport u. 5. sz., a Szent I. u. 4. sz. és a Szent I. u. 5. szám alatti ingatlanok, amelyekben számos lakás és üzlethelyiség is található. Nem teljes egészében önkormányzati tulajdonú épület a Perczel M. u. 9. szám, ahol 7/8 tulajdoni arányban Bonyhád Város Önkormányzata, míg 1/8 arányban a Magyar Szocialista Párt a tulajdonos. Ebben az esetben egy, a két fél között létrejött használati megállapodás rögzíti a felek tulajdonjogát. Célszerű lenne a nem önkormányzati tulajdonú épületrész megvásárlása vagy egyéb, önkormányzati tulajdonú ingatlanra való elcserélése. A város vezetése több alkalommal tett lépéseket az ügy megoldására, de idáig nem született meg a végleges, mindkét fél számára elfogadható és megfelelő döntés. Célszerű lenne a leromlott állapotú épületek régóta szükségszerű felújítását felújítási alap képzésével is biztosítani a befolyó bérleti díjak bizonyos mértékével, így egy esetlegesen megvalósuló felújítás alkalmával már lenne bizonyos pénzeszköz, ami segíthetné a kivitelezések megvalósítását.
5.1.6. Önkormányzati ingatlanok korszerűsítése Perczel Béla kastélya-Solymár Imre Városi Könyvtár: Bonyhád központjától 800 méterre Perczel Béla III. – a bonyhádi zománcgyár alapítója – és családjának kastélya volt. 1985. november 10-i avatásától könyvtár, 2001-től viseli a Solymár Imre Városi Könyvtár nevet. Az akkori kornak megfelelő elektromos hálózat teljesítménye a mai igényeket már nem tudja megfelelően kielégíteni. A kialakított gázkonvektoros egyedi fűtéses rendszer elavult, üzemeltetése drága. Az épületen teljes tetőfedéscsere, homlokzati nyílászáró csere, utólagos homlokzati hőszigetelés és padlásfödém hőszigetelés készítése szükséges. A teljes belső gépészeti felújítás után a kornak megfelelő padlóburkolat kialakítása és teljes belső festés indokolt. Az épület körül 2,1 ha nagyságú park található, mely területi védelem alatt áll. A park területe több részletben, több korban kiépített gyalogos utakkal szabdalt, melyek felújítása, egységesítése (aszfalt, térkő, gyöngykavics) szükséges. A parkban kialakított játszótér fejlesztése, korszerűsítése, felnőttek által használatos pihenőhelyek felújítása, korszerűsítése javasolt. Perczel Mór honvédtábornok sírjáról és a Kálvária-domb felújításáról, állagmegóvásáról az elkövetkezendő időszakban gondoskodni kell. A Bonyhád központjától, mintegy 4,5 km-re elhelyezkedő alsóbörzsönyi Perczel- kúria épített örökségének és táji környezetének 46
Bonyhád Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020 helyreállításának eredményeként bemutatásra kerülhetnének a tradícionális vidéki életformához kapcsolódó tevékenységek (pl.: kézművesség), vagy „falusi turizmus” (kulcsos turistaház, lovas turizmus, vadász turizmus) keretén belül kaphat gazdaságilag is elfogadható funkciót. Ezen kívül a Perczel emlékek mentén kialakítandó Perczel- tanösvény emlékei közé kell integrálni az említett épített örökségeket és azok környezetét. Völgységi Múzeum A Múzeum esztétikai és eszköz korszerűsítése és mai igények kiszolgálása céljából elengedhetetlen. A fejlesztésre az alfa program nyújthat támogatást, mely az önkormányzati fenntartású muzeális intézmények szakmai munkájának fokozott támogatását, különösen az állandó kiállítások felújítását és a hozzájuk kapcsolódó infrastrukturális beruházások elősegítését szolgálja. A fejlesztés során bejárat felőli külső homlokzat felújítása beltéri festés padlóburkolat felújítása kiállító tér eszközeinek és berendezéseinek korszerűsítése, interaktív tér kialakítása új állandó kiállítás kialakítása valósulna meg. 2015. január 30. napján került átadásra a Járási Hivatal épületében a kormányablak, mely korábban a Hivatal épületében működött, ezért a Hivatal ezen része kihasználatlan maradt: az üresen álló ügyféltér még a 2015-ös évben új funkciót kap. A lakosság ügyfélbarát kiszolgálása és tájékoztatása érdekében a Hivatal földszinti részén a közszolgáltatók (BONYCOM NKft., Mezőföldvíz, Tarr Kft.) közös ügyfélszolgálati irodája kezdi meg működését segítve ezzel az állampolgárok ügyintézését.
5.2. Oktatási, nevelési intézmények korszerűsítése A város gazdasági növekedésében a foglalkoztatás, oktatás-nevelés, és szociálpolitikai kérdések összehangolt kezelése szükséges. A jól működő oktatási rendszer képes a jövő nemzedékeit értékteremtő munkaerő piaci egyénné formálni. A településfejlesztés a munkahelyteremtés és a lakhatási feltételek megteremtése szoros összefüggésben áll az adott település munkaerő-felvevő képességével és gazdasági fejlődésével. A lakosságmegtartó erő a vonzó városkép, a megfelelő színvonalú szolgáltatások és közszolgáltatások valamint a munkaerő piaci adottságoktól nagymértékben függ. A gyermekkel rendelkező családok helyben tartásához az oktatási-nevelési ágazatban megfelelő minőségű intézményi hátteret kell biztosítani, ezen intézmények mindegyikét korszerűsítjük, energetikailag racionalizáljuk, ezzel csökkentve a káros anyagok (pl.: üvegházhatású gázok) kibocsátását. A fejlesztés tervezése során az egymáshoz közel lévő intézményekben az egyes funkciók koordináltan kerülnek újragondolásra, így az ismétlődő terek kialakítását a minimálisra csökkentettük. (pl.: tornaszoba). Cél a minél hatékonyabb, környezetkímélő technológiák alkalmazása, a fenntartási költségek csökkentése valamint megfelelő intézményi háttér és környezet biztosítása a kisgyermekek, óvónők, diákok és pedagógusok számára.
