BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Kézikönyv a veszélyes áruk légi szállításának ellenőrzéséhez

BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

Kézikönyv a veszélyes áruk légi szállításának ellenőrzéséhez

2016.

Kézikönyv a veszélyes áruk légi szállításának ellenőrzéséhez I. kiadás 2016.

2

Készítette és szerkesztette: Cséplő Zoltán tűzoltó alezredes Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Iparbiztonsági Főfelügyelő Daróczi Attila tűzoltó alezredes Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Iparbiztonsági Főfelügyelő Horváth Gergely tűzoltó alezredes Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Főfelügyelő

Iparbiztonsági

Horváth Péter tűzoltó alezredes Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Mosonmagyaróvári Katasztrófavédelmi Kirendeltség, Iparbiztonsági Felügyelő Szabó István tűzoltó alezredes Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Iparbiztonsági Főfelügyelő Szitás Albert tűzoltó alezredes BM OKF Veszélyes Szállítmányok Főosztály, Kiemelt Főreferens Szkotniczky Gergely tűzoltó alezredes Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Kirendeltség, Iparbiztonsági Felügyelő

Dél-pesti

Katasztrófavédelmi

Lektorálta:

Kozma Sándor tűzoltó ezredes BM OKF Veszélyes Szállítmányok Főosztály, Főosztályvezető

3

4

Tartalom 1.)

MAGYARORSZÁG REPÜLŐTEREI ............................................................................................13

1.1.

MAGYARORSZÁG REPÜLŐTEREI (KIVONAT MAGYARORSZÁG ICAO TÉRKÉPÉRŐL) .............16

1.2.

LISZT FERENC BUDAPESTI NEMZETKÖZI REPÜLŐTÉR ........................................................17

1.2.1.

FEKVÉSE...........................................................................................................................19

1.2.2.

BELÉPÉSI PONTOK, PARKOLÁS..........................................................................................20

1.2.3.

JÁRMŰVEK ÉS SZEMÉLYEK BELÉPÉSÉNEK SZABÁLYAI ........................................................21

1.2.4.

JÁRMŰVEK BELÉPÉSE .......................................................................................................22

1.2.5.

SZEMÉLYEK BELÉPÉSE ......................................................................................................22

1.2.6.

A REPÜLŐTÉR TERÜLETEI .................................................................................................23

1.2.7.

ENGEDÉLY TÍPUSOK A BELÉPÉSHEZ ..................................................................................24

1.2.8.

REPÜLŐTÉRI AZONOSÍTÓ KÁRTYA (ÁLLANDÓ BELÉPŐ) .....................................................24

1.2.9.

NAPI BELÉPÉSI ENGEDÉLY (VISITORI KÁRTYA)...................................................................25

1.2.10.

A JÁRMŰBEHAJTÁSI ENGEDÉLYEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK .........................................26

1.2.11.

A REPÜLŐTÉREN JELEN LÉVŐ FÖLDI KISZOLGÁLÓ SZERVEZETEK .......................................27

1.3.

HÉVÍZ – BALATON REPÜLŐTÉR ELHELYEZKEDÉSE, MEGKÖZELÍTHETŐSÉGE .......................28

1.1.

A REPÜLŐTÉR FEKVÉSE, MEGKÖZELÍTHETŐSÉGE ..............................................................29

1.3.1.

MEGKÖZELÍTÉS ................................................................................................................29

1.3.2.


1.3.3.

LÉGIKÖZLEKEDÉS VÉDELEM, SZEMÉLY- ÉS ÁRUBIZTONSÁG...............................................31

1.3.4.


1.3.5.

FÉNYKÉPES, KORLÁTLAN BELÉPÉST BIZTOSÍTÓ KÁRTYA ....................................................33

1.3.6.

A JÁRMŰBEHAJTÁSI ENGEDÉLYEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK .........................................36

1.3.7.

A REPÜLŐTÉREN JELEN LÉVŐ FÖLDI kiszolgáló szervezetek ..............................................37

1.3.8.

A REPÜLŐTÉREN JELEN LÉVŐ CARGO SZÁLLÍTÓK ..............................................................37

1.4.

DEBRECENI NEMZETKÖZI REPÜLŐTÉR ELHELYEZKEDÉSE, MEGKÖZELÍTHETŐSÉGE ............38

1.4.1.

FEKVÉSE...........................................................................................................................39

1.4.2.


1.4.3.

JÁRMŰVEK ÉS SZEMÉLYEK BELÉPÉSÉNEK SZABÁLYAI ........................................................41

1.4.4.

LÉGIKÖZLEKEDÉS VÉDELEM, SZEMÉLY ÉS ÁRUBIZTONSÁG................................................42

1.4.5.


1.4.6.

A REPÜLŐTÉREN JELENLÉVŐ FÖLDI KISZOLGÁLÓ SZERVEZETEK ........................................47

1.4.7.

A REPÜLŐTÉREN JELENLÉVŐ CARGO SZÁLLÍTÓK ...............................................................47

1.5.

GYŐR -PÉR REPÜLŐTÉR....................................................................................................48

1.5.1.

ELHELYEZKEDÉSE, MEGKÖZELÍTHETŐSÉGE .......................................................................48

1.5.2.

BELÉPÉSI PONTOK, PARKOLÁS ......................................................................................... 49

1.5.3.

LÉGIKÖZLEKEDÉS VÉDELEM, SZEMÉLY ÉS ÁRUBIZTONSÁG................................................ 49

1.5.4.

ENGEDÉLY TÍPUSOK A BELÉPÉSHEZ .................................................................................. 49

1.5.5.

A REPÜLŐTÉR BEMUTATÁSA............................................................................................ 49

1.6.

PÉCS-POGÁNY REPÜLŐTÉR .............................................................................................. 51

1.6.1.

ELHELYEZKEDÉSE, MEGKÖZELÍTHETŐSÉGE.......................................................................51

1.6.2.

GYALOGOSOK ÉS JÁRMŰVEK KÖZLEKEDÉSI RENDJE. ........................................................ 52

1.6.3.

A REPÜLŐTÉRI LÉTESÍTMÉNYEK ÉS BERENDEZÉSEK HASZNÁLATA.....................................52

1.6.4.

SZEMÉLYEK ÉS GÉPJÁRMŰVEK REPÜLŐTÉRRE VALÓ BE- ÉS KILÉPÉSE ............................... 52

1.6.5.

A REPÜLŐTÉREN TALÁLHATÓ SZIGORÍTOTT BIZTONSÁGI TERÜLETEK THE SECURITY RESTRICTED AREA (SRA)...................................................................................................54

2.)

ELLENŐRZÉS ......................................................................................................................... 55

2.1.

FELKÉSZÜLÉS AZ ELLENŐRZÉSRE ...................................................................................... 55

2.2.

HATÁLYOS JOGSZABÁLYOK, BELSŐ SZABÁLYZÓK.............................................................. 55

2.3.

FONTOSABB MEGHATÁROZÁSOK .................................................................................... 56

2.4.

ELLENŐRZÉS TERVEZÉSE /HOL, MIKOR?/.......................................................................... 56

2.4.1.

SZEMÉLYI FELTÉTELEK......................................................................................................59

2.4.2.

SZÜKSÉGES FELSZERELÉSEK.............................................................................................. 59

2.4.3.

BIZONYÍTÉKOK RÖGZÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES FELSZERELÉSEK.............................................. 60

2.4.4.

SZABÁLYZÓK, IRATMINTÁK, EGYENRUHA, SZOLGÁLATI JELVÉNY, IGAZOLVÁNY ................ 61

2.4.5.

FELDERÍTÉSHEZ, MUNKAVÉGZÉSHEZ SZÜKSÉGES FELSZERELÉSEK.....................................62

2.4.6.

AJÁNLOTT FELSZERELÉSEK ............................................................................................... 63

2.5.

LÉGIKÖZLEKEDÉS-VÉDELEM, SZEMÉLY- ÉS ÁRUBIZTONSÁG.............................................. 63

2.6.

LÉGI VESZÉLYES ÁRU SZÁLLÍTÁS ....................................................................................... 64

2.6.1.

AZ ELLENŐRZÉS LEHETSÉGES HATÁSA A REPÜLŐTÉR MŰKÖDÉSÉRE.................................64

2.6.2.

MIT KELL ELLENŐRIZNI?...................................................................................................66

2.6.3.

SZÁLLÍTÁSI LÁNC.............................................................................................................. 67

2.7.

VESZÉLYEK AZ ELLENŐRZÉS KAPCSÁN .............................................................................. 67

2.7.1.

A REPÜLŐTÉR MINT ELLENŐRZÉSI HELYSZÍN KOCKÁZATAI................................................ 67

2.7.2.

A VESZÉLYES ÁRUVAL KAPCSOLATOS VESZÉLYFORRÁSOK................................................. 70

2.7.3.

AZ ELLENŐRZÖTT SZEMÉLY VISELKEDÉSÉBEN REJLŐ VESZÉLYFORRÁSOK.......................... 70

2.7.4.

ÖSSZEFOGLALÁS .............................................................................................................. 70

3.)

ELLENŐRZÉSI JEGYZŐKÖNYV KITÖLTÉSE, A VESZÉLYES ÁRU SZÁLLÍTÁS KÖRÜLMÉNYEINEK A VIZSGÁLATA ........................................................................................ 71

3.1.

AZ ELLENŐRZÉS ALAPADATAI........................................................................................... 71

3.1.1.

AZ ELLENŐRZÉS ALAPADATAI, AZ ELLENŐRZÉS HELYE ...................................................... 71

6

3.1.2.

AZ ELLENŐRZÉS NAPJA.....................................................................................................71

3.1.3.

INDÍTÓ REPÜLŐTÉR ICAO KÓD: ........................................................................................72

3.1.4.

SZÁLLÍTÓ LÉGIJÁRMŰ JÁRATSZÁMA .................................................................................72

3.2.

A VESZÉLYES ÁRU(K) ........................................................................................................73

3.2.1.

A VESZÉLYES ÁRUK ÖSSZES TÖMEGE................................................................................73

3.2.2.

VESZÉLYES ÁRU(K) ADATAI...............................................................................................73

3.2.3.

SZÁLLÍTÁS MÓDJA............................................................................................................73

3.2.4.

ELLENŐRZÖTT KÜLDEMÉNY AZONOSÍTÓJA ......................................................................77

3.2.5.

LÉGI FUVARLEVÉL SZÁMA ................................................................................................77

3.2.6.

FELADÓI NYILATKOZAT SZÁMA ........................................................................................77

3.2.7.

AZ ÁRU(K) SZÁLLÍTÁSA ENGEDÉLYEZETT (CARGO VAGY CARGO AND PASSANGER)............78

3.2.8.

KÜLÖNLEGES ELŐÍRÁSOK ALKALMAZÁSA .........................................................................80

3.3.

OKMÁNYOK .....................................................................................................................83

3.3.1.

LÉGI FUVARLEVÉL ............................................................................................................86

3.3.2.

FELADÓI NYILATKOZAT (SHIPPERS DECLARATION, ICAO TI 5. rész) ...................................88

3.3.3.

INFORMÁCIÓ A PARANCSNOK PILÓTA SZÁMÁRA .............................................................95

3.3.4.

CARGO MANIFEST............................................................................................................99

3.3.5.

ÁTVÉTELI ELLENŐRZŐ JEGYZÉK.......................................................................................100

3.4.

JELÖLÉS, CÍMKÉZÉS (BÁRCÁZÁS).....................................................................................107

3.4.1.

KÜLDEMÉNY(EK), KÜLDEMÉNYDARAB(OK) JELÖLÉSE......................................................108

3.4.2.

KÜLDEMÉNY(EK), KÜLDEMÉNYDARAB(OK) CÍMKÉZÉSE (BÁRCÁZÁSA).............................110

3.4.3.

CSOMAGOLÓESZKÖZ(ÖK) JELÖLÉSE ...............................................................................124

3.4.4.

HELYES SZÁLLÍTÁSI MEGNEVEZÉSSEL ÉS UN VAGY ID SZÁMMAL TÖRTÉNŐ JELÖLÉS .......129

3.4.5.

A FELADÓ ÉS A CÍMZETT AZONOSÍTÁSA .........................................................................132

3.4.6.

KÜLÖNLEGES JELÖLÉSI KÖVETELMÉNYEK .......................................................................134

3.5.

CSOMAGOLÁS................................................................................................................138

3.5.1.

CSOMAGOLÁSI UTASÍTÁSBAN FOGLALT ELŐÍRÁSOK.......................................................138

3.5.2.

CSOMAGOLÓESZKÖZÖK, NAGYMÉRETŰ CSOMAGOLÓESZKÖZÖK, NAGYCSOMAGOLÁSOK MEGFELELŐSÉGÉRE ÉS VIZSGÁLATÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK /ICAO TI 6/ ..................................................................................................139

3.5.3.

EGYBECSOMAGOLÁSRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK ..........................................................140

3.5.4.

EGYESÍTŐCSOMAGOLÁS HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK ...............................142

3.5.5.

KORLÁTOZOTT MENNYISSÉGŰ VESZÉLYES ÁRUT TARTALMAZÓ KÜLDEMÉNYDARABOK..151

3.5.6.

SPECIFIKUS ELŐÍRÁSOK AZ ENGEDMÉNYES MENNYISÉGBEN CSOMAGOLT VESZÉLYES ÁRUKRA .........................................................................................................................157

3.6.

ÁRUKEZELÉS ..................................................................................................................162 7

3.6.1.

ÁRU KEZELÉSE, TÁROLÁSA ............................................................................................. 162

3.6.2.

SZIVÁRGÓ VAGY SÉRÜLT KÜLDEMÉNYDARAB ................................................................ 165

3.6.3.

SÉRÜLÉSI KATEGÓRIÁK .................................................................................................. 167

3.7.

KÉPZÉS .......................................................................................................................... 180

3.7.1.

ELŐÍRT KÉPZÉSI SZINTNEK MEGFELELŐ KÉPZETTSÉG ...................................................... 180

4.) 4.1.

AZ UTASOKKAL ÉS A SZEMÉLYZETTEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK ........................................ 185 AZ UTASOK VAGY A SZEMÉLYZET ÁLTAL SZÁLLÍTOTT VESZÉLYES ÁRUK........................... 185

5.)

LÉGI SZÁLLÍTÁST IS MAGÁBAN FOGLALÓ SZÁLLÍTÁSI LÁNC (LÉGIKAMION) .......................... 186

6.)

TÁRSHATÓSÁGOK (NKH, TEK) ÉRTESÍTÉSE........................................................................... 187

8

Előszó A veszélyes áruk légi szállításának globális szabályozása a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, 1944-ben aláírt Egyezményhez köthető. A veszélyes áruk szállításának általános szabályait az Egyezmény 18. Függeléke, a részletes szabályokat pedig a Nemzetközi Polgári Repülésügyi Szervezet (ICAO) által kiadott, a „Veszélyes Anyagok Biztonságos Légi Szállításának Technológiai Utasítása” (ICAO TI) állapítja meg. A 18. Függelék szövegét a szerződő államok igényét figyelembe véve – összhangban a veszélyes áruk más szállítási módozatokra vonatkozó szabályzataival – a Légi-navigációs Bizottság dolgozta ki.

Magyarország a Chicagói Egyezményhez 1969-ben csatlakozott, és az Egyezményt, valamint annak módosításáról szóló jegyzőkönyveket 1971-ben hirdette ki törvényerejű rendeletben. 2012. évtől kezdődően a légiközlekedésről szóló törvény módosítása a katasztrófavédelmi hatóság részére is megteremtette a veszélyes áruk légi szállításának felügyeletére vonatkozó hatósági jogkört, mely tevékenység részletes szabályait, 2015. évben hatályba lépett kormányrendelet tartalmazza. A szabályozás létrejöttének eredményeként a katasztrófavédelem immáron valamennyi közlekedési alágazatban kiemelt feladatként kezeli a veszélyes áruk szállításának hatósági ellenőrzését.

A hivatásos katasztrófavédelmi szerv, jogszabályban megállapított önálló ellenőrzési és szankcionálási hatáskörrel rendelkezik, amely jogkör gyakorlásával az emberi élet, egészség, valamint az épített és a természeti környezet védelméhez járul hozzá. Magyarországon a veszélyes áru szállítás mind az áru mennyisége, mind a belföldi és nemzetközi (tranzit) szállítások forgalmát is tekintve jelentős méreteket ölt. A légi szállítás

tekintetében

elmondható,

hogy

a

veszélyes

áruk

szállítása

napi

rendszerességgel történik a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, míg a többi, kisebb nemzetközi repülőterünkön keresztül csak eseti jelleggel vagy egyáltalán nem fordul elő.

9

A szállított veszélyes áru mennyiségének folyamatos növekedésével párhuzamosan a katasztrófavédelem ellenőri állományának bővülését eredményezte az elmúlt évek során bekövetkezett hatáskör módosítás is. A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelősége felismerte, hogy az ellenőri létszám növekedése szükségessé teszi az ellenőrzés egységes módszertan szerinti végrehajtását.

Az egységes végrehajtás erősíti a jogbiztonságot, ezen túl a szállításban résztvevő belés külföldi vállalkozásokkal szemben lefolytatandó eljárások kiszámíthatóbbá válását eredményezi, valamint a felderítési hatékonyság növelésén keresztül hozzájárul a szabálytalan szállítmányok kiszűréséhez is.

Fentieket figyelembe véve, az Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőségen elkészült egy olyan új kézikönyv, mely meghatározza az ICAO-TI ellenőrzések végrehajtásának rendjét, egységesíti a még szerteágazó gyakorlatot, valamint megkönnyíti és gyorsítja az ellenőrzések végrehajtását, illetve biztosítja az egységes ellenőri szemlélet országos elterjedését.

Ezen felelősségteljes munka színvonalas ellátásának elősegítése érdekében ajánlom figyelmébe minden, a veszélyes áru légi szállításával kapcsolatos katasztrófavédelmi hatósági ellenőrzés végrehajtásában résztvevő munkatársamnak.

Budapest, 2016. március

Dr. Tollár Tibor tűzoltó vezérőrnagy tűzoltósági főtanácsos főigazgató

10

Bevezető A nemzetközi polgári repülésről szóló chicagói egyezmény 1944. évi december hó 7. napján született meg, melyet akkor 52 állam írt alá. Magyarország 1969-ben csatlakozott az Egyezményhez, és az Egyezményt valamint annak módosításairól szóló jegyzőkönyveket az 1971. évi 25. törvényerejű rendelettel hirdette ki. Az Egyezmény létrejöttével egyidejűleg megalakult Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (rövidítve ICAO, amely betűszó az International Civil Aviation Organization rövidítése) az ENSZ repüléssel foglalkozó szerve. Az ICAO-nak jelenleg 191 állam a tagja. Az ICAO szakbizottságai Annexek-ben (függelékekben) adják ki a légi közlekedés szakterületeire vonatkozó alapszabályokat. A Veszélyes áruk légi úton való biztonságos szállításának szabályait tartalmazó 18. Függeléket 1984-ben adták ki. Magyarországon az Egyezmény függelékeit először a 20/1997. (X. 21.) KHVM rendelettel hirdették ki, melyet később törvényi szintre emelt a 2007. évi XLVI. törvény. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 2012. január 1-i módosítása teremtette meg a katasztrófavédelmi szervek részére a veszélyes áruk légi szállítása ellenőrzésének jogszabályi alapját. Ezt követően 2015. január 1-én lépett hatályba a 313/2014.

(XII.

12.)

Korm.

rendelet,

amely

részletesen

szabályozza

a

katasztrófavédelmi hatósági feladatokat a veszélyes áruk légi szállításának ellenőrzése, és a szabálytalan szállítások szankcionálása tekintetében. A hatósági jogkör kiterjed a veszélyes áruk légi szállításra történő előkészítésére, valamint a légi úton beérkezett veszélyes áruk nem közvetlenül légi úton történő továbbítására vonatkozó jogszabályi előírások betartásának, továbbá a veszélyes áruk repülőtér területén végzett átrakásának, tárolásának ellenőrzésére. Amennyiben más jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ellenőrzés, valamint az azt követő szankcionálási eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény előírásait kell alkalmazni. Az eddigi hatósági ellenőrzések tapasztalatai alapján elmondható, hogy a légi szállításban részt vevő cégek, az ICAO és a légitársaságokat tömörítő IATA által meghatározott szigorú követelményrendszernek megfelelnek, azonban a veszélyes áru szállítása során esetenként előfordulnak hiányosságok.

11

A leggyakoribb probléma a szállítás és rakodás során a veszélyes árut tartalmazó küldeménydarabok nem megfelelő kezeléséből fakad. Ezekben az esetekben a csomagolóeszközök többnyire csak felületi sérülést szenvednek, de előfordul az is, hogy a veszélyes árut át kell csomagolni a sérülés miatt. További jellemző hiányosságként említhető a küldeménydarabok nem szabályos jelölése, címkézése. A szabálytalanságok hatékony feltárásához, a veszélyes árut tartalmazó szállítmányok katasztrófavédelmi ellenőrzéseihez, speciális szakmai ismeteretek szükségesek, ezért fontos a veszélyes áru szállítás ellenőrzését végző állomány folyamatos képzése, az ellenőri munkára történő felkészítése. A megszerzett elméleti tudást gyakorlati oldalról erősíti meg jelen kézikönyv, melynek kialakításánál fontos szempont volt, hogy az elkészült dokumentum az ellenőrzést végző képzett állomány munkáját a 18. Függelék és az ICAO TI előírásainak ismeretén és a szakirányú képzéseken elsajátított ismereteken túlmenően gyakorlatorientáltan segítse. Ennek érdekében, elsősorban az ellenőrzések kapcsán felmerülő szabálytalanságok, feltárt hibák bemutatása mentén halad a fő gondolatmenet, ugyanakkor részletesen bemutatásra kerülnek a légi fuvarozáshoz elengedhetetlenül szükséges okmányok, valamint a repülőtereken történő biztonságos mozgáshoz és hatósági munkavégzéshez szükséges ismeretek. A kézikönyv intézkedés taktikai része kommunikációs és bizonyítás technikai alapelveket is tartalmaz, melyek alkalmazása növelhetik az ellenőrök biztonságát és az ellenőrzések eredményességét. A jogszabályok pontos betartatásával a szakterület eddig is jelentős eredményeket ért el, reményeink szerint jelen kézikönyv használata, alkalmazása tovább segíti az egységes ellenőrzési és szankcionálási eljárások kialakítását. Jelen kézikönyv ezeket a fenti célokat szolgálja. Budapest, 2016. március Dr. Takács Árpád tűzoltó dandártábornok tűzoltósági főtanácsos országos iparbiztonsági főfelügyelő

12

1.)

MAGYARORSZÁG REPÜLŐTEREI

A közlekedés napjainkra a mindennapi életünk alapvető részévé vált. Ma már elképzelhetetlen a növekedés és a fejlődés egy modern közlekedési architektúra és infrastruktúra hiányában. A repülőtereknek központi stratégiai szerepük van egy ország életében. Rendelkezésre állásuk és működési lehetőségeik továbbá szolgáltatási színvonaluk kihat a gazdaság fejlődésére, befolyásolja a környezetében lévő szűkebb és tágabb területek infrastruktúrájának fejlődését, az ott lakók foglalkoztatási és szociális helyzetét. A légi úton történő utas- és áruszállítás színvonala hatással van egy adott ország kereskedelmére, iparára, idegenforgalmára, a kutatás-termelés fejlődésére, ezáltal hozzájárul az adott ország GDP növekedéséhez. A polgári repülőterek alaprendeltetésük szerint biztosítják a különböző típusú, fajtájú és kategóriájú légi járművek fogadásának, indításának, karbantartásának, tárolásának, javításának és ismételt feladatra történő felkészítésének feltételeit. Rendelkeznek a személy- és áruforgalom zavartalan lebonyolításához, a különböző repülési funkciók és feladatok ellátásához szükséges létesítményekkel és infrastruktúrával. Az ellenőrzési kézikönyv a nyilvános nemzetközi határnyitási joggal rendelkező kereskedelmi repülőtereket mutatja be, hiszen itt lehetséges a veszélyes áruforgalom megjelenése, ezek elsősorban a katasztrófavédelmi hatóság ellenőrzési célhelyszínei. A bemutatott repterek egy része rendelkezik csak veszélyes áru kezelésére engedéllyel. Magyarország repülőtereinek listája megtekinthető http://www.nkh.gov.hu/web/legugyi-hivatal/repuloterek-leszallohelyek webcímen. Repülőtér

Város

IATA

BUD

ICAO

LHBP

Magasság

151 m (495 láb)

a

Pályák

Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtér

Budapest

3010 x 45 m,

Debreceni nemzetközi repülőtér

Debrecen

DEB

LHDC

109 m (358 láb)

2500 x 40

Győr - Pér repülőtér

Győr

QGY

LHPR

129 m (424 láb)

2030 x 30

Hévíz - Balaton nemzetközi repülőtér

Zalavár / Sármellék

SOB

LHSM

124 m (408 láb)

2500 x 60

Pécs - Pogány repülőtér

Pécs

PEV

LHPP

198 (648 láb)

1500 x 30

3707 x 45 m

1. ábra: Nyilvános nemzetközi repülőterek Magyarországon (kivonat)

13

2. ábra: Győr-Pér repülőtér torony

3. ábra: Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér

4. ábra: Debreceni repülőtér

14

5. ábra: Hévíz-Balaton repülőtér

6. ábra: Pécs-Pogány repülőtér

15

1.1.

MAGYARORSZÁG REPÜLŐTEREI (KIVONAT MAGYARORSZÁG ICAO TÉRKÉPÉRŐL)

2 1

5

3 1 – Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér

4

2 - Pér (Győr) 3 - Sármellék 4 - Pécs-Pogány

7. ábra: Nyilvános nemzetközi állandó / határnyitási joggal rendelkező kereskedelmi repülőterek

1.2.

LISZT FERENC BUDAPESTI NEMZETKÖZI REPÜLŐTÉR

A porta D porta 8. ábra: Liszt Ferenc Budapesti Nemzetközi Repülőtér áttekintő térképe

17

18

1.2.1. FEKVÉSE Budapest központjától 16 kilométerre található az 1-es, 22 kilométerre a 2-es terminál. A városból kiféle, az Üllői úton haladva vagy a gyorsforgalmi úton közelíthető meg. Területe Budapest XVIII. kerületéhez és Vecséshez tartozik. A légikikötő területe 1505 hektár. GPS-koordináták: Terminál 1: 47° 26´ 23.21´´ észak, 19° 13´ 23.90´´ kelet, magasság: 132 m Terminál 2: 47° 25´ 57.75´´ észak, 19° 15´ 41.03´´ kelet, magasság: 147 m Megközelítése: Gépjárművel a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér a legegyszerűbben a belváros felől, az Üllői út - Ferihegyi gyorsforgalmi út útvonalon közelíthető meg. Optimális közlekedési viszonyok esetén Budapest központjából mintegy 30 perc alatt érhetők el a terminálok.

2. ábra: Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér elhelyezkedése, megközelítése

1.2.2. BELÉPÉSI PONTOK, PARKOLÁS

3. ábra: Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér belépési pontok, parkolás

1.2.3. JÁRMŰVEK ÉS SZEMÉLYEK BELÉPÉSÉNEK SZABÁLYAI A repülőtér területére járművel behajtani csak engedéllyel és a megfelelő biztonsági ellenőrzések végrehajtása után lehet. A járművek rendszeres behajtására kijelölt belépési pontok a „A”, „D”, „J” porták. Az „A” és „D” porták folyamatosan, a nap 24 órájában nyitva tartanak, a „J” porta csak nappali időszakban, 06.00 és 18.00 óra között tart nyitva.

4. ábra Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér „A” porta (javasolt belépési pont)

5. ábra Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér „D” porta

A „J” PORTA: BELÉPÉSRE NEM JAVASOLT! A vonatkozó jogszabályok alapján készült Repülőtér Rend (RR) hatálya kiterjed valamennyi természetes és jogi személyre, jogi személyiség nélküli gazdálkodó és egyéb szervezetekre, légi és földi járműre - függetlenül állami hovatartozásuktól -, ha a repülőtérnek a szabályozás alá vont területeire belépnek, illetve ott tartózkodnak. 1.2.4. JÁRMŰVEK BELÉPÉSE A jármű vezetőjének érvényes belépési engedéllyel (repülőtéri azonosító kártya, napi belépési engedéllyel), valamint ha a behajtási engedély a szigorított védelmi területre (SRA) is érvényes, belterületi járművezetői engedéllyel kell rendelkeznie. A repülőtéren belül a közlekedés külön szabályozott és korlátozott. Gépjárművet a belső területeken csak az vezethet önállóan, aki elvégzi a Level 1-3 tanfolyamokat és a tananyagból sikeres vizsgát tesz. A tanfolyam egy nap időtartamot vesz igénybe, és jelenleg a hatóságok részére költségmentes. Eseti gépjármű belépési engedély kérelmet - az adott forgalmi rendszámú gépjármű vonatkozásában - a belépés időpontja előtt legalább 15 munkanappal a kiadásra jogosult szervhez el kell juttatni, illetve az éves engedély esetén azt - az adott forgalmi rendszámú gépjármű vonatkozásában – évente meg kell igényelni. A szabályozás alá vont területekre, bármely személynek a polgári légiközlekedés védelmének szabályairól és a Légiközlekedés Védelmi Bizottság jogköréről, feladatairól és működésének rendjéről szóló 169/2010. (V. 11.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdése alapján a tevékenységre jogosító igazolvánnyal (belépő/azonosító kártya) lehet belépni. 1.2.5. SZEMÉLYEK BELÉPÉSE A veszélyes áru légi szállításával kapcsolatos katasztrófavédelmi hatósági ellenőrzést végző személynek állandó belépővel vagy visitori engedéllyel (amelyhez szükséges megfelelő jogosultsággal bíró kísérő személy) kell rendelkeznie az ellenőrzési feladat végrehajtásához. A veszélyes áru légi szállításával kapcsolatos katasztrófavédelmi hatósági ellenőrzések végrehajtásához az ellenőrök részére teljes körű területi átjárhatóságot biztosító engedély szükséges, úgy a földi, mint a légi oldalon, beleértve az SRA területeket is. Az ellenőrizendő gazdálkodók - munkavégzésük során - területi elhelyezkedése a repülőtér teljes egészére (légi és földi oldal) kiterjed. Az ellenőrzés helyszíne ennek megfelelően a repülőtér mint telephely, bármely részén elképzelhető. 22

A teljes körű területi átjárhatóságot az „állandó belépő” és a „visitori belépési engedély” teszi lehetővé. 1.2.6. A REPÜLŐTÉR TERÜLETEI Nyilvános terület (földi oldal): a repülőtér közforgalom számára megnyitott földi oldali magánterülete és ott lévő létesítményei, valamint az érkezési és indulási csarnokok területe. A légi és földi oldal határa: a repülőtér területén a légi oldalt határoló kerítés vonala, amelyen az átlépés csak a kijelölt belépési pontokon lehetséges. A terminálépületek indulási oldalán az utascsarnok és a tranzitterület határvonala, amelyen az átlépés csak az utasbiztonsági ellenőrző pontokon keresztül lehetséges. A terminálépületek érkezési oldalán az utascsarnok és az érkezési vámterület határvonala, amelyen az átlépés csak a kijelölt belépési pontokon keresztül lehetséges. Nyilvánosság elől elzárt terület (légi oldal): a repülőtér nem nyilvános területei, ahova csak erre feljogosított, megfelelő engedéllyel rendelkező személyek - az előírt ellenőrzéseket követően - léphetnek, és megfelelő engedéllyel ellátott járművek hajthatnak be. Szigorított védelmi terület (SRA): a repülőtér légi oldalán belüli, fizikailag leválasztott fegyveresen őrzött terület, amelyre a belépés csak biztonsági ellenőrzést követően lehetséges. A szigorított védelmi terület a következőket foglalja magában: o a repülőtér azon részét, amelyre az átvizsgált induló utasok beléphetnek; o továbbá a repülőtér azon részét, amelyen az átvizsgált feladott poggyász - hacsak nem biztosított poggyász - áthaladhat vagy tárolható; o továbbá a repülőtérnek a beszállásra vagy berakodásra várakozó légi jármű számára kijelölt részét (forgalmi előterek); o továbbá a guruló utak, futópályák és ezek biztonsági sávjait. A szigorított védelmi terület kritikus része: a szigorított védelmi területen belüli kritikus részek a következőket foglalják magukban: o a repülőtér valamennyi olyan részét, amelyre az átvizsgált induló utasok beléphetnek; o továbbá a repülőtér valamennyi olyan részét, amelyen az átvizsgált feladott poggyász - hacsak nem biztosított poggyász - áthaladhat vagy tárolható. A szigorított védelmi terület kritikus területnek az egységes megnevezése (az angol rövidítésből adódóan) „SRACP” és ez a belépési pontokon, a kerítésen jelölve van. A területen ezen jelöléssel találkoznak az ellenőrök. A repülőtér adott részét addig az időtartamig kell kritikus résznek tekinteni, amíg ott a kiszolgálási, beszállítási tevékenységek folyamatban vannak. Ilyen területek: o az utas hidak, a beszállító lépcsők területei, a beszállítást végző autóbuszt; o a poggyászokat szállító járművek; 23

o a terminálépületek előtere, ahol a beszállítás folyik; o a beszállítás vagy berakodás alatt álló légi járművek közvetlen környezete; o a beszállítás alatt álló légi jármű fedélzete. 1.2.7. ENGEDÉLY TÍPUSOK A BELÉPÉSHEZ Repülőtéri azonosító kártyát és belépési engedélyt kizárólagosan a Budapest Airport Zrt. Biztonsági Igazgatóság Polaroid Csoportja készíti. A kártyák kiadási rendjét az Repülőtéri Rendőr Igazgatóság (RRI) ellenőrzi. A repülőtéri azonosító kártyák és belépési engedélyek a következők lehetnek: o repülőtéri azonosító kártya

(fényképes)

o biankó belépési engedély

(fénykép helyén fekete „B” betű)

o napi belépési (visitor) engedély

(fénykép helyén fekete „V” betű)

o SRA belépési engedély

(fénykép helyén fekete „SRA” felirat)

o egyszeri belépési engedély

(nyomtatvány) („A” „D” és „J” portán)

o protokoll belépési engedély

(fényképes)

o recepció belépési engedély

(fénykép helyén fekete „R” betű)

o vendég belépési engedély

(fénykép helyén fehér „G” betű)

A katasztrófavédelmi szervek számára az ellenőrzések elvégzéséhez a „repülőtéri azonosító kártya” vagy a „napi belépési (visitor) engedély” megnevezésű engedély alkalmas. 1.2.8. REPÜLŐTÉRI AZONOSÍTÓ KÁRTYA (ÁLLANDÓ BELÉPŐ) Fényképes, sorszámmal ellátott, névre szóló repülőtéri azonosító kártya, amely legfeljebb a kiállításától számított két évig lehet érvényes.

6. ábra Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér állandó belépő

24

Az állandó belépő kártyával kapcsolatos speciális szabályok: o előre kell igényelni, 30 nap az átfutási ideje. A repülőtéri azonosító kártyák elkészítéséhez a munkáltató illetékes vezetőjének írásban (30 munkanappal megelőzően) kell kérnie az a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 67. § (7) bekezdésében meghatározott alkalmazási feltételeknek való megfelelés ellenőrzését. o védelmi háttérellenőrzést kell lefolytatni. A védelmi háttérellenőrzés határideje 30 nap, mely egy alkalommal 30 nappal meghosszabbítható. A repülőtéri azonosító kártya csak sikeres védelmi háttérellenőrzés és a sikeres védelmi háttérellenőrzés után megtartott védelmi tudatosságnövelő képzés (VTK képzés) igazolásának csatolása után adható ki. o 60 napon belül kell a kártyát a repülőtéren érvényesíteni, különben automatikusan törlődik a személy jogosultsága a rendszerből. o aki rendelkezik állandó kártyával (akkor is, ha az lejárt és nem használható) nem kaphat más típusú belépési engedélyt a repülőtér területére, ebből következik, hogy akinek lejárt a kártyája (60 nap vagy 2 év), jogszerűen nem léphet be a repülőtérre más típusú belépési engedéllyel. o éves rendszerességgel VTK képzésen kell részt vennie mindenkinek, aki állandó belépő kártyával rendelkezik. 1.2.9. NAPI BELÉPÉSI ENGEDÉLY (VISITORI KÁRTYA) Fénykép és név nélküli, sorszámmal ellátott fehér kártya a fénykép helyén fekete „V” betűvel, amely látogatók és alkalmi munkavégzők SRA-ra történő egyszeri belépéséhez szükséges. Visitori kártyával kapcsolatos speciális szabályok: o legalább egy munkanappal a beléptetést megelőzően kell igényelni. A fogadó terület vezetője írásbeli kérelmet nyújt be telefaxon, postai úton vagy e-mailben (az aláírt kérelem szkennelt változatának megküldésével) – legalább egy munkanappal a beléptetést megelőzően – a Budapest Airport Zrt. védelmi tisztje felé. A kérelemnek tartalmaznia kell a látogató(k) vagy alkalmi munkavégzők személyi adatait (név, születési adatok, személyi igazolvány szám), a látogatás vagy munkavégzés tervezett időpontját, a belépés tervezett helyét, konkrét célját, a kérelmező telefax számát, telefonszámát vagy e-mail címét, az ügyintézőt és a fogadó kísérő személy adatait (fax: 296-8918, e-mail: [email protected].) o Visitori kártyával rendelkező személy mellé kísérő szükséges, és a mindenkori kísérőnek folyamatosan a rábízott személy vagy csoport mellett kell tartózkodnia. A kísérőt nem célszerű kapcsolt feladatkörrel megbízni az adott időszakban, mert az ő kapcsolt feladat ellátása miatti távozása esetén és a kísért ellenőrök ezzel összefüggő szükséges távozása miatt ez a hatósági ellenőrzés 25

időleges vagy végleges felfüggesztését eredményezi. Például ha a Repülőtéri Hivatásos Tűzoltóparancsnokság hivatali munkarendjébe tartozó parancsnokhelyettese vagy a készenléti állomány tagja a kísérő, és mivel ő vonulásra kötelezett, egy káresemény során vele kell vonulnia a káresemény helyszínére a kíséretére bízott ellenőröknek. Az ellenőröknek az ellenőrzést ezen időszakra be kell szüntetniük. A fentiek mellett a repülőtérrend lehetővé teszi a kisérés átadását. Amennyiben a kísérő a kísérést más felhatalmazott személy részére átadja, ezt köteles a beléptető portán személyesen vagy telefonon bejelenteni, hogy a biztonsági személyzet a beléptető rendszerben rögzíthesse a kísérő megváltozását. o a napi belépési („visitor”) engedély legfeljebb 24 óra időtartamra érvényes. o a kísérő jogi felelősséggel tartozik a rábízott személyek cselekedeteiért. A kísérő és a kísért személy függelmi viszonyba kerülnek, ezáltal a kísérő felelős mindenért amit a kísért személy megtesz vagy megtenni elmulaszt. A mindenkori kísérőnek folyamatosan a rábízott személy vagy csoport mellett kell tartózkodnia úgy, hogy a kísért személyek ne kerülhessenek látókörén kívül. A kísérő jogi felelősséggel tartozik a rábízott személyek cselekedeteiért. o a napi belépési engedély örökli a kísérő kártyájának tiltott eszköz beviteli engedély kategóriáját és a kísérő személy személyi átvizsgálásának szintjét is. A napi belépési („visitor”) engedély területi érvényességét a kísérő személy repülőtéri azonosító kártyájának területi érvényessége határozza meg. Az engedély ugyanazon területekre érvényes, ahová a kísérő személy belépési jogosultsággal rendelkezik. A napi belépési engedély örökli a kísérő kártyájának tiltott eszköz beviteli engedély kategóriáját is. A kísérő személyre vonatkozó kivételek és különleges eljárások a kísért személy ellenőrzésére is vonatkoznak. Amennyiben nem egy „7” vagy annál magasabb biztonsági szintű kártyával rendelkező személy a kísérő, a kísért személyek az SRA pontokon, teljes körű személyi biztonsági ellenőrzésen (ruházat, csomag átvizsgálás, öv, cipő levétel, pontosan úgy mintha utas lenne az illető egy repülőgépen) kell átesnie. 1.2.10. A JÁRMŰBEHAJTÁSI ENGEDÉLYEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK A repülőtér területére járművel behajtani csak engedéllyel és a megfelelő ellenőrzések végrehajtása után lehet. A behajtási engedélyt a járművön mindenkor jól látható helyen kell elhelyezni, amikor a jármű a légi oldalon tartózkodik. A járművek rendszeres behajtására kijelölt belépési pontok: „A”, „D”, „J” porták. Az „A” és „D” porták folyamatosan, a nap 24 órájában nyitva tartanak, a „J” porta csak nappali időszakban 06.00 és 18.00 óra között tart nyitva. A Budapest Airport Zrt. Biztonsági Igazgatóság szolgálatai, az RRI és a Nemzeti Adó és Vámhivatal Repőlőtéri Főigazgatósága jogosultak minden be- és kihajtani szándékozó járművet teljes ellenőrzés alá vonni (utastér, csomagtér). 26

1.2.11. A REPÜLŐTÉREN SZERVEZETEK

JELEN

LÉVŐ

FÖLDI

KISZOLGÁLÓ

Celebi Ground Handling Hungary Kft.

