A hulladékgazdálkodás szabályozásának új jogi alapja

MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR AGRÁR- ÉS MUNKAJOGI TANSZÉK

SZAKDOLGOZAT

A hulladékgazdálkodás szabályozásának új jogi alapja

Konzulens:

Készítette:

Dr. Szilágyi János Ede

Nagy Nikoletta Tímea

egyetemi docens

J-502

MISKOLC 2015

UNIVERSITY OF MISKOLC FACULTY OF LAW DEPARTMENT OF AGRICULTURAL AND LABOUR LAW

THESIS

The new legal ground of the Waste management

Consultant:

Author:

Dr. János Ede Szilágyi

Nikoletta Tímea Nagy

associate professor

J-502

MISKOLC 2015

Tartalomjegyzék: Köszönetnyilvánítás……………………………………………………………… 4 Bevezetés………………………………………………………………………… 5 1. A hulladék fogalmának meghatározása és csoportosítása…………………….. 10 2. A hulladékgazdálkodás fogalma………………………………………………. 13 3. A törvény hatálya…………………………………………………………….. 14 4. Alapfogalmak………………………………………………………………….. 17 5. Alapelvek………………………………………………………………………. 19 6. A hulladékra vonatkozó általános szabályok………………………………….. 23 7. A hulladékgazdálkodás egyes szereplői………………………………………. 26 8. Hulladékgazdálkodási tevékenységek…………………………………………. 28 9. Települési hulladékra vonatkozó szabályok - közszolgáltatás………………... 36 10. Termelési hulladék, veszélyes hulladék, hulladékolaj………………………. 41 11. Tervezés………………………………………………………………………. 48 12. Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség………………………………… 54 13. Engedélyezés, nyilvántartás vezetése és adatszolgáltatás…………...………. 56 14. Fedezetbiztosítás és felelősségbiztosítás; céltartalék és biztosítás…………… 59 15.

A

hulladékgazdálkodással

kapcsolatos

szabályok

megsértésének

jogkövetkezményei……………………………………………………………….. 60 Összegzés……………………………………………………………………........ 64 Irodalomjegyzék…………………………………………………………………. 66

3

Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretném a köszönetemet kifejezni mindazoknak, akik hozzájárultak a szakdolgozatom megírásához. Mindenekelőtt szeretném megköszönni Dr. Szilágyi János Ede segítségét, aki konzulensként irányt mutatott a dolgozat elkészítéséhez, hasznos ötletekkel és tanácsokkal ellátva. Szeretnék köszönetet nyilvánítani Dr. Csák Csilla tanszékvezető asszonynak, akitől lehetőséget kaptam arra, hogy közelebbről megismerkedjek a Nemzeti Környezetügyi Intézettel, továbbá Bartókné Tassonyi Annamáriának és Koleszár Krisztiánnak, akik szakmai észrevételeikkel és a rendelkezésemre bocsátott szakirodalommal segítették munkámat. Köszönettel tartozom szüleimnek, barátomnak, akik türelmükkel, biztatásukkal és a mindennapokban nyújtott segítségükkel járultak hozzá a dolgozatomhoz.

4

Bevezetés

Az emberi társadalom meglehetősen fenntarthatatlan XX-XXI. századi fejlődésének következtében a hulladék képződése gyarapodott, emellett összetevőiben is változás ment végbe. Megjelentek a környezetre veszélyt jelentő hulladékok, valamint a lebomlásra képtelen anyagok száma is megnövekedett. A hulladékgazdálkodásban így egyre fontosabb szerepet kell, hogy betöltsön a környezettudatosság. Ennek szabályozása a mai kor számára meghatározó, változtatása, a kor igényeihez igazítása mindenképpen szükséges.1 A hazai hulladékgazdálkodási szabályozás viszonylag fiatalnak tekinthető. Az egyre növekvő ipari- és mezőgazdasági termelés, a lakosság fogyasztása, továbbá a jogharmonizációs kötelezettségek is szükségessé tették a hulladékgazdálkodás törvényi szintű kidolgozását. Lényegében hulladékjogról csak az 1970-es évek közepétől lehet beszélni, amikor is a Tanács megalkotta a 75/442/ irányelvet és az ehhez kapcsolódó bizottsági határozatokat.2 Magyarországon 2000 előtt nem létezett általános hulladékgazdálkodási kerettörvény. 1994-ben jelent meg a Környezetvédelmi jogszabályok teljes körű gyűjteménye, amelynek a 3. fejezetében találhatóak hulladékgazdálkodásra vonatkozó rendelkezések, további rendelkezések pedig a környezetvédelem általános szabályairól szóló törvényben voltak szabályozva.3 Magyarország vállalta a hulladékgazdálkodás részletes törvényi szabályozását, amikor a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez csatlakozott 1996-ban. Továbbá az Európai Unióba történő belépés nélkülözhetetlen feltétele volt a törvény megalkotása. Az Országgyűlés 2000. május 23-án alkotta meg Magyarország első 1

Korunkban a környezet eddig még sosem tapasztalt károkozásnak van kitéve. Ez a probléma csak

globálisan oldható meg. A környezetvédelem kérdését kiemelten kezeli az Unió is. A környezet védelme érdekében a tagállamoknak át kell venniük minden közösségi környezetvédelmi intézkedést saját jogrendszerükbe, továbbá gondoskodni kell e rendelkezések végrehajtásáról. Czékmann Zsolt- Kalas Tibor- Torma András- Turkovics István: Európai Közigazgatás. Miskolci Egyetemi Kiadó. Miskolc, 2012. 224.o. 2

Ludwig Krämer: Az Európai Unió környezeti jog. Dialóg - Campus Kiadó. Budapest- Pécs, 2012. 332.o.

3

Dr. Bándi Gyula: A hulladékgazdálkodás jogi szabályozásáról. Magyar Közigazgatás. 1995. 45.évf. 5.

sz. 301-308.o. 302.o.

5

hulladékgazdálkodási törvényét, amellyel súlyos hiányosságok felszámolása vette kezdetét.4 2008-ban az Európai Unió új hulladék-keretirányelvet5 (2008/98/EK irányelv a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről6) fogadott el, amely előírta, hogy a tagállamok 2 éven belül, azaz 2010-ig léptessék életbe az irányelvben foglalt rendelkezéseket. A magyar kormány az irányelv rendelkezései, továbbá az első hulladékgazdálkodási törvény hatályba lépése óta szerzett tapasztalatai alapján az átláthatóbb szabályozás érdekében egy új hulladékgazdálkodási törvény megalkotása mellett döntött.7 Az új hulladék törvény majd két éves késéssel 2013. január elsején lépett hatályba.8 Témaválasztásom oka a törvény aktualitása. Érdekesnek találom a törvényi változások vizsgálatát egy olyan időszakban, amikor alig egy éve lépett hatályba az adott törvény, és máris megannyi módosításra, változtatásra van szükség, illetve fontos az adott területhez kapcsolódó egyéb jogszabályok összehangolása is. A dolgozatom megírása során elsősorban a régi 2000. évi XLIII. törvény9 (továbbiakban Hgt.) és az új 2012. évi CLXXXV.(továbbiakban Ht.) hulladékról szóló kerettörvény közötti, eddig hatályba lépett rendelkezéseket vizsgáltam. Kitértem az új törvény azon 4

Bándi Gyula: Hulladékgazdálkodási Kézikönyv 1. KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. Budapest,

2002. 11-12.o. 5

Az Unióban egyre növekszik a hulladék előállítása, és emiatt elengedhetetlenné vált a

hulladékgazdálkodási tevékenységek hatásosabb keretbe foglalása az olyan fogalmak meghatározásával mint például a hasznosítás és ártalmatlanítás, továbbá a megelőzés megerősítése és a környezeti károk mérséklése

is

előtérbe

került.

Hulladékokkal

kapcsolatos

irányelv:

http://europa.eu/legislation_summaries/environment/waste_management/ev0010_hu.htm (2015. 02. 05.) 6

Az új hulladékirányelv a következő irányelveket helyezte hatályon kívül: 75/439 /EGK, 91/689/ EGK,

2006/12/

EK

Irányelveket.

Hulladékokkal

kapcsolatos

irányelv:

http://europa.eu/legislation_summaries/environment/waste_management/ev0010_hu.htm (2015. 02. 05.) 7

Jön az új Hgt. Hulladéksors. 2010. 11. évf. 12-13.o. 12. o.

8

Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az irányelvben foglalt

rendelkezések hatályba lépés időpontjának az elmulasztása miatt, és kérte az Európai Bíróságtól pénzbírság

kiszabását

az

országra.

Pénzbírsággal

sújtaná

Magyarországot

a

http://www.bruxinfo.hu/cikk/20120426-penzbirsaggal-sujtana-magyarorszagot-a-bizottsag.html

Bizottság: (2013.

11. 21.) Az unió hulladékgazdálkodását korábban a 75/ 442 / EGK tanácsi irányelv tartalmazta. Krämer: i.m.

9

330.o.

6

módosításaira is, amelyek a hatályba lépése óta változtatták meg a szabályozást. A kutatásom nem terjed ki a nemzetközi szabályozás, a bíróságok gyakorlatának bemutatására. Az uniós joganyag, illetve a végrehajtási rendeletek megemlítésére viszont nagyobb hangsúlyt fektettem. A változásra elsősorban a hulladék keretirányelv10 miatt volt szükség. Célom a kutatás során annak megállapítása, hogy az új szabályozással a hulladékgazdálkodás helyzete jobb lett-e vagy rosszabb. A környezetjog egyik meghatározó eleme a fenntartható fejlődés, „amely olyan fejlődés, ami biztosítani tudja a jelen szükségleteinek a kielégítését, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk lehetőségeit, saját szükségleteik kielégítésére.” ( Brundtland Bizottság 1987)11 A régi hulladékgazdálkodási törvény preambulumában megtalálható a fenntartható fejlődésre történő utalás, amelyre koncepcióként tekintek, de tisztában vagyok vele, hogy ettől eltérő megközelítés is lehet.12 Az új törvény az ún. „életciklus- szemlélet” jegyében született, ami azt jelenti, hogy már a termék előállítása során törekedni kell arra, hogy a termék teljes életciklusa alatt, tehát a keletkezéstől egészen a hulladék végső kezeléséig a lehető legkisebb mértékben károsítsa a környezetet.13 Véleményem szerint ebből következően elengedhetetlen volt a kiterjesztett gyártói felelősség elvének a bevezetése. 10

Az EU környezeti politikában a hulladékgazdálkodási kérdések mindig meghatározóak voltak. Az első

környezeti

akcióprogram

előírta

a

jogszabályok

harmonizációját,

a

második

az

átfogó

hulladékgazdálkodási politikát. A harmadik akcióprogramban megjelent a megelőzés és újrahasznosítás, a negyedik

cselekvési

program

hangsúlyozta

a

tiszta

technológiák,

valamint

a

hulladékok

újrahasznosításának a szükségességét. Az ötödik akcióprogram komoly előirányzatokat írt elő 2000-re. A hatodik akcióprogramban a

természeti erőforrások ésszerű

használatával

lett

összekötve

a

hulladékgazdálkodás. Krämer: i.m. 329-331.o. Csák Csilla: Környezetjog I. Előadásvázlatok az általános és különös részi környezetjogi gondolkodás

11

köréből. Novotni Kiadó. Miskolc, 2008. 15. o. Lásd bővebben: Bándi Gyula (szerk.): A fenntartható fejlődés koncepciójának megjelenése a

12

nemzetközi

és

európai

jogban,

valamint

az

európai

tagállamok

gyakorlatában

http://www.nfft.hu/dynamic/NFFT_muhelytanulmanyok_6_Bandi_etal_nemzetkozi_jog_2011.pdf (2013. 11. 07..); Szilágyi János Ede: Vízjog- Aktuális kihívások a vizek jogi szabályozásában. Miskolci Egyetem. Miskolc, 2013. 9. o. Új hulladékgazdálkodási törvény http://okotitan.hu/index.php/uj-hulladekgazdalkodasi-toerveny.html

13

(2013.09.28.)

7

A törvények közötti módosítások több szinten figyelhetőek meg. Egyfelől természetesen a rendelkezések tartalmában, régi elemek kivételében, új elemek bevezetésében, másrészt a törvény szerkezetében is változtatást hajtottak végre, továbbá a végrehajtási rendeletek számában is különbség van. Míg a régi törvényhez összesen 13 végrehajtási rendelet kapcsolódott, addig az újhoz mintegy 40 végrehajtási rendeletet terveztek, amelyek közül már 13 hatályba lépett. A

dolgozatom

során

arra

keresem

a

választ,

hogy az

új

törvénnyel

a

hulladékgazdálkodás szabályozása jobb irányba fejlődik-e, vagy ezek a módosítások sem lesznek elegendőek ahhoz, hogy az embereket a környezettudatosságra ösztönözzék. Vajon az új törvényt méltán nevezhetjük-e korszakalkotónak, amellyel olyan korszak lezárására kerül sor, amelyben a kevesebb hulladék képződésére, illetve a hulladék lehető legnagyobb arányú hasznosítására vonatkozó célok nem tudtak hatékonyan érvényesülni?14 A dolgozatomat környezetjogi témában írom, mégis több ponton kitérek alkotmányjogi és közigazgatási kérdésekre. Mivel további módosítások, végrehajtási rendeletek várhatóak, a vizsgálatom egy meghatározott időintervallumra terjed ki, amely 2015. február 20-án lezárásra került.

Országszerte

14

szelektív

gyűjtésre

ösztönöz

az

új

hulladéktörvény:

http://www.szelektivinfo.hu/sajtoszoba/122-orszagszerte-szelektiv-gyujtesre-osztonoz-az-ujhulladektorveny (2013.11.05.)

8

A régi és az új hulladékgazdálkodási törvény összehasonlító elemzése

1. ábra - Szerkezeti eltérés – saját szerkesztés

9

1.A hulladék fogalmának a meghatározása és csoportosítása A vizsgálat előtt fontosnak tartom a hulladék, illetve a hulladékgazdálkodás fogalmának az ismertetését, hisz ezekben az esetekben a pontosítás elengedhetetlen.15 A hulladék fogalma közötti különbség tehető aszerint, hogy jogi vagy műszaki szempontból vizsgáljuk. Műszaki oldalról értelmezve a fogalom egy tárgy vagy anyag használhatóságát jelenti, vagyis, ha a továbbiakban már nem használható, vagy hasznosítható, akkor hulladéknak kell tekinteni. Jogi nézőpontból viszont a dolog feletti tulajdon és az ezzel kapcsolatos birtokviszonyból kell kiindulni.16 A hulladék fogalmára vonatkozóan a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995.évi LIII. törvény 30.§-ban is találhatunk rendelkezést. Ennek értelmében „a hulladékok környezetre gyakorolt hatásai elleni védelem kiterjed mindazon anyagokra, termékekre- ideértve azok csomagoló- és burkolóanyagait is-, amelyeket tulajdonosa eredeti rendeltetésének megfelelően nem tud, vagy nem kíván felhasználni, illetve, amely azok felhasználása során keletkezik.” /Kvt. 30.§ (1)/

A Kvt. értelmében a hulladék

kezelésére vonatkozó szabályokat a különféle tisztítási, bontási műveletek során leválasztott, illetve elkülönült anyagok, a hulladékká vált szennyezett föld, valamint a bontásra kerülő vagy bontott termékek vonatkozásában is alkalmazni kell. /Kvt.30.§ (3)/ A hulladék fogalmának meghatározása kulcsfontosságú mind a hazai jogalkalmazás, mind pedig az európai uniós jogharmonizáció szempontjából. A hulladék fogalma számos problémát vetett fel a közösségi jog területén. Számos európai bírósági ítéletekben is találkozhatunk a hulladék definíciójának a kérdésével.17 18 Bándi Gyula: A hulladék fogalma egy aktuális jogesetben. Európa Jog, 2002. (2. évf.) 3. sz. 38-40.o. 38.

15

o. Mélypataki Gábor: A hulladék, mint tulajdon, az új hulladéktörvényben. Agrár-és Környezetjog,2012.

16

13. sz. 51-58o. 51.o. 17

V.ö. C-206/88 és C-207/88. számú egyesített ügyek. G. Vessoso és G. Zanetti elleni büntetőeljárás-

előzetes döntéshozatali kérelem. Tényállás: Vessoso-t és Zanetti-t hígított sósav szállításával gyanúsítottak. Védekezés: a szállított anyag nem minősül hulladéknak. Jogesetgyűjtemény a hulladékról szóló

75/442/EK

irányelvvel

kapcsolatban

az

Európai

Bíróság

joggyakorlatából

http://beszamolo2010.jno.hu/cd/fuggelekek/3_rendezvenyek_eloadasok/20100909/hulladek_jogesetgyujt emeny.pdf (2013.11.01.); valamint C-9/00. számú ügy: Bándi Gyula: A hulladék fogalma egy aktuális jogesetben. Európai Jog, 2002.2. évf. 3. sz. 38-40.o. Csák: i.m. 139.o.

18

10

A Ht. a hulladék fogalmát a következőképpen határozza meg: „hulladék bármely tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles.” /Ht.2.§ 23./. Korábban a hulladékok listáját a hulladékok jegyzékéről szóló 16/ 2001. (VII.18.) KöM rendelet határozza meg. Jelenleg a 72/2013. (VIII.27.)19 számú VM rendelet rendelkezik erről. A hulladékok összetételük, környezetre gyakorolt hatásuk szerint különbözőek lehetnek, és ezért a rájuk vonatkozó szabályozás is eltérő. 20 A Hgt. a hulladékokat a következőképpen csoportosította:21 -

veszélyes hulladék: olyan hulladék, amely a törvény 2. számú mellékletében meghatározott valamely tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkezik, továbbá az egészségre, környezetre veszélyt jelentő hulladék

-

települési hulladék: a háztartásokból származó szilárd vagy folyékony hulladék, továbbá a háztartási hulladékhoz hasonló, azzal együtt kezelhető más hulladék

-

folyékony hulladék: olyan hulladékká vált folyadék, amelyet nem vezetnek el, és nem bocsátanak ki szennyvízelvezető hálózaton vagy szennyvíztisztító telepen /Hgt. 3.§ b) c) d) /

A Ht. kivette a szabályozása alól a folyékony hulladékot 22 vagy más néven a szippantott szennyvizet, és a következő hulladékokat különbözteti meg: -

veszélyes hulladék:

a törvény 1. számú mellékletében meghatározott

veszélyességi jellemzők legalább egyikével rendelkező hulladék / Ht. 2.§ 48./ -

települési hulladék: „a háztartási és háztartási hulladékhoz hasonló szilárd hulladék” / Ht. 2.§ 43./

A rendeletben azokat a hulladékokat, amelyek veszélyesnek minősülnek csillaggal jelölik. Fodor

19

László: Környezetvédelmi jog és igazgatás. Debreceni Egyetemi Kiadó. Debrecen, 2012. 157o. 20

Fodor: i.m. 2012. 147.o.

