EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2012.10.26. SWD(2012) 354 final
BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA amely a következő dokumentumot kíséri: JAVASLAT: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2011/92/EU irányelv módosításáról {COM(2012) 628 final} {SWD(2012) 355 final}
HU
HU
1.
BEVEZETÉS A 2011/92/EU irányelv (a továbbiakban: irányelv) kötelezővé teszi a környezetvédelmi hatásvizsgálat előzetes elvégzését mindazon projektek esetében, amelyek valószínűsíthetően jelentős hatást fognak gyakorolni a környezetre. Kimondott célja, hogy minimumkövetelmények meghatározásával összehangolja a környezeti hatásvizsgálat elveit. Az engedélyezési folyamatban a környezetvédelmi hatásvizsgálat a projektek környezeti költségeinek és előnyeinek felmérésére is kiterjed, és ezáltal hozzájárul fenntarthatóságuk biztosításához.1 A környezeti hatásvizsgálatok átlagos száma: évi 15 000–26 000 Az előszűrések átlagos száma: évi 27 400–33 800 A környezeti hatásvizsgálatok átlagos időigénye: 11,6 hónap
2.
FELADATMEGHATÁROZÁS Általános az egyetértés abban, hogy az irányelv hasznos horizontális eszköze a környezetpolitikának, környezeti és gazdasági-társadalmi előnyökkel egyaránt jár,2 ugyanakkor jelentős hiányosságai is vannak.3 Az irányelv alapvetően eljárási jellegű követelményeket tartalmaz, miközben az eljárás minőségi aspektusainak kezelését a tagállami hatóságokra hagyja. Az irányelv végrehajtásában (az előszűrés, a dokumentáció elégtelen minősége és a nyilvánosság részvétele területén) tapasztalt hiányosságokból az európai uniós környezetvédelmi jog területén indított kötelezettségszegési eljárások 12%-a fakad. A végrehajtás hiányosságai gyakran azokban a tagállamokban figyelhetők meg, ahol nagyszámú infrastruktúra-fejlesztési projektet hajtanak végre, ahol kevesebb a tapasztalat az irányelv alkalmazásában, illetve ahol az alkalmazás decentralizált módon történik. Az irányelv alkalmazása szélesebb értelemben vett társadalmi-gazdasági költségekkel jár, még ha a környezeti hatásvizsgálat fix költségei alacsonyak is.4 Az iparban (főként a kis- és középvállalkozásoknál) költséget okoznak a környezeti hatásvizsgálatok által okozott késedelmek és a kapcsolódó jogviták. A környezeti hatásvizsgálatok EU-szerte nem egységes volta vélhetően akadályozza a belső piac működését, és torzítólag hat a versenyképességre (például az energiaágazatban). A hiányosságok pótlása nélkül a környezetvédelem szintje csökkenni fog, és fennáll a szükségtelen terhek kockázata is.
2.1.
Konkrét problémák Az előszűrés elégtelen volta
1 2
3 4
HU
http://ec.europa.eu/environment/eia/home.htm Az irányelv biztosítja, hogy a környezetvédelmi szempontok már a döntéshozatali folyamat korai szakaszában megfontolásra kerüljenek. Költséghatékony módon biztosítja a fenntartási és a helyreállítási költségek, illetve az egészségkárosodás elkerülését, javítja a belső piac működését, és növeli a nyilvánosság részvételét a döntéshozatali folyamatokban. COM(2009) 378; http://ec.europa.eu/environment/consultations/eia.htm (nyilvános konzultáció). A környezeti hatásvizsgálatok átlagos becsült költsége a projektek összköltségének 1%-a, azaz hatásvizsgálatonként körülbelül 41 000 EUR.