FARNAIR Handling Kft.

Tel.:+36 70 332 4051

Tel.:+36 1 347 6040

Fax:+36 1 296 5913

Fax:+36 1 347 6049

Email: [email protected]

Email: [email protected]

Website:www.celebi.hu

Website: www.farnairhandling.com

74. ábra: Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren a veszélyes áruk kiszolgálását jellemzően végző szervezetek

Az Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) Légügyi Hivatala által kiadott, érvényes működési engedéllyel rendelkező földi kiszolgálók hatályos listája megtekinthető a http://www.nkh.gov.hu/web/legugyi-hivatal/foldi-kiszolgalasi-mukodesi-engedelyek webcímen.

Airport Security Kft.

AMS ASSISTANCE Kft.

BASe Kft.

BA Zrt.

BP Európa SE.

BUDPORT Handling Kft.

BUD Security Kft.

Celebi GH Kft.

DHL Express Magyarország Kft.

Farnair Handling Szolgáltató Kft.

Farnair Hungary Légifuvarozó és Szolgáltató Kft.

Guns and Guards Biztonsági és Szolgáltató Kft.

Honett Szerviz Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

JUSEC Biztonsági Szolgáltató Kft.

LeRoy Air Kft.

Lufthansa Technik Budapest Kft.

Magyar Posta Zrt.

Malév GH Kft.

Menzies Aviation Hungary Kft.

Provid Special Service Kft.

RÜK Kft.

Sky & Flying Security Kft.

SZITA Airport Security Zrt.

Power Shield Security Service Kft. TNT Express Worldwide Hungary Kft.

Wini Security Gastland Flight Vagyonvédelmi és Catering Kft. Szolgáltató Kft. 8. ábra: Működési engedéllyel rendelkező gazdálkodók a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren (2015. 11. 24. állapot)

27

1.3.

HÉVÍZ – BALATON REPÜLŐTÉR ELHELYEZKEDÉSE, MEGKÖZELÍTHETŐSÉGE

9. ábra: Hévíz – Balaton repülőtér áttekintő térképe

1.1. A REPÜLŐTÉR FEKVÉSE, MEGKÖZELÍTHETŐSÉGE 1.

ARP koordináták és helye a repülőtéren

4641 10,85N 01709 32,56E

3.

Tengerszint feletti magasság

124.4 M (408 FT)

5.

AD üzemeltető, címe

Hévíz-Balaton Airport Kft.

Address, Tel, Telefax, AFTN, SITA

Repülőtér Üzemeltető és Fejlesztő Kft. (H-8380 Hévíz, Kossuth Lajos u. 1.) H-8391 Sármellék Tel/Fax:

(36) 83-200-300, (36) 83-200-301

TWR tel:

(36) 83-200-310

TWR fax:

(36) 83-200-311

AFTN: LHSMZPZX

SITA: SOBHBXH

E-mail: [email protected]; http:// www.hevizairport.com

10. ábra:Hévíz – Balaton repülőtér fekvése, adatai

1.3.1. MEGKÖZELÍTÉS Gépjárművel az M7-es autópálya 170 kmsz. balatonszentgyörgyi lehajtóját elhagyva, a 76-os főutat követve Sármellék településen Zalakaros/Zalakomár irányába fordulva 2 km-re található a repülőtér bejárata.

11. ábra: Hévíz – Balaton repülőtér megközelítés


12. ábra: Hévíz – Balaton repülőtér belépési pontok

13. ábra Hévíz – Balaton repülőtér légi felvétel

1.3.3. LÉGIKÖZLEKEDÉS VÉDELEM, SZEMÉLY- ÉS ÁRUBIZTONSÁG Légi oldal: A repülőtér légi oldalán (kerítéssel határolt) csak belépési jogosultsággal rendelkező személyek és járművek tartózkodhatnak. A légi oldalra belépés kizárólag a belépési jogosultság ellenőrzése után lehetséges. A légi oldalra csak akkor engedélyezhető egy adott személy vagy jármű belépése, ha ott-tartózkodása indokolt. A légi oldalon tartózkodó személyek engedélyüket ellenőrzés céljából kötelesek kérésre felmutatni. SRA: o a repülőtéren két, egymással határos SRA terület kerül kialakításra. az SRA területek csak ideiglenesen, kereskedelmi forgalom esetén üzemelnek. o a szigorított biztonsági területek (SRA) és azok kritikus részeinek határát felfestések és feliratok jelzik. Az SRA sterilitását az Utas Biztonsági szolgálat (UB szolgálat) és Fegyveres Biztonsági Őrség (FBŐ) biztosítja. o az SRA területek üzemelésekor a területekre belépés, behajtás kizárólag a védelmi tervben rögzített védelmi ellenőrzést követően lehetséges.

o az SRA területre csak akkor engedélyezhető egy adott személy vagy jármű belépése, ha ott-tartózkodása indokolt. A repülőtér területei: Földi oldal: földi oldal (nyilvános területek): a repülőtér közforgalom számára megnyitott magánterületei az ott lévő, korlátozás nélkül hozzáférhető létesítményekkel együtt. Légi oldal: a repülőtér kerítéssel határolt területe, beleértve a toronyépület teljes területét és az utasterminál nagyközönség számára meg nem nyitott területét az igazgatósági emelet kivételével. A légi oldal őrzését, ellenőrzését az FBŐ biztosítja. A repülőtér üzemi területén belül Elkülönített területek és ideiglenesen működő, Szigorított védelmi területek (SRA-k) lettek kialakítva. Ideiglenes Szigorított Biztonsági Terület (Security Restricted Area) (SRA): A repülőtéren két, egymással határos SRA terület kerül kialakításra. Az SRA területek csak ideiglenesen, kereskedelmi forgalom esetén üzemelnek. Az SRA-k kritikus területe azonos az SRA-k területével. Az egyes SRA területek üzemelésekor azok egyben SRA kritikus területként is üzemelnek. Az SRA életbeléptetését az UB szolgálat a rendőrséggel egyetértésben hirdeti ki. Az SRA sterilitását az UB szolgálat és az FBŐ biztosítja. Az SRA üzem végéről az UB szolgálat tájékoztatást ad ki. Utas-SRA, melynek teljes területe egyben az Utas-SRA kritikus része: o az utas-terminál induló váró területe (földszint és emelet) az utasbiztonsági ellenőrző ponttól kezdődően. o a hármas előteret az utas-terminállal összekötő, az utasok gyalogos közlekedésére szolgáló terület. o az A3-as előtér 2-es és 3-as állóhelye. Cargo - SRA, melynek teljes területe egyben az Cargo - SRA kritikus része: o a cargo-terminál, és a 3-as előtér közötti szilárd burkolatú terület. o az A3-as előtér 1-es állóhelye és az SRA területek a forgalom igénye szerint külön-külön, és együtt is üzemeltethetőek. Az SRA határát az aszfaltra festett zöld vonal jelzi. Az SRA területeket belépés ellenőrzés választja el a repülőtér egyéb területeitől. 1.3.4. ENGEDÉLY TÍPUSOK A BELÉPÉSHEZ Személyi belépőkártyák A repülőtéri belépőkártya kizárólag a repülőtér védelmében együttműködő hatóságok (NKH LH, Rendőrség, NAV, Alkotmányvédelmi Hivatal, TEK) tagjainak, valamint olyan személyeknek adható ki, akiknek arra üzemeltetési szempontból szüksége van. 32

Kártyák kiadásának rendje: A repülőtér zárt területén, az SRA-n és kritikus részén önálló tartózkodásra jogot adó kártyák kizárólag az 50/2003. (XII. 18.) BM rendelet (a légi közlekedés védelme érdekében ellenőrzés alá vonható munkavállalók köréről) rendeletben előírtak szerint kerülnek kiadásra. Belépőkártya igénylés: A belépőkártyát a repülőtér üzemeltetője adja ki a repülőtéren tevékenykedő szervezetek munkatársai számára munkáltatójuk kérésére. Belépőkártya csak olyan személy számára adható ki, akinek a védelmi háttérellenőrzése megtörtént és illetékes hatóságok a repülőtér zárt területén foglalkoztatását engedélyezték, valamint a személy sikeresen részt vett a „Védelmi Tudatosság Képzés”-en. A feltételek meglétét igazoló dokumentumokat a belépési engedély igényléshez csatolni kell. Az igénylésben indokolni kell, hogy a belépési engedélyre a személynek üzemeltetési szempontból miért van szüksége. Háttérellenőrzés kérése: Az érvényes jogszabályoknak megfelelő nyomtatványt kitöltve kell a háttérellenőrzést, a hatóságok hozzájárulását kérni a repülőtér zárt területén történő önálló munkavégzéshez, a belépési engedély megszerzéséhez. Az aktuális nyomtatványról és (AH, TEK, Rendőrség) kontaktokról a repülőtér üzemeltető védelmi tisztjénél tájékozódjon. (pl.: Korsós Levente 30/705-1048 [email protected]) A belépőkártya kizárólag munkavégzésre történő belépésre jogosít. 1.3.5. FÉNYKÉPES, KORLÁTLAN BELÉPÉST BIZTOSÍTÓ KÁRTYA Állandó belépést biztosító személyi kártya kizárólag a rendeletekben rögzített ellenőrzések elvégzése és az AH - ZMRFK által kiállított, erről szóló határozat kézhezvétele után adható ki. Állandó belépést biztosító kártya kiadásának további feltétele a védelmi tudatossági képzés sikeres elvégzése, erről szóló igazolás bemutatása. A kártyák tulajdonosai évente kötelesek háttérellenőrzésükhöz hozzájárulni, védelmi tudatossági képzésen részt venni, és az ennek sikeres elvégzéséről szóló igazolást a repülőtér üzemeltetőjének bemutatni. Állandó belépést biztosító személyi kártya kizárólag a kártya típusa által meghatározott célra és érvényességi területre történő belépésre jogosít. Amennyiben a repülőtér üzembentartója által kiadott személyazonosító kártya használatára 60 napig nem kerül sor, úgy azt a kiállító szervezet köteles bevonni, ismételt kiadására csak az előírásokban rögzített eljárások elvégzése után kerülhet sor. Fényképes, korlátlan belépést biztosító kártya (Piros kártya): Jogosultságot ad belépésre a repülőtér légi oldalra, az SRA és SRA kritikus területére a hozzájuk tartozó proxi-kártyákkal történő egyéni megkülönböztetési lehetőséggel. 33

A kártya érvényességi ideje nem haladhatja meg a kártya tulajdonosának munkaszerződésében a kártya kiadásához szükséges munkakör betöltésére szereplő szerződéses időszakot. A kártya érvényessége max. 2 év. Korlátlan belépést biztosító kártya (Piros kártya) a következő adatokat tartalmazza: o o o o o

a kártya tulajdonosának fényképét, a kártya tulajdonosának nevét, a kártyatulajdonos által képviselt szervezet, cég vagy hatóság megnevezését, a kártya sorszámát, a kártya érvényességi idejét.

14. ábra: Balaton repülőtér piros kártya

Speciális jogosultság jelzést is tartalmazhat (bal alsó sarokban „T” vagy „9”, bal felső sarokban „K”) A „T” jelzés NKH LH engedéllyel, tiltott eszközök bevitele alól biztosít mentességet, míg a „K” kísérésre jogosultságot jelez. A „9”-es kód teljes mentességet jelöl. FÉNYKÉPES, KORLÁTOLT BELÉPÉST BIZTOSÍTÓ KÁRTYA (SÁRGA KÁRTYA): Csak az utas terminál épületén belüli, induló váró területére jogosít tartózkodásra. A kártya érvényességi ideje nem haladhatja meg a kártya tulajdonosának munkaszerződésében a kártya kiadásához szükséges munkakör betöltésére vonatkozó szerződéses időszakot. Kapják: a területen üzemelő szerződött partnerek dolgozói (büfé, duty-freeshop).

34

Fényképes, korlátolt belépést biztosító kártya (Sárga kártya) a következő adatokat tartalmazza: o o o o o

a kártya tulajdonosának fényképét, a kártya tulajdonosának nevét, a kártyatulajdonos által képviselt cég megnevezését, a kártya sorszámát, a kártya érvényességi idejét,

„VIP ÉS VISITOR/VENDÉG” KÁRTYA: A VIP kártyák különösen fontos látogatók számára, míg a Visitor egyéb vendégek számára adható ki. Az állami vezetők, delegációk részére „VIP” feliratú kártyát kell biztosítani. A kártya csak kísérővel érvényes! Kísérő lehet az a személy, aki zárt zónába történő belépésre érvényes arcképes igazolvánnyal (korlátlan belépést biztosító kártyával vagy korlátolt belépést biztosító kártyával) rendelkezik, és kíséretre jogosult, továbbá kíséretet csak a kísérő személy részére jogosult zónákban adhat. Minden vendég részére külön kártyát kell kiadni és egy vendég csak egy kártyát kaphat. A kísérő felel az általa kísért személyért a repülőtér területén. A kísért személyt (személyeket) nem hagyhatja magára, szükség esetén utasíthatja a repülőtér egyéb előírásainak betartására. A kísérő felel a kiadott „Visitor/Vendég” kártya (kártyák) visszajuttatásáért a tárolás helyére. A „VIP, és Visitor/Vendég” kártya a következő adatokat tartalmazza: o nagy V betű, VIP feliratot a fénykép helyén, o a visitor kártya sorszámát, o az érvényességi időnél a CSAK KÍSÉRŐVEL feltételt Az utasítás betartását ellenőrizhetik: o o o o o

védelmi vezető, repülőtér ügyeletes vezetője (DAM), hatóságok (rendőrség, AH, TEK), FBŐ, UB ellenőrök.

„AUDITOR” KÁRTYA: Az NKH LH légügyi elnökhelyettese részéről kiadott személyazonosító kártya és megbízólevél együtt a repülőtéren érvényes belépési engedélynek minősül. Az ellenőr repülőtéri belépőkártyája minden olyan ajtót nyit, ahová ellenőrzés céljából szükséges a belépés. A belépőkártya felvétele után nem szükséges kíséret, az NKH LH ellenőr az ellenőrzendő területeken a belépőkártyával önállóan mozoghat.

35

1.3.6. A JÁRMŰBEHAJTÁSI ENGEDÉLYEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK Állandó benntartózkodási engedély gépjárművek részére: Jogosultságot ad belépésre és benntartózkodásra a repülőtér légi oldalára, az SRA és SRA kritikus területére, egyéni megkülönböztetési lehetőséggel. Kapják: a repülőtér területén munka-, szolgálati, beosztási hellyel- és gépjárművel rendelkező, o repülőtér belső használatára szánt gépjárművek o tűzoltóság gépjárműve, légimentő szolgálat gépjárműve o Fegyveres Biztonsági Őrség gépjárműve.

15. ábra Hévíz – Balaton repülőtér állandó benntartózkodási engedély gépjárművek részére

Az Állandó benntartózkodási engedély gépjárművek részére kártya a következő adatokat tartalmazza: o o o o

nyilvántartási számot, a gépjármű forgalmi rendszámát, ill. azonosító számát, érvényességi idejét, esetenként „9”-es kódot a bal alsó sarokban.

Ideiglenes belépési engedély gépjárművek részére: A gépjárművek ideiglenes belépési jogosultságát biztosító kártya, amelyet a Rendőrség Határrendészeti szerve ad ki, mivel határátkelőhelyre érkező gépjármű nem határátkelési célból kér belépést a határterületre. Kapják: munkavégzés vagy egyéb célból a repülőtér területére ideiglenesen belépő gépjárművek. Az ideiglenes belépési engedély érvényességi ideje maximum 24 óra a belépés idejétől számítva. Az Ideiglenes belépési engedélyezhetik:

engedély

gépjárművek

részére

kártyák

kiadását

A repülőtér üzemeltetési igazgatója, a repülőtér ügyeletes vezetője (DAM), a védelmi tiszt.

36

16. ábra Hévíz – Balaton repülőtér ideiglenes belépési engedély gépjárművek részére

1.3.7. A REPÜLŐTÉREN SZERVEZETEK

JELEN

LÉVŐ

FÖLDI

KISZOLGÁLÓ

Hévíz-Balaton Airport Kft. Tel.:+36 83 200 300 Fax:+36 83 200 301 Email: [email protected] Website: www.hevizairport.com 17. ábra: Hévíz – Balaton repülőtér földi kiszolgáló szervezetek

1.3.8. A REPÜLŐTÉREN JELEN LÉVŐ CARGO SZÁLLÍTÓK A repülőtéren nincs jelen állandó cargo szállító szervezet.

37

1.4.

DEBRECENI NEMZETKÖZI REPÜLŐTÉR ELHELYEZKEDÉSE, MEGKÖZELÍTHETŐSÉGE

18. ábra Debreceni Nemzetközi Repülőtér elhelyezkedése, megközelíthetősége

1.4.1. FEKVÉSE A repülőtér Debrecen város déli határának közepesen sűrűn lakott városrészénél, a 47-es számú főközlekedési út és a városi szennyvíztisztító telep között helyezkedik el, mintegy 280 hektárnyi területen. Északon a Tégláskerti, a Boldogfalvi-kerti, és az Epreskerti családi házas lakóövezet határolja. Észak-keleten közvetlenül a 47-es számú főközlekedési út halad el mellette, amelynek túloldalán a Kerekestelep található, mely szintén családi házas lakóövezet. Észak-nyugaton a város szennyvízülepítő rendszere, a Tócó-csatorna, valamint vasúti vágányok és rakodó területek helyezkednek el. Délkeleten a Magyar Honvédség lokátor bázisa fekszik. Dél-nyugat felől mezőgazdasági hasznosítású megművelt földek terülnek el. A repülőtér, az utasforgalmi és a kiszolgáló épületek a 47-es számú főközlekedési útról lehajtva, mintegy 2,5 km hosszú szilárd burkolatú bekötő úton, majd a bekötő út végén fekvő nyilvános parkolón keresztül közelíthető meg. A repülőtér zárt területére történő bejutás gyalogosan a parkolóból nyíló Portaszolgálaton (hivatalos forgalom), vagy a Terminálépületen át (utasforgalom), járművel a parkolóból nyíló I-as, és VIII-es kapukon lehetséges. A repülőtéri forgalmi épület alapterülete 3 500 m2, amely évi 150-200 ezer utas biztonságos fogadására, és schengen belső és külső járatok teljes, korlátozás nélküli elválasztására alkalmas. A repülőtéri utaskezelési terek (check-in, induló váró, érkezési váró, utasbiztonsági ellenőrzés, útlevélkezelés, stb.) méretei megfelelnek a nemzetközi ajánlásoknak A repülőtér egy használatban lévő beton burkolatú, valamint egy használaton kívüli beton burkolatú futópályájával rendelkezik. A használatban lévő pálya hossza 2500 m, szélessége 40 m. A pályához kb. 3200 m hosszúságú guruló út tartozik.

19. ábra Debreceni Nemzetközi Repülőtér elhelyezkedése, megközelítése

40


20. ábra Debreceni Nemzetközi Repülőtér belépési pontok, parkolás

1.4.3. JÁRMŰVEK ÉS SZEMÉLYEK BELÉPÉSÉNEK SZABÁLYAI A repülőtér területére járművel behajtani csak engedéllyel és a megfelelő ellenőrzések végrehajtása után lehet. A járművek rendszeres behajtására kijelölt belépési pontok: I-II. kapu, VIII. kapu.

A repülőtér területére járművel behajtani csak engedéllyel és a megfelelő ellenőrzések végrehajtása után lehet. A járművek rendszeres behajtására kijelölt belépési pontok: I-II. kapu, VIII. kapu.

21. ábra Debreceni Nemzetközi Repülőtér I-II Kapu (javasolt belépési pont)

22. ábra Debreceni Nemzetközi Repülőtér VIII kapu

1.4.4. LÉGIKÖZLEKEDÉS VÉDELEM, SZEMÉLY ÉS ÁRUBIZTONSÁG Nyilvános területek: a repülőtéri forgalmi épületek azon részei, ahová az utasok és kísérőik korlátozás nélkül. illetve időbeli korlátozással és / vagy térítés ellenében beléphetnek, és ott tartózkodhatnak. A Repülőtérrend hatálya a nyilvános területekre nem terjed ki.

Üzemi terület: a debreceni repülőtér teljes üzemi területe kerítéssel körbe határolt, ahova a belépés biztonsági okokból korlátozott. Szigorított védelmi terület (SRA): a teljes üzemi terület szigorított védelmi területté lett nyilvánítva, melyen belül kialakításra került a nemzetközi szabályozás szerinti kritikus rész, úgynevezett steril terület. A repülőtér épületeinek irodái, és szolgálati helységei az utazóközönség elől elzárt területnek minősül, ahol utasok egyáltalán nem, ezen túlmenően a repülőtérre más célból érkező személyek csak érvényes belépési engedély birtokában tartózkodhatnak. A belépési jogosultság ellenőrzését, és az engedélyek kiadását kizárólag az AD Kft. BSZ biztosítja. Szigorított védelmi terület kritikus részei (Steril terület): a repülőtéren steril területnek számít a szolgálatok ellenőrzése utáni terület, így a tranzit váró, a tranzitból a repülőtér légi oldalára nyíló kapu (beléptető rendszerrel ellátva), a kaputól a légi járműig vezető terület, valamint a feladott poggyász tárolására kialakított terület. Ezen területre kizárólag az AD Kft. BSZ által kiadott belépővel rendelkező személyek ellenőrzést követően- léphetnek, és megfelelő engedéllyel ellátott járművek hajthatnak be. Határterület: a repülőtérnek azon területe, ahol a határforgalom-ellenőrzésben résztvevő szervek tevékenységüket kifejtik, az útlevél ellenőrzés vonalától a légi jármű ajtajáig, illetve a repülőgép ajtajától az utas csarnokok ajtajáig terjedő menetvonal, az ellenőrzést biztosító helyiségek, valamint az utasok és a személyzet szállítását végző közlekedési eszközök a szállítás időtartamában, továbbá a légi járművek állóhelyei. Az épületen kívüli területen piros vonallal körbehatárolt rész jelöli a határterületet. Határátkelőhely: a nemzetközi forgalom számára megnyitott repülőtér azon területe, ahol a határforgalomban résztvevő személyek, járművek, az okmányok és szállítmányok ellenőrzése és az államhatáron való átléptetése történik, illetve a határforgalomellenőrzést végző szervek tevékenységüket kifejtik. Vámterület: Magyarországnak a vámhatár által övezett államterülete, beleértve az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó, szerződésben meghatározott tagállamok területét is. Tranzitterület: a vámterület elkülönített része, amely a nemzetközi közforgalmú repülőtéren kialakított, a vámszervezet központi szerve által, a határőrizeti szervekkel egyetértésben engedélyezett és vámfelügyelet alatt áll, amely az átutazó személyek várakozására és az átszállítás alatt lévő áruk, postaküldemények, poggyász tárolására kijelölt hely. A tranzitterület - ideértve a tranzitterületen működő létesítményeket is - a vám- és devizarendelkezések alkalmazása szempontjából külföldnek minősül. A tranzitterület létesítésére és üzemeltetésére vonatkozó engedély feltételeit törvény, illetve végrehajtási rendelete határozza meg. Tranzit területnek minősül továbbá az átszálló és tranzit utasok által használt útvonalon a tranzitutas, tranzitpoggyász és tranzitáru szállítására igénybe vett jármű fedélzete, a szállítás időtartamában. Tranzit területen működő létesítménynek minősül továbbá a repülőtéren üzemelő olyan üzemanyagtöltő és szervizállomás, amely külföldi lajstromjelű légi járművek részére díj fizetése ellenében üzemanyag és szerviz szolgáltatást végez. 43

A repülőtér kapui: I. Kapu

Szolgálati / Fizetős parkoló bejárata

II. Kapu

Gépjárművek behajtására szolgáló kapu

III. Kapu


IV. Kapu

Kényszer- vészhelyzeti kapu

V. Kapu


VI. Kapu


VII. Kapu

Szepesi átjáró (gyalogos) fénysor külső területhez

VIII. Kapu


1.4.5. ENGEDÉLY TÍPUSOK A BELÉPÉSHEZ A repülőtéri azonosító kártyák és belépési engedélyek a következők lehetnek: A személyazonosító kártyák és az ideiglenes belépők a következők lehetnek: o állandó (fényképes) személyazonosító kártyák; o piros fényképes

(határ és üzemi terület);

o sárga fényképes

(üzemi terület és irodaépület);

o kék fényképes

(üzemi terület kijelölt részére, sportolóknak és bérlőknek);

o zöld fényképes

(irodaépület);

o FBŐ fényképes szolgálati igazolvány; Ideiglenes belépők: fehér alapon sárga sáv:

üzemi terület és irodaépület

fehér alapon kék sáv:

üzemi terület kijelölt része

fehér alapon zöld sáv:

irodaépület

Látogatói belépők: fehér látogatói kártya: a repülőtér területére egyszeri látogatás céljából (Vendég/Visitor); piros látogatói kártya: a repülőtér területére egyszeri látogatás céljából kiadott, mely a határterületre is érvényes; Állandó személyazonosító kártya, mely belépőül is szolgál: fényképes, sorszámmal ellátott, névre szóló azonosító kártya, amely a lejárat dátumáig érvényes. Kiadásának feltételei: o a háttérellenőrzést végző hatósági szervek engedélye;

44

o a munkavállaló, illetőleg szerződött vállalkozó rendszeres belépése a repülőtér területére munkavégzés céljából nélkülözhetetlen; o a munkavállaló a munkáltatóval egy hónapnál hosszabb szerződéses munkaviszonyban áll; o A munkáltatók igényelhetik meghosszabbítását;

a

belépőkártyák

érvényességének

o légiközlekedés védelmi tudatossági oktatás előírása és megtörténte; Ideiglenes belépő kártya: fénykép nélküli, sorszámmal ellátott azonosító kártya, amely meghatározott ideig, maximum a beléptetés napján a repülőtér nyitvatartási idejéig tart. Kiadásának feltételei: o egyszeri vagy visszatérő - egy hónapnál rövidebb ideig tartó munkavégzés céljából történő belépés eseteiben; o az ideiglenes belépő kártya kiadására irányuló kérelmet is az AD KFT BSZ részére kell megküldeni. Az előző pontban leírtakon túlmenően fel kell tüntetni a kártya érvényességének végdátumát is. Külső szerződött partnerek kérésének indokoltságát a repülőtéri munkavégzést igénylő szerv (megbízó) vezetője köteles igazolni. A munkavállaló az ideiglenes belépővel kísérő nélkül is közlekedhet a repülőtéren; Látogató ("visitor") kártya: fénykép és név nélküli, sorszámmal ellátott azonosító kártya, amely látogatók egyszeri belépéséhez szükséges. Kiadásának feltételei: A fogadó terület vezetője, vagy munkatársa igazolja az AD Kft. BSZ felé a belépés szükségességét, kijelöli az ügyintézőt és a fogadó kísérő személyt. A látogató kártya kiadására irányuló kérelmet is az AD Kft. BSZ részére kell megküldeni. A kérelemhez csatolni kell a Repülőtérrend "IDEIGLENES ÉS LÁTOGATÓI BELÉPŐ KÁRTYA IGÉNYLÉSÉHEZ" című nyomtatványt. (2. számú melléklet). Látogató a repülőtéren csak kísérővel közlekedhet. Kísérőt a fogadó területnek kell biztosítani. A látogató ("visitor") kártya területi érvényességét a kísérő személy azonosító kártyájának területi érvényessége határozza meg, kivételt képez ez alól a kijelölt határterület, melyhez a leírtakon túlmenően a határőrség engedélye is szükséges. A látogató ("visitor") kártya leadásáért a kísérő személy felelős és a kártyáért anyagi felelősséggel tartozik. A program befejeztével a látogató csak azon a portán távozhat, ahol belépett. Az ideiglenes és látogatói kártyával rendelkező személyek részére az FBŐ őrparancsnok engedélyezi a tiltott tárgyak bevitelét a repülőtérre. A rendőrséget tájékoztatja a tiltott tárgyak beviteléről a repülőtérre. Minden esetben fel kell jegyezni, hogy milyen eszközöket és tárgyakat, hány darabot vitt be és tart magánál az adott személy. A személy távozásakor pontosan ellenőrizni kell, hogy a bevitt tiltott tárgyak ugyanolyan darabszámban kiszállításra kerüljenek a repülőtér területéről

45

A jármű behajtási engedélyre vonatkozó előírások Behajtási engedély abban az esetben bocsátható ki, ha megállapítást nyert, hogy arra üzemeltetési szempontból szükség van. A behajtási engedélyt mindenkor jól látható helyen kell elhelyezni, amikor a jármű a légi oldalon tartózkodik. A behajtási engedély elvesztése, eltulajdonítása, illetve visszaszolgáltatásának elmulasztása esetén az AD Kft. Biztonsági Szolgálatot azonnal értesíteni kell. A gépjármű behajtási engedélyek kiadásának rendje: A gépjármű behajtási engedélyeket az AD Kft. Biztonsági Szolgálat adja ki. Behajtási engedélyek lehetnek: o állandó (Piros B jelzésű át kell vizsgálni, Zöld B jelzésű- mentesül az átvizsgálás alól); o ideiglenes; o egyszeri; Állandó és ideiglenes behajtási engedélyek: A repülőtéren egész évben, vagy meghatározott időintervallumban munkát végző jogi valamint természetes személyek (vállalatok, szervek, intézmények stb.) közúti forgalmi rendszámmal ellátott járműveik részére állandó, vagy ideiglenes behajtási engedélyt kérhetnek. Az engedély a feltüntetett időpontig érvényes. Az engedély kiadásának feltételei: o a gépjármű többszöri beléptetése a repülőtér területére munkavégzés végett nélkülözhetetlen; o az írásbeli kérelmet a tervezett beléptetés időpontja előtt legalább 72 órával a kiadásra jogosult szervhez eljuttatják; o rendőrségi hozzájárulás; A Zöld B jelzésű állandó behajtási engedélyeket kizárólag az NKH Légügyi Hivatal írásos engedélye alapján lehet kiadni, melynek ügyintézése az AD Kft. BSZ feladata. Az állandó behajtási engedély a repülőtér egész területére, az ideiglenes meghatározott útvonalra, vagy területre kísérő nélkül érvényes. Az engedélyeket a munkavégzés befejezésekor a kibocsátó szervnek kell leadni. A leadás végrehajtásáért elsősorban az igénylő a felelős, az igénylő szerv vezetőjének pedig ellenőrzési felelőssége van. Egyszeri behajtási engedélyek Az egyszeri behajtási engedélyek: o csak kísérővel együtt érvényesek o a repülőtér területére alkalmilag behajtó gépjárművek részére – az AD Kft. BSZ előzetes engedélye alapján - a portaszolgálat egyszeri behajtási engedélyt ad ki. A forgalmi előterekre is belépő gépjárművek belterületi vezetői engedéllyel rendelkező, a gépkocsivezető mellett ülő személy felügyeletével vagy az AD Kft. FSZ, "FOLLOW ME" gépkocsijának 46

felvezetésével közlekedhetnek vagy ennek akadályoztatása esetén a biztonsági szolgálat járművének kell felvezetni. Parkolás a repülőtér szolgálati parkolóiban: A repülőtér területén tevékenykedő jogi és természetes személyek, valamint hatóságok munkatársainak személygépjárművei, valamint szolgálati járművei részére az AD Kft. BSZ állandó parkolási engedélyt ad ki – az üzemi területen kívül található parkoló kapacitásának függvényébe. Ez az engedély csak a kijelölt parkolóhely legrövidebb úton való megközelítésére, illetve az ott parkolásra jogosít. Az olyan szolgálati gépjárművekre, amelyek az üzemi területen belül mozognak, illetve parkolnak külön eljárási rend vonatkozik. A parkolási engedély a megjelölt parkolóra visszavonásig érvényes. A bel- és külterületi parkolási engedélyeket az AD Kft. BSZ visszavonhatja a Repülőtérrend vagy a parkolási szabályok megszegése esetén. A parkolási engedélyeket a munkaviszony megszűnése esetén a kibocsátó szervnek le kell adni. Ennek a végrehajtásáért az illetékes vezető a felelős. 1.4.6. A REPÜLŐTÉREN SZERVEZETEK

JELENLÉVŐ

FÖLDI

KISZOLGÁLÓ

AIRPORT-DEBRECEN KFT. Tel.:+36 52 500-548 [email protected] / www.debrecenairport.com

23. ábra:Debreceni Nemzetközi Repülőtér földi kiszolgáló szervezetek

1.4.7. A REPÜLŐTÉREN JELENLÉVŐ CARGO SZÁLLÍTÓK A repülőtéren nincs jelen állandó cargo szállító szervezet.

47

1.5.

GYŐR -PÉR REPÜLŐTÉR

1.5.1. ELHELYEZKEDÉSE, MEGKÖZELÍTHETŐSÉGE Fekvése: A Győr–Pér repülőtér a 81-es főúton, Győr központjától Székesfehérvár irányában, 15 kilométer távolságra található.

GPS-koordináták: Győr-Pér reptér: 47° 37´ 37.56´´ Észak, 17° 48´ 30.07´´ Kelet, magasság: 128 m

Megközelítése: A repülőtér a 81-es főútvonalról aszfaltozott bekötőúton érhető el. A repülőtérre vezető utat Pér községen belül táblák jelzik.

24. ábra Győr - Pér reptér

25. ábra Győr - Pér reptér megközelítése

48

1.5.2. BELÉPÉSI PONTOK, PARKOLÁS A reptér egy bejárattal rendelkezik, a bejáratnál lévő kamerával megfigyelt parkolóban lehet a gépjárműveket elhelyezni. 1.5.3. LÉGIKÖZLEKEDÉS VÉDELEM, SZEMÉLY ÉS ÁRUBIZTONSÁG Repülőtér területei: Nyilvános terület (földi oldal): a repülőtér közforgalom számára megnyitott földi oldali magánterülete és ott lévő létesítményei, valamint az érkezési és indulási csarnokok területe. Nyilvánosság elől elzárt terület (légi oldal): a repülőtér nem nyilvános területei, ahova csak erre feljogosított, megfelelő engedéllyel rendelkező személyek – az előírt ellenőrzéseket követően – léphetnek és megfelelő engedéllyel ellátott járművek hajthatnak be. Szigorított védelmi terület (SRA): a repülőtér légi oldalán belüli, fizikailag leválasztott terület, amelyre a belépés csak ellenőrzést követően lehetséges. A szigorított védelmi terület a következőket foglalja magában: o a repülőtér azon részét, amelyre az átvizsgált induló utasok beléphetnek; o továbbá a repülőtér azon részét, amelyen az átvizsgált feladott poggyász – hacsak nem biztosított poggyász – áthaladhat vagy tárolható; o továbbá a repülőtérnek a beszállásra vagy berakodásra várakozó légi jármű számára kijelölt részét (forgalmi előterek); o továbbá a guruló utak, futópályák és ezek biztonsági sávjai. 1.5.4. ENGEDÉLY TÍPUSOK A BELÉPÉSHEZ A reptérre a katasztrófavédelmi hatóság előzetes egyeztetést követően léphet be. A reptér a reptéren történő közlekedéshez kísérőt és gépjárművet biztosít. Az ellenőrzések végrehajtásához, nincs szükség állandó belépőre. A jármű behajtási engedélyekre vonatkozó előírások: Nincs szükség gépjárművel történő közlekedésre a reptér területén. 1.5.5. A REPÜLŐTÉR BEMUTATÁSA A Győr-Pér Repülőtér jelenleg az alábbi tulajdonosi körrel rendelkezik: Audi Hungaria Services Zrt.

48%

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata

40%

Magyar Állam

12%

49

A reptéren veszélyes áru szállítás nem történik. A reptéren engedéllyel rendelkező földi kiszolgáló a reptér üzemeltetője. A reptéren csak és kizárólag az AUDI Hungária Kft. részére végeznek személyszállítást Győr és Ingolstadt között. Általában napi két járat indul és egy érkezik. A reptéren nincs közforgalmi utasforgalom.

50

1.6.

PÉCS-POGÁNY REPÜLŐTÉR

1.6.1. ELHELYEZKEDÉSE, MEGKÖZELÍTHETŐSÉGE

26. ábra: reptér elhelyezkedése

51

1.6.2. GYALOGOSOK ÉS JÁRMŰVEK KÖZLEKEDÉSI RENDJE. oa

repülőtér munkaterületére (korlátozott terület) idegenek, a repülési tevékenységben részt nem vevő személyek csak a biztonsági szolgálat engedélyével, utasításai szerint léphetnek be;

o a munkaterületen a repülést kiszolgáló járműveken kívül más jármű nem tartózkodhat, a repülést kiszolgáló jármű csak abban az esetben vehető használatba, ha üzembiztonsága kifogástalan; o a gépjárművek megengedett legnagyobb sebessége a munkaterületen és az előtereken: 1. légijármű vontatáskor 6 km/h; 2. egyéb közlekedéskor, ha repülési üzem folyik 15 km/h; o gyalogosok a repülőtér munkaterületén repülési üzem közben csak a repülési feladat végrehajtásával összefüggésben közlekedhetnek, a szolgálatok engedélyével; o a repülőtér munkaterületén a közlekedő gyalogosok úgy kötelesek haladni, hogy a repülő üzemet ne zavarják, tevékenységükkel ne korlátozzák. Előnyt kell adni minden légijárműnek, a gurulóutakat csak a hossztengelyre merőlegesen keresztezhetik, ha azt légijármű nem használja, közben figyelni kötelesek a szolgálatok jelzéseit. A futópályát gyalogosan keresztezni, azon haladni TILOS!; 1.6.3. A REPÜLŐTÉRI HASZNÁLATA.

LÉTESÍTMÉNYEK

ÉS

BERENDEZÉSEK

Parkoló: A repülőtérre érkező gépjárművek kötelesek az 58-as út melletti, kijelölt gépkocsi parkolót használni. A reptéri dolgozók részére fenntartott parkolóba, csak a működtető kft. dolgozói parkolhatnak. Ettől eltérő parkolás előzetes engedély alapján, vagy abban az esetben lehetséges, ha a gépjárművek a kijelölt parkolóban nem férnek el. Ebben az esetben külön parkoló kerül kijelölésre. A terminál épület előtt a parkolás TILOS! (kivéve taxi) 1.6.4. SZEMÉLYEK ÉS GÉPJÁRMŰVEK REPÜLŐTÉRRE VALÓ BE- ÉS KILÉPÉSE A repülőtér zárt területeire kizárólag állandó belépőkártyával rendelkező dolgozók, valamint azon repülőtéren működő cégek, szervezetek, egyesületek tagjai léphetnek be, akik a repülőtér biztonsági szolgálatától belépőt igényeltek és kaptak.

