BIATORBÁGY TELEPÜLÉS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA ( )

BIATORBÁGY TELEPÜLÉS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA (2006-2012)

foto: Tüske Emil

"A természeti örökség és a környezeti értékek a nemzeti vagyon részei, amelyek megőrzése és védelme, minőségének javítása alapfeltétel az élővilág, az ember egészsége, életminősége szempontjából, e nélkül nem tartható fenn az emberi tevékenység és a természet közötti harmónia, elmulasztása veszélyezteti a jelen generációk egészségét, a jövő generációk létét és számos faj fennmaradását." (A környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. tv.)

Készítette:

Települési Környezetvédelmi Program

Biatorbágy

- 2006. -

2


Biatorbágy

Tartalomjegyzék Bevezetés..............................................................................................................................................................................5 1. A település bemutatása.....................................................................................................................................................8 1.1 A település általános jellemzése.................................................................................................................................8 1.2 Természetföldrajzi bemutatás...................................................................................................................................10 2. Környezeti állapotfelmérés.............................................................................................................................................11 2.1 Környezeti elemek állapota......................................................................................................................................11 2.1.1 Levegő...............................................................................................................................................................11 2.1.2 Víz.....................................................................................................................................................................14 2.1.3 Talaj...................................................................................................................................................................18 2.2 Települési és épített környezet állapota....................................................................................................................20 2.2.1 Települési környezet..........................................................................................................................................20 2.2.1.1 A települési környezet tisztasága................................................................................................................20 2.2.1.2 Csapadékvíz-elvezetés, bel- és árvízvédelem.............................................................................................20 2.2.1.3 Ivóvízellátás................................................................................................................................................21 2.2.1.4 Energiagazdálkodás....................................................................................................................................24 2.2.1.5 Zöldterület-gazdálkodás.............................................................................................................................26 2.2.1.6 Közlekedés.................................................................................................................................................27 2.2.2 Épített környezet állapota..................................................................................................................................31 2.3 Természeti környezet állapota..................................................................................................................................34 2.4 Környezet-egészségügy ...........................................................................................................................................38 2.5 Önállóan kezelt hatótényezők...................................................................................................................................40 2.5.1 Hulladékgazdálkodás.........................................................................................................................................40 2.5.1.1 Települési szilárd hulladék.........................................................................................................................40 2.5.1.2 Települési folyékony hulladék...................................................................................................................43 2.5.1.3 Kiemelt hulladékáramok............................................................................................................................49 2.5.1.4 Veszélyes hulladék.....................................................................................................................................53 2.5.2 Zajterhelés.........................................................................................................................................................55 2.5.3 Oktatás, nevelés, képzés....................................................................................................................................56 2.5.4 Környezetbiztonság...........................................................................................................................................58 3. A település környezeti SWOT analízise.........................................................................................................................59 4. Környezetvédelmi célok, feladatok................................................................................................................................61 4.1 Célkitűzések és feladatok a környezeti elemek védelme érdekében .......................................................................62 4.1.1 Levegőtisztaság-védelem...................................................................................................................................62 4.1.2 Vízvédelem........................................................................................................................................................63 4.1.3 Földvédelem......................................................................................................................................................64 4.2 Települési és épített környezet védelme...................................................................................................................66 4.2.1 A települési környezet védelme.........................................................................................................................66 4.2.1.1 Települési környezet tisztasága..................................................................................................................66 4.2.1.2 Csapadékvízelvezetés, bel- és árvízvédelem..............................................................................................66 4.2.1.3 Ivóvízellátás................................................................................................................................................67 4.2.1.4 Energiagazdálkodás....................................................................................................................................67 4.2.1.5. Zöldterület-gazdálkodás............................................................................................................................68 4.2.1.6 Közlekedés.................................................................................................................................................69 4.2.2 Épített környezet védelme.................................................................................................................................70 4.3 Természet- és tájvédelem.........................................................................................................................................71 4.3.1 Természetvédelem.............................................................................................................................................71 4.3.2 Tájvédelem........................................................................................................................................................71 4.4 Az emberi egészség védelme....................................................................................................................................73 4.5 Önállóan kezelt hatótényezők...................................................................................................................................74 4.5.1 Hulladékgazdálkodás.........................................................................................................................................74 4.5.1.1 Települési szilárd hulladék.........................................................................................................................74 4.5.1.2 Települési folyékony hulladék...................................................................................................................75 4.5.1.3 Termelési nem veszélyes hulladék.............................................................................................................75 4.5.1.4 Veszélyes hulladékok.................................................................................................................................75 4.5.2 Zaj- és rezgés elleni védelem.............................................................................................................................77 4.5.3 Oktatás, nevelés, képzés....................................................................................................................................77 4.5.4 Környezetbiztonság...........................................................................................................................................78 5. A megvalósítás eszközei.................................................................................................................................................79 3


