BIZOTTSÁGI ÜLÉS. Forster Központ Budapest, január 14., 11:00

UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Világörökség Szakbizottsága

VÖSZB_2014_1_03 Budapest, 2014. január 14. BIZOTTSÁGI ÜLÉS Forster Központ Budapest, 2014. január 14., 11:00

A napirend 3. pontja: Szakbizottsági állásfoglalás kialakítása a Hortobágyi Nemzeti Park – a Puszta világörökségi helyszín kezelési terve megalapozó dokumentációjáról. ÖSSZEFOGLALÁS A 2011. évi LXXVII. törvény a világörökségről, valamint a Kormány 315/2011. (XII. 27.) Korm. rendelete a világörökségi kezelési tervről, a világörökségi komplex hatásvizsgálati dokumentációról és a világörökségi várományos helyszínekről alapján a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ – közbeszerzés útján kiválasztva – a feladat elvégzésével a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságot /továbbiakban HNPIg/ bízta meg. A vállalkozó elkészítette a „Hortobágyi Nemzeti Park – a Puszta világörökségi terület Megalapozó dokumentáció a világörökségi kezelési tervhez” c. dokumentumot. A dokumentum mintapéldányát a vállalkozó - a szerződésben rögzített 72 napon belül - 2013. novemberre elkészítette, azt a Forster Központ véleményezte, és a vállalkozó általi javítás ill. kiegészítés céljából részletes jegyzékkel ellátva visszaküldte a vállalkozónak. A Forster Központ jegyzéke nyomán a HNPIg tovább gondozta az anyagot. A Szakbizottság ezen véleményről alakítja ki álláspontját. A tárgyi dokumentumhoz elérést biztosítottunk a Világörökségi Szakbizottság számára, valamint jelen munkadokumentum tartalmazza a Forster Központ véleményét erről a tovább gondozott változatról is. A fentebb hivatkozott Korm. rendelet 1§ (3) bekezdése szerint a miniszter a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben gondoskodik a megalapozó dokumentáció és a kezelési terv elkészítéséről, ha a világörökségi terület védett természeti területet érint. Szintén a fentebb hivatkozott Korm. rendelet 3§. (2) bekezdése szerint a miniszter a Megalapozó dokumentációról – a világörökségi testület (azaz a Szakbizottság) állásfoglalásának kikérésével – 15 napon belül nyilvánít véleményt, amelynek figyelembe vételével a vállalkozó elkészíti a módosított/végleges Megalapozó dokumentációt. A döntéstervezetet ld. a 17. bekezdésben.

Világörökség Titkárság 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1., Tel.: (06 1) 225 4884 www.vilagorokseg.hu


Hortobágyi Nemzeti Park – a Puszta világörökségi terület MEGALAPOZÓ DOKUMENTÁCIÓ /MAD/ a világörökségi kezelési tervhez A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság /Vállalkozó/ által 2013. december 13-án leadott MAD véleményezése – a Forster Központ /FK/ véleménye Előzmények összegezve

I.

1. A MAD készítés kezdete 2013. 09. 11. volt, ekkor történt meg a tárgyi munkára a szerződés aláírása. A MAD készítés folyamán a FK-tal történtek ugyan egyeztetések, de a MAD készítés folyamán tervezett 2 hetenkénti, érdemi konzultációk nem történhettek meg, mivel értékelhető munkaközi anyagok ütemezve nem készültek. A FK - bár a tervezett konzultációs folyamat nem valósult teljes egészében meg – több módon is támogatta a Vállalkozó munkáját, többek között egy Szakmai Útmutatót* /SzU1/ is rendelkezésére bocsátott a munkarészek tartalmi, módszertani megalapozásához, egyértelműsítéséhez. 2. A MAD mintapéldányát a Vállalkozó 2013. 11. 21-én adta le a FK-nak. A minőségbiztosítás, a javítások, szükséges kiegészítések ösztönzése érdekében a FK 2013. 11. 25-én egy általános és részletes, 192 pontból álló hiba-hiányosság-jegyzéket /Jegyzék/ adott át a Vállalkozónak, egyúttal szóban és írásban egyaránt jelezte a javítások, és ezzel összefüggésben a MAD-ra szánt kapacitás (energia, szakértelem stb.) ráfordítás növelésének szükségességét is. A Vállalkozó 2013. 12. 13-án adta le a MAD újabb változatát /jelen MAD/, amelyet a FK által koordinált minőségbiztosítási szakmai team ismét áttekintett, véleményezett. II.

