Biopolisz Park Egyetemi városrész közterületeinek rehabilitációja

Biopolisz Park – Egyetemi városrész közterületeinek rehabilitációja

2

Tartalom Tartalom .................................................................................................................................................. 2 Tartalom .................................................................................................................................................. 3 0. BEVEZETŐ – VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ............................................................................................. 6 1. STRATÉGIAI FEJEZET .......................................................................................................................... 11 1.1. A város egészére vonatkozó rövid helyzetértékelés a megadott mutatókkal ............... 13 1.2. A városrészek kijelölése ................................................................................................. 15 1.3. Városi és városrész szintű célkitűzések meghatározása ................................................ 15 1.3.1. Városi célok .................................................................................................................... 15 1.3.2. Városrészi célok.............................................................................................................. 17 1.3.3. „Belváros” városrészi célok ............................................................................................ 17 1.3.4. Városrészi fejlesztések folyamatossága ......................................................................... 19 1.4. 2007-2013 során középtávon fejleszteni kívánt akcióterületek kijelölése .................... 20 2. ILLESZKEDÉS A KÖZÉP- ÉS HOSSZÚTÁVÚ VÁROSFEJLESZTÉSI TERVEKHEZ, STRATÉGIÁKHOZ ....... 22 2.1. Illeszkedés az integrált városfejlesztési stratégiához..................................................... 22 2.1.1. A tíz szegedi városrész.................................................................................................... 22 2.1.2. A BIOPOLISZ PARK akcióterület kijelölése az IVS-ben: ........................................................ 22 2.1.3. A tervezett fejlesztések fő megvalósulási helyszínei:.......................................................... 23 2.1.4. Az akcióterületen tervezett fejlesztések célja:.................................................................... 24 2.1.4.1. Illeszkedés a városi célokhoz ....................................................................................... 25 2.2. Biopolisz Park akcióterületi projekt illeszkedése a Településrendezési tervhez............ 30 3. AZ AKCIÓTERÜLET JOGOSULTSÁGÁNAK IGAZOLÁSA .................................................................... 35 4. HELYZETELEMZÉS A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT VIZSGÁLATÁVAL ........................................................... 49 4.1. Akcióterület bemutatása............................................................................................... 49 4.2. Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése ........................................................ 53 4.3. Megelőző város-rehabilitációs tevékenységek és azok tapasztalatai ............................ 53 4.3.1. Az akcióterületet közvetlenül érintő városrehabilitációs tevékenységek...................... 54 Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft. .................................................................................... 56 4.3.2. Az akcióterületet közvetlenül nem érintő korábbi szegedi városrehabilitációs fejlesztések..................................................................................................................... 57 4.3.3. Városrehabilitációs tapasztalatok és megoldások: ........................................................ 59 4.3.3.1. Tervezési, tartalmi tapasztalatok: ......................................................................... 59 4.3.3.2. Menedzsment tapasztalatok: ............................................................................... 60 4.3.4. Egyéb megvalósult, nem városrehabilitációs fejlesztések az akcióterületen..................... 61 4.4. Az akcióterület társadalmi – gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása ....................................................................................................... 64 4.4.1. Demográfiai helyzet ....................................................................................................... 65 4.4.2. Gazdasági helyzet........................................................................................................... 70 4.4.2.1. Szeged gazdasága ................................................................................................. 70 4.4.2.2. A szegedi ipar szerkezetének eltérése az országostól:.......................................... 71 4.4.2.3. A gazdaság szolgáltatói, oktató-kutató háttere..................................................... 72 4.4.3. Társadalmi helyzet ........................................................................................................ 75 4.4.4. Munkaerő-piaci, foglalkoztatási helyzet ........................................................................ 76 4.4.5. A környezeti értékek bemutatása .................................................................................. 79 4.4.6. Közigazgatási és közösségi szolgáltatások jelenléte....................................................... 90 4.5. Az akcióterület lakásállománya...................................................................................... 95 4.5.1. A lakásállomány nagysága, a beépítés jellege................................................................ 95 4.5.2. Komfortfokozat és általános fizikai állapot .................................................................... 95 4.5.3. Építkezések..................................................................................................................... 96 4.5.4. Szobák száma ................................................................................................................. 96 4.5.5. Lakásállomány szempontjából a terület népszerűsége és központi szerepe................. 97

3

4.5.6. 4.5.7. 4.5.8. 4.6.

Árak ................................................................................................................................ 97 Önkormányzati lakások .................................................................................................. 97 Lakáshelyzet részletes bemutatása................................................................................ 98 Az akcióterület műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása........................................................................................................................ 104 4.6.1. A közrend, közbiztonság demográfiai indikátorai az akcióterületen: .......................... 104 4.6.2. Összevetés a megyei jogú városok bűnügyi adataival ................................................ 105 4.6.3. Közbiztonsági és bűnmegelőzési javaslatok ..................................................................... 112 4.7. Az akcióterület műszaki, fizikai, infrastrukturális helyzete .......................................... 112 4.7.1. Az akcióterületen belüli és az akcióterületet feltáró (akcióterületen kívüli) meglévő közlekedési hálózat helyzete........................................................................................ 112 4.7.2. Az akcióterületen belüli és az akcióterületet feltáró (akcióterületen kívüli) közműhálózat és nem hálózatos szolgáltatások feltárása a megvalósíthatóság szempontjából.............................................................................................................. 117 4.8. A tulajdonviszonyok értékelése, tulajdonosi együttműködés .................................... 120 4.9. Az akcióterület településszerkezeti problémái, kiemelten a tervezett fejlesztsek célja ...................................................................................................................................... 120 4.10. Piaci igények, lehetőségek vizsgálata........................................................................... 125 4.10.1. A vállalkozói ingatlanfejlesztési tevékenység segítése, ösztönzése, a vállalkozói bizalom erősítése – példa bemutatása...................................................................................... 125 5. A VÁROSFEJLESZTÉSI AKCIÓ VÉGREHAJTÁSA SORÁN MEGVALÓSÍTÁSRA KERÜLŐ FEJLESZTÉSEK (A program).............................................................................................................................................. 129 5.1. Akcióterületi célok kijelölése........................................................................................ 129 5.1.1. A városfejlesztési akció végrehajtása során megvalósításra tervezett fejlesztések rendezési tervi megalapozottsága, a városépítészeti koncepció akcióterületre vonatkozó elvei, szabályai............................................................................................ 129 5.2. Az Önkormányzat, mint közszféra által tervezett akcióterületi beavatkozások .......... 137 5.2.1. A vállalkozói szférát ösztönző beavatkozások.............................................................. 138 6. A PROGRAM PROJEKTJEI, BEAVATKOZÁSOK ............................................................................... 141 6.1. A közszféra feladatai az akcióterületen........................................................................ 141 6.2. Az önkormányzat városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegű tevékenységei az akcióterületi fejlesztéshez kapcsolódóan ........................................ 141 6.2.1. Kiszámítható és transzparens szabályozási környezet................................................. 141 6.2.2. Befektetés ösztönzés.................................................................................................... 142 6.2.3. Hatékony és következetes városmarketing tevékenység ............................................ 145 6.3. Alternatívák bemutatása és a választott alternatíva indoklása ................................... 149 6.3.1. „A” változat: korábbi, részben eltérő Biopolisz Park Projekt javaslat ......................... 149 6.3.2. „B” változat: A BIOPOLISZ PARK Projekt Szeged Megyei Jogú Város kiemelt városrehabilitációs Programjában................................................................................ 153 6.3.2.1. Önkormányzati fejlesztés: Dugonics tér és környezete rekonstrukciója ............ 153 6.3.2.2. Önkormányzati fejlesztés: Semmelweis utca – Bánomkert sor - Oldal utca – Állomás utca....................................................................................................... 162 6.3.3.Az akcióterületen megvalósuló, nem a projektünk részét képező fejlesztések............ 168 6.3.3.1. Szegedi Tudományegyetem projektje: Dugonics téri főépület rekonstrukciója ....... 168 6.3.3.2. Szegedi Tudományegyetem projektje: 265 ágyas klinikaépület ......................... 174 6.3.3.3. Szegedi Tudományegyetem projektjei: II. Sürgősségi ellátás fejlesztése............ 181 6.5.2.4. További tervezett beavatkozások az akcióterületen........................................... 183 6.3.4. Egyéb projektek, amelyekkel harmonizáljuk az akcióterületi beavatkozásokat .......... 184 6.3.5. Kapcsolódó soft elemek................................................................................................ 186 6.3.5.2. „Biopolisz – Környezetvédelem” - Az akcióterületen folyó munkákkal kapcsolatos környezetvédelmi tevékenység ......................................................................... 187

4

6.3.5.3.

„Dugonics program” - Hátrányos helyzetű fiatalok tanulásának segítése, egészségnevelése............................................................................................... 188 6.3.5.4. „Boszorkánysziget – Tündérkert” - Gyermekprogram ........................................ 189 6.3.5.8. Beavatkozások ütemezése .................................................................................. 189 6.4. Összefoglaló táblázat a tervezett beavatkozásokról.................................................... 193 7. EREDMÉNYEK............................................................................................................................... 198 8. KOCKÁZATOK............................................................................................................................... 202 9. MONITORING RENDSZER............................................................................................................. 205 10. PARTNERSÉG ............................................................................................................................... 211 10.1 Partnerség – az IVS mentén ......................................................................................... 211 10.2 A projekt kidolgozásához kapcsolódó partnerségi folyamat ....................................... 214 10.2.1 Partnerek bevonása széles körben az akcióterületi projektbe .................................... 214 10.2.2 Tényleges együttműködés a tervezésben, segítséget adtunk és kaptunk................... 214 10.2.3 A civilek véleményének megismerése – egyeztetési típusok....................................... 214 10.2.4 Lakossági fórum............................................................................................................ 221 10.2.5 Szakmai véleményezések ............................................................................................. 228 10.2.6 Partnerségi viszony további bővítése, kiterjesztése a végrehajtás folyamatára ......... 230 11. MEGVALÓSÍTÁS INTÉZMÉNYI KERETE ......................................................................................... 232 11.1. Az akcióterületi tervet megvalósító projekt menedzsment szervezet bemutatása .... 232 11.2. Lehetséges megoldások a menedzsment feladatok ellátására.................................... 233 11.3. A Szeged Pólus Nonprofit Közhasznú Kft.- a menedzsment szervezet bemutatása .... 234 11.4. Az akcióterületi terv megvalósításának irányítása és ellenőrzése, civil szervezetek bevonása ...................................................................................................................... 244 12. MŰKÖDTETÉS, ÜZEMELTETÉS ..................................................................................................... 252 13. A PROJEKT IDŐBELI ÜTEMEZÉSE.................................................................................................. 254 1. A VÁROSFEJLESZTÉSI AKCIÓ PÉNZÜGYI TERVE............................................................................ 257 14.1. Az akció megvalósításának átfogó pénzügyi terve....................................................... 257 14.2. A pénzügyi terv............................................................................................................. 258 14.3. A szereplő költségek indoklása .................................................................................... 265 14.3.1. A Projekt előkészítés költségei..................................................................................... 265 14.3.2. A projekt menedzsment tevékenységéhez kapcsolódó költségek............................... 265 14.3.3. A beruházás költségei................................................................................................... 265 14.4. A projekt során igénybe vett szolgáltatások költségei, az előkészítéshez kapcsolódó szolgáltatások nélkül .................................................................................................... 266 14.5. Adminisztratív költségek .............................................................................................. 266 14.6. Externáliák bemutatása................................................................................................ 271 14.6.1. Externáliák meghatározása .......................................................................................... 271 14.6.2. Pozitív externáliák a projektben................................................................................... 271 14.7. A költségvetés összegzése............................................................................................ 272 15. ILLESZKEDÉS AZ ANTISZEGREGÁCIÓS TERVHEZ........................................................................... 274 FONTOSABB JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE .............................................................................................. 274 Felhasznált dokumentumok, segédletek listája .................................................................................. 279

5

0.

BEVEZETŐ – VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

Az Előzetes Akcióterületi Terv (továbbiakban EATT) Szeged Megyei Jogú Város középtávú városfejlesztési terveit keretekbe foglaló Integrált Városfejlesztési Stratégiájában (továbbiakban IVS) is szereplő, BIOPOLISZ PARK akcióterületen, a DAOP-2007-5.1.2/C jelű kiemelt projektek eljárásrendje szerint meghirdetett kiírásra készült. Forrása a Dél-alföldi Regionális Operatív Program (DAOP) kiemelt, a megyei jogú városok városrehabilitációs tevékenységére elkülönített hazai és uniós kerete.

A BIOPOLISZ PARK – Egyetemi városrész közterületeinek rehabilitációja projekt tervezését az önkormányzat már 2007-ben megkezdte. Ekkortól jelennek meg a Biopolisz Pólus Programban, később a Városfejlesztési Koncepciójában az elképzelések a Szegedi Tudományegyetem szomszédságában, az Egyetemmel való együttműködéssel, a BIOPOLISZ PARK, mint tudáspark létesítésére. A Szegedi Tudományegyetem a kezdetektől partner a kiemelkedő jelentőségű beruházás egymás melletti, egymással összehangolt megvalósításában.

Jelen projektjavaslat előkészítése tárgyában az első önkormányzati tervezési szerződés 2008. szeptember 3-án kelt az Oldal utcai út és hozzá kapcsolódó rekonstrukció megvalósítására, amelynek végső leadási határideje 2009. június 2. volt. Ekkorra meg is születtek az első engedélyezési és kiviteli tervek, melyek jelenleg engedélyezési eljárás alatt vannak. A klinikák mellett vezető Semmelweis utcai alap-infrastruktúra tervezőinek 2009. június 30-ig kellett leadni az engedélyezési és kiviteli terveket, megtervezni a közművek egyetemi beruházásokat is lehetővé tevő kiváltását, majd megépítését. A tervek engedélyezési eljárása folyamatban van. Az építészeti-kertészeti tervek elvi engedélyezési szintű dokumentációja elkészült. A Dugonics tér környezetének rehabilitációjára elvi engedélyezési szintű tervdokumentáció készült. 2009. márciusa óta megkötött szerződés alapján készült az EATT, amelynek leadási határideje 2009. szeptember 7. volt. Még régebben megkezdődött az IVS átdolgozása, hogy a BIOPOLISZ PARK Projekt megvalósulhasson.

A konkrét BIOPOLISZ PARK projektkidolgozás tehát több, mint egy éve folyamatban van érvényes és hatályos szerződések alapján.

Az egyetemi fejlesztésekhez kapcsolódó önkormányzati elképzeléseket bemutató EATT elsősorban a tervezett önkormányzati fejlesztések realitását, indokoltságát, megvalósíthatóságát vizsgálja. A tervezési dokumentációk a készítésük időszakában érvényes és hatályos ROP 2007-2008-as útmutatói

6

és segédanyagai, valamint az ezek végrehajtását továbbsegítő DAOP-2007-5.1.2/C kiírás és dokumentumai alapján születtek.

A városrehabilitációs és kapcsolódó beavatkozások Szeged Belváros városrészében, a BIOPOLISZ PARK akcióterületen, a Somogyi utca – Tisza Lajos körút – Petőfi Sándor utca – Batthyány utca – Boldogasszony sgt. – Bem utca - Hattyas u. – Máglya sor – Tisza folyó – Somogyi utcák által körülhatárolt területre terjed ki.

A BIOPOLISZ PARK EATT a városi funkcióbővítő, funkciómegtartó projekt keretében: −

bemutatja a tervezett fejlesztés szükségességét, a Szegedi Tudományegyetem által pályázott klinikaépület felépítésével és más egyetemi beruházásokkal kapcsolatos koherenciát

−

bemutatja a klinikai negyed melletti önkormányzati alapinfrastruktúra kiépítésének sokirányú szükségességét,

−

tartalmazza a projekt legfontosabb információit, azaz az akcióterületi fejlesztés célját és indikátorait, az akcióterületi fejlesztés tartalmát, és annak költségvonzatát, fizikai és közösségteremtő hatásait,

−

elemzi a kockázatokat,

−

bemutatja a megelőző városrehabilitációs tevékenységeket, és igazolja, hogy a BIOPOLISZ PARK funkciómegtartó, funkcióbővítő projekt hogyan illeszkedik a térségi és városi fejlesztési koncepciókhoz, különösen a városrehabilitációs programhoz készült IVS-hez

−

igazolja a kijelölt akcióterület támogatásra való jogosultságát

−

áttekinti és figyelembe veszi az akcióterületre vonatkozó szabályozási tervezést, szükség esetén kezdeményezi azok módosítását;

−

helyzetelemzést ad az akcióterület gazdasági-társadalmi jellemzőiről, környezeti állapotáról és a közszolgáltatásokkal és funkciókkal való ellátottságáról

−

bemutatja a műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzőket, és ezekkel kapcsolatos problémákat

−

Funkcióelemzés keretében számba veszi az akcióterületen található funkciók hatókörét, hatékonyságát, keresi a funkcióhiányokat, lehetőségeket;

−

Áttekintő térképvázlattal is alátámasztja a megvalósuló fejlesztésekkel kapcsolatos tulajdonviszonyokat

−

Bemutatja az akcióterületen jelen lévő potenciális partnerként számba vehető ingatlantulajdonosok viszonyulását a fejlesztésekhez, és az esetleges fejlesztési elképzeléseiket.

7

−

Felméri a piaci igényeket, lehetőségeket

−

meghatározza az akcióterület fejlesztési céljait és részcéljait (1. átfogó cél és specifikus célok táblázat)

−

részletesen leírja az akcióterületen megvalósuló fejlesztéseket, kitérve o a fejlesztési projektek egyes elemeire, o a kiemelt projekt keretében megvalósítandó fejlesztésekre o a magánszféra által az akcióterületen megvalósuló beruházásokra o az önkormányzat által az akcióterületen, nem a kiemelt projekt keretében megvalósítandó tervezett beruházásokra

−

leírja az akcióterületen megvalósuló, önkormányzat által városrehabilitációs célból végzett, nem fejlesztés-jellegű tevékenységeit, beavatkozás-típusok szerint (ROP, magánszféra vagy közszféra – 2. és 3. összefoglaló táblázat)

−

4.

összefoglaló

indikátor

táblában

meghatározza

a

projekt

indikátorait

(pl.

akadálymentesített épületek száma, Fenntarthatósági és esélyegyenlőségi kötelező indikátorok) −

és bemutatja monitoring rendszerét (lakossági fórumok, munkacsoport-ülések)

−

szinergia-vizsgálatot tartalmaz

−

elősegíti a partnerség elvének érvényesülését a fejlesztések kidolgozása és megvalósítása során (6. Partnerek bemutatása táblázat)

−

bemutatja az önkormányzati fejlesztéseket

−

és a magánszféra által megvalósított fejlesztéseket (7. táblázat)

−

valamint a kapcsolódó, megvalósítás alatt lévő fejlesztéseket (8. táblázat) és a tervezett fejlesztéseket (8/b táblázat)

−

elemzi a fejlesztések várható társadalmi-gazdasági, illetve esélyegyenlőségi, valamint környezeti hatásait

−

elemzi a műszaki, jogi, társadalmi, pénzügyi-gazdasági és intézményi szempontokból felmerülő kockázatokat (9. táblázat)

−

végrehajtási ütemtervben ütemezi a fejlesztéseket (A városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve táblázat)

−

bemutatja a civil véleményeket, a lakossági fórum tapasztalatait (Az akcióterületi terv elkészítése és végrehajtása során lezajlott partnerségi egyeztetések táblázata)

−

tartalmazza az összefoglaló költségvetését és a pályázat pénzügyi tervét (a városban folyó fejlesztések nagyvonalakban és az akcióterületen történő fejlesztések részletesen)

8

−

leírja a fejlesztések megvalósítását, a fejlesztés által létrehozott eredmények fenntartását, működtetését, üzemeltetését biztosító szervezeti kereteket.

Az EATT egységes keretben kezeli az akcióterületen különböző forrásokból és különböző szervezetek által megvalósítandó fejlesztéseket, továbbá rávilágít az előkészítés, a megvalósítás és a működtetés során az önkormányzatra háruló feladatokra. Ezáltal az előzetes akcióterületi terv alkalmassá válik arra, hogy az akcióterületen a DAOP-2007-5.1.2/C

azonosítójú, „A megyei jogú városok

városrehabilitációs témájú kiemelt projektjavaslatai” elnevezésű regionális program keretében Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata által megvalósítandó integrált városfejlesztés 2. ütemét, fantázianevén a „BIOPOLISZ PARK” –ot bemutassa.

A BIOPOLISZ PARK helyzetfeltárása, a fejlesztési tervek elkészítése alapján, a partnerségek kialakítását követően megnyílt a lehetőség az elsőfordulós elbírálásra. Ennek előfeltétele, hogy az önkormányzat Közgyűlése a megalapozott információk alapján, felelős döntést hozhasson. Az EATT után elkészülő akcióterületi terv az akcióterületi fejlesztések megvalósításának részletes forgatókönyveként

szolgál

az

önkormányzat

számára,

ez

az

akcióterületi

fejlesztések

alapdokumentuma.

A dokumentum jelenlegi státusza: Előzetes Akcióterületi Terv. Ahhoz, hogy a későbbiekben végleges akcióterületi tervként funkcionálhasson, az önkormányzat döntését követően be kell nyújtani a Délalföldi Régió Fejlesztési Tanácsa nevében közreműködő szervként eljáró A „Dél-alföldi Régióért” Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.-hez, aki, mint Közreműködő Szervezet, az előírt szempontok szerinti elbírálás és elfogadása esetén továbbítja a kiemelt városrehabilitációs projektet Kormánydöntésre. A Kormány kedvező döntését követően a fejlesztések megvalósításához kapcsolódóan – még a támogatási szerződés megkötését megelőzően – meghatározott engedélyek megszerzése és további előkészítési lépések megtétele szükséges.

A Biopolisz Park akcióterület nevének eredete

Szeged, mint az ország egyik meghatározó fejlődési pontja, úgynevezett pólus városként, a 8 kiemelkedő oktatási, kutatási, innovációs fejlesztési nagyvárosra kidolgozott Pólus Program részeként a Biopolisz elnevezést kapta. Ezt megalapozza a Szegeden működő akadémiai intézmény, a Biológiai Kutatóintézet

nemzetközileg

támogatott

és

elismert

tevékenysége,

és

a

Szegedi

Tudományegyetemen, Gabonakutató Intézetben, Bay Zoltán Intézetben folyó számos világszintű biotechnológiai kutatómunka és eredményei. Mindez feljogosítja a tudásvárost a regionális központi

9

szerepre, pl. a hosszútávú innovációs stratégiának a kulcsponti szerepére. Az akcióterületi projekt által továbbfejlődik a Belváros: míg az Egyetem fejleszti a saját intézményeit és területeit, s a klinikai tömbben új klinikai épületet, létesítményeket hoz létre, felújítja a 410 ágyas klinikát, korszerű belső közmű- és parkolórendszert alakít ki, a Dugonics téri főépületét felújítja, ezenközben a város méltóvá teszi a Központi Egyetem és klinikák környékét az egyetemi fejlesztésekhez, radikális városrehabilitációs beavatkozások útján újjá varázsolja a klinikai tömb utcáinak többségét, a Közlekedési Nagyprojektje részeként is – korszerű, környezetvédő tömegközlekedést hoz a klinikai tömbhöz - mindemellett élhetőbb környezetet alakít ki a terület lakói, pontosabban a beavatkozási terület lakossága, a több ezres létszámú intézményi dolgozó, a több tízezres létszámú hallgatóság, és nem utolsósorban ugyancsak több tízezres létszámú beteg és látogatók számára.

Az EATT igazolja, hogy az akcióterület közlekedési, infrastrukturális, fejlesztései hozzásegítik a várost, hogy a Biopolisz Park akcióterület fejlesztése nyomán, hosszútávon Szeged gyógyításban, oktatásban betöltött, városhatáron messze túlnyúló szerepét fenntarthatóan jobban, teljesebben töltse be, a szegedi kutatás-fejlesztés hatékonysága tovább nőjön, illetve, hogy Szeged és régiója, a Dél Alföld további innovációs sikereket érhessen el.

10

1. STRATÉGIAI FEJEZET Szeged jövőképe szerint felveszi a versenyt a kontinens többi olyan városával, amelyek kifejezetten a tudásalapú gazdaságra építenek. A város hosszú távú – 15-20 évre szóló – jövőképe, vagyis Szeged város hosszútávú Városfejlesztési Koncepciója szerint: „Szeged jövője elválaszthatatlan az Egyetemtől, az arra épülő kutatásoktól, az általa vonzott magas szintű szolgáltatásoktól. A város nagy távlatban is a tudásgazdaságra alapozott, nemzetközileg ismert és elismert technológiai, kutatási és fejlesztési (K+F) központ lesz. A tudásintenzív ipar és az üzleti szolgáltatások dinamikus gazdasági fejlődést eredményeznek. A fentieknek megfelelően átalakuló gazdasági szerkezettel Szeged felzárkózik Európa tudásalapú gazdaságait fenntartó városok sorába. Jóléti és fejlődési perspektívát kínál a város, a régió és az eurorégió lakói számára. A város megőrzi és továbbfejleszti oktatási, szellemi-kulturális, egyházi és egészségügyi központi szerepét. Az európai városhálózat integráns részeként a középeurópai városi munkamegosztás aktív szereplője lesz. Szeged a magyarországi öt fejlesztési pólus egyike, a Dél-alföldi régió Közigazgatási Központja. A város és az intézmények kapcsolatrendszerével meghatározó módon részt vesz a határokon átnyúló interregionális együttműködésben.”

Fenntartható fejlesztés Ahhoz, hogy a város megfeleljen az európai követelményeknek, folyamatosan szem előtt kell tartania a fenntartható fejlesztés elvét. Szeged Megyei Jogú Város az élet valamennyi területén a fenntartható fejlesztést preferálja a hatékonyság, az élhető környezet és a feszültségek mérséklésének szem előtt tartásával. Vonzó környezetet teremt lakosságának, a gazdaság szereplőinek, megőrzi és erősíti a szellemi élet, az épített és a természeti környezet értékeit, támogatja egyediségek –„szegedikumok” – létrehozását, várja „hírösségeivel” vendégeit. A meglévő és a fejlődés során keletkező újabb feszültségeket – városrészek lemaradása, társadalmi különbségek éleződése – folyamatosan mérsékli a jó társadalmi közérzet érdekében. A város életében – a múltban, a jelenben és a jövőben is – meghatározó szerepet tölt be – mint egyetlen kiemelkedő természeti adottság – a Tisza és a Maros folyó. Jelentőségük hosszabb távon különösen felértékelődik: a Tisza ismét Szeged „főutcája” lesz.

A letelepedés lehetőségei Egy település helyét a hierarchiában az általa nyújtott szolgáltatások sokrétűsége és színvonala határozza meg, amely azonban a hatékonyság követelménye miatt az igénybevevők létszámával közel arányos. Ezért a város folyamatosan javítja a szolgáltatások elérhetőségét, a közlekedési és a

11

kommunikációs kapcsolatokat a vonzásterületen, annak érdekében, hogy minél többen vegyék igénybe azokat. Fentiek miatt a letelepedés változatos és minőségi lehetőségeit a város saját területén is valamennyi rendelkezésére álló eszközzel elősegíti. A KSH előrebecslései szerint Magyarország népességszáma a következő évtizedekben csökkenni fog, azonban Szegeden a bevándorlásokat tekintve lényeges jelenség az elmúlt tíz évben mérsékelt növekedés, a felsőoktatás hallgatói létszámának erőteljes növekedése: a fejlesztési elképzelések az ezredfordulóig mintegy 6 ezer fős gyarapodással számoltak, a növekedés azonban ezt a számot lényegesen meghaladta (10-15 ezer fő).

Képesség a folyamatos megújulásra Szeged város tudásipari háttere a Szegedi Tudományegyetem sikeres működése, az oktatók és hallgatók által elért kutatási eredmények miatt magas, ugyanakkor a jövőt meghatározó innovatív iparágak részvétele a gazdaságban egyelőre alacsony – ezen kíván a város a jövőben a lehető leghatékonyabban változtatni. A Szeged Biopolisz Fejlesztési Pólus program alapját a Szegedi Tudomány Egyetemen és a kutatóintézetekben folyó kutatási tevékenység összekötésének szándéka indította el. A többségében még elméleti szintű eredményeket kell gazdaságfejlesztő tevékenységgé transzformálni, ehhez nemcsak hatékony technológia-menedzseri és marketing-munkára, gondos szabadalmaztatási procedúrákra, a megfelelő innovációs tudásbázis kiépítésére van szükség, hanem az önkormányzatnak konkrét lépéseket kell tennie. Az önkormányzat stratégiájának része a területek előkészítése – mint a jövőben érintett, Tisza Pályaudvar környéke, valamint a Déli Tisza-híd újszegedi hídfője, és egyéb gazdasági ösztönzőkkel, illetve egyetemi projekteket támogató, partneri lépésekkel, a lakossággal történő folyamatos kommunikációval segíti a tudásipar megtelepedését. A megtelepedés egyik feltétele a megfelelő foglalkoztatási környezet, hiszen a gazdasági struktúraváltással alapvetően megváltozott a város foglakoztatási szerkezete is. A város versenyképességének növelése csak a lakosság – munkavállalók – képzettségi színvonalának jelentős emelésével, alkalmazkodási készségének, mobilitásának fejlesztésével képzelhető el. A szegedi munkaerőpiacon a legmagasabban kvalifikált professzionális munkaerő mellett a képzetlen, betanított munkások tömegei is jelen vannak. A felsőfokú képzésben a humán területek többségében túlképzés, a műszaki vonalon szakemberhiány jelentkezik – ennek kiegyensúlyozása tudatos oktatáspolitikával befolyásolható.

Együttműködési készség Szeged környéke tipikusan olyan vonzáskörzet, ahol jellemző az egymásra utaltság, így a feladatmegosztás, a partnerség kialakítása megtörtént, az együttműködés, a közös megoldásokra való nyitottság mindenkori fenntartása a városon belül, de a város határain kívül is kézenfekvő.

12

1.1.

A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ RÖVID HELYZETÉRTÉKELÉS A MEGADOTT MUTATÓKKAL

Geopolitikai helyzetét tekintve Szeged város országos és nemzetközi közlekedési folyosók metszésében helyezkedik el, a magyar – román – szerb hármas határ mellett fekszik. Középtávon az EU déli határvárosa marad. Déli irányban a Shengeni övezet határvárosa. A kiváló geopolitikai helyzetéből fakadóan a város életének meghatározó motívuma a multikulturális jelleg. Kistérségi és megyeszékhely, a Dél-alföldi régió központja, fejlesztési pólusa. Szeged Budapest után az országban a második legnagyobb oktatási, kutatási központ. Az itt tanulók mintegy 50 ezres száma felér egy közepes magyar város lakosságával, a pedagógusoké pedig egy községével. Az országosan is elismert színvonalú szegedi felsőoktatás mögött magas szintű kutatói háttér áll. A tudományos életét fémjelző biotechnológiai, információ technológiai és anyagtudományi kutatások a Dél-alföldi Régió gazdaságát jellemző agrártermelés az élelmiszer feldolgozás és az egészségügy területéhez kapcsolódnak. 1

A 2007-13. közötti időszakban a régiók önálló operatív programok keretében valósíthatják meg a városrehabilitációs céljaikat. Az akciók célja alapvetően kétféle lehet: egyrészt szociális típusú rehabilitácó a szegregációs problémák kezelésére; a leromlott, vagy leromlással fenyegetett városrészek feljavítása, másrészt a városok, régióközpontok regionális gazdasági szerepének erősítése, vagy a központtal nem rendelkező városrészekben alközpontok kialakítása.

Az Önkormányzati Minisztérium „Kézikönyv”-et adott ki a város-rehabilitációs programok egységes kidolgozásához. Az abban rögzített metodika szerint a város-rehabilitáció fenti két típusát az integrált városfejlesztési stratégiára (IVS) alapozva lehet megvalósítani. Az IVS-nek a város jövőképével, a városhálózatban elfoglalt szerepével, a városban és az egyes városrészekben meglévő problémákkal koherens beavatkozásokat kell tartalmaznia – ettől lesz „integrált”.

Az akcióterületek kijelölésénél fontos szempont a koncentráció elvének alkalmazása: azaz, több résztvevő, több beavatkozás együttes alkalmazása a térségben garantáltan nagyobb eredménnyel jár. Az IVS fejlesztési és területi szemléletű, 7-8 évet átölelő dokumentum, amely összeköti – a megvalósítás irányába tereli – a Városfejlesztési Koncepcióban (továbbiakban VFK) rögzített jövőképet és tartalommal tölti ki a Településszerkezeti és a Szabályozási tervet. Az IVS 2008-ban

1

IVS 2009. szeptember 25. I. fejezet: Elıszó: Takács Máté vezetı tervezı

13

elfogadásra került, a BIOPOLISZ PARK akcióterület bővítése és aktualizálás miatt a Közgyűlés 2009. szeptember 25-ei ülésén fogadta el a módosítását.

A Településszerkezeti és a Szabályozási tervet - az IVS módosításával megegyező okból – ugyancsak szükséges módosítani, aminek elindítása megtörtént. A Közgyűlés 1999-ben hagyta jóvá, de az évenkénti karbantartással lényegében „naprakész”. Az IVS 4. stratégiai fejezete a város egészére és az egyes városrészekre vonatkozó célokat is „ütközteti” a két dokumentummal: ahol szükséges, javaslatot tesz azok módosítására. Az IVS 4.-5.-6. fejezete, a fejlesztési célok megfogalmazása a jövő szempontjából nagyon fontos, de legalább ilyen jelentőségű az 1.-2.-3. fejezet, a helyzetértékelés, mivel minden további fejlesztést ehhez a kiinduló állapothoz kell mérni. Az IVS összeállításához a hosszútávú VFK mellett felhasználtuk annak alátámasztó, megalapozó, előkészítő, elemző anyagait is. Kiemelt figyelmet kellett fordítani továbbá arra, hogy a második Nemzeti Fejlesztési Terv (ÚMFT) olyan sajátos, eltérő arcéllel megjelenő fejlesztési pólusok kialakítását tűzte ki célul, melyek nemzetközi mércével is magas színvonalú szolgáltatást vagy terméket tudnak előállítani, érdemben és tartósan erősíteni képesek önmaguk és tágabb térségük versenyképességét.

Az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció 8 jelentős felsőoktatási intézménnyel rendelkező várost – köztük Szegedet – jelölte ki erre a szerepre. A városok felkérést kaptak, hogy határozzák meg a tudásalapú gazdaságfejlesztés prioritásait a meghatározó adottságaikra. Szegeden a munka során szoros együttműködés alakult ki a város jelentős közszereplői – önkormányzat, egyetem, kutatóintézetek, kamarák, fejlesztési ügynökség, urbanisták, vállalkozások – között. Sikerült egy asztalhoz ültetni a területek legjelesebb képviselőit, akik megismerhették egymás szakmai programjait, megtalálhatták a kapcsolódási pontokat, véleményükkel, nemegyszer építő kritikával segítették egymást. Az elemző és stratégiai dokumentumokban lehatárolásra kerültek a régió számára is fontos szakmaterületek, amelyek magalapozzák a fejlesztési pólus programot.

Szegeden az élettudományok terén van jelen a legjelentősebb gazdaságilag hasznosítható tudományos potenciál, innen a program neve: Szeged Biopolisz Fejlesztési Pólus Program – illetve, a BIOPOLISZ PARK akcióterület.

A Biopolisz Program Szeged számára azonban ennél többet jelent. A fejlesztési pólus programot középpontba helyezve olyan komplex, modul rendszerben felépített programcsomagot, amelynek eredménye egy élő, élhető város, vonzó befektetői környezet. A programcsomag központi eleme a „magterület”, azaz a Biopolisz. Science Park, de része - kedvező földrajzi helyzetből adódóan - a NYILT (Nyugati Ipari Logisztikai Tengely), továbbá a „Szeged Fő utcája, a Tisza”, a környezetbarát városi

14

közlekedés megteremtése és más nagyívű városrehabilitációs projektek is. Csak az innovációs és infrastrukturális elemek együttes fejlesztésével lehet Szeged versenyképes a világ hasonló nagyságrendű és adottságú városaival.

1.2.

A VÁROSRÉSZEK KIJELÖLÉSE

Szeged Megyei Jogú város Integrált Városfejlesztési Stratégiája a 3.1. VÁROSRÉSZEK AZONOSÍTÁSA fejezetben meghatároz tíz, egyértelműen körülhatárolt és megkülönböztethető városrészt:

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Belváros Alsóváros Móraváros Rókus Felsőváros Újszeged-Szőreg Kertváros 7. Déli Kertváros 8. Északi Kertváros 9. Kiskundorozsma – Nyugati Iparváros 10. Tisza-Maros Hullámtér

1.3. 1.3.1.

VÁROSI ÉS VÁROSRÉSZ SZINTŐ CÉLKITŐZÉSEK MEGHATÁROZÁSA Városi célok

A város távlati fejlesztési terve a termelési funkciók mellett a tudományos kutató, felsőfokú oktató és regionális igazgatási intézmények jelentős arányú fejlődésével számol. Az IVS-ben javasolt szerkezeti fejlesztés lényeges elve a folyó-menti terjeszkedés, a hiányzó hidak megépítése, a gazdaságtalan szétterülés megakadályozása, a folyamatos városépítés feltételeinek biztosítása.

15

SZEGED VÁROS FEJLESZTÉSI CÉLJAINAK TÁBLÁZATA ÁTFOGÓ CÉL: Szeged tartós térnyerése a formálódó új európai policentrikus városhálózatban, fenntartható módon minőségi életkörülmények biztosítása lakossága számára

Tematikus célok T.1. A gazdaság élénkítése, befektetésösztönző városimázs kialakítása 1. Tudásintenzív ipar fejlesztése 2. Turizmusfejlesztés 3. Magasszintű üzleti szolgáltatások fejlesztése 4. Külső elérhetőség javítása, logisztikai szolgáltatások bővítése 5. Hagyományos ipar fejlesztése, a termékek piacra jutásának segítése

T.2. Élhető városi környezet biztosítása 1. Vízgazdálkodás 2. Épített környezet védelme 3. Hatékony és tiszta energiagazdálkodás 4. Belső elérhetőség javítása 5. Természeti környezet védelme

T.3. A helyi társadalom fizikai és mentális jó közérzetének megteremtése 1. A lakosság egészségi mutatóinak javítása 2. Szociális biztonság javítása 3. Oktatásfejlesztés 4. Közösségfejlesztés, kulturális szolgáltatások fejlesztése

Horizontális célok Városrészi lakókörnyezeti különbségek csökkentése, sokfunkciós városrészek specifikumokkal Környezettudatos településfejlesztés, fenntarthatóság Esélyegyenlıség biztosítása Illeszkedés az átfogó, tematikus és horizontális célokhoz

Ennek a projektnek az illeszkedési pontjait Szeged város átfogó, tematikus és horizontális céljaihoz az IVS-hez való illeszkedést részletező, következő fejezet tartalmazza.

Szeged városrészeinek azonosítása: 1. táblázat – SZEGED VÁROSRÉSZEINEK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA

VÁROSRÉSZ

VÁROSRÉSZ KITERJEDÉSE

1. Belváros

(Bécsi krt. – Moszkvai krt – Londoni krt. – Rigó u. – Boross J. u. – Kossuth L. sgt. – Párizsi krt. – Berlini krt.- Brüsszeli krt. – Római krt. – Bertalan híd – Felső kikötő sor – Közép fasor – Szőregi út – Temesvári krt. folytatása a tervezett Déli hídra – Tisza – Máglya sor – Bem u. – Boldogasszony sgt.)

2. Alsóváros

(Bécsi krt. –Boldogasszony sgt. – Bem u. – Máglya sor – Boszorkány sziget – Téli kikötő – Körtöltés – Szabadkai út – Petőfi S. sgt.)

3. Móraváros

(Moszkvai krt. – Petőfi S. sgt. - Szabadkai út – Körtöltés – Kálvária sgt. – Vásárhelyi P. u – Kossuth L. sgt. – Boross J. u. – Rigó u. – Londoni krt.)

16

4. Rókus és a lakótelepek

(Izabella híd - Körtöltés – Homonnai u. – Ungvári u. – Késmárki u. – Makkosházi krt. – József A. sgt. – Brüsszeli krt. – Berlini krt. – Párizsi krt. – Kossuth L. sgt.)

5. Felsőváros és a lakótelepek

(József A. sgt. – Makkosházi krt. – Késmárki u. – Ungvári u. – Körtöltés – Felső Tisza part – Római krt.)

6. Újszeged – Szőreg kertváros

(Közép fasor – Szőregi út – Temesvári krt. folytatása – Alsókikötő sor – Lövölde u. – Kamaratöltés – Szőreg belterületi határa – Újszeged belterületi határa – Felsőkikötő sor)

7. Déli kertváros és Gyála

(Tisza folyó – Szeged-Budapest-Szabadka vasútvonal – Közigazgatási (belterületi) határ)

8. Északi kertváros és Tápé

(Tisza folyó – Körtöltés – SzegedBékéscsaba vasútvonal - Közigazgatási (belterületi) határ)

9. Nyugati Iparváros és Kiskundorozsma - Subasa – Sziksós Béketelep

(Szeged-Szabadka vasútvonal – Bajai út – Vásárhelyi P. u. – Kossuth L. sgt. – Szeged-Békéscsaba vasútvonal Közigazgatási (belterületi) határ)

10. A Tisza - Maros hullámtere

Az árvízvédelmi fővonalakon – töltéseken – belüli terület

1.3.2.

Városrészi célok

A város stratégiai fejlesztési céljainak elérést szolgálja a városrészek mindenkori fejlesztése. Egymással összehangolt koncepció alapján, a szegregáció fennmaradásának vagy kialakulásának kiküszöbölésére tett elővigyázatosság és gondosság mindenkori figyelembevételével. A városrészi célok hatással lehetnek – és vannak – különösen a szomszédos városrészekre. Példa erre éppen a várható BIOPOLISZ PARK beruházás, amely Alsóváros közelebbi területeit mindenképpen piacképesebbé, értékesebbé teheti, amellett, hogy a megközelíthetősége stb. jelentősen előnyösebbé válik. 1.3.3.

„Belváros” városrészi célok

Szeged Belvárosa sokfunkciós városrész városközponttal, a funkciók megőrzése mellett cél: −

a város jó közérzettel élhetősége,

−

a város- és tudásközponti funkciók további bővítése,

−

a városközpont térbeli kiterjesztése,

−

és a turisztikai funkciók megerősítése,

17

ezen belül többek között az önkormányzat városrészi szintű célkitűzései az alábbi nagy jelentőségű lépések által:

−

az egyetemi integráció további kiteljesítéseként jelentős felsőoktatási és a közellátási beruházások végzésének elősegítése

−

a Szegedi Tudományegyetemmel közösen Biopolisz Park projekt megvalósítása

−

a Nagykörút Oldal utcával való „befejezése”, kiegészítése, valamint előkészületek a tervezett új, ún. Déli Hídhoz való feljáráshoz

−

az elektromos tömegközlekedés fejlesztése

−

az autóközlekedés fokozatos kivonása a belváros magjából

−

barnamezős belvárosi területek (MÁV és egyes Tisza-parti területek, stb.) rehabilitációja

Az akcióterületi terv által érintett egyetemi-klinikai negyed, mint városrész jellemzői:

A Tisza által „kettévágott” Belváros magja éppen a projekt részeként fejlesztendő akcióterület. A Belváros legújabb kori – a következő évtizedekben kiépülő – bővülete a Bem utca-Tisza part zömében vasúti területen a Máglya sorig terjedő Biopolisz, vagyis a tudásváros, az egyetemi városrész.

A Belváros az 1879-es szegedi nagyárvíz utáni újjáépítés után lett „palotás várossá”, és külső értékei mellett az itt lakó emberek belső értékei mentén fejlődött tovább: a tudás, az egyetem városrészévé. Újszeged Belvároshoz tartozó része olyan mértékben sűrűsödött és telítődött intézményekkel, hogy napjainkra a Belváros Tisza bal parti részének tekinthető.

Képzettségi státusz tekintetében a felsőfokú végzettségűek aránya itt a legmagasabb. A 10.000 főre vetített vállalkozások száma Belváros városrészben jóval meghaladja a városi átlagot, amely különösen kereskedelem, a vendéglátás és egyéb szolgáltatási szektorban jellemző. Elöregedő városrész, a lakónépességen belül a 60 év felettiek aránya itt a legnagyobb, míg a 0-14 éves korosztály száma a legkisebb. A városrész központi része műemléki jelentőségű terület, a műemlék épületek többsége is ebben a városrészben található.

18

2. táblázat – A belváros SWOT analízise A BELVÁROS SWOT ANALÍZISE Erősségek (Helyi, helyzeti energiák)

Gyengeségek

Áttekinthető, jól tagolt, rendezett szerkezet (gyűrűs-sugaras főúthálózat). Kiváló közlekedési kapcsolat a többi városrésszel. A városközpontot átszelő Tisza folyó és az Erzsébet liget pótolhatatlan természeti adottság.

A Belvárosban koncentrálódó intézmények miatt egyre nagyobb a gépjárműforgalomból adódó környezetszennyezés, (zaj, levegő), súlyos parkolási gondok jelentkeznek. Hiányzik a Nagykörút D-i összekötése.

A Tisza mentén D-i irányba a városközpont bővítésére barnamezős területek állnak rendelkezésre.

A városközpont lakótömbjeinek nagyobb hányada még teljes revitalizációra szorul. Különösen elmaradott a közterületek és a folyópartok állapota (Mars tér, Múzeum tér, Belvárosi Tisza-part).

A folyamatosan újuló, patinás, számos műemléket és helyi védettségű épületet tartalmazó Belváros mind idegenforgalmi, mind a lakosság identitás-tudata szempontjából kiváló adottság. Az Egyetemi városrész és a tudás-alapú ipar – Biopolisz – fejlesztésére kiváló városszerkezeti adottságú területek találhatók az Egyetemi városrész szomszédságában (Tisza teher p.u.)

Fejlesztésre alkalmas területekkel mind az Önkormányzat, mind az Egyetem csak igen korlátozott mértékben rendelkezik. A gyógyfürdő turizmusban rejlő lehetőségek kihasználatlanok. Nem működik a városban magasabb kategóriájú (5 csillagos) szálloda.

Az újszegedi gyógyfürdőkomplexum része a városközpontnak. A sport- és rekreációs létesítmények döntő többsége a Belvárosban található.

1.3.4.

Városrészi fejlesztések folyamatossága

Az önkormányzat célja, hogy egyfajta folyamatosságot biztosítson az egyes jelentős projektek megvalósításával, ezáltal növelve az egyes projektek társadalmi-gazdasági jelentőségét. A belvárosi akcióterületek közül másodikként kijelölt BIOPOLISZ PARK akcióterületen megvalósuló fejlesztések biztosítják a városi fejlesztések folyamatosságát, hiszen: −

a belvárosi városrész akcióterület Mars tér – Londoni krt. - Gutenberg utca – Tisza Lajos krt. – Dugonics tér – Klauzál tér által határolt terület határos BIOPOLISZ PARK akcióterülettel, tehát

−

a második szegedi városrehabilitációs projekt is a védett, értékes városmagból indul ki, vagyis

−

a fejlesztések várható közös gazdaságélénkítő hatása még hatékonyabban megvalósulhat a folytonosság jegyében.

19

1.4.

2007-2013 SORÁN KÖZÉPTÁVON FEJLESZTENI KÍVÁNT AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE

A városfejlesztés központi, nagyobb kiterjedésű területei közül Belváros 1-es területi fejlesztések elindultak. A további gócpontok: Biopolisz Park, szintén Belváros városrészben megvalósuló projektre vonatkozik jelen akcióterületi terv, ezen kívül a Stefánia, Odessza lakótelep és Felsőváros Tarján lakótelep a kijelölt akcióterületi részek.

A 2007-13-as finanszírozási időszakra tehát öt akcióterületet (AT) határoz meg az Integrált Városfejlesztési Stratégia, ezek élveznek prioritást a többivel szemben. Közülük három funkcióbővítő, kettő pedig a szociális városrehabilitációs fejlesztési kategóriába tartozik.

Az akcióterületek kiemelt szerepük, vagy válságtérségként való kijelölésük okán váltak a városrehabilitációs források elsőrendű célterületeivé. Az alább felsorolt területek mindegyike prioritást élvez.

A 2007-2010-es időszakra a következő akcióterületek kerültek kijelölésre az IVS-ben:

AT1.) Már elkészült az akcióterületi terv az 1/a belvárosi városrész akcióterületre, a Mars tér – Londoni krt. - Gutenberg utca – Tisza Lajos krt. – Dugonics tér – Klauzál tér által határolt területre. Funkcióbővítő városrehabilitáció keretében közterületi rekonstrukción esik át a Kölcsey és a Gutenberg utca, a Mars téren pedig fedett piactér, piaccsarnok épül.

AT2.) Jelen dokumentum alapján fejleszteni kívánt akcióterület az alábbi területet érinti: 1/c Biopolisz Park akcióterület: Somogyi utca – Tisza Lajos körút – Petőfi Sándor sugárút – Batthyány utca – Boldogasszony sgt. – Bem utca - Hattyas u. – Máglya sor – Tisza folyó – Somogyi utca

AT3.) A Tarján II. lakótelepi 5/a akcióterület a József Attila sugárút – Budapesti körút – Szilléri sugárút – Debreceni utca által határolt lakótelep-rész. A város itt szociális rehabilitáció keretében a tarján I. projekt folytatásaként, az

élhetőbb

fejlesztéseket

lakókörnyezet tervezi.

kialakításáért

Közterületek

a

következő

rehabilitációja,

rossz

minőségű útburkolatok, járdák, utcabútorzat cseréje, lakásonként hőközpontok elhelyezése, és a Retek utcai vízközmű felújítása. Soft

elemként

közösségfejlesztő

programokkal

kívánják

20

kiegészíteni a fizikai megújulást.

AT4.) Az 1/d akcióterület a Roosevelt tér – Stefánia – Tisza-part akcióterület a Roosevelt teret és a Móra parkot foglalja magában, határai - Tisza Lajos körút – Stefánia – Roosevelt tér –Béla utca– Tömörkény utca – Korányi fasor – Tisza (folyó) – Tisza Lajos körút. Területén funkcióbővítő városrahabilitáció keretében egyrészt kulturális és szolgáltató jelleget és színvonalat erősítő fejlesztéseket, másrészt a Tisza elhasználódott védművének megújítását tervezik.

AT5.) az 1/b Odessza lakótelep a Torontál tér - Székely sor - Temesvári körút, - vasútvonal Alsókikötő sor által határolt területen helyezkedik el. 32 ha-os területén a szociális rehabilitáció keretében többek közt közterület rehabilitáció és épület felújítások valósulnak meg. Az akcióterületen található óvoda és általános iskola is felújításra, bővítésre kerül. A rehabilitáció célja az élhetőbb, egészségesebb lakókörnyezet kialakítása.

A 2007-13-ban fejleszteni kívánt akcióterületek nagy része a település magjában, a Belváros városrészben helyezkedik el. A hosszútávon célul kitűzött sokfunkciós, specifikumokkal rendelkező városrészek kialakításának feltétele a kezdő, koncentrált fejlesztési szándék, amely aztán kisugárzó hatást és húzóerőt érvényesítve segíti a város egészének fejlődését.

21

2. ILLESZKEDÉS A KÖZÉP- ÉS HOSSZÚTÁVÚ VÁROSFEJLESZTÉSI TERVEKHEZ, STRATÉGIÁKHOZ

2.1.

ILLESZKEDÉS AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁHOZ

2.1.1.

A tíz szegedi városrész

Az IVS a 3.1. VÁROSRÉSZEK AZONOSÍTÁSA fejezetben meghatároz tíz, egyértelműen (jelen akcióterületi terv 1. Stratégiai fejezetében felsorolt, térképen bemutatott) körülhatárolt és megkülönböztethető városrészt: Belváros, Alsóváros, Móraváros, Rókus, Felsőváros, Újszeged-Szőreg Kertváros, Déli Kertváros, Északi Kertváros, Kiskundorozsma – Nyugati Iparváros és Tisza-Maros Hullámtér. Az IVS-ben a tíz városrész mindegyikére meghatároz legalább öt projektet, amelyeken intenzív beavatkozás szükséges. Jelentős részük funkcióbővítő, funkcióváltó. Jelen dokumentum alapján fejleszteni kívánt akcióterület az IVS 3.2 VÁROSRÉSZEK ELLÁTOTTSÁGÁNAK ELEMZÉSE fejezete alapján Belváros városrészen belül helyezkedik el.

„Belváros” városrész lehatárolása: Bécsi krt. – Moszkvai krt. – Londoni krt. – Rigó u. – Boross J. u. – Kossuth L. sgt. – Párizsi krt. – Berlini krt. – Brüsszeli krt. – Római krt. – Bertalan híd – Felső kikötő sor – Közép fasor – Szőregi út – Temesvári krt. folytatása a tervezett déli hídra – Tisza – Máglya sor – Bem u. - Boldogasszony sgt. 2.1.2. A BIOPOLISZ PARK akcióterület kijelölése az IVS-ben: −

Belterületen található.

−

Egyértelműen kijelölt, nagyobb, összefüggő (folytonos vonallal, utcanevekkel lehatárolt, ld. lent a térképen) települési területen, többféle tevékenységet tartalmazó program megvalósítására alkalmas.

−

Biopolisz Park akcióterület az összes akcióterületre tervezett fizikai jellegű beavatkozás megvalósulásának területét magában foglalja

−

Az egész település kiterjedése: 281 km2

−

Az akcióterület kiterjedése: 1.102.000 m2

−

Állandó népesség száma (2006. év elején): 163.155 fő

22

−

Lakónépesség (2006. év elején): 163.259 fő

−

Biopolisz Akcióterület lakosság-száma:

−

KSH adat

4203 fő

−

Népesség-nyilvántartási adat

3218 fő

−

Közvetlen fizikai és funkcionális kapcsolatban van a Belváros I. akcióterülettel

2.1.3. A tervezett fejlesztések fı megvalósulási helyszínei: A tervezett fejlesztések két főbb megvalósulási helyszíne Szeged Belterületén, az akcióterületen: - a Dugonics téren, az Árpád téren, - valamint a Semmelweis utca – Bánomkert sor – Oldal utca – Korányi fasor területen, illetve jelentős magántőkés fejlesztés történik majd várhatóan a Somogyi utcán, ahol a jelenleg parkolóként (nyáron kerthelyiséges vendéglátó egységként) funkcionáló területen szálloda és irodaház épül – az önkormányzatnak adott partneri nyilatkozattal, a projekt keretében, „B” típusú (vissza nem térítendő támogatás nélküli) konstrukcióban.

23

2.1.4. Az akcióterületen tervezett fejlesztések célja: Az IVS alapján az akcióterületen tervezett fejlesztések célja a hatályos IVS 5.2 fejezet szerint:

Biopolisz Park akcióterületi fejlesztés célja: funkcióváltó és funkcióbővítő projekt Az akcióterületen e projekt keretén belül az egyetemi fejlesztésekhez kapcsolódóan városi és közösségi funkcióbővítési, megerősítési beavatkozásokat valósít meg a város. A beavatkozások középtávú célja, hogy az akcióterület barnamezős területén funkcióváltás történjen, egymás közvetlen közelségében működő klinika, egyetemi kutatóintézet, magántőkére alapozottan kutatófejlesztő tevékenység és ezekhez kapcsolódó gyártás, egészségipari tevékenység kapjon helyet a későbbiekben a BIOPOLISZ Parkban. A város a beavatkozásokkal előkészíti a jövőbeli K+F+I, illetve a tudásalapú termelés számára nélkülözhetetlen, azt idevonzó, kutatói és ipari hasznosításra egyaránt alkalmas terület kialakításával alapozza meg a további terveket. Az akcióterület nagyobb része kiemelt ellátottságú belvárosi rész, kifejezetten idegenforgalmi kuriózumok halmaza, de a déli rész, különösen a MÁV eladó ingatlana - ami a jelenlegi BIOPOLISZ PARK projektnek nem része - jelenleg alulhasznosított, és a közművek nem biztosítanak elég kapacitást az új létesítményekhez. A tervezett Déli hídhoz, tudományos parkhoz, 265 ágyas klinikai szárnyhoz nélkülözhetetlen feltételeket kívánja a város megteremteni. (Útépítés, szélesítés, közműépítés). Cél a gazdaságélénkítés, a befektetés-ösztönző városimázs kialakítása, a terület elérhetőségének javítása.

24

2.1.4.1. Illeszkedés a városi célokhoz

Városrész-szintű célok: Belváros A BIOPOLISZ PARK akcióterületen megvalósuló fejlesztések egyértelműen elősegítik a IVS-ben megfogalmazott fejlesztési célokat, illetve a Belvárosi városrész-szintű célok érvényre jutását is. Az akcióterületi terv projektjeinek mindegyike ezen kijelölt célok mentén valósul meg.

Szeged Belvárosa sokfunkciós városrész városközponttal, a funkciók megőrzése mellett cél az élhetőség őrzése és erősítése mellett a városközponti funkciók további bővítése, a városközpont térbeli kiterjesztése és a turisztikai funkciók megerősítése.

Az alábbiakban felsoroljuk, hogyan illeszkednek Biopolisz Park akcióterület fejlesztései az átfogó célhoz, majd a tematikus és a horizontális célokhoz.

Átfogó cél: A VFK-val összhangban az IVS2 átfogó célja is 4.3. A JÖVŐBENI FEJLESZTÉSI IRÁNYOK MEGHATÁROZÁSA fejezeten belül 4.3.1. A VFK-val összhangban álló átfogó, hosszútávú fejlesztési cél c. IVS-alfejezet alapján „Szeged tartós térnyerése a formálódó új európai policentrikus városhálózatban, fenntartható módon minőségi életkörülmények biztosítása lakossága számára.”

E cél megvalósulását a kijelölt közterületek és közösségi terek rekonstrukciója maximálisan alátámasztja, az akcióterület városi és egyéb funkcióinak bővülése pedig elengedhetetlen a városhálózatban betöltött szerep erősítéséhez.

Tematikus célok A város 7-8 évre szóló tematikus fejlesztési céljai közül, amely tematikus célokról az IVS részletesen a 4.3.2 Középtávú – 7-8 évre szóló – fejlesztési célok alfejezet 4.3.2.1. Tematikus célok (T1, T2,T3) fejezete ír, több is alátámasztja a fejlesztési terveket. Az akcióterületi projektek nagymértékben lefedik a tematikus célok spektrumát, amelyek a gazdasági, a társadalmi és a környezeti értékek mentén álltak rendszerbe.

2

Letölthetı: http://www.szegedvaros.hu/letoltesek/cat_view/302-varosfejlesztes.html?start=5

25

A tematikus célok3 közül főként az I. „A gazdaság élénkítése, befektetésösztönző városimázs kialakítása” fedi le a projekt tartalmát, illetve az II. és a III. tematikus célok alá tartozó prioritásokkal is találkozik néhány ponton.

Az alábbiakban felsoroltuk Biopolisz Park Akcióterület fejlesztésének kapcsolódási pontjait a tematikus célokhoz az IVS 4.3.2.1/T1/1.1 pontja alapján (T/1… jelöléssel):

T/1: A gazdaság élénkítése, befektetésösztönző városimázs kialakítása

Tudásintenzív

ipar

fejlesztése:

A

tudásipar

alapját

Szegeden

a

városban

működő

kutatóintézetekben és a Szegedi Tudományegyetemen folyó munka a adja. A legnagyobb tudományos potenciál a természettudományok terén van jelen, ezért Biopolisz.

A Biopolisz Park akcióterületen megvalósuló fejlesztés középtávú célja éppen az egyetemfejlesztés elősegítése, a méltóságos egyetemi intézményekhez méltó környezet kialakítása, illetve az egyetemhez kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése, illetve közvetve az egyetemi hallgatók és egyetemi dolgozók életkörülményeinek, munkakörülményeinek segítése, javítása, illetve a K+F tevékenység ösztönzése:

−

fejlődik az egyetem infrastruktúrája

−

megújul és jelentős funkcióbővítést kap a Szegedi Tudományegyetem Dugonics téri főépülete,

−

a Szegedi Tudományegyetemhez kapcsolódóan 265 ágyas klinika szárny építése történik

−

az intézetekből kikerülő tudományos eredmények gazdasági hasznosításának lehetősége megteremtődik

a

logisztikailag

előkészített

akcióterületen,

megteremtődnek

a

tudásintenzív ipar letelepedésének körülményei −

innovációserkentő spin-off vállalkozások letelepedéséhez alkalmas leendő inkubátorház és tudományos és technológiai tudáspark helyszíne fejlődik

−

az új létesítmények működésével munkahelyteremtést vár a város – különösen az itt végzett szakemberek megtartására, de nők számára is több lehetőség lehet az egészségügyben.

T1.2: Turizmusfejlesztés:

3

IVS 5.1

26

−

jó városimázs kialakítása, turisztikai vonzerő – a Dugonics tér fejlesztése

−

jó városimázs kialakítása, turisztikai vonzerő – az Árpád tér megújulása

−

szállodai kapacitás bővítése - magántőkés fejlesztés történik majd várhatóan a Somogyi utcán, ahol várhatóan szálloda épül

−

az akcióterületről várostörténeti áttekintés készül, amely a turisták számára is érdekességekkel szolgál

T1.3: Magasszintű üzleti szolgáltatások fejlesztése A tervezett fejlesztésekhez kapcsolódóan: −

az önkormányzat célja, hogy a felújított városrészben az egyetemi polgárok, oktatók, kutatók, üzletemberek megkapják azokat a magasabb szintű üzleti szolgáltatásokat, amelyek a mindennapi életükhöz nélkülözhetetlenek (fordító iroda, jogi tanácsadás, stb.) Az önkormányzat feladata a megfelelő üzleti környezet kialakítása.

T/2.: Élhető városi környezet biztosítása T2.1.: Hatékony vízgazdálkodás Szeged múltját és jelenét is a vizek határozzák meg. Szeged főutcája, a Tisza folyó az akcióterület keleti határvonala. Az új klinikai szárny ügyében bejáráson egyeztettek a generáltervezők a célszerű vízellátási megoldásokról az illetékes közszolgáltatók képviselőivel. A Belváros árvízvédelmi rendszere rekonstrukciójának tervezése KEOP forrás igénybe vételével folyamatban van, ez a fejlesztés akcióterületünket is érinti.

T2.2: Épített környezet védelme Szeged Belváros városrész egyedülállóan egységes stílusú karaktere rendkívül értékes adottság. Az épített örökség megóvása a Biopolisz Park akcióterületet is érinti, közvetlenül fejlesztésre kerül a Dugonics tér és környéke, a már meglévő épített környezethez illeszkednek a most megvalósuló rekonstrukciók. Szintén az épített környezet védelmében csillapítják a Belváros forgalmát, ezáltal annak élhetőségét fokozva, a környezetét vonzóvá téve.

T2.3: Hatékony és tiszta energiagazdálkodás: alternatív és megújuló energiaforrások felhasználása: − A területre tervezett új beruházásoknál ezen energiahordozók felhasználását

- ahol ez

releváns - preferáljuk.

T2.4: Belső elérhetőség javítása:

27

−

Közúti kapcsolatok fejlesztése - Az Oldal utca négysávúsítása, új csomópont építése, illetve a leendő Déli hídhoz kapcsolódó logisztikai fejlesztések.

−

A Dugonics tér-Árpád tér környéki intenzív gyalogos-forgalom miatt tovább folytatódik a belvárosi gyalogos tengelyek bővítése.

−

A Semmelweis utca vegyesforgalmúvá alakul.

−

Kialakítható esetleg egy Tisza parti sétány és a közvetlen kapcsolat a Tiszával.

T/3. A helyi társadalom fizikai és mentális jó közérzetének megteremtése

T3.1: Lakosság egészségi mutatóinak javítása: Egészségügyi ellátórendszer infrastrukturális fejlesztése: − A Szegedi Tudományegyetem által az akcióterületi projekt részeként 265 ágyas klinikaszárny épül, ehhez kapcsolódóan létrejön egy un. magkórház, amely a város és környékének magas minőségű egészségügyi ellátását tudja biztosítani. − A városrészben tovább csökken az autósforgalom, új gyalogos részek kerülnek kialakításra Dugonics tér-Árpád tér területen

T3.3.: Oktatásfejlesztés: −

A komplett akcióterület „egyetemi negyed” jellegű, mivel számos oktatási intézmény és kollégium található itt. Az oktatási épületek egy része más forrásból kerül fejlesztésre, míg a környezet rehabilitációja jelen projektünk része. Ezek az infrastrukturális fejlesztések hozzájárulnak az oktatás színvonalának fejlesztéséhez.

T3.4: Közösségfejlesztés − A Biopolisz Programhoz kapcsolódó közösségszervező és -építő munkák bonyolítása történhet az egyetemisták, középiskolások bevonásával. − Kitűzött cél a természeti környezet megóvásának szervezett formája. − Az akcióterület a városközponti jellegéből adódóan alkalmas terület a különböző esélyegyenlőségi programok megvalósításához. − Az akcióterületről várostörténeti áttekintés készül, az így összegyűlt érdekes és hasznos információk később a különböző kommunikációs csatornákon keresztül publikálásra kerülnek, így közelebb hozzák a városrészt a lakossághoz.

28

Horizontális célok Az akcióterületi fejlesztések Szeged és vonzáskörzetének kiterjesztett népességét is szolgálja, tehát a horizontális célok4 megvalósítása kiemelten fontos. A környezettudatos településfejlesztés, fenntarthatóság szempontjai érvényesülnek a tervezés és megvalósítás folyamatában. Kiemelt szempont az esélyegyenlőség biztosítása, erre az összes projektelem figyelmet fordít.

A horizontális szempontok minden projektrészletbe beépültek:

3. táblázat – A projekt keretében megvalósuló fejlesztések

Projekt Közúti feltárás, Déli Tisza híd előkészítése Előközművesítés

Előkészítés, menedzsment, soft elemek Projekt 255 ágyas klinika szárny építés (SZTE)

Inkubátorház

SZTE Dugonics téri főépület rekonstrukciója Somogyi Ház (irodaház)

4

PÁLYÁZAT KERETÉBEN MEGVALÓSULÓ FEJLESZTÉSEK Funkció HORIZONTÁLIS cél kapcsolódás -városi funkció H1: Környezeti különbség csökkentése, sokfunkciós -gazdasági funkció városrész specifikumokkal -barnamező H2: Környezettudatosság, fenntarthatóság H3: Esélyegyenlőség -városi funkció H1: Környezeti különbség csökkentése, sokfunkciós -gazdasági funkció városrész specifikumokkal -barnamező H2: Környezettudatosság, fenntarthatóság H3: Esélyegyenlőség -kiegészítő közösségi funkció

H2: Környezettudatosság, fenntarthatóság H3: Esélyegyenlőség

EGYÉB TŐKE ÁLTAL MEGVALÓSULÓ FEJLESZTÉSEK Funkció HORIZONTÁLIS cél kapcsolódás egészségügyi H1: Környezeti különbség csökkentése, sokfunkciós funkció városrész specifikumokkal (városi funkció) H2: Környezettudatosság, fenntarthatóság H3: Esélyegyenlőség gazdasági funkció H1: Környezeti különbség csökkentése, sokfunkciós városrész specifikumokkal H2: Környezettudatosság, fenntarthatóság H3: Esélyegyenlőség H1: Környezeti különbség csökkentése, sokfunkciós városrész specifikumokkal H2: Környezettudatosság, fenntarthatóság H3: Esélyegyenlőség gazdasági funkció H1: Környezeti különbség csökkentése, sokfunkciós városrész specifikumokkal H2: Környezettudatosság, fenntarthatóság H3: Esélyegyenlőség

IVS 5.3.1.2

29

Településszerkezeti terv és az akcióterület illeszkedése5:

REHAB. JELLEGE

Kül. intézményi z. Kül. közlekedési z Ált. közlekedési és közmű zóna Közpark Védelmi rendeltetésű erdő Településközpont vegyes zóna Vasúti közlekedési és közmű zóna Kisvárosias lakó z Központi vegyes z Kereskedelmi-, szolgált. gazd-i z. Egyéb ipar gazd-i

TERVEZETT

ELHELYEZHETŐ FUNKCIÓK

Lakóépület, igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szállás, közösségi szórakoztató, kulturális, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális, sport, parkolóház, üzemanyagtöltő, egyéb gazdasági, kézműipari, kertészeti,

FUNKCIÓK

Egészségügyi, szolgáltató, oktatási, gazdasági

2.2.

BIOPOLISZ PARK AKCIÓTERÜLETI PROJEKT ILLESZKEDÉSE A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI

funkcióváltó

Biopolisz Park

AKCIÓTERÜLET

TELEPÜLÉS-SZERKEZETI TERV

Belváros

VÁROSRÉSZ

AKCIÓTERÜLET FUNKCIONÁLIS ILLESZKEDÉSE A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVHEZ

TERVHEZ

Biopolisz Park akcióterületi projekt fejlesztései illeszkednek a Településrendezési Tervhez. Az önkormányzat jelenleg hatályos Építési Szabályzata (a továbbiakban SZÉSZ) az 59/2003. (XII.5) Kgy. rendelet értelmében szabályozza a város közigazgatási területén belül megvalósuló bármely területhasználatot, telekalakítást, valamint az építési munkálatokat, ezen belül az építési, átalakítási, bővítési, felújítási, helyreállítási, korszerűsítési, bontási és elmozdítási munkálatokat. Az előírásai I. és II. rendű kötelező, valamint irányadó elemeket egyaránt tartalmaznak. A részletes szabályozási terv készítésére kijelölt területre eső I. rendű szabályozási elemektől történő kisebb mértékű eltérést (pontosítást) a részletes szabályozási terv készítése során indokolni kell. A rendelet 1., 2., és 3. jelű területekre bontja a várost.

A város területén a szabályozási terv: a) rendeltetési (területfelhasználási), b) építési (a beépítésre szánt területek építési előírásait rögzítő), c) környezetvédelmi, d) értékvédelmi,

5

IVS 5.2

30

e) tilalmi és korlátozási, zónákat jelöl ki. A szabályozási terv a város közigazgatási területén - a beépítésre szánt területen a) lakó: (L) b) vegyes: (V) c) gazdasági: (G) d) üdülő: (Ü) e) különleges: (K) - a beépítésre nem szánt területen a) közlekedési és közmű: (Kö) b) zöld: (Z) c) erdő: (E) d) mezőgazdasági: (M) e) vízgazdálkodási (VG)6 zónákat határol le.

A SZÉSZ szükséges - minimális - módosítása folyamatban van a Dugonics téri fejlesztések gördülékeny lefolytatása érdekében.

Szeged Településrendezési Terve – Szabályozási tervlap 40-4

31

A három fő Biopolisz fejlesztési, beavatkozási terület bemutatása:

(A Belváros árvízvédelmi rendszere rekonstrukciójának tervezése folyamatos. Dugonics tér – Árpád tér – Somogyi utca

Oldal utca

32

Településrendezési terv – Klinikai tömbhöz kapcsolódó önkormányzati fejlesztések helyszíne

Szeged Településrendezési Terve - Szabályozási tervlap – 40-4 Indóház tér

Az akcióterületen belüli beavatkozásokra a SZÉSZ IV. fejezet 6. pontja alapján sajátos előírások vonatkoznak: −

az Indóház térre és környékére, mint a város egyik legfőbb érkezési kapujára. A területen az elmúlt időszakban fejlesztési munkák folytak és a közeljövőben folytatódik az önkormányzati terület teljes rehabilitációja, de ez nem ennek a projektnek a részeként fog megvalósulni.

33

a SZÉSZ IV. fejezet 9. pontja alapján sajátos előírások vonatkoznak: −

Szeged Belváros Kis- és Nagykörút közötti területekre (B), ezen belül többek között az Ady téri egyetemi épület környékére, illetve a Batthyányi utca megadott ingatlanára.

13. pontja alapján SZEGED, HATTYAS SOR – MÁGLYA SOR – VASÚTTERÜLET ÉS KÖRNYÉKE (H) SAJÁTOS ELŐÍRÁSokkal a projekt nem ellentétes, mivel ezeket a területeket a beavatkozások nem érintik.

15. pontja alapján a TÖRTÉNETI BELVÁROSRA VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK: Annak érdekében, hogy az akcióterületen tervezett fejlesztések a SZÉSZ-ben foglalt előírásokkal összhangban valósuljanak meg, a településrendezési terv és a SZÉSZ kisebb módosításai szükségesek.

A felújításra kötelezett és kötelezendő épületek mind kívül esnek a pályázat keretében realizálódó munkálatokból, a környék további megújulását, összképének javulását eredményezik a közeljövőben. A város meglevő stratégiai és tervdokumentumai, valamint a készülő akcióterületi terv összhangja biztosított. Az akcióterületi tervben foglalt fejlesztések az Integrált IVS-ben megfogalmazott stratégiai célokhoz illeszkedően, azok megvalósítását támogató módon kerültek meghatározásra, a fejlesztések illeszkednek a SZÉSZ-hez.

34

3. AZ AKCIÓTERÜLET JOGOSULTSÁGÁNAK IGAZOLÁSA A jogosultság igazolásához, a funkcióbővítést, –megerősítést szolgáló fejlesztésre való tekintettel felmértük az akcióterületen lévő kereskedelmi egységek számát, a közigazgatási, közszolgáltatási funkcióval ellátottságot.

Az egyes jogosultsági feltételek elemzése:

−

A BIOPOLISZ PARK városrehabilitációs akcióterületi projekt funkcióbővítő illetve megerősítést szolgáló projekt, így a támogatással megvalósuló fejlesztések kizárólag a kijelölt akcióterületen belül valósulnak meg.

−

A beavatkozások a Belváros területén, a klinikai negyedben és a Dugonics téren, és ezek közvetlen, belváros magi környezetében valósulnak meg.

−

A központi szerepkört igazolják a következőkben, táblázatokban is kimutatott, funkcióellátottsági mutatók.

−

Az önkormányzat a kiemelt városfejlesztési támogatások elnyeréséhez IVS-t készített 20072013 évekre. A dokumentum tartalma, háttérmunkálatai, következtetései, illetve az IVS szoros kapcsolódása az egyéb városrendezési és városfejlesztési dokumentumokhoz, a civil szervezetk és lakosság általi elfogadottsága, a várakozásteli érdeklődés alátámasztják, hogy az akcióterületek ezekre a jelentős nagyságrendű, városrészek újjászületését eredményező fejlesztésekre megfelelő előkészítés eredményeként kerültek kijelölésre.

−

Szeged kiemelt szerepköre – térségi, megyei, regionális központi szerepe, és országos, valamint interregionális jelentősége - nagymértékben a Biopolisz Park akcióterületen koncentrálódó tudáspotenciálnak, illetve a közgyógyellátási színvonalnak, valamint akcióterületi turisztikai adottságainak (Dóm tér, Szegedi Szabadtéri Játékok, stb.) köszönhető.

−

A pénzügyi funkciók tekintetében Szegedről elmondható, hogy különösen a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának beindulása óta kiváló szakember-hátteret biztosít a városi pénzintézeteknek, befektetési cégeknek, hivataloknak.

Az akcióterület több új funkció megteremtésével is jogosultságot feltételez a rehabilitációra, mivel a fejlesztéssel - különösen a párhuzamosan megvalósuló Önkormányzati Elektromos Tömegközlekedési Nagyprojekttel összehangolva - a Biopolisz Park akcióterületen kialakításra vagy megerősítésre kerülnek a klinikai szolgáltatások igénybevételének, a felsőoktatás szereplői

35

számára biztosított szolgáltatások igénybevételének és az itt élő lakosságnak a környezeti feltételei: −

az objektumok megközelíthetősége,

−

a közmű közszolgáltatások biztosítása, megfelelő kapacitással a régi és új egyetemi intézmények rendelkezésére bocsátása,

−

rendezésre kerül a klinikai negyed külső környezete parkosítással, ide kialakított parkolók megépítésével, a korszerű közvilágítással, a mentők, tűzoltók számára megfelelő vonulási hely és objektumok biztosításával, stb.

−

a közoktatás és felsőoktatás színvonala nő a diákok és hallgatók közlekedési és környezeti komfortkörülményeinek javulása nyomán,

−

a szabályozottabb közlekedési viszonyokkal csökkenhet az akcióterületen a közlekedési balesetek száma, ami legérzékenyebben az itt elhelyezkedő bölcsődéseket, óvodásokat, általános- és középiskolásokat érintheti

−

az egyetem és az önkormányzat között szoros, több éves megállapodásokon alapuló együttműködések létrehozása a környezetrendezés kapcsán. (pl. a Dugonics téri egyetemi főépület felújítása magával vonzza az épületet körülvevő Dugonics tér önkormányzat általi felújítását is)

36

CÉG NÉV

SZÉKHELY

Feketesas Pharma Kft. Gyógyszertár

Th: 6720 Szeged, Dugonics tér 1.

Holippi Kft. /London Pub Söröző és Étterem/

6720 Szeged, Dugonics tér 2.

Holippi Kft. /Dugonics téri Cukrászda és Kisvendéglő/


ANGEX 2004 Kft.


Sub-Tropical Kft.


