A SEJT külön rész: • • • • • • •
mutáció: DNS-nek ugrásszerű megváltózása. Lehet rossz ( daganat), lehet jó is. Daganatos beteget TILOS masszirozni. Kromoszóma: 2db DNS van a kromoszómában 2db kromatidából áll. Kromatida: DNS nagyon erősen feltekert formája, fehérje veszi körül. Csak osztódás előtt veszi fel a kromoszóma állapotot a DNS. 46 DNS-van osztódás előtt meg 2xeződik- DNS replikáció. Vannak szabályozó jellegű gének amik a többi géneket szabályozzák vannak olyan DNS szakaszok amik nem kódolnak géneket- nem tudjuk mire jó valószínű evos. ( emiatt veszélyes a gén módosított élelmiszer, szója kukorica)
A SEJT •
általános sejt kép: ◦ minden élőlényre jellemző: ▪ bonyolult összetett rendszer ▪ szerves molekulák építik fel jól szervezett lánculatban. ▪ Életjelenségek: • anyagcsere: anyag és energia felvétel átalakítása és lebontása. • Ingerlékenység: reakcióképesség, önszabályzó képesség, jelek felismerési képessége (receptorok), sejt képes alkalmazkodni, a külső környezetre reaglni (adaptáció) • mozgás: helyváltoztató vagy helyzet változtató mozgás. • Növekedés, differenciálódás, fejlődés: genetikai program alapján-Dns. Őssejt: bármilyen más sejt képes differenciálódni. • Szaporodás: önmagához hasonló utódok létrehozása bimbózással, osztódással( mitozis, meiózis) ◦ 2 -féle sejt típus: ▪ prokarióta sejt: • nincs sejt mag • Dns-ük gyűrű alakú • baktériumok, kékmoszatok ▪ eukarióta sejt
•
Sejt membrán: ◦ 5-10 mmm vastagságú ◦ félig áteresztőhártya: semipermeábilis hártya ◦ kémiai felépítés: ▪ 2-ös foszfolipid réteg képezi az alapját
◦
◦ ◦
◦ ◦ ◦
◦
▪ ha a membránt vizes közegbe helyezzük akkor gömb alakot vesz fel- energetikai ok történet: ▪ 1900-es évek elején Langumir? Kettős lipid réteg. ▪ 1925-membrán kétszer annyi lipidet tartalmaz ▪ 1972- Nicolson ő alkotta meg a 2ös foszfolipid réteget- folyékony mozaik a 2-ös foszfolipid rétegben a membrnok képesek függőleges mozgásra, fli-flop mozgásra és körkörös mozgásra. Membrán fehérjék vannak a membránban: ▪ integráns: • szénhidrát is kapcsolódik hozzá (oligoszacharidok) • receptorként viselkednek ( jelfogó) • marker funkciót tölt be (jelző, h milyen szövet típusban milyen markerek vannak, az immunrendszer szempontjából fontos mert érzi, h mi az idegen és mi a saját.) ▪ perifériás: valamely részéhez kapcsolódik a membránhoz, recetorként viselkedik. Koleszterin molekulák keményebbé teszik a membránt. Membránfehérjék funkciója: ▪ transport folyamatokban vesz részt- csatorna fehérjék. Szervezet folyamdék terei: ▪ vízterek: • intracelluláristér: bennük lévő víz 2/3-a sejten belül van • extracellulárisan: 1/3 része a vízmennyiségnek ◦ transcelluláris tér: agy víz, ízületeken belül, csarnok víz, nyál, mirigy váladékok, gyomorbél által termelt váladék. ◦ Intersticiális tér: szövet közti tér, testtömeg 15% ◦ intravazális tér: éren belüli vízmennyiség 4-5 L ▪ nők 50%a víz, férfiak 55-60%a, csecsemők 70%a, idősek 50% alatt picivel. ▪ Normovolémiás- normál víztartás ▪ hipovolémiás- kevés víz ▪ hipervolémás-túl sok víz • szívbetegeknél • keringési eredetű betegségek • vesebeteg- tilos masszírozni ▪ vízvesztés • 1,5-2L vizelet • 100ml-2L izzadás • 100ml széklet • 700ml lélegzés membrán feladatai: ▪ transzport folyamatok: anyag felvétele és leadása a membránon keresztűl. • Passzív transzport: ◦ nem kell + energia a transzport folyamatokban, mindig koncentráció grádiensnek megfelelően történik a fizika törvényei alapján. ◦ Kisebb molekulák képesek ( víz, oxigén, széndioxid ◦ diffuzió: anyag részecskének mozgása révén kiterjed és kitölti a rendelkezésre álló teret: gáz folyadék. Az anyag nagyobb koncentrációjú hely felől áramlik a kisebb koncentrációjú hely felé a koncentráció kiegyenlítődésig. Az egész világra jellemző. ▪ Folyamata függ a hőmérséklettől ( sebesség nő- csökken) ▪ a membrán áteresztő képességéről a Permeabilitás gondoskodik. Csak a
