Biológia 7. osztály. 1. Élesztőgombák vizsgálata Csiperkegomba morfológiai vizsgálata Növényi sejt vizsgálata

Biológia 7. osztály

1

Tartalom

Biológia 7. osztály 1.

Élesztőgombák vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2

2.

Csiperkegomba morfológiai vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4

3.

Növényi sejt vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6

4.

A növények terjedése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8

5.

Színanyagok vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10

6.

Növényi szövetek vizsgálata I. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12

7.

Növényi szövetek vizsgálata II. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14

8.

Állati egysejtűek vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16

9.

Ízeltlábúak - vízibolha vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18

10. Puhatestűek - éti csiga vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 11. Pókok és hálójuk vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 12. Vízben élő gerinctelen szervezetek vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24

Szerzők: Benke László, Dávidné Varga Gabriella, Pétervári Katalin Lektorálta: Dr. Farkas Sándor egyetemi docens A kísérleteket elvégezték: Laczóné Tóth Anett és Máté-Márton Gergely laboránsok Készült a TÁMOP 3.1.3-10/2-2010-0012 „A természettudományos oktatás módszertanának és eszközparkjának megújítása Kaposváron” című pályázat keretében Felelős kiadó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ A tananyagot a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata megbízása alapján a Kaposvári Városfejlesztési Nonprofit Kft. fejlesztette Szakmai vezető: Vámosi László laborvezető, Táncsics Mihály Gimnázium Kaposvár A fényképeket készítette: Szellő Gábor és Tamás István, Régió Média Bt. Tördelőszerkesztő: Parrag Zsolt, Ráta 2000 Kft. Kiadás éve: 2012, példányszám: 90 db VUPE 2008 Kft. 7400 Kaposvár, Kanizsai u. 19. Felelős vezető: Vuncs Rita Második javított kiadás, 2013.

2


Készítette: Benke László

1. Élesztőgombák vizsgálata Emlékeztető, gondolatébresztő Az ismert gombafajok száma mintegy 100000, de becsült számuk ennek többszöröse is lehet. A gombák tulajdonságai részben a növényekkel, részben az állatokkal mutatnak hasonlóságokat. A gombák között vannak egysejtűek, fonalasak vagy teleptestes felépítésű szervezetek. A természetben előforduló élesztőgombákat régóta ismeri és hasznosítja az emberiség (pl. tészták kelesztése, bor, sör készítése). Napjaink sejtbiológiai vizsgálatainak egyik legjobban vizsgált szervezetei az élesztőgombák. A cukornádból és kukoricából kiinduló bioetanol előállítását is élesztőgombák közreműködésével végzik. Hozzávalók (eszközök, anyagok) • • • •

üvegpohár keverőbot tárgylemez fedőlemez

• fénymikroszkóp • bolti élesztő • víz 50 cm3

Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) Bolti élesztő egy kis darabkáját tedd üvegpohárba és önts hozzá kb. 50 cm3 vizet! Keverőbottal keverd össze az oldatot! Cseppents belőle tárgylemezre és fedd le! Vizsgáld meg mikroszkóppal!

A kisebb nagyítástól haladj a nagyobb felé! Keress ovális alakú élesztősejteket és sejtfüzéreket! Rajzold le a látottakat!

Feladatlap

3


FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Készíts rajzot az élesztősejtekről!

• • • • • •

Az élesztőgomba sejtek alakja ……………….......................…...………, méretük átlagosan 5-10 mikrométeres. A sejtek …………………….............................……., vagy ………………………...………………… alkotva is előfordulhatnak. Az élesztőgombák energiaszükségletüket ………………….......................………..……………….……………. biztosítják. Az erjesztésük során a ……………………...………. anyagokból ………...................………. és szén-dioxid képződik. Alkoholos ……………………………………….......................................…… az élelmiszeripar sokoldalúan hasznosítja A …………………….......……… sütőipari termékek előállításánál, a ………………………..… a borkészítésnél, a sörélesztőket ………………........................................................................................……………………………….… alkalmazzák. • Az élesztőgombák ..............................................................…………………. alkoholtartalmú italok állíthatók elő. • Az élesztőgombák tevékenysége ……….…….... is lehet, mint például a gyümölcslevek erjesztése során. • Az élesztőgombákat sarjadzó gombáknak is nevezik, mert …………………......……… szaporodási módjuk a ……………………………………........................................................................................…………, vagy másnéven bimbózás.

Felhasznált irodalom DR. ENDRÉDI Lajos (2000) Biológiai vizsgálatok Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. pp. 77. ISBN 963 19 0832 1 DR. PERENDY Mária (1996) Biológiai vizsgálatok Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. pp. 102-103. ISBN 963 18 7023 5 ÁBRA: saját ötlet alapján.

4



2. Csiperkegomba morfológiai vizsgálata Emlékeztető, gondolatébresztő A bazídiumos gombák között találhatunk közkedvelt gombacsemegéket és halálos mérgű fajokat egyaránt. A csiperkegombák nemzetségébe mintegy 300 faj tartozik, többségük ízletes, ehető gomba, de van köztük mérgező is, ezek tönkjének húsa nyomás hatására sárgára színeződik. A természetben gyakori a nyár végén, ősszel termő mezei csiperke és erdőszéli csiperke. A szabadban gyűjtött csiperkét nem szabad összetéveszteni a súlyosan mérgező gyilkos galócával! A kereskedelemben egész évben kapható a nagyüzemileg termesztett kétspórás csiperke. A csiperkegomba (sampinyon gomba) egyike az emberiség által legnagyobb mennyiségben fogyasztott gombáknak. Hozzávalók (eszközök, anyagok) • kés • papírlap • kézinagyító

• fénymikroszkóp • bolti csiperkegomba

Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) Vizsgáld meg szabad szemmel a gomba részeit! Milyen részei vannak gombának? Figyeld meg a gombarészek színét! Vágd ketté hosszában a gombát és kézinagyítóval vizsgáld meg a termőtestet!

Egy kifejlett gomba tönkjét vágd le a kalapról, a kalapot borítsd fehér papírlapra és finoman ütögesd! Vizsgáld meg a spórákat fénymikroszkóppal!