2
HU
Az irányelv nagy mozgásteret hagy a tagállamoknak annak meghatározására, hogy a II. melléklet hatálya alá tartozó projektek esetében mikor kell környezeti hatásvizsgálatot végezni, és ezeket a döntéseiket a tagállamoknak indokolniuk sem kell. A végrehajtott környezeti hatásvizsgálatok számában tapasztalható nagy eltérések azt jelzik, hogy bizonyos tagállamokban a kisebb környezeti hatással járó projekteket is alávetik a környezetvédelmi hatásvizsgálatnak, így szükségtelen adminisztratív terhek keletkeznek, míg másutt a jelentős környezeti következményekkel járó projektek is „megúszhatják” a környezeti hatásvizsgálatot. Az előszűrés helytelen végrehajtása az egyik leggyakoribb probléma, a környezeti hatásvizsgálattal kapcsolatos kötelezettségszegési eljárások 69%-a ezzel a kérdéssel van összefüggésben. A környezeti hatásvizsgálat nem megfelelő minősége A projektek környezetre gyakorolt hatásaival kapcsolatos döntések megalapozottsága szempontjából meghatározó a környezeti hatásvizsgálathoz összeállított jelentések információtartalmának minősége, illetve magának a hatásvizsgálat folyamatának a minősége. Jelenleg nem kötelező az alternatívák vizsgálata és az utólagos monitoring, míg a tárgykijelölés csupán lehetőség. Emiatt gyakran fordul elő, hogy a környezeti hatásvizsgálathoz összeállított jelentések rossz minőségű adatokat és információkat tartalmaznak, ami felületessé teszi az érdemi döntéseket. A következetlenségekből fakadó kockázatok Mivel az irányelv 1997 óta lényegében változatlan, fennáll a kockázata annak, hogy átfedéseket tartalmaz a környezeti tárgyú vizsgálatok területén azóta elfogadott követelményekkel (például az ipari kibocsátásokat szabályozó irányelvvel, az élőhelyvédelmi irányelvvel vagy a stratégiai környezeti vizsgálatot szabályozó ún. SKV-irányelvvel), ami szükségtelen kiadásokat eredményezhet. Mivel az irányelv nem ír elő időkereteket az eljárás egyes szakaszaira nézve, a környezeti hatásvizsgálatok átlagos időtartama 5 és 27 hónap között van. Ezek az eltérések jelentős bizonytalanságot és késedelmeket eredményezhetnek. A nyilvános konzultációk túl szűk időkerete emellett sértheti az Århusi Egyezmény rendelkezéseit, miközben a túl bő időkeretek többletköltséget okozhatnak. 2.2.
Kik az érintettek? A hatóságok (például a jogi követelmények alkalmazásához szükséges időn és erőforrásokon keresztül) Azok a vállalkozások, amelyek az I., illetve a II. melléklet hatálya alá tartozó projektekben részt vesznek (például a környezeti hatásvizsgálathoz szükséges jelentések elkészítésének idő- és erőforrás-igényén, illetve a csúszások és a jogviták miatt felmerülő költségeken keresztül) Azok a szolgáltatók, amelyek a környezeti hatásvizsgálatban részt vesznek (például a környezeti hatásvizsgálatokkal kapcsolatos tanácsadási szolgáltatásokból származó bevételeken és a környezeti hatásvizsgálat folyamatának bizonytalanságain keresztül) Természetes és jogi személyek és egyesületeik (például a megelőzött környezet- és egészségkárosodáson, illetve a jogviták költségein keresztül)
HU
3
HU
3.
AZ EU FELLÉPÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE ÉS HOZZÁADOTT ÉRTÉKE Az EU hatásköreit a környezetvédelem területén az EUMSZ 191. cikke rögzíti. Az EU fellépése mind a szubszidiaritás, mind az arányosság elvének megfelel: Az azonosított problémák között sok olyan van, amely akadályozhatja a belső piac működését, és torzítólag hathat a versenyre és a versenyképességre. Az irányelv módosítása és ezáltal az eljárások egyszerűsítése, a gyakorlat további összehangolása és a következetlenségek kiküszöbölése iránti igény EU-szintű fellépést követel. Az irányelv 1985-ös elfogadása óta az EU kibővült, a kezelendő környezeti kérdések megsokszorozódtak, és eközben a nagyszabású projektek is megszaporodtak (lásd például az energetikában és a közlekedésben végrehajtott projekteket). A környezeti kérdések országhatárokat nem ismerő jellege és egyes projektek országhatárokon átívelő volta miatt az EU-szintű fellépés hozzáadott értéket hordoz magában. Az EU fellépése olyan kérdések kezelését is lehetővé teszi, amelyek az EU egésze szempontjából fontosak (például az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség vagy a katasztrófák megelőzése területén), és hozzájárul az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek teljesüléséhez. Az irányelv fontos eszköze az Espooi és az Århusi Egyezménynek való megfelelésnek.
