BIOINDIKÁCIÓS ISKOLAI KÍSÉRLET BEL-W3 DOHÁNY KLÓNNAL

BIOINDIKÁCIÓS ISKOLAI KÍSÉRLET BEL-W3 DOHÁNY KLÓNNAL

2004.

LIFE 00ENV/H/000963 Kelet – Magyarországi Biomonitoring projekt

AZ ÓZON (O3) Az ózon egy különleges gáz, melyet a atmoszférában való elhelyezkedése alapján két csoportba sorolunk. A magas légköri (sztratoszférikus) ózon megvéd a nap káros sugaraitól, míg a felszínközeli (troposzférikus) ózon káros hatással van az emberekre és a környezetre egyaránt. A felszínközeli ózonmennyiség évről évre nő. Ennek következtében egyre; többen szenvednek valamilyen, ózon okozta betegségben. A magas légköri ózon a Föld felszínétől 10-15 km magasságban lévő légrétegben található. Ez az ózonréteg alkotja az ózonpajzsot, mely egyfajta védőpajzs, amely megakadályozza, hogy a Nap káros ultraibolya sugarai elérjék a Föld felszínét. E nélkül az ózonpajzs nélkül nem létezne élet a Földön.

Nap

sztratoszférikus ózonkeletkezés

HC- szénhidrogének O3- ózon NOx- nitrogén-oxidok

napfény

O3 keletkezett NOx kibocsátás

NOx és HC kibocsátás

NOx és HC kibocsátás

Hogyan keletkezik a felszínközeli ózon? A gépjárművekből származó kipufogógáz, a fűtés, illetve a villamos energia előállítása érdekében végzett olaj-, szén- és földgázégetés szennyezi a levegőt. Ezek a tevékenységek nagymértékben hozzájárulnak a felszínközeli ózonmennyiség növekedéséhez. A gépkocsik kipufogógázában, illetve a szénerőművek által kibocsátott füstben sokféle mérgező gáz található. Ezek közül néhány hozzájárul a felszínközeli ózon kialakulásához. A gépjárművek, valamint az erőművek által kibocsátott légszennyező gázok közül a nitrogén–1–


oxidok (NOx) a legjelentősebbek. Ózon keletkezik, amikor a nitrogén-oxidok reakcióba lépnek az oxigénnel és a levegőben lévő egyéb gázokkal. Legjelentősebbek az egyéb gázok közül a szénhidrogének (HC), melyek közé tartoznak a benzingőz, alkohol és egyéb oldószerek. Szénhidrogének keletkeznek még az erőművekben történő olaj és szén, valamint a gépjárművekben használt benzin és dieselolaj égése során. Az oxigén egy kis része idővel átalakul ózonná. Az alábbi ábrán látható, hogy az ózonmolekula három oxigénatomból áll, míg az oxigénmolekula csak kettőből. Amikor az oxigénmolekulához egy harmadik oxigénatom csatlakozik - létrejön az ózon.

Oxigén (O2) molekula

Ózon (O3) molekula

A napsugarak hatására az ózon rövidebb idő alatt keletkezik. Ezért a felszínközeli ózonszint tavasszal és nyáron a legmagasabb. Az elmúlt néhány évben a gépjárműforgalom következményeként egész Európában megnőtt a légkörbe kibocsátott nitrogén-oxidok mennyisége. A szénre, olajra vagy gázra épülő ipari tevékenységek szintén növelik az egy főre jutó nitrogén oxid kibocsátást. Hol képződik a felszínközeli ózon? A felszínközeli ózon főként a városok és ipari területek környékén keletkezik, ahol a legmagasabb a nitrogén-oxidok kibocsátása. Ugyanakkor az ózon nem marad meg a keletkezésének helyszínén, hanem a szél távolabbi területekre is elsodorhatja. Ezért mondjuk, hogy a szennyezés nem tiszteli az országhatárokat. Így történhetett meg, hogy a Németországban keletkezett ózon átlépve a határt fejti ki romboló hatását. Az ózon hatása az emberi szervezetre Túl sok ózon belégzése károsítja a tüdőt és légzőszervi megbetegedésekhez vezet. De mi valamennyien különbözőek vagyunk. Van, akinek a szervezete több ózont képes elviselni, ugyanúgy ahogy van, aki mindig elkapja a náthát azzal szemben, aki soha nem lesz beteg: az asztmás vagy egyéb allergiás betegségben szenvedők sokkal érzékenyebbek az ózonra, mint azok, akiket elkerülnek a hasonló betegségek. Manapság az ózonprobléma az épített környezetben is jelentkezik. Bizonyára van olyan ismerősötök, aki hivatalban dolgozik. Hivatalokban és hasonló helyeken dolgozók magas szintű ózonszennyezésnek lehetnek kitéve, mégpedig azért, mert a fénymásoló gépek, számítógépek lézernyomtatói és hasonló modern berendezések működése során ózon keletkezik. Ezért fontos, hogy a berendezések számára külön helyiséget biztosítsanak. Az ózon hatása a növényekre Magas felszínközeli ózonszint esetén a növények növekedése lelassul. Svéd tudósok szerint a felszínközeli ózon jelenléte a gabonatermelés 10%-os csökkenését okozta.

