2012. június – 35. szám
Birizló-Szabó Irén
A pedagógusnapon megjelenő új újságunknak ezt a pozitív címet gondoltam adni. Az erősségközpontú pedagógia „mozgalmat” éppen két éve indítottam útjára. A kollégáimmal sokat foglalkoztunk ezen elméleti fogalom gyakorlati értelmezésével. Az előző tanévekben minden héten a teameken szóba került hogyan lehet ezt a szemléletet átültetni a hétköznapokra. Először sokaknak úgy tűnt, hogy ez az új megközelítés, nem is új. Hiszen minden szakember figyel a gyermekek, pedagógusok, szülők erősségeire. Majd ahogyan egyre közelebb engedtük magunkhoz ezt a fogalmat, akkor derült ki látványosan, hogy a pedagógia inkább elsőre a gyermekek hibáit, gyengeségeit érzékeli. Mi is a szakvéleményekben a gyermekek hiányosságait, lemaradásait detektáltuk elsősorban. Ebből az állapotból magyarázva fejlesztési lépéseket , lehetőségeket. A hiányosságok, a negatív eltérések figyelése, folyamatos érzékelése az embert beszűkíti, az érzéseit letompítja, fokozott, túlzott „komolyságot”, görcsös, megfeszített, kontrollált diszharmónia keresést, állandó frusztrált állapotot tart fent. Ez aztán stressz a javából! Stresszel a szakember, stresszel a pedagógus, stresszel a szülő, stresszel a gyerek. A pozitív pszichológia, aminek a legnevesebb képviselője Csíkszentmihályi Mihály a legutóbb megjelent cikkében a következőket írja: Négy dologra van szüksége az embernek az életében, ezeket meg kell valósítania, hogy boldog legyen az élete. 1. Az önfeltárás képességét ki kell bontakoztatnia. 2. Nagylelkűvé kell váljon. 3. Az örömöt meg kell találja a dolgokban, hogy átélhesse. 4. Méltó dolgokkal kell foglalkoznia.
Ki lehet tanító? Aki mindezekre képes! Ezek a gondolatok méltán erősítik fel erősségközpontú pedagógus szükségességét.
az
- Aki fel akarja fedezni a gyermeket, nem vizsgáztatni, feleltetni csupán. - Elsősorban a gyerekek erősségeire érzékeny, ezeket használja ki a tanítási folyamatban. - A gyerekek erősségei támogatása folytán nem lesz szükség a frusztrált, büntető attitűdre, a dicséret, az elismerés örömöt vált ki megsokszorozva a teljesítmény igényét. - Az erősség központú pedagógus szeret iskolába járni, mint a gyerekek. - Örül annak, hogy egy olyan pályát választott, amihez méltónak érzi magát így inspirálva a gyerekeket a saját érzékelt, átélhető tehetségük kibontakoztatását. Talán elég ennyi ismérv, hogy mindenki magára ismerhessen! Ezért gondoltam, hogy első körben a kollégáimat inspirálom erre a címre, az erősségközpontú pedagógus címre, mert a mi intézményünk támogatja a legnagyobb mértében a város és a kistérség pedagógusait. Úgy látom, most már biztosan látom, hogy mindnyájan értik, hogy: az erősségközpontúság csak azután adható át ha mi magunk is azok vagyunk. Gyakorolva az önfeltárást nagylelkűen, örömmel gyakorolva a szakmánkat, emberhez, pedagógushoz méltón. Erre van a legnagyobb szükség mindig.
Munkánk során egyre többször találkozunk olyan esettel, amikor a szülő tanulási zavar/nehézség gyanújával kéri a segítségünket. A vizsgálat során gyakran fény derül arra, hogy a gyermek nem képes önállóan tanulni. Sok esetben, még 7. 8. osztályban is arról számol be a szülő, hogy együtt tanulnak a gyermekkel. Tapasztalataink szerint a tanulóink szórt képet mutatnak a tanuláshoz való viszonyuk, a kudarctűrő képességük, a tanulási motivációjuk alapján. A hagyományos tanulási módszerek nem segítik őket a hatékony ismeretszerzésben, ezért hirdettük meg a tanulás módszertan csoportot. 2011. 10. 12-től 10 alkalomra szerződve „kísérleti” jelleggel a Kodály Zoltán Ének–zenei Általános Iskola és Tallinn Alapfokú Művészetoktatási Intézmény keretein belül indítottunk tanulás módszertani csoportot. Ez a csoport önkéntes jelentkezés alapján szerveződött 7.-es diákok körében, és hospitálási lehetőséget biztosított a pedagógusoknak is. 2011. december 6-án tanulás módszertani csoportot indítottunk a Nevelési Tanácsadóban is. A csoport hetedik osztályos tanulókból állt. A foglalkozásokat 10 alkalomra terveztük. A 11. alkalmat a szülőknek azzal a céllal javasoltuk, hogy megbeszéljük a tapasztalatainkat, illetve, hogy bemutassuk számukra a gondolattérkép és a memóriafogas technikáját, hogy otthon segíteni tudják gyermeküket. A programtól azt vártuk, hogy a tanulási módszerek megismerése, a saját tanulási stílus megszerzése, az iskolai sikerélmények és a tanulói motiváltság kulcsa lesz. Egyik foglalkozás keretében a tanulókkal kitöltettük a tanulási stílus kérdőívet. A tanuló egyéni tanulási stílusának beazonosítását követően a diákokkal ismertettük az eredményt, valamint javaslatot tettünk a hatékony tanulás tárgyi feltételeinek biztosítását illetően is. A figyelem vizsgálatára a d2 tesztet használtuk. A teszt a figyelem és koncentrációképesség mélységére, terjedelmére, a feladatvégzés pontosságára és gyorsaságára, a tévesztések gyakoriságára, a hibaszázalék megállapítására, a szellemi terhelhetőség meghatározására alkalmas, illetve tájékoztatást ad a fáradékonyságról és a monotónia tűrésről. A gyerekeknek tanácsokat adtunk az otthoni tanulással kapcsolatban a figyelem teszt eredményeinek függvényében. A tanulókkal elkészítettük az Érdeklődés térképüket is, mely alapján megállapíthatóak az erős területek, és a gyenge oldalak
is azonosíthatóak. A kapott eredmények a fejlesztési irányok meghatározásában használhatóak fel. A tanuláshoz sokféle képesség szükséges. Ezek közül igen fontos a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás. A foglalkozásokon ezeknek a képességeknek a fejlesztésére fektettünk nagy hangsúlyt. A tanulóknak megtanítottuk a memóriafogas technikáját, valamint a gondolattérkép készítését is. A memóriafogas az emlékezést megkönnyítő eljárás. A tanulási technika hatékony működésének hátterében az áll, hogy képzeletünk kapcsolatot alakít ki az egyes információk között az emlékezetünkben, és ez a kapcsolat az, amely megkönnyíti az információk felidézését. A megjegyzendő dolgokat egy jól ismert sorra (fogasra) akasztjuk fel. Minden gyereket megkértünk, hogy rajzolja meg a saját memóriafogasát. Alkossa meg azokat a képeket – számokat, amelyeket a technika alkalmazásakor használni fog. Konkrét példákon keresztül lehetett a diákokkal megbeszélni az írásbeli, és a szóbeli feleletek során, hogyan lehet felhasználni a memóriafogast. A csoport tagjainak megtanítottuk a gondolattérkép készítésének technikáját. Sokkal hatékonyabban tudunk tanulni, ha egyben látjuk a legfontosabb információkat, összefüggéseket. Összegzésképpen megkértük a gyerekeket mondják el, melyik az a módszer, a tanultak közül, amit már otthon a tanulás során kipróbáltak. Reméljük, hogy a gyerekek beépítik a mindennapi tanulás során a tanult ismereteket, és ez a jegyeikben is meg fog jelenni. Az utolsó alkalomra a szülőket hívtuk meg egy beszélgetésre, a tapasztalatok összegzésére. Ezen a foglalkozáson megjelent szülők is kipróbálhatták a memóriafogast, annak érdekében, hogy a gyerekeiknek segíteni tudjanak. Megmutattuk, és elemeztük közösen a gyerekek által készített gondolattérképeket. Megbeszéltük a felmerülő problémákat, választ adtunk a felmerült kérdésekre. A saját élmény segítette a szülőket a gyermekek szempontjából, nézőpontjából szemlélni a tanulás folyamatát. A tanulók önmagukról, olyan tulajdonságaikról, képességeikről szereztek tudomást, amelyekről előtte nem tudtak. Önismeretük jelentős mértékben fejlődött. Öröm volt megtapasztalni, hogyan változtak hétről – hétre. Kreatívabbak, nyitottabbak lettek. A saját memóriafogas megrajzolásakor nagyfokú kreativitásról, és rajztehetségről tettek tanúbizonyságot. A közös jó élmények ösztönöznek bennünket arra, ha lehetőség adódik a következő tanévben is meghirdetjük a tanulás módszertani csoportot. Csoportvezetők: Tóthné Kocsis Edit és Nádudvariné Papp Irén
Logopédusként azt tapasztaltam, megoldásában. Kiemelkedően hogy az egyik leggyakoribb gond az fontosnak tartom munkavégzésem óvodás gyerekeknél a pöszeség során a szoros együttműködést a mellett a beszédészlelés és szülőkkel és az óvodában A MARTFŰI ÓVODÁSOK SIKERES ISKOLAKEZDÉSÉÉRT beszédértés nehézsége. Kistérségi dolgozókkal. Beszélgetéseink feladatellátás keretében végzem ötödik éve a martfűi tapasztalatai alapján az óvodavezetés támogató gyerekek logopédiai szűrését, vizsgálatát, terápiáját. közreműködésével tettünk kísérletet a beszédészlelés és Tanácsadás keretében a szülőknek igyekszem segítséget beszédmegértés nehézségeinek leküzdésére. 2011 nyújtani gyermekük beszéddel kapcsolatos problémáinak szeptemberétől minden hónap utolsó szerdáján szülőklub