Biatorbágy

5.1 Szemléletformálás ...................................................................................................................................................80 5.2 Tervezés, engedélyeztetés........................................................................................................................................82 5.3 Intézményrendszer fejlesztése..................................................................................................................................83 5.4. Anyagi források megteremtése................................................................................................................................84 5.5 Szakmai partnerek....................................................................................................................................................87 Irodalomjegyzék.................................................................................................................................................................92 Mellékletek.........................................................................................................................................................................93

4


Biatorbágy

Bevezetés Biatorbágy település önkormányzata, az 1995. évi LIII. tv. 46-47.§-ban foglaltaknak megfelelően, a Nemzeti Környezetvédelmi Program, Pest Megye Környezetvédelmi Programja, Biatorbágy község Településrendezési Terve, Helyi Építési Szabályzata és az EU-Phare HU 9402-01-01-L4 számú projekt

keretében

kiadott

útmutató

figyelembevételével,

elkészítette

a

település

saját

környezetvédelmi programját. A jogszabály előírja, hogy a program készítése során különös figyelmet kell fordítani az alábbi – infrastrukturális jellegű – környezetvédelmi problémákra: •

kommunális szennyvízkezelés, -gyűjtés, -elvezetés, -tisztítás,

•

kommunális hulladékkezelés,

•

lakossági és közszolgáltatási eredetű zaj, rezgés és légszennyezés elleni védelem,

•

helyi közlekedésszervezés,

•

ivóvízellátás,

•

energiagazdálkodás,

•

zöldterület-gazdálkodás,

•

a települési környezet tisztasága,

•

csapadékvíz elvezetés,

•

feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításának és a környezet-károsodás csökkentésének településekre vonatkozó feladatai.

Miután a programban foglalt feladatok kapcsolódnak az önkormányzati vagyonhoz, az önkormányzati ellátási feladataihoz és kötelezettségeihez, átfogják az egész infrastruktúrát, ezáltal minden önkormányzati szintű döntésnek környezetvédelmi összefüggései is vannak. Az elkészített környezetvédelmi program célja a közigazgatási terület környezeti jellemzőinek meghatározása, a meglévő környezeti értékek megóvása, a problémák feltárása, rangsorolása és javaslat a prioritások megjelölésével a további feladatok meghatározására, a megoldások előkészítésére, a környezetkárosító tevékenységek megelőzése illetve felszámolása, a környezeti állapot helyreállítása, valamint a település lakossága, a környezet és a településen működő gazdasági szervezetek közötti harmonikus kapcsolat megteremtése, a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása. A települési környezetvédelmi program a következőképpen épül fel:

