BIZOTTSÁGI ÜLÉS. Forster Központ Budapest, január 14., 11:00

UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Világörökség Szakbizottsága

VÖSZB_2014_1_05 Budapest, 2014. január 14.

BIZOTTSÁGI ÜLÉS Forster Központ Budapest, 2014. január 14., 11:00 A napirend 5. pontja: Beszámoló a Világörökség Egyezmény döntéshozó testületeinek üléseiről (Részes Államok Közgyűlése 19. ülésszaka és a Világörökség Bizottság 37. ülésszaka)

ÖSSZEFOGLALÁS A dokumentum I. része a Világörökség Bizottság 37. ülésszakáról II. része a Világörökség Egyezmény Részes Államai Közgyűlésének 19. ülésszakáról szóló összefoglaló beszámolókat tartalmazza, külön kitérve a magyar vonatkozású döntésekre (megőrzési állapotjelentések és Kiemelkedő Egyetemes Értékmeghatározások).

A döntéstervezetet ld. a 33. bekezdésben

Világörökség Titkárság 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1., Tel.: (06 1) 225 4884 www.vilagorokseg.hu


I.

Világörökség Bizottság 37. ülésszaka

1. A Világörökség Bizottság (VÖB) 37. ülésszakának házigazdája Kambodzsa volt, a rendezvényre 2013. június 16-27. között Phnom Penhben és Siem Reapben került sor kambodzsai-UNESCO társszervezésben. Az ülés magyar szempontból legfontosabb témái a budapesti és tokaj-hegyaljai világörökségi helyszínek megőrzési állapotát, valamint a nyolc helyszín visszamenőleges kiemelkedő egyetemes értékmeghatározásait elfogadó döntések voltak. A budapesti helyszín megőrzési állapotával kapcsolatos döntés magába foglalja a 2013. márciusi reaktív monitoring misszió alapján készített javaslatokat. A tokaji helyszínnel kapcsolatos döntést pedig egy 21 helyszínre egységesen vonatkozó ún. omnibusz döntés részeként hozták meg. Az előzetes várakozásoknak megfelelően, a magyar vonatkozású döntéstervezeteket a VÖB vita nélkül elfogadta. Az ülésről szóló részletes beszámolót ld. az 1. számú mellékletben. 2. A VÖB 19 új helyszínt – 5 természetit és 14 kulturálist – vett fel a Világörökség listára, mely ezzel összesen 981 helyszínre bővült. 759 kulturális, 193 természeti, 29 vegyes található 160 Részes Állam területén. (A felvett helyszínek listáját valamint rövid ismertetésüket ld. az 1. sz. mellékletben.) Az idei ülésen több mint 120 Részes Állam mintegy 1300 képviselője vett részt. A VÖB jelenlegi tagjai: Algéria, Dél Afrika, Egyesül Arab Emirátusok, Észtország, Etiópia, Franciaország, India, Irak, Japán, Kambodzsa, Kolumbia, Malajzia, Mali, Mexikó, Németország, Oroszország, Katar, Szenegál, Szerbia, Svájc, Tájföld. Az (UNESCO felosztás szerinti) régiónkat tehát Észtország, Oroszország és Szerbia képviselte. Az ülést Dr. Sok An, nagybefolyású miniszterelnök-helyettes elnökölte. Az ülés egy részén Magyarországot a párizsi UNESCO nagykövet beosztott diplomatája, Pole-Bokor Bea, valamint a Hannoi magyar konzul, Károlyi Márton is képviselték. Bogyai Katalin nagykövetasszony az UNESCO Közgyűlés elnökeként beszédet mondott az ünnepélyes megnyitón, valamint az elnökség soraiban jelen volt az ülés néhány napján. 3. A bizottsági viták trendje: továbbra is fejlődő és fejlett országok közötti szembenállás alakul ki egyes kérdésekben. Az örökségszakmai álláspontot következetesen képviselő országok: Észtország, Németország, Svájc; Franciaország köztes pozíciókat igyekszik elfoglalni. Döntően politikai meghatározottságú és a regionális befolyást maximalizálni igyekvő álláspontot képvisel: India, Oroszország, az összes arab állam. 4. Döntés született a 38. ülésszak helyszínéről: Doha, Katar. 5. Az ülésszakon az alábbi 20 napirendi pontot tárgyalták: 1. 2. 3.