keretén belül találkoztam az érintett szülőkkel, nagyszülőkkel és az érdeklődő óvónőkkel. Dr. Gósy Mária nyelvészprofesszor ismerte fel és dolgozta ki a beszédészlelés és beszédmegértés vizsgálatát és terápiáját. Az ő módszere alapján állítottam össze a játékos fejlesztés lépéseit hónapról hónapra. A Beszédbarlang -ahogyan magunk között neveztük a találkozókat- foglalkozásai 2012. április 18án zárultak egy nagy közös játékkal, melynek során a tanult feladatokból, játékokból válogattam remélhetőleg minden kicsi és nagy résztvevő örömére. Alátámasztja a téma fontosságát, hogy a tanulás feltétele a megfelelő olvasásszint és a jó íráskészség, ennek alapja pedig az életkornak megfelelő anyanyelvi teljesítmény: a megfelelően működő beszédészlelési és beszédmegértési, valamint az ezekhez kapcsolódó egyéb folyamatok. Ha itt zavarok vagy elmaradások vannak, azokat iskolakezdésig kell életkori szintre fejleszteni a későbbi, következményes problémák, az iskolai kudarcok elkerülése érdekében. Az anyanyelv bármely területének fejlesztése legnagyobb sikerrel és a leggyorsabban óvodáskorban végezhető. A beszédészlelés és a beszédmegértés fejlesztése pedig a családi életben, a család mindennapjaiban működik a legnagyobb és legjobb hatásfokkal. Elsősorban az édesanya, az édesapa, illetőleg a nagyszülők, rokon felnőttek, a nagyobb testvérek azok, akik a legtöbbet tehetik a kisgyermek fejlesztése érdekében. Dr. Gósy Mária fejlesztő programja kifejezetten a szülői segítségadásra épít. Használatához csak időre, türelemre és a gyermek szeretetére van szükség, és némi tudatosságra, hogy könnyen működtethető legyen a mindennapokban. Így válik a program játékos otthoni használata céltudatos, komoly fejlesztőmunkává, a szülő pedig szakértő anyanyelvfejlesztőjévé saját gyermekének. Természetesen bizonytalanság vagy nagyobb probléma esetén a gyermeket azonnal szakemberhez kell vinni, és a megfelelő orvosi, szakorvosi, pedagógiai, gyógypedagógiai ellátásáról kell gondoskodni! A logopédiai vizsgálatot és terápiát nem helyettesítik az otthon végzett feladatok, ezért javaslom, mielőtt bárki a program alkalmazásához kezd, konzultáljon szakemberrel! A beszédfeldolgozás során a kimondott szavakban a hangok különböző frekvenciájúak és egymást szorosan követve hangzanak el, nem önmagukban, ahogyan azonosítani kell őket, ezért a legegyszerűbb szónak a megértése is egy bonyolult, összetett folyamat. Első lépésként fel kell ismernünk, hogy beszédhangokkal van dolgunk és nem más a környezetünkben előforduló akusztikai ingerrel (pl. telefoncsörgéssel vagy egy kutya ugatásával). Következő lépésként fel kell ismernünk az elhangzott beszédhangot, hogy az s az nem sz (pl. gondoljunk csak a sár szóra), az a nem á (pl. gondoljunk csak a kar szóra). Közben persze meg kell jegyeznünk az elhangzás sorrendjét is, és ennek megfelelően össze kell raknunk a hallott hangokat. Ha az agyunk végül összeállítja az elhangzott szót, akkor kikereshetjük az aktív vagy passzív szókészletünkből, és így tartalmat, értelmet nyerhet. Ezért a beszédtanulás folyamatában a szókészlet fejlődésének és vele szoros együttműködésben az anyanyelv elsajátításának elengedhetetlen feltétele a megfelelő beszédészlelés, majd annak következményeként a sikeres beszédmegértés. A beszédészlelés a beszédfeldolgozás folyamatának első nagy szakasza. Az a készség, amelyik lehetővé teszi a gyermek
számára, hogy beszédhangokat, beszédhangok kapcsolódásait, hosszabb hangsorokat felismerjen, és képes legyen az elhangzásnak megfelelő sorrendben megismételni. Ennek a készségnek az eredménye az, hogy a gyermek megtanulja anyanyelve szavainak hangzását, és egyre több új szó felismerésére lesz képes. A gyerekek felfedezik, hogy a szavak kisebb egységekből, hangokból állnak, és megtanulják azonosítani a különböző hangkapcsolatokat, hosszabb hangsorokat, akár jelentés nélkül is. Hatéves korra a gyermeknek észlelnie kell a hangok helyét a hangsorokban. Ha az észlelés nem pontos vagy nem kellő szintű, akkor az új hangsorok felismerése és felidézése károsodik. Ennek következtében a gyermek szókincse elmarad az elvárttól, ez pedig az egész beszédfeldolgozási folyamatot hátráltatja, a gyermek beszédmegértése bizonytalan lesz. Pontos beszédészlelés kell az új szavak megtanulásához is. Az életkornak megfelelő szintű beszédészlelés biztosítja a gyermek számára, hogy nehézség nélkül tanuljon meg olvasni, írni, majd idegen nyelv(ek)et elsajátítani. A beszédfeldolgozás folyamatának második nagy szakasza a beszédmegértés, mely még a beszédészlelésnél is bonyolultabb folyamat. Három szintből áll. Legelső szintje a szóértés, tehát a gyermek nemcsak megismételni képes a hallott szót, hanem tisztában van a jelentésével is. Azaz képes a szó azonosítására, felismerésére és jelentésének azonosítására. A második szint a mondatértés, melynek során a gyermek a hallott szavakat szószerkezetekké kapcsolja össze. Nehezebb a gyorsabban elhangzó mondatok megértése! A harmadik szint a szövegértés, ami már a logikai kapcsolatok, a részletek összefüggéseinek a megértését jelenti. Mivel a szöveg nemcsak egymás mellett álló mondatokat jelent, hanem önálló belső törvényszerűségek szerint szerveződik, ezért egyes mondatainak a megértése nem elegendő ahhoz, hogy a gyermek a szövegösszefüggést megértse. A gyermek beszédmegértése jó értelmi képességek és látszólag bő szókincs mellett is lehet zavart vagy elmaradott, nem az életkorának megfelelő. Ilyenkor a gyermek különféle stratégiákat használ, hogy megértse az elhangzó beszédet, sokszor „kitalálja” az elhangzottak jelentését. Ez azonban nem elégséges az iskolai feladatok teljesítéséhez, a különféle tantárgyak tanulásához. A beszédmegértés zavarainak megszüntetése nehezebb, mint a beszédészlelésé, a fejlődés nem olyan látványos, nem ugrásszerű, a jó irányú változások sok esetben nehezen észrevehetők. Nehezíti a fejlesztést, hogy a látszólagos ellenállást is le kell küzdenünk: ki kell alakítani a helyes stratégiát és működést, ugyanakkor a már kialakult gátlásokat is oldani kell, folyamatosan sikerélményhez kell juttatni a gyermeket egy ilyen kettős helyzetben. A beszédmegértés fejlesztése tehát kicsivel több időt igényel, de a használt program tudatosítja a szülőben a feladat fontosságát, másfelől segít a sikerélmény biztosításában is. Fontos tehát a tudatos, aktív szülői jelenlét a beszédfeldolgozás folyamatának kialakításában, hogy a gyermek a játékos beszélgetések következményeként kellő ismerettel, tudással rendelkezzen az anyanyelvről, mely iskolai teljesítményének, tanulmányi eredményeinek legoptimálisabb szintje elérésének elengedhetetlen feltétele. Így válhat számára a tanulás felfedezéssé, örömteli élmények átélésének lehetőségévé az iskolapadban töltött évek alatt. Bogdán Evelin logopédus
