EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2013.1.29. SWD(2013) 14 final
BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA amely a következő dokumentumot kíséri: A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a képkezelő berendezések környezettudatos tervezésének önkéntes rendszeréről {COM(2013) 23 final} {SWD(2013) 15 final}
HU
HU
BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA amely a következő dokumentumot kíséri: A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a képkezelő berendezések környezettudatos tervezésének önkéntes rendszeréről Ez a munkadokumentum kizárólag az Európai Bizottság dolgozói számára, tájékoztatás céljából készült. A dokumentumban foglaltak nem tekinthetők a Bizottság hivatalos álláspontjának, és nem is előlegezik meg azt. Felelős főigazgatóság: ENER Kiemelt résztvevő: ENTR További részt vevő szervezeti egységek: SG, SJ, CLIMA, CNECT, COMP, ECFIN, EMPL, ENV, JRC, JUST, MARKT, SANCO, TAXUD, TRADE, RTD VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A képkezelő berendezések az energiával kapcsolatos termékek közé, a termékek környezettudatos tervezését szabályozó 2009/125/EK irányelv (a továbbiakban: keretirányelv) hatálya alá tartoznak. A keretirányelv meghatározza az energiával kapcsolatos termékek környezettudatos tervezésére vonatkozó kritériumok megállapításának keretét. A termékek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények fontos eszközei az „Erőforrás-hatékony Európa” kiemelt kezdeményezésben,1 az „Energia 2020” stratégiában2 és a Bizottság 2011. évi energiahatékonysági tervében3 kitűzött célok teljesítésének. Ez a dokumentum és a hatásvizsgálatról összeállított jelentés azt vizsgálja, hogy szükséges-e elfogadni a keretirányelv alapján olyan, a képkezelő berendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelményeket, amelyek csökkentik e berendezések környezeti hatásait, különösen pedig energiafogyasztását. 1.
A PROBLÉMA MEGHATÁROZÁSA
Az intézkedések bevezetése szempontjából megvizsgált legtöbb terméktől eltérően a képkezelő berendezések esetében nem áll fenn komolyabb probléma a környezettudatos tervezés területén, mert az önkéntes szakpolitikai intézkedések nyomán e termékek energiahatékonysága és – a kétoldalas nyomtatás terjedésével – papírfelhasználása gyorsan javul.
1 2 3
HU
„Erőforrás-hatékony Európa – Az Európa 2020 stratégia keretébe illeszkedő kiemelt kezdeményezés”, Európai Bizottság, 2011. január 26., COM(2011) 21. „Energia 2020: A versenyképes, fenntartható és biztonságos energiaellátás és -felhasználás stratégiája”, Európai Bizottság, 2010. november 10., COM(2010) 639 végleges. „2011. évi energiahatékonysági terv”, Európai Bizottság, 2011. március 8., COM(2011) 109 végleges.
2
HU
A műszakilag lehetséges megtakarítási lehetőségek elsősorban az ágazat dinamikája miatt nem realizálódnak: a területen az elmúlt tizenöt évben évente átlagosan több mint 6%, összességében pedig 87% energiamegtakarítást sikerült elérni. Aggodalomra ad okot ugyanakkor, hogy nincs garancia az energiahatékonyság javulásában jelenleg tapasztalható pozitív trendek további folytatódására, valamint hogy a jelenleg hatályos horizontális szabályozás csak egyes környezetvédelmi jellemzőkre terjed ki. 2.
CÉLKITŰZÉSEK
Az előkészítő vizsgálatok4 és a 2012. évi elemzések5 rámutattak, hogy a képkezelő berendezések esetében van lehetőség az energia- és a papírfogyasztás költséghatékony csökkentésére, és ez a lehetőség jelenleg részben kihasználatlan. A cél tehát egy olyan, a környezettudatos tervezést – akár önszabályozás útján – szabályozó intézkedés kidolgozása, amely hozzájárul a jelenlegi szakpolitikai célkitűzések teljesítéséhez: az 1990-től 2020-ig terjedő időszak vonatkozásában 20% energiamegtakarítás és 20% ÜHGkibocsátás-csökkenés eléréséhez, valamint az energetikán kívüli anyagfelhasználás hatékonyságának növeléséhez egyebek mellett az anyagigény (például a papírigény) csökkentésével, újrafeldolgozással (például a nagyméretű műanyag alkatrészek, az elektronikai alkatrészek vagy a fémek esetében) és újrahasználattal (például a festékpatronok esetében). A 2012. évi elemzések azt mutatták, hogy az elért jelentős megtakarítások ellenére 2020-ig további ambiciózus célok kitűzésére van lehetőség: a 2012-től 2020-ig terjedő időszakban az energiafelhasználásban 60% megtakarítás, a kétoldalas nyomtatásban pedig 90%-os arány is elérhető. A keretirányelv (18) és (19) preambulumbekezdésének, valamint 15. cikke (6) bekezdésének megfelelően meg kell vizsgálni az önszabályozás mint legkedvezőbb megoldás lehetőségét is. 3.
