Biológia 3. zh Az izomösszehúzódás szakaszai, molekuláris mechanizmusa, az izomösszehúzódás során milyen molekula deformálódik és hogyan? Minden izomrosthoz kapcsolódik kegy szinapszis, ez az úgynevezett idegizom szinapszis, amelyben az átvivő anyag mindig acetilkolin. Az idegsejt axonjából az izomrost sejthártyájára ömlő acetilkolin ingerlő hatására az izomroston akciós potenciál alakul ki, és továbbfut a rost hossztengelyének irányában. A továbbhaladó akciós potenciált kis időkéséssel egy összehúzódási hullám követi. Az izomsejtben aktin- és miozinfonalak helyezkednek el meghatározott rendben. Az izomsejt öszehúzódása úgy jön létre, hogy a két fonalrendszer összecsúszik. A miozinmolekula egy globuláris fejből és egy konformációváltozásra képes, megtört farki részből áll. A miozinfonalak két fésűszerű aktinköteg között helyezkednek el, fejükkel az aktinköteg irányában. A miozin fej Ca2+ jelenlétében képes ATP-t kötni, és azt bontani. Ilyenkor a farki rész aktivált, nyújtotabb komformációjú állapotba kerül, és a fej alkalmassá válik az aktin megkötésére. Az aktinnal kialakuló kapcsolat hatására a miozinmolekula elveszti aktivált állapotát, a miozonfej „bólint”. Ezzel a konformációváltozással a miozinmolekula egy picit beljebb húzódik az aktinszálak közé. A fonalak teljes összecsúszásához egy miozinmolekulának körülbelül 50-100-szor kell ismételnie ezt a komofrmációváltozással járó elemi lépést.
A gyenge sav típusú molekulák mozgása a szervezetben. Gyengesav transzport. A glükuronsavval konjugált molekulákat a vese kiválasztja.
A penicillint is a gyenge sav transzport választja ki a szervezetből. A beadott penicillin kb. 97%-át meg lehet találni a vizeletben. Endo- és exoenzimek: mi a különbség? Melyeket ismer (név, funkció)? Az enzimek egy része endoenzim, azaz mindig a sejten belül található, de vannak exoenzimek is, amelyek elhagyják az őket termelő sejteket. endoenzim pl.: DNS polimeráz enzim => DNS szakaszokat másol exoenzim pl.: hasnyálmirigy => Emésztés A zsírok, zsírsavak emésztése és felszívódása. A vékonybélben a lipidbontó lipáz enzim a neutrális zsírokat zsírsavakra, glicerinre, ill. mono- és digliceridek komplexére bontja. Az epe a zsírokat emulgeálja és ezt az emulziót stabilizálja, így nagy hozzáférhető felületet alakítanak ki lipáz enzimek számára. Másrészt aktiválják a lipázt, ami csak akkor hat, ha szubsztrátja, a zsír jelen van. Termelése hormonális szabályozás alatt áll. Az epesavak a vékonybél távolabbi részén a zsírsavakkal együtt felszívódnak, a keringésen keresztül visszakerülnek a májba és újra az epébe választódnak ki. Vékonybélnedv is tartalmaz zsírbontó (lipáz,észteráz) enzimeket. Az emésztőnedvek hatására a táplálék molekulái monomerjeire bomlanak és felszívódnak a bélbolyhok kapilláris érhálózatába, ill. a zsírok és a zsírokban oldódó vitaminok a nyirokerekbe kerülnek. Mi az entero-hepatikus keringés? A bélbolyhokból kifutó venulákból (hajszálérből jövő pici vénák) kialakuló bélvénák a májkapu vénába torkolnak, majd újra kapillárisokra (hajszálerekre) bomlanak és a hatszög alakú májlebenykék csúcsainál (mindegyiknél!!!) futnak. Ezek a lebenykék hosszúkás sorban álló sejtekből állnak, ezek a májgerendák. Ide ömlik be a vér amiből a sejtek kiszűrik a felesleges cukrot, aminosavat, miegymást és elraktározzák. A májlebenykék hatszögének közepén futnak a májvénák kisebb erei amibe már a megszűrt vér kerül (ez jut majd a testbe, így bármilyen mennyiségben fogyasztjuk a tápanyagokat az agyunk nem fog cukorsokkot kapni). Ezek egyesülve alkotják a májvénát ami az alsó üres vénába torkollik. Ez torkollik a jobb pitvarba. A hem csoport életútja a keletkezéstől a kiürülésig.