47
Bonyhád Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020 A program főbb elemei: Energiatakarékos és korszerű közoktatási intézmények kialakítása. Meglévő épület homlokzat felújítása, belsőtéri munkák. Épület/rész akadálymentes építése, felújítása (fizikai állagjavítás), korszerűsítése (műszaki színvonal emelése), átépítése, bővítése. Liftépítés és kapcsolódó munkái, főbejárat-átalakítás. Az intézmények udvarának akadálymentes felújítása. Mellékhelyiségek, higiéniás létesítmények, konyha, szerverszoba, tornaterem, tornaszoba, orvosi szoba, szocializációt segítő helyiségek akadálymentes kialakítása (pl. játszóudvar, klubhelyiség, könyvtár). Akadálymentesítés és akadálymentes mosdó kiépítése. Információs és Kommunikációs Technológiák (IKT) komplex eszközrendszerének fogadására alkalmas intézményi környezet kialakítása. A nevelés-oktatás tartalmi fejlesztéséhez szükséges eszközök, berendezések beszerzése A sajátos nevelési igényű gyerekek, diákok képzését biztosító speciális eszközök és berendezések beszerzése. Akadálymentes parkoló-férőhely létesítése. Infó-kommunikációs akadálymentes eszközök beszerzése. 5.2.1. Bonyhádi Varázskapu Bölcsőde és Óvoda bonyhádi telephelyei Malom Óvoda (Bonyhád, Széchenyi tér 3.) Az új bővítményben kapna helyet a tornaszoba és a hozzá kapcsolódó sportszertár, valamint a logopédia szobája. Kialakításra kerülne egy fedett terasz az új tornaszoba és a meglévő épület között, ezzel eső- és szélvédett, árnyékolt épületrészt biztosítva. Ficánka Óvoda (Bonyhád, Fáy ltp.21.) Tervezzük az épület teljes utólagos hőszigetelését és a nyílászárók hőszigetelt ablakokra, ajtókra történő cseréjét. A mosoda és öltözőblokkot átalakítását tervezzük oly módon, hogy elférjen egy megfelelő méretű tornaszoba szertárral. Szélkakasos Óvoda (Bonyhád, Perczel Mór utca 27.) Az épület homlokzati nyílászáróinak cseréje, a homlokzat utólagos hőszigetelése, az épület belső felújítása, korszerűsítése a feladat. Kialakításra kerülne egy új tornaszoba, testületi szoba, akadálymentes WC, valamint az épület akadálymentes megközelítésének biztosítására szolgáló útvonal. Felújítandó a csoportszobák parketta burkolata, az öltözők és vizesblokkok hidegburkolata, gépészeti vezetékek, szerelvények, a melegítő konyha teljes berendezése, valamint az épület teljes fűtési és hideg-meleg vízellátó rendszere is. Liget Óvoda (Bonyhád, Bolyai u. 7.) A felújítás, korszerűsítés folyamán kialakításra kerülne egy testületi szoba, akadálymentes WC, valamint az épület akadálymentes megközelítésének biztosítására szolgáló útvonal. Felújításra, cserére szorulnak a csoportszobák, a tornaszoba parketta burkolata, az öltözők és vizesblokkok hidegburkolata, gépészet vezetékei, szerelvényei és a melegítő konyha teljes berendezése. Pitypang Óvoda (Bonyhád, Rákóczi u. 31.) Az épület funkcionálisan bővíthető az óvodaépülethez tartózó, más oktatási intézmény által használt területtel. Itt újabb két csoportszoba és a hozzá tartozó szociális helységek, valamint tornaszoba is kialakítható. A homlokzati nyílászárók teljes cseréjével, a homlokzat utólagos hőszigetelésével, padlástér hőszigetelésével, belső teljes burkolat cseréjével, gépészeti vezetékek teljes cseréjével, teljes fűtés korszerűsítésével az épület teljes rekonstrukciója megvalósulna. Az egyik csoportszobát használó sajátos nevelési igényű gyerekek, diákok képzését biztosító speciális eszközök és berendezések számának és minőségének bővítése szükséges. Napsugár Óvoda (Bonyhád-Majos, V. utca 88.) Az épület funkcionálisan, a meglévő épületen belül nem bővíthető, az udvar területének felhasználásával nyílik lehetőség 48
Bonyhád Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020 a bővítésre. Itt újabb csoportszoba és hozzá tartozó szociális helység alakítható ki. Az óvoda épülete teljes felújításra szorul, a homlokzat utólagos hőszigetelésével, padlástér hőszigetelésével, belső teljes burkolat cseréjével, gépészeti vezetékek teljes cseréjével, teljes fűtéskorszerűsítéssel. 5.2.2. Általános iskolák Bonyhádi Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola Vörösmarty Mihály Általános Iskolai Tagintézmény (Bonyhád, Szent Imre u. 7.) Az épületegyüttest 2 db lift beépítésével tervezzük akadály mentesíteni. Az alsó tagozat épületrészének udvar felé néző tantermi ablakait új hőszigetelt nyílászárókra kell cserélnünk. Az épület északi-nyugati végén lévő egymás feletti mindhárom vizesblokkot felújítása, illetve átalakítása szükséges oly módon, hogy mindegyikben egy-egy akadálymentes mosdót ki tudjunk alakítani (jellemzően a kihegyesedő folyosóvégek beépítésével). A felső tagozat épületében szintenként tervezünk kialakítani egy-egy akadálymentes mosdót. Az igazgatási épületrészben a földszinten akadálymentessé kell tenni az étkezőt, valamint az északi szárny nyugati végében lévő vizesblokk átalakítása, felújítása elengedhetetlen. A belső udvari kápolnaépület későbbi iskolaépülettel való összeköthetőségének helyét a földszinten terveztük. A tornaterem fűtésének szabályozhatósága, a fűtőtestek mechanikai védelme szintén karbantartási és üzemeltetési költségcsökkenést eredményeznek. sportudvara Az udvaron meglévő aszfaltos sportpálya és salakos futópálya szorul felújításra, a kor színvonalának megfelelő multifunkcionális sportpálya megépítése szükséges. További jelentős sportfejlesztésre a zárt udvar nem ad lehetőséget. tornaterme A felújításra szoruló épület tetőfedése lecserélésre szükségszerű, a födém padlásterében 20 cm vastag hőszigetelést kap. Homlokzati fa nyílászárók cseréje megtörténik, az épület 10 cm vastagságú utólagos homlokzati hőszigetelését tervezzük. A két tornaszoba padozatának teljes cseréjét, vízszigeteléssel, hőszigeteléssel és új parkettaborítással tervezzük. A nyílászárók cseréje után, illetve a belső javítási munkák után teljes belső festés készülhet. A felújítási munkák után a működési költségek (energia-megtakarítás) 10%-os csökkenését várjuk. Bonyhádi Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola Széchenyi István Általános Iskola; Ifjúsági Konyha és Étterem (Bonyhád, Fáy ltp. 34.) ; Bonyhád Városi Tanuszoda Az iskola akadálymentesítése és a megkezdett energetikai korszerűsítésének befejezése a terv. Az energetikai fejlesztés és légtechnikai rendszer korszerűsítése a különálló épületben lévő ifjúsági konyha-étterem épületét is érinti. Széchenyi István Általános Iskola sportudvara A sportudvar továbbfejlesztése szükséges a futópályák rekortán borítása, a futókörön belüli kézilabdapálya rekortán borítása, a műfüves pálya melletti területen füves labdarúgópálya 49
Bonyhád Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020 kialakítása. A sportudvar még helyet biztosíthat egy fedett multifunkcionális sportpálya megépítésének is, mellyel a téli, zárt térben történő sportolás területe bővülne. A Bonyhád Városi Tanuszoda részbeni felújítása a közelmúltban megvalósult, de további fejlesztések indokoltak. A merülő-medence átépítése a hatósági előírásoknak megfelelően megtörtént, valamint kisebb technológiai átalakítások is megvalósultak. A megfelelő színvonalú szolgáltatás nyújtásához, valamint az üzemeltetési költségek csökkentéséhez a szauna terem felújítása illetve az elavult, igen energiapazarló berendezés cseréje szükséges. A csapadékvíz általi leásások megszüntetéséhez, valamint a megfelelő esztétikai látvány biztosításához a tanuszoda épülete, külső homlokzata felújítandó. Az uszoda légtechnikai rendszerének teljes modernizálása szükséges. 5.2.3. Sportcsarnok fejlesztése A meglévő épület átalakítása, teljes korszerűsítése, a bővítéssel együtt egy korszerű, egységes megjelenésű épületet eredményez majd, amely alkalmas lesz - a lehető legtöbb NB1A megfelelést is szem előtt tartva (pályaméret 28 x 15 méter, kispadok hosszoldalon és kifutók biztosításával) - NB1B csoportos kosárlabda mérkőzések és kézilabda mérkőzések (pályaméret 20 x 40 méter, kifutókkal minimum 24x44m) lebonyolítására. A tervek alapján a lelátó befogadóképessége 300 fő lesz, amely szükség szerint további 300 fő befogadására alkalmas „mobil lelátóval” kiegészíthető. Az épületben biztosítjuk az akadálymentes közlekedést, valamint a nézők, játékosok és játékvezetők elválasztott közlekedését. A felújítás során vizsgálni kell, és szükség szerint korszerűsíteni kell a fűtés, valamint légtechnikai eszközöket. Az épületben megfelelő számban biztosítani kell a játékosok, valamint játékvezetők számára az öltözőket, vizesblokkokat, szertárt, valamint a szurkolók részére mosdókat és akadálymentes mosdókat. Az épületben iroda, klubszoba és büfé kialakítását is tervezzük. A rendezvények várható létszámához megfelelő mennyiségű parkolót biztosítása elengedhetetlen.. Az energetikai szempontból történő fejlesztéseknél előnyben kell részesíteni a megújuló energiahordozók alkalmazását. Ezzel a későbbi üzemelés során pénzt takarítunk meg, és a környezetterhelést csökkentjük. Az épületek mindegyikén a melegvíz energia-hatékony és környezetbarát termelésének biztosításához napkollektoros rendszer telepítése javasolt, illetve ahol még nem történt meg, ott napelemek felszerelése javasolt a környezetbarát áram előállítása céljából. A felújítások során a szigeteléshez kapcsolódó légtechnika (lég be-és kivezetők) kialakítása szükséges.