Lapker Zrt. (Inmedio hírlapüzlet)


"Bella Mode" Bt.


Center Net 2004 Kft.


BÁV Bizományi Kereskedőház és Záloghitel Zrt.


Vámimpex Kft. (ASSAM Teaház)


Vámunió Kft. (Mokka Kávézó)


Hansa-Golden Kft.


Kurrens Ruhaipari Kft.


METO Szegedi Kft. /Levis bolt/

6720 Szeged, Somogyi u. 20.

Lombard Pénzügyi és Lízing Zrt.


Lombard Ingatlan Lízing Zrt.


Lombard Finanszírozási Zrt.


Lombard Bérlet Kft.


Unicredit Bank Zrt.

Th: 6720 Szeged, Kárász u. 16.

Alföld Tours Utazási Iroda Kft.

Th: 6720 Szegd, Somogyi u. 21.

Montana Tours Kft.


"T O T O 63" Kereskedelmi és Vendéglátó Kft.


CÉGJEGYZÉK SZÁM

ADÓSZÁM

FŐTEVÉKNYESÉG

Cg.06-09-007213

12591970-2-06

4773'08 Gyógyszer-kiskereskedelem

Cg.06-09-006169

11763268-2-06

5610'08 Éttermi, mozgó vendéglátás

Cg.06-09-006169

11763268-2-06


Cg.06-09-009572

13386243-2-06

4779'08 Használtcikk bolti kiskereskedelme

Cg.06-09-011387

11089249-2-06

7912'08 Utazásszervezés

Cg.01-10-043804

12372041-4-44

4649'08 Egyéb háztartási cikk nagykereskedelme

Cg.01-06-315268

29419029-2-43

4771'08 Ruházat kiskereskedelem

Cg.06-09-001238

10597994-2-06


Cg.01-10-041711

10635892-4-41

6619 egyéb pü-i kieg. tev., ékszer- és műtárgy ker.

Cg.01-09-676183

11776978-2-06

5229'08 Egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás

Cg.01-09-364651

10986648-2-06

5229'08 Egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás

Cg.06-09-007912

12830976-2-06

4777'08 Óra-, ékszer- kiskereskedelem

Cg.01-09-068431

10398032-2-43

1413'08 Felsőruházat gyártása (kivéve: munkaruházat)

Cg.06-09-002916

11091415-2-06

4771'08 Ruházat kiskereskedelem

Cg.06-10-000062

11080996-2-06

6491'08 Pénzügyi lízing

Cg.06-10-000319

13123761-2-06

6491'08 Pénzügyi lízing

Cg.06-10-000281

12496049-2-06

6492'08 Egyéb hitelnyújtás

Cg.06-09-004809

11398475-2-06

7711'08 Személygépjármű kölcsönzése

Cg.01-10-041348

10325737-4-44

6419'08 Egyéb monetáris közvetítés

Cg.06-09-007896

12824610-2-06


Cg.06-09-005672

11595421-2-06


Cg.06-09-005274

11592064-2-06

5630'08 Italszolgáltatás

37

"VIDEO-TOP 2000" Kereskedelmi és Szolg. Bt.


BOCI Szeged Kft.

6720 Szeged, Zrínyi u. 2.-Somogyi u.

Hódító-COOP Kft.


ANSOLAR Kft.

6720 Szeged, Tisza L. krt. 58.

EXKLUZIV 2001 Bt.

6720 Szeged, Jókai u. 7-9.

FONSKE Kereskedelmi és Szolgáltató Bt.

6720 Szeged, Jókai u. 7. IV/32.

KOMPLETT Zrt.

6720 Szeged, Jókai u. 1.

Passage-Paris Kft.


Passage Elegancia 2000 Kft.


Passage-Food Kft.


MIDDLE-EAST FOOD Kft.


PIKÉT B & B Bt.


Szegedi Képesbolt Kft.

6720 Szeged, Jókai u. 7-9. fsz/2.

Szeged Nagyáruház Egyesülés


TOM-FOOD 60 Bt.

6720 Szeged, Jókai u. 7. V/41.

VACAD Építőipari és Szolgáltató Kft.

6722 Szeged, Földvári u. 1.

HYPOCENTER Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.


"WAFFEL" Kereskedelmi Bt.


LIBRA Kereskedelmi Kft.

6722 Szeged, Vitéz u. 1.

Biser Kft.

Th: 6722 Szeged, Vitéz u. 3.

COMPUTER KLINIKA Informatikai Szolgáltató és Kereskedelmi Bt.

6722 Szeged, Vitéz u. 13-15.

PRODUKTEAM Vállalkozásszervező és Szolgáltató Kft.


KOVITO Tanácsadó és Szolgáltató Kft.


Cg.06-06-006710

21734139-2-06

4711'08 Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem

Cg.06-09-004054

11391801-2-06


Cg.06-09-007017

11837327-2-06

5248'03 Egyéb, máshová nem sorolt iparcikk-kisker.

Cg.06-09-012522

14328361-2-06

9604'08 Fizikai közérzet javító szolgáltatás

Cg.06-06-012652

21071597-2-06

4772'08 Lábbeli-, bőráru- kiskereskedelem

Cg.06-06-009595

21763025-2-06

5244'92 Kultúrcikk kiskereskedelem

Cg.06-10-000040

10588783-2-06

6820'08 Saját tulajdonú, bérelt ing. bérbead., üzemelt.

Cg.06-09-006938

12493975-2-06


Cg.06-09-003675

11098326-2-06


Cg.06-09-010378

13648862-2-06

6810'08 Saját tulajdonú ingatlan adásvétele

Cg.06-09-006920

12487891-2-06


Cg.06-06-012749

21099407-2-06

7485'03 Titkári, fordítói tevékenység

Cg.06-09-001928

11081306-2-06

5247'03 Könyv-, újság-, papíráru - kiskereskedelem

Cg.06-07-000007

10139107-2-06

4322'08 Víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló-szerelés

Cg.06-06-008853

21755994-3-06

4617'08 Élelmiszer, ital, dohányáru ügynöki nagyker-e

Cg.06-09-012043

14180497-2-06

4213'08 Híd, alagút építése

Cg.06-09-002645

11088585-2-06

7470'03 Takarítás, tisztítás

Cg.06-06-000030

21614165-2-06


Cg.06-09-001482

10658161-2-06


Cg.06-09-004709

11397474-2-06

4619'08 Vegyes termékkörű ügynöki nagykereskedelem

Cg.06-06-015826

22517559-2-06

6202'08 Információ-technológiai szaktanácsadás

Cg.06-09-003743

11099042-2-06

7820'08 Munkaerőkölcsönzés

Cg.06-09-009050

13210766-2-06


38

CLIMBERNET Kft.

6722 Szeged, Vitéz u. 26. II/3.

Nyugi Kávézó Szolgáltató Kft.


tele-GRAF Szolgáltató Bt.

6722 Szeged, Petőfi S. sgt. 6.

Szegedi Tóth-Autó Oktató és Szoláltató Kft.


Informatika & Fotó Szolgáltató és Kereskedelmi Bt.

6722 Szeged, Petőfi S. sgt. 16. fsz/2.

Szolárium Szerviz Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

Telephely: 6722 Szeged, Petőfi sgt 12/B.

Euroalda Kft.


Pro Dentibus Sanis Egészségügyi Szolgáltató Bt.

6722 Szeged, Petőfi sgt. 20.

BÖJTHE ÉS FIA Kft.

6722 Szeged, Honvéd tér 1.

Belvárosi Kávézó Kft.

6722 Szeged, Honvéd tér 5/B.

CAPP-COOP Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.


CONTACT-US Ker-i, Befektetési és Marketingtanácsadó Bt.


EX-ANTE 2002. Kutató, Fejlesztő, Tanácsadó és Oktatási Kft.


EzerJÓ Borkereskedés Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.


Health Care Hungary Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.


Lakhi Építőipari és Ingatlanforgalmazó Kft.


MELÓ-CLUB Iskolaszövetkezet


MICRO-TAX Ügyviteli, Szolgáltató Bt.


MOBTEL-Hungary Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.


PERFEKT EKO Építőipari Szolgáltató Kft.


SULIMATIK Kft.


Cg.06-09-009338

13311506-2-06

3663'03 Egyéb máshova nem sorolt feldolgozóipar

Cg.06-09-012899

14434363-2-06

5630'08 Italszolgáltatás

Cg.06-06-006380

21730582-2-06

7222'03 Egyéb szoftver-szaktanácsadás, - ellátás

Cg.06-09-005322

11592411-2-06

8553'08 Járművezező-oktatás

Cg.06-06-016152

22359405-2-06

nincs adat

Cg.06-09-012843

14421309-2-06

4799'08 Egyéb nem bolti, piaci kiskereskedelem

Cg.06-09-008172

12909700-2-06

7810'08 Munkaközvetítés

Cg.06-06-012911

21144648-1-06

8623'08 Fogorvosi járóbeteg-ellátás

Cg.06-09-013515

14622768-2-06


Cg.06-09-013050

14477032-2-06

5629'08 Egyéb vendéglátás

Cg.06-09-004524

11395757-2-06

5138'03 Egyéb élelmiszer-nagykereskedelem

Cg.06-06-003727

21701397-2-06

5190 Külkereskedelem

Cg.06-09-013972

14764402-0206

7022'08 Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás

Cg.06-09-008355

12967386-2-06


Cg.06-09-013044

14475195-2-06

4643'08 Elektronikus háztartási cikk nagykereskedelme

Cg.06-09-013735

14691241-2-06

4120'08 Lakó- és nem lakó épület építése

Cg.06-02-000479

11864888-2-06

8299'08 M.n.s. egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás

Cg.06-06-001198

21629729-3-06

6920'08 Számvit., könyvvizsg., adószakértői tevékenység

Cg.06-09-010104

13567037-2-06

Cg.06-09-012723

14387474-2-06

4652'08 Elektr, híradás-techn-i berend,és alkatr nagyker. 4120'08 Lakó- és nem lakó épület építése

Cg.06-09-012446

14305580-2-06

4799'08 Egyéb nem bolti, piaci kiskereskedelem

39

Winner-Work Munkaerő-kölcsönző és - közvetítő Szolgáltató Kft.


Égető és Fia Pehely Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

6722 Szeged, Zászló u. 3. 5. számú garázs

Grestyák és Társa Építőipari és Szolgáltató Kft.

6722 Szeged, Zászló u. 4/B. III/11.

STUDENTCOPY 2006. Szolgáltató Bt.

6722 Szeged, Zászló u. 8/A.

N.P. COPY Irodatechnikai Szerviz Bt.

6722 Szeged, Ady tér 3.

PONTY-MÉDIA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.


STUDENT-PARTY Szegedi Egyetem Szolg. Nonprofit Kft.


UNIVERSITAS-SZEGED Szolg. Nonprofit Közhasznú Kft.


AGES QUOD AGIS Szolg. És Inf. Központ Közhasznú Nonpr Kft.

6722 Szeged, Boldogasszony sgt.6.

Lana 2006 Kft.

6722 Szeged, Boldogasszony sgt. 12.

Tisia MMII Informatikai Kereskedelmi és Szolg. Bt.


NitroX Búvár Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.


Hartai & Rácz Egészségügyi és Szolg. Bt.

6722 Szeged, Boldogasszony sgt.42. II.lph

Proton-tech Kft.


Dogfutár Kft.

Th: 6722 Szeged, Boldogasszony sgt. 57.

D-NATÚRA Kereskedelmi Kft.

6725 Szeged, Topolya sor 19.

ÉP-SZIRKU Építő és Szerelő Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.

6725 Szeged, Topolya sor 7/A.

Cg.06-09-008039

12867011-2-06


Cg.06-09-001498

10693887-2-06

1012'08 Baromfihús feldolgozása, tartósítása

Cg.06-09-008402

12982743-2-06

4213'08 Híd, alagút építése

Cg.06-06-015509

22328407-2-06

8219'08 Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás

Cg.06-06-007182

21739251-2-06

3312'08 Ipari gép, berendezés javítása

Cg.06-09-011381

13980720-2-06

7240'03 Adatbázis- tevékenység, on-line kiadás

Cg.06-09-011527

14026014-1-06

7487'03 Máshova nem sorolt, egyéb gazdasági szolg.

Cg.06-09-014183

18457782-2-06

Máshová nem sorolt közösségi, társadalmi tevékenység

Cg.06-09-014143

21864676-2-06

8541'08 Felső szintű, nem felsőfokú oktatás

Cg.06-09-010816

13796350-2-06

4120'08 Lakó- és nem lakó épület építése

Cg.06-06-013519

21475104-3-06

6202'08 Információ-technológiai szaktanácsadás

Cg.06-09-012614

14358045-2-06

4764'08 Sportszer-kiskereskedelem

Cg.06-06-014177

21860191-2-06

7414'03 Üzletviteli tanácsadás

Cg.06-09-008089

12881525-2-06

6209'08 Egyéb információ-technológiai szolgáltatás

Cg.03-09-115350

14119541-2-03

5211'03 Élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem

Cg.06-09-010279

13614359-2-06

8621'08 Általános járóbeteg-ellátás

Cg.06-09-001418

10645949-2-06

6810'08 Saját tulajdonú ingatlan adásvétele

40

MARJUDMIX Kft.

6722 Szeged, Lilom utca 13.

Izometria Kft.

6722 Szeged, Semmelweis u. 7.

Kommutátor Bt.

6722 Szeged, Szivárvány u. 4/B.

"GÉPVILLÉP" Kft.

6725 Szeged, Szövetkezeti út 2-1.

EUROSTONE INVEST Kft.

6725 Szeged, Szövetkezeti út 1.

LBX Kft.


LONGUM-INVEST Kft.


Szegedi Paprika Zrt.


MÁV MULTISZOLG Kft.

Th: 6725 Szeged, Szövetkezeti út Szeged pályaudvar

TRANS-MOBIL 2000 Bt.

6725 Szeged, Hattyas sor 12.

HERCULES Bt.

6725 Szeged, Hattyas sor 20/A.

CUPROX Egyéni Cég

6725 Szeged, Hattyas sor 20/B.

FANA '91 Kft.


E-PLUSSZ Kft.


GYÓGYPÁLYA Kft.

6725 Szeged, Bem u. 16/B., Th: 6722 Szeged, Semmelweis u. 3.

ITSOFT HUNGARY Kft.

6725 Szeged, Bem u. 24. I/1., Th: 6722 Szeged, Zászló utca 2. fsz/3.

"JONATHAN-GOLD" Bt.

6725 Szeged, Bem utca 14. Th: 6725 Szeged, Állomás u. 2.

Lélekharmónia Bt.

6725 Szeged, Bem utca 24. III/7.

PROTECTIVE PLUS Kft.

6725 Szeged, Bem u. 24. II/4.

VIBO Kft.

6725 Szeged, Bem u. 22/A.

"VÍZ-LÉGTECHNIKA" Kft.

6725 Szeged, Bem u. 17.

Cg.06-09-013546

14630947-2-06

4721'08 Zöldség, gyümölcs kiskereskedelme

Cg.06-09-001712

10740491-2-06

9319'08 Egyéb sporttevékenység

Cg.06-06-001280

21629884-2-06

2711'08 Villamos motor, áramfejlesztő gyártása

Cg.06-09-007763

12775303-2-06

4321'08 Villanyszerelés

Cg.06-09-011789

14109638-2-06

4543'03 Padló-, faburkolás

Cg.06-09-012962

11391296-2-06

0322'08 Édesvízihal-gazdálkodás

Cg.06-09-011748

11424327-2-06

8299'08 M.n.s. egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás

Cg.06-10-000253

11597715-2-06

1013'08 Hús-, baromfihús-készítmény gyártása

Cg.01-09-672293

12258884-2-42

3312'08 Ipari gép, berendezés javítása

Cg.06-06-012221

20957124-2-06

5010'03 Gépjármű-kereskedelem

Cg.06-06-000444

21620627-3-06

7420'03 Mérnöki tevékenység, tanácsadás

Cg.06-11-000355

61260784-2-26

7420'03 Mérnöki tevékenység, tanácsadás

Cg.06-09-006282

11808259-2-06

8042'03 Máshova nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás

Cg.06-09-008567

13038380-2-06


Cg.06-09-012686

14379343-2-06

4773'08 Gyógyszer-kiskereskedelem

Cg.06-09-010097

13564584-2-06

6209'08 Egyéb információ-technológiai szolgáltatás

Cg.06-06-003278

21696107-2-06

2811'03 Fémszerkezet gyártása

Cg.06-06-014928

22172543-1-06

8559'08 M.n.s. egyéb oktatás

Cg.06-09-012742

14393431-2-06


Cg.06-09-004837

11398767-2-06

8621'08 Általános járóbeteg-ellátás

Cg.06-09-006436

11865229-2-06

4534'03 Egyép épületgépészeti szerelés

41

KONNEX Kft.

6725 Szeged, Bánomkert sor 11.

SZUPERHATOS 2004 Kft.

6725 Szeged, Állomás u. 2.

HIDROBAR Bt.

Th: 6725 Szeged, Állomás u. 2.

Halász és Társa Optika Bt.

6725 Szeged, Batthyány u. 35/A.

Cg.06-09-000594

10424812-2-06

7230'03 Adatszolgáltatás

Cg.06-09-009451

13347743-2-06

4932'08 Taxis személyszállítás

Cg.13-06-060667

20178275-2-13

5020'03 Gépjárműjavítás

Cg.06-06-015409

22305255-2-06

2670'08 Optikai eszköz gyártása

42

INDIKÁTOR

NEVE

Közösségi, közigazgatási vagy közszolgáltatási funkciót ellátó intézmények

TÍPUSA

CÍME

Vitéz utcai bölcsőde SZTE Napköziotthonos Óvoda ÓVI Toldy Utcai Óvoda SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskola SZTE Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola Vántus István Zeneművészeti Szakközépiskola SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium SZTE JGYTKF SZTE TTK SZTE TTK SZTE BTK SZTE TTK

Vitéz u. 8. Batthyány u. 5. Toldy u. 4.

-

Boldogasszony sgt. 8.

-

Boldogasszony sgt. 3-5.

-

Tisza Lajos krt. 79-81.

-

Szentháromság u. 2. Boldogasszony sgt. 6. Jókai u. Árpád tér Egyetem u. Aradi Vértanúk tere 1.

-

SZTE TTK

Rerrich Béla tér

-

SZTE – Fogorvos Tudományi Kar SZTE Zeneművészeti Konzervatórium Somogyi-könyvtár TIK Egyetemi Könyvtár SZTE Csongrád Megyei Levéltár SZTE Sportközpont SZTE-JGYTKF Sportpályák Szeged Városi Kollégium (SZVK központ) + Ortutay Gyula tagkollégium SZTE Apáthy Kollégium SZTE Gyógyszerész Kollégiuma SZTE Teleki Blanka Kollégium SZTE Semmelweis Kollégium Román Kulturális Intézet Francia Kulturális Intézet TÁK (Tamási Áron Klub) JATE Klub Hittudományi Főiskola Tanítsatok – Egyházi Alapítvány Adventista Egyház, H.N. Fogadalmi templom Református templom

Tisza Lajos krt. 64. Tisza Lajos krt. 79-81. Dóm tér 1-3. Ady tér Honvéd tér Hattyas sor 2-6. Topolya sor

-


-

Apáthy u. Zrínyi u. Semmelweis u. 2. Semmelweis u. 4. Dugonics tér 2. Dugonics tér 2. Boldogasszony sgt. 6. Toldy u. Dóm tér 6., Aradi vértanúk tere 2 Batthyány utca 15. Dóm tér Honvéd tér

-

ÖSSZESEN: Kereskedelmi és vendéglátóipari szolgáltatóegységek, illetve üzleti szolgáltató egységek (pl. pénzügyi)

TEÁOR BESOROLÁSUK

PONTY-MÉDIA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. KONNEX Kft. VIBO Kft. D-NATÚRA Kereskedelmi Kft. Égető és Fia Pehely Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. LBX Kft.

6722 Szeged, Ady tér 10. 6725 Szeged, Bánomkert sor 11. 6725 Szeged, Bem u. 22/A. 6725 Szeged, Topolya sor 19. 6722 Szeged, Zászló u. 3. 5. számú garázs

34 db Adatbázis- tevékenység, on-line kiadás Adatszolgáltatás Általános járóbetegellátás Általános járóbetegellátás Baromfihús feldolgozása, tartósítása


Édesvízihal-gazdálkodás

CAPP-COOP Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.


Lapker Zrt. (Inmedio hírlapüzlet)


Egyéb élelmiszernagykereskedelem Egyéb háztartási cikk nagykereskedelme

43

Lombard Finanszírozási Zrt. ITSOFT HUNGARY Kft.

Proton-tech Kft. CLIMBERNET Kft. Unicredit Bank Zrt. SULIMATIK Kft. Szolárium Szerviz Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. BÁV Bizományi Kereskedőház és Záloghitel Zrt. Izometria Kft.

6720 Szeged, Somogyi u. 19. 6725 Szeged, Bem u. 24. I/1., Th: 6722 Szeged, Zászló utca 2. fsz/3. 6722 Szeged, Boldogasszony sgt. 59. 6722 Szeged, Vitéz u. 26. II/3. Th: 6720 Szeged, Kárász u. 16. (Dugonics tér sarka) 6722 Szeged, Honvéd tér 5/B. Telephely: 6722 Szeged, Petőfi sgt 12/B. Th: 6720 Szeged, Dugonics tér 11.

Vámunió Kft. (Mokka Kávézó)


tele-GRAF Szolgáltató Bt.


Hódító-COOP Kft.

6720 Szeged, Somogyi u. 17. 6725 Szeged, Bem u. 17. 6722 Szeged, Honvéd tér 5/B.

Health Care Hungary Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. "VIDEO-TOP 2000" Kereskedelmi és Szolg. Bt. LIBRA Kereskedelmi Kft.


EzerJÓ Borkereskedés Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Dogfutár Kft.


TOM-FOOD 60 Bt.

6720 Szeged, Jókai u. 7. V/41.

BÖJTHE ÉS FIA Kft.

6722 Szeged, Honvéd tér 1.

BOCI Szeged Kft.

6720 Szeged, Zrínyi u. 2. Somogyi u. 6720 Szeged, Dugonics tér 2.

Holippi Kft. /London Pub Söröző és Étterem/ Holippi Kft. /Dugonics téri Cukrászda és Kisvendéglő/

6720 Szeged, Somogyi u. 20. 6722 Szeged, Vitéz u. 1.

Th: 6722 Szeged, Boldogasszony sgt. 57.


MIDDLE-EAST FOOD Kft.


"WAFFEL" Kereskedelmi Bt.


Center Net 2004 Kft.

Egyéb információtechnológiai szolgáltatás Egyéb máshova nem sorolt feldolgozóipar Egyéb monetáris közvetítés Egyéb nem bolti, piaci kiskereskedelem Egyéb nem bolti, piaci kiskereskedelem Egyéb pü-i kieg. tev., ékszer- és műtárgy ker. Egyéb sporttevékenység

6722 Szeged, Honvéd tér 5/B. Th: 6720 Szeged, Dugonics tér 11.

MOBTEL-Hungary Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

Egyéb információtechnológiai szolgáltatás

6722 Szeged, Semmelweis u. 7.

Belvárosi Kávézó Kft. Vámimpex Kft. (ASSAM Teaház)

"VÍZ-LÉGTECHNIKA" Kft.

Egyéb hitelnyújtás


Egyéb vendéglátás Egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás Egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás Egyéb szoftverszaktanácsadás, - ellátás Egyéb, máshová nem sorolt iparcikk-kisker. Egyéb épületgépészeti szerelés Elektr, híradás-techn-i berend,és alkatr nagyker. Elektronikus háztartási cikk nagykereskedelme Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem Élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem Élelmiszer, ital, dohányáru ügynöki nagyker-e Éttermi, mozgó vendéglátás Éttermi, mozgó vendéglátás Éttermi, mozgó vendéglátás Éttermi, mozgó vendéglátás Éttermi, mozgó vendéglátás Éttermi, mozgó vendéglátás Éttermi, mozgó vendéglátás

44

AGES QUOD AGIS Szolg. És Inf. Központ Közhasznú Nonpr Kft.

6722 Szeged, Boldogasszony sgt.6.

Kurrens Ruhaipari Kft.


"JONATHAN-GOLD" Bt.

6725 Szeged, Bem utca 14. Th: 6725 Szeged, Állomás u. 2.

STUDENTCOPY 2006. Szolgáltató Bt.

6722 Szeged, Zászló u. 8/A.

ANSOLAR Kft.

6720 Szeged, Tisza L. krt. 58.

Pro Dentibus Sanis Egészségügyi Szolgáltató Bt. HIDROBAR Bt.

6722 Szeged, Petőfi sgt. 20.

TRANS-MOBIL 2000 Bt.

6725 Szeged, Hattyas sor 12.

Feketesas Pharma Kft. Gyógyszertár


GYÓGYPÁLYA Kft.

6725 Szeged, Bem u. 16/B, Th: 6722 Szeged, Semmelweis u. 3.

ANGEX 2004 Kft.

Th: 6725 Szeged, Állomás u. 2.


VACAD Építőipari és Szolgáltató Kft. Grestyák és Társa Építőipari és Szolgáltató Kft. Szegedi Paprika Zrt.

6722 Szeged, Földvári u. 1. 6722 Szeged, Zászló u. 4/B. III/11.

COMPUTER KLINIKA Informatikai Szolgáltató és Kereskedelmi Bt.

6722 Szeged, Vitéz u. 13-15.

Tisia MMII Informatikai Kereskedelmi és Szolg. Bt. N.P. COPY Irodatechnikai Szerviz Bt. MÁV MULTISZOLG Kft. "T O T O 63" Kereskedelmi és Vendéglátó Kft. Nyugi Kávézó Szolgáltató Kft. Szegedi Tóth-Autó Oktató és Szoláltató Kft. Szegedi Képesbolt Kft. FONSKE Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. CONTACT-US Ker-i, Befektetési és Marketing-tanácsadó Bt.


6722 Szeged, Boldogasszony sgt. 20. 6722 Szeged, Ady tér 3. Th: 6725 Szeged, Szövetkezeti út Szeged pályaudvar 6720 Szeged, Somogyi u. 20. 6722 Szeged, Vitéz u. 28.

Fémszerkezet gyártása Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás Fizikai közérzet javító szolgáltatás Fogorvosi járóbetegellátás Gépjárműjavítás Gépjárműkereskedelem Gyógyszerkiskereskedelem Gyógyszerkiskereskedelem Használtcikk bolti kiskereskedelme Híd, alagút építése Híd, alagút építése Hús-, baromfihúskészítmény gyártása Információ-technológiai szaktanácsadás Információ-technológiai szaktanácsadás Ipari gép, berendezés javítása Ipari gép, berendezés javítása Italszolgáltatás Italszolgáltatás Járművezető-oktatás

6720 Szeged, Jókai u. 7-9. fsz/2.

Könyv-, újság-, papíráru - kiskereskedelem Kultúrcikk kiskereskedelem

6720 Szeged, Jókai u. 7. IV/32. 6722 Szeged, Honvéd tér 5/B.

6720 Szeged, Jókai u. 7-9.

Lakhi Építőipari és Ingatlanforgalmazó Kft.


Lana 2006 Kft.

Felsőruházat gyártása (kivéve: munkaruházat)


EXKLUZIV 2001 Bt.

PERFEKT EKO Építőipari Szolgáltató Kft.

Felső szintű, nem felsfokú oktatás


LONGUM-INVEST Kft.

6722 Szeged, Boldogasszony sgt. 12. 6725 Szeged, Szövetkezeti út 1.

MELÓ-CLUB Iskolaszövetkezet


Külkereskedelem Lábbeli-, bőrárukiskereskedelem Lakó- és nem lakó épület építése Lakó- és nem lakó épület építése Lakó- és nem lakó épület építése M.n.s. egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás M.n.s. egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás

45

Lélekharmónia Bt.

6725 Szeged, Bem utca 24. III/7.

M.n.s. egyéb oktatás

FANA '91 Kft.


UNIVERSITAS-SZEGED Szolg. Nonprofit Közhasznú Kft.


STUDENT-PARTY Szegedi Egyetem Szolg. Nonprofit Kft. HERCULES Bt.


CUPROX Egyéni Cég


PRODUKTEAM Vállalkozásszervező és Szolgáltató Kft. KOVITO Tanácsadó és Szolgáltató Kft. Winner-Work Munkaerő-kölcsönző és közvetítő Szolgáltató Kft. Euroalda Kft.


Máshova nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás Máshová nem sorolt közösségi, társadalmi tevékenység Máshova nem sorolt, egyéb gazdasági szolg. Mérnöki tevékenység, tanácsadás Mérnöki tevékenység, tanácsadás Munkaerőkölcsönzés

6722 Szeged, Vitéz u. 22. 6722 Szeged, Honvéd tér 5/B.

Munkaerőkölcsönzés Munkaerőkölcsönzés


Munkaközvetítés

Informatika & Fotó Szolgáltató és Kereskedelmi Bt. Halász és Társa Optika Bt. Hansa-Golden Kft.

6722 Szeged, Petőfi S. sgt. 16. fsz/2. 6725 Szeged, Batthyány u. 35/A.

EUROSTONE INVEST Kft.


Lombard Pénzügyi és Lízing Zrt. Lombard Ingatlan Lízing Zrt. "Bella Mode" Bt.

6720 Szeged, Somogyi u. 19. 6720 Szeged, Somogyi u. 19.

METO Szegedi Kft. /Levis bolt/


ÉP-SZIRKU Építő és Szerelő Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Passage-Food Kft.

6725 Szeged, Topolya sor 7/A.

KOMPLETT Zrt.


Passage-Paris Kft.


Passage Elegancia 2000 Kft.


NitroX Búvár Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.


MICRO-TAX Ügyviteli, Szolgáltató Bt.


Lombard Bérlet Kft. HYPOCENTER Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. SZUPERHATOS 2004 Kft. PIKÉT B & B Bt. Sub-Tropical Kft. Alföld Tours Utazási Iroda Kft. Montana Tours Kft. Hartai & Rácz Egészségügyi és Szolg. Bt.






Nincs adat Optikai eszköz gyártása Óra-, ékszerkiskereskedelem Padló-, faburkolás Pénzügyi lízing Pénzügyi lízing Ruházat kiskereskedelem Ruházat kiskereskedelem Saját tulajdonú ingatlan adásvétele Saját tulajdonú ingatlan adásvétele Saját tulajdonú, bérelt ing. bérbead., üzemelt. Saját tulajdonú, bérelt ing. bérbead., üzemelt. Saját tulajdonú, bérelt ing. bérbead., üzemelt. Sportszerkiskereskedelem Számvit., könyvvizsg., adószakértői tevékenység Személygépjármű kölcsönzése


Takarítás, tisztítás

6725 Szeged, Állomás u. 2. 6720 Szeged, Jókai u. 4.

Taxis személyszállítás Titkári, fordítói tevékenység Utazásszervezés Utazásszervezés Utazásszervezés

6720 Szeged, Dugonics tér 4. Th: 6720 Szegd, Somogyi u. 21. 6720 Szeged, Somogyi u. 20. 6722 Szeged, Boldogasszony sgt.42. II. lph

Üzletviteli tanácsadás

46

EX-ANTE 2002. Kutató, Fejlesztő, Tanácsadó és Oktatási Kft.


Biser Kft.

Th: 6722 Szeged, Vitéz u. 3.

Kommutátor Bt.

6722 Szeged, Szivárvány u. 4/B.

E-PLUSSZ Kft.


PROTECTIVE PLUS Kft.

6725 Szeged, Bem u. 24. II/4.

"GÉPVILLÉP" Kft.

6725 Szeged, Szövetkezeti út 2-1. 6720 Szeged, Jókai u. 1.

Szeged Nagyáruház Egyesülés MARJUDMIX Kft.

6722 Szeged, Liliom utca 13.

ÖSSZESEN:

Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás Vegyes termékkörű ügynöki nagykereskedelem Villamos motor, áramfejlesztő gyártása Villanyszerelés Villanyszerelés Villanyszerelés Víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló-szerelés Zöldség, gyümölcs kiskereskedelme 108 db

Szöveges összefoglalás: Közösségi, közigazgatási vagy közszolgáltatási funkciót ellátó intézményekből 34 darab van az akcióterületen, kereskedelmi és vendéglátóipari szolgáltató egységek, illetve üzleti szolgáltató egységek (pl. pénzügyi) számát tekintve az akcióterületen 108 darab található, tehát az akcióterület megfelel a feltételeknek.

−

Közigazgatási- és közszolgáltatási funkcióellátottság: Szeged, mint iskolaváros és oktatási központ stabil intézményhálózattal rendelkezik, amely éppen Biopolisz Park akcióterületen koncentrálódik. Az intézményi hátteret a pedagógusképzés magas színvonalának megteremtéséhez a Szegedi Tudományegyetem biztosítja. Az akcióterületen található például a Somogyi-könyvtár, valamint a Szegedi Tudományegyetem új József Attila Tanulmányi és Információs Központja (TIK). A TIK-en belül Egyetemi Könyvtár, a számítógépes kabinet, a különböző szolgáltató egységek, a Hallgatói Szolgáltató Iroda, Egyetemi Hallgatói Önkormányzat, Egyetemi Jegyzetbolt, Karrier Iroda, Ajándékbolt, Kongresszusi Központ. Szintén a területen áll a fogadalmi templom, a püspöki palota, a papi szeminárium, az egyetem egyéb épületei, posztromantikus-kora modern loggiasor - alatta a történelmi szoborcsarnokkal és a román kori Dömötör-torony. A kisgyermekesek két bölcsődébe, három óvodába és két általános iskolába járathatják az akcióterületen a gyermekeiket. Neves középiskola áll a Boldogasszony sugárúton, a felsőfokú oktatási intézményeknek pedig egészen széles köre, kollégiumi intézmények sora található Biopolisz Park akcióterületen.

−

Szegedi Hittudományi Főiskola, Dóm tér 6.,

−

Tanítsatok – Egyházi Alapítvány Aradi vértanúk tere 2

−

Szent Gellért Egyházi Kiadó Kft. Boldogasszony sugárút 30.

47

−

Adventista Egyház, H.N. Batthyány utca 15.

−

Fogadalmi templom Dóm tér

−

Református templom Honvéd tér

Barnamezős területek a BIOPOLISZ PARK Akcióterületen:

A Biopolisz Park akcióterület közvetlen beavatkozási helyszínei nagyrészt nem barnamezősek, de az útépítés és a közműfejlesztések egyértelműen kiszolgálják az akcióterületen található igen nagy kiterjedésű barnamezős területet. Itt található ugyanis a Tisza pályaudvar mellett, illetve ahhoz tartozóan a MÁV barnamezős területe, amelynek mérhetetlenül leromlott az állapota, nem hatékony a kihasználtsága.

A MÁV a Szeged Tiszai Pályaudvarnak jelenleg periférikus részét képező, 20306/1 alatti, önálló helyrajziszámú, Szeged, III. kerület, Belterület, „Kivett gazdasági épület és udvar és vasút” megjelölésű, 5,7088 ha területű ingatlanát értékesítésre jelölte ki. A terület rehabilitációjára a BIOPOLISZ PARK projekt keretében nem kerül sor, hiszen a rendelkezésre álló uniós-hazai és önkormányzati források nem lennének elegendőek ennek a területnek a rehabilitációjára. A MÁV nem akar beruházni rajta, hanem értékesíteni kívánja. A közel 6 hektár területű, akár még II. világháborús veszélyelemeket is hordozó, egyébként is rendezetlenül beépített, emellett elhanyagolt terület a Városrendezési Tervben a Belváros része. Így a vételárának kalkulálásába vélhetően a leromlottsága mellett a belvárosi elhelyezkedése is közrejátszik.

Pozitív megközelítése viszont az értékesítésre felkínált MÁV terület BIOPOLISZ PARK akcióterületbe való bevonásának az, hogy hosszú évtizedek sikertelensége után elérte az önkormányzat, hogy a MÁV értékesítésre felajánlja a kihasználatlan, barnamezős területét, ami által remélhetően rövidvagy középtávon egy potenciális befektető, vagy befektetői kör megvásárolja, rehabilitálja és beépíti ezt a területet, ami az akcióterületen belüli jelentős nagyságrendű funkcióváltást eredményez. Az akcióterületi beavatkozások elvégzésével ugyanis, ha nem is kerül sor a területen fejlesztésre, de az úthálózat-

és

kapcsolódó

környezetépítő

fejlesztések,

valamint

a

közműszolgáltatás

infrastruktúrájának kiépítése lényegesen emeli a terület megközelíthetőségét, ellátottságának biztosíthatóságát – és összességében az értékét.

Az eladásra felkínált MÁV terület értékesítése és beépítése által Szeged Belváros magja tekintélyesen megnőne. A műemléki védettséget élvező Tisza Pályaudvar felújításra került, az Indóháztér az elektromos közösségi közlekedés fejlesztésére irányuló nagyprojekt keretében kerül sor.

A

48

barnamezős MÁV terület funkcióbővítő és -megtartó rehabilitációjával a vonattal érkező vendégeket, diákokat és a gazdasági szereplőket egyaránt vonzó, meggyőző városkép fogadná.

HELYZETELEMZÉS A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT VIZSGÁLATÁVAL 3.1.

AKCIÓTERÜLET

BEMUTATÁSA

Az Akcióterület felülnézeti térképe utcanevekkel

49

Az akcióterület bemutatása Az akcióterület Szeged Belváros városrészében található. A szegedi Belváros területi lehatárolása az IVS szerint az alábbi: Bécsi krt. – Moszkvai krt . – Londoni krt. – Rigó u. – Boross J. u. – Kossuth L. sgt. – Párizsi krt. – Berlini krt.- Brüsszeli krt. – Római krt. – Bertalan híd – Felső kikötő sor – Közép fasor – Szőregi út – Temesvári krt. folytatása a tervezett Déli hídra – Tisza – Máglya sor – Bem u. – Boldogasszony sgt. A „Biopolisz” akcióterület a Kiskörúton belüli szűken vett Belváros dél-keleti sarkát, és a Belváros déli, Máglya sorig tartó nyúlványát foglalja magában. Határai: Somogyi utca – Tisza védőgát – Máglya sor – Hattyas sor – Bem utca – Boldogasszony sgt. – Batthyány utca – Petőfi Sándor sgt. – Dugonics tér.

Az akcióterület észak-nyugati sarkában a Dugonics tér keleti fele található kiterjedt parkfelületeivel, középpontjában Dugonics András XIX. századi szobrával. A Kárász utca tengelyében a szegediek kedvelt találkahelye, a zenélő szökőkút működik, a környező terepszinthez képest süllyesztett kialakításával. A tér meghatározó műemlék épülete kettős belső udvarával a Skalnitzky Antal tervezte egykori Főreáliskola, ma a Szegedi Tudományegyetem Központi Épülete – a kettőből az egyik ROP DAOP-2007-5.1.2/C pályázati önkormányzati városrehabilitációs beavatkozási központ, illetve, a kettőből az egyik legfőbb kapcsolódó egyetemi nyertes pályázati felújítási helyszín.

A Kárász utca tengelyének nincs további folytatása, a gyalogos útvonal dél-kelet felé tompaszögben megtörve az Árpád téren és a Jókai utcán át éri el az Aradi Vértanúk terét. A Dugonics tér déli oldalának és a Jókai utca északi felének telkei szabálytalan alakjukkal még a Nagyárvizet megelőző települészerkezet reliktumai, így Szegeden unikálisak.

Épp ezekbe a szeszélyesen mozgó térfalakba robban bele a Nagyáruház elképesztően merev, környezetére fittyet hányó tömbje, melynek az önkormányzati városrehabilitáció keretében történő felújítása nehézkesnek, a pályázati feltételek teljesítésére alkalmatlannak bizonyult tulajdonosi szerkezete miatt. Bár a Dóm teret szintén a középkori eredetű Palánk városrész organikus város-szerkezetének feláldozásával hozták létre, az eredmény mégis meggyőző. A tér déli felét a Rerrich Béla-féle árkádos épületegyüttes metszi ki határozottan környezetéből. Az U-alakú beépítést észak-nyugaton a Somogyi könyvtár színvonalas modern tömbje folytatja, átellenben Szeged egyik legjobb kortárs építészeti alkotásával, az SZTE Oktatási épületével. A Dóm tér monumentális kapuzatokkal nyílik az intim Rerrich tér és az Aradi Vértanúk tere felé. A szinte teljesen zárt, udvarjellegű Rerrich tér közepén a Kolozsvári testvérek Sárkányölő Szt. György szobrának másolata áll, szemben vele Melocco

50

Miklós 56-os emlékműve. A Rerrich teret délen az egykori Piarista Gimnázium (ma: SZTE Természettudományi Kar) rendkívül hosszú, műemléki védelem alatt álló épülete választja el a Tisza Lajos körúttól. Nyugati szárnya egyben az Aradi Vértanúk terének keleti térfalát alkotja. A Dóm tér együttesétől keletre markánsan megváltozik a beépítés jellege, hatalmas, U-alaprajzú, parkkal övezett építmények váltják fel az eklektikus szegedi Belváros zártsorú tömbjeit, a klinikák zömmel 1930-as évek táján épült épületei. A Klinikakert a Tisza Lajos körúttól délre is folytatódik, itt azonban a park már vesztett eredeti jellegéből a sok új beépítés, a nem túl esztétikus kiszolgáló épületek, sportpályák, betonfelületek, stb. miatt. Egyedül a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika parkja tartotta meg eredetihez közelítő kialakítását.

Kissé visszatérve a Dóm térhez, a Rerrich Béla tér felé nyílóval megegyező kapuzatok vezetnek az Aradi Vértanú terére, amelyet a volt Piarista Gimnázium, a Hősök kapuja - ma Ságvári Egyetemi Gyakorló Gimnázium - szecessziós műemlék szárnya, és, sajnálatosan, a Nagyáruház kritikus épülettömbje határolnak. A villamosvágányokkal két részre osztott tér közepén Rákóczi magas posztamensen álló lovasszobra, és a Szőregi csata emlékműve áll.

Az Aba-Novák Vilmos freskóival díszített monumentális Hősök kapuja alatt indul a Boldogasszony sugárút, amely a Nagyállomás felől vasúton érkezők egyik legfontosabb útvonala. A sugárút tengelyét délen a Bem utca és a Hattyas sor viszi tovább az akcióterület déli határáig, a Máglya sorig.

A Boldogasszony sugárúttal közel párhuzamos Szentháromság utca Szeged legrégibb utcája, egykor a Palánkot és Alsóvárost kötötte össze. Az akcióterülethez csak az északi vége tartozik az Aradi Vértanuk tere és a Batthyány utca között. A Szentháromság utca és a Kiskörút sarkán áll az SZTK Rendelőintézetének nívós korai modern épülete a XX. század első feléből. Továbbhaladva a körúton a Református templom épülete tűnik fel, amely tornyával Szeged meghatározó városképi jelentőségű épülete. A Kárász utca felől a Dugonics tér – Kárász utca – Széchenyi tér meghatározó városszerkezeti axisát a templom klinkertéglás, jellegzetes tornya jelöli ki.

A Református templom mögötti Honvéd tér a sugaras-gyűrűs településszerkezet sajátosságaiból adódóan sarkával érintkezik a Kiskörúttal. A parkosított tér déli oldalát hatalmas zártudvaros épület, az egykori laktanya XIX. század végi tömbje zárja le. A volt laktanya mögött húzódó Vitéz utca déli házsorának farmezsgyéi néznek az Ady térre provizórikus garázssorokkal, fészerekkel. A látvány távolkeleti bádogvárosokat idéz, holott szemben velük magasodik Szeged egyik legkorszerűbb új középülete az Egyetemi Könyvtár, azaz, az Egyetemi TIK – Tudományos és Információs Központ -

51

üveghomlokzatával. A TIK-től nyugatra jellegzetes, kissé száraz architektúrájú sokudvaros neoromán tömb – az egykor MÁV Leszámítolási Hivatal – ad helyet jelenleg az Egyetem Bölcsészkarának.

Ismét az Aradi Vértanúk terétől haladva: keleti irányban a Tisza Lajos körút végpontját a modern Árvízi emlékmű jelöli ki, szomszédságában a Gyermekklinika és a Tisza töltés közötti kissé kopottas parkkal. A park a Boszorkány-sziget melletti védőtöltéssel, illetve az Állomás utca összetákolt garázssoraival folytatódik. E mögött, az egykori Teher-pályaudvaron a síneket már felverte a gaz, az épületek folyamatosan pusztulnak. Mint látható, itt a rozsdaövezet szinte a város szívéig hatol.

A Tisza Lajos körútról az egykori Huszárlaktanya (ma: Egyetemi Gazdasági Hivatal) műemlék épülete mellett indul a Semmelweis utca – Bánomkert sor vonala egészen a Nagyállomás előtti Indóház térig. Az útvonalat a centrumhoz közeli szakaszon nívós egyetemi épületek, iskolák, kollégiumok sora szegélyezi, Bánomkert sori szakaszától azonban egyre elhanyagoltabb, míg végül szinte csak lepusztult garázssorok megközelítésére szolgáló teljesen elhanyagolt „földúttá” nem válik. A Bánomkert sor és az Állomás utca között a déli klinikakert meglehetősen elhanyagolt szakasza található az Egyetem üzemi jellegű kiszolgáló létesítményeivel.

A Boldogasszony sugárút menti, zömében lakófunkciójú területet a Nagyállomás vágányai határolják el a vágányok és a Tisza között található, a Paprikagyár nevével fémjelzett iparterülettől. A szebb napokat látott iparterületet a ma még meglehetősen lepusztult Indóház térrel egy jellegzetes helyi városképi elem, a „Kőlyuk” köti össze. Az egykori gyártócsarnokok, raktárak hatalmas területen szétszórva pusztulnak, de – meglehetősen bizarr látványként - néhány muskátlis ablakú lakóépület is található közöttük. Az Indóház térről a Szent Ferenc utca vezet Alsóváros központjának irányába. A Szent Ferenc utca és a Boldogasszony sugárút sarkán magasodik az egykori Bors Szálló hatalmas Ualakú épülete, az utca- és városkép meghatározó szereplője.

A jellegzetes kereszteződéstől délre már a Bem utca és a Hattyas sor vezeti tovább a Boldogasszony sugárút tengelyét. Ezen a szakaszon a beépítés oldódik, az útvonal Alsóváros felé eső nyugati oldalán egyre sűrűbben tűnnek fel családi házak is. Szemben velük hatalmas, egykori honvédségi területen fekszenek az új, felsőoktatásnak átadott létesítmények, jobbára az egykori laktanyák szabadon álló beépítésű, historizáló-eklektikus klinkertéglás homlokzatú épületeibe költöztetve. A jellegzetes épületegyüttes helyi védelmet élvez.

52

Az Tisza Pályaudvar és aktív sínei mögött terül el az akcióterületen a MÁV tulajdonú, barnamezős terület, a BIOPOLISZ Park projektben kezdetben tervezett fő befektetési, önkormányzati – egyetemi vállalkozói K+F beruházás tervezett, de meghiúsult beavatkozási területe. A volt laktanyától délre, a Máglya soron túl már Alsóváros családi házas lakóterületei húzódnak, amelyek nem képezik az akcióterület részét. Említésük a BIOPOLISZ Park Projekt megvalósulása esetén a szegedi Belváros idenyúlásával, a közlekedési, ezáltal befektetési, vállalkozási lehetőségek javulásával érdemleges: jelentős ingatlanérték emelkedés várható.

3.2.

AZ AKCIÓTERÜLET SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK ÁTTEKINTÉSE

Az önkormányzat a kiemelt városfejlesztési támogatások elnyeréséhez IVS-t készített 2007-2013 évekre. A dokumentum tartalma, háttérmunkálatai, következtetései, illetve az IVS szoros kapcsolódása az egyéb városrendezési és városfejlesztési dokumentumokhoz, a civil szervezetek és lakosság általi elfogadottsága, érdeklődése alátámasztják, hogy az akcióterület erre a jelentős nagyságrendű szegedi belváros rész újjászületését eredményező fejlesztésre megfelelő előkészítés eredményeként került kijelölésre.

A város meglevő stratégiai és tervdokumentumai, valamint a hatályosított akcióterületi terv összhangja biztosított, illetve megfelelő módosítás alatt áll. Az akcióterületi tervben foglalt fejlesztések az IVS-ben megfogalmazott stratégiai célokhoz illeszkedően, azok megvalósítását támogató módon kerültek meghatározásra, a fejlesztések illeszkednek a SZÉSZ-hez, aminek – a folyamatban lévő - kisebb módosítása szükséges.

3.3.

MEGELİZİ VÁROS-REHABILITÁCIÓS TEVÉKENYSÉGEK ÉS AZOK TAPASZTALATAI

A megelőző városrehabilitációs projektek alapján az önkormányzat munkatársai számos hasznos tapasztalatra tettek szert. A korábbi fejlesztésekkel kapcsolatos sokszáz elvégzett munkaóra eredményeképpen még körültekintőbbek a helyzetelemzéseknél, illetve igyekeznek a fejlesztések ütemezésétől a lakossági reakciók kezeléséig minden téren még előrelátóbban cselekedni. Mindenkor szem előtt tartják, hogy az egykor árvíz sújtotta, mára újjáépített Szegeden a városrehabilitáció a lakosságért, a lakosság igényeivel a lehető legnagyobb harmóniában, ám a hosszú távú szakmai elképzeléseknek megfelelve valósul meg.

53

A fenntartható fejlődés, az esélyegyenlőség, az akadálymentesítés alapfogalmak, mint alapelvek, szerves részét képezik a mindennapi munkának – nemcsak városrehabilitációs, hanem egyéb feladatoknál is.

Az alábbiakban két részre bontottuk a Biopolisz Park projektet megelőző városrehabilitációs projekteket: az akcióterületet közvetlenül érintő, valamint az azt közvetlenül nem érintő, de a szegedi önkormányzati munka révén megvalósult projektekre. Ezt követően a fejezetben bemutatjuk, milyen konkrét szakmai tapasztalatokra tettünk szert a projektek előkészítő-, megvalósító és utólagos, ellenőrzött eredményei szempontjából.

3.3.1.

Az akcióterületet közvetlenül érintı városrehabilitációs tevékenységek

BELVÁROS I. Akcióterület6 Akcióterületi fejlesztés célja

Tartalma

A dél-alföldi Regionális Operatív Program forrásaira alapozva – komplex városrész-rehabilitációs fejlesztés Szeged belvárosi területein: a Kölcsey utca, Tisza Lajos körút és Kelemen utca közötti közterületek felújítása, a Reök palota előtti tér felújítása, a Gutenberg utca közterületeinek felújítása, valamint a Mars téren a közlekedési csomópontok fejlesztése, a piac területének rendezése, az asztalos piacot is befogadó új, fedett piaccsarnok építése és parkoló létesítése. A tervezett akcióterületi fejlesztést egyrészt a piaci kereskedelem körülményeinek sürgős javítására való igény, másrészt – a piac fejlesztésével párhuzamosan a Mars tér mellett épülő üzletközponttal együttesen – a Mars téri kereskedelmi-szolgáltató decentrum fejlődése indokolta. A Mars téren több, az egész város szempontjából meghatározó funkció (kereskedelem, lakossági és üzleti szolgáltatások, közlekedés) alakult ki és fejlődik, így kívánatos e terület és a belső városmag közötti „távolság” csökkentése. A fejlesztések eredményeként: Kiterjesztésre kerül a belváros − A Kölcsey utca és a Reök palota előtti tér közterületeinek megújítása az Európa Nostra díjjal is elismert belvárosi közterület-rehabilitáció folytatásaként értelmezhető, egyben összekapcsolja a belső városmagot – a felújításra kerülő Gutenberg utcában és környezetében lévő, turisztikai szempontból is fontos építészeti és kulturális értékek feltárásával – a Mars téren dinamikusan fejlődő kereskedelmi alközponttal. − Feltárásra kerülnek a Gutenberg utca és környezete építészeti és kulturális értékei, a csillapított forgalmú gyalogos és kerékpáros közlekedést előtérbe Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) helyező közterületek minőségi környezetet biztosítanak a Gutenberg utcában is a kereskedelmi és szolgáltató funkciók fejlődéséhez. Korszerűsítésre kerül a Mars téri piac. − Rendezésre kerül a Mars téri piac területe és minőségi környezet kerül

6

http://www.szegedvaros.hu/szolgaltatas/letoltesek/cat_view/302-varosfejlesztes.html

54

kialakításra a város és környező települései lakossága mindennapjai szempontjából meghatározó kereskedelmi területen.

Bekerülés teljes költsége Fejlesztés hatásai

Magántőkéből megvalósuló fejlesztések bővítik az akcióterület funkcióit, javítják azok minőségét. − Minőségi kereskedelmi szálláshelyek létesülnek, bővül és minőségében javul a turisztikai kínálat. − Kereskedelmi és szolgáltató központ (ÁRKÁD Üzletház) létesül a Kendergyár területén. − Újabb kiskereskedelmi és szolgáltató egységek létesülnek, vagy a meglévők átalakulnak, minőségükben fejlődnek a megújult közterületeken. 3 277 286 eFt, amiből támogatás: 2 130 236 eFt. 2010-re elkészül 27 ha rehabilitált városi terület, mely közvetlen környezetében több, mint 2000 fő lakost érint. A projekt keretében elkészül mintegy 7.782 m2 zöldfelület, 12.115 m2 forgalomcsillapított – gyalogos illetve vegyes forgalmú – közterület jön létre a belvárosban. A piac területén a korszerűtlen elárusító helyek helyett új, korszerű, 4.500 m2 hasznos alapterületű nagycsarnok épül. A fejlesztéssel egyidőben előre láthatólag legalább 810 millió Ft értékű magánberuházás valósul meg, de a közcélú fejlesztések beindulása és elkészülte vélhetően ennél jóval nagyobb volumenű magántőkés fejlesztést indukál az elkövetkezendő években. A fejlesztések – így különösen a magántőkéből megvalósuló új szolgáltatási funkciók – következtében legalább 25 új munkahely létesül, várhatóan legalább 5 új szolgáltatás jelenik meg az akcióterületen.

ELEKTROMOS TÖMEGKÖZLEKEDÉS NAGYPROJEKT7 Folyamatban lévő fejlesztés célja

2008-2011 között a szegedi tömegközlekedés fejlesztése. Indokoltság: Szeged hatályos Közlekedésfejlesztési koncepciója szerint kiemelten fontos a közösségi közlekedés részarányának fenntartása, lehetőség szerinti növelése. Korszerűsíteni és fejleszteni kell a közforgalmú szolgáltatás minőségét. A városi környezetszennyezésért elsősorban a közlekedés felelős. A személygépkocsik elárasztják az utakat, a forgalmi dugók állandósulnak a városban. A kipufogógázok, a szálló por, a zaj mindinkább veszélyezteti egészségünket. Az autók egyre több helyet igényelnek, parkolóhellyé változnak köztereink, csökken a bennünket körülvevő zöldterület. A forgalom növekedésével a balesetek száma is emelkedik. A közösségi közlekedést még a közúti forgalom rovására is érdemes támogatni.

Tartalma

Indóház tér, mint intermodális közlekedési csomópont megújulása: a villamos kitérő vágány hátrébb kerül, mindkét vágányhoz peron épül. Az autóbuszok megállói az állomással szemközti oldalra kerülnek. Az állomás előtt széles, díszburkolatos gyalogos felület lesz, amely szintben Arculatterv – Indóház tér, a város kapuja (az vezeti át a gyalogosokat a Szent akcióterületen) - Nagy Imre építész terve Ferenc utcába. Lesz taxiállomás, gépkocsi parkolók mindkét oldalon, és kerékpár-tároló is. Körforgalom a Szent Ferenc utca- Boldogasszony sgt. kereszteződésében.

7

www.ujpalyan.hu

55

Szeged „városkapuja”, a Nagyállomás épülete már megújult, de az épület előtti tér rekonstrukciója várhatóan 2010-ben megkezdődik 1-es villamos vonalának korszerűsítése keretén belül. Az 1-es vonal a város legnagyobb utasforgalmú viszonylata, és az utasszám növekszik. A fejlesztés keretében a vonal teljes hosszában átépül, korszerű, zaj- és rezgéscsillapított vágánnyal. (Csak a közelmúltban korszerű szerkezettel átépült rövid szakaszok tarthatók meg: pl. Gőz utcai ív.) Az alacsony padlós járművekhez alkalmazkodva, a szintbeli, akadálymentes beszállás érdekében a vonalon valamennyi peron 30 cm magas lesz, akadálymentes rámpával a gyalogátkelőhelyek felé, korláttal a közút felől és esőbeállóval. A szintbeli beszállás lehetősége gyorsítja a ki- és beszállást. Aradi téren stílusos kőburkolat kerül a vágányra. A tervezett 2-es villamosvonal a Rókusi körúton, a Kossuth Lajos sugárút és a Csongrádi sugárút között épül meg, amely - az 1-es vonalból, a Kossuth sugárút - Rókusi körút csomópontban kiágazva - egészen az Indóház tértől szolgálja majd az utazóközönséget.

Bekerülés teljes költsége Projekt szervezet Kedvezményezettek

A fontosabb megállóhelyeken elektronikus kijelzők fogják mutatni, hogy melyik viszonylat járműve mikor várható. Hasonló információk mobiltelefonról és internetről is elérhetőek lesznek, néhány nagyobb csomópontban érintőképernyős gépek segítik majd az útvonal-tervezést, a legmegfelelőbb járatok kiválasztását. 25.231.500.000 Ft Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft.

Közreműködő szervezet

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Szegedi Közlekedési Kft. Közlekedésfejlesztési Integrált Közreműködő Szervezet

Irányító hatóság

KÖZOP Irányító Hatóság, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Fejlesztés hatásai

Ezért létfontosságú, hogy városunkban vonzó közösségi közlekedést kínáljunk az autóforgalom növekedésével szemben. A korszerű elektromos közlekedés kiemelten környezetkímélő, hiszen a legkevesebb káros anyaggal, csendesen üzemel. A füves vágány elsősorban környezeti szempontból kedvező: radikálisan csökkenti a villamos-járművek elhaladásának zaját, elnyeli, megköti a szálló port, párologtat illetve nem zárja el a talajnedvesség útját, és esztétikus látványt ad a nyomvonalnak. A beruházásnak köszönhetően, a buszforgalom megszűnésével, a számítások szerint évente 2 050 kg-mal csökkenhet a szálló por mennyisége Szeged levegőjében. A beruházásnak köszönhetően, a buszforgalom megszűnésével, a számítások szerint évente 6 084 kg-mal csökkenhet a nitrogén-dioxid mennyisége Szeged levegőjében. A beruházásnak köszönhetően, a buszforgalom megszűnésével, a számítások szerint évente 1 038 tonnával(!) csökkenhet a szén-dioxid mennyisége Szeged levegőjében.

56

Fejlesztés hatásai akcióterületre

az

A projekt keretében elkészül a 8-as trolibuszvonal meghosszabbítása a Kálvin tértől a Tisza Lajos körúton a Klinikákig. A ma végállomásként működő Honvéd tér viszonylag távol esik az oktatási intézményektől, az egészségügyi ellátást végző klinikáktól. A csöndes és kibocsájtás-mentes trolibuszokkal feltárható az Aradi vértanúk terén túli terület is. A tervezett útvonal a Tisza Lajos körút - Semmelweis utca - Markovits utca Vitéz utca - Szentháromság utca - Tisza L. körúton halad. Új megállóhelyek létesülnek az Aradi téren a Ságvári Gimnázium előtt és a Semmelweis Markovits utca sarkánál, míg visszafelé az SZTK előtti buszmegállót érintik. A mellékutcák burkolat-erősítésére is szükség lesz. Csillapított közlekedés a zsákutcává alakulás miatt Indóház térnél elsődlegesen gyalogos és tömegközlekedés számára kialakított terület, biciklitárolók miatt a kerékpárforgalom erősödhet. A környéken 100 autó parkolásának biztosítása – a környék parkolási problémáinak rendezése. Trolibuszvonal épül a 10-es autóbuszvonal helyén Tarjántól. A tervezett vonal a Szent István téren halad át, és - a 8-as trolihoz hasonlóan - szintén a Klinikákig közlekedik. A tervekben vonalhoz (és a 8-ashoz) 10 db új, alacsony padlós, csöndes, kedvező gyorsulású, csuklós trolibusz beszerzése szerepel.

Korábbi fejlesztés célja

A KÁRÁSZ UTCA FELÚJÍTÁSA 2003-BAN A korzó revitalizációja, a sétáló utca funkció erősítése, a terület felértékelése

Tartalma

A közművek felújítása, díszburkolat lerakása, utcabútorok és dézsás növények kihelyezése, közvilágítás rekonstrukciója, díszkút telepítése, homlokzatok felújítása – a Kárász utcán és a Klauzál téren.

Bekerülés teljes költsége

500 millió Ft


A revitalizáció Európa Nostra díjat kapott, a terület Magyarország egyik legszebb köztere lett, a közterületre sok vendéglátó terasz települt ki.

Kapcsolódás Biopolisz Park akcióterülethez

A Kárász utcai gyalogoszóna folytatása Dugonics tér-Árpád tér felé Biopolisz Park akcióterületi fejlesztés része.

3.3.2.

Az akcióterületet közvetlenül nem érintı korábbi szegedi városrehabilitációs fejlesztések

TARJÁN VÁROSRÉSZ KIJELÖLT AKCIÓTERÜLETÉNEK REHABILITÁCIÓJA Korábbi fejlesztés célja

A projekt konkrét célja a Szeged, Tarján városrész Budapesti körúton kívül eső szakaszán a teljes rehabilitáció első ütemének megvalósítása.

Tartalma

Közterületeken lévő kereskedelmi-szolgáltató alközpontok és közművek megújítása, a zöldfelületek arányának növelése, a középületek akadálymentesítése, valamint a hosszú távú fenntarthatóság és fejlődés lehetőségeinek biztosítása. 1010 millió Ft


57


Összességében a felújítások a lakosság részéről kedvező fogadtatásban részesültek, néhány apró hiányosságra hívták fel a figyelmet. Ilyenek az elaprózott játszóterek és a parkolószám problémái.

PIAC I. ÜTEMÉNEK MEGÉPÍTÉSE, KÖZLEKEDÉSI ÚTVONAL FEJLESZTÉSE Korábbi fejlesztés célja

A Mars téren meglévő piac üzletsorai, pavilonjai, csarnokai, asztalsorai, parkolói, beálló helyei és funkciói teljes egészében elférjenek és helyet kapjanak a megújuló téren.

Tartalma

A Mars tér fejlesztésének első üteme két, egyenként 1150 m alapterületű csarnok megépítését tartalmazta, a terület közműhálózatának felújításával és a csarnokok környezetének tereprendezésével, valamint parkolók létesítésével.


685 millió Ft


A két új piaccsarnokban kulturált és higiénikus körülmények között történik az árusítás a lakosság és a kereskedők megelégedésére.

Korábbi fejlesztés célja

2

SZEGED, SZENT ISTVÁN TÉRI VÍZTORONY Szent István téri Víztoronyés térrehabilitáció – lakosság megelégedettségének növelése, az értékek, hagyományok megőrzése, bemutatása, Szeged hírnevének öregbítése, turista forgalom növekedése, környezetvédelem ügyének erősítése célokkal.

Tartalma

A projekt keretében felújításra került a szegedi Szent István téren található , a mai napig ipari létesítményként is működő, immár több, mint 100 éves műemlék Víztorony, megvalósult a Szent István tér teljes rekonstrukciója, nagyméretű zöld felületek, sétányok kialakításával, a gyalogosforgalmú,közutak és hozzátartozó parkolók újraburkolásával, parkosításával, dísz kutak és szobrok elhelyezésével, közvilágítás és troli felső vezeték felújításával. Kiépítésre, illetve felújításra került 11 km hosszú kerékpárút, amely része a Magyarországot átszelő EUROVELO11 jelzésű nemzetközi útnak. 12 fő hátrányos helyzetű, fiatal munkanélküli parkgondozóvá történő képzése, 5 fő környezetvédelmi és 1 fő kerékpáros referens foglalkozatása valósult meg. A projekt kulturális vonatkozása, hogy kialakításra került a Víztoronyban Európa egyetlen szódamúzeuma. A múzeumban megtekinthető továbbá fizikai kísérleti eszközök, képkiállítás. A Torony kilátóhelyként is funkcionál.


849.53 millió Ft


− − −

A város idegenforgalmi vonzerejének növelése A téren és vonzáskörzetében a vállalkozások jövedelemtermelő és munkahelyteremtő képességének javítása Szeged város környezetterhelésének csökkenése

58

TISZA LAJOS KÖRÚT FELÚJÍTÁSA Korábbi fejlesztés célja

A belváros rekonstrukciójának folytatása, a kellemetlen zajhatással járó villamosközlekedés csendesítése, célszerűbb forgalomszabályozás, a városközpont kiterjesztése.

Tartalma

A közművek rekonstrukciója, az útburkolat cseréje, az úttest forgalmi újraosztása, a villamossínek rugalmas ágyba helyezése, a járdák és tömegközlekedési peronok díszburkolattal történő ellátása, a zöldfelületek revitalizációja, a közvilágítás korszerűsítése, a homlokzatok felújítása


680 millió Ft


A városközponti funkciók megjelenése a felújított utcán, csendesebb villamosközlekedés, kényelmesebb közlekedés a gyalogosok és a járművek számára is, a lakosság elégedettsége.

3.3.3.

3.3.3.1.

Városrehabilitációs tapasztalatok és megoldások:

Tervezési, tartalmi tapasztalatok:

1. A lakosság közterület-használati szokásaira, gyalogos útvonalaira, a parkok a tervek kialakításánál a lehető legnagyobb mértékben tekintettel kell lenni. Tervezői bejárást szerveztünk, részletes célcsoport-meghatározást végeztünk. A közösségi terek lakosság által történő birtokba vétele és élvezete több és jobb minőségű utcabútorok kihelyezését teszi szükségessé.

2. A kerékpáros- és gyalogos közlekedés iránti igényt minden közlekedési fejlesztés esetében fokozottan figyelembe kell venni – ld. a Dugonics téri és Klinika-környéki terveket. A gépkocsik növekvő száma és használata már a projektkidolgozás és -tervezés fázisában szükségessé teszi egyrészt a parkolási lehetőségek bővítési lehetőségeire való megoldások keresését, másrészt a gépkocsiforgalom belvárosi korlátozásának érvényre juttatását – ez a projekt is tovább csillapítja az autós közlekedést, csökkenti a belváros légszennyezettségét és zajterhelését, vonzóbbá teszi a területet a gyalogosan közlekedő lakosok, valamint a turisták számára is.

3. A lakosság körében a folyamatban lévő városrehabilitációs munkákat hatékonyabban tudjuk elfogadtatni, amennyiben a korábbi fejlesztéseket sikerült jól bemutatni és megfelelően kommunikálni az eredményeket, a kézzelfogható változásokat, a fejlődést.

59

4. A megújult köztereken a lakosság elvárja a leromlott út- és járdaszakaszok igényes felújítását (egyértelmű lakossági elvárás), és igénylik az egyes intézmények minél jobb megközelíthetőségét.

5. Az építési munkálatok keretében fejlesztendő területekhez kapcsolódó zöldfelületek kialakítása, rendezése kapcsán, a kivitelezési tervek készítésének időszakában átgondolt kommunikáció és az érintett civil szervezetekkel történő egyeztetések szükségesek.

6. A hatásvizsgálathoz az általános lakó- és életkörülmények előzetes, még részletesebb vizsgálata szükséges az akcióterületre vonatkozó beavatkozások tervezésénél. Megoldásképpen Biopolisz Park akcióterületet négy részre (alterületre) osztottuk, majd a lakásállomány táblázatos, még részletesebb felmérését elvégeztük ingatlanközvetítő szakemberek bevonásával.

7. Köztéri műalkotások ki- vagy áthelyezése esetén már a tervezés időszakában számolni kell a lakossági és civil szervezetek bevonásával, részletesen, hatékonyan kell kommunikálni.

4.3.3.2.

Menedzsment tapasztalatok:

1. Korábbi projektek előkészítése és megvalósítása során kialakult és felhalmozott szervezési és menedzsment módszerek és tapasztalatok alkalmazása lehetséges és kívánatos.

2. Van kialakult magas színvonalú elemző, értékelő és nyilvántartó rendszer, amely támogatja a városfejlesztési projektek végrehajtását, erre lehet és kell is támaszkodni.

3. Célszerű a Városfejlesztési Iroda és a városfejlesztési projektekben résztvevő kipróbált szakembergárda biztosította bizalom és tudástömeg kihasználását és a megvalósításba történő becsatornázását elősegíteni.

4. Kulcsfontosságú a kivitelezési munkák közbeszerzéseinek alapos előkészítése.

5. A lebonyolítást segítendő, belső értékelési folyamatok és minőségbiztosítás kidolgozása és alkalmazása kívánatos.

60

6. Az önkormányzat likviditását nem veszélyeztető, de a projekt folyamatos finanszírozhatóságát biztosító finanszírozási módok kidolgozása, szolgáltatások igénybevétele kulcsfontosságú a projekt minőségi és határidőre történő megvalósításához.

4.3.4. Egyéb megvalósult, nem városrehabilitációs fejlesztések az akcióterületen

Biopolisz Park Akcióterületen rendkívül jelentős egyetemi fejlesztések történtek az elmúlt időszakban. Az egyetemi épületek fejlesztéseire többek között a növekvő hallgatói létszám miatt volt szükség: elengedhetetlenné vált a rektori hivatal megfelelő elhelyezése, az egyéb központi jellegű hivatalok elhelyezésének megoldása, a különböző oktatási épületek fejlesztése és kibővítése, és döntés született egy új, modern könyvtárépület valamint informatikai központ létesítése. Az egyetemi fejlesztések folyamatosak, az utóbbi időszak legjelentősebb újításai az alábbiak voltak:

TANULMÁNYI INFORMÁCIÓS KÖZPONT (TIK) Korábbi fejlesztés célja Tartalma

Egyetemi fejlesztés Új könyvtár létesítése Konferencia- és rendezvényközpont létrehozása A központ környékének rendezése, a tér felújítása

JANCSÓ KOLLÉGIUM FELÚJÍTÁSA Fejlesztés célja

Fejlesztés célja

Tartalma

Kollégiumi fejlesztés

SZTE PEDAGÓGIAI FŐISKOLAI KAR Interaktív Természetismereti Témapark létrehozása: Az Interaktív Természetismereti Témapark célja, hogy a Juhász Gyula Pedagógusi Kar meglévő gyűjteményeire és infrastrukturális adottságaira alapozva, olyan minőségi bemutatóhely kerüljön kialakításra, amely a látogatók interaktív bevonásával, egy helyszínen biztosít turisztikai attrakciót a Dél-alföldre látogatók számára. Megvalósítás tervezett időpontja: 2008-2009. Projekt tartalma/eredménye: Az ITT három elemből áll: 1) az évszázados kutató/gyűjtő munkára alapuló, részben védetté nyilvánított kiállításból, 2) az attraktív, tanulságos kísérleteket magában foglaló „Próbáld ki” laboratóriumból 3) a korábbi korok ismeretanyagának megfelelő jelmezben megtartott Bemutató órákból. A projekt egyedisége, hogy kiemelkedő mértékben tartalmaz interaktív és látogatóbarát elemeket, szemléltető-bemutató programokat, így a látogatók nem csak egy kiállításon érzik magukat, hanem aktív részévé válhatnak a

61

témaparknak. Bekerülés teljes költsége

Bruttó 131,3 M Ft


A különleges interaktív kiállítás megvalósulásának nyomán tovább fokozódik az akcióterület turisztikai vonzereje

TELEKI BLANKA KOLLÉGIUM Kollégiumi fejlesztés: esélyegyenlőségi cél: A hat szintes liftes épület akadálymentesítése

Fejlesztés célja


Kibővült azoknak a köre, akik a kollégiumot igénybe vehetik: akár hallgatóként, akár tanítási szünetekben turistaként.

EGY HELYRE KÖLTÖZÖTT ÉS MEGÚJULT A TRAUMATOLÓGIAI KLINIKA Fejlesztés célja

Egyetemi integráció. A 410 ágyas Klinika második emeletére költözött, a gyermekpszichiátria helyére, a korábbi Kálvária sugárúti II. Kórház traumatológiai osztálya és az épület IV. emeleten működő „fél" traumatológiai osztály is.

Tartalma

Az itt dolgozók munkakörülményei és a betegellátás javítása érdekében a kórtermekben korszerűsítették a világítást, és új nővérhívó rendszert építettek ki, felújították a nővérszobákat, új kötözőket alakítottak ki. A Traumatológiai klinikán, az integráció eredményeként több új, akadálymentesített vizesblokkot építettek a betegek érdekében. Az integrációból adódóan jelentősen megnőtt a betegforgalom, így közel kétszer annyi járó beteget, harmadával több fekvőbeteget kell ellátni, természetesen a műtétszám is emelkedett. A Traumatológiai Klinika egy helyre költözése a szegedi egészségügyi integráció egyik legjelentősebb eredménye. A Traumatológiai klinika egy emeleti szinten működik 92 aktív, 16 rehabilitációs és 10 krónikus ággyal. Így egy valódi „traumaközpont” jött létre, ahol a klinikai centrum szakmai hátterével a koponya- és agysérültek ellátásától az idegsebészeten, mellkasi sebészeten át az ér- vagy a kézsebészetig minden szakterületen magas szakmai felkészültségű csapat dolgozik. A régió 1,3 millió lakosát érinti a fejlesztés.

DUGONICS TÉRI ZENÉLŐ SZÖKŐKÚT FELÚJÍTÁSA Korábbi fejlesztés célja

A szökőkút rendbetétele, a zenei kínálat megújítása, a zene és vízjáték harmonizálása.

MÁV ÁLLOMÁSREHABILITÁCIÓ INDÓHÁZ TÉR I. Korábbi fejlesztés célja

A SZEGEDI ÁLLOMÁSÉPÜLET REHABILITÁCIÓJÁNAK ELSŐ ÜTEME: a MÁV Zrt. tízéves állomásrehabilitációs programja részeként Szeged Indóház téri Vasútállomás épületének teljes felújítása, akadálymentesítése

Tartalma

Az eredeti, klasszicizáló stílusban felújított, 2005-ben műemlékké nyilvánított épület utas-

62

csarnokában immár hat jegypénztár, ügyfélcentrum, korszerű utas-tájékoztató rendszer és akadálymentes feljáró szolgálja az utasokat. A MÁV ZRt. és Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata között született megállapodás szerint az állomás-rehabilitációs program keretében megvalósuló rekonstrukcióhoz Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata százmillió forinttal járult hozzá valamint vállalta – önkormányzati beruházásként – az Indóház tér felújítását. Felújítások: Az épület központi tömbjében lévő, kétszintes utasforgalmi helyiségek átépítése, új, korszerű szolgáltatást nyújtó „ügyfél-centrum”, pályaszintre helyezett pénztárcsarnok hat menetjegy-pénztárral, háttérirodákkal és szociális helyiségekkel, megújult homlokzat és tetőszerkezet. Átépült a felújított épülettömb előtti elő- és perontető és megújult a peronburkolat. Az épületben új vizuális utas-tájékoztató rendszer működik (elektromos vezérlésű berendezések, piktogramok és utas-tájékoztató táblák), amit szintén új, hangos utas-tájékoztató rendszer egészít ki. Megújult épületgépészeti rendszer, víz- és csatorna, elektromos hálózat. Videokamerás megfigyelőrendszer, tűzjelző hálózat került kiépítésre. Restaurálták a bontás során a régi étterem mennyezetén talált, Kacziány Ödön: Baccháns lakoma című, 1902-ben készült alkotását. Az állomás-felújítás kronológiája 1999. - A rekonstrukció előkészítése, az épület műszaki állapotának vizsgálata, az utasforgalom, az utazási szokások felmérése; az állomási szolgáltatások minőségelemzése, a vasútüzemi helyiségek funkcionális felülvizsgálata. Az építészeti értékek védelme érdekében elkezdődtek az építéstörténeti kutatások. 2000. - a MÁV Rt. együttműködési megállapodást kötött Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalával a felvételi épület rekonstrukciójának megvalósítására. A vasúttársaság építészeti tervpályázatot írt ki az épület rehabilitáció tervezési feladatainak elvégzésére, illetve a tervező kiválasztására. 2001. – 8 pályamű közül Hajós Tibor vezetőtervező pályázata kapta az I. díjat, a MÁV Rt. a Hajós Építésziroda Kft-vel kötött szerződést. A tervpályázat lebonyolítását fele-fele arányban a MÁV Rt. és Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala finanszírozta, és ahhoz kisebb mértékben hozzájárult a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal is. 2002. - Az épületet a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal ideiglenes műemléki védelem alá vonta, a műemlékké nyilvánításra 2005-ben hozott határozatot a hivatal. 2004. - I. fokú építési hatósággá váló Kulturális Örökségvédelmi Hivatal megadta az építési engedélyt. A MÁV Rt. nyílt közbeszerzési pályázatot írt ki a kivitelező kiválasztására. Három pályázó közül a zsűri a DÉLÉPÍTŐ Rt. – Ornament 2000 Kft. konzorcium ajánlatát ítélte a legkedvezőbbnek. 2005. - Áprilisban megkötötték a kivitelezési szerződést, a felújítási munka májusban elkezdődött. A MÁV ZRt. közbeszerzési pályázatán nyert kivitelező, a Délépítő Rt. és az Ornament 2000 Kft. alkotta konzorcium az állomásépület folyamatos üzemeltetése mellett végezte a munkálatokat, a tervpályázaton győztes Hajós Tibor tervei alapján. A rekonstrukció befejezéseként, a II. ütemben irodák, szociális blokkok, üzemi épületszerkezetek felújítása, szolgáltató egységek kiépítése történik meg, 2006. júniusáig. A fő- és véghomlokzat, valamint a tetőterasz 2006. végére újulhat meg. Bekerülés teljes költsége Fejlesztés hatásai

1,3 milliárd forint A műemlékké nyilvánított Nagyállomás, a szegedi „városkapu” rekonstrukciója. A MÁV ZRt. 2006. március 9-én átadta az utazóközönségnek a szegedi nagyállomás megújult utasforgalmi létesítményeit. Az épület funkcionális korszerűsítése révén egy Magyarországon egyedülálló, kétszintes utastér alakult ki, amelyek egymásba nyílóan biztosítják az utasforgalmi területek áttekinthetőségét, a csúcsidőben naponta mintegy tízezer utas kulturált kiszolgálásának feltételeit. Az utastérben a vakok és gyengén látók szolgáltatásokhoz való, akadálymentes hozzáférését a burkolatba épített vakvezető sáv segíti; a kerekes székkel közlekedők részére rámpákat és liftet építtetett a vasúttársaság. Új szolgáltatás a mozgáskorlátozottak által használható WC és a turisták részére kialakított

63

zuhanyozó, valamint az ügyfélcentrum. Utóbbi program a személyszállítást teszi vonzóbbá a régi pénztárak helyén kialakított ügyfélcentrumban négy munkahelyen szolgálják ki az ügyfeleket, szervezik a csoportos utazásokat, tanulmányi kirándulásokat, diák-charter járatokat, illetve turisztikai információs szolgáltatást nyújtanak. (A II. ütemmel az elektromos nagyprojekt részeként folytatódik Szeged állomás rekonstrukciója, ld. fent)

SZEGEDI PAPRIKA FŰSZER ÉS KONZERVGYÁRTÓ RT. Későbbi fejlesztés célja

Konzervüzem higiéniai szint emelése (befejezett)

Tartalma

EU SAPARD támogatás 2003-2005

Ezen kívül számos további fejlesztés történt az elmúlt időszakban az akcióterületen: −

új, 300 négyzetméteres hallgatói klub létesült az SZTE Pedagógiai Főiskolai Kar Hattyas sori épületében

−

heliport létrehozása

−

új digitális képalkotással működő kardio-angiográfiás berendezést és új, sok ezer beteg diagnózisait, felvételeit tárolni, illetve gyorsan visszajátszani képes képtároló szervert is telepítettek a Kardiológiai Központ Invazív Kardiológiai Részlegén átadott új szívkatéteres laboratóriumban. Az összesen mintegy 600 millió forintos beruházással elkészült új gyógyító részlegnek köszönhetően a várólista az eddigi hat hónapról hat hétre csökken, s ezzel számos „értelmetlen halálesetet” lehet megelőzni.