A vörösvérsejtek keletkezési helye a vörös csontvelőben (a vese hatására történik) van. Szerkezetük: vasat és hemoglobint tartalmaznak, sejtmagjuk nincsen, mert a véráramba jutva elvesztik. A lebontási helyük a lépben található, a lebomló hemoglobint a máj átalakítja és vastartalmát raktározza. A vörösvérsejtek szállítják a légzési gázokat, az oxigént a hemoglobinhoz
köve, a széndioxidot HCO3- formájában. A légzési gázok a parciális nyomáskülönbség alapján diffúzióval áramlanak. (kép) A hemoglobin a vörösvérsejtek fő alkotóeleme, ami vastartalmú hemből, fehérjerészből (globin) áll és az oxigén és a széndioxid szállítására szolgál. Reverzibilis oxigén kötésre képes szállító fehérje. Negyedlegese szerkezetű – 4 lánc, 4 hem, 4 O2 kötőhely. Egy hemoglobinmolekula négy vastartalmú részből (hem - ez köti meg lazán az oxigént) és négy polipeptid láncból áll. A hemoglobin molekula hem része. A narancssárga vasatom középen a komplex molekula oxigénszállító része. A méregtelenítési reakciók általános „irányultsága”. A szervezetbe jutó, vagy ott keletkezett méreganyagokat a máj hatástalanítja és vagy a véráramba, vagy az epébe kiválasztja. (Saját anyagokat is lebont pl. hormonokat). Többezerféle molekulát képes átalakítani – nem szigorúan specifikus enzimek (ld.: -csoportspecifitás). Általános elvek: - az idegen anyag reaktív csoportjait irányítottan elreagáltatni (ne a szervezet fontos molekuláival reagáljon); - vízoldhatóságot, kiválaszthatóságot javítani (gyorsabb kiürülés a vesén át). Példák: Konjugáció: az idegen molekula reaktív csoportjára egy kéznél lév, egyszer molekulát (glükuronsav, glicin) kapcsol egy enzim. (a reaktív csoport elreagált, a vízoldhatóság javult, a vese könnyebben kiválasztja). Nitrovegyületek (mérgezők) redukciója: a –NO csoportot –NH –vé redukálja, vízoldhatóság javul, és kevésbé mérgező a termék. Alkohol feldolgozása: a primer alkoholokat az alkohol dehidrogenáz elbb aldehiddé, majd ecetsavvá oxidálja, ez aztán acetil-CoA formájában belép az anyagcserébe. Milyen szakaszai vannak a vesében az elsődleges szűrletet vezető csatornának? Melyik szakaszon távozik a víz? Kezdeti kanyargós szakasz: glükóz teljes mennyisége visszaszívódik a vérkeringésbe, és a karbamid bizonyos mennyiségének felszívása is innen történik. Leszálló ág: maradék szűrlet fokozatos töményedése. A szűrletből víz lép ki a töményebb szövetnedvek felé, onnan nagy mennyiségű karbamid és jelentős nátrium ion áramlik az elvezetőcsatornába. Hajtűkanyarban válik a legtöményebbé a szűrlet. Felszálló ág: víz számára átjárhatatlan. Egyre hígabb lesz a szűrlet, egészen az újabb kanyargós szakaszig. Milyen funkciót pótol a művese kezelés, és melyiket nem? Művesekezelés, amikor is a beteg vérét egy féligáteresztő membránt tartalmazó dializáló modulon engedik át, ahol a kismolekulájú anyagok kidiffundálnak a vérből. Ez az eljárás lényegében az elsődleges funkciót pótolja, de az aktív transzportokat nem. Mi a hemoglobin szerepe a vér szén-dioxid szállításában? A vörösvérsejtek hemoglobin-tartalmának a szén-dioxid szállításában is szerepe van. A sejtekből a széndioxid a vörösvérsejtbe diffundál és ott több reakcióban is részt vesz. Első lépésben a széndioxidból és a vízből a vörösvérsejtekben lévő enzim hatására szénsav keletkezik. Ez hidrogénés hidrogén-karbonát-ionokra disszociál. A hidrogénionokat az oxigénleadás közben a hemoglobin folyamatosan felveszi. A reakciósorozat eredményeképpen a vörösvérsejtekben megnő a HCO3koncentrációja. Kialakuló koncentrációkülönbség miatt a HCO3- ionok egy része a sejtmembránon
