A sejtek felépítése és működése • Protoplazma
Anatómia Dr. Bors Melinda
– az élő szervezetet felépítő anyag – 70%-ban a vizet, – 30%-ban szerves és szervetlen anyagokat tartalmaz • Szerves anyagok: fehérjék, nukleinsavak,összetett szénhidrátok, lipidek. • Szervetlen anyagok: Ásványi anyagok, ionok (nátrium, klór, kálium, kalcium stb.).
– A protoplazma legkisebb működési egysége a sejt.
A sejt felépítése • Az ember -100 000 billió sejtből áll. • Sejt (cellula vagy cytos): Az élő szervezet azon legkisebb egysége, mely még önálló életjelenségekkel rendelkezik, mozog, ingerelhető, anyagcseréje van, növekszik és szaporodik. • Részei: – – – –
Sejtmag Citoplazma Sejtorganellumok Sejthártya
A sejt felépítése • Citoplazma: – sejt legnagyobb tömegét kitevő sejtalkotó – sejtmag és a sejthártya között található – állományát víz, szerves és szervetlen anyagok képezik – Megkülönböztetünk egy belső lágyabb és egy külső szilárdabb állományát – plazma és a mag aránya állandó
A sejt felépítése • Sejtmag: – citoplazmától a maghártya választja el – sejt élettani folyamatainak irányítását végzi. tartalmazza az örökítő anyagot (23 pár kromoszómát) – kromoszómák kromatin rögök formájában találhatók a sejtmagban – osztódáskor fonalas szerkezetűvé válnak – száraikban található a DNS, melynek egy meghatározott szakasza a gén. Az emberi tulajdonságokért mintegy 36 000 gén felel.
A sejt felépítése • Sejt organellumok: – citoplazmába ágyazott sejtalkotó elemek, – feladata a mag irányításával a sejt élettani folyamatainak biztosítása. – Golgi - apparátus, – mitocondrium, – endpolazmatikus retikulum ...stb./
1
A sejt felépítése • Sejthártya:
A sejt életműködése • Sejtanyagcsere: – Sejtépítő és bontó folyamatok összessége.
– a plazma részének tekinthető. – zsír- és fehérjemolekulákból álló kettős falú hártya, – határolja, de egyben összeköti környezetével a sejtet.
• Sejtmozgás: – sejt hely, vagy helyzetváltoztatása – cytoplazmában létrejövő áramlás hatására jön létre, melynek során a sejtből állábak nyúlnak ki. Ez az ún. amöboid mozgás /falósejtek/. – nyúlványa segítségével is mozoghat (pl. ondósejt).
A sejt életműködése • Sejtingerlékenység: – sejt reagál a környezetéből ráható ingerekre. – különféle ingerekre, azonos sejtcsoportok, mindig csak egyféle választ adnak, pl. izomösszehúzódás.
• Sejtnövekedés: – a sejt táplálkozása következtében a citoplazma növekszik. – ha elér bizonyos nagyságot, kettéosztódik, vagy elpusztul.
• Sejtosztódás
Szövetek • Szövet: hasonló alakú és azonos működésű sejtek összessége. • A sejtnél nagyobb és bonyolultabb egység. • A szövetet alkotó sejtek között a sejt közötti tér található, melyet a sejtközötti állomány (intercellularis állomány) tölt ki. • Négyféle szövet van: – – – –
Hámszövet • sejtek 5-6 szögletűek, szorosan egymás mellett fekszenek, a sejt közötti állomány hiányzik, ereket, idegeket nem tartalmaz. • testfelszínt kívülről borítja és a testüregekben is megtalálható • Típusai: – – – –
fedőhám (bőr, üreges szervek), mirigyhám (mirigyfelépítés), pigmenthám, érzékhám
• Megkülönböztetünk egy és több rétegű hámot is. Alak szerint lehet lap -, köb -, és hengerhám.
hámszövet, kötő- és támasztószövet, izomszövet, idegszövet.
Kötőszövet • sejtekből (fibrociták, hízósejtek, stb.) valamint sejtközötti állományból állnak (szerves, szervetlen anyagok). • típusai: – – – –
embrionális, érett kocsonyás, tömött / ín /, laza rostos.
• Fontos só-, víz-, zsírraktár, részt vesz az immunbiológiai működésben,valamint térkitöltő szerepe is van.
2
Zsírszövet • sárga színű, testtájanként változó keménységű szövet. • sejtjei pecsét-gyűrű alakúak • típusai: • mechanikus zsír-szövet, – mely kötőszöveti gerendák közé zárt, éhezéskor sem tűnik el (pl. talp, tenyér, pofalemez).
• depózsír felhalmozott energiatartalék (hasfal, comb, stb.) – mely éhezéskor energiává alakul. A másodlagos nemi jellegnek megfelelően helyezkedik el.