A KÖRNYEZETTUDATOS TERVEZÉSRE VONATKOZÓ INTÉZKEDÉSEK KRITÉRIUMAI
A javasolt intézkedés kidolgozása és a kapcsolódó hatásvizsgálat elvégzése négy lépésben történt: Első lépés: Jogalap – a keretirányelv 15. cikkének teljesülése A képkezelő berendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények kritériumainak értékelése céljából, a keretirányelv 15. cikke (4) bekezdésének a) pontja, valamint I. és II. melléklete alapján a Bizottság műszaki, környezeti és gazdasági szempontú előkészítő vizsgálatokat végzett.6 A vizsgálatok rámutattak, hogy ezek a kritériumok teljesülnek, mert (1) az EU-ban nagy mennyiségben hoznak piaci forgalomba képkezelő berendezéseket; (2) a képkezelő berendezések a teljes életciklusukkal összefüggésben elfogyasztott villamos energia mennyisége révén jelentős hatást gyakorolnak a környezetre; (3) a piacon jelenleg beszerezhető képkezelő berendezések környezeti hatásai komoly eltéréseket mutatnak. Léteznek ugyanakkor olyan költséghatékony műszaki megoldások, amelyekkel jelentős javulás érhető el. 4 5 6
HU
EuP előkészítő tanulmány: Képkezelő berendezések. Összeállította a Fraunhofer IZM. Az EU Energy Star adatbázisának külső tanácsadók (van Holsteijn en Kemna VHK) által 2012-ben elvégzett elemzése („2012. évi elemzések”). http://www.ecoimaging.org/
3
HU
1. táblázat: A keretirányelv 15. cikkének (2) bekezdésében található kritériumok alkalmazása a képkezelő berendezésekre 15. cikk (2) bek. a) pont:
Eladások éves száma az EU-n belül (darab készülék)
15. cikk (2) bek. b) pont:
Környezeti hatás: a képkezelő berendezések közvetlen energiafogyasztása (TWh villamos energia/év, millió tonna CO2egyenérték/év)[1] Környezeti hatás: a képkezelő berendezések közvetett, a felhasznált papír gyártása során felmerülő energiaigénye (TWh villamos energia/év, millió tonna CO2egyenérték/év)[2]
15. cikk (2) bek. c) pont:
Javítási potenciál az alapforgatókönyvhöz képest azonos évben (költséghatékony technológia alkalmazása önszabályozással), a fenti mértékegységekben kifejezve
[1]
2010 2020 2030
31 millió 37 millió 41 millió
Közvetlen (villamos energia) 2010 8,7 TWh (3,6 millió tonna CO2) 2020 9,1 TWh (3,5 millió tonna CO2) 2030 10,4 TWh (3,6 millió tonna CO2) Közvetett (papír) 2010 38,8 TWh (5,8 millió tonna CO2) 2020 42,8 TWh (6,4 millió tonna CO2) 2030 47,0 TWh (7,0 millió tonna CO2) Közvetlen energiafelhasználás (energiahatékonyság-javítás) 2020 7,9 TWh (4,1 millió tonna CO2) 2030 9,1 TWh (4,3 millió tonna CO2) Közvetett energiaigény (kétoldalas nyomtatás és „több nyomat egy lapra” funkció) 2020 7,1 TWh (1,1 millió tonna CO2) 2030 7,8 TWh (1,1 millió tonna CO2)
A TWh villamos energia és a millió tonna CO2-egyenérték közötti átváltásban figyelembe vettük az erőművek CO2-kibocsátásában 2010 és 2030 között várható fajlagos CO2-kibocsátás-csökkenést is (forrás: MEErP, 2011).