•
•
kisebb molekulákat engedi át. ◦ Ozmózis:az oldószer (víz) áramlik a hígabb felől a töményebb felé. ◦ Ozmotikus nyomás: érték- Hgmm, az a nyomás érték ami megállítja az ozmózist. ◦ Izotóniás: az az oldat ami az emberi szervezet ozmotikus nyomásával megegyezik. Ha nem megegyezőt adunk be a betegnek akkor halál mert vagy szétdurran a sejt vagy összezsugorodik. ◦ Filtráció: a membránon keresztűli nyomás különbség hatsára létrejövő folyadék áramlás. ( vizelet képzése, ízületi folyadék képzése, betegség: tüdő ödéma, szívelégtelenség) erek összeszűkülnek megnő a nyomás nagyobból a kisebb felé áramlik a víz. Aktív transzport: ◦ energia igényes ◦ koncentráció viszonyokkal szemben is történhet ◦ nagy molekulák is átjutnak a membránon ◦ hordózó molekulákkal történő transzport folyamatok: ▪ egyes membrán fehérjék-csatorna fehérjék IONCSATORNÁT ALKOTNAK, minden ionnak külön csatornája van K-csatorna, Na csatorna, Ca csatorna- ezek nyugalmi állapotban zárva vannak, jelhatására...? • lehet akciós potenciál hatására • hormonok ◦ Karrier hordózók ▪ Karnitin- segít a zsírsavak bejutását ◦ membrán lefűződése: ▪ endocitózis- befelé a sejtbe ▪ exocitozis- a membrán körbe veszi a molekulákat viszi ki
Sejt mag: ◦ ◦ ◦ ◦
(nukulus) több is előfordulhat a sejtben, hogy mennyi van és milyen az a szövettől függ. A sejtmagban van a DNS kromatin formában kromatin állomány: két sejt osztódás között a DNS molekulák lazán feltekeredett formában vannak jelen. ◦ Sejtmagon belül: sejtmagvacska részben RNS molekulák találhatóak ◦ kívülről őket is membrán határolja amelyen pontok-pórusok találhatóak. ◦ A magpórus olyan nagyságúak, h a DNS molekulák nem férnek ki csak az RNS molekulák •
endoplazmatikusretikulum: ◦ sejt alkotó ◦ 2féle forma: ▪ sima felszínű: elsősorban lipidek szintézise történik vele, máj sejtekben főleg, méregtelenítési folyamatokban főleg. Külső felülete sima. ▪ Durva felszínű: kis alegységből épül fel, közöttük rés van, riboszómák (fehérje,
ribonukleinsav építi fel.) találhatóak a felületén. feladata:fehérje szintézishez van köze. ▪ Mind2re jellemző: sejt belsejében membrán hálózat, belül üreges. ◦ Golgi-apparátus: feladata a fehérjék átalakítsa, differenciálódnak a fehérjék, itt dől el, h mi lesz a feladatuk, vagy kikerül a sejtből. •
Mitokondium: ◦ ◦ ◦ ◦ ◦ ◦ ◦ ◦ ◦
baktérium lehetett beépült az eukarióta sejtbe. Saját DNS-e van- cirkuláris DNS mindenki az anyjától örökli. Ha sérül nincs javítás alkohol, drog, gyógyszerek, kémiai vegyületek mind károsítják ezt a DNSt anyai optimális életkor:20-23 betegségek ennek a DNSnek a hibájából: mozgás szervrendszeri betegségek, süketség felépítés: ▪ 2ös membrán rendszer építi fel. ▪ Van 1 külső membránja ▪ ...?sejt ▪ belsőmembrán: ezen belül 1 citoplazmához hasonló matrix összetételű géles állag. ◦ Számuk változó ◦ sok mitokondium van ◦ funkciója: ▪ az energia ATP szintézis, külső és belső membrán közötti térben történik a citrátkör. ▪ Belső membránban terminális oxidáció. •
Más sejtalkotók: ◦ lizoszómák: enzimeket tartalmaznak ◦ centiólum? Sejtközpont: sejtosztódás szabályozása.
