Bocskai István Református Oktatási Központ

Bocskai István Református Oktatási Központ –

Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium 2314 Halásztelek, II. Rákóczi Ferenc út 17. / Fax: 24/517 240; 24/517 250; 24/517 251 E-mail: [email protected]

OM azonosító:

032614

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2015 0

Tartalomjegyzék NEVELÉSI PROGRAM .............................................................................................................. 5 I. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ....................................................................................................................... 10 I.1. Pedagógiai alapelveink, értékeink .................................................................................... 10 I.2. Célok, feladatok: .............................................................................................................. 10 I.3 Templomlátogatás rendje .................................................................................................. 11 I.4. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka eszköz-és eljárásrendszere: ..................... 12 II. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................... 13 III. Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok .................................................................... 15 1. Alapfogalmak ..................................................................................................................... 15 2. Az egészségnevelés célja: ................................................................................................... 15 3. Az egészségnevelés alapelvei: ............................................................................................ 15 4. Egészségnevelés, fejlesztés területei: ................................................................................. 15 5. Az egészségnevelés színterei .............................................................................................. 17 6. Mindennapos testmozgás .................................................................................................... 19 7. Segítő kapcsolatok, partnerek ............................................................................................. 20 IV. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 21 V. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai ................................................................................................................. 23 VI. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekekkel/tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje ................................................................................................................................. 28 VII. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje .......................................................................................................................................... 33 VIII. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái ..... 35 IX. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, valamint középfokú iskola esetében a szóbeli felvételi vizsga követelményei ........................................................... 37 X. A felvétel és az átvétel helyi szabályai .................................................................................. 39 XI. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv..................... 40 XII. A Kollégiumra vonatkozó speciális szabályozás ................................................................ 43 1. A kollégium nevelési alapelvei, értékei, célkitűzései ......................................................... 43 2. A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei ..................... 44 3. A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, az önálló életkezdést elősegítő tevékenységek elvei .............................................................................. 53 4. Nemzetiséghez tartozók kollégiumi nevelése esetén a nemzetiség kulturális és anyanyelvi nevelésének feladatai .............................................................................................................. 56 5. A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve ............................................................................... 56 6. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei ............................................................................................ 57 7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek .......................................... 61 8. A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésének terve .................................................. 64 9. Az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái ............................ 65 A szülőkkel történő kapcsolattartás/együttműködés formái ............................................... 65 XIII. Az óvodai nevelés helyi programja ................................................................................... 67 1. Az óvoda helyi nevelési alapelvei, értékei, célkitűzései .................................................... 67 2. Az óvoda átfogó, globális nevelési terve ............................................................................ 69 a. Gyermekkép .................................................................................................................... 69 b. Óvodakép ........................................................................................................................ 69 1

c. Küldetésnyilatkozat ........................................................................................................ 70 d. Óvodánk szellemisége .................................................................................................... 70 A hitéleti nevelés színterei .................................................................................................. 71 Bibliai történetek ................................................................................................................ 71 Gyermekáhítatok, imádságra való nevelés ......................................................................... 73 e. Az óvodai élet megszervezésének alapelvei ................................................................... 75 f. Az óvodai nevelés általános feladatai ............................................................................. 76 g. Az óvodai élet tevékenységi formái ............................................................................... 83 3. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése, fejlődésének segítése ......... 103 4. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ....................................................... 103 5. A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység........................................... 104 6. A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formái ......................................... 105 7. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek ........................................................... 111 8. A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések................................................... 111 9. Az óvoda és az iskola kapcsolata ..................................................................................... 111 10. A nevelő munka tervezése, szervezése ........................................................................... 115 XIV. Az alapfokú művészeti iskola nevelési programjának, az intézményi nevelési programot kiegészítő speciális elemei........................................................................................................ 120 Az iskolában folyó művészeti nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei .......................... 120 Az iskolában folyó művészeti nevelő-oktató munka céljai .................................................. 120 Az iskolában folyó művészeti nevelő-oktató munka feladatai ............................................. 121 Az iskolában folyó művészeti nevelő-oktató munka eszközei ............................................. 121 Az iskolában folyó művészeti nevelő-oktató munka eljárásai ............................................. 122 Az egyes művészeti tevékenységek oktatásának cél- és feladatrendszere ........................... 123 Zeneművészet ................................................................................................................... 123 Táncművészet ................................................................................................................... 124 Képző- és iparművészet .................................................................................................... 125 Színművészet .................................................................................................................... 125 HELYI TANTERV................................................................................................................... 131 1. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám ..................................................... 131 Bocskai István Református Oktatási Központ Általános Iskolája .................................... 131 Bocskai István Református Oktatási Központ Beleznay János Tagintézménye .............. 134 Bocskai István Református Oktatási Központ Egressy Béni Alap- és Középfokú Zeneművészeti és Színművészeti Szakközépiskolája, Ének-Zene Gimnáziuma ............. 138 Bocskai István Református Oktatási Központ – Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium ........................ 162 Szakmai program .................................................................................................................. 197 Bocskai István Református Oktatási Központ – Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium ........................ 197 Bocskai István Református Oktatási Központ Egressy Béni Alap- és Középfokú Zeneművészeti és Színművészeti Szakközépiskolája, Ének-Zene Gimnáziuma ............. 243 2. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások meghatározása ............................................................................................... 300 3. A 2013/2014 tanévtől kezdődően felmenő rendszerben kivezetésre kerülő helyi tanterv óratervei ................................................................................................................................ 301 Bocskai István Református Oktatási Központ Általános Iskolája .................................... 301 Bocskai István Református Oktatási Központ Beleznay János Tagintézménye .............. 303 Bocskai István Református Oktatási Központ – Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium ........................ 305 2

Bocskai István Református Oktatási Központ Egressy Béni Alap- és Középfokú Zeneművészeti és Színművészeti Szakközépiskolája, Ének-Zene Gimnáziuma ............. 357 4. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ............................................................................................................ 393 5. A Nemzeti alaptantervben (Nat) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai ................................................................................... 393 6. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja .................................. 400 7. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai ............................................................................................................................... 400 8. Az érettségi vizsgatárgyak megnevezése.......................................................................... 401 Bocskai István Református Oktatási Központ – Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium ........................ 401 Bocskai István Református Oktatási Központ Egressy Béni Alap- és Középfokú Zeneművészeti és Színművészeti Szakközépiskolája, Ének-Zene Gimnáziuma ............. 403 9. A középszintű érettségi vizsga témakörei ........................................................................ 404 10. Az iskolai közösségi szolgálat ........................................................................................ 412 11. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei ............................................................................................. 414 12. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei ............................... 424 13. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag .......................................................................................... 424 14. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek .................................... 424 15. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek ......................................................... 427 16. A gyermekek/tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ................................... 427 17. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek ................................................................... 429 Záró rendelkezések ................................................................................................................... 431 1. A nevelési program és a helyi tanterv engedélyeztetésének, ......................................... 431 nyilvánosságra hozatalának és módosításának mechanizmusa ............................................ 431 2. Legitimációs záradék ..................................................................................................... 432

3

A Bocskai István Református Oktatási Központ Nevelőtestülete a Pedagógiai Programot 2015. május 20. napján tartott ülésén elfogadta. Halásztelek, 2015. május 20.

................................................... nevelőtestület képviselője

............................................... főigazgató

A Bocskai István Református Oktatási Központ Pedagógiai Programját a fenntartói Igazgatótanács 2015. május 26-án jóváhagyta. Halásztelek, 2015. május 26.

............................................... lelkipásztor

4

NEVELÉSI PROGRAM „Boldog az ember, aki megtalálta a bölcsességet, És az az ember, aki értelmet kap. Mert több haszna van ennek, mint az ezüstnek, És nagyobb jövedelme, mint a színaranynak.” (Péld 3, 13-14)

Küldetésnyilatkozat, pedagógiai alapelvek 1. A református keresztyén nevelés emberképe A történelem során a gondolkodás történetében számos emberkép jelent meg, melyeket négy csoportba oszthatunk1: a) Mechanikus emberkép (mechanikus materializmus) Az ember mechanikus lény, azaz úgy működik, mint egy gép (computer). Minden megnyilvánulása külső hatásra történik, úgy működik, ahogy beprogramozzuk. Az embernek nem tulajdonít benne rejlő lehetőségeket, hisz szerinte minden a külső környezetben rejlik. A pedagógus viselkedést formál, programoz. "Adjatok nekem öt egészséges csecsemőt, és kívánság szerint nevelek belőlük orvost, ügyvédet, bűvészt, kereskedőt, vagy akár csavargót és tolvajt" (J.B. Watson)2 . Nevelési célja - mivel különféle társadalmi elvárásokkal foglalkozik - különböző viselkedésmintákat tartalmazó személyiség kialakítása. Ma a magas teljesítményekre képes kreatív személyiség kialakítása a célja. A viselkedésformálás egyetlen pedagógiai módszere a dresszúra, vagyis a viselkedésszelekció a jutalmazás illetve a büntetés révén. Alapvető hiba az embert kizárólag gépnek tartani, viszont bizonyos vonatkozásokban (reflexek) az ember mechanikus alkat. A jutalmazásnak és a büntetésnek (vagyis a dresszúrának is helye van tehát nevelési módszereinkben. b) Biológiai emberkép (biológiai materializmus) Az ember biológiai lény, azaz úgy működik, mint egy magasan fejlett állat. A viselkedést nem csak környezeti hatások szabályozzák, hanem belső erők, ösztönök indítják el, s genetikai programok szabályozzák. Az ösztönök kielégítése azonban társadalmi akadályokba ütközhet, s a nevelés célja, hogy a társadalmi valósághoz alkalmazkodóvá tegye az ösztönkielégítést (ösztönszabályozás). Bizonyos, hogy az embernek is vannak alapvető ösztönszükségletei, s ezek ki nem elégítése vagy nem megfelelő kielégítése viselkedészavarokhoz vezethet (anya-gyermek kapcsolat, serdülőkori identitásválság stb.). c) Humanista emberkép (humanizmus) Az ember aktív, autonóm (Istentől független) lény. Tevékenységének és fejlődésének minden lehetősége benne van. A benne rejlő lehetőségek maguktól kibontakoznak, ha nem állja útjukat a környezet: ingerszegénység, elhanyagoló bánásmód stb. A kibontakozás legfőbb akadálya, ha korlátozzuk a gyermeket tevékenységében. Az élet célja az önmegvalósítás, a benne rejlő lehetőségek kibontakoztatása. A nevelés célja az önmegvalósítás elősegítése, az akadályok elhárítása. Igyekszenek minden korlátozást, tiltást kiiktatni a nevelés folyamatából (Dreikurs, Gordon), a gyermek tárgyi Pálhegyi Ferenc: Pedagógiai kalauz. Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, Budapest, 1997. 9. p. 2 Pálhegyi Ferenc: Pedagógiai kalauz. Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, Budapest, 1997. 10. p. 1

5

környezetét a spontán aktivitásra serkentőleg rendezik be (Montessori), erősítik a gyermek önbizalmát, pozitív én-képét (Waldorf). A büntetésnek minden fajtáját mellőzik. d) Keresztyén emberkép Az ember "Isten képére és hasonlatosságára teremtetett". Ez azt jelenti, hogy eredeti rendeltetése Istent képviselni a világban. Hivatása uralkodni a természet felett, szaporítani az istenfélelmet a földön. Az istenképűség ad méltóságot az embernek, ezt azonban csak szabad akarattal lehet vállalni, egy mechanikus lény nem lehet Isten képe. Az ember csak akkor képes eredeti rendeltetésének megfelelni, harmóniában élni a természettel, saját magával, Teremtőjével, ha függőségben él Istennel. Ha függetleníti magát Istentől, tehát az erkölcsi ítéletet a kezébe veszi megszűnik az lenni, akivé teremtetett. Az erkölcs tehát Isten kijelentésén alapul, ezért abszolút és örökérvényű. (Itt mutatkozik meg a legnagyobb különbség a keresztyén és a humanista pedagógia között, ugyanis a humanisták szerint az erkölcs forrása maga az ember, s nincs abszolút jó és abszolút rossz. Az, hogy mi a jó és a rossz az a szituációtól függ.) A keresztyén felfogás szerint Isten a tekintély, aki teremtette az embert, aki törvényt adott az embernek. A humanista felfogás szerint a törvényt ember alkotta, felelősséggel is csak saját magának tartozik az ember. A keresztyén nevelés célja az értékrend változásának az elősegítése. Az "új teremtés" azonban nem a nevelés eredménye, hanem Isten Igéje és a Szent Lélek által jön létre. A keresztyén pedagógia feladata, hogy kísérje figyelemmel a különféle pedagógiai gondolkodásmódokat és az azokhoz kapcsolódó módszereket, de tartsa szilárdan saját keresztyén identitását. A viselkedésformáló pedagógiáktól átveszi a következetességet, az ösztönszabályozóktól a gyermek szükségleteire való odafigyelést, a humanistáktól az értő figyelmet. A következetességet azonban kiegészíti szeretettel, a szükségletek kielégítését erkölcsi iránymutatással, az értő figyelmet pedig a követelmények és a szükséges korlátok egyértelmű felállításával. A keresztyén pedagógia nem rekeszti ki a tanulási, testi, érzékszervi, érzelmi hátrányokkal együtt élő, neveltjeit, tanítványait. A keresztyén pedagógia nyitottságában képes kezelni a sajátos nevelési igényű tanulókat a többi tanulóval együtt, azokat a tanulókat, kiknek a tanulási sajátosságai, olyan mértékben térnek el az átlagtól, hogy többlet pedagógiai ellátást igényelnek, melyet a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság határoz meg. 2. A Magyarországi Református Egyház közoktatási intézményeinek közös nevelési célkitűzései - küldetésnyilatkozat A Magyarországi Református Egyház – Jézus Krisztus missziói parancsának engedelmeskedve, az évszázados gyakorlat folytatásaként, tagjai igényének megfelelően, a Magyar Köztársaság Alkotmánya és a Magyarországi Református Egyház Alkotmánya, továbbá a lelkiismereti- és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló hatályos törvények és egyéb jogszabályok alapján – közoktatási intézményeket tart fenn. Működésük és rájuk vonatkozó egyházi szabályozás nem lehet ellentétes azokkal a jogszabályokkal, amelyek a fenntartótól függetlenül valamennyi magyarországi közoktatási intézményre vonatkoznak, ha azok nincsenek ellentétben a Szentírás parancsaival. A református közoktatási intézményekben a nevelés és az oktatás – figyelemmel az állami (önkormányzati) iskolák követelményeire, továbbá a magyar református iskolák autonóm életéből és hagyományaiból következő művelődési anyagra – Istennek a teljes Szentírásban adott kijelentése, valamint a Második Helvét Hitvallásban és a Heidelbergi Kátéban megfogalmazott hitelvek és a magyar kálvinizmus szellemében folyik. A gyermek és adottságai Isten ajándéka. A nevelés alapvető színtere a család. A kereszteléskor tett szülői és gyülekezeti fogadalom megvalósulásának egyik lehetséges helyszíne a református közoktatási intézmény, amely a gyermeket Krisztusban testvérnek fogadja el.

6

Jézus Krisztus missziói parancsa: “...tegyetek tanítványokká minden népeket...” (Mt 28,19) nem csupán az Egyháznak szól, hanem a családnak és az iskolának is. A református iskola jó lehetőség arra, hogy segítse a szülőket és a gyülekezeteket abban, hogy valóra válthassák a gyermek keresztelésekor tett ígéretüket, amely szerint úgy nevelik és neveltetik őt, “hogy ha majd felnő, a konfirmáció alkalmával ő maga önként tegyen vallást a Szentháromság Istenbe vetett hitéről a gyülekezet előtt”. A református iskola keresztyén közösség. Olyan hitvalló (lehetőleg református) pedagógusokat feltételez, akik hivatásukat Istentől kapott küldetésnek tekintik. Életpéldájukkal, minden megnyilvánulásukkal keresztyénné, krisztusi emberré kívánják nevelni a tanítványaikat. A keresztyén pedagógusok elfogadják a gyermekek különbözőségét azokra építve, adják át tudásukat, ugyanakkor az elfogadást az együvé tartozást magatartásával is tanítja. A Magyarországi Református Egyház református vallású diákjaiból öntudatos, hitvalló magyar reformátusokat kíván nevelni iskoláiban.  Reformátusokat, tehát olyan keresztyéneket, akik életének zsinórmértéke a Szentírás, elfogadják ősi hitvallásaikat, a Heidelbergi kátét és a II. Helvét hitvallást; s akik tudják, hogy Isten választotta ki őket, s ha Tőle kérnek segítséget, a Szent Lélek alkalmassá teszi őket feladataik elvégzésére.  Olyan magyar reformátusokat, akik a magyar kultúrát — elsősorban rendkívül gazdag anyanyelvünket és népi kultúránkat — megbecsülik, azt tisztán megőrizni, gazdagítani és továbbadni kívánják; ismerik és szeretik hazájukat, az itt élők és a határainkon kívülre szorult magyarok múltját, jelenét, értékeit, szívesen vallják magukat magyarnak, s családjukért, egyházukért, hazájukért áldozatokra készek.  Öntudatos, hitvalló magyar reformátusokat, akik tudják, hogy Kiben és miért hisznek; képesek önállóan, logikusan gondolkodni, cselekedni; törekednek önmaguk és környezetük megismerésére, megóvására, jellemük, erkölcsi ítélőképességük és ízlésük fejlesztésével a jó és a rossz, az igaz és a hamis, a szép és a rút egyre biztosabb megkülönböztetésére, a valódi értékek felismerésére és tiszteletére, a különböző tudományterületeken és művészetekben alapos ismeretek megszerzésére, testi-lelki-szellemi harmóniában történő életvitelre, embertársaik megismerésére, elfogadására és segítségére, a hit ajándékának elfogadásához szükséges ismeretek, élmények, tapasztalatok megszerzésére, felelős helytállásra. A Magyarországi Református Egyház, iskoláiban a nem református vallású diákjait öntudatos magyar keresztyénekké kívánja nevelni. Lehetővé teszi számukra saját vallásuk-felekezetük hitvallásainak megismerését, ugyanakkor elvárja tőlük a református értékek ismeretét és tiszteletét.3 A református iskola úgy tudja elérni fenti nevelési céljait, hogy megismerteti növendékeit a Biblia igazságaival és az egyháztörténet máig érvényes tanulságaival; a hiteles krisztuskövetés vonzó személyes példáját nevelői által is a tanulók elé állítja; hitéletének közösségi alkalmai révén a gyülekezeti életben való felelős részvételre indít; növendékeiben felkelti a tudásvágyat, és megalapozza a magas szintű önművelés igényét; növendékeit a tudományok segítségével rávezeti a teremtett világ megismerésének és megőrzésének fontosságára; a kultúra időtálló értékeinek közvetítése által fogékonnyáteszi őket a szépre; a reál és humán tudás átadásával kifejleszti bennük a józan, kritikus és önálló gondolkodás és a felelős cselekvés képességét; gondosan ápolja az anyanyelvet és a magyar nemzeti hagyományokat; megérteti tanítványaival, hogy a világ megismeréséhez elsősorban saját nyelvükön, kultúrájukon keresztül vezet az út; rendszerességével és következetességével a személyes és társadalmi szintű kötelességtudat és áldozatvállalás mintáját állítja növendékei elé. A fenti célok elérése érdekében a Magyarországi Református Egyház iskoláinak az a feladata, hogy imádsággal, igényes nevelő-oktató munkával, a magyar református iskolák 3

ZS-44/1998. sz. Zsinati Határozat

7

hagyományainak, a keresztyén közösség nevelőerejének, a legfejlettebb tudományos és technikai eredményeknek-eszközöknek, valamint a családokkal és a gyülekezetekkel kiépített gyümölcsöző kapcsolatoknak a felhasználásával a lehető legtöbbet tegye meg azért, hogy minden növendéke fel tudja mutatni azokat a képességeit, amelyeket csak ő maga kapott a Teremtőjétől.

Hitvallásaink tézisei alapján az alábbiakban határozzuk meg identitásunkat: Sola scriptura Református atyáinkkal együtt valljuk, hogy Istent nem lehet másképp megismerni, csak a kijelentésből. Annyit tudunk róla, amennyit önmagáról kijelentett. Ennek a kijelentésnek írott dokumentuma a teljes Szentírás, melyben az isteni kijelentés olvasható. Ebben az értelemben mondhatjuk, hogy hitünk és életünk zsinórmértéke a Biblia. A református iskolát, tehát oktató tevékenységünket a Bibliához való igazodás határozza meg. Nem csupán arról van szó, hogy a hittanórákon és az istentiszteleti alkalmakon beszélünk a Bibliáról, hanem mindig és mindenütt. Így elkerülhető az a veszély, hogy elválik egymástól a hit és a tudás. Ezt a következő formában kívánjuk kivitelezni:  a tanítási hetek áhítattal kezdődnek,  a kötelező hittan- és egyházzenei óra beépül az órarendbe,  megemlékezünk iskolai keretben vagy gyülekezeti közösségben az egyházi ünnepekről,  komoly odafigyeléssel választjuk meg a tankönyveket a Református Pedagógiai Intézet ajánlásaira tekintettel,  a tantárgyak közül a magyar, a történelem, az ének tantervekben a bibliai ismeretek átadása is helyet kap,  minden oktatandó tananyagot a Biblia mérlegére állítunk. Sola gratia Református atyáinkkal együtt valljuk, hogy életünk, üdvösségünk egyedül Isten Krisztusban nyújtott kegyelmének köszönhető. A magunk erejéből Őt meg nem ismerhetjük, életünk, munkánk neki köszönhető. Ilyen módon mindannyian kegyelemben részesülünk. Ez a tény iskolánk légkörének a meghatározója. A kegyelem azt is jelenti, hogy nem rászolgáltunk, mert akkor nem lenne kegyelem. Kegyelemre azért szorulunk, mert bűnösök vagyunk, s ebből az állapotból másképp nem szabadulhatunk (Róma 3,10-12). Ezért iskolánk légkörére az alábbiak lesznek jellemzőek:  szeretetteljes emberi kapcsolatok megvalósítására törekszünk tanár és diák, diák és diák, tanár és szülők, tanár és tanár tekintetében,  a fegyelmezés dolgaiban tudni kell a megbocsátással is élni, mert mindannyian bocsánatból élünk,  a tanulók személyiségét tiszteletben tartjuk, mert ők is Isten kegyelmének részesei,  diákjaink előre megismerik a velük szemben áhított követelményeket,  a tanulókat bevonjuk az iskolai élet szervezésébe az őket érintő területeken, 8

 a tanulók egymás közötti kapcsolatában hangsúlyozzuk és felügyeljük az Isten előtti egyenlőséget. Sola fide Reformátor atyáinkkal együtt valljuk, hogy Isten Krisztusban felkínált kegyelme csak hit által lehet a miénk. A keresztyén hit Isten igéjének meghallásából fakad (Róma 10,17). Tudjuk, hogy a hit nem tanítható, egyedül Isten ajándéka. Munkánkat az alábbiak szerint végezzük:  a nevelők magatartásukkal református keresztyénhez illő módon élnek és dolgoznak,  beszédünkből Krisztus lelkülete árad,  az istentiszteleti alkalmak látogatása a nevelők számára legyen magától értetődő,  református tanulóink esetében arra törekszünk, hogy egyházunk hitvalló tagjaivá lehessenek,  nem református tanulóinkat saját vallásuk szabad gyakorlásának biztosítása mellett református egyházunk értékeinek megbecsülésére neveljük, Solus Christus Református atyáinkkal együtt valljuk, hogy Jézus Krisztus Isten egyetlen Igéje. Róla szól a Biblia, mint írott ige, róla beszélnek a sákramentumok. Ő az egyház feje és a világ Ura. Övé minden hatalom mennyen és földön (Mt 28,18). Általa juthatunk csak el Istenhez (Jn 14,6). Iskolai tevékenységünkben a dicsőséges Úrhoz fordulhatunk. Református iskolánk feladata egyetlen mondatban összefoglalható: Krisztus követésére odaszánjuk magunkat. Soli Deo Gloria Hitvallásaink szerint minden Isten munkája, amiről eddig számot adtunk. Ezáltal iskolánkban:  magunkat hálából szánjuk Krisztus követésére,  mivel Isten minden megtett értünk, mi is mindent megteszünk érte,  munkánkat nem a „kell” kényszere, hanem a „lehet” szabadsága határozza meg,  elért eredményeinkért Istent dicsőítjük.

9

I. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai I.1. Pedagógiai alapelveink, értékeink A református iskola a hagyományt, az értékeket, az értékrendet védi, ezzel magát az embert védi. -

-

-

-

-

Olyan feltételeket igyekszünk teremteni, és olyan munkát végezni, hogy tanulóink testileg – lelkileg egészséges, felelős közösségi emberként tudjanak élni a mindennapokban. Kiemelt feladatnak tekintjük a tanulókra való személyes odafigyelést, a személyre szabott foglalkozást mind a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás terén. Arra törekszünk, hogy iskolánkban jó hangulatban, szép környezetben tanuljanak a gyerekek. Tevékenységünket szolgálatnak tekintjük, melyet a társadalmi és a partneri igényeknek megfelelően szeretetteljes, keresztyén légkörben végzünk. Kiemelt feladatnak tartjuk, hogy az egészséges életmód megismert elemei épüljenek tanulóink személyiségébe. Célunk: a szilárd alapkészségek kialakítása mellett megtartani, keresni a szépet, a jót, az érdekeset, a hasznosat; kedvvel, örömmel szerezni az ismereteket; s kitartással eljutni a kitűzött célig. Azért dolgozunk, hogy diákjaink harmonikus, kiegyensúlyozott, a felnőttek világában boldogulni tudó emberekké váljanak. Olyanokká, akik a megszerzett tudást értéknek tekintik és használják. Akik egyéni értéknek tekintik boldogulásukat, a családjukat, a nemzetüket, a keresztyén egyházat és az emberiséget szolgálva tudják elérni, önmagukat és környezetüket mindig fejlesztve, jobbítva. Arra törekszünk, hogy ápoljuk, továbbvigyük hagyományainkat, a családi tradíciókat, a felelősségtudatot, a felnőttek tiszteletét, a szülőföld, a szabadság, a keresztyén értékek, a munka szeretetét.

I.2. Célok, feladatok: 1. Korszerű, keresztyén természettudományos és társadalomtudományos műveltségkép kialakítása, melyet tanulóink eszközként használnak a valóság viszony-rendszerének megértéséhez, és alkalmaznak különböző cselekvés-formákban. 2. Hazáját ismerő és szerető, a nemzeti hagyományokat és az iskolai tradíciókat őrző fiatalok nevelése. 3. Fontos a tehetség kibontakozásának a segítése, a differenciálással történő fejlesztés, és a hátránykompenzálás az iskolai élet minden területén Az intézmény az esélyegyenlőség elve szerint saját keretein belül lehetőséget teremt a különleges bánásmódot igénylő tanulók számára is. 4. A kulcskompetenciák kialakítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, az egész életen át tartó tanulás lehetőségének megalapozása. Az anyanyelv helyes használata szóban és írásban, a kommunikációs képességek fejlesztése.

10

5. Célunk, hogy tanulóink megismerjék az egészséges életmód legfontosabb szabályait, tisztában legyenek az egészséges táplálkozás, a rendszeres mozgás egészséget befolyásoló hatásával, a testi-lelki higiéné fontosságával. 6. Az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése az adott életszakaszra kidolgozott tanterv szerint. Tartalomalapú nyelvoktatás. 7. Az IKT-eszközök alkalmazásának folyamatos bevezetése /Internet, e-tananyagok, projektmunkák/. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elérését, és a célok megvalósítását elősegítse. Ezt szolgálják tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó rendszeres és komplex értékelés valamint az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre, közösségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Mivel iskolánk nevelő-oktató tevékenysége 1-12/13évfolyamig terjed, ez fokozottan szükségessé teszi az egységes cél- és feladatrendszer mellett az életkorhoz, a nevelőoktató munka négy szakaszához alkalmazkodó eszközök, eljárások kialakítását, alkalmazását.

I.3 Templomlátogatás rendje A hit-és erkölcstan tantárgy oktatásánál, túlmutatva a tantárgyi tartalom keretein, intézményünk elkötelezett célja elősegíteni, hogy az ide járó diákokban iskolai éveik alatt kialakulhasson, vagy megerősödhessen az egyházi, közösségekhez való kötődés. Hosszú távú reménységünk, hogy intézményünk tanulóiból minél több egyházaink jövőjét meghatározó tagok és vezetők legyenek. Tudjuk azt is, hogy az iskola által támasztott elvárás csupán egyik eszköze lehet ennek az amúgy meggyőződésből fakadó döntésnek. Ennek érdekében az intézmény olyan szokásrendet alakított ki, amelyben a hit-és erkölcstan tantárgy gyakorlati feltételéül szabta meg egy tanévben a tanuló lakóhelye és felekezete szerinti templomlátogatást, amelyet a helyi egyházközség képviselői aláírásukkal igazolnak. A tantárgy osztályozhatóságának feltétele: A Bocskai István Református Oktatási Központ középfokú intézményeiben a templomlátogatás a tanév időszakában havi egy alkalommal, melybe beletartozik a fő ünnepeken (karácsony, húsvét, pünkösd) való részvétel. Ezek elmulasztását a diák pótolni köteles 2 plusz templomlátogatással, illetve az ünnepi istentisztelet mulasztását 3 plusz templomlátogatással. A Bocskai István Református Oktatási Központ általános iskoláiban 9 aláírás szükséges a hit- és erkölcstan tantárgy gyakorlati követelményeinek teljesítéséhez.

11

I.4. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka eszköz-és eljárásrendszere: A célok megvalósulását szolgáló módszerek, szervezési módok, tanulás-szervezési eljárások:    

tevékenykedtetésre épülő tanulásszervezés, projektoktatás, témahét, műveltségterület tantárgyi bontás nélkül, moduláris oktatás, stb. az info-kommunikációs technológia, mint eszköz és taneszköz alkalmazása.

A különleges bánásmódot igénylő tanulók esetében az integrált nevelést segítő sérülés specifikus fejlesztés, egyéni továbbhaladás, értékelés biztosítása. A nevelési-oktatási feladatok aktuális eljárásrendjét minden tanév elején a munkatervben határozzuk meg. Céljaink és feladataink eredményes teljesítése érdekében fontos számunkra: 

A NAT szabályozásának megfelelően a kulcskompetenciák fejlesztése.



A kompetenciamérések tapasztalataiból kiindulva a tanulói különbözőségek idejében történő felismerésével, a szervezeti keretek biztosította lehetőségek függvényében, egyénre szabott haladási ütem biztosítása.



A tanítási órákon differenciált tevékenységi formák szervezése, a rendelkezésre álló éves órakeret racionális felhasználásával csoportbontásos oktatás, korszerű taneszközök, hatékony, változatos tanítási módszerek alkalmazása, a tanulás tanítása, sikeres új pedagógiai eljárások, módszerek kipróbálása, „honosítása”, elterjesztése, a tanulói tevékenykedtetés előtérbe helyezése.



IKT eszközök használata, digitális készségek fejlesztése, azaz a digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata, digitális készségek fejlesztése.



A hátrányos helyzetű és a különleges bánásmódot igénylő tanulók esélyegyenlőségének javítása, a gyerekek integrálását elősegítő programok intézményi alkalmazása, az elsajátítottak intézményi adaptációjának megvalósítása, a szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása.



Az intézmények közötti horizontális tanulás elősegítése érdekében, az iskolánk sajátosságainak megfelelő, a tervezett fejlesztésekhez illeszkedő, már kifejlesztett, kipróbált és jól bevált pedagógiai módszerek, eljárások megismerése, adaptációja, "jó gyakorlatok” átvétele, alkalmazása és terjesztése.



Az intézmény saját innovációinak megvalósítása, amely a helyi igényekhez igazodva, az egyéni fejlesztéseket, a nevelés-oktatás eredményességének fokozását, az esélyegyenlőség kiteljesítésére hatékony és sikeres, az egyéni fejlődést támogató oktatási utak, programok, nevelési eljárások, tanulásszervezési módok kidolgozását, azok gyakorlati megvalósítását szolgálja.

12



Átfogó intézményfejlesztés megvalósítása, a fejlesztések eredményeinek az intézmény mindennapi gyakorlatába való beillesztését, a pedagógiai szemléletváltást segítő tevékenységek megvalósítása, ezen belül az intézmény pedagógiai dokumentumainak módosítása, oly módon, hogy az iskola pedagógiai innovációjának fenntarthatóságát biztosítsa.



Az iskola pedagógiai programjának és informatikai stratégiai összehangolása az IKT alapú kompetenciafejlesztés céljaival.



Következetes, fokozatosan nehezedő követelménytámasztás, és a tanulói teljesítmények változatos formájú, személyre szóló folyamatos ellenőrzése, értékelése.



Tehetséges tanulók korai felismerése, differenciált foglalkoztatásuk, fejlesztésük biztosítása és „menedzselése”, a kimagasló teljesítmény elismerése, jutalmazása.



Iskolai szintű rendezvények, ünnepélyek, megemlékezések, projektzáró rendezvények szervezése, változatos programkínálat biztosítása, valamint a szabadidő hasznos eltöltésének változatos módon történő segítése.



A diákönkormányzat hatékony működéséhez nélkülözhetetlen információk, személyi és tárgyi feltételek biztosítása.

tervének

II. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A nevelés-oktatás folyamán alakulnia kell a gyermekek személyiségének, vagyis szükséges, hogy átéljék emberi méltóságukat, szabadságuk következményeként a felelősséget. Nem beszélhetünk addig a személyiségfejlesztésről, amíg nem biztosítjuk az alapvető készségek, képességek fejlesztését. Tudatában kell lennünk annak, hogy a személyiségfejlesztést csak a szülőkkel együtt tudjuk megvalósítani; ill. annak, hogy a gyerekre hatnak az iskolán kívüli közösségek is. A személyiségfejlesztés feladatait a következő területekre bontva adjuk meg, összhangban a pedagógiai program alapelveivel, cél- és feladatrendszerével, valamint a NAT-ban képviselt értékekkel és a helyi sajátosságokkal: -

Az értelem művelése Segítő életmódra nevelés Egészséges és kulturált életmódra nevelés

Az egyes területekhez a következő konkrét feladatok elvégzését látjuk fontosnak: a) Az értelem művelésénél fontos a megismerési vágy, a felfedezési vágy, a játékszeretet és az alkotásvágy fejlesztése. Ezzel egyidejűleg fejlesztenünk kell a tanulási képességeket is: a kognitív műveleteket, a megismerést, a gondolkodást, a kommunikációt, valamint a tapasztalati és értelmező tanulást, mindezt a következetes kompetencia alapú oktatáson keresztül. b) A segítő életmódra nevelés a keresztyén értékrend megismerését, ennek elfogadását, e szerinti viselkedés kialakítását, valamint a viselkedéshez szükséges képességek kiépülését jelenti. Az igazon, a jón, a szépen, nyugszik, példát maga Jézus adott: "Példát adtam nektek: amint én tettem veletek, ti is úgy tegyetek."/Jn. 13, 15/ 13

Jézus példájának megismerése és elfogadása fokozatosan történik. Először a gyerekeknek el kell sajátítaniuk a keresztyén viselkedés alapvető szabályait, meg kell érteniük a szabálytudat, a döntési szabadság és felelősség szerepét. Olyan iskolai életrendet kell kialakítanunk, amely a hétköznapi életben elősegíti, hogy a tanuló megtapasztalhassa a kölcsönös megértés, együttérzés, segítőkészség előnyeit, hiányuk következményeit. A közvetlen megtapasztalás mellett nagy szerepük van a közvetett hatásoknak élményeknek is (élő és történelmi személyek; a szentírás alakjai, példázatai, eseményei; irodalmi hősök, csoportok) Ahhoz, hogy a jézusi ember szokásait ki tudjuk alakítani, szükséges olyan légkörnek a megteremtése, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvártak. Fontos az élményszerű, pozitív minták felkínálása személyes példamutatással, irodalmi, bibliai, történelmi szereplők tetteinek, magatartásainak átélési lehetőségével; a negatív, antiszociális minták hatásának a csökkentése. Meghatározó a pozitív érzelmi légkör kifejlesztése és fenntartása az osztályokban, a tantestületben, az iskolában, amelyben úgy a tanulók, mint a pedagógusok biztonságban és jól érzik magukat. A segítőképesség fejlesztéséhez az iskolának fel kell kínálni a segítés sokféle lehetőségét és módját Az együttműködési képesség fejlesztéséhez a pedagógusnak rendszeresen kell élnie a segítő együttműködés formáival, (együtt cselekvés, közös kirándulás, közös feladatmegoldás). Az iskolának úgy kell szerveznie a tevékenységeit, hogy az osztályok legalább havonta egyszer részt vehessenek olyan tevékenységben, amely a segítő együttműködés által valósul meg. c.) Egészséges és kulturált életmódra nevelés A református iskola a teljes ember nevelésére hivatott. A teljes ember kifejezés magába foglalja azt, hogy az ember testből és lélekből áll. Feladatunk tehát úgy nevelni a ránk bízottakat, hogy testileg-lelkileg egészségesek legyenek. Közvetve vagy közvetlenül, minden tevékenységünkkel ezt kell elősegíteni. Mindezt a közösségben, a közösség által kívánjuk elérni. Ezért célunk az iskolai formális közösségek fejlesztése: Ennek érdekében feladatunk: -hogy minden tevékenységünket – az oktatás és a nevelés területén egyaránt – a gyerekek szeretete hassa át, -hogy meglássuk, megláttassuk és továbbfejlesszük a gyermekek személyiségében rejlő értékeket, -hogy a tárgyi tudás mellé a gyermek szerezzen olyan kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudását önmaga és mások számára hasznosítani tudja, -hogy tanítsuk meg őket az egyéni és csoportos versenyzésre, -hogy elsősorban személyes példamutatással neveljük gyermekeinket, -hogy lehetőségeink szerint a gyermekek számára biztosítsunk képességeinek, érdeklődésének megfelelő változatos programokat, tevékenységi formákat, -hogy kiemelten hangsúlyt fektessünk a kulcskompetenciák fejlesztésére, -hogy jól együttműködjünk a térség iskoláival, -hogy a szülőkkel olyan szemléletben tudjunk együttműködni, hogy az iskola és a szülő egyaránt érezze: közösek a céljaink. 14

III. Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok (Egészségnevelési, egészségfejlesztési program)

1. Alapfogalmak Mi az egészség?  Testi, lelki, szociális jól-lét állapota, nem a betegség hiánya  Alkalmazkodóképesség a környezet változásaihoz  Összhang a fizikai, a lelki és a társadalmi lehetőségek közt.  Kiteljesedése az egyén társadalmi integrációjától is függ (család, iskola, más közösségek) Egészségnevelés: A gyermekek/tanulók egészségkulturáltsági szintjének emelésével egyidejűleg olyan tevékenység kialakítása, amely az ismereteket aktív magatartássá formálja. Egészségfejlesztés: Magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, mentálhigiéné, az önsegítés feladatait, módszereit.

2. Az egészségnevelés célja: Az egészség, mint elfogadott érték épüljön be az óvoda/iskola mindennapjaiba. A nevelés során növekedjen a gyermekek/tanulók felelősségérzete önmaguk, mások és környezetük iránt. Célunk, hogy megtanítsuk őket az egészségügyi szolgáltatások helyes és célszerű igénybevételére, a szűrővizsgálatokon való rendszeres és önkéntes részvételre. Célunk továbbá az óvodai/iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, a sport egészségmegőrző szerepének népszerűsítése, tudatosítása. Programunk tartalmazza a mindennapi testedzés megvalósítására szolgáló programot is.

3. Az egészségnevelés alapelvei:        

a szellemi, a testi és a lelki nevelést egyformán fontosnak kell tekinteni tervszerű, szervezett, rendszeres tevékenység kiterjed minden gyermekekre/tanulóra résztvevője az intézmény minden dolgozója helyes cselekedésre serkentő segíti az „egészséges intézményi légkör” kialakulását személyiség megerősítése csoportfelelősség területét szélesíti, bővíti (intézmény-vezetés, tanár/óvodapedagógus, diák/gyermek csoport)

4. Egészségnevelés, fejlesztés területei: A./ Testi nevelés:   

személyi higiéne környezethigiéne környezetvédelem 15

        

testnevelés- és sport – több mozgás egészséges táplálkozás balesetek megelőzése elsősegélynyújtás időben orvoshoz fordulni – szűrővizsgálatok megelőzésre nevelés biztonság igénye szexuális nevelés (szerelem, házasság, nem kívánt terhesség) életkorral járó biológiai sajátosságok

B./Pszichohigiénés nevelés: a./ Egészséges életvezetés      

napi és heti életritmus alvás, tanulás, munka, játék ellenállni a reklám nem kívánatos hatásainak fogyasztói szokások pozitív értékrend kialakítása a jó közérzet, a boldogság és sikeresség szükségletének kontrollálása – belső harmónia

b./ Stresszelhárítás    

apróbb sikertelenség elviselése konfliktusok megoldása, problémamegoldás önismeret, éntudat dönteni tudás

c./ Deviancia megelőzése   

szenvedélybetegségek megelőzése dohányzás-, alkohol-, drogtagadás társas kapcsolatok egészségi, etikai kérdései

d./ Érzelmi nevelés   

az életkorral járó pszichohigiénés életmódi tennivalók érzelmeket felismerni, kifejezni saját erényeit, gyengéit felmérni, érzéseket kezelni empátia-képesség fejlesztése, segítőkészség, felelősségérzet, akaraterő fejlesztése

C./ Szociális higiénés nevelés: a./ Kedvező társas kapcsolatok építése, fenntartása      

barátságok kialakítása kommunikáció fejlesztése kreativitás, aktivitás, együttműködés, vitakultúra fejlesztése, megtartása etika, érték szabályok kialakítása, korlátokat felállítani és elfogadni (házirend) szerepfeszültségek feloldása, érintkezési zavarok megelőzése társadalmi izoláció megelőzése (hátrányos helyzetűek) 16



társadalmi támaszok (család, barát, egyesület, kisközösség…) fontossága, előnyei

5. Az egészségnevelés színterei A./Tanítási órákon, óvodai foglalkozásokon Minden pedagógus képes arra, hogy megtalálja az egészség propagálásának lehetőségeit és ezeket építse be a tananyagba. Ezt a kerettanterv sok helyen elő is írja a tantárgyak tartalmi részében. A biológia, kémia, technika, természetismeret, rajz, irodalom tantárgyak pedig különösen alkalmasak célkitűzéseink megvalósítását segíteni. Az iskolában dolgozó minden pedagógus és alkalmazott személyes példamutatása is hirdesse az egészségnevelés fontosságát. B./ Egészségnevelés a testnevelési órákon 

A választott kerettanterv alapján készült helyi tanterv szerint a testnevelés tantárgy oktatásának: gimnasztika, atlétika, torna, két szabadon választott labdajáték, küzdősportok, úszás, szabadidős sportok



Az életmód és a tartási rendellenességek gyakorisága miatt órák elején tartásjavító gerinctorna bevezetése.



A tanulók általános fizikai teherbíró képességének mérése (évente kétszer)



Minőség-ellenőrzés: a tanulók egységes mérése, értékelése, és minősítése



Az iskolaorvos és védőnő vizsgálati módszereinek, illetve adatainak kibővítése, hogy felvilágosítást kapjanak a tanulók funkcionális állapotáról.

C./ Egészségnevelés az osztályfőnöki órákon Az osztályfőnök összefogja, egységben láttatja a szaktárgyak idevágó, de szerteágazó ismereteit és az életvezetés tudatosságára nevel. Ilyenek pl. a táplálkozási szokások, a szükségtelen „túlcsomagolás”, Az osztályfőnöki órák egészségneveléssel foglalkozó témaköreibe minden évfolyamon beépítjük a stressz- és konfliktuskezelés technikáinak tanítását. Az olyan káros szenvedélyek megelőzésére, mint a drog, alkohol és a dohányzás, a 7-8. évfolyamon beépítjük a DADA-programot. Ezeket az osztályfőnöki órákat az iskolaorvos, illetve a védőnő szükség szerinti bevonásával, esetleg mentálhigiénés szakember felkérésével tartjuk meg. A DADA-programot a rendőrség szakembere tartja. D./ Egészségnevelés tanórán kívül a. Szakmai szervezetekkel való együttműködés Védőnői ügyelet biztosítása; Egészségügyi szűrővizsgálatok (fogászat, szemészet, hallás vizsgálat, stb.); Egészségügyi felvilágosító előadások; b. Versenyekre való felkészítés Ajánlott versenyek:  Sport: kézilabda, labdarúgás, atlétika, tőrvívás  Egészségvédelem: elsősegélynyújtó, drogprevenciós-nap 17

A tanulók igényei szerint más sportágakban, egészség-és környezetvédelmi témákban is szervezünk, biztosítunk felkészülési lehetőséget. A foglalkozások az iskola tornatermében, udvarán, és szaktermeiben zajlanak délutánonként. c. Részvétel megyei, vagy országos akciókban és programokon Rendszeresen részt veszünk a megyei, illetve országos sport, egészség- témájú programokban, pályázatokon. A nyert összegeket a tanórai és tanórákon kívüli programok színvonalas megvalósítására fordítjuk. A helyi Vöröskereszttel ápolt jó kapcsolatok révén részt veszünk a Véradások szervezésében, a mozgósításban. d. Helyi kezdeményezések Témanapok Olyan témanapokat kívánunk meghonosítani, amikor a diákok érdeklődésüknek megfelelő szervezett programokon vehetnek részt. Meghívott előadókkal, szervezetekkel vesszük fel a kapcsolatot. Ilyen témanapok a következők: Diáksport-nap: egész napos rendezvény, sport, egészség, baleset megelőzés Dohányzásmentes Világnap: filmvetítés, beszélgetés A továbbiakban újabb témákban hívjuk fel diákjaink figyelmét:2-3 jeles nap (Egészségügyi Világnap, Nemzetközi Vöröskereszt Napja, Lelki Egészség Napja) kapcsán az ügy fontosságára. Ennek lehetséges módjai: - helyi rajzverseny és kiállítás (diákok által szervezetten) - faliújság - vers, illetve novella pályázat - felkért előadó - helyi vetélkedő - futóverseny stb. D./ Iskolai/óvodai étkeztetés Az egészségnevelés és fejlesztés fontos területe az egészséges táplálkozás. Az átlagos magyar étkezési szokások miatt sok a túlsúlyos és – sajnos – egyre több az alultáplált fiatal. Az iskolai étkezés milyensége és mennyisége ezért kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon. A kulturált étkezés lehetőségének biztosítása pedig nevelőmunkánkat segíti. a. Az iskola megfelelően felszerelt ebédlőkkel és melegítő konyhákkal rendelkezik. Az étkeztetés szervezésével igyekszünk biztosítani a kellő időt az ebéd elfogyasztására. Az ételt szállító konyha javarészt gyermekétkeztetést lát el, ezért kiemelt szempont az egészséges táplálkozásra való törekvés (az alapanyagoknak és az adalékanyagoknak az egészséges táplálkozás követelményeit szem előtt tartó megválasztása). b. Intézményünk hiányosságai közé tartozik, hogy nem tudunk diétás ételt biztosítani a rászoruló (lisztérzékeny, diabetes betegségben szenvedő) gyermekeknek.

18

6. Mindennapos testmozgás Statisztikai adatokkal igazolható, hogy a középiskolás gyermekek felénél diagnosztizálható valamilyen tartási rendellenesség, gerincferdülés, statikai lábbetegség. Ezek az általános iskolában kezdődő és a középiskolában fokozódó elváltozások rendszeres testmozgással, célirányos gimnasztikával megelőzhetőek lennének. Az elváltozások gyakorisága nem igazolja a testnevelési órák hatékonyságát. Nem az a fontos, hogy minél nagyobb erőkifejtésre serkentsük a fiatalokat, hanem azzal tudunk segíteni, ha megadjuk a lehetőséget a mindennapi testmozgásra. A./ Célok, alapelvek          

Minden tanuló minden nap vegyen részt valamilyen testmozgásban Testnevelés órán megfelelő terhelést kapjon Minden testnevelés órán legyen gimnasztika a helyes testtartást, helyes légzést kialakító gyakorlatok Gyógytorna gyakorlatok Minden testnevelés óra – testmozgás örömöt és sikerélményt jelentsen még az eltérő adottságú tanulóknak is. Érvényesüljön a testnevelés személyiségfejlesztő hatása Tanítsunk olyan sportokat is, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében (szabadidő sportok, játékok, aerobik) A tanulók testi-biológiai fejlődése csak rendszeres, napi testneveléssel és sporttal (testmozgással és testedzéssel) biztosítható. Ez a feladat sem előbbre, sem későbbre nem hozható és semmiféle más tevékenységgel nem helyettesíthető. A kisgyermekek a legmaradandóbb élményüket életük elő tíz évében gyűjtik. Ha a testi készség és képességfejlesztés ebben az életkorban elmarad, a későbbiekben nem, vagy csak alacsony szinten pótolható. Fizikai képességek kialakítása és fejlesztése (is) csak az érzékeny szakaszokban gazdaságos (Pl. az úszástanulás érzékeny időszaka 3-10, az ügyességé 10-13 éves kor)

B./ A mindennapos testedzés formái A 2012/2013 tanévtől kezdődően - felmenő rendszerben az 1., 5. és 9. évfolyamokon - heti 5 testnevelés óra kerül bevezetésre. Az átmenetei időszakban a mindennapi testnevelés megvalósítása az alábbiak szerint történik: a. Az 1-4 évfolyamon a heti testnevelés órák száma: 3 iskolai sportkörben való sportolás: heti 2 óra b. A további évfolyamokon a heti testnevelés órák száma. 3 iskolai sportkörben való sportolás: heti 2 óra

19

c. Sportköri, ill. tömegsport órák lehetősége mindkét tagozaton mindennap biztosított Sportköreinket az adott tanév elei igényfelmérés alapján szervezzük: Lehetőségeink: kézilabda labdarúgás asztalitenisz játékos testedzés atlétika d. Szabadidő kibővítése - a tornaterem használatának további lehetősége időbeosztás szerint - udvari sportpályák használata stb. e. A napközi otthoni szolgáltatásunkat igénybe vevő diákok a délutáni programjuk részeként tornatermi vagy udvari testnevelési foglalkozáson vesznek részt minden nap. f. Úszásoktatás Általános iskolában a mindenkori 2. évfolyam heti 2 órában egész tanévben úszni jár. Az úszásoktatáson való részvétel mindenki számára kötelező.

7. Segítő kapcsolatok, partnerek         

ifjúságvédelmi felelősök szülők, család iskolai szülői munkaközösség, iskolaorvos, háziorvos, védőnő területi jelzőrendszer, gyermekjóléti szolgálatok, családsegítők rendvédelmi szervek ifjúságvédelmi munkatársai (DADA program) Magyar Vöröskereszt helyi csoportja ANTSZ Halásztelki Bocskai István Kulturális Egyesület

20

IV. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok Az ember társas lény, közösségre van szüksége, az Istenhez is csak a közösségen keresztül jut el. Az iskolára - hiszen a gyerek ideje nagy részét ott tölti - óriási szerep hárul, amelyet nem lehetne elhibázni: közösségi embert formálni az egyénből és egyben olyan közösséget formálni a csoportból, amely a közösség erejét a keresztyén értékrend szerint, pozitív célok eléréséért, használja fel. Ahogy a személyiség fejlesztésnél a jézusi ember az eszményi, úgy a közösségformálásnál a jézusi közösség a cél. Alaptörvény: a szeretet - igazi értelmében véve. "Arról ismerje meg mindenki, hogy tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt." /Jn. 13, 35/ A közösségfejlesztést nem lehet beszűkíteni egy tanórára. Fontos a tanórán kívüli foglalkozásokon (napközi, kirándulás, tábor, szakkörök…) törekedni a közösség formálására. Aki ezt a folyamatot irányítja az a pedagógus. Nem szabad elfelejtenie, hogy megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, példaként áll a diákok előtt; s csak akkor tud sikeresen közösséget formálni, ha ő is közösségi ember. Ezért fontos, hogy a tantestület is közösséggé váljon. Feladataink: - A tanuló ismerje meg a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek. - A közösségben találja meg az igazi helyét. Tanuljon meg engedelmeskedni, alkalmazkodni, ha vezetésre termett, ezt szolgálatnak tekintse. - Tudjon és merjen a konfliktusokról beszélni - a felnőttekkel is -, tapasztalja meg, hogy ezek természetesek, s hogy van rájuk megoldás. Tanítsuk meg a konfliktusok kezelésére, megoldására. - Tanítsuk meg, hogy társát tisztelje, szeresse. Tanítsuk meg arra, hogy felismerje: szeretve van Isten által és az emberek által; segítsük, hogy a ráirányuló szeretetet el is tudja fogadni. Segítsük, hogy tudjon bízni a társaiban, az emberekben; hogy megtapasztalja, hogy igazi biztonságot az Istenbe vetett bizalom ad. - Tapasztalja meg, és tudatosítsa, hogy a közösségnek milyen nélkülözhetetlen szerepe van a személyisége formálódásában. - Igazodjék el az emberi kapcsolatok, közösségek világában. Minél szűkebb egy közösség, annál nagyobb a felelősség, ugyanakkor maradjon nyitott a nagyobb közösségek irányában is (iskola, egyház). - Fejlesszük a beteg, sérült, és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. - Alapozzuk meg a nemzettudatot, mélyítsük el a lakóhely, a közvetlen és tágabb környezet megismerését; a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet. - Ösztönözzük a hagyományok (családi, iskolai, népi) feltárására, ápolására, késztessük az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre. - Alakítsuk ki a tanulóban, hogy a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás legyen életvitelüket meghatározó erkölcsi alapelv.

21

A közösségfejlesztés tanórán kívüli színterei a) Hagyományőrző tevékenységek Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: 1849. október 6-a, 1956. október 23-a, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapja - február 25-e, 1848. március 15-e évfordulóján, karácsonykor, a holokauszt áldozatainak emléknapja- április 16-a, a Nemzeti Összetartozás Napján (június 4e), illetve a 8. osztályosok ballagásakor. Iskolánk református, egyházi jellegéből adódóan a tanévnyitó- és tanévzáró istentisztelet, valamint a Reformáció emléknapja (október 31.) is iskolai ünnepnap. b) Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat (mely az 1-12/13. évfolyamok küldötteiből és a kollégium egy delegáltjából áll) munkáját a megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola főigazgatója által megbízott nevelő segíti. c) Napközi otthon, tanulószoba. A köznevelési törvény előírásainak megfelelően, – amennyiben a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-3. évfolyamon egész napos iskolai foglalkozásokat, 4-8. évfolyamon délelőtt hagyományos tanórák délután egyéb foglalkozásokat (szakkör, korrepetálás, házi feladat elkészítése) szervez az iskola. Tanítási szünetekben, tanítás nélküli munkanapokon összevont csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább tíz gyermek számára igénylik. A házi feladat elkészítésére tervezett foglalkozások a délelőtti illetve a délutáni időszakban is szervezhetőek d) Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. e) Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. f) Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. g) Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számra évente egy alkalommal 22

tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A szülők által finanszírozott tanulmányi kirándulás nem kötelező a tanulók számára. Ezeket a programokat csak akkor lehet a tanítási napok terhére megszervezni, ha részei a Pedagógiai programnak. h) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egyegy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. i) Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. j) Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. k) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. l) Hitéleti alkalmak: hétkezdő áhítatok, csendesnapok, istentiszteleti alkalmak (gyermekistentiszteletek, családi istentiszteletek)

V. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 1. A pedagógusok feladatai  A pedagógus felelősséggel és önállóan, a tanulók nevelése érdekében végzi munkáját. A nevelő-oktató munka általános és az intézmény pedagógiai programja alapján módszereinek szabad megválasztásával tevékenykedik.  Munkaköri kötelezettségeinek tartalmát és kereteit a köznevelési törvény, pedagógiai és szaktárgyi útmutatók, az iskolai munkaterv, a nevelőtestület határozatai, a Szervezeti és Működési Szabályzat, a szaktanácsadó/szakértő ajánlásai és az igazgató útmutatásai alkotják.

23

 Hivatásából eredő kötelessége, hogy végezze pedagógiai munkáját, fejlessze szaktárgyi és általános műveltségét. Ennek érdekében használja fel az önképzés és szervezett továbbképzés alkalmait. Tanártársaival, a szülőkkel és a tanulókkal való kapcsolattartása során érvényesüljenek a kulturált, pedagógiai hivatást tükröző érintkezési szabályok.  Egész tanévi munkáját megtervezi, amelyet a munkatervben meghatározott időpontig a munkaközösség-vezetőnek véleményezésre bemutat. Ezen tervezet kiegészítéssel, javítással több tanéven át is használható. Tanmenete alapján halad szaktárgyának tanításában. Kétheti óraszámnál nagyobb eltérését jelenti a munkaközösség-vezetőnek, azt a munkaközösség-vezetővel egyeztetve módosítja. (Az alsó tagozaton a tanító, a tanmenet elkészítésénél figyelembe veszi az adott osztály fejlődési, haladási ütemét, és a tervet folyamatosan felülvizsgálva, rugalmasan ehhez igazítja.)  Ellátja a nevelő-oktató munkával szoros kapcsolatban lévő feladatokat, különösen az alábbiakat: a tanítás előkészítése, írásbeli dolgozatok, feladatlapok, munkafüzetek javítása, ellenőrzése, szemléltető-, kísérleti- és munkaeszközök tanításra való előkészítése.  Köteles tanítványai munkáját folyamatosan ellenőrizni. A félévi és év végi értékeléshez kellő számú, időben arányos eloszlású, különböző ellenőrzési módszereken alapuló érdemjeggyel értékelni, az érdemjegyeket legalább havonta az osztálynaplóba beírni. (Szöveges értékelés az érintett évfolyamokon.)  A tanulók magatartásáról, neveltségi állapotáról folyamatosan tájékoztatja az osztályfőnököt.  Ellátja a pedagógusi munkakörrel járó adminisztrációs munkát (haladási-, szakköri-,fejlesztési napló vezetése, stb.).  A munkatervnek megfelelően végzi a felzárkóztató, fejlesztő feladatokat, valamint a tehetséggondozást.  Részt vesz a szaktárgyának megfelelő munkaközösség(ek) és a nevelőtestület munkájában. E közösségek munkáját arányos, egyéni feladatok megoldásával segíti.  Szaktárgyával kapcsolatban fogadó órákon és szülői értekezleteken információt ad a szülőknek. A tanulókkal kapcsolatos tapasztalatairól folyamatosan tájékoztatja az osztályfőnököket, rendkívüli esetben az igazgatót.  Tevékenysége egészével elősegíti a nevelés-oktatás általános és helyi követelményeinek teljesítését.  Szaktárgyától függetlenül kötelessége a hivatástudatra, a helyes magyar beszédre és írásra, és általában a kifejezőkészség javítására nevelés.  Tartsa tiszteletben a tanulók emberi méltóságát.  Követelje meg magától, munkatársaitól, tanulóitól a pontos, fegyelmezett munkát és magatartást.  Kötelessége, hogy a tanulók kérdéseire, felvetéseire legjobb tudása, pedagógiai elhivatottsága alapján tárgyszerű, eligazító választ adjon.  Köteles megjelenni az iskolai ünnepélyeken és a munkatervben rögzített, egész iskolát érintő rendezvényeken az alkalomhoz illő öltözékben.  Beosztás szerint ellátja az ügyeleti szolgálatot, helyettesítéseket és felügyeleteket.  Munkája során köteles ügyelni szűkebb környezete (folyosó, tanterem, gyakorlóhely) rendjére, tisztaságára, a tulajdon védelmére.  Óvja tanítványai testi épségét, tevékenyen segítse az egészséges életmódra nevelést. Lássa el a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatban előirt kötelezettségeit! 24

25

2. Az osztályfőnöki munka tartalma I. Az osztályfőnöki munka feladatkörei: Ügyviteli (adminisztrációs) teendők ellátása Szervezési, koordinációs feladatok végrehajtása Közvetlen nevelőmunka II. Az osztályfőnöki foglalkozási tervek tartalma: 1. Helyzetelemzés, célok, feladatok 2. Tanulmányi kirándulás (amennyiben az osztály tanulóinak 75 %-a azon részt vesz) szervezése, tervezése 3. Szakköri, tanórán kívüli elfoglaltságok 4. Pályaválasztás 5. Gyermekvédelem Egészségi helyzet: Túlkoros Fáradékony Szétszórt figyelmű Hiperaktív Beszédhibás Gyenge látású Betegségre hajlamos Túl fejlett Testileg elmaradott a fejlődésben 6. Családdal való kapcsolatok, felmérések Család helyzete, szerkezete: Elvált szülők, csonka család Nagycsaládos Veszélyeztetett Munkanélküliséggel kapcsolatos problémák Szülői értekezletek, fogadó órák 7. Tervezett osztályprogramok 8. Feladatok, felelősi rendszer 3. Az osztályfőnök feladatai  Az osztályfőnök feladata, hogy céltudatosan összehangolja a nevelési tényezőket, alaposan megismerje a tanítványai személyiségét.  Tanév elején elkészíti osztályfőnöki éves nevelési tervét/munkatervét, és így biztosítja nevelőmunkája tervszerűségét.  Az osztály közösségi életének kialakításában és fejlesztésében irányító szerepet tölt be, együttműködve az osztály-diákönkormányzattal.  Lehetőség szerint látogatja osztálya tanítási óráit, szoros kapcsolatot tart az osztályban tanító tanárokkal.

26

 A 2 havi fogadóórákat, szülői értekezleteket (évente 2-szer) és lehetséges családlátogatásokat is kihasználva szoros kapcsolatot tart a tanulók szüleivel, eleget tesz a rendeletekben foglalt értesítési és ellenőrzési kötelezettségeinek /érdemjegyek, hiányzások, fegyelmik, meghívók, értesítő/.  Kellő információval rendelkezik ahhoz, hogy a szükséges esetekben alapos értékelést tudjon készíteni a tanulókról.  Mind a félévi, mind az év végi magatartás és szorgalom osztályzatok megállapításához elemzi feljegyzéseit, kikéri az osztályban tanító tanárok, tanulók véleményét és ezek alapján dönt az értékelésről.  Segíti az osztály szülői munkaközösségének munkáját. Szülői értekezleten beszámol az osztály neveltségi és tanulmányi helyzetéről, pedagógiai tanácsokat ad, törekszik az iskola és a család nevelőmunkájának összehangolására.  Határidőre elvégzi az osztályával kapcsolatos osztályfőnöki adminisztrációs teendőket /mulasztás, törzslap, stb./, negyedévente ellenőrzi, szükség szerint kiegészíti az ellenőrzőbe írt jegyeket.  Figyelemmel kíséri, kezdeményezi és koordinálja osztálya tanulóinak a tanórán kívüli és - a meghatározott esetben - iskolán kívüli elfoglaltságait.  A szülő kérésére egy-egy - de évente összesen három - napra távolmaradást engedélyezhet tanulóinak.  Évente, tanévkezdéskor megismerteti tanulóival az iskolai élettel kapcsolatos baleset- és tűzvédelmi előírásokat és a Házirendet.  A Házirendben meghatározott módon jutalmazhatja, elmarasztalhatja tanulóit.

27

VI. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekekkel/tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje A különleges bánásmódot igénylő tanulók nevelése-oktatása 1. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása Az iskola fejlesztő tevékenységének jellege:  órai differenciált foglalkozás,  komplex képességfejlesztés,  logopédiai terápia,  gyógytestnevelés,  mozgásterápia  pedagógiai célú fejlesztő foglalkozások egyéni fejlesztési terv szerint a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakértői véleménye alapján. Az együttnevelés szubjektív tényezői A törvényi háttér megléte elengedhetetlen, de önmagában kevés, ennél sokkal nagyobb jelentőséggel bírnak a szubjektív tényezők. Biztosítani kell:  a különleges bánásmódot igénylőtanuló beilleszkedését és együtthaladását a többi tanulóval, ez segíti a nyitottabb személyiség formálását,  a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság által adott javaslatok beépítését az egyéni fejlesztési tervekbe,  a pedagógusok, a szülők és a többi gyermek felkészítését,  a fejlesztő szemlélet érvényesítését, dysfunkció-specifikus módszerek alkalmazását, folyamatos értékelést, együttműködést a szakemberekkel. Elengedhetetlen, hogy a fejlesztésben résztvevő szakemberek team-munkában dolgozzanak, együtt kell meghatározni a tennivalókat. Alapvető tényező továbbá, tanulásszervezésben.

hogy

a

pedagógusok

jártasak

legyenek

differenciált

A differenciálás az a folyamat, melynek során a pedagógus a tanulási folyamatot az egyes gyermekek egyéni szükségleteihez rendeli. Ezáltal tudja a tanulóhoz igazítani a tananyag tartalmát, szintjét, a tanulás ütemét, az alkalmazott módszereket, az ellenőrzés, értékelés, számonkérés típusát stb. Ez a fajta tanulásszervezés az osztály valamennyi tagjának számára kedvező. A pedagógus így kaphat képet arról, hogy ki milyen téren kiemelkedő, tehetséges, illetve ki és miben marad el társaitól. Az erősségekre építve és támaszkodva határozhatja meg azokat az eljárásokat, módszereket, amelyekkel az elmaradott területek fejleszthetők.

28

A szülők szerepe, befolyásoló hatása is jelentős a fejlesztés hatékonysága szempontjából. Elsősorban az egyéni igényekhez szabott, optimális, támogató környezetet kell biztosítaniuk. Nagy szerepet játszanak abban, hogy a beilleszkedés sikeres legyen, kapcsolatot tartanak az osztálytanítóval és a fejlesztő pedagógussal. Az iskola és a szülők közti ideális kapcsolatnak a következő alapelvekre kell épülnie: a szülő és a szakember kölcsönösen tiszteljék egymást, az információáramlás kölcsönös legyen, érezzék a szülők, hogy a nevelési-oktatási folyamatban résztvevő pedagógusok elfogadják gyermekük egyediségét, érezzék, hogy ők is részesei a nevelési - oktatási folyamatnak. A pedagógusoknak nem szabad figyelmen kívül hagyniuk az ép (nem különleges bánásmódot igénylő) gyermekek szüleit sem, empátiás készséget kell kialakítani bennük, mert fontos, hogy a szülők támogassák gyermeküket a sajátos nevelési igényű tanulók elfogadásában. A pedagógusok feladata, hogy ismertessék az osztálytársakkal a dysfunkció mibenlétét, a segítségnyújtás lehetőségeit, a különbözőség fogalmát, a miben vagyok erős, miben vagyok gyengébb nézőpontjából. Meg kell találni azt az egyensúlyt, hogy a különleges bánásmódot igénylőtanuló pont annyi segítséget kapjon, amennyire szüksége van: se többet, se kevesebbet. Együttműködés a szakemberekkel: az iskolánk együttműködik a Magyarországi Református Egyház Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Fejlesztő Nevelés-oktatást Végző Általános Iskola, Óvoda, Kollégium, Utazó Gyógypedagógusi Hálózat és Pedagógiai Szakszolgálat intézménnyel, mely a sajátos nevelési igénynek, létszámnak megfelelő szakembereket biztosít. A sajátos nevelési igényű tanulók fogalma: A többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása: sajátos nevelési igényű az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd [nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § 25. pont]. Az intézmény által ellátható SNI státuszok:  A) mozgáskorlátozott tanuló  B) látássérült tanuló  C) hallássérült tanuló  D) enyhén értelmi fogyatékos tanuló  F) beszédfogyatékos tanuló  G) autisztikus tanuló  H) a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanuló. Székhelyintézmény a) Összetett iskola intézményegység  SNI státuszok: A, B, C, D, F, G, H b) Kollégium intézményegység  SNI státuszok: A, B, C, D, F, G, H Bocskai István Református Oktatási Központ Lámpás Óvodája tagintézmény 29



SNI státuszok: A, B, C, D, F, G, H

Bocskai István Református Oktatási Központ Általános Iskolája tagintézmény  SNI státuszok: A, B, C, D, F, G, H Bocskai István Református Oktatási Központ Beleznay János Tagintézménye  SNI státuszok: A, B, C, D, F, G, H Bocskai István Református Oktatási Központ Egressy Béni Alap- és Középfokú Zeneművészeti és Színművészeti Szakközépiskolája, Ének-Zene Gimnáziuma tagintézmény  SNI státuszok: B, F, G, H

2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók nevelése, oktatása A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók fogalma: beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe valóbeilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek [a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § 3. pont]. A beilleszkedési zavar az elfogadott társadalmi normáktól való eltérő viselkedés. Pontos meghatározása nehéz, mert a társadalomban sokféle párhuzamos normatíva és elvárás-rendszer létezik. Szoros összefüggés van az adott társadalom helyzete, életszínvonala és a normaszegés mértéke, jellege között. Fontos feladatunknak tartjuk időben felismerni és kiszűrni a beilleszkedési, magatartási problémákkal küzdő tanulókat. Ez a tevékenység csak akkor eredményes, ha ismerjük a magatartási zavarok megnyilvánulásának leggyakoribb formáit. Az iskolai nevelő-oktató munkában a tanuló beilleszkedési problémái, zavarai a tanuló eltérő magatartásában figyelhetők meg. A viselkedészavarok megnyilvánulása változatos: az enyhe szorongástól a súlyos neurotikus tünetekig, a csavargástól az erőszakos tettekig, az enyhébb kényszerektől a súlyos pszichotikus megnyilvánulásokig terjedhetnek ki. Fel kell figyelnünk:  az agresszív megnyilvánulásokra,  a közönyre és a passzivitásra,  az érzelem-szegény, apatikus magatartásra,  a túlzott félelemre és szorongásra,  a kifejezett féltékenységre, irigységre,  a beszédzavarra,  a hirtelen romló tanulmányi eredményre stb. A problémák, a nem elfogadható viselkedés számbavétele után következik a viselkedési zavart kiváltó pszichológiai, szociális, esetleg biológiai okok feltárása.  a családi környezet hatásaiból ered-e (pl. nevelési hibák, a szülők deviáns magatartása),  a család és az iskola ellentétéből fakad-e,

30

 iskolai ártalmakra vezethető- e vissza (pl. túl magas követelmények, túl szigorú, autokratikus magatartás, gúny, megszégyenítés, túlzottan engedékeny, irányítás nélküli nevelés stb.)  esetleg a kedvezőtlen társas pozíciók (pl. peremhelyzet) következménye Az időben nyújtott szakmai segítség képes a folyamatot megállítani. Ezért az iskola feladatai között az egyik legfontosabb a helyzet felismerése, jelzése, a megfelelő szakemberhez való irányítás, speciális csoportba való javasolás. Nagyon fontos az együttműködés az egészségügy, a pedagógiai szakszolgálat szakembereivel. A beilleszkedési, magatartási zavarok megoldását, ill. enyhítését az alábbi pedagógiai tevékenységekkel kívánjuk elérni:  békéltető, konfliktusmegoldó stratégia alkalmazásával;  a felnőttek és a serdülők közötti barátságos viszony kialakításával, amely lehetővé teszi, hogy a tanuló problémáival, érzelmi konfliktusaival, kritikus élethelyzeteiben bizalommal fordulhat tanítójához, tanáraihoz;  személyes szeretetteljes bánásmód kialakításával;  teljesíthető, reális követelmények támasztásával;  a pozitív énkép kialakulásának támogatásával (dicsérettel, biztatással);  a szülőkkel való rendszeres kapcsolattartással;  az egy osztályban tanító tanárok együttműködésével, egységes nevelési elvek alkalmazásával;  az osztályközösség segítő erejének mozgósításával;  a közös iskolai és iskolán kívüli programok során a peremhelyzetű tanulók bevonásával;  következetes - a fegyelmi vétségek súlyával arányos büntetési rendszer kialakításával (lásd „a tanulók jutalmazásának és elmarasztalásának rendszerét”);  az ifjúságvédelmi felelőssel való együttműködéssel;  szükség esetén pszichológus, ill. más külső szakember segítségének igénybevételével Tevékenységek a tanulók felzárkóztatásához: • • • • • • •

Egyénre szabott, differenciált tanulásszervezés Kooperatív technikák alkalmazása Projekt-módszer Tevékenységközpontú pedagógiák Individuális tanulás előtérbe helyezése Az alapozó időszak elnyújtása Fejlesztő értékelés alkalmazása  Napközi otthon, szakkorrepetálás biztosítása  a pedagógiai munkát segítő szakemberekből álló team létrehozása – gyógypedagógusok, fejlesztő pedagógusok, gyermek-és ifjúságvédelmi szakember, családgondozó – rendszeres kapcsolattartás a szülőkkel  tanulásmódszertan tanítása  kreatív tevékenységek  sport tevékenységek  kommunikáció fejlesztése  önismereti foglalkozások  drámajáték  Egyéni és kiscsoportos fejlesztő foglalkozások 31

3. A kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók nevelése A tehetséggondozás feladatainak megvalósítása iskolánkban differenciálással és egyéni tehetséggondozással történik. A differenciálás áthatja az iskola egész nevelési folyamatának feladatait, tartalmát, követelményeit, módszereit, eszközeit, szervezeti formáit, értékelési rendszerét. Alapfeladataink: A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszereiben célirányos tanulás-szervezési eljárások alkalmazása: • differenciált tanulásszervezés • kooperatív technikák • projektmódszer • tevékenységközpontú pedagógiák Bizonyos területeken tehetséges SNI tanulók célirányos fejlesztése. Pedagógusaink nevelő-oktató munkájuk során arra törekszenek, hogy a differenciálás módszerével teljes mértékben kibontakoztassák a tanulókban rejlő képességeket, fejlesszék kreativitásukat, szociális kompetenciájukat, kognitív és affektív szférájukat. Ennek érdekében:  A tanítási órákon alkalmazzuk a differenciált foglalkozást,  A közösségi nevelés mellett nagy figyelmet fordítunk az egyéni bánásmódra,  Egyéni feladatok adásával igyekszünk kibontakoztatni a gyermek képességeit, tehetségét,  A tanulók érdeklődésének, adottságainak megfelelően szakköröket szervezünk a tanítási órákba be nem illeszthető ismeretek és készségek elsajátítása érdekében. A szakkörök szervezésénél a sokoldalúságra, a változatosságra törekszünk.  Folyamatosan részt veszünk az iskolák számára kiírt pályázatokon, tanulmányi versenyeken, vetélkedőkön.  Hagyományainkhoz híven minden évben megrendezzük a vers- és prózamondó versenyeket.  A központilag meghirdetett versenyeken túl iskolai keretek között folyamatosan megrendezzük a helyesírási, nyelvhelyességi versenyeket.  Házi matematikai és a természettudományos versenyek szervezése mellett országos versenyeken való részt vétel.  Lehetővé tesszük tanítványainknak, hogy bekapcsolódjanak az iskolán kívül megszervezett tanfolyamokba, tevékenységekbe, ha azok összeegyeztethetőek iskolai kötelezettségeikkel.  A közművelődési intézmények által biztosított lehetőségek kihasználása (múzeum-, hangverseny-, és színházlátogatások; könyvtárakban, levéltárakban végzett kutatómunka stb.).  Diákönkormányzati tevékenység, diákújság szerkesztése, iskolai rendezvények szervezése.  A tananyag lehetőségeinek függvényében projektmódszer alkalmazása.

32

VII. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A diákkörök A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Az iskolában működő diákkörök fajtáit a házirend tartalmazza. A diákkörök saját tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. Az iskolai diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb rendű jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, a nevelőtestületnek egyetértési joga van. A diákönkormányzatnak egyetértési joga van a következő kérdésekben: - az SZMSZ tanulókat érintő rendelkezéseinek elfogadása és módosítása - a tanulói szociális juttatások elosztási elvei eldöntésekor - a házirend kialakításakor - minden tanulókat érintő kérdésben Az iskolai diákönkormányzat véleményét ki kell kérni - a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál, - a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, - a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, - a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához, - a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához Az iskolai diákönkormányzat munkáját, segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján – a nevelőtestület egyetértésével – az igazgató bízza meg. Az iskolai diákközgyűlés Az iskolai diákközgyűlést évente legalább 1 alkalommal össze kell hívni, melyen az intézmény igazgatójának vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell az intézményi élet egészéről, az intézményi munkatervről a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az intézményi házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. Az évi rendes diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározott időben. A rendkívüli diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője vagy az intézmény igazgatója kezdeményezheti.

33

-

-

Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat és az intézmény képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a gyermeki jogok, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről. A diákközgyűlésen a tanulók az intézmény életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat, illetve az intézmény vezetéséhez. A diákközgyűlés napirendi pontjait a megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni.

A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. A diákközgyűlés 1 tanév időtartamra a tanulók javaslatai alapján 3 fő diákképviselőt választ. Az iskolai diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használata stb.) az intézmény vezetése (ill. fenntartója) teljes körűen térítésmentesen biztosítja. Az iskolai diákönkormányzat működését az intézmény saját költségvetéséből teljes körűen finanszírozza. A diákönkormányzat egyéb bevételeinek felhasználásáról (pl. hulladékgyűjtés stb.) maga dönt.

34

VIII. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái Az eredményes nevelő-oktató munka, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház, a tanulói és a pedagógus közösség koordinált, aktív együttműködése. A tanuló, a szülő és a pedagógus az iskolai nevelés-tanítás-tanulás folyamatának három egymásra utalt, azonos érdekű szereplője. Az érdekazonosság ellenére az együttműködés alkalmazkodási képességet, empátiát, bizalmat, fegyelmet és sok türelmet kíván mindhárom féltől. Az együttműködés fontos feltétele, hogy a partnerek ismerjék alaposan az iskola nevelési programját, különösen annak első szakaszát, amely az itt folyó nevelő-oktató munka alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit és eljárásait határozza meg. Ez adhatja meg a tartalmát az együttműködésnek. (A szülők megnyerése, szemléletformálása az együttműködés növelése érdekében a kooperatív technikák alkalmazása - szülői értekezlet. Az SNI tanulókkal és szüleikkel történő folyamatos kapcsolattartás. Nyilvánosság biztosítása a kompetencia alapú oktatásról.) A) A szülő és az iskola együttműködésének formái: Az együttműködés során először azokat a kérdéseket kell rendezni, hogy milyen módon működhet közre, segítheti a szülő az iskolában folyó nevelőmunkát, illetve az iskola milyen módon és formában nyújthat segítséget a szülőnek gyermeke helyes neveléséhez. 1.A szülők részéről a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk el:        

aktív részvételt az iskolai rendezvényeken, őszinte véleménynyilvánítást, együttműködő magatartást, aktív közreműködést a partneri igények, elégedettség- és elégedetlenség mérésében nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását, a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzését, érdeklődő-segítő hozzáállást, szponzori segítségnyújtást.

2.Iskolánk a gyermekek helyes neveléséhez a következő segítségnyújtási formákat kínálja:      

osztály szülői értekezletek, fogadó órák, rendkívüli megbeszélések, nyílt napok, nyílt órák szervezése rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról, pályaválasztási tanácsadás

35

Jól segíthetik az együttműködést az iskolánkban kialakult hagyományok közös ápolása, fejlesztése, az iskolai ünnepségek egyéb rendezvények is. Ezek a következők:        

tanévnyitó istentisztelet iskolai vers- és prózamondó versenyek, karácsonyi műsor, farsangi rendezvények, anyák napi műsorok, pedagógus napi műsorok, ballagási ünnepség, tanévzáró istentisztelet

A felsorolt események alkalmat teremtenek az iskola számára, hogy bemutathassa a nevelőoktató munka folyamatát, annak eredményeit és nehézségeit a szülők számára. A szülők közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek gyermekeik fejlődésével, haladásával kapcsolatosan. A programok lehetőséget adnak a szülők aktív részvételére, az együttműködésre is. B) A tanuló és a pedagógus együttműködésének formái, alkalmai, lehetőségei:          

kötelező tanítási órák, nem kötelező iskolai órák, szakköri foglalkozások, énekkari órák, közös kirándulások, klubdélutánok, közösen végzett hasznos munkák, sportversenyek, vetélkedők, diák fórumok, személyes megbeszélések,

A szülők közösségének képviseleti szervei: osztály és iskolai SZMK választmányok. A tanulókat az iskolai diákönkormányzat választott vezetői képviselik. A diákönkormányzatot megbízott pedagógus segíti munkája végzésében.

36

IX. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, valamint középfokú iskola esetében a szóbeli felvételi vizsga követelményei 

Bocskai István Református Oktatási Központ Általános Iskolája

Általános Iskola 8. évfolyamán a tanév lezárása előtt kibocsátó vizsgát szervez az intézmény. A vizsga célja, hogy a tanulók egy hosszabb koncentrált tanulási folyamat végén számot adjanak a témakörökkel kapcsolatos felkészültségük szintjéről, egyidejűleg ismerkedjenek a vizsgaszituáció körülményeivel. Felkészülés időtartama: a második félév kezdetétől a vizsga napjáig. Felkészítő pedagógusok: az adott szaktantárgy tanárai: A vizsgatantárgyai: matematika, magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv A vizsga módja: matematika írásbeli, magyar nyelv és irodalom szóbeli, idegen nyelv szóbeli. A vizsga értékelése: osztályozás, amely az év végi értékelésben hangsúlyosan szerepel.

 Bocskai István Református Oktatási Központ – Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium

Felvételi vizsga A Bocskai István Református Oktatási Központba jelentkező 8. évfolyamos diákok – szakiskola kivételével – központi felvételi írásbeli vizsgát tesznek. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 32. § (1) bekezdés d) pontja alapján leendő diákjainkkal szóbeli felvételi beszélgetésen találkoznak az iskola pedagógusai. Erre az alkalomra, aki tud, lelkipásztorától vagy plébánosától hozhat lelkipásztori jellemzést, melyhez az iskola biztosít formanyomtatványt. A szóbeli felvételi beszélgetésen biológiából emelt szintű képzésre jelentkezők számot adnak általános iskolában tanult biológiai ismereteikről, az informatikai, ügyviteli szakirányra jelentkezők pedig informatikai ismereteikről is.

