Bölcskei Gusztáv református püspök tavaly húsvéti igehirdetése a Debreceni Nagytemplomban A félelmet csak a teljes szeretet gyızheti le (Máté 28, 10)
N
e féljetek! Ez a feltámadott Jézus elsı szava. Nem élménybeszámolót tart arról, hogy milyen volt odaát abban a világban, amelyet nem ismerünk... Ne féljetek! Ez ugyanaz, amivel a régi teremtés világában Jézus elbúcsúzott a tanítványoktól. Amikor együtt van a tanítványaival az utolsó órákban, akkor ezt mondja nekik: "ne féljetek! Higgyetek Istenben és higgyetek én bennem!" A feltámadott Jézus ugyanezt a szót mondja: ne féljetek! Az elsı szó, húsvét elsı szava az új teremtés világából bizony ugyanaz, mint amivel a régi világban Jézus elbúcsúzott. Milyen izgalommal tudjuk figyelni szülıként, hogy vajon amikor a gyermekünk elkezd beszélni, mi lesz az elsı szó, amit kimond. Milyen büszkeség és öröm tölt el bennünket, amikor halljuk az elsı szó, a ráismerésnek a szava, amelyikkel talán bennünket szólít meg: mama vagy apa! Szeretett testvérek! Ezen a húsvéti ünnepen így halljuk az új teremtés elsı szavát, amelyikkel Jézus odafordul hozzánk, és azt mondja: ne féljetek! Igen! Húsvét történtében, a feltámadás történetében olyan kevés színes beszámoló van. De a lényeg nem ebben van. A lényeg abban van, és Jézus azért tudja ugyanazt mondani búcsúzásakor, mint feltámadása után, mert Jézus lényege nem változik. Jézus lényege nem változott meg a kereszt és a feltámadás által. Mi emberek, amikor szembesülünk a saját elmúlásunkkal, a saját halálunkkal, akkor az a kérdés izgat talán a legjobban bennünket, hogy vajon hogyan változtatja meg lényegünket a szenvedés, az elmúlás, a halál. Húsvét csodálatos titka, csodálatos misztériuma újra és újra ezt hirdeti nekünk: Jézus lényege nem változott meg. Húsvét arról szól: a halál lényege változott meg. Emlékezzünk csak János evangéliumából Lázár feltámasztásának a jelentére! Lázárt viszszahozza Jézus halálfeletti hatalma, visszahozza a halál birodalmából. És Lázár még sem mond semmit, mert ott a halál lényege nem változott meg. Lázárt kimentette Krisztus szeretete a halál birodalmából, de a halál lényege nem változott meg. Húsvét. Jézus csodálatos szava a legemberségesebb szó, amelyikkel odafordul ezekhez az asszonyokhoz, azt mondja nekik: ne féljetek! Ne féljetek, mert én itt vagyok! Ez az a
2009. április 12.
2
krisztusi szó, amire a legnagyobb szükségünk van ma is. Mindig titok marad, mindig megmarad húsvét misztériuma, amelyiket meg lehet ırizni és soha nem lehet megfejteni, mind ama napig, amelyen a költı Pilinszky mondja: "az atya mint egy szálkát visszaveszi majd a keresztet". Ne féljetek! - ez a Feltámadott elsı szava. İ nagyon jól tudja, hogy erre van a legnagyobb szükségünk, mert a félelem ott él mindegyikünkben. Ott él bennünk, azóta amióta az ember képes volt felrúgni az Isten iránti bizalmat és azt mondta, azért is eszek annak a fának a gyümölcsébıl, amelyikrıl ı azt mondta, hogy ne tegyem. Emlékezzünk csak! Ez az elsı jelenet, amikor a Szentírásban azt olvassuk, azt mondja az ember: hallottam a hangodat és ezért elrejtıztem elıled, mert mezítelen vagyok. Magyarul