keresztül kilép a vérplazmába. A negatív töltések egyensúlyát a vérplazma felől beáramló klorid ionok állítják helyre. Milyen tényezők befolyásolják a vér oxigén megkötő képességét és ezek hogyan befolyásolják a gázcsere hatékonyságát? A hemoglobin oxigénkötő képessége elsősorban az oxigén parciális nyomásától függ. Parciális nyomás változások: O2 tüdőben 13kPa, a szövetekben 5 kPa. A Gázok koncentrációja a tüdő légzőmozgásától, a vér áramlásától, a szövetek oxigén felhasználásától függ. Hasonlítsa össze a hemoglobin és a mioglobin oxigénkötő képességét! Mi a szerepük? A mioglobin helyhez kötött oxigénkötő fehérje, az izmokban O2 tartalék. Erősebben köt, mint a hemoglobin → csak oxigénhiányban. Hemoprotein és kb. negyedakkora, mint a hemoglobin: egy hem-et és egy vas-iont tartalmaz. Minden mioglobin molekula csak egy oxigénmolekulát képes magához vonzani. A mioglobin szerkezete révén nagyobb affinitást mutat az oxigén megkötésére, mint a hemoglobin, ezért még alacsony oxigénnyomás esetén is képes O2 megkötésére. A szerepe akkor válik fontossá, amikor a keringés révén nem jut elegendő oxigén az izmokba, mert nagyon alacsony parciális oxigénnyomás esetén leadják oxigénjüket, így segítve az aerob energianyerést. Hogyan érvényesül az enzimaktivitás befolyásolása kémiai módosítással a véralvadási kaszkádban? Kaszkád reakciósor: az egyes lépésekben a faktorok szelektív és részleges proteolízissel aktiválják a következő enzimet. Így tehát ha egy enzimaktivitás módosul, a kaszkád reakciósor sem fog tökéletesen lejátszódni, vagy akár egyáltalán nem megy végbe. Mi válthatja ki a véralvadást? A véralvadást egy belső és/vagy egy külső hatás indíthatja be. A belső tényező az érfal sérülése, vagy az elektronnegatív, nedvesítő felszínnel történő érintkezés (pl. az üveg felülete). Külső tényezőként a sérült szövetből felszabaduló enzim szerepel. A vérlemezkék a sérült érből kilépve szétesnek, és belőlük fölszabadul a trombokináz nevű enzim, ami a vérplazma alvadási fehérjéinek átalakulását katalizálja. Nagyobb sérülés esetén kémia reakció megy végbe.
Mi a szerepe a von Willebrand faktornak? A von Willebrand-betegség (vWD) a leggyakrabban elõforduló örökletes vérzékenység, nők és férfiak egyaránt elkaphatják. A von Willebrand-kór lényege a von Willebrand-faktor mennyiségi vagy
minõségi zavara, aminek következtében véralvadási zavarok jelentkezhetnek. Ezek a nagyon súlyos vérzésig is elterjedhetnek. Mi a szerepe a fibrinogénnek a vérzéscsillapításban? A vérplazmában oldott állapotú fehérjék is jelen vannak. Ilyen fehérje a fibrinogén is (+albumin, globulin). A fibrinogén a véralvadás nélkülözhetetlen anyaga. A fibrinogén emeli a plazma viszkozitását. Mi a biofázis? Milyen kapcsolatban van a szervezet más részeivel? Biofázis: adott anyag koncentrációja a receptor közvetlen közelében. A testidegen anyagok hatása mindig a biofázis koncentrációjától függ.