Tündérmesébe illő táj, évszázados titkokat rejtő vidék megejtett bennünket varázsával, illatával, ég felé nyúló, erdő borította bérceivel, hullámzó dombjaival. Az ezerarcú Kárpát-medence keleti peremének szépségei és ritkaságai örök titkokat rejtenek. A tanulmányút során lehetőségünk nyílt Erdély sok ezer gyöngyszeme közül néhány szépség felfedezésére. Első megállónk Királyhágón volt, Erdély kapujában együtt elképesztő ütemű változás ellenére Erdélyben még mindig üdvözöltük Erdélyt egy kis piros nedűvel és vannak apró falvacskák, ahol az ember úgy érzi, megállt az idő. tepertőspogácsával. Majd Bánffyhunyad következett. Ilyen Székelyderzs. Erdélyben a vallás az emberek többsége Kalotaszeg, mint Erdély második legjelentősebb magyarlakta számára része a hétköznapi életnek, a közösséghez tartozást vidéke, ahol a népművészet sajátos hagyományokkal és jelenti. Ennek ékes bizonyítéka az unitárius székelyderzsi stílussal bír. Bánffyhunyad Kalotaszeg egyetlen városa. erődtemplom, amely a védelmi célokon kívül a falakon belül a Központjában zömök fatornyú református templomával, falubelieknek raktározási helyként szolgál. Nagyon érdekes, a melynek belsejét 200 mennyezeti fakazetta és számos török időkből megmaradt szokás, hogy az erőd falai mögött kalotaszegi mintájú varrottas díszíti. minden helybéli családnak van egy hatalmas ládája, ezekben Bánffyhunyad sokkal szembetűnőbb látványosságai a hatalmas tárolták a gabonát, és az egyik bástyában pedig egy saját befejezetlen épületkomplexumok, melyek mellett nem lehet szöge, amelyre a szalonnát akasztják. Hetente csak egyszer szó nélkül elmenni. Ezeket a 3-4 emeletes cifra palotákat a lehet a szalonnából vinni (szerda reggel), aki többször szeretne helyi romák családi házaknak építik, giccses napfényben vinni azt megszólják, mert hát milyen háziasszony az aki nem csillogó-villogó bádogdíszítéses pagodatetővel. Amik már tudja kiszámítani, hogy mennyire van szüksége… A templom szinte olyan szépnek tűnnek, hogy az erre látogatóknak megtekintése után egy kis szalonna-uzsonnára invitáltak fényképezési témát és turisztikai látványosságot kínálnak. bennünket. Kolozsvár, a „kincses város” Erdély egyik legrégibb városa. E Csíksomlyón a Mária kegytemplomnál álltunk meg, mely város falain belül született Mátyás király Kolozsvár legrégibb Erdély egyik leghíresebb szentélye. A templom legnagyobb lakóházában. A város szimbóluma a főtéren álló Mátyás értéke a XVI. században, reneszánsz stílusban készült szoborcsoport Fadrusz János legjelentősebb alkotása, mely kegyszobor, a Napbaöltözött Asszony karján a kisded Jézussal, 1900-ban a Párizsi világkiállítás grand prix-jét nyerte el. A a lába alatt a holddal, fején tizenkét csillagból álló aranyozott szoborcsoport háta mögött megcsodáltuk Erdély második koronával. Napjainkban a Csíksomlyói Pünkösdi Búcsú egyre legnagyobb csúcsíves templomát, a Szent Mihály inkább az összmagyarság ünnepe vallási hovatartozás nélkül. A plébániatemplomot, homlokzatán a sárkányölő Szent Mihály két Somlyó nyergében Makovecz Imre által tervezett oltár található. Kisebb csapattal úgy döntöttünk, felkapaszkodunk a nyeregbe, hol másutt, a stációknál. „Elvették a hegyeimet? Hát utánuk megyek!” Végigjártuk a kálváriát, majd megpihentünk a Salvatore-kápolnánál, hallgattuk a csendet és magunkba szívtuk a hely energiáját. A Szent Anna-tóhoz nagyon kanyargós és gyötrelmes út vezetett, de kárpótolt bennünket a látvány. Erdély egyik legmagasztosabb, legelragadóbb tája. 946 méter magasban a tengerszint felett körös-körül bércek állnak, vad erdők árnyékában terül el a majdnem szabályos kerek tengerszem. A Szent Anna-tó keletkezéséről több székely népmonda szól. A Szent Anna-tó legendája „Valamikor réges-régen a mai Szent Anna-tó helyén egy magas hegy volt, melynek a tetején vár állott. Vele átellenben, a Bálványos-hegyén is egy hatalmas vár volt. Két testvér lakott a két várban, mindkettő kevély, gőgös, irigy volt, egymást sem szerették. Egyszer a bálványosi várba egy gyönyörű, arannyal, ezüsttel, gyémánttal kidíszített hintóval, melyet hat szilaj paripa húzott, egy nagyúr érkezett. A házigazdának erősen megtetszett a hintó és a lovak, s kérte a vendéget, hogy adja el neki. Cserébe főangyal domborművével. hét falut ígért, azonban a vendég úr hallani sem akart róla, s Székelyudvarhely főterén, az idő rövidsége miatt, csak egy bármennyire is unszolta, hajthatatlan maradt. Mikor ezt látta gyors sétát tudtunk tenni. A város egyik leglátogatottabb helye a vár ura, cselhez folyamodott. Nagy mulatságot rendezett, a 2004-ben átadott szoborpark, ahol Csaba királyfival a fő ahol kockázással elnyerte a hintót. Másnap első dolga volt, helyen olyan személyeket láthatunk bronzba öntve, akikre a hogy meglátogassa a testvérét. A testvére nagyon székelyek szívesen emlékeznek. A Vándor Székely szobra Wass megirigyelte a hintót, és fogadtak hogy egy napon belül Albertet ábrázolja, melyet sokszoros nemzetiszínű szalagok különb hintót fog szerezni, nem is hat, hanem tizenkét lóval. öltöztetnek, itt mi is letettük névjegyünket. Az öcs hiába törte a fejét, semmit nem tudott kitalálni. Hanem Mindannyian úgy voltunk, hogy az érintetlenséget keressük. egyszer csak mi jutott eszébe? A várba parancsolta a környék Az érintetlenséget a természetben és az emberi lelkekben. Az legszebb leányait. Egy fél nap se telt bele, és több száz lány
Erdélyben jártunk
gyűlt össze, a legszebb közülük egy Anna nevű volt. Ezt választotta először a vár ura, majd még tizenegyet, és a hintója elébe fogatta őket. A lányok azonban meg se bírták mozdítani a hintót. Az úr szörnyű haragra gerjedt, és ostorával rávágott Annára, aki legelől állt. Patyolatfehér húsából kiserkedt a vér, s jajszava felhangzott a magas egekig. Az úr másodszor is rávágott, ekkor Anna megátkozta, hogy süllyedjen a föld alá. S abban a pillanatban az ég elfeketedett, és szörnyű mennydörgés között a vár összeomlott. A romok egyre lejjebb süllyedtek, mígnem az egész víz alá került, és egy tó alakult ki. A tó vizén tizenkét hattyú úszott, majd kijöttek a partra, megrázták magukat és visszaváltoztak leányokká. Mind hazasiettek a falujukba, Anna kivételével, aki kápolnát épített a tó partján, s ebben a kápolnában töltötte életének hátralevő részét csendes imádkozással. És jöttek az emberek mindenfelől a kis kápolnához együtt imádkozni a szent életű leánnyal, halála után pedig elnevezték róla a tavat Szent Anna tavának.” Korondon Fábián Gergely népművészeti boltja előtti székelykaput megfigyelvén megtudtuk, hogy a székelykapu egy nyitott történelemkönyv, családi szimbólum, az erdélyi magyarság számára a hovatartozás jelképe. Aki Korondon jár az általában megáll valamit vásárolni. Mi is így tettünk. Megfelelő mennyiségű agyagáruval és kiváló minőségű pálinkával felpakolva, arccal nyugatnak fordultunk és elindultunk kishazánkba. A gyönyörűséges erdélyi tájékon barangolva szakmai tapasztalatokkal is gazdagodtunk. Az előre egyeztetett program keretében a székelykeresztúri Petőfi Sándor Általános Iskolába látogattunk el először. A híres székelyföldi vendégszeretetet már itt élvezhettük. Igazgatóhelyettes Asszony alapos bemutatóval készült, így hamar átláthattuk az intézmény felépítését, szakmai munkájukat. Sokszínű pedagógiai tevékenységet végezve, pályázatokban részt véve igazán jó érzés lehet itt diáknak és pedagógusnak lenni. Az oktatási rendszer hierarchiája egy kicsit másképpen épül fel, mint Magyarországon. Többségében magyar anyanyelvű gyermekek tanulnak ebben az iskolában, de van egy-egy
A pszichológus szó hallatán az emberek többségének képzeletében egy kanapé jelenik meg, amin a páciens fekszik, mellette egy fotel, melyben a pszichológus ül. A páciens beszél a problémáiról, a pszichológus hallgat, bólogat, esetleg kérdéseket tesz fel. Egyszer csak megszólal egy csengő, vége a terápiás ülésnek, és ők
román anyanyelvű osztály is az alsó és a felső tagozaton egyaránt. Utunkat ezután a szintén Székelykeresztúron működő Fogyatékos otthonban tett látogatással folytattuk. A következő napon a csíki vidék felé indultunk, hogy meglátogassuk „Géza bácsit”, aki a csíkszentgyörgyi óvoda pedagógusa. Csodálatra méltó az az elhivatottság, mely jellemzi ezen óvoda pedagógusait. A csoportok létszáma 25 fő,
de általában 35 kis apróság van nap, mint nap. Géza azt vallja, hogy minden gyermeknek ugyanolyan joga van ott lenni, így nem utasít el senkit. A vegyes életkorú gyermekek rendkívül egyszerű körülmények között, de érzelmekben és közös tevékenységekben annál gazdagabb délelőttöket töltenek együtt. A szakmai programok sorában az utolsó intézmény, ahol látogatást tettünk a Csíkszentmártonban található Korai Fejlesztő Központ, mely egy igazi gyöngyszem a csíki vidéken. Tágas, felújított épületben, sokszínű terápiás lehetőségekkel várják a gyermekeket és a szüleiket. A gyógypedagógiai, konduktív és pszichológiai fejlesztések egyéni illetve csoportos formában egyaránt működnek náluk hasonlóképpen, mint Magyarországon. Erdélyország megunhatatlan. Úgy hisszük, valahányszor járunk még erre, mindig lesz ennek a vidéknek és az itt élő embereknek számunkra mondanivalója.
ketten szívélyes búcsút vesznek az egy héttel későbbi találkozóig. Ez a kép a filmek hatására alakult ki. Természetesen ilyen a valóságban is van, de a pszichológia, mint tudomány a kutatásainak, tapasztalatainak köszönhetően ettől jóval szélesebb spektrumon képes már jelen lenni az élet minden területén.