félek tıled. Innentıl kezdve ott van bennünk a félelem, amelyiket sokszor nem tudunk magunknak sem megmagyarázni, mert csak sejtéseink vannak, hogy mitıl és kitıl félünk. Azt mondja a Feltámadott: ne féljetek! Ne féljetek, mert én itt vagyok! Ez azt jelenti: a halál lényege változott meg és az én irántatok való hőségem és szeretetem nem változott meg. És most lehet, csak most lehet megérteni a húsvéti feltámadott Jézus szavából, hogy miért volt olyan passzív Nagypénteken, miért marad néma. Miért nem tesz semmit? A nagypénteki kereszthalál, a szenvedés passzivitására Isten csodálatos válasza: a húsvét aktivitása, mert húsvét Isten aktív szeretetének a megjelenése, a halálfélelem és az élet félelmeinek világában. Mert nem csak a haláltól lehet félni. Félünk mi olyan sokszor az élettıl, a holnaptól. Ezt a félelmet senki és semmi nem tudja legyőrni vagy legyızni bennünk csak az, aki így lép elénk, aki köszönt és azt mondja: ne féljetek! Húsvét. A feltámadás hite tesz képessé arra, hogy tudjunk felülemelkedni minden indulaton és tudjunk felülemelkedni ezen a félelmen, amit magunkban hordozunk, amit átöröklünk és átörökítünk, mert minden félelemnek és indulatnak fölébe ott van az a bizonyosság, hogy ı visszajött értünk. Amikor azt mondta: "Nem hagylak titeket árvákul, eljövök hozzátok!", akkor nem csapott be, megígérte és itt van: ne féljetek! Jézus nem úgy jelenik meg és nem úgy hirdeti meg ezt az üzenetet, mint akinek nincs köze ahhoz, ami velünk történt és velünk történik. Amikor ı így szól, akkor ez nem az a lelkület, amelyik azt mondja: "nem kell félni, nem fog fájni!" Mert, aki így beszél, annak nincs köze azokhoz, akikrıl szól. Jézus azt mondja: ne féljetek! Én azt mondtam nektek: "nem hagylak titeket árvákul, eljövök hozzátok". Itt vagyok, mert szeretlek titeket! Mert a félelemnek a bennünket megkörnyékezı, bennünk lakozást venni akaró félelemnek valójában nem a bátorság az ellentéte. A félelmet nem lehet bátorsággal legyızni. Meg lehet próbálni, de az ember rájön, hogy az ı bátorsága hihetetlenül kevés. Nagyon könnyen szertefoszlik. A félelemnek csak és kizárólag a szeretet az ellentéte: ezt mondja húsvét. A félelemnek a szeretet az ellentéte, mert csak a teljes szeretet tudja kiőzni, legyızni azt a félelmet, amelyik magányossá tesz, halálosan magányossá. Amelyik el tud bizonytalanítani, amelyik meg tudja keseríteni legszebb pillanatainkat is. Ezért mondja Jézus ilyen egyszerően, ıszintén és magától értetıdıen ezt a mondatot: ne féljetek. Akiket így szólít meg, akik így hallják a Feltámadott elsı szép szavát, azoknak az élete valóban megváltozik, mert a húsvéti hit, a Feltámadottba vetett hit valóban így tud formálni közösséget, így tud embereket egymáshoz vezetni. Mert az a bizonyosság van mögötte, mivel Jézus lényege nem változott, a halál lényege változott meg és így a halál marad magányos, a halál marad magára- erre csak Jézus képes. Ezért ünnepeljük, ezért imádjuk és magasztaljuk ıt ezen a napon és életünk minden napján. Ne féljetek!- mondja Jézus. Pedig külsıleg semmi nem változott. Azt mondja ezeknek az asszonyoknak: menjetek el Galileába. Galileába elindulni nem veszélytelen vállalkozás: bizonytalanok az utak, ki tudja oda lehet e jutni. Ki tudja hol bukkannak fel a rablók vagy a római seregek? Ott vannak a római katonák, az ırök, akik ırzik a sírt. Ott van a hazugságnak,