–2–


Amerika közép-nyugati részén egy területről egyetlen nyár leforgása alatt eltűnt az összes lóhere a területen lévő magas ózonszint miatt. Az orchidea nem az egyedüli növény, amelyek érzékenyen reagálnak az ózonra. A borsóban, paradicsomban; burgonyában, búzában és spenótban is kárt okoz a magas ózonkoncentráció. Tudósok szerint a fákat - különösen a tűlevelűeket - is károsítja a felszínközeli ózon.

MIT TEHETEK ÉN? Tehetünk-e valamit annak érdekében, hogy csökkenjen a felszínközeli ózon mennyisége? Tehetsz-e valamit azért, hogy csökkenjen az ózon okozta betegségben szenvedők száma? A válasz - igen. A nemzetközi egyezmények mellett szükség van a Te segítségedre is. Nemzetközi egyezmények Ahhoz, hogy megszabaduljunk a felszínközeli ózontól, csökkentenünk kell a nitrogén-oxidok kibocsátását. Ugyanakkor az elmúlt évtizedekre az a jellemző, hogy az európai országok egyenletesen növelték a nitrogén-oxidok kibocsátását. Minden ország kormánya hivatott arra, hogy nemzetközi egyezményt írjon alá és a szennyezés csökkentését előíró törvényeket készítsen elő. A Te környezetben lévő helyi hatóság is tehet valamit az ügy érdekében. Kérdezd meg a helyi politikusokat, hogy mit tettek annak érdekében, hogy csökkenjen a szennyezés a körzetben, ahol laksz. Az új technológiák, az új törvények, a jogi szabályozás mind elősegítik a környezetvédelem ügyét. A gépkocsi katalizátorok, tisztább technológiával, működő gépjárművek és hatékonyabb energiagazdálkodás - ezek azok a módszerek, amelyek segítségével csökkenthető a nitrogén-oxid kibocsátás. Te is segíthetsz!!! A te segítséged nélkül nehezen érnénk el céljainkat. Íme, néhány javaslat a nitrogén-oxid kibocsátás csökkentésére: A legfontosabb, hogy kevesebbet használd az autót! • Ha közlekedési dugó kellős közepébe kerülsz, kérd meg a vezetőt, hogy állítsa le a motort! A motor üres járatása csak jobban szennyezi a levegőt. Kérd meg szüleidet, hogy nézzék át a gépjármű motorját! Ha nincs megfelelően átalakítva, akkor felesleges mennyiségű nitrogén-oxid és szénhidrogén kerül a levegőbe! • Járj kerékpárral az iskolába, kérd meg szüleidet, hogy ők is kerékpározzanak a munkahelyükre!

–3–


• •

Sétálj el az üzletbe ahelyett, hogy kocsiba ülnél! Közlekedj villamossal ahelyett, hogy gépkocsiba ülnél!

Iskoládban végezd el az alábbi felmérést: tanáraid hogyan közlekednek a munkahelyükre? Sokan közülük bizonyára autóbusszal vagy kerékpárral. Indíts versenyt: ki az iskola leginkább környezetbarát tanára? Mekkora az autóforgalom a lakóhelyed környékén? Számold meg, hogy egy óra alatt hány gépkocsi halad el az iskola vagy a házatok előtt! Hány olyan gépkocsit figyeltél meg, amelyben egy személy ült? Ha minden járműben négy utas ülne egy helyett, akkor negyed annyi gépkocsi lenne az utakon, negyed annyi nyersanyagot, energiahordozót használnánk fel, s negyed annyi lenne a kibocsátott szennyezőanyagok mennyisége is. Most, hogy Te is részt vettél ebben a projektben, Te is megérted, hogy csökkentenünk kell a szennyezést a környezetünk, és saját magunk védelme érdekében. De az a fontos, hogy a többi ember is megértse a problémát. Mondd el a családodnak, barátaidnak azt, amit tanultál! Mutasd meg nekik, hogy ők mivel segíthetik a környezetüket! Minél több ember cselekszik helyesen, annál kedvezőbbé, jobbá tesszük környezetünket, életminőségünket.