4.
SZAKPOLITIKAI CÉLOK A kezdeményezés általános célja az irányelv kiigazítása a hiányosságok kiküszöbölésével, a környezetvédelmi és társadalmi-gazdasági változások figyelembevételével és az intelligens szabályozás elveinek érvényesítésével. Célok Konkrét célok Minőségügyi elemek irányelvbe és/vagy megerősítése
Operatív célok
beillesztése az Az előszűrési döntés tartalmára és a meglévők indokolására vonatkozó kötelezettségek meghatározása A környezeti hatásvizsgálathoz összeállított jelentés és a végleges határozat tartalmára és indokolására vonatkozó kötelezettségek meghatározása Az irányelv kiigazítása az új környezeti kihívások figyelembevételével
A szakpolitikán belüli koherencia és az A környezeti tárgyú vizsgálatok EU-jog más aktusaival, illetve a egyszerűsítése nemzetközi joggal való szinergiák Időkeretek meghatározása a környezeti megerősítése, az eljárások egyszerűsítése hatásvizsgálat különböző szakaszaihoz
5.
MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEK A fent megjelölt problémák és célkitűzések, illetve a nyilvános konzultáció eredményeinek figyelembevételével több különböző lehetőséget vizsgáltunk meg,
HU
4
HU
melyek mindegyike eltérő mértékben eredményezné a jelenlegi helyzet megváltoztatását. A „0” jelű lehetőség (az alapforgatókönyv) az EU-fellépés mellőzését jelentette. A „0+” jelű lehetőség (iránymutatások alkalmazása) abban állt, hogy a végrehajtás segítése céljából jogalkalmazási dokumentumok és iránymutatások készülnének a környezeti hatásvizsgálat egyes szakaszaihoz, a figyelembe veendő újfajta kérdésekhez, illetve az egyes projekttípusokhoz. Az 1. lehetőség (technikai kiigazítás) öt olyan módosítást tartalmazott, amely elsősorban a mellékletek módosításán keresztül hozzáigazította volna az irányelvet a műszaki fejlődéshez. A 2. lehetőség (érdemi módosítás) keretében az irányelvnek nemcsak a mellékletei, hanem a cikkei is módosultak volna. Ezt a lehetőséget három allehetőségre bontottuk (2.A, 2.B és 2.C) aszerint, hogy mennyire nagyra törő politikai célokat testesítenek meg, és ennek megfelelően milyen mértékben változna az irányelv hatályos szövege, mekkorák lennének a költségek, illetve milyen mértékű kölcsönhatások jelennének meg az egyes módosítások között. A 3. lehetőség (az irányelv egyesítése az SKV-irányelvvel) egyetlen hatásvizsgálati eljárást hozna létre a tervek és a projektek számára. Ezt a lehetőséget nem értékeltük részletesen, mert nem kivitelezhető, éspedig elsősorban a két eljárás sajátosságai, az eltérő érintett hatóságok, valamint a stratégiai környezeti vizsgálatok területén rendelkezésre álló tapasztalatok korlátozott volta miatt. A 4. lehetőség (új jogi aktus elfogadása a környezeti tárgyú vizsgálatok szabályozására) új jogi aktus előterjesztését jelentette volna, amely egységesítette volna a jelenleg különböző jogi aktusokban (például az irányelvben, az élőhelyvédelmi irányelvben, illetve az SKV-irányelvben) szabályozott hatásvizsgálati és/vagy engedélyezési követelményeket. Ez a lehetőség az irányelv hatályon kívül helyezését és más környezetvédelmi tárgyú európai uniós jogi aktusok (köztük nemrégiben elfogadottak) módosítását eredményezte volna, ezért sem reális, sem arányos megoldásnak nem lehetett tekinteni. Az irányelv végrehajtásának sajátos körülményei (a nemzeti rendszerek közötti különbségek, ideértve az egyes tagállamok által alkalmazott szigorúbb követelményeket is, a környezeti kérdések és az érintett projektek sokfélesége) miatt a rendelet elfogadásának lehetőségét részletesen nem vizsgáltuk. Az 1. táblázat bemutatja a további elemzés céljából kiválasztott „0+”, 1. és 2. jelű megoldási lehetőséget. 1. táblázat: A problémák megoldásának lehetőségei és a szükséges módosítások Probléma