37

Belső vizsga rendszere Nyelvi előkészítős gimnázium Tantárgy / évfolyam

9.

Magyar nyelv és irodalom

10. Xí

Történelem 1. idegen nyelv

11.

12. X í, sz

X í, sz X í, sz X í, sz

2. idegen nyelv Xí

Matematika

Xí

Biológia

X sz

Fizika /

X sz

Kémia

X sz

Földrajz

Xí

Egyházi ének

13.

X gy

Szakközépiskola Tantárgy / évfolyam Magyar nyelv és irodalom

9.

10.

Xí

Történelem X í, sz Xí

Xí

Biológia

X sz

Kémia

X sz

Fizika

X sz

Földrajz

Xí

Egyházi ének

12.

X í, sz

Idegen nyelv Matematika

11. félévkor: X í, sz

X gy félévkor: X í, sz/gy

Orientáció (agrár, info)

Szakiskola Tantárgy / évfolyam Komplex kommunikációs és természettudományi felmérés

9.

10.

X

X

Egyházi ének

X

38

X. A felvétel és az átvétel helyi szabályai A tanuló – beleértve a magántanulót is – az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja. Jogszabály, továbbá az iskola házirendje egyes jogok gyakorlását az első tanév megkezdéséhez kötheti. A tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megléte, annak igazolása. A gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének jellemzőit az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló kormányrendelet határozza meg. Az általános iskola első évfolyamára történő beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, továbbá az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást. Az iskola igazgatója a felvételi eljárásban a felvételről, átvételről tanulói jogviszonyt létesítő, vagy a kérelmet elutasító döntést hoz. Az iskola igazgatója köteles értesíteni a felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a szülőt a döntést megalapozó indokolással, a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatással, továbbá átvétel esetén az előző iskola igazgatóját is. Az iskola igazgatója a felvételi, átvételi kérelem benyújtásával kapcsolatos ügyintézés, a határidő-számítás, a mulasztás elbírálására és a kérelem benyújtásával kapcsolatos eljárás során a köznevelés rendszerében hozott döntésekkel kapcsolatos szabályok alapján jár el. Az iskola igazgatója értesíti a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, ha olyan gyermeket, tanköteles tanulót vett fel vagy át, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye nem a nevelési-oktatási intézmény székhelyén van. A tanuló átvételére – kivétel, ha az általános iskolai tanuló úgy kíván iskolát váltani, hogy az az iskolatípus változtatásával is jár– a tanítási év során bármikor lehetőség van. Az iskolába felvett gyermeket, tanulót – beleértve a magántanulót is – az iskola tartja nyilván. Az iskola a vele tanulói jogviszonyban álló tanulókról külön nyilvántartást vezet. Ha a tanköteles tanuló iskolát változtat, további nyilvántartása az átadó iskola értesítése alapján az átvevő iskola feladata. Az iskola nyilvántartásában marad az a tanköteles tanuló, aki iskolai tanulmányait külföldön folytatja. Az iskola kivezeti a nyilvántartásából azt a tanulót, akinek tanulói jogviszonya kérelmére a tankötelezettség megszűnését követően megszűnik. Ha a tanköteles tanuló az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzése után a középfokú iskolai felvételi eljárásban nem vett részt, az általános iskola igazgatója értesíti a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, amely gondoskodik a tanuló tankötelezettségének teljesítését biztosító nevelés-oktatásban történő részvételéről. Ha a tanulót rendkívüli felvételi eljárás keretében vették fel az iskolába, a beiratkozásának időpontját az iskola igazgatója állapítja meg. Szakképző iskola tekintetében a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni! Felnőttképzés tekintetében a felnőttképzésre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni!

39

XI. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv I.

Elsősegélynyújtást oktató pedagógusok továbbképzése

A továbbképzés célja: hogy az oktatási intézményekben legyenek olyan pedagógusok, akik az elsősegély-nyújtási és/vagy baleset-megelőzési ismereteket oktatják, a veszélyhelyzeteket felismerik, illetve ellátják. További célok közt szerepel az elsősegély-ismeretek fontosságának bemutatása, annak népszerűsítése, illetve az, hogy minél több oktatási intézménybe lehetőség legyen a téma akár tanórai, akár szakköri oktatására. A továbbképzés célcsoportja: bármely pedagógus. Óvodapedagógus, tanító, tanár. A továbbképzés végére teljesítendő tartalmi követelmények: A továbbképzés végére a résztvevők sajátítsák el: - az ember létfenntartó szerveivel kapcsolatos ismereteket; - az elsősegélynyújtás alapjait, valamint az elsősegély-oktatás életkori sajátosságait; - a segélynyújtás és a biztonsági előírások jogi vonatkozásait; A továbbképzés végére a résztvevők legyenek képesek a: - baleseti helyzetek felismerésére, azok ellátására, segélyhívásra; - társszervezetekkel kapcsolat felvételre; - baleseti szimulációk megrendezésére; - pedagógiai eszköztárukat bővíteni a megismert lehetőségekkel, valamint ismereteiket önállóan fejleszteni. Elérendő célkitűzésünk, hogy a biológia szakos tanárokkal együtt 5 elsősegélynyújtást oktató pedagógus legyen intézményünkben.

40

II.

Elsősegély-nyújtási és baleset-megelőzési ismeretek oktatásának megvalósítása intézményünkben

1. Elsősegély-nyújtási és baleset-megelőzési ismeretek oktatása az óvodai foglalkozásokon Az óvodai elsősegélynyújtás alapjai közé tartozik a gyermekekben való segélynyújtói szemlélet kialakítása, az egyszerűbb sérülések ellátásának megtanulása, és ami talán a legfontosabb, a balesetek megelőzése. Fontos, hogy rájöjjenek; egy kis odafigyeléssel és óvatossággal rengeteg baleset és a vele járó fájdalom elkerülhető lenne. A gyerekek megismerkedhetnek a vészhelyzetek, vagy balesetek során elvégzendő legfontosabb teendőkkel, illetve ezek közül is azzal, amit ők el is tudnak végezni. Ide tartozik a segítséghívás (felnőtt értesítése, vagy esetleg mentőhívás), a beteggel való kapcsolatteremtés és a könnyebb sérülések ellátása. A gyerekek megtanulhatják, hogy egy-egy hétköznapi tárgy (pl.: bicikli, mászóka, autó, gyógyszer) milyen veszélyforrásokat hordoz magával, illetve mire érdemes odafigyelniük a balesetek megelőzése érdekében. 2. Elsősegély-nyújtási és baleset-megelőzési ismeretek a tantárgyak rendszerében NAT 2012 EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGI TERÜLET TERMÉSZETISMERET (5–6. ÉVFOLYAM) 6. Az ember megismerése és egészsége Önfenntartás. Alapfokú elsősegélynyújtás. BIOLÓGIA (7–8. évfolyam) 6. Az ember megismerése és egészsége Egészség. Alapfokú elsősegély-nyújtási ismeretek. (9–12. évfolyam) 6. Az ember megismerése és egészsége. Alapfokú elsősegély-nyújtási és újraélesztési ismeretek.) FIZIKA (7–8. évfolyam) 6. Az ember megismerése és egészsége Az elektromos áram hatása az élő szervezetre. Veszélyek, érintésvédelmi ismeretek. KÉMIA (7–8. évfolyam) 6. Az ember megismerése és egészsége Veszélyes anyagok és kezelésük a háztartásban.

41

(9–12. évfolyam) 6. Az ember megismerése és egészsége Veszélyjelek, biztonsági előírások szerepe, értelme, teendők egyes mérgezések esetén.) 3. Elsősegély-nyújtási és baleset-megelőzési ismeretek a tanórán kívüli oktatásbannevelésben Az intézmény Házirendjében, Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint a Munkavédelmi- és Tűzvédelmi Szabályzataiban foglaltak szerint baleset-megelőzési oktatás a tanév kezdetén, az osztályfőnöki órákon, s szükség szerint pl. kirándulások, üzemlátogatások alkalmával, illetve fokozott figyelemmel a testnevelés, az életvitel és gyakorlati ismeretek, a fizika, a kémia, az informatika tantárgyak tanításakor. a) Elsősegélynyújtó szakkör – tanévenként és tagintézményenként 1-1 csoport b) Alapszintű elsősegélynyújtó tagintézményenként

tanfolyam

szervezése

–

tanévenként

és

Tematika: - vészhelyzetek felismerése - helyszínbiztosítás - általános betegvizsgálat - vérzéscsillapítás, végtagsérülések felismerése és ellátása - komplex újraélesztés és félautomata defibrillátor használata - égési és marási sérülések - mérgezések - stroke, infarktus, angina - görcsrohamok - egyéb belgyógyászati esetek 4. Elsősegély mobil alkalmazások Javasoljuk a tanulók mobiltelefonjára ennek letöltését. http://elsosegely.webbeteg.hu/page/mobil_alkalmazas

42

XII. A Kollégiumra vonatkozó speciális szabályozás 1. A kollégium nevelési alapelvei, értékei, célkitűzései A református kollégium a hagyományt, az értékeket, az értékrendet védi, ezzel magát az embert védi. -

-

-

-

-

Olyan feltételeket igyekszünk teremteni, és olyan munkát végezni, hogy tanulóink testileg – lelkileg egészséges, felelős közösségi emberként tudjanak élni a mindennapokban. Kiemelt feladatnak tekintjük a tanulókra való személyes odafigyelést, a személyre szabott foglalkozást mind a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás terén. Arra törekszünk, hogy kollégiumunkban jó hangulatban, szép környezetben nevelődjenek a gyerekek. Tevékenységünket szolgálatnak tekintjük, melyet a társadalmi és a partneri igényeknek megfelelően szeretetteljes, keresztyén légkörben végzünk. Kiemelt feladatnak tartjuk, hogy az egészséges életmód megismert elemei épüljenek tanulóink személyiségébe. Célunk: a szilárd alapkészségek kialakítása mellett megtartani, keresni a szépet, a jót, az érdekeset, a hasznosat; kedvvel, örömmel szerezni az ismereteket; s kitartással eljutni a kitűzött célig. Azért dolgozunk, hogy diákjaink harmonikus, kiegyensúlyozott, a felnőttek világában boldogulni tudó emberekké váljanak. Olyanokká, akik a megszerzett tudást értéknek tekintik és használják. Akik egyéni értéknek tekintik boldogulásukat, a családjukat, a nemzetüket, a keresztyén egyházat és az emberiséget szolgálva tudják elérni, önmagukat és környezetüket mindig fejlesztve, jobbítva. Arra törekszünk, hogy ápoljuk, továbbvigyük hagyományainkat, a családi tradíciókat, a felelősségtudatot, a felnőttek tiszteletét, a szülőföld, a szabadság, a keresztyén értékek, a munka szeretetét.

A diákok megismerése, az elfogadó, empatikus kölcsönös bizalmi viszony kialakítása a kollégiumi jogviszony létrejöttétől kezdődően tervezetten történik, amelyben folyamatosan nagy szerepet kap a kollégisták családi körülményeinek, személyiségüknek, egyéni sajátosságaiknak a megismerése. A hatékony és eredményes kollégiumi pedagógiai munka egyik alapfeltétele, hogy a pedagógusok tartalmas és rendszeres együttműködés során segítsék a tanulók személyiségfejlődését, legyen meg a kisközösség intimitása mellett a kollégiumi nagy- és kisközösségi tevékenységek együttes élménye, a foglalkozások viszonylagos kötetlensége, az idővel való szabadabb, rugalmasabb gazdálkodás, az iskolai értelemben vett teljesítménykényszer hiánya. A tanulók bármikor megkereshetik nevelőtanárukat és feltárhatják problémáikat. Ezek megoldásában számíthatnak pedagógus tanácsaira, segítségére. Hetente tartunk csoportfoglalkozásokat, de külön alkalmakon is van módjuk találkozni a diákoknak csoportnevelőjükkel. Vallástanár nevelőnk is van, akik speciális lelki segítséget és tanácsokat is tud adni. Igyekszünk rugalmasan, mindenki megelégedésére nevelni, szem előtt tartva az alapvető emberi normákat és az egyházi erkölcsi elvárásokat.

43

2. A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei A kollégiumi nevelés különleges feladatai A kollégium különleges nevelési helyzetet teremt azáltal, hogy az itt lakó gyermekek hamarabb kiszakadnak a családból, így intenzívebben érik őket az intézményes nevelés hatásai. Felgyorsul a pszichés leválás a családtól, ezzel növekszik a gyermek önállósága. Ugyanakkor a fiatal felnőtt támasz nélkül marad a legnehezebb életkorban. Az empatikus, egészséges világnézetű, szilárd erkölcsi értékrendszerű és toleráns pedagógus azonban megtalálhatja annak módját, hogy átsegítse a gyermeket ezen az érzésen. Tudjuk, a csoportpszichológiai befolyások serdülőkorban a szokásosnál is erőteljesebbek. Számos hasznos közösségi készség csiszolódik közben: tolerancia-készség, a „pozitív gondolkodás", a kezdeményező képesség, értékes barátságok megszületése. A kollégiumi élet hatásainak mérlege végül a szerint billen a pozitív vagy negatív irányba, hogy a pedagógus mennyire hozzáértően és felelősségteljesen irányítja a természetes önnevelési folyamatokat. Kollégiumi nevelésünk feladata különösen az alábbi területek fejlesztése: Énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztése A kollégiumi nevelés segíti a mindenkori szociális környezetbe történő sikeres beilleszkedést. Fejleszti a szociális tájékozódás készségét, alkalmat és közeget teremt a közösségi értékrend és normarendszer fejlesztéséhez, segíti az egyensúly megteremtését a közösségi és az egyéni értékrend, érdekek között. Társadalmilag elfogadott közösségi szokásokat és mintákat közvetítünk. Kulcsfogalmak: empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés, kommunikációs és vitakultúra, szervezőkészség, közösségi együttélés, szociális, kommunikációs és állampolgári kompetencia fejlesztése. A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése A kollégium biztosítja, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket, technikákat. Ennek érdekében folyamatosan fejlesztjük a kreativitást, erősítjük a tanulási motívumokat, arra törekszünk, hogy feltárjuk az egyéni tanulási kudarcok és zavarok okait, majd személyre szabott, hatékony megoldási lehetőségeket kínálunk fel. Szaktanári segítséget adunk a napi felkészülésben. Szeretnénk, hogy az ismeretek elsajátítása ne pusztán monoton feladatteljesítés legyen, hanem egyfajta belülről fakadó belsőigény, vagyis a világ iránti természetes érdeklődés mozgassa a tanulókat. Kulcsfogalmak: hatékony, önálló tanulás, matematikai kompetencia, digitális kompetencia.

44

Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, pályaorientáció segítése Megpróbálunk nagyon változatos és hatékony szervezeti és módszertani megoldásokat alkalmazni, amelyek segítségével leküzdhetjük a tanulók közötti műveltségi, képességbeli, felkészültségbeli különbségeket. Feladatunk a tanulók képességeinek minél részletesebb megismerése: a tehetséges tanulókat képességeinek kibontakoztatásával párhuzamosan támogatjuk a tanulásban elmaradt és a sajátos nevelési igényű tanulókat. Biztosítjuk annak feltételrendszerét, hogy az iskolában mindenki eredményesen végezze tanulmányait. Lehetővé tesszük az egyes szakmák, hivatások megismerését, segítjük a pályaválasztást, illetve a választott életpályára való felkészülést a helyes és pozitív egyéni önértékelés kialakításával. Kulcsfogalmak: magas szintű anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció, esztétikai-művészeti tudatosság, kifejező- és fogalmazási készség fejlesztése, hatékony, önálló tanulás, digitális kompetencia. A kulturált életmódra nevelés, koherens világkép kialakulásának segítése Töretlenül valljuk, hogy bővítenünk kell a diákok ismereteit az egyetemes emberi civilizációról, és azok eredményeiről. Fel kell keltenünk az érdeklődést a kultúra, a tudományok, a művészetek iránt, továbbá az emberiség és Földünk globális problémáival kapcsolatban. A természeti és társadalmi ismeretek átadása, a művészeti élmények intenzív megtapasztalása. Változatos és sokrétű kulturális programokat kínálunk a magyar, az európai és az egyetemes kultúrkör megismeréséhez, az idegen nyelvek elsajátításához. A kollégiumi nevelés megalapozza a tanulókban az európai uniós polgár identitástudatát. Kulcsfogalmak: globalitás, európaiság, univerzalitás, esztétikai-művészeti tudatosság, szociális és állampolgári kompetencia, idegen nyelvi kommunikáció, digitális kompetencia. Az egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítése A testi, szellemi és lelki egyensúly, a belsőharmónia megteremtésére kell törekednünk e társadalmilag szervezett közösség keretei és szabályai között. Azt szeretnénk, ha diákjaink képessé válnának önnön természetes, alkotó életritmusuk, saját szokásrendszerük kialakítására, úgymint egészséges táplálkozás, kulturált megjelenés, tisztálkodás, testápolás, rendszeretet, igényes környezet megteremtése. Kollégiumunk a diákok számára otthonos, kulturált, esztétikus közeget biztosít. Azt reméljük, hogy a tanulók itt jól érzik magukat, és ez hozzájárul az egészséges életvitel, a helyes életmód iránti feltétlen igény kialakításához. Célunk a környezettudatos magatartásforma felmutatása. Feladatunk továbbá a családi életre, a családtagi szerepekre, szexuális nyitottságra és tájékozottságra, a párkapcsolatok kulturált kialakítására, a takarékos és ésszerű gazdálkodásra és az öngondoskodásra nevelés. Kulcsfogalmak: fenntartható fejlődés, tudatos környezetvédelem, társadalmi és családi szerepvállalás, szexualitás, érett személyiség.

45

Társadalmi gazdálkodási jártasságok fejlesztése Segítenünk kell a tanuló önálló életvitelének kialakítását, különös tekintettel a családi háztartás és gazdálkodás megtervezésére, a tudatos fogyasztóvá válás kritériumaira, illetve a gazdaság, pénz- és hitelpiaci alapismeretekre, hiszen csak egy autonóm, felelős gondolkodású, jogait és kötelességeit jól ismerő állampolgár képes a társadalom mikro-egységének és egyben a jövőzálogát képviselő családi létforma működésének biztosítására, fenntartására. Kulcsfogalmak: család, társadalom, szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, természettudományos kompetencia. Általános célok: - Biztosítjuk és tiszteletben tartjuk az Alkotmányban deklarált állampolgári, gyermeki és szabadságjogokat, személyiségjogokat. - A NAT által megfogalmazott alapelvek és fejlesztési feladatok megvalósításában a demokráciát, a humanizmust, a nemzeti és európai önazonosságra nevelést tarjuk irányadónak. - Felelősségre, bizalomra, szeretetre, segítőkészségre és emberi tapintatra neveljük tanítványainkat. - Tehetséggondozás, felzárkóztatás, pályaválasztás, életkezdés segítése. - Elősegítjük a tanulók aktivitását, az alkotói képességek, az öntevékenység fejlesztését, a tanulói önszerveződést. - A szülőkkel, a kapcsolódó iskolákkal, az intézmény környezetében levő társadalmi és civil szervezetekkel való konstruktív együttműködést felhasználjuk a napi feladatok megoldásaiban. Egységes normarendszer kidolgozása a kollégiumi nevelésben résztvevő partnerek számára (szülők, tanulók, tanulócsoportok, kollégiumi és iskolai nevelőtestület, közvetlen és távolabbi környezet, stb.) - A környezet esztétikus kialakításával szociális és érzelmi biztonság megteremtésére törekszünk. - Változatos és tartalmas művelődési és szabadidős tevékenységeket biztosítunk. - Pedagógiánkat a nyugodt következetesség; az integrált nevelés megvalósítása; illetve az orientáló, motiváló, aktivizálni képes, tevékenységközpontú, segítő nevelési módszerek alkalmazása hatja át. - Valljuk, hogy az egyéni és életkori sajátosságok, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteinek figyelembevétele, az egyéni bánásmód alkalmazása vezet el az eredményes munkához. - Munkánkhoz elengedhetetlen a nevelőtestület pedagógiai, módszertani felkészültségének folyamatos fejlesztése. - Meggyőződésünk, hogy a keresztyén-nemzeti hagyományok, a nemzeti azonosságtudat tiszteletben tartása és ápolása kollégiumunk példás szellemiségét erősíti.

46

Konkrét célok: -

-

-

-

-

-

-

A tanulmányi munka támogatása: kooperatív tanulási formák alkalmazása a tanulási teljesítmény fejlesztése érdekében, megfelelő tanulási, gondolkodási, és munkakultúra kialakítása. Önismeretre nevelés. Ha a fiatal felnőtt szembesül saját személyiségével, akkor konfliktushelyzetekben megfontoltabban reagál. Az önmagát jól ismerő ember képes önállóan dönteni, képes megfelelni a társadalmi normatíváknak. Akaraterő fejlesztése. „Az egyén érez, ért és akar.” – mondja Arisztotelész. A lélek tisztaságának megóvása és az érzelmi intelligencia kibontakoztatása érdekében fel kell mutatni a tanulók számára a szabad akarat fogalmának helyes értelmezési lehetőségeit, mely rendkívüli relevanciát kap a közösségi létforma gyakorlása során. Pozitív individuális fejlődés. Az önelfogadás, az önbecsülés és optimista világlátás segítségével szeretnénk elérni, hogy tanulónk higgyen önmagában és társaiban. Legyenek saját céljai, legyenek tervei és azok megvalósításához elegendő elkötelezettsége. Szeretetre, boldogságra nevelés. A napi feladatok elvégzésének nélkülözhetetlen része, hogy a diákok elegendő „szeretet- és örömélményt” kapjanak, és azt ne a fogyasztói vagy információs társadalom tömegembereként, hanem tartalmas emberi kapcsolatokban, értéket adó művészi alkotásokban, klasszikus zeneművek átélésében, illetve a természet örök értékeinek felfedezésében tapasztalja meg. Konfliktuskezelés. A konfliktusok, a siker és a kudarc mindennapjaink, életünk szükségszerű elemei. Feldolgozásuk, kezelésük, elfogadásuk a személyiség fejlődésének elengedhetetlen része. Rá kell vezetnünk tanulóinkat arra, hogy miként lehet válságszituációkból megújult erővel, a tanulságokat megfogalmazva talpra állni, hiszen az emberi élet célja nem más, mint végigmenni saját belső utunkon. Szociális érzékenység, empátia. Az egyén a közösség része, közösen, szeretettel kell alakítanunk, formálni társas kapcsolatainkat. A másság elfogadása, az együttérzés ugyanis egy magasabb minőségű erkölcsi létformához vezet, mely a mindennapokban a családi, baráti, társadalmi és párkapcsolatok felelős vállalásában artikulálódik.

A kollégium tevékenységrendszere A Kollégium az 59/2013. (VIII.9.) EMMI rendelet „A Kollégiumi nevelés országos alapprogramja” szerint végzi szakmai tevékenységét. 1. Alaptevékenység A kollégium alapfeladata, hogy biztosítsa a megfelelő lakhatási és tanulási feltételeket azon tanulók számára, akiknek lakóhelyén nincs elegendő lehetőség a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítésére, a kisebbségi oktatásra, illetve akiknek a család nem tudja biztosítani a tanuláshoz szükséges körülményeket. A törvény egyértelműen feltételteremtő intézményként határozza meg a kollégiumot, s mint ilyen, egyfajta speciális védőhálóként definiálhatjuk intézményünket. Ebben az értelemben a következő funkciókról beszélhetünk: - Alkotmányossági védőháló - Szociális védőháló - Érzelmi védőháló - Kulturális védőháló

47

1.1. Oktatáspolitikai és szociálpolitikai funkció - A szabad iskolaválasztás joga. - A tankötelezettség megvalósíthatósága és teljesítése. - A továbbtanulás lehetősége. - Az esélyegyenlőség és a társadalmi mobilitás elősegítése. - A társadalmi munkamegosztásban való részvétel. 1.2. Szociális gondoskodás - Az élet szociális alapjainak megteremtése. - Szociális „védőháló” az egyén és a közösség számára. - Az otthon, a „második otthon” kialakításának lehetősége. 2. Pedagógiai tevékenység 2.1. Nevelés A kollégium élet megszervezése

Fogalmak Ügyelet, készenlét: Bent vagyok a „helyemen", őrzöm a rendet, a nyugalmat. Esetleg házon kívül tartózkodom, de elérhető vagyok, bármikor mozgósíthatnak. (Nem tartozik bele a 30 óra órakeretébe!) Rendelkezésre állás. Felügyelet: Járom az épületet, a szobák rendjét ellenőrzöm, figyelem a történéseket, és beavatkozom, ha szükséges. A kollégiumi élet szervezése: Járom az épületet, a szobákat, megszólítom, „mozgatom", majd értékelem a gyerekeket. Interaktív cselekvés. Foglalkozás: Előre megtervezett módon (hely, idő, tartalom, módszer pontos megjelölésével) foglalkozom egy csoporttal, oktatási-nevelési-fejlesztési tevékenység. Egyéni törődés: Tervezett módon foglalkozom egy-két tanulóval (kötetlen vagy irányított egyéni beszélgetések, meghallgatás).

48

A kollégiumi nevelés célja a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésnek segítése, keresztény személyiségnek fejlesztése, kibontakoztatása. -

Családhelyettesítő funkció Szocializációs funkció Személyiségformáló funkció Nevelési értékeket közvetítő (etikai, norma stb.) funkció Követelményeket állító funkció Ellenőrző, értékelő funkció

2.2. Tanulás, tanítás, oktatás, képzés -

az iskolai teljesítés feltételeinek megteremtése, felzárkóztatás, személyes konzultáció, leckekikérdezés, korrepetálás, tehetséggondozás, pályaorientáció, pályaválasztás, szabadidős foglalkozások szervezése, élethosszig tartó tanulás szükségességének elfogadtatása.

2.3. A kollégiumi foglalkozások rendje A nevelőtanárok a kötelező és szabadon választható foglalkozások formáját, rendjét és tartalmát demokratikus nevelési alapelvek mentén, irányító beavatkozással, a csoporttal közösen tervezik meg, alternatívát javasol, amelyek közül választani lehet. A csoport szabadon választ a felkínált témák közül, és meghatározzák a feladatok elosztását is. Rendkívüli jelentőséggel bír a közös munka során a tanulók erkölcsi és szellemi gyarapodása, a kompetenciák fejlesztése, a csoportdinamika, illetőleg az egyéni szükségletek és képességek. A kollégiumi foglalkozásokat a pedagógiai programnak megfelelő éves tanulói foglalkozási terv alapján kell megszervezni, mely kollégiumi csoportonként tartalmazza a kötelező foglalkozásokat, továbbá a kollégium egészére az előre tervezhető' szabadon választható foglalkozásokat. Minden tanév első' hetében fel kell mérni, hogy hány tanuló és milyen szabadon választható foglalkozáson kíván a tanévben részt venni. Az éves tanulói foglalkozási tervet a kollégium vezetője készíti elő, és a nevelőtestület fogadja el, a kötelező foglalkozásokra vonatkozóan a tanév megkezdéséig, a szabadon választható foglalkozásokra vonatkozóan legkésőbb az adott tanév szeptember 30-áig. Az éves munkatervet - az elfogadást követő három munkanaponbelül - a helyben szokásos módon közzé kell tenni. A tanulók a közzétételtől számított hét munkanapon belül jelenthetik be - írásban - a kollégium vezetőjének, hogy melyik szabadon választható foglalkozáson kívánnak részt venni. 2.3.1. Kötelező foglalkozások Kiemelten fontosnak tartjuk a tanulási motívumok - a csodálkozás, az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágyának - fejlesztését. A tanuló ideje védett a kötelező szilencium időtartama alatt, naponta 1600-1900-ig, ez alól felmentést a kiváló eredményt elért tanulók kaphatnak, akiknél az iskolai érdemjegyek átlaga 4,5 feletti. A kollégium biztosítja a kötelező foglalkozások rendszeres, tervezett, csoportos vagy egyéni keretben való szervezését. Összesen 14 óra/hét/kollégista. 49

2.3.1.1. Felkészítő, fejlesztő foglalkozások (13 óra/hét/csoport) -

Tanulást segítő foglalkozások: rendszeres iskolai felkészülést biztosító, tehetséggondozó, felzárkóztató, a kiemelkedő képességű tanulók gyorsabb haladását, sajátos érdeklődésű tanulók foglalkoztatását biztosító foglalkozások, szakkörök, diákkörök. Felzárkóztató foglalkozások: előzetes felmérésen alapuló, differenciált képességfejlesztő, tehetséggondozó foglalkozások. Kiemelkedő képességű vagy a sajátos érdeklődésű tanulók foglalkoztatásának biztosítása. Napirendbe beépített kötelező szilencium (tanulmányi kategóriák szerinti differenciálás). Korrepetálás (éves tanulói foglalkozási terv). Tehetséggondozás. Egyéni törődés, gondoskodás: nevelőtanári kikérdezés, ellenőrzés. irányított beszélgetés. A napi felkészülés közvetlen tanári irányítással történik, tanulócsoportonként, heti 13 órában. Csoportonként 1-1 nevelőtanár látja el a tanári feladatokat. A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók fejlesztése, felzárkóztatása szaktanári tervezéssel történik. A foglalkozások látogatása alól a csoportvezető nevelőtanár felmentést adhat: -

rendszeres iskolai elfoglaltság, pl. szakköri tevékenység egyesület által igazolt sporttevékenység, szülő által igazolt magánóra okán.

2.3.1.2. Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító csoportfoglalkozások (1 óra/hét - ennek 60%-a tematikus) Célunk a kollégiumi közösségek fejlesztése, megfelelő csoportdinamika kialakítása, informális és formális csatornák működtetése: -

Tematikus foglalkozások: a rendeletben előírt témakörök, időkeretek és szervezési formák figyelembe vételével - konkrét célok, feladatok, módszerek. Általános csoportfoglalkozások: 45 perc időtartamú, a kollégiumi élethez, a csoport életéhez kapcsolódó feladatok, tevékenységek. Célja, hogy a tanulók elsajátítsák a mindennapi élettel kapcsolatos ismereteket, a közösségi együttélés normáit, a szociális viselkedés alapvető' szabályait; a konfliktuskezelő' képességet. A tanulók életének, egészségének védelme érdekében hangsúlyt kap a prevenciós tevékenység (balesetek-, káros szenvedélyek - dohányzás, alkohol, illetve drogfogyasztás, stb. - kialakulása), valamint az az életvitel helyes tervezése és megvalósítása.

2.3.1.3. Speciális ismereteket adó foglalkozások -

Egyéni törődést biztosító foglalkozások: a tanulók feltárhatják egyéni problémáikat, ezek megoldásában számíthatnak a pedagógus tanácsaira, segítségére, tapintatára, és empátiájára. A szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások: a kollégium által biztosított 1 óra/hét. A pedagógus által irányított csoportos és egyéni foglalkozás, amelynek megszervezése a lehetséges kollégiumi kínálatból választott tanulói igény alapján a kollégiumnak kötelező, s amelyen a tanuló választása alapján köteles részt venni. A lehetőségekből szabadon válaszható, de választani kötelező. Ezek lehetnek: az egészséges és kulturált életmódra nevelés, diáksport, a természeti környezet ápolása, vagy irodalmi, képzőművészeti, zenei és vizuális képességek, kreativitás fejlesztése, vagy öntevékeny diákkörök működése. A foglalkozások során hangsúlyt kap az irodalmi, képzőművészeti, zenei és vizuális képességeinek fejlesztése, a kollégiumban élő nemzeti, etnikai kisebbségekhez tartozó tanulók anyanyelvi, nemzetiségi kultúrájukhoz való kötődésének erősítése. A kollégium által 50

szervezett kirándulások során a tanulók megismerik történelmi, kulturális és természeti értékeinket; a különböző rendezvények erősítik a kollégiumi közösséget. A szabadidő megszervezésénél figyelembe vett elvek a következők: -

egymás megismerése, közösségformálás, hagyományaink megismertetése, az ünnep átélésének megtanítása, tehetséggondozás, műveltségfejlesztés, tartalmas szórakozás biztosítása.

2.3.2. Szabadon választható foglalkozások, programok A foglakozásokat mindig a diákság igényeihez, érdeklődéséhez szorosan igazodva a kollégium pedagógiai programjának alapelveivel összhangban valósítjuk meg. Szabadon választható foglalkozások széles körű alkalmazása a differenciálás, a tehetségfejlesztés kiemelt lehetőségei. Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások tematikája: -

a természeti környezet védelme, irodalom, képzőművészet, zene és vizuális képességfejlesztés, anyanyelvi képességfejlesztés, nemzetiségi kultúra, műszaki, vállalkozói és gazdasági ismeretek, magyar nyelv és irodalom szaktárgyi felkészítés, matematika szaktárgyi és érettségi felkészítés, német nyelv szaktárgyi felkészítés, angol nyelvi szaktárgyi felkészítés, diákkörök, tanfolyamok (nyelvi­érettségi­felvételi előkészítő), kompenzáció (felzárkóztató) programok, rendszeres könyvtárhasználat, sportkörök, tanulásmódszertan, pályaorientáció, média­kommunikációs ismeretek, filmklub, elsősegély tanfolyam, családi életre, párkapcsolatra, egészséges életmódra nevelés.

A csoportfoglalkozások megtervezése írásban: -

a témakörön belül a tartalom („tananyag") meghatározása a fejlesztési célok meghatározása a fogalmak felsorolása az eljárások, munkaformák, módszerek (tanár/diák) megtervezése az alkalmazott eszközök megnevezése az elvárt teljesítmény, végeredmény, produktum leírása 51

Módszerek -

Tanári előadás Kérdőívek kitöltése és feldolgozása Tanulói csoportmunka Szorongás-és stresszoldó technikák alkalmazása Tájékozódás segítése: szakirodalom (könyvek, folyóiratok), webhelyek ajánlása Személyiségállapot, személyes tulajdonságok feltárására irányuló felmérés Önismereti tréning, dramatikus játékok Önmenedzselési technikák Színház-és múzeumlátogatás

A csoportfoglalkozások tervezésének, ellenőrzésének és értékelésének pedagógiai szempontjai -

A foglalkozás illeszkedése a kollégium pedagógiai programjához, a csoport éves munkatervéhez A foglalkozás tervezettsége A cél tisztázottsága A tanulók motiválása, aktiválása A szervezési mód céllal való megfelelősége Eszközhasználat céllal való megfelelősége Megértés, elsajátítás ellenőrzése Tanulói teljesítmények mérése, értékelése Tanár-diák viszony a foglalkozáson Nevelői hatások lehetőségeinek kihasználása Keresztény tartalom megjelenése Eredményesség

52

3. A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, az önálló életkezdést elősegítő tevékenységek elvei Az oktatási-tanulási folyamat segítője és kulcsszereplője is a pedagógus, aki formál, orientál, támogat, egyre önállóbbá teszi tanítványait, kialakítja bennük az önszabályozás készségét, az autonómiát és a szabadságot, mert tudja, hogy az oktatás komplex interaktív folyamat. A tehetséggondozás legfontosabb módszere a gazdagítás, a tudás felfedezése, a rácsodálkozás öröme, az ismereteknek a kötelezőn túli élesítése, elmélyítése, mely fejleszti a kritikus és a kreatív gondolkodást, az intellektuális képességet. A képességek fejlesztésére tevődött át a hangsúly, ma az alkotó gondolkodás és az együttműködés a leghasználhatóbb tudás. Ennek okán a nevelőtanárokkal szemben a XXI. században új kompetenciaelvárások jelentek meg: -

A tanuló empatikus elfogadásával optimális személyiségfejlődés megvalósítása. Kongruens kommunikáció és hitelesség. Nyugalom, türelem, higgadt határozottság. Gyermekközpontú szemlélet. Szociális érzékenység, az eltérések elfogadásának, a különbségek kezelésének a képessége. A kooperatív tanulást megvalósító gyakorlatok alkalmazása, az egymást segítő tanulók együttműködése. Heterogén csoportok működtetése, rugalmas tanulásszervezés mindennapi gyakorlata, alternatív utak kínálata a tanulók számára. Hatékony tanítás, amelynek jellemzője az igényesség, a folyamatos mérés és vissza-jelzés, az egyéni tanulmányi terv és megvalósulásának rendszeres nyomon követése. Együttműködés a problémamegoldásban intézményen belüli és intézményen kívüli szakemberekkel.

Tehetséggondozás: Azon tanulók vesznek részt, akik valamilyen területen kiemelkedő képességekkel rendelkeznek. A tehetséggondozás feladatainak megvalósítása intézményünkben differenciálással és egyéni tehetséggondozással történik. A differenciálás áthatja az intézmény egész nevelési folyamatának feladatait, tartalmát, követelményeit, módszereit, eszközeit, szervezeti formáit, értékelési rendszerét. Alapfeladataink: A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszereiben célirányos tanulás-szervezési eljárások alkalmazása: • differenciált tanulásszervezés • kooperatív technikák • projektmódszer • tevékenységközpontú pedagógiák Bizonyos területeken tehetséges SNI tanulók célirányos fejlesztése. Pedagógusaink nevelő-oktató munkájuk során arra törekszenek, hogy a differenciálás módszerével teljes mértékben kibontakoztassák a tanulókban rejlő képességeket, fejlesszék kreativitásukat, szociális kompetenciájukat, kognitív és affektív szférájukat.

53

Ennek érdekében:  Differenciált foglalkoztatást alkalmazunk,  A közösségi nevelés mellett nagy figyelmet fordítunk az egyéni bánásmódra,  Egyéni feladatok adásával igyekszünk kibontakoztatni a gyermek képességeit, tehetségét,  A tanulók érdeklődésének, adottságainak megfelelően szakköröket szervezünk. A szakkörök szervezésénél a sokoldalúságra, a változatosságra törekszünk.  Folyamatosan részt veszünk pályázatokon, tanulmányi versenyeken, vetélkedőkön.  Lehetővé tesszük tanítványainknak, hogy bekapcsolódjanak az intézményen kívül megszervezett tanfolyamokba, tevékenységekbe, ha azok összeegyeztethetőek kollégiumi kötelezettségeikkel.  A közművelődési intézmények által biztosított lehetőségek kihasználása (múzeum-, hangverseny-, és színházlátogatások; könyvtárakban, levéltárakban végzett kutatómunka stb.).  Diákönkormányzati tevékenység, diákújság szerkesztése, kollégiumi rendezvények szervezése.  A tananyag lehetőségeinek függvényében projektmódszer alkalmazása. Korrepetálás: Azon tanulók vesznek részt, akik - hiányzás miatt lemaradtak a tananyagban, - ismereteik hiányosak egy-egy részterületen, - igénylik a fokozottabb tanári segítséget, - az órai tananyag elmélyítésében szaktanári segítségre szorulnak. Felzárkóztatás: Azon a tanulók vesznek részt, akik év közben csatlakoztak hozzánk és valamilyen szinten lemaradásuk van, vagy eltérő felkészültséggel érkeztek az általános iskolából. Az egyéni tanulási stratégiák fejlesztése Az individualizált tanulás előnye, hogy az egyéni anyagot egyéni tempóban, önállóan dolgozza fel a tanuló. Az egyéni tanulói igények kielégítése áll a fejlesztés középpontjában. Ez a fejlesztési tevékenységrendszerek olyan kidolgozását és alkalmazását jelenti, amely csökkenti a hátrányokat, esélyt ad a felzárkózásra és lehetőséget biztosít a követelmények, elvárások teljesítésére. Feltételezi az egyéni tanulói igényekhez igazodó differenciált foglalkoztatást és a rugalmas alkalmazkodást kifejezetten az egyén fejlődési üteméhez mérten. Olyan humanizálódó kollégiumnak valljuk magunkat, amely tudomásul veszi, hogy nincs tanuló, aki mindenben egyformán kiváló. Az egyik ügyesebb, a másik gyorsabb, a harmadik kitartóbb. Mindenki hátrányos helyzetű a nála bizonyos szempontból jobb adottságokkal vagy előnyösebb körülmények között lévőkkel szemben. Olyan kollégiumnak valljuk magunkat, ahol minden gyermek lehetőséget kap a fejlődésre. Azok a képességek, amelyeket az egyén nem használ, fejletlenek maradnak, amelyeket viszont sokat foglalkoztat, mind magasabb szintre fejlődnek. Ha egy képesség fejlődésbeli lemaradását szeretnénk csökkenteni, olyan tevékenységet kell végeztetni a gyerekekkel, amely a célzott képességre fejlesztő hatással lehet. Az esélyteremtéshez, az eredményes társadalmi beilleszkedéshez az egyik legfontosabb tennivaló, hogy a kollégium kezelni tudja az egyéni igényeket, az egyéni eltérésekből fakadó problémákat. Képes legyen arra, hogy a tanulók számára a rendelkezésre álló eszközök felhasználásával biztosítani tudja azokat az egyéni tanulási útvonalakat, egyéni tanulási stratégiákat, amelyek megakadályozhatják, illetve kompenzálhatják az iskolai kudarcokat. Kooperatív tanulás 54

Több ember közösen végzett tevékenysége kapcsán szoros kölcsönhatás alakul ki. Nemcsak a tananyaga elsajátítása a cél, hanem a szociális folyamatok elsajátítása is. A közös munkával a gyerekek a személyiségfejlődés területén is kibontakozhatnak, nő a tanulási motiváció, csökken a szorongás, ezáltal erősödik pozitív beállítottságuk a kollégiummal, iskolával szemben. Javul a tanulási teljesítményük, a problémamegoldó, kreatív gondolkodásuk fejlődik. Jó irányba mozdul el a diákok egymás iránti toleranciája is. Képessé válnak a társadalmi, etnikai, kulturális különbségek tisztább értelmezésére. A pedagógus feladata tehát, hogy kiépítse tanulói között az együttműködés képességét. Ez megkívánja a tanulóktól az interperszonális és kiscsoportban való munka képességét. A tanulóknak el kell sajátítaniuk azokat a technikákat, melyek az együttműködéshez szükségesek. Nem az egyéni felelősség elmosásáról van szó, sokkal inkább annak a csoport tükrében való felerősítéséről. A kooperatív tanulás négy alapelve: -

Az építő egymásrautaltság Az egyéni felelősség Az egyenlő részvétel A párhuzamos interakció

A pályaválasztási tevékenység elvei: -

a 7.,11-12. évfolyamosok számára folyamatos tevékenység; legyenek tisztában képességeikkel, legyen reális önismeretük; a pályaismertetők tartalmazzák a velük kapcsolatos képzési módokat; lássák a választott pálya és életük fő kérdései közti összefüggéseket, mit kell tenniük céljuk eléréséhez; alkalmazni kell a modern informatikai eszközöket; törekedni kell, hogy az egyéni adottságokhoz illeszkedő választásuk összhangban legyen a munkaerő-piac elvárásaival; tudatosítani kell, hogy az iskolában megszerzett ismeretek csak a továbbtanulás megkezdéséhez elegendőek; legyenek készek a permanens tanulásra, ami alapja lehet a későbbi pályakorrekciónak; választásuk során gondolkodjanak pályakörben, pályairányban, ennek megfelelően látogassanak el munkahelyekre.

Az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elvei: -

a polgári értékrend elemeinek megismertetése; kollégistáink elképzelésének megismerése a jövőről; jövőképük fejlesztése a realizmus irányába; ki kell alakítani az egy életen át való tanulás és önművelés igényét; konfliktus kezelési technikák megismertetése, gyakorlása; élethelyzetek modellezése szituációs játékok révén; a családi és társadalmi élet főbb tennivalóinak megismertetése; demokratizmus a mindennapi életben – előgyakorlatok; a változó világ körülményeihez való konstruktív alkalmazkodás megalapozása, felkészítés az ésszerűen takarékos gazdálkodásra.

55

4. Nemzetiséghez tartozók kollégiumi nevelése esetén a nemzetiség kulturális és anyanyelvi nevelésének feladatai Intézményünket illetően nem releváns.

5. A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve A MEGVALÓSULÓ KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIAI MUNKA ÁLTALÁNOS ELEMEI -

Az oktatási és nevelési folyamat öt évfolyamra (a 9-13. évfolyam) terjed ki. A 9. előkészítő évfolyamon a hátrányok kompenzálása, az ismeretek kiegyenlítése történik emelt óraszámban, felkészítő foglalkozások segítségével, illetve önismereti-személyiségfejlesztési, tanulás módszertani, és drámapedagógiai foglalkozásokkal. A tanulók a szorgalmi időszak minden hónapjában egy alkalommal, péntek délutántól vasárnap estig tartó kötelező kollégiumi hétvégén, így kirándulásokon, országjáráson, sportversenyeken vesznek részt. (Évente legalább hét alkalommal.) hátrányos helyzetű kollégistáink folyamatosan szerepelnek házi, regionális és országos versenyeken.

CÉLKITŰZÉSEK -

-

Kollégiumunk által alkalmazható eszközrendszer segítségével biztosítjuk, hogy a jelenleginél lényegesen nagyobb arányban tanulhassanak eredményesen nappali tagozatos, érettségit adó középiskolai osztályokban, és ennek eredményeképpen minél nagyobb arányban folytathassák iskolai pályafutásukat a felsőoktatásban azoknak a szülőknek a gyermekei, akik megfelelnek a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben rögzített feltételeknek. fokozott erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy az alacsony társadalmi-gazdasági státuszú családok gyermekei elinduljanak a társadalmi felemelkedés útján.

SAJÁTOS NEVELÉSI FELADATOK Egyéni fejlesztés eljárásrendjének megalkotása és működtetése -

egyéni fejlesztési és tanulási tervek kialakítása a tehetségfejlesztés érdekében, a tervek megvalósulásának érdekében differenciált tanulásszervezés, és további szolgáltatások, folyamatos visszajelzés a tanuló egyéni haladásáról és a továbblépés lehetséges irányairól az egyéni fejlesztési tervek alapján szervezett tantárgyi képességfejlesztő programok.

Az egyéni fejlesztés eszközrendszere -

az alapprogramban meghatározott kompetenciák fejlesztése, tanulási motivációt fejlesztő tevékenységek, 56

-

előítéletek kezelése, multikulturális tartalmak közvetítése, identitás artikulálása és erősítése, kortárs-segítés, tanári mentori rendszer működtetése, önismeret és mentálhigiéné, a tanulói önkormányzatiság kialakítása, erősítése.

A programhoz kapcsolódó pedagógiai környezet Olyan pedagógiai környezet megteremtése a cél, amelyben a tanuló fejlődése a leghatékonyabb módon folyik. -

- kooperatív alapelvek mentén szerveződött tevékenységek (csoportfoglalkozáson, csoportfoglalkozáson kívül, kooperációra épülő tanári fejlesztő műhelyek keretében), - projektmódszer alkalmazásával szerveződő tevékenységek (csoportfoglalkozáson, csoportfoglalkozáson kívül), - tevékenységközpontú tanulási és tanítási eljárások, - drámapedagógia eszközrendszerének alkalmazása, - családlátogatás,- mentálhigiénés műhelyek megfelelő szakemberek bevonásával.

FOLYAMATOS FEJLESZTÉSEK Az intézményi program folyamatos fejlesztése érdekében intézményen belüli és intézmények között végzett tevékenységek, melyek kiterjednek a program tervezésére, folyamatos belső ellenőrzésére, értékelésére és a tapasztalatok alapján történő továbbfejlesztésére: -

évente készítendő feladatterv részeként programfejlesztési feladatok meghatározása, a mentori és a program előrehaladásának értékelését szolgáló tevékenységek kihasználása a programfejlesztés érdekében, a horizontális tanulás működtetése a programban részt vevő intézmények között és az intézményben futó programon belül az intézményfejlesztés érdekében (többek között a jó gyakorlatok leírása, adaptálása, fejlesztő csoportok működtetése a programban részt vevő intézményen belül és intézmények között), a programban keletkező adatok visszacsatolása a programfejlesztés folyamatába.

6. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei A kollégiumi élet megszervezésében jelentős szerepet tölt be a kollégium diákönkormányzata. Biztosítanunk kell, hogy a diákok választott tisztségviselőik révén részt vehessenek a tanulóközösségek mindennapi életével kapcsolatos célok kijelölésében, a feladatok végrehajtásában, valamint az elért eredmények értékelésében. Lehetővé kell tennünk, hogy a diákönkormányzat tagjai és vezetői megismerjék és a mindennapi gyakorlatban felelősen alkalmazzák a demokratikus érdekérvényesítés, a problémamegoldás és a konfliktuskezelés technikáit, módszereit. A diákönkormányzat célja, hogy a működési szabályzattal összhangban a tanulók a diákotthoni nevelőközösség tagjaiként vegyenek részt önmaguk és társaik formálásában, életmódjuk 57

kialakításában a pedagógusok közreműködésével szervezzék, irányítsák, ellenőrizzék és értékeljék a közösség életét és munkáját. DÖK munkáját a diákok által felkért tanár segíti. A diákönkormányzatot választott képviselők alkotják. Maguk választják vezetőségüket, akik képviselik a kollégista diákokat: -

az iskolai szervezetben, nevelőtestületi értekezleteken, kulturális rendezvényeken.

A szociális képességek fejlesztése tudatos módon történik meg a különböző diákönkormányzati tevékenységek gyakorlása kapcsán: -

A közösség napi életrendjének, feladatainak teljesítéséhez szükséges keretek szervezése, a munka irányítása, ellenőrzése és értékelése. A közösségi és egyéni érdekek összhangjának megteremtése. A tanulók sokoldalú fejlődésének segítése, az elért eredmények értékelése. A tanulmányi munka megszervezésének segítése és aktív részvétel az ellenőrzésben, értékelésben. A kollégium kapcsolatrendszerének kiépítése más iskolákkal, kollégiumokkal. Az iskolai és a kollégiumi nevelőtestület munkájának támogatása. Közgyűlések, választások, értékelések, rendezvények szervezése, diákvezetői megbízások ellátása.

A Diákönkormányzat tagjaitól elvárjuk, hogy: -

Személyes példamutatással, kiemelkedő tanulmányi eredménnyel járjanak társaik előtt. Ismerjék és gyakorolják a demokrácia alapvető szabályait. Önállóan végezzék az önkormányzó munkát. Ismerjék meg jogaikat, teljesítsék kötelezettségeiket. A feladatokat előre tervezzék, a munkát osszák meg. Közösségszervező tevékenységük kapocs legyen a diákság a nevelőtestület és az iskola háromszögében.

Sport – játéktevékenység A szabadidős tevékenységek közül kollégiumunkban kiemelt szerepet kap a sport és a játéktevékenység, a rendszeres mozgás. A testi nevelés során szerencsére támaszkodhatunk a sportra, mint eszközre, mert tanulóink körében a sportmozgások kedveltek. A testi kulturáltság azonos értékű a kultúra többi területeivel, s egyik formája az önmegvalósulásnak. Küzdeni tudást, erős akaratot, kitartást, jobb eredményekre való törekvést követel az egyéntől is. Feladata az egészség védelme, az egészségnevelés. A sport immunizáló szerepénél hangsúlyozni kell a fizikai cselekvőképességet, a test és a pszichikum összhangjának megteremtését, a tevékenység kollektív magatartást követel, segítségnyújtást, kölcsönös bizalmat egymásban. A sport olyan állóképességet ad, amely ellenállóbbá teszi a diákokat mindenfajta fizikai megpróbáltatással szemben. Feladataink: 58

- a rendszeres testedzés iránti igény felkeltése, állandósítása - a környezet kínálta lehetőségek kihasználása - a mindennapos mozgás jelszavának megfelelően tevékenységek szervezése, beindítása - csapatjátékok szervezése - tudatosítás, hogy a versenyzésnél nem az eredmény, hanem a részvétel a fontos - tudjanak örülni saját és mások elért sikereinek - tudatosodjon bennük a hatás öröme, a fölösleges energia levezetése - a túlterhelés elkerülése a cél. A kulturális tevékenység, esztétikai nevelés A kulturális, a művészeti, az esztétikai, a vizuális nevelés a szabadidő kulturált eltöltésének megszervezése rendkívül szerteágazó és összetett feladat. Szorosan kapcsolódik a tanulmányi munkához a jól szervezett életrend kialakításához éppúgy, mint az etikai, a világnézeti, a környezeti, a testi nevelésben megnyilvánuló értékéhez, de a szerepekre nevelés sok részlete is szorosan ide tartozik. Tudatosítjuk tanulóinkban, hogy a természet szépségeiben megtalálható esztétikai értékek, a műalkotások, az irodalmi művek, a filmek, a zeneművek, a táncok, a népművészeti hagyományok értékrendszerének ismerete az ember általános műveltségének része, mint a kémia, fizika, matematika alapkérdéseiben való jártasság. A kollégiumi nevelésben a tanulás, a szabadidő optimális megtervezése alapvető fontosságú, hiszen e szűkre szabott időben zajlik a tanulmányi munkát kiegészítő tehetséggondozás, a hiányok pótlása, a művészetekre nevelés, a vizuális nevelés, a fiatalos időtöltések, a megemlékezések, ünnepségek, a hagyományos kollégiumi összejövetelek, a sportversenyek, a csoportfoglalkozások, az egyéni beszélgetések és sok egyéb tevékenység. Az esztétikai nevelés legfontosabb feladatai: - az egyén esztétikus megjelenése, ízléses öltözködés, testkultúra, - a környezet esztétikus alakítása, formálása, a természet szépségei, - az alkotó munkában megjelenő esztétikum, - a művészetek sokféleségének megismertetése, - néphagyományok ismerete, tánc- mozgáskultúra, - a múzeumba, moziba, színházba, hangversenyre járás szokásainak kialakítása, - közös és egyéni könyvtár, lemeztár, kazettatár, video tár kialakítása, fejlesztése, gyarapítása, - újságfigyelő rendszer megszervezése, Az esztétikai és kulturális nevelés kollégiumunkban: 1. Rendezvények szervezése: (Lásd! A kollégiumi hagyományai c. fejezet.) 2. Városi kulturális intézmények "műsorfigyelése". 3. Könyvtárlátogatások - megyei, házi könyvtárak, napilap-figyelő. 4. Diákkörök, érdeklődési körök: - népzenei önképzőkör - klasszikus-zenei klub - házi videofilm klub - számítógépes szakkör - természetjáró diákkör - természet- és környezetvédelmi szakkör 59

- rejtvényklub 5. Színházbérlet megszervezése - az előadások előkészítése, értékelése. 6. A diákönkormányzat által szervezett versenyek: - szobák tisztasági versenye, - szobák dekorálásának versenye, (ötletesség, esztétikum, otthonosság) - a kollégiumi napok műsorainak értékelése. - tréfás újoncavató 7. Kapcsolódás az iskolai rendezvénytervben szereplő alkalmakhoz, lehetőség szerint elkerülve a "dupla" megemlékezést, ünneplést. 8. Kiállítások szervezése évfordulókhoz kapcsolódóan.

60

7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek A gyermek és ifjúságvédelmi munka minden csoportvezető nevelőtanár napi feladatai közé tartozik. A csoportvezető már beköltözéskor összegyűjti a szükséges információkat a tanulókról, hiszen neki kell elsőként észlelni és közvetíteni a problémát a kollégium gyermekvédelmi felelősének, aki aztán részletesen feltárva az esetet megoldási tervet készít elő. Ezzel egyidejűleg tájékoztatja a nevelőtestületet, a kollégium vezetőségét, továbbá konzultációt folytat a szülőkkel, az iskolával, az önkormányzat családsegítő szerveivel, ha szükséges felkeresi a lakóhely szerint illetékes önkormányzat szociális és gyámügyi osztályát az érintett tanuló ügyében. Rendkívüli prioritást kell kapnia a gyermek- és ifjúságvédelmi munka szervezettségének, valamint az ellátás szakszerűségének. Tekintettel az igényekre, a feladatokra, a pedagógus módszertani felkészültsége, a pedagógiai kultúra színvonala a gyermek és ifjúságvédelmi munkában központi kérdés. Szükséges az intézményen belüli rendszeres tapasztalatcsere, konzultáció, az esetmegbeszélés. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata különösen: - A kollégiumi csoportokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy a kollégiumon kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. - A pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál - a veszélyeztető okok feltárása érdekében család-látogatáson megismeri a tanuló családi környezetét. - Gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot. - A gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken. - A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy a kollégium igazgatója indítson eljárást a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében. - A kollégiumban a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelki segély telefon, gyermekek átmeneti otthona stb.) címét, illetve telefonszámát. - A kollégium nevelési programja, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében egészségnevelési, ennek részeként kábítószer-ellenes program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése; szükség esetén intézkedés megtételének kezdeményezése az iskola igazgatójánál, tájékoztatás nyújtása a tanulók, a szülők és a pedagógusok részére. - A törvényi változások figyelemmel kísérése, folyamatos továbbképzés.

61

A segítségnyújtás általános formái -

az egyéni beszélgetés, egyéni törődés, meghallgatás, életvezetési tanácsadás, a kiscsoportos, szobaközösségi beszélgetés, relaxáció, terápia, drámapedagógiai foglalkozás, mentálhigiénés szolgáltatás, jogsegély, folyamatos kapcsolattartás a kollégium pszichológusával.

Fontos célkitűzésünk, hogy pedagógiánk szellemisége kizárja annak lehetőségét, hogy bármelyik diák származása, színe, vallása, nemzeti vagy etnikai hovatartozása miatt, vagy bármely más oknál fogva hátrányos, esetleg kitaszított helyzetbe kerüljön. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a kollégista diákok szívesebben fordulnak úgymond „házon belül" segítségért olyan pedagógushoz, akit ismernek, és akiben megbízhatnak, hiszen ezek a serdülőkori problémák elsősorban magánéleti, személyes jellegűek, közösségi beilleszkedéssel, egészségüggyel, tanulással, családi háttérrel, pszichés vagy egzisztenciális nehézségekkel kapcsolatosak. A veszélyeztetettség külső megjelenési formái A kollégiumnak kiemelt figyelmet kell fordítania a szenvedélybetegségek megelőzésére, illetve a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésének elősegítésére. Fokozott figyelemmel kísérjük a veszélyeztetett tanulók közösségi kapcsolatait, közösségbe épülését. -

a változás a családban (első osztályba lépő gyermek, testvér születése, válás), a médiumok hatása gyermekeink fejlődésére (pozitív-negatív), az engedékenység-szigor kérdése (hol a helyes középút?), szenvedélybetegségek - megelőzésük, gyógyításuk, (italozás, dohányzás, drogfogyasztás), tanulási nehézségek (dysgrafia, dyslexia, dyscalculia, egyéb) és tanulmányi eredmény látványos visszaesése, deviáns viselkedés: szabados életforma, csavargás, sajátos életvitelt tükröző' külső öltözködésben, hajviseletben, ékszerezettségben, szélsőséges politikai nézetek hangoztatása, szektához való csapódás,

A gyermekvédelmi munkát meghatározó pedagógiai elveink A gyermeki jogok minél magasabb szintű megvalósulása, érvényre jutása érdekében el kell különítenünk: -

A prevenció, a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, a veszélyeztető' körülmények kialakulásának széleskörű megelőzése és megszüntetése.

62

-

A szociális segítségnyújtás, a gyermek és természetes környezetének együttműködésére építve kísérjük figyelemmel a konkrét veszélyeztető' hatásokat, és azok kezelésére megoldásokat keresünk. A hatósági beavatkozás szintjét. A család életébe történő hatósági beavatkozás kizárólag akkor engedhető meg, ha az a gyermek érdekében elkerülhetetlen.

A gyermek- és ifjúságvédelmi munka színvonala emeléséért az alábbiakat kívánjuk tenni: -

pedagógiai módszertani kultúra fejlesztése, gyermekközpontúság, bizalmi elv érvényesítése, a pedagógiai munkát segítő külső szakemberek hatékony bevonása (pszichológus), továbbképzések igénybe vétele, rugalmas alkalmazkodás a diákok igényeihez, problémáihoz, a gyermek, a tanuló személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában együttműködünk a szülővel, a gyermekközösség, a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése, felkészítjük a tanulót a családi életre, családtervezésre, krízishelyzetekre, olyan légkört teremtünk, amely eleve kizárja annak lehetőségét, hogy bármelyik gyermek, bármilyen oknál fogva hátrányos, kitaszított helyzetbe kerüljön, törvényesség megtartása a működésben az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, illetve az 1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről értelmében.

A betegségek, szenvedélybetegségek megelőzése illetve kezelése -

A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjának megfelelően szervezett foglalkozásokat tartunk, és kiemelten foglalkozunk az életmód-életvitel témakörrel. Támogatjuk pedagógusaink ilyen irányú továbbképzését. Az érintett tanulókat bevonjuk a szakkörök munkájába, klubok tevékenységébe, így integráljuk őket a kollégiumi közösségbe. - Filmklub keretében lehetőséget nyújtunk speciális, a témával foglalkozó film megtekintésére, beszélgetésre. - Prevenciós céllal előadókat hívunk kollégiumi és/vagy csoportszintű előadásokra, drogellenes programokat szervezünk. - Szükség esetén a pszichológus szakellátását kérjük. - Tanév elején tűz- és balesetvédelmi oktatást szervezünk. - Intézményi „szociális hálót" működtetünk. - Többszöri konzultáció a szülőkkel, nevelési segítség, életvezetési tanácsadás. - A gyermek nevelési tanácsadóhoz irányítása. - Javaslat egészségügyi ellátás igénybevételére. - Rendszeres gyermek- és ifjúságvédelmi támogatás, illetve természetbeni juttatás kérelmének előterjesztése.

63

8. A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésének terve A kollégium feladatai közé tartozik Magyarország állami ünnepeinek, a hozzájuk kapcsolódó eseményeknek a megismertetése, méltó megünneplése, a kollégiumi közösség egészének bevonásával, a vezetőség, a nevelőtestület segítő közreműködésével. Sajátos helyzetünkből adódóan az oldottabb légkörben tartott megemlékezéseket szorgalmazzuk, a megemlékezéseket az éves munkaterv tartalmazza. Minden csoportvezetőtől elvárjuk, hogy a csoportjával együtt tevékenyen részt vállaljon a kollégiumi közösség számára szervezett rendezvények előkészítésében és lebonyolításában. Faliújságon hívjuk fel a figyelmet az ünnep közeledtére. A tervezés időszakában a kollégium vezetése a diákönkormányzattal és a tantestülettel egyeztet. Minden ünnepség a délutáni szilenciumot követően kerül megrendezésre, amennyiben hétvégére esik az ünnep, az azt megelőző munkanapokon előzetes egyeztetést követően. A hagyományok tiszteletben tartása, ápolása, újabb hagyományok teremtése és azok ápolása, valamint a kollégium jó hírnevének megőrzése az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve tanulójának a kötelessége, különösen a nevelőtestületé és a vezetőségé. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja a kollégium meglévő hírnevének: - megőrzése, illetve - növelése. Hagyományos rendezvényeink, megemlékezéseink: - Ismerkedési est (Gólyaavató), melyen minden új kollégista bemutatkozhat. - Megemlékezés az aradi vértanúkról - Megemlékezés 1956. október 23-ról - A Reformáció Emléknapja - Karácsonyi ünnepség, - Egészségnevelési napok, - Farsang, - Kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja, - Megemlékezés 1848. március 15-i eseményekről, a szabadságharc hőseiről, - Holokauszt áldozatairól megemlékezés - Húsvéti megemlékezés, - Kollégiumi ballagás, végzősök búcsúztatása - Megemlékezés a nemzeti összetartozás napjáról, - Pedagógusok napja, - Diáktalálkozók, Sport versenyek, Vetélkedők szervezése

64

9. Az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái A Kollégium, a Bocskai István Református Oktatási Központ intézmény-egysége ezért folyamatos, napi kapcsolatban áll a Bocskai István Református Oktatási Központ alábbi nevelési-oktatási intézményegységeinek vezetőivel és nevelőtestületeivel: Bocskai István Református Oktatási Központ Lámpás Óvodája 2314 Halásztelek, Iskola u. 2. Bocskai István Református Oktatási Központ Általános Iskolája 2314 Halásztelek, II. Rákóczi Ferenc út 17. Bocskai István Református Oktatási Központ Beleznay János Tagintézménye 2347 Bugyi, Templom utca 19. Bocskai István Református Oktatási Központ –gimnázium, szakközépiskola, szakiskola, alapfokú művészeti iskola 2314 Halásztelek, II. Rákóczi Ferenc út 17. Bocskai István Református Oktatási Központ Egressy Béni Alap- és Középfokú Zeneművészeti és Színművészeti Szakközépiskolája, Ének-Zene Gimnáziuma 1211 Bp., II. Rákóczi F. út 121-123. 1215 Budapest, Vágóhíd út 68-74. 1215 Budapest, Katona József út 60. 1214 Budapest, Árpád út 1. A kapcsolattartás megvalósulásának alapvető formája a kétheti rendszerességgel magtartásra kerülő igazgatói értekezlet az intézményegység-vezetők munkaértekezlete, az operatív teendők koordinálására és intézkedésére. A szülőkkel történő kapcsolattartás/együttműködés formái A szülőket az intézmény egészének életéről, az intézményi munkatervről, az aktuális feladatokról  az igazgató: o a szülői szervezet (közösség) választmányi ülésén tanévenként 2 alkalommal o a hirdető táblán keresztül,  a nevelőtanárok: o a szülői értekezleten tájékoztatják. A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak:  a szülői értekezletek,  a nevelők fogadó órái,  a nyílt napok,  a tanuló értékelésére összehívott megbeszélések,  írásbeli tájékoztatók  digitális napló. 65

A szülői értekezletek, és a nevelők fogadóóráinak időpontját az intézményi munkaterv tartalmazza. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az intézmény belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az intézmény igazgatójához, az intézmény nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az intézményi szülői szervezethez fordulhatnak. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az intézmény igazgatójával, nevelőtestületével vagy az intézményi szülői szervezettel. A szülők és más érdeklődők az intézmény pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az intézmény igazgatójától kérhetnek tájékoztatást. Az intézmény pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg:  az intézmény fenntartójánál,  az intézmény irattárában,  az intézmény nevelői szobájában,  az intézmény igazgatójánál,  az intézmény könyvtárában,  az intézmény honlapján. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az intézmény alkalmazottainak) meg kell ismernie. A házirend egy-egy példánya megtekinthető  az intézmény irattárában;  az intézmény könyvtárában;  az intézmény nevelői szobájában;  az intézmény igazgatójánál;  elektronikus formátumban pedig az intézmény honlapján. A házirend egy példányát – a köznevelési törvény előírásainak megfelelően – az intézménybe történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni.

66

XIII. Az óvodai nevelés helyi programja 1. Az óvoda helyi nevelési alapelvei, értékei, célkitűzései Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja (a továbbiakban: Alapprogram) a hazai óvodai neveléstörténet értékeire, nemzeti sajátosságaira, a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeire, a nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára építve, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok, valamint a gyermeket megillető jogok biztosítása érdekében a Magyar Köztársaság által aláírt nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket figyelembe véve meghatározza a magyarországi óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit. Az óvodai nevelés pedagógiai alapelveinek meghatározásánál abból kell kiindulni, hogy a) az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, a gyermeki jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia; az egyenlő hozzáférés biztosításával. b) a gyermeket - mint fejlődő személyiséget – gondoskodás és különleges védelem illeti meg; c) a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő szerepet játszanak. Az Alapprogram szerint az óvodai nevelésben érvényesülhetnek a különböző - köztük az innovatív – pedagógiai törekvések, mivel az alapprogram biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek és széles körű módszertani szabadságának érvényesülését, megkötéseket csak a gyermek érdekében tartalmaz. Az óvoda nevelőtestülete elkészíti saját nevelési programját: vagy átvesz és adaptál egy kész programot, vagy saját programot készít, amelynek meg kell felelnie az alapprogramban foglaltaknak. Az Alapprogram és az azzal összhangban lévő óvodai nevelési programok egymásra épülő, szakmailag összehangolt rendszere a biztosíték arra, hogy az egyes intézmények szakmai önállósága, az óvodai nevelés sokszínűsége mellett érvényesülnek azok az általános igények, amelyeket az óvodai neveléssel szemben a társadalom a gyermek érdekeinek figyelembevételével megfogalmaz.” A következő idézett sorok nagyon lényeges helyet kapnak elképzeléseinkben: „… a vallásos alapozású erkölcsi értékek nem csupán a vallásos embereké, hanem minden ember, az egész emberiség tulajdona: ezek egyetemes emberi, erkölcsi értékekké váltak… mindenki számára hozzáférhetőek elsajátíthatók. Minden embert – hívőt és nem hívőt, egyaránt – gazdagabbá tesznek, világlátásukban, tevékenységükben, jellemükben, egész emberségükben…

67

S az is tény, hogy azokban az óvodákban, ahol nem a gyűlöletre, ellenségeskedésre, mások lenézésére, diszkriminálására, hanem megértésre, szolidaritásra, szeretetre nevelnek, ahol minden ember emberi méltóságának tiszteletére és megsegítésére nevelnek, ahol felelősségteljes gyermekkori és felnőttkori szabadságra nevelnek, ahol szilárd belső fegyelmezettségre nevelnek, ahol a szeretet örömére, derűjére, vidámságára nevelnek – ott embert alakító, embert Kiteljesítő, embert növelő keresztyén erkölcsi értékeket váltanak át tettekre, még akkor is, ha közben egyetlen szó sem hangzik el Krisztusról,keresztyénekről, egyházról.” (Dr. Mészáros István: Óvoda és vallás.) Valamiben mindenki hisz még a „nem hívő” is. Önmagunkban is hinnünk kell, hogy meg tudjuk változtatni a világot. Nem kell nagy dologra gondolni. Ha teljesítem a rám bízott feladatokat erőm és tudásom szerint a legjobban, akkor én, mint a világ parányi pontja, a világnak egy részét építem, s életem értelmet kap. „A hit az élet ereje az emberben, ha egyszer él, akkor valamiben hisz Ha nem hinné, hogy valamiért élnie kell, akkor nem élne…” (Tolsztoj) Az alapdokumentumban meghatározott nevelési, fejlesztési tartalmak a gyermekek között fennálló különbségek ellenére miden gyermek számára szükségesek, és az óvodák között fennálló különbségek ellenére minden óvodában alkalmazhatók. A fogyatékosság a gyermekek között fennálló különbségek olyan formája, amely a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, a szokásostól eltérő eljárások alkalmazását és kiegészítő pedagógiai szolgáltatások igénybevételét teszik szükségessé. Az óvodai nevelés folytatója a családi nevelésnek, új módon kiegészíti – bizonyos esetekben korrigálja – azt, azoknál a fogyatékos gyermekeknél pedig, akik korai gyógypedagógiai fejlesztésben és gondozásban részesültek, arra is épít." (Református Pedagógiai Intézet: A református óvodai nevelés keretprogramja.) „Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, hogy amikor öreg lesz, akkor sem távozik el attól" (Péld. 22:6) Az óvodai nevelés folyamata több nevelési terület feladatait és megvalósítását jelenti. A nevelési feladatok összefüggő egységet alkotnak. Beszédben, írásban, illetve tervezésben külön említést kapnak, mégsem választhatók el egymástól az óvodai nevelés folyamatában. A Református Óvoda olyan keresztyén nevelési intézmény, melynek testülete elkötelezte magát Krisztusnak, tevékenységét a keresztyén szellemiség hatja át, gyökere a szabadító Istenben van, ezért küldetése elmondani a jövő nemzedékének, de a szülőknek, nagyszülőknek is "hogy egyszülött FIÁT küldte Isten a világba, hogy éljünk általa". Alapvető meggyőződésünk, hogy a 3-6-7 éves gyermek tapasztalatait, élményeit cselekvésbe ágyazva, tevékenység közben szerzi meg. Nevelési-oktatási tevékenységünk fő feladatait az Óvodai nevelés országos alapprogramja, A református óvodai nevelés keretprogramja és a Tevékenységközpontú Nevelési Program irányelvei alapján dolgoztuk ki. Mindezek figyelembevételével tervezzük, szervezzük és valósítjuk meg a differenciált személyiségfejlesztést.

68

2. Az óvoda átfogó, globális nevelési terve a. Gyermekkép Az Alapprogram a gyermeki személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy a gyermek egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény egyszerre. Az Alapprogram gyermekkép megrajzolásában az eltérő pedagógiai és pszichológiai irányzatok közös vonásait veszi alapul. Ezek szerint: a gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést. Nem ad helyet az előítéletek kibontakozásának sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben.” b. Óvodakép Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Az óvoda funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkció. Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségben történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. Az óvodai nevelés célja az, hogy az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását elősegítse, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a különleges gondozást igénylő gyermek ellátását is). Az óvodai nevelésben alapelv: a) a gyermeki személyiséget, elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi; b) a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását; c) az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseknek a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk. Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: a gyermeki szükséglet kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről; a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról; a gyermeki közösségben végezhető sokszínű - az életkornak és fejlettségnek megfelelő - tevékenységről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékra; e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítéséről; a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhezszükséges személyi, tárgyi környezetről.

69

A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban: migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét. c. Küldetésnyilatkozat A református óvoda dolgozói, a gyermekek egyéni képességeit figyelembe véve, érzelmileg kiegyensúlyozott, játékában felszabadult, örömét lelő, társaihoz, a felnőttekhez szívesen közeledő, barátságos szeretetet adni és kapni tudó gyermekeket szeretnénk nevelni, akik rácsodálkoznak a világra, nyitottak, érdeklődőek és igényesek a környezetük iránt. Szeretnénk óvodásaink kibontakozóban lévő személyiségjegyeihez a családis nevelést kiegészítve, a keresztyén erkölcs és hitbeli ismereteket átadni, amelyekre építve önálló, magabiztos, testileg és lelkileg egészséges a jó ügyekért tenni képes emberekké válhatnak. d. Óvodánk szellemisége Óvodánk sokban hasonlít a többi óvodához. Keresztyén ünnepek ünneplése, imádkozás étkezésnél, vallásos énekek éneklése, kapcsolat templom és óvoda között. A keresztyén óvoda és valamely más fenntartó által működtetett óvoda között tehát a lelki karakterben van a különbség, s ez meghatározza a nevelés szellemiségét. Református óvodánk célja, hogy Jézus Krisztus szeretetének sugárzásán keresztül a gyermekek elinduljanak a képmutatás nélküli hit és szeretet útján. Az óvoda egész légkörének sugároznia kell az Isten iránti engedelmességet, a megértést, a Krisztusi szeretetet. A református nevelés világnézeti alapja a Biblia és az abból táplálkozó hitvallásunk. Keresztyén nevelésünk célja a harmonikusan fejlődő személyiség kialakítása, valamint a keresztyén értékrend átadása, mely elsősorban a gyermek lelki életére irányul, de átszövi az általános nevelési feladatokat és a közösségi nevelést is. Továbbá megfogalmazza a pontos és egyértelmű követelményeket, a békés együttéléshez szükséges szabályokat, a szabadság és a korlátok ésszerű rendszerének egyensúlyát. Ennek a célnak és feladatnak a középpontjában tudatosan a Biblia tanítása és Jézus Krisztus személye áll. Fontos feladatunk tehát, hogy a látható világ mellett a láthatatlan világra is nyíljon fel tekintetük. Az óvodáskor az életnek az a szakasza, amikor az ember a legnyitottabb az őt ért benyomásokra és tanításokra. Ekkor alapozódnak meg ismereteinek azok a rétegei, amit valaha is használni fog élete folyamán, személyiségének és viselkedésének legfőbb jegyei is ebben az időszakban kezdenek gyökeresedni. A feladat megoldásánál hitvallásunk szerint abból indulunk ki, hogy Isten minden létezőnek Istene és mindenkor gondja van teremtményeire. Hisszük, hogy minden reánk bízott gyermek fejleszthető, erősíthető. Tekintettel vagyunk a gyermekek testi-lelki igényeire, de valljuk, hogy a testi jó közérzet nem csupán a szervezet jó működésén múlik, hanem azt a lelkiállapot is befolyásolja, abból indulunk ki, hogy a test a Lélek tükre.

70

A hitéleti nevelés színterei Elképzeléseinket két fő gondolat határozza meg: keresztyén erkölcs és hitbeli ismeretek átadása (bibliai nevelés, keresztyén hagyományok, ünnepek, imádságok, énekek). Meg kell teremteni az iskolaérettségnek megfelelő feltételeket, emellett meg kell tanítanunk a gyermekeket társaik szeretetére és a helyes értéksorrendre. Fontosnak tartjuk a következő erkölcsi erényeket: – Gyengédség, udvariasság, figyelmesség, segítőkészség – Kedves, de árulkodásmentes beszéd, – Őszinteség, bátorság, megbízhatóság, önzetlenség. Az óvónő által kezdeményezett tevékenységek: – bibliai történetek, – gyermekáhítatok, imádságra nevelés. Bibliai történetek – A Biblia üzenetét közvetítve, annak hatásrendszerében az értelmi nevelésfeladatai: – Egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése. – Másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése. Megismerő képességeik fejlesztése az alábbi területeket öleli fel: – egyre pontosabb, valósághű észlelés, – figyelemösszpontosításra való képesség, – valósághoz közelítő képzeleti működés, – reproduktív emlékezet, – problémamegoldó és kreatív gondolkodás, – az alakuló fogalmi gondolkodás. Cél: A 3-6 év közötti gyermek talán első kézből, az óvodában hall majd Istenről, Jézus Krisztusról. Ezért rendkívül fontos, hogy a válogatásra került történetek hangsúlyosan, a szerető, a gyermekekre külön figyelmet fordító, imádságot meghallgató Atya Istent emeljék ki. Az első óvodai évben a Szentírás gyermekekről szóló történeteit ismerhetik meg, vagy legalábbis egy-egy kiemelkedő személyiség gyermekkora került feldolgozásra. A kiscsoportosokhoz hasonló korú gyermekek történetei, akik a Biblia lapjairól lépnek elő, közel álló témája a 3-6 éves korosztálynak. A gyermekség-történetek motiváló erejűek, és könnyebb a szereplőkkel az érzelmi azonosulás kialakítása is. Mottója: GYERMEKEK A BIBLIÁBAN. A gyermeket Istennel való kapcsolatra segíteni a keresztyén hit elemeinek megismertetésével. Ebben segít bennünket a gyermek természetes kíváncsisága, az érzékelésen alapuló tapasztalás élménye, felfedező és kísérletező kedve, amely ösztönzi arra, hogy kifejezhesse elképzeléseit, s a világ felfedezésében teljes személyiségével legyen jelen.

71

Rendkívül fontos a történet kiválasztása, amelyet befolyásol a gyermekek fejlettségi szintje, a csoport aktuális érzelmi problémái vagy eseményei. A kiscsoportban októbertől kezdve 16 történet követi egymást, eltérően a középső és nagycsoport anyagmennyiségétől. Ennek oka az ún. beszoktatási időszak, amely az először óvodába kerülő gyermekek zökkenőmentes „átállását” igyekszik elősegíteni. A szeptember hónap minden gyermeknél a kapcsolatok felvételének, az óvodai szokások kialakulásának ideje. Nem jó ezt az időt frontális foglalkozásokkal megzavarni. Másként alakulhat mindez az egyházi óvodákban, ahol a keresztyén óvónők a beszoktatási időben is találhatnak olyan pillanatokat, amelyekben módjukban áll a sírós gyermekek szívét egy-egy imádsággal, zsoltárral megnyugtatni, félelmüket eloszlatni („ A mi Mennyei Atyánk akkor is itt van és vigyáz ránk, amikor apa és anyag dolgoznak…”). Középső csoportban a 4-5 évesek egész éven át (szeptembertől júniusig) Jézus Krisztus 18 csodálatos tettén keresztül ismerkedhetnek meg a Megváltónkkal. Ennek az évnek ezért az a mottója: JÉZUS TETTE… A történeteken keresztül az a fő cél, hogy az igeszerű elmondással, tanítással a gyermek megszeresse és megismerje Jézust. Ugyanakkor ne felejtsük el együtt említeni az Atyával, aki azért küldte az emberek közé Jézust, mert nagyon szerette őket. Ez a szeretete örökké tart, tehát soha el nem múlik! Ne féljünk Isten Fiát hatalmas, titokzatos Úrnak bemutatni, aki erősebb a természetnél, az embereknél, a betegségeknél! Hadd kezdjék csodálni Jézust kisgyermekek! A nagycsoportosok pedig még több ismeretet zárhatnak szívükbe Jézusról, hiszen a következő 18 történet a JÉZUS MONDTA… címet viseli. Az 5-7 évesek között már komoly evangéliumi és erkölcsi tanításnak számítanak pl. Jézus példázatai, melyeket számukra is érthetővé és befogadhatóvá lehet tenni. Mind három év tervezetében szerepelnek ünnepek, amelyek a közbeeső óvodai szünetek miatt nem kaphatnak kellő mennyiségű ismétlést. Mégis, ahogyan a csoport fejlettségi szintje megkívánja, a szünetek után egy-egy ismétlő, elmélyítő foglalkozást beiktathatunk. Alapvető kritériumok: – Az Ige valódi üzenetétől ne térjünk el – Előadása gyermekszerű legyen, ne keltsen félelmet, számukra feldolgozhatatlan tartalmat és érzelmeket. – A történet elmondásának célja ebben az életkorban nem annyira az ismeret megszereztetése (bibliai ismeret) hanem az, hogy a történeteken keresztül megtapasztalják, hogy Isten mennyire szeret mindnyájunkat és Ő mindenütt jelen van. – Az óvodáskor az a legfogékonyabb időszak, amikor egy egész életre meghatározó lehet az Isten szeretetének, közelségének élménye. Minden történetnél meg kell keresnünk az Ige fő üzenetét. A fő üzenet keresésének két gyűjtőpontja van: – Mi az Ige fő üzenete? (igeszerűség) – A gyermek számára mit üzen az Ige, itt és most? (gyermekszerűség) Az Ige fő üzenete lesz a belső cél, vagyis e köré csoportosítunk mindent. Ezt a gyermekeknek nem áruljuk el, de a történet végére ennek a fő célnak ki kell domborodnia. Ha több üzenet van, keressük ki azt, ami a leginkább gyermekszerű, mindig csak egy belső cél legyen. A belső cél mindig: – Igeszerű legyen – Az Ige belső igazságának megfelelően. – Valóságos és sajátos 72

– Döntsük el, hogy törvényt vagy evangéliumot hirdetünk. Óvodáskorban túlnyomórészt evangéliumot, Jézus mit tett érted? (Olykor törvényt: neked mit kell tenned?) – Igaz legyen. – Egyszerű – Egy nézőponttal. – Feszült – Drámaian, jelen időben, érdekesen mondjuk el a történetet. – Életteljes – Éljünk mi is és az alakok is. – Szemléletes – Lássa a gyermek azt, amiről szó van. Gyermekáhítatok, imádságra való nevelés A Bibliai történetekkel való ismerkedésen kívül a másik nagyon fontos dolog az imádság, vagyis a mindennapi áhítatok sora. Feladat: 

A gyermeket megtanítsuk imádkozni (ez tulajdonképpen a szülők és a család feladata lenne, de sok esetben ez hiányzik), vagy továbbfejleszteni azt, amit a szülők elkezdtek. Óvodánkban nincs „hittan-óra”. A hitre nevelés is beépül a nevelés folyamatába.