–4–


ÓZONSZENNYEZETTSÉG MÉRÉSE BEL-W3 DOHÁNY (NICOTIANA TABACUM) FAJTÁVAL A levegő szennyezettségét kiválóan szemléltetik a velünk együtt élő élőlények. Számos növényt bioindikátorként alkalmazunk, melyek látványosan reagálnak a környezeti tényezők negatív megváltozására, s általuk következtethetünk a környezet állapotának megváltozására. A légszennyező anyagok közül az egyik legveszélyesebb a felszínközeli (troposzférikus) ózon (O3), melynek koncentrációját levélfoltosodása révén látványosan jelzi a Bel-W3 Dohány (Nicotiana tabacum) fajta. Ahhoz, hogy megtudd, mekkora lakóhelyed, iskolád környékének ózonkoncentrációja, egy 4 hónapig tartó programban kell aktív szerepet vállalnod, s a program során dohánynövényeket kell nevelned. Ha van kedved, tarts velünk! Március 3-án kerül sor az apró dohánymagok elültetésére, majd május 26tól június 16-ig megfigyelheted, hogy. az ózon mennyire károsítja a dohányleveleket. A leveleken foltosodás jelenik meg, amennyiben a földfelszíni ózon károsította őket. Természetesen jobban szeretnénk, ha a leveleket nem károsítaná az ózon, hanem egészségesek és zöldek maradnának. Először nézzük meg, mi is lesz a Te feladatod:

–5–

1. Ültesd el a magvakat és az első 12 hétben, neveld a palántákat zárt térben (osztályterem, szoba, stb.)! 2. Ültesd át a dohánypalántákat egy megfelelő helyre a szabadban! 3. Végezz el 4 mérést az elkövetkező háromhetes időszak alatt! 4. Küldd el címünkre az eredményeket! Az általunk használt BelW3 fajtát kifejezetten ózon-mérésre nemesítették ki az Amerikai Egyesült Államokban. Jellemző tulajdonságuk, hogy mihelyt a földfelszíni ózonszint a környezetben található átlagos szint fölé ér, a növények levele foltossá válik. A Bel-W3 nagyon érzékeny az ózonra, levelei már 40 ppb koncentráció elérésénél foltosodni kezdenek. Bár ezek az ózon koncen-trációk nagyon kicsinek tűnnek, mégis elegendők arra, hogy mind a természetes növényzet, mind a kultúrnövények megérezzék hatásait. Sőt, ha a koncentráció meghaladja a 80 ppb-t, az már az emberekre is káros. Az ózon mérésére a ppb (parts per bilion) egységet alkalmazzuk. 1 ppb azt jelenti, hogy 1 milliárd részecskét tartalmazó levegőben 1 egységnyi ózon van jelen. Amikor a levegőben 1 milliárd részecskére 40 részecskényi ózon jut, vagyis az ózon koncentrációja eléri a 40 ppb-t, akkor a Bel-W3 növényen foltok jelenhetnek meg. Ebben a projektben azt


figyeljük meg; hogy milyen mértékben károsította a leveleket az ózon. A károsodás

–6–

szintjét hét kategóriában mérjük.


A növények fejlődési naptára Fontos dátumok: március első hete: március második hete: március harmadik hete: március negyedik hete: március ötödik hete: tavaszi szünet: április második hete: május harmadik hete:

vetés az első magvak csírázni kezdenek az első kis palánták növekedésnek indulnak a növények növekednek, rendszerint e fázisban lassan a palánták tovább fejlődnek ne felejts el valakit megbízni a növények öntözésével, különben elpusztulnak külön cserepekbe lehet szétültetni a palántákat a cserepekkel együtt vidd ki a palántákat a szabadba, egy meleg védett helyre, hogy megerősödjenek

Kezdd el a méréseket, töltsd ki az adatrögzítő lapot. május ötödik hete: június első hete: június második hete: június harmadik hete: június utolsó hete:

ültesd ki a növényeket és végezd el az első ózonmérést, végezd el a 2. ózonmérést, végezd el a 3. ózonmérést, végezd el a 4., utolsó ózonmérést. az eredmények elküldésének végső dátuma

Aki követte a megfigyelési naptárat, küldje el az eredményeket tartalmazó lapot! Számítógépre visszük az adatokat, összegezzük az eredményeket, és a beszámolót elküldjük neked.