Nyitóünnepség (melynek része volt két 8. századi kambodzsai szobor restitúciója a new yorki Metropolitan Múzeumtól) Megfigyelői jelentkezések elfogadása A napirend elfogadása



A 36. ülésszak rapportőrjének jelentése Jelentés a Világörökség Központ tevékenységeiről és a Világörökség Bizottság döntéseinek megvalósításáról 5.B A Tanácsadó Testületek jelentése 5.C A Világörökségi Egyezmény: előre gondolkodás c. főigazgatói ülés összegzése 5.D Az átdolgozott PACT Initiative stratégia 5.E Jelentések a 40. évforduló rendezvényeiről6. A Világörökségi Kapacitásépítés Stratégia és a „category 2 centres” fejleményei 7.A A Veszélyeztetett világörökség listán szereplő helyszínek állapotmegőrzései 7.B A Világörökség listán szereplő helyszínek állapotmegőrzései 7.C Trendek az állapotmegőrzésekben 8.A A Részes Államok 2013 április 15-ig benyújtott várományos helyszínei 8.B Jelölések a Világörökség listára 8.C A Világörökség lista és a Veszélyeztetett világörökség frissítése 8.D Egyes világörökségi helyszínek határainak tisztázása a Részes Államok által 8.E A visszamenőleges kiemelkedő egyetemes értékmeghatározások elfogadása 9. Globális stratégia egy reprezentatív, kiegyensúlyozott és hiteles Világörökség listáért: Az „upstream” folyamatok fejleményei 10.A Beszámoló az időszaki jelentés második ciklusáról Latin Amerikában és a Karibtérségben 10.B Az időszaki jelentés második ciklusának fejleményei Európában és Észak Amerikában 10.C Az időszaki jelentés második ciklusának követése Európában és Észak Amerikában 11. A VÖB Működési Szabályzatának felülvizsgálata 12. A Működési Irányelvek felülvizsgálata 13. A Policy Guidelines tervezete 14. Nemzetközi támogatási kérelmek vizsgálata 15. Jelentés a 2012-2013-as költségvetés megvalósításáról és a 2014-2015-ös költségvetés elkészítése 16. Egyéb ügyek 17. A 38. ülésszak elnökének, elnökhelyettesének és rapporteurjének megválasztása 18.A A VÖB 38. ülésszakának előzetes napirendje 18.B Megvalósíthatósági tanulmány egy további VÖB ülésszakról 19 A Részes Államok Közgyűlése 19. ülésszakának előzetes napirendje 20 A döntések elfogadása 4. 5.A

6. A magyar vonatkozású döntések Megőrzési állapotjelentések Budapest – a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út (Magyarország)



37 COM 7B.76 számú döntés A Világörökség Bizottság 1. Megvizsgálva a WHC-13/37.COM/7B.Add dokumentumot, 2. Felidézve a Bizottság 35. ülésén (UNESCO, 2011) elfogadott 35 COM 7B.95 számú döntést, 3. Tudomásul veszi bontási és fejlesztési tervek visszavonását az úgynevezett „Régi pesti zsidónegyedben” és a Bécsi utcában, de aggodalmát fejezi ki a történeti épületek állapotának romlása miatt; 4. Üdvözli a 2012. januárban hatályba lépett új világörökségi jogszabályokat és a kezelési tervek jogszabályi alátámasztását; 5. Szintén tudomásul veszi a világörökségi helyszínek védelmének igazgatásának átszervezését és megerősítését mind országos, mind helyi szinten; 6. Arra bátorítja a Részes Államot, hogy folytassa a világörökségi helyszín és védőövezete kezelési tervének elkészítését és kezelő szervezetének kiépítését, valamint a védőövezet javasolt bővítését; 7. Kéri a Részes Államot, hogy hajtsa végre az UNESCO Világörökség Központ és az ICOMOS nemzetközi szervezetének közös reaktív monitoring missziója javaslatait a világörökségi helyszínen és védőövezetében történő új fejlesztések engedélyezésének szigorításával; 8. Szintén tudomásul veszi a tervezett fejlesztésekről kapott részletes tájékoztatást és arra is kéri a Részes Államot, hogy a Működési irányelvek 172. bekezdése szerint nyújtsa be az alábbi dokumentumokat a Világörökség Központ részére: a. a Várkertbazár projekt tervei; b. részletes talajtani, geológiai és hidrológiai tanulmányok a Kossuth téri fejlesztés alátámasztására; c. a tervezett MúzeumLiget tervei amint azok elkészülnek, örökségi hatástanulmánnyal együtt; 9. Valamint kéri, hogy a Részes Állam 2015. február 1-ig nyújtson be újabb jelentést a helyszín megőrzési állapotáról és a fentiek végrehajtásáról a Világörökség Központnak, hogy azt a Világörökség Bizottság 39. ülésszakán, 2015-ben megvizsgálhassa.