5.3. Középületek akadálymentesítése A többszintes általános iskolai épületek komplex akadálymentesítésének megvalósítása az integrált oktatási rendszer fejlesztése keretein belül valósulna meg. Az Önkormányzat tulajdonában lévő középiskolai épületek akadálymentesítéssel nem rendelkeznek. Az Önkormányzat tulajdonában lévő négy körzeti orvosi rendelő (Bonyhád, Gagarin u. 4/A, Szent Imre u. 3., Rákóczi u. 3., valamint Bonyhád-Majos V. utca 40.) akadálymentesítését kell a továbbiakban megvalósítani. 50
Bonyhád Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020 5.4. Gazdaság, iparfejlesztés Az ipari park (hrsz.: 02/78 és 02/81) további bővítési lehetősége a 6534. jelű elkerülő út mentén illetve a Mónus Illés u. felé adott. Az említett területen a művelés alóli kivonás, közművesítés és az infrastruktúra kiépítése után nyílik lehetőség új ipari üzemek elhelyezésére. Lehetőség szerint a város központi területein működő ipari üzemeket is célszerű az ipari parkba telepíteni és természetesen az új befektetőket is ide szeretnénk vonzani, hiszen az ipari parkban megvalósuló fejlesztésekre több pályázati lehetőség nyílik. A befektetési kedvet jelentősen növelheti a geotermikus energia-hasznosításának megvalósítása, melynek segítségével a nagyobb energiaigényű ipari üzemek részére a gáz áránál kedvezőbb árú és 100 %-ban természetes energiaforrás biztosítható. Utak kialakítása az ipari területeken: Az ipari parkon kívül önkormányzatunknak még további két iparterületen kell az úthálózatot fejleszteni, illetve utat kialakítani: Az észak - keleti ipartelep területén (Gyár utca) a meglévő kis teherbírású 3 m széles út helyett kell kiépíteni a nagy teherbírású 6 m széles útszakaszt, 320 m-es hosszban.
A nyugati ipartelepen két, egymáshoz kapcsolódó feltáró út kialakítására lenne szükség. Nagy teherbírású 6 m széles út a Kossuth Lajos utca és Dr. Kolta László utca között 350m hosszban, valamint 460 m hosszban a Dr. Kolta László utca és a Mátyás király utca közötti szakaszon.
51
Bonyhád Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020
Az ipari park fejlesztésével egyidejűleg a nagyobb üzemek kiszolgálása mellett szükséges a kisebb, kezdő vállalkozások lehetőségeinek kiszélesítése, a vállalkozások stabilizálása érdekében egy inkubátorház megépítése. A beruházás akár az Ipari Park területén ún. zöldmezős projektként, vagy a város területén kihasználatlan korábbi ipari létesítményben barnamezős beruházásként is megvalósítható. A fejlesztéssel egy olyan bázis alakítható ki, amely a jellemzően szolgáltató jellegű kisvállalkozások számára az együttműködés lehetőségét, egymás segítését is biztosítaná, amely mögé a szolgáltatások által érintett nagyobb ipari üzemek támogatása is könnyebben megszerezhető. 2015. tavaszán a helyi vállalkozások segítésére, a folyamatos kommunikáció biztosítására és a kapcsolatok kiszélesítésére vállalkozói fórumot hozott létre Bonyhád Város Önkormányzata. Ezen kívül azon vállalkozások részére, melyek meghatározzák fejlesztési céljaikat az Önkormányzat térítésmentesen, együttműködési megállapodás keretében vállalja a pályázatok figyelését. A gyakorlat és tapasztalatszerzés ma minden munkakereső számára értéket jelent. Megkönnyítve a fiatalok tapasztalat szerzését, munkába állását, és munkahely keresését az Önkormányzat vállalja, hogy a városban működő vállalkozásoktól begyűjti a (gyakorlati) munkaerőigényt és ezt közvetíti a Tolna Megyei Szent László Szakképző Iskola és Kollégium bonyhádi tagintézményei felé.
Mezőgazdaság Mint ahogyan az a helyzetelemzésből kitűnik, városunk alapvetően agrárvidék, ezért ezt a területet kiemelt fontossággal kezeljük. Céljaink közé tartozik a mezőgazdaságban a munkahelyteremtés, kistermelők összefogása, valamint feldolgozó ipar létrehozása. Tolna megye iparszerkezetét az atomerőmű, építőipar, a bérmunkába termelő üzemek, valamint a feldolgozó ipar határozza meg. Megyénkben a foglalkoztatottak közel 52
Bonyhád Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020 kétharmadának a feldolgozó ipar teremt munkahelyet, ezért fontos ennek az ágazatnak a megtartása, valamint továbbfejlesztése, bővítése, ezáltal újabb munkahelyek létrehozása. A 2007-2010-es gazdasági válságot követően a beruházási aktivitás, a munkaerő-piaci, és export –mérleg adatok alátámasztották, hogy a feldolgozóipar volt a gazdaság azon ága, mely leginkább tudott alkalmazkodni az új piaci környezethez. A Tolna Megyei Önkormányzat fejlesztési tervéből tudható, hogy a potenciális termelők, beruházók, befektetők és piacépítők részéről komolyak az elvárások az új élelmiszeripari kapacitások kiépítésével kapcsolatban: ingatlanra, munkaerőre, közszolgáltatásokra, helyi szolgáltatásokra van szükség. A 100%-ban Önkormányzati tulajdonú Bonyhád Városi Mezőgazdasági Kft. 2014-ben megkezdte a város tulajdonában álló területek művelését. A korábban másokkal kötött és még hatályos haszonbérleti szerződések lejártát követően 10 Ha réten és kb. 50 Ha szántón fog gazdálkodni a társaság, mely terület nagysága az állami tulajdonban lévő Bonyhád külterület 05/11 hrsz-ú területtel növelhető. Célul tűzzük ki az említett állami tulajdonban lévő földterület 20 éves időtartamra haszonbérbe vételét a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettől. A vállalkozás, célul tűzte ki, hogy bérelt és saját eszközeivel szántóföldi, majd kertészeti terményeket állítson elő. A területek műveléséhez szükséges valamennyi mezőgazdasági gépet nem kell megvásárolni. A hiányzókat (vegyszerező, kombájn stb.) szolgáltatás keretében veszi igénybe a Kft. Vannak azonban olyan kisebb értékű eszközök, amelyek beszerzése mindenképp indokolt, tekintettel a Bonycom NKft. tulajdonában lévő 100 lóerős John Deere traktorra. Piaci igények és a rendelkezésre álló geotermia révén reális terv továbbá gyógynövények termesztése az egészség és szépségipar számára. A Kft. tervezett működése révén az alacsony iskolai végzettségű, jelenleg leginkább munkanélküli, vagy inaktív munkaerő számára biztosíthat elhelyezkedési lehetőséget. Járásunk aprófalvas településein főként mezőgazdasági vállalkozások működnek és jelentős mennyiségű szántóföldi terményt állítanak elő. A mezőgazdasági profilú cégek jelenleg is értékesítési, fenntarthatósági és fejlesztési problémákkal küzdenek, mert a megtermelt árut, annak alacsony feldolgozási szintje miatt, szinte az előállítási költségen tudják csak a felvásárlóknak eladni. Számukra a vevői függés oldása, valamint a hozzáadott érték növelése jelenthet előrelépést. Ezért Bonyhád Város Önkormányzata, együttműködésben a Bonyhád Városi Mezőgazdasági Kft-vel, zöldség-, és gyümölcsfeldolgozó kapacitás megteremtésére forrást keres, mellyel mind a saját, mind a környező mezőgazdasági vállalkozások által termelt terményeket, magasabb hozzáadott értékű termékként értékesíthesse a piacon. A feldolgozóipari beruházás hozzájárul a foglalkoztatás bővítéséhez, a gazdaságfejlesztéshez, és térségünk képzett, fiatal korosztályának megtartó képességének növeléséhez. A város központjában jelenleg a Völgység lakosai számára is meghatározó jelentőségű piac működik. A piactér teljesen nyitott, ami a szélsőséges időjárási viszonyok között nem biztosítja a működéshez szükséges feltételeket. A legkézenfekvőbb és leggazdaságosabb megoldás a jelenlegi piactér környezetének rendezése és a terület lefedése, biztosítva ezzel a szélsőséges időjárás okozta kellemetlenségek elkerülését. 5.5. Infokommunikációs fejlesztés A digitális Magyarország megteremtéséhez szükség van az önkormányzatok, infokommunikációs piaci szereplők, vállalatok, valamint a civil szféra összefogására és 53