A környezetre jelentős hatást nem gyakorló projektekre is végeznek környezeti hatásvizsgálatot A környezetre jelentős hatást gyakorló projektek „megússzák” a környezeti hatásvizsgálatot Indokolási kötelezettség hiánya az előszűrési döntések esetében A környezeti hatásvizsgálathoz készült jelentések nem a jelentős hatásokra összpontosítanak A környezeti hatásvizsgálathoz készült jelentések gyenge minőségűek
HU
Módosítás
A lehetőség tartalma 0+
1
2.A
2.B
2.C
Alternatív eljárás a II. melléklet hatálya alá tartozó projektekre, mely biztosítja, hogy csak olyan projektek esetében kelljen környezeti hatásvizsgálatot végezni, amelyek valószínűsíthetően jelentős hatást fognak gyakorolni a környezetre, miközben a kisebb projektekre és a kkv-kre nem hárulnak szükségtelen adminisztratív terhek. A III. melléklet kritériumainak módosítása a II. melléklet hatálya alá tartozó projektek előszűrésében tapasztalható következetlenségek kiküszöbölésére A hatóságoknak indokolniuk kell az előszűrési döntéseket Kötelező tárgykijelölés a projektgazda által beterjesztendő környezeti információk tárgyának és részletezettségének meghatározására A környezeti hatásvizsgálathoz rendelkezésre bocsátott információk minőségének ellenőrzése (akkreditált tanácsadók és/vagy minőség-ellenőrző
5
HU
bizottság) Indokolási kötelezettség hiánya az engedélyező határozatok esetében Túl rövid vagy túl hosszú konzultációk A hatóságok túl sok időt töltenek a környezeti hatásvizsgálattal Átfedések más uniós jogi aktusokkal A projekt alternatíváinak nem kellő figyelembevétele Eltérések az előre jelzett és a tényleges hatások között A környezeti hatásvizsgálat nem terjed ki az újfajta környezeti kérdésekre Következetlenségek az irányelv és más uniós jogi aktusok, illetve egyezmények viszonylatában
6.
A hatóságoknak indokolniuk kell végső határozatukat: ismertetniük kell, hogyan vették figyelembe a konzultációk eredményeit és a környezeti információkat A nyilvános konzultációk időkeretének szabályozása Határidők megállapítása a hatóságok döntéseihez (előszűrés és végső határozat) Koordinált vagy egyesített eljárás lefolytatása („egyablakos ügyintézés”) a környezeti hatásvizsgálat és más környezeti tárgyú vizsgálatok együttes kezelésére (pl. ipari kibocsátások, élőhelyvédelmi irányelv, SKV) Az alternatívák kötelező vizsgálata a projektgazda által beterjesztendő információk részeként Az azonosított jelentős hatások kötelező utólagos monitoringja Újfajta környezeti kérdések értékelése (pl. éghajlatváltozás, biológiai sokféleség, a természeti erőforrások igénybevétele, katasztrófakockázatok) Az I. és a II. melléklet kiigazítása (egyes projektek áthelyezése a II. mellékletből az I.-be és újak hozzáadása)
A HATÁSOK VIZSGÁLATA Az alábbiakban a hatásokat (költségeket, előnyöket) a „0” jelű lehetőséghez viszonyítva adjuk meg. A környezeti hatásvizsgálatok éves összköltsége a projektgazdák esetében 558–846 millió EUR-ra, a hatóságok esetében 146– 215 millió EUR-ra tehető.