3.4.

AZ AKCIÓTERÜLET TÁRSADALMI – GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI JELLEMZİINEK BEMUTATÁSA, PROBLÉMÁK FELTÁRÁSA

Társadalmi, politikai, gazdasági környezet, a város jövőképe 8 Szeged jövője elválaszthatatlan az egyetemtől, az arra épülő kutatásoktól, az általa vonzott magas szintű szolgáltatásoktól. A város nagy távlatban is a tudásgazdaságra alapozott, nemzetközileg ismert és elismert technológiai, kutatási és fejlesztési központ lesz. A tudásintenzív ipar és az üzleti szolgáltatások dinamikus gazdasági fejlődést eredményeznek. Az ennek megfelelően átalakuló gazdasági szerkezettel Szeged felzárkózik Európa tudásalapú gazdaságait fenntartó városok sorába.

8

Szeged Megyei Jogú Város Fejlesztési Koncepciója (VFK) – 2008. alapján

64

3.4.1.

Demográfiai helyzet

Szeged Debrecen és Miskolc után Magyarország harmadik legnépesebb vidéki városa. Tipikus alföldi városként viszonylag nagy területen – 281 négyzetkilométeren – fekszik. A város egy négyzetkilométerére átlagosan 574 ember jut. Népességének megyén belüli súlya jelentős, hiszen minden 100 Csongrád megyei személyből 38 a megyeszékhelyen lakik. Demográfiai folyamataiban a 90-es évtized egy új szakasz kezdete volt, mivel ezekben az években kezdődött el a város lakosságának csökkenése, amely 2001-ig több mint másfélezer fővel fogyott. A 2001-es népszámlálást követően tovább folytatódott, sőt fokozódott is Szeged népességvesztesége, aminek következtében a város lakossága 4 év alatt majd 7 ezer fővel lett kevesebb. 2001 és 2005 között már nem csak az élveszületések és halálozások eredője, hanem a vándormozgalom is negatív egyenleggel zárult, így a 2005-ös mikrocenzus idején már csak 161 ezer főnek adott otthont.

A 2005-ös mikrocenzus után Szeged népességfogyása már nem folytatódott, az azóta eltelt időszakban a város népessége gyarapodásnak indult a vándorlási egyenleg újbóli pozitívvá válása miatt. Ennek köszönhetően 2007 elején már közel 165 ezer fő élt Szegeden.

Jelenleg a Szeged Városi Televízió híre szerint a lakosság száma az elmúlt egy év alatt 2000 fővel nőtt. Ha ilyen ütemben emelkedik a népesség száma, akkor a város jövőre akár meg is előzheti Miskolcot, és Debrecen után Szeged válhat a második legnépesebb vidéki várossá. 9 10

A demográfiai helyzet változását, ezen belül az elöregedés jelenségének bekövetkeztét nagyobb

biztonsággal meg lehet jósolni, mint az ökológiai katasztrófa közeledtét – hangsúlyozta a Szabadegyetem 2008 március 5-i előadásában Dr. Botos Katalin, a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Pénzügytani Szakcsoportjának vezetője. Előadásában elmondta továbbá, hogy a globalizáció következtében felerősödött nemzetközi egyensúlyhiányokban szerepe van a lakosság elöregedésének, a kialakuló államháztartási hiányoknak és megváltozott megtakarítási szokásoknak. A tb-rendszerek visszahatnak a társadalom demográfiai mutatóira. Az intézményi megoldások tulajdonképpen kockázatosabbá teszik a gyermekvállalást, ha csak annak az öregkori gondoskodási funkcióját nézzük.

9

Szeged népességének demográfiai és lakáshelyzete – KSH Házinyomda, Szeged 2007 október http://www.botoskatalin.hu/web/?q=hu/node/53

10

65

Az országos demográfiai adatokat vizsgálva azt látjuk, hogy Csongrád megye népességének korösszetétele igen kedvezőtlen, mivel a gyermekkorúak aránya alacsonyabb, a 60 éves és idősebbeké magasabb az országos átlagnál. Az utóbbi érték a megye népességének 22,2 százaléka, mely értékkel Csongrád megye a 7. a rangsorban. Az időskorúak gyermekkorúakhoz viszonyított aránya, azaz az öregedési index átlagot meghaladó volt 2007-ban, melyet az alábbi ábra is mutat. (1. ábra)

1. ábra - Csongrád megye számokban – 2008 (KSH)

A régió mortalitási statisztikái az összhalálozás tekintetében az országos átlagot meghaladják. Ezen belül is kiugrik a vezető haláloknak számító keringési betegségek országos szintet meghaladó aránya, ami egyenként is igaz a szívbetegségek, az agyérbetegségek és az érelmeszesedés okozta halálozásra és sürgős beavatkozást igényel. A haláloki statisztika második helyén az onkológiai betegségek állnak. Ezen a területen a statisztikai értékek az országos átlag szintjén állnak, de tekintettel arra, hogy Magyarország nemzetközi összehasonlításban a daganatos halálozás tekintetében vezető helyen áll, ezen a területen is jelentős fejlesztésekre van szükség. A Biopolisz Park akcióterületi projekttel szorosan összefüggő klinikai fejlesztés magkórház alapvető célja az akut ellátások döntő többségének –

különös

tekintettel

a

korai

halálozáshoz

vezető

betegségekre

-

közös

működési struktúrába, egy épülettömbbe, való telepítése, a lakosság életszínvonalának, életesélyeinek növelése.

Az akcióterületen a lakónépesség száma ugyan 4203 fő, azonban az állandó népesség száma csupán 2515 fő. Ez az eltérés abból adódik, hogy 4 kollégium (3 egyetemi és 1 középiskolai) található a területen, amelyek lakói ideiglenesen bejelentettek Ez a magyarázata a terület magas 15-59 évesek (aktív korúak) arányának is. (A Belvárostól 21 százalék ponttal, a város egészét nézve pedig 18

66

százalékponttal tér el. Ha az állandó népesség kor szerinti megoszlását nézzük, gyermekek tekintetében még mindig kedvezőbb a helyzet, mit a belvárosban vagy a városban (19,0%), a nyugdíjas korúak aránya (23,0%) kevesebbet mutat, mint a Belváros megoszlás (a városinál azonban már többet).

4. táblázat

MUTATÓ MEGNEVEZÉSE

SZEGED ÖSSZ.

BELVÁROS

2. AKCIÓTERÜLET

Lakónépesség száma

168 273

30580

4203

Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya

14,9

11,0

7,1


66,5

63,1

84,34

Lakónépességen belül 60- x évesek aránya

18,6

26,0

8,55

Állandó népesség száma

156443

26291

2515

Forrás: KSH- 2001. évi népszámlálás

Az akcióterület tekintetében a lakónépesség száma 4203 fő, a népesség különböző korcsoport szerint az alábbi:

5. táblázat

KORCSOPORT

FŐ

%

0-14

350

8,3

15-59

3153

75,0

60-x

700

16,6

Összesen

4203

100

KSH – 2001. évi népszámlálás

Az akcióterület a korcsoport szerinti összetétele alapján elöregedő stádiumban van, mely a fentiekben említett öregedési index adataival megegyező.

A gyermekvállalás csökkenése, a férfiak nőket meghaladó halandósága tovább módosította a férfi-nő arányt. 2005-ben Szeged lakosságának több mint 54 százaléka nő volt, számuk városszinten nem egészen 14 ezer fővel haladta meg a férfiakét.

Az akcióterületen a fenti adatok tekintetében 2270 nő és 1933 férfi él. Önmagában a nők magasabb aránya nem meglepő, hiszen országosan is ez az arány jellemző, de annak mértéke azonban már

67

szembetűnő, a százezer főnél népesebb vidéki városok közül a Csongrád megyei megyeszékhely a legjobban „elnőiesedett”.11

CSALÁDI ÁLLAPOT Szegeden a 15 éves és idősebb népesség családi állapot szerint összetételében az elmúlt évtizedekben elkezdődött változások folytatódtak. A házasságkötések számának visszaesésével és a családalapítás idejének kitolódásával párhuzamosan a házasságban élők arány mindkét nemnél jelentősen csökkent, amit az özvegyek, a nőtlenek, illetve a hajadonok arányának növekedése kísért. A 2005-ös mikrocenzus idején Szeged 15 éves és idősebb népességnek 42 százaléka házas, 35 százaléka nőtlen, hajadon, 11 százaléka özvegy, 12 százaléka pedig elvált volt. Ezek az arányok, ha nem is lényegesen, de eltérnek a százezernél népesebb városok átlagától. A városban továbbá a nőtlenek és hajadonok hányada nagyobb, ugyanakkor a házasoké kisebb, mint a többi nagyvárosban általában, az özvegyek és az elváltak esetében azonban nincs jelentősebb különbség.

Az élettársi kapcsolat manapság a házasság mellett elfogadott párkapcsolati formaként jelentkezik. Szegeden 2001-ben még csak 10,5 ezren, 2005-ben ár több mint 11,5 ezren éltek élettársi kapcsolatban, azonban a növekedés ellenére még mindig arányaiban kevesebben választották a házasságon kívüli együttélést, mint a többi nagyvárosban.

ISKOLÁZOTTSÁG 12

Szeged népességének iskolázottsága a város nagyságrendjétől és funkcionális szerepköréből

eredően hagyományosan magas fokú, mely a 2001. évi népszámlálást követően is folyamatosan emelkedett. A 2001-es adatok alapján az aktív korú népesség 17,7 %-a végzett egyetemet vagy főiskolát, 47,3 %-a középiskolát, 22,5 %-a szakmunkásképzőt.

2005-ben Szeged 18 éves és idősebb népességének már több mint 58 százaléka legalább középiskolai érettségivel, a 24 éven felülieknek 22 százaléka egyetemi vagy főiskolai diplomával rendelkezett.

Az akcióterületen élők esetében az általános iskolai mutató városi átlagot mutat (17,2%), a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma jóval meghaladja a városi átlagot, habár a Belvárosi arányokat nem éri el.

11 12

Szeged népességének demográfiai és lakáshelyzete – KSH Házinyomda, Szeged 2007 október Szeged népességének demográfiai és lakáshelyzete – KSH Házinyomda, Szeged 2007 október

68

6. táblázat


Lakónépesség száma

BIOPOLISZ PARK AKCIÓTERÜLET (SOMOGYI BÉLA U. - TISZA LAJOS KRT. - PETŐFI S. SUGÁRÚT BATTHYÁNY U. - BOLDOGASSZONY SUGÁRÚT - BEM U. - HATTYAS SOR - MÁGLYA SOR - TISZA FOLYÓ SOMOGYI BÉLA U.) 4 203


8,3


75,0

Lakónépességen belül 60- x évesek aránya

16,6

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

14,6 33,5 1 415 6,4 67,1

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az

11,7

aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül

32,4

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya

48,6

Állandó népesség száma

2 515

Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a 1559 éves népesség körében Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év feletti népesség körében Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta)

14,6 33,5 15,3 67,7 19,4

Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya. (Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek +

2,4

foglalkoztatottak száma) Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül

5,4 5,8 21,4

Forrás: KSH- 2001 évi népszámlálás

69

Egy adott térség jövője szempontjából meghatározó szerepe van a szellemi potenciálnak. 2001-ben a nagyvárosok közül mind az érettségizettek, mind a diplomával rendelkezők aránya Szegeden volt a legmagasabb. A megyeszékhely a későbbiekben iskolázottság tekintetében ugyan elveszítette a nagyvárosok közötti kiemelkedő pozícióját, a szegedi értékek azonban a százezernél népesebb vidéki városok átlagánál továbbra is jobbnak bizonyulnak.

Szeged város tudásipari háttere a Szegedi Tudományegyetem sikeres működése, az oktatók és hallgatók által elért kutatási eredmények miatt magas, ugyanakkor a jövőt meghatározó innovatív iparágak részvétele a gazdaságban egyenlőre alacsony – ezen kíván a város a jövőben a lehető leghatékonyabban változtatni.

A Szeged Biopolisz Fejlesztési Pólus program alapját a Szegedi Tudomány Egyetemen és a kutatóintézetekben folyó kutatási tevékenység jelenti. A többségében még elméleti szintű eredményeket kell gazdaságfejlesztő tevékenységgé transzformálni, ehhez nemcsak hatékony technológia-menedzseri és marketing-munkára, gondos szabadalmaztatási procedúrákra, a megfelelő innovációs tudásbázis kiépítésére van szükség, hanem az önkormányzatnak konkrét lépéseket kell tennie.

A szegedi munkaerőpiacon a legmagasabban kvalifikált professzionális munkaerő mellett a képzetlen, betanított munkások tömegei is jelen vannak. A felsőfokú képzésben a humán területek többségében túlképzés, a műszaki vonalon szakemberhiány jelentkezik – ennek kiegyensúlyozása tudatos oktatáspolitikával befolyásolható.

3.4.2.

Gazdasági helyzet

3.4.2.1.

Szeged gazdasága 13

Szegeden a rendszerváltást követően az alacsony technikai színvonalú, fejlődésképtelen vállatok megszűnése elhúzódva 15 esztendő alatt ment végbe. A másfél évtized alatt egykor jó hírű, sikeres ipari kultúrák és cégek sora szűnt meg (Kábelgyár, Textilművek, Ecset- és Seprűgyár, Szőrmeipar, Pincegazdaság, Konzervgyár, Cipőgyár, Hangszergyár), vagy „olvadt el" (Ruhagyár, Újszegedi

13

Az IVS 2.1. fejezete felhasználásával készült.

70

Kendergyár, Kenderfonó stb.). Ugyanakkor eközben számottevő új, zöldmezős telepítésre nem került sor. A dinamikusan fejlődő ágazatok máig hiányoznak a város iparából.

A hazai tapasztalatok azt mutatják, hogy azoknak a megyéknek - és így a megyeszékhelyeknek - a fejlődése volt a leggyorsabb, ahol a feldolgozóipar, abból is a modernizációt, magas technikai színvonalat képviselő szakágazatok voltak jelen. (Magyarországon leginkább Győr-Moson-Sopron, Fejér, Vas megyében és a főváros térségében). Az ország ipari termelésének három tizedét a gépipari ágazatok adják, míg ez megyei szintű összevetésben nálunk csak 14 %. Ugyanakkor a ruházati és élelmiszeripari ágazatok tevékenysége országosan az ipari termelés egyötödét, a megyében pedig csaknem az egyharmadát teszi ki.

Szeged ipara – mint számos korábbi statisztikai elemzés is rámutatott – nem szerencsés szerkezetű, a múltban és ma is magas arányt képviselnek benne a kedvezőtlen fejlődési lehetőséggel rendelkező könnyű- és élelmiszeripari szakágazatok. Szeged iparában a foglalkoztatottak háromnegyede alacsony technikai színvonalú ágazatban dolgozik, a magas technikai színvonal részesedése még nem jelentős.

3.4.2.2.

A szegedi ipar szerkezetének eltérése az országostól:

A fellendülés 1996-tól vált érzékelhetővé. 2001-ben már (a 10 főnél többet foglalkoztató vállalkozások adatai alapján) 4 %-kal nőtt az ipari termelés. Ma Szeged meghatározó ipari nagyüzemei a MOL Nyrt. Kutatás-Termelési Ágazat Szegedi Bányászati Üzeme, a PICK Szalámigyár és Húsüzem Zrt., a Sole-Mizo Zrt., a Phoenix Rubber Kft., a DÉMÁSZ Nyrt., a DÉGÁZ Zrt., a Medikémia Zrt., a Florin Zrt., a Swedish Match Hungária Kft. stb.

Szeged gazdaságának fontos ágazata az építőipar. A megye építőipari termelésének több mint kétharmadát szegedi székhelyű kivitelezők adják. Legjelentősebb szegedi vállalkozás a KÉSZ Kft., a SZEVIÉP Zrt. és a Ferroép Zrt.

Az agrárágazat szerepe Csongrád megye foglalkoztatásában, és az ellátásban a már régóta csökkenő termelési tendencia ellenére is jelentős. Szeged életében értelemszerűen kisebb, ami a nagyvárosi életnek (a tercier szektor megerősödésének) és a városba települt, nagy hagyományokkal rendelkező, világpiaci kihívásoknak megfelelő élelmiszeriparnak köszönhető. Szeged nemzetközi hírű hungarikumai a PICK szalámi és a fűszerpaprika. Azonban mindkettő piaci helyzete az élesedő nemzetközi élelmiszer kereskedelmi versenyben megrendült.

71

A város speciális helyzetének, országhatáron is túlnyúló szerepének köszönhetően fejlett kereskedelmi hálózattal rendelkezik. Meghatározó szerepet játszanak az utóbbi években megjelenő nemzetközi cégek kereskedelmi áruházláncai: az Interfruct, Spar, a Penny Market, a Plus, a Lidl élelmiszerláncok, a Baumax, az OBI, a Mediamarkt, a Praktiker a szakáruházai. A fizetőképes keresletben bízva nyíltak meg a TESCO, a METRO és a Cora hipermarketjei. Emellett a vegyes profilú Szeged Plaza is színesíti a kereskedelmi- és programkínálatot. Ugyanakkor az olcsó tömegáruval kielégített kereslet elvonja a csak drágán üzemeltethető belvárosi üzletekből a forgalmat. A gazdaság fontos konjunkturális jelzőszáma a gazdaság szereplőinek, a gazdaságban tevékenykedő szervezetek számának alakulása: Szegeden 1996. és 2000. között a regisztrált vállalkozások száma - valamennyi gazdasági ágban együttesen - némileg csökkent, ebből a működő vállalkozások köre 12 %-kal emelkedett, 2001 – 2005. között 9 %-kal emelkedett. A vállalkozások közel fele kereskedelmi profilú, a toplista második helyén a gazdasági szolgáltatással, ingatlanügyletekkel foglalkozók állnak, miközben az országosnál kisebb az ipar és a mezőgazdaság súlya.

3.4.2.3.

A gazdaság szolgáltatói, oktató-kutató háttere

Szeged gazdasága erőteljesen elmozdult a posztindusztriális gazdasági modell felé. Jelentős értékhozzáadó tényező a magas szintű üzleti szolgáltatások széles köre. Méltán nevezik Szegedet a bankok városának - összesen 29 bankfiók, 16 takarékszövetkezeti képviselet és 19 biztosítótársaság működik itt. A fejlett és folyamatosan továbbfejlődő infrastruktúrával rendelkező bankok a város szívében koncentráltan helyezkednek el.

Szeged Budapest után az országban a második legnagyobb oktatási, kutatási központ. Felsőoktatási intézményei jelenleg már integráltan, Szegedi Tudományegyetemként működnek az alábbi összetételben:

−

Állam- és Jogtudományi Kar - ÁJTK

−

Általános Orvostudományi Kar - ÁOK

−

Bölcsészettudományi Kar - BTK

−

Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar - ETSZK

−

Fogorvostudományi Kar - FOK

−

Gazdaságtudományi Kar - GTK

−

Gyógyszerésztudományi Kar - GYTK

72

−

Juhász Gyula Pedagógusképző Kar - JGYPK

−

Mezőgazdasági Kar - MGK

−

Mérnöki Kar - MK

−

Természettudományi és Informatikai Kar - TTIK

−

Zeneművészeti Kar – ZMK

A felsőoktatásban résztvevő hallgatók száma folyamatosan, évről-évre emelkedik; míg 1990-ben 1000 lakosra 55 hallgató jutott, addig 1999-ben már 139, 2006-ban pedig 178. Ez az arány a felsőfokú képzésben jelentős szerepet betöltő többi városhoz, illetve a fővároshoz mérten is a legmagasabb. Az egyetemen folyó munka biztos utánpótlását jelenti a magyar tudományos életnek. Az oktatók szakmai színvonala magas, közülük 17 oktató tagja a Magyar Tudományos Akadémiának, s ezen kívül 120 fő a tudomány doktora.

Az országosan is elismert színvonalú szegedi felsőoktatás mögött magas szintű kutatói háttér áll. Szegeden országosan és nemzetközileg is kiemelkedő kutatófejlesztő tevékenység koncentrálódik, amely kiemelkedő szerepet ad a megye és a régió egésze számára a K+F terén. A tudományos életét fémjelző biotechnológiai, információ technológiai és anyagtudományi kutatások a Dél-alföldi Régió gazdaságát jellemző agrártermelés az élelmiszer feldolgozás és az egészségügy területéhez kapcsolódnak. A városban végzett kutatások egyes területei (pl. biológiai kutatások) nemzetközi jelentőségűek. Kutatóink jelentős eredményeket érnek el a nemzetközi együttműködések területén is. A városban a kutató-fejlesztő helyeken foglalkoztatottak száma meghaladja a háromezer főt. Kiemelkedően magas az akadémiai rendes tagsággal vagy levelező tagsággal, illetve tudományos fokozattal rendelkezők száma. A kutatói intézményhálózat a főváros után Szegeden a legnagyobb. A megye kutatásra, fejlesztésre 2000-ben közel 6 milliárd Ft-ot fordított, az országos K+F ráfordítások 5,6 %-át. A Dél-alföldi Régió K+F ráfordításainak 71 %-a Csongrád megyében, elsősorban Szegeden került felhasználásra.

A városban három nemzetközi hírnevű kutatóintézet található, amelyek alap- és alkalmazott kutatásokat folytatnak a biológia, a biokémia, a biotechnológia és a mezőgazdaság területén.

−

A

Magyar

Tudományos

Akadémia

Szegedi

Biológiai

Központjában

elsősorban

alapkutatásokat végeznek a biokémia, a biofizikai, az enzimológiai, a genetika és a növénybiológiai kutatások területén, többek között az egész világ érdeklődésének középpontjában álló génkutatásokat.

73

−

A Gabonatermesztési Kutató Kht. a dél-alföldi növénynemesítés központja, kutatási eredményeit világszínvonalon is jegyzik.

−

A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány Biotechnológiai Intézet feladata a kutatási eredmények gyakorlati hasznosításának elősegítése, elsősorban az agrár, az iparikörnyezetvédelmi és az orvosbiológia területén.

−

Fentiek mellett a Szegedi Tudományegyetem végez kutatói tevékenységet, amely a kutatott témák (társadalom-, természet- és orvostudományok) és a publikációk száma, valamint a K+F ráfordítások tekintetében első a vidéki egyetemek között.

−

A gazdasági szervezetek kutató tevékenysége elsősorban a műszaki fejlesztés területére terjed ki, amelyek közül a következő nagyvállalatok kutató tevékenysége meghatározó: DÉGAZ Zrt., DÉMÁSZ Nyrt., Medikémia Zrt., Invitel Zrt. (volt Vivendi Telecom Hungary), Délmagyarországi MÉH Zrt., Tisza Volán Zrt., Florin Zrt.).

A turizmus, mint gazdasági ágazat 14

Jelenleg a turizmus a világgazdaság egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata, növekedési üteme az utóbbi években rendszerint meghaladta a világgazdaság növekedési ütemét. Európa ma a világ turizmusának központja és - tekintélyes nemzetközi turisztikai szervezetek szerint - a jövőben is az marad. Az elmúlt évtizedekben a világ legnépszerűbb 15 desztinációja között tartják számon hazánkat. A turizmus, mint iparág Magyarországon is – a világ turizmusához hasonlóan – konjunkturális, növekvő szakaszban van.

A térség turisztikai helyzetképe

A Dél-alföldi Régióra jellemző, hogy nagy átutazó- és kirándulóforgalmat bonyolít le, ami nem jelenik meg a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák számában. Ez a forgalom a határmentiségnek és az egynapos programkínálatnak, attrakcióknak köszönhető. A régió kínálatának legsúlyosabb problémája a megközelíthetőség fejletlensége, valamint a szálláshelystruktúra egyenetlensége. A régió nem tartozik egyetlen kiemelt üdülőkörzethez sem, azonban területén 3 jelentős turisztikai célpontként megjelölhető üdülőkörzet található: a Tisza- Körös-menti, a

14

Az IVS 2009. szeptember 25-én hatályos szövege és Szeged Megyei Jogú Város idegenforgalmi koncepciójának felhasználásával készült.

74

Magyarországi Alsó-Duna, és a szolnoki Tisza-szakasz, ezen felül jelentős vonzerőt fejtenek ki a kiemelkedő turisztikai adottságokkal rendelkező települések.

A kistérség gazdag a természetes és a természetközeli vizekben, így jeles turisztikai vonzerő lehet a nagy hagyományokra visszatekintő horgászat, illetve az összefüggő erdőkben a vadászat. A folyók mentén, természetvédelmi területeken emellett kedvelt kirándulóhelyek alakultak ki.

Szeged turisztikai múltja és jelene – az akcióterületre koncentrálva:

−

A két világháború között valósult meg Szeged azóta is legismertebb turisztikai attrakciója, a Szegedi Szabadtéri Játékok, amely 1933-tól éves rendszerességgel került megrendezésre a Dóm előtt, egészen a második világháborúig, majd kis kihagyással napjainkig – az akcióterületen.

−

A konferenciaturizmus megjelenése az 1921-ben Szegedre költözött Kolozsvári Egyetem, mint tudományos kutatóbázis letelepedéséhez köthető – szintén az akcióterületen.

−

Sok turistát, sportolót és más látogatót vonz az akcióterület csodálatos természeti határát képező Tisza folyó – ami ma már, sajnos, nem szőke! – számtalan rendezvénye: motorcsónak-, sárkányhajó-, horgászverseny stb.

Az akcióterületen működik a rendszerváltás után Szegeden - a többi nagyvároshoz hasonlóan – megalakult turisztikai marketingért felelős Tourinform iroda, amely szintén a belváros szívében, az akcióterületen kapott elhelyezést. Az iroda szeretne még kedvezőbb, az érdeklődők számára könnyebben elérhető, helyre kerülni, hogy a szolgáltatása teljesebbé váljon. Ez nem csak turisztikai, hanem gazdasági érdeke is a városnak.

3.4.3.

Társadalmi helyzet

15

Szeged - mint kiemelkedő jelentőségű egyetemi, kutatói, egészségügyi központ -

ugyancsak

kiemelkedő jóléti és fejlődési perspektívát kínál a város, a régió és az eurorégió lakói számára. A város megőrzi és továbbfejleszti oktatási, szellemi-kulturális, vallási és egészségügyi központi szerepét. Az európai városhálózat integráns részeként a Közép-európai városi munkamegosztás aktív szereplője.

15

A 2009. szeptember 25-én hatályos IVS alapján

75

Szeged a magyarországi öt fejlesztési pólus egyike – innen ered a BIOPOLISZ PARK akcióterület kijelölés és elnevezés, mivel a tudás-, oktatási, gyógyítási, kutatási létesítmények zöme az akcióterületen található.

Szeged a Dél-alföldi Régió Közigazgatási Központja. A város meghatározó módon részt kíván venni a határokon átnyúló interregionális együttműködésben is. A város az élet valamennyi területén a fenntartható fejlesztést preferálja a hatékonyság, az élhető környezet és a feszültségek mérséklésének szem előtt tartásával. Vonzó környezetet teremt a gazdaság szereplőinek, megőrzi és erősíti a szellemi élet, az épített és a természeti környezet értékeit, támogatja egyediségek – „szegedikumok” – létrehozását.

A meglévő és a fejlődés során keletkező újabb feszültségeket – városrészek lemaradása, társadalmi különbségek éleződése – folyamatosan mérsékli a jó társadalmi közérzet érdekében. A fentiek stagnáló, vagy enyhén növekvő városi népesség mellett valósulnak meg. Egy település helyét a hierarchiában az általa nyújtott szolgáltatások sokrétűsége és színvonala határozza meg, amely azonban a hatékonyság követelménye miatt az igénybevevők létszámával közel arányos.

A város folyamatosan javítja a szolgáltatások elérhetőségét, a közlekedési és a kommunikációs kapcsolatokat a vonzásterületen, annak érdekében, hogy minél többen és megelégedéssel vegyék igénybe azokat.

Az akcióterületi beruházás is valódi városrehabilitációs, társadalmi érdekeket megvalósító projekt. 3.4.4.

Munkaerı-piaci, foglalkoztatási helyzet

Szeged Csongrád megye gazdasági, társadalmi, kulturális életében centrális szerepet tölt be, ebből adódóan foglalkoztatásban elfoglalt helye is kiemelkedő. 2005-ben – a városba ingázókat is ideszámítva – a megyében foglalkoztatottak csaknem fele, mintegy 74 ezer fő dolgozott a megyeszékhelyen.

A foglalkoztatottak számának 90-es évekbeli csökkenése az egyes gazdasági ágakat eltérően érintette, így a foglalkoztatottak ágazati struktúrája is jelentősen átalakult a rendszerváltást követő években: a termelő ágak részesedése számottevően visszaesett, miközben a szolgáltatási szektor foglalkozatásban betöltött szerepe dinamikusan növekedett. A gazdasági ágak közül ennek eredményeképpen a legnagyobb vesztese a mezőgazdasági foglalkoztatás.

76

16

Az iskolai végzettség vonatkozásában Szeged országosan kiemelkedő mutatókkal rendelkezik. A

2001-es adatok alapján az aktív korú népesség 17,7 %-a végzett egyetemet vagy főiskolát, 47,3 %-a középiskolát, 22,5 %-a szakmunkásképzőt.

A foglalkoztatottság mutatóit szintén nagyon befolyásolja a területen található 4 kollégiumban élők helyzete: hiszen ők aktív korúak, de rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkeznek, ezért például alacsony a foglalkoztatottak aránya az aktív korú népességen belül.

7. táblázat


SZEGED ÖSSZ.

BELVÁROS

2. AKCIÓTERÜLET

44,2

51,2

78,6

10,6

9,2

15,1

52,7

46,0

21,3

41,1

51,9

46,8

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya

Forrás: KSH – 2001 évi népszámlálás

A 2001. évi népszámlálás adatai szerint a Biopolisz Park Akcióterületen legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a 15-59 éves népesség körében, 14,6 %, a felsőfokú végzettségűek aránya a 25 éve feletti népesség körében 33,5 %.

A foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves

népességen belül a területen 32,4 %. A munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliség ráta) 19,4 %. A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül 67,7 %, mely szintén maga után vonja a népesség elöregedését, valamint, hogy az akcióterületen élők közül sok a 60 év felettiek aránya. 17

A 2008-as adatok alapján a területen élők közül a segélyezettek száma 143 fő, melynek aránya a városi átlaghoz képest 6,86 %.

16 17

Szeged népességének demográfiai és lakáshelyzete – KSH Házinyomda, Szeged 2007 október Forrás KSH – 2001 évi népszámlálás

77

18

A 2005-ös mikrocenzus idején Szegeden a foglalkoztatottak 72 százaléka (a 2001. évinél alig

magasabb hányada) dolgozott szolgáltatási jellegű ágban, az ipar részesedése mintegy 27 százalékot tett ki, míg a mezőgazdaság korábban is szerény hányada 2 százalék alá csökkent. Ezek az arányok közel azonosak a százezernél népesebb nagyvárosok átlagával.

A foglalkoztatottak foglalkozási viszony szerinti összetételét 2005-ben is az alkalmazásban állók dominanciája jellemezte, sőt az arányok a korábbi évekhez képest még inkább e kör irányába tolódtak el. 2005-ben Szegeden – a 4 évvel korábbihoz viszonyított 4 százalékos növekedésnek köszönhetően – a foglalkoztatottaknak már 87 százaléka dolgozott alkalmazásban állóként. A százezer főnél népesebb vidéki városok között ez volt a második legmagasabb érték.

8. táblázat – A foglalkoztatottak gazdasági ágak szerinti megoszlása Szegeden (%)

MEGNEVEZÉS

2001

2005

2,0

1,6

Ipar, építőipar

26,5

26,6

Szolgáltatási jellegű ágak

71,5

71,8

Összesen

100,0

100,0

Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás

Az önkormányzat stratégiájának része a területek előkészítése – mint az ebben a projektben is érintett, Tisza Pályaudvar környéke, valamint Déli Tisza-híd újszegedi hídfője, és egyéb gazdasági ösztönzőkkel, illetve egyetemi projekteket támogató, partneri lépésekkel, a lakossággal történő folyamatos kommunikációval segíti a tudásipar megtelepedését. A megtelepedés egyik feltétele a megfelelő foglalkoztatási környezet, hiszen a gazdasági struktúraváltással alapvetően megváltozott a város foglakoztatási szerkezete is.

A város versenyképességének növelése csak a lakosság – munkavállalók – képzettségi színvonalának jelentős emelésével, alkalmazkodási készségének, mobilitásának fejlesztésével képzelhető el. A szegedi munkaerőpiacon a legmagasabban kvalifikált professzionális munkaerő mellett a képzetlen, betanított munkások tömegei is jelen vannak. A felsőfokú képzésben a humán területek többségében túlképzés, a műszaki vonalon szakemberhiány jelentkezik – ennek kiegyensúlyozása tudatos oktatáspolitikával befolyásolható.

18

Szeged népességének demográfiai és lakáshelyzete – KSH Házinyomda, Szeged 2007 október

78

3.4.5.

A környezeti értékek bemutatása

Természeti környezet Az akcióterületen a „természeti környezetet” a növényállomány határozza meg, amelynek természetes eredetű elemei már nincsenek, így kizárólag tudatos növénytelepítő tevékenységnek köszönhetik létüket. Az itt megtalálható fajok összetételét tehát nem az alföldi táj növényföldrajzi adottságai befolyásolták elsődlegesen, hanem a mindenkori tudatos településfejlesztő tevékenység törekvései, illetve a kertépítészetben (is) egymást követő irányzatok, divatáramlatok. Mindez nyilvánvalóan semmit sem von le ezek értékéből.

A települések zöldfelületi rendszerének sokrétű feladatot kell betöltenie. Elsősorban a lakosság rekreációs igényeinek kielégítésére, valamint a környezeti ártalmak hatásának csökkentésére szolgál, mindemellett megteremti a település és a táj közötti szerves kapcsolatot is.

Az akcióterületen a települési zöldfelületi rendszer három alapvető eleme dominál: közterületeken a SZÉSZ szerinti közparkok és a zöldsávok, illetve egyes nem közpark besorolású, de jelentős zöldfelülettel rendelkező, közterületi, vagy nem városi tulajdonú parkjellegű területek (pl. intézménykertek).

Az Aradi Vértanúk terén, a Dugonics téren, a Honvéd téren olyan hagyományos közparkok találhatók, melyek

kisebb

burkolt

felületeikkel,

emlékhelyekkel,

szobrokkal

elsősorban

dísztérként

funkcionálnak. Ezek a hatályos építési szabályozás szerint is „közpark” besorolásúak. Jelentősebb közpark „övezetbe” tartozó közterületek találhatók még a Tisza partján, keskenyebb sávban a Korányi fasori klinikák előtt, illetve egy szélesebb területen a Gyermekklinika és az Árvízi emlékmű térségében.

Ezek mindegyike kisebb-nagyobb mértékű rekonstrukciót igényel. Komoly értéket

képviselnek egyes, nem közpark besorolású, de jelentős zöldfelülettel rendelkező közterületek, így elsősorban a Rerrich Béla tér, a Dóm körüli zöldsávok, vagy az SZTE Központi épülete körüli parkrészletek az Árpád és Dugonics tereken.

A közparkokon kívül a település zöldfelületi rendszerének legfontosabb elemei a nagyobb zöldfelülettel rendelkező intézmények és különleges területek. Az akcióterületen több ilyen intézmény található, ezek közül legjelentősebbek a klinikakertek. A betegek gyógyulására jótékony hatást gyakorló, értékes növényállománnyal rendelkező belső park található a Korányi fasor 8-12. szám alatti klinikakertekben, de szintén igen kellemes a Nőgyógyászati klinika parkja is. Az Újklinikát övező terület növényzete kevésbé „beállt” és egységes, de ettől függetlenül, már csak kiterjedésénél

79

fogva is, meghatározó környezeti tényező. A klinikakertek kialakításán még érződik, hogy valaha (a XX. század első felében) egységes szellemben létrehozott zöldfelületek voltak, szobrokkal, kutakkal, műalkotásokkal, egyöntetű kisépítészeti elemekkel, kerítésekkel, stb.

A parkok, zöldfelületi elemek, a városi környezet és a táj közötti kapcsolatot leginkább a zöldsávok, út- és utcafásítások biztosítják. Az akcióterület utcáinak egy jelentős része fásított, a Tisza Lajos körút és a Dóm tér észak-nyugati részének ostorfasora különösen jelentős.

Természetvédelmi terület nincs az akcióterületen, a helyi védelem alatt álló zöldfelületek, természeti elemek azonban megtalálhatók.

A Szeged Megyei Jogú Város helyi jelentőségű természeti területeinek és emlékeinek védelméről szóló (56/2001.(XII.20.)) Kgy. rendelete alapján a helyi természeti védelem célja Szeged város területén lévő táji, természeti értékek megőrzése, az ökológiai rendszerek biológiai sokféleségének oltalma és továbbfejlesztése, ezzel együtt a város egyedi arculatának sajátos megjelenésének, továbbá az emberek munkáját és kultúráját is híven tükröző természeti környezetének megőrzése. Mindezzel együtt fontos szempont a természeti emlékek, természeti területek, tájak, valamint ezek természeti rendszereinek, biológiai sokféleségének védelme, fenntartható használatuk elősegítése, a város és a táj harmonikus összhangjának megtartása és fejlesztése. A rendeletben megfogalmazott célok segítik a környezet iránt érzékeny kultúra fejlesztését, a város lakosságának a természeti szabadidős, kulturális és sporttevékenységét elősegítő környezetben való felüdülését biztosító természeti területek, tájak védelmét.

A helyi egyedi védelem tárgya lehet egy-egy értékes élőlényegyed, vagy élőlények csoportja, helyi természeti emlék, valamely különlegesen jelentős egyedi természeti érték képződmény és annak védelmét szolgáló terület.

9. táblázat – Az akcióterületen található helyi jelentőségű védett fasorok

UTCANÉV

HRSZ

FASOR

1. Dóm tér

3736

Celtis occidentális (ostorfa) fasor

2. Tisza Lajos krt.

3725

Celtis occidentális (ostorfa) fasor

80

10. táblázat – Az akcióterületen található helyi jelentőségű védett parkok

UTCANÉV

HRSZ

1. Aradi vértanúk tere faállománya

3738

2. Dugonics téri park faállománya

3761

3. Honvéd tér faállománya

3443

4. Rerrich Béla tér faállománya

3728/2

Települési környezet Az akcióterület több jól elhatárolható, sokszor jellegükben gyökeresen eltérő területegységre bontható. A terület magja, legmagasabb presztízsű része a Tisza Lajos körúton belüli történelmi Belváros ide eső része. Az akcióterületnek ezen a részén a lakófunkció kevésbé jellemző, meghatározók az oktatási és egyházi intézmények, kereskedelmi létesítmények. A szűken vett Belváros nyúlványának, funkcionális kiterjeszkedésének tekinthető a Honvéd tér – Ady tér vonala és a Tisza Lajos körúttól délre eső egyetemi területek „csápjai”. Ezen a funkcionális értelemben egyöntetű területen belül is élesen elkülönülnek a klinikakertek laza, parkjellegű beépítései (hasonló ehhez az újabb építésű TIK) és a hagyományosan zártsorú épületekkel szegélyezett utcák terek.

Az akcióterület Tisza Lajos körúton túli részei közül a Boldogasszony sugárút és Szentháromság utca Vitéz utcától délre eső szakaszán egyre inkább megerősödik a lakófunkció, hogy a Hattyas sor mentén ismét átadja helyét nagy kiterjedésű oktatási intézményeknek, amelyek a felszámolt egykori honvédségi laktanyákba költöztek. A Hattyas sori felsőoktatási létesítmények tehát, funkcionális értelemben a szűken vett Belváros viszonylag távoli „enklávéi”.

Egészen más jellegű terület-felhasználást jelentenek a Nagyállomás és a hozzá kapcsolódó vasúti területek, amelyek észak-déli irányban mélyen felhasítják az akcióterületet, egyben elválasztják a lakó és intézményterületektől a vasút és a Tisza közötti iparterületeket. A Nagyállomás „háta mögött” találhatók az akcióterület iparterületei kisebb-nagyobb üzemekkel, vállalkozásokkal, amelyekben a termelés intenzitása fokozatosan csökken. Itt, a ma már jórészt használaton kívüli Teherpályaudvar vágányai mentén szinte a város szívébe nyomul a pusztuló rozsdaövezet és néhány száz méter híján eléri a Tisza Lajos körutat is.

A rozsdaövezettel párhuzamosan, az Állomás utca túloldalán speciális funkcióval bíró egyetemi területek találhatók. A felsőoktatás, elsősorban a klinikák kiszolgáló létesítményei települtek ide, sokszor inkább az ipari területekre jellemző rendeltetéssel (pl. szemétégető, mosoda, raktárak, stb.).

81

Noha a klinikakertekhez közvetlenül kapcsolódó tömb több egyetemi kiszolgáló funkciónak ad helyet, furcsamód még sportpályáknak is, alapvetően alulhasznosítottnak tekinthető.

Környezeti elemek: Az akcióterület déli részén találhatók kisebb-nagyobb ipari területek, azonban a termelés intenzitása ezeken fokozatosan csökken. Az egyetem rendelkezik kvázi ipari jellegű létesítményekkel az Állomás utca mentén, így itt üzemel a szemétégető, mosoda, stb. Az iparterületeket a vasúti közlekedés nagykiterjedésű területei veszik közre, a Nagyállomás és a Teherpályaudvar körzetében. Utóbbi gyakorlatilag már hosszú ideje elvesztette funkcióját, épületei pusztulnak, elhanyagolt, klasszikus rozsdaövezet, annak minden hátrányával. Mivel a Tisza és a vasútvonal által határolt tömbben a termelés ma már kisebb léptékben folyik, a vasúti teherfuvarozás pedig megszűnt, a terület lég- és zajszennyezése nem jelentős. Komolyabb zajterhelést a Nagyállomás élénk vasúti személyforgalma okoz.

A környezeti terhelést sokkal inkább a városon kívülről érkező por és a növekvő gépjárműforgalom okozzák. A „Szeged Város légszennyezettségének javítását szolgáló Intézkedési Program” elkészült. Főbb elvei: a zöldterületek nagyságának növelése, a gépjárműforgalom kiszorítása, zajvédelmi intézkedések, szmog-riadó kidolgozása és a megfogalmazottak háromévenkénti értékelése, aktualizálása. Részletes elvei az IVS-ben szerepelnek.

Jelentős a gépjárműforgalom okozta zajterhelés. Az akcióterületre eső legforgalmasabb útszakaszok jelenleg a Boldogasszony sugárút, Tisza Lajos körút és a Tisza parti alsó rakpart.

A közterületek tisztaságáról a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. gondoskodik. Az akcióterületen a keletkező hulladék szelektív gyűjtését az önkormányzat propagandával támogatja. A klinikák gyógyító tevékenysége során keletkező veszélyes hulladék kezeléséről és ártalmatlanításáról az Intézmény gondoskodik. Az egyetem területén saját szemétégető üzemel.

Építészeti örökség Szeged meglehetősen zivataros történelméből kifolyólag alig rendelkezik rangos középkori műemlékekkel, még a barokk és klasszicista stílusok emlékei is meglehetősen ritkák. A történeti épületállomány túlnyomó része a XIX. század második feléből, a XX. század elejéről való, zömében historizáló-eklektikus, esetleg szecessziós épületek. Hazánkban korábban (XX. század második fele) a historizáló eklektika emlékei nem számíthattak komoly védelemre, így ki is kerültek a hivatalos érdeklődés homlokteréből. Jellemző, hogy Szeged európai hírű, egységesen eklektikus Belvárosa is

82

csak az utóbbi időben kapott területi műemléki védelmet, holott a II. világháború utáni magyar műemlékvédelem talán legnagyobb alakja Gerő László professzor már régen leírta az alábbiakat „Történelmi városmagok” c. népszerű könyvében (1978):

„Szegeden az 1879. évi árvíz után kora eklektikus stílusban épül meg a város gyűrűs-sugaras új útrendszere. Az urbanitás színvonala a szerény anyagi lehetőségek mellett meglepően magas. E kevéssé becsült múlt századi építészeti irányzat becsülete ma (azaz: 1978.) Európa-szerte megnőtt, ezért hát különösen fontos, hogy vigyázzunk e ritka egységű építészeti hagyatékunkra…”

Szeged Nagyárvíz utáni újjáépítése, éppen azért, mert viszonylag rövid időt vett igénybe, páratlanul egységes, európai várost hozott létre, mind városszerkezeti, mind építészeti értelemben. Jellemző, hogy a kortársak közül sokan túlzásnak, „kivagyiságnak” érezték a kontinens nagyvárosaival vetekedő gyűrűs-sugaras úthálózat nagyvonalúságát, a „palotás Szeged” épületeinek monumentalitását. Ma már elmondhatjuk: nem volt igazuk. Sokkal inkább az akkori döntéshozók jövőbelátását, távlatos gondolkodását dicsérhetjük, hiszen a városszerkezet nagyobb megrázkódtatások nélkül a legutóbbi időkig ellátta/ellátja feladatát az alapvetően megváltozott műszaki, közlekedési viszonyok mellett.

Az akcióterületen a Város alapvetően historizáló-eklektikus építészeti örökségének három lényeges szegmense tanulmányozható. A szegedi Belváros klasszikus- és a Nagykörúton kívüli külvárosok kisvárosi eklektikája, valamint ezek átmeneti zónája, noha természetesen más stíluskörbe és időszakba tartozó épületek is találhatók szép számmal. A város centrumának közelében az alapvető beépítési mód a zártsorú, amely többnyire meglehetősen homogén, zárt utcaképeket eredményez, tekintettel arra is, hogy a párkánymagasságok közel azonosak és az épületek formakincse szintén hasonló. A polgári Belváros jobbára egységes zártsorú beépítése kifelé haladva fokozatosan fellazul, mígnem a külső területek lazább beépítésében oldódik fel. Nyilvánvaló az is, hogy fordított sorrendben,

kívülről befelé

haladva a fellazulás

ugyanúgy

értelmezhető

sűrűsödésnek,

egységesülésnek is.

A fenti némiképp leegyszerűsítő képletet az akcióterületre zömmel a XX. század első felében települő felsőoktatási intézmények, klinikák cizellálják. A hatalmas, kissé száraz architectúrájú épülettömbök megtörték, fellazították az alapvetően zártsorú utcaképeket és körbejárható, „kastélyszerű” tömegeikkel új városépítészeti minőséget hoztak a hagyományos településképbe. Más utat járt Rerrich Béla a Dóm téri együttes tervezésekor, önálló tömegek alkalmazása helyett egységes, városléptékű térfalakat alkotott, paradox módon skandináv és mediterrán minták ötvözésével. Ez az egységesítésre törekvő építészeti hagyomány folytatódott a Hősök Kapujának megépítésekor,

83

amellyel egy meglehetősen egyedi hatású városi tér az Aradi Vértanúk tér jött létre közel mai formájában.

Az utóbbi négy-öt évtized építészeti „termése” igencsak felemás, az akcióterületen születtek kiváló modern épületek (pl. a Somogyi Könyvtár, a dóm téri Oktatási épület, stb.), és katasztrofális következményekkel járó beavatkozások, mindenekelőtt a Nagyáruház és tömbje, amely enyhíthető, jóvá azonban aligha tehető károkat okozott a Belvárosnak, de különösen a Dugonics tér –Árpád tér Aradi Vértanúk tere - Rerrich Béla tér füzérének.

Műemlékek (országos védelem) Szeged országosan védett műemlék épületeinek száma: 116, az akcióterületen találhatók a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal honlapja szerint összesen 9 tételt számolnak (ez azonban több épületet jelent, mert egy-egy törzsszámon néha több épület is van), s időben szinte „lefedik” Szeged teljes építészet-történetét. Itt magasodik a történeti város egyetlen álló Árpád-kori emléke a Szent Dömötör-torony, de a XX. század első harmadának bizonyos elemeiben a modernizmus felé hajló Dóm téri együttese is. Természetesen a műemléki védettségű objektumok jobbára a Tisza Lajos körúton belül vannak, egyedül a Nagyállomás épülete található az akcióterület déli nyúlványában.

Mindezek mellett Szeged történelmi Belvárosa is területi műemléki védelmet élvez. A védett terület határa nagyjából a Tisza Lajos körút mentén halad, így az akcióterület Kiskörúton belüli sávja teljes egészében a területi műemlékvédelem hatókörébe esik. 11. táblázat – Az akcióterület műemlékei

SORSZÁM: UTCANÉV, HÁZSZÁM 1. Dóm tér, Szent Dömötör-torony

HRSZ 33735

TÖRZSSZÁM 2651

2. Dóm tér építészeti együttese (Fogadalmi templom, 3732, 3734, 3733, 3731, 3728/1, 2652 püspöki palota és szeminárium-egyetem)

3729, 3736, 3737/1, 3737/2

3. Dugonics tér 13. Volt Főreáltanoda

3758, 3762 2657

(jelenleg: SZTE központi épület) 4. Honvéd tér 1. Református templom

3441, 3440, 3443, 3725

5. Indóház tér 1. Szeged-Nagyállomás felvételi épület

20322/3, 20322/4, 20258,

11271

20262-64, 20268, 20275, 20277/1, 20357/1, 20357/2,

11168

20357/4, 20363-65, 20366/1-2, 20322/1

84

6. Somogyi u. 20. (Zrínyi u. 1.) Bogáry-ház

3778

2713

7. Szentháromság sugárút 2. Raichle-palota

3506, 3508 11307

(jelenleg: Ságvári Endre Gimnázium) 8. Tisza Lajos krt. 84-86. Volt Piarista rendház és Gimnázium

102, 103, 3728 2648

(jelenleg: SZTE Természettudományi Kar) 9. Tisza Lajos krt. 107. Volt huszárlaktanya

3719 2678

(jelenleg: SZTE Gazdasági Hivatal)

Helyi védelem Szeged Megyei Jogú Város helyi építészeti örökségének védelméről szóló (55/2005.(XI.17.)) Kgy. rendelet alapján a helyi védelem célja Szeged város egyedi építészeti arculatának, sajátos megjelenésének, jellegzetességeinek, építészeti, településképi, településszerkezeti értékeinek, a térség kiemelkedő hagyományainak, a szegedi emberek munkáját és kultúráját híven tükröző épített környezetének megőrzése. Ezen elvek mentén az akcióterületen 37 helyi egyedi védelem alá tartozó épületet, 8 egyedi védelem alá tartozó képzőművészeti alkotást, 8 helyi területi védelem alá tartozó térfalat, 4 sarokbeépítést határoztak meg.

2009-ben városi szinten cca. 400 helyi egyedi védettségű épület volt. Ez a szám országos viszonylatban kiemelkedően magas, a páratlan épségben fennmaradt eklektikus városképet (a Belvárost és a külső városrészeket is figyelembe véve) alkotó történeti épületek tömegéhez mérten viszont, képletesen szólva: csak a „jéghegy csúcsa”.

12. táblázat – Az akcióterületen található 37 helyi egyedi védelem alá tartozó épület (A Megjegyzés rovatban lévő „B” jel jelzi, ha az épület belső homlokzata is védelem alatt áll.

SORSZÁM: UTCANÉV, HÁZSZÁM

) HRSZ

1. Aradi vértanúk tere 3.

3765

2. Árpád tér 2. (Eötvös u. 8.)

3772

3. Boldogasszony sgt. 2-4. (Tisza Lajos krt. 103.)

3716

4. Boldogasszony sgt. 6.

3715

5. Boldogasszony sgt. 44.

20285/3

6. Boldogasszony sgt. Hősök kapuja

3673/1

7. Dóm tér 15.

3730

8. Dugonics tér 12.

3757

MEGJEGYZÉS

85

9. Egyetem utca 2.

3486

10. Hattyas sor 6-8. Főiskola H1, H2, H3, H5, H6, H10 jelű épületek

20323/1

11. Honvéd tér 6.

3444

12. Korányi fasor 6-12. Klinikák

3729

13. Semmelweis utca 3.

3713

14. Szentháromság utca 4.

3508


3504


3534

17. Tisza Lajos krt. 60. (Dugonics tér 11.)

3760

18. Tisza Lajos krt. 62.

3759

B

19. Tisza Lajos krt. 64-66.

3754

B


3746


3745


3743


3435


3440


3497/1


3497/2


3507


3717


3724

30. Vitéz utca 7.

3516

31. Vitéz utca 36. (csak az eklektikus sarok)

3474

32. Zrínyi utca 2.

3791

33. Zrínyi utca 3.

3777

34. Zrínyi utca 5. (Eötvös u. 5.)

3776

35. Zrínyi utca 9/a

3770

36. Zrínyi utca 9/b

3769

37. Zrínyi utca 10. (Apáthy u. 3.)

3782

B

A helyi védelem kiterjed egyes, történeti és/vagy művészeti szempontból értékes képzőművészeti alkotásokra is. Ezek az akcióterületen a Dóm tér – Rerrich Béla tér – Aradi Vértanúk tere – Dugonics tér körzetében sűrűsödnek. A szobrokat, emlékműveket többnyire a XIX. század végén, a XX. század első felében állították.

86

13. táblázat

SORSZÁM

CÍM

HRSZ.

OBJEKTUM MEGNEVEZÉSE

1.

Dóm tér

3734

Szentháromság szobor

2.

Dóm tér

3734

Élet kútja

3.

Dóm tér

3734

Zenélő óra

4.

Dugonics tér

3761

Dugonics András szobor

5.

Aradi Vértanúk tere

3738

II. Rákóczi Ferenc szobor

6.


3738

Élő katona, halott katona

7.


3738

Honvéd emlékmű

8.

Rerrich Béla tér

3728/2

Szt. György szobor

A fenti 8 képzőművészeti alkotáson túl, több értékes – védelem alatt nem álló – szobor, emlékmű is található az akcióterületen. Elég itt csak az Árvízi emlékműre, vagy a klinikakerteket, a Korányi fasori sétányt dekoráló szobrokra, kutakra utalni.

Szeged Megyei Jogú Város helyi építészeti örökségének védelméről szóló (55/2005.(XI.17.)) Kgy. Rendeletének gyakorlata alapján területi-, térfalvédelem alá kell helyezni egy teret, ha a védett épületek aránya meghaladja a 1/3-ot, sarokvédelem alá kell helyezni, ha meghaladja a 2/3-ot.

Az akcióterület helyi területi védelem alá tartozó 8 térfala a következő táblázatban látható

14. táblázat -

CÍM: 1. Dóm tér 13-15.

2. Dugonics tér 8-10.

3. Eötvös utca 6-8.

4. Somogyi u. 2-6.


HRSZ:

A VÉDETTSÉG FOKA

Dóm tér 15.

3730

E

Dóm tér 13.

3729

Dugonics tér 8.

3308

Dugonics tér 10. (Tisza L. krt. 77.)

3307

Eötvös u. 6.

3771

Eötvös u. 8. (Árpád tér 2.)

3772

Somogyi u. 2-4.

3729

Somogyi u. 6. (Dóm tér 15.)

3730

E

Tisza L. krt. 79-81.

3435

E

Tisza L. krt. 83.

3437

E

E

87


7. Zrínyi u. 2-10.

8. Zrínyi u. 7-11/b

Tisza L. krt. 85-87.

3440

E

Tisza L. krt. 89.

3441

műemlék

Tisza L. krt. 93.

3494/8

Tisza L. krt. 95.

3497/1

E

Tisza L. krt. 97.

3497/2

E

Zrínyi u. 2.

3791

E

Zrínyi u. 4-8.

3783

Zrínyi u. 10.

3782

Zrínyi u. 7.

3771

Zrínyi u. 9/a

3770

E

Zrínyi u. 9/b

3769

E

Zrínyi u. 11/b (Aradi vértanúk tere 3.) 3765

E

E

Jelmagyarázat: E – egyedi védelem alatt álló objektum műemlék – műemléki (országos) védelem alatt álló objektum

Az akcióterület helyi területi védelem alá tartozó 8 sarokbeépítése a következő táblázatban látható:

15. táblázat

CÍM

HRSZ

1.

Zrínyi u. 5. (Eötvös u. 5.)

3776

2.

Zrínyi u. 7. (Eötvös u. 6.)

3771

3.

Zrínyi u. 10. (Apáthy u. 3.)

3782

4.

Apáthy u. 4.

3737/3

A VÉDETTSÉG FOKA E

E

Jelmagyarázat: E - egyedi védelem alatt álló objektum

A rendeleten túl a Város Szabályozási Terve is előírja egyes térfalak védelmét, köztük olyanokét is, amelyek a helyi védelmi rendeletben nem szerepelnek.

A Szeged Megyei Jogú Város helyi építészeti örökségének védelméről szóló (55/2005.(XI.17.)) Kgy. Rendeletében nem szereplő, de a SZÉSZ Szabályozási Terve alapján védett homlokzatok és sarokbeépítések az akcióterületen.

16. táblázat

88

CÍM:

HRSZ:

A VÉDETTSÉG FOKA

1.

Korányi fasor, Sebészeti klinika

3729

E

2.

Korányi fasor 8.

3729

E

3.

Korányi fasor 12.

3729

4.

Korányi fasor 13.

3726/1

5.

Korányi fasor 12.

3729

6.

Somogyi u. 2.

3729

E

7.

Tisza Lajos krt. 105.

3717

E

A helyi területi védelem az épületeken, képzőművészeti alkotásokon túl kiterjed néhány településszerkezeti egységre is, elsősorban terekre, parkokra.

Az akcióterületen lévő helyi területi védelem alá tartozó 5 park, illetve tér a következő táblázatban látható:

17. táblázat

SORSZÁM

MEGNEVEZÉS

HELYRAJZI SZÁM

1.


3738

2.

Dugonics téri park

3761

3.

Honvéd tér

3443

4.

Klinikák belső parkja Sebészeti Klinika és Vérellátó közt

3729

5.

Rerrich Béla tér

3728/2

A helyi védelemről szóló rendeletnek igen fontos üzenete a területi védelem bevezetése. A rendeletalkotók ezzel deklarálták azt az örökségvédelmi gyakorlatban régóta felismert axiómát, hogy a környezeti kultúra megóvása nem vezethet eredményre önmagukban álló, környezeti összefüggéseikből kiszakított szoliter emlékek védelmével.

Szeged Megyei Jogú Város helyi építészeti örökségének védelméről szóló (55/2005.(XI.17.)) Kgy. Rendeletének különféle kategóriái és a SZÉSZ Szabályozási Terve alapján mintegy 60 objektum élvez védelmet az akcióterületen. Ez a mennyiség azonban messze nem azonos az akcióterület megőrzésre

89

méltó, értékes építészeti, kulturális örökségével. Tekintve, hogy a fentebb már többször méltatott, a Nagyárvíz utáni újjáépítéssel létrejött szegedi historizáló-eklektika közel sem csak a szűken vett (műemlékké is nyilvánított) történeti Belvárost jellemzi, hanem szinte a teljes belterületet, így nyilvánvaló, hogy a „hivatalosan” is védett épületekkel azonos értékű, akár településképi jelentőségű, védelem nélküli objektumok az akcióterület nagy részén megtalálhatók. Éppen ez, a „palotás” Belváros és a csatlakozó külső területek városképére jellemző stiláris egység Szeged városépítészeti örökségének legfőbb értéke. Az itt leírtakra példaként említhetjük a Boldogasszony sugárút hosszú szakaszokon egységesen fennmaradt utcaképét, a kisvárosi eklektika mellékutcákban megbúvó emlékeit, az egykor Radnóti szegedi lakhelyéül szolgáló magyaros-szecessziós lakóházat a Bokor utca 2. alatt, az Oldal utca 2-4. alatti szecesszióba hajló bérpalota együttest, vagy Szeged egykor emblematikus épületét az egykori Bors Szállót, mely a Nagyállomás környéki városkép meghatározója.

3.4.6.

Közigazgatási és közösségi szolgáltatások jelenléte

19

Szeged, mint iskolaváros és oktatási központ stabil intézményhálózattal rendelkezik, sokféle

tanulási és képzési lehetőséget kínál, rendelkezik a piacképes tudás átadásához szükséges humán erőforrással, valamint a tárgyi és tartalmi feltételekkel. Mindezek eredményeképpen regionális tudásközpont szerepet tölt be a dél-alföldi régióban, amely tovább erősödik a Szegedi Tudományegyetemmel való kapcsolta révén is.

Szeged város közoktatását az átjárható intézményrendszer jellemzi, az intézmények között eredményesen működik az információs hálózat, amely elősegíti a horizontális és vertikális szakmai együttműködést. Az esélyegyenlőség biztosítása különösen nagy hangsúlyt kap, kiemelt jelentőséggel bír.

Az akcióterületen található, a Szeged város közművelődési életében jelentős szerepet vállaló Somogyi-könyvtár20, mely kulturális, tudományos és ismeretterjesztő tevékenységet folytat. Rendezvényeivel, szolgáltatásaival alkalmazkodik a lakosság körében felmerülő igényekhez.

19 20

Szeged népességének demográfiai és lakáshelyzete – KSH Házinyomda, Szeged 2007 október http://www.sk-szeged.hu/

90

A több mint 160 000 lakosú város különböző pontjain a jobb információellátás érdekében fiókkönyvtárakat is működtet. Az együttes dokumentumállomány ma meghaladja a 850 000 darabot, s a beiratkozottak száma túllépi a 25-26 000-et.

A felsőfokú oktatás nem önkormányzati hatáskör, de intézményei a város életében meghatározó szerepet töltenek be. Jótékonyan hatnak az alsóbb szintű oktatásra, a szolgáltatásokra, a foglalkoztatottságra stb. Országos szinten előfordul, hogy általános iskolákban egyetemi végzettséggel rendelkező, „túlképzett” pedagógusok oktatnak, akik kényszerhelyzetbe kerültek, mert nem tudnak elhelyezkedni végzettségűknek megfelelően.

Az integrált felsőfokú oktatás létesítményei beilleszkednek a várostestbe. A város morfológiai és funkcionális fejlődése elképzelhetetlen a belvárosi egyetem nélkül. Mind a tudományos kutatás, mind a felsőfokú oktatás, mind pedig a tájegységi, országrészi kapcsolatok fejlődése hosszú távon egy nagy befogadóképességű, több célú kulturális- és konferenciaközpont létesítését igényelte, ily módon illeszkedik e területhez a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központja.

A Szegeden tanuló közel 30 ezer egyetemi és főiskolai hallgató 68 egyetemi szak, 66 főiskolai szak, 27 szakirányú továbbképzés, illetve kiegészítő képzés közül választhat. Nyolc akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés és 17 doktori iskola működik. A Szegedi Tudományegyetemen folyó magas szintű oktató és tudományos kutatómunka alapját az intézményekben tevékenykedő 1.713 fő oktató képezi, akik közül 14 akadémikus, 114 akadémiai doktor és 643 Ph.D. fokozattal rendelkezett 2007ben.

21

Szegedi

Tudományegyetem

József

Attila

Tanulmányi

és

Információs Központja (SZTE TIK) az akcióterület része. Az intézmény

története

1996-ig,

a

Magyar

Felsőoktatási

Reformprogram elindulásáig nyúlik vissza. A kezdeti elképzelések tervvé formálódásának évei alatt a kialakításban résztvevő szakemberek a hazai és nemzetközi gyakorlatot és felsőoktatással szemben megfogalmazódó jövőbeli igényeket is figyelembe vették.

21

http://www.u-szeged.hu/tik

91

Az alapkőletétel 2002. március 23-án történt meg, majd a hivatalos átadás 2004. december 9-én. A Tanulmányi és Információs Központ egyszerre nyújt tanulási és kikapcsolódási lehetőségeket oktatóknak, hallgatóknak, látogatóknak. Az Egyetemi Könyvtár, a számítógépes kabinet, a különböző szolgáltató egységek (Hallgatói Szolgáltató Iroda, Egyetemi Hallgatói Önkormányzat, Egyetemi Jegyzetbolt, Karrier Iroda, Ajándékbolt, stb.), a Kongresszusi Központ, mind-mind az ide érkezők igényeinek teljeskörű kiszolgálását tűzte ki célul. A Tanulmányi és Információs Központ nemcsak az egyetemei, főiskolai hallgatók igényeit hivatott kiszolgálni, hanem Szeged és környéke lakossága számára nyújt különböző féle programokat (író-, olvasó találkozók, koncertek, esküvői kiállítás stb.) Fontos továbbá említést tenni arról, hogy az épület fizikai és infokommunikációs szempontból majdnem 100 %-osan kialakított. 22

Az épület előadó- és szemináriumi termei az egyetemi órákhoz biztosítanak kiváló oktatási helyszínt

hétfőtől szerdáig. A nagy előadásokhoz (kb. 700 fő) és a kiscsoportos gyakorlati foglalkozásokhoz is kínálnak magas színvonalú audiovizuális technikai felszereltséggel rendelkező termeket, melyek mindegyike légkondicionált.

23

Az akcióterületen helyezkedik el Közép-Európa egyik

legszebb tere, a Dóm tér. A tér meghatározó épülete az 1913-ban épült római katolikus fogadalmi templom, a püspöki palota, a papi szeminárium, az Apáthy kollégium, az egyetem épületei, a posztromantikus-kora modern loggiasor - alatta a történelmi szoborcsarnokkal és a Dömötör-torony. Egészen különleges építészeti egységet sugall a szegedi Dóm tér. Annak ellenére így van ez, hogy épületek más-más korhoz, építői szándékhoz köthetők. A már létezőhöz való igazodás, a lenyűgöző hatást célzó törekvés azonban hozzásegített, hogy a végeredmény eklektikus mivoltában is harmonikus egész legyen.

24

A Dóm téren rendezik meg évről évre a Szabadtéri Játékokat. A nyári

időszakban júniustól – szeptemberig a Szegedi Szabadtéri játékok színtere (júniusban építik a lelátót, szeptemberig bontanak). A Szabadtéri Játékok újrakezdésének 25. évfordulójára a rendezvény kivívta az „ország legnagyobb szabadtéri színháza" címet, amelyet mind a mai napig méltán meg is tartott.

22

http://www.u-szeged.hu/tik http://www.domter.hu/ 24 http://www.szegediszabadteri.hu 23

92

Tavasszal a „tavaszvárás” Húsvét, valamint novembertől Karácsonyig az Advent és hozzá kapcsolható rendezvények színhelye. A rekonstrukció során e rendezvénybefogadó képességét meg kell őrizni, és olyan /főleg gyerek/ programokkal kell még népszerűbbé tenni, hogy mind a szegedieknek, mind, pedig a vendégeinknek öröm legyen ott tartózkodni, kikapcsolódni, gyönyörködni.

A humánszolgáltatási közfunkciók nagy számban megtalálhatóak az akcióterületen. Egészségügyi szolgáltatások legnagyobb része ezen a területen található meg. Két bölcsőde, három óvoda és két általános iskola segíti az oktatási feladatok ellátását. Az akcióterületen a Honvéd téren található játszótér. Számos közép- és felsőfokú oktatási intézmény, kollégiumi intézmény szintén ezen az akcióterületen helyezkedik el. A terület északi része, hagyományosan egyetemhez kötődő terület, több kollégium is található rajta. Idősek ellátóhelye, valamint nyugdíjas otthon nincs a kijelölt akcióterületen, kialakításuk nem várható a közeljövőben sem.

A Biopolisz Park területén fontos szerepe van a Szeged, Hattyas sori Sportközpontnak, ahol a főiskolások, egyetemisták részére az alábbi sportolási lehetőségek állnak rendelkezésre: − Tornaterem: kosárlabdázás, röplabdázás, tollaslabdázás céljaira, − Zenés és konditerem: zenés-, küzdõ sportok, fitnesz, kondícionálás céljaira, − Street-ball kosárlabda pályák és szabadtéri kosárlabda pálya, − Tenisz: műfüves teniszpályák 2 db, − Kispályás labdarúgás: aszfalt borításúak 4 db világítással, − Öltőzők: 63-80 mellék, − Asztalitenisz lehetőség fedett helyen, − Futás, kocogás parkosított környezetben. SZOTE sportpályák – Új klinika kert is az akcióterület része, ahol salakos teniszpályák, kispályás labdarúgáshoz, kosárlabdázáshoz biztosítanak önköltséges feltételeket. Lehetőség van kajak és kenu kölcsönzése, valamint tenisz és sí szerviz is a szolgáltatásaikhoz tartozik. Önköltséges sportolási lehetőséget biztosít továbbá az akcióterületen a SZOTE Fitnesz, a Semmelweis utcában, ahol kondi terem, zenés sportágak, szauna is az érdeklődők rendelkezésére áll. A Biopolisz Park akcióterületén fent említettek során több kollégium található, ahol szinte minden kollégium igyekszik lehetőségeihez mérten sportolási feltételeket biztosítani. Az akcióterületen található intézmények típusát, címét az alábbi táblázat tartalmazza:

93

18. táblázat AZ INTÉZMÉNY NEVE

AZ INTÉZMÉNY CÍME

Dobó utcai bölcsőde

Dobó u. 44-46.

Vitéz utcai bölcsőde

Vitéz u. 8.

SZTE Napköziotthonos Óvoda

Batthyány u. 5.

Szegedi Óvodák Igazgatósága (ÓVI) Bem Utcai Óvoda

Bem u. 3.

ÓVI Toldy Utcai Óvoda

Toldy u. 4.

SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskola


SZTE Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola


Vántus István Zeneművészeti Szakközépiskola


SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium

Szentháromság u. 2.

SZTE JGYTKF


SZTE TTK

Jókai u.

SZTE TTK

Árpád tér

SZTE BTK

Egyetem u.

SZTE TTK

Aradi Vértanúk tere 1.

SZTE TTK

Rerrich Béla tér

SZTE – Fogorvos Tudományi Kar

Tisza Lajos krt. 64.

SZTE Zeneművészeti Konzervatórium


Somogyi-könyvtár

Dóm tér 1-3.

TIK Egyetemi Könyvtár

Ady tér

SZTE Csongrád Megyei Levéltár

Honvéd tér

SZTE Sportközpont

Hattyas sor 2-6.

SZTE-JGYTKF Sportpályák

Topolya sor

Szeged Városi Kollégium (SZVK központ) + Ortutay Gyula Boldogasszony sgt. 26tagkollégium

28.

SZTE Apáthy Kollégium

Apáthy u.

SZTE Gyógyszerész Kollégiuma

Zrínyi u.

SZVK Tömörkény Kollégium

Korányi fasor 2.

SZTE Teleki Blanka Kollégium

Semmelweis u. 2.

SZTE Semmelweis Kollégium Román Kulturális Intézet Francia Kulturális Intézet

Semmelweis u. 4.

TÁK (Tamási Áron Klub)

Dugonics tér 2.

JATE Klub

Toldy u.

94

3.5. 3.5.1.

AZ AKCIÓTERÜLET LAKÁSÁLLOMÁNYA A lakásállomány nagysága, a beépítés jellege

Szegeden összesen 70.787 lakás található. Belváros városrészben összesen 15.444 lakás van, az összkomfortos lakások aránya 40 százalék feletti (41,1%), a komfortosoké 53,9%. Az akcióterületen 1415 db lakás található.

A beépítés jellegének tekintetében a polgárházak zárt sorú beépítéssel belvárosi utcaképet alkotnak, ettől lazább beépítés csak a Bem utca és a Tisza pályaudvar területén jellemző. A Klinika épületek nagyobb tömege szabadon állóan került felfűzésre a Tisza partra, így ezzel a Tisza Lajos körút zárt sorú épületsora megbontásra került.

A családi házas területek arányos mértékű fejlesztését az Önkormányzat támogatja. A dezurbanizációs folyamat mérséklése a fenntartható fejlődés és a szolgáltatások gazdaságossága érdekében is kívánatos. Ugyanakkor az extenzív fejlődést, a város szétterülését is meg kell akadályozni, hogy az életkörülmények javulhassanak, ne növekedjen a környezetszennyező közlekedési ágakra való igény a lakosság körében.

3.5.2.

Komfortfokozat és általános fizikai állapot

Biopolisz Park Akcióterületen az alacsony komfortfokozatú lakások aránya csupán 6,4%. A lakásállomány egy része Biopolisz Park akcióterületen igen jó állapotban van.

A teljes akcióterület lakásainak állapotára vonatkozó táblázat a mellékletek között megtalálható. E szerint az akcióterület lakásállományát, ugyanúgy, mint a város egészét, és ezen belül Belváros városrészt is az összkomfortos és komfortos lakások jellemzik, komfortosság tekintetében Biopolisz Park akcióterület állománya megfelelő (1-től 5-ig terjedő skálán 4-es), vagyis a lakók életkörülményei összességében jónak mondhatóak.

A lakások becsült átlagos alapterülete 60-65 m2, a lépcsőházak állapota vegyes, jellemzően nincsen lift.

95

3.5.3.

Építkezések

Az akcióterület beépítése jellemzően már a XX.. század első évtizedeiben megtörtént, hiszen belvárosi környezetről beszélünk, az akcióterület határa a Tisza folyó, valamint karakteres sugárutak ill. a lechneri szerkesztett településszerkezet előtt is meglévő Somogyi utca. A területen belül található az Indóház, amely a XIX. század utolsó harmadában már ha nem is ebben a formában, de állt. Szintén a területen található karakteres épületállományával a Klinikai tömb, mely szintén a XX. század első negyedében épült be, ahogyan az egyetemi épületek, iskolák is. A Somogyi utcában árvíz előtti épületek is találhatók. A területen a közintézmények mellett a lakóépületek jellemezően nagypolgári épületek, bérház típusúak, nem paloták. A lakóépületek nagyobb része szintén a XX. század első felében, elsősorban a sugárutak, körutak mentén, kisebb hányadban pedig a háború után épültek, mint például a Batthyány utca néhány lakóháza, de illeszkednek a polgári utcaképbe. A belvárosi akcióterületen belül az épületállomány keletkezését jól jellemzi, hogy a területen sok a műemléki és helyi építészeti örökségvédelemmel jegyzett épület, ill. park, utcakép, zöldterület.

Az 1945 előtt épült lakások száma Szeged Belvárosban az összes városi lakás számához viszonyítva 36,9% (a városi szintű arány kevesebb, mint 20 százalék). A területen sok helyen végeznek felújításokat, valamint folyamatosan új társasházak épültek, épülnek.