A Hgt. nem szabályozta külön kategóriaként az inert vagyis semleges hulladékot, amely az a hulladék,

21

amely a környezetbe kerülve nem megy át jelentős fizikai, kémiai, biológiai változáson. Fodor: Környezetjog. Lícium Art Könyvkiadó- és Kereskedelmi Kft. Debrecen, 2006. 202.o. A folyékony hulladékok szabályozása a vízvédelem körébe került. Fodor: i.m. 2012. 147.o.

22

11

-

háztartási hulladék: a háztartásokban képződő, elkülönítetten gyűjtött, valamint lomhulladék, amelybe beletartozik a lakásokban, lakóingatlanokban, üdülőkben, valamint közös használatú helyiségekben képződő hulladékok /2.§ 21./

-

háztartási hulladékhoz hasonló hulladék: olyan vegyes, illetve elkülönítetten gyűjtött hulladék, amely a háztartásokon kívül keletkezik, de összetételében és jellegében a háztartási hulladékhoz hasonló /2.§ 22./

-

biohulladék: biológiailag lebomló, parkokból vagy kertből származó hulladék, élelmiszer- és konyhai hulladék, illetve az ezekhez hasonló élelmiszerfeldolgozó üzemekben keletkező hulladék /2.§ 3./

-

biológiailag lebomló hulladék: azok a szervesanyag-tartalmú hulladékok, amelyek aerob vagy anaerob úton biológiailag lebomlanak /2.§ 4./

-

hulladékolaj: ásványi, szintetikus kenőolaj, illetve ipari olaj, amely az eredeti célra tovább már nem használható. Ide tartozik különösen a használt motorolaj, sebességváltó-olaj, kenőolaj./2.§ 30./

-

építési- bontási hulladék: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997.évi LXXVIII. törvény szerinti építési tevékenységből származó hulladék /Ht 2.§(1) 10./

-

lomhulladék: az ingatlanhasználótól a lomtalanítás során a közszolgáltató által átvett olyan háztartási hulladék, amely a rendszeresített gyűjtőedény méreteit meghaladja /2.§ 39./

-

vegyes hulladék: a háztartási és a háztartási hulladékhoz hasonló hulladéknak az az eltérő fajtájú hulladékot tartalmazó része, amely a szelektíven gyűjtött hulladéktól külön gyűjtőedényben gyűjtenek /2.§ 47./

12

2. Hulladékgazdálkodás fogalma Miután a hulladék jelentőségét felismerték, egyre több hulladékkal kapcsolatos tevékenység keletkezett, és emiatt egy jól szabályozott rendszert kellett kialakítani. A hulladékgazdálkodás kifejezés a 70-es évek közepén jelent meg a magyar szaknyelvben, amely a hulladékokkal kapcsolatos fizikai-műszaki tevékenységek összefoglaló elnevezése volt. A hulladékgazdálkodás intézményrendszerének a fejlődése során rendszerbe kellet a tevékenységeket illeszteni. 23 A Hgt. értelmében a hulladékgazdálkodás: a hulladékkal kapcsolatos tevékenységek rendszere,

amelybe

beletartozik

a

hulladék

keletkezésének

a

megelőzése,

mennyiségének és veszélyességének a csökkentése, kezelése, tervezése, mindezek ellenőrzése, továbbá a kezelő létesítmények és berendezések üzemeltetése, bezárása, utógondozása, valamint a működés felhagyását követő vizsgálatok, továbbá az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadás és oktatás. / 3.§ h)/ A Ht. a hulladékgazdálkodás24 alatt érti a hulladék gyűjtését, szállítását, kezelését, ezen tevékenységek felügyeletét, továbbá kereskedő, közvetítő, valamint közvetítő szervezet által végzett tevékenységet, továbbá a hulladékgazdálkodási létesítmények és berendezések üzemeltetését, illetve a hulladékkezelő létesítmények utógondozását. / 2.§ 26./ A Hgt. értelmében a hulladékgazdálkodás tehát a hulladékok káros hatásai elleni védelem gyakorlati megvalósítása, amely a hulladék teljes életciklusára vonatkozik. 25 A Ht.-ben már az anyag-és energiagazdálkodás környezetvédelmi szempontú szabályozása érvényesül, ami azt jelenti, hogy nem csak a káros hatásokkal szembeni védelemről, hanem a hulladékokkal való gazdálkodásról van szó.26

Takáts Attila: A hulladékgazdálkodás és környéke. Műszaki Kiadó, Budapest. 2010. 105.o.

23 24

A

tagállamok

abban

az

esetben,

ha

ezt

szükségesnek

találják,

együttműködhetnek

a

hulladékártalmatlanító létesítmények hálózatának kiépítése érdekében. E hálózat kiépítésének a célja, hogy az Unió függetlenedjen a hulladékkezelés területén. Hulladékokkal kapcsolatos irányelv: http://europa.eu/legislation_summaries/environment/waste_management/ev0010_hu.htm (2015. 02. 05.) dr.Bubonyi Mária: Hulladékgazdálkodás. Környezetgazdálkodási Intézet, 2002. 33. o.

25 26

Fodor: i.m. 2012. 149.o.

13

3.Hatály Az átláthatóság érdekében a törvények hatálya közötti különbségeket ezen ábrán szeretném szemléltetni.

2. ábra – Hatály – saját szerkesztés

14

A Hgt. hatálya alól csak két kivételt állapítottak meg, amelyekre egyáltalán nem terjed ki a törvény: a levegő tisztaságvédelmi jogszabály hatálya alá tartozó, levegőbe kibocsátott anyagokra, valamint a radioaktív hulladékokra27. /Hgt. 2.§ (3) a) b) pont/. Ezen kivételek oka a külön jogszabályok meglétében, illetve az Európai Unió jogszabályaival való összhang létrehozásában található.28 A Ht. a kivételek körét tovább szélesítette. A Ht. hatálya a következő anyagokra nem terjed ki: - a levegőbe kibocsátott légnemű anyagokra - radioaktív hulladékra - hatástalanított robbanóanyagokra - természetes állapotában meglévő ki nem termelt földre, a ki nem termelt szennyezett talajra, továbbá a földhöz tartós jelleggel rögzített építmények, amelyekbe beleértendő a használaton kívüli elhagyott, romos épületek is - szennyezetlen talajra és már, természetes állapotban meglevő olyan anyagra, amelyet építési tevékenység során termelnek ki, és azt a kitermelés helyén természetes állapotában építési tevékenységhez használják fel fekáliára,

-

szalmára,

továbbá

a

mezőgazdasági

termelőtevékenység,

az

erdőgazdálkodás, és a fafeldolgozás során képződő nem veszélyes természetes anyagra, amelyet energia előállítására használnak - a vizek és vízi utak kezelése, árvízmentesítés, vízkárelhárítás vagy talajfeltöltés céljából a felszíni vizekben áthelyezett üledékre, iszapra, amennyiben a törvény 1. számú

mellékletében

meghatározott

veszélyességi

jellemzők

egyikével

sem

rendelkezik. /Ht. 1.§ (3) a) b) c) d) e) j) g) pont/

A 2068/1998. (III.25.) Kormány határozat írta elő, hogy a Hgt. hatálya a radioaktív hulladékok

27

minden

kivételével

hulladékra

terjedjen

ki.

http://www.kvvm.hu/szakmai/hulladekgazd/jogszabalyok/2000_XLIII_tv.htm (2013.09.28.) 28

Koleszár

Krisztián

személyes

közlése

alapján.

Észak-magyarországi

Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Miskolc, Mindszent tér 4. 2013.10.21.

15

Környezetvédelmi,

A Hgt. hatálya „az ásványi nyersanyagok kitermelése során vagy azzal együtt kitermelt, azoktól fizikai módszerekkel leválasztott anyagokra, állati hulladékra, valamint más természetes, a mezőgazdaságban felhasználható nem veszélyes anyagokra, a szennyvizekre – a folyékony hulladék kivételével -, továbbá a hatástalanított robbanóanyagokra csak annyiban terjed ki, amennyiben azokról jogszabály másképp nem rendelkezik.” /Hgt.2.§ (2) a) b) c) d) pont/ A 2008/98 irányelvet meglehetősen széles körben lehet alkalmazni, mégis számos kivételt állapít meg. Az viszont nem egyértelmű, hogy a fekáliát miért nem hulladéknak kell tekinteni. A mezőgazdasági, és az erdészeti anyagok hatály alóli kivételének az oka az ágazatok sikeres lobbi tevékenységének az eredménye.29

29

Krämer: i.m. 341.o.

16

4. Alapfogalmak

3. ábra - Alapfogalmak - saját szerkesztés Az uniós joggyakorlat megkívánja a fogalmak szó szerinti átvételét, amelynek nyomán a törvény harmonizál a 75/442. Keretirányelvben felsorolt fogalmakkal. A definíciók meghatározásánál az is irányadó volt, hogy a törvény általános fogalmak mellett, mint például „hulladék”, speciális fogalmakat is meghatározzon. Azonban sok megoldás felmerült, és ezért a törvény nem részletez minden csoportot, ehelyett, hogyha az adott esetre vonatkozóan létezik egyedi speciális szabály, akkor ezt a szabályt kell alkalmazni, ha pedig ilyen nincsen, akkor az adott csoportra vonatkozó általános szabály az irányadó.30

Csák: i.m. 139-140.o

30

17

Az új hulladékgazdálkodási törvény jelentősen kibővíti az alapfogalmak körét. Ennek oka részben a hivatkozott jogharmonizációs eljárásra vezethető vissza, részben pedig a részletező szabályozásokhoz kötődik, továbbá számos eddigi szakmai vitákat zár le.31 A Hgt. az alapfogalmak közül 18-at nevesít az általános rendelkezések című fejezetben, ezzel szemben a Ht.-ben már 49 definícióval találkozhatunk. Ezen fogalmak ismertetésére az egyes szabályozások kifejtése során kerül sor.

A 2014-es módosítások érintették az alapfogalmak körét is. A következő fogalmak módosultak: gyűjtő, gyűjtőhely, elkülönítetten gyűjtött hulladék, előkezelés és feltöltés, továbbá a törvénybe új fogalomként bevezették a tárolást, illetve a visszavétel fogalom meghatározást hatályon kívül helyezték. 32

31

Koleszár

Krisztián

személyes

közlése

alapján.

Észak-magyarországi

Környezetvédelmi,

Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Miskolc, Mindszent tér 4. 2013.10.21. Módosult a hulladéktörvény:

32

http://www.greenfo.hu/hirek/2014/11/10/modosult-a-hulladektorveny

(2015. 02. 05.)

18

5. Alapelvek

4. ábra – Alapelvek – saját szerkesztés Korábban a hulladékgazdálkodási szakmapolitika alapvetően a keletkező hulladékok utólagos kezelésére koncentrált, és az ipari veszélyes hulladékok kérdéseit helyezte előtérbe. A hasznosítható hulladékokkal a 80-as évek közepén kezdtek el foglalkozni. Ezekben az időkben láttak hozzá az országos veszélyeshulladék-ártalmatlanító hálózat létrehozásához, továbbá kísérletet tettek az ipari hulladékok és a másodlagos nyersanyagok hasznosítására. A jelentős sikerek ellenére a gazdasági átalakulás során elakadtak, és a piacgazdasági érdekek kerültek előtérbe.33 Az alapelv fogalma a következőképpen adható meg: „általánosan megfogalmazott normák rendszere, amelyek meghatározzák a cselekvési programok, magatartási szabályok

kialakításának

és

alkalmazásának

alapvető

irányait.”34

A

hulladékgazdálkodás alapelvei között találunk olyan általános alapelveket, amelyek a környezetjog

egész

területén

érvényesülnek.

Ilyen

Fodor László: Környezetjog. Bíbor Kiadó, Miskolc 2003. 170.o.

33

Csák: i.m. 16. o.

34

19

például

a

megelőzés,

elővigyázatosság elve. Továbbá a regionalitás elve35 a környezetjog szakterületi alapelvei közé tartozik, amit azonban az új törvény már nem tartalmaz. 36 Ezen alapelv kivételének az oka a hulladéklerakók átszervezésével indokolható.37 Az alapelvek körében a legfontosabb módosításnak a kiterjesztett gyártói felelősség elvét tartom, amely a Hgt.-hez képest kibővült, miszerint a termék előállítójának már a gyártás folyamán arra kell törekednie, hogy a termék előállításnál, valamint a termék használatánál a termékből keletkező hulladék mennyisége és veszélyesanyag-tartalma minél kevesebb legyen, és az adott termék a lehető leghosszabb ideig tölthesse be használati funkcióját.

38

A kiterjesztett gyártói felelősség elvének gyakorlati

megvalósítása elsőként 1990-ben jelenik meg Németországban, majd a csomagolásról és csomagolási hulladékról szóló 1994-es EK irányelvben. 39 Megítélésem szerint a Hgt.-ben szabályozott alapelvek az új törvényben is megtalálhatóak, csak az elnevezésükben történt módosítás. Az elővigyázatosság elve nincs külön nevesítve a Ht.-ben, de az 55.§ (2) bekezdéséből levezethető, miszerint az ismeretlen összetételű hulladékot, mindaddig, amíg a környezetvédelmi hatóság megállapítja, hogy rendelkezik-e a törvény mellékletében meghatározott veszélyességi jellemzők valamelyikével, veszélyes hulladéknak kell tekinteni. A megelőzés, mint alapelv, szintén nincsen külön meghatározva az új törvényben. A megelőzés fogalmát az értelmező rendelkezései között olvashatjuk, miszerint olyan intézkedés a hulladékképződést megelőzően, amely csökkenti a hulladék mennyiségét, a keletkezett hulladék környezetre és emberi egészségre gyakorolt káros hatásait, valamint az anyagok, illetve a termékek veszélyes - anyag tartalmát. /Ht. 2.§ 40./ Az Lásd bővebben: Faggyas Szabolcs: A regionális hulladékgazdálkodási rendszerek természetvédelmi

35

vonatkozása a Duna-Tisza közén. V. Magyar Tájökológiai Konferencia. Sopron, 2012. augusztus 30szeptember 1. Csák: i.m.. 16. o.

36 37

Koleszár

Krisztián

személyes

közlése

alapján.

Észak-magyarországi

Környezetvédelmi,

Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Miskolc, Mindszent tér 4. 2013.10.21 László Tibor Zoltán: A hulladéktörvény technikai, stratégiai, technológiai vonzata. Új utakon a

38

hulladékgazdálkodás-szakmai konferencia. Gödöllő, 2013. május 8-9. 39-45.o. 42.o. Viszkei György: Kiterjesztett gyártói felelősség Európában és Magyarországon. Zöld Ipar Magazin.

39

2011. (1. évf.) 4. sz. 3. o.

20

ezzel összefüggő rendelkezések a Ht.-ben és a Hgt.-ben is hulladékokra vonatkozó általános szabályai között található meg, amely előírja, hogy a hulladék keletkezésének a megelőzése, a képződött hulladék mennyiségének és veszélyességének a csökkentése érdekében előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását; az anyag termelési- fogyasztási körfolyamatban tartását; a legkevesebb hulladékot, szennyező anyagot tartalmazó termékek veszélyeshulladék-égető előállítását, illetve az olyan anyagok kiváltását, amelyek hulladékként kockázatot jelentenek.40 Úgy vélem, hogy a megosztott felelősség elve a Ht.-ben a hulladékgazdálkodás egyes szereplőinek a tevékenysége során alkalmazandó kötelezettségek közé kerültek be. A fokozatosság elve megmutatkozott az új törvényben a hulladéklerakási járulék mértékére vonatkozó mellékletben, amely alapján a lerakási járulék mértéke 2016-ig az adott hulladék fajtára vonatkozó egységár szerint fokozatosan növekedett volna, azonban ezt a rendelkezést 2014-ben módosították, amelynek az ismertetésére a későbbiekben kerül sor.41 Az uniós hulladékgazdálkodási politika hulladékhierarchia néven ismert elméleten alapszik. Az elsődleges cél a hulladék képződésének a megelőzése. Abban az esetben, ha ez nem lehetséges, akkor a hulladék újrahasználatra előkészítését, továbbá újrafeldolgozását kell alkalmazni.42 Ezen elgondolás a Ht.-ben az alapelvek szintjén is megjelenik, nevezetesen az újrahasználat és újrahasználatra előkészítés néven, amely előírja,

hogy a

termékek

újrahasználatát,

javítását,

újratöltését,

a

hulladék

újrahasználatra előkészítését, újrahasználati és javító hálózatok kiépítését kell elősegíteni./Ht.3.§ a)/ A Keretirányelv 16. cikke tartalmazza a közelség és az önellátás elvét. Az alapelvek értelmében a hulladék hasznosítását és ártalmatlanítását szolgáló létesítmények hálózatának kiépítésére vonatkozó intézkedéseket kell tenniük a tagállamoknak. Ezen a hálózaton keresztül kell lehetővé tenni, hogy a hulladék a legközelebbi, a célnak legmegfelelőbb létesítményben kerüljön hasznosításra és ártalmatlanításra. Az irányelv lehetőséget ad egy európai hulladékpiac megalakítására, azáltal, hogy a hálózatot oly Szilágyi Szilvia: Az integráció elvének érvényesítése a hulladékgazdálkodás jogi szabályozásában.

40

EMLA Egyesület Budapest, 2013. Február. 1-16.o. 4. o. 41

Előadáson elhangzott: Szilágyi János Ede. Miskolci Egyetem. Miskolc, 2013. november 18.