Koczok Ágnes Asztalos Mariann
Az alkalmazott pszichológiának több ága alakult ki, ezek közül az egyik az iskolapszichológia. Sok-sok munka, kutatás, próbálkozás, tapasztalat eredményezte azt a felismerést, hogy az iskolában folyó oktatási-nevelési feladatok segítéséhez, támogatásához, ellátásához nem elegendő a pszichológus részéről a mesterfokú pszichológiai képesítés, hanem
bizonyos irányú többlettudással kell rendelkeznie, hiszen a pedagógia tudományághoz kapcsolódva kell tevékenykednie az iskola közegében. Ezért komoly képesítési követelményeket alakítottak ki az iskolapszichológusokkal szemben az eredményes, színvonalas, hatékony munkavégzés érdekében: vagy rendelkezzen tanári diplomával, vagy bizonyos (pedagógiai, tanácsadó) szakpszichológusi képzettséget szerezzen. Képesnek kell lennie az iskolában dolgozó pszichológusnak ötvözni a pedagógia és a pszichológia tudományának elméletét, gyakorlatát, képesnek kell lennie a két tudományág közös felületeit megtalálni és ott munkálkodni. Az iskolapszichológus egyik fontos feladata, hogy az intézményekben dolgozó pedagógustársakkal is megismertesse és feltárja ezeket a közös felületeket, elfogadtassa az iskolapszichológia valóban friss kutatásokon alapuló tudásanyagát és akár számukra is használhatóvá, alkalmazhatóvá tegye. Konzultatív kapcsolatkiépítésen keresztül lehet eljutni a nevelőközösség szemlélet formálódásához, mely következményeként olyan új eszközök, módszerek, ismeretek birtokába jutnak a pedagógusok, melyek erősítik, bővítik hatékonyságukat, eredményességüket nevelő és oktató munkájukban, az oly gyorsan változó világ negatív hatásainak ellenére is. Már az eddigiekből is érezhető, hogy iskolapszichológus nem terápiás szakember. De akkor mi is? Az egészséges személyiség optimális fejlődését segítő szakember jellemzően preventív, azaz megelőző módszerekkel dolgozva. Közvetett és közvetlen módon segíti a gyermekek személyiség-, biztonságos kognitív és érzelmi fejlődését az iskola közegében. Ha egy iskolapszichológus bekapcsolódik egy iskola munkájába gyakran az első és legnehezebb feladata megküzdeni a pszichológiával, pszichológusokkal szembeni előítéletekkel. Az előítélet megjelenhet szülő, gyermek, pedagógus részéről is. Ezt feloldani, csökkenteni csak úgy lehet, ha az iskolapszichológus egyszerűen, érthetően megfogalmazza munkájának céljait, így kínálva fel kapcsolódási felületeket akár szülő, akár gyermek, akár pedagógus részéről. Hiszen minden szülő azt szeretné, hogy gyermeke majd tudjon boldogulni az „életben”, elégedett felnőtt legyen. A pedagógus azt szeretné, hogy a keze alól kikerülő diák kompetens, egészséges személyiségfejlődésű gyermek legyen, aki képes akár az önmegvalósításra is. A gyermek egyszerűen „csak” boldog szeretne lenni. A pszichológus azt szeretné elérni, hogy a gondjaira bízott gyermekek képesek legyenek az öröm, a harmónia, a boldogság elérésére, hogy ne csak várják, vagy kergessék a „boldogság kék madarát”, hanem képessé váljanak észrevenni és megélni ezeket az érzelmi élményeket. Bizonyára a legtöbb felnőtt a gyermekek környezetében (családi, iskolai) azt szeretné, ha a gyermekük kikerülhetne -
vagy be se kerülne - mai világunkra oly jellemző tárgyi, anyagi javak mindenhatósága alól, hogy a gyermek rájöjjön: a jólét az nem azonos a lelki jólléttel. A pszichológus azt szeretné, hogy az eltorzult értékrendekben helyükre kerülhessenek a külső és a belső értékek fontossága. A szülő és a pedagógus is azt szeretné, hogy majdan a serdülés időszaka ne járjon nagy sérülésekkel, viharokkal. A pszichológus azt szeretné, ha a gyermekek a belső értékek mentén határoznák meg identitásukat. Számomra úgy tűnik, a célok azonosak, az eszközökben lehetnek különbségek, de mindenképpen fontos lenne a lehetséges összes eszközt, módszert felhasználni a legjobb eredmény elérése érdekében. Az új dolgok (mint pl. az iskolapszichológia) megismerése, kipróbálása nem minden ember számára könnyű és egyszerű dolog akár gyermek, akár szülő, akár pedagógus. Azonban érdemes lenne befogadóbbnak lenni, hiszen az új ismeretek, tapasztalatok által minden résztvevő személyisége – természetesen a pszichológusé is – gazdagodna, színesebbé válna, a „feladat”könnyebbedne. Munkám során szerencsére már egyre gyakrabban találkozom olyan gyermekekkel, pedagógusokkal, szülőkkel, akik nyitottak, befogadóak, érdeklődőek, akik természetesnek veszik az iskolapszichológus jelenlétét intézményükben, és igénybe veszik segítségét.
De melyek is azok a területek ahol az iskolapszichológus be tud kapcsolódni? Néhányat emelnék csak ki. - Az iskolák életében az oktatás a leghangsúlyosabb feladat, jó esetben a diákok (szüleik ráhatására is) a tananyagon keresztül megszerzett ismeretek elsajátítására törekszenek. Az átadás és elsajátítás folyamatába az iskolapszichológus is beléphet. A pedagógust segítheti abban, hogy gyermekek egyéni és osztályszinten történő működési mechanizmusát fel tudja térképezni, meg tudja ismerni, majd e tudás birtokában kereshesse a megfelelő módszert és eszközt egyénre illetve osztályra, csoportra szabva.