5

Feladatlap


FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Készíts rajzot a csiperkéről és nevezd meg a gomba részeit!

• A csiperkegomba telepteste elágazó …………………………………….........................................................……………… áll. • A gombafonalak szövedéke hozza létre a talaj feletti ………………………...............és a ……………..........…….......... tenyésztestet. • A termőtest részei a …………...............……… és a ……...........………. A kalap színe fehér, alsó …………………………... lemezes, rózsaszínű vagy …………A • A termőrétegben találhatók a spórák, melyek ivartalan ……………………………………………................................... • A hengeres alakú tönk ……..............................................................…………… visel, mely a burok maradványa. • A mezei és erdőszéli csiperkét leggyakrabban a halálos mérgű ……….......…………….…….. tévesztik össze. • A természetben begyűjtött gombát csak ………………………………………...........................történő vizsgálat után szabad felhasználni. Töltsd ki a táblázatot! kétspórás csiperke

szempont kalap színe lemez színe tönk színe gallér bocskor élettani hatása

gyilkos galóca

Felhasznált irodalom PERENDY Mária (1980) Biológiai gyakorlatok kézikönyve Budapest, Gondolat Könyvkiadó. pp. 128-130. ISBN 963 280 826 6 DR. PERENDY Mária (1996) Biológiai vizsgálatok Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. pp. 102-105. ISBN 963 18 7023 5 ÁBRA: saját ötlet alapján..

6



3. Növényi sejt vizsgálata Emlékeztető, gondolatébresztő A sejtek megismerése és kutatása a vizsgálati eszközök és módszerek fejlődésével vált lehetővé. A fénymikroszkóp segítségével felismerhetővé váltak az egyes sejtek, az elektronmikroszkóp pedig a sejtalkotók alaposabb vizsgálatát is lehetővé tette. A sejtek vizsgálatával foglalkozó tudomány a sejttan (citológia). Egyetlen sejt is lehet önálló élőlény, mint az egysejtűek esetében, de számos élőlény teste sok sejtből épül fel. A növények, gombák, állatok sejtjeiben a hasonlóságok mellett különbségek is megfigyelhetők. Hozzávalók (eszközök, anyagok) • fénymikroszkóp • ceruza

• vöröshagyma levélnyúzat - kész metszet

Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) Vizsgáld meg a metszetet fénymikroszkóppal! A kisebb nagyítástól kezdve haladj a nagyobb nagyítás felé!

Készíts rajzot a látottakról! Milyen sejtalkotókat ismersz fel?

Feladatlap

7


FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Készíts rajzot a növényi sejtről!

• A növényi sejtek alakja leggyakrabban ……………………………..................................................., ritkábban kerek. • A növényi sejteknek …………………….................., sejtmagjuk van, mert ……………………………... a sejtplazmától maghártyával különül el. • A ……………………...........…. tartalmú sejtfal a sejtet kívülről …………....................................………… és szilárdítja. • A sejtfalon belül találjuk a …………………………, amely a sejtet ………….………………… a környezettől ugyanakkor a kapcsolattartást is biztosítja a környezettel. • A ……………………………………….................................................................................….. helyezkednek el a sejtalkotók. • Az élőlények közül csak a növényi sejtekben találunk …………………….........……………, melyek működése a ………………………………………......................A • A zöld színtestek a ………………....……… hasznosításával szervetlen anyagokból …………………...……... előállítására képesek, ezért a növények anyagcseretípusa ……………………….. • A szerves anyag előállítása miatt a növényeket az élővilágban betöltött funkciójuk miatt .................... ……………..........A nevezzük. • A növényi sejtek …………………....................................................……………….. sejtszervecskéje a mitokondrium. • A növényi sejtekben a raktározott tartalék tápanyag a …………………………………................................................ • A növényi szőrök a bőrszöveti sejtek képződményei, védelmet biztosítanak, ………………………………......... különféle anyagokat pl. gyantát, nyálkát, illóolajokat, nektárt.

Felhasznált irodalom PERENDY Mária(1980) Biológiai gyakorlatok kézikönyve Budapest, Gondolat Könyvkiadó. pp. 30-42. ISBN 963 280 826 6 DR. PERENDY Mária (1996) Biológiai vizsgálatok Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. pp. 125-128. ISBN 963 18 7023 5 ÁBRA: saját ötlet alapján.

8


Készítette: Pétervári Katalin

4. A növények terjedése Emlékeztető, gondolatébresztő A növények nem képesek az önálló helyváltoztatásra. A magok a szél segítségével nagy távolságokra jutnak el. Ebben a mozgásban függelékek, pl. repítő-készülékek segítik őket. Sok növény termése horgas, vagy tüskés pl. a bojtorjáné, vagy a ragadós galajé. A fagyöngy bogyóját madarak, pl. a rigók fogyasztják. A rájuk tapadt magtól úgy szabadulnak meg, hogy a fához dörzsölik magukat. A fára került mag csírázni kezd a gazdanövényen. A fagyöngyökből régen madárlépet készítettek. Hozzávalók (eszközök, anyagok) • • • •

Petri-csészék nagyítók sztereomikroszkóp vonalzó

• csipesz • növényi magvak: pongyola pitypang, bojtorján, ragadós galaj, iszalag magvai • tarackbúza

Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Repítő-készülékek vizsgálata Minden begyűjtött repítő-készülékkel rendelkező magot és termést vizsgálj meg az alábbi módon: Mérd meg a magvak és a repítő-készülék magasságát, ha tudod, a repítő-készülék felső átmérőjét is! Adataidat rögzítsd a feladatlapon! Vizsgáld meg a magvakat, terméseket kézi nagyítód segítségével, majd csipesszel tedd Petri-csészébe, helyezd a sztereomikroszkóp

tárgyasztalára, s figyeld meg! Keress olyan részeket, melyek a terjesztésben fontosak lehetnek (horgokat, egyéb függelékeket)! Megfigyeléseidet rajzban rögzítsd! 2. Vizsgáld meg a tarackbúza föld alatti részét! Számold meg a „csomókat”, melyből a gyökerek és a hajtások fejlődnek! Vizsgáld meg a sztereomikroszkóp alatt is a tarackot!