42

Szilágyi: i.m. 5. o.

21

módon kell kiépíteni, hogy a tagállamok önellátóvá válhassanak a hulladék hasznosítása és ártalmatlanítása vonatkozásában, továbbá egyénileg képesek legyenek haladni a cél érdekében a földrajzi adottságok figyelembe vételével.43 Az új törvény továbbá tartalmazza a szennyező fizet44 elvét, biológiailag lebomló hulladék hasznosításának, a költséghatékony hulladékgazdálkodási közszolgáltatás biztosításának, és a keresztfinanszírozás tilalmának az elvét.

Marta Jofra Sora: Hulladékégetői túlkapacitás és hulladékszállítás Európában: vége a közelség elvének?

43

Globális Szövetség a Hulladékégetés Alternatíváiért. 2013. január 7. 1-26.o. 3. o. Lásd bővebben: Csák: Gondolatok a szennyező fizet elvének alkalmazási problémáiról. Miskolci Jogi

44

Szemle. 2011. (6. évf.) Klnsz. 31-45.o.

22

6. A hulladékra vonatkozó általános szabályok A törvény általános szabályai között kerülnek meghatározása azok a rendelkezések, amelyeket a hulladékgazdálkodás egésze során mindenkire nézve kötelező. A hulladékgazdálkodási tevékenységek tervezése és végrehajtása során a környezetet és az emberi egészséget kell védeni, továbbá előnyben kell részesíteni az anyag- és energiatakarékos, hulladékszegény technológiák alkalmazását, az anyag termelésifogyasztási körfolyamatban tartását, a legkisebb tömegű és térfogatú hulladékot és szennyező anyagot eredményező termékek előállítását, a hulladékként kockázatot jelentő anyagok kiváltását. /Hgt.5.§ (2) a) b) c) d); Ht. 5.§(1) a) b) c) d)/ Ahogyan azt a 2008/98/ EK irányelv is előírja, minden hulladékgazdálkodási politikának az elsődleges céljai közé kell, hogy tartozzon a hulladék keletkezése és gazdálkodása során a hulladék negatív hatásainak a csökkentése a környezet és az emberi egészség védelme érdekében. 45 A Ht. célja, hogy a lakosok között egyre inkább a szelektív hulladékgyűjtés érvényesüljön, tehát az embereket arra ösztönözze, hogy egyre kevesebb hulladék kerüljön elhelyezésre a vegyes hulladékgyűjtő edényekben. Ennek érdekében került sor az ötlépcsős hulladékhierarchia bevezetésére. Ennek előzményei a Hgt. 5.§ (1) bekezdésében olvasható, miszerint a tevékenységek végzése a legkisebb mértékben érintse a környezetet, biztosítható legyen a hulladékképződés megelőzése, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése, a hulladék hasznosítása és ártalmatlanítása. A Ht.-ben megfogalmazott hulladékhierarchia célja, hogy az emberek a hierarchiában szereplő tevékenységek közül azt a megoldást válasszák, amely környezetvédelmi szempontból legjobb. Az első helyen a hulladékképződés megelőzése áll. Az irányelv a tagállamok kötelezettségévé teszi a megelőzés érdekében hulladék megelőzési programok elkészítését.46 Mivel a megelőzés nem mindig lehetséges ezért a következő a hulladék újrahasználatra történő előkészítése szerepel. Ha a hulladék újrahasználatra történő előkészítése sem vezet eredményre a hulladék újrafeldolgozása,

A Tanács Keretirányelve (2008.november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül

45

helyezéséről HL L 312 2008. 1-28. (továbbiakban: 2008/98/ EK irányelv) 46

Kramer: i.m. 347. o.

23

majd a hulladék egyéb hasznosítása- különösen az energetikai hasznosítás47-, végül pedig a hulladék ártalmatlanítása szerepel. Fontos, hogy a hulladék elégetésére vagy lerakására csak a legvégső esetben kerüljön sor.48 /Ht. 7.§ (1)-(2) / A törvény azonban megengedi az eltérést ezen sorrendtől bizonyos hulladékáramok 49 esetében, ha ezt többek között a műszaki

kivitelezhetőség,

a gazdasági

életképesség és

a

környezetvédelem indokolja.50 Azonban az eltérés indokoltságát életciklus-szemléleten alapuló vizsgálati elemzéssel kell igazolni. /Ht.7.§(3)/ A Ht. bevezeti a melléktermék fogalmát. A fogalom bevezetésének a célja annak megállapítása, hogy valamely anyag vagy tárgy milyen esetekben tekinthető mellékterméknek, és nem pedig hulladéknak. A cél, hogy a gyártásnál képződő hulladék elkülönüljön a gyártási folyamat hasznos termékeitől.51 A törvény rendelkezése értelmében, azokban az esetekben, amikor az előállítási folyamat során nem olyan anyag vagy tárgy képződik, amelyre az előállítási folyamat irányul, bizonyos konjunktív feltételek fennállása esetén nem hulladéknak, hanem mellékterméknek52 kell tekinteni. A feltételek a következők: a) a termék további

47

A 2008/98/ EK irányelvben egyértelműen rögzítésre került, hogy a hulladékhierarchiában az

energetikai hasznosítás megelőzi a lerakást. 71 millió tonna települési szilárd hulladék energetikai hasznosítása nyomán Európában 2009-ben 8 millió háztartás villamosenergia-fogyasztását és mintegy 5 millió lakás távfűtését biztosították. Ezzel szemben Magyarországon 2008-ban a települési hulladék 74 százaléka lerakásra került, és 9 százalékot sikerült energetikailag hasznosítani. Budapesten a hulladékból nyert energia a távfűtés csupán 4 százalékát adja. Bánhidy János: Gondolatok az energetikai hasznosításról. Zöld Ipar Magazin. 2011. (1. évf.) 3. sz. 3. o. 48

Rácz András: A hulladékról szóló törvény. Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás- szakmai

konferencia 2013 1-218.o. 22. o. A hulladékáram egy adott hulladék életciklusának a vizsgálatát jelenti a keletkezéstől egészen a végső

49

kezelésig. Koleszár Krisztián személyes közlése alapján. Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Miskolc, Mindszent tér 4. 2013.10.21. 50

A Tanács Keretirányelve (2008.november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül

helyezéséről HL L 312 2008. 1-28. (továbbiakban: 2008/98/ EK irányelv) 51

Rácz: Az új hulladéktörvény sarokpontjai. Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás- szakmai

konferencia 2013 1-218.o 22. o. A melléktermékre vonatkozó rendelkezések 2014-ös módosításával lényegében a szabályozás

52

kormányrendeleti szintre való átültetését jelenti, azonban az ezzel kapcsolatos rendelet megalkotására még nem került sor. Módosult a hulladéktörvény: http://www.greenfo.hu/hirek/2014/11/10/modosult-ahulladektorveny (2015. 01. 20.)

24

felhasználása biztosított, b) az előállítását követően közvetlenül felhasználható, c) az előállítási folyamat szerves részeként állítják elő, d) a környezetet és az emberi egészséget hátrányosan nem érinti, és e) további használata jogszerű. /Ht. 8.§ a) b) c) d) e)/ A hatósági kontroll az új szabály bevezetésével itt is megjelenik, hiszen a termelő kérvényezheti az anyag melléktermékké nyilvánítását, amely a hatóság döntésétől függően meg is valósulhat.53 / Ht. 64.§/ A Ht. Rendelkezik a hulladékstátusz megszűnéséről. Lényege, hogy bizonyos hulladékok, egy adott feldolgozottsági szint elérése után, bizonyos minőségi kritériumoknak való megfelelés esetén, alkalmassá válnak valamely gyártási technológiában való felhasználásra, továbbá nem alkalmazhatók a hulladékgazdálkodási előírások ezen anyagokra, illetve tárgyakra.54 Az EU kettős céllal vezette be a hulladékstátusz megszűnésének a szabályozását. Egyrészt a cégek adminisztratív terheinek a csökkentésével kívánja elősegíteni a hulladékhasznosítást, másrészt pedig serkenteni kívánja a másodlagos nyersanyagok felhasználását az ipari termelésben.55 A hasznosítási műveleten átesett anyag vagy tárgy a következő feltételek együttes fennállása esetén nem tekinthető hulladéknak: a) meghatározott célra, általános jelleggel használják, b) rendelkezik piaccal vagy van rá kereslet, c) megfelel a műszaki követelményeknek, továbbá a rá vonatkozó jogszabályi előírásoknak, szabványoknak, és d) használata nem veszélyezteti a környezetet és az emberi egészséget. /Ht. 9.§ (1) a) b) c) d)/

53

Koleszár Krisztián személyes közlése alapján Észak- magyarországi Környezetvédelmi felügyelőség.

Miskolc, Mindszent tér 4. 2013. október 21. 54

Új törvény az új évre ? Zöld Ipar Magazin.2011,1. évf. 27. o.

Hulladékból másodnyersanyag- Hulladékstátusz megszűnése: fórum a hulladékkezelők felkészítésére.

55

Zöld Ipar Magazin.2011.(1. évf.) 35. o.

25

Ezen rendelkezés azt a célt szolgálja, hogy ha a hulladék elhagyja a hulladékkört, abban az esetben alap-, vagy adalékanyaggá válhat, így ezáltal a hulladékból újból hasznos anyag lehet.56

Új hulladékgazdálkodási törvény http://okotitan.hu/index.php/uj-hulladekgazdalkodasi-toerveny.html

56

(2013.09.26.)

26

7.A hulladékgazdálkodás egyes szereplőinek a kötelezettségei

5. ábra - A hulladékgazdálkodás szereplői – saját szerkesztés A Hgt. a hulladékgazdálkodás szereplőiként a gyártót, a forgalmazót, illetőleg a fogyasztót, továbbá a hulladék termelőjét, birtokosát nevesíti, az új törvényben a gyártó, forgalmazó és hulladékbirtokos kötelezettségei szerepelnek ezen fejezet alatt. A Hgt. alapján a gyártó kötelezettségei a következőképpen foglalható össze: A gyártó legfontosabb kötelezettsége a termék újrafelhasználása, illetve a forgalmazótól való visszavétele. Ezen kötelezettségek megfelelő teljesítését a betétdíj57 és a letéti díj alkalmazása teszi lehetővé. További kötelezettségei közé tartozik, hogy tájékoztatást adjon az általa gyártott termék azon tulajdonságairól, amely a hulladékgazdálkodás szempontjából kiemelt jelentőséggel bírnak. /Hgt. 6.§ (1); 7.§ (1); 8.§ (1); 9.§ (2)/ Az új törvényben a gyártót termékdíj fizetési kötelezettség58 terheli a környezetet különösen veszélyeztető termékek után, továbbá köteles vagyoni biztosítékkal rendelkezni a hordozható elemek és akkumulátorok visszavételi, begyűjtési és hulladékkezelési kötelezettsége ellátásának biztosítására.59

Lásd bővebben: 209/2005. ( X. 5.) számú Kormányrendelettel a betétdíj alkalmazásának a szabályairól

57 58

Lásd bővebben:2011.évi LXXXV. törvény a környezetvédelmi termékdíjról

59

Csák: A környezetjogi felelősség magánjogi dogmatikája. Miskolci Egyetemi Kiadó. Miskolc, 2013.

199.o.

27

A forgalmazóra vonatkozó rendelkezések abból a célból kerültek szabályozásra a törvényben, hogy ne csak a gyártóra vonatkozóan állapítson meg kötelezettségeket a Hgt.-ben foglalt szabályok betartására. A forgalmazó két szempontból is fontos szereplő. Egyfelől a betétdíjak, letéti díjak kifizetése, illetve visszafizetése általa valósul meg, másrészt pedig a hulladék bizonyos része nála keletkezik.60 A törvény bizonyos esetekben a forgalmazó számára is előírja a visszavételi kötelezettséget. /Hgt. 10.§ (3)/ A forgalmazó fontos kötelezettsége közé tartozik, hogy bizonyos esetekben a használt terméket, csomagolást vagy a hulladékot visszavigye, és a fogyasztó által megfizetett betét- vagy letéti díjat visszafizesse. /Hgt. 10.§ (2)/ A

forgalmazóra

vonatkozó

rendelkezések

mindkét

törvényben

ugyanazon

kötelezettségeket tartalmazza. A régi és az új törvényben is megtalálhatjuk azt a rendelkezést, amely alapján a gyártó és a forgalmazó az előbb említett kötelezettségeik teljesítésre önálló szervezetet hozzanak létre. Ez egy olyan közvetítő szervezet, amely a gyártók, illetve a forgalmazók kötelezettségeit díjfizetés ellenében, szerződésben rögzített feltételek mellett átvállalja. Ezen szervezetről a környezetvédelmi hatóság nyilvántartást vezet, és csak a nyilvántartásba vételt követően kezdheti meg a tevékenységét. /Ht. 29.§ (1)-(3)/ A Hgt. tartalmazza a fogyasztóra vonatkozó rendelkezéseket. Két fontos kötelezettséget olvashatunk a törvényben. Az egyik, hogy a fogyasztó köteles a szervezett hulladékbegyűjtést igénybe venni, másrészt pedig köteles a hulladékká vált terméket visszaszolgáltatni a visszavételre kötelezett, illetve jogosult részére. /Hgt. 12.§ (1);(3)/ A Hgt. értelmében a hulladék termelőjének, birtokosának a kötelezettsége közé tartozik a hulladék elkülönítetten való gyűjtése, ártalmatlanítása, hasznosítása./Hgt. 13.§(1),(3)/ Az új törvény a hulladékbirtokosra vonatkozó kötelezettségek között részletezi, hogy miként kell gondoskodnia a hulladék kezeléséről. A kezelésről való gondoskodás eltérő tartalmú lehet attól függően, hogy ki a hulladék birtokosa. Tehát ez a kötelezettség teljesíthető saját üzemeltetésű hulladékkezelő létesítményben végzett művelettel,

A

hulladékgazdálkodásról

szóló

törvény:

http://www.szennyviztudas.bme.hu/files/2000i_43%20t%C3%B6rv%20hullad%C3%A9kgazd%C3%A1l kod%C3%A1sr%C3%B3l.pdf (2013.11.01.)

28

valamint a hulladék átadásával az arra feljogosított közszolgáltatónak, hulladékkezelőnek, közvetítőnek, kereskedőnek vagy az átvételre kötelezettnek.61

61

Fodor: i.m. 2012. 152.o.

29

8. Hulladékgazdálkodási tevékenységek62

6. ábra - A hulladékgazdálkodási tevékenységek és engedélyezés – saját szerkesztés Lényeges változások történtek a hulladékgazdálkodási tevékenységek területén. A Hgt. a gyűjtési, begyűjtési, szállítási, tárolási, előkezelési, hasznosítási és ártalmatlanítási tevékenységeket hulladékkezelési tevékenységeknek minősítette, továbbá rendelkezett a hulladék behozatala, kivitele és átszállítására vonatkozó szabályokról. Ezzel szemben az új törvény a gyűjtés, kereskedelem, közvetítés, szállítás, előkezelés, hasznosítás és ártalmatlanítás szabályait tartalmazza.

30

A táblázatban szemléltettem, hogy a régi törvény mely hulladékgazdálkodási tevékenységeket tartalmazta, illetve, hogy e tevékenységek végzéséhez milyen engedélyek voltak szükségesek, továbbá látható, hogy a Ht. hogyan módosította a tevékenységek63 és az engedélyek körét. A következőkben a tevékenységekkel kapcsolatos leglényegesebb változások bemutatására kerül sor. A 2014-ös törvénymódosítások foglalkoztak az iskolai papírgyűjtés kérdésével. Felmerült a papírgyűjtés betiltásának kérdése, hisz egyesek szerint csak hulladékgazdálkodási engedély birtokában lehetne végezni. A jogalkotók egy kompromisszumos megoldást rögzítettek, miszerint a nevelési- oktatási intézmény évente maximum 2 alkalommal, és alkalmanként legfeljebb 5 nap időtartamban szervezhet

papír-hulladékgyűjtési

kampányt,

és

a

papír-hulladékot

hulladékgazdálkodási engedély nélkül veheti át. /Ht. 12. § (2a)/ Ezen rendelkezést a Ht. Hulladék gyűjtésének a rendelkezései közé illesztették be. 64 Lényeges változás a hulladék kereskedelmének65, illetve közvetítésének a bevezetése. A közvetítő olyan gazdálkodó szervezet, amely más nevében szervezi meg a hulladék hasznosítását, illetve ártalmatlanítását Ide tartozik az az eset is, amikor a közvetítő nem lesz a hulladék tényleges birtokosa. A közvetítő fogalmába az egyéni vállalkozó és egyéni cég nem tartozik bele./Ht.2.§ 38./ A közvetítő szervezet pedig olyan nonprofit gazdasági társaságként működő szervezet, amely a hulladék ártalmatlanítását, illetve hasznosítását nyilvántartásba vétel alapján végzi. /Ht.2.§ 38a./ A kereskedői, illetve a közvetítői tevékenység nyilvántartásba vétel alapján végezhető, kivéve, ha a hulladék a birtokába kerül, mert akkor hulladékgazdálkodási engedély szükséges. Továbbá a hulladékot kezelés céljából hulladékgazdálkodási engedéllyel V.ö.98/2001.(VI.15.) Kormányrendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének

63

feltételeiről, továbbá a 213/2001.(XI.14.) Kormányrendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének a feltételeiről Módosult

64

a

hulladéktörvény-

iskolai

papírgyűjtés:

http://greenprofit.hu/index.php/hulladekgazdalkodas/hulladektoerveny-iranyelvek/1134-modosult-ahulladektorveny-iskolai-papirgyujtes (2015. 02. 08.) Fontossá vált a hulladékkereskedelem területén az ún. fordított áfa fizetés bevezetése, amelyre

65

hazánkban 2006.január elsején került sor. Ennek célja az áfacsalások visszaszorítása. Ezen intézkedés bevezetésével a belföldi hulladékkereskedelemben mondhatni eltűntek az adócsalások, viszont a hátránya, hogy megjelent a hulladékok illegális exportja, főként a normál adózású országok felé. Terjedőben a fordított áfafizetés. Hulladéksors. 2010. 11. évf. 6. sz. 26-27.o.