52

A repülőtér területére látogatóként érkező személyek a repülőtér biztonsági szolgálatától igényelhetnek látogatói kártyát, személyi azonosító igazolvány felmutatásával és a látogatás céljának megjelölésével. A látogatók csak kísérettel léphetnek be a zárt területre. A kísérő felelősséggel tartozik, hogy a látogató a Reptér Rendben foglaltak alapján közlekedjen, illetve ténykedjen. A belépőkártya típusok: o piros (repülőteret működtető kft alkalmazottai); o piros-fehér kockás (repülőtér terminálépületében dolgozó nem repülőtéri alkalmazottak); o zöld (repülőtéren működő cégek, szervezetek, egyesületek tagjai); o fehér (látogatói – visitor - kártya); o kék (hatóságok képviselői) A belépőkártyákat a repülőtér belső területén mindenki köteles jól látható helyen viselni, melyet a biztonsági szolgálat folyamatosan ellenőriz.; Érvényben levő belépőkártya típusok / minta /

A repülőtér területére állandó behajtási engedéllyel rendelkező járművek jogosultak a repülőtér munkaterületén mozogni. Egyéb, légijármű üzemeltető cég, vagy magánszemély tulajdonában lévő repülőgép kiszolgálásra, karbantartásra érkező gépjárműveknek előzetesen ideiglenes behajtási engedélyt kell kérni. Kizárólag 53

engedéllyel rendelkező gépjárművek hajthatnak be a repülőtér területére. Határnyitás esetén a kiszolgálásban közvetlenül részt nem vevő gépjárművek mozgása a határterületen TILOS! Beléptetés a keleti oldalon található hangár felől: Az arra jogosult személyek a repülőtér biztonsági szolgálatától mágnes kártyát kapnak. A kártya használatával tudják igazolni jogosultságukat. A kapu nyitásáról a főépület mellett található biztonsági szolgálat minden esetben információt kap, a jogosulatlan próbálkozás szintén megjelenik a szolgálat számítógépes rendszerén. A biztonsági szolgálat repülési üzem esetén naponta többször is személyesen ellenőrzi a repülőtér területén tartózkodók jogosultságát. 1.6.5. A REPÜLŐTÉREN TALÁLHATÓ SZIGORÍTOTT BIZTONSÁGI TERÜLETEK THE SECURITY RESTRICTED AREA (SRA) A repülőtér kerítésen belüli területe korlátozott területnek minősül, amelyre belépés csak engedéllyel lehetséges. Az Európai Közösségek Bizottsága 300/2008/EK rendelet értelmében a korlátozott területen belül, az alábbi szigorított biztonsági területek kerültek kijelölésre: o A jegy-és poggyászkezelő pultok (check-in) utáni munkaterület, o Az utasbiztonsági ellenőrző ponttól az indulási váró területe, valamint a hozzá kapcsolódó VIP váró és ezek szociális helységei, o A futópálya, a gurulóút, valamint az 1. sz. forgalmi előtér és a hozzá vezető utasok által használt – út. A szigorított biztonsági területre belépőket a biztonsági szolgálat ellenőrzi A reptéren engedéllyel rendelkező földi kiszolgáló szervezet a reptér üzemeltetője.

54

2.)

2.1.

ELLENŐRZÉS

FELKÉSZÜLÉS AZ ELLENŐRZÉSRE

Az ellenőröknek saját és a repülés biztonsága érdekében ismerniük szükséges az általános biztonsági eljárásrendeken túl a repülőtérrendben foglalt biztonsági (munkavédelmi, személy és árubiztonsági) és egyéb követelményeket. A felkészülés tehát magában kell, hogy foglalja a vonatkozó külső és belső szabályrendszerek ismeretét és az ellenőrzéshez szükséges eszközök és felszerelések meglétét. Az ellenőrzés kapcsán szükséges megjegyezni, hogy a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. tv. 182. pont 228. § (1) és (2) bekezdése értelmében, aki a repülőtéren való tartózkodás, közlekedés során a vonatkozó szabályokat (szándékos, vagy az ismeretek hiányából fakadó) megszegi, azzal szemben az illetékes hatóság szabálysértési eljárást folytathat le. 2.2.

HATÁLYOS JOGSZABÁLYOK, BELSŐ SZABÁLYZÓK

o a Chicago-i egyezmény (ICAO) mellékletét képező 18. függelék (Annex 18) amely a Veszélyes áruk biztonságos légi szállításával kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza – meghivatkozza a Technológiai Utasítást (ICAO TI) o a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény; o a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény; o a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény Függelékeinek kihirdetéséről szóló 2007. évi XLVI. törvény A veszélyes áru légi szállításával kapcsolatos katasztrófavédelmi hatósági ellenőrzésről és a bírság kivetésének szabályairól szóló 313/2014. (XII.12.) Korm. rendelet o a veszélyes áru légi szállításával kapcsolatos katasztrófavédelmi hatósági ellenőrzésről és a bírság kivetésének szabályairól szóló 313/2014. (XII. 12.) Korm. rendelet o a módosított 17/2015 OKF Főigazgatói Intézkedés Kapcsolódó szabályzók: o a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (LT.), HATODIK RÉSZ - A LÉGIKÖZLEKEDÉS VÉDELME

55

o a polgári légiközlekedés védelmének szabályairól és a Légiközlekedés Védelmi Bizottság jogköréről, feladatairól és működésének rendjéről szóló 169/2010. (V. 11.) Korm. rendelet (LV Kormány rendelet) 23-27 §. o adott repülőtér, Repülőtér Rendje. 2.3.

FONTOSABB MEGHATÁROZÁSOK

Kiszolgáló szervezet: az a gazdálkodó szervezet, amely a földi kiszolgálás feltételeiről és engedélyezésének rendjéről szóló rendeletben meghatározott hatósági engedély alapján egy vagy több földi kiszolgálásnak minősülő tevékenységet végez, ennek hiányában a repülőtér üzemben tartója (313/2014 1. § 2.); Szállítmányozó: rakomány légi szállításának lebonyolítását végző személy vagy szervezet. (ICAO 1;3.1) Címzett: a küldemény átvételére jogosult bármely személy, szervezet vagy kormány. (ICAO 1;3.1) Küldeménydarab: a csomagolási művelet végterméke, amely a szállításra kész csomagolóeszközből és annak tartalmából áll. (ICAO 1; 3.1) Csomagolóeszköz (csomagolás): a tartály és minden egyéb szerkezeti elem vagy anyag, amely szükséges ahhoz, hogy a tartály befogadó és egyéb biztonsági funkcióit betölthesse. Tartály: anyagok vagy tárgyak befogadására és tárolására szolgáló befogadó edény, beleértve annak mindenfajta zárószerkezetét is. Konténer: ld. egységrakomány-képző eszköz. (ICAO 1; 3.1) Egységrakomány-képző eszköz: bármely típusú konténer, légi konténer, légi raklap rögzítő hálóval vagy légi raklap burkolófedél fölöttii rögzítő hálóval. Veszélyes áruk: olyan anyagok vagy tárgyak, amelyek veszélyt jelenthetnek az egészségre, biztonságra, tulajdonra vagy a környezetre, és amelyek szerepelnek a veszélyes áruknak az ICAO TI-ben található jegyzékében, illetve amelyek az ICAO TInek megfelelően vannak besorolva. (ICAO 1; 3.1); a 18. Függelék 1. fejezetében lévő, „Meghatározások” címszó alatt szereplő veszélyes anyagok; (313/2014 1. § 7.) 2.4.

ELLENŐRZÉS TERVEZÉSE /HOL, MIKOR?/

Az ellenőrzést célszerű tervezetten, adott veszélyes árut szállító légijármű menetrendjéhez igazodva elvégezni. Az ellenőrzés helyszíne és az időpontja kiválasztásához segítséget nyújthatnak az alábbi segédanyagok: 1.) Veszélyes áru bejelentő lap A veszélyes áru légi szállításával kapcsolatos katasztrófavédelmi hatósági ellenőrzésről és a bírság kivetésének szabályairól szóló Korm. rendelet alapján a kiszolgáló szervezetek – az a gazdálkodó szervezet, amely a földi kiszolgálás feltételeiről és 56

engedélyezésének rendjéről szóló rendeletben meghatározott hatósági engedély alapján egy vagy több földi kiszolgálásnak minősülő tevékenységet végez, ennek hiányában a repülőtér üzemben tartója – részére előírja, hogy a veszélyes áruk légi szállításáról a hivatásos katasztrófavédelmi szerv részére bejelentést kell tenni. A bejelentés határideje: Veszélyes áru légi úton történő továbbítása esetén a bejelentésnek az árutovábbítás megkezdésének tervezett időpontját a jogszabályban meghatározott időt megelőzően (a kézikönyv kiadásakor hatályos 313/2014 (XII. 12.) Kormány rendelet szerint legalább három órával előtte), amennyiben a veszélyes áru életmentést szolgál, egy órával megelőzően kell beérkeznie az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság ügyeletére. Külföldről érkező veszélyesáru-szállítmány esetén a bejelentést legkésőbb három órával azután lehet megtenni, hogy a veszélyes áru a repülőtérre érkezett. A már bejelentett, de meghiúsult árutovábbítást a katasztrófavédelmi hatóság felé a fentiekben részletezett módon a továbbítás megkezdésének bejelentett időpontjától számított legkésőbb egy órán belül jelezni. Felmentés a bejelentés teljesítése alól: Veszélyes áru légi szállítása esetén a bejelentési kötelezettség nem vonatkozik azon veszélyesáru-továbbításra, amelyet a Technológiai az ICAO TI-ben szereplő korlátozott vagy engedményes mennyiségben csomagolt veszélyes árukra vonatkozó mentesség alapján végeznek, a nukleáris anyagok légi úton történő szállítására, ha a szállítással kapcsolatos dokumentáció minősített adatokat tartalmaz, valamint az üres, tisztítatlan csomagoló- és szállító eszközök továbbítására. Veszélyes áru légi szállításának bejelentő ADATLAPJA

27. ábra:veszélyes áru légi szállításának bejelentő lapja (forrás: http://www.katasztrofavedelem.hu/letoltes/adr/ICAO_bejelento.pdf)

57

2.) https://www.flightradar24.com/ weboldal: Az oldalon nyomon követhetjük, hogy adott repülőtér légterében milyen légijárművek tartózkodnak, a földön mely járatok parkolnak vagy szeretnének le- vagy fölszállni. Ellenőrizhetjük a menetrend szerinti járatadatokat, amely alapján időzíthetjük az ellenőrzést.

28. ábra: www.flightradar24.com/ weboldal

Az oldalon ellenőrizhetjük az adott légijármű adatait, útirányát és az adott repülőgép üzemeltetőjét. A üzemeltető légitársaság profiljából következtetni lehet, hogy az adott légijármű szállíthat-e árut (pl.: a CARGOLUX vagy a FEDEX Légitársaság csak és kizárólag áruszállítással foglalkozik, bizonyos légitársaságok - mint pl. a Wizz Air egyáltalán nem szállítanak semmilyen árut)


58

Figyelemmel lehet kísérni az adott repülőtéren parkoló légijárműveket.


2.4.1. SZEMÉLYI FELTÉTELEK Ellenőrzési csoportonként legalább egy főnek Veszélyes áru-/ ADR-ügyintézői OKJ-s bizonyítvánnyal vagy veszélyes áru közúti szállítási katasztrófavédelmi ellenőri tanfolyami végzettséggel és a légi szállítási ágazathoz szükséges veszélyes áru légi szállítási katasztrófavédelmi ellenőri tanfolyami végzettséggel, vagy ezekkel egyenértékű képesítéssel kell rendelkeznie. Az ellenőrzési feladatok végrehajtásában ellenőrzési csoportonként legalább kettő főnek kell részt vennie. A rendőrséggel, a közlekedési hatósággal, illetve a vámhatósággal történő közös ellenőrzéseken a hivatásos katasztrófavédelmi szervek részéről résztvevő személynek, illetve több személy esetén legalább egy főnek rendelkeznie kell a fent előírt képesítéssel. Harmadik országból érkező valamint a vámzárral ellátott áru ellenőrzését csak a vámhatóság képviselőjének jelenlétében lehet végrehajtani, a felnyitást csak a vámhatóság képviselője végezheti! A reptéren belüli önálló közlekedéshez a Reptér Rendben megkövetelt képzések és vizsgák letételét követően, a biztonsági előírásokat figyelembe véve (légi járművek veszélyes zónái, speciális közúti jelölések stb.) van lehetőség. 2.4.2. SZÜKSÉGES FELSZERELÉSEK A hatósági feladatok ellátáshoz szükséges gépjárműveket a mindenkor hatályos szolgálati járművek használatáról és üzemeltetéséről szóló főigazgatói intézkedésnek megfelelően kell biztosítani, azzal a kiegészítéssel, hogy műszakilag a járműnek a mindenkor hatályos, a hatóság által jóváhagyott, Reptéri Rend előírásainak is meg kell felelnie. A hatóság feladatok ellátásához szükséges védőeszközökkel történő ellátást a személyi állomány egyéni védőeszközzel történő ellátásáról szóló mindenkor hatályos főigazgatói intézkedésnek megfelelően kell biztosítani, azzal a kiegészítéssel, hogy a mindenkor hatályos, a hatóság által jóváhagyott, Reptéri Rend előírásainak is meg kell felelni. Az alábbi felsorolás, az ellenőrzések során összegyűlt tapasztalatok alapján ismerteti a szükséges és ajánlott felszereléseket. 59

2.4.3. BIZONYÍTÉKOK RÖGZÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES FELSZERELÉSEK

Számítógép, nyomtató (papír, toner!)

Videokamera (akkumulátor töltve!)

PH MÉRŐ

60

Digitális fényképező (akkumulátor feltöltve!)

Mérőszalag

2.4.4. SZABÁLYZÓK, IRATMINTÁK, JELVÉNY, IGAZOLVÁNY

EGYENRUHA,

SZOLGÁLATI

Körbélyegző

Jegyzék, jegyzőkönyv, határozat, végzés minták

Hiba!

Szolgálati jelvény

Szolgálati igazolvány

Hiba!

ÉVSZAKNAK MEGFELELŐ, ANTISZTATIKUS EGYENRUHA

SZABÁLYZÓK

61

2.4.5. FELDERÍTÉSHEZ, FELSZERELÉSEK

62

MUNKAVÉGZÉSHEZ

SZÜKSÉGES

Robbanásbiztos (EX) lámpa

Védőkesztyű

Védőszemüveg

Láthatósági mellény

Szemmosó folyadék

Dozicard

Plomba

Fertőtlenítő, kéztisztító

2.4.6. AJÁNLOTT FELSZERELÉSEK Fentieken túl a veszélyes áru szállítások ellenőrzéséhez ajánlott eszközök és felszerelések a következők: o o o o o o o o o o o o o o o o

esővédő ruházat, munkavédelmi kesztyű (vágás álló), légzésvédő eszköz, személyi doziméter (pl.: Dosicard), hitelesített gurulós távolságmérő, számsor tábla, mutató tábla, hordozható áramfejlesztő, mintavevő eszközök, hordozható világítókészülék állvány, hűtőtáska, kézmosó, mintatároló edényzet, termosz, munkavédelmi szemüveg, robbanás biztos (RB-s) kézilámpa, EDR rádióhoz való fülhallgató szett,

Ruházat Az általános részben leírtak mellett a veszélyes áruk szállításának ellenőrzése során az ellenőrzést végzők számára biztosítani kell: o antisztatikus, lángálló, fröccsenő sav ellen védő gyakorló egyenruhát, o antisztatikus figyelemfelkeltő mellényt, o sav- és olajálló, fém betétes lábbelit, 2.5.

LÉGIKÖZLEKEDÉS-VÉDELEM, SZEMÉLY- ÉS ÁRUBIZTONSÁG

A légi közlekedés védelme a jogellenes beavatkozással járó cselekmények megelőzésére irányul, elsősorban a fenyegető eszközök, mint fegyverek és robbanószerek fedélzetre való feljutásának megakadályozása révén. A 2011 szeptemberi terrortámadásokat követően sürgetővé vált e terület keretszabályait kiegészíteni, nemzeti szinten és nemzetközi együttműködések, megállapodások formájában, a Chicagói Egyezmény 17. melléklete és a kapcsolódó általános védelmi ellenőrzési program (USAP) révén. A jogszabályokban rögzített és az adott repülőtérre vonatkozó „Repülőtér Rend” szerinti intézkedések a polgári légi közlekedés biztonsági szempontból aggályos, jogellenes cselekményekkel szembeni megóvását hivatottak szolgálni.

63

Légiközlekedés-védelemmel összefüggő, tárgykörben releváns jogszabályok: o A BIZOTTSÁG 185/2010/EU RENDELETE a közös légiközlekedés-védelmi alapkövetelmények végrehajtásához szükséges részletes intézkedések meghatározásáról; o a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (LT.), HATODIK RÉSZ A LÉGIKÖZLEKEDÉS VÉDELME; o a polgári légiközlekedés védelmének szabályairól és a Légiközlekedés Védelmi Bizottság jogköréről, feladatairól és működésének rendjéről szóló 169/2010. (V. 11.) Korm. rendelet (LV Kormány rendelet) 23-27 §.; o Adott Repülőtér - Repülőtér Rendje. 2.6.

LÉGI VESZÉLYES ÁRU SZÁLLÍTÁS

A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény a vonatkozó ágazati törvények módosításával megteremtette a jogszabályi hátterét annak, hogy a katasztrófavédelem immáron önálló hatósági jogkörben végezheti a veszélyes áruk közúti, vasúti, vízi és légi szállításának ellenőrzését is, valamint szükség esetén bírságot szabhat ki, illetve egyéb intézkedéseket foganatosíthat a veszélyhelyzetek elkerülése érdekében. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 2011. évi módosításával megszületett felhatalmazó rendelkezések alapján, hosszas jogszabályi előkészítő munka után 2015. január 1-jén lépett hatályba a veszélyes áru légi szállításával kapcsolatos katasztrófavédelmi hatósági ellenőrzésről és a bírság kivetésének szabályairól szóló 313/2014. (XII. 12.) Korm. rendelet, így a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a légi szállítási ágazat tekintetében kapott ellenőrzési, bírságolási, valamint helyszíni intézkedési jogkörök kapcsán már pontos iránymutatás mentén tudja feladatait végrehajtani. A jogszabályban meghatározott veszélyes áruk légi szállításra történő előkészítésének, valamint a légi úton beérkezett veszélyes áruk nem közvetlenül légi úton történő továbbításának ellenőrzését a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi és területi szervei önállóan is jogosultak végrehajtani. 2.6.1. AZ ELLENŐRZÉS MŰKÖDÉSÉRE

LEHETSÉGES

HATÁSA

A

REPÜLŐTÉR

Kiszolgáló szervezet az a gazdálkodó, amely a földi kiszolgálás feltételeiről és engedélyezésének rendjéről szóló rendeletben meghatározott hatósági engedély alapján egy vagy több földi kiszolgálásnak minősülő tevékenységet végez, ennek hiányában a repülőtér üzemben tartója. Kiszolgálási tevékenység alatt értjük a poggyászok és az áruk be- és kirakodását, a jármű kitakarását, tankolását, télen jégtelenítését, a fedélzeti ellátmány felpakolását és leszedést (ételt, italt, újságot stb.), a jegyek eladását, az utas regisztráció elvégzését, 64

beszállítását, mozgásának segítését stb.. A felsorolás nem teljes körű, de talán jól érzékelteti, hogy ez a komplex tevékenység az, ami során a leszálló légi járművet felkészítik a következő útjára és elvégzik az ehhez szükséges összes feladatot. A fenti kiszolgálási tevékenységet a földi kiszolgálóknak ún. slot, azaz résidő rendszeren belül kell elvégezniük. A repülőtéri résidő egy jog, amely feljogosít egy légitársaságot arra, hogy adott időpontban, egy adott repülőtéren le- és felszállást hajtson végre, a két manőver között pedig a légikikötő infrastruktúráját használja. Éves rendszerességgel a polgári légiközlekedésében meghatározó felek (repülőtér üzemeltetők, légitársaságok, légiirányításért felelős szervezetek) összeülnek az ún. menetrend-egyeztető konferenciára ahol a légitársaságok „slot”-ot, azaz leszállási résidő jogot vásárolnak az egyes repterekre. Például ha egy légitársaság szeretne egy délutáni járatot nyitni Párizsba, akkor megkeresi a párizsi reptér üzemeltetőjét, hogy pl. délután 4 és 6 között mikor van szabad kapacitása (értsd szabad légtere és ideje) légitársaság gépének a fogadására. Nyilatkozik a reptér üzemeltető, hogy pl. 17:25-kor tudja fogadni a gépet. A légitársaság ezt az időt (17:25-től kezdve ami szükséges a földi kiszolgálásra), azaz a slot-ot (résidőt) megveszi. A fentiekből látszik, hogy a repülőtér üzemeltetésében, a földi kiszolgálásban a résidő szerepe alapvetően meghatározó. A résidő meghatározza a járatok menetrendjének (kiszolgálási időtartamának és az ebből fakadó indulási idejének) világméretű rendszerét. Ha Budapesten nem lehet tartani a rendelkezésre álló résidőt, az kihatással van az adott járat célállomása szerinti érkezésére, a fogadó repülőtéren tervezett résidőre ezzel összefüggésben a járat újbóli elindulására is. A fentiek alapján könnyű belátni, hogy egy tűzoltói beavatkozás vagy egy hatósági ellenőrzés és az ebből fakadó kiszolgálási késlekedés, hatással van egy nemzetközi rendszer összehangolt működésére is. 2014. évben a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren egy ismeretlen veszélyes anyag kijutásával kapcsolatos jelzés követően a Repülőtéri Hivatásos Tűzoltó Parancsnokság egységei a jelzett állóhelyhez vonultak a légijármű rakterének felderítése és a szükséges tűzoltói beavatkozás elvégzése céljából. A szakszerű és gyors beavatkozás ellenére, a társszervek vizsgálataival (tűzszerész szolgálat, rendőrség) együtt a járat több mint 40 perc késést gyűjtött össze, amely hatására az üzemeltető légitársaságnak egy új gépet kellet beállítani a közel keleti célállomáson, mivel az ottani menetrendet (résidőt) képtelen lett volna tartani a keletkezett késéssel. Informális adatok alapján, az eset kapcsán a légitársaságot tízmillió forintot meghaladó kár érte. A fentieket összefoglalva megállapítható, hogy a pontos, szakszerű és gyors hatósági munka alapvetően szükséges a veszélyesáru légi szállításának ellenőrzéséhez, hiszen az indokolatlan időveszteség kapcsán fellépő károk megelőzése az ellenőr személyes felelőssége, illetve az ellenőrt küldő szervezet alapvető kötelessége.

65

2.6.2. MIT KELL ELLENŐRIZNI? o a veszélyes áruk tömegét küldeményenként, a vonatkozó mennyiségi határ (ok) túllépését, a szállítás ilyen irányú megfelelőségét (cargo, cargo and passanger aircraft only); o a szállított áru(k) megnevezése(i)-t, UN számát; o fuvarokmányt; o a vonatkozó hatósági engedélyt (pl.: 7 osztály); o az oktatási bizonyítványt; o Együvérakási tilalom; o rakomány berakása és rögzítése, árukezelés; o szivárgás vagy sérült küldeménydarab; o csomagolóeszközök, UN jelölése, tartály és tartány jelölés; o küldeménydarabok jelölése (pl. UN szám, feladó, címzett stb.) és címkézése (bárcázása); o tűzoltó készülék(ek)et; A veszélyes áru légi szállításával kapcsolatos katasztrófavédelmi hatósági ellenőrzésről és a bírság kivetésének szabályairól szóló 313/2014. (XII. 12.) Korm. rendelet alapján a veszélyes áru légi szállítása a veszélyes áru légi úton történő továbbítása, a veszélyes áru légi szállításra történő előkészítése. A veszélyes áru légi szállításra történő előkészítése a légi szállításra engedélyezett áru becsomagolása, dokumentálása, jelölése, tárolása, légijármű kivételével járműre történő be- és kirakodása, átrakása (beleértve a töltést és ürítést is), telephelyen való mozgatása. A fentiek alapján a hivatkozott jogszabály a teljes földi kiszolgálási tevékenységre kiterjeszti az ICAO hatályát. A repülőgép fedélzetén vagy a rakterében előírt ICAO szabályokat a kiszolgálás során a repülőtéren vagy az ahhoz kapcsolódó helyszíneken is be kell tartani.

66

2.6.3. SZÁLLÍTÁSI LÁNC

31. ábra veszélyes áru jellemző szállítási lánc

2.7.

VESZÉLYEK AZ ELLENŐRZÉS KAPCSÁN

2.7.1. A REPÜLŐTÉR MINT ELLENŐRZÉSI HELYSZÍN KOCKÁZATAI A repülőtereken az üzemvitel jellegéből adódó veszélyforrások jelennek meg leginkább. A gépek fel- és leszállásából, a földi kiszolgálási tevékenységből, a speciális közlekedési és biztonsági szabályokból fakadó rend betartása prioritást kell élvezzen. A repülés története során sajnos számtalan baleset, katasztrófa történt, de ezek között rendszeresen előfordul olyan is, amely a földön, a gép álló helyzete mellett következik be. A földön bekövetkezett rendkívüli események egy része a hajtóművekkel, légcsavarokkal, rotorokkal kapcsolatos. Mindig akad néhány személy, aki nem veszi eléggé komolyan a veszélyforrásokat, bár néha a környezeti körülmények is hozzájárulnak a súlyos balesetekhez. Az esetek többségében halálos végű a közeli 67

találkozás, mégpedig a legborzalmasabb módon, egy szempillantás alatt „darálja le” a kompresszor a beszívott személyt. Az utóbbi években világszerte több személy vált a repülőgép hajtóművek áldozatává, mindegyikük földi hajtómű próba közben került túl közel a szívócsatornához. Saját biztonságunk veszélyeztetésén túl a repülőtér különböző területein (guruló utak, felleszállópályák, előterek stb.) a légijárművek mozgását akadályozhatjuk a nem kívánatos jelenlétünkkel. A világhálón elérhető több olyan videofelvétel, amelyeken bemutatják, hogy egy hajtómű akár egy autót vagy egy iskolabuszt is képes megemelni, felborítani tisztesnek tűnő távolságból.

32. ábra:„jet blast”

33. ábra:jet blast

68

További videofelvételek a témában:

https://www.youtube.com/watch?v=CpX1riSTeJc https://www.youtube.com/watch?v=Q6AKVMtj5Kc https://www.youtube.com/watch?v=eV21f1MZ5iU A fenti veszélyek miatt a forgalmi előtereken működő hajtóművű, vagy indítást végző légijárművek előtt vagy mögött, azok veszélyes zónáiban elhaladni TILOS. A repülőtér munkaterületére, valamint annak biztonsági zónáiba behajtani, ott tartózkodni, kizárólag munkavégzés céljából, csak működő válaszjeladóval (VELO azaz a transzponder a repülésben használt radar válaszjeladó megnevezése) ellátott gépjárművel, vagy ilyen gépjármű felvezetésével lehet, a HungaroControl Repülőtéri Irányító szolgálatától kapott engedélyben meghatározott feltételek szerint és a folyamatos rádióösszeköttetés megtartásával. Rádióval fel nem szerelt járművek (munkagép, vagy bármilyen eszköz) a munkaterületre csak zárt kötelékben, csak működő válaszjeladóval (VELO) ellátott gépjármű felvezetésével hajthatnak be az előírt feltételek betartásával. Az ILS iránysáv, valamint a siklópályaadók épületéhez vezető bekötőutakat csak a karbantartó szerviz gépkocsik használhatják. Az iránysáv, valamint siklópálya antennák járművel történő megközelítése szigorúan tilos! Az ILS kritikus területein még személyek sem tartózkodhatnak.

ILS – érzékeny (kék) és kritikus (piros) területek a repülőtéren

34. ábra: Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér ILS érzékeny területek

A repülőtér területén járművek csak az erre a célra kijelölt helyeken parkolhatnak. Más területeken várakozni szigorúan tilos. E tilalom alól csak a le- és felrakodás illetve a repülőgép kiszolgálás esete képez kivételt. 69

A várakozó jármű motorját le kell állítani, és – a repülőgép kiszolgálás kivételével – minden esetben le kell zárni, illetve az indítókulcsot el kell távolítani. Ha a munkaterületre belépett földi járművek és irányító szolgálat között a rádióösszeköttetés valamilyen okból megszakad, a munkaterületet a lehető legrövidebb és legbiztonságosabb útvonalon azonnal el kell hagyni. A munkaterületre történő ismételt belépés csak a rádióösszeköttetés helyreállítása és az irányító szolgálattól kapott ismételt engedély birtokában lehetséges. 2.7.2. A VESZÉLYES ÁRUVAL KAPCSOLATOS VESZÉLYFORRÁSOK o veszélyes áru szállításából fakadó veszélyek (pl.: szabályozott szállítási hőmérsékleten szállított anyagoknál a nem megfelelő hőmérséklet); o veszélyes anyagok csomagolásból és szállítóeszközből való kijutásból fakadó veszélyek (áruosztálytól függő veszélyforrásokból fakadó sérülési lehetőségek); o védőeszközök rendeltetésétől eltérő használatból eredő veszélyek (védőfelszerelések, eszközök nem használata, vagy nem megfelelő használata); o egyéb veszély (pl.: nem engedélyezett áruk szállítása, egymással reakcióba léphető anyagok veszélyei). 2.7.3. AZ ELLENŐRZÖTT VESZÉLYFORRÁSOK

SZEMÉLY

VISELKEDÉSÉBEN

REJLŐ

o figyelmetlenségből származó veszélyek (pl.: ajtónyitásnál, eszközbemutatásnál); o nem megfelelő kommunikációból eredő reakciók; o egyéb okból fakadó támadó, agresszív magatartás. 2.7.4. ÖSSZEFOGLALÁS A fenti veszélyforrások bekövetkezései elkerülhetőek, vagy valószínűségük csökkenthető, amennyiben azok megelőzésére a megfelelő intézkedéseket megtesszük, azokat időben felismerjük (pl.: szivárgásra utaló nyomok), illetve ismerjük a veszély elhárításának lehetőségeit, és alkalmazzuk a védelmi intézkedések szabályait (pl.: védőeszközök és védőfelszerelések használata).

70

3.)

3.1.

ELLENŐRZÉSI JEGYZŐKÖNYV KITÖLTÉSE, A VESZÉLYES ÁRU SZÁLLÍTÁS KÖRÜLMÉNYEINEK A VIZSGÁLATA

AZ ELLENŐRZÉS ALAPADATAI

3.1.1. AZ ELLENŐRZÉS ALAPADATAI, AZ ELLENŐRZÉS HELYE 1. Az ellenőrzés alapadatai: 1/A Az ellenőrzés helye: Az ellenőrzés helye szerinti pontos helyszín (pl.: ellenőrzött szervezet telephelyének címe, repülőgép állóhely száma stb.) pl.: Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér xvy GHH telephelye (1185 Budapest abc út xx) 3.1.2. AZ ELLENŐRZÉS NAPJA

1/B Az ellenőrzés napja:

1/C Ellenőrzés időpontja (óra, perc):

-

Ellenőrzés napja: év, hónap, nap Ellenőrzés időpontja: az ellenőrzés kezdésének és befejezésének ideje. (pl.: 13:30 – 14:10)

71

3.1.3. INDÍTÓ REPÜLŐTÉR ICAO KÓD: 1/D Indító repülőtér ICAO kód:

1/E Szállító légijármű járatszáma:

Indító repülőtér ICAO kód: Az ICAO a következő formátumú azonosító kódokat tartja fent a repülőterek és a légitársaságok jelölésére: o 4-betűs repülőtérkódok (például LHBP – Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, Budapest) – időjárási állomásokat is jelöl. Az első két betű a régió és ország-előjel, a második kettő az országon belüli azonosító (kivéve néhány nagy területű országot, melyek önálló régiót alkotnak, így ezeknél 3 betű jut az országon belül a repülőtér azonosításra. Ezek az országok: C: Kanada, K: USA, U: Oroszország, Y: Ausztrália és Z: Kína) o 3-betűs légitársaságkódok (például MAH – Malév) – 1987 óta adják ki. A repülőterek kódjai ellenőrizhetők a http://www.airlinecodes.co.uk/aptcodesearch.asp webcím alatt.

3.1.4. SZÁLLÍTÓ LÉGIJÁRMŰ JÁRATSZÁMA 1/D Indító repülőtér ICAO kód:

1/E Szállító légijármű járatszáma:

Szállító légijármű járatszáma: A légi fuvarlevél felső harmadában, a Flight/Date mezőben jelzett szám. Abban az esetben ha nincs járatszám akkor ki kell húzni a rovatot

MH370/8 MH: Malaysian Airline 370: járat /8: indulás napja (tervezett)

LH 118/20 LH: Lufthansa 118: járat /20: indulás napja (tervezett)

72

3.2.

A VESZÉLYES ÁRU(K)

3.2.1. A VESZÉLYES ÁRUK ÖSSZES TÖMEGE 4. A veszélyes áru(k): 4/A. A veszélyes áruk összes tömege:

0

kg 0

liter

A mennyiségeket a szállított veszélyes áruk tulajdonságainak megfelelően meg lehet adni térfogatban (pl. folyadékok szállítása esetén), bruttó tömegben (pl. tárgyak szállításánál) és nettó tömegben (pl. szilárd anyagoknál és az 1-es osztály robbanóanyagainál nettó robbanóanyag mennyiségben.) Csak az ellenőrzés alá vont szállított veszélyes áru (csak az ellenőrzött csomagolásban lévő) összes mennyiségét szükséges a pontban rögzíteni. 3.2.2. VESZÉLYES ÁRU(K) ADATAI 4/B. Veszélyes áru(k) adatai: UN SZÁM

Megnevezés

Osztály vagy aloszt.

Járulékos veszély

Csomagolási kg Csoport

liter

Az ICAO TI 3. rész 3-1. táblázatban rögzített adatok, a veszélyes árura vonatkozó mennyiségi adatokkal kiegészítve. 3.2.3. SZÁLLÍTÁS MÓDJA 4/C. Szállítás módja: A légi szállításban veszélyes árut csak küldeménydarabként, önálló vagy kombinált csomagolóeszközben, önálló küldeménydarabként, „overpack”-ként vagy „all packed in one” módon lehet szállításra feladni. Az ICAO TI nem ad lehetőséget olyan szállítási módra, ahol egy minősítés nélküli eszközben, konténerben vagy a jármű rakterén lehet vinni a veszélyes árut, azaz az ADR analógiájára, ömlesztett szállításra nincs lehetőség. Ömlesztett szállításról akkor beszélhetünk, ha szilárd halmazállapotú veszélyes árunak, csomagolás nélküli (kivéve 6.2 osztályba tartozó UN 3291 alá tartozó fertőző hulladékok ömlesztett szállítása) szállítása történik a járművön vagy konténerben. Az ömlesztett rakomány kirakása után - a szállítás technológiájából adódóan - a raktér vagy a konténer szennyezett marad, ezért az ömlesztett árut szállító járművek és konténerek 73

rakterét minden újra megrakás előtt ki kell tisztítani kivéve, ha ugyanazzal az áruval lesz újra megrakva. Az ADR szerint az ömlesztett szállítás „a csomagolatlan szilárd anyagok vagy tárgyak szállítása közúti járművekben, konténerekben vagy ömlesztett áru konténerekben. A fogalom nem vonatkozik sem a csomagolt árukra (küldemény darabokra), sem a tartányokban szállított anyagokra”. Az ICAO TI szerint veszélyes árut - a 6. rész szerint – csak csomagoltan, csomagolóeszközbe (hordó, fahordó, kanna, láda, zsák, összetett csomagolás) lehet feladni, amelynek minősítettnek (bevizsgáltnak de nem feltétlenul UN minősítettnek pl.: LQ esetén - ICAO TI 3;4.4 CSOMAGOLÁS VIZSGÁLAT, EQ esetén - 3;5.2 CSOMAGOLÓESZKÖZÖK és 5.3 KÜLDEMÉNYDARABOK VIZSGÁLATAI, egyéb esetben ICAO TI 6 rész), jelöltnek és címkézettnek (bárcázottnak) kell lennie, azaz az ICAO csak a küldeménydarabos szállítást ismeri és engedi (kivétel a nagycsomagolásokat). A fentiek miatt és azon túl, értelemszerűen a tartányos szállítási mód - beleértve a mobiltartányt, tankonténert stb. - annak technológiája, mérete, befogadóképessége okán nem engedélyezett a légi szállításban. Küldeménydarabos szállítás: A csomagolási művelet végtermékeinek továbbítása, mint önálló küldeménydarab csomagolóeszközönként vagy egységrakományképző konténerben (ULD-ben). A nagycsomagolások használata a légi szállításban nem megengedett. A légi szállításban jellemzően küldeménydarabként történik a veszélyes áru továbbítása. A küldeménydarabokat vagy önállóan (pl.: papírlemez láda vagy hordó önállóan) vagy egységrakományként, egyesítőcsomagolásként „overpack”-ként (pl.: raklapon hordók körbefóliázva) vagy merev falú konténerben (ULD) mint egységrakományképző egységben szállítják. Küldeménydarab: a csomagolási művelet végterméke, amely a szállításra kész csomagolóeszközből és annak tartalmából áll. /ICAO TI 1. rész 3.1/

35. ábra: Megfelelően jelölt és címkézett küldeménydarabok

74

Csomagolóeszköz (csomagolás): a tartály és minden egyéb szerkezeti elem vagy anyag, amely szükséges ahhoz, hogy a tartály befogadó és egyéb biztonsági funkcióit betölthesse. /ICAO TI 1. rész 3.1/ Egyesítőcsomagolás: olyan burkolat, amit egy feladó használ egy vagy több küldeménydarab egységbe fogására a szállítás alatti könnyebb kezelés és rakodás céljára. /ICAO TI 1. rész 3.1/

36. ábra:Overpack

37. ábra: Megfelelően jelölt és címkézett egyesítőcsomagolás,,Overpack”

Különbség az „Overpack” és az „All packed in one” csomagolás között:

38. ábra: egybecsomagolás (All packed in one)

75

Az „All packed in one” /ICAO TI 4. rész 1.1/ csomagolás esetén egy külső csomagolásba kerül többféle, önálló belső csomagolásokban lévő veszélyes áru, míg az „Overpack” esetében külön-külön is a veszélyes áru szállítási szabályzatnak megfelelően csomagolt, önálló küldeményként is megfelelő, külső és belső csomagolással rendelkező küldemények köré kerül egy külső borítás (pl.: átlátszó fólia) Egységrakomány képzés – ULD (Unit Load Device) A légi áruszállítás történhet személyszállító repülőgépek rakterében való árufuvarozással, dedikált cargo repülőgépeken vagy kombinált, gyorsan átalakítható (QC-Quick change) repülőgépeken. A repülőgépek kismennyiségű árut képesek befogadni, kapacitásuk nagymértékben korlátozott, ezért törekednek a rakterek optimális kihasználására. Ezen célból fejlesztették ki a légi árufuvarozásban alkalmazott légi egységrakomány képző eszközöket, az ULD-ket. Formái: o repülésben alkalmazott raklapok (rögzítő hálóval) (paletta); o merev szerkezetű légi konténerek;

39. ábra: Raklap, paletta

40. ábra: Merev szerkezetű légi konténer

A raklapokat úgy rakodják meg, hogy méreteik és alakjuk megfeleljen a gép belső űrszelvényeinek, minél jobban kihasználva a rendelkezésre álló térkapacitást. Az árukat raklap esetén rögzítő hálóval erősítik. A merev szerkezetű konténer alakja úgy van kialakítva, hogy teljesen illeszkedjen a repülőgép rakterületének formájához. A konténer merev fala nagyobb védelmet nyújt az esetleges serülésekkel szemben, mint a raklapos egységrakomány.

76

Az ULD-k használatával a küldemények könnyebben és gyorsabban kezelhetők, de csak olyan áruk szállíthatók velük, melyek megfelelő tömegük és alakjuk révén egységrakomány-képzésre alkalmasak. 3.2.4. ELLENŐRZÖTT KÜLDEMÉNY AZONOSÍTÓJA

4/D. Ellenőrzött küldemény azonosítója: A küldeményeken jellemzően a légi fuvarlevél számát tüntetik fel, amit vonalkóddal kombinálnak.

3.2.5. LÉGI FUVARLEVÉL SZÁMA

4/E. Légi fuvarlevél száma: A légi fuvarlevél jobb felső sarkában feltüntetett azonosítószám.

3.2.6. FELADÓI NYILATKOZAT SZÁMA

4/F. Feladói Nyilatkozat száma: 77

A feladói nyilatkozat a légi fuvarlevél melléklete. A feladói nyilatkozat nem minden esetben rendelkezik külön számmal. Ha a nyilatkozatna nincs száma az AWB számot kell itt is megjeleníteni. 3.2.7. AZ ÁRU(K) SZÁLLÍTÁSA ENGEDÉLYEZETT

(CARGO VAGY CARGO AND

PASSANGER)

Az ellenőrzés tárgya:

Szabálytalan

Megvizsgálva

5. Az áru(k) szállítása engedélyezett (Cargo vagy Cargo and passanger)

Tárgytalan

Megjegyzés (ICAO TI 3;2.1, 3-1 tábl. 10-13 oszlopok)

A pont vizsgálata során, a szállított áru küldeményenkénti mennyiségét kell megvizsgálni, illetve összehasonlítani az 3. rész 3-1 táblázatban rögzített mennyiségekkel. A korlátozott és engedményes mennyiségben csomagolt veszélyes áruval kapcsolatos vizsgálatok (mennyiség, jelölés, címkézés (bárcázás) stb.) tapasztalatait nem e pont, hanem a jegyzőkönyv 22. és 23. pont vizsgálati kritériumai alá tartoznak. Általános tudnivalók: azt hogy egy légijárművön adott veszélyes áruból, adott csomagolási utasítás szerint, nem engedményes mennyiségként, küldeménydarabonként mekkora max. mennyiséget lehet feladni és szállítani azt az ICAO TI 3. rész 3-1 táblázat 11 és 13 oszlopa tartalmazza az alábbiak szerint.