Az imádság az Istennel való kapcsolatfelvétel formája.



A gyermek számára legyen természetes dolog, hogy ahogyan hozzánk beszélhetnek és elmondhatják kérésüket, vágyaikat, bajaikat stb. ugyanúgy elmondhatják Mennyi Atyjuknak is, aki ugyanúgy figyel rájuk.



Az imádkozás formáját is meg kell tanítanunk a gyermekekkel, ez is egy folyamat. Eleinte a kötött imádságokkal kezdjük (étkezések előtti, utáni imádságok, napkezdő, hálaadó imádságok, lefekvés előtti ima stb.). Az Úr imádságát a „Mi Atyánk”-ot csak később tanítsuk meg a gyermekeknek, részletekben és együtt értelmezve, hogy ne csak betanulják, hanem meg is értsék azt. Fontos, hogy a gyermekeket jól tanítsuk meg imádkozni, azaz magyarázzuk meg nekik, hogy Isten minden imádságot hall, de nem mindig úgy hallgatja meg, ahogy mi szeretnénk, nem mindent teljesít (Ő nem „imaautomata”).

Az óvodai lelki nevelés közelebbi célja 

A 3-6 éves gyermekek evangéliumi nevelésen keresztül történő harmonikus lelki fejlődése.



A bibliai történetek, az imádság és ünnepek szeretetteljes, bensőséges légkörével a megfelelő érzelmi biztonság kialakítása.



Az óvodapedagógus személyén keresztül a gyermeki bizalom kiépítése a szerető Mennyei Édesatya felé.

 A gyermek istenélményein keresztül a család életének kedvező alakulása. A szeretet szó rögtön értelmet kap, hitelessé válik, ha megtanulunk egymásra figyelni. Ezt nem lehet elég korán elkezdeni.

73

Az óvodai hitoktatás távlati célja 

A gyermek hitre jutása és Jézus Krisztus melletti, korának megfelelő, döntéshez való segítése.



Majdan tudatos, hívő református gyülekezeti tagokká válása.



A keresztyén hit ismereteinek elsajátítása.



Egyik fontos távlati célunk a gyermekek önálló imádkozó életre nevelése. Ennek megfelelően éljünk az imádság különböző lehetőségeivel. Tanítsunk legelőször a gyermekeknek kötött imádságokat, amelyeket a foglalkozások előtt és után csendben, közösen elmondunk. Egyházi óvodában több alkalom készíttetik az imádságra. Étkezések, lefekvések előtt és után, a nap bármely szakaszában módunkban áll hálát adni, köszönetet mondani Istennek.



Hallják a gyermekek a felnőtteket a saját szavaikkal is imádkozni, az ilyen kori imádságaink mindig legyenek rövidek, néhány mondatból állóak, a gyermekek számára is érthetőek és róluk szólóak. Ha már fejlettebb bátrabb gyermekek is vannak a csoportban, idővel megkérhetjük őket, hogy most ők mondják el a kötött imádságot mindenki nevében. Találjuk meg a különféle járható utakat a gyermekek önálló imádságra vezetésében.



Az aranymondások komoly szerephez jutnak a gyermekek hitre jutásában. Hiszen a hit hallásból van, az Isten igéje által. S mivel a gyermekek könnyedén és szívesen memorizálnak, így a történetekhez kapcsolódó egy-egy mondatot meg tudják jegyezni. Hasznos, ha a megtanított igéket időről- időre ismételtetjük és kis képekkel, jeleket készítünk a könnyebb bevésés elősegítésére. Az aranymondásokat – melyek a történetek központi gondolatát kell, hogy összefoglalják – változatosan, színesen, sokféle módszerrel tanítsuk. Ugyanakkor élethelyzetekben, adott szituációkban emlékeztessük is a gyermekeket az igék megcselekvésére, hogy azokat ne csupán az emlékezetükben őrizzék.

A célok megvalósítása A célok megvalósulása érdekében az alábbi feladatokat kell megfogalmazni: – Az evangéliumi nevelőmunka fogja át az óvodás gyermek személyiségének egészét, vagyis a keresztyéntanítás terjedjen ki az érzelmi (emocionális), értelmi (mentális), közösségi (szociális), valamint testi (szomatikus) szférákra egyaránt. Feladatunk a gyermeki érdeklődés, rácsodálkozás, felismerés elindítása Isten tetteire, megváltó munkájára. – Keresztyén erkölcsi tartalmak elplántálása, mint személyválogatás nélküli szeretet, megbocsátás, önzetlenség, ragaszkodás, stb. – Az óvodai hitoktatás tartalmi és formai felépítése illeszkedjen a 3-6 éves gyermek alapvető tevékenységi formáihoz (játék, munka, tanulás). – Az imádságok meleg, elfogadó, megsejtető atmoszférája az Isten jelenlétét, közelségét éreztesse. – Az énekek tartalmukkal és dallamukkal egyaránt a bibliai tanítás elmélyülését szolgálják, valamint az esztétikai élmények erősödését.

74

e. Az óvodai élet megszervezésének alapelvei 1. A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A napi- és hetirendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki. 2. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak kiemelt szerepe van. az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal. 3. Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok, továbbá az óvodapedagógusok által készített - nem kötelező - feljegyzések, dokumentumok is szolgálják. Az óvodai nevelés csak a fenntartó által jóváhagyott helyi nevelési program alapján történhet és a gyermek neveléséhez szükséges a teljes óvodai életet magában foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg. Az óvoda teljes nyitva tartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja. "Nagy politikusság a gyermeknevelés. Állandó nehéz egyeztetése a kívánalmaknak, szükségleteknek és lehetőségeknek." (Szabó Lőrinc) 1. Nevelésünk alapfeltétele a családias légkör. Óvodai életünk: - nyitott - bizalmas - szeretetteljes 2. Tiszteletben tartjuk a gyerek: - egyéniségét, - érdeklődését, - adottságait, - önállóságát, - autonómiáját. Segítjük önkifejezésüket, személyiségük természetes fejlődését, 3. Programunkkal a helyi szükségleteket az óvodánkba járó gyermeket és családját kívánjuk szolgálni. - Bevonjuk a szülőket az óvodai életbe, szakmai támogatási nyújtunk a családi neveléshez. - A. családokkal közösen gazdagítjuk a gyerek tapasztalatait, élményeit, feltételrendszeréi, - Számba vesszük a gyereket érintő pozitív családi eseményeket. 4. Óvodai nevelésünkkel törekszünk a tevékenység központúságra: - A gyermek a legkülönbözőbb tevékenységek közül válogathat; - Az óvónők által kezdeményezett program igazodik az életkor követelményeihez, életkori sajátosságokhoz; - Az óvodai tevékenységek alapjai: - a természet körforgása, -a természet változásai, -a hozzájuk kapcsolódó jeles napok, népszokások. 5. Komplexitásra törekszünk az óvodai nevelés egész folyamatában.

75

6.

- Az ismereteket összefüggéseikben, kölcsönhatásaikban sajátítják el a gyerekek, úgy ahogy a valóságban előfordulnak. Az óvodai nevelés területei tevékenység formái között szoros összefüggés van; Meghatározó szerepet szánunk: - környezetismeret, - környezetvédelem., - néphagyomány, - játék, - mozgás, - anyanyelv. f. Az óvodai nevelés általános feladatai

Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: - az egészséges életmód alakítása, - az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása, - az anyanyelvi, - értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása. Az egészséges életmód alakítása CÉL Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése. Ezen belül: -

a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése; a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése; a gyermeki testi képességei fejlődésének segítése; a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése; az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása; a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása; a környezetvédelmi-, megóvási szokások kialakítása megfelelő szakemberek bevonásával – a szülővel, óvodapedagógussal együttműködve - speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása.

FELADAT - Tágas, világos csoportszoba; - Higiénikus, gondozott mellékhelyiségek; - Sokféle mozgáslehetőséget biztosító játszóudvar; - Változatos, vitamindús étrend; - Saját öltözőszekrények; - A családdal való együttműködés (szokásainak ismerete: személyi és mentál -higiéné, öltözködés, napirend, étkezési szokások stb...).

76

A fejlesztés tartalma - A napi, illetve heti tevékenységek időben azonos rendje. Részvétel foglalkozásokon, étkezéseken, sétákon, kirándulásokon, rendezvényeken; - A csoportszoba berendezésének használati eszközeinek, játékoknak a helye, azok rendben tartása: - Az épület egyéb helyiségeinek berendezési tárával felszerelése, azok rendeltetésszerű használata; - A napi tevékenységek egyes mozzanataihoz kapcsolódó eszközök előkészítése és helyretétele és azok használatának tanulása: - táplálkozás - étkezésnél (terítés), - tisztálkodáshoz szükséges felszerelések, - játékeszközök, - öltözködés rendje, - foglalkozásokhoz szükséges felszerelések, - mozgáshoz, sporthoz szükséges felszerelések, eszközök, - pihenéshez szükséges felszerelések, teremberendezések. - A teremben és a szabadban való mozgás lehetőségei és módjai, azok rendje; - Differenciált segítésnyújtás: A speciális eszközöket igénylő gyerekeknek (pl.: szemüveg, hallókészülék, stb... esetében), és a mozgás ügyetlen gyerekek részére. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére: ÖNÁLLÓ: - A tisztálkodásban, a tisztálkodási eszközök megválasztásában és azok használatában, - A WC használatakor, - A. fogápolásban, - öltözködésben, képes megválasztani a helyes sorrendet is, - Önkiszolgáláskor, - A kimerített étel mennyiségének megítélésében, Az adott hőmérsékleti viszonyoknak megfelelő ruházat kiválasztásában. MEGFELELŐEN HASZNÁLJA: - Az evőeszközöket (kés, villa, kanál), a játék és egyéb eszközöket; - Az óvoda és az épület egyéb helyiségeit; - A környezet tisztántartására szolgáló eszközöket (lábtörlő, takarítóeszközök). TUD: - Cipőt tűzni és kötni, - gombolni, - teríteni. - hajtogatni (szalvéta, takaró, ruházat), - ajtót nyitni, csukni, csendben közlekedni - természetes ülő testtartással asztal mellett ülni.

77

ISMERI - A kulturált étkezés szokásait (csukott szájjal rág, ügyel az asztal rendjére, tisztaságára), - a zsebkendőhasználat módját, - ruházatának tisztántartási lehetőségeit, - a rendetlenség megszüntetésnek módjait. SEGÍT: - A környezet tisztántartására, a rend megőrzésére irányuló tevékenységekben, - a kisebbeknek a különböző önellátásra irányuló tevékenységekben. Az érzelmi nevelés és társas kapcsolatok CÉL Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyereket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteli légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy -

már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket;

-

az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze;

-

az óvoda egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező, önérvényesítő törekvéseinek;

-

az óvoda teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit; nevelje a gyermeket a különbözőségek elfogadásáratiszteletére.

A szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő tevékenységek gyakorlása. (mint Az óvodai élet szervezése segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését, a szokás– és normarendszerének megalapozását. A gyermek nyitottságára építve az óvoda segítse elő, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus gyógypedagógus, konduktor stb.) közreműködésével.

78

FELADAT - Otthonos körülmények a csoportszobában, - Lehetőségek a közös élmények, tapasztalatok szerzésére, - Az óvónők, illetve más dolgozók pozitív, határozott mintaadásai. A fejlesztés tartalma - Napirend szerint tevékenykedések (játék, munka, tanulás): - Beszoktatás: a leválási nehezítettséggel küzdő gyermekek különleges támogatása a családi háttér ismeretében (szükség esetén szakember segítségének kérése)' - Érzelmi megnyilvánulásokra való reagálások; - Az egyes gyerekek viselkedésében zavart: okozó tényezők (haláleset,kistestvér születése, stb...) feltárása; - Játéktevékenységek; - Az értelmi fejlesztést szolgáló tevékenységek; - Reális ismeretek nyújtása; - Kapcsolatteremtés, kapcsolattartás, udvarias viselkedés elemi formáinál: gyakorlása (a felnőttek kérésének elfogadása); - Munkatevékenységek; a természetes környezet óvása. Társas kapcsolatok - A természetes rokonszenv alapján szerveződő csoportok közös tevékenységeinek támogatása; - Közös élmények átélése (születésnapok, kirándulások, szereplések, színházlátogatások, stb..,); - Közös készülődés műsorokra, rendezvényekre; - Részvétel helyi, illetve egyéb rendezvényeken; Ünnepi hagyományok - Gyermekek ünnepei: születésnap, gyereknap, anyák napja, évzáró; - Természettel, néphagyományokkal összefüggő ünnepek: szüret. Mikulás, Luca, karácsony, farsang, húsvét, pünkösd, advent, májusfa állítás; - Társadalmi ünnepek: nemzeti ünnepek, nyugdíjasok köszöntése; A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére ÖNÁLLÓ: - A kapcsolatteremtés és kapcsolattartás következő területem; kérés, köszönés, köszönetnyilvánítás, válaszolás, megszólítás; - A véleménynyilvánításban; - Döntésekben, választásokban; - Vállalt feladatai elvégzésében. - Tisztelettudó a viselkedése. - Ismeri és érti az óvónő metakommunikatív jelzéseit. - igazmondásra törekszik. - Megkezdett, munkáit befejezi. - Kénes a belátásra. - Észreveszi a környezete rendjét megbontó elemeket, korrigálni tudja az ilyen jellegű helyzeteket, - Együttműködik a közös cél érdekében. - Örül a csoport közös sikereinek. Társas kapcsolatok: - Felajánlja segítségét a felnőtteknek, gyerektársainak, ha ennek szükségét látja, - Szívesen tevékenykedik: a csoport érdekében. - Érdeklődik társai és a felnőttek iránt (a csoporton belül). - Képes egyéni érdekeit a csoport érdekeinek alárendelni. 79

- Legalább egy társkapcsolattal rendelkezik a csoporton belül. - Figyelemmel van a felnőttek és a gyerektársak iránt. - Igyekszik - a szituációtól függően - elfogadni az alá-, fölé-, és mellérendeltségi helyzeteket. - Készen állnak az iskolai életre és a tanító elfogadására. Értelmi fejlesztés, nevelés CÉL - Érdeklődés, kíváncsiság felébresztése az. egyes tevékenységek iránt; - Testi, szellemi egészség egységének fejlesztése, megőrzése; - A gyerekek kognitív képességeinek fejlesztése (megfigyelés, emlékezet, képzelet, figyelem, gondolkodás); - Sokoldalú tapasztalatszerzés lehetőségeinek biztosítása; - A környező világról szerzett tapasztalatok rendszerezése; - Differenciált, egyéni képességek szerinti fejlesztés; - Kommunikációs képességek alakítása és fejlesztése (beszédprodukció, beszédértés, beszédprodózus, nyelvi képességek); - Egyéni különbségek - adottságok, hajlam, rátermettség, képességek felfedezése; - "Énkép" fejlesztése, testséma kialakulásának segítése; - Önálló gondolkodásra nevelés, döntési képesség fejlesztése; - Vizuális percepció (formaérzékletek, formaészlelések) fejlesztése; - Figyelemkoncentrációs tevékenységek biztosítása. FELADAT - A valóság megismerésének, összefüggéseinek feltárásához szükséges képességek harmonikus fejlődésének biztosítása; - Tárgyak elemzése (analízis); - Egyes elemek összekapcsolása (szintézis); - Egyszerű kísérletek; - Érdeklődés fenntartása; - önállóságának tiszteletben tartása: - Ismeret - és tapasztalatszerzés biztosítása; - Mozgásos tevékenységek; Sokoldalú tapasztalatszerzés. A fejlesztés tartalma: Tevékenységi formák: - Játék, - Tanulás, - Munka. Fejlesztési tartalmak: - Vers, mese, - Ének-zene, énekes játék, - Rajzolás, mintázás, kézimunka, - Mozgás, - A külső világ tevékeny megismerése, - Néphagyományok.

80

A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére: - Törekedjen a végzett tevékenységek összefüggéseinek felfedezésére; - Próbálja kifejezni a változások tartalmát szóban, rajzban; - Rendelkezzék problémafelismerő és - megoldó képességekkel; - Tudja figyelmét rövid ideig ugyanarra összpontosítani; - Vegyen részt a különböző tevékenységekben; - Segítséggel javítsa saját tévedéseit, ellenőrizze saját tevékenységét; - Törekedjék az önértékelésre; - ismereteit tudja alkalmazni a gyakorlatban is. Esztétikai nevelés és ízlésformálás CÉL - Élményekre és tapaszt álatokra épülő nevelés; - Környező világ érzéki útonmegfoghatóvá váljon; - A valóság esztétikai felismertetése, befogadása, létrehozása; - Alapvető illemszabályok elfogadása. FELADAT - Nyugalmas, tevékenységre serkentő légkör; - Eszközök biztosítása, melyek elősegítik az esztétikai élmény kialakítását (festék, filc, gyurma, mesekönyv, bábozás, báb. paraván, különféle természetesanyagok); - Tágas, világos csoportszoba; - Dekorációk természetes anyagokból; - Felnőtt dolgozók igényesek a megjelenésükre; - Kulturált viselkedési szabályok betartása; - Esztétikai élmények iránti vágy megalapozása. A fejlesztés tartalma: - Változatos és rendszeres élménynyújtás; - Gyönyörködtetés és a rácsodálkozás alkalmainak és lehetőségeinek megteremtése; - Széleskörű tevékenységrendszer biztosítása; - Esztétikus környezet felismerése, óvása, alakítása; - Séták, kirándulások, mesék, bábozás, énekes játékok, ünnepek, természeti-társadalmi környezet megjelenítése az ábrázolás eszközeivel; - Külső világ tevékeny megismerése; - Játék; - Mozgás; - Mese-vers; - Ének-zene, énekes játék; - Rajzolás, mintázás, vizuális nevelés; - Környezet-néphagyomány. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére: - Kialakul az igénye az esztétikus környezet iránt; - Képes maga is létrehozni, alakítani, formálni a környezetet; - Fogékonyak a szépre: természetben, társadalomban, művészeti alkotásokban, népi tárgyakban.

81

-

Képes megfogalmazni esztétikai élményeit: Beszédében igényévé válik az ízléses, csendes tónus, finom beszédstílus: Igényes a megjelenésére; Viselkedési és az érintkezés szabályait ismeret és betartja; Esztétikai tevékenysége belülről fakadó, gátlásoktól mentes, szívesen vállalt tevékenységgé válik.

Anyanyelvi és kommunikációs nevelés CÉL Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása – beszélő környezettel, helyes minta és szabályközvetítéssel (a javítgatás elkerülésével) – az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. - A gyermek bő szókinccsel, tejlett kommunikációs készséggel rendelkezzen; - A mindennapi helyzetben tudjon megnyilatkozni; - Élményeit, elképzeléseit bátran mondja el; - Tisztán beszéljen; - Nyelvtanilag helyesen használja a magyar nyelvet. FELADAT - Szóbeli közlést kiváltó derűs légkör; - Az anyanyelv használata végigkíséri az egésznapi életet; - Szerves része az óvodai élet minden mozzanatának; - Átfogja az óvodai nevelőmunka minden területét; - Közvetítő elem a nevelési feladatok megvalósításánál; - A tanév elején minden nagycsoportos fejlettségi szintjének szakember által történő felmérése; - Elmaradás esetén logopédiai kezelés igénybevétele. A fejlesztés tartalma: Az óvónő modell szerepe érvényesüljön; - Az óvónő - elfogadó, - együttműködő, - kapcsolatteremtése modellértékű, - határozott, - következetes; - Beszéd- és kommunikációs képességfejlesztés különböző tevékenységeken keresztül; - Beszédtechnikai hibák korrigálása. A fejlesztés várható eredménye az óvodáskor végére: - Beszéde összefüggő; - Elbeszélése folyamatos, logikai összefüggéseket tartalmaz; - Nyugodtan, figyelmesen hallgatja végig a másik megnyilatkozását; - Helyesen használja a névmásokat, névutókat, igeidőket és módokat; Kialakult a beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól érthető, többnyire megfelelő hangsúlyozású, hanglejtéstű és sebességű beszéd; 82

Beszédét érzelmek által kiváltott természetes gesztus, arcjáték kíséri; Tisztán ejti ki minden beszédhangot; Ismeri és érti a néphagyományokból átvett szavak jelentését, ezeket beszéde színesítésére használja: A jellemző mesefordulatok kifejezései is jelenjenek meg a mindennapi életben. g. Az óvodai élet tevékenységi formái A külső világ tevékeny megismerése CÉL 1. A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a szűkebb és tágabb természeti-emberi-tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. 2. A gyermek miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, melyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok, néphagyományok szokások a családi a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is. 3. A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut a gyermek és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemlélete. 4. Az óvodapedagógus feladata, hogy tegye lehetővé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését. Biztosítson elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúrára és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. FELADATOK - sokféle tevékenység biztosítása a tapasztalatszerzéshez; - a szerzett tapasztalatok rendszerezése; - összefüggések megláttatása; - a valóság objektív bemutatása; - ítélőképesség fejlesztése; - értelmi képességek fejlesztése: - környezetvédelem; - néphagyományok ápolása;

83

A fejlesztés tartalma -

a ./Társadalmi környezet család, családtagok, a család élete; az óvoda épülete, az. óvoda környéke; a felnőttek munkája, gyerekek tevékenysége; a felnőttek munkája egyes munkahelyeken, foglalkozások; A felnőttek tisztelete, munkájuk megbecsülése; viselkedési formák; köszönés, megköszönés, kérés, megszólítás... az ember testrészei, külső tulajdonságai; érzékszervek megnevezése, ápolása; egészséges életmód, egészség megőrzése; közlekedési eszközök: személyszállítók - teherszállítók; közlekedési eszközök: vízi - légi szárazföldi; helyes gyalogos közlekedés faluban - városban, közlekedési magatartáskialakítása; környezetünk megóvása, tisztántartása; környezetünk színei és színárnyalatai. b./ Természeti környezet A természet változásai - évszakok - időjárás: év, hónap, hét, nap, napszakok; TAVASZ: - időjárás változása, - természet ébredése, - bogarak, rovarok, madarai:, - tavasz hírnökei, tavaszi virágok, - tavaszi munkálatok a kertekben és a szántóföldeken, - tavaszi zöldségfélék, - tavaszi öltözködés, - növények ápolása, gondozása; NYÁR: - időjárás változása, - természet változása, - nyári öltözködés, - pancsolás, napoztatás a fürdőmedencében, - nyári élmények, nyaralások, - fák bokrok, növények gondozása locsolása, - aratás, új kenyér ŐSZ: - időjárás változása, - őszi öltözködés. - a természet változása- lombhullás, stb..., - őszi betakarítások, szüret, stb.,.. - Őszi termések, gyümölcsök, virágok, - őszi munkálatok a kertekben, - költöző madarak megfigyelése, - udvari munka, gereblyézés, levéltakarítás;

84

TÉL

- ÁLLATVILÁG:

- időjárás változása, - természet változása, - téli csapadékok megfigyelése, megnézésük. - téli öltözködés - fűtés - fűtési módok, - téli örömök a hóban, szánkózás, hógolyózás, stb..., - téli madáretetés, - élősarok gondozása, ágak haj tatása, magvak csíráztatása, - szobanövények gondozása; - az állatok tulajdonságai, életmódjuk, - az állatok gondozása, hasznuk. - állatok és kicsinyeik, - állatok csoportosítása, lakhelyük szemit; - vadállatok, - vadonélő állatok, - ház körül élő állatok, - háziállatok, - vízben élő állatok, - bogarak, rovarok, - madarak.

c. / Környezetünk formai és mennyiségi viszonyainak megtapasztalása - megfigyelések, összehasonlítások, szétválogatások különböző szempontok szerint; - mennyiségek összehasonlítása; - több - kevesebb - ugyanannyi, - hosszabb - rövidebb. - alacsonyabb - magasabb. - szélesebb - keskenyebb; - sorba rendezés mennyiségi tulajdonságok szerint (tőszámnevek, sorszámnevek); - sorba rendezés egyéb szempontok szerint; - halmazok keletkeztetése (hozzátevés, elvétel, egyenlővé tétel a tízes számkörben); - soralkotások, sorváltozások balról - jobbra, föntről - lefele; - állítások megfogalmazása (igaz - hamis eldöntése); - tapasztalatszerzés a geometria körében; - testek - síklapok felismerése, megnevezése; - építés szabadon testekből; - építés (letakarás) síkmértani formákból; - tükörrel való tevékenység, mozgások a tükör előtt, térbeli percepció kialakítása; - szimmetria, szimmetrikus alakzatok keletkeztetése; - tájékozódó képesség, fejlesztése térben és síkban; - irányok, arányok megfigyelése (bal - jobb, alá - fölé, mellé, köze, előtt - mögött, vízszintes függőleges); - térbeli helyzetek (ferde, görbe, álló, fekvő, eleje - közepe - vége, első - utolsó, fenn - lenn. felső - középső - alsó).

85

Természet- és környezetvédelem CÉL - a környezet megbecsülése, megóvása, rendben tartása, a társadalmi és természeti környezethez a pozitív érzelmi viszony kialakítása. F E L A D A T ismeretek, tapasztalatok szerzése a környezetünkről; - fogalmak tisztázása: tiszta - szennyezett, szép - csúnya, - egészséges, esztétikus környezet kialakítása és annak megóvása, megbecsülése; - a közvetlen környezet rendben tartása, munka a közösségért; - tágabb környezetünk tisztaságának megóvása. - a társadalmi és természeti értékeink megbecsülése, megóvása; - a levegő, a víz. mint az élei alapvető feltételemek tisztántartása, megóvása: A fejlesztés tartalma - a csoportszoba szépítése, tisztántartása; - o csoportszoba és a hozzátartozó helyiségek tárgyainak, eszközeinek, berendezéseinek megbecsülése, megóvása; - a szobanövények, élősarok ápolása, gondozása; - az óvoda udvarának rendben tartásában, tisztántartásában közreműködés (gereblyézés, szemétszedés); - a fák, bokrok locsolása, megóvása; - községünk utcáinak, tereink tisztaságánál; megóvása; - a közösségért, a közért végzett munka pozitív érzelmi feltöltődése. Hagyományok, néphagyományok ápolása C ÉL - hazaszeretetre nevelés, a magyarság megismertetése, megszerettetése; - a népi táravak, értékek megóvása, megőrzése; - az idősek tiszteletére, szeretetére nevelés. FELADAT - a közvetlen környezet. a táj, a község népi értékeinek bemutatása; - néphagyományok, népszokások megismertetése; - hagyományok ápolása. A fejlesztés tartalma: - természetes anyagok felhasználásával barkácsolás, technikái: megismertetése; - népi játékeszközök készítése (pl.; csutkababa állatfigurák); - tárgyi értékek bemutatása (pl.: köcsög, korsó, szőttes, faeszközök), gyűjtése és elhelyezése a kijelölt helyen; - egyszerű magyar tánclépések megtanítása; - népi gyermekjátékok (gyermekjátékdalok és mondókák) tanítása; - a természet változásaihoz kapcsolódó jeles napok számbavétele; - naptári ünnepek, szokások, események, népszokások.

86

Néphagyományon alapuló ünnepek: - Mikulás (Szent Miklós püspök) - Advent (koszorú készítése) - Luca - dec. 13. (búza elültetése, csíráztatása, Luca széke...) - Karácsony (Betlehemes játékok) - Farsang (téltemetés) - Húsvét (locsolkodás) - Májusfa-állítás (Majális) - Szüret (termés-betakarítás), Mihály nap, Márton nap Hagyományos ünnepek: - Nemzeti ünnep: március 15. - Anyák napja - Tanévzáró istentisztelet - Ballagás - Pedagógusnap - Gyereknap - Műsor atanévnyitó istentiszteleten - Idősek otthonában szereplések alkalmanként - Községi rendezvényeken szereplés - Születésnapok, névnapok megünneplése - Karácsony Fejlesztés várható jellemzői az óvodáskor végére: - Tudják személyi adataikat (lakáscím, név, szülők neve. foglalkozása, testvérek neve, életkora); - Megnevezik a testrészeket, érzékszerveket; - Tájékozódnak környezetükben, megneveznek néhány épületet (pl: posta, gyógyszertár, orvosi rendelő, stb…) - Ismerik a közlekedési eszközöket, járműveket; - Gyakorlottal: a gyalogos közlekedésben; - Különbséget tudnak tenni az évszakok között, ismerik jellemző tulajdonságaikat, - Ismernek az évszakokhoz fűződő néhány kiemelkedő népszokást, hagyományt; - Ismerik a napok neveit, a napszakokat; - Ismernek néhány növényt, termést; - Gondozzák, ápolják a növényekéi; - ismerik, megnevezik a környezetükben élő állatokat, tudjak csoportosítani életmódjuk, egyéb tulajdonságaik szerint; - ismernek néhány erdei és vadállatot, néhány nálunk telelő és költöző madarat: - ismernek néhány rovart, bogarat: - Megnevezik környezetük színeit, színárnyalatait; - Érzik és helyesen használják a mennyiségekkel. halmazokkal kapcsolatos kifejezéseket (több. kevesebb, ugyanannyi) - Tájékozóknak a tízes számkörben, isménk a tő- és sorszámneveket; - Megfogalmaznak állításokat (igaz - hamis); - Ismerik a bal - jobb - fent - lent (sorváltás, soralkotás); - Felismerik az egyszerűbb testeket, síkrnértani formákat; - Tudnak szimmetrikus alakzatokat létrehozni; - Ismerik az irányokat, arányokat; - Képesek gondolkodási folyamatokra; - Részt vesznek a csoportszoba rendezésében, tisztántartásában; 87

- Megóvják, megbecsülik a környezetük tárgyait, eszközeit; - Megbecsülik a felnőttek munkáját; - Gondozzák, ápolják a növényeket; - Gereblyéznek, szemetet szednek az udvaron; - Vigyáznak környezetük tisztaságára - Szívesen tevékenykednek a közösségért; - Megbecsülik, megóvják a természeti és társadalmi környezetük értékeit; - Ismernek néhány jeles napot a hozzájuk kapcsolódó népszokásokat; - Megismerik közvetlen környezetük népi értékeit, hagyományait; - Barkácsolnak természetes anyagokból népi gyermek-játékeszközöket; - Ismernek népi gyermekjátékokat, mondókákat; - Felismernek és megneveznek néhány rési tárgyat, eszközt; - Megtanulnak néhány egyszerű néptánclépést; - Tisztelik, szeretik az idős embereket; - Szívesen részt vesznek az ünnepeken, megismerik az ünnepekkel kapcsolatos néphagyományt, népszokást; - Erősödik bennük a hazaszeretet, átérzik az. ünnepek hangulatát, érzik jelentőségét. Játék CÉL 1. A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék - szabad-képzettársításokat követő szabad játékfolyamat - a kisgyerek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyerek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, kreativitásukat fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységgé. 2. A kisgyermek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt - a szülő és az óvodapedagógus. Utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. A felnőtt jelenléte teszi lehetővé a gyerekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is. 3. A játékhoz megfelelő helyre és egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagokra, játékszerekre van szükség. Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus szerepjátékokhoz, a konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz. 4. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. Az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése. 5. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában is meg kell mutatkoznia.

88

FELADAT 1. Játékirányítás általános elvei: - legyen közvetett, - ismeretek állandó bővítése, elmélyítése, - pozitív érzelmek alakítása, - saját élmények. érzelmek, fantázia magvalósítására lehetőséé biztosítása. - közbelépés testi épség veszélyeztetése. konfliktusmegoldás, technikai tanács, nem kívánatos viselkedési fonna esetén, ha a gyerekek zavarják egymást, fejlettségi szinthez való igazodás, - állandó felügyelet, - játéklehetőség megteremtése a szabadban az udvaron, - a gyerekek játékkedvére, aktivitására, érdeklődésére való építés, 2. A fettételek megteremtése: - Nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megteremtése, - önállóság elősegítése játékok kezdeményezésében, eszközök kiválasztásában, játékok elmélyítésében, konfliktusok megoldásában, - közös játék kibontakozásának elősegítése, - állandó és ideiglenes játszóhelyek kialakítása, csoportszobában és a szabadban, - játékidő összefüggő legyen, - a játékszerek legyenek esztétikusak, könnyen tisztíthatók, veszélytelenek, egyszerűek, variálhatók, - a játékszerek legyenek könnyen elérhetőek. 3. A tapasztalatszerzés irányítása az élmények szerepe: - környezetünk minél mélyebb megismertetése; - tapasztalat - és ismeretszerzés pozitív érzelmeket váltson ki, élménnyé váljék; - a tapasztalatszerzés biztosítása a szabadban; - a gyermek óvodán kívüli tapasztalataival való megismerkedés. A fejlesztés tartalma: 3-4-5 éves korban: a/ GYAKORLÓJÁTÉK: - ismétléses cselekvések közben anyagok, eszközök megismerése; - szöveg-, dallam-, mozgásismétlő játékok; - ritmusjátékok, egyszerű szabályjátékok - játékszabályok megismerése, elfogadása, követése; b/ SZEREPJÁTÉK: - egyszerű szabálykövetések (egyénenként és csoportokban); c/ BARKÁCSOLÁS: -játékjavítások, közreműködés apró hibaelhárításokban óvónői irányítással; d/ ÉPÍTŐ, KONSTRUÁLÓ JÁTÉK: - összerakosgató, összeszerelhető játékok egyéni elképzelések alapján: 4-5-6-7 éves korban a./ GYAKORLÓJÁTÉK: - a részképességekben enyhe lemaradást mutató gyerekeknél (szerepjátékok és konstruáló játékok) b/ SZEREPJÁTÉK: - a játékszabályok elfogadása és betartása; - a környezet jelenségeinek, eseményeinek beépítése önálló vagy csoportos játékba;

89

c./ BARKÁCSOLÁS: - játékok egyszerű javítása; - játékkészítések; - ajándéktárgyak készítése. d./ DRAMATIZÁLÁS, BÁBOZÁS: - bábkészítések; - önálló bábozások (mese, történet és bábválasztás). e./ ÉPÍTŐ, KONSTRUÁLÓ JÁTÉK: - összerakosgatások, szerelések, egyszerű, az élethelyzeteknek megfelelőtárgyak elkészítésével (a valóság és a képzelet közelítésével). f./ SZABÁLYJÁTÉK: - verbális, mozgásos, manipulatív játéktevékenységek során önálló szabályra figyelések. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: - A gyermekek szeretnek és tudnak játszani; - A játszótársak elgondolásait megértik, elfogadják: - A játék szabályához alkalmazkodnak; - Kedvezőtlenebb szerepet elvállalják; - A környezet jelenségeit, eseményeit beépítik játékukba; - Á játékot önállóan tervezik, eszközöket kiválasztják, szerepeket megosztják, szabályokat betartják; - Bonyolult alkotásokat hoznak létre; - A különböző anyagokat, eszközöket kombináltan alkalmazzák; - Önállóan báboznak; - Bábokat készítenek; - Az értelmi- és mozgásos szabályjátékok szabályát betartják; - A játékokon az egyszerűbb javításokat elvégzik; - Ajándékot készít ének szeretteiknek; - Az alapvető viselkedési szabályokat alkalmazzák: - Együttműködnek társaikkal: - Észlelésük, megfigyelőképességük megbízható: - Észreveszik a tárgyak hasonló és különböző jellemzőit, a cselekvések egymásutániságát, a dolgok és jelenségek közötti összefüggéseket. Mozgás CÉL 1. A torna, a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás), testi képességeit, mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, társra figyelés. 2. Kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró-képességét és az egyes szervek teljesítőképességét. 3. Fontos szerepük van az egészség megőrzésében, megóvásában. Felerősítik és kiegészítik a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatását. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segítik a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést és az alkalmazkodóképességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását.

90

4. A tornának, játékos mozgásoknak az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján - az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. - az egészséges életmód kialakítására nevelés, - a természetes mozgások alakítása, fejlesztése; - testi képességek alakítása, fejlesztése (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, testtartás); - biológiai fejlődés, növekedés elősegítése; - a légző-, keringési, csont- és izomrendszer teljesítőképességének növelése, a mozgásfejlődés lépcsőfokait betartva; - a térbeli, időbeli tájékozódó képesség fejlesztése; - az alkalmazkodó képesség fejlesztése; - mozgáskoordináció alakítása; - a szem - kéz- láb koordinációjának fejlesztése; - az egyensúlyérzetet befolyásoló mozgások végeztetése; - egészséges versenyszellem alakítása; - pozitív személyiség tulajdonságok erősítése. Feladat - a szervezet egészséges fejlődésének biztosítása; - gondozás; - edzés; - a gyermek mozgástapasztalása játékos kedvére való építés; - mozgással kapcsolatos szókincs bővítése; - egyem sajátosságok fejlesztését elősegítő lehetőségek biztosítása; - megfelelő öltözék biztosítása (zárt cipő, tornaruha); - eszközök biztosítása a feladatok teljesítésének érdekében (pl.; babzsák, labda, szőnyeg, stb.); - mindennapi frissítő 15 perces testnevelés, valamint heti egy vagy két testnevelési foglalkoztatás biztosítása; - az óvónő a hibákat gyakorlat közben javítja; - környezet adta lehetőségek kihasználása; - a mozgással kapcsolatos játékok szabályának betartatása. A fejlesztés tartalma: - JÁTÉKOK: - szerep-, utánzó és futójátékok, - szabályjátékok, - küzdőjátékok (húzás, tolás, emelés). - RENDGYAKORLATOK: - egyenes testtartás. - vonal- és köralakítás, - fordulatok meghatározott irányokba, - SZABADGYAKORLATOK: - kartartások, - nyakizom-gyakorlatok, - kar-, láb- és törzsmozgások, - testhelyzetek, - ellenoldaliságban ritmuskeresztezett mozgások.

91

- KONCENTRÁCIÓS MOZGÁSGYAKORLATOK: - kézi szer gyakorlatok (babzsák, szalag, karika, labda). - JÁRÁSOK. FUTÁSOK: - természetes járás irányváltoztatásokkal, - speciális járások, állatjárások utánzása - járás ritmusra - futás egyenes vonalban és irányváltásokkal, - lassítás - gyorsítás. - akadályok leküzdése, - versenyfutás. - SZÖKDELÉSEK UGRÁSOK: - helyben és haladva (páros lábon vagy váltott lábbal), - akadályon át (le, fel, át). - DOBÁSOK, LABDÁS GYAKORLATOK: - labdafogások, labdaészlelés, - labdagurítás, labdavezetés, - labda fel- és ledobások (alsó- és felsődobások) - labdahajítás. - TÁMASZ-, FÜGGÉS-ÉS EGYENSÜLYGYAKORLATOK: - talajon (csúszás, mászás, kúszás, egyensúlyozás), - padon, zsámolyon, bordásfalon - vízszintes és függőleges irányban, - gurulások, - egyensúlyozás emelt szeren (pad). - FOGLALKOZÁSOKA SZABADBAN: - téli játékok (hógolyózás, szánkózás). Afejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: - Szeretikés igénylik a mozgást; - Kifejlődött ellenálló képességük, alkalmazkodó képességük szabályokhoz és társhoz; - Mozgásuk összerendezettebbé, ügyesebbé, megfelelő ritmusúvá vált; - Cselekvőképességük gyors, mozgásban kitartóak; - Tér- és időbeli tájékozódó képességük egyre fejlettebb; - Egyéni, csoportos sor- és váltóversenyt képesek játszani a szabályok pontos betartásával: - Megértik az egyszerűbb vezényszavakat; - Kialakult a testséma, ismerik testrészeiket; - Magatartásukban fellelhetők egyes erkölcsi tulajdonságok, mint pl. felelősségérzet, segítőkészség; - Ismerik az eszközök nevét; - A rendszeres mozgás következtében a gyermek légző- és keringési rendszerének teljesítőképessége valamint a csont- és izomrendszer teherbíró képessége megnőtt; - A gyakorlatokat egyöntetűen végzik; - A testi képességek egyre fejlettebb formái öltőitek.

92

Mese, vers CÉL 1. Az érzelmi biztonság megadásának s az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszközei a többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek. Ezek ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzéki-érzelmi élményeket adnak. 2. A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok gazdag és sok alkalmat, jó alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi-értelmi és erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese - képi és konkrét formában - tájékoztatja a gyermeket a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatairól, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákról. 3. A mese életkorilag megfelel az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A tárgyi világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja és az ehhez társuló, a szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal ráébreszta mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre. 4. A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, s a játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett intim állapotában eleven, belső képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. 5. A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. 6. A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. 7. Az óvodában a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van. - A beszéd fonológiai (hangrendszer és prozódiai rendszer), grammatikai jelentéstani valamint motorikus rendszereinek fejlesztése életkori és egyem sajátosságok figyelembe vételével; - Hallási és beszédhallási figyelem és a hallási differenciáló képesség fejlesztése; - Az akusztikus verbális emlékezet fejlesztése; - A sorrendi felfogás és kivitelezés erősítése; - Analizáló- szintetizáló képesség fejlesztése a beszéden keresztül; - A téri és idői ritmusérzék fejlesztése: - Az anyanyelvi, kódok helyes elsajátíttatása; - A beszéd eszközként való használatának fejlesztése - szókincsbővítés; - A beszédmegértés képességének fejlesztése - A beszédszervek megfelelő mozgásának fejlesztése; - A beszédkedv felkeltése és megőrzése; - Metakommunikációs elemek jelentésének megismertetése; - Irodalmi fogékonyság megalapozása: - Könyv iránti vonzódás kibontakoztatása.

93

Feladat - A gyermek irodalomhoz fűződő pozitív viszonyának kialakítása; - Naponta többszöri kezdeményezés a gyermek kérésének, érdeklődésének, az adott szituációnak megfelelően, az életkori sajátosságok figyelembe vételével; - A beszéd zenei elemérnek érvényesítése; - A mesével, verssel kapcsolatos spontán kérdésekre való válaszadás; - Ismétlések gyakorisága, én erősítő hatásának felhasználása: - A mese - és versmondás spontán adódó helyzetekre, a kedvező körülmények tudatos kivárására, előidézésére való építés; - Az élő vers, mese legyén a. természetes a gyermek számára; - A meseélmények játékkal, rajzzal való kifejezése; - ,A mindennapi tevékenységek színesítésére, gyermekköltészeti alkotásokkal való megismertetés (altatók, ujjsorolók, növényekkel és állatokkal kapcsolatos mondókák); - Bábozáshoz kellékek biztosítása; - A mesehallgatás külső és belső feltételeinek megteremtése (fény, zene. természeti környezet, stb.); - A mese tartalmának kijátszása habozással. A fejlesztés tartalma: - Beszélgetések a napi tevékenység során; - Beszédművelés: - beszédhallás, beszédmegértés és beszédmozgás fejlesztése - helyes ejtési gyakorlatok; légző gyakorlatok, hangadás gyakorlatok, zöngés - zöngétlen hangok differenciálása mintaköveteléssel, artikulációs gyakorlatok. Nyelvtörők, gyorsasági gyakorlatok, ritmusgyakorlatok. Időtartam gyakorlatok, hangsúlygyakorlatok, hangerőgyakorlatok; - Idő-és térbeli egymásutániság felfogása, felismerésének és kivitelezésének fejlesztése (történeti sorba rendezések); - Vers- és mesemondások; - Irodalmi művek hallgatása: - mondókák (népi mondókák, kiszámolók, hintázók, altatók, stb...); - mesék (állat -, tündér -, tréfásmesék, népmesék, műmesék, folytatásos mesék), verses mesék; - versek (népköltészeti alkotások, klasszikus és mai gyermekversek); - Irodalmi művek dramatizálása: - tevékenységek, cselekvések megfigyelése, eljátszása, mozgással, testtartással, érzéknek kifejezése mimikával. Gesztikulációval irodalmi művek eljátszása- dramatizálás, bábozás; - Könyvek, folyóiratok nézegetése: - Színházi élmények nyújtása - gyerekelőadások, bábszínházi előadások; A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: - A gyermekek játék közben odaülő szövegeket, ritmusokat mondogatnak; - Az elhangzott vers. mondóka ismétlését igénylik; - Társak, az óvónő improvizáló játékkezdeményezéseiben; - Hangzás, hangulat, érzelem és alkalom egységében kezdik felfogni a mondott. hallott vers témáját, költői képét; - Segítenek a mesemondás, hallgatás feltételeinek kialakításában; - Megszilárdultak a mesehallgatáshoz kapcsolódó szokások, a figyelem fenntartásának és 94

ellenőrzésének játékos, egyezményes jelzései; - Folytatásos mesék, verses mesék szálak össze tudják kötni; - Van néhány kedvelt mesehősük, a velük megtörtént dolgokat beleviszik játékukba; - Az ismeri mesei motívumok habozása, dramatizálása, rajzolása kedvelt szórakozásaik közé tartozik; - A mesében elhangzottakról beszélgetnek, a szereplők érdekes szólásait megjegyzik; - A meséskönyvet önállóan nézegetik, utánozzák az olvasást; A könyvekben a képek alapján megtalálják legkedvesebb meséiket. Ének-zene, énekes játékok CÉL 1. Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok az éneklés, az énekes játékok a zenélés örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Az élményt nyújtó közös énekzenei tevékenységek során a gyermekek felfedezik a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, a gyermek néptáncok és népi játékok a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Az óvodai ének-zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását. 2. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (a ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. 3. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus vegye figyelembe a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is. 4. A felnőtt minta utánzásával az éneklés, zenélés részévé válik a gyermek mindennapi tevékenységének. - A gyermekek zenei élményekhez juttatása; - Az éneklés, zenélés megszerettetése: „ Zenét művelő, zenét élvező és értő magyar közönség kiművelése, amely a kisgyermekkorban kezdődik," ( Kodály Zoltán) - Kis zenei formákon keresztül a néphagyományokból kiindulva a világirodalom remekeihez jussunk el. FELADATOK - Zenei nevelés alapvető feltételeinek megteremtése (tér és eszköz biztosítása); - A gyerekek zenei érdeklődésének felkeltése, élménynyújtás; - Hallás, éneklési készség, ritmusérzés fejlesztése; - Harmonikus, szép mozgás kialakítása. A fejlesztés tartalma: - Magyar népi énekes- mozgásos játékok (egy- és kétszemélyes játékok); - Más népek dalai, játékai; - Altatók, hintáztatók, simogatok, hajladozók, lovagoltatok, tapsoltatok, höcögtetők, stb.; - Közjátékok és dalaik (párválasztó, fogyó és gyarapodó); - Magyar népszokások, a hagyomány dalai, játékai; - Táncos játékok (lakodalmas, kapuzó, kapcsolódós játékok, stb.); 95

- Ünnepekhez kapcsolódó dalok; - Halk- hangos éneklés; - Gyors- lassú tempó érzékelése; - Magas- mély közötti különbség felismerése; - Dallamfelismerés, dallambujtatás: - Ritmustapsolás, egyenletes lüktetés; - Zörejhangok és zenei hangok felismerése; - Egyszerű hangszerek bemutatása (furulya, dob, stb.); - Egyenletes járás körbe szép testtartással, kézfogással; - Egyszerű táncos, mozgásos elemek (dobbantás, koppantás, páros forgás). - A néptánc alaplépéseinek megismerése (csárdáslépés, elöl - hátul keresztezés, csapások, érintő lépések); - Élőzene és gépzene hallgatás; - Egyszerű népdalok tanulása. A fejlesztés várható jellemzői: - Szépen, tisztán énekelnek; - Belső hallásuk kifejlődik; - Visszaénekelnek dallamot; - Megkülönböztetik a halk- hangos, mély- magas, gyors-lassú fogalom párokat dallamban, ritmusban; - Felismernek dallammotívumokat; - Térformák kialakítására és visszaalakítására képesek (kör, csigavonal, stb.); - Felismernek zörej hangokat és zenei hangokat; - Felismernek egyszerű hangszereket, próbálják használni; - Tapsolnak egyszerű ritmusokat; - Egyenletesen járnak körbe, érzik az egyenletes lüktetést; - Megtanulnak népi énekes és mozgásos játékokat; - Megismerkednek más népek dalaival; - Tudnak mondókákat, kiszámolókat, stb.; - Játszanak körjátékokat, párválasztós. fogyós. stb. játékokat; - Tudják néhány magyar népszokás, néphagyomány dalait; - Ismernek néhány népi táncos játékot (pl.; lakodalmas, kaputartós, stb.); - Megismerik az egyszerű táncos, mozgásos elemekei; - Sok zenét hallgatnak, szeretik, az élőzenét; - Szívesen énekelnek egyszerű népdalokat; - Ünnepekhez kapcsolódó szokásokat, dalokat, zenéket ismernek meg.

96

Rajzolás, mintázás, kézimunka, vizuális nevelés CÉL 1. A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka, ábrázolás különböző fajtái, a műalkotásokkal, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszközei a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. 2. Az óvodapedagógus az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán biztosítson teret, lehetőséget. Maga a tevékenység - s ennek öröme - a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. 3. Ezen tevékenységek az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik a képiplasztikai kifejezőképesség, komponáló-, térbeli tájékozódó- és rendezőképességek alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését: a gyermekek térforma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását. 4. Az óvodapedagógus feladata megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, mintázás és a kézimunka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival. - Vizuális tapasztalatok nyújtása életkornak megfelelően; - A, vizuális jelrendszer megismertetése (pont, vonal, folt, színek, fonnák); - A képi, plasztikai, konstruáló kifejezőképességek kibontakoztatása; - A vizuális percepció fejlesztése; - Tapintási ingerek erősítése; - Az ingerek más ingerekkel történő integrálása; - Szín- és formavilág gazdagítása; - Egyszerű munkafogások és eszközhasználat elsajátítása; - Érdeklődés felkeltése az ábrázolás tevékenységei iránt; - Kézmozgások finomítása; - Az alkotás örömének megtapasztalása; - Sokféle lehetőség megmutatása, a képi, térbeli megjelenítése; - Képi gondolkodás fejlesztése; - A térbeli tájékozódó képesség fejlesztése; - Az íráshoz szükséges mozgáskoordináció alakítása. FELADAT - Az egyes gyermekek közötti ábrázolás képességbeli különbözőségek figyelem-bevétele; - Az ábrázolás anyagaival, eszközeivel való tevékenység vágyának felkeltése; - Sokféle lehetőség biztosítása az élményszerzésre, a fantázia és megfigyelések képi és térbeli megjelenítésre; - Szabadidős tevékenység során állandó hely- és eszköz biztosítása az ábrázolásra - A gyermekek kreativitásának érvényre juttatása; - Figyelemfelhívás az esztétikus környezetre, annál; óvására, alakítására; - Minél több természetes anyaggal való megismertetés (pl.: agyag, fa, só - liszt gyurma, textil, fonal, termések, stb.); - Ábrázolási technikákkal való sokoldalú megismertetés; - A gyermekmunkák elemzése, ellenőrzése; - Nyugodt légkör, eszközök biztosítása.

97

Fejlesztés tartalma: VIZUÁLIS PERCEPCIÓ: - Alak, háttér: Keresztezett vonalak felismerése, rejtett formafelismerés, keresztezett fonnák differenciálása alak és háttér cseréje. - Alakállandóság: Fonna állandóság, geometriai formák különböző nagyságainak összehasonlítása. - Terheli helyzet: Tárgyak szemlélőhöz viszonyított kapcsolatának felismerése, figurák fordítása, forgatása, részek helycseréje, tárgyak egymáshoz viszonyított helyzete. - Térbeli viszonylagosság: Két tárgy helyzetének megnevezése, alak kiegészítése, részek összeillesztése, célirányos útkeresés, VIZUÁLIS NYELV: - Kép alakítás a vizuális elemek használatával (vonal, folt, fonna, színek); - A képfelület kitöltése; - A vizuális elemek egymáshoz való viszonyának megfigyelése, rendezése a képfelületen (soralkotás, hasonlóságok, ritmus); - Ujjfestés. KIFEJEZÉS: - Táj,terek viszonyainak megfigyelése, ábrázolása; - Egyszerű természeti és mesterséges fonnál: megfigyelése, ábrázolása; - Képalakítás saját élmények emlékezet után: - Képző- és népművészeti alkotások, képek nézegetése: - Technikák megismerése (rajzolás, festés, papírragasztás, mintázás, papírhajtogatás, egyszerű nyomhagyások). VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ: - Színek keresése; - A mindennapokban használt információs jelek megismertetése (közlekedési jelzőtáblái, egyszerű ábrák, járművek jelei...). TÁRGY- ÉS KÖRNYEZETKULTÚRA: - Tárgyalkotás szabadon; - Térrendezések; - Mintázás; - Konstruálás; - Anyagalakítások (gyurma, agyag, textil, fonal, dobozok, papír, gyöngyfűzés, termések, kavicsok, homok, hó). A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: - Bátrak, ötletesek az építésben, téralakításban; - Sokféle tapasztalattal rendelkeznek változatos alakú zárt és nyitott terek elkerítésében, lefedésében, az építmények egyensúlyának megteremtésében; - Tevékenyen részt vesznek az őket körülvevő tér, valamint a térbeli makettek berendezésében; - Többnyire biztonsággal használj ál: a képi kifejezés változatos eszközeit; - Képalakításaikban egyem módon jelzik az elemi térviszonylatokat; - Szóhasználatukban érvényesítik kedvelt színeiket; - Formaábrázolásuk változatos, többnyire képesek hangsúlyozni a legfontosabb megkülönböztető jegyeket, jellemző formákat; 98

- Emberábrázolásban jelen vannak a részformák, megjelenítik a legegyszerűbb mozgásokat; - .Szóbeli véleményt nyilvánítanak saját műveikről és a műalkotásokról; - Saját elképzeléseik alapján formákat mintáznak megfigyeléseik segítségével; - Egyszerű kellékeket, játékokat, modelleket készítenek; - Fokozott önállósággal alkalmazzák a megismert technikákat; - Önállóan díszítenek tárgyakat; - Késztetést éreznek arra, hogy figyelmüket összpontosítsák, technikai tudásukat aktivizálják; - Szívesen vesznek részt óvodai környezetük szépítésében. Munkajellegű tevékenységek CÉL 1. A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tanulással sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munka jellegű játékos tevékenység (az önkiszolgálás, segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt naposi vagy egyébmunka, a környezet-, a növény- és állatgondozás stb.). 2. A gyermek munkajellegű tevékenysége - önként - azaz örömmel és szívesen - végzett aktívtevékenység; - a tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitűdök ésképességek, készségek, tulajdonságok (mint például a kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság) alakításának fontos lehetősége; - a közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. 3. A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel. - A gyermek egész személyiségének alakítása, fejlesztése; - A munkában vállalt önkéntesség és a közösség érdekében végzett tevékenység örömének átélése; - Egymást segítő kapcsolatok kialakulásának elősegítése; - Munkamegosztásra nevelés; - A már meglévő tapasztalatok erősítése, új ismeretekkel való bővítése; - A gyermek kitartásának, önállóságának, célirányos figyelmének, kötelezettség vállalásának, céltudatosságának, felelősségének alakítása; - A munka eredményének megbecsülésére nevelés; - Egyes munkafolyamatok, illetve azok részmozzanatainak megismertetése a célszerű sorrend betartásával; - Jártasságok alakítása az eszközök, szerszámok használatában. FELADATOK 1. A munka irányításának elvei: - Az óvónő tanítsa meg a munkaeszközök ésszerű, használatát, a munka legcélszerűbb fogásait, azok sorrendjét, a munka ellenőrzésének módjait; - Önálló munkavégzés lehetőségének biztosítása; - Fokozatosság betartása; - A gyermek tényleges aktivitásának biztosítása; - Egyéni sajátosságoknak megfelelő munkafeladatokat végezzenek a gyermekek; 99

- Az értékelés ösztönözze a gyermekei az adott feladat jobb megoldására, ébresszen kedvet a további munkához; - Az értékelés ösztönözze a gyermek önértékelésének alakulását, igényszintjének növekedését; - A munka a napi tevékenységek természetes részét alkossa. 2. Feltételek megteremtése - Munkalehetőségek megteremtése életkornak, fejlettségi szintnek megfelelően; - Tartalmilag gazdag, változatos feladatok biztosítása melyek fejlesztik készségüket, képességeiket gazdagítják személyiségüket; - Eszközök, szerszámok biztosítása; - Tapasztalatszerzés útján fedezzék fel a gyermekek a munka hasznosságát, szükségességét; - Nyugodt, kiegyensúlyozott légkör kialakítása, elegendő idő biztosítása; - "Én csináltam"- "Mi csináltuk" sikerélmény biztosítása, - A munkavégzés során a higiéniai és balesetvédelmi szabályok betartása, egészség, testi épség megóvásának biztosítása. Fejlesztés tártalma: A mindennapi élettel kapcsolatos munkák 3-4-5 éves korban: a./ Alkalomszerű munkák: - Egyszeri vagy ismétlődő tevékenységek óvónői segítséggel; -Megbízatások önkéntesség alapján; -Ünnepi készülődések ajándéktárgy készítéssel, díszítő munkákkal; -Udvar - és teremrendezés (rendrakás, kisebb tárgyak szállítása, helyretétele); -Üzenetátadások; -Óvónői segítséggel játék, javítás. b./ Növények gondozása; - Megfigyelő tevékenységek irányítással; - Közreműködés növényápolásban óvónői segítséggel; - Segítségadás a nagyobbaknak. (4) - 5-6-7 éves korban: a./ Alkalomszerű munkák: - Üzenetközvetítés; - Rendrakás; tisztogatás, kisebb javítások; - Ajándékkészítés, díszítő munkák egyéni ötletek alapján is; - Segítségadás a bátortalanabb gyermekeknek kérésre, önálló indíttatásra. b. / Növények gondozása: - Folyamatos növényápolás (ültetés, átültetés, öntözés, csíráztatás, hajtatás,) - Környezetrendezés; - Gyűjtőmunkák (gyűjtött anyag elhelyezése, rendezése), c. / Naposi munka: - Étkezés előkészületeinek teendői (terítő, tányér, pohár, evőeszközök, szalvéta asztalra tétele); - Terem - és udvarrendezésben való részvétel (játékok, eszközök, előkészítése, elrakása). A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: - A gyermekek képessé válnak saját szükségleteik kielégítésére (önkiszolgálás, öltözködés). - Részt vesznek a csoportszoba díszítésében, rendezésében, ötleteket adnak. - Vigyáznak a terem rendjére (pl.: kint felejtett eszközök helyretétele). - Megjavítják a játékszerek kisebb hibáit. Részt vesznek a játékszerek tisztításában. - Ünnepekre ajándékot készítenek. 100

Megbízatásukat számon tartják, önállóan végzik. Az élősarokban lévő növényeket gondozzák, átrendezik. Folyamatos feladatuk az udvar rendezése (rendben tartása). Önállóan terméseket gyűjtenek. Részt vesznek a falevelek gereblyézésében. hó eltakarításában. Önállóan felteszik az asztalterítőt, kiosztják az evő eszközöket, és étkezés után leszedik az asztalt, összesöprik a morzsákat, - A munkavégzéshez szükséges eszközök, szerszámok célszerű használatát ismerik, - A munkafolyamatok célszerű sorrendiéi betartják. - Minden olyan területen segítenek, ahol erre szükség van. -

A tanulás CÉL A tevékenységekben megvalósuló tanulás 1. Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. 2. Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztéseattitűdök erősítése és a képességek fejlesztése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. 3. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése. 4. A tanulás lehetséges formái az óvodában: - az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása), - a spontán játékos tapasztalatszerzés; - a cselekvéses tanulás; - a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés; - az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés; - a gyakorlati problémamegoldás. 5. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során személyre szabott pozitívértékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását. -Sokoldalú cselekedtetés (tevékenység) közben fejlesztjük a gyerekek értelmi képességeit, a tanuláshoz való pozitív viszony kialakításával az iskolai életmódra való előkészítés. - Óvodáinkban a szervezett tanulás alatt a játékba integrált tanulást értjük, mely a nap egészét áthatja. A tevékenységek közben újabb és újabb tapasztalatokhoz juttatjuk a gyermekeket, folyamatosan követve és segítve az egyes gyermekek tanulási képességeinek alakulását.

101

FELADAT - A tudás, a tanulás iránti vágy felébresztése: - A tanulás feltételeinek megteremtése; - A tanulás megtervezése, megszervezése; - A. tanulás irányítása; - Problémahelyzetek megoldatása, - Képszerű és szemléletes gondolkodás kialakítása; - A beszédészlelés és beszédértés, szóbeli kifejezés fejlesztése; - Feladattudat kialakítása; - A szándékos figyelem időtartamának növelése: - Az önfegyelem kialakítása. A fejlesztés tartalma: - Tapasztalatszerzés, gondolkodás örömének átéltetése; - Kötetlen szervezeti formában a játék adta lehetőségek alkalmával, valamint játékos helyzetek megteremtésével folyamatos időkeretben történik, valamennyi tevékenységi fonná b an; - Figyelemirányítás a lényeges, közös jegyekre; - Élmények, benyomások felfogása, emlékezetből való felidézése; - Kreatív gondolkodás, képzeletmozgósító tevékenységek végzése; - Beszédfejlesztés, szókincsbővítés; - A mese és a valóság elemeinek elkülönítése; - Tapasztalatszerzések következtetések levonása, - Ok - okozati viszonyok, összefüggése feltárása, - A megoldások lehetőségeinek megmutatása; - Önellenőrzésre való rávezetés; - Egymás megoldásának értékelése. A fejlődés várható jellemző óvodáskor végére: - Képesek azonosulni az óvónő által meghatározott feladattal; - Kialakul bennük az igény, a sikeres megoldásra; - Tudnak önállóan konkrét, eleim ismert jelenségek esetében következtetni, ítéletet alkotni megismert modellek alapján: - Kialakul a feladattudat, kitartás a feladatmegoldásban; - Felfedeznek összefüggéseket, ok- okozati viszonyokat; - Többféle megoldásra törekednek; - A szándékos figyelmük tartama eléri az iskolai életre szükséges időtartamot; - Képesek a gondolataikat mondatba foglalni; - Figyelmük ráirányul a lényeges és közös jegyekre; - Hozzászoknak saját tevékenységük ellenőrzéséhez; - Segítőkészséggel értékelik egymás megoldásait; - Kialakulnak a közösségi együttéléshez szükséges normák, szabályok, (egymásra figyelés, egymás meghallgatása, segítségadás, stb,..); - Rendelkeznek az iskolai tanulás megkezdéséhez szükséges készségekkel, képességekkel.

102

3. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése, fejlődésének segítése Részletes szabályozása megtalálható „A kiemelt figyelmet igénylő gyermekekkel/tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje c. fejezetben.

4. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetése, a szegregációmentes környezet kialakítása, fenntartása alapvető jelentőségű. Az egyenlő bánásmód elveinek betartása óvodánkban kiemelt feladat. A tevékenység célja segíteni azon gyermekek beilleszkedését az óvodai környezetbe, akik szociális körülményeiket tekintve, tartós betegségük miatt vagy egyéb okból hátrányos helyzetűek, így különösen a csonka családban felnövő gyermekek vagy munkanélküli szülők gyermekei. Ehhez először elemeznünk kell azokat a károsan ható tényezőket, amelyek hozzájárulnak a hátrányos helyzet kialakulásához. Ilyenek:  a családi mikrokörnyezet (pl. lakásviszonyok, jövedelmi viszonyok, kulturális helyzet, nevelési hagyományok stb.);  a családi házon kívüli környezet (pl. utca, lakókörzet, társas kapcsolatok);  az óvodai környezet (pl. helytelen nevelői magatartás, rossz pedagógus-gyermek viszony, a tanuló peremhelyzete a közösségben stb.).  A hátrányok számbavétele után meghatározzuk tevékenységünk célját és a hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformákat. A szociális hátrányok enyhítését óvodánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják:  Az egyéni képességekhez igazodó csoportfoglalkozások megszervezése.  Felzárkóztató ill. tehetséggondozó programok szervezése.  Mentálhigiénés programok.  Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon, értesítés (óvodaújság, levél…).  Motiválás arra, hogy a gyermek folyamatos óvodai ellátásban részesüljön.  Szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő gyermekek minél hamarabb segítségben részesüljenek.  Pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon.  A nevelők és a gyermekek segítő, személyes kapcsolatai.  A szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése.

103

5. A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység A gyermekvédelem komplex és preventív tevékenységi rendszer, amelyet a gyermeki szükségletek (szeretet, biztonság, esélyegyenlőség, egészségvédelem) és jogok kiteljesítésére való folytonos törekvés jellemez. Ez a tevékenység nagyfokú érzékenységet, empátiát, tapintatot, szakértelmet igényel. Az intézményünk gyermekvédelmi tevékenységének fő feladatai: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése, a HH, HHH, SNI integráció segítése, elfogadás, érzékenyítés. Ezeket a feladatokat az alábbi rendszer szerint végezzük: 1. Az óvodában védő, óvó, pártfogó rendszert működtetünk gyermekvédelmi felelős megbízásával. A gyermekvédelmi felelős munkája során személyes, közvetlen kapcsolatot tart a gyermekekkel, szükség esetén felveszi a kapcsolatot a szülőkkel, gyermekjóléti szolgálattal, folyamatosan konzultál az óvodapedagógusokkal, dajkákkal. 2. A gyermekek fejlődését veszélyeztető okok feltárása a gyermekvédelmi felelős és az óvodapedagógusok feladata, melynek során kiszűrik a hátrányokkal, tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeket, akik bármi miatt válságban vannak, testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődésük veszélyeztetve van. 3. A gyermekvédelmi felelős feladata különösen: a)a szülőket tájékoztatni arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az óvodán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel, b)a pedagógusok, szülők vagy gyermekek jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett gyermekeknél – a veszélyeztető okok feltárása érdekében – családlátogatáson megismeri a gyermek családi környezetét, c)gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az óvodavezető - az intézmény vezetőjének egyidejű tájékoztatása mellett - értesítse a gyermekjóléti szolgálatot, d)a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken, e)a gyermek anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az intézmény igazgatója indítson eljárást az illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres, vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében, 4. A gyermekvédelmi munka keretében az óvodapedagógus feladatai különösen a)az újonnan érkező, vagymás óvodából átvett gyermekek beilleszkedési problémáinak feltárása, beilleszkedésük segítése, b) a gyermekek illetve szüleik figyelmének felhívása szociális jellegű támogatásokra (étkezési hozzájárulás, gyermekvédelmi támogatás stb.) c)kapcsolatfelvétel a veszélyeztetett gyerekekkel és szüleikkel egyéni beszélgetés, szükség esetén családlátogatás útján,

104

d)információk nyújtása, melyek segítségével a jogi, egészségügyi, szociális és társadalmi problémákat és azok megoldásait jobban megismerhetik, e)a gyermekfejlődését veszélyeztető körülmények megelőzése, feltárása és megszüntetése érdekében kapcsolattartás a szülővel, közreműködés az óvodapedagógusokkal és a gyermekvédelmi felelőssel.

6. A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formái 1. Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. 2. Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt (bölcsődék és egyéb szociális intézmények), az óvodai élet során (pedagógiai szakszolgálat intézményei, gyermekjóléti szolgálatok, gyermekotthonok, egészségügyi, illetve közművelődési intézmények) és az óvodai élet után (iskolák) meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükséglethez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda legyen nyitott és kezdeményező. A gyermekek fejlődéséhez elengedhetetlennek tartjuk az érzelmi biztonság megteremtését, amelyet elsősorban a családnak kell megadni, de nyilván az óvodának kötelessége azt folytatni, kiegészíteni. E felelősségteljes feladatnak csak a szülőkkel karöltve tudunk megfelelni, hiszen mindenkor a felnőtt generáció felelőssége, hogy mit ad át, milyen módszerekkel, hogy attól valóban fejlődjék, és egyre fejlettebb legyen a felnövekvő nemzedék. A gyermekek életvitelét a családok szokásrendszere határozza meg, ezért fontosnak tartjuk, hogy megismerjük azt, illetve törekszünk az óvodai szokásrendszer megismertetésére, hogy a kettőt összehangolva, közösen együttműködve fejlesszük a gyermekeket. Óvodánk nagy hangsúlyt fektet az óvoda és család kapcsolattartására, tükröztetve az egyéni sajátosságokat, de ezen túl intézményi szinten is mindent megteszünk, hogy erősítsük, mélyítsük a szülőkkel a kapcsolatot. Nyitottak vagyunk a családok problémái iránt, lehetőségeinkhez mérten mindenben partnerként segítünk, a jó kapcsolat kialakításában kezdeményezőek vagyunk, de mi is elvárjuk az őszinte, segítőkész együttműködést. A család és az óvoda jó kapcsolatának kialakítása során első lépés, hogy az óvoda elfogadja a családok anyagi lehetőségeinek, kulturáltságának, emberi kapcsolatainak, nevelési elképzeléseinek különbözőségeit. Ebben a munkában csak akkor lehetünk eredményesek, ha megismerjük partnereink igényeit-, elégedettségét- és elégedetlenségét Partnerközpontú működésünknek alapvető feltétele, hogy a szülővel, gyermekkel, mint közvetlen partnerekkel megfelelő kapcsolatot alakítsunk ki.

105

Az együttműködés egy folyamat, amelyet nem csak időszakos cselekvések sorozatának tekintünk. Pontosan kell tudnunk, hogy mit várunk el egymástól, amelynek alapja a rendszeres vélemény feltárás, ami a minőségbiztosítás megvalósításának is egyik fontos alappillére. Az együttműködés célja  A szülő, gyermek, pedagógus hatékony együttműködése.  Az óvoda és családok egymás iránti tiszteletének, bizalmának erősítése.  Kölcsönös segítségnyújtás, a pedagógiai együttműködési formák, lehetőségek feltárása.  A gyermeken keresztül pozitív hatás gyakorlása a szülőkre. Az együttműködés feladatai  Az óvoda alapelveinek, céljainak, feladatainak összehangolása az együttműködés érdekében.  A családok életében azon pontok megkeresése, amelyen keresztül a gyermekek mélyebb megismeréséhez, megértéséhez vezet az út.  A hagyományos együttműködési formák felülvizsgálata, a jól működők továbbfejlesztése, a kevésbé jól működő formák elhagyása.  A gyermek személyiségének fejlesztéséhez kitűzött alapelvek, célok, feladatok egységes értelmezése és megvalósítása.  Konkrét feladatok meghatározása az eredményes együttműködés érdekében.  Az együttműködés koordinátorainak (felelőseinek) megválasztása, rögzítése.  Együttműködési tartalmak meghatározása  A partneri igények, elégedettség- és elégedetlenség mérési módjának meghatározása.  A gyermeki, szülői és pedagógus jogok és kötelezettségek megismertetése. Az együttműködés formái: Az óvoda – család együttműködése során hangsúlyt helyezünk az alábbiakra:  Az inkluzív nevelés értékeinek indirekt közvetítése mellett a direktebb módszerek alkalmazására (pl. előadás, vitaindító, cikkek ajánlása, cikkek a faliújságon-, intézmény honlapján, stb.).  Hangsúlyozzuk, hogy az iskolára való előkészítés az óvodában nem külön feladat, foglalkozás, hanem a gyermeki személyiséget kibontakoztató három – négy éves nevelési folyamat eredménye. Az iskolai beilleszkedés közvetett segítésében az óvoda kiegészíti a családi nevelést.  A környezettudatos magatartás kialakítására közös tevékenységekkel (pl. papírgyűjtés, komposztálás, szelektív hulladékgyűjtés, a háztartásban fölöslegessé vált csomagoló anyagok gyűjtése óvodai felhasználásra, kirándulások, stb.)  A gyermek fejlődésének folyamatos nyomon követésére, a fejlődésről történő szülői tájékoztatásra. Az óvodapedagógus kettős feladata a fejlesztés során  a gyermekek fejlesztésének céltudatos megvalósítása  a szülő felé gyakorolt rendszeres, szervezett kapcsolattartás. Az intézmény menedzselése a szülő, gyermek felé: 106

   

nyílt napok szervezése a leendő óvodásoknak; szülő fogadása, az óvoda bemutatása; szülői fórumszervezés, a leendő óvodások szülei számára; útmutatók, kiadványok, küldetésnyilatkozatok eljuttatása a leendő szülőknek, melyből megismerhetik a helyi nevelési program fő vonalait (helyi sajtó, TV, rádió stb. igénybe vételével).

A kapcsolattartás módjai intézményünkben FORMÁLIS INFORMÁLIS családlátogatás napi beszélgetések értekezletek (réteg szülői falitáblán közérdekű hírek értekezletek) fogadóóra (1/4 évente rendszeresen) „üzenő füzet” a hétvégi otthoni programokról SZMK esetmegbeszélő találkozások szakemberek bevonásával „véleményláda” szülő rendszeres tájékoztatása gyermeke egyéni fejlődéséről kérdőívek videó felvételek megtekintése, közös elemzése közös ünneplések munka délutánok sport délutánok szabadidős programok

107

Az együttműködés tartalmi formái (Gyermek – szülő – pedagógus közös programjai) Kapcsolattartás Cél, tartalom Munkaforma formája Beiratkozás

-

Családlátogatás

-

Óvodakezdés

-

Nyílt napok

-

Családi játékdélutánok

-

Családi rendezvények

sport -

Családi kirándulás

-

Anyák, apák, nagyszülők, vagy családok napja Az óvoda kertjének gondozása, tavaszi munkálatok Ünnepek, rendezvények

-

-

anamnézis felvétel ismerkedés az óvodával az óvoda programjának megismertetése gyermek életkörülményeinek megismerése szülők szemléletmódjának megismerése ismerkedés az óvoda szokásrendszerével szülő-gyermek kapcsolatának megismerése kölcsönös bizalomépítés „fájdalommentes” elválás biztosítása 1-2 nap esetén betekintés az óvoda mindennapjaiba 1-2 hét esetén ismerkedés a program folyamatával, rendszerével, az óvónő áltat készített megfigyelési szempontrendszer segítségével közös élménnyel az óvodai kötődés erősítése a játék fontosságának erősítése a szülőben életmódkultúra alakítása a közösségi szellem ápolása, erősítése az egészséges életmód szemléletének alakítása egészséges életmódra nevelés közös élménnyel az óvodai kötődés erősítése a szabadidő hasznos eltöltésének szorgalmazása meghitt közös együttlétek közös játékélmény családi kapcsolatok mélyítése közös természetszépítés közös munkálkodás

-

egyéni beszélgetés

-

egyéni beszélgetés játék a gyermekkel

-

közös együttlét közös munka beszélgetés növények ültetése közös beszélgetés

az ünnepek és előkészületek közös megszervezésével, lebonyolításával az óvoda-család kapcsolatának mélyítése vidám hagyományápolás Márton napi lámpás felvonulás

-

szervezés közös ünneplés vidám vetélkedés közös tánc közösség építés

közös játék közös tevékenykedés a szülővel, gyermekkel - megfigyelés - közös megbeszélés - egyéni problémák megbeszélése - nevelési tanácsadás közös játék (versenyjátékok, társasjátékok, ügyességi játékok,) - csoportokon belüli, óvodán belüli, intézményi szintű vetélkedések - kirándulások - túrák - közös játékok - közös főzés -

108

Szülőknek szervezett programok Kapcsolattartás módja Cél, tartalom óvoda életével kapcsolatos Értekezletek, réteg - az információk megbeszélése szülői találkozók - jellemző problémákra (egy-egy probléma köré csoportosult szülők fóruma) szakemberek bevonása Munkadélutánok

-

SZMK Színházlátogatás, alapítványi bál

-

Munkaforma - tréning - előadás - csoportos beszélgetés - mikrocsoportos esettanulmányoz ás kellemes hangulatú közös játék- és - közös tevékenységi eszközök készítése munkatevékenys az elkészített eszközök hasznosságának ég bemutatás - beszélgetés egymás megismerése szülői feladatok koordinálása - megbeszélés szülői kezdeményezések megvalósítása - tájékoztatás szülők érdekképviselete az óvoda támogatási lehetőségének - szervezés bővítése - kulturált közösségépítés szórakozás szülők-dolgozók kulturált kikapcsolódásának biztosítása

Az együttműködés várható eredménye  Megteremtődnek azok az együttműködési formák, melyekkel közösen segítik a szülők és az óvoda a gyermekek személyiségfejlesztését, képességeik kibontakoztatását.  Az óvoda a szülőkkel karöltve, azonos célokkal, követelményekkel biztosítja a gyermekek fejlődéséhez a legoptimálisabb környezetet.  A szülők naprakész információhoz juthatnak gyermekeik fejlettségéről. A családdal való együttműködés Az óvodai nevelőmunka hatékonyságát a családi neveléssel összhangban valósíthatjuk meg. A család, és az óvodai nevelés elveinek megismerése, kölcsönös segítése fontos feladatunk. A családban és óvodában nevelkedő gyermekért mindkét környezet felelős. Az óvoda csak a családdal együtt tudja nevelő szerepét betölteni. Ennek alapja a kölcsönös bizalom és segítségnyújtás. Az első családlátogatás alkalmával tájékoztatjuk a szülőket az óvodába lépés feltételeiről, melyek a következők: Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. Az óvodába a gyermek harmadik életévének betöltése után vehető fel. A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti, a gyermekek felvétele folyamatos. Az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki köteles óvodába járni, ha lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található. Református óvodánál prioritási sorrend van a felvételnél.

109

Az óvodai beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, továbbá a szülő személyi azonosító és lakcímet igazoló hatósági igazolványát. Beszoktatásra azért van szükség, mert minden esetben új környezettel, emberekkel találkozik a gyermek. A beszoktatás a későbbi közösségi életet is meghatározza. Ezért törekszünk a biztonságot nyújtó, nyugodt, szeretetteljes, családias légkör megteremtésére. A gyermek óvodai élményein keresztül a család is kialakít egy képet a csoportról, óvodapedagógusról, óvodáról. A felmerülő napi kérdésekre pontos, megbízható választ kapnak, így megbíznak bennünk. Közös programok, ünnepek lehetőséget teremtenek a család és óvoda közötti kapcsolat elmélyítésére, egymás szokásainak, értékrendjének még jobb megismerésére, a nevelési elvek közelítésére. Fontos, feladata a hagyományok, népszokások ápolása, értékeinek megőrzése, továbbadása. Közös programok: szüreti mulatság, karácsonyi ünnep megtartása, farsang, anyák napja, évzáróval egybekötött ballagás, kirándulások, közös imaórák.  Nyílt napon a szülőknek lehetőséget biztosítunk a napi életbe való betekintésre. A szülők személyes élményeik alapján képet alkotnak gyermekük közösségben elfoglalt helyéről, viselkedéséről, teljesítőképességéről egyúttal módjuk van társaikkal való összehasonlításukra is. Szülői értekezleten az óvodát, a csoportot, a gyermeket, a szülőket érintő legfontosabb témákat, feladatokat, programokat, problémákat beszéljük meg. Feladatunk a szülők véleményének meghallgatása, javaslataik figyelembe vétele. Az óvodába lépés pillanatától kezdve az óvoda a családdal együtt felelős azért, hogy a gyermekek jól érezzék magukat, képességeik fejlődjenek, személyiségük alakulása megfeleljen társadalmunk elvárásainak. Az óvodába újonnan érkező gyermekek szüleinek lehetőséget adunk, hogy a gyermekkel közösen ismerkedjenek az óvodai élettel. A gyermek személyiségének alakulására hatással van minden esemény, amely a család életében zajlik, ezért a gyermekeket saját élethelyzetükkel összefüggésben kell megismernünk és elfogadnunk. A gyermeknek elsősorban a szüleitől kell kapnia a szeretetet, a megértést és a nevelést, melyre szüksége van. A Biblia, amikor a nevelésről szól, mindig a családot helyezi előtérbe. A keresztyén pedagógustól ez fokozott alázatot kíván. A jobb együttműködés megszervezéséhez ismernünk kell:  a család értékrendjét, életvitelét, nyitottságát;  a család szerkezetét, generációk, szülők kapcsolatát;  a gyermek helyét a testvérkapcsolatban;  a szülők ambícióit, szokásait, hobbyját;  a szülők gyermekismeretét, nevelési kérdésekben való jártasságukat, elképzeléseiket, nevelési problémáikat;  a család anyagi helyzetét (lakásmegoldás, munkanélküliség);  az óvodai neveléssel szembeni elvárásaikat.