31

rendelkező

gazdálkodó

szervezetnek

adhatja

át,

illetve

közvetítheti.

A

hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladékot csak a közszolgáltató nevében lehet megvásárolni, eladni, szállítani, közvetíteni, kivéve azt az esetet, amikor kezeli is a hulladékot. /Ht. 13.§ (1); (3); (6)/ A Ht. részletesebb rendelkezéseket tartalmaz a hulladék behozatalára, kivitelére és átszállítására vonatkozóan. Ezen tevékenységekkel kapcsolatosan a hulladékszállításról szóló 1013/2006/ EK irányelvben, valamint az országhatárokat átlépő hulladékszállításról szóló 180/2007 (VII.3.) Kormányrendeletben találhatunk rendelkezéseket. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás után a Tanács a 259/ 93/ EK irányelvvel szabályozta e területet.66 Míg a Hgt.-ben annyit olvashatunk, hogy milyen célból, hogyan, kinek az engedélyével lehet e tevékenységeket végezni, addig a Ht. már utal az említett 1013/2006/EK irányelvben foglalt rendelkezésekre. A Ht. 19.§ (2) bekezdésének az értelmében „Magyarország területére ártalmatlanításra szánt veszélyes hulladékot, valamint ártalmatlanításra szánt háztartási hulladékot és a háztartási hulladék égetéséből származó maradékanyagot behozni nem lehet.” A Keretirányelv lehetővé tette, hogy a tagállamok korlátozzák vagy megtiltsák az ártalmatlanítás céljából a hulladékégető műbe történő hulladékszállítást.67 A környezetvédelmi hatóság a hulladék behozatalával, kivitelével és átszállításával kapcsolatban 5 esetben emelhet kifogást: -

a bejelentő vagy címzett büntetőjogi felelősségét a Btk.-ban meghatározott környezetkárosítás, természetkárosítás,

-

valamint

hulladékgazdálkodás

rendjének

megsértése68,

bűncselekmény

elkövetése miatt a bíróság jogerősen megállapította, addig, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül;

66

V.ö. Hulladékok országhatárokon át történő szállítása. Hulladéksors. 2006. 7. évf. 1. szám. 6-9.o.

67

Krämer: i.m. 352.o.

68

Lásd bővebben: A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény

32

-

ha a bejelentő vagy címzett a hulladékgazdálkodási tevékenység végzését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, továbbá, ha a Kvt. szerinti kármentesítési kötelezettségét a teljesítésre nyitva álló határidő alatt nem teljesíti;

-

abban az esetben is kifogást lehet emelni, ha a hulladék behozatala hasznosításra szolgáló hulladékégető műbe irányul, és bebizonyosodik, hogy ez a Magyarországon képződött hulladék ártalmatlanítását tenné szükségessé;

-

végül pedig, ha a behozni kívánt hulladék az ország területén képződött hulladék olyan kezelését eredményezné, amely a hulladékgazdálkodási tervekben foglaltakkal össze nem egyeztethető. / Ht. 20.§ (2) a) b) c); 21.§ a) b)/

A bejelentőnek, illetve a címzettnek hatósági bizonyítvánnyal kell igazolnia, hogy a kizáró okok nem állnak fenn vele szemben, továbbá a környezetvédelmi hatóság a bűnügyi nyilvántartó szervtől adatokat is kérhet. / Ht. 20.§ (3)/ Azokat a hulladékokat, amelyeket nem hasznosítanak, ártalmatlanítani kell. Az ártalmatlanítás során azt a műveletet kell alkalmazni, amely az összességében környezeti eredményt biztosítja. /Ht. 16.§ (1)/ A hulladék ártalmatlanítása hulladékgazdálkodási engedély birtokában végezhető, amelynek tartalmaznia kell az ártalmatlanító létesítmény területének utógondozását, rekultivációját is. /Ht.17.§ (1), (3)/ A nem veszélyes hulladékok az ártalmatlanítás megkezdéséig legfeljebb 1 évig tárolhatók. / 17.§ (2)/, továbbá az elkülönítetten gyűjtött hulladék csak abban az esetben ártalmatlanítható, ha hasznosítási műveleten esett át.69 /Ht.16.§ (1)-(3)/ Azoknak a környezeti károknak az elévülési ideje, amelyek az ártalmatlanító létesítménnyel összefüggésben keletkeztek, a létesítmény bezárásától számított 30 év. /Ht.17.§ (4)/ A hulladék ártalmatlanításának a leggyakoribb módja a hulladék lerakása70, amely csak szigorú közegészségügyi, környezetvédelmi, biztonsági, továbbá műszaki védelmi előírások betartásával végezhető.71 A hasznosítási műveleteket a Ht. 3. számú melléklete sorolja fel, azonban a hasznosítás érdekében

69

elkülönítetten gyűjtött hulladékok esetére az átalakítás R12, és a tárolás R13 hasznosítási művelet nem vonatkozik.(Ht.16.§(3))

33

Lerakási járulék Fontos volt változást kezdeményezni annak érdekében, hogy minél kevesebb hulladék kerüljön lerakásra. Magyarországon –a becslések alapján- évente körülbelül 20-30 millió tonna hulladék keletkezik, ami az Uniós összehasonlításban a középmezőnyt jelenti,

azonban

az

e

mennyiségből

hasznosított

hulladékok

száma

igen

elenyésző.72Ennek érdekében került bevezetésre az ún. lerakási járulék73, amelynek mértéke a lerakott hulladék mennyiségétől függ. 74 Az új hulladékgazdálkodási törvény a következő rendelkezéseket tartalmazza a lerakási járulékra vonatkozóan: Meghatározza, hogy mely ártalmatlanítási művelet75 után kell befizetni és mely hulladékfajta tekintetében továbbá, hogy milyen számítási mód szerint. A járulékot a hulladéklerakó üzemeltetője, illetve az ártalmatlanítási művelet végzője köteles fizetni. /Ht. 68.§ (1)/A járulék fizetésre kötelezettnek a fizetési kötelezettségét be kell jelenteni a környezetvédelmi hatósághoz a fizetési kötelezettség keletkezésétől számított 15 napon belül. A fizetési kötelezettség mellett adatszolgáltatási kötelezettség is terheli a kötelezettet, amelyet negyedévente köteles teljesíteni. A járulék fizetésére kötelezett nyilvántartást vezet a hulladéklerakóban keletkezett hulladékról. A nyilvántartásnak

A hulladéklerakásról, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokat és feltételeket a

70

20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet tartalmazza. 71

Fodor: i.m. 2006.210.o.

72

Országszerte

szelektív

gyűjtésre

ösztönöz

az

új

hulladéktörvény

http://www.szelektivinfo.hu/sajtoszoba/122-orszagszerte-szelektiv-gyujtesre-osztonoz-az-ujhulladektorveny (2013.11.01.) 73

A hulladéklerakási járulék megfizetésének részletes szabályait a 104/2013.(IV.5.) Kormányrendelet

tartalmazta, amely azonban 2013. augusztus 29-én a hulladéklerakási járulék megfizetéséről és felhasználásainak céljairól szóló 318/2013. (VIII.28.) Kormányrendelet hatályba lépésével hatályát vesztette. http://www.orszagoszoldhatosag.gov.hu/lerakas.php (2013.11.05.) 74

Fodor: i.m. 2012. 154.o. Az Ht. 2.számú mellékletében megtalálható ártalmatlanítási műveletek közül a következők esetében kell

75

lerakási járulékot fizetni: lerakás a talaj felszínére vagy a talajba, talajban történő kezelés mint például folyadékok, iszapok talajban történő biológiai lebontása, mélyinjektálás, ami a szivattyúzható anyagok kutakba vagy természetes üregekbe juttatását jelenti, továbbá felszíni feltöltés, vagyis folyadékok, iszapok elhelyezése árkokban, mélyedésekben, lerakás műszaki védelemmel, végül pedig a tartós tárolás, amely jelenthet például tartályokban történő elhelyezést mélyművelésű bányákban

34

tartalmaznia kell azon adatokat, amelyek a járulékfizetés alapjára, a kifizetett járulék összegére, továbbá a lerakott hulladék mennyiségére, fajtájára, jellegére és típusára vonatkozik. /Ht.68.§ (3)-(6)/ A 318/2013.(VIII.28.) Kormányrendelet tartalmazza azokat a rendelkezéseket, amelyek arra vonatkoznak, hogy a lerakási járulékot milyen célra lehet felhasználni.76 A járulékfizetési kötelezettség nem áthárítható./68.§(1)/ A hulladéklerakási járulék megfelelő befizetését a környezetvédelmi hatóság ellenőrzi. Abban az esetben, ha megállapítja, hogy nem vagy nem megfelelően lett befizetve, akkor kötelezi a fizetésre kötelezettet a járulék megfizetésére vagy a nem megfelelően befizetett összeg különbözetének a kamattal növelt kiegyenlítésére. /69.§ (1)-(2) a) b)/ Az adózás rendjéről szóló törvényt kell alkalmazni abban az esetben, ha a járulékfizetésre kötelezett a bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási és befizetési kötelezettségének nem tesz eleget./69.§(4)/ Azonban a járulékfizetésre kötelezettnek nem kell minden esetben lerakási járulékot fizetni. A törvény erre vonatkozó kivételei a következők: -

ha a rekultivációval vagy kármentesítéssel érintett hulladéklerakóból hulladékot helyeznek át egy másik hulladéklerakóba, és ezt a környezetvédelmi hatóság engedélyezte

-

ha olyan hulladékot helyeznek el a hulladéklerakóban, amely az állam vagy az Unió által támogatott kármentesítés során keletkezett

-

ha olyan szennyvíztisztító telepen képződött települési szennyvíziszapot helyeznek

el

hulladéklerakóban,

amely

az

5000

lakos

egyenérték77

A rendelet értelmében a Környezetvédelemért Felelős Miniszter a következő célokra használhatja fel a

76

lerakási járulékból befolyt összeget: hulladékgazdálkodási közszolgáltatás működésének biztosítása, hulladékképződés megelőzését biztosító rendszerek támogatása, elkülönített hulladékgyűjtés elősegítése, hulladéklerakók rekultivációja, a hulladékgazdálkodással kapcsolatos általános célok elérése, a lakosság szemléletváltása, a hulladékgazdálkodási tervek, megelőzési programok megelőzési programok finanszírozása, egyéb a hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátása. 77

Lakosegyenérték: 1 lakosegyenérték azt a szerves, biológiailag lebontható terhelést jelenti, amelynek

ötnapos biokémiai oxigén igénye 60 g oxigén/nap. Kovács Balázs: A vízgazdálkodás alapjai- A vízkeret irányelv http://www.gama-geo.hu/kb/okt/vizgazd_bsc/vg05.pdf (2013.10.19.)

35

szennyezőanyag-terhelést

nem

haladja

meg,

és

a

szennyvizek

és

szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló

kormányrendelet

mellékletében

meghatározott

határértékeket

a

szennyvíziszapban lévő anyagok meghaladják, és termőföldön nem lehetséges a szennyvíziszap mezőgazdasági célú felhasználása78 -

ha a hulladéklerakóban takarórétegként olyan települési szennyvíziszap komposztot helyeznek el, amelyből előzetesen biogázt és a növények számára hasznosítható tápanyagokat kinyerték, és ezt követően a szennyvíziszapot komposztálták, és a szennyvíziszap komposztban található anyagok a szennyvíziszap komposztra vonatkozó határértéket79 meghaladják, és emiatt mezőgazdasági célú felhasználása nem lehetséges. /69.§ (5) a) b) c) d)/

Véleményem szerint a lerakási járulék bevezetésével sor kerül a hulladékgazdálkodás újítására, mivel e rendelkezés is szolgálja azon célt miszerint minél kevesebb hulladék képződjön, és a keletkezett hulladék legnagyobb arányban hasznosuljon újra. A Ht. 5. számú mellékletében80 találhatjuk a hulladéklerakási járulék mértékére vonatkozó szabályokat, azaz hogyan kell számítani, és a hulladék fajtánkénti egységárát (Ft/tonna). Eszerint a települési hulladék, építési- bontási hulladék, veszélyes hulladék, települési szennyvíziszap esetén a lerakási járulék 6000 Ft/tonna. A hulladékból előállított termék gyártása során képződött és tovább hasznosítható maradék hulladék lerakási járuléka 4000Ft, valamint a tovább nem hasznosítható maradék hulladék lerakási díja 3000 Ft. A lerakási járulék mértéke a Ht. Hatályba lépéskori szabályozáshoz képest megváltozott 2015. január 1-től. A módosítás indoka, hogy a

78

V.ö. 50/2001 (IV.3.) Kormányrendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági

felhasználásának és kezelésének szabályairól 79

V. ö. 50/2001.sz. Kormányrendelet

80

A korábbi szabályozás szerint a következőképpen alakult a lerakási járulék mértéke: a települési

hulladék, építési- bontási hulladék, veszélyes hulladék, települési szennyvíziszap esetén a lerakási járulék 2013-ban 3000 Ft, amely 2016-ig minden évben további 3000 Ft-tal nő. A hulladékból előállított termék gyártása során képződött és tovább hasznosítható maradék hulladék lerakási járuléka 2013-ban 2000 Ft, ami szintén minden további évben 2000 Ft-tal növekszik, valamint a tovább nem hasznosítható maradék hulladék lerakási díja 1500 Ft. /Ht.5. számú melléklet/

36

lerakási járulék mértékét a gazdasági viszonyokhoz és a hulladékgazdálkodás fejlettségi szintjéhez kellett igazítani.81 Vegyünk egy példát. A házak bontása során meglehetősen sok bontási hulladék keletkezik. Nézzük meg a bontott beton esetét. Ha azt akarjuk lerakni, akkor például 30 tonna esetén 180 000 Forint lerakási járulékot kell fizetni. Ebből következik véleményem szerint az, hogy e rendelkezés bevezetése meglehetősen jó a Ht.-ben foglalt célok elérése érdekében, viszont nehéz az átállás. Megfelelő időt és szervezést kell biztosítani mind a hulladékkezelőknek, mind pedig hulladékgazdálkodásban részt vevő egyének számára.

Módosult a hulladéktörvény:

81

http://www.greenfo.hu/hirek/2014/11/10/modosult-a-hulladektorveny

(2015. 01. 20.)

37

9.

Települési

hulladékra

vonatkozó

szabályok-

a

hulladékgazdálkodási

közszolgáltatás A települési hulladék problematikája mindennapi életünk szerves részét képezi, hiszen rendkívül gyakran kell szembesülnünk eldobált hulladékokkal, amelyek súlyos kárt okoznak a környezetünkben. A hatályos szabályozás szerint a települési hulladék „háztartási és a háztartási hulladékhoz hasonló, szilárd hulladék.” /Ht. 2.§ 43./

Ahogy korábban említettem

lényeges változás, hogy a Ht. hatálya alól kikerült a folyékony hulladékok szabályozása, amely a vízvédelmi szabályozás körébe került.82 A folyékony hulladék kezelése továbbra is az önkormányzat feladata, de már nem a hulladékgazdálkodás szabályai alapján, hanem a vízgazdálkodás szabályai szerint kell eljárnia.83 A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás területén jelentős változás történt, azáltal, hogy 2013. január elsejétől a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás állami irányítás alá került, ami azt jelenti, hogy kizárólag olyan cég végezheti ezen tevékenységet, amely legalább 51 százalékban állami vagy önkormányzati tulajdonban áll.84 Ezen rendelkezés bevezetésének az indokát nehéz megmagyarázni, hiszen környezetpolitikai szempontból akkor lenne indokolt, ha a közszolgáltatók nem látnák el a feladataikat.85 A Ht. bevezette az ún. közszolgáltatási minősítési rendszert. Az Országgyűlés 2013 májusában elfogadta a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló86 törvényt. Ami 2014. január 1-jén lépett hatályba.87. Ezen szabályozás

82

Lásd bővebben 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet a felszíni vizek minősége védelmének

szabályairól 83 84

Fodor: i.m. 2012 155.o. Nyakunkon a hulladékos korszakváltás. Zöld Ipar Magazin.2012. 2. évf. 7. sz. 8-10.o. 8. o.

Célkeresztben

85

a

hulladék

közszolgáltató

magáncégek:

http://figyelo.hu/cikk_print.php?cid=375788_celkeresztben_a_hulladek_kozszolgaltato_magancegek 2013. 11.15.) Lásd bővebben: 2013.évi CXXV. törvény a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység

86

minősítéséről 87

V. ö. T/ 11206.számú törvényjavaslat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység

minősítéséről

38

bevezetésének az indoka, hogy a közszolgáltató kiválasztásánál ne csak a gazdasági szempontok, hanem a szolgáltatás színvonala is meghatározó legyen.88 A törvény értelmében hulladékgazdálkodási közszolgáltatást azon gazdálkodó szervezetek végezhetnek, amelyek a Ht.-ben meghatározott hulladékgazdálkodási engedéllyel, hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel és minősítő okirattal rendelkeznek. Meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján történik a minősítés az egyes osztályokba, illetve az osztályokon belül a kategóriákba, fokozatokba.89 A kérelmezőt csak a megjelölt minősítési osztályba lehet sorolni. Ha a kérelmező kezdeményezi, a minősítési eljárást megelőzően szakmai konzultációt is le lehet folytatni, ami a minősítési osztályok eléréséhez szükséges követelményekre, továbbá e követelményeket igazoló dokumentumokra terjed ki.90 A minősítési eljárás során három minősítési kategóriába (A-B-C) és három minősítési fokozatba (I-II-III) sorolják be a szolgáltatókat. A minősítési osztály megszerzéséhez szükséges követelményeket a törvény melléklete tartalmazza. A közszolgáltató cég kérelmezi az általa választott minősítési kategóriába, illetve fokozatba való besorolását. Abban az esetben, ha a kérelmező által bemutatott dokumentumok megfelelnek az adott minősítési osztálynak, elkészítik a minősítési okiratot.91 A minősítési eljárásra vonatkozóan a törvény a következő rendelkezéseket tartalmazza: Az eljárás formanyomtatvány benyújtásával indul, szóbeli kérelem benyújtásának nincs helye. A kérelemhez csatolni kell a hatályos hulladékgazdálkodási engedélyt, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedélyt, közszolgáltató hulladékgazdálkodási

Törvény

88

szabályozhatja

a

jövőben

a

hulladékgazdálkodási

közszolgáltatók

minősítését

http://www.kormany.hu/hu/videkfejlesztesi-miniszterium/kornyezetugyert-felelosallamtitkarsag/hirek/torveny-szabalyozhatja-a-jovoben-a-hulladekgazdalkoda (2013.11.01.) Közszolgáltatói

89

minősítés-szakmai

konferencia

,

hiteles

forrásból

hiteles

forrásból

http://www.szelektivinfo.hu/minosites/konferencia/osszefoglalo (2013.11.01.) T/11206.számú törvényjavaslat 3.§ (1),(4); 4.§ (1),(3),(5)

90

Közszolgáltató

91

minősítési-

szakmai

konferencia,

http://www.szelektivinfo.hu/minosites/konferencia/osszefoglalo (2013.11.01.)