Összesített vélemény jelen MAD-ról

3. A Vállalkozó az anyagban a fentebb jelzett Jegyzék alapján számos változtatást eszközölt. Több hiba, hiányosság kijavításra, pótlásra került, más jelzettek nem (több úgy nem, hogy a visszaküldött Jegyzékben a Vállalkozó feltüntette, hogy az adott problémát, hibát javította). Megállapítottuk, hogy jelen MAD rendkívül sok, többségükben hasznos információt, adatot és megállapítást tartalmaz a tárgyi világörökségi helyszínre /VH/. Az anyag létrehozásán számos szakember munkálkodott, a vonatkozó Korm. rendeletben rögzített minden MAD-munkarész kidolgozásra került. Egyes munkarészeket már elfogadható minőségűnek, kidolgozottságúnak értékelünk jelen MAD-ban (turizmus1

*Szakmai útmutató a világörökségi kezelési tervek, a megalapozó dokumentáció és a kezelési kézikönyv elkészítéséhez, A FK megbízásából készítette az Építéstudományi Egyesület ÉTE Szakértői iroda, Bp, 2013.



vidékfejlesztés), de a többségüket nem. Óriási méretű anyag keletkezett, amelynek terjedelme véleményünk szerint már önmagában problémás. 4. Jelen MAD – a FK részéről megvalósult igen aktív minőségbiztosítási és javításokkal kapcsolatos konkrét és általános javaslattételi lépések megtétele ellenére, vagy azokkal együtt – meglátásunk szerint még mindig több tartalmi hibát, aránytalanságot ill. hiányosságot, valamint szakszerűtlenséget, pontatlanságot, és rendkívül sok szerkesztési, formai hibát mutat. Az anyag – bár kezdetektől igényként fogalmaztuk meg a jó áttekinthetőséget – úgy véljük, hogy nehezen áttekinthető, kevéssé felhasználóbarát. 5. Véleményünk szerint jelen MAD-nál további érdemi, szakmai és szerkesztő munka, javítás, kiegészítés, összehangolás és átdolgozás szükséges annak érdekében, hogy a MAD a világörökségi Kezelési terv megalapozását érdemben biztosíthassa, valamint, hogy jól használható VH-re vonatkozó alapdokumentáció lehessen. 6. Mindezek alapján rendkívül fontosnak tartjuk jelen MAD továbbfejlesztését a kívánatos minőségi, szerkezeti és tartalmi-szakmai színvonal eléréséhez.

III.

Összefoglalásképpen jelen MAD-dal kapcsolatosan javasoljuk:

7. -a VH Kiemelkedő Egyetemes Értéket /KEÉ/ hordozó attribútumok (köztük a természeti értékek) megadását; -minden munkarész szisztematikus áttekintésével annak átgondolását, hogy a leírtak, részletezett témák hogyan kapcsolódnak a VH KEÉ és az azokat hordozó attribútumok fenntartásához, megőrzéséhez? -ehhez szorosan kapcsolódva: minden munkarészben a vizsgálatproblémafeltárás/helyzetelemzés folyamat teljes körű és egységes megvalósítását. 8. A MAD-ból rendszerezetten és áttekinthetően derüljön ki, hogy -- melyek a megőrizendő értékek, --milyen konkrét veszélyeztető tényezők, problémák vannak és prognosztizálhatóak, --hol vannak és milyenek a szükséges beavatkozási, kezelési és fejlesztési lehetőségek, valamint, hogy --mit jelent valójában a Világörökségi cím a VH-en, hogyan lehet(ne) ezt kihasználni, hogyan lehet(ne) erre kezelési és fejlesztési koncepciót építeni; 9. -mindezzel összefüggésben a Kezelési tervet /KET/ megalapozó problémák, fejlesztési és kezelési lehetőségek és szükségszerűségek szintetizált, összegző bemutatását, szakszerű szöveges és összehangolt, jól áttekinthető térképi feldolgozással is;



