BIRTOKVISZONYOK FEJLDÉSE JOGI ALAPJA. NAGY IxAJOS, A JASZKUN KZREBOCSÁJTJA : KARCZAG, (L lü NYOMATOTT SPITZER S. KÖNYVNYOMDÁJÁBAN. KAUCZAGI COYVKl)

é

(L

lÜ

A JASZKUN

BIRTOKVISZONYOK FEJLDÉSE ÉS

JOGI ALAPJA.

f

Es

m\m mmi

t

„jassüun

imm

KZREBOCSÁJTJA

NAGY

mimi' mi

:

IxAJOS,

KAUCZAGI COYVKl).

KARCZAG, NYOMATOTT SPITZER

S.

KÖNYVNYOMDÁJÁBAN.

I87á.

5

Elzmények. Folyó 1877-ik évben Szegeden Endrédi Lajos és társánál,

egy

müve

Kelemen Kajetán Budapesti ügyvédnek

meg

jelent

„

J á

s z

története és fejldése" Szerz tosabb

hogy

e

m

r e d c

p

t

i

o

czim alatt

tehetséges ügyvéd

tehát,

kun

méltán

;

annyival

sajnála-

elitélend müvecske

közrebocsájtásával renomméját koczkáztatta.

A

történelem

mnltnak, irója tasson

fel

teliát

kell,

hogy hü tükre legyen a

szorgalommal keressen

minden adatokat, azok világánál

századok borongó homálvát deritse tcsse

a tárgyalt

minden

oldalról

korszakot

lehetleg

fel

olvasója

és

mu-

elmúlt

és ug\ tünelé,

hogy az

megvilágittassék,

hogy

aztán az olvasó a vázolt esemény valóságáról meg-

gyzdést

szerezhessen. 1*

—

—

4

Történelem Írónak pártlioz tartoznia nem szabad,

mert

szempontból

elnyös

korszak eseményeit párt-

bizonyos

lia

Írja

meg,

adatokat tünteti

gondosan elleplezvén

fel,

mindazon tényeket, melyek rányára, az

csak a saját pártjának

és

saját felekezetének hát-

ellennézetüeknek

pedig elnyére len-

nének: müve nem leend hü tükre a múltnak,

ha-

nem szándékos

tör-

és raszakaratu

meghamisítása a

ténelemnek.

A Jászkun redemptio történetének írója

már nyakig

ogy

vigasztalás

ez

lélegzik e

marad

annak tekinthet

csak néhány perczíg

és

—

fen számára

—

is

bnben

hogy

lia

tehát épen

sek érdekében íratott;

:

perben, felpere-

nem

és kisújszállási

perekben

perbeszédeknek

ságra

hozása,

s

eközben az

ellenfél

történelmi

arányositásí

nyilvános-

nyomós érve-

inek elhallgatásával, fontos okmányaínak sével hiányosan

nak

hamis

eladott

színezetben

levont sophisticus és

nek

olvasó

átlátni fogja,

mü, hanem a karczagi szerkesztett

ha ugyan

értelmes

lapozta müvét

hogy az két rendbeli arányositásí

csak az az

tényeknek

és

feltüntetése,

mellzé-

okmányokezekbl

és

rabulistícus következtetések-

készpénz gyanánt árulása

s

önha-

szonra törekv izgatás. Legyen azonban akár történelmi mü, akár

—

—

—

mondám

mint hozása

—

5

porbeszédeknek

az eivitázhatlanul

:

tala felölelt tárjivat

nem

szerz az

liogy

all,

is

nyilv;hioss;!,^ra ál-

tanulmánvozta.

Ki a Jászkun redemptio története mepjirására

méltán megvárliatnók,

vállalkozik: attól

legalább

azt

lio^ry

meg, mikép a Jászkun kerülete-

tanulja

1-s Lipót császár absolut kormánya adta német vitézi rendnek még 169 8-ban

ket

el

a

és

müvének

mindjárt

Károly

Ill-ik

ne allitson

királytól

eredett volna; azon

Károly királytól, ki a szathmári békekötés

Ill-ik

után

lépvén

(1711.)

gának, akár

nemhogy

kormányának, de st

alkotmány

az

a trónra,

tetteket engedett volna

vénytelen

tel

sorában

mintha az eladás vagy elzálogosí-

oly badarságot, tás

második

ily

tör-

meg akár

ína-

teljes

igyekezet-

megszilárdítását és a

kibékitését tözte egyik

f

feladatává.

tájékozatlanság és ismerethiány

Ily

nemzet

tnik

ki

lépten-nyomon szerz soraiból.

A

Jászkun kerületek

mányozott teti;

kir.

részére

1745-ben ado-

kiváltság levelet liiányosan ismer-

annak kiváló jelentséggel biró záradékát, mely

pedig a redemptioból alapja,

—

származó

minden jogoknak

vagy szándékosan, vagy mert maga sem

ismeri, elhallgatja.

Az

ország

nádorától, Jászkiin kerületek ha-

—

6

—

tósága tói kiadott végzések és határozatokban statált tényeket és jogelveket valótlanoknak,

nem

lembe

vehetknek

jegyzk zrzavaros

állitja

ellenben

;

irka firka inak

teljes

configye-

falusi

bizony ert

tulajdonit.

könyvrl

községi perceptori kézi

telekkönyv

volna,

mint

azt

s

érdeml

így hitelt sem

Correctioval teljes és

állitja,

mintha az

tüntetvén

ilyet

fel

belle hamis következtetéseket szár-

az olvasónak

maztat.

Hiányosan idézett országos törvényeknek, actáknak

szággylési elférd i tett

magyarázatot

Szóval az egész lágitása

nak.

Mert

és

tendentiája,

nem

nem

megvi-

felvilágositása,

szerz müvében megteszi mindazt, mit és

élelmes

ügy védelmezése

prókátor

igazság-

közben perirataiban meg-

tenni képes, mely leleményességgel

és élelmességgel

azonban mint történelemiró a nagyközönség fellépni,

—

hála istennek

még minél kevesebb íme ilyen mü

története! hogy

saját

hanem

roszakaratu félrevezetése az olvasó-

leleményes talan

statútumoknak

ad.

mü

a múltnak, és

szándékos

jászkun

és

or-

és

eltt

— nagy Magyarországon

vállalkozó akadna! a

„Jászkun redemptio

bizony nagy botlás volt szerzjétl,

müvében önmaga

irt

arra panegyricont.

— mely

— eltt valóban saty-

a tárgyismerettel birok

rának tnik

fel.

mü

Kérdéses birtokomba,

nak

7

folyó évi augusztus végén került

lehetetlen

és

nem

kifejezést

megbotránkozásom-

volt

adni a cynismuson, melylyel

szerz a jászkun nagyobb birtokosokat séget nyiltan vádolni

a

szegénységtl

ben,

t.

ered jogok engem

ered sem

jogaikat.

érdekelnek,

mert a fentebb

de

karczagi és kisújszállási arányositási perek-

mint

viselt

elég

ügyvéd én képviselem az alperes birto-

városi és megyei

16 éven

alkalmam

is

hivataloskodásom alatt

volt az itteni birtokviszonyokkal

megismerkedni: elhatároztam

Jászkun a

azok

pedig a redemptioból

jogtalan

kosságot, és mert a Jászkun kerületekben át

i.

elragadták volna

legkevésbbé jelzett

mintha

átalja,

utón

redemptioból

Noha

nem

és értelmi-

magam

arra,

hogy a

birtokviszonyok fejldését és jogi alapját

közönséggel megismertessem.

Mindenek

eltt

ki kell

azonban jelentenem,

hogy a redemptio idejérl (1745.)

akár

a

Jászkun

kerületek, akár a községek levéltáraiban hasztalan

keresnénk

a

Jászkun

birtokviszonyok alapját és

alakulását eltüntet rendszeres,

—

szer munkálatot

;

is,

ilyen nincs

mészetesen azért, mert a jászkun

st

csak egy-

nincs pedig ter-

sök

annyira

a

— jo;^

t's

terineszeti

8

—

igazság kifolyásának

tekintették,

a közBCí^^eik kebelében c tekintetben csaknem egyontotíi

eljíirásaikat,

miké}) azokat írásban

meg-

is

örökíteni egészen feleslegesnek vélték.

idejébl semmi

Noni lévén tehát a redemptio

rendszeres iiiunkúlat a birtokviszonyok

ben: azoknak lását

t.

i.

a birtokviszonyoknak

fejldését,

és

constatált

tekinteté-

okmányokban

csakis hiteles

tényekbl alapíthatjuk

alaku-

meg.

Mieltt tehát kitzött czélomhoz fognék szkszégesnek látom közölni nézeteimet, ugy az lam, mint ellenfelem által használt tatásáról

;

álta-

okmányok mél-

mert ezáltal mvecskémet

szószaporítá-

sokt(U kíméltem meg.

A

jászkun birtokviszonyok

vitában

liagyván az orsz.ígos

— törvényeket, —

következ

rangsorozatot

liasziiálhat(3

nrliMi

feletti

bizonyítékok értékére nézve

lesség tekintetében

fel-

érínhite-

tar-

tom egyedül jogosultnak.

A

1.

zott,

és

az

adományo-

jászkunok részére 1745-ben 1751-ik

zett kir. kiváltság

XXV

t.

levelet,

s

cz.-ben

az

beczíkkelye-

ebbl

leszármaz-

tatható tényeket. 2.

veket,

Nádorispáni határozatokban kimondott

vagy azokban constatált tényeket

lönben nádori helybenhagyás

folytán

;

és

el-

nemkünádori

— rendelettel

9

— statútumokban

életbe léptetett jászkun

constatált tényeket és

elveket.

Jászkun kerületi határozatokban

3.

megálla-

pított tényeket és elveket.

Mindazon tényeket, melyek a jászkun

4.

számvev

rületi

vagy

kerületi,

szék

felülvizsgálata

ke-

tartozó

alá

számadásokból

constatál-

jegyzkönyvekbe

bevezetett

községi

liatók.

A

5.

községi

végzéseket és ezekbl megállapitható tény

körül-

ményeket. 6.

A

könyveket. (Fundi 7.

községekben

jászkun

liber.)

Községi hivatalnokok által

zonyítványokat,

jegyzkönyvi

birtok-

vezetett

a

szám

—

mennyiben azok az év kitüntetése

jegyzkönyvi beírások alapján

bi-

kiállított

és

tanácsi

mellett,

termé-

ktíltitkeztek,

szetesen feltételezve, hogy a jelzett jegyzkönyvekkel megegyeznek.

Ellenben a községi hivatalnokok tott

kiállí-

által

egyszer bizonyítványokat, melyek tehát nem

jegyzkönyvi tárgyalások

és

beigtatások kifolyásai,

számbavehet bizonyítéknak nem tekinthetem.

St

tekintve, hogy

a multszázadban

ségi hivatalnokok átalában, ki,

—

—

a

a

köz-

jegyzt sem véve

a tudományos képzettst^gnek alantos

fokán

— álló

10

egyszer közönséges

— egyének

hogy

csak e század elején hozatott a szabály,

községek rendes jegyzi hites

nagyon természetesen hivatalos iratai

bizony

is

ervel

ügyvédek

s

másként

is

lentétességben

és

a bennök foglalt

is,

és

el

teljes

mennyiben

nem

félre

tényálladékkal

hitelesen bizonyitható tényekkel

nem hogy

e

mben

kivitel

illetve

még

emli-

kisújszállási

nélkül hitele*

ban, a korunkban keletkezettek

vannak bemutatva,

fel kell

általam idézett okmá-

nyok, a fent jelzett karczagi és

ny ositási perekben

el-

áll.

Ezek elre bocsátása után tenem azt

ezeknek

csak annyiban fogadliatók biró hitelességeknek,

a

legyenek)

hogy

következik,

azoknak betszerinti értelme, világos magyarázható

(mert

voltak,

pedig

másolat-

eredetben

mellékelve.

Karczag, deczember hó

1877.

j£^

ará-

szerzó.

I.

A Jászkun

keletkezése és

birtokviszonyok alakulása.

A

Jászkuii

kei'Qletek zálogba

nem

tásáról tüzetes v:1zlatot adni

adásitrol és

megvál-

czélom, sem feladatom.

Tudva van, hogy e kerületeket a német lovag rendnek 1-s Lipót császár absolut kormánya zálogosította el

a XVII. század végén.

Tudva

van, hogy a XVIII. század elején leviliarzott

forradalmi állapotokat befejez alapjául

tekintend

a Jászkun kertileteknek

tásától

;

háborúkra rtllés

ámde és

a

nemzeti

kibéktllés

békekötés után követke-

országgylésen (1715) törvény alkotta-

zett legközelebbi tott

szathnuüi

és

e

törvény

országos költségen kiválta-

valószínleg a hosszas

török

belviszályokra következett orszitgos kime-

miatt teljesedésbe

nem

ment.

Azonban fejedelmi kegy és beleegyezés folytán a uémet lovagrend uralma alól a jászkuuok mégis kivál-

-

12

—

tattak a pesti invalidusok h:iza

pedip önma-

cttöl

i'iltal,

gok váltották meg magokat a reájok nézve feledhetetlen emlék Mária Terézia királyné ideje alatt 1745-ben.

A

megváltásnak ezen ténye már egészen

viszonyokat

a

teremtett,

Jász-kun

uj

kerületekben

birtokés

;

e

viszonyokból kifejldött a mai tényleges birtok állapot.

A zálogos summa, mit a Jász-kunoknak tizetni kelötszáz ezer frt. volt, mely összeg azonban ja-

lett

—

—

vitások meliorationes

és egyébb

költségekre

ö t s z á z

h et V enhá

rintra

növekedett

;

kitett

szükséglett 5<S900

m ezer

r

k

i 1

—

redemtió

frttal,

15 ezer.összesen:

e n c z s z á z fo-

és ezt az összeget

—

kunoknak megváltás

czime alatt

kellett a jász-

czime alatt

befizet-

niök.

Hogy

—

álható

ez az összeg helyesen

rületekben

jászkun

a

legyen:

fennállott

25

kerületek

községet

Ezen 1.

sz. a.

A

és

becs

pusztákat megbecsültette, és e a jelzett 573,900

kivethet

jeleznem

reparti-

hatösága a ke-

azokhoz tartozó

alapján vettetett ki

frt,

eltüntet

becsüt

táblázatot

a függelékben

csatolom.

helységekre és pusztáikra kivetett váltsági ösz-

szegek a helység lakosaitól az alább írandó

—

módszerint kell,

hajtattak

mikép

az

be;

köríilniényesen le-

annyit azonban elre

egyes lakosokra magokra volt

bizva tehetségökhöz képest meghatározása az összegnek, melyei a redemptionális vántak.

És

épen

ebben

viszonyok alakulása,

summa találja

lerovásához

járulni

kezdetét a mai

kí-

birtok

amit némelyek nem értenek, vagy

önérdekbl éiteni nem akarnak.

::

-

-^ 18

kiemelnem

Ismételve

nem 500.000 hanem 578,900 kun

helységekre

hogy a váltsági összeg

kell,

a jász-

i.

t.

a függelékben

pusztáikra

és

ami

volt.

fit

1.

sz.

a

közölt táblázat szerint kirovatott

Hogy

a jászkun

l)irtokviszonyok

alakulását felfog-

hassuk: mindenek eltt figyelmes vizsgálat alá kell ven-

nünk a Mária

Terézia

királyné

1745-ben adományozott függelékben

a.

sz.

2.

Jászkunoknak

a

által

kiváltság levelet, melyet ^

kir.

közlök.

Ezen kiváltság levél 7. czikkelye már ezt mondja „a nevezett Jászkun kerületeknek minden lakosai a keszabadalmai és haszon-

rületeknek föntebb jelzett közös

egyenl

tekintetében

vételei

egyenl mentességekkel praefatorum

versi

incolae

eorundem

eljogokkal

és

districtuum

districtuum

legyenek,

bírjanak."

s

(uni-

cumanorum praemissa communia

Jazigum

quoad

inhabitatores

et

állapotnak

et

privilegia et benelicia paris con-

ditiones sint aequalibus-que

immunitatibus et

gaud^ant

praerogativis.)

A

kiváltság levél bevezetésében pedig ez olvasható

„Hi veink: Horváth András, Nánásy János és Varró István,

mint

küldöttei

magok

és

a

Jász-

és

törvényesen

két

kun koronái kerületeink

nevezett meghatalmazottjai, a

nevében

és többi összes jászkunok

ben több régi kiváltság leveleket sat.

alázatosan

kiváltságos teni,

esedezvén,

jogaikat

kivonat ilag

és a kerületekhez

pusztákat

ugyanazon

kegyelmesen

hogy

átengedni

régóta

kerületek

és személyé-

terjesztettek fent

el

élnkbe

terjesztett kir.

kegyelmesen megersítartozó

helységeket

lakosainak

méltóztatnánk."

és

használatra

(Fideles

nostii

prudentes

Nánásy

ac

circum-spocti

Stephanus

et

nostrorum

trictuum

—

14

Andreas

Jazigiim

et

bus et persouis exhiberunt vetustas

quod

suplicantes

—

et

ploeni-potentiarii, suis ac

Cumanorum nomini-

praesentarunt nobis varias

literas

avita

et praedia

ad dristrictus

demisse

ipsoi-um

clementer confirmare,

extraetive

—

privilegiales

praeexhibita

privilegia

dis-

Cumaniae

iitriiisque

reliquorum universorum Jazigum et

et

Joanues

Varró qua regio coronalium

deputati et legitimé coiistituti

antiquas

Horváth,

regia

possessiones

ab antiquo spectantia pro usu

inhabitatorum eorundem districtimin clementer concedere digiiaremur.)

tetni,

Ezen közleményekbl tehát azt lehetne következhogy a kiváltságos jogok és haszonvételek, a jász-

kun falvak

és puszták használata, illetve

Jászkunság minden illetik;

mert hiszen

letek törvényes

lakóját egyforma

tulajdon joga, a

és

egyenl joggal

1745-ben magok a Jászkun

meghatalmazottjai az

lemn

jászkunok

összes

nevében épen ezt kérelmezték a fejedelemtl

kerü-

;

a fejede-

pedig a kiváltság levél 7-ik pontjában szintén azt

mondta,

hogy a

kerületek

lakosai

a

szabadalmak

és

haszonvételek tekintetében egyenlek legyenek.

Nagyon tévedne azonban, ki ezen következtetést minden további vizsgálat nélkül elfogadná; a mint t. i. azt Kelemen Kajetán ur némi részben cselekedte. Mert mint az elzményekben már jeleztem, f fontossággal bir ezen kir.

kiváltság

mely ekképen hangzik Annálfogva a többször nevezett

—

levél

záradéka,

:

jász

és

két

kun

kerületek ezen kiváltságos czikkelyeit az elbocsájtott kö-

-

—

15

telezettségek és fizetések feltétele alatt

nem —

conditió

non

qiia

siiie

—

s

nélkül

e

mege-

elfogadjuk,

rsitjdk, engedményezzük, helyben hagyjuk és az emiitett

három kerületek mostani örökre

nézve

és

j

b e

ö v e n d

érvényeseknek

lakosaira

i

1

adjuk

nyilvánitjuk,

és

adományozzuk.

(Haec proinde

toties repetitorum

Jazigum

utri-

et

usque Cumaniae districtuum puncta privilegialia sub prae-

missarum obligát ionum

et praestationum conditione sine

qua non, acceptamus, roboramus, coneedimus,

bamus

ac pro

;

memoratorum trium districtuum

et in-habitatoribus modernis et

apro-

et

incolis

futuris perpetu valitura

declaramus, damus et conferanius.)

A lek,

Felség tehát a kiváltságos jogok és

a helységek és puszták használata

usum possessionum

beneficia,

et

qua

non'*

—

privilegia et

praediorum

nyozását meghatározott feltételhez ditió sine

haszonvéte-

kötvén:

az az oly lényeges és

—

adomá-

azt

„con-

mellózhetlen

feltételnek nyilvánitotta. melynek teljesítése nélkül a kivált-

ságos jogok és haszonvételek adományozása Ily

légenyes és mellózhetlen feltétel

qua non négy 1.

2.

s

megsznnék. conditió sine

volt u. m.*)

Ezer lovas katona

kiállítása.

Esetrl esetre az országos vagy

részletes

ne-

mesi felkelésben részvétel.

Törvénykönyvünkben „conditió sine qua non''

ismeretesezen kitételt a magyar nyelvben szokásos lényeges, mellózhetlen, nélkülözhetlen szamegbocsátja az olvasó vak kellleg ki nem fejezvén ha több helven akaratom ellenére is a sine qua non feltétel kifejezést használtam. *)

—

:

—

10

3.

Ötsi:ázezer forint zálogos

summának

és javítások

rokkantak— háza

czime alatt 15 ezer forintnak a pesti részére lefizetése.

Háromezer

4.

aranyat

tev

nádori

fizetésnek

12600 frtban évenkénti beszolgáltatása.

Ha

tehát a

kir.

kiváltsíg levélben

elsorolt

lényeges feltélelek a Jászkun kerületek által

nem lnek

is

Minthogy be;

;

teljesítve

a kiváltság levélbl származó minden jogok és

:

haszonvételek

tettek

ezen

megfogtak volna sznni. pedig e sine qua non feltételek

ámde azok

st azon

részt vettek,

nem minden

teljesítésébe

lakosok

is

kik

.e

feltételek

teljesít-

lakos folyt

teljesítésében

nem egyenlen hanem különköz arányban

Viselték e terheket

természetesen

:

következik,

kiváltságos jogokban és haszonvételekben

csak

hogy a is

azon

lakosok részesülhettek, kik e feltételeknek eleget tettek

Még

— immunitates jogokat, — melyek-

pedig a mentességeket és eljogokat

et praerogativas

—

mint személyes

nek értéke számokban

ki

nem fejezhet

igy

és

—

meg

a feltételek teljesítésében sem osztható, résztvett lakosok mindnyájan egyenl mértékben élvezték; ellen-

ben a haszonvételek, a kerületekhez tartozó és puszták használata illetve tulajdonjoga

communia trictus ab

dologi

et usus possessionum et praediorum

antiquo

spectantium

jog a jászkun

lakosokat

illette és illethette, a mily

non

—

—

mint

csak

beneficia

ad

dis-

megosztható

azon

arányban ezek

helységek

a

arányban sine

qua

feltételek teljesítésében részt vettek.

Az eladott

és a kir. kiváltság levélbl levont ezen

következtetéseim annyira a józan észbl és a

törvények

—

—

17

szellemébl kifolyó igazsiígok

azokat

miké])

;

kétségbe

vonni lehetetlen.

Az

lakosokra a kiváltság

összes jiiszkun

adományozott jogok és haszonvételek

levélben

ugy

csak

leltek

volna kiterjeszthet ók, ha a sine qiia non feltételek jesítésében mindnyájan közös

Am de ez meg nem

vettek volna.

mondva

ervel

mindenkire

volt

magára

ben akar ahoz járulni. hez nem járultak a

szestllhetvéii

eljogokban és

A

nem

:

;

nem

ré-

adományozott

jászkun kerületi

zselléreknek

tekintet-

mert

szolgálmányokat

úrbéri

teljesítettek.

a privilegialis jogok

tehát, jogilag csak azon

ama lényeges

és

részt vettek

még

ama

bár

mdvé-

mégis elnyös állásban voltak az ur-

kik azonban

nem Ugy

mennyi-

:

joggal

levélben

haszonvételekben,

bariális zsellérek felett,

soha

ha igen

részesülvén és

lakosok voltak, mindazáltal csak tek

akar-e

bizva.

kik tehát a megváltás

kiváltság

kir.

volt s

;

r(;szt

mert mint föntebb

történt;

a megváltás ipüvében részt venni

egyenlen

és

tel-

;

mint

jászkunokat

mellzhet len

a

meg, kik

illetvén

feltételek

teljesítésében

pedig a haszonvételek ezeket

feltételek teljesítésében résztvétel

nyábau illethetvén

haszonvételek

mindenek eltt

:

is

ériékének

azt

csak arii-

megtud-

kell

nunk, kik teljesítették ezen feltételeket.

Az 500 ezer 73900

frtot

tev

forint

zálogos

summát

járulmányát a jászkun

lakosai fizették le

és

községek

enrek r.zon

kik a redemptio alkalmával föld hii

to-

kot szereztek vagv redimáltak.

Ezek szerelték Ezek, illetve

fel

az ezer lovas katonát

jogutódaik alapították

és

is.

tartották

2

:

—

—

IS

fent a felkelési pénztárt [cassa insurrectionalis] az egyéni

kiosztott fulílhirtokok

liaszníllaira tett

rendszeres fizetések által

;

évenkint

aiYiiiyában

a nádoii fizetés és i)edig

a közszükségek fedezésére fenliagyott

ingatlanok,

szintén a földbirtokosok tulajdonának

évi

mely

fedeztetett;

tek és községek

két utébbi tényt levéltáraiban

lév

legfontosabb

és

tehát

jövedelmébl

Jászknn kerüle-

a

számadások

tanii-

sitják.

Hogy

legterhesebb

ötszázhetvenháromezer

a

vala,

ami

forintnak

azon jászknn kerületi lakosok által

lefizetése

—

redemptorok

neveit

gi ösz&zeget

kitüntet

feltalálható

I-s

lapjain a

és

kik

teljesíttetett,

földbirtokot redimáltak, taniisitja az, mert a

—

feltétel

földváltók

az általok befizetett váltsá-

s

minden

birtokkönyv

—

jászkun fundi

községben

—

liber

redemptorok nevei után kitüntetett

s

illet

általok

ha összeadatnak kihozzák azt a redemtionális summát, isely az illet helyJászkun kerületek által a függeségre és pusztáira a föld váltságul befizetett összegek

lékben

1. sz.

a.

látható tábhlzat szerint kirovatott;

ha némi csekély ugyan azok által tokat

tettek

és

biány mutatkozik

is

:

hogy az szinte

fizettek: a bekövetk-^zett és alább

és pusztáikra

sunnnát és járulékait

azon

kirovóit

lakosok

ték, kik a redemptio idejében földbirtokot szereztek

kun

\L

hanozik

:

el-

felül áll.

Hogy a jászknn helységekre

redimáltak

vagy

fedeztetett, kik a földváltságra ajánla-

adandó tényekbl kétsé^^en

redemtionális

:

fizet-

vagy

azt törvényes hitelességgel tanúsítja a jász-

statútum

4.

§-ának

1-s

pontja

is.

mely

igy

— „Mivel trictiisokat,

tossággal

fbbek

kö;.íJ

midn

a dislrictusok 1745-ben

kat az invalidusok

báza

]^esti

lesleg való költségeknek

deket szereztek, és igy privilégiumok

3.

4.

mago-

és a mel-

alól kiváltották

lészt

vettek,

és

maradékaik számára

föl-

kegyelmesen megersitett

kir.

és

fképen

is

redemptus

statútum

a

500 ezer írtnak

kiállitásával

kifizetésében

magok

tebetségekbez képest

dis-

azok, kik azon alkalma-

1000 lovas katonának

letételével, és

tnsbeli

emberek lakják ezen

kétrendü

padig

kik

—

19

reájok tartoznak,

distric-

s

lakosoknak neveztetnek."

sat.

(a Ví.

§-ának egész szövegét közlöm a függelékben

sz. alatt.)

bogv a kik a redemptió idejében fvddeket szereztek vagv redimáltak, azok teljesítették a kir. kiváltság levél föntebb jelzett sine qua non és bogy ennél fogva ezeket illették meg a feltételeit, privilegialis jogok és baszonvételek. Vagy más szóval Igazolja e statútum,

:

A

megváltás

é.s

puszták

birtokosokat

fogva, a kiváltság

minden jogok

adományozott gek

fényénél

és baszonvételek a

basználata, illetve tebát

illette,

levélbiMi

belysé-

tulajdonjoga, a föld-

mindezen jogok a

foldbiitíik-

boz voltak kötve. Nincs

bels

a jás/kun Ví. staltutunü)an egyetlen szó

telekrl és szóll földrl,

banem ennek

egyenesen

batározottan

és

redimálásáról.

vagy

Pedig

ez

tió

minden

bels

közíll

a

szllk

s.

statútum a

midn

többen életben valának, kik

körülményeivel

telkek és

váltásáról,

csak földbirtokról

a jászkun

múlt szílzadban és akkor alkottatott,

demptorok

ezek

is

s

az

re-

redemp-

a

ismeretesek voltak,

s

ba a

legkisebb kapcsolatban állottak

2*

20 volna a kerületek inegváltásával, s

líteni,

az

származó

a])l)ól

mokat alkot

skor

(3

A Jászkun táikra (függelék

—

szegek

féríiai

A mas

1.

sz.

egy évtized

helységek

—

lott válts^lgi

mellékes

frt.

volna.

a földváltók alatt

fizetések

is

— redomptorok —

fizettettek be, s

azok be-

eszközöltetett.

pusztáik területén

s

fogtak

földeket

nem mulasztották

szerint.) kirovott váltsági ösz-

a.

—

következkép

dimálásra

el

a statútu-

kerületek által a helységekre és pusz-

mindég bele értendk hajtása

joí,^okat biztosítani

melyekbe a 73,900

által közel

ezt mint tényt felem-

szántásra alkal-

melyeket a megváltásra

fel,

—

rc-

ajánlkozott lakosoknak, az általok megaján-

összegekhez mérve kiosztottak,

és ezen

fel-

fogott szántó földek után szedetett be az illet helységre és pusztáira kivetett összes redemptionális

És épen

azért,

mert az egyéni használatra

gott, és a megajánlott

összegek

roknak átadott szántó földek után és

pusztáikra

kivetett

fizettetett

összes

tattak

:

minden

maradt

be a helységre

redemtionalis

summa

;

felfogott szántó föl-

területek

is

együtt megvál-

ugy a közös területek, mint a földbirtokkal járó haszonvételek

szántó földek tartozékai, kiosztott szántó földek

az

—

egyéni

földek

tke

használatra kiosztott

és igy az egyéni használatra

birtokosainak

innen neveztettek aztán az egyéni szántó

felfo-

arányában a redempto-

vagyis, mert az egyéni használatra

dekkel a közösben

summa.

tulajdonai lettek;

használatra kiosztott

földeknek, mert ezeknek a közös te-

rületek, csak appertinentiái, tartozékai valának.

H\gy

a redemptio alkalmával 1745-beii. az eladott

módszeiint a

jászkun

községekben

valóban

fogtak

fel

— és osztottak ki szántó

után

ezek

—

fiildeket

lakosoknak,

vállalkozó

lére

21

a váltsájíi összeg' letéte-

és

lio.^v

az nyilván

szedetett l)o:

a

összeg

váltsá'íi

kitnik

j.iszkun

a

VI. statútum 4. ^-ából. (f(lí^p:elék 3. sz.)

A

§-a jelesen

4.

osztályozván,

a

jászkun

a

következket

kerüleánai)itja

:

Jászkun

1.

tio

statútum

lakosait

tek me^-

Ví.

idejében

redeniptus lakosok a^.ok, kik a ledeni])szereztek; és i^v a ke;;yelmesen

földeket

megersített

privilégiumok

is

fképen

reájok

tar-

toznak.

lakosok

Irredemptus

2.

es summának

akkori

nádor

árát, ki

nem

letize.tésében

azoknak

fizették,

késedelmeskedtek,

rendelése

isi)ánuak

mivel

földeket,

al-

földeket felfogtak ugyan, de mivel a

kalmával bizonyos reája

azok, kik a redemptio

kirendelt

elvesztették,

soknak adattak, kik az árát

szerint,

a

az

felfogott

váltás szerint való

melyek

aztán

má-

letették, sat.

Napfénynél világosabban kitnik tehát ezen statúredemptio alkalmával a jászkun közsé-

tumból,

hogy a

gekben

csakugyan fogtak

árt

ezen

felfogott

földek

mint föntebb eladtam fogott

földjeikre

föld elvétetett

és

fel

:

földeket, és

másoknak

a vált sági

után kellett befizetni, ugy a

mert a kik be

kirendelt

hogy

nem

fizették fel-

váltsági összeget. azokt()l a

adatott, kik

annak

árát

le-

tették.

így jöttek a közös használat alatt hagyott területek,

mint járulékok az egyéni használatra kiosztott szántó

földekkel,

mint

tke

birtokkal oly szaros kapcsolatba,

hogy azok egymástól elválaszthatók

nem

voltak,

hanem

22

tke

aki eladta

eladta az/al eg\ütt a közös te-

földjét,

rületekbl aránylagos jussát í]s

és

nem

nem

másként

ez

történhetett

is

hazánkban

képzelhet

is

is.

ség, hol a közös haszonvételek,

dont

tev

oly

benépesitett hely-

közös

területek haszná-

magán

tulajdon joga valamely egyéni

lata, illetve

mert nincs

;

tulaj-

ingatlan birtokhoz ne volna kötve.

így van ne/.evetesen nemesi compossessoratu sokban

belsségek birtokához, vagy ha ezek tisztában nem volnánának kinek kinek összes ingatlan (de egyéni magán) :

l)irtokához,

nul

máskép

mert ha az aránvkulcs

megnem

állapitható

:

minden

kifogástala-

egész

közbirtokosiiak

birtoka felméretik és ahoz arányosittatnak a közös területek.

(1836.

De

XIL

7.

§.)

igy van ez napjainkig az urbéii

kokra nézve

is

;

zselléieket illet

mert a volt jobbágyokat

erdk, nádasok

közös

urbarialis

és

és közlegelk,

dig míg a hiteltelekkönyvben külön

birto-

mir.dad-

kitüntetve

nek, a telek tartozékául tekintendk [1871. LIII

nincset.

ez

56 §] A Jászkun kerületekben azonban,— mint már fönaz egyéni használatra kiosztott tebb kitüntetve van,

—

tke

szántóföld volt a

birtok,

minden

közös

haszonvé-

amannak járulékai. Ezért mondja a függelékben 4. szám alatt közlött nádori resolutio, mikép a kun városokban fennál az telek és közös területek pedig

—

az alapszabály, hogy aki eladja zal együtt a közös

Ez a nádori

tke

földjét,

eladja

legelkben aránylagos jussát leirat

tehát megállapítja azt a

miszerint a jászkun birtokosságoknál

a

nya földek eladásával a közös használat

is.

tényt,

tke vagy alatt

az-

ta-

lév min-

-

—

23

den területek antiiylagos része, ról

át

is

mint jíírulék az eladó-

származott a vevre.

Az eladó az eladás felvévén az

általa

téiiyénél fogva

redemptióba

összeget

íizetett

egyéb költségeket a vevtói, még pedig a

nek emelkedésénél fogva többszörösen sorában

adó belyére a redemi)tnsok

vételárban

a

lépett

t

és

értéké-

föld

vev

:

Nem

közlegelk

csak a

és

tke

vevre: hanem átszármaztak reá még

gos eljogok és mentességek

is

és

a

ha-

haszonvételek

aránylagos része háramlott tehát az eladott del a

el-

illették

kiváltság levélben adományozott minden jogok szonvételek.

és

föld-

a kiváltsá-

is.

így értelmezte ezt a Jászknn kerületek hatósága 1862. deczember 16-ikán kelt határozatában, melyet

5. sz.

alatt a függelékben közlök.

Ezen ezerhétszázhatvankettber:, tehát még a demptió korában, az

s

nagyobb

redemptorok

den kiváltságos jogok a szántó földek

részének

hogy

életében hozott kerületi határozat igazolja,

igazolja,

;

hogy a kik

soktól, a szerzés által

földet

min-

birtokához

tak kötve, mert a földbirtokot „terrae arabiles" jelöli

vol-

névvel

magáno-

szereztek

mindazon jogokba

re-

bele

léptek,

melyek a redemptnsokat a kiváltság levélnél fogva megilletek a kik pedig a helység közönségétl a közös te;

rületbl vásároltak

földet

fogjnk több helységben ez

—

mert

is

megtörtént,

csak a közös haszonvételekben

tességben és eljogokban

is

után 6 százalékot tartoztak tona állitás fejében.

alább

mint

—

látni

hogy

nc-

hanem a személyes men-

részesüljenek fizetni az

:

a

vételár

elmnlasztott

ka-

Igazolja e kerületi határozat végre

— azt,

24

-

kik fukihirtokaikat eladtitk. a s/.cniélyes

lio;j^y

tosségekot és

el

jogokat

még

ki

megtartották

hahilokig

ugyan, de örököseik és maradékaiKra

tályába sülyedtek alá, és csak

aimyibaii különböztek

közönséges zsellérektl, mennyiben ezek

nok eladásánál elvételi joggal

ingatla-

felett

birtak.

§-ával egybevetjük

tisztán kiderül,

:

statútum

Vl-dik

idézett jászkun

hogy ezek

jogalapból származván egy fonna intézkedéseket

A

a

Jászkun kerületeknek ezen 17C2-dik évi ha-

a

tározatát a többször 4.

már

jogok

ezen

liaiiem azok az irredeir.ptiisok osz-

r.em terjesztettek,

Ha

inen-

jászkun Vl-ik statut.

4.

§-a [függelék 3

egy

tesznek. szintén

sz.]

nemcsak a haszonvételek, hanem minden privilegiális eljogok és mentességek is az eladott földbirtokkal átszállottak a vevre. Azt mondja megállapítja azt, hogy

nevezetesen a jelzett statútum, amidn a már föntebb jetett közlemény szerint a lakosok két osztályát,

—

lesen a redemptusokat

hogy

és

irredemptusokat

definiálja,

másik rendbeli irredemptusok azok,

a

sem azóta

a redemptió idején,

magoknak

kik

földeket

sem

nem

szereztek.

Ebbl

pedig napfénynél világosabban kitnik, hogy

a kik a redemptió kora óta szereztek

demptusok közül

nem

is

földet az irre-

a redemptusok sorába léptek

és

igy

csak a közös haszonvételeknek hanem minden

pri-

jogoknak

lnek vagy

a

szerzett

földbirtokkal reájuk háramlottak a privilegiális

eljogok

vilegiális

és

mentességek

De

is

részesei

is.

hiszen épen igy intézkedett

vényhozás

is,

is

amidn

az 1840.

az

országos

tör-

XXVIII-ik törvényczik-

—

25 :elyt

megalkotta, mert abban a vásári helvpéii/

mentességet a Jászkun kernleteknek csak

töli

lakosaira terjesztette t.

ez.

§-ban

3.

ki.

A midn

fizetés birtoko.-^

XXX.

pedig az 1840.

arány kulcsát kinek kinek mostani

az

birtoka váltságának mennyiségében latin szöveg szerint

summa

„in

redemptionali unius cujusvis actuali

sorio correspodenti'

totta

meg

ez által decretálta azt

:

is,

hogy

földbirtokhoz vannak kötve, mert, hogy birtok

birtokos

és

:

az actualis

törvény-

ezen

nevezetek

birtok

possessorium et

possessionatus

r

töi'vényeinkben bevett értelme

is,

tokos nemeseknek

—

nem

le-

birtokos

és

evezet éknek

-

—

országos

melyszerint

nobiles possesionati

alatt

viszonyokon

azt a fentebb eladott redemptionalis

kivül kétségtelenül tanúsítja a

állapí-

jászkun-

a

mást mint földbirtokot és földbirtokost érteni het

tény-

összegben

ságban minden közösségek és haszonvételek czikkely ékben a

posses-

minden egyes lakos mostani

megfelel váltsági

leges birtokának

:

t.

a

i.

bir-

nemesi

rendnek azon tagjai neveztetnek kik nemesi földbirtokkal birnak, ellenben azon nemesek, kiknek csak nemesi

telkök van curiales

bels

udvaros nemeseknek, curialistáknak,— nobiles

:

—

hivatnak.

Egészen a redemptiö korától fogva, az egyéni használatra kiosztott szántó

vagy

tke

földek birtokosainak tulaj-

donát tévén tehát a közöslegel közösségek

:

kétségtelen, hogy a

ságok már kezdetben ugy

területek

jászkun

alakultak,

mindenkor közbirtokos-

ságnak; mert a kik egyéni használatra kiosztott leges földbirtokaikat

eladták,

minthogy

minden

közbirtokos-

hogy

a tényleges földbirtokosok voltak tagjai a

és

ezzel

ténymi:^dcii

—

26

—

küzOsség, mint appeitiiientia átsz.lrniazott

közMrtokossáf^

nem helyeikbe

—

megszntek lenni, a vevk, ezek lettek az

léptek

tényleges földbirtokosok használták

más közös

vevre,

tagjai

földbirtokosok és igy a közbirtokosságnak

és

a

területeket, mint

a

is

közös

volt,

azok

ha-

actualis tagjai.

A

legelöket

tulajdonaikat,

kiknek tényleges földbirtoka nem

a

ellenben a

redem-

ptio korától fogva napjainkig a közös területek haszná-

latában csak mint bérlök részesülhettek.

Mieltt azonban a redemptionalis viszonyokból fejlett

ezen tényálladékokat

ismertetném:

->

kell

ki-

hogy

megemlékezzünk Kelemen Kajetán müvérl, és arról, általam eddig mondotaz hogy mikép vélekedik takról.

II.

Mi véleményben van Kelemen Kajetán az elbbi czikkben mondottakról?

A

Jászkuiiok részére 1745-beii

ság levélbl következetesen

kir.

kivált-

hogy

annak

adott

kiinutíittam,

czikkelyeiben elsorolt mentességek, eljogok, közös

és puszták használatának ado-

szonvételek a helységek

mányozása

--

,xonditio

rált feltételekhez

ha-

qna

sine

voltak kötve

minél

;

non"-nnk

decla-

mindezen

fogva

jogok és haszonvételek csak azon jászkun lakosokat

ama lényeges

lethették kik teljesítésében

részt

zolván azt

hogy kik vettek

is,

mellzhetlen

és

vettek.

—

feltételek

okmányszerüleg

részt

ama

il-

feltételek

igatel-

jesítésében sat.

Ennek ellenében Kelemen Kajetán

a

kivált-

kir.

ság levél 7-dik pontjára hivatkozván, azt vitatja: a mentességeket és eljogokat [immuuitates

gativas] dít,

—

— nem

melyeket

személyes

et

praero-

szabadalmaknak

a redemptió fizetésért nyerték

hogy for-

a jászkni:ok

:

—

—

28

„a felszabadítás következiiiéiiye

haiiein ez

„liogy a jászlain lakosság egyeteme,

volt.

va^'vis,

JAszkim

az egész

„kerület mint nmnicipiuni által teljesített megváltás

„vetkezménye

„lakosok általfizetett redemptio

földek

„e jogot

a

s

többi

területek

nem

jntalma

közvetlen

„egyes iedemi)íorokra nézve abban „váltott

egyes

„ellenben az

volt az sat. [13 lap]

tlllott,

bogy

tnlajdonosai

a

lettek,

jászkun

redeinptor

k(3-

az

megmíg

lakosok

„bár a redemptorokkal egyenl .szabadalmakban részesit„tettek

—

meg nem

szerezték", [lap 14.]

Ezen alap nélküli okoskodása támogatásául bivatkozik egyszersmind az 1751.

—

czikkelyekre, melyek kerületet

ték és

XXV.

szerinte

—

—

és

„az

1791.

t.

egész jászkun

az összes jászokat és kunokat

s

XXV.

visszahelyez-

si szabadságaikba a nélkül, bogy váltságot fizetk nem fizetk közt valami különbséget tettek volna,"

(lap.

13.)

Ezen az

állításai

szerznek a

törvények

idézett

belytelen

kiváltság levél és

kir.

felfogásából.

—

vagy

szándékos és rabulistikus félre magyarázásából származ-

nak

;

tertium non datur. Ugyanis

A

kir.

kiváltság levél

tességeket és eljogokat, vas

—

hanem

beneficia

—

közös

a is

minden,

—

7.

czikke,

nem

immanitates

csak a men-

et

haszonvételeket

—

jász kun lakosokra

praetogati-

communia nézve

egy-

formán kíterjesztendnek mondja.

Aki tehát ebbl azt következteti, hogy a mentességek

és

eljogok

~

a jászkun

redemptio

törtér.elme

szerzje szerint személyes szabadalmak -- minden jász-

kunokra egy formán kiterjesztendk

voltak

:

az kényte-

29 len

elfogadni

azt

is,

hogy

—

illettek

küzös haszonvételek

—

minden jdszknnokat egy mint Kelemen Kajetán mondja akár

comniunia boneficia

formán

a

szintén

fizettek redemptiot akár nem.

És Kelemen

Kajetán

—

reá

helyzetbe

mert ö a

jntott,

men

tehát kir.

okoskodása

nem

clausuláját figyel-

levél

is

épen ezen

valóságos zsák utczába

r.ézve

kiváltság

kivül hagyta vagy

által

olvasta.

Zsák ntcza ez reá nézve annyiban, mennyiben azt

hogy a megváltott földek

vitatja,

területek

s

donai lettek, de a személyes szabadalmak

kun lakost egy iránt

illettek

;

jászkun

lakosokat

állitásai

tehát

melybl

;

oly

7.

kö/-ös

egyenl állapotuaknak félszegtl

térre

jászle-

czikkelye nemcsak a

minden

személyes szabadalmak, hai.em is

minden

pedig ime a kiváltság

alapjául felvett

telek tekintetében

tehát a

haszonvételek a redem])torok tnlaj-

közlegelök és közös

vélnek állitásai

—

haszonvédeclarálja a

tanulmányozáson

vezették

alapuló

Kelemen Kajetánt,

nincs tisztességes menekvése.

én

Ellenben

logikai

következetességgel vázoltam,

hogy noha a kiváltság levél 7. czikkelye, st maga a jászkuii meghatalmazottak által a Felség eleibe terjesztett,

és a kiváltság levél bevezetésében

lehetne

kitételeibl

is

kiváltságos

mentességek

azt

és

mint a közös ha-

eljogok,

használata

(innnu-

praegativae et comniunia beneficia ac nsus pos-

sessionum iránt

kérelem

következtetni, hegy ugy a

szonvételek, a helységek és puszták nitates

frglalt

et

praediorum) minden jászkun lakosokat egy

illetnek:

adományozása

o

ámde meit ezen jogok kiváltság levél

és haszonvételek

záiadék<1ban n.ell/het-

!

— len feltételhez (coiiditio

—

30

qua non)

siiie

kötve:

volt

na-

gyon természetes, hogy ezen jogok és haszonvételek e

mü

illethettélc,

mellzhetetlen feltételeket

teljesítették, sat.

Melyiknk következtetése enyém;

ugyan

és felesleges

lehetetlen

nem jeleznem

Kelemen Kajetáu Hivatkozom müve 13

lyel

idéztem a 13-ik

módon — csak kik ama lényeges és

eladott

l-s6 czikkelyében általam

azon jászkun lakosokat

alapos ? Kétségtelen miiiden további

itt

kimagyarázni

állitásait

„következménye

hogy

vagvis,

„egyeteme az egész Jászkun „által teljesített

Mely

megy

ki

:

nem

a jászkun

lakosság

municipium

más

okoskodás

neni a redemptíó fizetésért

mert

Jászkun

a

kerület

mint municipium az egyes fizetett

megváltást

íme

!

egyes

redemptioért nyerték a jászkun

kosok személyes szabadalmaikat ságba

ide

nyerték.

!

let

?

szabadalmaikat

személyes

nyerték azért,

fizetett

!

szóval

? ? mint municipium teljesítette a megváltást Tehát mégis a megváltásért, még pedig az

lakosok által

re-

felszabadítás

kerület mint

jászkun lakosok

Hanem

ez a

a

megváltás következménye volt az"

rabulisticus

A

törekszik.

„hogy az egyes

:

„jászkun lakosok személyes szabadalmaikat

hanem

vita: de

mint már föntebb

lapjáia, a hol is

„demptio fizetésért nyerték;

az

erlködést, mely-

az inaszakadt

sorban ezeket mondja

volt,

—

redemptionalís

;

mert a Jászkun

lakosok

summával

által

la-

kerü-

földvált-

teljesítette

a

!

ily

kicsavart

okoskodásokra

építi

Kelemen

Kajetán a jászkun redemptíó történetét

Épen

ily tökélletlenség

pedig az

is,

midn

Kelé-

— men

—

31

K. fentebb jelzett badar állításai

XXV.

1751.

és

XXV-ik

1791.

támogatásául

czikkclyekre

t.

az

hivat-

kozik.

Ezekre fektetett okoskodásából

kitnik,

hogy

vagy átaljában járatlan hazai törvényeinkben, sót

hogy

is

az idézett törvények szellemét és a történelmi alatt azok

mely

sem

keletkeztek,

befolyást

képes

volt

vagy pedig szégyenletes rabulismussal

felfogni

;

igyekszik azokat

félremagyarázni.

Az 1751.

XX V^

t.

ez.

részére adományozott kir.

zése

;

*)

semmi más mint

a

kiváltság

beczikkelye-

ez pedig annyit jelent

;

levél

hogy a

minden részeiben, tehát a „conditio

jászkunok

kiváltsiíg

qua

sine

non"-t

tartalmazó záradékában

is

vényhozó testület

Ezen beczikkelyezés tehát

által.

elfogadtatott az

nesen a jászkunok érdekében,

nem

levél

országos tör-

egye-

pedig azért történt

—

—

mint Kelemen K. véli, hogy ez által gát vettetnék a jászkunok esetleges tulkai)ásai ellen; ki a szabadalmak beczikkelyezésének közjogi horderejét

nem

ismeri

ilyesmit

:

is állithat.

Ami

pedig az 1791.

nézve megjegyzend

—

XXV-ik

t.

c/ikket

erre

illeti,

mi egyébb iránt teljességgel nem

lehet titok azok eltt, kik Magyarország jog történelmé-

legkevésbé

—

Il-ik

József

császár absolut uralkodása után következett ezen

1791.

vel

*)

is

Magában

ismeretesek,

foglalja

liogy

ugyan még

Jászkun kerületek belszerkezetére

törvényczikk a vonatkozó kir. regue

latióknak országgyülésileg tíirtént elfogadását zonbftn jelen kérdésre nem tartozik.

is;

ez

a-

!

— évi

az

orszá^^^nülés,

Sitval

emiek

s

szabad

kezvén

alkotmánya helyre

orszáf^

biztositi'isával foí^lalkozváii és

állitá-

e közben a

városokról és szabad keiülctekil sem

kir. mcí^"

XXV-ik

a

:

libeiae, regiaeque et

Jazignm

—

32

feled-

mondotta

„iit

montaiiae civitates, districtus

item

czikkben

t.

ki

Ciimaiiorum ac sex oppidoium hajdunicalium

et

in suis libertatibus conserveutur."

E

töivényczikk tehát i.em

kizárólag,

foglalkozott

sem a jászkunokkal, nem rendezte hanem az alkotmány helyreállitásával

söt csak közelebbrl

szabadalmaikat

;

egyszeren kimondotta „hogy a szabad kir, és bánya városok, ugy a jászkunok és hat hajdú városok kerüle:

teinek szabadságai feutartassanak.

E

törvény czikkek tehát

got a jászkun redemptió

nem

anya-

szolgáltatnak

történelméhez

épen

és

r.em

tanúsítják azt, mintha a Jászkun kerílletekben a kivált-

ságos szabadalmak személyhez

nem pedig

birtokhoz

tek volna kötve, mig ellenben általam fentebb

czikkben idézett 1840. XXVIII.

eshet

praerog4itivae,

—

1-s

kifogás alá

nem

eljogok

tés alóli

—

immunitates et

bár ezek személyes jogok

a birtokhoz voltak kötve

;

:

még

—

ad incolas

ki e törvény czikkelyben

No de

is

mert a vásári helypénz

mentesség a Jászkun kerületnek csak

lakkosaira

[

az

hitelességgel bizonyítja azt, hogy a Jászkun kerü-

letekben, a mentességek és

tes

ez.

t.

let-

possessionatos

—

csak fize-

birtokos

terjesztetett

is.

Kelemen K. két évi lelkiismerevolt képes felfedezni ? ] búvárkodás közben sem Tökéletlen és alaptalan lévén tehát Kelemen Kaje-

tánnak a

e törvényt

!

kir.

kiváltság levélbl

és

az

általa

idézett

— 1751. és 1791.

XXV-ik

33

t.

—

czikkelyekbl levont álláspont-

ja: épen oly tökéletlen és alaptalan

— abból

minden rabulisticus következtetése hetik minden, ki jelen

d e

m

torságot

p

mvecskémet

átlapozandja, és egy-

nagy garral közrebocsájtott

szersmind az r e

mirl meggyzd-

a

;

származtatott

t

történelmének"

i

mert ahhoz valóban

vesz,

„J

ászkun

elolvasására bá-

bátorság

férfias

st

elszántság szükséges.

MlWem l-s logikai

levont

czikkében eladott

ellenkezleg,

következtetésekkel

jogi

s

tények és azokból

Kelemen Kajetán

még

történeimé" -ben,

mintha a jászkun birtokosságok közös

használata

álló

nem

alatt

együtt

kiosztott

azt

is

közlegelk

váltattak volna

szántó

nem

kapcsolatban

állitja

földekkel,

meg és

„Jászkun redemptio

más közös

s

az egyéni használatra

hogy annál fogva semmi

állanak azok egymással,

hatja egyéni használatra kiosztott szántó kül,

hogy

lenni

;

ptio

és

a

közös

területek

s

bárki

földjeit

megsznnék

területekben

elada nél-

birtokos

hogy végre a redemptori jogokat csak a redem-

alkalmával

megszerezni

;

a

redemptioba

minélfogva csak az

tett

s

fizetéssel lehetett

redemptorok utódai

még ha tke birtokaikat eladták azok pedig kiknek se nem redimált, késbbi földis vétel által, redemptusi jogokat nem nyerhetnek, sat. sat.

lehetnek

redemptusok,

;

már mintha az egyéni használatra kiosztott földek külön váltattak volna meg a közösségben hagyott t€rületekbl, müve 30-ik és 31-ik lapjain Azon

állitását,

mutatványul közlött li])er)

—

állitólag

—

birtokkönyvi (fundi

kivonatokkal igvekszik bizonyítani.

Mindenek eltt meg

kell

azonban 3

— j

e g y e /

1

á

t

a

II

e

ii

('»

t

iii,

V

r

é V 1

r

e u\

ö

1

é n a k

1)

ö k é

t

m

fel

—

1

a

i

e r

g y

t

;i

k

e n

a d

e

j 1

/ o

1

e in é

p e

t

a d ó s z e d

r c z e

k é

i

z

i

melybe mindenféle pénzki vetésekrl

])

1

a p o k o n

telje

s-

kivonató

k,

y e k

i

v o n a

i

t

t

ii

o k k ü n y v

r t 1

—

k ö z

o s

t

íi

seggel nem h a n

o

li

34

t

ai a z

t

o r

i

m

k ü n y v és

174%-!^ ii

a n n a-

—

e k,

beszedésekrl ta-

ámde az. mint perceptori kézi kö.iyv sem birhat semmi bitellel, sem bizonyít') ervel mert az nem egyébb correctiókkal telje?> maculaturánál, melyen még annak irója sem volna correctiókkal

láltatnak,

bejegyzések

teljes

;

;

képes eligazodni.

Történelmi

iró,

az igazságot keresi, annálfogva

ki

adatait szigorú critika alá kell, bogy vegye

:

ily

skárté-

tákat figyelemre sem méltatna.

Annyi

azonban

adófizetéseket

magában

még

is

kitnik

ezen

foglaló ócskaságból,

31-ik lai)on látbató közlemény

tanúsítja,

—

mindenféle

bogy mint

a

1745-ben a

redemptio alkalmával egyéni liasziiálatra felfogott földek után fizettetett a váltsági összeg,

1-s

czikkében eladtam

;

és

ba nyomozzuk ezen 31-ik

lapou Kelemen K. által közlött töredék

kitnik az nálatra

m

mint én azt ezen

erec- étijét

:

abból

bogy az 174^Vik években az egyéni haszfelfogott földek után 38,348 frt fizettetett mint is,

váltsági összeg

;

Kelemen Kajetán maga

beismeri azt a

karczagi arányositási per folyamán.

Hogy pedig

az ekkor

még

hiányzott 2Ö52 frtot

egyéni használatra felfogott földek után fizették be núsítja

ezt

Karczag

:

is

ta-

város I-s birtokkönyve, melynek

minden egyes redemptor részére

ktllön

nyitott lapjaira a

—

35

redemptorok nevei után 1745-ben és bejegyzett

földváltságul

4L300

összegek

kéR])bi években*)

sumniázata megüti a

ezen birtokkönyvi lapokon

frtot,

den 5 frtnyi váltsági összegnek egyéni használatra kiosztott

pedig

min-

liejegyzett

jáncz

1

szántó foki

felel

10

,=;

öl

meg, mint

azt ezen birtokkönyvi lapokon olvasható bejegyzések tanusitják,

maga

de

Kelemen Kajetán

is

beismeri

müve

32-ik lapján.

Ki

a karczagi I-s birtokkönyvet ligyylemmel ta-

nulmányozza

meggyzdést

:

fog szerezni arról, hogy az

egyéni használatra kiosztott földek után ])efizetett redemptio

nemcsak

a

Karczagra és

pusztáira 41.300 frtban

hanem

kirovott redemptionalis összeget fedezi,

az 1770

táján kir. helytartó tanácsi rendeletnél fogva a jász köz-

ségekbl Karczagra

telepitett katholikusok

utó-

részére

lagosan felfogott szántó földekért befizetett váltsági ösz-

szegekkel azt felül

is

haladja;

a

katholikusok

által

földváltságba fizetett összegeken azonban a karczagi ha-

tárba beékelt Hegyesbor puszta szereztetett és csatoltatott a karczagi közös

legelkhöz

meg zálogba **)

Kétségtelen tehát, hogy valamint minden városban, ugy Karczagon

is

a redemptío idejében

gott szántó földek után, melyek *)

tke

A

tanya

földek-

ság zálogba

summa.

hegyesbori pusztát a katholikusok által

fizetett földváltságból szerezte

5000

és

felfo-

Mint az 1-s czikkben már mondtam, több évek

alatt törlesztetett a redemptionalis **)

jászkun

;

meg

a karczagi

most már örök birtoka,

tészen

lie-

birtokos-

mintegy

holdat,

3*

— nek

—

neveltettek,

is

öBSzes határ

36

—

fizettetett be a város és

complexumára kirovott

redemptio

igy

és

ezen földekkel együtt, tehát egy kapcsolatban

meg minden

pusztái

váltatott

közös terület, szóval a város és pusztáinak

egész határ complexuma.

Karczag város

60

határterülete

ezer

kataszteri

holdat tesz.

Kelemen Kajetán kalmával

14,764

használatra, mely

is

beismeri, hogy a redemi)tio al-

kataszteri

hold

fogatott

egyéni

fel

után a fentebb jelzett 38348

frt vált-

ság fizettetett be.

Azt

állitja

hogy a

azonban,

hiányzó 2952

frt

a közös területek után fizettetett volna be.

Tekintve azonban, hogy Karczagra és pusztáira az

500 ezer frt váltsági összegbl és 73,900 költségekbi [függelék 1 sz. a.] 41.300 frt ha ezen összegbl az egyéni használatra ezer hold szántó föld után

38348

egyébb

frt

volt kivetve, felfogott

15

be:

—

frt fizettetett

mily lélekkel lehet a nagy közönség eltt oly vad tással fellépni,

állí-

mintha az akkor még hiányzott 2952

a határ többi része, a 45 ezer kataszteri

közös terület váltatott volna

holdat

frt

tev

meg.

Kelemen Kajetánnak az absurdum

állítása

nem is lehet. 1-s birtok könyvébl

semmi-

vel igazolva nincs és

Karczag város

is

mutat

fel

Kelemen Kajetán néhány sor közleményt müve 32-ik lapján ámde ez csak catalogusa az 1-s birtok könyvnek, mi a közlemény I-s rovatáhól is azonnal kitnik, ;

mert abban a birtokkönyvi vai hivatkozás

lapokra

—

paginákra

—

—

37

Ez a catalogus tehát

—

legfeljebb annyit

hogy kik szerepelnek az 1-s pagináin

—

birtokkönyv

biaonyilhat,

—

lapjain

mint redemptorok.

Oly monstruosns nagy könyveket, mint a karczagi 1-só birtokkönyv olvasó közönség elé hozni

ámde bárki

által

megvizsgálható az Karczag

véltárában és kétségtelen, hogy

nem

elfogult

eladásom

—

nem

annak

lehet

város

meggyzdést

tanulmányozója

perekben kértem

is

az

és

szerez

valóságáról. És épen azért a karczagi

újszállási arányositási

—

figyelmes

;

le-

és kis-

eljáró kir.

törvény széket,hogy ha szükségesnek látná vizsgálódása köz-

ben a redemptio eredetére visszamenni

:

birtokkönyveket

a

eredetében rendelje be, a jelzett kun városok levéltáraiból.

Hogy

redemptio

a jászkun

történelmének

irója

mily kevés gondot forditott az általa néhány sor mutat-

ványban

ismertetni czélzott könyvek

hogy az

kittlnik abból,

könyvet telekkönyvnek

1745/6-ik évi

—

—

fundi liber

teti az abból

st

letes,

állitja

is,

elrántott négy öt névben.

csak

átfut()

tanulmányozásra

mikép ugy az arányositási

történelmi

mve

a karczagi valódi

I-s

bevezetést, ebben azt rn e t r a

per

;

Kovács György

a

ismer-

Valóban

mutat

va-

feltl-

részérl

folyamán,

mint

33-ik lapján [9. sor] közölvén

l-s

fundi liber irja,

kézi

perceptori

fundi liber helyett pedig annak catalogusát

lódi

az

tanulmányozására

hogy sat.

i

n

t

r a

Ugyan mi

lapján olvasható t

u

s

[?] g eo-

az ördögöt

vé-

amaz emberséges juratus g e ometra hites mérnök Kovács G y ö r g y uram, hogy t mind történelmi mvében, mind perirataiban tett

szerznek

—

i

n

t

r a t

u

s

geometrának nevezi

?

-^ 38

—

Kianiagyar törvóiiykezési latiu nyelvet ja:

ne fogjon oly

telje^jciiiicnibii-*

mi rclsához,mely a jogtörténelem körél)e vág.

Hogy pedig szerz a törvénykezési latin nyelvet teljesen nem birja: tanusitja az, niikép „conimunia a beneficia" törvénykezési mszót nem közös haszonvéte-

—

leknek haiiem jótéteményeknek (!) a sessio-t telket pedig „ü 1 é s^-nek magyarosítja, ngy i)erirataiban

—

mint történelmi miivében lap 9-ik sorban.]

A

sát

valaki,

Node

és 75-ik

75-ik lap, 12-ik sorban pedig kitételt földterületi

neficia territorialia

fordítja! és

—

[13. lap, 7-ik sor

;

most kérdem: megértené

jótéteményeknek

- e

ha utána nem következnék a „sic itur

ad astra"

kun redemptio történelme

!

!

a be-

szerz latin

igy íratott

fordítá-

szöveg

meg

nyomatott pedig

?...

a Jász-

Szegeden,

ebben az esztendben!! Ama

het 1745/6-ikévi karczagi

hány

znek

maculaturának

nevez-

perczeptori manuáléból és a

hiteles

correkturákkal

1-s

teljes

birtok könyv catalogusából

sor mutatványnyal tehát

nem

kiollózott

sikerülhetett

nészer-

bizonyítani azt, mintha Karczagon a közös terüle-

tek az egyéni használatra kiosztott földektl külön váltattak volna meg, és hogy ezek egymással

csolatban

nem

semmi

kap-

állanának, ugy hogy az egyéni használatra

kiosztott földek eladásával a közlegel aránylagos

része

nem háramlanék át a vevre mint járulék. Maga is érezte ezt Kelemen Kajetán

épen

más bizonyítékhoz is folyamodott. Ámde ezen más bizonyíték megkísérlése minden rflbulistícus csrés, csavarás, mint

és

azért

oly

állításai éá következtetései.

is

épen

egyébb

Országgylés eltt nyül

el

nem

—

39

törvé-

javaslatokkal és országgylési vi-

fogadott

ták folyamában elmondott

nézetekkel

értelm országos

fenálló és világos

de

vitatás alatt állott,

czélozza

sat.

mint

törvényt,

a

ér-

vénytelent feltüntetni.

Ámde

ez

nem

járja

!

nem pedig

mert Kelemen Kajetán az általa

annyival

inkább,

törvényjavas-

idézett

latnak és országgylési iratoknak kiíiczamitott

értelmet

tulajdonit.

Ugyanis

mve

következ

54. és

érdem-

ez

lapjain

ben bivatkozvan az 1844-ik évi országgylésnek

kun kerület belrendezése tárgyában lat feletti vitáira,

a Jász-

kelt törvény

javas-

azokkal azt czélozza bizonyitani, mintba

a kérdéses törvényjavaslatban,

a szabad telepedés

és az szándékoltatván a K. K. és R.

Pi.

táblája

joga

által a

jászkun kerületi községek birtokosaira nézve kimondatni

miként

hogy „a közlegel

mig be

használása

iránt,

a törvény rendes utján arányositás,

nem

hozat ik,

—

szabály fog rendelkezni

legel használatából, senkit

nem

kirekeszteni állítása,

miszerint

lehet." t.

vagy

i.

—

ki

fekv nem

addig

tagosítás

de a

köz-

értékkel bir

ez által igazolva

a közlegel

;

—

volna

volt

—

az

tartozéka

az egyéni használatra kiosztott szántó földeknek

;

mert

—

úgymond — ha ez már akkor törvény lett volna, ugy nem volt semmi szükség a közlegel használatáról szabályt alkotni s nem lett volna szkség arra, hogy az országgylés törvényben állapítsa meg az elvet, mikép „a ki fekv értékkel bir azt a közlegel használatából kirekeszteni ne lehessen."