Feladatlap

9


FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Repítő-készülékek vizsgálata Vizsgált növény neve Termés, mag nagysága mm Repítő készülék magassága mm Milyen összefüggés lehet a repítő-készülék nagysága és a termések terjedési távolsága között? …………………………………………………………………………………………………………......................................................................... Megfigyeltem a mikroszkóp alatt, lerajzolom:

A megfigyelt növény neve ……………………….. ………………………… ………………………… Nevezd meg azokat a részeket, amelyek segítették a magok, termések terjedését! 2. A tarack vizsgálata Rajzold le, mit figyeltél meg a sztereomikroszkóppal! A tarack föld alatti módosult hajtás. Nevezd meg a részeit!

Felhasznált irodalom DÁMNÉ Erdei Gabriella dr. (2006) Természetismereti kislexikon - Biológia. Budapest, Pedellus Tankönyvkiadó. ISBN 963 961 207 5 ÁBRA: saját ötlet alapján.

10



5. Színanyagok vizsgálata Emlékeztető, gondolatébresztő Az antociánok a piros, lila és kék virágok, gyümölcsök nagy részének színét adó vegyületek. Előfordulnak a búzavirág, a keltike virágában, az áfonya, cseresznye termésében. A növényeket megvédik a gombáktól és a baktériumoktól. A feketebodza nagy mennyiségben tartalmazza azt a színanyagot (antocianin), ami kiemelkedően jelentős antioxidáns tulajdonságú. A színanyagból készített koncentrátumok felhasználása nem csak az élelmiszeriparban, de a gyógyászat területén is jelentős. A levelekben többféle színanyag található: a zöld klorofill, a narancssárga karotin, a sárga xantofill. A paradicsom, csipkebogyó, görögdinnye termésének színét a likopin nevű festékanyag adja. Hozzávalók (eszközök, anyagok) • • • • • • •

olló mérőhenger dörzsmozsarak Bunsen-állvány borszeszégő csipesz szűrőpapír

• • • • • • •

borotvapenge tárgylemez fedőlemez sztereomikroszkóp tanulói mikroszkóp kémcsövek üvegtölcsér

• denaturált szesz • különféle színű levelek, virágszirmok • paradicsom, csipkebogyó, színes levelek (barna, sárga, zöld)

Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Színes termések A paradicsom terméshúsából vegyél ki egy kis darabot, közvetlenül a héj alól! Tedd tárgylemezre, cseppents rá vizet, majd fedőlemezzel rögzítsd! Vizsgáld meg sztereomikroszkóp alatt! Megfigyeléseidet rögzítsd a feladatlapon! A csipkebogyó terméshúsából készíts vékony metszetet a borotvapenge segítségével! Helyezd tárgylemezre, egy csepp vizet adj hozzá, majd fedd le fedőlemezzel! Vizsgáld meg a metszetet a sztereomikroszkóp alatt, majd figyeld meg tanulói mikroszkóp alatt is! Megfigyeléseidet kis nagyítással kezd! A mikroszkópban látottakat rögzítsd!

2. Színes levelek Szabj ki a szűrőpapírból 1 cm széles, 20 cm hoszszú csíkot és tedd félre! Vágj nagyon apró, vékony csíkokra különböző színű leveleket! Minden színt külön dörzsmozsárba helyezz, önts rá denaturált szeszt, kb. 20 cm3-t! A törő segítségével morzsold szét a levelekben található színanyagot, majd töltsd át a folyadékot kémcsőbe! Gyorsan kell dolgoznod, mert a denaturált szesz elpárolog! A szűrőpapírt helyezd az oldatba! Rajzold le tapasztalataidat!

Feladatlap

11


FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Színanyagok vizsgálata A sztereomikroszkóp alatt ezt figyeltem meg a paradicsom terméséről: Rajzold le a tű alakú likopinkristályokat!

A csipkebogyó terméshúsának megfigyelése, rajza:

Melyik sejtben figyelhetsz meg vastagabb sejtfalakat? ………………………………………………………………….......... 2. Színes levelek: Írd a kémcsövek alá a levelek színét!

....………………….. ....………………….. A téglalapokat színezd ki a felszívott színanyagoknak megfelelően! Milyen színanyagok találhatók a vizsgált levelekben?

Felhasznált irodalom KONTRA Klára (1987) Biológia 7-8. Budapest, Tankönyvkiadó. ISBN 936 17 9127 0 ÁBRA: saját ötlet alapján.

....…………………..


12


6. Növényi szövetek vizsgálata I. Emlékeztető, gondolatébresztő Az ismert növényfajok száma mintegy 300000, a velük foglalkozó tudomány a botanika. A növények benépesítik a szárazföldeket, de nagy tömegben élnek sós- és édesvizekben is. Testfelépítésük alapján lehetnek telepesek, vagy szövetesek. A növényi sejt jellegzetes alkotója a cellulóztartalmú sejtfal és a fotoszintézist végző zöld színtest. Az autotróf táplálkozású növények fotoszintézissel szőlőcukrot és oxigént állítanak elő és ezáltal tápanyagot és a légzéshez szükséges oxigént is biztosítanak más élőlények számára. A szövetes felépítésű növények közé tartoznak a harasztok, a nyitvatermők és a zárvatermők. Hozzávalók (eszközök, anyagok) • fénymikroszkóp • ceruza

• gyökér osztódószövet - kész metszet • vöröshagyma levélnyúzat - kész metszet

Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) Vizsgáld meg a gyökér osztódószövetét a fénymikroszkópban a metszeten! A kisebb nagyítástól kezdve haladj a nagyobb nagyítás felé! Készíts rajzot a látottakról!

Vizsgáld meg a vöröshagyma levélnyúzatot a fénymikroszkópban a metszeten! Készíts rajzot a látottakról és nevezd meg a rajz részeit!

13

Feladatlap


FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Készíts rajzot a gyökér osztódószövetéről!

Készíts rajzot a hagyma bőrszövetéről!