7. A fenti döntés a Magyarország által 2013. januárban benyújtott megőrzési állapotjelentésre és a 2013. február 24 – március 1. között lezajlott UNESCO – ICOMOS reaktív monitoring misszió jelentésére alapul. A megőrzési állapotjelentés tervezetét és a reaktív monitoring misszió előzetes programtervezetét a Szakbizottság 2013. január 15-i ülésén megtárgyalta. A Bizottság döntésében üdvözli az új világörökségi jogszabályokat, bátorítja a Részes Államot a helyszín kezelési rendszerének kiépítésére, a javasolt védőövezet bővítésre. A reaktív monitoring misszió javaslatai alapján kéri a világörökségi területen történő új fejlesztések engedélyezésének szigorítását. További részleteket kér a Várkertbazár, a MúzeumLiget és a Kossuth téri projektekkel kapcsolatban az egyezmény Működési irányelvei



alapján és kéri a Részes Államot, hogy 2015. február 1-ig nyújtson be újabb jelentést a helyszín megőrzési állapotáról és a fentiek végrehajtásáról a Világörökség Központnak, hogy azt a VÖB 39. ülésszakán, 2015-ben megvizsgálhassa. 8.

Tokaj történelmi borvidék kultúrtáj (Magyarország) 37 COM 7B.103 számú döntés

A Világörökség Bizottság 1. Megvizsgálva a WHC-13/37.COM/7B.Add dokumentumot 2. Felidézve a Bizottság 34. (Brazília, 2010) és 35. (UNESCO, 2011) ülésén elfogadott 34 COM 8B.6, 35 COM 7B.42, 35 COM 7B.63, 35 COM 7B.67, 35 COM 7B.68, 35 COM 7B.69, 35 COM 7B.73, 35 COM 7B.88, 35 COM 7B.94, 35 COM 7B.98, 35 COM 7B.102, 35 COM 7B.106, 35 COM 7B.109, 35 COM 7B.122, 35 COM 7B.127, 35 COM 7B.128, 35 COM 7B.131 and 35 COM 7B.133 számú döntéseit, 3. Megelégedve veszi tudomásul, hogy az érintett Részes Államok a korábbi kérésekre reagálva intézkedéseket hoztak az alábbi világörökségi helyszínek kiemelkedő egyetemes értékét fenyegető tényezők enyhítésére: • Lijiang óvárosa (Kína) • Potala Palota történelmi együttese, Lhasa (Kína) • San Augustin régészeti park (Kolumbia) • Český Krumlov történelmi belvárosa (Cseh köztársaság) • Tokaj történelmi borvidék kultúrtáj (Magyarország) • Taj Mahal (India) • Agra erőd (India) • Fatehpur Sikri (India) • Champaner-Pavagadh régészeti park (India) • Prambanan templomai (Indonézia) • Monte San Giorgio (Olaszország/ Svájc) • Vilnius történelmi belvárosa (Litvánia) • Melaka and George Town, a Malacca szoros történelmi városai (Malájzia) • Mexico város és Xochimilco történelmi belvárosai (Mexikó) • Camino real de Tierra Adentro (Mexikó) • Nasca és Pampas de Jumana vonalak és geoglifák (Peru) • Cuzco városa (Peru) • Moldávia templomai (Románia) • Ferrapontov Monostoregyüttes (Orosz Föderáció) • Gorée sziget (Szenegál) • Antoni Gaudi művei (Spanyolország) 4. Arra bíztatja az érintett Részes Államokat, hogy folytassák a világörökségi helyszínek megőrzésére irányuló erőfeszítéseiket 5. Emlékezteti az érintett Részes Államokat, hogy a Működési irányelvek 172. bekezdésében foglaltaknak megfelelően folyamatosan tájékoztassa a Világörökség Bizottságot olyan



