A KOMMUNIKÁCIÓ FUNKCIÓI A SZERVEZETBEN Fogalma:
A dó K ü ldő (fog a d ó)
Ü zen et K ó d oló
Ü zen et
C satorn a
E n cod in g
D ekó d o ló
V ev ő F oga d ó
D ecod in g v isszacsatolás
A dó
Érzelmi funkció Motivációs funkció Információs funkció Ellenőrzési funkció
V evő
EGYIRÁNYÚ KOMMUNIKÁCIÓ autokratikus szervezet vészhelyzet
KÉTIRÁNYÚ KOMMUNIKÁCIÓ demokratikus szervezet
A KOMMUNIKÁCIÓ TÍPUSAI K O M M U N IK Á C IÓ A S Z E R V E Z E T B E N
F O R M Á L IS K O M M U N IK Á C IÓ
V E R T IK Á L IS K O M M U N IK Á C IÓ
F Ö L F E L É IR Á N Y U L Ó K O M M U N IK Á C IÓ
IN F O R M Á L IS K O M M U N IK Á C IÓ
H O R IZ O N T Á L IS K O M M U N IK Á C IÓ
L E F E L É IR Á N Y U L Ó K O M M U N IK Á C IÓ
INFORMÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
Mi a valós információ tartalma Vezetői taktikák
AZ INFORMÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ I különböző formái természetes módon alakulnak ki a szervezetben a jó vezető megtalálja annak módját, hogy hogyan használhatja fel céljainak elérése érdekében ezt a hálózatot legnagyobb része hasznos, hiszen segítségével a vezető olyan információkhoz juthat, amelyekhez egyébként nem nagyon vannak hozzáférési lehetőségei
AZ INFORMÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ II a vezető is eljuttathat olyan üzeneteket, amelyeket egyébként csak körülményesen tudna átadni jórészt olyan információkból áll, amelyek nem kapcsolódnak közvetlen módon az egyén munkájához, tehát káros hatással is lehet
A FORMÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Vertikális - lefelé irányuló - fölfelé irányuló
Horizontális
KOMMUNIKÁCIÓS HÁLÓK
C
B
C
D
B
A
D
B
B
C
E
C
D
A
E Körüljáró
A
E Láncos
E Villaszerű
A
D Átlós
KOMMUNIKÁCIÓS HÁLÓK Következtetések Az átlós modell autokratikus tájékoztatási modell, amelyben a vezető fogadja az információkat és meghozza a határozatokat. rozatokat A körüljáró modell olyan elrendezésű csoport, amelyben mindenki egyenlő (pl. a vezető nélküli munkacsoport). A bizonytalanabb helyzetekben, amikor az eredmény a vélemények kicserélésének függvénye, a körüljáró modell hatékonyabb lehet, mint az átlós modell. lasztása függ a ciós háló kiválasztá A megfelelő kommunikáció megfelelő kommuniká azoktól a feladat jellegétől (bonyolultság), továbbá azoktó pzettség), szemé lyektől, akiknek meg kell oldaniuk (képzettsé személyektő dszereitől. vezetőtől, alkalmazott módszereitő illetve magá magától a vezető
A KOMMUNIKÁCIÓT AKADÁLYOZÓ TÉNYEZŐK Kommunikációs zajok A munka és időhiány kényszerítő hatása Státuszbeli különbségek
Informális kommunikáció Személyes bizalom Helyzeti kontextus Szavak és szemantika (eleven)
A KOMMUNIKÁCIÓT TÁMOGATÓ TÉNYEZŐK Visszacsatolás Redundancia
Továbbítsuk az információkat minden rendelkezésünkre álló eszközzel.
Beleélés (empátia) Szervezeti struktúra Kommunikációs technika = informatika
KOMMUNIKÁCIÓS FORMÁK A SZERVEZETBEN hivatalos kommunikációs utak, nem hivatalos beszélgetések, hirdetmények, körlevelek, értekezlet, érdekképviselet, tárgyalás.
A SZERVEZET ÁLTAL KIJELÖLT KOMMUNIKÁCIÓS LÉTRA KÖZPONT KOVÁCS
MEDGYESI
ZÓLYOMI
SÁROSI
ISPÁNNÉ
NEM HIVATALOS BESZÉLGETÉSEK
HIRDETMÉNYEK Egyirányú kommunikáció Eljut-e a címzetthez?
Gyakran csak arra figyelü figyelünk, ami érdekel bennü bennünket!
KÖRLEVÉL hirdetmény jellegű szigorúan biztosítani a célba érést beosztotti reakciók – vezetési hibák
ÉRTEKEZLET RÖVID ÉLET sok, felesleges értekezlet KÖZVETLEN INFORMÁCIÓ ÁTADÁS ÁTLÓS KOMMUNIKÁCIÓS SÉMA – kétirányú kommunikáció ELŐKÉSZÍTÉS – célmeghatározás IDŐMEGHATÁROZÁS RÉSZTVEVŐK KÖRE – kompetenciák
A LEVEZETÉS HATÉKONYSÁGA – ügyeletes hozzászólók ÉRTEKEZLET LEZÁRÁSA – írásbeli feljegyzések kötelezőek • jegyzőkönyv • emlékeztető
A TÁRGYALÁS TÍPUSAI 1. A kétszemélyes tárgyalás kommunikációja célok érdekeltség bizalom befolyás (hatalom) kommunikáció
Együttműködés közös v. részben közös közös van kétirányú kétirányú, folyamatos
Versengés nincs közös cél ellenérdekek csekély v. nincs egyirányú törekvés az egyirányúra
A TÁRGYALÁSOK CSOPORTOSÍTÁSA 1. A kétszemélyes tárgyalás kommunikációja 2. Csoportos (delegációs) tárgyalás létszám: max. 3-4 fő/csoport „hátország” 3.Kisegítők bevonásával támogatott tárgyalás (tolmács, szakértő)
TÁRGYALÁSI TECHNIKÁK KÉNYSZERÍTÉSEK alapelvekre, értékrendszerre hivatkozni sürgetés (idő – munka) gazdaság jelzései nagyobb tudás, tájékozottság sejtetése fenyegetés tárgyalás megszakítás
TÁRGYALÁSI TECHNIKÁK Érzelmek és érzelmi megnyilvánulásaink tudatos irányítása A tárgyaló fél érzelmi megnyilvánulásainak (nonverbális) helyes értelmezése A „nulladik perc” üzenetei és technikái Öltözködés, kézfogás, testtartás, gesztus és mimika Ültetés! A tárgyalás lezárása – összefoglalás nonverbális és verbális elemek
A TÁRGYALÁSOKON, MEGBESZÉLÉSEKEN ALKALMAZHATÓ ÜLÉSRENDEK o Ültetési technikák
HOGYAN TÁRGYALUNK MI MAGYAROK?
Koncentráció
Érzelmek kimutatása Rangkórság Hiúság Puha tárgyaló Nem tud nemet mondani Kisebbrendűség érzése Indulatos Járatlanság az alkudozásban Negatív beállítottság
Idő