• Szövetnek nevezzük ……………………………………………………………………………………………….............................................. növényi szövetek csoportosítása …………………………………… állandósult szövetek - ………………………………………… - ………………………………………… - ………………………………………… • Az ………………………………… működése hozza létre az állandósult szöveteket. • A hajtáscsúcsban és a gyökércsúcsban lévő osztódószövet a növény ……......………………… növekedését, a köztes helyzetű ………………………........…., a kambium a ……….............……………….. növekedést eredményezi. • Az osztódószövetek ….………….... működésének a következménye, hogy a növények egész életükben ……………………. Az osztódószövet sejtjeire jellemző, hogy sejtfaluk ………………., sejtmagjuk …….…............... • A növényi szervek külső felületét ………………………..……… borítja. A sejtek alakja ……….…..……….................... • A sejtek ………………............… illeszkednek egymáshoz. A bőrszövet sejtjei általában …………………………....... • A bőrszövet külső felületét boríthatja ……………….....….. vagy viasz is, mindkettő funkciója ………………..... • A bőrszöveti sejtekben zöld színtestek …………………..................................................…. kivéve a zárósejteket. • A zárósejtek közötti …………………................…… keresztül történik az …………………..……… és az anyagleadás. • A bőrszövet működései: ……………………, ……………………., …………………….., ……………………...........................................

Felhasznált irodalom PERENDY Mária (1980) Biológiai gyakorlatok kézikönyve Budapest, Gondolat Könyvkiadó. pp. 44-47. ISBN 963 280 826 6 DR. PERENDY Mária (1996) Biológiai vizsgálatok Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. pp. 137-138. ISBN 963 18 7023 5 ÁBRA: saját ötlet alapján.

14



7. Növényi szövetek vizsgálata II. Emlékeztető, gondolatébresztő A harasztok gyökeres, száras, leveles, spórával szaporodó hajtásos növények. A nyitvatermők gyökeres, száras, leveles, virágos, maggal szaporodó hajtásos növények. A zárvatermők gyökeres, száras, leveles, virágos, terméses, maggal szaporodó hajtásos növények. A növények létfenntartó szervei: a gyökér, a szár, a levél, a szaporító szervek: a virág és a termés. A növényi szervek külső felületét bőrszövet borítja, a belső részekben alapszövetek, szállítószövetek és osztódószövetek található. Az alapszövetek változatos funkciót betöltő szövettípusok: tápanyagokat raktározhatnak, szilárdítanak, merevítenek, fotoszintetizálnak, levegőt, vizet raktároznak. Hozzávalók (eszközök, anyagok) • mikroszkóp • ceruza

• kétszikű levél - kész metszet • kétszikű szár - kész metszet

Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) Vizsgáld meg a kétszikű levél szöveti felépítését fénymikroszkópban! A kisebb nagyítástól kezdve haladj a nagyobb nagyítás felé! Készíts rajzot a látottakról!

Vizsgáld meg a kétszikű szár szöveti felépítését fénymikroszkópban! A kisebb nagyítástól kezdve haladj a nagyobb nagyítás felé! Készíts rajzot a látottakról!

15

Feladatlap


FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Készíts rajzot a levél szöveti felépítéséről!

• • • • • • • • • • • • •

Készíts rajzot a szár szöveti felépítéséről!

A levélben látható szövettípusok : ………………………., ………………………….., ……………………..…................................... Az alapszöveteket ………………………………….........................................................…….… szerint csoportosíthatjuk. A levélben található alapszövet típusa ………………………………………………................................................................. A táplálékkészítő alapszövet sejtjei ……….…… vagy kocka alakúak, közöttük sejtközötti járatok vannak. A sejtekben sok zöld ………………..............……. figyelhető meg, melyek ………………………...........……… végeznek. A fotoszintézis lényege, hogy a …………………….........…………………………………………………………….............................… ……………………………………………………………………….…….…….....................................….. állít elő a zöld színtestjeiben. A szállítószövetek feladata a növényben az …………………………………………………….................................................. A szállítószövetek szerkezeti és működési egységei az ………………………………………........................................... Az edénynyaláb külső, a szár kerülete felé eső része a ……......….…. méretű sejtekből álló …………………,... a belső ………………...............................................................................................… átmérőjű sejtek a farész alkotói. A háncsrész és ………….........……. között megtalálható néhány sejtsoros osztódó szövet, a ………………….,... amely kifelé és befelé is folyamatosan …...........................................................................…. sejteket hoz létre. A háncsrészben a ……………........……. képződő cukor oldott formában …………....…….. a gyökerek irányába. A ………………….....….......……. a gyökerek által a talajból felszívott ………………...……......……….… áramlik felfelé. Az edénynyalábok a kétszikű növények szárában ………………………….............…………. elrendeződésűek, az …Aviszont szórtan állók.

Felhasznált irodalom PERENDY Mária (1980) Biológiai gyakorlatok kézikönyve Budapest, Gondolat Könyvkiadó. pp. 48-50. ISBN 963 280 826 6 DR. PERENDY Mária (1996) Biológiai vizsgálatok Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. pp. 138 ISBN 963 18 7023 5 ÁBRA: saját ötlet alapján.


16

Készítette: Dávidné Varga Gabriella

8. Állati egysejtűek vizsgálata Emlékeztető, gondolatébresztő A természetes vizek felszíni rétegeiben rendkívül sokféle, szemmel alig, vagy egyáltalán nem látható parányi élőlény lebeg. Ezek összességét planktonnak nevezzük. A planktont alkotó élőlények nagy része csupán egyetlen sejtből áll. Langyos, sekély vizeink jellegzetes egysejtű állatai az óriás amőbák és a papucsállatkák. Az amőbán mikroszkóppal jól láthatóak az állandóan újraképződő állábak. Ezekkel az állat nem csak az alakját változtatja, hanem a mozgását és táplálkozását is biztosítja. A papucsállatkák egész testét sok, apró csilló borítja. Csillóikkal viszonylag fürgén mozognak. Ezek segítségével sodorják a táplálékukat, baktériumokat, bomló szerves anyagokat a sejtszájba. Hozzávalók (eszközök, anyagok) • biopipetta • tárgylemez • fedőlemez

• mikroszkóp • amőba tenyészet • pipetta

• gombostű • zselatinoldat • papucsállatka tenyészet

Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Biopipettával az amőbatenyészet aljából vegyél mintát! Egy cseppet tegyél tárgylemezre, majd fedőlemezzel lefedve mikroszkóppal szemrevételezd! • Figyeld meg milyen az amőba alakja! • Hogyan változtatja a helyét? • Rajzold le a mikroszkópban látottakat! • Állapítsd meg, hányszoros nagyítású okulárral és objektív lencsével végezted a megfigyelést!