nagymértékű fejlesztésekről, melyek hatással lehetnek a helyszín kiemelkedő egyetemes értékére, még az előtt, hogy visszafordíthatatlan vállalások történnek. 9. A tokaj-hegyaljai világörökségi helyszínről a Magyarország által 2013. januárban benyújtott megőrzési állapotjelentés alapján hozta meg a VÖB fenti döntését, mely egy nagyobb, 21 helyszínről szóló ún. „omnibusz” döntés része. Ebbe a döntésbe került minden olyan helyszín, melyekről az elmúlt években a Részes Államoknak – reaktív monitoring eljárás keretében – megőrzési állapotjelentést kellett benyújtani és ezen jelentések illetve egyes esetekben reaktív monitoring missziók alapján a VÖB megelégedéssel vette tudomásul, hogy a VÖB korábbi kéréseire reagálva az érintett Részes Államok, így Magyarország is, intézkedéseket hoztak ezen világörökségi helyszínek kiemelkedő egyetemes értékét fenyegető tényezők enyhítésére. A VÖB arra kéri a Részes Államokat, hogy folytassák a világörökségi helyszínek megőrzésére irányuló erőfeszítéseiket és továbbra is tájékoztassák a Bizottságot a Működési irányelvek 172. bekezdésében foglaltaknak megfelelően. Magyarországnak, a VÖB korábbi döntésének megfelelően, be kell nyújtania a világörökségi területen működő bányáknak a helyszín kiemelkedő egyetemes értékére gyakorolt hatásáról készült felmérést. A visszamenőleges kiemelt egyetemes értékmeghatározások elfogadása 10. Az UNESCO VÖB 2005-ben fogadta el a Kiemelkedő Egyetemes Érték Meghatározás (KEÉM) fogalmat és írta elő elkészítését minden világörökségi helyszín esetében. A VÖB döntése értelmében 2012. februárig minden 2007-ig világörökség listára felvett helyszín retrospektív „kiemelkedő egyetemes érték-meghatározását” be kellett nyújtaniuk a Részes Államoknak. Magyarország esetében ez mind a 8 helyszínt jelenti. A „kiemelkedő egyetemes érték-meghatározás” egy olyan, 2-3 A4-es oldal terjedelmű dokumentum, melyet a tanácsadó testületek (ICOMOS/IUCN) véleménye alapján a VÖB fogad el helyszínenként és amely egységes szerkezetben tartalmazza a helyszín rövid leírását; a felvételi kritériumok igazolását; az integritás és a hitelesség megfogalmazását (utóbbi csak kulturális helyszínek esetében); valamint a védelem és a kezelés kívánalmait. A KEÉM-ek elkészítéséhez az UNESCO Világörökség Központ által készített Útmutatót lásd http://www.vilagorokseg.hu/portal/dokumentumok.php. A Titkárság számára 2011. májusában vált ismertté a KEÉM-ek elkészítésének részletes módszertana, amikor Prágában regionális szintű módszertani képzésre került sor. 11. A VÖMNB 2011-ben felkérte a Világörökség Titkárságot és a világörökségi helyszínek képviselőit, hogy megfelelő munkaterv szerint, a megfelelő szakértők és testületek bevonásával, közösen készítsék el a retrospektív „kiemelkedő egyetemes értékmeghatározásokat”. A VÖB kérte Miniszter urat, hogy a KÖH/VÖMNB költségvetésében biztosítsa KEÉM-ek elkészítésének elvégzéséhez szükséges forrásokat. A KÖH/VÖMNB nem kapott forrást a feladat elvégzésére. A forráshiány ellenére a VÖMNB Titkárság saját