6.1.
A környezetre gyakorolt hatások A „0+” jelű lehetőség esetében az iránymutató dokumentumok hozhatnak környezeti előnyöket (jobb lesz a hatóságok által elvégzett vizsgálatok, illetve a környezeti hatásvizsgálathoz összeállított jelentések minősége, a projektgazdák jobban látják előre a környezeti hatásvizsgálat követelményeit). Minthogy az iránymutató dokumentumok nem kötelezőek, ezek az előnyök várhatóan csak korlátozott mértékben fognak tudni érvényesülni. Mivel az EU-n belüli jelentős eltérések és a környezetvédelem egyenlőtlen szintjei valószínűleg fennmaradnak, a várható előnyök korlátozottak. Az 1. lehetőség orvosolja az előszűréssel kapcsolatos összes problémát (a mellékletek módosításával), illetve a környezeti hatásvizsgálathoz összeállított jelentések minőségével kapcsolatosak némelyikét (az alternatívák és az újfajta környezeti kérdések kötelező vizsgálatán keresztül). A várható környezeti előnyök korlátozottak. A 2.A jelű lehetőség az előszűréssel kapcsolatos problémákat a III. melléklet, a környezeti hatásvizsgálatok minőségével kapcsolatosakat pedig az eljárási szabályok módosításával (indokolási kötelezettségek, időkeretek, „egyablakos ügyintézés”) részlegesen orvosolja. A várható környezeti előnyök korlátozottak. A 2.B jelű lehetőség előnyei azonosak a 2.A jelűével. A további módosítások (az alternatívák és az újfajta környezeti kérdések kötelező vizsgálata, monitoring, tárgykijelölés, a környezeti hatásvizsgálatokhoz szolgáltatott információk minőségének ellenőrzése) nagy előnyöket ígérnek, és biztosítják az előszűréssel, a környezeti hatásvizsgálathoz összeállított jelentés minőségével és az eljárás minőségével kapcsolatos összes probléma megoldását. A várható környezeti előnyök jelentősek.
HU
6
HU
A 2.C jelű lehetőség a 2.B jelű lehetőségben szereplő összes módosítást tartalmazza; emellett az I. és a II. melléklet módosításával is jár, ami korlátozott vagy jelentős környezeti előnyöket hozhat attól függően, hogy milyen konkrét módosítások kerülnek végrehajtása és mely tagállamok vonatkozásában. Ez a lehetőség az összes problémára megoldást ad, és összességében kedvezőbb környezeti szempontból, mint a 2.B jelű (az I. és a II. melléklet módosításában rejlő nagy előnyöknek köszönhetően). A várható környezeti előnyök igen jelentősek. 6.2.
Közvetlen adminisztratív költségek A „0+” jelű lehetőség esetében az iránymutató dokumentumok kidolgozása elhanyagolható költséggel jár. Az 1. lehetőség öt módosítása közül kettő elhanyagolható (a III. melléklet módosítása) vagy korlátozott mértékű (alternatív eljárások a II. melléklet hatálya alá tartozó projektek esetében) megtakarítást eredményez, egy mérsékelt költségekkel jár (az alternatívák kötelező vizsgálata), kettő pedig kifejezetten költséges (újfajta környezeti kérdések, az I. és a II. melléklet kiigazítása). A 2.A jelű lehetőség hét módosítása közül négy nem vagy csak elhanyagolható mértékben okoz költségeket (a határidőkhöz és az indokolási kötelezettségekhez kapcsolódóak), három pedig elhanyagolható (a III. melléklet módosítása), korlátozott mértékű (alternatív eljárások a II. melléklet hatálya alá tartozó projektek esetében) vagy mérsékelt („egyablakos ügyintézés”) megtakarítást eredményez. A 2.B jelű lehetőség tizenkét módosítása közül hat nem vagy csak elhanyagolható mértékben okoz költséget (az indokolási kötelezettségekhez és a határidőkhöz, a kötelező tárgykijelöléshez és a környezeti hatásvizsgálatokhoz szolgáltatott információk minőségének ellenőrzéséhez kapcsolódóak), három elhanyagolható (a III. melléklet módosítása), korlátozott mértékű (alternatív eljárások a II. melléklet hatálya alá tartozó projektek esetében) vagy mérsékelt („egyablakos ügyintézés”) megtakarítást eredményez, kettő mérsékelt költségekkel jár (az alternatívák kötelező vizsgálata, monitoring), egy pedig kifejezetten költséges (újfajta környezeti kérdések). A 2.C jelű lehetőség esetében a megtakarítások azonosak a 2.B jelű esettel, míg az I. és a II. melléklet kiigazítása kifejezetten költséges.