2. Papucsállatka tenyészetből pipetta segítségével vegyél mintát! Egy cseppet tegyél tárgylemezre! Az állatok mozgását fékezheted úgy, hogy mielőtt a tenyészetet lefednéd fedőlemezzel, a tárgylemezre zselatinoldatot cseppentesz, és egy gombostűvel összehúzod a két cseppet! • Figyeld meg milyen az alakja! • Hogyan változtatja a helyét? • Rajzold le a mikroszkópban látottakat!

Feladatlap

17


FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Rajzold le a mikroszkópban látott óriás amőbát!

• • • •

Az ábra segítségével nevezd meg a rajzodon is a részeit! Mit állapíthatunk meg az alakjáról? …………………………….................................................................................... Hogyan változtatja a helyét? …………………………………….......................................................................................... Állapítsd meg, hányszoros nagyítással végezted a megfigyelést! okulár nagyítása: objektív lencse nagyítása: a nagyítás mértéke

• Számold ki hány centiméteresnek látnánk egy 0,2 milliméteres amőbát egy 10-szeres nagyítású szemlencsével és egy 16-szoros nagyítású tárgylencsével!

2. Rajzold le a mikroszkópban látott papucsállatkát!

• Az ábra segítségével nevezd meg a rajzodon is a részeit! • Mit állapíthatunk meg az alakjáról? …………………………….................................................................................... • Számold ki hány milliméteres egy papucsállatka, ha egy 4-szeres nagyítású okulárral és egy 10szeres nagyítású objektív lencsével 0,6 centiméteresnek látjuk?

Felhasznált irodalom BÁGYI Imréné(1990) Biológiai gyakorlatok, Budapest, Tankönyvkiadó pp. 23 ENDRÉDI Lajos (2000) Biológiai vizsgálatok, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó pp. 246-247 JÁMBOR GY: - VÍZVÁRI A. (1997) Természetismeret 6. Szeged, Mozaik SZERÉNYI G. (2010) Biológia érettségizőknek 1.kötet, Szeged, Mozaik pp. 36-37 ÁBRA: saját ötlet alapján..

18



9. Ízeltlábúak - vízibolha vizsgálata Emlékeztető, gondolatébresztő Az állatok országának legnépesebb törzse az ízeltlábúaké. Legismertebb osztályaik a rákok, a pókszabásúak és a rovarok. Rendkívül változatos megjelenésű fajaik száma eléri az egymilliót is. Közös jellemzőjük a szelvényekből álló, testtájakba csoportosuló test, külső kitin váz és az ízelt lábak. A rákok közé tartoznak a haleleségként is ismert vízibolhák. Általában állóvizekben élnek, több állat fontos táplálékai. Nevüket a szétágazó csápjaikkal való csapkodásuk után kapták, ezekkel lökésszerűen úsznak. A nőstények 3-4 mm, a hímek 1,5 mm körüliek. Mikroszkóppal könnyen megfigyelhető csaknem teljesen áttetsző testük. Hozzávalók (eszközök, anyagok) • • • • •

vájt tárgylemez fedőlemez biopipetta pipetta mikroszkóp

• • • • •

3 főzőpohár 3 hőmérő 3-3 tárgylemez, fedőlemez szűrőpapír óra

• • • • •

víz 1-2 jégkocka 1-2 dl meleg víz vízibolha-tenyészet kármin-oldat

Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Vízibolha táplálkozásának mikroszkópos megfigyelése Tárgylemez vájatába cseppents vizet, majd tegyél bele biopipetta segítségével egy vízibolhát! Tegyél a vízhez egy csepp kármin-oldatot és mikroszkóp alatt figyeld meg a festékszemcsék bejutását, majd továbbhaladását az állat tápcsatornájában! Figyeld meg a lábak szerepét a táplálék felvételében! 2. Vízibolha szívműködésének vizsgálata különböző hőmérsékletű vízben Három főzőpohárba készíts elő jég és meleg

víz hozzáadásával 10, 20 és 30 °C-os vizet. Tegyél mindegyikbe néhány vízibolhát! Tegyél be a vízbe egy-egy tárgylemezt is, hogy felvegyék a megfelelő hőmérsékletet! Biopipettával vegyél ki egy állatot és a vízcseppel együtt tedd a tárgylemezre! A felesleges vizet szűrőpapírral szívasd le, majd mikroszkóp alatt számold meg a vízibolha egy perc alatti szívveréseinek számát! Mindhárom hőmérsékleten végezd el a mérést! Grafikonon ábrázold a különböző hőmérséklethez tartozó szívverések számát!

19

Feladatlap


FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Vízibolha táplálkozásának mikroszkópos megfigyelése. Tanulmányozd a vízibolha testfelépítését bemutató ábrát! Próbáld beazonosítani és sorold fel a mikroszkópban megfigyelt testrészeket! ....................................... ……………………………………………………………......................................................................………………………………………………... Mit helyettesítettek a kísérletben a kármin-oldat festékszemcséi? …………........................………………………. Miért volt célszerű ezt a vegyületet alkalmazni? ……………………………….................................…………………………. Írd le mit tapasztaltál, miközben nyomon követted a vízibolha táplálkozását! ………............…………………. …………………………………………………………………………………………………………………................................................................... 2. Vízibolha szívműködésének vizsgálata különböző hőmérsékletű vízben Hol található az állat szíve? ………A Milyen alakú? ……………………….......A A kísérlet során mért szívveréseinek számát írd be a táblázatba! 1.mérés 2. mérés 3. mérés átlag

10 °C

20 °C

20 °C

Melyik környezeti tényezőt változtattad a kísérlet során? …………......................................……………………….... Megváltoztatta ez az állat szívműködését? ………...................……............................................................................ Ábrázold grafikonon a mért szívverések számának átlagát! (A vízszintes tengelyre kerüljenek a hőmérsékleti értékek, a függőlegesre a szívverések száma!)