munkatársai és dr. Fejérdy Tamás, a Titkárság napi feladatainak elvégzése mellett, igen feszített ütemezéssel, túlórákat is vállalva, összeállították és a világörökségi helyszínekkel – határon átívelő helyszínek esetében az érintett osztrák és szlovák felekkel is - egyeztetve elkészítették a Kiemelkedő Egyetemes Érték Visszamenőleges Meghatározás tervezetét. A Titkárság 2011. november 14-én szemináriumot tartott a helyszínek képviselői részére, a meghatározások elkészítésének módszertanáról és ütemezéséről. 12. A Világörökség Magyar Nemzeti Bizottság 2012. januári ülésén a Titkárság által elkészített és a helyszínekkel egyeztetett KEÉM tervezeteket elfogadta, WHC-nak 2012. januárban (határidőre) megküldte. 13. 2013. decemberben kértük az UNESCO Világörökség Központot, hogy a Világörökségről szóló törvény végrehajtása érdekében a magyar helyszínek KEÉM-jei feltétlen kerüljenek a VÖB 37. ülésszak napirendjére. 14. 2013. februártól áprilisig: WHC / ICOMOS / IUCN visszajelzések alapján többkörös egyeztetésben (helyszínekkel; Ausztriával és Szlovákiával konzultálva) az anyagok véglegesítésre kerültek. 15. 2013. június: az UNESCO VÖB összes KEÉM-et elfogadta. Nagy eredmény ez, kevés európai országnak van meg összes helyszínére a KEÉM-je, különösen alrégiónkból; és kiemelten fontos ez a Vötv. végrehajtása, a kezelési tervek elkészítése miatt. 16. Mind a 8 KEÉM magyar fordítása elkészült, a dokumentumokat terjedelmi okok miatt lásd az 1. sz. mellékletben). 17. A KEÉM-ek kiemelten fontos szerepet töltenek be a kezelési tervek elkészítésében. Továbbá a a Forster Központ a KEÉM-ek alapján fogalmazza meg a 393/2012. (XII. 20.) Kormányrendelet (A régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról) szerinti „véleményét” a világörökségi területet érintő szakhatósági eljárásban, amikor a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal - az ügyintézési határidejére figyelemmel megállapított határidő tűzésével - kikéri a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ véleményét.

II.

A Részes Államok Közgyűlésének 19. ülésszaka

18. Az ülésszak az UNESCO Általános Konferenciájának 37. ülésszakához időben kapcsolódva Párizsban, 2013. november 19-21-én került megrendezésre az UNESCO párizsi székházában. Az ülésszak napirendje a következő volt:



1. Az ülés megnyitása – a főigazgató beszéde - elnök, alelnökök és jelentéstevő megválasztása 2. Napirend és az ülésszak és a Világörökség bizottsági tagok megválasztása időbeosztásának elfogadása 3. A Világörökség Bizottság tagjainak megválasztása 4. A Közgyűlés Működési Szabályzatának módosítása 5. A 18. ülésszakról szóló jelentéstevői jelentés 6. A Világörökség Bizottság elnökének beszámolója a Bizottság tevékenységéről 7. A Világörökség Alap helyzete, beleértve a Részes Állami befizetések állapotát 8. A Világörökség Alapba fizetendő Részes Állami hozzájárulások meghatározása az Egyezmény 16. cikkelyének megfelelően 9. Globális stratégia a reprezentatív, kiegyensúlyozott és hiteles Világörökség lista érdekében: a 18A döntés végrehajtása 10. A Világörökség Egyezmény jövője: a Stratégiai Akcióterv végrehajtása, beleértve a 40. évfordulós megemlékezésekről szóló beszámolót 11. A „Világörökség egyezmény: előre gondolkozva” c. főigazgatói konzultáció (UNESCO, 2012. október 3.) 12. Az ülés bezárása

19. Megnyitó beszédében Irina Bokova főigazgató asszony az egyezmény hitelességének megőrzését helyezte előtérbe, különös tekintettel a pénzügyi válság okozta helyzetre. Hangot adott optimizmusának és aggodalmának, hangsúlyozta a hitelesség és a megőrzés kívánalmainak fontosságát: nem csak a Világörökség listára felvett helyszínek száma (981) a fontos, hanem a hitelesség is, mely könnyen elveszhet és nehéz visszaszerezni. A külső auditori jelentésben megfogalmazott kritikák illetve javaslatok megvalósítását kérte a Részes Álalmoktól a hitelesség megőrzése érdekében. Hasonló célt, a szakmai hitelesség megerősítését szolgálta az egyezmény jövőjével kapcsolatos stratégiai gondolkodás, a témában összehívott főigazgatói fórum. Hangsúlyozta, a helyszínek értékeinek megőrzéséhez a helyi közösségek részvétele elengedhetetlen; a kulcsszavak a fenntartható fejlődés, munkahelyteremtés és a turizmus, mint lehetőség voltak – nem luxus az örökség, hanem tőke! Külön kitért az UNESCO egyre beszűkülő pénzügyi mozgásterére. 20. Az ülés elnökének a Sri lankai nagykövetet, alelnököknek a svájci és a zimbabwei nagykövetet, jelentéstevőnek az ománi küldöttet választották. 21. 22 jelölt ország közül 12 megüresedett helyre választottak új tagokat 4 éves időtartamra. A következő országokat választották meg: I.