Milyen az anyagforgalom a vér és a szöveti sejtek között? Az „üres” hemoglobin H+ -t köt és szállít. A szövetekben felveszi a H+ -t, ezzel jobbra húzza az egyensúlyokat elsegíti a CO2 kémiai oldódását. A tüdőben fordítva: leadja a H+ -t, ez balra tolja az egyensúlyokat, felszaporodik a fizikailag oldott CO2 és kilép a gáztérbe. A széndioxid a szövetek között a parciális nyomáskülönbség alapján bediffundál a kapillárisba, majd a vörösvérsejtekbe, és ott a vízzel H2CO3 -at képez. A szénsav, mivel gyenge sav, disszociál H+ -ra és HCO3- -ra. A H+ ion reverzibilisen kapcsolódik az oxigénleadás miatt felszabaduló mellékvegyértékhez, míg a hidrogénkarbonátion kidiffundál a plazmába, és a helyére klorodionok lépnek be a vörösvérsejt belsejébe. A hidrogénkarbonátionok 1/3-a a vörösvérsejt belsejében marad. A tüdőben a vörös vérsejt kloridiont ad le, ezek helyébe a hidrogénkarbonátioinok visszadiffundálnak a plazmából a vörösvérsejtbe, itt felveszi az oxigénmegkötés miatt felszabaduló hidrogéniont és szénsavvá alakul vissza, ami azonnal vízre és szén-dioxidra bomlik. A szén-dioxid a parciális nyomáskülönbség miatt a tüdő légterébe diffundál. Az anyagforgalom a hajszálereink feladata. A szervek hajszálereinek összkeresztmetszete ugrászserűen megnő, ami nagy felületet eredményez, vér lassuló áramlása pedig megfelelő időt ad az anyagok kicserélődéséhez. A hajszálereket alkotó sejtek membránja féligáteresztő hártyaként működik, melyen csak bizonyos méretnél kisebb anyagok juthatnak át. Az anyagok diffúzióval, a koncentrációkülönbségnek (parciális nyomáskülönbségnek) megfelelően jutnak át a membránon.
A diffúzió mellett sokkal erőteljesebb hatások is érvényesülnek. A kapillárison átfolyó vér és szöveti folyadék között ugyanis hidrosztatikai nyomáskülönbség is van. E két nyomáskülönbség eredője szabja meg a hajszálér falán át bekövetkező folyadékmozgást. A vérplazma fehérjéi maradnak a kapillárisban, így a vérből kinyomódó folyadék gyakorlatilag fehérjementes vérplazma, szűrlet. A vérplazma és a szövetnedv között ozmózisnyomás-különbség tapasztalható. Ezt a vérben található fehérjék jelenléte eredményezi, hiszen a szöveti folyadék gyakorlatilag fehérjementes. A kapilláris középső részéig a szűrlet képződése oly mértékben csökkenti a hidrosztatikus nyomáskülönbséget, hogy innen az ozmotikus nyomás hatása is érvényesülhet. Az ozmózisból adódó vízmozgás a szövet felől a vérbe irányul, és megindul az anyagok visszaáramlása. A vérbe kerül a sejtek által leadott CO2 , a bomlástermékek, a felesleges anyagok és visszakerül a víz jelentős része is. A víz ki- és visszaáramlásának különböző mértéke a szövetnedv felszaporodását okozná. Ezt a vérkeringést kiegészítő nyirokrendszer erei küszöbölik ki. A szövetekből vakon eredő kapillárisok felveszik a felesleges szövetnedvet, és a szív előtt visszajuttatják a vérbe. Így a szövetek és a vér között dinamikus egyensúly alakul ki. Hogyan befolyásolja egy testidegen anyag eloszlását és hatását a plazmafehérjékhez való kötődés? Ha képes kötődni a plazmafehérjékhez, akkor a keringés útján valamennyi szövetféleséghez eljut, és a lokális koncentráció elsősorban a szervek perfuziojától függ. (Pl. Ha nem tud kötődni, akkor a bevitel helyén sokáig magas koncentrációban mérhető, csak lassan –vagy egyáltalán nem- szívódik fel. A szénhidráttartalmú élelmiszerek emésztése. A szénhidrátok csak egyszerű cukrok formájában szívódnak fel, ezért az emésztés során a több molekulából felépülő szénhidrátokat le kell bontani. Az emésztés folyamata már a szájban megindul, mert a nyálban van egy keményítőt bontó enzim, az amiláz. Az enzim a megrágott ételpép belsejében rövid ideig még tovább dolgozik akkor is, amikor ez az erősen savas jellegű gyomorba jut, de tönkremegy a gyomorsósav hatására. A gyomortartalom továbbjut a vékonybélbe, amelynek lúgos a kémhatása. Itt a hasnyálmirigy nedve, a benne lévő enzimmel (amiláz) keveredik a részben már emésztett péphez, és folytatja a keményítő lebontását. Ennek a folyamatnak a végén szőlőcukor jelenik meg. Ezt a kettős cukrot a bélbolyhok sejtjeinek hártyájában működő enzim (maltáz) bontja le két molekula glükózra. Milyen sorrendben szívódnak fel (és miért): - alkohol, - glükóz, - keményítő? 