110

Az együttműködés és kapcsolattartás formái: 

Felkészítjük a szülőket is az óvodai életre, pl. hogyan könnyítsék meg az elválást gyermeküknek, legyenek nyíltak, őszinték, türelmesek velük.  Kérésükre bármikor nyitva áll az óvoda, beszoktatási időben, ha igénylik bejöhetnek gyermekükkel a csoportba.  Meghívjuk a szülőket is egyházi ünnepségeinken való részvételre.  Meghívjuk a szülőket a bibliaórára.  A családokat meglátogatjuk otthonaikban.  Minden évben egyszer a kiscsoport kivételével nyílt napot/hetet szervezünk, hogy még jobban betekinthessenek óvodánk életébe.  Keresztyén irodalom terjesztése. Az óvoda a gyermek fejlesztése útján hat a családra. A nevelési célok, feladatok közvetítésével kezdeményezi és segíti az óvodai és a családi nevelés összehangolását, melynek alapja és nélkülözhetetlen feltétele a gyermek érzelmi biztonsága és a szülő kiegyensúlyozott óvodai közérzete. A nevelési színtereken érvényesülő hatások dialektikus egysége és kölcsönhatása nélkülözhetetlen az óvoda nevelési céljainak elérésében.

7. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek Részletes szabályozása megtalálható a pedagógiai program „Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok” c fejezetében, valamint „A Nemzeti alaptantervben (Nat) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai” c fejezet „környezeti nevelési program” c. alfejezetében.

8. A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az intézményi esélyegyenlőség biztosításának részletes szabályai a pedagógiai program „Agyermekek/tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések” c. fejezetében találhatók.

9. Az óvoda és az iskola kapcsolata Az együttműködés alapelvei: - Az óvodából az iskolába történő zavartalan átmenet megkívánja a két intézmény nevelőmunkájának összehangolását; - Az óvónő szoros együttműködést, nevelőpartneri viszonyt alakítson, ki az iskolai pedagógusokkal, jellemezze őket a kölcsönös nyitottság; - Az óvoda tegye lehetővé, hogy a gyermekek pozitív élmények útján megismerkedjenek az iskolai életmóddal; - Az iskolai tanulmányokat előkészítő feladatok, illetve a zökkenőmentes iskolai átmenet szükségessége indokolja, hogy összefüggő szakasznak tekintsük az óvoda befejező és az iskola kezdő éveit: - Érvényesüljön a kölcsönös bizalom, egymás munkájának ismerete és megbecsülése. Az együttműködés tartalma: 111

- Nyújtson lehetőséget az: óvoda a tanítóknak az óvoda napi - és heti rendjének az egészséges életmód, a közösségi élet szokásainak, a helyi hagyományoknak, a nevelési eszközök, módszerek, eljárások és a családdal való együttműködési tonnák megismerésére; - Az óvónő adjon tájékoztatási a gyerekek fejlődéséről, egyéni fejlődési üteméről, az esetleges várható alkalmazkodási nehézségekről,

Az iskolába lépés feltételei (A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére) Az iskolába lépés feltételei, az óvoda sikerkritériuma (A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére, illetve az alapprogram gyermekkép részében megfogalmazott elvárásokra épül óvodáink sikerkritériuma) 1. A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére hat-hét éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodából iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. 2. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek mindegyike egyaránt szükséges a sikeres iskolai munkához. a) A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. b) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. (Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél - az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés, - megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele, - a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Az egészségesen fejlődő gyermek - érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni; minden szófajt használ; különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot; tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek); végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét, - elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, 112

amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak. c) Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival, amennyiben az iskolai légkör ezt lehetővé teszi. A szociálisan érett gyermek - egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei kielégítését, - feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. 3. Az ötéves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése. 4. . A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint. 5. A különleges gondozásra jogosult gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben. A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget,- legkorábban - abban az évben, amelyben a hatodik, - legkésőbb - amelyben a nyolcadik életévét betölti, tankötelessé válik. Ezáltal a gyermek 7. életévének betöltése után is óvodában maradhat még egy évig, abban az esetben, ha ez a szülő kezdeményezésére történik, az óvoda rendelkezik a nevelési tanácsadó, vagy a szakértői rehabilitációs bizottság javaslatával, illetve a nevelőtestület is egyetért mindezzel. A rugalmas beiskolázás lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Programunkban kitűzött célok az optimumot tartalmazzák, melyet a gyermekek változó fejlődési üteme- és az egyéni eltérések miatt nem lehet egységesen megvalósítani. Ezért minden nevelési területre, évente kidolgozzuk a céloknak való megfelelés sikerkritériumát, (ezt az éves pedagógiai munkaterv tartalmazza). Ennek lényege, hogy a sikerkritériumhoz rendelt skála segítségével számszerűsítve mérjük az eredményeket, amelyből könnyen megállapítható, hogy hány százalékban sikerült a kitűzött célokat megvalósítani. A százalékos sikerkritériumokat évente és csoportonként és korosztályonként állapítjuk meg, mert a gyermekek adott évi összetétele nagymértékben befolyásolja a teljesítést. Az iskolába lépés elsődleges feltétele a gyermek érettsége, amely különböző életkorban alakulhat ki, ezáltal nagy egyéni eltéréseket mutatva. Mindezt figyelembe véve tárjuk fel, mikor válik stabillá a gyermek, - testileg, lelkileg, szociálisan, pszichikusan - a sikeres iskolai élet megkezdésére, illetve ehhez kapcsoljuk mindazon mutatók összességét, amelyek az óvodáskor végére a fejlődés várható jellemzőjeként jelennek meg pedagógiai munkánk eredményeként. Testi fejlődés alakulása  Az egészségesen fejlődő hatéves korú gyermek eljut az első alakváltozáshoz.  Teste arányosan fejlett, teherbíró lesz.  Mozgása összerendezett, mozgás - koordinációja és finommotoros készsége fejletté válik.  Mozgását, viselkedését, testi szükségleteinek kielégítését szándékosan tudja irányítani.  Ismeri az irányokat, jól tájékozódik a térben. Egészséges életmód szokásainak alakulása  Kialakul az igénye az egészséges életmódra, az egészségmegőrzés szokásai iránt. 113

 Igényli a tisztaságot, ápoltságot, a rendet.  Tisztálkodási, öltözködési teendőit önállóan, szükség esetén segítséggel végzi.  Étkezési szokásaira a kulturáltság jellemző.  Az önkiszolgálás természetes igényévé válik. Érzelmi-, akarati élet, szocializáció alakulása  Megfelelő önállósággal, önbizalommal és önértékelő képességgel rendelkezik.  Képes önálló problémamegoldásra, az esetleges kudarcélmény elviselésére.  Képes kapcsolatot teremteni gyermek és felnőtt viszonylatban egyaránt.  Igénye a helyes viselkedési szabályok betartása.  A helyes „Én” kép kialakulásával párhuzamosan kifejlődik kritikai érzéke, képes a különbözőség iránti toleranciára.  Erkölcsi érzelme fejlett, akarata és kitartása erősödik, megszilárdulnak a pozitív akarati tényezők.  Társadalmi szerepkésztetése sokrétű.  Az egyén sikere közös élménnyé válik, a közösség sikere büszkeséggel tölti el az egyént.  Alkalmassá válik az iskolai élet elfogadására. Az egyes tevékenységi területek fejlődési mutatóinak alakulása Játék  A játék segítségével pontossá válik érzékelése, észlelése, kialakul szándékos figyelme.  Képes konstrukciókat előre megtervezni, majd játék végén produktumot felmutatni.  Megérti és alkalmazza a játék szabályait, képes egyszerűbb szabályok alkotására.  Igényli a társakkal való együttjátszást, képes szerepet vállalni. Mozgás  Mozgásigénye, mozgáskedve életvitelének részévé válik.  Kialakul testsémája.  Biztonságosan mozog, mozgását képes irányítani.  Ismeri a téri irányokat.  Finommotoros fejlettsége révén felkészül az írás tanulására.  Akarata, bátorsága, önuralma, figyelme és egyéb jellembeli tényezői megerősödnek.  Betartja a szabályokat, kialakul egészséges versenyszelleme.  Mozgásos játékokat önállóan kezdeményez, esetleg szervez is. Anyanyelv, kommunikáció, vers, mese, bábjáték, drámajáték  A vers, mese igényéhez kapcsolódik a bábozás, dramatizálás, improvizálás, stb. ezeket önállóan kezdeményezi, szervezi.  Műalkotásokra érzékeny, befogadó, beleélő, érzelmeket-, képzeletet működtető.  Képes szorongásait feloldani, belső élményeit kiadni.  Önmagát képes jól kifejezni, gazdag szókinccsel rendelkezik, szituatív.  Anyanyelvi fejlettsége révén képes gondolatait, érzelmeit kifejezni.  A kommunikatív jeleket értve és használva képes a folyamatos beszédre.  „Beszédes” mozgáskultúrával rendelkezik.  Művészeti értékekre érzékenyen reagál.  Életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal fejezi ki magát.  Minden szófajt használ, tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat.  Végig hallgatja és megérti mások beszédét. 114

Rajzolás, mintázás, kézi munka  A vizuális eszközöket, technikákat készség szintjén kezdi alkalmazni.  Képessé válik mondanivalóját képi megjelenítésben kifejezni.  Környezete iránt igényessé-, a szép iránt nyitottá válik.  Kialakult esztétikai érzéke alapján képes a szép meglátására.  Formagazdagon építkezik, változatos eszközöket használ.  Képes szóban kifejezni véleményét a látott alkotásokról. Ének – zene, énekes játékok  Felfedezi a hangok szépségét, képes másokkal együtt énekelni, dalos játékokat játszani.  Kifejlődik zenei képzelete, alkotókedve alapozódik.  Felismeri a ritmusváltozásokat, megkülönbözteti a hangszínek árnyalatait, felismeri és megnevezi a környezet hangjait, zörejeit.  Esztétikusan, egy ütemben képes együttmozogni, változatos térformában „táncolni”.  Önállóan használja a ritmushangszereket.  Szívesen hallgat zenét és fakad dalra. Külső világ tevékeny megismerése  Pontos ismeretekkel rendelkezik önmagáról és a családjával kapcsolatos alapvető adatokról.  Képes esztétikusan hatni környezetére.  A természetes környezethez való viszonyulását pozitív attitűd jellemzi.  Szereti és védi a természetet, növényeket, állatokat.  Rendelkezik a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez és megóvósához szükséges magatartási formákkal és szokások ismeretével.  Képes felismerni elemi matematikai ok-okozati összefüggéseket (mennyiség, nagyság, tér, forma, szín, számfogalom tekintetében).  Megkülönbözteti az irányokat, érti és helyesen használja a névutókat (alá, fölé, közé, stb. Munka  Örömmel végez munkát minden olyan területen, ahol arra szükség van.  Munkavégzése igényessége tükre.  Kialakul feladattudata, munkavégzésében kitartó.  Segít önmagán, észreveszi, ha valamit el kell végezni. Pszichikus fejlődés alakulása  Érzékelése, észlelése differenciálódik.  A közvetlen felidézés mellett kialakul a szándékos bevésés és felidézés.  Megjelenik a szándékos figyelem és emlékezés.  Kialakulóban van az elemi fogalmi gondolkodása.  Kreatív, önálló, tisztában van saját érékeivel, képes a konfliktusok kezelésére.  Nyitott, érdeklődő, problémamegoldó, tanulásra fogékony, alkalmas az iskolába lépésre.

10. A nevelő munka tervezése, szervezése

115

A. nevelő munka tervezésének, szervezésének, értékelésének a nevelőtestület által elfogadott dokumentumai., munkaformái: a./ Az általános éves terv b./ Heti terv c./ Napirend d./ A csoport tervező munkája a./ Az általános éves terv, mely a pedagógus által összeállított útmutató. Többek között tartalmazza: - a kiemelt feladatokat, - az alapvető szokásokat, - szabályokat. - képesség és részképesség fejlesztés területeit, - a feltételrendszer fejlesztésének ütemezéséi, - a feldolgozandó, előre ismert témaköröket, - az ünnepeket, - a már kialakult helyi hagyományokat vagy az újonnan kialakíthatókat. - a szervezési feladatokat, - a napi- és heti rendet, - valamint minden olyan információi, amely segíti a csoport közös munkáját, az általuk kitűzött célok elérését.

116

b./Heti terv

HETIREND

K Ö T E T L E N

RENDSZERES

HÉTFŐ

KEDD

SZERDA

CSÜTÖRTÖK

PÉNTEK

Mese-vers, mondóka

Mese-vers, mondóka

Mese-vers, mondóka

Mese-vers, mondóka

Mese-vers, mondóka

Környezetben szerzett élmények, tapasztalatok rendszerezése

Környezetben szerzett élmények, tapasztalatok rendszerezése

Környezetben Környezetben Környezetben szerzett szerzett szerzett élmények, élmények, élmények, tapasztalatok tapasztalatok tapasztalatok rendszerezése rendszerezése rendszerezése

ALKALOMSZERŰ

Szabad mozgás

Szabad mozgás

Szabad mozgás

Szabad mozgás

Szabad mozgás

RENDSZERES

Mozgásos percek

Mozgásos percek

Mozgásos percek

Mozgásos percek

Mozgásos percek

Külső világ tevékeny megismerése

Testnevelés

Rajzolás, mintázás, kézimunka

Ének-zene énekes játékok

K Ö T Mese-vers Ö T Bibliaismeret T ALKALOMSZERŰ

117

c./Napirend - A gyerekek életét, időbeosztásait tartalmazza 10:órás nyitva tartás eseten. - A napirend időtartamainak felosztása a korcsoport fejlettségi szintjéhez mérten a csoportvezető óvónő feladata. - Gyülekezés 7- 8 óráig.

NAPIREND 7:00 – 7:30

Ügyelet, játék, szabadon választott tevékenység

7:30 – 8:30

Gyülekező, játék, szabadon választott tevékenység, mozgásos percek

8:30 – 9:00

Testápolási teendők, előkészületek a tízóraihoz, tízórai Játékba integrált kötött és kötetlen foglalkozás: - Rajzolás, mintázás - Ének – zenei készségek fejlesztése, énekes játékok - Környezetben szerzett élmények, tapasztalatok rendszerezése - Mese-vers, dramatikus játékok - Bibliaismeret Játék a szabadban, séta, énekes játékok Testápolási teendők, előkészületek az ebédhez, ebéd, készülődés a pihenőhöz Pihenés, alvás mesével, testápolási teendők, előkészületek az uzsonnához, uzsonna

9:00 – 10:30

10:30 – 11:45 11:45 – 13:00 13:00 – 15:00

15:00 – 16:00 16:00 – 17:00

Játék a csoportszobában vagy az udvaron Ügyelet, játék, szabadon választott tevékenység

d./A csoport tervező munkája: Csoportnapló vezetése: Tartalma: - gyermekek névsora - születésnapok nyilvántartása - éves naptári emlékeztető - heti rend - napirend (téli-nyári időszak) - gyermekvédelem - gyermekbalesetek megelőzése - nyilatkozatok - rendezvények látogatottsága - megtartott szülői értekezletek, fogadóórák - egyéb bejegyzések - nevelőmunka: óvodai nevelés feladatai, szervezési feladatok tervezése, fejlődést elősegítő tartalmak, értékelések - foglalkozások tervezése egy hétre tartalma: - egyéni fejlesztés három szinten

118

Felvételi és mulasztási napló vezetése: - gyerekek adatainak pontos rögzítése - mulasztások naprakész, pontos nyilvántartása - havonkénti lezárás Étkezési napló vezetése: - a gyerekek jelenlétének vagy hiányzásának naprakész, pontos vezetése

119

XIV. Az alapfokú művészeti iskola nevelési programjának, az intézményi nevelési programot kiegészítő speciális elemei Az iskolában folyó művészeti nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei Az intézményben folyó oktatás-nevelés teljes ideje alatt az alapvető készségek biztos kialakítása után a képességek fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt. A szilárd alapokat megteremtve nyitottá,fogékonyakká kell tenni a tanulókat az értékek befogadására, kreatívvá a szerzett képességek alkalmazásában. Érzelemközpontú nevelésünk és oktatásunk fokozatosan billenjen át teljesítményközpontúvá, alakuljon ki a versenyképes tudás. Tanulóinkat az élet tiszteletére, a természet szeretetére, az emberi munka, kultúra megbecsülésére, az egészséges életvitel igényére, s az ehhez szükségen önfegyelemre, az erkölcsös cselekvés igenlésére és igényére, a természetben és az emberi alkotásban megjelenő szépség értékelésére, valamint tevékeny és alkotó életre kell nevelni. Meg kell tanítanunk növendékeinket, – és rajtuk keresztül szüleiket, minél szélesebb körben közvetlen környezetünket – a formák és tartalmak megkívánta mértékletességre, alázatra. Művészetoktatásunknak az egyetemes kulturális örökség tükrében a nemzeti, nemzetiségi, etnikai elemeket kell hangsúlyoznia. Kiemelt figyelmet fordítunk a tehetségek kibontakoztatására, de legalább ilyen fontosnak tartjuk az értő-, befogadó publikum felnevelését. A ránk bízott gyermekek emberi értékeit, értelmi- és érzelmi intelligenciáját, lelki egészségét, alkotásvágyát biztosító, gyakran sikerélményt adó harmonikus légkör megteremtésével arra törekszünk, hogy minden tanóráról, és egyéb iskolai alkalomról szép érzésekkel, kellemes élményekkel gazdagon térjenek haza növendékeink. Fontos számunkra, hogy iskolánk meghatározó, irányító szerepet töltsön be a környező települések kulturális életében. A művészeti iskola egyike azoknak a nevelési színtereknek, ahol a nevelés hatékonyságának függvényében értékek jönnek létre. Képességfejlesztő és értékközvetítő, speciális szakirányú tehetséggondozó és személyiségfejlesztő munkánk során fontosnak tartjuk a nyitottságot valamennyi irányzattal szemben. Nevelési céljaink az egyéni és közösségi nevelés útján teljesedhetnek ki.

Az iskolában folyó művészeti nevelő-oktató munka céljai A művészeti iskola elsődleges célja a meghatározott követelmények teljesítésével történő képességfejlesztés, amelyet a művészeti műveltség megalapozásával, elmélyítésével és állandó fejlesztésével ér el. E célját úgy éri el, hogy a követelmény eléréséhez szükséges tananyagot eszköznek tekinti a gyermekek érzelmi, értelmi és kifejezőképességeinek fejlesztésében. A készség és képességfejlesztést, az ismeretgazdagítást a személyiségformálás eszközeként tekinti, követelményeit a gyermek életkori jellemzőihez igazítja. A kiemelt célok még az alábbiak:  az önkifejezés lehetőségének biztosítása;  az önértékelés fejlesztése;  a problémák iránti érzékenység kialakítása, fejlesztése;  örömteli önálló és közösségi munkára nevelés;  az oktatás tartalmi és módszertani közelítése a mindennapi élethez; 120

      

a művészetek befogadására, a különböző kultúrák értékei iránti nyitottságra nevelés; esztétikai nevelés, ízlésformálás; hozzájárulás a sokoldalú, kreatív személyiség kialakításához; hagyományos értékrend kialakítása; a nemzeti kultúra és a népművészet kincseinek megismertetése; meghatározó szerepvállalás a település közművelődési feladataiban; a keresztyén szellemiség művészeti értékeinek megismertetése.

Az iskolában folyó művészeti nevelő-oktató munka feladatai Az alapfokú művészeti iskola alapfeladata, hogy feltárja a művészet, ezen belül a választott művészeti ág megörökítő és átörökítő szerepét, megérteti, hogy az alkotás a legértékesebb emberi alapképesség. Fontosnak tartjuk még a felsorolt feladatok megvalósítását:  az egyéni képességekhez igazodó oktatás megvalósítása;  problémamegoldásra, az összefüggések feltárására ösztönzés;  művészetek élményszerű megismertetése;  a tanuló verbális és nem verbális kifejező készletének gazdagítása;  alkotásra ösztönzés;  tehetséggondozás;  felkészítés szakirányú továbbtanulásra;  az önkifejezés lehetőségének biztosítása;  hagyományápolás, hagyományteremtés;  figyelem felkeltés a művészeti élet hétköznapjaira;  hatékony kapcsolatrendszerek kialakítása.

Az iskolában folyó művészeti nevelő-oktató munka eszközei Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek, amelyek az alábbiak:  a mindennapi élethez kötődő témák feldolgozása;  problémamegoldásra, az összefüggések feltárására ösztönző feladatokra épülő tananyag-feldolgozás;  a céloknak és feladatoknak megfelelő kidolgozott pedagógiai módszerek alkalmazása, illetve új módszerek kifejlesztése;  hatékony tanulási módok alkalmazása (kooperatív tanulás, játékos tanulás, cselekvő tanulás stb.);  gazdagítás, mélyítés, gyorsítás;  versenyeztetés;  alkotótáborok szervezése;  kiállítás-, hangverseny- és színházlátogatások szervezése, a látottak elemzése;  művészeti ismeretterjesztő-, és művelődéstörténeti előadások szervezése;  klubfoglalkozások szervezése;  kamaracsoportok alakítása;  előadások szervezése, lebonyolítása; 121

 

önképzés; pedagógusok továbbképzése; esztétikus műhelykörnyezet kialakítása

Az iskolában folyó művészeti nevelő-oktató munka eljárásai Az alapfokú művészeti iskolába jelentkezők felvételi meghallgatás után kerülnek tanulói jogviszonyba. A tantestület kiértékeli a látottakat, hallottakat és határozatot hoz. Hatodik életévüket betöltött óvodás- vagy első osztályos iskolás gyermekek a zenei előképzőn kezdhetik meg tanulmányaikat. A gyermekeknek rendelkezniük kell a közösségben történő odafigyelés képességével és olyan érdeklődéssel, melyek alapján képesek részt venni azenetanulásban. A következő évben léphet tovább a növendék az eredetileg választott művészeti ág előképző évfolyamára – szaktanári vélemény és tantestületi határozat alapján. Második hangszer tanulását akkor kezdheti el egy növendék, ha elsőként választott hangszeréből legalább harmadik osztályos, és az első két évben jeles osztályzatot kapott. A növendék addig tanulhat második hangszert, amíg mindkettőn jeles főtárgyi osztályzatot mutat fel és kötelezőtárgyas óráin is képességeinek megfelelően teljesíti a követelményeket. A társművészetekkel való megismerkedés, együttműködés érdekében más művészeti ágból is felvehető választható tantárgy, de csak a második hangszer tanulására vonatkozó szabályok betartása mellett. A beiratkozás személyesen történik, melynek során a jelentkezőt – kiskorú tanuló esetén a szülő jelenlétében – a tagintézmény vezető tájékoztatja a képzés sajátosságairól. A tanév rendezvényeiről műsorfüzetet adunk ki, az egyes programokat hirdetjük plakáton, a helyi újságban, a település honlapján. A programok szervezését, lebonyolítását, az egyes művészeti ágak, illetve tanszakok együttműködését, a közönségszervezést, a kapcsolattartást rendezvényszervező koordinálja. A tanév kezdete előtt (általában augusztus utolsó hetében) művészeti tábort szervezünk, melynek keretében ráhangolódhatunk az előttünk álló feladatokra. Az új növendékek betekintést nyerhetnek az egyes művészeti ágak életébe, a régi növendékek pedig a kamarazenéléssel és a társművészetekkel való együttműködés formáival ismerkednek.

122

Az egyes művészeti tevékenységek oktatásának cél- és feladatrendszere Zeneművészet Klasszikus zene 1. Az alap és középfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja keretében folyó zenei nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony növendékek képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket, és gyarapítja ismereteiket. Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására. 2. A program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység - nyitottság, igényesség, fogékonyság - alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására. 3. A zeneoktatás a különböző zenei műfaj sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárnak gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel. 4. A zenei műveltség megalapozása és fejlesztése. A zenei képességek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység kialakítása). A zenei olvasás és írás alapfokot meghaladó készségének megalapozása és kifejlesztése. A technikai készség, az improvizációs készség és képesség, az alkotó magatartás, a kreativitás kialakítása. Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség átadása. A zenei műszavak és jelentésük megismertetése. A zene logikájának, a harmóniai szerkezet és a forma összefüggéseinek megismertetése. A főbb zenei stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a zene történetének és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése. A kortárs zene befogadására nevelés. A tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése. Az értékes zene megszerettetése. A növendékek zenei ízlésének formálása. A tanulók életkorának megfelelő zenei tárgyú könyvek, ismeretterjesztő művek olvasására való ösztönzés. A társművészetek iránti nyitottság kialakítása. A zenei élet eseményei iránti érdeklődés felkeltése, illetve részvétel a zenei életben. Tehetséggondozás. A zenei pályát választó növendékek felkészítése szakirányú továbbtanulásra. A növendékek rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése. A tanuló aktív társas muzsikálásra nevelése. Közreműködés az egyéb intézmények kulturális rendezvényein. Az amatőr zenekarokban, kamaraegyüttesekben, kórusban történő aktív részvételre való előkészítés, ösztönzés. Cserekapcsolatok létesítése hazai és - lehetőség szerint - külföldi zeneoktatási intézményekkel.

123

Jazz-zene 1. Az alap és középfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja keretében folyó jazz-zenei nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony növendékek jazz-zenei képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti (népi) hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására. 2. A program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység - nyitottság, igényesség, fogékonyság - alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására. 3. A jazzoktatás a műfajok sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel. Táncművészet 1. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetőséget nyújt a tanulók mozgásműveltségének és mozgáskultúrájának sokirányú fejlesztésére, fizikai állóképességének, ügyességének, cselekvő biztonságának, ritmusérzékének, hallásának, térés formaérzékének fejlesztésére, gazdagítására. Egészséges életmódra, magabiztosságra, határozottságra, érzelmi nyitottságra neveli. Hozzájárul, hogy a tanulók személyisége nyitottá váljon a közösségi alkotó tevékenység és a művészetek iránt. Kibontakoztatja a tanulók kreativitását, improvizációs képességét, készségét. 2. A program keretében folyó táncművészeti nevelés alkalmat ad a táncművészet különböző műfajai iránt érdeklődő és fogékony tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző művészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. Figyelembe veszi az életkorra jellemző fizikai és szellemi sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tapasztalataira, folyamatos technikai fejlődésére építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképző évfolyamokon képességeiktől és a szorgalmuktól függően fejleszthetik tánctechnikai, előadói műveltségüket és különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot. 3. A táncművészeti oktatás célja, hogy felkészítse és irányítsa a tehetséges tanulókat a táncművészeti pályára, illetve az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra. A múlt és a jelen hagyományainak és táncművészeti értékeinek megismertetésével és megszerettetésével lehetőséget teremt a tanulók számára életkoruknak megfelelő táncművészeti kultúra és műveltség megszerzésére.

124

Képző- és iparművészet 1. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység - nyitottság, igényesség, ízlés, erkölcsi fogékonyság mellett a látás kiművelésére és tudatosítására, bővítve a képi műveltséget, a képi emlékezetet és képzeletet. A tervező, konstruáló, anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészítő és környezetalakító tevékenységek gyakorlata nemcsak a kézügyességet, technikai érzékenységet fejleszti, hanem kialakítja a képességet a gondolatok, érzések, elképzelések, tapasztalatok vizuális eszközökkel való megjelenítésének gyakorlatára. 2. A program keretében folyó vizuális nevelés alkalmat ad a képző- és iparművészeti tevékenységek iránt érdeklődő és vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző művészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés széles körben segíti a vizuális kultúra iránt fogékony tanulók fejlődését. Figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, vizuális tapasztalataira építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképző évfolyamokon a tanulók képességeiktől és szorgalmuktól függően fejleszthetik vizuális műveltségüket, és különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot. 3. A képző- és iparművészeti oktatás a vizuális kultúra ágait, a műfaj sajátosságait, a művészi kommunikáció megjelenítési módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy a múlt értékeit megszerettesse és továbbéltesse, segítsen a hagyománytisztelet megteremtésében és a tanulók életkorának megfelelő vizuális műveltség kialakításában. Színművészet 1. Az alapfokú művészetoktatás keretében folyó színházi nevelés figyelembe véve a tanulók érdeklődését, életkori sajátosságait, előzetes színházi-dramatikus tapasztalatait - lehetőséget biztosít a színművészet iránt vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére; ismereteik gyarapítására, művészeti kifejező készségeik kialakítására, a művészeti szakterületen való jártasság megszerzésére és gyakorlására. 2. A képzés lehetővé teszi a színművészet területén - minél változatosabb dramatikus tevékenységformákban való részvételt; - a színpadi megjelenítés törvényszerűségeinek megismerését; - differenciált feladatokon keresztül a dramatikus technikák és a színházi konvenciók megismerését, azok széles körű alkalmazását; - az alapvető színpadtechnikai eljárások megismerését; - a színjáték kulturális tradícióinak megismerését; - a tanulók drámával és színházzal kapcsolatos fogalmi készletének, aktív szókincsének bővítését; - azt, hogy a tanulók az élet más területein elsajátított ismereteiket, készségeiket a színjátékban is alkalmazni tudják; - minél több élő és felvett színházi előadás, köztük társaik által készített produkciók megtekintését; - a színházi-drámai formával való kísérletezést, továbbá a színjátéknak, mint művészi kommunikációs formának megtapasztalását; - azt, hogy a tanulók egyénileg és csoportosan előadást tervezhessenek, létrehozhassanak, illetve a létrejött előadást bemutathassák; a közös alkotómunka örömteli együttlétét; - az önkifejezést;

125

- az önértékelést annak érdekében, hogy a tanulók képessé váljanak saját eredményeik felismerésére, és azokat a színházi tanulmányaik során hasznosítani is tudják. 3. A képzés lehetővé teszi a bábművészet területén - minél változatosabb bábos tevékenységformákban való részvételt; - a bábos és maszkos játékok kulturális tradícióinak megismerését; - a bábszínpadi megjelenítés törvényszerűségeinek megismerését (tér, idő, kép, ritmus, tempó stb.); - az alapvető bábszínpadi technikák megismerését; - a bábjátékos technikákkal való kísérletezést, továbbá a bábjáték, mint művészi kommunikációs forma megtapasztalását; - a tanulók bábjátékkal kapcsolatos fogalmi készletének, aktív szókincsének bővítését; - a tanulók képesség és adottság szerinti differenciált foglalkoztatását; - az önkifejezést; - az önértékelést annak érdekében, hogy a tanulók képessé váljanak saját eredményeik felismerésére, és azokat bábos tanulmányaik során hasznosítani is tudják; - a tanulók másutt szerzett ismereteinek (tánc- és mozgásművészet, dráma, történelem, irodalom, vizuális kultúra stb.) alkalmazását, esetenként integrálását; - azt, hogy a tanulók egyénileg és csoportosan előadást tervezhessenek, létrehozhassanak, illetve a létrejött előadást bemutathassák; - minél több élő és felvett bábelőadás, köztük társaik által készített produkciók megtekintését. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos speciális feladatok A művészeti tevékenység, mint minden tevékenység, magában hordozza a személyiségformálás specifikus lehetőségét. A művészeti nevelés alapja a nemzeti és egyetemes kultúra és a mindennapi élet esztétikai jelentéssel bíró tartománya. A művészeti nevelés biztosítja a tanulás személyes tapasztalati módját. A tanulók élményszerűen tapasztalhatják meg a művészeti stílusok és irányzatok sokszínűségét, valamint azokat a kifejezési formákat, amelyek az iskola által oktatott művészeti ágban, a különböző tanszakokban megjelennek. Az iskola a művészeti nevelés sajátos módszereivel olyan személyiségeket, kíván kibocsátani, akik a mindennapokban harmóniára törekszenek. Igényük van az önművelésre, önállóságról, öntevékenységről és magas fokú együttműködésről tesznek tanúbizonyságot. A kulturált viselkedés szabályait betartják, és igényük van arra, hogy másokkal is betartatják. Az alapfokú művészeti iskolában folyó nevelés feltárja a művészeti élmény katartikus szerepét, megérteti, hogy az alkotás a legértékesebb emberi alapképesség. Iskolánk művészeti nevelése megalapozza a tanuló esztétikai szemléletét, az értékes alkotások iránti igényét. A rendszeresen átélt pozitív élmények alakítják ki azokat az emberi tulajdonságokat, magatartási szokásokat, amelyek a művészetek területén az eredményes szereplés összetevői. A tanulók erkölcsi nevelésében fontos tényező az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. A tanulók értelmi nevelésének. feladata az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 126

A tanulók érzelmi (emocionális) nevelésekor gondot fordítunk az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítására. A tanulók akarati nevelését az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése, a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása jellemzi. A tanulók nemzeti nevelését a szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése jelenti. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése, a hazaszeretet érzésének felébresztése fontos személyiség meghatározó tényezők. A tanulók munkára nevelése, az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása egyik fontos személyiségformáló erő, amely a művészeti nevelésben rendkívül fontos. Az egészséges életmódra történő nevelés éppoly fontos a művészeti nevelésben, mint bármely más nevelési területen A személyiség fejlesztésének fontos feladata a tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése, az egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítására, az egészséges életmód iránti igény kialakítására törekszünk. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos speciális feladatok Az együttes alkotás segíti kialakítani és fejlődni az alkalmazkodó képességet, a szocializációt, a kommunikációt. Az előképzős növendékekben gyermekjátékokkal, népi játékokkal, közös énekléssel fejleszthetjük a közösségi érzést. Később a kamaramuzsikálás, a drámajáték, a különböző helyzetgyakorlatok, a közös műhelymunka során kialakul a felelősségérzet egymás sikere iránt is. Iskolai szintű rendezvényeink közül kiemelkedően fontos szerepe van a bemutatóknak, kiállításoknak, hangversenyeknek, művészeti klubfoglalkozásoknak és a nyári alkotótáboroknak, melyek során tovább mélyül az empátia, a segítőkészség. Egyes feladatokat kisebb csoportoknak adunk ki. A feladat önálló megoldása során, tapasztalataink szerint sokat fejlődik az alkalmazkodó képesség. Ilyen esetekben az iskolán kívül is egymásra vannak utalva a gyerekek, és a siker érdekében példás együttműködésre képesek. Klubrendezvényeink nem zártkörűek. Az egyes foglalkozások témáinak megfogalmazásába, bevonjuk a gyermekeket is. A programokon a résztvevők aktív szerephez jutnak. A csoporton belüli közösségi viszonyok fejlesztéséhez fontos az egymás iránti felelősség erősítése. A többszólamú éneklés, zenélés a tudatos és fegyelmezett alkalmazkodás vállalásával fejleszti a csoport együttgondolkodását. A hibák közös javítása, a bírálat hozzájárul a felelősségtudat erősítéséhez. A tanulók rendszeresen értékelik egymás munkáját, hogy ez által is fejlődjék értékítéletük objektivitása, a segítő szándék kifejeződése. A tanulók saját teljesítményüket is értékelik az eredményesség szempontjából, mivel azt kívánjuk tudatosítani, hogy egymás munkájának értékelésekor és önmagukkal szemben is tárgyilagosan ítéljenek. Szituációs játékokkal – népdalok, zeneelmélet ismeretek stb., felhasználásával – erősítjük annak tudatát, hogy az egyéni siker a közösség együttműködésének függvénye, de a közösség sikere is függ a játékban részt vevő egyes tanulók teljesítményétől. Különösen fontos a népdalok adta lehetőség felhasználása. A tanulócsoport közösségi életét összetartó, megerősítő hagyományok kialakítására törekszünk.

127

Hagyományossá váltak a szülőknek tartott bemutatók – tanórán kívül – hogy lássák gyermekük munkáját. Ezeken a tanulók a közös muzsikálással erősítik egymás iránti felelősségérzetüket. A hangszeres szereplések után az elméleti órán is értékeljük a tanulók teljesítményének fejlődését. Serkenteni kívánjuk ezzel a másik munkája iránti érdeklődést, ill. az egyéni teljesítmény közösségi elismerését. Törekszünk arra, hogy minél több tanuló vegyen részt az iskolai kamaraegyüttesek munkájában. Közös hangverseny-látogatásokat szervezünk. Más zeneiskolák munkájának személyes megismerésével együttesen szerzünk újabb tapasztalatokat. (Közös versenyek, rendezvények, látogatások, stb.) Többnyire hasonló képességű tanulókat osztunk be egy-egy csoportba, de a táborokban olyan közösségeket igyekszünk létrehozni, amelyekben a produkció születése közben jobban megismerhetik egymást a növendékek és a tehetségesebbek segíthetik a többiek munkáját. A befelé forduló, gátlásos gyermekek számára fontos a közösségi játék valamennyi művészeti ágban, hiszen így anélkül lehet a produkció résztvevője, hogy a figyelem kizárólagosan rá koncentrálódna. A fesztiválok, bemutatók és kiállítások alkalmával növendékeink átélhetik egy kultúrához való tartozás élményét. Tapasztalhatják egy tágabb közösséghez való tartozásukat, megerősítést kapnak munkájukban, hitükben. Az ilyen és ehhez hasonló alkalmak mélyítik a csoporton belüli kapcsolatokat, barátságokat, erősítik a közösségi összetartozást. A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka egyrészt a tananyagba beépítve, másrészt az oktatók, a művészek és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, illetve a tanulói közösségen keresztül érvényesül. A közösségben kialakuló értékrend, normák, szabályok, elvárások segítik az egyént a döntésekben, a felelősségvállalásban. A közösségfejlesztés területén kiemelt feladataink:  az iskolai tanulói közösség egyéni arculatának kialakítása;  a közösség hagyományainak megismertetése;  a tanulói közösség tevékenységének megszervezése, összehangolása;  a tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek kialakítása, folytonosságának elősegítése. A fejlesztés eszközei:  produkciók, kiállítások létrehozása, bemutatása;  a szűkebb és tágabb közösség ünnepeinek megtartása, ünnepteremtés;  iskolai hagyományok teremtése, megőrzése (fesztiválok, versenyek, alkotótáborok);  tanórán kívüli foglalkozások biztosítása;  a tanulók, illetve a tanulók és a pedagógusok közös problémamegoldó  tevékenységén alapuló foglalkozások biztosítása. Az iskolai közösség kialakítása, fejlesztése csak a tanulók aktív részvételével, közreműködésével valósítható meg. Feladatunk a fent megfogalmazott keretek között az iskolai közösség és a tágabb társadalmi környezet közötti kapcsolat biztosítása is.

128

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység A kreativitás „alkotásra való képesség; az ember teremtő, újat létrehozó, a meglévőt javítani akaró szándéka, képessége…” A kreativitás kialakulását a hibáktól való félelem csökkentésével, a bizalom légkörével és a játékos helyzetek teremtésével segíthetjük elő. Fontosnak tartjuk, hogy nem kizárólag a kiemelkedően tehetséges tanulók képességfejlesztését vállaltuk, hiszen a kevésbé tehetséges tanulók képességeinek kibontását is feladatunkul tűztük magunk elé. A tehetség önmagában azonban nem elegendő a magas szintű teljesítmény eléréséhez. Ehhez kitartás, szorgalom, akaraterő, türelem és gondos gyakorlás szükséges. Felvételi vizsga alkalmával, a képességvizsgálat során megkíséreljük felismerni az alapvető adottságok, képességek szintjét. A helyesen végzett korai fejlesztéssel, melyet az érvényes jogszabályok miatt csak korlátozott mértékben tudunk végezni, csökkenthetők ezek a hátrányok. A korai fejlesztés során játékos formában, az életkori sajátosságoknak megfelelően ismerhetjük meg a gyermekek adottságait, képességeit, ezek fejleszthetőségét. Így a kiválasztásra és a korrekcióra is jobb, több lehetőség adódik, a gyermek személyiségének sérülése nélkül. A főtárgy kiválasztása a tanulók és a szülők részéről sok szubjektív elemet tartalmaz. (Egyéni érdeklődés, ismerősök, ill. szimpatikus tanár által tanított tantárgy választása, egyéni benyomások, vagy emlékek a szülő részéről, stb.) Ez nem mindig találkozik a megfelelő fizikai és szellemi adottságokkal. Minden művészeti ág tanulásához más-más adottság szükséges. A tehetséggondozás egyik feladata, hogy lehetőséget teremtsen a tanulók számára a főtárgyi korrekcióra. Terelje abba az irányba a növendékeket, amely a legmegfelelőbbnek tűnik a személyiség fejlődése, a tanulás eredményessége szempontjából. Nem csupán a technikai tudás elsajátítása a célunk, hanem hogy a művészeti tanulás által egészségesebb, harmonikusabb felnőtté váljanak tanítványaink. Gyengébb képességekkel éppúgy válhat valaki önmegvalósító, érett személyiséggé, mint kiemelkedő talentumokkal. Felelősségünk és feladatunk az átlagos vagy gyengébb képességű tanulókkal való foglalkozás is. A szorongásos, tanulásában akadályozott vagy sérült gyermekek fejlesztése ugyanúgy feladatunk lehet, mint a kiemelkedő tehetségek gondozása. Az önkéntesség elve a különféle művészeti tárgyak tanulásban úgy érvényesül, hogy az élmény, mint örömforrás eléréséhez az egyéni adottságok, a tehetség fejlesztéséhez programunk segítséget nyújt, de az abban foglaltakat a pedagógiai folyamatban részt vevőknek vállalniuk kell. Nem teszünk különbséget a minimálisan elvárható teljesítmény szintjén a tanulók között, azonban az értékelés tükrözi (érdemjegy, szorgalom értékelése írásban és szóban) az egyéni teljesítmény és előmenetel különbözőségét. A tehetséggondozást a zenetanulásban az átlagostól eltérő, jobb képességű tanulók esetén „B” tagozatra való irányítással, ennek magasabb szintű követelményrendszerével is segítjük. (Lásd az egyes tárgyak tantárgyi programjait.) „B” tagozatos tanuló lehet az, aki az átlagosnál jobb képességeit magasabb teljesítményével és szorgalmával igazolja. Tanszaki meghallgatáson, vizsgán ennek megfelelő szintű tananyag tudásáról ad számot, szaktanára javaslatával a tanszaki munkaközösség egyetért. Felkészítés felsőbb művészeti tanulmányokra: Külön fejlesztést és több önálló gyakorlást igényel, ha a tehetséges tanuló művészeti pályára szeretne lépni. Ehhez az iskola a feltételeket így biztosítja: - szolfézs, zeneelméleti felkészítés a felvételit megelőző két évben; - a felvételi évében heti 2x60 perces egyéni főtárgy óra; - a felvételi évében speciális felkészítés a nem zenei ágazaton tanulók számára

129

-

felvételizők rendszeres meghallgatásai, munkájuk, műalkotásaik megtekintése, szakértő, szaktanácsadó bevonása; otthoni gyakorlás további segítése; előzetes meghallgatásokra, előfelvételikre való felkészítés és elkísérés.

Tanulmányi versenyek: A szaktárgyi versenyeket, bemutatókat háromévenként, tantárgyanként hirdeti meg az Oktatási Államtitkárság. Ennek megfelelően a versenyekre felkészítés alkalmazkodik a három éves ciklusokhoz. A pályára készülő tanuló részvétele mindenképpen kívánatos. A versenyek előkészítése során törekszünk arra, hogy a tehetséges és szorgalmas tanulók minél nagyobb számban, de önkéntes alapon mérhessék meg tudásukat. Ezért a versenyek válogatói előtt rendezünk: növendékhangversenyeket, közös órát (szülők bevonásával), bemutatót kiállítást, tanszaki meghallgatásokat; házi versenyt; majd ezt követően választjuk ki azokat a tanulókat, akik a válogatókra eljuthatnak. A tehetség gondozása, fejlődésének elősegítése nem csupán a kiemelkedő teljesítmény elérését célozhatja meg. A tehetséggondozásnak összhangban kell lennie az alapvető személyiségfejlesztési célkitűzésekkel is. Tanulói és szülői közösségek együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei A részletes kifejtés az egész intézményre szólóan a közös nevelési programban megtalálható. Az ott fellelhetőeken kívül az alábbi kapcsolattartás formáit preferáljuk: írásban és szóban, - évfolyam szinten szülői fórum szervezésével, - iskolai nyílt napok szervezésével, amelybe bevonjuk a növendékeket is, - bemutatók, vizsgaelőadások alkalmával, - fogadónapok kitűzésével.

130

HELYI TANTERV 1. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám Intézményünk helyi tantervét a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló EMMI rendelet figyelembevételével az alábbiak szerint határozza meg: Bocskai István Református Oktatási Központ Általános Iskolája

Általános iskola – 1-4 évfolyam: A kötelező tantárgyak esetében az ÉNEK „B” változatot adaptálja. A szabadon választható tantárgyak esetében a Hon- és népismeret tantervi anyaga épül be a helyi tantervünkbe.

Tantárgyi struktúra és óraszámok Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 1–4. évfolyamon Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

1.évf.

2.évf.

3.évf.

4.évf.

7

7

6

6

Idegen nyelvek

2

Matematika

4

4

4

4

Hit- és erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret magyar nyelv és irodalom Szabadon tervezhető órakeret matematika

5

5

5

5

1

1

2

2

1

1

1

1

25

25

25

27

Hit és erkölcstan*

1

1

1

1

Teljes óraszám

26

26

26

28

Rendelkezésre álló órakeret

131

Egyházi ének oktatása a Hit- és erkölcstan és az Ének-zene tantárgy keretében történik. Az idegen nyelv oktatása 4. évfolyamtól nívó csoportos bontásban történik.

Általános iskola – 5-8 évfolyam: A kötelező tantárgyak esetében MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM- „B”változat IDEGEN NYELV – „Idegen nyelv”változat MATEMATIKA - „B”változat (HIT- ÉS) ERKÖLCSTAN TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK TERMÉSZETISMERET FIZIKA- „B”változat KÉMIA- „B”változat BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN FÖLDRAJZ ÉNEK-ZENE- „B”változat DRÁMA ÉS TÁNC/HON- ÉS NÉPISMERET - Hon- és népismeret VIZUÁLIS KULTÚRA INFORMATIKA TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT TESTNEVELÉS ÉS SPORT

132

Tantárgyi struktúra és óraszámok Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok 5–8. évfolyamon Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hit- és erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Hon- és népismeret Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret magyar nyelv és irodalom Szabadon tervezhető órakeret idegen nyelv Szabadon tervezhető órakeret matematika Szabadon tervezhető órakeret egyházi ének

5. évf. 4 3 4 2 1 2

7.évf. 3 3 3 2 1

8.évf. 4 3 3 2 1

1 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1

1 1 5 1

1

1 5 1

1 1 5 1

0,5

0,5

1,5

0,5

1 1 1

6.évf. 4 3 3 2 1 2

1 0,5

5 1

1

1,5

1,5

1,5

1

Rendelkezésre álló órakeret

28

28

31

31

Hit- és erkölcstan *

1

1

1

1

Teljes óraszám

29

29

32

32

*A Nkt. 6. sz. mellékletében az egyházi iskolák többlet órakeretében engedélyezett többletóra. Egyházi ének oktatása az 5. évfolyam kivételével Hit- és erkölcstan és az Ének-zene tantárgy keretében történik. Az egyház ének tanítása alsó tagozaton az ének-zene órák keretében történik, felső tagozaton a hit- és erkölcstan tanórák keretében. (A helyi tanterv egyes tantárgyakra vonatkozó, részleteiben kidolgozott tananyaga és követelményei a CD mellékletben találhatók!) 133

Bocskai István Református Oktatási Központ Beleznay János Tagintézménye

Általános iskola 1-4 évfolyam: A kötelező tantárgyak esetében az ÉNEK „B” változatot adaptálja. A szabadon választható tantárgyak esetében a Hon- és népismeret tantervi anyaga épül be a helyi tantervünkbe.

Tantárgyi struktúra és óraszámok Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

7

7

6

6

Idegen nyelvek

2

Matematika

4

4

4

4

Hit- és erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret magyar nyelv és irodalom Szabadon tervezhető órakeret matematika

5

5

5

5

1

1

2

2

1

1

1

1

25

25

25

27

Hit és erkölcstan*

1

1

1

1

Teljes óraszám

26

26

26

28

Rendelkezésre álló órakeret

Egyházi ének oktatása a Hit- és erkölcstan és az Ének-zene tantárgy keretében történik. Az idegen nyelv oktatása 4. évfolyamtól nívó csoportos bontásban történik. A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg. 134

Általános iskola – 5-8 évfolyam: A kötelező tantárgyak esetében MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM - „B”változat IDEGEN NYELV – „Idegen nyelv”változat MATEMATIKA - „B”változat (HIT- ÉS) ERKÖLCSTAN TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK TERMÉSZETISMERET FIZIKA- „B”változat KÉMIA- „B”változat BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN FÖLDRAJZ ÉNEK-ZENE- „B”változat DRÁMA ÉS TÁNC/HON- ÉS NÉPISMERET - Hon- és népismeret VIZUÁLIS KULTÚRA INFORMATIKA TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT TESTNEVELÉS ÉS SPORT

135

Tantárgyi struktúra és óraszámok Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok 5–8. évfolyamon Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hit- és erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Hon- és népismeret Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret magyar nyelv és irodalom Szabadon tervezhető órakeret idegen nyelv Szabadon tervezhető órakeret matematika Szabadon tervezhető órakeret egyházi ének

5. évf. 4 3 4 2 1 2

7. évf. 3 3 3 2 1

8. évf. 4 3 3 2 1

1 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1

1 1 5 1

1

1 5 1

1 1 5 1

0,5

0,5

1,5

0,5

1 1 1

6. évf. 4 3 3 2 1 2

1 0,5

5 1

1

1,5

1,5

1,5

1

Rendelkezésre álló órakeret

28

28

31

31

Hit- és erkölcstan *

1

1

1

1

Teljes óraszám

29

29

32

32

*A Nkt. 6. sz. mellékletében az egyházi iskolák többlet órakeretében engedélyezett többletóra. Egyházi ének oktatása az 5. évfolyam kivételével Hit- és erkölcstan és az Ének-zene tantárgy keretében történik. A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a 136

pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg. (A helyi tanterv egyes tantárgyakra vonatkozó, részleteiben kidolgozott tananyaga és követelményei a CD mellékletben találhatók!)

137

Bocskai István Református Oktatási Központ Egressy Béni Alap- és Középfokú Zeneművészeti és Színművészeti Szakközépiskolája, Ének-Zene Gimnáziuma

Gimnázium 5-12. évfolyam A kötelező tantárgyak esetében:  

            

  

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM I. IDEGEN NYELV o Idegen nyelv o Függelék: angol és német nyelvi specifikáció II. IDEGEN NYELV MATEMATIKA TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK ETIKA BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN o A változat FIZIKA o B változat KÉMIA o A változat FÖLDRAJZ ÉNEK-ZENE o A változat DRÁMA ÉS TÁNC VIZUÁLIS KULTÚRA MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET MŰVÉSZETEK o Ének-zene  A változat o Dráma és tánc o Vizuális kultúra o Mozgóképkultúra és médiaismeret INFORMATIKA TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT TESTNEVELÉS ÉS SPORT

138

Óraterv Nyolcévfolyamos gimnázium 5-12.évfolyam Tantárgy megnevezése

1/5 4 3

2/6 4 3

Magyar nyelv és irodalom Idegennyelv I. (CS) Idegennyelv II. (CS) Matematika 4 3 Történelem, társadalmi és állampolgári ism. Etika Társadalmi állampolgári gazdasági ismeretek* / 2 2 Latin örökségünk * 2 2 Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének - Zene 1 1 Vizuális kultúra 1 1 1 Dráma és Tánc / * Hon és Népismeret * Dráma és Tánc / * Mozgóképkultúra és Média ismeret * Művészetek Informatika 1 Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 Testnevelés 5 5 Osztályfőnöki 1 1 Rendelkezésre álló órakeret 25 24 Szabadon tervezhető órakeret 2 3 Idegen nyelvek 1 2 Informatika 1 1 A kötelező óraszámot nem érintő tantárgyak Hit és erkölcstan 2 2 Egyházi ének 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 5.sz.melléklet * két tantárgy valamelyikét kötelezően választani kell

évfolyamok 3/7 4/8 5/9 6/10 7/11 8/12 4 4 4 4 4 4 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 -

2 -

2 -

2 -

3 1

3 -

-

-

-

-

-

-

2 2 1 1 1 1 -

1 1 2 2 1 1 -

2 2 2 1 1 -

2 2 2 2 1 1 -

2 2 -

2 -

-

-

1

-

-

-

1 1 5 1 28 3 2 1

1 5 1 27 3 2 1

1 5 1 31 4 2 2

1 5 1 32 4 2 2

2 5 1 29 6 4 2

2 1 5 1 27 8 6 2

2 1

2 1

2 1

2 -

2 -

2 -

139

A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg.

140

Gimnázium - 7-12. évfolyam A kötelező tantárgyak esetében:  

            

  

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM I. IDEGEN NYELV o Idegen nyelv o Függelék: angol és német nyelvi specifikáció II. IDEGEN NYELV MATEMATIKA TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK ETIKA BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN o A változat FIZIKA o B változat KÉMIA o A változat FÖLDRAJZ ÉNEK-ZENE o A változat DRÁMA ÉS TÁNC VIZUÁLIS KULTÚRA MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET MŰVÉSZETEK o Ének-zene  A változat o Dráma és tánc o Vizuális kultúra o Mozgóképkultúra és médiaismeret INFORMATIKA TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT TESTNEVELÉS ÉS SPORT

141

Óraterv művészeti szakközépiskola 7-12.évfolyam párhuzamos képzés évfolyamok Tantárgy megnevezése 1/7 2/8 3/9 4/10 5/11 6/12 Magyar nyelv és irodalom 3 4 4 4 4 4 Idegen nyelv I. (CS) 3 3 3 3 3 3 Matematika 3 3 3 3 3 3 2 2 3 3 Történelem, társadalmi és állampolgári ism. 2 2 Biológia-egészségtan 2 1 2 2 2 Fizika 2 1 2 2 2 Kémia 1 2 2 2 Földrajz 1 2 2 2 Ének - Zene 1 1 1 1 Vizuális kultúra 1 1 1 1 Informatika 1 1 1 1 Technika életvitel és gyakorlat 1 1 Testnevelés 5 5 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 Rendelkezésre álló órakeret 27 27 27 29 23 22 Szabadon tervezhető órakeret 3 3 4 4 4 4 Idegen nyelvek 2 2 2 2 2 2 Informatika 1 1 2 2 2 2 A kötelező óraszámot nem érintő tantárgyak Hit és erkölcstan 2 2 2 2 2 2 Egyházi ének 1 1 1 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3.sz.melléklet 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2.sz.melléklet A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg.

142

Szakközépiskola - 9-13. évfolyam A kötelező tantárgyak esetében:  

            

  

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM I. IDEGEN NYELV o Idegen nyelv o Függelék: angol és német nyelvi specifikáció II. IDEGEN NYELV MATEMATIKA TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK ETIKA BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN o A változat FIZIKA o B változat KÉMIA o A változat FÖLDRAJZ ÉNEK-ZENE o A változat DRÁMA ÉS TÁNC VIZUÁLIS KULTÚRA MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET MŰVÉSZETEK o Ének-zene  A változat o Dráma és tánc o Vizuális kultúra o Mozgóképkultúra és médiaismeret INFORMATIKA TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT TESTNEVELÉS ÉS SPORT

143

Óraterv művészeti szakközépiskola 9-13. évfolyam párhuzamos képzés Tantárgy évfolyamok megnevezése 1/9. 2/10. 3/11. 4/12. 5/13. Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 Idegen nyelvek (CS) 3 3 3 3 Matematika 3 3 3 3 Történelem, társadalmi és állampolgári ism. 2 2 3 3 Etika 1 Biológia-egészségtan 2 2 1 Fizika 2 2 1 Kémia 2 1 Földrajz 2 1 Művészetek*Művészettörténet 2 2 Informatika 1 Testnevelés 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Szakmai tárgyak órakerete amelyből 1 óra (szakmai irányú képzésre)szabadon tervezhető)** Rendelkezésre álló órakeret 29 28 29 26 0 Szabadon tervezhető órakeret 4 4 4 4 0 Idegen nyelvek 2 2 2 2 Informatika 2 2 2 2 A kötelező óraszámot nem érintő tantárgyak Hit és erkölcstan 2 2 2 2 Egyházi ének 1 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 6.sz.melléklet A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg.

144

Gimnázium - 9-12. évfolyam A kötelező tantárgyak esetében:  

            

  

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM I. IDEGEN NYELV o Idegen nyelv o Függelék: angol és német nyelvi specifikáció II. IDEGEN NYELV MATEMATIKA TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK ETIKA BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN o A változat FIZIKA o B változat KÉMIA o A változat FÖLDRAJZ ÉNEK-ZENE o A változat DRÁMA ÉS TÁNC VIZUÁLIS KULTÚRA MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET MŰVÉSZETEK o Ének-zene  A változat o Dráma és tánc o Vizuális kultúra o Mozgóképkultúra és médiaismeret INFORMATIKA TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT TESTNEVELÉS ÉS SPORT

145

Óraterv Négyévfolyamos gimnázium 9-12.évfolyam Tantárgy

megnevezése

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv I. (CS) Idegen nyelv II. (CS) Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ism. Etika Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-Zene Vizuális ismeretek Dráma és Tánc / Mozgóképkultúra és média ismeret Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés Osztályfőnöki Rendelkezésre álló órakeret Szabadon tervezhető órakeret Idegen nyelvek Informatika A kötelező óraszámot nem érintő tantárgyak Hit és erkölcstan Egyházi ének 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3.sz.melléklet

1/9 4 3 3 3 2 2 2 2 1 1 1 1 5 1 31 4 2 2 2 1

évfolyamok 2/10 3/11 4/12 4 4 4 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 3 3 1 2 2 2 2 2 2 2 1 1 2 2 1 1 5 5 5 1 1 1 32 29 27 4 4 4 2 2 2 2 2 2 2 -

2 -

2 -

146

Szakközépiskola - 9-12. évfolyam A kötelező tantárgyak esetében:  

            

  

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM I. IDEGEN NYELV o Idegen nyelv o Függelék: angol és német nyelvi specifikáció II. IDEGEN NYELV MATEMATIKA TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK ETIKA BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN o A változat FIZIKA o B változat KÉMIA o A változat FÖLDRAJZ ÉNEK-ZENE o A változat DRÁMA ÉS TÁNC VIZUÁLIS KULTÚRA MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET MŰVÉSZETEK o Ének-zene  A változat o Dráma és tánc o Vizuális kultúra o Mozgóképkultúra és médiaismeret INFORMATIKA TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT TESTNEVELÉS ÉS SPORT

147

Óraterv Színművészeti szakközépiskola 9-12.évfolyam párhuzamos képzés Tantárgy megnevezése

évfolyamok 1/9. 2/10. 3/11. 4/12.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

Idegen nyelvek (CS)

3

3

3

3

Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ism.

3

3

3

3

2

2

3

3

Etika

-

-

1

-

Biológia-egészségtan

-

2

2

1

Fizika

2

2

1

-

Kémia

2

1

-

-

Földrajz

2

1

-

-

Művészetek*Művészettörténet

-

-

2

2

Informatika

1

-

-

-

Testnevelés

5

5

5

5

Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete amelyből 1 óra (szakmai irányú képzésre)szabadon tervezhető)**

1

1

1

1

-

-

-

-

Rendelkezésre álló órakeret

25

24

25

22

Szabadon tervezhető órakeret

4

4

4

4

Idegen nyelvek

2

2

2

2

Informatika

2

2

2

2

2

2

2

Egyházi ének 1 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 6.sz.melléklet Előrehozott érettségi biztosított 11. évfolyamban, a hatályos jogszabályok szerint.

-

-

A kötelező óraszámot nem érintő tantárgyak Hit és erkölcstan

2

148

Az alapfokú művészeti iskola óraterve (az Egressyben, valamint a Katona Telephelyen és a Kazinczy Telephelyen)

KLASSZIKUS ZENE Hangszeres és vokális tanszakok – egyéni képzés „A” TAGOZAT Főtárgy: hangszeres tantárgyak és magánének Kötelező tantárgy: szolfézs kötelező* Kötelezően választható tantárgyak: szolfézs, zeneismeret, zenetörténet–zeneirodalom, zeneelmélet, kamarazene, zenekar, kórus. Választható tantárgyak:szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet–zeneirodalom, egyházzene, improvizáció, zeneismeret, második hangszer, magánének, kamarazene, zenekar, kórus, valamint a népzene, jazz–zene, elektroakusztikus–zene tantervi programjainak tantárgyai Korrepetíció (zongorakíséret): a hangszeres (kivéve csembaló, zongora, orgona, harmonika, gitár, hárfa tantárgyak) és a vokális tanszakok tantárgyaihoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás. 

Ha a tanuló már teljesítette a kötelező tantárgy követelményeit (szolfézs alapfok 4. évfolyam), akkor helyette a kötelezően választható tantárgyak közül körül köteles egyet felvenni.

 Óratervek Az „A” tagozatos óratervek magukba foglalják az előképző, az alapfokú és a továbbképző évfolyamokat. Az első (zárójelben levő) számjegy az előképző, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelenti. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni. Óraterv 1 Tantárgy

Előképző (1) (2) (2) (2)

1 2 Főtárgy Kötelező (2) (2) 2 tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható (0–2) (0–2) 0–2 tantárgy Összes óra: (4–6) (4–6) 4–6

2 2

Évfolyamok Alapfok 3 4 5 2 2 2

2

2

6 2

Továbbképző 7 8 9 10 2 2 2 2

2

2

2

2

2

2

2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

A képzés évfolyamainak számai (2)+6+4 évfolyam: furulya, fuvola, oboa, klarinét, szaxofon, fagott, trombita, kürt, harsona– tenorkürt–baritonkürt, tuba, cimbalom, harmonika, hárfa, gitár, ütő, zongora, hegedű, gordonka, 149

Óraterv 2 Tantárgy

Előképző (1) (2) (2)

1 2 2

Évfolyamok Alapfok 2 3 4 2 2 2 2 2 2

Főtárgy Kötelező tantárgy Kötelezően választható tantárgy (0–2) 0–2 0–2 0–2 Választható tantárgy Összes óra: (4–6) 4–6 4–6 4–6 A képzés évfolyamainak számai (1)+ 4+4 évfolyam: brácsa, nagybőgő, csembaló, orgona

0–2 4–6

5 2

Továbbképző 6 7 8 2 2 2

2

2

2

2

0–2 4–6

0–2 4–6

0–2 4–6

0–2 4–6

Óraterv 3 Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható tantárgy Összes óra:

Előképző (1) (2) (2)

(0–2) (4–6)

1 2 2

0–2 4–6

Évfolyamok Alapfok 2 3 4 2 2 2 2 2 2

0–2 4–6

0–2 4–6

0–2 4–6

5 2

6 2

2

2

0–2 4–6

0–2 4–6

A képzés évfolyamainak számai (1)+6 évfolyam: magánének A tanszakkötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más zenei műfajok (népzene, jazz–zene, elektroakusztikus–zene) valamint más művészeti ág (képző– és iparművészeti, táncművészeti, szín– és bábművészeti ág) képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok tanítási óráin részt vehet. A tanítási órák időtartama Főtárgy: „A” tagozaton 2x30 perc (egyéni) Kötelező tantárgy: „A” tagozaton a 4. évfolyam végéig 2x45 perc (csoportos) Kötelezően választható tantárgy: 5–10. évfolyamig Csoportos foglalkozás: 2x45 perc (zenekar, kórus: minimum 9 fő; kamarazene, 2–8 fő) Választható tantárgy: Az előképző 1. évfolyamától a képzés teljes idejében 1 vagy 2 tantárgy. Egyéni foglalkozás: minimum 1x30 perc Csoportos foglalkozás: minimum 1x45 perc (zenekar, kórus: minimum 9 fő; kamarazene, improvizáció: 2–8 fő) Korrepetíció ideje: Hangszeres tanszakok: (minimum) Ek.1.–2. és 1.évfolyam 5 perc 2–3. évfolyam 10 perc 4. évfolyamtól 15 perc Vokális tanszak: A teljes képzési időben 20 perc 150

„B” TAGOZAT Főtárgy: hangszeres és vokális tanszakok – alapfok 2. évfolyamától javasolt. Kötelező tantárgy: szolfézs Kötelezően választható tantárgy: zongora (kivéve a zongora, orgona, csembaló főtárgyak esetében) a 3. évfolyamtól Választható tantárgyak: zeneelmélet, zenetörténet–zeneirodalom, egyházzene, improvizáció, zeneismeret, második hangszer, magánének, kamarazene, zenekar, kórus, valamint a népzene, jazz–zene, elektroakusztikus–zene tantervi programjainak tantárgyai Korrepetíció (zongorakíséret): a hangszeres (kivéve csembaló, zongora, orgona, harmonika, gitár, hárfa tantárgyak) és a vokális tanszakok tantárgyaihoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás. Óratervek Az „B” tagozatos évfolyamok óratervei magukba foglalják az előképző, az alapfokú és a továbbképző évfolyamokat. A zárójelbe tett évfolyamok az „A” tagozaton végzett előtanulmányokat jelentik. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni. Óraterv 1 Tantárgy

Előképző (1) (2) (2) (2)

(1) (2)

2 2

Főtárgy Kötelező (2) (2) (2) 2 tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható (2) (2) (2) 0–2 tantárgy Összes óra: (4–6) (4–6) (4–6) 4–6

Évfolyamok Alapfok 3 4 5 2 2 2

6 2

7 2

2

2

2

2

2

2

2

2

0–1

0–1

0–1

0–1

0–1

0–1

0–1

0–1

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

Továbbképző 8 9 10 2 2 2

A képzés évfolyamainak száma (2+1)+5+4 évfolyam: furulya, fuvola, oboa, klarinét, fagott szaxofon, trombita, kürt, harsona– tenorkürt–baritonkürt, tuba, ütő, hárfa, gitár, cimbalom, harmonika, zongora, hegedű, gordonka Óraterv 2 Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható tantárgy Összes óra:

Előképző (1) (2) (2)

(0–2) (4–6)

(1) (2) (2)

Évfolyamok Alapfok 2 3 4 2 2 2 2 2 2

(0–2) 1–2 (4–6) 4–6

Továbbképző 5 6 7 8 2 2 2 2 2 2 2 2

1

1

1

1

1

1

1–2 4–6

1–2 4–6

1–2 4–6

1–2 4–6

1–2 4–6

1–2 4–6 151

A képzés évfolyamainak száma (1+1)+3+4 évfolyam: brácsa, nagybőgő, orgona, csembaló, Óraterv 3 Tantárgy

Előképző (1) (2) (2)

Főtárgy Kötelező tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható tantárgy Összes óra:

(0–2) (4–6)

(1) (2) (2)

(0–2) (4–6)

Évfolyamok Alapfok 2 3 4 2 2 2 2 2 2

5 2 2

6 2 2

1

1

1

1

1–2 4–6

1–2 4–6

1–2 4–6

1–2 4–6

0–2 4–6

A képzés évfolyamainak száma (1+1)+5 évfolyam: magánének A tanítási órák időtartama Főtárgy: „B” tagozaton 2x45 perc (egyéni) Kötelező tantárgy: 2x45 perc (csoportos) Kötelezően választható tantárgy: Egyéni foglalkozás: minimum 1x30 perc Választható tantárgy: 1 vagy 2 foglalkozás Egyéni foglalkozás: minimum 1x30 perc Csoportos foglalkozás: minimum 1x45 perc Korrepetíció ideje: Hangszeres tanszakok: 2. évfolyam 15 perc 3–4. évfolyam 20 perc 5. évfolyamtól 25 perc Vokális tanszak: A teljes képzési időben minimum 30 perc Zeneismeret és kamarazene tanszakok – csoportos képzés „A” TAGOZAT Főtárgy: szolfézs, zenetörténet–zeneirodalom, zeneelmélet, kamarazene Kötelező tantárgy: szolfézs és zeneelmélet főtárgynál zongora; zenetörténet–zeneirodalom és kamarazene főtárgynál zongora vagy az előzőleg tanult hangszeres tárgy. Választható tantárgy: második hangszer, magánének, kamarazene, zenekar, kórus, szolfézs, zenetörténet–zeneirodalom, zeneelmélet, zeneismeret, improvizáció valamint népzene, jazz– zene, elektroakusztikus–zene tantervi programjainak tantárgyai

152

Óraterv 1 Tantárgy

Előképző (1) (2) (2) (2)

1 2

2 2

Évfolyamok Alapfok 3 4 5 2 2 2

Főtárgy Kötelező 2 2 2 tantárgy Választható (1– (1– 1–2 1–2 1–2 2) 2) tantárgy Összes óra: (2–4) (2–4) 4–6 4–6 4–6

6 2

7 2

Továbbképző 8 9 10 2 2 2

2

2

2

2

2

2

2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

A képzés évfolyamainak száma (2)+6+4 évfolyam: szolfézs Az első (zárójelben levő) számjegy az előképző, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelenti. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni. Óraterv 2

1 2

2 2

Évfolyamok Továbbképző 3 4 5 2 2 2

2

2

2

2

2

2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy Választható tantárgy Összes óra:

Alapfok

6 2

A képzés évfolyamainak száma (2+4) 2+4 évfolyam: zenetörténet–zeneirodalom, zeneelmélet, kamarazene A első (zárójelben levő) számjegy az előtanulmányok, a második számjegy az alapfokú évfolyam, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik. A zenetörténet–zeneirodalom és zeneelmélet tantárgyak főtárgyként, kötelezően választható, vagy választható tantárgyként az alapfok 5. évfolyamától tanulhatók. A kamarazene főtárgyként csak az alapfokú hangszeres vagy vokális évfolyamok elvégzése után, kötelezően választható tantárgyként a 4. évfolyam után tanulható. A főtárgyként nem választható tantárgyak képzési ideje: szolfézs kötelező: (2)+ 4 évfolyam (előképző 1–2) + alapfok 1–4. évfolyam zeneismeret: 2+4 évfolyam, kötelezően választható tantárgyként az alapfok 5. évfolyamától tanulható zenekar: kötelezően választható tantárgyként az alapfok 5. évfolyamától tanulható kórus: kötelezően választható tantárgyként az alapfok 5. évfolyamától tanulható egyházzene: 2+4 évfolyam, választható tantárgyként az alapfok 5. évfolyamától tanulható improvizáció: 2+6+4 évfolyam, választható tantárgyként az előképző évfolyamoktól tanulható

153

A tanítási órák időtartama Főtárgy: „A” tagozaton 2x45 perc kamarazene csoportlétszáma: minimum 2 fő Kötelező tantárgy: „A” tagozaton egyéni 2x30 perc Választható tantárgy: Egyéni foglalkozás minimum 1x30 perc Csoportos foglalkozás minimum 1x 45 perc zenekar, kórus minimum 9 fő; improvizáció, kamarazene: 2–8 fő Korrrepetició (zongorakíséret):a teljes képzési idő alatt a kötelező hangszerhez szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás ideje az Ek.1.–2. és 1. évfolyamban 5 perc, a továbbiakban minden évfolyamban 10 perc (kivéve csembaló, zongora, orgona, harmonika, gitár, hárfa tantárgyak) „B” TAGOZAT Főtárgy: szolfézs Kötelező tantárgy: zongora Választható tantárgy: második hangszer, magánének, kamarazene, zenekar, kórus, improvizáció zenetörténet–zeneirodalom, zeneelmélet, valamint a népzene, jazz–zene, elektroakusztikus–zene tantervi programjainak tantárgyai Óraterv Évfolyamok Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy Választható tantárgy Összes óra:

3 2 2

Alapfok 4 5 2 2 2 2

6 2 2

7 2 2

Továbbképző 8 9 2 2 2 2

10 2 2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

A képzés évfolyamainak száma 4+4 évfolyam: szolfézs Az első számjegy az alapfok, a második számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik. „B” tagozatra a tanulót a zenei előtanulmányokat követően, az alapfok harmadik évfolyamától lehet irányítani. A tanítási órák időtartama Főtárgy:csoportos 2x45 perc Kötelező tantárgy:egyéni 2x30 perc Választható tantárgy: Egyéni foglalkozás: minimum 1x30 perc Csoportos foglalkozás: minimum 1x 45 perc zenekar, kórus minimum 9 fő; improvizáció, kamarazene: 2–8 fő Korrepeticíó: a teljes képzési idő alatt a kötelező hangszerhez szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás egységesen 10 perc (kivéve csembaló, zongora, orgona, harmonika, gitár, hárfa tantárgyak)

154

JAZZ-ZENE Hangszeres és vokális tanszakok – egyéni képzés Fafúvós tanszak tantárgyai: jazz–fuvola, jazz–szaxofon Rézfúvós tanszak tantárgyai: jazz–trombita, jazz–harsona Billentyűs tanszak tantárgyai: jazz–zongora, zongora melléktárgy Vonós tanszak tantárgyai: jazz–hegedű, jazz–bőgő Pengetős tanszak tantárgyai: jazz–gitár, jazz–basszusgitár Ütős tanszak tantárgya: jazz–dob Vokális tanszak tantárgya: jazz–ének. Zeneismeret tanszak tantárgyai: jazz–szolfézs, jazz–irodalom, jazz–elmélet Kamarazene tanszak tantárgya: zenekari gyakorlat Óraterv Tantárgya Főtárgy Kötelező tantárgy Választható tantárgy Összes óra

1. 2 1+1 2 4–6

2. 2 1+1 2 4–6

Évfolyamok Alapfok 3. 4. 2 2 1+1 1+1 2 2 4–6 4–6

5. 2 1+1 2 4–6

6. 2 1+1 2 4–6

Főtárgy (egyéni): hangszeres és vokális tanszak tantárgyai Kötelező tantárgy (csoportos): jazz–szolfézs és jazz–irodalom az 1. és 2. alapfokú évfolyamon, jazz–elmélet 3–6. évfolyamban, zenekari gyakorlat 3–6. évfolyamban. Választható tantárgy: zongora a 3–6. évfolyamban, második hangszer, jazz–ének, zenekari gyakorlat, valamint a klasszikus – zene, a népzene, az elektroakusztikus–zene tantervi programjainak tantárgyai. A képzés évfolyamainak száma: 6 évfolyam: a hangszeres és vokális tantárgyaknál – a „B” tagozat a harmadik évfolyamtól ajánlott 4 évfolyam: jazz–elmélet, zenekari gyakorlat, zongora melléktárgy 2 évfolyam: jazz–szolfézs, jazz–irodalom A tanítási órák időtartama: Főtárgy: „A” tagozaton minimum 2x 30 perc egyéni, „B” tagozaton minimum 2 x 45 perc egyéni. Kötelező tantárgy: minimum 1+1 x 45 perc (csoportos) Választható tantárgy: Csoportos foglalkozás: minimum 1 x 45 perc (Zenekari gyakorlat a minimum 2 fő). Egyéni foglalkozás: minimum 1 x 30 perc A jazz–zene oktatás kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más zenei műfajok (klasszikus zene, népzene, elektroakusztikus–zene) valamint más művészeti ág (képző– és iparművészeti, táncművészeti, szín– és bábművészeti ág) képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok tanítási óráin részt vehet. 155

NÉPZENE Hangszeres és vokális tanszakok – egyéni képzés „A” TAGOZAT Vonós és tekerő tanszak tantárgyai: népi hegedű, népi brácsa, népi bőgő/cselló, tekerő Fúvós tanszak tantárgyai: népifurulyák, duda, népi klarinét/tárogató Pengetős tanszak tantárgyai: citera, tamburák, koboz Akkordikus tanszak tantárgyai: népi cimbalom, népi harmonika Ütős tanszak tantárgyai: népi ritmushangszerek Vokális tanszak: népi ének Zeneismeret tanszak tantárgyai: népzenei ismeretek, néprajz, szolfézs kötelező, szolfézs Kamarazene tanszak tantárgyai: népi kamarazene (a tantárgy magába foglalja a hangszeres és vokális társaszenét), népi zenekar „A” TAGOZAT Főtárgy: hangszeres és vokális tanszakok Kötelező tantárgy:szolfézs kötelező*, népzenei ismeretek Kötelezően választható tantárgyak:szolfézs, népzenei ismeretek, néprajz**, második hangszer, népi ének, kamarazene, zenekar. Választható tantárgy:szolfézs, népzenei ismeretek, néprajz, második hangszer, népi ének, kamarazene, zenekar, vagy a klasszikus zene, jazz–zene, elektroakusztikus–zene tantervi programjainak tantárgyai Korrepetíció (népi hangszeres, vagy zongora kíséret): a hangszeres és a vokális tanszakok tantárgyaihoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás. * Ha a tanuló már teljesítette a kötelező tantárgy követelményeit (szolfézs alapfok 4. évfolyam), akkor helyette a kötelezően választható tantárgyak közül körül köteles egyet felvenni. ** A néprajz kötelezően választható tantárgyként csak az alapfok 5. évfolyamtól tanulható. Óraterv Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható tantárgy Összes óra:

Előképző (1) (2) (2) (2)

1 2

2 2

Évfolyamok Alapfok 3 4 5 2 2 2

(2)

2

2

2

(0–2) (4–6)

(2)

(0– 2) (4– 6)

Továbbképző 8 9 10 2 2 2

6 2

7 2

2

2

2

2

2

2

2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

156

A képzés évfolyamainak száma: (2)+6+4 évfolyam: népi hegedű, népi brácsa, népi bőgő/cselló, tekerő, népi furulyák, duda, népi klarinét/tárogató, citera, tamburák, népi cimbalom, koboz, népi harmonika, népi ének, (2)+6 évfolyam: népi ritmushangszerek, Az első (zárójelben levő) számjegy az előképző, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni. A tanszakok kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más tanszak, illetve művészeti ág képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok tanítási óráin részt vehet. A tanítási órákidőtartama: Főtárgy:„A” tagozaton minimum 2x30 perc (egyéni) Kötelező tantárgy: „A” tagozaton a 4. évfolyam végéig 2x45 perc (csoportos) Kötelezően választható tantárgy: 5.–10. évfolyamig Csoportos tantárgy: minimum 2x 45 perc zenekar: minimum 9 fő; kamarazene: 2–8 fő Választható tantárgy: Az előképző 1. évfolyamától a képzés teljes idejében 1 vagy 2 tantárgy. A korrepetíció ideje: A teljes képzési időben minimum 10 perc

157

„B” TAGOZAT Főtárgy: hangszeres és vokális tanszakok – az alapfok 2. évfolyamától javasolt Kötelező tantárgy: szolfézs Kötelezően választható tantárgy:zongora Választható tantárgyak:népzenei ismeretek, néprajz, második hangszer, népi ének Korrepetíció (népi hangszeres vagy zongora kíséret): a hangszeres és a vokális tanszakok tantárgyaihoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás. Óraterv Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható tantárgy Összes óra:

Évfolyamok Alapfok 3 4 5 2 2 2

Előképző (1) (2) (2) (2)

(1) (2)

2 2

(2)

(2)

2

2

2

1

1

1 5–6

(0– 2) (4– 6)

(2)

(0–2)

(0–2)

(4–6)

(4–6)

Továbbképző 8 9 10 2 2 2

6 2

7 2

2

2

2

2

2

2

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

5–6

5–6

5–6

5– 6

5–6

5–6

5–6

5–6

A képzés évfolyamainak száma: (2+1)+5+4 évfolyam: népi hegedű, népi brácsa, népi bőgő/cselló, tekerő, népi furulyák, duda, népi klarinét/tárogató, citera, tamburák, koboz, népi cimbalom, népi harmonika, népi ének Az első (zárójelben levő) számjegy az előképzettség, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik. A tanítási órák időtartama: Főtárgy: minimum 2x45 perc (egyéni) Kötelező tantárgy: minimum 2x45 perc (csoportos) Kötelezően választható tantárgy: Egyéni tantárgy: minimum 1x45 perc Választható tantárgy: a képzés teljes idejében 1 tantárgy Egyéni tantárgy minimum 1x45 perc Csoportos tantárgy: minimum 1x 45 perc A korrepetíció ideje: A teljes képzési időben minimum 10 perc

158

Zeneismeret és kamarazene tanszakok – csoportos képzés „A” TAGOZAT Főtárgy: népzenei ismeretek, néprajz, kamarazene Kötelező tantárgy: népi hangszeres, vagy vokális tantárgy Kötelezően választható tantárgy: zongora kötelező, második hangszer, népi ének, kamarazene, zenekar, népzenei ismeretek, néprajz, szolfézs Választható tantárgy: második hangszer, népi ének, kamarazene, zenekar, valamint a klasszikus zene, jazz–zene, elektroakusztikus–zene tantervi programjainak tantárgyai Óraterv 1. Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható tantárgy Összes óra:

1 2

Évfolyamok Alapfok 2 3 4 2 2 2

5 2

6 2

(1)

1

1

1

1

1

1

(1–2)

(1–2)

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

(1–2)

(1–2)

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

(4–6)

(4–6)

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

Előképző (1) (2) (2) (2) (1)

A képzés évfolyamainak száma: (2)+6 évfolyam: népzenei ismeretek, Az első (zárójelben levő) számjegy az előképző, a második számjegy az alapfok évfolyamainak számát jelentik. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni. Óraterv 2.

1 2

2 2

Évfolyamok Továbbképző 3 4 5 2 2 2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy Választható tantárgy Összes óra:

Alapfok

6 2

A képzés évfolyamainak száma: (2+4)+2+4 évfolyam: kamarazene, néprajz Az első (zárójelben levő) számjegy az előképzettség, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik. 159

A néprajz és kamarazene tantárgyak főtárgyként vagy kötelezően választható tantárgyként az alapfok 5. évfolyamától tanulhatók. A tanítási órák időtartama: Főtárgy: „A” tagozaton – minimum 2x45 perc Kötelező tantárgy: Egyéni tantárgy: minimum 1x45 perc Kötelezően választható tantárgy: Egyéni tantárgy: minimum 1x45 perc Csoportos tantárgy: minimum 1x 45 perc Választható tantárgy: Egyéni tantárgy: minimum 1x45 perc Csoportos tantárgy: minimum 1x 45 perc SZÍNMŰVÉSZET Színművészeti tanszak – csoportos képzés Színjáték tanszak Főtárgy:dráma és színjáték Kötelezően választható tantárgyak: beszéd és vers (1. alapfokú évfolyamtól) mozgás és tánc (1. alapfokú évfolyamtól) zene és ének (1. alapfokú évfolyamtól) színházismeret (3. alapfokú évfolyamtól) Választható tantárgyak:a színjáték és bábjáték tanszak bármelyik tantárgya Óraterv Évfolyamok Tantárgy Főtárgy Kötelezően választható tantárgyak Választható tantárgyak Összes óra

Előképző 1. 2

2 2–4

2. 2

2 2– 4

Továbbképző

Alapfok 1. 3

2. 3

3. 3

4. 3

5. 3

6. 3

7. 3

8. 3

9. 3

10. 3

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

2 4– 6

2

2 4– 4–6 6

2

2

2 4– 6

2 4– 6

2 4– 6

2 4– 6

2 4– 6

4–6 4–6

A fenti táblázatok Összes óra rovatában az első számok az ajánlott heti minimális óraszámra, míg a második helyen szereplő számok a szakmai program optimális teljesítéséhez szükséges időre utalnak.