[2]
Irodai papír: primer energia: 40 MJ/kg papír, átváltás villamosenergia-egyenértékre: 2,5-es átváltási tényező (40 MJ primer = 16 MJ villamos = 4,44 kWh villamos), ÜHG-kibocsátás: 0,6 kg/kg papír (forrás: MEErP, 2011). A papírfogyasztást az Energy Star igénybevételi adatai alapján számítottuk.
A kritériumokat a monokróm és a színes, tintasugaras, elektrofotográfiás („lézeres”) és szilárd tintás (ez utóbbiakat a továbbiakban az elektrofotográfiás készülékekkel együtt tekintjük) képkezelő berendezések maradéktalanul teljesítik. Az elektrofotográfiás készülékek közé fénymásoló gépek, nyomtatók, többfunkciós készülékek és telefaxok tartoznak, míg a tintasugarasok esetében egy- és többfunkciós készülékek között szokás különbséget tenni. A ma már korszerűtlennek számító technológiákat, például a közvetett és a közvetlen hőátadásos és a festékszublimációs készülékeket kizártuk a vizsgálatokból, mert ezeket ma már csak kis mennyiségben, elsősorban speciális célokra (nyugták, címkék nyomtatására, textíliákra való nyomtatásra) használják. Ugyanebből az okból a nagyméretű (például műszaki rajzok nyomtatására szolgáló) nyomtatókat sem vizsgáltuk. Végezetül nem foglalkoztunk a nagy sebességű, például a professzionális nyomdák által használt nyomtatókkal sem, mert ebben a piaci szegmensben a költségmegfontolások eleve arra késztetik a vásárlókat, hogy kizárólag az energiahatékonyság szempontjából legkedvezőbb modelleket vásárolják meg. Második lépés: A meglévő kezdeményezések és a piaci erők képessége a probléma megoldására A keretirányelv 15. cikkének (2) bekezdése és 15. cikke (4) bekezdésének c) pontja értelmében át kell tekinteni a kapcsolódó uniós és nemzeti környezetvédelmi szabályozást. A képkezelő berendezésekre egyetlen kötelező erejű termékszintű intézkedés sem vonatkozik, egyes kérdéseket ugyanakkor a készenléti és a kikapcsolt üzemmódban fellépő
HU
4
HU
villamosenergia-felhasználásra,7 a vegyi anyagokra8 és a hulladékokra9 vonatkozó horizontális jogi aktusok szabályoznak. A lakossági szektoron kívül üzemeltetett képkezelő berendezések energiafogyasztását be kell számítani az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelvben10 és a közeljövőben hatályba lépő energiahatékonysági irányelvben11 kitűzött célok teljesítésébe. Ugyanezt a fogyasztást közvetett módon figyelembe kell venni az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerében is. Elsősorban a képkezelő berendezések energiahatékonyságát és legfontosabb környezeti hatásait szabályozza az EU önkéntes, 2001 óta az EU és az USA közötti ilyen tárgyú megállapodásokat követő Energy Star programja. További eredmények várhatóak a környezetvédelmi szemléletű közbeszerzés és az európai uniós ökocímke területén terv szerint 2012-ben meghatározandó kritériumoktól is, melyek javarészt az Energy Star program követelményein és formátumain fognak alapulni. A három-négy évente aktualizált Energy Star-követelményeket 2008 óta kötelezően alkalmazni kell az EU-intézmények és a tagállamok központi kormányzati szervei által lebonyolított közbeszerzésekben.12 A képkezelő berendezésekkel foglalkozó iparág kedvezően reagált erre az intézkedésre: az érintett piaci szereplők nagy hányada vett részt a szóban forgó közbeszerzésekben (90%-ot is meghaladó nagyságú piacot lefedve), termékeinek java része esetében gondoskodott a követelményeknek való megfelelésről (a modellek több mint 90%-a teljesíti a jelenleg hatályos követelményeket), és nyilatkozatainak megbízhatósága kielégítő szintű volt.13 A képkezelő berendezések piacán, illetve az irányadó szabályozásban mutatkozó tökéletlenségek az előkészítő vizsgálatok tanúsága szerint elsősorban a kis volumenű fogyasztói piacszegmensben jelentkeznek, és kevésbé a professzionális irodai piacon. E