Ámde

a

„Jászkun redemptio

[55.

laj)]

(,^r^fv()-,[-,.^'j

történebne" írójának

- 40

—

ezen okoskodása teljességgel nem azért sem. niert

ama

az országgylésen

sége nézetét az csolja,

tend

;

nem

;

alhat

pedig

törvényjavaslat i:em fogadtatott

és épen

ezért

a törvényhozás

nem tolmácsolhatja

hanem egyenesen

kisebbség

a

nem

és

el

több-

is

tolmá-

nézetének

tekin-

az.

De ha

az országgylés mindkét háza által elfogad-

tatott és szentesit tetett

lma

áll

volna

az ellentétben az én

zett szakasz épen

nem

sem

e javaslat, iigy

is

ál-

álláspontommal, mert az idé-

feltételezi,

vény már az eltt nem létezett

mintha szabály és volna

arról,

tör-

hogy

a

jászkun birtokos községekben kiknek tulajdonát képezi a közlegel, sem pedig azt mintha uj törvény hozatala volna szükséges arra, hogy az arányosítás

—

a jászkun birtokosságokban behozassék,

ezekrl az 1840. XXX-ik

E

ez.

t.

már

és

mert

mind-

rendelkezett.

törvény javaslat szerint tehát a

az arányosításnak a törvény rendes és csak a

tagosítás

szabály

utján

közlegel használata vagy

is

csak

behozataláig

az

iránt

lett

volna hozandó, hogy bizonyos kun községben a nagy lábas jószág, löníttesenek

—

és

meg

módon kü-

sertés— legel mi

hogy mily

és

el

határoztassék

—

birka

eljárási

a tartandó

jószág

módozatok mellett száma.

esetben, ha a határ 1/5 részénél kevesebbet

kosok kívánták az 1840.

XXX-ík

t.

arányosítás

ez.

értelmében

behozatalát az

Mert az bíró birto-

:

ezek

ar^nyositásí

az

per

sem lévén jogosítva, intézkedni kellett volna a közlegeln tartandó jószág számának mimódon eszközlend megállapítása iránt; nem az aránykulcs iránt mondja, mert helytelenül tehát, mint Kelemen K. azt megkezdésére

41 hiszen ez az ls4ü.

redempt ionali s

r

XXX-ik

nnius

cnjusvis

§-ál)an

„in

summa

n a

p o

s s e s-

tényleges

])irto-

3.

a c

t

— mindenki

coiresiíondenti

i

ez.

t.

1

i

kának megfelel váltsági összegben véglegesen pitva

nicgAlla-

volt.

Abból sem lehet pedig semmit következtetni, hogy

mikép

ezen törvényjavaslatban kimondatott az, ki

fekv

keszteni t.

ez.

3.

közlegel

értékkel bir a

nem

lehet,

has/uíUatából

következek

eset ez országos törvényeinkben,

nyek oly jogi elveket és melyek régibb törvény

—

XXX.

amidn

szabályokat

által

is

1830. Xll-ik

intravillanum

;

ujabb

els törvé-

meg,

állai)itanak

decretálva

niár

voltak-

czikk azon rendelkezése

t.

—

nem

ánnhí

:

arány kulcs a

meiyszerint nemesi compossessoratusokban

belsség,

kire-

mert noha ez nnlr az 1840.

§-ából önként

Ilyen például az

„senkit

iwm

több száz évvel országos töivény

már

])edig

megálla-

szinte

által

eltt

az

pítva volt.

Minthogy

pedig a vitatás

ban megállapított telepedési jog els

kunoknak sérelmére

törvényjavaslat-

alatti

látszott lenni, a

tekintetre

Mélt.

Frendek ezen

:

alapuló

jogai-

mondták a

azért

belrendezési munkálatra tett

észre-

vételeikben [Kel. Kaj. „Jászkun redempt io története" lap] a telepedésrl

vévén a Mélt.

F

kosok befogadása

szólló

§§-okra,

hogy

levél

261.

„tekintetbe

:

R. R. azon körülményt,

a K. K. kiváltság

ós

mennyiben beszün-

tette a kir. kiváltság levél 6-ik pontján

kat a jövevények befogadására nézve

az

mikép

a

la-

szellemében

a jászkun nemzet szabadságára hagyatva, engedményez választásukra bizva kiket

akarnak

körükben

bírhat

á

— jo^^al feliuházni

engedményez

mely

;

s z

k e

t

k un

á

k jelenleg általuk

])irt

hogy a

rejlik,

tanya foldj

temérdek pénz és vér áldozatokkal szerezvén,

által feljogositvák s

remlolkezésnek

körülményben

alapja, kétségtelenül azon j

—

42

u g y a n a z

ban

mint saját

is

n

b

i

r

t

szerzeményüket

h o

o k

z

k ö

t

ö

is

csak azoknak, kiknek

akaratjokból óhajtják e jogot megengedni,

ez

birni

jogok-

t t

kizárólagosan részesülve a birhatásra vagy

gokbani részesülhetésre

ü-

kö/jo-

szabad

sat.

Kissé nehézkes fogalmazás ugyan e közlemény, de

mégis világosaiv

kitnik

egyrészrl

abból

vita csak a letetepedési jog felett ról

hogy

is,

kiknek

tulajdonát

folyt,

az,

nem

hogy a

pedig ar-

képezze a közlegel

;

hogy magok a F-rendek sem vonták azt kétségbe, hogy a Jászkun kerületekben min-

más részrl pedig den jogok

kötve,

az,

tke földbirtokhoz vannak

a

azt mondván, hogy

a jászkunok pénz és vér-

:

tanya földjeiket, és az ugyanazon birtokhoz, (tehát a tanya kizávagy tke földhöz) kötött j o g o k b a n rólagos részesülést. szerezték

áldozatokkal

i

Ebbl a mgos

pedig

Frendek

viszonyokat, mint én,

és

mint

már is

a vak

is

láthatja

mikép 1844-ben

ugy értelmezték a jászkun birtok-

müvem

értelmezve

1-s van

közlött nádori resolutioban

is,

értelmeztem

czikkében az a fügelék

miszerint

t.

i.

4.

sz.

alatt

közi e-

a

gel és minden közös haszonvételek a tke vagy tanya földekjárulékailévé

n,

aki el adj a

tke

földjét, eladj

a

azzal

— együtt

-

43

legelben járulékos jussát

a közös

De még világosabb

*)

is.

kifejezését adják ezen értelem-

nek az 1844. országgylésen egybegylt országos Karok és Rendek, ami kittlnik a KK„ és RR-nek a Jászkuu kezett 2-ik izenetébl

(ftlgg.

;

m

p

t

i

h aj d u k

n a

1

e r ü

1

i

s

e

t

j

o

b e

G. sz.)

KK.

ezen második izenetben a

de

V

RR-hez intéazt mondják ugyanis RR., hogy „a r e-

belrendezése tárgyában a mélt.

rtlletek

és

g o k n e 1 i

ak

1

m

k k

s

i

V á

származáshoz és személyhez vannak kötve és a z k h a b r i

t

kal együtt az tal."

a

u

j

b

i

r t

o ko

s r

a

t

használatát

ismét a b

i

r 1

vén kötve.

kh

a

á g a

s

i

m

h a n e

birtoká

közlegelrl pedig azt mondják, hogy: a

közlegel

F

1

m ennek

demptionális viszonyok az elvételen kívül

Ugy

m int

u g y,

1-

re-

leginkább

a

tárgyazván, ezen használat pedig z

és

nem személyhez

lé-

sat.

az országos

Rendek az 1844-ik

álláspontot foglalták

el,

Karok évi

és

Rendek, mint a mgos

országgylésen épen azt az

a jászkun birtokviszonyok tekin-

müvemben. De lehetetlen is volt más álláspontra lépnie az 1844-ik évi országgylésen a törvény hozásnak, hacsak

tetében, a melyen állok én jelen

Lehetetlen itt ismét meg nem rónom azon felületességet és hanyagságot, mely Kelemen Kajetán jászkun történelmén elömlik; ugyanis a mgs frendek fent 55. és 2G1. lapjain a jelzett észrevételeit közölvén tanya földet a n y a (V) föl d n e k nevezi; igy nevezi ezt perirataiban is. Ily elnevezés sem a Jász*)

mve

.

.

kunságban sem széles magyar hazában nem

létez

I

;

44 a

törvényes

XXVIIÍ.

1840.

nem

elhagyni

tért

akaita;

czikkelyében

t.

országos

emelte azt az elvet, hogv a mentességek

jászkun

és

törvénynyé

eljogok a

kerületekben csak a birtokos lakosokat illetik

XXX.

az 1840.

arány

kulcsot

ez.

t.

§-ában pedig

3.

summa

„in

birtokának

tényleges

umius eujusvis minden egyes lakos

—

megfelel

liogy a

decretálta,

megállapítván az

redemptionali

actuali possessorio correspondenti

által

mert már az

váltsági

jászkun

összegben"

ez

kerületekben a közös

—

minden közös haszonvételek a tényleges actualis földbirtoknak járulékai mert hogy a mostani birtokon actuale ])Ossessorium-on, semmi más mint az egyéni használatra kiosztott földbirtok, a tke,

legelök

és

—

;

—

vagy tanya

ben

föld

közlött

RR-nek

—

értend,

adatokon

müvem 1-s ezikkétanúsítja meg a mgos

azt jelen

F

kivül

1844-ben a jászkun

kerületek

készült törvény javaslatra tett

adott közlemény

is,

miszerint a

belrendezésérl

észrevételeikbl

F

Rendek

is

fentebb a kivált-

jogokat egyenesen a tanya földekhez kötötteknek

ságos

tekintették.

Valóban csak felületes áttekintetés és nagy ügyetlenség,

vagy

kifolyásának forgó

még nagyobb

hogy a sznyegen

országgylési iratoknak oly nyakatört

Kelemen Kajetán

gyen övé a dicsség érette

értelmezés

megcselekedte

!

Le-

!!....

még kérnem annak felvilágosítámi értend „a redemptióból ered azon magán viszonyokon, melyeket az 1848, XXV. t. ez. a törPár

jogi

akarat és elfogultság

kell tehát lennie annak,

adassék, mint azt

sára,

rósz

szót

kell

vény további rendeletéig fentartamlónak kimondott."

—

-- 45

A magán

viszonyok két félék,

jogi

u.

m.:

szemé-

lyes és dologi jogokra vonatkozók. Ilyenek természetesen

a redemptioból

ered magán

jogi viszonyok

Személyes jogok a mentességek praerogativae

munitates et

communia

haszonrételek,

rától

;

is.

eljogok,

és

im-

dologi jogok pedig a közös

beneficúa.

Hogy a személyes jogok is egészen a redemptio fogva n földbirtokhoz még pedig a tke vagy

nya földek birtokához

voltak

a

jászkun

kota-

kerületekben

kötve: az a fentebbiekben világosan kiderítve van.

XXV.

Tekintve pedig, hogy az 1848.

kun

kei Illetékben a választási jogokat fektette, és

alapra

ruházta

kosokat

gyekbe

való

fel

XXV.

a Jász-

lehet legszélesebb

nemcsak a red(Mnptusokat,

földbirto-

politikai jogokkal, illetve a közü-

gyakorol hatásával

befolyás

országgylés a

ez.

t.

t.

15.

ez.

§-ába

:

az

1848-iki

a/ért látta sztlsé-

gesnek betétetni a redemptioból ered magán jogi viszo-

nyok fentartását, nehogy a

bl

az a következtetés vonassék

lyes jogok

le,

mintha ama szemé-

kiterjesztettek volna a kerületek

is

lakosaira, kik a politikai

ez

politikai jogok kiterjesztésé-

meg nem

jogokban

mindazon

részesítettek

;

pedig

történt.

A redemptioból ered dologi jogokat pedig képezték az adásvételekre

vonatkozó elvételijog, és a közs haszon-

vételek.

Ezen jogokat

XXV.

t.

ez.

is

fentnrtotta a törvényhozás az 1848.

15. §-ában.

Azonban a közöslegel tulajdon lajdon

jogáról

jog,

és

m.lr kérdés

más közös haszonvételek

nem

lehetett

:

mert e tu-

mint fentebb igazolva van, végkép megálla-

— XXX.

az 1840.

pittatott

—

46

ez.

t.

.3.

§-a rendelkezése által,

megállapittatott a tényleges földbirtokosok javára.

Ámde ezen

t

illet tulajdon jog

rendelkezni

egyrészrl

használata

azáltal,

áthárámlania

jogosítva

felett

UnáUólag

a

kell

tke

hogy az eladott

vevre

;

van

is,

birtokkal a

által

és az

kö-

járuléknak

mint

de korlátozva volt

másrészrl a birtok közösség ez.

volt

mert a tulajdonjog koilátozva volt és

;

zösségben volt aránylagos résznek

t.

sem

a füldl)irtokosok egyike

és

van

XXX-ik

1840.

2-ik §-ának a birtok közösségbl kifolyó a/on ren-

delkezése által

is,

hogy ha a közös

közös birtokokat arányosittatni és

bii

tokosok egyrésze a

van

ezt a törvény rendes utján csak az esetben sítva elmozdítani,

ha a határnak

akarná,

tagosittatni

legalább

jogo-

ötödrészét

bírja.

Ugy nálati

az elviteli jog, mint a közös tulajdon hasz-

módja a redemptíonalís viszonyokból eredtek. Az elvételi jogról nincs mit szólnom; ami pedig

a közös tulajdon használatát

illeti,

e tekintetben

egyes

birtokosok részökre elnyös körülményeknél fogva a kö-

megszün-

zös területekre nézve óhajthatták a közösség tetését

;

ugy de

e megszüntetés a nagy többség

érdekeire nézve valószínleg káros

Ezért vétetett

fel

az

anyagi

lett.

1848. XXX.t.

e tekintetben korlátozó intézkedés,

—

azonban bár mikor megszüntethet

lesz

ez.

2.

mely

§-ába az

intézkedés

a törvényhozás

által.

Azon jászkun községben

pedig, a hol a

közlegel

területek felosztatnak, és ez által a közösség

megszün-

tetik

:

nem

létez többé

semmi ok

arra,

hogy

a

közös

~

47

magán

birtokból egyes birtokosok

területek tová])bra

is

-^-

átment

tulajdonába

maradjanak u

kapcsolatban

vagy tanya földekkel, vagy más szóval ezeknek kai legyenek; annálfogva

ezeknek

járnlmány

[1871. LIII. 49.

végleges

természete

jrnléesetében

felosztás

is

megsztlntetbet,

zásának fentartása sztlkségességét az azért tétették az fentartást

;

1848.

XXV-ik

óvakodni akarván

évi jász-

átérezték

czikkbe

t.

korláto-

lS4H-ik

képviselk

országgylési

ezen

ter ti letek

közös

a

és

használati módjánek, illetve a tulajdonjog ezen

kerületi

—

§.|

Az elvételi jognak

kun

tke.

a

és

jelzett

bekövetkezhet

ezáltal

perlekedésektl.

Azonban nz elvételi

jog, az

siségi nyilt i)aiancsnál

fogva megsztlnt.

vagy

másktl-

lönben teend czélirányos intézkedések mellett

beszün-

Az értelmi fejldés elhaladsával, tethet

lenne

rendelkezése

az

is,

1840.

miszerint a

XXX-ik

t.

2-ik §-a azon

c/.

vagy

az esetben indíthat keresetet az arányosítás,

ta-

ötödrészét

bírja

j^erelhetség megadható lenr.e

min-

gosítás iránt, ha a határnak legalitbb és e tekintetben a

csak

egyrés/e

birtokosok

den egyes birtokosnak, mint

megvan

az

nemesi

adva

közbirtokossítgok tagjainak.

A

közös

t

érdietek végleges felosztása esetében pe-

dig beszünteterd szete

le^z

azoknak

j

áru

lé ki

termé-

is.

A

fentebb jelzett személyes .jogokon

tes et praeiogalivaej kívül tehát, ezen

nagyfontosságuai^nak tartott dologi jogok

—

[immunita-

1848-ban -

a

még közös

—

—

48

tulajdon basználatábani korlátozás

XXV.

kozik az 1848.

t.

ez.

Mieltt berekeszteném

15

fen tartására

vonat-

§-a.

e czikket,

még

redemptio történelmében^ elkövetett nagy

a

„Jászkun

ferditésre,

il-

letve félremagyarázásra kell figyelmeztetnem.

Jelen

mü 1-s

czikkében, a függelék

számai alatt közlött jászkun statútum és

8.

és

6-ik

jászkun

ke-

rületi határozatokra hivatkozva, megállapítva van,

hogy

a

Jászkunságban

földbirtokos

nem

;

redemptus

lakosnak

irredemptusnak pedig

az,

neveztetett

a

kinek földbirtoka

volt.

Hogy

az irredemptusok ismét

két

osztályba

Bo-

roztattak, az csak az ingatlanok adásvételénél felmerül

elvételi jog tekintetében történt, mint ez a

ben

3.

szám

alatt

függelék-

közlött jászkun Vl-ik statútum

4.

§-ából kitnik.

Kelemen Kajetán következ lapján, mintha redemptus laJászkunságban egyedtll az, kinek ssi

Ezzel ellenkezleg azt

müve 46-dik kos

lett

és

volna a

vitatja

a redemptio alkalmával váltották

pedig

azok

is

kik

késbb

földbirtokaikat,

nem

redemptoroktól, vagy ezek

utódaitól szereztek földbirtokot.

Hogy ezen

alaptalan

adhasson, a jászkun Yl-ik

tényeket ferditi

állitásnak stat. 4.

némi

színezetet

§-ában megállapított

el.

Az idézett statútum ugyanis az irredemptus lakosokat definiálván, azt mondja „második rendbeli irresem demptusok azok, kik sem a redemptio idejében, azóta magoknak földeket nem szereztek"

—

:

;

—

—

49

Ezen statútumból már józanul

senki sem

követ-

más egyebet, mint uzt, hogy ha az irre(lemptu«ok a redemptio óta földet szereztek, ez

keztethet

redemptusokká lettek

által tal

megsznvén irredemptusok

;

mert

a

földvétel ál-

minthogy az

lenni,

irre-

demptusok osztályán kívül sennni más osztálya a jászkun lakosoknak nem volt, mint a redemptusok osztálya a földszerzés által

semmi más osztályba nem juthattak,

mint a redemptusokéba. Ámde Kelemen Kajetán „Jászkun redemptio törté-

nelmében" oda ferdíti e statútum most idézett szavait, hogy a ki a redemptio után jött lakni a Jászkun kerületekbe

az

inquíliniisnak

tekintetvén,

ha netalán ez

földbirtokot szerzett, a statútum idézett kitétele szerint

a földszerzés által irredemptussá vált, mert addig rinte csak inquilinus volt!? [47. lap,

De kérdem,

megolvasta-e

a

18-ik

17. és

jászkun

szesor.

történelem

komolyan e statútumot? mert hiszen az határozottan mondja

írója

Irredemptusok azok, kik a redemptio idejében fogtak fel ugyan földet, de nem fizetvén meg attól a váltságot, az

tlük

elvétetett és

másoknak adatott

másik rendbeli irredemptusok pedig azok,

kik

redemptio idejében, sem azóta földeket nem

el.

—

sem

A a

szereztek,

vagy pedig a kerületekbe zsellérkép jöttek lakni.

Mindezek tehát irredemptusok lévén, hogy lehet okos embernek oly zöldet állítania, hogy a zsellér, ki

más névvel demptussá volt

!

szinte irredemptus, vált, vagyis tehát

ha

földet szerzett; irre-

épen azzá, mi

azeltt

is

!

4

!

— Ez kérem

—

50

komoly

oly badar beszéd, mit

nek valóban szégyen ajkaira felvenni Kétségtelen tebát, hogy az általam zés felel

meg

a való tényállásnak

;

emberértelme-

tett

melyszerint

t.

i.

a

Jászkun kerületekben re (lem p tus lakosoknak neveztetnek a föl (Ibirtokosok; irredemptusoknak pedig a földetlenek, mint

ezt a múlt században

—

is,

mint

alább elj(),magyarositva kifejezték.

Hogy pedig

a jászkun kerületi hatóság

kor igy értelmezte

ben

7.

szám

alatt

ezt,

annak igazolására a

több

jászkun

minden-

is

függelék-

kerületi

határozatot

közlök, melyek a karczagi és kisújszállási

arányositási

perekhez hiteles másolatban csatolva k.

De

igy értelmezték

ezt a

1844-ik évi országgylésen,

a

Mgos Frendek K. K.

ezt

mondják

:

Il-ik

tett

laszukban [Kelemen K. „Jászkun redemptio

amidn

R. R.-hez

és

Jászkun kerület belrendezése tárgyában

az

is

a vá-

tört." 265. lap]

„a javalatba tett 39.

§.

pontjá-

b.

hogy külföldiek mieltt meghonosultak volna fekv birtokot nem szerezhetnek ennek világos következménye, hogy ha meghonosultak -. akár nál fogva kimondatván,

:

beveszi

nem,

és

ket

a

tanács kiváltságos igazainál fogva,

akár

— szerezhetnek fekv birtokot annak következtében redemptio

jogokat,

„miszerint az eddigi

engedményez jog meg-

szntével egyenesen a redemptusok jogai

eltörlése

kö-

vetkeznék."

Világosan kitnik is

ebbl mikép a

ugy értelmezték a jászkun viszonyokat,

idegen ha a tanács által lakosnak

Frendek

Mélt.

hogy

bevétetett

:

bárki

az föld-

—

—

51

birtokot szerezhetett és ha szerzett: ptio jogokat

is

a redemptioból

ez által a redcm-

megszerezte, azaz redemptiissá

ered jogok

lett,

és haszonvételek a

mert

szerzett

földbirtokkal együtt reá szállottak.

Más értelemben nem is de egyetlen jogtndó sem aki adományozott

kiváltság

kir.

lehettek a

Mgos Frendek,

jászknnoknak

a

levelet

1745-ben végig

figyelenimel

mert annak általam már idézett záradéka e

olvasta,

kintetben

E

te-

irányadó.

is

záradék pedig igy szól

Jazigum

:

„ilaec

proinde

toties

Cumaniae districtuum puncta privilegialia etc: acceptamns, roboramus coíicedimus et approbamus ac pro memoratorum trinm districtuum in col is et i n habitatorifcus modernis et futuris repetitorum

perpetuo

et utriusque

valitura declaramus etc. [ugyanazért az

szor felemiitett Jász és két

Kun

anyi-

kerületek ezen kivált-

ságos czikkelyeit elfogadjuk, megersitjük engedményez-

zük és helyben hagyjuk; és a nevezett három kerületek mostani és

jövendbeli lakosaira

nézve

örökre érvényeseknek nyilvánítjuk.]"

A

Felség tehát a kiváltságos jogok és

haszonvéte-

lek adományozását a Jászkun kerületek mostani [1745-ki] és

jövendbeli

nyilvánította.

lakosaira nézve

Aj öven

d béli

akkori lakosok örököseit és

örökre 'érvényeseknek

lakosokon pedig nem maradékait

értette

;

mert

ha csupán ezeket és nem egyszersmind jogutodaikat értette volna

:

nem

a fentebbi

—

hanem

az

is

az ily esetek-

adomány levelekben szokásos azon kitételt kellé vala .pro memoratorum trium distrihasználnia, hogy ctuum incolis et habitatoribus, eorumque h a e r e d inél

.

4*

— 1)

u

a c p

s

s

t

e

1'

i

a

t

t

—

52

i

b u

s

perpetuo

valitura

de-

ciaram iis.

Ámde

miüt

l.lttiik

nem

kiváltságos jogokat

Örököseinek é

s j

ö

ven

ezt mondotta a Felség

az akkori lakosoknak

be

li

1

ako soknak adom án yoz

pedig következik, hogy a kiváltságos jogok vételek bizonyos qnalificatio mellett oly illetve a

elsajátíthatók, is

megszerezhetk

a

1745.

Ebbl

ta.

haszon-

és

egyének

által is

redemptusi jogok oly egyének

által

elbb,

után

voltak, kik a redemptio

;

ezek

és

mostani

maradékaiknak, hanem a

s

d

nem

vagy utóbb beköltözvén, csak késbb lettek a Jászkun kerületek lakosai. Ama qualificatió pedig mely által a redemptusi jogok és haszonvételek elsajátíthatók voltak,

mint fentebb több adatokkal igazolva van, földbirtoknak szerzése volt.

Hogyan

Kelemen Kajetán

azt,

hogy

a redemptusi jogokat csak a redemptio idejében és

re-

hogy a

re-

válhatott

re-

demptio

állithatja tehát

fizetéssel lehetett

megszerezni

;

demptio után egyátalán soha senki sem

és

r e d e

m

p

m

k

r

t

ar a d é k a

i

lehetnek

Node Kelemen Kajetán korszakot nelmi irodalom terén ptio történelmét" és

és

!

mint történelmi

nem tanulmányozta

ugyan mért

is

ime megirta a hitelt

alkot

s

az

demptussá, mert redemptusok (szerinte) csakis ?

a

törté-

a „Jászkun redemiró [?]

érdeml

keresné és tanulmányozná

nem

kereste

adatokat azokat

?

!

És Mit

neki a jászkunok százados gyakorlata? mit neki a Jász-

kun kerületek

törvényhatóságának

tett intézkedései ?

kunok grófja

századon

keresztül

Mit neld egy ország Nádora, a jász-

és birája és

ennek

határozatai ?

mit neki

— ama százados sekben és és elvek ?

gyakorlatban,

Miért,

véltárakban;

nulta

—

bolygatná

neki mi

intézkedé-

töívcuyhatósági

nádori határozatokban

keresse kinek tetszik a

volna

53

e

dibdábságokat

jászkun kerületi és szüksége

reájok

sincs

volna végig a szögedi iskolákat is

gyárthassa a történelmet

!

!

mért

.

.

.

le-

Méit

I

nem

ha

Ám

?

nádori

szogedi embör és mint szögedi diák

hogy önmaga

tények,

niegállapitott

ta-

azért,

III.

A

Jászkun községek

határ

lása; a közös használat alatt használati módja

maradt

a tulajdonosok

;

alaku-

területeinek

és

részek

a

birtok

arány nyilvántartása. Föntebb láttuk, hogy ezer frt zálogos

summát

és

a

ledemptio idejében az 500

73.900 frtot

tev

járulékait

külön

a területek lelbecslése után a Jászkiui kerületek

vetették ki a helységekre és külön az

ezekhez

tartozó

pusztákra.

Mimódon azt

történt azonban

a

felbecslése:

korunkban felderiteni a lehetetlenség közzé tartozik mert

annyival inkább pedig,

oly

helység és pusztáinak határai egy

nak

határok

:

korunkban nem létezik

tethet volna

az,

adat,

községekben hol contiguitásban

melybl

tesek lettek volna.

—

álla-

következ-

hogy a redemptio idejében a

és pusztáinak határai,

a

az elválasztó vonalak

helység

ismére'

— A

török hódoltság

Budavár alatt a

visszavételéig,

—

55

azután

söt

a

is

szathmári békekötésig a Kunság voltak

pusztitásainak

ges csapatok

vésztl

mohácsi

a

idejében,

belviszályok ellensé-

téréi

kitétetve

falvak

;

melyeknek nem ritkán neveik is elmosódnak a múlt századok homályában és ujabb falvak emelpusztultak

el,

kedtek, hogy ismét

legyenek

tárgyai

pusztítá-

hadi

soknak. *)

A nagykun

helységek legutolsó pusztulása

Tö-

a

köly és Rákóczy korszakokra esik.

A mai

Kisújszállás vidéke, mint Kisújszállás város

levéltárában létez, folyt

határper

s

Kenderes és Kisújszállás között

ennek régi okmányaiból látható, való-

színleg a Tököly-féle mozgalmak

még akkor nem

le-

létezett

pusztult el

alatt

Kisújszállás helység.

A

de

;

helység,

melynek határterületén Kisújszállás a Tököly-féle mozgalmak után megöletett, Turgony Péter szállásának neveztetett, mint ez kétségenkivül kit tinik

tárperhez csatolt okmányokból, ugyanis

Kenderessy Mihály birtoka,

—

táblai birák

*)

tétetik

nincs

se

;

eltt és

által

Bial

Kenderesi

Kenderes helység

szomszédos kun telepek között

ván nádor, Verbczy István

:

a jelzett ha-

kir.

és

1521-ben Báthory

személynek és több

elintézett

határper

a

Istkir-

alapján

oklevelekben oly Kun helynevekrl melyekrl korunkban semmi emlékezet mint Waychunnepe, Zak egyház Be-

Régibb

emlités,

Mihálszállása

Chun

vagy

Chuma

egyház,

Abchyk száll ás melyek a 14-ik század végéu Kolbászszékhez tartoztak [1389-ik évi okirat Gyárfás István ur birtokában.)

— liatárjárási

kiállitott

56

— határos

Kenderessel

()kniáiiy])aii

kun helységeknek mondatnak: .,Kakat, et Kolbász, ac Tnrgony Péterszállása." Két század múlva a félholdnak hazánkban lehanyatlása után Ill-ik Károly király

uralkodása

ugyancsak

és a szomszédos

Kenderes

között eszközölt

helység

alatt

1733.

knnok

határjárás és kiigazításról felvett

ok-

mányban pedig Kenderessel határos kun területeknek mondatnak „Kolbász, et Kisújszállás sive Péterszállása."

hogy Kisújszállás, vagy Péterszállása az elpusztult Turgony Péter szállás a Kétségtelen

tehát,

területén emelkedett. A jelzett határper és ahoz és

okmányok

b. e.

József nádor

[csatolt régi határperek

aláírásával és hivatalos

pecsétje alatt 1827-ben másolatban adattak ki Kisújszállás városnak.

Megjegyzend, hogy az 1733-ik metalisban Kakát már nem mint kun helység, hanem mint puszta és Borbély Mihály tulajdona fordul el. A nagykun helységek némely része azonban késbb a 18-ik század els tizedében pusztult el.

A

madarasi 1-sö matriculában olvasható

ugyanis,

hogy a

madarasi kunok 1705-ben [családaikkal és bar-

maikkal

együtt] Rakamazra [Tokaj alá] mentek

s

onnan csak 1711-ben tértek

id

alatt a fegyverfoghatók

vissza,

Rákóczy

lakni,

természetesen ez

fejedelem

táborá-

Madaras és ridékéaek elpusztulása tehát telenül ez idszakra esik.

kétség-

ban hadi szolgálat

alatt

állottak.

— A

Tököl}

-

57

Rákóczy mozgalmak

és

után

elhagyva elpusztult falvaik helvét, többnyire öntések által

községeket

]»oritott ;i

ez

ki-

tis;zai

nádasok és iuj^oványok

lapítottak, s

kunok

a

községekben több

uj

pusztult helységek lakosai egy községgé tömörülve

lepedtek meg. Több határ

nem

területbe

az

létezett

uj

közíitt

te-

közös nagvoi)!)

falvak határai egy

semmi

olvadtak

össze

elválasztó

határvonalak

és

el-

szükség fen-

továltbi

tartására.

A Nagykunság minden pusztult

nem

képes kijelölni a

Kun-Sz.-Márton

dül

mely

az el-

elkülöiiité.

Egye-

ennek

l)elha-

határvonalat,

helységek területeit

hajdan

ké])ez kivételt,

mert

nem

tára a hozzá tartozó puszták határaival

figuitásban

csak korunkban

nem

con-

adat,

—váljon ezen

hanem

nalak, a redemptio

korában

i

s

m

e

1

ere

k ü t

kimu-

senki

ké])es

az elkülönit határvonalakat,

semmi

egy

áll.

De nem tatni

el-

magában, de senki

kunfalvak határait fogLalja

volna

pusztult

községének határa több

1

sincs

arra ö n

i

t

ö vo-

voltak-e

e se k

vagy nem.

A

már akkor

valószinüség a mellett harczol. hogy

sem voltak ismeretesek, mert ellenkez esetben vonatkozó adatok a kerületek

levéltárában

az erre

fentartattak

volna.

Kitnik egyébiránt böl, is

az imént endegetett

hogy még az idegen községek

sok villongások voltak a

határper-

határvonalai

szathmári

békét

felett

követett

korszakban.

Ennek oka részben legalább a

hadi

pusztítások-

—

—

58

kereshet ugyan, melyek alatt nemcsak a kun, hanem többnyire minden vidéki községek elpusztultak foka azonban mégis abban rejlik, mert a Nagykunság baii is

;

terei a Tisza, Berettyó és

folyamok

Körös

áradatainak

nagyon kitéve lévén, mint ama határperbl lik,

—

is

kivilág-

a vizáradások gyakran megsemmisítették a

ha-

tárjeleket.

Valósziníi tehát,

st inkább

mint

bizonyos

hogy oly kun községben, melynek határa tozó puszták határterületeivel egy

nem,

hozzátar-

a

contiguitásban

volt

már a redemptio idejében sem ismerték ezért mondtam e czikk elején, hogy annak felderítése mimódon történt a re-

a község és puszták elválasztó határvonalát ;

demptio idejében, a helységek és puszták felbecslése ko-

runkban a lehetetlenségek közzé

tartozik.

Nemlehetetlen, hogy ahelység összes határ complexuma

a

dlk

és határ részek szerint, oly

meg, hogy azon tájak és

dlk,

formán

melyek

becsültetett

az

elpusztult

falvak vidékére estek, ezek nevérl neveztettek, a kül azonban, hogy ezen

dlk

és

tájak

az

nél-

elpusztult

falvak hatáiaival azonosok lettek volna.

Megtörténhetett azonban az rint ez leginkább valószín,

helyszínén eszközöltetett,

is,

hogy a

st nézetem felbecslés

sze-

nem

is

a

hanem valamely régibb idrl

fenmaradt országos adókivetési kulcs alapján csak a kerületek székhelyén állapitatott az meg.

az,

Bármikép eszközöltetett is azonban hogy noha az 500 ezer frt zálogos

nek 73,900 tal

frtot

tev

járuléka a Jászkun

a helységekre és pusztáira külön

becs summa

tény

e

és en-

kerületek

repartiáltattak,

ál-

a

^

-- 59

megváltásnak még sem

más módja

hanem rendszeresen egészen

követtetett a helységekben

ségre és pusztáira

summák

ez,

kivetett

redempt ionalis

fsummához

képest tétettek

külün-klllön

üsszesittetvén, ezen

hely-

jelesen a

;

az ajánlatok és fizettetett a redemptio, tehát ségre és pusztáira külön-ktllün,

hanem

nem

a hely-

a helység és pusz-

táinak egész határ complexumára.

—

Mhithogy pedig,

—

a helység

redemptionalis

s

pusztáira az

summa,

felfogott szántóföldek tal és igy a

szántó

mint

—

után

már mondottam.

fentebl)

573,900

idejében

redemptio

a

redemptorok

fizettetett a

közös használat alatt

kivetett

írtból

hagyott

területek

földekkel együtt váltatván meg, ezeknek

kai lettek,

a kelység bel határán, két helyen

is

felfogott szántó

hanem a

feküdtek, épen azért, mert a

pusztáinak egész

határ

complexuma

tekintetett,

bármely részen feküdtek

is

és

határnak

egy

a szántó

mindig

mind-

váltatott

és bárhol feküdtek a közös területek, belhatáron

pusztai részeken, a közös területek

nem

helység

együtt

meg, egy határterületté összesittetett és

eset,

földek,

vagy

jnisztákon,

a

járulé-

noha több községben megtörténhetett az

hogy az egyéni használatra

ál-

a

földek

vagy szántó

földek járulékainak tekintettek.*)

Noha pedig

volt oly helység

határterületére külön

s

az ahoz

is,

ahol

a

helység

tartozó mindenik puszta

területére ismét külön tétettek az ajánlatok és fizetések *) Taiiusitja fügezt a kiskunfélegyházi eset, a gelék 4-ik száma alatt közlött nádori leiratbau, melybl kitnik, hogy a félegyházi tke, vagy tanya földek a pusztákon is osztattak.

—

60

—

a megváltásra a községek redeiiiptoiai által a szántásra alkalmas területek

felfogása

alkalmával, fogattak légyen bár azok liatáráu vagy valamelyik felfogott részeknek a

pusztai

is

még

:

kiosztása

és

a helység

fel

részen,

szántásra

a

helységben sem a helységre vagy pusztájára kUlön

pusztáira

befizetett

hanem

ily kti-

helységre és

a

redemptio

összes

arányában eszközöltetett, még pedig az is,

bel-

redemptorok közötti felosztása

lön befizetett redemptio szerint,

is

melynek belhatára pusztáival nem

községben

oly

egy

contiguitás-

ban van. Szóval minden redemptort az

általa a helységre és

pusztáira befizetett összes redemptio szerint illetett

meg

a

helység pusztáinak egész határ complexuma mert a jászkun ;

helységek belhatárai, a hozzájok tartozó puszták határaival fentebbi

módon

összesittetvén, ezek együtt véve egy

közös határnak, az illet helység territóriumának

tekin-

tettek.

Mely öszesitö

eljárásra a

redemptorok

szeti igazság szerint is jogositva voltak,

redemptio nosai

:

fizetés alapján a

azok

de positiv törvény sem gátolta

hazai törvényes LlII-ik tás

t.

áll

szabadon rendelkezhettek

ket

ezen

Ösizesitésben.

ellentétben az ily

fogalmakkal:

mert

egyezése nélkül

összesítés

amidn

hogy külön eszközlend

czikk 49-ik §-a ezt mondja,

minden határra nézve

lévén a

helység és pusztáinak tulajdo-

felett e tekintetben

Korunkban sem

k

mert

termé-

a

:

az

a

1871

„a

tagosí-

és

bele-

sem kötelezhet, hogy valamely határbeli birtokáért más határban fogadjon el kielégítést"

senki

ezen szabály által világosan

feltételezve van

61

hogy beleegyezés mellett több határoknak ilv összesítése korunkban sem elleneztetik. Kétséget sem s/enved, hogy oly községekben, h(»l redemptorok

a helységekre és pusztáikra a rede-mptio a által is

külön

lett

megajánlva és

befizetve,

a

jelzett

egyöntetség

indokából

is

történ-

összesít eljárás az hetett

:

fképen

de

mégis az a körtllmény vezette

és

kényszeritette erre a redemptorokat, mert kíválólag

helységekben, hol a helység és pusztáinak határai

st

egy contigiiitásban vannak,

nek a helység határától, közelebb

fekv

a puszták távol

egyelre

legalább

olv

nem

feküszcsakis

a

területeken, a belhatáron osztottak egyéni

használatra földeket, a távolabbi területeket és pusztákat

közös legelknek, ménesés gulya járásnak tartották fenn.

lnek

Hogy pedig eképen

összesítve

birtokos községek és pusztáik határai, arról dést szerezhetni, földosztási

minden

ségi bizonyítványt,

8,

sz.

még

meggyz-

község levéltárában feltalálható

munkálatokból

sára a függelékben

jászkun

a

egyébiránt

;

alatt

ennek

igazolá-

bemutatok egy

pár

községekbl,

pedig oly

puszták nem egy contiguitásban állanak

a

köz-

hol

a

belhatárral.

Miután a jászkun birtokos községek határterületeinek alakulásáról szóllottam föl kell tüntetnem a módo:

zatokat, melyszerínt a k()zhasználatra fentartott tek,

közlegelk, rétek, nádiások a redemptio

terüle-

kora

(Ua

használtattak.

Föntebb láttuk már, adományozott

kir.

hogy

a

jászkunok

kiváltság levél (függelék 2-ík

a benne elsorolt mentességeket

el

jogokat,

részére

szám)

haszonvé-

—

62

—

teleket, a helységek és

sine

puszták qua non feltételhez kötötte.

használatát

bizonyos

Láttuk, hogy ezen mellzhetlen feltételeket a földbirtokok megváltói, a redemptusok teljesitvén, ugy az

eljogok

mint a haszonvételek, a helységek és puszták

használata illetve tulajdon joga ezeket

illette.

Szóval ugy a kiváltságos jogok mint a közös

ha-

szonvételek a Jászkun kerületek kebelében a földbirtok-

hoz voltak kötve

épen ezért ha oly lakosok,

és

;

redemptio idejében földet

nem

késbb

redimáltak,

demptoroktól vagy ezek utódaitól szereztek ezen szerzés által az eladóról

minden

a

vevre

amidn

szállottak

tokát, a föld vételi árában, a föld értéke

a

vevtl

összeget:

fizetett lis

többszörösen

summának ezen

is

a

fekv

a megváltás tényében és

ebbl

tette

;

mert ezen feltételek

nek eleget

tett

;

non

foglalta

feltételeit

vevtl

:

el.

tekintetni, mint

teljesítésein fizetett

ket a vételárban megkapván a

azon tekintet alá mint

a kiváltságos

vev

Az eladó redemptor megsznt ugy aki a kiváltság levél sine qua

redemptiona-

kifolyólag

jogok és haszonvételek élvezetében a

redemptioba

redemptor helyét

a

kifizetése által

földbir-

emelkedésével

felvette az általa

földben

át

js.

redemptor eladván

bizonyos

a re-

földbirtokot

privilegiális jogok és haszonvételek

Mert

kik a

a

teljesí-

összege-

vev

jött

aki a sine qua non feltételek-

annál fogva

lett

redemp tussá,

reá

nem csak a kiváltság levélben foglalt minden el haszonvétel, hanem még a személyes mentesség és háramlott

jog

is.

így értelmezte ezt a Jászkun

kerületek

hatósága

— még

—

63

a redemptio korában, [függelék

mezte az országos törvényhozás

is

eredménye az 1840. XXVIII.

ez.

ez.

t.

5.

s

szám] igy értel-

ez

és az

értelmezésnek

XXX.

1840.

t.

3. §-a.

Kétségtelen ezekbl,

száma

alatti

valamint

közleményekbl

is,

letekben redemptus lakosnak földbirtokos,

földbirtoka

—

nem

függelék

a

7-ik

Jászknn

hogy a

kerü-

mindenkor

tekintetett

a

irredemptusnak pedig az a lakos, kinek volt

;

mindenkor

értvén

a

földbirtok

alatt egyéni használat alatt álló szántö fiildeket.

Egészen a redemptio korától földbirtokos

—

—

redemptus

mindenkor

fogva

lakosok tulajdonának

kintettek minden közös haszonvételek, közlegelk nádiások, sat. Ezen közös haszonvételeket csak

te-

rétek a

is

mint

vagy tanya földek birtokosai használták

a

tke

tulajdo-

naikat.

Tánusitják ezt több rendbeli

kerületi

jegyzkönyvekben a régibb korból fenmaradt tok

;

de tanúsítják a birtokos közönségeket

neficialis cassák vev

községi

és

határoza-

illetett

b e-

kezelinek a kerületek szám-

széke által évenkint megvizsgált számadásai

is

a

legrégibb kortól az 1850-es évekig.

Mert amidn a múlt idben a népesség és lábas jószágai kevés voltánál fogva, a földetlen

demptus lést

—

lakosok barmainak

engedett a birtokos közönség

földbér,

—

a terragium

terragium

—

—

földbér

a

is :

köz

azt

—

legeln

mindenkor

fizetés mellett

—

annak

engedte

fizetések pedig a

cialis cassa bevételei közé tartoztak, A kaszáló rétek és nádlásokban pedig

ben

irre-

lege-

csak

meg e

f i-

mindenkor

—

—

64

a földbirtokos lakosok részesit tettek

töke

vagy

tanya

földjeik arányában.

Ezen

több

jegyz-

karczagi,

részint

idézek

állitásaim igazohisdra

könyvi kivonatokat, melyek részint a

a kisújszállási arányositási perekhez hiteles csatolvák. Idézek pedig

elsben

lasokra vonatkozólag, miszerint

birtokosoknak

tke

—

a kaszáló és nád nyi-

is t.

i.

redeniptiísoknak ~

ezek csak adattak

a

föld-

még

pedig

földjeik arányában.

Ki

jegyzkönyveibl 1-ör: jegyzkönyvnek 395. száma alól. „A réten karész

irt

1798. évi

Karczag város

száló nyilas osztatni rendeltetvén, a

minden

1

án cz re de

.

.

.

mpt

o

i

dl hossza

után

3 öl

100

ölre,

adatni,

Sándorokon

az osztás pedig a tott."

másolatban

2-or az

1799-ik

kezddni határozajegyzkönyvnek 388.

évi

száma alól „amely kevés kaszáló f a réten az árviz ti megmaradt, meghatároztatott, hogy elosztasson, ki:

szabatván a

dl hossza 100 ölre

:

minden

földre egy öl szélles|ség adatván."

jegyzkönyvnek 691 száma alól

.

á n cz

1

.

.

alja

3-or 1820.

meghatároztatott olyan formán, hogy kétfell u. m. az ü r ö m éren, másfell a Halas oldalon kezdessen és ugy

évi

„a nádosztály

;

renddel nyil szerint adasson ki 80 öles

láncz földre egy ölet adván". jegyzkönyvnek 726 száma alól: meghatároztatott oly formán,

földre

egy

öl

.

.

dlben minden

4-szer

„a

Az 1822.

évi

nádnak elosztása

hogy minden láncz

adasson 80 öles

dlben.

—

'•')

Szükség itt megjegyeznem, hogy mint e czikkeladatni ben alább fog, Karczagon a tkeföldek és 10 ölet magában nem váltsági forint hanem öl

—

—

—

—

—

65

Kitnik ezen jegyzkoiivTi kivonatokból, hogy a kaszáló mint a nád nyilasok

a töke

osztattak a földbirtokos lakosoknak

—

földbért

az nyilván

vab')

a

—

terragiumot

bir-

barmaik

toktalanok, irredeniptusok, a közlegelön tartott

után

után

földbirtok

hogy pedig a

;

iigy

mindenkor

fizettek

:

következ közleményekbl.

Kisújszállás község jegyzkönyveibl: 1772. dec. 20-ról az irredeniptusok ennek utánna a vonó márkáktól és tavalyitól fél máriást, más egyéb hever marhától pedig mint eddig ugy ennek utánna is egy máKiirt rész

riást fizessenek

terragium gyanánt.

A

1794. október 11-rl

Districtusoknak

tek.

septempris tartott közönséges gylésének az

is

publicáltatva lévén,

hogy

az irredemptus

juhaiktól terragium titulus alatt

12

esztendnkint

a

:

observaltatin

actái

és

krokat

népnek

7-a

között

emberek fizessenek

közönséges

helyen tudtílra adatni rendeltetik. Kiirt ból a

rész

Karczag város currentale

protocollumá-

XV-ik kötetbl 217. lapról: 1795. esztendben bold. aszsz. havának

megyéknek Jászberény vároközönséges gylésébl currentál-

7-ik napján a tek. jászkun

sában folytatva tartott tatni elrendeltetett.

22-ik szám:

A Nagykunságban

deputatusai kívánják,

rictus

1

mint magok a dis-

darab marhától

15,

—

a

juhtól pecMg és sertéstl egy garast fizessenek a földet-

foglaló

5

frt

Ián ez

szerint számíttattak:

minden láncz

föld

rodemptionak felelvén meg. 5

— len emberek*)

—

66

a közönségek cassáiba terragium gya-

nánt.

Ki

Kisújszállás község currentale

rész

irt

proto-

colluina 60-ik fascic 100-ik lapjáról 1819-ik évrl:

Az 1392.

sz.

a.

districtualis kapitány

költ distr. határozat ^következtében

urak relatiojukhoz képest az

ine-

demptus lakosok jószágaikra a vettetni szokott terragiu-

mok

feljebb emeltetésére

nézve az 1878-ik

sz.

vála-

a.

szoltatott.

Hogy a nagyobb jószágoktól

az

irredemptus lako-

sok 24, az apróbbaktól 8 krokat, egy napi kapáló

ltl

pedig

360

ö

öllel

véve 20 krokat

szl-

**) fizessenek.

Kovács Tóbiás D. Not. Számtalan

határozatot mutathatnék

ily

fel,

de

nem

akarom ezekkel az olvasó türelmét fárasztani elég legyen megjegyeznem, hogy minden jászkun község levél;

sa

benefici-

alis cassára vonatkozó évi számadásokban

mindenütt

megrzött

tárában több mint 100 év óta

feltalálhatók az irredemptus tól

—

földetlen

legel marháik után terragium czim

már

földetlen

— alatt

lakosokszedett

embereknek

nebizonyltja tehát, hogy redemptusok azok, kiknek actualis földbirtokuk van, a *) Itt

veztetnek az irredemptusok

;

ez

is

kiknek pedig nincs azok irredemptusok de bizonyítja, terragium ez azt is, hogy a földbér kirovatott minden földetlen emberek marháira és igy azokéra is, kiknek se a redemptiokor váltott ugyan magának és maradékának földet, de azt késbb eladták. **) Tehát, mint alább is eladatni fog az irredemptusok még szllföldeik után is földbért tar:

—

toztak

fizetni.

—

;

—

—

67

hogy a Jászkun kerületek számvev

fizetések és

mily figyelemmel kisérte azt, hogy nem a közönség által az

ily

vetkez jegyzkönyvi

széke

mellztet nek-3

bevételek, tanusitja azt

a

kö-

kivonat.

Kivonat Kisújszállás község jegyzkönyvébl 1793. február 13-ról. 28.szám: „a számvev hivatal az 1787

— 1788-ik

esztendié

tett nehézségei közíitt azt

kitévén, hogy (tiszteletes praedicator nraknak rléx lyett

adni szokott 30

arröl

a tanácsnak

kább

frt,

a cassának

is

he-

vagyon^

terhére

nyomós véleményét elváija, ha inezen summát, vagy röltet)?" ismét azon

fizeti-e

nehézségek között, az a kérdés tétetik:

—

m

io ko n

nincs ezen helységben, — mint másutt — u m ? v o t-e ? — m k o r, s m o k o n t e r r a g múlt el? A terragiumról való kérdésre azt feleli ezen tanács,

hogy

i

1

i

itt

soktól szedni

szokásban volt az

is

17

i

7V'2

irredemptus

esztendeig, mint azt az

lako-

archivum-

baa lév lajstromok mutatják, de akkor felhagytak vele azon

okon,

hogy

kellett árendálni,

marhái

nem

is

a

viz (tiszai áradat) miatt pusztát

azoknak

(t.

ott éltek és igy a

i.

az

irredemptusoknak)

kisújszállási

fizethettek, annyival inkább,

legeltetéséit

mivel az árendában

két anyival conciirálnak marháik számaitól, mint a redemptusok

föMjeiknek

áreiida fizetés

mindeddig

menyiségéig tart,

és mivel

terragium most sem

ezen vé-

tethetik a földetlen emberektl.''')

*)

földetlen

Kitnik ezen jegyzkönyvi

—

in-edemptus

—

hogy a kivonatból, redemptiotól a

emberek

5*

—

G8

Ismételve mondom, hogy

— számtalan ide voiiatko;-ó

határozatokat lehetne közölnöm a Jászkun kertlletek

és

jegyzkönyveibl, legyen azonban elég a netán kétkedt a kerületek és községek levéltákebelbéli községek

raiba utalnom, találni fog ottan a

jegyzkönyvekben ha-

sonló tartalmú végzéseket, ugy a nyilasok osztásáról

a

földbirtokosok részére, mint a terragium

a

fizetésérl

földetlen lakosok

legel jószágai után, megfogja

ott a beneficialis

cassáról

vezetett

bevételezett terragialis fizetéseket,

lakosok névsorát

is

évi

st

találni

számadásokba azon

földetlen

évrl-évre, kik legel baimaik után

a földbért fizették.

Kétségtelen tehát, hogy a közös területek minden-

kor a

tke

földek birtokosai közös tulajdonainak

tettek, csak ezek használták azokat ugy,

nokat,

még pedig tke

mint

tekintulajdo-

földbirtokaik arányában.

fogva mindenkor földbér fizetés mellett tarthattak a köz179 3-i ki legeln jószágot és hogy Kisújszálláson az 1771 idszakban azért sznt meg a földetlen emberek terragium fizetése, mert a Mirhó fokon ez idszakban kiözönl tiszai áradat a kisújszállási közlegelt anyira ellegel barmaik részére kénytelenek boritotta hogy daraksai pusztát, melyrl voltak pusztát bérelni, (a alább lesz szó,) azonban a haszonbéres pusztán is a földetlen emberek két annyit fizettek jószágaiktól, mint a földbirtokosok földeik menyiségeig. Természetes, mert megszabadult legelre a mint az árviz apadt, a viztl a földbirtokosok jószágaik egyrészét, földeik menyisége Ez pedig már a proportioarányában oda hozhatták. nak egy bizonyos neme volt, mely tanusitja, hogy csakugyan a földbirtolfosoké volt a. közös legel.

—

.

.

—

—

69

Mert noha rendszeres arányosítás ax

1^4ü-ilv

evet.

megelzleg a jászkun birtokosságoknál tudtommal el nem fordult, ámde — mint fentebb kimutfittam. -

tény

az,

tke idktl

soknak régibb is,

hogy a kaszáló és nád nyilasok a

osztattak

már ha

fogva, ez pedig

de legalá1)b részleges arányosítás.

legeltetést

az

arányában

földeik

s

ez

illeti,

érdemben

is

földbirtoko-

—

neme

leg-

nem

általános

A mi

i>edig

pedig

létezett

létezett,

arány-

hz

is

a

tettek

oly intézkedést

kunok, melynél fogva e tekintetben

nak egy bizonyos

a

az a

tkeföld birtokosok javára.

hogy

Kétségtelen ugyanis,

ugy régibb idkben

is

korunkban,

valamint

szerencsés pénzviszonyok

között

gazdák

arány-

lév, vagy másklllönben

is

tevékeny

ifjú

mint

lag több legel barmot tartottak a pascumon,

elhagyott öreg gazdák, özvegy asszonyok,

az

sat.

Tény azonban az is, hogy korszakonként, -- hoJ egyik, hol másik család lábas jószágai fogyatkoztak meg, de ez viszont megfordítva

is

megszaporodás

áll,

tekintetében.

Mig tehát a jászkun községek jószágai zett

nagyon

nem

el

maga

az imént jel-

körülmény kielégítette és megnyugtatta a

birtokos lakosokat, és ter

szaporodtak,

az

barmot

—

egyik, tartott

is

ezek

birtokosai és

nem ütköztek meg

jászkun

azon, ha

Pé-

Pál pedig a másik évtizedben sok

a közlegelii, mert a

koczka

fordu-

landó volt.

Es mégis hozatott be bizonyos

mely a legeltetésben olykor

mérsékl

felmeilllhetett

eljárás^

aránytalan-

—

70

—

Ságokat némileg kiegyenlítette, és ez az

országos

adó

repartiáldsa volt.

Az országos adóból ugyanis nagyon csekély rész repartiáltat©tt a szántó földek után azoknak tulajdonosaira, mig ellenben a legel barmok tulajdonosai különösen terheltettek.

Az

marha és csikó daharmad fa marha s csikó

ökör, fejs tehén, 4-ed fü

—

rabjára több,

a

hámos

és juh darabjára pedig

ló,

körülbell annyi adó volt éven-

kint kivetve, mint egy kataszteri hold szántó földre.

Tizenkét holdas gazda évi adója,

nem

tartott,

1

frt

20

—

ha lábas

jószágot

2 frt között váltakozott,

kr.

lenben ha az a 12 holdas gazga 2 Ökröt^ vagy

3

vat,

egy tehenet, negyedfü, 3-adfa marhát, vagy

és

5

1

— 20

darab birkát tartott, évi adója

szen 8 forintra emelkedett.

el-

lo-

csikót,

st

6,

—

egé-

Az arány tehát némileg

és

indirecte mégis létezett a

menyiben a tke

lajdonosairól a közteher a

legel barmok tulajdonosaira

helyeztetett

földek

tu-

át.

Kétségtelen tanúságot tesznek errl a Jászkun kerületek és községek levéltáraiban létez adószedi

mun-

hogy a földetlen irredemptus lakosok legel barmaik után, az azokra rorott országos adón kivül még a kerületi köztergyléseken idrl idre meghatározott földbért kálatok és számadások, valamint arról

—

is,

~

—

ragiumot Ily

ben

évenkint megfizették.

számadási kötegeket azonban jelen

közleni

magán

is

lehetetlen,

vizsgálat

utján,

állításaim valóságáról

ámde akár bárki

müvecské-

hiratalos,

meggyzdést

—

akár

szerezhet

— íme

ez

a

volt

—

71

közlegelök, rétek, nAtlasok

használati módja a jászkuii birtokossgokiuil

XXX-ik t. ez. megalkotása eltt. Más nem is lehetett, mert mint kitnik, minden közösségek a töke

egyedül ezek tulajdonosait területek

latra fentartott

az

tulajdoni

is

elöadottaklHil

ismert

alatt

csakis a lették,

tke

jo.ugnl.

k(izlogelö

terjedelmes területek tulajdonjoggal

—

földbirtokosokat

redcMuptusokat

—

igazolják azt a fentebb közlött jegyzkönyvi

vonatokban

Meg

coiistatált

tények

van azokban

tke

nak osztattak

De meg van irredemptus

fizetés mellett

—

il-

ki-

is.

ugyanis

állai)itva

miké}) a kaszáló és nádnyilasok csak a

—

lévén,

kö/öshaszná-

a

Hogy tehát a jászkun hirtokosságoknál név

1S40.

az

föld járulékai

illethették

sat..

a

az

tény.

földbirtokosok-

földeik arányában. állapit v a az

is,

hogy

a

f

lakosok csak terragium

közlegeln

tarthattak a

Idétlen

ö

— földbér —

barmot,

fogva a közlegel területnek ezek csak bérli,

minél-

nem

i»e-

dig tulajdonosai valának.

Ha

pedig a földetlen

közlegel területeknek

—

csak

irredemptus

bérli

lakosok,

valának

tekintve,

;

hogy a Jászkun kerületek lakosai két reiwlbe be,u. m. a

to

kosok

zik,

redemp tusok és föl d et le

és irr ede

nek

osztattak

mpt usok

osztályába

:

a

f

ö Idbi r-

önkiut követke-

hogy a közlegel területeket csak bérben használható

irredemptusokou kivül, más osztály mint soké sokat,

nem

—

létezvén, a

a

közlegelk

földbirtokosokat

illetniök tulajdonjoggal.

~

egyedül illethették

a

redemptu-

a

redemptués

kellett

f

— A

földbiitokosíjk

—

72

íulnjduiiát

közlegel területek; minthogy demj)tiisok

redimáltak,

—

a

—

földbirtokosok

kö/ött sokan vannak, kiknek

hanem csak

pedig

k('';}e/véii

reztek földbirtokot, kikre tehát csak a

re-

nem

seik

késbb tke földek

a rcdemptio után

a

szeszer-

zése alkalmával és ezekkel együtt származhatott és szár-

mazott át a közlegel aránylagos része: bizonyítják

a

tények azt

is,

elvitázhatlanul

jegyzkönyvekben

fentebbi

megállapított

hogy a közlegel területek, kaszáló

rétek,

nádasok, szóval minden közös területek és haszonvételek,

—

mindenkor az egyéni használatra kiosztott szántó kaptke vagy tanya földeknek oly elválaszthatlan

—

csolatban álló járulékai valának,

nem

nélkül másra átruházni

Mely

elv,

4. sz.

azokat

egymás

lehetett.

alapszabályként, hogy a Jászkun kerüle-

tekben mindig függelék

is

hogy

fenállott a.

:

arról hiteles tanúságot

tesz a

közlött nádori leirat.

Afjldb irt okosokat illette tehát a közös legelknek s at. ugy használa ti mint tulajdonjoga; és épen ezé rtaköz 1 e g el k és más kö z ö s t er tllet ek használhatóságaczéljábóleszközölt folyam és belvizek szabályozási költségei, yalamint a földadóren d szer behozatala ót a, az azokra rovotf or sz ágo s adók, mindenkora tényleges földbir-

tokosokra, még pedig

tke

nyában

k.

r e

par

t

i

a

1

1

at n a

hogy noha ugy az 1840. mint azóta, ha bármelyik jászkuu

is,

(Függelék 9 -ik szám.)

még XXX. t.

Különös figyelmet érdemel

földjeik aráitt

ez.

az a körülmén

alkotása eltt,

birtokos

a közlegel területekbl bizonyos rész

községben,

egyéni

haszna-

~

73

-

latra kiosztatoU: oz a kiosztás

miudenkor

kinek kinek a foganatositott osztálykoii

annak

illetve

(isszeg

váltsílgi

nie^'felelo

actiialis birtoka,

arányában

tatott végre és pedig tekintet nélkül arra,

tól

sei

birtok

tualis

kósbl) szereztetett

lalás az

rediniáltatott-e

által :

még sem

és miudeiitUt

történt

haj-

hogy az

ac-

vagy

mások-

soha

felszól-

alkalmazásba vett arány kulcs ellen

!

Láttuk eddig a közös legel használati módját

XXX.

1840.

t.

ez.

megalkotása eltt

kotása után azonban mind

kozatok

a

stlrübben

numerica proportio,

rendszer

nem

is,

megal-

történtek

nyilat-

st itt ott az áltaamidn pedig a is ;

életbe léptetett

követelte volna

e törvény

—

lános felosztás és tagosítás iránt

földadó

;

az

ha

:

csupán ez maga

más

tekintet

kényszeritleg

hatott oda, hogy a numerica proportio a közlegel hasz-

nálatában behozassék. Ktllömböz módozatoknak két há-

rom

évi kísérlete után be

is

hozatott az átalában min-

den jászkun közbirtokosságokban.

Természetes azonban, hogy hol

t.

i.

egy községben 1000

fölmegy a birtokosok száma, podásra jutni

ily

birtokosságoknál,—

— st három ezerre — nehéz végleges megálla-

is

ugy hogy több községben mai napig sincs végleg megállapítva, hanem minden évben ktllönböz'í ;

számitások szerint határoztatik

melyet bizonyos mennyiségtl tartani lehet.

kép

ti

Ámde

tke

meg föld

a

szám,

jószág

után a kczlegelön

soha nem vonatott az kétségl)e, mi-

közlegel használati és tulajdon joga a

birtokához van kötve; és igy mai napig csak föld birtokosok használják tulnjdonukként

a

tókeföld is

a

töke

közlcgel

— de az ezekre

teillleteket,

viselik,

még

A

tke

pedig

—

74

rótt

közterheket

egyedül ok

is

földjeik aráiívc'íbaii.

luimerica proportionak behozatala óta

tesen niiiideiiki csak

mennyi

öt

aiiiivi

jószágot tarthat a közlegelöii

töke földje után megilleti

többet akarna tartani

:

természe-

;

ha netán annál

s

nzt csak iigy teheti,

szága szánul ra másoktól legel jogot bérel.

ha feles jóMert mind-

azon birtokosok, kik a közlogeln jószágot nem tartanak jogositva

vannak

illetségeiket

bárkinek

hriszon])érbe

adni.

Felderiteneni kell

melyek

által a

földbirtokosok

még azon

jászkun községekben nyilván tartatott egyes

tke

birtokainak

együtt az arány, melyben fentartott

módozatokat,

eljiUási

területek

ket

tulajdonjoga

mennyisége

ezzel

használatra

közös

a

és

megillette

és

meg-

illeti.

Az elbbi czikkekben volt már vekrl [telekkönyv, fundi liber.]

birtokköny-

szó a

Minden jászkun községben az 1-s birtokkönyvben minden redemptor részére egy lap nyittatott melynek els tétele azt tünteti ki, hogy az illet redemptor hány forintot fizetett a redemptioba, vagy más szóval hány forintos földet váltott. ;

.

.

Emlékezetbe hozás végett ismételnem a redemptio idejében minden jászkun

kell,

községben

tásra alkalmas területek fogattak fel és

hogy szán-

ezekbl a meg-

minden lakos az általa megajánlott redemptionalis summa arányában részesittetett és ezen váltásra ajánlkozott

szántásra felfogott földek után kellett

a

helységre

és

—

—

75

summát

pusztáira kiiovott összes redemptionalis

le-

a

demptorokiiak befizetni.

Noha

heivség

bizonyos

j)e(lig

complexumának rendszerint negyede fogatott

fel

kisebb része, harmada vagy

kezdetben

szántás

ezután fizettetett be a helységre és

al'á

felfogott

kivetett

pusztáira

summában

nevezete a redemptionak

kifejezett

ezen

:

1.

fogalma

a

alá

melyekkel

mint a

együtt

közös hasznalat alatt hagyott részek

és

használat

egyéni

—

felfogott szántó földek

s

t.

földdel forrott össze az utánna be-

fizetett redemptionalis

vett

mert

de

alá;

összes redemptio és ennélfogva mintegy ezzel.

szántás

határ

pusztai

és

a

váltattak

meg, képviselték az összes határ területet.

Vegyük

fel

8000

frt

táira

például, hogy

X

helységre

summa

redemptionalis

helység és pusztáinak határterülete és

ebbl

Tegyük

fel

holdat tott

szántás

pusz-

kivettetett,

pedig

csak

alá

és

tett

4000 hold

X

IGOOO foga-

fel.

továbbá, hogy

X

például A. ezer forintot ajánlott a

hogy ajánlata a helységre

4000

hold

redemptioba,

tette, neki a

földje,

1000

1000

frt

ezer fitos

szántásra

földnek ©gy nyolczadrésze, az az

500 hold adatott használatba. És mert nak ezen szántásra felfogott föld után ajánlott

mint-

és pusztáira rovott összes re-

demptioimk egy nyolczad részét felfogott

helység egyik lakosa,

A.

kellett a

meg-

500

hold

redemptiot befizetni, az ö váltságu

földnek,

redemptot-

vagy

egyszeren

frtos földnek nevezteti.

Pedig az 1000 forinton nemcsak ezen szántó földet,

hanem a helység

500

és pusztái határ

hold

comp-

—

—

76

2000 holdat meg-

lexuniáiiak e^y iiyolczad részét, azaz váltott.