Bonyhád Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020 együttműködésére. Csatlakozás a „Digitális Magyarország”-hoz előnyt jelente a városlakók számára, valamint vállalkozások és a település versenyképességének növelésében is. A város digitalizálódása révén elérhetővé válik, hogy a versenyképes, magasabb hozzáadott értéket teremtő cégeket is tudja fogadni a jövőben. A fejlesztések és csatlakozás célja, hogy minden háztartás számára elérhetővé váljon a szélessávú internet, (infrastrukturális hálózat kiépítése, szolgáltatás biztosítása) valamint a digitális kompetenciák fejlesztése, oktatása. Bonyhád Város Önkormányzata a lakosság minél színvonalasabb és szélesebb körű tájékoztatása érdekében új, felhasználóbarát honlapot hoz létre. 5.6. Közlekedés, közút 5.6.1. Északi tehermentesítő út A Forberger utca meghosszabbítása a Gyár utcáig már elkészült. Ennek továbbvezetésével és a Völgységi-patakon át a Völgység utcába való bekötésével létrejöhet egy megfelelő kapacitású gyűjtőút, amely egy 6-os sz. főközlekedési úti csomópontba vezet. Az új útszakasz alkalmas lehet a 6535 j. ök. út belvárosi szakaszának kiváltására. A tehermentesítő út, valamint híd beruházása már elkezdődött. Első ütemben a Tesco szervizútjáig készülne el az út, valamint a híd. Majd második ütemként valósulna meg a Tesco É-i oldalán a 6- os számú főútra kivezető tehermentesítő út és jelzőlámpás csomópont kialakítása. A tervezett útvonal és a bevásárlóközpont közötti terület további ipari-kereskedelmi célú bővítésre nyújt lehetőséget. 5.6.2. Déli tehermentesítő út A Dr. Kolta László utca folytatása a hatályos településrendezési szabályozási terv szerint az út továbbvezetése céljára szolgáló sávot jelöl ki. Ez a gyűjtőút a Sport utcán át, a sportpálya déli szélét érintve kiköthető a 6-os útra. Az elkerülő forgalom átvezetésével hatásos forgalomcsillapítás így érhető el, amely egyben az alsószéplaki üdülőterülettel is összeköttetést teremt. A tervezett, belvárost elkerülő gyűjtőutak, megépülésével a belváros átmenő forgalmának csökkenésére számítunk.
5.6.3. Kerékpárút hálózat kiépítése A kerékpáros infrastruktúra a településen jelenleg rendkívül hiányos. Bonyhád városnak, mint a Völgység központjának turisztikai, munkahely elérési és fenntartható közlekedésfejlesztés szempontjából fontos a kerékpárút hálózat fejlesztése és bővítése. 2007-ben a KREA-VIA Kft. elkészítette Bonyhád cca. 25 km hosszúságú kerékpárút hálózat tervét. A több ütemben kialakítandó kerékpárút hálózat az alábbiakban felsorolt települések érintésével a következő nyomvonalon halad: A kerékpárút hálózat a váraljai bekötőút és a 6534 .sz. út csomópontjától indul, érintve Nagymányok települést, majd halad tovább a kismányoki bekötő útig (65165 sz. út). Ezt követően a 6534. sz. (Bonyhád-Dombóvár ök. út) és kismányoki bekötő út (65165. sz. út) csomópontjától továbbhalad Majost érintve Bonyhádig, majd a 6534 j. út mellett a 6-os sz. főútig. A 6-os sz. főúttól a hidasi 54
Bonyhád Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020 vasútállomáshoz vezető út (65362) mellett a kis forgalom miatt önálló kerékpárút építése nem szükséges, hanem a meglévő közút használatával történik a kerékpározás a Tolna-Baranya megye határig, ahol kapcsolódik a Baranya megyei kerékpárút hálózati eleméhez. A 6534. jelű úttól egy kerékpárút bekötést tervezünk a Perczel Mór utca mellett a Zománcgyárig. A kerékpárút hálózat további hálózati eleme Majos település északi végétől a 6538. sz. úttól egy vízfolyás mentén, mely turisztikai szempontok miatt összeköttetést teremt a „Szecskai” halastavakkal. A hálózat további eleme a Bonyhádon a Deák Ferenc utca-LIDL áruház útcsatlakozásától indul, majd halad Cikó felé a 56102 sz. út mellett, Cikó érintésével Mőcsényig, majd az 5603. sz. út mentén a grábóci bekötő útig. Ezen kívül Bonyhád és Kakasd települések között tervezünk kerékpárutat. 5.7. Térfigyelő rendszer kiépítése A Bonyhádi Rendőrkapitányság javaslata alapján a térfigyelő rendszer megvalósításával a jelentősebb közterületek és közlekedési csomópontok ellenőrzése valósulna meg, mely a közbiztonság jelentős javulását eredményezné. Bonyhád Város Önkormányzata „A közbiztonság növelését szolgáló fejlesztések támogatása” céljából meghirdetett pályázaton a Bonyhádi Rendőrkapitánysággal egyeztetett igények alapján 9 kamera, központi egység, és kiépítendő hálózati infrastruktúra tartalommal, 10.502.900,- Ft összegű költségvetéssel nyújtotta be igénylését. Önkormányzatunk 5.776.959,- Ft támogatásban részesült, szerződés azonosítószáma: 199083. A megvalósítás első szakaszában a rendőrséggel lefolytatott egyeztetést követően, illetve a technikai ajánlás figyelembevételével bekért újabb árajánlatok tartalmát megismerve egy magasabb műszaki tartalmú térfigyelő rendszer kiépítését tartjuk indokoltnak. A város mérete, a közbiztonság növelése, Szecska-városrészben épült lakóingatlanok védelme, a közterek rongálásának megakadályozása érdekében 3 db – éjszaka és nagy sebességgel közlekedő autók rendszámát is felismerő – kamera és 2 db forgatható kamera, rögzítő központ kiépítését tudjuk megvalósítani a támogatási összeg keretében. Egyéb forrásból további 2 forgatható kamerát és 2 db rendszámfelismerő kamerát helyezünk el a szükséges hálózati struktúrával, rendszámfelismerő szervert szerzünk be, valamint e keretből biztosítjuk a biztonságos üzemeltetésű áramszolgáltató alépítmények kiépítését is. Ezzel elérjük, a városba vezető minden közút ellenőrizhetővé válik. Bűncselekmény esetén a legnagyobb veszélyt jelentő, utazó bűnözők gépjárművei visszakereshetőek lesznek, ezzel jelentősen hozzájárulunk a rendőrség munkájához, a sikeres felderítéshez, a közbiztonság növeléséhez. 5.8. Egészségügy, szociális ellátás A kórház 2012. május 1-től állami fenntartásban működik. Fenntartója az Állami Egészségügyi Ellátó Központ. A 2010. szeptemberében felújított Kórház és Rendelőintézet korszerűsítése tovább folytatódik. 264 millió Ft-ból teljes körűen megújul a tüdőgyógyászati részleg. A beruházással érintett épületrész a mai kor igényeit maximálisan ki fogja elégíteni, valamint a tüdőgyógyászati eszközök korszerűsítésével a betegségek már korábbi fázisban felismerhetővé válnak, ezzel hozzájárulva a betegek olcsóbb, hatékonyabb és gyorsabb kezeléséhez.