•
Sejt élettana: ◦ életjelenségek: ▪ anyagcsere ▪ mozgás ▪ ….- gének szabályozzák ▪ szaporodás ▪ inderlékenység ◦ szaporodás: ▪ mitózis- sejt ciklus, ciklusosan változnak az események. • 1 sejt ciklus osztódással kezdődik- mitózisos osztódás • számtartó osztódás: ◦ 1 fázis: DNS molekulák meg 2ződnek-DNS replikáció. 92 db lesz belőle ▪ A meg2ződött molekulák együtt maradnak és 1 kromoszómát alkotnak. ▪ Kromoszóma rendeződés:a DNS erősen feltekeredik, hiszton nevű fehérjék veszik körül, kromatida jön létre, 1 kromoszóma 2 kromatidából áll. 46 kromoszómának van 92 DNSe, 1 kromatida 1 DNS. A kromoszómák párba állnak így 23 párt alkotnak (egyik anyai, másik apai)
•
amik ugyanazokat a géneket tartalmazzák. ◦ 2. fázis: a kromoszómák a sejt középvonalába sorba rendeződnek. A sejtben lévő centriolnak a sejt két pólusára vándorolnak. Fehérje szálakat húzófonalakat bocsátanak a kromoszóma befűzödéséhez. ◦ 3.fázis: ezek a húzó fonalak elkezdik a kromatidkat a sejt két pólusa felé húzni. ◦ 4. fázis: kialakul az új sejt, ketté osztódik a citoplazma és kialakul a két utód sejt- ugyan úgy néznek ki, ugyanaz a genetikai állománya mint az eredeti un. Anyasejtnek. • Sejt ciklusok száma: minden kromatida végén van 1 szakasz telomén ami minden 1es osztódásnál rövidül, ha elfogy- lejár a biológiai óránk. Az ideális 120 év lenne. Ha hiba miatt korlátlanul elkezd osztódni akkor beavatkozik az apoptozisprogramozott sejt halál- ha elfogy a telomén és ez nem következik be akkor alakul ki a daganat. • Ha több sejt ha meg mint szaporodik akkor öregszünk. ▪ Meiózis: • DNS száma megfeleződik. 46-23 • spermium- őshímivarsejt- spermatogonium • petesejt- ős- oogonium • csak a két ivar sejt tud evvel szaporodni • diploid sejtek: 2n- 1n haploid ( csak 1x-es kromoszóma szám) • 2 fő szakasz ◦ 1.: ▪ meg2ződik a DNS és kialakulnak a kromoszómák ▪ sejt középsíkjában rendeződik a kromoszóma de párban ▪ géncsere történik (teljesen véletlen szerűen) CROSSING OVER ▪ ezek a homológ kromoszómák szétválnak, ez a szétválasztás is véletlen szerű ▪ 46 lesz. ◦ 2.: ▪ mitozis ▪ sejt középpontjában rendeződnek a sejtek 4 fél DNS számával rendelkeznek. Ingerlékenység: ◦ a sejt képes a külső ingereket felvenni érzékelni, a külső külső változásnak hatására képes az életjelenségeit, anyagcsere folyamatait megváltóztatni, ezen keresztül alkalmazkodni adaptálódni, a megváltozott külső feltételekhez. ◦ Minden élő sejtre jellemző, h a sejtmembrán belső oldalán feszültség mérhető. ◦ Nem potenciál: egyenlőtlen ioneloszlás a membrán két oldalán, a sejt belsejében. Magas K+ és alacsony MG+ koncentráció. ICF[K+]>ECF[K+] ICF[NA+]<ECF[NA+]
◦ nyugalmi állapotban az ioncsatornák zárva vannak ◦ ATP- t felhasználnak így káliumot pumpál??
◦ sejt belsejében sok negatív töltésű, nem diffundáló ion van ( fehérjék.) ◦ vonzzák a kálium ionokat IC[K+]=EC[K+] IC[NA+]=EC[NA+] ◦ ◦ ◦ ◦ ◦ ◦
külső inger hatására kinyilnak az ion csatornák depolarizálódik a membrán, megszűnik a töltés különbség a membrán két oldala között túllövés: 1 rövid ideig átlépi 3 (Na+) tud 1szerre kilöködni visszaáll a nyugalmi potencia repolarizáció- újra töltődik- 2szakasz ▪ 1: abszolút refrakter periódus: Na csatornák ionizált állapota miatt egyáltalán nem változtatható újabb akciós potenciál ▪ 2.: relatív refrakter periódus: kisebb ingernél nagyobb váltható ki akciós potenciál.
◦ Jelentősége: akciós potenciál máshogy zajlik a harántcsíkolt illetve a szívizomban sokkal hosszabb, ezért sorozat ingernél nem ingerelhető a szívizom, nem tetanizlható. ◦ Ingerlékeny szövetek: izomszövet idegszövet- ezekre a szövetekre jellemző, h a sejtek az akciós potenciált továbbítják.