5


Biatorbágy

Az 1. fejezet a két településrész bemutatásából áll, általános jellegű tájékoztatásként szolgál. A terület környezeti jellemzőit bemutató 2. fejezet részletezi a település környezetében elfoglalt helyét, rávilágít azokra a tényezőkre, folyamatokra és emberi tevékenységekre, amelyek környezetünk helyzetét alakítják. Erre az elemzésre épül a 3. fejezet operatív programja, amely a településre jellemző speciális problémákat, prioritásokat és célkitűzéseket határozza meg. Végül a 4. fejezet magában foglalja a megvalósításhoz szükséges eszközrendszert, mely tartalmazza a tervezési, szabályozási és finanszírozási feladatokat, előrejelzi a programok pénzügyi igényeit és javaslatokat ad a finanszírozás lehetséges forrásaira. A program elkészítésének első fázisát a települési környezet állapotfelmérése képezte. A felmérésre azért volt szükség, hogy reális képet alkothassunk a jelenlegi környezeti állapotokról, az azt befolyásoló tényezőkről. A megszerzett információk, és azok elemzése alapját képezik az átgondolt programalkotásnak. Az elkészült program csak keret jellegű feladat-meghatározásokat tartalmaz, a célkitűzések megvalósítása érdekében meghatározott időközönként (pl.: évente) intézkedési terveket kell kidolgozni. A tervben foglaltak megvalósulásának fontos részét kell, hogy képezze, a helyi viszonylatban történő tájékoztatás. Egyik kiemelt célkitűzés, a lakosság környezettudatos magatartásának alakítása, kedvező irányba történő befolyásolása. Környezetünk védelme mindannyiunk érdeke, hiszen természeti és épített környezetünk degradálódása, saját életminőségünk romlásához vezet. A természeti tényezők túlzott leterhelésének, és kizsákmányolásának következményei a mai nemzedék számára kézzelfogható: Elszennyezett felszíni vizek, nem megfelelően kezelt hulladék-hegyek, vagy - akár globális szinten - a klímaváltozás hatásai. Ezek a problémák egy-két generációt megelőzően, az emberiség több ezer éves történelmébe visszatekintve nem jelentkeztek ilyen aktuális módon, mint manapság. Elmondhatjuk sajnos, hogy a mai emberiség legnagyobb problémáját – az éhezés, betegségek, térségi konfliktusok mellett –a környezeti elemekben bekövetkezett kedvezőtlen irányú változások adják. De mit tehetünk mi ennek megváltoztatására? A legfontosabb az, hogy helyi szinten próbáljuk meg a konfliktusokat megfelelően kezelni. Települési környezetünkben is számos olyan tényezőt lehet befolyásolni, amelyek kedvező irányba hathatnak a környezeti elemek állapotára. A környezeti elemek megőrzése a jövő nemzedékek számára mindannyiunk alapvető kötelessége.

6


Biatorbágy

A települési környezetvédelmi program - a Nemzeti Környezetvédelmi Program tervezési intervallumát is figyelembe véve- középtávú (6 év) program. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lennének - a források rendelkezésre állásának függvényében - hosszú-, vagy nagytávú feladat meghatározásai. A környezetvédelmi programban foglaltak aktualizálása érdekében a törvény a program kétévenkénti felülvizsgálatát írja elő.

7


Biatorbágy

1. A település bemutatása 1.1 A település általános jellemzése Biatorbágy község Pest megye nyugati részén, Fejér megyével határos területen helyezkedik el, a Budaörsi Kistérséghez tartozik, Budapest agglomerációs települései közé. A település belterülete a Zsámbéki-medencében terül el, ezt ÉNY-DK irányban a Budai-hegység övezi, a keleti rész a Budaörsi-medencébe nyúlik át. Északról Páty és Budakeszi, keletről Budaörs és Törökbálint, délkeletről Sóskút, délről a Fejér megyei Etyek, nyugatról Herceghalom települései határolják. Az M1-es autópályáról kijárat vezet a településre, de könnyen elérhető a 100-as úton is. Vasúton a Budapest - Hegyeshalom - Rajka vonalon érhető el. Területe: 4379 ha, lakóterülete: 496 ha, népessége: 2005. január 1-jén 9538 fő. Mivel a fővárostól csak mintegy 20 km-re fekszik, 1991 óta, a mai napig tartó kiköltözések hatására, lakossága folyamatosan nő. A település a Zsámbéki-medence Regionális Területfejlesztési Társulás tagja.

A munkavállalók zöme már helyben dolgozik, bár még mindig számottevő a Budapestre járók aránya, és megnőtt a szomszéd településeken (Budaörsön, Törökbálinton stb.) munkavállalók száma is. A lakóterületen működik a kis- és közepes vállalkozások nagy része, köztük több csomagolóanyagot

gyártó

üzem,

szállítmányozó,

kiskereskedelmi

és

vendéglátó-ipari,

számítástechnikai és egyéb szolgáltatásokat nyújtó cégek. A kedvező közlekedési viszonyok, és a 1990-94 folyamán megvalósult nagyarányú közműépítések következtében kialakult és gyorsan bővül egy kereskedelmi- szállítási-ipari övezet a település északi peremén. Az Ausztriát és Észak-