tökéletlenségek egyik oka, hogy a jelenlegi villamosenergia-árak nem tükrözik a társadalomra háruló környezeti költségeket, ezért elégtelen szerepet játszanak a beszerzési döntésekben (negatív externália). Másfelől a megfelelő információk hiánya miatt a legtöbb fogyasztó a vételár és más olyan tényezők, mint a beszerezhetőség, a szervizelési szolgáltatások vagy a megbízhatónak vélt márkanevek alapján hozza meg döntéseit, nem pedig az energiaköltségek alapján (aszimmetrikus információáramlás). Ebből a szempontból fontos, hogy az Energy Star program logóját az irodai szektorban jól ismerik, a magánfogyasztók körében viszont sokkal kevésbé. Végezetül a piaci hiányosságok egy része annak tudható be, hogy a beruházási költségek és a folyó költségek gyakran nem ugyanott jelentkeznek: például a vállalat beszerzési osztálya gyakran más pénzügyi szempontokat tesz mérlegre, mint az a szervezeti egység, amely a berendezést használni fogja és amely így a folyó költségeket viseli (megosztott ösztönzés). Harmadik lépés: Célkitűzések, az intézkedések terjedelme
7 8 9 10 11 12
13
HU
1275/2008/EK rendelet az elektromos és az elektronikus háztartási berendezések és az irodai berendezések készenléti és kikapcsolt üzemmódban fellépő villamosenergia-fogyasztásáról. 2011/65/EK irányelv (RoHS irányelv, átdolgozott változat). 2012/19/EU irányelv (WEEE irányelv, átdolgozott változat). 2010/31/EK irányelv (EPBD irányelv, átdolgozott változat). Irányelvtervezet az energiahatékonyságról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről, COM(2011) 370, 2011. június 22. Lásd: az Európai Parlament és a Tanács 2008. január 15-i 106/2008/EK rendelete az irodai berendezésekre vonatkozó közösségi energiahatékonysági címkézési programról (átdolgozott változat, HL L 39., 2008.2.13., 1–7. o.), 16. cikk. A Bizottság közleménye az Energy Star programnak az Európai Unióban a 2006 és 2010 közötti időszakban történő végrehajtásáról, COM(2011) 337 végleges, Brüsszel, 2011. június 9.
5
HU
Az általános célkitűzés a piaci tökéletlenségek és az externáliák kezelése a környezettudatos tervezés előmozdításával. A részletes hatásvizsgálat három lehetőséget vett fontolóra: nincs fellépés EU-szinten (alapforgatókönyv), önszabályozás és rendeleti szabályozás. Az iparág a rendeleti szabályozással szemben az önkéntes megállapodás elfogadása (önszabályozás) mellett tette le a voksát. A keretirányelv II. melléklete értelmében az energiafogyasztásra vonatkozó követelményeket általában olyan szinten kell megállapítani, hogy a teljes életciklus során jelentkező költségek a lehető legkisebbek legyenek (hacsak más tényezők miatt az így adódó szabályozás túlságosan szigorúnak nem bizonyul). Az elemzés kiindulópontját az előkészítő vizsgálatok adták, amelyek az alapforgatókönyvet alapozták meg. Ugyancsak az előkészítő vizsgálatok eladási adatai szolgáltak annak a készletmodellnek a bemenő adataiként, amelyből az egyes lehetőségek esetében a készletekre, a villamosenergia-fogyasztásra és a papírfogyasztásra vonatkozó adatokat meghatároztuk. További elemzésnek vetettük alá azokat a modelleket, amelyek szerepelnek az EU Energy Star programjának a www.eu-energystar.org internetcímen hozzáférhető adatbázisában. Ez az elemzés az EU piacán forgalomba hozott mindazon képkezelőberendezés-modellek villamosenergia-fogyasztási és kétoldalas nyomtatási jellemzőire kiterjedt, amelyek 2012-ben és 2009-ig visszamenőleg az azt megelőző referenciaévekben bekerültek az EU Energy Star programjának adatbázisába. Az elemzés során nemcsak az Energy Star program 1.0-s, 1.1-es (ezen alapul a jelenlegi önkéntes megállapodás) és 2.0-s (ez 2013-ban lép hatályba, és ezen fog alapulni az önkéntes megállapodás következő változata) változatának követelményeit teljesítő