39

tervet, továbbá az igazgatási szolgáltatási díj befizetését tartalmazó bizonylatot. A kérelmezőnek csatolnia kell a környezetirányítási programokat92.93 A minősítő okirat időbeli hatálya az okirat kiállítását követő 36. hónap utolsó napjáig tart, vagy azonos a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedély időbeli hatályával, ha a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedély időbeli hatálya az előbb említett időbeli hatálynál rövidebb. /9.§ (3)/ A törvény lehetőséget ad a kérelmezőnek minősítési osztályba sorolás iránti módosító kérelem benyújtására, ha a minősítő okiratban meghatározott minősítési kategóriánál vagy fokozatnál magasabba sorolásra van lehetőség. Ha olyan változás következik be a kérelmező tevékenységében, amely az adott minősítési osztálynak már nem felel meg, akkor a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül a minősítőnek be kell jelenteni, és ezzel egyidejűleg módosítási kérelmet is benyújthat a minősítési osztály megváltoztatása iránt. /12.§ (1)(2)/ A minősítő okirat hatályának a meghosszabbítására is módot ad a törvényjavaslat, amelyet a minősítő okirat hatályának a lejárta előtt 90 nappal kezdeményezhet a kérelmező, és a meghosszabbításról szóló határozat jogerőre emelkedéséig a kérelmező a korábbi minősítő okirat alapján végzi a tevékenységét. (13.§(1)) A minősítő okiratot ellenőrizni kell, hogy megfelel-e a kiállításának alapjául szolgáló feltételeknek, továbbá, hogy a környezetirányítási programban foglaltak végrehajtásra kerültek-e. /14.§(1)/ A minősítő okirat visszavonására a következő esetekben kerülhet sor: -

ha a minősítő okirat hatályának a meghosszabbítására vonatkozó határidőt elmulasztja

92

Környezetirányítási program: „a környezetirányítási cél elérése érdekében tervezett intézkedéséket és

annak ütemezését bemutató részletes terv.” T/11206.számú törvényjavaslat 2.§ (1) 6. 93

A kérelem tartalmazza: kérelmező nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, telephelyének, fióktelepének

címét,a kérelmező kapcsolattartójának nevét, kérelem típusát, a kérelmezett minősítési osztályt, a kérelmező hulladékgazdálkodási engedélyének számát, időbeli hatályát, a kérelmező által végzett hulladékgazdálkodási tevékenységet, valamint a közszolgáltatás keretében üzemeltett hulladékkezelő létesítmények felsorolását. T/11206.sz.tv.jav. 4.§ (2)

40

-

ha a minősítő az ellenőrzés során megállapítja, hogy a kérelmező hulladékgazdálkodási

közszolgáltatási

tevékenységében

olyan

változás

következett be, amelynek a bejelentését elmulasztotta -

ha a minősítő okirat feltételeinek nem felel meg, és nem nyújtott be kérelmet a minősítő okirat módosítása iránt

-

ha nem megfelelően hajtja végre a környezetirányítási programban foglaltakat

A minősítő döntései ellen fellebbezésnek és újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A minősítéssel

kapcsolatos

eljárásban

a

minősítő

szerv

felügyeleti

szerve

a

környezetvédelemért felelős miniszter. A kérelmező a határozatok, végzések felülvizsgálatát közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól kérheti. /18.§ (1)-(3)/

Az ingatlantulajdonos94 köteles a közszolgáltatást igénybe venni, és a hulladékot gyűjteni. 2015-től e kötelezettségét hulladéktípusok szerinti elkülönített gyűjtéssel kell teljesítenie.95 Változás történt a tekintetben, hogy a jegyző milyen jogszabályi felhatalmazás alapján léphet fel azzal szemben, aki nem adja át a közszolgáltatónak a hulladékot. A 241/ 2001.(XII.10.) számú Kormányrendelet rendelkezett a jegyző hulladékgazdálkodási feladat- és hatásköréről, azonban hatályát vesztette.96 Korábban a jegyző az elhagyott hulladékok elszállításával és ártalmatlanításával kapcsolatosan a Hgt. 30.§ (3) bekezdésének az a) és b) pontjában meghatározottak szerint járt el, vagyis az elhagyott hulladék elszállítására és ártalmatlanítására kötelezhette a hulladék tulajdonosát, vagy

94

A rezsidíjak csökkentéséről szóló 2013.évi LIV. törvény a Ht. hulladékgazdálkodási közszolgáltatási

díj megállapítására vonatkozó szabályozást módosította, ami alapján a közszolgáltatás díja a következőképpen módosult:„a természetes személy ingatlanhasználó részére kiállított számlában meghatározott hulladékgazdálkodási közszolgáltatásért fizetendő szolgáltatási egységre jutó összeg (beleértve az alapdíjat) nem haladhatja meg a 2012. április 14. napján alkalmazott díj legfeljebb 4,2 százalékkal megemelt összegének 90 százalékát.” . Tájékoztatás 10%-os rezsicsökkentésről: http://vgkft.hu/hu/hirek/tajekoztatas-10-os-rezsicsokkentesrol (2013.11. 10.) 95

Fodor: i.m. 2012. 156.o.

96

V.ö. A hulladékról szóló törvénnyel összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló

441/ 2012. (XII.29.) Kormányrendelet

41

ha a hulladék tulajdonosának a személye nem volt megállapítható, akkor az ingatlan tulajdonosát. A Keretirányelv értelmében az önkormányzatok megtiltathatják a települési hulladék más helyekre történő szállítását, abban az esetben, ha a hulladékot maguk akarják elégetni.97

97

Krämer: i.m. 352.o.

42

10. Termelési hulladék, veszélyes hulladék, hulladékolaj A Ht.-ben külön fejezet alatt találhatunk rendelkezéseket a termelési hulladékra,98 veszélyes hulladékra, valamint a hulladékolajra vonatkozóan. 10.1. Termelési hulladék A Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetvédelmi Államtitkárságának meghatározó környezetpolitikai célja, hogy a gazdálkodó szervezet tevékenysége során képződött termelési hulladékkal kapcsolatban arra ösztönözze e szervezeteket, hogy a hulladék az elérhető legtakarékosabb módon és legrövidebb időn belül kerüljön a képződésének a helyétől a hasznosító, illetve ártalmatlanító létesítményekbe. Ezen cél elérése érdekében a hasznosításra vagy ártalmatlanításra kerülő nem veszélyes hulladék a hasznosítás megkezdéséig legfeljebb 1 évig tárolható, amelybe az előkezelés időtartamát is bele kell számolni./Ht. 58.§ (3)/99 A termelési hulladékra, valamint az elkülönítetten gyűjtött háztartási hulladékhoz hasonló hulladékkal100 kapcsolatos tevékenység végzésének a feltételeiről szóló kormányrendelet előírásait kell alkalmazni. /Ht. 54.§(5)/

10.2. Hulladékolaj A mindennapi életünk során számos olyan termékkel találkozunk, amelyek veszélyes anyagnak minősülnek. Sok ember számára gondot okozhat, hogy az ilyen veszélyes hulladékokat,

amelyek

a

háztartásokban

keletkeznek,

hogyan

kell

a

A termelési hulladékhoz korábban nem kapcsolódott végrehajtási rendelet. Bartókné Tassonyi

98

Annamária

személyes

közlése

alapján.

Nemzeti

Környezetügyi

Intézet

Észak-Magyarországi

Kirendeltsége 3530 Miskolc Vörösmarty út 77. 2013. 09.20. 99

Szőgyényi- Kovács Szabolcs: A törvényalkotás jogi, környezetvédelmi elemei, dilemmái, várható

végrehajtási utasítások. Új utakon a hulladékgazdálkodás-szakmai konferencia 201. 33-38.o. 34. o. Új utakon a hulladékgazdálkodás-szakmai konferencia 2013 HGK kiadvány 34. o. 100

Háztartási hulladékhoz hasonló hulladék: „az a vegyes, illetve elkülönítetten gyűjtött hulladék, amely a

háztartásokon kívül képződik, és jellegében, összetételében a háztartási hulladékhoz hasonló.” (Ht. 2.§ 22.)

43

legbiztonságosabban gyűjteni és tárolni. A legfontosabb mindenekelőtt a szelektív gyűjtés, illetve, hogy e hulladékokat az erre kijelölt hulladékudvarokba szállítsuk el.101 A Ht. új fogalomként tartalmazza a hulladékolaj kategóriáját. A hulladékolaj a törvény értelmében „olyan ásványi vagy szintetikus kenőolaj, illetve ipari olaj, amely az eredeti rendeltetési célra tovább nem használható, így különösen a használt motorolaj és sebességváltó-olaj, kenőolaj, turbinaolaj és a hidraulikaolaj.”102 /Ht.2.§ 30./ A hulladékolajjal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek részletes szabályait a 145/2012.(XII.27.) VM rendelet tartalmazza. A

rendelet

hatálya

kiterjed

a

hulladékolajra,

a

hulladékolajjal

kapcsolatos

tevékenységekre, valamint azokra a hulladékbirtokosokra, akiknek a tevékenysége során hulladékolaj képződik. Hulladékolajjal kapcsolatos tevékenységek különösen az átvétel, gyűjtés, szállítás, kezelés, tárolás, valamint a hulladékolajat kezelő létesítmény működtetése./1.§ (1)-(2)/ Tilos a hulladékolajat talajra, talajba, felszíni vagy felszín alatti vizekbe, továbbá csatornarendszerekbe juttatni. /3.§/ Az ingatlan tulajdonosa a háztartásban képződött hulladékolajat köteles vagy a hulladékgazdálkodási

engedéllyel

rendelkező

hulladékkezelőnek

átadni,

vagy

elszállítani azon hulladékgyűjtő udvarba vagy átvételi helyre, ahol az átvételét és gyűjtését jogszerűen végzik. /4.§ (1)-(2)/ Abban az esetben, ha a hulladékolaj hasznosítása nem lehetséges, akkor ártalmatlanítani kell. A rendelet tartalmazza, hogy melyik ártalmatlanítási műveletekkel kerülhet sor az ártalmatlanításra.103 /8.§(1)/

101

http://www.szelektiv.hu/kategoria.27.hulladekolaj (2013.11.01.)

A fáradt olaj minőségétől függően két eljárás lehetséges. A rossz minőségű olajat ártalmatlanítják, míg

102

a hasznosíthatót a MOL visszagyűjti. A fáradt motorolaj rendkívül veszélyes a környezetre, hiszen egy liter

édesvízbe

jutása

esetén

egy

millió

édesvizet

változtathat

szennyvízzé.

A

környezet

veszélyeztetésének, valamint szennyezésének az elkerülése érdekében fontos a megfelelő kezelésről történő gondoskodás. Kalocsai Zoltán: Olajozott probléma. Zöld Ipar Magazin. 2012. (2. évf.) 5. sz. 2021-o. 103

A Ht. 2.számú mellékletében meghatározott ártalmatlanítási műveletek

közül: D9-fizikokémiai

kezelés, D10- hulladékégetés szárazföldön, D13-keverés vagy elegyítés,D14-átcsomagolás,D15- tárolás

44

10.3.Veszélyes hulladék A veszélyes hulladékokkal kapcsolatban számos rendelet született. Elsőként a Kormány 1996-ban fogadta el a 101/1996. (VII.12.) Kormányrendeletet a Bázeli Egyezmény kihirdetéséről, majd az 102/ 1996. (VII.12.) Kormányrendeletet. A Bázeli Egyezmény kidolgozását az ENSZ 1985-ben kezdte el magyar és svájci kezdeményezésre, majd az Egyezmény végső formájának az aláírására 1989-ben került sor, amelyben hazánk is részt vett. Az Egyezmény 1996-ben lépett hatályba, amellyel eleget tettünk a vállalt nemzetközi kötelezettségeinknek, és megtörtént a veszélyes hulladékok hazánkat érintő nemzetközi forgalmának szabályozása.104 Veszélyes hulladékokkal kapcsolatos szabályozás megtalálható a hulladékszállításról szóló 1013/2006/EK irányelvben, a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 440/2012.(XII.29.) Kormányrendeletben, továbbá a 98/2001.(VI.15.) rendelet, amely rendelkezik a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének a feltételeiről, és vannak a veszélyes hulladékok egyes speciális fajtáiról szóló jogszabályok, például az elemek és akkumulátorok kezeléséről vagy a hulladékolajról. A Ht. meghatározza a veszélyes hulladék fogalmát, miszerint „ a törvény 1. számú mellékletében meghatározott veszélyességi jellemzők legalább egyikével rendelkező hulladék.” /Ht.2.§ (1) 48. pont/ A Hgt. 32.§ (1) bekezdésében a korábban említett elővigyázatosság elvét olvashatjuk, miszerint az ismeretlen összetételű veszélyes hulladékot addig, amíg a veszélyességét vagy veszélytelenségét meg nem állapítják, veszélyes hulladéknak kell tekinteni, továbbá a külön jogszabályban kihirdetett jegyzékben nem szereplő hulladékot. A Hgt. rendelkezik továbbá arról, hogy a veszélyes hulladékot más hulladékkal, vagy anyaggal összekeverni tilos. Ezt csak a környezetvédelmi hatóság engedélyezheti, továbbá az olyan tevékenységről, amelynek során veszélyes hulladék keletkezik, anyagmérleget kell készítenie a termelőnek, valamint hulladékgazdálkodási tervet készíteni a veszélyes hulladékok keletkezésének a csökkentésére, hasznosítására és ártalmatlanítására vonatkozóan; a hulladék birtokosa pedig köteles a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységéről nyilvántartást vezetni, és erről a környezetvédelmi hatóságoknak Bese Erzsébet (szerk.): Kézikönyv a veszélyes hulladékokról KJK-KERSZÖV Kiadó 2001. 13-14.o.

104

45

adatokat közölni. /Hgt. 32.§ (3)-(4)/ A háztartásban keletkezett veszélyes hulladékot elkülönítetten kell gyűjteni, és azt az ártalmatlanításra engedéllyel rendelkező hulladékkezelő részére kell átadni. /Hgt. 23.§ (5)/ A Ht. 55.§-ának értelmében veszélyes hulladéknak minősül a hulladékjegyzékben veszélyes hulladékként szereplő, valamely veszélyességi jellemzők legalább egyikével rendelkező hulladék, továbbá a hulladékjegyzékben nem veszélyes hulladékként szereplő hulladék, amelyről a környezetvédelmi hatóság megállapítja, hogy rendelkezik valamelyik veszélyességi jellemzővel. A Ht. tilalmak körét kiegészíti a hígítással, miszerint „veszélyes hulladékot nem lehet hígítani vagy összekeverni annak érdekében, hogy a veszélyes anyagok eredeti koncentrációja a hulladékot veszélyes hulladékká minősítő határérték szintje alá csökkenjen.” /Ht. 56.§ (2)/ Abban az esetben, ha környezetvédelmi hatóság engedélye nélkül került sor a hulladék összekeverésére, szét kell választani. Erre a környezetvédelmi hatóság kötelezheti is a hulladékbirtokost, ha ennek a kötelezettségének nem tesz eleget. A törvény azonban hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezeteknek a hígítást és az összekeverést 3 esetben engedélyezheti: -

ha a tevékenység nem veszélyezteti az emberi egészséget és nem károsítja a környezetet

-

a keverés vagy a hígítás eredményeként a veszélyes hulladék környezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatása csökken, vagy nem növekszik

-

a keverési művelet az elérhető legjobb technikának105 megfelel /Ht.56.§ (5) a) b) c)/

Azon gazdálkodó szervezeteknek, amelyeknek a tevékenysége során veszélyes hulladék képződik a veszélyes hulladékot eredményező hulladék képzését eredményező tevékenységéről anyagmérleget kell készítenie, továbbá a veszélyes hulladékkal

105

elérhető legjobb technika (BAT): „legjobb az, ami a leghatékonyabb a környezet egészének magas

szintű védelme érdekében; elérhető az a technika, amelynek fejlesztési szintje lehetővé teszi az érintett ipari ágazatokban történő alkalmazását elfogadható műszaki és gazdasági fejlesztések mellett.” Csák: i.m. 26. o.