Vonj le következtetést a méréseid eredményéből! Egészítsd ki a mondatot! Minél …………...........……a ……………............….., az állatok szívritmusa annál …………………......................................

Felhasznált irodalom DÁVID J:- HARAG F:(2000) Élőlényismeret Kaposvár, Dávid Kiadó pp.165. LÉNÁRD Gábor (1987) Biológiai laboratóriumi vizsgálatok Budapest, Tankönyvkiadó pp.175., 214.A ÁBRA: saját ötlet alapján.

20



10. Puhatestűek - éti csiga vizsgálata Emlékeztető, gondolatébresztő A külső szilárd váz megjelenése nagy előnyt jelentett az állatvilág fejlődésekor. Míg a puhatestűek meszes vázának védelmi szerepe van, addig az ízeltlábúak kitin váza a gyorsabb mozgást is lehetővé teszi. Az ízeltlábúak után a második legnagyobb fajszámú törzs a puhatestűeké. Három fontos csoportjuk a kagylók, csigák és a tengerek, óceánok vizében élő fejlábúak. A puhatestűek törzsének legváltozatosabb osztálya a csigáké. Bár többségük szárazföldi, nem függetlenedtek teljesen a víztől. Ezt bizonyítja nyálkás, mirigyekben gazdag kültakarójuk és az is, hogy eső után, párás időszakban mutatkoznak nagyobb számban. Fajaikat külső vázuk, a csigaház jellemző formája és mintázata alapján különböztethetjük meg. Az éti csiga a hazánkban élő legismertebb és legnagyobb csigafaj, elsősorban erdőkben, bozótosokban él. Hozzávalók (eszközök, anyagok) • • • •

üveglap nagyító kés óraüveg

• • • •

pipetta cukor-oldat híg sósav kis darabka mészkő

• üres csigaház • élő éti csiga • zöld fű

Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Az éti csiga testfelépítése Tedd egy üveglapra az állatot, és miután kibújt a házából, azonosítsd a testrészeit az ábra segítségével! A csiga fejét nagyítóval vizsgáld! 2. Az éti csiga mozgása Nézd meg az üveglapon előrehaladó állat mozgását alulról! Tegyél a csiga útjába egy élével felfelé állított kést! Mi történik?

3. Az éti csiga táplálkozása Az üveglapra tett csiga elé tegyél cukor-oldatba mártott friss füvet! Alulról figyeld meg a száj működését! Hallgasd is meg! 4. Üres csigaház megfigyelése Nézz meg jól egy üres csigaházat! Próbáld meg lerajzolni! Cseppents híg sósavat az óraüvegre helyezett mészkő-darabra, majd a csigaház külsejére! Mit tapasztalsz?

Feladatlap

21


FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Miután az ábra segítségével azonosítottad az éti csiga testrészeit, egészítsd ki a szöveget! Az éti csiga teste ………......…, és …………………különül. A …………………nagyobbrészt a …….….-ban helyezkedik el, és a belső szerveket tartalmazza. A fejen ….............…….pár behúzható …...............………….találunk. A nagyobbak végén vannak a ………….......…....................... Az ……………...................... a láb és a fej határán, a ........................................................…oldali hátsó ……................................................……..tövénél nyílik. 2. A csiga mozgásakor jól megfigyelhetők a hullámok, melyek az állat előrejutását biztosítják. Ilyenkor a láb bőrizomtömlőjének izmai ritmikusan összehúzódnak és elernyednek. Melyik állatról tanultál még, amelyik szintén bőrizomtömlővel mozog? ......................……………………........ Milyen szerepe van az állat mozgása során képződő nyálkarétegnek? ………………………........................…..... ……………………………………………………………………………………………………………......................................................................... 3. Az üveglapon keresztül megfigyelhetjük a száj működését. Az állkapocs rászorítja a levéldarabot a ki- és befelé mozgó reszelőnyelvre, amely szétmorzsolja a táplálékot. A kertekben sokszor elszaporodó növényevő csigák jelentős károkat okozhatnak. Milyen módszerekről hallottál, hogyan lehet ellenük védekezni (begyűjteni, távol tartani, elpusztítani)? ……………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………..……………… ………………………………………....A …………………………………………………………………………………………………………………................................................................... 4. Rajzod le a megfigyelt üres csigaházat! Figyelj a csavarodás irányára! Merre csavarodik általában? ............................................................................. Milyen színű az éti csiga háza, és a csíkjai? …………………………………………………………….........................................

Láttál-e már csigalépcsőt? Honnan kaphatta a nevét? ………………………………………………................................. 5. Mit tapasztaltál, miután híg sósavat cseppentettél a mészkőre és a csigaházra? ………………….................. Mi lehet a magyarázata a hasonló jelenségnek? ………………………………………………………....................................... Mi ellen védheti meg ez a kemény anyag a csigákat? .……………………………………………………………………………....

Felhasznált irodalom DÁVID J:- HARAG F:(2000) Élőlényismeret Kaposvár, Dávid Kiadó pp.165. ENDRÉDI Lajos (2000) Biológiai vizsgálatok, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó pp. 253-256 HARDÉGENNÉ R. É. - KÖVES J. (2001) Természetismeret tankönyv az általános iskolák 6. évf. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. PERENDY Mária (1996) Biológiai vizsgálatok, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó pp. 77-78 ÁBRA: saját ötlet alapján..