8


Biatorbágy

Dunántúlt Budapesttel összekötő autóutak és vasútvonalak mentén az új évezred első éveiben jelentős lakóterületi fejlesztés is kezdődött. Biatorbágy község közigazgatási területén belül jelenleg 1335 bejelentett vállalkozás működik. A településnek a Tétény-Sóskúti-fennsíkra eső területén jelentősebb erdő is van, a többi területen nagyüzemi mezőgazdasági művelés folyik, ebből néhány száz hektáron a "kárpótlás" folyamatának lezárulása után kisebb gazdaságok is működnek. Biatorbágy két külföldi partnertelepüléssel - 1989-ben Herbrechtlingennel, illetve 2000-ben a székelyföldi Gyergyóremetével - kötött partnerkapcsolati megállapodást.

Településtörténet A kettős nevű település valóban két "szülőfalutól" származik. Anonymus XIII. századi krónikája szerint a (Dunántúlról visszatérő) Őse és Ősbő honfoglaló vezérek Árpád fejedelmet a Torbágyerdőben - in silva Turobag - "vadak után járva-kelve" találták. A Torbágyerdő alatti "Biua" elnevezés egy 1192. évi birtokösszeírásban szerepel először. A két település évszázadokkal később, 1966-ban egyesült, ettől kezdve él a Biatorbágy településnév. 1985. január 1-jén az akkor községgé lett Herceghalom kivált közigazgatási területéből. A török hódoltság idején Torbágy hosszabb időre elnéptelenedett, ezért német nemzetiségűekkel telepítették be, míg Bia magyar faluként élt tovább, más nemzetiségűek a környékbeli falvakból költöztek ide. Bia a múlt század végén és a 20. század elején járási székhely volt. Szomorú hírnévre tett szert a település 1931-ben, a Matuska Szilveszter által végrehajtott viaduktrobbantás révén. 1946-ban a német származású lakosság nagy részét Németországba kitelepítették, helyükre a Kárpát-medence több tájáról (Székelyföld, Erdély, Alföld, Felvidék) jöttek magyar nyelvű lakosok. Ám a megmaradtak még őrzik a település német nevét: Wia-Kleinturwall. Az utóbbi évtizedekben a lakosság egy része Budapestre költözött, míg mások Budapest közelsége miatt más vidékről vagy éppen Budapestről települtek Biatorbágyra.

9


Biatorbágy

1.2 Természetföldrajzi bemutatás A település Pest megyében található, a Zsámbéki-medence kistáj része. A terület a Gerecse és a Budai-hegység között formálódott tektonikus medence. Aljzata a felsőkréta-alsóeocén karsztos peneplén mozaikosan összetöredezett darabjaiból áll. A bauxittakarós, töbrös felszínre eocén kori széntelepek rétegei kerültek. A medencét több száz méteres harmadidőszaki üledéksorozat tölti ki. Felszínépítő kőzetei: pannóniai agyag, szarmata mészkő, homok, negyedidőszaki lösz, édesvízi mészkő, kavics, lejtőüledékek. Észak-nyugaton és –Keleten dolomit és mészkőformációkból illetve szarmata mészkőből épült sasbércek keretezik, délen az Etyeki-dombság határolja. Jellemző talajtípusok a löszön képződött mészlepedékes csernozjom talajok illetve a magasabb területek löszös üledékén vályog mechanikai összetételű barnaföldek. (Lsd.: 2.1.3 Talaj) Éghajlata mérsékelten meleg és mérsékleten száraz. A napsütéses órák száma 1970-1980 körül alakul. Ebből a téli időszakra 190, a nyárira 780-790 óra esik. Az évi átlaghőmérséklet 9,7 °C, a vegetációs időszak középhőmérséklete 16,5 °C körüli. A fagymentes időszak 183-186 napig tart, április 17-18-tól október 18-20-ig. A legmelegebb napok maximum

hőmérsékletének

átlaga

nyáron:

33,5

°C,

a

leghidegebb

napok

minimum

hőmérsékletének átlaga télen: -15,5 illetve -16,0 °C. Az évi csapadékmennyiség 600 mm körüli, ebből kb. 330 mm jut a vegetációs időszakra. Évente átlagosan 36-38 hótakarós nap van, az átlagos maximális hótakaró-vastagság 20-25 cm. Az ariditási index 1,08-1,15 értékek között változik. Az uralkodó szélirány Ny-i, ÉNy-i, a szél átlagos sebessége 3 m/s. A szántóföldi és a nem túl vízigényes mezőgazdasági kultúrák termesztésére alkalmas a terület. A területen található vízfolyások a Benta-patak vízgyűjtőterületéhez tartoznak. (Lsd.: 2.1.2 Víz) Vízhiányos terület. Árvizek tavasszal és nyár elején, kisvizek főleg ősszel gyakoriak.