55
Bonyhád Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020 A betegek megfelelő színvonalon történő ellátásához és az esélyegyenlőség biztosításához szükség van 3 önkormányzati tulajdonban lévő felnőtt háziorvosi rendelő felújítására. A Szent I. u. 3. , Rákóczi F. u. 3., és a Gagarin u. 4. sz. alatt található rendelők felújítása szükségszerű. A fejlesztés rövid távú célja, a felsorolt ingatlanokban működő háziorvosi rendelők belső helyiségeinek teljes megújítása, bútorzatának cseréje, orvosi eszközök modernizációjára, illetve a rendelők teljes akadálymentesítése és parkolók kialakítása. Célunk, hogy a fejlesztés által egy gazdaságosabban működtethető és a szükségleteknek jobban megfelelő modern rendelők jöjjenek létre, a lakosság részére történő megfelelő színvonalú ellátás nyújtása érdekében. Hosszú távú célunk, hogy a megújult épületek színteréül szolgáljanak majd az egészséges életmódot elősegítő tevékenységeknek, prevenciónak ezáltal hozzájárulva a megbetegedések számának csökkenéséhez. 5.9. Temetkezés Az Önkormányzat kötelezően ellátandó feladatai közé tartozik a köztemető kialakítása és fenntartása. A temetők üzemeltetését a BONYCOM Nkft. végzi. Az evangélikus temetőben tervezzük új parcellák kialakítását, utak, járdák építését, sírok közötti tereprendezést, füvesítést, valamint sövény ültetését.
5.10.
Környezetvédelem, energetika
5.10.1. Zöldfelületek karbantartása, akcióprogramok A zöldfelületek, parkok fenntartása, és bővítése továbbra is célként jelenik meg a tervek között. A zöldfelületek karbantartásáért (kiöregedett fák cseréje, fűnyírás, virágok gondozása, stb.) a BONYCOM NKft. felel. A cég a feladatai ellátására további fűnyíró traktorok beszerzését (amelyek télen járdák sikosság menetsítésénél is használhatók) tartja szükségsesnek. A meglévő, rossz műszaki állapotú fűnyírók és fűkaszák újjakkal történő kiváltása. Az öreg tehergépkocsi park lecserélése szükséges olyan autókra, melyekkel lehetséges havat tolni, építési törmeléket és mezőgazdasági terményeket (kukorica, gabona) szállítani, mely által a cég szolgáltatási tevékenységének erősítése is megvalósítható. A korábban meghirdetett és mára egyre nagyobb népszerűségnek örvendő „zöldítő és virágosító” programjainkat (lásd elemző részben) továbbra is folytatni, népszerűsíteni kívánjuk. 5.10.2. Hulladékgazdálkodás A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 92.§-a foglalja magába a fő feladatokat az elkövetkező 5 év vonatkozásában. Elsődleges cél a szelektív hulladékgyűjtés „házhoz menő” rendszerének kialakítása, kibővítése, valamint a lakosság folyamatos tájékoztatása, környezettudatosságra nevelése. Papír-, fém-, műanyag- és üveghulladék: „2020. december 31-ig a háztartási valamint a háztartásihoz hasonló hulladék részét képező papír-, fém-, műanyag- és üveghulladék újra használatára előkészítésének és újrafeldolgozásának együttes mértékét a képződött mennyiséghez viszonyítva tömegében országos szinten legalább 50%-ra kell növelni.” 56
Bonyhád Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020 A 2015. évben a Bonycom NKft. megkezdi a „házhoz menő” szelektív hulladékgyűjtést. Cél, hogy a szolgáltatási területen lévő összes település, minden háztartását ellássa – a kommunális hulladékgyűjtésre alkalmas gyűjtőedényzeten kívül – egy a szelektíven gyűjtött hulladékok tárolására alkalmas edényzettel vagy zsákkal. Az így begyűjtött szelektív hulladékok a Cikói Regionális Hulladéklerakó válogató üzemébe kerülnek, melyeket bérválogatás után értékesít a Bonycom NKft. Pályázati eszközök segítségével, 2015. végéig egy jól működő, a teljes közszolgáltatási területet kielégítő, házhoz menő szelektív hulladékgyűjtést kell kialakítani. A többlet szelektív hulladékok befogadására továbbra is fenn kell tartani a szelektív hulladékgyűjtő szigeteket és a Lakossági Hulladékgyűjtő Udvart. Biológiailag lebomló hulladék: „A települési hulladék részeként lerakásra kerülő biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséget – a települési hulladéklerakóban évente lerakott hulladék mért összetételét és az összetevők tömeg szerinti megoszlását alapul véve- az 1995-ben országos szinten képződött, a települési hulladék, részét képező biológiailag lebomló szerves anyag mennyiséghez képest 2016. július 1-jéig 35%-ra, azaz 820 tonna alá kell csökkenteni.” A Bonycom NKft. jelenleg Bonyhád város területén végez zöld-hulladék begyűjtést, 2015-től kezdődően újra kéthetente, meghatározott napokon szállítja majd el a biológiailag lebomló hulladékokat. A fő cél, hogy a szolgáltatási terület minden településen a tavaszi időszaktól az ősz végéig, előre meghirdetett napokon végezzék a zöld-hulladék gyűjtését. Nem veszélyes építési-bontási hulladék: „2020.december 31-ig a nem veszélyes építésibontási hulladék – a föld és a kő kivételével – újra használatára előkészítésének, újrafeldolgozásának és egyéb, anyagában történő hasznosításának –ideértve a feltöltési műveleteknél más anyagok helyettesítésére használt hulladékot - együttes mértékét a képződött mennyiséghez viszonyítva tömegében országos szinten legalább 70% -ra kell növelni.” Az építési-bontási hulladékok gyűjtésének számadatait lesz a legnehezebb teljesíteni, mivel Bonycom NKft. a Cikói Regionális Hulladéklerakóba szállítja be ezen hulladékokat, amelyeknek ártalmatlanítási díja rendkívül magas. A lerakóban az építési-bontási hulladék nem újrahasznosításra kerül – ahogy azt a törvény elvárná - hanem egyszerű lerakásra. A rendkívül költséges ártalmatlanítási díj, teret ad az illegális lerakásoknak, amelyet így is a Bonycom NKft-nek kell felszámolnia és az ártalmatlanítási díjakat megfizetnie. Középtávú cél egy inert hulladéklerakó kiépítése, amely a járási szintű fejlesztések között kiemelt projektként került be a Megyei Fejlesztési Tervbe, 150 millió forintos tervezett beruházási költséggel. Válogatómű létesítése Bonyhád Város Önkormányzatának tulajdonát képezi a cikói külterületen 020/21 hrsz. alatt felvett 5 ha 2640 m2 területű, kivett hulladékkezelő telep megnevezésű ingatlan, mely része a Cikói Regionális Hulladékkezelő Központ által használt területnek. A CWS Invest Kft. ajánlattevőként indult a Re-kom Nonprofit Kft. által 2014. augusztus hónapban kiírt közbeszerzési eljárásban, melynek célja a lerakásra kerülő hulladékmennyiség csökkentése érdekében egy kommunális hulladékválogató épület létesítése. A válogatóművel minimum 40%-al csökken a lerakásra kerülő hulladék mennyisége, hasznosításra kerülnek az arra alkalmas frakciók. Kiválogatásra kerülnek a műanyagok (PET palack, fólia, stb.), a papír és a fémek, így csak az kerül lerakásra, ami valóban hasznosíthatatlan. 57
Bonyhád Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020 A beruházás tervezett megvalósítási a Re-kom Nonpofit Kft.-vel történő szerződés aláírásától számított 240 nap. A beruházás keretében 40-45 új munkahely létesül. A beruházás a Re-kom Nonprofit Kft. telephelyén a Cikói Hulladékkezelő Központban kerül megvalósításra. A technológia a Bonyhád Város Önkormányzatának tulajdonát képező, a cikói külterületen 020/21 hrsz. alatt bejegyzett ingatlanon egy 3500 m2 csarnoképületben lesz telepítve, teljesen zártan. A beruházás megvalósítása már megkezdődött. Települési állati melléktermék gyűjtőhely Bonyhádon 2014. szeptembere óta működik regisztrált települési állati melléktermék gyűjtőhely, melynek rendszeres felügyeletének és további üzemletetésének megoldása rendkívül fontos, hiszen sem a környező településeken sem a térségben nem üzemel a bonyhádihoz hasonló gyűjtőhely. Városi hulladéklerakó rekultivációja és hasznosítása A Dél-Balaton és Sióvölgye Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Rendszer kiépítése során megvalósult a bonyhádi városi hulladéklerakó telep rekultivációjának első üteme. A második ütem tervei elkészültek, amelyet 2020-ig kell megvalósítani, ehhez célszerű – a korábbiakhoz hasonló módon – a térség érintett településeivel összefogva közös pályázat kidolgozása. Amennyiben a teljes körű rekultiváció megvalósul és valamennyi környezetvédelmi előírásnak megfelel a bezárt hulladéklerakó, a terület további hasznosítása újabb feladatként jelentkezik. A területen kialakítható naperőmű park, amelynek fenntartási költsége alacsony, és az év nagyobb részében képes elektromos áramot termelni, vagy energiaültetvény létrehozásával a terület tájba illesztése és egyben energetikai hasznosítása is megvalósítható lenne. 5.10.3. Vízrendezés-csapadékvíz elvezetés, belvíz kezelés 2006-ban készült el a Bonyhád Város bel- és külterületi vízrendezési tanulmány terve, amely részletesen elemzi a fennálló helyzetet és nevesíti a gócpontokat. A város területén a közelmúltban már megvalósult egy belterületi vízrendezési projekt, mely a város északi részén három területet érintett (Dózsa u. vége, Rákóczi u közepe és a Malomárok belterületi szakasza), valamint a város déli részén egy területet (Borbély utcai, déli övárok). A város belterületén még további megoldatlan területek találhatóak, a Szecska városrész területén (Lotz – Solymár – Kőrösi u.), déli városrész területén (Nádasdi u., Perczel u., Béla u.), északi ipartelep területén (Gyár utca – Bethlen u.), majosi vízfolyással határos területen Tabódszerdahely területén. Belterületi csapadék veszélyezettség elsősorban lakó és ipari ingatlanokat érint, így ezek megoldása prioritást élvez. A külterületi vízrendezés terén is számos megoldatlan terület létezik, úgymint a Beregalja vízrendezése, Ladományi árok rendezése, Alsó-Börzsöny vízrendezése, a Völgy földek vízelvezetését biztosító árok rendezése. Külterületen a csapadék elsősorban mezőgazdasági területeket fenyeget, így ezek megoldása a mezőgazdasági területek tulajdonosaival együtt lehetséges.