Az 1879. márc. 12-i nagy szegedi árvíz a város akkori 5723 házából mindössze 265-öt hagyott meg Lechner Lajos, Szeged újjáépítési tervei kidolgozójának beszámolói szerint. Ezen házak főként az akkor magasabb fekvésű Palánk - a mai Belváros – részén találhatóak, amely korábban magas fekvése miatt Szeged ősmagja és a sókereskedelem központja is volt.

Az újjáépítés során a városközpontban és a Tisza Lajos krt. környékén épült magánpaloták, többlakásos bérházak stílusukban és méretükben is követték a belvárosban felépült intézményeket. Így a belvárosi területeken elhelyezkedő akcióterület épületeinek mai képét ugyancsak meghatározza az un. „palotás város” kialakult képe. Az épületek jelentős része rendezett állapotban van, legnagyobb részük az árvíz utáni években és az 1910-1920-as években épült egységes eklektikus és szecessziós stílusban.

3.5.4.

Szobák száma

96

Az egyszobás lakások aránya városrészi szinten a Belváros lakásállományának 20,5 százaléka, az akcióterületen belül pedig 21,4%, vagyis az 1415 lakásból Biopolisz Park akcióterületen 303 db egyszobás.

A lakások jellemzően 1,5 – 2 szobásak, átlagos alapterületük hozzávetőlegesen 65 m2.

3.5.5.

Lakásállomány szempontjából a terület népszerősége és központi szerepe

A lakásállomány eladhatósága, vagyis ingatlanpiaci értékesíthetősége nagy különbségeket mutat az akcióterület egyes pontjain. A könnyebb átláthatóság értelmében a lakásállomány táblázatában jeleztük, hogy a Belváros magjában keresettek és könnyen értékesíthetőek a lakások, amíg a külsőbb részeken, mivel a terület jelenleg kevésbé frekventált, ez sokkal nehézkesebb folyamat. Ez az akcióterületi terv igazolja, hogy a projekt eredményeképpen ezeknek a Belváros-magból pillanatnyilag kieső (leendő tudósparki, innovációs övezeti) területeknek a népszerűsége javulni fog.

3.5.6.

Árak

Az akcióterületen az ingatlanállomány átlagos becsült négyzetméterenkénti ára 200 ezer forint. Az új építésű társasházakban egyes lakások akár 320 ezer forint /m2 áron is értékesítésre kerülhetnek. Legkeresettebb albérletek átlagos szobaszáma 1,5-2 szoba, a kiadott albérletek átlagos ára körülbelül 37 ezer forint /hó + rezsi, kettő havi kaucióval.

3.5.7.

Önkormányzati lakások

Városi szinten a 70.787 lakásból mintegy 5000 van az önkormányzat tulajdonában. Az akcióterületen 258 darab önkormányzati lakás található, ezek közül 80 db összkomfortos, 141 db komfortos.

Az alábbi táblázat mutatja, hogy csupán 22 a komfort nélküli lakások száma és a területen szükséglakás nincsen. Az önkormányzati tulajdonú lakások komfortosság szerint: 19. táblázat LAKÁS JELLEGE KOMFORTFOKOZAT SZERINT

LAKÁSOK SZÁMA (DB)

Összkomfortos

80

Komfortos

141

Félkomfortos

15

97

Komfort nélküli

22

Szükséglakás

nincs

Összesen

258

A lakások jellegét szobaszám szerint is csoportosíthatjuk. Ezen csoportosítás szerint a lakások legnagyobb része az 1- 2 szobás csoportokba esik. Az önkormányzati tulajdonú lakások szobaszám szerint:

20. táblázat LAKÁS JELLEGE SZOBASZÁM SZERINT

LAKÁSOK SZÁMA (DB)

0,5-1 szoba

109

1,5-2 szoba

133

2,5-3 szoba

12

3 szoba felett

4

Összesen

258

Az önkormányzati tulajdonú ingatlanokban helyiséget bérlő üzletek, irodák, garázsok, raktárak és műhelyek, a lakások számának felét is meghaladó mértéke rávilágít a gazdasági tevékenységek kiemelkedő részesedésére az akcióterületen.

21. táblázat NEM LAKÁS JELLEGŰ HELYISÉGEK

SZÁMUK (DB)

Üzlet

23

Iroda

7

Állandó garázs

22

Raktár

27

Műhely

7

Egyéb épület

4

Összesen

90

3.5.8.

Lakáshelyzet részletes bemutatása

A részletes értékelhetőség érdekében 4 alterületre osztottuk Biopolisz Park akcióterületet. A négy terület a következő:

98

1. alterület Dugonics téri fejlesztés környéke (Dugonics tér- Petőfi sgt. - Batthyányi – Boldogasszony sgt. - Tisza Lajos körút - Rakpart - Somogyi utca által határolva) , 2. alterület Klinikai fejlesztés környéke (Tisza L – Boldogasszony - Gőz u - Szövetkezeti út -Állomás utca - Korányi fasor által határolt alterület), 3. alterület Topolya sor környéke (Szövetkezeti út - Állomás u - Tisza folyó - Máglya sor által határolt terület), 4. alterület Állomás utca környéke (Gőz utca -Bem utca - Hattyas sor -Máglya sor -Szövetkezeti út által határolva)

1. alterületen befektetésként is érdemes lakást vásárolni. Lakást birtokolni az akcióterület ezen részén (1. alterület) értékőrző vagyontárgynak számít, hiszen a kiadás-bérbeadással minimum a fenntartási költségek megtermelhetőek.

Az egyetem közelsége miatt a környéket sok egyetemista albérlő lakja, az Ady téri nagy egyetemi központ, a TIK közelében is épültek új társasházak (15-21 lakással). Az újonnan épült, vagy különösen igényesen felújított lakóépületekben számos esetben külföldi diákok laknak. Albérletek tekintetében az akcióterület ezen alterületén általában a 1,5-2 szobás lakásokat keresik. Az ár általában kb. 40.000 ft/hó + rezsi, két havi kaucióval.

Irodahelyiségek, többek között ügyvédi irodák találhatók itt, kedvelt helyszín a közintézmények közelsége miatt – ebből kifolyólag értékesítéskor az ingatlanokat a magasabb ár reményében irodaként is hirdetik („Irodának is alkalmas”). A belvárosi magterületen található lakások jelentős része áll helyi, műemléki védelem alatt. Vegyesen helyezkednek el felújított és felújítandó lakóépületek, illetve jelenleg is épülnek új társasházak, foglalható és már eladott lakóingatlanokkal.

A környékbeli lakások környékének zajszintje a város egyéb területeihez képest jó. A lakóépületek aljában - szintén az egyetem közelsége miatt jellemző, hogy - fénymásolók, Internet szalonok, egyéb, oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatók működnek (könyvkötő, autósiskola), valamint kávézók-sörözőkételbár, amelyek a csendes környéket kedvelők számára kevésbé teszik vonzóvá a környéket, viszont egyetemi negyed – jelleget kölcsönöznek az akcióterület ezen részének. Számos üzlet található itt, a lakóépületek alsó szintjét, illetve jellemző, hogy a lakásokat irodának használják. Némely épületen – bár a nyílászárókat már cserélték és az udvarok is rendezettek – a homlokzat felújításra szorul.

99

Akad olyan ház, amely látszólag lakatlan (Petőfi S. sgt. 16.), illetve szintén a Petőfi Sándor sugárúton több konvektoros, vagy részben konvektoros ház is található – ez az adott lakások értékét eladáskor és albérletként kiadáskor is csökkenti. Akadnak félszuterén lakások is, ahol beázások nyomai látszanak.

A Honvéd tér sarkán két üres saroktelek is található, az egyik a volt Bőr- és Nemibeteg Gondozó épülete, a másik pedig az ún. Tisza-ház, vagyis a leendő parkolóház és társasház telke. A Zászló utca az utóbbi időben sokat fejlődött, sorra felújított, jó állapotú lakóházak találhatóak a területen. A SZEBAU 2001 Kft. a Zászló utca 10-ben épít új társasházat, és szintén a Zászló utcában épül az új Parkolóház. Utóbbi, vagyis a közel 10 ezer négyzetméteres ingatlanon fekvő, Tisza Lajos krt. 93. szám alatti beépítésének elérése érdekében az önkormányzat számos engedményt tett: először engedett a földterület árából, most pedig egy beépítési korlátot is eltörölt. A tervezett parkolóházban 200-250 autó fér majd el. A Honvéd tér felőli oldalon 32 lakásos társasházat és üzleteket építenek. Az építő Grundagend egy éves haladékot kapott, így az építkezésnek 2009. decemberére be kell fejeződnie, és az egy éves haladékért cserébe a Grundagend vállalta, hogy csapadékvíz-vezetéket fektet, és azt is, hogy megszépíti a Honvéd teret. Az építési szabályzat a környéken egyébként számos további változást vetít még előre. A Honvéd térrel indulna egy térsor, amely a TIK-hez vezet. A városrendezési terv egy térláncolatra fűzi föl az új épületet, a gyalogos útvonal keresztezi az egykori laktanya udvarát. Építészeti szempontból fontos lenne a több helyen „kilyukadó" utcasor korrekciója a Zászló utca egyik oldalán.

Az újonnan épült társasházakra inkább modern építészeti stílus jellemző. A régebbi épületek, különösen a Dugonics tér-Somogyi utca környékén még őrzik a régi Szeged hangulatát, de a Batthyányi utca – Ady tér sarkán álló épület is üde színfolt: a Batthyányi utca 25. szám 11 lakásos, konvektoros lakóház, jó állapotban, hangulatos erkélyekkel, szép építészeti megoldásokkal.

A lakásokhoz tartozó parkolók szempontjából a leginkább központi elhelyezkedésű lakások tulajdonosai „szorulnak ki” fokozatosan a városból. A tudatos változtatás a csendesebb, nyugodtabb, élhetőbb Belváros megteremtése érdekében történik, vagyis a parkolódíjak emelkednek, az utcákba behajtani egyre inkább korlátozott vagy nem is lehetséges. Hosszútávon akár sorompós megoldással is lehetne enyhíteni ezt a gondot: vagyis a Dugonics tér lakóinak legyen legalább áthajtási engedélye a területen.

100

A Tanulmányi Információs Központ, az ún. TIK környékén állnak garázsok, felújításra szorulnak, de a lakásokhoz lehet a környéken parkolóhelyet találni. Nagyobb események, rendezvények alkalmával sokkal kevesebb a parkoló, mint amennyi szükséges.

A TIK-hez tartozó sorompós, kártyás rendszerű mélygarázs az épületben dolgozók, illetve a további környékbeli egyetemi épületek dolgozóinak parkolási szükségletét fedezi. Alkalmanként ideiglenes parkolási engedélyt kaphatnak a TIK-ben szervezett konferenciák látogatói.

Nincsen kijelölve sem felfestéssel, sem kerítéssel az Ady téren, hogy mely területek tartoznak az egyetemhez és melyik közterület.

Az SZTE Honvéd téri épületének, amely egyben speciális helyzetű lakóépület is, két bejárata van: egy a Vitéz utca felől (Vitéz u. 17.), a másik a tér felől. A, B, C és D lépcsőház, összesen 2 emelet, 45 lakás van a háztömbben. Az épület hátránya, hogy rendkívül elhanyagolt, felújításra szorul, a falak vizesednek, előnye a városközponti elhelyezkedése, csendes belső udvara és a jó közlekedési lehetőségek. Rendkívül forgalmas hely, hiszen a lakókon kívül itt található jelenleg az SZTE Rektori Hivatal, illetve az SZTE Hallgatói Centrum. Ha egyszer felújításra kerül, üde színfoltja lesz a városnak.

2. terület Klinikai fejlesztés környéke (Tisza L-Boldogasszony-Gőz u-Szövetkezeti ú-Állomás uKorányi fasor)

A Boldogasszony sugárúti társasházak aljában, még mindig a közintézmények közelsége, vagyis a centrum-jelleg miatt a társasházakban irodák és rendelők is helyet kapnak, a lakók a bevásárlást is megoldhatják egy-két utca távolságon belül. Néhány helyen korszerűsítették a fűtést, és továbbra is vannak homlokzatok, amelyek felújításra várnak.

A Gőz utca északi részén, Szeged Nagyállomás mellett sok az új építésű ház, mélygarázsokkal, és az átlagos akcióterületi alapterületnél nagyobb, 100-150 m2-es új lakások is találhatóak a környéken. Az Alsó-Tisza partot közepes állapotú családi házak, a Galamb utcát és a Szent Ferenc utcát azonban a kimondottan jó állapotú lakóépületek jellemzik, sőt, újonnan épülő társasházi környék jellemzi. Indóház téren csupán egy épület, a 2/b szám szorul felújításra – egy nagy telken fekvő ház, ahol nyílászárókat kellene cserélni és a homlokzat, a tető is felújításra szorul. A Szövetkezeti úton, Szeged Nagyállomás mögötti részen jó állapotú, új építésű, irodának és üzleteknek is alkalmas épületek találhatóak, a Szegedi Paprika raktárépületeinek szomszédságában.

101

3. terület Topolya sor környéke (Topolya sor környéke (Szövetkezeti ú - Állomás u -Tisza folyó Máglya sor)

A Szövetkezeti út déli részén az autóközlekedés viszonylag ritka, pályaudvar zaja zavarja a lakókat. Található itt bontásra ítélt (5. szám, Konténer Terminál, Szeged Tisza Pu. volt) és felújított, egyedi fűtéses téglaépület is (5/b). A Szegedi Paprika környéke forgalmasabb, vegyes állapotú raktárak, üzemi épületek, és nem lakóépületek jellemzik a környéket.

4. terület Állomás utca környéke (Gőz u - Bem u - Hattyas sor - Máglya sor-Szövetkezeti ú)

Gőz utca déli oldalán családi házak állnak, közepes állapotú homlokzatokkal. A szépen felújított Topolya sor zsákutca, vagyis átmenő forgalma a Borbás utca felé eső részén nincs, öt egymás mellett álló ház, szép homlokzatok, modern nyílászárók jellemzik. Szemben velük népszerű sportpálya van, a Topolya sor végén pedig az egykori laktanya épülete áll. 19. szám ikerház, zárt udvarral, rendelővel, 21. szám pedig családi ház, amely mögött jelenleg számos parkolóhely áll kihasználatlanul.

A Bem utcában jellemzően konvektoros fűtést, néhány helyen cirko fűtést használnak. Vegyes épületek találhatóak itt, például ikerházak, üzletekkel, elújítandó házakkal (18., 20., 22. szám). A Nagyállomás közelsége utazási szempontból előnyös, de a tömegközlekedési hálózat ezen a környéken gyérebb, nagy a távolság az egyes buszmegállók között. Sok diák jár a környéken az SZTE egyetemi épület közelsége miatt.

A Borbás utca 3/b a 70-es években épült téglablokkos társasház, a 4.sz. pedig új, jó állapotú társasház. Dobó utca 1. sz. jelenleg eladó, 5. és 6. számok felújításra szorulnak.

22. táblázat – Lakásállomány állapota a Biopolisz Park Akcióterületen

1.terület MAGÁNTULAJD LAKÁSOK ÁLLAPOTA




Teljes Teljes Akcióterüle Akcióterület t Önkorm-i lakásainak lakásainak adatai megoszlása (állapota, (db) száma)

102

Dugonics-PetőfiBatthyányiBoldogassz-Tisza L-RakpartSomogyi u

Tisza LBoldogassz-Gőz uSzövetkezeti úÁllomás u-Korányi fasor

SomogyiTisza LPetőfiSzövetkezeti ú- Gőz u-Bem u- BatthyányÁllomás u-Tisza Hattyas s-Máglya Boldogasszfolyó-Máglya sor s-Szövetkezeti ú BemHattyasMáglya-Tisza foly-Somogyi

Somogyi-Tisza L-PetőfiBatthyányBoldogasszBem-HattyasMáglya-Tisza foly-Somogyi

Összkomfortos

jellemző

jellemző

jellemző

jellemző

80 db

Lakás jellege Komfortos komfortfokoz Félkomfortos at szerint Komfort nélküli Szükséglakás

nem jell nem jell nem jell


jellemző nem jell nem jell


141 db 15 db 22 db

jellemző jellemző nem jell nem jell

0,5-1 szoba Lakás jellege 1,5-2 szoba szobaszám 2,5-3 szoba szerint 3 szoba felett Lakások száma összesen

nem jell

nem jell

nem jell

nem jell

0 db

nem jell

jellemző

jellemző

nem jell

nem jell

109 db

jellemző jellemző

jellemző jellemző

jellemző jellemző

nem jell jellemző

133 db 12 db

nem jell jellemző nem jell

jellemző

jellemző

nem jell

nem jell

4 db

nem jell

NA

NA

NA

NA

Lakások átlagos alapterülete Lakások általános állapota (1-5 ig) Lépcsőházak ált. állapota (15-ig) Lift (van/nincs) Komfortosság A területen (1-5-ig) található Parkolási lakások lehetőség minősége utcán (1-5-ig) Elegendő garázs (van/nincs) Nyílászárók állap.(1-5)

30-70 m2

37-100 m2

50-70m2

70-80m2

258 db NA

4

3,5 (vegyes)

felújítandó (3)

felújítandó (2,5)

NA

3,5

3,5

nincs

4

NA

nincs

nincs

nincs

nincs

NA

5

5

3

4

NA

2

4

5

3

NA

4

3,5

3

3

NA

Lakók életkörülményei (1-5ig) Terület központi szerepe (15ig) Terület népszerűsége (ingatlanok eladhatósága 15ig) Területen található ingatlanok körülbelüli ára/m2 (Ft) Legkeresettebb albérletek átlagos szobaszáma Kiadott albérletek átlagos kiadási ára/m2/hó (Ft) Kiadott albérleteknél plusz fizetendő rezsiköltség Kiadott albérletekhez kért kaució (hónap) Kiadott szobák átlagos ára/m2/hó Lakópark a területen? Tömegközlekedés szempontjából az elhelyezkedése (1-5ig) Zaj szempontjából az elhelyezkedése (1-5ig)

3,5

3,5-4

3

3

NA

5

4,5

1

4

NA

5

4,5

1

3

NA

1415 db 60-65 m2 3,5

3,5 nincs 4

3 2

4

5

4

NA 3 3 3,5 4

3,5 220000-320000

180000-280000

110000

140000-240000

NA

1,5-2

1,5-2

1,5-2

1,5-2

NA

40.000

40.000

35.000

35.000

NA

van

van

van

van

NA

2

2

2

2

NA

20.000 ft/hó

20.000 ft/hó

15.000 ft/hó

15.000 ft/hó

NA

nincs

nincs

nincs

nincs

NA

5

5

1

2

NA

200000 1,5-2 37.000 van 2 17.000 ft nincs

3 4

2

2,5

3

NA

3

103

1=rossz, 2=elégséges 3=közepes/változó, 4=jó, 5=kiváló, X=nem jellemző, NA=nincs adat

A fejlesztés hatása az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokra A fejlesztés célja, hogy kiaknázhatóvá tegye a klinikai tömbhöz is kapcsolódó, valamint jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkező, városközponthoz közeli terület tudásalapú gazdasági tevékenység céljára történő hasznosítását. A fejlesztés hátterében álló fő motiváció az, hogy az akcióterületi fejlesztés eredményeként olyan új gazdasági funkciójú városi terület alakulhasson ki, amely jó minőségű munkahelyeket, munkalehetőségeket teremt a városon belül, továbbá az ott zajló gazdasági tevékenység eredményeként a város számára közvetlen és jelentős adóbevételek teremtődjenek.

3.6.

3.6.1.

AZ AKCIÓTERÜLET MŐSZAKI-FIZIKAI, INFRASTRUKTURÁLIS JELLEMZİINEK BEMUTATÁSA, PROBLÉMÁK FELTÁRÁSA A közrend, közbiztonság demográfiai indikátorai az akcióterületen:

A bűnügyi statisztikai vizsgálatok kétséget kizáróan igazolják, hogy a bűncselekmények számát, jellegét, támadási célpontját messzemenően meghatározza, hogy a vizsgált területnek milyen a társadalmi - demográfiai, szociális, foglalkoztatottsági stb. helyzete. A BIOPOLISZ PARK, mint akcióterület lakosságának társadalmi jellemzői rendkívül kedvezőek a városon belül, de más, pl. a teljes belvároshoz, más megyei jogú városokhoz, országos adatokhoz viszonyítva is. Magas az akcióterületi lakosság iskolázottsága (a 2001-es népszámlálás adatai alapján Szegeden 20,7 % a felsőfokú végzettségűek aránya, a belváros teljes területén 30,8 %, az akcióterületen 27,6 %.

Egy adott térség jelene és jövője szempontjából meghatározó szerepe van a szellemi potenciálnak. A KSH 2001-ben mért népszámlálási adatai szerint a nagyvárosok közül mind az érettségizettek, mind a diplomával rendelkezők aránya Szegeden volt a legmagasabb. A megyeszékhely a későbbiekben iskolázottság tekintetében ugyan elveszítette a nagyvárosok közötti kiemelkedő pozícióját, a szegedi értékek azonban a százezernél népesebb vidéki városok átlagánál továbbra is jobbnak bizonyulnak.

A hatályos városfejlesztési dokumentumok kidolgozásához elvégzett felmérések, adatgyűjtések igazolják: az akcióterület nem szegregált terület, ami még nem jelenti, hogy egyáltalán nem jelentkezik szegregációs probléma. Előfordulnak durva sértéseknek kitett személyek elleni nyílt vagy burkolt támadások, konfliktusok; adódik hátrányos megkülönböztetés az egészségügyi intézmények ellátása során, de nem a közbiztonságot, közhangulatot befolyásoló mértékben és mennyiségben.

104

A Csongrád Megyei Rendőr Főkapitányság az Önkormányzat megkeresésére távlati tendenciákat is mutató helyzetfelmérést készített és küldött. Feldolgozta és megküldte a BIOPOLISZ PARK előzetes akcióterületi tervéhez: −

az akcióterv helyzetelemzéséhez az akcióterületi tervben szereplő városrész öt évre visszamenő bűnügyi statisztikai adatait,

−

bűnügyi térképét,

−

illetve a szegedi lakosság közbiztonságérzetének alakulásáról készített felmérést.

Az 1. számú melléklet tartalmazza a tervezett BIOPOLISZ PARK területén, illetve Szeged város területén elkövetett bűncselekmények számát évenként, főcsoportonként. 25

A 2. számú melléklet tartalmazza a Szeged területén kórház, klinika, rendelőintézet, mentőállomás, egyéb egészségügyi hely jellegű helyszínen elkövetett bűncselekmények számát. 26 A 3. számú melléklet tartalmazza a szegedi lakosság közbiztonságérzetének alakulásáról készített felmérést. 27

A Csongrád megyei Rendőr-főkapitányság a tervezett BIOPOLISZ Park közlekedési – közbiztonsági és bűnmegelőzési jövőjével kapcsolatban megtette a konkrét javaslatait, amiket az Önkormányzat projektben résztvevő munkatársai és minden illetékes partnere számára elérhetővé tesz az akcióterülethez készült tanulmány, majd – a Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése által elfogadott Előzetes Akcióterületi Terv keretében – a lakosság legszélesebb köre számára elérhetővé válnak. Az elérhetővé tétel, a megismerhetőség, a teljes nyilvánosság elősegíti:

3.6.2.

−

a bűnügyi helyzetkép megismerését, tendenciáit,

−

a legilletékesebbektől érkezett megállapítások, feladatok megértését,

−

a megelőző tevékenységet. Összevetés a megyei jogú városok bőnügyi adataival 28

A hivatalos bűnügyi statisztika 2008. évi adatai szerint (a HVG 2009. évi 35. sz. lapjában megjelent cikk szerint): „Dél-Magyarország két egyetemi központját, Pécset és Szegedet összehasonlítva …” 25

A számértékek a Robotzsaru NEO adatai alapján kerültek megállapításra, így azok az adott évben rögzített események számát tartalmazzák a nyomozás befejezések eredményétől függetlenül.

26

Ezen adatok az Egységes Nyomozási és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika alapján kerültek megállapításra.

27

A Csongrád Megyei Rendır-fıkapitányság hivatalos adatai

28

HVG 2009. augusztus 29.

105

Szeged mutatói bizonyultak jobbnak. Pécsett majdnem kétszer annyi lakásbetörés (402) volt, mint Szegeden (238). Van, amiben a két város „fej-fej mellett” maradt: pl. rablás – Pécs 53, Szeged 54; erőszakos közösülés: 5-5; sikerült ugyan visszaszorítani a gépjárműlopások számát, s ez is jobb Szegeden arányában: Pécsett 45-öt, Szegeden 28-at jelentettek.

Ezek az adatok az akcióterületre nézve nem állnak ugyan rendelkezésre Szeged viszonylatában, de tekintettel arra, hogy jórészt a megfordult idegenekhez, a turistaként, betegként, külföldiként ide érkezőkhöz kötődnek, szükséges a megelőzés, óvatosság, önvédelem, hogy az akcióterületre látogatók kiszolgáltatottsága a bűncselekményeknek minél alacsonyabb fokú legyen.

106

A szegedi felnőtt lakosság közbiztonságérzetének∗ ∗ alakulása 2000 és 2009 között

∗

Ötfokú skálán mért átlagértékek

Az önkormányzati körzetek sorrendje a 2008-as mérés szerint

ÖNKORMÁNYZATI KÖRZETEK

2000-ben

2001-ben

2003-ban

2004-ben

2005-ben

2007-ben

2008-ban

15 Bartáné Tóth Mária (SZDSZ-MSZP) / Délikert

3,41

3,56

3,91

4,04

3,89

3,93

4,00

08 Farkasné Pocsai Blanka (FIDESZ-KDNP) / Újszeged

3,62

4,12

3,92

4,02

4,02

3,73

3,99

25 Juhász Gyula (FIDESZ-KDNP) / Tápé

3,64

3,17

3,89

3,64

3,54

4,00

3,78

14 Virág András (SZDSZ-MSZP) / Alsóváros

2,91

3,48

3,71

3,52

3,79

3,93

3,77

24 Gila Ferenc (MSZP) / Baktó, Petőfitelep

3,09

3,56

3,92

3,53

3,42

3,78

3,66

07 Szabó László István (FIDESZ-KDNP-MDF) / Újszeged

3,57

3,56

3,86

3,75

3,77

3,75

3,59

01 Szentgyörgyi Pál (MSZP-SZDSZ) / Belváros

2,77

3,36

3,45

3,62

3,79

3,91

3,56

11 Tóth Károly (MSZP) / Belváros

3,11

3,17

3,76

3,5

3,38

3,72

3,56

03 Nagy Sándor (SZDSZ-MSZP) / Felsőváros, Tarján

2,88

3,6

3,86

3,27

3,57

3,67

3,55

12 Lauer István (MSZP) / Béketelep, Móraváros

2,79

2,68

3,41

3,47

3,44

3,81

3,54

06 Kormos Tibor (SZDSZ-MSZP) / Újszeged

3,23

3,2

3,78

3,93

3,57

3,69

3,52

18 Szőke Péter (MSZP) / Belváros

2,97

3,18

3,6

3,67

3,7

3,7

3,49

108

09 Iványi Aurél (MSZP) / Szőreg

3,85

3,56

3,9

3,62

3,67

3,61

3,49

02 Pintér Ferenc (MSZP) / Felsőváros

2,45

3,59

3,71

3,04

3,09

3,73

3,48

04 Kenyeres Lajos (SZDSZ-MSZP) / Tarján

2,58

2,96

2,84

3,32

3,34

3,48

3,41

22 Ménesi Imre (MSZP) / Újrókus

3,05

3,56

3,41

3,59

3,47

3,33

3,4

23 Kalmár Ferenc (FIDESZ-KDNP) / Rókus

2,79

2,8

3,09

3,32

3,3

3,67

3,39

21 Solymos László (MSZP-SZDSZ) / Északi város

3,28

3,22

3,42

3,56

3,48

3,62

3,39

10 Hekáné Szondi Ildikó (MSZP) / Belváros

2,83

3,39

3,46

3,67

3,26

3,38

3,27

13 Katona Gyula (MSZP) / Móraváros

2,27

2,88

2,97

3,06

3,2

3,58

3,23

19 Kónya Gábor (MSZP) / Északi város, Fodorkert

2,91

3,39

3,47

3,55

3,4

3,7

3,22

05 Révész Mihály (MSZP) / Tarján

2,78

2,83

3,28

3,35

3,15

3,5

3,22

16 Tóth József (MSZP) / Dorozsma

3,08

3,46

3,2

3,3

3,23

3,31

3,13

17 Fábián József (SZDSZ-MSZP) / Dorozsma

3,12

3,62

3,04

3,43

3,55

3,36

3,12

20 Kenderesi-Szabó Mihály (MSZP) / Makkosháza

3,05

3.00

3,35

3,52

3,36

3,69

2,88

109

Az önkormányzati körzetek sorrendje a 2007 és 2008 közti változás mértéke alapján


2000-ben

2001-ben

2003-ban

2004-ben

2005-ben

2007-ben

2008-ban

2008-2007


3,05

3.00

3,35

3,52

3,36

3,69

2,88

-0,81


2,91

3,39

3,47

3,55

3,4

3,7

3,22

-0,48


2,27

2,88

2,97

3,06

3,2

3,58

3,23

-0,35


2,77

3,36

3,45

3,62

3,79

3,91

3,56

-0,35


2,79

2,8

3,09

3,32

3,3

3,67

3,39

-0,28


2,78

2,83

3,28

3,35

3,15

3,5

3,22

-0,28


2,79

2,68

3,41

3,47

3,44

3,81

3,54

-0,27


2,45

3,59

3,71

3,04

3,09

3,73

3,48

-0,25


3,12

3,62

3,04

3,43

3,55

3,36

3,12

-0,24


3,28

3,22

3,42

3,56

3,48

3,62

3,39

-0,23


3,64

3,17

3,89

3,64

3,54

4,00

3,78

-0,22


2,97

3,18

3,6

3,67

3,7

3,7

3,49

-0,21


3,08

3,46

3,2

3,3

3,23

3,31

3,13

-0,18


3,23

3,2

3,78

3,93

3,57

3,69

3,52

-0,17

¥

¥

Kékkel jelölve a rendırség mintaprogramjába felvett választókörzetek

110


3,11

3,17

3,76

3,5

3,38

3,72

3,56

-0,16


3,57

3,56

3,86

3,75

3,77

3,75

3,59

-0,16


2,91

3,48

3,71

3,52

3,79

3,93

3,77

-0,16


2,88

3,6

3,86

3,27

3,57

3,67

3,55

-0,12


3,85

3,56

3,9

3,62

3,67

3,61

3,49

-0,12


3,09

3,56

3,92

3,53

3,42

3,78

3,66

-0,12


2,83

3,39

3,46

3,67

3,26

3,38

3,27

-0,11


2,58

2,96

2,84

3,32

3,34

3,48

3,41

-0,07


3,05

3,56

3,41

3,59

3,47

3,33

3,4

0,07


3,41

3,56

3,91

4,04

3,89

3,93

4,00

0,07


3,62

4,12

3,92

4,02

4,02

3,73

3,99

0,26

111

Közbiztonságérzet 2008-ban önkormányzati választókörzetenként

← 2,4

2,41 – 2,70

2,71 – 3,00

3,01 – 3,30

3,31 – 3,60

3,61 – 3,90

3,91 →

112

Közbiztonságérzet 2009-ben önkormányzati választókörzetenként

← 2,4

2,41 – 2,70

2,71 – 3,00

3,01 – 3,30

3,31 – 3,60

3,61 – 3,90

3,91 →

113

Az önkormányzati körzetek sorrendje a 2009-es mérés szerint a 2008 és 2009 közti változás mértékének feltüntetetésével

2009-2008 ÖNKORMÁNYZATI KÖRZETEK

2000-ben

2001-ben

2003-ban

2004-ben

2005-ben

2007-ben

2008-ban

2008-2007

2009-ben


3,05

3.00

3,35

3,52

3,36

3,69

2,88

-0,81

2,99

0,11


3,12

3,62

3,04

3,43

3,55

3,36

3,12

-0,24

2,99

-0,13


3,08

3,46

3,2

3,3

3,23

3,31

3,13

-0,18

3,11

-0,02


2,79

2,8

3,09

3,32

3,3

3,67

3,39

-0,28

3,34

-0,05


2,78

2,83

3,28

3,35

3,15

3,5

3,22

-0,28

3,37

0,15


2,58

2,96

2,84

3,32

3,34

3,48

3,41

-0,07

3,38

-0,03


2,91

3,39

3,47

3,55

3,4

3,7

3,22

-0,48

3,43

0,21


2,27

2,88

2,97

3,06

3,2

3,58

3,23

-0,35

3,46

0,23


2,88

3,6

3,86

3,27

3,57

3,67

3,55

-0,12

3,49

-0,06


3,11

3,17

3,76

3,5

3,38

3,72

3,56

-0,16

3,57

0,01


2,83

3,39

3,46

3,67

3,26

3,38

3,27

-0,11

3,63

0,36


3,05

3,56

3,41

3,59

3,47

3,33

3,4

0,07

3,65

0,25


2,45

3,59

3,71

3,04

3,09

3,73

3,48

-0,25

3,67

0,19


3,28

3,22

3,42

3,56

3,48

3,62

3,39

-0,23

3,67

0,28

114


3,41

3,56

3,91

4,04

3,89

3,93

4,00

0,07

3,73

-0,27


2,79

2,68

3,41

3,47

3,44

3,81

3,54

-0,27

3,78

0,24


3,57

3,56

3,86

3,75

3,77

3,75

3,59

-0,16

3,83

0,24


3,09

3,56

3,92

3,53

3,42

3,78

3,66

-0,12

3,83

0,17


3,23

3,2

3,78

3,93

3,57

3,69

3,52

-0,17

3,86

0,34


2,77

3,36

3,45

3,62

3,79

3,91

3,56

-0,35

3,89

0,33


3,64

3,17

3,89

3,64

3,54

4,00

3,78

-0,22

3,99

0,21


2,91

3,48

3,71

3,52

3,79

3,93

3,77

-0,16

3,99

0,22


2,97

3,18

3,6

3,67

3,7

3,7

3,49

-0,21

4,05

0,56


3,85

3,56

3,9

3,62

3,67

3,61

3,49

-0,12

4,17

0,68


3,62

4,12

3,92

4,02

4,02

3,73

3,99

0,26

4,17

0,18

115

Hogyan érzékelték a megkérdezettek lakókörzetükben a rendőri munkának ill. a közbiztonságnak az elmúlt egy évben történt változását?(az értékek: 1 = romlott; 2 = változatlan maradt; 3 = javult)

116

HOGYAN VÁLTOZOTT A


HOGYAN VÁLTOZOTT A RENDİRI MUNKA: ITT A LAKÓKÖRZETÉBEN?

LAKÓKÖRZETÉNEK KÖZBIZTONSÁGA?



2,15


2,63

24 Gila Ferenc (MSZP) / Baktó, Petıfitelep

2,11


2,45


2,09


2,32

09 Iványi Aurél (MSZP) / Szıreg

2,08

02 Pintér Ferenc (MSZP) / Felsıváros

2,32


2,06


2,31


2,03


2,28

02 Pintér Ferenc (MSZP) / Felsıváros29

2,00

18 Szıke Péter (MSZP) / Belváros

2,27


2,00


2,26


1,99


2,18

Átlag

1,99


2,18


1,98

Átlag

2,16


1,98


2,14


1,98

03 Nagy Sándor (SZDSZ-MSZP) / Felsıváros, Tarján

2,14


1,98


2,14


1,97


2,14


1,97


2,12

03 Nagy Sándor (SZDSZ-MSZP) / Felsıváros, Tarján

1,96


2,11


1,96

09 Iványi Aurél (MSZP) / Szıreg

2,05


1,96


2,05

18 Szıke Péter (MSZP) / Belváros

1,95


2,05


1,94


2,05


1,94


2,03


1,93

24 Gila Ferenc (MSZP) / Baktó, Petıfitelep

2,02

117

A tervezett BIOPOLISZ PARK területén elkövetett bűncselekmények száma évenként, főcsoportonként

118

Házasság, a család és a nemi erkölcs Személy elleni Közlekedési elleni bcsk. bcsk. összesen bcsk. összesen összesen

2004 2005 2006 2007 2008 2009.08.12

23 20 28 26 35 22

14 5 12 8 11 8

2 4 4 5 4 2

Államigazgatás,a közélet tisztasága eelleni bcsk. összesen

2 7 1 4 4 5

Közrend elleni bcsk. összesen

114 87 59 130 119 74

Gazdasági bcsk. összesen

14 12 13 30 22 0

Vagyon elleni bcsk. összesen

Honvédségi kötelezettség elleni bcsk. Mindösszesen

321 266 230 284 361 176

9 0 0 0 0 0

499 401 347 487 556 287

Szeged területén elkövetett bőncselekmények száma évenként, fıcsoportonként

Házasság, a család és a nemi erkölcs Személy elleni Közlekedési elleni bcsk. bcsk. összesen bcsk. összesen összesen

2004 2005 2006 2007 2008 2009.08.12

345 390 385 387 625 373

248 225 306 319 254 146

151 113 121 120 163 92

Államigazgatás,a közélet tisztasága eelleni bcsk. összesen

67 54 42 37 64 60

Közrend elleni bcsk. összesen

1550 1396 1299 1721 1344 886

Gazdasági bcsk. összesen

235 556 514 407 280 128

Vagyon elleni bcsk. összesen

Honvédségi kötelezettség elleni bcsk. Mindösszesen

4933 4570 4304 5023 4465 2650

15 0 0 0 0 0

7544 7304 6971 8014 7195 4343

Kórház, klinika, rendelőintézet, mentőállomás, egyéb egészségügyi hely jellegű helyszínen Elkövetett bűncselekmények száma Szeged területén 30

119

BETÖRÉSES LOPÁS

GARÁZDASÁG

KÖZFELADATOT ELLÁTÓ SZEMÉLY ELLENI ERŐSZAK

LOPÁS

RABLÁS

RONGÁLÁS

TESTI SÉRTÉS SÚLYOS

2004

1

1

0

60

0

3

0

2005

0

2

0

74

0

2

3

2006

0

2

1

42

0

2

1

2007

3

0

0

40

1

2

0

2008

6

2

0

28

0

0

0

2009. I. félév

1

2

1

67

0

4

0

120

Aggasztóak a 2009. évi szegedi adatok, hiszen már az I. félévben majdnem annyi lopás bűncselekmény történt (67), mint a legmagasabb eddigi 2005-ös évben (74).

Növekedett a rablások száma is, eddig az éves szintű 3 volt a legtöbb (2004-ben), s ahhoz képest, hogy 2008-ban nem fordult elő (legalábbis nem tudódott ki), 2009. első félévében a 4 eset kifejezetten külön figyelmet igényel.

Különösen amiatt kell a közrendre, közbiztonságra (és különösen a közlekedési akadályokat produkáló építések miatt) a közlekedés biztonságra megkülönböztetett figyelmet fordítani, mert a beruházási munkálatok megkezdésével az egészségügyi létesítmények és ott tömegesen megforduló belső és idegen személyek még hatványozottan kiszolgáltatottakká, bűncselekmények célpontjaivá válnak.

111

4.6.3. Közbiztonsági és bőnmegelızési javaslatok31 Az akcióterületen a közbiztonsági mutató jó, viszont a közbiztonság és bűnmegelőzés érdekében az akcióterületen elhelyezkedő, egy-egy épületegységet képező létesítmények bejáratainál célszerű portaszolgálatot létesíteni, illetve egyedi azonosításra alkalmas elektronikus beléptetési rendszert telepíteni. A közterületi megvilágítás egységes kiépítését, folyamatos biztosítását, ellenőrzését javasolt és szükséges kiépíteni. Térfigyelő kamerák telepítését javasolt és szükséges a közterületen és a kiemelt fontosságú épületekben elhelyezni. A nagyobb befogadási képességű gépjárműparkolóknál, illetve kerékpártárolóknál szintén térfigyelő kamerák kihelyezését javasolt és szükséges betervezni és megvalósítani. Figyelemmel arra, hogy a BIOPOLISZ Park jelentős méretű területen fekszik, illetve jelentős személyforgalomra számíthat, ezért célszerű biztonsági szolgálat felállítása, amely a telepített biztonsági kamerák felvételeit ellenőrzi, felügyeli, és a rendőrséggel együttműködik. A kiemelt biztonsági fokozatú irodák, laboratóriumok, oktatási termek nyílászáróinak megfelelő védelmet kell nyújtani a jogtalan behatolással szemben, valamint azokra célszerű behatolás jelzőt telepíteni, amelyek jelei a biztonsági szolgálat megfigyelő helyiségébe futnak. Fel kell hívni a figyelmet az irodák, laboratóriumok, előadótermek, illetve az azokban lévő értéktárgyakat, dokumentumokat tartalmazó bútorzatok zárhatóságára, amennyiben azok felügyelet nélkül maradnak – egyrészt a belső személyzet figyelmének felhívásával, másodsorban figyelmeztető táblák kihelyezésével.

3.7.

AZ AKCIÓTERÜLET MŐSZAKI, FIZIKAI, INFRASTRUKTURÁLIS HELYZETE

3.7.1. AZ AKCIÓTERÜLETEN BELÜLI ÉS AZ AKCIÓTERÜLETET FELTÁRÓ (AKCIÓTERÜLETEN KÍVÜLI) MEGLÉVİ KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZAT HELYZETE

Közúti közlekedés Az akcióterület egy része a szűken vett Belváros Kiskörúton belüli területén, többi része a körutak között, illetve Alsóvárossal határos területeken, valamint a volt Teherpályaudvar és Paprikagyár körzetében terül el. A városmagban, a Tisza Lajos körúton „belüli” területeken a forgalomszervezést –

112

a város Közlekedésfejlesztési Koncepciójával összhangban – a forgalom csillapítására irányuló törekvés jellemzi, távlati cél a Belváros irányú egyéni gépjárműforgalom teljes korlátozása. A körutak közti területen az akcióterületet két sugárút, a Boldogasszony sgt. és a Szentháromság utca érinti. Egyik sugárutat sem terheli kiemelkedően nagy forgalom.

A sugárutak forgalmát fogadó és elosztó Nagykörút akcióterületet érintő szakasza a Bécsi körút, a körutak egyik legkevésbé forgalmas része, a Petőfi Sándor sugárúti lámpás csomóponttól, az Oldal utcáig viszonylag kevéssé terhelt. A város más területein sokszor jellemző tehergépjármű-forgalom alacsony intenzitású, még a Nagyállomás „mögötti” iparterületen is, tekintettel arra, hogy a gazdasági tevékenység itt jóformán leállt.

A tömegközlekedés a Tisza Lajos körutat, Bécsi körutat, Szentháromság utcát, Boldogasszony sugárutat és déli folytatását, valamint a Szent Ferenc utcát veszi igénybe leginkább. A Boldogasszony sugárúton villamosközlekedés zajlik két vágányon, a többi felsorolt utcán autóbuszforgalom. A Honvéd téren és az Indóház téren helyi tömegközlekedési decentrum jellegű csomópontok találhatók, amelyek több helyi járatnak is végállomásai. Az Indóház teret ezen felül érinti a helyközi autóbuszforgalom is, egyes Szegedet Hódmezővásárhellyel összekötő autóbuszjáratoknak itt van a végállomása. Jelentős javulás várható

a Klinikák

elérhetőségében az ún. „Elektromos

nagyprojekt”

megvalósulásával. Ez a 8, 10 viszonylatszámú trolivonal elvezetését jelenti a Kiskörúton keresztül egészen a Semmelweis utcáig.

Szeged 2000-es utasterhelése (Forrás: Szeged város tömegközlekedési hálózatának vizsgálata, Közlekedési Rendszergazdálkodási Tanácsadó Kft.)

113

A városmag felé haladó utak a sugárutakkal párhuzamosan vezetik a forgalmat, azoknál lényegesen kisebb intenzitással, ezeken azonban az átmenő gépjárműforgalom nem jellemző. Hasonlók mondhatók el az előbbiekre merőleges úthálózati elemekről is. A Kiskörúttól délre fekvő kollégiumok, klinikák és elsősorban az Újklinika megközelítése szempontjából jelentős a Semmelweis utca és a Bánomkert sor. Előbbi rendkívül szűk keresztmetszetű, utóbbi viszont meglehetősen kiépítetlen.

A területen parkolási lehetőség elsősorban a Tisza Lajos körút Aradi Vértanúk terétől keletre eső szakaszán van, itt az útpálya két oldalán merőleges beállású parkolók vannak. Párhuzamos parkolásra van lehetőség a Szentháromság utca, Boldogasszony sugárút, Bécsi körút, valamint a mellékutcák egyes szakaszain. Jelentősebb számú grünbeton burkolatú merőleges parkoló található még a Bánomkert soron is.

Jelentősebb mennyiségű autót fogadni képes mélygarázs épült az SZTE TIK alatt és egy 200 parkolóállásos közforgalmú mélygarázs építését irányozza elő Szeged Településrendezési Terve a Honvéd tér és Kiskörút sarkán lévő üres telken.

Álló autók elhelyezése (Forrás: VFK)

Az akcióterületet érintő kerékpárutak közül a legjelentősebb a Petőfi Sándor sugárúton halad, ez azonban épp az akcióterület szélén halad. Ez útpályától és járdától elválasztott önálló kétirányú kerékpárút, állapota mára azonban kritikussá vált. A területet érintő többi kerékpárút csak az aszfalt felfestésében jelentkezik, önálló pályaszerkezettel nem rendelkeznek, állandó konfliktusok forrásai kerékpárosok és gyalogosok között.

114

Meglévő és tervezett kerékpárutak (Forrás: VFK)

A kerékpárút-hálozat fejlesztésére az IVS is felhívja a figyelmet:

„A síkvidéki város különösen alkalmas a kerékpáros közlekedésre. Elterjesztése, általánossá tétele érdekében a meglévő és még hiányzó kerékpárutakat rendszerré kell fejleszteni, kerékpárbarát közhangulatot kell kialakítani.”

Az akcióterületet érintő közlekedési problémák java összvárosi szintű. Elsőként kell említeni azt a tényt, hogy Szeged gyűrűs-sugaras útrendszerének kiépítése az elmúlt 130 év alatt nem fejeződött be. A Nagykörút éppen az akcióterület centrumában, az Oldal utcában hal el. A Nagykörút folytatása nélkül nehezen képzelhető el a Teherpályaudvar környéki rozsdaövezet revitalizációja. Jelenleg ugyanis ez a hatalmas terület csak a rendkívül korlátozott áteresztő-képességű Indóház téri vasúti aluljárón, a „Kőlyuk”-on és a jóval távolabbi Máglya sori átjárón keresztül kapcsolódik a Város úthálózatához. A fenti két átjáró, amely szűkös és a városmagtól is messze helyezkedik el képtelen fogadni a tervezett fejlesztésekkel megnövekedő terhelést.

Az IVS így foglalja össze az akcióterületet érintő fontosabb feladatokat:

„Kiemelten fontos a Déli híd megépítése: a Bécsi krt. – Temesvári krt. összekötése. Közel ilyen jelentőségű a Bertalan híd és a Déli híd közötti kapcsolat megteremtése a Tisza jobb partján, az alsó

115

rakparton. Forgalom-korlátozással meg kell akadályozni, hogy ez a környezetkímélő megoldás munkaszüneti napokon akadályozza a folyó és a lakosság közvetlen kapcsolatát, a rekreációt. A csillapított forgalmi övezeteket ki kell terjeszteni a város teljes – arra alkalmas – területére. A városközpont területén (Tisza L. krt. – Tisza között) a Déli híd megépítésével párhuzamosan meg kell szüntetni az átmenő forgalmat: ki kell alakítani a gyalogos városközpontot.”

Közlekedési szempontból problémás területek még: −

A Semmelweis utca – Bánomkert sor vonalán a parkolás korlátozása szükséges, gyalogos, illetve vegyesforgalmú felület alakítandó ki.

−

A szűk keresztmetszetű Semmelweis utcának kell fogadni a bővülő troliforgalmat.

−

A körutak közötti területen csillapított forgalmú (Tempo30) zóna kialakítása szükséges, az egyéni gépjárműforgalom túlsúlyának mérséklése, a kerékpáros és gyalogos közlekedés elősegítése a cél.

−

Az SZTE TIK és a városközpont gyalogos összeköttetése nem megfelelő.

−

Az Állomás utca északi végének gyalogos és kerékpáros összekötése szükséges a centrummal.

−

A Hattyas sori felsőoktatási létesítmények és a Belváros gyalogos összeköttetése fejlesztésre szorul pl. a Hattyas sori és Bem utcai szűk járdakeresztmetszetek miatt.

Vasúti közlekedés Az akcióterületen található Szeged egyik legfontosabb „kapuja” a Nagyállomás, ezen felül a várható vasúti fejlesztések egy része is érinteni fogja a területet (déli-híd mellett tervezett vasúti híd). A fentiek értelmében egyáltalán nem közömbös az akcióterület sorsának szempontjából a vasúti közlekedés helyzete, jövője. Elmondható tehát, hogy a vasút egyrészt a maga fizikai valóságában, az általa igénybe vett és még igénybe veendő területek vonatkozásában és környezeti, forgalmi hatásaiban is közvetlenül érinti az akcióterület túlnyomó részét.

Az IVS így foglalja össze a vasúti közlekedés helyzetét, fejlődési lehetőségeit (kivonat):

„A jelenlegi fejpályaudvar „zsákutcaként” működik, ami nagyban nehezíti a nagysebességű vasúti hálózatokhoz történő kapcsolódást is. Nem megfelelőek a vasúti kapcsolatok a gazdasági szempontból fontos szomszédos nagyvárosokkal. A Temesvárral, Araddal, Szabadkával, Újvidékkel kialakított megfelelő vasúti kapcsolatnak komoly gazdasági hatása lehetne a régió vállalkozásai számára.

116

A Budapest – Szeged vasútvonal felújítása folyamatban van, az engedélyezett sebesség általában 100 km/óra. A vasúthálózat más részein gyakran jelentős sebességkorlátozások találhatók, az alsóbbrendű vonalak sebessége sok esetben 40-60 km/órára van korlátozva (25 km/órás korlátozás is található), állapotuk nem versenyképes a közúti közlekedéssel. A nagysebességű hálózati elemek hiányoznak.

A vasúti kapcsolatok minőségének fejlesztése a nemzetközi, euroregionális és hazai távolsági rendszerben a személyek és áruk mozgatásának hatékony és korszerű módja, jól szolgálja a fenntartható fejlődést.

Az önkormányzat támogatja a városkörnyéki vasúthálózat korszerűsítését, közös közúti-vasúti híd építésével a nemzetközi kapcsolatok helyreállítását.

(…) A Tisza teherpályaudvar adja át helyét a Városközpont Déli irányú terjeszkedésének, a Biopolisz Kutató Intézeteinek, tudásalapú ipari fejlesztésnek.

A Biopolisz program teljesülésével párhuzamosan a Szeged Pályaudvar környékének fejlesztése – aluljárók, parkolók építése, töltések elbontása – is szükséges. A pólusközponti szerepkör a „Három város” kapcsolat erősítése érdekében támogatja Makó – Szeged – Hódmezővásárhely gyorsvasúti összekötését, ennek területi igényét a rendezési tervekben szerepelteti.”

3.7.2. AZ AKCIÓTERÜLETEN BELÜLI ÉS AZ AKCIÓTERÜLETET FELTÁRÓ (AKCIÓTERÜLETEN KÍVÜLI) KÖZMŐHÁLÓZAT ÉS NEM HÁLÓZATOS SZOLGÁLTATÁSOK FELTÁRÁSA A MEGVALÓSÍTHATÓSÁG SZEMPONTJÁBÓL

Az akcióterület nagy része összközművesnek tekinthető. A tervezett fejlesztések rövid távon a meglévő alaphálózatok bővítésével megoldhatók (265 ágyas klinika, közterület-rekonstrukció, stb.). Hosszabb távon, a Teherpályaudvar helyén tervezett teljes „Biopolisz park kiépítéséhez komolyabb hálózatfejlesztések is szükségesek. Elmondható, hogy az akcióterület közműrendszere csak a Déli-híd megépülte után válik majd teljessé, amikor összekapcsolhatóvá válik Szeged déli része és DélÚjszeged közműhálózata.

A legközelebbi várható beruházás a 265 ágyas klinikabővítés megvalósulását készíti elő. A jelenlegi közműnyomvonalak ugyanis keresztezik az egyetemi területet épp a tervezett épület helyén (ezek a

117

vezetékek még a régi utcahálózat mentén épültek ki). A beruházás megkezdéséhez a telken áthaladó közművezetékek kiváltása szükséges. A vezetékek új nyomvonala a Bánomkert sort követi. A szükséges közműkiváltások (vízellátás, szennyvíz-elvezetés, csapadékvízelvezetés, gázellátás, elektromos, közvilágítás, stb.) kivitelezési tervei rendelkezésre állnak.

Vízellátás Az akcióterület vízellátása megoldott. A Déli Tisza híd megvalósítása esetén a Derkovits fasori NA 300 mm-es és a Boldogasszony sgt-i NA 300 mm-es vezeték összekötésével a két városrész ellátórendszerének összekapcsolása biztosítható. A körvezeték első üteme az újszegedi üzletközpont építéséhez kapcsolódóan, a második szakasza a Tisza híd építésével együtt valósítható meg. A jelenlegi utcahálózathoz kapcsolódó fejlesztések a meglévő hálózatra csatlakozva oldhatók meg.

Vízelvezetés Szegeden a körtöltésen belőli terület vízelvezetése általában egyesített rendszerű csatornával megoldott. A zárt csatornahálózat által összegyűjtött szenny- és csapadékvizet a főgyűjtő csatornák irányítják a szennyvíztisztító telepre. A város szegedi oldalán az I. és II. sz. főgyűjtők által összegyűjtött víz az Alsótelepi átemelőre jut (Klinikák térsége), ahol az ötszörös hígítást meghaladó víz a Tisza sodorvonalába ömlik (alacsony vízállás esetén gravitációs módon, magas vízállás idején átemelő segítségével). Ötszörös hígításig a vizeket Tisza alatti nyomóvezetékkel az újszegedi átemelőre vezetik.

A megújuló közterületeken a kiemelt szegély nélküli burkolatokon összegyűlő vizet folyókákon át kell a gyűjtővezetékbe vezetni, kiemelt szegélyek esetén pedig víznyelőkkel.

Gázellátás A tervezett déli Tisza-híd megvalósítása esetén elengedhetetlen a város két oldalán üzemelő gázelosztó vezetékek összekötése (10 C szektor).

Elektromos energiaellátás:

A szigorúan vett Belváros, a Nagykörúton belüli terület energiaellátása távlatban is megoldott. Az SZTE fejlesztési igényei és a volt Tisza Pályaudvar területére kerülő egészségügyi „Biopolisz Park”

118

villamos energiaigényének biztosításához alaphálózati fejlesztésekre is szükség van. A terület energiaellátását össze kell kapcsolni Dél-Újszeged fejlesztésének energiaellátásával.

A Szeged Nagyállomás mögötti területre nagy távlatban tervezett 120 kV-os alállomás megépítése egyelőre nem várható, de ez a beruházás távlatban nagy valószínűséggel szükséges. Az SZTE egészségügyi fejlesztései és a tervezett „Biopolisz Park” kezdeti villamos energiaellátása átmenetileg a Cserepes sori 120/10 kV-os alállomásból Alsóvároson keresztül megépített középfeszültségű kábelek megépítésével biztosítható. Távlatban meg kell építeni a Cserepes sori alállomás és a tervezett Szeged Déli 120 kV-os alállomás helye közötti 120 kV-os földkábelt, amely az új Déli Tisza híd megépítésével tovább építhető az Újszeged 120 kV-os alállomásig.

Távbeszélő ellátás: Az Invitel Zrt. szerint Szeged teljes területének távbeszélő ellátása 100 %-ban biztosított. Új igények kielégítésére új távbeszélő központok vagy alközpontok telepítésére nincs szükség. Az új igények kielégítése a meglevő alépítményes hálózat esetleges bővítésével, a meglevő telefon-központokkal biztosítható.

A Biopolisz területére új optikai kábelek építése szükséges. Ezek a fejlesztések is nagyrészt a meglevő alépítmények felhasználásával, illetve annak bővítésével biztosíthatók.

Árvízvédelem Szeged város a Tisza és a Maros összefolyásánál, mély ártéri területen fekszik. Történelme folyamán többször átélt árvizeket, melyek közül az 1712-es és az 1879-es évi volt a legtragikusabb. A biztonság megteremtése érdekében megépültek a Tisza és Maros folyók fő védvonalai, az ártéri keresztgátak és a másodrendű védvonalak. Az akcióterületet az alábbi árvízvédelmi szakaszok érintik:

Tisza jobbpart 11+837 -13+240 szelvényig (Tiszai teher pu. - Partfal alsó vége)

Az árvízvédelmi töltés a mértékadó szintre kiépült. További fejlesztés keretében a mentett oldali rézsű 1:3 kialakítása és a 10 m-es védősáv biztosítása szükséges a Tiszai teher pályaudvar területén. A Biopolisz városrész építése kapcsán az ATIKÖVIZIG az egyeztetéseket a területre vonatkozó Szabályozási Tervet készítő tervezővel elvégezte.

Tisza jobbpart 13+240 - 14+701 szelvényig (Partfal alsó vége - Tisza L. krt. felső vége)

119

Az árvízvédelmi fővédvonal kiépült. A magassági biztonságot az árvízvédelmi támfal biztosítja. A védvonal és közvetlen környezete régi építésű, feltáratlan, ismeretlen nyomvonalú és új közművezetékekkel átszőtt. A támfal közeli építmények pincéiben árvíz alatt kedvezőtlen szivárgási jelenségek voltak megfigyelhetők. A mentett oldali feltöltött magas helyzetű térszín 110 m-en belül mintegy 1,0-1,5 m-el van alacsonyabban mint a 2006. évi LNV szintje.

Az akcióterületet érintő tervezett – nem e projekt keretében megvalósuló - fejlesztések:

−

a Tisza jobbpart 11+837 – 13+240 tkm (Tiszai teher pu. – partfal alsó vége között a mentett oldali rézsű 1:3 arányú kialakítása és a 10 m-es védősáv biztosítás.

a Tisza jobbpart 13+240 – 16+502 tkm (Partfal alsó vége – partfal felső vége) között, ahol épületek és üzemelő közmű vezetékek épültek a 10 m-es védősávon belül átgondolt műszaki létesítmény kialakítása szükséges a víz átszivárgás megakadályozására.

3.8.

A

TULAJDONVISZONYOK ÉRTÉKELÉSE, TULAJDONOSI EGYÜTTMŐKÖDÉS

A BIOPOLISZ PARK Projekt akcióterületének a városszerkezetben elfoglalt helyét a 6.4. fejezetben található térkép mutatja. Ha a várost, a területet ismeri valaki, vagy megismeri, látható, hogy az akcióterület inkább középületeket (egyetemi, önkormányzati, állami, MÁV tulajdonú stb.) tartalmaz.

Az akcióterület önkormányzati beavatkozási helyszínei jogilag tiszták, legföljebb éppen az Önkormányzat által szabályozott, beépítési vagy használati jogokkal följegyzetelt helyrajzi számú ingatlanokon valósulnak meg. A projekt helyszínei részben önkormányzati tulajdonú ingatlanok, részben az SZTE kezelésében lévő állami tulajdonú ingatlanok (pl. kollégiumi előkertek, vagy klinikakert). Az utóbbi ingatlanokon történő fejlesztésekhez tulajdonosi hozzájárulással rendelkezünk.

A tulajdonviszonyok tisztázottsága nyilvánul meg – különösen a végleges a kiviteli tervekkel rendelkező – a projekthez elkészített és engedélyeztetett tervezési dokumentációból. Ezeknek kötelező tartalmi elemei a tulajdoni lapok.

3.9.

AZ AKCIÓTERÜLET TELEPÜLÉSSZERKEZETI PROBLÉMÁI, KIEMELTEN A TERVEZETT FEJLESZTSEK CÉLJA

120

A településszerkezet legfontosabb alkotói „vonalas” (pl. utcák), illetve „területi” jellegű elemek (pl. lakóterületek, egyéb övezetek, stb.). A vonalas elemek a struktúra vázát, a hálózatot rajzolják ki, míg a területi elemek ennek „kitöltését” adják.

Szeged jelenlegi gyűrűs-sugaras településszerkezete az 1879-es Nagyárvíz utáni újjáépítés során, Lechner Lajos tervei szerint jött létre. A lechneri terv azonban nem teremtett mindenben „tabula rasát”, hiszen nem törölte el teljesen a korábbi szerkezetet, ahol lehetett megtartotta annak tervébe beilleszthető mozaikjait. Maga a tiszai átkelőnél összefutó sugárirányú úthálózat is a középkorból eredeztethető strukturális jegy, még ha az utak nem is pontosan a korábbi nyomvonalon futnak. Lechnert nyilvánvalóan a XIX. század végi városépítészet példái is inspirálták – a gyűrűs-sugaras rendszer több ekkor kiteljesedő európai nagyvárosban megtalálható (pl. Pest, Bécs) – de rendezési elképzelését alapvetően a hatékony árvízvédelem, a tragédia megismétlődésének elkerülése motiválta. Műve így épp annyira mérnöki, mint városépítészeti alkotás, sőt. Semmilyen nyoma nem található annak, hogy Lechner foglalkozott volna a városkép, az utcák, terek feltárulásának problémájával, írásai is mind azt bizonyítják, hogy mérnöki feladat megoldására vállalkozott. Elég itt arra utalni, hogy Szeged sugárútjai általában határozott végpontok nélkül halnak el (nem úgy mint pl. az Andrássy út Budapesten), a Tisza-part pedig meglehetősen kevés szerepet játszik elgondolásában. A lechneri tervet tehát inkább összességében, mint részleteiben jellemzi építészeti nagyvonalúság, ami nyilván a körülmények hatásának is betudható (rendkívül gyors újjáépítés, racionalizálás igénye).

Így, vagy úgy, de a XIX. század végi településszerkezet Szeged fejlődésének legfontosabb kerete immár közel 130 éve. A struktúra rendkívüli előnye, hogy újabb és újabb koncentrikus körgyűrűk kiépítésével szinte korlátlanul bővíthető, anélkül, hogy önazonossága megváltozna. Működésének lényege szerint a gyűrűirányú elemek csökkentik, a sugárirányúak viszont fokozzák a centrumra nehezedő – elsősorban forgalmi jellegű – nyomást és e két hatás egyensúlyával teremt élhető városi környezetet. Épp ezért Szeged súlyos problémája, hogy a gyűrűs-sugaras rendszer torzó maradt, továbbfejlesztése igen vontatott volt mindig és kiépítettsége ma is messzire van az optimálistól, holott a félgyűrűk bezárását a szakemberek már évtizedek óta szorgalmazzák. Ebben a helyzetben a sugárirányú elemek jóval nagyobb szerepet kapnak, a kívánatos egyensúly nem jöhet létre. Mindennek meghatározó szerepe van abban, hogy Szeged kiterjedt méretei és jelentős lakosságszáma ellenére alapvetően monocentrikus város.

A fenti kérdések az akcióterületen is a maguk komolyságával jelentkeznek. A Nagykörút épp itt, az Oldal utca kis nyúlványában hal el, folytatásának ma még alulhasznosított barnamezős területek állják útját. A kiforratlan utcahálózat szélárnyékában pangó, tetszhalott rozsdaövezetek vegetálnak,

121

feltámadásukat a városszerkezet fejlesztésétől várva. Helyzetük anakronisztikussága még szembetűnőbb az utóbbi évtizedekben, a gazdaság intenzitásának csökkenésével, noha kétségtelen, hogy „virágzó” üzemi területek sem lennének sokkal szívderítőbbek a Belváros és a Klinikák közvetlen szomszédságában. Ami a rozsdaövezetek hasznosítása szempontjából kedvezőtlen, felettébb kedvező az akcióterület Kiskörúton kívüli lakóterületein élőknek, azaz: a viszonylag nyugalmas környezet. Az úthálózat fejlesztésénél tehát ellentétes elvárásoknak kell majd megfelelni, ami igen körültekintő tervezést igényel. A vázolt nehézségeket jól jelzi az IVS megfogalmazása:

„Összegezve megállapítható, hogy a város örökölt térszerkezete a közel- és nagytávlatú „organikus” fejlesztést nem akadályozza. Jelenleg a Tisza jobb- és baloldali vasúti hálózata között nincs kapcsolat, de arra alkalmas Tisza-híddal az összeköttetés megteremthető. Nehezebb és alig feloldható térszerkezeti problémát jelent a (…) Tisza-teherpályaudvar helyén megvalósítandó intézmény-negyed bekapcsolása a város közlekedési rendszerébe.”

A városléptékű problémák után számba vesszük a terület egyedi sajátosságait, jelezve, hogy ezeknek is vannak a település egészére kiható következményei. Az akcióterület gyökeresen eltérő jellegű településrészeket

foglal

magába,

jelenleg

tehát

kompakt

településszerkezeti

egységnek

semmiképpen sem tekinthető. A jövő fejlesztéseinek fontos feladata, hogy ezek az egyenetlenségek mérséklődjenek, még akkor is, ha teljes homogenitás nem jön majd létre, noha ez nem is lehet cél. Lényeges viszont, hogy a homlokegyenest eltérő jellegű területfelhasználások konfliktusai megszűnjenek (pl. gyógyítás és ipari termelés).

Az akcióterület a városon belüli elhelyezkedés szempontjából négy alapvető egységre bontható: a Kiskörúton belüli szűken vett belvárosi övezetre, a Kiskörút és a Szent Ferenc utca közötti területre (a Bécsi körút nem jelent éles cezúrát), a Szent Ferenc utcától délre eső, Alsóvárossal érintkező részre és a Nagyállomás és a vasútvonal „háta mögötti” iparterületre. Határai keleten és délen jól kirajzolódnak, északon és nyugaton inkább „mesterségesen” meghúzottak. Keleten a tiszai ártér töltése, mint természetes határvonal önként adódik, ahogy délen a Máglya sor is elválasztja a tőle északra fekvő egyetemi területeket és a túloldali családi házas lakóövezeteket. Az akcióterület nyugati határa, valamint északról a Somogyi utca viszont nem tekinthető olyan vonalnak, amely valós városszerkezeti egységeket különítene el, habár a felsőoktatási intézmények zöme és az egyházi központ azoktól keletre és délre fekszik, de egyáltalán nem kizárólagosan.

A Kiskörúton belül többnyire funkcionálisan vegyes területek vannak, itt általában lakó, intézményi és kereskedelmi rendeltetésű objektumok váltják egymást. Korábban már többen jövendölték, hogy az

122

ún. „citysedés”, azaz a pénzintézetek, irodai funkciók túlsúlyba kerülése, elérheti a területet, jelenleg azonban a lakófunkció is meghatározó még. A „vegyes” rendeltetésű tömbökön túl találhatók monofunkciós területek, leginkább a Dóm tér környékén, itt is elsősorban a klinikakertre gondolunk. A klinikák (és később a Palánk városrész) Szeged Nagyárvíz után megmaradt középkori eredetű városrészeinek szanálásával jöttek létre. Tisza-parti elhelyezkedésük nyilván kedvező a betegek gyógyulása szempontjából, nem lehet azonban elhallgatni, hogy a jellegükben klasszikusan „csendes” funkciók, mint pl. az egészségügyi létesítmények, a Dóm téri egyházi központ, de az árnyas Palánk lakótelep is, „ledugózták” a Belvárost a Tisza felé, az élettől nyüzsgő centrum vitalitása alig hatolhat le a partra. Ebben persze szerepet játszhatnak más tényezők is, egyebek közt a partfal építészetileg nem megfelelő kialakítása, de az alapvető okot szerkezetinek tartjuk. A köztudatban a Tiszával összekapcsolódó Szegednek tehát városszerkezeti kapcsolatai a folyóval nem túl jelentősek (leszámítva az „autósztrádává” avanzsált rakpartot).

Az akcióterületnek a Kiskörúttól a Szent Ferenc utcáig terjedő részén dél felé fokozatosan csökken az intézményterületek dominanciája, ezzel együtt erősödik a lakóterületeké. A Kiskörút déli oldalán még „monofunkciós” oktatási és egészségügyi tömbök vannak (ez a terület azonban még inkább a szorosan vett Belváros részének tekinthető), máshol az intézmények inkább szigetszerűen ékelődnek a lakóterületek közé.

A Szent Ferenc utcától délre egyértelműen a lakófunkciót tarthatnánk uralkodónak, ha nem itt – messze a központi létesítményektől - lenne a korábbi honvédségi laktanya helyére költöző kiterjedt felsőoktatási „campus”. A létesítmény a vasútvonal és Alsóváros családi házas övezetei közé ékelődik pillanatnyilag.

Jellemző sajátossága az akcióterületnek, hogy délről észak felé hosszan felhasítja a vasútvonal, illetve annak meglehetősen magas töltése. A vasútterület jelentős fizikai gátat képez, a kiterjedt vágányrendszeren és magas alépítményén nehézkes az átkelés, így nem csoda, hogy a sínek és a Tisza közötti terület – a várostesttel való lüktető kapcsolat nélkül – szinte „elhalt” és már-már „üszkösödni” kezdett. Itt, a vasút „mögött”, a Teherpályaudvar környékén, a többször említett kiterjedt rozsdaövezetek találhatók pusztuló építményekkel, alig-alig pislákoló gazdasági élettel. A terület alulhasznosítottságának és lepusztultságának furcsa ellentmondása, hogy a Belvároshoz igen közel található, északi csücske már-már érintkezik azzal. Helyzetéből az is következik, hogy hosszú szakaszon határos az egyetem Kiskörúttól délre fekvő klinikai tömbjével, s a rozsdaövezet és az egészségügyi funkció ilyetén együttélése meglehetősen ritka, s igen kedvezőtlen is.

123

A Kiskörúton belül találhatók a legfontosabb intézmények központjai, így pl. az egyetem főépülete, a Dóm téri épületegyüttes, a klinikák egy jó része, valamint a szegedi Belváros legnagyobb presztízsű kereskedelmi övezetei. A Belváros szerkezeti tengelye a Kárász utca, amely az akcióterület határán éri el a Dugonics teret. E fontos útvonal azonban nem tudja szerepét maradéktalanul betölteni, mert déli vége nincs „kikötve” a Kiskörúton túli területek felé, továbbá kapcsolata Szeged „szakrális” központjával, a város egyik legismertebb „imázshordozójával”, a Dóm térrel igencsak esetleges. (Többek közt ez az oka annak is, hogy a tér alig része a város vérkeringésének, nyáron a Szabadtéri „veszi el” Szeged lakóitól, szezonon kívül pedig a maga távolságtartó emlékmű jellegével jobbára a homlokzatok mögött működő intézetek kulisszájául szolgál.) A Kárász utca forgalma két meglehetősen méltatlan „csapáson” próbál magának utat törni. Dél-keleti irányban a Jókai utcán a Nagyáruház raktárai alatt, míg dél felé az áruház passzázsain keresztül néhány emeletnyi lépcső megmászása árán. Egyik „ösvény” sem nevezhető a városépítészet diadalútjának Szegeden. A Jókai utcát használóknak az Aradi Vértanúk tere villamosmegállói és a felsőoktatási, klinikai intézmények, míg a passzázson közlekedőknek a Honvéd téri autóbusz decentrum és a TIK és a Bölcsészkar a leggyakoribb célpontjai. Az akcióterületen található felsőoktatási intézmények, a klinikák, a TIK, a Hattyas sori létesítmények, stb. és a Belváros színvonalas gyalogos-összeköttetésének megteremtése a fentiek miatt elsőrangú feladat, amely a Belváros szerepkörének kiteljesedését hozza magával. A probléma veleje a Nagyáruház építészetileg igénytelen és városépítészetileg is rendkívül elhibázott tömbjének és környezetének kezelése, amelyet nehezítenek a kiterjedt építmény szintviszonyai (nevezetesen, hogy vezérszintje a környező utcák felett van egy emelettel). Az áruház és tömbje jelenleg masszív gátként áll éppen a gyalogosok főáramának útvonalában. A belvárosi tengely méltán hiányolható folytatásának sarokkövei a Dugonics tér – Árpád tér – Jókai utca – Aradi Vértanúk tere – Rerrich Béla tér füzére és a Honvéd tér rekonstrukciója, kiegészülve a TIK – ma még fájóan hiányzó - méltó előterének megteremtésével. A közlekedési, funkcionális szempontokon túl nyomatékkal kell megemlíteni, hogy az Aradi Vértanúk tere – Dóm tér – Rerrich Béla terek együttkezelésével, rehabilitációjával az európai városépítészetben is ritka, monumentális kapuzatok sorozatával kapcsolódó zárt térhatású városi terek láncolata hozható létre, illetve helyezhető az őket megillető szerepkörbe.

Természetes, hogy a városszerkezet sodorvonalai markáns „végállomásokat” keresnek maguknak, amelyek az akcióterület esetében képletesen és valóságosan is a Nagyállomás és a Hattyas sori felsőoktatási intézmények. Utóbbi funkcionálisan a „Belváros” legtávolabbi, jelenleg még kissé leszakadt „enklávéja” az akcióterületen. A „belvárosi” szerepkör kiterjesztése az akcióterület legtávolabbi sarkáig célszerűen a rozsdaövezetek funkcióváltásával oldható meg, hiszen a Boldogasszony sugárúti tengely és környéke már beállt beépítése miatt jelentős funkcióbővülést nem

124

tud fogadni. Jelenleg a legégetőbb szerkezeti gond, hogy a Belváros és Nagyállomás, valamint a Hattyas sori oktatási intézmények közé ékelődnek a lepusztult ipartelepek, egyébként kivételesen nagy potenciális energiával rendelkező centrumközeli területeken. A „Biopolisz” tervbe vett fejlesztése, az Állomás utca, Bánomkert sor közterületeinek rehabilitációja épp ezen javít a szerkezeti csomópontok kapcsolódásának intenzívebbé tételével.

3.10.

PIACI IGÉNYEK, LEHETİSÉGEK VIZSGÁLATA

A BIOPOLISZ PARK akcióterület piaci igényeinek vizsgálata legalábbis többnyire nem a szokásos módszerekkel kell, hogy történjen, mert a beavatkozási területek, a létrejött ingatlanok nem piacképessé, hanem közterületként közfunkciójukra alkalmasabbakká, egyetemi területként közgyógyellátási, felsőoktatási funkciójukra alkalmasabbakká kell, hogy váljanak.

Mégis van az infrastrukturális fejlesztéseknek gazdasági funkciót erősítő, hatásuk, amennyiben a befektető, vagy saját gazdasági funkciót megvalósító személy szívesebben költözik a rendezett, jól megközelíthető, vagy a közeljövőben ilyenné váló telephelyre.

A MÁV által értékesítésre felkínált terület is jelenleg leromlott, de későbbi barnamezős fejlesztési beruházás részére ideális. A vasúttársaság nem tudja kihasználni a nagyméretű telepet, jelenleg is vállalkozások részére kiadható szabad területekkel rendelkezik. A vasútállomás és szűkebb környezete továbbra is közlekedési célú területként funkcionál, viszont az egyetemi, klinikai tömb szomszédsága miatt bioinnovációs fejlesztésre alkalmassá teheti a pályaudvar nem használatos közlekedési területe. Ezt segíti elő a 2007-ben elfogadott un. „Tisza pályaudvar” szabályozási terve, amely szerint lehetőség

3.10.1. A vállalkozói ingatlanfejlesztési tevékenység segítése, ösztönzése, a vállalkozói bizalom erısítése – példa bemutatása

A SZEGED-TISZA PÁLYAUDVAR melletti MÁV tulajdonú, 20306/1 hrsz. alatti terület paraméterei – potenciális befektető(k) általi megismeréshez: −

Szeged Tisza Pályaudvar villamos energiát MÁV Zrt. mért hálózatáról kap. Elidegenítés esetén le kell választani a MÁV hálózatról.

−

Az ingatlanon lévő, Magyar Állam tulajdonú vagyontárgyak: VII vágány T2020506,

125

Csonka vágány T2020505, VI. sz. vágány T2020505, Rakodó vágány T2020503, IV. sz. vágány T2020503, III. sz. vágány T2020502, I. sz. vágány T2020518, V. sz. vágány T2020504, 63. sz. kitérő T0208583, 65. sz. kitérő T0208589, 67. sz. kitérő T0208586, 69. sz. kitérő T0208588, 71. sz. kitérő T0208568. −

Az ingatlanon több erősáramú kábel és berendezés található, mely a Pályavasúti Üzletág Területi Központ Erősáramú Alosztályának kezelésében és fenntartásában van. (Tartozékok: acél idomoszlop: 13 db; fényvető torony: 7 db). Elidegenítés esetén ezek Vevőnek átadásra kerülnek, vagy le kell őket selejtezni Vevő költségére.

−

Forgalmi osztály támogatja az elidegenítést azzal a kitétellel, hogy az I., II. vágányokra nem tartanak igényt, a III.-VII. vágányok megmaradó, tehát a forgalom lebonyolítására rendelkezésre álló végén valamilyen vágányzáró berendezést (ütközőbakot, földkúpot) létesítenie kell a Vevőnek.