6.3.
Szélesebb értelemben vett társadalmi-gazdasági hatások A „0+” jelű lehetőség esetében az iránymutató dokumentumok várhatóan arra fogják ösztönözni a hatáskörrel rendelkező hatóságokat és a projektgazdákat, hogy igazodjanak a bevált gyakorlati megoldásokhoz, a szóban forgó dokumentumok nem kötelező volta azonban jelentősen csökkenteni fogja az előnyök nagyságát. Az 1. lehetőség esetében a mellékletek módosítása mérsékelt előnyöket ígér a belső piac működése és a versenyképesség szempontjából. Ami az elkerült károkat, a kockázatmegelőzést és a társadalmi hasznokat (egészség, biztonság, életminőség) illeti, a lehetőség kifejezetten kedvező hatású. A 2.A jelű lehetőség módosításai növelik a harmonizáció fokát, ami kedvezően hat a belső piacra. A környezeti hatásvizsgálat különböző szakaszainak egyszerűsödésével jelentős előnyökre lehet számítani a versenyképesség terén, a késedelmek és a jogviták miatti költségek pedig várhatóan csökkenni fognak. Az irányítási jellegű előnyök jelentősek lesznek (jobban megindokolt döntések).
HU
7
HU
A 2.B jelű lehetőség módosításai jelentős előnyöket ígérnek az összes szélesebb társadalmi-gazdasági hatás szempontjából. A fokozott harmonizáció és a keretszabályozás stabilabbá válása csökkenti a késedelmek és a jogviták kockázatát. A lehetőség az elkerült károk, az egészségügy, a biztonság és az életminőség szempontjából igen jelentős, irányítási szempontból jelentős, a munkahelyteremtés szempontjából pedig korlátozott mértékű előnyöket ígér. A 2.C jelű lehetőség előnyei megegyeznek a 2.B jelűével, miközben az I. és a II. melléklet kiigazítása további előnyöket ígér (elkerült károk és költségmegtakarítások, előnyök az egészségügy, a biztonság és az életminőség területén). 7.
A MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A 2. táblázat összehasonlítja az egyes megoldási lehetőségek hatásait a hatékonyság, az eredményesség és a koherencia szempontjából. 2. táblázat: A megoldási lehetőségek hatásainak összehasonlítása Hatóságok
Lehetős ég
Költség
Előnyök*
Projektgazdák
Megtakarítás
Megtakarí tás
Költség
környezeti
millió EUR
0
–
–
0+
0
0
1.