csoport: Finnország 115



II. III. IV.

V.a. V.b.

Portugália 111 Törökország 121 csoport: Horvátország 107 Lengyelország 93 csoport: Jamaika 92 (*vö-i helyszínnel nem rendelkező tag) Peru 87 csoport: Fülöp-szigetek 116 Kazahsztán 104 Korea 104 Vietnam 93 csoport: csoport: Libanon 86

Nem kerültek be a Bizottságba az alábbi Részes Államok: Angola 37 Burkina Faso 61 Honduras 79 Kenya 60 Mauritánia 73 Palesztina 70 Románia 67 Szaúd-Arábia 67 Tanzánia 83 Zambia 51 22. A választást követően több Részes Állam (főleg az afrikai, arab, illetve ázsiai régiókból) felszólalásában komoly sajnálatát fejezte ki, hogy a választáson idén egy afrikai tagállam sem került be a bizottságba. (Ugyan a Bizottságban így is van afrikai tag: Szenegál.) A választás ezen kimenetelét részben az is indokolja, hogy 6 afrikai ország indult a választásokon, ami túl sok, tekintetbe véve a régiónként reálisan elérhető maximális helyek számát. Az eredményben továbbá az is közrejátszott, hogy a korábbi évek gyakorlatától eltérően, rögtön az első körben abszolút többséget szerzett a 12 Részes Állam, így nem volt több választási kör és így visszalépési lehetőség sem egymás javára. A Világörökség Bizottság jelenlegi összetétele a következő: Algéria, Dél-Korea, Horvátország, Finnország, Fülöp-szigetek, India, Jamaica, Japán, Katar, Kazahsztán, Kolumbia, Libanon, Lengyelország, Malaysia, Németország, Peru, Portugál, Szenegál, Szerbia, Törökország, Vietnám. 23. Brazília és Palesztina az ülésszakot megelőző héten javaslatot nyújtott be a Közgyűlés Működési Szabályzatának, azon belül a választásai rendszernek a módosítására. A javaslat lényege, hogy az UNESCO-ban szokásos választási csoportok szerint kvótarendszert vezessenek be. A javaslat lényege az, hogy a jelenlegi szabad választási rendszert felváltaná a következő kvótarendszer. A 21 bizottsági helyből 18 az alábbiak