10


Biatorbágy

2. Környezeti állapotfelmérés 2.1 Környezeti elemek állapota 2.1.1 Levegő A település levegő-állapotát globális és helyi tényezők egyaránt alakítják. Feladatunk elsősorban a helyi tényezők meghatározása és vizsgálata. Elmondható, hogy a levegő állapotára a település lakossága, a helyben működő ipari-mezőgazdasági és szolgáltató szervezetek, valamint az átmenőés helyi gépjármű forgalom van a legnagyobb hatással. A településen nem működik olyan megfigyelő rendszer, amely folyamatosan pontos képet tudna adni a levegő minőségi állapotáról. Légszennyezés Az emberi egészségre és a környezetre jelentősen ható, mesterséges szennyező forrásokkal általában nagyobb városokban, ipartelepeken találkozhatunk. Légszennyező forrás lehet a szabadban elhelyezett anyag (pl.: szemét), egy jármű, vagy egy kültéren üzemelő berendezés is. A légszennyező forrásoknak két fő típusa ismert, az egyik a pontforrás, a másik a felületi (diffúz) forrás. A pontforrások olyan koncentrált kibocsátású források azok, amelyeknél a környezetbe lépő káros anyagok mennyisége könnyen mérhető. Pontforrásnak tekinthető például a kémény, kürtő és szellőző. A felületi diffúz forrásoknál a kibocsátásra csak közvetett mérések és számítások útján lehet következtetni. A diffúz forrásokhoz tartozónak tekinthetjük a közúti közlekedést is. A légszennyezés folyamata három szakaszból áll, az emisszióból, transzmisszióból és az imisszióból. A környezeti levegőbe történő szennyező anyag kibocsátást emissziónak nevezzük. A transzmisszió során a levegőbe került szennyező anyagok felhígulnak, leülepednek, bizonyos fizikai és kémiai változásokon mennek át. Az imisszió lényegében a környezeti levegőminőség. A kibocsátott szennyező anyagoknak a talajközeli levegőben kialakult koncentrációját nevezzük immissziónak. A légszennyezést konkrétan a levegőbe került szennyező anyagok adott mennyisége váltja ki. Az élő szervezetbe jutó anyag mennyisége attól függ, hogy az egyén mennyi ideig tartózkodott az adott szennyezettségű levegőben. (Meg kell jegyezni, hogy az azonos expozíciót adó értékek nem tekinthetők mindig azonosnak.) A krónikus levegőszennyeződés generációkon át, folyamatosan fejti ki hatását. Ez a hatás megváltoztathatja az élettani folyamatokat, krónikus betegségeket hozhat létre, súlyos esetekben genetikai károsodásokat is okozhat. 11


Biatorbágy

Legjelentősebb egészségkárosító hatással bíró légszennyező anyagok: a szén-monoxid, a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok és a különböző lebegő szilárd részecskék (por, korom, …) A település légszennyezettsége A térségben a környezeti levegő állapotát mutató imissziós adatokat a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumhoz tartozó Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat méri. Mérőhely a településen, illetve közvetlen környezetében nem található, így mérési adatok nem állnak rendelkezésre. Tájékoztató jelleggel a közelben található Budaörs település imissziós adatait mutatjuk be. (1. táblázat) Ülepedő por (g/m2/30 nap) (Imisszió-határérték: 16 g/m2/30 nap)

Település

Budaörs I. Budaörs II.