Segítheti a szülőket, a pedagógusokat, gyermekeket abban, hogy sikerüljön feltárni erős oldalaikat, pszichológiai erőforrásaikat megismerjék, aktiválják, tudatosan használják azokat. Természetesen a problémák azonosításában is részt vesz, jelzéseket tehet, továbbirányíthat. - Az iskola fejlesztheti a gyermekek mozgásos, társas, önismereti, logikai, matematikai, zenei, nyelvi, vizuális, téri intelligenciáját, ő dönt, mit milyen hangsúllyal kezel. Eddigi munkám tapasztalatai szerint a szociális és önreflektív intelligencia – azaz az érzelmi intelligencia (EQ) – fejlesztése igen sürgős, fontos feladat lenne a diákok többségénél. Ugyanis az EQ az életben való sikeresség igen jelentős pillére, esetenként a magas IQ-nál is fontosabb lehet. Vizsgálódásaim során az EQ öt tényezőjénél a következő eredmények születtek, melyek jól érzékeltetik a jelen helyzetet: Az érzelmek észlelése: a gyerekek nem vagy nehezen ismerik fel érzelmeiket, nem tudják megnevezni azokat, nem tudják, mi feszültségük forrása. Bánásmód, érzelemszabályozás: elfojtják érzelmeiket vagy nem a társadalmilag megengedett módon vezetik le azokat akár iskolában, akár otthon (feszültség, agresszió, szorongás alakulhat ki). Kitartás: küzdeni, akár távolabbi célokért is, kudarcok esetén a pozitív önértékelést fenntartani nagyon nehéz számukra. Empátia: mások érzelmeit nem, vagy nehezen észlelik, így még a segítő szándék mellett sem sikerül sokszor megtalálniuk a megfelelő kommunikációs módszert a segítségnyújtásra. Társas kapcsolatok: kapcsolatok létesítése, fenntartása nehézségeket okoz. Itt a valódi, emberi, személyes kapcsolatokra gondolok, nem az internet biztosította lehetőségekre, melyek eluralták kapcsolataikat. - Stressz, problémák, konfliktusok, mind olyan vészjóslóan hangzanak. Konfliktuskezelés, problémamegoldás témájú foglalkozásaimon a gyerekek játék, beszélgetések során maguk jöttek rá, fogalmazták meg, hogy ezek nélkül nincs élet, mondhatni unalmas lenne nélkülük. Ha ügyesek vagyunk sok jót, változásokat hozhatnak az életünkbe. Akkor hogyan is lehetne ügyesnek lenni? Hogyan lehetne alkohol, cigaretta, drog fogyasztása nélkül megoldást találni és örömképesen élni? Ennek felfedezésében, gyakorlásában segíthet az iskolapszichológus gyerekeknek, szüleiknek, pedagógusaiknak. Már ezen a néhány bemutatott tevékenységi területen végzett munka eredménye, tapasztalata is jelzi azt, hogy az iskolákban bőven van tennivalója az iskolapszichológusnak, fontos az iskolapszichológia tudományágának jelenléte ezen a színtéren. Direkt, indirekt
módon tud hatni a „közös célra” – boldoguljanak, boldogok legyenek gyermekeink. A boldogság megélésének képessége, az örömteli együttélés, a pillanatok örömének felfedezése megtanulható. Az ember mindenné válhat! Ahhoz azonban, hogy a belső értékek bárkinél
Ha az általános iskoláskorú gyermekkel problémája adódik a szülőnek vagy a pedagógusoknak, nagyon sokszor tipikus jelenséget fedezek fel a szülő gyermek kapcsolatban. A legfontosabb: meg kell találni az egészséges távolságot az anya és a gyermeke között. Ezt a gyermek életkora függvényében szükséges szabályozni, ami elfogadható csecsemőkorban vagy kisgyermekkorban, az már 10 éves kor körül nem igazán. Miről is ismerhető fel, ha túl szoros a kapcsolat? Először is rengeteg anyuka többes szám első személyben beszél a gyermekéről. Bizonyára hallottak már ilyen anyukákat beszélni: „betegek voltunk”, „hármast kaptunk” „ebbe az iskolába járunk” és lehetne a végtelenségig folytatni a sort. Amikor ezt meghallom, nem azonnal figyelmeztetem a szülőt erre a hibájára, hanem csak azután, amikor meggyőződtem róla, hogy valóban tendenciózusan ezeket a kifejezéseket használja. Miután felhívtam a figyelmét az anyukának a jelenségre, van aki ugyanúgy fogalmaz, mintha nem szóltam volna semmit, láthatóan nem ért el a tudatáig, amire az imént felhívtam a figyelmét. Az anyukák java része viszont akár az első figyelmeztetés után, ha nem is tud még változtatni, de már észreveszi ezt a hibát. Ezek után a következő kérdésem az alvási szokásaikra vonatkozik. Ez esetben természetesen arra irányul a kérdés, hogy a gyermek esetleg együtt alszik-e (extrém esetekben akár egy ágyban) az anyukájával. Mostanában egyre több szülő teszi ezt, iskolai végzettségtől függetlenül - akár a tizenéves gyermekükkel is együtt alszanak. Ennek ugye nem kell fejtegetni a káros hatásait… Hogy mi is van mögötte, miről is szól ez a jelenség? Általában gyermeküket egyedül nevelő szülőkről beszélhetünk, de természetesen vannak teljes
(gyermek, felnőtt) kibontakozhassanak, a környezet szerető, elfogadó, megértő támogatása lenne szükséges. Az emberi kapcsolatoknak érzelmi kapcsolatokká kellene átalakulnia, gyermekeink ezek által lennének képesek az elköteleződésre, a felelősség vállalásra.
családban előforduló esetek is. Az esetek többségében az apa hiányát jelzi ez a viselkedés. Ez vonatkozik a teljes családra is, méghozzá abban a formában, hogy az apuka nem szabályozza megfelelően az anya gyermek kapcsolatot. Ha az apuka észleli a túlzott anyai közelséget, de nem mer, vagy nem akar beleszólni abba, ugyanazt eredményezi, mintha jelen sem lenne. Ezek a kapcsolati minőségek általában az anya – gyermek között megjelenhetnek szimbiózisként vagy függőségként. A szimbiózis egy olyan kóros kapcsolat, amiről biológiából a gombák életmódjánál hallhattunk. Ez az emberi kapcsolatokban úgy néz ki, hogy ketten alkotnak egy embert és
folyamatosan egymásra támaszkodnak. Így ha valamelyik kilép a kapcsolatból, súlyos következményekkel számolhatunk. Ez a szülő-gyermek szimbiózis természetesen próbál oldódni, a gyermek fejlődésével mindig új helyzet áll elő. Sokszor az anya próbálja mindentől megóvni gyermekét, erre a gyermek vagy passzivitással reagál, ami azt jelenti, hogy nem próbál kitörni a szoros kötelékből, így megreked egy alacsonyabb életkori szinten. Másik formája, amikor otthon nem is sikerül kitörni a szoros kapcsolatból, de az iskolában mindenképpen megmutatja magát a gyermek viselkedési problémáival. Az aktív kitörés abban nyilvánul meg, hogy a gyermek a
Az iskolapszichológus e tanulási folyamatok beindulására, felerősödésére gyakorolhat hatást, de az eredmény záloga egyaránt van a szülő, a gyermek, a pedagógus és a pszichológus kezében. Domonics Gyöngyi pszichológus, gyógypedagógus
szülőről akár nagyobb veszekédések árán is próbál leválni, és a szülő nem érti, hogy mi történt a gyermekével, miért fordult ellene. Ennek a leválásnak normál esetben már kisgyermekkorban meg kellett volna történnie. Még csecsemőkorban a gyermek optimális esetben az anya „testéből” táplálkozik, szoros testi és lelki kapcsolatban élnek. Két –három éves korban már a gyermeknek is megnő az igénye az önállódodásra, már saját magáról egyes szám első személyben beszél. Általában az anyukák azok, akik nem engedik felnőni gyermeküket. Nekik ez így nagyon kényelmes, hogy mindig szeretgethetik a gyermeküket. Sokszor meg is fogalmazzák, hogy bárcsak mindig ekkora maradhatna. A függőség egy hasonló jelenség, kevésbé súlyos, mint a szimbiózis. Itt már önálló lényekként léteznek a felek, de egymással szorosabb kapcsolatban, mint kellene. Mik a következményei ennek a túl szoros kapcsolatnak? Nagyon sokféle, változatos lelki problémákat okozhat. Egyik leggyakoribb az iskolai magatartásprobléma, amikor is a gyermek próbálna nyílni, önállósodni. Ez neki otthon nincsen megengedve, ezért átteszi önállósodási kísérleteit egy másik helyszínre – a pedagógusok legnagyobb bánatára. Másfajta megjelenési forma a tanulási probléma, amikor akár olvasásban, akár számolásban a gyermek nem képes egy bizonyos szintet meghaladni, sokszor előfordul, hogy negyedikes, ötödikes, akár nyolcadikos tanuló még nem teljesít készségszinten a huszas számkörben, vagy az értő olvasás készsége teljesen hiányzik. Előfordul, hogy a gyermek nem tesz semmit önállóan az iskolai előmeneteléért, sokszor a szülő tanul helyette és készíti el a házi feladatát. Ez mindenképpen