−

Vizsgálni szükséges, hogy az ingatlanrész területén vannak-e állami tulajdonban álló tárgyi eszközök. Amennyiben találhatók, úgy ezen létesítmények jogi helyzetét rendezni kell.

−

A 20306/1 hrsz-on 12 db lakott szolgálati lakás található. A MÁV Szegeden és vonzáskörzetében nem tud fenti lakásokban élőknek cserelakást biztosítani, így ezt Vevő feladata megoldani.

−

A kb. 3 hektár területű ingatlan beépítettség-összetétele alapján raktárak, vasúti pálya, üzemi terület, szolgálati helyek találhatók. Vasúti rakodás eseti jelleggel előfordul, azonban nem rendszeres. A raktárak egy részét a Cargo használja. A Cargo szolgálati helyének végénél a zöld területen 2 db konténer található. A TEB szakszolgálat bizt. ber. szakasz épülete, valamint az általuk használt garázsok közötti területen a raktársor egy részét bérlők által összehordott hulladékok, főleg jól kivehető gépjármű gumik, akkumulátor és gaz által benőtt egyéb hulladék találhatók.

−

A területen föld feletti életvédelmi létesítmény (lobu) található, mely értékesítésénél a 22/1992. (XII.29.) KTM rendeletben foglaltakra figyelemmel kell lenni.

126

−

Az ingatlan önálló gázcsatlakozással rendelkezik.

−

A területen több távközlési földkábel nyomvonala halad, valamint több fém kábelrendező szekrény is a területen álló épületekben van felszerelve. Az elidegenítésre kijelölt területen található a 41. sz. Biztosítóberendezési Szakasz épülete, mely épületben távközlési szerelvényszoba van kiépítve, benne kábelrendező kerettel, optikai kábelvégződtetéssel, optikai kábelrendező kerettel és távközlési berendezéssel. Az elidegenítési eljárás előtt a szerelvényszobában lévő berendezéseket, objektumokat, valamint a területen található, fentebb meghatározott kábeleket, kábelrendező szekrényeket el kell bontani, valamint működő összeköttetéseinket át kell helyezni. Ezzel kapcsolatos valamennyi költség és feladat Vevőt

terheli.

A bontás, áthelyezés, kábelkihúzás költsége megközelítőleg 1.200.000 Ft+ÁFA, mely összeg a műszaki megoldástól függően változhat. Az épület oldala mellett közvetlenül – már az elidegenítendő területen kívül – beton kábelakna található ( az optikai kábel is innen van bevezetve az épületbe), melyből beton alépítményben

távközlési

kábelek

haladnak

az

elidegenítendő

terület

határával

párhuzamosan a Fővám köz - Állomás u. kereszteződésénél lévő kábelaknába, majd innen a távközlési kábelek földben vezetve a terület oldalával párhuzamosan, majd a terület alatt haladnak. Fenti kábelnyomvonal mellett a területhatár pontosítása szükséges, majd a földkábelek nyomvonalát műszeres méréssel ki kell tűzni. Az érintett kábelekre szolgalmi jog bejegyzése szükséges, a kábelek nyomvonalától 3,0-3,0 m széles sávban épület, szilárd burkolat, fa növényzet, kerítés nem telepíthető. A kábelek sértetlenségét, rendeltetésszerű használatát, valamint hozzáférhetőségét, karbantartását, esetleges javítását az elidegenítés után is folyamatosan biztosítani kell. Amennyiben szolgalmi jog bejegyzése nem megoldható, úgy üzemelő kábeleinket az elidegenítendő területről t kell helyezni MÁV területre, amit szaktervező által készített és Alosztályunk által jóváhagyott kiviteli tervek alapján kell elvégezni. Ennek költsége Vevőt terheli. A kábelek áthelyezésének költségei csak a kész kiviteli tervek ismeretében határozhatók meg, és a fentebb meghatározott bontási, áthelyezési költségeken felül, további költségként értendők. A csatolt térképmásolat alapján a területen lévő egyik épületben található az I. sz. blokkmesteri szakaszunk székhelye. Az emeleten raktár, irodák és öltöző található. A földszinten műhely, fürdő és egyéb tároló helyiségek.

127

A blokkmesteri szakasz működéséhez biztosítani kell az épület körül a személy- és kisteher gépkocsival való körbejárást és parkolási lehetőséget. Biztosítani kell továbbá az utánfutóval közlekedő nagy-teherautók behaladását, valamint az innen és az ide történő rakodást. −

A fenti feltételek biztosítása után a terület elkerítését és elhatárolását követően a megmaradó terület elvileg eladható, de ki kell építeni a biztonságos közmű-csatlakozásokat is.

−

A területen a VOLÁN Zrt. tulajdonában felépítmény található. Az ingatlanon nem végeztek fejlesztéseket az elmúlt időszakban. A területen található a MÁV CARGO tulajdonában lévő konténerrakodó daru.

- Az önkormányzat partnere kíván lenni a MÁV-nak a terület hasznosításában.

128

4. A VÁROSFEJLESZTÉSI AKCIÓ VÉGREHAJTÁSA SORÁN MEGVALÓSÍTÁSRA KERÜLŐ FEJLESZTÉSEK (A program)

4.1.

AKCIÓTERÜLETI CÉLOK KIJELÖLÉSE

4.1.1.

A városfejlesztési akció végrehajtása során megvalósításra tervezett fejlesztések rendezési tervi megalapozottsága, a városépítészeti koncepció akcióterületre vonatkozó elvei, szabályai

Szeged városa, az akcióterület lehetőségeinek és problémáinak ismeretében funkcióbővítő, funkcióváltó városrehabilitációt kíván megvalósítani a területen. A tervben foglalt rehabilitációs, rekonstrukciós tervek kapcsolódnak a Belváros fejlesztésére vonatkozó elképzelésekhez és a már korábban megkezdett Belváros I. városrész-rehabilitáció kiteljesedését célozzák, továbbá a cél a városmag kereskedelmi-turisztikai centrumának infrastrukturális és térrekonstrukciója, kapcsolódás az egyetemi fejlesztésekhez.

Távlati cél a volt Teherpályaudvar helyén tervezett, az egyetemhez is kötődő K+F létesítmények területének összekapcsolása, amelynek során a két központ közötti területek is valószínű beolvadnak a belváros területébe, és a barnamezős, 5-6 hektáros terület is élettel telik meg, funkciókkal töltődik fel.

A rehabilitációs, rekonstrukciós tervek kidolgozásához kapcsolódóan Szeged Város esetében is felmerültek olyan városrehabilitációs problémák, amelyekre az akcióterület célrendszere megoldást ad.

A fejlesztési célok megvalósulása szempontjából a fontosabb városrehabilitációs problémák a következők:

A központi Belváros, a gazdasági és pénzügyi élet központja és az egyetemi, klinikai területek közvetlen környezetében, illetve szomszédságában olyan rozsdaövezetek találhatók, melyeken a gazdasági élet intenzitása minimális, a területek teljes mértékben alulhasznosítottak. Az elhelyezkedésüknél fogva rendkívüli potenciális értékű, de ma még elhanyagolt, pusztuló területek funkcióváltása, fejlesztése tovább nem halogatható.

A vonzó környezet kialakítása megköveteli a minőségi terek létrehozását, a minőségi terek kialakításával funkciók bővülését, megtelepedését várjuk

129

A gazdaság szereplői az egész város területén küzdenek azzal a problémával, hogy az igénybe vehető ingatlanok száma és területe nagyon alacsony a város méretéhez és gazdasági súlyához viszonyítva

A minőségi környezet megteremtésével szükséges elérni a turisták csoportjának és a helyi lakosok, valamint a diákság találkozási lehetőségét

Sok korábban gazdasági rendeltetésű terület vesztette el funkcióját, ezek gazdasági, és K+F célú hasznosítása a magánszféra beruházásában megtörténhet

A város szolgáltató funkcióinak elhelyezkedése területileg több részre szakadt, azok összeköttetése jelenleg nem megoldott

Az egymástól területileg elváló gazdasági szolgáltató funkciót betöltő övezetek megközelítése indokolatlanul nagy autóforgalmat generál, terheli a város zsúfolt közlekedési rendszerét

A város társadalmi kohéziója szempontjából felmerült problémák:

A gazdasági funkciójú területek összekapcsolása sétáló utca jelleggel csökkentheti az autóhasználatot, mely sürgető probléma a belváros túlzsúfolt, túlterhelt közlekedésének oldásához

A város más részein korábban felújított közösségi terek nyomán rendezvények telepedtek meg és váltak ismétlődővé. További minőségi közösségi terek kialakítása indokolt, a kulturális funkciók erősödése és rendezvények számának további növekedése érdekében

A városi környezet minőségének fejlesztése terén felmerült igények, problémák:

A Belváros sétáló utcája nem csak gazdasági, de turisztikai funkciókat is betölt, indokolt további bővítése, kiterjesztése

A városban a korábbi évek során történelmi városrész, az épített örökség megőrzése, felújítása elindult, azonban sok tömb és épület vár felújítása a megóvásuk érdekében

A város egyik kiemelkedő problémája túlzsúfolt közlekedése az egyre növekvő autó szám, a parkolási lehetőségek korlátos száma, olyan beruházások szükségesek és indokoltak, melyek az autóhasználat csökkenését eredményezhetik, a gyalogos közlekedésnek pedig vonzó lehetőséget kínálnak

Ahol a növényzet elöregedett, azok minőségi megújítása, gondozása, esetenként cseréje kell hogy a fejlesztésekhez párosuljon

A kijelölt akcióterületi célok a fenti problémák megoldását komplexen kívánják kezelni.

130

Szeged városa a fejlődés természetes rendje szerint kezdi kinőni a szigorú értelembe vett Belváros Kiskörút által határolt területét. A fontos közigazgatási, kulturális és kereskedelmi funkciók közül egyre több költözik a két körút közötti területre, kiterjesztve a Belváros klasszikus határait. A gyűrűssugaras úthálózat másodrendű elemeinek jelentősége megnőtt, híd szerepük a Belváros történelmi magja és a Nagykörúton kívüli fontosabb objektumok között átalakulóban van, funkcióik bővülnek. E hatások a funkcióbővítő városrehabilitációs eszközök segítségével, támogatásával a helyi gazdaság erősödését, az akcióterület sokirányú fejlődését eredményezik. A folyamatok támogatására a meghatározott akcióterületi célokat két akcióterületileg egybefüggő, de fizikailag elkülöníthető projektterületen kívánja megvalósítani a város. Ez a két terület, a

1. Dugonics tér és környezete és 2. a Semmelweis utca, Bánomkert sor (Liliom és Oldal utcák között), az Oldal utca és tervezett folytatása, illetve az Állomás utca.

A Belváros fejlesztését és a közterületek rekonstrukcióját nem csak az ott élő lakosság, hanem a vállalkozások, szolgáltatók és a városba látogatók igényei erősítik. Különösen akkor, ha sikerül megvalósítani, hogy a kialakított és megerősített közösségi területeket, találkozási térnek tekintse a lakosság, a turisták pedig további látványosságnak, állomásnak. A kiskereskedelmi üzletek, vendéglátóhelyek megnyitásához és szolgáltatásaik minőségi színvonalának növeléséhez komoly ösztönzést ad egy megújult és déli irányban is kiterjesztett városközpont, melyet a tervezett új K+F területek és a Semmelweis utca és a Bánomkert sor északi felének vegyesforgalmú átalakítása támogat.

A gazdaságélénkítést szolgálja a Tisza Lajos körúton belüli közterületek megújítása, közösségi terek, gyalogosfelületek kialakítása, fejlesztése.

Az épületek és közösségi terek, közterületek felújítása hozzájárul az életminőség javításához és a társadalmi kohézió és identitástudat erősödéséhez. Az új közösségi szereppel kiegészülő közterületeken, mint például a megújuló Dugonics és Árpád téren lehetőség lesz a többi, zsúfolt eseménytárral rendelkező közterület funkcióinak támogatására, egy részük átvételére. Cél az akcióterület lakosságának, a városközpont révén pedig a város teljes lakosságának és az idelátogató vendégek igényeinek kielégítése.

131

A kijelölt célok

Az IVS-ben megfogalmazott átfogó elérendő cél a Belváros városrészre: „Sokfunkciós városrész városközponttal, a funkciók megőrzése mellett cél a városközponti funkciók további bővítése, a városközpont térbeli kiterjesztése és a turisztikai funkciók megerősítése.” Ezen cél az akcióterületi célokat is maximálisan magában foglalja.

Szükséges funkcióbővítő beavatkozásokként az alábbiakat sorolja fel még az akcióterület vonatkozásában:

Egyetemfejlesztés,

Tudásintenzív ipar fejlesztése,

K+F tevékenység ösztönzése.

További célokként fogalmazza meg az IVS többek közt a következő, akcióterülethez köthető pontokat.

Javítani kell a tömegközlekedési feltételeket, a kerékpáros közlekedés feltételeit.

Folytatni kell a közösségi terek rekonstrukcióját a már elkészült színvonalas térrekonstrukciókhoz igazodóan.

Bővíteni kell a forgalomcsillapított és mentesített övezeteket, tehermentesíteni kell a Belvárost az átmenő forgalomtól, gyalogos és vegyes forgalmú tengelyeket kell kialakítani.

Bővíteni kell az egyetemekhez is kapcsolódó irodaház kapacitást a magasszintű üzleti szolgáltatások idetelepítése érdekében.

Fejleszteni kell a turisztikai vonzerőket – rendezvényhelyszíneket, a városrész kulturális örökségi helyszíneit, ezzel párhuzamosan a Belváros színvonalas szállodai kapacitásának bővítése szükséges.

Meg kell oldani az akcióterület hatékony árvízvédelmét.

Megújuló és alternatív energiaforrásokat kell felhasználni a fejlesztések során.

Javítani kell a terület belső közlekedésének minőségét.

Ezen célok megvalósítása egymást kölcsönösen feltételezik, hosszú távú fenntarthatóságuk csak együttesen biztosítható. A prioritások mentén megvalósuló akcióterületi részcélok a következők:

A gazdaság élénkítése a belváros funkcióellátottságának javításával

132

Új gazdasági, közösségi funkciók megjelenésének támogatása, a meglévő funkciók erősítése

Kiskereskedelmi funkciók erősödésének alátámasztása, életképességük növelése

Funkcióvesztett területek újrahasznosítása

A társadalmi kohézió erősítése

Közösségi terek minőségi kialakítása, felújítása

A városi környezet minőségének, élhetőségének javítása

A kulturális, turisztikai, épített örökségi értékek védelme

Vonzó, igényes városi kép, image kialakítása a közösségi terek minőségi kialakításával

Vegyes-, gyalogos- és kerékpáros közlekedés dominanciájának erősítése

Szolgáltatási, kereskedelmi funkciók dekoncentrációja

Az átfogó célokhoz tartozó projektterületi tevékenységek ágazati bontásban

Egészségügyi ellátórendszer infrastrukturális fejlesztése:

Az SZTE 265 ágyas klinikaszárny építését tervezi, ehhez kapcsolódóan létrejön egy un. magkórház, amely a város és a környék magas minőségű egészségügyi ellátásának tudja biztosítani.

Oktatásfejlesztés:

A területen az egyetem több épülete található, cél ezek fejlesztése

Gazdaságfejlesztés:

2 x 5000 m2 alapterületű Inkubátorház építése várható a területen

szálloda és iroda kapacitás fejlesztés a területen

Közlekedés:

Gyalogos, kerékpáros utak kialakítása, bővítése, gyalogos útvonalak tengelyekre fűzése

Tisza-parti sétány kialakítása, kapcsolat a folyóval

Parkolási feltételek javítása

A volt Teherpályaudvar területének és környékének közlekedési feltárása

A közlekedési problémák megoldása a funkciók dekoncentrációjával

Városkép:

Közösségi- és rendezvényterek kialakítása

Belvárosi városkép egységesítése, kibővítése

Zöldterületek létrehozása gyalogos forgalmú és parkoló területeken

Egységes díszburkolat kialakítása, utcabútorzat igényes kialakítása

Műemléki épületek homlokzati felújítása

133

A konkrét fejlesztési elképzelések bővebb kifejtése a korábban leírt két területen.

Dugonics tér és környezete rekonstrukciója

A Dugonics tér és környezetének rekonstrukciója kapcsán fontos cél a gyalogos összeköttetés megteremtése a Dóm tér és a Kárász utca között. A fejlesztéssel megvalósul a város „igazgatási központja – Széchenyi tér” és „kulturális – tudományos központja – Dugonics tér és Dóm tér” között a zvartalan kapcsolat. Az impozáns egyetemi épület felújításával az egyetemi működésben egy fellélegzés következik be, hiszen kívül, belül megújul, megszépül a Rektori Hivatal, és más, funcióváltás – bővülés is bekövetkezik a terveik szerint.

Az Egyetem fejlesztéseihez kapcsolódóan méltó beavatkozási eredményeket produkál az Önkormányzat, amikor saját területén megújítja a Dugonics teret, kiépíti a „Tudás sétányát” – ami lélektanilag legközelebb az Egyetemhez álló objektum lesz.

Részben kiszorul a forgalom a Dugonics térről, az Önkormányzat bővíteni kívánja a teraszosodást. Egyrészt meghagyja, másrészt, igény és szükség esetén bővíti a meglévő teraszokat: - a Rektori Hivatal környékén meghagyva, vagy bővítéssel áthelyezve, - a kuriózumnak számító „Villamos” vendéglátóhelyet – ha a feltételei fennállnak, mind a tervekkel, mind a területhasználattal, közlekedésbiztonsággal, fásítással, elvárásokkal egyeznek. - az akcióterületnek ezen a részén az új területkialakításokkal máshol is kialakíthatók lennének teraszok.

A Semmelweis utca, Bánomkert sor (Liliom és Oldal utcák között), az Oldal utca és tervezett folytatása, illetve az Állomás utca északi végének rekonstrukciója

Az IVS szerint a tervezett fejlesztések közvetlen célja hosszabb távon, hogy, „…előkészítsék a helyszínt a Biopolisz Park betelepüléséhez és a déli híd fogadásához. Fontos cél, hogy a városközponthoz közel eső terület (Teherpályaudvar és környéke) barnamezős jellege megszűnjön, az infrastrukturális fejlesztések hatására a tudásintenzív ipar betelepüljön, az egyetemi közelséget kihasználva K+F vállalkozások létesüljenek.” A rövid távon megjelölt cél: „a klinikai tömb és az Inkubátorház infrastruktúrájának megteremtése.”

134

A fejlesztések várható hatásaként „… a betelepülő tudásintenzív ipar elősegíti Szeged tartós térnyerését a most formálódó új európai policentrikus hálózatban. A munkahelyteremtés hozzájárul a fenntartható, minőségi életkörülmények biztosításához.”

A fejlesztési terület meglehetősen eltérő jellegzetességekkel bíró részletekkel rendelkezik. Beállt beépítésű intézmény-területek és rozsdaövezetek egyaránt találhatók, ahogy rangos intézmények és lepusztult garázsok sorával szegélyezett utcák is.

A Semmelweis utca rangos egyetemi és oktatási intézményekkel szegélyezett utca. Épületei az eklektika korából (SZTE Gazdasági Hivatal – műemlék), a XX. század első harmadából (Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskola, Női klinika) és a modern építészet különböző időszakaiból valók (kollégiumok, Újklinika). Az épületek a Gazdasági Hivatal kivételével előkertesek, gazdag növényállománnyal, a tulajdonviszonyok azonban meglehetősen furcsák: egyes előkertrészletek kerítetlenek, így lényegében közterületekként funkcionálnak. Az utca Markovits és Liliom utcák közötti szakasza kissé féloldalas, az Újklinika előtt gyalogosforgalom nélkül. Az Újklinika hatalmas tömbje előtérrel nem rendelkezik, így ránehézkedik az utca szűkös légterére, amelyet tovább csonkít az épületből kinyúló bástyafal-szerű rámparendszer.

A Semmelweis utca Kiskörút és a Markovits utca közötti szakaszán a jövőben a tömegközlekedési rendszer (8, 10-es viszonylatszámú trolivonal) kiépülése várható, ezért itt a gépjármű- és gyalogosfelületek markáns elválasztása a cél kiemelt szegélyekkel. Szintén e célt szolgálják a nyírott sövényfelületek is, egyben kisebb, „találkozóteret” szeparálnak el a Semmelweis Kollégium előtt. A tervezett, architektonikus jellegű kertészeti megoldások szerint a „találkozóteret” leülésre alkalmas kőpadkákhoz csatlakozó szabályos, nyírott sövényfelületek tömegei strukturálják úgy, hogy kisebb, társaságok összeülésére alkalmas térrészletek, meeting-pointok jöjjenek létre, igazodva a meglévő növény-állományhoz.

Az

utcaszakaszon

a

nehezen

gondozható,

elhanyagolt

zöldsávok

megszüntetésével a járdák szélesíthetők. Az utcafásítások megóvása faveremrácsokkal oldható meg.

Az utca Markovits és Liliom utcák között az utca féloldalas jellegének megszüntetése a cél, kiemelt szegély nélküli, kiselemes járda és útburkolat építésével. A gyalogos- és gépjárműforgalom, a parkolófelületek elválasztását vizuális eszközök is segítik a különböző forgalomcsillapítási technikák bevezetése mellett, a klasszikus vegyesforgalmú, „woonerf” rendszerekhez hasonlóan.

Fontos, hogy mind a Semmelweis utcában, mind a Bánomkert soron a nagyobb középületek előtti, le nem kerített előkertek kvázi az utca bővületét képezzék kialakításukat tekintve, hiszen azok most is

135

lényegében közterületi szerepet töltenek be, mint a kollégiumi diákság találkahelyei. Ez a funkció burkolt felületek alkalmazásával, kertészeti eszközökkel és padok elhelyezésével erősíthető.

A Bánomkert sor nyugati térfalát, a Liliom utcai sarkon álló kollégiumépületet (Jancsó Kollégium) leszámítva, többnyire alacsony lakóépületek, illetve üres telkek alkotják, keleti oldalán határozott beépítési kontúr jelenleg nincs. A Bánomkert sor Oldal utca felé eső kiszélesedő részén két hangulatos facsoport jelent üde színfoltot a környék lepusztultságának közepette. Szabályozási szélessége mintegy 16 méter, ez azonban nem lesz érzékelhető, hiszen a 265 ágyas tervezett klinikabővítés homlokzata a szabályozási vonaltól cca. 16 méterrel visszahúzva épül, a valóságos térfalak között tehát 32 méter a távolság. A Klinikabővítés homlokzata előtt kisebb kert és 8 méter szélességű tűzoltó felvonulási út lesz. A tűzoltóút gyalogosútvonalként is fog funkcionálni.

A Jancsó kollégium előtt a már ismertetett elvek szerint kis térbővületet terveztünk. Különösen intim találkahely jöhet létre a főbejárattól balra eső, dombormű meghatározta térrészen. A közterületek burkolata hozzázár a tervezett tűzoltóút burkolatához, hogy az ne alárendelt szervízútként jelenjen meg, hanem dísztér jellegű, egységes burkolatfelületek alakuljanak ki. A kiemelt szegély nélküli kiselemes burkolatszakasz a Bokor utcáig tart, innen az Oldal utcáig a meglévő aszfaltburkolat újul meg.

A Bánomkert sor szögtörésétől délre a Klinikabővítés parkolóinak egy részét építi meg az SZTE egyetemi területen (70 db). A parkolóállások megközelítése a tervek szerint a tűzoltó felvonulási útról biztosított, amely itt vegyesforgalmú útként fog működni, tekintettel, hogy a gyalogosok is használják. A gépjárműforgalom által korlátlanul használható és a nem rendszeres használatú felületeket forgalomterelők különítik el.

Az Oldal utca jelenleg csendes lakóutca déli oldalán hatalmas szecessziós jellegű bérpalotákkal, északi oldalán alacsony lakóépületekkel a XX. század első harmadából. A Nagykörút tervezett folytatása kapcsán északi teleksorát szanálni kell majd, helyén 2X2 sávos út fog haladni a tervezett déli-híd felé, a Boldogasszony sugárútnál körforgalmú csomóponttal.

A hosszú távú tervek szerint a déli-híd

lábánál kiterjedt hídfőt lesz majd 50-130 méter közötti szabályozási szélességgel, pillanatnyilag azonban csak az Oldal utca Állomás utcáig tartó keleti folytatásának megépítése aktuális 2x1 forgalmi sávval. Erről az útról lesz biztosítható a Klinikatömb déli feltárása és az Állomás utca forgalmának kivezetése a Nagykörút felé. Az Oldal utca tervezett keleti folytatása ma még az Egyetem üzemi épületeivel beépített, meglehetősen elhanyagolt terület.

136

Az Állomás utca az Egyetem és a Tisza Pályaudvar rozsdaövezete között húzódik, északi részén provizórikus garázssorokkal szegélyezve. Legjelentősebb építménye a Patológiai Intézet tömbje.

Az utcában megújul az útpálya és két oldalon megépülnek az utcát határoló telkek gyalogos elérhetőségét biztosító járdák. Az útburkolat és a járdák közötti zöldfelület kertészeti rendezésekor valósul meg a növényzet telepítése.

A tematikus célok közül a fenti konkrét akcióterületi fejlesztések a gazdaság élénkítését célozzák meg, fontos feladat a befektetés ösztönző városimázs kialakítása. A tudásintenzív ipar fejlesztésének elengedhetetlen feltétele az infrastrukturális háttér megteremtése.

A területen fontos cél a mobilitás feltételeinek megteremtése: a külső és belső elérhetőség javítása. (A tervezett Déli Tisza híd közúti és vasúti kapcsolatot teremt majd Újszegeddel, visszaállítja a vasúti kapcsolatot Temesvárral, összekapcsolja a régió nagyvárosait. )

A rozsdaövezet felszámolásával lehetőség teremtődik az épített és természeti környezet védelmére, újabb szakaszon nyílik meg a Város a Tisza felé. A területen tervezett klinikai tömb megvalósítása fejleszti az egészségügyi ellátórendszert és hozzájárul a helyi társadalom testi és lelki jólétének megteremtéséhez.

4.2.

AZ ÖNKORMÁNYZAT, MINT KÖZSZFÉRA ÁLTAL TERVEZETT AKCIÓTERÜLETI

ROP támogatá ssal Magánfor rással (ROP projekttel párhuza mosan, vagy ROP projekt hatásaké nt)

LÓSÍTÁS FELTÉTELE

MEGVA-

SPECIFIKUS CÉLHOZ KAPCSO-

NEVE

PROJEKT

KOZÁS TÍPUSA

BEAVAT-

BEAVATKOZÁSOK

2009

2010

2011

2012

2013

Biopolisz AT-i projekt

X

X

X

X

X

X

X

Somogyi Irodaház és Szálloda

X

X

X

X

X

X

X

137

Közszféra fejlesztés e akcióterü leti fejlesztés hatásaké nt

4.2.1.

X

X

X

X

X

X

X

A vállalkozói szférát ösztönzı beavatkozások

Az Önkormányzat több vállalkozással tárgyalt a BIOPOLISZ PARK Projekt előkészítése során. A támogatási konstrukció lehetővé teszi – konzorciumi szerződéskötési kötelezettség mellett – az akcióterületen megvalósított gazdasági funkció maximum 50 %-ban történő támogatását. Ilyen partneri beruházás nem adódott a tervezési időszak alatt.

Felvetődött lehetséges fejlesztésként a Somogyi utcai – városi nyelvhasználatban „Sörgödör”-nek nevezett terület hasznosítása. A terület állapota jelenleg majdnem barnamezős, a városképet rontja, így az Önkormányzat örömmel fogadta, hogy az akcióterületet kiegészíti egy gazdasági - turisztikai funkciójú beruházás.

Két szintes mélygarázsban 100 férőhelyes parkoló épül. A szállodaépítéssel a föld alá kerül a városképet, konkrétan a Dómot, Dóm teret szerencsétlenül takaró, Szegedi Szabadtéri Játékokat kiszolgáló WC sor – az Önkormányzattal megkötött megállapodás alapján.

A Somogyi utcai telek helyrajzi száma: 3781/1, 3781/2, 3782, 3783 Összes területe: 6.763,67 négyzetméter Magántulajdonban van. A beruházás 1,850 MFt lesz összesen, ebből: 1.300 – 1.500 MFt a szálloda, 300 - 350 MFt az üzletek és irodaház beruházási értéke. A beruházó projektcégeket hoz létre a fejlesztések (szálloda és iroda) megvalósítására és szándéknyilatkozattal megerősítette azt, hogy a DAOP pályázattal párhuzamosan kívánják a projekteket megvalósítani. Amennyiben lehetséges, pályázati forrást szeretnének a szálloda beruházásukhoz igényelni.

138

Az Önkormányzat a parkolók kialakításánál, a Dugonics tér és környéke városrehabilitációs tevékenysége tervezésénél és megvalósításánál, majd a szálloda és egyéb üzleti célú helyiségeket magába foglaló ingatlan – mint az akcióterületen megvalósuló, funkcióbővítő és funkciómegtartó projektet kiegészítő gazdasági funkciót – kialakítását és rendeltetésszerű működését intézkedéseivel is elősegíti. Úgy minősíti a beruházást az Önkormányzat, hogy az a városi funkciójú városrehabilitációs törekvéseit kiegészíti, erősíti.

A magánberuházás kapcsán munkahelyteremtő lehetőség települ az akcióterületre. A várható foglalkoztatotti létszám minimum 4-10 fő – az üzemeléstől függő időtartamtól kezdődően folyamatosan.

A vállalkozó beruházása a BIOPOLISZ PARK Projekt keretében megvalósuló, támogatásban nem részesülő, gazdasági funkciót teljesítő projekt, amelynek értéke 1.850 MFt körül lesz, amelyből a támogatás nélküli rész illetve a támogatással megvalósuló rész önerő tartalma együttesen megfelel az önkormányzat által a városrehabilitációs pályázat keretében igényelt támogatás 40 %-nak. Az önkormányzat a nem számolja el a magántőkés beruházások fejlesztéseit önerőként.

Akcióterületi beavatkozás fejlesztési célja a Dugonics tér és környezete területen

Térrendezési fejlesztési célok: Élhetőbb, ezáltal szerethetőbb belváros megteremtése - a korábbi városrehabilitációs célok folytatásaképpen Dugonics tér és környékének múltjához méltó térrendezése. Századfordulós hangulat megteremtése, a parkfelület és a fásított burkolt tér szerkezeti kettéválasztása, az egyre extrémebb meleg nyarak miatt minél több árnyat adó fa vagy árnyékoló szerkezet ill. vízfelület kapjon helyet a közterületeken. Közlekedési fejlesztési célok: 32 Alapvető cél teret adni a gyalogos- és bicikliforgalomnak, valamint az autóközlekedés csillapítása a belvárosban. 1. gyalogos összeköttetés megteremtése a Kárász utca és a Dóm tér között, 2. a Rektori Hivatal megközelíthetőségének biztosítása, 3. a Kárász utca továbbvezetése, 4. a területen található (és esetlegesen betelepülő) vendéglátó egységek időszaki kitelepülési helyének biztosítása, 5. a „gyalogos belváros koncepció”-hoz igazodó, a tervezési terület forgalomcsendesítése, 6. a gyalogos és kerékpáros közlekedés előtérbe állítása, 7. a Somogyi u., a Dugonics tér, az Árpád tér forgalomcsillapítása, és annak hatásának vizsgálata a város közlekedésére, kiemelten figyelve a belvárosi

139

8.

híd megközelíthetőségének problémájára, az új közlekedési rendszer számítógépes modellezése.

A közlekedési tervezési terület Dugonics tér és Árpád tér, beleértve a Somogyi Béla utcát a Zrínyi utcáig, a Toldy utcát, az Eötvös utcát a Zrínyi utcáig. A közlekedési hatásterület A Tisza L. krt. és a Tisza által határolt városközpont déli fele, melyet északról a Híd utca és a Nagy J. utca határol. A mértéktartó megoldások bevezetéséhez a hatásterületet mentesíteni kell az átmenő forgalomtól.

Akcióterületi beavatkozás fejlesztési célja a Semmelweis utca – Oldal utca környékén

Közmű: Vízellátás, csatornázás, gázellátás tervezése, ha szükséges, a bekötések feltárása kamerázással, a későbbi, fejlesztést követő állapot hosszú fenntarthatósága és biztonsága érdekében. A helyszín előkészítése a Biopolisz Park betelepüléséhez és a Déli híd fogadásához. Térrendezési fejlesztési célok: Élhetőbb, ezáltal szerethetőbb, praktikusabb belváros, vonzó befektetői környezet megteremtése - Semmelweis utca és környékének klinikai-tudásparki övezetnek alkalmas térrendezése. Közlekedési fejlesztési célok: 33Alapvető cél az egészségügyi intézmények jobb megközelíthetőségének megteremtése, Oldal utca négysávúsítása, a nagykörút befejezése. A közlekedési célok az elnyert elektromos tömegközlekedési nagyprojekttel harmóniában, egymást erősítve valósulnak meg - így tömegközlekedés szempontjából is javul a betegek és látogatóik, az egészségügyi dolgozók, valamint a területen található kollégiumok lakói számára a terület elérhetősége.

140

6. A PROGRAM PROJEKTJEI, BEAVATKOZÁSOK 6.1.

A KÖZSZFÉRA FELADATAI AZ AKCIÓTERÜLETEN −

Az akcióterületet feltáró út- és közműhálózat (infrastruktúra) felújításával, illetve fejlesztésével kapcsolatos feladatok

−

A zöldterületek fejlesztésével kapcsolatos feladatok

−

A kármentesítési és környezeti rehabilitációs tevékenység

−

Közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények (szuperstruktúrák) rehabilitációjával, fejlesztésével kapcsolatos feladatok

−

Építési, telekalakítási feladatok

−

Közszolgáltatási feladatok

−

Egyéb feladatok

Ezeket a fejezetek, tervdokumentációk tartalmazzák részletesen.

5.2.

AZ

ÖNKORMÁNYZAT VÁROSREHABILITÁCIÓS CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ NEM

FEJLESZTÉSI

JELLEGŐ

TEVÉKENYSÉGEI

AZ

AKCIÓTERÜLETI

FEJLESZTÉSHEZ

KAPCSOLÓDÓAN

6.2.1.

Kiszámítható és transzparens szabályozási környezet

A fejlesztési célok elérését alapjaiban befolyásolja a helyi önkormányzat fejlesztői tudatossága és a fejlesztéseket támogató szabályozási gyakorlata. A megfelelő és támogató szabályozás hiánya ellehetetleníti, meghiúsíthatja a jelentősebb fejlesztéseket nem csak az állami/uniós források lehívása hanem (és legfőképpen) a magántőke befektetései kapcsán.

Jelen stratégia sikeres megvalósításához ezért elengedhetetlen az önkormányzat konzisztens és kiszámítható jogalkotói és jogalkalmazói magatartása, az átlátható, támogató adminisztratív és szabályozási környezet biztosítása és fenntartása. A helyi gazdaságpolitika céljait világosan meg kell fogalmazni, meg kell határozni a célok megvalósításához szükséges támogató jogi, szabályozási lépéseket, és tudatosan végre is kell hajtani azokat.

Az önkormányzatnak a helyi gazdaság szabályozásában, valamint a gazdasági tevékenységekhez kötött adminisztratív és engedélyezési eljárások során tanúsított kiszámítható és átlátható

141

magatartása csökkenti a gazdasági bizonytalanságot és a befektetések kockázatát. Kölcsönös előnyök esetén célszerű lehet a PPP konstrukciók alkalmazása, ami biztosítja a magánbefektetések hatékonyságát, az önkormányzati likviditás megőrzését és az önkormányzat pénzügyi forrásainak szabadabb felhasználhatóságát.

6.2.2.

Befektetés ösztönzés

Szeged olyan vonzó befektetői környezetet képes felmutatni, amely alapján nem csak Budapesttel, hanem más fővárosokkal és vidéki településekkel is állja a versenyt. A siker kulcsa az infrastruktúra korszerűsítésén felül a nyelvi és a szakmai képzés fejlesztése. A város egyablakos ügyintézéssel várja a befektetőket. A közeljövőben irodaházak kialakítására alkalmas ingatlanok létesülnek, mely ingatlanok helyet adhatnak "shared service" centereknek, amelyek 1000-es nagyságrendű foglalkoztatás alapjait teremtik meg. A városban a már jelenleg is működő szolgáltató központok bővítik kapacitásukat, és mindamellett új call-centerek letelepedése várható Szegeden.

A város helyi iparűzési adóról szóló - többször módosított - rendelete igen széleskörű adókedvezményi rendszert fogalmaz meg. 2007-ben 288 millió forint adókedvezményt állapítottak meg, ennyi maradhatott a vállalkozásoknál. 2007. december 31-ével az önkormányzat által biztosítható kedvezmények megszűntek.

A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség 2005. januárjától él, lényege, hogy a vállalkozó, aki az előző évhez képest növeli létszámát, minden egyes új foglalkoztatott után egymillió forinttal csökkentheti adóalapját. Számítások szerint e mentesség mintegy 36 millió forint tehercsökkenést eredményez a Szegeden adót fizetőknek.

A helyi adó törvény lehetőséget biztosít az önkormányzatok számára adómentes adóalap összegének meghatározására. Szegeden a vállalkozóknak, amennyiben a vállalkozási szintű adóalapja nem haladja meg az 1 M forintot, úgy nem kell helyi iparűzési adót fizetni. Szegeden a barnamezős és egyéb beruházások megvalósítását elősegíti az önkormányzat a szabályozási tervek szükséges korrekciójával, amennyiben a tervezett beruházás a város szándékaival összhangban van. Amennyiben a Városfejlesztési Koncepcióhoz illeszkedő tervek kerülnek bemutatásra, a SZÉSZ szükség szerint a jogszabályi keretek között alakítható. Eszerint például az 5-ös főút mellett régi gazdasági területek élednek újjá, ahol a város közlekedési, infrastrukturális átalakításokkal, felújításokkal nyújt segítséget.

142

Típusai az aktív és a proaktív befektetés ösztönzés, melyek fontosabb, részben hiányzó szegedi feladatai a következők:

Aktív befektetés-ösztönzés −

A már említett szolgáltatási egyablak működtetése leegyszerűsíti és megkönnyíti a külföldi befektetők tájékozódását a befektetési lehetőségeket, befektetési hátteret illetően,

−

befektetői kérdésekre választ adó, többnyelvű interaktív honlap elkészítése, folyamatos töltése, frissítése: a Szeged Pólus Kft. és az ITD Hungary Zrt. által üzemeltetett több nyelvű honlapok ezt megfelelően ellátják.

−

Befektetés-ösztönzést támogató adattárak létrehozása: a szolgáltató központok adattárai elláthatják ezt a feladatot, amelyhez a hatékony együttműködés ugyancsak nélkülözhetetlen.

−

A világban már működő, hasonló együttműködés feltérképezése, tapasztalatcsere, partnerkapcsolatok kiépítése a tudástranszfer megvalósulása érdekében, valamint az ott gyűjtött tapasztalatok hasznosítása.

Proaktív befektetés-ösztönzés eszköztárát a város az IVS és az akcióterületi tervekben szereplő fejlesztések kapcsán átdolgozva erősíteni fogja a következő gondolatok mentén −

A befektetés-ösztönzési projekt célja a Szeged Biopolisz Pólus befektetés-ösztönzési eszköz-, információ- és humánerőforrás rendszerének koncentrálása, optimalizálása és az intézményi/önkormányzati/vállalkozói

együttműködések

hatékonyságának

növelése.

Kiindulási alap a meglévő adottságok, tárolt információk, adatok felhasználása, a közreműködő intézmények és azok hálózatának megléte, tapasztalata és folyamatos működése. −

Angol-magyar nyelvű elektronikus projekt-adatbázis készítése, folyamatos fenntartása, bővítése és aktualizálása, mely egyik alapja a kiajánlásnak.

−

A „termékek” piacképességének vizsgálata, felkészítés a piacra-jutásban, piackutatások (termék marketing).

−

Befektetés-szempontú

marketing

eszközök

létrehozása,

marketing

csatornák

és

kapcsolatrendszerek aktivizálása. −

A termék és régiómarketing eszközeinek nemzetközi hálózatba való bekapcsolása (ITDH külpiaci hálózata, kamarák partnerszervezetei, DKMT, megyék és városok külügyi kapcsolatai, kül- és belföldi tanácsadó és ingatlanfejlesztő cégek), promóciós eszközök használata.

143

−

szegedi vállalkozások újrabefektetési igényeinek feltérképezése, majd bekapcsolása a proaktív és aktív tevékenységi rendszerekbe.

Főbb helyi vonatkozású befektetői szempontok szerinti értékelés:

A város politikai és gazdasági szempontból stabil, a polgármester kiterjedt politikai és intézményi kapcsolatrendszereivel nagyban segíti befektetések és a város fejlődését. Célirányos fejlesztések valósulnak meg a város koncepcióinak megfelelően. A helyi piacnak a versenytársak és a piacra jutás szempontjából van jelentősége. A szegedi vásárlóerő a bevásárlóközpontok befektetői megítélése szerint elég erős további egységek fenntartásához is, a piac tehát bízik a vásárlóerő fejlődésében.

Fontos kérdés, milyen keretfeltételeket teremt az üzleti vállalkozások működéséhez egy település. A város által biztosított üzleti környezetet a helyi adók és az Építési Szabályzat rugalmassága kapcsán részben bemutattuk, emellett azonban jelentős számú banki és pénzügyi szolgáltató, szolgáltató központ, ipari park, logisztikai és innovációs központ nyújt támogatást a vállalkozások számára. A város 100 %-os tulajdonában álló Szegedi Pólus Kht. látja el a befektetés ösztönzési feladatokat 2005 vége óta.

A város infrastrukturális ellátottsága korábban bemutatásra került. Kiemelendő azonban a közművesített ipari parkok nagy száma. A Csongrád megyei ipari parkok közül 5 Szegeden található, a megyében pedig további 9.

Munkaerő-ellátottság szempontjából Szeged a környező települések munkavállalóinak vonzási központjaként előnyös helyzetben van. A megye alkalmazottainak majd fele itt dolgozik, az ingázás igen magas. A legmagasabban kvalifikált munkaerő mellett az alacsonyan képzett betanított munkások is jelen vannak, azonban a műszaki vonalon szakemberhiány van. Szeged alsó-, közép- és felsőfokú oktatási-képzési tevékenysége révén kiemelkedő oktatási központ, továbbá a munkaerő képzése is alátámasztott.

A letelepedés költsége is fontos tényező a befektetőknek, amelyet a város adókedvezményekkel és az előző fejezetben kifejtettekkel támogat. A Pólus Kht. akár irodakereséssel is segíti a betelepülni szándékozó cégeket. Végül a befektetők szubjektív tényezőket is számításba vesznek. Ilyenek a kulturális, élhetőségi jellemzői egy városnak, melyeket Szeged humán, közösségi és közlekedési, távközlési funkcióellátottságának köszönhetően, számos szolgáltatásával maximálisan kielégít.

144

6.2.3.

Hatékony és következetes városmarketing tevékenység

A település fejlesztési céljainak elérését nagyban segítheti olyan tudatos, következetes és hatékony marketing-kommunikációs tevékenység, amely akár magát a várost, akár az egyes fejlesztési elképzeléseket képes a tervezett célközönség felé „eladni”. Szeged városmarketinget ellátó szervezetei a város tulajdonában álló Pólus Kft., illetve a turisztikai marketinget folytató Tourinform iroda.

A városról kialakult, kialakított arculat, illetve a városhoz kapcsolódó emocionális tényezők hatással vannak a befektetői döntéseiket meghozó üzletemberekre, a városba látogató turistákra, de magára a város lakóira is. A tudatos, célzott és differenciált városmarketing tevékenység ezért nagyban támogathatja a Fejlesztési stratégia céljainak megvalósítását többek között az egyes projektek végrehajtásának elősegítésén, de akár az egész stratégia városi lakosság körében való elfogadottságának növelésén keresztül is. Az elmondottak fényében Szeged erős kulturális programkínálata

és

kiterjedt

testvérvárosi

kapcsolatrendszere

segítségével

ígéretes

marketingtevékenységet folytat. A városi honlap folyamatosan frissülő marketingjellegű tevékenységét kiadványok és egyéb direkt reklámok formájában erősíteni szükséges.

A város által összegyűjtött információk jelentősége mindig a döntés-előkészítésnél jelentkezik, s az információknak a marketing kérdések megválaszolását is kell szolgálniuk. A városi gyakorlat tovább erősítendő, a települési információk három fő terület elemzését kell, hogy segítsék: −

a település versenyképességi tényezőinek elemzése, megítélése (érték audit)

−

a célcsoportok jellemzőinek, elvárásainak meghatározása, a releváns piacszegmentációs alapok meghatározása (imázs audit)

−

a versenytárs területek meghatározása, összehasonlító elemzése (tevékenység audit)

145

Különösképpen az alábbi célcsoportokra kell intenzív városmarketing-akciókat irányozni:

CÉLCSOPORT Belső lakossági célcsoport (a településen élők) Külső lakossági célcsoport (a településen kívül élők) Belső gazdasági célcsoport

Külső gazdasági célcsoport

CÉLOK, FELADATOK, ELLÁTÓ SZERV elégedettség fokozása, támogatottság szerzése Fő feladat: bevonás, meggyőzés Szerv: Szeged M.J. Város Önkormányzata turisztikai látogatások ösztönzése, szimpátia megszerzése Fő feladat: tájékoztatás, meggyőzés Szerv: Tourinform elégedettség fokozása, támogatottság szerzése Fő feladat: megnyerés Szerv: Szeged Pólus Kft.. betelepülés ösztönzése, befektetések vonzása Fő feladat: tájékoztatás, meggyőzés Szerv: Szeged Pólus Kft.

A települési kommunikáció és a „termék” értékesítés nem választható külön, minthogy a termék sem egyértelműen definiált. A város, illetve a városban zajló bizonyos tevékenységek, környezeti és/vagy társadalmi értékek, gazdasági folyamatok szélesebb körben való megismertetése

146

biztosíthatja Szeged (el)ismertségét. Következésképp ezen információkat minél szélesebb társadalmi és szakmai kör számára kommunikálni kell. Erősíteni kell a köztudatban, valamint a potenciális befektetők és betelepülők tudatában Szeged vonatkozásában a „tervezhető jövő” és a „megbízható partner” fogalmát.

Piacbefolyásoló eszközök −

elektronikus reklámozás: internetes oldalak naprakész, strukturált információkkal, televíziós műsorok (4 helyi televízió társaság), közvetítések (Városi TV Szeged: Közgyűlés közvetítések és tematikus programok,...), rádiók (5 helyi rádió társaság)

−

közterületi

reklámozás:

programok-,

műsorok

hirdetései,

középületek

felületei,

közterületek, fejlesztési területek információs táblái −

direkt reklámozás: levél, telefon útján történő megkeresések (pl.: 2008 Az építkezések éve kiadvány, éves turisztikai kiadványok a Tourinformmal együttműködve, 2008-ban 9 nyelven, 20.000 példányban)

−

újságok: 2 db napilap, 9 db hetilap, 9 db kéthetilap, 12 db periodika

Ezen eszközök által a kapcsolat a piaccal biztosított, mégis ezek használata segíthet a megszólítás, együttműködés javításában.

A várost a közérdekű adatok közzétételére az alábbi jogszabályok is kötelezik: −

2005. évi XC. törvény az elektronikus információszabadságról

−

305/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a közérdekű adatok elektronikus közzétételére, az egységes közadatkereső rendszerre, valamint a központi jegyzék adattartalmára, az adatintegrációra vonatkozó részletes szabályokról

−

18/2005. (XII. 27.) IHM rendelet a közzétételi listákon szereplő adatok közzétételéhez szükséges közzétételi mintákról

Tudatos és jól felépített marketing-kommunikációs stratégia mentén, megfelelő szervezeti háttér kialakításával kell a város speciális értékeit, adottságait és lehetőségeit szakmai fórumokon, befektetői körökben bevezetni és elterjeszteni. A gazdasági jellegű célokhoz elsődlegesen speciális ismertetőket érdemes készíteni, egységes adatbázist létrehozni, amelyből bármilyen időpontban előállítható aktuális adatszolgáltatás a befektetők, betelepülők felé, míg a városi életminőséghez kötődő programok esetén a civil szervezeteken és a városi médián keresztül történő népszerűsítés a célszerű.

147

A sikeres marketing nem kizárólag egy-egy befektetés megvalósulásához járul hozzá, de a városban tevékenykedő gazdasági társaságok tevékenységét, ismertségét és az irántuk táplált bizalmat is erősítheti aktuális és potenciális üzleti partnereik körében, ezzel közvetett módon hozzájárulva a helyi gazdaság fejlődéséhez is.

Szeged arculatának kialakítása, továbbá a városmarketing eszközeinek a különböző városi célcsoportok felé történő alkalmazása elősegítheti a város iránti lojalitás kialakulását – ez a helyi gazdaság és társadalom szereplői esetében a város problémáinak megoldásában való aktívabb közreműködést és üzleti partnerei körében a város image-ének továbbadását, a városmarketingbe való bekapcsolódását jelentheti. NEM PÉNZÜGYI Kiadások:

Bevételek

•

támogatás

•

elégedettség

•

együttműködési készség

•

érdekeltség

•

önkéntes feladatvállalás

•

támogatottság

A marketing alapvető a turizmus területén is. Természeti és kulturális értékeivel, hangulati elemek kialakításával a várost el kell adni a potenciális odalátogatók körében. A rendezvények növelik a turisztikai vonzerőt, egyben a sok résztvevő potenciális terepe lehet az arculat további fejlesztésének és kommunikálásának – e rendezvényeket tudatosan használni is kell a városmarketing céljaihoz. Továbbá a lakók számára is növekszik az elérhető szolgáltatások köre. A látogatók másutt megtermelt pénzeszközöket

költenek

el

a

területen,

és

ezáltal

hasznot

jelentenek

a

település

magángazdálkodóinak és részben ezek által részben pedig közvetlenül a településnek. Mindezeken túl az elégedetten távozó látogatók más területekre, pl. a befektetőkre is pozitív hatással vannak.

A város kommunikációs értékkel bíró tulajdonságainak összegyűjtése, célzott és rendszeres kommunikálása javítja a város lakóinak identitását, hozzájárul városi büszkeségük fejlesztéséhez – egyúttal a város környezetének, értékeinek megtartása, fejlesztése mellé is állíthatja őket. Rendszeres közvélemény kutatásokon keresztül érdemes időszakonként visszamérni a stratégia fogadtatását és az abból megvalósult elemek hatását annak érdekében, hogy a módszertani kézikönyvnek megfelelően az IVS két-három évente felülvizsgálatra kerüljön.

Az IVS-hez kötődő marketing akciók jellemzője a stratégia filozófiájának megfelelően az ágazat- és területspecifikus szemléletmód párhuzamos alkalmazása, valamint a rendszerszemlélet és a

148

mérhetőség. Mindennek eléréséhez fontos egy, a város képéhez és fejlődési elképzeléseihez illő szlogen és jelkép-rendszer kialakítása, továbbá az egységes arculat alkalmazása.

Az IVS célja, hogy adott területek fizikai megújítása mellett megvalósuljon az érintett közösségek erőforrásainak fejlesztése és adott területeken működő vállalkozások bevonása is. Ezért törekedni kell a fejlesztésekhez kapcsolódó helyi partnerségek kialakítására, a közösségek és gazdasági szereplők bevonására. Ezt fórumok, információs és tájékoztatási intézkedések, marketing akciók segítik elő. Az akcióterületeken végrehajtott funkcióbővítő vagy szociális városrehabilitáció során alkalmazni kell a „Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei” és az „Arculati kézikönyv”-ben foglalt követelményeket.

6.3.Alternatívák bemutatása és a választott alternatíva indoklása „A” változat: korábbi, részben eltérı Biopolisz Park Projekt javaslat 34 A projekt 2007-ben került kidolgozásra, a DAOP 2007/1.1.1.B konstrukció keretében, kiemelt projekt státuszra pályázva „Üzleti infrastruktúra regionálisan kiegyensúlyozott fejlesztése Dél-Szegeden” címmel. A projektet a Kormány átdolgozás után támogatásra javasolta, az átdolgozás során azonban az előírt feltételeket nem tudtuk teljesíteni.

A projekt célja volt: A Biopolisz Park Szeged – a Biopolisz fejlesztési Pólus Program integráns része - elsődleges célja egy vállalati, kutatási tevékenységre alkalmas park létrehozása. További cél a térségben elérhető tudásbázis és az üzleti világ összekapcsolása, amely elképzelés szorosan kapcsolódik a régió átfogó gazdaság- és társadalom fejlesztési koncepciójának megvalósításához.

A városnak és az azt körülvevő térségnek arra van szüksége, hogy a biotechnológiához kapcsolódó kutató-fejlesztő és felsőoktatási intézményekkel, a hozzá kapcsolódó spin-off vállalkozásokkal, innovatív KKV-kal, nagyvállalati központokkal, színvonalas infrastruktúrával rendelkező, fejlett, XXI. századi „tudósvárossá” váljon.

A projekt leírása A tervezett projekt területi értelemben kiterjedt a Tisza teherpályaudvarnak és környezetének területére, mely a Pólus Program többi innovációs projektjeinek tényleges és potenciális célterülete. A fejlesztési terület nagy egységét a tervezett Déli híd nyomvonala szeli ketté. Az É-i területrész

149

főként egyetemi tartalékterület, ide kerül az új Klinikai Központ és egy inkubátorház. Az D-i területrész főként a Tisza teherpályaudvar területe, a technológiai jellegű tevékenységek helyszíne lesz. A projekt keretében a közterületek kialakítását, ehhez ingatlanok igénybevételét, előközművesítést, a kapcsolódó úthálózat kiépítését, a Tisza-part és a Nagyállomás környékének rendezését, parkosítást terveztük elvégezni ütemezett módon, a vonzó befektetői környezet kialakulása érdekében. A projekt – alapinfrastruktúra kiépítése – a jelenleg rosszul megközelíthető zárványterület közúti feltárását és a városi közmű gerinchálózatok kiépítését tartalmazta, beleértve a teljes terület feltárásának és közmű ellátásának kiviteli szintű terveit.

A projekt ütemezése volt A projekt kezdési időpontja:

2007. 3. negyedév,

A projekt zárásának tervezett időpontja:

2009. 3. negyedév.

A projekt eredményeként megépült volna: −

235 fm 2x1 sávú új út;

−

100 fm út 2x2 sávúra történő bővítése;

−

1700 fm útburkolat rekonstrukció;

−

1490 fm közmű alagút;

−

2000 fm egyesített rendszerű szennyvíz főgyűjtő csatorna;

−

1800 fm földgáz gerincvezeték.

Ezáltal mintegy 35.000 m2 megközelíthet<, közművel ellátott, beépítésre alkalmas terület alakul ki.

A tervezett tevékenység ismertetése

I. terület előkészítés A kulcsprojekt a Tisza teherpályaudvar északi területének igénybevételét, az itteni avult állagú épületek, építmények szanálását jelentette a leendő tudásközpont és az ahhoz kapcsolódó, Tisza part menti parkfelület (Új Korányi sétány) számára. Az Állomás utca felől utcaszélesítésre van szükség, a rendezési terv szerint. Szanálással érintett telekterület: ~21100 m2. Telekalakítás után a SZTE részére átadandó terület: ~ 12200 m2; Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata részére átadandó terület: ~ 8900 m2.

150

A kulcsprojekten belül megoldandó az Oldal utcában lévő három darab magántulajdonú lakóingatlan megszerzése és szanálása, a rosszul megközelíthető terület közúti feltárása céljából. A városrendezési terv alapján több, mint egy évtizede építési tilalom alatt állnak a telkek, a Bécsi körút meghosszabbítása érdekében. Szanálást követően telekösszevonás szükséges a szomszédos, már önkormányzati tulajdonú, jelenleg játszótérként használt beépítetlen telekkel.

Az Oldal utca és az Állomás utca között kialakítandó (a nagyberuházáshoz felvonulási útként szükséges) feltáró út számára szükséges közterületi területsáv, közterület céljára történő igénybevétellel, és az SZTE tulajdonában lévő 20293/2 sz. (már közterület céljára kialakított, de még nem lejegyzett) telekkel együtt 20 m széles közterületet kell kialakítani. A 20297 hrsz.- ú, ipari telephely, melynek tulajdonosa Szeged Paprika Zrt., telkéből kisajátítandó érintett terület: 2123 m2. Egy db földszintes, avult állagú, nem használt (176 m2 bruttó alapterületű) raktárépület lebontása szükséges. Szanálást követően telekösszevonás szükséges a szomszédos 20293/3 hrsz.- ú, már önkormányzati tulajdonú, beépítetlen telekkel; az egyesített terület önkormányzat részére közterületként lejegyzésre kerül.

Az Állomás utcában lévő, több éve elhanyagolt, avult állagú társasházi tulajdonú-földszintes ingatlan megszerzése és szanálása szükséges, a rosszul megközelíthető terület közúti feltárása céljából. Az érvényes szabályozási terv szerint az épület tervezett közterületre esik, így az építési szabályok szerint legfeljebb felújítani szabad. Telekterület 907 m2. Épület összes beépített bruttó területe: 402 m2. Szanálást követően a terület az önkormányzat részére közterületként lejegyzésre kerül.

II. előközművesítés A területen távlatban megvalósuló jelentős beruházások nagy mennyiségű szennyvíz kibocsátást jelentenek. A keletkező szennyvizek déli irányban történő gravitációs elvezetésére a terület hosszirányú súlyvonalában (Állomás utca, Szövetkezeti út) vezetendő gerincvezeték szolgál, mely felett, gyakorlatilag azzal egy időben épül az Egészségipari Centrumot, a Tudományos - Oktatási Központot és a Technológiai Parkot kiszolgáló közműalagút.

A megnövekvő gázenergia igény a területen meglévő gázvezeték hálózat fejlesztését igényli. A 2013ig várhatóan megvalósításra kerülő épületek 1500-2000m3/h becsült gázenergia ellátási igénye a meglévő és az üzemelő középnyomású gázelosztó vezetékhálózatok továbbfejlesztésével, körzeti és egyedi gáznyomás szabályzó állomások létesítésével biztosítható. E szerint a városrészt ellátó tervezési területen belül a Korányi fasor - Állomás utca - Bánomkert sor nyomvonalon üzemelő 3 Bar túlnyomású gázelosztó vezetéket a rendezési tervben szereplő új középnyomású gázvezeték

151

nyomvonal (Állomás utca - Fővám köz - Bánomkert sor - Szövetkezeti út) egészíti ki, körvezetékes rendszerré. Ezen a jelentős szakaszon a tervezett közműalagút mellett vezet. A megépülő szennyvízcsatorna és közműalagút, valamint egyéb közművek megépítését követően az útburkolat felújítása, rekonstrukciója történik.

III. a közterületek kialakítása, rendezése A kulcsprojekt keretében a közterületen 2x1 sávos feltáró út kialakítására kerül sor a Bánomkert sor és az Állomás utca között, valamint közterületen 2x2 sávos forgalmi út kiépítése történik, a Bécsi körút meghosszabbításaként, a Boldogasszony sugárút és a Bánomkert sor között.

Kiépül a Boldogasszony sugárút - Bécsi körút kereszteződésben a (hagyományos négyágú) csomópont is.

A jelenlegi korszerűtlen (nagykockaköves) útburkolat elbontandó; a 2x2 közúti sáv már a Déli Tiszahíd hídfőjéhez vezet, így a terület feltárás mellett annak előkészítéseként is szolgál. Ezzel a fejlesztési terület közúti feltárása megtörténik, megközelíthető lesz az építkezések idejére. Az útpálya 4x3,5 m széles teherbíró burkolattal kerül kialakításra, 100 m hosszban, csapadékvíz gerincvezeték építéssel, közterület rendezéssel, közvilágítás kiépítésével.

Szeged Város Önkormányzatának arra jogosult képviselői konkrét befektetőkkel tárgyaltak, akik – Szeged Város kiemelt Pólusprogramban elfoglalt magyarországi szerepkörének megfelelően – a befektetésre alkalmasnak vélt, eladásra felkínált MÁV tulajdonú területen kívántak fejleszteni. A tervek meghiúsulását részben a MÁV terület eladásának – megvételének a nehézségei, részben a barnamezős MÁV terület rehabilitálásának elhúzódó kilátásai akadályozták meg. A rendelkezésre álló források is szűknek látszottak a barnamezős feladat nagyságrendjéhez, különösen azt figyelembe véve, hogy az Oldal utcai kisajátításnak, négysávos közlekedésnek az új, déli Tisza híd megépítéséhez mindenképpen ajánlatos megvalósulni. A befektetők visszaléptek, a pályázatban előírt tőkevonzást és munkahelyteremtést nem tudtuk garantálni.

152

6.3.2.

„B” változat: A BIOPOLISZ PARK Projekt Szeged Megyei Jogú Város kiemelt városrehabilitációs Programjában

Az önkormányzat megtartotta és továbbfejlesztette az „A” változatban bemutatott Biopolisz Park Projektet - sok tekintetben új tervekre és együttműködésre alapozottan. Az önkormányzat és az egyetem kiemelkedő nagyberuházásait összehangoltan valósítja meg: az Egyetem új klinikát épít, nagy felújításokat, egyetemi területen megvalósuló fejlesztéseket hajt végre a városközpontban, amihez az Önkormányzat pedig elvégzi a szükséges közmű kiváltásokat, és méltó nagyvárosi, belvárosi környezetet, közlekedési infrastruktúrát teremt. A klinikai beruházáshoz tervezett közmű kiváltások és fejlesztések pedig a halódó barnamezős területek egy részének feltárását is szolgálják.

A projekt alapvetően két helyszínen valósul meg az akcióterületen belül:

6.3.2.1.

Önkormányzati fejlesztés: Dugonics tér és környezete rekonstrukciója

A korábbi Belváros I-es akcióterületi fejlesztés folytatása: a belvárosi sétány kibővítése, a környék autóforgalmának csökkentése, a gazdasági funkciók erősítése, a teraszosodás elősegítése a cél.

153

A fejlesztést indokolja, hogy nemcsak a szegedi lakosság, hanem a városba látogató turisták kedvenc útvonala is a környék, vagyis turisztikai szempontból is rendkívül frekventált terület. Szeged fő látványosságai itt helyezkednek el. 1880ban a teret még Dugonics sétánynak hívták, Dugonics András tudós, író, egyetemi oktatóról nevezték el (1740-1818), neki köszönhetjük például a matematika magyar szókincsét. A téren áll Dugonics András szobra, amelynek különlegessége, hogy Szeged első, nem egyházi jellegű köztéri Látványterv 1.

szobra, valamint a szobrásznagyság, Izsó Miklós (1831-1875) utolsó alkotása. Szintén az akcióterület ezen részén áll a híres Ungar-Mayer-ház a Kárász utca és a Dugonics tér sarkán 1910 és 1911 között épült, szecessziós stílusú palota,

Magyar

Ede

egyik

legszebb

alkotása. Itt található a Vajda-ház, Szeged központi turisztikai információs irodájával, a Tourinformmal.

A Dugonics tér 12. szám alatt található a Krausz-ház, mely a Krausz testvérek 1884-ben végzett átalakítási munkálatok után nyerte el mai formáját. Az épületet 1897-ban Engel Lajos megvásárolta a Szegedi Napló számára. Itt jelent meg a Szeged című helyi lapban, 1925. márciusában József Attila „Tiszta szívvel” című verse, amely később a költő egyetemről való eltanácsolását jelentette – vele szemben áll József Attila szobra, a Szegedi Tudományegyetem központi Dugonics téri épületének oldalában. 1933 szeptemberében az épületet megvásárolta a Belvárosi Római Katolikus Egyházközség. 1996-ban ismét az egyház tulajdonává vált az épület.

154

A Somogyi utca egy szakasza is rekonstrukcióra kerül – ennek az utcának a jelentősége, hogy összeköti a Dugonics teret a Dóm térrel, illetve a város autóforgalma szempontjából is jelentőséggel

bír:

a

tervezési

szempontból kritikus hely, hiszen a Belvárosi híd forgalma részben innen kanyarodik az Oskola utcára, illetve cél autóközlekedés

az

Belvárosban,

csillapítása

többek

között

Látványterv 3.

zajterhelés-csökkentés, illetve a teraszosodás elősegítése, amelynek egyik helyszíne éppen ez az utca.

A Somogyi utcán, különösen nyáron nagy a gyalogosforgalom, ugyanis a Kárász sétálóutca itt kapcsolódik: −

„Magyarország 7 csodáinak” egyikéhez, Szeged jelképéhez, a Dómhoz,

−

valamint a Szent Demeter toronyhoz,

−

illetve a Somogyi Könyvtárhoz (az 1879-es katasztrófa után Somogyi Károly esztergomi kanonok nagy értékű, 43 701 kötetes könyvtárát ajándékozta Szegednek).

A Dóm tér tervezője Rerrich Béla (a velencei Szent Márk tér mintájára, a templom előtti 12 ezer m2 nagyságú teret árkádokkal alakította ki). Szeged nemzetközi ismertségét az 1879-es árvíz idején bekövetkezett mérhetetlen pusztulás teremtette Látványterv 4.

meg. A katasztrófa utáni újjászületés egyik legszebb

emléke

a

Dóm

tér

a

Fogadalmi

templommal, az eléje épített zárt együttessel, 78 éve megrendezendő Szabadtéri Játékokkal. A környéken tehát indokolt a gyalogosforgalom egyfajta „terelése”. Az Árpád téren a fejlesztés részeként, a gyalogos zóna meghosszabbításaként parkolóhelyek szűnnek meg, a tér díszburkolatot kap, ezáltal „elvezetve” a gyalogosokat: az Eötvös és Apáthy utcákon a Dóm felé, a Jókai utcán az Aradi vértanúk tere, a Hősök kapuja, valamint a klinikai övezet felé.

Dugonics tér 3761

155

Somogyi Béla utca 3792 Árpád tér 3764/1 Eötvös utca 3773 Apáthy István utca 3780 A beavatkozások kizárólag önkormányzati tulajdonú (köz)területeken valósulnak meg.

Dugonics tér

Somogyi utca

Árpád tér

Építészeti beavatkozások: (koncepcióterv alapján) A Dugonics teret a beavatkozás során szerkezetileg két egységre tagoljuk: −

a szobor környéki parkfelületre,

−

és a szökőkút körüli fásított burkolt térre.

A parkfelület kialakításánál a századfordulós hangulatot idézzük vissza mind útszerkesztésben, mind pedig növényhasználatban. A kavicsos gyalogos sétányt síktükrű pázsit szegélyezi, amelyekben kiemelt, ún. gruppos virágágyak díszlenek. A park növényállománya felújításra kerül, a szép, idős, zárt lombkorona-tömeget adó fák megtartása mellett az átláthatóságot zavaró cserjefoltokat kitisztítjuk, az idős fák ifjító metszéssel újulnak meg. A park szegélye a mostani sövényezés felfrissítésével ismételten lehatárolásra kerül, itt is szempont a beláthatóság biztosítása, a sövény szemmagasság alatt tartása. Padok, és lámpák kihelyezésével kellemes, a múltjához méltó, a környező épületek rangját is emelő zöldfelület jön létre. A park térszerkezete szépen „rátámaszkodik” a szökőkút ovális burkolatára. Az ovális alaprajz elegáns teret képez az egyetem épülete előtt. A park és a szökőkút közötti szakaszán a meglévő fák megmaradnak, a szökőkút másik oldalán pedig újakkal egészülnek ki, így a burkolatba ültetett fák a tér egyik részén megfelelő árnyas védelmet adnak a nyári forróságban. Az egyre extrémebb meleg nyarak arra ösztönöznek, hogy minél több árnyat adó fa vagy árnyékoló szerkezet ill. vízfelület kapjon helyet a közterületeken, amelyek élhetőbbé, ezáltal szerethetőbbé teszik a várost. Ez nemcsak az idegenforgalom fellendítése miatt fontos, fontos saját magunk, az itt élők számára is. A telepítendő jelentős mennyiségű fák szabályos lombkoronát nevelő, a helyi adottságokat kedvelő fafajok, amelyek jól elviselik a városi közeget. A tervezett sétálóutcában Tilia

156

cordata ’Greenspire, a kislevelű hárs egy fajtáját telepítjük, mint meghatározó fafaj. Szép egyenes törzsű fa, sudaras koronája szabályos kúp alakú, zárt. Fényes sötétzöld levelei vannak, amelyek egész nyáron megtartják színüket. Megfelelő gondozás mellett jól tűrik a városi klímát.

Közlekedési fejlesztési beavatkozások/vizsgált változatok (koncepcióterv alapján)

Alapvető cél teret adni a gyalogos- és bicikliforgalomnak, valamint az autóközlekedés csillapítása a belvárosban 1. gyalogos összeköttetés megteremtése a Kárász utca és a Dóm tér között, 2. a Rektori Hivatal megközelíthetőségének biztosítása, 3. a Kárász utca továbbvezetése, 4. a területen található (és esetlegesen betelepülő) vendéglátó egységek időszaki kitelepülési helyének biztosítása, 5. a „gyalogos belváros koncepció”-hoz igazodó, a tervezési terület forgalomcsendesítése, 6. a gyalogos és kerékpáros közlekedés előtérbe állítása, 7. a Somogyi u., a Dugonics tér, az Árpád tér forgalomcsillapítása, és annak hatásának vizsgálata a város közlekedésére, kiemelten figyelve a belvárosi híd megközelíthetőségének problémájára,

8. az új közlekedési rendszer számítógépes modellezése. Az elmúlt évtizedek alatt több hullámban fogalmazódtak meg a Belváros forgalmi rendezésének feladatai. Ezeknek egy közös eleme volt: a belvárosi átmenı forgalom csökkentése,

megszüntetése.

Volt

már

gyalogos

belváros

(lásd

feladat-

meghatározás 5. pontját), autómentes belváros, zöld belváros kialakítására vonatkozó koncepció. Ezek csak részben teljesültek. Korszerő kialakítású lett a Kárász u. – Klauzál tér, autómentes lett a Dóm tér nagyobbik fele, az Oroszlán utca. Csendesített lett a „Palánk”. Rövid idın belül megkezdıdik a Kölcsey u. – Reök palota elıtti tér díszburkolattal való átépítése. A klinikák területe eredendıen csendesített forgalmú terület volt. Mindezek mellett több nyomvonalon kerékpárutak, kerékpársávok kiépítésére és kijelölésére is sor került. Ilyenek voltak a Fekete sas utcai, a Petőfi sgt. – Dugonics tér – Árpád tér – Eötvös utca – Apáthy u. – Dóm tér, az Oskola u. - Dóm tér – Aradi vértanuk tere, a Károlyi u. – Széchenyi tér - Vár utca nyomvonalon vezetettek. A jó szakmai döntések eredményeként soha nem látott mennyiségű közterületi kerékpártároló telepítésére is sor került, mely a kerékpáros forgalmat jelentős mértékben

157

elősegítette. Ezek a kezdeti bitalmatlanság ellenére mind beváltották a tervezők és döntéshozók által remélt eredményeket.

A fentieket legjobban talán az Oskola utca – Stefánia nyomvonalon tömegesen közlekedı kerékpárosok igazolják. A célunk az, hogy legfejlettebb motorizációval rendelkező országok tapasztalatai és szakmai eredményei Szegeden egyre nagyobb teret nyerjenek . −

Az egyéni gépjárműhasználat háttérbe szorítása, különösen a városközpontokban

−

A közösségi közlekedés és a nem motorizált közlekedési módok előtérbe helyezése.

−

A környezetvédelmi és életminőség szempontjainak mindenek elé és fölé helyezése.

−

A városközpontokban a korszerű közlekedéspolitika által meghatározott fontossági sorrend a közlekedési ágak és módok között az alábbi: 1. gyaloglás 2. kerékpározás 3. közösségi közlekedés (autóbusz, villamos, trolibusz) 4. áruszállítás 5. egyéni gépjármű közlekedés (személyautó)

Az elıbbi sorrend mutatja a közlekedési szakma paradigma váltását, mely a fontossági sorrend teljes felcserélését jelenti, hiszen az eddigi elsıbıl ötödik lett. Az egyéni gépjármű-közlekedés problémái között a legérzékenyebb és egyben a legnehezebben megoldható feladat a személygépjárművek tárolása, raktározása, azaz parkolása. A parkolás történhet közterületen és magánterületen. Közterületen lehet térszínen (utcákon, tereken), mélygarázsban, parkolóházban. A tervezési területen a feladat szerinti célok elérése érdekében elkerülhetetlen az utcákon, tereken lévő parkolóhelyek csökkentése. Ez az érintett lakosság egy részét hátrányosan fogja érinteni. A hatásterület közlekedési problémáinak fő oka a Kálvária sgt, a Petőfi S. sgt., és a Boldogasszony sgt. által feltárt terület és Újszeged között haladó forgalom, mely főleg az Somogyi u. – Oskola u. – Belvárosi híd, illetve a Belvárosi híd – Deák Ferenc u. – Victor Hugo u. – Kelemen u. – Somogyi/Zrínyi utcákon halad. A reggeli és a délutáni csúcsban ezeken az utcákon naponta legalább kétszer alakul ki dugó. Ez az itt élő és a területet használó emberek életminőségét lerontja. A főbb érintettek −

Az előbbi pontban leírt útvonalakat használók.

−

A városlakó.

−

Az előbbi útvonalakon lakók.

−

A terület szolgáltatói, kereskedői.

158

−

Az Árpád téri taxisok.

−

Az egyes villamos használói.

−

A Dómba egyházi szertartásokra és rendezvényekre érkezők.

−

A klinikák betegei és látogatói.

−

Az egyetem oktatói és diákjai.

−

A turisták.

Nyilvánvaló, hogy a fenti csoportok igényei eltérőek, melyeknek egyszerre megfelelni képtelenség. A vizsgált változatok azonos részei −

A Dugonics téri körforgalmak változatlanul maradnak, hiszen a tervezett beavatkozások a körforgalmak csak egy-egy ágát érinti.

−

A Somogyi utca – Fekete sas utca sarki házat árkádosítani kell, mivel a Fekete sas utcai EUROVELO nevű nemzetközi kerékpárút hálózat egyébként helyhiány miatt átvezethetetlen. Az árkádosítás igényét már a Reök palota előtti tér átépítési terveibe is jeleztük, azonban ebben nem történt előrelépés.

−

A kerékpárosok átvezetését mind a mai nyomvonalon (Dugonics tér - Árpád tér – Eötvös u.), mind a Somogyi utca vonalán átvezetni tervezzük (L: feladat-meghatározás 6. pontját!).

−

A Somogyi u. – Kárász u. kereszteződésében minden, a későbbiekben bemutatásra kerülő változat esetén az útburkolat egysávosra szűkíteni javasoljuk, elkerülni a Kárász u. – Széchenyi tér gyalogos átkelőhelyén megfigyelhető balesetveszélyes helyzeteket (L: feladatmeghatározás 3. és 7. pontját!).

−

Az egyetem rektori épületének Somogyi és Toldy utcai homlokzata mellett térszíni parkolókat alakítunk ki (L: feladat-meghatározás 2. pontját!).

−

A Dugonics tér, az Árpád tér, az Eötvös u. (L: feladat-meghatározás 1. pontját!), a Toldy u., valamint a Somogyi utcának a Toldy és a Zrínyi u. közötti szakasza a változatok mindegyikében közel azonos lesz.

Az elıbbiekbıl kitőnik az, hogy közlekedési szempontból változtatásra csak a Somogyi utcán és annak a tér melletti szakaszán van mód. A vizsgált változatok: A Somogyi Béla utca tér menti részén, ahol az Olasz Kulturális Intézet valamint a cukrászda és étterem található szükség van nagyobb teresedés, terasz kialakítására

Ennek területe két helyen biztosítható. Az egyik az út tér felöli oldalán, a másik a cukrászda felöli oldalon. Ez a változatok egyik alapja.

159

A változatok különböznek a sávok száma, és forgalmi iránya szerint is. Ennek megfelelően terveztünk kétsávos utat, egysávos utat különböző haladási irányokkal, zsákutcákat és ezek néhány kombinációját. A változatok egy skálán helyezkednek el, melynek egyik végén a mai állapot, míg a másikon olyan gyalogos tér található, amelyről az összes gépjármű ki van tiltva (Lásd Kárász utca!). Célunk a szélsőségek kerülése volt a változatok kidolgozása során, mely a gépjármű forgalom csendesítésével, korlátozásával, lassításával oldható meg és nem a merev teljes körű tiltás bevezetésével. A változatokat a mellékelt rajzok ábrázolják. Jellemzőiket a mellékelt táblázat tartalmazza. A mértéktartó megoldások bevezetéséhez a hatásterületet mentesíteni kell az átmenő forgalomtól. A változatok értékelése: Az egyes változatokat a táblázatban látható, általunk fontosnak tartott szempontok szerint minősítettük. Osztályoztunk és súlyoztunk a közbeszerzési eljárásokban alkalmazott értékelési módszer analógiájára. Az osztályzás 1-től 5-ig terjed, és a magasabb osztályzat a kedvezőbb. Néhány, a tervezés alapelvei között szereplő szempont pontszámait 2-vel szoroztuk. A továbbtervezésre javasolt változat: A továbbtervezésre a legmagasabb pontszámmal bíró változatok közül javaslunk választani, amely során a közlekedési szempontokon túli egyéb szempontok is érvényesíthetők. A forgalmi hatásvizsgálat: A Megbízó felkérte a Generáltervező útján COWI Magyarország Kft-t arra, hogy a változatok működéséhez szükséges forgalomtechnikai beavatkozásokat a hatásterületen modellezzék, és hatásait bemutassák. A vizsgálat már folyamatban van. Nyilvánvaló azonban az, hogy a bemutatott változatok a hatásterületen rontják a személyautózás körülményeit és feltételeit. Mindezek mellett az is nyilvánvaló, hogy a hatásterületen

ezzel egy idıben a tervezett beavatkozásoknak köszönhetıen a környezetminıség és ezzel az életminıség jelentısen javul. Az elmúlt időszak hasonló, a gépjármű-közlekedés korlátozásával járó beavatkozásaink működési tapasztalatai alapján remélhető, hogy a minőségi városi környezet megvalósítása és megfelelő lakossági tájékoztatás és meggyőzés esetén elfogadhatóvá tehetők a tervezett változások.