2005. nem fűtési félév Mérések Átlag Határértékszáma imisszió túllépés, %

5 4

7,254 5,350

Mérések száma

0,000 0,000

6 6

2004. fűtési félév Átlag Határértékimisszió túllépés, %

5,995 3,040

0,000 0,000

Kén-dioxid (µg/m3) (Imisszió-határérték: 125 µg/m3)

Település

Mérések száma


68 65

2005. nem fűtési félév Átlag Határértékimisszió túllépés, %

1,014 1,001

Mérések száma

0,000 0,000

80 56

2004. fűtési félév Átlag Határértékimisszió túllépés, %

1,130 1,100

0,000 0,000

Nitrogén-dioxid (µg/m3) (Imisszió-határérték: 85 µg/m3)

Település

Mérések száma


66 68

2005. nem fűtési félév Átlag Határértékimisszió túllépés, %

56,398 39,459

0,000 0,000

Mérések száma

80 69

2004. fűtési félév Átlag Határértékimmisszió túllépés, %

66,315 34,831

0,000 0,000

1. táblázat Légszennyezettségi értékek a megfigyelt településeken (Forrás: KvVM, Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat, 2005)

A 4/2202. (X.7.) KvVM rendelet 1. sz. mellékletének besorolása szerint a település légszennyezettségi agglomerációs besorolása: 1. zóna. A légszennyezettségi agglomeráción és zónákon belül a határértéket meghaladó légszennyezettségű helyek határait a környezetvédelmi felügyelőség határozza meg, és teszi közzé. 12


Biatorbágy

Biatorbágy településen ipari méreteket öltő, jelentősnek mondható, szennyezőanyag-kibocsátóforrás nem található. Az elmúlt években megjelent gazdasági telephelyeken egyéb logisztikai illetve szolgáltató tevékenységet folytatnak, így ezen a területeken elsősorban a – fűtés illetve a melegvíz előállításhoz szükséges - vezetékes gáz felhasználásához kapcsolódó káros anyag kibocsátás nőtt. A légszennyezettségi határértékeket egyetlen telephely kibocsátása sem lépi túl. A térség területén bejelentésre kötelezett légszennyező telephely a Közép-Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség nyilvántartásában nem szerepel. A légszennyező források közül a közlekedés okozta hatásokkal kell részletesebben foglalkoznunk. Az 1.sz főút, az M1 autópálya gépjárműforgalma jelentős környezetszennyező hatással bír. Az Országos Johan Béla Közegészségügy Intézet mérései alapján nitrogén-oxid és szénmonoxid tekintetében a főút melletti 100-100 méteres sáv, a por tekintetében 50-50 méteres sáv szennyezettnek minősül. A gépjármű forgalom okozta imissziós hatásokról mérési adatok nem állnak rendelkezésre. Jelentős levegőállapot minőséget befolyásoló tényező volt a településen a téli időszakban történő lakossági fűtés során történő kibocsátás. A hagyományos szén, olaj és fa tüzelés során történő kéndioxid és szén-dioxid kibocsátás jelentősen terhelte a környezetet. Napjainkra a gázfűtés elterjedésével a káros anyag kibocsátások csökkentek. Az 1996-os ÁRT a Biai erdő területét, a Bolha-hegy természetvédelmi területet, a Kőhegy illetve a Nyakas-hegy tervezett természetvédelmi területeket levegőtisztasági szempontból kiemelten védett területeknek javasolta. Ez azonban még nem valósult meg. A mezőgazdaság főleg porral, a különböző energiaszolgáltató berendezések üzemeltetéséből származó anyagokkal, a művelés nélküli területeken a gyomnövények pollenjeivel illetve alkalomszerűen, a légipermetezések által, növényvédőszerekkel szennyezi a levegőt. A rendelkezésre álló információk alapján a település levegőjének állapota jónak minősül. Helyenként, elsősorban az Ország út mellett a közlekedés okozta problémákra visszavezethetően a légszennyezettségi értékek valamivel rosszabbak, de a légszennyezettségi határértékeket valószínűleg itt sem érik el.