3
XII. évfolyam 13., húsvéti szám
a manipulációnak a hatalma, hiszen azt mondják az ırség tagjainak: mondjátok azt, hogy itt jártak éjjel a tanítványai és ellopták. Mi majd kimentünk titeket, ha ez a hír odajut a hivatalosokhoz. Külsıleg nem változott, de akiben a teljes szeretet legyızte a félelmet az egyszerre maga is annak az aktív szeretetnek a csodálatos hordozójává válik, amelyiket felismer a Názáreti Jézusban. A húsvéti hit, a húsvéti perspektíva éppen ezt változtatja meg bennünk. Mi kezdjük másképp látni az életünket, a mellettünk, a körülöttünk lévıket, a világot. A húsvéti perspektívában az ember nem úgy tekint a mellette lévıre, mint aki félelmet keltı vetélytárs, akivel versengeni kell, akit le kell gyızni, akit magam mögött kell hagyni. A húsvéti perspektívában a természet, a bennünket körülvevı világ nem egy pusztítással fenyegetı kaotikus halmaz, amelyiket minden áron még a szétrombolása árán is meg kell zabolázni. A történelem nem zőrzavaros események véletlen egymás utánisága, hanem az élı Krisztus uralmának, az élı Krisztus dicsıségének színtere. A hétköznapok nem az értelmetlen hajsza és törtetés alkalmai. Az ünnepek nem átmeneti szünetet jelentenek a szokásos rohanásban, hanem valami egészen más kezdıdik el, mert a feltámadott Jézus azt mondja: ne féljetek! Így kezdıdik az új teremtés. Ennyit tudunk róla. A többit nem. Hogyan történt a feltámadás? Mi történt abban a titokzatos csendben: a kereszthalál és húsvét hajnala között? Nem tudjuk. De elég az, hogy Isten tudja. Ez az ı dolga. Ha ı akarja segítségül hívja az angyalokat, akik elhengerítik a követ. A húsvéti titoknak, a húsvéti misztériumnak ezt az oldalát nekünk felesleges feszegetni. A mi számunkra ott kezdıdik, ahol halljuk az ı szavát, halljuk az ı hangját, amelyik azt mondja: ne féljetek! És ekkor kezdıdik a szép új világ, amelyik nem a félelemre, nem a bizalmatlanságra, nem az egymás letiprására alapítja a maga jövıjét, hanem arra, hogy Jézus lényege nem változott, mert a halál lényege változott meg. Ez a húsvét. Itt kezdıdik, amikor ezt a szót meghalljuk, elhisszük és elkezdjük élni. Most is ezt mondja nekünk Jézus 2008 húsvétján: ne féljetek! Én élek, ti is élni fogtok! Induljatok hát, vár rátok Galilea! Ne féljetek, én is ott leszek! Ámen.
2009. április 12.
4
Heti rendünk: Húsvétvasárnap (április 12.) 9.00 Felszegi imaház [Hunyadi u. 31.], Dr. Fodor Ferenc 9.00 Bokrosi imaház [Batthyány u. 7-9.], Szabó Gábor 10.00 Gyermek-istentisztelet [Kálvin Terem], Szabó Katalin 10.00 Templom Szabó Gábor ágendázik: Dr. Fodor Ferenc 10.00 Kocsér Szabó Gábor 11.30 Kopa Iskola [Szolnoki út 67.], Pap Ferenc 11.30 Fıiskola leányinternátusa [Arany J. u. 28.], Dr. Fodor Ferenc 14.30 Nyársapát Szabó Gábor 18.00 Templom Fekete Zoltán Húsvéthétfı 9.00 Felszegi imaház [Hunyadi u. 31.], Dr. Fodor Ferenc 10.00 Templom Dr. Fodor Ferenc ágendázik: Szabó