egyfajta elakadásra hívja fel a figyelmet. Az ilyen gyermekek sokszor koruknál éretlenebbek, kisebb gyermekeknek szánt játékok kötik le őket, vagy kisgyermekekre jellemző szokásaik, viselkedésformáik vannak. Az elakadás felnőttkori következménye lehet a nem megfelelő párkapcsolat kialakítása. Az anyakomplexus bizonyára ismerős kifejezés mindenki számára. Mindenki ismer olyan férfiakat, akik maguknál idősebb nőket választanak párként. Amennyiben több kapcsolata is volt az adott férfinek, megfigyelhető tendencia, hogy idősebb partnerei voltak. Ez lehet 1-2 éves korkülönbség, de jóval nagyobb is – a jelenség azonos. Mi is történik ilyenkor? Az anyával volt a férfinek egy nem megfelelő kapcsolata, elérkezik abba a korba, amikor már párt választ és szimbolikusan kiválasztja még egyszer az anyukát. A kapcsolatban a férfi ugyanazt akarja megélni, amit az anyukával megélt, hogy gondoskodjanak róla, szeressék. Ha egy ilyen kapcsolatba gyermek érkezik, borítékolni lehet, hogy az addig kialakult egyensúly felborul. Hallottak már ilyet, amikor a kétgyermekes anyuka is gyermekként érzékeli a férjét, meg is fogalmazza, hogy neki három gyermeke van. Másik tömeges jelenség napjainkból, ami a túlzott kötődésre vezethető vissza: a mama hotel. Amikor is a harmincas, negyvenes éveiben járó még otthonlakó „fiatalembert” még mindig az anyuka szolgálja ki. Mi is a megoldás? A legfontosabb, hogy tudatosuljon a szülőben, hogy túlságosan is szoros a kapcsolata gyermekével. Amint megvan a felismerés, arra kell törekednie, hogy engedje a gyermekét kibontakozni, adjon neki minél több önállóságot. A gyermek korának megfelelő feladatokat kapjon, amik elvégzéséért gyermeke a felelős. Fokozatosan kapja meg az önállóságot. Az anyuka lelkileg is engedje el gyermekét, nem kell minden pillanatban rá gondolnia, figyelnie. Bizzon meg gyermekében, engedje, hogy ő is tapasztaljon a saját bőrén. Nem szabad a gyermeket mindentől megkímélni, mert ez sokkal többet árt neki. Itt felhívom a figyelmet még egyszer a mértékletességre, az egyensúlyra. A lovon kell ülni és fennmaradni, nem az egyik vagy a másik oldalán leesni. Ábel Krisztina pszichológus
A CPLOL a logopédia népszerűsítése érdekében indította útjára a logopédia európai napját 2004-ben. A kezdeményezés fontos célkitűzése, hogy a logopédusok tevékenységét támogatva, szakmai összefogást teremtsen, valamint betekintést engedjen a kommunikációs zavarok sokféleségébe és azoknak az egészségre gyakorolt következményeire. Ennek a napnak az üzenete, hogy a közös szakmai tudás felhasználásával egész Európában a megelőzés kerüljön előtérbe. 2012-ben a logopédia európai napjának témája: A kommunikáció több mint fluencia Ebben az évben a Szolnok Városi Logopédiai Szakszolgálat is csatlakozott ehhez az európai kezdeményezéshez. A logopédia európai napjához történő csatlakozással lehetőségünk nyílt 2012. március 6-án a megye területén dolgozó logopédusokat meghívni egy kis közös gondolkodásra, szakmai tapasztalatcserére, lehetőséget teremtve ezzel a „helyi” szintű szakmai szerveződés előmozdítására. Nagy örömünkre szolgált, hogy kollégáink megtiszteltek minket azzal, hogy fáradtságot és időt nem sajnálva –a megye egész területéről érkezve-megosztották velünk gondolataikat, tapasztalataikat. Úgy érezzük, hogy sikerült megteremtenünk és elindítanunk szakmai együttműködésünk alapjait, ezért szeretnénk ezt kezdeményezést a következő években is folytatni, a szakmai összefogást elmélyíteni. Szolnok Városi Logopédiai Szakszolgálat logopédusai
Logopédiai foglalkozás előtt „bemelegítésként” mindig kötetlenül beszélgetünk a gyerekekkel. Ekkor sok kedves gyermeki megnyilatkozás születik: * - Mi volt ma az ebéd az óvodában Lilike? - Gulyásleves. - Gondolom, finom volt. Megetted? - A levest igen, de a gulyát nem. * - Tudsz egy jó találós kérdést Zolika? - Igen! Mi az? Magas, foltja van, a feje rajta van a nyakán és mégis leér a lába! (Zsiráf) * - Nekem van ám szerelmem Kati néni! - Igen!? És megtudhatom ki az? - A Rebeka meg a Dorina. Feleségül veszem őket, ha nagy leszek. - De csak egy lányt vehetsz feleségül! - Akkor majd nem egyszerre veszem el őket, hanem először Dorinát, aztán Rebust. * - Kati néni, ma volt a Télapó az óvodában! De nem is az igazi Télapó volt! - Miből gondolod? - Mert láttam, hogy a szakálla madzaggal volt fölkötve. (Elgondolkodik...) Lehet, hogy csak megborotválkozott? * - A dínók emberevők voltak? - Nem, mert a dinoszauruszok korában még nem léteztek emberek a Földön. - Még én sem éltem? - Nem. A dínók réges-régen éltek. Nagyon-nagyon régen. - Még apa sem élt...?
Gondolatok a Hetényi Géza Kórház terhespatológiai osztályán végzett munkánkról „Az anyaméh az élet első iskolája, és mindannyian látogattuk Anyai részről a várandósság (főleg az első) alatt kell az azt.” – mondja David Chamberlain pszichológus, aki a méhen édesanyja lányából a gyermeke anyjává válnia. Ez a leválás, a belüli élet kutatásával foglalkozik. Szerinte legkorábbi felnőtté válás korszaka, ezzel együtt a személyiségfejlődés emlékeink magzati korból származnak, melyeket a magzat kritikus szakasza. A leendő anyának bizonyos mértékig fel kell egyfajta tanulási folyamatban hasznosít. Így készül fel a benti adnia függetlenségét, hogy ezen túl tőle függhessen egy másik tapasztalatok alapján a kinti világra. lény. Wilheim Joanna német pszichoanalitikus még korábbra teszi A várandósság időszakának egyik sajátossága az, hogy felszínre első élményeinket: szerinte létezik egy úgynevezett kerülnek az anya saját születés előtti, körüli és utáni élményei. „sejtemlékezet”, mely tartalmazza az összes olyan biológiai Ezért a nő a várandóssága folyamán különféle korai eseményt, amely az élőlényt érte az őssejtjei, petesejtje és énállapotokat él át: érzékenységet, esékenységet, ondósejtje keletkezésétől kezdve a születéséig. Azt gondolja, a kiszolgáltatottságot, magányt. Gyakran indokolatlanul sír, későbbi életkorban a tudattalanból felbukkanó fantáziák nem extrém módon megnő támasz, megkapaszkodás és biztonság képzeletünk szüleményei, hanem a sejtszinten tárolt igénye. események felelevenítése. Erre az önmagában is érzelmileg igénybe vevő állapotra Egy gyermek leendő személyiségének vonásai már terhelődnek rá a külső történések: a párkapcsolat aktuális magzati korban megfigyelhetők, erre a változásai, munkahelyi gondok, családi történések, következtetésre jutott Alessandra Piontelli olasz esetleg várt vagy váratlan veszteségek. Ezek testi pszichoanalitikusnő, aki hét várandósságot (közülük szinten is változást okozhatnak: pl. terhességi magas négy ikervárandósság) követett végig a 16. héttől, a vérnyomást, cukorbetegséget, nyitott méhszájat, a gyermekek születése után is, négy éves korukig. lepény korai öregedését, vérzést, illetve megnőhet a Minden egyes magzatnak megvoltak a rá koraszülés kockázata. jellemző viselkedésformái, melyek bizonyos Ezért rejlenek rendkívüli lehetőségek a kórházi mértékben és módon, de megjelentek születése munkánkban a kismamákkal, melyet 2011 novembere óta után is. Mindez annak ellenére, milyen nagy végzünk. Hetente egy napon vagyunk elérhetők az változást jelent a szülés, és milyen mértékben osztályon, a bent fekvő kismamák részére. Munkánkat a változott az őt körülvevő környezet. Ez azt jelenti, kórházi védőnő segíti, koordinálja. Eddigi eseteinkben hogy az öröklődés és környezet közötti kölcsönhatás lehetőség nyílt a magas vérnyomás, nyitott méhszáj, sokkal korábban megkezdődik, mint azt gondoltuk. súlyosabb terhességi rosszullét, idő előtt öregedő Továbbá bizonyos méhen belüli élményeknek mély méhlepény lelki okainak feltárására, perinatális gyász érzelmi hatása van a gyermekre, különösen, ha ezeket a feldolgozásának megkezdésére. A hosszabb ideje bent fekvő méhen belüli élményeket a születés utáni tapasztalatok kismamák számára segítünk kialakítani egy másfajta megerősítik. felfogásmódot, hogy könnyebben viseljék a családjuktól távol A korai élmények és emlékek fontosságára hívja fel a figyelmet töltött időt. A szüléssel, szoptatással kapcsolatos félelmek az a tény is, hogy intellektuális képességeink csak 1/3 részben megbeszélésére is lehetőség nyílik. köszönhetőek genetikai örökségünknek, 2/3 részben a méhen Ha több találkozásra van alkalmunk, akkor dolgozhatunk belüli és a születés utáni környezet határozza meg. azokkal a generációs terhekkel is, amelyet a kismama nem A magzat már a 8. héttől mozog, a 12. héttől érzi az ízeket (pl. szeretne „örökségként” átadni születendő gyermekének. a magzatvíz ízének változását az anyai táplálkozás Jövőbeli terveinkhez tartozik az osztályos orvosokkal való függvényében), és kb. a 24. héttől lát (érzékeli a fényviszonyok szorosabb együttműködés, a kórházi személyzet változását) és hall. Méhen belüli emlékeink a későbbi életben mentálhigiénés megsegítése, és a kismamák részére a minél aktiválódhatnak, előhívhatók. A gyermekek a játékaikban szélesebb körű pszichológiai ismeretterjesztés. gyakran újraélik a születés előtti, alatti és utáni élményeiket. Tisztelet és köszönet illeti az egészségügyi személyzet egyre Busnel két jelentős fölfedezést tett: ha az anya belső hangján nyitottabb hozzáállását a lelki és testi történések beszél a magzatához, ő szívfrekvencia-változással reagál rá. összefüggésének lehetőségéhez, befogadókészségük Még figyelemreméltóbb: ha csak gondol a magzatára, a baba átsugárzik a kismamákra, ezzel jelentősen megkönnyítve anyja gondolatára is szívfrekvencia-növekedéssel reagál. Tehát munkánkat. a születés előtti életidő egyedülálló megelőzési lehetőséget rejt magában. Juhász-Laczka Zsuzsanna klinikai gyermek szakpszichológus Muszkalay Hedvig IdIll Az ég sötét tengerén a vén Hold andalog. Kis, fényes csillagokat gyújtanak az angyalok.