10. -a teljes anyag szisztematikus áttekintésével az anyag szűrését, egy cca. 300 oldalas, tömör, lényegre törő törzsanyag, valamint az ebben szakszerűen és pontosan hivatkozott kapcsolódó mellékletek jól használható, rendszerezett kialakítását, az átláthatóság jelentős mértékű fejlesztésével a teljes MAD-ban; -a teljes anyag szisztematikus átnézése nyomán a számozási, betű, mondatszerkesztési, hivatkozási, fejléc-beli, tartalomjegyzék-beli, valamint ábrát, térképet, táblázatot érintő és minden egyéb munkarész formai, szerkesztési, összehangolási hibáinak, hiányosságainak alapos és teljes körű javítását, a teljes anyag ilyen szempontú minőségi fejlesztését; 11. Elengedhetetlennek tartjuk, hogy egy kompetens (fő)szerkesztő-vezető/koordináló tervező szerepű szakember nézze át, hangolja össze és javítsa, fejlessze a MAD anyagait mind formai, mind tartalmi szempontból; továbbá, hogy az egyes munkarészek készítői ismerjék meg egymás munkarészeit és ennek szellemében koherensebb munkát végezzenek mind a MAD, mind az ezen alapuló KET elkészítésének folyamán. 12. Véleményünk ill. javaslataink indoklását - példákkal – az alábbi részletesebb listában /Véleményünk részletesebb kifejtése / adjuk meg.

IV.

Véleményünk részletesebb kifejtése:

13. Jelen MAD több tartalmi, szerkezeti, szakmai problémát tartalmaz. Ezért véleményünk szerint fontos, és hangsúlyozottan szükséges a Vállalkozó részéről egy alapos szakmai áttekintés, átszűrés, rendszerezés, összehangolás a teljes anyagban a korábban (MAD Mintapéldánynál) és jelen MAD-nál általunk jelzettek, valamint a SzU alapján is. Ezek közül példaként kiemeljük az alábbiakat: -úgy látjuk, hogy a MAD mintapéldány véleményezésekor jelzett szintetizáló, összegző munka nem minden anyagrésznél történt meg (pl. IV: 4. fejezetben nincs SzU szerinti beavatkozás lista és az egyes alfejezetei sem tartalmazzák a rendszeres és ciklikusan szükséges feladatokat, de minden munkarészt ilyen szempontból szükséges áttekinteni); -a vizsgálat-elemzés-erre épülő lehetőség-feltárás-folyamata meglátásunk szerint még mindig nem valósult teljes körűen meg, továbbá, ezzel összefüggésben jól használható, átlátható, a KET-et megfelelően megalapozó problématérkép, rendszerezett problémafeltárás nincs az anyagban minden témánál és nincs összesítve sem; -a szakmai pontatlanságok, hibák még mindig nem kerültek teljes körűen javításra (pl. MJ már nem létező kategória stb.);



-megállapítottuk, hogy a nyilvánosság számára készült összefoglaló még mindig nem megfelelő. A sajtóanyag minőségű MAD-összegzés helyett terjengős, nagyrészt felesleges szövegrészek találhatóak ezen anyagrészben a MAD-készítés jogszabályi hátteréről, a Hortobágyi Nemzeti Parkról, és a MAD szerkezeti felépítéséről. Ez véleményünk szerint egyfajta jelzése is a MAD átfogó koncepciója hiányának, amelynek pótlására, szakszerű megfogalmazására feltétlenül szükség van, és is itt – a MAD összegzésében is - szükséges közérthető módon ezt bemutatni; -a VH védőzónájával kapcsolatos történeti áttekintés hiányzik, az védőzónával kapcsolatos összegzésnek nevezett munkarész nem összegzés és nem megfelelő (pl. egy szó szerint beidézett levélből áll stb.); -a Vállalkozó bizonyos munkarészeknél – helyesen- kitekint a szigorúan vett VH határain kívülre is, térségi összefüggéseket is elemez, vizsgál, külső hatásokat is értékel. Máshol – pl. a környezetvédelem, természetvédelem bizonyos vonatkozásainál - ezt nem teszi meg, véleményünk szerint minden releváns témánál szükséges vizsgálni, elemezni és bemutatni a belső és külső /VH-en kívüli, de a VH-re ható/ hatásokat; -nem sikerült az anyagban teljes körűen eldönteni, hogy a VH minden részterületével foglakoznak-e. Bizonyos fejezetek így tesznek - helyesen-, más fejezetek nem (Tisza-tó, sziget-szerű HNP VH területek); -számos konfliktusról, problémáról homályosan vagy csak áttételesen szól az anyag (úgy véljük „szemérmesen” hallgat sokukról): pl. egyes élőhelyrehabilitációk sikertelenségeinek okairól, a megszakadt környéki települések-puszta kapcsolatról, a látogatókkal kapcsolatos gondokról, az illegális tevékenységekről stb. (Korábbi véleményezésünkre megfogalmazott egyik ide vonatkozó Vállalkozói válasz, miszerint a VH „gyakorlatilag lakatlan” terület, „őrzését fegyveres őrszolgálat látja el”, ezért nincs probléma - úgy véljük, hogy nem elfogadható meglátás a MAD készítés során). Ehhez kapcsolódik további példaként a Tisza-tó hiányzó konfliktus-elemzése, ill. pl. az itteni feltétlen pozitívumként értékelt (nemzeti parkban! nemzetközileg védett természeti területen! vagy közelében) technikai vizisportok és intenzív horgásztevékenység léte stb.; - a helyzetelemzés - és ezáltal a KET-ben majdan megfogalmazható tennivalók megalapozása - néhány munkarésznél, témánál úgy véljük, hogy nem teljes, hiányos, máshol aránytalanul nagy terjedelmű, és más fontosabb témák rovására megy (pl. tájvédelmi-természetvédelmi konfliktust okozó légvezetékből mennyi van még? hogyan hatnak a közeli települések /pl. Balmazújváros közvetlen a VH-határon stb/, a VH környezeti állapotára? milyenek itt a természeti értékeket veszélyeztető problémák? Vagy pl: aránytalanságok figyelhetők meg a gazdasági elemzéseknél a legeltetéssel, élőhelyrehabilitációkkal, ökoturiusztikai fejlesztésekkel kapcsolatban /pl. fontosabbak lennének