160

A tanszak kötelezően előírt tantárgyainak és azok óraszámainak a figyelembevétele mellett a tanuló más tanszak, valamint más művészeti ág képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok tanítási óráin részt vehet. Ha az intézmény az ajánlott minimális heti össz óraszámot biztosítja, akkor az ezen felül tanított választható tantárgyakat heti 0,5 órában is oktathatja. A dráma és színjáték tantárgy heti óraszáma a helyi tantervekben heti 2 óra is lehet, ha a beszéd és vers, valamint a mozgás és tánc tantárgyakat minimálisan heti 1–1 órában önálló tantárgyként oktatja az iskola. A képzés évfolyamainak száma: 12 évfolyam (2+6+4 évfolyam) Az első számjegy az előképző, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik. A tanítási órák időtartama: 45 perc

161

Bocskai István Református Oktatási Központ – Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium

Szakközépiskola - 9-12. évfolyam A kötelező tantárgyak esetében:  

       

 

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM I. IDEGEN NYELV o Idegen nyelv o Függelék: angol és német nyelvi specifikáció MATEMATIKA TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK ETIKA BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN FIZIKA KÉMIA FÖLDRAJZ MŰVÉSZETEK o Ének-zene o Dráma és tánc o Vizuális kultúra o Mozgóképkultúra és médiaismeret INFORMATIKA TESTNEVELÉS ÉS SPORT

162

Tantárgyi struktúra és óraszámok Tantárgy

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv (CS) Matematika (CS) Hit és erkölcstan/Etika (CS) Történelem Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Művészetek – Ének-zene Művészetek – Vizuális kultúra Informatika (CS) Testnevelés és sport (CS) Osztályfőnöki Érettségi előkészítő (CS) Szakmai tárgyak* (CS)

Összesen: Kötelező óraszám 2011/CXC. 6. mell. B-D Tanuló max. óraterhelése 110/2012. (VI.4.) Korm.r. 8. § (3) bek. kötelező és választott Szabadon tervezhető órakeret Idegen nyelv Ebből Matematika Történelem Informatika Művészetek – Vizuális kultúra Magyar nyelv és irodalom Földrajz Érettségi előkészítő A kötelező óraszámot nem érintő tantárgyak Hit és erkölcstan/Etika Egyházi ének

9. 4 4 4 2 2 2 2 1 2 5 1 6 35

Heti óraszám 10. 11. 4 5 4 4 3 4 1 3 3 2 1 1 2 2 2 1 1 5 5 1 1 1 7 8 36 35

12. 4 4 4 4 1 5 1 1 11 35

35

36

35

35

39

40

39

39

4 1 1

4 1

4 1 1

4 1 1 1

1 1

1 1 1 1

2 1

2 -

1

1

1 -

2 -

*A szakképzési kerettantervek alapján, ágazatonként különböző tartalommal.

Középszintű érettségi felkészítés a kötelező érettségi tantárgyakból a felkészítés a tanórán zajlik, ezeken kívül az alábbi tantárgyakból szervezünk még csoportokat a szakközépiskolai képzésben: 163

Középszint: Hit- és erkölcstan Földrajz Informatika (nem informatika ágazatban tanulóknak) Biológia – egészségtan

11. 1 1 1 1

12. 1 1 1 1

Aki előrehozott érettségi vizsgát tett, a továbbiakban csak az értékelés és minősítés alól mentesül, az órák látogatása alól nem.

164

Szakközépiskolai ágazatok és tantárgyaik

XXXIV. Kertészet és parképítés ágazat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II.

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

0,5

11. heti óraszám e gy

ögy

12. heti óraszám e gy

1/13 heti óraszám e gy

ögy

0,5 0,5

Foglalkoztatás I.

Növénytan 10961-12 Kertészeti alapismeretek

9. heti óraszám e gy

Termesztési alapismeretek Termesztési alapismeretek gyakorlat Műszaki alapismeretek

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

2

1

1

1

1 0,5

1

36

2 35

1

1,5

24

2

165

10960-12 Vállalkozási és kereskedelmi alapok 10962-12 Kertészeti munkavállalói ismeretek 11070-12 Dísznövényismeret

Műszaki alapismeretek gyakorlat Vállalkozási és kereskedelmi alapok Kertészeti munkavállalói ismeretek Növényismeret Növényismeret gyakorlat Kertfenntartás

11069-12 Kertfenntartás

Kertfenntartás gyakorlat Kertfenntartás műszaki ismeretei Kertfenntartás műszaki ismeretei gyakorlat

1

34

1

35

2

1

2

24

3

0,5 2

1 1

35

1 1

49

1

3,5 2

2 1

70

1,5 5,5

32

4

48

2

32

3

3 2

1

1

1

21

1

Kerttörténet

1

Kerttervezés

6

11073-12 Kerttervezési Kerttervezés alapismeretek gyakorlat Számítógépes szakrajz gyakorlat 11072-12

Kerttechnika

4 1 4

166

Parképítés

Kerttechnika gyakorlat

3

Geodézia

1

Geodézia gyakorlat Parképítés műszaki ismeretei Parképítés műszaki ismeretei gyakorlat összes óra: összes óra: szabad sáv:

1,5 1

1 3,5

1,5 5 1

70

4

2 6 1

105

4

3 7 1

140

5

5 10 1

16

15 31 4

160

17,5

13,5 31 4

167

XIII. Informatika ágazat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

9.

10.

11.

heti heti heti óraszám ögy óraszám ögy óraszám e gy e gy e gy 11500-12 Munkahelyi egészség és Munkahelyi egészség és biztonság biztonság

0,5

Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

1/13

5/13 és 2/14.

12. ögy

heti óraszám e gy

heti óraszám e gy

ögy

heti óraszám e gy

0,5

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I.

2

168

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

közismeret nélkül

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

1/13

5/13 és 2/14.

Ágazati szakképzés

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

9.

Tantárgyak

heti óraszám e

10815-12

Információtechnológiai alapok

Munkaszervezési ismeretek

Szakmai életpályaépítés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció

Munkaszervezési gyakorlat

Adatbázis- és szoftverfejlesztés 10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés

Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek I. gyakorlat

10821-12

Gazdasági ismeretek

ögy

heti óraszám e

gy

11. ögy

heti óraszám e

gy

12. ögy

heti óraszám

heti óraszám

e

e

gy

1

Információtechnológiai Információtechnológiai alapok gyakorlat 10826-12

gy

10.

gy

ögy

heti óraszám e

gy

1,5 2

2 1

1

2

0,5

1

1

2

2 1

1

2 1

2

4

2 2

2

2

8 4

2

8 6

169

Gazdasági alapok és rendszerszervezés

Gazdasági ismeretek gyakorlat

5

Vállalati információs rendszerek

4

Projektmenedzsment

2

Szakmai idegen nyelv

1,5

10822-12

Projektmenedzsment gyakorlat

2

Informatika alkalmazása

Vállalati információs rendszerek gyakorlat

2

Informatikai alkalmazási gyakorlat

4

Számviteli információs rendszerek gyakorlat

2

összes óra

2

3

összes óra

5

szabad sáv

1

70

2

4 6 1

105

3

4 7 1

140

4

6

11

20

10

31

1

4

160

16

15 31 4

170

XXV. Ügyvitel ágazat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I.

10067-12 Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés

10070-12 Munkahelyi kommunikáció

Gépírás és iratkezelés gyakorlat Levelezési ismeretek Levelezési ismeretek gyakorlat Kommunikáció alapjai Üzleti kommunikáció gyakorlat

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

12. heti óraszám e gy

0,5

1/13 heti óraszám e gy

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

0,5

0,5

2

2

70

2

40

1

60

1

7

60

5,5

85

4

15

1 2

65

2 1

80 3

3,5

4

171

10066-12 Gazdálkodási alapfeladatok

10068-12 Gyorsírás és jegyzőkönyvvezetés

10069-12 Irodai asszisztensi feladatok

összes óra összes óra Hit- és erkölcstan

Gazdasági alapismeretek

1

1

2

4

Jogi ismeretek

0,5

1

1

2,5

Vállalkozási ismeretek

3

3

Bizalmas információ kezelés technikája Gyorsírási alapismeretek gyakorlat Dokumentáció készítése a gyakorlatban Ügyviteli ismeretek Marketing alapjai

1,5

7

7 4 2

Időgazdálkodás

2

Nyomtatvány-, és adatbáziskezelés gyakorlat

5 3

2 5 2

70

2

4 6 2

105

4

3 7 2

140

6

4 10 2

14,5

16,5 31 2

160

12

19 31 2

172

XXXVIII. Rendészet ágazat A tantárgyak heti óraszáma és az összefüggő nyári gyakorlat időtartama évfolyamonként Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Tantárgyak

9. heti óraszám e gy

Fegyveres szervek és vagyonvédelem I.

10. ögy

heti óraszám e gy

11. ögy

heti óraszám e gy

ögy

12. heti óraszám e gy

2

Fegyveres szervek és vagyonvédelem II.

2

Fegyveres szervek és vagyonvédelem III.

1,5

Fegyveres szervek és vagyonvédelem IV.

2,5

Speciális gyakorlat I.

2

Speciális gyakorlat II.

1,5

Speciális gyakorlat III.

2,5

Speciális gyakorlat IV.

3,5

Jogi és közigazgatási ismeretek I.

1,5

Jogi és közigazgatási ismeretek II.

1

Jogi és közigazgatási ismeretek III. Társadalom és kommunikáció I. Társadalom és kommunikáció II.

2 1 0,5

173

Társadalom és kommunikáció gyakorlat

0,5

Speciális informatika

1,5

Speciális informatika gyakorlat

0,5

Idegen nyelv I.

1,5

Idegen nyelvi gyakorlat

0,5

Rendészeti tábor

35

Katasztrófavédelmi gyakorlat

35

Rendőrségi gyakorlat

35

Személy- és vagyonőri gyakorlat

40

Rendőrségi gyakorlat

65

összes óra: összes óra: szabad sáv:

3

2 5 1

35

4

2 6 1

70

4

3 7 1

105

6

4 10 1

174

A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg.

175

A nyelvi előkészítő évfolyamos gimnázium óraterve A kötelező tantárgyak esetében:  

            

  

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM I. IDEGEN NYELV o Idegen nyelv o Függelék: angol és német nyelvi specifikáció II. IDEGEN NYELV o Idegen nyelv MATEMATIKA TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK ETIKA BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN o A változat FIZIKA o B változat* KÉMIA o A változat FÖLDRAJZ ÉNEK-ZENE o A változat DRÁMA ÉS TÁNC VIZUÁLIS KULTÚRA MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET MŰVÉSZETEK o Ének-zene  A változat o Dráma és tánc o Vizuális kultúra o Mozgóképkultúra és médiaismeret INFORMATIKA TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT TESTNEVELÉS ÉS SPORT

Emelt óraszámú kerettantervek  

EMELT IDEGEN NYELV EMELT BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN o Emelt biológia-egészségtan

176

Tantárgyi struktúra és óraszámok Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok a 9/NY–12. évfolyamon

Tantárgy

Magyar nyelv és irodalom 1. idegen nyelv (CS) 2. idegen nyelv (CS) Matematika (CS) Hit- és erkölcstan/Etika (CS) Történelem, társadalmi és állampolgári ism. Fizika Kémia Biológia – egészségtan (CS) Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Mozgóképkultúra és médiaismeret Művészetek* Informatika (CS) Életvitel és gyakorlat Testnevelés (CS) Osztályfőnöki Érettségi előkészítő (CS)

Összesen: Kötelező óraszám 2011/CXC. 6. mell. BD Tanuló max. óraterhelése 110/2012. (VI.4.) Korm.r. 8. § (3) bek. kötelező és választott

Heti óraszám 9. 10. 11. 4 4 5 5 5 4 4 6 3 3 4 1 2 2 4 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 2 2 5 5 5 1 1 1 4 35 36 35

12. 5 6 4 4 2 1 1 5 1 6 35

30

35

36

35

35

34

39

40

39

39

2 4 2 1

1 4 2 1

1 6

2 8

1 1

1 1

4

6

1 -

2 -

9/NY. 1 14 4 1 4 5 1 30

Emelt óraszámú képzés a tanuló választása szerint Biológia – egészségtan 2 Szabadon tervezhető órakeret Ebből Idegen nyelv 1. Idegen nyelv 2. Matematika Történelem Informatika Érettségi előkészítő A kötelező óraszámot nem érintő tantárgyak Hit- és erkölcstan/Etika 2 Egyházi ének 1

1

2 -

1

2 -

177

*11–12. évfolyamon a négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete. A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg. Emelt és középszintű érettségi felkészítés a nyelvi előkészítős gimnáziumi képzésben: Emelt szint: Idegen nyelv I. Idegen nyelv II. Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Kémia Biológia – egészségtan Fizika Testnevelés Informatika Középszint: Hit- és erkölcstan Földrajz Kémia Biológia – egészségtan Fizika

11. 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

12. 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3

2 2 2 2 2

3 3 3 3 3

Aki előrehozott érettségi vizsgát tett, a továbbiakban csak az értékelés és minősítés alól mentesül, az órák látogatása alól nem.

178

Szakiskolai képzés A közismereti és szakmai órák aránya Területek Közismeret Kötött órák Szabadon felhasználható órakeret Összesen Kötött órák Szakmai elmélet és Szabadon gyakorlat felhasználható órakeret Összesen Heti összes óraszám Hit- és erkölcstan Egyházi ének

9. évfolyam 17 óra

10. évfolyam 11 óra

11. évfolyam 8 óra

1 óra

-

1,5 óra

18 óra 14,5 óra

11 óra 23 óra

9,5 óra 23 óra

2,5 óra

2 óra

2,5 óra

17 óra 35 óra 2 óra 1 óra

25 óra 36 óra 2 óra -

25,5 óra 35 óra 2 óra -

A közismereti órák eloszlása Tantárgyak Magyar Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés* Osztályközösségépítő Program Szabad órakeret Összesen: Hit- és erkölcstan Egyházi ének

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

2 óra

1 óra

-

2 óra 2 óra 2 óra 3 óra 5 óra

2 óra 1 óra 1 óra 5 óra

2 óra 5 óra

1 óra

1 óra

1 óra

1 óra 18 óra 2 óra 1 óra

11 óra 2 óra -

1,5 óra 9,5 óra 2 óra -

* A szakiskola 11. évfolyamán a középfok számára készült testnevelés és sport kerettanterv 11-12. évfolyamának tartalmából lehet választani, a rendelkezésre álló óraszámoknak megfelelően. (Ez nem érvényes a három órásra tervezett testnevelés és sport kerettantervre, amely már csak három évfolyamra [9–11.] készült.)

179

Az esti gimnázium óraterve:

Tantárgy

Magyar nyelv és irodalom Történelem Idegen nyelv Matematika Fizika Kémia Földrajz Biológia - egészségtan Informatika Érettségi előkészítő fakultáció Kötelező óraszám összesen Hit és erkölcstan Középszintű érettségi előkészítő fakultáció: Hit- és erkölcstan Földrajz Informatika Biológia – egészségtan

9. 3 2 3 3 1 1 1,5 14,5 0,5

Heti óraszám 10. 11. 2,5 2,5 2 2 3 3 3 3 0,5 0,5 1 1 1 1 1 1 1 14,5 14,5 0,5 0,5

12. 2,5 2 3 3 1 1 1 1 14,5 0,5 11. 1 1 1 1

12. 1 1 1 1

180

A halásztelki alapfokú művészeti iskola és a majosházi Skaricza Máté Alapfokú Művészeti Iskolai Telephely óraterve: KLASSZIKUS ZENE Hangszeres és vokális tanszakok – egyéni képzés „A” TAGOZAT Főtárgy: hangszeres tantárgyak és magánének Kötelező tantárgy: szolfézs kötelező* Kötelezően választható tantárgyak: szolfézs, zeneismeret, zenetörténet–zeneirodalom, zeneelmélet, kamarazene, zenekar, kórus. Választható tantárgyak:szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet–zeneirodalom, egyházzene, improvizáció, zeneismeret, második hangszer, magánének, kamarazene, zenekar, kórus, valamint a népzene, jazz–zene, elektroakusztikus–zene tantervi programjainak tantárgyai Korrepetíció (zongorakíséret): a hangszeres (kivéve csembaló, zongora, orgona, harmonika, gitár, hárfa tantárgyak) és a vokális tanszakok tantárgyaihoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás. 

Ha a tanuló már teljesítette a kötelező tantárgy követelményeit (szolfézs alapfok 4. évfolyam), akkor helyette a kötelezően választható tantárgyak közül körül köteles egyet felvenni.

 Óratervek Az „A” tagozatos óratervek magukba foglalják az előképző, az alapfokú és a továbbképző évfolyamokat. Az első (zárójelben levő) számjegy az előképző, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelenti. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni. Óraterv 1 Tantárgy

Előképző (1) (2) (2) (2)

1 2

2 2

Évfolyamok Alapfok 3 4 5 2 2 2

(2)

2

2

2

Főtárgy Kötelező (2) tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható (0– 2) tantárgy Összes óra: (4– 6)

(0– 2) (4– 6)

6 2

Továbbképző 7 8 9 10 2 2 2 2

2

2

2

2

2

2

2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

A képzés évfolyamainak számai (2)+6+4 évfolyam: furulya, fuvola, oboa, klarinét, szaxofon, fagott, trombita, kürt, harsona– tenorkürt–baritonkürt, tuba, cimbalom, harmonika, hárfa, gitár, ütő, zongora, hegedű, gordonka,

181

Óraterv 2 Tantárgy

Előképző (1) (2) (2)

1 2 2

Évfolyamok Alapfok 2 3 4 2 2 2 2 2 2

Főtárgy Kötelező tantárgy Kötelezően választható tantárgy (0–2) 0–2 0–2 0–2 Választható tantárgy Összes óra: (4–6) 4–6 4–6 4–6 A képzés évfolyamainak számai (1)+ 4+4 évfolyam: brácsa, nagybőgő, csembaló, orgona

0–2 4–6

5 2

Továbbképző 6 7 8 2 2 2

2

2

2

2

0–2 4–6

0–2 4–6

0–2 4–6

0–2 4–6

Óraterv 3 Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható tantárgy Összes óra:

Előképző (1) (2) (2)

(0–2) (4–6)

1 2 2

0–2 4–6

Évfolyamok Alapfok 2 3 4 2 2 2 2 2 2

0–2 4–6

0–2 4–6

0–2 4–6

5 2

6 2

2

2

0–2 4–6

0–2 4–6

A képzés évfolyamainak számai (1)+6 évfolyam: magánének A tanszakkötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más zenei műfajok (népzene, jazz–zene, elektroakusztikus–zene) valamint más művészeti ág (képző– és iparművészeti, táncművészeti, szín– és bábművészeti ág) képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok tanítási óráin részt vehet. A tanítási órák időtartama Főtárgy: „A” tagozaton 2x30 perc (egyéni) Kötelező tantárgy: „A” tagozaton a 4. évfolyam végéig 2x45 perc (csoportos) Kötelezően választható tantárgy: 5–10. évfolyamig Csoportos foglalkozás: 2x45 perc (zenekar, kórus: minimum 9 fő; kamarazene, 2–8 fő) Választható tantárgy: Az előképző 1. évfolyamától a képzés teljes idejében 1 vagy 2 tantárgy. Egyéni foglalkozás: minimum 1x30 perc Csoportos foglalkozás: minimum 1x45 perc (zenekar, kórus: minimum 9 fő; kamarazene, improvizáció: 2–8 fő) Korrepetíció ideje: Hangszeres tanszakok: (minimum) Ek.1.–2. és 1.évfolyam 5 perc 2–3. évfolyam 10 perc 4. évfolyamtól 15 perc Vokális tanszak: A teljes képzési időben 20 perc 182

„B” TAGOZAT Főtárgy: hangszeres és vokális tanszakok – alapfok 2. évfolyamától javasolt. Kötelező tantárgy: szolfézs Kötelezően választható tantárgy: zongora (kivéve a zongora, orgona, csembaló főtárgyak esetében) a 3. évfolyamtól Választható tantárgyak: zeneelmélet, zenetörténet–zeneirodalom, egyházzene, improvizáció, zeneismeret, második hangszer, magánének, kamarazene, zenekar, kórus, valamint a népzene, jazz–zene, elektroakusztikus–zene tantervi programjainak tantárgyai Korrepetíció (zongorakíséret): a hangszeres (kivéve csembaló, zongora, orgona, harmonika, gitár, hárfa tantárgyak) és a vokális tanszakok tantárgyaihoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás. Óratervek Az „B” tagozatos évfolyamok óratervei magukba foglalják az előképző, az alapfokú és a továbbképző évfolyamokat. A zárójelbe tett évfolyamok az „A” tagozaton végzett előtanulmányokat jelentik. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni. Óraterv 1 Tantárgy

Előképző (1) (2) (2) (2)

Évfolyamok Alapfok 3 4 5 2 2 2

Továbbképző 7 8 9 10 2 2 2 2

(1) 2 6 (2) 2 2 Főtárgy Kötelező (2) (2) (2) 2 2 2 2 2 2 2 2 2 tantárgy Kötelezően 0–1 0–1 0–1 0–1 0–1 0–1 0–1 0–1 választható tantárgy Választható (2) (2) (2) 0–2 1–2 1–2 1–2 1–2 1–2 1–2 1–2 1–2 tantárgy Összes óra: (4– (4– (4– 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6 6) 6) 6) A képzés évfolyamainak száma (2+1)+5+4 évfolyam: furulya, fuvola, oboa, klarinét, fagott szaxofon, trombita, kürt, harsona– tenorkürt–baritonkürt, tuba, ütő, hárfa, gitár, cimbalom, harmonika, zongora, hegedű, gordonka

183

Óraterv 2 Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy Kötelezően választható tantárgy

Előképző (1) (2) (2)

Választható tantárgy

(0–2)

Összes óra:

(4–6)

(1) (2) (2)

(0– 2) (4– 6)

Évfolyamok Alapfok 2 3 4 2 2 2 2 2 2

5 2 2

Továbbképző 6 7 8 2 2 2 2 2 2

1

1

1

1

1

1

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

Évfolyamok Alapfok 2 3 4 2 2 2 2 2 2

5 2 2

6 2 2

1

1

1

1

1–2 4–6

1–2 4–6

1–2 4–6

1–2 4–6

A képzés évfolyamainak száma (1+1)+3+4 évfolyam: brácsa, nagybőgő, orgona, csembaló, Óraterv 3 Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható tantárgy Összes óra:

Előképző (1) (2) (2)

(0–2) (4–6)

(1) (2) (2)

(0–2) (4–6)

0–2 4–6

A képzés évfolyamainak száma (1+1)+5 évfolyam: magánének A tanítási órák időtartama Főtárgy: „B” tagozaton 2x45 perc (egyéni) Kötelező tantárgy: 2x45 perc (csoportos) Kötelezően választható tantárgy: Egyéni foglalkozás: minimum 1x30 perc Választható tantárgy: 1 vagy 2 foglalkozás Egyéni foglalkozás: minimum 1x30 perc Csoportos foglalkozás: minimum 1x45 perc Korrepetíció ideje: Hangszeres tanszakok: 2. évfolyam 15 perc 3–4. évfolyam 20 perc 5. évfolyamtól 25 perc Vokális tanszak: A teljes képzési időben minimum 30 perc

184

Zeneismeret és kamarazene tanszakok – csoportos képzés „A” TAGOZAT Főtárgy: szolfézs, zenetörténet–zeneirodalom, zeneelmélet, kamarazene Kötelező tantárgy: szolfézs és zeneelmélet főtárgynál zongora; zenetörténet–zeneirodalom és kamarazene főtárgynál zongora vagy az előzőleg tanult hangszeres tárgy. Választható tantárgy: második hangszer, magánének, kamarazene, zenekar, kórus, szolfézs, zenetörténet–zeneirodalom, zeneelmélet, zeneismeret, improvizáció valamint népzene, jazz– zene, elektroakusztikus–zene tantervi programjainak tantárgyai Óraterv 1 Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy Választható tantárgy Összes óra:

Előképző (1) (2) (2) (2)

(1– 2)

(1– 2) (2– (2–4) 4)

1 2

2 2

Évfolyamok Alapfok 3 4 5 6 2 2 2 2

2

2

2

2

Továbbképző 7 8 9 10 2 2 2 2

2

2

2

2

2

2

1–2 1–2 1–2 1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

4–6 4–6 4–6 4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

A képzés évfolyamainak száma (2)+6+4 évfolyam: szolfézs Az első (zárójelben levő) számjegy az előképző, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelenti. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni. Óraterv 2

1 2

2 2

Évfolyamok Továbbképző 3 4 5 2 2 2

2

2

2

2

2

2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy Választható tantárgy Összes óra:

Alapfok

6 2

A képzés évfolyamainak száma (2+4) 2+4 évfolyam: zenetörténet–zeneirodalom, zeneelmélet, kamarazene A első (zárójelben levő) számjegy az előtanulmányok, a második számjegy az alapfokú évfolyam, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik. A zenetörténet–zeneirodalom és zeneelmélet tantárgyak főtárgyként, kötelezően választható, vagy választható tantárgyként az alapfok 5. évfolyamától tanulhatók. A kamarazene főtárgyként csak az alapfokú hangszeres vagy vokális évfolyamok elvégzése után, 185

kötelezően választható tantárgyként a 4. évfolyam után tanulható. A főtárgyként nem választható tantárgyak képzési ideje: szolfézs kötelező: (2)+ 4 évfolyam (előképző 1–2) + alapfok 1–4. évfolyam zeneismeret: 2+4 évfolyam, kötelezően választható tantárgyként az alapfok 5. évfolyamától tanulható zenekar: kötelezően választható tantárgyként az alapfok 5. évfolyamától tanulható kórus: kötelezően választható tantárgyként az alapfok 5. évfolyamától tanulható egyházzene: 2+4 évfolyam, választható tantárgyként az alapfok 5. évfolyamától tanulható improvizáció: 2+6+4 évfolyam, választható tantárgyként az előképző évfolyamoktól tanulható A tanítási órák időtartama Főtárgy: „A” tagozaton 2x45 perc kamarazene csoportlétszáma: minimum 2 fő Kötelező tantárgy: „A” tagozaton egyéni 2x30 perc Választható tantárgy: Egyéni foglalkozás minimum 1x30 perc Csoportos foglalkozás minimum 1x 45 perc zenekar, kórus minimum 9 fő; improvizáció, kamarazene: 2–8 fő Korrrepetició (zongorakíséret):a teljes képzési idő alatt a kötelező hangszerhez szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás ideje az Ek.1.–2. és 1. évfolyamban 5 perc, a továbbiakban minden évfolyamban 10 perc (kivéve csembaló, zongora, orgona, harmonika, gitár, hárfa tantárgyak) „B” TAGOZAT Főtárgy: szolfézs Kötelező tantárgy: zongora Választható tantárgy: második hangszer, magánének, kamarazene, zenekar, kórus, improvizáció zenetörténet–zeneirodalom, zeneelmélet, valamint a népzene, jazz–zene, elektroakusztikus–zene tantervi programjainak tantárgyai Óraterv Évfolyamok Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy Választható tantárgy Összes óra:

3 2 2

Alapfok 4 5 2 2 2 2

6 2 2

7 2 2

Továbbképző 8 9 2 2 2 2

10 2 2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

A képzés évfolyamainak száma 4+4 évfolyam: szolfézs Az első számjegy az alapfok, a második számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik. „B” tagozatra a tanulót a zenei előtanulmányokat követően, az alapfok harmadik évfolyamától lehet irányítani. 186

A tanítási órák időtartama Főtárgy:csoportos 2x45 perc Kötelező tantárgy:egyéni 2x30 perc Választható tantárgy: Egyéni foglalkozás: minimum 1x30 perc Csoportos foglalkozás: minimum 1x 45 perc zenekar, kórus minimum 9 fő; improvizáció, kamarazene: 2–8 fő Korrepeticíó: a teljes képzési idő alatt a kötelező hangszerhez szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás egységesen 10 perc (kivéve csembaló, zongora, orgona, harmonika, gitár, hárfa tantárgyak)

187

ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁS JAZZ-ZENE Hangszeres és vokális tanszakok – egyéni képzés Fafúvós tanszak tantárgyai: jazz–fuvola, jazz–szaxofon Rézfúvós tanszak tantárgyai: jazz–trombita, jazz–harsona Billentyűs tanszak tantárgyai: jazz–zongora, zongora melléktárgy Vonós tanszak tantárgyai: jazz–hegedű, jazz–bőgő Pengetős tanszak tantárgyai: jazz–gitár, jazz–basszusgitár Ütős tanszak tantárgya: jazz–dob Vokális tanszak tantárgya: jazz–ének. Zeneismeret tanszak tantárgyai: jazz–szolfézs, jazz–irodalom, jazz–elmélet Kamarazene tanszak tantárgya: zenekari gyakorlat Óraterv Tantárgya Főtárgy Kötelező tantárgy Választható tantárgy Összes óra

1. 2 1+1 2 4–6

2. 2 1+1 2 4–6

Évfolyamok Alapfok 3. 4. 2 2 1+1 1+1 2 2 4–6 4–6

5. 2 1+1 2 4–6

6. 2 1+1 2 4–6

Főtárgy (egyéni): hangszeres és vokális tanszak tantárgyai Kötelező tantárgy (csoportos): jazz–szolfézs és jazz–irodalom az 1. és 2. alapfokú évfolyamon, jazz–elmélet 3–6. évfolyamban, zenekari gyakorlat 3–6. évfolyamban. Választható tantárgy: zongora a 3–6. évfolyamban, második hangszer, jazz–ének, zenekari gyakorlat, valamint a klasszikus – zene, a népzene, az elektroakusztikus–zene tantervi programjainak tantárgyai. A képzés évfolyamainak száma: 6 évfolyam: a hangszeres és vokális tantárgyaknál – a „B” tagozat a harmadik évfolyamtól ajánlott 4 évfolyam: jazz–elmélet, zenekari gyakorlat, zongora melléktárgy 2 évfolyam: jazz–szolfézs, jazz–irodalom A tanítási órák időtartama: Főtárgy: „A” tagozaton minimum 2x 30 perc egyéni, „B” tagozaton minimum 2 x 45 perc egyéni. Kötelező tantárgy: minimum 1+1 x 45 perc (csoportos) Választható tantárgy: Csoportos foglalkozás: minimum 1 x 45 perc (Zenekari gyakorlat a minimum 2 fő). Egyéni foglalkozás: minimum 1 x 30 perc A jazz–zene oktatás kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más zenei műfajok (klasszikus zene, népzene, elektroakusztikus–zene) valamint más művészeti ág (képző– és iparművészeti, táncművészeti, szín– és bábművészeti ág) képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok tanítási óráin részt vehet. 188

ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁS NÉPZENE Hangszeres és vokális tanszakok – egyéni képzés „A” TAGOZAT Vonós és tekerő tanszak tantárgyai: népi hegedű, népi brácsa, népi bőgő/cselló, tekerő Fúvós tanszak tantárgyai: népifurulyák, duda, népi klarinét/tárogató Pengetős tanszak tantárgyai: citera, tamburák, koboz Akkordikus tanszak tantárgyai: népi cimbalom, népi harmonika Ütős tanszak tantárgyai: népi ritmushangszerek Vokális tanszak: népi ének Zeneismeret tanszak tantárgyai: népzenei ismeretek, néprajz, szolfézs kötelező, szolfézs Kamarazene tanszak tantárgyai: népi kamarazene (a tantárgy magába foglalja a hangszeres és vokális társaszenét), népi zenekar „A” TAGOZAT Főtárgy: hangszeres és vokális tanszakok Kötelező tantárgy:szolfézs kötelező*, népzenei ismeretek Kötelezően választható tantárgyak:szolfézs, népzenei ismeretek, néprajz**, második hangszer, népi ének, kamarazene, zenekar. Választható tantárgy:szolfézs, népzenei ismeretek, néprajz, második hangszer, népi ének, kamarazene, zenekar, vagy a klasszikus zene, jazz–zene, elektroakusztikus–zene tantervi programjainak tantárgyai Korrepetíció (népi hangszeres, vagy zongora kíséret): a hangszeres és a vokális tanszakok tantárgyaihoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás. * Ha a tanuló már teljesítette a kötelező tantárgy követelményeit (szolfézs alapfok 4. évfolyam), akkor helyette a kötelezően választható tantárgyak közül körül köteles egyet felvenni. ** A néprajz kötelezően választható tantárgyként csak az alapfok 5. évfolyamtól tanulható. Óraterv Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható tantárgy Összes óra:

Előképző (1) (2) (2) (2)

1 2

2 2

Évfolyamok Alapfok 3 4 5 2 2 2

(2)

2

2

2

(0–2) (4–6)

(2)

(0– 2) (4– 6)

6 2

Továbbképző 7 8 9 10 2 2 2 2

2

2

2

2

2

2

2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

A képzés évfolyamainak száma: 189

(2)+6+4 évfolyam: népi hegedű, népi brácsa, népi bőgő/cselló, tekerő, népi furulyák, duda, népi klarinét/tárogató, citera, tamburák, népi cimbalom, koboz, népi harmonika, népi ének, (2)+6 évfolyam: népi ritmushangszerek, Az első (zárójelben levő) számjegy az előképző, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni. A tanszakok kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más tanszak, illetve művészeti ág képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok tanítási óráin részt vehet. A tanítási órákidőtartama: Főtárgy:„A” tagozaton minimum 2x30 perc (egyéni) Kötelező tantárgy: „A” tagozaton a 4. évfolyam végéig 2x45 perc (csoportos) Kötelezően választható tantárgy: 5.–10. évfolyamig Csoportos tantárgy: minimum 2x 45 perc zenekar: minimum 9 fő; kamarazene: 2–8 fő Választható tantárgy: Az előképző 1. évfolyamától a képzés teljes idejében 1 vagy 2 tantárgy. A korrepetíció ideje: A teljes képzési időben minimum 10 perc „B” TAGOZAT Főtárgy: hangszeres és vokális tanszakok – az alapfok 2. évfolyamától javasolt Kötelező tantárgy: szolfézs Kötelezően választható tantárgy:zongora Választható tantárgyak:népzenei ismeretek, néprajz, második hangszer, népi ének Korrepetíció (népi hangszeres vagy zongora kíséret): a hangszeres és a vokális tanszakok tantárgyaihoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás. Óraterv Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható tantárgy Összes óra:

Évfolyamok Alapfok 3 4 5 2 2 2

Előképző (1) (2) (2) (2)

(1) (2)

2 2

(2)

(2)

2

2

2

1

1

1 5–6

(0– 2) (4– 6)

(2)

(0–2)

(0–2)

(4–6)

(4–6)

Továbbképző 8 9 10 2 2 2

6 2

7 2

2

2

2

2

2

2

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

5–6

5–6

5–6

5– 6

5–6

5–6

5–6

5–6

A képzés évfolyamainak száma: (2+1)+5+4 évfolyam: népi hegedű, népi brácsa, népi bőgő/cselló, tekerő, népi furulyák, duda, népi klarinét/tárogató, citera, tamburák, koboz, népi cimbalom, népi harmonika, népi ének 190

Az első (zárójelben levő) számjegy az előképzettség, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik. A tanítási órák időtartama: Főtárgy: minimum 2x45 perc (egyéni) Kötelező tantárgy: minimum 2x45 perc (csoportos) Kötelezően választható tantárgy: Egyéni tantárgy: minimum 1x45 perc Választható tantárgy: a képzés teljes idejében 1 tantárgy Egyéni tantárgy minimum 1x45 perc Csoportos tantárgy: minimum 1x 45 perc A korrepetíció ideje: A teljes képzési időben minimum 10 perc

191

Zeneismeret és kamarazene tanszakok – csoportos képzés „A” TAGOZAT Főtárgy: népzenei ismeretek, néprajz, kamarazene Kötelező tantárgy: népi hangszeres, vagy vokális tantárgy Kötelezően választható tantárgy: zongora kötelező, második hangszer, népi ének, kamarazene, zenekar, népzenei ismeretek, néprajz, szolfézs Választható tantárgy: második hangszer, népi ének, kamarazene, zenekar, valamint a klasszikus zene, jazz–zene, elektroakusztikus–zene tantervi programjainak tantárgyai Óraterv 1. Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható tantárgy Összes óra:

1 2

Évfolyamok Alapfok 2 3 4 2 2 2

5 2

6 2

(1)

1

1

1

1

1

1

(1–2)

(1–2)

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

(1–2)

(1–2)

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

(4–6)

(4–6)

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

Előképző (1) (2) (2) (2) (1)

A képzés évfolyamainak száma: (2)+6 évfolyam: népzenei ismeretek, Az első (zárójelben levő) számjegy az előképző, a második számjegy az alapfok évfolyamainak számát jelentik. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni. Óraterv 2.

1 2

2 2

Évfolyamok Továbbképző 3 4 5 2 2 2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy Választható tantárgy Összes óra:

Alapfok

6 2

A képzés évfolyamainak száma: (2+4)+2+4 évfolyam: kamarazene, néprajz Az első (zárójelben levő) számjegy az előképzettség, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik. 192

A néprajz és kamarazene tantárgyak főtárgyként vagy kötelezően választható tantárgyként az alapfok 5. évfolyamától tanulhatók. A tanítási órák időtartama: Főtárgy: „A” tagozaton – minimum 2x45 perc Kötelező tantárgy: Egyéni tantárgy: minimum 1x45 perc Kötelezően választható tantárgy: Egyéni tantárgy: minimum 1x45 perc Csoportos tantárgy: minimum 1x 45 perc Választható tantárgy: Egyéni tantárgy: minimum 1x45 perc Csoportos tantárgy: minimum 1x 45 perc

193

ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA NÉPTÁNC Néptánc tanszak – csoportos képzés Főtárgy: Népi játék (1–2. előképző évfolyamon) Néptánc (1–6. alapfokú és a 7–10. továbbképző évfolyamon) Kötelező tantárgy: Folklórismeret (3–6. alapfokú évfolyamon) Tánctörténet (9–10. továbbképző évfolyamon) Kötelezően választható tantárgyak az összevont osztályokban: Folklórismeret Tánctörténet Választható tantárgyak: Népi játék (1–2. előképző évfolyamon) Néptánc (1–6. alapfokú és a 7–10. továbbképző évfolyamon) Népzenei alapismeretek (1–6. alapfokú és a 7–10. továbbképző évfolyamon) Táncjelírás–olvasás (9–10. továbbképző évfolyamon) Óraterv Tantárgy

Előképző 1. 2. 2 2

Főtárgy Kötelező tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható 2 tantárgy Összes óra 2–4

Évfolyamok Alapfok 3. 4. 5. 6. 3 3 3 3 1 1 1 1

1. 3–4

2. 3–4

1

1

2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

2–4

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

Továbbképző 7. 8. 9. 10. 3–4 3–4 3 3 1 1 1

1

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

A fenti táblázat Összes óra rovatában az első számok az ajánlott heti minimális óraszámra, míg a második helyen szereplő számok a szakmai program optimális teljesítéséhez szükséges időre utalnak A képzés évfolyamainak száma: 12 évfolyam (2+6+4 évfolyam) Az első számjegy az előképző, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelenti A tanszakok kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más tanszak vagy művészeti ág képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok tanítási óráin részt vehet A tanítási órák időtartama: 45 perc

194

ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA KÉPZŐ ÉS IPARMŰVÉSZET Képzőművészeti tanszak – csoportos képzés Képzőművészeti tanszak (előképző 1–2. évfolyam + 1–3. alapfokú évfolyam) Főtárgy: Vizuális alapozó gyakorlatok (előképző 1–2. évfolyam) Grafika és festészet alapjai (1–3. alapfokú évfolyam) Kötelező tantárgy: Vizuális alkotó gyakorlat(1–10. évfolyam) Választható tantárgy: Vizuális alapozó gyakorlatok (előképző 1–2. évfolyama) Népművészet (1–10. évfolyam) Művészettörténet (3-10. évfolyam) Tanszakok és főtárgyaik a 4. alapfokú évfolyamtól a továbbképző 10. évfolyamáig Fém– és zománcműves tanszak - Fém– és zománcműves műhelygyakorlat Fotó és film tanszak - Fotó és film műhelygyakorlat Grafika és festészet tanszak - Grafika és festészet műhelygyakorlat Környezet– és kézműves kultúra tanszak - Környezet– és kézműves kultúra műhelygyakorlat Szobrászat és kerámia tanszak - Szobrászat és kerámia műhelygyakorlat Textil– és bőrműves tanszak - Textil– és bőrműves műhelygyakorlat Kötelező tantárgy: Vizuális alkotó gyakorlat(1–10. évfolyam) Választható tantárgyak: Népművészet (1–10. évfolyam) Művészettörténet (3-10 évfolyam) A tantárgyak tartalma Moduláris rendszer szerint alapmodul a vizuális alkotó gyakorlat, a grafika és festészet alapjai, egyedi szakmai modul a műhelygyakorlat. A vizuális alapozó gyakorlatok az előképző első két évfolyamának komplex művészeti tantárgya. Sokszínű alkotó játékra ad lehetőséget. A legkülönfélébb anyagok, eszközök, technikák megismerése segíti a gyermekek kreativitásának kibontakozását és a tradicionális kézművesség értékeinek továbbadását. A vizuális alkotó gyakorlat a képző–és iparművészeti ág, az ősi és kézműves tárgyformálás, a médiaművészet sokféle tevékenységének megismertetésére szolgál. Feladata a vizuális eszköztár bővítése, a művészi kifejezési formanyelv kialakítása, gazdagítása, változatos kreatív feladatsorokon keresztül. A grafika és festészet alapjai tantárgy a képi kifejezés változatos módjainak elsajátítását és alkalmazását teremti meg. Előkészíti és megalapozza a művészi igényű szakmai munkát. A műhelygyakorlat lehetővé teszi az ősi, a hagyományos és a kortárs képző– és iparművészeti, valamint médiaművészeti szakirányú tevékenységek elsajátítását. A tanuló a helyi lehetőségektől 195

függően a műhelygyakorlatok közül érdeklődésének és képességének megfelelően választ.

Óraterv Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható tantárgy Összes óra:

Előképző (1.) (2.) (2) (2)

(2)

(2)

(2– 4)

(2– 4)

1. 2 2

1– 2 4– 6

2. 2 2

1– 2 4– 6

Évfolyamok Alapfok 3. 4. 5. 6. 2 2 2 2 2

1– 2 4– 6

Továbbképző 7. 8. 9. 10. 2 2 2 2

2

2

2

2

2

2

2

1– 2 4– 6

1– 2 4– 6

1– 2 4– 6

1– 2 4– 6

1– 2 4– 6

1– 2 4– 6

1– 2 4– 6

A fenti táblázat „Összes óra” rovatában az első számok az ajánlott heti minimális óraszámra, míg a második helyen szereplő számok a szakmai program optimális teljesítéséhez szükséges időre utalnak. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni. A vizuális alkotó gyakorlat és a műhelygyakorlatok óraszáma 1–3 vagy 3–1 arányban átcsoportosítható. A főtárgyak képzési ideje: 2 előképző évfolyam: Vizuális alapozó gyakorlatok 3 alapfokú évfolyam: Grafika és festészet alapjai 3 alapfokú + 4 továbbképző évfolyam: Fém– és zománcműves műhelygyakorlat, Fotó és film műhelygyakorlat, Grafika és festészet műhelygyakorlat, Környezet– és kézműves kultúra műhelygyakorlat, Szobrászat és kerámia műhelygyakorlat, Textil– és bőrműves műhelygyakorlat A tanítási órák képzés ideje: 45 perc

196

Szakmai program Bocskai István Református Oktatási Központ – Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium

A szakiskolai képzés heti óraszámai Nappali munkarend A közismereti és szakmai órák aránya Területek Közismeret Kötött órák Szabadon felhasználható órakeret Összesen Szakmai Kötött órák elmélet és Szabadon gyakorlat felhasználható órakeret Összesen Heti összes óraszám Hit- és erkölcstan Egyházi ének

9. évfolyam 17 óra

10. évfolyam 11 óra

11. évfolyam 8 óra

1 óra

-

1,5 óra

18 óra 14,5 óra

11 óra 23 óra

9,5 óra 23 óra

2,5 óra

2 óra

2,5 óra

17 óra 35 óra 2 óra 1 óra

25 óra 36 óra 2 óra -

25,5 óra 35 óra 2 óra -

A közismereti órák eloszlása Tantárgyak Magyar Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés* Osztályközösségépítő Program Szabad órakeret Összesen: Hit- és erkölcstan Egyházi ének

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

2 óra

1 óra

-

2 óra 2 óra 2 óra 3 óra 5 óra

2 óra 1 óra 1 óra 5 óra

2 óra 5 óra

1 óra

1 óra

1 óra

1 óra 18 óra 2 óra 1 óra

11 óra 2 óra -

1,5 óra 9,5 óra 2 óra -

* A szakiskola 11. évfolyamán a középfok számára készült testnevelés és sport kerettanterv 11-12. évfolyamának tartalmából lehet választani, a rendelkezésre álló óraszámoknak megfelelően. (Ez nem érvényes a három órásra tervezett testnevelés és sport kerettantervre, amely már csak három évfolyamra [9–11.] készült.)

197

A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra Szakiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: évfolyam 9. évfolyam Ögy 10. évfolyam Ögy 11. évfolyam Összesen: évfolyam 1. évfolyam Ögy. 2. évfolyam Összesen:

heti óraszám szabadsáv nélkül 14,5 óra/hét 23 óra/hét 23 óra/hét heti óraszám szabadsáv nélkül 31,5 óra/hét 31,5 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 522 óra/év 140 828 óra/év 140 736 óra/év 2366 óra éves óraszám szabadsáv nélkül 1134 óra/év 160 óra 1008 óra/év 2302 óra

heti óraszám szabadsávval

éves óraszám szabadsávval

17 óra/hét

612 óra/év 140 900 óra/év 140 816 óra/év 2608 óra

25 óra/hét 25,5 óra/hét

heti óraszám szabadsávval 35 óra/hét 35 óra/hét

éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra

198

Szakmai követelménymodulok

1. számú táblázat A 34 622 01DÍSZNÖVÉNYKERTÉSZSZAKKÉPESÍTÉS szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatás Szakiskolai képzés közismereti oktatással nélkül Tantárgyak

1/9. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

2/10. évfolyam ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

3/11. évfolyam ögy

1. évfolyam

elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám

2. évfolyam ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

0,5

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

2

2

1

1

10960-12 Vállalkozás, kereskedelmi alapok 10961-12 Kertészeti alapismeretek

0,5

Gazdálkodási alapismeretek

1,5

Gazdálkodási alapgyakorlatok Növénytan Termesztési ismeretek

0,5

1

1

1

1

2

2

200

Termesztési ismeretek gyakorlat Műszaki alapismeretek Műszaki alapismeretek gyakorlat 10962-12 Kertészeti munkavállalói ismeretek

1,5

1,5

1,5

2

3,5

3,5

Munkavállalói ismeretek 1,5

1

Dísznövénytermesztés 10963-12 1. Szabadföldi Dísznövénytermesztés dísznövénytermesztés 1. gyakorlat

4,5

4,5

3

6

Dísznövénytermesztés 2.

7

4

3

Dísznövénytermesztés 2. gyakorlat

10964-12 Fásszárú dísznövénytermesztés Műszaki ismeretek

6

5,5 1 3,5

Dísznövénytermesztés 10965-12 3. Növényházi Dísznövénytermesztés dísznövénytermesztés 3. gyakorlat Összes óra Hit- és erkölcstan

6

1

Műszaki ismeretek gyakorlat

Összes óra

1

3

5,5

6 9,5

6,5

8 14,5 2

11 140

12 23 2

9 140

14

10 14

17,5

23

31,5

2

2

11,5 160

20 31,5 2

201

2. számú táblázat 34 215 04 VIRÁGKÖTŐ ÉS VIRÁGKERESKEDŐ SZAKKÉPESÍTÉS szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II.

11497-12 Foglalkoztatás I.

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság

2/10. évfolyam ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

3/11. évfolyam ögy

1. évfolyam

elméleti Gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám

0,5

2. évfolyam ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

0,5

Foglalkoztatás II.

0,5

0,5

Foglalkoztatás I.

2

2

Növényismeret és 11074-12 kezelés Növényismeret és Növényismeret és kezelés kezelés gyakorlat 11075-12 Virágkötészet

1/9. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

Virágkötészet Virágkötészet gyakorlat

2

2 2

3

2 3

2 3

4 2

2 4

2 5

4 4

2,5 3

7

7

202

Virágeladás alapjai 11077-12 Virágeladás alapjai Virágeladás alapjai gyakorlat

2

2

4

2

4

Virágkereskedelem

7

3

1,5

Virágkereskedelem gyakorlat

4,5

3

11076-12 Virágkereskedelem Vállalkozási ismeretek

3 3

3

Vállalkozási gyakorlat Összes óra Összes óra Hit- és erkölcstan

4

3 6,5

8 14,5 2

11 140

12 23 2

9 140

14

3 14

17,5

23

31,5

2

2

11,5 160

20 31,5 2

203

3. számú táblázat 34 523 02SZÁMÍTÓGÉP-SZERELŐ, KARBANTARTÓ SZAKKÉPESÍTÉS szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 3/11. évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam elméle elméle elméle gyakorla gyakorla gyakorla ti heti ti heti ög ti heti ti heti ti heti ti heti óraszá óraszá y óraszá óraszám óraszám óraszám m m m

Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

1/9. évfolyam elméle gyakorla ti heti ög ti heti óraszá y óraszám m

2/10. évfolyam elméle gyakorla ti heti ög ti heti óraszá y óraszám m

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

0,5

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

2

2

10815-12 Információtechnoló giai alapok 10826-12 Szakmai életpályaépítés, munkaszervezés,

Információtechnoló giai alapok Információtechnoló giai gyakorlat Munkaszervezési ismeretek Munkaszervezés gyakorlat

0,5

0,5

2

2 2

2 2

2 2

2

204

munkahelyi kommunikáció Hálózati ismeretek

10833-12 Hálózati alapok

10834 -12 Számítógépes hibaelhárítás

Összes óra Összes óra Hit- és erkölcstan

2

2

Hálózati ismeretek gyakorlat Operációs rendszerek Operációs rendszerek gyakorlat Számítógéprendsze r hibáinak elhárítása Számítógéprendsze r hibáinak elhárítása gyakorlat

2

2

2 2

4

6

5,5

3 6,5 14,5 2

11 14 0

2

2

4

8

9

8

2 2

2

3

2

7

12 23 2

9 14 0

14

6

11 14

23

31,5

2

2

17,5 160

11 11,5

20 31,5 2

205

4. számú táblázat 34 522 03 ELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZ SZAKKÉPESÍTÉS szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

1/9. évfolyam Tantárgyak

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

2/10. évfolyam ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 3/11. évfolyam

ögy

1. évfolyam

elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám

2. évfolyam ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

0,5

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

2

2

10007-12 Informatikai és műszaki alapok

0,5

Műszaki informatika gyakorlat Műszaki ismeretek

2

Elektronika Elektronika gyakorlat Elektronikus áramkörök

2

2,5

Műszaki gyakorlatok 10320-12 Elektronikai berendezések

0,5

2,5 3

60

3

3 3

3,5

80

2,5 8

3

60

80

4 4,5

3

2,5

50

9 3

206

10321-12 Áramkörök ipari alkalmazása Összes óra Összes óra Hit- és erkölcstan

Ipari alkalmazástechnika

3

Ipari alkalmazástechnika gyakorlat

9 6,5

8 14,5 2

11 140

60

12 23 2

3

14,5 9

140

14

14 14

50

17,5

23

31,5

2

2

10 11,5

160

20 31,5 2

207

A szakközépiskolai képzés heti óraszámai Nappali munkarend A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra A szakközépiskolai képzésben a kétévfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A kétévfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával.

Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:

évfolyam 9. évfolyam Ögy. 10. évfolyam Ögy. 11. évfolyam Ögy. 12. évfolyam 5/13. évfolyam Összesen:

évfolyam 1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam Összesen:

heti óraszám szabadsáv nélkül 5 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül

6 óra/hét 7 óra/hét 10 óra/hét 31 óra/hét

heti óraszám szabadsáv nélkül 31 óra/hét 31 óra/hét

heti óraszám szabadsávval

éves óraszám szabadsávval

6 óra/hét

216 óra/év 70 óra 252 óra/év 105 óra 288 óra/év 140 óra 352 óra/év 1120 óra/év 2543 óra

180 óra/év 70 óra 216 óra/év 105 óra 252 óra/év 140 óra 320 óra/év 992 óra/év 2275 óra éves óraszám szabadsáv nélkül 1116 óra/év 160 óra 992 óra/év 2268 óra

7 óra/hét 8 óra/hét 11 óra/hét 35 óra/hét

heti óraszám szabadsávval

éves óraszám szabadsávval

35 óra/hét

1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra

35 óra/hét

(A kizárólag 13-14. évfolyamon megszervezett képzésben, illetve a szakközépiskola 912., és ezt követő 13. évfolyamán megszervezett képzésben az azonos tantárgyakra meghatározott óraszámok közötti csekély eltérés a szorgalmi időszak heteinek eltérő száma, és az óraszámok oszthatósága miatt keletkezik!) 208

5. számú táblázat 54 481 02 GAZDASÁGI INFORMATIKUS SZAKKÉPESÍTÉS szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

közismeret nélkül

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

1/13

5/13 és 2/14.

Ágazati szakképzés

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

9.

10.

11.

heti óraszám

heti óraszám

heti óraszám

Tantárgyak

e

gy

ögy

e

gy

ögy

e

gy

12. ögy

heti óraszám

heti óraszám

e

e

gy

gy

ögy

heti óraszám e

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10815-12

Információtechnológiai alapok

Információtechnológiai Információtechnológiai alapok gyakorlat 10826-12

Munkaszervezési ismeretek

Szakmai életpályaépítés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció

Munkaszervezési gyakorlat

0,5

gy

0,5

1

1,5 2

2 1

1

2

2

209

Adatbázis- és szoftverfejlesztés 10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés

0,5

1

Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat

2

1

2

Hálózati ismeretek I.

Gazdasági ismeretek

Gazdasági alapok és rendszerszervezés

Gazdasági ismeretek gyakorlat

4

2

1

2

1

Hálózati ismeretek I. gyakorlat 10821-12

1

2

2

8 4

2

2

8 6 5

Vállalati információs rendszerek

4

Projektmenedzsment

2

Szakmai idegen nyelv

1,5

10822-12

Projektmenedzsment gyakorlat

2

Informatika alkalmazása

Vállalati információs rendszerek gyakorlat

2

Informatikai alkalmazási gyakorlat

4

Számviteli információs rendszerek gyakorlat

2

összes óra

2

3

összes óra

5

szabad sáv

1

70

2

4 6 1

105

3

4 7 1

140

4

6

11

20

10

31

1

4

160

16

15 31 4

210

6. számú táblázat 54 481 04INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA SZAKKÉPESÍTÉS szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

közismeret nélkül

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

1/13

5/13 és 2/14.

Ágazati szakképzés

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

9.

10.

11.

heti óraszám

heti óraszám

heti óraszám

Tantárgyak

e

gy

ögy

e

gy

ögy

e

gy

12. ögy

heti óraszám

heti óraszám

e

e

gy

gy

ögy

heti óraszám e

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10815-12

Információtechnológiai alapok

Információtechnológiai Információtechnológiai alapok gyakorlat 10826-12

Munkaszervezési ismeretek

Szakmai életpályaépítés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció

Munkaszervezési gyakorlat

0,5

gy

0,5

1

1,5 2

2 1

1

2

2

211

Adatbázis- és szoftverfejlesztés 10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés

0,5

1

Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat

2

1

2

Hálózati ismeretek I.

4

2

1

2

1

Hálózati ismeretek I. gyakorlat 10827 -12 Hálózati operációs rendszerek és szolgáltatások

1

2

2

8 4

2

2

8

Hálózati operációs rendszerek

5,5

Hálózati operációs rendszerek gyakorlat 10828 -12 Vállalati hálózatok üzemeltetése és felügyelete

7

Hálózati ismeretek II. 6 Hálózati ismeretek II. gyakorlat

6

IT hálózat biztonság

2

IT hálózat biztonság gyakorlat összes óra

2 2

3

összes óra

5

szabad sáv

1

70

2

4 6 1

105

3

4 7 1

140

4

6

11

20

10

31

1

4

160

16

15 31 4

212

7. számú táblázat 54 346 01IRODAI ASSZISZTENS SZAKKÉPESÍTÉS szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I.

10067-12 Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés

10070-12

Gépírás és iratkezelés gyakorlat Levelezési ismeretek Levelezési ismeretek gyakorlat Kommunikáció alapjai

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

12. heti óraszám e gy

0,5

1/13 heti óraszám e gy

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

0,5

0,5

2

2

70

2

40

1

60

1

7

60

5,5

85

1 2

65

2 1

80 3

3,5

213

Munkahelyi kommunikáció

10066-12 Gazdálkodási alapfeladatok

10068-12 Gyorsírás és jegyzőkönyvvezetés

10069-12 Irodai asszisztensi feladatok

összes óra összes óra szabad sáv

Üzleti kommunikáció gyakorlat

4

4

Gazdasági alapismeretek

1

1

2

4

Jogi ismeretek

0,5

1

1

2,5

Vállalkozási ismeretek

3

15

3

Bizalmas információ kezelés technikája Gyorsírási alapismeretek gyakorlat Dokumentáció készítése a gyakorlatban Ügyviteli ismeretek Marketing alapjai

1,5

7

7 4 2

Időgazdálkodás

2

Nyomtatvány-, és adatbáziskezelés gyakorlat

5 3

2 5 1

70

2

4 6 1

105

4

3 7 1

140

6

4 10 1

14,5

16,5 31 4

160

12

19 31 4

214

8. számú táblázat 54 345 01 LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ SZAKKÉPESÍTÉS szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

9.

Tantárgyak

10.

heti óraszám e

gy

ögy

11.

heti óraszám e

gy

ögy

heti óraszám e

ögy

gy

12.

1/13.

heti óraszám

heti óraszám

e

e

gy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14.

ögy

gy

heti óraszám e

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I.

2

10032-12 Marketing

11508-12

0,5

0,5

A marketing alapjai

1

Marketing a gyakorlatban Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése Vezetési ismeretek

2 20

2

3

3

3 1

1

3

11

1

1

20

215

gy

Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése

Üzleti tevékenység a gyakorlatban

11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása

Áruforgalom

10034-12 A logisztikai ügyintéző feladatai

Logisztika

10035-12 Szállítás, fuvarozás, szállítmányozás

10036-12 Termelési és nagykereskedelmi raktározás összes óra

1

1

1,5

1

2

Áruforgalom gyakorlata

60

1

70

1 1

105

1

5

80

4

60

5,5

60

1

4

Készletgazdálkodás gyakorlat

4

Szállítmányozási és fuvarozási feladatok gyakorlat Nemzetközi szállítmányozás, fuvarozás Közlekedés- és gazdaságföldrajz

5 7,5 1,5

Raktározás

3

Raktározás gyakorlata

3,5 4

1

összes óra

5

szabad sáv

1

5 70

1 6 1

5 105

2 7 1

7 140

3

21

10

10

31

1

4

18,5 160

12,5 31 4

216

9. számú táblázat 54581 02 PARKÉPÍTŐ ÉS FENNTARTÓ TECHNIKUSSZAKKÉPESÍTÉS szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II.

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

0,5

11. heti óraszám e gy

ögy

12. heti óraszám e gy

1/13 heti óraszám e gy

ögy

0,5 0,5

Foglalkoztatás I.

Növénytan 10961-12 Kertészeti alapismeretek

9. heti óraszám e gy

Termesztési alapismeretek Termesztési alapismeretek gyakorlat Műszaki alapismeretek

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

2

1

1

1

1 0,5

1

36

2 35

1

1,5

24

2

217

10960-12 Vállalkozási és kereskedelmi alapok 10962-12 Kertészeti munkavállalói ismeretek 11070-12 Dísznövényismeret

Műszaki alapismeretek gyakorlat Vállalkozási és kereskedelmi alapok Kertészeti munkavállalói ismeretek Növényismeret Növényismeret gyakorlat Kertfenntartás

11069-12 Kertfenntartás

Kertfenntartás gyakorlat Kertfenntartás műszaki ismeretei Kertfenntartás műszaki ismeretei gyakorlat

1

34

1

35

2

1

2

24

3

0,5 2

1 1

35

1 1

49

1

3,5 2

2 1

70

1,5 5,5

32

4

48

2

32

3

3 2

1

1

1

21

1

Kerttörténet

1

Kerttervezés

6

11073-12 Kerttervezési Kerttervezés alapismeretek gyakorlat Számítógépes szakrajz gyakorlat 11072-12

Kerttechnika

4 1 4

218

Parképítés

Kerttechnika gyakorlat

3

Geodézia

1

Geodézia gyakorlat Parképítés műszaki ismeretei Parképítés műszaki ismeretei gyakorlat összes óra összes óra szabad sáv

1,5 1

1 3,5

1,5 5 1

70

4

2 6 1

105

4

3 7 1

140

5

5 10 1

16

15 31 4

160

17,5

13,5 31 4

219

A szakiskolai képzés heti óraszámai Esti munkarend A közismereti és szakmai órák aránya Területek Közismeret Kötött órák Szabadon felhasználható órakeret

Összesen Kötött órák

Szakmai Szabadon felhasználható órakeret elmélet és gyakorlat Összesen Heti összes óraszám Hit- és erkölcstan

9. évfolyam 4,5 óra

10. évfolyam 4,5 óra

11. évfolyam 4,5 óra

-

-

-

4,5 óra 10 óra

4,5 óra 10 óra

4,5 óra 10 óra

-

-

-

10 óra 14,5 óra 0,5 óra

10 óra 14,5 óra 0,5 óra

10 óra 14,5 óra 0,5 óra

A közismereti órák eloszlása Tantárgyak Magyar Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Osztályközösségépítő Program Összesen:

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

1 óra

1 óra

1 óra

1 óra 1 óra 0,5 óra 0,5 óra

1 óra 1 óra 0,5 óra 0,5 óra

1 óra 1 óra 0,5 óra 0,5 óra

0,5 óra

0,5 óra

0,5 óra

4,5 óra

4,5 óra

4,5 óra

220

A szakképesítés óraterve esti rendszerű oktatásra Szakiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: évfolyam 9. évfolyam Ögy 10. évfolyam Ögy 11. évfolyam Összesen: érettségi utáni évfolyam 1. évfolyam Ögy. 2. évfolyam Összesen:

heti óraszám szabadsáv 10 óra/hét 10 óra/hét 10 óra/hét

éves óraszám 360 óra/év 140 360 óra/év 140 320 óra/év 1320 óra

heti óraszám

éves óraszám

14,5 óra/hét

522 óra/év 160 óra 464 óra/év 1146 óra

14,5 óra/hét

Szakmai követelménymodulok

1. számú táblázat A 34 622 01DÍSZNÖVÉNYKERTÉSZSZAKKÉPESÍTÉS szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatás Szakiskolai képzés közismereti oktatással nélkül Tantárgyak

1/9. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

2/10. évfolyam ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

3/11. évfolyam ögy

1. évfolyam

elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám

2. évfolyam ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

0,5

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

1

0,5

10960-12 Vállalkozás, kereskedelmi alapok 10961-12 Kertészeti alapismeretek

0,5

Gazdálkodási alapismeretek

0,5

Gazdálkodási alapgyakorlatok Növénytan Termesztési ismeretek

0,5

0,5 1

1

0,5

0,5

1

1

222

Termesztési ismeretek gyakorlat Műszaki alapismeretek Műszaki alapismeretek gyakorlat 10962-12 Kertészeti munkavállalói ismeretek

1

1

1

0,5

2

2

Munkavállalói ismeretek 1

0,5

Dísznövénytermesztés 1.

10963-12 Szabadföldi Dísznövénytermesztés dísznövénytermesztés 1. gyakorlat

2

1,5

3

3

Dísznövénytermesztés 2.

2,5

1

Dísznövénytermesztés 10964-12 2. gyakorlat Fásszárú dísznövénytermesztés Műszaki ismeretek

1 3

3,5

2

0,5

0,5

Műszaki ismeretek gyakorlat

1,5

Dísznövénytermesztés 10965-12 3. Növényházi Dísznövénytermesztés dísznövénytermesztés 3. gyakorlat Összes óra

0,5

1

2,5

3 3,5

4

6

Összes óra

10

Hit- és erkölcstan

0,5

4 140

6 10 0,5

4 140

6

5 5,5

9

10

14,5

0,5

0,5

5,5 160

9 14,5 0,5

2. számú táblázat 34 215 04 VIRÁGKÖTŐ ÉS VIRÁGKERESKEDŐ SZAKKÉPESÍTÉS szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II.

11497-12 Foglalkoztatás I.

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

2/10. évfolyam ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

3/11. évfolyam ögy

1. évfolyam

elméleti Gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám

0,5

2. évfolyam ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

0,5

Foglalkoztatás II.

0,5

0,5

Foglalkoztatás I.

0,5

0,5

Növényismeret és 11074-12 kezelés Növényismeret és Növényismeret és kezelés kezelés gyakorlat 11075-12 Virágkötészet

1/9. évfolyam

Virágkötészet

1

0,5 2

1,5

0,5 2

1

1,5 1

1

0,5 3

1,5

2 1,5

Virágkötészet gyakorlat Virágeladás alapjai 11077-12 Virágeladás alapjai Virágeladás alapjai gyakorlat

2

1,5

1

2

1

3

2

2

1,5

Virágkereskedelem

3

1,5

0,5

Virágkereskedelem gyakorlat

1,5

1

11076-12 Virágkereskedelem Vállalkozási ismeretek

1,5

2

1

1

Vállalkozási gyakorlat Összes óra

3

1,5 4

6

Összes óra

10

Hit- és erkölcstan

0,5

4 140

6 10 0,5

4 140

6

2 5,5

9

10

14,5

0,5

0,5

5,5 160

9 14,5 0,5

3. számú táblázat 34 523 02SZÁMÍTÓGÉP-SZERELŐ, KARBANTARTÓ SZAKKÉPESÍTÉS szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 3/11. évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam elméle elméle elméle gyakorla gyakorla gyakorla ti heti ti heti ög ti heti ti heti ti heti ti heti óraszá óraszá y óraszá óraszám óraszám óraszám m m m

Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

1/9. évfolyam elméle gyakorla ti heti ög ti heti óraszá y óraszám m

2/10. évfolyam elméle gyakorla ti heti ög ti heti óraszá y óraszám m

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

0,5

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

1

1

10815-12 Információtechnoló giai alapok 10826-12 Szakmai életpályaépítés, munkaszervezés,

Információtechnoló giai alapok Információtechnoló giai gyakorlat Munkaszervezési ismeretek Munkaszervezés gyakorlat

0,5

0,5

1

1 2

1 2

1 1

1

munkahelyi kommunikáció Hálózati ismeretek

10833-12 Hálózati alapok

10834 -12 Számítógépes hibaelhárítás

Összes óra

1

1

Hálózati ismeretek gyakorlat Operációs rendszerek Operációs rendszerek gyakorlat Számítógéprendsze r hibáinak elhárítása Számítógéprendsze r hibáinak elhárítása gyakorlat

1

2

1 1

2

2

1,5

2 4

Összes óra

10

Hit- és erkölcstan

0,5

4 14 0

1

1

2

2

4

6

1 1

1

1,5

1

3

6 10 0,5

4 14 0

6

2

6 5,5

10

14,5

0,5

0,5

5

9 160

5,5

9 14,5 0,5

4. számú táblázat 34 522 03 ELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZ SZAKKÉPESÍTÉS szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

1/9. évfolyam Tantárgyak

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

2/10. évfolyam ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 3/11. évfolyam

ögy

1. évfolyam

elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám

2. évfolyam ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

0,5

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

1

1

10007-12 Informatikai és műszaki alapok

0,5

Műszaki informatika gyakorlat Műszaki ismeretek

1

Elektronika Elektronika gyakorlat

1

1,5

Műszaki gyakorlatok 10320-12 Elektronikai berendezések

0,5

1 1,5

60

2

1 2

3,5

80

60

1,5 3

80

2 2,5

50

4

Elektronikus áramkörök 10321-12 Áramkörök ipari alkalmazása

Összes óra

2

1

Ipari alkalmazástechnika

2,5

1

1,5

Ipari alkalmazástechnika gyakorlat

3 4

6

Összes óra

10

Hit- és erkölcstan

0,5

4 140

60

6 10 0,5

1

6 4

140

6

4,5 5,5

50

9

10

14,5

0,5

0,5

5 5,5

160

9 14,5 0,5

A szakközépiskolai képzés heti óraszámai Esti munkarend A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra A szakközépiskolai képzésben a kétévfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A kétévfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával.

Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: évfolyam

heti óraszám

1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam Összesen: Hit- és erkölcstan

14,5 óra/hét 14,5 óra/hét

éves óraszám 522 óra/év 160 óra 464 óra/év 1146 óra

0,5 óra/hét

230

5. számú táblázat 54 481 02 GAZDASÁGI INFORMATIKUS SZAKKÉPESÍTÉS szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

közismeret nélkül

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

1/13

2/14.

Ágazati szakképzés

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

9.

10.

11.

heti óraszám

heti óraszám

heti óraszám

Tantárgyak

e

gy

ögy

e

gy

ögy

e

gy

12. ögy

heti óraszám

heti óraszám

e

e

gy

gy

ögy

heti óraszám e

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

0,5

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10815-12

Információtechnológiai alapok

0,5

0,5

Információtechnológiai Információtechnológiai alapok gyakorlat 10826-12

Munkaszervezési ismeretek

Szakmai életpályaépítés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció

Munkaszervezési gyakorlat

gy

1 0,5

1

231

Adatbázis- és szoftverfejlesztés 10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés

2

Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I.

3,5 2,5

Hálózati ismeretek I. gyakorlat 10821-12

Gazdasági ismeretek

Gazdasági alapok és rendszerszervezés

Gazdasági ismeretek gyakorlat

3 2 3

Vállalati információs rendszerek

1,5

Projektmenedzsment

1

Szakmai idegen nyelv

0,5

10822-12

Projektmenedzsment gyakorlat

1

Informatika alkalmazása

Vállalati információs rendszerek gyakorlat

1

Informatikai alkalmazási gyakorlat

2,5

Számviteli információs rendszerek gyakorlat

1

Összes óra

6

8,5

Összes óra

14,5

Hit- és erkölcstan

0,5

160

6

8,5 14,5 0,5

6. számú táblázat 54 481 04INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA SZAKKÉPESÍTÉS szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

közismeret nélkül

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

1/13

5/13 és 2/14.

Ágazati szakképzés

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

9.

10.

11.

heti óraszám

heti óraszám

heti óraszám

Tantárgyak

e

gy

ögy

e

gy

ögy

e

gy

12. ögy

heti óraszám

heti óraszám

e

e

gy

gy

ögy

heti óraszám e

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

0,5

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10815-12

Információtechnológiai alapok

0,5

0,5

Információtechnológiai Információtechnológiai alapok gyakorlat 10826-12

Munkaszervezési ismeretek

1 0,5

gy

Szakmai életpályaépítés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció

Munkaszervezési gyakorlat

Adatbázis- és szoftverfejlesztés 10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés

2

Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek I. gyakorlat

10827 -12 Hálózati operációs rendszerek és szolgáltatások

1

Hálózati operációs rendszerek

3 2,5 3,5

2

Hálózati operációs rendszerek gyakorlat 10828 -12 Vállalati hálózatok üzemeltetése és felügyelete

4

Hálózati ismeretek II. 2 Hálózati ismeretek II. gyakorlat IT hálózat biztonság

3,5

1

IT hálózat biztonság gyakorlat összes óra

1 6

8,5

összes óra

14,5

hit- és erkölcstan

0,5

160

6

8,5 14,5 0,5

7. számú táblázat 54 346 01IRODAI ASSZISZTENS SZAKKÉPESÍTÉS szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

12. heti óraszám e gy

1/13 heti óraszám e gy

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 2/14. heti óraszám e gy

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I.

0,5

10067-12 Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés

10070-12

Gépírás és iratkezelés gyakorlat Levelezési ismeretek Levelezési ismeretek gyakorlat Kommunikáció alapjai

0,5

3,5

60

3

85

0,5

1

Munkahelyi kommunikáció

10066-12 Gazdálkodási alapfeladatok

10068-12 Gyorsírás és jegyzőkönyvvezetés

10069-12 Irodai asszisztensi feladatok

Összes óra Összes óra Hit- és erkölcstan

Üzleti kommunikáció gyakorlat

2

Gazdasági alapismeretek

1

Jogi ismeretek

1

Vállalkozási ismeretek

2

15

Bizalmas információ kezelés technikája Gyorsírási alapismeretek gyakorlat Dokumentáció készítése a gyakorlatban Ügyviteli ismeretek Marketing alapjai

1

3

3 2 1

Időgazdálkodás

1

Nyomtatvány-, és adatbáziskezelés gyakorlat

2,5 6

8,5 14,5 0,5

160

6

8,5 14,5 0,5

8. számú táblázat 54 345 01 LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ SZAKKÉPESÍTÉS szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

9.

Tantárgyak

10.

heti óraszám e

gy

ögy

11.

heti óraszám e

gy

ögy

heti óraszám e

gy

ögy

12.

1/13.

heti óraszám

heti óraszám

e

e

gy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 2/14.

ögy

gy

heti óraszám e

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I.

0,5

10032-12 Marketing

11508-12

A marketing alapjai

0,5

0,5

Marketing a gyakorlatban Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése Vezetési ismeretek

2,5 2 0,5

20

gy

Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése

Üzleti tevékenység a gyakorlatban

11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása

Áruforgalom

10034-12 A logisztikai ügyintéző feladatai

Logisztika

10035-12 Szállítás, fuvarozás, szállítmányozás

10036-12 Termelési és nagykereskedelmi raktározás Összes óra

2

80

4

60

2,5

Áruforgalom gyakorlata

1

Készletgazdálkodás gyakorlat

2

Szállítmányozási és fuvarozási feladatok gyakorlat Nemzetközi szállítmányozás, fuvarozás Közlekedés- és gazdaságföldrajz

4 2,5 0,5

Raktározás

1

Raktározás gyakorlata

2,5 6

8,5

Összes óra

14,5

Hit- és erkölcstan

0,5

6 160

8,5 14,5 0,5

9. számú táblázat 54581 02 PARKÉPÍTŐ ÉS FENNTARTÓ TECHNIKUSSZAKKÉPESÍTÉS szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II.

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

12. heti óraszám e gy

1/13 heti óraszám e gy

ögy

0,5 0,5

Foglalkoztatás I.

Növénytan 10961-12 Kertészeti alapismeretek

9. heti óraszám e gy

Termesztési alapismeretek Termesztési alapismeretek gyakorlat Műszaki alapismeretek

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 2/14. heti óraszám e gy

0,5

0,5 0,5 1,5

24

1

240

10960-12 Vállalkozási és kereskedelmi alapok 10962-12 Kertészeti munkavállalói ismeretek 11070-12 Dísznövényismeret

Műszaki alapismeretek gyakorlat Vállalkozási és kereskedelmi alapok Kertészeti munkavállalói ismeretek Növényismeret Növényismeret gyakorlat Kertfenntartás

11069-12 Kertfenntartás

Kertfenntartás gyakorlat Kertfenntartás műszaki ismeretei Kertfenntartás műszaki ismeretei gyakorlat

1,5

24

1

0,5 1

0,5 2,5

32

2

48

1

32

1,5

1

0,5

Kerttörténet

0,5

Kerttervezés

1,5

11073-12 Kerttervezési Kerttervezés alapismeretek gyakorlat Számítógépes szakrajz gyakorlat 11072-12

Kerttechnika

3 1 1

Parképítés

Kerttechnika gyakorlat

2

Geodézia

0,5

Geodézia gyakorlat Parképítés műszaki ismeretei Parképítés műszaki ismeretei gyakorlat Összes óra Összes óra Hit- és erkölcstan

0,5 0,5

0,5 6

8,5 14,5 0,5

160

6

8,5 14,5 0,5

Bocskai István Református Oktatási Központ Egressy Béni Alap- és Középfokú Zeneművészeti és Színművészeti Szakközépiskolája, Ének-Zene Gimnáziuma

Szakközépiskolai képzés éves szakmai óraszámok: 54 212 04 JAZZ-ZENÉSZ HANGSZERES-ZENÉSZ BILLENTYŰS FAFÚVÓS RÉZFÚVÓS HÚROS/VONÓS ÜTŐ szakmairány SZAKKÉPESÍTÉS Párhuzamos oktatás esetén felhasználható óraszámok: Óraszámok alakulása 40 órás héttel, a közismereti 4 órás szabad sáv ajánlott felhasználásával évfolyam hetek száma heti szakmai óraszám a heti 40 órás szki kerettanterv szerint NAT művészet óra szabad sáv helyi szinten szakmai képzésre fordítható összes óraszám éves óraszám képzési óraszám 9-12: képzési óraszám 13: gyakorlat (felosztva) összes képzési óra:

9. 10. 11. 12. 13. évfolya évfolyam évfolyam évfolyam évfolya m m 36 36 36 32 32 11

12

13

16

31

4

1 4

4

4

4

15

17

17

20

35

540

612 2404 1120 160 3684

612

640

1120

Érettségire épülő oktatás esetén felhasználható óraszámok: évfolyam 1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam Ögy. nélkül Összesen:

heti óraszám szabadsáv nélkül 31 óra/hét* 31 óra/hét*

éves óraszám szabadsáv nélkül 1116 óra/év 160 óra 992 óra/év 2108 óra 2268 óra

heti óraszám szabadsávval 35 óra/hét* 35 óra/hét*

éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2380 óra 2540 óra

*Három éves képzés esetén – 1/13-tól 1/14-ig – a megadott összes óraszám megtartásával a heti óraszám 22 óra/hét, illetve 23 óra/hét lehet.

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

9.

10.

11.

heti heti heti óraszám ögy óraszám ögy óraszám e gy e gy e gy 11500-12 Munkahelyi egészség és Munkahelyi egészség és biztonság biztonság

0,5

Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

1/13

5/13 és 2/14.

12. ögy

heti óraszám e gy

heti óraszám e gy

ögy

heti óraszám e gy

0,5

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I.

2

244

Szakmai követelménymodulok 10602-12 Zenész alapok

Tantárgyak

Szakképesítésspecifikus Párhuzamos képzés utolsó évf. 9-12. évfolyam 5/13. évfolyam ögy e gy e gy szabad

Szolfézs I.

104

32

72

64

Zenetörténet I.

104

32

72

64

Hangszeres főtárgy (Jazz zongora) Zongora kötelező

10626-12 Jazz hangszeres zenélés

Szakképesítés utolsó évfolyama 1/13. évfolyam 2/14. évfolyam gy e gy ögy e

Szakképesítés első évf.

280

160

180

160

122

48

72

64

Zenekari gyakorlat

280

128

144

128

Kamarazene

208

64

72

64

Improvizációs gyakorlat

172

128

144

128

Jazzelmélet

136

128

90

64

Jazztörténet

140

64

90

64

Jazz szolfézs

140

64

72

64

Zeneelmélet I. összes óra összes óra

104 746 1062 1808

64 160

90

464

528 992

48

504

612 1116

160

448

544 992

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szabályai alapján szervezett párhuzamos képzés szakmai óraszámai a 40 órás időkerethez igazodó és felhasználható óraszámokat és a közismereti képzésre fordítható szabad sáv óraszámait is tartalmazzák. A kerettanterv a szabad időkeretek felhasználására ajánlásokat fogalmaz meg. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

Szakközépiskolai képzés éves szakmai óraszámok: 54 212 04 JAZZ-ÉNEK szakmairány SZAKKÉPESÍTÉS Párhuzamos oktatás esetén felhasználható óraszámok: Óraszámok alakulása 40 órás héttel, a közismereti 4 órás szabad sáv ajánlott felhasználásával 9. 10. 11. 12. 13. évfolyam évfolya évfolyam évfolyam évfolyam évfolya m m hetek száma 36 36 36 32 32 heti szakmai óraszám a heti 40 órás 11 12 13 16 31 szki kerettanterv szerint NAT művészet óra 1 szabad sáv 4 4 4 4 4 helyi szinten szakmai képzésre 15 17 17 20 35 fordítható összes óraszám éves óraszám 540 612 612 640 1120 képzési óraszám 9-12: képzési óraszám 13: gyakorlat (felosztva) összes képzési óra:

2404 1120 160 3684

Érettségire épülő oktatás esetén felhasználható óraszámok: évfolyam 1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam Ögy. nélkül Összesen:

heti óraszám szabadsáv nélkül 31 óra/hét* 31 óra/hét*

éves óraszám szabadsáv nélkül 1116 óra/év 160 óra 992 óra/év 2108 óra 2268 óra

heti óraszám szabadsávval 35 óra/hét* 35 óra/hét*

éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2380 óra 2540 óra

*Három éves képzés esetén – 1/13-tól 1/14-ig – a megadott összes óraszám megtartásával a heti óraszám 22 óra/hét, illetve 23 óra/hét lehet.

247

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

9.

10.

11.

Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

1/13

5/13 és 2/14.