46

kapcsolatos tevékenységek végzését nyilvántartja, és azt bizonylattal igazolja, valamint a környezetvédelmi hatóságnak adatot szolgáltat a tevékenységéről. /Ht.57.§ a) b)c)/ A hulladéktermelőnek a veszélyes hulladék csomagolása, címkézése, szállítása, tárolása során figyelemmel kell lennie a nemzetközi egyezményekre és a közösségi jogra. A veszélyes hulladékot a szállítás106 során nyomtatvánnyal kell ellátni. /Ht. 58.§ (1)-(2)/ A háztartásban képződött, elkülönítetten gyűjtött veszélyes hulladékok tekintetében az előbb említett kötelezettségek teljesítése a hulladék gyűjtőjét, szállítóját és kezelőjét terheli. /Ht. 59.§ (3)/ A 2014-es törvénymódosítással kikerült a Ht. 15.§ (4) bekezdésében szabályozott rendelkezés miszerint „veszélyes hulladék kizárólag veszélyes-hulladékégető műben égethető.” Ezen módosítás számos problémát vetett fel. Egyrészt ellentétben áll a hulladék megelőzési céloknak, nevezetesen a veszélyesség anyag-tartalom csökkentésének, mivel a keletkező végtermék salakanyag, így veszélyes hulladékká válik, másrészt makrogazdasági szempontból sem megfelelő e módosítás, hiszen több százmilliós beruházással épített veszélyes hulladék- égetők üzemeltetése feleslegessé válik, továbbá megrendíti az elkülönített gyűjtési rendszerbe vetett hitet.107 A veszélyes hulladékok Magyarország területére, illetve Magyarország területéről történő szállításának a szabályozása kulcsfontosságú. Ezért nélkülözhetetlennek tartom az erre vonatkozó szabályozás ismertetését. A 2012. január elsején hatályba lépett Alaptörvényünk számos rendelkezést tartalmaz a környezetvédelemre vonatkozóan. A veszélyes hulladékok vonatkozásában fontos az Alaptörvény XXI. cikk (3) bekezdésében foglalt rendelkezés, miszerint „elhelyezés céljából tilos Magyarország területére szennyező hulladékot behozni.” Magyarország már régóta küzd ártalmatlanításra szánt hulladékok az országba behozatala ellen. 2006ban az országba német illegális hulladék érkezett, amelyek elhagyatott raktárokban,

106

Lásd bővebben: 98/2001. (VI.15.) Korm. rend. A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek

végzésének feltételeiről 107

Hulladékos zűravar:

http://www.greenfo.hu/hirek/2014/10/31/hulladekos-zurzavar-ujfajta-afa-jon

(2015. 02. 05.)

47

tanyákon kerültek elhelyezésre. Ezeknek egy része még ma is a telephelyeken található.108 A korábban említett 1013/2006 EK rendelet a hulladékok között az alapján tesz különbséget, hogy hasznosítani vagy ártalmatlanítani akarják, valamint saját hulladéklistát tartalmaz, amelyben zöld (nem veszélyes hulladékok), sárga lista, és az ún. vörös lista található, amelybe az exporttilalom alatt álló hulladékok tartoznak. A rendelet további fontos előírása, hogy abban az esetben, ha a nemzeti hatóságok között véleményeltérés van arra vonatkozóan, hogy az adott dolog hulladék-e vagy nem, továbbá veszélyesnek minősül-e vagy sem, akkor mindig a szigorúbb követelményeket kell alkalmazni. A hulladékok nemzetközi szállításánál figyelembe kell venni a nemzetközi munkamegosztás valós igényét a hulladékkezelésben, továbbá a szállítás és kezelés környezetre gyakorolt negatív hatásait, amelynek a legkisebb mértékűre való csökkentésére kell törekedni, továbbá azt, hogy a hulladék áru.109 A rendelet szabályainak a belső piac célkitűzéseire is figyelemmel kell lennie, annak ellenére, hogy nem a belső piac kialakítása, hanem korlátozása a célja. A rendelet különbséget tesz az uniós tagállamok és a nem uniós tagállamokon belüli szállítások között. A tagállamokon belüli zöld listás hulladékok szállítása esetén a szállítmányt csupán kísérőlevéllel kell ellátni, míg a sárga listás hulladékok hasznosítás, valamint ártalmatlanítás érdekében történő szállítása esetén mind a küldő, mind a

Öt éve takarítják az illegálisan behozott német szemetet: http://www.mr1-kossuth.hu/hirek/itthon/ot-

108

eve-takaritjak-az-illegalisan-behozott-nemetorszagi-szemetet.html (2013.11.01.) 109

Az egyre növekvő lakossági hulladékok hasznosítására vonatkozóan Belgium dekrétumot bocsátott ki,

amelyben megtiltotta a belga szemétlerakókon más országból származó hulladék lerakását. Az Európai Bizottság a rendelkezést az áruk Unión belüli szabad áramlása megsértésének minősítette, arra hivatkozással, hogy az uniós termékekre vonatkozó szabályozásnak a hulladék is megfelel. Belgium arra hivatkozott, hogy az uniós áru esetén fontos, hogy legyen piaci ára. A hulladéknak nincs ára, éppen ellenkezőleg fizetni kell az elszállításáért, és ebből következik, hogy a hulladék nem áru, hanem szolgáltatás, ezáltal a szolgáltatások alapszabadságára vonatkozó előírásokat kell figyelembe venni. Az Európai Bíróság elutasította az alperes érvelését, arra hivatkozással, hogy a hulladék árunak tekinthető a műszaki fejlődés eredményeként, mert újrahasznosítható, így ezáltal megjelenhet a tagállamok közötti termékforgalomban. Szabó Marcell: Az áruk szabad áramlására vonatkozó rendelkezések hatálya. In: Osztovics András (szerk.): Az Európai Unió joga. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2012. 380382.o. 381.o.

48

fogadó ország hatóságának a részéről előzetes bejelentés és hatósági engedély szükséges. 110

110

Fodor: Az Alaptörvény esete a szennyező hulladékokkal és az európai jog. Magyar jog. 2012. 11. sz.

641-652.o. 641-643.o.

49

11.A hulladékgazdálkodás szervezése, tervezése

7. ábra - A hulladékgazdálkodás tervezése - saját szerkesztés A hulladékgazdálkodási tervek megalkotásával három érdeket kívánnak érvényesíteni a jogalkotók. Egyrészt biztosítani kívánják a hulladékgazdálkodás stratégiai célkitűzéseit, másrészt

a

törvényben

megállapított

célok

elérését,

harmadrészt

pedig

a

hulladékgazdálkodási alapelvek érvényesülését. /Hgt. 33.§- Ht.73.§ (1)/ A Hgt. a hulladékgazdálkodás tervezését 3 szintre osztotta. A legmagasabb szinten az Országos

Hulladékgazdálkodási

Terv

(továbbiakban

OHT)

állt,

amelyet

az

Országgyűlés a Nemzeti Környezetvédelmi Program részeként fogadott el. /Hgt. 33.§/ Változás, hogy a tervek elkészítése korábban a felügyelőség feladatkörébe tartozott, az új törvény alapján pedig már a környezetvédelmi igazgatási szerv készíti. /Hgt. 34.§ (1); Ht. 73.§ (1)/ Az OHT-t hét évre kell megalkotni, és két évente beszámolót készítenek a tervben foglaltak végrehajtásáról. A legfontosabb célkitűzése a nemzeti hulladékgazdálkodási szakmapolitika kereteinek kidolgozása, továbbá a célok eléréséhez elengedhetetlen

50

eszközök és intézkedések megállapítása. Az első OHT-t111 a 2003-2008-as időszakra készítettek el, amely a második Nemzeti Környezetvédelmi Program részét képezte. A második OHT megalkotásával a 2009-2014 közötti időszakra vonatkozóan kívánja a szakmai kereteket meghatározni, amelyet a harmadik Nemzeti Környezetvédelmi Program részeként fogadtak el, és amelyben már érvényesíteni kell az Európai Unió által megalkotott 2008/98/ EK irányelvet a hulladékokról.112 A Hgt. értelmében területi hulladékgazdálkodási tervet kell elkészíteni, amelyet a környezetvédelmi felügyelőség feladatává tesz. A terv elkészítésénél figyelembe kell venni a külön jogszabályban megjelölt területekre vonatkozó területrendezési és területfejlesztési

tervekben

foglalt

előírásokat,

továbbá

az

érintett

helyi

önkormányzatokat, más hatóságokat, érdek-képviseleti és környezetvédelmi társadalmi szervezeteket be lehet vonni, és a terv előkészítésének a megkezdéséről írásban értesíteni kell e szervezeteket. /Hgt.34.§ (1)-(2)/ A környezetvédelmi felügyelőség a hivatalos helyiségeiben és legalább egy regionális napilapban hirdetményt tesz közzé a terv előkészítő eljárásának a megkezdéséről, és a megjelenést követő 15 napon belül a jelentkező társadalmi szervezetek közül 5 személyt bevon a tervezésbe. /Hgt. 34.§ (3)/ Az elkészült területi hulladékgazdálkodási tervet a környezetvédelemért felelős miniszter rendeletben hirdeti ki. /Hgt.34.§ (5)/ A megyei önkormányzat önálló megyei hulladékgazdálkodási tervet készíthet az országos és a területi tervvel összhangban, amelyet a területén lévő települési önkormányzatokkal egyeztetni kell. /Hgt. 34.§ (6)/ A települési önkormányzat az illetékességi területére helyi hulladékgazdálkodási terv kidolgozására jogosult. Ennek során figyelemmel kell lenni az országos, valamint a területi hulladékgazdálkodási tervben meghatározott célokkal, feladatokkal. A helyi hulladékgazdálkodási tervet a települési önkormányzat rendeletben hirdet ki. /Hgt.35.§ (1),(3)/ A települési önkormányzatok e kötelezettségüket közös hulladékgazdálkodási terv kidolgozásával is teljesíthetik. /Hgt. 36.§ (1)/

Az első Országos Hulladékgazdálkodási Terv a 110/ 2002. (XII.12.) Országgyűlési határozattal került

111

elfogadásra. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2009-2014. Szakmai előkészítő anyag. 1-118.o.4. o.

112

http://www2.u-szeged.hu/biztonsag/htm/hgt/OHT_II%202010_febr.pdf (2013.11.02.)

51

A Hgt. felhatalmazást adott egyes, a hulladékgazdálkodási feladatokat jelentősen befolyásoló gazdálkodó szervezetek számára, hogy egyedi hulladékgazdálkodási tervet készítsenek. Az egyedi terveket a települési önkormányzatokkal egyeztetni kell, és meg kell küldeni a környezetvédelmi felügyelőségnek jóváhagyásra. /Hgt.36.§ (2)/113 Az új hulladéktörvényben a helyi és az egyedi tervek már nem szerepelnek, csak országos és területi hulladékgazdálkodási tervek készítésére vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket. A hulladékgazdálkodási tervekre és megelőzési programokra vonatkozó részletes szabályozást a 310/2013. (VIII.16.) számú Kormányrendelet tartalmazza. Újdonságként jelenik meg az Országos Megelőzési Program (továbbiakban OMP), amely az Országos Hulladékgazdálkodási terv részekét képezi. Az OMP kidolgozását a hulladék keretirányelv teszi kötelezővé. Az OHT és az OMP kidolgozásában a környezetvédelmi igazgatási szerv, a környezetvédelmi hatóság, továbbá a helyi önkormányzatok együttműködhetnek az Európai Unió tagállamaival és az Európai Bizottsággal. A környezetvédelemért felelős miniszter terjeszti a Kormány elé a terveket, és az elfogadásról a Kormány dönt határozatban. /Ht.73.§ (1)-(4)/ A területi hulladékgazdálkodási terv részeként területi megelőzési programokat is meg kell alkotni, amelyeket a környezetvédelemért felelős miniszter hagy jóvá. /Ht.74.§ (1)(2)/ A hulladékgazdálkodási terveket és területi programokat hét évre kell elkészíteni. A készítésükbe be kell vonni a helyi önkormányzatokat, érdek-képviseleti és környezetvédelmi civil szervezeteket, továbbá az illetékes hatóságokat, valamint a környezetvédelmi igazgatási szerveket. /Ht. 75.§ (1)-(2)/ A tervek, illetve a programok felülvizsgálatára a környezetvédelmi igazgatási szerv jogosult, amelyet a tervezési időszak negyedik évében kell elvégeznie, valamint az eredményről beszámolót készít, amit majd a környezetvédelemért felelős miniszter elé terjeszt. A beszámolóban részletezi a tervezési területen képződő hulladék mennyiségét, a hulladékgazdálkodás helyzetét, a hulladékkezelő létesítmények állapotát, valamint az 113

126/2003. (VIII.15.) számú Kormányrendelet tartalmazta a tervek részletes tartalmi elemeit.

52

országos, illetve területi tervek és programok módosításának a szükségességét. /Ht. 75.§ (3)-(4)/ A törvény, valamint a Kormányrendelet is meghatározza a kötelező tartalmi elemeket, amelyek a következőkkel bővültek ki a korábbi tervekhez képest: -

a hulladékstátusz megszűnése során a hulladékkörből kikerült anyagok, termékek éves becsült mennyiségét;

-

a biológiailag lebomlott hulladékkal és az állati melléktermékkel kapcsolatban lerakásra kerülő mennyiséget;

-

be kell mutatni a tervezési területen élő lakosok, ott működő gazdálkodó szervezetek, közintézmények hulladékgazdálkodásával kapcsolatos szokásait, továbbá a hulladékképződés megelőzése érdekében tett intézkedéseiket;

-

a közszolgáltató által végzett hulladékgazdálkodási tevékenységeket; a tervezett célkitűzéseket és feladatokat;

-

valamint a cselekvési és megelőzési programot. 114

Az új törvény a közszolgáltatói hulladékgazdálkodási terv készítését tette a közszolgáltató kötelezettségévé, amit azonban a 2014.évi XCIX. törvény 2015. január 1-jével hatályon kívül helyezett. A tervet legalább három évente kellett volna elkészíteni, amelynek a célja a hulladékgazdálkodási tervekben és megelőzési programokban foglalt, valamint a törvényben meghatározott megelőzési, hasznosítási és ártalmatlanítási célkitűzések megvalósításának a biztosítása. A tervben a közszolgáltató bemutatta volna, hogy a közszolgáltatás körébe tartozó hulladék átvételével, gyűjtésével,

elszállításával,

kezelésével,

hasznosításával,

ártalmatlanításával

kapcsolatban milyen intézkedéseket, milyen módon, és eszközökkel kívánja megtenni. A közszolgáltatási hulladékgazdálkodási terv részletes szabályait közszolgáltató hulladékgazdálkodási tevékenységéről és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás

114

310/2013. (VIII.16.) számú Kormányrendelet 2. melléklete a hulladékgazdálkodási terv szerkezeti

felépítése és tartalmi elemei http://www.kormany.hu/download/2/fa/f0000/310%20korm_rend.pdf

53

végzésének a feltételeiről szóló 438/2012. (XII.29.) számú kormányrendelet tartalmazta.115 /Ht. 78.§ (1)-(4)/ Láthatjuk, hogy az új törvény lényegesen megváltoztatta a hulladékgazdálkodási tervekre vonatkozó szabályozást. Megszűnt az egyedi hulladékgazdálkodási terv. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv Országos Megelőzési Programmal, a területi hulladékgazdálkodási terv pedig területi megelőzési programmal egészült ki. Korábban az OHT-t országgyűlési határozatként fogadták el /Hgt.33.§/, az új szabályozás értelmében kormányhatározatként kerül elfogadásra, továbbá a tervek megalkotása kikerült a felügyelőség feladatköre alól. Láthatjuk, hogy az OHT már nem része a Nemzeti Környezetvédelmi Programnak, azonban továbbra is az abban foglalat rendelkezéseket figyelembe kell venni. Az új szabályozás értelmében a terveket nem 6, hanem 7 évre kell készíteni. A következő OHT-t a 2014-2020-ig terjedő időszakra kell elkészíteni.116

115

A kormányrendelet meghatározta a kötelező tartalmi elemeket: szemléletváltást, biológiailag lebomló

hulladék nagyobb arányú gyűjtésére és hasznosítására vonatkozó részletes terveket, a háztartásban keletkező veszélyes hulladék nagyobb arányú gyűjtésére vonatkozó részletes terveket, a házhoz menő gyűjtési rendszer kialakítására vonatkozó részletes terveket, a hulladék nagyobb arányú újra használatra történő előkészítésének és az újra használati központok kiépítésének a tervét, a hulladéklerakókra vonatkozó

intézkedéseket.

A

közszolgáltatási

hulladékgazdálkodási

tervről

az

Országos

Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség nyilvántartást vezet, valamint a tervekről

összefoglalót

Kormányrendelet

készít, 11.§

amelyet

a

környezetvédelemért

(1)

438/2012.(XII.29.)

a-g.

,

számú (2),(3)

http://www.kormany.hu/download/6/33/c0000/20130103095735.pdf (2013.11.02.) Szögyényi: A hulladékról szóló törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek. Új utakon a hazai

116

hulladékgazdálkodás- Szakmai konferencia Gödöllő, 2013. május 8-9. HGK kiadvány 5-218.o. 178.o.

54

Szelektív hulladékgyűjtés Noha elsőnek nem tűnik nagy kihívásnak annak eldöntése, miszerint bizonyos dolog papírnak, fémnek, műanyagnak vagy üvegnek minősül-e, ugyanakkor a mindennapi élet során gyakran ütközhetünk abba a problémába, hogy az adott hulladék milyenségét nem tudjuk pontosan meghatározni, ez által kétségessé válik, valójában az melyik gyűjtőedénybe is való. Az italos doboz az elmúlt években a legnagyobb mennyiségben keletkező csomagolási hulladékok közé tartozik, és mégis nehéz eldönteni a kombinált anyagösszetétel miatt, hogy hova is kell elhelyezni. A tejes dobozok általában papír és műanyag összetételből készülnek, viszont már a gyümölcsleves dobozban találhatunk alumínium összetevőket is. A fő kérdés, hogy melyik hulladékgyűjtő edénybe helyezzük el, azonban erre vonatkozóan sem kaphatunk teljesen egyértelmű választ. Annak megelőzése érdekében, hogy a gyűjtőedény a használata során szennyezetté váljon, rendkívül fontos az ürítést követő öblítés is.117 A Ht. az elkülönített hulladékgyűjtési118 rendszert az egész országban kötelezővé teszi, amelyet 2015-ig kell megvalósítani, és azt a célt szolgálja, hogy 2020-ig a háztartásokból származó üveg, fém, műanyag és papír hulladék felét, a nem veszélyes építési- bontási hulladék 70%-át anyagában újból hasznosítani lehessen.119

117 118

Szelektív hulladékgyűjtés: mégsem egyszerű? Hulladéksors.2010. 11. évf. 10-11.o. 2007-ben is történtek előre lépések a szelektív hulladékgyűjtés területén, amikor is az Állami

Autópálya Kezelő Zrt. ötéves szolgáltatói szerződést kötött az AVE Tatabánya Hulladékkezelési és Környezetvédelmi Rt.-vel. Ezáltal a hulladékkezelő cég folyamatosan szelektív hulladékgyűjtő szigeteket létesít az autópályákon. G. Szűcs László: Szelektív gyűjtés az autópályáknál. Hulladéksors 2007. 8. évf. 1. sz. Új hulladékgazdálkodási törvény http://okotitan.hu/index.php/uj-hulladekgazdalkodasi-toerveny.html

119

(2013.09.28.)