Közművek – szükséges beavatkozások: (koncepcióterv alapján)

a./ vízellátás

160

A Somogyi utcai oldalon a beépítési vonaltól 5,4m-re NA150 acny, a DNy-i oldalon, a beépítési vonaltól 5,7- 5,2m-re NA300 acny (mely visszazár a Somogyi utcai gerinchez a Tisza Lajos krt. felőli oldalon), a Toldi utca páros oldalától 5,6m-re NA100acny vízvezeték üzemel, és ez zárja teljes vízkörré a teret. Az Eötvös utca páratlan oldalától 4,9m-re NA100 acny vízgerinc található. Valamennyi ingatlan rendelkezi bekötéssel, melyek hga, ólom, KPE, acny anyagúak. Jelenleg 4db földalatti tűzcsap található, melyek a tűzoltási megközelítési útvonalon mért 100m-es távolságon kívül esnek. A fogyasztás mérése telekhatáron belül és kívül is történik. A tér és környéke rekonstrukciója során a meglévő acny vízgerincek kicserélendők KPE vezetékre az összes bekötéssel együtt. A Somogyi utcai gerincvezetéket a telepítendő fasorok miatt beljebb kell helyezni az épületek falsíkja felé, kihozva a járműforgalom sávja alól. A cserélendő vezetékátmérők azonosak a korábbiakkal. A külső tűzivízigény kielégítéséhez földfeletti tűzcsapok telepítendők. A meglévő, megszűnő vezetékeket el kell bontani és megfelelő hulladéktárolóhelyre elszállíttatni.

b./ csatornázás A csatornázás a vizsgált területen egyesített rendszerű. A Somogyi utca beépítési vonalától 7,4m-re 62/95t (a Kárász utcai csatornára kötve), a Kárász utca felől a téren áthaladva 100/150t (ez a gyűjtőcsatorna), a tér DNy-i oldalán a beépítési vonaltól 6,8m-re 52/80t csatorna üzemel és csatlakozik a gyűjtőre. A Somogyi utcában a Toldi utcától 52/80t csatorna található, melynek befogadója a Zrínyi utcai rendszer. A Toldi utca páros oldalától 11,7m-re lévő 52/80t és az Eötvös utcai, a páratlan oldaltól 5,9m-re haladó.30b és 52/80t csatorna szintén a téren áthaladó gyűjtőcsatornára terhel. Az ingatlanok bekötéssel rendelkeznek, de azok helye, állapota csak részben ismert, ezért feltárásuk szükséges (kamerázás); a rendelkezésre álló (Szegedi Vízmű Zrt.) nyilvántartási adat szerint o20-40b. méretűek. A meglévő csatornarendszer állapotát kamerázással meg kell vizsgálni. Az esetleges javításokat a gerinccsatornán a Szegedi Vízmű Zrt. kell elvégezze, mivel azok állagát a rekonstrukció nem befolyásolja. Amennyiben a bekötések állapota nem megfelelő (összetört, vonalvezetése magas, csőanyaga nem megfelelő, …), azok cserélendők a pincefali átvezetésig ill. telekhatáron belül az ellenőrzőaknáig. A meglévő, megszűnő vezetékeket el kell bontani és megfelelő hulladéktároló helyre elszállíttatni. A vizsgált területen a meglévő tetőlefolyók bekötendők a csatornába összefolyó segítségével. Ahol lehet, ott draincsövekkel zöldfelület locsolást javaslunk.

c./ gázellátás

161

A gázelosztó vezetékek kör-, ágvezetéki kialakítással, kisnyomású rendszeren üzemelnek. Az Somogyi utcai oldalon 4,7m-re d200PE ill. NA300a-ba behúzott DN200PE, majd a 21. számú ingatlantól a Zrínyi utca felé a beépítési vonaltól 7mre DN110PE gerinc található. A Toldi utcában a páratlan oldaltól 4,7m-re NA100aba behúzott DN63PE halad az Eötvös utcáig, onnan NA100a. vezeték csatlakozik az Árpád térre érkező elosztóhoz. A Dugonics tér Dnyi oldalától, a beépítési vonaltól 4,1m-re NA200a-ba behúzott DN110PE, majd DN110 PE elosztó halad az Árpád tér felé és csatlakozik a Toldi utcai vezetékhez. Minden ingatlan rendelkezik leágazóvezetékkel, azok zöme PE, de akad még acél anyagú is. A tervezési területen a Toldi utcát kivéve PE anyagú elosztóvezetékek üzemelnek (néhol acélba húzva), melyek egy része közel 30 éves építésű. Mivel a rekonstrukciós munkálatok miatt közel 8090cm vtg-ban kerül kiemelésre a talaj, így Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. elvégezheti szinte földmunka nélkül a számára szükséges vezetékcserét és DN100 PE-re való bővítést saját költségén a Toldi utcában. A Somogyi utcai gerincvezetéket a telepítendő fasorok miatt beljebb kell helyezni az épületek falsíkja felé, kihozva a járműforgalom sávja alól. Itt a cserélendő vezetékátmérők azonosak a korábbiakkal, ezekre átkötendők a meglévő leágazóvezetékek. A meglévő, megszűnő szakaszokat el kell bontani és megfelelő hulladéktároló helyre elszállíttatni.

6.3.2.2. Önkormányzati fejlesztés: Semmelweis utca – Bánomkert sor - Oldal utca – Állomás utca

A beavatkozások többnyire önkormányzati tulajdonú (köz)területeken valósulnak meg. Kivételek ez alól a Semmelweis utcai kollégiumok előkertjei, amelyek állami tulajdonban és egyetemi kezelésben vannak. Kivétel még az új klinika területe alóli közművek kiváltása következtében az új vezetékek nyomvonala által érintett, ugyancsak állami tulajdonú és egyetemi kezelésű klinikakert területe. A nem önkormányzati tulajdonú ingatlanokon megvalósuló fejlesztések esetében tulajdonosi hozzájárulást nyújtunk be.

Ingatlanok megszerzése (tényadatok alapján)

162

Az Önkormányzat sikeresen megvásárolta azokat az ingatlanokat, amelyek az Oldal utcai útépítés keretében a tervek megvalósítása során lebontásra kell, hogy kerüljenek. Az alábbi helyrajzi számokon szerepelnek a szükséges, immáron az Önkormányzat tulajdonát képező ingatlanok: 3676

Oldal u. magántulajdon

3677


3678


20297

Szegedi Paprika Rt

20303

Állomás utca társasház

Útépítés (engedélyezési és kiviteli tervek elkészültek, engedélyezési eljárás folyamatban)

Az önkormányzat a Szeged Boldogasszony sgt. Oldal utca, Bécsi krt. kereszteződésében körforgalmi csomópontot épít. Az Oldal utca a Bánomkert sorig négysávosításra kerül, tovább az Állomás utcáig kétszer egy sávú meghosszabbítása történik. Az új út nem csak az új klinika megközelítését biztosítja, de feltárást biztosít a mögötte lévő barnamezős területekhez is. Az Oldal utca része lesz a Nagykörút meghosszabbításában épülő Déli Tisza-hídnak is. Az R=80 m sugarú csomópontban R=14 m külső sugarú körforgalmi csomópont járófelülete 7,0 m széles, a járható gyűrű 1,5 m széles, a belső kör sugara 5,5 m. A tervezés során a csomópontra 3 alternatívát készítettünk, melyből a legkedvezőbb került feldolgozásra. A Bánomkert utcai csomópontban terelőszigetek építését tervezzük, 15 cm magas szegéllyel, felülete szürke térkő burkolat. Az Oldal utca szabályozási szélessége 34,00 m lesz a Boldogasszony sgt. és a Bánomkert sor között, amely szakaszon 2 x 2 forgalmi sávot tervezünk, középen 2,0 m széles kiemelt szegéllyel határolt elválasztó sávval. A Bánomkert sor és az Állomás utca közötti szakasz 2 x 1 forgalmi sávos, 6,0 m széles burkolatú lesz, a mosoda felőli szélen kiemelt szegéllyel, egyoldali eséssel. Az út déli oldalán – a meglévő épletek védelmére – 16 m hosszon kiemelt szegélyt terveztünk. Kerékpárutat és gyalogjárdát tervezünk az Oldal utca É-i oldalán.

163

Az új burkolat csapadékvize a meglévő, egyesített rendszerű csatornába lesz bekötve.

Építészeti - kertészeti beavatkozások: (koncepcióterv alapján)

A Semmelweis utca frekventáltságát alátámasztja, a beavatkozásokat indokolja hogy a számos egészségügyi intézmény jelenléte mellett három felsőoktatási kollégium található itt: a Szegedi Tudományegyetem

Gyógyszerésztudományi

Karának

önálló,

kari működtetésű

kollégiuma

(Semmelweis Kollégium), a Teleki Blanka Kollégium és a Jancsó Kollégium, továbbá két klinika is: a Női Klinika és a 410 ágyas, jelenleg a lakosság körében „Új Klinika”-ként ismert egészségügyi intézmény. A diákok elsősorban gyalogosan közlekednek, illetve a tömegközlekedési eszközöket használják. Nyolc kari kollégium közül négy az akcióterületen található, tehát az összes szegedi kollégiumi lakó közül több mint ezren laknak Biopolisz Park Akcióterületen, ez azt is jelenti, hogy ez számukra lakóövezetnek, nyáron pedig jelentős turisztikai-szálláshelyi övezetnek is számít. Különösen fontos ezért a tömegközlekedési beavatkozások, a térrendezési beavatkozások, az úthálózati fejlesztések elvégzése.

164

•

A Semmelweis utca Tisza L. krt.-Markovits utca közötti szakaszán járdaburkolatok megújítása, bővítése kiselemes burkolattal, kertészeti rendezés, utcabútorok, vízelvezetés járdáról, közvilágítás megújítása.

•

A Semmelweis utca Markovits utca – Liliom utca közötti szakaszán út- és járdaburkolatok megújítása, bővítése kiselemes burkolattal, kiemelt szegélyek nélkül kertészeti rendezés, utcabútorok, vízelvezetés burkolatról, közvilágítás megújítása.

•

A Bánomkert sor Liliom utca – Bokor utca közötti szakaszán út- és járdaburkolatok megújítása, bővítése kiselemes burkolattal, kiemelt szegélyek nélkül kertészeti rendezés, utcabútorok vízelvezetés burkolatról, közvilágítás megújítása.

•

A Bánomkert sor Bokor utca – Oldal utca közötti szakaszán

aszfalt

járdaburkolatok burkolattal,

útburkolatok

megújítása,

kertészeti

megújítása,

bővítése

rendezés,

kiselemes utcabútorok

vízelvezetés burkolatról, közvilágítás megújítása. •

Az Állomás utca Oldal utca folytatásától északra eső részén (Patológiai Intézetig) aszfalt útburkolatok megújítása, burkolattal,

járdaburkolatok kertészeti

kiépítése

rendezés,

kiselemes

utcabútorok,

vízelvezetés burkolatról, közvilágítás megújítása.

A klinikai fejlesztés kapcsán szükséges közmű-kiváltások: (engedélyezési és kiviteli tervek elkészültek, az engedélyezési eljárások folyamatban vannak) Az új integrált klinikai központ helyén valaha utca húzódott, nyomvonalában ma is működő közmű városi vezetékekkel. Az önkormányzat és az egyetem között született egy megállapodás, melyben a felek rögzítették, hogy a klinikai fejlesztés kapcsán a közművek kiváltása és fejlesztése miként terheli őket. Az önkormányzat vállalta a városi ellátást biztosító közművek közterületre történő kiváltását, a klinika működéséhez szükséges kapacitások biztosításával. A tervezési területen meglévő üzemelő 0,03 és 3,0 bar üzemi nyomású gázvezetékek, vízvezeték, egyesített rendszerű csatorna, nagyfeszültségű, kisfeszültségű, távközlési kábelhálózat, távfűtési vezetékhálózat, oxigénvezeték, távfűtési csőcsatorna üzemel. Ezek közül a városi ellátást szolgáló gáz- vízvezeték, egyesített rendszerű csatorna, nagyfeszültségű és kisfeszültségű kábelhálózat kiváltása a jelen projekt része.

a.)Vízellátás, csatornázás

165

Az épülő klinika területe alatt jelenleg üzemelő régi vízvezetékek és csatornák kiváltása a Semmelweis utca – Bánomkert sor – és a Klinikakert területét érinti a Tisza Ljos krt és az Oldal utca között. Az infrastrukturális létesítményeknek tekintendő víziközműkiváltások tervezése során a biztonságos vízellátás és szennyvízelvezetés érdekében figyelembe vettük a Déli klinikai területek távlati fejlesztési terveit is.

Vízellátás: /Bánomkert sor - Semmelweis utca – Klinikakert – Korányi rkp./ A törzsvízvezeték átmérőjének megállapításánál döntő szempont volt a közvetlen környék meglévő vízhálózatának műszaki-hidraulikai adottsága. A Tisza Lajos krt-on meglévő NA300 öv. vízvezetékről tolózárakna kiépítésével tervezzük a DN315PE vízvezetéket az Oldal utcáig, ahol csatlakozik a szintén újonnan építendő, méretében és anyagában megegyező hálózathoz. /Oldal utca és körforgalmi csomópont/ Az Oldal utcában jelenleg is van vízvezeték, mely a városi hálózat részeként üzemel. Az új vezeték 315 PE átmérőjű, egyik végponton a Bécsi körúton lévő vízvezetékhez csatlakozik, a másik végponton a szintén átépített Bánomkert sori vízvezetékhez.

Csatornázás /Bánomkert sor - Semmelweis utca – Klinikakert – Korányi rkp./ A szennyvízcsatorna kiváltását/bővítését a Semmelweis utcában és a Bánomkert soron tervezzük a Markovits utca és az Oldal utca között. A szenny- és csapadékvizek befogadója a Markovits utcai egyesített rendszerű csatorna. A tervezett csatorna O 100 vb, mely a távlati csapadék- és szennyvíznövekményeket is képes befogadni.

b.) Elektromos energia ellátás /Bánomkert sor - Semmelweis utca – Klinikakert – Korányi rkp./ Az új klinikaépület területe alatt 10 kV-os és 20 kV-os kábelhálózat húzódik, melyek kiváltása szükséges. A tervezett nyomvonalak érintik az Állomás utcát, az Oldal utcáton kézi földmunkával ásott árokba kell a kábeleket fektetni. Az utak keresztezésénél KPE védőcső alkalmazása szükséges.

Az új klinikai központ energiaigényét az SZTE Klinikai tömb és a science park további fejlesztési igényével együtt a DÉMÁSZ Hálózat Elosztó Kft-hez bejelentettük, kérve az elektromos energiaigény kielégítés műszaki megoldásának meghatározását. A DÉMÁSZ szerződéstervezetet készített, mely szerint az energiaigény kiszolgálásához Alsóvároson keresztül új 10 kV-os kábel kiépítése szükséges.

166

c.) Gázellátás

/Bánomkert sor - Semmelweis utca – Klinikakert – Korányi rkp./ A feladat a létesítendő 266 Ágyas Klinika építési területének előkészítése, az ott jelenleg üzemelő DN315 PE 3,0 üny. gázvezeték kiváltásával valamint a kiváltott vezetékszakasz, új nyomvonalon történő kiépítése. A kiváltó gáz gerincvezeték tervezésével párhuzamosan a Klinika tömbbelsőben lévő fogyasztási helyek gázellátásának biztosítása is szükséges, különös tekintettel a Korányi rakparti vezetékről indított leágazók vonatkozásában. A tervezési területen meglévő közművezetékek műszaki adatait helyszínrajzi nyomvonalvezetését az illetékes közműüzemeltető cégektől átvettük és a tervezett gázvezetékek műszaki megoldásait egyeztettük az érintett közműszolgáltatókkal. Bontási, felhagyási munkákkal érintett területek: − A Liliom u.-Bánomkert sor kereszteződésétől a Klinika kertben meglévő DN315 PE 3,0 bar üny. vezetékszakasz (~110,0 m hosszúságban) a Gyógyszerészeti Intézet vonaláig. felhagyásra kerül. − A Korányi rekpart DN315 PE 3,0 bar üny. vezetékről leágazó DN32 PE 3,0 bar üny. vezeték a KSZ jelű 3/0,03 bar szekrényes szabályzóig, valamint a szabályzótól a Kémiai Intézetig megépített DN63 PE 0,03 bar üny. vezeték felhagyásra kerül. Új vezeték építéssel érintett területek: − Új gázvezeték építését tervezzük a Semmelweis utcában a Liliom u.-Markovits u. között, valamint a Klinikakerten át a Korányi rakparti meglévő DN315 PE 3,0 bar üny. vezetékhez csatlakozva. A tervezett gázvezeték DN315 PE 80/G SDR 11; 3,0 bar üny. tervezési nyomása 4,0 bar.

/Oldal utca és körforgalmi csomópont/ A Boldogasszony sgt-on a villamospályával párhuzamosan annak mind két oldalán kisnyomású gázelosztó vezeték van fektetve. A páratlan oldali gázvezeték védőcsőben van fektetve, meghibásodás esetén a védőcsőből kihúzható a burkolat megbontása nélkül. Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. Közműegyeztetéskor kérte, hogy a Boldogasszony sgt. páros oldala felől fektetett az épülő körforgalmat keresztező gázelosztó vezetékeket a körforgalom építése során ki kell váltani. A kiváltásra kerülő gázvezeték DN 200-250 PE kisnyomáson üzemelő vezeték melynek DN 250 méretű szakaszáról ágazik ki az Oldal utcában lévő DN 110 PE gázvezeték. A Boldogasszony sgt.-i vezeték változó keresztmetszetű, a körforgalom területén több helyen vízszintes és függőleges iránytöréssel került megépítésre, meghibásodás esetén csak a burkolat megbontása után javítható. Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. adatszolgáltatásában megjelölt kiváltandó gázvezetékek DN200-250 PE kisnyomáson üzemel, a beépítési vonaltól mért 8,8-9,3 m távolságban fektetve, fektetési

167

mélysége terepszint alatt –1,6-1,8 m. A vezeték DN 250 méretű szakaszából van kiágaztatva az Oldal utcában fektetett DN 110 PE gázvezeték, melynek fektetési mélysége a terepszint alatt 1,2 m. Kiváltásra kerül a Boldogasszony sgt. páros oldalán lévő DN 200-250 PE gázvezetéknek az Oldal utcai beépítési vonaltól D-i irányban 5,7 és 7,5 m közötti szakasza, valamint az Oldal utcai DN 110 PE gázvezetéknek a leágazás és a Boldogasszony sgt. beépítési vonalától 4,3 m közötti szakasza. A kiváltásra kerülő gázvezeték, a tervezett kiváltó vezeték megépítése után elbontandó. A tervezett gázelosztó DN 200-250 PE 80/G SDR 17,6 anyagú és méretű, a készülő új útburkolat alatt csatlakozik a meglévő gázvezetékhez, fektetése nyílt árokban történik, az Oldal utcai sajtolással elhelyezett védőcsőben fektetett szakasz kivételével.

d. Hírközlési kábelek kiváltása, bevédése A Boldogasszony sgt-i csomópont építése kapcsán szükséges beavatkozás az építéssel érintett területen egyrészt új nyomvonalra történő kiváltás, másrészt a meglévő nyomvonalon a bevédések elkészítése.

6.3.3.Az akcióterületen megvalósuló, nem a projektünk részét képezı fejlesztések 6.3.3.1. Szegedi Tudományegyetem projektje: Dugonics téri fıépület rekonstrukciója A Szegedi Tudományegyetem A trianoni békeszerződést követően, 1921-ben a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem települt át Szegedre. A város akkori vezetői a legszebb és egyetemi célokra legalkalmasabb palotákat engedték át az egyetemi karoknak. É-Erdély visszacsatolását követően (a II. Bécsi Döntés 1940. augusztus 30.) október 16-án a Ferenc József Tudomány-egyetemet elbúcsúztatták, és néhány hét múlva új egyetem kezdte meg működését 1940. novemberében, Horthy Miklós Tudományegyetem néven, melynek rektorává a Nobel díjas tudóst, Szent-Györgyi Albertet nevezték ki. A szegedi egyetem létrehozását követően már elindult a világhírnév irányába. A húszas években megszületett a nagyhírű szegedi matematikai iskola, Haár Alfréd és Riesz Frigyes munkásságának köszönhetően. 1924-ben kezdte meg tanulmányait József Attila, az egyetem bölcsészkarán, magyar-francia szakon. 1925-ben Szegeden jelent meg második verses kötete, „Nem én kiáltok” címmel. 1925 márciusának végén tanára, Horger Antal professzor viszont eltanácsolta az egyetemről a „Tiszta szívvel” című verse miatt. A „mostoha” almamáter 1963-tól 1999-ig működött József Attila Tudományegyetem (JATE) néven. A szegedi Universitas egyesülés 2000. január 1-jén jött létre 12 karral, Szegedi Tudományegyetem néven.

168

Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program: csaknem 6,5 milliárd forintos támogatást biztosít a Szegedi Tudományegyetem infrastruktúrájának fejlesztésére. A sikeres pályázatnak köszönhetően 2011-ig, közel 17ezer nm2-en egy új egyetemi komplexum épül, tizenegy épületet pedig felújítanak, továbbá több mint 1600 laboreszközzel is fejlesztik az oktatás színvonalát. Ennek a projektnek (Délalföldi Tudáspólus felsőoktatási infrastruktúrájának fejlesztése címmel benyújtott)

részeként

valósulhat meg.

A pályázat egyik legfontosabb komponenseként új külsőt nyerhet a Szeged egyik nevezetességének számító Dugonics téri egyetemi főépület is, amely a jövőben Regionális Tudás-transzfer és Szolgáltató Központként működik.35 Egyetemi fejlesztések – Dugonics tér és tudássétány

169

Pályázati konstrukció: TIOP-1.3.1 Pályázat címe: – A Dél-alföldi Tudáspólus felsőoktatási infrastruktúrájának fejlesztése (Szegedi Tudományegyetem ) A fejlesztés értéke:

6.5 milliárd Ft

Dugonics téri fejlesztés:

2.235 millió Ft.

Az igényelt támogatás összege:

6 424 147 702 Ft

A Szegedi Tudományegyetem Dugonics téri Központi épületének felújítása 2009. október 01.-től 2010. október 01.-ig történik.

Az egyetemi fejlesztés akcióterületet érintő elemei: Regionális Tudás-transzfer és Szolgáltató Központ

A Regionális Tudás-transzfer és Szolgáltató Központ létrejötte (RTSZK, Szeged, Dugonics tér 13.), mely korszerűsítéseknek köszönhetően előtérbe kerül a legújabb és legjobb elérhető technológiai megoldások használata, akadálymentes képzési és kutatási terek jönnek létre. Nő az alternatív, megújuló energiaforrások felhasználásnak aránya, csökken az energiafogyasztás.

Tulajdonviszonyok és az épület adatai A 3762 helyrajzi számú ingatlan tulajdonosa a Magyar Állam, vagyonkezelője a Szegedi Tudományegyetem. A beépített terület 2.326 m2, az épület hasznos alapterülete 8.14 m2. Az ötszintes épület (pinceszint, földszint, I. emelet, II. emelet, padlástér) eredetileg Főreáliskola volt,

170

majd az SZTE Könyvtári és rektori épülete lett. Az 1872 -1874. közt épület épült országos jelentőségű műemléki védettség alatt áll.

Az SZTE az épület egyetemi központi épületé alakítására, a belső udvarok lefedésével és a tetőtér egy részének beépítésével történő bővítésére, az akadálymentes használatra alkalmassá tételére, korszerűsítésére és műemléki helyreállítására kapott építési engedélyt a Kulturális és Örökségvédelmi Hivataltól.

Az átalakítás után az épület egyes szintjein tervezett funkciók az alábbiak: Pince:

A pinceszintről a padlásra kerül a kazánház és a komplett légtechnika és klíma

gépészet. A felszabaduló területek, valamint a belső udvarok tömbjének kiemelése után kialakuló új pinceszerinti területek felhasználásával átalakul a pince alaprajzi elrendezése. A meglévő bejárat mellett és egy menekülő ajtó mellett még további 2 kijárat lesz még megnyitva. A pinceszint elérhető a liften keresztül is a felső szintekről.

Földszint:

A régi könyvtárak helyére irodák kerülnek. A belső udvarok üvegtetővel való lefedése

teret ad közösségi rendezvények megtartására. Az akadálymentes közlekedés utcaszinti akadálymentes bejárati ajtóval, majd korlátlifttel biztosított. Az épületben 2 panorámalifttel lehet elérni a különböző szinteket.

I. emelet:

A

volt

könyvtársi

olvasószobák

helyére

irodák

kerülnek,

teakonyhákkal,

vizesblokkokkal.

II. emelet:

A rektori hivatal helyiségei változatlanok, új vizesblokkok kerülnek kialakításra.

Tetőtér:

Az eddig kihasználatlan tetőtér egy új, vb. födém kialakításával hasznosíthatóvá válik.

Ezen a szinten irodák, kazánok, szellőző- és hűtő gépek lesznek telepítve. A tetősík belső oldalaira napkollektorok kerülnek felszerelésre. Szintén a belső oldala ez kültéri dohányzó helyiség (terem) is kialakításra kerül.

Engedélyezés és kivitelezés Az épület engedélyezési és kivitelezési tervdokumentációját a K’ART Építő, Ingatlanfejlesztő Zrt.) (Hódmezővásárhely) készítette. A vezető tervező Kendi Imre okleveles építészmérnök volt.

171

A kivitelezési munkákra kiírt nyílt közbeszerzési eljáráson indult 9 kivitelező cég körül a bíráló bizottság a szegedi székhelyű FERROÉP Zrt. választotta ki.

A kivitelezési munkák várhatóan 2009. októberében kezdődnek el. A befejezési határidő 2010. év vége. A projekt a Délalföldi Tudáspólus felsőoktatási infrastruktúrájának fejlesztése címen, a Regionális Tudás-transzfer és Szolgáltató Központ (RTSZK) részprojektként valósul meg az abban szereplő támogatás és sajáterős felhasználásával. A kivitelezés várható bekerülési költsége 2.235 mFt.

A projekt célja: Cél egy olyan szolgáltatói infrastrukturális háttér megteremtése, amely együttes helyet nyújt az SZTE intézményi irányításának, a regionális ipari K+F menedzsmentjét ellátó szervezeteknek, valamint a regionális Képzési Szolgáltatásokat nyújtó Képzés-fejlesztési Központnak, Szakképzési-, felnőtt képzési és Távoktatás-fejlesztési Központnak, továbbá a Hallgatói Szolgáltató Irodának. Ezen túlmenően az egységes intézményi kiszolgáló irodai háttér infrastruktúra kialakítása minden olyan projekt és projektszervezet egy épületbe költöztetése, mely a tudásalapú társadalom és gazdaság fejlesztésén, illetve megerősítésén dolgozik. Ehhez szükséges az előzőekben már részletezett komplex épület és homlokzatrekonstrukció, valamint a helyiségek, disszeminációt szolgáló terek energetikai rendszerének átalakítása, gépészeti és elektromos rendszerek modernizációja, nyílászárók felújítása, cseréje.

Az egyetemi fejlesztés akcióterületet érintő további elemei: Egyetemi Tudás-sétány komplex rekonstrukció - SZTE Dóm tér 7.-8., Dóm tér 9. A Dél-Alföldi Tudáspólus fejlesztése érdekébe megvalósuló infrastruktúra megalapozásának része az egyetem tudássétány (Oktatási termek és laboratóriumok) építészeti rekonstrukciója.

Az épületek a T.T.K. használatában vannak, a Kémia és Fizika Tanszék falai között működnek. Az épületek átfogó felújításon még nem estek át, épületszerkezetei elavultak, épületgépészeti rendszerük korszerűtlen, fenntartási és működési költségük magas. Alapvető igényként jelentkezik az oktatási és kutatási tevékenység fejlesztési lehetőségeinek biztosítása, az épület üzemelési költségeinek csökkentése.

A felújítás keretében lehetőség nyílik a legújabb és legjobb elérhető technológiai megoldások alkalmazására, az infrastruktúra építészeti rekonstrukciójára, az épület rehabilitációs program

172

megvalósítása is az energia hatékonyság növelésére. További célként fogalmazható meg intelligens épületek kialakítása ember- és diákbarát környezet létrehozása az oktatási és szolgáltatási terekben. Az épületek összes beépített alapterülete: 9188 m2

Felújítási munkák: Kémia Tanszék (Szeged, Dóm tér 9.)

Helyrajzi száma: 3728/4.

Az épület felújítása, átalakítása az alábbiakra terjed ki: Az átalakítás, korszerűsítés keretében nem változik meg az épületek egészének vagy részeinek alapvető feladatköre – azaz a kémiai oktatás és kutatás. Az épület egyes helyiségeit, vagy helyiségcsoportjait érintő kisebb átalakítások az Alagsorban, a II. emeleten, míg jelentősebb alaprajzi átalakításokra az I. emeleten kerül sor. Az épület gépészeti átalakításával összefüggésben kerül sor jelentős alaprajzi és szerkezeti átalakításra a IV. emeleten. Az átalakítások zöme a jelentősebb mértékű épületgépészeti és épület elektromos korszerűsítésre terjed ki: −

Az I. emeleten teljesen új labor- és oktatóhelyiségek kerülnek kialakításra.

−

A II. emeleten tanszéki és szociális helyiségek kerülnek kialakításra.

−

A IV. emeleten gépészeti helyiségek kialakítása

−

A Dóm tér 7. –8. épület területén teljes épületgépészeti és belső elektromos átalakítása, korszerűsítése

−

A Dóm tér 7. –8. épület részleges építészeti és statikai felújítása.

Az átalakítás, felújítás, korszerűsítés nyomán a Dóm tér 7. -8. sz. épület jelenlegi oktatási-kutatási funkciója nem változik. Az épületben dolgozó, ill. tanuló személyek száma nem módosul.

Kémia Tanszék (Szeged, Dóm tér 7. –8)

Helyrajzi száma: 3728/1.

Az átalakítás, korszerűsítés keretében nem változik meg az épület egészének vagy részeinek alapvető feladatköre – azaz a fizika oktatása és a kutatás. Az épület egyes helyiségeit, vagy helyiségcsoportjai érintő kisebb építészeti átalakítások lesznek.

Az alagsorban, a földszinten, és az I. emeleten, míg a II. és a III. emeleten csak a lift beépítéshez ill. az épületgépészeti átalakításokhoz kapcsolódó javításokat kell elvégezni. Az átalakítások zöme a jelentősebb mértékű épületgépészeti és épület elektromos korszerűsítésre terjed ki.

173

A megvalósítás jelenlegi üteme: Közbeszerzési pályáztatás kiírása való előkészítés van folyamatban. Tudásiparral összefüggő egyetemi fejlesztés: Természettudományos és Mérnökképzés Fejlesztése (TMF), SZTE Mérnöki Kar - 6725 Szeged, Moszkvai krt. 9. Nem az akcióterületen elhelyezkedő, de a Dél-alföldi Tudáspólus projekt részeként megvalósuló, illetve az akcióterület további sikeres működését, a tudásipar letelepesését a mérnökképzés által nagymértékben segítő fejlesztés:

Célja: a mérnöki illetve ahhoz kapcsolódó természettudományi szakokon tanuló hallgatói létszám növelése a régióban, valamint az e képzésfejlesztéshez kapcsolódó ipari K+F kapacitás minőségi fejlesztése e területen. Akadálymentesítés: a teljes épület komplex fizikai és infokommunikációs akadálymentesítéssel készül.

6.3.3.2.

Szegedi Tudományegyetem projektje: 265 ágyas klinikaépület

Pályázati konstrukció: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség - Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) 2.2.7/07/2F konstrukciója, Infrastruktúrafejlesztés az egészségpólusokban”, kétfordulós pályázat, amelynek alapvető célja minden egyes régióban megteremteni a valós szükségleteket figyelembe véve a legmagasabb technikai színvonalú, progresszív betegellátáshoz való hozzáférést a lakosság egésze számára.

Pályázat címe: „Infrastruktúrafejlesztés a szegedi egészségpólusban” Pályázat regisztrációs száma: TIOP-2.2.7-07/2F/1-2008-0009

Projekt célja: A TIOP 2.2.7. projekt alapvető célja a betegellátási szolgáltatások minőségének, valamint a térségi lakosok életesélyeinek (élettartam, életminőség) javítása, illetve a működési kiadások csökkentésével a költséghatékonyság biztosítása. A célkitűzések elérése egy új, korszerű magkórház

kialakításával,

betegellátás sürgősségi

a

szervezetének központúvá

történő

átalakításával, valamint a meglévő telephelyek

egy

részének

felszámolásával, a párhuzamosságok megszüntetésével

érhető

el.

A

174

projekt megvalósulása esetén a Déli klinikai telephelyen létrejön egy integrált betegellátó centrum, ami első lépése egy teljes körű integrációnak.

Az SZTE keretén belül működő Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ (SZAKK) egyrészt a Dél-alföldi régió egyik súlyponti kórháza, ahol a betegellátás rendkívül széles spektruma rendelkezésre áll, másrészt az orvos- és egészségügyi szakember képzés egyik magyarországi központja. Jelen pályázattal az SZTE elavult egészségügyi infrastruktúrája fejlesztésével, modernizálásával kívánja megteremteni a legmagasabb színvonalú progresszív betegellátás feltételeit a Dél-alföldi régió lakosai számára.

A projekt rövid tartalma A projekt keretében az újonnan létesülő 265 ágyas épületbe az alábbi szakterületek költöznek: általános kardiológia (benne invazív elektrofiziológiai diagnosztika és terápiás beavatkozások), invazív kardiológia (invazív haemodinamikai diagnosztika és terápiás beavatkozások), összevont felnőtt valamint csecsemő és gyermekszívsebészet (benne szövetbanki tevékenység és szívsebészeti intenzív részleg, az utóbbi az újonnan kialakítandó központi intenzív osztály területére költözik). Az említett kardiológiai szakmák együttesen felelnek meg a regionális kardiológiai centrum követelményeinek. Beköltözik még az újonnan kialakításra kerülő belgyógyászati angiológia valamint a stroke ellátás, érsebészet, melyek együttesen egy vaszkuláris centrum kialakításának lehetőségét adják, Ugyancsak beköltözik a haematológia (döntően onkológiai profillal), az általános sebészet, tüdő- és mellkassebészet melyek együttesen az onkológiai profilt erősítik, valamint a szerv-transzplantációs sebészet, ami jelenleg vese transzplantációt végez, de a fenti szakmákkal együttesen ez a profil jelentősen bővíthető.

410 ágyas meglévő klinikai tömbben a műtéti szakmák számára 8 új műtő épül a projektben korszerűsítésre kerülő 6 műtős műtőblokk bővítéseként, azzal összekapcsolva egy új központi műtőblokk kialakítását jelenti. A 410 ágyas épületben, a meglévő intenzív részleg területi bővítésével, a másik három külső telephelyen lévő intenzív részleg és a szívsebészeti intenzív részleg beköltözésével valamint a kapacitások további bővítésével kialakításra kerül a központi intenzív osztály. Az épület alagsorában a meglévő és a Sebészeti Klinikáról beköltöző sterilizáló összevonásával megteremtődnek a feltételei egy korszerű központi sterilizáló kialakításának.

A magkórház ugyancsak integrálja a műtéti szakmák jelentős részét, ami a második haláloknak számító onkológiai betegségek első vonalbeli – műtéti – kezelését is részben centralizálja, ezzel egy sebészeti onkológiai centrum kialakításának irányában hat. Az onkológia területén a daganatos

175

halálozás vezető betegségeinek (tüdő tumorok, gasztrointesztinális rendszer tumorai, emlő tumorok) sebészi ellátása a magkórházba koncentrálódik. A haematológia részeként idekerül a haematoonkológiai ellátás is.

A centralizáció kapcsán a már említett központi műtőblokk, központi intenzívosztály, központi sterilizáló kialakítására ill. fejlesztésére kerül sor.

Az ápolási egységek építészetileg mátrix szerkezetűek lesznek, az egyes osztályok kialakítása így a szükségleteknek megfelelően rugalmasan módosítható.

A betegek az eddigi sok ágyas kórtermekből jellemzően kétágyas kórtermekbe kerülnek, a higiénés háttér (egy ágyra jutó mosdók, WC-k száma) jelentősen javul, az ellátás feltétel rendszere kulturáltabbá válik.

Korszerű központi ambulancia kialakítása javítja a járóbeteg-szakellátás színvonalát.

A 2. fordulós projekt legfontosabb adatai: −

új építés nettó 21.545 m2

−

átépítés nettó 3326 m2

−

megszűnő terület 16.924 m2

A beruházás fő költség adatai: −

új épület 5.952 millió Ft

−

átépítés 811 millió Ft

−

eszköz beszerzés 4.199 millió Ft

A benyújtott projekt elszámolható költsége összesen: 12 325 786, 266Ft, amely tartalmazza az SZTE 10 % önrészét is. Az igényelt támogatás összege 11 093 207, 639 Ft.

A projekttel kapcsolatos fontosabb időpontok: Az Új Magyarországi Fejlesztési Terv (ÚMFT) TIOP-2.2.7/07/2F – „Infrastruktúrafejlesztés az egészségpólusokban” címmel megjelent pályázat keretében:

176

a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) által az első fordulóban benyújtott TIOP-2.2.7-07/2F/1-20080009 regisztrációs számú „Infrastruktúra fejlesztés a szegedi egészségpólusban” című pályázatot a Humán Erőforrás Programok Irányító Hatósága (HEP IH) a Kormány jóváhagyásával 2008. február 18án előzetes feltételes támogatási döntésben részesítette és részletes kidolgozásra alkalmasnak ítélte.

„Infrastruktúrafejlesztés a szegedi egészségpólusban” címmel a 2. pályázati fordulóra a Szegedi Tudományegyetem 2009. augusztus 18-án nyújtotta be.

A támogatási szerződés megkötésének tervezett időpontja 2009. október 31. A projekt megvalósításának kezdete 2009. november 1., befejezése 2012. október 31. A beruházás kezdetének tervezett időpontja: 2010 tavasza. A pénzügyi elszámolást tartalmazó zárójelentés benyújtásának végső határideje a projekt megvalósításának végét követő 90. nap, de legkésőbb 2012. december 31.36

Az egyetemi integráció 2007 októberében Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata (SZMJVÖ) Kórháza, járóbetegszakellátó rendszere és alapellátási rendszere integrálódott az SZTE egészségügyi rendszerébe. Az integráció kapcsán megnőtt az épületállomány,

az

műszerállomány,

a

elavult dolgozói

létszám és a párhuzamosan végzett szolgáltatások száma. Az integráció időpontjában

a

SZAKK

nagyon

széttagoltan, 13 telephelyen, 29 klinikai és 5 szakrendelő épületben működött.

A

szervezeti

integrációval párhuzamosan egyes telephelyek bezárásával megindult a működés racionalizálása, így az egészségügy számára megszüntetésre került a volt 1. sz. kórházi telephely, megszűnt a külön ifjúsági szakrendelő, összevonásra kerültek többek között a szülészetnőgyógyászat és traumatológia ágykapacitásai. A megmaradt épületek jelentős része azonban továbbra is elöregedett, állaga romlott, a modern egészségügyi követelményeknek már nem felel meg. Az orvosi eszközállomány sok esetben teljesen amortizálódott, az informatikai rendszer

177

folytonos fejlesztésre szorul. A telephelyek és épületek száma a feladatellátáshoz mérten sok, működtetésük gazdaságtalan. A párhuzamos ellátások megszüntetése szükséges a hatékony működéshez.

A klinikai fejlesztések részletes leírása A magkórház kialakítása egy már működő klinikai épület, az ún. 410 ágyas klinikai tömb (más néven Újklinika) jelentős bővítésével, részleges átépítésével és korszerűsítésével történik. A bővítés egy 265 ágyas, nettó 21.575 m2-es klinikai tömb felépítését, annak a meglévő klinikai tömb épületével történő összekapcsolását, valamint a 410 ágyas klinikai tömbben meglévő. infrastruktúra egy részének – nettó 3326 m2 - fejlesztését jelenti. Az magkórház kialakítása 16.924 m2 terület elhagyását, 5 db telephely megszűnését vonja maga után. Az egészségügyi ellátásból kivont épületek hasznosításából befolyó bevétel 1.039 mFt, mely összeget a projekt önrészének biztosítására fordítja az egyetem.

A 410 ágyas klinikai tömbben jelenleg az alábbi szakterületek működnek: traumatológia (teljes spektrumával), ortopédia, idegsebészet, intenzív osztály (ami jelentősen bővülni fog), neurológia, pszichiátria, korai mozgásszervi rehabilitáció (traumatológia és ortopédia betegei számára), korai neurológiai rehabilitáció, művese kezelés, továbbá a központi képalkotó diagnosztika (UH, röntgen, angiographia /DSA/, CT, MRI) és intervenciós radiológia. Közvetlenül az épület szomszédságában található a központi klinikai laboratórium (Laboratóriumi Medicina Intézet), központi mikrobiológiai laboratórium (Klinikai Mikrobiológiai Diagnosztikai Intézet), izotóp diagnosztika (Nukleáris Medicina Intézet), központi gyógyszertár, patológia, továbbá fül-orr-gégészet, gyermekgyógyászat- és gyermeksebészet valamint szülészet-nőgyógyászat.

A projekt keretében a 265 ágyas épületbe az alábbi szakterületek költöznek: általános kardiológia (benne invazív elektrofiziológiai diagnosztika és terápiás beavatkozások), invazív kardiológia (invazív haemodinamikai diagnosztika és terápiás beavatkozások), összevont felnőtt valamint csecsemő és gyermekszívsebészet (benne szövetbanki tevékenység és szívsebészeti intenzív részleg, az utóbbi az újonnan kialakítandó központi intenzív osztály területére költözik). Az említett kardiológiai szakmák együttesen felelnek meg a regionális kardiológiai centrum követelményeinek. Beköltözik még az újonnan kialakításra kerülő belgyógyászati angiológia valamint a stroke ellátás, érsebészet, melyek együttesen egy vaszkuláris centrum kialakításának lehetőségét adják, Ugyancsak beköltözik a haematológia (döntően onkológiai profillal), az általános sebészet, tüdő- és mellkassebészet melyek együttesen az onkológiai profilt erősítik, valamint a szerv-transzplantációs sebészet, ami jelenleg vese transzplantációt végez, de a fenti szakmákkal együttesen ez a profil jelentősen bővíthető A műtéti

178

szakmák számára 8 műtő épül az új épületben, ami a 410 ágyas klinikai tömbben található és jelen projektben korszerűsítésre kerülő 6 műtős műtőblokk bővítéseként, azzal összekapcsolva egy új központi műtőblokk kialakítását jelenti. A 410 ágyas épületben, a meglévő intenzív részleg területi bővítésével, a másik három külső telephelyen lévő intenzív részleg és a szívsebészeti intenzív részleg beköltözésével valamint a kapacitások további bővítésével kialakításra kerül a központi intenzív osztály. Az épület alagsorában a meglévő és a Sebészeti Klinikáról beköltöző sterilizáló összevonásával megteremtődnek a feltételei egy korszerű a központi sterilizáló kialakításának.

A magkórház kialakítása kapcsán a korai halálozást okozó betegségek több mint felét adó keringési betegségek diagnosztikájának és gyógyításának szinte teljes spektruma egy helyszínre kerül és így létrejön Magyarország egyik legintegráltabb keringési központja. Egy helyen, egységes elvek alapján történik az eddig több helyszínen, több szervezeti egységben ellátott akut coronaria betegek, szívinfarktusos betegek, az akut stroke betegek és a régióban kimagaslóan magas halálozási arányt mutató atherosclerotikus érbetegek ellátása. Az ellátás a teljes körű klinikai, non-invazív és invazív diagnosztikát, intervenciós radiológiai, nyílt műtéti, intenzív terápiás és konzervatív beavatkozásokat egyaránt jelenti.

A magkórház ugyancsak integrálja a műtéti szakmák jelentős részét, ami a második haláloknak számító onkológiai betegségek első vonalbeli – műtéti – kezelését is részben centralizálja, ezzel egy sebészeti onkológiai centrum kialakításának irányában hat. Az onkológia területén a daganatos halálozás vezető betegségeinek (tüdő tumorok, gasztrointesztinális rendszer tumorai, emlő tumorok) sebészi ellátása a magkórházba koncentrálódik. A haematológia részeként idekerül a haematoonkológiai ellátás is.

A speciális ellátások koncentrációját jeleníti meg a szerv-transzplantációs sebészet és a Pécsi Tudományegyetem közreműködőjeként végzett csontvelő transzplantáció (benne haemopoetikus őssejtbanki tevékenység) ideköltözése. A magkórház szakmai összetétele (szívsebészet, tüdő- és mellkasssebészet, az általános sebészet keretében végzett máj és hasnyálmirigy sebészet, stb.) a transzplantációs tevékenységek további fejlesztésének ideális lehetőséget ad.

A fejlesztés kapcsán a sürgősségi ellátás is jobban koncentrálódik, de a jelen projektben sürgősségi osztály fejlesztésére – pénzügyi okokból - nem kerül sor, ugyanakkor egy további fejlesztés feltételei megteremtődnek ugyanezen a helyszínen.

179

A központi képalkotó diagnosztika már korábban kiszervezésre került, ezért a projekt részeként nem kerül fejlesztésre, ugyanakkor a projekt kapcsán a diagnosztikát működtető cég is modernizálást hajt végre, hogy az új magkórház ellátása még korszerűbb legyen.

A központi laboratóriumi diagnosztika (klinikai kémia, haematológia, mikrobiológia) a kialakítandó magkórház melletti épületben található, két egyetemi intézet (Laboratóriumi Medicina Intézet és a Klinikai Mikrobiológiai Diagnosztikai Intézet) szervezeti keretein belül működik. Ezen intézmények fejlesztése nem része a jelen projektnek, de mindkét intézet felkészült a magkórház működési hátterének biztosítására.

A projekt kapcsán várható a 410 ágyas épületben lévő szakterületek profil tisztulása, a krónikus ellátást végző művese dialízis és a külön centrumban összevonásra kerülő pszichiátriai ellátások kiköltözése, általános belgyógyászat és gasztroenterológia beköltözése, ami nem része csak kiegészítője a jelen projektnek. Ez a nagyfokú integráció nem csak a szakma továbbfejlődése, de a leggyakoribb betegségek egy helyen történő ellátása szempontjából is nagy jelentőségű.

A centralizáció kapcsán a már említett központi műtőblokk, központi intenzívosztály, központi sterilizáló kialakítására ill. fejlesztésére kerül sor. Az ápolási egységek építészetileg mátrix szerkezetűek lesznek, az egyes osztályok kialakítása így a szükségleteknek megfelelően rugalmasan módosítható. A betegek az eddigi sok ágyas kórtermekből jellemzően kétágyas kórtermekbe kerülnek, a higiénés háttér (egy ágyra jutó mosdók, WC-k száma) jelentősen javul, az ellátás feltétel rendszere kulturáltabbá válik. Korszerű központi ambulancia kialakítása javítja a járóbeteg-szakellátás színvonalát.

Az egyes szakterületek eszköz- és műszerállománya jelentősen megújul részben csúcs technológiát képező eszközök (laparoscopos és thoracoscopos torony, video-mediastinoscop, ultrahangos sebészeti vágóeszköz, hibrid műtő berendezései, navigációs műtéti rendszer stb.) beszerzésével, részben minőségi eszközcserékkel.

A fejlesztés részeként az új épület korszerű informatikai hálózata és betegirányító rendszere is kiépül. A már meglévő integrált medikai-, vállalatirányítási- és minőségbiztosítási rendszer mellett az informatikai infrastruktúra és szolgáltatások szervezési, irányítási és menedzsment rendszer (ITIL) teljes körű bevezetésére is sor kerül.

180

6.3.3.3.

Szegedi Tudományegyetem projektjei: II. Sürgősségi ellátás fejlesztése

Egyetemi fejlesztések – Sürgősségi ellátás fejlesztése a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központban Pályázati konstrukció: Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) 2.2.2/08/2F kódjelű, „Sürgősségi ellátás fejlesztése - SO1 és SO2 (és ezen belül gyermek sürgősségi ellátás) támogatására” című pályázati felhívásra. Pályázó: Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Pályázat címe: „Sürgősségi ellátás fejlesztése a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központban” Regisztrációs száma: TIOP 2.2.2/-08/1-2008-0027

2009. március 25-én a Bíráló Bizottság javaslata alapján a Nemzet Fejlesztés Ügynökség Humán Erőforrás Programok Irányító Hatóságának Főigazgatója a projektet 609.645.319 Ft csökkentett támogatási összeggel előzetes támogatási döntésben részesítette és részletes kidolgozásra alkalmasnak ítélte. Az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központja (SZAKK) 18 közvetlen betegellátást végző klinikáján 16 sürgősségi ambulancián és egy SO2 szintű Sürgősségi Betegellátó Osztályon (SBO) keresztül fogadja a sürgős eseteket a város különböző helyszínein. Ez a megoldás rendkívül gazdaságtalan és nem felel meg sem a korszerű egészségügyi ellátás

követelményeinek

sem

a

betegek érdekeinek. A pályázatban az SZTE a volt városi kórház 2. számú telephelyén működő 10 ágy kapacitású, jelenleg döntően belgyógyászati, sebészeti és urológiai sürgősségi ellátást nyújtó SO2 szintű sürgősségi betegellátó osztályát egy korszerű, lényegében teljes szakmai spektrumot nyújtó, SO1 szintű sürgősségi betegellátó osztállyá kívánja fejleszteni, megteremtve ezzel az egyetemen az egykapus sürgősségi ellátás feltételeit. A fejlesztés kijelölt helyszíne az akut ellátásokat részben már jelenleg is koncentráló és a jövőben ilyen irányban még inkább továbbfejlesztendő 410 ágyas klinikai tömb épülete. Az épületben található a traumatológia, idegsebészet, ortopédia, neurológia, pszichiátria, egy központi műtőblokk, intenzív terápiás ellátó egység, komplett képalkotó

181

diagnosztika és a szomszéd épületben a központi laboratórium. Az SBO működtetéséhez még szükséges szakmák a 410 ágyas épületben elhelyezhetők. Amennyiben az SZTE sikeresen pályázik a másik, akut ellátásokat koncentrálni szándékozó fejlesztési projektjével, úgy még tovább növeli a sürgősségi betegellátó osztály idetelepítésének és továbbfejlesztésének indokoltságát.

A tervezett SO1 szintű sürgősségi osztály kialakítása részben egy meglévő – jelenleg is sürgősségi ellátást végző – terület átalakítását, korszerűsítését, részben új területek kialakítását jelenti. Egészében a megszüntetendő SO2 szintű SBO és az új bővítmény között nettó 10 m2 a különbség az új építmény javára, tehát nagyságrendi területbővülésről nem beszélhetünk. Az új SBO gép-műszer parkja megújul, az informatikai rendszere a kor szakmai követelményeihez igazodik és megteremti egy integrált diszpécseri szolgálat működési feltételeit. A jelenleg működő SBO személyzete képzett, de a megnövekedett feladatok ellátásához a meglévő létszám nem elégséges. A projekt 2011-re várható befejezéséig a szükséges személyzet megfelelő összetételben és létszámmal biztosítandó. A létszám biztosítás fontos eleme az egyetemi szakorvosképzésben résztvevő központi gyakornokok és szakorvos jelöltek bevonása a sürgősségi ellátásba.

A projekt eredményei: A projekt megvalósulásaként a betegutak lerövidülése, a párhuzamos diagnosztikai és terápiás ellátások megszűnése, a betegellátás színvonalának minőségi javulása, hatékonyságának és költséghatékonyságának növekedése várható. Az időben nyújtott szakszerű kezelés csökkenti az elkerülhető halálozások számát és a tartós egészségkárosodások kialakulását, növeli az egészségben töltött életévek számát, az egészség nyereséget.

A lakosság életesélyei nőnek, biztonságérzete javul, a munkaképes korúak hamarabb visszaállhatnak a munkába. Az új létesítmény növeli a legmagasabb szintű egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférés esélyét a rászorulók között. Az önkormányzat projektjei ezeket a célokat szeretnék kiegészíteni, támogatni.

A 2. fordulós projekt legfontosabb adatai: - Tervezett épített, bővített nettó alapterület

717 m2

- Tervezett felújított, átalakított, korszerűsített nettó alapterület

653 m2

A projekt tervezett elszámolható költsége összesen bruttó 676.683.848 Ft, mely tartalmazza az SZTE 10 % önrészét is.

A megvalósítás tervezett ütemezése:

182

A projektfejlesztési időszak maximum 6 hónap, a 2. fordulós dokumentáció benyújtásának Útvonaltervben meghatározott időpontja 2009. szeptember 22. A Támogatási szerződés megkötésének tervezett időpontja 2009. december 22. A beruházás megkezdésének tervezett időpontja 2010. tavasza. A projekt megvalósítására a pályázónak maximum 24 hónap áll a rendelkezésére. A projekt tervezett befejezése 2011. III. negyedév. A pénzügyi elszámolást tartalmazó zárójelentés benyújtásának végső határideje a projekt megvalósításának végét követő 90. nap, de legkésőbb 2011. december 31.

6.5.2.4. További tervezett beavatkozások az akcióterületen

Fogorvostudományi Kari Oktatóépület létrehozása (nem e projekt részeként, a későbbiekben) 2007 januárjában emelkedett kari rangra az egyetem Fogorvostudomány Kara, jelenleg a Tisza Lajos körúton, az akcióterületen működik a Fogorvosi Klinika. A jelenlegi épületben történtek fejlesztések az elmúlt években, ám az oktatási egység népszerűsége miatt szükségszerű bővíteni a mára szűkös oktatási helyszíneket, így az oktatóépület megépítésének magvalósítására keresik a megfelelő konstrukciót.

183

6.3.4. Egyéb projektek, amelyekkel harmonizáljuk az akcióterületi beavatkozásokat

Elektromos tömegközlekedési nagyprojekt Indóház tér, mint intermodális közlekedési csomópont megújulása: a villamos kitérő vágány hátrébb kerül, mindkét vágányhoz peron épül. Az autóbuszok megállói az állomással szemközti oldalra kerülnek. Az állomás előtt széles, díszburkolatos gyalogos felület lesz, amely szintben vezeti át a gyalogosokat a Szent Ferenc utcába. Lesz taxiállomás, gépkocsi parkolók mindkét oldalon, és kerékpár-tároló is. Körforgalom a Szent Ferenc utca- Boldogasszony sgt. kereszteződésében.

Szeged

„városkapuja”,

a

Nagyállomás

épülete már megújult, de az épület előtti tér rekonstrukciója megkezdődik

várhatóan 1-es

villamos

2010-ben vonalának

korszerűsítése keretén belül. Az 1-es vonal a város legnagyobb utasforgalmú viszonylata, és az utasszám növekszik. A fejlesztés keretében a vonal teljes hosszában átépül, korszerű,

zaj-

és

rezgéscsillapított

vágánnyal. (Csak a közelmúltban korszerű szerkezettel

átépült

rövid

szakaszok

tarthatók meg: pl. Gőz utcai ív.)

Az

alacsony

padlós

járművekhez

alkalmazkodva, a szintbeli, akadálymentes beszállás érdekében a vonalon valamennyi peron 30 cm magas lesz, akadálymentes rámpával a gyalogátkelőhelyek felé, korláttal a közút felől és esőbeállóval. A szintbeli beszállás lehetősége gyorsítja a ki- és beszállást.

184

Aradi téren stílusos kőburkolat kerül a vágányra. A tervezett 2-es villamosvonal a Rókusi körúton, a Kossuth Lajos sugárút és a Csongrádi sugárút között épül meg, amely - az 1-es vonalból, a Kossuth sugárút Rókusi

körút

csomópontban

kiágazva - egészen az Indóház tértől szolgálja majd az utazóközönséget.

A fontosabb megállóhelyeken elektronikus kijelzők fogják mutatni, hogy melyik viszonylat járműve mikor várható. Hasonló információk mobiltelefonról és internetről is elérhetőek lesznek, néhány nagyobb csomópontban érintőképernyős gépek segítik majd az útvonal-tervezést, a legmegfelelőbb járatok kiválasztását.

A projekt keretében elkészül a 8-as trolibuszvonal meghosszabbítása a Kálvin tértől a Tisza Lajos körúton a Klinikákig.

A ma végállomásként működő Honvéd tér viszonylag távol esik az oktatási intézményektől, az egészségügyi klinikáktól.

ellátást A

végző

csöndes

és

kibocsájtás-mentes trolibuszokkal feltárható az Aradi vértanúk terén túli terület is. A tervezett útvonal a Tisza Lajos körút - Semmelweiss utca Markovits utca - Vitéz utca - Szentháromság utca - Tisza L. körúton halad. Új megállóhelyek létesülnek az Aradi téren a Ságvári Gimnázium előtt és a Semmelweiss - Markovits utca sarkánál, míg visszafelé az SZTK előtti buszmegállót érintik. A mellékutcák burkolat-erősítésére is szükség lesz.

185

Csillapított közlekedés a zsákutcává alakulás miatt Indóház térnél - elsődlegesen gyalogos és tömegközlekedés számára kialakított terület, biciklitárolók miatt a kerékpárforgalom erősödhet. A környéken 100 autó parkolásának biztosítása – a környék parkolási problémáinak rendezése.

Trolibuszvonal épül a 10-es autóbuszvonal helyén Tarjántól. A tervezett vonal a Szent István téren halad át, és - a 8-as trolihoz hasonlóan - szintén a Klinikákig közlekedik.

A tervekben vonalhoz (és a 8-ashoz) 10 db új, alacsony padlós, csöndes, kedvező gyorsulású, csuklós trolibusz beszerzése szerepel.

Projekt szervezet

Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft.

Kedvezményezettek

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Szegedi Közlekedési Kft.

6.3.5. Kapcsolódó soft elemek „A jövő tudósai” közösségépítő program - a Szegedi Tudományegyetem hallgatóinak ismeretbővítése

Az akcióterületi fejlesztés soft elemeivel kapcsolatosan átfogó cél többek között az egyetemi hallgatók, vagyis a jövő kutatói, fejlesztői, mérnökei, gazdasági szakemberei ismereteinek bővítése, véleményük formálása, pozitív kötődés kialakítása és közösségépítés az alábbi témákban:

−

a város és a régió, mint fejlesztési póluson belül az akcióterületi fejlesztések egyik célja a tudásalapú gazdaságban rejlő lehetőségek kiaknázása

−

ezáltal a fejlesztési pólus egészén (Szegeden és régiójában) a cél egy prosperáló, versenyképes, tudásalapú, még innovatívabb gazdaság megteremtése

−

tudáspotenciálunk hasznosításának egyik fontos eszköze Biopolisz Park akcióterület fejlesztése, amely, hatékony kommunikációs stratégiával párosulva, hozzájárul ahhoz, hogy térségünkbe csúcstechnológiai, specifikus soft-ipari tevékenység folyhasson, valamint az egészségipari, biotechnológiai spin-off tevékenység tovább terjedhessen az akcióterület területén, a leendő tematikus tudományos-ipari parkokban

186

Az önkormányzat célja ezzel a típusú soft elemmel elérni, hogy az egyetemisták szemében Biopolisz Parkról átfogó ismereteket szerezzenek a hallgatók. A pozitív kép kapcsán szívesen maradjanak/letelepedjenek városunkban, a jövőben: −

tudatosan figyeljék a fejlesztések megvalósulását

−

teremtsenek olyan munkakapcsolatokat, amelyek által megtalálják a további fejlesztés és fejlődés lehetőségeit,

−

használják ki az akcióterületben rejlő lehetőségeket,

−

váljanak a lehető leginnovatívabb szegedi tudóscsoportok tagjaivá, segítőivé - érjenek el sikereket szakmájukban,

−

hozzanak létre a közeljövőben hatékony spin-off cégeket.

Az együttműködés, egymás segítésének képessége alapfeltétel a hatékony innovációs folyamat megteremtésében. Biopolisz Park akcióterületi fejlesztés sikereinek egyik kulcsa azoknak a szakembereknek a megtalálása lesz, akik nemcsak a kutatás-fejlesztés folyamatát látják át, hanem egyfajta marketing-szemlélettel segíthetik a jó ötletek gazdáit a szabadalmaztatás folyamatán át, egészen az eladható, piacképes termékek és szolgáltatások létrehozásáig.

6.3.5.2.

„Biopolisz – Környezetvédelem” - Az akcióterületen folyó munkákkal kapcsolatos környezetvédelmi tevékenység

Az előző, Belváros I-es akcióterületen már megkezdett civil szervezeti tevékenység tapasztalatai alapján, speciálisan Biopolisz Park akcióterületre kialakított, a projekt kapcsán felmerülő környezetvédelmi szakmai kérdésekre összeállított, közérthető, „emészthető” formában nyilvánosság elé tárt ismeretterjesztő program. Cél, hogy a megújult közösségi tereket a lakosság megismerje, a város szerves részének tekintse, magáénak érezhesse, és érezze a pozitív változásokat.

Tudományos ipari parkok esetében nemzetközi szinten követelmény egy harmonikus urbánustermészeti környezet megteremtése, így a projekt megvalósítása során ez az akcióterület nemcsak vonzó befektetői környezet, hanem a város civiljei számára is élhető környék lesz.

187

6.3.5.3.

„Dugonics program” - Hátrányos helyzetű fiatalok tanulásának segítése, egészségnevelése

Olyan civil szervezettel való együttműködés, amelynek akcióterületi fejlesztésekkel összefüggő tevékenysége során az egészségügyi- vagy lelki problémákkal küzdő fiatalok is tanácsot kaphatnak.

Biopolisz Park akcióterületei fejlesztésekkel kapcsolatosan különféle színvonalas szolgáltatásokkal, hatékony orvosi – pszichológiai - mentálhigiénés megoldásokkal segítik a hátrányos helyzetű hallgatókat. Az önkormányzat a civil szervezetekkel való együttműködése során a gyermekek, a fiatalok egészségre való nevelését játékkal, sportprogramokkal (pl. ping-pong – amelyek közkedveltek a hátrányos helyzetűek körében is), tanácsadással, illetve önkéntes egészségi állapot felméréssel igyekszik javítani e soft elem keretén belül.

Egészségmegőrzés

-

megelőzési

funkció

-

egészségügyi-

és

lelki

problémákra

is

Eszközei: −

rekreáció, szabadidősport

−

tanácsadás

−

önkéntes állapotfelmérés

2. Civil szervezetek együttműködése Területei: −

tanácsadás

−

önkéntes állapotfelmérés

3. Fogyatékkal élők

Számukra, ha lehet, még hangsúlyozottabban fontos, a fenti fogalmak, gyakorlati megvalósulása. Egyrészt fontos lenne megtalálni őket – bevonni valamilyen, számukra vonzó rekreációs tevékenységbe - illetve, biztosítani, az aktív tevékenység feltételeit.

Együttműködés létrehozható fogyatékkal élők szervezeteivel, sportszövetségeivel, szervátültetettek civil szervezeteivel, szabadidősport szövetséggel.

188

A program a tervek szerint Dugonics András tudósról kapja a nevét, akinek szobra 1876 óta az akcióterületen áll. A szoborállítást Szeged társadalmának nemcsak egy bizonyos rétege támogatta, hanem általánosságban a teljes városi lakosság, vallástól, kortól, nemtől, nációtól függetlenül.

6.3.5.4. –

„Boszorkánysziget – Tündérkert” - Gyermekprogram

Együttműködés civil szervezettel, velük karöltve beteg és egészséges gyermekeknek egyaránt szervezendő programok az akcióterületen

–

A Gyermekklinika előtti térrekonstrukciót követően megszervezésre kerülő programok – a tér megszerettetése, „belakása” céljából.

–

a közeli Boszorkánysziget elnevezést ellensúlyozandó, a program tündérkert-jellegét hangsúlyozzuk”

–

a gyermekek - természetesen amennyire betegségükhöz mérten tehetik – részt vehetnek a rajzos, zenés, táncos, mesés csoportfoglalkozáson

–

A gyermekek belakják a Tündérkertet, növényeket ültethetnek

Helyrajzi számok: Gyermekklinika környéke, soft elemek megvalósítási helye – Korányi fasor 14-15. 3724, Korányi fasor 2286/1

6.3.5.8.

Beavatkozások ütemezése

Biopolisz Park akcióterületi projekt kezdete: 2010. március 1. A projekt intervalluma 36 hónap, befejezésének időpontja: 2013. február 28. Az ütemezés, vagyis az alábbiakban felsorolt időpontokkal kapcsolatos döntések nem számítanak véglegesnek, a pályázat második fordulójáig a tervezete átalakulhat. Oka, hogy a helyszíneken megvalósuló építkezések egyeztetése intenzív együttműködést igényel a tervezők és a megrendelő város közt. Az esetleges módosulások indoka lehet, hogy : −

az egyetemi projektekkel összhangban,

−

a város lakosságának lehető legkisebb akadályoztatásával,

−

valamint a közlekedési hálózat lehető legzavartalanabb működésével kell, hogy megvalósuljanak az önkormányzati fejlesztések.

Az egyetemi projektek ütemezése, amelyekkel az önkormányzati beavatkozásoknak összhangban kell lenni, a következőképpen alakul:

189

A

Szegedi

Tudományegyetem

Dugonics

téri

Központi

épületének

nem

önkormányzati

beavatkozásként megvalósuló felújítása 2009. október 01.-től 2010. október 01.-ig történik.

265 ágyas klinika, magkórház létrehozása Semmelweis utcán Az Új Magyarországi Fejlesztési Terv (ÚMFT) TIOP-2.2.7/07/2F – „Infrastruktúrafejlesztés az egészségpólusokban” címmel megjelent pályázat keretében: a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) által az első fordulóban benyújtott TIOP-2.2.7-07/2F/1-2008-0009 regisztrációs számú „Infrastruktúra fejlesztés a szegedi egészségpólusban” című pályázatot támogatási szerződés megkötésének tervezett időpontja 2009. október 31. A projekt megvalósításának kezdete 2009. november 1., befejezése 2012. október 31. A beruházás kezdetének tervezett időpontja: 2010 tavasza. A pénzügyi elszámolást tartalmazó zárójelentés benyújtásának végső határideje a projekt megvalósításának végét követő 90. nap, de legkésőbb 2012. december 31.37

Sürgősségi összefoglalt ütemezése:

Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Társadalmi

Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) 2.2.2/08/2F kódjelű, „Sürgősségi ellátás fejlesztése - SO1 és SO2 (és ezen belül gyermek sürgősségi ellátás) támogatására” című pályázati felhívásra. „Sürgősségi ellátás fejlesztése a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központban”, Regisztrációs száma: TIOP 2.2.2/-08/1-2008-0027 A projektfejlesztési időszak maximum 6 hónap, a 2. fordulós dokumentáció benyújtásának Útvonaltervben meghatározott időpontja 2009. szeptember 22. A Támogatási szerződés megkötésének tervezett időpontja 2009. december 22. A beruházás megkezdésének tervezett időpontja 2010. tavasza. A projekt megvalósítására a pályázónak maximum 24 hónap áll a rendelkezésére. A projekt tervezett befejezése 2011. III. negyedév. A pénzügyi elszámolást tartalmazó zárójelentés benyújtásának végső határideje a projekt megvalósításának végét követő 90. nap, de legkésőbb 2011. december 31.

190

A TEVÉKENYSÉGEK ÜTEMEZÉSE MÁR 2010

RENDELKE-

2011

2012

2013

ZÉSRE ÁLL

I.

II.

I.

II.

I.

II.

I.

II.

Előkészítés IVS, ATT Mőszaki tervek Tanulmányok, felmérések, üzleti terv Feltételes közbeszerzés

X X

X X

Végrehajtás A projekt egészének megvalósításához szorosan kapcsolódó szolgáltatások Projektmenedzsment Tevékenység I. Szállodaépítés Somogyi utca Tevékenység II. Irodaház-építés Somogyi utca

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Gazdasági funkció X X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Közösségi funkció Tevékenység I. Tudássétány létrehozása Tevékenység II. Árpád téri szobor

X

X

X

X

X

X

X

X

Városi funkció Tevékenység I. Semmelweis utcai fejlesztések Tevékenység II. Dugonics téri fejlesztések

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Kiegészítı kisléptékő („soft”) elemek (ESZA típusú) Tevékenység I. „Jövı tudósai” közösségépítı program

X

X

X

X

X

X

Tevékenység II. „Biopolisz-

X

X

X

X

X

X

191


RENDELKE-

2011

2012

2013

ZÉSRE ÁLL

I.

II.

I.

II.

I.

II.

I.

X

X

X

X

X

X

II.

környezetvédelem” Tevékenység III. „Dugonics program” Hátrányos helyzető fiatalok tanulásának segítése, egészségnevelése

Kiegészítı kisléptékő („soft”) elemek (ERFA típusú) Közösségi programok Városmarketing akciók, egyéb fórumok, kampányok, akciók Kulturális programok, rendezvények Képzési – foglalkoztatási programok

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

192

TEVÉKENYSÉG GAZDASÁGI

VÁROSI

KÖZÖSSÉGI

FUNKCIÓT TÍPUSA

CÉLÚ

KÖZSZFÉRA

FOGLALKOZTATÁSI, LAKÁS

„SOFT”

KÉPZÉSI, SZOCIÁLIS

CÉLÚ

TEVÉKENYSÉG

CÉLÚ

FUNKCIÓIT CÉLÚ

ERŐSÍTŐ

MAGÁNBERUHÁZÁS A PROJEKTTEL

ERŐSÍTŐ

PÁRHUZAMOSAN TEVÉKENYSÉG

Finanszírozó strukturális

6.4. ERFA

ERFA

ERFA

ERFA

ERFA

ERFA

ESZA

Nem támogatott

ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT A TERVEZETT

alap Dugonics tér

X

BEAVATKOZÁSOKRÓ

X

L

Dugonics tér X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

és környéke hrsz. 3761 Klinika

X

környéke

Egyetemmel

Semmelweis utca és

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

környéke Hrsz. 3720, 20294, 3718, 3705/1, 3705/2 3705/3, 3676, 3677, 3678, 20297, 20293/2, 20293/3, 20303 Somogyi utcai

Nem támogatott X

X

szálloda Somogyi utca

magánberuházás X

X

X

X

193

Hrsz. 3781/1, 3782/2, 3782, 3783

X

X

X

X

TEVÉKENYSÉG NEVE

SZEGED BIOPOLISZ PARK PROJEKT

Tevékenység gazdájának

Szeged Város Önkormányzat

megnevezése Tevékenység helyszíne

Utca: Dugonics tér és környéke,

Házszám: nem értelmezhető,

Semmelweis utca és környéke

önkormányzati közterület és

Helyrajzi szám: térképen

közműkiváltás állami tulajdonú, egyetemi kezelésű területről A tevékenység helyszínének

önkormányzati közterület és közműkiváltás állami tulajdonú, egyetemi kezelésű területről

tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban

A tevékenységek illeszkednek az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez:

meghatározott támogatható

a) Közterek, parkok, játszóterek, közösségi terek, települési zöldfelületek felújítása, bıvítése, kialakítása, minıségi

tevékenységekhez

utcabútorok elhelyezése, b) Energiatakarékos közvilágítás korszerősítése, c) Közlekedési fejlesztések (gyalogos zónák, sétálóutcák, forgalomcsillapított közlekedési övezetek kialakítása; járdák, gyaloghidak, nagy mőtárgyak felújítása, kialakítása; buszöblök és buszvárók kialakítása; térítésmentesen használható parkolók bıvítése és kialakítása; kerékpár utak, kerékpársávok, kerékpártározók kialakítása, d) Belterületi utak pormentesítése érdekében azok burkolattal való ellátása; akcióterületre esı belterületi közúthálózat felújítása, e) Az akcióterületet megközelítı új út kialakítása a települési központok megközelíthetıségének

javítása, illetve tehermentesítése érdekében, meglévı utak többfunkcióssá tételéhez kapcsolódó tevékenységek, f) közlekedésbiztonság, közbiztonság javítása Tevékenység besorolása funkció

városi funkcióbővítő, funkciómegtartó városrehabilitáció

szerint

194

ERFA vagy ESZA típusú

Főként ERFA típusú tevékenység valósul meg, kis mértékű, ESZA típusú kiegészítő „soft” elemmel.

tevékenység Tevékenység célja

Nagyvárosi funkciók erősítése, a belváros kiterjesztése a klinikák környékére, a

Megvalósulást mérő indikátor

A hátrányos helyzetűek, betegek közlekedésének javulása új tömegközlekedési útvonallal (kb. 2 km);

(megnevezés, mértékegység,

Új munkahely: kb. 7 fő, ahol (az új szállodában) legalább 4 fő nő foglalkoztatott várható

célérték)

Akadálymentesített tömegközlekedés a klinikák környékén (db. Nem értelmezhető), korszerű, környezetbarát tömegközlekedési eszközökkel, korszerű útpályával, fel-, leszállóhelyekkel; Az Önkormányzat beruházása kapcsán az új, 265 ágyas klinika megépítésének lehetősége, az egyetemi területről az önkormányzati közműhálózat kiváltásával; A klinikai épületek környékének önkormányzati városrehabilitációs tevékenysége által környezetvédő, energiatakarékos közvilágítás, egészséges, lakhatóbb környezet fasorokkal, parkokkal, A betegszállítás, tűzoltás, lakossági közlekedés összekötése az köztéren és egyetemi területen, Feljárási lehetőség megépítésének megkezdése a déli új hídhoz, az újszegedi belváros-rész összeköttetésének megteremtéséhez a kezdő lépések megtétele, Közösségi - városi funkciós környezet és fórumok megerősödése a Dugonics téren, A zsúfolt gyalogos forgalomból a gépjármű közlekedés visszaszorítása a Dugonics téren, Kerékpáros közlekedési útvonalak kiépítése a belvárosban, Turisztikai látványosságok és szegedikumok („Tudás sétány”) funciójának teremtése és a régiek megközelítésének javulása (Somogyi utcáról a Dóm térhez, a Szegedi Szabadtéri Játékokhoz) Belvárosba illeszkedő új gazdasági funkció: szálloda a Szegedi Akadémiai Székház és Dóm tér szomszédságában. A klinikák körüli parkokkal a tartósan beteg emberek, közöttük a Gyermekklinika sok betege számára egészséges sétára, programra alkalmas környezet kialakítása, A közlekedés terhétől részben mentesített Dugonics téren a teraszosodás bővítése – az régiek lehetőség szerinti növelésével, újak létesítésére engedélyezéssel, A közösségi funkciójú programok fő városi helyszínei (Dugonics tér, Dóm tér) megerősödése. A városi funkciók alapvető követelményének teljesítése: a patinás városkép megőrzése, méltó fejlesztése – a Dugonics

195

tér a műemlék Egyetemi Rektori Hivatalhoz. A további, projekttől független beruházások illezskedése, összehangolása: Tömegközlekedési nagyprojekt, Somogyi utcán épületfelújítások Tevékenység szakmai leírása

Itt szükséges arra is kitérni, hogy beruházás esetében mekkora területen/felületen történik beavatkozás, milyen részelemei vannak a beavatkozásnak, és mi konkrétan a beavatkozás tartalma

Célcsoport bemutatása

Helyi lakosság, az egyetem oktatói, hallgatói, a klinika betegei, látogatóik, befektetők, túristák

Tevékenység iránti igény

A lakosság és vállalkozások véleményének reprezentatív kérdőíves, lakossági fórumon történt felmérése, az uniós és azai

bemutatása, indokoltsága

városfejlesztési koncepciók, stratégiák, Szeged Rendezési terve, Városfejlesztési koncepciója, IVS

Megvalósítás tervezett kezdete

Év: 2010.

Hónap: március

Nap: 01.

Megvalósítás tervezett vége (év,

Év: 2013.

Hónap: február

Nap: 28.

hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés

2.569.730.834,- Ft

összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága

2.569.730.834,- Ft

(Ft) Jelen pályázat keretében igényelt

1.789.811.584,- Ft

támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes

70%

elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága

779.919.250,- Ft

(Ft) Biztosított saját forrás aránya az

30%

összes elszámolható költségből

196

(Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft)

Magántőke: 1.850.000.000,- Ft

További források megnevezése

Gazdasági funkcióhoz „B” típusú (városrehabilitációs pályázatból nem támogatott) magántőke

Projekt-előkészítés helyzete

Kiviteli tervek és EATT készen

Adminisztratív és eljárási

Közgyűlés, majd DARFÜ elé terjesztés

kötelezettségek

197

7.