12.

heti heti heti heti heti óraszám ögy óraszám ögy óraszám ögy óraszám óraszám ögy e gy e gy e gy e gy e gy 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I.

0,5

heti óraszám e gy

0,5 0,5 2

248

10627-12 Jazz éneklés

10602-12 Zenész alapok

Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

Szakképesítésspecifikus Párhuzamos képzés utolsó évf. 9-12. évfolyam 5/13. évfolyam e gy szabad ögy e gy

Szakképesítés utolsó évfolyama 2/14. évfolyam 1/13. évfolyam e gy ögy e gy

Szakképesítés első évf.

Szolfézs I.

104

32

72

64

Zenetörténet I.

104

32

72

64

Ének főtárgy

280

160

180

160

Zongorakötelező

122

48

72

64

Zenekari gyakorlat

280

128

144

128

Jazz vokál

208

64

72

64

Improvizációs gyakorlat

172

128

144

128

Jazzelmélet

136

128

90

64

Jazztörténet

140

64

90

64

Jazz szolfézs

140

64

72

64

Zeneelmélet I.

104

64

90

48 249

összes óra 746 1062 464 528 504 612 448 544 160 160 összes óra 1808 992 1116 992 A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szabályai alapján szervezett párhuzamos képzés szakmai óraszámai a 40 órás időkerethez igazodó és felhasználható óraszámokat és a közismereti képzésre fordítható szabad sáv óraszámait is tartalmazzák. A kerettanterv a szabad időkeretek felhasználására ajánlásokat fogalmaz meg.A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

250

Szakközépiskolai képzés éves szakmai óraszámok: 54 212 05 KLASSZIKUS ZENÉSZ HANGSZERES-ZENÉSZ BILLENTYŰS FAFÚVÓS RÉZFÚVÓS HÚROS/VONÓS ÜTŐ szakmairány SZAKKÉPESÍTÉS Párhuzamos oktatás esetén felhasználható óraszámok: Óraszámok alakulása 40 órás héttel, a közismereti 4 órás szabad sáv ajánlott felhasználásával 9. 10. 11. 12. 13. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam hetek száma 36 36 36 32 32 heti szakmai óraszám a heti 40 órás szki 11 12 13 16 31 kerettanterv szerint NAT művészet óra 1 szabad sáv 4 4 4 4 4 helyi szinten szakmai képzésre fordítható 15 17 17 20 35 összes óraszám éves óraszám 540 612 612 640 1120 képzési óraszám 9-12: 2404 képzési óraszám 13: 1120 gyakorlat (felosztva) 160 összes képzési óra: 3684 Érettségi után képzés esetén felhasználható óraszámok: heti óraszám szabadsáv nélkül 31 óra/hét*

éves óraszám éves heti óraszám évfolyam szabadsáv óraszám szabadsávval nélkül szabadsávval 1/13. évfolyam 1116 óra/év 35 óra/hét* 1260 óra/év Ögy 160 óra 160 óra 2/14. évfolyam 31 óra/hét* 992 óra/év 35 óra/hét* 1120 óra/év Ögy. nélkül 2108 óra 2380 óra Összesen: 2268 óra 2540 óra *Három éves képzés esetén – 1/13-tól 1/14-ig – a megadott összes óraszám megtartásával a heti óraszám 22 óra/hét, illetve 23 óra/hét lehet. Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat 251

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak óraszáma évfolyamonként

Szakmai követelménymodulo k

Párhuzamos képzés Tantárgyak

9-12. évfolyam e

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10602-12 Zenész alapok (szolfézs, zenetörténet)

10643-12 Klasszikus hangszeres zenélés

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13. évfolyam

Munkahelyi egészség és biztonság

gy

szabad

ögy

e

gy

18

Szakképesítés első évf.

Szakképesítés utolsó évfolyama

1/13. évfolyam

2/14. évfolyam

e

gy

ögy

e

gy

18

Foglalkoztatás II.

16

16

Foglalkoztatás I.

64

64

Szolfézs I.

140

72

Zenetörténet I.

140

72

Főtárgy

280

96

108

96

Kötelező-zongora

140

32

36

32

Szolfézs II.

140

96

36

96

Zeneelmélet

280

96

108

96

252

Zenetörténet II.

140

Zenekar/Kórus Népzene

96 420

70

32

108

70

36

104

890 944 1834

96 32

32

Zenei munkaképesség megőrzése Kreatív önfejlesztés összes óra összes óra

96

96 32

Hangszerismeret Kamarazene

36

32

70

32

36

70

32

20

64

72

20

64

208

342

160

432

560 992

378

738 1116

208 160

432

560 992

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szabályai alapján szervezett párhuzamos képzés szakmai óraszámai a 40 órás időkerethez igazodó és felhasználható óraszámokat és a közismereti képzésre fordítható szabad sáv óraszámait is tartalmazzák. A kerettanterv a szabad időkeretek felhasználására ajánlásokat fogalmaz meg. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

253

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként

Szakmai követelménymodul

Tantárgyak, témakörök

Szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan 9-12. évfolyam

11499-12 Foglalk oztatás II.

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

e Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek

gy

szabad

Szakközépi skolai képzés összes óraszáma 9-12. évfolyam

ögy

Szakképesítésspecifikus szakképzés óraszáma 5/13. évfolyam e

A szakkép zés összes óraszám a

gy

A szakképzé s összes óraszáma

Szakképesítés-specifikus szakképzés óraszáma 13. évfolyam e

gy

ögy

14. évfolyam e

gy 18

18

18

18

18

4

4

4

4

4

4

4

4

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

4

4

4

4

4 4 2 2 2 4

16

16

16

4

4

4

16 4

254

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10602-12 Zenész alapok (szolfézs, zenetörténet)

Munkaviszony létesítése

4

4

4

Álláskeresés

4

4

4

4

Munkanélküliség

4

4

4

4

Foglalkoztatás I.

64

64

64

64

Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs

8

8

8

8

8

8

8

8

24

24

24

24

24

24

24

24

Szolfézs I. Készségfejlesztés hallás útján Készségfejlesztés éneklés útján Készségfejlesztés írásban Stílus és zenetörténeti ismeretek elsajátítása Zenetörténet I. Zenetörténeti ismeretek

140

140

140

72

35

35

35

18

35

35

35

18

35

35

35

18

4

72 18 18 18 18

35

35

35

18

140

140

140

72

46

46

46

24

72 24

255

Műelemzés

47

47

47

24

24

Zenehallgatás

47

47

47

24

24

10643-12Klasszikus hangszeres zenélés

10643-12 Klasszikus hangszeres zenélés

Főtárgy Skálák, technikai gyakorlatok és etűdök Szonáták, szvitek, invenciók és más hasonló művek Versenyművek, előadási darabok Kötelező zongora Technikai gyakorlatok, etűdök Barokk zeneművek Előadási darabok

280

280

96

376

108

96

93

93

32

125

36

32

204 68

68 93

93

32

125

36

32

94

94

32

126

36

32

70

70

32

102

36

32

23

23

10

33

12

10

23

23

11

34

12

11

24

24

11

35

12

11

68 68 22

Szolfézs II.

140

140

96

236

36

96

Készségfejlesztés hallás útján

35

35

24

59

9

24

Készségfejlesztés éneklés útján

35

35

24

59

9

24

Készségfejlesztés írásban

35

35

24

59

9

24

23 23 132 33 33 33

256

Stílus és zenetörténeti ismeretek elsajátítása

35

35

Zeneelmélet

280

280

Összhangzattan

94

Formatan

33 24

59

9

24

96

376

108

96

204

94

32

126

36

32

68

93

93

32

125

36

32

68

A continuo-játék alapjai

93

93

32

125

36

32

68

Zenetörténet II.

140

140

96

236

36

96

132

Zenetörténeti ismeretek

47

47

32

79

12

32

44

Műelemzés

47

47

32

79

12

32

44

Zenehallgatás

46

46

32

78

12

32

44

Zenekar / Kórus

420

420

96

516

108

96

204

Barokk zene / Klasszikus zenekari művek átiratai Bécsi klasszikus művek / eredeti fúvószenekari művek Romantikus és kortárs művek/ kortárs magyar művek

140

140

32

172

36

32

68

140

140

32

172

36

32

68

140

140

32

172

36

32

68

257

Népzene Zenei anyanyelvünk megismerése Népművészet, népszokások A népzene rendszerezése, népdalok elemzése Hangszerismeret

32

32

32

64

36

68

32

22 10

10

10

20

12

10

11

11

11

22

12

11

23 23

11

11

11

22

12

11

32

32

32

32

11

11

11

11

11

11

11

11

10

10

10

10

A hangszer működésének fizikai alapjai Hangszertörténet Alapvető karbantartási ismeretek Kamarazene

104

104

32

136

36

32

68

Barokk művek

35

35

11

46

12

11

23

35

35

11

46

12

11

23

34

34

10

44

12

10

22

64

64

72

64

136

21

21

24

21

45

A bécsi klasszika és romantika művei XX. századi művek Zenei munkaképesség megőrzése A légzés fejlesztése

258

Foglalkozási ártalmak megelőzése Zenei mozgások fejlesztése és korrekciója Kreatív önfejlesztés

21

21

24

21

45

22

22

24

22

46

208

208

342

208

550

Hangképzés, skála, etűdök

69

69

114

69

183

Szonáták, versenyművek

69

69

114

69

183

Előadási darabok

70

70

114

70

184

Összesen Összesen

890

944

1834

160

432

560

2826

992

Elméleti óraszámok/aránya

1322 (44,27 %)

Gyakorlati óraszámok/aránya

1664 (55,73 %)

378

738 1116

160

432

560 992 810 (35,71 %) 1458 (64,29 %)

A táblázatban aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymoduloknál a közös tartalmakat jelölik. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%­a felosztásra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, atémakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás. 259

2108

Szakközépiskolai képzés éves szakmai óraszámok: 54 212 05 MAGÁNÉNEK szakmairány SZAKKÉPESÍTÉS Párhuzamos oktatás esetén felhasználható óraszámok: Óraszámok alakulása 40 órás héttel, a közismereti 4 órás szabad sáv ajánlott felhasználásával évfolyam 9. 10. 11. 12. 13. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam hetek száma 36 36 36 32 32 heti szakmai óraszám a heti 40 órás szki 11 12 13 16 31 kerettanterv szerint NAT művészet óra 1 szabad sáv 4 4 4 4 4 helyi szinten szakmai képzésre fordítható 15 17 17 20 35 összes óraszám éves óraszám

540

képzési óraszám 9-12: képzési óraszám 13: gyakorlat (felosztva) összes képzési óra:

612

612

640

1120

2404 1120 160 3684

Érettségi után képzés esetén felhasználható óraszámok:

évfolyam 1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam Ögy. nélkül Összesen:

heti óraszám szabadsáv nélkül 31 óra/hét* 31 óra/hét*

éves óraszám szabadsáv nélkül 1116 óra/év 160 óra 992 óra/év 2108 óra 2268 óra

heti óraszám szabadsávval 35 óra/hét* 35 óra/hét*

éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2380 óra 2540 óra

*Három éves képzés esetén – 1/13-tól 1/14-ig – a megadott összes óraszám megtartásával a heti óraszám 22 óra/hét, illetve 23 óra/hét lehet.

260

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

9.

10.

11.

Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

1/13

5/13 és 2/14.

12.

heti heti heti heti heti óraszám ögy óraszám ögy óraszám ögy óraszám óraszám ögy e gy e gy e gy e gy e gy 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I.

0,5

heti óraszám e gy

0,5 0,5 2

261

Szakmai követelménymodulok

10602-12 Zenész alapok (szolfézs, zenetörténet)

10644-12 Éneklés

Tantárgyak

Szolfézs I. Zenetörténet I.

Párhuzamos képzés 9-12. évfolyam szaba e gy d 140

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13. évfolyam ögy

e

Szakképesítés első évf. 1/13. évfolyam e gy ögy

gy

Szakképesítés utolsó évfolyama 2/14. évfolyam e gy

72

140

72

Ének

280

40

128

144

40

128

Korrepetíció

140

20

64

72

20

64

Szolfézs II.

140

Zeneelmélet Zenetörténet II. Zongora kötelező Dalirodalom Hangegészségtan

Kamarazene Olasz nyelv*

36

64

280

64

108

64

140

96

72

96

140

32

32

64

36

32

72

36

Beszéd- és színpadi gyakorlat Népzene

64

64

36 100

40

32

96 64

64 280

40

72

40

72

96 64

64

72

128

144

40

64 128

262

Zenei munkaképessé g megőrzése összes óra összes óra

818 1144 1962

20

64

160

432 576 1008

72 522

20

64

160

368 640 1008

648 1170

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szabályai alapján szervezett párhuzamos képzés szakmai óraszámai a 40 órás időkerethez igazodó és felhasználható óraszámokat és a közismereti képzésre fordítható szabad sáv óraszámait is tartalmazzák. A kerettanterv a szabad időkeretek felhasználására ajánlásokat fogalmaz meg. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

263

Szakmai követelménymodul

Tantárgyak, témakörök

Ágazati Ágazati szakközépiskolai SzakképesítésÁgazati szakközépiskolai képzés szakközépképzés iskolai specifikus óraszáma a közismereti oktatással óraszáma a képzés szakképzés párhuzamosan közismeret összes óraszáma nélkül óraszáma 5/13. és 9-12. 2/14. 9. 10. 11. 12. 1/13. évfolyam

11498-12 Foglalkoztatás 11499-12 11500-12 Munkahelyi I. (érettségire Foglalkoztatás egészség és biztonság épülő képzések II. esetén)

e gy ögy e gy ögy e gy ögy e gy Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség Foglalkoztatás I. Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs

18 4 4 2 2 2 4

e 18 4 4 2 2 2 4

gy

ögy

e

18 4 4 2 2 2 4 16 4 4 4 4 64 8 8 24 24

A szakképzés összes óraszáma

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként

gy 18 4 4 2 2 2 4 16 4 4 4 4 64 8 8 24 24 264

10602-12 Zenész alapok

Szakmai követelmény -modul

Tantárgyak, témakörök

Szakképesít Szakközépiskolai A Szakközépiskolai ésképzés óraszáma a szakképzés képzés összes specifikus közismereti oktatással összes óraszáma szakképzés párhuzamosan óraszáma óraszáma 5/13. 9-12. évfolyam 9-12. évfolyam évfolyam e gy sz ögy e gy

Szakképesítés-specifikus szakképzés óraszáma

A szakképzés összes óraszáma

14. évfolyam ögy e gy

13. évfolyam e

gy

Szolfézs I

140

140

140

72

72

Készségfejlesztés hallás után

35

35

35

18

18

Készségfejlesztés éneklés útján

35

35

35

18

18

Készségfejlesztés írásban Stílus- és zenetörténeti ismeretek elsajátítása

35

35

35

18

18

35

35

35

18

18

Zenetörténet I

140

140

140

72

72

Zenetörténeti ismeretek

47

47

47

24

24

Műelemzés

47

47

47

24

24

265

10644-12 Éneklés

Zenehallgatás Ének

46

46 280

40

46

24

24

320

128

448

144

40

128

312

Technikai gyakorlatok

40

40

19

59

20

19

39

Népdalok és feldolgozások

40

40

19

59

20

19

39

Preklasszikus és barokk művek Klasszikus dalok A romantika Áriák

40

10

50

19

69

20

10

19

49

40 40 40

10 10 10

50 50 50

19 19 19

69 69 69

20 20 20

10 10 10

19 19 19

49 49 49

40

14

54

24

14

38

160

64

224

72

64

156

XX-XXI. századi szerzők művei

40

Korrepetíció

140

Technikai gyakorlatok

20

20

9

29

10

9

19

Népdalok és feldolgozások

20

20

9

29

10

9

19

Preklasszikus és barokk művek

20

5

25

9

34

10

5

9

24

Klasszikus dalok

20

5

25

9

34

10

5

10

25

A romantika Áriák

20 20

5 5

25 25

9 10

34 35

11 11

5 5

9 9

25 25

20

20

266

XX-XXI. századi szerzők művei

20

20

9

29

10

9

19

Szolfézs II.

140

140

64

204

36

64

100

Készségfejlesztés hallás után

35

35

16

51

9

16

25

Készségfejlesztés éneklés útján

35

35

16

51

9

16

25

Készségfejlesztés írásban

35

35

16

51

9

16

25

Stílus- és zenetörténeti ismeretek elsajátítása

35

35

16

51

9

16

25

Zeneelmélet

280

280

64

344

108

64

172

Összhangzattan

94

94

22

116

36

22

58

Formatan

93

93

21

114

36

21

57

A continuo-játék alapjai

93

93

21

114

36

21

57

Zenetörténet II.

140

140

96

236

72

96

168

Zenetörténeti ismeretek

47

47

32

79

24

32

56

Műelemzés

47

47

32

79

24

32

56

Zenehallgatás

46

46

32

78

24

32

56

Zongora kötelező

140

140

32

172

36

32

68 267

Technikai gyakorlatok, etüdök

46

46

10

56

12

10

22

Barokk zeneművek

47

47

11

58

12

11

23

Előadási darabok

47

47

11

58

12

11

23

Dalirodalom

32

32

64

96

72

64

136

A vokális zene fejlődése

8

8

16

24

18

16

34

8

8

16

24

18

16

34

8

8

16

24

18

16

34

Színpadi művek vokális elemzése

8

8

16

24

18

16

34

Hangegészségtan

36

36

36

36

36

A hang fizikai sajátosságai

9

9

9

9

9

A hangképző szervek anatómiája

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

A vokális művek irodalmi – és egyéb művészetekkel való kapcsolatai Dalciklusok

A hangszalagok Az énekesi életforma kialakítása

268

Beszéd- és színpadi gyakorlat

100

Fonetikai alapismeretek Artikulációs gyakorlatok Beszédhibák javítása Gyakorlat

140

96

236

72

25

25

24

49

25

25

24

25

25 65

25

40

40

40

96

208

18

24

42

49

18

24

42

24

49

18

24

42

24

89

18

24

82

40

Népzene

32

32

64

96

72

64

136

Zenei anyanyelvünk megismerése

10

10

22

32

24

22

46

A népművészet, népszokások, paraszti életmód megismertetése

11

11

21

32

24

21

45

11

11

21

32

24

21

45

Betekintés a népzene rendszerezésének, a népdalok elemzésének alapjaiba Kamarazene Egyszerű szerkezetű és felépítésű duettek, tercettek

64

40

104

64

168

72

40

64

176

16

10

26

16

42

18

10

16

44

269

Romantikus duettek, együttesek

16

10

26

16

42

18

10

16

44

Dalok, áriák obligát hangszerrel

16

10

26

16

42

18

10

16

44

Kantáták, oratóriumok operák részletei

16

10

26

16

42

18

10

16

44

Olasz nyelv

280

280

128

408

144

128

272

Nyelvtani ismeretek

140

140

64

204

72

64

136

Beszédgyakorlatok

70

70

32

102

36

32

68

Művek, műrészletek nyelvi értelmezése

56

56

25

81

29

25

54

Íráskészség fejlesztése

14

14

7

21

7

7

14

Zenei munkaképesség megőrzése

20

20

64

84

72

20

64

156

A légzés fejlesztése

6

6

20

26

24

6

20

50

7

7

22

29

24

7

22

53

7

7

22

29

24

7

22

53

576

2970

522 648

3130

1170

Foglalkozási ártalmak megelőzése Zenei mozgások fejlesztése és korrekciója Összesen Összesen

818

1144

1962

1962 160

2122

432

1008

160

368 640

2178

1008

2338 270

Elméleti óraszámok/aránya

1250 óra = 40 %

890 óra = 38 %

Gyakorlati óraszámok/aránya

1880 óra = 60 %

1448óra = 62 %

Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat A táblázatban aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok a szakmairány közös tartalmakat jelölik. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%­a felosztásra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, atémakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.

271

Szakközépiskolai képzés éves szakmai óraszámok: 54 212 06 NÉPI ÉNEKES szakmairány SZAKKÉPESÍTÉS Párhuzamos oktatás esetén felhasználható óraszámok: Óraszámok alakulása 40 órás héttel, a közismereti 4 órás szabad sáv ajánlott felhasználásával 9. 10. 11. 12. 13. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam hetek száma 36 36 36 32 32 heti szakmai óraszám a heti 40 órás szki 11 12 13 16 31 kerettanterv szerint NAT művészet óra 1 szabad sáv 4 4 4 4 4 helyi szinten szakmai képzésre fordítható 15 17 17 20 35 összes óraszám éves óraszám 540 612 612 640 1120 képzési óraszám 9-12: 2404 képzési óraszám 13: 1120 gyakorlat (felosztva) 160 összes képzési óra:

3684

Szakképző évfolyamok esetén felhasználható óraszámok: évfolyam 1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam Ögy. nélkül Összesen:

heti óraszám szabadsáv nélkül 31 óra/hét* 31 óra/hét*

éves óraszám szabadsáv nélkül 1116 óra/év 160 óra 992 óra/év 2108 óra 2268 óra

heti óraszám szabadsávval 35 óra/hét* 35 óra/hét*

éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2380 óra 2540 óra

*Három éves képzés esetén – 1/13-tól 1/14-ig – a megadott összes óraszám megtartásával a heti óraszám 22 óra/hét, illetve 23 óra/hét lehet.

272

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

9.

10.

11.

Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

1/13

5/13 és 2/14.

12.

heti heti heti heti heti óraszám ögy óraszám ögy óraszám ögy óraszám óraszám ögy e gy e gy e gy e gy e gy 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Munkahelyi egészség és biztonság

0,5

heti óraszám e

gy

0,5

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

273

Párhuzamos képzés

Szakmai követelménymodulok

9-12. évfolyam e gy szabad ögy

Szolfézs I.

10602-12 Zenész alapok

10744-12 Néprajz és népzene

10743-12 Népdaléneklés

Tantárgyak

Zenetörténet I. Népzeneelméletés történet Néprajz Népzenei lejegyzés Néptánc

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13. évfolyam e gy szabad

Szakképesítés első évf. e

140

1/13. évfolyam gy szabad ögy 140

140

140

208 108

128 64

172

144 72

128 96

128 64

108 144

32 280 140

96 32 32 64 64

280

140

32

18

Szolfézs II. Zenetörténet II. Zeneelmélet Kultúrtörténet és esztétika összes óra

208

64

72

104 104

32 64

32 32

822

136 344

32 400

32 96

2042+344 szabad

160

576

128 32 32 64 64

36 72 72

104 72

1220

96 64

54

Főtárgy Hangegészségtan Beszédgyakorlat Kamaraének Társhangszer Zongora kötelező

összes óra

Szakképesítés utolsó évfolyama 2/14. évfolyam e gy szabad

976 + 96 szabad

18

36

36

32

36 446 662 1108 + 144 szabad

36 144

64 400 160

16

16

32 64

32 32 32

592

112

992 + 112 szabad 274

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szabályai alapján szervezett párhuzamos képzés szakmai óraszámai a 40 órás időkerethez igazodó és felhasználható óraszámokat és a közismereti képzésre fordítható szabad sáv óraszámait is tartalmazzák. A kerettanterv a szabad időkeretek felhasználására ajánlásokat fogalmaz meg.A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

Szakmai követelménymodul

Tantárgyak, témakörök

Ágazati Ágazati szakközépiskolai SzakképesítésÁgazati szakközépiskolai képzés szakközépképzés iskolai specifikus óraszáma a közismereti oktatással óraszáma a képzés szakképzés párhuzamosan közismeret összes óraszáma nélkül óraszáma 5/13. és 9-12. 2/14. 9. 10. 11. 12. 1/13. évfolyam

11499-12 11500-12 Munkahelyi Foglalkoztatás egészség és biztonság II.

e gy ögy e gy ögy e gy ögy e gy Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség

18 4 4 2 2 2 4

e 18 4 4 2 2 2 4

gy

ögy

e

18 4 4 2 2 2 4 16 4 4 4 4

A szakképzés összes óraszáma

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként

gy 18 4 4 2 2 2 4 16 4 4 4 4 275

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I. Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs

64 8 8 24 24

64 8 8 24 24

276

10602-12 Zenész alapok

e Szolfézs I. Készségfejleszté s hallás után Készségfejleszté s éneklés útján Készségfejleszté s írásban Stílus- és zenetörténeti ismeretek elsajátítása Zenetörténet I. Zenetörténeti ismeretek

gy

ögy

e

gy

13. évfolyam e

gy

A szakképzés összes óraszáma

5/13. évfolyam

14. évfolyam ögy

e

gy

szabad

9-12. évfolyam

Szakképesítés-specifikus szakképzés óraszáma

szabad

9-12. évfolyam

A szakképzés összes óraszáma

Szakképesítésspecifikus szakképzés óraszáma

szabad

Szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan

Szakközépiskolai képzés összes óraszáma

Tantárgyak, témakörök

szabad

Szakmai követelmény -modul

140

140

140

140

140

35

35

35

35

35

35

35

35

35

35

35

35

35

35

35

35

35

35

35

351

140

140

140

140

140

47

47

47

47

47

277

10744-12 Néprajz és népzene

Műelemzés Zenehallgatás

47 46

47 46

Népzeneelmélet -és történet

208

208

A népzene gyűjtése és kutatatásának története

23

47 46

47 46

128

336

144

128

272

23

13

36

11

9

20

45

45

27

72

37

35

72

45

45

27

72

37

35

72

40

40

24

64

17

15

32

A vokális népzene műfajai

22

22

10

32

11

9

20

A hagyományos előadásmód kérdései a népzenében

7

7

5

12

6

4

10

Magyar népzenetörténet és stílusösszefüggé sei A magyar népzene rendszerezése A magyar népi hangszerek és hangszeres népzene

47 46

278

Népzene és műzene kapcsolata Kitekintés az európai és Európán kívül hagyományos zenei kultúrákra Néprajz

14

14

12

26

13

11

24

12

12

10

22

12

10

22

108

108

64

172

72

96

168

Néprajzi alapfogalmak

20

20

3

23

20

2

22

Kutatástörténet, szakirodalmi alapvetés

10

10

7

17

16

2

18

Társadalomnépr ajz

18

18

10

28

18

11

29

Tárgyi kultúra

18

18

15

33

18

11

29

Folklór Hon- és népismeret Népzenei lejegyzés A népzenei lejegyzés története, funkciói A népzenei lejegyzés jelrendszere

32

32

22

54

52

52

10

10

7

17

18

18

172

172

10

32

128

300

108

96

204

10

10

10

10

32

32

30

30

279

10743-12 Népdaléneklés

Vokális népzenei felvételek lejegyzése Hangszeres népzenei felvételek lejegyzése Néptánc Fejlesztési feladatok Néptánc repertoár Színpadi adaptáció Táncfolklorisztik a Főtárgy Technikai fejlesztés Anyagismeret Népzenei összeállítások alkotása Színpadi előadás Hangegészségta n A hang fizikai sajátosságai

80

80

70

150

30

50

80

50

50

58

108

38

46

84

64

64

54

64

118

16

16

12

16

28

16

16

18

16

34

16

16

16

16

32

16

16

8

16

24

280

280

96

376

144

128

272

74

74

25

99

36

28

64

97

97

34

131

60

50

110

74

74

25

99

38

40

78

35

35

12

47

10

10

20

32

32

32

32

8

8

8

8

280

A hangképző szervek anatómiája A hangszalagok Az énekesi életforma kialakítása Beszédgyakorla t Fonetikai alapismeretek

8

8

8

8

8

8

8

8

8

8

8

8

32

32

32

64

36

32

68

8

8

8

16

8

8

16

8

8

8

16

8

8

16

8

8

8

16

10

8

18

8

8

8

16

10

8

18

280

280

64

344

72

64

136

70

70

6

76

10

6

16

70

70

8

78

20

18

38

Népzenei összeállítások alkotása

90

90

30

120

26

30

56

Csoportos színpadi előadói gyakorlatok

50

50

20

70

16

10

26

Artikulációs gyakorlatok Beszédhibák javítása Színpadi gyakorlat Kamaraének Népzenei dialektusok Vokális népzene csoportos funkciói

281

Társhangszer Technikai fejlesztés Anyagismeret

140

140

64

204

72

64

136

24

24

10

34

18

10

28

60

60

30

90

30

30

60

32

32

12

44

12

12

24

24

24

12

36

12

12

24

140

140

32

172

18

18

16

16

68

40

40

10

50

6

6

5

5

22

50

50

10

60

6

6

5

5

22

50

50

12

62

6

6

6

6

24

208

208

64

272

72

32

32

136

Készségfejleszté s hallás után

50

50

16

66

18

8

8

34

Készségfejleszté s éneklés útján

50

50

16

66

18

8

8

34

Készségfejleszté s írásban

50

50

16

66

18

8

8

34

Népzenei összeállítások készítése Színpadi gyakorlat Zongorakötelez ő Technikai gyakorlatok, etűdök Barokk zeneművek Előadási darabok Szolfézs II.

282

Stílus- és zenetörténeti ismeretek elsajátítása

58

58

16

74

18

8

8

34

Zenetörténet II.

104

104

208

32

32

272

64

32

96

Zenetörténeti ismeretek

35

35

70

10

10

90

22

10

32

Műelemzés

35

35

70

10

10

90

22

10

32

Zenehallgatás

34

34

68

12

12

92

20

12

32

Zeneelmélet Összhangzattan

72 36

104 52

176 88

64 32

32 16

272 136

36 18

36 18

32 16

32 16

136 68

Formatan

36

52

88

32

16

136

18

18

16

16

68

136

136

32

32

200

36

36

64

136

45 45

45 45

10 10

10 10

67 66

12 12

12 12

22 22

45 45

46

46

12

12

67

12

12

20

46

2386 2386

400

96

3458 3618

446

662 144 1252

Kultúrtörténet és esztétika Kultúrtörténet Esztétika Összművészeti összehasonlításo k Összesen Összesen

822 1220 344 2386

160

576 1072

160

440 592 112 1104

2356 2356

Elméleti óraszámok/aránya

38,5 %

38,5 %

Gyakorlati óraszámok/aránya

61,5 %

61,5 %

283

Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat A táblázatban aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%­a felosztásra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.

284

Szakközépiskolai képzés éves szakmai óraszámok: 54 212 06 NÉPZENÉSZ szakmairány SZAKKÉPESÍTÉS Párhuzamos oktatás esetén felhasználható óraszámok: Óraszámok alakulása 40 órás héttel, a közismereti 4 órás szabad sáv ajánlott felhasználásával 9. 13. 10. 11. 12. évfolyam évfolya évfolya évfolyam évfolyam évfolyam m m hetek száma 36 36 36 32 32 heti szakmai óraszám a heti 40 órás 11 12 13 16 31 szki kerettanterv szerint NAT művészet óra 1 szabad sáv 4 4 4 4 4 helyi szinten szakmai képzésre 15 17 17 20 35 fordítható összes óraszám éves óraszám 540 612 612 640 1120 képzési óraszám 9-12: 2404 képzési óraszám 13: 1120 gyakorlat (felosztva) 160 összes képzési óra: 3684 Szakképző évfolyamok esetén felhasználható óraszámok: évfolyam 1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam Ögy. nélkül Összesen:

heti óraszám szabadsáv nélkül 31 óra/hét* 31 óra/hét*

éves óraszám szabadsáv nélkül 1116 óra/év 160 óra 992 óra/év 2108 óra 2268 óra

heti óraszám szabadsávval 35 óra/hét* 35 óra/hét*

éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2380 óra 2540 óra

*Három éves képzés esetén – 1/13-tól 1/14-ig – a megadott összes óraszám megtartásával a heti óraszám 22 óra/hét, illetve 23 óra/hét lehet.

285

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

9.

10.

11.

Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

1/13

5/13 és 2/14.

12.

heti heti heti heti heti óraszám ögy óraszám ögy óraszám ögy óraszám óraszám ögy e gy e gy e gy e gy e gy 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Munkahelyi egészség és biztonság

0,5

heti óraszám e gy

0,5

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

286

Párhuzamos képzés

Szakmai követelménymodulok

10602-12 Zenész alapok

Tantárgyak

9-12. évfolyam e gy szabad ögy

Szolfézs I. Zenetörténet I.

Népzeneelméletés történet 10744-12 Néprajz Néprajz és népzene Népzenei lejegyzés Néptánc Főtárgy Kamarazene Társhangszer Zongora kötelező 10742-12 Népi hangszeres Szolfézs II. zenélés Zenetörténet II. Zeneelmélet Kultúrtörténet és esztétika Beszédgyakorlat összes óra

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13. évfolyam e gy szabad

e

140

1/13. évfolyam gy szabad ögy

Szakképesítés utolsó évfolyama 2/14. évfolyam e gy szabad

140

140

140

208

128

144

128

108

64

72

96

172

128 280 280 140

64 96 96 64

144 72 72

140

32

18

208

64

72

104 72

822

108

32 1220

96 54

64 128 96 64

18

16

16

32 64

32 32 32

104 104

32 64

32 32

36

36

32

136

32

32

36

36

64

344

400

32 576

96

160 összes óra

Szakképesítés első évf.

2042+344 szabad

976 + 96 szabad

36 446 662 1108 + 144 szabad

144

400

32 592

112

160 992 + 112 szabad

287

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szabályai alapján szervezett párhuzamos képzés szakmai óraszámai a 40 órás időkerethez igazodó és felhasználható óraszámokat és a közismereti képzésre fordítható szabad sáv óraszámait is tartalmazzák. A kerettanterv a szabad időkeretek felhasználására ajánlásokat fogalmaz meg. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

288

Szakmai követelménymodul

Tantárgyak, témakörök

Ágazati Ágazati szakközépiskolai SzakképesítésÁgazati szakközépiskolai képzés szakközépképzés iskolai specifikus óraszáma a közismereti oktatással óraszáma a képzés szakképzés párhuzamosan közismeret összes óraszáma nélkül óraszáma 5/13. és 9-12. 2/14. 9. 10. 11. 12. 1/13. évfolyam

11498-12 Foglalkoztatás 11499-12 11500-12 Munkahelyi I. (érettségire Foglalkoztatás egészség és biztonság épülő képzések II. esetén)

e gy ögy e gy ögy e gy ögy e gy Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség Foglalkoztatás I. Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs

18 4 4 2 2 2 4

e 18 4 4 2 2 2 4

gy

ögy

e

18 4 4 2 2 2 4 16 4 4 4 4 64 8 8 24 24

A szakképzés összes óraszáma

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként

gy 18 4 4 2 2 2 4 16 4 4 4 4 64 8 8 24 24 289

e

gy

e

gy

ögy

e

gy

140

140

140

140

35

35

35

35

35

35

35

35

35

35

35

35

35

35

35

35

35

35

35

351

140

140

140

140

140

47

47

47

47

47

47 46

47 46

47 46

47 46

47 46

Készségfejlesztés éneklés útján

10602-12 Zenész alapok

ögy

14. évfolyam

140

Szolfézs I. Készségfejlesztés hallás után

Készségfejlesztés írásban Stílus- és zenetörténeti ismeretek elsajátítása Zenetörténet I. Zenetörténeti ismeretek Műelemzés Zenehallgatás

gy

13. évfolyam

A szakképzés összes óraszáma

szabad

e

szabad

9-12. évfolyam

Szakképesítés-specifikus szakképzés óraszáma

szabad

Tantárgyak, témakörök

A SzakközépSzakképesítés- szakiskolai specifikus képzés képzés szakképzés összes összes óraszáma óraóraszáma száma 9-12. 5/13. évfolyam évfolyam

szabad

Szakmai követelménymodul

Szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan

290

Népzeneelméletés történet

208

208

128

336

144

128

272

23

23

13

36

11

9

20

Magyar 45 népzenetörténet és stílusösszefüggései

45

27

72

37

35

72

A magyar népzene rendszerezése A magyar népi hangszerek és hangszeres népzene

45

45

27

72

37

35

72

40

40

24

64

17

15

32

A vokális népzene műfajai

22

22

10

32

11

9

20

7

7

5

12

6

4

10

14

14

12

26

13

11

24

10744-12 Néprajz és népzene

A népzene gyűjtése és kutatatásának története

A hagyományos előadásmód kérdései a népzenében Népzene és műzene kapcsolata

291

Kitekintés az európai és Európán kívül hagyományos zenei kultúrákra

12

12

10

22

12

10

22

Néprajz

108

108

64

172

72

96

168

Néprajzi alapfogalmak

20

20

3

23

20

2

22

Kutatástörténet, szakirodalmi alapvetés

10

10

7

17

16

2

18

Társadalomnéprajz

18

18

10

28

18

11

29

Tárgyi kultúra

18

18

15

33

18

11

29

Folklór Hon- és népismeret

32

32

22

54

52

52

10

10

7

17

18

18

172 Népzenei lejegyzés A népzenei lejegyzés története, 10 funkciói A népzenei 32 lejegyzés jelrendszere

172

128

300

108

96

10

10

10

10

32

32

30

30

204

292

Vokális népzenei felvételek lejegyzése Hangszeres népzenei felvételek lejegyzése Néptánc Fejlesztési feladatok

80

80

70

150

30

50

80

50

50

58

108

38

46

84

64

64

54

64

118

16

16

12

16

28

16

16

18

16

34

16

16

16

16

32

16

16

8

16

24

10742-12 Népi hangszeres zenélés

Néptánc repertoár Színpadi adaptáció Táncfolklorisztika 280

280

96

376

144

128

272

74

74

25

99

36

28

64

97

97

34

131

60

50

110

74

74

25

99

38

40

78

35 280

35 280

12 96

47 376

10 72

10 96

20 168

Népzenei dialektusok

70

70

16

86

10

16

26

Hangszeres népzene funkciói

70

70

18

88

20

18

38

Főtárgy Technikai fejlesztés Anyagismeret Népzenei összeállítások alkotása Színpadi előadás Kamarazene

293

Népzenei összeállítások alkotása Népi énekesek hangszeres kísérete Csoportos színpadi előadói gyakorlatok Társhangszer Technikai fejlesztés Anyagismeret Népzenei összeállítások készítése Színpadi gyakorlat Zongora kötelező Technikai gyakorlatok, etűdök Barokk zeneművek Előadási darabok Szolfézs II. Készségfejlesztés hallás után

90

90

20

110

32

32

26

20

46

32

32

50

50

10

60

16

10

26

140

140

64

204

72

64

136

24

24

10

34

18

10

28

60

60

30

90

30

30

60

32

32

12

44

12

12

24

24

24

12

36

12

12

24

140

140

32

172

18

18

16

16

68

40

40

10

50

6

6

5

5

22

50

50

10

60

6

6

5

5

22

50

50

12

62

6

6

6

6

24

208

208

64

272

72

32

32

136

50

50

16

66

18

8

8

34 294

Készségfejlesztés éneklés útján

50

50

16

66

18

8

8

34

Készségfejlesztés írásban

50

50

16

66

18

8

8

34

58

58

16

74

18

8

8

34

Stílus- és zenetörténeti ismeretek elsajátítása Zenetörténet II.

104

104

208

32

32

272

64

32

96

Zenetörténeti ismeretek

35

35

70

10

10

90

22

10

32

Műelemzés

35

35

70

10

10

90

22

10

32

Zenehallgatás Zeneelmélet

34

34

68

12

12

92

20

12

32

Összhangzattan

72 36

104 52

176 88

64 32

32 16

272 136

36 18

36 18

32 16

32 16

136 68

Formatan

36

52

88

32

16

136

18

18

16

16

68

136

136

32

32

200

36

36

64

136

45 45

45 45

10 10

10 10

67 66

12 12

12 12

22 22

45 45

46

46

12

12

67

12

12

20

46

Kultúrtörténet és esztétika Kultúrtörténet Esztétika Összművészeti összehasonlítások Beszédgyakorlat

32

32

32

64

36

32

68

Fonetikai alapismeretek

8

8

8

16

8

8

16

295

Artikulációs gyakorlatok

8

8

8

16

8

8

16

Beszédhibák javítása

8

8

8

16

10

8

18

Színpadi gyakorlat

8

8

8

16

10

8

18

2386 2386

400 576 96 1072

3458 3618

Összesen Összesen

822 1220 344 2386 160

446

662 144 440 592 112 1252 160 1104

2356 2356

Elméleti óraszámok/aránya

38,5 %

38,5 %

Gyakorlati óraszámok/aránya

61,5 %

61,5 %

Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat A táblázatban aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%­a felosztásra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.

296

Szakközépiskolai képzés éves szakmai óraszámok: 54 212 03 GYAKORLATOS SZÍNÉSZ (szakmairány megjelölésével) SZÍNHÁZI ÉS FILMSZÍNÉSZ szakmairány SZAKKÉPESÍTÉSHEZ A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10613-12 Munkavédelem színházi munkaterületeken 10616-12

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

közismeret nélkül

12. heti óraszám e gy

0,5

1/13 heti óraszám e gy

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

0,5

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

Munkavédelmi ismeretek színházi munkaterületeken Színészmesterség gyakorlata

0,5

0,5

2

2

2

2

8

10

297

Színpadi és Vers- és filmszínészi alakítás prózamondás gyakorlata Beszédtechnika csoportos és egyéni gyakorlata Ének- és hangképzés egyéni gyakorlata Színpadi mozgás gyakorlata Színházi-, filmesés drámai műalkotások története, elemzése, esztétikája összes óra összes óra Hit- és erkölcstan

1,5

4

3

3

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

2

2

0,5

1

1

2

6

4

4 5 2

4

1

2

1

2

70

2

2

4 6 2

105

3

2

5 7 2

140

7

3

7 10 2

5,5

8

23 31 2

160

8

23 31 2

A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

298

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Ágazati Ágazati szakközép- szakközépiskolai képzés óraszáma iskolai a közismeret képzés nélkül összes óraszáma 9-12. 1/13. évfolyam

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan

Szakmai követelménymodul

Tantárgyak, témakörök 9.

11498-12 Foglalkoztatás I. 11499-12 11500-12 Munkahelyi (érettségire épülő Foglalkoztatás II. egészség és biztonság képzések esetén)

e

gy

10. ögy

e

gy ögy e

11. gy

12. ögy

e

gy

e

gy

ögy

Szakképesítésspecifikus szakképzés óraszáma 5/13. és 2/14. e

A szakképzés összes óraszáma

gy

Munkahelyi egészség és biztonság

18

18

18

18

Munkavédelmi alapismeretek

4

4

4

4

Munkahelyek kialakítása

4

4

4

4

Munkavégzés személyi feltételei

2

2

2

2

Munkaeszközök biztonsága

2

2

2

2

Munkakörnyezeti hatások

2

2

2

2

Munkavédelmi jogi ismeretek

4

4

4

4

Foglalkoztatás II.

16

16

Munkajogi alapismeretek

4

4

Munkaviszony létesítése

4

4

Álláskeresés

4

4

Munkanélküliség

4

4

Foglalkoztatás I.

64

64

Nyelvtani rendszerzés 1

8

8

Nyelvtani rendszerezés 2

8

8

Nyelvi készségfejlesztés

24

24

Munkavállalói szókincs

24

24

299

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan

Szakmai követelménymodul

Tantárgyak, témakörök

9.

10613-12 Munkavédelem színházi munkaterületeken

e Munkavédelmi ismeretek színházi 18 munkaterületeken

gy

10.

ögy

e

gy

11.

ögy

e

gy

12.

ögy

e

Ágazati Ágazati szakközépiskolai szakközép- képzés óraszáma SzakképesítésA a közismeret iskolai specifikus szakképnélkül képzés szakképzés zés összes óraszáma összes óraszáma 5/13. és 1/13. óraszáma 9-12. 2/14. évfolyam

gy

e

18

gy ögy

e

gy

18

A színházi üzem veszélyforrásai veszélyhelyzetei, azok elhárítása

9

9

A színpadi tevékenység balesetvédelmi előírásai

5

5

A színházi üzem kiszolgáló területeinek

4

4

18

300

10616-12 Színpadi és filmszínészi alakítás

veszélyforrásai, helyzetei, balesetvédelmi előírásai Színészmesterség gyakorlata

72 (ögy/9)

Szöveg nélküli és szöveges helyzetgyakorlatok, etűdök

72

Zenés helyzetgyakorlatok, etűdök Különböző hangulatú, egyszerű szerkezetű jelenetek előadása színdarabokból Kötött szövegű, verses drámarészletek előadása, színpadi stilizáció

72

(ögy/ 10)

72

6(ögy/ 11)

66

(ögy)

288 ögy

320

608

72

72

(ögy)

72

72

6(ögy)

66

144 ögy

128

301

Lélektani ábrázolás megjelenítése különböző stílusú drámarészletek előadásával

144

Kamera előtti, filmszínészi játék

48

Vers- és prózamondás gyakorlata Egyszerű szerkezetű, hangulat- és tájfestő lírai és prózai művek elemzése és előadása Összetett szerkezetű, különböző verselésű lírai művek elemzése és előadása Párbeszédes szerkezetű és prózai szövegek előadása

8 (ögy/ 11)

18

54

18

18

36

36

36

8(ögy)

64

64

144 ögy

72

128

272

ögy

302

Balladák előadása Modern lírai és prózai művek elemzése és előadása Drámai szövegek, monológok előadása Beszédtechnika csoportos és egyéni gyakorlata Lazító, légző és koncentrációs gyakorlatok A hangadás: zöngegyakorlatok, hangerő, hangmagasság Artikulációs és hangzójavító gyakorlatok Ritmus-, tempógyakorlatok A hanglejtés, hangsúly, hangszín gyakorlatai

40 40

48

36

18 18(ögy/10)

18

6

8

12

6

8

6

6

2

36(ögy/11)

108

96

32

8

6

32

20

12

26

16

18

18

16

204

28

303

Nonverbális kifejező eszközök Ének- és hangképzés egyéni gyakorlata Légzéstechnika Hangadás, skálagyakorlatok Népdalok, népdalfeldolgozások, virágénekek előadása Sanzonok, táncdalok, duettek előadása Dramatikus szerkezetű sanzonok, kuplék előadása Musicalrészletek előadása Színpadi mozgás gyakorlata Színpadi mozgástréning,

8 18

18

18

18

72

64

2

2

2

2

8

4

2

2

2

2

8

8

14

14

136

28

14

14

28

26

26 18 18

18 (ögy/9)

36 18

36 44(ögy/11)

64

216 ögy

128

36

32

344

304

koordinációs gyakorlatok Testtudat kialakítását célzó technikák Tánctechnikai tréningek (balett-, jazz tánc) Kontakt-technikák Pantomim Néptánc Színházi-, filmesés drámai műalkotások története, elemzése, esztétikája Irodalmi műelemzés, poétikai és dramaturgiai ismeretek Művelődéstörténeti és művészettörténeti korszakok

18

18

18

9 9

18 13 13

36

32

18

36

32

18 14 14

36 36 36

32

72

72

108

252

12

12

12

36

6

6

6

18

176

428

305

Jelmez-, viselet-, és divattörténet

6

6

6

18

A színházművészet elmélete, esztétikája

12

12

12

36

18

18

Egyetemes színháztörténet Magyar színháztörténet Egyetemes drámatörténet Magyar drámatörténet A színművészet etikai vonatkozásai A színművészet pszichológiai vonatkozásai Filmelmélet, filmesztétika Egyetemes és magyar filmtörténet Összesen Összesen Elméleti óraszámok/aránya

36 18

18 36

36

32

36

32

36

16

36

16 8 8 32 32

36 144 180

70

72 144 216

105

72 180 252

140

108 212 320

288 828 160 1116

256

736 992

2268

306

Gyakorlati óraszámok/aránya Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

A táblázatban aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.

307

Szakközépiskolai képzés éves szakmai óraszámok: 54 212 06 SZINÉSZ II. szakmairány SZAKKÉPESÍTÉS A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

Színjátszás gyakorlat Színészi beszéd gyakorlata Színészi beszédtechnika csoportos és egyéni gyakorlata 10617-12 Színészi alakítás Daléneklés - zenés színészi gyakorlat Színpadi tánc és akrobatika gyakorlata Színjátszás elméleti és esztétikai ismeretei Összes óra Összes óra

Elméleti heti óraszám

Gyakorlati heti óraszám 12 3

2

4 4,5

6 6

25.5 31,5

A 2. számú táblázat „A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma” megadja a fent meghatározott heti óraszámok alapján a teljes képzési időre vonatkozó óraszámokat az egyes tantárgyak témaköreire vonatkozóan is (szabadsáv nélküli szakmai óraszámok).

297

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma Szakmai Tantárgyak/témakörök követelménymodul Színjátszás gyakorlat Próbafolyamat, próbafeladatok, színpadi előadás megvalósítása professzionális szcenikai feltételrendszerben Szerepépítés, karakterformálás drámai mű színpadra állítása során Szerepépítés, karakterformálás zenés mű színpadra állítása során Szerepépítés, karakterformálás filmszínészi gyakorlat során Szinkronszínészi, rádiós színészi gyakorlat Színészi beszéd gyakorlata

10617-12 Színészi alakítás

Elbeszélő, összetett versszerkezetek előadása Stilizált nyelvezetű drámai jelenetek, monológok előadása Időmértékes, kötött szerkezetű drámai jelenetek, monológok előadása Színészi beszédtechnika csoportos és egyéni gyakorlata Beszédtechnika elemeinek alkalmazása drámai szerep megformálása során Beszédtechnika elemeinek alkalmazása verses művek előadása során Beszédtechnika elemeinek alkalmazása spontán kommunikáció során. Blattolási gyakorlat. Daléneklés - zenés színészi gyakorlat Zenés etűdök alkotása Megzenésített versek, sanzonok, kuplék előadása Zenés művek (musical, song, rockopera, operett) betétdalainak előadása Színpadi tánc és akrobatika gyakorlata Színpadi tánc-technikai tréning

Elméleti órák száma

Gyakorlati órák száma 384 128

96 96 48 16 96 32 32 32 64 32

24

8 128 16 16 96 144 32

298

Színpadi koreográfia megvalósítása különböző mozgás (kontakt, pantomim) és színpadi tánc (jazztánc, történelmi és modern társastánc, néptánc) elemek alkalmazásával Fizikai és táncszínház, akrobatika Színjátszás elméleti és esztétikai ismeretei A színművészet esztétikája, a színészi alakítás formanyelve Színpadi szövegtípusok elmélete és feldolgozása A színházművészet stílustörténeti korszakai A színművészet játékstílusai, alkotási módszerei a XX. században Kortárs színházi irányzatok Színházi működéstan, jogi és gazdálkodási jellemzők Színháztípusok, szervezeti formák Összesen: Összes órák száma: Elméleti/gyakorlati óraszámok %-os aránya:

64

48 192 32 32 32 32 32 16 16 192

816 1008

19

81

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8. § (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%­a felosztásra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, atémakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.

299

2. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások meghatározása A kötelező tantárgyak és óraszámok átvétele mellett a nevelőtestületeknek döntenie kell az évfolyamonkénti órakeret 10%-ának (szabad órakeret) felhasználási módjáról. (Az órakeret felhasználása kötelező.) Dönthetnek például a minimális óraszámmal közölt tantárgyak időtartamának megemelése mellett, vagy szabadon választható tantárgyat vezethetnek be. Választhatnak a kerettantervekben szereplő emelt óraszámú tantárgyi kerettantervet, illetve alkalmazhatnak az iskola gyakorlatában korábban kidolgozott és/vagy használt tantárgyi tantervet, továbbá az iskolák saját tantárgyat/tantárgyakat is alkothatnak. A fentieken túl az iskolák dönthetnek a tantárgyi órakeret 10%-ának felhasználásáról is. Például az iskola úgy is határozhat, hogy a helyi tantervben nem ír elő további tananyagot, helyi jelentőségű tartalmakat; nem választ a választható tantárgyakból, hanem az egyes tematikai egységek között osztja el a rendelkezésre álló időkeretet az alkalmazható tudás megszerzése vagy a képességek fejlesztése céljából. A két évfolyamra megfogalmazott tantárgyi óraszámok tanévenkénti meghatározása is az iskola szakmai feladata közé tartozik. A két tanévre előírt ismeretek és fejlesztési követelmények szétválasztása megtörténhet a tematikai egységek mentén is, de bizonyos esetekben (elsősorban képességfejlesztésre irányuló egységek tekintetében) a tematikai egységek meg is bonthatók. A tanévekre történő bontás során a megadott óraszámot annak figyelembevételével szükséges meghatározni, hogy a fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végére teljesüljenek.

300

3. A 2013/2014 tanévtől kezdődően felmenő rendszerben kivezetésre kerülő helyi tanterv óratervei

Bocskai István Református Oktatási Központ Általános Iskolája Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 1–4. évfolyamon Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

2. évf.

3. évf.

4. évf.

10

10

9

Idegen nyelvek

3

Matematika

5

5

5

Hit- és erkölcstan

2

2

2

Környezetismeret

1

1

1

Ének-zene

1

1

1

Egyházi ének

1

Vizuális kultúra

1

1

1

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

Testnevelés és sport

5

3

3

26

24

27

Teljes óraszám

301

Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok 5–8. évfolyamon Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Társadalomismeret Hit- és erkölcstan Természetismeret Biológia Egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Egyházi ének Vizuális kultúra Médiaismeret Hon- és népismeret Informatika Dráma és tánc Testnevelés és sport Osztályfőnöki Teljes óraszám

6.évf. 4,5 4 4,5 2

7.évf. 4,5 4 4,5 2

2 2

2 1,5

1 1 1

1,5 1,5 1,5 1 1 1

8.évf. 4,5 4 4,5 2 0,5 2 1,5 0,5 1,5 1,5 1,5 1 0,5 1 0,5

0,5 1 0,5 3 1

1

1

2,5 1

2,5 1

28

30,5

31,5

302

Bocskai István Református Oktatási Központ Beleznay János Tagintézménye ÓRASZÁMOK 2012-2013. Tantárgy Magyar

1. osztály

2. osztály 8

3. osztály 8

4. osztály

7,5

Angol nyelv

5. osztály

6. osztály

7. osztály

8. osztály

7

4

4

4

4

3

3

3

3

3

Német nyelv

3

Történelem

2

2

2

2,5

4

4

4

4

2

2

Biológia és egészségtan

1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5

Fizika

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5

Matematika Környezetismeret

4,5

4,5

4

4

1

1

1,5

1,5

Természetismeret

Ének - zene

1

1

1,5

1

1

1

1

1

1,5

1,5

1,5

1

1,5

1,5

1

1

Technika

1

1

1

1

1

1

1

1

Testnevelés

5

3

3

3

5

2,5

2,5

2,5

1

1

1

1

1

Rajz

Informatika

303

Hittan

2

2

2

Egyházi ének

2

2

1

1

2

Tánc és dráma

0,5

0,5

Hon és népismeret

0,5

0,5

2

Médiaismeret

2

1

Osztályfőnöki 24

22

22

25,5

1

1

1

1

29,5

26

28,5

30

A táblázat a 2012-2013. tanév órahálóját tartalmazza. Az 1. és az 5. osztály óraszáma a mindennapos testnevelés bevezetése miatt megemelkedett. A jelenleg használt óraháló alapja a Beleznay régi pedagógiai programjában szereplő óraháló, amely a 2010. szeptember elsejétől életbe lépett átszervezéskor módosult. A 2013-2014-es tanévben az 1. és az 5. évfolyamon az új kerettantervi óraháló lesz érvényes, a többi évfolyam a kifutó óraháló alapján fog működni. Az új kerettantervi óraháló szerkezete, tantárgyi óraszámai és a választott kerettantervek mindenben megegyeznek a halásztelki református általános iskoláéval. Felmenő rendszerben a 2. és a 6. évfolyamra is kiterjed a mindennapos testnevelés.

304

Bocskai István Református Oktatási Központ – Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium A nyelvi előkészítő évfolyamos gimnázium órahálója:

Tantárgy

Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalmi és állampolgári ismeretek Bevezetés a filozófiába 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra, művészettörténet Testnevelés és sport* Osztályfőnöki Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika Természetismeret Tanulásmódszertan Érettségi előkészítő

Kötelező óraszám a törvény szerint Tantervi modulok Társadalomismeret és etika Tánc és dráma Mozgókép- és médiaismeret Művészetek

9. 3 10 3 2 5 0,5 5 2 1 27,5

Heti óraszám 10. 11. 12. 4 4 5 2 2 3 1 6 3 2 3 4 6 3 4 4 1 1 1 1 1 1 2 2 2 0,5 0,5 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 27,5 27,5 30

-

-

Magy 0,5 -

Magy 0,5 -

-

Magy 0,5 12 4 2

Választható órakeret 12 12 A válaszható keretből egy tanuló többletórája 4 4 Ebből Idegen nyelv 2 Érettségi előkészítő A kötelező óraszámot nem érintő tantárgyak Hit- és erkölcstan (12. évf.: Emberismeret és 2 2 etika 1) Egyházi ének 1 Testnevelés 1 * 2012/13-as tanévtől felmenő rendszerben heti 5 testnevelés óra.

13. 5 4 1 2 6 4 2 1 3 2 30

Társ. 1 -

Tört. 1 -

Magy 0,5 -

Magy 0,5 Magy 0,5 18 4

18 4 2

2

2

2

-

-

-

305

3.2. Szakközépiskola 9-12. évfolyam A szakközépiskola négy évfolyamán általános, érettségire felkészítő képzés, valamint 9-10. évfolyamon pályaorientációs szakmai képzés, 11-12. évfolyamon pedig szakmai alapozó képzés folyik. Azok a tanulók, akik szakközépiskolai tanulmányaikat a 9. évfolyamon 2001. szeptemberétől kezdték meg, az alábbi óraháló alapján tanulnak. Az iskola a 2001. szeptember 1-jétvel életbe lépett kerettanterv órahálójának figyelembe vételével az OKI tantervi adatbankjából a SZKINAT969-12 változat alatt szereplő minősített tantervet adaptálta. A szakmai orientációs, illetve alapozó tantárgyak tartalmát a központi irányelvek szerint alkalmazzuk. A 2003. szeptember 1-jével a 9. évfolyamon felmenő rendszerben bevezetett kötelező óraszámcsökkentés következtében az óraszámokat az új követelményekhez igazítottuk. A szakközépiskola órahálója:

Tantárgy

Szakmacsoportos alapozás

Szakmai orientáció

Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport* Osztályfőnöki Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika Kötelezően választható fakultáció, érettségi felkészítés Orientációs ismeretek elmélet

9. 4 2 4 3 1 5 1 1,5 1,5 2 1,5 2 1

Heti óraszám 10. 11. 4 4 2 3 1 4 5 3 4 1 1 2 2 1 1 1 1 3 2 1,5 2 2 2 -

12. 4 4 5 4 1 2 1 2 2 -

Orientációs ismeretek gyakorlat

1

-

-

-

Szakmai alapismeretek elmélet

-

-

2

2

Szakmai alapismeretek gyakorlat

-

-

2,5

2,5

27,5

27,5

27,5

27,5

12 4

18 4

18 4

2 -

2 -

2 -

Kötelező óraszám a törvény szerint

Választható órakeret 12 A válaszható keretből egy tanuló többletórája 4 A kötelező óraszámot nem érintő tantárgyak Hit és erkölcstan 2 Egyházi ének 1 * 2012/13-as tanévtől felmenő rendszerben heti 5 testnevelés óra.

306

Az esti gimnázium óraterve:

Tantárgy

Irodalom Magyar nyelv Történelem Idegen nyelv Matematika Fizika Kémia Földrajz Biológia Informatika Érettségi előkészítő Kötelező óraszám összesen Hit és erkölcstan

9. 2,5 0,5 2 3 3 1 1 1,5 14,5 0,5

Heti óraszám 10. 11. 2 2 0,5 0,5 2 2 3 3 3 3 0,5 0,5 1 1 1 1 1 1 1 14,5 14,5 0,5 0,5

12. 2 0,5 2 3 3 1 1 1 1 14,5 0,5

307

A szakmai képzések órahálói Nappali munkarend I. Ügyviteli szakmacsoport 1.) OKJ 33 346 01 1000 00 00 Irodai asszisztens szakképesítés; Képzési idő: 2 év

Tantárgy hetek száma

A munkahelyi kapcsolattartás Elektronikus szövegfeldolgozás Elektronikus információkezelés Hivatali gazdálkodás Üzleti protokoll Gépírás és iratkészítés Dokumentum készítés és -kezelés az irodában Testnevelés Osztályfőnöki Összesen: Heti óraszám:

Hit- és erkölcstan Választható órakeret

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

36

36

36

32

6 7 7

5 5 5

2 4

6

1 1 1008 28 2 1

5 1 1 896 28 2 1

Összes óraszám

Elmélet óraszám

Gyakorlat óraszám

Kimeneti képesítések száma

216 402 402 160 72 336

86 160 160 64 28 134

130 242 242 96 44 202

1 1 1 1 1 3

160 68 68 1904

80

80 68

1

68 780 41,0 % 136 136 68 68

1124

309

II. Informatika szakmacsoport 2.) OKJ 33 523 01 1000 00 00 Számítógép-szerelő, - karbantartó szakképesítés; Képzési idő: 2 év

Tantárgy hetek száma

Számítógép-kezelés, szoftverhasználat Munkaszervezés Számítógép összeszerelése Számítógép javítása, karbantartása Testnevelés Osztályfőnöki Összesen: Heti óraszám:

Hit- és erkölcstan Választható órakeret

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

36

36

36

32

7 1 18 1 1 1008 28 2 1

26 1 1 896 28 2 1

Összes óraszám

252 36 648 832 68 68 1904

Elmélet óraszám

72 36 260 332 0 68 768 40,0 % 136 136 68 68

Gyakorlat óraszám

180 0 388 500 68

Kimeneti képesítések száma

20 20 1 1

1136

310

3.) OKJ 54 481 04 0010 54 01Gazdasági informatikus szakképesítés; Képzési idő: 2 év Tantárgy hetek száma

Informatikai alapismeretek Munkatervezés és -szervezés Programozási ismeretek Informatikai ismeretek Gazdasági ismeretek Közgazdaságtan-Marketing Menedzselési ismeretek Projektirányítás Szoftvermenedzsment Vállalkozásmenedzsment Gazdasági jog Pénzügyi ismeretek Statisztika Számvitel Tervezés Osztályfőnöki Testnevelés Összesen: Heti óraszám:

Hit- és erkölcstan Választható órakeret

Összes óraszám

Elmélet óraszám

Gyakorlat óraszám

Kimeneti képesítések száma

208

108

100

20

72

72

0

20

3

96

46

50

8

2

208

90

118

7

2

64

48

16

8

3

2

172

150

22

1

2

1

104

72

32

2

2

2

136

104

32

19

2

64

24

40

19

2

64

40

24

19

72

72

0

2

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

13. évfolyam

14. évfolyam

36

36

36

32

36

32

4

2

2 4

2 2

2

136

68

68

1

2

2

136

68

68

1

3

3

204

94

110

1

1

32

20

12

8

1

1

68

68

0

1 1008 28

1 896 28

68 1904

0 1144

68 760

2

2

136

136

1

1

68

68

60,0 %

311

4/a) OKJ 54 481 03 0010 54 01Informatikai hálózattelepítő és –üzemeltető szakképesítés; Képzési idő: 2 év Tantárgy hetek száma

Informatikai alapismeretek Munkatervezés és -szervezés Projektirányítás Hálózati operációs rendszerek Hardver ismeretek Szoftverismeretek Vállalkozásmenedzsment Hálózati alapismerek WAN technológia Szakmai angol nyelv Osztályfőnöki Testnevelés Összesen: Heti óraszám:

Hit- és erkölcstan Választható órakeret

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

13. évfolyam

14. évfolyam

36

36

36

32

36

32

4

0

144

1

0

2

Gyakorlat óraszám

Kimeneti képesítések száma

58

86

20

36

15

21

20

0

72

29

43

8

2

18

648

260

388

7

4

0

144

58

86

8

7

0

252

101

151

2

1

0

36

15

21

19

3

4

236

95

141

2

2

2

136

55

81

1

0

2

64

26

38

1

1

1

68

28

40

1 1008 28

1 896 28

68 1904

28 779

40 1125

2

2

136

136

1

1

68

68

Összes óraszám

Elmélet óraszám

60,00%

312

4/b) OKJ 54 481 03 0010 54 07Webmesterszakképesítés; Képzési idő: 2 év Tantárgy hetek száma

Informatikai alapismeretek Munkatervezés és -szervezés Projektirányítás Szoftvermenedzsment Hardvertechnológia Szoftverismeretek Vállalkozásmenedzsment Web technológia I Web technológia II Web szolgáltatás Szakmai angol nyelv Élet és páyatervezés Osztályfőnöki Testnevelés Összesen: Heti óraszám:

Hit- és erkölcstan Választható órakeret

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

13. évfolyam

14. évfolyam

36

36

36

32

36

32

4

0

144

1

0

2

Gyakorlat óraszám

Kimeneti képesítések száma

58

86

20

36

15

21

20

0

72

29

43

8

2

0

72

29

43

7

4

0

144

58

86

8

7

0

252

101

151

2

1

0

36

15

21

19

2

0

72

29

43

2

2

14

520

208

312

1

0

10

320

128

192

1

0

2

64

26

38

1

1

0

36

15

21

8

1

1

68

68

0

1 1008 28

1 896 28

68 1904

0 779

68 1125

2

2

136

136

1

1

68

68

Összes óraszám

Elmélet óraszám

60,00%

313

III. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport 5.) OKJ 52 342 01 0000 00 00 Marketing és reklámügyintéző szakképesítés; Képzési idő: 1 év Tantárgy hetek száma

A vállalati promóció eszközei Alkalmazott számítástechnika Marketing- és PR alapismeretek Marketing kommunikáció a gyakorlatban Marketing kommunikáció alapelemei Marketing kommunikációs eszközök (DM akció)k Marketing kommunikációs eszközök (kereskedői program9 Marketing kommunikációs eszközök (Promóció9 Marketing kommunikációs eszközök(POS) Marketing környezeti elemzés Rendezvényszervezés Sajtókapcsolat Szakmai kommunikáció idegen nyelven Üzleti adminisztráció Viselkedéskultúra és üzleti kommunikáció Testnevelés Osztályfőnöki Összesen: Heti óraszám:

Hit- és erkölcstan Választható órakeret

9. évf.

10. 11. évf. évf.

12. évf.

36

36

32

36

I. félév 18 3 2 8 3 0 0 0 0 0 0 3 0 3 2 2 1 1 504 28 2 1

Kimeneti II. Összes Elmélet Gyakorlat képesítése félév óraszám óraszám óraszám k száma 14 54 44 10 1 2 64 36 28 4 2 172 144 28 4 2 82 72 10 1 1 14 14 0 1 2 28 14 14 1

2 2 2 2 2 3 2 2 1 1 392 28 2 1

28 28 28 28 54 28 96 64 64 32 32 896 64 32

14 14 14 14 36 14 64 32 64

14 14 14 14 18 14 32 32

1 1 1 1 1 1 4 4 4

32 32 622 69,5% 64 32

274

314

OKJ 55 34 5 02 0010 55 01

LOGISZTIKAIMŰSZAKIMENEDZSERASSZISZTENS FELSŐFOKÚSZAKKÉPZÉS(NAPPALIMUNKAREND) Évfolyam/Szemeszter Hét Tantárgy

I./1 Összesen

I./2

II./3

II./4

18

18

16

16 ea

ea gykr koll gyak ea gy kr koll gyak ea gy kr koll gyak ea gy kr koll gyak

gy

kr

0061-06 ÜGYVITELI,IRODATECHNIKAI,KOMMUNIKÁCIÓS ISMERETEKMODUL Gazdasági jog IdegennyelvI. IdegennyelvII. InformatikaI. InformatikaII. Számviteliés pénzügyialapok Kommunikáció gyakorlat

2 0

0 4

2 2

1 0

0

2

2

2

2

4

2

1

1 0

0

2 2 2 2 3 3 2

1

2

3

1 2

0

3

1

1

3

1

1

0062-06MARKETINGÉSPR ALAPISMERETEKMODUL Általános és humánmenedzsment Marketingkutatás Üzletimarketingalapjai

1 3

0

3

1

3

1

1

0067-06 ABESZERZÉS ÉSAZÉRTÉKESÍTÉS ELŐKÉSZÍTÉSE, MEGSZERVEZÉSE MODUL Közgazdaságtanalapjai 2 0 3 1 Közlekedési ismeretek 2 0 2 1 Minőségmenedzsment 2 0 2 1 Beszerzésilogisztika Vállalatgazdaságtan

3 2

0 1

4 4

1 1

0117-06 AVESZÉLYES ÁRUK TÁROLÁSÁNAK,SZÁLLÍTÁSÁNAK KÖVETELMÉNYEIMODUL Hulladékokés veszélyes árukszállításilogisztikája 1 Veszélyes árukraktározása,hulladékkezelés 3 0 2 1

1

3

1

Áruszállítás Közlekedésföldrajz

0118-06 ÁRUTERÍTÉS MODUL 2 2 4 2 0 3

3 3 3

3 2 2 4 4

3 2

1 1

0119-06 AZ ANYAGBESZERZŐMUNKAKÖR KÖVETELMÉNYEI MODUL Csomagolás és tárolás logisztikája Termelésilogisztika 2 0 2

1

4 3

2 1

0

4

1

4 2

315

0391-06 ALOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ SPECIÁLISFELADATAIMODUL Nemzetközi kereskedelmi ismeretek 2 0 3 Szállításilogisztika Szolgáltatási logisztika Vállalatilogisztika 2 1 4

1 2

0

2

2

0

4

2

1

3

3 4 2 4

1

1

1

2651-06 LOGISZTIKAIMENEDZSMENT,ELLÁTÁSILÁNC-MENEDZSMENTFELADATOKMODUL Logisztikaifolyamatoktervezése Logisztikaimenedzsment 2 1 4 1 0

1

3 4

2652-06 E-LOGISZTIKAI FELADATOK MODUL Informatikaialkalmazások Logisztikai informatika

2 1

0 1

3 3

1

3 3

1

EGYÉB TÁRGYAK Alkalmazottmatematika 1. Matematika Munkavédelem Műszakikémia Szakdolgozat

1 1 2 1

2 0 1

5 2 3

1

5

1

5 5 2 3 10

1 1 1 0

0 10

1

0

2

1

0

2

7

6 30

GYAKORLAT Logisztikagyakorlat Szakmai gyakorlat(360óra) Szállítmányozás gyakorlat

Összesen

4

15 9 28 24

Elméletaránya(%) Gyakorlat aránya(%)

4

6

16 9 30 25

4

6

14 8 32 22

5

4

13

2 3 2

2

1

0 2 7 2

5

120 1260

50 % 50 %

316

OKJ 55 345 02 0010 55 01 LOGISZTIKAIMŰSZAKIMENEDZSERASSZISZTENS Évfolyam/Szemeszter I./1 I./2 Hét

Ssz.

Tantárgy

18 óra

FELSŐFOKÚSZAKKÉPZÉS(ESTIMUNKAREND)

18

kr koll gyak óra

kr koll gyak óra

II./3

II./4

16

16

kr koll gyak óra

kr koll gyak

ea

gy

kr

0061-06 ÜGYVITELI,IRODATECHNIKAI,KOMMUNIKÁCIÓS ISMERETEKMODUL Gazdasági jog IdegennyelvI. IdegennyelvII. InformatikaI. InformatikaII. Számviteliés pénzügyialapok Kommunikáció gyakorlat

10 18

2 2

1 1 18

10

2

10 10

2

2

1

1 3

1 10

3

1

10

3

1

1

2 2 2 2 3 3 2

062-06MARKETINGÉSPR ALAPISMERETEKMODUL Általános és humánmenedzsment Marketingkutatás Üzletimarketingalapjai

10 14

3

3

1

0067-06 ABESZERZÉS ÉSAZÉRTÉKESÍTÉS ELŐKÉSZÍTÉSE, MEGSZERVEZÉSE MODUL Közgazdaságtanalapjai 10 3 1 Közlekedési ismeretek 10 2 1 Minőségmenedzsment 10 2 1 Beszerzésilogisztika Vállalatgazdaságtan

14 14

4 4

0117-06 AVESZÉLYES ÁRUK TÁROLÁSÁNAK,SZÁLLÍTÁSÁNAK KÖVETELMÉNYEIMODUL Hulladékokés veszélyes árukszállításilogisztikája 10 Veszélyes árukraktározása,hulladékkezelés 14 2 1

3

Áruszállítás Közlekedésföldrajz

1

1 1

1

0118-06 ÁRUTERÍTÉS MODUL 18 4 1 10 3 1

0119-06 AZ ANYAGBESZERZŐMUNKAKÖR KÖVETELMÉNYEI MODUL Csomagolás és tárolás logisztikája Termelésilogisztika 10 2 1

3 3 3

3 2 2 4 4

3 2

4 3

10

4

1

4 2

317

0391-06 ALOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ SPECIÁLISFELADATAIMODUL Nemzetközi kereskedelmi ismeretek 10 3 1 Szállításilogisztika Szolgáltatási logisztika Vállalatilogisztika 14 4 1

10

2

10

4

1

14

3

1

3 4 2 4

1

2651-06 LOGISZTIKAIMENEDZSMENT,ELLÁTÁSILÁNC-MENEDZSMENTFELADATOKMODUL Logisztikaifolyamatoktervezése Logisztikaimenedzsment 14 4 1

3 4

2652-06 E-LOGISZTIKAI FELADATOK MODUL Informatikaialkalmazások Logisztikai informatika

10 10

3 3

1 1

3 3

EGYÉB TÁRGYAK Alkalmazottmatematika 1. Matematika Munkavédelem Műszakikémia Szakdolgozat

10 14 10 10

5 2 3

5

1

5 5 2 3 10

1 1 1 0

0 10

1

10

1

10

2 3 2

64

30 4K 3Gy 406

GYAKORLAT Logisztikagyakorlat Szakmai gyakorlat(360óra) Szállítmányozás gyakorlat

Összesen

Elméletaránya(%) Gyakorlat aránya(%)

4

116

28 10K

120

30 10K

106

32 9K

0 2 7 2

1

120

50 % 50 %

318

LOGISZTIKAIMŰSZAKIMENEDZSERASSZISZTENS FELSŐFOKÚSZAKKÉPZÉSKREDITBESZÁMÍTÁSA Szak

FSZ

Bsc

Főiskola

Ssz.

Tantárgy

Bsc

DUF ea

gy

kr

koll

gyak

ea

gy

kr

DUF koll

gyak

ea

gy

kr

koll

gyak

0061-06 ÜGYVITELI,IRODATECHNIKAI,KOMMUNIKÁCIÓS ISMERETEKMODUL Gazdasági jog

2

2

2

InformatikaI.

2

2

2

InformatikaII.

3

3

3

0062-06MARKETINGÉSPR ALAPISMERETEKMODUL Marketing alapismeretek

2

4

0067-06 ABESZERZÉS ÉSAZÉRTÉKESÍTÉS ELŐKÉSZÍTÉSE, MEGSZERVEZÉSE MODUL Minőségmenedzsment

2

Beszerzésilogisztika

4

Vállalatgazdaságtan

4

2

2

4

4

0391-06 ALOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ SPECIÁLISFELADATAIMODUL Nemzetközi kereskedelmi ismeretek

3

Szállításilogisztika

4

Szolgáltatási logisztika

2

Vállalatilogisztika

Logisztika

4

4 EGYÉB TÁRGYAK

319

AlkalmazottmatematikaI

5

2

4

Matematika

5

5

5

Munkavédelem

2

2

Műszakikémia

3

2

3

GYAKORLAT Szakmai gyakorlat(360óra)

7

Szállítmányozás gyakorlat

2

Összesen

120

7

31

33

320

6.) OKJ 52 342 01 0000 00 00 Virágkötő, -berendező, virágkereskedő; Képzési idő 2 év

Tantárgy száma 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

Tantárgy Szakmai elméleti tantárgyak Osztályfőnöki Testnevelés Vállalkozási ismeretek Marketing ismeretek Áruforgalom irányítása Áruforgalom lebonyolítása Szabályszerű üzemeltetés Növényismeret és –kezelés Virágkötészet Térberendezés Tervkészítés Művészeti ismeretek Műszaki és építészeti ismeretek Informatika Szakmai idegen nyelv Szakmai elmélet összesen Szakmai gyakorlat Nyári összefüggő szakmai gyakorlat Szakmai gyakorlat összesen Összes óraszám

I/11. Óra (/hét) 36 hét*

II/12. Óra (/hét) 32 hét*

Összes óraszám

36 (1) 36 (1) 72(2) 36(1) 144(4) 108(3) 36(1) 36(1) 504(14) 504(14) 90 594(14) 1098

32 (1) 32(1) 64(2) 64(2) 64(2) 48(1,5) 32(1) 48(1,5) 32(1) 32(1) 448(14) 448(14) 448(14) 896

68 68 64 64 64 72 36 144 108 48 32 48 32 36 68 952 952 90 1042 1994

72(2)

64(2)

136

(46 % elmélet, 54 % gyakorlat)

17.

Hit- és erkölcstan

321

IV. Mezőgazdaság szakmacsoport 7.) OKJ 33 622 01 0000 00 00 Dísznövénykertész szakképesítés; Képzési idő: 3 év

Tantárgy száma

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

Tantárgy

I/11. II/12. III/13. Óra Óra (/hét) Óra/hét Összes óraszám (/hét) 36 hét* 36 hét* 32 hét*

Szakmai elméleti tantárgyak Osztályfőnöki 36 (1) Testnevelés 36 (1) Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek Növénytan 36 (1) Termesztési ismeretek 72(2) Műszaki ismeretek 72(2) Munkavállalói ismeretek 36(1) Dísznövénytermesztés 180(5) Dísznövényterm. munkafoly. szervz. Mikroszaporítás Informatika Szakmai idegen nyelv 36(1) Szakmai elmélet összesen 504(14) Szakmai gyakorlat 504(14) Nyári összefüggő szakmai gyakorlat 90 Szakmai gyakorlat összesen 594(14) Összes óraszám 1098

36 (1) 36 (1) 108(3) 72(2) 180(5) 36(1) 36(1) 504(14) 504(14) 90 594(14) 1098

32 (1) 32(1) -

104 104 108 36 72 144 36 160(5) 520 32(1) 32 128(4) 128 32(1) 68 32(1) 104 448(14) 1456 448(14) 1456 180 448(14) 1636 896 3092

(46 % elmélet, 54 % gyakorlat)

14.

Hit- és erkölcstan

72(2)

72(2)

64(2)

136

322

8/a) OKJ 31 622 01 0010 31 02 Kertész (gyümölcstermesztő) szakképesítés; Képzési idő: 2 év Tantárgy száma 1. 2. 3. 4. 5. 6.

7. 8. 9. 10. 11.

12. 13.

14.

15.

16.

Tantárgy Szakmai elméleti tantárgyak Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek Növénytan Termesztési ismeretek Műszaki ismeretek Munkavállalói ismeretek Gyümölcstermesztés Szakmai elmélet összesen Szakmai gyakorlati tantárgyak Vállalkozási és kereskedelmi gyakorlat Informatika (elm.ig. gyak.) Termesztési gyakorlat Műszaki gyakorlat Gyümölcstermesztés gyakorlat Nyári összefüggő szakmai gyakorlat Szakmai gyakorlat összesen Szakmai óraszám összesen (40% elmélet, 60 % gyakorlat) Kötelező elmélet Osztályfőnöki Testnevelés Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak (20 %) Szabadon választható kötelező szakmai elmélet (pl. informatika, idegen nyelv, másik elágazás szakmai tantárgya) Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat (pl. másik elágazás szakmai gyakorlata) Elmélet összesen Gyakorlat összesen Összes óraszám (45% elmélet, 55 % gyakorlat, tanévben: 47,2 % és 52,8%) Hit- és erkölcstan

I/11. Óra (/hét) 36 hét

II/12. Óra (/hét) 32 hét

Összes óraszám

36 (1) 72 (2) 72 (2) 36 (1) 180 (5) 396 (11)

96 (3) 64 (2) 160 (5) 320 (10)

96 36 72 136 36 340 716

54 (1,5) 126 (3,5) 324 (9) 90 594 (14) 990 (25)

112 (3,5) 32 (1) 112 (3,5) 224 (7) 480 (15) 800 (25)

112 32 54 238 548 90 1074 1790

108 (3) 36 (1) 72 (2) 252 (7)

96 (3) 32 (1) 64 (2) 224 (7)

214 68 136 476

108 (3)

96 (3)

204

144 (4)

128 (4)

272

612 (17) 738 (18) 1350 (35)

512 (16) 608 (19) 1120 (35)

1124 1346 2470

72 (2)

64 (2)

136

323

8/b) OKJ 31 622 01 0010 31 03Kertész (szőlőtermesztő) szakképesítés; Képzési idő: 2 év Tantárgy száma 1. 2. 3. 4. 5. 6.

7. 8. 9. 10. 11.

12. 13.

14.

15.

16.

Tantárgy Szakmai elméleti tantárgyak Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek Növénytan Termesztési ismeretek Műszaki ismeretek Munkavállalói ismeretek Szőlőtermesztés Szakmai elmélet összesen Szakmai gyakorlati tantárgyak Vállalkozási és kereskedelmi gyakorlat Informatika (elm.ig. gyak.) Termesztési gyakorlat Műszaki gyakorlat Szőlőtermesztés gyakorlat Nyári összefüggő szakmai gyakorlat Szakmai gyakorlat összesen Szakmai óraszám összesen (40% elmélet, 60 % gyakorlat) Kötelező elmélet Osztályfőnöki Testnevelés Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak (20 %) Szabadon választható kötelező szakmai elmélet (pl. informatika, idegen nyelv, másik elágazás szakmai tantárgya) Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat (pl. másik elágazás szakmai gyakorlata) Elmélet összesen Gyakorlat összesen Összes óraszám (45% elmélet, 55 % gyakorlat, tanévben: 47,2 % és 52,8%) Hit- és erkölcstan

I/11. Óra (/hét) 36 hét

II/12. Óra (/hét) 32 hét

Összes óraszám

36 (1) 72 (2) 72 (2) 36 (1) 180 (5) 396 (11)

96 (3) 64 (2) 160 (5) 320 (10)

96 36 72 136 36 340 716

54 (1,5) 126 (3,5) 324 (9) 90 594 (14) 990 (25)

112 (3,5) 32 (1) 112 (3,5) 224 (7) 480 (15) 800 (25)

112 32 54 238 548 90 1074 1790

108 (3) 36 (1) 72 (2) 252 (7)

96 (3) 32 (1) 64 (2) 224 (7)

214 68 136 476

108 (3)

96 (3)

204

144 (4)

128 (4)

272

612 (17) 738 (18) 1350 (35)

512 (16) 608 (19) 1120 (35)

1124 1346 2470

72 (2)

64 (2)

136

324

8/c) OKJ 31 622 01 0010 31 04Kertész (zöldségtermesztő) szakképesítés; Képzési idő: 2 év Tantárgy száma 1. 2. 3. 4. 5. 6.