Gábor keresztel: Dr. Fodor Ferenc 10.00 Kocsér Fekete Zoltán 11.30 Kopa Iskola [Szolnoki út 67.], Pap Ferenc 11.30 Fıiskola leányinternátusa [Arany J. u. 28.], Dr. Fodor Ferenc 14.30 Temetı Dr. Fodor Ferenc 18.00 Templom Fekete Zoltán Kedd 10.00 Idısek otthona [Arany J. u. 35.], Fekete Zoltán 17.30 Fébé Nıszövetség [Kálvin terem], Dr. Fodorné Dr. Nagy Sarolta Szerda 7.30 Gimnáziumi hétkezdı áhítat [Templom], Szabó Gábor 8.00 Általános iskolai hétkezdı áhítat [Templom], Dr. Fodor Ferenc 10.00 Bibliaóra [Hunyadi u. 31.], Dr. Fodor Ferenc 19.00 Istentisztelet [Kórház], Köteles Attila csütörtök 9.30 Kincsİ - Baba-mama klub [Kálvin Terem], Szabó Katalin 15.00 Idısek otthona [Ady E. u. 16.], Szabó Gábor 17.30 Bibliaóra [Kálvin Terem], Szabó Gábor 19.00 Énekkar [Kálvin Terem], Dr. Dávid István szombat: 18.00 Hétvégi hálaadó-istentisztelet [Templom], Pap Ferenc vasárnap (április 19.) 9.00 Felszegi imaház [Hunyadi u. 31.], Dr. Fodor Ferenc 9.00 Bokrosi imaház [Batthyány u. 7-9.], Fekete Zoltán 10.00 Gyermek-istentisztelet [Kálvin Terem], Szabó Katalin 10.00 Templom Dr. Fodor Ferenc
5
XII. évfolyam 13., húsvéti szám
10.00 Kocsér Fekete Zoltán 11.15 Kopa Iskola [Szolnoki út 67.], Pap Ferenc 11.15 Fıiskola leányinternátusa [Arany J. u. 28.], Dr. Fodor Ferenc 18.00 Templom Fekete Zoltán Eltemettük: Gonda Sándor (Gonda Sándor és Pécsi Erzsébet fia) élt 72 évet, budapesti lakos. Halottunk: özv. Szemerédi Györgyné (Angyal Ilona) élt 75 évet, Eötvös K. u. 50. Temetése: 2009. április 14. (kedd) 14 óra a református temetıben. Gáspárné Hegedős Eszter (gimnáziumi tanárnı) Batthyány u. 1/a. Temetésérıl késıbb intézkednek.
Híreink: Az elmúlt héten gyülekezetünkbıl 25.500 Forint adomány érkezett az egyházközség pénztárába. Az elmúlt vasárnapi istentiszteletek perselypénzének összege: 34.695 Forint volt. Isten áldja meg a jószívő adakozókat! Református Egyház technikai száma: 0066 Soli Deo Gloria Alapítvány adószáma: 19182140-1-13.
Iskoláink hírei GIMNÁZIUM: A Református Gimnáziumok X. Országos Informatikai Versenyét 2009. április 4-én, szombaton rendeztük meg. Nyolc iskola 23 diákja jelentkezett, megjelent hét iskola 20 képviselıje. A péntek este megérkezıket egy közeli étteremben vacsorával vendégeltük, majd a kollégiumban Bozsik József programozó matematikus elıadását hallgathatták meg a mesterséges intelligenciáról. Az elıadó bemutatott egy kis robotot is. A zsőritagok gimnáziumunk volt diákjai, akik informatikus szakemberek vagy egyetemi hallgatók (Acsai Péter, Boza Lajos, Bozsik József, Faragó Sándor, ifj. Péntek Imre, Rácz Péter, Suba Gergely), hálásak vagyunk elvégzett munkájukért. Józan Nándor 11. A osztályos tanuló I.helyezést ért el a Nagykırösiek között. A verseny szervezıje Mari László. Pap Zsófia 7. A osztályos tanuló a Kisújszálláson megrendezett Szép Magyar Beszéd Verseny Tiszántúli Fordulóján nyújtott kiváló teljesítményéért arany fokozatban részesült és a legjobb szabadon választott szövegért különdíjat kapott. Felkészítı tanár Bencsikné Szilágyi Zsuzsa. Tantestületi értekezletet tartottunk, ahol megbeszéltük az elıttünk álló feladatokat.
2009. április 12.