modellek számát határoztuk meg, hanem azt is megvizsgáltuk, hogy ezek a modellek mennyire teljesítik túl az Energy Star program minimumkövetelményeit. Az elemzés eredményei az önszabályozást tartalmazó lehetőség számadataiban jelennek meg. E lehetőség kapcsán feltételeztük, hogy az önkéntes megállapodás eredményeképpen olyan ütemű marad a környezetvédelmi jellemzők javulása, hogy a kérdéses termékek az előző évekhez hasonlóan a továbbiakban is túl fogják teljesíteni az Energy Star program követelményeit. A rendeleti szabályozás lehetősége esetében a Bizottság minimumkövetelményeket határoz meg a forgalomba hozott képkezelő berendezésekre vonatkozóan. A természeténél fogva 100%-os megfelelést igénylő rendeleti szabályozás hátránya a 90%-os megfelelést célul kitűző önkéntes megállapodással szemben az, hogy nem eléggé rugalmas, ezért általában csak sokkal kevésbé nagyra törő célok kitűzésére ad lehetőséget. Bár ez első ránézésre ellentmondásnak tűnhet, valójában arról van szó, hogy a keretirányelv 15. cikkének (5) bekezdése értelmében (amely kimondja, hogy a bevezetendő követelmények „nem gyakorolhatnak […] negatív hatást” a termékek funkcionalitására és az ipar versenyképességére) a rendeleti úton meghatározható követelmények szigorúságát a piac leggyengébb 10%-ához kell igazítani, ahol a speciális termékek és a pénzügyileg gyengébb cégek termékei helyezkednek el. Az önkéntes megállapodás ezzel szemben a piac 90%-át kitevő, innovatív, pénzügyileg egészséges gyártók által előállított „normális” termékekre összpontosíthat. A rendeleti szabályozás lehetősége esetében mindezt úgy vettük figyelembe, hogy az alapforgatókönyvhöz képest az első szakaszban (2014-től) 40%-kal, a második szakaszban (2016-tól) 60%-kal csökkentett energiahatékonysági célt feltételeztünk. A kétoldalas nyomtatás esetében – optimista módon – abból indultunk ki, hogy a kivételek megfelelő megválasztása után a követelmények ugyanolyan szinten határozhatók meg, mint az önkéntes megállapodásban, azaz a tipikus irodai nyomtatókra 2014-től 75%-os, 2016-tól 85%-os részarányt lehet megkövetelni.
HU
6
HU
Negyedik lépés: A környezeti, a gazdasági és a társadalmi hatások elemzése A részlehetőségek révén elérhető megtakarításokat a 2. táblázat mutatja be. Az alábbi táblázat és ábra az alapforgatókönyv esetében a képkezelő berendezések közvetlen villamosenergiafogyasztását, közvetett, a papírgyártásban jelentkező energiaigényét (villamosenergiaegyenértékben kifejezve), valamint teljes (közvetlen + közvetett) energiaigényét, a két másik lehetőség esetében pedig az alapforgatókönyvhöz képest elérhető megtakarításokat szemlélteti. 2. táblázat: Összefoglalás a képkezelő berendezésektől az EU-27-ben a különböző lehetőségek esetében az alapforgatókönyvhöz képest 2020-ig és 2030-ig várható megtakarításokról (pénzösszegek 2010-es euróban) Összes megtakarítás (közvetlen és papír miatti közvetett, festékkazetta nélkül) 2020-ig Az alapforgatókönyvhöz képest Alapforgatókönyv Önszabályozás Rendeleti szabályozás 2020 2030 2020 2030 2020 2030 Energiafogyasztás (TWh) Közvetlen
9,13
Közvetett
42,75
49,99
7,12
7,83
6,54
7,83
Összesen
51,88
57,39
15,04
16,91
12,10
14,15
Közvetlen
3,47
3,54
2,99
3,09
2,10
2,15
Közvetett
6,41
7,05
1,07
1,17
0,98
1,17
Összesen
9,88
10,59
4,06
4,26
3,08
3,32
Költségmegtakarítás (festékkazetta 14 nélkül, milliárd EUR) Közvetlen
2,43
4,10
2,11
3,58
1,48
2,49
Közvetett Összesen
42,75 45,18
46,99 51,09
7,12 9,24
7,83 11,41
6,54 8,02
7,83 10,32
10,40
7,92
9,07
5,56
6,31
CO2-kibocsátás (millió tonna)
Az 1. ábra bemutatja, hogy intézkedés hiányában hogyan nőne a villamosenergia-fogyasztás. Mindkét vizsgált lehetőség (önszabályozás és rendeleti szabályozás) jelentős mértékben visszafogja a villamosenergia-fogyasztás növekedését.