41. ábra:Részlet a „veszélyes áruk jegyzéke 3-1 táblázat”-ból

10. oszlop: „Utasszállító légijármű —Csomagolási utasítás”— ez az oszlop hivatkozik azokra a 4. részben szereplő csomagolási utasításokra, amelyek a tárgy vagy anyag személyszállító légijárművön történő szállítására vonatkoznak. Egyes tételeknél alternatív csomagolási utasítás látható, ami előtt az „Y” betű szerepel. Az ilyen csomagolási utasítások a veszélyes áruk korlátozott mennyiségeire vonatkoznak. 11. oszlop: „Utasszállító légijármű — Küldeménydarabonkénti maximális nettó mennyiség”— ez az oszlop mutatja azt, hogy a tárgy vagy anyag személyszállító légijárművön történő szállításánál mekkora a küldeménydarabonként engedélyezett maximális nettó mennyiség (tömeg vagy térfogat). A feltüntetett tömeg nettó tömeget 78

jelent, kivéve ha a „G” (bruttó) betű mást jelez. Ha egy „Y” betű után álló csomagolási utasítás mellett megjelenik egy maximális nettó mennyiség, az azt jelenti, hogy ez a maximális nettó mennyiség engedélyezett egy veszélyes áruk korlátozott mennyiségét tartalmazó csomagolásban. A küldeménydarabonkénti maximális mennyiséget tovább korlátozhatja az alkalmazott csomagolóeszköz-típus. 12. oszlop: „Teherszállító légijármű— Csomagolási utasítás” — ez az oszlop a 10. oszlopban szereplőkhöz hasonló információkat tartalmaz, de azok a kizárólag teherszállító légijárművön szállítható tárgyakra vagy anyagokra vonatkoznak. 13. oszlop: „Teherszállító légijármű — Küldeménydarabonkénti maximális nettó mennyiség” — ez az oszlop a 11. oszlopban szereplőkhöz hasonló információkat tartalmaz, de azok a kizárólag teherszállító légijárművön szállítható tárgyakra vagy anyagokra vonatkoznak. A feltüntetett tömeg nettó tömeget jelent, kivéve ha a „G” (bruttó) betű mást jelez. Vizsgálati szempontok: Ha egy tárgy vagy anyag személyszállító légijárművön nem szállítható, akkor a 10. és 11. oszlopban végig a „Tiltott” szó szerepel. Ha egy tárgy vagy anyag semmilyen légijárművön nem szállítható, akkor a 12. és 13. oszlopban, valamint a 10. és 11. oszlopban végig a „Tiltott” szó szerepel. A vizsgálat során az adott tárgy vagy anyag fuvarokmányokon szereplő megjelölt és a csomagolásán szerepeltetett tömegét/térfogatát (kg/liter) kell összehasonlítani az alkalmazott csomagolási utasítás szerinti sorban, a 11 vagy 13 oszlopban szereplő tömeg/térfogat adatokkal, figyelemmel arra, hogy az adott szállítás utasszállító vagy teherszállító légijárművel történik. A korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes áru(k) küldeménydarabonkénti maximális mennyiségét az „Y” csomagolási utasítás sorában található mennyiségek jelzik. Példa a vizsgálatra: Feladott áru: UN 1263, 13 db. láda x 8 liter, a 355-ös csomagolási utasítás alapján.

79

Csomagolási utasítás: Küldemény (1 db.): 11 oszlop:

355 8 liter max. 60 liter küldeménydarabonként

ÉRTÉKELÉS: Megvizsgálva: Ha a küldeménydarab tömege/térfogata az adott csomagolási utasításhoz tartozó, 11 vagy 13 oszlop szerinti mennyiséget nem haladja meg. Szabálytalan: Ha a küldeménydarab tömege/térfogata az adott csomagolási utasításhoz tartozó, 11 vagy 13 oszlop szerinti mennyiséget meghaladja. Tárgytalan: korlátozott és engedményes mennyiség esetén. Bírságolással érintett cselekmény:  Nem engedélyezett szállítási móddal történő szállítás (ha utasszállítón vagy teherszállító légijárművel szállítják az adott anyagot a 10-13 oszlopban megjelenő tiltás ellenére.)  A szállítható mennyiségre vonatkozó korlátozás be nem tartása (ha a mennyiség a 11 vagy 13 oszlop szerinti, adott csomagolási utasításhoz tartozó mennyiséget meghaladja).

3.2.8. KÜLÖNLEGES ELŐÍRÁSOK ALKALMAZÁSA Az ellenőrzés tárgya:

Szabálytalan

Megvizsgálva

Tárgytalan

Megjegyzés

6. Különleges előírások alkalmazása (légi társasági és nemzeti különleges előírások, csomagolási utasítások)

A vonatkozó különleges előírásokat az ICAO TI 3. rész 3. fejezet tartalmazza. A 3. fejezet 3-2 táblázata a 3-1. táblázat 7. oszlopában említett különleges előírásokat sorolja fel, és az azokban foglalt információk kiegészítik az érintett tételnél szereplő információkat. A vizsgálat során az általános követelményeken túl a nemzeti és légitársasági előírások teljesülését is vizsgálni kell. 80

42. ábra:ICAO TI 3. rész 3-1 táblázat (részlet)

Nemzeti különleges előírások, eltérések: Az Annex 18. függelék 2.2.1 bekezdése előírja, hogy a szerződő országok tegyék meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy betartsák az ICAO TI részletes rendelkezéseit. Ha azonban valamelyik szerződő ország a rendelkezésektől eltérő szabályokat fogad el, akkor az Annex 18. függelék 2.5 bekezdése előírja, hogy haladéktalanul értesíteni kell az ICAO-t az adott ország rendelkezéseiről. A nemzeti különleges előírásokat, az utasítástól történő bejelentett eltéréseket az ICAO TI A-1 táblázata (III. függelék) tartalmazza. Az országonkénti eltérések táblázata (A-1. Táblázat) az érintett országok által közölt adatokon alapul. Ezt a táblázatot csak tájékoztatás céljára szolgál, a további részletes adatokat a megfelelő kormányzati szervtől kell beszerezni.

43. ábra:A-1 táblázat (részlet)

81

Légitársasági különleges előírások, eltérések: Az A-2. táblázat az üzemben tartók (légitársaságok) által bevezetett eltérések tartalmazzák.

44. ábra: A-2 táblázat (részlet)

A fentiekből látszik, hogy úgy nemzeti, mint légitársasági szinten szigorodhatnak az ICAO TI-ben rögzített szabályok. A szigorításra példa az LX-02, SWISS International légitársaság által hozott szabály, miszerint a társaság - néhány kivételtől eltekintve korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes árut nem szállít attól függetlenül, hogy ezt az ICAO TI egyébként megengedné. ÉRTÉKELÉS

Megvizsgálva:

Ha a különleges előírásokat betartották.

Tárgytalan:

Ha nincsenek különleges előírások.

Szabálytalan:

Ha a különleges előírásokat nem tartották be.

A bírságolással érintett cselekmény: A mulasztás megítélése függ az adott, de be nem tartott különleges előírásban rögzített szabály(ok)tól. Pl. Ha a különleges előírás „veszélyhelyzeti kontakt” megadást rendeli el, de az a fuvarokmányban nem kerül feltüntetésre akkor „az okmányokban valamely információ hiányzik (de nem az I. kockázati kategória 11. pontja alá tartozó információ)” mulasztást követtek el. Ha pl. 225 kg szilárd szén-dioxid (szárazjég), UN 1845, kerül elhelyezésre egy raktérbe, 5 küldeménydarabban (5x45 kg) egy EL AL ISRAEL AIRLINES járaton akkor a LY-05 azonosító kód szerinti légitársasági eltérés miatt a „A szállítható mennyiségre vonatkozó korlátozás be nem tartása” mulasztást követik el, mivel az LY-05 kód szerinti rendelkezések a 9 osztály, Szén-doxid, szilárd (szárazjég), UN1845 mennyiségét rakterenként legfeljebb 200 kg-ban maximalizálja attól függetlenül, hogy a 3-1 táblázat 11, 13 oszlopa küldeménydarabonként 200 kg tömegben határozza meg a szállítható tömeget és a példánkban egy küldemény tömege 45 kg.

82

3.3.

OKMÁNYOK

FONTOS MEGJEGYZÉS: Kisebb eltérések, mint pl. pontok és vesszők hiánya a fuvarokmányban közölt helyes szállítási megnevezésben vagy a küldeménydarab jelölésben vagy a veszélyességi címkék (bárcák) kisebb eltérése, ami nem befolyásolja a címkék (bárcák) magától értetődő jelentését, nem tekinthető hibának az ICAO TI szerint, ha nem veszélyeztetik a biztonságot és nem tekinthetők a küldemény elutasításához vezető okoknak. OKMÁNYOK Az okmányok vizsgálata során azok meglétét, megfelelőségét és adattartalmának valóságát szükséges vizsgálni. Az a személy, aki veszélyes árukat kínál légi szállításra, köteles az üzemben tartót (szállítót) ellátni a szállítmányra vonatkozó információval. /ICAO TI 4.1.1.1/ A tájékoztatás adható o papír alapú dokumentumon vagy o EDP, vagy EDI technikával (ahol erről megállapodás van az üzemben tartóval). Ahol papír alapú dokumentumot használnak, a veszélyes áruk légi fuvarozását igénylő személy (feladó) köteles az üzemben tartót (szállító, azaz a légi jármű üzemeltetője) a veszélyes áruk vonatkozásában megfelelően kitöltött és aláírt fuvarokmányának két példányával ellátni. /ICAO TI 5:4.1.1.2/ Amikor a veszélyes áruk fuvarozására vonatkozó információt EDP vagy EDI technikákkal adják meg, lehetővé kell tenni az adatok papír dokumentum formájában történő haladéktalan előállítását /ICAO TI 5:4.1.1.3/ A fuvarokmány formátuma: A veszélyes áru fuvarokmány bármilyen formátumú lehet, ha tartalmazza az ICAO TI által megkövetelt összes információt. /ICAO TI 5:4.1.2.1/ Ha egy okmányban veszélyes és nem veszélyes árukat is fel vannak tüntetve, először a veszélyes árukat kell felsorolni, vagy valamilyen más módon hangsúlyozni. /ICAO TI 5:4.1.2.2/. A veszélyes árura vonatkozóan a fuvarokmányban feltüntetett információnak könnyen azonosíthatónak, olvashatónak és időállónak kell lennie. /ICAO TI 5: 4.1.2.4/ Engedményes mennyiségű veszélyes áruk okmánybejegyzése: Ha egy dokumentum, például egy légi fuvarlevél kíséri az engedményes mennyiségű veszélyes árukat, akkor annak tartalmaznia kell az „Engedményes mennyiségű veszélyes áruk“ bejegyzést és a küldeménydarabok darabszámát.

83

45. ábra: Engedményes mennyiségű veszélyes áru fuvarokmány bejegyzés

A veszélyes áruk fuvarokmányán feltüntetendő információk: /ICAO TI 5:4/ o Veszélyes áruk megnevezését, mennyiségét, a csomagolóeszközök száma és típusa; o Kiegészítő követelményeket a küldeménydarab, az egyesítőcsomagolás vagy a teherkonténer rakodását, elhelyezését, fuvarozását, kezelését és kirakodását illetően, ideértve bármely különleges elrakodási előírást a biztonságos hőleadás érdekében; o A légijármű típusára vonatkozó korlátozásokat és az útvonalra vonatkozó szükséges adatokat és a küldeményre vonatkozó veszélyhelyzeti utasításokat; o a radioaktív anyagok kivételével az alkalmazott csomagolási utasítás számát és adott esetben az A1 vagy az A2 különleges előírásra való hivatkozást; o kijelentést arra nézve, hogy a szállítmány az utas- vagy teherszállító légijárművek, illetve csak teherszállító légijárművek számára előírt korlátozásokon belül van; o különleges kezelési információ, ha van ilyen; o annak jelzése, hogy egyesítőcsomagolást használtak, ha van ilyen; o a „Q” érték egy tizedes pontosságig kerekítve, ha az anyagokat a ICAO TI 3. rész 4.3.3 (egy külső csomagolóeszköz különböző veszélyes árukat tartalmaz) vagy a 4;1.1.9 e) (egy külső csomagolóeszközben elhelyezett különféle veszélyes áruk) pontokkal összhangban csomagolják. o Robbanóanyagoknál, ha a kijelölt nemzeti hatóság a 101 csomagolási utasítást adaptálta, a veszélyes áru fuvarokmányban annak az országnak a nemzetközi közúti járműforgalomban használatos megkülönböztető jelét o egy igazolást vagy nyilatkozatot, hogy a szállítmány fuvarozásra elfogadható, valamint, hogy az áruk megfelelően vannak csomagolva, jelölve és címkézve (bárcázva), továbbá szállításra alkalmas állapotban vannak a vonatkozó előírásokkal összhangban A fenti információk megadása a gyakorlatban, a IATA és az egyéb szabályozások alapján az alábbi okmányokon keresztül teljesítik a légi szállításban résztvevők:

84

o o o o o

Veszélyes áru bejelentő lap; Légi fuvarlevél; Feladói nyilatkozat; Cargo Manifest; Információ a parancsnok pilóta számára;

Veszélyes áru bejelentő lap: A veszélyes áru légi szállításával kapcsolatos katasztrófavédelmi hatósági ellenőrzésről és a bírság kivetésének szabályairól szóló 313/2014. (XII. 12.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése szerint „A kiszolgáló szervezet a veszélyes áru légi szállítása során a külföldről érkező veszélyes áru repülőtérre érkezésének tényét köteles a katasztrófavédelmi hatóság központi szervének honlapján keresztül, vagy a katasztrófavédelmi hatóság illetékes területi szervének ügyeletére az érkezést követő három órán belül írásban, magyar vagy angol nyelven, elektronikus aláírással ellátott email vagy telefax formájában - az 1. melléklet szerinti adattartalommal - bejelenteni.” A (2) bekezdés alapján „A veszélyes áru légi úton történő továbbítását a kiszolgáló szervezet vagy a feladó a továbbítás megkezdésének tervezett időpontját legalább három órával megelőzően, amennyiben a veszélyes áru életmentést szolgál, egy órával megelőzően az (1) bekezdésben foglaltak szerint köteles bejelenteni.” A (3) bekezdésben rögzítetteknek megfelelően „a (2) bekezdés szerinti kötelezettnek a már bejelentett, de meghiúsult árutovábbítást a továbbítás megkezdésének bejelentett időpontjától számított legkésőbb egy órán belül, az (1) bekezdés szerinti módon jeleznie kell a katasztrófavédelmi hatóság részére.” A (4) bekezdés alapján „az e § szerinti bejelentési kötelezettség nem vonatkozik a) azon veszélyesáru-továbbításra, amelyet a Technológiai az ICAO TI-ban szereplő korlátozott vagy engedményes mennyiségben csomagolt veszélyes árukra vonatkozó mentesség alapján végeznek, b) a nukleáris anyagok légi úton történő szállítására, ha a szállítással kapcsolatos dokumentáció minősített adatokat tartalmaz, valamint c) az üres, tisztítatlan csomagoló- és szállító eszközök továbbítására.

85

ÉRTÉKELÉS (az értékelés a lentebb ismertetett okmányoknál /légi fuvarlrvél, feladói nyilatkozat stb./ zonos):

Megvizsgálva:

Ha az okmányok rendelkezésre állnak és a vonatkozó előírásokat betartották.

Szabálytalan:

Ha az okmányok hiányoznak, vagy adattartalmuk nem megfelelő, esetleg hiányos és/vagy a vonatkozó előírásokat nem tartották be.

Tárgytalan:

A pont nem lehet tárgytalan, mert még a feladói nyilatkozat készítésre nem kötelezett veszélyes áru esetében is van - a légi fuvarlevél vonatkozásában - veszélyes áruval összefüggő kötelező adattartalom az okmányokban.

Bírságolással érintett cselekmény: A szállított anyagra vonatkozó információk (pl. UN-szám, helyes szállítási megnevezés, címke (bárca) (címke (bárca) (bárca))szám, csomagolási csoport) hiánya, vagy a fuvarokmány meglétének hiánya. 3.3.1. LÉGI FUVARLEVÉL Az ellenőrzés tárgya:

7. Légi fuvarlevél

Szabálytalan

Megvizsgálva

Tárgytalan

Megjegyzés

(IATA TI 5;4.1.1.2, 5;4.1.6.3)

A légi fuvarlevél (Air Waybill - AWB) a légitársaság okmánya, a légitársaság nevében kötött szerződés. A légi fuvarlevélen rögzítésre kerül az áruval és annak útjával kapcsolatos összes információ. Az ICAO szerinti veszélyes áru specifikus adatokat a feladói nyilatkozat tartalmazza, kivéve a nem feladói nyilatkozat köteles veszélyes árukat (pl.: nem veszélyes áru hűtésére szolgáló szárazjég) ahol az AWB tartalmazza a szükséges adatokat. A gyakorlatban a főfuvarlevélen általában nem a tényleges feladó és címzett olvasható, hanem a feladó és címzett szállítmányozó iroda pontos neve és címe, ez alól kivételt képez a Fast Master Bill („gyors” fuvarlevél), melyen a valós feladó és címzett látható. Ezt abban az esetben használják, ha adott indító-illetve célországban nincs adott szállítmányozó iroda. Minden AWB-nek van egy azonosító száma, amely 11 számjegyből áll. Első 3 számjegye a fuvarozó légitársaság prefixe (pl. Lufthansa-020, Cargolux-172), a további 8 számjegy az áru, illetve a szállítmányozó cég azonosítására szolgál. Ha légi fuvarlevél kerül kibocsájtásra egy szállítmányhoz, amelyhez veszélyes áru szállítási dokumentum szükséges, a légi fuvarlevélnek tartalmaznia kell egy nyilatkozatot annak

86

jelzésére, hogy a veszélyes áruk leírásra kerültek egy csatolt veszélyes áru szállítási dokumentumban. /ICAO TI 5. rész 4.2/ Légi fuvarlevél száma:

Légitársaság prefix

FELADÓ

SZÁLLÍTÓ / Légitársaság

(jellemzően a speditőr jelenik meg)

CÍMZETT (jellemzően a speditőr jelenik meg)

INDÍTÁS IDEJE INDÍTÓ REPÜLŐTÉR FOGADÓ REPÜLŐTÉR

JÁRATSZÁM (első két karakter a légitársaság kódja)

AZ ÁRU MEGNEVEZÉSE, TÖMEGE STB.

o o

veszélyes áru esetében, amely feladói nyilatkozat köteles az áru gyűjtő megnevezése /pl.: chemicals/. Nem feladói nyilatkozat köteles veszélyes áru esetén: a megnevezése, UN száma, tömege és a csomagolóeszköz típusa, száma

Először a veszélyes árukat kell felsorolni, vagy valamilyen más módon hangsúlyozni

87

3.3.2. FELADÓI NYILATKOZAT (SHIPPERS DECLARATION, ICAO TI 5. RÉSZ) Az ellenőrzés tárgya:

8. Feladói nyilatkozat (Shippers Declaration)

Szabálytalan

Megvizsgálva

Tárgytalan

Megjegyzés

(IATA TI 5;4.1.1.2, 5;4.1.6.3)

A veszélyes áruk fuvarokmányának tartalmaznia kell egy igazolást vagy nyilatkozatot, hogy a szállítmány fuvarozásra elfogadható, valamint, hogy az áruk megfelelően vannak csomagolva, jelölve és címkézve (bárcázva), továbbá szállításra alkalmas állapotban vannak a vonatkozó előírásokkal összhangban. /ICAO TI 5;4.1.6.1/. 88

Az ICAO TI által előírt kötelező adattartalmakat jellemzően a feladói nyilatkozatban rögzítik a légi veszélyes áru szállításban szereplők. A IATA a feladói nyilatkozat tekintetében kötött formát és adattartalmat határoz meg az alább részletezettek szerint.

FELADÓ LÉGI FUVARLEVÉL SZÁMA (IATA 8.1.6.3) CÍMZETT

Feladó és címzett A veszélyes áruk feladójának és címzettjének nevét és címét fel kell tüntetni a veszélyes áru fuvarokmányban. Radioaktív anyag szállításakor ajánlott a címzett telefonszámát is feltüntetni, elősegítve az azonnali kiszolgáltatást a célállomás repülőterén. /ICAO TI 4.1.3/ (IATA 8.1.6.1-2) Feladó és címzett A veszélyes áruk feladójának és címzettjének nevét és címét fel kell tüntetni a veszélyes áru fuvarokmányban. Radioaktív anyag szállításakor ajánlott a címzett telefonszámát is feltüntetni, elősegítve az azonnali kiszolgáltatást a célállomás repülőterén. /ICAO TI 4.1.3/ (IATA 8.1.6.1-2)

Kijelentést arra nézve, hogy szállítmány radioaktív vagy nem az; /ICAO TI 4.1.5.7.1/ A veszélyes fuvarokmánynak az alábbiakat tartalmaznia kell:

áru is

b) kijelentést arra nézve, hogy a szállítmány az utas- vagy teherszállító légijárművek, illetve csak teherszállító légijárművek számára előírt korlátozásokon belül van; A IATA szerinti fuvarokmányban e nyilatkozatot a feladó a megfelelő mező kihúzásával teszi meg. (IATA 8.1.6.5)

a

A IATA szerinti fuvarokmányban e nyilatkozatot a megfelelő mező kihúzásával teszi meg a feladó. (IATA 8.1.6.8)

IATA 8.1.6.6, 8.1.6.8

Az indító és a fogadó repülőtér vagy város teljes nevét, 89

Veszélyes áruk megnevezése /ICAO TI 4.1.4.1/

a)

b)

c), d)

e)

A veszélyes áruk fuvarokmányának minden egyes fuvarozásra szánt veszélyes anyagra vagy tárgyra vonatkozóan az alábbi információkat kell tartalmaznia: a) az UN vagy azonosító számot, előtte az „UN” (UN), illetve „ID” betűkkel; b) a helyes szállítási megnevezést, a 3. rész 1.2 szerint meghatározva, beleértve a műszaki nevet zárójelben feltüntetve, amennyiben alkalmazható (ld. 3;1.2.7); c) az elsődleges veszélyességi osztályt, vagy – ha hozzá van rendelve– az áruk alosztályát, beleértve az 1 osztály esetében az összeférhetőségi csoport betűjét. A „Class” (osztály) vagy „Division” (alosztály) szavak feltüntethetőek az elsődleges veszélyességi osztály vagy alosztály számai előtt, ill. értelemszerűen utána; d) a járulékos veszélyességi osztály vagy alosztály számát (számait), az alkalmazandó járulékos veszély címké(k)nek (bárcá(k)nak) megfelelően – ha hozzá van rendelve – az elsődleges veszélyességi osztály vagy alosztály után kell feltüntetni zárójelben. A „Class” (osztály) vagy „Division” (alosztály) szavak feltüntethetőek a járulékos veszélyességi osztály vagy alosztály számai előtt, ill értelemszerűen utána; e) ha van hozzárendelve, az anyag vagy a tárgy csomagolási csoportját, amely előtt szerepelhetnek a „PG” betűk (pl. „PG II”). A veszélyes áruk leírásának sorrendje /ICAO TI 4.1.4.2/ A veszélyes áruk leírásának a 4.1.4.1 pontban meghatározott öt elemét a fenti felsorolás sorrendjében kell feltüntetni (vagyis a), b), c), d), e)), minden más információ közbeszúrása nélkül, kivéve, ha az ICAO TI másként rendelkeznek.

90

Példák veszélyes áruk megnevezésére: „UN 1717 Acetil-klorid 3 (8) II” vagy „UN 1717 Acetil-klorid, 3 osztály (8 osztály), PG II” A helyes szállítási megnevezést kiegészítő információ a veszélyes áruk leírásában /ICAO TI 4.1.4.3/ A helyes szállítási megnevezést a veszélyes áruk leírásában az alábbiak szerint kell kiegészíteni: Műszaki nevek: az „m.n.n.” és más gyűjtőnevek esetében: A Veszélyes áruk jegyzéke 1. oszlopában csillaggal jelölt helyes szállítási megnevezéseket ki kell egészíteni azok műszaki vagy kémia elnevezésükkel a 3;1.2.7 pontban leírtak szerint. Üres, tisztítatlan csomagolóeszközök: A nem a 7 osztályba tartozó veszélyes áruk maradványait tartalmazó üres csomagolóeszközöket ilyennek is kell megnevezni, például úgy, hogy a 4.1.4.1 a) – e) szerinti veszélyesáru-megnevezés elé vagy után az „Empty uncleaned" („Üres, tisztítatlan”) vagy „Residue last contained” („utolsó áru maradéka”) szavakat tesszük. Hulladékok: Az ártalmatlanítás vagy ártalmatlanítás érdekében végzett feldolgozás céljából szállított hulladék veszélyes áruk (kivéve a radioaktív hulladékokat) esetében a helyes szállítási megnevezés elé a „Waste” („Hulladék”) szót kell írni, kivéve, ha ez már része a helyes szállítási megnevezésnek. Magas hőmérsékletű anyagok: Szilárd anyagok esetében – ha a helyes szállítási megnevezésben még nem szerepel – a „Molten” („Olvasztott”) szót kell a helyes szállítási megnevezéshez hozzáadni a veszélyes áruk fuvarokmányában, ha egy anyagot megolvadt állapotban szándékoznak légi fuvarral feladni (lásd: 3. rész, 1. fejezet). Radioaktív anyag(ok) /ICAO TI 4.1.5.7/ A 7 osztályba sorolt minden egyes küldeményre vonatkozóan értelemszerűen az alábbi információkat kell közölni a megadott sorrendben: Minden egyes radionuklid nevét vagy jelét, vagy radionuklidok keverékei esetében egy megfelelő általános megnevezést vagy a legkorlátozóbb nuklidok felsorolását; Az anyag fizikai vagy kémiai formájának leírását vagy annak közlését, hogy különleges formájú radioaktív anyagról vagy kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyagról van szó. A kémiai alakot illetően a fajtamegnevezés elegendő; A radioaktív tartalom maximális aktivitását a szállítás során becquerelben (Bq) a megfelelõ SI-prefixum jelével együtt (ld. 1;3.2). Hasadóanyagok esetén az aktivitás helyett megadható a mennyiség (vagy keverékeknél minden egyes hasadónuklid mennyisége) is grammban (g) vagy annak többszörösében; A küldeménydarab kategóriáját, azaz I-FEHÉR, II-SÁRGA, III-SÁRGA; A szállítási mutatószámot (csak a II-SÁRGA és a III-SÁRGA kategóriánál);

91

A hasadóanyagot tartalmazó küldeménynél, kivéve a 6;7.10.2 bekezdés értelmében engedményes küldeményeket, a kritikussági biztonsági mutatószámot; Az illetékes hatóság minden engedélyének (különleges formájú radioaktív anyagokra, kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyagokra, külön megegyezésre, küldeménydarab-mintára vagy szállításra vonatkozó engedélyek) jelölő számát; Az olyan küldeményeknél, amelyek egynél több küldeménydarabból állnak, az 4.1.4.1 a)–c) és a 4.1.5.7.1 a) Az információkat minden egyes küldeménydarabra meg kell adni. Részletesen meg kell adni az egyesítő csomagolásban vagy teherkonténerben levő minden egyes küldeménydarab, ill. minden egyes egyesítő csomagolás vagy teherkonténer tartalmát. Amennyiben az egyesítő csomagolásból vagy teherkonténerből egyes küldeménydarabokat a közbenső kirakodási ponton eltávolítanak, a hozzájuk tartozó fuvarokmányokat mellékelni kell; Amennyiben egy küldeményt kizárólagos használat mellett szállítanak, kiegészítésképpen a „szállítás kizárólagos használat mellett” („EXCLUSIVE USE SHIPMENT”) megjegyzést az okmányokon fel kell tüntetni. LSA-II vagy LSA-III anyagoknál és SCO-I vagy SCO-II tárgyaknál a küldeménydarab összes aktivitását az A2-érték többszörösében. Olyan radioaktív anyagoknál, amelyekre az A2-érték korlátlan, az A2-érték többszörösét nullának kell tekinteni. Veszélyes áruk mennyisége, csomagolóeszközök száma, típusa és fajtája

A veszélyes áruk minden egyes tételére vonatkozóan fel kell tüntetni a küldeménydarabok számát, a csomagolóeszköz típusát (pl. acélhordó, farostlemez láda stb.) és az egyes küldeménydarabokban levő veszélyes áruk nettó mennyiségét

92

(térfogatát vagy tömegét az áru fajtájától függően), amelyek különböző helyes szállítási megnevezést, UN számot vagy csomagolási csoportot képviselnek Például: 1 faroslemez láda x 20 L Az ICAO TI 4.1.4.3 b) pontban leírt tisztítatlan, üres csomagolóeszközök esetében csak a darabszámot és a csomagolóeszközök típusát szükséges feltüntetni; A gépben vagy készülékben levő veszélyes árukat illetően a szilárd, folyékony vagy gáz állapotban levő veszélyes áruk egyedi teljes mennyiségeit; A kármentő csomagolásban szállított veszélyes árukra vonatkozóan a veszélyes áruk becsült mennyiségét kell megadni; Korlátozott mennyiségek esetében, ahol a 3-1. táblázat 11. oszlopában a mennyiség után a „G” betű szerepel és a szállítás a 965 csomagolási utasítás és a 968 csomagolási utasítás IB szakaszának követelményei szerint történik, a nettó mennyiség helyett az egyes küldeménydarab bruttó tömegét kell megadni; Az 1 osztályba tartozó robbanó tárgyak esetében az egyes küldeménydarabokra megadott nettó mennyiséget ki kell egészíteni a küldeménydarabban levő robbanóanyag nettó tömegével (a robbanóanyagok nettó tömegének meghatározását lásd az 1;3.1.1 pontban), utána feltüntetve a mértékegységet. Az „NEQ”, „NEM” vagy „NEW” rövidítéseket a megadott értékkel összefüggésben fel lehet tüntetni. Csomagolási utasítás feltüntetése: /ICAO TI 4.1.5.7.1/ A veszélyes áru fuvarokmánynak az alábbiakat is tartalmaznia kell: a) a radioaktív anyagok kivételével az alkalmazott csomagolási utasítás számát és adott esetben az A1 vagy az A2 különleges előírásra való hivatkozást; /ICAO TI 4.1.5.7.1/ A veszélyes áru fuvarokmánynak az alábbiakat is tartalmaznia kell: a) a radioaktív anyagok kivételével az alkalmazott csomagolási utasítás számát és adott esetben az A1 vagy az A2 különleges előírásra való hivatkozást;

Veszélyhelyzeti, kezelési különleges utasítások: Veszélyhelyzeti, kezelési információk:

93

/ICAO TI 4.1.5.7.2/ A feladónak nyilatkoznia kell azon intézkedésekről (ha vannak ilyenek), amelyeket a fuvarozónak meg kell tennie. A nyilatkozatot a fuvarozó vagy az érintett hatóságok által szükségesnek tartott nyelven kell kiadni, és legalább az alábbi pontokat kell tartalmaznia: a) kiegészítő követelményeket a küldeménydarab, az egyesítőcsomagolás vagy a teherkonténer rakodását, elhelyezését, fuvarozását, kezelését és kirakodását illetően, ideértve bármely különleges rakodási előírást a biztonságos hő leadás érdekében (ld. 7;2.10.3.2) vagy egy nyilatkozatot, hogy ilyen intézkedések nem szükségesek; b) a légi jármű típusára vonatkozó korlátozásokat és az útvonalra vonatkozó szükséges adatokat; c) A küldeményre vonatkozó veszélyhelyzeti utasításokat.

Nyilatkozat:

A veszélyes áruk fuvarokmányának tartalmaznia kell egy igazolást vagy nyilatkozatot, hogy a szállítmány fuvarozásra elfogadható, valamint, hogy az áruk megfelelően vannak csomagolva, jelölve és címkézve (bárcázva), továbbá szállításra alkalmas állapotban vannak a vonatkozó előírásokkal összhangban, ideértve az ICAO TI kiegészítő légi szállítási követelményeit Ezen nyilatkozat szövege: „I hereby declare that the contents of this consignment are fully and accurately described above by the proper shipping name, and are classified, packaged, marked and labelled/placarded, and are in all respects in proper condition for transport according to applicable international and national governmental regulations.” „Kijelentem, hogy e küldemény tartalmát a fenti helyes szállítási megnevezés teljesen és pontosan írja le, és a tartalom osztályba sorolása, csomagolása, jelölése és címkézése (bárcázása/nagybárcázása) megtörtént, és minden szempontból szállításra megfelelő állapotban van a vonatkozó nemzetközi és nemzeti jogszabályok előírásai szerint.” Légi szállítás esetén még a következő nyilatkozat is szükséges: „I declare that all of the applicable air transport requirements have been met.” „Kijelentem, hogy minden légi szállítási követelmény teljesült.” A nyilatkozatot a feladónak aláírással és dátummal kell ellátnia. Faxon küldött aláírás megengedett, ha a vonatkozó jogszabályok, ill. előírások jogilag érvényesnek ismerik el a faxon küldött aláírást.

94

3.3.3. INFORMÁCIÓ A PARANCSNOK PILÓTA SZÁMÁRA Az ellenőrzés tárgya:

Szabálytalan

Megvizsgálva

Tárgytalan

Megjegyzés

9. "Információ a parancsnok pilóta számára" dokumentum (Manifest)

A tárgyi pont vizsgálata - technikailag - csak induló gépek vagy az ellenőrzés helyszíne szerinti repülőtérről indult légijármű esetén lehetséges, mert a vonatkozó dokumentum a pilótánál és egy példánya az indító állomáson található meg. A veszélyes árukat szállító légijármű üzemben tartójának a légijármű indulása előtt, de legkésőbb, amikor a légijármű saját erejéből elindult, kötelessége a) a kapitánynak a rakományként szállított veszélyes árukról pontos és jól olvasható írott vagy nyomtatott információkat átadni; b) 2014. január 1-tõl a légijármű üzemelés ellenőrzésével megbízott (pl. forgalmi tiszt, diszpécser, a légi forgalomért felelős kijelölt földi személyzet) személyek számára ugyanazokat az információkat kell átadnia, mint amelyek a kapitány számára szükségesek (pl. a kapitánynak átadott írásbeli információ másolata). Minden üzemben tartónak saját üzemben tartási kézikönyvében és/vagy más alkalmas kézikönyvekben meg kell határoznia azokat a személyeket (munkakör, vagy funkció), kikkel ezeket az információkat közölni kell. Helikopter üzemeltetés esetén az üzemben tartó országának jóváhagyásával a kapitánynak átadandó információ lerövidíthető vagy más módon közölhető (pl. rádiókommunikációval, a repülési feladat dokumentáció, pl. útvonal foglalások vagy forgalmi repülési terv részeként), ahol a körülmények alkalmatlanok az írásos vagy nyomtatott információk előállítására vagy az erre a célra szolgáló nyomtatványt kell használni.

46. ábra: NOTOC

Eltérő rendelkezés tartalmazniuk:

hiányában

az

információknak

az

alábbiakat

kell

a) a légi fuvarlevél számát (ha kiadtak ilyet); b) a helyes szállítási megnevezést (adott esetben a technikai névvel/nevekkel kiegészítve, ld. 3;1) és az UN számot vagy az ID számot, a jelen az ICAO TI-ben felsoroltak szerint. Ha légzőkészülékben (PBE) lévő kémiai oxigéngenerátort 95

szállítanak az A144 különleges előírás alapján, akkor a "kémiai oxigénfejlesztő" helyes szállítási megnevezést a következő közleménnyel kell kiegészíteni: "Légijármű személyzet légzőkészüléke (füstelszívó) az A144 különleges előírással összhangban". c) az osztályt vagy az alosztályt és az alkalmazott, járulékos veszélyt jelző címké(k)nek (bárcá(k)nak) megfelelő járulékos veszély(eke)t (számjegyekkel), az 1 osztály esetében pedig az összeférhetőségi csoportot; d) a veszélyes áruk fuvarokmányán feltüntetett csomagolási csoportot; e) a küldeménydarabok számát és pontos berakodási helyét. A radioaktív anyagok esetében lásd az alábbi g) pontot; f) az egyes küldeménydarabok nettó mennyiségét vagy bruttó tömegét (ha alkalmazható), kivéve azt az esetet, ha ezt nem kell alkalmazni a radioaktív anyagokra vagy más veszélyes árukra, mivel a nettó mennyiséget vagy a bruttó tömeget nem szükséges a veszélyes áru fuvarokmányban (ld. 5;4.1.4) vagy adott esetben más alkalmazható írott okmányon feltüntetni. A veszélyes árukat tartalmazó, több küldeménydarabból álló, ugyanazt a helyes szállítási megnevezést és UN számot vagy ID számot viselő szállítmányok esetében csak egyes rakodási helyeken lévő a teljes mennyiséget, illetve a legnagyobb és a legkisebb küldeménydarab mennyiségét kell megadni. Egyetlen feladótól elfogadott, fogyasztási cikkeket tartalmazó egységrakomány-képző eszközök vagy más típusú raklapok esetében a küldeménydarabok számát és az átlagos bruttó tömeget kell megadni; g) radioaktív anyagok esetében a küldeménydarabok, az egyesítõcsomagolások vagy a teherkonténerek számát, kategóriáját, szállítási mutatószámát (ha alkalmazható) és pontos berakodási helyét; h) azt, hogy a küldeménydarabot kizárólag teherszállító légijárművel kell szállítani; i) azt a légikikötőt, ahol a küldeménydarabo(ka)t ki kell rakodni; j) ha alkalmazható, annak jelzését, hogy a veszélyes áruk szállítása állami mentesség alapján történik; és k) azt a telefonszámot, amelyen a kapitány részére adott információk másolata beszerezhető a repülés során, ha az üzemben tartó lehetővé teszi a kapitány számára, hogy telefonszámot adjon meg a légijármű fedélzetén lévő veszélyes árukkal kapcsolatos részletes adatok helyett, a 4.3 bekezdésben meghatározottak szerint. A kapitány részére átadott információknak a repülés közben folyamatosan a kapitány rendelkezésére kell állniuk. A kapitány részére biztosított információkat egy erre a célra szolgáló nyomtatványon kell átadni. Ehhez légi fuvarlevelek, veszélyes áruk fuvarokmányai, számlák stb. nem használhatók.