22


11. Pókok és hálójuk vizsgálata Emlékeztető, gondolatébresztő Az ízeltlábúak törzsébe tarozó pókok jellemző szerve a csáprágó, mellyel más ízeltlábúak nem rendelkeznek. Testük elő- és utótestből áll. Csápjuk nincs. Pontszemekkel látnak és négy pár járólábbal változtatják helyüket. Minden fajuk ragadozó, főleg ízeltlábúakra vadásznak. Minden pók utótestén mirigyek figyelhetők meg, melyek pókhálóselymet termelnek. Sok fajuk ezt arra használja fel, hogy zsákmányát elejtse, míg mások háló nélkül vadásznak. A trópusokon élő madárpókok kisebb méretű gerinces állatokat is elkapnak. Hozzávalók (eszközök, anyagok) • • • •

Petri-csészék csipesz kézi nagyító tárgylemez

• • • •

fedőlemez élettelen pókok pókháló kanadabalzsam

Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Pók testfelépítésének vizsgálata Tegyél egy pókot Petri-csészébe és vizsgáld meg kézi nagyítóval! Azonosítsd tanult testtájait! Tedd a pókot a Petri-csészével együtt a sztereomikroszkóp alá, s vizsgáld meg! Keresd meg testtájait, szerveit az ábra segítségével! Csipesszel távolíts el egy lábat és vizsgáld meg mikroszkóp alatt. Használj alsó és felső megvilágítást is! Keresd meg a kitinkarmokat, a

kitinszőröket, a szövőfésűt! Rajzold le a megfigyeléseidet! Figyeld meg a csáprágót és a pontszemeket! A megfigyelteket rajzold le! 2. Pókháló vizsgálata A tárgylemezt vékonyan kend be kanadabalzsammal, majd érintsd hozzá a pókhálóhoz! Cseppents rá egy csepp kanadabalzsamot, fedd le fedőlemezzel, s tedd a sztereomikroszkóp alá! Figyeld meg a pókselyem szálait!

23

Feladatlap


FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Pókok testfelépítésének vizsgálata Sorold fel a megfigyelt pók felismert testtájait! ………………...................................……………………………………….. Sorold fel a felismert szerveket! …………………………………….....................................…………………............................ Rajzold le a pók egyik lábát, ahogy a mikroszkóp alatt láttad és nevezd meg részeit!

2. Rajzold le a mikroszkóp alatt megfigyelt pókhálót!

Nevezd meg és nyilakkal jelöld a rajzon a pók testtájait, szerveit!

Felhasznált irodalom Saját ötlet alapján. ÁBRA: saját ötlet alapján.

24



12. Vízben élő gerinctelen szervezetek vizsgálata Emlékeztető, gondolatébresztő A különböző vizes élőhelyek, víztípusok (tavak, folyók, patakok, mocsarak, stb.) számos gerinctelen állatfajnak biztosítanak életteret. A gerinctelen szervezetek fontos ökológiai szerepeket töltenek be, így a bomló szerves anyagok és a baktériumok elfogyasztásával tisztítják a vizeket, de táplálékként is szolgálnak a magasabb rendű szervezetek (halak, kétéltűek, madarak) számára. Leggyakoribb fajaik az ízeltlábúak, a puhatestűek és különböző férgek törzseibe tartoznak. Hozzávalók (eszközök, anyagok) • • • • •

lapos üvegkádak kémcsövek főzőpoharak Petri- csészék biopipetták

• • • • •

csipesz vájt tárgylemez finom szövésű teaszűrő kézi nagyító sztereomikroszkóp

• • • •

tárgylemez fedőlemez Állatismeret c. könyv vízminták

Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. A vízmintákat öntsd üvegkádakba! Válogasd ki a nagyobb méretű (cm-es nagyságrendű), csipesszel is biztosan megfogható állatokat! Tedd őket Petri-csészékbe és önts rájuk vizet, hogy ne száradjanak ki! Vizsgáld meg őket kézi nagyítóval! A vizsgálatot sztereomikroszkóppal is végezd el!

2. Teaszűrővel próbálj meg kisebb méretű (mmes nagyságrendű) állatokat elkapni! Ha sikerült, tedd át őket kis méretű Petri-csészébe, melybe kevés vizet is önts! Biopipettával próbálj meg egy-egy példányt felszippantani! Egy kis csepp vízzel együtt helyezd át őket vájt tárgylemezre és fedd le! Vizsgáld meg sztereomikroszkóppal!

25

Feladatlap


FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Mely rendszertani csoportokba sorolhatjuk a vízben talált, nagyobb méretű állatokat? ..............................................................………………………………………………………………………………………………………………………… ..............................................................………………………………………………………………………………………………………………………… Keress férgeket a mintában és rajzold le!

Keress rovarlárvát (kérész, szitakötő, stb.) és rajzold le!

Mely rendszertani csoportokba sorolhatjuk a vízben talált, kisebb (mm-es) méretű állatokat? ..............................................................………………………………………………………………………………………………………………………… Az Állatismeret c. könyv segítségével próbáld megkeresni a következőket: bolharák, vízibolha, kandicsrák! Rajzold is le ezeket!

bolharák

vízibolha

kandicsrák

A: egyenlő szárnyú szitakötő lárvája, B: árvaszúnyog lárvája, C: gömbkagyló

Felhasznált irodalom MESTER Miklósné dr. (1997) A mi világunk környezetismereti munkafüzet 3. osztály. Budapest Apáczai Kiadó. ÁBRA: saját ötlet alapján.

Biológia 7. osztály ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A

26

Jegyzetek

Jegyzetek ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A

27


Működési szabályzat A laboratóriumi munka rendje

- A gázégő begyújtásának a menete: 1; tűzveszélyes anyagok

1. A laboratóriumi helyiségben a gyakorlatok alatt csak a gyakorlat-

eltávolítása, 2; a kivételi hely gázcsapjának elzárása, 3; a fő gáz-

vezető tanár, a laboráns, illetve a gyakorlaton résztvevő tanulók

csap kinyitása, 4; az égő levegőszelepének szűkítése, 5; a gyufa

tartózkodhatnak.

meggyújtása, 6; a kivételi hely gázcsapjának kinyitása és a gáz

2. A teremben tartózkodó valamennyi személy köteles betartani a tűzvédelmi és munkavédelmi előírásokat. 3. A gyakorlat végeztével a tanulók rendbe teszik a munkaterületüket, majd a gyakorlatvezető tanár átadja a laboránsnak a helyiséget. A csoport ezek után hagyhatja el a termet. 4. A laboratóriumot elhagyni csak bejelentés után lehet. 5. A gyakorlaton részt vevők az általuk okozott kárért anyagi felelősséget viselnek.

meggyújtása . - A kémcsöveket szakaszosan melegítjük, az edény száját soha ne irányítsuk személyek felé. - Tűzveszélyes anyagokat ne tartsunk nyílt láng közelében. Az ilyen anyagokat tartalmazó üvegeket tartsuk lezárva, és egyszerre csak kis mennyiséget töltsünk ki. - Ne torlaszoljuk el a kijárati ajtót, és az asztalok közötti teret. - Az elektromos, 230 V-ról működő berendezéseket csak a tanár

6. Táskák, kabátok tárolása a laboratórium előterének tanulószek-

előzetes útmutatása alapján szabad használni. Ne nyúljunk

rényeiben megengedett. A terembe legfeljebb a laborgyakorlat-

elektromos berendezésekhez nedves kézzel, a felület, melyen

hoz szükséges taneszköz hozható be. 7. A laboratóriumi foglalkozás során felmerülő problémákat (meghibásodás, baleset, rongálás, stb.) a gyakorlatvezető tanár a laborvezetőnek jelenti és szükség szerint közreműködik annak elhárításában és a jegyzőkönyv felvételében.