a VH-n az ökoturizmusra, marketingre fordított költségek, vagy annak bemutatása, hogy itt milyen a kiadás-bevétel aránya, és kevésbé lényeges a bemutatott a közüzemi vízhálózatba kapcsolt lakások változásának ilyen részletességű elemzése, vagy a településenként egy főre jutó SZJA változása/. Látogatói akadálymentesség léte-nemléte a SzU szerint? stb. stb.); -azzal együtt, hogy a FK kérésére a jelen MAD-ban már elemzésre került bizonyos szinten a legeltetés, a legelő állatokkal kapcsolatos történeti áttekintés és jelenlegi helyzet, a téma nagyon inhomogén megjelenítésű, ill. hiányos az anyagban (pásztorkultúráról terjedelmes, részletes részek, tárgyi VH-en a régi magyar állatfajták értékleltára, a legeltetés területi megoszlása és értékelhető problémafeltárása, térképileg is, hiányzik stb.); -az érintettek és érdekeltekkel kapcsolatban a MAD folyamatban történtekből levont következtetések hiányosak (pl. hogyan lehetne fejleszteni a VH-környéki települések, egyéb érdekeltekkel való kapcsolatot? a bevonás lehetőségei stb.), vagy nem világosak (pl. történtek-e végül is hatósági egyeztetések a jogszabályi ellentmondásokról?van-e együttműködés a kutatóintézetekkel? stb.). A vonatkozó fejezetben a leírások esetlegesen ragadnak ki momentumokat, feladatokat, problémákat, ötleteket az érintettekkel, érdekeltekkel kapcsolatosan. A Vállalkozó „érdemben kevés valódi érdekeltről beszélhetünk” megállapítása (1. köt. 151. o) véleményünk szerint nem megfelelő rálátásról, elemzésről tanúskodik; -annak ellenére, hogy védett természeti terület - nemzeti park- és nemzetközi védettségekkel is védett természeti értékekkel gazdag a tárgyi VH, a természeti értékek leltára (mellékletben részletesen szükséges lenne pl. az értékes társulások, élőhelyek, Natura2000 jelölő fajok, védett, szig, védett fajok stb. bemutatása, felsorolása), ezek összegző értékelése, az ezekkel kapcsolatos szintetizált munkarészek hiányosak (hogyan változtak a természeti értékek számban, minőségben, kiterjedésben stb. az idők folyamán? mi a helyzet jelenleg, mi várható ezekkel kapcsolatosan? Véleményünk szerint mindez térképileg, szövegesen is hiányosság.); -az áttekinthetőség és a hatékony KET felé való továbblépéssel kapcsolatos meglátásunk szerint javítandók között megemlítjük továbbá, hogy jelen MAD-ból (sem) állapítható meg, hogy a teljes VH egyforma-e pl. táji, élőhelyi szempontból? Ha nem (és nyilvánvalóan nem) akkor véleményünk szerint szükséges tipologizálást bevezetni. A tipologizálást térképen is ábrázolni kellene. A vizsgálati, elemzési részeket is célszerű lenne ilyen kisebb táji egységek szerint taglalni. Mindet azért tarjuk fontosnak, mert a KET-ben is ennek alapján lenne folytatható a javaslatok megfogalmazása;