96

A kapitánynak a részére átadott információk egy példányán vagy valamilyen más módon jeleznie kell, hogy az információkat megkapta. A kapitány részére átadott információk egy olvasható példányát a földön kell megőrizni. Az üzemben tartó országa által megkövetelt nyelveken kívül az angol nyelvet kell használni a kapitány részére átadott információk esetében. A 7-9 táblázatban felsorolt veszélyes áruknak nem kell szerepelniük a kapitány számára átadott információk között. /ICAO TI 7. rész 4.1.11/ 7-9. táblázat — Veszélyes áruk, amelyeket A kapitány számára átadott információk között nem kell szerepeltetni

UN szám

Tétel

Hivatkozás

n/a

Veszélyes áru engedményes mennyiségben csomagolva

3;5.1.1

2807

Mágnesezett anyag

2908

3245

Radioaktív anyag, engedményes küldeménydarabban – üres csomagolóeszköz Radioaktív anyag engedményes küldeménydarabban – természetes uránból vagy szegényített uránból vagy természetes tóriumból készült gyártmányok Radioaktív anyag engedményes küldeménydarabban – korlátozott anyagmennyiség Radioaktív anyag engedményes küldeménydarabban – készülékek vagy gyártmányok Fémlítium akkumulátorok (beleérte a lítiumötvözet akkumulátorokat), ha kielégítik a 968 csomagolási utasítás II szakaszát Fémlítium akkumulátorok készülékben (beleérte a lítiumötvözet akkumulátorokat), ha kielégítik a 970 csomagolási utasítás II szakaszát Fémlítium akkumulátorok készülékkel egybecsomagolva (beleérte a lítiumötvözet akkumulátorokat), ha kielégítik a 969 csomagolási utasítás II szakaszát Géntechnológiával módosított mikroorganizmusok

953 csomagolási utasítás 1;6.1.5.1 a)

3245

Géntechnológiával módosított élő szervezetek

3373

"B" kategóriájú biológiai anyag

3480

Lítiumion akkumulátorok (beleértve a lítiumion polimer akkumulátorokat), ha kielégítik a 965 csomagolási utasítás II szakaszát Lítiumion akkumulátorok készülékben (beleértve a lítiumion polimer akkumulátorokat is), ha kielégítik a 967 csomagolási utasítás II szakaszát

2909

2910 2910 3090

3091

3091

3481

1;6.1.5.1 a)

1;6.1.5.1 a) 1;6.1.5.1 a) 968 csomagolási utasítás, II szakasz 970 csomagolási utasítás, II szakasz 969 csomagolási utasítás, II szakasz 959 csomagolási utasítás 959 csomagolási utasítás 650 csomagolási utasítás, 11 pont 965 csomagolási utasítás II szakasz 967 csomagolási utasítás II szakasz

97

3481

Lítiumion akkumulátorok készülékkel egybecsomagolva (beleértve a lítiumion polimer akkumulátorokat is), ha kielégítik a 966 csomagolási utasítás II szakaszát

966 csomagolási utasítás II szakasz

Veszélyhelyzet kapcsán a parancsnok pilóta az alábbi táblázat segítségével sorolja (Drill NO.) be az eseményt illetve ad tájékoztatást arról:

47. ábra: veszélyhelyzeti kódok

A fenti táblázat szerinti kód (cargo IMP code) az adott áru vonatkozásában szerepel a NOTOC-on, így a táblázat alapján a pilóta, az adott anyag veszélyeit és a szükséges intézkedéseket meg tudja határozni. A veszélyhelyzeti kódok az ADR szerinti „írásbeli utasítás”-hoz hasonlóak.

98

3.3.4. CARGO MANIFEST A „Cargo Manifest” olyan okmány, melyen a küldemény fontosabb adatai láthatók, úgy, mint: feladó, címzett, az áru megnevezése, súlya, méretei. A „Cargo Manifest” minden esetben kíséri az árut. A „Cargo Manifest” (rakomány nyilvántartási lista) tételesen felsorolja az egy bizonyos eszközzel vagy egy szállítási egységgel fuvarozott árukat. A rakomány nyilvántartási lista az áru következő kereskedelmi információit tartalmazza: o szállítási dokumentumok száma, o feladó és címzett adatai, o jelek és számok o csomagok száma és típusa, o az árumegnevezés és mennyiségek. Elkészítésének célja a következő: o járatot kezelők tudják, hogy mit kell feltenni vagy levenni a gépről o terhelést tudjanak készíteni a járatról a súlypont kiszámítása céljából o az árukezelők lássák, hogy van-e valamelyik áruval kapcsolatban a szokásostól eltérő kezelési technika. Az okmányt repülőgép indulása előtt a légitársasági előírásoktól függően 30 perccel - 2 órával előbb készítik el. Ez a végleges lista, ezt már nem lehet megváltoztatni.

99

3.3.5. ÁTVÉTELI ELLENŐRZŐ JEGYZÉK Az ellenőrzés tárgya:

Szabálytalan

Megvizsgálva

Tárgytalan

Megjegyzés

10. Átvételi ellenőrző jegyzék(Checklist)

VESZÉLYES ÁRU ELFOGADÁSA

Az üzemben tartó csak akkor fogadhat el a légijármű fedélzetén történő szállításra veszélyes árut tartalmazó egyesítőcsomagolás vagy radioaktív anyagot tartalmazó teherkonténert vagy egységrakományképző eszközt vagy más típusú rakodólapot, mint azt 7. rész 1.3 bekezdés meghatározza, ha az ellenőrzőlista alapján meggyőződött a következőkről /ICAO TI 7. rész 1.3.1/: a) a dokumentáció megfelel az 5;4 fejezetben meghatározott részletes követelményeknek; b) a veszélyes áru fuvarokmányban felsorolt veszélyes áruk mennyisége az utasszállító, ill. a teherszállító légijárművön a küldeménydarabonként megadott határokon belül van; c) a küldeménydarabok, egyesítőcsomagolások vagy teherkonténerek jelölése megfelel a csatolt veszélyes áru fuvarokmányban feltüntetettnek és azok jól láthatóak; d) ha szükséges, a csomagolóeszköz jelölésében a csomagolási csoport betűjele, amelyre a gyártási típust sikeresen bevizsgál, megfelel a benne lévő veszélyes árunak. Ez nem vonatkozik azokra az egyesítőcsomagolásokra, amelyeken nem látható a csomagolóeszköz jelölése; e) a helyes szállítási megnevezések, UN számok, címkék (bárcák) és speciális árukezelési utasítások a belső küldeménydarabokon jól láthatóak vagy meg vannak ismételve az egyesítőcsomagolás külsején; e) a küldeménydarab, egyesítőcsomagolás vagy teherkonténer címkézése (bárcázása) megfelel az 5;3 fejezet előírásainak; f) a küldeménydarab külső csomagolása a csatolt veszélyes áru fuvarokmányban meghatározott típusú és a vonatkozó csomagolási utasítás értelmében engedélyezett. g) a kombinált csomagolás külső csomagolásának vagy az önálló csomagolásnak a típusát a vonatkozó csomagolási utasítás engedélyezi; és ha látható, megegyezik a veszélyes árukat kísérő fuvarokmányon feltüntetett típussal; h) küldeménydarab vagy egyesítőcsomagolás nem tartalmaz különböző veszélyes árukat, amelyek a 7-1. táblázat szerint elkülönítést igényelnének;

100

i) a küldeménydarab, egyesítőcsomagolás, teherkonténer vagy egységrakományképző eszköz nem szivárog, és semmi nem utal arra, hogy érintetlenségé megsérült volna; j) az egyesítőcsomagolás nem tartalmaz „csak teherszállító légijárművön” címkét (bárca), kivéve, ha 1) a küldeménydarabok olyan módon vannak összefogva, hogy jó láthatóságuk és könnyű hozzáférhetőségük biztosított; 2) a 7. rész 2.4.1 értelmében a küldeménydaraboknak nem kell hozzáférhetőnek lenniük; vagy 3) legfeljebb egy küldeménydarab érintett. Megjegyzések: ha a küldeménydarabok egyesítőcsomagolásban vagy teherkonténerben vannak, mint azt az 1. rész 4 fejezet megengedi, az ellenőrző listának tartalmaznia kell az ilyen egyesítőcsomagolások vagy más típusú rakodólapok vagy teherkonténerek helyes jelölését és bárcázását. Ha a küldeménydarabok egységrakományképző eszközben vannak, az ellenőrző listának nem kell kitérnie a küldeménydarabok helyes bárcázásának és jelölésének ellenőrzésére. Nem szükséges elfogadási ellenőrzés az engedményes mennyiségű veszélyes árukra és a radioaktív anyagokra engedményes küldeménydarabokban. TEHERKONTÉNEREK ÉS EGYSÉGRAKOMÁNYKÉPZŐ ESZKÖZÖK ELFOGADÁSA

Az üzemben tartó nem fogadhat el a feladótól az alábbiaktól eltérő veszélyes árukat tartalmazó teherkonténert vagy egységrakományképző eszközt: a) radioaktív anyag befogadására alkalmas teherkonténer (ld. 6;7.1); b) az Y963- csomagolási utasítás szerint előkészített, fogyasztási cikkeket tartalmazó, egységrakományképző eszköz vagy más típusú rakodólap; c) a 954 csomagolási utasítás szerint előkészített, nem veszélyes árukhoz hűtőközegként használt szárazjeget tartalmazó, egységrakományképző eszköz vagy más típusú rakodólap; vagy d) mágnesezett anyagot tartalmazó, egységrakományképző eszköz vagy más típusú raklap. Ha az üzemben tartó fogyasztási cikkeket, szárazjeget vagy mágnesezett anyagot tartalmazó, egységrakomány-képző eszközt vagy más típusú rakodólapot fogad el, akkor az üzemben tartónak a 7. rész 2.8.1 pontban előírt azonosító címkét kell az egységrakományképző eszközön elhelyeznie. SPECIÁLIS KÖTELEZETTSÉGEK FERTŐZŐ ANYAGOK ELFOGADÁSAKOR

Bármilyen szállítási módot használnak, a szállítást a lehető leggyorsabb útvonalon kell végrehajtani. Ha átrakásra van szükség, óvintézkedéseket kell tenni a szállított áruról való különleges gondoskodás, a gyors kezelés és ellenőrzés biztosítása érdekében.

101

RADIOAKTÍV ANYAG KÜLDEMÉNY, AMELY NEM SZOLGÁLTATHATÓ KI

Ha egy küldemény nem szolgáltatható ki, akkor a küldeményt biztonságos helyen kell elhelyezni, és mielőbb tájékoztatni kell a megfelelő illetékes hatóságot, illetve utasításokat kell kérni a további intézkedésekre vonatkozóan. A gyakorlatban, az ellenőrzések során az ellenőrök a IATA által kidolgozott „checklist”-el találkoznak. Ezen lista teljes mértékben lefedi az ICAO TI által a 7. rész 1.3.1 a)-j) pontban megkövetelt adattartalmat és ellenőrzési szempontokat.

Checklista WEB elérhetőség: https://www.iata.org/whatwedo/cargo/dgr/Documents/acceptance-checklist-radioactive-en.pdf https://www.iata.org/whatwedo/cargo/dgr/Documents/acceptance-checklist-non-radioactive-en.pdf

ÉRTÉKELÉS

Szabálytalan: amennyiben nincs ellenőrző lista. Megvizsgálva: amenyiben a lista rendelkezésre áll és az ICAO TI 7. fejezet 1.3.1 a)-j) pontban megkövetelt adattartalom ellenőrizve lett. Tárgytalan: az „engedményes mennyiségű veszélyes áruk” és a „radioaktív anyagokra engedményes küldeménydarabokban” esetén.

102

103

104

105

106

3.4.

JELÖLÉS, CÍMKÉZÉS (BÁRCÁZÁS) JELÖLÉS, CÍMKÉZÉS (BÁRCÁZÁS)

MIÉRT CÍMKE, MIÉRT NEM BÁRCA?

Az ICAO, illetve a IATA eredeti angol szövege a „marking and labeling” szóösszetételt használja a küldeménydarabokra elhelyezendő „piktogramok” megnevezésére. A „marking and labeling” angol kifejezés szó szerinti fordítása „jelölés és címkézés”. A légi szállításban ennek megfelelően a „labeling” azaz címkézés megnevezést alkalmazzák a veszélyességi és kezelési szimbolumok megnevezésére. A fentieken túl azonban meg kell jegyezni, hogy az angol nyelvű ADR/RID is az 5.2 fejezetében az ICAO-hoz, IATA-hoz hasonlóan, a „marking and labeling” szavakat használja a tárgyi veszélyességi szimbólumok megnevezésére. Az ADR szerinti szimbolumok megnevezését a hivatalos magyar joganyagban „jelölés és bárcázás”-ként fordították, mert más jogszabályok előírnak egyéb adattartalmat hordozó címkézési kötelezettséget.

107

48. ábra: angol ADR 5.2 fejezet

49. ábra: magyar ADR 5.2 fejezet

A fentiektől függetlenül azonban alkalmazzuk a légi veszélyes áru szállításban megszokott „JELÖLÉS és CÍMKÉZÉS” szóösszetételt. 3.4.1. KÜLDEMÉNY(EK), KÜLDEMÉNYDARAB(OK) JELÖLÉSE Az ellenőrzés tárgya:

Szabálytalan

Megvizsgálva

11. Küldemény(ek), küldeménydarab(ok) jelölése

Tárgytalan

Megjegyzés

(ICAO TI 5;1-3)

KÖVETELMÉNYEK A JELÖLÉSE /ICAO TI 5:2.1/

A veszélyes árut tartalmazó küldeményeket, egyesítő csomagolásokat, amelyeket légi szállításra felajánlanak, meghatározott jelöléssel kell ellátni. Valamennyi jelölést úgy kell a csomagolóeszközökön elhelyezni, hogy azokat annak semmilyen része vagy tartozéka, illetve semmiféle más címke (bárca) vagy jelölés ne takarhassa ki vagy fedhesse el. /ICAO TI 5. rész 2.2.1/ 108

Valamennyi jelölésnek /ICAO TI 5. rész 2.2.2/: a) tartósnak kell lennie, és a küldeménydarab külső felületére nyomtatással vagy más módon kell felvinni vagy arra rögzíteni; b)

jól láthatónak és olvashatónak kell lennie;

c)

hatékonysága az időjárás hatására lényegesen nem csökkenhet;

d)

kontrasztos színű háttéren kell megjelennie;

e) nem lehet más csomagolás jelölésekkel együtt oly módon elhelyezni, hogy hatékonysága csökkenjen. LEHETSÉGES JELÖLÉSEK A KÜLDEMÉNYDARABON

Jelölések (függően a veszélyes áru fajtájától, annak mennyiségétől /korlátozott vagy engedményes mennyiség/) csomagolóeszközönként: o a helyes szállítási megnevezéssel és UN vagy ID számmal történő jelölés (jegyzőkönyv 14. pont); o a feladó és a címzett azonosítása (jegyzőkönyv 15. pont); o különleges jelölési követelmények robbanóanyagokra; o a csomagolási előírások jelölése (jegyzőkönyv 13. pont); o különleges jelölési követelmények radioaktív anyagokra (jegyzőkönyv 17. pont); o különleges jelölési követelmények (jegyzőkönyv 17. pont);

mélyhűtött,

cseppfolyósított

gázokra

o különleges jelölési követelmény szárazjégre (jegyzőkönyv 17. pont); o különleges jelölési követelmény (jegyzőkönyv 17. pont);

B

kategóriájú

biológiai

anyagokra

o különleges jelölési előírások a környezetre veszélyes anyagokra (jegyzőkönyv 17. pont); o az egyesítőcsomagolások jelölése (jegyzőkönyv 21. pont); o korlátozott mennyiségű veszélyes árut tartalmazó küldeménydarabok kiegészítő jelölései (3:4 fejezet) (jegyzőkönyv 22. pont); o specifikus előírások az engedményes mennyiségben csomagolt veszélyes árukra (3:5 fejezet) (jegyzőkönyv 23. pont); o különleges jelölési követelmény kémiai oxigénfejlesztőkre (jegyzőkönyv 17. pont); o jelölési követelmények UN 3077 anyagai szállításához használt IBC-kre (jegyzőkönyv 17. pont);

109

ÉRTÉKELÉS

Szabálytalan: amennyiben a jelölés hiányzik, takarásban van, nem látszik, nem olvasható, nem jól látható, nem tartós az anyaga vagy a felhelyezése azaz nem tesz eleget a fent ismertetett kritériumoknak. Megvizsgálva: amenyiben a szükséges jelölések rendelkezésre állnak és a fenti előírásoknak megfelelnek. Tárgytalan: nem lehet tárgytalan a pont mivel valamilyen jelölés még az „engedményes mennyiségű veszélyes áruk” és a „radioaktív anyagokra engedményes küldeménydarabokban” esetén is szükséges. 3.4.2. KÜLDEMÉNY(EK), (BÁRCÁZÁSA) Az ellenőrzés tárgya:

KÜLDEMÉNYDARAB(OK)

Szabálytalan

Megvizsgálva

CÍMKÉZÉSE

Tárgytalan

Megjegyzés

12. Küldemény(ek), küldeménydarab(ok) címkézése/bárcázása

CÍMKÉK ELHELYEZÉSE, MEGFELELŐSÉGE, CÍMKÉZÉSI KÖVETELMÉNY /ICAO TI 5:3.1/

Ha az anyag vagy tárgy a Veszélyes áruk jegyzékében (3-1. táblázat) név szerint fel van sorolva, a 3-1. táblázat 3. oszlopában feltüntetett veszélyességi címkét/címke (bárca) kell annak küldeményén feltüntetni, alkalmazni.

50. ábra: 3-1. táblázat részlet

A 3-1. táblázat 4. oszlopában feltüntetett, az osztály vagy alosztály járulékos veszélyre utaló címkéket (címkék (bárcák)at) is el kell helyezni. A 7 oszlopban található különleges előírások mindazonáltal abban az esetben is járulékos veszélyt jelző címke (bárca) alkalmazását tehetik szükségessé, ha a 4. oszlopban nem szerepel járulékos veszélyre utaló bejegyzés, illetve mentességet adhatnak a járulékos veszélyt jelző címke (bárca) kötelező alkalmazása alól, még ha ilyen veszélyre utalás található is a Veszélyes áruk jegyzékében. A veszélyességi osztályt jelző címkéknek (bárcáknak) az alábbi előírásoknak kell megfelelniük /5: 3.5.1.1/:

110

a) a címkéknek (bárcáknak) négyzet alakúnak kell lennie, amelynek minimális mérete 100mm x 100 mm, és amelyet 45°-os szögben (rombusz alakzat) kell elhelyezni azzal a kivétellel, hogy 50mmx 50mmméretû címkék (bárcák) használhatók a fertőző anyagokat tartalmazó küldeménydarabokon abban az esetben, ha a küldeménydarab mérete csak kisebb címkék (bárcák) használatát teszi lehetővé. A címkék (bárcák) szegélyén belül, attól 5 mm távolságra a szegéllyel párhuzamosan futó vonalnak kell lennie. A címke (bárca) felső felén a vonalak a szimbólummal megegyező színűnek, míg a címke (bárca) alsó felén az alsó sarokban található számmal megegyező színűnek kell lenniük. A címkék (bárcák) két félre vannak osztva. Az 1.4, 1.5 és 1.6 alosztályok kivételével a címke (bárca) felső fele tartalmazza a képi szimbólumot, az alsó fele pedig az osztály vagy alosztály számát (valamint az 1 osztályba tartozó áruk esetében az összeférhetőségi csoport betűjelét). A címke (bárca) tartalmazhat szöveget, pl. az UN számot vagy a veszélyességi osztályra vagy alosztályra utaló szöveget (pl. „gyúlékony” (flammable) az f) pontban foglaltaknak megfelelően, azzal a feltétellel, hogy a szöveges rész nem takarhatja a címke (bárca) többi előírt elemét, és nem zavarhatja azokat. b) a szimbólumoknak, szövegnek és számoknak minden bárcán fekete színűnek kell lennie, kivéve: 1) a 8 osztályt jelző címkét (bárca), ahol a szövegnek (ha van) és az osztály számának fehér színűnek kell lennie; 2) a teljesen zöld, vörös vagy kék háttérrel rendelkező címkéket (címkék (bárcák)at), ahol a szimbólumok, a szöveg és a számok fehér színnel is megjelenhetnek; és 3) az 5.2 alosztály címkéjét (bárcáját), ahol a szimbólum fehér színű is lehet; c) az 1.4, 1.5 és 1.6 alosztályok kivételével az 1 osztály címkéjének (bárcájának) alsó felén az alosztály száma és az anyag vagy tárgy összeférhetőségi csoportjának betűjele látható. Az 1.4, 1.5 és 1.6 alosztályok címkéjének (bárcájának) felső felén az alosztály száma, az alsó felén pedig az összeférhetőségi csoport betűjele látható; d) a 2 osztályba tartozó anyagot tartalmazó palackokon az alakjuk, tájolásuk, illetve a szállításhoz alkalmazott rögzítő mechanizmusuk miatt az ICAO TI-ben meghatározottakra jellemző, de az ISO 7225:2005 szabványnak megfelelően csökkentett méretű címkék (bárcák) a palack nem hengeres részén (vállán) is elhelyezhetők. A címkék (bárcák) az ISO 7225:2005 „Gázpalackok — Figyelmeztető címkék (bárcák)” szabványban foglaltaknak megfelelő mértékig átfedhetik egymást, mindazonáltal az elsődleges veszélyt jelző címkéknek (bárcáknak) és az egyes címkéken (bárcákon) megjelenő számoknak minden esetben teljes mértékben láthatóaknak, a szimbólumoknak pedig felismerhetőeknek kell maradniuk; e) az 5 osztályra vonatkozó címkék (bárcák) esetében az anyag alosztályának számát a címke (bárca) alsó sarkában kell feltüntetni. Minden más címke (bárca) esetén a címke (bárca) alsó sarkában az osztály számának kell szerepelnie; 111

f) az ICAO TI-ben foglalt, eltérő rendelkezések kivételével a címke (bárca) alsó fele kizárólag a veszély jellegére vonatkozó szöveget tartalmazhat (az osztály vagy alosztály számán, illetve az összeférhetőségi csoport betűjelén kívül); g) a címkék (bárcák) tartalmazhatnak azonosításra szolgáló információkat, többek között a gyártó nevét, azzal a feltétellel, hogy ezek az információk a folyamatos határoló vonalon kívül, legfeljebb 10 pontos betűkkel vannak feltüntetve; h) radioaktív anyag bárcázása Az 5-18., az 5-19. és az 5-20. ábráknak megfelelő ( (bárcát) az alábbi információkkal kell kiegészíteni:

) minden címkét

1) Tartalom: A) az LSA-I anyagok kivételével a 2-12. táblázat szerinti radionuklid(ok) neve, az említett táblázatban előírt szimbólumok alkalmazásával. Radionuklidok keverékekre a sugárzás szempontjából meghatározó nuklidokat kell megnevezni, amennyire a rovatban rendelkezésre álló hely ezt megengedi. Az LSA- vagy SCO-csoportot a radionuklid neve után kell írni. Ehhez az „LSA-II”, „LSA-III”, „SCO-I” és „SCO-II” kifejezéseket kell használni; B) LSA-I anyagokhoz elegendő az „LSA-I” megjelölés, a radionuklid nevét nem kötelező feltüntetni; 2) radioaktivitás: A radioaktív tartalom szállítás alatti legnagyobb aktivitását becquerelben (Bq) kell megadni a hozzátartozó SI-prefixum jelével együtt. Hasadóanyagoknál az aktivitás helyett a hasadóanyag (vagy keverékeknél az egyes hasadónuklidok) mennyisége is megadható grammban (g) vagy annak többszörösében. 3) egyesítőcsomagolások és teherkonténerek esetén a címke (bárca) „Contents” (tartalom) és „Activity” (radioaktivitás) rovataiban fel kell tüntetni a 3.5.1.1 h) 1) A), illetve B) pontokban elõírt információkat, összesítve az egyesítőcsomagolás vagy konténer teljes tartalmára azzal a kivétellel, hogy a különféle radionuklidokat tartalmazó vegyes küldeménydarabokat tartalmazó egyesítõcsomagolások vagy konténerek bárcáin a szóban forgó rovatokban a “Lásd a fuvarokmányt” (See Transport Documents) szöveg szerepelhet; 4) szállítási mutatószám: Az 1.2.3.1.1 és 1.2.3.1.2 pontoknak megfelelően meghatározott szám. (Az I-FEHÉR kategória esetében nincs szükség szállítási mutatószámra.) i) az 5-21. ábra szerinti minden bárcán fel kell tüntetni a kritikussági biztonsági mutatószámot (CSI-t), amint az a külön megállapodás vagy a küldeménydarabminta engedélyokiratában szerepel, amelyet az illetékes hatóság adott ki.

112

j) egyesítő csomagolások és teherkonténerek esetén, a bárcán feltüntetett kritikussági biztonsági mutatószámban (CSI) szerepelnie kell a fenti h) pontban előírt információnak összesítve az egyesítő csomagolás, illetve a teherkonténer teljes hasadóanyag-tartalmára. k) az illetékes hatóság gyártási minta engedélyéhez, ill. szállítási engedélyéhez kötött küldeménydarabok bármely nemzetközi szállítása esetén, ha a szállításban érintett országokban különböző engedélytípusok szükségesek, a címkéket (címkék (bárcák)at) a gyártási minta származási országában kiadott engedélynek megfelelően kell elhelyezni. A veszélyességi osztályokat jelző címkék (bárcák) a jóváhagyott szimbólumokat és színeket bemutató ábrái az ICAO TI 5: 5-3.—5-23. ábrákban találhatók. A címkék (bárcák) 3-1. táblázat 5. oszlopában használt leírásai zárójelben szerepelnek. /ICAO TI 5: 3.5.1.2/ Megjegyzés 1.— A csillag a címke (bárca) alsó sarkában az osztály vagy alosztály számának helyét jelzi abban az esetben, ha a címke (bárca) az elsődleges veszély jelölésére használják. A robbanóanyagok bárcáin az információk elhelyezésére vonatkozóan ld. az 5-3.–5-6. ábrákat.

113

KEZELÉSI CÍMKÉK (BÁRCÁK) /ICAO TI 5:3.5.2/

A kezelési címkék (bárcák)ra vonatkozó előírások A jóváhagyott mintát és színt tartalmazó összes kezelési címke (bárca) az ICAO TI 5: 5-24.–5-26. és az 5-28.–5-31. ábrákon látható. A címkék (bárcák) minimális méretei az ábrákról leolvashatók, mindazonáltal: a) a feltüntetett méretek felénél nem kisebb címkék (bárcák) használhatók a fertőző anyagokat tartalmazó küldeménydarabokon abban az esetben, ha a küldeménydarabok mérete csak kisebb címkék (bárcák) használatát teszi lehetővé; és b) a tájolásra vonatkozó címkék (bárcák) az 5-26. ábra vagy a 780:1997 ISO szabvány előírásainak is megfelelhetnek.

Szín: fehér alapon kék Méret: 110 x 90 mm 5-24. ábra — Mágneses anyag

Szín: fekete narancs háttéren Méret: 120 x 110 mm 5-25. ábra — Csak áruszállító repülőgépen

114

A folyékony veszélyes árukat tartalmazó küldeménydarabokon a helyes orientációt jelölő nyilakon kívül nem lehetnek egyéb nyilak /ICAO TI 5. rész 2.3/.

Szín: kontrasztos háttéren vörös vagy fekete Méret: 74 x 105 mm 5-24. ábra — Küldeménydarab orientáció

Jelkép: fehér Háttér: zöld Méretek:75 x 105 mm 5-28. ábra — Mélyhűtött folyadék címke (bárca)

Megjegyzés.— a “Figyelem - a kiömlés vagy szivárgás égési sérülést okozhat” szöveg is feltüntethető

115

Szín: fehér alapon vörös vagy fekete Méret: 74 x 105 5-29. ábra — Hőtől távol tartandó

Szín: kontrasztos alapon vörös vagy fekete Méret: 105x74 5-30 ábra.Radiaktív anyag, engedményes küldeménydarab

Megjegyzés.— Az “Erre a küldeménydarabra vonatkozó információnak nem kell megjelennie a Feljegyzések a parancsnok számára (NOTOC) dokumentumban, de adott esetben feltüntethető. 116

Szín: kontrasztos alapon fekete Méret: 120 x110 mm 5-31. ábra — Lítium akkumulátor árukezelési címke (bárca)

LÍTIUM AKKUMULÁTOR KEZELÉSI CÍMKE (BÁRCA)

A 965-970 csomagolási utasítás II. rész követelményeinek megfelelő lítium akkumulátorokat tartalmazó küldeménydarabokon, az 5-31. ábrán látható “Lítium akkumulátor“ kezelési címkét (bárca) kell elhelyezni az alkalmazandó csomagolási utasításnak megfelelően. A címke (bárca) minimális méretei 120mmx 110 mm, azzal a kivétellel, hogy 74 mm x 105 mm méretű címkék (bárcák) használhatók a lítium akkumulátorokat tartalmazó küldeménydarabokon abban az esetben, ha a küldeménydarabok mérete miatt csak kisebb címkék (bárcák) használhatók. A bárcán az esettől függően fel kell tüntetni a “Fémlítium-akkumulátorok” (Lithium metalbatteries), illetve “Lítiumion-akkumulátorok” (Lithium ion batteries) kifejezést. Ha a küldeménydarab mindkét típusú akkumulátort tartalmazza, a bárcán a “Fémlítium- és lítiumion-akkumulátorok ” (Lithium metal and lithium ion batteries) szöveget kell feltüntetni. A 965-968 csomagolási utasítás IB rész követelményeinek megfelelő lítium akkumulátorokat tartalmazó küldeménydarabokon el kell helyezni mind az 5-31. ábrán látható “Lítium akkumulátor“ kezelési címke (bárca) és a 9 osztály veszélyességi címkéjét (bárcáját) (5-23. ábra).

117

NAGYCÍMKE (NAGYBÁRCA) ELHELYEZÉSE RADIOAKTÍV ANYAGOT TARTALMAZÓ NAGYMÉRETŰ TEHERKONTÉNEREN /ICAO TI 5:3.6/

A 7 osztályra vonatkozó különleges előírások 3.6.1.1 A küldeménydarabokat (kivéve engedményes küldeménydarabokat) szállító nagyméretű teherkonténereken és tartányokon az 5-27. ábrának megfelelő négy nagycímkét (bárca) kell elhelyezni. A nagycímkéket (címkék (bárcák)at) függőleges tájolással kell felerősíteni a nagyméretű teherkonténer minden oldal- és homlokfalára. A nem a tartalomra vonatkozó címkéket (címkék (bárcák)at) el kell távolítani. le galá bb 10 m m

5

le 25 ga 0 l áb m b m

m m

b áb al mm g l e 50 2

5-27. ábra — Radioaktív anyag, 7 osztály, nagycímke (bárca) a teherkonténerekhez A címkék (bárcák) és nagycímkék egyidejű használata helyett megengedett kizárólag felnagyított címkék (bárcák) használata az 5-18., 5-19. és 5-20., illetve adott esetben az 5-21. ábráknak megfelelően, az 5-27. ábrán a nagybárcára előírt méretek alkalmazásával.

118

5-18. – 5-20- ábra — Radioaktív anyag, 7 osztály A 7 osztály esetében a nagycímke (bárca) előírt minimális teljes mérete 250 mm x 250 mm, a szegélyen belül és azzal párhuzamosan, attól 5 mm távolságra futó fekete színű vonallal, és minden más tekintetben az 5-27. ábrának megfelelően. (ICAO TI 5:3.6.1.2) A 7-es szám előírt minimális magassága 25 mm. A nagycímke (bárca) felső felének előírt háttérszíne a sárga, az alsó felének a fehér, a lóhere és a nyomtatott szöveg pedig fekete színű. A „RADIOACTIVE” szó használata a nagycímke (bárca) alsó felén tetszőleges annak érdekében, hogy a nagybárcán a szállítmányra vonatkozó UN számot fel lehessen tüntetni. A CÍMKÉK (BÁRCÁK) ELHELYEZÉSE /ICAO TI 5:3.2/

A veszélyes áruk küldeménydarabjaira előírt címkéket (bárcákat) azon anyagokra és tárgyakra, amelyek név szerint fel vannak sorolva és azon egyfajta veszélyt jelentő anyagokra és tárgyakra, amelyek nincsenek név szerint felsorolva, de amelyek valamely generikus vagy m.m.n. tételek alá tartoznak, a veszélyes áruk jegyzéke tartalmazza. A 8 osztály anyagait tartalmazó küldeménydarabokat nem kell ellátni a 6.1 osztály járulékos veszélye bárcával, ha a mérgező hatás kizárólag az élő szövetekre kifejtett roncsoló (maró) hatásból áll. A 4.2 alosztály anyagait nem kell ellátni a 4.1. alosztály járulékos veszélye bárcával, ha az anyag egyúttal gyúlékony szilárd anyag is. A szerves peroxidokat tartalmazó küldeménydarabokat, amelyek kielégítik a 8 osztály I vagy II csomagolási csoportjának kritériumait, el kell látni maró járulékos bárcával is.. A járulékos veszélyre utaló veszélyességi címke (bárca) (5-17 ábra) mellett a fertőző anyag küldeménydarabokat a tartalom természete által megkívánt más címkékkel (bárcákkal) is el kell látni. Erre nincs szükség, ha a fertőző anyagot tartalmazó elsődleges tartályok a 3, 8 vagy 9 osztályba tartozó veszélyes anyagokból legfeljebb 30 mL-t tartalmaznak, kielégítve 3.;5.1.2 pont (Engedményes mennyiségek) előírásait. A járulékos veszély jellemzőkkel rendelkező radioaktív anyagot tartalmazó küldeménydarabon el kell helyezni a járulékos veszélyekre utaló címkéket (bárcákat) is, kivéve, ha a 3.6 bekezdés szerinti felnagyított címkéket (címkék 119

(bárcák)at) alkalmaznak, a radioaktív anyagot tartalmazó miden küldeménydarabot, egyesítőcsomagolást és teherkonténert el kell látni a küldeménydarab, egyesítőcsomagolás ill. teherkonténer kategóriájától függően az 5-18., 5-19., ill. 5-20. ábra szerinti bárcával (lásd az 5; 1.2.3.1.4 pontot). A címkéket (bárcákat) a küldeménydarabok külsejének két, egymással szemben levő oldalára, ill. a teherkonténer mind a négy oldalára kell elhelyezni. Minden, radioaktív anyagot tartalmazó egyesítőcsomagolást legalább két, egymással szemben levő külső oldalán kell bárcával megjelölni. Ezenkívül minden hasadóanyagot tartalmazó küldeménydarabra, egyesítőcsomagolásra és teherkonténerre, kivéve a 6; 7.10.2 pont szerinti mentesített hasadóanyagokat tartalmazókat az 5-21. ábrának megfelelő címke (bárca) is el kell helyezni; ezeket a címkéket (bárcákat) lehetőleg a radioaktív anyagra utaló címkék (bárcák) mellett kell elhelyezni. A címkék (bárcák) nem takarhatják a 2. fejezetben meghatározott jelöléseket. Azokat a címkéket (bárcákat), amelyek nem felelnek meg a tartalomnak, el kell távolítani vagy le kell takarni.

51. ábra: Radioaktív küldemény címkézése (bárcázása)

A nagyméretű csomagolóeszközöknek (IBC-knek) meg kell felelniük a más csomagolóeszközökre alkalmazandó bárcázási előírásoknak azzal az eltéréssel, hogy a 450 liternél nagyobb űrtartalmú IBC-ket a két szemközti oldalukon kell bárcával ellátni. (ICAO TI 5; 3.2.7) A 3.5.1.1 d) pontban foglaltak kivételével minden címkét (bárcát): o kontrasztos színű háttérre elhelyezni, vagy szaggatott, folyamatos vonallal kell keretezni;

kell vagy

o a küldeménydarab ugyanazon felületén kell elhelyezni a helyes szállítási megnevezés közelében, ha a küldeménydarab méretei ehhez megfelelőek; o úgy kell a küldeménydarabon elhelyezni, hogy azokat annak semmilyen része vagy tartozéka, illetve semmiféle más címke (bárca) vagy jelölés ne takarja vagy fedje el;

120

52. ábra: Takart jelölések és bárcák

d) ha elsődleges és járulékos veszélyre figyelmeztető címkékre (bárcákra) is szükség van, azokat egymás mellett kell elhelyezni; és e) a veszélyre figyelmeztető címkéket (bárcákat) 45°-ban (csúcsára állítva) kell elhelyezni kivéve, ha a küldeménydarab méretei ezt nem teszik lehetővé.

53. ábra: címkék (bárcák) 45°-ban (csúcsára állítva)

Tilos a címkéket (bárcákat) összehajtani. A henger alakú küldeménydaraboknak olyan méretűeknek kell lenniük, hogy az a bárcán ne okozhasson átfedést. Radioaktív anyagokat tartalmazó henger alakú küldeménydarabok esetén, amelyeknél 121

két azonos bárcára van szükség, a címkék (bárcák) középpontjának a küldeménydarab kerületének két szemközti pontjára kell esnie, és azok nem fedhetik át egymást. Abban az esetben, ha a küldeménydarab méretei nem teszik lehetővé a két azonos címke (bárca) elhelyezését anélkül, hogy azok átfednék egymást, elfogadható egyetlen címke (bárca) alkalmazása, ha az nem lapolódik át. A címkéket (bárcákat) tartósan kell a veszélyes árukat tartalmazó küldeménydarabon elhelyezni vagy azokra rá kell nyomtatni. Abban az esetben, ha valamely küldeménydarab olyan szabálytalan alakú, hogy nem lehet címkét (bárca) ráerősíteni vagy a felületére nyomtatni, elfogadható a küldeménydarabhoz erősített, megfelelően szilárd függőcímke (bárca) használata is. Mivel a mágnesezett anyagot (9 osztály) tartalmazó küldeménydarabokat vagy küldeményeket a 3.1 táblázat 5 oszlopának megfelelően “Mágneses anyag” (Magnetized material) bárcával kell ellátni, az ilyen küldeménydarabokat vagy szállítmányokat nem kell ellátni a “Különféle veszélyes áruk” (Miscellaneous dangerous goods) bárcával (523 ábra). A veszélyes árukat tartalmazó küldeménydarabokon a 3.1. pontban (címkék 1,2,3,4 stb. osztályokhoz) meghatározott veszélyességi osztályokat jelző címkéken (bárcákon) kívül a kezelésre utaló címkéket (bárcákat) is el kell helyezni az alábbiaknak megfelelően: a) a “Csak teherszállító légi jármű” (Cargo aircraft only) címkét (bárca) kell elhelyezni: 1) ha a veszélyes árukat tartalmazó küldeménydarab csak teherszállító légi járművön szállítható. Azonban, ha a csomagolási utasítás száma és a küldeménydarabonként megengedett mennyiség utas- és teherszállító légi jármű esetén megegyezik, a “Csak teherszállító légi jármű” címkét (bárca) nem kell használni; 2) a radioaktív anyagot tartalmazó minden B(M) típusú küldeménydarabon és az említett B(M) típusú küldeménydarabot tartalmazó teherkonténeren; 3) a küldeménydarab azonos felületén, a veszélyre figyelmeztető címkék (bárcák) közelében; b) ha a 4;1.1.13 pont rendelkezései szerint szükséges, vagy a “csomagolás orientáció” címke (bárca) (5-26. ábra), ill. az 5-26. ábrán látható vagy az ISO 780 -1997 szabványban szereplő ugyanezen előírásokat kielégítő előre nyomtatott csomagolóeszköz orientáció címkéket (bárcákat) kell felerősíteni vagy nyomtatással felvinni legalább a csomagolóeszköz két szemközti függőleges oldalára oly módon, hogy a nyilak a helyes irányba mutassanak. A bárcán a vonal alatt fel lehet tüntetni a “Veszélyes áru” (Dangerous goods") feliratot; c) mélyhűtött, cseppfolyósított gázokat tartalmazó küldeménydarabok esetén, valamennyi küldeménydarabon el kell helyezni a “Mélyhűtött folyadék” (Cryogenic liquid) címkét (bárca) (5-28. ábra); d) a 4.1 alosztályba tartozó önreaktív anyagokat, illetve az 5.2 alosztályba tartozó szerves peroxidokat tartalmazó küldeménydarabok esetén a “Hőtől távol tartandó” 122

(Keep away from heat) címkét (bárca) (5-29. ábra) kell valamennyi küldeménydarabon elhelyezni. Ezt a címkét (bárca) a küldeménydarab azonos felületén, a veszélyre figyelmeztető címkék (bárcák) közelében kell felerősíteni; e) radioaktív anyagot tartalmazó engedményes küldeménydarabok esetén a “Radioactive material, excepted package” (Radioaktív anyag, engedményes küldeménydarab) kezelési címkét (bárca) (5-30. ábra) kell elhelyezni. Ha az 5-1.–5-31. ábrán szöveg van feltüntetve, azonos szöveg alkalmazható más nyelven is. /ICAO TI 5;3.2.13/ Az előírt címkék (bárcák) kiegészítéseként más nemzeti vagy nemzetközi szállítási szabályzatok által megkövetelt címkék (bárcák) is engedélyezettek, amennyiben azok nem zavarják vagy nincsenek ellentétben az ezen az ICAO TI által előírt bármely bárcával, tekintettel azok színére, elrendezésére vagy alakjára. CÍMKÉK (BÁRCÁK) LÁTHATÓSÁGA /ICAO TI 7;2.6/

A légi szállítás alatt, beleértve a tárolást, az előírt címkéket (bárcákat) és jelöléseket a küldeménydarabokhoz erősített semmilyen rész vagy más címke (bárca) vagy jelölés nem fedheti le, vagy nem takarhatja el. CÍMKÉK (BÁRCÁK) PÓTLÁSA

Ha az üzembe tartó felfedezi, hogy a veszélyes árut tartalmazó küldeménydarabok címkéi (bárcái) elvesztek, leváltak vagy olvashatatlanokká váltak, azokat a megfelelő címkéket (bárcákat) pótolnia kell, összhangban a veszélyes áru fuvarokmányban található információval. ÉRTÉKELÉS

Szabálytalan: o Ha nincs címke (de a fuvarokmányok vagy más körülmények kapcsán az áru azonosítható); o Ha a címke az adott veszélyes áruhoz nem megfelelő; o Ha nem tartós a jelölés; amely mulasztások „Helytelen bárcázás, jelölés, nagy-bárcázás vagy TAG, valamint ezek hiánya”.

o Ha a láthatósága nem megfelelő (pl.: kopott, olvashatatlan, elfedett stb.) amely mulasztás „A címkék (bárcák) mérete, színe vagy a betűk, számok, jelképek, TAG mérete, színe nem felel meg az előírásoknak” Megvizsgálva: Amennyiben címke a küldeménydarabon szerepel; Tárgytalan: a pont vizsgálata csak engedményes mennyiségben csomagolt áru esetén lehet tárgytalan;

123

3.4.3. CSOMAGOLÓESZKÖZ(ÖK) JELÖLÉSE Az ellenőrzés tárgya:

Szabálytalan

Megvizsgálva

Tárgytalan

Megjegyzés

13. Csomagolóeszköz(ök) jelölése

A CSOMAGOLÁSI ELŐÍRÁSOK JELÖLÉSE /ICAO TI 5:2.4.4/

A veszélyes árukhoz használt minden külső vagy önálló csomagolóeszközön, amelyre a 4. rész csomagolási előírásai vonatkoznak, fel kell tüntetni a tartalomnak megfelelő jelöléseket, mint azt a 6;2. fejezet előírja. /ICAO TI 5. rész 2.4.4.1/ A NEM BELSŐ CSOMAGOLÁSOK JELÖLÉSI KÖVETELMÉNYEI /ICAO TI 6: 2/, /2.1/

Minden csomagolóeszközön, amelyet az ICAO TI szerinti használatra szánnak, rajta kell lenni a jelölésnek (UN minősítés), amelynek tartósnak, jól láthatónak és a csomagolóeszközhöz képest olyan méretűnek kell lennie, hogy könnyen olvasható legyen. A 30 kg bruttó tömeget meghaladó küldeménydaraboknál a jelölést vagy annak megismétlését a csomagolóeszköz tetejére vagy egyik oldalára kell felvinni. A betűknek, számoknak és szimbólumoknak legalább 12 mm magasnak kell lenniük, kivéve a 30 liter vagy 30 kg, ill. annál kisebb csomagolóeszközöket, amelyeken legalább 6 mm magasnak kell lenniük és az 5 liter vagy 5 kg, ill. annál kisebb csomagolóeszközöket, ahol megfelelő méretűnek kell lenniük /2.1.1/.