Ha 1000

aztán A. redemptor a

frtos szántó

maga 500

földének felét

nye ugy lón kifejezve, hogy eladott

eladás

az

elata,

vagy

hold,

500

fidet,

frtos

hanem

eladta tehát nemcsak a 250 hold szántó földet,

mindazt, mit az egész határterületbl 500 váltott,

vagy

is

;íz

egész határ

^/ig

nek

500

részét.

annyi jegyeztetett be, hogy

frtos földet,

—

NN.

az

meg-

frton

Ez aladásról aztán a birtokköiiyvbe A. lapjára csak

té-

redemptor ^'N-

eladott

pedig

lapjára

szinte

csak annyi, hogy vett A.-tól 500 frtos földet, ennyi gyeztetett be pedig teli

még

az esetben

szerzdésben kitéve

részén adja

Más

el

hogy a

volt,

ha

is,

az

je-

adásvé-

melyik

határnak

szántó földjét.

szóval,

a b

i

r t o

sohasem

k k ön y b e

vezettetett be az eladott tke földnek, sem helyrajzi fekvése, sem térmértéke, h a n e m csak a b r t o k k u c s, m e y s z e r n t ugy az eladott tökeföld, mint ezzel kapcsolatban a közös használat alatt álló területek aránylagos része vevt megillette. A hozattak

birtokkönyvek aztán le

1

1

i

ily

módon

a redemptio korától fogva

i

vezettettek firól

vevrl vevre, egészen a mai idkig. A rederaptorok birtokkönyvi lapjaira

fira,

és

vagy

bevezettettek,

—

vagy ugy az eladások, mint a vételek és örökösödés, bármi más czimen háramlóit földek is. Az eladások és

—

—

77

másnem

átruházások a summából levo::attak, a vtelek és örökösödési jutalékok pedig hozzá adattak.

vev

Oly uj

volt,

részére, kinek

azeltt

telekkönyvi lap nyittatott, szerzeménye oda át-

vonatkozó

vitetett és azontúl is a reá

a részére nyitott birtokkönyvi lapra

A

nem

földbirtoka

birtokváltozások

bevezettettek.

földbirtokos kimultával, végre

örökösök,

a

fósunima

vagy hagyományosok között szét osztatott

az sat.

minden történt birtokváltozások egészen napjajászkun földbirtoktól inkig lehozattak és ekképen a szóval

szabatos és kinek-kinek földbirtokát

közös

és

meghatározó

tekbeni járulékát pontosan

terüle-

telekkönyvek

vezettettek.

E telekkönyvek tehát tke föld osztókulcs

adott

épen ugy kitüntetik az mennyiségét,

szerinti

mint

annak a közös tertlletekbl aránylagos járulékát. Ezen birtokkönyvek vezetése módjáról még

vetkezket kell feltüntetr.em. A Mária Therézia királyné szére kiadott és az gyülésileg

XXV-ik

czikkben

t.

a kö-

a Jászkunok

elfogadott, kir. regulátiok

is

szerint az

1751.

által

13 ik

tai;ácsok kezdetben csak

vezették

be a fentebbiek

a

szerint

ré-

ország-

czikkelye

1-s fokú bíráskodási joggal felruházott

kun községi

el-

jász-

birtokkönyvbe a

földváltozá-

sokat.

Ámde

az 1760-as évek

után

ülésbon a tanácsi jegy/ ököny vekbe tetni lett,

minden

föld eladást,

már is

teljes

tanács

be kellett

jegyez-

1818-ik év óta végre a mel-

hogy az adás vételekrl

kelt

írott

szerzdések

városi levéltárakban eredetben megtartattak,

—

a

e g y-

—

78

—

szersminda szerzdések különösen eczélra rendeltés kétpárban vezetett egyz ökönyvekbe, melyek sole mj

tusok jegyzkönyvének hivatnak — az átírást elrendel végzéssel egytltt szörólszóra beírattak.

nis

ac

Ezen jegyzkönyvek egyik példánya, végével a jászlam kerületi

község

az illet

mindenkor ama könyvének évi

levéltárban,

levéltárdbau helyeztetett

a

birtok

átírások

pedig,

tanácsi, illetve solemnis actusok

jegyz-

telekkönyvekben

vagy

minden év másika pedig

foganatosított

számaira

el,

hivatkozással,

tehát

ép oly hitelességgel vezettettek be, mint most a

hitel-

és folyó

telekkönyvbe a

tulajdon, vagy zálogjogi bekebelezések.

ügy kezelésrl müvem szk keretében mutatványokat közölnöm teljes lehetetlen, nagy fóliánsok kel-

Ez

lenének ahoz,

a

tehát csakis

azt

levéltáraiban búvárkodás mellett lehet

Hogy azonban eladásomat mégis ügykezelés eredménye

megismerni.

igazoljam,

alatt,)

*a

szám

s

redemptor

birtoka

egészen korunkig egy ágon lehozva van. adat

igazolja,

tott területek, a

nem

léteznék,

hogy a közös

e

;

birtokkönyv

használatra fentar-

tke

föld-

ellenkez

eset-

redemptio korától fogva a

birtok tartozékainak tekintettek

—

vezetése

birtokkönyvébl (függelékben 10-ik

Ha más semmi

ben

vázolt

Kisúj-

redemptiotól

is

—

közlök

melyben egy Kisújszállási

egy maga

a

képen a birtokkönyvek

módját eltüntet mutatványul kivonatot szállás város

községek

jászkun

mert

minthogy a városi tanácsok mint els bíróságok

kötelezve voltak

a

birtokkönvvek

vezetésére

—

nem

—

egy hanem két birtokkönyv

tend. Egyikben

t.

i.

—

79

volna

lett

általok

nyilvántartattak volna

egyéni

az

használatra kiosztott szántó földek, másikban

veze-

pedig

a

közös területek tulajdonosai és a birtok arány.

Ez azonban nem történt meg és nincs egyetlen osztály levél melyben a szántó és kaszáló földeken kiegyetlen és nincs vül más földekrl emlités tétetnék; ;

melyben a

eladási szerzdés,

közlegel

mint

illetség

önálló birtok eladatott volna.

A

telekkönyvekrl és

közös

a

területek

birtok

arányának nyilván tartásáról még némely

módozatokat

eladnom. Ugyanis a redemptió idejétl fenn jogelv, vagy alapszabály, hogy a közlegel

állott

kell

zös területek a

tke

földbirtok

lenné teszik ezt ide vonatkozó a függ. 4.

a

és

egyéb kö-

járulmányai.

Kétségte-

eladásaim és

fentebbi

közlött nádori leirat.

sz. a.

Ámde

az

csak

is

azt állapitotta

meg

ez

a jog

elv

hogy a közös területek a tke földek tartozékai; de kimondva soha nem volt, hogy aránykulvagy alapszabály, csa a

tke Ez

földben

csak

az

fekv

vált sági összeg.

1840.

XXX.

t.

ez.

3.

§-ában monda-

tott ki.

E több

körülménynél

kevesebb

a váltsági rinti

idvel,

forint,

számítást

fogva

a redemptió után

történt

hogy némely községben eltérve

krajczár nevezettl,

vettek

fel,

például

:

más mérték öl,

sze-

láncz, pózna,

kötél.

Kétségtelenül indokul szerinti

számítás

szolgálhatott e

felvételére az

is,

más mérték

mert ezt a közönsé-

— gazdák

OS S''

80

—

megértették,

kOiiyebboii

s

könycbben

vele

elbántak.

Oly községekben tehát, hol ezen más tás

mód

mód,

hozatott be, a birtok könyvek

pózna

öl,

pedig

frt

firól

számítás

is

Mert valamelyik

bl

:

számítás

frt és

feltéve,

az

vagy pózna szeiínti

öl,

meghatározása volt az aránynak

hogy a közlegel

szélen

elhelyezett

földbirtokos foglalást tett volna

bírtok könyvbe a

:

szerzre, épen mint a

kr.

annyi

csak

mérnök

öl,

;

mert a

vagy pózna vétetett

illetnek

az

közös-

a

is

sem jöhetett számításba

e foglalása soha

mennyit

szerzrl

oly correct

mint a váltsági

mennyisége a mérnöki

ölek

az

és

fira

szerinti

kr.

számitási

e

vezettetett a birtok könyvbe, és ugj

kiszámítás szerint hozatott le

is

számí-

szerint vezettettek.

sat.

Minthogy

nem

be,

tényleg kiadott, és a

mérnöki telekkönyvbe bevezetett.

Noha pedig ben, a bírtok

zettettek

könyvek

ámde

:

az ily számítást elfogadott folyó öl szerinti

számítással

ve-

ezen birtok könyvbe sem véte-

azért,

soha sem helyrajzi fekvés, sem térfogat, hanem

tett be

egyszeren karczagi

az

városi

ölekben

Amidn

arány,

kifejezett

a

mint ez a

telekkönyvbl a ftJggelékben

alatt közlött lapi kivonatból

bi

községek-

aztán az

ily

11.

szám

kitnik.

községekben a közös területek

bizonyos rész akár állandóan akár rövid idre egyéni

használatra kiosztatott onalis

frt

és kr.

noha a kiosztás nem a redempti-

;

hanem

arányában eszközöltetett birtokos közönsésrnek

az ölekben kifejezett :

ez

sem

egyeseknek,

hátránvára nem volt és

menyiség

sem

a

nem

le-

— hetett

81

—

mert mind két számítási mód

;

végeredményében egy

Vegyük

fel

s/erinti

eljártls

és ngyanaz.

példánl

Karczagot,

hol

a

sz4niitás

szintén ölekben történt.

Karczagon 41.300 den 10

8260

ölet

magában

volt

frt

a redeniptio, mely min-

foglaló lánczra öt forintot számítva

—

láncznak, azaz 82.G00 ölnek felel meg.

Ha

tehát Karczagon

ságii földje volt,

X. birtokosnak 50 frtos

mely 10

láncz

100

azaz

vált-

ölnek

felel

meg; tekintve, hogy az egész határ területet 41300 frt váltság vagy ölekben számítva 82600 öl képviselte akár az ölekhez, akár a váltsági forintokhoz arányosítva :

adatott

ki X. birtokos illetsége,

is

kiosztás

alá

felfogott részébl, az

nézve egy és ugyanaz oja épen

ugy viszonyul a 41.300

frt

szerinti

területnek

végeredményében reá

mert az

volt,

összeghez, mint az ölek

a közös

50

frt

redemptí-

redemptionalís

f

100

öl

számításnál

birtoka az egész határt képvisel 82.600 ölhöz.

Nem

okozhatott tehát e számítás

mód sem

egye-

seknek sem a birtokos közönségnek semmi hátrányt.

De nemcsak hogy hátrányt nem

okozott

hanem a

törvénynyel és törvényes gyakorlattal sem volt

ben

tam

;

nem

—

pedig azért, mert

—

ellentét-

miit föntebb már mond-

átalánosan elfogadott alapszabály csak

hogy a közös legelk, járulékai,

de az

nem

rétek, nádasok volt

sat.

a

az

tke

fejezhet volt tehát az más akármely mértékben ki e törvény

3.

§-ában,

föld

kimondva, hogy az osztó vagy

arány kulcs redemptionalís summában fejeztessék

Csak az 1840. XXX.

volt

t.

hogy

ez.

alkotásakor

ki,

ki-

is.

mondatott

kulcsul szolgál kinek 6

—

—

82

mostani birtoka

kinek

váltsáí,'ának

mennyisége. Csak ezóta kellett tehát a tényleges birtok

vált-

ságának mennyiségét arány kulcsul alkalmazni. Tekintve pedig, hogy mint imént kimutattam, akár

—

az ölek,

akár a váltsági forintok

vétetett fel osztó

ugyanaz volt

egy és

az 1840.

látták

vagy ;

XXX.

aránykulcsnak,

ha a karczagi ez.

t.

számitás

szerinti

végeredmény

a

meghozatala után

szerinti számítást kulcsul fentartani,

egyetlen birtokos sem szóllalt

fel

:

jónak

birtokosok

ha

az

is

az öl

ellen

soha

sem

ez által

követ"

sem egyesek sem a birtokos közönség ellen sem non jogtalanság sem méltánytalanság, mert v o e n t tetett el

1

fi t

i

n

j

u

r

i

i

a.

De különben sem

járna semmi nehézséggel

minden egyes birtokosnak ölekben nya a váltsági summára átirassék.

az,

hogy

kifejezett birtok ará-

Mert például Karczagon 1764-tl fogva az ölekbeni szerzrl számitás szerint a birtok könyvek firól fira és szerzre korunkig levezetvék. Azt pedig mindenki tudja, hogy két meg,

1

forint váltságnak.

mód

számitás jain több

behozatott, az

mint egy év

számitás mód,

az

felváltva

is

e két

lap-

használtatott^

vált sági forintokban

st summáztatott

felel

ölekbeni

els birtokkönyv több

tizedig

most az ölekben, majd a

amidn

Hiszen

föld

öl

féle

kifejezett

számitás

két ölet egy forintra, egy ölet tehát 30 krra, egy lábat pepiig 5

krra véve, mint ezt az

ról vett

következ kivonatok

1-s birtokkönyv

tanusitják.

lapjai-

—

-

83

Kiirt rész Karczag város

1764. ó t

i

fundi liberébl: 210. k'et

Cseppent János

lap:

Anno

[azaz váltott 12 frtos földet]

t

12 tixen-

Rf.

1773.

die

deczembris a fent irt földjének felét, úgymint egy láncz alját és két ölet zálogba vetette Gönczi Györgynek sat. 21.

tehát a 12 ftos földnek fele volt,

1

láncz két

mert mint fentebb mondám 2

öl

azaz

öl,

tévén

1

12 Öl

frtost,

csakugyan

ölnek 6 frtos és igy a 12 ftos földnek

12 fele

része felel meg.

212. lap:

Szerepi Szabó Istrán Anno

ötven, [az-az váltott 50 frtoe földet.]

Rf. 50.

1777.

die

Szerepi Szabó István ezen 10 lánczalja földet tulajdon leányai Szabó Sára, Mária, Erzsébet, Zsuzsanna és Katalin jelenlétökben és megegyez ésökbl eladta Bodnár Istvánnak, tehát nov.

28-dik

itten is egyszer 50 forintosnak,

másszor 10 láncz

nak mondatik Szerepi Szabó István láncz annyi, mint 5 frtos. 228.

lap:

venket,

V

i

t

á r

i

[váltott tehát

G

s

földe,

—

mert

aljá-

egy

y ö r g y Rf. 42 n e g y-

42 forintos

földet.]

—

Anno

deczembris, ezen földhöz procQssual iternyertKisMihálytól háromláncz6öletésigylesz 60 frt áru die

1771.

föld

6- a

igenis,

mert a 36

öl föld

meg, ha e 18 frtost a váltott 42

18

frtosnak

felelvén

frtossal összesítjük, ki-

jön a 60 frtos mennyiség. 232.

lap:

Lakatos

I s t v á

n Rf. 57. ö

t-

6*

— V e

G

nh

é

váltott Jyl frlos

[a/,-az

t,

r

y ö r g y n a g y a föl d, i 11 t á r u

e

:?

r

e c u

i 11

t

á

t

t

y

j

K

á

ó

t

1

ö t

a me t e j Kiss Pétertl 11

i

r u,

e

(l

a k v ia

11

i

—

—

földet.]

j

e r e s z

n y es e n 25 f r t áru. 25=^157 frtos váltságu.]

sor in

—

84

á

t t

u

r

ö

t

1

t

a

S z a b

45

1

(3

f o-

Bálinttól

i

által

t

ugyan

[E szerint

t

30

f

o-

ö r v é-

lett 57, 45,

30,

Szabó Péter succesprocessus ment által 8 Iá n c z

aljaésigy marad Lakatos Istvánnak 117

f r t

földje.

á r u

Itt

tehát a birtokkönyvben a

8 láncz alja föld levoiiatik a 157 frtos földbl és szinte frtos

számra tétetik ki a maradvány,

Igenis,

mert a 8 láncz

íold

40

frtos

m.

u.

117

redemptionak

lelvén meg, ha ezt a 157 frtosból levonjuk,

nak

maradnia,

kell

A

ilynemtl

les alakban, itt

ezekbl

miszerint

t.

is i.

117

fe-

frtos-

stb.

els birtokkivonatokat mutattam fel hite-

karczagi arányositási perben

könyvbl több mét,

stb.

frtos.

nem fárasztom

az

többel az olvasó

figyel-

—

kitnik fentebbi állitásom valósága, kezdetben minden községben a váltsági

forint és krajczár szerint

ment a birtok mennyiségének

meghatározása és hogy a

hol, például

sbb

behozatott

is

Karczagou,

ké-

az öl és láncz szerinti számítás,

még

ennek behozatala után tási

mód

is

több évekig

számí-

st

kétféle

használtatott a birtokkönyvben,

számmitással kifejezett mennyiség adatott, illetve

De

mindkét

egymásból

a

egymással

össze

is

le vonatott.

térjtlnk vissza a függelék

10. és

alatt felmutatott városi telekkönyvekre,

11.

számai

melyekben mint

— fentebb

eladtam

85

— korunkig

redomptiotól

a

birtok

a

változások lehozva vannak. 10. és Mint fentebb mondám és a függelék számai alatt lév közleményekbl bárki átláthatja,

ezen városi telekkönyvekben

nem

11.

— a

kitüntetve

volt

parczelláknak sem helyrajzi fekvése, sem térfogata,

nem

ha-

kitüntetve volt és van, csak az arány, melyszerint

az illet földbirtokost

ugy a tke

föld,

mint ennek köz-

legel és más közösségekbeni járuléka megilleti.

Magok ezen birtokkönyvek hogy a közös használat

alatt

tehát,

tanúsítják

is

hagyott területek

tke földek esetben hanem igy

a

re-

demptio korától fogva mindig a

járulékai-

nak tekintettek, mert az

lett '"volna,

két külön telekkönyvet kellé vala

a

vezetniök

városi

törvényszékeknek, 'egyiket a magán használat alatt álló földekrl, másikat a közösterUletekrl, arányról, melyszerint e közösségek

—

azon

illetve

birtokosokat

egyes

megillették.

De

tanúsítják ezen birtokkönyvek azt

jászkun községek 1-s

fokú

az 1770-es évek után,

birtok átruházást zetni,

mig

nem

vezették,

mert sem eladást, sem

különösen

másnem

birtokkönyvbe

lehetett a

az az illet felek által tanács

beve-

ülésben

sze-

mélyesen be nem jelentetett és jegyzkönyvbe nem tetett, és

a

felruházott

bíráskodással

tanácsai azokat nagy óvatossággal

hogy

is,

vé-

csak a vonatkozó jegyzkönyvi számra

hivat-

meg

átirás.

kozás mellett történhetett

Mely szabály

alól

elhalt földbirtokos

a

telekkönyvi

csak az eset képezett kivételt, ha

gyermekei

i'endje szerint osztoztak

meg

a a

törvényes földbirtokon,

az

Örökösödés

mert

az

—

86

—

esetben birói beavatkozás

nem

könyvet vezet jegyz a

személyesen

kérelmére

szükségeltetvén, a

birói intézkedés nélkül

is

telek-

megjelent szét

felek

írhatta

az

örökhagyó földbirtokát.

E

birtokkönyvek mai állása tehát

légQ okirat arra

nézve, hogy az

illet

teljes

hiteles-

földbirtokosok

mily arányban tulajdonosai a közlegelknek és más kö2össégeknek.

IV.

Pótadalékok az elbbi czikkhez. Az

elz

czikkben eladásom

kerülése czéljából, szándékosan

bonyolításának

ki-

mellztem bizonyos

kö-

rülményeket, melyek megfejtése nélkül pedig

hatunk a jászkun viszonyok

teljes

nem

Mieltt

ismeretére.

tehát kitzött czélomon tovább haladnék, némi térést kell ket,

ható

tennem

minden jászkun

els fundi

liber vizsgálója

melyek az

—

mely községben, léteznek

—

Ezen az

és felvilágositanom oly

—

—

a hol

t.

i.

a

jelzett

kérdjel gyanánt tnhetnének

mü 1-s

els fundi

czikkelyében ugyanis,

liberekre, azt

vissza-

körülménye-

községiben

eltt

jut-

feltalál-

né-

legalább

körülmények fel.

hivatkoztam

mondván, hogy ha az ezek-

ben minden redemptor neve után földváltságra zetésképen kitüntetett összegek

tett

a

f-

mely

az

snmmáztatnak,

összeg megüti azt a redemptionalis summát,

fi-

illet helységre és pusztáira 1745-ben a Jászkun

kerü-

—

-

88

vagy ha valamely c s ekély hiány mutatkoznék: ez is ahely-

letek által

kirovatott,

ségnek csak azon lakosai által töri esztetett le, kik a kerületek megváltása idejében földet szereztek vagy redim á t a k. 1

Czélom volt ez

nyomatékot adni

által

azon

tásomnak, hogy a helységekre és pusztáikra tek által Idrovott összes redemptiot a lakosai

fizették

le,

állí-

kerüle-

a

azon

kerületek

kik a megváltás idejében

földbirto-

kot szereztek, vagyis a földbirtokosok, redemptusok.

Noha pedig ezen

állitásom

nyokban constatált tényekkel már különben van,

mégsem mulaszthatom

el,

okmá-

hitel

teljes

igazolva

is

hogy a fentebb megvont

sorokban jelzett körülményt felvilágosítsam.

Hogy azonban

az olvasót e tekintetben

tényállás méltányos

tényállás és e

jogos

és

valódi

a

voltának

ismeretére vezethessem, mindenek eltt törvényes fogal-

makból kifolyó

oly elvekre kell

—

elveket az emberi józan és/,

mely

figyelmeztetnem,

évek hosszú sora

által

idszakokban is, hasonló körülmények között felmerült ugyanazon nehézségek megoldására mint-

elválasztott

egy akaratlanul

Több kein

is

holdra

is

megtalál.

.

.

eset volt vidékünkön,

a

lefolyt

men

két

évtized

.

st hazánk más alatt,

természetesen az a

mény, ha a vételre minél nagyobb ;

ámde nagy

concurrentia

hogy több ezer

nemesi birtokok bocsájtattak eladásra.

Eladóra nézve kozik

vidé-

;

fogni

birtok kell

kedvez

körül-

concurrentia mutat-

vételére

ritka esetben van

ahhoz a vevt, mert a vétel-

hez

pénz

sok

kell;

—

—

89

ez

pedig

nem minden bokorban

terem.

ha apróbb

Ellenben ott

már

igen

is

tagok kináltatnak eladásra

van concurrentia

;

mert ami jó magyar

népünk önmegerltetésével is, csaknem töri magát a földbirtok szerzésére. Belátták ezt

ban

nem

végett,

ama nagyobb

parczellirozhatták

vételárnak

birtok eladói

;

k

azon-

áruba bocsájtás

földjeiket

volna

járt

az

esetleg

megtörténhetett

minség

hogy

vohia

parczellára

vételre

mint

is

nyújthat-

különösen

utón több,

ez

vev sem

találkozik.

— 60,

közös

vállalkozók a vétel

is

a

biztosítékot, de az is

Eladták tehát birtokaikat 50 száz vállalkozóknak

vevtl

száz

több

vevk nem

és egyes

behajtása,

tak volna e tekintetben elegend

a

szédelgésig

a

mert hogy több okot ne emlitsek, sok kellemet-

lenséggel

selejtes

:

vagy épen több

birtokot, ugy,

hogy

ár fizetésére in solidum

kötelezték magokat.

£z utón aztán tokán,

de

a

az eladó ill áron adhatott tul bir-

vevk

is

czélt

mert az óhajtott

értek,

földbirtokhoz jutottak.

Ámde nem telre vállalkozó

volt

eset

arra,

hogy az

birtokvé-

társulatok a vételárt önerejükbl azon-

nal kifizethették volna,

els teendjök

csön pénz szerzés, mit egyetemleges lett felvévén,

ily

volt tehát a köl-

kötelezettség

mel-

az eladót ezúton kielégitették.

Hogy aztán

a kölcsönpénzt mi

a szerzemény föld egyrészének

módon

fizessék ki,

bérbe adása, és ez utón

jövedelmeztetése, vagy elkülönithetó területeknek péld. a

szerzeménynyel birtokukba jött belsségeknek vagy kertek-

— nek elárusitása

—

90

által: az egészen az 6

tekintetben tetszésük szerint

sem

belügyök

e

volt;

még

intézkedhettek, és

az

semmi különbséget, hogy a kibérlésnél vagy eladásnál önmagok közzUl akadt-e vállalkozó a bérletre tett

és vételre,

Ha sok

vagy pedig idegenek vállalkoztak

tehát az ily közös birtok szerzés korunkban

nehézséggel és küzdelemmel

mint 1745-ben

amidn

állott,

a

jár,

vagy

több

kevesebb,

is

pedig az

amidn

áll,

:

mez-

a

de évenként

pénzzé tehet terményekben jövedelmez nélkül

is

a pénz forgalom hasonlit-

hatlanul nagyobb, mint 1745-ben volt,

gazdászat

midn

sokkal magasabb fokon

értelmi kifejldés általában

dokolás

arra.

biztosan

hosszasabb in-

bárki felfoghatja, hogy a redemptio

korában, tekintve különösen a csekély pénz forgalmat, és a

mezgazdászat

nehézségekkel

fejletlen, s

járt

a

jövedelmeztlen

redemptio

mily

voltát,

behajtása és összete-

remtése.

Mint a Jászkun kerületek levéltárában ezen fenmaradt jegyzkönyvek ahhoz, váltsági

hogy a községek összegeket

idrl

tanúsítják egy évtized kellett

redemptorai a

lefaragják,

de

reájok

még akkor

rovott is

községekben csak a vidék vagyonosabb földesuraitól vett kölcsönökkel voltak képesek

magukon

Ezért mondja a királyn 1751-ik év

kunok részére kiadott

kir.

több fel-

segíteni.*)

végén a jász

regulatiok 16-ik czikkelyében

a redemptio befizetése iránt rendelkezvén, hogy: „a

f-

kapitány a kerületek és helységek által felkölcsönzött és

Több nagykun fels községnek a roffi család sei kölcsönöztek tetemesebb összegeket. *)

Borbély

—

—

91

eddig ki nem fizetett adöságoknak menyiiyiségét a palatínus

ezennel felkuldje," sat.

ílltal

Fképen

a pénztelen állapot volt oka tehát annak,

hogy a redemptorok a redemptionalis séhez nagyon

is

összeg

—

földváltók

által földváltságba tényleg

neveik után beirt összegek summázata egészen azt a kerek számot, mely az pusztáira váltságul kirovatott száz

törleszté-

csekély summácskákkal járultak; minél-

fogva több község els birtok könyvébe a i'edemptorok

nekünk

st nagyobb

;

üti

is

meg

illet helységre és

hiányzik

ányzó összegek fedezésére vették aztán

késbb

befizetett és

nem

abból

összegnél pár ezer forint

rok a kölcsönpénzt, melyet

—

fel

közös

Ezen

is.

a

néhány hi-

redempto-

jövedelembl

törlesztettek le.*)

*) A jászkun községek redemptorai redemptio a kora óta a regálékat és a közös területekbl e czélra felfogott területeket (a nagykun fels községekben circa 2000 holdat) közösben zött gazdálkodás utján jovedelmeztették és e jövedelem az úgynevezett beneficialis cassába folyt be. E cassáról alább még szólni fogunk, itt a csakis azt jegyezzük meg, hogy ez fedezte nemcsak birtokosságok kiadásait, hanem a községi szükségleteket st még a külön kerületek házi pénztárainak [külön házi pénztár cassa domestica particularis] kiadásait is, egészen 1850-ig, amidn a birtokosságok az addig közös gazdálkodásra használt földterületeket birtok arányában felosztották. Ezen pénztárakból is tehát, mint a melyek egyenesen a földbirtokosság vagyonainak jövedelmébl állottak a redemptioban mutatkozó hiányok fedezésére felvett kölcsönöket jogosan lehetett törleszteni de több más módok is állottak e tekintetben a birtokosság ren;

delkezésére.

És ez jogos lakosok

zott

—

-

92

eljárás volt a

föld vált ságra

—

redeinptoiok

részérói

vállalko-

ugy

éi)eii

;

mint némely községben történt az a mód is, miszerint a hiányzó részt egyelre kölcsön pénzbl fizették ugyan, e kölcsönt azonban

gibb lakosaiknak

lakosoknak

is

késbb ugy

törlesztették

st idközben

beköltözött

a közös területbl a

nalis értékig földeket

adtak

el

;

aztán ép ugy tekintetett mintha

kiknek

ré-

bevett

és

hiányzó

redemptio-

szerzeménye

1745-ben

volna földjeiket és ép ugy vétetett be *s,

hogy

le,

redimálták

birtokkönyvbe

a

csak hogy természetesen a szerzés idejének

kitétele

mellett.

Hogy

ily

késbbi eladások több községekben

dultak el, arról kétségtelen tanúságot tesz a 5-ik

száma

alatt közlött

1762-ki jászkun

múlva

történtek ily eladások

is

;

több év

ahoz, hogy a redemptionalis ügyek végleg

még

függelék

kerületi

még

tározat, de e határozat hozatala után

for-

évek

több

tized

ha-

kellett

tisztára

ho-

sem maradtak 1745-ben ugy, mint a függelék 1. sz. a. közleményben réfelbecsültettek, a jász és kiskun helységek nagyobb a mint sze többnemü változtatásokon ment keresztül zassanak;

ez az

sz.

1.

községek

a

alatti

és pusztáik

jegyzék

felbecslési

után

észrevételében jelezve van, mely végleges

csak az

könyv A

1769-1 k

lapján lett kitüntetve.

1010-i k

közös területekbl tett

kifolyásai

megállapodás

jászkun kerületi jegyz-

évi

csak a józan értelemmel

nes

olvasható

voltak

rendszabályoknak.

—

nem az

ilynem

eladások

nem

hanem egyeidkben fennállott

ellenkeztek,

akkori

Ugyanis, mint a többször idézett

95 statútum

Vl-ik

jászkun

§-a (függelék 3-ik szám)

4.

tanúsítja a redemptio idejében

fogva azoktól

másoknak ugyan

kik

eladatni,

lis

összegek beíizetésében késedelmeskedtek.

az

ily

földeket

jogosítva

is

jogosabban eladhatták

es

lévén, a reá

voltak

melyre

azt,

redempt iona-

Ha

még

egyetemlegesen

tehát

mennyivel

eladni,

sem

vállalkozó

vált sági összeg befietéséért

összes redemptorait

azt

redemptio idejében fogtak

a

bizonyos földeket, de azokért a

fel

rendeletnél

venni é^

kellett a földbirtokot

el

is

nádorispáni

község

a a

terhelte

fele-

lsség.

De

jogosítva lettek volna

redemptorok

a

a

re-

demptionalis summáról föntebbíek szerint hiányzó részt oly

módon

beszerezni,

is

hogy a közös tertlletbl

saját-

ságos természetöknél fogva elkíllönithet részeket, mint például bels fundusokat és szöll földeket ugy ptus,

redem-

mint irredemptus lakosoknak elárusítsanak. Ez

eljárás,

—

kásban

is

az

mint a következ czikkben látni fogjuk szoa jászkun birtokosságoknál

volt

redemptio

idejében,

—

hanem

azóta

is

nem

csak

a

egészen ko-

runkig.

Épen ugy jogosítva voltak mindezekre rok, a kik

t.

i.

a váltsági

összeg

a redempto-

lefizetésére

és

így

magyarán szóllva a jászkun helységek és puszták megszerzésére ajálkoztak és magokat kötelezték, mint ko— megvásárolván 10 runkban bármely társulat, ha ezer hold földet, abból csak 8 ezer kifizetni

—

árát akár a utján,

hold

árát

jogosítva van a két ezer holdnak szerzett

birtok

egyrészének

képes

hiányzó

bérbeadása

akár pedig némely elktllönithetö részeknek

vagy

-

94

épen házhelyeknek eladása

—

által

beteremteni

és

letör-

leszteni.

Nem

származhat tehát a redemptorok

jogutódaira

semmi joghátrány azon körülménybl, hogy az általok földváltásra egyenkint tett és az els birtokkönyvbe neveik után bejegyzett fizetések summázata nem üti

meg

egészén a helységeikre

dempt ionalis summát, mert

s

pusztáikra

kivetett

hogy a hiányzó

csak a föld váltók, a redemptorok,

részt

is,

eladott

fentebb

a

re-

egyik vagy másik, de mindenesetre jogos utón fedezték, az kétségtelen.

Kitnik

VI ik statútum k n a k e g y e d ü 1

ez a jászkun

mp

§-ából,

4.

azon lakosokat nevezi, kik a r e d e m p t o idején földeket szereztek és ezekre tartozandó k n a k m o n d j a a k r. k v á s á g levélben adományozott jogokat, tehát a haszonmely

r e

de

t

u

s

o

i

i

1

i

vételeket a helységek és puszták használatát

nem

Holott ha ezek

is.

teljesitették volna egészen

kiváltság levél sine qua non feltételeit, akkor

az

nem

Megjegyeznem

kell

még

itten,

meg

volna

állapitották

javukra a kiváltság levélben foglalt

múlt

a

es idben

században, tehát a redemptio korához közel kelt jászkun statútumok,

jogokat.

hogy

azon

közsé-

gekben, hol a redemptorok által földváltságra ^tett fizetések

nem hozzák

ki egészen a helységre

táira kirovott váltsági összeget s a hiányzó

csön által fedeztetvén, e kölcsönvett eladása által, kesített

hanem

jövedelmébl

a

pénz

és

rész

nem

be-

puszköl-

földek

a közös területeknek máskép értétörlesztetett le

~

a

birtokkönyv

— liber] vezetésében,

[fundi rinti

95

— váltság

illetve a birtok

sze-

mennyiségnek meghatározásában különböz eljáiás

követ tetett.

Átalában minden

községben

ily

ugyan még az eljárás annyiban, hogy könyvbe minden redemptor neve után összeg

váltsági

tényleg befizetett

vannak községek a

hol

s

csak

az

vezettetett

els

ezen

csakis

mennyisége tartatott fenn

egyöntet volt az els birtokáltala

be

és

bejegyzés

a/.után jegyeztettek be

az

eladások, illetve vételek és ugy hozatott le a tényleges

birtok állapot napjainkig.

Vannak ellenben községek a

hol a

helységre és

pusztáira kirovott redemptionalis összegbl a redoniptorok által

tényleg befizetett

summákon

felül

fedezetlen

radt rész, miután a fentebbiek szerint letörlesztve

maln,

minden redemptor által tényleg befizetett váltsági összeg arányában a redemptorok, illetve jog utó d a i k között

felosztatott és abból kinek-kinek jutaléka a bir-

tok könyvbe

már

felvett s tényleg befizetett redemptio-

nalis összeg után szinte bevezettetett,

— növedéknek —

mely

s

auctionak

neveztetett.

Minthogy pedig a redemptio után az 1750-es és 17G0-as évek alatt a jászkun birtokosságoknál bekövetkezett

már rendszeresebb

ugyan az 1780-as évek

mét ujabb

föld

osztályoknál,

alatt több

községben

föld osztás következett) kulcsul a

(a

még

mire is-

földbirto-

kosok nevei után birtokkönyvben kitett földváltsági öszszeg alkalmaztatott, természetesen következik, hogy

községben

—

oly

hol a redemptorok által tényleg befizetett

váltsági összegek a helységre és pusztáira rovott

vált-

— sági

öss/eget

egészen

96

--

dohi

fedezik,

—

ha a birtok-

könyvbe csak a tényleg befizetett összegek redemptorok revei után auctio pedig iiein lyok alkalmával

nem

öss/es redemtiorialis

a helységre és

:

kivetett

redempto-

a

összegek

])efizetett

a

f()l doszt á-

pusztáira

summa, hanem csak

rok által egyenkint tényleg

Írattak

fósum-

mája volt az osztó kulcs. Ellenben oly községben hol

auctio

is

tetett a birtokkönyvbe és igy ezzel együtt a

rok által tényleg befizetett vált sági ségre és pusztáira rovott összes val

egyenlvé

lettek,

—

redempto-

összegek

redemtionalis

valamint

oly

bevezet-

a

hely-

summá-

községekben

is

hol a redemptorok által földváltságul befizetett összegek

már

eredetileg megütötték a helységre és pusztáira

vott redemptionalis

summát: aránykulcsnak

és pusztáira rovott váltsági

summának

a helységre

kellett lennie.

Bármelyik mód kö vettetett pedig ezek közzül lamely jászkun helységben: az

ro-

sem

eljárás

va-

egyeseknek

sem a birtokos közönségnek joghátrányt nem okozott és nem okozhatott. Ez állításomat példával kell világositanom. Vegyük fel nevezetesen, hogy N. helységre és pusztáira kirovatott

összeg

;

összesen

10 ezer

melybl a redemptorok

tett 8 ezer frt és igy fedezetlen

2000

tényleg frt

vált sági

befizette-

maradt,

me-

redemptorok közös jövedelmeikbl késbb törlesz-

lyet a

tettek

által

forint

le.

(Megjegyez te ti kérem

veszem

fel,

mert

ily

hogy ezt csak például aránylag nagy hiányok nem for:

dultak el.)

Tegyük

fel

már most, hogy a

tényleg

befizetett

—

maga egy

8 ezer frtból X. redemptor

hát a redemptorok

—

97

te-

nyolczad-

üí«>zegnek

befizetett

által

ezret fizetett,

részét.

hogy N. helységben a birtok

könyvbe

a redemptorok által tényleg befizetett váltsági

összegek

Tegyük

fel,

nem

vezettettek be, aiictio pedig

ugy X. redemptornak

:

vagy

ezer frt váltsági összeg lett beirva, osztó kulcsul pedig az összes redemptorok által

ezer

vétetett.

frt

Ug

ya n a

egész határ n y o sának tekintend.

tulajdono-

c z a d r é s z e

1

8

befizetett

redemptor az

X.

z é r t

arány-

Ugy, de ha N. helységben az eredetileg fedezetlen maradt 2000 frt kölcsön pénzbl, majd közös jövedelem-

bl

summa

letörlesztetvén, ez a

a

redemptorok

között

tényleg befizetett redemptiojok arányában a birtokkönyv-

ben mint auctio szétiratctt

1000

250

frt

redemptiojához

tényleg befizetett

frt

mely

járul,

ugy X. redemptor

:

képest

még

1250

frtra

redemptioja

auctioval

részére

növekedik.

Minthogy azonban ekkor már nem a tényleg befizetett

által

nyolczezer,

ségre és pusztáira kivetett 10

vagy arány kulcs

1250

frtra

e

1 j

1

á

á r á

t

h a

t ó,

s z

er

s

teszi

h i

n

ó d o n,

n e k

a

u

1

j

d

Hogy pedig

lesz

frt

növekedett redemptioja a

elbbi m t

ezer

n

s

a

fé n y nél

hely-

az

osztó

auetióval

ezernek

szin-

v ilág os ab.

épen ugy mint

is,

aha

tíz

az

a

redemptor ezen

X

g y t

ap

n

:

redemptorok

hanem

X. redemptornak pedig

;

tén nyolczadrészéb

b a n

—

t

á

1

e

állitásaim

n y o

r t

1

az

c z a d r é s z é-

t.

nyomatékául

tényekre

is

7

—

K ar ez ag, Kisújszállás

hivatkozzam: felemlitem

Ma d a r a s

és

—

98

városokat.

Ugyanis a redeniptorok

által földváltságul

tényleg

befizetett összegek a községre és pusztáira kivetett

demptioiialis

summát, a

három város

jelzett

re-

egyikében

sem fedezvén, a hiányzó rész fedezésére felvett a redemptorok által különböz módon késbb

kölcsön törlesz-

tetett.

E késbb

—

nevedék

—

Madarason

törlesztett összeg

képen birtokkönyvbe

a u c

t

i

o

a redemp-

Íratott

tus lakosok javára.

Karczagon a közös

késbb jéig,

területekbl

adtak

földet

el

vállalkozó redemptoroknak a hiányzó Összeg ere-

(st még ezen

felül is

adtak

el

két izben földet a

közös területbl, a melyért bevett pénzen

Podhraczky

meg

féle részt szerezték

a

hegyesbori

és ezt

csatolták a

közös területhez.) Kisújszálláson pedig auctio nem^ vétetvén be a bir-

tokkönyvbe

:

ottan mindvégig

a

redemptio maradt az aránykulcs.

befizetett

Épen ugy

s

a jászkun

lehet,

st

tényleg

földváltságul .

.

.

épen ugy kell tehát tekinteni

redemptorok állapotát, mint

korunkban

a

föld vételre vállalkozó fentebb jelzett társulatokét.

A

helység redemptorai

—

idejében földeket szereztek vagy

kik

t.

redemptio

a

i.

redimáltak,

—

vállal-

kozván a helységre és pusztáira kirovott redemptio fizetésére és ennélfogva

szerzésére

:

a határ

összes

területe

ezen tényök által egyetemleges

be-

meg-

kötelezetsé-

:

-

99 --

get vállaltak a helység és pusztái határ

területeire

ro-

vott redemptio befizetése iránt. *)

Ha

tehát a helységre és pusztáira rovott

összeget önerejükbl egészen befizetni rajtok kivül pedig több

volt,

akadt

lett

kölcsönvett

pénzbl megfizetni

szerint a helység

minthogy tár

e

—

A

kir.

kötelezettség ;

lefizetvén

mel-

pedig

e

redemptiot,

a helység és pusztái összes

complexumának tulajdonosai

*)

redemp-

pusztáira rovott összes

e tény által

kölcsönt, akár a

pusztái

vállalkozó

egyetemleges

tiojából hiányzó részt

arra

nem már nem

tehetségük

jogosítva voltak a helység és

:

váltsági

ha-

lettek; jogosítva voltak

közös területek jövedelmeztetése,

kiváltság levél

bevezetésében

—

közvetlen

elttünk már az 1-s czikkely eltt elsoroltatván az qua non feltételek, ez mondatik, hogy ismeretes sine teljesítését „miután (a Jászkun kerületek) ezek megáltal f. ajánlották, st fent nevezett meghatalmazottaik maévi april 20-án Írásban egyetemlegesen kötelezték gokat arra, hogy a kerületek közönsége még azon helységekért is, melyek az eladott feltételekhez járulni nem sat. akarnának jót állani tartozzék'' scripto (imo supranominatorum plenipotentiariorum sub etiam medio die vigesima mensis április et anni currentis semet ita, ut corpus eorundem districtuum etiam pro illis locis, accedere nollent, stare qui ad praedictas conditiones firmiter et in s o 1 d u obligaverint et debeat, .

.

.

—

—

obstrinxeriiit."

i

m

etc.

A

Jászkun kerületeknek tehát jót állaniok kellett egyeteméért, a kebelbéli összes helységek és puszták ebbl kifolyólag pedig a helység és pusztái megváltására ajánlkozott lakosoknak a helységre és pusztáira rovott összes redemptioért.

— akár azok egy részének

-

100

.szóllö

földek vagy

pénzbl

képen elárusít ása utján beszerzett

helyek

liáz is

törlesz-

teni.

A

redeniptor

-

a

—

birtokos

közönség

megvál-

totta a helység és pusztái határ complexuinát az ezekre rovott váltsági összeg lefizetésével a Jászkun kerületek-

tl, mint a megváltást közvetít hatóságtól

közönség pedig az

ekképen

megszerzett

—

terület egy parányi részecskéjét

azonban kapósabb

nek

és

részben

ház

—

lakosoknak

volt

;

mely akkori

—

mint a földbirtok

egyes vállalkozó tagjainak,

kik

a

megváltás

határ

összes

helyeknek elárusította részint,

is

a birtokos

de

idben

s/ll föld— st nagy részint

tényében

oly

nem

részt

vettek. *]

Mert a redeniptor, a birtokos közönség demptio

lefizetése által a helység és pusztái összes

tárterületének megszerzje, tulajdonosa: azzal

a

lett

ugy rendelkezni mint

a

jónak látta és amint az adott

jogosulva

körülményekhez viszonyok

között

re-

halett

képest lehe-

tett.

*)

Errl bvebben fogok

czikkben.

szólni a

következ

5-ík

V.

A bels telkekrl vagy

portákról

és a

szöllös

kertekrl. Emlitettein

községek tett

az

elbbi

redemptorai

—

czikkben.

kik

t.

hogy

a

jászkun

a föld vált ságba

i.

fize-

Összegekkel az egész határ területeket megváltották,

és igy a helység és pusztái

nosai lnek, a redemptio

lanszor

—

kosoknak

vagy

összes

területének tulajdo-

idejében, és

késbb

is

számta-

önmagoknak és oly lakik a földváltsághoz nem járultak, portákat

a közös területekbl is,

belstelkeket és

szll

földeket

árusítottak

el

és

osztottak ki pénzért.

Emiitettem, hogy ezt tenni a redemptio

lefizetése

jogosítva voltak, mert

által a helység és pusztái

határ területének megszerzi, tulajdonosai lettek fogva

azzal

a

körülményekhez

és

adott

;

egész

minél

viszonyokhoz

képest rendelkezhettek.

De nemcsak

jogosítva

voltak erre íz

s

redempto-

;

— haneiii

ix)k,

jogszerüleg

luiiit

—

102

rne^ viláí^itaiii

iililbb

körülményeik

sajátságos

fogoiu, ész- és

mást nem

között

máskép intézkedniök való])au lehetetlen volt.*) Mert igaz ugyan, hogy a redemptorok az elbbi czikkekben jelzett módozatok szerint a földváltság lefitehettek,

zetésével megváltották, tulajdonul megszerezték az illet

helység és pusztáinak egész területét; és igy az utódok

eltt nem csak

tnik már

az

fel,

de megfoghatatlan

eljárásnak

hogy azok, kik az egész határ

területnek

felesleges,

tulajdonosai

adtak

is

el

lettek

:

pénzért közös

ha már ax irredemptusoknak

bels

birtokaikból

teleknek

vagy szllnek kiosztott kisebb területeket, de nincs dokolva zért, a

az

az,

hogy önmagoknak

midn

az

Meg moiulom az sök ez intézkedése.

okát,

is

közös

birtokaikból

tulajdonuk

volt.

mert nagyon indokolva van

Tessék ugyanis meggondolni ptusok

adtak volna pén-

miért

már különben

in-

azt,

hogy ha a redem-

önmagoknak

adtak volna bels telkeket és

szll

nélkül

fizetés

földeket

;

tekintve,

hogy az a közös birtok, ii. m. a határ terület egész complexuma, a redemptorokat szántó földjeik után befizetett

summáik arányában

redemptionalis

minélfogva a belsötelkeket és

szll

illette

földeket

meg

is

csak

ezen redemptionalis aránykulcs mellett oszthatták volna ki

önmagoknak *)

fizetés nélkül,

Nemcsak bels

ennek az a különös ered-

telkeket, és

szll

földeket,

ha-

s

nem még

szérüs kerteket is osztottak ki pénzért az redemptorok e szérüs kertek azonban a nagykun községekben már bels telkekké assimilálódtak, de a Jász;

ságban még mai nap

is

léteznek.

— menye 200

lett

miután bels teleknek

volna, hogy

négyszög

leg.iláblt

igényeltetik, ha a legkissebb

terület

öl

—

103

például 6 frt válságot zetett redemptnsnak 200

szög

birtokosnak

tioju

akkor a GUO

beltelket adtak volna,

öl

mond

20.

telek lett volna adaiub).

Az

dig egyrészrl szilkségtelen

mérv

területeket, a város vagy helység

szükségtelenül

abban a

belterületének

terjedelmességet

oly

osztás pete-

hasziullatra hagyott

közös

temesen csonkította volna a

porta

másrészrl pedig

volt,

is

redenip-

e/er négyszög bels

linsz

ily

frt

négy-

adott

volna,

végre

hogy

—

közrendri felügyelet csaknem lehetetlenné,

a

közlekedés

nagyon

pedig

is

fogott

terhessé

volna

válni.

Ha

pedig tekintjük a redemptio korában kiosztott

és egyeseknek eladott

szll

földek

területét

csekély

;

azonnal kitnik, hogy azokat redemtionalis kulcs szerint felosztani egészen vel az

apróbb

birtokosoknak

jutaléka, hogy azt

Maga

arra,

ne

kerteket

mert a kissebb

dolog

volna.,

lett

oly csekélység

lett

mi-

volna

ugyan semmire sem használhatnák.

az a körülmény

redemptorokat

szlls

impract icabilis

hogy

kényszeritette

is

a

bels

redemptio

birtokosoknak

telkeket,

arányában

nagyobb

tehát

a

szérü.s és

oszszák feb

területre

volt

szükségök a részökre aránylagosan esend résznél, ellen-

ben a nagyobb birtokosoknak sem belsségben sem szl-

ls kertben nem milyen

adandó

redemptionalis

oly

nagy területre szükségek

kulcs

szerint

a

illetményeikbe

volt.

Hogy sanak,

volt

tehát sem a nagyobb birtokosok ne károsittas-

más részrl pedig a kisebb birtokosok igényei

is

:

—

—

104

kiolégittesseHek, és mindenki telietségéhez

egyedül

érhesse;

az,

hogy a közös területekbl

szérüs és

czél-

elfáráinak mutatkozott

igazságos

jílt

képest

felfogott

szlls kerteket magok

bels

telkeket,

magoknak pénzért

el-

adják.

És ez nemcsak szükség által

hanem a pénz

helyes és jogszer,

parancsolt eljárás volt.

is

Mert a redemptio idejében sok mindenféle költségekkel terheltettek ugy a Jász- és két Kunkerületek külön-külön, valamint a huszonöt jászkun község egyen-

ként

is.

Mely költségek a Jászkun kerületek megváltásával kapcsolatban nem állottak ugyan, de mégis a megváltás

lényébl kir.

a kir. kiváltság levélben

adományozott,

regulatiokban rendezett köz jogokból,

mányzat

az

és

a

ö n k o r-

igazságszolgáltatás jogából, s ezekkel kapcsolatos kötelezettségekbl merültek fel. Ugyanis és

Fe:itobb

már

láttuk,

hogy a Jászkun

1745-ben a helységekre és pusztáikra az

summán

zálogos

alatt az

caime

felül

javitások

invalidusok

—

500

kerületek ezer

meliorationes

házának 15 ezer

frtot,

frt

— más

egyébb szükségekre pedig 58,000 frtot, tehát összesen 573,9^0 frtot reparliáltak redemptio czime alatt.

Az 58,900

frt

mindhárom kerület közös szükségle-

teit fedezte, és kétségtelen,

Nagy-

hogy közös kerületi (Jász-

és Kiskun) építkezésekre és részben az ezer lovas

katona felszerelésére fordittatott.*)

''')

Hogy ezen

ös*?zegbl

fedeztetett a katona

fel-

—

105

—

Azonban szinte tetemes Összegre rúgtak a/on költségek is, ni'jlyek a Jász- Nagy- és Kiskun kerületeket

nem

hanem külön-külön

egyetemlegesen,

vezetesen

A

:

kir,

kiváltság levél a Jász- és két

teknek külön-ktllön adományozta (jus gladii) az p]l)böl

kiadott

terhelték ne-

kir

Kun

kerüle-

jogot

pallos

a

az a fenyít bíráskodás jogát. a Jászkun kerületek részére

kifí)lyólag tehát

regulatio

mind három

articuhisában

22-ik

kerület köteleztetett a pallos jog gyakorlására szükséges

intézkedések megtételére.

—

Épitniök kellett törvényszéki helyiségeket, lön kerületi székházakat

Csakhamar tiszti

—

kü-

és börtönöket.

épiteniök kellett orvosi majd mérnöki

lakokat, mert a külön kerületek

natusai természetbeni lakással látattak

ezen el,

conventio-

mely lakások

egészen az 1848-iki epocha! is korszakig fentartattak.

De nemcsak mindhárom kerületnek külön-külön, hanem a községeknek is építkezniök kellett, mert a községek els fokú bíráskodással ruháztatván fel s e bíráskodás a többször emiitett

kir.

regulátiökban szabá-

lyoztatván: legalább a hivatalos iratok biztosítása czéljáböl

tzmentes helyiségeket

kellett

emeltetniök.

Minthogy végre a redemptío idejében a nomád viszonyokból

gunyhócskái

szerelés,

alig

az

kibontakozott

jászkunok

élet-

egyszer

átutazó és szállásozó katonaság

tisztjei

kitnik az az alább IX. czikkben közlött karis, melyek szerint a katona-

czagi re.l'jniptio nyugtákbíd

ság ali adott lovak

ái'a

is

a föld vált ságba számíttatott.

— alkalmas

részére

1848-ig e

tiszti

lakokat

alkalmaztattak,

czéli-a

kig feníijlanak, bár most

még

alig szolgjllhattak.

htilyül

s/áll*')

katonai

építettek

—

lor,

s

melyek

is;

nagv

egészen

rész])en napjain-

más czélokra használtatnak.

szükégletekre kellett tehát a redemptio

Ily sokfele

pén/t tercmt(íni a jászkunoknak, ami

korszakában

könyü feladat

volt

ptorok azonban

elég

bölcsek

Az

világhan.

a i)énztelen

nem

6s redem-

voltak a helyes, törvényes,

vezet utat

és az adott viszonyok között egyedíll ezélra

megtalálni.

A

pénz szerzésnek ez a módja azóta

gyakorlatban

is

vana jászkun községekben; mert noha portákat házhelye-

—

ket

illetve

a

sztlkséglethez

készpénzért eladtak a közös

ha nagyobb összeg pénzre sorokat és egész s

adtak

el

lakosoknak,

nak

gyakrabban

képest

szUs

osztottak,

területekbl,

ámde

sztlkségök, egész utcza

volt

kerteket

fogtak

a

fel

közösbl

magok közzül vállalkozó birtokos ezeknek nem kellett birtoktalanok-

pénzért a s

ha

is.

Megtörtént ez közelebb

az

1840-es

évek

alatt

Kunhegyes városban, amidn a reforniátusok ketts tornyú diszes temploma épitési költségeinek tetemes részét kegyurak ez utón teremtették a földbirtokosok mint

el

;

jelesen egész uj utcza sort és egész

hasítottak ki a közös területbl

bels telkeket

és

szll

s

szUs

az ezekben

földeket jó pénzért

kertet kiosztott

önmagoknak

eladták.

Noha pedig ugy a redemptio idejében történt }:orta minden ily és szll földosztásnál, valamint késbb is, miveleteknél a szerzés módja portaváltságnak, — szll

-

—

107

váltságnak iiovoztetik a kun

at

vártaknál

ámde

:

azért ez

a váltság a iedeini)tioval, a Jászkun kerületeknek zálogból kiváltásával kai)csolatban

Mert m

c

p

e X

1

a

li

e

1

y

t

s

á g

t

1,

t

ö s s z e

i

ó s á

)n

g

i

n ó

t

t

g g e

ii

a

1

föl

i

to

a z e

ta

t

A

J á

a

1

á

t

d

c;

m

s z

á

t

h a

i

g

ii

e s z e d e

1)

t

k

s z

n

ii

Ív

k ö z v e

á r

h a

r

t

o k o s

e,

a

birtokos

portákat n

s

tár

u

t

1

a

j

és

kö-

s z

—

é g,

d on

h a-

ó

g

a

e k-

t

föl d b

i

t

t-

1

i

—

— földbirtokosok é s z

t

e

o r

rtokos közö

a bi

(H

e r

á

\'

t

t

t

p

váltotta meg;

demptorok s

u

ö s s z e s é

deket pedig

mint

p u

megváltást r e

— lakosok zönség

és

t

i

i

volt.

m át az ezekre r o v o t é s a r ed e j ében egyéni használat r a

II

mp felfogott földek' d e

g

é

s

nem

ó

ö

1 1

a re-

összesége ár uo s a

el.

redemptionak, a

me

eltt nagyszer fényénél

g vá

1

t

á

s

nak, a jászkunok

azonban

fogva

a

megváltás

—

—

hogy ugy szóljak csontoannyira bele sodott a kun ember agyába, hogy mai napság is, ha péld'iul redemptus Szarka Bálint uram szántó földjeibl eszméje,

egy részt apró nyilasokra felosztva, egyes válalkozóknak

más

csak egy nyári használatra dinnye vagy

vetemény

modják a kun atyafiak, hogy nemzetes Szarka uramtól ennyi vagy annyi forinton dinnye alá bérbe kiad: azt

földet

váltottak. Csupán azon indokból

váltságnak nevezték

el

szllö föld megszerzését

mert poita és

jászkunok

a :

tehát,

nagy

pontos megfigyelése nélkül

a^it

a

belsótelek

könnyelmség a állítani,

szöllö

hogy

és

tények

tehát

az

—

108

ezekért fizetett szerzési ár

porták

s

szll

— volna

redeinptio

földek váltásával

hogy

és

szerezhet(3k

is

lettek

volna redemptusi jogok; mert mint látjuk porták

bels telkek

semmi

és szllö földek

vagy

nem

kapcsolatban

állottak a kerületek megváltásával.

A

jászkun Vl-ik statútum

§-a

4.

is

nevezi redemptusoknak és csak ezekre

meg

lapitja

azokat

csak

tarto-.óknak

ál-

a privilegialis jogokat kik a redemptio

ide-

jében földeket redimáltak

;

bels

szll

telek vagy

redi-

málásról egy szóval sem emlékezik.

És épen ezért nem is vezették be minden ben az els birtokkönyvbe sem a portákért összeget,

hanem

egészen

külön

arról; de a hol bevezették, ott is

jegyzéket

községfizetett

készitettek

csakhamar felhagytak

vele és egyedül a földváltságba fizetett összegeket

tották nyilván

s

hozták

tar-

vagy szerzrl szer-

le firól fira

zre, egészen napjainkig.

De nem

is

adatott

ám bels

szll

telek vagy

föld

után ezek tulajdonosainak a közös használatra fentartott

területekbl semmi nyilas

;

ház

és

haszonvétel,

szll

De sem

—

fizetett

meg

földbirtokosok

szll

i&

a ház és

nem

birtokos, kinek

mot -

földbért

ha a közlegeln

volt terragiumot

—

legel barmától.

jnég a privilegialis

illették

nem

sem nád-

kaszáló,

—

tulajdonos,

jószágot tartott és földbirtoka földbért

sem

—

mentességek

szll

voltak

eljogok hacsak

birtokosokat,

St

egyszersmind.

földbirtoka fizetett

és

nem

szllje

volt

után,

mint közlegeln tartott jószágától. Házától

is

:

az oly

terragiu-

épen

ugy,

pedig füst

ÍOÍJ

])éi)zt

kellett fizetnie,

mit a községek

r-

levéltáraiban

zött évenkénti szjtmadások kellleg igazolnak.

A belsségek volna a jászknn

ha a redimálás

csak

mondva, hogy

—

egész

volna

telekért

V*

telekért

—

megváltás

szerint eszközöltetett

esetben

—

frt,

.-SO

200

pedig

frt

aztán a belsség -- intravillanuni

ones

—

szerint osztatván fel

telkek

nem

100

ft,

fizetend, ez esetben

—

is

telkek

—

sessi-

képezhette volna az arány-

kdls

volna a

h^tt

:

volna

ki lett

V2 telekért

kulcsot minden közösségekre nézve, mert a laszthatlan

tényezk

— sessiones —

ha

például

;

szerepelhettek.

mint

viszonyokban,

birtok

—

az

is

bels

földbirtoktól.

telek elvá-

Ámde

ez

történt meg.

Nem

is

történhetett

])e(lig

árás mellett a jászkunok

ez meg, mert az ily el-

kerülete

megváltva

nem

lett

sem lévén az, hogy ily megnagyobb arányokban a megváltásra elegend

volna soha, feltételezhet

határozott

ajánlkozók találkozzanak

;

hanem

találkoztak

vállalko-

zók egyedtll ugy, hogy elke;ídve csekély összegep, 6 frton ezen felül

7

— 8 — 9 — 10

sat.

frtig

a

számitásnak

minden fokán tétettek ajánlatok a megváltásra, a fentebbiekbl

mény

mint

nem

telkenként, és épen e körül-

szakasztott meg, minden

külsség között.

és

átérthet, kétségtelendl épen azért

eszközöltetett a megváltás

péld

összefüggést belsség és

VI.

Az elbbi három czikkre

vonatkozó

Jászkun redemptio története" Mindenek eltt meg

kell

Írójának,

jegyeznem, hogy e

közrebocsátásával fczéloni lévén

nyok fejldése

nézetei a

a jászkun birtokviszo-

nem

kö-

„Jászkun

re-

és jogi alapjának ismertetése,

vethetem minden legkisebb részletében a demptio története" czimü

mü

müvem

ferde okoskodásait,

st ha

tudnám, hogy mindazok, kik müvemet komolyabb figyelemre méltatják, a „Jászkun redemptio történetét"

is el-

ugy feleslegesnek látnám még azt is, hogy ez úgynevezett történelmi mü czáfolatával bármi kis részben foglalkozzam, mert a kik müvemet és a Jászkun reololvasták,

,

demptio történetét" figyelemmel megolvassák,

kétségte-

hogy nem csak nem túloztam müvem Elzmények czimü szakaszában, a ..Jászkun redemptio története'' jellemzésére vonatkozó néhány soraimban, de st nagyon szelíden fejeztem ott ki magamat, mert lenül átlátni fogják,

111 „J

a

m

á

ne m

ü,

—

gés, k

e

é b b,

y b e

1

z t a t iii

e de

r

g y

e

111

ez k á e n re

1

k u n

s z

o

i

n

i

az

11

t

ö r

t

é n y é r

t

é n e

védi

ü g y

h

6

j

i

i

r

m

(1

név

s

teljesül h

oly

melynek csakis

t,

c z

t e''

ügyvédi szédel-

t

még pedig

k,

i

mp m

e t-

tájékozhatlanság,

ismerethiány és elfogultság adhatnak némi táplálékot.

Ámde

„Jászkun redemptio

története"

nem

közül többen

fbb

birtok-

már

vázolnom,

kelthetek

olvasóimban

Ke-

ezen jászkun kérdés iránt, szerezzenek alkalmat a

lemen Kajetán müve megolvasásához

tanulmányozása után hozzanak elfogulatlan

Nem

mü

két

és a

is

a

olvasóim

jászkun

vonalaiban

hogy ha érdeket

is,

hogy

müvet

cziniü

ismerik, kell azt a

viszonyokra vonatkozó

csak azért

—

tekintve mikép megtörténhet,

Ítéletet.

nem

kö-

vethetem minden legkissebb részleteiben Kelemen

Ka-

jetán

követem tehát

müvének

és annyival inkábl)

rabuiistikus és sophisticus állitásait

mint mondám kun birtokviszonyok fejldését é

ismertetem, — az

nem j

á

s z

az

a

k u n

minek r e

karczagi

lév

d e

m

c z t

jász-

jogi alapját

s

müve pedig épen m ez e e e n nem a i,

i

ó

i

én a

t

ö r

t

s

1

j

é n e

hanem

t e,

a

folyamatban perekben általa

kisújszállási

és

a rá n y

—

—

okoskodásait, mert

és

s

i

t

á

s

i

szerkesztett p e r r a o k n a k a v o t á s a mellett kiadása, ámde még e a v is oly r e n d s z e'r nélküli zagyváié k, — V a s á s á h z — magyar s z óme y nek e - csakúgy a n ó a m s z e r n g y o m o r t

i

j

1

1

kell.

i

t

1

1

i

j

t

j

i

t

t

112 Csakis annyiban veszem tehát itten bonczkés az Ö nézeteit,

-

mennyiben

jászkim

általílnos

nyokra vonatkoznak, mert ami a karczagi és lási

pereket

ben

is

illeti,

ezeket alább lehet

alá

viszo-

kisujszá-

külön-

röviden

ismertetvén, ott látom helyét annak, hogy

különlegességekrl szóljak,

melyekben

azon

a

karczagi és

kisújszállási viszonyok a jászkun általános

birtokviszo-

nyoktól legalább Kelemen Kajetán szerint némi eltérést

mutatnak, mely különlegességek létezését tehát a czagi és kisújszállási birtokviszonyokban

kar-

Kelemen Kaje-

tán lehet, hogy elhitte, lehet, hogy csak álmodja, lehet

azonban hogy.

.

.

No de harmadik lehetséget nem mondok, az e t

i

u

kat,

h

1

V és

i

m

és

á

1

m

o d á s mellett e

a

t i

m

nem fürkészem azonban az melyek Kelemen Kajetánt müve megírására

nözték

d ar et u

!

.

pedi^ t

e r-

indoko-

r,

ösztö-

.

Tekintve pedig, nelmi müvében a

Kelemen

hogy

jászknn

községek

Kajetán

törté-

határterületeinek

sem mond s valószintüeg arról mit sem melyektud, tekintve, hogy a városi telekkönyveket, ben az egy és ugyanazon birtok arány, ugy az egyéni alakulásáról mit

magán használat

alatt álló töke,

mint ezeknek közlegelkben

lév

s

más

járulékaira vonatkozólag az

fira és

vagy

s

tanya

közös

földekre,

területekben

redemptortól

szerzrl, szerzre napjainkig lehozva

firól,

van,

nem ismeri, csupán két lényeges kérdés melyet müvem elbbi három czikkeire vonatkozólag teljességgel

„Jászkun redemptio története czimü vehetek,

még

pedig az egyik a közös

mbl

— az

a

bonczkés alá

javak

használa-

tára, a

—

113

másik pedig Kelemen Kajetán azon képtelen

mintha

litására vonatkozik,

redemptio

a

jászkun helységek lakosaira kivetett

zati

s

mindennem

általán az

költségekre szükséglett kiadások

önkormány-

dettek volna be a helységek lakosaitól, mint és

sze-

redemptio

mert szerinte a redemptiot mind addig szedték, mig

nem ezen szükségletek

teljesen fedezve

mindezen költségek pusztáin a dó

köz-

szervez-

mind ugy

is,

a

idejében

terhek, jelesen a kerületi hatóság és községek

kedésére, tisztviselk fizetésére,

ál-

k

volná

k

n a

m k,

e g v á

1

Ily

ges szót

á

s

a

á ba

állit

Kelemen

Kajetán

lapján.

gyermekes gyarlóságok megvitatására is

-

i

stb.