34,9–44**/***
2.A
0,96–1,2
2.B
2.C
HU
4,8–6,8***
34,9–44**/***
4,3–5,3
155,2– 195,8**/***
–
+
21,4
0
4,3–5,3****
21,4****
65,7–103***
178– 241,5**/***
8
széleseb b társadal mi
szélesebb gazdaság i
0
++
++
++
++
++
++
+++
+++
+++
++++
+++
++++
HU
*Az előnyök nagysága arra utal, hogy az adott lehetőség milyen mértékben szolgálja a problémák megoldását, illetve a kitűzött célok teljesülését. Jelölések: nincs hatás: 0; kismértékű hatás: +; mérsékelt hatás: ++; jelentős hatás: +++; igen jelentős hatás: ++++. **Feltételezve, hogy az előszűrésre bocsátott projektek 10%-án hajtanak végre környezeti hatásvizsgálatot. A költségek jóval nagyobbak is lehetnek, ha ez az arány 15–20%. ***Az újfajta környezeti hatások vizsgálatának beépítése további mérsékelt vagy nagy KÖLTSÉGET eredményez. ****Az „egyablakos kiszolgálás” beépítése további mérsékelt MEGTAKARÍTÁST eredményez. Költség/megtakarítás az alapforgatókönyvhöz viszonyítva: Nincs/elhanyagolható: +/– 0–1% Korlátozott: +/– 1–5% Mérsékelt: +/– 5–10% Nagy: +/– 10–25% Igen nagy: > +/– 25%
A „0+” jelű lehetőség nem tekinthető eredményesnek, mert nem járul hozzá a felülvizsgálat egyik kitűzött céljának teljesítéséhez sem. Az 1. lehetőség nem hatékony, mert csak részben eredményezi a célok teljesülését, miközben költségei magasak, előnyei pedig mérsékeltek. A 2.A lehetőség hatékony, koherenciája és a célok teljesítéséhez való hozzájárulása azonban meglehetősen gyenge. A 2.B lehetőség eredményes és koherens. Ami a hatékonyságát illeti, környezeti és szélesebb értelemben vett gazdasági-társadalmi előnyei (versenyképesség, nagyobb harmonizáció) nagyok, ugyanakkor nagy biztonsággal valószínűsíthető, hogy költségei is magasak lesznek. Az alternatívák kötelező vizsgálata és a monitoring költségei egyaránt a projektgazdák alapforgatókönyv szerinti költségeinek 5–10%ára tehetők; mindkét módosítás esetében alaposan megvizsgáltuk e költségek csökkentésének lehetőségeit. Az újfajta környezeti kérdések beépítésének költsége az alapforgatókönyv szerinti költségek 5–25%-ára tehető. E három módosítás jelentős környezeti és szélesebb értelemben vett társadalmi-gazdasági előnyei azonban jó eséllyel ellensúlyozni fogják az adminisztratív többletköltségeket. Emellett a 2.B lehetőség mindazokat a módosításokat tartalmazza, amelyek mérsékelt költségmegtakarítást eredményeznek. Eredményesség és koherencia tekintetében a 2.C lehetőség hatásai hasonlóak a 2.Béhez, hatékonyság szempontjából azonban rosszabb a helyzet, hiszen a várhatóan magas környezeti és társadalmi előnyökkel – elsősorban az I. és a II. melléklet módosításából adódóan – rendkívül magas költségek állnak szemben. Ezért legkedvezőbbnek a 2.B lehetőség tekinthető. 8.
NYOMON KÖVETÉS ÉS ÉRTÉKELÉS Az előrehaladást mérő mutatók Az irányelv hozzájárulása a projektek környezetre gyakorolt hatásainak helyes értékeléséhez Az újfajta környezeti kihívások beépülése a jövőben a környezeti hatásvizsgálatokba A környezeti hatásvizsgálatok harmonizációjának alakulása A szükségtelen adminisztratív terhek csökkenése
HU
9
HU
A Bizottság az irányelvvel és az SKV-irányelvvel foglalkozó nemzeti szakértők csoportja révén adatokat fog gyűjteni az egyes tagállamok legfontosabb mutatóiról (környezeti hatásvizsgálatok és előszűrések éves száma, az I. és a II. melléklet hatálya alá tartozó azon projektek száma, amelyekre környezeti hatásvizsgálatot végeztek; az elvégzett környezeti hatásvizsgálatok száma a projekt kategóriája és a projektgazda típusa szerint; a környezeti hatásvizsgálatok végrehajtásának átlagos időigénye és költsége). A Bizottság a nyomon követést és az értékelést az irányelv végrehajtásáról hatévente közzétett jelentések útján fogja biztosítani.
HU
10
HU