4G/Y145/S/02 NL/VL823

A jelölés a következőből áll: az Egyesült Nemzetek jele a csomagolóeszközön:

.

Ezt a jelet csak annak tanúsítására szabad használni, hogy a csomagolóeszköz megfelel az 1.—6. fejezet vonatkozó követelményeinek. Amennyiben a jelölést beütéssel viszik fel a fém csomagolóeszközökre, e jel helyett az „UN” nagybetűk is használhatók; vagy b)

a csomagolóeszköz típusát az 1.2 bekezdés szerint jelölő kód;

c)

két részből álló kódszám: 1) egy betű a csomagolási csoport(ok) jelölésére, amely(ek)re a gyártási típus kiállta a vizsgálatot:

124

X: Y: Z:

az I, a II és a III csomagolási a II és a III csomagolási csak a III csomagolási csoporthoz;

csoporthoz; csoporthoz;

2) A) önálló csomagolóeszközökön, amelyek folyékony anyagok szállítására szolgálnak: a relatív sűrűség megjelölése egy tizedesre kerekítve, amelyre a gyártási típust vizsgálták; ez a jelölés elhagyható, ha ez a relatív sűrűség 1,2-nél nem nagyobb. B) Szilárd anyagok szállítására szolgáló csomagolóeszközökön vagy belső csomagolóeszközöket tartalmazó csomagolóeszközökön a legnagyobb össztömeg megjelölése kg-ban, amelyre a gyártási típust vizsgálták; d) 1) önálló csomagolóeszközökön, amelyek folyékony anyagok szállítására szolgálnak: a hidraulikus nyomáspróba nyomása, amelyet a csomagolóeszköz elviselt kPa-ban a 10 kPa-ra lefelé kerekítve; 2) egy „S” betű, ha a csomagolóeszköz szilárd anyagok szállítására vagy belső csomagolások befogadására szolgál; e) a csomagolóeszköz gyártási éve (az utolsó két számjegy). Az 1H1, 1H2, 3H1 és 3H3 típusú csomagolóeszközökön ezenkívül a gyártási hónap is, amelyet a többi megjelöléstől eltérő helyen is fel lehet tüntetni. Erre a célra használható a következő jel: 11

12

1 2

10 9

3 4

8 7

6

5

f) annak az államnak a jele, amely jelölés kiadását engedélyezte, a nemzetközi közúti forgalomban a gépjárművek megkülönböztető jelzését használva; g) a gyártó neve vagy a csomagolóeszköznek a kijelölt nemzeti hatóság által megállapított egyéb azonosító jele. Példák az ÚJ csomagolóeszközök jelölésére /2.1.10/ Új papírlemez ládára 4G/Y145/S/02 6. rész 2.1.1 a), b), c) i), c) ii) b), d ) ii) és e) NL/VL823 szerint 6. rész 2.1.1 f) és g) szerint Az előírt tartós jelöléseken kívül minden, 100 liternél nagyobb űrtartalmú, új fémhordót el kell látni a fenekén a 6.1.3.1 a) – e) pont alatti jelölésekkel, feltüntetve legalább a palásthoz használt fém legkisebb névleges vastagságát is (mm-ben, 0,1 mm pontossággal) maradandóan (pl. beütéssel). Ha a fémhordó tetejének vagy fenekének névleges vastagsága kisebb, mint a palásté, akkor a tető, a palást és a fenék névleges 125

vastagságát kell a fenéken maradandóan feltüntetni (pl. beütéssel), pl. „1.0-1.2-1.0” vagy „0.9-1.0-1.0”. A fém névleges vastagságát a megfelelő ISO szabvány (pl. ISO 3574:1999 acélra) szerint kell meghatározni. A 2.1.1 f) és g) pont alatti jelöléseket nem szabad maradandóan felvinni, kivéve, ha a 2.1.5 pontban másként van előírva. Minden felújítható csomagolóeszközre, a 2.1.2 pontban említettek kivételével, a 2.1.1 a) – e) pontban meghatározott jelölést maradandóan kell felvinni. A jelölés akkor maradandó, ha képes elviselni a felújítási eljárást (pl. beütéssel felvitt jelölés). A 100 liternél nagyobb űrtartalmú fémhordók kivételével a többi csomagolóeszköznél ez a maradandó jelölés helyettesítheti a 2.1.1 pontban előírt tartós jelöléseket. Az átalakított hordóknál, ha a csomagolóeszköz típusa nem változik, és nem történik lényeges szerkezeti elem csere vagy eltávolítás, az előírt jelölésnek nem kell maradandónak lennie (pl. beütöttnek). Minden más átalakított fémhordót el kell látni a tetején vagy az oldalán maradandóan (pl. beütéssel) a 2.1.1 a) – e) pont szerinti jelölésekkel. Az ismételt újrahasználtra szánt anyagból (pl. rozsdamentes acélból) gyártott fémhordókon a 2.1.1 f) és g) pont szerinti jelölések maradandóan (pl. beütéssel) is felvihetők. Az 1;.3 fejezetben csomagolóeszközöket

meghatározott,

visszaforgatott

műanyagból

gyártott

„REC” jelöléssel kell ellátni. Ezt a jelölést a 2.1.1 bekezdésben előírt jelölések közelében kell elhelyezni. A jelölést a 2.1.1 pontjai szerinti sorrendben kell felvinni; az ezekben a pontokban és adott esetben a 2.1.8 bekezdés h) – j) pontjában előírt jelölés elemeket egyértelműen el kell választani egymástól, pl. ferde vonallal vagy szóközzel, hogy könnyen azonosíthatók legyenek. Példaként lásd a 2.1.10, 2.2.3, és 2.3. bekezdést. A kijelölt nemzeti hatóság által engedélyezett kiegészítő jelölések nem zavarhatják a 2.1.1 pont szerinti jelölés részek pontos azonosíthatóságát. Aki a csomagolóeszközt felújítja, köteles a felújítás után a csomagolóeszközre olyan jelet elhelyezni, amely sorrendben a következőket jelzi: h) az állam, amelyben a felújítást végezték, a nemzetközi forgalomban résztvevő gépjárművek államjelzésével; i) a felújítást végző neve vagy a csomagolóeszköz más azonosítója, amelyet a kijelölt hatóság határozott meg; j) a felújítás éve, „R” betű és minden olyan csomagolóeszközre, amely sikeresen kiállta a 4.4 bekezdés szerinti tömörségi próbát, kiegészítésképpen az „L” betű. Ha a felújítás után a 2.1.1 a) – d) pontban előírt jelölések a fémhordó tetején vagy oldalán nem lennének láthatóak, a felújítást végzőnek azokat tartós formában fel kell vinni és azokat követően a 2.1.8 pont szerinti jelöléseket is el kell helyezni. Ezek a

126

jelölések nem utalhatnak nagyobb teljesítőképességre, mint amelyre az eredeti típusmintát bevizsgálták és jelölték. CSOMAGOLÓESZKÖZ JELÖLÉS FERTŐZŐ ANYAGOKHOZ

A fertőző anyagok csomagolóeszközeit, amelyek kielégítik a 602 csomagolási utasítás és a jelen rész 6. fejezetének előírásait, csomagolóeszköz jelöléssel kell ellátni. A csomagolóeszköz jelölés a következőkből áll: a)

az Egyesült Nemzetek jele a csomagolóeszközön;

b)

a csomagolóeszköz típusát a 6.1.2 bekezdés szerint jelölő kód;

c)

a „CLASS 6.2” szöveg;

d)

a gyártási év utolsó két számjegye;

e) annak az államnak a jele, amely a jelölés alkalmazását engedélyezte, a nemzetközi forgalomban résztvevő gépjárművek államjelzésével; f) a gyártó neve vagy jele, vagy a csomagolóeszköznek a kijelölt illetékes hatóság által megállapított egyéb azonosító jele. Példa a csomagolóeszköz jelölésére 4G/CLASS 6.2/06 S/SP9989-ERIKSSON

a 2.2.2 a, b), c) és d) szerint a 2.2.2 e) és f) szerint

Az a) - t) szerint felvitt jelölés elemeit világosan el kell választani egymástól. pl. ferde vonallal vagy szóközzel, hogy könnyen azonosíthatók legyenek. KÁRMENTŐ CSOMAGOLÓESZKÖZ JELÖLÉSE

Példa a kármentő csomagolóeszközök jelölésére: 1A2T/Y300/S/01 USA/abc

2.1.1 a), b), c) ii) b), d) ii) és e) szerint 2.1.2 f) és g) szerint

Megjegyzés.— A jelölések, amelyekre a 2.1.10, a 2.2.3 pontban és a 2.3 bekezdésben példák találhatók, kényelmi okokból két sorban vannak elheyezve, de elhelyezhetők egyetlen sorban vagy több sorban, amennyiben a helyes sorrendet betartják. A “/” jel feltüntetése ezen kívül tetszőleges. CSOMAGOLÓESZKÖZ JELÖLÉS IBC-K ESETÉN

A ENSZ Ajánlások 6.5 fejezete követelményeit kielégítő IBC-ket csomagolóeszköz jelölésekkel kell ellátni.

127

Példa a jelölésre 13H3/Z/0301 F/Meunier 1713/0/1500

a 2.2.2 a, b), c) és d) szerint a 2.2.2 e) és f) szerint

54. ábra: Csomagoló eszközök jelölései

A jelöléseket bélyegzővel, nyomtatással vagy más, a megfelelő tartósságot biztosító módon kell a küldeménydarabon feltüntetni. /ICAO TI 5. rész 2.4.4.2/ KORLÁTOZOTT MENNYISÉGBEN CSOMAGOLT VESZÉLYES ÁRU

Korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes áru esetén önálló csomagolóeszközök használata, beleértve az összetett csomagolóeszközöket is, nem megengedett. Az ilyen küldeménynek legalább egy külső és egy belső csomagolásból kell állnia. A külső csomagolóeszköznek NEM KELL UN MINŐSÍTETTNEK lennie, de a vonatkozó gyártási követelmények szerint kell azokat kialakítani. ÉRTÉKELÉS

Szabálytalan: o Ha nincs feltüntetve a jelölés (de az ügyfél a csomagolóeszköz megfelelőségét tudja bizonyítani); o Ha a jelölés nem teljes, „elnagyolt”; o Ha nem tartós a jelölés; amely mulasztások „Helytelen bárcázás, jelölés, nagy-bárcázás vagy TAG, valamint ezek hiánya”. o Ha a jelölés láthatósága nem megfelelő (pl.: kopott, olvashatatlan, elfedett stb.) amely mulasztás „A címkék (bárcák) mérete, színe vagy a betűk, számok, jelképek, TAG mérete, színe nem felel meg az előírásoknak” I. kategóriás szabálytalanságok: o jóváhagyás nélküli csomagolóeszközök használata; 128

o A vonatkozó csomagolási csomagolóeszköz használata;

utasításnak

nem

megfelelő

o A szállítható mennyiségre vonatkozó korlátozás be nem tartása (eszköz túltöltése); Megvizsgálva: Amennyiben jelölés a küldeménydarabon szerepel; Tárgytalan: a pont vizsgálata csak korlátozott és engedményes mennyiségben csomagolt áru esetén lehet tárgytalan; 3.4.4. HELYES SZÁLLÍTÁSI MEGNEVEZÉSSEL SZÁMMAL TÖRTÉNŐ JELÖLÉS Az ellenőrzés tárgya:

14. A helyes szállítási megnevezéssel és UN vagy ID számmal történő jelölés

ÉS

Szabálytalan Megvizsgálva

UN

Tárgytalan

VAGY

ID

Megjegyzés

(ICAO TI 5;2.4.1)

A veszélyes áru helyes szállítási megnevezését (kiegészítve a műszaki elnevezésekkel, ha ilyenek vannak, lásd a 3. fejezetet) és a megfelelő UN számot megelőzve az “UN” vagy „ID” betűkkel minden egyes küldeménydarabon fel kell tüntetni. Az UN számok és az „UN” vagy „ID” betűk magassága legalább 12 mm kell legyen, kivéve a legfeljebb 30 liter űrtartalmú vagy legfeljebb 30 kg nettó tömegű küldeménydarabokat és a legfeljebb 60 liter víztérfogatú palackokat, amelyeknél a betűmagasság legalább 6 mm kell legyen, és kivéve a legfeljebb 5 liter térfogatú vagy legfeljebb 5 kg nettó tömegű küldeménydarabokat, ahol azoknak alkalmas méretűnek kell lenniük. Csomagolatlan tárgyak esetén a jelölést magán a tárgyon, vagy a kereten, a kezelő-, tárolóeszközön vagy indítóállványon kell feltüntetni. Például jellegzetes jelölés a következő: „Maró, folyékony, savas szerves anyag, m.n.n. (kapril-klorid) UN 3265” A veszélyes áruk UN számával, megnevezésével /ICAO TI 4.1.4.1/ kapcsolatos bővebb információkat lásd a 72. oldalon a „Feladói nyilatkozat” részben.

Ha egy anyagot olvasztott állapotban ajánlanak fel szállításra, és a szilárd anyag helyes szállítási megnevezésben nem szerepel az „olvasztott” kifejezés akkor a helyes szállítási megnevezést a küldeménydarabon ki kell egészíteni ezzel. /ICAO TI 5. rész 2.4.1.2/ 129

A Veszélyes áruk jegyzéke (3-1. táblázat) 1. oszlopában szereplő kiegészítő leíró szövegrész nem tartozik a helyes szállítási megnevezéshez, de a helyes szállítási megnevezés kiegészítésére alkalmazható.

A VESZÉLYES ÁRUK LEÍRÁSÁNAK SORRENDJE /ICAO TI 4.1.4.2/

A veszélyes áruk leírásának a 4.1.4.1 pontban meghatározott öt elemét a fenti felsorolás sorrendjében kell feltüntetni (vagyis a), b), c), d), e)), minden más információ közbeszúrása nélkül, kivéve, ha az ICAO TI másként rendelkeznek. Példák veszélyes áruk megnevezésére: „UN 1717 Acetil-klorid 3 (8) II” vagy „UN 1717 Acetil-klorid, 3 osztály (8 osztály), PG II” A HELYES SZÁLLÍTÁSI MEGNEVEZÉST KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓ A VESZÉLYES ÁRUK LEÍRÁSÁBAN /ICAO TI 4.1.4.3/

A helyes szállítási megnevezést a veszélyes áruk leírásában az alábbiak szerint kell kiegészíteni: Műszaki nevek: az „m.n.n.” és más gyűjtőnevek esetében: A Veszélyes áruk jegyzéke 1. oszlopában csillaggal jelölt helyes szállítási megnevezéseket ki kell egészíteni azok műszaki vagy kémia elnevezésükkel a 3;1.2.7 pontban leírtak szerint. Üres, tisztítatlan csomagolóeszközök: A nem a 7 osztályba tartozó veszélyes áruk maradványait tartalmazó üres csomagolóeszközöket ilyennek is kell megnevezni, például úgy, hogy a 4.1.4.1 a) – e) szerinti veszélyesáru-megnevezés elé vagy után az „Empty uncleaned" („Üres, tisztítatlan”) vagy „Residue last contained” („utolsó áru maradéka”) szavakat tesszük. Hulladékok: Az ártalmatlanítás vagy ártalmatlanítás érdekében végzett feldolgozás céljából szállított hulladék veszélyes áruk (kivéve a radioaktív hulladékokat) esetében a helyes szállítási megnevezés elé a „Waste” („Hulladék”) szót kell írni, kivéve, ha ez már része a helyes szállítási megnevezésnek. Magas hőmérsékletű anyagok: Szilárd anyagok esetében – ha a helyes szállítási megnevezésben még nem szerepel – a „Molten” („Olvasztott”) szót kell a helyes 130

szállítási megnevezéshez hozzáadni a veszélyes áruk fuvarokmányában, ha egy anyagot megolvadt állapotban szándékoznak légi fuvarral feladni (lásd: 3. rész, 1. fejezet). Radioaktív anyag(ok) /ICAO TI 4.1.5.7/ A 7 osztályba sorolt minden egyes küldeményre vonatkozóan értelemszerűen az alábbi információkat kell közölni a megadott sorrendben: Minden egyes radionuklid nevét vagy jelét, vagy radionuklidok keverékei esetében egy megfelelő általános megnevezést vagy a legkorlátozóbb nuklidok felsorolását; Az anyag fizikai vagy kémiai formájának leírását vagy annak közlését, hogy különleges formájú radioaktív anyagról vagy kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyagról van szó. A kémiai alakot illetően a fajtamegnevezés elegendő; A radioaktív tartalom maximális aktivitását a szállítás során becquerelben (Bq) a megfelelõ SI-prefixum jelével együtt (ld. 1;3.2) kell megadni. Hasadóanyagok esetén az aktivitás helyett megadható a mennyiség (vagy keverékeknél minden egyes hasadónuklid mennyisége) is grammban (g) vagy annak többszörösében; A küldeménydarab kategóriáját, azaz I-FEHÉR, II-SÁRGA, III-SÁRGA; A szállítási mutatószámot (csak a II-SÁRGA és a III-SÁRGA kategóriánál); A hasadóanyagot tartalmazó küldeménynél, kivéve a 6;7.10.2 bekezdés értelmében engedményes küldeményeket, a kritikussági biztonsági mutatószámot; Az illetékes hatóság minden engedélyének (különleges formájú radioaktív anyagokra, kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyagokra, külön megegyezésre, küldeménydarab-mintára vagy szállításra vonatkozó engedélyek) jelölő számát; Az olyan küldeményeknél, amelyek egynél több küldeménydarabból állnak, az 4.1.4.1 a)–c) és a 4.1.5.7.1 a) pont alapján az információkat minden egyes küldeménydarabra meg kell adni. Részletesen meg kell adni az egyesítő csomagolásban vagy teherkonténerben levõ minden egyes küldeménydarab, ill. minden egyes egyesítő csomagolás vagy teherkonténer tartalmát. Amennyiben az egyesítő csomagolásból vagy teherkonténerből egyes küldeménydarabokat a közbenső kirakodási ponton eltávolítanak, a hozzájuk tartozó fuvarokmányokat mellékelni kell. Amennyiben egy küldeményt kizárólagos használat mellett szállítanak, kiegészítésképpen a „szállítás kizárólagos használat mellett” („EXCLUSIVE USE SHIPMENT”) megjegyzést kell alkalmazni. LSA-II vagy LSA-III anyagoknál és SCO-I vagy SCO-II tárgyaknál a küldeménydarab összes aktivitását az A2-érték többszörösében kell megadni. Olyan radioaktív anyagoknál, amelyekre az A2-érték korlátlan, az A2-érték többszörösét nullának kell tekinteni.

131

ÉRTÉKELÉS

Szabálytalan: o Ha nincs feltüntetve az UN/ID szám vagy a helyes szállítási megnevezés; o Ha az UN/ID szám vagy a helyes szállítási megnevezés nem teljes, „elnagyolt” vagy pontatlan; amely mulasztások „Helytelen bárcázás, jelölés, nagy-bárcázás vagy TAG, valamint ezek hiánya”. o Ha a láthatósága a jelölésnek nem megfelelő (pl.: kopott, olvashatatlan, elfedett stb.) amely mulasztás „A címkék (bárcák) mérete, színe vagy a betűk, számok, jelképek, TAG mérete, színe nem felel meg az előírásoknak” Megvizsgálva: Amennyiben az UN/ID szám és a helyes szállítási megnevezés a küldeménydarabon szerepel és összhangban van a fuvarokmányokkal; Tárgytalan: a pont vizsgálata csak engedményes mennyiség esetén lehet tárgytalan;

3.4.5. A FELADÓ ÉS A CÍMZETT AZONOSÍTÁSA Az ellenőrzés tárgya:

15. A feladó és a címzett azonosítása


Tárgytalan

Megjegyzés

(ICAO TI 5;2.4.2)

A veszélyes árut légi szállításra felajánló személy és a címzett nevét és címét minden egyes küldeménydarabon fel kell tüntetni, és ha a küldeménydarab mérete ehhez megfelelő, a helyes szállítási megnevezéshez közel a küldeménydarab ugyanazon felületén kell elhelyezni. Radioaktív anyag szállításakor ajánlott a címzett telefonszámát is feltüntetni, elősegítve az azonnali kiszolgáltatást a célállomás repülőterén. /ICAO TI 4.1.3/ (IATA 8.1.6.1-2)

132

ÉRTÉKELÉS

Szabálytalan: o Ha nincs feltüntetve a feladó és/vagy a címzett neve és címe; o Ha a név vagy cím nem teljes, „elnagyolt” (pl.: név: xx LTD. cím: NewYork; o Radioaktív anyag esetében nincs címzett telefonszám, amely mulasztások „Helytelen bárcázás, jelölés, nagy-bárcázás vagy TAG, valamint ezek hiánya”. o Ha a láthatósága nem megfelelő (pl.: kopott, olvashatatlan, elfedett stb.) amely mulasztás „A címkék (bárcák) mérete, színe vagy a betűk, számok, jelképek, TAG mérete, színe nem felel meg az előírásoknak” Megvizsgálva: Amennyiben a feladó és a címzett megnevezése és pontos címe a küldeménydarabon szerepel, az összhangban van a fuvarokmányokkal (feladói nyilatkozat); Tárgytalan: a pont vizsgálata nem lehet tárgytalan;

133

3.4.6. KÜLÖNLEGES JELÖLÉSI KÖVETELMÉNYEK Az ellenőrzés tárgya:


17. Különleges jelölési követelmények (radioaktív anyagokra, cseppfolyósított gázokra, szárazjégre, B kategóriájú biológiai anyagokra, UN3077-re, környezetre veszélyes anyagokra)

Tárgytalan

Megjegyzés

(ICAO TI 5;2.4.59)

RADIOAKTÍV ANYAGOKRA

a) minden 50 kg bruttó tömeget meghaladó küldeménydarab csomagolásának külső felületén olvashatóan és tartósan fel kell tüntetni a megengedett bruttó tömegét; b)

Minden küldeménydarabon, amely:

i) valamely IP-1 típusú, IP-2 típusú vagy IP-3 típusú küldeménydarabmintának felel meg, a csomagolás külső oldalán jól olvashatóan és tartósan fel kell tüntetni az „IP-1 TÍPUS” (TYPE IP-1), „IP-2 TÍPUS” (TYPE IP-2), ill. „IP-3 TÍPUS” (TYPE IP-3) feliratot; ii) valamely A típusú küldeménydarab-mintának felel meg, a csomagolás külső oldalán jól olvashatóan és tartósan fel kell tüntetni az „A TÍPUS” (TYPE A) feliratot; iii) valamely IP-2 típusú, IP-3 típusú, illetve A típusú küldeménydarabmintának felel meg, a csomagolás külső oldalán jól olvashatóan és tartósan fel kell tüntetni a minta származási országának államjelzését (VRI kód) és vagy a gyártó nevét vagy a küldeménydarab egyéb azonosítóját, melyet a minta származási országának illetékes hatósága határozott meg.

5.1 ábra Sugárveszély szimbólum X sugarú belső körre vonatkozó arányokkal. Az X megengedett legkisebb mérete 4 mm.

134

c) Minden küldeménydarabon, amely megfelel az illetékes hatóság által jóváhagyott valamely mintának, a csomagolás külső oldalán jól olvashatóan és tartósan fel kell tüntetni: i)

az erre a mintára az illetékes hatóság által kiadott azonosító jelet;

ii) a sorozatszámot, amely lehetővé teszi minden egyes, a mintának megfelelő csomagolás egyértelmű azonosítását; iii) B(U) vagy B(M) típusú küldeménydarab-minta esetén a „B(U) TÍPUS” (TYPE B(U)) vagy a „B(M) TÍPUS” (TYPE B(M)) feliratot; iv)

C típusú küldeménydarab-minta esetén a „C TÍPUS” (TYPE C) feliratot.

d) Minden B(U), B(M) vagy C típusú mintának megfelelő küldeménydarabot el kell látni a legkülső tűz- és vízálló tartály külső oldalán beütéssel, domborítással vagy más eljárással tűz- és vízálló módon felvitt, az 5-1 ábrán látható háromlevelű lóhere szimbólummal; e) a mentesített küldeménydarabok jelölésének meg kell felelnie az 1.2.4 pont előírásainak.

55. ábra: Radioaktív küldemény jelölése

Az illetékes hatóság gyártási minta engedélyéhez, ill. szállítási engedélyéhez kötött küldeménydarabok minden nemzetközi szállítása esetén, ha a küldemény által érintett országokban különböző engedélytípusok szükségesek, a jelölést a gyártási minta származási országában kiadott engedélynek megfelelően kell végrehajtani. Különleges jelölési követelmények mélyhűtött, cseppfolyósított gázokra /ICAO TI 5. rész 2.4.6/ Minden küldeménydarab felfelé helyzetét jól látható módon meg kell jelölni vagy “küldeménydarab orientáció” címkével (bárcával) (5-26 ábra) vagy, az ugyanazon előírást kielégítő előnyomott küldeménydarab orientáció címkével (bárcával) kell ellátni, mint az 5-26 ábrán látható vagy megfelel az ISO 780-1997 szabványnak. A “felfelé” szót 120°-onként a küldeménydarab kerülete mentén vagy annak minden oldalára kell elhelyezni. A küldeménydarabokat jól láthatóan meg kell jelölni “TÖRÉKENY — ÓVATOSAN KEZELENDŐ” (DO NOT DROP - HANDLE WITH CARE) felirattal. 135

KÜLÖNLEGES JELÖLÉSI KÖVETELMÉNY SZÁRAZJÉGRE /2.4.7/

Az ilyen anyagot tartalmazó minden küldeménydarabon fel kell tüntetni a szilárd széndioxid (szárazjég) nettó mennyiségét.

KÜLÖNLEGES JELÖLÉSI KÖVETELMÉNY B KATEGÓRIÁJÚ BIOLÓGIAI ANYAGOKRA /2.4.8/

A 650 csomagolási utasításnak megfelelően csomagolt B kategóriájú biológiai anyagokat tartalmazó küldeménydarabokat el kell látni a “B kategóriájú biológiai anyag” (Biological substance, Category B) jelöléssel.

KÜLÖNLEGES JELÖLÉSI ELŐÍRÁSOK A KÖRNYEZETRE VESZÉLYES ANYAGOKRA /2.4.9/

Azokon a küldeménydarabokon, amelyek a 2;.9.2.1 a) pont kritériumai szerint környezetre veszélyes anyagot tartalmaznak (UN 3077 és 3082), tartósan fel kell tüntetni a környezetre veszélyes anyag jelölést, kivéve azokat az önálló csomagolóeszközöket, ill. kombinált csomagolásokat, ahol az ilyen önálló

136

csomagolóeszköz, ill. csomagolóeszköze:

kombinált

csomagolás

esetén

annak

bármely

belső

o legfeljebb 5 liter mennyiségű folyékony vagy legfeljebb 5 kg nettó tömegű szilárd anyagot tartalmaz.

5.2 ábra Jelkép (hal és fa): fehér vagy kellően elütő színű háttéren

A „környezetre veszélyes anyag” jelölést az UN szám és a helyes szállítási megnevezés közelében kell elhelyezni. A jelölésnek tartósnak, jól olvashatónak stb. kell lennie az ICAO TI 5: 2.2.2 szerint. /2.4 9.2/ A környezetre veszélyes anyag jelölésének meg kell felelnie az 5-2. ábrán látható előírásoknak. A csomagoláson elhelyezett jelölés előírt mérete 100 mm x 100 mm, kivéve, ha a küldeménydarab mérete csak ennél kisebb méretű jelölést tesz lehetővé. /2.4.9.3/ A környezetre veszélyes (3077 és 3082 UN számú) anyagokat tartalmazó minden küldeménydarabon el kell helyezni a 9 osztály veszélyességi címkéjét (bárcáját). /2.4.9.4/ KÜLÖNLEGES JELÖLÉSI KÖVETELMÉNY KÉMIAI OXIGÉNFEJLESZTŐKRE /ICAO TI 5: 2.4.14/

Ha a légzésvédő készülékekben (PBE-ben) levő kémiai oxigénfejlesztőket az A144 különleges előírás szerint szállítják, a küldeménydarabon a helyes szállítási megnevezés mellett fel kell tüntetni a "Repülő személyzet légzésvédő készülék (füstkámzsa) az A144 különleges előírás szerint" (Aircrew protective breathing equipment (smoke hood) in accordance withSpecial Provision A144) jelölést. JELÖLÉSI KÖVETELMÉNYEK UN 3077 ANYAGAI SZÁLLÍTÁSÁHOZ HASZNÁLT IBCKRE /5;2.4.15/

A nagyméretű csomagolóeszközöknek meg kell felelniük a más csomagolásokra alkalmazandó előírásoknak azzal a kivétellel, hogy a 450 litert meghaladó űrtartalmú nagyméretű csomagolóeszközökön a 2.4.1 pontnak megfelelően a csomagolóeszköz két szemközti oldalán fel kell tüntetni a helyes szállítási megnevezést és az UN számot és a környezetre veszélyes anyag jelölést.

137

ÉRTÉKELÉS

Megvizsgálva: Ha a jelölések szabályszerűek. Szabálytalan: o ha a különleges jelölés hiányzik, amely mulasztás „Helytelen bárcázás, jelölés, nagy-bárcázás vagy TAG, valamint ezek hiánya”. o ha a láthatósága nem megfelelő (pl.: kopott, olvashatatlan, elfedett stb.) amely mulasztás „A címkék (bárcák) mérete, színe vagy a betűk, számok, jelképek, TAG mérete, színe nem felel meg az előírásoknak”. Tárgytalan: ha nincs különleges követelmény.

3.5.

CSOMAGOLÁS

3.5.1. CSOMAGOLÁSI UTASÍTÁSBAN FOGLALT ELŐÍRÁSOK Az ellenőrzés tárgya:


Tárgytalan

Megjegyzés

18. Csomagolási utasításban foglalt előírások

A Veszélyes áruk jegyzéke (3-1. táblázat) 10. és 11. oszlopa tartalmazza az egyes anyagokhoz és tárgyakhoz használandó csomagolási utasítások számát. Minden utasítás bemutatja az elfogadható önálló és kombinált csomagolásokat, ahol ilyen van. A kombinált csomagolásokra vonatkozóan a táblázatok megmutatják az elfogadható külső csomagolóeszközöket és a hozzájuk tartozó belső csomagolóeszközöket, feltüntetve az egyes belső csomagolóeszközökben megengedett maximális nettó mennyiséget. Ahol konkrét tárgyakra vagy anyagokra vonatkozó előírások vannak, a táblázat mutatja a belső csomagolóeszközöket a hozzájuk tartozó mennyiségi korlátozásokkal, a küldeménydarabonként megengedett mennyiséget és – ahol ilyen van – egy arra utaló jelzést, hogy önálló csomagolóeszközök megengedetteke. Szükség szerint a csomagolási utasítás végén kiegészítő csomagolási követelmények is feltüntetésre kerülnek. E kiegészítő csomagolási követelmények magasabb csomagolási minőséget írhatnak elő annál, amely egyébként vonatkozna az adott csomagolási csoportra, vagy különleges csomagolási szempontok figyelembe vételét követelhetik meg. Eltérő meghatározás hiányában az egyes csomagolóeszközöknek a 6. rész vonatkozó követelményeinek kell megfelelniük. A csomagolási utasítások általában nem adnak útmutatást az összeférhetőségre vonatkozóan, és a felhasználónak nem szabad anélkül csomagolóeszközt választania, hogy ellenőrizné az anyagnak a kiválasztott csomagolóanyaggal való összeférhetőségét (pl. a legtöbb fluorid nem tehető

138

üvegtartályba). Amennyiben a csomagolási utasítások megengedik az üvegtartályt, a porcelán, kerámia és kőagyag csomagolóeszközök ugyancsak megengedettek.

ÉRTÉKELÉS

Megvizsgálva: Ha a csomagolási utasításban foglaltakat betartották. Szabálytalan: Ha a csamagolási utasításban foglalt előírásokat megszegték. Tárgytalan: Engedményes mennyiségben csomagolt veszélyes áru esetén

3.5.2. CSOMAGOLÓESZKÖZÖK, CSOMAGOLÓESZKÖZÖK, MEGFELELŐSÉGÉRE ÉS ELŐÍRÁSOK /ICAO TI 6/ Az ellenőrzés tárgya:

NAGYMÉRETŰ NAGYCSOMAGOLÁSOK VIZSGÁLATÁRA VONATKOZÓ


Tárgytalan

Megjegyzés

19. Csomagolóeszközök, nagyméretű csomagolóeszközök, nagycsomagolások megfelelőségére és vizsgálatára vonatkozó előírások

A 3. fejezetben levő csomagolási előírások a jelenleg használt csomagolásokon alapulnak. A csomagolóeszköz gyártójának és forgalmazójának információt kell nyújtania a követendő eljárásokra és a zárószerkezetek (beleértve a szükséges tömítéseket) típusára és méreteire és minden más alkatrészre, ami annak biztosításához szükséges, hogy a szállításra előkészített küldeménydarab képes legyen a 4-7. fejezet vonatkozó igénybevételi próbáinak, illetve a 4;1.1.6 pont nyomáskülönbség vizsgálat elviselésére. A veszélyes árukat olyan jó minőségű csomagolóeszközökbe kell csomagolni, amelyek elég erősek ahhoz, hogy ellenálljanak a szállítás közben előforduló igénybevételeknek és ütődéseknek, ideértve a raklapról, egységrakomány-képző eszközből vagy egyesítőcsomagolásból történő eltávolítást a későbbi kézi vagy gépi mozgatás céljából. A légi szállításban nagycsomagolások használata nem megengedett.

139

ÉRTÉKELÉS

Megvizsgálva: ha a vonatkozó szabályokat betartották; Szabálytalan: o ha a csomagolóeszköz minősége nem jó, nem elég ellenálló; o ha a csomagolóeszköz nem tesz eleget a gyártási követelményeknek; Tárgytalan: a pont nem lehet tárgytalan

3.5.3. EGYBECSOMAGOLÁSRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK Az ellenőrzés tárgya:

Szabálytalan

Megvizsgálva

Tárgytalan

20. Egybecsomagolásra vonatkozó előírások

56. ábra: Különböző áruk egybecsomagolása /ICAO TI 4. rész 1.1.9, IATA 8.1.6.9, 9.3 . A táblázat/

57. ábra: egybecsomagolt áru fuvarokmány bejegyzés

140

Megjegyzés

Veszélyes árukat tilos ugyanazon külső csomagolásba egybecsomagolni veszélyes vagy egyéb árukkal, ha egymással veszélyes reakcióra lépnek és az alábbiakat okozzák /ICAO TI 4 rész 1.1.8/: a)

gyulladás és/vagy jelentős hőfejlődés;

b)

tűzveszélyes, mérgező vagy fojtógázok fejlődése;

c)

korrozív anyagok képződése; vagy

e)

vegyileg nem állandó anyagok képződése.

58. ábra: Elkülönítési szabályok

Az 1.1.8 figyelembe vételével egy külső csomagolás veszélyes áruk egynél több tételét is tartalmazhatja, az alábbi feltételek teljesülése esetén /ICAO TI 4 rész 1.1.9/: a) a veszélyes áruk egyes tételeihez használt belső csomagolás és a tartalmazott mennyiség megfelel az adott tételre vonatkozó csomagolási utasítás vonatkozó részének; b) az alkalmazott külső csomagolóeszközöket a veszélyes áruk egyes tételeire vonatkozó összes csomagolási utasítás megengedi; c) szállításra előkészített állapotában a küldeménydarab megfelel a küldeménydarabban levő anyag vagy tárgy legkorlátozóbb csomagolási csoportjára vonatkozó a teljesítőképességi szintnek; d) a veszélyes árukat nem szükséges a 7-1. táblázat szerint elkülöníteni, hacsak az ICAO TI másként nem rendelkezi; és e) az egy külső csomagolóeszközben elhelyezett különféle veszélyes áruk mennyiségeinek olyannak kell lenni, hogy a „Q” értéke ne haladja meg az 1-et, ahol a „Q” kiszámítása az alábbi képlettel történik: Q

n1 n n  2  3  ...  1, M1 M2 M3

ahol n1, n2 stb. a különböző veszélyes áruk nettó mennyiségeit jelöli, míg M1, M2 stb. ezeknek a különböző veszélyes áruknak a maximális nettó mennyisége a 141

3-1. táblázat szerint, utas- illetve teherszállító légijárművekre vonatkozóan. Ugyanakkor az alábbi veszélyes árukat nem szükséges figyelembe venni a „Q” érték kiszámításakor: 1)

szén-dioxidot, szilárd (szárazjég), UN 1845;

2) azokat, amelyeknél a 3-1. táblázat 11 és 13 oszlopában „Nincs korlát” jelzés szerepel; 3) azonos UN szám alá, csomagolási csoportba és fizikai állapotba (tehát szilárd vagy folyadék) tartozó árukat, feltéve, hogy ezeken kívül Nincs veszélyes áru a küldeménydarabban, és a teljes nettó mennyiség nem haladja meg a 3-1. táblázat szerinti maximális nettó mennyiséget. A 6.2 alosztály (fertőző anyagok) anyagait tartalmazó külső csomagolás tartalmazhat hűtésre vagy fagyasztásra szolgáló anyagot, vagy csomagoló anyagot, például felszívó anyagot. ÉRTÉKELÉS

Megvizsgálva: ha a vonatkozó szabályokat betartották Szabálytalan: o ha a „Q” érték meghaladja az 1-et; o ha a fuvarokmányban az „All packed in one” bejegyzés nem szerepel o ha a jelölések (UN szám, feladó, címzett stb.) és a vonatkozó címkék (minden árura értve) nincsenek feltüntetve a küldeménydarabon; o a jelölések vagy a címkék nem láthatók, elfedik egymást Tárgytalan: a pont vizsgálata csak egybecsomagolás esetén értelmezhető, minden egyéb esetben tárgytalan.