13


Biatorbágy

2.1.2 Víz A víz mindennapi életünkben, környezetünkben nagyon fontos szerepet tölt be. Különböző formáját más-más célra használjuk. Víz nélkül nincs élet. Ezért egyértelmű, hogy a környezetvédelem egyik legfontosabb feladata a víz védelme. Ez konkrétabban azt jelenti, hogy a vizek mennyiségi és minőségi védelmét, valamint a fenntartható vízkészlet-gazdálkodást biztosítanunk szükséges, és az esetleges károsodásokat meg kell előzni. A lakosság tájékoztatása országos szinten nem megfelelő. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni a víznek, mint természeti kincsnek a mindennapi életben betöltött szerepét, ezzel ösztönözve a lakosságot a vízbázisok védelmére, a takarékos vízhasználatokra, a szennyvízgyűjtés,- elvezetés,- tisztítás fontosságára, a vízi környezet megóvására. Vízminőség Hazánkban 1994. január 1-től a vizek osztályozását és minősítését az MSZ 12749 szabvány alapján végzik. A vízminőség a víz fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak összessége. A vizek minősítése az egy adott évben elvégzett mintavételek mérési eredményei alapján a következő jellemzők alapján történik: oxigénháztartás (A csoport), nitrogén- és foszforháztartás (B csoport), mikrobiológiai jellemzők (C csoport), mikroszennyezők (szerves és szervetlen mikroszennyezők), toxicitás (D csoport) valamint egyéb jellemzők (E csoport). Az egyes csoportokba számos mérendő komponens tartozik. A víz kémiai minősége szempontjából a vízben oldott gázok, az oldott sók és a szerves anyagok jelentősége a legnagyobb. A vízben részben fizikailag, részben kémiailag oldott gázok közül az oxigén, a széndioxid, az ammónia és a kénhidrogén a legjelentősebbek. A víz fizikai tulajdonságai közül elsősorban a vízmozgások, a hőmérsékleti és a fényviszonyok azok, amelyeknek mind a vízterek jellemzése, mind az élőlények előfordulása szempontjából döntő jelentősége van. A nitrogéntartalmú vegyületek közül az ammónia a legkárosabb, amely általában a szervesanyagcsere terméke. Az ammónia zavarja a vízelőkészítést az ivóvíz tisztítása során, a felszíni vizekben magasabb pH-értéknél - a szabad formában lévő ammónia halpusztulást okoz. A talajvizek nitráttartalma a csecsemőkre jelent veszélyt. A foszforvegyületek élővízbe jutva tápanyagdúsulást idéznek elő, ami révén siettetik az élővizek öregedési folyamatát. A foszforkoncentráció növekedéséért elsősorban az ember a felelős (pl.: szennyvíz élővizekbe juttatása, műtrágyák bemosódása, mosó-tisztító szerek hatóanyagainak szennyezése). Egyre több olyan szintetikus 14


Biatorbágy

hatóanyag is kerül a vizekbe, amelyek kis koncentrációban is igen veszélyesek az élő szervezetek számára. Ezek az anyagok képesek a szervezetben akkumulálódni. Mérgező, rákkeltő és irritáló anyagok, amelyek hatásukat a szervezetbe való bejutást követően csak később fejtik ki. Többségük a hagyományos szennyvíztisztítás, illetve vízelőkészítés során nem távolítható el. A kommunális szennyvizekkel olyan kórokozó baktérium szervezetek is kerülhetnek a vizekbe, amelyek fertőzést okozhatnak. A kólibaktériumok (Escherichia coli) az emberi emésztés bélflórájához tartoznak. Amennyiben a talajvízben megjelennek, feltételezhető a vizek kommunális szennyvízzel való elszennyeződése. Az ivóvizek kórokozó baktériumot nem tartalmazhatnak. Elsősorban a felszíni vizek ivóvízként való felhasználása során jelent gondot, hogy a hagyományos szennyező anyagokon kívül egyre több olyan anyag kerül a vizekbe, amelyek viszonylag kis mennyiségben is rendkívül káros hatású. Ezek az ún. mikroszennyezők. Felszíni vizek Az utóbbi időszakban a felszíni vizek minősége drasztikusan csökkent. Ennek okai a túlzott igénybevétel, valamint a magas szennyezőanyag-kibocsátás. A probléma mérséklése helyi és globális szinteken egyaránt égetően fontos. A település közigazgatási területén belül található jelentősebb források, felszíni vízfolyások illetve tavak ● Benta-patak (Békás-patak vagy Kígyós-patak) ● Füzes-patak ● Hosszúréti-patak ● Biai-forrás ● Czöndör-kút ● Madár-forrás (a Forrás utcánál) ● Korpás-kút (a Biai-horgásztó /Pecató mellett) ● Keserű-kút (jelenleg lefedett) ● Biai-halastó ● Biai-horgásztó vagy Peca-tó ● Disznólápa ● Heréskert ● valamint több kisméretű, névtelen forrás (pl.: Kálvin téren, Kölcsey utcában, Csillagközben, Meggyfa utcában, Nyakas-kő mellett)