Igenis, ily képtelenséget

müve 50-dik

t

is

tehát helység és t a n s z á m

lnek,

felesle-

vesztegetni.

Higgadt

és megfontoló ész átlátni fogja,

rületi hatóság és

községek szervezkedésére,

hogy ke-

tisztviselk

önkormányzati intézményekre szükségelt költségek redemptioba nem számithatók.

fizetésére, szóval az

Már csak ily

azért

sem számithatók abba,

mert

az

kiadások fedezésével kötelesek voltak a Jászkun ke-

rületek minden lakosai, tehát nemcsak

hanem

az irredemptusok

is.

És mert a redemptio Összege

nemcsak a

kir.

kiváltság levélben,

által tett (függelék

kun helységeknek

A

1.

sz.

a redemptusok,

a.)

meghatározva

hanem

a

felbecslésében

is

volt

kerületek a

jász-

és pusztáknak.

kiváltság levél a

redempt ionalis

summát

515

ezer forintban áUapitja meg.

8

— Ebbl

summa 500

Zcllog'os

melioratioiies

—

114

czim('

nlatt

— ezer forint, javítások

—

15 o/or forint említ-

i>e(li<>-

tetik.

rezekhez

j.ínilt

1000 lovas katonn

móu; mz

f«'lsze-

relése.

Tekintve pedig

n

tárgyaknak

felszerelési

akkori

pénzviszonyok között csekély értékét: azon 58,900

mely az 515 ezer frton

ból,

vettetett, a felszerelési

maradt

felül

költség

a kerületek

nem

csak

frt-

ki-

által

hanem

kitelt,

abból a három kerület közös épületeire szük-

is

séglett összeg

;

ki tetszik ez a függelék

1.

látható

sz. a,

kivetés utolsó soraiból.

Ez a kivetés pedig még változást is szenvedett, 1. sz. alatti közlemény mert mint a függelékben az után olvasható jegyzetbl kitnik, több jász és kiskun községek között nemcsak a határok beosztása rendezmásképen, hanem némely puszta becséiléke alább

tetett

szállíttatott és az

d

r

á

puszta 5000

s

lyosi puszta

pedig

els frt

becslésbl

kimaradt Szent-xVn-

értékben Árokszálláshoz, a c

6000

frt

értékben

s o-

Félegyházához

csatoltatott és ez utón a helységekre és pusztáikra

ki-

rovott összeg 580 ezer frtra emelkedett.

Ez

a

summa

volt

tehát az, mit a

jászkun

ségek és pusztákért mint redemptiot beszedni

hely-

lehetett

és kellett.

Ezt

midn frt

érti

a jászkun Vl-ik statútum

constatálja,

§-a

is,

a

hogy a redemptus lakosok az 500000

letételével, az ezer lovas

katona kiállításával

mellssleg való költségek kifizetésével tották.

4.

magokat

és

a

megvál-

!

-

115

—

Miután pedig a zálogos summa csak 500 ezer tett: látni való, frt

fi'tot

hogy a mellesleg való költség a 80 ezer

volt.

Nem

pedig az a költség,

mely a kerületi hatóság

és községek szervezkedésére, tisztviselk fizetésére, val az felül

szó-

önkormányzati szükségletek fedezetére még azon

megkívántatott. Ilyet józan

esz embernek

Mint a függelékben

1.

sz.

feltenni

képtelenség.

is

közlemény

alatti

látható jegyzetbl kitnik, a Jász* és

két

Kun

után

kerület

redemptionalis summája 580 ezer frtban az 1769-ik év-

ben állapíttatott meg véglegesen és azóta a községekre

minden közös terhek ezen 580 ezer

frt

arányában

vet-

tettek szét.

Ez az összeg volt tehát a redemptio és ezen kivül semmi más, ez a summa pedig a redemptio idejében után

egyéni használatra felfogott szántó földek tett és fizettetett

be

szede-

!

Hogy pedig csakugyan ezen összeg után áltattak századon keresztül

meggyzdést szerezhetni lön kerületi házi

a

minden

reparti-

közterhek

köz kerületi

pénztárak

:

és

arról

kü-

számadásaiból.

(Cassa domestica generális et particularis.)

Mindezekrl azonban a „Jászkun redemptio nete" érdemes Írójának legkevesebb notiója

mint maga mondja két évig tanulmányozta

törté-

sincs,

a

pedig

jászkun

viszonyokat.

Ami már Kelemen Kajetánnak

a közösben maradt

8*

—

—

llf>

területek használatára vonatkozó nézetét

birtokos

sok

annak

vagy

föld-

az irredemptus vagy földetlen

lako-

mintha nemcsak a redomptiis

igazolására,

—

6

illeti,

hanem

használták volna, [még pedig mint tulajdonukat]

is,

mdve

következ lapjain város jegyzkönyveibl néhány ki-

a közös terlllcteket, fehíiutat Kisújszállás

37-ik és

vonatot, jelesen:

Egy kivonatot melyszeriiit

n a k a 1)

r e

e k n e

i

akkor az irredemptusoknak

m ég

derföld,

az 1772-ik évi

p e d

d e

m

p

k p e d

i

u

t i

k

g a s

kn

i

o k k a

g a d

íl

1

adatott ken-

is

k h á z a

g y ü

e

-

t,

t

k

i

v a n-

a

nem

kik szökeres szolgálatot

dlben

;

pedig 25 öles

tettek 3

szolgák és

a zsellérek,

dlben

3

öl.

4 ölön felül minden 5 frtra

tett,

h

ó

gátat

m

e

g

t

ötven

öl,

1

sukk. közöl

ö

1

t

hogy

h

e

(müve

1788-ról,

t

,,m t

ü

i

u

t

á n

megmaradott

ezenkívül

a

a

elvégezte-

k,

ból nyilas osztassék még, pedig különbség nélkül öl,

öles

pásztorok feleségeinek

hogy a helység kaszáltatásából

jék minden lakosnak 10

—

redemptusoknak végre a

39-ik lapján) melyben mondatik, r

öl,

A

Másik kivonatot i

ö b-

t

végén adatott

1

azoknak kik szekerekkel szolgálatot tettek 4

és

M

(i

j.-könyvbl,

sás-

adód-

redemptusnak

minden 5 frtra 1 öl. az irredemptusnak pedig minden a gyalog szolgálatúnak mindjáró marhára egy öl, össze 8

öl."

H

a

r

m

a d

i

k

kivonatot

1776-ról, [38. lap]

melyszerint elvégeztetett, h o g y ha a réten füvet, sás a t v a g y

i

r r e

nádat

annak

felét

a helység elhordatja; a r e d e

m

m

ptu s fog vágni

d e

p

t

ustól

— réten

—

117

vagy

pedig

a

eltt

való kaszálásnak harmadát, nádat

h

né

r

i

k lU

1

d e

m

t

t

ni

tus

p

tehát

a réten

t

a n é

k ü

1

vitetett

e

;

1

1

egy

el

azonban hir nélkül

N p a

e g y e d

r

r a öl

e r

i

n cs

a

1

ki

k

hosszúságban 3

v o n f e

á

s z

a

1

at o

t

s

s

1

s

e

r

ii

o

t

h

a-

d é

z-

1

b e n

t

é

k

1

ii

1

nádat

t.

t

a redemptus.)

1817-rl

közöl

sürgets

é g

minden

lakosnak

föld rendeltetett adatni

öl

azon

többek

lenne

e z

Ságnak sok föl d e

krnmi)l

i

t

d

ü

e r

b e

h e

1

1

kiosztani, még

elhatároztatott

k a

r

á n y

1.

:

1

hogy a

a g o

s z t

m

n,

e

t

i

d

adassék 3

öl

25 öles

azontúl pedig a föl d birtok

birtokosoknak adasson

ki. 3.

a g az uj

is

s s

é k,

li.

*)

felfogott

dlben, után

u

t

1-

a k o s-

kender hogy

kender

adassék

laposa

a

föld

b

i

r-

szejk

hogy

a

házas

zsellérek-

(75

es

a ház után adott

kiosztatni rendeltetett b

erd

1

pedig oly módon,

kut laposon minden ház után, tehát a is

a

c z é

van

é se

v a s a s k

a

n

lap]

[11.

h o g y

nyilatkozatára,

i

t

I84f)-rl,

közöl

t

földetlen de házas zselléreknek

1

1

s

a

e.'"

szer

nek

a z e i

á

n

s

r r e-

i

s z

t

])

h a h

a,

közösbl

a

mesztésr Ötödik kivonató

amidn

t

d

a

k a

„a

ára

t j

ni

c s a k

1

m

k a

szabadon vághatutt

is

melyszeriijt

lap]

[40.

t

h a

u

t

t

szabadítás eltt

és

10

e

t

(az

é h e

vedé

e n b e n a

1

e r

ni

;

fel

k

c s a

á

t

i

azonban

vághat-'

redemptus jninden déznia nélkül

b ad

s z a

négyszög

illet 3

irtó

é k

ölön

k a

öl)

r

a

felüL

á n y-

is.*)

Tehát a közös teiületekbl egyéni használatra rész 1349-ben is a földbirtok után

—

118

—

Hatodik kivonatot 1854-dik évi jegyzkönyvébl, ben

:

fizettetett

miután azok, kiknek

Karczag

város

[42-dik lap] következk-

„Mivel már a múlt esztendben

a legel használata után által,

közöl

a a

nem

földjtlk

cs.

nem

adó

közbirtokosság volt

mégis

és

jószágot tartottak, mivel a birtokos lakosság illetségén

melyektl pedig adót nem fizetnagyon ill st méltányos, hogy az illet jószág-

legeltették jószágaikat, tek,

tartók valami fizetéssel járuljanak az adózás helyett

a

közbirtokosság szükségeinek fedezéséhez, kérdés tétetik ez alkalommal, hogy mennyiben határoztassék az

nek részére, meg jószágaiknak a múlt évben

gelni legeltetésének bére

?

s

a

közle-

hova fordittassék az

—

tározatilag ez alkalommal kimondatik,

ilye-

?

hogy

ha-

azon

földbirtok nélküli lakosok, kiknek jószága

birtokosoknak vagy

redemptoroknak és pedig birtok aránylag. Még is KeleiLen Kamondja szejetán müve 37-ik lapján azt hogy e

osztatott a

:

—

—

—

jogtalan eljárás, miszerint t. i. a közös területekbl egyéni haszntllatia felfogott területek földbirtok után osztassanak a tényleges földbirtokosoknak, csak az 1848-ki szabadságharcz után az absolut koridk szerinte sötét szakban vitetett keresztül, mert fákkellettek ahoz, a midn a nép szabadság világító rinte

—

nem

éghetett! sat. Nohát 1849-ben február hóban, a midn ez a végzés hozatott, a nagy kunok teljességgel nem voltak a földaz absolut hatalom nyomása alatt ime mégis osztották ki a után kenderföldet mert hogy a házas zselléreknek mért adták fejenként azt a 75 négyszög ölecskét, azt alább

lyája

;

birtokaránylag

birtok

;

majd

felvilágosítjuk.

— esztendben

volt a iiiult

gelöjén élt

s

nem

jiibot,

vagy

5

közle-

lakosság

a birtokos

országos adó alá

s

vagy 10

valyit,

—

119

vétetett

fel,

ta-

'i

egy

számi tva

sertést

öreg szám]>a, fizessenek a közbirtokosság pénztárába 10 krt, a nagy

jnlitól

darab jószágtól pedig egy

a

forin-

tot,

mely ekként begytílendö összeg fordittassék egy ar-

tézi

kiit

költségeire.

Hetedik kivonatot

közöl a karczagi

bir-

lokosság jegyzökönyvébl, 1868-ról, [43. lap] ez azonban

nem

birtokossági

„Jászknn redemptio

ö

jegyzkönyvét

t

banem

története'^ 43-dik lapon,

t

n

ti

t

e

t

i

Ezen értekezleti jegyzkönyv határozati jelleggel, és

évben, február 11-kén

geln

az

tartani,

gylés

arról,

Karczagon

által

sem

birtokossági

bírhatott

bogy az

kimondatott, bogy

ér-

meg.

vitatott

186S-dik gytüés

birtokossági

si tkeföld után kétannyi

a

j'/szágot

közösle-

lehessen

mint ugyanannyi szerzeményi tkeföld után.

birtokosság

törvénytelen határozata

ezen

Jászkun kerületek közgytllése

által

lUtnyai

azonban

A a

Lajos

köz-

—

Ezen

birtokos felfolyamodása folytán megsemisitetett.

megsemmisit

a és

mely

sem érvényességgel nem

nem is birt. Tudomásom van azonban

tartatván, e

tebát

7-dik

el,

tekezlet bizonyos bizottsági munkálatot

mint

érteke z-

egyszer

8-dik sorokban olvasbató, csak 1

—

gylés batározata.

kerületi határozat ellen aztán a birtokos-

sági gytilés felfolyamodott a

hova az e tárgyban

kelt

belüg\ minisztériumhoz,

iratok felkivántatván,

a

mieltt

felterjesztettek volna, a karczagi birtokosság törvényte-

len

határozatát

visszavonta, a

nagykun

kapitánynak

— e tárgyban hozzá intézett riti

e

120

—

megkeresése

folytán.

Fclde-

koiühnényeket a nagykun kai)itány most

jelzett

megkeres

melyet a

levele,

függelékben

szám

12-dik

alatt közlök.

még

Felmutatott

szeí'z a „Jászkun redemptio tör-

ténelmében," annak 38-dik és 39-dik lapjain két kivonatot a kisújszállási

jegyzkönyvbl

1776.

1785-dik

és

évekrl, mely kivonatok azonban bizonyos d a

k

r a

s

haszon béres pusztára vonatkoznak alig lehet érteni, föl

i

s

mi okon vette ezeket történetébe. Mert természetes

hogy miért

szerz a redemptio

a

és

hogy haszonbéres pusztán tartott barmai után bizony a redemptus is tartozik a bért fizetni, jellemz dolog,

azonban az idézett határozatokban

hogy a

az,

redemptionalis birtokaik arányáig

tusok

háik után,

még

az árendás pusztán

is

redemp-

tartott

felényi

mar-

bért

fi-

zettek, mint az irredemptusok.*)

Az elsorolt idézetekbl aztán azt következteti Kelemen Kajetáii müve 60-dik lapján, mintha azokból világosan kitnnék, hogy a repemptor sök utódai (szerinte csak ezek a

redemptusok)

tekintet

hogy volt-e egyéni tulajdonul szántó

is

arra,

földjök, birtokában

és használatában voltak a közlegelnek,

demptusok

nélkül

st

többé kevésbé, részesültek annak

az

irre-

haszon-

vételeiben.

^N

mert az árviz apadásával a földbirtokoközlesok birtokaik arányában az árendás pusztáról a gelre haza hozatták marháikat és ime itt is volt már ^)

Igenis,

proportio.

—

121

—

És mert az 1772-dik évi

határozat

kisújszállási

részesültek

szerint a közlegelbol osztott keiiderfoldbeii

ház

a redemptusok és irredemptusok egy iránt és pedig sor szerint,

ebbl

—

—

belsség

azt

mintha

következteti,

aránykulcsnak

elfogadva,

volna

lett

ház

a

közlegelnek bizonyos

annyiban, hogy azzal vele járt a

használata és ezt véli megersíttetni az 1849-diki tározattal

ha-

melyszerint akkor szintén adatott a házas

is,

zselléreknek fejenkint 75 négyszög öl kenderföld.

Kelemen Kajetán müvét p

t

történetének"

i

Nagyon r e

d6

m

p

t

sajátságos

„J

szállási, részint

z

re de m-

k u n

nevezte. tehát,

történetét"

i

ás

hogy

a

„Jászkun

öt— hat

csakis

kisúj-

karczagi jegyzkönyvi kivonatra czélozza

alapítani és hajdani községi

jegv/k

által

kiállított

egy-

pár bizonylatra. Pollenben Jászberényben a kerületi

levéltárban

birtokviszonyokra vonatkozó nádori és kerületi zatokat

nen^.

tette

De ha már

határo-

tanulmánya tárgyává.

ezt elmulasztá

és Kisújszálláson tekintett volna

is,

legalább

be a

Karczagon

currentale

tocollumokba, tekintett volna be a kerületi hatóság tal

a

proál-

megvizsgált számadásokba, ezúton sok felsbb rend-

szabályokkal és évenkint elforduh) rendszeres

intézke-

meg és nyomára akadt mindazokr.ak, melyeket müvem elbbi szakaszai^

désekkel ismerkedhetett volna volna

ban elmondtam.

Pedig utalva

gyelembe vegye,

is

volt

arra.

hogy

mindezeket

ti-

-

—

122

Mert a kisújszállási és karczngi aiányositási perek nem ugyan a birtokossággal, hanem csak a városok pol;^ármestereivel

már müve megjelenése eltt egy folyamán

vel letárgyaltattak és a tárgyalás

fentebbi

szakaszaiban

renddel és rövidebben e

müvemben

megirt

okmányok

felemiitett

felmutattattak,

eladattak,

de

is,

más

ha

nemcsak

és

másolatban

hiteles

hanem régibb számadásokból

tatott fel egész eredeti okirat, illetve

müvem

e

körtilmények,

év-

mutat-

is

mely-

laistrom,

szerint az irredemptusok i^emcsak a legel használatáért,

hanem még szllföldeiktl

—

is

—

terragiumot

föld bért

fizettek.

Láthatta és látta

is

tehát az ösvényt, melyen

ladnia kellé vala tanulmányaiban, ha komolyan

ha-

megirni

szándékozott a Jászkun redemptio iörténetét.

Ámde

nem

ezt akarta és épen azért

reste a Jászkuu redemptio történetére

nem

ke-

is

vonatkozó

ada-

tokat és tényeket, neki csak a kisújszállási és karczagi

jegyzkönyvekbl bizonyos

sajátságos

és

szonyok között felmerült események

malmára látszottak

melyek

reménynyel

azokkal ugy az eljáró

kir.

közönséget félrevezetnie

sikertll

!

e

szédelg

hogy nagy

kecsegtették,

bíróságokat,

mint

számításban

vi-

melyek

kellettek,

hajtani a vizet s

vállalatában azon hiu

kivételes

a

azon-

ban csalódott.

Hogy tehát Kelemen Kajetán imént elsorolt

idé-

zeteit valódi értékökre leszállítsam, jeleznem kell a kö-

rülményeket, melyek alatt az idézetekben foglalt tények felmerültek.

A

kisújszállási

jegyzkönyvekbl

1772.,

-1788.

és

123 1776-ról,

müve

37.,

tekben foglalt esnek, a

áradat

olvasható

fentebb közlött tények, azon

s

midn

és 39. lapjain

38.

a Mirhó folyáson a

Kisújszállás

közlegelójét

idszakra kiözönl

Tiszából

nagy

idéze-

részben

elön-

tötte.

Kitnik ján, az

ez

1788-diki

Kelemen Kajetánnak müve 39-dik

jegyzkönyvbl

laj)-

mely-

vett idézetébl,

Mirhó gátat szerencsésen megtöltöttük, — a helység ben mondatik, h o g y kaszálóiból

dig k ü

1

megmaradt 10

öl,

i

u

t

á n a

sásból nyilas osztódjék,'

ö n b s é g n é

lakosnak .'3

m

1

k ü

1

még

])e-

adódjék minden

ezenkívül a redemptusnak

minden

forintra egy öl.*)

Ezen csekély kender földek és sás nyilasok tehát csupán azért és szívességbl adattak az irredemptusoknak, mert a Mirhó folyás eltöltésében segédkezetek,

bár

munkájok kétségtelen országos közmunkába szániit tátott mert a Mirhó folyása országos kormányszék határozatából töltetett

el.

De kitnik az általam e mü Ill-ik c/ikkében 1793-ik évi kisújszállási jegyzkönyvnek 28-ik szám alóli Kivonatából is, a liol is a tanács a be n eficialis cassa 1787. évi számadásra tett számvevszéki s épen a terragiumra vonatkozó észrevételre azt mondja, hogy ott is szokás volt az 1771-dik évig az irredemptusoktól terragiumot szedni, m i nt a z *)

közlött

archívumban

lev

—

1 a s t r o m o k de akkor felhagytak vele, mert a szai áradat) m i a 1 1 p u s z t lU kellett d á, 1 n i, stb,

nyítják,

i

bizoviz,

á

(ti-

r e n-

;

:

-

A Kelemen

124

—

idézett eseteken kivUl

K. által

metf-

is

néha az a keiiderföld osztás árvizes idszakban

törtéiit

megtörtént 1834-l)en és pedig

ekkor

épen

is

tekin-

ily

tetbl.

Kelemen

mot a

az 1834-iki kederföld osztási laistro-

K.

kisnjszállási arányositási perben

fel

használta

is

védenczei érdekében, a „Jászknn redemptio történetében"

azonban jónak látta azt elhallgatni, mert az arányositási

már e tekintetben reá olvasott következ jegyzkönyvi kivonatban

per során a

n á c

Kivonat K n s z á s jegyzkönyvébl,

125.

szám:

s

i

j

1

1

1

i

„Minekutánna

huzamos munka

v á r o s

s

m

834.

á

j

u

t

a-

9 -rl.

s

ezen közönség a rétiföldeket

szorgalmatosság

és

á

a i)olgármester.

az esztendn-

által,

kint elfordulni szokott vizáradásoktl

megszabadította,

ezen okból a szerencsével élni akarván, közmegegyezés-

hogy a mondott

sel elhatároztatott,

plága kinek-

réti

kinek szabad tetszése szerint való haszonvételre

kezen

osztasson ki:

1-ör.

hol és

követ-

sat.

4-er ugyanezen

mimódon

gyává tette

a

lehet

gylés a kenderföldnek

osztályát

e z e n a

1

k a

1

m

is

a

tanácskozása

tár-

á g g a

meg

s s

t

1

mptusok gáttöltésbe tett fáradozásukat, közmegegyezéssel m n d e n r r e d e m p u s a k a rV á n

j

u

t

a

1

m

a z n

i

i

az

i

r r e

d e

t

i

embernek 50 öles dlben 3 föld adása rendeltet t," sat. Ezen csekély terület kenderföld

öl kender-

és kimaradt sás-

nyilas tehát az irredemptusoknak csak nagyon ritka eset-

ben többnyire árvizes idben adatott, a védgátak

tölte-

—

—

125

sénél tett szolgálataikért; bárha

nemcsak

kezés

redemptusok,

a

demptnsok érdekében

M

évben a

i

r

li

özíHil árviz szemünk

rára

láttára

város belterülete, tehát az

által a

az irre-

Mert mint az 1876-ik város hatá-

Kisújszállás

kitörésével

ó

magok

lianem

történt.

is

segéd-

ezen gáttoltési

igazolta,

az áradat

irredemptusok

bá/.ai

épen ugy fenyegetve voltak, mint a közbirtokosok közös területei.

Ilogy pedig 1849-ben

is

ennek oka

biró irredemptii sokunk,

zal

katona

kívüli

adatott kenderföld a ház-

jegyzkönyvi a

h e

1

d e

r f ö

e

t

t 1

kivonatban, hogy

a k o

1

s s

azért mondatik a

e

van,

d e

t

k

i

o

c z é

s z t

fontosságú indoka abban

városi ás

de

k fö

i

u

á n

t

1

s

z e r

ü

az

s o

k

lenne

i

t

d

-

e r-

k e n-

i,"

h

i

V a

t

a

1

rejlett,

n o k

m ár

m e r t akkor két z a me g e válás z1

Ígéreteket tett a házzal biró, e n választóknak, hogy házaik ö k r e földet adatna k.*) Tudva ezt

d ej é n

1 (1

után

i

1849-iki kenderfüld osztásnak azonban nagyobb

Az

t

a n

„m

nagyon

á g n a k

s

é

mert a rend-

beszállásolás által a háztulajdonosok túl-

ságos terheltetésnek voltak kitétetve,

b e n

az,

e

t

1

r é s z

az értelmesebb

Ama

birtokosok,

ama mozgalmas korszakban

hivatalnok akkor hinté el a magot, melybl az 1850-es évek alatt a ház után való földek iránti per keletkezett, de megbukott; és most megtörtént kortes fogások ugyanazon is s késbb eredménye a kisújszállási és karczagi arányper, és igy közvetve Kelemen K. „Jászkun redemptio története" is, Köztudomású tény ez Kisújszállás értelmisége eltt. ")

~

—

két

városi

—

nem

csekély kérdés felett

ily

meghasonlásba

meggel

-

126

joni,

akartak a birtoktalan tö-

mert hiszen a 14 ezer ka-

taszteri hold közlegel területen a kenderföldnek kiosz-

néhány hold

tott

azt ily

föld számításba

hogy ha minden

is,

sem

jöhet,

évben adnának

is

tudván

jól

jószivüségbl

csekély terület kenderföldet a földetlen lakosoknak:

adomány sem az joghátrányukra, sem lakosok elnyére beszámítható nem lenne.

ez a precarius

a földetlen

meg

Mert

vagyon

hogy közlegelk

írva,

más

és

közös területek közbirtokosainak csak azok tekintendk,

kiknek tényleges, vagy jelenleg gyakorolt, békés, közönséges és nyilvános,

nem pedig lappangó vagy

kegy elembeli birtoklásuk vagyon. tuale seu de presenti exercitum;

non

manifestum,

habén t

p o

s

szerzésre,

volna

is

—

még ha az

1

a n c u

se ss o

precarius

usus

c

r

i

1

a r

um.)

A

pacificum, i

u

m

publicum et

vei precarium

kegybeli

használat

nem adhat jogczimet nem szaggatott hanem

tehát félbe

(Qui ac-

—

tulajdonfolytonos

!

Mit sem nyomhat a latban azon néhány négyszög-

múló használata sem, mely 1817-ben fel

öl föld

ség

parancsolatjára

krumpli

minden lakosnak adatott a közösbl krumpli

is

b b-

termesztésre

mert hiszen ez a termesztésnek a Jászkunságban meghonosítása

czéljából történt

ke

s

;

és pedig ez a 30

;

négyszeg

öl földecs-

csak a földbirtokosok kegyelmébl adatott a

föl-

detlen lakosoknak.

Ép is

ily

kegybeli adománynak tekintend pedig

miszerint a redemptusok

—

földbirtokosok

—

az ré-

!

!

—

127

— irredemptusoknak

szere felfogott nádasok kivételével az

megengedtetett a nád és

réti

Aki a tiszaszabályozást

gaz vágása.

megelz

korszakból a

szavidéki rétek használati módját ismeri,

tudni

hogy azt a temérdek nádat és gazt ami a

fogja:

kisújszállási

10 ezer és a karc/agi circa 25 ezer

circa

ti-

tev

holdat

nagy réten évenkint termett, sem Kisújszállás sem Karczag város összes lakossága sem

pedig a

jöv

letarolni,

év csak ugy adhatott használható

elbb

mést, ha

képes

volt

az avas nád és gaz a

rétrl

jó ter-

eltakarit-

tatott.

Amit tehát

nem

fel

nem használhattak

birtak, felgyújtották és

Hetekig

elégették.

tott a rét-égés, vér vörösre festve az éj

burkolt ég boltozatát, mint megannyi zek,

vagy

hadi

pusztítások

eltakarítani

s

leplébe

sötét

nagy

tábori

tü-

falvak

felgyújtott

alatt

eltar-

égése.

Mért ne engedték volna meg tehát az irredemptusoknak a felesleges nád vagy réti gaz használatát,

amidn

különben

is

elégették volna azt

rét megtisztítása czéljából

amidn

és

!

a

szomszéd községbelieknek

is

disznó rétrl

ti-

megengedték azt

A

karczagi úgynevezett

zedeken,

st

valószínleg századon keresztül a

év

madara-

siak hordták mint tüzel anyagot az avas nádat és gazt

;

ki

merné azért

állitani,

hogy ez

a

tény

réti

birtok

czimet adna a madarasiaknak a karczagi disznó réthez

mondjak Kelemen Kajetánnak jegyz könyvekbl vett idézeteirl ? Mit

.

a

karczagi

.

Hiszen a karczagi 1854:-ik évi j.-könyvbl vett hi-

— ányos idézete

is

tok

1

n é

után

24

1

k ü

1

világosan tanusitja, hogy i

lakosoktól

kron

felül

1

a

földbir-

minden nagy jószág

bér szedetett, holott az eltt

fit

peng

—

128

alig

fizettek

darab jószágért terragiiiinot.

Ki van magyarázva e végzésben az

is,'

hogy miért

szedetik a korábbi években kivetett terrngiumhoz

nyitva soknak

feltn egy

viszo-

forint.

Az mondatik nevezetesen, hogy mivel már a mnlt esztendben a cs. adó nem a legel használata után, azaz

nem

tetett,

a legeln tartott jószágra vettetett ki és fizet-

sat.

Ez pedig egyenesen mUvem Ill-ik czikkében tett azon eladásomra vonatkozik, miszerint a földadó rendszer behoza(tala eltt a

gos adók a szántó vagy

Jászkun

tke

kertlletekben az orszá-

földekrl

el vonatván,

nagy-

részben a legel barmokra voltak kivetve, és a legeltetésben ez az eljárás hozott be némi arányt. felül

pedig

az

irredemptus

~

még terragiumot is fizettek. Ez a határozat sem nyújthat

földetlen

Mely adón

—

lakosok

tehát a kivivni czél-

nem

zott tulajdonjog tekintetében a földdel

biró

lako-

soknak semmi jogelnyt.

De nem nete"

43.

nyújthat azt a „Jászkun redemptio törté-

lapján

közlött

1868-ki

jegyzkönyvi

ki-

vonat sem.

Mert ez

nem

is

birtokossági

csak

egy értekezlet

lata,

mint a jelzett 43. lap

értekezlet bír.

közgylés,

jegyzkönyvének 8.

sorában

hanem máso-

olvasható.

Ily

megállapodása^ pedig legkisebb jogervel sem

—

—

129

mondám, hogy csak kivételesen

Fej)ttíbb

és szíves-

ségbl adatott Kisújszálláson az irredemptusoknak néha az a csekély kenderföld.

A

igazoltam

kivételességet

1834-ik évi tanácsi

a Kisújszállás

város

kivonatával, de iga-

jegyz(3könyve

Kelemen Kajetánnak 1849-ik évrl vett idémert mindkét határozatból kitnik, hogy az a

zolja azt

zete

is,

nem

kenderföld volt.

adomány

folytonos

csak

birtok

kegybeli és ki-

„Jászlam

lapján 1788-ról

39-ik

közlött

redem-

jegyz-

is.

Ezen kivonatban hogv ugyanis, „sás

pedig különbség lakosnak 10 ö V rendszeres

kimondatik

végzésben

foglalt

nyilas osztódjék és

:

Ha

is

volt ez, tannsitja a

története"

könyvi kivonat

nem

és

idben

És hogy a régibb

vételes ptio

rendszeres

nélkül

a d ó d

j

é

minden

k

sat.

illetménye

volna ez az irre-

lett

demptusoknak, sztlkségtelen volt azt mondani, hogy: „k ü1

ö n b sé g

lett s z

n é

1

k

i:

1

m

i

n d e n

volna annyit mondani, hogy e r

i

n

:

1

a

k o

s

n a k" elég

„rendesszokás

t."

Csak

is

kivételes és precarius

adomány

volt

hát

ez az irredemptusok részére, és rendszeres osztályoknál,

— dig

habár ideiglenes

osztályok

csak a redemptusok

tettek a közös területbl

—

voltak

is

ezek,

földbirtokosok

egyéni

—

használatra

—

min-

részesit-

felfogott

földekbl.

Errl könnyen Kajetán a

évekrl

midn

szólló

a

meggyzdhetett fentebb

jegyzkönyvi

volna

jelzett 1770-es és

kivonatokat

Kelemen 1780 as

megszerezte

;

"

— könyvben

csak a mutató tenie

130

kellett volna kissé

széttekin-

kétségkivUl reá akad a következ kivonatokra

:

Ki

1 .)

„Az

sz.

nem

között,

ugy hogy minden

szélesség és 140

No lám

öl

kurva há-

redemptus

ton egy sor köles föld osztasson a 3 frt

1:

különben

korútól

elvégeztetet hogy a

:

1^24-r

i

megtöltésével

gát

termett

rajta

lévén

1795-ikév apr

a Mirhó

árvíztl

megszabadult föld a használható

is:

rész Kisújszállás köz-

irt

ségjegyzökönyvébl 184.

—

lakosok

redemptio után

egy

öl

hosszúságú adasson.

ezen nagyobb és rendszeresebb osztálynál

!

semmit sem kaptak az irredemptusok. 2)

K

i

jegyzkönyvébl 1795. „A kurvaháti tályok ugy vannak

o c

helyeztetve, hogy

lehet

mind pedig

;

fogva sok közbe-közbe fel,

némelyek

370.

azért,

elmaradott

tökéletleneknek

az

kellene

miatt

s z

marhák

a

másikon

hajtani és igy egyiket a másik

nem

9-rl

t.

osztályok, mindazért mivel

melyikre bocsájtatnának, a

tani

község

Kisújszállás

rész

irt

oszvala-

keresztül

tilalomban

hogy

ám:

tar-

az

osztálytól

földeket

fogdostak

találván,

elvégeztetett

számos privatus gazdák jelenlétében hogy a kurvahát egészen újonnan felosztasson, osztályban a következendk tartassanak meg: P

mely

—

2^

30 „40 a 20 frton alól lév redemptus gazdáknak obtingentiájok, annak eltávoz-

tatására,

hogy a

föld igen

keskeny és hosszú ne

rövidebb düllben és külön külön

szakaszban,

Annak

által tizedjeik

végén adattason

zása hány

redemptio után adasson

frt

ki.

egy

legyen

mindaz-

meghatároöl

széles-

;

—

131

—

ségö föld: akkorra halasztatik mikor a dülzésnek v^ge lesz.

No is

lám! ezen rendszeres

nagyobb

és

osztálynál

csak a redemptiisok részére forintos földjeik után

meg

tetett

az osztás; irredemptusoknak

itt

sem

ej-

adatott

semmi. következteti azonban az általa közlött

ha-

tározatokból -Kelemen K., mintha a redemptusoknak

ugy

Azt

is

is

adatott volna az

osztályoknál

ily

használatra kiosztott szántó

egyéni

eladták,

mert

az mondatik,

hogy

földjeiket

úgymond ezen határozatokban csak

ha

föld

ennyi vagy annyi forint redemptio után adassék egy tehát oly formán vélekedik, mintha szántó földek után,

hanem

tett redemptionalis összeg

még az eladta tke

esetben

lék,

is,

s

az

nem

redemptor

a

s

forintos

által befize-

után adatnék az a

ha az

öl

földoszta-

redemptor vagy utódja

földjét.

Ezen vélekedése Kelemen Kajetánnak nem áll; ugyanis minden kétséget kizárólag megmagyaráztam és igazoltam elbbi czikkeimben azt, hogy a Jászkun ke:

rületekben a redemptio korától fogva az volt az szabály,

hogy az eladott

tke

beli aránylagos résznek is kell a

vevre

;

földekkel a közös

magát kiförödte

gait elvesztette: ugyanazért

:

amidn

az az

1

öl

csak földbirtokos, a 3

tke

föld és

:

frt

ott

a

hogy

volt,

redemptusi idézett

sekben az mondatik, hogy a redemptusoknak 3 demptióra adassék

legel-

mint járuléknak átszármaznia

másik alapszabály pedig az

aki földbirtokából

alap-

redemptus

jo-

végzéfrt

re-

nevezeten

redemption pedig csak 3 frtos

semmi más nem értend. 9*

132

az

is,

—

Müvem

Ill-ik czikkében eléggé megvilágítva

hogy a

forintos nevezet a

forrva; és ez

máskép nem

is

tke

földdel volt

van össze-

miután a közössé-

lehetett,

,gek a töke földeknek csak járulékai valának.

Eléggé megvilágítva van ugyan ott az

hogy

is,

épen az elbbi pontokban említett indokoknál fogva,

—

városi birtok- vagy telekkönyvekbe sz.

a.

—

szerint

a

függelék

a 10.

birtokváltozások alkalmával az eladott

tkeföldnek mindig csak váltsági forintokban kifejezett mennyisége vezettetett be, és hogy ez a forintos nevezet épen ugy aránykulcsa volt a

tkeföldeknek,

mint

ezek közöslegelbeli járulékainak.

Eléggé megvilágosítva van ugyan a

midn

ott az

is,

hogy

például Kisújszálláson azt mondják, hogy

ternek, vagy Pálnak 50 forintos földje, vagy 50 tos redemptioja van, ezen kitétel alatt

tkeföldnek

érthet, mint a után járulékaival

együtt

annyi

Péforin-

semmi más nem

mennyisége,

eredetileg 50 forint

mely váltság

volt befizetve.

Már

csak ezek

is

megdöntik

fentebb jelzett alaptalan felfogását,

Kelemen Kajetán midn de hogy a

az általam legközelebb idézett 1795-iki tanácsi végzés-

ben az mondatik, hogy ennyi, vagy annyi forintos demptus gazda, ottan csakis tkeföld birtokosa és tkeföldben fekv redemptional summa a következ

re-

a

értetett, tanúsítja

jegyzkönyvi kivonat,

Kiirtrész Kisújszállás község j.-k ö

n y V é b

1,

1795-dik évrl, október 14-rl, 377.

szám: „Váróczi András uram hallván, hogy háti uj osztály holnap

kezddni

fog,

a

kurva-

annak eltávozására,

—

—

133

hogv redemptiója után a föld netalán hibásan adódjon megalkudott és tájban ki, jelenti, hogy még kaszálás megvett Csorbán 5-/g-ö1 szélesség földet özvegy mely

Biró Mihály né. Sas Katától,

szerint

t

észen

1

frt,

redemptio

föld

mivel

79 drost, de

akkor,

mikor megvette, beíratni elfelejtette, azonban most Sas Katalin itthon nincsen, hogy véle bevallathatná rendes módon, azt

hogy addig

kéri,

mig bevallathatná, kur-

is

kegyelmének adasson

vaháti föld

Mihályné a/

.,Maga

Biró

is

Váróczi András ur

mig a jelent

alatt

ki.*'

mulatott, felérkezvén, a dolgot ugy lenni elismeri, is

hozzá tévén, hogy 12 frton vette

meg tle

itt

azt

Váróczi

ur azon 5 öl szélesség földet." Világosan kitnik e közleménybl, hogy földosztály

alkalmával

a

múlt

században

is

annak megfelel

actualis tkeföldbirtok, illetve az

hogy az

sági Összeg, tekintet nélkül arra,

maga

birtokos

váltotta,

—

lötte-e tényleges földbirtokát,

vált-

illet

föld-

redemptor apjáról örök-

vagy pedig késbb mások-

tól szerezte azt, és tekintet nélktU

összesített határnak melyik

az

osztó kulcs volt

részén

arra

is.

fektldt

vagy tkeföld, és melyik részén fogatott

fel

hogy a

az

szántó,

a

kiosz-

tandó terület. Felesleges

elz

czikkben

is

volna ezt tovább vitatni, kitnik

mondottakból,

kitnik

az

a függelékben

végzésekbl és egyéb hogy a közösségek a tkeföld jámlékai va-

közlött nádori leiratokból, kerületi okiratból,

lának, e járulék hasznaiban tehát c*sak a tkeföld

tokosai részesülhettek,

az abban

Az

fekv

még

pedig tkebirtokaik,

redemptionalis

általa közlött

summa

1772-dik évi

birilletve

arányában.

jegyzkönyvi

ki-

"

.

— vonatl)(')l,

jelesen

demptusoknak

134

—

annak azon kitételébl, hogy

is

adassék kenderföld,

kiknek házaik vannak dUl

a többieknek pedig a

—

az

még

irre-

pedig

a

a redeniptusokkal együtt,

végén, stb. azt

következ-

is

Kelemen Kajetán, [60-dik lap,] hogy tehát a házaránykulcsnak Ion annyiban elfogadva, belsség hogy azzal vele járt a közlegelnek bizonyos részbeni teti

—

használata.

Ezen következtetéshez azonban jó adagja kell az elfogultság és rósz akaratnak, mert bíírmely egyszer ember is megértheti, hogy a jelzett kitételben annak hogy a házas zselléreknek a

kifejezése czéloztatott,

demptusokkal pedig házaik

re-

-házsorjában, a kiknek nincsenek a végén adassék ki egytltt

dl

jutalékuk. Fentebbi rabulisticus következtetése

maga Kelemen Kajetán müve 60-ik lapján. .

.

is .

Ily semmiségekre, sophisticus és

vetkeztetésekre van

értelmezést

az

kifejezte ezt

mellett

fektetve

a

rabulisticus

„Jászkun

kö-

redemptio

története.

És komolyan kérdem mosta „Redemptio története" hogy biró, Írójától, ugyan nem vádolja-e önt a bels „Jászkun a ily nyomorúságos rabulisticával irta meg redemptio történetét."

„Jászkun

Ki a akarja, az

.

redemptio

történetét"

megirni

eltt nyitva állanak a hus/onöt jászkun köz-

ség és a Jászkun kerületek levéltárai, levéltárban elhelyezett nádori irattár

st

is.

az

országos

Tanulmányait

tehát ezekbl kell merítenie.

És mit

tesz

ön

?

egyetlen kun k özsé

köny-

veibl elszedeget néhány

nem

—

135

vizsgálva a körülményeket,

merültek,

nem

álladékokra

és

melyekbl a tények

fel-

vizsgálva e tények jogi alapját,

szándékosan

azokat

tényálladékot,

kivételes

félrmagyarázva, e kivételes tény-

azokból levont balmagyarázatokra

s

st

de

fekteti

a Jászkun redemptio történetét. Igenis

!

müve

nelmi

ime elsorolom adatait,

adományozott

A

czikkelye.

gyává nem 2.

A

által

a

jászkunoknak

kiváltság levél roszul értelmezettt 7-dik

egészben tanulmány

kiváltságlevelet

is

correctiókkal teljes és

4—5

sorból álló

ön

s

nevezett kivonata és végre 3.

tár-

tette ön.

annálfogva hiteles ok-

mánynak nem tekinthet karczagi 1745-diki naplónak

törté-

nyugszik.

Mária Terézia királyné

1.

melyeken

preceptori

libernek

fundi

által

:

Az általam imént tárgyalt jegyzkönyvi

kivo-

natok.

De még sem, müve

még

26.

és

27-ik

két általa úgynevezett örök levelet,

1753-l)an a kisújszállási

jegyz

állitott

felmutat

l^lapjain

—

volna

melyeket ki.

En elhiszem, hogy e két bizonyitványt a kisújszállási jegyz állította ki; ámde még azért semmikép sem tarthatom azokat hitelt érdeml okiratoknak.

A

jegyzi kiadmányok,

vagy bizonyítvány alakban,

azoknak tartalma bevezetve

van

;

s

az

legyenek azok másolati egyedül ugy

illet

hatóság

ha jegyzkönyvébe hitelesek

a kiadmányra a jegyzkönyvi szám

mert különben az

nem tekinthetk

ily

—

felírva

bizonylatokban foglalt tények

az illet hatóság tényeiaek.

!

— Hogy pedig

130

-

ez igy van és igy

kell lennie:

is

azt

^gy jogtiuló sem vonhatja kétségbe.

A

jászkiiii

községekben

a jászkun Vl-ik stat,

Az mondatik

1

is

ez volt agyakorlat, mint

§-a igazolja. [Függelék

jelesen abban, hogy a

3.]

helység nótá-

riusa az örökeladásokat a protokollumba vévén, egyszers-

mind a

jelen volt tanácsbeliek nevét

is

adja ki a helység pecsétje alatt errl

a

irja

be és

ugy

bizonyság

le-

velet.*)

tott

Tehát csak a protocollumba beirt tényekrl adhaa jegyz jászkunságban is bizonyság levelet.

Ama írva

jegyzi bizonylatok pedig a protocollumba be-

nincsenek és igy hitelességgel

nem

íme ezek az ön adatai melyekre

is

birhatiiak.

a Jászkun

re-

demptio történelmét fekteti gyarlóságokkal akarja ön megdönteni

Ily

Magyar-

ország egyik nagyobb törvényhatóságának százados gyakorlatát ? Ily

semmiségekkel akarja ön megdönteni a

Jász-

kun

kertiletek több rei.dbeli határozataiban s

zsef

Nádor leirataiban constatált tényálladékokat,

b.

Jó-

e.

jog-

elveket és alapszabályokat. Ily

semmiségekkel akarja ön megdönteni az 1840.

XXVIII-ik t. czikket és az 1840. XXX. t. ez. 3. §-át. mely országos törvények véglegesen sanctionálták a Jászkun kerületekben évszázadon át fenállott azon gyakerületek kebelében minden korlatot miszerint ezen '•')

Ugyan

ezt rendeli

gulatio 13-jk czikkelye

is.

az 1751-ben kiadott

kir.

re-

!

!

-

157

—

kiváltságos jogok és haszonvételek a földbirtokhoz

vol-

tak kötve!

És

véli öli

Magyarországon, országgylési

:

hogy találkoznék egyetlen okos ember ki

az ön által idézett 1840-iki és 1844-ik

iratoknak

tett balértelmezését

történelmi

müvében

fejtege-

elfogja hinni?...

—

Kérdem önt, mindezek ntáii, — hogy nein ~ e rengeteg tájékozatlansága átallja, nem szégyenli mellett müve 3G. és 37. lapjain a jászkun vagyonosabb és értelmesebb osztály tagjait — még pedig nemcsak a mostaniakat, hanem mind azokat, kik a redemptiö kora óta mint ilyenek szerepeltek,

—

a szegénység jogait elragadozták volna? dolni oly ügyben, melyhez ön

mintha

azzal vádolni,

nem

vá-

ezzel

és

kell

melyrl

ért és

fogalommal sem bir Józan

adatai mellett,

minek az

mondta-e

értelemmel

müve

nyomorúságos

ön

37-ik lapján, hogy a jogfosztás

a jászkun tényleges birtok állapotot

1848-ik évi szabadságharczot

nevezi

követett a])solut

—

—

kor-

szakban hajtatott végre? holott e birtok állapot a jász-

kunok

kiváltság levelébl eredett,

kir.

annak

ben és törvényes elvek szerint fejldött százados gyakorlaton

XXX.

1840.

t.

s

az

ezen

és

szellemé-

több

gyakorlatra

mint

fektetett

§-án nyugszik!

c/. 3.

Bizony UiOiulom önnek, hogy nagy adag könyelmüség és

nem kevesebb

ily felületes

hatóságról

nem

s

szerénytelenség kellett ahoz,

ismeret mellett mint az öné,

annak

férfiairól ily

egy

modorban

hogy

törvény-

nyilatkozni

átallott

Vén ember vagyok, rég tanultam

az illem

szabá-

!

!

138 lyokat,

(le

meg vagyok

rása azokba

is

öii

beleütközik! Ks bizony! bár

elemi tanitó lett légyen hibát követett

hogy az

í^^yzödve,

el,

is

az ön apja

jelzett eljá-

mily

jeles

Szögeden,

nagy

hogy a felebarátaink

morális

iránti

kötelmeket és az illemtant önnek eléggé meg nem

ta-

nította.

Node hiszen mint jogásznak ugy

ama

jogelvet,

hogy

:

„Quis quis

tudnia

is

bonus

putetur

probatur contrarium." És tudnia kellene azt

jászkun tényleges birtok állapot sítva ítéletet

mondani

;

mert az

donec

hogy a

is,

ön

felett

kellene

jogo-

nii.cs

törvényszékek

kir.

ha-

tásköréhez tartozik

Bizony bizony szerénység, illem, jog és méltányosság tekintetében nagyon sokat tanulhatott volna ön

ama

legnemesebb jellemek egyikétl, kinek nevét elég

A

vakmer

volt

nagy

szellemtl

müvében profanální

„Jászknn redemptio történelmének"

írója a fen-

tebb jelzett kisújszállási és karczagi jegyzkönyvi

natok

felett bölcselkedvén, beszél

házas zsellérekrl Ámde

redemptus

utolsó

lap

kivo-

kerületek

napjainkig,

bekezdés]

jegyz-

azokban

ily

sem pedig a kerületek kebelében fogalomnak megfelel személyiséget felfedezni nem

nyaka ily

[61.

még

hasztalan forgatná a Jászkun

könyveit a ledemptio korától

ama

tört fogalmat,

tndna.

A

jászkun kerületi lakosok ezen

következ lapjain karczagi birfokosságí értekezlet jegyzkönyvébl

lyozását valószínleg a közlött

sajátságos osztá-

müve 43-ik

és

;

—

139

—

hemzseg az ily képtelen fogalmaktól. Ennek azonban egyszer oka az, mert ezen az értekezleten épen a Kelemen K. clienseir.ek coripbaeiisai: K. Szabó Sándor, Aggod Miklós, sat. játszották a fszerepet, ezek törekedtek hamis tanaikat érvényre juttatni és mert az érteke/let tagjai mind tanulatlan emberek volmerítette, mert az

is

;

tak, a

kapitány pedig a jegyzkönyv feltételét

nagykun

és felolvasását be

nem

várta

;

a

jegyz végre épen ak-

kor telepedett Karczagra, és bár egészen képzett ember, de a jászkun viszonyok tekintetében épen oly tájékozatlan volt,

esetben et

ambó

mint Kelemen is

in

Kajetán. így

az ismeretes mondat

foveam

karczagi volt

cecidere."

fjegyz, ha

:

teljeslllt

aztán ez

„coecus coecum duxit

melyen

most

e sorokat olvassa,

már ama kétségtele-

nül jó izüt fog nevetni. *)

*) Ezen, Karcziigon 18()8. febr. 7-ikén tartott birtokossági értekezlet következményeit föntebb e czikk során már eladtam, és itt csak azt kivánom még megjegyezni, hogy mikép merülhettek fel 1868-ban a közlegel használatára vonatkozó ezen törvénytelen kísérletek. E tekintetben tehát tudni kell, mikép Karczagot az 1865-iki követ választási mozgalmak két ellenséges táborrá os/.tották és a midn 186S-ban ismét bekövetkezett a követ választás, oly összeütközések történtek, hogy azoknak elintéz ;ére a Csongrád megyei törvényszéknek, mint delegált bíróságnak kellett Karczagon eljárnia. 1868 elején tehát Karczag oly helyzetben volt, mint hadi lábon álló két ellenséges tábor, a közügyektl az értelmes osztály vissza vonult, és mert a redemptio keresk a gyztes párthoz tartoztak, ennek vezérei engedték ket értekezleteket tartani, törvénytelen határozatokat hozni, biztosak lévén az iránt, hogy a Jászkun ke;

— „A Jászkun

140

—

ledeiiiptio történeté-"

vart itten csak, mint curiosumot

van az

müvem elbbi

bi

e fogalomza-

megczáfolva

említem,

szakaszaiban constatált tényekkel,

és a függelékben olvasható rendszabályokkal.

Redemptns lakosnak birtoka

volt

;

akinek

tekintetett, kinek

nem

pedig

volt,

az

tke

föld-

irredemp-

tusnak.

A

három tekintetben 1795-ben oly meg-

mint azonban a függelékben

közleménybl olvasható,

e

szorítás tétetett, miszerint az idegen

csak akkor nyerhette lább

annyi

földet

legkisebb redemptio

el

7.

sz.

alatti

helyrl beköltözött

a redemptusi jogokat, ha lega-

szerzett, volt.

mennyi az illet községben

Ez intézkedés azonban a

jász-

kun községekre nézve nem egyforma szabályt állapítván meg, 1824-ben oda módosittatott, hogy a - természetesen engedély mellett betelepedett lakos, ha a

—

redemptusi jogokat elnyerni akarta: huszonöt frtos vált-

ságu földbirtokot kellett szereznie. A jelzett idszakoktól fogva tehát az oly betelepedettek, kik a meghatározott mennyiségen alól szerez-

tek

földet,

szabályszerüleg

válhatván, neveztethettek

soknak.

Ily

eset

még

földes

i

r r e

de

m

p

t

u-

azonban alig fordult el, mert ha

betelepedett uj lakos földet vett

jedelm

nem

redeniptusokká

:

rendesen nagyobb ter-

birtokot vásárolt.

Ámde még

is

megtörténhet

demptus házas zsellé

volt ez, r-féle

hanem

r e-

csodabogár

a

rületek közgylése törvénytelen határozataikat megsemmisíteni fogja. A minthogy meg is semmisítette, mint fentebb már eladtam, és függelék 12. sz. a. igazoltam.

:

-

141

Jászkim kerületekben ugyan soha nem létezett lípen olyan ez

kérem szépen, mintha nemesi compossesvalaki (risum teneatis)

soratusok kebelében

tokos zsellért, u

r a

emlitene

t

vagy épen

/ s e

1

1

k ö z b

é r-f ö

1

i

d e

rs

!

annak feUüntetésére, hogy a „Jászkun re(lemptio története" szerzje mennyire viszi a tények elVégtÜ

figyelmeztetem a t. olvasót utolsó bekezdésére, és az alatt

ferditését,

jának

müve

64-ik lapolvasható jegy-

zetre.

Müvének

e fejezetében azt állítja

hogy redemptus származott,

lakos mind az, ki redemptus

még ha sei tke

és igy birtoktalanok lettek

Azután pedig a

hogy

Kelemen Kajetán

fold

szüléktl

birtokaikat

eladták,

is.

fejezet végére szépen

oda függeszti,

„azt pedig a karczagi és kisújszállási perekben

beismerte lakosság

az

alperes

hogy a redemptus

birtokosság,

szabad és

átaljában

is

ingyenes

használatában

^olt a közös legelnek."

Nehogy tehát bor

olvasót

igen

is

e rabulustikus

meg

vezessen,

félre

beismerte ezt az alperes

birtokosság

aldvor

fogás valamely jámkell

polgármester

még megidézve sem

zony a redemptus és irredemptus

jegveznem, hogy

volt.)

(mert a

ámde

osztályt egészen

bi-

más-

kép characterisálta, mint Kelemen Kajetán, jelesen, épen ugy, mint én azt e

A

kisújszállási

müvemben perben

honnan Kelemen K. idézetét

tettem.

az

ellenirat

24-ik

veszi, ez olvasható

lapján,

—

142

—

„Hogy

felperesek közül mindazok, kik a kisújszállási Összes határban és annak bármely részén egyénileg kiosztott földnek tényleges birtokosai,

többi

redemptus társaikkal nemcsak a

közös legelt használták,

hanem minden, bár

ideiglenes

földosztályoknál, az osztás alá vont területekbl

ptiojok arányában ved,^

kétséget

sem szen-

sat.

Sem

a polgármester, sem

redemptus K. a

az

részesültek,

redem-

nevezet

én

nem értünk

oly egyént, a

alatt,

redemptus házas zsellér

csak a jászkunok sui glóriám

elrettentésére,

megteremtett:

határozottan

tehát a

mint Kelemen nevezetben nem-

sed etiam ad majorom

hanem értünk egyenesen

és

jászkun földbirtokost.

Annyiszor elfordult azonban már e definitio jelen

müvemben,

hogy

arról

ezúttal

többet

mondanom

fe-

lesleges.

Amidn

ama megvont

azonban

sorokat, melyeket

Kelemen K. elleniratomból vett idézetébl eltüntetni jójogaikba visszahelyeztem nak látott, ezúttal

si

nem mulaszthatom

el

figyelmeztetni a „Jászkun

redem-

mikép az értelem zavarás czéljából megcsonkítva adott ilynem közlemények komoly törtéptio törnénete" iróját,

nészhez teljességgel

nem

illenek!

VII.

A

kisebb

megyei

haszonvételekrl és a

kir.

módjáról

községi kiadások fedezeti

s

Jászkun

a

kerületekben.

A

kisebb

kir.

mi-

haszonvételekrl (jura regalia

müvemben, szükség teminden a közlegelt és

nora) eddig emlitéstsem tettem

hát kijelentenem, hogy

midn

közös haszonvételeket

tkeföldek

a

lékainak mondottam, ez utóbbiak alatt rályi kisebb

regálékat

—

haszonvételeket

értettem

járuki-

szerint

—

közszólam

a

is.

Igenis,

mert ezen jogok országszerte a földbirtok-

hoz köt tetvek és a jászkunok részére adományozott kiváltság levél a beneficia

—

közös

haszonvételek

nevezetben ezeket

Ezek adományozása teljesitéséhez volt kötve,

is

a

is

—

kir,

commuuia

bent foglalja.

sine

qua

non

feltétel

ezen feltételeket pedig,

láttuk, a földbirtokosok teljesítvén,

már csak

ez

mint oknál

— fogva

is

szinte az actualis földbirtok járulékainak

lenni a regáléknak

Mieltt által

-

144

is.

azonban a regálékról

indokolt nézetemet

közbejött viszon3ok

eladnám, szükségesnek

röviden ismertetjii a Jászkunságban

redemptiora közvetlen

látom kor-

eltti

1849.

szakban a közszükségek fedezésének módozatait.

A

kell

.

.

idszakban

következett

jegyzkönyvek áttekintése közben akadtam nyomára annak, mikép a jászkunok a redemptio korában oda is törekedtek, hogy kelt jászkun kerületi

több

és

községi

a nemesi rendhez hasonlóan adómentességet

vindicálja-

nak magoknak. Voltak e régibb idkben adómentesek, vagy e

kérdést vizsgálatom

szabadalmi leveleiket

nem

tárgyává

meg sem

tettem,

nem? régibb

tekintettem, mert

ezek

feladatom körén tul estek.

szemembe

Ezen véletlen

protocollatiokból

ötlött

sök

bi-

mikép

az

tehát csak azt következtetem, hogy a jászkun

zony

nem örömest

fizették az adót.

Innen eredhetett az az önkormányzati,

—

eljárási

mód,

kerületi és községi

kiadásaik

fede-

sem hajtották be közvagyonok jve-

zetére évenkint szükségelt költségeket directe az egyes lakosoktól,

hanem

delmeztetése utján gondoskodtak a fedezésrl.

Hogy

a redemptio idejében felmerült különkerületi

és községi építkezési költségeket arról

már

szóllottam

müvem

Mieltt azonban az vázolnám, elre

kell

évi

mikép

fedezték,

—

V-dik szakaszában. kiadások fedezeti

bocsátanom, hogy az

s

módját

jászkunok

—

—

145

már a redwiptio korában elkülönitették

a központi

ki-

adásokat a járási kiadásoktól.

A

központi kiadáhjok, niiiul

~

helték, a járásiak rületiek

—

itteni

három kerületet

nevezet szerint

ter-

ke-

kíllön

pedig mindenik kerületet, tehát Jász,-Nagy-

és Kiskun kerületeket kölün-külön.

redemptio

a

így történt ez

építkezési szükségletek tekintetében

felmerült

idejében is,

mert

mint

a

mindhárom kerületet érdekl építkezési költségek a redemptionalis summával együtt repartialtattak

láttuk a

a helységekre és pusztáikra és ezek a földváltságra zetett összegekkel

fi-

fedeztettek, ellenben a külön kerületi

építkezésekrl mindenik

kerületnek

magának

kellett

gondoskodnia. Elkülönítvén tehát az

s

jászkunok

adásaikat az egyes kerületek kiadásaitól, raikat

is

központi házi

ki-

pénztá-

ekként kezeltették.

Volt közkerületi házi pénztáruk, (cassa generális) és különkerületi házi

pénztáruk,

domestica do-

(cassa

mestica particularis.)

Amabba mindhárom az utóbbiba

kerületi költségek folytak be,

pedig az egyes kerületeket illetk, és ezek

mindenik kerületre nézve külön számoltattak el. jászkunokat tehát méltán megillette a Az

s

p r u d e n

t

e s

a c

c

í

r c

u

ms

p e c ti ezimzet,

mert

ime a közszükségek fedezete tekintetében már 1745-beii behozták azt a módozatot, mely az gyéire nézve csak

a

ország

köztörvényhatóságok

többi

me-

rendezésérl

közelebb alkotott törvényben állapíttatott meg.

A

közkerületí házi pénztár kiadásai fedezetéül

10

a

— nwudhárom

ges

11

r,

— pók

közösen illet

ktM'ületet

puszták jövedelmei szolgáltak, a kdlön

tár szükségletei i)edig

p]

pénz-

mindenik

közíiiiségek

a

ni é r-

liázi

redemptio arányában

kerület községeire kivettettek és cialis cassáiból

és

a.,

benefi-

fedeztettek.

szerint tehát

kerületekben kivetve

semminem nem

házi adó a

Jászkun-

volt.

Ide vonatkozik az 1751-ben kiadott

kir.

regulatio

14-dik artikulusa. melyben a házi adó kivetése csak az esetben engedtetik meg, ha a dusból fedezhetk

nem

közszükségek más

fun-

volnának.*)

Most tekintsünk a községekre és nézzük mi ezeknek jövedelmi forrása, és mi

féle,

s

volt

kiket

illet

fundusból keletkezett az.

A

községek bevételi forrása volt a kisebb királyi

haszonvételek

—

regálék,

—

és

közös

a

legelkbl

közgazdálkodásra kiszakasztott területek jövedelme. Királyi kisebb

haszonvételek

törvényszerint a bor és hus mérés

pénz szedésének jogát, (jus

értem

köz-

a vásári

hely-

alatt

—

s

educilli, macelli, et jus

nun-

dinarum.)

Mindezen jogok

köztörvényszerint a földbirtokhoz

köttevték, és mint fentebb jeleztem a Jászkun kerületek-

Ez bekövetkezett késbb

a köz házi pénztárra puszták jöveés nézve, a midn a delme a központi kiadások fedezetére elégtelen lett, ugyhiszem ekkor alakittatott a közmajorkodö pénztár, *)

páka

mérges

—

mely a pákai felügyel kezelése alatt állott. Azonban nem állitom, mert utána nem néztem, miután feladatom körén tul esett. ezt határozottan

:

ben

1^7

képezték azok; de a

a földbirtokosok tulajdonát

is

földbirtokosok tulajdonát képezte a közös területbl köz-

gazdálkodásra kiszakasztott rész

is.

Ez pedig nem volt csekélység, mert mint biztos tudomásom van arról, Madarason, Karczagon, st Kunhegyesen is körtll bell megütötte a kétezer holdat.

A

községek közjövedelmi forrása tehát a

földbir-

tokosok tulajdonából származott.

De nem

is

mint

nevezték a községeket másképen

birtokos közönség,

kisújszállási

vagy a

nagykunok közönsége,

a

értvén alatta

bir-

tokosok egyetemét.

A tak,

pénztár pedig, melybe ezen jövedelmek befoly-

beneficialis cassának

neveztetett, mint

a melybe a földbirtokosokat illet közjövedelmek

foly-

tak be.*)

Ez a pénztár

kiadásait, közlegelökön, pusztákon sek, pusztabiró házak, itató

tására, pusztabiró és

beszerzésére,

közös

fedezte a földbirtokosság

vagy

rök

szükséges

ki-

építkezé-

kutak építésére és

fentan-

ménlovak

és bikák

fizetésére,

nevelésére

sat.

sat.

tett

kiadá*

sokat.

De

ez

a

pénztár

fedezte

a

községi

hivatal-

Méltán mondtam tehát fentebb, hogy oly községekben, hol az egyes redemptorok által földváltságba *)

összegek a helységre és pusztáira rovott összes redemptionalis summát nem fedezték egészen, és a hiányzó részt a redemptorok kölcsönpénzbl fizették meg ezen kölcsönpénzt jogosulva voltak a beneficialis cassából

fizetett

is

megtériteni, illetve törleszteni.

10*

— '

nokok sait,

szolgák

és

st

148

fizetéseit,

szóval a' köiség

inint inár enilitettem a külön liázi

szükségleteit

a mint azok a

is,

kiadá-

pénztárak

községekre

ledemptio

arányában repartialtattak. Nehi terheltetett tehát a Jászkun kerületek egyetlen lakosa

is

sem

az epochalis 1849-dik év eltt,

rületi háziadöval,

sem községi

ke-

pótlékkal.

Mindez a földbirtokosság vagyona jövedelmébl

fe-

fedeztetett.

Mennyiben járultak az irredemptusok ezen vagyon jövedelmeztetéséhez, azt mindjárt

megmondani

fogom,

de elbb kevés türelmet kérek

digi

Az 1849-dik évre következett korszakban az adrendszer, ugy közigazgatás, mint ennek költségei

fedezése és adózási tekintetben

nak vettetvén

is,

gyökeres

Jás/.kun kerületekben

alá, a

átalakításis

megvál-

toztatott az addig folytatott rendszer.

ges

nem

A Jászkun még néhány az

kerületek közös pusztái páka és évig közösben kezeltettek ugyan,

1850-es évek második felében, már a

közönségek között felosztattak, több illetményeiket

mér-

már

el

is

község

adták és árából

ha-

birtokos birtokosai

közelebb

vi-

déken szereztek birtokot.

De

a községben a közöslegelból közgazdálkodásra

kihasított területek

közgazdálkodás

alól

is

a községek földbirtokosai által a

elvonattak és

birtokaránylag

ki-

osztattak.

A

regálék azonban hagyattak a községi

kezelése alatt

—

és

elöljárók

ezeknek jövedelme képezi azóta

a

— megsznt

—

149

helyébe

cassák

beneficialis

városi,

állított

vagy községi pénztárak bevételét. községek rendezésérl szólló ezt a találta így 1871. XVIIÍ.

és

ez.

t.

véleményem

egyéni

szerint

törvényczikk 104 §-a értelmében a regálék ügyét most

hanem azok jövedelme marad

bolygatni

nem

vábbra

a községek jövedelmi

is

lehet,

már to-

Annyival

forrása.

e

in-

kább pedig, mert mint tndjuk, országos vezérférfiaink tendentiája oda irányul, hogy a regálék jövedelme, ilruház-

községekre

a

letve tulajdonjoga, országszerte tassék.