Odalent, a hársak közt egy bús bagoly huhog. Lombjuk alatt csendesen tiszta forrás buzog.
Arrébb két szép ifjú szerelmes összesúgott: A francba! Hogy itt mennyi a szúnyog! Így teszi tönkre hát a romantikát a túltengő, csípős rovarvilág.
A jelen cikkben a gyermekkori problémamegoldásról, a jó és „rossz” gyermek témáival foglalkozom, a feltett kérdések alapján. „Gyermekem sokszor részt vesz különböző szerepléseken, versenyeken. Eddig mindig sikeresen vette az akadályokat és jó eredményeket ért el, de előre félek attól, hogy mi lesz ha kudarc éri.” Egy másik kérdés is érkezett ebben a témában, de egészen más oldalról megvilágítva a problémát. „Már a bölcsiben is visszahúzódó volt a gyerekem, sokszor bántották más picik és ő csak állt és nem adta vissza, nem is védekezett. Szülőként nagyon rossz volt ezt látnom, de azt a szüleim megtanították nekem, hogy nem szabad a gyerek dolgaiba beleszólni, mert akkor rosszabb lesz neki.” Egy gyermeknek a világ néha méltánytalan és problémás hely, és szülőként sem tudunk minden buktatót elsimítani előtte. Erre nincs is szükség, hiszen az emberekkel és helyzetekkel való megbirkózás teszi őket érett és független felnőtté. Ha valami rosszul sikerült az iskolában, nem azt az eredményt érte el, amit gondolt vagy összezördült egy másik gyermekkel illetve felnőttel, nem mindig tudunk segíteni. Segíthetünk viszont neki abban, hogy megtanulja kezelni a nehézséget (mellette állunk, meghallgatjuk, vigasztaljuk, buzdítjuk), így később kevésbé lesz sebezhető. A szülőnek először is meg kell tanulnia a gyermek segítségkérésére aktív figyeléssel reagálni. Helytelen, - ha leereszkedő stílusban „te szegény, majd én megcsinálom neked”, - ha kioktató stílusban „buta vagy, azért kerültél bajba, de majd én megmondom mit csinálj”, - vagy figyelemeltereléssel „ne törődj vele, menjünk inkább játszani” reagálunk. Mindhárom helytelen stílusban a szülő beszél végig, a beszélgetés hamar elakad, a gyermeknek nem sikerül az egész problémát kibeszélnie magából és a feszültségét ez által oldani. A gyermek érzései útközben elsikkadnak, a szülő megoldja a problémát (vagy legalábbis azt hiszi), a gyermek egyre kevesebbet mond el és egyre ritkábban fordul szüleihez bizalommal. Az aktív figyelés során a szülőt érdekli a dolog, megerősíti gyermeke érzéseit és gondolatait, valamint segít neki, hogy az egészet végiggondolhassa: „Szomorúnak látszol, mi a baj, meséld el, úgy tűnik valami aggaszt téged, mit gondolsz erről, szerinted miért mondta ezt, mit fogsz most csinálni…”. A szülő: - nem oldja meg maga a problémát (hacsak nem szükséges beavatkoznia), - ritkán ad tanácsot (hacsak a gyermek nem kéri illetve nincs szüksége valami információra), - ritkán vonja el a gyermek figyelmét a problémáról (hacsak a gyermek nem krónikus nyafogó és nincs is valójában probléma). Az aktív figyelés segítségével segítünk a gyermeknek, mégis rábízzuk a megoldás lehetőségét, a probléma megoldása így egyfajta tanulási szituáció lesz. Néha mégis közbe kell avatkozni, be kell vetni szülői (felnőtti) erőnket, hogy megvédjük gyermekünk jogait (pl. ha valamely szülő, nevelő vagy tanár kirívóan méltánytalanul, igazságtalanul, gonoszul bánik a gyermekkel, vagy ha valamely erősebb osztálytárs sorozatosan
terrorizálja gyengébb társait). Ha a gyermek azt akarja, hogy tegyünk meg valamit az érdekében, azt egyenesen meg kell fogalmaznia és kérnie. „Van a kisfiamék osztályában egy kisgyerek, aki nagyon verekedős, sok osztálytársa fél tőle. Rosszul is tanul. Elképzelhető, hogy azért ilyen, mert most született kistestvére? Én azt mondtam a gyerekemnek, hogy legyen most vele türelmesebb.” Más: „A lányom sokat tévézik, már reggel be kell kapcsolni a tévét, mert csak addig marad nyugton. Magatartási problémái is vannak és én már nem bírok vele.” A gyermek kizárólag egy ok miatt csintalankodik (verekszik, engedetlenkedik, vitatkozik, provokál, rendetlenséget csinál): mert kielégítetlen szükségletei vannak. Legtöbbször a figyelem, szeretet és törődés hiányzik a gyermeknek. Azért ugrándozik és ficánkol, mert unatkozik, vagy, mert nemkívánatosnak érzi magát, vagy hogy ezzel hívja fel magára a figyelmet. Nem elég őt étellel és itallal ellátni, ruházni, játékokkal elhalmozni, („Mindent meg szeretnék adni a gyerekemnek, mert nekem az nem adatott meg.”) meleg és tiszta otthont biztosítani: szüksége van elég szeretetre, odafigyelésre, meghallgatásra is (pl.: az asztalnál). A gyermek jobban érzi magát még akkor is, ha kellemetlen dolog történik vele, mint ha egyáltalán nem történik semmi. Vagyis bármiféle izgalmi állapot jobb a semminél, még akkor is, ha az esetleg fájdalommal jár. Ha választania kell, hogy figyelemre sem méltatják (nem foglalkoznak vele eleget, sokat hagyják egyedül játszani), vagy, hogy a csínytevései miatt leszidják (esetleg el is verik), akkor bizonyosan az utóbbit választja, csak hogy kapjon egy kis figyelmet. Csecsemőknél és kisgyermekeknél fontos a gyakori bőrkontaktus (érintés, dögönyözés) két vagy több meghatározó személytől (pl. szülők, nagyszülők), óvatos de erőteljes mozgatás (térden lovagoltatás, játékos birkózás, mindenhová magunkkal cipelés), szemkontaktus, mosolygás, színes környezet, éneklés, beszéd. Ezek a pozitív ingerek általában hirtelen és nagymértékben csökkennek akkor, ha új kistestvér érkezik a családba. Tegyünk róla, hogy ez ne így legyen! Nagyobb gyermekeknél is igen fontos a szeretet állandó megnyilvánulása, simogatás, beszélgetés, odafigyelés, közös játék. Ne ültessük a tévé elé a gyermeket, inkább beszélgessünk vele! Neki is szüksége van a napi bensőséges, a csak rá összpontosító szülő általi beszélgetésadagra. A gyermek soha ne unatkozzon, mindig legyen neki valami érdekes tennivalója, legyen az, akár például egy kis házimunka. Ha naponta többször megkapja szüleitől a pozitív figyelmet, akkor nem lesz rá szüksége, hogy rosszalkodással vonja magára a figyelmet. Tudom, hogy sok szülő erre most azt mondja, hogy „könnyű neki”, meg hogy „látná az én gyerekemet, akkor biztosan nem így gondolkodna” stb., de higgyék el, hogy a jó házasság is és a jó gyermek kulcsa is a sok egymással eltöltött idő, sok odafigyelés, törődés, beszélgetés. Sajnos a tévé napjainkban rengeteg család életét robbantja szét, és számos gyermeknél okoz viselkedési és/vagy tanulási problémát.
Dr. Koncsek Andrea PhD szakpedagógus, pszichológus
A harmadik tanévet zárja a Meixner-műhely. Örömmel és elégedettséggel mondhatjuk, hogy ismét sikeresen. A tanév elején és végén Nevelési Tanácsadónk pszichológusai, Csécseyné Nagy Zsuzsanna és Pappné Makóczki Marianna, a magatartási problémákról beszéltek, sajátos, nem mindennapi megközelítésből. Ezzel mintegy keretet adtak az éves programnak. A résztvevőket láthatóan elgondolkodtatták a hallottak, megérintődtek, személyessé vált jó néhány mondat. A Meixner-műhely sikerét jelentős részben köszönhetjük azoknak a „külsős” kollégáinknak is, akik bemutató órákkal/foglalkozásokkal, előadásokkal gazdagították a szakmai programot. Hársfalviné Balázsi Katalin, a Szent-Györgyi Albert Általános Iskola gyógypedagógusa vizsgálati protokollt mutatott be a fejlesztő pedagógusoknak, egy másik alkalommal pedig láthattunk nála diszlexia, diszgráfia reedukációs órát. Dr. Seressné Gerőcs Anikó, a Belvárosi Általános Iskola tanára jóvoltából igazán szép példáját láthattuk a differenciált tanulásszervezésnek, hatodik osztályban természetismeret órákon vehettünk részt. Még egy alkalommal adott helyet a műhelymunkának a SzentGyörgyi Albert Általános Iskola: Lopocsi Sára tanítónő bemutató óráján megnézhettük, hogyan tanulnak olvasni, írni az első osztályosok, a Színes tankönyvcsaládból, mely a meixneri alapelvekre épül.