14. Jelen MAD rendkívül sok formai hibát tartalmaz. Ezek csomópontjait az alábbiakban adjuk meg csupán példákat kiemelve, de jelezzük, hogy feltétlenül szükség van egy átfogó és alapos áttekintésre és minőségjavításra a teljes anyagban. Példaként megemlítjük az alábbiakat: -hibás és hiányos a tartalomjegyzék(ek), nincs összhang egyes fejezetcímek betűtípusai között, bizonyos részeket nem tartalmaz (nak) (Táblázatjegyzéket, Térképjegyzéket, Rövidítések jegyzékét, bár ez utóbbi teljesen hiányzik az anyagból, pótlandó és a rövidítések EGYSÉGESEN használandók a teljes anyagban! stb.) A FK honlapja továbbra sem szerepel, egyes közreműködők szakmája, a képviselt szervezet továbbra sem szerepel a belső címlapon. Sok helyen pontatlan megfogalmazások, máshol csak a speciális szakterületet ismerők által használatos módszerek, és az e területen lévő szervezetek rövidített névváltozatai szerepelnek, melyek feloldása hiányzik az anyagból. -a teljes anyagban számtalan összehangolási hiba van (hibás hivatkozások fejezetekre, térképekre, ábrákra, oldalszámokra), melyek javítandók. A teljes anyagot bevezetővel/összefoglalóval, ábrajegyzékkel stb. együtt szükséges folyamatosan és pontosan oldalszámozni. Megemlíthető példaként a formai-szerkesztési problémákra a betűtípusok különbözősége, fejlécek hibái, az indokolatlanul üres fél oldalak, a táblázatok részeinek összecsúszása és ezáltali olvashatatlansága. Hiányzó részek vannak az anyagban (pl. II. 1 fejezetnél stb.), olyanok is amelyekre utalás van (pl. „nemzetközi jogszabályok*” stb. ), de nincs ott az anyagrész/térkép. Zavaros részek is találhatóak (pl az emberi tevékenységek elemzésénél az összegzésben természeti hatásokról írnak IV. 5 1. b fej. stb.) Az áttekintő térkép léptéke hivatkozásban más mint a térképen: 62000 vagy 65000? stb. stb. Jeleztük, de továbbra is nehezíti az áttekinthetőséget az ábrák, térképek rendkívül bonyolult számozása.. Sok esetben az oldalszámozás is hibás, hiányos. Az egyes leírt objektumok, területek térképe(ke)n nem beazonosíthatóak (pl. Faluvéghalmi öblözetek, Pentezug, Nagylaposi tározó, „bombatér” stb.), egyes objektumok más-más névvel szerepelnek az anyag klb. részeiben (pl. Nagyhortobágyi csárda, Hortobágyi csárda stb.). A digitális anyagban több mellékletnek nincs szöveges címe, másoknak van ilyen. -az anyagban a térképek, az ábrák, az ábra-nevű térképek összehangoltsága (nagyon eltérő minőségek, formai megoldások) és számos esetben minősége nem megfelelő (olvashatatlan, hibás, vagy érthetetlen rövidítéseket tartalmazó, vagy hiányos jelmagyarázatok, ráragasztott számok, az oldalszámok hiánya, világörökségi helyszín /VH/ határának sok esetben láthatatlansága, egyes térképi felületi jelek zavaró átfedése, nyomtatásban nem látható-értelmezhető ábrák, térképek. Az áttekintő térképen nincsenek feltüntetve a szövegben említett VH részek, a rajta szereplő kis térképek nagy része átláthatatlan a méret miatt. Van térkép, amelyik hiányzik az anyagból, üres lap van helyette. A szövegközi ábrák/térképek szinte „üresek”, tehát kevés információt adnak, ezek A3-as méretűek, és legmarkánsabb jelük a nagy kiterjedésű vízfelületeknek van,