3.5.4. EGYESÍTŐCSOMAGOLÁS ELŐÍRÁSOK Az ellenőrzés tárgya:

21. Egyesítőcsomagolás használatára vonatkozó előírások

HASZNÁLATÁRA

Szabálytalan

Megvizsgálva

VONATKOZÓ

Tárgytalan

Megjegyzés

(ICAO TI 5;2.4.10, 5;3.3)

Egyesítőcsomagolás: olyan burkolat, amit egy feladó használ egy vagy több küldeménydarab egységbe fogására a szállítás alatti könnyebb kezelés és rakodás céljára. /ICAO TI 1. rész 3.1/

142

AZ EGYESÍTŐCSOMAGOLÁSBAN ELHELYEZETT KÜLDEMÉNYEK /ICAO TI 5:1.1/

Az egyesítőcsomagolás alkalmazása esetén a küldeménydarabokat a külső csomagolóeszközbe szorosan kell elhelyezni. Az egyesítőcsomagolásban levő minden küldeménydarabot helyesen kell csomagolni, jelölni, címkézni (bárcázni) és a sérülés minden jelétől mentesnek és helyesen előkészítettnek kell lennie. A veszélyes árut tartalmazó küldeménydarabokat és egyesítőcsomagolásokat az üzemben tartónak a veszélyes árutól elkülönítve kell felajánlani. Megjegyzés 1.— A veszélyes árut tartalmazó küldeménydarabokat és egyesítőcsomagolásokat ugyanazon fuvarlevélen lehet feltüntetni, mint az ICAO TI hatálya alá nem tartozó árut. Az egyesítőcsomagolás nem tartalmaz olyan veszélyes áru küldeménydarabokat, amelyeket egymástól el kell különíteni;

59. ábra: Egyesítő csomagolások

60. ábra: Egyesítő csomagolások

143

AZ EGYESÍTŐCSOMAGOLÁSOK JELÖLÉSE /ICAO TI 5:3.3/

Az egyesítőcsomagolásban levő minden küldeménydarabot helyesen kell csomagolni, jelölni, címkézni (bárcázni) és a sérülés minden jelétől mentesnek és ICAO TI szerint előírt minden tekintetben helyesen előkészítettnek kell lennie. Az egyesítőcsomagolás nem befolyásolhatja hátrányosan az egyes küldeménydarabok szándékolt funkcióját. Az egyesítő csomagoláson fel kell tüntetni az "Egyesítőcsomagolás" (Overpack) feliratot és az egyesítőcsomagolásban levő minden veszélyes áru tétel helyes szállítási megnevezését és UN számát, valamint a belső csomagolásokon levő speciális kezelési utasításokat, kivéve ha az egyesítőcsomagolásban levő minden veszélyes áru reprezentatív jelölése és címkéje (bárcája) kívülről látható, kivéve, hogy a 3.2.6 és 3.5.1 h) - i) pontban előírtakat nem kel alkalmazni. A csomagolóeszköz típusra vonatkozó jelöléseket az egyesítőcsomagoláson nem kell feltüntetni.

KORLÁTOZOTT MENNYISÉGŰ VESZÉLYES ÁRU EGYESÍTŐCSOMAGOLÁSA /ICAO TI 3:4.5.3/

Ha árut tartalmazó küldeménydarabokat egyesítőcsomagolásba helyeznek, az egyesítőcsomagolást el kell látni az „EGYESÍTŐCSOMAGOLÁS” felirattal és 3:4 fejezet szerinti jelöléssel, kivéve, ha az egyesítőcsomagolásban levő minden veszélyes árura jellemző jelölések láthatóak.

144

ENGEDMÉNYES MENNYISÉGŰ VESZ. ÁRU EGYESÍTŐCSOMAGOLÁSA /ICAO TI 3:5.4.3/

Az árut tartalmazó egyesítőcsomagolásokat el kell látni az 3:5.4.1 pontban előírt jelöléssel, kivéve, ha az egyesítőcsomagolásban levő küldeménydarabok jelölése kívülről jól látható. KÖVETELMÉNYEK A JELÖLÉSE AZ EGGYESTŐCSOMAGOLÁSON LÉVŐ JELÖLÉSEKRE /ICAO TI 5:2.1/

A veszélyes árut tartalmazó egyesítő csomagolásokat, amelyeket légi szállításra felajánlanak, jelöléssel ellátni a jelölésekkel kapcsolatos általános előírások alapján. Valamennyi jelölést úgy kell a csomagolóeszközökön elhelyezni, hogy azokat annak semmilyen része vagy tartozéka, illetve semmiféle más címke (bárca) vagy jelölés ne takarhassa ki vagy fedhesse el. /ICAO TI 5:2.2.1/ Valamennyi jelölésnek /ICAO TI 5:2.2.2/: a)

tartósnak kell lennie, és a küldeménydarab külső felületére nyomtatással vagy más módon kell felvinni vagy arra rögzíteni;

b)

jól láthatónak és olvashatónak kell lennie;

c)

hatékonysága az időjárás hatására lényegesen nem csökkenhet;

d)

kontrasztos színű háttéren kell megjelennie;

e)

nem lehet más csomagolás jelölésekkel együtt oly módon elhelyezni, hogy hatékonysága csökkenjen.

A folyékony veszélyes árukat tartalmazó küldeménydarabokon a helyes orientációt jelölő nyilakon kívül nem lehetnek egyéb nyilak /ICAO TI 5:2.3/. KÜLDEMÉNYDARAB TÁJOLÁSA JELÖLÉS EGYESÍTŐ CSOMAGOLÁSON /ICAO TI 5:3.3.2/

A küldeménydarab tetején zárószerkezettel ellátott, folyékony veszélyes árut tartalmazó önálló küldeménydarabokat tartalmazó egyesítőcsomagolásokat a „Küldeménydarab tájolása” jelöléssel kell ellátni, kivéve azt az esetet, ha a szóban forgó címkéket (bárcákat) a küldeménydarabra erősítik, és azok az egyesítőcsomagoláson kívülről is láthatók. A szóban forgó címkéket (bárcákat) az egyesítőcsomagolás legalább két szemközti függőleges oldalára kell felerősíteni vagy rányomtatni úgy, hogy a nyilak a kívánt irányba mutassanak, jelezve az egyesítőcsomagolás megfelelő tájolását annak érdekében, hogy a küldeménydarab tetején levő zárószerkezetek felül legyenek, függetlenül attól, hogy a küldeménydarabokon vannak-e oldalsó zárószerkezetek.

145

61. ábra: Orientációs nyíl

EGYESÍTŐCSOMAGOLÁSOK CÍMKÉZÉSE (BÁRCÁZÁSA) /ICAO TI 5:3.3/

Az egyesítőcsomagolásokat a 3. fejezetben a küldeménydarabokra előírt módon kell címkézni (bárcázni), az egyesítőcsomagolásban található minden egyes veszélyes árut tartalmazó tételt illetően, kivéve, ha az egyesítőcsomagolásban található valamennyi veszélyes áru fajtára vonatkozó címke (bárca) látható. ELŐÍRÁSOK A 7 OSZTÁLYRA /ICAO TI 5:1.2/

A szállítási mutatószám (TI) egy küldeménydarabra, egyesítőcsomagolásra, konténerre a következő eljárás alapján meghatározott szám a) Meg kell határozni a legnagyobb sugárzási szintet millisievert per órában (mSv/h) a küldeménydarab, egyesítőcsomagolás, konténer külső felületétől 1 m távolságban. Az így kapott értéket meg kell szorozni 100-zal, a kapott érték a szállítási mutatószám. Urán- és tóriumérceknél és ezek koncentrátumainál legnagyobb sugárzási szintként a külső felülettől 1 m távolságban bármely ponton a következő értékek vehetők 0,4 mSv/h urán- és tóriumércekre és fizikai koncentrátumaikra; 0,3 mSv/h kémiai tóriumkoncentrátumokra; 0,02 mSv/h kémiai uránkoncentrátumokra, az urán-hexafluorid kivételével. b) A, konténerekre az a) pont szerint kapott értéket az 5.1 táblázatban található megfelelő tényezővel meg kell szorozni. c) Az a) és b) pontok szerint kapott értékeket egy tizedesjegyre fel kell kerekíteni (pl. 1,13-ot 1,2-re), kivétel a 0,05 vagy ennél kisebb érték, ami nullának vehető Minden egyesítőcsomagolás vagy teherkonténer szállítási mutatószámát vagy a bennük levő küldeménydarabok mutatószámainak összegeként, vagy a sugárzási szint közvetlen mérésével kell meghatározni, kivéve nem merev egyesítőcsomagolások esetén, amikor a szállítási mutatószámot csak az összes küldeménydarab szállítási mutatószámainak összegeként lehet meghatározni.

146

5-1. táblázat — Szorzótényezők teherkonténerekhez

A kritikussági biztonsági mutatószámot minden egyesítőcsomagolásra, ill. konténerre a benne levő küldeménydarabok CSI értékének összegzésével kell meghatározni. Ugyanígy kell meghatározni egy küldemény vagy egy légi jármű összegzett CSI értékét. A küldeménydarabokat és az egyesítőcsomagolásokat az 5.2 táblázatban meghatározott feltételek és a következő előírások szerint az I-FEHÉR, a II-SÁRGA vagy a III-SÁRGA kategóriába kell besorolni a) A küldeménydaraboknál és egyesítőcsomagolásoknál a megfelelő kategória meghatározásánál figyelembe kell venni a szállítási mutatószámot (TI) és a felületen mért sugárzási szintet. Amennyiben a szállítási mutatószám (TI) kielégíti valamelyik kategória feltételeit, de a felületen mért sugárzási szint egy másik kategóriának felel meg, a küldeménydarabot, ill. egyesítőcsomagolást a két kategória közül a magasabba kell besorolni. Ebben az összefüggésben a I-FEHÉR kategória tekintendő legalacsonyabbnak. b) A szállítási mutatószámot (TI) az 1.2.3.1.1 és az 1.2.3.1.2 pont szerint kell meghatározni. c) Amennyiben a felületen mért sugárzási szint nagyobb, mint 2 mSv/h, a küldeménydarabot, ill. egyesítőcsomagolást kizárólagos használat mellett és a 7;2.9.5.3 pont szerinti előírásoknak megfelelően kell szállítani. d) Azt a küldeménydarabot, amelyet külön megegyezés alapján szállítanak, .a III-SÁRGA kategóriába kell besorolni, kivéve ha a 2;7.2.4.6 pont előírásait alkalmazzák. e) Azt az egyesítőcsomagolást, amely külön megegyezés alapján szállított küldeménydarabokat tartalmaz, a III-SÁRGA kategóriába kell besorolni, kivéve ha a 2;7.2.4.6 pont előírásait alkalmazzák. Egyesítőcsomagolások és teherkonténerek esetén a címke (bárca) „Contents” (tartalom) és „Activity” (radioaktivitás) rovataiban fel kell tüntetni a 3.5.1.1 h) 1) A), illetve B) pontokban előírt információkat, összesítve az egyesítőcsomagolás vagy konténer teljes tartalmára azzal a kivétellel, hogy a különféle radionuklidokat tartalmazó vegyes küldeménydarabokat tartalmazó egyesítőcsomagolások vagy konténerek címkéin (bárcáin) a szóban forgó rovatokban a “Lásd a fuvarokmányt” (See Transport Documents) szöveg szerepelhet; : (5:3.5.1.1)

147

5-2. táblázat — A küldeménydarabok és egyesítőcsomagolások kategóriái

Feltételek Szállítási mutatószám (TI)

A felületen mért legnagyobb Kategória sugárzási szint a küldeménydarabokon

0*

Legfeljebb 0,005 mSv/h

I-FEHÉR

Nagyobb, mint 0, de legfeljebb Nagyobb, mint 0,005 mSv/h, de II-SÁRGA 1* legfeljebb 0,5 mSv/h Nagyobb, mint 1, de legfeljebb Nagyobb, mint 0,5 mSv/h, de III-SÁRGA 10 legfeljebb 2 mSv/h Nagyobb, mint 10

Nagyobb, mint 2 mSv/h, de III-SÁRGA** *legfeljebb 10 mSv/h

* Amennyiben a mért szállítási mutatószám (TI) nem nagyobb, mint 0,05, a szállítási mutatószám (TI) az 7.6.1.1 c) pont alapján nullának vehető. **

Kizárólagos használat mellett kell szállítani.

Tartalom: (5:3.5.1.1 h)) A) az LSA-I anyagok kivételével a 2-12. táblázat szerinti radionuklid(ok) neve, az említett táblázatban előírt szimbólumok alkalmazásával. Radionuklidok keverékekre a sugárzás szempontjából meghatározó nuklidokat kell megnevezni, amennyire a rovatban rendelkezésre álló hely ezt megengedi. Az LSA- vagy SCOcsoportot a radionuklid neve után kell írni. Ehhez az „LSA-II”, „LSA-III”, „SCOI” és „SCO-II” kifejezéseket kell használni; B) LSA-I anyagokhoz elegendő az „LSA-I” megjelölés, a radionuklid nevét nem kötelező feltüntetni; Egyesítőcsomagolások és teherkonténerek esetén a bárcán feltüntetett kritikussági biztonsági mutatószámban (CSI) szerepelnie kell a fenti h) pontban előírt információnak összesítve az egyesítőcsomagolás, illetve a teherkonténer teljes hasadóanyag-tartalmát.; (5:3.5.1.1) Minden, radioaktív anyagot tartalmazó egyesítőcsomagolást legalább két, egymással szemben levő külső oldalán kell címkével (bárcával) megjelölni. Ezenkívül minden hasadóanyagot tartalmazó küldeménydarabra, egyesítőcsomagolásra és teherkonténerre, kivéve a 6;7.10.2 pont szerinti mentesített hasadóanyagokat tartalmazókat az 5-21. ábrának megfelelő címkét (bárca) is el kell helyezni; ezeket a címkéket (bárcákat) lehetőleg a radioaktív anyagra utaló címkék (bárcák) mellett kell elhelyezni. A címkék (bárcák) nem takarhatják a 2. fejezetben meghatározott jelöléseket

148

A VESZ. ÁRUK FUVAROKMÁNYÁN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK /ICAO TI 5: 4/

A fuvarokmányban fel kell tüntetni o a kiegészítő követelményeket a küldeménydarab, az egyesítőcsomagolás vagy a teherkonténer rakodását, elhelyezését, fuvarozását, kezelését és kirakodását illetően, ideértve bármely különleges rakodási előírást a biztonságos hőleadás érdekében; o annak jelzését, hogy egyesítőcsomagolást használtak, ha van ilyen; ELFOGADÁSI ELJÁRÁSOK /ICAO TI 7:1.3/

Az üzemben tartó csak akkor fogadhat el a légijármű fedélzetén történő szállításra veszélyes árut tartalmazó egyesítőcsomagolás vagy radioaktív anyagot tartalmazó teherkonténert vagy egységrakományképző eszközt vagy más típusú rakodólapot, mint azt 7. rész 1.3 bekezdés meghatározza, ha az ellenőrzőlista alapján meggyőződött a következőkről /ICAO TI 7. rész 1.3.1/: …… c) a küldeménydarabok, egyesítőcsomagolások vagy teherkonténerek jelölése megfelel a csatolt veszélyes áru fuvarokmányban feltűntetetteknek és azok jól láthatóak; d) ha szükséges, a csomagolóeszköz jelölésében a csomagolási csoport betűjele, amelyre a gyártási típust sikeresen bevizsgálták, megfelel a benne lévő veszélyes árunak. Ez nem vonatkozik azokra az egyesítőcsomagolásokra, amelyeken nem látható a csomagolóeszköz jelölése; e) a helyes szállítási megnevezések, UN számok, címkék (bárcák) és speciális árukezelési utasítások a belső küldeménydarabokon jól láthatóak vagy meg vannak ismételve az egyesítőcsomagolás külsején; e) a küldeménydarab, egyesítőcsomagolás vagy teherkonténer címkézése (bárcázása) megfelel az 5;3 fejezet előírásainak; f) a küldeménydarab külső csomagolása a csatolt veszélyes áru fuvarokmányban meghatározott típusú és a vonatkozó csomagolási utasítás értelmében engedélyezett. g) a kombinált csomagolás külső csomagolásának vagy az önálló csomagolásnak típusát a vonatkozó csomagolási utasítás engedélyezi; és ha látható, megegyezik a veszélyes árukat kísérő fuvarokmányon feltüntetett típussal; h) küldeménydarab vagy egyesítőcsomagolás nem tartalmaz olyan különböző veszélyes árukat, amelyek a 7-1. táblázat szerint elkülönítést igényelnének; i) a küldeménydarab, egyesítőcsomagolás, teherkonténer vagy egységrakományképző eszköz nem szivárog és semmi nem utal arra, hogy integritása megsérült volna; j) az egyesítőcsomagolás nem tartalmaz „csak teherszállító légijárművön” címkét (bárca), kivéve, ha 149

1) a küldeménydarabok olyan módon vannak összefogva, hogy jó láthatóságuk és könnyű hozzáférhetőségük biztosított; 2) a 7. rész 2.4.1 értelmében a küldeménydaraboknak nem kell hozzáférhetőnek lenniük; vagy 3) legfeljebb egy küldeménydarab érintett. ÖSSZEFOGLALÁS

ÉRTÉKELÉS

Megvizsgálva: Ha a jelölések és a fuvarokmány szabályszerűek. Szabálytalan: o ha a jelölés és/vagy címke hiányzik, vagy az eredeti csomagoláson lévők nem látszanak, de azokat nem „ismételték” meg az egyesítőcsomagoláson, vagy az OVERPACK felirat a külső részen nem szerepel, amely mulasztás „Helytelen bárcázás, jelölés, nagybárcázás vagy TAG, valamint ezek hiánya”. o ha a jelölés vagy címke láthatósága nem megfelelő (pl.: kopott, olvashatatlan, elfedett stb.) amely mulasztás „A címkék (bárcák) mérete, színe vagy a betűk, számok, jelképek, TAG mérete, színe nem felel meg az előírásoknak”. o A fuvarokmányból hiányzik az egyesítőcsomagolás bejegyzés, amely az okmányokból valamely információ hiányzik mulasztás. Megvizsgálva: ha nincs hiányosság.

150

3.5.5. KORLÁTOZOTT MENNYISSÉGŰ VESZÉLYES ÁRUT TARTALMAZÓ KÜLDEMÉNYDARABOK Az ellenőrzés tárgya:


Tárgytalan

Megjegyzés

(ICAO TI 5;2.4.11, 3;4.56)

22. Korlátozott mennyisségű veszélyes árut tartalmazó küldeménydarabok jelölései

MENNYISÉGI KORLÁTOZÁSOK /ICAO TI 3: 4.1.2, 4.3/

FIGYELEM! Utasszállító gép esetén az ICAO TI 3:4.2 rész a „Q” érték vonatkozásában eltérő rendelkezéseket tartalmaz. (lásd: a következő részben a csomagolás és csomagolóeszközök pontban) A küldeménydarabonkénti nettó mennyiség nem haladhatja meg azt a mennyiséget, amely a 3-1. táblázat 10 oszlopában „Y“ előtagot tartalmazó csomagolási utasításhoz a 11 oszlopba tartozik. A küldeménydarabonkénti bruttó tömeg nem haladhatja meg a 30 kg-ot. Ha egy külső csomagolóeszköz különböző veszélyes árukat tartalmaz, akkor az ilyen veszélyes áruk mennyiségét úgy kell korlátozni, hogy a) a 2 osztály (kivéve az UN 2037, UN 3478 és UN 3479 tételeket) és 9 osztály kivételével a többi osztály esetén a küldeménydarabban levő összegzett nettó mennyiség (Q) nem lehet 1-nél nagyobb, ahol „Q“ értékét a következő képlettel számoljuk ki:

Q

n1 M1



n2 M2



n3 M3

 ...

ahol n1, n2 stb. a különböző veszélyes áruk nettó mennyiségei és M1, M2 stb. a 3-1. táblázatban a megfelelő „Y“ csomagolási utasításhoz a különböző veszélyes árukra megadott maximális nettó mennyiségek; és b) a 2 osztályban (kivéve az UN 2037, UN 3478 és UN 3479 tételeket) és a 9 osztályban: 1) ha azok más osztályokba tartozó árukkal együtt vannak csomagolva, akkor a küldeménydarab bruttó tömege nem haladja meg a 30 kg-ot; vagy 2) ha más osztályokba tartozó árukkal együtt van csomagolva, akkor a küldeménydarab bruttó tömege nem haladhatja meg a 30 kg-ot, a 2 osztályon (kivéve az UN 2037, UN 3478 és UN 3479 tételeket) vagy 9 osztályon kívüli egyéb áruk teljes nettó mennyisége (Q) a küldeménydarabban nem haladhatja meg az 1-et, ha az előző a) pont szerint számítják. c) Az UN 1845 szén-dioxid, szilárd (szárazjég) más osztályba tartozó árukkal egybecsomagolható, feltéve, hogy a küldeménydarab bruttó tömege nem haladja meg a 30 kg-ot. A „Q“ érték kiszámításánál a szárazjég mennyiségét 151

nem kell figyelembe venni. Azonban a szilárd szén-dioxidot (szárazjeget) tartalmazó csomagolásnak és a külső csomagolóeszköznek lehetővé kell tennie a szén-dioxid gáz távozását. Ha a külső csomagolóeszközben levő különböző veszélyes áruk között csak azonos UN számú, csomagolási csoportú és fizikai állapotú (azaz szilárd vagy folyékony) áruk vannak, akkor a 4.3.3 a) pont szerinti számítást („Q“ érték) nem kell elvégezni. Azonban a küldeménydarabban levő összegzett nettó mennyiség nem haladhatja meg a 3-1. táblázat szerinti maximális nettó mennyiséget. Veszélyes áruk korlátozott mennyiségei csak az ICAO TI 3 részében szereplő korlátozásoknak és rendelkezéseknek megfelelően szállíthatók, és meg kell felelniük az ICAO TI miden alkalmazandó követelményének az alábbi kivételekkel: Csak az utasszállító légijárművön engedélyezett és a következő osztályok, alosztályok és csomagolási csoportok (ha van) kritériumait kielégítő veszélyes áruk szállíthatók ezen előírások szerint, mint korlátozott mennyiségű veszélyes áruk: 2 osztály Csak az UN 1950 a 2.1 és 2.2 alosztályban, az UN 2037 a 2.1 és a 2.2 alosztályban járulékos veszély nélkül, az UN 3478 (Üzemanyagcella kazetták gyúlékony folyékony anyag tartalommal) és az UN 3479 (Üzemanyagcella kazetták fémhidridben levő hidrogén tartalommal) 3 osztály II. és III csomagolási csoport 4.1 alosztály II. és III csomagolási csoport, az összes önreaktív anyag kivételével, függetlenül a csomagolási csoporttól 4.3 alosztály

II. és III csomagolási csoport, csak szilárd anyagok

5.1 alosztály

II. és III csomagolási csoport

5.2 alosztály

csak vegyi és elsősegély készletekben levő anyagok

6.1 alosztály

II és III csomagolási csoport

8 osztály II és III csomagolási csoport, kivéve UN 2794, UN 2795, UN 2803, UN 2809, UN 3028 és UN 3506 9 osztály csak UN 1941, UN 1990, UN 2071, UN 3077, UN 3082, UN 3316, UN 3334, UN 3335 Megjegyzés.— Számos tárgy vagy anyag, beleértve a következőket is, NEM engedélyezett ezen korlátozott mennyiségekre vonatkozó előírások alapján: a) b) c) d)

152

azok, amelyek csak teherszállító légijárművön engedélyezettek; az I csomagolási csoportba tartozók; az 1. vagy 7 osztályba, vagy a 2.1 (aeroszolokon kívül), 2.3 vagy 6.2 alosztályba tartozók; a 4.2 alosztályba tartozók vagy 4.2 szerinti járulékos veszélyt jelentők.

CSOMAGOLÁS ÉS CSOMAGOLÓESZKÖZÖK /ICAO TI 3:4.2/

A 4;1.1 szakasz utasszállító légijárműre alkalmazandó általános csomagolási követelményeit be kell tartani, kivéve a 4;1.1.2, /új, csomagolóeszközök

felújított,

ismételten

felhasznált

vagy

átalakított

4;1.1.9 c),

/a küldeménydarabban levő anyag vagy tárgy legkorlátozóbb csomagolási csoportjára vonatkozó teljesítőképességi szint

4;1.1.9 e),

/az utas és az áru szállító gépeknél meghatározott mennyiségek alapján számolt „Q” érték számításra nincs szükség de „Q” értéket kell számolni az adott „Y”-os csom. utasításban meghatározott értékkel.

4;1.1.16,

/gőznyomás

4;1.1.18,

/folyékony anyagokhoz szánt minden csomagolóeszköznek sikeresen ki kell állnia a megfelelő tömörségi próbát

4;1.1.20 ,

/műanyag hordókra és kannákra, kemény műanyag IBC-kre és műanyag belső tartállyal rendelkező összetett IBC-kre vonatkozó felhasználási időszak

pontok követelményeit. Csomagolóeszközöket, beleérte a zárószerkezeteket is, amelyeket többször használtak (azaz korábban kiürítették, majd újra feltöltötték és ismét szállítják őket) alaposan meg kell vizsgálni, és azoknak olyan állapotban kell lenniük, hogy megvédjék tartalmukat, és megtartási funkciójukat ugyanolyan hatásosan lássák el, mint az új csomagolóeszközök. A párnázó- és felszívó-anyagoknak, ha ilyeneket korábban használtak, továbbra is alkalmasnak kell lenniük elsődleges funkciójuk ellátására. Önálló csomagolóeszközök használata, beleértve az összetett csomagolóeszközöket is, nem megengedett. Veszélyes áruk korlátozott mennyiségeit a 3-1. táblázat 10 oszlopában „Y“ előtaggal szereplő, korlátozott mennyiségre vonatkozó csomagolási utasítás szerint kell csomagolni. A belső csomagolóeszközöknek meg kell felelniük a ICAO TI 6. rész 3.2 bekezdés (csomagolásokkal /pl.: papírzsák, üveg, műanyag, fémdoboz stb./ szemben támasztott követelmények) követelményeinek. A külső csomagolóeszközöket úgy kell tervezni, hogy megfeleljenek a ICAO TI 6. rész 3.1 bekezdés gyártási követelményeinek, amelyek a tárgyhoz vagy anyaghoz használandó külső csomagolóeszköz-típusra alkalmazandók.

153

PÉLDA A GYÁRTÁSI KÖVETELMÉNYEK BETARTÁSÁNAK ELLENŐRZÉSÉRE

Példa 1: ICAO TI 6. rész 3.1.4 „A 60 liternél nagyobb űrtartalmú acél hordók palástján legalább két, hengerléssel kiképzett gördítőbordának kell lenni, vagy ehelyett legalább két, különálló gördítőabroncsot kell alkalmazni.”

62. ábra: Hordón egy gördítőabroncs

Tehát az olyan 60 liternél nagyobb űrtartalmú acélhordó, amely palástján csak egy gördítőborda van nem megfelelő a veszélyes áru szállításra.

A KÜLDEMÉNYDARABOK JELÖLÉSE /ICAO TI 3;4/

A korlátozott mennyiségű veszélyes árut tartalmazó küldeménydarabok jelölésére vonatkozó előírásokat a 3;4 fejezet tartalmazza. A veszélyes árut korlátozott mennyiségben tartalmazó küldeménydarabokat el kell látni az 5;2 fejezet vonatkozó bekezdései szerinti jelöléssel, azzal az eltéréssel, hogy az 5;2.4.4.1 pontot (5:2.4.4.1 csomagolási jelölés) nem kell alkalmazni.

A veszélyes árut korlátozott mennyiségben tartalmazó küldeménydarabokat el kell látni a 3-1. ábra szerinti jelöléssel. A jelölésnek jól láthatónak és olvashatónak kell lennie, és felismerhetősége az időjárás hatására lényegesen nem csökkenhet.

Ha korlátozott mennyiségű veszélyes árut tartalmazó küldeménydarabokat egyesítőcsomagolásba helyeznek, az egyesítőcsomagolást el kell látni az “EGYESÍTŐCSOMAGOLÁS” felirattal és az ezen fejezet szerinti jelöléssel, kivéve, ha az egyesítőcsomagolásban levő minden veszélyes árura jellemző jelölések láthatóak.

154

A felső és alsó rész és a vonal fekete, a középső terület fehér vagy megfelelően kontrasztos háttér

Legkisebb méret 100 mm x 100 mm A csúcsára állított négyzet vonalvastagsága legalább 2 mm

Az “Y” jelképet a jelölés középre kell helyezni és annak jó láthatónak kell lenni

Ha a küldeménydarab olyan méretű, hogy csak kisebb jelölés fér el rajta, a méret csökkenthető, ha a jelölés jól látható marad, de nem lehet kisebb 50 x 50 mm-nél

3-1. ábra Korlátozott mennyiség jelölés

KORLÁTOZOTT MENNYISÉGŰ VESZ. ÁRU CÍMKÉZÉSE (BÁRCÁZÁSA) /ICAO TI 3:4.6/

A korlátozott mennyiségeket tartalmazó küldeménydarabokat az 5;3 fejezet előírásai szerint kell címkézni (bárcázni) tehát minden szükséges címke (bárca) az LQ (3-1. ábra) jelölés mellett fel kell tüntetni. KORLÁTOZOTT MENNYISÉGŰ VESZÉLYES ÁRU FUVAROKMÁNY /ICAO TI 3:4.7/

A veszélyes áru fuvarokmánynak meg kell felelnie az 5;4 fejezet alkalmazható követelményeinek (a fuvarokmány formátuma, feladó és címzett, veszélyes áruk megnevezése, veszélyes áruk mennyisége, csomagolóeszközök száma és típusa stb.) A veszélyes áru fuvarokmányában korlátozott mennyiségek esetében, ahol a 3-1. táblázat 11. oszlopában a mennyiség után a „G” betű szerepel és a szállítás a 965 csomagolási utasítás (UN 3480 Lítium ion akkumulátorok) és a 968 csomagolási utasítás (UN 3090 Fémlítium akkumulátorok) IB szakaszának követelményei szerint történik, a nettó mennyiség helyett az egyes küldeménydarab bruttó tömegét kell feltüntetni

155

ÖSSZEFOGLALÁS Korlátozott mennyiségben csomagolt áru ICAO TI 3: 3-1 táblázat szerinti 10 oszlop "Y" csomagolási Mennyiségi korlátozás utasítás mellett szereplő, a 11 oszlopban megjelölt Nem "UN" minősített de Külső csomagolás bevizsgált csomagolóeszköz

UN vagy ID számmal történő jelölés; helyes szállítási megnevezés; Feladó / Címzett neve, címe;

Jelölés

- kell; Címkézés Feladói nyilatkozat

Okmány

minden az adott veszélyes árura vonatkozó címke szükséges; szükséges meg kell felelnie az 5;4 fejezet alkalmazható követelményeinek (a fuvarokmány formátuma, feladó és címzett, veszélyes áruk megnevezése, veszélyes áruk mennyisége, csomagolóeszközök száma és típusa stb.)

ÉRTÉKELÉS

Szabálytalan: o nem megfelelő külső /6:3.1/ vagy belső alkalmaznak /6:3.2/ az adott szállítás során;

csomagolóeszközt

o ha a jelölés és/vagy címke hiányzik, amely mulasztás „Helytelen bárcázás, jelölés, nagy-bárcázás vagy TAG, valamint ezek hiánya”. o ha a jelölés vagy címke láthatósága nem megfelelő (pl.: kopott, olvashatatlan, elfedett stb.) amely mulasztás „A címkék (bárcák) mérete, színe vagy a betűk, számok, jelképek, TAG mérete, színe nem felel meg az előírásoknak”. o az „Y” csomagolási utasításban meghatározott mennyiség feletti a küldemény tömege vagy űrtartalma; o ha nincsenek vagy hiányosak a fuvarokmányok;

156

o ha a fuvarokmány bejegyzések nem megfelelőek amely mulasztás a fuvarokmányokban valamely információ hiányzik; Megvizsgálva: Ha a küldemény minden vonatkozó előírás szerint megfelelt Tárgytalan: Ha nem korlátozott mennyiségű áru a vizsgálat tárgya.

3.5.6. SPECIFIKUS ELŐÍRÁSOK AZ ENGEDMÉNYES MENNYISÉGBEN CSOMAGOLT VESZÉLYES ÁRUKRA Az ellenőrzés tárgya:

Szabálytalan

Megvizsgálva

Tárgytalan

23. Specifikus előírások az engedményes mennyiségben csomagolt veszélyes árukra

Megjegyzés

(ICAO TI 5;2.4.12, 3;5.4)

MENNYISÉGI KORLÁTOZÁSOK /ICAO TI 3:5.1/

Bizonyos osztályokba tartozó, tárgynak nem minősülő veszélyes áruk engedményes mennyiségeire, amelyek megfelelnek e fejezet előírásainak, nem kell alkalmazni a jelen ICAO TI -nak egyéb előírását, kivéve: a)

a postai szállítás tilalmát az 1;2.3 szakaszban;

b)

az 1;3 fejezet definícióit;

c)

az 1;4 fejezet képzési követelményeit;

d) a 2. részben szereplő osztályba sorolási eljárásokat és csomagolási csoport feltételeket; e) a 4;1.1.1, 4;1.1.3.1, 4;1.1.5, 4;1.1.6, 4;1.1.7 és 4;1.1.8 pontok csomagolási követelményeit (a 4;1.1.6 pont alkalmazható az UN 3082 tételre); f)

a 7;2.1 bekezdés rakodási korlátozásait;

g) a veszélyes árukkal kapcsolatos balesetek, rendkívüli események és egyéb esetek a 7;4.4 és 7;4.5 bekezdés szerinti jelentési kötelezettségét; és h)

a veszélyes áruk tiltását a 8;1.1 bekezdés szerint poggyászban.

Megjegyzés.—: Radioaktív anyag esetén az engedményes küldeménydarabokban levő radioaktív anyagokra az 1;6.1.5 pont követelményeit kell alkalmazni.

Azoknál a veszélyes áruknál, amelyek ennek a fejezetnek megfelelően engedményes mennyiségekként szállíthatók, a Veszélyes áruk jegyzéke 9. oszlopában betűből és számból álló kód van feltüntetve az alábbi 3-3. táblázat szerint:

157

3-3. táblázat — Engedményes mennyiségi kódok a 3-1. táblázathoz

Kód

Legnagyobb nettó Legnagyobb nettó mennyiség belső mennyiség külső csomagolásonként csomagolásonként

E0

Engedményes mennyiségben tiltott

E1

30 g/30 ml

1 kg/1 L

E2

30g /30 ml

500 g/500 ml

E3

30 g/30 ml

300 g/300 ml

E4

1 g/1 ml

500 g/500 ml

Gázok esetén a belső csomagolásra megadott mennyiség a belső tartály víztérfogatát jelenti, a külső csomagolásra megadott mennyiség az egy külső csomagolásban levő összes belső csomagolás együttes víztérfogatát jelenti. Ha olyan veszélyes árukat csomagolnak egybe engedményes mennyiségben, amelyekhez különböző kódok tartoznak, a külső csomagolásonkénti legnagyobb mennyiséget a leginkább korlátozó kódnak megfelelően kell korlátozni. DE MINIMIS MENYISÉGEK /ICAO TI 3:5.5/

Az E1, E2, E4 vagy E5 kódok alá tartozó veszélyes anyagok nem tartoznak az ICAO TI hatálya alá, ha azokat áruként szállítják, amennyiben a) az anyag maximális nettó mennyisége belső csomagolásonként folyékony anyagok esetében 1 mL-re, szilárd anyagok esetében 1 g-ra korlátozódik; b) az 5.2 bekezdés előírásai teljesülnek, kivéve hogy nincs szükség köztes csomagolásra, ha a belső csomagolások szilárdan vannak párnázó anyaggal a külső csomagolásban elhelyezve oly módon, hogy a szállítás normális körülményei között azok nem törhetnek el, nem lyukadhatnak ki, vagy tartalmuk nem folyhat ki; és folyékony veszélyes anyagok esetében a külső csomagolás elegendő abszorbeáló anyagot tartalmaz a belső csomagolások teljes tartalmának abszorbeálására; c)

az 5.3 bekezdés előírásai teljesülnek; és

d) A veszélyes anyag maximális nettó mennyisége külső csomagolásonként nem haladja meg szilárd anyagok esetében a 100 g-ot, ill. folyékony anyagok és gázok esetében a 100 mL-t .

158

CSOMAGOLÁS ÉS CSOMAGOLÓESZKÖZÖK /ICAO TI 3:5.2/

Az engedményes mennyiségben szállított veszélyes áruk csomagolóeszközeinek a következőknek kell megfelelniük: a) Minden esetben belső csomagolóeszközt kell alkalmazni. A belső csomagolóeszköz lehet műanyag (folyékony anyagokhoz a falvastagságnak legalább 0,2 mm-nek kell lennie), üveg, porcelán, kerámia, kőagyag vagy fém (lásd a 4;1.1.3.1 pontot is / ellenálló legyen, a veszélyes áru a csomagolóeszközt ne támadja meg stb./). A belső csomagolóeszközök zárószerkezetét huzallal, ragasztószalaggal vagy más alkalmas eszközzel kell rögzíteni; a sajtolt csavarmenetes nyakú tartályokat folyadéktömör menetes kupakkal kell zárni. A zárószerkezetnek a tartalommal szemben ellenállónak kell lennie; b) Minden belső csomagolóeszközt párnázó anyag közé, köztes csomagolásba kell biztonságosan elhelyezni oly módon, hogy normális szállítási körülménynek között ne törhessenek el, ne lyukadhassanak ki, ill. tartalmuk ne szivároghasson ki. Törés vagy szivárgás esetén a közbenső csomagolásnak a teljes tartalmat meg kell tartania, függetlenül attól, hogy a küldeménydarab milyen helyzetben van. Folyékony anyagok esetén a köztes csomagolásnak a belső csomagolóeszköz teljes tartalmának felszívására elegendő nedvszívó anyagot kell tartalmaznia. Ilyen esetben a nedvszívó anyag párnázó anyagként is szolgálhat. A veszélyes áru nem léphet veszélyes reakcióba sem a párnázó anyaggal, sem a nedvszívó anyaggal, sem a csomagolóeszköz anyagával, ill. nem gyengítheti ezen anyagok épségét vagy betöltött feladatuk ellátását; c) A köztes csomagolást erős, merev falú (fa, papírlemez vagy más hasonlóan erős anyagú) külső csomagolóeszközbe kell szilárdan helyezni; d) Minden küldeménydarab típusnak meg kell felelnie az 5;.3 fejezet előírásainak; e) Minden küldeménydarabnak olyan méretűnek kell lennie, hogy elegendő hely álljon rendelkezésre a szükséges jelölések felviteléhez; és f) Egyesítőcsomagolások is alkalmazhatók, amelyekbe veszélyes árut, ill. az ICAO TI előírásainak hatálya alá nem tartozó árut tartalmazó küldeménydarabok is elhelyezhetők, amennyiben a küldeménydarabok az egyesítőcsomagoláson belül rögzítve vannak. KÜLDEMÉNYDARABOK JELÖLÉSE /ICAO TI 3:5.4/

Az engedményes mennyiségű veszélyes árut tartalmazó küldeménydarabokat a 32. ábra szerinti, jól látható és tartós jelöléssel kell ellátni. A jelölésen fel kell tüntetni a küldeménydarabban levő minden veszélyes árura vonatkozóan az elsődleges veszély osztályát, vagy ha van, az alosztályát. Ha a küldeménydarabon a feladó vagy a címzett neve nincs máshol feltüntetve, akkor azt is ezen a jelölésen belül kell feltüntetni. 159

A jelölés méretének legalább 100 mm x 100 mm-nek kell lennie. Az engedményes mennyiségű veszélyes árut tartalmazó egyesítőcsomagolásokat el kell látni minden előírt jelöléssel, kivéve, ha az egyesítőcsomagolásban levő küldeménydarabok jelölése kívülről jól látható.

* **

Azonos színű, fekete vagy vörös vonalkázás és szimbólum, fehér vagy kellően elütő háttéren

* Osztály vagy, ha alosztály szám(ok) helye

van,

** A feladó vagy címzett nevének helye, ha a küldeménydarabon nincs máshol feltüntetve

3-2. ábra Engedményes mennyiség jelölés

ENGEDMÉNYES MENNYISÉGŰ VESZÉLYES ÁRU CÍMKÉZÉSE (BÁRCÁZÁSA)

Az ilyen típusú küldeményeket címkével (bárcával) nem kell ellátni. ENGEDMÉNYES MENNYISÉGŰ VESZÉLYES ÁRU OKMÁNYOK /ICAO TI 3:5.5/

Ha egy dokumentum, például egy légi fuvarlevél kíséri az engedményes mennyiségű veszélyes árukat, akkor annak tartalmaznia kell az „Engedményes mennyiségű veszélyes áruk“ bejegyzést és a küldeménydarabok darabszámát.