7. 8. 9. 10. 11.

12. 13.

14.

15.

16.

Tantárgy Szakmai elméleti tantárgyak Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek Növénytan Termesztési ismeretek Műszaki ismeretek Munkavállalói ismeretek Zöldségtermesztés Szakmai elmélet összesen Szakmai gyakorlati tantárgyak Vállalkozási és kereskedelmi gyakorlat Informatika (elm.ig. gyak.) Termesztési gyakorlat Műszaki gyakorlat Zöldségtermesztés gyakorlat Nyári összefüggő szakmai gyakorlat Szakmai gyakorlat összesen Szakmai óraszám összesen (40% elmélet, 60 % gyakorlat) Kötelező elmélet Osztályfőnöki Testnevelés Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak (20 %) Szabadon választható kötelező szakmai elmélet (pl. informatika, idegen nyelv, másik elágazás szakmai tantárgya) Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat (pl. másik elágazás szakmai gyakorlata) Elmélet összesen Gyakorlat összesen Összes óraszám (45% elmélet, 55 % gyakorlat, tanévben: 47,2 % és 52,8%) Hit- és erkölcstan

I/11. II/12. Óra (/hét) Óra (/hét) 36 hét 32 hét

Összes óraszám

36 (1) 72 (2) 72 (2) 36 (1) 180 (5) 396 (11)

96 (3) 64 (2) 160 (5) 320 (10)

96 36 72 136 36 340 716

54 (1,5) 126 (3,5) 324 (9) 90 594 (14) 990 (25)

112 (3,5) 32 (1) 112 (3,5) 224 (7) 480 (15) 800 (25)

112 32 54 238 548 90 1074 1790

108 (3) 36 (1) 72 (2) 252 (7)

96 (3) 32 (2) 64 (4) 224 (7)

214 68 136 476

108 (3)

96 (3)

204

144 (4)

128 (4)

272

612 (17) 738 (18) 1350 (35)

512 (16) 608 (19) 1120 (35)

1124 1346 2470

72 (2)

64 (4)

136

325

9.) OKJ 54 621 04 0010 54 01Kertész és növényvédelmi technikus szakképesítés; Képzési idő: 2 év Tantárgy száma 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.

20.

21. 22.

23.

Tantárgy Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek Növénytan Termesztési ismeretek Műszaki ismeretek Munkavállalói ismeretek Dísznövénytermesztés Gyümölcstermesztés Szőlőtermesztés Zöldségtermesztés Növényvédelem Szakmai elmélet összesen (40 % elmélet, 60 % gyakorlat) Vállalkozási és kereskedelmi gyakorlat Informatika (elm. igényes gyakorlat) Termesztési gyakorlat Műszaki gyakorlat Dísznövénytermesztés gyakorlat Gyümölcstermesztés gyakorlat Szőlőtermesztés gyakorlat Zöldségtermesztés gyakorlat Növényvédelmi gyakorlat Nyári összefüggő szakmai gyakorlat Szakmai gyakorlat összesen Szakmai óraszám összesen Kötelező elmélet Osztályfőnöki Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak (20 %) Szabadon választható kötelező szakmai elmélet (pl. testnevelés, informatika, idegen nyelv) Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat (pl. szakmai gyakorlatok) Elmélet összesen Gyakorlat összesen Összes óraszám (42,5 % elmélet, 57,5 % gyakorlat, tanévben 44,2% elmélet, 55,8 % gyakorlat) Hit- és erkölcstan

I/13. II/14. Óra (/hét) Óra (/hét) Összes 36 hét* 32 hét* óraszám 96 (3) 96 18 (0,5) 18 54 (1,5) 54 54 (1,5) 32 (1) 86 36 (1) 36 54 (1,5) 48 (1,5) 102 36 (1) 48 (1,5) 84 36 (1) 48 (1,5) 84 36 (1) 48 (1,5) 84 72 (2) 64 (2) 136 396 (11) 384 (12) 780 54 (1,5) 126 (3,5) 90 (2,5) 90 (2,5) 72 (2) 72 (2) 72 (2) 90 666 (16) 1062 (27)

80 (2,5) 32 (1) 64 (2) 48 (1,5) 48 (1,5) 64 (2) 64 (2) 80 (2,5) 480 (15) 864 (27)

80 32 54 190 138 138 136 136 152 90 1146 1926

36 (1) 36 (1) 252 (7)

32 (1) 32 (1) 224 (7)

68 68 476

108 (3)

96 (3)

204

144 (4)

128 (4)

272

540 (15) 810 (20) 1350 (35)

512 (16) 608 (19) 1120 (35)

1052 1418 2470

72 (2)

64 (2)

136

326

10.) OKJ 54 622 01 0000 00 00Parképítő és -fenntató technikus szakképesítés; Képzési idő: 2 év I/13. II/14. Összes óraszám Tantárgy Óra (/2 Óra (/2 Tantárgy száma hét) hét) 36 hét* 32 hét* Szakmai elméleti tantárgyak 1. Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek 48 (3) 48 2. Növénytan 18 (1) 18 3. Termesztési ismeretek 54 (3) 54 4. Műszaki ismeretek 72 (4) 72 - alapismeretek: 54 óra - parképítés: 18 óra 5. Munkavállalói ismeretek 54 (3) 54 6. Növényismeret 72 (4) 72 7. Kerttörténet 32 (2) 32 8. Kerttervezés 64 (4) 64 9. Kerttechnika 108 (6) 108 10. Geodézia 36 (2) 36 11. Parkfenntartás 80 (5) 80 12. Műszaki ismeretek (parkfenntartás) 32 (2) 32 13. Golfpálya-fenntartás 54 (3) 54 14. Temetőkertészet 48 (3) 48 Szakmai elmélet összesen 468 (26) 304 (19) 772

327

15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.

28.

29.

30.

31.

Szakmai gyakorlati tantárgyak Vállalkozási és kereskedelmi gyakorlat Informatika (elm. igényes gyakorlat) Termesztési gyakorlat Műszaki gyakorlat Növényismeret (gyakorlat) Kerttervezés (elm. ig. gyakorlat) Kerttechnika gyakorlat Geodézia gyakorlat Parkfenntartás gyakorlat Műszaki ismeretek (parképítés) gyakorlat Műszaki ismeretek (parkfenntartás) gyakorlat Golfpálya-fenntartás gyakorlat Temetőkertészet gyakorlat Nyári összefüggő szakmai gyakorlat Szakmai gyakorlat összesen Szakmai óraszám összesen (40% elmélet, 60% gyakorlat) Kötelező elméleti tantárgyak Osztályfőnöki Kötelező elmélet összesen

54 (3) 90 (5) 72 (4) 126 (7) 54 (3) 36 (2) -

80 (5) 32 (2) 112 (7) 224 (14) 32 (2)

80 32 54 90 72 112 126 54 224 36 32

72 (4) 90 594 (33) 1062 (54)

80 (5) 560 (35) 864 (54)

72 80 90 1154 1926

36 (2) 36 (2)

32 (2) 32 (2)

68 68

Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak (20%) Szabadon választható kötelező szakmai elmélet (pl. testnevelés, informatika, szakmai idegen nyelv) Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat (pl. növényismeret) Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak összesen

252 (14)

224 (14)

476

108 (6)

96 (6)

204

144 (8)

128 (8)

272

252

224

476

Elmélet összesen

612 (34)

432 (27)

1044

Gyakorlat összesen Összes óraszám (42,3% elmélet, 57,7% gyakorlat, tanévben 43,9% és 56,1%) Hit- és erkölcstan

738 (41) 1350 (70)

688 (43) 1120 (70)

1426 2470

72 (4)

64 (4)

136

328

Esti munkarend 1.) OKJ 54 481 04 0010 54 01Gazdasági informatikus szakképesítés; Képzési idő: 2 év

Tantárgy hetek száma

Informatikai alapismeretek Munkatervezés és szervezés Programozási ismeretek Informatikai ismeretek Gazdasági ismeretek Közgazdaságtan-Marketing Menedzselési ismeretek Projektirányítás Szoftvermenedzsment Vállalkozásmenedzsment Gazdasági jog Pénzügyi ismeretek Statisztika Számvitel Tervezés

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

13. évfolyam

14. évfolyam

36

36

36

32

36

32

3

2

Összes óraszám

Elmélet óraszám

Gyakorlat óraszám

Kimeneti képesítések száma

172

102

70

20

90

54

36

20

1

32

18

14

8

2

172

102

70

7

1

32

18

14

8

1

68

36

28

1

1

36

20

16

2

1

36

20

16

19

1

32

18

14

19

0,5

16

9

7

19

1

32

18

14

2

1

32

18

14

1

1

32

18

14

1

3

2

172

102

70

1

522 14,5

1 464 14,5

32 986

18 571

14 415

8

Összesen: Heti óraszám:

Hit- és erkölcstan

0,5

0,5

18

2,5 3 1

58,00%

16

342

2/a) OKJ 54 481 03 0010 54 01Informatikai hálózattelepítő és –üzemeltető szakképesítés; Képzési idő: 2 év Tantárgy hetek száma

Informatikai alapismeretek Munkatervezés és -szervezés Projektirányítás Hálózati operációs rendszerek Hardver ismeretek Szoftverismeretek Vállalkozásmenedzsment Hálózati alapismerek WAN technológia Szakmai angol nyelv Osztályfőnöki Testnevelés Összesen: Heti óraszám:

Hit- és erkölcstan Választható órakeret

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

13. évfolyam

14. évfolyam

36

36

36

32

36

32

3

0

108

1

0

1

Gyakorlat óraszám

Kimeneti képesítések száma

64

44

20

36

20

16

20

0

36

20

16

8

1

10,5

372

224

148

7

1

0

36

20

16

8

3

0

108

64

44

2

1

0

36

20

16

19

1

2

100

60

40

2

1

2

100

60

40

1

1,5

0

54

32

22

1

0

0

0

0

0

0 522 14,5

0 464 14,5

0 986

0 584

0 402

0,5

0,5

34

0

0

Összes óraszám

Elmélet óraszám

60,00%

34

343

3/b) OKJ 54 481 03 0010 54 07Webmester szakképesítés; Képzési idő: 2 év Tantárgy hetek száma

Informatikai alapismeretek Munkatervezés és -szervezés Projektirányítás Szoftvermenedzsment Hardvertechnológia Szoftverismeretek Vállalkozásmenedzsment Web technológia I Web technológia II Web szolgáltatás Szakmai angol nyelv Élet és páyatervezés Osztályfőnöki Testnevelés Összesen: Heti óraszám:

Hit- és erkölcstan Választható órakeret

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

13. évfolyam

14. évfolyam

36

36

36

32

36

32

3

0

108

1

0

1

Gyakorlat óraszám

Kimeneti képesítések száma

64

44

20

36

20

16

20

0

36

20

16

8

1

0

36

20

16

7

1

0

36

20

16

8

3

0

108

64

44

2

1

0

36

20

16

19

1

0

36

20

16

2

1

7

260

156

104

1

0

6

192

116

76

1

0,5

1,5

66

40

26

1

1

0

36

20

16

8

0

0

0

0

0

0 522 14,5

0 464 14,5

0 986

0 580

0 406

0,5

0,5

34

34

0

0

0

0

Összes óraszám

Elmélet óraszám

60,00%

344

III. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport 4.) OKJ 52 342 01 0000 00 00 Marketing és reklámügyintéző szakképesítés; Képzési idő: 1 év

Tantárgy hetek száma

A vállalati promóció eszközei Alkalmazott számítástechnika Marketing- és PR alapismeretek Marketing kommunikáció a gyakorlatban Marketing kommunikáció alapelemei Marketing kommunikációs eszközök (DM akció)k Marketing kommunikációs eszközök (kereskedői program9 Marketing kommunikációs eszközök (Promóció9 Marketing kommunikációs eszközök(POS) Marketing környezeti elemzés Rendezvényszervezés Sajtókapcsolat Szakmai kommunikáció idegen nyelven Üzleti adminisztráció Viselkedéskultúra és üzleti kommunikáció Összesen: Heti óraszám:

Hit- és erkölcstan

9. évf.

11. évf.

11. évf.

12. évf.

36

36

36

32

I. félév 18 1 3 1

II. félév 14 2 1 1 1 1 1 1 1 1

1,5 1 3 3 2 261 14,5

2 1,5 203 14,5

0,5

0,5

Összes óraszám

Elmélet óraszám

Gyako rlat Kimeneti óraszá képesítése m k száma

18 28 68 32 14 14

13 20 48 22 10 10

5 8 20 10 4 4

1 4 4 1 1 1

14 14 14 14 27 14 54 82 57 464

10 10 10 10 20 10 38 58 40 329 70%

4 4 4 4 7 4 16 24 17 135

1 1 1 1 1 1 4 4 4

9

7

345

5.) OKJ 54 621 04 0010 54 01Kertész és növényvédelmi technikus szakképesítés; Képzési idő: 2 év Tantárgy száma 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Tantárgy Szakmai elméleti tantárgyak Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek Növénytan Termesztési ismeretek Műszaki ismeretek Munkavállalói ismeretek Dísznövénytermesztés Gyümölcstermesztés Szőlőtermesztés Zöldségtermesztés Növényvédelem Szakmai elmélet összesen Szakmai gyakorlat Szakmai gyakorlat összesen Összes óraszám

I/13. Óra (/hét) 36 hét*

II/14. Óra (/hét) 32 hét*

-

32(1)

18 (0,5) 18 (0,5) 36(1) 18(0,5) 36(1) 18 (0,5) 18 (0,5) 18 (0,5) 72(2) 252(7) 252(7) 252(7) 504(14)

16(0,5) 16(0,5) 32(1) 32(1) 32(1) 64(2) 224(7) 224(7) 224(7) 448(14)

18(0,5)

16(0,5)

Összes óraszám

476 476 952

(46 % elmélet, 54 % gyakorlat)

12.

Hit- és erkölcstan

34

346

6.) OKJ 54 622 01 0000 00 00Parképítő és -fenntató technikus szakképesítés; Képzési idő: 2 év

Tantárgy száma 1. 2. 3. 4.

5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

Tantárgy Szakmai elméleti tantárgyak Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek Növénytan Termesztési ismeretek Műszaki ismeretek - alapismeretek: 27 óra - parképítés: 9 óra Munkavállalói ismeretek Növényismeret Kerttörténet Kerttervezés Kerttechnika Geodézia Parkfenntartás Műszaki ismeretek (parkfenntartás) Golfpálya-fenntartás Temetőkertészet Szakmai elmélet összesen Szakmai gyakorlat Szakmai gyakorlat összesen Összes óraszám

I/13. Óra (/hét) 36 hét*

II/14. Óra (/hét) 32 hét*

-

32(1)

18(0,5) 18(0,5) 36(1)

-

18(0,5) 36(1) 72(2) 18(0,5) 36(1) 252(7) 252(7) 252(7) 504(14)

16(0,5) 32(1) 64(2) 32(1) 48(1,5) 224(7) 224(7) 224(7) 448(14)

18(0,5)

16(0,5)

Összes óraszám

476 476 952

(46 % elmélet, 54 % gyakorlat)

16.

Hit- és erkölcstan

34

347

Alapfokú Művészeti Iskola ZENEMŰVÉSZET

A képzés struktúrája, óraterve, tantárgyai Hangszeres tanszakok:furulya, fuvola, oboa, klarinét, szaxofon, fagott, trombita, kürt, harsona–tenorkürt–baritonkürt, tuba, gitár, ütő, zongora, magánének Elméleti tanszakok, tantárgyak:szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom

Egyéb tantárgyak: kórus, kamarazene Képzési idő: (Megjegyzés: az évfolyamszámok magukba foglalják az előképző, alapfok és továbbképző évfolyamait. A képzési idő első számjegye az elméleti és egyéb előtanulmányokat jelöli.) A" tagozaton 2+10 évfolyam (furulya,gitár, zongora) B" tagozaton A "B" tagozat zárójeles számai az "A" tagozaton végzett előtanulmányokat jelentik. "B" tagozatra a növendéket az alapfok 2. évfolyamától javasolt irányítani. (3)+9 évfolyam (furulya, gitár, zongora) Elmélet és egyéb főtanszakok "A" tagozaton 2+10 évfolyam (szolfézs) "B" tagozaton (5)+7 évfolyam (szolfézs főtanszak)

Óraterv Évfolyamok Tantárgy

Előképző 1. (2) 2

Főtárgy Kötelező vagy kötelezően választható tárgy: szolfézs, zenetörténet Választható tárgy Összesen 2-4

Továbbképző

Alapfok

2. (2) 2

1. 2 2

2. 2 2

3. 2 2

4. 2 2

5. 2 2

6. 2 2

7. 2 2

8. 2 2

9. 10. 2 2 2 2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2-4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

Az óratervet az adott tanszakon meghatározott évfolyamok száma szerint kell érteni. Az előképzőt a növendéknek nem kötelező elvégeznie. Főtárgy: hangszeres tanszakok (egyéni), elméleti tanszakok (csoportos). Kötelező tárgy: szolfézs, zongora (az adott tanszakok óratervében jelölteknek megfelelően). 348

Kötelezően választható tárgy: - elméleti: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, - gyakorlati: zongora, második hangszer, kamarazene, kórus. Választható tárgy: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, zongora, második hangszer, kamarazene, kórus. Korrepetíció (zongorakíséret): a furulya főtárgyhoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás.

A tanítási órák számára és képzési idejére vonatkozó rendelkezések "A" és "B" tagozat, 2+10 évfolyamos (hosszú) tanszakok A tanítási órák (foglalkozások) száma és azok ideje tanítási hetenként értendő. Főtárgy: "A" tagozaton minimum 2x30 perc (egyéni), vagy minimum 2x45 perc (csoportos) "B" tagozaton minimum 2x45 perc A korrepetíció (zongorakíséret) ideje: "A" tagozaton (minimum) 1. évfolyamig 5 perc 2-3. évfolyamon 10 perc 4. évfolyamtól 15 perc "B" tagozaton (minimum) 1-2. évfolyamon 10 perc 3-4. évfolyamon 15 perc 5. évfolyamtól 20 perc Kötelező tárgy: a képzési idő minimum 2x45 perc "A" tagozaton a 4. évfolyam végéig "B" tagozaton a 10. évfolyam végéig Kötelezően választható tárgy: "A" tagozaton az 5-6. évfolyamon elmélet: minimum 1x45 perc Választható tárgy: az előképző 1. évfolyamától 1 vagy 2 foglalkozás "B" tagozaton elmélet: minimum 1x45 perc gyakorlat: minimum 1x45 perc (csoportos), vagy minimum 1x30 perc (egyéni) Hangszeres előkészítő: egyéni: 2x30 perc csoportos: 2x45 perc Kamarazene: minimum 1x45 perc A kamarazene csoportlétszáma a műfajnak megfelelően: 2-8 fő, maximum 15 fő. Kórus: minimum 2x45 perc Kötelező zongora: minimum 1x30 perc

349

A zeneoktatás kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a növendék más művészeti ág (képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ág) képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok központilag meghatározott tanítási óráin részt vehet. Óraterv 1 furulya, fuvola, oboa, klarinét, szaxofon, fagott, trombita, kürt, harsona–tenorkürt–baritonkürt, tuba, gitár, ütő, zongora, Évfolyamok Tantárgy

Előképző 1. (2) 2

Főtárgy Kötelező vagykötelezően választható tárgy: szolfézs, zenetörténet Választható tárgy Összesen 2-4

Továbbképző

Alapfok

2. (2) 2

1. 2 2

2. 2 2

3. 2 2

4. 2 2

5. 2 2

6. 2 2

7. 2 2

8. 2 2

9. 10. 2 2 2 2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2-4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

Óraterv 2 / Magánének

Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható tantárgy Összes óra:

Előképző (1) (2) (2)

(0–2) (4–6)

1 2 2

0–2 4–6

Évfolyamok Alapfok 2 3 4 2 2 2 2 2 2

0–2 4–6

0–2 4–6

0–2 4–6

5 2

6 2

2

2

0–2 4–6

0–2 4–6

350

NÉPTÁNC TANSZAK

Néptánc tanszak célja, feladatat, követelményei A néptánc tanszak célja, hogy a magyar néptánc és népi kultúra iránti érdeklődést elmélyítse a tanulókban. A táncokon keresztül ismerjék meg hagyományainkat, a magyar nép táncait, a táncok lépésanyagát, jellegzetességeit, stílusát. A tanszak feladata Ismertesse meg a tanulóval a hagyományos népi játékokat, - a három dialektus (nyugati, tiszai, erdélyi) tánctípusait, táncrendjeit, - a mozgásanyag variációs lehetőségeit, a táncokhoz kapcsolódó énekeket, zenei kíséretet, a néprajztudomány sajátos megközelítési módját, - a folklórkutatás tárgyának, az alávetett társadalmi rétegek, a "nép" műveltségének sajátos helyét az egyetemes emberi kultúrában, - a tánc művészi és közhasznú formáit, a társasági táncélet alkalmait, - a színpadi táncművészet legfontosabb ágazatait és korszakait, - az egyetemes és nemzeti táncművészet legjelentősebb művészeinek pályáját, - az egyetemes és nemzeti táncművészet néhány alapművét, s ezek elemzésén keresztül a táncirodalom különböző stílusait. Alakítsa ki a tanulókban a rendszeres munka természetes igényét, - a megfelelő munkafegyelmet, a munkájuk tudatos kontrollálását, a művészi előadásmód kivitelezését, - az általános szemléletmódot, amely a népi kultúra, népélet egyes jelenségeit egy összefüggő rendszer egymást feltételező részeiként értelmezi, - az esztétikai érzéket, a művészetek befogadására nyitott attitűdöt, a fogékonyságot a múlt és a jelen értékeinek befogadására. Fejlessze a tanuló mozgáskultúráját, fizikai állóképességét, ritmusérzékét, hallását, - zenéhez való alkalmazkodását, tér-, forma- és stílusérzékét, mozgásmemóriáját, - koncentráló képességét, improvizációs készségét, ízlését, kritikai érzékét, - a tánc komplexitásából adódóan a társművészetek (zene, képzőművészet, színház) iránti érzékenységét, vizuális memóriáját, a képzelőerejét. Ösztönözze a tanulót a közösségi alkotás öröme, a közösségi kultúra értékei iránt, - a néprajzi és általában kultúrtörténeti ismereteinek rendszeres gyarapítására, - a rendszeres múzeumlátogatásra, - a rendszeres társasági és színházi táncesemények látogatására, - a televízió és rádió táncos témájú műsorainak figyelemmel kísérésére, - az aktív részvétel igényét az iskolán kívüli alkalmakon való részvételre (kézműves foglalkozások, játszóházak, táncházak, néprajzi táborok, egyéb táncesemények), - a környezetében esetleg adódó gyűjtési lehetőségek kihasználására (helytörténeti hagyományok összeírása, nagyszülők, idős emberek tudásanyagának összegyűjtése). Tudatosítsa a tanulóban a tánctörténeti ismeretek fejlesztik a személyiségét, az ízlését és fogékonyságát általában a művészetek, különösen az előadóművészetek iránt. Hívja fel a tanulók figyelmét a korévfolyamuknak megfelelő néptáncos, népzenei, néprajzi, tánctörténeti irodalomra. Tegye nyitottá a tanuló személyiségét a folklór iránt.

351

Irányítsa a tanulót szakirányú továbbtanulásra, az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra Követelmények az alapfok elvégzése után Népi játék, néptánc A tanuló ismerje - a tanult játékokat (min. 20) és népdalokat (min. 40), - a tanult táncrendeket, s legalább kettőt magabiztosan improvizáljon, pl.: = dél-dunántúli ugrós, kanásztánc (fiúk), karikázó (lányok), = rábaközi dús, illetve körverbunk (fiúk), = szatmári verbunk (fiúk), hajlikázó (lányok), lassú és friss csárdás, = széki négyes, csárdás, sűrű és ritka tempó (fiúk), = lőrincrévi páros táncok, = sárközi ugrós és csárdás, karikázó (lányok), verbunk (fiúk), = dél-alföldi páros ugrós és csárdás. Legyen képes - a technikai gyakorlatokat biztosan végrehajtani, összekötni, - 2/4-es ritmusképletet visszatapsolni, dobogni, - felismerni és megnevezni az irányokat, arányokat, alakzatok. Folklórismeret A tanuló ismerje - a folklór mint történeti hagyomány sajátosságait, az egyes jeles napok időpontját, - a jeles napok vallási, hiedelmi funkcióját, magyarázó történetét, - a hagyományos paraszti élet jellegzetes fordulópontjait, - a magyar paraszti világkép legfőbb elemeit, eredetüket, s a hozzájuk fűződő mondákat, - a parasztság hiedelemvilágának főbb szereplőit, funkciójukat, - a korévfolyam szintjének megfelelő legfontosabb folklórkiadványokat (könyv, lemez) és intézményeket (múzeumok, gyűjtemények). Legyen képes - felidézni az egyes jelenségek konkrét megjelenését, a népszokások idejét és rítusrendjét, előadni népdalokat, rítusénekeket és szokásszövegeket. Követelmények a továbbképző elvégzése után Néptánc A tanuló ismerje - a különböző táncrendek zenéjét, népdalait (min. 100), - a tanult táncrendeket. Legyen képes - a technikai gyakorlatokat biztosan végrehajtani, összekötni, - 2/4-es ritmusképletet visszatapsolni, dobogni, - legyen képes felismerni és megnevezni az irányokat, arányokat, alakzatokat. Folklórismeret A tanuló ismerje - a fő népköltészeti műfajok jellegzetességeit, - a magyar népművészet-kutatás leghíresebb irányzatait, képviselőit, - a magyar néprajzi csoportok földrajzi elhelyezkedését, kialakulásuk legfőbb történeti momentumait, hagyományos népi kultúrájuk meghatározó jegyeit. Legyen képes - rugalmas szemlélettel látni az egyén, a közösség egységét és kölcsönhatását a hagyományos népi kultúrában, - megkülönböztetni a népi és "magas" kultúra jelenségeit, összehasonlítani jellemzőiket, 352

- felidézni a prózai népköltészeti alkotások főbb tartalmi csoportjait, témaköreit, Tánctörténet A tanuló ismerje - az adott évfolyam tananyagát, - a táncművészet kimagasló alapműveit, - a nagy egyéniségek munkásságát, - az egyetemes és nemzeti tánctörténeti folyamatokat. Legyen képes - elemezni a táncművészet különböző stílusait, Óraterv

Tantárgy

Évfolyamok Előképző Alapfok Továbbképző 1. 2. 1. 2. 3 4. 5. 6 7. 8. 9. 10. 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3

Népi játék, Néptánc Folklórismeret Tánctörténet Kötelezően választható:Népi ének Szabadon választható (2)

(2)

Összesen:

2-4

2-4

1 1 1

1

4

4

4 4

1

4

1 1

1

4 4

4

4

4

A tanszak tantárgyai Főtárgy: - Népi játék, néptánc Kötelező tantárgyak: - Folklórismeret - Tánctörténet Kötelezően választható tantárgyak: - Népi ének Szabadon választható tantárgyak: A tanszak bármely, az életkori sajátosságoknak megfelelő gyakorlati tantárgya.

353

KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁG A képző- és iparművészeti oktatás általános fejlesztési követelményei, feladatai Irányítsa a tanuló figyelmét az emberi és a természeti környezet esztétikumára, szépségére.Ismertesse meg az egyetemes emberi kultúra, az európai műveltség, a nemzeti hagyományok értékeit, az értékmegőrzés formáit.Ismertesse meg a kommunikáció művészi formáit, a képző- és iparművészet műfaji sajátosságait. Ösztönözze a tanulót az önkifejezés eszköztárának gazdagítására, és készítse fel a tanult művészi kifejező eszközök alkalmazására. Készítse fel a tanulót - a látvány megfigyelésére, értelmezésére, analízisére, - a vizuális információk, közlemények megértésére, - a képi gondolkodásra, a vizuális absztrakcióra, - tapasztalat, képzelet, emlékezet utáni ábrázolásra, - a legfontosabb kifejezési eszközök, kompozíciós eljárások ismeretére, - élmények, gondolatok, érzelmek vizuális kifejezésére, - a képi nyelv kifejezési szándék szerinti megválasztására, - a média által közvetített üzenetek befogadására, értelmezésére, - a vizuális önkifejezésre, alkotásra, - tanulmányok, szabadkézi vázlatok, makettek, modellek készítésére, - a kifejezési technikák, a tárgykultúra anyagainak ismeretére, - eszközhasználatra, anyagalakításra, - a baleset- és munkavédelmi előírások betartására, - tárgykészítésre, környezetformálásra, a kézműves tevékenységek gyakorlására, - a jelentés, az esztétikum felismerésére, értelmezésére, - a rendeltetés - a szerkezet, a tartalom és a forma összefüggéseinek felfedezésére, - a vizuális művészetek, a környezet- és tárgykultúra megismerésére, - a műelemzési eljárások alkalmazására. Tegye lehetővé a néphagyomány, a népi kultúra élményszerű megismerését. Alakítsa ki a tanulóban az esztétikum iránti igényt, - az esztétikai élményképességet, - az alkotó magatartást és ehhez tartozó pozitív beállítódásokat, szokásokat. Fejlessze a teremtő képzeletet és az improvizációs készséget. Óraterv Tantárgy

Évfolyamok Előképző Alapfok 1. 2. 1. 2. 3 4. 5. 6 Vizuális alapismeretek 2-4 2-4 Rajz-festés-mintázás 2 2 2 2 2 2 Műhelyelőkészítő 2 2 Műhelygyakorlat 2 2 2 2 Szabadon választható Összesen:

2-4

2-4

4

4

4 4

4

Továbbképző 7. 8. 9. 10. 2

2

2

2

2

2

2

2

4 4

4

4

4

A rajz-festés-mintázás és a műhelygyakorlatok óraszáma 1-3 vagy 3-1 arányban átcsoportosítható. Az előképzőt a tanulóknak nem kötelező elvégeznie.

354

A képzés tanszakai, tantárgyai Vizuális alapismeretek - Az előképző komplex művészeti tantárgya. Kötelező tantárgyak - Vizuális alapismeretek, rajz-festés-mintázás. - Műhely-előkészítő, műhelygyakorlat. Kötelező műhelygyakorlat választható tanszakai: - Képzőművészet: szobrászat A rajz-festés-mintázás tantárgy biztosítja a képző- és iparművészeti alapozást. A műhely-előkészítő foglalkozások során a tanuló a képzés több területével ismerkedhet meg. A műhelygyakorlat teszi lehetővé a képző- és iparművészeti szakirányú tevékenységeket. A képző-és iparművészet-oktatás kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más művészeti ág (zeneművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ág) képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok központilag meghatározott tanítási óráin részt vehet. Kötelező tantárgy Vizuális alapismeretek, rajz-festés-mintázás Az alapfokú művészetoktatás 12 évfolyamára a program a következő célésfeladatrendszert határozza meg: - a látás és a látványértelmező képesség fejlesztése, - a látványértelmezésben szerepet játszó tényezők tudatosítása, - a megjelenítő és a kompozíciós képesség fejlesztése, - a vizuális gondolkodás képességeinek fejlesztése = az elemzés, = az elvont gondolkodás, = a képi gondolkodás, = a képzettársítás és a szintetizálás (sűrítés), - jártasság a térábrázolásban és a geometria alapelemeiben, - jártasság kialakítása az anatómiai ismeretekben, - a plasztikai és a síkművészeti technikák készségszintű elsajátítása, - az egyes festői és szobrászi technikák, valamint a médiaművészet (intermédia) megismerése, alkalmazása, - a művészettörténet nagy korszakainak ismerete, - a vizuális kifejezőkészség fejlesztése. Követelmények A tanuló az alapfok végén ismerje - a rajz-festés-mintázás alapelemeit, - a vizuális gondolkodás formáit és nyelvezetét, - a tervezéstől az alkotásig tartó kreatív folyamat részeit, - a plasztikai, rajzi, festészeti technikák alkalmazásának módjait, - a sík és tér törvényszerűségeit a képzőművészet világában. A tanuló legyen képes - a látványt értelmezni, - a kompozíciós ismereteket alkalmazni, - a síkban és térben alkotásokat létrehozni, - a művészettörténet nagy korszakait ismertetni. 355

A tanuló a továbbképző végén ismerje - a vizuális nyelv kifejezőeszközeit, - azok jel- és jelentésrendszerét, - a sík- és térábrázolás szabályrendszerét, - az ábrázoló geometria alapelemeit, - a rajzi, festészeti és plasztikai ábrázolás leggyakrabban használt eljárásait, - a médiaművészet (film, videó, animáció) kifejezőeszközeit és azok jelrendszerének alapjait, - a képi konvenciók, a kompozíció jelentéshordozó elemeit, - az anatómia alapvető törvényszerűségeit és azok ábrázolási konvencióit, - a művészettörténet nagy korszakait. A tanuló legyen képes - a tanár által vagy önállóan kijelölt témák (korrektúra segítségével történő) feldolgozására, - a művészeti alkotómunka különböző elemeinek egyidejű alkalmazására, - sík- és térbeli művek létrehozására, - konkrét és elvont képi és plasztikai gondolatok megjelenítésére, - a látvány, illetve a képi megjelenítések elemző értelmezésére, sokrétű feldolgozására (tanári segítséggel), - a nagy művészettörténeti korok eredményeit saját alkotó munkája során felhasználni.

356

Bocskai István Református Oktatási Központ Egressy Béni Alap- és Középfokú Zeneművészeti és Színművészeti Szakközépiskolája, Ének-Zene Gimnáziuma

Középfokú klasszikus zenész-zeneoktatás óraterve: A középfokú képzés klasszikus zenész tanszak képzés szakaszai Klasszikus- zenész (hangszeres szak megjelölésével) A képzés ideje: 5 év Évfolyamok száma: párhuzamos oktatás 9.-13 évfolyam Az 54 212 04 0010 54 02 azonosító számú, Klasszikus zenész (a hangszer megjelölésével) megnevezésű elágazás párhuzamos oktatásra vonatkozó óraterve a 9. évfolyamtól a 13. évfolyamig MODUL száma és elnevezése

Tananyag EGYSÉG

Tananyag / Tantárgy megnevezése

Tananyag ELEMEK és azonosító számuk

Zenész alapmodul

Hallásfejlesztés Lapról éneklés Szolfézs Szolfézs Diktálás Interpretáció Összhangzattan Zeneelmélet Zeneelmélet Formatan Zenetörténeti ismeretek Zeneirodalom- Zeneirodalom műértelmezések Zenetörténet Zenetörténet Zenehallgatás Elmélet Népzene Népzene Gyakorlat Zongoraköt. Zongorakötelező Gyakorlat Hangszeres Énekkar / Gyakorlat (szakmai gyak) Zenekar Zenei Élet és Önmenedzselés menedzselés pályatervezés

1/ 9. évf.

2/10. évf.

3/11. évf.

4/12. évf.

5/13. évf.

10 10 10 10 20 20

10 10 10 10 21 21

10 10 10 10 21 21

11 11 11 11 21 21

11 11 11 11 21 21

20

21

21

21

21

20 20

21 21

21 21

21 21

21 26 26 21

20

21

21

21

21

20

21

21

21

21

180

187

187

191

243

357

Zenei kézségek fej.

Főtárgy Kamarazene Zeneelmélet Szolfézs

Zenemű egyéni elsajátitása Zenemű csoportos elsajátitása Zenei készség/elmélet Zenei készség/gyakorlat

41 41 41 41

41 41 41 41

41 41 41 41

41 41 41 41

42 42 42 42

Előadói gyakorlat

Élet és pályatervezés

Előkészület a fellépéshez

20

20

20

20

21

Előadói gyakorlat

Előadói gyakorlat

Főpróba Fellépés

41 41 14 12 8 41 20 361

41 41 14 12 8 41 21 362

41 41 22 10 14 12 8 20 42 21 415

41 41 22 10 14 12 20 42 21 407

42 42 24 11 15 10 22 42 21 418

Hangszeres játék

Hangszeres zenész

Zenei felvétel készítés/elm. Zenei felvétel készítés/gyak.

Hangszer

Hangszer ismeret

Beszerzés Karbantartás/elmélet Karbantartás/gyakorlat Elektroakusztikus hangszerek

Korrepetició Korrepetició Számitástech. Számitástech.

Zongorakíséret Alapszint

358

Középfokú klasszikus zenész-zeneoktatás óraterve: A középfokú képzés klasszikus zenész tanszak képzés szakaszai Klasszikus- zenész (hangszeres szak megjelölésével) A képzés ideje: 5 év Évfolyamok száma: párhuzamos oktatás 7.-11 évfolyam Az 54 212 04 0010 54 02 azonosító számú, Klasszikus zenész (a hangszer megjelölésével) megnevezésű elágazás párhuzamos oktatásra vonatkozó óraterve a 7. évfolyamtól a 11. évfolyamig MODUL száma és elnevezése

Tananyag EGYSÉG

Tananyag / Tantárgy megnevezése

Tananyag ELEMEK és azonosító számuk

Zenész alapmodul

Hallásfejlesztés Lapról éneklés Szolfézs Szolfézs Diktálás Interpretáció Összhangzattan Zeneelmélet Zeneelmélet Formatan Zenetörténeti ismeretek Zeneirodalom Zeneirodalom műértelmezések -Zenetörténet -Zenetörténet Zenehallgatás Elmélet Népzene Népzene Gyakorlat Zongorakötel Zongoraköt. ező Gyakorlat Hangszeres Énekkar / Gyakorlat (szakmai gyak) Zenekar Zenei Élet és Önmenedzselés menedzselés pályatervezés

Hangszeres játék Zenei kézségek fej.

Hangszeres zenész

Előadói gyakorlat Előadói gyakorlat

Főtárgy Kamarazene Zeneelmélet Szolfézs

Zenemű egyéni elsajátitása Zenemű csoportos elsajátitása Zenei készség/elmélet Zenei készség/gyakorlat

Élet és Előkészület a fellépéshez pályatervezés Főpróba Fellépés Előadói gyakorlat Zenei felvétel készítés/elm. Zenei felvétel készítés/gyak.

Hangszer

Hangszer ismeret

Beszerzés Karbantartás/elmélet Karbantartás/gyakorlat Elektroakusztikus hangszerek

Korrepetició Korrepetició Zongorakíséret Számitástech. Számitástech. Alapszint

1/ 7. évf.

2/ 8. évf.

3/ 9. évf.

4/10 . évf.

5/11. évf.

10 10 10 10 20 20

10 10 10 10 21 21

10 10 10 10 21 21

11 11 11 11 21 21

11 11 11 11 21 21

20

21

21

21

21

20 -

21 -

21 -

21 26 26

21 26 26

20

21

21

21

21

20

21

21

21

21

20

21

21

21

21

180

187

187

243

243

41 41 41 41

41 41 41 41

41 41 41 41

41 41 41 41

42 42 42 42

20

20

20

20

21

41 41 14 12 8 41 20 361

41 41 14 12 8 41 21 362

41 41 22 10 14 12 8 20 42 21 415

41 41 22 10 14 12 20 42 21 407

42 42 24 11 15 10 22 42 21 418

359

Középfokú magánének-zeneoktatás óraterve: A középfokú képzés klasszikus zenész tanszak képzés szakaszai Klasszikus- zenész (hangszeres szak megjelölésével) A képzés ideje: 5 év Évfolyamok száma: párhuzamos oktatás 9.-13 évfolyam Az 54 212 04 0010 54 03 azonosító számú, Magánénekes megnevezésű elágazás párhuzamos oktatásra vonatkozó óraterve a 9. a 13. évfolyamig. MODUL száma és elnevezése

Tananyag EGYSÉG

Tananyag / Tantárgy megnevezése

Zenész alapmodul

Szolfézs

Szolfézs

Zeneelmélet

Zeneelmélet

Zeneirodalom- ZeneirodalomZenetörténet Zenetörténet Népzene

Népzene

Zongoraköt.

Zongoraköt. Énekkar / Zenekar Élet és pályatervezés

Hangszeres (szakmai gyak)

Zenei menedzselés

1/ 9. évf.

2/ 10. évf.

3/ 11. évf.

Hallásfejlesztés Lapról éneklés Diktálás Interpretáció Összhangzattan Formatan Zenetörténeti ismeretek műértelmezések Zenehallgatás Elmélet Gyakorlat Gyakorlat

10 10 10 10 20 20

10 10 10 10 21 21

10 10 10 10 21 21

11 11 11 11 21 21

11 11 11 11 21 21

20

21

21

21

21

20 20

21 21

21 21

21 26 26 21

21 26 26 21

Gyakorlat

20

21

21

21

21

Önmenedzselés

20

21

21

21

21

187

187 243

243

40

42

42

42

42

20

21

21

21

21

20

21

21

21

21

Előkészület a fellépéshez

20

21

21

21

21

Főpróba Fellépés

40 40 40

42 42 42

42 42 20 42

42 42 42 42

42 42 42 42

20

21

21

21

21

40

42

24 10 42

24 11 42

24 11 42

20 300

21 315

21 369

21 392

21 392

Tananyag ELEMEK és azonosító számuk

180

Főtárgy Énekes előadás

Kamarazene Főtárgy

Magánénekes

Előadói gyakorlat

Élet és pályatervezés Előadói gyakorlat

Zenemű egyéni elsajátitása Zenemű csoportos elsajátitása Szinpadi viselkedés elsajátitása

Zenei felvétel készítés

Korrepetició

Korrepetició

Hangegész ségtan

Hangegészségtan Hangegészségtan

Beszédgyak.

Beszédgyakorlat

Zongorakíséret

Elmélet Gyakorlat

Olasznyelvű éneklés Idegen nyelv Olasz nyelv Számitástech. Számitástechnika Alapszint

4/12. 5/13. évf. évf.

360

Középfokú magánének-zeneoktatás óraterve: A középfokú képzés klasszikus zenész tanszak képzés szakaszai Klasszikus- zenész (hangszeres szak megjelölésével) A képzés ideje: 5 év Évfolyamok száma: párhuzamos oktatás 7.-11 évfolyam Az 54 212 04 0010 54 03 azonosító számú, Magánénekes megnevezésű elágazás párhuzamos oktatásra vonatkozó óraterve a 7. a 11. évfolyamig. MODUL száma és elnevezése

Tananyag EGYSÉG

Tananyag / Tantárgy megnevezése

Zenész alapmodul

Szolfézs

Szolfézs

Zeneelmélet

Zeneelmélet

Zeneirodalom- ZeneirodalomZenetörténet Zenetörténet Népzene

Népzene

Zongoraköt.

Zongoraköt. Énekkar / Zenekar Élet és pályatervezés

Hangszeres (szakmai gyak)

Zenei menedzselés

Tananyag ELEMEK és azonosító számuk

1/ 7. évf.

2/8. évf.

3/9. 4/10. 5/11. évf. évf. évf.

Hallásfejlesztés Lapról éneklés Diktálás Interpretáció Összhangzattan Formatan Zenetörténeti ismeretek műértelmezések Zenehallgatás Elmélet Gyakorlat Gyakorlat

10 10 10 10 20 20

10 10 10 10 21 21

10 10 10 10 21 21

11 11 11 11 21 21

11 11 11 11 21 21

20

21

21

21

21

20 20

21 21

21 21

21 26 26 21

21 26 26 21

Gyakorlat

20

21

21

21

21

Önmenedzselés

20

21

21

21

21

187 243

243

180

Főtárgy Énekes előadás

Kamarazene Főtárgy

Magánénekes

Előadói gyakorlat

Élet és pályatervezés Előadói gyakorlat

Zenemű egyéni elsajátitása Zenemű csoportos elsajátitása Szinpadi viselkedés elsajátitása

40

42

42

42

42

20

21

21

21

21

20

21

21

21

21

Előkészület a fellépéshez

20

21

21

21

21

Főpróba Fellépés

40 40 40

42 42 42

42 42 20 42

42 42 42 42

42 42 42 42

20

21

21

21

21

40

42

24 10 42

24 11 42

24 11 42

20 300

21 315

21 369

21 392

21 392

Zenei felvétel készítés

Korrepetició

Korrepetició

Hangegész ségtan

Hangegészségtan Hangegészségtan

Beszédgyak.

Beszédgyakorlat

187

Zongorakíséret

Elmélet Gyakorlat

Olasznyelvű éneklés Idegen nyelv Olasz nyelv Számitástech. Számitástechnika Alapszint

361

Középfokú klasszikus zenész-zeneoktatás óraterve: A középfokú OKJ képzés klasszikus zenész tanszak képzés szakaszai Klasszikus- zenész (hangszeres szak megjelölésével) A képzés ideje: 3 év Évfolyamok száma: OKJ oktatás 13.-15 évfolyam Az 54 212 04 0010 54 02 azonosító számú, Klasszikus zenész (a hangszer megjelölésével) megnevezésű elágazás szakmai évfolyamra vonatkozó óraterve a 13. évfolyamtól a 15. évfolyamig MODUL száma és elnevezése

Tananyag EGYSÉG

Tananyag / Tantárgy megnevezése

Zenész alapmodul

Szolfézs

Szolfézs

Zeneelmélet

Zeneelmélet

Zeneirodalom- ZeneirodalomZenetörténet Zenetörténet Népzene

Népzene

Zongoraköt.

Zongoraköt. Énekkar / Zenekar Élet és pályatervezés

Hangszeres (szakmai gyak)

Zenei menedzselés

Tananyag ELEMEK és azonosító számuk

1/ 13. évf.

2/14. évf.

3/15. évf.

Hallásfejlesztés Lapról éneklés Diktálás Interpretáció Összhangzattan Formatan Zenetörténeti ism. műértelmezések, Zenehallgatás Elmélet Gyakorlat Gyakorlat

20 20 20 20 34 34

21 21 21 21 35 35

11 11 11 11 35 35

34

35

35

34 34

35 26 26 35

35 26 26 35

Gyakorlat

34

35

35

Önmenedzselés

34

35

35

318

381

341

Zenei kézségek fej.

Főtárgy Kamarazene Zeneelmélet Szolfézs

Zenemű egyéni elsajátitása Zenemű csoportos elsajátitása Zenei készség/elmélet Zenei készség/gyakorlat

68 68 68 68

70 70 70 70

70 70 70 70

Előadói gyakorlat

Élet és pályatervezés

Előkészület a fellépéshez

34

35

35

Főpróba Fellépés

68 68 24 12 14 68 36 596

70 70 36 16 36 24 12 25 70 36 710

70 70 36 16 36 25 70 32 670

Hangszeres játék

Hangszeres zenész

Előadói gyakorlat

Előadói gyakorlat

Zenei felvétel készítés/elm. Zenei felvétel készítés/gyak.

Hangszer

Hangszer ismeret

Beszerzés Karbantartás/elmélet Karbantartás/gyakorlat Elektroakusztikus hangszerek

Korrepetició Korrepetició Zongorakíséret Számitástech. Számitástechnika Alapszint

362

Középfokú magánének-zeneoktatás óraterve: A középfokú OKJ képzés magánének tanszak képzés szakaszai Klasszikus- zenész (hangszeres szak megjelölésével) A képzés ideje: 3 év Évfolyamok száma: OKJ oktatás 13.-15 évfolyam Az 54 212 04 0010 54 03 azonosító számú, Magánének megnevezésű elágazás szakmai évfolyamra vonatkozó óraterve a 13. évfolyamtól a 15. évfolyamig MODUL száma és elnevezése

Tananyag EGYSÉG

Tananyag / Tantárgy megnevezése

Zenész alapmodul

Szolfézs

Szolfézs

Zeneelmélet

Zeneelmélet

Zeneirodalom- ZeneirodalomZenetörténet Zenetörténet Népzene

Népzene

Zongoraköt.

Zongoraköt. Énekkar / Zenekar Élet és pályatervezés

Hangszeres (szakmai gyak)

Zenei menedzselés

Énekes előadás

Hangszeres zenész

Előadói gyakorlat

Főtárgy Kamarazene Főtárgy Élet és pályatervezés Előadói gyakorlat

Tananyag ELEMEK és azonosító számuk

1/ 13. évf.

2/14. évf.

3/15. évf.

Hallásfejlesztés Lapról éneklés Diktálás Interpretáció Összhangzattan Formatan Zenetörténeti ism. műértelmezések, Zenehallgatás Elmélet Gyakorlat Gyakorlat

17 17 17 17 36 36

17 17 17 17 36 36

18 18 18 18 32 32

36

36

32

36 36

36 26 26 36

32 26 26 32

Gyakorlat

36

36

32

Önmenedzselés

36

36

32

320

372

348

Zenemű egyéni elsajátitása Zenemű csoportos elsajátitása Szinpadi viselkedés elsajátitása

70 36

69 36

69 32

36

36

32

Előkészület a fellépéshez

36

36

32

Főpróba Fellépés

70 70 70

69 69 52 69

69 69 52 69

36

36

32

25 10 69

25 10 69

22 12 70

36 564

36 612

32 592

Zenei felvétel készítés

Korrepetició

Korrepetició

Hangegész ségtan

Zongorakíséret

Hangegészségtan Hangegészségtan

Beszédgyak.

Beszédgyakorlat

Elmélet Gyakorlat

Olasznyelvű éneklés Idegennyelv Olasz nyelv Számitástech. Számitástechnika Alapszint

363

Középfokú jazz zenész-zeneoktatás óraterve: A középfokú képzés jazz zenész tanszak képzés szakaszai Jazz zenész (hangszeres szak megjelölésével) A képzés ideje: 5 év Évfolyamok száma: párhuzamos oktatás 9.-13 évfolyam Az 54 212 03 0010 54 02 azonosító számú, Jazz-zenész (a hangszer megjelölésével) megnevezésű elágazás párhuzamos oktatásra vonatkozó óraterve a 9. évfolyamtól a 13. évfolyamig MODUL száma és elnevezése

Tananyag EGYSÉG

Tananyag / Tantárgy megnevezése

Zenész alapmodul

Szolfézs

Szolfézs

Zeneelmélet

Zeneelmélet

Zeneirodalom- Zeneirodalom Zenetörténet Zenetörténet Népzene

Népzene

Zongoraköt. Hangszeres (szakmai gyak) Zenei menedzselés

Zongorakötelező Énekkar / Zenekar Élet és pályatervezés

Főtárgy Kamarazene Zeneelmélet Jazzelmélet JazzJazzir.Jazztört. zeneirodalom Hangszeres játék

Jazz- zenész

Előadói gyakorlat

Élet és pályatervezés Előadói gyakorlat

Tananyag ELEMEK és azonosító számuk

1/ 9. 2/10. 3/11. 4/12. 5/13. évf. évf. évf. évf. évf.

Hallásfejlesztés Lapról éneklés Diktálás Interpretáció Összhangzattan Formatan Zenetörténeti ismeretek műértelmezések Zenehallgatás Elmélet Gyakorlat Gyakorlat

10 10 10 10 20 20

10 10 10 10 21 21

10 10 10 10 21 21

11 11 11 11 21 21

11 11 11 11 21 21

20

21

21

21

21

20 20

21 21

21 21

21 26 26 21

21 26 26 21

Gyakorlat

20

21

21

21

21

Önmenedzselés

20

21

21

21

21

180

187

187

243

243

Zenemű egyéni elsajátitása Zenemű csoportos elsajátitása Speciális zenei ismeretek

41 41 20

41 41 21

42 42 21

42 42 21

42 42 21

Jazz-zeneirodalom

20

21

21

21

21

Előkészület a fellépéshez

20

21

21

21

21

Főpróba Fellépés

41 41 41 41 26 14 14 14 14 20 21 41 41 313 343

42 42 26 14 14 20 21 42 368

42 42 26 15 15 22 21 42 372

42 42 26 15 15 22 21 42 372

Zenei felvétel készítés

Hangszer

Beszerzés Hangszer -ismeret Karbantartás

Korrepetició Számitástech.

Korrepetició Számitástechnika

Elektroakusztikus hangszerek

Zongorakíséret Alapszint

364

Középfokú jazz ének-zeneoktatás óraterve: A középfokú képzés jazz ének tanszak képzés szakaszai Jazz ének (hangszeres szak megjelölésével) A képzés ideje: 5 év Évfolyamok száma: párhuzamos oktatás 9.-13 évfolyam Az 54 212 03 0010 54 01 azonosító számú, Jazz-ének (a hangszer megjelölésével) megnevezésű elágazás párhuzamos oktatásra vonatkozó óraterve a 9. évfolyamtól a 13. évfolyamig MODUL száma és elnevezése

Tananyag EGYSÉG

Tananyag / Tantárgy megnevezése

Zenész alapmodul

Szolfézs

Szolfézs

Zeneelmélet

Zeneelmélet

Zeneirodalom- Zeneirodalom Zenetörténet Zenetörténet Népzene

Népzene

Zongoraköt. Hangszeres (szakmai gyak) Zenei menedzselés

Zongorakötelező Énekkar /

Zeneelmélet Jazz-zeneir. Énekes előadás

Zenekar Élet és pályatervezés

Jazzelmélet Jazzzeneirodalom Főtárgy Kamarazene Főtárgy

Tananyag ELEMEK és azonosító számuk

Jazz-énekes

Hallásfejlesztés Lapról éneklés Diktálás Interpretáció Összhangzattan Formatan Zenetörténeti ismeretek műértelmezések Zenehallgatás Elmélet Gyakorlat Gyakorlat

10 10 10 10 20 20

10 10 10 10 21 21

10 10 10 10 21 21

11 11 11 11 21 21

11 11 11 11 21 21

20

21

21

21

21

20 20

21 21

21 21

21 26 26 21

21 26 26 21

Gyakorlat

20

21

21

21

21

Önmenedzselés

20

21

21

21

21

180

187

187

243

243

-

-

36

36

32

Jazz-zeneirodalom Zenemű egyéni elsajátitása Zenemű csoportos elsajátitása Szinpadi viselkedés

40 20

42 21

36 42 36 21

36 42 34 21

32 42 34 21

Előkészület a fellépéshez

20

21

21

21

21

Főpróba Fellépés

40 40 20 20

42 42 21 21

42 42 21

42 42 21

42 42 21

21

21

21

20

21

21

21

21

20

21

24 10 21

24 11 21

24 11 21

20 21 260 273

21 415

21 414

21 406

Speciális ismeretek

Élet és pályatervezés

Élet és pályatervezés

Előadói gyakorlat

Előadói gyakorlat

Korrepetició

Korrepetició

Hangegész ségtan

Hangegészségtan Hangegészségtan

Zenei felvétel készítés

Beszédgyak.

Beszédgyakorlat

Idegen nyelv Számitástech.

Angol nyelv Számitástechnika

1/ 9. 2/10. 3/11. 4/12. 5/13. évf. évf. évf. évf. évf.

Zongorakíséret

Elmélet Gyakorlat Angolnyelvű éneklés

Alapszint

365

Középfokú jazz zenész-zeneoktatás óraterve: A középfokú képzés jazz zenész tanszak képzés szakaszai Jazz zenész (hangszeres szak megjelölésével) A képzés ideje: 5 év Évfolyamok száma: párhuzamos oktatás 7.-11 évfolyam Az 54 212 03 0010 54 02 azonosító számú, Jazz-zenész (a hangszer megjelölésével) megnevezésű elágazás párhuzamos oktatásra vonatkozó óraterve a 7. évfolyamtól a 11. évfolyamig MODUL száma és elnevezése

Tananyag EGYSÉG

Tananyag / Tantárgy megnevezése

Zenész alapmodul

Szolfézs

Szolfézs

Zeneelmélet

Zeneelmélet

Zeneirodalom- Zeneirodalom Zenetörténet Zenetörténet Népzene

Népzene

Zongoraköt. Hangszeres (szakmai gyak) Zenei menedzselés

Zongorakötelező Énekkar / Zenekar Élet és pályatervezés

Főtárgy Kamarazene Zeneelmélet Jazzelmélet JazzJazzir.Jazztört. zeneirodalom Hangszeres játék

Jazz- zenész

Előadói gyakorlat

Élet és pályatervezés Előadói gyakorlat

Tananyag ELEMEK és azonosító számuk

1/ 7. évf.

2/8. évf.

3/9. 4/10. 5/11. évf. évf. évf.

Hallásfejlesztés Lapról éneklés Diktálás Interpretáció Összhangzattan Formatan Zenetörténeti ismeretek műértelmezések Zenehallgatás Elmélet Gyakorlat Gyakorlat

10 10 10 10 20 20

10 10 10 10 21 21

10 10 10 10 21 21

11 11 11 11 21 21

11 11 11 11 21 21

20

21

21

21

21

20 20

21 21

21 21

21 26 26 21

21 26 26 21

Gyakorlat

20

21

21

21

21

Önmenedzselés

20

21

21

21

21

180

187

187

243

243

Zenemű egyéni elsajátitása Zenemű csoportos elsajátitása Speciális zenei ismeretek

41 41 20

41 41 21

42 42 21

42 42 21

42 42 21

Jazz-zeneirodalom

20

21

21

21

21

Előkészület a fellépéshez

20

21

21

21

21

Főpróba Fellépés

41 41 41 41 26 14 14 14 14 20 21 41 41 313 343

42 42 26 14 14 20 21 42 368

42 42 26 15 15 22 21 42 372

42 42 26 15 15 22 21 42 372

Zenei felvétel készítés

Hangszer

Beszerzés Hangszer -ismeret Karbantartás

Korrepetició Számitástech.

Korrepetició Számitástechnika

Elektroakusztikus hangszerek

Zongorakíséret Alapszint

366

Középfokú jazz ének-zeneoktatás óraterve: A középfokú képzés jazz ének tanszak képzés szakaszai Jazz ének (hangszeres szak megjelölésével) A képzés ideje: 5 év Évfolyamok száma: párhuzamos oktatás 7.-11 évfolyam Az 54 212 03 0010 54 01 azonosító számú, Jazz-ének (a hangszer megjelölésével) megnevezésű elágazás párhuzamos oktatásra vonatkozó óraterve a 7. évfolyamtól a 11. évfolyamig MODUL száma és elnevezése

Tananyag EGYSÉG

Tananyag / Tantárgy megnevezése

Zenész alapmodul

Szolfézs

Szolfézs

Zeneelmélet

Zeneelmélet

Zeneirodalom- Zeneirodalom Zenetörténet Zenetörténet Népzene

Népzene

Zongoraköt. Hangszeres (szakmai gyak) Zenei menedzselés

Zongorakötelező Énekkar /

Zeneelmélet Jazz-zeneir. Énekes előadás

Zenekar Élet és pályatervezés

Jazzelmélet Jazzzeneirodalom Főtárgy Kamarazene Főtárgy

Jazz-énekes

Élet és Élet és pályatervezés pályatervezés

Tananyag ELEMEK és azonosító számuk

10 10 10 10 20 20

10 10 10 10 21 21

10 10 10 10 21 21

11 11 11 11 21 21

11 11 11 11 21 21

20

21

21

21

21

20 20

21 21

21 21

21 26 26 21

21 26 26 21

Gyakorlat

20

21

21

21

21

Önmenedzselés

20

21

21

21

21

180

187

187

243

243

-

-

36

36

32

Jazz-zeneirodalom Zenemű egyéni elsajátitása Zenemű csoportos elsajátitása Szinpadi viselkedés

40 20

42 21

36 42 36 21

36 42 34 21

32 42 34 21

Előkészület a fellépéshez

20

21

21

21

21

Főpróba Fellépés

40 40 20 20

42 42 21 21

42 42 21

42 42 21

42 42 21

21

21

21

20

21

21

21

21

20

21

24 10 21

24 11 21

24 11 21

20 21 260 273

21 415

21 414

21 406

Speciális ismeretek

Előadói gyakorlat

Korrepetició

Korrepetició

Hangegész ségtan

Hangegészségtan Hangegészségtan

Zenei felvétel készítés

Beszédgyakorlat

Idegen nyelv Angol nyelv Számitástech. Számitástechnika

3/9. 4/10. 5/11. évf. évf. évf.

Hallásfejlesztés Lapról éneklés Diktálás Interpretáció Összhangzattan Formatan Zenetörténeti ismeretek műértelmezések Zenehallgatás Elmélet Gyakorlat Gyakorlat

Előadói gyakorlat

Beszédgyak.

1/ 7. 2/8. évf. évf.

Zongorakíséret

Elmélet Gyakorlat Angolnyelvű éneklés

Alapszint

367

Középfokú jazz zenész-zeneoktatás óraterve: A középfokú képzés jazz zenész tanszak képzés szakaszai Jazz zenész (hangszeres szak megjelölésével) A képzés ideje: 3 év Évfolyamok száma: OKJ oktatás 13.-15 évfolyam Az 54 212 03 0010 54 02 azonosító számú, Jazz-zenész (a hangszer megjelölésével) megnevezésű elágazás párhuzamos oktatásra vonatkozó óraterve a 13. évfolyamtól a 15. évfolyamig MODUL száma és elnevezése

Tananyag EGYSÉG

Tananyag / Tantárgy megnevezése

Zenész alapmodul

Szolfézs

Szolfézs

Zeneelmélet

Zeneelmélet

Zeneirodalom- Zeneirodalom Zenetörténet Zenetörténet Népzene

Népzene

Zongoraköt. Hangszeres (szakmai gyak) Zenei menedzselés

Zongorakötelező Énekkar / Zenekar Élet és pályatervezés

Főtárgy Kamarazene Zeneelmélet Jazzelmélet Jazzir.Jazztört Jazz. zeneirodalom Hangszeres játék

Jazz- zenész

Előadói gyakorlat

Élet és pályatervezés Előadói gyakorlat

Tananyag ELEMEK és azonosító számuk Hallásfejlesztés Lapról éneklés Diktálás Interpretáció Összhangzattan Formatan Zenetörténeti ismeretek műértelmezések Zenehallgatás Elmélet Gyakorlat Gyakorlat

18 18 18 18 35 35

17 17 17 17 35 35

17 17 17 17 34 34

35

35

34

35 34

35 26 26 35

34 26 26 35

Gyakorlat

34

35

35

Önmenedzselés

34

35

35

314

365

361

Zenemű egyéni elsajátitása Zenemű csoportos elsajátitása Speciális zenei ismeretek

69 69 35

69 69 35

70 70 34

Jazz-zeneirodalom

35

35

34

Előkészület a fellépéshez

35

35

34

Főpróba Fellépés

69 69 24 24 35 69 533

69 69 52 24 24 35 69 585

70 70 52 24 24 64 34 70 650

Zenei felvétel készítés

Hangszer

Hangszer ismeret

Korrepetició Számitástech.

Korrepetició Számitástechnika

1/ 13. 2/14 3/15 évf. . évf. . évf.

Beszerzés Karbantartás Elektroakusztikus hangszerek

Zongorakíséret Alapszint

368

Középfokú jazz ének-zeneoktatás óraterve: A középfokú képzés jazz ének tanszak képzés szakaszai Jazz ének (hangszeres szak megjelölésével) A képzés ideje: 3 év Évfolyamok száma: párhuzamos oktatás 13.-15 évfolyam Az 54 212 03 0010 54 01 azonosító számú, Jazz-ének (a hangszer megjelölésével) megnevezésű elágazás párhuzamos oktatásra vonatkozó óraterve a 13. évfolyamtól a 15. évfolyamig MODUL száma és elnevezése

Tananyag EGYSÉG

Tananyag / Tantárgy megnevezése

Zenész alapmodul

Szolfézs

Szolfézs

Zeneelmélet

Zeneelmélet

Zeneirodalom- Zeneirodalom Zenetörténet Zenetörténet Népzene

Népzene

Zongoraköt. Hangszeres (szakmai gyak) Zenei menedzselés

Zongorakötelező Énekkar /

Zeneelmélet Jazz-zeneir. Énekes előadás

Zenekar Élet és pályatervezés

Jazzelmélet Jazzzeneirodalom Főtárgy Kamarazene Főtárgy

Jazz-énekes

Élet és Élet és pályatervezés pályatervezés

Tananyag ELEMEK és azonosító számuk Hallásfejlesztés Lapról éneklés Diktálás Interpretáció Összhangzattan Formatan Zenetörténeti ismeretek műértelmezések Zenehallgatás Elmélet Gyakorlat Gyakorlat

18 18 18 18 35 35

17 17 17 17 35 35

17 17 17 17 34 34

35

35

34

35 34

35 26 26 35

34 26 26 35

Gyakorlat

34

35

35

Önmenedzselés

34

35

35

314

365

361

Speciális ismeretek

35

35

34

Jazz-zeneirodalom Zenemű egyéni elsajátitása Zenemű csoportos elsajátitása Szinpadi viselkedés

35 70 36 36

35 69 36 36

34 69 32 32

Előkészület a fellépéshez

36

36

32

Főpróba Fellépés

70 70 35

69 69 52 35

69 69 52

36

36

32

25 10 35 35

25 10 35 35

22 12 34 34

564

613

591

Előadói gyakorlat

Előadói gyakorlat

Korrepetició

Korrepetició

Hangegész ségtan

Hangegészségtan Hangegészségtan

Beszédgyak.

Beszédgyakorlat

Zenei felvétel készítés

Idegen nyelv Angol nyelv Számitástech. Számitástechnika

1/ 13. 2/14. 3/15. évf. évf. évf.

Zongorakíséret

Elmélet Gyakorlat Angolnyelvű éneklés

Alapszint

34

369

Középfokú óraterve: A középfokú színházi és filmszínész (Színész II) tanszak képzés szakaszai Színházi és filmszínész (Színész II ) A képzés ideje: 3 év Évfolyamok száma: párhuzamos oktatás 9.-11 évfolyam

osztály-keret

csop. bontás

gyak. csop

más keret

elmélet

elm.ig. gyak

gyakorlat

óra szám

Az 52 212 02 0010 52 02 azonosító számú, Színházi és filmszínész (Színész II ) megnevezésű elágazás Párhuzamos oktatásra vonatkozó óraterve a 9. évfolyamtól a 11. évfolyamig

A színházi üzem veszélyforrásai

072/1.1/1585-06

7

7

7

0

0

21

0

21

0

0

21

A színpadi tevékenység balesetvédelme

072/1.2/1585-06

20

20

20

0

0

60

0

0

0

60

60

A színházi üzem veszélyhelyzetei, azok elhárítása

072/1.3/1585-06

6

6

6

0

0

18

0

18

0

0

18

A színházi üzem kiszolgáló területeinek veszélyforrásai, helyzetei

072/2.1/x1585-06

4

4

4

0

0

12

0

0

12

0

12

A színpadi tevékenység balesetvédelmi eljárásai

072/2.2/1585-06

4

4

4

0

0

12

0

0

12

0

12

41

41

41

Az előadói tevékenység biztonságtechnikai feltételrendszere Az előadói tevékenységhez kapcsolódó biztonságtechnikai feltételek Az alkotás gyakorlati eszköztára

Segédszínészi alakítás

Munka-, baleset- és tűzvédelem a színházi, filmüzemi és pódiumi munkaterületeken

Modul Tananyag Tananyag/ Tantárgy száma és EGYSÉG megnevezése elnevezése

Tananyag ELEMEK és azonosítója

1/9 2/10 3/11 évf évf évf

123

Színpadi mozgás, tánc

072/1.1/x2540-06

24

24

24

0

0

72

0

0

0

72

72

Színpadi test- és arcjáték

072/1.2/2540-06

12

12

12

0

0

36

0

0

0

36

36

Színpadi ének

072/1.3/2540-06

12

12

12

0

0

0

36

0

0

36

36

Színpadi beszéd

072/1.4/2540-06

12

12

12

0

0

0

36

0

0

36

36

Az alkotási gyakorlat szervezeti, jogi,gazda - sági keretei

072/1.5/2540-06

8

8

8

0

0

24

0

0

24

0

24

370

Az alkotás hatáselemei Az alkotás elméleti eszköztára Az alkotás elméleti eszköztára

A színpadi alkotás etikai alapjai

072/2.1/2540-06

8

8

8

0

0

24

0

24

0

0

24

A színpadi alkotás elmélete

072/2.2/2540-06

8

8

8

0

0

24

0

24

0

0

24

A színpadi műalkotás esztétikája

072/2.3/2540-06

8

8

8

0

0

24

0

24

0

0

24

Az alkotó tevékenység esztétikája

072/2.4/2540-06

8

8

8

0

0

24

0

24

0

0

24

Az alkotó tevékenység alapeszközeinek kialakítása

072/3.1/2540-06

20

20

20

0

0

60

0

0

0

60

60

A színpadi alkotás gyakorlati feltéte leinek kialakítása a próbafolyamat során

072/3.2/2540-06

20

20

20

0

0

60

0

0

0

60

60

Az szerepalkotás belső, szellemi feltételeinek kialakítása

072/3.3/2540-06

20

20

20

0

0

60

0

0

0

60

60

A színpadi alkotás tartalmi mozzanatai

072/3.4/2540-06

20

20

20

0

0

60

0

0

0

60

60

A színpadi alkotás formai követelményei

072/3.5/2540-06

9

9

9

0

0

27

0

0

27

0

27

A színpadi alkotás szerkezetének története

072/2.5/2540-06

8

8

8

0

0

24

0

24

0

0

24

A színpadi alkotás stílustörténeti mozzantai

072/2.6/2540-06

8

8

8

0

0

24

0

24

0

0

24

A színpadi alkotás szövegelemének története

072/2.7/2540-06

8

8

8

0

0

24

0

24

0

0

24

A színpadi alkotás szövegelemének elmélete,feldolgozása

072/2.8/2540-06

8

8

8

0

0

24

0

24

0

0

24

371

A színpadi alkotás eszközrendsze rének, hatásmec hanizmusának elemzése

072/2.9/2540-06

8

8

8

0

0

24

0

24

0

0

24

A színpadi alkotás lélektani alapjai

072/2.10/2540-06

8

8

8

0

0

24

0

24

0

0

24

A színpadi játékstílusok története

072/2.11/2540-06

8

8

8

0

0

24

0

24

0

0

24

A színészi alkotás elméleti feltételrendszere

Színpadi és filmszínészi alakítás

A színpadi alkotás feltételeinek kialakítása

245 245 245

735

Egyéb próbaelemek

072/3.2/2542-06

12

12

12

0

0

36

0

0

0

36

36

A szerepalkotás próbafolyamata

072/3.1/2542-06

20

20

20

0

0

60

0

0

0

60

60

Színházi próbarend, működéstan

072/1.1/2542-06

8

8

8

0

0

24

0

24

0

0

24

A színészi alkotás pszichikai sajátosságai

072/1.2/2542-06

8

8

8

0

0

24

0

24

0

0

24

A színpadi és mozgóképes alkotás etikai alapjai

072/1.3/2542-06

8

8

8

0

0

24

0

24

0

0

24

A színpadi és mozgóképes műalkotás elmélete, esztétikája

072/1.4/2542-06

8

8

8

0

0

24

0

24

0

0

24

A művelődés korszakai, színházi vonatkozásai

072/1.5/2542-06

7

7

7

0

0

21

0

21

0

0

21

A színpadi műalkotás kompozíciója, műfajai, típusai

072/1.6/2542-06

8

8

8

0

0

24

0

24

0

0

24

A mozgóképes műalkotás kompozíciója, műfajai, típusai

072/1.7/2542-06

8

8

8

0

0

24

0

24

0

0

24

A színházművészet stílustörténeti korszakai

072/1.8/2542-06

8

8

8

0

0

24

0

24

0

0

24

A színpadi szöveg, a dráma története

072/1.9/2542-06

8

8

8

0

0

24

0

24

0

0

24

372

A színpadi alkotás fizikai eszköztárának kialakítása A színészi alkotás előkészítése Filmszínészi A színpadi alkotás alkotás megvalósítása megvalósítása A színpadi alkotás fizikai eszköztárának kialakítása

A dráma elmélete, feldolgozási módszere

072/1.10/2542-06

8

8

8

0

0

24

0

24

0

0

24

A művészettörténeti korszakok színházművészeti vonatkozásai

072/1.11/2542-06

8

8

8

0

0

24

0

24

0

0

24

A filmművészet stíluskorszakai

072/1.12/2542-06

8

8

8

0

0

24

0

24

0

0

24

A jelmez- és a viselet történetének korszakai

072/1.13/2542-06

8

8

8

0

0

24

0

24

0

0

24

Az énekelt elemek kialakítása

072/2.1/2542-06

12

12

12

0

0

0

36

0

0

36

36

A mozgáselemek kialakítása

072/2.2/2542-06

14

14

14

0

0

42

0

0

0

42

42

Az szerepalkotás belső, szellemi feltételeinek kialakítása

072/4.1/2542-06

10

10

10

0

0

30

0

0

30

0

30

Az szerepalkotás külső, fizikai feltételeinek kialakítása

072/4.2/2542-06

10

10

10

0

0

30

0

0

30

0

30

A színészi alkotás tartalmi mozzanatai

072/5.1/2542-06

23

23

23

0

0

69

0

0

0

69

69

A színészi alkotás formai követelményei

072/5.2/2542-06

22

22

22

0

0

66

0

0

0

66

66

A színészi alkotás tartalmi mozzanatai

072/6.1/2542-06

18

18

18

0

0

54

0

0

0

54

54

A színészi alkotás formai követelményei

072/6.2/2542-06

18

18

18

0

0

54

0

0

0

54

54

A szöveges elemek akusztikai formájának kialakítása

072/2.3/2542-06

12

12

12

0

0

36

0

0

0

36

36

A mozgáselemek megalkotása

072/7.1/2542-06

20

20

20

0

0

60

0

0

0

60

60

Az énekelt elemek megalkotása

072/7.2/2542-06

12

12

12

0

0

0

32

0

0

32

32

373

A színpadi alakítás feltételeinek megteremtése Színészi feladatok megvalósítása

A színészi alakítás előkészítése A színészi alakítás megvalósítása Az színészi alakítás gondolati elemeinek megteremtése

A szöveges elemek akusztikai formájának megalkotása

072/7.3/2542-06

20

20

20

0

0

0

60

0

0

60

60

A szerepalakítás próbafolyamata

072/8.1/2542-06

22

22

22

0

0

66

0

0

0

66

66

A szerepalakítás egyéb próbaelemei

072/8.2/2542-06

22

22

22

0

0

66

0

0

0

66

66

Az alakítás belső, szellemi feltételeinek megteremtése

072/9.1/2542-06

4

4

4

0

0

12

0

0

12

0

12

Az alakítás külső, fizikai feltételeinek megteremtése

072/9.2/2542-06

4

4

4

0

0

12

0

0

12

0

12

Szinkronszínészi alakítás megvalósítása

072/10.1/2542-06

8

8

8

0

0

24

0

0

0

24

24

Rádiós alkotástípusok megvalósítása

072/10.2/2542-06

8

8

8

0

0

24

0

0

0

24

24

Mozgóképes alkotás-típusok megvalósítása

072/10.3/2542-06

8

8

8

0

0

24

0

0

0

24

24

Egyéb színészi alakítás-típusok megvalósítása

072/10.4/2542-06

8

8

8

0

0

24

0

0

0

24

24

A színészi alakítás tartalmi mozzanatai

072/11.1/2542-06

22

22

22

0

0

66

0

0

0

66

66

A színészi alakítás formai követelményei

072/11.2/2542-06

22

22

22

0

0

66

0

0

0

66

66

A színészi eszközrendszer hatásmechanizmusa 072/12.1/2542-06 színpadon, mozgóképen

6

6

6

0

0

18

0

18

0

0

18

A színházművészet eszközrendszerének 072/12.2/2542-06 változatai

8

8

8

0

0

24

0

24

0

0

24

A filmművészet eszközrendszerének 072/12.3/2542-06 változatai

8

8

8

0

0

24

0

24

0

0

24

374

A színpadi játékstílusok története

072/12.4/2542-06

8

8

8

0

0

24

0

24

0

0

24

Színpadi és filmes szerepkörök és típusok

072/12.5/2542-06

8

8

8

0

0

24

0

24

0

0

24

A színészi játékstílus története, típusai

072/12.6/2542-06

8

8

8

0

0

24

0

24

0

0

24

A jelmez- és viselettípusok

072/12.7/2542-06

8

8

8

0

0

24

0

24

0

0

24

A dráma és a forgatókönyv elemzése

072/12.8/2542-06

8

8

8

0

0

24

0

24

0

0

24

A szerep szövegének elemzése

072/12.9/2542-06

6

6

6

0

0

18

0

18

0

0

18

A színpadi szerep alkotásának módszertana

072/12.10/2542-06

3

3

3

0

0

9

0

9

0

0

9

Drámatörténet

072/12.11/2542-06

8

8

8

0

0

24

0

24

0

0

24

A színészi szerepalkotás egyéb 072/12.12/2542-06 típusai, módszertani kérdések

6

6

6

0

0

18

0

18

0

0

18

539 539 539

1613

375

Középfokú óraterve: A középfokú színházi és filmszínész (Színész II) tanszak képzés szakaszai Színházi és filmszínész (Színész II) A képzés ideje: 3 év Évfolyamok száma: OKJ oktatás 11.-13 évfolyam

osztály-keret

csop. bontás

gyak. csop

más keret

elmélet

elm.ig. gyak

gyakorlat

óra szám

Az 52 212 02 0010 52 02 azonosító számú, Színházi és filmszínész (Színész II) megnevezésű elágazás OKJ oktatásra vonatkozó óraterve a 13. évfolyamtól a 15. évfolyamig Tantárgyelem azonosítója 072/1.1/1585-06

A színházi üzem veszélyforrásai

072/1.1/1585-06

7

7

7

0

0

21

0

21

0

0

21

A színpadi tevékenység balesetvédelme

072/1.2/1585-06

20

20

20

0

0

60

0

0

0

60

60

A színházi üzem veszélyhelyzetei, azok elhárítása

072/1.3/1585-06

6

6

6

0

0

18

0

18

0

0

18

A színházi üzem kiszolgáló területeinek veszélyforrásai, helyzetei

072/2.1/x1585-06

4

4

4

0

0

12

0

0

12

0

12

A színpadi tevékenység balesetvédelmi eljárásai

072/2.2/1585-06

4

4

4

0

0

12

0

0

12

0

12

41

41

41

Az előadói tevékenység biztonságtechnikai feltételrendszere Az előadói tevékenységhez kapcsolódó biztonságtechnikai feltételek Az alkotás gyakorlati eszköztára

Segédszínészi alakítás

Munka-, baleset- és tűzvédelem a színházi, filmüzemi és pódiumi munkaterületeken

Modul Tananyag Tananyag/ Tantárgy száma és EGYSÉG megnevezése elnevezése

Tananyag ELEMEK és azonosítója

1/13 2/14 3/15 évf évf évf

123

Színpadi mozgás, tánc

072/1.1/x2540-06

24

24

24

0

0

72

0

0

0

72

72

Színpadi test- és arcjáték

072/1.2/2540-06

12

12

12

0

0

36

0

0

0

36

36

Színpadi ének

072/1.3/2540-06

12

12

12

0

0

0

36

0

0

36

36

Színpadi beszéd

072/1.4/2540-06

12

12

12

0

0

0

36

0

0

36

36

Az alkotási gyakorlat szerve -zeti, jogi,gazda - sági keretei

072/1.5/2540-06

8

8

8

0

0

24

0

0

24

0

24

376

Az alkotás hatáselemei Az alkotás elméleti eszköztára Az alkotás elméleti eszköztára

A színpadi alkotás etikai alapjai

072/2.1/2540-06

8

8

8

0

0

24

0

24

0

0

24

A színpadi alkotás elmélete

072/2.2/2540-06

8

8

8

0

0

24

0

24

0

0

24

A színpadi műalkotás esztétikája

072/2.3/2540-06

8

8

8

0

0

24

0

24

0

0

24

Az alkotó tevékenység esztétikája

072/2.4/2540-06

8

8

8

0

0

24

0

24

0

0

24

Az alkotó tevékenység alapeszközeinek kialakítása

072/3.1/2540-06

20

20

20

0

0

60

0

0

0

60

60

A színpadi alkotás gyakorlati feltéte leinek kialakítása a próbafolyamat során

072/3.2/2540-06

20

20

20

0

0

60

0

0

0

60

60

Az szerepalkotás belső, szellemi feltételeinek kialakítása

072/3.3/2540-06

20

20

20

0

0

60

0

0

0

60

60

A színpadi alkotás tartalmi mozzanatai

072/3.4/2540-06

20

20

20

0

0

60

0

0

0

60

60

A színpadi alkotás formai követelményei

072/3.5/2540-06

9

9

9

0

0

27

0

0

27

0

27

A színpadi alkotás szerke - zetének története

072/2.5/2540-06

8

8

8

0

0

24

0

24

0

0

24

A színpadi alkotás stílustörténeti mozzantai

072/2.6/2540-06

8

8

8

0

0

24

0

24

0

0

24

A színpadi alkotás szövegelemének története

072/2.7/2540-06

8

8

8

0

0

24

0

24

0

0

24

A színpadi alkotás szövegelemének elmélete,feldol gozása

072/2.8/2540-06

8

8

8

0

0

24

0

24

0

0

24

377

A színpadi alkotás eszközrendsze rének, hatásmec hanizmusának elemzése

072/2.9/2540-06

8

8

8

0

0

24

0

24

0

0

24

A színpadi alkotás lélektani alapjai

072/2.10/2540-06

8

8

8

0

0

24

0

24

0

0

24

A színpadi játékstílusok története

072/2.11/2540-06

8

8

8

0

0

24

0

24

0

0

24

A színészi alkotás elméleti feltételrendszere

Színpadi és filmszínészi alakítás

A színpadi alkotás feltételeinek kialakítása

245 245 245

735

Egyéb próbaelemek

072/3.2/2542-06

12

12

12

0

0

36

0

0

0

36

36

A szerepalkotás próbafolyamata

072/3.1/2542-06

20

20

20

0

0

60

0

0

0

60

60

Színházi próbarend, működéstan

072/1.1/2542-06

8

8

8

0

0

24

0

24

0

0

24

A színészi alkotás pszichikai sajátosságai

072/1.2/2542-06

8

8

8

0

0

24

0

24

0

0

24

A színpadi és mozgóképes alkotás etikai alapjai

072/1.3/2542-06

8

8

8

0

0

24

0

24

0

0

24

A színpadi és mozgóképes műalkotás elmélete, esztétikája

072/1.4/2542-06

8

8

8

0

0

24

0

24

0

0

24

A művelődés korszakai, színházi vonatkozásai

072/1.5/2542-06

7

7

7

0

0

21

0

21

0

0

21

A színpadi műalkotás kompozíciója, műfajai, típusai

072/1.6/2542-06

8

8

8

0

0

24

0

24

0

0

24

A mozgóképes műalkotás kompozíciója, műfajai, típusai

072/1.7/2542-06

8

8

8

0

0

24

0

24

0

0

24

A színházművészet stílustörténeti korszakai

072/1.8/2542-06

8

8

8

0

0

24

0

24

0

0

24

A színpadi szöveg, a dráma története

072/1.9/2542-06

8

8

8

0

0

24

0

24

0

0

24

378

A színpadi alkotás fizikai eszköztárának kialakítása A színészi alkotás előkészítése Filmszínészi A színpadi alkotás alkotás megvalósítása megvalósítása A színpadi alkotás fizikai eszköztárának kialakítása

A dráma elmélete, feldolgozási módszere

072/1.10/2542-06

8

8

8

0

0

24

0

24

0

0

24

A művészettörténeti korszakok színházművészeti vonatkozásai

072/1.11/2542-06

8

8

8

0

0

24

0

24

0

0

24

A filmművészet stíluskorszakai

072/1.12/2542-06

8

8

8

0

0

24

0

24

0

0

24

A jelmez- és a viselet történetének korszakai

072/1.13/2542-06

8

8

8

0

0

24

0

24

0

0

24

Az énekelt elemek kialakítása

072/2.1/2542-06

12

12

12

0

0

0

36

0

0

36

36

A mozgáselemek kialakítása

072/2.2/2542-06

14

14

14

0

0

42

0

0

0

42

42

Az szerepalkotás belső, szellemi feltételeinek kialakítása

072/4.1/2542-06

10

10

10

0

0

30

0

0

30

0

30

Az szerepalkotás külső, fizikai feltételeinek kialakítása

072/4.2/2542-06

10

10

10

0

0

30

0

0

30

0

30

A színészi alkotás tartalmi mozzanatai

072/5.1/2542-06

23

23

23

0

0

69

0

0

0

69

69

A színészi alkotás formai követelményei

072/5.2/2542-06

22

22

22

0

0

66

0

0

0

66

66

A színészi alkotás tartalmi mozzanatai

072/6.1/2542-06

18

18

18

0

0

54

0

0

0

54

54

A színészi alkotás formai követelményei

072/6.2/2542-06

18

18

18

0

0

54

0

0

0

54

54

A szöveges elemek akusztikai formájának kialakítása

072/2.3/2542-06

12

12

12

0

0

36

0

0

0

36

36

A mozgáselemek megalkotása

072/7.1/2542-06

20

20

20

0

0

60

0

0

0

60

60

Az énekelt elemek megalkotása

072/7.2/2542-06

12

12

12

0

0

0

32

0

0

32

32

379

A színpadi alakítás feltételeinek megteremtése Színészi feladatok megvalósítása

A színészi alakítás előkészítése A színészi alakítás megvalósítása Az színészi alakítás gondolati elemeinek megteremtése

A szöveges elemek akusztikai formájának megalkotása

072/7.3/2542-06

20

20

20

0

0

0

60

0

0

60

60

A szerepalakítás próbafolyamata

072/8.1/2542-06

22

22

22

0

0

66

0

0

0

66

66

A szerepalakítás egyéb próbaelemei

072/8.2/2542-06

22

22

22

0

0

66

0

0

0

66

66

Az alakítás belső, szellemi feltételeinek megteremtése

072/9.1/2542-06

4

4

4

0

0

12

0

0

12

0

12

Az alakítás külső, fizikai feltételeinek megteremtése

072/9.2/2542-06

4

4

4

0

0

12

0

0

12

0

12

Szinkronszínészi alakítás megvalósítása

072/10.1/2542-06

8

8

8

0

0

24

0

0

0

24

24

Rádiós alkotástípusok megvalósítása

072/10.2/2542-06

8

8

8

0

0

24

0

0

0

24

24

Mozgóképes alkotás-típusok megvalósítása

072/10.3/2542-06

8

8

8

0

0

24

0

0

0

24

24

Egyéb színészi alakítás-típusok megvalósítása

072/10.4/2542-06

8

8

8

0

0

24

0

0

0

24

24

A színészi alakítás tartalmi mozzanatai

072/11.1/2542-06

22

22

22

0

0

66

0

0

0

66

66

A színészi alakítás formai követelményei

072/11.2/2542-06

22

22

22

0

0

66

0

0

0

66

66

A színészi eszközrendszer hatásmechanizmusa 072/12.1/2542-06 színpadon, mozgóképen

6

6

6

0

0

18

0

18

0

0

18

A színházművészet eszközrendszerének 072/12.2/2542-06 változatai

8

8

8

0

0

24

0

24

0

0

24

A filmművészet eszközredszerének változatai

8

8

8

0

0

24

0

24

0

0

24

072/12.3/2542-06

380

A színpadi játékstílusok története

072/12.4/2542-06

8

8

8

0

0

24

0

24

0

0

24

Színpadi és filmes szerepkörök és típusok

072/12.5/2542-06

8

8

8

0

0

24

0

24

0

0

24

A színészi játékstílus története, típusai

072/12.6/2542-06

8

8

8

0

0

24

0

24

0

0

24

A jelmez- és viselettípusok

072/12.7/2542-06

8

8

8

0

0

24

0

24

0

0

24

A dráma és a forgatókönyv elemzése

072/12.8/2542-06

8

8

8

0

0

24

0

24

0

0

24

A szerep szövegének elemzése

072/12.9/2542-06

6

6

6

0

0

18

0

18

0

0

18

A színpadi szerep alkotásának módszertana

072/12.10/2542-06

3

3

3

0

0

9

0

9

0

0

9

Drámatörténet

072/12.11/2542-06

8

8

8

0

0

24

0

24

0

0

24

A színészi szerepalkotás egyéb 072/12.12/2542-06 típusai, módszertani kérdések

6

6

6

0

0

18

0

18

0

0

18

539 539 539

1613

381

Alapfokú Művészeti Iskola Klasszikus zene Óraterv 1.