1.: alkohol => A gyomorban beoldódik a lipid kettős-membránokba, átlépnek a gyomor falán és szétterjed a szervezetben. Így az alkohol és a benne jól oldódó anyagok már a gyomorból felszívódnak. (Kicsi alkohol felszívódás van a szájnyálkahártyán keresztül is) 2.: glükóz => felszívódása szintén elkezdődik a szájüregben, véglegesen a vékonybélben szívódik fel 3.: keményítő => szájüregben megkezdődik a keményítőbontás, de felszívódás még nincsen. Felszívódása a vékonybélben történik. Mi alkotja az epeváladékot? Sötétzöld-sárga szín, sűrű folyadék, a máj termeli. Sokféle anyagot tartalmaz, az emésztéshez szükségesek az epesavak (szteránvázas vegyületek karbonsavcsoporttal, kólsav, dezoxikólsav). Szerepük, hogy a zsírokat emulgeálják és ezt az emulziót stabilizálják, így nagy hozzáférhető felületet alakítanak ki lipáz enzimek számára. Másrészt aktiválják a lipázt, ami csak akkor hat, ha szubsztrátja, a zsír jelen van. Termelése hormonális szabályozás alatt áll. Az epesavak a vékonybél távolabbi részén a zsírsavakkal együtt felszívódnak, a keringésen keresztül visszakerülnek a májba
és újra az epébe választódnak ki. Az epe még számos apoláros, vízben rosszul oldódó anyagot választ ki, így koleszterint is tartalmaz (ha kiválik: epekő). Melyek a vese működésének fő folyamatai? KIVÁLASZTÁS -Szűrés: A hajszálerek fala féligáteresztő membránként viselkedik. A sejtes elemek és a makromolekulák nem kerülnek át a membránon, a kis molekulák viszont igen. Elsődleges szűrletet termel ami egy átlagos embernél naponta 180 l. A szervezet saját folyadékát (vér+sejtközötti folyadék) naponta többször is átszűri. Ebből a szűrletből 178,5 l. visszaszívásra kerül. A két folyamat egyensúlya hormonális szabályozás alatt áll. -Nitrogén-anyagcsere: A szervezet folyamatosan nitrogént vesz fel és ad le. Mivel tárolni nem tudja, ezért folyamatosan fel kell vennie a táplálékkal, elsősorban fehérjékkel. A nitrogén leadásának legegyszerűbb formája lenne, ha ammónia formájában lehetne leadni, mert a másik anyag, amit el kell távolítani az a H+ . Ez viszont eltolná a vér és a testfolyadékok pH-ját, ezért más anyagcsereút alakult ki. Egy biokémiai körfolyamatban (arginin – ornitin – citrullin kör) az ammónia karbamiddá alakul, ami semleges kémhatású. VISSZASZÍVÁS-VISSZASZÍVÓDÁS A Henle kacson tovább áramló szűrletből a víz és a benne oldott anyagok jelents része passzív és aktív transzporttal visszaszívódik a testfolyadékba, és a besűrősödött szűrlet választódik ki. A reabszorpció szolgálja a testfolyadék ozmotikus koncentrációjának pontos beállítását, mert a kiválasztó szerv a vízből és a benne oldott anyagokból annyit szív vissza amennyi szükséges, a felesleges többletet pedig eltávolítja a szervezetből. AKTÍV KIVÁLASZTÁS A szűréssel a testfolyadékból el nem távozott kiválasztandó anyagoknak a vizeletbe juttatása aktív transzporttal. Ehhez sok energia kell (ATP). A vese aktív transzporttal „ kirakja” a testidegen anyagokat a vizeletbe. Gyengesav transzport: A glükuronsavval konjugált molekulákat a vese kiválasztja. A penicillint is a gyenge sav transzport választja ki a szervezetből. A beadott penicillin kb. 97%-át meg lehet találni a vizeletben. Mi a maradék nitrogén? A vér laboratóriumi analízisénél a fehérjéket forró triklór-ecetsavval kicsapják. Ami nitrogéntartalmú vegyület ezután a folyadékban oldatban marad, azt nevezik maradék nitrogénnek. Ezek kis molekulájú vegyületek, karbamid, ammónium ion, aminosavak, kreatin, kreatinin, húgysav. Ez a vegyületcsoport az elsődleges szűrletbe