14
HU
A papírigény miatti költségekben elérhető megtakarítást úgy határoztuk meg, hogy a megtakarítható lapszámot megszoroztuk egy oldal árával (0,02 EUR, lásd még a 2. fejezetet is). A villamosenergia-árak egy kWh primer energiára vonatkoznak. A villamos energia esetében az adótartalom nélkül tekintett 2010. évi átlagos lakossági villamosenergia-árral számoltunk (0,18 EUR/kWh), és 4% éves árnövekedést tételeztünk fel (hosszú távú átlag a 2011–2030. időszakra).
7
HU
EU-27 Energy consumption total TWh/year 70,0
Energy consumption TWh
60,0 50,43
50,0
50,07 45,11
47,44
40,0 42,18
40,21
30,0
57,39
51,88
49,58 46,68
39,78
36,23
36,84
43,25 40,49
20,0
BAU (preperatory study) Voluntary
10,0
Ecodesign 1990
1995
2000
2005
2010
2015
2020
2025
2030
2035
Year
1. táblázat: Teljes energiaigény az EU-27-ben (TWh/év) 4.
ÖSSZEGZÉS
Legkedvezőbbnek az önszabályozás lehetősége bizonyult. Ez hozzájárul az energiahatékonyságban és a papírigény csökkenésében (kétoldalas nyomtatás, „több nyomat egy lapra” funkció) jelenleg mutatkozó kedvező trendek folytatódásával kapcsolatos aggályok eloszlatásához, és más erőforrás-hatékonysági kérdéseket is megold (újrafeldolgozás, újrahasználat). Ebben a dinamikus piacszegmensben az önszabályozás – az alternatívaként megvizsgált kötelező érvényű rendeleti szabályozáshoz képest – jelentősen nagyobb megtakarítást ígér, nagyobb rugalmasságot biztosít, lehetővé teszi a célszámok gyorsabb aktualizálását, és kisebb adminisztrációs teherrel jár. A kötelező intézkedéssel szemben az önszabályozás esetében nem merül fel a jelenlegi sikeres szakpolitikai intézkedések, például az EU Energy Star programja eredményességére gyakorolt negatív hatások kockázata. Az önkéntes megállapodásnak köszönhetően:
HU
•
a szektor hozzájárul az 1990–2020-ra kitűzött „20-20-20”-as cél teljesítéséhez azáltal, hogy évi 25 TWh-val csökkenti a villamosenergia-fogyasztást az energiahatékonyság javulása folytán, és további mintegy évi 4 TWh villamosenergiafogyasztásnak megfelelő mértékű energiaigény-csökkenést ér el közvetett módon a papírigény csökkenésével, ami összességében évi 29 TWh-t ad ki (ez az EU 2007. évi összes villamosenergia-fogyasztásának 1,1%-ával egyezik meg),
•
a szektor az 1990–2020-ra kitűzött „20-20-20”-as cél teljesítéséhez azáltal is hozzájárul, hogy közvetlen módon évi 9,6 millió tonna (villamos energia) és további 0,6 millió tonna (papír), tehát összességében 10,2 millió tonna szén-dioxidegyenértékkel csökkenti az üvegházhatásúgáz-kibocsátást (ez az EU teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 0,2%-ával egyezik meg),
•
a szektor az 1990-től 2020-ig tartó időszakban az energetikán kívüli erőforráshatékonyság javításához több mint egymillió tonna irodai papírigény-csökkenéssel járul hozzá, amit kiegészít az újrafeldolgozás és az újrahasználat támogatása is,
•
teljesülnek a 2009/125/EK irányelvben és különösen annak (18) és (19) preambulumbekezdésében, 15. cikkének (6) bekezdésében és VIII. mellékletében foglalt követelmények,
•
a tervezési követelmények gyorsabban hatályba lépnek és kevesebb ráfordítást igényelnek, mint közvetlen szabályozás esetén,
8
HU
HU
•
a felálló rendszer összhangban lesz a jelenlegi szakpolitikai eszköztárral és jól kiegészíti azt,
•
nem jelentkeznek jelentős terhek a gyártóknál és a kiskereskedelemben,
•
a beszerzési költségek jelentéktelen mértékben vagy egyáltalán nem emelkednek, és ez is eltörpül a termék használata közben megtakarítható energiafogyasztás mellett,
•
nem várhatóak jelentős változások az ipar foglalkoztatásban, különös tekintettel a kkv-kra.
9
versenyképességében
és
a
HU