Csontszövet • szilvamag alakú nyúlványos csontsejtekből, és sejt közötti állomány-ból állnak. • a sejt közötti állomány szerves része az ossein, melyet a csontsejtek termelnek, • a szervetlen részt pedig ásványi anyagok, ionok (calcium) adják. • A csontok 40%-a víz.
Izomszövet • Harántcsíkolt izomszövet: – egy sejt több sejtmagot tartalmaz. – vázizmokban található. – akaratlagosan működtethető, – gyorsan húzódik össze, – könnyen fárad. – Két összehúzódásra képes fehérjéből actinból és myosinból áll.
Porcszövet • porcsejtekből, valamint sejt közötti állományból áll • típusait szervetlen anyagok mennyiségétől függően különítjük el. – üvegporc (ízületi felszínek, bordaporcok, stb.), – elasztikus porc (fülkagyló, gégefedő), – kollagén porc (csigolyaközti porckorong külső állománya).
Izomszövet • Sima izomszövet: – nagy orsó alakú sejtek, egy sejt egy sejtmagot tartalmaz – zsigerek, erek falában, bőrben, szőrtüsző mellett található – akaratlagosan nem működtethető, – lassan húzódik össze, – nehezen fárad.
Izomszövet • Szívizomszövet: – különlegesen felépített, hosszúkás, elágazó sejtekből áll. – az ingerület minden irányban és gyorsan terjed. – akaratunktól független, nagy munkabírású szövet.
3
Idegszövet • idegsejt sejttesttel, nyúlvánnyal (axon) és végfácskával rendelkezik. • sejtek csoportosíthatók – – – –
nagyság, működés, sejttest alakja, nyúlványok számaalapján.
• Leggyakoribb a csillag alakú nyúlványos sejt, mely nyúlványaival kapcsolódik a szomszédos idegsejthez.
MOZGÁS SZERVRENDSZERE • A mozgás szervrendszeréhez tartoznak a csontok és az ízületek, valamint a vázizmok.
Idegszövet • Működése két tulajdonságon alapszik: • ingerelhető, – ingerületet képez, különböző fizikai és kémiai behatásokra reagál,
• ingervezető képesség. – keletkezett ingerületet tovább tudja vezetni,
ÁLTALÁNOS CSONTTAN • Az emberi szervezetben 206 csont található. • Funkciója:
• passzív része: – csontok és az ízületek
• aktív része: – vázizmok
Az izmok feladatai • • • •
Az izmok a mozgásrendszer aktív részei. Fontos az ízületeket rögzítő szerepe (pl. vállízület). Az izom-összehúzódások hőtermeléssel járnak, ezért fontos szerepük van a test hőszabályozásában. Az izmok a vérkeringés serkentésében is szerepet játszanak ,elsősorban a vénás keringést serkentik.
– szervezet szilárd vázát képezik, – testüregeket határolnak, – életfontosságú szervek számára védelmet nyújtanak.
Csontszövet • csontsejtekből és csontalap-állományból áll. • csontszövet kötőszövetből alakul ki. – fiatal kötőszöveti sejtek különböző hatásokra először fiatal csontsejtekké (osteoblast), majd érett csontsejtekké (osteocyta) alakulnak át, amelyek alap állományt termelve létrehozzák a csontszövetet
• kötőszöveti sejt - fiatal csontsejt - érett csontsejt.
4
Csontszövet • Alapállomány összetevői: – szerves rész (osszein): • kötőszöveti rostokból –I. típusú kollagén, valamint fehérjét és szénhidrátot tartalmazó összetett molekulákból épül fel, • csont rugalmasságát biztosítja.
– szervetlen részt: • elsősorban Ca-sók (pl. hidroxilapatit) alkotják, de összesen mintegy 20 különböző elem található meg benne (Mg, Na, carbonát, citrát). • szervetlen rész biztosítja a csont szilárdságát.
A CSONT SZERKEZETE • kívülről a csonthártya borítja. • alatta tömör szerkezetű csontállomány (compact állomány- substantia compacta) található, • alatt lemezes szerkezetű csontállomány (spongiosa állomány-substantia spongiosa) helyezkedik el. • csöves csontok belsejében velőűr található, melyet sárga csontvelő tölt ki.
A CSONT JÁRULÉKOS ALKOTÓRÉSZEI • Csontvelő:
A CSONTOK ALAKJA • hosszú csövescsont (combcsont, felkarcsont) – törzshöz közelebbi végrész (proximalis epiphysis), – testtől távolabbi végrész (distalis epiphysis), valamint test (corpus vagy diaphysis). – kettő között a metaphysis.
• rövid csont (ujjperccsontok) • lapos csont (lapocka, medencecsont) • szabálytalan alakú csont (csigolyák)
A CSONT JÁRULÉKOS ALKOTÓRÉSZEI • Csonthártya (periosteum): – kívülről borítja a csontokat – külső kötőszövetes rétege és belső osteoblast rétege van – ér és idegképleteket tartalmaz. – védi a csontot a külső hatásoktól. – innen indul a csont vastagságbeli növekedése az osteoblastok segítségével. – csonttörés gyógyulása is a csonthártya révén valósul meg
A CSONT JÁRULÉKOS ALKOTÓRÉSZEI • Ízületi porc.