55

12.Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség 120 Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot (továbbiakban OHÜ) a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011.évi LXXXV. törvény hozta létre. 2011 októberében a környezetvédelemért felelős miniszter által alakult meg. A magyar állam kizárólagos tulajdonában lévő társaság. Az OHÜ 2012-től kizárólagos jogot kapott hazánk területén irányítani és ellenőrizni a szelektív hulladékgyűjtést. Alapfeladata, hogy hazánkban mindenki számára átlátható és hatékony szelektív hulladékgyűjtést dolgozzon ki. Az állami költségvetés adott évre tervezett termékdíj bevétel egy részét megkapja támogatásként. Nem az OHÜ, hanem a NAV feladata a termékdíj- kötelezettek nyilvántartása, továbbá a termékdíj-fizetési kötelezettség teljesítésének az ellenőrzése, illetve a számonkérése. Feladatai közé tartozott továbbá a szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítése a lakosság körében, továbbá a szemléletváltást elősegítő tevékenységek támogatása. A környezetvédelemért felelős miniszter gyakorolta az OHÜ felett a szakmai felügyeletet, valamint az államot megillető tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket. Az OHÜ tevékenységi körét a Termékdíj törvény és a Ht. tartalmazta, miszerint: -

közvetítette a termékdíj- köteles termékekből keletkező hulladékok gyűjtését és hasznosítását szolgáltatás- megrendelés és pályáztatás útján

-

végrehajtotta az Országos Gyűjtési és Hasznosítási Tervet (továbbiakban: OHGYT)

-

a hulladékgazdálkodás folyamatait követte nyomon és értékelte

-

támogatta a termékdíj-köteles termékekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodás fejlesztését

-

részt vett a lakosság környezettudatos nevelésével kapcsolatos feladatok ellátásában

Bartókné Tassonyi Annamária személyes közlése alapján. Nemzeti Környezetügyi Intézet Észak-

120

Magyarországi Kirendeltsége 3530 Miskolc Vörösmarty út 77. 2013. 09. 20.

56

-

innovációs tevékenységeket folytatott a hulladékgazdálkodási tevékenység fejlesztése érdekében

Azonban az OHÜ 2014. december 31-én megszűnt.121 Az általa ellátott feladatokat az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatósága vette át.122

121

Lásd bővebben: 322/2014. (XII.13.) Kormányrendelet az OHÜ megszüntetéséről és állami

feladatellátásának központi költségvetési szerv által történő átvételéről 122

Szervezeti átalakulás: http://www.szelektivinfo.hu/ (2015. 02. 06.)

57

13.Engedélyezés, nyilvántartásba vétel és adatszolgáltatás A hatályos szabályozás szerint a 439/2012.(XII.29.) számú Kormányrendelet rendelkezik

a

hulladékkal

kapcsolatos

nyilvántartási

és

adatszolgáltatási

kötelezettségekről. A Hgt.-hez kapcsolódó nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekre vonatkozó rendelkezéseket a 164/ 2003.(X.18.) Kormányrendelet tartalmazta. Korábban hulladékkezelési engedélyről beszélhettünk, az új törvény viszont már hulladékgazdálkodási engedély fogalmát használja. A Ht. bevezette a nyilvántartásra vonatkozó szabályokat. A Ht. értelmében a hulladék kereskedelmével és közvetítésével kapcsolatos tevékenységeket nyilvántartásba vétel alapján lehet csak végezni. /Ht. 13.§ (1)/ A hulladékgazdálkodási engedély köteles tevékenységek pedig a nem termelő által végzett gyűjtés, kereskedelem, szállítás, hasznosítás, és ártalmatlanítás. Kivétel is lehetséges például a Ht. 28.§ (5) bekezdése értelmében

a

gyártó

az

általa

előállított

termékből

származó

hulladékot

hulladékgazdálkodási engedély nélküli is gyűjtheti. Speciális engedélynek tekinthető a közszolgáltatási engedély, hiszen csak ez alapján végezhető a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység. /Ht. 62.§ (2)/ Az engedély határozott időre, maximum10 évre adható. /Ht. 81.§ (2)/ A 2014-es törvénymódosítással a begyűjtési és tárolási engedélyek vonatkozásában eltörölték azt a feltételt, hogy az engedélyek maximum a törvény hatálybalépését követő 2 évig hatályosak. A jelenleg hatályos szabályozás szerint már csak az a követelmény áll fenn, miszerint az engedélyek időbeli hatályuk lejártáig érvényesek. /Ht. 90.§ (2)/123

A Hgt. értelmében adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettsége a hulladék termelőjének, birtokosának és kezelőjének áll fenn. Láthatjuk, hogy a szállítóra nem

123

Módosult a hulladéktörvény: http://www.greenfo.hu/hirek/2014/11/10/modosult-a-hulladektorveny

(2015. 02. 01.)

58

állapít meg ilyen kötelezettséget, illetve azon ingatlantulajdonosokra, akik a közszolgáltatónak szerződés alapján átadják a települési hulladékokat. /Hgt.51.§ (1)-(2)/ A Ht. értelmében nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség a termelőt, birtokost, gyűjtőt, szállítót, kereskedőt, közvetítőt, kezelőt és a közszolgáltatót terheli. 2015. január 1-jétől az adatszolgáltatást csak az Ügyfélkapun lehet teljesíteni.124

A

hulladék gyűjtője, szállítója, kereskedője, közvetítője, kezelője a hulladék nyomon követhetősége érdekében a nyilvántartásban nyilván tartja a természetes személy személyazonosító adatait, valamint lakcímet. A nyilvántartást azonosító kódok125 alapján kell végezni. Az adatszolgáltatási kötelezettség a környezetvédelmi hatóságok felé áll fenn. /Ht. 65.§ (1)-(3)-(5)/ A nyilvántartásba vétel határozott időre, de legfeljebb 5 évre szól. A környezetvédelmi hatóság módosíthatja vagy visszavonhatja a hulladékgazdálkodási és hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedélyt, valamint a nyilvántartásba vett adatokat. Három esetben tagadhatja meg a nyilvántartásba vételt, illetőleg az engedély kiadását: egyrészt, ha a tervezett művelet nem felel meg a jogszabályokban foglaltaknak; másrészt pedig, ha a tevékenység veszélyezteti az emberi egészséget és környezetet; továbbá, ha köztartozása van. Az ügyintézési határidő az engedélyezési eljárásban 60 nap, a nyilvántartásba vételi eljárásokban pedig 30 nap. Kérelemre indult eljárás esetében a kérelmező igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni. /Ht. 79.§ (1)-(5),(8)/ Változás a korábbi szabályozáshoz képest a felügyeleti díj bevezetése. Erre vonatkozó rendelkezéseket a törvényben több helyen is találhatunk. Egyrészt a Ht. 49.§ (1) bekezdésének az értelmében a közszolgáltató a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal részére köteles felügyeleti díjat fizetni.126 Továbbá a Ht. 82./A.§ értelmében az a gazdálkodó szervezet, amely olyan tevékenységet folytat, amely a törvény alapján hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy

124

A hulladékról szóló törvény és a kapcsolódó jogszabályok: http://hunder.hu/rendezvenyek/407 (2015.

02. 06.) 125

Azonosító kódokat a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII.27.) Kormányrendelet melléklete

tartalmazza. 126

A felügyeleti díj éves mértéke a közszolgáltató által nyújtott hulladékgazdálkodási közszolgáltatással

érintett település lakosainak a számával és 100 Forint szorzatával egyenlő. /Ht. 49.§ (2)/

59

nyilvántartásba vételhez kötött a környezetvédelmi hatóság részére felügyeleti díjat köteles fizetni. 127

2015. január 1-jével elindult a továbbfejlesztett Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (továbbiakban OKIR). A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a környezet terhelésével és állapotával kapcsolatos adatok egy központi adatbázisba kerülnek, ami a Földművelésügyi Minisztérium által üzemeltetett informatikai rendszerhez kapcsolódik, ami az OKIR.128 A 2014-es módosítás beiktatta a Ht. Rendelkezései közé a hulladékgazdálkodási információk publikus felületen való közzétételére vonatkozó rendelkezéseket. Eszerint az OKIR publikus felületén közzé kell tenni az alábbi adatokat – a személyes adatok kivételével – a hulladékgazdálkodási engedélyben vagy a nyilvántartásban foglalt adatokat tevékenység fajtánként és hulladéktípusok szerint, továbbá a keletkezett hulladékok mennyiségére vonatkozó adatokat területi bontásban és térképi megjelenítéssel. /Ht. 83/A. a) b)/

127

Befizetni az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi Főfelügyelőség Magyar Államkincstárnál

vezetett fizetési számlájára kell. http://www.orszagoszoldhatosag.gov.hu/felugyeletidij.php (2013.11.02.) 128

Mi az OKIR ?: http://okir.kvvm.hu/hu/ (2015. 02. 09.)

60

14.Fedezetbiztosítás és felelősségbiztosítás; céltartalék és biztosítás A Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyi Államtitkárságának a célkitűzései között szerepel egy olyan rendelet megalkotása, amellyel biztosítani tudják, hogy bizonyos tevékenységeket csak céltartalék vagy környezetvédelmi biztosítás megkötése esetén

végezhessenek

a

gazdálkodó

szervezetek.

Olyan

tevékenységek

engedélyezéséhez kapcsolódóan lesz szükség céltartalék vagy környezetvédelmi biztosítás megkötésére, amelyek jelentősen veszélyeztetik a környezetet és az emberi egészséget.129 Céltartalék, illetve környezetvédelmi biztosítás megkötése olyan tevékenységek engedélyezéséhez kapcsolódóan szükséges, amelyek jelentősen veszélyeztetik a környezetet és az emberi egészséget.130 Az a gazdálkodó szervezet, amelynek a hulladékgazdálkodási tevékenysége során külön kormányrendeletben meghatározott mennyiségű veszélyes hulladék keletkezik, továbbá a hulladékkezelő külön jogszabályban meghatározott biztosíték adására köteles, illetve környezetvédelmi biztosítás kötésére kötelezhető a tevékenységével előidézhető előre nem látható környezeti károk felszámolásának a finanszírozására.131 A Ht.-ben a fedezetbiztosítás céltartalék néven, a felelősség biztosítás pedig biztosítás néven található meg. A hulladékkezelő létesítményt üzemeltető gazdálkodó szervezet és közszolgáltató a kezelt hulladék mennyiségével arányosan biztosítékot nyújtó céltartalékot képez. Céltartalékot kell biztosítani például a hulladéklerakók későbbi rekultivációjára./70.§ (3)/

129

Szögyéni- Kovács: i.m. 187.o.

130

Szőgyényi-Kovács: i.m. 187.o.

131

Csák: i.m. 2013. 197.o.

61

15.

A

hulladékgazdálkodással

kapcsolatos

szabályok

megsértésének

a

megsértésének

a

jogkövetkezményei A

Ht.

a

hulladékgazdálkodással

kapcsolatos

szabályok

jogkövetkezményeinek a rendelkezései környezetjogi felelősség komplex rendszere, hisz egyaránt rendelkezik közigazgatási, szabálysértési, polgári jogi és büntetőjogi felelősségi elemekkel. 132 A hulladék irányelv 36. cikkének az értelmében a szankciónak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lennie. Új rendeletet kívánnak alkotni a hulladékgazdálkodási bírságok133 megállapításának és kiszabásának a feltételeiről, amellyel jelentős hiányosságokat kívánnak felszámolni. A hatályos rendelet igen bonyolult szabályozást tartalmaz a számítási módokra, bírságkiszabás folyamatára vonatkozóan, ezért vált szükségessé egy új rendelet megalkotása. 134 Az új törvény részletesebb rendelkezéseket tartalmaz a hulladékgazdálkodási szabályok megsértésének a jogkövetkezményeire vonatkozóan. Külön fejezet alatt kerültek szabályozásra a hulladék jogellenes elhelyezésével, elhagyásával kapcsolatos szabályok. Hulladéktól csak az arra kijelölt helyen, a környezet veszélyeztetését kizáró módón lehet megválni. Az ingatlanon elhelyezett vagy elhagyott hulladék elszállításának és kezelésének a költsége a hulladék tulajdonosát vagy korábbi birtokosát terheli. Abban az esetben ezt a kötelezettségét önként nem teljesíti, vagy a hulladék tulajdonosának, birtokosának a személye nem állapítható meg, ezen kötelezettség azt az ingatlanhasználót fogja terhelni, akinek az ingatlanán a hulladékot elhelyezték. A közterületen elhagyott, elhelyezett hulladék elszállításáról és kezeléséről a hulladék korábbi birtokosának vagy tulajdonosának kell gondoskodnia. Azonban, ha e kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a települési önkormányzatnak kell erről gondoskodnia. Az ingatlanhasználó, illetve a települési önkormányzat vagy a közszolgáltató mentesül e kötelezettség alól, ha beazonosítható

132

Előadáson elhangzott: Dr. Szilágyi János Ede. Miskolci Egyetem. 2013. 11. 18.

133

v.ö. 271/2001. (XII.21.) Kormányrendelet a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről és kiszabásáról

134

Szögyényi: Új utakon a hulladékgazdálkodás-szakmai konferencia 183.o.

62

módon megnevezi, és bizonyítja a jogellenesség tényét azzal szemben, aki a hulladékot jogellenesen elhelyezte vagy elhagyta. /Ht. 61. § (1)-(7)/ 135 A Ht. bővíti a hatósági jogköröket azért, hogy a jogsértéseket határozottabban tudják orvosolni. A Ht. három fajtáját különbözeti meg a bírságnak. Egyrészt beszélhetünk egyszerű hulladékgazdálkodási

bírságról,

amelyhez

nem

szükséges

külön

mérlegelés,

kötelezettségként kerül megállapításra. Másrészt ún. mérlegelési szempontok alapján megállapított bírság. Itt a bírságtényállásokhoz minimum és maximum összegek kerülnek megállapításra, és a hatóság mérlegelheti a jogsértés körülményeit, amely alapján el tudja dönteni a bírság mértékét. A harmadik csoportba pedig a módosító tényezőkkel számított hulladékgazdálkodási bírság tartozik. Ennek a lényege, hogy alapbírságot kell alkalmazni, és ezt a rendelet mellékletében meghatározott módosító tényezőkhöz

rendelt

szorzószámok

szorzataként,

kötelezettségszegésként

kell

megállapítani és kiszabni. Előre láthatólag a legsúlyosabb tényállások tartoznak ebbe a csoportba.136 A bírságot továbbra is a környezetvédelmi felügyelőség szabja ki. A hatóság egyrészt kötelezheti a hulladékbirtokost, a hulladék tulajdonosát, továbbá a környezethasználót a jogsértő állapot megszüntetésére, eredeti állapot helyreállítására, továbbá olyan intézkedés megtételére, amely a környezetszennyezést csökkenti, megszünteti, továbbá a környezetkárosodást kizárja. Továbbá azt a gazdálkodó szervezetet, amely hulladékot termékként vagy melléktermékként használ, forgalmaz, tárol, kötelezheti ezen tevékenységek megszüntetésére, valamint a hulladék hulladékjegyzék szerinti besorolására. /Ht. 84.§ (1)-(3)/ A hulladékgazdálkodási bírság kiszabásának a mellőzésére is lehetőséget ad a törvény abban az esetben, ha a jogsértés olyan csekély, hogy a bírság alkalmazása szükségtelen.

135

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012.évi C. törvény 248.§-a tartalmazza a hulladékgazdálkodás

rendjének a megsértésére vonatkozó tényállást, miszerint az, aki a hatóság által nem engedélyezett helyen hulladékot helyez el, vagy engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve hulladékgazdálkodási tevékenységet vagy más jogellenes tevékenységet folytat bűntettet követ el, és szabadságvesztéssel is büntetendő. Súlyosabb esete, ha valaki e tevékenységeket veszélyes hulladékra követi el, továbbá a bűncselekmény gondatlan alakzata is büntetendő. 136

Szögyényi- Kovács: i. m. 183-184.o.