Igaz ugyan, hogy azért váltságot kell

nek

fizetniök,

ámde mivel ezen az,

min-

váltság a község

—

hogy nem valami ami a korcsmák váltságából jász-

den lakosára rovandó, látni való,

nagy összeg lenne

község-

a

kun községekben az irredemptus

—

—

birtoktalan

la-

kosságra esnék.

Megvagyok tehát gyzdve, hogy

a jászkun

gadtabb és értelmesebb birtokosok jogaiknak lásáért

nem fognak

Hiszen eddig lat alatt és

azt

seik

csorbu-

e

bu-k()rságba esni. is

k

hagyták azt községi

ime most épen a puszta keresk

által

hig-

redimált, de

már

rég

hasznászeretnék

eladott

földnek

megfelel váltsági összeg arányában megosztatni.

És

itt

íigyelembe kell ajánlanom a „Jászkun

re-

demptio története" érdemes Írójának, hogyha a jászkun bírtokosság értelmesebb és vagyonosebb része, oly

akaratot

táplált

volna a szegénység iránt,

jászkun éretlen és hiszékeny rósz irányzatú

müvében a

néptömeg

36. és 37-dik

mint

rósz

a

közzé

dobott

lapokon

mia-

—

150

-

den legkissebb alap nélkül rágalma/f31ag

ugy az

áltitja,

1849-(lik év végével kétségtelenül kivonta volna a

gálékat a városi elöljáróság kezelése az

re-

ezek

alól,*"niert

is

tulajdonai.

Az absolut kormány pedig ez esetben nagyon pontosan kirovatta volna a községi pcjtadót, a

mi

különö-

sen a szegényebb néposztály terheltetésére történt volna,

mert a tehetsebb földbirtokosok a reájok vetett községi pótadót, a regálé jövedelem ket illet részébl

majd csak kifizették volna, de a szegény birtoktalanoknak saját keresményeikbl kellé vala azt fizetniök.

Ez esetben pedig

kétségtelen,

hogy a

min

sok

-

dénféle adózás által annyira kimerülnek vala, hogy most

azelnyomott és jogaiból kivetkztetett nép jólétéért töpreng*) ügyvédjöknek, a fejenkint 3 frt a „Redemptio története" Írójának, mint

50 krból

álló

honorárium elleget nem lettek volna ké-

pesek lefizetni a circa 2000

Nem ptus

fbl

álló felperesek.

kell hát azokat az áldott jó

jászkun

redem-

magyar embereket alaptalanul rágalmazni mert !

zony a jászkun birtokosok csupán egyetlen

Ínséges

alatt is százszor több jót tettek a szegénységgel,

bi-

év

mint

honunk alapítása óta a „Redemptio története" Írójának egész pereputyja.

Kitnik

de kitnik a

járásból,

^)

ez magából a fentebb vázolt adózási

beneficialis cassák számadásaiból,

„Jászkun redemptio története"

bekezdés.

el-

233.

lap

2-ik

!

—

—

151

mert 1849-ik év eltt köz-inségek idején

rendszeresen

több száz elesett család nyerte abból élelmezését

De azóta

is,

melyrl

rintos kölcsön,

vében

is

például Karczagon az a 110 ezer

ön

is

a persorán, vagy

1863

emlékezik, szinte az

— 1864-dik

inség idején, annak enyhitésére vétetett

köny-

évi köz-

és

fel,

fo-

most

törlesztik, kik egyetlen fillér tsem láttak abból. ..

a z

k a b

i

r

k

t

s

k

i

s

.

De

a dologra.

Fentebb Ígértem, hogy megmondom azt nyiben járultak az irredemptus lakosok

közgazdálkodására kihasitott

meny-

is,

közönségek

a

jövedelmeztéte-

területek

séliez.

A

közgazdálkodásnál a szántás, vetés, széna

jelzett

kaszállás és gyjtés,

—

ség összes dijj

a termények összehordása a köz-

redemptus és irredemtus

—

lakosai által

mun-

a takarás és nyomtatás pedig részes

nélkül,

kások által

s

teljesíttetett.

Valamenjiyi igás jószággal biró redemptus és

redemptus lakos szakaszokra gezte

a

szántást

és

vetést,

ugy

nap

egy

felosztva,

sszel,

ir-

elvé-

mint

ta-

vasszal.

Az

nap

elvé-

gezte a széna kaszálást, egy arra kitzött napon

pedig

összes kaszafogható

a gyjtést

A

lakosság

egy

is.

földbirtokos lakosság tehát adta a

vedelmét, a földbiitokot és a munkát,

a

regálék

jö-

birtoktalanok

pedig csupán a munkát.

Ezen három négy napi munkával pedig a talan lakosoly

is

azt nyerték,

hogy sem

kerületi

birtok-

házi

— ad(3t,

sem községi

152 --

pí3tlékot

nem

fizettek,

ép

ugy

mint

a birtokosok.

E három négy demptusok senki

napi

munkán

irányában

kivül pedig

az

nem

lekötelezve

egész éven át ott dolgoztak ahol nekiek tetszett fizetésért a

mint

irrc-

voltak

;

és oly

kialkudni tudtak.

mutatkozik tehát a feltn különbség a jászkun irredemptus vagy zsellér nép és az urbáriális zselItt

lérek között.

Az

urbáriális zsellérek évenkint és pedig

zasok 18 a hazátlanok pedig 12 napi munkával

a

há-

tartoz-

tak földes uraiknak.

A volt

megyei házi adót és községi pótlékot

jobbágyokkal együtt fizetniök kellett

;

pedig

mert a

a

ne-

mesi rend nem adózott;

A

házi adóban, megyékben nagy összegeket tettek

ki a deperditák

;

ezek

is

tehát

a volt

jobbágyokra és

zsellérelae sulyosodtak.*]

nemzedék részére pár szóban megmondom, hogy mi a d ep e rd i t a, 1848. eltt a katonaságnak kenyér, széna és zab részletekkel ellátását a törvényhatóságok teljesítették kiszolgáltatván a meg*]

Az

ifjabb

;

rendelt részleteket vagy vállalkozók által; végy ilyenek nem létében magok beszerezték azt. Mindkét esetben pedig a részleteket folyó piaczi árral kellett megfizetniök csak ellenben a hadi kincstár a kiszolgált részletekért

igen csekély árt, a piaczi árnak alig negyedét vagy ötöés dét fizette, illetve utalta a hadiadóba. A kincstári deperdipiaczi ár közötti különbözet neveztetett tehát tának, melyet a megyék házi adóban róttak a misera plebs contribuens terhére.

—

—

153

-

Jászkunságban a deperditáknak

sem

jó

mert ottan a kenyér, széna és zab

volt,

]]ek a

katonaság részére kiszolgáltatása

dásb(')l

történt

;

a

ennek súlyát senki nem

nyoma

formán

részletek-

közgazdálko-

Ks csak

érezte.

annyiban volt kiegyenlitésre szükség, amennyiben község több,

—

egyik

másik kevesebb adagot szolgáltatott ki

mint redemptio arányában reá esett

;

de e kiegyenlítést

a községi elöljárók a lakosság tudta és terheltetése nélkül elintézték.

Az urbarialis

—

zsellérek tebát,

adóval és községi pótlékkal

is

terheltettek,

dokon keresztül földes uraik javára sért részesittettek a közös

kik

megyei bázj

—

teljesített

a

száza-

robotozá-

legel használatában,

birtok

rendezés esetében pedig 8 zsellér egy telek utáni

tségben

ille-

megszüntetvén pedig az urbéii viszonyok

;

földes ur a zselléreknek kihasított földekért teljes

:

a

kár-

pótlást kapott, földteher mentesítési kötvényekben.

A

jászkun irredemptus vagy zsellér lakosok

ben a birtokos osztálynak semmi

ingyenes

ellen-

szolgálatot

nem teljesítettek; mert ama fentebb jelzett 3—4 numkát Önérdekekben azért tették, hogy a megjrei adótól és községi pótlékoktól

A

napi

házi

mentek legyenek.

jászkun irredemptusok vagy zsellérek tehát bir-

tok rendezés alkalmával a közös legelbl, semmit

nyerhetnek kély rész

:

;

s

ha még

is

adatnék nekiek

sem

valami

mi módon kárpótoltatnának a jászkun

cse-

birto-

kos lakosok a zsellérek részére hasítandó legelért?

VIII.

Summázata

az

eddig

eladottaknak

az

és

aránykulcs. ÖszletezzUk az eddig mondottakat.

A

fentebbi czikkekben

ria Terézia

—

telekhez

constatálva van, hogy

Má-

királyn kiváltság levele mellzlietlen feltéconditio sine qua non - kötötte a jászku-

noknak adományozott mentességeket, eljogokat, haszonvételeket, a helységek és puszták használatát. Ezen jogok és haszonvételek tehát azon jászkunokat

illették?

kik a feltételeknek eleget tettek.

Constatálva van, hogy a sine qua non feltételeknek a jászkun

községek

redemptio

idejében

Ezeket vétel

;

illette

a

azon földet

lakosai tettek eleget, kik a

szereztek

vagy

redimáltak.

tehát minden kiváltságos jog és haszon-

helységek és puszták

illetve tulajdon joga.

ellenben kik földet

határainak

használata,

Ezek neveztettek redemptusoknak,

nem

szereztek

ir redemptusoknak.

—

van, hogy

Constatálva a megváltás seinek

idejében

akkori és

j

—

b e

ö v e n d

a kir. kiváltság

levél

nem

jászkunoknak és azok örökö-

elt

maradékaiknak,

s

—

155

1

hanem i

a Jászkun

kerületek

lakosainak

atlomá-

nyozza a kiváltságos jogokat és haszonvételeket

mibl

;

pedig következik, hogy azon kiváltságos jogok és haszonvételek

késbb

beköltözött lakos által

is

elsajátíthatók

voltak.

Constatálva van, hogy ez szerzése zatlan,

által

—

történhetett,

késbb

megszerzése

állal

pedig

az elsajátítás földbirtok

mert elbb ugyan határo-

bizonyos

menny iségtl tke

ugy azok a lakosok, kiknek

mint a késbb bekiltözöttek

redimált,

is

föhl

se nem

a redemptusi

jogokat megszerezhették. Constatálva

demptusok

—

tulajdonaikat;

a

hogy a közlegelket csak a rehasználhatták, mint földbirtokosok van,

—

ellenben

az

irredemptusok

nek — ha a közlegeln jószágot umot — földbért fizettek.

—

tartottak, attól terragi-

Constatálva van, hogy a közös területeken és

nád

nyilasok

osztattak,

tóke.

vagy tanya földjeik arányá-

ban; a közös területbl eszközölt nagyobb is

pedig kivétel nélkül szinte csak

és szinte

tke

földjeik

kaszál(')

redemptusoknak

rendszeresen csak a

még pedig

földetle-

a

arányában

pedig tekintet nélkül arra, hogy

tke

osztályokban

redemptus lakosok részesítettek földjeiket

;

még-

seiktl

vagy pedig másoktól szerezték. Háztelek, vagy szllföld után, sem legeltetési jog, sem pedig ka-

öröklötték-e,

száló vagy nádnyilas soha

nem

adatott,

st

a

földetlü

•

— ember szlljo után

terragiuniot,

pedig füst pénzt volt köteles Constatálva

—

156

vagy

háza után

földbért,

fizetni.

van tehát, hogy a jászkun

községek-

ben minden jogok és haszonvételek a földbirtokhoz tak

kötve,

még

vol-

pedig a töke, vagy tanya földek birto-

kához. Minélfogva a közös legel

a tökeföldek járu-

sat.

lékát képezi, annyira, hogy a ki eladta töke földjét, el-

adta

azzal együtt a közös legelkben, és minden közös

haszonvételekben

lév

Constatálva

járulékos jussát

hogy

van,

is.

ezen több, mint százados

XXX.

gyakorlatnak betetzését képezi az 1840.

t.

ez.

3.

mely szerint tagositás,

illetve arányosítás kulcsául

szolgál kinek-kinek mostani

birtoka váltságának meny-

§-sa,

nyisége,

szöveg

latin

possessorio

szerint

correspondentis

:

actuali unius

cujusvis

summae

redemptionalis

quantitaSi

És mert a jászkun

Vl-ik statútum

nálatra

kiosztott földbirtokhoz

XXX.

hasz-

kötötte,

átháramlanak az

birtokosra: ezen tény körülmény által is,

és mentes-

haszonvételeket az egyéni

ugy, hogy azok a birtokkal együtt

az

§-a által is

ugy az eljogokat

igazolt százados gyakorlat,

ségeket, mint a közös

4.

constatálva

uj

van

hogy az ezen százados gyakorlatra fektetett 1840. t.

ez.

3.

a

§-sában,

—

mostani birtok — semmi

mint

az

egyéni magán használat alatt álló töke földbirtokot

le-

actuale

possessorium

het és kell érteni,

alatt

annyival inkább, mert országos tör-

vényeinkben hol egyszeren fordul el, azon tetni,

mást,

birtok

— possessorium —

mindenkor csak földbirtok szokott

ér-

— n j

á

s z

s t

a

á

t

k u n k e

V a

1

r tll e

t

157

—

van

e

b

i

i

hogy

szerint,

r

t

arány kulcsát képezi a birtoknak megfelel

o k o s

é n

t

v á

1

s

}'

a

á g o k n á

1

föl

d

g e

e

1

á g

t s

s

ö s z-

i

szeg*) Constatálva van az

hogy épen ez ok

is,

közlegelök

vénynél fogva a

és

használhatósága

czéljából

mennyi-

foganatosított folyam szabályozási költségek, a

tke

ben a közös területekre vonatkoznak, a

megfelel redemptionalis kulcs szerint birtokos lakosokra

;

nem különben

vettetnek

behozatala óta minden a közös legelkre szágos és pótadók

községekben a községi tanácsok

az

—

redemptio korától egészen

birtokkönyvek, sági ár,

—

ki

a

rendszer

kirovott

or-

is.

De constatálva van végre által a

földeknek

földadó

a

tör-

—

hogy a jászkun mint els biróságok

is,

napjainkig

vezettettek legyen azok

vezetett

akár

vált-

akár némely községben behozott más mérték

szerinti számítással,

kiosztott

tke

fekvését,

hanem a

—

soha sem az egyéni használatra

földek területi mennyiségét

fentebbi

és

helyrajzi

czikkekben vázolt

százados

gyakorlatnak megfelelleg, egyedül az egyes

birtokosok

képez tke" földek által képviselt aránykultüntetik el mely aránykulcs tehát épen ugy vo-

tulajdonát csot

;

natkozik a

tke

földekre mint a közös területekre.

Következik pedig ebbl, hogy a jászkun ságoknál az aránykulcs

*)

ban.

Errl még

nem

nagy

szólni fogok a

fáradsággal

következ

birtokos-

rendbe

szakasz-

— hozható

mert csak a

;

158

—

kíizolebbi birtok változások

lesz-

nek keresztül vieiiílk és nz iránykulí's ezekhez

képest

kiigazitandö

Tisztán kideritve van tehát, hogy a jászkun

tokviszonyok a jászkunok részére

tett

1840.

XXX.

t.

—

;

gyakorlatra

az ezen

s

§-án

3.

ez.

annak szellemében és hogy több mint

;

és törvényes elvek szerint fejldtek

százados gyakorlaton,

adományo-

1745-ben

zott kir. kiváltság levélbl eredtek

bir-

fekte-

mint megdönthetetlen

jogalapon nyugosznak.

Ama

százados gyakorlatra fektetett és

tényleges birtok állapot alapzatát

alaki részében,

czikkely

dozatokra

nézve

ugyan, ámde

korszertl

tev

eljárási

változtatásokat

meg

s

ez által

tokosok tulajdon jogát biztositja,

—-

jászkun

XXX.

1840.

tehát az

anyagi része, —

aránykulcsot határozza

a

mó-

szenvedhet

a mely

t.

i,

az actualis

kell,

t.

hogy

az bir-

rendü-

Ez anyagi rész épen oly „noli me tangere" mint bármely más hazai birtok viszonyokat rendez országos törvényeink. letlen fentartassék.

A

tulajdon biztosítására alkotott törvények gyöke-

res felforgatása jog államban

megtörténnék

:

az ország eo

meg nem történhet s ha ipso megsznnék jogállam ;

lenni.

Az 1840. XXX.

t.

ez.

megalkotásával

jászkun tényleges birtok viszonyokon, legalább

jászkun család létele függ.

E

törvény

aegise

annak tudatában, hogy a közös legelk és

consolidált

40 ezer alatt

minden

és

ke-

—

159

—

zös haszonvételek az egyéni használatra

földek járulékai, szerzett

—

az ujahh korban

sok

magas áron tekintélyes jászkun

töke

kiosztott

család

száz

Az

birtokot.

os

redemptorok utódai között is pedig a redeniptio korától jöttek lefolyt 130 év alatt számtalan birtok változások létre

;

tekintélyes birtokú redemptus

csapás vagy

könnyelm

élet

mód

lyedtek, birtokaikat eladogatták

;

családok

véletlen

következtében

középszer

elsü-

vagy épen

aprócska birtokosok felemelkedtek, tekintélyes

birtoko-

sokká lettek; annak tudatában, hogy az egyéni

haszná-

latra kiosztott töke földbirtok megszerzésével,

a

használat alatt álló területek aránylagos része

is

közös

mmt

felcsigázott árakon*) nagy szorgalommal szereztek földbirtokokat. Ezeknek tehát nem megsemmisítésére, hanem megvédésére vannak

járulék átszármazik a vevre,

hivatva a törvény és ennek kezeli

A

!

tulajdonjog biztosítására alkotott

ilynem

vények felforgatása átalános elszegényedést és ez által tönkre tevén az adó képességet,

anyagi érdekeit

s

az állani existentiáját

idézne a

tör-

el

nemzet

alapjaiban

tá-

madná meg. *) A jászkun birtokos közönségekben egy hold föld ára évszázad óta két st három annyi is volt mint valamely kun községhez bármily közel es szomszéd megyei pusztai birtokon. Napjainkban is, mig a szomszéd pusztákon 80 100 frton veszik a kunok holdját a szinte jó minség földeknek, addig a kunsági birtok holdja 200—250 st 300 frt is van. A minek f oka természetesen az volt és most is az, mert a kunsági birtoknak a közös legelben és más közös terletekben még legalább egyszer annyi vagy több járuléka is van.

—

Ily törvény felforgatása

vényhozásról

het

sem tételezhet

st korunk

is

még kevésbé s

tör-

tételez-

annak

orgá-

tudomcinyos színvonalán álló

kormányról sem. De ha még

igen

;

alkotmányos

pedig parlamentáris kormányról

fel

numairól, lut

föl

tehát

is

abso-

feltételezni akarjuk:

megtörténhetnék az egyedül communisticus

radalmi féktelenség vad tombolása és rémuralma

for-

alatt

:

IX.

A

perek-

karczagi és kisújszállási arányosítás!

rl

s ezekkel

kapcsolatban az aránykulcsról.

Ki eddigi eladásomat

vagy

és a szövegben,

gelékben közlött okiratokat figyelemmel

nézve felesleges minden további

vita,

elolvasta,

mert

arra

kétségtele-

nül felismernie kellett a jászkun viszonyokat nyira,

füg-

már any-

mikép tudni fogja 1-ször azt, hogy minden jászkun

a

re-

demptiokor hozzá csatolt pusztákkal összesittetvén,

egy

helység

közös határba, vagy territóriumba olvadt össze. 2-szor tudni fogja azt, hogy a helységek és pusztáira kivetett összes redemptionalis

summát

a redemptio

idejében fölfogott és redeinptioba tett ajánlataikhoz képest, a

redemptoroknak

kellett befizetni,

kiosztott

szántó

földek

után

vagy más szóval az egyéni használatra

kiosztott szántó földekkel együtt a közösben hagyott te-

rületeket

is

megváltani. Tudni fogja

annálfogva,

hogy 11

— ezen szántó

—

—

tke, vagy tanya

fizetvén le az egész határ

még pedig

ptiot,

—

ir>2

földek tulajdonosai

complexumára kivetett redemarányában,

töke földeik

ezek

lettek

ugyanazon arány szerint ugy a közösterUleteknek, mint az egyéni használatra

kiosztott

összesített határ egész

coniplexumának tulajdonosai.

S-Sfor, tudni fogja azt

tényénél fogva

minden

földeknek,

szóval

hogy a megváltás

is,

közös haszonvételek a

tke

tke

földdel együtt birtokosról az uj birtokosra

mint

és

ezen

szántó,

vagy

földek járulékai lettek

az

ilyenek,

a

átszál-

lottak.

4-szer, tudni fogja annálfogva azt

hogy a Jász-

is,

complexumára mint ama szántó

kunságban, a helységek összesített határ nézve aránykulcs semmi más

—

tke, vagy tanya

föld,

nem

lehet,

illetve az

fekv

abban

vált-

sági összeg, tekintet nélkül arra, hogy az összesített ha-

tárnak melyik részén fekszik a

tke

melyik

föld és

ré-

szén fekszik a közös használat alatti terület. 5-ször, tudni fogja végre azt

is,

négy pontban mondottak tekintetében ségekben eltérés nincs és nem lehet,

nem

alkottatott volna

meg

az

1840.

hogy a

—

az

elbbi

jászkun

mert

XXX.

t.

melyszerint aránykulcsát képezi kinek kinek

köz-

különben ez.

m

3.

§-a,

os tani

birtoka váltságának mennyisége és tudni mostani birtok alatt, fogja még azt is, hogy a csak az egyéni használatra kiosztott föld

földbirtok, a

tke

értend.

Fkérdés

levén pedig arányositási perben a

kérdése, miután ez a fentebbi öt pont érteimbén e

elzrészében eldöntve

van, azért

kulcs raü

mondám, hogy müvem

—

—

163

figyelmes olvcasójára nézve, minden további

vita

feles-

leges.

Ámde, mert Kelemen Kajetán a karczagi

és

újszállási aranyosit ási perekben, a redimálás

vitelére vonatkozó

röviden

ezért

ket

különlegességeket

ismertetem

ezen

vél

Kis-

kereszt íilfelfedezni,"')

arányositási

pere-

is.

Meg

kell

azonban jegyeznem, hogy e perek ismer-

tetésénél a mellékes kérdésekre, jelesen arra,

jászkun

nálatbeli arányositási perben

kiket

illet

—

a perel hetség

folyamatba tett karczagi

actoratus

és

hogy hasz-

birtokosságoknál ;

—

kisújszállási

és

hogy

arányositási

két per, valóban arányositási per-e, vagy pedig

si

vak visszaszerzése (ad redintegrationem bonorum corum) irányzott kereset kereset, váljon használat,

;

vagy jogbeli

perek categoriájába tartozik-e az

;

használat alatt áló területeket telek-

aviti-

arányositási

valamint a

perre nézve, azon kérdésre, miszerint a

czagi hitel-

ja-

ha csakugyan arányositási

és

—

a

karczagi

magokban

jegyzkönyvekben,

karczagi

közös

foglaló

minden

kar-

birtokos

eljáráKiválólag megbélyegzi Kelemen Kajetán sát a „Jászkun redemptio története" megírásában az, hogy Karczag és Kisújszállás városokban általa alaptalanul következtetésekre képzelt ezen különlegességekbl vont fekteti egész „Jászkun redemptio történelmét", a nélkül, hogy akár a kerületi, akár a többi községi levéltárakban legkissebb nyomozást is tett volna! No de hiés szen irt is oly történetet, melyhez fogható, képtelen került ki sajtó valótlan állitások tekintetében, alig *)

alól!

-

-

161

neve az öt illet arány kitftntetésével már

rendszeresen

bejegyezve lévén, lehet-e helye Karczagon

árányositási

pernek, vagy pedig azoknak, kik e telekkOnyvileg kittln-

megelégedve nincsenek és a közös hasz-

tetett aránynyal

nálatot megszüntetni igazitási,

resettel

—

illetve

is

közösség inegszdntetése

kell és lehet biróság

ki

nem

ki-

ke-

iránti

mondom,

eltt felépniök?

mindezen mellékes kérdésekre itten

st mellzöm

telekkönyvi

akarják, csak

terjeszkedem;

az arányosítás megengedhet ségének

kér-

mert mindezek a nagy közönséget alig érdekczimében kitzött czélra nem volik, sem pedig müvem natkoznak ós bármikép döntessenek is el az eljáró kir. dését

is,

törvényszékek

által,

nem

a tnlajdonjogot

érintik.

Ismertetem tehát egyedül az arányosítás kulcsának

Kelemen Kajet annak a „Jászkun ben"

e

tekintetben

eladott

kimutatom

közben

a perekben vitatott kérdését és e

redemptio nézetei

történeté-

tarthatatlan-

ságát.

A dés

vélek

az,

karczagi arányositási perben különösen két kér-

mit

az

olvasóval

ismertetni

szükségesnek

:

Egyik

az,

miszerint azt állítja

Kelemen

Kajetán,

mintha a redemptio idejében egyéni haszrálatra felfogott nevezi rud földek, mert 20 öles szántóföldek, (mint rúddal osztattak)

nem együtt

közös használat alatt

külön váltatott volna

váltattak

hagyott

meg

volna

határrészekkel,

meg

a

hnnem

a szántó föld és külön a kö-

zös terület, annál fogva a szántó, vagy

tke

földek,

il-

— letvo az ezekben

fekv

165

— aranykulcsát

váltsági Összeg, az

nem képezhetnék. Másik pedig az, hogy késbb a katholikusoknak betelepítése országos kormányszék rendeletével történt korszakában, ezeknek és több régibb redemptor lakosok-

közösbl redemptionalis áron eladott nem tekinthetk ugy, mint redemptionalis földek

földek,

a redemptio idejében megváltott vud földek után

adat-

nak

is

nék

is

a

után azt adni nem lehetne,

Ami már

stb.

az elbbi kérdést

t.

i.

azt

illeti,

Karczagon a redemptio idejében az egyéni felfogott földek

nem

területekkel,

zös

egytltt váltattak volna

e

utóbbiak

közösterületbl, az

valami illetség a

tekintetben

na;L:y

vezette

t

mintha

h.sználatra

meg

a

kö-

tévedésben van

Kelemen Kajetán, ha ugyan nem a rósz akarat reségvágy

ha

és

és nye-

e balmagyarázatra.

Balmagyarázata pedig onnan ered, mert mint már fentebb

is

birtokkönyvnek,

lét

manuá-

emlitém a karczagi 1745-diki perceptori

—

fundi libernek

—

tekinti és ab-

ból származtatja nevetséges okoskodását.

Mondtam ugyanis

e

mü

Il-ik

czikkében, hogy

a

„Jászkun redemptio története'* 30. és 31. lapjain felmutatott rovatos táblázatok,

hanem

nem

telekkönyvi

az ITlö.G-iki perceptori

letlen részletes és a felmutatott

kézi

kivonatok,

könyvnek

néhány sorban

tökéis

csak

kiollózott másolatai.

De megmondtam

azt

is,

hogy ugyancsak a „Jászkun

redemptio története" 32-ik lapján közlött rovatos táblázat,

de

noha Karczag város 1-s

nem maga

a telekkönyv,

telekkönyvének

hanem

annak

kivonata,

csak

lapsor

166 szerinti indexe

els zit

melynek

rovatából,

gi n a

az az

e,

mi kitnik magának

;

1

a p

felirata

s z á ni.

a telekkönyv illet

a

közleménynek

numerus

ez:

Index tehát

p a-

mely iga-

ez,

a hol az indexben meg-

la])jaira,

nevezett birtokos neve és birtok állása feljegyezve

van.

Kelemen Kajetán tehát Karczagon még csak tokkönyvet sem látott, ennek csak indexét kapta

bir-

másolatban

liber

Annyit pedig csak tudnia szertl

telekkönyvekben

is,

!

kellene,

;

hogy

minden

hogy

kell

részére legalább egy lap nyittassék

tessenek

;

régibb-

birtokos

melyen birtok

ennek változása chronologicus rendben

lása és

után

melyre aztán két évi tanálmányozás

;

hogy a bizony fundi

reáfogta,

meg

bevezet-

a Jászkunságon kezdettl fogva ilyenek

lekkönyvek.

.

ál-

a te-

.

De menjdnk

vissza

1745-ki

az

perceptori

kézi

könyvre.

Annak

két részét mutatta

fel

könyvében Kelemen

Kajetán, pedig négy része van.

Az 1-s nek 30-ik

rész az,

lapi

melybl

közleményét

és

mely

összegeket melyeket a redemptorok

ságba megajánlottak

;

müvé-

történelmi

vette

eltünteti

1745-ben

vagy mint Karczagon

azon

földvált-

kifejezték

:

magokra vállaltak. Ezen els részben minden rovatozott lap ben, tehát a rovatokat keresztül metszleg, 5 ;

mely után

ki ;

—6

részre

minden osztalékban egy redemptor nevével,

van osztva lott összeg

kereszt-

van téve az általa földváltságba megajánaz itt fenraaradt üres térre pedig be van-

iiak

—

167

években

vezetve a inegajáiilott összegbe 1745/i)-ik

tett részletes fizetések

A

;

de tömérdek correctiókkal.

redemptiok az els rovatba

inegajáiilott

a redeini)tor neve után bevezetve, amit pedig K. egészen ílresen hagyott

;

közleménye

Kelemen annyira

tehát

ugyan

hogy abböl az eredetire

tökéletlen,

vannak

sem

senki

ismerne.

Ama már

perceptori

nemcsak a

kézi könyv ez

osztályában

1-sö

van

bevezetésében

részletes fizetések

summák

temérdek correctio, ha nem a megajánlott

is

sok helyen igazítva vannak. Valószinü, hogy akinek

nem

szen befizetni a megajánlott

tehetségében egé-

volt

—

siimmát

statútum 4 ik §-ában mondva van

-

föld aránylagos része elvétetett

másnak

és

att(')l

demptionalis summája aztán éhez képest

De is

az

is

földje

a

Vl-ik

felfogott

adatott,

re-

kiigazittatott.

megtörténhetett, hogy aki befizetni tudta

földjére esett redemptionalis

okon

mint a

summáját, egy vagy más

egy részét eladta vagy másra, például gyer-

mekeire ruházta és ezen eladott rész summájából leszámittatott

s

a perceptoii kézikönyv ahoz

képest kiigazit-

tatott.

A

percei)tori kézi

könyv tehát els

részében

tünteti a föld vált Ságba megajánlott összegeket,

a

ki-

köz-

vetlen ezek alá bejegyzett részletes fizetésekkel.

A teljes

második rész pedig már az

els

résznek tisztázása volna, melybe a

dek 20

öles rud

számra bevezet vék

és

correctiokkal felfogott

utáuna

kitéve

van az a summa, mely a megajánlott összegekbl a

demptorok

által az

els

rész

szerint

föl-

részletekben

re-

az

—

16S

—

1745/6-ik évben összesen beíizettettclt két évi befizetés,

nem pedig mind

által megajánltatott és

által,

tehát csakis

egészen 10 éven át

;

e

mi a redemptorok

melynek erejéig a szántásra

fogott földekbl részesittettek

summa

az.

:

mert a megajánlott

fizettetett

a

fel-

f-

redemptorok

a hátralékban maradt összegek kamataival együtt/')

Mondám, hogy a perceptori van, kettt már ismertettem

kézi

*)

könyvnek négy

a 3-ik rész pedig a része porták szUk és lábas jószág conscriptiöját, a 4 ik rész végre az ezekre kivetett költséget tünteti el. E müvem V-ik részében a belstelkekrl értekezvén, mondbevételek a községek és külön ketam, hogy e rületek építkezési és más akkor felmerült költségeit fedezték és a kerületek által redemptioképen kivetett ;

nem

;

573900

frton felül és attól elkülönítve vetettek ki és szedettek be, még pedig leginkább a belstelkek szérüs kertek és az akkoriban ezekhez tartozóknak tekintett szll földek után, Karczagon pedig mint látszik a lábas jószágra is kivetve voltak. A per során ezen összeg után is részt kérne Kelemen K. a közösterületekbl, müve 50-ik lapján is beszél errl mint már föntebb a Vl-ik czikkben emiitettem és ez állításának helytelenségét ki is mutattam most pedig az ottan elmondottakhoz még hozzá kell tennem azt is, mikép csak akkor tnik fel egész valójában Kelemen Kajetán ezen illlitásának képtelensége, ha amaz 1745/6-ki perceptori kézi könyv 4-ik része ahol is circa 200 akkori utolsó lapjait megvizsgáljuk adó fizet igy van bevezetve: „Aggod János mostohája, Kerekes Sámuel szolgája, Ökrös István szolgája, ugyanannál debreczeni marha, Balog Mihálynál rideg legény. Borsos Péter bojtárja sat. sat. és ekképen meg nevezett több mint 200 egyén és több helyen elforduló debreczeni marha után akkor 2—4 frtban kivetett összegek. ;

;

— Nem

mulaszthatom

169

— megjegyezni, mikép ez

el itten

a perceptori kézi könyv kétségtelenül kitünteti,

hogy a

rcdemptio idejében az az eljárás követ tetett, mit

én az

elbbi czikkekhen már többször felemlítettem

mit a

jászkun Vl-ik statut. 4 §-a igazol, miszerint demptionalis

summa

és t.

a

i.

re-

letételére vállalkozott lakosok által

megajánlott váltsági összeg erejéig és

arányában, azok-

nak szántásra

és

földek utáu

felfogott földek adattak

tízei tetett

a helységre és

ezen

szántó

pusztáira

rovott

összes redemptio.

Ezt az eljárást tünteti elö az tori

manuale 1-sö

1745/G-ki

perczep-

és 2-ik része.

Természetes azonban, hogy

megajánlott összegek

a

mig nem a községek redemptorai a redemptionalis summát a hogy változásoknak voltak alávetve,

mindaddig,

tudták összecsinálták és befizették.

A

redemptio idejében történt

ama

kiosztása pedig Karczagon különben

ben hajtatván végre és az akkor fedezett redemptiora

ténvén

be

:

idközben

ez okon osztatták

fel

is

is

még

felfogott

földek

rendetlen

dlk-

ajánlatokkal

sem

több bejelentések

tör-

Karczagon 1703-ban

nem

szedettek ha tehát az e befolyt pénzt is redemptioba kivánja

ren-

adóztatás szerii;t számíttatni Kelemen K., kérdem, hogy kiknek adná a fentebbi nevezetek szerint bevezetett több mint 200 egyén által befizetett 6—800 frt után szerinte járó közlegel óbcli illetséget ? Magából az itt eladottakból is kitnik tehát, hogy az ily adózások semmi kapcsolatban nem voltak és nem is lehettek a redemptioval. is

;

IVO des 308

dlkben

hosszúságú

()1

1-s

és igy készíttetett el ottan az

szántó

a

földeket. ;*)

fundi liber, melynek

indexébl Kelemen K. müve 32-ik lapján 3-ik fundi ber czime alatt néhány sor mutatványt közöl.

Kz

els

fundi

egy lap nyittatott,

li-

minden redemptor részére

liberbe

és e lapon

az

földváltságba

általa

tett fizetés beíratott.

Minden teti

lapnak az els tétele azt a summát

tün-

el, melyet az illet redemptor 1763-ig redemptioba,

vagyis földváltságba fizetett.

Benne

els tételben az az összeg, mely az 1745-iki perceptori manuale els részében megvan

tehát

az

ajánlott redemptioból az akkor

után

még

az 1745

— 46-ik

szántó

földek

évben ama perceptori

napló

felfogott

szerint befizettetett.

De benne van 1745-46-ban,

sbbi

az

hanem

is,

mely

késbl)

fizetések a perceptori

az

ajánlatokból

fizettetett be,

kézi

könyvbe

nem

noha e ké-

már

beje-

gyezve nincsenek.

Benne van sbb, de

az

végre

1764-ik

mind az a summa

évet

ajánltatott és fizettetett ajánltatott és befizettetett

be

megelzleg egyes

is,

mely ké-

földváltságba

redemptorok

pedig azon

summa fedezetére, melyre 1745-ben még nem akadt.

A dlk,

;

hiányzó redem-

ptionális

kozó

által

Yállal-

ez a öles hossza mai nap is 308 meg az 1847-ik évi tagosításkor és az 1851-ik évi földosztásnál is ez alkalmaztatván. *)

liosszuság hagyatván

;

-

— Ezen

—

(1764-iki)

Ha

öszege

fizetések

—

171

képezi

tehát

1-s

az

—

els tételt. lapjainak ezen els tételei össze

fundi liber lapjain az

a fundi liber

adatnak: ki j, hogy Karczagon 17G4-ig redeniptioha vagy földváltsilgba 40,828 frt fizettetett be a redem

akkora Karczagra és kirovót t 41,300 frt redeniptionális summából azonban ez az összeg is, hogy csak hamar be-

ptorok által pusztáira

472

frt

;

fizettetett

hiányzott tehát ínég

;

több redemptorok

által

1-s

fundi liber lapjairól, mert ott ezen

seket

is

az

szinte

kittlnik

:

késbbi

fizeté-

bejegyezve feltaláljuk.

De nem

csak ezen

17()3.

még

végén

hiányzott

472 frt redemptiora, hanem a katholikus lakosoknak felsbbség rendeletébl történt betelepítése után, részint a kath. uj lakosok

egészen 5582

közül tok,

;

frt erejéig

mely ajánlatokra az

Bugyogó tknek

régibb

részint

redemptus

ajánla-

Gergely

úgynevezett

részeken felfogott földek adattak

az

és ille-

egyéni használatra és ezen földek után a jelzett

két összeg egészen befizettetett és igy

demptio 46,882

A

ujabb

tétettek

lakosok

re-

Gergelyen

és

ftra növekedett.

katholikusok betelepítése után a

Bugyogóban

karczagi

a

felfogott földekre

befizetett

karczagi határba mélyen beszögel

5582

frton

Hegyesbor

a

pusztá-

nak Podhraczky féle 3000 holdat tev része szereztetett meg, mint ezt a redemptio keres felperesek is beismerik perirataikban.

De nemcsak

a

Podhraczky

bori pusztának tiibbi része

czagi közös

területhez

is

rész.

lianeni

a hegyes-

zálogba vétetett és a kar-

csatoltatott;

mely

hegyesbori

— már

puszta luai iiapífág

—

172

a karczagi

földbirtokossilg örök

tulajdona. Ají

ekként 46,882 frtra emelkedett

összegbl már a Karczag

és pusztái

redemptionalis

határ

összesített

complexumának redemptioja 41300 frt volt, az ezen felüli 5582 forint pedig a hegyesbori puszta szerzeményi ára, vagy ha ugy tetszik redemptioja. Ez a 46882

frt váltsági

ár tehát

a

részint

re-

demptio idejében, részint késbb, ámde mind egy

kraj-

czárig egyéni használatra kiosztott földek után fizettetett

be

;

mert kitnik az 1764-ki fundi

1-s

fundi liber,

szegre ptor

1

—

hogy minden

5

láncz vagy 10 öl föld volt

Ekkor már 10 öles földmér

öles rudat,

az

forint váltság ösz-

az

redem-

illet

az 1745-ben

birtokában.

mely

liberbl,

20

használt

vagy

lánczczal

pusztán

ölekkel helyettesitették.

A

forint két öl föld felelt

minden

46,882 forint redemptionak tehát, mert

után fizettetett

93765

be,

öl

tke

föld

meg.

És ha azt a fáradságot vesszük magunknak, hogy a karczagi 6 monstrosus kötet fundualis könyvet és

1847-ik évben keresztül

commassatiöra

vitt

mérnöki munkálatokat megvizsgáljuk

mindenkor ez a 93,765

tke

öl

:

az

vonatkozó

hogy Karczagon az

ki fog tnni,

föld volt

arány kulcsa.

Annak megértéséhez pedig nem nös számtani ismeret, ak,:1r

a

46882 váltság

mikép az

.

.

semmi

tökéletesen

akár a 93,765

forint,

maztassék aránykulcsául.

kell

külö-

mindegy, öl

alkal-

.

Azonban az 1851-ik óv sizéu az addig közgazdái-

—

•- T73 kodás alatt

még t.

hozzí'i

2Ü00 hold told a közös területekbl kajx'solt némely részekkel' az, 1840. XXX. állott

czikkbeii

körülírt törvényes eljárás szerint

kos lakosságnak csak az imént jelzett

kalmazása mellett kiosztatván 104,713 folyö

ölre

:

arány

a

kulcs

akkor a 93,765

szaporodott és azóta

birto-

föld

öl

ez

al-

volt

az

arány kulcs.

Az 1864-ik

év])en aztán a karczagi

területek, szintén az

1840.

XXX.

t.

vényes eljárás szerint felosztatni

összes

czikkben elirt tör-

határoztatván*)

tán az összes közös terület a birtokosság

kulcs szerint ejtetett

nem meg az

ártól mentesitett

földek szántásra és

tásra utóbb alkalmasnak

i'éti

Az 1840. XXX.

közös-

találtatott

osztály, de

által :

miufelosz-

arány

ezen

csak a

tiszai

kaszálásra al-

értelmében illetékes kehangzik: 6331 2465. a Jászkun kerület részérói 1863-dik évi november 10. Jászberényben tartott kis gylésen végeztetett. Ezen tiszti tudósítás s ahoz csatolt szavazati jegyzék szerint a legel felosztását kívánók birtoka az azt ellenzkét felülhaladván, a felosztás az 1840. XXX. t. ez. 1. §-a é r t e 1 m é b e n ezennel elr e n del téti k, a kivitel körül támadható kérdések megbirálására és elintézésére nagykun kapitány Kenéz Elek, táblabíró Kacsó Lajos, esküdt Hó István és bir^'0

t.

rületi hatóság határozata

ez.

igy

—

legel

tokos Szilágyi Lajos urakból álló küldöttség ezennel kineveztetik, mirl mind a kinevezettek, mind Karczag város birtokossága értesitendk. Kiadta Elefánty Sándor ker.

jegyz m.

k.

Tehát az egész legel felosztása illetve tása elvolt rendelve.

arányosí-

— kalmas részén vábbra

is

—

174

a ko/üs twületek \bhhi része pedig

;

hagyatván,

közhasználat alAtt

egyéni használatra kiosztott

a

to-

niiíln

az

földek a rendes

hitel

telekkönyvekbe bevezettettek, ugyanakkor a még

közös

használat alatt maradt

telekjegyzkönyvekben

birtokosnak 200

öl

magukban

területeket is

foglaló

az egyenkint, megnevezett föld-

ket megillet

birtokosok neve után, az

ezen aránykulcs szerint

réti

kitüntetve

lett

tke

van

földje

ugyan-

arány ;

például ha

aránya

birtok

:

X

200/104,713. részben vezettetett be.

A

telekkönyvezés körüli eljárás pedig pontosan

telekkönyvi törvény értelmében

Karczagon

tehát

már

eszközöltetett.

megtörtént

a

.

.

az

arányo-

hogy

Karcza-

sítás.

Kitnik a

fentebb elmondottakból,

gon a redemptio tekintetében épen az az eljárás kö vetbirtokos községekben, tetett, mint átaljában a jászkun jeleden":

A

redemptio idejé^)en és

késbb

szántásra felfogott

földek adattak a vállalkozó lakosoknak, az általok megajánlott redemptiohoz mérve, és ezen egyéni használatra felfogott földek

után fizettetett be a városra

táira rovott redemptionalis

pusz-

és

summa.

Tehát az egyéni használatra felfogott földekkel együtt megváltattak a közös területek is, stb És épen tokosságoknál,

azért,

—

—

mint átaljában a

a közös területek

itt

is

jászkun

bir-

tke

föld

a

járulékai.

A

közösterületek aránykulcsa annál fogva

semmi

:

— más nem

összeg,

Vtlltsági

az

mint a töke

lehet,

XXX.

1840.

—

175

föld,

abban fekv

illetve az

ennek kellene lenni még akkor ez.

t.

Anide Kelemen

világosan

nem rendelné

ha

is,

azt.

Kajetán nem igy vélekedik.

Az 1845-diki karczagi perceptori

könyvbl

kézi

nevezetesen annak fentebb ismertetett I-s és Il-dik ré-

els fundi liber indeiébllázkóros visioi közben alkotott magának a redemptio korából három fundi libert. Ugyanis szébl

az

s

Ö részét,

írattak

17()4-ben késztUt

1745

az

— 1746-diki

melybe a

perceptori kézi könyv

megajánlott összegek

föld váltásra

I-s fundi

summák után

egyéni hasz-

nálatra felfogott földek és azokra tett fizetések

els

tatnak, 2-dik fundi libernek, a valódi

be-

melyben

libernek, Il-ik részét pedig,

a megajánlott redemptionalis

I-s

foglal-

fundi

liber

indexét pedig 3-dik fundi libernek álmodja.

És azt mondja nUlve 227-dik

és

228-dik

lapjain

hogy ^ szántó földekre csak a rud földek [percei)tori könyv ll-ik része] után beirt redemptio fizetkézi tetett.

A

szerinte

1-s

3-dik fundi liberbe,

és

1745-ki perceptori kézi könyvnek ajánlatokat

els fundi

magában

foglaló

1-s részébe

indexébe

liber rovatos

tehát

redemptiora

a

a

és

bevezetett

tett

valódi

összegek

pedig a közös tertiletek váltságába fizettettek volna igy mint

müve 228-dik

sorolja,

— Karczag

25G28

-!-

40827

rintot, azaz két

-í-

lapján alól, a

29053

annyinál

fizetett

= is

jegyzetben

vohia

az

és

el-

redemptioba

tehát összesen 95,408 fo-

többet azon 41.300

frtnál,

—

—

17G

melyet [függelék J.szám] a Jászkun kerületek Karczagra és pusztáira összesen reá róttak.

Hát rüllek voltak azok

s

karczagi

"a

kunok,

hogy két annyinál is többet fizettek volna redemptioba, mint a mennyit tlök követeltek ? bizonyára nem hanem valóban tartani lehet attól, mikép az iró jár közel !

az rüléshez, ki rengeteg

tudatlanság

tájékozatlanság,

vagy épen cselvetésbl igy elszámítván magát, ily éretlen és gyermekes észjárásra mutató állításokkal a nagy világ eltt fellépni

nem

átall

!

Megmondtam, hogy az a

Kelemen Kajetán 1-s és második fundilibere perceptori kézi könyv 1745-46-ról fundi libera 3-dik fuudi libere pedig a valódi, 1-s uek csak indexe! tehát fundi libert

vagy

legalább

ugy

még nem

tünteti

fel,

is

látott

mintha

Karczagon

nem

azt

ismerné.

Ismeri biz

!

mert mindezekre már figyelmeztetve

volt a karczagi polgármesterrel

lyamán,

st

tárgyalás

tartott

fo-

a biróság felkéretett, hogy a mennyiben

körülményt vizsgálata tárgyává tenné,

1-s fundi

kézi könyvet és valódi

ama

perceptori

Karczag

libert

e

város

tanácsától berendelvén, csatoltassa a periratokhoz.

Kelemen Kajetán azonban tanulmányait

nem

(?!)

e

ezt figyelembe

körülményre ki nem

saját czéljai kivétele

sem vette ha-

terjesztette,

reményében jobbnak

figyelmeztetést szépen elhallgatni és saját

látta

rjöng

a

eííz-

méit bocsájtani világgá.

No de

azért

lobogtatja!?

az

igazság

(„Jászk. red. tör."

zászlaját 233.

1.

13. sor.)

:

— Nemcsak

177

—

hogy a persorán e tekintetben vett útba igazitásra reá sem hedcritett Kelemen Kajetán, de st annak daczára „Jászkun redcmptio történetében," a 228. és következ lapokon, bizonyítására annak, mintha pedig,

Karczagon az redemptio,

elszámitása

még

ktllön

volna a redemptorok

nyugtákat

E

is

megváltása

czéljából fizettetett

redemptio

által,

szóUó

fizetésrl

közöl.

már annyira

közleményeiben azonban

a sulykot,

több

is

pedig nagyrészben a közös tertüeteknek

földektl

a szántó

szerint kétszeresnél

elvetette

ha szent Themisz eddig nyilt szemmel volna is igazságot, most látva, hogy az

hogy

mérlegelte

felkent egyik papja, mily oc&mányságra vetemedik: szé-

g}'enletében be

Mert

nem

kézzel

világos

!

nem hiven

nemcsak fogható

czélja

mitása

hunyná szemeit

közli a nyugtákat, ha-

hazugsággal

tehát

költött

adatokkal

a

világ

elé elá-'

!

Mert például Szilágyi István szóra

lép a közönség

ezt

mondja

redemptorról szóról-

Kelemen K. történelmi müve 228-ik

lapján

„Szilágyi

István 30 rud

a 2-ik liber fundi

„alatt

„pedig fizetett az

„102 frtot;

és a

1-s

földért

300

szerint

„lágyi István ekkor

frtot

liber fundi szerint

3-ik liber fundiban

már elhalván)

149. tét.

fizetett ;

ezenkívül

157. tét. alatt

ennek utóda

190.

tét.

(Szi-

200

alatt

ezen redemptornak ezen váltság „fizetésrl szólló hatósági nyugtája,

„frtot

:

„(mely a karczagi perben É/o alatt eredetben van becsa„tolva)

pedig nemcsak

h ogy

ezen

b e

f i-

12

1

„z e t é ö y z e

„tí

k

11

k e

V U

i

szinte

t

még

1

forint

„300 „V á

1

t

Ság

a

igazolja,

azt

volt

30

a

li

o

ii

d a

s,

i

r

li

a n c

csak

g y

a

föld

a

1 j

m

ellenben a nyugta szerint azontnl fize-

;

„tett összegek az ujjonnan felvettetett redeniptioba, tehát

a 30 rud

„nem

földéit,

hanem

a határ közösben

„részéért lettek váltságul fizetve

„tának a 300 frton

feltll

„r e d „t

b

i

„Kun

u u

r

a

m

a z

em p t i o b a u

több

fizetett

pontja

rendbeli

összé-

:

t

1

fizetett

29. Rftokat

g n

r e c

s

igy szólván a nyng-

;

hogy Szilágyi ujjonnan f e v e t e t e 1

„gekre vonatkozó egyik „I s t V á

maradt

s c a

u

j

1

p r a e

Anno 1751.

k.

s

e n-

^biró

Péter."

Kelemen K.

eladása

ezen

czagi perben E/^ alatt

nyugtának iga-

eredeti

csatolt

tehát a kar-

szerint

hogy Szilágyi István és ennek utóda a redeniptioba fizetett 300 -{- 102 -i- 190^=592 R. frtot, zolnia kellene azt,

és

—

Kel.

K.

deniptioba 29

—

szerint,

újonnan

az

fel vettetett

frtot.

Lássuk tehát a nyugta hü másolatát

„Mi

ns.

György,

„bó

Nagykun-Kardszagujszállása tanácsa

ns

és

István

„hogy nemz. Szilágyi , fizetett

100 V.

frtot

„perceptorsága alá

„item

7.

;

„1747

20.

;

20;

item ft

és

i

Rh.

11.

y,

h

föbirája Sza-

recognoscáljuk,

Nagy János ur

1746. frt vonás 50;

item 23. Jan 1747.

ft

ft

vonás 17; item 16,

a

ló

vonás 43

g

:

redemptioba meg-

a

1745.

febr.

vonás 50

die 20. aug 1747. flór.

uram

Juiiii

item 27. ft

psentibus

item 26. april 1747.

1747.f. vonás

„jul.

„45

;

aug. 1746.

„vonás 20;

re-

o

;

g y

ára item

f.

die

nevezett

vonás 1.

dec nzts.

:

— m

„Szilágyi István uv a

179

a gá r a

„alja földnek váltsági dijját

„a 300 Rh. frtokat,

— vállalt

hiány nélkül

praesentibus

lefizette,

adtestaljnk.

rud-

30

u.

m.

Karczag

„város bírája és tanácsa."

Hátul

egészen olvashatlan irás van ez úgyne-

vezett hatósági nyugtán azt

betzi

nan

ki,

hogy

;

melybl azonban Kelemen E.

Szilágyi István az ujjon-

vettetett redemptioba29

fel

R.

frtokat fizetett sat.

Ez tehát a De kérdem

Szilágyi István hat(3sági nyugtája. :

van-e ebben a 300

102 -h 109

-i-

összesen tehát 592 frt befizetésérl egyetlen

= is?

])etü

Van-e ebben Szilágyi István utódjáról egyetlen szó is? Bizonyára nincs hanem szó van abban igenis 345, vo!

nás

ft

és

11

Rftnak

9

részletben

történt

sérl, melyek egyíUt mint a nyugtában

is

befizeté-

világosan be-

téve van, megütik a 300 Rftot,"^) tehát csakis a 30 földre kivetett

rud

redcniptiot.

*) 1745-l)en már nom lehetett hivatalosan más pénz nemben számítani, mint ezüst, vagy Rhenes forintminden addig divatozott ban. Az 1723-dik (>8. t. ez. lairta ft pénznemeket vonás ft, eltörölt, azt

—

—

mondván.

„Ex benigno suae majestatis sacratissimae assensu 1. ut omnís generis monetae per totum regnum partesque eidem adnaxas aequalis sit cursus et

statuitur; §

adeoque ubivis locorum, ad unum florenum unum grossum quinque denarii computentur" az az sz. felsége kegyelmes hozzájárulásával rendeltetik: 1., hogy minden pénznemeknek az egész országban és kapcsolt részeiben egyenl értéke legyen

valor. § 2.

centum, ad

:

:

12*

— A

—

180

hatósági nyugta hátán az irás egészen olvasha-

tatlan, de

ha abból kiolvasható volna

men Kajetán mond, hogy az ujjonnan

fel vettetett

t.

is

az,

mit

Kele-

S/ilágyi István 1751-ben

i.

redemptioba

volna

fizetett

29

Rftot, mit l)izoHyitaniez ?

Bizonyosan nem következtet,

hanem

mit Kelemen

azt,

azt,

abból

hogy 1751-ben minden

ptor részletes fizetései, ezek is

Kajetán

között

megszámoltatván, vagy ujjolag

hiányzott részt 29 frtban

Szilágyi

redemIstváné

felvettetvén,

még

a

Ez a hiányzott rész után 1745. május 1-tl járó

lefizette.

pedig a részletes fizetések

kamatok valának Napfényénél világosabb tehát, hogy itten a sulykot lítja

nagyon

elvetette.

-í-

109

frt

frt,

redemptio

hatósági nyugtában,

—

egyedül a 300 Rhftra

men

abban

részletes

Szilágyi

is

ál-

szántó

a

hanem azonkivül

befizetése

holott

ez mondatik: „és igy, hogy

2.,

—

K.

Határozottan azt

fentebb idézett soraiban, hogy nemcsak

földek után fizetett 300

102

Kelemen

még

igazoltatik

e

elszámláltatván fizetések,

István

végül

uram

a

ugyanazért mindenhol egy forintra 100, egy ga'-asra

pedig 5 dénár számittassék. Azonban valamint korunkban az alföldi falusi nép még mindig számit váltó ftra a redemptio [40 krjával,] kétségtelen hogy a köznép garast tev számított vonás frtra még 17 is korában és mert a községi perceptorok is a köznép közzttl valók els voltak, ezért van Szilágyi István nyugtájában az Rftokra redu8 tétel vonás frtba irva, ezek azonban kálva kihozzák a 300 Rftot és ezért mondatik a nyugta végén, hogy; és igy kifizette a 300 frtot stb.

— m II.

—

181

g á ra vállal t*; 30 rudalja föld váltság m. 300 frtot lefizette" stb.

dijját

ti

Nincs tehát abban semmi másról szó, mint a redemptio idejében felfogott, magára válalt 30 rnd föld

300

tev

frtöt

nem

váltságáról, de

is

lehet másról

mert mint az általános jászlam viszonyokról

az

szó,

elözu

czikkekben eladtam, a határ egész complexumára vott

minden

összeg

váltsilgi

jászkun

helységben az

egyéni használatra felfogott földek után

Ez az

meg

Karczagon

eljárás követtetett

történetének" irója

hanem

is,

maga

is.

a „Jászkun redemptio

nyugták és

czélja volt e

perceptorj napló kivonatok hamis

szinben

feltüntetésé-

vel a közönség félrevezetése, valamint egész

müve nem egyéb ráfogások

történelmi

töm-

és valótlan állitások

csrés

kelegénél, rabulistikus et-

kö-

a

is.

Átlátta és megértette ezt

studio

be

fizettetett

és igy a szántó földekkel együtt váltattak

zös területek

ro-

csavarásníll,

még

pedig ex

ex radicató consulto!

Ilyen kézzelfogható valótlanság minden többi idézete

is,

azt mondja

t.

i

a 229-dik lapon,

hogy

„Csom-

„bordi György fizetett a 2-dik liberfundi szerint „tét. alatt

150

frtot

„tett váltságot az

15 rud földért, de

1-s

fundi liber 273.

263-ik

ezenkívül tét. alatt

142

fizefrt

a közösben váltságösszeg „80 drt, s hogy ez utóbbi „maradt teí'ületekre esett, igazolja ezen redemptorrak

*)

Ez a nyugta is bizonyitja minden e tekintettett eladásomat, miszerint t. i. a redemptio

ben eddig a

felfogott,

vagy

tke

vagy

magára vállalt

földek után fizettetett be.

szántó,

— „a karczagi perhez. F. „sdgi nyugtája,

„m

n d V

„felüli r

a d

a,

me

hogy

1)

a

eredetben (csatolt

alatt

3.

y

1

—

182

e n r

összeg,

u d a /

világosan kivan földek váltsága n u o z á y r a m as

j

t

1

t."

Ez sem

igaz! e nyugta értelmét

forgatta eredetiségébl és nincs klllön riid

ható-

is

nyugtája szóról szóra ez

abban 142

bet

vállalt

(tehát itt

is

m

kegyelme a

„R. ftokat, részszerint készpénzzel, r é

e r

s z s z

a-

ma-

a felfogott, vagy u.

a

kr.

is,

„gára válalt) 15 rudalja földnek váltságát

„dig

80

frt.

:

„Hogy Csobordi György uram „g á r a

ki-

sem pedig összegrl, Csombordi György

redemptio fizetésrl egyetlen

földek váltságán felüli

egészen

is

m. a

150

n

p e-

i

t

katonaság alá elment lovává

1,*)

„ez mai napiglan

minden fogyatkozás nélkül megfizette,

„adtestáljuk és

kegyelmét quietáljuk.

Sign.

d.

29.

„mártius 1748. idest Rf. 150 Karczag város fbirája.

Ez az eredeti nyugta szórólszóra lemásolva és ez nem tartalmazza azt, mit ebbl Kelemen Kajetán idéz.

Hanem

ezen nyugtán a kelet és aláírás

más

egy 2 ujnyi üres tér lévén, oda egész irt

következ pár

*)

—

Tehát,

~

között,

kéz

mintáltal

sor van közbe szúrva.

mint

müvem 1-s

czikkében

mond-

csakugyan a földváltságból szereltetett fel az mert ime ugy Csombordinak, 1000 lovas katona is mint elbb Szilágyinak is a katonaság alá adott ló ára

tam,

;

földváltságba tudatott. így történt ez Boldizsár Andrásnem akarhatom sal is, azonban e nyugták közlésével mttvem terjedelmét végnélkül növelni.

— „Az

iij

osztályra

—

183

115

mavaflott töhb'.Rf.

iieiii

„45 fent nevezett személynek die 1-so

kr.

1703. föbiró

jiinii

„Szarka József." Erre aztán ráfogja Kelemen K. mintha e

hatósági

nyugtában világosan ki volna mondva, hogy

a

„r u d

földek

g a

z

s z

á

t

1

v á y r a

is

r

a d

II

1

1

ö s s z e

i

u

j

t."

hazugság!

nincs

nyugtában

e

a rud földek váltságán felüli

az

1763-ban y ó

t i

a

f e

öss-íegrl

;

magyarázhat lanul mondja a közbeszúrt pásor, hogy

félre

Gr

m

fogható

Kézzel egyetlen szó

á g á n

t s

1

u

j

o s z

g y n e k n e m m a a 115 frt 45 krnál.

r

j

á

t

r

1

y r a

a d

Mert mint a karczagi valódi

dlök

miatt u

j

s

o

több

t

l-sö

els lapján olvasható (mit Kelemen K. 33-ik lapján) Kai'czagon

C

1763-ban az

m

b o

re d

közöl

eddigi

osztály tétetett;

m

e

d

i

p-

libernek

fundi is

r

mtlve

rendellen

minélfogva

minden redemptor birtokállását vizsgálat alá kellett az idközben történt eladásokat vagy más nemll venni átruházásokat a summából levonni, a szerzeményt pedig ;

hozzáadni

kellett.

így történt ez

Csombordi

mert noha 1748-ban már ságát 150 frtban

;

György

kifizette a

frt

öl

is,

föld ^vált-

de abból 1763-ig eladott^ vagy^másra

redemptioból neki csak 115

230 9/12

urammal

15 rud

átruházott annyit, hogy az akkor tett

150

"

frt

uj

43

osztályra kr.

az

a az

töke földje maradt.

Épen igy van beleszúrva a perhez G/3 alatt csatolt Boldizsár András féle nyugtába, ^lioldizsár hogy: András ur a G e r g e 1 y e n osztott 3 lánczalja földet

—

—

184

a hosszú (llUlben megváltotta iioskcaljuk

13.

Tehát

itt

17

knal,

7

fit

recog.

1760. Szarka József m. k."

iiov.

a szaporodás

épen

íratott

hozzá,

iigy

mint leszámittatott az elbbiben a fogyás; még pedig az

Ge

g e 1 y i osztály általi szaponiság hozzá, mely mint fentebb említem, épen

a

még

vállalkozók hiányában

nalis összeg fedezetére

meg nem

1745-ben

az

ajánlott redemptio-

felfogva

lett

itten

Íratott

r

a

és

váltságra

ajánlkozók között 1763-ban kiosztva.

Mindezeket megtaláljuk

karczagi

a

fundi liberben, hatósági nyugták nélkül

ugy

tenyérnyi papirokon kiállított,

nem

nyugták, mai napság

jegyzkönyvi szám alig látszik

pecsét

is

De

is

nincs,'^')

valódi

És

is.

:

a kézírást senki

valami nyoma animk, hogy

térjílnk vissza

valószínleg részletes

hatósági

mert azokon

nem

ismeri,

azokon

György

Csombordi

valaha

fizetései

„Rftokat és

1

krokat

;

„az

t

i

b e

Kétségtelen tehát,

1

f r t

hogy

István nyugtájára mondottam,

—

é

Rf.

5 s

a

kö-

kigyelme 3

minden fogyatkozás

ú kigyelme a capitalisba s

melyekben

soroltattak el,

„fizetett

e r e s

nyugtájára.

között,

irás

vetkez ép sorok olvashatók „5-Ör adott

n

a

lehetett.

Ennek hátán több olvashatlan

i

ezek

nevezett

érnek semmit

1-sö

és

nélktll.

Meg-

21 krokat.

50 krokat."

mint

midn

fentebb újra

Szilágyi

felvettetett

Vl-ik statútum, de az *) Nem csak a jászkun 1751-ben kiadott kir. regulátiok 13-ik czikkelye is azt rendeli, hogy csak jegyzkönyvbe bevett tárgyakról adattatnak ki hatósági bizonyítványok; de ez a józan okosságból

is

következik.

— mindenki le

ha még akkor csak a tkét

recltínii)tiüja,

utánna kellett

;

—

185

fizetnie a

kamatokat

matok folytak 1745. májustól fogva;

is

fizette

mert a ka-

;

kamat pedig

ez a

redemptioba nem számitható.

Ugyan

tessék csak a részletes fizetések után

mítani a kamatokat

kétségtelenül kijö a 29

;

De nem idzöm

nem

növelhetem

tovább e

frt.

nyugtáknál

hatósági

dib-dábságokkal

ily

szá-

müvem

;

terje-

delmét.

Kitnik

az eddig mondottakból

is,

Kelemen

hogy

K. történelmi müvében valótlan tény álladékokat tüntet igazak gyanánt

fel ir()i

mely eljárás pedig az

;

végkép lerontja és semmivé

(?) hitelét

Quicunque enim turpi fraude semel etiam

verum

si

Ó

dicit

:

különben

is

;

teszi.

se

innotuit

;

amittit fidem

semmi szükség nincs

ellenében azonban

gumentatióra

történet

mert az

ez

ar-

„Jászkun re-lemptio történetét"

alapjaiban felforgatták jelen

müvemben el-

adott érvek és okiratok.

De nagyon ki a

is

pórul járna

az

utókor

történésze,

Kelemen K. müvét forrásként fogná felhasználni!

I.

Node Kelemen Kajetánnnak meg van az külön véleménye semmi ellenvéleményt nem tür nem különösen, ha az nem hajtja malmára a vizet Neki az sök redemptioja kell semmi mostani földbirtok nequve summa redemptionalis unius cujusvis ;

;

!

!

actuali possessorio magának három fundi

libert,

correspondens.

Teremtett

mint még nem

látott

!

—

—

186

ezekbl összeadja az ug^'anazon egy tényre vonatkozó de több helyen bevezetett summákat és denique kisüti, kiszámitja hogy azok a karczagi s rea világ; és

;

demptoiok, bár csak 41,300 ájok,

még

íizettek

summa

;

is

ernek

redemptio vettetett

frt

re-

erejével 95,408 frt vált sági Összeget

legyen az aránykulcs,

hogy

kivánná,

és eni:ek folytán azt

még

ez

a

oly

formán,

hogy minden redemptorról leszármazott összes nak kiadassék a közös tertiletbl az, ami se

ivadék-

akkor

szerinte 95,408 frt váltságba

után aránylag esik

;

pedig

által

a

summa

befizetett

akár van jelenleg töke földjök akár

nincs.

Yalbaii lángész ez a Kelemen K. hogy dolgokat fölfedezni képes

hogy az 1840. XXX. ny is éget tek

;

érti,

és

;

ez.

t.

még §-a

3.

reá

azt

m

vitatja,

is

azt a váltság

is

sök

mit a redemptio idejében az

pedig lám ez a törvény a

o s

t

a n

meg

aránykulcsul

summám

;

me-

befizet-

birtok

i

váltság mennyiségérl beszél; pítja

bölcs

ily

ezt álla-

redemptionalem, unius

cujusvis actuali possessorio correspondentem.

Errl azonban majd a sében.

Addig

is

pedig a nyájas

olvasóra

elhatározását, váljon a

Kelemen Kajetán

sokon, nevessen-e az e

m

b e r

és

annak

bizom

kínlódá-

féle

vagy boszankodjék

Mit szólljak a katholikusok felfogott szántóföldekrl

perisraerteté-

kisújszállási

az

idejében

betelepítése

ezek

után

befizetett

váltsági összegrl?

Az eddig mondottakból

is

látja

hogy e váltsággal a karczagi határba

már

az

beékelt

olvasó,

mintegy

—

—

187

5000 hoklnyi hogyesboii puszta szereztetett meg

és csa-

toltatott a közös területhez.

Ez idszakban a

betelepített kath.

és régi redeniptusoknak föld osztatott

szántó

öl

vállalkozók 5582

mely után a

ki,

11,164

összesen

is

lakosoknak

iij

frtot

fizettek.

A teri

11,1G4

ebbl

holdat, az

308

föld

öl

2144

öles dlllöben

befolyt pénzen megszerzett hegyes-

bori rész pedig két anuyi tertUetnél

többet tesz.

is

Méltányos és igazságos volt tehát az

midn

torok eljárása, a osztott földeket

s

redeni])-

1780. táján

ezen 1770. és

ugy tekintették mint

is

katasz-

az

ki-

eredetileg

red imáit földeket.

Épen ugy vezették kíinyvbe, mint az

földeket

ezen

is

birtok-

a

1745-ben redimált földeket; épen

osztottak ezek után

is

kaszáló és nádnyilasokat és é[)en

ugy használták ezek tulajdonosai is a közlegelt az 1745-ben redimált földek tulajdonosai.

De szokásban tio utáni

is

volt az

ily

föld eladás

5.

száma

alatt közlött

mint

a redemp-

évtizedekben a jás/kun birtokosságokr.ál,

az a függ.

ugy

mint

1762-ki kerületi hatá-

rozatból kitnik.

Természetes azonban, hogy az

még

hiányzott redemptionalis

ily

summa

csak

eladás

pótlása,

a

vagy mint

e kérdéses esetben, közösbirtok szerzése czéljából

esz-

közöltetett,

De nem

is

fedezhetnének

fel

a

redemptio

keres

felperesek hazai törvényeinkben egy szakaszocskát, mely e száz éves birtoklással

megersített tulajdonjog

gatására csak színleges alapot

is

nyújthatna.

felfor-

— E

tekintetben

—

188

tehát

minden

további

határának

megvál-

felesleges

fejtegetés.

Karczag tása

tehát

és pusztái összesitett

egészen

történt, mint

iigy

ban a jászkun községek megváltását a

általánosságfentebbi

czik-

kekben kifejtettem. Itt

redemptorok

ajánlatok tétettek a

is

által

a

megváltásra.

A tak

fel

redemptio idejében és

itt

is

szántó

földeket

fog-

adtak minden redemptor használatába nz

tala megajánlott

sumniíihoz

ál-

képest.

Igazolva látjuk ezt az 1745—- 1746-dik

per-

évi

ceptori kézi könyv által, ha azt figyelmes vizsgálat

alá

vesszük.

Igazolja ezt a

nyugtája

ezen szavakban

is,

István

Szilágyi

magára vállalt

:

fentebb

és igy Szilágyi

30 rud

közlött

István

a

u.

m.

Csombordi György nyugtája

is,

árát lefizette

föld

300 Rftokat.

De

igazolja ezt a

maga részére

mondván, hogy^Csomdordi György a

vállalt

15 rudalja

földvált ságát

150

meg-

Rftot

fizette.

így hangzik pedig a Boldizsár uram nyugtája

kegyelme szinte a magára demptioját, a katonák alá egylltt, u.

vállalt 9

elment

m. 90 frtoc megfizetett,

Tehát a szántásra

meg Karczag

rudalja föld

lovának

re-

árával

stb.

felfogott földek után

és pusztáinak összes

az

is,

fizettetett

renemptioja,

minél-

:

-

189

—

fogva a szántó földekkel együtt megváltattak a területek

közöz-

is.

És igy a közös területek a szántó földeknek jáilletve rulékai lévén, csak is a szántó, v«gy töke föld,

fekv

az abban

snninia

redeniptionalis

képezheti

az

arány kulcsát.

Most nézzük

A

a kisújszállási arányositási pert.

redemptio keres

felpereseknek

csára vonatkozó kérelmét szórói-szóra

arány kul-

az

—

közlöm,

azt

mondják ugyanis az aránykulcsa kérdésében beadott keresetekben, hogy

„Aránykulcsul az eredeti „fizetett váltság állapittassék

„demptorok örökösei a családi

redemptorok

meg

akként, hogy

elágazás

a

s

redemptorok

által is

„hogy a redimált és redemptiokor

egyéni

„ki

nem

osztott,

„rül etekbl

a

ko-

befizetett

„ság arányában részesüljenek, vagy

re-

leszárma-

és

„záshoz képest a kihalt ágak mellzése mellett, bzos javakban az

be-

által

vált-

számittassék

ki,

használatra

hanem akkoron közösben

mennyi esett az egyes

„fizetett váltságára s az

s

maradt teredemptorok be-

ekként kiszámítandó

a

je-

„lenlegi közlegelóbl kihasítandó terület adassék ki

az

„egyes

s

redemptorok utódainak és ugyan

„ban részesüljenek ezentúl a közös

ily

s

arány-

jövedelmekben

„mindenkinek illetségébe betudandó lévén

is,

mit

a

„redemptiokori felosztás óta a közösjavakból kapott,

[?]

az,

„a közös haszonvételek tekintetében pedig azok kik ed-

„dig törvényes illetségüknél kevesebbet,

„sem kaptak, a nuiltra nézve akként

vagy

semmit

kárpótoltassanak,

190

„hogy a jcleiihün

kiliasitíindó s igy csak a

„ható törvényééi illetoségíikön

„melyben a közös javakból

fel dl,

is

el

bir-

idre,

egész

való törvényes

„használata tlök a birtokosság által

„megfelel évi jövedelmei

nzon

jövben

illetségük

ennek

vonatott,

nekünk G 7o késedelmi kn-

„mataival együtt a közös javakból kiadassanak.

„Továbbá

kimondani, hogy a territórium-

kérjük

„nak Kisújszállás város régi határának, a 3 puszta nél„kül az ebbe külön

befizetett, és a liber fundi

els

ro-

„vatában foglalt váltság képezi az aranykulcsát; a Tur„gony. Marjalaka és Csoibai

„ezekre a liber fundi „váltság.

2-ik

pusztákra rovata

nézve pedig az

szerint

befizetetett

'^)

Az sök

redemptioját keres felperesek az aránykulcsát külön kérik megállapitatni a territóriumra, Kisújszállás régi szerintök város határára, és külön Turgony, Majlaka és Csorba pusztákra nézve. E kérelmöket, mint a „Jászkun redemptio története" 24. és 25. lapjain olvasható, arra alapítják, mert Kisújszállás város melynek rovatos indexe a „Re1-s fundi liberében, demptio története* 24-ik lapján részletes és kiollózott, mutatványban szinte közölve van, külön kitétetett, hogy egyes redemptorok mit fizettek „a kisújszállási territóriumba és telekjének váltságába," ismét külön, hogy mit fizettek a „Turgony, Marjalaka és Csorba pusztába," és mert Kisújszállás helység elöljárósága nevében a jegyz által, nem ugyan a redemptio idejében 1745-ben, hanem 1753-ban, a midn a redemptio idejében felfogott szántó földek a rendetlensége miatt hites *)

—

—

—

dlk

mérnök

által

általok fizetett

újra

osztattak,

összegekrl

—

a redemptoroknak

bizonyítványt

adván,

az

ezen

— „Hogy „demptorok

191

— egyedül

pjdig az aráiijkulcs, befizetett váltság

által

lehet,

az

els

re-

ennek indo-

„kolására a (megengedhet ség kérdésében beadott) kere-

eladottakon kivUl

„setben

„hogy az 1840. XXX. „deli

„k

i

;

csak

ez.

t.

3.

§-a

mi kitnik egy részt ezen

n e

k

k,

„m

e n n y

„és

nem

i

s

i

n e k

é g é

t

korlátoz/a

„birtokosok

magán

jegyezzük

azt

g

birtoka rendeli

is

ezen kulcsot len-

intézkedésébl, hogy

váltsága a r á n y k u

sem a küls

ezt

meg,

c s u

1

sem a

birtokra,

birtokilletöséget érti azon bir-

„tok alatt, melynek váltságát

kulcsul

„más részt kitnik az 1840. XXX.

rendelte

(

szerint e törvény

els redemptorok

„szolgál kulcsul."

által

? )

;

sz.

a

3-ik g-a világosan

„oly értelemben fogadtatott el és vált törvénynyé,

„az

!

czikkre vonatkozó

t.

^országgylési vitatkozásokból, (a függelékben 13.

melyek

1

birtokára, tehát világosan a váltság

„által képviselt közüsbeli

,,közlöm,)

n a k

eredetileg

befizetett

hogy

váltság

'•''=^)

bizonyítványokban

is külön kitéve van a territóriumra, külön a három pusztába fizetett összeg. Felperesek kérelmének megérthetése tekintetébl szükségesnek láttam ezt itt megjegyezni, mert ók ezen

—

és ismét

körülményeket

a

megengedhet ség

els kereset levelökben

fejtvén

kérdésében

beadott

a kulcsra kérelmök e jegyzet nélkül érthetetlen volna. ki,

vonatkozó Alpereseknek e kérdésre vonatkozó

itt közlött, s

czáfotata

alább fog

következni.

Mint a karczagi perre vonatkozó fentebb adott közleménybl kitnik, a redemptio keres felperesek ottan is az sök által befizetett redemptioualis summát, - még pedig megduplázva, - kérik aránvkulcsul alkal**)

— Felpereseknek az

aranykulcs részrl a

ezen kérelmére, alperes czáfolat terjesztetett

el

eladást

törvényes alappal

eladott

kérdésében során

])er

következ

:

Az arányosításnál felperesi

—

192

alkalmazandó kulcsra vonatkozó

nem fogadhatjuk, mert az semmi nem bir, indokolása pedig nem egyéb, el

mint a törvényeknek czélzatos

félremagyarázása és ab-

ból levont hamis következtetés.

Sajátságos, hogy felperesek az arányosítás

gedhetségének

folyamán azt

tárgyalás

XXX.

t.

kérdése

ez.

3.

megtagadták,

elirt

§-ában

a polgármesterrel tartott

felett is

megen-

kulcs

az

hogy az 1840. arányosításra

vonatkoznék, mindkét részrl iveket árasztottunk

vonatkozó polémiával állítják,

sításra

és

;

íme most

hogy bizony vonatkozik,

magok

általok

felperesek

ez a kulcs az

a hit és

megyzdés

mintha e 3-ik

vitatni,

követelt

kulcsot,

s

az

§

egyenesen

az

redemptorok sum-

rendelné alkalmaztatni.

És hogy e hamis kérdéses 3-ik §-ból ;

arányo-

tüntetésével elég vak-

által befizetett redemptionalís

szót

ide

is.

Ámde merek azt

mát

el

is

állítást

valószintlvé

tegyék

:

a

btlvészileg eltüntetnek egy lényeges

jelesen: a helyett,

hogy „kinek-kinek

mostani

maztatni, ugyanazért a karczagi perben is az aránykulcs ra vonatkozólag mind az eladatott, mi a kisújszállási s ezt itten perben alább következni fog tudomásul ;

megjegyezni szükségesnek láttam.

:

:

— olvasni

ezt

látják

— czélrayezetbbnek

mennyisége"

váltságíinak

birtoka

193

ki

„kinek-kinek

:

?]

[

birtoka váltságának mennyisége."

A birtok

ell

te-

hát kihagyták annak

közelebbi

meghatározására

vo-

natkozó ezen szócskát

„mosta

Ez pedig nem tréfa dolog, birtoknak nem felelhet meg az

n

i."

a

sök

által

váltsági összeg, köztudomású dolog lévén,

sok

s

redemptorok,

él utódoknak

adván, az

utódaik

illetve

mostani

mert

befizetett

mikép nagyon

földbirtokaikat el-

mostani

nincs

mennyisége

melyre a váltság legcsekélyebb

birtoka,

vonat-

is

kozhatnék.

És

ges felperesek azon állítása §.

—

nem

nem

teljességgel figyelenbe

szerintök

magán

birtokát,

váltság

által

„világosan a

hanem képviselt

birtok illetséget

közösbeli azon birtok

nevetsé-

mintha a kérdéses 3-dik

is,

a földbirtokosok egyéni

—

st

jöhet,

alatt,

—

melynek

váltságát

értené

kulcsul

ren-

delte !?"

Ez

állitái,

a mellett hogy

nevetséges,

valóságos

circulus vitiosus, ugyanis

Felperesek szerint azon közösbeli birtok illetség-

nek megfelel redemptionalis summa kulcs,

mely birtok illetség

lenne

létezése,

és létezése esetében terjedelmének

az

arány-

vagy nem létezése

meghatározása

ké-

pezi épen jelen per feladatát.

A megy

valóban sajátságos

felperesi követelés tehát ide

ki

„Arányosítsuk a közös használat

alatti

Arányosítsuk pedig azon jutalékhoz

területeket.

mérve,

mely 13

!

-'

104

minden egyes birtokos részére a közös sítandó."

!

területbl

!

Tehát csakugyan circulus vitiosus s c r

i

b e r

e.

Valóban szerencséseknek az ily badarságok

bírunk.

melyre bátran

;

difficile esset satyram

elmondhatjuk, hogy

non

kiha-

érezzük

magunkat, hogy

elegend lángészszel nem egyszerségünkben átlátjuk és

felfogására

mi

Ugyanis,

hogy a azt mondja, hogy

megértjük,

:

midn

az 1840.

XXX.

ez.

t.

„kulcsul szolgál kinek kinek

2.

§-a

mosm o s-

tani birtoka váltságának mennyisége," a tani birtok alatt a törvényhozás a birtokosoknak csakis egyéni vagy

magán

birtokát értette

aránykulcsát ingatlanság képezi

:

ez

i

;

mert ha az

n g a"t

1

a n n a k

illet birtokos kizárólagosegyéni vagy magán birtokának kell lennie, az arány behozatalakor melyet mások kizárásával tényleg birtokában tart; és hogy semmi körülmények között nem az

t.

i.

közös

lehet kulcs az arányosítandó

arányositási per

folytán

kiszámítandó illetség, mint a

per folyama alatt különben

Mindezek önkint

területbl, épen az

is

még

ignota quantitas.

következnek a dolog természeté-

bl, az ide vonatkozó törvények jól felfogott szellemébl, de magából a józan okosságból is. Igazán sajnos dolog, hogy az önérdek, és az ebbl

st roszakarat, annyira eltántorítják hogy még az ily világos törvény magya-

kifolyó elfogultság, ellenfeleinket,

rázata felett

is

vitatkoznunkkell

•

és

—

I9r)

Az 1840-iki országgylésen a XXX. t. RR. tábláján minden vita nélkül át ment. Azonban ez idben a törvények még szöveg sok

fogalmaztatván, a latin

KK

a

ez.

latinul

tekintetben

is

világot

vet a törvéiiybozás intertioira.

A

szövege

kérdéses o-ik § latin

deserviet nnius

correspondens

cujusvis

summa

a c

u a

t

1 i

redemptionalis,"

ez

p o

:

s s

„pro

clavi

e ss o r

minden egyes

i

o

bir-

tokos

tényleges vagy mostani birtoká-

nak

megfelel váltsági összeg.

Tehát nem az a redemptionalis

summa, melyet a

mostan existáló családok sei 1745-ben

magokra

A

vagy

után befizettek.

vállalt földjeik

törvényhozás

felfogott,

ha ezt

czélozta, világosan ki fogta

volna mondani, hogy: „pro clavi deservient

summae

re-

demptionales ab avis incolarum modernorum in tempore expensae,"

redemptionis

summa

nem

és

beszélt

redemptionali unius cujusvis

s e s s

r

birtokán

u a

t

1

i

„de p o

s-

mostani

mindenki

correspondenti"

i

a c

volna,

a k megfelel váltsági Összegrl.

Kétségtelen

tehát,

hogy

az 1840.

XXX.

t.

ez.

3.

minden egyes birtokos tényleges magán birtokának, még pedig földbirtokának, megfelel váltsági összeget

§-a

állapítja

meg

az aránykulcsául'

Mert hogy

tok sítja

más nem a

onatus,

birtok

—

e 3. §-ban emiitett

is

és

lehet,

mint

birtokos

mostani

földbirtok,

—

bir-

azt tanú-

possessorium et possessi-

nevezeteknek országos törvényeinkben bevett

értelme.

Nobiles

possessionati,

—

birtooks

nemeseknek 13^

— törvény küii}' vünkben

190

-

rend

nemesi

a

azon

tagjai ne-

veztetnek, kiknek nemesi földbirtokaik vannak.

nemesi bels

Ellenben azon nemesek, kiknek csak telkük van

seknek

—

A

nem

:

nobiles

vitás

—

curiales

hát mást, mint földbirtokot

nem, mert ezt belsség jelöli törvénykönyvünk

hivatnak.

sem jelent tebels telket semmi esetre

;

—

csak udvaros neme-

curiálistakiiak

elforduló

§-ban

3.

hanem

birtokos,

birtok

—

intravilknura

nevezettel

sem szerencséaz sem, mintha a

Állításuk ide vonatkozó másik részével

sebbek

jelesen

felperesek,

:

nem

országgylési vitatkozásokból

felmutatott

hogy az 1840.

évi

t.

sök

az

i.

által

el,

mint

1745-ben

tnnék

az

országgylésen a XXX.

oly értelemben fogadtatott volna

mintha

áll

ez.

t.

3.

ki,

§-a

k magyarázzák;

befizetett

váltsági

összegek tennék az aránykulcsát.

Megdönthetetlen

bizonyiték

gyarló állitás és okoskodás ellen

ezen

maga

különben

a törvény hiteles

m o s t a n biractuali possessorio cor-

szövege, mely kulcsul határozottan a

tok

—

váltságát,

respondentem

Vagy

summám

gyanúsítják felperesek

gyanúsítás

Az

redemptionalem

i

—

rendeli.

talán az akkori m. kir. udvari cancellárt

kun birtokosabb is

is

ez

?

is

osztálylyal

!

talán egyetértett

Valóban

a

is

jász-

felperesektl

ily

kitelnék!!

1840.

XXX.

t.

ez.

felett folyt

frendi

vita

a

függelék 13. száma alatt olvasható. Igazolja e vita,

hogy az 1840. XXX.

ez.

t.

megállapított kulcs értetett az arányosításra Igazolja továbbá,

hogy

e 3-ik § a

f

3 §-ábau

is.

R. R.

által

— megelz

bár

—

197

vita után, de a K. K. és R. R. szerkezete

szerint változtatás nélkül fogadtatott

nádor

f

Változtatást tettek a

czikkelynek 2-ik s s z

n

t

j

e s

á n

E

i

t

é s

k

t

i

t

h e

tekintetben izenetet és

;

R. R. elfogadták

s

miután

tással az april

De

keresket

s s

a

e m()dositást

a

:

fogadták

§-t

az

p e r-

K. K. és

a

váltottak

is

t.

é k.

a 2-ik §-ba beigtatták

ezen módositott 2-ik

hogy

vonatkozólag,

V á n ó k i

XXX-ik

ezen

R. R.

arra

i>-án,

é r V é n y e s

R. R. táblájával

R. R.

föherczeg

ez értelemben mondotta ki a conclusumot.

is

ö

A

el.

K. K.

és

mgos

f

közfelkiál-

el

3-kán tartott országos ülésen.

hiszen, mint fentebb

megdönt-

mondatott,

is

hetlen bizony iték e felperesi rabulisticus okoskodás ellen

maga

a szentesitett törvény szövege.

Pro clavi commasationis deserviet a

c

t

ua

cnjusvis possessorio correspondentis redempt ionalis qnantitas.

Tehát bizony nem az öreg apámék

dimált földeik után 1745-ben befizetett,

mostani birtoka

kinek

tekintet nélkül arra,

seirl azt, sat.

hogy ez a

reá vagy

szállott-e

1 i

uniiin

summae

által

re-

hanem minden-

váltságának mennyisége,

m

o

s

pedig

t

a n

birtok

i

másoktól

szerezte

el

van adva

sat.

Nem akarom

szaporítani a szót.

Alperesek perirataiban rövidre vonva mindaz, mi az

elz

nyok fejldésérl és

czikkekben a jászkun

birtokviszo-

jogi alapjáról elmondatott.

El van tehát mondva, hogy a redemptio idejében a jászkun helységek határa a hozzájok csatolt puszták ha-

—

—

198

táraival egy közös territóriumba olvasztatott, vagy összesittetett.

El van tehát mondva, hogy a

redemptorok

által

a

váltsági összegek rendszerint a helységnek és pusztáinak

határ

ezen összesített

területére

meg

ajánltattak

és

ezen közös határ területbl felfogott szántó földek után fizettettek be.

még

El van mondva, hogy a redemptorok a

meg

oly helységekben

külön

összeget

váltsági

is,

ajánlották

a helység és külön a puszták területére

e külön

:

megajánlott összegek egyesittetek és a szántásra

summák arányában

gott földek ezen összesített

hol

felfo-

ndattak

át a redemptoroknak, lettek légyen e szántó földek akár

És minthogy a

a helység belhatárán akár a pusztákon.

megajánlott váltsági összegek, a szántásra felfogott

dek után fizettettek be

:

kiderítve van, hogy

földekkel együtt váltattak

hagyott területek

is

;

meg

a közös

a színtó

használat alatt

minélfogva ezek oly

hogy a szántó földek a közös legelk és egyébb közös

letek pedig csak a p p e r z é

t

i

n e n

t

i

kap-

szoros

csolatba jöttek egymással,

birtoknak,

föl-

á n a

tke terü-

k,

tartó-

és

szabály

k n a k vagy járuléknak tekintettek. El van mondva, hogy ez a gyakorlat

fenállott

a

Jászkun

óta folytonosan

;

kerületekben

és annál fogva,

a

ha a

redemptio közös

területbl

felfogott rész egyéni használatra osztatott ki,

resen a

tke

föld, illetve

az ebben

fekv

kora

rendsze-

redemptionalis

összeg arányában történt a felosztás.

Tekintve pedig, hogy az 1840. százados gyakorlatra van fektetve

:

XXX.

t.

kétségtelen,

ez.

ama

hogy az

— XXX.

1840. a

ez.

t.

§-ban

3.

—

199 is

csak

birtok nevezet alatt

tke földbirtok értend. Mondanom is felesleges, hogy

mellett

a periratok

mindazon okmányok hiteles másolatban vagy

eredetben

melyek e müvem szövegében vagy a füg-

ott fekUsznek,

gelékben közölve vannak.

.

.

azaz

Következik a territorinm kérdése,

felperesi

kérelem azon részének megvitatása, miszerint azt ják,

hogy Kisújszállás helység határa

alatt külön váltatott

meg

állit-

név

territórium

és ismét külön Turgony, Marja-

laka és Csorba puszta egynegyedrésze; minélfogva köve-

hogy Kisújszállás helységnek szerintük

telik,

het

határa

—

az

sök által

elkülönít-

a territóriumba fizetett vált-

meg

sági árhoz képest arány osittassék és osztassék

s

redemptorok utódai között, a jelzett

tett váltsági összeg

Mieltt

arányában,

puszták határ-

sök

területe pedig az ezen pusztákba az

az

befize-

által

sat.

e kérdéshez szóllnánk,

felemlítenünk

hogy a jászkun kerületi 25 községben,

noha a

kelh

kerüle-

teknek 1745-ben történt megváltása alkalmával a helységekre és pusztáikra külön vettetett összeg

;

és

noha némely községben

is

a

ki

a redemptorok

ugy a helységre mint pusztáira külön-külön és fizették

meg

a váltsági

összeget,

váltság elvével azonnal felhagyva,

váltsági

ajánlották

ezen

ugy

is,

elkülönített

helység

a

pusztáira kirovott redemptionalis summát, mint

és

a hely-

ség és pusztáinak határ területeit összesítették, egy közös határnak tekintették

nem egy

még

az esetben

contiguitásban állottak egymással

a redemptorok által a helységre

és

ha

is, ;

és

pasztáira

azok

ott,

hol

rovott

váltsílg szinte

váltsági

-

200

külön fizettetett be

summája

összegek

:

ezen külön befizetett

minden

lett

redemptona

nézve az összesitett határra vonatkozó birtok aránykulcs, (függelék

8.)

Annyira köztudomású tény ez a jászkun kerületi községekben, mikép ennek bizonyitása felesleges de ;

csak

a 25

is

község

törzs

eszközlend

levéltáraiban

nyomozás utján lehetne azt hivatalosan constatálni. Kisújszállás helység határa

pedig

Marjalaka

és

Turgony pusztáktól elkíilönitve a redemptio korában sem volt; söt Kisújszállás, Marjalaka és Turgony falvak

nem

egyszerre

hanem

léteztek,

is

az

elbbi az utóbbiak

romjain emelkedett. Igazolja

évben

1821.

a

ezt

határper,

lefolyt

vényszékek megtekintésére

rl már

E

határper

1827-ben,

dec.

—

mely

mélynök, és

többek közt István

több

Báró

határper.

Zeleszky

in folio

2)

s

látható tör-

kir.

mely határperemlékeztem.

372 lapra

terjed,

levéltárból b.

e.

—

József

megersítve

hi-

ki Kisújszállás városnak.

mint régi okmányok lemásolva 1.)

nádor,

a 115. és

következ

Verbczy

István kir. sze-

királyitáblai

helység, és szomszéd tézett

áll,

hivatalos pecséttel

s

Ezen határperben, kon Báthory

készen

55. és 56. lapjain

másolatban adatott

vannak, sok

mely az eljáró

30-án a nádori

nádor aláírásával, teles

mü

föntebb e

levéltárban

kisújszállási

birák

által

lapo-

Kenderes

kun telepek között 1521-ben elina 161-dik és következ lapokon

Márton,

s

több

delegált

birák

által

1733-ban szinte Kenderes helység birtokosai, és akkor már Kisújszállás helység között eszközölt határjárási

okmány.

— A

Bátory-féle

—

201

1521-ben kelt metalisbau már, mint

Kenderessel határos kiinfalvak említtetnek, l23-ik

Inpjáii

szállása

e

K a k a a c T r g o n r Pété rKolbász. Kétségtelen tehát. — bngv t,

t

ii

Turgony puszta 1521-ben, mint t

e r

szál

1

határper

n

á s á n a

faln

T

u

P

g o n y

r

é-

neveztetett.

k

okmányban pedig, Kenderes helység szomszédságában Turgony Péterszállásilnak már hire sincs, hanem mint a jelzett haAz 1733-ban eszközölt határjárási

tárper 163-dik

lapján

elfordulva

többször

olvasható,

ugyanaz oldalról Kenderessel határosnak mondatik

ujszállás sive Péter szállás Kétségtelen

tehát,

hogy

faln helyén

illetett

meg

Kisújszállás,

i

s-

a.

Turgony

elpusztulása után ugyanazon határon, de

K

Péterszállása

nem

vagy

a

régi

Péterszál-

lása és épen azért neveztetett Ujszállásnak.*)

Hogy

Kisújszállás, Marjalaka

kal együtt és egy

idben nem

is

és

Turgony

létezhetett, tanúsítja a

periratok között létez múlt századi térkép

Turgony

és marjalakai

telek oly közel

máshoz, hogy ezek között

mára nem léteznék

falvak-

is,

melyen a

fektlsznek

még egy harmadik

falu

egyszá-

hely.

Ezen térképre ugyan

azt

mondja Kelemen Kajetán

müve 218-ik lapján, mintha nem az meg 1826-ban az aedilis directiotól és

küldetett

volna

e tekintetben

is

*) A kunfalvak, vagy telepek, az skorban többnyire szállásoknak neveztettek, igy említtetik a mai Csorba puszta is régi oklevelekben Csorba János szállásának.

~ gyanúsítja az alperes

meg ama

202

— —

birtokosságot.

Ámde

tekintse

gyzdni, mikép az semmi más térkép nem volt, mert

határpert, abból

aedilis directionál

meg

fog

az 1821-iki határperben épen az

—

használtatott,

van az a jelzett perben a 219. és

220-ik

lapok

bekötve, nádori pecséttel éB a nádori biróság

ott

közé

aláírásá-

val hitelesítve.

Ezen térképen

is

pedig Kisújszállás

összes határterülete jelöltetik

következ

Tény (függ.

Kisujszál-

1.

felbecs-

(lásd e

lehet,

mü

lapjait.)

hogy Kisújszállás helységre és

az,

sz.)

már nem

semmi

itten

hogy mikép eszközöltetett e

azt mai nap felderíteni

56. és

^Territórium

redemptio korban sem volt tehát

elválasztó vonal és lés,

pusztáinak

nevezettel.

lásiense"

A

és

pusztáira

redemptionalis

külön-külön rovatott ki a

summa.

Ámde

a helység redemptorai már

tés szerint, külön a helységre

ajánlották

meg

táira rovott

a váltságot,

summákat

és

hanem

nem ezen

külön

a

pusztákra

a helységre és pusz-

összesitvén, ehhez képest történ-

tek a megváltásra tett ajánlatok és ezen

ajánlatokhoz

képest osztattak ki a redemptio idejében (1745.) gott szántó földek, melyek aztán 1753-ban a

dlk

kive-

miatt hites mérnök által végrehajtott uj

felfo-

rendetlen osztály

alá jöttek.*)

*)

Hogy az l753-jk

évi fold osztály

osztás volt, leolvasható az a kisújszállási

már ujabb 1-s fundi

felli-

-- 203

—

Hogy pedig ez igy van, épen az 1-s fundi liberrel igazolható. Ennek felperesek által közlött hiányos és infonnátioul nem birói érthetetlen másolata azonban vá

szolgálhatván, annak eredetijét kérjtlk Kisnjszállás ros hatóságától berendelni és a perhez csatolni.

Ezen els birtokkönyv szerint már a jászkun ke500 ezer frt zálogos summából és által az rületek 73.900 forintra

men

újszállás helységre.

?=

a

11.300

Turgonyra

-

Marjalakára

— —

Csorba V4részére tehát

3

9000 4000 2500

már

az

frt. frt.,

pusztára =• 15.500

els biitokkönyv

frt

frt.

frt.

igy Kisújszállásra s pusztáira együtt Ila

Kis-

járulékaiból repartiálva volt

2 ik

=15.500

frt.

=: 26.800

frt.

„Turgony, Mar-

23-ik ber els lapjáról, mely Kelemen K. müve ján közölve van, ki van téve e kö/lemény végén,

lap-

hogy

1753-ban már uj osztály tétetett. Mégis 3 lappal hátrább, a 26-ik lap utolsó bekezdésében már azt állitja Kelemen Kajetán, mintha 1753-ig a megváltott területekbl semmi sem lett volna

—

kiosztva,

hanem addig csak közösben használták

volna

a megváltott területeket.

Állitásnak is képtelenség mintha 1745-töl. az, 1753-ig az redemptorok nem szántottak és nem vetettek volna. No de e valótlan állítást megczáfolja a 23. lapon tett közlemény, melyben határozottan kimondatik,

s

hogy 1753-ban már

uj osztály tétetett.

Természetesen, mert Kisújszálláson is épen azon eljárás követtetett, mint a többi községekben, szántó földeket fogtak fel 1745-ben és azt a redemptoroknak osztották ki megajánlott redempt ionalis summáikhoz

-

204

—

jalaka és Csorba pusztába fizetett" cziniü rovatában

e^yes redeini)torok után kiirt összegek

füsumina lesz 24.971

üsszeadatnak,

ha pedig az els

frt,

mód szerint summáztatik,

összege 6036 frtot tesz

Ezen

meg

összeadásai

ezen rovat f-

mivelet

annálfogva

fsummája

rovat

a Kisújszállás helységére rovott

a 2-ik rovat

fsummája

u.

m.

24.971

csak a 3 pusztára kivetett 15.500

frt

tanusitja.

korántsem

11.300 ftnak, pedig

hanem

frt,

szállás helységre és pusztáira összesen kivetett frtot is

E

1829

frt

hijján

cziinü

ki.

hogy a territórium czimtl felel

a

„fizetett Kis-

újszállás territóriumába és telekjének váltságába"

rovat a fentebbi

az

nem

a Kisúj-

26,800

fedezi.

szerint tehát az illet rovatokban

számokban

ki-

képest és e megajánlott sun>mák a felfogott szántó földek után fizettettek be. Kelemen Kajetánt a tévedésbe valószínleg mUve 27. és 28. lapjain közlött jegyzi bizonylatok sodorták bele.

Megmondtuk a persorán, hogy e jegyzi bizonysemmi hitellel nem birnak. Azoknak szövege jegyzkönyvbe behozva nincs, ez tehát nem is a tanács tévéleménye, uye, tartalma csakis a jegyz nézete, vagy még pedig oly téves véleménye, mely az 1-s fundi liegyezik, ber els lapjain olvasható tényálladékkal nem irta, már csak pedig mindkettt ugyanazon jegyz e körülménybl is megítélhetjük a jegyz tökéletlenségét és müvének alapos, vagy alaptalan voltát. latok

E jegyzi

bizonylatok

summák mennyiségét

tehát

—

csakis

de e csak ugy birhatnak hitelességgel, ha a tett bejegyzésekkel egyezk. igazolják,

a befizetett tekintetben is liberbe fundi

— fejezett

—

205

van

téiiyálladék világos ellejitétbeii

rovatok

a

czimzeteivel.

És a

miilöii e

számok,

azokból

s

kifolyó

tcMiy-

körillméiij ily kétségbe voiihatlamil bizonyítanak,

nem

rovatok czinjeit a szó szoros értelmében venni

ugy venni nagy könyelmüség volna, st nem magyarázható számok és ezeken alapuló

a

het,

nem

lenében ugy venni

is

a

mertllt

ban

tényekbl

félre

tény

el-

liber el,

községekben

és a jászkun

keletke-

már

most

es idkben

korához közelebb

redemptio

le-

szabad.

Miután pedig bennünket ezen fuudi zésének idejétl közel 130 év választ csak

ezen

fenállott gyakorlatból állapithatjuk

meg

fel-

ama

kor-

a fundi

li-

ber helyes értelmét.

Vizsgáljuk tehát e ténreket és gyakorlatot.

Láttuk fentebb, hogy a Jászkun

kerületek

meg-

váltása idejében több féle utón és több féle czélra hajtatott be pénz a kerületek községeiben.

Egyik volt az illet helységre és vott redemptionalis

summa, mely

pusztáira

kiro-

befizettetett az egyéni

használatra felfogott földek után.

Másik

volt több féle községi

és

külön

kerületi

szükségek fedezésére szükségelt pénz, mely beszedetett a

bels telkek és ez idben azokhoz tartozóknak tekintett st mint a karczagi szérüs és szlls kertek után ;

1745-iki perceptori kézikönyv taiiusitja ez utóbbi

ségek kivettettek a lábas jószágokra

Ha vitás

tehát

1-s

is.

más adatok nem léteznének

és 2-ik

rovatokban

a

költ-

is,

mint

redemptorok

után els fundi liberben beirt t összegek

f

a

iievei

summái

:

a

—

20ft

jászkuii birtokviszonyokkal

eltt

tisztában

helységére és

állana,

minden

ismeretes

hogy a 2-ik

pusztáira

summába megajánlott

—

kivetett

rovat

összes

szenilélö

Kisújszállás

rodemptionalis

és az egyéni használatra

felfogott

földek után tett váltsági összeget tartalmazza.

Ellenben

az

els

rovat

azon

el, melyeket a birtokos közönségtl tott porták szértls és

lyen

szlls

járó jószág után

a

czélokra mint

is

szerzett

kertekért,

községi

községi és keilileti

soknak kivétel uélkül befizetniök.

*)

összeget

és

adót

tünteti

vagy vál-

st némely külön

he-

kerületi

kellett a lako-

*)

Természetes dolog azonban, hogy a bels telek

szlls

kert kiosztásáról is készitettek minden községben jegyzéket, de azokat telekkönybe nem vezették be sem az ezekben történt birtok változásokat nyilván nem tartották, nem hozták le az azokban történt változásokat firól fira vagy szerzrl szerzre, noha az ezek eladása felett kelt szerzdéseket szintén beirták a tanácsi vagy késbb a solemnis actusok jegyzszérüs és

;

könyvébe. E körülményekbl magából kitnik, hogy a porták és szll földek szerzése semmi kapcsolatban nem állott a redemptioval, mert ez utóbbi esetben az ezekben történt változások is levezettettek volna napjainkig. Hogy Kisújszálláson a belsségek még pedig territórium név alatt és nem is 1745-ben hanem 1753-ban és pedig a szerzési ár kitételével az 1-s birtokkönybe helyrl szinte behozattak, az kétségtelenül az idegen tájékozatlan az ottani viszonyokra nézve került és jegyz téves felfogásának eredménye mi kitnik abból melyekköteteiben, is, hogy a fundi liber következ bl függ. 10. sz. a. mutatványt közöltem, már sem bels telek sem territórium soha nem fordul el. ;

— És hogy ez zadban

Elvitázhatlau

szerkesztését

biróság

igy van, azt

val(3baii

s

csak

még

a

szá-

iiiult

Kisújszállás község tanácsa

tett protocollatióval

igazolta.

—

'207

pedig,

hogy az els

fundi liber

els

az illet községi tanács, mint

is

a fundi liber vezetéérse felügyel hatóság volt

jogositva magyarázni, amennyiben

t.

homályos

al)ban,

i.

kitételek fordultak el.

Erre vonatkozólag pedig az 1793-ik évi kisújszállási

jegyzkönyvbon következ

felvilágosítás olvasható.

Kiirt rész Kisújszállás község tanácsi

jegyzkönyvébl: „Czaga

15-rl, 29-ik szám. „czagi Mándokiakkal „feleietjére

processusa

ez

„rintot

s

:

mint

könyvben

fizetett

errl leend

;

kar-

mit tészen a

minden

territóriumba

a

akinek

abban leend

vagyon,

nézve megmagyaráztatni kéri

„kisújszállási fundualis

„után

István,

febr.

1793.

ember neve

ennyi

s

irást kiadatni instálja.

annyi

fo-

Végzés:

hogy a fundualis könyvben minde„nütt a territóriumon a bels fundus vagy háztelek „Oly magyarázattal,

„értetett

eleitl

fogva

értetik

s

most

is

kérnek

a

:

„ezen protocollatio in extractu kiadatni rendeltetik."

Tehát a territórium nevezet alatt csakugyan a belsség értetett, nem pedig Kisújszállásnak valamely

mirl

elkülönített határa,

Hogy telkek

mert

a territórium nevezet alatt csakugyan a

értettek,

az

felperesek álmodoznak.

1-s

igazolja

fundi

toriumuak nevezett mondatik. Ugyanis.*

ezt

liber

ingatlan,

még több

az

a

lapjain

felváltva

bels

tény a

is,

terri-

házteleknek

is

—

208

—

Kivonat Kisújszállás helység f

u n d

b e r é b

1 i

i

A

:

lapról:

k

7-i

1

„Túri János fizetett

, tóriumba

24, a 3 puszták

„Ezen 30

frtos portio

„

Vide pag.

„1 e

30

váltságába

Túri Istvánra

— Ezen

8.

fent

s

eliratott,

p e c

i

f

frtokat.

a

c

i

frtos

ugyanerrl

nem

lapon több bejegyzés

hogy a

terri-

1

ü-

t

t

már

föld

Szab

örökbe

(3

által

János uramra."

„szállott Nzts. lllésy

kétségtelen,

V.

minekután na Juhász

„Mihályra szállott, E

a

szállott ürök))en.

k [tehát a territórium, mert a 30

„elbb

1-só

fordul

el,

tehát

telek

fent specificált

kitétel a territóriumra vonatkozik.

A

lapról: „Sopronyi István fizetett 30, a három puszták váltságába 100

16-ik

„territóriumba

Sopronyi

„frtokat.

I s t

v á n n é

a

V.

asszonyom

telkét és 100 frt áru szántó és „kaszáló földeit ára letéve 400 Y. frtokon „ház

, által

adta Máté Ferencznek és maradékainak

„mely

által

adás

még

örökösen,

esztendben

a fentebb való

esett

„in Ao. 1760. 22. decz."

Itten

is

tehát

elbb

nek neveztetik a felperesek

A

43-ik

1

a p ró

1

:

azután

territóriumnak,

által keresett ingatlan.

„Ifjú

Molnár Mihály

territóriumba 6; a 3 puszták váltságába 25

„1786. 29.

januarii

T.

Prédikátor

„uramnak eladta örökesen, „1

i

V e

,a 25

1.

Yide pag. 377. et

P

a c

is

s

prot. fasc.

frtos földet mind Itten

telek-

a

felváltva használtatik

fizetett

Y.

Pásztóhai

a

frtokat

János

menete10. pag. 25. m nd telke t."

i

r r a

i

a

territórium

és

— telek nevezet; podig

itteii

—

209

fofig veimet

rülmény, hogy az eladó végkép faluba és

bácsmegyei adnia.

Ha

P

kiköltözött

minden

itt

éidemel a/ a kö-

vagyonát

is

vonatkozott

nem csak

esetben a végeladásnál

r

kellett

el

még

va-

volna:

az

tehát az a territórium a telkén kivül

lami knlhatárbeli illetségre

ácsé

a telek és frtos szántó

a territórium ntve/etben állítólag lappangó

föld,

hanem

még

valami más birtok

felett

is

intézkednie

kellett

volna.*)

Az 1785

írsfi-ik

és

években többen végkép elköl-

tözvén Kisújszállásról, ezek kat,

mely cladásokr()l

is

felvett

eladták itteni

ingatlana-

egy pár jegyzkönyvet

a

kérdés tisztázása végett itten bemutatunk:

Ki

i

r

tanácsi

j

6.

sz.

t

t

e

„Pocsay

rész

község

Kisújszállás

k ö n y v é b 1: 1786. febr. 2-ról személy szerint István megjelenvén

g y

z

^örök vallást tészen az iránt, hogy

P

a c sé r r a száu-

^dékozván lakását háza népével együtt

által

tenni

s

Többször emlitelteni, hogy a redehiptiohoz közelebb esett idszakban a szll és szérlls kert a beitelekhez tartozónak tekintetett; és azt hiszem, hogy a mindezekre vonatkoterritórium név alatt tett fizetés zik, miután azonban bels telek és szll föld csak hamar ktllön eladás tárgyai lettek: a fundi liberben a territóriumon csupán a bels telek értetett. Ezen territórium vagy bels telek eladása vagy más átruházása csak addig jegyeztetett be a fundi liberbe, mig szabályul fel nem állíttatott, hogy a birtok átruházások a tanácsi jegyzkönyvekbe is bevezettessenek: mert földbirtok változásai ez idn tul csak a vezettettek egyszersmind a fundi liberbe is. '^)

nem

U

^ „iiiuüt végképe.i

s

okból IG fitos

elköltözi.i, ez

2

luar-

szántó kaszáló földjeit, portáját

Jásos „é

—

210

1-

a

j

t

n

1

e V ö é p

íH

c

o

t j

i

t

eladta örökös jussal

„testvér bátyjának Pocsay Jánosnak s maradékainak,

a

ugyan 100 v. forintokért, s egy kis sze,,kér és egy lóért minden szerszámmal együtt, a portát ,,és épületeket pedig 87 v. irtokért. Ezen alkalmatosósággal a/t is declarálta Pocsay István, hogy a maga i j u s s á t is, a Lógó ,,s z ö 1 1 ö b e kertben lévót „szántó

földet

1

„még ezeltt régen „vér bátyjának 8

általadta

frtokban

v.

örökösen fent az iránt

s

is

irtt

test-

most

vall

„()rököt."

1786. febr. 2-ik „szerint megjelenvén,

sz.

„P.

elttünk

Nagy András személy

tészen örök

vallást

hogy mivel Pacsérra fog menni lakni

.,iránt, .,

7.

végképen elköltözni, azért itten

„lév 32

fél

innen

s

kisújszállási

az

határon

frtos szántó és kaszáló földjét

.eladta örökös jussal, ugy a p o

„lév mindé

n

r t

áj á

épületekkel

t

és

együtt,

„ugyan 183, a portát és házat pedig 50. és igy ^össze 235 frtokért Kürti

Istvánnak

és

r

aj

ta

a földet

mind-

maradékainak

„megmásolhatatlanul."*]

Kitnik ezen jegyzkönyvekbl, hogy lásról

végkép kiköltözött lakosok a

eladták, csak

háztelket,

midn

szllt

A

a

Kisújszál-

ingatlanaikat

és

forin*

perben G ily kivonat közöltetett hiteles alakban, de lehetne közölni 26-ot is, mert ez idben sokan kiköltöPacsérra. A végkép költöztek el e vidékrl zk által tett eladásoknál soha sincs emlékezet sera territóriumról, sem köz legrl. "]

•

211

tos

sz á

r

1*

i

1

len

m

i II

tü

11

r ó

1

sem

szó

földet vagy

cnilitciiek az eliidásiulí, t e r-

k ö

z

1

1

v

egyet-

1

el pedig ha felperesek nem pedig csak képzelet és

ottan

fordul

eg e

eladása tényleges igazság,

;

téves felfogás volna és cs kngyan létezett volna

értelmük szerint az a külön megváltott

közlegel lett

é s

t

1 1

kiköltözk

végkép r

f

i

n

territórium és legelbeli jussokat

is

földek járuléka

idszakban,

friss

emlékezetben

telket

csak

szántó

s

t

még nem

a

territórium,

es

oly közel

a redemptio körtllményei

valának, a

tke

a kiosztott

volna: a redempíiohoz

amidn s z

nem

pedig

is,

az

földet,

hanem

kétségtelenül

elad-

csak

bels

ták volna.

Hogy telkek

s

a territórium nevezet

szll

tekintett

fiildek

;

nem

a

tartozóknak

pedig

valamely

igazolják azt a

következ

értettek,

közhasználat alatti külsség

tények

azokhoz

kezdetben

a

legfeljebb

alatt

is.

Az felperesi

I

g a

r

j

ó

i

szántó és kaszáló földek,

els keresethez

F. alatt

másolatban csatolt ha-

tár felosztási munkálatból*] kitnik, fiindi liber 2-ik

mint a

még pedig

rovata szerint a 3 pusztába

az

1-s

fizetettnek

jelzett váltsági összegek arányában.

De

a k u r V a

hát

i

szántó

földek

is

(mint

e

Felperesek F. alatt másolatban csatolták a kisföldosztásról ké1753-ik évben végrehajtott Kisújszálszült mérnöki munkálatot, melynek eredetije melybl kitnik, hogy lás város levéltárában van és Kisújszállás város határában lév úgynevezett igarjói részen már akkor kiosztattak a szántó és kaszáb'i földek. *]

újszállási

-

—

212

ihüvein loO. és 132. lapjain olvasliató

már

núsítják)

1795-beii

egyéni

küzleniciiyek

hasziiíílatra

ta-

pedig

és

szintén a ii^st emliteít kulcs szerint, kiosztva voltak.

Tekintve pedig, hogy Kisújszállás község letéhez

az

ga

I

r

fekszik; ugy hogy

a

K

u

ha Kisújszállásnak

—

álmodoznak

teznék,

-

v a

r

nagyon közel, csaknem

éjszaki irányban

sek

ó déli,

j

--

kíllön

h á

mint

történtek

életében

—

nem

va-

redempto-

osztályok, bele-

egyeztek volna abba, hogy ez osztályoknál a 3 pusztába

felpe-

hanem

s

ezen

lé-

kétség-

ha a

íllomkép

lóság lett volna, szó sincs róla, hogy az rok, kiknek

felpere-

már

telenül ahoz tartozók vídnának: az esetben

nem

alatt

territóriuma

ezen igarjói és kurvaháti részek

resek által vitatott territórium

i)edig

t

város

a

—

megváltott

belterü-

kulcsot a

pedig a territoiiumba fizetett össze-

gek képezzék.

Ez a körídmény

is

hogy

igazolja tehát,

redemptio korában, illetve ahoz

sem értelmezték az 1-s fuudi

közel

es

els

még

a

idszakban rovata

alatt

territórium czimen bejegyzett lizctést ugy, mintha

azzal

liber

valamely ktllsség megváltása eszközöltetett volna

még

csak ugy sem, mintha ez a

summa

a váltsági

:

de ösz-

szegbe fordíttatott volna f) ellenben az 1-s fundi liber 2-ik rovatában kitüntetett íizetések akkori idben is a

határ egész complexumára vonatkozó váltsági összegek-

mert ha ez a summa is a váltságba redemptorok ez után is oszaz fordíttatott volna de mindenesetre talékot követeltek volna; épen ugy, felperefélrevezetett mint azt most a síkeresebben, ")

Igen

is

:

:

—

sek teszik.

s

—

—

213

—

nek tekintettek, mert az összesített hitár bármelyik réezen rovatban szén végrehajtott minden föklosztályok

summák arányában

foglalt

vagy

g u

j

Hogy

ó d a

t

K

a

u

i

r

2405

74. sz,

v a

a.

há

az általok álmodott

t

magok

g a

beadott els

n a k a fentjelzett

r j ó

gadnák

:

terri-

felperesek beismerik és ál-

azt kérjük birói szemle

ba

;

i)e(lig

közelségét

városbozi

Igaz és való, hogy mai

levelökben,

kereset

közvetlen a zárkéreleni eltti sorokban I

redemptorok

a

k között.

torinmlioz tartoznék, litják

meg

ejtettek

az ta-

megállapittatni

által

minden nem annak

napság

értelmes

belterüember a község territóriuma alatt de hiszen letét, hanem egész határ comjdexumát érti században is. értelmes ember ugy értette ezt a múlt ;

Tanusitja ezt a félperesek

törvényszékileg

kívánatára

berendelt múlt századi térkép, melyen kisújszállási ter-

ritóriumnak a pusztákkal összesített határ veztetik,"') alatt,

st

Ámde, hogy az

1740-8S

többnyire a múlt században, a jászlam

gek nótáriusai

itt

ott

fel

nem

közsé-

összeszedett és írnoki képzettség-

gel is alig bíró egyének voltak és egyes

értelmét

évek

1750-es

és

ne-

terület

fogták,

hanem azoknak

szavak

valódi

elferdített

lentést tulajdonítottak,**] az a fentebbiekbl tisztán

tündöklik és e helvtelen értelmezés

tisztán

a

je-

kí-

látható

E térképrl már

fentebb e czikk során lettem azt, is, hogy annak párja nz 1821-iki

*)

említést; mondtam határ perhez nádori pecséttel van hozzá fzve. **]

nap

is

telt el.

Az

ily

elferdített értelmezést

elköveti, pedig a fent vázolt

Kelemen K. mai

kor

óta

125

év

— mull

214

— nem

s/ázadi tények olleuúbeii a birtokosság kárára

magyarázható. Mit szól Íjunk az 1-sö

2-ik

liber

fiindi

[fizetett

Tiirgony, Marjalaka és Csorba pusztába] rovatához ?

rovat czimezése

is

oly értelmetlen eljárás az

1-s

E

fundi

mikép azt napjainkban már csak a nyékbl, nem pedig az irás bet szerinti értelmébl

liber Írójától,

té" le-

het és kell ki magyarázni.

Tekintve tehát, hogy az ezen rovatba bevezetett összegek summája 24971 frt nem csak hogy 9471 frttal felíilhaladja a

összeget

;

3 pusztára kirovott

st ugy

de

15.500

váltsági

frt

pusztáira kirovott összes 26.800 frt váltságot hiján fedezi

es

is

;

korszakban

[Igarjói.

1829

frt

hogy a redemptiohoz közel amidn az s redemptorok még nagy

és tekintve, is,

részben életben

mint

Kisújszállás helységére,

a

voltak,

bármelyik

határ

a

Kurvahát,] eszközölt

földosztályok

részében

mindenkor

az ezen 2-ik rovatban jelzett váltsági összegek arányá-

ban hajtattak végre, de természetesen a közbejött tok változások figyelembe

vétele

bir-

kétségtelen,

mellett:

hogy e rovatba bevezetett ö^-szegek Kisújszállás helységre és pusztáira összesen kivetett váltságba,

a

és pusztáinak

ajánltattak

meg

és fizettettek

A

complexumára be a redemptorok által.

egész

határ

fundi liber készítje tehát,

vagy azért czimezte

mert

ezt a 3 pusztába tett fizetések rovatának,

fentebb

mondva

volt Kisújszállás

helység

maga

is

mint

a turgonyi és

marjalakai territóriumon emelkedvén, a kisújszállási határ

complexuma valtaképen

csakis

a

bárom

pusztából

:

:

— áll

;

vagy pedig

fogva.

a

215

—

következkben

kifejtend

okoknál

Ugyanis Tény, hogy minden jászkun

ptio megajánlásával egyidejleg, a

községben

redem-

a

—

megváltásra

akir.

kiváltság levél sine qua non feltételei teljesítésére

viil-

lalkozó lakosoknak szántásra felfogott földek adattak,

megajánlott váltság összegekhez mérve és

után fizettetett a helységre és pusztáira

a

ezen

földek

rovott

összes

redemptio.

anndn

Tanusitja ezt a jászkun Ví-ik stat. 4 ^-a,

az irredemptusokat definiálván, azt mondja, hogy

fogtak

„a redemptio idejében

„n y

s

földeket

„redemptionalis „az akkori ttettek."

summa

nádorispán

f

e

azok, mórt a re á

lefizetésében

b

1

j

i

z o-

a o

s

késedelmeskedtek.

rendelése szerint

tlök

elve-

sat.*]

Hogy megtörtént,

"']

hanem

u g y a n

„akik

:

E

ez

a f öl d

felfogás

nem pedig mint

Kisújszálláson

is

felperesok állítják, egészen

statútum következ kerületi

határozattal

is

megegyezik

Ki irt rész jegyzkönyvébl:

a Jászkun kerülolek Il-ik

1-ször a 45-ik lapról, 171G.

évi

s/.ámu april

végzései 2 án Jászberényben tartott közgylés köztll: „Si quidem nonnulli summám redenipticiam sibi o])ventam, etsi in statu solvendi forent, doponero refiactariarentur, ea de causa Dnis Capitaneis districtualibus incuni-

etiam mediis tales nd solvendum compelMagistratus ver loci tales a b u s u a t i o n e t e r r e n i i n h i b e a t, donec sibi obventam redempticiam summám elfective exsolverint.

bit acrioribus

lere

;

-

216

—

l?").']-!^-

csak közüsbcn has/iiálták

az

fuiiíli

l-só

liber

els

lapja,

a

aliol

fíjldrket.

tanúsítja

világosan

megírva

hogy 17-53-b a n ni ár u j osztály tétetett. Tény az is, hogy több községben, hol az 1745-iki perceptori kézi könyv a levéltárban fenmaradt, ebbl van,

kitnik, hogy 1745-ben a szántásra

felfogott

kinek-

s

tke

kinek ajánlatához képest kiosztott földek,

tehát a

vagy tanya

helységre

földek után fizettetett be

a

summa.

pusztáira rovott összes redenipt ionalis ezt [függ.

4. sz.]

a csatolt nádori leirat

és

Igazolja

amidn mondja:

hogy a váltság egyedül a tanyai birtokokra

rettetett ki

redemptio alkalmával."]

Mely tény körülmények latba vétele mellett temint magok felperesek hát és azon tekintetbl, hogy

—

is

elismerik perii'ataikban,

összes határ azon

részein

—

a redemptio idejében

adattak

a

redemptoroknak

szántó földek, melyek az elpusztult falvakról tek: kétségtelen,

hogy Kisújszálláson

a

is

summa

és

:

után

és fizették azt;

és

egész

is

a

jegyz

az egyéni használatra

elpusztult falvakról nevezett

dlket

comp-

noha fedezve

lett az által a helységre és pusztáira rovott

még

fizet-

rovott összes váltság

noha a redemptorok a határ

lexumára ajánlották

neveztet-

redemptiokor

az imént eladottak szerint felfogott földek tetett be a helységre és pusztáira

az

redemptio

felfogott

vévén

is

és az

tekintetbe,

karczagi perben felperesek áltárgyává tal felmutatott és e czikkben föntebb vitatás tett redemptio nyugták, melyekben világosan kitéve van, hogy a váltság az illet redemptor által •

*] Igazolják ezt a

magára

vállalt rud földek után fizettetett.

—

217

—

az összesitett határ területre tényleg befizetett 24971 váltsági öss/eget helyesen vélte

a

három pns/tába

Ámde

ugy

mintha az

jelezni,

fizettetett volna.

ez esetben

is,

mert

váltság

a

földek után

használatra felfogott

egyéni

az

be:

fizettetett

ténybl magából következik, hogy az osztatlan ban lév közös területeknek ama magán földek után

fizettetvén

ezen földek birtokosai

be

az

tulajdona

ezen

állapot-

birtok járulé-

használatra kiosz-

kainak kell lenniök: mert az egyéni tott

frt

redemptio,

összes

határ

a

lett

egész

complexuma.

Bár mikép készítése

történt légyen

a helység és pusztáinak egész

tott,

mert mint fentebb csekély

eladva

hiányt

cszközl lakosoknak

is

foglalt

kellett fedezniök

mutatkozó

itt

csak a földek

össze-

megválta-

területe

volt, az

ebben a Kisújszálláson mai napig

fundi liber

1-sö

tény az, hogy a 2-ik rovatban

:

gen

aránylag

az

is

megváltását

mit legegyszerü-

;

lév

szokásban

közös

területek jövedelmeztetése által eszközölhettek.

Hogy

pedig

s

mindezeket az

igy kellett érteniök, tanusitja azon tény, miszerint a redemptio

K

u

r V

a

h á

redemptoroknak

már fentebb emiitett

Igarj

után az

ezen 2-dik rovatban

t-on,

s

lyokban az ezen

mód

és

vételével

redemptorok

szerint

Ipazolva idejében

fi:-;yelembe

épen

k

eszközlött földosztá-

könyvbe bejegyzett

is

azokat

intéztették.

van a fentebbiekben, a/óta

történt bir-

megn}ugodtak, st

magok

ó-ban és

foglalt befizeté-

sek arányában, természetesen az idközben tokváltozások

is

Kisújszálláson

territórium

hogy az

a redemptio

1-s

birtok-

nevezet alatt neui

—

-

218

valamely kulha-

a helyvségnek a pusztáktól elkülönített

hanem bels

tára,

területe, a házhelyek, a hozzájok tar-

tozó kertekkel értettek.

Igazolva van, hogy az 1-sö fundi liber

tában

bejegyzett

fizetések

nem

2-ik rova-

a 3 puszta

váltságára,

hanem a Kisújszállás és hozzá tartozó puszták nak egész complexumára vonatkoznak. Igazolna

annálfogva, hogy Kisújszállás hely-

van

sége és a hozzá tartozó puszták

nem mint hogy

helység

Kisújszállás

Turgony sat.

külön-külön, váltattak

helységnek a pusztáktól

században sem

határa rnult

nem

együtt

közös határterület

Kisújszállás

határai-

Turgony

vagy

régi

territóriumán

Péterszállása

meg

;

és

elkülönített

ismeretes

volt

ha-

hogy

söt

;

oklevelekbea emelkedett,

sat.

Ugyanazért kérjük a felpereseket territorium-féle ábrándos képzeldésen alapuló kérelmükkel elutasítani

;

és az arányosítás

megengedése

s

behozatala esetében az

arány kulcsát a törvény, jelesen az 1840.

telmében „in

summa

redemptíonali

tuali possessorio

XXX.

unius

t.

ez.

cujusvis

correspondenti" azaz

ér-

ac-

kinek-

kinek mostani birtokának megfelel váltsági összegekben

—

az ismertetett (függ. 10.

szerint megállapítani

;

sz.)

birtokkönyv útmutatása

értvén természetesen az actualis

birtokon országos törvényeink szellemében és a Jászkun-

ságban

több mint egy

század

gyakorlatnál fogva kinek-kinek áló

óta

fennálló törvényes

egyéni

mostani földbirtokát.

használat

alatt

X.

Czáfotata Kelemen Kajetán

még

néhány téves

felfogásainak.

Ugy redeniptio

a folyamatban

lév perekben mint

a „Jászkun

történetében" sok téves felfogása

gyarázata van Kelemen Kajetániiak, melyek e igazolt tények ellenében

balnia-

és

müvemben

semmit érkké törpülnek. Mind-

az által felemiitek azok közül nebányat, világítását szükségesnek látom

;

azonban

melyek

müvem

megfolya-

mát ezekkel zavarni nem akartam. 1.

Oly téves felfogásnak

is

ad Kelemen K.

kifejezést

mintha a Jászkim birtokossági ügyeket, a redemptiotól fogva mai napig, az illet község tetszése elöljárósága szerint intézné.

Ez

állítása

azonban

nagy

tájékozatlan-

ságra mutat és épen azért helyreigazi tanom

kell.

Emiitettem már, hogy a jászkun községek demptio idejében bíráskodási joggal ruháztattak

a

re-

fel,

je-

— els fokú

lesen, az

—

22ü

községek

hatáskor a

birói

tanácsai

1

illette.

A

a ke-

községi tanács tehát, mint biróság, csak

ügyeit in-

belbéli lakosok imlgári, peres és i>eren kivüli

tézte önállólag és mint fényit ö binjság a kihágások lett Ítélt

:

fe-

mint közigazgatási orgánum pedig a politikai

felsbb hatóságok rendeleteit hajtotta végre.

A

községi háztartásra vonatkozó ügyeket sem

tézhette azonban

már

mert

önállólag,

ügyek intézése czéljából a városi k ü n á c s mellé, minden községben

bel-

választva és a községi ügyek a

közös ülésében intéztettek

;

Még

a n á c 1

Ha

;

mert a

és intézése czéljából

gylések

t

s

t

a-

volt

a n á c

s

korunkban

mint

kevésbé intézte és intézhette pedig

ügyek tárgyalása

bel

által.

önállólag a birtokossági ügyeket

tokossági

t

és k ü

épen ugy

a tanács és képviseltestület

idetartozó

az

vagy 1

in-

a tanács

birtokossági

mindenkor

bir-

tartattak, a tanács és birtokosok je-

jegyzkönytényveket, azokban kétségtelen nyomaira akadunk e nek mert a jegyzkönyvbe a jelenvolt tanácsi tagok

lenlétében.

vizsgáljuk a múlt

századi

;

névleg beíratván, azután

hogy

:

még

azt

is

találjuk,

„praesente tota communitate," mely annyit

hogy jelenvolt a birtokos közönség Századunkban pedig

ily

fbbek már

névszerint

tesz,

is.

gylések alkalmával rend-

szerint a jelenvolt birtokosok, vagy zül a

oda téve

is

legalább

azok

kö-

beírattak a jegyzköny-

vekbe; tessék csak megvizsgálni a jegyzkönyveket.

Lehet

eset,

hogy különösen csekélyebb

ügyekben

— eliiiiilasztá a (le

jegyz

ha létezik

ez,

A

—

221

a birtokosok

csak kivételes eset.

is,

sohasem

birtokossági Ügyeket tehát

hanem

községi tanács;

felemi itését,

jelenléte

intézte

maga

birtokosság hozta a határozatokat

;

a

intézte

a

birtokosság.

A

a község feje és ta-

nácsa pedig e határozatoknak végrehajtója

így in-

volt.

téztetnek a birtokossági ügyek mai napig.

azonban

\'an

—

község

mint értesl\ltem

—

a

a legújabb idben, a birtokossági

ügyeket a városi képviselet intézi

kisebb

melyben

Kiskunságban,

viselk rendszerint birtokos gazdák lévén saját apróbl) ügyei intézését reájuk

mert a kép-

;

:

a birtokosság

ruházta

Ez azon-

:

ban csak ujabban felmerült és kivételes eset és az illet birtokosság saját belügye lévén, igy intézkedni

jogosit-

va volt.

E

könyveire hivatkozuom

Azt 1

a

1

nem

terjedelme

látolt

á

s

is

engedi.

állal

1

n a

minden

a jászkun bir-

oly eljárás,

birtokosok

;

miszerint

addig

az

területekhez a közlegelbl

szántásra alkalmas bizonyos részt

mintha fog-

K..

tekintend

k()vetett

tagositás alkalmával, a alatt állott

melyeknek közlését müvem kor-

:

hosszasan vitatja Kelemen

n a k v o

tokosságok

magok

jegyz-

tényállás bizonyítására elég a községek

is

mivelés

fogtak

fel

és ezt amazzal együtt

között felosztatták.

Ki müvemet átolvasta ségesnek tnik

:

az eltt ez állitás

nevet-

fel.

Mert a földbirtokosok

tulajdona

a

határ

egész

;

222 complexuma; actualis földbirtokaik,

ezekben

az

illetve

fekv redempt ionalis summa arányában.

A

föld birtokossal,^ tehát,

többség azt jónnk látta, a alá annyit foghatott

fel

a mennyit hasznosnak

amidn

a törvény szerinti

területekbl

közös

niivelés

és kiosztathatott tagjai itélt

;

természetesen

között,

a

arány kulcs szerint és 1840. óta csak az 1840.

jelzett

XXX.

t.

czikkben elirt eljárási módozatok mellett.

A

jászkun birtokosságoknál

pedig

szeres földosztásoknál az emiitett

t.

minden

rend-

czikkben foglalt

járás követtetett és a mérnöki munkálat

annak

el-

rendé

szerint meghitelesittetett.

Az

ily eljárást

ság vagy rósz akarat tott birtokrendezési ez.

tehát foglalásnak nevezni

bárgyú-

és az ily törvényesen

végrehaj-

;

munkálatokat az 1871.