szerint alakulna: mind a 6 csoport 3-3 helyet kapna. A maradék 3 hely vonatkozásában Brazília a regionális csoportok nagyságát figyelembe vevő váltakozó eloszlást, míg Palesztina teljesen egyenlő elosztást javasol a csoportok között, ún. „Floating Seat” megoldást alkalmazva. 24. A javaslat megosztotta Részes Államokat, a fejlődő országok nagy része támogatta, míg a fejlettek nagy része ellenezte vagy semleges, kiváró magatartást tanúsított. Az EU-n belül sem volt egységes álláspont. A kezdetben rugalmasabb és nyitottabb német és francia álláspont is végül megszilárdult és a két ország ellenezte a kvótarendszer bevezetését. A 2-es választási csoport országai sem voltak egységes állásponton. A Közgyűlés a plenárissal párhuzamosan működő munkacsoportot, majd azon belül egy szűkebb szövegező csoportot hozott létre. Előbbi munkájában részt vettünk. Felszólalásunkban a konszenzus fontosságára hívtuk fel a figyelmet. Emlékeztetünk arra, hogy a Közgyűlés 17. ülésszakán (2009-ben) megváltoztatta a Világörökség Bizottsági tagválasztás szabályait, pontosan a földrajzilag egyenletes elosztás érdekében. A módosítás lényege az volt, hogy bevezetésre került egy újabb ún. „biztonsági hely” azon választási csoport(ok) részére, melyek éppen nem rendelkeznek képviselettel a Bizottságban, vagy fennáll annak az esélye, hogy a választás nyomán nem fognak képviselettel rendelkezni (mert éppen lejár az összes azon választási csoportból való tag mandátuma). A módosítást hosszú előkészítés előzte meg, a Közgyűlés 16. ülésszaka (2007-ben) nyitott munkacsoportot hozott létre, melynek elnöke Japán nagykövete, Kondo úr volt. Három munkaülésre került sor Párizsban, melyen a Részes Államok nagy része képviseltette magát. (Soós Gábor a munkacsoport jelentéstevője volt.) A munkacsoport elutasította a kvótarendszer bevezetését és számos más javaslatot fogalmazott meg az egyenlő földrajzi elosztás elvének érvényesítése érdekében pl. kapacitásépítés, azonnali újraválasztás tilalma, stb. A munkacsoport javaslatát a Közgyűlés egyhangúlag fogadta el 2009-ben. 25. A plenáris hosszas vita után munkacsoport létrehozásáról döntött széles mandátummal, melynek feladata konszenzusos megoldás kidolgozása lesz. A határozat rendelkezik arról is, hogy amennyiben szükséges, 2014. novemberben rendkívüli Közgyűlést tartsanak, melynek napirendjén kifejezetten ez a téma fog szerepelni. Mind a munkacsoport 2014. évi ülése, mind a rendkívüli Közgyűlés költségvetésen kívüli forrásokból finanszírozandó – az UNESCO Világörökség Központ jelezte, hogy nem rendelkeznek erre a célra felhasználható forrással. 26. A Világörökség Alapról szóló beszámoló keretében áttekintést kaphattunk a Részes Államok tagdíj-befizetéseinek állapotáról, e szerint Magyarország a befizette 2013. évi tagdíját (8.685 USD). 27. A Világörökség Alap eddigi történetének egyik legnagyobb khívásával találja szembe magát, tekintettel arra, hogy az Egyesült Államok és Izrael 2001. óta (Palesztina felvétele az UNESCO-ba) nem fizet tagdíjat. A csökkenő bevételek mellett a tevékenységek nőnek a világörökségi helyszínek számának és az elvárások növekedése miatt.