58
Bonyhád Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020 Az áradások és a napjainkra egyre inkább jellemző hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék, kezelésére záportározók kialakítása szükséges. Az esőzések illetve áradások alkalmával megtelt tározók a nyári szárazság idején öntözésre kiválóan alkalmasak. 5.10.4. Bel-és külterület ivóvízhálózat fejlesztése A korábbi fejlesztések eredményeként Bonyhád belterületén az ivóvíz ellátottság teljes körű és az északi vízbázis kiépítésével a szolgáltatás is biztonságossá vált. A Bonyhádhoz tartozó Tabód és Tabódszerdahely településrészek közös, de önálló rendszerrel rendelkeznek. A hálózat fejlesztésének két iránya lehet: - Az egészséges ivóvíz biztosításához szükséges állandó fejlesztések - A meglévő hálózat üzembiztonságának fejlesztése, az elavult hálózati elemek cseréje Külterületen az egészséges ivóvíz ellátottság az igényekhez képest is nagyon kismértékű. Problémás területek: - Beregalja ivóvíz ellátását a MÁV tulajdonában lévő ivóvízkút biztosítja, sajnos nem megfelelő egészségügyi paraméterekkel. Az egészséges vízellátás biztosítása új kút fúrásával, vagy közel 2,5 km hosszúságú gerinchálózat megépítésével oldható meg. - Az Óhegy Kakasd felé eső hétvégi házas terület igényelné az ivóvíz ellátás kiépítését. A gerincvezeték megépítése után sem biztosítható a megfelelő ivóvíz szolgáltatás, a meglévő technikai adottságokkal nem biztosítható az előírt víznyomás. - A Szecska tó feletti üdülőházas terület igényelné az ivóvíz ellátás kiépítését, de a domborzati és tulajdonosi viszonyok eddig ezt nem tették lehetővé. 5.10.5. Új szennyvíztelep építése, és a csatornahálózat korszerűsítése Több évtizedes probléma városunkban a szennyvíztelep üzemeléséből eredő bűzkibocsátás, valamint a korszerűtlen technológia miatti folyamatos vízvédelmi bírság kiszabása. Már a 2010. évben előkészítettük az új szennyvíztelep megépítését. Az elvi engedélyezési terv elkészült, mely BIOCOS rendszerű, kombinált biológiai tisztító rendszert tartalmaz. A jelenlegi telep is több környező település szennyvizét fogadja be, a modern technológia segítségével az új telep további bővíthetősége is biztosítható. A beruházás a komposztáló telep melletti területen valósulhat meg, távolabb a várostól. Bonyhád város területe szennyvízhálózattal jól ellátott, a lakosság több mint 90 %-a birtokolja a szolgáltatást. A maradék közel 10 % sajnálatos módon még egyedi ülepítős, derítős rendszerrel rendelkezik. Ezek a rendszerek nagymértékben szennyezik a környezetet, ezért ezek kiváltása sürgős feladat. Az érintett területek a város peremterületén találhatóak (Beregalja, Börzsöny, Alsóbörzsöny, Ladomány, Tabód, Tabódszerdahely). A felsorolt helyeken esetleg megépülő új vezetékek a meglévő szennyvízhálózathoz történő csatlakoztatása jelentős többletköltséggel járna, a nagy távolság, illetve a domborzati adottságok miatt. A külön-külön kialakítandó kis víztisztítók megépítése a kihasználtságuk csekély volta miatt sem gazdaságilag, sem szakmailag nem támogathatóak. 2013. júliusában pályázati lehetőség nyílt a KEOP 1.2.0. sz. kiírás alapján szennyvízelvezetés és – tisztítás megvalósítására. A pályázat benyújtásához szükség volt elvi engedélyezési tervre, így az önkormányzat megbízta a BDL Környezetvédelmi Kft-t, hogy egy, új biológiai tisztító kapacitású szennyvíz tisztítótelepre vonatkozóan készítse el a terveket. A tervek 59
Bonyhád Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020 alapján az új szennyvíztisztító telep megvalósításának teljes költségvetése 1,6 milliárd Ft +ÁFA lett. A 2007-2013-as uniós programozási időszak végére tekintettel a benyújtott beruházási igényt a következő ciklusra ütemezték át. Ezért a 2014. október 10-én megjelent a KEHOP 2. prioritás Szennyvíz-elvezetés és –tisztítás, szennyvízkezelés program felhívásában Bonyhád Város Önkormányzata, mint a 1477/2014. (VIII. 27.) Korm. határozat 1. sz. mellékletében nevesített támogatást igénylő, a Szennyvíz-elvezetés és –tisztítás, szennyvízkezelés tárgyában támogatási kérelmet nyújthat be.. A KEHOP Települési vízellátás, szennyvízelvezetés és tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése című pályázat keretein belül Bonyhád Város Önkormányzatának Képviselő-testülete, Bonyhád és térségének- Cikó, Kakasd, Kismányok és Nagymányok- szennyvíztisztítása, új szennyvíztisztító telep megvalósításáról a 144/2014 (XI.13) sz. határozatában döntött. A támogatási kérelem benyújtására 2014. november 17.-től a konstrukció felfüggesztéséig van lehetőség. A projekt megvalósításának befejezésére a megvalósításra vonatkozó támogatói döntéstől számított 3 év áll rendelkezésre. A beruházási munkálatokat követő helyreállítási tevékenységek, ennek részeként a megvalósult műtárgyak tájba illesztése a projekt részét kell képezzék. 5.10.6. Geotermikus energia hasznosítása A megújuló energiaforrások részarányának növelése terén nagy előrelépés a termálvízkincs több ütemben történő hasznosítása. Bonyhád Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 7/2012.(I.26.) sz. határozatával támogatta a SWR Bauconsulting Kft-vel megkötött szándéknyilatkozatot, amely alapján a cég elkészítette Bonyhád város energetikai felmérését, figyelemmel a jelenlegi és a jövőben várható energiaigényre, és javaslatot tett a megújuló geotermikus energia hasznosítására. Az energetikai audit elkészítésével egyidejűleg– figyelemmel a 2010. évben elvégeztetett geofizikai kutatások eredményére – az önkormányzat megvásárolta azt a több mint 9 ha nagyságú ingatlant, amely az új termelő termálkút megépítéséhez biztosítja a szükséges területet. Első lépésként az új termelő termálkutat kell megépíteni. Az Önkormányzat tulajdonában lévő területen létesülő kút mélysége kb. 2300 méter, várható kapacitása 4,2 m3/perc. Ezt követően kerülhet sor a hasznosításra, amelynek négy fő fázisa van, és az önkormányzat résztulajdonában lévő, de a város anyagi hozzájárulása nélkül működő Bonyhádi Geosolar Kft.(BGS Kft.) közreműködésével valósulna meg. Az első fázisban megépítendő villamos-erőmű működéséhez már 70-80 0C hőmérsékletű termálvíz is elegendő, de a 2. fázis, a távfűtési rendszer ellátásához legalább 95 0C szükséges. A tényleges hasznosítás 3. lépcsője a fűtőművekből távozó termálvíz direkt hasznosítása intézmények és gazdasági társaságok, így különösen az ipari létesítmények részére. Ezen 3. lépcső egyes elemei nem kerülnek jelenleg pontosításra, a csatlakozási lehetőséget biztosítja a BGS Kft. és a csatlakozni kívánó szervezetek – akár külön pályázati támogatásból – tudják megvalósítani a saját energetikai projektjüket. A hasznosítás 4. fázisa egy mezőgazdasági projekt, amelyet a korábbi fejezetben már említettünk.