52. §-a értelmében,

azoknak

befejezésétl

egy év után többé bolygatni sem

LlII-ik

t.

számitott

lehet.

3.

Kelemen Kajetán ugy a per során mint történelmi müvében még elvett hasznokat is követel az redemptio keres kundschaftjai részére. Mit szólljak ez elvett haszonvételekhez ? Tanuló koromban bizonyos „D a g u e r r e o t y p* czimü könyv kertllt kezembe, mely az akkori diva» szokásokat vette kritika alá. E könyv egy cziktos .

ke ennyibl t

á

állott

:

.

.

„Lófuttatás =;l(5futta-

s."

Nohát, nekem méltóbban lehetne igy tennem,

lemen K.

elvett baszn ok

iránti

Ke-

követelésével

nehogy azonban valamely gyenge szivü alperes kun

pol-

—

—

223

gártái's ez irtózatos követelés miatt

ime megsiigom,

kosságra vetemedjék:

igazságok volna

ijedtében

öngyil-

hogy

még

ha

a kulcs iránti kérdésben

felperesek-

nek, [ami pedig nincs] elvett hasznok iránt

kárkövete-

még akkor sem

igényük

lési

is

talam hitelesen vázolt

százados

h

ó

j

zös terííleteket

i

s z j

;

(3

e

m

h

i

ü

e

1

s z

mert az

;

gyakorlatot

senki sem vonhatja kétségbe, hogy a birtokosok,

meg

állhatna

ál-

tekintve,

mostani

jászkun

g tartják birtokukban a kö-

m

e

elvett hasznok c z tésre nem kötele z h

i

birtokos pedig

ü

e a

lu

e

t

1

a

kártérí-

1 1

ö.

4.

Kelemen Kajetán demptio

törtéi. elméiben,

is

hosszasan

dissertál „Re-

mintha Kisújszálláson a redemp-

Rh. forint helyett vonás forintokban fizettetett

tio

na

arról

ebbl

és

;

hogy

következteti,

pusztáira befizetett 24971 lett,

vfrthoz

hogy a Kisújszállásra

Rfrtot fedezze,

a

és

vol-

Kisújszállásra

még 7189

pusztáira

vfrt

és

kel-

26800

rovott

sat.

Ezen eladása kell vihlgot vet arra hogy menyalatt nyire tájékozatlan ö a XVIII-ik század lefolyása ;

felmerült hazai pénz viszonyainkra nézve is. Pedig e tekintetben a „Corpus juris"-bl legfel-

jebb

15 perez alatt

ha

i.

t.

abban legkevesebb jártassággal

Ugyanis a p a r

s

p

r

i

ma"

Corpus czimü

pag. 366:] a monétákról volna,

szerezhetett

felvilágosítást

hogy

J u r

s

szólló

bír.

„C y n o

indexében [Corp.

míg a különböz

a múlt század

i

is

rovatból

volna,

s

u

r a e

jur. tom.

II.

megtanulhatta

pénznemek honunkban

1-s neffvedébcn forgalomban

voltak:

1

224

—

egy vonás

frt

— kurta forint 50 Uh.

pedig

ft

—

ra hat

forintok

kr.,

krt. tett

()0

dénár

egy krra pedig 2 100,

102,

120

és

egy német vagy

kr.,

minthogy akkor egy garas-

és

:

51

számíttatott

dénárokat

ama

:

ma-

foglaltak

gokban.

Azonban a már fentebb idézett 1723. H8-ik t. kimondatván, egyformásitása czikkben a pénznemek elrendeltetett,

hogy

garasra pedig

5 dénár

azontúl

egy

számitas^ék

;

látni

való

100

dénár

hogy ezen törvényhozatala után már 50 krt, vagy IG garas 2 krajczárt,

—

20

dénár számitott egy garast) krajczárból álló egy Rhenfrtot

A midn

tehát

a

—

álló

hetett.

De

idejében

m.

hiszen a redemptio

100

amaz

hogy

1723.

t.

t.

gale-

már

redem-

a

czikkben a

kötelességévé tétetett,

különö'?;

68-dik

és

máskép

lehetett hivatalosan számitani, mert

helytartótanács

dénárral

Rhfrt volt

16 évvel megelzött 1729. XlV-dik

kir.

liberben,

már csak 20

vagy hatvan krajczárból

ptiot

5

hatvan

azaz

fundi

kisújszállási

rasból,

is

nem

tett.

számittatott az egy forint, ez a forint

nem

tehát,

hanem (mert

garast

maga Kelemen Kajetán mondja

mint

100, -— egy

forintra

czikket szigorúan effec-

tualja.

Nem szó

lehetvén

sem a vonás

tehát

forintról,

100 dénárral számitott

de különben

forint,

vagyis hatvan krajczárból

álló

frtról

van

zett törvények

emlités,

—

is

hivatalosan

a fundi liberben

már akkor 20 Rhftnak

csupán azon körülmény, mert az vonás

már

1745-ben

els

garasnak,

felelvén

fundi

liberben

tekintve, hogy ez az

mellett szintén csak a

jegyzk

meg, idé-

ügyet-

—

—

22í>

—

leiiségéndí lulojdoviitaiiíló,

a

130 éves

biitokvis/íonjí

megtámadclsára jogos alapot nem nyújthat.*)

Kelemen Kajetán pedig ha még egyszer eszébe jut

vegye

tudomásul,

hogy

kísérletre

vete-

azon bün

müvet

medni, hogy hazai jogt()rténelembe vágó

elbb hazai törvényeinkben

és

különösnn

írjon

:

„Corpus

a

Juris"-ban jártasságot szerezzen magának. 5.

Még

van egy

helyreigazítandó

Kajetánnak. Azt mondja nevezetesen müve ján,

hogy

:

„lia í'illana

az,

is

Kelemen

Állítása

miszerint

221-ik

lap-

territórium

a

Kelemen K. müve 219. lapján gúnyosan említi fel azt is, mintha az alperes birtokosság részérl a per során állíttatott volna, hogy épen azért, mert Kisújszálláson 1829 frt hijj tu ajáiiltatott meg és fizettetett be *)

a redemptio a k ö z ö s

e adni egy családnak e k e területbl még ugyanannyi 1

1

:

forintért földet.

Az

1

1 1

védíratokban

alperesi

ez

el nem fordul hanem az eleladatván az, leniratban mi müvem IV-ik czikkében tárgyalva van, hogy t. a redemptio idejében nem minállítás ily

alakban sehol

;

i.

denütt fizették be a redemptorok a helységre és pusztáira rovott egész redempl ionalis summát, hanem vállalkozók hiányában valamely csekélyebb rész fedezetlen is maradt, de késbb ezt is csak a földváltságra vállalkozók töri. sztették le, vagy közös jövedelmükbl, vagy a közös területbl eszközölt földeladások utján sat. ezen eladás után az jegyeztetett meg az elleniratban, ;

hogy

„épen ez okon adhatott

el

késbb

Kisújszállás egy családnak földbirtokot, melyé r a 1600 f r o z e t e 1 1." t

z"

Ez tehát csak exemplí gratia

t

volt

t

fi

oda

téve

15

és

--

—

22R

„csak belsséget képezett, akkor

lehetne egyedlil a

seiii

^három puszta váltságának kulcsát alkalmazni a „javak s haszonvételek felosztásánál, hanem a „rium váltság kulcsát

Ámde hogy nem redemptio

nem

czikkemben

szerzési

fizetett

bels telkekrl

a

itten tehát legyen szabad az ott

;

ár

fordittatott redemptioba:

is

azt megvilágitottam fentebb irtt

territo-

is."

a belsségekéit

volt és

közös

mon-

dottakra utalnom.

Kelemen K. fentebbi nézetére azonban szükségesnek látom megjegyezni még azt is, hogy ezen általa felállitott elv

kivihetetlen

volna;

is

mert

az

XXX. t. ez. nem azt a redempt ionalis összeget meg aránykulcsul, melyet valamely kun család redemptio idejében befizetett

;

hanem

azt,

1840.

állapítja

se

a

mely kinek-

kinek mostani birtokának megfelel.

Annál fogva,

feltéve,

meg nem

újszálláson a territóriumnak nevezett

nem lév

is

1829

—

hanem 1600

frt,

engedve, hogy Kis-

belsség

szerzési

mint a törvényszéknél

periratokból kittlnik. Ez állítást azonban felperesek válaszukban megtagadván, az alperesi viszon válaszban 25. szám alatt csakisújszállási köztolt hiteles okirattal, az 1793-ik évi ségi jegyzkönyv 338. sz. alóli kivonatával igazolva lett, és hogy az hogy ez eladás csakugyan megtörtént 1600 frton eladott föld akkori érték szerint 200 frtos redemptioba számíttatott, amivel aztán és az 1-s fundi liber 362. lapján olvasható beirás szerint Tóth Mihálynak adott 20 frtos földdel a kisújszállási egyes lakosok frtra szapoáltal tényleg befizetett redemptio 25191 :

rodott.

vlra

tke

—

227

redemptio volna és annál fogva a bels

is

birtoknak vétetnék

birtok

V á

1

t

s

íí g-

:

erre nézve

is

telek

mostani

a

mennyisége

á ua k

is

lenne

számitandó.

Miután pedig a jászkuu városok újszállás beltertllete

kiosztott

is,

és különösen Kis-

a közös terílletbl 130

bels telkekkel

3—4

akkorára

mint a redemptio idejében volt

és

;

most már

si bels

szereztettek 1745-ben, de az

a nélkül, hogy azok

els

—

szerzési ára

bizony-

is

felapróztattak

ha

vagy

volna: most

tetszik váltságn, nyilvántartatott

teljes le-

bels telkek

telkek

talan arányban több kevesebb részletekre

óta

növekedett

is

hetetlen volna kiderítése annak, hogy mely

év

ugy

már a

le-

annak meghatározása, hogy melyik bels teleknek, menuyi szerzési ár felel meg.

hetetlenségek

Ha

sorál)a esik

tehát a törvényhozás jónak látta volna

oly

is

törvény alkotását a jászkun birtokosságokra nézve, melyszerint az aránykulcsba ne csak a

a belstelkek tiot

is

felvétessenek

:

tke

hanem

földek,

akkor azt

az ultima rá-

kellé vala követnie, melyet követett a nemesi

birtokosságokra nézve,

alkalmas

aranykulcs

amidn nem

mindenkinek ösnzes birtoka,

köz-

kimondotta, hogy ha más

találtatnék és

méressék

:

az

legyen

az

fel

arány-

kulcs.

Ámde országos

f

zó függ. 13.

tan a

3.

a törvényhozás ezt

RR-nek sz.

a.

az 1840.

nem

XXX.

t.

mert ime

czikkre

közlött vitájából, kitnik,

§-ban foglalt

egyetlen

kulcs

Mert a ftárnok mester indítványba hogy ha

tette,

oly véletlen

fordulna

el

vonatko-

hogy

fogadtatott

hozta ugyan

amidn

az

az

otel.

azt,

1840^ 15*

— XXX.

t.

ez.

3.

228

—

g-ábau megállapított egyetlen kulcs

kalmazása nem látszanék igazságosnak: az esetre maztassék

nem

liatal-

más

nádor ö lierczegsége vagy a bíróság,

fel

alkalmas kulcs megállapítására el

al-

ez indítvány azonban

is:

hérczogsége következkép

fogadtatott és nádor

azt is z e m, h g y ezen tá^rgyban leginkább a gyakorlatot kell tekintetbe venni m ntb o g y itt magok a J á s z k u k e r e t e tették az zárta be a kulcskérdése feletti vitát

:

„é n

ti

1

é

s

Mi

RR.

í

t

é

h e

z

j

tke vagy

váltsági összeg

;

tanya

m,

nem

g

o

j

1)

b

k e 1

1

e s z

1

a a

árulni.

volt pedig az a gyakorlat ?

arjluykulcsa a

fekv

z e n e

li

le

1

elterjesztést, azt tartó dolgot hátráltatni s e KK.

s

í

;

11

i

felelet

az

föld, illetve az

mint azt a

:

hogy

ezekben

fentebbiekben

elég

világosan kimutattam. Kétségtelen tehát, hogy az 1840.

XXX.

t.

ez.

3.

§-a egyenesen a

tke

földnek

megfelel

váltságot rendeli aránvkulcsul.

j

XI.

A

teendje

törvényhozás

jászkun

a

birtok

viszonyokra vonatkozólag.

A

„JAszkun redeniptio

történetének"

235-ik lapján törvény javaslatot is terjeszt kun birtok viszonyok rendezésérl. tehát

szükségét

még

ben a törvényhozás

Ez nézetem mi

is,

látja

irója

el

müve a jász-

annak, hogy e tekintetintézkedéseket tegyen

további

ebben tehát megegyeznénk.

De nem egyezhetünk meg abban, hogy e tárgyban teendje van a törvényhozásnak. Én egészen más

szempontból tekintem a kérdést, mint

Hogy kiindulandó okot,

érthetvé vagyok,

mely engem

nyok további

tegyem

mindeuek

odavitt,

ö.

álláspontomat,

eltt

hogy

a

jeleznem

melybl kell az

jászkun birtokviszo"

és végleges rendezése czéljából a törvény-

hozás iütózkedésének szükségét nyilváuitsam.

— Megmondom már

gosak,

t.

azonban

;

legyünk nyíltak és igazsá-

Kelemen Kajetán

i.

Ne kérkedjünk hanem

—

230

és én.

az igazság zászlója

lobogtatásával|

kövessük azt hiven és fentartás

mindketten arra a fogadalmat

mint

nélkül, a

le is tettük

.

.

Lássuk

.

tehát

A midn

a jászkun

XXX.

az 1840.

t.

birtok

rendezés körüli eljárás

czikkben megállapittatott, félremagya-

rázhatlan intentiója volt a törvényhozásnak az, hogy az ily

birtokrendezési munkálatoknak gyors lefolyás

sittassék és igy az illet birtokosságoknak

bizto-

minél keve-

sebb költség okoztassék.

Most is oda kell tehát hatnunk, hogy e fontos és nemes czél szem ell ne tévesztessék. Ezt pedig fképen csak, jó világos és felre nem magyarázható törvény által érhetjük

el.

Mert lehetetlen be nem ismerni, hogy ugy a újszállási

mint a karczagi arányositási

által felállított alapon

XXX

1840.

t.

ez.

soha

meg nem

csak kevéssé

kis-

per, a felperesek

indíttatik,

ha

az

correctebb fogalmaza-

is

tot nyert volna.

Intézkedni kell

módon

jászkun

tehát az iránt, hogy ily alaptalan

birtokosok

többé

megtámadhatók

ne

legyenek.

Az

ily

intézkedés tetemes költekezéstl menti

meg

a jászkun bírto kosságokat.

Ugyanis

legyünk

nyíltak,

és számítsuk fel e két

arányositási per költségeit.

Nyilvános 3

frt

titok,

hogy a felperesek eddig

50 krral adóztatták meg magokat

;

fejen kint

tekintve pedig,

—

—

231

hogy a két perben 2000 felperes, vagy annál több van; e megadóztatás összege tészen 7')00 frtot. Ezen sztlz

mindkét

felül

köteleztek az

holdat

rendbeli

is

öt— öt

felperesek

sök megnyerend redemp-

tiojából.

Minthogy pedig a készpériz elleg a polgármesterekkel tartott költetett

felperesek

;

—

a 7500

táigyalás folyamán

nagyobb

része

frt

már

— el-

pedig újra adózni

ama lekötelezett 500 holdból Kisújszálláson nem akart már 200 hold elad..tott, n agok közzül vállalkozóknak* holdja 15 frtjával. Karczagon pedig magok köztil sem :

akadván e

földre

ügylet köttetett

E

vev, 1877. évi nyár utolján a vagyvendégl termében.'')

szerint az

sök

redemptioját

keres

kölcsön

felperesek

már

circa 10 ezer frtot bele költöttek a két perbe

két

rendbeli

írtba

alpereseknek

is

belekerül az

;

a

5000

vagy

a két per tehát 15 ezer frtot felemészt.

;

Mennyivel

szebb és jobb lett volna ez összegen a

két városban takarék magtárt, vagy más

jótékony inté-

zetet alapitani, mint igy kidobni azt egy

keser

dásért

vége

;

mert

nem

Nem

hogy

felperesekre

csaló-

nézve a pernek

más

lehet, az kétségtelen.

azért

mondám

el

mindezeket, mintha

e

te-

kintetben Kelemen Kajetánt kárhoztatnám.

Mert valamint a felperesek nagy zömét, ngy Kele-

men

Kajetárit

néhány

is

legalább kezdetben

felperesi coriphaeus, kik

félrevezette

ismét a

az

a

nép képviselet

Felperesek mindezt nyilvánosan beszélik, ugy hogy ez köztudomású tény Karczagon és Kisújszálláson. '^')

— l)ehozatala óta

minden

232

—

választások

alkalmával,

kortes fo',^ásokkal és pedig idegen czélokért e

ügyes

képzeleti

jog és ügy prófétáivá fanati^^áltattak.

Csak azért szóltam tehát mind mert ezen perekre

megértessem

azt,

két városban

költekezésekrl, hogy

tett

mikép

itt

ez

hogy az

az ideje,

is-

által

országos

képviselet a jászkun birtokviszonyokra vonatkozólag oly

törvényt alkosson, mely elejét vegye annak,

hogy

kü-

nyomott anyagi viszonyaink között ezen arányositási perekhez hasonló esetek ismétldjenek itt az

lönben

is

;

ideje,

hogy intézkedés tétessék az

birtokosságokban az arányositás és

még meg nem

hogy a jászkun tagosítás, a mennyire

iránt,

történt, gyoj'san és kevés költséggel

j

ke-

hogy még csak megkísérthet sem legyen többé a tömegnek ily valóban ködfátyol képszer

resztül vitessék;

tünékeny álmokért félrevezetése és megadóztatása.

Ez pedig csak törvény által érhet

nem

félre

magyarázható

el.

Intézkedni kellene tehát

a

törvényhozásnak

hogy az aránykulcsa a redemptio kora

iránt,

világos

állott és országos törvény

óta

az fen-

százados

által is szentesitett

gyakorlathoz képest világosan meghatároztassék. Intézkednie kellene, hogy a jászkun birtokosságoknál, a hol

még meg

nem

rendszeresen és bizonyos

—

történt,

határid

alatt

az

arányositás keresztül

vi-

tessék.

Intézkednie kellene végre, hogy felmerül sitási

legyen

esetekben a ;

kisebb birtokosok

érdeke

arányo-

megvédve

és átalában egyes birtokosok jogos igénye

pán önfejüsógbl

el

ne ejtessék.

csu-

— E rs,

—

czélból,

—

következ

—

233

viszonyokkal

mint a jászkun

törvényjavaslatot vélném

isme-

jónak

az

országos törvényhozás eleibe terjeszteni.

kerületekben behozandó arányosításról és tagosításA

ról

m

ó

s z s

(1

s z

k u n

1

ó

1840.

t t

a

Já ó i

1

I.

1.

t

i

k

XXX.

ez.

t.

k ö V e

Az aranykulcsról.

Arányosítás és tagosítás kulcsául

magán

k é p

z

:

—

földbirtoka,

min-

szolgál

vagy

den egyes birtokosnak az arányosítás, kori

ke

t

tagosítás-

fekv

vagy az abban

vált-

sági összeg mennyisége. 2.

Jogosítva van annál fogva az eljáró

bíróság

a

földbirtokoknak, akár területét, akár

váltsági

összegét

aránykulcsul alkalmazni

területét

azonban

;

a

birtok

csak a bebizonyítható foglalások lehagyása mellett. 3.

Oly bírtokosságoknál,

eredetileg fenhagyott területek

magán birtokoktól tak,

a

közöshasználatra

már részben

azon])an elkülönítve

ha ezen kiosztott részletek

lék természete és

hol

—

parczellák

tke

ugy a régi kiosztású

megszntnek

a

birtokosság

—

járu-

földekkel,

területekkel,

közmegállapodásával

nyilváníttatott és e kiosztott részletek kü-

lön telekkönyveztetvén,

egyszersmind

külön

tárgyai lettek, ugy ezek az aránykulcsba tetnek,

addigi

végleg felosztat-

mint a még közös használat alatt hagyott

minden kapcsolata

az

fel

hanem aránykulcsát képezik csak a

osztású úgynevezett tkeföldek.

adásvétel

nem

vé-

régibb

ki-

— II.

A

z

a

á

r

11

y

V e 4.

t

s

i

e

11

t

á

234

-

b e h o

s

a

/ a t

1

á

ii

á

k ö-

1

eljárásról.

fi

Minden jászkun községben, hol még kozös hasztörvény

nálat alatt álló területek léteznek, ezen

szen-

60 nap alatt a község polgármestere, vagy

tesítése után

fbírája, az eddigi szokásszerint a

gylést

birtokossági

összehívja és tanácskozás tárgyává teszi az

behozatalaiának s a közös terl\letek

arányosítás kér-

felosztásának

dését. 5.

Ha

gylésben megjelen birtokosok az

e

behozatalát egyhangúlag

elfogadják:

arány

egyszersmind

aránykulcs kérdésében, ha szótöbbséggel

az

határozatot

is,

hozzanak. 6.

E

határozatot a polgármester,

illetékes kir. törvényszók eleibe

vagy

terjeszti,

fbíró kifejtvén

az

a

birtokosságnak az aránykulcs megállapításánál tekintetbe vett indokait. 7.

A

töiTényszók a

járás iránt,

megindított

arányositási

a birtokosság megállapodását

lapban 3-szor közhírré

téteti,

a

egyszersmind

el-

hivatalos

az

illet

három egymásután következ vasárnapon szokott módon és azon felhívással téteti közzé, hogy

községben

mindazon birtokosok, kiknek a ellen

bírtokossági

kifogásaik volnának, az utolsó hírlapi

határozat

hirdetéstl

számított 30 alatt, kellleg indokolt kifogásaikat, 2 párban,

ügyvéd

nyújtsák be.

által ellen jegyezve, a

E

Ha

törvényszékhez

hirdetmény az eljáró törvényszék és

illet községháza kapujában

8

kir.

is

az

kifüggesztend.

a kitzött harmincz nap alatt kifogások

ce

2.^5

nem adatnak,

az esetben a kir. törvényszék minden

vábbi eljárás nélkül

az arányosítást

szersmind az arány kulcs kérdésében 9.

tü/,

is

batároz.

megelz

tárgyalására

batári-

melyre a polgármestert, vagy fbírót,

birtokosság elnökét megidézi

s

egy-

s

Ellenben, ba kifogások adatnának be,

egyeztetési kísérlet után azoknak

dt

elrendeli

to-

errl a

mint

a

tevk

kifogást

képviseljét felzeten értesitendi.

Az

eljárás a

p.

t.

rt.-ban elirt

jegyzkönyvi

gyalás szerint történik és tartozik mindkét

tár-

magái

fél

llgyvéd által képviseltetni.

A

10.

tárgyalás

befejezése

után

mely ellen az 1871. LIII.

ítéletet hoz,

a t.

törvényszék §-ban

51.

ez.

elirt perorvoslatoknak belye van.

Ha

11.

gylésben

nem

a

4.

és

5.

szakaszokban elirt birtokossági

az arányosítás

egyhangúlag

bebozata4a

el

fogadtatnék, akkor a polgármester és azok a

tokosok, kik az arányosítást behozni

des keresetet az illetékes azt névszerint

óhajtják,

bir-

a

ren-

törvényszékhez benyújtják és

megnevezend mindazon birtokosok

intézik, kik a birtokossági

ellen

gylésen az arányosítás

be-

hozatala ellen szavaztak. 12.

A

kereset 2 példányban nyujtatik be és

példány a percsomóhoz csatoltatván, a

els helyen

megnevezett

alperesnek

többi alperesek pedig csak felzeteken

idézvény azonban a *)

Az

ilyen

hivatalos

lapban

2.

a

1-

az

példány

kézbesittet ik,

idéztetnek.*)

3-szor

Az

kihirde-

módon eszközlend idézésnek a

czagi és kisújszállási arányositási perekben a kir. curia is helvét adott.

a

n.

karmélt.

— teiulö,

—

256

egyszersniiiul a törvényszék és

mindazon

ház kapujában kifüggesztend, melyben tokosok, kik személyesen

megelz

meg nem

meghivandók

mindazok

és

az

kik

részére,

Az

eljárásra,

végrehajtásra nézve

is

a

valamint

14.

t.

ez.

ugy a

eljárásnál

rendelend.

perorvoslatokra

és

minden fentebb eladott esetben

az itten tett módositások figyelembe

1871. LIII.

bir-

a per felvételére

magokat nem képviseltetnék, ügygondnok 13.

—

idéztettek,

mint

egyeztetési kisérletre,

illet község-

az

az

mellet

vétele

szabályai az irányadók.

Ila a közös használat alatt álló területek, akár

csekély terjedelmüknél, akár

minségüknél

mint legeltetési czélra nem

használhatók

más

fogva és

azoknak

mu-

egyéni használatra felosztása

czélirányosnak

nem

tatkoznék, az aranykulcsnak

meghatározása

végett

fentebb elirt eljárás az esetben

arány kulcsa

még

s a

is

megtartandó és

közös területen tartandó

pedig ez utóbbi

érdektelen

tásával, RZ eljáró törvényszék

tandó. (1836. XII.

a

az

jószág száma,

szakértk

meghallga-

végleg

megállapí-

által

13. §.)

Ez esetben tehát a város bírája a 4-ik §-ban elirt

polgármestere, vagy

birtokossági

gylésbl

fcsak

az arány behozatalát és a tartandó jószág számának meg-

ámde mindazon birtokosok, kik a gylésben részt nem vettek és a közöste-

állapítását kérelmezi,

birtokossági

rületek felosztását kivánják a 9-ik §-ban gást, az ott elirt kir.

IIL

módon

jelzett

jogosítva vannak az

kifo-

illetékes

törvényszék elé beterjeszteni.

Egyes birtokosok igényei megóvása.

— 15.

A

ugyan

tály

vagy

öt

közös területek felosztása

föMnél t()bbet nem

frtos

szándékukat a dülzés

teend

birtokosok

bin')

városhoz

15 nap alatt a

delt birtokossági bizottság

mköd

fekv

lentkez apróbb birtokosok feljogositvák fél

dlben

vegyék

dtllkre hasittat ván,

kijelölni

mód

me-

ekként

arra

is,

illetményeiket

je-

hogy rövid

ki.

Ellenben mindazon apróbb birtokosoknak, fentebbi

ren-

dtilket,

Az

lyekben birtokaikat kivenni óhajtanák.

dliket

ezen

mérnök mellé

eltt bejelentéi és

a dtilt, vagy több egymás mellett

közelebb

bevégezése ntjtn

osztályozás

és

feljo-

azonban

Kötelesek

ki.

osz-

azonban a két hold,

])irtokaikat a

területekbl vehessék

közzé

esotében az

iiyjlluizás szerint toríénik,

gosittatnak ana, hogv

es

—

237

szerint és

határid

nem

alatt

kik

a

jelentkez-

nek, illetményeik házaik sorjában, a töl)bi birtokosok között adatnak 16.

álló

ki.

Rokonságban, vagy báiniely

családoknak megengedtetik

érdekközösségben

hogy

az,

birtokaikat

egymás szomszédságában kivehessek, tartoznak azonban e

végett az elbbi szakaszban emiitett bizottság

és az ott kitzött

rokonság, vagy sorjában

id

érdekeltség

azon

kinek

tagját,

a

háza

birtokaikat kivenni akarják és a rendet, mely-

ben az osztálynál egymásután következni nyilhuzás után azonban e jogával 17.

eltt

alatt jelentkezni és megjelölni

A

jus educilli)

vásár és bormérési

valamint

már

jog

fognak.

senki

(jus

nem

—

élhet.

nundinarum

jelenben, ngy ezentúl

jászkun község törzs vagyonának tekintend.

is

A et

az illet

— Reményiem, hogy

mánya

ez jelen

238

eliez

müvemben

—

nem

commentár, folyo-

kell

ismertetett százados í»yakoi-

latnak, s arra fektetett országos törvénynek. Meíjfelel ez

minden jogos igényeknek,

és bár apróbb részletek

meg-

de azokat jog és méltányosság szeiint oldja meg és e megoldásra szükség van, mert ily csekélységek felett ami temérdek tagokból álló kun birtokosságaink hónapokig elvitatkoznának. Ellenben, aki Kelemen K. törvény javaslatát végig olvasta, kétségtelenül meggyzdött arról, niikép az nem egyébb, mint százados birtokviszonyok felforgatására oldásába

is

bocsátkozik, ;

törekv communisticus vágyaknak szüleménye

mely ha keresztülvihet lenne: az abból származó és lassan szét

terjed eszmék elvégre

is

az

országos

;

birtokviszonyo-

támadnák meg. Nagy könnyelmség volt tehát szerztl, nem csak ezen törvényjavaslatnak az éretlen tömeg közé dobása, -— ami kiválókig megrovást az hanem érdemel hogy a fenálló törvényekkel egyenes ellentétben álló müve czégéreül a magyar Aristides, a világszerte tiszés megtestesült igazságnak I) e á k telt nagy jellem kat és az állam létalapját

—

Ferenc z-nek

nevét kittlzni nem átallota A ki Kelemen K. ^Redemptio története" czimü müvét elolvasta é.s Deák íerencz jellemét ismeri, Kelemen mert ezen eljáK. é tettén méltán megbontránkozik rásban épen ugy mint én, ama nagy név és kimagasodott jellem könnyelm st vétkes profanatioját látjaDeák Ferencz soha sem irta volna alá Kelemen Kajetáunak]sem kérdéses történelmi müvét, sem a jászkun birtokviszonyok rendezése iránt ajánlott törvényjavaslatát, hanem méltó megvetéssel és undorral fordult volna el azoktól !

;

.

.

Függelék. I.

szám.

A nemes Jász- és két Kun districtusoknak 1745. esztendben nov. havítnak 25. napján Jászberény városában Tts és nniz. palatinalis fkapitány urnák ellülése alatt tartott közönséges gylésekben azon districtusoknak városaik, helységeik, pusztáik és majorjaik a következ módon becsültét tek meg, u. m. h al m a 9700 frt J á s z s á g J á k J á s z 1) e r é n y v. 40400 fi1 ^/A Lászlónak fele 2250 — HOOO „ Nagy Szállás l/- 1000 „ í^oldog háza Summa 12950 Nagy Szállás 7, 2000 . Lajos 12600 Iv s é r 5000 „ — Mizse 2500 Moritz gáttya GOOO „ Henének fele Summa 15100 3750 -— 11300 Summa G5150 „ Ladány 3750 A p á th i 17000 „ Benének fele Kocsér— Summa 15050 8000 Kömpöcz 5000 „ Dósa— 8100 Summa 30000 Szt. Lászli) I/4 1125 F é n y szar u 9000 „ Summa 9225 Karának fele 4000 Fels szt. Gvurírv 4000 1125 Summa 13000 „ Szt. László 1/ 4 Á r k s z á 1 cl s Summa: 5125 19400 Agó Mihálytelke sum. 7600 8000 Kerekegyháza fele 5000 „ A Jászság sum. 225150 Summa 32400 „ N a g y k u n s á g. A s ó szt G y ö r g '12900 „ i Kardszag v. 17800 — 4000 „ Asszonyszállása 5000 Karának fele Kis Szállásnak fele 2750 „ Magyarka 4000 Summa 19650 , Bolcsa 7000 ()

,,

:

_ ^ — — — — — — — — — — —

i

:

.,

—

:

— — —

:

,.

:

— —

—

,,

:

.,

;

1

,,

— —

.,

:

1

]i

;

1

— — —

240 Köclsz.lllás

—

-

3500frt

Orgoiida-szt-Mikló^ 4000 Suinnia 41300 5

:

T

11300 -8500 — — 3000 3000 Pohamara 2500 Csorbának 1/4 Summa 28300 11300 Ki sujs zállá s 0000 Tó-Turgony Marjalaka 4000 2500 Csorba I/4 Summa 26800 Madaras 9700 Fábiánka 4000 Kápolnás 7000 Summa 20700 Kunhegyes 9700 Kolbászszék 9000 Summa 18700 Kun szt M ártó n 9700 Csorba fele 5000 Mesterszállás 4500 Summa 19200 Nagykunság sum. 155000 u r k e V Mórit z Kis Kába

i

—

— ~

— — — — — — — — — — — :

— —

Kiskun? ág.

— — — — — Kkút Zsama — — Fehértó — — -~ Füzes

„ „ ,,

„

„ „

„ „ „ „

„ „ „

„ „

, .,

„

„ „

„ ,,

" „ „

Lacz h

3(^00 fit

á z-a

— Kató — ~ Csókás Jakabháza —

2000 „ 2000 „ 300 , Summa 7900 „ K.-szt.-Miklós 12900 „ 3000 , Bösztör fele Bábony 9000,, 5000 Szánk Orgovány 8500 „ Kerekegyház \/eieee „ Summa 4006G Szabadszállás 12100 „ 3000 „ Píösztör fele Jakab szál. fele 4500 „ Kis Balázs „ 2000 „ Summa 21600 ^ Fülüpszállás 9700 „ Kis Balázs fel e 2000 „ Kerekegyház^/ 6 3333 „ Summa 15033 Majsa 4000 „ 2500 Agosegvháza 1500 „ Taj:) fele Kigyós 1500 Summa 9500 „ 4800 ^ Dorozsma 3000 „ Átokháza UUés 4000 „ Summa 11800 „ Fél egyháza 12100 ^ Kisszálás fele 2750 „ 5000 „ Galambos Ferenczszállás 7000 „ Summa 26850 „ ;

— — — —

,.

:

.,

20 20

:

..

:

— — — —

40 40

y,

.,

:

—

~ — ^

24200 „ 4500 „ 1500 „ 3200 „ v. 8000 „ 4000 „ 4000 „ Balota Summa: 49400 „ AKiskunságnak és 8 helységének summája tehát 182150frt.

Halas város Bodoglár Tajónak fele

•

—

:

—

:

:

241

A

Nagykunságé pedig

A

Jászságé

s

ennek

1

1

És igy mind a három

De

annak

és

_-— —_ — _ :

„

tészen 562.400 Jakabszállás fele 4500

„

pusztáié

s

summája

— — — — — — — — — — — summa mindössze — _ __ redemptiora kiment

—

fii

225.250

helységéé

distiictusok

még

hozzájárulnak

6 helysége s pusztáié 155.000

2000 5000 573900 Tehát in Melybl a 500000 Ismét ertelen katonák házának megjobbitására 15000 515000 Mely két summa tészen Maradt költség épületekre és egyébb szükségekre 58900 Mérges

Pálos

— — — —

Jegyzés.

Ezen 1745-ik

„

„ „ „ „ „

„ „

évi felbecslés, illetve

redemptio kivetés, több jász és kiskun városokra és helységekre nézve azon évek során, mig a megváltási mU befejezve lett, némely változásokat szenvedett, a mi megolvasható a Jászkun kertUetek 1769-ik évi jegyzkönyvének 1010-ik s következ lapjain; nem forogván fel azonlían semmi ok arra nézve, hogy e hosszas táblás jegyzéket közöljem, csak is azon községeket jegy* zeni meg melyek redemptiojokra vagy valamelyik pusztájukra nézve változást szenvedtek. E községek tehát a

következk

Já

a

s i s

Jászberény.

á

g

b a n

:

Az els

Jászbebecsléskor rényhez utalt B d g h á z a puszta negyedrésze fels-Szt.-Györgynek adatván, annak 8000 frtot tev becsJászberény és igy ára 1/4 részben szinte oda Íratott város redemptioja 2000 frttal kevesbedvén, összes sum1.

1

;

mája h á

lett

63150

frt.

2.

Alsó Szén

z a

1/4 részével

redemptioja

lett

:

t-G y ö r g y szaporodott 2000 frt értékben és 21650 frt. ;

Boldogigy összes

16

:

3.

Árokszállás,

puszta 5000

37400

242 -: éhez jött

értékben

frt

Szent-András

igy

és

lett

redemptioja

frt.

4. Az els kivetésben Szent László pusztáegy-egy negyede pedig nak 2/4 része Jákóhalmának, és F e 1 s -S z t-G y ö r g f n e k Íratott. Azonban a Dósának és Szent-Györgynek utalt 2/4 rész késbb három felé osztatott, Dósa, Fels-Szt.-György és Mihálytelek között. Ennek folytán Jákóhalma érintetle-

—

Dósának

Mihálytelek szaporodott

nül hagyatván. Szent-László 1/6 részével 750 frt értékben és igy lett Szent-László összes redemptioja 8350 frt, 1/4-e helyett kapott csak 1/6 részt és igy 375 frt értékkel kevesebbet, lett tehát összes redemptioja 8850 frt, F e 1s -S z t-G y ö r g y puszta Szt-László 1 /4-e helyett kapott csak 1/6 részt és igy 375 frt értékkel kevesebbet, lett tehát összes redemptioja 4750 frt.

Dósa

Jászkisé

r-tl pedig Móritz gátja elvétetvén, adatott Laczházának, Jászkisér pedig kapta Pálos felét, szinte 2500 frt értékben és igy redemptioja mapusztai radt annyi mint azeltt volt, csupán birtoka cseréltetett meg. 5.

Kiskunságba 1.

Halas.

71

Az 1745-iki felbecslésben T aj

ónak

értékben, késbb csak fele adatott Halasnak, 1500 frt azonban az elbb Majsának irt másik fél rész (Tajó) is Halashoz csatoltatván ez által redemptioja szaporodott Í500 frttal s lett összesen 50900 frt. 2.

Félegyházához

puszta 6000

32850

frt

értékben

s

jött

lett

még összes

a c

s

1

y

s i

redemptioja

frt.

A

Kiskun-Szt,-Miklós-hoz csatolt Bábonyi puszta az 1745-iki felbecslés alkalmával 9000 frtra volt becsülve ez a becs azonban 1500 frttal leszámittatván 3.

—

243

-

maradt a Kiskun-Szt.-Miklósredemptioja 38566 ft. á s h z jött még Jak a b4. F ü 1 ö p s z á szállás 2/ö része 2250 frt értékben s lett összes redemptioja 17283 frt.

7500

fia,

I

1

M

a j s a. Az elbb ide utalt T a j o fele Halashoz csatoltatván ennek 1500 frt értékével kevesbedett azonban Jakabszdllás 2/8 s lett 8000 frt redemptioja frt értékben, 2250 hozzácsatoltatván, lett összes része redemptioja 10250 frt. adatott G. L a c z h á z á-hoz ó r i c z g á t j a de csak 2000 frt értékben, és i g y lett redemptioja 9900 frt. Ezen változtatások folytán mint a fentebb idézett 1769-ik évi jegyzkönyv lOlO-ik lapján olvasható a jászkun KK. összes redemptioja 580 ezer frtbau 5.

;

M

összes

állapíttatott meg.

2.

szám.

Jászkun privilégium

l745-r()l.

Nos Maria Thcresia Divina Favente Clementia Regina Hungnriae etc. „Memóriáé commendamus tenoré praesentiuin significantes, quibua expedit univen^is. Quod Nostri, Prudentes, et Circunispesti, Andreas Fidöles Horváth, Joannes Nánássy, et Stephanus Varró, qua RéDistrictuum Nostrorum Jazigum et gió Coronalium Utriusque, Majoris videlicet et Minoris Cumaniae, in iisdemque sitorum universorum Locorum Deputati, et coram Personalis Praesentiae Nostrae Regiae in Judiciis Locumtenente, et actuali Intimo Consiliario, Fideli nostro, Nobis sincere dilecto, Spectabili, ac Magnifico Comite Antonio Grassalkovich de Gyárak, sub die vigesima octaYa praeteriti Mensis Februarii, legitimé constituti Plenipotentiarii, suis, ac reliquorum universorum Jazigum, et Cumanorum, seu Phylisteorum, Noniinibus, et in Persouis, exhibuerunt, et praesentarunt Nobis varias antiquas, el vetustas Literas Privilegiales, diversorum olim Hungáriáé Regum, gloriosae memóriáé Praedecessorum Nos-

16*

;

— trorum,

de, et super

244

—

Eorundem

Immuuitatibus, demisse in eo supplicantes, quatenus benigiie consideratis tum Antenatorum, et in iisdem Districtibus olim eliam existentiiim Praedecessorum suorum, pro diversitate Occasionum, et Circumstantiaruni, persaepe cum Sangvinis etiam profusione, Divis.olini Regibus Hungáriáé, et Sacrae Regni Coronae praestitis fidelibus, atqiie utilibus Obsequiis, tumque etiam propriis Ipsorum Servitiis, et Meritis, diYersis Occasionibus pro Rege, ac Regno, comniunique Salute, ac jam Majestati quoque Nostrae fideliter aeque, Signaiiter ver, dum occasione postieniae ac utiliter Tartarorum in Regnum nostrum Hungáriáé Irruptioni.s, et Partium Traus Tybiscanarum inundationis, et hostilis Devastationis, praeterito Bello Turcico interventae, moderni praefatorum Districtuum Incolae, et Inhabitatores notabili Numero, arreptis Motu proprio Armis, praefatos Tartaros, Partium illarum Incolas in diram Captivitatem abigentes, Lóca incinerantes, Ferroque, et Tgne in praenotatas Partes hostiliter grassantes, fideliter persecuti, Libertatibiis,

et

certis

Piaerogativis

sonantes,

:

éreptis plurimis e

Publici bono, e

manu Eorundem

Regno

Captivis,

profligari juverunt,

cum

dein

ingenti

ver

in

publicam tursupprimendis Pacem, et Tranquillitatem bare volentibus nefariis, et seditiosis Peroianis Asseclis In expediendis item adversus Molimina Regis Borussie in Silesitica Castra Nostra, Armis, et aliis omnibus Militaribus Requisitis bene provisis quadrigentisEquitibus; Phalangis item Legionis Hallerianae in Comitatu Békessiensi adversus Officiales eidem praefectos tumultuantis oppressione praestitis, et in futurum quoque pro Viribus suis pari fidelitate, et alacritate praestandis Servitis, praeexhibita avita Ipsorum Regia Privilegia, in quantum Legibus Regni non adversarentur, extractive clementer confirmare, IPossessiones, et Praedia universa, ad Districtus ab antiquo spectantia, pro usu Inhabitatorum eorundem Districtuum clementer conceiidere Super Exercitio ;

autem Juris

—

245

beuigaam Concessionem

Glatlii

vilegiis per expressuin

inseri

facere

iisflem

digiiareinur.

Pri-

Unde

Nos atte.itis, et coiisideratis cum iioiuiullorum Fidelium Nostrorum demissa Comineiidatione, tum et antelatorum Jazigum, et Utriusíiue Cumaniae Iiicolaruni, et luhabitahuniillinia Snpplicatione,

toi'imi,

Nostrae ])ropterea facta

tum vei maximé ex eo, qiiod dicti Ties Distrieonim Incolae pro moderna etiam gravissimá

Majestati, ctus, et

Necessitaíe Nostra, propriis suis Sumptilms, et íiXpensis, Mille Eqiiites, Armis, et aliis Reqiiií^itis Militaribusbene iiistmctos, pro Servitio No.stro Se daturos,fct statuturoset in futurum quoque, in CasibusGeueralium, vei Particularium Rogni Insurrectioiuim, Se juita Vires, et Possibilitaten guam ínsurrectoros Ac ])raeter('a Semet pro Sui Redemptioiie Domui Invalidorum Mlitum Nortrorum Pestiensi, velut eosdem Trés Distríctus hactenus possidenti, Quiiigenta millia, ac pro Meliorationum Sumptibus, Belli

:

et Expeusis aliis quiiidecim millia Florenorum

Semet deposituros

Rhenensium

Ac praeter et ultra publicam Regni Contributionem, Ipsis a proportioue obvenientem, iu sortem Salarii Palatiiialis, quod nunc ex Aerario Nostro ;

Regio solvitur, annue adbuc termille Aureos Ducatos, duodecim mille sexcentos Floreuos Rheuenses facieutes, ad Aerarium Nostrum Regium Camerale de Tempore iu Tempus rite Semet persoluturos appromiserint, imo Seripto etiam, mediosupranominatorum suorum Plenipotentiariourm, sub die vigesima Mensis Április, et Auui currentis Semet ita, ut Corpus Eorundem Districtuum, etiam pro illis Locis, q'á ad praedeductas Conditiones accedere nolleut, stare debeat, firmiter, et in Solidum obligaverint, et obstrinxeirut, Instautia antelatorum Andreáé Horváth, Joannis Nánássy, et Stephani Varró, suo et reliquorum uni-

versorum Jazigum,

et

Cumanorum Nominibus, modo,

uti

supra facta, clementer admissa, et exaudita,praeexhihitas avitas Literas Eorundem Districtuum Privilegiales,in quan-

tum

Legibus Regni

)ioii

adversantur,

et pro

moderno

—

240

—

Ipsoruin Statu, et Us\i ipsis deservire possunt, iii subinPmictis, henigne confirmandas Ac insiiper ex Miiiiiíicentia Nostra, speciali, et nova Regia Gratia, et

sertis

;

Distiictuum iisdem praefatorum Tiium Iiicolis, et luhabitatoribus etiam Jiis Gladii, seorsive iii quolibet Districtu, modo abinfra denotato, libere exercendum, clementer super ad dendum et coiicedendum esse duximus. Quoruin itaque Coiifirmationis Punctonim Privilegialiura Series, et Tenor in liunc modurn sequitur Et quidem.

Primo

Ut

ipsos praefatorum

Trium

Districtuum lacolas, et Inhabitatores in Causis praecise contra Ipsos motis, nullus omnino Judicum, vei Justitiariorum Regni, Ecclesiasticorum videlicet, et Saeculariorum, praeterquam Regni Palát inus, qua Judex Cumanoruin, et illius Capitaneus, ac etiam Capitanei, et Judices Ipsorum, in medio Ipsorum constituti, ad cujusvis Instant iam, et in quibuscunque Causis, exceptis duntaxat ad Forum Ecclesiasticum de Jure spectantibus; et praeterea Metál ibus, in Articulo decimo nono Anni miilesimi sexcentesimi trigesimi quinti declaratis Vei respectu Rerum, ac Bonorum extra Districtus, per ipsos, vei Ipsorum aliquem possessorium;; Vei etiam Delictorum extra Districtus commissorum, si in Loco Delicti comprehensi fierint, luovendis, judicare, vei Judicatui suo adstare, compellere possit, aut valeat. :

;

Secundo

:

lidem

Jazigis, et Ciimani, intra

ambi-

tum Regni, de Eorum Pers^nis, et Mercibus, ac quibusvis Rebus Secum habitis, ad nullám penitus tribuntariam Teloniorum vei Naulorum Solutionem compellantur, val adstringantur,

Regias

tamen

Tricesinias,

ab

omnibus

Eductis, et Inductis solvere obligentur. Tertio Ut a nullo Judicum, et Justitiariorum Regni, pro Debitis, sive propriis, sive alienis, vei aliis etiam quibusvis Praetensionibus, in Personis, vei Rebus suis arestentur, detineantur ; vei Judicatui Ipsorium, in quantum extra Districtus possessionati non essent, stare :

—

247

—

cogantur, veriim Eosdem, ut supra, corani suis Capitaiieis, et Judicibiis convenire teneantiir. Quarto Ut siipremum, seu Palatinalem Capitaneiini, ipsémet Regni Palatínus constituat, sub Illius autem Praesidio ipsi Incolae, et Inhabitatores suos Capitaiieos, Districtuales Assessores, et alios iiecesarios Officiales Locorum Sevvitores, soli Incover, et reliquos Judices lae, et Inhabitatores Locorum e medio Sui, vei aliunde etiam, si inter ipsos apti, et idonei pro hoc, aulilloOfíinon reperirentur, libere eligere valeant. Et quia. cio :

;

Quinto; Ex particulari sane Gratia et Benignitate Noátra, dictis Districtuum Incolis, principaliter étiem id clemeiiter concessissemus Ut Semet a Domo Invalidorum Militum Nostrorum Pestiensi, depositis modo praeIgitur facta eadem vio deponendis, redimere possint redemptione, persolutisque in futurum etiam iis, quae ad rationem Quanti Nostri Contributionalis, ac praetere :

;

sortem Palatinalis Salarii Aerario Nostro Regio Camerali aniiue (uti praemissum est) praestare teuebuntur, liberam Territórium, et Praedioriim suorum, ad eosdem trés Districtus de Jure, et ab antiquo spectantium, signantor ver Oppida Jásx-Berény, Kardszagujszállás Possessiones item Árokszállás, Apáthi, Fénet Halass Bzani, Föls seu Gáál Szent-György, Dósa, Jákohalma, Mihályteleke, Alsó-Szt.-György. Ladány, Kisér, Madarász, Kunhegyes, Kisújszállás, Túrkevi, Kún-Szent-Márton, Philipszállása, Szabadszállása, Kún-Sze]it-Mikl(3s, Laczháza, Dorosma, Félegyháza, et Mayssa. Praedia praeterea IJoldogháza, Ágó, Négyszállás, Szent-András, Asszonyszállás, Magyarka, Bóltsa, Ködszállás, Orgonda, Szent-Miklós, Kápolnás, Fabianka, Kolbász, Kiss, et Tóo-Turgony, Marjalaka, Kis-Kaba, Móritz, Pohamara, Csorba, Mesterszállása, Bodoglár, Tajó, Kis-Balás, Bösztör, Bábony, Kató, Csókás, Lajos, Missé, Kocsér, Kara, Szent-László, Móritzgáttya, Szánk, Orgovány, Kisszállása, Galambos, Ferenczszállása, Jakabszállása, Bene, in

:

:

:

—

—

24H

Kumpöc/, Matkó, Kerekegyháza, Atokhá/a, cuni eo pertinnnte Diverticulo Seregélyes, Tálos, Üllés, Zsaiia, seii Kökut, Mérges, Kígyós, Füjértó, Füzes, Balota, et Jakal^háza, in quantum rat ionéin sive per Ipsos, sive vcro ad dictae Domus

Csólyos, Ágasegvhílza, Pálka,

Invalidorum Militiim Nostrorum hacteiius realiter posfruendi, non tamen abalienandi habeant potestatem. Pon*o, Prafatis Jazigum, et Cumanoriim DistrictiSexto bus, eorumdemque Locis etiam id liberum érit, ut quosvis liberae migrationis, et Conditionis, adeoque nulli Domine Terrestriobligatos Advenas undecunqiieadvenientes in médium sui recipére et eosdem adpraestanda in médium Ipsorum publica, et Communia Oneraad instar reliquorum Incolarum suorum adstringere, receptos tameu et per Dominos Terrestres repetitos colonos observatis tamen de Jure observaudis, edoctisque ad meiitem Legum edocendis, sub Poenis legalibus, Repetentibus restituere teneantur. Et sic. Septimo Universi praefatorum Districtuum Jazigum, et Cumaiiorum Licolae, et Inhabitatores quoad praemissa Communia eorundem Districtuum Privilegia; et Beneficia paris Conditionis sint, aequalibusque gaudeant Immunitatibus, et Praerogativis. Demum sesga fiienuit, iitendi, et

:

:

Lncorum Conmuinitatibus Romano-Cathoiisdem Districtibus sitis, Jus etiam Patronatus eo modo benigne concedimus Ut in casu cujuspiam Parochiae Ipsorum Vacantiae aptum et idoneum, bonaeque vitae, ac Morum Presbyterum, ordinario Episcopo suo Dioecesano, vei ejusdem in Spiritualibus Vicario, pro Plebano Ipsorum praesentaudi facultatem habeant, praesentatum tamen, et Canonice introductum, debita Ocíavo

licis,

:

in

:

reverentia, et honore

prosequi,

Proventusque

Ejusdem

consvetos Eidem administrare, et coeteras Patronis Ecclesiarum incumbentes Obligationes rite adimplere debeant ; Ultra haec autem omnia. Nono; Ex speciali nova Gratia, et Munificentia

;

— Nostia, etiani

praeicceiisitjs

hcc

siii^eríiflílimus,

trés

oiiiLes

249

—

Libeilatilnis. et

sacpe faforuni

beni^iie

tanieii,

et

(luoqiie

directione Palai

Piaeiogaíivis,

ut Ciimaiiorum

coiicedimiis:

Jn/igiiiii, et

Distiictus, in iiiedio Ipsonini Jiis

Praesidio

et

iiialis

Gladii,

s\ib

Capitaiiei. ad-

Ipsoium Capitai;eis, et Assesconvocalisqiie etiam aliis c medio Ipsoium, vei soribus aliunde etiam (si ()i)iis fuerit) Juvis perit is, et Justitiam ad amaiititibus Viri>, pro Juris, et Justitiac exigentia, alionim ad id instar Magistratuiim Comitateiisiiim. et valeaut Privilegiatoium, libere exercerc possint, atque Civilibiis Salva nibil(,miiiiis tam in Crimirialibus. qiiam hibitisqiie Distiictiialibus ;

Eonnidem

appellaqnantvim de lege Ilegni constitubiles sünt, ad Palát inum Regni, pro tempore tuni, vehit legalem, et privilegialem Cnmanomm Judicem Ofticio vev Palatinali vacante, ad Piegium LocnmtenenNostram Retem, eo autem non existente, ad (Uniani extra Domininm Apelláta: Ihiius tanien giam, intra, vei et aliornm Jnridicorum, Politicouini, Provincialium item et Domesticornn) nlterioris eerni.dem trinm Distrietuum regulationis intnitn, interea, ac doi.ec aliter circa regulandum eorundem Statum, ('onditionem et Obligationem, in futura generáli Ilegni Diaeta dispositum fuerit, Regni ut Palát ino benigne committemus, Is eatenus auditis etiam ipsis Dí&trictibus. Project um alaboret, et cum opininone sua Majestati Nostrae pro benigna Nostra ratificatione, ae suprema Resolutione quantocyus sub(\'Uisis,

in

mittat.

Finaliter demum etiam superabundanti id pro Nostra in crebrofatos Jaziges, et Cumanos benigna Regia Gratia, atque Clementia, Ut clementer admittimus lidem Trés Districtus, eorundenque Incolae, et Inhabitatores, cum praerecensitis vei infuturum etiam conccdeutis Immunitatibus, Libertatibus, et Privilegiis Ipsorum, Judicatui. et Jurisdictioni Palatinali applicentur; :

—

—

250

ín Provincialibus ver etiam Consilio Nostro dependeant.

a

Regio Locumtenentiali

Haec proinde toties repetitorum Jazigum, et utriusque Cumaniae Districtuum Puiicta Privilegialia, partim ex avitif (uti praemissum est) Eonuidem Regiis Privilegiis eitracta, iii parte ver etiam per Nos ex speciali nova Gratia, et Miiniíiceiitia Nostra superaddita, Praeset coiicessa, sub praemis.sariim Obligationum, et tatioiium Co.iditione, sine qua non, quoad omiies Eorundem coutineatias, Ciausulas, et Articulos accept.imus, roboramiis, coiicedimus, et approbamiis, ac pro memoratorum Trium Districtuum Incolis, et Inhabitatoribus, moderiiis, et futuris perpetuo valitura damus declaramus, et contirmamus, Salvo Jure alieiio. Dátum per manus Fidelis Nostri, Nobis sincere dilecti, Spectabilis, ac Magnifici Comitis Ludovici de Batthyán, perpetui in NéraethCoÜjvár, Comitatus Castriferrei Supremi, ac perpetui mitis, ectc. ia archiducali Civitatc nostra Vienua Austriae die 6. mens: maji anno Domini 1745' etc. Maria Theresia mpr. Comes Ludovicus de Batthyán mpr. Franciscu& Koller mpr. 3. szám. Jás'^kun IV. statútum.

A

vevésröl és adásról.

Valamint a királyi kegyes regulatiónak 13-ik czikeladása kelye kivánja, az ingatlan jószágoknak örökös mindenkor a helybeli tanács eltt menjen véghez és a fundusok könyvében, vagy más arra különösen rendelt protocollumba beirattason, azok az adások pedig, melyek nem a tanács eltt lesznek, ugy tartassanak, raint ideig valók, kivévén az olyan örökös eladásokat, melyek rendkivül való szükségben történnek, mert az olyan és örök fassiók, bár különös falak között készültek, magok erejökben meg fognak maradni. Az olyan örökös eladásokat továbbá, melyek a tíinács eltt készülnek

—

— a nótárius a feltegye,

hogv

251

— iiván,

])rotocollmiil)a

egy

megvev,

az eladó és a

azt

úttal

vagy

is

azoknak

plenipoteiitráriussaik szeembereik, mélyesen jelen voltak és hogy ezen utolsók miképpen mutatták meg plenipotentiájokat ugy a jelenlév taugy nácsbelieknek neveiket is beirni köteles lészen s szokott aztán adja ki a feleknek az adásról és vételrl megersített és stílussal elkészült, helység pecsétjeivel contracmaga által snbscvibált bizonyság levelet, vagy

meghitelezett

;

tust.

A/.on esetve ])edig,

ha a

fassióknak,

protocolluui-

kimaban való Írásakor az örökös eladásnak említése radna és rzen az okon id jártával valaki az eladott kivánná, ha csak a jószágot zálogos jussal visszavenrii contrackeres fél a neki adott contractussal, vagy ha tus nem íratott a még életben lév tanácsbeliekkel, vagy ha azok megholtak más tanukkal meg nem bizonyltja, hogy azon eladás valósággal volt, ugy zálogos kell azt tartani, mint örökös eladást és vételt. 2.

Hogy pedig

eleit

§.

lehessen venni

az

olyan

perle-

neglecta kedéseknek, melyek a meg nem intésbl ex praemonitione, vagy a káros következévsbl, praejuex dicio veszik eredetöket, meghagy atik; hogy a tanács eleibe terjesztett eladás a nótárius és egy tanácsbeli által kiket a testvéreknek szomszédoknak, és másoknak a azon jószágnak megvétele törvény szerint elébb illetne, tudtokra adattasson. Mely meglévén, az eladó szándék papirosra leirva, a tanácsház eltt táblán kifüggesztésen hogy ha a megintetteken kivül többen is volnának, a kik niagoknak a vételhez elsséget tulajdonítanak, tudják magokat jelenteni. Tartoznak pedig magokat a táblának kifüggesztésétl számlálván, tizenöt nap alatt a tanácsnál bejelenteni és a contractusban lev kötelezésnek eleget tenni, mert elmúlván a tizenöt nap, ha az alatt magát senki nem jelentené, vagy ha jelenti is, de a contractus vagy eladás kötelezéseinek eleget nem té-

szei),

a k á r k

i

1

é g

—

252

megvev,

y e n a

jószágnak birtokába bocsájtaiii és ennek a

nak olyan ereje fog

idben

lenni,

be

kell

a

bebocsájtás-

bogy az eladást sóba

semmi

elrontani ne lebessen. 3.

Midn

ií.

továbbá a vételben való elsség iránt

több oszto/ó atyafiak közt lészen a kérdés, a belybeli tanács annak Ítélje az elsséget, a kit a snccessio l(»gküzelebb illetne. 4.

§•

Mivel pedig kétféle rendtl emberek lakják ezeket a districtusokat, kik közül a fbbek a/ok, kik azon alkalmatossággal, midn a districtusok I74"»-ik esztendben kegyelmes királyi megegyezés mellett magokat az invalidus katonák pesti báza uradalma alól ötszázezer forintoknak letételével és ezer lovas katonáknak kiállítása val kiváltották, ezen summának és a mellesleg való költségeknek kiíizetésében részt vettek é s a k k o r magoknak és a ma-

tehetségekhez képest kész pénzen földeket szerzettek és g y a kegyelmesen megersíttetett privilégiumok is fké-

radékoknak számára

i

pen

r e á

k

j

tartó

/-

u a k

demptus lakosoknak neveztetnek

s

districtusbeli

re-

a másbeliek pedig az ugynevezet irredemptusok, a kik ismét kétfélék, úgymint egy fell azok a kik a r e d e m p t i o a 1 k a 1;

matoss ágával bizonyos földeket felfogtak és az ezer lovas katonák kiállításában is segítettek, d e m V e a re á o k esett summának lefizetésében késedelmeztek, az i

a k k

rint

r

a

1

j

n ád r ispánnak rendelése szefelfogott földeket (mivel azoknak ki-

i

rendelt váltás szerint való árát le

nem

fizették)

elvesz-

tették, melyek

aztán másoknak olyanoknak adattak, a kik az árát letették. A másik rendbeli irredemptusok

1

—

253

—

em ptio idején, sem azóta magoknak földet nem szerzettek, vagy peazok, a

kik sem

r e

d

districtusokba, dig azután zscllérképen jöttek lakni a inquiliniisoknak zselléreknek, hivattatnak. a kik azért Midn tehát valamely fundust irredemptus lakosnak adnának el, azt kell megtartani, hogy ha azt redemptiis felett akarja megvenni, elssége legyen az irredemptus mint az Inés az irredemptus is elbb megvehesse, több redemptusok akarnák azon quilinus. Ila továbbá fundust megvenni, és sem szomszéd, sem más elsségU redemptus velakos nem jelentené magát, vagy pedig nem találkozván, több els rend irredemptusok jelentenék magokat, a helybeli tanács Ítéletében fog állani, hogy a legjobb szolgálatú és legérdemesebbnek Ítélje a megvételben valö elsséget.

vk

4.

szám.

Nádori leirat és határozat. Másolat. 468/1842. IJistrictibus Jasygum et Cumanorum. Folyö évi februárius 5-rl 405. sz. a. felterjeszPap László, Albert és tett azon tudósításukra, mely és János, ugy l*ál, Nagy Péter Sándor több összesen 96 félegvházi lakosoknak abbeli folyamodását illeti, hogy miután eleik az egész félegyházi bels határt fél kisszállási, feronczszállási, galambosi és csolyosi pusztákat megváltották, azonban közöttük csak a félegyházi határ fél kisszállási puszta, ferenczszállási pusztának egy része és a galambosinak nagy része osztódott bels telekre vagy is tanyákra, a ferenczszállási usztának más része pedig köz kaszálónak göböly járásnak és a csolyosi puszta egészen marha, ló és juh legelnek hagyatott meg,, noha tke tanya birtokukat egészen eladták, mégis nékiek a ferenczszálhtsi és csolyosi pusztából ket illet részük külön-külön kiadattason és egyszersmind -a ]

k

— kOzÖs

fi>l(lek

haszullatítban

nel órtesittetnek ezon

254 is

— me;^'tartassanak,

kerületek,

hogy

ugya:u3zeii kerületeknek a tárgy feletti

—

czon-

jóváhagyatván

ama

tudósítás-

ban eladott véleménye, ahoz képest a folyamodók hátirat által, mely kézhez adatás végett ide mellékeltetik, alaptalan kérelmüktl elmozdittattak. Budán, mártius 23. 1842. másolat hiteléül Szlávik m. k. 524/841. Indorsata ad praeattactum Recursum iiro. 1961 Minekutánna vett hivatalos tudósítás szerint is a földek váltsága egyedül a tanyai birtokokra vettetett ki Félegyházáii váltság alkalmával s közös haszn;llatra kihagyott puszta részek pedig folyvást ugy teknt ettek, mint a felosztott tanya birtokoknak járulékos részei és képest történtek az i.l óta eddig „minden ellenebez kez" követelés nélkül, az erd föld vagy nyilas osztáve vélyok, nem különben az örök foldbeli eladások és azon kerüsek: természetesen következik letbeli városokban is fen álló alapsza-

más

hogy a ki tke birtokát eladta, eladta vele a közhasználatra hagyott pusztákban! járulékos jogait is. Tnnek

bály,

okáért tehát a folyamodók alaptalan kérelmüktl elmoznádorisdittatnak. Ó. cs. kir. fherczegsége az ország mártius 23. parancsolatjára. Budán, pánja kegyelmes másolatot a hitelétll Szlávik k. Jelen m. 1842. Másolat 13|865. jelsziUn Jászkun kerületek levéltárában lí. Jászbealatti hiteles másolattal egyeznek bizonyitom. rényben július 1. 875. Palotásy János Jászkun ker. levéltárnok. P. H.

—

5.

szám

Extractus Protocolli District. Jazigum et Cumnnooccasione generális congregationis eodem die IG-ta continuative raensis X-bris 1762. in oppido Jász-Berény

rum

celebratae interventi.

—

255

—

praesentata est, Judicis et Juratorum oppidi Cimanicalis Halas repraesentatio pro siii in eo quinam in gremio Districtium honim pro redempincolis censeri debeant ? inviatioiie suplicantium tis hujus qui seqnitur tenoris n. u. Quo in passu deterniinaturn est, et quidem ad.

Eihibita

iiobis et

Claniin esse aliunde iiotorietrite publica, Districtus hosce maxiniis tempore redenii)tioiiis oueribus obnoxios fuisse, ac proiiide dlgiuim nunc quo que censeri, ut ii ac siniiles, qui occasione Redejnptionis coiicurrerunt, ac lerras etiam iu statutionibus militum redemerunt, veruin illas iiijuria temporum vei vendidesecus amiserunt: ad classem Redemptorum runt, vei ac ingrediantur, adeoque omnibus iis immunitatibus privilégium, quibus reliqui redempti utuntur. et, gaudent

l-um.

ad dies vitae h ae

r e

d e

s

t

m

a

uri friu et gaudere

e n

o r

li

u

m

c

possint t

p o

s t

a d

;

e r

i-

tatem haecce praerogativae neutiquam extendi possint, verum in eo, qnod eorum quo que pecti

successores

extraneis

ac

aliis irredeniptis

bonorum immobilium, teirarum

res-

videlicet et fundo-

rum, pracemtionem semper sint habituri, hunc psenti determinatione favorem ex reflexione meritorum antenatorum suomm nanciscantur. Emtores autem atque post tempus jam redemptonis bona immobilia a privatis sibi perrenaliter conquirentes, si quidem per talis módi jurium, translationem venditor in tales omnes etiam concomitantes praerogativas transtulisse censeri debeat pro veris et indubitatis redemptis Districtuum incolis etiam respectu successorum eorundem omnino respectari debe:

ant

.