kerül, és a további lépések során csak kb 40%-a kerül vissza, kb. 60% kiválasztódik. A szervezet nitrogén kiválasztása. Nitrogén-anyagcsere: A szervezet folyamatosan nitrogént vesz fel és ad le. Mivel tárolni nem tudja, ezért folyamatosan fel kell vennie a táplálékkal, elsősorban fehérjékkel. A nitrogén leadásának legegyszerűbb formája lenne, ha ammónia formájában lehetne leadni, mert a másik anyag, amit el kell távolítani az a H+. Ez viszont eltolná a vér és a testfolyadékok pH-ját, ezért más anyagcsereút alakult ki. Egy biokémiai körfolyamatban (arginin – ornitin – citrullin kör) az ammónia karbamiddá alakul, ami semleges kémhatású. Nitrogén kiválasztása: vizelettel ürül A véralvadás mechanizmusának alapelvei (nem kell minden faktor)
Az ér sérülése esetén az érfal simaizomzata összehúzódik. Ez a mechanizmus elsősorban apró sérülések, horzsolások esetén zárhatja el a vér útját. Ezzel egy időben megindul a vérlemezkék kitapadása, amely vérrög kialakulását eredményezi, a rög pedig elzárhatja a sérült részt. Többlépcsős reakciósorok – a vérplazma inaktív enzimjeinek az aktiválódása- eredményeként alakul ki az aktiváló komplex. Ez a kalciumion jelenlétében aktiválja a vérplazma inaktív protrombinját. A véralvadás alapreakcióját, a fibrinogén => fibrin átalakulást a protrombinból kialakuló aktív enzim, a trombin katalizálja. A vízben oldható fibrinogén polimerizációjával vízben oldhatatlan fibrin alakul ki. E molekulák kezdetben egy összekapaszkodó, laza hálót képeznek, majd ez egyre tömörebb szoros kötésű rendszerré alakul. Eközben a hálóba egyre több sejtes elem akad, amelynek eredményeként kialakul a vérlepény. Miért akadályozza a véralvadást az oxalát és a citrát? Fontos a vérplazma normális kálcium ion koncentrációja, mert ő is résztvevője a véralvadásnak. Hormonok szabályozzák. A mellékpajzsmirigy parathormonja, növeli a vér káliumion szintjét, mert hatására kálciumion leadás történik a csontokból a vérbe. A másik hormon, a kálcitonin, ellentétes hatású a vér káliumion szintjét csökkenti. Abban az esetben amikor valaki vérzékeny, már léteznek mesterséges véralvadásgátlók, adalékanyagok. Ilyenek például a K-oxalát és Na-citrát. Feladatuk megkötni a szabad kálciumionokat a vérben. Hol található a szervezetben: - glikogén, - mioglobin? Glikogén: májban. Ha magas a vércukorszint, inzulin hatására a májsejtek felveszik a glükózt a vérből és glikogén formájában tárolják. Ha alacsony a vércukorszint, egy másikhormon (glukagon) hatására a glikogénból felszabadul a glükóz. Mioglobin: Helyhez kötött oxigénkötő fehérje. Az izomszöveteknek van helyhez kötött oxigénraktára. Ha csökken az oxigénkoncentráció, akkor a mioglobin oxigént ad le. Ez egy anaerob munkavégzés. A tengeri emlősök hosszú ideig a víz alatt tudnak maradni, ez is a mioglobinnak köszönhető. Erősbben köt, mint a hemoglobin. Milyen vízterekben oszlanak meg a testidegen anyagok? - Interstitium, sejtközötti folyadék: Körülbelül azonos összetételű, mint a vér. Az intersiciális folyadék, azaz a szövetnedv a zárt keringési rendszer élőlényeknél a sejtek közötti folyadék, ami a hajszálérfalon keresztül kapcsolatot tart fenn a vérrel, a sejtmembránon keresztül pedig a sejtnedvvel. A hajszálerek falán nem lépnek át a fehérjék és a vérsejtek. A sejtek innen veszik fel a tápanyagokat és az oxigént, és leadott anyagaikat is ide adják le. A szövetnedvnek a hajszálerek falán vissza nem szívódó többletéből keletkezik a nyirok. - Vér: Nem teljesen egységes, vannak benne szabadon keringő fehérjék, amiket a hordozó fehérjék ( globulinok) a felületükön megkötnek. Ezek a molekulák az apoláris részeiken kötnek. Így juthatnak a receptorokhoz például a zsírban oldódó vitaminok vagy a szteroid molekulák. A kötődés: reverzibilis, egyensúlyi folyamat. A folyamatok szempontjából csak a szabad molekula számít. - Szárazanyag - Sejteken belüli víz - Hozzáférhetetlen víz