ellenben a részlet gazdag OSM alaptérképet tartalmazók összenyomottak fél oldalakra, de még ott sincsenek „kihúzva” a lap szélességéig stb. stb.) -az anyagban a táblázatok összehangolatlanok, néhol zavarosak, teljesen eltérő formákat mutatnak, sokuknál a forrás nincs feltüntetve. -a világörökséggel, VH-nel, a VH Kiemelkedő Egyetemes Értékével kapcsolatos fogalom-szóhasználat az anyagban nem egységes, sok helyütt (címekben, szövegben) még mindig hibás (világörökség terület /sic!/, egyetemes érték, világörökségi helyszínek, a világörökségi terület említése, amikor VH-ről van szó stb. stb.) -a szövegben sok elírás, betűhiba maradt. -a szövegezés, a feldolgozás színvonala véleményünk szerint nem egységes. Vannak elbeszélő stílusú, nagyon terjengős részek, máshol tömörebb, szakmaibb a szöveg. Vannak elfogadhatatlan stílusú, pongyola mondatok is (pl. 83. o. „Az is tény persze…”/sic!/ stb.). Egyes anyagrészek tartalmaznak forrás-hivatkozásokat, más részek egyáltalán nem. Egyes részek megfelelően szintetizált összegzéseket tartalmaznak, máshol hosszadalmas felsorolások, felesleges idézetek sorakoznak. Van, ahol javaslat szerepel az elemző résznél, a lehetőségeknél pedig konkrét előírások stb. (ez utóbbi vélemény már visszavezet a szerkezeti, tartalmi problémákhoz is); -a MAD mintapéldány (előző változat) 530 oldalas volt, 3 kötetben+mellékletek. Akkor jelentős csökkentést tartottunk szükségesnek a törzsanyagban. A jelenlegi MAD „törzsanyagnak tekinthető” 1. kötete kb. 440 oldal, a teljes dokumentáció összesen cca. 800 oldal+csak elektronikus formában csatolt további mellékletekkel rendelkezik. Ez véleményünk szerint, összeadódva az egyéb problémákkal, kezelhetetlen anyagot eredményezett; -ezzel összefüggésben jelezzük, hogy véleményünk szerint még mindig gátolja a MAD áttekinthetőségét, jó használhatóságát, hogy bizonyos terjedelmes részek maradtak a törzsszövegben és nem kerültek mellékletbe (pl. a IV.6. fejezet - azzal együtt, hogy a legterjedelmesebb része a 2. kötetbe került -, még mindig sok alapadatot tartalmaz /jogszabályok hosszas beemelése)/, ahelyett, hogy lényegre törő következtetéseket fogalmazna meg stb.); 15. Mindezzel (13. és 14. bekezdés)) kapcsolatosan jelezzük, hogy meglátásunk szerint jelen MAD egyes fejezetei, munkarészei különböző szakmai színvonalat, készültségi fokot tükröznek. Úgy véljük, hogy az anyag általánosan szétesőként értékelhető, és véleményünk szerint határozottan kiütközik a szakági konzultációk, továbbá a felelős szerkesztés, (vezetői)tervezés – FK által már korábban és többször jelzett - hiánya. Jelen formájában az anyag nagy része véleményünk szerint az alapanyaggyűjtés eredményeit



tartalmazó terjedelmes, néhol terjengős, nagyrészt csak összefűzött – nem szintetizáltan, szervesen kiérlelt - munkának tekinthető; 16. Végül jelezni kívánjuk, hogy a MAD mintapéldányának leadása nyomán a Vállalkozónak a FK által megküldött – fentebb már említett – Jegyzék egyes pontjai alapján a szükséges javítások nem minden esetben történtek meg, illetve nem minden esetben történt meg megfelelően a javítás. Ezért véleményünk szerint szükséges e korábbi Jegyzékünk alapján is ismételten és rendszerzetten áttekinteni és fejleszteni az anyagot, a fentebb leírtak figyelembe vételével, a jelen MAD teljes áttekintésével együtt.



17. Döntéstervezet/VÖSZB_2014_1_03 A szakbizottság 1. áttekintve a két megalapozó dokumentációt 2. az alábbi véleményt nyújtja a Hortobágyi Nemzeti Park – a Puszta világörökségi terület megalapozó dokumentációról /MAD/ a világörökségi kezelési tervhez:


BIZOTTSÁGI ÜLÉS. Forster Központ Budapest, január 14., 11:00

Recommend Documents