.

.

Ita etiam.

Irredempti tales,

qui viduas, aut filias rea r a b i 1 e s, seu aquisitionis, aut cuaquisitionis, seu ver successionis jure possidentes in uxorem ducunt propter communionem jurium etiam in successoribus pro redemptis censeantur. 2-0.

demptorium

—

—

t

e r r a s

:

:

—

256

—

3-0. Demiini adscititiis nihilomiims, qiii semct ciim redemptis soceio, vei socro, aut aliis cognatis suis in lumm tectum locum victuque confeiuiit, etiamsi pollici-

bouonim

in eosdein

tianslatiouls iiiter c.'ssissot, a r a b i 1 e s eífective et autentice in eosdem trauslatae esse coinprobentur pro siinplicibiis irredemptis censeri porro quoque debeaiit. líaiuiu in

tatio uisi

t

e r r a e

:

conseciuenti ii,

iilterius

statuitur,

qui a Communitatibiis

mui

emerent

ut a

Locorum

modo

inpostenim

terras e fnndo coni-

eonindeni p;etium si ad florenos lUO-et ultra exurgeret, a singulis centum florenis, florenos sex alii in sortem neglectae militnni statutionis solvant autem, qui videlicet a privát is incolis terras emerent, cum statutionis militum ac alia redemptionem concomitantia onera eis emptioni subadnexa essent, huic taxae :

;

—

ueutiquam subjiciantur.

Magyar fordításban. „Kivonata a Jász- és Kunkerületek 1762. dccz. 16-án Jászberényben folytatva tartott közgylése jegyzkönyvének." „Elterjesztetett Halas város fbírája és tanácsának folyamodása az iránt, hogy a kerületek kebelében, kik tekintessenek redemptus lakosoknak, sat., melyre nézve határoztatott az,

1-ör., hogy köztudomás szerint kétségen felül áll mikép ezen kerületek a redemptio idejében nagy

ugyanazért most is voltak kitéve, méltányosnak Ítéltetik, hogy azok, (t. i. lakosok) kik a redemptio alkalmával a katonák kiállításá-

terheltetéseknek

ban részt vettek tottak,

—

és földe ke t is válidk mostoha-

jóUeliet a földbirtokot az

sága miatt késbb eladták, vagy másképen elvesztették, mindazáltal a redemptusok osztályához számíttassanak, és mindazon jogokat és mentességeket holtig élk, melyekkel a többi redemptusok bírnak; és ámde ezek

vezhesse

örököseire

maradékaira

1

-

—

257

ezen eljogok s e m m t étnek ki. Ellenben jelen

k é p se ni terjes zhatározatnál fogva seik azon kedvezniéuyben részesittetnek tekintetébl érdemei más irredem(t. i. az örökösök,) hogy az idegenek és ptusok irányában az ingatlan javakrajelesen földekre és telkekre nézve, ezen ö r ö k ö sok is joggal b i r j a n a k. i

elvételi

Azok pedig, kik a redemptio kora óta magánosokingatlan javakat örökösen szereztek, a mennyiben a jogoknak ily nidoni átvitelénél az eladó által minden ily járnlékos (conc')mitans=^egvUtt járó) eljogok átruházottaknak tekintendk: még örököseikre nézve is a kerütól

letek igaz és valódi redemptus lakosainak tartassanak. 2-or.

Az

szerzmé n

oly irredemptusok, v

y

agy

ö r ö k

1

redemptnsoknak

kik ö

szántó

1 1

f

ö

1

d-

d e 1 biró özvegyeit vagy leányait veszik nül a jog közösségénél fogva (irökíöseikre nézve is redemptnsoknak :

tekintessenek. 3-or és utoljára, az idegenek kik redemptus

ií)ok-

napokkal vagy más rokonaikkal egy fedél alatt és közös kenyéren vannak, még ha vagM)n átruházásna/c jött igérete volna is közbe, hacsak nem bizonyittatik, hogy asz á n t (> f ö 1 d e Ív tényleg és hitelesen reájuk ruháztattak: ezentúl is egyszer irredemptusoknak itélendk. Knnek következtében végre elhatároztat ik, hogy azok, kik ennek utánna a lielységek köa közös t e r ti t e k b 1 fölV á s r n a k, ha ezelaiek ára a lUO irtot meghaladná az elmulasztott katona állitás fejében minden 100 frt után 6 frtot fizessenek azok pedig, kik magános lakosoktól szereznek földet, m i n th o gv a állítási és e g }' é b a r e d e m p t iV a 1 a vétellel ezen ö s s z e k ö t V é k taxának semmi kép alá ne kal,

zönségeitl dedet

1

;t

1

:

;

—

katona kapcsolatos terhek :

vettessenek.

17

'

—

258

6-ik

—

szám.

INk üzenete a KK. és RR-nek belrendezése

tárgyában

a

a Jászkun kerület

mgos

fö

RR-hez

1844-iki országgylésen.

F

„A KK. és RR. tanácskozás alá vévén a mgos rendeknek a Jászkun kerület rendezése tárgyában velk azokra követ kezíjkben kivannak közlött észrevételeiket :

válaszolni, sat.

Azon észrevételeket, melyeket a niélt. Frendek a 32-ik és azt követ §§-ira a letelepedést illetleg elterjesztei.ek, a KK. és RR. nem annyira a közjogok, mint tekintetébl mea redemptiobl származó magán jogok és ezennel tartózkodás nélkül rítve lenni tapasztalják v a 1 a m i n t li o g y á t a 1 á n o s a n kijelentik a m a g á n j g k e z e n b e 1 r e n d e z é s i munkál a t 11 a k t á r g y a i n e 1 e li e 1 1 e k, ii g y a r ed e m p t i n a1 i s j teking k a t is tetben érintetlenül hagyni k i v á n t á k é s a z k m é g a 40-i k §. általános rendelete a r e d e m p t iv á 1 t o z n a k, mert által u g y, m i n t a ha j11 a 1 i s k i V á 1 1 s á g k, n e ;

:

m

minden

'

sem

m

d u k e

r

ü

1

e t b e

1

i

lakosok kiváltságai,

származáshoz

és személyhez, hanem a birtokhoz vannak kötve és a birtokkal

birtokosra

m enne k

Hogy á 1 1 a 1. azonban minden kétség elenyésztessék, a redemptionalis magánjogi kiváltságoknak világos fentartását kimondatni nem ellenzik s e } észben a 40-ik §-i)ál uj szerkezetet e g y

li 1 1

a

fognak javaslani. Ellenben mi a mélt. Frendeknek a munkálat egyes §§-aira ezen redemptionalis viszonyoktól következtetett észrevételeit illeti, mivel azok továbl) terjednek a redemptionalis jogok épségben tavtá-

jelen

I

— sánál és

íi

259

—

telepedési s egyéb közjogokat szükség

szorítják meg, azokat a

KK.

és

RR.

el

nem

nélkül

fogadják.

A

32-ik §-ra tett észrevételükbl a mélt. Frendeknek az következnék: hogy oly egyének, kik a kerületben birtokosok, de a kerületben nem laknak, a község szerint kebeléhez nem tartoznak mivel pedig a 38. i< melyek a csak oly egyének gyakorolhatnak közjogokat, község tagjai az ki a kerületben nem lakik, bár a kererületben birtokos is, választó nem lehetne, holott a demptionalis kiváltságok szerint idegeneket birtok szerzéstl megakadályozni nem lehet, hanem csak az elvékitett jószágot retel jogánál fogva lehet az eladásra demptus lakosnak a nem redemptus lakos vagy idegen ;

:

eltt eltartóztatni.

Az által tehát, hogy a kerületben nem lakó birtokosok a kö/ség tagjai közé számittatnak, és mint ilyenek, ha a szükséges képességgel birnak, közjogokkal a redemptionalis kiváltságok csorbítva ruháztatnak fel ellenben ha a kerületben nem lakó épen nem lesznek birtokosok a község kebelébl kirekesztetnének a közjogok gyakorlásán! k alapja minden szükség nélkül lenne megszorítva. Ez okból tehát a KK. és RR. 3. §-át épségben kívánják megtartani, stb. Egyébiránt ha a KK. és RR. azon indító okokat tekintik, melyek a mélt. Frendeket a kérdéses § javaslatánál vezérelni látszottak, u. m. a redemptionalis viszonyokat, miután ezeknek törvény által világos fentartásában a KK. és RR. megegyeztek, a javaslót t §-nak beiktatását felesleg valónak is látják mert ezen v i s z o n }' o k az kívül 1 e g í n Ív á b b a k ö z 1 e g e 1 h a s z n á1 a t á t t á r g y a z v á n, ezen használat pedig ismét a b i r t o k h o z é s nem szelévén kötve, midn a 17. §-ban a közlegel használata iránti rendelkezés arányositási per utján kivt'il. melyben ezen viszonyok bíróilag figyelembe :

;

;

;

elvételen

mélyhez

17*

__ 200

veendk

—

kirekes/tleg a s/abálynak tartatik fen, a szabály éiv<ínycsségérc pedig megkívántatik, hogy a helytartói tanács által helyben hagyassék, elegenalkalom van szolgáltatva az iránt hogy a redemptiónaíis jogok e részben se csorbuljanak." los^uiek,

d

:

7.

szám.

Karczag

város currentale protocolluma 1795. esztendben, F:z.-György havának 13. és következ napjaiban tartott j^eneralis gylés actáiból, stb. 562. sz. 242. lapról a földeknek váltsága alkalmatosságával a földek kiosztásában, a legalsó classis a b s e r V á 1 t a t t t, ha q u a n titás u b i r, szerez magának a külhelyrl bejött jövevény, minden appertinentiákkal együtt^ redemptusnak ne tartasson st hogy a bormérés is annak meg ne engedtessen, közértelemmel elvégeztetett. A kivonat hitelére, Karczag, 1876. márcz. 16. Kis Antal, mk. jegyz ph. Kiirt rész

XV. kötetébl

—

:

mely

helységekben annyi vagy nem

földeket nem

;

Kiirt rész Karczag város currentale protocolluma XVIII. kötetébl. 296. lapról, 1808. esztendben böjtmás havának 22-ik, s azt követ napjaiban a Jászkun kerületek részérl tartatott generális gylésbl e következk currentáltattak Nro. 314. Nobilis etc. Informatione praettae dnis vtrae circa instantiam Emerici 7-a mensis 8-bris nro Czifra, incolae Halasiensis sub quantum determinatio dis1274. submissa etc 1795—562 facta, reali fundamento nitat, ne trietualis quippe extranei, in grémium locorum districtuum advenientes, et exiguas terrae portiones comparantes, cum redemptis haberi injuria redemptorum incolarum pro possint, nisi possessorium infirmae saltem classis sibi :

á

—

261

—

cum tameii Eniericiis Czifra perennaliter comparavevint licít e portioné terrae per testamentum patris exclusus, pro extraneo reputari ueqiieat, praetit. Dnis vtrae resCzifra, accedente cribeiidum duxi, dictiim Emericum ceteriim ei, q ii o d i s j u r e p e r e n n a 1 i t e r r a s i n f i r s i b a c 1 a s s e i n o r e s 1 i c e t m p a r a V e r i t, ])ro redempto incola considerandam c benevolus Josepbus paesse. Budae, 13. novemb. 1807. latínus, d e t r i n a t u ra est. Ezen felséges válasz a megyebeli közönségekben közönségessé tétetni rendel;

m

m

i

m

oly világositással, hogy mivel ebben foglalt értetetik lem szerint Czifra Imrének nem csak azon okon, mert redemptus atyátöl származott, hogy már :

hanem

valamely kevés földet szerzett

is,

innen azokat a redemptusság megadatni pirancsoltatott ezen sorban gondolni soha ne kellessen, akik bár redemptus szüléktl származtak, de birtokaikböl magokat egészen kivet keztett ék. :

Karczag város currentale protocolluma 305. lapról Copia. Kun-szt.-Miklós városa birája, s tanácsa a m. é. 797. szám alatt foglalt könyörg levele által a t. kerületek eltt a végett esedezik, hogy a kerületek által egy bizonyos meghatározott szánni redemptionalis summa állíttasson meg, melyen alól redemptus lakosnak senki se tartódtathasson, sem a csupán a redemptusokat illet hasznokba ne részesülhessenek a folyamodó városnak jelen kérése a Kiirt rész

XX, kötetébl.

:

;

szám

határozat szerint, az alólirt deputationak az e részben közbejött rendelésekkel leend combinatio és véleményes tudósítás tétel végett kiadatott, melynek következésöben a deputatio hivataloson válaszolja, hogy bátor a földek váltságakor, mely is felebbi

alatt

kelt

csak azok s z á m t a a k valóságos redemptusok közé, a kik a földek elosztása alkalmatos1

745-be kezddött,

i

t

t

a

ságával,

a

legalsó

cJassis

szerint

—

262

—

meghatározott quantitásig földeket váltvítn,

azokért eleget

tettek,

mint-

hogy azonban az

ide rekesztett feljegyzésnek utmutatáí/a szerint a földváltságra nézve kitett legkisebb redempionalis summák a megyebeli közönségekben igen külömbözk volnának, ennélfogva az egyenlségnek beho-

t

zattatására nézve oly véleménynyel hogy a

vagyon a deputatio,

ezentúl megyebeli közönségekben csak azok tartassanak re-

demptu soknak, következés képen csak azok élhessenek a redemptusok a t illet jussokkal, a k le különben irredemptusok lévén, a megyebeli közönségek határaiban 25 frtos redemptiot i

ér tke

f

ö

1

d be

1 i

birtokot

T ö r z s Ök ö s r e d e m p t u s k n a k pedig, ha bár csekélyebb f ö

szereznek.

u c ce s s o ri 1 d b i r t o k j o k r e d e m p t u so k n a k legyen is, tartassanak, mely projectumot a tudósító deputatio jóváhagyás végett a t. kerületeknek bemutatja. Költ Jász-Berény, 25. január, 1823. a deputatio által. s

mindenkor

számra

A 300. elvégeztetett. A tudódeputationak projectuma jelen közgyülekezet által currentáltatni rendeltetett. is helybehagyatván, Kiirt rész Karczag város currentale protocollumáC o p i a, kiadatva ból, az 1824-ik év 335. lapjáról. az alólirottaknak. Oly alázatos véleménynyel van a tudósító deputatio, hogy az ezen tárgyba fennálló és átaljában alkotmányi rendtartássá vált rendszabások, azon kérredemptusokdésben, kik tartassanak a districtusokban nak s kik részesülhessenek a privilegialis jussokban? a magok kötelez erejökben tovább is meghagyassanak; jóváhagyása mellett. jelesen a f. palatínalis resolutio sító

—

Nro. 1. Redemptusnak tartasson az, a ki földbirtokos és atyától szármr^zik, valóságos redemptusi jussokkal bíró ha mindjárt annak birtokbeli mennyisége az osztozás ál-

— tal

kevesebb volna

is

a

263

—

redemptiolíori

legalsó classisu

birtokbeli mennyiségnél és redeniptnsi jnssokkal fog bírni

mind addig, valamíg földbirtoka

lészen.

2.

Redemptus

lakossá lészen s minden ])rivílegíalís jussokban részesül, ki mint birtoktalan a:inyi örökös földet szerez, a mennyi legkisvolt azon belyben, a hol lakik föld váltáskor a tartasson sebb classisu birtok. •). Irredemptus lakosnak által átaljában, a ki vagy maga. vagy atyja cselekedete az örökös földbirtokból akármiként végképen kivetkezett avagy mint birtoktalaa annyi földet örökös jussal nem legalsó classisu szerzett, a mennyi volt lakhelyében a

—

váltás.

KI

végeztetett

közönséges

megtartás végett, ezen deputationalis munka k, oly bvebl) világositással s változtatáskésbbi sal, hogy minden közönségekben az tartasson föld vételek utján valK)ságos redemptusuak, a vétel ki által 25 frt redemptionalis áru földet különben szerez, a redemptusi jussokban nem részesülhet.

tudomány

s

közhírré tétet

8-ík szám.

—

1 ft

7P

-.^- Községi bizonyítvány. Melynek értelmében k.

1.

Jászkísér város tai.ácsa részérl e tárgyban hozzá intézett megkeresés folytán ezennel hivatalosan igazoltatik, mi kép daczára annak, hogy Jás/kisér községben is a szoros értelemben vett községi belhatárra és a községhez tartozó Pálosi pusztára külön-külön vettetett ki a Jászkun kerületeknek 1745. évben történt megváltása alkalmával a váltsági összeg és hogy a községbeli redemptorokra r.ézve szintén külön-külön kitüntetve lett az nz els fundi libeibei\ hogy mennyiben járultak a pu'^zta és mennyiben a község belhatára redimálásához

mind a mellett, mind a belhatárbeli tagosítás alkalmával, mind Pálos pusztán történt elkülönítés alkalmával a birtok kiosztása

nem

a belhatárra

vagy

Pálos

pusztára

—

2f)4

-

kivetett redoniptioiialis összeg, haiKMii a belhatdr és kivetett Pálos i)iiszt;ii'a együtt összes redemptioiialis összeg arányában történt. Minek liitelére ezen ])izonyitvány hivatalos pecséMink és aláírásunkkal ellátva kiadatott. Kelt Jászkiséren, az 1875. évi sept. hó 13-án, tartott tanácsülésbl. L. Szabó Sámuel föbiró, Fodor András tanácsnok, Márton András fjegyz p. h.

—

732 — — ^yr

Községi bizonyitvány.

Márton városának elöljárói által ha Kun-szt.-Márton városában is

Alólirott Kun-szt.-

bizonyittatik, hogy

noszoros értelemben vett községi belhatárra és a községhez tartozó pusztákra külön-külön vettetett ki a Jászkuu kerületeknek 1745-ik évben történt megváltása alkalmával a váltsági összeg a

noha a községbei iredeniptorokra r.ézve szintén különkülön kittlntetve lett az els fundi liherben, hogy menynyiben járultak a puszták és mennyiben a község redimálásához, mindazáltal akár a pusztákon, akár a beihatáron osztattak ki szántó vagy kaszáló földek, a birtok kiosztása soha sem az egyik sem a másik pusztára vagy belhatáira kivetett redemptio arányában, hanem a belhatárra és pusztákra kivetett összes redemptio summája arányában történt. Kelt Kun-szt.-Márton város tanácsának 1875 évi deczember hó 4-én tartott ülésébl. Nagy Géza polgármester, Szigethy Gyula fjegyz, p h.

és

9.

Karczagi

kir.

szám.

adóhivatal bizonyítványa.

Bizonyitvány. Melynek erejénél fogva alólirott klti adóhivatal által igazoltatik, hogy a nagykun községekben, névszerint Karczag, Madaras, Kunhegyes és Kisújszálláson, a közlegelket és réteket, szóval az osztatlan közösbirtokot terhel államadó az illetékes adókivet közegek által az adó fkönyvben (B. tabella.) kir.

—

.

265 birtokosságára egy summában iratik el. Bizonyittatik továbbá, miszerint summában elirt közlegelö adó, az egyes földaz egy birtokosokra tke földbirtokaik arányában, még pedig Karczagon öl és lár.cz mérték, Madaras, Kunbegyes és vált sági ár, Kisújszálláson pedig forint és krajczáros mint ottan szokásos elnevezés szerint, egyénenkint repartiáltatik. M. kir. adóhivatal Karczagon, 1876 május 17 Bárra m. k. l^randtner m. k. p. h.

mindenik

fentebb

jelzett

községi

szám.

10.

Kivonat Kisújszállás város telekkönyvébl.

z

Jeg> Földbirtokos

neve

telekkönyvi

lap

kön év

Kis Mihály váltott eladott Kis Gáspiirnak jutott felesége K. Nagy

Katára K. N. Sára B. Juhász Jánosnétól vettek fiai osztatlan állapotban K. Nagy

85 343

115

,

Bevé-

Kia-

tel

dás

sz.ffrt dr|frtldr;frt:dr!

— — — — — __

Andr<1stl vettek ugyancsak fiai Kis Gáspártól Ezen földeken Kis Mihály két fiai megosztozván jutott Andrásnak Mihálynak ezen lapon

—

— — 80 — 80

160

1

6

— — 8626. 26 — — 9252;

26

lai)

115 1786

34

343 1783

62 30

624

—

— —

~ 160

1

6

vett

115

Van

18;

— — ——

——

111

26

—— —

141

26

76

-

—

7064 7064' 70 64

j

—

266

>,.

Födbirtoks

\

\lí

Jegyz-

f^evé

-

Ki-

1 ^

\

%k

neve

—

könyv \

év

tel

dr

sz. frt;

1

an

adás frt di|frt!íir| '

Tem. Kis Mihály örök-

- -7«i 64-, — 70 64 — - 95 64 — 25 343 — — — 9^ 34 — — 37 546 1811, 120 — — 7 92 96 6 1

1

1

85]

lött tatvjáröl testaiiieiitiiniba

kapott

1

!

Kis Gáspártól kapott felesége jussába

Szlért

103

8;

Ballá

cserélt

.

1

Ferencznek Ezen földeken két fiai megosztozván jutott

j

1

1

1

1

— — — 4S 3 48^ 3 — — — 48 3 1158 Istvánnak Tem. Kis Márton örö — 48 3 — 48' 3 költ apjáról ezen lap. — — 51 72 vett István testvérétl 1158 1824 159 3 69 — 5476 4 1158 1828 443 3 vett ugyanattól — 59 58 1158 1830 196 4 84 vett ugyanattól — — 6783 1158 1832 413 8 25 vett ugyanattól Mártonnak ezen

—

lap.

Vl

11

\

eladott

túri

Mészáros

838 1832 429 Lajos urnák vett István testvérétl 1158 1836 269 eladott

Nagy

Molnár

K'.k

721 18374

Istvánnak

37

—

— — — 6

vett István testvérétl 1158 1836 541 eladott Nyitrai István523 927 .837, 73 nak

5

1158 1841 310

3

vett István testvérétl

az István

maradt

Öcscse

ros Ráchelre

-

— 63 87

5

58 87

—

6387 '

»

6

8 57 79

5 — — 60 84 •fí

meg-

!

földjét átvette

jutott felesége

—

9 98 57 87 -«-

Mészá-

1158

»

501

"

«

»

14

11

22

??

»

60 98

1

~

72 18

—

.

—

267

^

>

f

Jegyz- Bevé- Ki-

C2

Födbirtokos

kön]

lap

neve

—

n

Van

adás

tel

telekkö

"év" sz.

-frt|dr|trt dr,írt;dr!

vétetett a felesége pén-

zén hajadon korában

919 1811 65^

Njitrai Istvántól

— 75

—

91

íi

L

7

toldásba kapott Mészáros Kis And-

csere

930 1843: 2^l--51 — — 75 58 eladott Kürti Istvánnak 515 1828 46^t- — 238 73 20 Fekete József né vég1

rástól

'

-

1

1

rendelete szerint kapott Mihály —fia felesége Pólya Klára

—

1

9903

1

-14 - --[87

—

20

folytatását lásd a Il-ik t9l3kkönyv 28-ik lapján, 28, lap, házszám 847, tslekjkv 2538,

Temet bir

Kis

könyv nve együtt

MártonJ

I-s

az

mehozománvával 85.

1

telek-i

1

!

1

lap.

—

1

38 — — 38 — —

kiadott Mi hál V fiának 1095 1852 kiadott Pál fiának 1096 1852

innen Mihály fia feleségének Pólya Klárának ho-

át irat ik

zománya

férje

T.

— — 87 20 15 — 72 20 15 — 57 20

1

1

1

1

— —

Kis Mihály lapjára 1095 perrel nyert Mészáros Miklóstól 463 1855 18 eladott Nagy János

—.

.

i

urnák

20

87

949 1855

—

14

'l.

—

1

4 n 1

72|

— 10^2 —

43 20 1

.

47 51

46 77 1

:

—

26.S

T Ki-

Jegyzö-

iVan Földbirtokos

küuvv

im 0)

E

földbl

kiment

év

8z.

i

fiá-

316

nak Mihálynak 1096! Pálnak „ „ Márta leánya „ „ 178 Ferencnének Erzsébet Szilágyi

adás

tel

frtldrjftl drlfrt.di

_ 5 — — 5 51/2 -— _—9 17 68 551/.^

1

)i

n

Jst1

178

vánnénak

A maradék

földet

„„

I—

9

1

birja tulajdon

joggal

—

'

özvegye

Mészáros Ráchel.

Jegyzés. A

földbirtokos neve után

els rovatba számát, melybl a birtok áthozatott vagy a melybe innen átvitetett. A 2-ik és 3-ik rovat azon jegyzkönyv évi és folyó számát, melyben a birtokváltozás tanácsgyülés szine eltt bevezettetett. A következ rovatok a föld szaporodását végre minden biraz utolsó rovat illetve fogyását, tok változás alkalmával megmaradt tényleges birtokot váltsági ár szerint megjelölve. Ezen telekkönyvi eljárás felvilágositásául közöltetik még a következ jegyzkönyvi kivonat Ki irt rész Kisújszállás község taiuícsi jegyzkönyvébl, 1795, január 15. és april 16-ról Fekete János lakatos mester feleségével Veress Juliannával személyesen megjelenvén, tészen örök vallást az eránt, hogy feleségének édes attyáról néhai Veres István urnmról reá maradt földbeli jussát, mely tészen 21 forintost a redemptio szerint által vallották örökös jussal Veres Istvánnak mint vérszerint való attyok fiának kilencz árán, oly földet meghatározásssal, hogy a két h e ly e n adják ki, ugy mint a kevi útnál és beirt

szám

jelenti azon telekkönyvi lap

—

tke

— a szaszkoiiába

-

2(>9

nz a])ról)b osztályokat

:

pedig

egy

csak

helyen neveztesen a Kurvaháti els osztályban

202. P.

Nagy Mihály hasonl()an ki a 2 feljebb való számok hogy alatt megnevezett test verjek személyesen jelenti, hasonlóan örökös jussal Balog 6 fitos 68 dios eladta Istvánnak testvéreinek s maradékaiknak 10-szeres áron a

Gémes kútnál ke fö Idet

Csorbán adván

és

ki

a

t-

osztályokat pedig gallyason. örök vallásokból kitnik, hogy a redemptio nevezet a múlt s/ázadban is a tke földdel volt összeforrva a föntel)bi telekkönyvbea aztán csak a forintokban meghatározott arány vezettetett be, mely épen ugy aránykulcsát képezte az egyéni használatra kiosztott szántó vagy tke mint a közös földeknek használatra fentartott területeknek. az

apr<')

Jegyzés. E/en

II.

szám.

Kivonat Karczag város telekkönyvébl. Néhai Takács Péter volt karczagi lakos birtok állásáI-s városi telekkönyvbl a mai nak lehozása az idkig, 1

Azóta esett válszám

tozás Fö dbirtokos tized

és

^o o^ ne76

j

hozzá

1

Öl

ölet

Sor

Jött

sz. a.j

^.

^^^^ott

Öl

sz. a.

Lásd a

Bir

jegyz

tehát

könyvet

most

év

sz.

ölet

1

440 Takács Mi-j hály

384^'

—

"""

— -

1

10 10

582 681

3842 3742 3042

<

1

(

<

1

—

<

27a

jjQS^zXSaf 1

-^

í*.

o «

^

r-"

^ •l-H

W« cí^eo'" c- rt cn cíi :^ a^ ct r; "^ 1— »— C£) 'M 1^ t- '^ 0(^ 't ro co <£> C- '"^ »0 r^ r>. co (M C^ c: rí CO rí T-I -— í— fM C^l -M (M 3M CO CO cc fO co

-*-J

—


o

j^

— ^

^

*

(

1

r— '

~"

1—

1

í*^

t

"í;^

. 1

1

X

O —

CO tJ^ CC (M 00 co (M t- '^ 02 O) c^ 05 (M -^ r-i CC CC »0 (M CO

(to

.

>

3

«

^ 4^

•

v?í ES3

O v?3

>

9 tü o

rn

1

CS

-rí^

1

1

r-l

r-l

O t-

O^ OO O

^

1

r-H

^

o

1—1

:o

—

Svi

1— co 1

R<M (N

1

í:CO

r— »—

X

1

CO

c^ '^ CN Oi 05 i<í

^

Oi 1— .— (M 1- 00 CO GO 00 CO CO

o:)

^

c3 JZ)

1

1

POS

>

»0 C5 00 GG

3daj

p-t

^

\

\

\

1

1

1

1

1

1

!

1

1

l

1

1

1

co

,

/

1

1

00

1

1

!

1

'

co

2

1

1

1

1

1

M

g

t

1

-^ 03

cí

(72

o cí

1

.

O

N

1

O '^ -'ti

zn

CD

i-H

^o co »—

t— co co -^ t' •0 Í5 C£> '^ r-l 00 CO 'T^ oo c*^ cc co 00 CO C£> "^ vO 05

^

1

I-* Oí co íO vC

—

T—

^^

CSI

1

:b

-sí

mq

'^zso

PíPj

ps[o;n

1

r-l

>0

CQ

T-I

1

1

s=s

O «D9 •

1—

*:-•

rr ZJ

co O

N?S

>:«

K*«

C3

ui^zs pazi; s8

r-(

O t-

L— CO t- l-

o^

1

O

lO

l-l

1111 Ilii

»

-o

kO

1—

o

»M W

O GM

.100,'

c:

i

1

1

1

1

!

H

»

t

1

ic »o ic

urs

o

1/:^

1

1

t- (M

—

271

o o >0

»o 00

—

^-H

GO co 00 ro

OOoO

00 eo

COCOCOCOCOCCCOCOCOCCCCCOCOCO<X)'rí<-<^'i!Í
""" "tIH

»0

,—

-rí<

<

<M

r-^

O <M

R

r

c:

'^

:;

o -^

Kd

^^ (M

^O ^

00 a: c^ >o <M l— CQ '^í< CO CM CD L-

cr;

O CSl

oo

^o

wo CO l— Ci »o CM lO 00 •^ CM Oi CO vO 00 05 Oi r-^ CO CO l- 00 00 Oi

C<1

^>1

O

O

co \a> (M CM CO CO 00 00 r-^

T—

1

1

1

1

í;

rco CO CO

K

K

í;

zo O l- O — 00 O ^ <M CN t-d^

T-I

00 r^

l^

CO cT) CO CO QO 00

1

!

KCO KOO

K r;

1— 1—

c

r R

í;

K R

1 1

í;

R

T-t

(

1

1

1

l

1

I

i

1

1

1

1

1

1

I

1

l

1

1

i

;

1

1

I

I

1 1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

!

I

o

t-

o

"^ «* CM i^

cr:

c:

COi—I,—('<^Tí
•

»0C
I

;

T—fi—(f-H

'*

."íOO

'^ C5 CO CM CO CO

—

eo \o

00 GO GO »— tH

O

r— *"" ^—

oo oo 222 t^

Ti<

RCO CO

í;

K

tH

I-t

"^

(M CO

í:

o

CM lO CO lO »—

O

I

1-H

OO CM

CMf*H

I—

(

rH

r->

uO lO iC CD

OO

CM

CO cc

i>"

'ríi

00

O

—

—

272

>|8S9ZÁSr)f C/3


Oj

I-

CC o o (^ I- '^^^ íX)

C

-^^

O O CO — — oO lO »o »o

CO CO r^ co Oi -ti

^

-•^

CC'

'

'TíH

ur:

O O ^

CT Cl '^ «^ '-^ Cl lo '^ '^ »^ "^

-^1

m >0<MC1'<*COOOOO*-^00

t- -^ 00 C<\

> 'T3

-^

73

O >

v?5

G:)

S3

t^ C5 ÍO CO

X

O

'ít*

OO

- CO

r GO CO

<M

'ri^

VD OO

1

GO

r

K

!í

00

:>1

»o Cl

c5

C/2

O o

co

0) C3

O

C/2

lO Oi Cl ^ ^ o »c co d 1—

O' O Cl 'd O O 05

1

t- Cl Cl

-

»-i

1

f:

co

O

t>-

r-,

1

=r

CO

(>í

1

PíQj os[9]n!

o

i

' í

!

1

i

-iííS

02

UI^ZS pOZi; S8 J0§

KOS

t

er-

1

oo.^

o

1

1

1

{>-

o cc Cl Cl c: — — ^o Cl t- CO " 00 o ei o í;co Oi

>

,

273

—

o (N ÖO

O 1

l

»0

'tH

CC CC >0 00 -M

I.":-

lO

O

oO ^ co o

CD CO

l- co

t-H

cr>

Oí L-

cn>

ro

l

^ QO

j:

-«*

00

e

c

íi

R

o

R R

K R

-1<

5

ej

CD

O

(M

^

QO

X

CO CD

C£i

l—

l-^

-^ CD «0 lO »o »o \0

XO

-^ Oi r"^ >o CM CD kO ro Tí< wC Cl Ol

-é< hd R •XI cc

t

OOw

O

Ci

1--

l- CO OÍ

— X o ^ 'M

-C

c

"^

."Cl

CD 1

^

^ ^

M '*

-*"

-5

o CM O

R »o S oo OD

R R

00 00 GO

O

"""""^ CO

•<* •-H

R|~-

l^

CO

r R

ft

R€0

R

í:CM

£ R

fc»0

¥^

t^

R>0

R R

RX

R V.

*x

(M Ol C30

on

o

R 00

o> <M >o cq oc wrs "^ lO <M 05

X

OOO O CD CD co CO C>t>'>i*CO'*1<<ÍO'^CO'*

Tt Cvi .-«

R R

R R

RCMCDC^lCDCICDCMCD

Rr-tL^

— l^—

l~^»—
f

R

R R

O R-^í*

R,—

(

-<^

—

•

o

CD -"í* 05 t- a> QO

CDcD'^'TÍíCMeO'ThX'-'CD'^Ci' (M »0

CM

X

-«—

00

CM o

18

Ti<

— 7[0S9Z/(S9f

274

'4-1

>> hn

CD C/3

03

O

0^05

0)

o

TO GO Ci

O

»o -^

1? •'— o;

^

N

CQ '^

rr-l

r-i

Cs (M »o

>

»o co C£) 00 GO CO

°

3

Cí GO CO CO C^

1—

1

1-^

•

«:

*o cc c,3

OO t^

W

í-t

sr>

• 1-^

(»

-«->

*-i

SJ JÖ

2

o

o C3

W3 vri

» O

*

1

a > •1-^

rC

(—

f^

»—

^ ^I>

'CÖ

00

eö

r— 1

O M. ^rö

I

-4->

I

^ s

F-

• l-H

o

O

OS 00

> l"!

• r^ CÖ 'ír>

*o

cí

03 0)

:3

*c3

ee

>

O »0

o Ha

!

'TiH

0)

>—

o bD

o o -4->

CÖ NJ

O

:-i

«5

<1

O N

s

30

^


r/)

-o N®

^ C5 4-9

03

^

OT

O -t->

t-i

•^

h o £ •c^ S3

ií->

03 -*->

Oí

> N o W :0 -^^

1-^

CO !50

Ö2

0) C3

Eh

Ha so

S9 .Tog

> c

:0 ^

c5

>^ biO

N >

I

pazp

0")

'cT)

Oá

tS3

luyzs

O

GO

•F-)

PIOJ osio^n

tí

03

2

03

i:^

c3

"S

P

L'7.")

l2-ik

Nagykun

kerületi

—

szám-

kapitány

birtokossághoz 1868.

levele

a

karczagi

jul. I8'ról.

1973-ki. Nagykunok kapitánya. A tekintetes föbi A karczagi birtokosságnak rói hivatalnak Kaiczagon. határozafolyó évi május 21-ikéról 07. szám alatt kelt s illetleg ta folytán a tekintetes kerületeknek 2177. 1587. szánul határozata ellen a N. Mélt m. kir. BelUgyministeriumhoz intézett felfolyamodása a végett tétetvén hozzám, hogy át a tek. kerületekhez vissza s onnét mely pontja a birtokossági legeltemegmagyaráztatváii, semmisittetet t meg és tési szabályzatnak és mi okon t. birtokosság azon pont megváltoztatáa ez. hogy sára s ha arra igy sem lenne hajlandó, e részbeli indomegtörténtével a kai eladására hivatnék fel s ennek liatározatnak alapul folyaszolgáló neheztelt kerületi modványoknak is kapcsolása mellett, összes ügy iratok véleményez jelentéssel a N. Mélt. belügyministeriumhoz terjesztessenek ismét fel. Van szerencsém a tekintetes kerületektói 3385. sz. alatt nyert megbízatásom folytán ugyanazon tekintetes kerületeknek a czimzett ministeriumhoz tett 2827, szánm elterjeszt vénye alapján kijeeheztelt kerületi végzésekkel a t. ez. lenteni, mikép a birtokosságnak f. évi 1 17. sz. alatt 11-r kelt s a felfolyamodásukhoz 2. alatt hajlitott legeltetési szabályzatnak egyebeknek érintetlenül hagyásával a negyedik pontja, melyben t. i. öröklött és vett birtok közt a haszonvétel elhatározásánál jogi külömbség tétetik, semmittetek meg és pedig részint azért, mert a) a közös haszonvételek arányosításáról szólló 1836. 12. t. ez. ily különböztetést si és szerzett birtokok közt annyira nem ismer, hogy még a haszonbérlnek is ugyan annyi haszon élvezeti jogot enged a köi?ös vagyonokban, mint a törzs gyökeres birtokosnak, tekintet nélkül arra i

február

~

—

18*

'JTR

váljon a haszonbérelt vagyon iieni c szerzemúüyc a bérbe adónak ? mert b). az 1840. 30. t. ez. is a közös föl-

dek felosztásánál is tekintet nélkül arra, si-e vagy szerzemény valakinek birtoka, a közösbeli illetményt kinek kinek jelenlegi birtoka válts/igának mennyisége

szerint

kivánja kiadatni mi az ideiglenes használatra még áll, a minthogy soha nem is volt a Jászsokkal inkább kunságon, hogy ha aközösböl valamely rész ideiglenesen ii. kioszta3 évre m. nyilasnak nyilhuzás szerint két mint öröklött tott kevesebb föld adatott volna a vett, miknél fogva a birtokossíig érintett határoföld után zatának s illetleg legeltetési szabályzatába becsuztatott kivül a e jogi különböztetésnek a törvényen százados szóll, minthogy az gyakorlat is ellene a d) egész Jász kun kerületben Karczagon kivül ma sircs egy község is, mely a vett és öröklött föld haszon járuléka közt ama megsemmisített külömbséget tenné, mely körülmény maga is hatalmas st dönthetetlen czáfolat a birtokosság vitatott határozata ellenében s azt igazságtalansága és törvénytelensége egész meztelenségében mutatja fel, ugy, hogy az eltt csak az Önzés vagy elfogultság makacssága hunyhat szemet. Minélfogva bizalom teljes a t. ez. birtokossátisztelettel felhivom fbiró ur által got, bogy érintett legeltetési szabályzatának negyedik pontját mint a törvényekkel, százados szokással és többi gyakorlattal testvér birtokosságnál ma is divó ellenkea zt és gyökerében jogtalant félre tévén helvett a szokáshoz, gyakorlathoz és el törvényekhez alkalmazott szabályt alkotni s egyenl birtok után, tekintet nélkül apjától szállott e reá vagy maga szerzetté arra, hogy azt, a közös földbeni egyenl haszon élvezeti jogot annyival inkább engedje meg, mert czáfolhatlan igazság, mit a czimzett birtokosság sem hozhat kétségbe, hogy ha ma a közös legel felosztatnék a vett birtokkal biró, az részére esend illetményét teljes és korlátlan joggal használhatná mi pedig nem mást tesz, ;

—

;

—

;

s

—

;

—

277

—

és a szerz birto* kos szintén határtalan jogos tulajdonosa. Ha azonban az birtokosság meggyózóérveléseket nem találna a czim

minthogy unnak közös használatának :

nek,

szíves ellenérvei

legye-.i

részletesen kifejtve

hozzám

És alkalomból megkérem arra is fbiró urat, hogy tek. Bányai Lajos úrtól a legeltetés tárgyábani, ugy els mint második folyamodványát beszerezni, ha máskép nem lehetne azokat másolatban szíveskedjék

juttatni.

hozzám szintén

sietöleg beterjeszteni. Kelt

Kisújszállás

János m. k. Hogy ezen másolat levéltárában létez bélvegtelea ivre vezetett eredetivel mindenben egyez bizonyít táti. k. Karozag 1876. oct. 3. Kis Antal jegyz. 1868. Jul. 18. Karczag város

Nagy

szám.

l3-ik

Magyar országgylési mgos Frendeknek naplója 1840. 125.

lap.

Országos ülés márczius

10 1840.

Országbírói ítél mester Dókus Lás/ló olvassa a KK. és RR. törvényczikkelyét, a Jász- és két KunkerUletek közönségeiben behozandó összesítésrl és arányosságról.

Az

1.

nem

§-ra észrevétel

mely így kezddik

lévén, a 2-ik §-ra nézve,

,,ha pedig a tagosítás" ezen szava„határoztatnak meg. Gróf Dessevfty Aurél a 2-ík §-ban a tagosítás és összesítés szavak felváltva ugyanazon értelemben látszanak használva lenni, mivel pedig a világosság azt kívánja, hogy ugyanazon egy eszme kifejezésére ugyanazon egy törvényben mindig csak ugyanazon kifejezés hasziiáltassék, e tekintetben változtatást kívánok. Továbbá ahol ez áll a küldöttség a folyamodók számát a kerületnek bemutatandja. hogy ezek keresket per utján eszközöhessék stb. a czélzat ugy látszik az, hogy a folyamodók eszközölhessék per utján

kig

:

:

:

—

:

,

.

.

.

—

278

—

kívánságuk létrehozását, holott a szerkesztés azt látszik hogy ilyenkor a kerületek eszközöljék a kívánságot e tekintetben tehát módositás vagy felvilágosítás

jelenteni, :

szükséges.

Koronar gróf Teleki József: Az egész eszméjét a tagosításnak egy szó sem fejezi ki, mert ha közönséges szempontból vesszük, elször szükséges az Összesítés, az után történik a tagosítás s így az

minthogy

kimerít szavunk mindegy akár az egyiket, akár a másikat olvasó meg fogja érteni. — Mi ezen szót

nincsen

egészet

használjuk, az

„ezek" illeti annak meg kell maradni, meit az a kerületekre vitetik, nem pedig a folyamodókra, hogy azoknak assistentiát adjanak, mert az egyesek maguk neveiben nem proced ál hatnak. Ftárnokmester báró Eötvös Ignácz A koronar exczellentíája ezen szót „ezek" azon értelem.ben veszi, hogy a per megindítása magára a hatóságra szoríttassék, én a törvényjavaslatot ezen értelemben nem vehetem, mert valamint a nemesek közt mihelyt egyes folyamodók az összesítést kívánják, a múlt országgylés 12-ík törvénve szerint az összesítésnek meg kell történni, ezen elvet ugyanazon törvényczikk szerint kell a jászokra és kunokra is alkalmazni s így mihelyt a laknsok '/ része kívánja az öBszesitést, nem lehet azt a helybeli hatóságnak megegyezésétl függvé tenni s az actorátust, mely Magyarországon mindenkinek szabad, itt az összesíteni akaró lakosoknak megtagadni s így gróf Desevffy javaslatát elfodhatónak találom. Koronar gróf Teleky József: Azon szavak „hogy bejelentse a dolgot a küldötség a kerületeknek, ha nem tudna barátságos egyességet tenni" ok nélkül nincsenek az volna ide téve, mert ha az actorátust megakarták egyeseknek adni, nem lett volna szükséges a bejelentés, mely arra szükséges, hogy a kerületek gondoskodjanak A s módot nyújtsanak az Összesítés megtörténhetésére. :

:

:

:

-- 279

—

RR-ket erre az vezérelhette, hogy taösszesítést, kiknek lán oly emberek is kívánhatják az a gazdagabbak pert indítani s tehenincsen módjukban tsebbek ellen. Ftárnokmester báró Eötvös Ignácz: Ily pernek nem látom Magyarországban sem eszméjét, sem példáját ha csak azon viszonyban nem akarjuk tekinteni a jánézve, melyszokat és kunokat a helybeli elöljárókra az igaz, ben állanak a jobbágyok a földes urak iránt hogy a földesúr ily intézkedést tehet, de más viszonyban Ezek valóállanak elöljáróikhoz a jászok éh kunok. t.

KK.

és

:

—

s helybeli elöljáróik ságos birtokosok és tulajdonosok azért továbés hatóságaik által csak kormányoztatnak bá is azt tartom, hogy azon pernek megindithatását s ;

elintézését,

ha nem folyamodnak

nem

ftlggeszteni r s z

^I e

g V a

iránt, t

é k a

t.

t

a n á

m

h

á g b

r

n 6

hogy

e z

1

KK. é KK.

s

a

g y a ka

adják

i

m

1

el

§-n a k é r

t

r ö,

e

Nádor

assiatentiáért, attól fel-

lehet.

a

t

á

j

Ma

a

1

j

á

m mernék t m e y é r i 1

t

G y ö r gy á 1 1 a n i az e m b e n v e tt a r-

t j 1

h

ó

:

t

tanácsosnak

RR. s i g y RR.-k e t felszólítani arra, részben tisztán e j u k a t

mert valóban kétségesezen lm

e.

(Helyes.)

k fensége: F e s z ó itandók lesznek tehát a Karok és Rendek, hogy ezen szakasz értelmét bvebben világosítsák fel. ö

cs.

i

r.

1

1

1

A 3-ík §-ra nézve, „A tagosítás kulcsául szolgál kinnek-kinek mostani birtoka váltságának menyisége." Ftárnokmester Báró Eötvös Ignácz A rendbeszedésben és arányosításban nincsen lényegesebb s nagyobb kfivetkezésü feladása a törvényhozásnak, mint a kulcsnak megállapítása, Nagy szerénységgel járulok ezen pontnak megbírálásához, mert kellkép nem vagyok ér:

—

280

—

viszonyokról, melyek a Jászkun kerületekben léteznek. Tudom azt, mikor megváltották magukat, hogy akkor bizoíivos felosztás történt, s azon részben, melyben akkor járultak a megváltsági d Íjnak megfizetéséhez, keletkezett alkalmasint azon arány, mely még most is fen áll - De mennyire volt ez igazságos és mennyire tartatott az fenn épségben, azt a KK. és RR. rövid izenetéböl által látni nem lehet, anynyit azonban mégis mernék gyanítani, hogy lehet oly alapitatni javaslót t eset, melyben C/.en arányra összesítési kulcs kell tisztaságban nincsen; meg vagyok gyzdve, hogy a bírót még azon esetben is, midn a törvény által megállapítandó kulcs nem volna minden alatesitve azon megváltsági

pos észrevétel nélkül, csupán azon egy szabályra szorítani s abba a helyeztetésbe tenni, hogy ö más arányosabb és igazságosabb kulcsot ne választhasson, veszedelmes és kártékony volna; mivel teiiát a KK. és RR. kívánépen a múlt országyülésen hozott 12. t.-czikket ják a Jász és Kun kerületekre alkalmaztatni, abban pecsak dig több kulcsok vannak kijelelve, ámbár ott is egy kulcs látszott legigazságosabbnak lenni, t. i. a házhelyek s mivel elre látható, hogy amaz egyetlen egy kulcs ii'ánt nf'm^ly já«;zhelvsé ékben is alapos észrevételek fordulhatnának el felszóliíandónak vélem a t. KK. és RR.-ket, hogy azon esetre, ha netán az itt javaslatba vett kulcs akármely a pörben kifejtend körülmények miatt valahol igazságosan alkalmazhatandó nem volna, a felhozott törvény példája szerint más kulcsról ;

is

gondoskodjanak. lovás^mester Gróf Bathányi Imre

F

Azt vélem, hogy más kulcsot nem lehet felvenni, mint a melyet a nemesi birt. KK. és RR. javaslanak, mivel itt nem a lehet tokról van szó s a ramálitás és ratálitásról nem i'

következtetést húzni.

Báró Orczy Lrincz Szerencsém van a jászok és kunok szomszdságában lenni s némely dolgokat praxisban :

—

281

^

RR

elleiinionáll. javaslata ugy iiiint KK. és nagv pásciialkalmával redemptio a van, inert (lásbaii uniok fenniaradtak s igy azokat egvniás közt felosztot-

lathi

t.

egyiknek vagy másiknak birtoka annyira megszaporodott, hogy erre nézve

ták, de ezenkivül az adás-vevés által

felvenni, kulcsnak a megváltási birtokot nem lehetne alig birtokának mostani megváltáskori jószág mert a Ennélfogva teszi egy harmad vagy két harmad részét. RR.-kel aziránt, a t. KK. és felszól itandóknak vélem hogy valamely más kulcsról is gondoskodjanak.

—

Fótárnokmester Báró Eötvös Ignácz

:

Még inkább

megtudnék egyezni a t. KK. és RR. javaslatában, ha ugy állana a dolog, mint azt Báró Orczy Lrincz 6 kulcsot két itt excellentiája mondja s a t. KK. RR. vettek volna fel, t. i. a valóságos birtokot és a váltságot, egyekulcsul felvéve, igy de itt csak a váltság van szerint arra mi tapasztalásom szoriítatik, nesen szomszédságáhasonlóképen azon hontársaink ki ban vagyok néha nagy aránytalanságban van, hol annyira megszaporodtak az ujabban foglalt földek, hogy a régi kiváltságos földek alig teszik ezeknek fele részét.

—

Annyi bizonyos, hogy a jászoknak közpanasza az, hogy midn egyes emberek egy arányú fél kötél földtl egyformán adóznak, birtokuk s vetéseik mégis igen különbözk. Ha a szigorú igazságot néz/tik mivel a jászok illetheti birtoka gyökerezik a megváltásban az csak ket, mit akkor megváltottak s a többit ugy kell tekinteni, mint a közösbl tett foglalást ha a mostani mit birtokosok nem tudják megmutatni azt, hogy azt most megváltás nélkül használnak, más eredeti redemptusoktól örökösödés vagy szerzdés utján nyerték. De kérdem, visszatekintvén azon népes helységeknek viszonyaira, lehet-e a törvényhozásnak czélja, hogy azokban az, a mit én legveszedelmesebbnek váratlan tartok, a depossessio következzék? ez pedig könnyen következhetnék, ha csak egy oly arány vétetik fel. mely tlünk 80 év-

—

;

— vei

távol

van,

mely els

282 liozatal;1baii

is

alij^^ha

nem

egyes embernek önkényére volt bizva s melynek a mostani idre való átszármazása a kell figyelemmel fel nem jegyeztetett, -- s néhol talán már tudva sincsen. következhetnék, így ha ez niegalapittatik. könnyen az hogy a szegény emberbl gazdag, a gazdagból pedig véIrtlen szegény lesz, mihelyt ily törvény esetekben a különben mutatkozó is csak egy szabályt engedne s a károsodásokat és zavarokat még a feljebb vitel s legfbb biró se távolithatná el én e részben a jászok és ;

kunok fbiróságának s jelenleg es. k. Fherczegségének nagyobb hatóságot kivánván a törvény által fentartani, óhajtom, hogy az ily esetekben legalább az, mi nemcsak a szigorú igazsággal, hanem más politikai nét. i, zetekkel s a nép nyugalmával h megegyez, a bírónak, ha az szükségesnek látszanék, még más kulcsra felhatalmazás a törvény által igy kijelentessék s is elbbeni nézetem mellett maradok. Koronar Gróf Teleky József: Ugy tudom, hogy ezen törvényt magok a jász és kun követek utasitásuk következtében hozták javaslatba, azt tartom, mindenféle viszonyaikat s környülállásaikat legjobban esmérvén, legjobban tudják megítélni, mely törvény fog nálok Ezt elre bocsájtván azt legjobban keresztül vitethetni hiszem, valamely arányossági perben oly kulcsot, mely bajos igazságnak tekintetben megfeleljen, az minden feltalálni s igy a múlt országgylésen a KK. és RR. s magok a frendek is sokáig aggódtak azon, hogy a nemesi közbirtokosságra nézve mily kulcsot vegyenek fel s végre is több kulcsot vettek fel de azt tartom, hogy nézve. máskép áll a dolog a jászokra és kunokra Azon kulcs legjobb, mely minden visszaéléseket megszüntet, visszaviszi a birtok valóságát azon idre, mikor birtok a birtok keletkezett, a jászoknál és kunoknál a akkor keletkezett mikor magokat megváltották, kövotis

;

továbbá

k

;

'

;

;

—

m

—

283

—

kezéskép a megváltás mennyisége legbiztosabb, legmeghatározottabb kulcsa annak, liogy kinek-kinek mit kellehet, vaezáltal meg hogy birnia nem mit lene bir, s laki birtokából veszteni fog, de cíiak olyan fog veszteni, meglehet ismét, hogy ki késbb a közösbl elfoglalt, más többet fog nyerni, mint eddig birt. de ezt ez is van csak azt kapja vissza, a mihez törvényes jussa annálfogva tökéletesen megnyugszom a KK. és RR. jagyakvaslatában. BúYÓ Orczy Lórincz A jászkunoknál ran megtörtént az, hogy helységeik, lakosainak száma sznporodván, azoknak a közös földekbl bizonyos darabok osztattak ki, ugy, hogy most ezen helységekben 40 - 50 helyivel is több van, mint volt a redemptio alkalmával, épen ugy, mim nálunk történt a jobbágy telkekkel, aliol eddig alig volt 20 sessio, ott most m;ir van 40 50. De egyébbiráiit is több rendbeli els/ántások s más hasonló foglalások által is annyira megszaporodott egy némelyik birtoka, hogy a kinek az eltt a megváltáskor alig volt egy pár lábnyi földje, most annak több holdjai vannak. Ennélfogva most is csak azt tartom, hogy a redemptio alkalmakori birtokot kulcsul felvenni nem ;

:

—

—

lehet.

Tornay fispán Marich Dávid: En igen elhiszem azt, mit a koronar excellentiája elhozott, hogy a jászok és kunok tudják mit akarnak, de tapasztalviín, hogy magunk sem vagyunk tisztában a minket érdekl dolgokban szükségesnek vélem, hogy mi is a kulcs elhatározásában részt végy link, igy felszólitandóknak vélem a KK. és RR.-ket, hogy a kulcs iránti véleményüket fejtsék

ki.

Koronar

gröf Teleky József: Tudni kell töra vényhozó testnek, hogy mit akar, de a jászok és kuuok ismerik környtllállásaikat legjobban, következkép tudnak legjobb kulcsokat ajánlani.

k

Te esi Gróf Tihanyi Ferencz: — Mennyire tapasztalásom van, tudom

— a z r ü

k ö

n 1

e

t

r

ti

1

á

1

á s

1

t,

a r

t

t

.j

földeket, melyek r

1

n 1

n

3 z s z

t

o

t j

u n k d

i

y a J á i s é g á

í,'

t

s z 1

1

k ii a

ii

k

(t-

in

e

f(-

eztmostis oly kulcsnak

tekintik és

n á

li

e k b e n a z e r e d e

váltásbaii, nak,

—

284

u á k 1(

V a

c s

]

e

f t

á a

iszerint azon közösbl elosztat-

és

1,

ni

k',

z s

ni

i

u

i

n ó r

t

íi

m

é r

t

é k s z e-

ezen kulcs

n

miután ez oly magukat száza d o k

b a n V a

n,

m é r t é k, m e y e z óta alkalmaztatják, ez sokkal biztosabb és természetesebb, mint minden — igya felszólításnak e g y é b k u c azt t a r o m, — s z k s é g é t n e m á t V á n h g y a szerkezet mellett meg lehet nyugodni. [Helye s.] Nádor . c k r. Fensége: Én is u g y h s z e m, h g y e z e n tárgyban legli

1

s,

1

ti

t

1

s.

i

i

inkább

a

gyakorlatot

kell

tekin-

tetbe V e n n M n t h g y t t m a g o k a J á s zkun kertiletek tették az elterjesztés a z t tartom nem kell a dolgot hátráltatni, slegjobb lesz a Kar okés RR. izenetéhez járulni. i.

i

i

t,

Tovább dik

:

olvastatik a

következ

§.,

mely igy kezd-

„4 az összesités végrehajtására" ezen szavakig" vi-

selni kötelesek."

Ftárnokmester

báró Eötvös Igiiácz.

Ha

a egyenesen a kiváltsági fizetésre alapittatik, pedig a birtokra ruháztatik, ezt az igazsággal dom megegyeztetni, a ki nyert az fizesen is.

a

kulcs költség

nem

tu-

Flovászmester gróF Battyányi Imre. Ezen § kimaradhatna, mert az 1732 -1836. törvény megersíttetik és ezen terheket a jászok és kunok egyaráht viselik. Gömöri fispán Almási József. Itt a költséget ugy kell venni, hogy azon bírtok, mely eiseindáltatik, legyen a kulcs, ez pedig igazságos. (Maradjon.)

— Nádor

ó.

OS.

kir.

latra nézve a inéit.

vé

tel k

volt,

285

—

FeUvSége: niiutáii ezen tüi'véiiviavas-

Frendeknek

csak egy

é sz ré-

az itélö mester ur az e részbeni viszon követs a fentebb kinevezett

izenetet azonnal feltenni

KK. és rilí.-ekhez Ennek következtében

séggel a

azonnal feltevén és belyben bagyatott.

által

az

felolvasván,

14.

vinni

fogja.

itéloniester

az

észrevétel

s

részei,

r.élkul

szám.

(„Jászkun redemptio története" 235. 1.

izenetet

Kajetán törvény javaslata a jászkun viszonyok rendezésérl.

Kelemen

városok,

az

lap.)

Hogy s

a fenállott Jászkun kerületekhez tartozott azokhoz tartozó puszták mindazon területei, melyek redemptio alkalmával a redemptorok

egyéni tulajdonául fel nem osztattak és ki nem adattak, hanem közös használatra maradtak fenn. az eredeti redemptorok örökösei közt a családi leszármazás és eljárás szerint felosztandó vagyont képez. 2. Hogy ezen felosztásnak kulcsát az els redemptorok által befizetett azon eredeti redemptio képezi, mely az egyes városok „liber fundi"-jába bejegyezve van, vagy más közhitel adatokból kimutatható, s ezen szerint az eredeti redemptoroknak az öröklés kulcs rendje szerinti jogutódai közt, a kihalt ágak mellzésétekintet nélkül arra vel osztandók fel a közös javak, birnak-e ezek jeleid)en valami vagyonnal vag} sem. 3. Hogy ahol a redemptio nem áltídánosságban valamennyi megváltott határba, hanem elkUlör.itve egyes határokba külön lett fizetve, ott mindegyik határra nézve azon váltság összeg képezi a kulcsot, mely abba külön ln befizetve az els redemptorok által. 4. Hogy váltság kulcs alkalmazásánál kiszámitandó lesz- az, miszerint mennyi terület esik az eredeti redemptorok által befizetett váltság minden forintjára,

—

2^0

-

összes váltságukra azon területbl, mely a redeinptio alkalmával fel nem osztatott, hanem Közösségben maradt, tekintet nélkül arra, hogy a jelenlegi közös terület tesz-e ennyit, vagy sem. 5. Hogy az ekként íiz egyes redomptorok utódaira es föld illetségbe minden betudandó, a mit valaki a redemptiokori els föld felosztáson kivül azóta kapott, 1840. XXX. t. ez. alapján közigazgatási ide értve az utón behozott tagosítások alkalmával kiosztott föl-

és illetleg

deket

is.

6.

utódai,

mén

Hogy a mennyiben ugy azok

is,

az

els

redemptorok

kik vétel utján szerzett

azon

birtok czi-

eddig a közös javakban, kik már kaptak annyi földet, s annyi laszonvételben részesültek, a mennyi a fentebb meghatározott kulcs mellett reájuk esnék a mostani felosztáskor már semmit sem fognak a közös javakból kapni azok pedig, kik ennél is többet kaptak, már a többletért a közbirtokosság pénztárába befizetend kárpótlással tartoznak, s egyszersmind ezen kárpótlás mikénti kiszámitása és megtérítési módja is meglenne határozandó. részesültek

:

;

Hogy a

közlegelkön és közös haszonvételeken kivül a meghatározott kulcs szerinti felosztás tárgyát képezendik a G-ik pont értelmében kárpótlás czimén a birtokosság pénztárába befolyandó összegek is. 7.

jelenlegi

Hogy a redemptorok utódainak azon föld illetmely a meghatározott váltság kulcs szerint reájuk esik a jelenlegi közlegelbl hasítandó és adandó ki a jelenlegi, s ezután is fenazok egyéni tulajdonaként maradó közös haszonvételekbl való illetségük pedig azon arány számszer meghatározása által adassék ki, melyben azt élvezni jogosítva lesznek. 9. Hogy a redemptorok azon utódainak, kik eddig a közös javakban vagy egyáltalán nem. vagy nem oly arányban részesültek, mely arányban aiTa a most meg8

sége,

;

szabott

kulcs

szerint

jogosítva

lettek volna

:

a többi

— —

287

—

iiieghaszerint birtokosok által viselcMidö, s becsérték ez elvont haszadiiinl) tározaiidc3 péiizbuli kárpótlás minden évi szántandó lévén nok után ö ^/o kamat is haszonvétel után az idtói kezdve, a vég' kiolégitési;^:, a mely évben az elvonva lett a jogosnlt birtokosokti, s ezen kárpótlás az arra kötelezettek közösbeli illetségé;

bl

azonnal kiadandó. közloge10. Hogy oly helyeken, a hol a jeleidegi lóbl már neiii telik ki a.on fold illetség, mennyi a meghatározott knlcs szerint jogosultaknak járna, a hiányzó földekért becsérték szerinti kárpótlással tartoznak a többi birtokosok és ezt vagy a kárpótlásra kötelezett ])irtokosok magán birtokaira felveend, esetleg az állam közvetítésével beszerzend kölcsön utján egyszerre, vagy pedig a közadók módjára behajtandó, s bizonyos szániu évekre elosztandó részletekben tartoznak leróni, (eien kárpótláshoz azonban azon birtokosok, kik többet nyertek eddig törvényes illetségüknél a közös javakból, csak a nyert illetség arányában, nem pedig egyetemlegesen fognának járulni), vagy pedig a kárpótlásra kötelezett birtokoknak a közös javak hasznai s jövedelmeibl jövben járandó illetségílk fordítandó ezen kárpótlásra, a mennyiben ez bizonyos számú p. o. , vagy 10 évi

fedezend,

s

jövedelmekbl

kitelik.

Ha pedig az ily kárpótlásra kötelezett birtokosok valamelyike vagyoratalanság miatt ezen kötelezettségét nem teljesíthetné, vagy meglev birtokig ból az arra mások által szerzett telekkönyvi jogok miatt nem volna jövedelmekkielégítés nyerhet, sem a közös javakbeli nek fentebb megszabott idtartam alatti részleteibl ki nem telnék az összes kárpótlás, ez esetben az ezen kiknek közös javakfelül hiányzó összeget ugyanazok, beli jövedelmeik lefoglnltattak a kárpótlás fejében, ezen jövedelmeik arányában annyi évre elosztandó részletekben, mennyi fedezésére évre jövedelmeik a kárpótlás fordíttatnak, megfizetni tartozandnak és ez rajtuk kö|Zadók módjára behajtandó. C>fiO-

—

-

%árgymüiató. Elzmények I.

II.

III.

A

1

birtokvis/onyok

jclszkuii

keletkezése

és

alakulása

11

Mi véleményben van Kelemen Kajeíán az elbbi czikkben mondottakról

27

A

jászkiui községek határterületeinek alaku-

lása

a közös használat

;

alatt

maradt részek

használati módja; a tulajdonosok és a birtok

arány nyilvántartása IV. Tótadalékok az elbbi

V.

A bels

54 czikkhez

87

telkekrl vagy portákról és a szlls

kertekrl VI. Az elbbi

101

három czikkre vonatkozó nézete a

„Jászkun redemptio története" írójának VII.

A

királyi

gyei

s

1

.

kisebb haszonvételekrl és a me-

községi kiadások fedezeti

módjáról a

143

Jászkun kerületekben VIII.

Summázata

az eddig

mondottaknak

és

az

154

arány kulcs

IX A

karczagi és kisújszállási arányosítás perek-

rl,

s

ezekkel kapcsolatban

az

arány kul-

161

csáról

X. Czáfolata Kelemen Kajetán

még néhány

téves

felfogásainak

XI.

A

10

219

törvényhozás teendje a jászkun birtokvi-

szonyokra vonatkozólag Fllggelék

229 239

1

Nevezetesebb sajtóhibák. T.ap

fot

helyett

olvasandó

10

14

kivitel nélkül

kivétel nélktll

1

14

kiváltatásaból

kiváltatásáról

15

12

perpetu

perpetuo

18

3

nádori fizetés és

10

5

kiváltottak és

nádori fizetés kiváltottak, ezen

nak

is.

summá-

és

15

13

conferimus

confirmamus

33

27

termetekbl

területektl

46

24

1848

66

14

helység pusztáinak

helység és pusztáinak

95

20

mely sauctionak

mely auctionak

109

15

111

1840

arás

járás

tájekozhatlaiiság

tájékozatlanság

eltávozására

eltávoztatására

132

utolsó

134

n

176

26

kivétele

J63

14

visszaszerzése

184

1

248

9

közse

175

.

.

frt

köny

.

7

prafatis

község jecjyzkönyv kivitele

kr.

visszaszerzésére'

17

frt

7

kr.

praefatis

7

/fZ>

DO NOT REMOVE CARDS OR SLIPS FROM THIS POCKET PLEASE

UNIVERSITY OF

HD ^^0 .5

N3

TORONTO

LIBRARY

Nagy, Lajos A Jaszkun birtokviszonyok fejldése es jogi alapja es Kelemen Kajetan "Jaszkun redemptio törtenete" czimu müve czafolataul