DOHÁNYNÖVÉNYEK NEVELÉSE Amennyiben szeretnél hozzájutni az ózonszennyezettség mérésére alkalmas Bel-W3 Dohány (Nicotiana tabacum) fajta magjaihoz, szólj biológiatanárodnak, hogy kérje a városotokban működő civil szervezettől: Békéscsaba

White Club

Debrecen

Diószegi Sámuel Oktatóközpont Miskolci Öko-Kör

Miskolc

Nyíregyháza E-misszió Szeged

Csemete

5600 Békéscsaba Szent István tér 7. 4032 Debrecen Kartács u. 25 3509 Miskolc Pf.: 731. 4400 Nyíregyháza Malom u. 18/b 6725 Szeged Boldogasszony sgt 6.

30/4339547 [email protected] 52/453-254

[email protected]

46/401-570

[email protected]

42/504-403 42/423-818 62/424-392

[email protected] [email protected]

A kontrol növényhez bármelyik kertészboltban vásárolható dohánymag megfelel. Ezek ugyanis nem érzékenyek az ózonra. A kontrol növényekre azért lesz szükséged, mert a levél foltosodását nem csak a magas ózon koncentráció, hanem a túl erős napsugárzás, a túl nagy meleg, illetve a növény megbetegedései is okozhatják. Így ha azt látod, hogy az ózon érzékeny növényed és a kontrol növény is foltosodik, akkor tudhatod, hogy a foltosodást nem a magas ózonszint, hanem valamely más környezeti hatás okozza.

–7–


Szükséges eszközök: • • • • • •

4 db tál, tartóedény vagy műanyag doboz, mely legalább 10 cm átmérőjű és 8 cm mély 2 db tiszta nejlonzacskó 1 zacskó komposzt Vízálló, alkoholos filctoll Meleg, zárt hely a növényeknek Víz

Március első hete A magtálak előkészítése Két tál aljára készíts 4-4 kis lyukat, hogy a felesleges víz eltávozhasson! Ezután a vízálló filctollal lásd e1 az egyik tálat Bel-W3 (ez lesz az ózon érzékeny növényünk), a másikat Bel-B (ez pedig a kontrol növényünk) jelöléssel, amint az ábrán látható! 3/4 részig töltsd meg a tálakat komposzttal, enyhén nyomkodd le, és jól öntözd meg! A komposzt legyen nedves, de ne ússzon! A magok elültetése Nem tudjuk, hogy milyen kiszerelésben jutnak el hozzád a dohánymagvak, de az biztos, hogy nagyon apróak, és ha elszórod, nehéz lesz megtalálni őket. Ezért azt javasoljuk, tálca fölött dolgozz! Szórd a magvakat a számukra kijelölt tálba, nagyon fontos, hogy ekkor ne öntözd meg még egyszer a növényeket, és ne takard le több komposzttal, mert fényre van szükségük a csirázáshoz! Ha a magok le vannak fedve, nem tudnak kicsirázni. A komposzt felszínét nedvesen kell tartani. Ennek érdekében minden elkészített tálat tégy bele egy-egy nejlonzacskóba, és kösd, be a végét vagy hajtsd be az edény alá! Csírázás A csírázás a mag csíranövénnyé való növekedésének első szakasza. Ez alatt hasad fel a mag és kialakulnak az első levelek és gyökerek. A tálkád mindig legyen megfelelő helyen a csírázáshoz. Ez meleg, napfényes szobát jelent. Ha követed az alábbi ponokat, biztos képes leszel sok egészséges palántát nevelni. • • •

Tartsd az edényeket 20-25°C-on éjjel-nappal, amíg a magok ki nem csíráznak. Ennek érdekében lehet, hogy minden este egy melegebb szobába kell helyezned őket. Ha a hőmérséklet 20°C alá süllyed, a magok nem biztos, hogy kicsíráznak. Használj egy 40 Wattos lámpát a magok éjszakai melegítésére! A legjobb hatású, ha közvetlenül az edények fölé helyezed el, kb. 40 cm-re a komposzt felszínétől. Tartsd a tálkákat jól megvilágított helyiségben!

–8–


• •

Ne rakd őket közvetlen napfényre, mert "megsüti" a magokat! Ne tartsd őket ablakpárkányon, mert ez általában egyike a szoba - leghidegebb pontjainak! • Ne tedd a tálkáidat egy meleg szekrénybe csírázni (kivéve estére, hogyha szükséges), mert a csírázáshoz fényre van szükségük. Hagyd magukra a magos tálkákat körülbelül négy napra, ekkor ellenőrizd a komposztot, hogy nedves-e még mindig a felszíne! Nem valószínű, hogy ebben a stádiumban további vízre lenne szükségük. A magoknak körülbelül tíz nap alatt kell kicsírázniuk. Mihelyt a komposzt felett meglátod felbukkanni az első leveleket, távolítsd el a zacskót, hogy meggátold a humusz gyarapodását. A fiatal palánták A palántákat szintén egy jól megvilágított, meleg, zárt helyiségben kell tartani, nem közvetlen napfényben vagy ablakpárkányon. A hőmérsékletnek reggel-este 15 és 20°C között kell lennie. Ha a hőmérséklet ennél lejjebb süllyed, a palánták megállhatnak a fejlődésben. A palánták a legelején nagyon kicsik lesznek, de néhány hét alatt elérhetik a 20 cm-es magasságot, ha nyárra kint hagyjuk őket, még két méter magasra is megnőhetnek. A palánták - mint minden - növény a fény irányába hajlanak, ezért bizonyos idő után a szobában tartott növények féloldalasan fejlődnek. Hogy ezt megakadályozd minden héten, egyszer fordítsd el őket ellentétes irányba, úgy hogy a palánták az ablaktól elfelé álljanak! Április második hete A palánták átültetése Mindegyik növényváltozatból csupán kettő- kettő példányra lesz szükséged az ózon megfigyeléséhez. Amikor a palánták négy-öt hetesek, akkor át lehet őket a saját tartóedényükbe vagy virágcserepükbe ültetni. Erre az időre körülbelül két centiméter magasnak kell lenniük. Vágj lyukakat négy tartóedény aljába, és kettőt láss el el Bel-W3, kettőt pedig Bel-B feliratokkal. Ha jó állapotban megmaradtak a magos tálkáid, s a méretük is megfelelő, akkor használd azokat tartóedényeknek. Töltsd meg a tartóedényeket vagy a cserepeket komposzttal nagyjából 3/4-részig, a komposztot mindegyikben enyhén lenyomkodva. Egy ceruza tompa végét használva a cserepek közepe táján készíts két lyukat, egymástól körülbelül öt cm-nyire, és egy centiméter mélyre. Ez azt jelenti, hogy mindkét tartóedénybe két-két Bel-B palántát tudsz átültetni, a

–9–


másik két tartóedénybe, pedig két-két Bel-W3 palántát. Így biztosítva lesz számodra néhány tartalék palánta arra az esetre, ha valami "baleset" történne. A palánták átültetése a magos tálkákból az előkészített cserepeikbe kényes feladat. Először óvatosan emelj ki egy darab komposztot, benne palántákkal! Egy villa nyele jól használható erre a célra. Hogyha a palánták kis csoportokat alkotnak, válaszd szét őket, ahogy csak tudod, anélkül, hogy a kiválasztott palántákat megkárosítanád! Győződj meg arról, hogy mindegyik palántának sértetlenül megvan a gyökere és a szára! Az előkészített tartóedényekben minden egyes lyukba helyezz egy különálló palántát, és gyengén nyomkodd meg a komposztot a palánták körül, hogy megerősítsd őket a helyükön! Öntözd meg a palánták mellett a komposztot, de ügyelj arra, hogy nem úszni akarjuk őket megtanítani! Az átültetést követően május 19-ig a palántáidat neveld az eddigi jól megvilágított meleg helyen! Körülbelül két hét elteltével látni fogod, hogy mely palánták néznek ki a legegészségesebbeknek. Minden cserépből távolítsd el a kisebbik, gyengén fejlett palántát, így megmarad két Bel-W3 palánta és két Bel-B palánta, mindegyik a saját tárolóedényében. Ahogy nőnek a palántáid, növekszik a vízigényük, ha nem vagy biztos abban, hogy szükség van e a locsolásra, tapogasd meg a földjüket! Ha nem érzed nyirkosnak a talajt, akkor öntözd meg őket! Május harmadik hete Szétültetés Tizenegy héttel a magok elvetése után a palántákat egy védett helyre kell áthelyezni a szabadba, miközben még mindig a tárolóedényeikben vannak. Ez lehetővé teszi, hogy a palánták hozzászokjanak a hűvösebb körülményekhez, és a szétültetéshez. Egy veranda vagy egy az időjárástól védett terület az otthonodhoz vagy az osztályteremhez közel ideális erre a célra. (Ha az első néhány napra védelem nélkül helyeznéd ki a szabadba a palántáidat, a környezetükben bekövetkezett hirtelen változás miatt károsodhatnak) A palántákat egy hétig ezen a helyen kell hagyni. Ellenőrizd őket sűrűn, hogy meggyőződj arról, hogy minden rendben van velük kapcsolatban! Ha ez alatt az idő alatt fagyveszély áll fenn, hozd be őket éjszakára, mivel a fagy megkárosíthatja a leveleket, és ez megmásíthatja az eredményeidet! Ha a növények kiültetésekor még túl hideg van, akkor a növekedésük lelassulhat. A növények nevelése szabadban

– 10 –


Szükséges eszközök: • • • • •

1 darab körülbelül 12 cm hosszú színes fonal vagy madzag 4 jelzőpálcika (lásd lejjebb az ábrát) Vízálló jelölőtoll (filctoll) Egy palántaásó lapát Virágföld vagy komposzt

Az első ózonleolvasást azon a napon kell elvégezni, amikor a szabadba kiülteted a palántákat. Ha a növények 15 cm-nél kisebbek, és hideg van odakint, ajánlatos várni a kiültetéssel még egy hetet, még ha ez azzal jár is, hogy eggyel kevesebb mérést végeztek. A megfelelő hely kiválasztása A palántákat olyan helyre kell elültetni, amely menedéket nyújt a számukra. Megvédi őket a széltől, de az ózon mégis szabadon tud körülöttük mozogni. Mindamellett nem szabad őket egy magas fal mellé vagy bármely olyan helyre ültetni, ahol állandó árnyékban vannak. Szintén nem szabad őket közvetlenül egy forgalmas út mellé elhelyezni. A legmegfelelőbb hely számukra az iskola, vagy a házatok kertje, persze ne feledkezz el tájékoztatni róla a kertészt, illetve a szüleidet nehogy gyomnak nézzék őket! Ha otthon helyezed el a növényeket, mindenféleképp egyeztess a szüleiddel, mielőtt elhelyezed őket a család virágágyásában! Ha nincs kert, ahová elültetheted a palántáidat, akkor neveld azokat odakint cserepekben! A cserepek átmérőjének legalább 15 cm-esnek kell lennie. Félig töltsd meg komposzttal mind a négy cserepet, azután a kiültetéshez az alábbi módszer szerint járj el! Kiültetés Mielőtt a palántákat kivennéd a tárolóedényeikből vagy a cserepeikből, győződj meg róla, hogy a komposzt nedves-e, mert ez lehetővé teszi, hogy sokkal könnyebben ki lehessen venni őket! Az összes palántát ugyanarra a területre kell ültetni, egymástól legalább 50 cm távolságra! A palántaásó lapátka segítségével mindegyik palánta részére áss egy lyukat, és szórj mindegyik lyukba elegendő komposztot, hogy félig kitöltse a lyukat! Ezután fogd az első palántát, és a tárolóedény oldalait óvatosan nyomd össze, hogy kiszabadítsd a benne levő palántát és komposztot! Helyezd a palántát és az összes komposztot a tárolóedényéből a lyukba! Önts még komposztot a palánta köré, és erősen nyomkodd meg körben a szár tövénél, biztosítva, hogy szilárdan álljon a helyén! Ismételd meg ezt az eljárást a többi három palántával!

A palánták azonosítása

– 11 –


Amikor szétültetted a palántáidat, jelöld meg őket egyértelműen! A későbbi azonosításnál ez nagyon fontos lesz. A jelzőpálcikák feliratozására használd a vízálló filctollat, és tűzd mindegyik palánta mellé a talajba a megfelelő pálcikát! A legjobb, ha a jégkrémes pálcikákat hasznosítod újra, de bármilyen pálcika jó, amit egyértelműen, és tartósan meg tudsz jelölni. Megkönnyíti a munkádat, ha a palántákon a leveleket megjelölöd. Erre azért van szükség, mert a háromhetes időszak alatt-amíg a palántákat megfigyeled-lehet, hogy egyes levelek elpusztulnak, vagy újak nőnek. A levelek megjelöléséhez használd a színes fonalat! A legegyszerűbb módszer az, ha a kiültetéskor legfiatalabb levélre (ami a növény legfelső levele) kötsz egy olyan hurkot, melyet a szél nem fújhat le, de mégsem zavarja a növény növekedését. A növénynek ezt a levelét fogjuk "3: levél"-nek nevezni, és a fölötte következőt "4. levél"-nek, és így tovább végig fölfelé a palánta mentén. Természetesen, a 4, 5, 6 … levelek csak a következő hetekben fognak kifejlődni, így az adatlapon való jelölésüket csak akkor tudod elkezdeni, ha már kifejlődtek. Ezt az eljárást ismételd meg a másik három palántával! Az ózonkárosodás felismerése Az ózonkár mind a Bel-W3, mind a Bel-B növényeken levélfoltosodásként jelentkezik 24 órával az emelt ózonszintnek való kitettség után. A foltok először nedves szövetrészekként jelentkeznek. Később ezek megszáradnak és néhány milliméteren a halott szövet kis pöttyeit hagyják maguk után. A foltok vagy krémszínűek vagy barnásak lehetnek. A megfigyelési idő alatt, ha az ózonszint még sokáig magas marad, a foltok kiterjednek, majd összeérnek. Ez esetenként a levél pusztulásához vezethet. Amikor felbecsülöd a levélfoltosság mértékét az adatrögzítő lapod számára, győződj meg róla, hogy minden károsított területet figyelembe vettél! Mikor jelentkezik az ózonkár? Lehetséges, hogy néhány növény még a nevelési időszak alatt kezd el foltosodni. Ez elég gyakori, ha az idő meleg. Kísérletedet ez nem fogja zavarni. A Bel-W3 növény 40 ppb elérésekor már foltosodik a Bel-B csak 80 ppb esetén tesz így. A Bel-W3 növények azonban mindig gyorsabban és intenzívebben foltosodnak, még ha az ózonszint 80 ppb felett van is. Ebből következően, ha mindkét fajta egyszerre és gyorsan foltosodik, biztos lehetsz, hogy ez nem az ózon hatása. Szerencsére az ózonfoltokat elég könnyű felismerni. A foltosodás mértéke a levegő ózonkoncentrációjának a függvénye. Ha az ózonszint nő, nő a foltosság mértéke is. Az adatrögzítő lapra rávezetett összes adat bekerül egy számítógépbe, ezért kérjük, hogy olvasd el figyelmesen az adatrögzítő lap kitöltésére vonatkozó utasításokat! A kitöltéshez használj kék vagy fekete tollat, és egyértelmű legyen a jelölésed minden esetben!

– 12 –


A dohánynövények megfigyelése Ne feledd, hogy mind a négy növényt meg kell figyelned a kiültetést követő hét megegyező napján! Ezután is mindig ugyanazon a napon végezd a megfigyeléseket az elkövetkező három hétben! A növényeket minden héten ugyanabban a sorrendben figyeld meg! Ez segítséget nyújt az adatlap kitöltésében is. Az 1. számú Bel-B növénnyel kezdj! Figyeld meg a 3. levelet (a növény megjelölt levele) és hasonlítsd össze a levélfoltosodás térképpel! Döntsd el, melyik kategória jellemzi legjobban a te leveled állapotát! Nézz meg több levelet is, mielőtt feljegyzést készítesz, ez segíteni fog a helyes választásban! Vitasd meg döntésedet barátaiddal, tanároddal, szüleiddel egyetértenek-e döntéseddel? Végső döntésedet jelöld a megfelelő rubrikában! Ugyanígy járj el a növény többi levelével! Ezután végezd el a műveletet a másik három növényen is! Az űrlapon 12 levél megfigyelésére van hely, de ne aggódj, ha nem lesz ennyi a kísérlet lefolyása alatt. A megfigyelések három hete során új levelek fognak kihajtani és az idősebb levelek el fognak pusztulni. Az új leveleket csak attól a héttől kell jelölni, amikor kifejlődnek, és az elhaltakat is csak addig kell jelölni, amíg el nem száradnak, vagy le nem hullanak. Az elhalt leveleket a következő hetekben mindig halottnak kell jelölni. Figyelj arra, hogy egy levélnek az állapota soha nem lehet jobb, mint az azt megelőző héten!

– 13 –


Levélfoltosodási térkép

1. kategória = 0 % foltosodás

2 kategória = 1-3% foltosodás

3. kategória = 4-10% foltosodás

4. kategória = 11-25% foltosodás



7. kategória = HALOTT

– 14 –


Dohánynövények kiértékelése …. HÉT Sérülés foka 1 2 3 4 5 6 7 3 5 5 6 7 8 9 10 11 12

…. HÉT Sérülés foka 1 2 3 4 5 6 7 3 5 5 6 7 8 9 10 11 12

Sérülés fok összesen (D): Levelek száma (F) : D:F:

3 5 5 6 7 8 9 10 11 12

3 5 5 6 7 8 9 10 11 12


…. HÉT Sérülés foka 1 2 3 4 5 6 7


…. HÉT Sérülés foka 1 2 3 4 5 6 7 3 5 5 6 7 8 9 10 11 12


…. HÉT Sérülés foka 1 2 3 4 5 6 7 3 5 5 6 7 8 9 10 11 12


…. HÉT Sérülés foka 1 2 3 4 5 6 7 3 5 5 6 7 8 9 10 11 12


…. HÉT Sérülés foka 1 2 3 4 5 6 7


…. HÉT Sérülés foka 1 2 3 4 5 6 7 3 5 5 6 7 8 9 10 11 12

…. HÉT Sérülés foka 1 2 3 4 5 6 7 3 5 5 6 7 8 9 10 11 12


– 15 –



Az eredmények kiértékelése: sérülés fok levélfelület sérülés ózon hatása

1. 0% nincs

Levélfelület sérülés fok sérülés

2. 1-3% nagyon gyenge

Rövid ideig tartó ózon koncentráci ó mg/m3

3. 4-10% gyenge

4. 11-25% közepes

5. 6. 26-50% 50-75% erős nagyon erős

7. halott extrém erős

Fiziológiai hatás Emberre Nincs hatás.

Dohányra (Bel–W–3) Nincs hatás.

0%

1.

0,00

1-3%

2.

0,13 – 0,23

A teljesítő képesség a sportban Magas hőmérsékleten és magas csökken. páratartalomnál megjelennek az első foltok a levélen.

4-10%

3.

0,23 – 0,3

Fejfájás,a száj és a torok kiszárad.

Az oxidációs foltok mennyisége növekszik.

11-25%

4.

0,3 – 0,4

Száj és torok kiszárad, labilis személyeknél légzési nehézségek.

Az oxidációs foltok összeérnek, a levélfelület ¼ része károsodott.

0,4 – 0,6

A száj és torok kiszárad, A levelek foltosodása eléri az sportoláskor mellkasi fájdalom. 50% - ot. Labilis személyeknél asztmatikus roham.

26-50%

5.

51-75 %

6.

75-100% Halott

7.

nagyobb mint 0,7 1 – 1,2

Testi megerőltetés nélkül is növekvő légzési nehézségek.

A levelek foltosodása 90% feletti.

Beteg és idős személyek korai halála.

A növény elpusztul.

Ajánlott és felhasznált szakirodalom: Könczey Réka- S. Nagy Andrea: Zöldköznapi kalauz Rakonczai János: Globális Környezeti problémák Air pollution project Europe sorozat Ground level ozone 1993-1994 http://www.tikofe.hu/life/hu/indexlife.html

KÉSZÍTETTE: CSEMETE TERMÉSZET- ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI EGYESÜLET ANTAL JÁNOS ÉS ANTAL JÁNOSNÉ E-mail: [email protected], http://www.tiszanet.hu/csemete/ Telefon: 62/424-392, fax: 62/424-392, mobil: 70/256-2101 2004.

– 16 –

BIOINDIKÁCIÓS ISKOLAI KÍSÉRLET BEL-W3 DOHÁNY KLÓNNAL

Recommend Documents