– Vörös csontvelő (medulla ossium rubra) • a rövid, lapos és szabálytalan alakú csontokban, valamint a hosszú csöves csontok végrészeiben található. • itt képződnek a vörösvérsejtek, a vérlemezkék, valamint a fehérvérsejtek egy része is.
– csontok ízfelszíneit borítja, – legtöbb ízületben üvegporc (hyalinporc)
– Sárga csontvelő (medulla ossium flava) • a hosszú csöves csontok középrészében, a velőűrben található (cavum medullare), • zsírszövetből épül fel.
5
Folytonos csontösszeköttetések • Kötőszövetes összeköttetések/ syndesmosis / – koponya varratai, – foggyökér és fogmeder közötti összeköttetés.
• Porcos összeköttetés / synchoncrosis / – koponyaalapon, az ékcsont és nyakszirtcsont között, – csecsemő- és kisgyermekkorban a medence-csontot alkotó három csont között.
• Csontos összeköttetés /synostosis / – keresztcsont – általában idősebb korban alakul ki, korábbi kötőszövetes vagy porcos összeköttetés elcsontosodása révén. (Ilyen pl. a koponya varratainak elcsontosodása.)
Ízület /articulatio/ • két, vagy több csont közötti megszakított összeköttetés. • ízületben a csontok egymáshoz viszonyítva elmozdulást végeznek. • Ez alól csak az ún. feszes ízületek képeznek kivételt, pl. medencecsont, keresztcsont közötti ízület.
Az ízületek alkotóelemei • ízületi fej: – domború, alakja leggyakrabban henger, gömb, tojás, vagy nyereg – meghatározza az ízület alakját – porcszövet borítja.
• ízületi árok (ízvápa): – alakja legtöbbször a fej negatívja – porcszövet (üvegporc) borítja.
Az ízületek alkotóelemei • ízületi tok: – ízületi fejet és árkot légmentesen veszi körül – külső részét vastag kötőszövet borítja – fontos szerepet játszik, az ízesülő csontok összetartásában – belső vékony rétege mirigyes, ami az ízületi nedvet termeli.
Az ízületek alkotóelemei • ízületi szalag: – Rugalmatlan, a húzóerőnek ellenálló kötőszöveti rostok építik fel. – Feladata az ízületek erősítése, rendellenes mozgások megakadályozása. – A legtöbb ízületben az ízületi tokon kívül helyezkedik el, de egyes ízületekben a tokon belül helyezkednek el (térdízület).
• ízületi nedv: – néhány csepp sűrű folyadék, mely könnyíti az ízület mozgását
6
Az ízületet összetartó tényezők • • • •
•
• • • •
az ízületi tok és ízületi szalagok az ízületet körülvevő izmok, kötőszövet, bőr a külső légnyomás (az ízület belsejében légüres tér van) adhéziós erő (mint mikor két üveg közé egy csepp víz kerül)
Az ízületek osztályozása • Az ízületet alkotó csontok száma szerint: – egyszerű (két csont alkotja) – összetett (kettőnél több csont alkotja)
• Az ízületi fej alakja szerint: – gömb, tojás, henger, nyereg alakú
• A mozgástengely száma szerint
Az ízületek mozgásai
Ízületek mozgástengelyei
porccal borított ízfelszínek egymáson elcsúsznak, s az ízesülő csontok térbeli helyzete megváltozik, az általuk bezárt szög kisebb, vagy nagyobb lesz. Az ízületnek azt az állását, amit a test, álló helyzetben foglal el, normál állásnak nevezzük. Hajlítás-feszítés Közelítés-távolítás Forgómozgás
• Az ízületekben a mozgás képzeletbeli mozgástengely mentén. történik. A mozgástengely merőleges a mozgás síkjára. A mozgástengely száma szerint lehet: • Egy tengelyű ízület; mozgásai: – hajlítás (flexio), – feszítés (extensio). – pl. az ujjperccsontok közötti ízület.
• Kéttengelyű ízület; mozgásai: – az első tengely mentén hajlítás-feszítés, – a második tengely mentén távolítás (abductio), közelítés (adduc-tio). – pl. az egyik kéztőcsont és az 1. kézközépcsont közötti nyeregízü-let.
Ízületek mozgástengelyei • Háromtengelyű ízület; mozgásai: – – – –
az első tengely mentén hajlítás-feszítés, a második tengely mentén távolítás - közelítés, a harmadik tengely mentén forgó mozgás (rotatio). a soktengelyű ízület jellegzetes mozgása a körmozgás (circumductío). – pl soktengelyű ízület a vállízület és a csípőízület, amelyekben az ízületi fej alakja gömbrészletnek felel meg.
7