EREDMÉNYEK

Biopolisz Park akcióterületi projekt eredményeképpen

Gazdaság tekintetében fejlődés tapasztalható, ezen belül érvényesül Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának azon törekvése, hogy hatékonyabban kiaknázásra kerüljön a helyi és regionális tudáspotenciál: kialakul az innovációs-övezet jellegű Biopolisz Park. Az egyetemi intézmények egységes egyetemi negyed jellege nő, az akcióterületen található számos kollégium hallgatói minőségi környezetben lakhatnak, illetve a nyári időszakban a kollégiumok magasabb áron adhatják szolgáltatásaikat. Az akcióterület belváros-magi jellege kiterjed, ennek hatásaként szívesebben települnek le itt különböző gazdálkodó szervezetek. A vendéglátó egységeinek teraszosodására több lehetőség teremtődik, ezáltal szívesebben látogatott, népszerű környékké válik Biopolisz Park akcióterület.

Lakásállomány tekintetében a lakók életkörülményei az akcióterületen javulnak. Nő az eddig belváros-magból kieső akcióterületi rész frekventáltsága, illetve a terület népszerűsége. Emelkedik a területen található ingatlanok négyzetméter-ára, illetve várhatóan az albérleti árak, valamint a kiadott szobák árai is emelkednek.

Turisztika szempontjából a város legnépszerűbb, legismertebb, legközkedveltebb látványosságainak környéke fejlődik, ezáltal nagymértékben növelve az akcióterület elismertségét. A lakosság számára is nagyszerű eredmény, hogy növekszik a gyalogos-zóna hossza.

Közlekedés és környezetvédelem tekintetében javul, ésszerűsödik az akcióterületi helyszínek elérhetősége és csillapodik a belváros autóközlekedése, ezáltal a zajterhelés is.

A projekt más projektekkel való, szorosan kapcsolódó átfedéseinek eredményei:

Az elektronikus nagyprojekttel történő egybeesések hatásaként a tömegközlekedés racionalizálódik. A betegek és hozzátartozóik régi igénye teljesül, mivel sokkal könnyebben közelíthetik meg a régi és új klinikákat, a hallgatók és oktatóik pedig a különböző kollégiumokat és oktatási intézményeket. Indóház tér fejlesztése kapcsán a vasútközlekedés városi elérése környezetének minősége javul, népszerűbbé válik az akcióterület, vonzó környezet teremtődik az ide látogató turisták számára. Zajterhelés szempontjából jelentősen csökken a környék terhelése.

198

A klinikai fejlesztésekkel történő közös fejlesztések eredményeképpen várhatóan csökken a korai halálozások száma, nő a beteg elégedettség, a betegek biztonság érzete. A projekt távlati hatása a régió lakossága egészségi állapotának javulása, az egészségben töltött életévek számának növekedése, ennek eredményeként a lakosság életminőségének javulása. Az egészség helyreállítás minőségi javítása a munkaképes korúak egészségi állapotának javításával hozzájárul a munkaerő minőségének

javításához,

a

foglalkoztatottság

növeléséhez

és

áttételesen

a

régió

versenyképességéhez.

199

MUTATÓ TÍPUSA MUTATÓ NEVE

(OUTPUT/EREDMÉNY)

MÉRTÉKEGYSÉG

BÁZISÉRTÉK

MINIMÁLISAN ELVÁRT CÉLÉRTÉK, AMENNYIBEN PÁLYÁZATI FELHÍVÁSBAN MEGADVA

CÉLÉRTÉK

CÉLÉRTÉK A

ELÉRÉSÉNEK IDŐPONTJA

MEGVALÓSÍTÁSI IDŐSZAK VÉGÉN

CÉLÉRTÉK AZ 5 ÉVES KÖTELEZŐ FENNTARTÁSI IDŐSZAK VÉGÉN

MUTATÓ FORRÁSA

MUTATÓ MÉRÉSÉNEK MÓDSZERE ÉS GYAKORISÁGA

Városrehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága (ha)

1.102.000 m2

m2

Nem értelmezhető

Nem értelmezhető

Nem értelmezhető

Nem értelmezhető

Nem Nem értelmezhető értelmezh ető

Nem értelmezhető

Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált településrészeken (fő)

4203

fő

Nem értelmezhető

Nem értelmezhető

Nem értelmezhető

Nem értelmezhető


Nem értelmezhető

Nem értelmezhető

Nem értelmezhető

Nem értelmezhető

Nem értelmezhető


Nem értelmezhető

A konstrukció keretében megőrzött munkahelyek száma (db) A konstrukció által teremtett munkahelyek száma, állandó és időszakos, közvetett és közvetlen

Nem értelmezhető

7

fő

Nem értelmezhető

Nem értelmezhető

A belváros kiterjedése

M2

Nem értelmezhető

Nem értelmezhető

2013.02.28.

7 fő

9 fő

Befektető i nyilatkoz at

Tervezési időszak

500 m Ft projektnagyságig/ 1 Mrd Ft projektnagyságig/ 1 Mrd Ft projektnagyságon felül Új városi funkciók betelepedése/

És db a fejlesztés nyomán elérhető (köz- és profitorientált) új típusú szolgáltatások száma a projekt által érintett településrészen (db.). Az új funkciók, szolgáltatások megnevezésével

Nem értelmezhető

Nem értelmezhető


Nem értelmezhető

3

Tömegközlekedés

A projekt révén megerősített funkciók száma (köz- és Turisztika profitorientált szolgáltatások száma a projekt által érintett Közlekedésbiztonság településrészen) , tömegközlekedés (db.). A megerősített Tudássétány funkciók, szolgáltatások megnevezésével Lakossági közérdek javítás

200

201

8.

KOCKÁZATOK

A projektek megvalósításának kockázatai:

KOCKÁZATOK ELEMZÉSE BIOPOLISZ PARK AKCIÓTERÜLETEN Kockázat bekövetkezésének Kockázat jellege

Megoldás a probléma kivédésére veszélye milyen mértékű?

Munkálatok miatti út- és

Nagymértékű

zajterhelés nő

A munkálatok időtartamnak minimalizálása, a nagy zajjal járó tevékenységek napszakok szerinti korlátozása

Az önkormányzatok költségvetési

Nagymértékű

keretének csökkentése

Reális költségvetés tervezése megfelelő biztosítékokkal alátámasztva Alternatívák kidolgozása a költségvetési keret csökkenése esetére Válságkommunikációs terv elkészítése

Gazdasági krízis begyűrűzése

Közepes mértékű

Biopolisz Park akcióterületi

Reális gazdasági helyzetértékelés, kellő vészforgatókönyvi előkészítés

projekt megvalósításának idején Uniós források átcsoportosítása

Csekély mértékű

A lehető leggyorsabb projekt-kidolgozás és a lehető leghatékonyabb projekt-megvalósítás

Euró és forint árfolyamok

Közepes mértékű

emelkedése, kamatváltozás Pénzügyi tervet érintő jogszabályi

Reális gazdasági helyzetértékelés, kellő előkészítés, szigorú keretgazdálkodás

Csekély mértékű

változások

A tervezési időszakban felmerülő probléma esetén áttervezésre kerülnek a megfelelő pénzügyi tervek. Később felmerülő esetleges problémánál egyedi intézkedés megtétele.

Hátráltatja a kidolgozást az

Csekély mértékű

Előrelátó kidolgozás, megfelelő koordináció

Közepes mértékű

Folyamatos információcsere, egyeztetés

Csekély mértékű

Megfelelő tervezés, hatékony előzetes

akcióterületi fejlesztések érintettjeinek véleménykülönbözősége A projekttel párhuzamosan megvalósuló nem önkormányzati fejlesztéseknél jelentkező gondok Egészségügyi ellátással kapcsolatos fennakadások az

kommunikáció

202

önkormányzati fejlesztések miatti lezárások, átalakítások miatt Klinikai fejlesztésekkel

Csekély mértékű

kapcsolatos kockázat a szakmai

Az akcióterületi tudásparki-innovációs övezeti tervek hatékony kommunikációja

munkaerő elvándorlása Kapcsolódó fejlesztések miatt

Csekély mértékű

egyes munkalépésekben

Előzetes gondos egyeztetés, tervezői találkozók, bejárások szervezése

fennakadás Közmű-beruházások eltolódása a

Csekély mértékű

fűtésidény jelentős kitolódása

Előre megfelelő ráhagyással tervezni a gázvezetéképítést

esetén A projekt elhúzódása bontási

Csekély mértékű

Érdemes a korábbi, az akcióterületen végzett

munkálatok során feltárt

beavatkozások kapcsán elvégzett régészeti

régészeti lelet felbukkanása

vizsgálatok eredményeit elemezni

esetén Az önkormányzat elleni

Közepes mértékű

Megfelelő kommunikáció, az eredmények

kommunikációs fellépések a

előrevetítése a megértés elnyerése érdekében,

beavatkozások miatt (az

folyamatos információs táblák kihelyezése a

egészségügyi szolgáltatásokkal

várható fennakadások időtartamának közlése

kapcsolatos fennakadások miatt)

céljából

A beavatkozási területen jelentős

Közepes mértékű

Megfelelő kommunikáció, az eredmények

nagyságrendű munkálatok

előrevetítése a megértés elnyerése érdekében,

folynak a Szegedi Szabadtéri

folyamatos információs táblák kihelyezése a

Játékok idején és a

várható fennakadások időtartamának közlése

turistaidényben

céljából. Türelmet és megértést kérünk a lakosságtól és Szeged vendégeitől.

A közlekedési fennakadások miatti panaszok

Nagymértékű

Megfelelő kommunikáció, az eredmények előrevetítése a megértés elnyerése érdekében, folyamatos információs táblák kihelyezése a várható fennakadások időtartamának közlése céljából. Türelmet és megértést kérünk a lakosságtól és Szeged vendégeitől. Akadályokat, közlekedési útvonalakat bemutató kiadványok, információs csomagok, táblák. Nagyobb rendezvény esetén akár az országos sajtó útján közzétett információk.

203

Kiemelkedően veszélyes helyszín

Közepes

Megfelelően körülkerített építkezési terület, a

- Baleset történik valamelyik

munkálatokra jól látható figyelmeztetések.

beavatkozás helyszínén

Szórólapok a szülőknek, pedagógusoknak iskolák környéki beavatkozásoknál.

Egészségügyi szempontból

Nagymértékű

A lehető legnagyobb mértékben

hátrányos helyzetű személyek

akadálymentesített megközelítési módok

számára nehézkes a bejutás az

biztosítása

intézményekbe A betegszállítás akadályozása

Csekély mértékű

A projekt tervezése és megvalósítása során kiemelt figyelemmel kezeljük a folyamatos betegszállítás, különösen a sürgősségi betegszállítás gördülékenységét, biztonságát

204

9. MONITORING RENDSZER A projekt monitoring tevékenység olyan ellenőrző, figyelemmel kísérő és értékelő tevékenység, amely a projekt eredményes, szabályszerű és hatékony megvalósítása érdekében történik. A monitoring tevékenység kiterjed annak vizsgálatára, hogy a projekt előrehaladása, megvalósítása, illetve a fenntartási időszakban a projekt eredményének hasznosulása megfelel-e azoknak a követelményeknek, kritériumoknak és céloknak, amelyek vállalása lehetővé tette a támogatás elnyerését. A monitoring a pályázat tervezése során meghatározott célok teljesülésének rendszeres nyomon követése. A monitoring tevékenység elvégzését célszerű független szakértő bevonásával megvalósítani.

A

projekt

monitoring

elsősorban

a

kedvezményezett

önkormányzat

közreműködésére,

adatszolgáltatására, jelentéseire épül, amelynek felelőse és koordinátora a közreműködő szervezet. Ugyanakkor az érintett önkormányzatok, illetve az állampolgárok nagy számára, az egy projektre jutó jelentős támogatási összegre, a magas támogatási intenzitásra és a szakmai követelmények nagy komplexitására való tekintettel a konstrukció keretében megvalósuló projektek esetében szakmai monitoringra is sor kerül.

A projekt mérhetőségére meghatározott indikátorok, a lebonyolításhoz kapcsolódó szigorú írásos dokumentációs rendszer, az eredmények rendszeres értékelése és a tervezett állapothoz viszonyítása mind a jól működő monitoring alapelvei.

A jól működő monitoring rendszer a projekt előrehaladásának, sikerességének ellenőrzése mellett lehetőséget biztosít a felhasznált forrásokkal elért eredmények vizsgálatára, vagyis a hatékonyság jelzésére is alkalmas.

A monitoring tevékenység legfőbb célterületei: −

Projektmenedzsment (városfejlesztési társaság) Célja: kivitelezések előrehaladása, határidők betarthatósága, likviditás, jelentéstétel finanszírozó felé

−

Projekt megvalósító szervezet

−

Projekt megvalósításában közreműködő szervezetek és megbízottak

−

Finanszírozók (Önkormányzat, mint kedvezményezett) Céljuk: előrehaladás, határidők betarthatósága, tervezett finanszírozási igények

205

−

ATT végrehajtásának felelősei (Fejlesztési Iroda, Polgármester, Közgyűlés) Céljuk: előrehaladás, eredmények, a Támogatási Szerződés betartása és ellenőrzése, támogatás felhasználásának törvényessége, közreműködő kiválasztásának közbeszerzési törvény betartásával való kijelölése

−

Nyilvánosság (akcióterület lakossága, Szeged lakossága, érintett civil és szakmai szervezetek) Céljuk: eredmények

Általános monitoring Az általános monitoring elsősorban a megvalósítási időszakban az elszámolásokhoz, a projekt előrehaladási jelentésekhez (PEJ), a fenntartási időszakban a projekt fenntartási jelentésekhez (PFJ), illetve mindkét időszakban a helyszíni szemlékhez kapcsolódik.

A helyszíni szemlék során az általános monitoring különösen az alábbiak ellenőrzésére terjed ki: −

Dokumentációk megtekintése, különös tekintettel az alábbiakra: o vállalkozási szerződések o a támogatási szerződés és a vállalkozási szerződés teljesítése során kiállított számlák összhangja a pályázati feltételekkel, o közbeszerzések ellenőrzése: ajánlati felhívás ellenőrzése beérkezett ajánlatok összehasonlítása közbeszerzési szabályzat vizsgálata o teljesítési igazolások

−

a szemle során a megvalósítás állapotának felmérése (fotó, bejárás, megtekintés)

−

tájékoztatási kötelezettségek teljesítése

−

esélyegyenlőséggel kapcsolatos kötelezettségek teljesítése

−

környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos kötelezettségek teljesítése

−

társadalmi fenntarthatósággal kapcsolatos kötelezettségek teljesítése

−

program monitoring mutatók (pályázati útmutatóban szereplő indikátorok) teljesülése

Szakmai monitoring A projekt szakmai monitoring tevékenységének a feladata a pályázati útmutatóban és annak mellékleteiben kitűzött szakmai követelmények, elvárások teljesülésének – részben a projekt egyes

206

mérföldköveihez kötött, részben rendszeres – ellenőrzése, illetve a megvalósítás során annak a figyelemmel kísérése, hogy nem veszélyezteti-e valami ezen elvárások teljesítését. Hangsúlyozni kell, hogy a szakmai eredményekre vonatkozó felelősség a szakmai monitoring mellett is teljes mértékben a kedvezményezetté marad.

A mérföldkövekhez köthető monitoring tevékenység az alábbi mérföldkövekhez és termékekhez kapcsolódik: –

a közreműködő működtető szervezetek kiválasztását célzó közbeszerzési eljárás o ajánlattételi dokumentáció o szerződés

–

projektindítás o projekt alapító dokumentum o projekt működési szabályzat o minőségbiztosítási működési szabályzat

–

ügyintézési és folyamatszervezési modell o méretre szabható modell o önkormányzati belső szabályzatok, utasítások o önkormányzatok üzletmenet folytonossági terve

–

csatlakozások o támogatás lehívás o pénzügyi és költségelszámolások

A szakmai monitoring különös hangsúlyt fektet az információbiztonsági, adat- és titokvédelmi szempontok vizsgálatára. Saját maga általi betartására az információáramlás illetve monitoring tevékenység során történő információáramlás projektsegítő és emellett törvényességet biztosító folyamat.

A monitoring rendszer egyik alapja a megfelelő indikátorok kiválasztása. Az indikátorok kialakításával kapcsolatos alapvető követelmény, hogy azok intelligens mutatók legyenek (SMART - Specific, Measurable, Achievable, Realistic and Time-based), ami azt jelenti, hogy az indikátor konkrét, mérhető, rendelkezésre álló, valóságszerű és idő-alapú legyen.

konkrét: az indikátor egyértelmű, az adott projektre jellemző legyen mérhető: valamilyen számmal és mértékegységgel kifejezhető legyen rendelkezésre álló: az adatok jelentős költség nélkül gyorsan beszerezhetők legyenek

207

valóságszerű: összefüggésben kell lennie a vizsgált tevékenységgel idő-alapú: a mutatóhoz valamilyen időtáv hozzárendelhető legyen (pl. 1 év)

Az adatok tényleges hozzáférhetősége további minőségi kritérium. A monitoring tevékenység közérdekű, illetve kötelezően nyilvános adatokkal rendelkezik, mert a közpénzek ilyen jellegű felhasználása során a nyilvánosságot biztosítani kell, akkor is, ha azok negatív tapasztalatokról számolnak be. Előfordul, hogy egy vagy több, a projektben megnevezett mutató soha nem kerül számszerűsítésre és így gyakorlati alkalmazhatóságát tekintve olyan, mintha nem is létezne, aminek oka pedig az adott mutató hozzáférhetetlensége. Célszerű az adatszolgáltatót a mutató definiálásakor pontosan megnevezni. Az összehasonlíthatóság szintén minőségi mutató, mivel egy mutató hasznossága nagymértékben függ a különböző programintézkedések közötti és a régiók közötti összehasonlítás lehetőségétől.

Az indikátorok szerepe nem korlátozódik a monitoringra és az értékelésre. A projektciklus mindegyik szakaszában fontos szerepet tölthetnek be.

Célok a Szeged Biopolisz programhoz:

versenyképesség növelése, hozzáadott érték növelése,

innováció,

munkahelyteremtés, munkahely megtartás.

208

Inputok

Hatások (hosszú távú) hatások)

Átfogó célok

Eredmények (közvetlen és középtávú hatások)

Specifikus célok

Outputok (megtermelt áruk és szolgáltatások

Operatív célok

Program célok

Program beavatkozások

2. ábra – A program beavatkozási logikája

Forrás: EU Working Paper 3: Indicators for Monitoring and Evaluation: An indicative methodology

A monitorig alapelvei a Biopolisz Park akcióterületi terv keretében megvalósuló fejlesztések megvalósulásának és eredményeinek nyomon követését az alábbi indikátorok segítik:

Output indikátorok AZ INDIKÁTOR TÍPUSA

DEFINÍCIÓ

MÉRÉS

A fejlesztéssel érintett terület

Az akcióterületen megvalósított beruházások,

m2

nagysága

rehabilitáció által érintett terület nagysága.

A fejlesztések által érintett

Az akcióterületen megvalósított beruházások,

lakosság létszáma

rehabilitáció által érintett lakónépesség száma.

szám

209

Eredményindikátorok AZ INDIKÁTOR TÍPUSA

DEFINÍCIÓ

MÉRÉS

K+F, technológiai és innovációs

A projektben résztvevő vállalkozások technológiai és

növekedés a

beruházások

innovációs beruházásai

kiinduló értékhez képest %-ban. Nem értelmezhető

A konstrukció által teremtett

A megvalósult projektcélok által eredményezett új

munkahelyek száma

munkahelyek száma

A fejlesztés nyomán elérhető új

A létrejövő szolgáltatások száma a köz- és

köz- és profitorientált

magáncélú beruházások eredményeként

Szám. 7 fő

8 db

szolgáltatások száma Az akcióterületi közcélú

A magánszféra által az akcióterületen beruházásokra

Szám:

fejlesztés eredményeként

fordított összeg.

1.850.000 eFt

A támogatott projektek

A felújított, új épületek, közterületek korszerű

10 % világítás

eredményeként elért energia

energetikai kivitelezése révén elért energia-

korszerűsítés

megtakarítás

megtakarítás mértéke

Közösségi programok,

Az akcióterületen projekt keretében megtartott

1db fórum: 20

programokban résztvevő

közösségi programok, programokon résztvevők

fő,

lakosság száma

száma

Kérdőív: 60 fő

Gondozott zöldterületek

A projekt keretében felújított vagy létrehozott

Min.1000 m2-

nagysága

zöldfelületek mérete

rel nővekszik

Forg.csillapított és gyalogos

A projekt keretében létrehozott gyalogos vagy

Min. 1000 m2-

közterületek nagysága

vegyes-forgalmú zónák mérete

rel növekszik

indukált magánerős beruházás volumene

Hatásindikátorok AZ INDIKÁTOR TÍPUSA

DEFINÍCIÓ

MÉRÉS

Lakossági elégedettség

Az utólagos felmérés során mért lakossági

Szám: 60 %

elégedettség mértéke.

Foglalkoztatás (újonnan létrejövő

A projekt eredményeként létrehozott új állások

abszolút szám és

állások)

a megvalósító szervezetnél

az összes állás százalékában: 2 fő, 3 %

210

10. PARTNERSÉG 10.1

PARTNERSÉG – AZ IVS MENTÉN

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata a korábbi partnerségi alapú tervezési gyakorlathoz híven fontosnak tartja a helyi társadalom érdeklődő tagjainak bevonását Biopolisz Park Akcióterületi projekttel kapcsolatosan is. Erre azért van szükség, mert a lehetőségek elemzésekor, a kockázatok felmérésekor rendkívül nagy hangsúlyt fektetünk az ilyen típusú egyeztetéseken elhangzott véleményekre, és a feedback – azaz a kapott üzenetekre, visszajelzésekre adott válaszokban igyekszünk minél szélesebb körben kiegészíteni az információinkat, felhívni a figyelmet a fontos lépésekre és szükség esetén megnyugtatni a közvéleményt. A véleményformálásban, a pozitív attitűd kialakításában jelentős szereppel bírt az Integrált Városfejlesztési Stratégia, illetve a Hosszútávú Fejlesztési Koncepció egykori partneri egyeztetése és elfogadtatása.

Egyeztetési

folyamat:

koordináció,

dokumentáció,

transzparencia,

esélyegyenlőség

és

visszacsatolás. A partnerség kialakításának korai szakaszában, az Integrált Fejlesztési Stratégia tervezésének folyamatába és a megvalósításba kapcsolódhattak be azok, akik véleményüket, javaslatokat meg kívánták osztani az önkormányzat illetékeseivel.

A hosszútávú Fejlesztési koncepció a várost komplex egységként kezeli és e szemléletben szükségesnek ítélt fejlesztési szükségleteket vázolja fel, a stratégia pedig konkrét fejlesztési célokat és tevékenységeket jelöl meg, konkrét időtávokra.

0. Fázis A már partnerségi folyamatokon átesett dokumentumok áttanulmányozása

Mind a hosszútávú Fejlesztési Koncepció, mind az Integrált Városfejlesztési Stratégia kidolgozása – biztosítandó a fejlesztési elképzelések és irányok konzisztenciáját – erőteljesen alapoz a várost komplex rendszerként kezelő, valamint annak egyes alrendszereire vonatkoztatott, korábban lefektetett célokra és megfogalmazott elvekre. A koncepciók, részkoncepciók, előtanulmányok listáját az IVS 6.5 Partnerség fejezete is tartalmazza: −

Szeged MJ. Város Hosszútávú Fejlesztési Koncepciója 1993

−

Szeged

MJ.

Város

Önkormányzatának

kulturális

koncepciója

jóváhagyva:

738/2000(IX.1.)Kgy.sz.. −

Kistérségi Területfejlesztési Koncepció és Stratégiai Program 2002

211

−

Szeged város Idegenforgalmi Koncepciója 2003. Juray Tünde, Pethőné Deák Angéla, Euroterv 2002 Bt.

−

Szociális Koncepció Polgármesteri Hivatal Fejlesztési Iroda, 2004

−

Szeged mj. város Lakóépület – felújítási program 2004. T.T.T. Városépítő Bt.

−

Kulturális Örökségvédelmi Hatástanulmány VÁTI Kht., Archeo – Art Bt., 2005

−

Szeged Hosszútávú Fejlesztési Koncepciójának értékelése Szakmai team, 2005. február

−

Szeged Fejlesztési lehetőségeinek vizsgálata (mély interjúk) Szonda Ipsos ,2005 május

−

Vélemények a Szegedi Önkormányzat tevékenységéről, 2005 tavaszán – közvélemény kutatás a szegedi lakosság körében Szonda Ipsos 2005 május-június

−

Szeged Fő utcája – a Tisza Fejlesztési projekt Oskolás Intézet Kft. 2005.

−

Szeged Hosszútávú Fejlesztési Koncepciója (1993) újrapozicionálása, Szakmai team 2005 december, Vez. Szakértő Susányi Tamás

−

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008.

−

Csongrád Megyei Építész Kamara szakvéleménye „Szeged HVFK (1993) újrapozicionálása” című tanulmányhoz 2006.

−

A fenntartható fejlődés feltételei Szegeden Polgármesteri Hivatal, Fejlesztési Iroda 2006. január.

−

Szeged Biopolisz Pólus Fejlesztési Program Szeged Pólus Kht. 2006.

−

Közlekedési Koncepció COWI 2006.

−

Településszerkezeti terv módosulásai 1999-2007 között Régió Alfa Consulting Bt. 2007.

−

Hidrológiai Vizsgálat 2006. Szegedi Vízügyi Kft.

−

Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013. 2006.

I. Fázis – IVS koncepció tervezet témáinak jegyzékének véleményeztetése A stratégia alapjait körülhatároló, hosszútávú Fejlesztési koncepció kidolgozása során első lépésként a koncepció tervezet témáinak jegyzékét még kidolgozás előtt, 2007 januárjában előzetes véleményezésre bocsátották. A koncepcióhoz kapcsolódóan megfogalmazott javaslatok között sok olyan konkrét fejlesztési ötletet érkezett, amely a stratégiához szolgált alapul. A 102 szervezetnek kiküldött anyagra visszaküldött 35 válasz közül 17 alapos javaslatokkal állt elő többek között a Nemzeti Közlekedési Hatóság Dél-alföldi Regionális Igazgatósága, Csongrád Megyei Agrárkamara, Szegedi Kistérség- és Gazdaságfejlesztési Tanácsadó és Szolgáltató Kht., Dr. Szabó László, önkormányzati képviselő, a Városvédő Egyesület elnöke, Körtvélyesi Csaba, Délalföldi Regionális Közigazgatási Hivatal, megbízott Állami Főépítész, Szentistványi István, A védegylet szegedi csoportja részéről.

212

II. Fázis Az IVS munkaközi anyaga a hosszútávú Városfejlesztési Koncepcióval egy időben a került megküldésre - munkaközi véleményezés céljából – 2007. decemberében a legjelentősebb gazdasági, szociális, ágazati-szakmai, regionális, civil és kisebbségi partner szervezetek, személyek körének (137 szervezet és személy). A 2008. január 15.-i határidőig 43 válasz érkezett vissza, közülük különösen a szakhatósági észrevételek voltak kiválóan alkalmazhatóak a stratégiába foglalt fejlesztések és az akcióterületi tervek pontosításához, de az általános jellegű megjegyzések közül is több javaslat beépítésre került.

III. Fázis A stratégia célja a város fejlesztése, így annak egyértelmű és legfontosabb érintettjei a város lakossága. A folyamatos tájékoztatás és a rendszeres konzultációs, véleménynyilvánítási lehetőség a projekt sikerességének alapvető feltétele, mivel a lakosok – érintettségük különböző szintje és jellege folytán – eltérő módon viszonyulnak az egyes tervezett projektekhez. A fejlesztések társadalmi elfogadottságát megalapozandó, elengedhetetlen a város lakosságának folyamatos és transzparens tájékoztatása, ennek elsődleges eszköze a helyi média, lakossági fórumok. E tájékoztatási feladatnak való megfelelés, valamint a lakossági igények további felmérésének igényével hirdetett meg a város 2008. március 28-ra közmeghallgatást. A meghallgatás előtt egy héttel a Hosszútávú Fejlesztési Koncepció végleges változata, valamint az Integrált Városfejlesztési Stratégia munkaváltozata mindenki számára hozzáférhető módon nyilvánosságra lettek hozva a város honlapján (www.szegedvaros.hu). A két dokumentum egyidőben történő közzététele biztosítja, hogy mindenki számára vizsgálható és véleményezhető legyen azok koherenciája is. A meghallgatáson civil szervezetek képviselői és lakosok mellett Szeged város képviselői is megjelentek. A hozzászólásokra Nagy Sándor területfejlesztési alpolgármester és Takács Máté, a HVFK és az IVS első öt fejezetének kidolgozásával megbízott T.T.T. Városépítő Bt. ügyvezetője válaszolt.

Az IVS kidolgozása során a város törekedett a minél szélesebb körű egyeztetésre, a partnerségi folyamat a fent leírt elveknek megfelelően zajlott. A stratégia fejezetei, vonatkozó részletei a beérkezett vélemények alapján, azok megfontolása után kerültek végleges kidolgozásra, módosításra. A magán és közszféra közti koordinációt több fázisban valósította meg a város, a lakosság számára a tervezés fontosabb szakaszaiban biztosította a véleménynyilvánítás lehetőségét.

213

10.2

A PROJEKT KIDOLGOZÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ PARTNERSÉGI FOLYAMAT

10.2.1 Partnerek bevonása széles körben az akcióterületi projektbe Az előzetes akcióterületi terv megalkotásához a projekt szintjén átláthatóvá tettük a terveket és széles körben bevontuk partnereinket: civil szervezeteket, köztük az akcióterületi klinikákon ápolt tartósan beteg gyerekekkel foglalkozó alapítványtól kezdve a természetvédelmi egyesületig a lehető legszélesebb skálából válogatva.

A projekt népszerűségét alátámasztja, hogy partnereink segítő szándékkal közelítenek Biopolisz Park akcióterülettel kapcsolatosan.

A partneri viszony kialakításánál az önkormányzat fontos szempontja a kommunikációban, hogy az előnyöket és esetlegesen felmerülő hátrányokat is együtt kell majd vállalnunk, a kockázatokat és a projektben rejlő számtalan lehetőséget is együtt kell kihasználnunk, a lakosság egészével karöltve. Tisztában vagyunk vele és előrelátóan, empátiával kezeljük, hogy a lakosság, a civil szervezetek nem alkotnak homogén egységet: mindig megosztottak abban, hogy mekkora türelemmel vannak az egyes – adott időpillanatban hátráltató, negatívnak tűnő - lépésekkel kapcsolatosan (pl. Semmelweis utcai burkolat megújítása útlezárásokkal, késésekkel jár, vagy Árpád tér kialakítása parkolók megszűnésével jár).

10.2.2 Tényleges együttmőködés a tervezésben, segítséget adtunk és kaptunk Az előzetes tárgyalásokat követően a partneri viszony megteremtését követően a valódi együttműködés volt a cél, amelynek keretén belül nemcsak kérdeztünk, de kértünk is: mi magunk is tanácsokat, javaslatokat, segítséget kértünk partnereinktől. Az egyik esélyegyenlőségi civil szervezet például

az

akcióterületi

akadálymentes

épületek

feltérképezését

segítette,

a

másik,

mozgáskorlátozott sportolókkal foglalkozó egyesület kerekesszékes sportolói az akcióterülettel kapcsolatos tapasztalatokat és problémákat vetették fel. Természetesen az önkormányzat is megvizsgált és a soft elemek révén beépített minden egyes lehetőséget, amelynek révén nyitottságot mutathatunk a civilek felmerült kéréseire, reagálhatunk a javaslataikra és teret adhatunk az elképzeléseiknek - és ezzel tovább javíthatjuk, pozitívan befolyásolhatjuk a projekt kimenetelét. 10.2.3 A civilek véleményének megismerése – egyeztetési típusok

214

A projekt kidolgozásáig számos egyeztetési alkalom volt Biopolisz Park akcióterületi fejlesztésekhez kapcsolódóan, az alábbi formákban:

PARTNERSÉGI FORMA A TERVEZÉS IDŐSZAKÁBAN 1

Bejárások az akcióterületen a projekt előkészítőinek részvételével - közvélemény-kutatás Biopolisz Park akcióterületi projekt ismertségéről és támogatottságáról - lakásállomány és a lakosság életkörülményeinek felmérése, beszélgetések kezdeményezése

2

Rendszeres megbeszélések Szeged MJV Hivatalánál

3

Rendszeres egyeztetések a városfejlesztési társaság jelenleg zajló városrehabilitációs tapasztalatairól. A városfejlesztési társaság információs csatornáin keresztül lakossági kérdésekre ad válaszokat.

4

Szakmai egyeztetések, együttműködés, jó partneri viszony kialakítása civil szervezetekkel

5

Szakmai véleményezést kértünk a Tourinform Iroda vezetőjétől, az elmúlt évek tapasztalatai alapján a turisták igényeiről

6

Lakossági fórum

Kérdőívezés Biopolisz Akcióterület tervezett beavatkozásairól:

100 darab akcióterületi lakos válaszolt a kérdőív-kérdésekre, akik közül 67 százalék nő, 33 százalék volt férfi. Életkor tekintetében többségük 26 és 45 év közötti és több mint 26 éve élnek Szegeden. Többségük (61%) hallott már Biopolisz Park akcióterületi tervekről, közülük 13 % a konkrét fejlesztési lépésekről is tud. Több mint 90 százalékuk gondolja úgy, hogy közepes- vagy nagymértékben javít majd a belváros képén a Dugonics tér felújítása, megújulása.

Az akcióterületi lakosság közül megkérdezettek 58 %-a úgy nyilatkozott, hogy közepes- vagy nagymértékben befolyásolja majd mindennapjait az akcióterületen megvalósuló klinika-környéki újítások, tömegközlekedési fejlesztések, térrehabilitációs munkálatok.

215

A kérdőív kérdései az alábbiak voltak: ELŐZETES AKCIÓTERÜLETI TERV BIOPOLISZ PARK - KÉRDŐÍV

1. Neme Nı Férfi

2. Életkora 0-18 év 19-25 év 26-45 év 46-65 év 66- év

3. Hány éve él Szegeden? 0-5 év 6-15 év 16-25 év 26- év

4. Van-e tudomása arról, hogy ez a terület városrehabilitációs akcióterületként szerepel?

a

városfejlesztési

tervben

Igen, már hallottam a konkrét tervekrıl. Igen, már hallottam róla. Nem.

5. Véleménye szerint milyen mértékben javít a belváros képén a Dugonics tér felújítása, megújulása? Kis mértékben Közepes mértékben

216

Nagymértékben

6. Az új klinika környékének, közlekedésének felújítása, megújulása befolyásoljae az Ön mindennapjait? Kis mértékben Közepes mértékben Nagymértékben

7. Honnan értesül Szeged Integrált Városfejlesztési Stratégiájával kapcsolatos információkról? Délmagyarországból és egyéb újságokból A városi televízióból www.szegedvaros.hu Ismerısöktıl Egyéb: …………………………………………………………………………………. Nincs tudomásom ilyen jellegő a stratégiáról

217

EREDMÉNYEK Az akcióterületi kérdőívezés eredményei a következőek: 1.

70 67

60 50 40

33

30

Válaszadók

20 10 0 Nő

Férfi

2.

45

45 40 35 30

23

25

20

Életkor

20 15 10

7

5

5 0 0-18

19-25

26-45

46-65

66-

3. Hány éve él Szegeden?

218

48

50 45 40 35

30

30

22

25

Év

20 15 10 5 0 0-5

6-15

26-

4.

48

50

39

40 30

Válaszadók

20 13 10 0

Igen, már Igen, már hal l otta m a ha l l l otta m ról a konkrét tervekről

Nem

5.

219

60

53

50 38

40 30

Válaszadók 20 10

9

0 Kis Közepes Nagy mértékben mértékben mértékben

6.

60

53

50 38 40 30 Válaszadók 20 9 10 0 Kis mértékben

Közepes mértékben

Nagy mértékben

7.

220

50

49

40 30 18

17

20 10

5

3

Válaszadók

8

0 nc Ni st

o ar

a ás

ől kt sö

om ud

ő er

v ed eg sz w.

b yé Eg

Ism

ww

V

r ya ag

T si ro Vá

lm Dé

u s.h

10.2.4 Lakossági fórum Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata lakossági fórumot szervezett Biopolisz Park akcióterületi projektről, ahol Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester, Sz. Fehér Éva városi főépítész, valamint a tervezők tájékozatták a közvéleményt. Tervek bemutatásával, szakmai ismeretekkel, hasznos információkkal és a kérdések megválaszolásával segítettük az átláthatóságot.

BIOPOLISZ PARK – LAKOSSÁGI FÓRUM Készült: 2009. szeptember 9-én 17.00 órakor a Somogyi Könyvtár klub helyiségében.

Téma: BIOPOLISZ Park – Városrehabilitáció II. (Dugonics tér és környezetének rehabilitációja, és a déli klinikai tömb – Semmelweis utca, Oldal utca, Állomás utca – közterület rehabilitációja)

Jelen vannak: - Nagy Sándor Városfejlesztési alpolgármester - Virág András 14. sz. vk. önkormányzati képviselő - Hekáné dr. Szondi Ildikó 10. sz. vk. önkormányzati képviselő - V. Zákányi Ildikó – tervező (Tér és Forma) - Vesmás Péter – tervező - Körtvélyesi Csaba – közlekedés tervező - Sz. Fehér Éva – Főépítész

221

- Dr. Kocsis Zsolt Jegyzői Iroda munkatársa, jegyzőkönyvvezető - Jelenléti ív szerinti közvetlenül érintett lakosok

Virág András: Köszönti a megjelenteket és bemutatja a szakirodákat, majd átadja a szót Nagy Sándor alpolgármesternek.

Nagy Sándor: A II. akcióterület – amivel foglalkozni kívánnak ezen a Fórumon – a Dugonics tértől dél felé húzódik a klinikai negyedig. Ez a következő lépése a városrehabilitációs programnak. Hangsúlyozza, hogy pillanatnyilag a tervezés fázisában vannak és most a terveket szeretnék bemutatni. A jövő tavasszal kezdődik majd valószínűleg az Újklinika melletti legújabb klinikai tömb infrastruktúrájának kiépítése. Az Egyetem EU-s pályázatot nyert az új épülettömb megépítésére. Amint ez elkészül, akkor kezdődik a klinikák környékének közterületi rehabilitációja. Ezt megelőzően azonban a Dugonics tér – Árpád tér– Eötvös utca – Somogyi utca által meghatározott terület rekonstrukciója már elkezdődhet –valószínűleg 2011-ben. Átadja a szót a tervezőnek.

V. Zákányi Ildikó: Az általuk vizsgált terület a Dugonics tér és környéke, amely szerves folytatása lenne a már kialakított Klauzál tér – Kárász utca rekonstrukciónak, valamint a hamarosan induló Kölcsey utca – Gutenberg utca – Mars tér akciótervnek. A 2004-es tervpályázatra nyújtották be azokat a terveket, amelyekről beszélni fognak. A központi elv, hogy gyalogos belváros alakuljon ki úgy, hogy közben elérhető marad a Dóm tér és a Tisza-part is. Az egész akcióterületet egy egységként kezelik. A Dugonics téren lévő egyetemi épület felújítását, amelyet az Egyetem végez, követheti majd a közterület rehabilitáció, és ezen a területen haladna végig az úgynevezett „Tudássétány”, amelyet az egész útvonalon jelrendszerrel látnak majd el. Röviden áttekintik a tér történetét és hangsúlyozza, hogy a történelmiséget meg kívánják őrizni. A tér funkciójához hozzátartozik a park jelleg, amely minden korszakban más és más volt. Ezt meg akarják tartani csakúgy, mint a szökőkutat és a pavilont is. A terveket úgy készítették, hogy az Eötvös utca – Somogyi utca átalakítása magában hordozza a Zrínyi utca, Jókai utca esetleges későbbi fejlesztését.

Vesmás Péter: Elmondja, hogy tervezőként nagyobb léptékű összefüggésben gondolkodtak, amelynek a központi eleme, hogy gyalogos belváros jöjjön létre azáltal, hogy a gépjármű forgalmat korlátozzák. Ugyanakkor azt a célt is igyekeztek szem előtt tartani, hogy a változtatások oly módon idomuljanak a meglévő környezeti adottságokhoz, hogy ha valaki egészében nézi a teret és környékét, úgy tűnjön neki, mintha alig változott volna valami. Véleménye szerint, ha a tervek megvalósulnak, akkor a környéken lakók egy átmenő forgalomtól mentesített, parkos, fás

222

környezetben élhetnek úgy, hogy közben ugyanúgy el fogják érni a garázsaikat.

V. Zákányi Ildikó: Elmondja, hogy a Kárász utcáról érkezve egy elliptikus térrel találkozhatnak, amely összefogja az innen induló tengelyeket. A Dugonics tér másik arca a park, amelyet ahogy már mondta, történelmi kert jellegében kívánnak felújítani. Ennek megfelelően a Dugonics-szobor maradna középen, a séta utakat pedig a kialakult szokásokhoz a gyalogosok által eddig is használt ösvényekhez igazítják. Megmaradnak a határoló sövények is, ezt azonban szeretnék alacsonyabbra nyírni, hogy ezáltal átláthatóbb legyen a tér. A leghangsúlyosabb része a rekonstrukciónak a Somogyi utca átalakítása. Az a terv, hogy célforgalmi közlekedést engedjenek rá erre a területre, ezáltal teret engedve a gyalogosoknak. Az utcán dupla fasoros sétány húzódna végig azzal, hogy az Egyetemet kiszolgáló parkoló az Egyetem épületének oldalánál megmaradna. Érdekesség, hogy ezen a szakaszon régi, de nagyon jó állapotú tégla csatorna húzódik, amit szeretnének megtartani. Ahhoz, hogy ezen az erősen napsütéses területen kiülős teraszok is létesülhessenek mindenképpen szükségesnek tartják a dupla fasort.

A Jókai utca nagyon sokáig „raktár utcaként” működött, hiszen a nagyáruház belső passzázsán lévő üzletek hátsó portája nézett ide. Azért, hogy a Jókai utca visszaszerezze korábbi sétáló utcás jellegét, ide kétszintű utcát terveznek, a két szintet néhány lépcsőfokkal elválasztva. Azt, hogy a Nagyáruház épületét áttervezzék, nem tehetik meg, ez a tulajdonosok feladata, de reméli, hogy egyszer erre is sor kerül. Az Árpád téren az óriás fenyőket meg kívánják tartani és a teret úgy próbálják átalakítani, hogy alkalmas legyen továbbra is rendezvények megtartására, lehetősége legyen a JATE Klubnak is terasz kihelyezésére, bár más formában, és egyfajta dísz permetet terveznek erre a területre. A már említett „Tudás-sétány” a burkolatba épített led lámpákkal kerülne jelölésre. Az egész rekonstrukció célja, hogy úgy nézzen ki minden, mintha mindig ott lett volna. Körtvélyesi Csaba: ő is azt reméli, hogy fel sem fog tűnni ezen a területen, hogy itt autóknak is járnia kellene. Szerencsére Szegeden nem újdonság az autómentesítés, sok helyen már megszokták és a köz teljes megelégedésével működik. A feladata az volt, hogy a forgalomcsendesítést tervezze meg úgy, hogy a gyalogos belváros koncepció érvényesülése mellett továbbra is el lehessen érni a Dóm teret és a Tisza-partot. A felmérések azt mutatták, hogy a városközponton keresztül igen nagy az átmenő forgalom, ezért aztán nem elég a 30-as sebességkorlátozás, vagy az egyirányúsítás. Véleményük szerint a Híd utca, a Tisza Lajos körút és a Tisza által közrefogott területet egy egységként kell kezelni és számításba kell venni azt is, hogy ha beavatkoznak a Somogyi utcai forgalomba, akkor a Kelemen utcát, a Zrínyi utcát és az Oskola utcát is vizsgálni kell. A nyugat-

223

európai példák azt mutatják, hogy az autók száma nő, ugyanakkor az embereknek egyre nagyobb közterület igényük van, sétára, a gyerekeknek játékra, a vállalkozóknak teraszokra. A különböző közlekedési módok között prioritásokat kell meghatározni. A prioritás az alábbi sorrendet jelenti: gyalogosok, kerékpárosok, cél forgalom, tömegközlekedés és egyéb közlekedés. Mindezt át fedi a környezetvédelem és az élhető város elve. A tervek szerint az autóforgalom csökkentésével együtt megszépül majd ez a terület. Jelenleg a tervezés fázisában vannak és három, négy megoldás is alkalmasnak látszik. Ezekben a tervekben közös, hogy a Dugonics téri közlekedési csomóponthoz nem kívánnak hozzányúlni. Azt a sarkot, ahol a kerékpárút halad árkádosítani szeretnék, a kerékpár út az Árpád tér és az Eötvös utca felé is megmarad, a Somogyi utcán pedig kevesebb lesz a gépjármű. Az Eötvös utcát vegyes forgalmú területként képzelik el, ahol a taxik kihajthatnak, a Toldi utca pedig zsákparkoló lenne. Látható, hogy a Dóm tér irányába át lehetne haladni. Az Egyetem melletti parkoló, ahogy ezt említették, megmaradna, de csak az Egyetem kiszolgálására. A Somogyi utca forgalmát illetően változások lesznek.

Két szélsőséges megoldás lehetséges: az egyik, hogy lezárják az autóforgalom elől, a másik, hogy díszburkolatot kap, de a forgalom megmarad. Ezen két szélsőség között kell a megoldást keresni. A tervek szerint a forgalom akár a két fasor között, akár a park és a fasor között is futhat, a Kárász utca felé eső oldal pedig mindenképpen szűkebb lesz.

Lakossági észrevétel: Elmondja, hogy korábban Luxemburgban járt, ahol a korlátozott idejű behajtási engedélyt alkalmazták megoldásként. Szerinte azonban Magyarországon ez nem működik, vagy engedni kell a forgalmat, vagy teljesen meg kell tiltani.

K. Z.: Mi a helyzet az Oldal utcával?

Dr. Szilágyi Árpád: Azt kérdezi, hogy mikor kerül sor ezen tervek megvalósítására? Ugyanis szerinte kizárt, hogy ez 2012 előtt elkezdődjön és mivel ilyen távoli, nem érti, miért kell erről beszélni most. Ő maga 8 éve küzd azért, hogy a Dugonics téren az átjárás ne legyen veszélyes. Azt is szeretné tudni, hogy a Kölcsey utcától, hogyan lesz a sétáló utcán az átjárás megoldva a Gutenberg utca felé.

Makovi Mária: Szerinte mindenkit érdekel, mire költik a közpénzt. Javasolja, hogy ami meg lett építve, arra vigyázzanak.

Nagy Sándor: Elmondja, hogy a regionális operatív programban szerepel egy elkülönített keret,

224

amely a megyei jogú városok között van felosztva. Ebből a keretből lehet a fejlesztési költségeket lehívni. Az I. akcióterv után 2 milliárd forintot, a II. akciótervnél pedig 1,8 milliárd forintot. Az önrész általában 30-35 %-ot jelent.

Lakossági észrevétel: Problémásnak tartja, hogy a város hiteleket vesz fel, amiket majd a következő önkormányzatnak kell visszafizetnie.

Lakos: Kérdezi, hogy mennyibe kerül ez majd a városnak, mennyit költenek az általa befizetett iparűzési adóból ezekre a beruházásokra.

Nagy Sándor: Elmondja, hogy az uniós alapokból 2013-ig kell lehívni a fejlesztésre szánt összegeket. A különböző városrehabilitációs projektek 70 %-ban uniós pénzekből valósulnak meg. A fennmaradó 30 % az önerő. Olyan területen, ahol ennél nagyobb önerőt kellene befizetni már nem is nyújt be pályázatot az önkormányzat. Egyetlen kivétel van ez alól, a megújuló energia programok.

Bíró Sándor: Azt látja, hogy újabb 3,3 milliárd forintot költenek városrehabilitációra, holott még a korábbi tervek sem valósultak meg. Nem érti, hogy milyen forrásból megy az I. ütem és miből lesz a II. ütem. Elmeséli, hogy a rendszerváltás előtt ő maga rengeteg tervet látott, amelyet fiókba raktak. Dolgozott a hivatal Építési Osztályán, ezért tudja, hogy mi történt akkor. Nem érti, hogy miért foglalkoznak most azzal, amit majd csak három év múlva kezdenének megvalósítani.

Nagy Sándor: Elmondja, hogy azért tartanak fórumot a tervezési fázisban is, mert szeretnék tájékoztatni a lakókat, hogy mi várható. Nagy Sándor: Dugonics tér rehabilitációjához van-e még kérdés? Tekintettel arra, hogy nincs, áttér az Oldal utcára és átadja a szót Fehér Évának. Sz. Fehér Éva: Elmondja, hogy az érintett környék a déli klinikai kerületet övező utcák, tehát a Semmelweis – Állomás – Oldal utca és a Bánomkert sor. Erre a területre már korábban készült szabályozási terv. Ahogy azt már korábban elmondták az új klinika mellé még újabb klinikai épületet kíván felépíteni az Egyetem. Ez a terület lenne a „Tudás-sétánynak” az ideiglenes végpontja. A tervező Pap Ádám, aki nem tud jelen lenni, ezért ő szeretné ismertetni a terveket. Az elképzelés az, hogy a gyalogos és gépjármű forgalom egymást ne zavarja, és a zöldfelületeket meg tudják növelni. Figyelembe kellett venni, hogy a határoló területek más-más jellegűek.

Elsőként a Semmelweis utcáról beszél. Jelenleg ezen az utcán kicsi zöld sáv van rövid fasorral. Ezt az

225

utcát érinti az elektromos tömegközlekedés projekt is. Mindenképpen szét szeretnék választani a gyalogos és a gépjármű forgalmat. Az utcában jelenleg is vannak öblösödések, amelyeket meghagynának, zöld sávval védenének és ezek szolgálnának közösségi terekként. A Klinika felöl egyoldalúvá váló utcát kétoldalúvá kívánnák tenni. A jelenlegi parkoló megmaradna, a Klinika vendégforgalmát szolgálná és az ott lévő két facsoportot is megtartanák. Következő az Oldal utca, amely a tervezett hídfeljáró és annak csomópontja irányába lenne közlekedési terület. Ezen a területen raszteres fásítást szeretnének kialakítani.

A harmadik terület az Állomás utca Tisza-Part közötti rész, amelyen valószínűleg kutatásfejlesztés célját szolgáló beruházások valósulnak majd meg. Itt is raszteres fásítást terveznek átjárókkal a Tiszához. A jelenleg működő Patológia előtt díszesebb közterületet alakítanának ki, a Gyermekklinika előtt pedig geometrikus jellegű fásítás valósulna meg. Azt szeretnék, ha használható zöldfelületek jönnének létre, vagyis lehessen a fűre lépni.

Lakossági észrevétel: Mi lenne a helikopter-leszálló sorsa?

Nagy Sándor: Úgy tudja, hogy lesz helikopter leszálló.

Sz. Fehér Éva: Szerinte az Egyetem már dolgozik ennek megoldásán.

Lakossági észrevétel: Elmondja, hogy az Oldal utcában lévő három házzal és az Állomás utcában lévő másik három házzal kapcsolatosan tavaly év elején kezdődtek a tárgyalások. A Városüzemeltetési Iroda folytatta a kisajátítás előtti tárgyalásokat. Ezt követően bizottsági döntésen elfogadták a lakosok ajánlatait. 2009. augusztus 5-én megjelent egy újságíró, aki lefotózta az Állomás utcai épületeket és sokallta az értük kínált 26 millió forintot. Elmondja, hogy ő maga az Oldal u. 1/C. alatt lakik, az év végéig ki kell költöznie, a helyzetük talán megoldódik. Kérdezni szeretné, hogy mi igaz abból, hogy ezt az 1/C épületet csak ki akarták üríteni és szanálás helyett az IKV fogja bérleteztetni. Idéz egy újságcikket is, amely szerint az Oldal utca lenne az átjáró a klinikai tömb felé az építkezések során. Ő maga megkereste a Polgármesteri Hivatalt is. Három irodán is próbálkozott, de nem tudtak neki válaszolni.

Nagy Sándor: Elmondja, hogy amit az újságból idézett, illetve amit a bérleteztetéssel kapcsolatosan felvetett, nem igaz. Ha ezek a célok szerepeltek volna a tervekben, akkor nem lehetett volna a lakosoktól a már említett formában megvásárolni az ingatlanokat.

226

Lakossági észrevétel: Hogyan fognak szanálni, ha a tartozékokat ott kell hagyni?

Nagy Sándor: Elmondja, hogy ez a „tartozékokat ott kell hagyni” ki fejezés egy általános szerződésbeli fordulat. Nem szeretnék, hogy a lakók kiköltözését követően hajléktalanok költözzenek oda, ezért amint üres az épület azonnal kezdődik a bontás.

Bánomkert sori hölgy: Kérdezi, hogy mi lesz a Bánomkert soron lévő garázsokkal és a nagyon rossz állapotban lévő úttal?

Nagy Sándor: Elmondja, hogy a fejlesztés területi határa az Oldal utca. A Bánomkert sori garázsos terület pillanatnyilag nem szerepel a tervezésben. A felmérések azt mutatják, hogy az átmenő forgalom kicsi a területen, ezért az útfelújítási prioritási sorrendben ez a terület mindig hátrébb szorul.

Virág András: Úgy gondolja, hogy az Oldal utcához kapcsolódó rekonstrukció megvalósulásával a környező utcákat is majd fejleszteni kell. Ígéri, hogy az idei évben a kátyúzást meg fogják csinálni.

Bánomkert sori hölgy: Kérdezi, hogy a híd építése mikor kezdődik és hogy vezet fel az út a hídra.

Nagy Sándor: Elmondja, hogy a beruházások pillanatnyilag az Állomás utcáig mennek majd el, hogy ha a híd majd megépül, akkor a felcsatlakozást könnyen meg lehessen oldani. A menetrend szerint jövő év tavasszal kezdődik a közműépítés. Ezt követően építi az Egyetem a klinikai épületet, majd 2011-ben zöldterület és burkolat építés lesz.

Lakossági észrevétel: Kérdezi, hogy a Bánomkert sornál a vízelvezetés meg lesz-e oldva.

Nagy Sándor: Elmondja, hogy igen, a csapadékvíz elvezetés meg lesz oldva. Kérdezi, hogy van-e még kérdés? Ezt követően megköszöni a jelenlevőknek a részvételt és bezárja a fórumot.

Szeged, 2009. szeptember 9.

227

10.2.5 Szakmai véleményezések TURISZTIKA Javaslatok, amelyek az akcióterület idegenforgalmát javíthatnák:

1. javaslat: A Tourinform iroda utcáról való megközelítésének lehetővé tétele.

A Szegedi Tourinform iroda, amely a Dugonics tér 2. szám alatt lévő un. Vajda-házban található, sajnos udvari megközelíthetőségű elhelyezéssel. Egyrészt a turisták által való megtalálása körülményes és nehézkes minden figyelemfelkeltő és útbaigazító tábla ellenére, másrészt az uniós normáknak (előírásoknak) sem felel meg, mert a műemlék épületet födém megbontás nélkül nem lehet akadálymentesíteni. Ez oly mérvű átalakítást igényel, hogy az akadálymentesítésekre kiírt pályázatokon nyerhető összeg sokszorosa kellene hozzá. A javaslat szerint fontos lenne, hogy a Dugonics teret érintő fejlesztési lehetőségek tervezésekor a Szegedi Tourinform iroda is lehetőség szerint megfelelő helyre kerülhessen.

A szegedi Tourinform Iroda szakmai megítélését a Magyar Turizmus Zrt. Végzi és, a „kiválóan teljesítő” irodák közé sorolja. A fő iroda 3 fő munkatárssal végzi a feladatát. Mivel a fő iroda nehezen megtalálható, így a turista szezonban két Információs Pontot is működtetnek. Az 1. számú Turisztikai Információs Pont a Széchenyi téren (Kárász utca folytatásában) minden év június 1-től szeptember 15-ig 8 órától 20 óráig tart nyitva 3 fővel (szombaton és vasárnap is, ideiglenes munkaerővel) végzi munkáját. A 2. számú Turisztikai Információs Pont a MÁV Szeged Főpályaudvar Utascentrumában található. Az Utascentrum nyitvatartási idejében (10-16 óra között) 1 fő informátorral, szakmai gyakorlatát töltő érettségizett, nyelveket beszélő turizmus szakos hallgatók fogadják a vendégeket. Egy-egy szezonban az Utascentrumban 12-15 hallgató teljesíti a gyakorlatát.

Az információ adás alakulása 2003-tól 2008 december 31-ig. Megneve zés év 2003 2004 2005 2006 2007

Info Szem.* (fő)

Info Szem. (%)

Info tel.** (fő)

Info tel. (%)

17576 25952 24283 26669 24981

100.00 147.66 93.57 109.83 93.67

4564 5387 6971 5809 7088

100.00 118.03 129.40 83.33 122.02

Info írásba n (fő) 1495 1766 1933 1623 2168

Info írásban %

Összes info (fő)

Összes info (%)

100.00 118.13 109.46 83.96 133.58

23635 33105 33187 34101 34237

100.00 140.07 100.25 102.75 100.40

228

Összesen

143.164

----

36.762

----

11.484

----

191.410

---

A fenti táblázat foglalja össze azokat a fontos adatokat, melyek kiválóan támasztják alá, a Tourinformok egyre nagyobb mérvű hazai és nemzetközi ismertségét, elismertségét. Szegeden 2008. december 31-ig közel 145 ezer ember kért személyesen információt, s 2009 első félévében, pedig az összes információadásunk átlépte a 200 ezres határt.

2. javaslat: A Dugonics tér „kulturális centrum” szerepének megőrzése

Fontos feladat a térrekonstrukció kapcsán figyelembe venni azt a több évtizedes hagyományt, amely szerint a „Költészet napja”, az „Ünnepi Könyvhét” rendezvényeinek, író-olvasó találkozóknak, műhely-beszélgetéseknek, stb. kiváló és már megszokott helye. Ezek mellett Húsvéti „kipakolás”, Adventi „gasztronómia” és alkalmanként „régiségvásár” színtere is. A rekonstrukció során úgy kellene a terveket elkészíteni, hogy ez a funkció továbbra is megmaradjon. Illetve olyan állandó utcai bútorzatot is szeretnének, ami városképi szempontból teljesen harmonizáló és ugyanakkor komfortosabbá tenné ezeket a rendezvényeket.

A zenélő szökőkút programját olyanná kellene alakítani, hogy ott elsősorban „szegedi zene és dalok” és/vagy „szegedi sztárok” tolmácsolásában (pl. Gregor József) hangoznának el. Dankó Pista nóták, Huszka Jenő operettek, vagy Vántus István műveiből válogatások, stb. Ezzel egyrészt ápolnánk a szegedi művészek emlékeit is, és egyben népszerűsítenénk is az adott műveket (a SZEGEDISÉGETSZEGEDIKUMOKAT).

3. javaslat: A Dóm tér mint autentikus vallási-családi közösségi a szegedi Advent központja

A Dóm tér a nyári időszakban júniustól – szeptemberig a Szegedi Szabadtéri játékok színtere (júniusban építik a lelátót, szeptemberig bontanak), de itt tavasszal a „tavaszvárás” Húsvét, valamint novembertől Karácsonyig a Advent és hozzá kapcsolható rendezvények színhelye. A rekonstrukció során e rendezvénybefogadó képességét meg kell őrizni, és olyan /főleg gyerek/ programokkal kell még népszerűbbé tenni, hogy mind a szegedieknek, mind, pedig a vendégeinknek öröm legyen ott tartózkodni, kikapcsolódni, gyönyörködni. A Dóm és a tér Adventi – Karácsonyi megvilágításának még látványosabb megoldásán és a hozzá vezető utcák, közök díszkivilágításán is el kellene gondolkodni!

229

A „Tisza sétány kialakítása” az Északi és Déli Klinikaparkok bekapcsolásával pihenő parkká tétele

A Centrum az Árvízi emlékmű, a Tisza Lajos krt. D-i (a 109. szám Orvoskari Dékáni épületben SzentGyörgyi Albert Emlékszoba) vége, a Boszorkánysziget É-i csücske lenne. A Gyermekklinika előtti széles zöld sáv összekapcsolva a Tisza véd-töltésével, ahol már a partfal véget ér, szép, zöldfüves, lankás töltés kezdődik pihenő padok elhelyezésével az Elektronikai Múzeum lenne a sétány D-i végpontja.

É-i irányba a Korányi fasoron végig a Roosevelt térig, valamint a Pécsi utcán át az Északi Klinikapark átjárást biztosít a Dóm térre is és a Somogyi utcáig. Sok szép fa van, sétáló utak főbb nyomvonalai is megtalálhatók, padok is vannak elhelyezve, ráadásul számos műalkotás (köztéri szobor, mint pl. Kligl Sándor: Aranycsapat) és kultúrtörténeti emlék is hangulatossá teszi a helyet. A klinikán folyó munkát a sétáló, üldögélő, beszélgető emberek nem zavarnák, viszont a lábadozó betegek is kellemesen éreznék magukat a parkosított szépen gondozott környezetben.

KORÁNYI FASOR – PARKOS RÉSZ Szóbeli egyeztetés a helyszín gyakori használóival A Gyermekklinika előtti területen tanárok, diákok, kutyasétáltatók körében érdeklődtünk, illetve illetékes civil szervezeteket tájékoztattunk a tervezett fejlesztésekről. Elmondásuk szerint eddig is népszerű helyszín volt a park, amely jelenleg határvonalat képez a város és egy olyan terület között, ahová az emberek már nem szívesen sétálnak, vagyis a Boszorkány sziget felé. Elmondásuk szerint a gyermekekkel foglalkozó civil szervezetek még szívesebben vinnék ki a gyerekeket különböző programok keretén belül a területre, ha ott rendezésre kerül a parkos rész. A lakossági elmondások alapján voltak már az akcióterület Korányi fasori részén programok. Javaslatként hangzott el, hogy kisebb rendezvények megvalósítására alkalmas a terület. Korábban – közeli helyen, a jelenlegi dolgozói parkoló helyén - volt fa játszótér, valamiért kihasználatlan maradt, nem volt eléggé árnyékos terület. A kis parkban dobterápiát lehetne tartani, kellően távoli pont, nem zavarná a klinikán folyó munkát, viszont a beteg gyerekek gyógyulásában óriási jelentőséggel bír. A Péter és Pál koncert nagyon népszerű volt a gyermekek körében a klinikán, itt tavasztól őszig terjedő időszakban megrendezésre kerülhetne hasonló program, koncert, kézműves foglalkozás. Az elhangzott javaslatok szerint a beteg gyermekekkel kapcsolatos programokba feltétlenül szükséges pedagógusok bevonása. Olyan lakossági véleménnyel is találkoztunk, amely szerint a kutyasétáltatást sokkal jobban szabályozni kellene, nylonzacskóautomata hasznos külföldi példa. Illetve megoldásra vár a területen sétálók szerint, hogy a Boszorkány szigetre „be merjék tenni a lábukat”, vagyis tisztább, átláthatóbb terület legyen, ne „dzsumbuj”.

10.2.6 Partnerségi viszony további bıvítése, kiterjesztése a végrehajtás folyamatára Partnerségi folyamatunkat természetesen a jövőben is fejlesztjük, a korábbi városrehabilitációs fejlesztések és jelen projekt tapasztalatai alapján kiterjesztjük.

230

Rugalmasan szeretnénk alakítani az együttműködésünket, az egyes önkormányzati fejlesztési lépések megtétele nyomán óhatatlanul felmerülő kisebb problémákkal, nézetkülönbségekkel kapcsolatosan.

A város továbbra is számít a szakhatóságok és a lakosság segítségére munkái során.

TERVEZETT PARTNERSÉGI FORMÁK A MEGVALÓSÍTÁS és VÉGREHAJTÁS IDŐSZAKÁRA 1

Bejárások, kapcsolatteremtés új potenciális civil és lakossági szervezeti partnerekkel

2

Egyeztetések, együttműködés, jó partneri viszony folytatása, kiterjesztése széles körben

3

Rendszeres egyeztetések más városrehabilitációs fejlesztések partnerségi tapasztalatairól

4

Szakmai vélemények meghallgatása, írásos anyagok áttanulmányozása, válaszadás a felmerülő kérdésekre

5

Lakossági fórum

6

Tervezzük hátrányos helyzetű csoportok bevonását az akcióterületi projekt kapcsán

TERVEZETT PARTNERSÉGI FORMÁK A FENNTARTÁS IDŐSZAKÁRA 1

Egyeztetések, együttműködés, jó partneri viszony folytatása, kiterjesztése széles körben

2

Rendszeres egyeztetések a városrehabilitációs fejlesztések össz-partnerségi tapasztalatairól

3

Szakmai vélemények meghallgatása, írásos anyagok áttanulmányozása, válaszadás a felmerülő kérdésekre

4

Közös értékelés

5

Lakossági fórum

6

Hátrányos helyzetű csoportok bevonása a fenntartásba

231

11. MEGVALÓSÍTÁS INTÉZMÉNYI KERETE 11.1. AZ AKCIÓTERÜLETI TERVET MEGVALÓSÍTÓ PROJEKT MENEDZSMENT SZERVEZET BEMUTATÁSA

A Biopolisz Park akcióterület megvalósítása során Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata a főpályázó, a pályázati forrásból megvalósuló fejlesztés kapcsán a támogatási szerződést Közreműködő Szervezettel az önkormányzat köti meg.

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata megvizsgálva a törvényi kötelezettségeket és lehetőségeket a Biopolisz Park akcióterület megvalósítása során felmerülő projektmenedzsment feladatok ellátásával a saját tulajdonában álló Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft.-t bízza meg. A Közbeszerzési törvény 2/A § értelmében az Európai Uniós értékhatárokat meghaladó értékű közbeszerzésre vonatkozó szabályt nem kell alkalmazni olyan 100%-ban az ajánlatkérő által tulajdonolt cég felett, amely közfeladatokat lát el.

A településfejlesztés ellátásának megszervezését a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Tv. 8. § (1) bekezdése helyi közszolgáltatási feladatként azonosítja, ezért az önkormányzat a településfejlesztés szempontjából meghatározó tevékenységek koordinációját és projektek menedzsmentjét a saját tulajdonában lévő, megbízási szerződéses viszonyban álló városfejlesztő társaságon keresztül bonyolítja le.

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése gyakorolja a tulajdonosi jogokat a város vagyona felett az önkormányzati vagyongazdálkodásról szóló 25/2003 (VI. 27.) Kgy. rendelet értelmében, továbbá a város költségvetésének elfogadása is feladatkörébe tartozik. Ennek kapcsán a Közgyűlés dönt az akcióterületi terv elfogadásáról, a megvalósításához szükséges önkormányzati források rendelkezésre bocsátásáról, valamint a megvalósítás és üzemeltetés szervezeti kereteiről. A Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft.-t a Biopolisz Park akcióterületi terv megvalósításához kapcsolódó feladatok ellátására – az akcióterületi terv elfogadásával – a Közgyűlés bízza meg.

Az önkormányzat a Biopolisz Park akcióterületi terv megvalósításához kapcsolódó menedzsment feladatok ellátására megkötendő megbízási szerződésben szabályozza a Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft. feladatait, jogosítványait, kompetenciáit és kötelezettségeit.

A Biopolisz Park akcióterületi terv megvalósításához kapcsolódó tevékenységét – a tulajdonosi jogok gyakorlásának keretében - az önkormányzat felügyeli. Az akcióterületi terv előkészítését és a

232

fejlesztések megvalósításának koordinációját a Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési Irodája végzi. A Városfejlesztési

Iroda

az

akcióterületen

megvalósuló

fejlesztések

előkészítésében

és

megvalósításában együttműködik a városi funkciók szakterületeihez kapcsolódó feladatok ellátásáért felelős más szakirodákkal és intézményeikkel. Emellett közvetít az akcióterületi terv megvalósítását menedzselő és a megvalósult fejlesztések működtetését, fenntartását koordináló és azokhoz szükséges önkormányzati, fenntartói döntéseket ösztönző és előkészítő projektmenedzsment feladatokat ellátó városfejlesztő társaság, a Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft, valamint az illetékes és kompetens önkormányzati szervek (különösképpen a Közgyűlés) között. Mivel a városfejlesztési feladatok átfogóan a Közgyűlés Városrendezési, Tulajdonosi és Lakásügyi Bizottságának (VTLB) kompetenciájában tartoznak, az akcióterületi terv megvalósítása során a VTLB – továbbá az egyes szakterületeket felügyelő szakbizottságok, valamint a Pénzügyi Bizottsággal (PB) és a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság –folyamatos tájékoztatása szükséges.

11.2.

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK A MENEDZSMENT FELADATOK ELLÁTÁSÁRA

Az akcióterületi tervben szereplő fejlesztések megvalósítására csak kisvárosok esetében mutatkozik több alternatíva. Esetükben a városfejlesztési akciók menedzselése történhet önkormányzati hivatalon belüli szervezet révén, illetve önálló szervezet kialakításával.

Megyei jogú városok esetében városfejlesztő társaság létrehozása szükséges, Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat kapcsán a Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft ennek a feltételnek megfelel. Az önálló városfejlesztési társaság létrehozásának előnye, hogy a 100 %-os önkormányzati tulajdonú és gazdasági társaság tevékenysége, a városfejlesztési akció végrehajtása, az önkormányzat számára teljes mértékben átlátható.

A városfejlesztő társaság szervezete elkülönül az önkormányzat politikai és igazgatási szervezetétől, így a feladatok és a városfejlesztő társaság kompetenciái az előbbiekéivel nem keveredhetnek össze. Az önkormányzat és a városfejlesztő társasága viszonylatában az előbbi megbízóként, a városfejlesztő társaság pedig megbízott végrehajtó szervezetként működik. Az utóbbi elkülönül az önkormányzat politikai és igazgatási szervezetétől, így felelőssége a fejlesztés operatív előkészítésével és megvalósításával kapcsolatban egyértelmű és számon kérhető. A városfejlesztő társaság nem saját magát ellenőrzi, mint az a hivatal, amely egyben projekt menedzsment szerepet is betölt.

233

11.3.

A SZEGED PÓLUS NONPROFIT KÖZHASZNÚ KFT.- A MENEDZSMENT SZERVEZET BEMUTATÁSA

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata 601/2005. (XI. 11.) KS. Sz. határozattal hozta létre a 100%ban önkormányzati tulajdonban lévő Szeged Pólus Fejlesztési

Közhasznú Társaságot, amely a

gazdasági társaságokról szóló hatályos jogszabály előírásai szerint 2008- tól átalakult Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft.-vé.

Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft. részt vett és részt vesz több, a város fejlődését meghatározó fejlesztési projekt előkészítésében és megvalósításában (legjelentősebb ezek közül a „Szeged városi elektromos tömegközlekedés fejlesztése” kiemelt projekt előkészítése és menedzsmentje, amelyet az önkormányzattal kötött megbízási szerződés keretében végez), így az akcióterületi terv előkészítéséhez és megvalósításához szükséges szervezeti tudás rendelkezésre áll. A Társaság több, városfejlesztési szempontból meghatározó tevékenységet is végez (pl.: befektetés-ösztönzés, klaszterfejlesztés és –menedzsment, támogatott projektek menedzsmentje, tájékoztatás, stb.), így a városfejlesztési tevékenység meghatározó szereplője. Különösen előnyös, hogy több, egymással párhuzamosan előkészítésre kerülő és/vagy megvalósuló, a város fejlődését szervesen meghatározó projekt koordinációja ugyanazon szervezet keretei között zajlik, ezáltal biztosított a városfejlesztési tevékenység koherenciája, valamint a városfejlesztési projektek koherens illeszkedését az Integrált Városfejlesztési Stratégiához és egymáshoz, azok tartalmát és ütemezését tekintve.

A Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft. (továbbiakban Társaság) az akcióterület megvalósításához kapcsolódó feladatainak ellátásához partnereket és alvállalkozókat vonhat be. Az alvállalkozókat, partnereket a Kbt. és a Társaság saját beszerzési szabályzatának előírásai szerint választja ki, velük csak a Társaság áll jogviszonyban, azok tevékenységéért kizárólagosan felel. A Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft. az akcióterületi terv megvalósításához kapcsolódó tevékenységét nem profitorientált módon végzi. Az eredményt a közhasznú tevékenységére köteles visszaforgatni a Társaság. Évente köteles a közhasznú tevékenységéről az éves beszámoló keretében külön is számot adni. Mint közhasznú szervezet működése kötelezően nyilvános, az irataiba bárki betekintést kérhet az ügyvezetővel való előzetes egyeztetés alapján. A közhasznúsági jelentését, illetve a legfontosabb közhasznúsági tevékenység körébe tartozó információit köteles nyilvánosságra hozni.

A Társaságnál 5 tagú Felügyelő Bizottság működik. A Felügyelő Bizottság tagjait az alapító jelöli ki az Alapító Okiratban, és hívja vissza. A Felügyelő Bizottság munkáját annak elnöke irányítja. A Felügyelő

234

Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, tevékenységük során képviseletnek helye nincs. A Felügyelő Bizottság tagját e minőségében az alapító nem utasíthatja.

A Felügyelő Bizottság ellenőrzi a Társaság ügyvezetését. Jogában áll az ügyvezetőtől és a Társaság más vezető állású dolgozóitól jelentést vagy felvilágosítást kérni, a Társaság könyveit, bankszámláját, iratait és pénztárát bármikor megvizsgálni. A Felügyelő Bizottság maga állapítja meg működésének szabályait, ügyrendjét, melyet az alapító hagy jóvá. A Felügyelő Bizottság szervezetére, működésére egyebekben a 2006. évi IV. tv (Társasági törvény), az 1959. évi IV. tv (Polgári Törvénykönyv), és az 1997. évi CLVI. Tv (közhasznú szervezetekre vonatkozó törvény). rendelkezései az irányadóak.

A Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft akcióterületi terv megvalósításhoz rendelt szervezete, kapacitásai

A Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft. a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI tv. 26. §. c./ pontjában foglaltak szerint a következő olyan közfeladatokat látja el, amelyekről törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint, valamely állami szervnek vagy a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia: – tudományos tevékenység, kutatás, (1990. évi LXV. tv.) – euroatlanti integráció elősegítése, (2004. évi XXX. tv.) – közhasznú szervezetek számára biztosított – csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető – szolgáltatások. – településfejlesztés (1990. évi LXV. tv.) – településrendezés (1990. évi LXV. tv.)

A Társaság vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, a gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt az Alapító Okiratában meghatározott tevékenységére fordítja. A Társaság nem zárja ki, hogy Tagján (a társaság 100%-os önkormányzati tulajdonban van) kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásokból.

Az egyértelmű felelősségi rendszert és tiszta ügymenetet biztosítva az akcióterületi tervek megvalósítására irányuló projekt(ek)et – projekt-igazgatói státuszban – az akcióterületi terv menedzser fogja össze, koordinálja, munkáját segíti az ügyvezető igazgató a feladatai elvégzéséhez szükséges feltételek megteremtésével. Az akcióterületi terv menedzser alapos közgazdasági és/vagy építész szaktudással, átfogó fejlesztési – különösen ingatlanfejlesztési – ismeretekkel és látásmóddal

235

rendelkezik, emellett birtokában van a projekt lebonyolításához szükséges projekt menedzsment tudásnak és tapasztalatoknak.

A projekt megvalósítását – kompetenciájukhoz illeszkedő és munkaköri leírásaikban foglalt feladatok ellátásával – projektmenedzserek és projekt asszisztens végzik.

A társaság szervezeti jellemzői A Társaságnak a fejlesztési projektek előkészítésével, projektmenedzseléssel és befektetés szervezéssel, e tevékenységeket támogató és a Társaság működését biztosító tevékenységhez legmegfelelőbb, a változó igényekhez rugalmasan alkalmazkodó munkaszervezetét az ügyvezető alakítja ki.

A városfejlesztő társaság által ellátandó menedzsment feladatok nagyságrendje feltételezi és megköveteli, hogy a Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft. munkavállalói állománya, illetve alkalmi vagy tartós megbízási, vállalkozói munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló dolgozói, partnerei a legmagasabb szinten legyenek képesek ellátni mind szakmailag, mind emberileg feladataikat. Legtöbbjüktől elvárás, hogy mint középszintű vezetők is megállják helyüket, tekintettel arra, hogy a Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft. tevékenységi köre városi nagyberuházások tervezési és megvalósítási feladatainak az irányításához fűződik. A Társaság munkavállalói ennek megfelelően a 2009-ben készített előzetes akcióterületi terv készítésékor a következő szakmai összetételben állnak rendelkezésre: – ügyvezető – projektigazgató, projektvezető – gazdasági vezető – projektmenedzserek – irodavezető – kommunikációs főmunkatárs – pénzügyi munkatárs – asszisztensek (műszaki, egyéb)

Az akcióterületi terv megvalósításához kapcsolódó feladatokat a Társaságon belül létrehozott Projekt Iroda végzi.