160

ÖSSZEFOGLALÁS: Engedményes mennyiségben csomagolt áru 3:3-1. táblázat 9 oszlop és 3-3 Mennyiségi korlátozás táblázat szerinti mennyiségek; Nem "UN" minősített de Külső csomagolás bevizsgált csomagolóeszköz Jelölés Feladó / Címzett neve, címe; excepted jelölés (litium vagy radioactiv) vagy

* **

Címkézés Feladói nyilatkozat Okmány

* **

- kell;

nem szükséges „Engedményes mennyiségű veszélyes áruk“ bejegyzés és a küldeménydarabok darabszáma

ÉRTÉKELÉS

Szabálytalan: o nem megfelelő külső /6:3.1/ vagy belső alkalmaznak /6:3.2/ az adott szállítás során;

csomagolóeszközt

o nincs belső csomagolóeszköz; o Nem alkalmaznak vagy nem megfelelő a párnázó anyag; o a szükséges jelölés nem megfelelő (mérete, formája); o a meghatározott mennyiség felett tartalmaz veszélyes árut a belső csomagolóeszköz; Megvizsgálva: Ha a küldemény minden vonatkozó előírás szerint megfelelt Tárgytalan: Ha nem korlátozott mennyiségű áru a vizsgálat tárgya.

161

3.6.

ÁRUKEZELÉS

(megjegyzés: A fejezetben ismertetett szabálytalanságok kapcsán azok értékelését lásd a fejezet végén)

3.6.1. ÁRU KEZELÉSE, TÁROLÁSA ÁRUKEZELÉS 24. Áru kezelése, tárolása

RAKODÁSI KORLÁTOZÁSOK A PILÓTAFÜLKÉBEN ÉS AZ UTASSZÁLLÍTÓ LÉGIJÁRMŰVEKEN

2.1.1 Veszélyes áruk nem szállíthatók a légijárművek utasok által elfoglalt fülkéjében vagy a légijárművek pilótafülkéjében, az 1;2.2.1 pontban és a 8;1 fejezetben engedélyezett anyagok és a 2;7.2.4.1.1 pont szerinti engedményes küldeménydarabokban lévő radioaktív anyagok kivételével. A veszélyes áruk az utasszállító légijárművek fő fedélzeti rakodóterében csak akkor szállíthatók, ha a rakodótér megfelel a B osztályú vagy a C osztályú légijármű-rakodóterekre vonatkozó valamennyi minősítési követelménynek. A „Csak teherszállító légijárművön” címkével (bárcával) ellátott veszélyes áruk nem szállíthatók utasszállító légijárművön. ÖSSZEFÉRHETETLEN VESZÉLYES ÁRUK

Elkülönítés /ICAO TI 7. rész 2.2.1/ Az egymással veszélyesen reagáló veszélyes árukat tartalmazó küldeménydarabokat nem szabad a légijárműben egymás mellé vagy olyan helyzetben halmazolni, ami lehetővé tenné közöttük a kölcsönhatást szivárgás esetén. Minimálisan a következő elválasztási sémát (7-1. táblázat) kell követni, hogy a veszélyes áruk különböző osztályait tartalmazó küldeménydarabok között az elfogadható szétválasztást fenntartsuk. 7-1. táblázat — Küldeménydarabok elkülönítése

Osztály vagy alosztály Veszélyességi címke (bárca)

1

2

3

4.2

4.3

5.1

5.2

8

1

1. megj.

2. megj.

2. megj.

2. megj.

2. megj.

2. megj.

2. megj.

2. megj.

2

2. megj.

—

—

—

—

—

—

—

3

2. megj.

—

—

—

—

X

—

—

4.2

2. megj.

—

—

—

X

—

—

162

Osztály vagy alosztály 4.3

2. megj.

—

—

—

—

—

—

X

5.1

2. megj.

—

X

X

—

—

—

—

5.2

2. megj.

—

—

—

—

—

—

—

8

2. megj.

—

—

—

X

—

—

—

ROBBANÓANYAGOK ÉS TÁRGYAK ELKÜLÖNÍTÉSE 2.2.2.1 Csak az 1.4 alosztály S összeférhetőségi csoportjának anyagai szállíthatók utasszállító légijárművön. Csak a következő robbanóanyagok szállíthatók teherszállító légijárművön: 1.3 alosztály: C, G 1.4 alosztály: B, C, D, E, G, S összeférhetőségi csoport. 2.2.2.2 A robbanóanyagok „összeférhetősége” határozza meg azt, hogy a robbanóanyagok milyen mértékben helyezhetők el együtt a légijárműben. A robbanóanyagok akkor tekinthetők összeférhetőnek, ha úgy helyezhetők el együtt, hogy nem növekszik meg jelentős mértékben egy baleset bekövetkeztének valószínűsége, vagy egy adott mennyiség esetén nem növekszik meg jelentős mértékében az ilyen baleset hatásainak a nagysága. Az S összeférhetőségi csoport robbanóanyagai minden összeférhetőségi csoporttal együvé rakhatók. A 2.2.2.5 pontban meghatározottak kivételével a különböző összeférhetőségi csoport anyagai minden alosztályon belül együvé rakhatók. A különböző alosztályokba és összeférhetőségi csoportok alá tartozó robbanóanyagok esetében a 7-1. táblázatban látható elkülönítés sémát kell követni, hogy a küldeménydarabok között elfogadható távolság maradjon. 7-2. táblázat — A robbanóanyagok és tárgyak elkülönítése Alosztály és összeférhetőségi csoport

1.3C

1.3G

1.3C 1.4B

1.4B

1.4C

1.4D

1.4E

1.4G

1.4S

x

x

x

x

x

x x

x

1.4C

x

1.4D

x

1.4E

x

1.4G

x

1.4S

x

Az oszlopok és sorok találkozásánál az „x” azt jelenti, hogy ezen alosztályok és összeférhetőségi csoportok robbanóanyagait külön egységrakomány-képző eszközbe 163

kell helyezni, és a légijármű fedélzetére történő berakáskor az egységrakomány-képző eszközöket más áruval el kell választani egymástól minimálisa 2 m elkülönítési távolsággal. Ha ezek nincsenek egységrakomány-képző eszközbe rakva, ezeket a robbanóanyagokat különböző, nem szomszédos rakodási helyre és más áruval legalább egymástól minimális 2 m elkülönítési távolsággal kell berakni. FOLYÉKONY VESZÉLYES ÁRUT TARTALMAZÓ KÜLDEMÉNYDARABOK BERAKÁSA ÉS KEZELÉSE

A légi szállítás során az 5; 3 fejezetben előírt küldeménydarab orientáció címkével (bárcával) ellátott veszélyes áru küldeménydarabokat a légijármű fedélzetére e címkék (bárcák) szerint kell berakni és mindenkor kezelni. A folyékony veszélyes árut tartalmazó önálló csomagolóeszközöket legfelső zárószerkezetükkel felfelé kell berakni és elhelyezni a légijárművön, függetlenül attól, hogy az önálló csomagolóeszközökön oldalsó záróelemek is lehetnek. A VESZÉLYES ÁRUK BERAKÁSA

A „csak áruszállító léfijárművön” bárcával ellátott küldeménydarabokat és egyesítő csomagolásokat az áruszállító légijárműbe a következő előírások szerint kell berakni: a)

C osztályú légijármű raktérbe;

b) tűzjelző/tűzoltó rendszerrel ellátott egységrakomány-képző eszközbe, ami megfelel a légijármű C osztályú áruszakasz minősítési követelményeinek, mint azt az illetékes nemzeti hatóság megállapította (az ULD-n, amit az illetékes nemzeti hatóság úgy határozott meg, hogy kielégíti a légijármű C osztályú szakasz szabványt, fel kell tüntetni az ULD címkén a „C osztályú szakasz” jelölést); vagy d) oly módon, hogy az ilyen küldeménydarabokat vagy egyesítőcsomagolásokat érintő veszélyhelyzet esetén a személyzet tagja vagy más illetékes személy hozzáférhet ezekhez a küldeménydarabokhoz vagy egyesítőcsomagolásokhoz, és az ilyen küldeménydarabok vagy egyesítőcsomagolások elkülönítésére az egyéb áruktól képes azokat kezelni, ha méretük vagy tömegük lehetővé teszi; d)

külső szállítás helikopterrel;

e) az üzemben tartó országának helikopter üzemeltetésre vonatkozó engedélyével a helikopter kabinban (lásd a Kiegészítés S-7;2.4 bekezdését). Megjegyzés.-— Az áru rakterek osztályozása A veszélyes árukat érintő légijármű Események vészhelyzeti elhárítási útmutató ICAO dokumentumban (Doc 9841) található.

A 2.4.1.1 pont előírásait nem kell alkalmazni: a) a 3 osztály, III csomagolási csoport anyagaira a 8 osztály járulékos veszélye nélkül;

164

b) mérgező anyagokra legfeljebb a 3 osztály járulékos veszélyével (6.1 alosztály); c)

fertőző anyagokra (6.2 alosztály);

d)

radioaktív anyagokra (7 osztály);

e)

különféle veszélyes árukra (9 osztály).

Megjegyzés.— Ha a szállított áru nem nyomáskiegyenlített raktérben van, 75 kPa nyomáskülönbség is felléphet. A normál atmoszférikus nyomáson töltött csomagolások adott eseten nem képesek ilyen nyomáskülönbség elviselésére. A csomagolások alkalmasságának bizonyítását a feladótól kell beszerezni. A VESZÉLYES ÁRUK RÖGZÍTÉSE

Az üzemben tartónak olyan módon kell a veszélyes árukat a légijárműben rögzítenie, hogy azok ne mozdulhassanak el. A radioaktív anyagot tartalmazó küldeménydarabok vagy egyesítőcsomagolások esetében a rögzítésnek megfelelőnek kell lennie annak biztosításához, hogy mindig teljesüljenek a 2.8.3 bekezdés elkülönítési előírásai. Általános rakodási előírások A jelen rendelkezések hatálya alá tartozó veszélyes áruk légijárműbe történő berakodásakor az üzemben tartónak védenie kell a veszélyes árukat tartalmazó küldeménydarabokat a sérülésektől, ideérve a poggyászok, a postai küldemények, a készletek vagy más rakományok által okozott sérüléseket is. Különös figyelmet kell fordítani a küldeménydarabok kezelésére azok szállításra történő előkészítése során, a szállításra előirányzott légijármű típusára és az adott légijármű berakodásához előírt módszerre, hogy ne következhessen be véletlen sérülés a küldeménydarabok húzása vagy helytelen kezelése révén. 3.6.2. SZIVÁRGÓ VAGY SÉRÜLT KÜLDEMÉNYDARAB Az ellenőrzés tárgya:

Szabálytalan

Megvizsgálva Tárgytalan

Megjegyzés

25. Szivárgó vagy sérült küldeménydarab

SÉRÜLT KÜLDEMÉNYDARABOK KEZELÉSE, ÉRTÉKELÉSE

Jelen fejezet a küldeménydarabos szállításra, a veszélyes áruk csomagolási egységeire (küldeménydarabokra) vonatkozik. A fejezet példaként bemutat olyan küldeménydarabokat, amelyek különböző mértékű sérülésekkel rendelkeznek. A sérülések súlyosságuk, illetve további szállíthatóságuk szerint három kategóriába lettek besorolva. A fejezet tartalma döntési segédeszközként szolgálhat sérült küldeménydarabok értékelésénél, kihangsúlyozva, hogy az ellenőrnek a helyszínen az adott sérülés alapos 165

vizsgálatával, az adott küldeménydarab és a benne található veszélyes áru veszélyeinek ismeretében, mindig egyedi döntést kell hoznia az áru további szállíthatósága kapcsán. A küldeménydarab sérülések kapcsán a beavatkozás, illetve a hatósági vizsgálat során mindenképpen tisztázni szükséges, hogy a veszélyes áruval közvetlen érintkező csomagolóeszköz (belső csomagolás vagy az önálló csomagolásnál a csomagolóeszköz) az eset kapcsán megsérült, károsodott –e. Tisztázni kell, hogy a veszélyes áruval közvetlen érintkező csomagolóeszköz szerkezeti integritása továbbra is megfelelő a biztonságos átcsomagolás (külső csomagolás) elvégzéséhez és az azt követő tovább szállításhoz. Tárgykörben komoly felelősséggel bír a beavatkozó állomány helyszíni parancsnoka és az ellenőrzést végző személy. Egy mérgező anyag csomagolásának sérülése kapcsán, ha a belső csomagolás állapotát nem ellenőrzik és a küldeményben lévő veszélyes áru a továbbszállítás során vagy a kicsomagolás kapcsán kiszabadul a vele munkát végző felhasználó komoly sérüléseket, egészségkárosodást szenvedhet. JOGI HÁTTÉR AZ ANNEX 18, AZ ICAO-TI ÉS AZ IATA-DGR ÉRTELMÉBEN

Az ANNEX 18 értelmében a(z) „…….5.2.1 Veszélyes anyagok légi-szállításához használt csomagoló eszköznek jó minőségűnek és oly módon összeállítottnak és biztonságosan lezártnak kell lennie, amely megakadályozza a szállítás normál körülményei között a hőmérséklet, a páratartalom, vagy a nyomásváltozás, illetve a rezgés által esetleg keletkező szivárgást. ……8.4.1 A veszélyes anyagot tartalmazó csomagokat és gyűjtő csomagokat, továbbá radioaktív anyagot tartalmazó árukonténereket légijárműbe, vagy egység-rakodó eszközbe rakodásuk előtt szivárgás és sérülés tekintetében meg kell vizsgálni. Szivárgó, vagy sérült csomag, gyűjtőcsomag, vagy árukonténer légijárműbe nem rakodható. ……8.8 Amennyiben a légjárműre ezen rendelkezések alá eső veszélyes anyagot rakodnak, akkor az üzemeltető köteles gondoskodni a rakomány sértetlenségéről.” A fentiek alapján szivárgó vagy sérült küldeménydarab a légi szállításban nem vehet részt. Mivel a veszélyes áru légi szállításával kapcsolatos katasztrófavédelmi hatósági ellenőrzésről és a bírság kivetésének szabályairól szóló 313/2014. (XII. 12.) Korm. rendelet 1.§ értelmező rendelkezései szerint a „…veszélyes áru légi szállítása: a veszélyes áru légi úton történő továbbítása, a veszélyes áru légi szállításra történő előkészítése; …… veszélyes áru légi szállításra történő előkészítése: a légi szállításra engedélyezett áru becsomagolása, dokumentálása, jelölése, tárolása, légijármű kivételével járműre történő be- és kirakodása, átrakása, beleértve a töltést és ürítést is, telephelyen való mozgatása;” így a földi kiszolgálási tevékenységre (mozgatás, rakodás, raktározás, tárolás stb.) vonatkozik az ICAO hatálya. A földi kiszolgálási tevékenység kapcsán is fennáll, hogy szivárgó vagy sérült küldeménydarab a folyamatban (akár a földi kiszolgáló raktárában) 166

nem vehet részt. A földi kiszolgálónak - sérült küldeménydarab esetén - a kiszolgálási folyamatot meg kell szakítania, az illetékes kárelhárításban és/vagy hatósági felügyeletben résztvevő szervezeteket az esetről értesítenie kell.

3.6.3. SÉRÜLÉSI KATEGÓRIÁK I.) EGYSZERŰ SÉRÜLÉSEK A fenti kategória sérülései jellemzően a veszélyes áru kezelés (rakodás, tárolás, rakományrögzítés stb.) kapcsán keletkeznek. Közös jellemzőjük, hogy bár a külső csomagolás kismértékben sérül, kis „esztétikai” hibák (karcolások, horpadások, használat jelei) jelennek meg a csomagolóeszköz külső felületén, de azok a csomagolóeszköz merevségére, szerkezeti integritására nincsenek hatással és nem járnak a küldeménydarab előírt követelményszintjét érintő következménnyel. Fontos e sérüléseknél, hogy a csomagolóeszköz szerkezeti elemeinek funkcióját (zárak, merevítések stb.) a sérülés nem befolyásolja, illetve a csomagolás geometriája nem változik. A csomagolóeszköz külső rétege nem szakad át. A belső csomagolás esetleges sérülése esetén a külső csomagolás a bent lévő veszélyes árut meghatározott ideig képes visszatartani. I.I) Szükséges intézkedések: A küldemény belső csomagolását, annak épségét nem szükséges ellenőrizni. A feladó vagy megbízottja (a veszélyes árukat átvevő üzemben tartói és földi kiszolgáló személyzet részére előírt 6. szintű képesítéssel) soron kívüli vizsgálata, annak eredménye és írásos nyilatkozata alapján az áru továbbítása változatlan állapotban lehetséges. Amennyiben az Ügyfél nem ad írásos nyilatkozatot az áru továbbitását folytatni nem lehet. I.II.) Ilyen sérülések lehetnek: 1.) Fémből, vékonylemezből készült csomagolások esetén Helyenként lekopott lakkozás, súrlódás nyomai

Puha szélű súrlódási, karcolási nyomok / horpadások a köpenyen

167

Puha szélű horpadások / hajlások a perem közelében

168

Eldeformálódott felső perem, a zárak sértetlenek

I Rozsdásodás

169

2.) Műanyagból készült csomagolások

Horpadások (nyomáskülönbségből vagy domború felület által keletkezett, de nem éles szélű), redőképződés feszültségfehéredés nélkül

3.) Kartonból készült csomagolások Nyomódások, horzsolások, a külső papírréteg nem szakadt át, a külső geometria változatlan

Szakadás, a külső papírréteg sérült olyan helyen, ahol több réteg fedi egymást

170

Törésvonal a függőleges éllel párhuzamosan, a külső geometria változatlan

II.) KIRÍVÓ SÉRÜLÉSEK

A fenti kategória sérülései jellemzően a veszélyes áru kezelés (rakodás, tárolás, rakományrögzítés, anyagmozgatás stb.) kapcsán keletkeznek. Biztonságtechnikai szempontból jelentős sérülések, amelyek ahhoz vezethetnek, hogy a küldeménydarab törvényben előírt, a légiközlekedésre vonatkozó megfelelőségi szintjét vélhetően nem sikerül teljesíteni. A csomagolóeszköz külső szerkezete meggyengül, vagy elveszti szerkezeti integritását. A meggyengülő szerkezet külső hatás következtében (rázkódás, oxidáció stb.) kilyukadhat, kiszakadhat vagy már a szerkezeti folytonosság meg is szűnt. II.I.) Szükséges intézkedések: Megfelelő egyéni védelem mellett (az anyag veszélyeinek teljes körű ismeretében, a helyszín és az időpont megfelelőssége és a szükséges eszközök rendelkezésre állása esetén), a vonatkozó tűzoltás/műszaki mentés taktikai szabályok betartásával a küldemény felbontása, a belső csomagolás épségének ellenőrzése. Az ellenőrzés eredményének birtokában az áru vonatkozó szabályzat szerinti átcsomagoltatása – ha az lehetséges - amennyiben a belső csomagolás épp. A belső csomagolás sérülése vagy a helyszíni átcsomagolásának megoldhatatlansága esetén a küldemény kármentő csomagolásba helyezése és elszállítatása a címzetthez vagy megsemmisítésre. II.II.) Ilyen sérülések lehetnek: 1.) Fémből, vékonylemezből készült csomagolások esetén

171

Puha szélű hajlások és rozsdásodás (fontos, hogy a sérülés a hajlásnál rozsdásodik)

Éles szélű horpadások a hordók aljában és megváltozott geometria

Éles szélű horpadások / hajlások és megváltozott geometria

Éles szélű hajlások és horpadások a perem közelében

172

Horpadások / hajlások szerkezeti elemnél (merevítő), geometria megváltozott

Horpadások / hajlások, megváltozott külső geometria

173

Megnövekedett belső nyomás okozta hajlások, rozsdásodás a hajlásoknál / a forrasztási hegnél / a peremnél

174

Éles szélű horpadások / hajlások, megváltozott külső geometria

2.) Műanyag csomagolások Horpadások, benyomódott műanyag tárolók, erős redőképződés

175

3.) Kartonból készült csomagolások Nyomódások, a külső papírréteg is sérült

Szakadás / nyomódás, egészen a belső rétegig hatoló sérülés

176

Nyomódás az egyik vízszintes élnél („megroggyant” a szerkezet), a külső geometria megváltozott

Nyomódások az egyik sarok közelében, a külső papírréteg sérült

177

Az egyik ragasztás szétnyílt, de veszélyes áru nem szabadul ki

III.) VESZÉLYES ÁRU KISZABADULÁS

A küldemény csomagolása átázik, a csomagolóeszköz szivárog vagy folyik mert a belső csomagolás vagy maga a csomagolóeszköz (single pack) szerkezeti integritása megszűnt. Fontos megjegyezni, hogy átázások esetén fontos tisztázni, hogy a nedvesedés valóban a veszélyes áru szivárgás vagy más (pl. esővíz) áztatta át a külső csomagolást. II.I.) Szükséges intézkedések: Megfelelő egyéni védelem mellett, a vonatkozó tűzoltás/műszaki mentés taktikai szabályok betartásával a küldemény kármentő csomagolásba helyezése és elszállítatása a címzetthez vagy megsemmisítésre. Terület mentesítése, megtisztítása.

178

179

ÉRTÉKELÉS

Szabálytalan: o Veszélyes áru szivárgása; o Veszélyes áru ideiglenes tárolására vonatkozó előírások be nem tartása; o Sérült csomagolású küldeménydarabok, IBC-k, nagycsomagolások vagy sérült tisztítatlan, üres csomagolóeszközök, vagy mindezek elkülönítésének elmulasztása; Megvizsgálva: Ha a küldemény minden vonatkozó előírás szerint megfelelt Tárgytalan: Nem lehet tárgytal a vizsgálat.. 3.7.

KÉPZÉS

3.7.1. ELŐÍRT KÉPZÉSI SZINTNEK MEGFELELŐ KÉPZETTSÉG Az ellenőrzés tárgya:

26. Előírt képzési szintnek megfelelő képzettség a légi veszélyes áru szállítás előkészítésében érintett minden személy részére

180

Szabálytalan

Megvizsgálva

Tárgytalan

Megjegyzés

KÉPZÉSI TANTERV /ICAO TI x rész. 4.2/A személyzetet felelősségi körüknek megfelelő követelmények szerint kell kiképezni. Az ilyen képzésnek a következőkre kell kiterjednie: a) általános ismertető képzés – melynek célja az általános rendelkezésekkel való megismertetés; b) munkakörre (feladatra) szakosított képzés – részletes képzést kell nyújtani az adott beosztásra vonatkozó követelményeknek megfelelően, amelyet az érintett személy betölt; c) biztonsági képzés – ez terjedjen ki a veszélyes áruk által jelentett kockázatokra, a biztonságos anyagmozgatási és vészhelyzet elhárítási eljárásokra. Ismeretfelújító képzést kell lebonyolítani az előző képzéstől számított 24 hónapon belül, annak biztosítására, hogy az ismeretek naprakészek legyenek. Azonban, amennyiben a ismeretfelújító képzés az előző képzés érvényességének utolsó három hónapjában következik be, az érvényességi időszak attól a hónaptól kezdődik, amelyben az ismeretfelújító képzés befejeződött, és az előző képzés lejárati hónapjától számított 24 hónapig tart. A képzést követően a tudás ellenőrzésére vizsgát kell tartani. Szükséges annak igazolása, hogy a jelölt a vizsgát sikeresen teljesítette. /4.2.4/A képzésről nyilvántartást kell vezetni, ami az alábbiakat tartalmazza /4.2.5/:

a) a személy neve; b) a legutolsó képzést befejezésének hónapja; c) a képzési követelmények teljesítésére használt oktatási anyagok másolata, illetve leírása, vagy azokra történő hivatkozás; d) a képzést lebonyolító szervezet neve és címe; és e) bizonyíték, hogy a teszt kitöltése kielégítő volt. A munkáltató az oktatási okmányokat minimálisan 36 hónapon keresztül köteles megőrizni a legutolsó képzés befejezési hónapjától számítva, és azokat kérésére át kell adnia a munkavállalónak, vagy a kijelölt nemzeti hatóságnak. A lent található 1-4., 1.5 és az 1-6. táblázat tartalmazza a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos témaköröket, amelyeket a személyzet különböző kategóriáinak meg kell ismerniük. Az üzemben tartók olyan beosztottjai, akik nem szállítanak veszélyes árut (rakomány vagy postaanyag formájában), a saját feladatkörüknek megfelelő képzésben kell, hogy részesüljenek az 1-6. táblázat szerinti témakörök alapján. /4.2.7/

181

JELMAGYARÁZAT 1

— Szállítók, és a szállítók feladatkörét betöltő személyek;

2

— Csomagolók;

3

— Veszélyes árukat kezelő szállítmányozók személyzete;

4

— Rakományt, postaanyagot vagy készleteket kezelő szállítmányozói személyzet (veszélyes áruk kivételével);

5 — Rakomány, postaanyag vagy készletek kezelésével, tárolásával, illetve rakodásával foglalkozó szállítmányozói személyzet; 6

— A veszélyes árukat átvevő üzemben tartói és földi kiszolgáló személyzet;

7 — Rakomány, postaanyag vagy készletek átvételével (veszélyes áruk kivételével) foglalkozó üzembentartói és földi kiszolgáló személyzet; 8 — Rakomány, postaanyag, készletek és poggyász kezelésével, tárolásával és rakodásával foglalkozó üzembentartói és földi kiszolgáló személyzet; 9

— Utasforgalmi személyzet;

10

— Hajózó személyzet és rakodástervezők;

11

— Személyzet (hajózó személyzet kivételével);

12 — Utasok és poggyászaik, rakomány és postaanyag szűrésével megbízott biztonsági személyzet, például biztonsági átvilágító személyzet, vezetőik és a biztonsági eljárások végrehajtásával megbízott személyzet;

182

JELMAGYARÁZAT 7 — Rakomány vagy postaanyag átvételével (veszélyes áruk kivételével) foglalkozó üzembentartói és földi kiszolgáló személyzet 8 —Rakomány vagy postaanyag (veszélyes áruk kivételével) és poggyász kezelésével, tárolásával és rakodásával foglalkozó üzembentartói és földi kiszolgáló személyzet 9 — Utasforgalmi személyzet 10 — Hajózó személyzet és rakodástervezők 11 — Személyzet (hajózó személyzet kivételével) Megjegyzés 1.—A személy beosztásától függően az érintett képzés követelményei eltérhetnek az 1-4. és az 1-5. táblázatban foglaltaktól. Például, az osztályozás tekintetében a biztonsági eljárások végrehajtásával megbízott személyzet (például átvilágítók és felügyelőik) kiképzése csak a veszélyes áruk általános tulajdonságaira kell kiterjedjen.

A kijelölt posta üzemeltetők személyzetét felelősségükkel arányos mértékben kell képzésben részesíteni. Azokat a területeket, amelyekkel a személyzet különböző kategóriáinak meg kell ismerkedniük, az 1-6. táblázat sorolja fel. / 4.2.8/

183

JELMAGYARÁZAT A — a kijelölt posta üzemeltető veszélyes árut tartalmazó postaanyag felvételével foglalkozó személyzete; B — a kijelölt posta üzemeltető postaanyag (más, mint veszélyes áruk) feldolgozásával foglalkozó személyzete; C — a kijelölt posta üzemeltető postaanyag kezelésével, tárolásával és berakásával foglalkozó személyzete; Megjegyzés. — A kijelölt posta üzemeltető személyzete számára nyújtandó képzés témáira vonatkozó útmutatás található az ICAO TI Kiegészítésében (S-1; 3).

IV.) ÉRTÉKELÉS

Szabálytalan: o ha az ellenőrzött munkáltató, a munkavállaló képzéséről szóló dokumentumot nem tudja bemutatni vagy a munkavállaló képzésben nem részesült; o ha az előkészítésben részt vevő személyek nem a munkakörüknek megfelelő képzést (1-5, 1-6 táblázat) kapták. Megvizsgálva: Ha a képzetségek megfelelőek. Tárgytalan: A tárgyi pont nem lehet a jegyzőkönyv szerint „tárgytalan”, mivel az adott árut biztosan kezelte (rakodta, ellenőrizte, tárolta stb.) az adott földi kiszolgáló valamely munkavállalója.

184

4.)

AZ UTASOKKAL ÉS A SZEMÉLYZETTEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK

4.1. AZ UTASOK VAGY A SZEMÉLYZET ÁLTAL SZÁLLÍTOTT VESZÉLYES ÁRUK Hacsak az 8:1.2.2 bekezdés 8-1 táblázatában nincs más előírva, az utasok vagy a személyzet tagjai sem kézipoggyászban, sem feladott poggyászban, sem pedig maguknál tartva nem szállíthatnak veszélyes árukat, ideértve a radioaktív anyagokat tartalmazó engedményes küldeménydarabokat is.. A 8-1. táblázat 30) tétele alatt meghatározottakon kívül biztonsági típusú attasé táskákba, pénztartó kazettákba, pénzeszsákokba stb. beépített veszélyes áruk, pl. lítium akkumulátorok vagy pirotechnikai anyagok teljesen tiltottak; lásd a tételt a 3-1. táblázatban. A folyékony oxigént tartalmazó személyi gyógyászati oxigénellátó eszközök szállítása kézipoggyászban, feladott poggyászban vagy az utasnál egyaránt tilos. A veszélyes árut, (pl. robbanóanyagot, sűrített gázokat, lítium akkumulátorokat stb. tartalmazó elektrosokkoló fegyverek (pl. távsokkoló, taser)) szállítása kézipoggyászban, feladott poggyászban vagy az utasnál egyaránt tilos.

63. ábra: tiltott áruk poggyászban

185

5.)

LÉGI SZÁLLÍTÁST IS MAGÁBAN FOGLALÓ SZÁLLÍTÁSI LÁNC (LÉGIKAMION)

64. ábra: Légi kamion

A légi szállításban gyakran előfordul, hogy úgynevezett légi kamionokkal szállítja a légitársaság az árut közúton, két repülőtér között. A légi kamionok normál közúti szállítóegységek. A légi kamionok légi fuvarlevél kíséretében közlekednek járatszámok alatt, amely szállítási mód légi szállításnak minősül. A fenti, illetve a repülőtérről elhozott vagy oda kiszállítandó veszélyes áruk vonatkozásában, a közúti szállítás során kötelezőek az ADR szabályai. A vonatkozó, a tengeri vagy légi szállítást is magában foglaló szállítási láncra rögzített különleges előírásokat az ADR 1.1.4.2 tartalmazza. Az olyan küldeménydarabok, konténerek, mobil tartányok és tankkonténerek szállítása esetén, melyek tengeri, vagy légi szállítást is magában foglaló szállítási láncban közlekednek és nem felelnek meg teljesen az ADR-nek a csomagolásra, az egybecsomagolásra, a küldeménydarab jelölésére és címkézésére (bárcázására), a nagybárcák és narancssárga táblák alkalmazására nézve, de megfelelnek az IMDG Kódex, vagy az ICAO Műszaki Utasítások előírásainak, a következő bejegyzést kell a fuvarokmányba tenni: „Az 1.1.4.2.1 pont szerinti szállítás” ADR 1.1.4.2.3 szerint, a tengeri vagy légi szállítást is magában foglaló szállítási lánc esetén az 5.4.1 és az 5.4.2 szakaszban előírt okmányok és információk, illetve a 3.3 fejezet szerinti különleges előírásokban megkövetelt információk helyettesíthetők az IMDG Kódexben, ill. az ICAO Műszaki Utasításokban előírt fuvarokmánnyal, illetve információkkal, feltéve, hogy az ADR által előírt kiegészítő információk szerepelnek benne. Ha a küldeménydarabok nincsenek az ADR-nek megfelelően bárcázva és jelölve, akkor az IMDG Kódex vagy az ICAO Műszaki Utasítások szerinti veszélyességi bárcá(k)nak és jelölésnek kell rajtuk lenni. Az egy küldeménydarabba történő egybecsomagolásra az IMDG Kódex vagy az ICAO Műszaki Utasítások előírásait kell alkalmazni. 186

Ezek a könnyítések nem vonatkoznak azokra az árukra, amelyek az ADR 1 – 9 osztályába tartozó veszélyes áruk, azonban az IMDG Kódex vagy az ICAO Műszaki Utasítások előírásai szerint nem veszélyesek. 6.)

TÁRSHATÓSÁGOK (NKH, TEK) ÉRTESÍTÉSE

A veszélyes áru légi szállításával kapcsolatos katasztrófavédelmi hatósági ellenőrzésről és a bírság kivetésének szabályairól szóló 313/2014. (XII. 12.) Korm. rendelet 9. § alapján a katasztrófavédelmi hatóság haladéktalanul értesíti o a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságot a 2. melléklet I. kockázati kategória 3. pontjában foglalt, valamint minden veszélyeshulladék-szállításra vonatkozó szabálytalanság esetében; o a Terrorelhárítási Központot a 2. melléklet I. kockázati kategória 1-4. és 11. pontjában foglalt, valamint minden terrorveszélyeztetett járatra vonatkozó szabálytalanság esetében; A fentieken túl a katasztrófavédelmi hatóság központi szerve a szabálytalanságokról és a kiszabott bírságokról minden tárgyévet követő év március 31-ig tájékoztatja a légiközlekedési hatóságot.

ELLENŐRZÉS HIBA FELTÁRÁS

o

Veszélyes áru szivárgása;

o

Veszélyes hulladék szállításra vonatkozó szabálytalanság;

o Szállításból kizárt veszélyes áruk légi szállítása, szállításra történő előkészítése. o Rejtett veszélyes áru feladása; o Veszélyes áru szivárgása; o Nem engedélyezett szállítási móddal történő szállítás; o A szállított anyagra vonatkozó információk (pl. UN-szám, helyes szállítási megnevezés, bárcaszám, csomagolási csoport) hiánya, vagy a fuvarokmány meglétének hiánya. 187

Ábrajegyzék 1. ábra: Nyilvános nemzetközi repülőterek Magyarországon.............................................................. 13 2. ábra: Nyilvános, egyéb repülőterek Magyarországon ....................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3. ábra: Pér repülőtér torony ............................................................................................................. 14 4. ábra: Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér........................................................................................ 14 5. ábra: Debreceni repülőtér .............................................................................................................. 14 6. ábra: Nyilvános nemzetközi állandó / határnyitási joggal rendelkező kereskedelmi repülőterek........................................................................................................................................ 16 7. ábra: Liszt Ferenc Budapesti Nemzetközi Repülőtér áttekintő térképe ........................................... 17 8. ábra: Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér elhelyezkedése, megközelítése ....................................... 19 9. ábra: Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér belépési pontok, parkolás ............................................... 20 10. ábra Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér „A” porta (javasolt belépési pont) .................................. 21 11. ábra Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér „D” porta ....................................................................... 21 12. ábra Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér állandó belépő ............................................................... 24 13. ábra: Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér földi kiszolgáló szervezetek ........................................... 27 14. ábra:Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren jelenlévő jelentős „Cargo” szállítókHiba! A könyvjelző nem létezik. 15. ábra: Működési engedéllyel rendelkező gazdálkodók a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren (2015. 11. 24. állapot).................................................................................................... 27 16. ábra: Hévíz – Balaton repülőtér áttekintő térképe........................................................................ 28 17. ábra:Hévíz – Balaton repülőtér fekvése, adatai............................................................................. 29 18. ábra: Hévíz – Balaton repülőtér megközelítés............................................................................... 29 19. ábra: Hévíz – Balaton repülőtér belépési pontok .......................................................................... 30 20. ábra Hévíz – Balaton repülőtér légi felvétel .................................................................................. 31 21. ábra: Balaton repülőtér piros kártya............................................................................................. 34 22. ábra Hévíz – Balaton repülőtér állandó benntartózkodási engedély gépjárművek részére ............ 36 23. ábra Hévíz – Balaton repülőtér ideiglenes belépési engedély gépjárművek részére ...................... 37 24. ábra: Hévíz – Balaton repülőtér földi kiszolgáló szervezetek ......................................................... 37 25. ábra Debreceni Nemzetközi Repülőtér elhelyezkedése, megközelíthetősége ................................. 38 26. ábra Debreceni Nemzetközi Repülőtér elhelyezkedése, megközelítése .......................................... 39 27. ábra Debreceni Nemzetközi Repülőtér belépési pontok, parkolás ................................................. 41 28. ábra Debreceni Nemzetközi Repülőtér I-II Kapu (javasolt belépési pont) ....................................... 42 29. ábra Debreceni Nemzetközi Repülőtér VIII kapu ........................................................................... 42 30. ábra:Debreceni Nemzetközi Repülőtér földi kiszolgáló szervezetek .............................................. 47 31. ábra Győr - Pér reptér .................................................................................................................... 1 32. ábra Győr - Pér reptér megközelítése ........................................................................................... 48 33. ábra: reptér elhelyezkedése ......................................................................................................... 51 34. ábra:veszélyes áru légi szállításának bejelentő lapja ..................................................................... 57 35. ábra: www.flightradar24.com/ weboldal...................................................................................... 58 36. ábra: www.flightradar24.com/ weboldal...................................................................................... 58 37. ábra: www.flightradar24.com/ weboldal...................................................................................... 59 38. ábra veszélyes áru jellemző szállítási lánc..................................................................................... 67 39. ábra:„jet blast”............................................................................................................................. 68 40. ábra:jet blast................................................................................................................................ 68 41. ábra:Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér ILS érzékeny területek.................................................... 69 42. ábra: Megfelelően jelölt és címkézett küldeménydarabok ............................................................ 74 43. ábra:Overpack ............................................................................................................................. 75 188

44. ábra: Megfelelően jelölt és címkézett egyesítőcsomagolás,,Overpack” ......................................... 75 45. ábra: egybecsomagolás (All packed in one)................................................................................... 75 46. ábra: Raklap, paletta .................................................................................................................... 76 47. ábra: Merev szerkezetű légi konténer........................................................................................... 76 48. ábra:Részlet a „veszélyes áruk jegyzéke 3-1 táblázat”-ból............................................................. 78 49. ábra:ICAO TI 3. rész 3-1 táblázat (részlet)..................................................................................... 81 50. ábra:A-1 táblázat (részlet) ............................................................................................................ 81 51. ábra: A-2 táblázat (részlet) ........................................................................................................... 82 52. ábra: Engedményes mennyiségű veszélyes áru fuvarokmány bejegyzés........................................84 53. ábra: NOTOC ................................................................................................................................ 95 54. ábra: veszélyhelyzeti kódok .......................................................................................................... 98 55. ábra: Google Translate ...................................................................Hiba! A könyvjelző nem létezik. 56. ábra: angol ADR 5.2 fejezet ........................................................................................................ 108 57. ábra: magyar ADR 5.2 fejezet ..................................................................................................... 108 58. ábra: megfelelő jelölés, címkézés ................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 59. ábra: 3-1. táblázat részlet ........................................................................................................... 110 60. ábra: Radioaktív küldemény címkézése (bárcázása) .................................................................... 120 61. ábra: Takart jelölések és bárcák.................................................................................................. 121 62. ábra: címkék (bárcák) 45°-ban (csúcsára állítva).......................................................................... 121 63. ábra: Csomagoló eszközök jelölései ............................................................................................ 128 64. ábra: Radioaktív küldemény jelölése .......................................................................................... 135 65. ábra: Különböző áruk egybecsomagolása /ICAO TI 4. rész 1.1.9, IATA 8.1.6.9, 9.3 . A táblázat/ .......................................................................................................................................... 140 66. ábra: egybecsomagolt áru fuvarokmány bejegyzés ..................................................................... 140 67. ábra: Elkülönítési szabályok........................................................................................................ 141 68. ábra: Egyesítő csomagolások ...................................................................................................... 143 69. ábra: Egyesítő csomagolások ...................................................................................................... 143 70. ábra: Orientációs nyíl ................................................................................................................. 146 71. ábra: Hordón egy gördítőabroncs ............................................................................................... 154 72. ábra: tiltott áruk poggyászban .................................................................................................... 185 73. ábra: Légi kamion ....................................................................................................................... 186

189

BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Kézikönyv a veszélyes áruk légi szállításának ellenőrzéséhez

Recommend Documents