Munkavédelmi és tűzvédelmi előírások a laboratóriumban Az alábbi előírások minden személyre vonatkoznak, akik a laboratóriumban és az előkészítő helyiségben tartózkodnak. A szabályok tudomásulvételét aláírásukkal igazolják, az azok megszegéséből

elektromos tárgyakkal kísérletezünk, legyen mindig száraz. - Tilos bármely elektromos készülék belsejébe nyúlni, burkolatát megbontani - A meghibásodást jelentsük a gyakorlatvezető tanárnak, a készüléket pedig a hálózati csatlakozó kihúzásával áramtalanítsuk. - Esetleges tűzkeletkezés esetén a laboratóriumot a tanulók a tanár vezetésével a kijelölt menekülési útvonalon hagyhatják el. 11. Munkahelyünkön tartsunk rendet. Ha bármilyen rendellenességet tapasztalunk, azt jelentsük a gyakorlatot vezető tanárnak.

eredő balesetekért az illető személyt terheli a felelősség.

Rövid emlékeztető az elsősegély-nyújtási teendőkről

1. Valamennyi tanulónak kötelező ismerni a következő eszközök

Vegyszerek használata mindig csak a vegyszer biztonsági adatlapja

helyét és működését: - Gázcsapok, vízcsapok, elektromos kapcsolók

szerint történhet. Az elsősegély-nyújtási eljárásokat a gyakorlatvezető tanár végzi.

- Porraloltó készülék, vészzuhany

Tűz vagy égési sérülés esetén

- Elsősegélynyújtó felszerelés

- Az égő tárgyat azonnal eloltjuk alkalmas segédeszközökkel (víz,

- Elszívó berendezések - Vegyszerek és segédanyagok

homok, porraloltó, pokróc, stb.). Elektromos tüzet vízzel nem szabad oltani.

2. A gyakorlatokon kötelező egy begombolható laborköpeny viselé-

- Vízzel nem elegyedő szerves oldószerek tüzét tilos vízzel oltani!

se, melyeket a tanulók helyben vehetnek igénybe. Köpeny nélkül

- Az égési sebet ne mossuk, ne érintsük, ne kenjük be, hanem csak

a munka nem kezdhető el. 3. A hosszú hajat a baleset elkerülése végett össze kell fogni.

száraz gézlappal fedjük be. Kisebb sérülésnél (zárt bőrfelületnél) használhatók az Irix vagy Naksol szerek.

4. A laboratóriumban étkezni tilos.

Mérgezés esetén

5. A tanárnak jelenteni kell, ha bármiféle rendkívüli esemény

- Ha bőrre került: száraz ruhával felitatjuk, majd bő vízzel lemossuk.

következik be (sérülés, károsodás). Bármilyen, számunkra

- A bőrre, illetve testbe kerülő koncentrált kénsavat nem szabad

jelentéktelen eseményt (karmolás, preparálás közben történt

vízzel lemosni, vagy hígítani, mert felforrósodik és égési sérülé-

sérülés stb.), toxikus anyagokkal való érintkezést, balesetet,

seket okoz

veszélyforrást (pl. meglazult foglalat, kilógó vezeték) szintén jelezni kell a tanárnak. 6. A nagyobb értékű műszerek ki/be kapcsolásához kérjük a laboráns segítségét. Ezek felsorolása a mellékletben található. 7. A maró anyagok és tömény savak/lúgok kezelése kizárólag gumikesztyűben, védőszemüvegben történhet. Ha maró anyagok

- Ha szembe jutott: bő vízzel kimossuk (szemzuhany), majd 2%os bórsav oldattal (ha lúg került a szembe) vagy NaHCO3 oldattal (ha sav került a szembe) öblítünk és a szemöblögető készletet használjuk. - Ha belélegezték: friss levegőre visszük a sérültet. - Ha szájüregbe jutott: a vegyszert kiköpjük, és bő vízzel öblögetünk.

kerülnek a bőrünkre, azonnal törüljük le puha ruhával, majd

Sebesülés esetén

mossuk le bő csapvízzel.

- A sebet nem mossuk vízzel, hanem enyhén kivéreztetjük.

8. Mérgező, maró folyadékok pipettázása csak dugattyús pipettával vagy pipettázó labdával történhet. 9. A kísérleti hulladékokat csak megfelelő módon és az arra kijelölt

- A sebet körül fertőtlenítjük a baleseti szekrényből vett alkoholos jódoldattal, majd tiszta és laza gézkötést helyezünk rá. Kisebb sérüléseknél sebtapaszt alkalmazunk.

helyen szabad elhelyezni. A veszélyes hulladékokat (savakat,

Áramütés esetén

lúgokat, szerves oldószereket stb.) gyűjtőedényben gyűjtsük.

- Feszültség mentesítünk, a balesetest lefektetjük, pihentetjük

Vegyszermaradványt ne tegyünk vissza a tárolóedénybe. 10. A gyakorlati órák alkalmával elkerülhetetlen a nyílt lánggal, melegítéssel való munka.

és a sebeit laza gézkötéssel látjuk el. Amennyiben az áramütés a szívet is leállítaná, azonnali újraélesztésre van szükség. Értesítjük az iskolaorvost.

Biológia 7. osztály. 1. Élesztőgombák vizsgálata Csiperkegomba morfológiai vizsgálata Növényi sejt vizsgálata

Recommend Documents