63

/Ht. 86.§ (3)/ A bírság mértékének a csökkentésére is lehetőség van, ha a jogsértő az eredeti állapotot helyreállítja, továbbá a jogellenes állapotot megszünteti./ Ht. 86.§ (4)/ A Ht. meghatározza azokat az eseteket, amikor nincsen lehetőség a bírság mértékének a csökkentésére. Egyrészt, ha a jogsértéssel visszafordíthatatlan környezetkárosítást okoztak, továbbá ismételt elkövetés esetén vagy egyéb súlyosító körülmény merült fel, illetve, ha a környezetvédelmi hatóságot szándékosan félrevezették, vagy ha az ellenőrzését akadályozták./ Ht. 86.§ (5)/ A Hgt. és a Ht. szabályai azonos rendelkezéseket tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a hulladékgazdálkodási bírság megfizetése esetén sem mentesül az adott személy a büntetőjogi, szabálysértési, kártérítési felelősség alól, továbbá a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, valamint az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség alól. A jogerősen kiszabott bírság adók módjára behajtandó köztartozás. /Hgt. 49.§ (5)-(6); Ht. 86.§ (6)-(7)/ A Ht. bevezette a lefoglalás és az elkobzás intézményét. Ha valaki engedély nélkül vagy a törvény rendelkezéseitől eltérően hulladékot szállít, más ingatlanán elhelyez, illetve közterületen jogellenesen elhelyez vagy elhagy, továbbá a hulladék szállítására használt járművet, illetve bármilyen olyan dolgot, amely a hatóság eljárásában tárgyi bizonyítási eszközként szolgál, a helyszínen lefoglalhatja, továbbá ezen eszközöket elszállíthatja. Ha azonban az elszállításra nincs mód, vagy aránytalanul nagy költséggel járna, akkor a jogsértő őrizetében hagyhatja az előbb említett eszközöket, járművet, viszont a használat jogának, illetve az elidegenítési és terhelési tilalom megállapításával. /Ht. 85.§/ Elkobzásra a következő esetekben kerülhet sor: -

az ügyben jogerősen hulladékgazdálkodási bírságot szabtak ki, és ezt, továbbá az egyéb költségeket a jogsértő nem fizette meg, és részletfizetést vagy fizetési halasztást a hatóság nem engedélyezett

-

a hulladék, illetve a hulladék szállítására használt jármű tulajdonosa nem nyilatkozik arról, hogy a jogsértés időpontjában nem volt tudomása arról, hogy a dolgot, eszközt, illetve járművet jogsértésre használták fel. A nyilatkozat megtételére a lefoglalást elrendelő végzés kiadását követő 60 napon belül van lehetőség. 64

-

ha az ügy összes körülményeire figyelemmel megállapítható, hogy a hulladék tulajdonosa tudott arról, hogy a lefoglalt eszközt, dolgot, járművet jogsértésre használják, de erről a hatóságot nem értesítette / Ht. 85.§ (8) a) b)/

Az új rendelkezések között bevezetésre került a „lomizás” tiltása. A tilalommal egy régóta fennálló problémát kívántak orvosolni. A törvény 43.§ (2) bekezdésének az értelmében „a lomtalanítás során a közterületre helyezett hulladék a közszolgáltató tulajdonát képezi.” Tehát, ha valaki a közterületre kihelyezett hulladékot jogtalanul eltulajdonítja, vagyon elleni bűncselekményt követ el. Korábban az utcára kihelyezett lomok tulajdoni viszonya nem megfelelően volt rendezve, ezáltal nem lehetett megfelelően fellépni a guberálókkal szemben. A szabálysértésekről szóló 2012.évi II. törvény alapján a tulajdon ellen elkövetett szabálysértés esetén elzárással, illetve pénzbírsággal is büntethető az elkövető. Tettenérés esetén a közterület- felügyelők a jogsértőt feltartóztathatják, szükség esetén pedig előállíthatják. A hatóság kisebb értékre elkövetett lopás esetén helyszíni bírságot szabhat ki, nagyobb értékre elkövetett esetén pedig büntetőeljárást is indíthat.137

137

http://www.hirado.hu/Hirek/2013/09/25/15/Lopasnak_szamit_a_lomizas.aspx (2013.11.01.)

65

Összegzés A kutatásom céljaként a hazai hulladékgazdálkodási szabályozás változásainak a bemutatását jelöltem meg. Ennek során röviden felvázoltam azt a folyamatot, ami elvezetett az új hulladék kerettörvény megalkotásához. Általános áttekintést adtam a hulladékgazdálkodás jogi szabályozásról, illetve annak változásáról, amelynek során elsősorban a régi hulladékgazdálkodási törvény rendelkezéseit alapul véve vizsgáltam, hogy milyen módosításokra került sor. A vizsgálatom során láthattuk, hogy a hulladék-irányelvben foglalt rendelkezéseket a magyar jogalkotó miként ültette be a hazai jogrendbe, továbbá hogyan próbál eleget tenni az irányelvben meghatározott kötelezettségeknek, illetve céloknak (minél kevesebb keletkező hulladék, minél nagyobb arányú hasznosítása). Tekintettel arra, hogy a dolgozatom célja a régi és az új hulladék törvény közötti változások bemutatása , a vizsgálódás nem terjedt ki a nemzetközi szabályok, uniós joganyag, illetve a végrehajtási rendeletek részletes bemutatására. Azonban a könnyebb megértés érdekében néhol elengedhetetlen volt hivatkozni az uniós joganyagra, illetve az egyes szabályozáshoz kapcsolódó Kormányrendeletekre. A kutatásom során a következő megállapításokra jutottam:

Megítélésem szerint nélkülözhetetlen volt az alapfogalmak köreinek a bővítése, a hulladékgazdálkodási tevékenységekre, továbbá a szelektív hulladékgyűjtésre, illetve a hulladékgazdálkodási szabályok megsértésére vonatkozó rendelkezések tartalmának a kiszélesítése, a hatóságok jogosítványainak a bővítése, mivel a Hgt. szabályozása nem tudta érvényre juttatni a preambulumban foglalt célokat, rendelkezéseket. A két törvény vizsgálatának a végén arra a megállapításra jutottam, hogy a Hgt. igen hiányosan szabályozta a környezetjog hulladékgazdálkodásra vonatkozó területét. Nem meglepő, hogy a Kormány nem a meglévő jogszabályba helyezte át az irányelvben meghatározott kötelezettségeket, hanem inkább egy teljesen új törvény megalkotása mellett döntött. Az újonnan bevezetett fogalmak és rendelkezések – például a kiterjesztett gyártói felelősség elve, a melléktermék fogálmának a megjelenése, a hulladékhierarchia

66

bevezetése, a hulladék státusz megszűnése – mind-mind arra szolgáltak, hogy a törvény céljai megfelelően érvényesülni tudjanak. A változások tanulmányozása során érzékelhető volt, hogy az új rendelkezések mennyire kívánják az embert arra sarkallni, hogy környezettudatosabban cselekedjen. Véleményem szerint még nem zajlott le teljesen a hulladékjog reformja. Folyamatosan születnek az új törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek, folyamatos módosítások elé nézünk a törvénnyel kapcsolatosan. Az új törvény megalkotásával egy korszak lezárására került sor, és megkezdődött egy új szakasznak a kiépítése, amelyben mindenekelőtt a környezet védelmét tartják szem előtt. Így a hipotézisben megfogalmazottakat igazoltnak látom, az új törvény által egy jobb helyzet megteremtésére nyílt lehetőség, amelynek az eredményessége már csak azon múlik, hogy milyen módon sikerül a kivitelezés. Kutatásom számos továbbfejlesztési lehetőséggel rendelkezik. Érdekes kutatási téma az EU joganyagának a részletes vizsgálata, valamint az ehhez kapcsolódó ügyek feldolgozása. Továbbá a német, osztrák, svájci joganyag összehasonlítása a releváns problémakörök vonatkozásában. A kutatás további vizsgálata kiterjedhet az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség, Nemzeti Környezetügyi Intézet, környezetvédelmi felügyelőségek, valamint a bíróságok joggyakorlatának tanulmányozására is.

Dolgozatomat egy idézettel zárom: „A múltat a múzeumok őrzik meg, a hulladék feldolgozók a jövőt.” / T. Ansons/

67

Irodalomjegyzék 1. Bándi Gyula: Hulladékgazdálkodási Kézikönyv I. KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2002. 11-12.o. 2. Bándi Gyula: A hulladék fogalma egy aktuális jogesetben. Európai Jog, 2002. (2. évf.) 3. sz. 36-40.o. 3. Bándi Gyula: A hulladékgazdálkodás jogi szabályozásáról. Magyar Közigazgatás, 1995. (45.évf.) 5. sz. 301-308.o. 4. Bánhidy János: Gondolatok az energetikai hasznosításról. Zöld Ipar Magazin. 2011. (1. évf.) 3. sz. 3. o. 5. Bese Erzsébet (szerk.): Kézikönyv a veszélyes hulladékokról. KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. Budapest, 2001 6. Bubonyi Mária: Hulladékgazdálkodás. Környezetgazdálkodási Intézet,2002 7. Csák Csilla: Környezetjog I. kötet Előadásvázlatok az általános és különös részi környezetjogi gondolkodás köréből. Novotni Kiadó. Miskolc, 2008 8. Csák Csilla: A környezetjogi felelősség magánjogi dogmatikája. Miskolci Egyetem. Miskolc, 2012. 9. Csák Csilla: A hulladék fogalmának az értelmezése az uniós gyakorlat alapján. Publicationes Universitates Miskolcinensis. Sectio Juridica et Politica. Miskolc. Tomus 29/2. (2011). 423–434 10. Csák Csilla: Gondolatok a „szennyező fizet” elvének alkalmazási problémáiról. Miskolci jogi szemle. 2011. (6. évf.) Klnsz. 31-45.o. 11. Czékmann Zsolt- Kalas Tibor- Torma András- Turkovics István: Európai közigazgatás. Miskolci Egyetemi Kiadó. 2012 12. Fodor László: Környezetjog. Bíbor Kiadó. Miskolc, 2003 13. Fodor László: Környezetjog. Lícium Art Könyvkiadó- és Kereskedelmi Kft. Debrecen,2006

68

14. Fodor László: Környezetvédelmi jog és igazgatás. Debreceni Egyetemi Kiadó. Debrecen, 2012 15. Fodor László: Az Alaptörvény esete a szennyező hulladékokkal és az európai jog. In: Magyar Jog. 2012. 11. sz. 641-652.o. 16. Faggyas Szabolcs: A regionális hulladékgazdálkodási rendszerek természetvédelmi vonatkozása a Duna-Tisza közén. V. Magyar Tájökológiai Konferencia. Sopron, 2012. augusztus 30 – szeptember 1. 1-24.o. 17. Kalocsai Zoltán: Olajozott probléma. Zöld Ipar Magazin. 2012. (2. évf.) 5. sz. 2021-o. 18. László Tibor Zoltán: A hulladéktörvény technikai, stratégiai, technológiai vonzata. Új utakon a hulladékgazdálkodás-szakmai konferencia. Gödöllő, 2013. május 8-9. 3945.o. 19. Ludwig Krämer: Az Európai Unió környezeti joga. Dialóg Campus Kiadó. 2012 330-353.o. 20. Marta Jofra Sora: Hulladékégetői túlkapacitás és hulladékszállítás Európában: vége a közelség elvének? Globális Szövetség a Hulladékégetés Alternatíváiért. 2013. január 7. 1-26.o. 21. Mélypataki Gábor: A hulladék, mint tulajdon, az új hulladéktörvényben. Agrár-és Környezetjog, 2012. 13. sz. 51-58.o. 22. Szabó Marcell: Az áruk szabad áramlására vonatkozó rendelkezések hatálya. In: Osztovics András (szerk.): Az Európai Unió joga. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2012. 380-382.o. 23. Rácz András: A hulladékról szóló törvény. Új utakon a hazai hulladékgazdálkodásszakmai konferencia 2013 1-218.o. 24. Szilágyi Szilvia: Az integráció elvének érvényesítése a hulladékgazdálkodás jogi szabályozásában. EMLA Egyesület Budapest, 2013. Február. 1-16.o.

69

25. Szőgyényi- Kovács Szabolcs: A törvényalkotás jogi, környezetvédelmi elemei, dilemmái, várható végrehajtási utasítások. Új utakon a hulladékgazdálkodás-szakmai konferencia Gödöllő2012. május 7-8. 175-189.o. 26. Szűcs László: Szelektív gyűjtés az autópályáknál. Hulladéksors. 2007. (8. évf.) 1. sz. 18. o 27. Takáts Attila: Hulladékgazdálkodás és környéke. Műszaki Kiadó. Budapest, 2010 28. Viszkei György: Kiterjesztett gyártói felelősség Európában és Magyarországon. Zöld Ipar Magazin. 2011. (1. évf.) 4. sz. 3. o.

70

Szerzői megjelölés nélkül hivatkozott folyóiratcikkek 1.

Hulladékból

másodnyersanyag-

hulladékstátusz

megszűnése:

fórum

a

hulladékkezelők felkészítésére. Zöld Ipar Magazin. 2011. (1. évf.) 35. o. 2. Hulladékok országhatárokon át történő szállítása. Hulladéksors. 2006. (7. évf.) 1. sz. 6-9.o. 3. Jön az új Hgt. Hulladéksors. 2010. (11. évf.) 12-13.o. 4. Nyakunkon a hulladékos korszakváltás. Zöld Ipar Magazin. 2012. (2. évf.) 8-10.o 5. Szelektív hulladékgyűjtés: mégsem egyszerű? Hulladéksors.2010. (11. évf.) 10-11.o. 6. Terjedőben a fordított áfa fizetés. Hulladéksors. 2010. (11. évf.) 6. sz. 26-27.o. 7. Új törvény új évre? Zöld Ipar Magazin. 2011. (1. évf.) 27. o.

71

Jogszabályjegyzék 1995. évi LIII. törvény a környezet általános védelméről 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról 2011. évi LXXXV. törvény a környezetvédelmi termékdíjról 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről Magyarország Alaptörvénye (2012. április 25.) 2013. évi CXXV. törvény a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről 2013. évi LIV. törvény a rezsidíj csökkentéséről A Tanács 75/442/ EGK irányelve a hulladékokról Az Európai Parlament és a Tanács irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (2008/98/EK) Az Európai Parlament és a Tanács (2006. június 4.) rendelete a hulladékszállításról (1013/2006/EK) 102/1996.(VII.12.) Kormányrendelet a Bázeli Egyezmény kihirdetéséről 241/2001.(XII.10.)

Kormányrendelet

a

jegyző

hulladékgazdálkodási

feladat-és

hatásköréről 16/2001.(VII.18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről 213/2001.(XI.14.)

Kormányrendelet

a

települési

hulladékokkal

kapcsolatos

a

veszélyes

hulladékokkal

kapcsolatos

tevékenységek végzésének a feltételeiről 98/2001.(VI.15.)

Kormányrendelet

tevékenységek végzéséről 110/2002.(XII.12.) Kormányrendelet a hulladékgazdálkodási tervekről

72

126/2003.(X.8.) Kormányrendelet a hulladékgazdálkodási tervekről 164/2003.(X.18.)

Kormányrendelet

a

nyilvántartási

és

adatszolgáltatási

kötelezettségekre vonatkozó rendelkezések 220/2004.(VII.21.) a felszíni vizek minőségi védelmének szabályairól 209/2005.(X.5.) Kormányrendelet a betétdíj alkalmazásának a szabályairól 20/2006.(IV.5.) KvVM rendelet a hulladéklerakásról, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és tevékenységekről 180/2007. (VII.3.) Kormányrendelet az országhatárokat átlépő hulladékszállításról 441/2012.(XII.29.) Kormányrendelet a hulladékról szóló törvénnyel összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról 145/2012.(XII.27.) VM rendelet a hulladékolajjal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek szabályairól 440/2012.(XII.29.)

Kormányrendelet

a

nyilvántartási

és

adatszolgáltatási

hulladékgazdálkodási

tevékenységekkel

kötelezettségekre vonatkozó szabályokról 439/2012.(XII.29.)

Kormányrendelet

a

kapcsolatos engedélyek kiadásával és a nyilvántartásba vétel szabályaival kapcsolatos rendelet 310/2013.(VIII.16.) Kormányrendelet a hulladékgazdálkodási tervekre és megelőzési programokra vonatkozó részletes szabályokról 72/2013.(VIII.27.) VM rendelet a hulladékok jegyzékéről 318/2013.(VIII.28.) a hulladéklerakási járulék megfizetéséről és felhasználásának céljairól 322/2014. (XII.13.) Kormányrendelet az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság megszüntetéséről és állami feladatellátásának központi költségvetési szerv által történő átvételéről

73

Szerzői megjelölés nélküli internetes hivatkozások Lopásnak

számít

a

lomizás:

http://www.hirado.hu/Hirek/2013/09/25/15/Lopasnak_szamit_a_lomizas.aspx (2013.11.01.) Tájékoztató a felügyeleti díjról: http://www.orszagoszoldhatosag.gov.hu/felugyeletidij.php (2013.11.02.) Az új hulladékgazdálkodási törvény: http://okotitan.hu/index.php/uj-hulladekgazdalkodasi-toerveny.html (2013.09.28.) Országos Hulladékgazdálkodási Terv: http://www2.u-szeged.hu/biztonsag/htm/hgt/OHT_II%202010_febr.pdf (2013.11.02.) Öt éve takarítják az illegálisan behozott német szemetet: http://www.mr1-kossuth.hu/hirek/itthon/ot-eve-takaritjak-az-illegalisan-behozottnemetorszagi-szemetet.html (2013.11.01.) http://www.szelektiv.hu/kategoria.27.hulladekolaj (2013.10.03.) Közszolgáltatói minősítés- szakmai konferencia, hiteles forrásból: http://www.szelektivinfo.hu/minosites/konferencia/osszefoglalo (2013.11.01.) Országszerte szelektív gyűjtésre ösztönöz az új hulladéktörvény: http://www.szelektivinfo.hu/sajtoszoba/122-orszagszerte-szelektiv-gyujtesre-osztonozaz-uj-hulladektorveny(2013.11.01.) Hulladéklerakási járulék: http://www.orszagoszoldhatosag.gov.hu/lerakas.php (2013.10.19.) Jogesetgyűjtemény a hulladékról szóló 75/442/ EGK irányelvvel kapcsolatban az Európai Bíróság joggyakorlatából: http://beszamolo2010.jno.hu/cd/fuggelekek/3_rendezvenyek_eloadasok/20100909/hulla dek_jogesetgyujtemeny.pdf (2013.11.01.)

74

A hulladékgazdálkodásról: http://www.szennyviztudas.bme.hu/files/2000i_43%20t%C3%B6rv%20hullad%C3%A 9kgazd%C3%A1lkod%C3%A1sr%C3%B3l.pdf (2013.11.05.) Pénzbírsággal sújtaná Magyarországot a Bizottság: http://www.bruxinfo.hu/cikk/20120426-penzbirsaggal-sujtana-magyarorszagot-abizottsag.html (2013. 11. 21.) Célkeresztben

a

hulladék

közszolgáltató

magáncégek:

http://figyelo.hu/cikk_print.php?cid=375788_celkeresztben_a_hulladek_kozszolgaltato _magancegek 2013. 11.15.) Hulladékokkal

kapcsolatos

irányelv:

http://europa.eu/legislation_summaries/environment/waste_management/ev0010_hu.ht m (2015. 02. 05.) Módosult

a hulladéktörvény:

http://www.greenfo.hu/hirek/2014/11/10/modosult-a-

hulladektorveny (2015. 02. 05.) Hulladékos

zűravar:

http://www.greenfo.hu/hirek/2014/10/31/hulladekos-zurzavar-

ujfajta-afa-jon (2015. 02. 05.) Szervezeti átalakulás: http://www.szelektivinfo.hu/ (2015. 02. 06.) A

hulladékról

szóló

törvény

és

a

http://hunder.hu/rendezvenyek/407 (2015. 02. 06.) Mi az OKIR ?: http://okir.kvvm.hu/hu/ (2015. 02. 09.)

75

kapcsolódó

jogszabályok: