A csiperkegomba termésmennyiségének növelésére irányuló kutatások írta : B o h us G á b o r , H e l t a y I m r e és W o n n e s c h I l d i k ó , Budapest A termesztett csiperkével kapcsolatosan Magyarországon is számos kísérletet végeztek több-kevesebb sikerrel a trágya-előkészítés, a takaróanyag minőségének javítása, a pincék hatékonyabb fertőtlenítése stb. vonalán, amelyek mind a termésátlag növelését célozták. Ezek a kísérletek főként a t e r m e l é s i f e l t é t e l e k optimális biztosítását tűzték maguk elé, és ezen keresztül kívánták lehetővé tenni a magasabb termésátlagot, a nagyobb gombamennyiséget, az alacsonyabb önköltséget. A terméseredményt azonban a termelési feltételek mellett döntő mértékben befolyásol ják a termesztésben felhasznált »gombatörzsek« élettani tulajdonságai. Az élettani tulajdon ságok közül különösen a gombatörzs átszövési erélye, a trágyával szemben igényes vagy igénytelen volta, betegség-ellenállóképessége, a levegőellátással kapcsolatos reakciója, a termő test-fejlődés megindulásának gyorsasága a csírázás u t á n , azaz az átszövési és lappangási idők rövid vagy hosszú volta, a termőtestképződés gyorsasága, a termésidő hosszúsága és ezek szerves összefüggéseként az egyes törzsek t é n y l e g e s t e r m ő k é p e s s é g e adott termelési feltételek között. Éppen ezért a termésátlag növelésének egyik leghatékonyabb módszere bő termő képességű törzsek előállítása. Az új törzseket eddig hazánkban is, külföldön is a termesztésben megjelenő mutációk felhasználásával állították elő. Ezzel a módszerrel rendszeresen állítottak elő új törzseket, azonban figyelemre méltó eredményt elérni nem tudtak. A régi és új törzsek között általában lényeges különbség nem volt. Az új törzsek előállításának fentvázolt módszere, a mutációs nemesítés nem is hozhatott olyan eredményt, amely lényegesen megváltoztatta volna a törzsek termőképességét. A gomba törzsek a laboratóriumban és a termelés gyakorlatában lényegileg azonos életfeltételek között • fejlődnek éveken, sőt évtizedeken keresztül. Emiatt nem asszimilálhatnak olyan környezeti feltételeket, amelyek ellenállóképességüket, termőképességüket és egyéb, a termesztésben döntő fontosságú élettani tulajdonságaikat lényegesen megváltoztathatják. A mutáció nemesítés a termesztés folyamán v é l e t l e n ü l megjelenő természetes mutációkon alapszik. Ezek nem gyakoriak, de előfordulnak, értékük azonban minden esetben bizonytalan. Külföldi adatok alapján ismeretes, hogy egyik-másik kiválasztott mutáció olyan előnyös sajátságok kal rendelkezett, részben a termőképességet, részben az ellenállóképességet illetőleg, hogy bekerült a nagyüzemi termesztésbe, és ott megfelelő eredményt hozott. A mutációs módszer azonban éppen ezért, mert a véletlenre alapított, nem nevezhető tervszerű és főleg eredményes eljárásnak. A haladó biológia elvei szerint abban az esetben, ha az élő szervezet az őt körül vevő környezetben öröklött tulajdonságainak megfelelő életfeltételeket talál, ugyanúgy fejlő dik, mint a megelőző generációk. Ellenben, ha a környezet biztosította feltételek nem felelnek meg az élő szervezet öröklött tulajdonságainak, megváltozik az élő szervezet anyagcseréje, és ezen keresztül megváltoznak az előző generációkban szerzett tulajdonságai is, és olyan új tulajdonságok alakulnak k i , melyek a megváltozott életfeltételek mellett is biztosítják az élő szervezet fejlődését. Ha azonban az eltérés az öröklött alap és az új életfeltételek között rendkívül nagy, az élőlény elpusztul.
A termesztett csiperke a termesztés világszerte lényegileg egyformán biztosított terme lési feltételei között öröklött tulajdonságainak megfelelő feltételeket talál. A szabad termé szetben azonban az életfeltételek igen változatosak, és éppen ezért lényeges befolyást gyako rolnak az anyagcsere megváltozásán keresztül új tulajdonságok kialakulására. A tudományos megfigyelések is azt mutatják, hogy a t á g a b b értelemben vett Psalliota campestris csoport kistájaihoz tartozó, a különféle termőhelyről gyűjtött' példányok erős eltérést mutatnak a termó'test alakjára, színére, szöveti szilárdságára, felületi sajátosságaira, a hús elszínező désére stb. vonatkozóan. Fenti elvek, valamint megfigyelések képezték k u t a t ó munkánk alapját, amikor kidol goztuk az ú j , nagyobb termőképességű törzsek előállításának egyik módszerét, a vadon termő csiperkeváltozatok, törzsek termesztésbe vonását.
Néhány rendszertani, termesztéstörténeti megjegyzés és a kísérletbe vont gombák ismertetése
A termesztett csiperke a legújabb felfogás szerint (P i 1 á t, A. : The bohemian species of the genus Agaricus. — Sbornik Národniho Musea v Praze, 7 B, 1951, sep. p. 1—142) a Psalliota campestris csoportba tartozó két kistájhoz, a Psalliota hortensis Cke.-hoz és a Psalliota bispora (Lge.) Möll.—Schäff.-hez kapcsolható. Sajátságai közül az a legjellemzőbb, hogy bazidiumain általában két spóra fejlődik ; a Psalliota campestris csoport többi tagjainál, sőt az összes többi Psalliota fajnál is négyspórásak a bazidiumok. Azonban M ö l l e r , a Psalliota nemzetség monográfusa szerint a vadon termő Psalliota bispora (nála egyenlő a Psalliota hortensis-seV) eltér a termesztett csiperkétől. Tanulmányá ban, a Danish Psalliota speciesben (Friesia, 4, 1951, p. 1—60, 135—220) a Psalliota bispora ismertetése után megjegyzi : »Ezt a fajt meg kell különböztetni a szintén kétspórás, termesztésben álló alakoktól, melyek száma többszaz.« Jelen kísérletek, amelyekben egyelőre csak a vadon termő Psalliota bispora változatok termesztése járt sikerrel, mégis arra mutatnak, hogy a termesztett csiperke nem tér el a. Psalliota bispora fajtól, mert nem nagyobbak azok a különb ségek, melyek a termesztett csiperke és a Psalliota bispora faj között fennáll nak, mint amelyek a jelen kísérletekbe vont három Psalliota bispora változatot egymástól elkülönítik. A kétspórás csiperke előfordulására és a termesztett csiperke eredetére vonatkozóan K I i g m a n részletes tanulmányában (Some cultural and genetic problems in the cultivation of the mushroom. — American Journal of Botany, 30, 1943, p. 745—763) azt állapítja meg, hogy a »termesztett gomba majdnem sohasem található réteken és szántóföldeken, amelyek a legközönségesebb lelőhelyei a négyspórás valtozatnak« (a Psalliota campestris-mk). A szerző éveken keresztül gyűjtötte a P. campestris vad példányait és kétspórás alakot sohasem talált. »A termesztett gomba nyilvánvalóan előfordult mint vadgomba, meg előzvén a gombatermesztést a X V I I . szazadban.« С а у 1 e у (Spores and spore germination in wild and cultivated mushrooms. — Transaction British Mycological Society, 20, 1936, p. 225—421) a termesztett gomba eredetére vonatkozó legvalószínűbb elméletként azt támogatja, hogy a termesztett csiperke egy különleges forma, amely a trágyán vadon tenyészik, és nagyon elterjedt Francia országban, Angliában és valószínűleg más országokban is a mérsékelt égöv alatt. Ezt a formát vagy fajt alkalmazkodó képessége és termőképessége miatt vették termesztésbe, tanulmányozták a tudósok és gyakorlati termesztők; és ilyen módon érték el a gombatermesztés mai színvonalát.
A termesztési kísérletekbe hétféle gombából nyert tiszta tenyészetet vontunk be. Ezek : P. c. 1. jelzésű : A Psalliota bispora (Lge.) Moll.—Schaff, fajhoz tartozik. Kalapja sima, nem pikkelyes. Termesztése sikerült. A tőle eltérő P. bispora alakoktól a forma sublevis névvel különböztetjük meg. A kísérletek folyamán fejlődött termőtestek kalapja hasonlít az 1406. számú »nemes« törzs kalapalakjához. Színe fehér, közepén enyhén barnás. A tönk hosszú, hengeres. Az első, második terméshullámban a kalap átmérője átlagosan 4—8 cm, a későbbi hullámokban fokozatosan kisebbedik, és a kalap közepének barna színe fokozatosan halványodik. A termőtestek laza szövetűek, aránylag könnyen nyílnak. A szállítást kevésbbé bírják,minta »nemes« törzsek termő testei. Р. c. 2. jelzésű : A Psalliota campestris Fr. fajhoz tartozik. A faj tipikus példánya, vékony rásimuló pikkelyekkel borított kalappal. Р. c. 4. jelzésű : A Psalliota bispora (Lge.) Moll.—Schaff, fajhoz tartozik. A vadon termett kiindulási példány cserepesen pikkelyes kalapú, és ezért f. imbricata névvel különböztetjük meg a másik két, kísérletbe vont Psalliota bispora alaktól. Termesztése sikerült. A kísérletek folyamán fejlődött termőtestek kalapja domború, színe közép barna, többé-kevésbbé pikkelyes. Átmérője az első hullámban 4—б cm, később fokozatosan kisebbedik. A termésidő folyamán a termőtestek színe fokozatosan halványodik. A termőtestek tönkje közepesen hosszú, hengeres. Meleg és leve gőtlen körülmények között kevésbbé hajlamos a megnyúlásra, mint а Р. с. 1. jelzésű. Р. c. 5. jelzésű : A Psalliota edulis Vitt. fajhoz tartozik. Jellemző a jól felismerhetően kettős gallérja, az alsóbb gallér csaknem bocskorszerű. Р. c. 6. jelzésű : Ismét a Psalliota bispora (Lge.) Moll.—Schaff, fajhoz tartozik. A vadon termett példánynak a P. silvatica Fr.-hez való hasonlósága miatt ezt a formát f. pseudosilvatica névvel jelöljük. Termesztése sikerült. A kísérletek folyamán fejlődött termőtestek kalapja barna színű, sima vagy a szélén pikkelyes. A tönk elég hosszú, kissé kónikus. Az első hullámban a termő testek igen nagyok, б—16 cm átmérőjű kalappal. Később fokozatosan kiseb bednek. A termőtestek tömör állományúak, fajsúlyuk kezdetben nagy, a későbbi hullámok során fajsúlyuk csökken és szöveti szerkezetük is lazább lesz. Az első hullámban fejlődött termőtestek hosszabb ideig eltarthatok és jobban szállít hatók, mint a »nemes« törzsek termőtestei. Eltartás közben a hús nem vagy alig barnul. Az eddigi konzervipari és főzési próbák kiváló minőségűnek találták. Р. c. 7. jelzésű: A Psalliota campestris Fr.fajhoz tartozik/Kalapja pikkelyes, de a pikkelyek kissé durvábbak, mint а Р . c. 2. jelzésű gomba esetében. Р. c. 8. jelzésű : A Psalliota campestris Fr. faj egyik változata. A gomba kalapja teljesen sima. A termesztési kísérletekbe vont hétféle gomba közül háromnak sikerült a termesztése. Mind a három a Psalliota bispora fajhoz tartozik. A kiindulást jelentő vadon termett termőtestek egymástól eléggé eltérőek voltak ; a kísérle tek során fejlődött termőtestek szintén eltérést mutattak a kiindulást jelentő termőtestektől. A kísérletek folyamán fejlődött termőtesteknél a három változat esetében bizonyos konvergencia figyelhető meg a külső alakra nézve. Különösen hasonlók egymáshoz а Ч- с. 1. és Р. c. 4. alak termőtestei, míg а Р . c. 6. jelzésű alak termőtestei erősebb eltérést mutatnak.
Módszer A kísérleti munka első fázisát atelepítésre alkalmas c s í r a e l k é s z í t é s e képezte. Ezt a m u n k á t az üzemi csírakészítésnél bevált módszerek alapján végeztük el. A begyűjtött gombákból nyert tiszta tenyészetet malátakivonatos agárról az üzemi csírakészítésnél használt, szénából készült ú. n. csutakra vittük át. A micélium fejlődése ezen a táptalajon kezdetben igen lassú volt. Többszörös átoltás segítségével hozzászoktattuk a csutak táptalajához, és ezzel fejlődését nagy mértékben meggyorsítottuk. Mikor ilyen módon már elegendő oltóanyag állt rendelkezésünkre, a micéliumot a gombacsíra üzemi vivőanyagára, a megfelelően preparált lótrágyára vittük á t . A csírához szükséges trágya előkészítése a termesztett csiperke igényei szerint történt. Többszörös kísérleteink azonban arra mutattak, hogy a vadon termő alakoknál gyors és erőteljes fejlődést csak akkor érhetünk el, ha a t r á g y a szokásos 60%-os nedvességtartalmát kb. 10%-kal növeljük. A leírt módon elkészített csírákkal most már a termesztési kísérletekre került sor^ Az első termesztési kísérletek kis parcellás kísérletek voltak, és csak ezeknek sikeres eredményei alapján állítottunk be nagyobb területen is kísérleteket. A t r á g y a e l ő k é s z í t é s e : A kísérleti feltételeket az üzemi termesztés keretei között nehezen tudtuk biztosítani, mégis a lehetőség szerint egyforma t r á g y á t használtunk fel a kísérleti és kontroll parcellák ágyasainak elkészítéséhez. Ez úgy történt, hogy mindig ugyanazon kazal trágyájából, alapos összekeverés után készítettük el az ágyásokat. A z á g y á z á s a termesztésben használatos ú. n. 3-as, egyes esetekben 2-es mintá val történt, tehát 3 b a k h á t a s , illetve 2 bakhátas ágyásokat készítettünk. A p a r c e l l á k n a g y s á g a : A kísérleti és kontroll parcellákat igyekeztünk egyenlő nagyságúra méretezni. Mégis néhány kísérletnél a kísérleti és kontroll parcellák nagysága nem egyenlő. Éppen ezért a terméseredményt minden esetben átszámítottuk 1 m* hasznos területre, s így a parcellák különböző nagysága a kísérlet kiértékelését nem befo lyásolta. A p a r c e l l á k e l h e l y e z é s e : Tekintettel a pincék igen változó mikroklimatikus viszonyaira, a kísérleti parcellákat több pincében és ugyanazon pince különböző részein helyeztük el. A kísérleti parcellák t a k a r á s a az üzemben használatos kó'porral történt. A továbbiakban a kísérleti parcellákat ugyanúgy kezeltük, mint a többi ágyáso kat, csupán a termés leszedése történt külön. А Р. c. 7. és Р. c. 8. jelzésű Psalliota campestris-szel termesztési kísérletre nem került sor. Lassú fejlődésük következtében a k u t a t á s a szemescsíra készítésével lezárult.
A kísérleti eredmények. Összegezés A kísérleti eredmények az alábbiakban állapíthatók meg : l . A »kulturcsiperke« termesztési eljárásával termeszthető a P. c. 1., a Р. c. 4. és а Р. c. 6. jelzésű «Psalliota bispora változat. E változatok megnevezése a következő : P. c. 1. = Psalliota bispora f. sublevis ; Р . c. 4. = P. bispora f. imbricata ; Р. c. 6. = P. bispora f. pseudosilvatica. Ezek a változatok az üzemi csíratáptalajokon nem fejlődtek kielégítően, ezért szükséges volt e táptalajokhoz a változatokat hozzászoktatnunk. Bizo nyos fokú eltérést mutatnak a »kultúrcsiperkétől« vízigény és hőmérsékletigény tekintetében, amennyiben magasabb hőmérsékletet és több vizet kívánnak. A magasabb vízigényre vezethető'vissza valószínűleg az a jelenség is, hogy álta lában az első hullámban fejlődő termőtestek nagyobbak és tömöttebbek, mint a későbbiek, és azokban a pincékben, ahol a trágyát nedvesebben készítették elő, ott pl. а Р. c. 6. változatnál a későbbi hullámok során sem lehetett észlelni olyan mértékű leromlást, mint a szárazabb trágyák esetében, .tehát a később fejlődött termőtestek is megfelelő nagyságúak és tömöttségűek voltak. v
2. Megállapíthatjuk, hogy a vadon termő Psalliota bispora változatok akkor is jó termést adtak, amikor a termesztési feltételek nem voltak optimálisak, hanem többé-kevésbbé mostohák, és ennek következtében a kontrollként alkal mazott »kulturcsiperke« 1 m -re eső termésmennyisége az üzemi vonalon eddig általában elért 4—5 kg-os átlag alatt maradt, gyakran pedig ennek az 50%-át sem érte el. (1., 2., 3., 4., 6., 11. számú kísérletekben.) 3. A termés mennyisége mind a három vadon termő Psalliota bispora változat esetében magasabb volt a »kultúrcsiperkéénél«. Az erre vonatkozó adatokat az alábbi összesítés és grafikon szemlélteti. 2
összesített kísérleti terméseredmények
Je 1 z é s
A terméseredmény kg/m'
A kontroll terméseredménye kg/m
A terméseredmény százalékos különbsége
a
1
6,99
2,35
P
4
5,53
4,17
33
P
6
10,58
4,35
148
P
C.
197
Az összesített kísérleti eredmények grafikonja 300 T 250 200 -150 -100
Kontroll
P e l
PcA.
P.C.fc.
4. A termés minősége szempontjából а Р . c. 6. jelzésű változat termőtestei nagyobbak, keményebbek, tömöttebbek, mint a másik két változaté. Az első hullámban a minősége, kivéve a barna színt, jobb, mint a kultúresiperkéé. A későbbiek során azonban ez a minőség romlik, fzét tekintve, a belőle készült étel ízletesebb a kultúrcsiperkénél. Mind a három változatnál szükséges még a minőség javítása, ami valószínűleg új agrotechnikai módszerek (a trágyaelő készítés módosítása, jobb vízellátás) bevezetése mellett sikeres lehet.
5. A termesztés során fejlődött termőtestek tulajdonságai bizonyos mér tékben eltérőek a vadon termett termőtestek tulajdonságaitól. Legfeltűnőbb ez а Р . c. 4. jelzésű változatnál, amelynél a későbbi hullámokban fejlődő termő testek csaknem fehérek, a kiindulást képező vadon termett termőtest kalapja pedig barna színű volt és cserepesen pikkelyes. Ez az utóbbi sajátság sem jelent kezik a termesztésben.
A gyakorlat számára levonható következtetések
A vadon termő csiperkefajok változatainak, törzseinek termesztésbe vonására irányuló £lső sikeres kísérletek megmutatják a csiperkegomba ne mesítésének irányát. A kísérletekből kitűnik, hogy a vadon termő csiperke fajok változatai a további nemesítéshez igen jó alapanyagot szolgáltatnak. Tovább fog folyni természetesen a termesztésben már bevált Р. c. 1., Р . c. 4., Р . c. 6. jelzésű változatok szelektálása is. Kísérleteink során némely esetekben egészen kiváló minőségű termőteste ket kaptunk, ismét máskor a termőtestek aprók, lazább szövetűek voltak. Ebből az következik, hogy az illető változat vagy törzs képes kiváló minőségű termő testeket fejleszteni, ha számára a környezeti feltételek megfelelnek. Tehát már a kísérletek megmutatták, hogy a termesztett csiperkénél eddig bevált agrotech nika nem felel meg а Р . c. 1., Р . c. 4., Р . c. 6. jelzésű vadon termő csiperkeválto zatok igényeinek. Már fentebb említettük, hogy a víz- és hőigényük magasabb, és valószínűleg más trágyaelőkészítést kívánnak. Ezek az igénykülönbségek különösen a tömeges termesztés során egyre jobban napfényre kerülnek, és ezek ből a tapasztalatokból kell az új agrotechnikai módszereket kidolgozni. A kísérletek eredménye alapján javaslatunkra a Gombatermelési Vállalat már az 1953-as évben termőterületének jelentős százalékán megkezdte az új törzsek nagyüzemi termelését. A Kőbányán, Budatétényben, Diósárokban, Egerben, Hajóson termőállapotban lévő pincék eredményei kivétel nélkül beváltják az új törzsekhez fűzött reményeket. A nagyüzemi termesztés részeredményei alapján a Vállalat az 1954. évben termőterületének még nagyobb százalékán fogja termelni főleg а Р . c. 6. jelzésű törzset. Az eddigi tapasztalatok alapján remélhető, hogy ennek eredményeként már a jövő évben mintegy 200 000 kg-nál több gomba terem ugyanazon a termő területen -kb. 3 ООО 000 Ft értékben. Ez az eredmény kizárólag az új törzsek nagyobb termőképességétől várható. Mivel e törzsek termesztése, lénye gileg ugyanolyan önköltséggel folytatható, mint a »nemes« törzseké, az új törzsek nagyobb termésátlaga figyelemre méltó önköltségcsökkentést tesz lehetővé. Az első nagyüzemi eredmények és megfigyelések
A Gombatermelési Vállalat 1953. június hóban kezdte el üzemszerűen felhasználni a P. c.-törzseket, és az első nagyüzemi eredmények is ismeretesekké váltak. Ezek a következő képet mutatják : A Vállalatnál 1953. január 1-től szeptember 30-ig több mint 1000 vagon »nemes« törzsekkel becsírázott trágya termett le. Ha ennek a több mint 1000
vagon letermett trágyának a termésátlagát 100%-nak vesszük, és összehason lítjuk az eddig letermett mintegy 200 vagon, az űj P. c.-törzsekkel csírázott trágyamennyiség termésátlagával, akkor а Р . c. törzsek terméseredménye 197,7%. Az eredmény igen jelentős, ugyanis azt tételeztük fel, hogy а Р . c. törzsek 50%-kal adnak magasabb termésátlagot a »nemes« törzseknél. Ezzel szemben az eredmény a valóságban majdnem kétszeres. Ez az eredmény annál inkább figyelemre méltó, mert míg a »nemes« törzsekkel becsírázott letermett trágya eredményében a legjobb termelési időszak (január, február, március, április, május) teszi ki a döntő Teszt, és a gyenge időszak (június, július, augusz tus, szeptember) a kisebb részt, addig а Р . c. törzsek kizárólag a legrosszabb, a nyári időszakban4ermettek le. Közismert ugyanis, hogy nyáron a legnehezebb jó termésátlagot elérni, a magas hőmérséklet, a páraszegénység és a rossz levegőzés miatt. Az 1953. évi nyár július, augusztus, szeptember hónapjai ilyen szem pontból különösen rosszak voltak. Az eddig letermett pincék tapasztalatai azt mutatják, hogy а Р. c. l.-es törzs ellenálló képessége nem jó, betegségek könnyen megtámadják. Ezzel szemben а Р . c. 6-os törzs ellenálló képessége felette áll az összes hazai és álta lunk ismert külföldi »nemes« törzs ellenálló képességének. Betegségek alig támad ják meg. Mindkét törzs a »nemes« törzsekkel szemben kimondottan érett, sőt egy kissé túlérett, lényegesen nedvesebb trágyát kíván. А Р. c. törzsek a szálas, szalmás trágyát kevésbbé szeretik, sokkal jobb eredményt adnak az apróbb trágyákból. A termés első hullámában mindkét törzs rendkívül nagy termőteste*ket képes fejleszteni. A második, de főleg a harmadik hullámban az ágyasokon igen nagy tömegű termőtest jelenik meg, és ezek elpuhulás nélkül mind ki is fejlődnek. A nagy tömegű termőtest megfelelő nagyságára történő kifejlő déséhez viszont sem elegendő felvehető tápanyag, sem elegendő felvehető víz nincs. Éppen ezért a második, de főleg a harmadik hullámban a termőtestek aprók maradnak. A termőtestek nagysága tehát szoros összefüggésben van a fejlődő termőtestek számával és a trágya felvehető tápanyag- és víztartalmá val a hullámkifejlődés időszakában. Néha a »nemes« törzseknél is előfordul, hogy a második hullámban igen nagymennyiségű termőtest jelenik meg az ágyasokon, ezeknek a kis termőtesteknek azonban a legnagyobb része elpuhul, és ami pedig megmarad, normális nagyságúvá fejlődik ki. A termőtestfejlesztés intenzitását lényegesen csökkenteni a pince alacsony hőmérsékletre való lehűtésé vel sem lehet, 12°-os pincében éppen olyan robbanásszerűen fejlődnek ki a hullá mok, mint a 17°-osban. A különbség csupán az lesz, hogy az alacsonyabb hőmér sékletű pincében a termőtestek keményebbek, tömöttebbek, lassabban nyílók lesznek.
Táblamagyarázat [V. Tábla Р. c. 1. jelzésű törzs termésben. A felső felvétel jobboldalán a »kultúrcsiperkével<< becsí rázott kontroli-parcella látható. V I . Tábla 1. Р . c. 6. jelzésű törzs termó'teste. 2. P.c. 1. jelzésű törzs termésben. 3. Р . c. 6. jelzésű törzs termőtest-csoportja.
10 пар bJO
"So
JX
СЮ
öS
s
"So СО \г> см
1,51
CO О
in О
о
t—
00
с» со"
— Г-
ОТ Г—
Ю г— Ю ,—
**Г
СМ
00
со см
2
1
О
г00
*Ч
E. "So
0,16
bJO
0,75
Kontroll
nap
à?
ta
S?
E_ "Sô
О)
— 00
ю
о о
ОТ СП
ГCN
со от
ГО
ю
СО
А Р. c. 1. termésmennyisége 5,5-szer akkora, mint a kontrolié.
1,05
см
4,73
5,89
26,52
к
1,03
5,55
nap
öS
* A kiszámított százalékszámoknál csak egész számokra kerekített értékek szerepelnek.
_í
4,67
ы>
24,99
70
g
0,96
о?
5,40
nap
60
"So S
4,33
M х.
24,31
"Sô и
О
0,57
4,74
nap °È
21,36
50
à?
3,95
nap
X.
17,79
40
ъ
"So
3,13
2
nap
kg/m
30
5?
2,57
13,99
o5
2,19
л:
two
9,89
20
пар
1 1
Р. с. 1.
nap
50
1 1
10
Terméseredmények 10 napos felbontásban
А Р. c. l.-gyel és a kontrollként alkalmazott »kulturcsiperkevel« becsírázott hasznos terület 4,5 m .
5,96
.1
2. k í s é r l e t
пар
"52
А Р. с. 1. termésmennyisége közel négyszer akkora, mint a kontrolié.
5,28
X.
0,40
M
1,89
-С
26,84
40
s
5,74
2
пар
JÚ
24,52
30 kg/m
"Sö
4,90
пар
о?
22,08
20
Terméseredmények 10 napos felbontásban
Js
Kontroll
2
А Р. с. 1 .-gyei és a kontrollként alkalmazott »kultúrcsiperkével« becsírázott hasznos terület 4,5 m .
1. k í s é r l e t
X.
Р. с. 1
Termesztési kísérletek ismertetése*
Р. с. I. jelzésű Psallioía bispora í. sublevis-szel végzett pincekísérletek:
5? о
1
1
OJ
05
з*
ч*
£
J4
S-S
Jад a
ао
о
—"
со"
t—
tо
о
1 « СО^ см^
Л!
го"
—Г
со
СО
СО" IN IN
со г-
СО СП
гсо
s см со
1 см"
г-
tt>_ ~ —^
см"
IN"
CD
IN
СО
—
CM"
O "
о
CO CM_^
—
TP
OF
O"
2
о
nap
nap
"So
=
"S2
1
JA
ap
it S ас
-ж
ас
о?
Sc
Л!
s
1
Éj
ЬО Л!
21,06 8,30
70
nap
СО СО
ГО
О Ю
тр СО_
CD
1,84
4,68
KUTATÁSOK
СО
СО
СО
СО СО
Ю
СО
СО СО
СО
СО^
СГГ —Г
*я
тр
СО |>
СМ" СО^ —Г
«* СМ
о" СО"
СМ
ч*
ГО
M
г-^
СМ
ю
СО*"
тр"
ГО
ЕЛ
Л!
A - P . c. 1 . termésmennyisége 2,5-szer akkora, mint a kontrolié.
1,81
со СО^ OF
1,61
-<
4,36
60 M
4,11
nap
1
7,29
18,53
50
>?.
7,29
nap
bt a
13,69
40
о
1,00
nap
О
0,17
30
i
1,50
nap
sí
0,62
20
Terméseredmények 10 napos felbontásban
А Р. c. 1 .-gyei és a kontrollként alkalmazott »kulturcsiperkevel« becsírázott hasznos terület 4,5 m .
ю
Г СО
4. k í s é r l e t
a
1
А Р. c. 1 . termésmennyisége közel háromszor akkora, mint a kontrolié.
I
со со"
0,77
ьв
1,30
со
1
Kontroll
E
5,86
CM
IRÁNYULÓ
2,82
is 17,23
S
NÖVELÉSÉRE
Р.С.1.
*
1,25
Ь0 •X
5,66
ьо
3,76
S
16,93
£1
3,13
60 nap
"52
15,10
50 nap
TERMÉSMENNYISÉGÉNEK
10
40 nap bt
0,01
30 nap M
2,20
20 nap
2
Kontroll
10 nap
Terméseredmények 10 napos felbontásban CO
1.
B
CSIPERKEGOMBA
P.c.
kísérlet
A P, c. 1 .-gyei és a kontrollként alkalmazott »kulturcsiperkevel« becsírázott hasznos terület 4,5 m .
3. A Ц З
о
о
СО"
"Sô
с. с
о сз
ьс
S ею
i Э
= "Sô _<
M CD
CO
00
CO CD
Ol
CM
m
ст> CT>
стГ CT)" CT» m 00
см
t-
00 00
со 00_
CT) о
CM
oo"
Tf
00
5>
Tf~
тс
m
00 со
со
CO"
CM
00
CO
CM
CO
CO
ei
CM"
6. k í s é r l e t
2,10
2
1П CT CT) CT)
р-
10 пар
*
ьо
Г"-
"So
S
1
ьо
Ô?
S "Sí
ЬО
5 "Sô
CT>
M Ю СО
g-
25,65
2,85
26,55
91,80
2,95
10,20
70 пар
27,90
3,10
93,60 10,40
О О
о о
CT)
CM
Tf 00
CD
1П
тг CO
CD
А Р. с. 1 . termésmennyisége több mint háromszor akkora, mint a kontrolié.
2,60
СО
23,40
Г-
1,88
CT>
16,92
*Ü
1,68
ъ
00
15,12
ьо
CT
1,12
JÍ.
9,80
ь2
88,20
Е
9,00
ЬО
81,00
g
8,00
60 пар с•
72,00
50 пар
со -с
6,80
40 пар
je
61,20
30 пар
9,52
"So
4,95
20 пар
Terméseredmények 10 napos felbontásban
А Р. c. l.-gyel és a kontrollként alkalmazott »kulturcsiperkevel« becsírázott hasznos terület 9 m .
.§?
А Р. с. 1 . termésmennyisége közel 3,5-szer akkora, mint a kontrolié.
2,01
см"
10,08
о?
t—~
32,39
CT)
Kontroll
jus
о
41,18
"Sc CT)
о
P.c. 1 .
«
7,71
à?
1,43
о" СО
0,58
ы
6,82
S?
6,64.
ьо
5,46
1
kg/m
60 nap
.а:
22,10
50 nap
"56
3,88
40 nap
г-
2,30
20 пар
о
О
Kon troll
10 пар
Terméseredmények 10 napos felbontásban о.
P.c.
a
А Р. с. 1 .-gyei és a kontrollként alkalmazott »kulturcsiperkevel« becsírázott hasznos terület 4,5 rn .
5. k í s é r l e t
5°
CT)
in
a
2
ю
È
"Sô
_2
ъ
ÁT
sau,
й°
В
ьо
t~-
со
"Sä СО_^
ÁT
стГ
о
о
"Sô со"
а?
60 nap
49,50
nap
11,00
70
О
1
M
1
I
I
сГ 1
ЬО
см
тр 1
о о
.5 CM CD
"Sô о" ю" о
ÁT
en сп
ю
ю"
О СП
СО CT
ю" ю
-
СП
СО тр |>
о со 1>".
ту
ю
ю
со
тр
СО
8. kísérlet
Р. c. 2. jelzésű Psalliota campestris-szel végzett pincekísérlet.
2
(
a szokásos időben kezdett el teremni, és a szokásos termésmennyiséget adta.
körülmények között is lassan fejlődött mind a malátakivonat-agaron, mind a csírakészítésnél használt tápanyagokon, A kontroll »kultürcsiperke«
А Р. c. 2. nem adott termést. A micélium gyengén szőtte át a trágyát, sok helyen az átszövődés alig indult meg. A micélium steril
А Р. c. 2.-vel és a kontrollként alkalmazott »kulturcsiperkevel« becsírázott hasznos terület 4,5 m .
Р. с. 1. minőségét megjavíthatjuk.
A kísérletek egy részében keményebb termőtestek fejlődtek, ami arra mutat, hogy megfelelőbb termesztési körülmények megteremtésével a
2 cm-ig. A kísérletek egy részében a termőtestek nagyobbak voltak. A termó'testek általában lazább szövetú'ek voltak, mint a »kultúrcsíperkénél«.
A termó'testek kalapja általában 4—8 cm átmérőjű az I—II. hullámban, később a termőtestek fokozatosan kisebbednek 3, sőt
см Ю
А Р. с. 1. termésmennyisége kétszer akkora, mint a kontrolié.
16,80
nap
СО CT)
•16,65
SS
16,65
M
г-
12,45
А!
46,12
50 ÁT
2,15
nap
ГСП
6,45
43,20
40
Ш
39,60
nap
ъ
30 ÁT
34,10
nap
"Sô
22,25 4,45
20 iá
Kontroll
nap
s
P.c. 1.
10
Terméseredmények 10 napos felbontásban
А Р. с. 1 .-gyei becsírázott hasznos terület 4,5 m , a kontrollként alkalmazott »kulturcsiperkevel« becsírázott hasznos terület 3 m .
7. k í s é r l e t
с
с
St .£
M
2 8.
1 "Sô
щ
S?
1
A!
tiuO
2,15
3,00
28,20
с? от t
О) ОЗ
Ж О) OL
о in го"
<о 00
СО
см
СМ
ю
см см" —<
00 —.
1
1
1
1-
1
[
66,40 39,00
о
о
ю
о
г-
о
°1
10 АО
s
5
ui/3>J
ЕЛ
3
ЕЛ
ЕЛ А!
а?
ЕЛ
00 00
CM СМ
оо см"
ОЗ СО
ю
СО
см
О
ю см"
со
43,10
2,42
133,55
70 пар
° i
2 1
S о
°
00
СО^ СО__
Г-~~
ю Г*"
à? СМ
Ю Ю
о TJ< t—
Ш/§>) Ь~ ОЗ
ю
о"
ГО
ОЗ
см
—
о
о" о
о"
со"
£2
1
5
!
о
1
А Р. c. 6. termésmennyisége 4,5-szer akkora, mint a kontrolié.
35,85
ОЗ
125,6510,47
S:
29,34
о?
17,30
сЯ с
107,35
НО
91,80
60 пар ш/8>(
69,05
40 пар
Terméseredmények 10 napos felbontásban
5
16,50
30 пар
~
Kontroll
20 пар
ЕЛ
Р. с. 6.
10 пар
2
2
80 пар
90
пар
11. k í s é r l e t ,, А Р. c. 6.-taI becsírázott hasznos terület 12 m , a kontrollként alkalmazott »kulturcsiperkevel« becsírázott hasznos terület 17,7 m .
Р. c. 6. jelzésű Psalliota bispora f. pseudosilvatica-xal végzett pincekísérletek.
10. k í s é r l e t А Р. c. 5.-tel és a kontrollként alkalmazott »kulturcsiperkevel« becsírázott hasznos terület 4,5 m . А Р. c. 5. nem adott termést. A micélium nem szőtte át a trágyát. A micélium steril körülmények között is lassan fejlődött, mind a malátakivonat agáron, mind a csírakészítésnél használt tápanyagokon. A kontroll »kulturcsiperke« a szokásos termésmennyiséget adta. 2
70 пар
г-
Р. c. 5. jelzésű Psalliota edulis V/f/.-tel végzett pincekísérlet.
пар
352
СО
А Р. c. 4. termésmennyisége mintegy egyharmaddal nagyobb, mint a kontrolié. A termőtestek általában aprók (a kalapátmérő 2,5—3 cm).
1 СО
00
20,15
Ю со
1,27 i 31
"ЕЛ
°! m"
0,44
60
2
о
4,20
ЕЛ
4,76
о--
57,15
;
kg/m '
50 пар
3
Kontroll
ЬХ>
S?
2,01 ! 36 43,25 3,60
40 пар ЕЛ
0,45
30 пар ~ЕЛ AI
5,40
20 пар
g
Р.С.4.
10 пар
Terméseredmények 10 napos felbontásban
2
Р. с. 4. jelzésű Psalliota bispora i. imbricata-va\ végzett pincekísérlet. 9. k í s é r l e t А Р. c. 4.-gyel becsírázott hasznos terület 12 m , a kontrollként alkalmazott »kulturcsiperkevel« becsírázott hasznos terület 9,4 m .
О
jUi/8}|
о?
я
ЕЛ
IM
1
ЬД
AS
о?
Г
Ш/§5]
ЬЯ .3
ГШ/Зз)
Л;
ья
TI NS S
О
ЬЯ
IS
ЬЙ с» ю"
581,75
ш/3>1
со
"СО
со о
ю
СО Г—
О
СМ
ю
О
со
го" о Г со"
а)
со аз
т.,
со
ю" ю ТГ СО
S? t-_^
СО^
со" cS •<*" S
СО__
СМ^
о
см"
m" ю
со со ГСО^ со" с о СМ СО Tf"
аз
СО
ю" Ö
со" о СО со см" о " о о ю со
Ö О
—Г
о. ев
О 00
ев
О.
M
а га
ГО
Ю
з: -,ш/§5)
я
О О
с
Е
г
ш/§ч
ЬЯ
о?
а. с
г
ш/3>1
a
« с о
о ш/3ц
M ЬЯ
О. га с о еч
л
с Q
ая
ï
1
СМ
о?
о о
Ж
СО
см" со со
о
ю аз о
^
ЬЯ
S" со ю аз
со
°Я,
со со см ю о"
О СО ЬЯ JE
ю со
о с
о"
ЬЯ ОЗ
t» со
TT
аз" ю
я &Я
со
со
со" о
аз" ю см со
..S
о ю
о см о со
IO
со
(С
и
A termó'testek az I. hullámban nagyok vagy közepesen nagyok voltak, a későbbi hullámokban közepesen nagyok vagy aprók. Eleinte állományuk általában kemény, később kissé lazább.
361,95
-з-
ЬЯ
336,65
о О)
s
323,80
о.
302;
00 ОЗ
см
5?-'
6,42
СО ОЗ
a
nap
^ со"
и о.*; /,1
1003,25
90
О
13. k í s é r l e t А Р. c. 6.-tal becsírázott hasznos terület 32 m . Kontroll ehhez a kísérlethez nem volt. Terméseredmények 10 napos felbontásban
614,75
982,00
nap
°
о со „ о"
А Р. c. 6. termésmennyisége mintegy 60%-kai nagyobb, mint a kontrolié.
591,05 5,91
956,50 9,56
80
Э
114,40 3,58
nap
5
^ оз аз о_ оГ
909,80
60
о?
4,55
nap
ья
7,62
50
& с о с-
432,15
nap
ю аз
156,70j
40
ья
0
Kontroll
nap
ГШ/Зц
667,10
30
ья
304,60
nap
tva/Щ
Р. с. 6.
10
2
12. k í s é r l e t А Р. с. 6.-tal és a kontrollként alkalmazott »kulturcsiperkevel« becsírázott hasznos terület 100 m . Terméseredmények 10 napos felbontásban
S?
Researches to Increase the Crop Production of the Common Mushroom By
G.
В о h u s,
I . He I t a y &. I . W o n n e s c h , Budapest
In connection with the cultivation of the common mushroom, several experiments were made aiming at the increase of the crop average, with regard to dung preparation, the improvement of the quality of the covering media, the more effective disinfection of the cellars, etc. These experiments had all the object to insure optimal raising conditions, thereby to make possible a higher crop average, larger mushroom quantities, and lower production prices. Crop results are, however, influenced in a decisive way — besides the conditions of cultivation — by the biological characteristics of the employed mushroom stocks. Of the biological characteristics the most important are the permeating vitality of the stock, its demands (or indifference) to dung, its resistence to diseases, its reaction to air supply, the speed of the commencement of fruitbody development, and, after germination, the length or shortness of the permeating and latency periods; the speed of the development of the fruitbody, the duration of the production and its organic connection with the actual production capacity of. the several stocks in various cultivation conditions. Hence, the most effective method for the increase of crop average is the production of stocks with a copious yielding power. New stocks were, produced, both in our country and abroad, by the use of mutations appearing during cultivation. By this method new stocks were regularly produced, yet no conspicuous results were attained. There was generally no significant difference between the new and old stocks. The cultivated mushroom finds suitable conditions for its inherited characters in the ensured cultivation processes, essentially the same all over the world. Life conditions are, however, very variable in nature, and they exert essential influence, by the alterations in metabolism, on the development of new characters. This principle, and experimental observations, were the fundamentals of our researches during which we succeeded i n working out one method for the production .of stocks with a higher crop yield[by the employment of the wild common mushroom variations and stocks i n cultivation processes. Results are as follows : 1. By the cultivation process of »culture Champignon«, the Psalliota bispora variation : P. с 1., P. с 4., and P. c. 6., may be produced. The denominations of these variations ares P. c. 1. = Psalliota bispora f. sublevis ; P. c. 4. — P. bispora f. imbricata ; P. c. 6 . = P. bispora f. pseudosilvatica. These variations did not develop satisfactorily on mass production spawning ground ; it was therefore necessary to accustom them to the culture media. They show a certain deviation from the »culture Champignon«, concerning water demand and temperature claims insofar as they want a higher temperature and more moisture. To a higher water demand may also be attributed the phenomenon that the fruitbodies yielded during the first wave are generally more compact and larger than the later ones ; nor could a deterioration of this rate be observed in the case of, for instance, variation P. c. 6., even during the later waves in cellars where the dung was prepared to contain more moisture, than in the cases of drier manures, so that the fruitbodies developed in later periods were also of the corresponding size and solidity. 2. I t can be stated that wild Psalliota bispora variations yielded good crops even when cultivation conditions were not optimal, but rather more or less adverse ; consequently the crop of the controll »culture Champignon«, calculated on 1 m , was below the average 4—5 kilogramms, generally attained hitherto in plant conditions ; indeed, i t did not reach even its 50%. 2
3. The crops of all three Psalliota bispora variations were higher than those of the «culture Champignon«. The relevant data are summed up in the following table : Name
'
Crop in kg/m
2
The crop of the controll stock kg/m 2
Percental difference of the crops
197
1
6,99
2,35
P. c. 4
5,53
4,17
33
10,58
' 4,35
148
P.