Munkatervünk szerint a Fiumei Úti Általános Iskola ugyancsak érdekes bemutató órákkal gazdagította volna az éves kínálatunkat. Az iskolában zajló felújítási munkálatok miatt el kellett halasztani a programokat. Reméljük, a következő tanévben sort keríthetünk rájuk. Célunk, hogy valamennyi fejlesztő pedagógus birtokába kerüljön a diszlexia, diszgráfia reedukáció módszere, mely Meixner Ildikó nevéhez fűződik. Ezért került ismét a „színlapra”. A diszkalkulia terápia pedig azért, mert az igényfelméréskor nevesített téma volt. Ezekben a témákban jómagam voltam az előadó. Az igények felmérésére e tanév végén is sort kerítünk. Továbbra is mottónk ugyanis: probléma érzékenység, aktualitás, gyakorlatiasság, nyitottság. Kérdőívet küldtünk ki az oktatási intézményeknek, amelyben arról érdeklődünk, hogy milyen témákban szeretnének szakmai segítséget kapni. Ugyanakkor mi is kérünk tőlük: arra biztatjuk őket, hogy jó gyakorlataikat mutassák be a Meixner-műhely keretében, ez által tegyék közkinccsé. Az igények és program ajánlatok alkotják majd a következő tanév munkatervének gerincét. Ma már elmondhatjuk, szakmai rangja van a Meixnerműhelynek. Ezért mindenkinek köszönet jár, aki részt vett a munkájában, akár előadóként, akár hallgatóként, érdeklődőként. A következő tanévben ismét szeretettel várjuk a kollégákat, szülőket a programjainkra! Pityi Mária gyógypedagógus
Fecsegö tipegök - program Korábban vállalt feladatként, jelenleg-egy kormányrendelet értelmében- városunkban 12 éve vesznek részt logopédiai szűrésen a tanköteles korba lépő gyermekek. Saját adataink és más városokban mért vizsgálatok alapján, szinte országos jelenségként mondhatjuk, hogy a nagycsoportos óvodások közel fele, enyhébb vagy súlyosabb beszédhibával küzd. Az igazi fejtörést az okozza, hogy miközben bővült az ellátó rendszer, a feltételezett javulás nem következett be, az arány nem változott. Az úgynevezett „preventív ellátás” –óvodai ellátás ebben az értelemben-nem hozta meg a várt eredményt. Jogosan merül fel a kérdés: mi lehet annak az oka, hogy magas a beszédhibások aránya az iskolába lépés előtt álló gyermekek között, valamint miért állandósult az arányuk annak ellenére, hogy több szakember, könnyebben elérhető szolgáltatásokkal igyekszik ellátást biztosítani. Számtalan vitát indított el szakmai körökben a feltételezett okok, a beszédhibák fennmaradásáért felelős tényezők felderítése.
A Szolnok Városi Logopédiai Szakszolgálat logopédusai is keresték, keresik a magyarázatot, így jutottak néhány egyszerű gondolat megfogalmazásához: A probléma, jelenség megközelítésében a legfontosabb, hogy túllépve a tünetek egyszerű feltérképezésén, törekedjünk a holisztikus megközelítésre. Néhány feltételezett ok: Folyamatosan tapasztaljuk, hogy a korai életszakaszban kimaradnak az anyukától tanulható ringatók, mondókák…stb. A helytelen táplálkozási szokások, és ebbe a családi közös étkezések hiányát is beleértjük,a szopás/szoptatás háttérbe szorulása, vagy indokolatlanul hosszú ideig történő fenntartása, a kevés és késői rágástanulás, a nem megfelelő minőségű és mennyiségű táplálék fogyasztása…stb. a helyes artikulációs mozgások kivitelezéséhez szükséges izmok renyheségéhez, fejletlenségéhez vezetnek.
Mivel a beszéd elsajátítása utánzás útján történik, hiányzik a helyes beszédpélda, beszélgetés: nem a gyermek kikérdezése, hanem egy interakcióban megvalósuló, valódi kommunikációs kapcsolat nemcsak a szülő – gyermek között, hanem a család felnőtt tagjai között is. Gyermekeink keveset mozognak annak ellenére, hogy számtalan lehetőséget hirdetnek a különböző szolgáltatók: pl. babatorna, babaúszás…stb. A helyes beszédmozgás kialakulásának feltétele a nagymozgások összerendezett működése. Gyakori hurutosság, fülgyulladásami átmeneti vagy tartós halláskárosodást okoz. A verbális kommunikáció háttérbe szorul, a vizualitás kap nagyobb teret. Egészen pici kortól a megengedettnél jóval több időt töltenek a gyermekek a TV, videó/DVD, számítógép előtt, csodálattal nézik a szinkronizált mesefilmeket, amikben a kifejező beszéd, a hallott hangok ejtése nem felel meg a látható artikulációs mozgásoknak. Mivel a megfigyelésük helytelen lesz, ezért ezek reprodukálása is bizonytalanná, pontatlanná válik. Bizonytalan szülői szerepek. A gyermek fejlődésében a család felelősségét átvállalja a társadalom, így a szülők elveszítik kompetenciaérzésüket, felelősségérzetüket saját gyermekük nevelésében. Gyakran tapasztaljuk, hogy a bizonytalan szülők gyakran regresszióban tartják
gyermeküket, késleltetik érzelmi fejlődésüket, hogy minél tovább megerősítést kaphassanak „jó szülőségük”-ről. Miközben az ellátó rendszer bővül, nem fektetnek kellő hangsúlyt a korai (elsődleges) prevencióra, amit a kora gyermekkorban az elsődleges szocializációs színtéren- a családban kellene megvalósítani. A fenti tapasztalataink miatt jutottunk kollégáimmal arra a következtetésre, hogy a hosszú távon legjobban megtérülő, leghatékonyabb forma a szemléletváltoztatás elindítása. Ennek jegyében 2006 óta szervezzük a „Fecsegő Tipegő” programunkat. Ebben az évben a részt vevő szülők igényeit, jelzéseit figyelembe véve klub formában rendeztük meg a várandós és/vagy három év alatti gyermeket nevelő családok számára. A klub két hetente egy-egy téma köré építette programját. A témák jellegéből adódóan különböző szakemberek vezették a beszélgetéseket: pszichológusok, mozgásterapeuták, logopédusok. Beszélgettünk a szülővé válásról, szülői szerepekről, az érintés jelentőségéről, a magzati-csecsemőés kisgyermekkor fejlődésének legfontosabb állomásairól. Adtunk ötletet ahhoz, hogy mit és hogyan meséljünk, hogyan játsszunk, hogyan foglalkozzunk gyermekünkkel. A klubbon részt vevő hét család visszajelzése alapján van igény a hasonló módon szervezett szolgáltatásokra, így a jövőben is tervezzük hasonló ingyenes programok szervezését. Gleviczky Marianna Szolnok Városi Logopédiai Szakszolgálat vezetője
HÍREK Átgürcölöm az életem, hátamat nyomja az élelem. A homokban lótok-futok, enyhüléshez ritkán jutok. Én mindenhova beférek, csak elveszek és nem kérek. Sok gyermekemnek példás apja vagyok, míg a te készleteid elég nagyok. Langyos vízben lubickolok, a bőrömben jól megvagyok. Kemény páncélt növesztettem, izguljon csak más helyettem. (teknős, teve, egér)
(villamos, szökőkút)
Felelős kiadó: Birizló-Szabó Irén Szolnok Városi Pedagógiai Szakszolgálat Tel: (56) 421-113 www.szolnok-pedszakszo.hu e-mail:
[email protected] Szerkesztő: Baloghné Bencsik Izabella Grafika: Benedek Péterné Informatikai támogatás: Asztalos Mariann
A Nevelési Tanácsadóban tanulási képesség vizsgálati kéréseket csak szeptembertől tudjuk teljesíteni. 2012. június 18-ig tudjuk a pszichés problémával bejelentkezőket fogadni, ezt követően az eset sürgőssége dönt arról, hogy mikor kerül ellátásra. Az iskolapszichológiai munka a közoktatási intézményekben 2012. június 15-én befejeződik. A Logopédiai Szakszolgálat 2012. június 15-ig tartja foglalkozásait Az új jelentkezőknek a következő tanévre tudunk időpontot adni. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság a 2011/12-es tanévben az első és az esedékes felülvizsgálatokat 2012. június 29-ig befejezi. Ha mégis előfordul, hogy nincs érvényesíthető felülvizsgálati szakértői véleménye egy tanulónak, (esetleg a meg nem jelenés miatt), akkor ezt jelezni fogjuk az Intézményeknek. Természetesen ezt csak akkor, ha a felülvizsgálati kérelem rendelkezésünkre áll. Kérjük az intézményeket, hogy a 2012/13-as tanévben a felülvizsgálatra kötelezett tanulóknak a névsorát és adatait, valamint a korábbi tanévek gyakorlatának megfelelően küldött felülvizsgálati kérdőíveket 2012. június 30-ig küldjék el részünkre. Intézményünk 2012. július 9-től augusztus 20-ig zárva tart. Ügyeletet minden héten szerdán 9-12 óráig tartunk. Első munkanap augusztus 21.