60
Bonyhád Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020 5.11.
Turizmus, idegenforgalom
Bonyhád városának 7 partnertelepülése van, amelyekkel gazdasági és kulturális kapcsolatot egyaránt ápolunk. Ezen kapcsolatok erősítése továbbra is cél. Környező településekkel együttműködve, valamint egyházi kapcsolatok által vallási turizmus( túraútvonal kialakítása az egyházi műemlékek (templomok, sírhelyek, szobrok) mentén) kialakítása és találkozók szervezése is megvalósítható lenne. 5.11.1. Perczel kulturális tanösvény A Perczelek földbirtokos nemesi családja több mint kétszáz évig kiemelkedő szerepet játszott Bonyhád történetében. Az általuk létrehozott épített és kulturális értékek arra kötelezik a város lakóit, hogy éljenek a rájuk hagyott örökség nyújtotta lehetőségekkel. Az épületek, műemlékek tanösvény keretében való bemutatása nem csupán az itt élők identitását erősíti, de idegenforgalmi szempontból is kívánatos. A tanösvény állomásait, azok ismertetőit köztéri táblákon, tájékoztató füzeteken kívánjuk népszerűsíteni. -
Perczel Mór szobra Szentháromság szobor az „Arany Oroszlán” épülete Vörösmarty Mihály szoborcsoport Perczel Béla kastélya (Solymár Imre Városi Könyvtár) Perczel Mór szülőháza (Perczel M.u.44.) Perczel József kúriája (Perczel M. u. 9.) Perczel Mór sírja és Ermel-Vojnits kápolna (Kálvária-domb) Perczel kúria (Alsóbörzsöny)
A turisták naprakész informálása céljából tájékoztató kiadványt kívánunk szerkeszteni, amelyben ismertetjük a helyi és környékbeli látnivalókat, vendéglátó helyeket, turista útvonalakat. A tourinform iroda a nyári időszakban hosszabb nyitva tartással áll majd a látogatók rendelkezésére. 5.11.2. Váraljai gyermektábor Váralja turisztikai szempontból csomópontnak számít, a Keleti-Mecsek turista útvonalain Óbánya, Kisújbánya, Hidas, Mecseknádasd, Máza közvetlenül közelíthető meg innen. 238 hektár területű parkerdeje a Váraljai-patak völgyében fekszik, tájvédelmi körzettel határos. Számos védett állat- és növényfaj él itt. A három záportározó tava a horgászat kedvelőit várja. Nemcsak Bonyhád pihenőövezete, de Tolna megye lakosságának is kedvelt kirándulási célpontja. Mindezek alapján alkalmassá válik arra, hogy egy a természeti, épített és szellemi örökségek bemutatására épülő turisztikai látogatóközpontot jöjjön létre.. Bonyhád Város Önkormányzatának tulajdonában lévő gyermektábor korszerűsítése régóta kitűzött célunk. Az épületek komfortosításával, téliesítésével, új élménymedence kialakításával, a konyha és a közösségi tér felújításával, bővítésével, szabadtéri fedett közösségi tér építésével egy, a mai kor követelményeinek is megfelelő üdülőhely valósulhat meg. Egy komplex fejlesztés további elemi lehetnének: 61
Bonyhád Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020
turisztikai komplexum látogatóközpont állandó szabadtéri fedett színpad családi pihenőövezet lovas centrum erdei kisvasút (újraindítása a meglévő továbbfejlesztése) váraljai népművészeti ház és bányamúzeum
nyomvonalon,
valamint
annak
5.11.3. Fonyód- Alsóbélatelepi Ifjúsági Tábor Bonyhád Város Önkormányzata a Fonyód-Alsóbélatelepi Ifjúsági Tábor bérbeadására – a képviselő-testület döntése alapján - pályázatot írt ki. A beadási határidőig egy érvényes pályázat érkezett, amelyet a jelenlegi üzemeltető Stagnum Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. nyújtott be. A pályázat mindenben megfelel a pályázati felhívásban foglaltaknak, így a Képviselő-testület támogató döntése értelmében 2014. szeptember 1-jétől 10 évre, a jelenlegi üzemeltetővel kötött szerződést az önkormányzat. A szerződés alapján a bérbevevő vállalja, hogy az ingatlanon lévő ingóságokat karbantartja, szükség szerint javítja. A selejtezett ingóságok pótlásáról és új ingóságok beszerzéséről a Bérbevevő gondoskodik. A karbantartási munkák költségei 500.000 Ft értékhatárig a bérbevevőt terhelik. Az 500.000 Ft értékhatárt meghaladó karbantartási munkák, valamint értéknövelő beruházások és felújítások elvégzéséhez a bérbeadó hozzájárulása szükséges. A költségek viseléséről a Felek külön állapodnak meg.