6
Gondolatébresztı és Ismeretbıvítı sorok Részlet Gerardus van der Leeuw A vallás fenomenológiája címő mővébıl
A kereszténység új és egyedülálló vonása az, hogy megjelent Isten szeretete. Minden , amit a kereszténység Istenrıl mondani képes, benne foglaltatik ebben az aktív szeretetben. Ez a szeretet Isten lényege, ami isteni kegyként adatik meg az embernek. Mindaz, amit az ember az isteni hatalomhoz való viszonyában megtehet, vagy amivé válhat, benne foglaltatik ebben a szeretetben: engedelmesség, alázat, szentség, remény. A kereszténység kezdete óta nyilvánvalóak eme szeretet ismérvei. Olyan szeretet ez, ami leereszkedik az alacsonyabbhoz, ami a kicsiny kedvéért kicsivé teszi magát . A kereszt dehonesztáló ténye már a kereszténységnek az antik világba való belépése pillanatában nyilvánvaló. Nem bocsátják meg Jézusnak kézmőves származását, s hogy kivégzett gonosztevıként kereszten végezte, sem pedig evangéliumának, hogy a gyermekeket a bölcsek elébe helyezi, sem pedig népének, hogy az rossz hírben áll. Állítólagos feltámadása után vajon mért nem tette ezt Jézus nyilvánvalóvá Pilátus, Heródes vagy a fıpap elıtt ahelyett, hogy egy léha erkölcső magdalai nıszemélynek, egy teljesen ismeretlen kereskedınek s egy pár hasonlóképpen jelentéktelen embernek mutatkozott meg? Mért nem egy híres nép fiaként testesült meg, hanem egy megvetett náció körében a világ egyik eldugott sarkában? Mindez azt bizonyítja, hogy ebbıl a szempontból a kereszténységet ellenfelei jobban értették, mint önnön követıi. Mindenki, aki szolgává teszi magát, aki az alázat, a kicsi felé törekszik, a szeretetben van. Hogy Isten valami egészen Más, hogy szent, tökéletesen jó, tökéletesen igazságos, ez is ugyanazon szeretet megélésének a kinyilatkoztatása. Annak a szeretetnek, ami egészen Más, mert végsı. A szeretetben találkozik az embertıl az Isten felé emelkedı , s az Istentıl az ember felé alászálló irány. A kereszt a szeretet szimbóluma. (Gerardus van der Leeuw : A vallás fenomenológiája Osiris Kiadó, Bp, 2001, 563-4.o.)
7
XII. évfolyam 13., húsvéti szám
Húsvét 1. Passio Izsákkal az apja volt meg egy rızseköteg, Jézus keresztet vitt, körülötte tömeg. Izsák leballagott, élt, még két fiút nemzett, Jézus meghalt : véges vég, végtelen Kezdet.
2. Feltámadás Múltban kereslek, hol sírba tettek, Te nem vagy ott, nem merem hinni! „ Ne féljetek, nem is halott, megmondta nektek, hogy vele lesztek, feltámadott! Jertek, lássátok a helyet, ahol feküdt vala!”— Naptükör-arcával rám villant az égnek angyala. És nézek, már értek, idıket érzek, látok, mint Sárai: Az Úrhoz térnek mind a föld határai! (M.M.)
Grünewald: Feltámadás
8
2009. április 12.
Hajnalok hajnala Pallossal kapuba kerubot állított, nem enged be többé, végleg kitaszított Édentıl keletre: lássam meg a napot, indulhasson reggelek végtelen sora: harmadnapon fényeskedjék az Úr sátora. (M.M.)
Református Bibliaolvasó Kalauz szerinti napi igék (2009. április 12 - 19-e között) Ápr. 12. Ápr. 13. Ápr. 14. Ápr. 15. Ápr. 16. Ápr. 17. Ápr. 18. Ápr. 19.
vasárnap hétfı kedd szerda csütörtök péntek szombat vasárnap
Préd 8; Préd 9; Préd 10; Préd 11; Préd 12; Ez 1; Ez 2; Ez 3;
Zsolt 98; Zsolt 118;
Zsolt 133;
1Kor 15,1-11; 1Kor 15,12-34; 1Kor 15,35-58; 1Kor 16,1-9; 1Kor 16,10-24; Mk 1,1-13; Mk 1,14-20; Mk 1,21-45;
RÉ 186 RÉ 356 RÉ 347 RÉ 185 RÉ 348 RÉ 338 RÉ 215 RÉ 133
Gyülekezetünk Lelkészi Hivatalának címe: 2750 Nagykırös, Szolnoki út 5., telefonszámai: (53)351-535 és (53)552-215 A Hivatal nyitvatarási ideje: Hétfı: 8.00 - 12.00 és 15.00 - 18.00, Kedd - Péntek: 8.00 - 12.00 E-mail címünk:
[email protected], Honlap: http://refkoros.hu
A kiadvány ára: 25 Ft