Az „A” tagozatos óratervek magukba foglalják az előképző, az alapfokú és a továbbképző évfolyamokat. Az első (zárójelben levő) számjegy az előképző, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelenti. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni Évfolyamok

Tantárgyak

Előképző

Továbbképző

Alapfok

-1

-2

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

Főtárgy

-2

-2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Kötelező tantantárgy

-2

-2

2

2

2

2

_

_

_

_

_

_

Kötelezően választható tantantárgy

_

_

_

_

_

_

2

2

2

2

2

2

Választható tantantárgy

(0–2)

(0–2)

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

Összes óra:

(4–6)

(4–6)

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

(2)+6+4 évfolyam: furulya, fuvola, oboa, klarinét, szaxofon, fagott, trombita, kürt, harsona– tenorkürt–baritonkürt, tuba, cimbalom, harmonika, hárfa, gitár, ütő, zongora, hegedű, gordonka,

A tanszakkötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más zenei műfajok (jazz–zene,) valamint más művészeti ág (szín– és bábművészeti ág) képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok központilag meghatározott tanítási óráin részt vehet. A tanítási órák időtartama Főtárgy: „A” tagozaton 2x30 perc (egyéni) Kötelező tantárgy: „A” tagozaton a 4. évfolyam végéig 2x45 perc (csoportos) Kötelezően választható tantárgy: 5–10. évfolyamig Csoportos foglalkozás: 2x45 perc (zenekar, kórus: minimum 9 fő; kamarazene, 2–8 fő)

Választható tantárgy: Az előképző 1. évfolyamától a képzés teljes idejében 1 vagy 2 tantárgy. Egyéni foglalkozás: minimum 1x30 perc Csoportos foglalkozás: minimum 1x45 perc (zenekar, kórus: minimum 9 fő; kamarazene, improvizáció: 2–8 fő) Korrepetíció ideje: Hangszeres tanszakok:

382

(minimum) Ek.1.–2. és 1.évfolyam 5 perc 2–3. évfolyam 10 perc 4. évfolyamtól 15 perc Vokális tanszak: A teljes képzési időben 20 perc

Óraterv 2 Évfolyamok

Tantárgyak

Elők.

Továbbképző

Alapfok

-1

1

2

3

4

7

8

9

10

Főtárgy Kötelező tantantárgy

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Kötelezően választható tantantárgy

_

_

_

1

1

1

1

1

1

0–2

0–2

0–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

Választható tantantárgy

Összes óra:

(1+1)+3+4 évfolyam: brácsa, nagybőgő, orgona, csembaló, Óraterv 3

Tantárgyak

Évfolyamok Alapfok

Elők. -1

1

2

3

4

5

6

Főtárgy Kötelező tantantárgy

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Kötelezően választható tantantárgy

_

_

_

1

1

1

1

0–2

0–2

0–2

1–2

1–2

1–2

1–2

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

Választható tantantárgy

Összes óra:

(1+1)+5 évfolyam: magánének

383

Jazz - zene Óraterv 1. Tanszakok és tantárgyak Fafúvós tanszak tantárgyai: jazz–fuvola, jazz– szaxofon Rézfúvós tanszak tantárgyai: jazz–trombita, jazz–harsona Billentyűs tanszak tantárgyai: jazz–zongora, zongora melléktárgy Vonós tanszak tantárgyai: jazz–hegedű, jazz–bőgő Pengetős tanszak tantárgyai: jazz–gitár, jazz–basszusgitár Ütős tanszak tantárgya: jazz–dob Vokális tanszak tantárgya: jazz–ének. Zeneismeret tanszak tantárgyai: jazz–szolfézs, jazz–irodalom, jazz– elmélet Kamarazene tanszak tantárgya: zenekari gyakorlat Általános óraterv Főtárgy (egyéni): hangszeres és vokális tanszak tárgyai Kötelező tárgy (csoportos): jazzszolfézs és jazzirodalom az 1. és 2. alapfokú évfolyamon, jazzelmélet 3–6. évfolyamban, zenekari gyakorlat 3–6. évfolyamban. Választható tárgy: zongora a 3–6. évfolyamban, második hangszer, zenekari gyakorlat, valamint a klasszikus – zene, a népzene, az elektroakusztikus–zene tantervi programjainak tárgyai.

Évfolyamok Alapfok

Tantárgyak Főtárgy Kötelező tantantárgy

1

2

3

4

5

6

2

2

2

2

2

2

1+1

1+1

1+1

1+1

1+1

1+1

2

2

2

2

2

2

Választható tantantárgy

Összes óra:

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

A képzés időtartama: 6 évfolyam – a hangszeres és vokális tárgyaknál – a „B” tagozat a harmadik évfolyamtól ajánlott 4 évfolyam – jazz–elmélet, zenekari gyakorlat, zongora melléktárgy 2 évfolyam – jazz–szolfézs, jazz–irodalom Főtárgy: A tagozaton minimum 2x 30 perc egyéni, B tagozaton minimum 2 x 45 perc egyéni. Kötelező tárgy: minimum 1+1 x 45 perc (csoportos) Választható tárgy: Elmélet: minimum 1 x 45 perc. Gyakorlat: minimum 1 x 45 perc (csoportos), vagy minimum 1 x 30 perc (egyéni) Zenekari gyakorlat: minimum 1 x 45 perc a csoport létszáma minimum 2 fő, Másik hangszer: minimum 1 x 30 perc egyéni, Zongora melléktárgy: minimum 1 x 30 perc

A jazz–zene oktatás kötelezően előìrt tárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más zenei műfajok (klasszikus zene, népzene, elektroakusztikus–zene) valamint más művészeti ág (képző– és iparművészeti, táncművészeti, szìn– és bábművészeti ág) képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok központilag meghatározott tanítási óráin részt vehet.

384

Színművészet Óraterv 1. Színjáték tanszak Főtárgy: dráma és szìnjáték Kötelezően választható tantárgyak: beszéd és vers (1. alapfokú évfolyamtól) mozgás és tánc (1. alapfokú évfolyamtól) zene és ének (1. alapfokú évfolyamtól) szìnházismeret (3. alapfokú évfolyamtól) Választható tanárgyak: a szìnjáték és bábjáték tanszak bármelyik tantárgya

Tantárgy

Évfolyamok Alapfok

Előképző

Továbbképző

1.

2.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

Főtárgy

2

2

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

Kötelezően választható tantárgyak

_

_

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Választható tantárgyak

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Összes óra

2–4

2–4

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

A fenti táblázatok Összes óra rovatában az első számok az ajánlott heti minimális óraszámra, mìg a második helyen szereplő számok a szakmai program optimális teljesìtéséhez szükséges időre utalnak. A tanszak kötelezően előìrt tantárgyainak és azok óraszámainak a figyelembevétele mellett a tanuló más tanszak, valamint más művészeti ág képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok központilag meghatározott tanìtási óráin részt vehet. Ha az intézmény az ajánlott minimális heti összóraszámot biztosìtja, akkor az ezen felül tanìtott választható tárgyakat heti 0,5 órában is oktathatja. A dráma és szìnjáték tantárgy heti óraszáma a helyi tantervekben heti 2 óra is lehet, ha a beszéd és vers, valamint a mozgás és tánc tantárgyakat minimálisan heti 1–1 órában önálló tantárgyként oktatja az iskola. A képzés évfolyamainak száma: 12 évfolyam (2+6+4 évfolyam) Az első számjegy az előképző, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik. A tanítási órák időtartama: 45 perc

385

Közismeret Óraterv Szakközépiskola 9-11. évfolyom Évfolyamok száma: 9.-11 évfolyam Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika Kötelező óraszám a törvény alapján Hit- és erkölcstan

9. 74 74

10. 74 74

11. 64 64

111 111

111 111

96 96

37

37

32

74

74

64

37

37

32

518

518

448

74

74

64

A tantárgyak óraszámai a kerettantervhez képest csökkentek, mert a szakmai tantárgyak között van oktatva. KHF/2965-5/4/2008. Oktatási és Kulturális Minisztérium (9–12. évfolyam ajánlott tantárgyi rendszere és az óraszámok) A tantárgyak óraszámai a kerettantervhez képest csökkentek, mert a szakmai tantárgyak között van oktatva. KHF/2965-5/4/2008. Oktatási és Kulturális Minisztérium (9–12. évfolyam ajánlott tantárgyi rendszere és az óraszámok)

Közismereti óraszám Szinész szakmai óraszám Összesen Heti óraszám:

518

518

448

825

825

825

1343 36

1343 36

1273 40

386

Közismeret Óraterv Szakközépiskola

A képzés ideje: 5 év Évfolyamok száma: Párthuzamos oktatás 7-11. évfolyamon

A szakközépiskola előrehozott érettségi kimenettel megvalósuló óraterve. Tantárgy 7. 8. 9. 10. 11. Magyar nyelv és irodalom Történelem állampolgári ismeretek (hon és népismeret) Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Angol Matematika Informatika Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra /művészettörténet Technika és életvitel Egészségtan Szakmai orientáció Szakmacsoportos alapozó oktatás Kötött óraszám összesen Hit- és erkölcstan

129,5 74 18,5 111 111 37 0 55,5 55,5 55,5 55,5 74 37 37 18,5

129,5 74 18,5 111 111 37 0 55,5 55,5 55,5 55,5 74 18,5 18,5 0

148 74 0 111 111 37 0

148 55,5 0 111 111 37 0

128 96 0 96 111 64 0

185

185

64

74 0 0 0

74 0 0 0

64 0 0 0

870 74

814 74

740 74

722 74

623 64

KHF/2965-5/4/2008. Oktatási és Kulturális Minisztérium (9–12. évfolyam ajánlott tantárgyi rendszere és az óraszámok) KHF/2965-5/2/2008. Oktatási és Kulturális Minisztérium (5–8. évfolyam ajánlott tantárgyi rendszere és az óraszámok)

Közismereti óraszám Zenész szakmai óraszám Összesen Heti óraszám:

870

814

740

722

623

541

549

602

598

661

1411 1363 1342 1320 1284 38 37 36 36 40

387

Közismeret Óraterv Szakközépiskola A képzés ideje: 4 év Évfolyamok száma: párhuzamos oktatás 9-12. évfolyam

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Társadalomismeret - Történelem Idegen nyelv Matematika Ember és Természet - Fizika Ember és Természet –Biológia és Egészségtan Ember és Természet- Földrajz Testnevelés Ember és Természet - Kémia Osztályfőnöki Művészettörténet Informatika Összesen: Hit- és erkölcstan

9.

10.

11.

12.

148 111 148 111 -

148 111 148 111 72

148 111 148 111 72

148 148 148 148 -

-

72

72

-

72 72 72 36 72

72 72 72 36 72

72 36 72 72

72 36 72 72

842 72

986 72

914 72

844 72

388

Közismeret Óraterv Nyolcosztályos Gimnázium A képzés ideje: 8-év Évfolyamok száma: 5.-12 évfolyam

Tantárgy

5. 148

6. 148

7. 129,5

8. 129,5

9. 148

10. 148

11. 148

12. 128

Történelem állampolgári ismeretek (hon és népismeret) Társadalomismeret és etika

74

74

74

74

74

55,5

111

96

0

0

18,5

18,5

0

0

37

0

Idegen nyelv Angol

111

111

111

111

111

111

111

96

Matematika

148

111

111

111

111

111

111

96

Informatika

18,5

37

37

37

37

37

74

64

Természetismeret

74

55,5

0

0

0

0

0

0

Fizika

0

0

55,5

55,5

Biológia és egészségtan

0

0

55,5

55,5

0

0

55,5

55,5

185

185

74

64

Kémia Földünk és környezetünk

0

37

55,5

55,5

Ének-zene

74

74

74

74

74

74

74

64

55,5

55,5

37

18,5

0

0

74

64

37

37

37

18,5

0

0

0

0

0

0

18,5

0

0

0

0

0

Magyar nyelv és irodalom

Rajz és vizuális kultúra /művészettörténet Technika és életvitel Egészségtan Szakmai orientáció Szakmacsoportos alapozó oktatás

389

740

740

869,5

814

740

721,5

0

0

0

0

0

0

Kötelező óraszám

740

740

869,5

814

740

Hit- és erkölcstan

74

74

74

74

74

Kötött óraszám összesen Szabadon tervezhető

814 18,5

672 16

721,5

832,5

688

74

74

64

KHF/2965-5/4/2008. Oktatási és Kulturális Minisztérium (9–12. évfolyam ajánlott tantárgyi rendszere és az óraszámok) KHF/2965-5/2/2008. Oktatási és Kulturális Minisztérium ( 5–8. évfolyam ajánlott tantárgyi rendszere és az óraszámok)

390

Közismeret Óraterv Szakközépiskola 9-12.évfolyam A képzés ideje: 4-év Évfolyamok száma: 9-12. évfolyam Tantárgy

9.

10.

11.

12.

Magyar nyelv és irodalom

148

148

148

128

Történelem és társadalmi ismeretek

74

74

74

96

Társadalomismeret és etika

0

0

37

0

Idegen nyelv

111

111

111

96

Matematika

111

111

111

96

Ének-zene

37

37

0

0

Rajz és vizuális kultúra

0

0

37

32

Osztályfőnöki

37

37

37

32

92,5

92,5

92,5

80

185

185

74

64

37

37

74

64

832,5

832,5

795,5

688

74

74

74

64

Testnevelés és sport Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika Kötelező óraszám a törvény alapján Hit- és erkölcstan

KHF/2965-5/4/2008. Oktatási és Kulturális Minisztérium (9–12. évfolyam ajánlott tantárgyi rendszere és az óraszámok)

Közismereti óraszám Zenei szakmai óraszám Összesen Heti óraszám:

832,5

832,5

795,5

688

541

549

602

598

1373,5

1381,5

1397,5

1286

37

37

38

40

391

Közismeret Óraterv Szakközépiskola 9-11.évfolyam A képzés ideje: 3-év Évfolyamok száma: 9.-11 évfolyam Tantárgy

9.

10.

11.

12.

Magyar nyelv és irodalom

74

74

74

64

Történelem és társadalmi ismeretek

74

96

74

96

Idegen nyelv

111

111

111

96

Matematika

111

111

111

96

37

37

32

32

74

74

74

64

Informatika

37

37

32

64

Kötelező óraszám a törvény alapján Hit- és erkölcstan

518

540

508

512

74

74

74

64

Társadalomismeret és etika*

Ének-zene ** Rajz és vizuális kultúra *** Osztályfőnöki Testnevelés és sport **** Fizika Földrajz Biológia Kémia

A tantárgyak óraszámai a kerettantervhez képest csökkentek, mert a szakmai tantárgyak között van oktatva. KHF/2965-5/4/2008. Oktatási és Kulturális Minisztérium (9–12. évfolyam ajánlott tantárgyi rendszere és az óraszámok)

Közismereti óraszám

518

518

508

Szinész szakmai óraszám

825

825

825

Összesen

1343

1343

1333

Heti óraszám:

39,5

40

46,5

* szakmai tárgy ** szakmai tárgy *** szakmai tárgy **** szakmai tárgy

Esztétika és Etika 16/év 48/képzési idő (37.kötelező/össz/év) Színpadi ének,12.óra/év Énekelt elemek kialakítása 24.óra/év 37óra másik 36.óra jelmez és viselet típusok 8.óra/év filmművészet eszközrendszerének változatai 8.óra/év mozgó stb. színpadi mozgás tánc 24.óra/év színpadi testjáték 12/óra/év mozgáselemek kialakítása 24.óra +még 20 óra

392

4. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A. Iskolánk pedagógusai a helyi tanterv alapján, e fejezet rendelkezéseinek betartásával, a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével választják meg az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket. B. Pedagógusaink nem választhatnak olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. C. Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul. D. A tankönyvrendelés elkészítését az iskolában működő szakmai munkaközösségek koordinálják. A tankönyvrendelés összeállításánál az alábbi elveket érvényesítjük: a) pedagógusaink a tankönyvválasztásnál figyelembe veszik az Oktatási Hivatal által összeállított és közzétett hivatalos tankönyvjegyzéket (az Oktatási Hivatal az Emberi Erőforrások Minisztériuma honlapján teszi közzé a tankönyvek hivatalos jegyzékét, amelyet folyamatosan felülvizsgál és frissít), valamint a Református Pedagógiai Intézet által ajánlott tankönyveket. b)a tankönyvrendelésbe a pedagógus csak olyan tankönyv felvételét javasolhatja, amely megfelel az alkalmazott tantervnek, és amelyet a tantárgy tanulása során a tanulók rendszeresen használnak; c) a pedagógiai munka egysége és az iskolán belüli átjárhatóság biztosítása érdekében azon tanulók számára, akik az ad/ott tantárgyat az adott évfolyamon azonos tanterv szerint tanulják, egységesen ugyanazt a tankönyvet kell megrendelni. A következő tanévben szükséges taneszközökről a májusi szülői értekezleten szóban, az iskola aulájában elhelyezett listán írásban tájékoztatjuk a szülőket. Tájékoztató található a kölcsönözhető tankönyvekről is, illetve arról, hogy milyen feltételek mellett kaphatnak támogatást, térítésmentességet (ingyenes hozzájutást) a tanulók a tankönyvek megvásárlásához.

5. A Nemzeti alaptantervben (Nat) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai A köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeire vonatkozókülön szabályok A hit- és erkölcstan oktatására vonatkozó szabályok Intézményünkben a tanulók (szülők) választása alapján református- és római katolikus felekezeti hitoktatás folyik valamennyi évfolyamon, heti 2-2 órában. Természettudományos nevelés Főbb jellemzőit az alábbi környezeti nevelési program tartalmazza: 393

Személyi erőforrások: Pedagógusok: Tudatosítják a gyermekekben a környezet értékeit. Hozzájárulnak a megfelelő környezeti attitűd kialakulásához. Környezeti tartalmakat közvetítenek. Megalapozzák a környezeti problémák többoldalú megközelítését és a megoldásukhoz szükséges együttműködő készséget. Munkájukat segíti az iskolaorvos, a védőnő és a részfoglalkozású szabadidőszervező. Tanulók: Megismerik a környezet értékeit, az ember természet iránt viselt felelősségét. Adminisztratív és technikai dolgozók: Környezettudatos munkavégzésükkel járulnak hozzá a környezeti neveléshez. Szülők: Megerősítik a gyermekekben azt a környezettudatos magatartást, amit az iskola is közvetít.

394

Adottságok, célok és feladatok összefüggése: Az iskola Célok: Tevékenység, feladat: elhelyezkedéséből adódó jellemzők: Közepes forgalom Közlekedési - közlekedésbiztonsági ismeretek kiemelt tanítása biztonság növelése - kerékpárral közlekedők számára biciklitároló Zaj Légszennyezés

Csökkentés Csökkentés

- fák, cserjék ültetése - zöldesítés az iskola környékén, az iskolakertben és a növények gondozása, pótlása - gyomtalanítás, parlagfű-irtás

Szemét

Tiszta, egészséges - szeméttárolók sűrítése környezet - szelektív hulladékgyűjtés, (papír, olaj, fémdoboz, szárazelem) komposztálás - felvilágosító előadások az egészségkárosító anyagokról és a fertőzési veszélyekről Kevés játszótér A gyerekek - újabb játszóterek mozgásigényének - az iskolai játszótér felszerelésének bővítése, kielégítése Az iskolabelső Tiszta, meghitt - festések, felújítások, a dekorációhoz falitáblák, környezet élősarkok, akvárium, madarak, a mellékhelyiségekben szappan, WC papír - portalanítás (atkák-allergia) - gyakori szellőztetés (beltéri szennyezőanyagok: formaldehid, szén-dioxid) - lábtörlők alkalmazása Energia-felhasználás Takarékos fűtés - gázkazán szabályozása - nyílászárók javítása, tető szigetelése Vízfelhasználás Egészséges ivóvíz, - víztakarékos öblítés, csapok karbantartása, a vízfogyasztás klórozott szénhidrogéneket kiszűrő víztisztítók csökkentése alkalmazása Iskolakert Tanítás, pihenés, - növények gondozása, pótlása, tanösvény felüdülés helye létrehozása, fajátékok, gyógynövények, legyen madáretetők, madárodúk kihelyezése, gondozása Udvar Biztonságos aljzat - az aszfaltozott rész felújítása, gumiburkolatok létesítése Az iskola A tanítás-nevelés - a tantermekben írásvetítő, TV, video és eszközellátottsága élményszámítógép központúságának - esztétikus dekorációk, falitáblák, szemléltetőnövelése, az anyagok esztétikai érzék - digitális fényképezőgép, gáztűzhelyek, konyhai fejlesztése – eszközök, ismeretterjesztő folyóiratok, könyvtár, egészséges médiatár személyiség Tanórai keretek 395

Magyar nyelv és irodalom:    

Az irodalmi művekben megjelenő természeti – és környezeti értékek, azok harmonikus kapcsolatának megismerése. Hivatalos iratok készítésének elsajátítása (kérvények, javaslatok, petíciók). Törekvés a helyes és szép beszédre. Az esztétikai, erkölcsi érzékenység fejlesztése.

Történelem:      

Hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet? A múlt eredményeinek és hibáinak megismerése révén a természetes és az épített környezetért való felelős magatartás formálása. A helyi történelmi értékek megismerése, védelme. A hagyományok tiszteletének kialakítása. Az egész világot érintő globális problémák megértésének segítése; hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelőssége és feladatai a problémák elhárításában, csökkentésében. A földrajzi környezet hatása egy ország, térség fejlődésére.

Idegen nyelv   

A nyelvtanítás egyéb módszereinek segítségével a hazai környezeti problémák megismerése; más országok hasonló problémáinak feltárása. Más népek környezetvédő tevékenységeinek, szervezeteinek megismerése. A környezettel szembeni nemzetközi felelősség szemléletének kialakítása.

Biológia és egészségtan:      

Ökológiai életmód kialakítása. A földi élővilág sokféleségének, e sokféleség értékének megismerése. Az élőlények alapvető szervezeti – működési jellemzői, az azok között lévő ok – okozati összefüggések. A globális környezeti problémák és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségei. A környezet – egészségügyi problémák megismerése, megelőzésük illetve mérséklésük módjai. A testi – lelki egészséget megőrző életviteli technikák elsajátítása.

Kémia:    

A tanulók figyelmének felhívása a kémiai ipar jelentős környezetkárosító, valamint potenciális környezetvédő szerepére egyaránt. Az anyag – és energiatakarékosság, mint a környezetvédelem egyik hatékony módszere szemléletének kialakítása. Az elterjedt vegyszerek és ezek élettani hatásainak megismerése (környezetbiztonság). A különböző technológiák hatása a természeti és épített környezetre, ezek gazdasági hatásainak felbecsülése.

396

Földünk és környezetünk:     

Tapasztalatok, ismeretek, élmények szerzése a közvetlen élő és élettelen környezetről. A földrajzi környezet hatása egy ország, térség fejlődésére. A természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeként lezajló változások felismerése, értékelése. A regionális és globális problémák megismerése, és a lehetséges megoldási módok számbavétele. A természeti és társadalmi értékek megismerése, megőrzése.

Fizika:    

Az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzás, zaj, rezgés) egészségkárosításának megismerése. A fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti hasonlóság, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatások felismerése. A környezet változásainak, a változások okainak értelmezése, s ezek tudatában megoldások keresése a környezeti problémákra. A környezeti változások fizikai magyarázatának megismerése, megértése.

Matematika:    

A tanulókat körülvevő konkrét környezet mennyiségi és térbeli viszonyainak megismerése mérése. A környezeti mérések eredményeinek értelmezése, elemzése, statisztikai módszerek alkalmazása, reális becslések képességének kialakítása. Más tárgyakban megismert környezeti összefüggések matematikai módszerekkel való szemléltetése, táblázatok, grafikonok készítése, elemzése. A logikus gondolkodás, a szintetizáló – és lényegkiemelő képesség fejlesztése.

Technika és életvitel:    

Annak a megismertetése, miképpen tudunk együtt élni azzal a technikai környezettel, amelyet az élet megkönnyítése érdekében hoztunk létre. A fenntartható fejlődés összefüggéseinek, követelményeinek, problémáinak feltárása. A környezetgazdálkodás lényegének megismerése. A környezeti válság okainak és lehetséges megoldásainak bemutatása.

Ének – zene:     

A természeti és művészeti szépség rokonságának felismerése. A természet zenei ábrázolásának módjai. A természet szépségének megjelenítése a népdalokban. A zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepének felismerése. A „zenei környezetszennyezés” felismerése.

397

Rajz és vizuális kultúra:        

A természeti és művészeti szépség rokonságának felismerése. A természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségei. A hagyományápolás fejlesztése (pl. népi építészet, díszítőművészet). A természetes alapanyagok használatának ismerete. Műalkotások elemzése környezetnevelési szempontok szerint. A tárgyi világ formanyelvi elemeinek ismerete, a tartalom és a forma összefüggése. A helyi népi építészeti emlékek felkutatása, megismerése. Példák mutatása környezetbarát formatervezésre.

Testnevelés:    

A környezeti hatások és az egészséges testi fejlődés közötti összefüggés felismerése, megértése. A sport nélkülözhetetlen szerepe az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében. A környezetszennyezés egészséget veszélyeztető hatásai a sport szemszögéből nézve. Lehetőség szerint természetes anyagok használata a sportoláshoz (sportruházat, sportszerek).

Tanórán kívüli keretek Napközi otthon A délutáni szabadidős tevékenységek sora (a környezet tisztaságának óvása, díszítése, növények gondozása, madarak etetése, az időjárás megfigyelése, természetfilmek megtekintése stb.) hozzájárul ahhoz, hogy kialakuljon bennük a környezettudatos magatartás. A napirend segíti a rendszeres életmód kialakulását. A szabad levegőn való tartózkodás, a sport, a játék edzi egészségüket, elősegíti harmonikus emberi kapcsolatok kialakulását. Szakkörök Az érdeklődő, kutató típusú, vizsgálódni szerető tanulók fejlesztésének nagyon jó színterei: földrajz szakkör, természetjáró szakkör, technika szakkör, biológia szakkör, „életmód” szakkör (testi – lelki egészség) Tanulóknak adott külön feladatok (projektek) Az érdeklődő diákok számára lehetőség nyílik a környezeti neveléshez kapcsolódó témák, problémák önálló kutatására, feldolgozására (szakmai dolgozat, rajz, fotó, irodalmi alkotás stb.)

398

Akciók, vetélkedők, tanulmányi versenyek Jeles napokon (pl. Föld Napja, Madarak és Fák Napja) versenyek, kirándulás, vagy egyéb rendezvény szervezésével hívjuk fel a figyelmet a helyi vagy globális környezeti problémákra. Tanulóink lehetőség szerint rendszeresen részt vesznek:   

a Teleki Pál Országos Földtan – és Földrajzversenyen, a Kaán Károly Természetismereti és Környezetismereti Országos Versenyen, a Hermann Ottó Országos Biológia Versenyen

Az erdei iskolai képzés programja, a komplex természetszemlélet kialakítása Az erdei iskolánk oktatási célja:  A természet sokszínű megismerése  Konkrét hazai tájak, társulások (vizes élőhelyek) megismerése  A társulások fajainak ökológiai szemléletű jellemzése, értékelése  Az élővilág sokféleségének (diverzitás) bemutatása Az erdei iskolánk nevelési céljai:  Helyes környezeti attitűdök kialakítása  Természeti környezet állapota iránti érzékenység  Ökológiai szemlélet kialakítása  Közösségi szociális formák elsajátítása, szociális érzékenység kialakítása  Egészséges életmódra nevelés Az erdei iskolai képzésben való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A mindennapos testnevelés A helyi megvalósításának részletes szabályai a pedagógiai program „Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok” c. fejezetében találhatók. Az idegennyelv-oktatás Intézményünkben az első évfolyamtól kezdődően - a szülők/gyermekek választása alapján –az angol és német nyelv oktatása része a tanórai foglalkozásoknak. Az emelt szintű képzési forma Két tanítási nyelvű Angol nyelv Német nyelv Informatika Biológia-kémia Matematika-informatika Testnevelés

399

6. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja A Nkt. 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg.

A helyi megvalósításának részletes szabályai a pedagógiai program „ Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok” c. fejezetében találhatók.

7. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai Választható tantárgyak: 1-12 évfolyam: angol/német nyelv heti 1-1 óra 1-12 évfolyam: református, ill. római katolikus hittan heti 2-2 óra Pedagógusválasztásra intézményünkben nincs lehetőség.

400

8. Az érettségi vizsgatárgyak megnevezése (középiskola esetén azon választható érettségi vizsgatárgyak megnevezését jelenti, amelyekből a középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja, továbbá annak meghatározását, hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát)

Bocskai István Református Oktatási Központ – Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium

A középszintű érettségi vizsgatárgyai: 

kötelező vizsgatárgyak:

a) magyar nyelv és irodalom, b) történelem, c) matematika, d) idegen nyelv e) kötelezően választandó vizsgatárgy. 

választható vizsgatárgyak nyelvi előkészítős gimnáziumban:

a) hit- és erkölcstan, b) földrajz, c) kémia, d) biológia – egészségtan, e) fizika. f) idegen nyelv II, g) testnevelés, h) informatika szakközépiskolában a nemzeti köznevelésről (Nkt. 6. § (2)) szóló törvénynek megfelelően szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgy a kötelezően választandó vizsgatárgy 

emellett az alábbi tantárgyakból biztosítja a középszintű felkészítést:

a) hit- és erkölcstan, b) földrajz, c) biológia – egészségtan, e) informatika (nem informatika ágazatban tanulóknak) Az emelt szintű érettségi vizsgatárgyai: Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (továbbiakban vizsgaszabályzat) 61/A. §-a szerint a 2013. évi vizsgaidőszakokban emelt szintű érettségi vizsga abból a vizsgatárgyból tehető, amely − mint a felsőoktatási felvételi eljárás 401

során figyelembe vehető érettségi vizsgatárgy − a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében szerepel, és a vizsgaszabályzat 2. számú melléklete szerint a vizsgatárgyból létezik emelt szintű vizsga. A vizsgaidőszakokban az alábbi tárgyakból lehet emelt szintű vizsgára jelentkezni a nyelvi előkészítős gimnáziumban: a)magyar nyelv és irodalom; b) élő idegen nyelv vizsgatárgy(angol nyelv, német nyelv) c) történelem, d) matematika, e) kémia, f) biológia – egészségtan, g) fizika, h) testnevelés i) informatika. Aki előrehozott érettségi vizsgát tett, a továbbiakban csak az értékelés és minősítés alól mentesül, az órák látogatása alól nem.

402

Bocskai István Református Oktatási Központ Egressy Béni Alap- és Középfokú Zeneművészeti és Színművészeti Szakközépiskolája, Ének-Zene Gimnáziuma

kötelező vizsgatárgyak: a.) b.) c.) d.)

magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv választható vizsgatárgyak:

a.) fizika; b.) kémia; c.) biológia; d.) földrajz; e.) informatika; f.) művészettörténet

403

9. A középszintű érettségi vizsga témakörei Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv Ember és nyelv Kommunikáció A magyar nyelv története Nyelv és társadalom A nyelvi szintek A szöveg A retorika alapjai Stílus és jelentés Irodalom Szerző, művek Életművek a magyar irodalomból Portrék Látásmódok A kortárs irodalomból Világirodalom Színház és dráma Az irodalom határterületei Regionális kultúra Értelmezési szintek, megközelítések Témák, motívumok Műfajok, poétika Korszakok, stílustörténet Történelem Az ókor kultúrája A középkor A középkori magyar állam megteremtése és virágkora Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban Magyarország a Habsburg Birodalomban A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Magyarország története az első világháborútól a második összeomlásig Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig A jelenkor A mai magyar társadalom és életmód

világháborús

Élő Idegen nyelv Kommunikatív készségek Beszédértés (hallott szöveg értése) Beszédkészség Szövegértés (olvasott szöveg értése) Az íráskészség 404

Egyéb készségek (stratégiák) Nyelvi kompetencia Témák Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadidő, művelődés, szórakozás Utazás, turizmus Tudomány és technika Matematika Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Számelmélet, algebra Számfogalom, oszthatóság, számrendszerek Algebrai kifejezések, műveletek Hatvány, gyök, logaritmus Egyenletek, egyenlőtlenségek Függvények, sorozatok Függvények megadása, grafikonok ábrázolása, függvények jellemzése Számtani és mértani sorozat Geometria Térelemek, ponthalmazok Geometriai transzformációk Síkgeometriai alakzatok: háromszögek, négyszögek, sokszögek, kör Testek: hasábok, hengerek, gúlák, kúpok, gömb Kerület-, terület-, felszín- és térfogatszámítás Vektorok Trigonometria Koordináta-geometria Valószínűség-számítás, statisztika Biológia Bevezetés a biológiába A biológia tudománya Fizikai, kémiai alapismeretek Egyed alatti szerveződési szint Szervetlen és szerves alkotóelemek: Elemek, ionok Szervetlen molekulák Lipidek Szénhidrátok Fehérjék Nukleinsavak, nukleotidok Az anyagcsere folyamatai: Felépítés és lebontás kapcsolata Felépítő folyamatok

405

Lebontó folyamatok Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) Az egyed szerveződési szintje Nem sejtes rendszerek: Vírusok Önálló sejtek: Baktériumok Egysejtű eukarióták Többsejtűség Gombák, növények, állatok elkülönülése Sejtfonalak Teleptest és álszövet Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak Viselkedés Az emberi szervezet Homeosztázis Kültakaró A mozgás A táplálkozás A légzés Az anyagszállítás A kiválasztás A szabályozás Az idegrendszer általános jellemzése Az emberi magatartás biológiai-pszichológiai alapjai Hormonrendszer, hormonális működése Immunrendszer, immunitás Szaporodás és egyedfejlődés Egyed feletti szerveződési szintek Populáció Életközösségek (élőhelytípusok) Bioszféra, globális folyamatok Ökoszisztéma Környezet- és természetvédelem Öröklődés, változékonyság, evolúció Molekuláris genetika Mendeli genetika Populációgenetika és evolúciós folyamatok A bioszféra evolúciója Földrajz (Földünk és környezetünk) Térképi ismeretek Kozmikus környezetünk A geoszférák földrajza A kőzetburok A levegőburok A vízburok A talaj A földrajzi övezetesség Népesség- és településföldrajz 406

A világ változó társadalmi-gazdasági képe A világgazdaság A gazdasági ágazatok A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, ország-csoportok és országok Magyarország földrajza Európa regionális földrajza Az Európán kívüli földrészek földrajza A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai Kémia Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható ionok Molekulák és összetett ionok Halmazok A kémiai reakciók A kémiai reakciók jelölése Termokémia Reakciókinetika Kémiai egyensúly Reakciótípusok Protonátmenettel járó reakciók Eletronátmenettel járó reakciók A kémiai reakciók és az elektromos energia kölcsönhatása Tudománytörténet Szervetlen kémia Az elemek és vegyületek szerkezete (az atom-, a molekula- és a halmazszerkezet kapcsolata) Az elemek és vegyületek fizikai tulajdonságai és ezek anyagszerkezeti értelmezése Az elemek és vegyületek kémiai sajátságai Az elemek és vegyületek előfordulása Az elemek és vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása Az elemek és szervetlen vegyületek legfontosabb felhasználásai Az elemek és vegyületek jelentősége Tudománytörténet Szerves kémia A szerves vegyületek szerkezete és csoportosításuk A szerves vegyületek fizikai tulajdonságai Aszerves vegyületek kémiai sajátosságai A szerves vegyületek előfordulása A szerves vegyületek jelentősége A szerves vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása Tudománytörténet Kémiai számítások Általános követelmények Az anyagmennyiség Az Avogadro-törvény Oldatok, elegyek (százalékos összetételek, koncentráció, oldhatóság stb.) A képlettel és reakcióegyenlettel kapcsolatos számítások 407

Termokémia Kémiai egyensúly, pH-számítás Elektrokémia Fizika Mechanika A dinamika törvényei Mozgások Munka és energia Hőtan, termodinamika Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Hőtágulás Összefüggés a gázok állapotjelzői között A kinetikus gázmodell Termikus és mechanikai kölcsönhatások Halmazállapot-változások A termodinamika II. főtétele Eletromágnesség Elektrosztatika Az egyenáram Magnetosztatika Egyenáram mágneses mezője Az elektromágneses indukció A váltakozó áram Elektromágneses hullámok A fény Atomfizika, magfizika Az anyag szerkezete Az atom szerkezete A kvantumfizika elemei Az atommagban lejátszódó jelenségek Sugárvédelem Gravitáció, csillagászat Gravitáció A csillagászat elemeiből Személyiségek Elméletek, felfedezések, találmányok Ének-zene Éneklés és zenetörténet Népzene Műzene Középkor Reneszánsz Barokk Bécsi klasszika Romantika Századforduló XX. századi és kortárs zene

408

Zenefelismerés Népzene Reneszánsz Barokk Bécsi klasszika Romantika Századforduló XX. századi és kortárs zene Dallamátírás Informatika Információs társadalom Információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban Közhasznú magyar információs adatbázisok Jogi és etikai ismeretek Információs és kommunikációs technológiák a társadalomban Informatikai alapismeretek – Hardver A számítógépek felépítése, funkcionális egységei, azok főbb jellemzői A számítógép üzembehelyezése Informatikai alapismeretek – szoftver Az operációs rendszer és főbb feladatai Az adatkezelés szoftver és hardver eszközei Állományok típusai Hálózatok működésének alapelvei, felhasználási területei Szövegszerkesztés Szövegszerkesztő program kezelése Szövegszerkesztési alapfogalmak Szövegjavítási funkciók Táblázatok, grafikák a szövegben Táblázatkezelés A táblázatkezelő használata Táblázatok felépítése Adatok a táblázatokban Táblázatformázás Táblázatok, szövegek, diagramok Problémamegoldás táblázatkezelővel Adatbázis-kezelés Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Adatbázis-kezelő program interaktív használata Alapvető adatbázis-kezelő műveletek Képernyő és nyomtatási formátumok Információs hálózati szolgáltatások Kommunikáció az Interneten Weblap készítés Prezentáció és grafika Prezentáció Grafika

409

Könyvtárhasználat Könyvtárak Információkeresés Rajz és vizuális kultúra Alkotás Vizuális nyelv Technikák Ábrázolás, látványértelmezés Formaértelmezés Színértelmezés Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás Kompozíció Érzelmek Folyamat, mozgás, idő Kép- és szöveg Vizuális információ Tárgyak és környezet Befogadás A megjelenítés sajátosságai Vizuális nyelv Térábrázolási módok Vizuális minőségek Látványértelmezés Kontraszt, harmónia Kontextus Technikák Vizuális kommunikáció Vizuális információ Tömegkommunikáció Fotó, mozgókép Tárgy- és környezetkultúra Forma és funkció Tervező folyamat Népművészet Kifejezés és képzőművészet Művészeti ágak Műfajok Művészettörténeti korszakok, irányzatok Stílusjegyek Alkotások és alkotók Műelemző módszerek Mű és környezete Testnevelés Elméleti ismeretek A magyar sportsikerek A harmonikus testi fejlődés Az egészséges életmód Testi képességek 410

Gimnasztika Atlétika Torna Ritmikus gimnasztika Küzdősportok, önvédelem Úszás Testnevelés és sportjátékok Természetben űzhető sportok Gyakorlati ismeretek Gimnasztika Atlétika Futások Ugrások Dobások Torna Talajtorna Szekrényugrás Felemáskorlát Gerenda Ritmikus gimnasztika Gyűrű Nyújtó Korlát Küzdősportok, önvédelem Úszás Testnevelés és sportjátékok Kézilabda Labdarúgás Röplabda

411

10. Az iskolai közösségi szolgálat Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele 2016. január 1-je után ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. Az iskolai közösségi szolgálat céljai: A tanulók számára A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvénnyel bevezették az iskolai közösségi szolgálatot, mint az érettségi kiállításának előfeltételeként teljesítendő tevékenységet. Ez a tanulók különböző készségeit és kompetenciáit fejlesztő pedagógiai eszköz, mely hozzájárul ahhoz, hogy a középiskolás tanulók megismerjék a közösségben való tevékenykedés erejét, az ily módon szerzett tudásukat életük során jól hasznosíthatják. Az iskolai közösségi szolgálat sokféleképpen megvalósítható tevékenység, mely megvalósulási helyétől és formájától függetlenül a közösség érdekét is szolgálja az egyén személyiségének fejlesztése mellett. Fejleszti a tanulók következő kompetenciáit:             

kritikus gondolkodás, érzelmi intelligencia, önbizalom, felelősségvállalás, állampolgári kompetencia, felelős döntéshozatal, hiteles vezetői készségek, szociális érzékenység, társadalmi felelősségvállalás, kommunikációs készség, együttműködés, empátia, konfliktuskezelés, problémamegoldás.

A kompetenciák fejlesztése mellett a pályaorientációban is fontos lehet a tanulóknak az 50 órás iskolai közösségi szolgálat. Az iskola a közösségi szolgálat megszervezésével törvény adta kötelezettségének tesz eleget, segítve a tanulók érettségihez jutását. Az iskolai közösségi szolgálati program különös értéke, hogy tanórán kívüli tevékenységgel, informális és nem formális eszközök felhasználásával erősíti a tanulók szociális érzékenységét. A pedagógiai célokon túl, lényeges, hogy a végzett tevékenység legyen hasznos minden érintett számára. Érezhesse a tanuló, hogy olyan feladatot lát el, amellyel javítja a helyi közösség és a fogadó intézményekben élők, vagy dolgozókéletminőségét, a tevékenysége, jelenléte hasznos a fogadó intézményekben élőknek, tevékenykedőknek, továbbá jelentsen segítséget a fogadó intézmények munkavállalói számára is. Fontos értéke a programnak, hogy a tanulók mindegyikének lehetőséget teremt a sikeres tevékenységre, az önmegismerésre, egyéni céljaik megtalálására. Mindezeken felül a személyes emberi kapcsolatok új színnel gazdagíthatják a tanulók életét.

412

Az iskolák számára A program célja, hogy a kölcsönösség elve alapján a pedagógia újfajta kultúráját, a tanár-diák viszony új módozatait honosítsa meg az élménypedagógián keresztül. A fogadó szervezetek számára Új erőforrást jelenthet a fogadó szervezeteknek a tanulók bevonása a hétköznapi feladataik elvégzésébe, miközben a közösségi szolgálat nem veszélyeztetheti az ott dolgozók munkahelyét, mivel nem helyettesítheti a szervezet munkatársainak szakértelmét. Az együttműködés, a kölcsönösség fontos alapérték, aminek meg kell jelennie a program minden fázisában és elemében − a részt vevő szervezetek és intézmények közt egyaránt. Különösen szem előtt kell tartani a program pedagógiai céljait, és azt, hogy a segítő és a segített között – lehetőleg hosszú távú – közvetlen kapcsolat jöjjön létre.

413

11. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei Az ismeretek számonkérésének, a tanuló teljesítménye értékelésének követelményei és formái A) Követelmények:  Számon kérni csak olyan ismeretet szabad, amelyet megtanítottunk, illetve amelyhez a tanuló tanára vezetésével (irányításával) hozzájutott.  A számonkérésnek mindig a tanuló tudására (és nem tudásának hiányosságaira) kell irányulnia. A hiányosságok feltárásának célja a további ismeretszerzés, illetve a hiányosságok pótlásának segítése.  Lehetőséget kell adni a tanulónak a számonkérés során feltárt hiányosságok pótlására, hibák javítására.  A tanuló teljesítményét mindenkor korrekt módon, az elvárás–képesség–teljesítmény egységében kell értékelni.  Az értékelés és minősítés során arra kell törekedni, hogy az érdemjegy vagy szöveges minősítés mindenkor a tanuló teljesítményét tükrözze (és ne az osztályban, csoportban kialakult tudásbeli rangsorban elfoglalt helyét).  A tanulói teljesítmény értékelésekor a pozitív motiváció, a képességeknek a megerősítés útján történő fejlesztése az irányadó elv. B) Az értékelés formái: Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A második év végétől a hagyományos osztályzásos módszert használjuk, azaz a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeljük, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősítjük. A szaktanár a tanuló teljesítményét, előmenetelét a) heti egy órás tantárgynál félévenként legalább három érdemjeggyel, b) heti kettő vagy három órás tantárgynál havonta legalább egy érdemjeggyel, c) heti három óránál magasabb heti óraszámú tantárgynál havonta legalább kettő érdemjeggyel értékeli. Az értékelés legyen folyamatos:  

visszajelzés a diáknak a zökkenőmentes továbbhaladás érdekében, jelzés a szülőknek a diák adott tantárgybeli előmeneteléről.

414

A folyamatos értékelés fajtái:  órai értékelés (szóban az órai munka, az aktivitás visszajelzésére),  szóbeli felelet értékelése,  gyakorlati, illetve manuális tevékenység értékelése osztályzattal és szóban (készségtárgyak teljesítményének értékelésére),  írásos értékelés (írásbeli munka minősítésére: osztályzat + hozzáfűzött megjegyzések, tanácsok),  szülőknek üzenő füzet vagy ellenőrző útján küldött jelzés a feltűnően gyenge, vagy – esetleg – a kiemelkedően jó teljesítményért.  félévi és tanév végi Az értékelés módja: Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A második év végétől a negyedik év félév végéig a szöveges értékelés helyett, a hagyományos osztályzásos módszert kell használni.(Tanév közben érdemjegyekkel, a félévkor és a tanév végén osztályzattal minősítjük a tanulókat.) Az 5-12/13. évfolyamon a tanulók munkáját minden tantárgyból év közben érdemjegyekkel, a félév és a tanév végén osztályzattal minősítjük. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: Jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) Kiemelkedő tantárgyi teljesítmény félév és tanév végi osztályzata: kitűnő (5). Az ellenőrzés fajtái:   

szóbeli feleltetés, házi feladat, füzetvezetés ellenőrzése, írásbeli számonkérési formák: • írásbeli felelet (egy anyagrészből), • beadandó, nagyobb elmélyülést igénylő házi dolgozat kitűzése, • röpdolgozat (bejelentés nélkül, aznapi házi feladatból), • dolgozat (előző órán bejelentett, kisebb anyagrészből), • témazáró dolgozat (legalább egy héttel korábban bejelentett, összefoglalással előkészített, teljes témakört felölelő).  a tanuló produktumának (pl.: rajz, technika órán előállított tárgy, testneveléssel összefüggő mozgásforma előadása) ellenőrzése.

415

A tanulók munkájának szöveges értékelése A törvényi szabályozás: Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A második év végétől a negyedik év félév végéig a szöveges értékelés helyett, a hagyományos osztályzásos módszert kell használni.(Tanév közben érdemjegyekkel, a félévkor és a tanév végén osztályzattal minősítjük a tanulókat.) A szöveges értékelés elvi kiindulópontjai: - az értékelés a gyerekért, de elsősorban a szülőknek szól - alakítja a helyes önértékelést, segíti a reális önismeretet - nyitott, nem ítéletet alkot, hanem tükröt tart - a gyerek aktív részese a saját fejlődésének - a szülő és a pedagógus közösen gondolkodik a gyermek fejlődéséről A szöveges értékelés elvi követelményei: - minősítés-központúság helyett fejlesztőközpontúság jellemzi - figyelembe veszi az életkori sajátosságokat - összhangban van a pedagógiai programmal, a helyi tantervi rendszerrel és a kimunkált értékelési koncepciókkal - személyre szóló és ösztönző jellegű - a tanítási-tanulási folyamat állandó kísérőjeként megerősítő, korrigáló, fejlesztő szerepet tölt be - konkrét egyénre szabott javaslatokkal jelöli meg a továbblépés útját és módját, nyelvi megformáltságában közérthető mind a tanuló, mind a szülő számára A szöveges értékelés rendszerének felépítése a

A helyi értékelés alapelvei - A gyerekek értékelését az osztálytanítók készítik el, figyelembe véve a napközis nevelő és az osztályban tanító nyelvszakos tanár véleményét is . - A teljes körű értékelések évente négy alkalommal készülnek. November 15.-ei dátummal az első negyedév értékelése, a félévi értékelés a tanév rendje szerint, a harmadik negyedévi értékelés április 15.-ei dátummal, az év végi értékelés szintén a tanév rendje szerint történik. - A fent említett értékeléseket az EMMI Oktatási Államtitkárság által kiadott a „Szöveges értékelést , minősítést támogató szoftver” használatával készítik el. - A szöveges értékelés tartalmi szempontjai: - magatartás - szorgalom - tantárgyi teljesítmények 416

- a helyi tanterv követelményeinek való megfelelés, - általános értékelés / év végén /: A ……………….. évfolyam tantervi követelményeinek kiválóan megfelelt, vagy jól megfelelt, vagy megfelelt. ………………tantárgyból felzárkóztatásra szorul. b

Értékelési funkciók meghatározása - Diagnosztikus, prognosztikai, korrekciós funkció, amely fontos információkat ad a pedagógusnak a helyzetfelméréshez, a csoport és az egyén tanulási folyamatának tervezéséhez. - Formatív, fejlesztő, szabályozó funkció, amely a tanulás folyamatához, annak korrekciójához, a fejlesztési stratégiák kimunkálásához ad segítséget pedagógusnak, szülőnek, diáknak. - Szummatív funkció, megerősítés, visszacsatolás,- egy-egy tanulási szakasz végén ad összegző tájékoztatást az elsajátított ismeretek eredményéről pedagógusnak, szülőnek, tanulónak egyaránt.

c

A szöveges értékelés módja:

1. Szóbeli: a tanuló magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi teljesítményéről a tanítási órákon és más iskolai foglalkozásokon. Megfogalmazódhat: - a tanító részéről - a tanulótársak részéről - önértékelés formájában 2. Írásbeli: például - a tanulói produktumokra írt rövid, lényegre utaló észrevételek megfogalmazásával, - témazáró felmérések megoldásának értékelése %-os teljesítménysávok megadásával és ezek minősítő jelzésével, - aktuális észrevételek bejegyzése a tanuló fejlődésével, előmenetelével kapcsolatban (pl. üzenő füzetbe), - első negyedévkor, félévkor, harmadik negyedévkor és tanév végén részletes szöveges értékelés. d

Szöveges értékelés dokumentumai: - Az EMMI Oktatási Államtitkárság által jóváhagyott bizonyítvány. Az első évfolyamon a tanuló szöveges minősítése a pótlapon történik. A kitöltött pótlap a bizonyítvány része, amit a bizonyítvány borítólapjának tárolójába kell elhelyezni. - Az EMMI Oktatási Államtitkárság által jóváhagyott törzslap. - A napló. A naplóba a negyedéves értékelések nyomtatott másodpéldányai, a felmérők %-os eredményei és a tájékoztató füzetben megjelenő alkalmi értékelések kerülnek. - Tájékoztató füzet.

417

A tájékoztató füzetbe alkalmi beírások kerülnek a tanuló pillanatnyi eredményeiről és a felmérők %-os eredményeiről. A szöveges értékelés felszínre hoz olyan értékeket is, amelyek nem kifejezetten a tanulási teljesítményt érintik, de nagyon fontosak a teljes személyiségfejlődés szempontjából.

Az írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanuló tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya A sokszínű tevékenységformákkal összhangban: pl. produktum értékelése (az egyes tanulóknál, csoportmunka esetében), projektnél, témahétnél, gyűjtőmunka, stb. Annak meghatározása, hogy a produktumok milyen súllyal kerülnek figyelembevételre a többi osztályzathoz képest?) A) A tanuló írásbeli beszámoltatásának formái : a) témazáró dolgozat: egy teljes tantervi téma számonkérésére szolgáló, egy tanórát kitöltő, az ismeretek felidézését és alkalmazását egyaránt megkövetelő írásbeli számonkérési forma, a témazáró dolgozatban szereplő feladattípusok arányai megfelelnek a tananyag és a tantervi követelmények belső arányainak; b) egyéb dolgozat: egy tantervi téma valamely részének számonkérésére szolgáló, legfeljebb egy tanórát kitöltő írásbeli számonkérési forma, amelyben az ismeretek felidézése az alkalmazástól függetlenül vagy azzal együtt is számon kérhető c) Az év eleji, félévi, év végi felmérések alapvetően diagnosztikai célt szolgálnak: a tanulók tudásának, készségeinek szintjét mérik. E felmérők csak akkor osztályozhatók, ha megfelelő ismétlés, gyakorlás után került sor rájuk A tanuló tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végezzük. Általános iskola Teljesítmény 0-40% 41-60% 61-80% 81-90% 91-100%

Érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

Középiskola Teljesítmény 0- 50% 51- 60% 61- 80% 81- 90% 91-100 %

Érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

Ha a szaktanár a meghatározott ponthatárok alkalmazása során szükségesnek látja, az adott osztályban, csoportban az egyes ponthatárokat legfeljebb három százalékkal lefelé vagy felfelé módosíthatja.

418

B) Az írásbeli beszámoltatás korlátai, a tanulók tudásának értékelésben betöltött szerepe, súlya 1. Az írásbeli beszámoltatás szerepe, súlya a) A számonkérési, értékelési formák (szóbeli, írásbeli) helyes aránya a pedagógia örök dilemmája. A képesség és készségfejlesztés követelménye a két forma egyenlő arányát kívánná. A magas osztálylétszámok, a mennyiségében és sokféleségében egyre bővülő közvetítendő ismeretanyag elsajátításának pontos ellenőrzése az írásbeli számonkérést részesíti előnyben. Ugyanakkor a tanulók kifejezőkészségbeli hiányosságai, a felgyorsult élettempó hatására kialakult rövidített, szinte csak jelzésszerű – az egyedi, választékos stílust nélkülöző – beszédjük az iskola felelősségét növeli ezen a téren. b) A témazáró dolgozatok – kétszeres súllyal való értékeléséről a szaktanár dönt a munkaközösség véleményének figyelembevételével. A szaktanár a tanév elején tájékoztatja a tanulókat arról, hogy melyek azok a tanulói teljesítmények, amelyeket a félévi és a tanítási év végi osztályzatok kialakításánál kétszeres súllyal fog figyelembe venni. Ilyen teljesítmény értékelésekor a naplóba és a tanuló ellenőrzőjébe piros színnel megkülönböztetett érdemjegy kerül. Az osztályzatok kialakításánál más súlyozást nem alkalmazunk. 2. Az írásbeli beszámoltatás rendje és korlátai : a) Témazáró dolgozat íratását a szaktanár legkésőbb egy héttel a dolgozatírás előtt bejelenti, a dolgozatot két héten belül kijavítja, egy napon kettőnél több témazáró dolgozatot nem íratunk. b) Egyéb dolgozat íratását a szaktanár legkésőbb az előző tanítási órán bejelenti, a dolgozatot két héten belül kijavítja; c)A szaktanár egy tantárgyból nem írat újabb dolgozatot mindaddig, amíg az előző dolgozatot kijavítva ki nem adta a tanulóknak. d) A félévi és tanév végi minősítés nem alakítható ki csak írásbeli számonkérés alapján született érdemjegyekből azokból a tantárgyakból, amelyek alkalmasak a szóbeli kifejezőkészség fejlesztésére. e) A diákok írásbeli dolgozatait, beszedett füzetét, beadott munkáját (házi dolgozatok, tanulói kutatómunkák anyaga) rövid időn belül értékelni, javítani kell. f.)A tanulói tevékenységek korlátai a projekt és a témahét esetében.

419

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli házi feladatok meghatározásának elvei és korlátai A) A házi feladatok kiadásának szempontjai :      

a tanulók napi és heti terhelése, az egyes diákok képességeit, adottságai, az életkori sajátosságok, az értelmi fejlettség, a fejlődés üteme, házi feladat előkészítettsége,

B) A házi feladatok kiadásának és ellenőrzésének alapelvei:        



A házi feladatok korosztálytól függetlenül sarkallják a diákot állandó önellenőrzésre! A házi feladatok segítsék elő a szülők tájékoztatását gyermekük! iskolában végzett munkájáról, az iskolában folyó munkáról. A napközis kollégák folyamatosan tájékoztassák a pedagógusokat a házi feladatok mennyiségéről, azok megoldásáról egyénre szabottan is! A házi feladatok mindig kerüljenek ellenőrzésre! Az el nem készített, illetve hibás, hiányos házi feladat értékelésekor különbséget kell tenni a mulasztás okai szerint! Az önálló kutatómunkát, a kötelező tananyagon kívüli ismereteket kívánó feladatok elvégzését – a befektetett munka arányában – jutalmazni kell. Tanítási szünet idejére legfeljebb annyi kötelező házi feladat adható, amennyi egyik óráról a másikra szokásos. A nagyobb elmélyülést, több időt igénylő feladatok kitűzésekor (könyvtári vagy internetes kutatómunka, képzőművészeti alkotás, technikai eszköz készítése) az elkészítés határidejét különös gonddal, a tanulók egyéb kötelezettségeire tekintettel kell megállapítani. A tantervi anyagot meghaladó mennyiségű vagy mélységű ismereteket kívánó feladatokat (pl. versenyfeladatok) csak annak a diáknak lehet kötelezően előírni, aki a versenyzést, illetve az önálló kutató vagy más jellegű alkotómunkát önként vállalta.

A magatartás és a szorgalom helyi minősítési rendszere Tanulóink személyiségfejlődésének, neveltségi szintjük értékelésének fontos eszköze magatartásuk és szorgalmuk minősítése. A minősítési rendszerrel célunk az egységes szemléletű értékelés megvalósítása. Aminősítés formái: A tanuló magatartásának értékelése, minősítése: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2). A tanuló szorgalmának értékelése, minősítése: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). Félévkor és az év végi bizonyítványba a fenti egyszavas minősítéseket kell beírni.

420

A minősítés eljárásrendje:  A tanulók magatartását és szorgalmát az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni. A második év végétől a hagyományos osztályzásos módszert használjuk, azaz a tanuló magatartását és szorgalmát tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeljük, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősítjük.  Az osztályfőnök az általa gyűjtött információk alapján a félévi, illetve az év végi osztályozó értekezleten javaslatot tesz az egyes tanulók minősítési fokozatára.  A minősítések kialakításában az osztályfőnök támaszkodik az osztályban tanító tanárok, az osztály-diákbizottság véleményére és a minősítést megvitatja az osztályközösséggel, valamint az érintett tanulóval.  Változtatni kell annak a tanulónak a magatartási érdemjegyét, akinek a tanárokhoz, felnőttekhez, társaihoz való viszonya kifogásolható.  A végleges minősítés a nevelőtestület döntése alapján alakul ki az érvényben lévő minősítési fokozatok alapján.  Az első félév végén az adott időszakban (félévben), a tanév végén az egész tanévben mutatott magatartást és szorgalmat értékeljük. 

A félévi és év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.



A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni.

 Az értékelés alapelveit, az egyes minősítések feltételeit az osztályfőnök a tanulókkal az év elejei első osztályfőnöki órákon, a szülőkkel a tanév első szülői értekezletén ismerteti. A magatartás értékelésének és minősítésének követelményei: „Példás” az a tanuló, aki:  magatartása, cselekedetei elismerést váltanak ki társaiból, tanáraiból  felelősséget vállal tetteiért  tiszteli és elismeri mások értékeit, jóindulattal segíti társait, aki tudásával, a közösségben elért helyzetével soha nem él vissza  a nyelvi fordulataiban kerüli a durva, trágár kifejezéseket  képes kulturáltan fellépni saját maga és szűkebb környezete érdekében  szívesen vállal munkát osztálya, iskolája, közössége érdekében  ügyel környezete rendjére, tisztaságára, szándékosan nem okoz kárt  betartja az iskola házirendjét  nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása „Jó” az a tanuló, aki: 

a példás magatartás követelményeinek javarészt megfelel, de cselekedeteit, ítéleteit időnként az indulat vezérli



a házirendet betartja

421



tiszteli a felnőtteket, társait



trágár, durva kifejezéseket nem használ



feladatait becsülettel elvégzi, de a közösségért vállalt munkára önként csak ritkán vállalkozik, a rábízottakat tőle elvárható módon teljesíti



az osztály vagy az iskola közösségi munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt



ügyel környezete rendjére, tisztaságára, szándékosan nem okoz kárt



nincs írásbeli intője vagy megrovása

„Változó” magatartású az a tanuló, aki: 

cselekedetei következményeit nem képes felismerni, ígyaz iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be



a tanórán vagy tanórán kívül többször viselkedik fegyelmezetlenül



a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik



játékban gyakran vét a szabályok ellen, közösségi munkájában sokszor udvariatlan, durva



sérelmeit időnként önbíráskodással torolja meg



az órai munka során nem kellő figyelemmel dolgozik, időnként mással foglalkozik



ha feladattal bízzák meg, azt elvégzi, de nem kellő figyelemmel



környezete rendjéért keveset tesz, vagy nem érdekli



a viselkedési szabályokat csupán úgy tudja betartani, ha gyakran figyelmeztetik rá



igazolatlanul mulasztott



osztályfőnöki intője van

„Rossz” a magatartása annak a tanulónak, aki: 

a házirend előírásait sorozatosan megsérti, nem tudja és nem is akarja betartani az iskolai házirendet



feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti



magatartása fegyelmezetlen, rendetlen



társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik



viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza



szándékosan rongálja környezetét



több alkalommal igazolatlanul mulaszt



több szaktanári figyelmeztetést kap, illetve van osztályfőnöki megrovása, vagy ennél magasabb fokú büntetése

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

422

A szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei: „Példás” szorgalmú az a diák, aki: 

képességeinek megfelelő, egyenletes teljesítményt nyújt



tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi



a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is. és azokat elvégzi



munkavégzése pontos, megbízható



a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként vesz részt



taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza

„Jó” a szorgalma annak a diáknak, aki: 

képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt



rendszeresen, megbízhatóan dolgozik



a tanórákon többnyire aktív



többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vállal, de az ilyen jellegű megbízást teljesíti



taneszközei tiszták, rendezettek

„Változó” a szorgalma annak a diáknak, aki: 

tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitől



tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti



felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik



érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja



önálló munkája figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik

„Hanyag” a szorgalma annak a diáknak, aki: 

képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében



az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg



tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen



feladatait folyamatosan nem végzi el



felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek l



a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül



félévi, vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. A magatartás és szorgalom megítélésekor mindig figyelembe kell venni a gyermek életkörülményeit és képességszintjét!

423

12. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei Csoportbontások az alábbi tantárgyak esetén lehetségesek: 1. Hit-és erkölcstan oktatás Egy adott évfolyam (esetleg több évfolyam) diákjaiból a református-, római katolikus hittant, illetve erkölcstant tanulók homogén csoportjainak megszervezése. 2. Idegen nyelvoktatás Egy adott osztály (évfolyam) diákjaiból az angol, illetve német nyelvet tanulók homogén csoportjainak megszervezése. 3. Matematika Egy adott osztály diákjaiból a képességük alapján történő bontás. Egyéb foglalkozások szervezése A foglalkozások szervezésénél a jelentkezők számán (minimum 10 fő/csoport) kívül a személyi és tárgyi feltételek biztosíthatóságát is figyelembe vesszük. Fontos szempont a folyamatosság és a felmenő rendszer elve. A foglalkozások megszervezéséről - az adott tanév tantárgyfelosztásának elfogadásával egyidejűleg – a szakmai munkaközösségek javaslatát figyelembe véve, a nevelőtestület dönt.

13. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag Intézményünkre nem releváns.

14. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Évente két alkalommal - ősszel és tavasszal - gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítésében, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. 424

AZ EGYSÉGES MÉRÉSRE ÉS ÉRTÉKELÉSRE ALKALMAS PRÓBÁK. Az aerob állóképesség mérése: Cooper-teszt Az egyéni aerob teljesítőképességét, akkor lehet a legpontosabban mérni, ha az alkalmazott próbák végrehajtása kiegészül pulzusméréssel. A pulzus mérése mindaddig, - a készség szintjéig való – gyakorlási folyamatként fogható fel, amíg a tanulók nem tudják önállóan, megbízhatóan, pontosan elvégezni Az erő, erő – állóképesség mérése: 1. Helyből távolugrás. (Az alsó végtag dinamikus erejének a mérésére) 2. Hasonfekvésből törzsemelés (A hátizom erő, erő – állóképesség mérésére) 3. Hanyattfekvésből felülés (térdérintéssel) (A csípőhajlító és a hasizmok erő, erő – állóképességének mérésére) 4. Fekvőtámaszban karhajlítás (A vállöv – és a kar erejének, erő – állóképesség mérésére) ÁLTALÁNOS MÉRÉSI SZEMPONTOK 1. A mérés megkezdése előtt a tanulónak tisztában kell lenni a mérés céljával, gyakorlati hasznosságával és az elvégzendő feladatokkal. 2. Valamennyi próbát tornateremben valamint sportudvaron tornaruhában, sportöltözetben célszerű végezni. 3. A mérést mindig előzze meg az általános és speciális bemelegítés. 4. A feldolgozásra alkalmas próbákkal egyszerűen, objektíven mérhető, értékelhető a tanulók fizikai állapota. 5. Az általános testi erő, erő-állóképesség mérésére alkalmazott próbák elvégzésekor (minden próbán minimum 3 kísérleti lehetőség megadásával) a legjobb teljesítményt kell nyilvántartásba venni, és a megfelelő pontértéket, (a megadott táblázat segítésével) meghatározni. 6. Az általános fizikai teherbíró-képesség közös mérése és értékelése során el kell érni, hogy a tanulók elméletben és gyakorlatban is megszerezzék azokat az alapvető élettani, egészségtani és edzéselméleti ismereteket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a fizikai állapotuk szinten tartásához, szükség esetén fejlesztéséhez, valamint szintjének ellenőrzéséhez. 7. A teljesítmény mérésére, értékelésére alkalmas próbákat azzal a tanárral legcélszerűbb elvégeztetni, aki a tanulók testi nevelésével foglalkozik. 8. A próbák mérése és értékelése a (testnevelő) tanár irányítása mellett, a tanulók önállóan végzik. 9. A tanulók általános fizikai teherbíró képességének fokozatos fejlesztése, mérése, az iskolai testnevelés részévé, kiemelkedő feladatává kell, hogy váljék.

425

AZ ÁLTALÁNOS FIZIKAI TEHERBÍRÓKÉPESSÉG MINŐSÍTÉSE 0-20.5 pont

igen gyenge

Gyenge fizikai állapota miatt, a mindennapi tevékenységének maradéktalan elvégzése, legtöbb esetben olyan fizikai-szellemi megterhelést jelent, hogy rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. (A figyelem terjedelmének, tartósságának növeléséhez, közérzetének – átmeneti – javításához igen gyakran különféle élénkítő szerek, esetenként gyógyszerek fogyasztására van szükség. Hajlamos a gyakori megbetegedésre. Immunrendszerének a kisebb fertőzések, könnyebb megbetegedések leküzdése is igen gyakran komoly megterhelést jelent.) 21-40.5 pont

gyenge

Az egésznapi tevékenységtől gyakran elfárad, a nap végén levertnek, kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát, egyik napról a másikra, nem tudja kipihenni fáradalmát. elfogadható

41-60.5 pont

A rendszeres, mindennapi tevékenységtől már ritkán fárad el, de tartós, váratlan többletmunka már erősen igénybe veszi. közepes

61-80.5 pont

Elérte azt a szintet, amely elegendő ahhoz, hogy egészsége stabil maradjon, azaz tartósan kiegyensúlyozottan, jó közérzettel élhessen. E szint megtartásához is, heti 2-3 órás időtartamú, rendszeresen végzett testedzés szükséges. Az egészség megőrzése érdekében a továbbiakban, (a későbbi élete folyamán) is törekedni kell legalább e szint megtartására. jó

81-100.5 pont

Ezt a szintet általában azoknak sikerül elérni, akik valamilyen sportágban alacsonyabb szintű szakosztályban, ill. amatőr szinten rendszeresen edzenek, versenyeznek. (E szintet elérők, amennyiben élsportolókká szeretnének válni, minél előbb kezdjenek hozzá az alapvető kondicionális képességeik magasabb szintre emeléséhez, fejlesztéséhez.) 101-120.5 pont

kiváló

E szintet elérők, már fizikailag jól terhelhetők, az általuk választott sportágban (élsportolóként) is kiváló eredményeket érnek el. Fontos, hogy a tesztek nem képezik a tanterv részét, ezért nem gyakoroltatjuk, ill. nem is osztályozzuk ezeket. 426

15. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek Egészségnevelési elvek: A helyi megvalósításának részletes szabályai a pedagógiai program egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok” c. fejezetében találhatók.

„Az

Környezeti nevelési elvek: A helyi megvalósításának részletes szabályai a pedagógiai program „ A Nemzeti alaptantervben (Nat) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai/Természettudományos nevelés” c. fejezetében találhatók.

16. A gyermekek/tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Intézményünk integráló jellegű intézmény. Képesek vagyunk mind a különleges bánásmódot igénylő, mind a hátrányos helyzetű (HH), ill. halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyermekek/tanulók integrált nevelésére-oktatására. Az esélyegyenlőség biztosítását az alábbi területekre kiterjedően értelmezzük: a) a nevelésbe/oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, b) a nevelés/oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) a neveléshez/oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e) a neveléssel/oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, f) a nevelésben/oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, g) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint h) anevelésben/oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti - különösen valamely személy vagy csoport a) jogellenes elkülönítése egy köznevelési intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét.

427

A köznevelési intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha anevelést/oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy anevelésben/oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt a nevelésben/oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri. Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha aköznevelési intézményben a szülők kezdeményezésére és önkéntes választása szerint, olyan vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló, továbbá kisebbségi vagy nemzetiségi nevelést/oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt a nevelésben/oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag előírt, illetve államilag támogatott követelményeknek. Esélyegyenlőségi célkitűzések intézményünkben: Olyan körülményeket kell kialakítani, hogy megvalósuljon - a megkülönböztetés megszüntetése, - az egyenlő bánásmód, - az emberi méltóság tiszteletben tartása, - a társadalmi szolidaritás. Minden tervezett infrastrukturális és tartalmi, szakmai fejlesztés esetén kiemelt figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetű, és a sajátos nevelési igényű tanulók nevelési/oktatási helyzetének javítására a beruházások megvalósítása során. A fenti célok megvalósítása érdekében folyamatosan figyelemmel kísérjük -

a településen élők szociális helyzetét a közszolgáltatások elérhetőségét a gyermekek/tanulók (HH/HHH ill. SNI) eloszlását az egyes óvodai csoportokban/iskolai osztályokban a gyógypedagógiai nevelést, oktatást a lemorzsolódás arányát a továbbtanulási mutatókat a tanórán kívüli programokon való részvételt az általános iskolai oktatásban az iskolán kívüli segítő programokon való részvételt az általános iskolai oktatásban a kompetencia mérések eredményeit a humán-erőforrás hiányát az infrastruktúrát és az ahhoz való hozzáférést a módszertani képzettséget az intézményi és szervezeti együttműködéseket (egyházak, kisebbségek, civil szervezetek)

428

Az esélyegyenlőség biztosítását szolgáló dokumentum Az intézmény elkészíti, és folyamatosan karbantartja a KÖZNEVELÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERV c. dokumentumát. Felülvizsgálatára 4 évenként kerül sor. Az esélyegyenlőségi intézkedési tervhez történő hozzáférést az intézmény (a helyi pedagógiai programhoz hasonló módon) lehetővé teszi.

17. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek Az iskolai jutalmazás formái: Azt a tanulót, aki képességeihez mérten: - példamutató magatartást tanúsít - folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el - az iskolai közösség érdekében közösségi munkát végez - iskolai és iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, előadáson, bemutatón vesz részt - vagy bármilyen más módon segít az iskola hírnevének megőrzésében, annak növelésében az iskola jutalomban részesíti a, Az iskolában tanév közben a következő dicséretek adhatók: - szaktanári dicséret - napközis nevelői dicséret - osztályfőnöki dicséret - igazgatói dicséret - nevelőtestületi dicséret b, Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén: - szaktárgyi teljesítményért, - példamutató magatartásért, - kiemelkedő szorgalomért, - példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába kell bevezetni. c, Az egyes tanévek végén, valamint a több éven át jeles eredményt elért tanulók oklevelet és jutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudtára kell adni! Az iskolán kívüli versenyeken, előadásokon, bemutatókon, vetélkedőkön eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.

429

A kiemelkedő eredménnyel végzett közös munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és könyvjutalomban lehet részesíteni. Az iskolai büntetés formái: Azt a tanulót, aki: - a tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti - a házirend előírásait megszegi - árt az iskola hírnevének, büntetésben lehet részesíteni. A büntetés formái: - szaktanári figyelmeztetés, - napközis nevelői figyelmeztetés, - osztályfőnöki figyelmeztetés (szóban, írásban), - osztályfőnöki intés, - igazgatói intés - fegyelmi büntetés Az iskolai büntetések kiszabását a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyosságától függően el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudtára kell adni!

430

Záró rendelkezések 1.

A nevelési program és a helyi tanterv engedélyeztetésének,

nyilvánosságra hozatalának és módosításának mechanizmusa a./

A tájékoztatás, megismertetés formája, rendje A nevelőtestület számára, a program elfogadása előtt, az igazgató biztosítja a programtervezet 1-1 példányának átadásával a megismertetést 30 napos véleményezési határidővel.

b./

A hozzáférhető elhelyezés biztosítása A helyi pedagógiai program 1-1 példánya az intézmény igazgatói irodájában, irattárában, ill. könyvtárában kerül elhelyezésre

c./

A tájékoztatás kérés és erre a tájékoztatás adás rendje Az intézményhasználók az igazgatótól kérhetik a pedagógiai programba történő betekintést. Az érdeklődők a könyvtárban olvashatják el a dokumentumot, ill. az intézmény honlapjáról is lehetőség van azt letölteni.

d./

A pedagógiai program módosítása Az intézmény pedagógiai programjának módosítását - indoklás mellett kezdeményezheti az igazgató, az intézmény vezetősége, az egyes tantárgyi munkacsoportok/munkaközösségek. A módosítási javaslatot és annak részletes indoklását az igazgató köteles 30 napon belül a nevelőtestület elé terjeszteni. A nevelőtestület többségi határozattal (a jelenlévők 50%-a + 1 fő) dönt a javaslatról. Amennyiben a nevelőtestület a módosítás mellett dönt, az igazgató a döntés után 10 napon belül köteles a módosítási kérelmet a fenntartónak felterjeszteni.

431

2.

Legitimációs záradék Intézményünk helyi pedagógiai programját a nevelőtestület 2015. május 20-án elfogadta. Felülvizsgálatát 2019. évben határozta meg. 2015. május 22-én a fenntartónak jóváhagyásra átadtuk. Halásztelek, 2015. május 22.

dr. Papp Kornél főigazgató

A Bocskai István Református Oktatási Központ – Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium Igazgatótanácsa 8/2015. határozatával a pedagógiai programot jóváhagyta. (jegyzőkönyvi kivonat mellékelve) A nevelőtestületi elfogadást igazoló jegyzőkönyvi kivonat csatolva

Mellékletek

1.

2. 3.

Az intézmény képzési rendje, tantárgyszerkezete és óratervei, az egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyag és követelményei, a szakmai program, valamint az alapfokú művészetoktatás egyes tanszakainak általános fejlesztési követelményei. A kollégiumi csoportfoglalkozások keretterve és éves óraszáma a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról alapján Legitimálási jegyzőkönyvek

432