5.11.4. Termálfürdő fejlesztése A Bonyhádi Fürdő Kft. 2009. óta működik, a Kft. tulajdonosa Bonyhád Város Önkormányzata 314,2 millió Ft értékű üzletrésszel, a Bonycom Nkft. 100 millió Ft üzletrésszel, valamint a Völgységi Termál Vízfeltáró Kft., amely a termálkút üzemeltetési jogát apportálta a Fürdő Kft.-be 28.500.000,- Ft értékben. A termálfürdő megépítése és üzembe helyezése 2012-ben megtörtént. A termálfürdőt a Bonycom Nkft. üzemelteti. A Bonyhádi Fürdő Kft. a 2013. évben folytatta a termálfürdő fejlesztését. A víztechnológia továbbfejlesztése révén az előkezelő épületben a térség legmodernebb rendszere került kialakításra. A következő évek tervei között szerepel a termálfürdő bővítése. A Völgységi Termál Vízfeltáró Kft. többségi tulajdonosa Bonyhád Város Önkormányzata. Az önkormányzat egy kivétellel felvásárolta a Kft. üzletrészeit, így jelenleg tulajdoni aránya 85,5 %. A Kft. másik tulajdonosa Lafferthon László volt 14,5 % üzletrésszel, amelyet nem kívánt értékesíteni. A társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet nem folytat. A 2012-ben megnyitott városi termálstrand gyorsan népszerűvé vált a város, valamint a szomszédos települések lakói körében egyaránt. A Bonyhádi Termálfürdőben jelentős fejlesztéseket hajtottunk végre az elmúlt 3 évben, javarészt kényszerből. Megújult a technológia sor, mellyel közel hibátlan minőségű vizet lehet már előállítani, felújításra került a zöldterület nagyrésze, új fákat ültettünk, füvesítettünk, megoldottuk annak locsolását, 62
Bonyhád Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020 melyhez egy víztárolót is építettünk. A sürgős feladatokat elvégeztük, amelyre a továbbiakban építhetünk. 2015-ben a legnagyobb beruházás a napelemes rendszer telepítése lesz, amely a fürdő legnagyobb költségtényezőjében, a villamos energia felhasználásban fog eredményt hozni. A termálfürdő műszaki vonalon továbbra is több fejlesztést igényel. Mindezeken túl szükséges a strand főbejárata mellett egy komplex kiszolgáló-épület kialakítása (amelynek tervezett költsége 80-100 millió Ft). Ebben az épületben kapna helyet pl.: vendéglátás, turisztikai iroda stb. A fürdő területét a cikói út irányába 30 m-rel kibővítve a 600 m3-es víztároló, látványos dísztóvá alakítható, körülötte sétánnyal, parkkal. Fontos lenne a sportpályák körül térkő járdát kiépíteni, a területrendezést ennek megfelelően végeztük el. A térköves járdán körüljárhatóak lennének a sportpályák és megközelíthetőek a hátsó zöldterületek. A zöldterületen kialakítható pl. lábtenisz pálya, szabadtéri kondipark, stb. A parkolóhelyek száma meglehetősen kevés, még hétköznap délután is gyakran megtelik. A parkoló bővítésére elsősorban a Cikói út irányába, de akár a 6-os főút felé is lehetséges. A városban a szálláshely-igények kielégítése érdekében a termálfürdő szolgáltatásainak bővítését követően válhat szükségessé a korábban megtervezett szálloda megépítése. A 120150 fő egyidejű befogadására alkalmas négycsillagos szálloda a kapcsolódó szolgáltatásaival biztosíthatja a termálfürdő hosszú távú működtetéséhez szükséges forrásokat is. A fejlesztéssel egyidejűleg megvalósítható a szintén megtervezett zárt fürdő a kapcsolódó szauna, valamint gyógyászati szolgáltatásokkal együtt. 5.11.5. Bonyhád-alsószéplaki sankoló-tó, valamint a „Szecska-tó” rekreációs célú hasznosítása Az Önkormányzat 1997-ben építette meg az alsószéplaki sankoló-tavat, a később megépülő városi strand termálvizének kezelésére, pihentetésére. A strand megépítésekor fejlett technológiai sor került kialakításra, így a sankoló-tó funkcióját vesztette, így felmerült a további hasznosítási lehetősége. A javaslatok közül a horgásztó kialakítása mellett döntött a Képviselő-testület, amelyet csónakázó tóval, kemping lehetőséggel, kerékpárúttal, parkos sétánnyal, padokkal, futópályával komplex rekreációs területté lehet kiegészíteni. Az említett funkciók a Szecska-tó esetében is megvalósíthatók.
5.12.
Sportpályák fejlesztése
Bonyhád, központi sporttelep (Sport utca 5.) A Bonyhád Völgység Labdarúgó Club pályázatot nyújtott be a Magyar Labdarúgó Szövetség sporttelephely felújítási programjára. A nyertes pályázatnak köszönhetően közel 10 millió Ft már az egyesület rendelkezésére áll. A fennmaradó összegből 17 millió Ft-ot biztosítana az önkormányzat kormányzati hozzájárulás esetén. A fejlesztéssel komplex, a 21. századi elvárásoknak megfelelő öltöző, lelátó és kiszolgáló helyiségek létesülnének, amely jelentős vonzerőt jelentene mind a felnőtt, mind az utánpótlás korú futballisták számára. Egyúttal a 63
Bonyhád Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020 napkollektoros használati melegvíz rendszer is kiépítésre kerülne, amellyel jelentős költségmegtakarítást érhetne el az önkormányzat. Bonyhád, majosi városrész sporttelepe (Majos XIII. u. 0575 hrsz.) Az épület felújítása részben megtörtént (fűtéskorszerűsítés, nyílászáró csere, utólagos hőszigetelés). E sporttelep fejlesztési igénye a sportpálya fejlesztése, valamint egy sport közösségi ház kialakítása irányába mutat. Bonyhád, Börzsöny utca 15. A börzsönyi városrész sporttelepén egy füves labdarúgó pálya és egy öltöző épület található. A pálya felújítására 2013-ban nyert TAO támogatást a Börzsönyi Sportkör. A sporttelep további fejlesztéséhez az épület bővítése, felújítása szükséges, nyílászárók cseréjével, fűtés korszerűsítésével, valamint az épület hőszigetelésével. A tornatermek, sportpályák, sportcsarnok, valamint parkok felújításával Bonyhád Város Önkormányzata szeretné elérni, hogy a sport valamennyi, társadalmilag hasznos funkciója érvényesüljön a prevenció (megelőző), a regeneráció (helyreállító), az aktivizáló (cselekvésre ösztönző) és a rekreációs (felfrissítő) hatása is. A sport erős kohéziós erővel bír, a sportközösség alkalmas a hétköznapi élet, az életminőség, életmód pozitív irányú átformálására.
5.13.
Építési telkek kialakítása
Bonyhád Város Önkormányzatának mindenkori célja, hogy az építkezni szándékozóknak többféle és állandó lehetőséget tudjon biztosítani. Az elmúlt 10-13 évben a Szecskai városrészben egy teljesen új lakónegyed alakult ki. Itt a lehetőségek egy részét már kiaknáztuk. A helyzetelemzésből kiderült, hogy Bonyhád (mint ahogy az országos átlag is mutatja) elöregedő társadalmi képet mutat. A központi belterületen több üresen álló ingatlan van, melyeket ha nem töltünk meg élettel, az állaguk még inkább leromlik, hosszútávon akár életveszélyessé is válhatnak ezek az ingatlanok, esetleg utcarészek. Célunk, hogy a lakosság ezeken a területeken vásároljon ingatlant, és az üresen álló lakóépületek teljenek meg élettel, kerüljenek felújításra. Ezen kívül természetesen Bonyhádon van építésre alkalmas terület Bonyhád 654/5. helyrajzi számú (jelenleg magántulajdonú ingatlan) Bocskai utca tetején. A Móra F. és a Váczi M. utcákkal körülhatárolt területen újabb 8 db családi házas építési telket lehet kialakítani, ahol a jelenlegi közmű-kialakítások is adottak a beruházáshoz.
5.14.
Közvilágítás
2014-es évben a közvilágítás fogyasztása 575.000 kWh/év és bruttó 47.001.000 Ft-ba került. A közvilágítás energia- és költséghatékony világításra való lecserélése szükségszerű. Az újonnan kiépülő utcák, elkerülő utak mentén kialakítandó, vagy a régi lámpák lecserélésekor fontos szempontot kell hogy képezzen a megújuló energia (E+grid többlet energiát termelő napelemes világítás) valamint energiahatékony (pl.: LED) technológiák alkalmazása. 64
Bonyhád Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020
6.
Összegzés
A gazdasági program egy integrált szemléletű fejlesztési tervdokumentum, mely a város 2015-2020 között megvalósítani kívánt céljait fogalmazza meg és részletezi. Az EU alapelvei alapján jelen dokumentum is a fenntartható fejlődésre, a foglalkoztatás erősítésére és a versenyképesség növelésére épül. A város arculatát meghatározó komplex városkép, a szolgáltatások színvonala, és a rendezvények minősége egyaránt meghatározza az itt élők életminőségét és az ide látogató turisták véleményét. Éppen ezért a városüzemeltetés, a közszolgáltatások színvonala, az oktatás és a sport éppolyan fontos feladat és cél, mint a gazdaság fellendítése. A kitűzött célok megvalósítása saját bevételeink terhére csak részben valósíthatóak meg, így felétlenül szükségesek központi költségvetési és Európai Uniós források igénybevétele. Az elosztás pályázati rendszere miatt a források megszerzése nem garantált, ezért a fejlesztési célok megvalósulása elsősorban a pályázatok sikerességétől függ. Az Önkormányzat vezetése és munkatársai a gazdasági programban meghatározott fejlesztések megvalósítása érdekében technikai és humán erőforrását elsősorban e területre koncentrálja, hogy a kitűzött célok eredményesen és magasabb színvonalon valósulj meg. A tervezett fejlesztésekkel érhető el a egy vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés, az életminőség és társadalmi összetartozás helyi feltételeinek megteremtésével egy élhető jövőt biztosít az itt lakók számára.
65