A társaság vezető beosztású dolgozóinak feladat- és hatásköre Ügyvezető

236

Az Ügyvezető alapvető feladata a Társaság képviselete és ügyeinek intézése megfelelve a jogszabályok és az alapító okirat keretei között, illetve az alapító határozatainak megfelelően. Az ügyvezető a Társasággal megbízási jogviszonyban áll, vele kapcsolatban a megbízói jogokat az alapító gyakorolja, harmadik személlyel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt képviseli a Társaságot. Az ügyvezető képesítési követelményei: felsőfokú végzettség, legalább 5 éves vezetői gyakorlat, legalább egy idegen nyelv ismerete.

Az ügyvezető hatáskörébe tartozik mindazon ügyek eldöntése, amelyek nincsenek az alapító kizárólagos hatáskörébe utalva. Az ügyvezető hatáskörét a Társaság munkavállalóira átruházhatja az alább felsorolt feladatkörök kivételével.

Az ügyvezető másra át nem ruházható feladatkörei: −

A Társaság szervezeti és működési szabályzatának, illetve beszerzési szabályzatának elkészítése, és azok jóváhagyás céljából az Alapító illetékes bizottsága elé terjesztése;

−

Döntés a Társaság befektetéseiről, szerződés-kötéseiről, kötelezettségvállalásairól – kivéve a Társaság tulajdonában lévő ingatlanok megterhelését, elidegenítését - 10 millió Ft értékhatárig;

−

Az alkalmazottak feletti munkáltatói jogkör gyakorlása;

−

A Társaság üzleti könyveinek szabályszerű vezetésének biztosítása;

−

A Társaság mérlegének, vagyonkimutatásának, üzleti terve elkészítésének biztosítása, és azoknak az alapító rendelkezésére bocsátása;

−

Az alapító részére a Társaság üzleti tevékenységéről legalább 6 havonta, a Felügyelő Bizottság részére legalább 3 havonta írásos tájékoztatás adása, a Társaság üzleti könyveibe és irataiba való betekintés lehetővé tétele;

−

Az alapító által hozott határozatok folyamatos nyilvántartásának, a nyilvántartás vezetésének, és a határozatoknak a határozatok könyvébe történő bejegyzésének biztosítása.

Az ügyvezetővel szembeni elvárás, hogy a vezetői, szakmai, emberi alkalmassága mellett a projekteket úgy bonyolítsa le, hogy az Önkormányzat által megkötött támogatási szerződésekben foglalt kötelezettségeket a lehető legmegfelelőbb módon és mértékben teljesítse, gondoskodnia kell továbbá személyesen és apparátusa útján a közbeszerzési törvény rendelkezéseinek betartásáról, illetve az iratok kezelésének és őrzésének szabályos betartásáról, vagy betartatásáról. Különösen nagy értékek kezeléséről és elszámolásáról kell folyamatosan, több projektben egymással

237

párhuzamosan gondoskodnia. Ezeket a feladatokat súlyosabbá, nehezebbé teszi, hogy az Európai Unió-s szabályokat kell követnie, mivel a monitoring rendszerek keretében számon kérhetik rajta.

Az alapító kizárólagos döntési jogkörébe tartozó ügyek tekintetében – kivéve a kinevezéssel kapcsolatos döntéseket – véleményezési jogköre van.

A Társaság munkaszervezetének egyszemélyi felelős vezetője az ügyvezető, aki a jelen szabályzatban meghatározott módon, és feladatkörben eljárva irányítja a Társaságot.

Az ügyvezető feladata az akcióterületi terv kapcsán Önkormányzattal a projekt lebonyolítására vonatkozó megbízási szerződés megkötése, az esedékes megbízási díjra vonatkozó számla kibocsátása. Az Ügyvezető nevezi ki a projektigazgatót a projekt szponzor egyetértésével.

A projektben dolgozó projektigazgató és a projektmenedzserek felett a munkáltatói jogokat gyakorolja az Ügyvezető, a Projekt Iroda működésének feltételeit biztosítja, illetve ellenőrzi.

Az Ügyvezető feladata a projekt lebonyolításával kapcsolatos költségeknek, a Társaság egyéb tevékenységeivel kapcsolatos pénzügyi elszámolásoktól elkülönített nyilvántartásának biztosítása, illetve a Projekt Iroda beszerzéseinek engedélyezése, a kifizetések utalványozása.

A projekt megvalósítás átláthatósága érdekében Társaság beszámolóiban tájékoztatást ad az Önkormányzat és Bizottságai felé a Projekt Iroda tevékenységéről. Az Ügyvezető a Projekt Irányító Bizottság tevékenységében részt vesz.

Projektigazgató (akcióterületi terv menedzser) speciális feladatai és felelőssége

A projektigazgató teljes munkaidőben, munkaviszony keretében a Társaság alkalmazottja, akinek alkalmazásához a Projekt Szponzor egyetértése szükséges. A projekttel összefüggő kérdésekben közvetlenül a Projekt Szponzornak és az Önkormányzat kijelölt bizottságai felé beszámolási kötelezettség terheli. Napi tevékenységének ellenőrzésére a Társaság ügyvezető igazgatója jogosult.

Tevékenységével kapcsolatos kifogás esetén az ügyvezető igazgató a Projekt Szponzornak köteles jelzést adni.

238

A projektigazgató a projekt lebonyolításának egyszemélyi felelős vezetője. Felelős a projekt megvalósításának operatív irányításáért és a projektnek a jóváhagyott műszaki tartalom, az elfogadott költségvetés és határidők szerinti megvalósításáért.

A projektigazgató elsődleges feladata az irányítása alá tartozó terület vezetése és képviselete, az irányított terület magas szintű munkavégzésének biztosítása. A projektigazgató érvényesíti a Társaság célkitűzéseit, rövid és hosszú távú feladatait; ennek keretében a projektiroda tevékenységével kapcsolatos koncepcióalkotó, tervezési, szervezési, irányítási, ellenőrzési és értékelési feladatokat végez.

A projekt igazgató feladata továbbá a szervezeti egység működésének biztosítása, az operatív információrendszer és együttműködési kapcsolatok kialakítása a Társaság egyéb szervezeteivel, külső szervekkel.

A projekt megvalósítása érdekében a projektigazgató delegálja a konkrét feladatokat, kialakítja a feladatok végrehajtására legalkalmasabb munkamegosztást, összehangolja a részfeladatokat, a szervezeti egységen belül kialakítja a működés szabályozását.

További feladatai a folyamatba épített vezetői ellenőrzés gyakorlása, a szervezeti egység működési hiányosságainak feltárása, munkamódszerének javítása, a fejlődőképesség biztosítása; a beosztottak munkájának ellenőrzése, minősítése, értékelése.

A projekt igazgató jogköre: −

A Projekt Iroda tevékenységének irányítása, a feladatok kiosztása, ellenőrzése.

−

A projekt megvalósítással kapcsolatos operatív döntések meghozatala, szükség esetén az OPB véleményének előzetes meghallgatásával.

−

Kapcsolattartás a kormányzati szervekkel.

−

Kormányzati illetve Európai Uniós képviselők fogadása, tájékoztatása.

−

Részvétel a Projekt Irányító Bizottság (PIB) munkájában.

−

A PIB hatáskörébe tartozó előterjesztések megtétele.

−

Az Operatív Projektvezetői Bizottság (OPB) tevékenységének irányítása.

−

A projektben közreműködőkkel kötött szerződésekkel kapcsolatos vitás kérdésekben állásfoglalás.

−

A mérnök részéről felmerülő, stratégiai döntést nem igénylő kérdésekben állásfoglalás.

239

−

A kivitelezők és a műszaki ellenőrök között felmerülő vitás kérdésekben állásfoglalás.

−

(Megbízó álláspontjának meghatározása)

−

A műszaki átadás-átvétel során a beruházó(k) nevében nyilatkozattétel.

−

A kivitelezők, szállítók teljesítésigazolásának jóváhagyása.

−

Jelentések, adatszolgáltatások jóváhagyása.

−

A projekttel kapcsolatban tájékoztatás, nyilatkozattétel a Kft. ügyvezető igazgató engedélyével.

−

A projekttel kapcsolatban az ellenőrzést végzők fogadása, a vizsgálati jegyzőkönyvek aláírása.

−

Az egyeztetéseken az Iroda képviseletére jogosult kijelölése.

−

A projekttel kapcsolatos írásbeli intézkedések aláírása.

−

Negyedévente beszámolás a projekt előrehaladásáról az Önkormányzat Városüzemeltetési, Környezetvédelmi, Víz és Csatorna Bizottságának.

240

A társaság operatív munkaköröket betöltő dolgozóinak feladat- és hatásköre

A projektmenedzserek általános feladatai A menedzser az általa kezelt projekt vagy egyéb feladatok megvalósításának megszervezéséért, szabályos kezeléséért és dokumentálásáért felelős. −

A téma, projektvezetéssel kapcsolatos feladatok ellátása;

−

A határidők betartása;

−

A közreműködőkkel a kapcsolattartás, a koordináció;

−

Az információs csatornák működtetése;

−

A dokumentálás

−

Szakértői anyagok, tervek készítése, készíttetése;

−

A kooperációs partnerek adatainak, közös dokumentumainak nyilvántartása, kezelése;

−

A kooperáció vezetése, szervezése, adminisztrálása;

−

Támogatási szerződések kötésének előkészítése;

−

Projektterv készítés;

−

Projekt szervezet működtetése;

−

Projektek megvalósításával összefüggő beszerzések menedzselése a közbeszerzési és a cég beszerzési előírásainak figyelembevételével;

−

Projekt adatok nyilvántartása, adminisztráció, dokumentációk őrzése;

−

Hatásindikátorok kidolgozása a monitoring tevékenységhez;

−

Előrehaladási jelentések, zárójelentések készítése;

−

Kommunikáció, társadalmi viták, fórumok, előadások szervezése.

241

3. ábra – A Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft. felépítése

Projektiroda A projektiroda a Társaságon belül, a projektigazgató közvetlen irányítása alatt álló egység, amely irányítja, koordinálja és meghatározott körben ténylegesen elvégzi a projekt megvalósításával kapcsolatos operatív feladatokat.

Az akcióterületi terv megvalósításában közreműködő munkatársakat is magban foglaló projektiroda főállású és részfoglalkozású munkavállalókkal működik. Az akcióterületi terv megvalósításában az alábbiakban bemutatott munkatársak vesznek részt: −

1 fő projektmenedzser, részmunkaidőben: közgazdasági és/vagy építész szaktudással, fejlesztési ismeretekkel rendelkezik

−

1 fő gazdasági vezető, részmunkaidőben: pénzügyi szaktudással rendelkezik

−

1 fő kommunikációs munkatárs, részmunkaidőben: kommunikációs és pr ismeretekkel rendelkezik

−

1 fő közbeszerzési munkatárs, részmunkaidőben: közbeszerzési és ingatlanjogi tapasztalattal

−

1 fő projektasszisztens, részmunkaidőben: irodavezetői tapasztalatokkal rendelkezik

Külső szakértők, kiszervezett feladatok

242

A Társaság az akcióterületi terv megvalósításához – a hiányzó, vagy korlátozottan rendelkezésére álló tudás és/vagy kapacitások rendelkezésre állását biztosítandó, vagy hatékonysági szempontokat érvényre juttatandó – külső szakértőket, vállalkozókat vonhat be a projekt sikeressége érdekében. Külső szakértelem bevonása szükséges különösképpen az alábbi témakörökben: −

közbeszerzések,

−

jogi kérdések, szerződések,

−

pénzügyi tanácsadás, pénzügyi- és likviditásmenedzsment,

−

projekt menedzsment tanácsadás,

−

mérnöki, műszaki szakértés, minőségbiztosítás,

−

műszaki menedzsment, bonyolítás,

−

számvitel és audit,

−

marketing,

−

kommunikáció és PR.

4. ábra – A projektmenedzsment feladatot ellátó városfejlesztési társaság felépítése

243

11.4.

AZ AKCIÓTERÜLETI TERV MEGVALÓSÍTÁSÁNAK IRÁNYÍTÁSA ÉS ELLENİRZÉSE, CIVIL SZERVEZETEK BEVONÁSA

A Biopolisz Park akcióterület városfejlesztési akció megvalósítását az önkormányzat tartja kézben, irányítja és ellenőrzi a terv végrehajtásának folyamatát. Az Önkormányzat képviselőtestülete, illetve a közgyűlés feladata a stratégiai irányítás, míg az operatív irányítást a projekt-menedzsment feladatokat ellátó Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft. végzi.

Az akcióterületi terv végrehajtásának, megvalósításának ellenőrizhetősége érdekében az akcióterületi terv minden egyes éves szakaszának teljesítéséről beszámolót készít a Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft. az önkormányzat számára, aminek elfogadásáról önkormányzat képviselőtestülete hoz határozatot.

Az önálló városfejlesztő társaság szervezeti eszközként való használata ezt a mechanizmust átláthatóvá, és egyszerűen kezelhetővé teszi az önkormányzat számára, hiszen a feladatok és a kompetenciák világosan elkülönülnek. Az önkormányzat a megbízó, a városfejlesztő társaság a végrehajtó szervezet, amely elkülönül az önkormányzat politikai és igazgatási szervezetétől, így felelőssége a fejlesztés operatív előkészítésével és megvalósításával kapcsolatban egyértelmű és számon kérhető, menedzsment szerepet játszó hivatalként nem saját magát ellenőrzi. A stratégiai irányítás egyik legfontosabb lépéseként az akcióterületi terv évenkénti jóváhagyási és aktualizálási rendjének szabályozása szerepel a tervezési és megvalósítási megállapodásban is.

Az önkormányzati ellenőrzést folyamatosan biztosítása érdekében a projekt menedzsment szervezet részéről az önkormányzat hivatala felé havi előrehaladási jelentést készít. Ez tartalmazza az önkormányzat által jóváhagyott aktualizált éves terv teljesítésének előrehaladását, amely a műszakifizikai és pénzügyi paramétereket egyaránt magában foglalja. A folyamatos ellenőrzés biztosítja az önkormányzat stratégiai irányításának hatékony

megvalósulását, hiszen ennek keretében az önkormányzat észlelni tud minden olyan súlyos eltérést a városfejlesztési akció jóváhagyott tervétől, ami operatív irányítási szintű beavatkozást tesz szükségessé. Az önkormányzat említett közbeavatkozását tulajdonosi helyzete, valamint a tervezési és megvalósítási megállapodás teszi lehetővé a városfejlesztő társasággal szemben.

Az önkormányzat feladatai az akcióterületi terv végrehajtásában

244

Az akcióterületi terv megvalósításához kapcsolódóan az önkormányzat −

gyakorolja az akcióterületi terv megvalósításához szükséges források feletti rendelkezési jogot, az akcióterületi terv megvalósítása érdekében intézkedik a kifizetésekről, valamint a támogatás-igénylésről;

−

tulajdonosként biztosítja a Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft akcióterületi terv végrehajtásához kapcsolódó feladatai ellátásához szükséges anyagi feltételeket;

−

biztosítja, hogy a projekt lebonyolításában közreműködő szervezeti egységei és az önkormányzat egyéb, felügyelete alatt álló szervezetei az akcióterületi terv megvalósításához kapcsolódóan a számukra előírt, meghatározott feladataikat határidőre és megfelelő minőségben teljesítsék;

−

a Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft lehetőségeit és/vagy kompetenciáját meghaladó feladatok esetén minden tőle telhető/elvárható – pénzügyi, jogi, adminisztratív – eszközzel segíti a Társaság tevékenységét az akcióterületi terv végrehajtásában;

−

minden olyan műszaki dokumentációt, engedélyt, egyéb dokumentumokat és információkat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft az akcióterületi terv menedzsmentjére irányuló szerződéses kötelezettségét teljesítse.

Az akcióterületi terv végrehajtásáért felelős városfejlesztési társaság feladatai A Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft az akcióterületi terv megvalósításához kapcsolódóan részt vesz az akcióterületi terv és annak projektjei kidolgozásában; illetve elvégzi az akcióterületi tervben foglalt feladatok megvalósításához szükséges menedzsment tevékenységet, megszervezi és/vagy lebonyolítja a projekt megvalósításával kapcsolatos operatív feladatokat (beszerzések, kivitelezés, kommunikáció), különösképpen

−

szakértői támogatást biztosít a kedvezményezett önkormányzat számára a támogatási szerződés megkötéséhez, a támogatási szerződés esetleges módosításaihoz,

−

szakértői támogatást biztosít a kedvezményezett önkormányzat számára az akcióterületi tervben foglalt fejlesztések kivitelezőinek kiválasztásához kapcsolódóan lefolytatandó közbeszerzések előkészítéséhez, a kivitelezőkkel megkötött szerződések előkészítéséhez és esetleges módosításaihoz, valamint további, az akcióterületi terv megvalósításához kapcsolódó szerződés és közbeszerzés előkészítéséhez kapcsolódóan;

−

szakértői támogatást biztosít a kedvezményezett önkormányzat számára az akcióterületi terv megvalósítása érdekében kötött – alvállalkozói, szakértői –szerződésekben foglalt feladatok

245

teljesítésének ellenőrzéséhez, a teljesítések igazolásához és a vállalkozói/megbízási díjak szabályszerű kifizetésének előkészítéséhez, −

szakértői támogatást biztosít a kedvezményezett önkormányzat számára, hogy az teljesíthesse az akcióterületi terv megvalósításának ideje alatt a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felé irányuló monitoring és más jellegű jelentéstételi kötelezettségét,

−

szakértői támogatást biztosít a kedvezményezett önkormányzat számára a támogatás lehívásához szükséges pénzügyi dokumentációk és jelentések elkészítésében,

−

kapcsolatot tart és egyeztet az önkormányzat megbízásából és nevében a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökséggel,

−

ösztönzi és előkészíti az akcióterületi terv megvalósításának biztosítása, segítése érdekében szükséges önkormányzati, fenntartói és/vagy üzemeltetői döntéseket,

−

koordinálja a fejlesztések eredményeinek fenntartását és az akcióterületi terv megvalósítása utáni, fenntartási időszakban szükséges monitoring jelentéstételt;

−

az akcióterületi terv megvalósításához szükséges kapacitásokat tart fenn és fejleszt;

−

biztosítja az akcióterületi terv megvalósításához szükséges tudás és kapacitás rendelkezésre állását, szükség esetén szakértőket, partnereket von be a megvalósítás elősegítésére;

−

az akcióterületi terv megvalósítása során együttműködik a városfejlesztés és – üzemeltetés érintett

önkormányzati

szervezeteivel

(különösképpen

a

Polgármesteri

Hivatal

Városfejlesztési Irodájával) és feladatellátásra szakosodott cégeivel; −

az akcióterületi és városfejlesztési irányokkal összhangban befektetéseket ösztönöz, egyeztet az akcióterületen befektetni szándékozó szervezetekkel;

−

társadalmasítási és tájékoztatási feladatokat lát el az akcióterületen megvalósuló fejlesztési tevékenységhez és az egyes projektekhez kapcsolódóan.

A projektszervezet A projekt megvalósítását az Önkormányzat részéről a Polgármesteri Hivatal Fejlesztési Irodája koordinálja, a projekt megvalósításához kapcsolódó menedzsment feladatokat általánosan a Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft látja el.

A projekt megvalósítását az alábbi szervezetek, személyek segítik:

Projekt szponzor A projekt megvalósításának személyi felelőse (projekt szponzor) a városfejlesztési alpolgármester, aki

246

−

felelős

a projekt megvalósításához kapcsolódóan a Közgyűlés döntését

igénylő

előterjesztések elkészítéséért és beterjesztéséért és a Közgyűlés tájékoztatásáért a projekt előrehaladását, megvalósulását illetően; −

képviseli az Önkormányzat (és partnere) érdekeit a támogatási szerződés megkötése és a szerződéses viszony fennállása során;

−

gondoskodik az Önkormányzat és partnere közötti megállapodásban foglaltak betartásáról;

−

a rendelkezésére álló eszközökkel segíti a projekt előrehaladását;

−

felügyeli és ellenőrzi a projektmenedzsment szervezetet, biztosítja annak zavartalan működéséhez szükséges feltételeket;

−

működteti a Projekt Irányító Bizottságot és vezeti annak üléseit;

−

képviseli a projektet városi testületekben, bizottságokban;

−

az Önkormányzat nevében nyilatkozik a projektről, képviseli a projektet a nyilvánosság felé.

Projekt Irányító Bizottság A projekt megvalósítása során felmerülő, stratégiai döntést igénylő kérdések eldöntése és a projekt megvalósítása folyamatának koordinálása a Projekt Irányító Bizottság (PIB) hatáskörébe tartozik. A Projekt Irányító Bizottság döntést hoz a projekt megvalósítását érintő minden olyan stratégiai kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés jogkörébe.

A Projekt Irányító Bizottság tagjai: −

Projekt szponzor;

−

Jegyző;

−

Projekt szponzor által felkért önkormányzati képviselő (lehetőség szerint a VTLB tagja);

−

a Polgármesteri Hivatal Fejlesztési Irodájának vezetője;

−

Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft (projektmenedzsment szervezet) ügyvezető igazgatója;

−

Projektigazgató.

A Projekt Irányító Bizottság −

elfogadja a projekt megvalósításának és a kivitelezési munkálatok ütemezését, döntést hoz annak érdemi változásait érintő kérdésekben;

−

elfogadja a közbeszerzési tervet, döntést hoz annak esetleges módosításait illetően;

−

döntést hoz a támogatási szerződésben foglaltakat érintő érdemi (pl: projekt műszaki tartalmának, ütemezésének változása) változások ügyében;

247

−

kialakítja a Megbízó álláspontját a projekt megvalósításában közreműködők közötti véleménykülönbség esetén;

−

döntést hoz a projekt megvalósításához kapcsolódó szerződések tartalmát érdemben (pl: határidők, műszaki tartalom, stb. változása) érintő kérdésekben;

−

jóváhagyja a projekt megvalósításához kapcsolódóan elkészült hivatalos észrevételeket, jegyzőkönyveket.

A PIB döntéseit egyszerű többséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a PIB elnökének, a projekt szponzornak a szavazata dönt. A PIB-et a projekt szponzor hívja össze legalább kéthavonta, üléseiről jegyzőkönyv készül. A PIB-et a projektigazgató, vagy 3 tag kezdeményezésére soron kívül össze kell hívni. A PIB működésének technikai támogatását a Polgármesteri Hivatal Fejlesztési Irodájának projektfelelőse biztosítja.

A Polgármesteri Hivatal szakirodái A projekt működését, megvalósítását a Polgármesteri Hivatal szakirodái segítik a feladatkörükbe tartozó feladatok projekt érdekében történő ellátásával, egyben ellenőrzést és szakmai felügyeletet gyakorolnak a hatáskörükhöz rendelt szakterületeken.

A projekt megvalósításához kapcsolódóan érintett szakirodák közül −

a Fejlesztési Iroda koordinálja a projekt megvalósítását és segíti a Polgármesteri Hivatal és az Önkormányzat szervezete és a menedzsment-szervezet közötti kapcsolattartást, egyben szakmai felügyeletet gyakorol a projekt megvalósítása felett;

−

a Városüzemeltetési Iroda közbeszerzési csoportja – a közbeszerzési eljárások szakmai felügyelete részt vesz a közbeszerzési eljárások lebonyolításában.

−

a Jegyzői Iroda előzetes jogi véleményezést végez a projekt megvalósításához kapcsolódó szerződések megkötését megelőzően;

−

a Közgazdasági Iroda segíti a projekttel kapcsolatos pénzügyi kifizetések teljesítését.

Operatív Projektvezetői Bizottság Az Operatív Projektvezetői Bizottság (OPB) a projektigazgató munkáját és a projekt előrehaladását segítő koordinatív, véleményező és tanácsadó funkciójú testület. Az OPB tagjai: −

projektigazgató;

−

Városfejlesztési Iroda projektfelelőse;

−

Az OPB meghívottjai:

248

−

az érintett témakör felelőse a Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft-nél;

−

a Polgármesteri Hivatal érintett témakörhöz kapcsolódóan illetékességgel rendelkező Irodájának munkatársa;

−

érintett kivitelezők, a megvalósítás további érintettjei;

Az OPB-t a projektigazgató hívja össze, ő dönt a napirendről is. Az OPB döntéseken nem hoz, döntést igénylő kérdéseket a PIB elé terjeszti. Az OPB üléseiről emlékeztető készül.

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata

Polgármesteri Hivatal érintett szakirodái

Operatív szint

Stratégiai szint

Projekt szponzor

Projekt Irányító Bizottság

Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft. Ügyvezetı Igazgató Operatív Projektvezetı Bizottság

Projektmenedzser

Projektmenedzser

Szakértık

Akcióterületi terv menedzser (projekt igazgató)

5. ábra – A projektszervezet

A projekt során megvalósuló partnerség A megvalósítás során kötelező a nyilvánosság biztosítása, mert kiemelkedő nagyságrendű projekt valósul meg uniós, kormányzati, és önkormányzati forrásból közpénzből.

A nyilvánosság bevonását már a tervezési szakaszban biztosította az Önkormányzat. A területen működő vállalatok felmérése kapcsán a megtalált és kérdőíves módszerrel, az önkéntesség maximális biztosításával gyűjtött információkat törekedett a tervezésben megjeleníteni, adott esetben figyelembe venni. Ilyen igények is befolyásolták az Önkormányzatot, hogy a klinikai tömb megközelíthetőségét, mind a Biopolisz Park projekt beavatkozásaival, mind a „Szeged városi elektromos tömegközlekedés fejlesztése” projekt párhuzamosan zajló törekvéseivel megvalósítja illetve a közlekedési viszonyokat a klinikához érkező mentő, tűzoltó, ellátást biztosító gépjárművek számára a körülményekhez képest a legideálisabban alakítsa ki az Önkormányzat közterületein.

249

A megvalósítás során szükséges és kívánatos az érintett lakossággal folytatott párbeszéd és a lakosság tájékoztatása a munkálatokról, azok előrehaladásáról és eredményeiről. Szintén kiemelten fontos a város teljes lakosságának rendszeres és eredményközpontú tájékoztatása. A tájékoztatásoknak objektíven, a fejlesztési tevékenység transzparenciájának biztosítására törekedve kell megvalósulniuk

A legfontosabb eszköz a nyilvánosság megteremtése, biztosítása. Ezzel az önkormányzat egyfelől széles körben bevonja az érintetteket az aktuális közérdekű feladatokba, másrészt el tudja érni, hogy mind teljesebben elfogadhatóvá váljon a már elvégzett, vagy a még folyamatban lévő projektek értelme, célja, a város gazdasági, társadalmi, szellemi életére, az egyének életminőségére gyakorolt pozitív - hatásuk. Az előbbiek érdekében az önkormányzat és bizottságai ülései nyilvánosak, így az éves beszámoló és az aktualizált éves terv önkormányzati elfogadásának rendszere a biztosítja a fejlesztési folyamat nyilvánosságát a helyi közösség számára. Emellett a bizottsági ülésekre külön, tanácskozási joggal meghívást kapnak a fejlesztésekben leginkább érintett civil szervezeteket. A helyi társadalom érintett csoportjainak közvetlen tájékoztatása, bevonása érdekében a lakossági tájékoztatás hírlevelek, helyszíni bejárások, a fejlesztéseket bemutató honlap révén történik.

Az előzetes akcióterületi terv készítésekor az Önkormányzat és a megbízásából eljáró szakértők több akcióterületi civil szervezetet bevontak a tervezésbe, hogy a társadalmi vélemény, illetve a civil szervezetek együttműködése, segítő akcióinak elősegítése a megvalósítás és a működtetés során minél

hosszabb

ideig

fennmaradjon.

Ehhez

szükséges

szereplők

az

Önkormányzat

a

projektmenedzsment szervezet, a megvalósító szervezet és civil szervezetek (akár civil kezdeményezések, mint például a Tisza-parti szemétgyűjtésre alakult lelkes és eredményes csoport.)

Az akcióterületi projekt megvalósításának sikere érdekében a projekthez kapcsolódóan szoros kapcsolatot tart az Önkormányzat az illetékes civil szervezetekkel, és több különböző témában tervez együttműködést, programokat ismeretterjesztés, egészségnevelés céljából.

Ilyen programelem

„A jövő tudósai” közösségépítő program - a Szegedi Tudományegyetem

hallgatóinak ismeret-bővítése, melynek célja az egyetemi hallgatók, vagyis a jövő kutatói, fejlesztői, mérnökei, gazdasági szakemberei ismereteinek bővítése, véleményük formálása, pozitív kötődés kialakítása és közösségépítés.

250

A „Biopolisz – Környezetvédelem” - az akcióterületen folyó munkákkal kapcsolatos környezetvédelmi tevékenység keretében a Belváros I-es akcióterületen már megkezdett civil szervezeti tevékenység tapasztalatai alapján, speciálisan a Biopolisz Park akcióterületre kialakított, a projekt kapcsán felmerülő környezetvédelmi szakmai kérdésekre összeállított, közérthető, „emészthető” formában nyilvánosság elé tárt ismeretterjesztő program megvalósítása. A program célja, hogy a megújult közösségi tereket a lakosság megismerje, a város szerves részének tekintse, magáénak érezhesse, és érezze a pozitív változásokat.

251

12.

MŰKÖDTETÉS, ÜZEMELTETÉS

A Biopolisz Park akcióterületi terv keretei között az önkormányzat által megvalósuló fejlesztések keretében a meglévő közterületek kerülnek felújításra. A Dugonics tér, valamint a Semmelweis utca és környékén, illetve az Oldal utca és környékén megvalósuló közterület-rekonstrukció – az utcabútorok esetleges pótlási költségein és a létesült zöldfelületek ápolási költségein felül - nem generál újabb fenntartási, működtetési költségeket, felújított közterületeit – közterület-fenntartásra vonatkozó

közszolgáltatási

szerződése

értelmében

és

keretei

között

–

a

Szegedi

Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. fogja végezni.

A fejlesztett közterületek a közösségi funkciók erősítése érdekében (is) történnek, ezért cél, hogy a kulturális és közösségi célú közterület-használat (programok, rendezvények, kiállítások szervezése keretében) megerősödjön. E tevékenységek eredményeként az önkormányzat közterület-használati díjból származó bevételekhez jut.

A Biopolisz Park akcióterületen megvalósuló közüzemi típusú infrastruktúra fejlesztések (víziközművek, gáz, villamos energia hálózat) az érintett közüzemi szolgáltatók üzemeltetésébe kerülnek.

A Biopolisz Park akcióterületen, a Somogyi utcában megvalósuló szálloda, illetve irodaház építése az akcióterületi beavatkozás gazdasági funkciót erősítő tevékenységek része. A magántőkével megvalósuló fejlesztés során a létrejövő épületek fenntartása, üzemeltetése a tulajdonos kezében lesz.

252

ÚJ

PROGRAM

BERUHÁZÁS

ÜZEMELTETÉS ÜZEMELTETÉSI IGÉNY

BEVÉTEL A PROJEKT IDEJE ALATT

BEVÉTELI KÜLÖNBÖZET

FENNTARTÁS FINANSZÍROZÓ JA

1. Gazdasági funkciók (ERFA)

Somogyi utcai irodaház

Irodaház építése

Irodaház fenntartásának költsége, üzemeltetés, karbantartás

A helyiség működtetése

Bérleti díj

nincs

tulajdonos

Szálloda építése

Szálloda fenntartásának költsége, üzemeltetés, karbantartás

A helyiség működtetése

A tulajdonosnál jelentkező bevétel

nincs

tulajdonos

1.1

Somogyi utcai 1.2. szálloda

2. Városi Funkciók (ERFA)

Kiterjedtebb parkfenntartás

Közterülethasználati díjbevétel, Közterületmely megfelel használati díj az üzemeltetés költségének

Önkormányzat

Klinikai fejlesztés kapcsán önkormányzati közterület közmű-kiváltás, fenntartás közterület rehabilitáció, zöldfelület rehab.

közművek fenntartásának költsége, üzemeltetés, kezelés karbantartás

nincs bevétel

nincs

Önkormányzat

önkormányzati közmű-kiváltás, közterület rehabilitáció, zöldfelület rehab

közművek fenntartásának költsége, üzemeltetés, kezelés karbantartás

nincs bevétel

nincs

Önkormányzat

Dugonics tér 2.1. közterületrehabilitáció

Teljes közterületrekonstrukció, Közterület forgalomátszerve fenntartás zés

Semmelweis utca és környéke közterület 2.2. rehabilitáció és alapinfrastruktúra fejlesztés

2.3

Oldal utca közterület rehabilitáció és alapinfrastruktúra fejlesztés

közterület fenntartás

3. Kiegészítő kisléptékű (soft) elemek (ESZA)

4.1. 4.2.

4.3.

4.4.

„Jövő tudósai” közösségépítő program „Biopoliszkörnyezetvédelem” „Dugonics program” Hátrányos helyzetű fiatalok tanulásának segítése, egészségnevelése „Boszorkánysziget – Tündér tér” – Gyermekprogram

programok szervezése

programok működtetése


nincs bevétel

nincs

Önkormányzat, partnerek

rendezvények

szervezés

fenntartás

nincs bevétel

nincs


programok szervezése



nincs bevétel

nincs


rendezvények

szervezés

fenntartás

nincs bevétel

nincs


253

13. A PROJEKT IDŐBELI ÜTEMEZÉSE Biopolisz Park akcióterületi projekt kezdete: 2010. március 1. A projekt intervalluma 36 hónap, befejezésének időpontja: 2013. február 28.

Az ütemezés, vagyis az alábbiakban felsorolt időpontokkal kapcsolatos döntések nem számítanak véglegesnek, a pályázat második fordulójáig a tervezete átalakulhat. Oka, hogy a helyszíneken megvalósuló építkezések egyeztetése intenzív együttműködést igényel a tervezők és a megrendelő város közt. Az esetleges módosulások indoka lehet, hogy : − az egyetemi projektekkel összhangban, − a város lakosságának lehető legkisebb akadályoztatásával, − valamint a közlekedési hálózat lehető legzavartalanabb működésével kell, hogy megvalósuljanak az önkormányzati fejlesztések.

Az egyetemi projektek ütemezése a következőképpen alakul: A Szegedi Tudományegyetem Dugonics téri Központi épületének nem önkormányzati beavatkozásként megvalósuló felújítása 2009. október 01.-től 2010. október 01.-ig történik.

265 ágyas klinika, magkórház létrehozása Semmelweis utcán Az Új Magyarországi Fejlesztési Terv (ÚMFT) TIOP-2.2.7/07/2F – „Infrastruktúrafejlesztés az egészségpólusokban” címmel megjelent pályázat keretében: a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) által

az

első

fordulóban

benyújtott

TIOP-2.2.7-07/2F/1-2008-0009

regisztrációs

számú

„Infrastruktúra fejlesztés a szegedi egészségpólusban” című pályázatot támogatási szerződés megkötésének tervezett időpontja 2009. október 31. A projekt megvalósításának kezdete 2009. november 1., befejezése 2012. október 31. A beruházás kezdetének tervezett időpontja: 2010 tavasza. A pénzügyi elszámolást tartalmazó zárójelentés benyújtásának végső határideje a projekt megvalósításának végét követő 90. nap, de legkésőbb 2012. december 31.39

Pályázati konstrukció: Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) 2.2.2/08/2F kódjelű, „Sürgősségi ellátás fejlesztése - SO1 és SO2 (és ezen belül gyermek sürgősségi ellátás) támogatására” című pályázati felhívásra. Pályázó: Szegedi Tudományegyetem (SZTE) , pályázat címe: „Sürgősségi ellátás fejlesztése a Szegedi

254

Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központban”, Regisztrációs száma: TIOP 2.2.2/08/1-2008-0027

A projektfejlesztési időszak maximum 6 hónap, a 2. fordulós dokumentáció benyújtásának Útvonaltervben meghatározott időpontja 2009. szeptember 22. A Támogatási szerződés megkötésének tervezett időpontja 2009. december 22. A beruházás megkezdésének tervezett időpontja 2010. tavasza. A projekt megvalósítására a pályázónak maximum 24 hónap áll a rendelkezésére. A projekt tervezett befejezése 2011. III. negyedév. A pénzügyi elszámolást tartalmazó zárójelentés benyújtásának végső határideje a projekt megvalósításának végét követő 90. nap, de legkésőbb 2011. december 31. A TEVÉKENYSÉGEK ÜTEMEZÉSE MÁR 2010

RENDELKE-

2011

2012

2013

ZÉSRE ÁLL

I.

II.

I.

II.

I.

II.

I.

II.

Előkészítés IVS, ATT Mőszaki tervek Tanulmányok, felmérések, üzleti terv Feltételes közbeszerzés

X X X

X Végrehajtás

A projekt egészének megvalósításához szorosan kapcsolódó szolgáltatások Projektmenedzsment Szállodaépítés Somogyi utca Irodaház-építés Somogyi utca

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Gazdasági funkció X X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Közösségi funkció Tudássétány létrehozása

X

X Városi funkció

Semmelweis utcai fejlesztések Dugonics téri fejlesztések

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

255


RENDELKE-

2011

2012

2013

ZÉSRE ÁLL

I.

II.

I.

II.

I.

II.

I.

II.

Kiegészítı kisléptékő („soft”) elemek (ESZA típusú) „Jövı tudósai” közösségépítı program

X

X

X

X

X

X

„Biopoliszkörnyezetvédelem ”

X

X

X

X

X

X

„Dugonics program” Hátrányos helyzető fiatalok tanulásának segítése, egészségnevelése

X

X

X

X

X

X

256

1.

A VÁROSFEJLESZTÉSI AKCIÓ PÉNZÜGYI TERVE

14.1.

AZ AKCIÓ MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ÁTFOGÓ PÉNZÜGYI TERVE

Általános szabályok

A következőkben a BIOPOLISZ PARK Projekt pénzügyi tervének módszertanára térünk ki. A vizsgálat a projekt megvalósításának időtartamára terjed ki, 36 hónapra, 2010 márciusától 2013 februárjáig.

A projekt EU társfinanszírozású, a teljes költségvetés 70%-át fedi le a támogatás, a fennmaradó 30%ot a pályázó saját forrásból biztosítja. A saját forrást a pályázó költségvetése keretében, az Önkormányzat Közgyűlésének határozatával biztosítja.

A pályázó Önkormányzat, tehát a projekt szempontjából nem tekinthető vállalkozásnak. Az EK Szerződés 87. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatás (state aid) szempontjából a projektünk „Állami támogatás hatálya alá nem tartozó közcélú, jövedelmet nem termelő projektek, tevékenységek” közé sorolható.

A projektet csak tágabb, közvetett értelemben tekinthetjük jövedelemtermelőnek, tehát jelen projektnek nincs jövedelemtermelő költségei. Ennek következtében projekt szinten nem értelmezhetünk bevételeket, így pénzügyi számításokat, megtérülést nem vizsgálunk, elsődlegesen kizárólag a fizikai funkcióbővítő, -megtartó városrehabilitációs beavatkozások megtestesülő eredményeit, illetve, azok társadalmi hasznosságát mérhetjük.

A projekt során létrehozott érték tulajdonosa és működtetésének irányítója az Önkormányzat, és annak mindenkori legfelsőbb szerve, a Közgyűlés. A projekt eredményeit a beruházások és elszámolások lezárását követően a Kedvezményezett Önkormányzat köteles az előírások, különösen a Támogatási szerződésbe foglaltak szerint fenntartani, erről az Önkormányzat arra jogosult vezetője köteles nyilatkozatot adni.

A hatályos jogszabályok szerint az önkormányzat jelen projektben nem tekinthető ÁFA visszaigénylőnek, így a projekt költségei bruttó értéken szerepelnek. A projekt során felmerülő költségek becslésénél, az árajánlatok kérésénél figyelembe vettük a várható inflációt, így ez nem befolyásolhatja a projekt lebonyolítását, nem képezheti a Kedvezményezett részéről semmilyen

257

támogatás-kiegészítés stb. követelésének alapját. Az Önkormányzat a BIOPOLISZ PARK Projektet a pályázatában megjelölt, Közgyűlése által elfogadott és elnyert támogatás mellett teljes egészében önerőből köteles megvalósítani.

14.2.

A PÉNZÜGYI TERV

A következőkben a BIOPOLISZ PARK

Projekt felmerülő költségeinek bemutatása következik az

előzőekben megnevezett bruttó szemléletben, tehát, a költségek ÁFÁ-val növelt értéken szerepelnek. A részletes költségterv további lebontása és táblázatai Szeged Város Közgyűlésének elfogadó határozata birtokában, a teljes pályázati dokumentáció keretében kerülnek kidolgozásra és benyújtásra a DARFÜ Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökséghez – mint közreműködő szervezethez – történő megküldéssel. mutatására a következőkben kerül sor. A fejlesztés nélküli állapot költsége kizárólag a projekt előkészítés költsége, tehát jelen megvalósíthatósági tanulmány elkészítése. A következő táblázat éves bontásban tartalmazza a költségbecslést.

258

23. táblázat – Tervezett költségek összesen KÖLTSÉGFAJTÁK

2009

2010

2011

2012

2013

Összesen

I. Projekt előkészítés költségei

4 975 000

90 000 000

0

0

36 425 000

94 975 000

1. Előkészítési időszakban igénybevett szakértői szolgáltatások költsége

4 975 000

11 125 000

0

0

8 050 000

16 100 000

2. Előkészítési időszakban felmerült közbeszerzési költségek

0

0

0

0

0

0

3. Előkészítési időszakban felmerült engedélyek, hatósági díjak

0

70 875 000

0

0

28 375 000

70 875 000

4. Előkészítés során végzett régészeti feltárás költsége

0

8 000 000

0

0

0

8 000 000

II. Projekt menedzsment költségei

0

34 722 222

41 666 668

41 666 668

65 972 221

125 000 000

1. Személyjellegű kifizetések, bérjárulékok

0

0

0

0

0

0

1.1. Projektmenedzsment bérköltsége

0

0

0

0

0

0

1.2. Projektmenedzsment bérköltségét terhelő járulékok

0

0

0

0

0

0

1.3. Egyéb projektmenedzsmenthez kapcsolódó személyjellegű kifizetések

0

0

0

0

0

0

2. Eszközbeszerzés a projektmenedzsment részére

0

0

0

0

0

0

2.1. Irodai berendezések

0

0

0

0

0

0

3. Projektmenedzsmenthez igénybevett szolgáltatások

0

34 722 222

41 666 668

41 666 668

65 972 221

125 000 000

3.1. Igénybevett projektmenedzsment szolgáltatás

0

34 722 222

41 666 668

41 666 668

65 972 221

125 000 000

3.2. Pályázatírás költsége

0

0

0

0

0

0

III. Beruházások/Eszközök

0

412 986 250

500 000 000

879 769 584

1 212 986 250

2 192 755 834

1. Területvásárlás

0

73 500 000

0

0

73 500 000

73 500 000

2. Építés, felújítás, bővítés

0

339 486 250

500 000 000

879 769 584

1 139 486 250

2 119 255 834

2.1 külső vállalkozó által végzett építés, felújítás, bővítés

0

339 486 250

500 000 000

879 769 584

1 139 486 250

2 119 255 834

2.2 Saját teljesítésben végzett építés, felújítás, bővítés

0

0

0

0

0

0

3. Eszközbeszerzés

0

0

0

0

0

0

259

4. Immateriális javak beszerzése

0

0

0

0

0

0

IV. Szolgáltatások

0

57 750 000

30 000 000

33 250 000

81 625 000

153 125 000

1. Projekt megvalósításhoz igénybevett szakmai szolgáltatások

0

35 250 000

20 000 000

23 250 000

37 250 000

87 500 000

1.1. Mérnöki, szakértői díjak

0

12 375 000

14 000 000

17 250 000

21 375 000

48 625 000

1.1.1 Külső vállalkozó által nyújtott szolgáltatás

0

12 375 000

14 000 000

17 250 000

21 375 000

48 625 000

1.1.2 Saját teljesítésben végzett tevékenység

0

0

0

0

0

0

1.2. Tervek, tanulmányok készítésének költsége

0

20 125 000

0

0

4 500 000

20 125 000


0

20 125 000

0

0

4 500 000

20 125 000


0

0

0

0

0

0

1.3. Rendezvényszervezés költsége

0

0

0

0

0

0

1.4 Képzés költsége

0

2 750 000

6 000 000

6 000 000

11 375 000

18 750 000

2. Egyéb szolgáltatások

0

22 500 000

10 000 000

10 000 000

44 375 000

65 625 000

2.1. Nyilvánosság biztosításának költsége

0

8 125 000

6 000 000

6 000 000

18 062 500

28 125 000

2.2. Közbeszerzési eljárások lebonyolításával kapcsolatos költségek

0

11 250 000

0

0

5 625 000

11 250 000

2.3. Kötelezően a projekthez kapcsolódóan előírt könyvvizsgálat díja

0

0

0

0

13 125 000

13 125 000

2.4. Egyéb projekt megvalósításhoz kapcsolódó szolgáltatások

0

3 125 000

4 000 000

4 000 000

7 562 500

13 125 000

V. Adminsztratív költségek

0

775 000

1 040 000

1 040 000

2 447 500

3 875 000

1. Elkülönített számla nyitásának költsége, tranzakciós költségek

0

25 000

40 000

40 000

72 500

125 000

2.Jogi költségek

0

750 000

1 000 000

1 000 000

2 375 000

3 750 000

3. Egyéb általános költségek

0

0

0

0

0

0

4 975 000

596 233 472

572 706 668

955 726 252

1 399 455 971

2 569 730 834

Bruttó összköltség

A fent bemutatott költségek bruttó, ÁFÁ-val növelt áron szerepelnek.

260

24. táblázat – Tervezett költségek: Dugonics tér Költségfajták

2009

2010

2011

2012

2013

Összesen

I. Projekt előkészítés költségei

2 487 500

56 062 500

0

0

0

58 550 000

1. Előkészítési időszakban igénybevett szakértői szolgáltatások költsége

2 487 500

5 562 500

0

0

0

8 050 000


0

0

0

0

0

0


0

42 500 000

0

0

0

42 500 000


0

8 000 000

0

0

0

8 000 000

II. Projekt menedzsment költségei

0

17 361 111

20 833 334

20 833 334

3 472 221

62 500 000

1. Személyjellegű kifizetések, bérjárulékok

0

0

0

0

0

0

1.1. Projektmenedzsment bérköltsége

0

0

0

0

0

0

1.2. Projektmenedzsment bérköltségét terhelő járulékok

0

0

0

0

0

0

1.3. Egyéb projektmenedzsmenthez kapcsolódó személyjellegű kifizetések

0

0

0

0

0

0


0

0

0

0

0

0


0

0

0

0

0

0


0

17 361 111

20 833 334

20 833 334

3 472 221

62 500 000


0

17 361 111

20 833 334

20 833 334

3 472 221

62 500 000


0

0

0

0

0

0


0

200 000 000

200 000 000

579 769 584

100 000 000

1 079 769 584


0

0

0

0

0

0


0

200 000 000

200 000 000

579 769 584

100 000 000

1 079 769 584


0

200 000 000

200 000 000

579 769 584

100 000 000

1 079 769 584


0

0

0

0

0

0

261


0

0

0

0

0

0


0

0

0

0

0

0


0

38 250 000

18 000 000

15 250 000

13 562 500

85 062 500


0

27 000 000

13 000 000

10 250 000

2 000 000

52 250 000

1.1. Mérnöki, szakértői díjak

0

10 000 000

10 000 000

7 250 000

0

27 250 000


0

10 000 000

10 000 000

7 250 000

0

27 250 000


0

0

0

0

0

0

1.2. Tervek, tanulmányok készítésének költsége

0

15 625 000

0

0

0

15 625 000


0

15 625 000

0

0

0

15 625 000


0

0

0

0

0

0


0

0

0

0

0

0


0

1 375 000

3 000 000

3 000 000

2 000 000

9 375 000

2. Egyéb szolgáltatások

0

11 250 000

5 000 000

5 000 000

11 562 500

32 812 500

2.1. Nyilvánosság biztosításának költsége

0

4 062 500

3 000 000

3 000 000

4 000 000

14 062 500

2.2. Közbeszerzési eljárások lebonyolításával kapcsolatos költségek

0

5 625 000

0

0

0

5 625 000

2.3. Kötelezően a projekthez kapcsolódóan előírt könyvvizsgálat díja

0

0

0

0

6 562 500

6 562 500


0

1 562 500

2 000 000

2 000 000

1 000 000

6 562 500


0

387 500

520 000

520 000

510 000

1 937 500


0

12 500

20 000

20 000

10 000

62 500

2.Jogi költségek

0

375 000

500 000

500 000

500 000

1 875 000


0


2 487 500

0 312 061 111

239 353 334

616 372 918

117 544 721

1 287 819 584

262

25. táblázat – Tervezett költségek: Klinikák KÖLTSÉGFAJTÁK I. Projekt előkészítés költségei 1. Előkészítési időszakban igénybevett szakértői szolgáltatások költsége

2009

2010

2011

2012

2013

ÖSSZESEN

2 487 500

33 937 500

0

0

0

36 425 000

2 487 500

5 562 500

0

0

0

8 050 000


0

0

0

0

0

0


0

28 375 000

0

0

0

28 375 000


0

0

0

0

0

0

0

17 361 111

20 833 334

20 833 334

3 472 221

62 500 000

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0

0

0

0


0

0

0

0

0

0


0

17 361 111

20 833 334

20 833 334

3 472 221

62 500 000


0

17 361 111

20 833 334

20 833 334

3 472 221

62 500 000


0

0

0

0

0

0


0

212 986 250

300 000 000

300 000 000

300 000 000

1 112 986 250

73 500 000

0

0

0

73 500 000


0

139 486 250

300 000 000

300 000 000

300 000 000

1 039 486 250


0

139 486 250

300 000 000

300 000 000

300 000 000

1 039 486 250


0

0

0

0

0

0


0

0

0

0

0

0


0

0

0

0

0

0


0

19 500 000

12 000 000

18 000 000

18 562 500

68 062 500


0

8 250 000

7 000 000

13 000 000

7 000 000

35 250 000

0

2 375 000

4 000 000

10 000 000

5 000 000

21 375 000

0

2 375 000

4 000 000

10 000 000

5 000 000

21 375 000

0

0

0

0

0

0

0

4 500 000

0

0

0

4 500 000

0

4 500 000

0

0

0

4 500 000

II. Projekt menedzsment költségei 1. Személyjellegű kifizetések, bérjárulékok 1.1. Projektmenedzsment bérköltsége 1.2. Projektmenedzsment bérköltségét terhelő járulékok 1.3. Egyéb projektmenedzsmenthez kapcsolódó személyjellegű kifizetések


1.1. Mérnöki, szakértői díjak 1.1.1 Külső vállalkozó által nyújtott szolgáltatás 1.1.2 Saját teljesítésben végzett tevékenység 1.2. Tervek, tanulmányok készítésének költsége 1.2.1 Külső vállalkozó által nyújtott szolgáltatás

263


0

0

0

0

0

0


0

0

0

0

0

0


0

1 375 000

3 000 000

3 000 000

2 000 000

9 375 000

2. Egyéb szolgáltatások 2.1. Nyilvánosság biztosításának költsége 2.2. Közbeszerzési eljárások lebonyolításával kapcsolatos költségek 2.3. Kötelezően a projekthez kapcsolódóan előírt könyvvizsgálat díja

0

11 250 000

5 000 000

5 000 000

11 562 500

32 812 500

0

4 062 500

3 000 000

3 000 000

4 000 000

14 062 500

0

5 625 000

0

0

0

5 625 000

0

0

0

0

6 562 500

6 562 500


0

1 562 500

2 000 000

2 000 000

1 000 000

6 562 500


0

387 500

520 000

520 000

510 000

1 937 500


0

12 500

20 000

20 000

10 000

62 500

2.Jogi költségek

0

375 000

500 000

500 000

500 000

1 875 000


0


2 487 500

0 284 172 361

333 353 334

339 353 334

322 544 721

A pályázat 30%-os önrészét a pályázó költségvetése keretében, közgyűlési határozattal biztosítja, és a testület határozatával is megerősítve - vállalja a rendelkezésre állás garanciáját.

Az Önkormányzat vagy partnere – tekintettel arra, hogy egyedül az Önkormányzat a Kedvezményezett biztosítékadási kötelezettséggel nem tartozik.

A projektre jutó támogatás, az összes költség 70%-a, azaz 1 798 811 584 Ft.

264

1 281 911 250

14.3.

A SZEREPLİ KÖLTSÉGEK INDOKLÁSA

14.3.1. A Projekt elıkészítés költségei Indoklás: Az előkészítés költségei között került elszámolásra projekt benyújtásához szükséges integrált Városfejlesztési Stratégia felülvizsgálata és átdolgozása, akcióterületi terv, költséghaszon elemzés, valamint műszaki tanulmánytervek, az engedélyes tervek elkészítése, a rendezési, szabályozási tervek módosításának költségei. Előzetes közbeszerzési eljárás költsége nem merült fel.

14.3.2. A projekt menedzsment tevékenységéhez kapcsolódó költségek Indoklás: Az akcióterületi terv előkészítését és a fejlesztések megvalósításának koordinációját a Polgármesteri Hivatal Fejlesztési Irodája végzi, az akcióterületen megvalósuló fejlesztések előkészítésében és megvalósításában együttműködik a városi funkciók szakterületeihez kapcsolódó feladatok ellátásáért felelős más szakirodákkal és intézményeikkel.

A városfejlesztési feladatok minőségének és hatékonyságának biztosítása céljából az Önkormányzat – az IVS-ben is megjelölt városfejlesztő társasági funkció betöltésére – kijelöli a Szeged Pólus Nonprofit Kft-t az akcióterületi tervben foglalt fejlesztések megvalósításának menedzsmentjére. Ez a meglévő városfejlesztő társaság az Önkormányzat 100 %-os tulajdonában van. Megbízhatóan és nagy szakértelemmel, megfelelő szakember háttérrel látja el az Önkormányzat folyamatban lévő, Belváros I.-es kiemelt, megyei jogú városrehabilitációs projektjét is, illetve a Közlekedési Nagyprojektet stb.

A projektmenedzsment vegyes szerkezetű lesz. Egyrészről bizonyos feladatköröket belső munkatársak látnak el, másokat pedig külső megbízott cég vagy szakértő – a mindenkor hatályos közbeszerzési törvény szabályainak megfelelő kiválasztással vagy eljárással. A feladatkörök pontos elkülönítését a megvalósítás intézményi keretei fejezet tartalmazza. A menedzsment a projekt teljes időtartama alatt, azaz 36 hónapon keresztül tevékenykedik.

14.3.3. A beruházás költségei

265

Indoklás: A tervezői költségbecslés alapján, a tervdokumentációkban és az Előzetes Akcióterület Tervben bemutatott előzetes számítások szerint került összeállításra.

14.4.

A PROJEKT SORÁN IGÉNYBE VETT SZOLGÁLTATÁSOK KÖLTSÉGEI, AZ ELİKÉSZÍTÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK NÉLKÜL

Szakmai szolgáltatások Indoklás: Mérnöki, szakértői díjak között került elszámolásra a műszaki ellenőr díja. A díj kalkulálásának alapja a beruházás értéke.

Tervek, tanulmányok készítésének költsége: itt került elszámolásra a kiviteli terv elkészítése. A díj kalkulálásának alapja a beruházás értéke.

A közbeszerzés költségei között kalkuláltuk a kivitelezések megvalósítására kiválasztandó kivitelező beszerzési eljárásának költségeit.

A projekt megvalósulása alatt könyvvizsgáló ellenőrzi a jogszabályok szerinti elszámolást. A nyilvánosság biztosítása költség soron került beállításra az összes költség, mely a kommunikációs terv alapján került kalkulálásra. Városmarketing stratégiához kapcsolódó költségek merülhetnek fel.

„Soft” elemek kereteiben – az akcióterületen megvalósuló, fejlesztéshez kapcsolódó programok költségei és egyéb, elszámolható - költségek merülhetnek fel.

14.5.

ADMINISZTRATÍV KÖLTSÉGEK

Indoklás: a projektidő alatt felmerülő projekthez kapcsolódó elszámolható adminisztratív költségek.

266

Működési költségek: A működési költségek között az alábbi költség tételek szerepelnek: • üzemeltetési költség; • karbantartási/fenntartási költség; • pótlási /felújítási költség (projekt befejezése után jelentkező pótlási, felújítási igény költsége) A Karbantartási költségek esetében évi 5 %-os növekedéssel, a pótlási költségek esetében pedig évi 6 %-os növekedéssel kalkuláltunk.

26. táblázat – Működési költség összesen Üzemeltetési és karbantartási költség

1. év

2. év

3. év

4. év

5. év

6.év

7.év

8.év

9.év

10.év

11.év

12.év

13.év

14.év

15.év

1. Üzemeltetési költségek

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1.1. Változó költségek 1.1.1. Munkabér és közterhei

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1.1.2. Rezsiköltség 1.1.3. Közösséghigiéniai eszközök pótlása, takarítás 1.1.4 Üzemeltetéssel kapcsolatos irodatechnikai költségek

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1.2. Állandó költségek

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1.2.1. Őrzés védelem 1.2.2. Biztosítási költségek 1.2.3. Marketing és PR és kommunikációs költségek

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2. Karbantartási költségek

0

5 000 000

5 250 000

5 512 500

5 788 125

6 077 531

6 381 408

6 700 478

7 035 502

7 387 277

7 756 641

8 144 473

8 551 697

8 979 282

9 428 246

2.1. Változó költségek 2.1.1. Vásárolt anyagjellegű szolgáltatások költségei 2.1.2. Közművek rendszeres karbantartása 2.1.3. Látogatói terek karbantartása 2.1.2. Installáció pótlás csere, javítás

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

5 000 000

5 250 000

5 512 500

5 788 125

6 077 531

6 381 408

6 700 478

7 035 502

7 387 277

7 756 641

8 144 473

8 551 697

8 979 282

9 428 246

2.2.1. Javítási költségek

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

267

2.2.3. Vizuáltechnikai karbantartás 2.2.4. Területápolás, kertészeti munkák anyagköltségei

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

5 000 000

5 250 000

5 512 500

5 788 125

6 077 531

6 381 408

6 700 478

7 035 502

7 387 277

7 756 641

8 144 473

8 551 697

8 979 282

9 428 246

3. Pótlási költségek 3.1. Vizuáltechnika rendszeres pótlása, szintentartással 3.2. Látványtechnikai, elemek cseréje, bővítése

0

1 600 000

1 696 000

1 797 760

1 905 626

2 019 963

2 141 161

2 269 631

2 405 808

2 550 157

2 703 166

2 865 356

3 037 278

3 219 514

3 412 685

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

3.3 utcabútorok cseréje 3.4 Építmény külső karbantartási költsége

0

1 600 000

1 696 000

1 797 760

1 905 626

2 019 963

2 141 161

2 269 631

2 405 808

2 550 157

2 703 166

2 865 356

3 037 278

3 219 514

3 412 685

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Összesen

0

6 600 000

6 946 000

7 310 260

7 693 751

8 097 494

8 522 569

8 970 109

9 441 311

9 937 434

10 459 807

11 009 829

11 588 974

12 198 796

0 12 840 931

27. táblázat – Működési költségek: Dugonics tér Üzemeltetési és karbantartási költség

1. év

2. év

3. év

4. év

5. év

6.év

7.év

8.év

9.év

10.év

11.év

12.év

13.év

14.év

15.év


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1.1. Változó költségek

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1.1.1. Munkabér és közterhei

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1.1.2. Rezsiköltség

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1.1.3. Közösséghigiéniai eszközök pótlása, takarítás

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1.1.4 Üzemeltetéssel kapcsolatos irodatechnikai költségek

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1.2.1. Őrzés védelem

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1.2.2. Biztosítási költségek

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


1.2.3. Marketing és PR és kommunikációs költségek 0

2 000 000

2 100 000

2 205 000

2 315 250

2 431 013

2 552 563

2 680 191

2 814 201

2 954 911

3 102 656

3 257 789

3 420 679

3 591 713

3 771 298


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2.1.1. Vásárolt anyagjellegű szolgáltatások költségei

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2.1.2. Közművek rendszeres karbantartása

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2.1.3. Látogatói terek karbantartása

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2.1.2. Installáció pótlás csere, javítás 2.2. Állandó költségek

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2 000 000

2 100 000

2 205 000

2 315 250

2 431 013

2 552 563

2 680 191

2 814 201

2 954 911

3 102 656

3 257 789

3 420 679

3 591 713

3 771 298

268


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2.2.3. Vizuáltechnikai karbantartás

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2 000 000

2 100 000

2 205 000

2 315 250

2 431 013

2 552 563

2 680 191

2 814 201

2 954 911

3 102 656

3 257 789

3 420 679

3 591 713

3 771 298

600 000

636 000

674 160

714 610

757 486

802 935

851 111

902 178

956 309

1 013 687

1 074 509

1 138 979

1 207 318

1 279 757

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2.2.4. Területápolás, kertészeti munkák anyagköltségei 3. Pótlási költségek

0

3.1. Vizuáltechnika rendszeres pótlása, szintentartással 3.2. Látványtechnikai, elemek cseréje, bővítése 3.3 utcabútorok cseréje

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

600 000

636 000

674 160

714 610

757 486

802 935

851 111

902 178

956 309

1 013 687

1 074 509

1 138 979

1 207 318

1 279 757

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2 600 000

2 736 000

2 879 160

3 029 860

3 188 499

3 355 498

3 531 303

3 716 379

3 911 220

4 116 344

4 332 298

4 559 658

4 799 031

5 051 055

2. év

3. év

4. év

5. év

6.év

7.év

8.év

9.év

10.év

11.év

12.év

13.év

14.év

15.év

3.4 Építmény külső karbantartási költsége Összesen

0

28. táblázat – Működési költségek: Klinikák környéke Üzemeltetési és karbantartási költség

1. év


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1.1.1. Munkabér és közterhei

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1.1.2. Rezsiköltség

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1.1.3. Közösséghigiéniai eszközök pótlása, takarítás

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1.1.4 Üzemeltetéssel kapcsolatos irodatechnikai költségek

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1.2.1. Őrzés védelem

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1.2.2. Biztosítási költségek

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1.2.3. Marketing és PR és kommunikációs költségek

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0


0

3 000 000

3 150 000

3 307 500

3 472 875

3 646 519

3 828 845

4 020 287

4 221 301

4 432 366

4 653 985

4 886 684

5 131 018

5 387 569

5 656 947


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2.1.1. Vásárolt anyagjellegű szolgáltatások költségei

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2.1.2. Közművek rendszeres karbantartása

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2.1.3. Látogatói terek karbantartása

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2.1.2. Installáció pótlás csere, javítás

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

3 000 000

3 150 000

3 307 500

3 472 875

3 646 519

3 828 845

4 020 287

4 221 301

4 432 366

4 653 985

4 886 684

5 131 018

5 387 569

5 656 947


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2.2.3. Vizuáltechnikai karbantartás

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

269

2.2.4. Területápolás, kertészeti munkák anyagköltségei

3 000 000

3 150 000

3 307 500

3 472 875

3 646 519

3 828 845

4 020 287

4 221 301

4 432 366

4 653 985

4 886 684

5 131 018

5 387 569

5 656 947

1 000 000

1 060 000

1 123 600

1 191 016

1 262 477

1 338 226

1 418 519

1 503 630

1 593 848

1 689 479

1 790 848

1 898 299

2 012 196

2 132 928

3.1. Vizuáltechnika rendszeres pótlása, szintentartással

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

3.2. Látványtechnikai, elemek cseréje, bővítése

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1 000 000

1 060 000

1 123 600

1 191 016

1 262 477

1 338 226

1 418 519

1 503 630

1 593 848

1 689 479

1 790 848

1 898 299

2 012 196

2 132 928

3. Pótlási költségek

0

3.3 utcabútorok cseréje 3.4 Építmény külső karbantartási költsége Összesen

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

4 000 000

4 210 000

4 431 100

4 663 891

4 908 996

5 167 070

5 438 806

5 724 932

6 026 214

6 343 464

6 677 532

7 029 317

7 399 765

7 789 876

270

14.6.

EXTERNÁLIÁK BEMUTATÁSA

Projektünk nem termel jövedelmet, így az externáliák bemutatásánál és részletezésénél pénzben kifejezhető haszonról nem beszélhetünk. Ennek megfelelően, bevételekkel tervezni nem lehet, pontosabban nem számottevő, s jellemzően a bevételek nem is a Kedvezményezett Önkormányzatnál jelennek meg, hanem valamelyik – jellemzően 100 %-ban tulajdonában álló – nonprofit kft.-jéhez folynak be.

Így a klasszikus gazdasági értelemben vett, a projektek gazdasági hasznosságát bemutató elemzések bemutatására, jelenérték-számításra és a belső megtérülési ráta iterációval történő meghatározása nem értelmezhető, a következőkben kizárólag a nem számszerűsíthető pozitív és negatív externáliák meghatározására törekszünk.

14.6.1. Externáliák meghatározása A negatív externália jellemzően egy társadalmi többletáldozat, míg a pozitív externália egy társadalmi többlethaszon.

Projektünk esetében a legjelentősebb negatív externália abban az esetben keletkezik, ha a projekt megvalósulására nem kerül sor.

14.6.2. Pozitív externáliák a projektben Társadalmi hatások A közösségi terek, a városrész rehabilitációja, megszépülése a helyi identitást, a lokálpatriotizmust erősíti. Eredményeként növekszik az Önkormányzat lakossági támogatottsága, együttműködő készsége, empátiája a városrehabilitációs beavatkozások nehézségei ellenére.

Nő a helyi erők mozgósíthatósága. A projektek során kialakított, megerősített partnerségi kapcsolatok, a lakossági egyeztetések a városi fejlesztések támogatási bázisát növelik.

Gazdasági hatások A belvárosi területek felújításával a város imázsa, belső identitása erősödik, ami az idegenforgalom élénkülésében játszik jelentős szerepet. A turisztikai kínálat és kereskedelmi egységek számának

271

növekedése révén, a turizmus multiplikáló hatásának köszönhetően a lakosság és a város is profitál. Ez szintén nem közvetlen önkormányzati bevételben, hanem pl. a helyi adóbefizetés emelkedésében jelentkezik bevételként; vagy az akcióterületről befolyó bérleti díjak megnövekednek, azok visszaforgatásával további fejlesztések támogathatóak.

Környezeti hatások A vegyes forgalmi és gyalogos jellegű közterületek számának növekedése a történelmi belváros levegő - és zajszennyezettségének csökkenését eredményezi. A tisztább levegő élhetőbb környezetet teremt, ami hosszú távon befolyásolja az itt élők és az ide látogatók közérzetét. A közterületek rekonstrukciója a modern környezetbarát elvek mentén valósul meg, a város zöldterületeinek terhelése csökken. Az esetlegesen beavatkozási áldozatul eső növényzetet, különösen fákat kötelező pótolni.

Az akcióterületen a térségnek megfelelő növénytársulások kerülnek telepítésre, amelyek elsősorban az őshonos fajtákból kerülnek kiválasztásra és betelepítésre. Ez az épített környezet védelme és a lakosság komfortérzetének növelése mellett a természeti értékek védelmét is célozza. Jelentőségük fenntarthatósági szempontból sem elhanyagolható: nevelésük, fenntartásuk kevésbé költséges, mivel nem igényelnek különös gondozást, és kevesebb vizet használnak el az öntözésük során.

Esélyegyenlőségi szempontok A tervek az akcióterületen különös hangsúlyt fektettek a hátrányos helyzetűek, csökkent fizikai- és értelmi képességűek, kisebbségi népcsoportok, nők, idősek, gyerekek stb. – esélyegyenlőségének biztosítására. A fejlesztések hatására az akadálymentes építmények, területek aránya emelkedik a városban, amely a hátrányos helyzetűek közlekedési, eligazodási lehetőségeit, életterét növeli, emellett tovább generálja egyéb területek akadálymentesítését.

A fejlesztések munkahelyteremtést is céloznak, ahol a jogszabályi szabályozásnak megfelelően a hátrányos helyzetű népcsoportok munkavállalását szándékoznak elsődlegesen elősegíteni, ezzel is csökkentve a munkanélküliséget, és elősegítve az esélyegyenlőség kialakulását és fenntartását. Ilyen foglalkoztatottak lehetnek pl. a szakképzettséget nem igénylő közterületi munkások, parkolóőrök stb.

14.7.

A KÖLTSÉGVETÉS ÖSSZEGZÉSE

A költségvetés Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának eddigi elfogadott kiemelt városrehabilitációs programjába illeszkedik, figyelembe véve azt, hogy a Város számára rendelkezésre

272

álló támogatási keretből a program szociális funkciójú városrehabilitációjára még megmaradt kb. 600 millió Ft.

273

15. ILLESZKEDÉS AZ ANTISZEGREGÁCIÓS TERVHEZ Szeged Város az Integrált Városfejlesztési Stratégiájával (IVS) és a Városfejlesztési Koncepciójával (VFK) párhuzamosan elkészítette, a Közgyűlés elfogadta Antiszegregációs Tervét (2008-ban). Az Antiszegregációs Terv

40

(ASZT) célja, hogy a város felmérje azon területeit, ahol a szegregáció már

megindult, illetve ahol előrehaladott állapotban van, és a fentiek szellemében kidolgozzon a szegregáció oldására irányuló programokat.

Annak ellenére, hogy a BIOPOLISZ PARK akcióterület nem szegregátum a felmérések és tapasztalatok szerint, az Akcióterületi Terv messzemenően figyelembe veszi azokat a szempontokat, amelyek ezt az állapotot még tovább javíthatják. A kirekesztések, hátrányos megkülönböztetések ellen nem csak a helyi lakosság, diákok, turisták, betegellátásban részesülők tekintetében tett, tesz és tervez az Önkormányzat intézkedéseket, hanem olyan fizikai és szellemi közösségi lehetőségeket tervez itt, amelyek kifejezetten pozitív irányban hathatnak az igazságtalan, méltánytalan bánásmódban részesülőkre, értelmet adhatnak szabadidejük eltöltéséhez.

A város állandó lakosaiból (156 443 fő), illetve, az itt tartózkodók számát mutató népességből (168 273 fő) a szegregáció veszélyének kitettek köre a 2001-es népszámlálás adatai szerint pl. 0,7% cigány, 0,6% német, 0,5% szerb, 0,2% román, 0,2% szlovák, 0,1% horvát, 5,9% nemzetiségű személy. Emellett számos – vallási, testi, lelki sérült, egészségkárosodott, hajléktalan ember stb.

Az IVS-ben is (2009.) és az ASZT-ben is bemutatásra kerültek azon kisebb területegységek, ahol a népesség társadalmi összetétele és a terület fizikai jellemzői kedvezőtlenebbek. Nem tartozik ezek közé a BIOPOLISZ PARK néven fejlesztendő Belváros rész. A fejlesztés kizárt is lenne, ha a szegregációt megelőző intézkedéseket nem tervezné be az Önkormányzat (és persze a partnerei, mint pl. az Egyetem is). A fejlesztendő területen, vagy a fejlesztés következményeként: A) a városszövetbe ágyazódott szegregált, szegregálódó területek (telepszerű környezet) vagy B) a városszövettől elkülönült, alapvetően nem lakófunkciójú területekbe ékelődött szegregátumok (telepek) nem jönnek létre, és a veszélye sem áll elő ennek.

FONTOSABB JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE

274

1. Törvények 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről 1977. évi VI. törvény az állami vállalatokról 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről (Btk.) 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről 1990. évi IV. törvény a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról, és a felszámolási eljárásról 1992. évi LV. törvény az állam vállalkozói vagyonára vonatkozó törvényekkel összefüggő jogszabályok módosításáról 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről (Mt) 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről 1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról (Inytv.) 1997. évi CXXXV. törvény a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről 1997. évi LXXVIII az épített környezet alakításáról és védelméről 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 2000. évi C. törvény a számvitelről 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról 2001. évi LXIV. Törvény a kulturális örökség védelméről 2001. évi XCIII. törvény a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról 2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekről (Kbt.) 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről (Art.) 2004. évi CVII. törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról 2004. évi CXV. törvény a lakásszövetkezetekről 2004. évi I. törvény a sportról

275

2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról (Gt.) 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról (Ctv.) 2006. évi X. törvény a szövetkezetekről 2006. évi X. törvény a szövetkezetekről 2007. évi CLXXXI. törvény a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

2. Kormányrendeletek 253/1997. (XII.20.) korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről 217/1998 (XII. 30.) korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről 249/2000 (XII. 24.) korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól 201/2001 (X. 25.) korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről 193/2003. (XI.26.) korm. rendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről 85/2004. (IV. 19.) korm. rendelet az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről 314/2005. (XII.25.) korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról 141/2006. (IV.29.) korm. rendelet a szociális szövetkezetekről 255/2006. (XII. 8.) korm. rendelet a 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről 281/2006. (XII. 23.) korm. rendelet 2007–2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési rendszerek kialakításáról 182/2008 (VII.14.) korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításáról 102/2006. (IV. 28.) korm. rendelet az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló, és egyes nemzetközi megállapodások alapján finanszírozott programok monitoring rendszerének kialakításáról és működéséről 130/2006 (VI. 15.) korm. rendelet a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségről

276

227/2006. (XI. 20.) korm. rendelet a pénzforgalmi szolgáltatásokról és az elektronikus fizetési eszközökről 240/2006. (IV.15.) korm. rendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről 290/2007. (X. 31.) korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról 311/2007. (XI. 17.) korm. rendelet a Kedvezményezett térségek besorolásáról 175/2009. (VIII. 29. ) korm. rendelet a köztulajdonban álló gazdasági társaságok működésének átláthatóbbá tételéről

3. Rendeletek 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról 16/2006 (XII. 28) MeHVM-PM együttes rendelet 2007–2013 időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól 19/2007. (VII. 30.) MeHVM rendelet az Új Magyarország Fejlesztési Tervben szereplő Regionális Fejlesztés Operatív Programokra meghatározott előirányzatok felhasználásának állami támogatási szempontú szabályairól 37/2007. (XII.13.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról 14/2007. (V. 8.) MeHVM-ÖTM együttes rendelet a Regionális Operatív Programok végrehajtásában közreműködő szervezetek kijelöléséről 19/2007 (VII. 30.) MeHVM rendelet az Új Magyarország fejlesztési tervben szereplő Regionális Fejlesztés Operatív Programokra meghatározott előirányzatok felhasználásnak állami támogatási szempontú szabályairól 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról

277

4. Közösségi szabályok Az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 2003/361/EK ajánlás a kis- és középvállalkozások meghatározásával kapcsolatban Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának 2006. július 5-i 1080/2006/EK Rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a 1783/1999 EK rendelet hatályon kívül helyezéséről 1083/2006/EK rendelet az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről A Bizottság 1628/2006/EK rendelete (2006. október 24.) a Szerződés 87. és 88. cikkének a nemzeti regionális beruházási támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 302., 2006. 11. 1., 29-40. o.) 1828/2006/EK rendelet az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/EK tanácsi rendelet, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló 1080/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok meghatározásáról A Bizottság 1998/2006 EK rendelete az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkeiben foglaltaknak a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról A Bizottság 800/2008/EK rendelete a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról

278

Felhasznált dokumentumok, segédletek listája A helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása

2009. május 22.

A Városfejlesztő Társaság létrehozását és működtetését segítő iránymutatás

2009. május 22.

Akcióterületi Terv a Kölcsey utcában, a Gutenberg utcában és a Mars téri piacon megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódóan

2009. május

Szeged Város Antiszegregációs terve

2008.

Átjárhatóság útmutató

2009. május 22.

Dél-alföldi Operatív Program Aktcióterv 2009-2010

2008. december 11.

Előzetes Akcióterületi Terv Kölcsey utcában, a Gutenberg utcában és a Mars téri piacon megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódóan

2008. június 20.

Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei

2009. április 16.

Kiemelt projekt adatlap

2009. május 22.

Kitöltési útmutató

2009. május 22.

Konzorciumi együttműködési megállapodás

2009. május 22.

Közlemények

2008. február 22. 2009. április 16., 2009. április 10., 2009. július 27.,

Pénzügyi elszámolás részletes szabályai

2009. április 14.

ROP Általános feltételek

2009. április 14.

Segédlet a komplex akadálymentesítéshez

2009. május 22.

Segédlet az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtéséhez

2009. április 14.

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája

(Közgyűlési elé terj.mód.ra -időpontja: 2009. szeptember 25.)

Támogatási szerződés kitöltési segédlet

2009. április 14.

Támogatási szerződés minta

2009. április 14.

Támogatási szerződés tervezet

2009. május 22.

Településfejlesztési koncepció Településszerkezeti és szabályozási terv Útmutató a DAOP-2007-5.1.2/C a Megyei Jogú Városok Városrehabilitációs témájú kiemelt projektjavaslathoz

2009. május 22.

ÚMFT Arculati kézikönyv

2009. április 16.

Városfejlesztési Kézikönyv

2009. január 28.

280

Biopolisz Park Egyetemi városrész közterületeinek rehabilitációja

Recommend Documents