С
P. c.
6. . . . . .
4. As regards the quality of crops, the fruitbodies of the variation P. c. 6., are larger, harder, and more compact than those of the other two variations. 5. The characters of the fruitbodies developed during cultivation are somewhat different from those of the wild mushroom. 6. The Mushroom Production Co., first began to use the new P. c. 6., stocks in general production in June, 1953. We dispose now of the results of mass production. These show that More than 1000 wagons manure, spawned by »culture« stocks, was under production in the care of the Company, from 1 January, 1953, t i l l 30 September, 1953. If we take the crop average of this more than 1000 wagons dung as 100%, comparing i t with the crop average of the (about) 200 wagons dung under production, spawned by the new P. c. stocks during the same period, the crop production of the P. c. stocks is 197,7%. :
Г. Б о X у ш, И. Г е л ь т а и
Исследования
для повышения
& И.
урожайности
Воннеш:
культур
шампиньонов
(Резюме) В связи с выращиванием шампиньонов и в Венгрии были произведены много численные эксперименты, имевшие целью повышение средней урожайности культур шампиньонов улучшением подготовки навоза, повышением качества насыпной земли и принятием действительных мер д л я обеззараживания погребов и т. п. Экспериментаторы поставили себе задачей прежде всего обеспечить оптимальные условия культивирования, чтобы добиться значительных результатов для получения высокого у р о ж а я , повышения средней урожайности и понижения себестоимости. Н а урожайность шампиньонных культур оказывают решающее влияние — по мимо условий выращивания — биологические свойства предназначенных к разведению сортов. Среди этих свойств особое значение имеют интенсивность проникновения ните видного мицелия, требовательность грибов по отношению к навозу, устойчивость их про тив болезней, реагирование на снабжение воздухом, скорость наступления образования и темпы роста плодовых тел, продолжительность периода созревания у р о ж а я , т. е. все особенности, обеспечивающие фактическую плодовитость отдельных разновидностей при данных высоко условиях разведения. Поэтому самым лучшим способом увеличения средней урожайности является выращивание высоко урожайных сортов шампиньона. Новые сорта шампиньонов были получены к а к за границей, так и у нас с приме нением мутаций, появляющихся в процессе выращивания. Этим мет.одом систематиче ски разводились новые сорта, но результаты не оправдали ожиданий, т а к к а к между но выми и прежними разновидностями не было существенной разницы. Культурный шампиньон при одинаковых по всему миру условиях разведения находит везде обстоятельства, соответствующие своим унаследованным свойствам. Но условия, господствующие в естественной природе, более разнообразны и при помощи изменения обмена веществ они оказывают большое влияние на приобретение новых свойств.
Этот мичуринский принцип, равно к а к и наблюдения, сделанные во время практи ческой работы, послужили основой д л я исследований, относящихся к выращиваниие новых, весьма плодовитых разновидностей шампиньона введением в культивированю дикорастущих сортов. Эксперименты привели к следующим результатам : 1. Методом разведения культурного шампиньона могут быть вырашиваемы вариа ции Psalliota bispora f. sublaevis (обозначение : Р . с. 1.), Psalliota bispora f. imbricata (обозна чение : P. с. 4.) и Psalliota bispora f. pseudosilvatica (обозначение : P. с. 6 . ) . ^ Вначале названные вариации не развивались в обычной питательной среде. Прежде всего надо было приучить их к ней. Кроме того, они показали некоторые разли чия от культурных шампиньонов по потребностям воды и температуры : они требовали большее количество воды и более высокую температуру. Потреблением более значитель ного количества влажности объясняется, что плодовые тела, развивавшиеся при первой волне плодоношения, являются более крупными и массивными, нежели более поздние, а в теплицах, в которых подготавливается навоз с более высоким содержанием в л а ж ности, у вариации Р . с. 6 . не наблюдалось значительного сокращения д а ж е в более позд них волнах : плодовые тела имели величину и плотность, подобную первым. 2. Было установлено, что дикорастующие сорта Psalliota bispora давали высокий у р о ж а й и в том случае, когда условия разведения не были оптимальными и у р о ж а й к у л ь турного шампиньона, разведенного с целью проверки, не достиг д а ж е 50°/ среднего у р о ж а я , составляющего 4 - 5 кг. с квадратного метра полезной площади теплицы. 3. У р о ж а й , полученный, от всех трех дикорастущих сортов, оказался более высо ким, нежели у культурного шампиньона. Относящиеся сюда данные дают следующую картину : 0
Вариация
Полученный у р о ж а й кг/м 2
Урожай контроль ной культуры кг/м 2
Раз ница в / -ах 0
0
Р . с. 1.
6,99
2,35
Р. с. 4.
5,53
4,17
33
4,35
148
Р . с. б.
10,58
195
4. А что касается качества у р о ж а я , плодовые тела вариации Р. с. 6. оказались более подходящими (более крупными, твердыми, плотными), нежели таковые остальных двух вариаций. 5. Свойства плодовых тел, полученных в результате выращивания, отличаются от'-свойств плодовых тел дикорастущих разновидностей. 6. Предприятие по разведению грибов в июне 1953 года стало пользоваться новыми вариациями Р. с. в разведении. С тех пор стали известными и первые результаты крупно хозяйственного разведения шампиньона. Количество навозного грунта, засеянного грибницей культурного шампиньона, в предприятии составляло от 1 я н в а р я до 30 сентября 1953 года несколько более, нежели 1000 вагонов. Если же это количество считать ЮО-'Д-ным, то у р о ж а й , полученный от 200 вагонов навоза, засеянного грибницей новых вариаций Р. с , составляет 197,7°/ 0
3.