28. A Világörökség Egyezmény végrehajtásának három fő pénzügyi forrása van: a Világörökség Alap; az UNESCO költségvetése; költségvetésen kívüli források. 2012. óta az Alap és az UNESCO költségvetésből eredő bevételek jelentősen csökkentek: az Alap 6.8 millió USDról 5.2 millióra, az UNESCO költségvetésből származó 13.2 millió USD-ről 9.7 millióra. Az összbevételek 42.5 miiló USD-ról 36.1 millióra csökkentek – tekintettel arra, hogy a költségvetésen kívüli önkéntes bevételek nagyjából azonos szinten maradtak: 22.5 millió USD-ról 21.1 millióra csökkentek. Ez a helyzet azonban pénzügyileg nem fenntartható: növekvő számú világörökségi helyszínekkel, növekvő feladatok csökkenő forrásokkal nem végrehajthatók. Eddig a 14 cselekvési terület mindegyikén csökkenés történt, van olyan terület, amelyre egyáltalán nem jut forrás. 29. Az Alapba fizetés maximuma az egyezmény szerint az UNESCO tagdíj 1%-a; ezt nem lehet emelni. A Közgyűlés önkéntes hozzájárulást kér a Részes Államoktól; ezt megtette korábban is, most annyival lett ez konkrétabb, hogy (a Világörökség Bizottság üléseikor működő költségvetési munkacsoport (elnöke Dél-Afrika) javaslata alapján) konkrét javaslatokat fogalmazott meg arra vonatkozóan, hogy a Részes Államok milyen lehetséges módokon számítsák ki. Természetesen lehetőség van továbbra is tetszés szerinti önkéntes hozzájárulás befizetésére (ezt kérdésemre megerősítette a Titkárság), ugyanakkor, az önkéntes hozzájárulások bátorításának és egyes országok számára kvázi elvárásának irányába hat határozat azon része, mely konkrét javaslatokat fogalmaz meg az önkéntes hozzájárulás összegének kiszámítására. A javaslatot éppen azért ellenezte Japán, mert megítélése szerint ez kvázi elvárássá válik és javasolta, hogy a kérdésre később térjünk vissza, új javaslatok alapján. Az elnök szavazást rendelet el a kérdésről. Nyílt szavazás során tartózkodtunk, a japán javaslatot a Közgyűlés nem fogadta el. A brazil-német javaslatot támogattuk, mely szerint az önkéntes hozzájárulás lehetséges (de nem kötelező) kiszámításai ill. módja a következők: a kötelező befizetés megduplázása; az adott ország területén található világörökségi helyszínek számai arányában növekvő befizetés (nagyjából helyszínenként évi 3300 USD); tevékenységgel való hozzájárulás. 30. Az ülésszak többi napirendi pontja annak az évek óta folyó vitának a folytatása és immár a Közgyűlésen való tartós megjelenése, hogy az egyezmény végrehajtása során a szakmai szempontok fokozottabban érvényesüljenek, illetve, hogy ezeket ne írják felül politikai szempontok. 31. Ilyen az előző ülésszakon elfogadott Stratégiai Akcióterv 2012-2022 a 2002-es budapesti VÖB-ülésen elfogadott Budapest Nyilatkozathoz hasonló léptékű dokumentum, annak orientációit nem váltja fel, azt más szóhasználatba fűzve, prioritásokba, teendőkbe, felelősökre bontja le. A VÖB elmúlt négy ülésszaka során egyre jobban kibontakozó politikai elfogultságok kezelésének egy eszköze is lehet az akcióterv – elfogadását konszenzus kísérte, így jó hivatkozási alap lehet az elkövetkező VÖB-ülések során. Az akcióterv kidolgozásában magyar szakértők (Dr. Fejérdy Tamás és Dr. Soós Gábor) is részt vettek.



32. A Globális stratégiát a reprezentatív, kiegyensúlyozott és hiteles Világörökség lista érdekében (Globális stratégia, melyet még 1994-ben fogadtak el) külső audit vizsgálta és számos problémát tárt fel, melyek az Egyezmény végrehajtásának joggal felvetett problematikus pontjai. A 18. Közgyűlés elfogadta a külső audit megállapításait és nyitott munkacsoportot hozott létre az abban foglalt javaslatok alapján cselekvési tervet dolgozzon ki a problémák orvoslására. A 19. Közgyűlés elfogadta a munkacsoport által kidolgozott cselekvési tervet és kérte annak végrehajtását.



33. Döntéstervezet / VÖMNB_2014_1_05 A szakbizottság 1. áttekintve a Világörökség Egyezmény döntéshozó testületeinek üléseiről szóló beszámolókat; 2. megköszöni a Forster Központ Világörökség Titkárság által végzett munkát a megőrzési állapotjelentések és a kiemelkedő egyetemes értékmeghatározások elkészítése és koordinálása terén; 3. tudomásul véve a Világörökség Bizottság 37. ülésszakán hozott döntéseket; 4. javasolja a Miniszternek, a Bizottság döntéseinek mielőbbi végrehajtását; illetve 5. kéri a Titkárságot, hogy a döntések végrehajtása érdekében tegye meg a szükséges lépéseket, az alábbi feladatok tekintetében

-

Budapest - a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út: a világörökségi helyszín és védőövezete kezelési tervének elkészítése és a kezelő szervezetének kiépítése, a világörökségi helyszínen és védőövezetében történő új fejlesztések engedélyezésének szigorítása; az alábbi dokumentumok benyújtása a Világörökség Központ részére: a. a Várkertbazár projekt tervei; b. részletes talajtani, geológiai és hidrológiai tanulmányok a Kossuth téri fejlesztés alátámasztására; c. a tervezett MúzeumLiget tervei amint azok elkészülnek, örökségi hatástanulmánnyal együtt;

-

Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj: a világörökségi területen működő bányáknak a helyszín kiemelkedő egyetemes értékére gyakorolt hatásáról készült felmérés benyújtása

-


BIZOTTSÁGI ÜLÉS. Forster Központ Budapest, január 14., 11:00

Recommend Documents