15


Biatorbágy

Vízhiányos terület. A területen található vízfolyások a Benta-patak (Békás-patak vagy Kígyóspatak) vízgyűjtőterületéhez tartoznak. A felszíni vízfolyások közül legjelentősebb a Benta-patak. A korábban mocsaras terület 1954-ben a patak szabályozásával megszűnt. Árvize tavasszal és nyár elején, kisvize főleg ősszel gyakori. A patak a település területén két állóvizet, a Biai-halastavat és a Peca-tavat is táplál. (Ennek összterülete 267 ha.) Ezért vízhozama nagyban függ a halastó gazdálkodásától. A Biai-halastavat a Temperálvizű Halszaporító és Kereskedelmi Kft., a Peca-tavat az SHE üzemelteti. Mindkét tó kedvelt kirándulóhely és rekreációs terület. A Biai-forrás nagy vízhozama eléri az 50 l/percet is. Vízminőségi adatok nem állnak rendelkezésre. A Madár-forrás (forráscsoport) 6-8 kis forrásból áll. Vize a régi vasútvonal alatt folyik át, nyitott árokban. A forrástól kicsit lejjebb a patakmedret kiszélesítve egy mesterséges tavacskát alakítottak ki, mely nem tájbaillő. Partja kopár, növényzettel gyéren borított. Ezenkívül probléma, hogy a szomszédos logisztikai területről a patakba bevezetett csapadékvíz csak részben tisztított, folyamatosan szennyezi az élővizet. A Disznólápa vízborítottsága talajvíz-függő. A közvetlenül mellette húzódik a település belterületének határa. Fokozottan figyelemmel kísérendő az állapota. Felszíni vizeinket az integrált követelményrendszer (ivóvíz, ipari vízellátás, mezőgazdasági öntözés és halgazdaság igénye) alapján minősítjük. A minősítéshez kiválasztott komponensek határértékeit is a jelenleg hatályos MSZ-12749 szabvány tartalmazza. Ez alapján felszíni vizeinket öt osztályba soroljuk: kiváló (I. oszt.), jó (II. oszt.), tűrhető (III. oszt.), szennyezett (IV. oszt.) és erősen szennyezett (V. oszt.). A Benta-patak vízminősége II. osztályú. A többi felszíni vízfolyás vízminőségével kapcsolatban mérési adatok nem állnak rendelkezésre. A Biai-halastavak és a Benta-patak környéke felszíni szennyeződésre nagyon érzékeny terület, a Hosszúréti-patak és a Füzes-patak, valamint az Ürge-hegy, a Szarvas-hegy és az Öreg-hegy érzékeny terület, a település többi területek közepesen érzékeny. A felszíni vizek rendezett elvezetése talajvédelmi és tájvédelmi szempontból is fontos feladat. A meglévő árkok, vízelvezető-rendszerek folyamatos karbantartása szükséges. Fontos megjegyezni, hogy a patakmedrek rendezése, tisztítása csak a vizes élőhelyek védelme mellett végezhető.

16


Biatorbágy

Felszín alatti vizek Talajvíz A talajvíz 4 méter körül ingadozik, mennyisége nem jelentős. Kémiailag kálcium-magnéziumhidrokarbonátos típusú. Keménysége 15-25 nk0 között van, de Biatorbágytól Bicske felé haladva 45 nk0 felé is emelkedik. Ennek megfelelően a szulfát-tartalom is 300 mg/l körüli értékről 600 mg/l-re is növekszik. A nitrát mennyisége is jelentős. A település a 27/2004. (XII.25.) KvVM r. szerint: felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny, kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen lévő település. A település belterületén belül szinte teljesen kiépült a szennyvízcsatorna-hálózat, így talajvizek elszennyeződése napjainkban már nem okoz problémát. A talajvizek nitrát-szennyeződésének mértékéről nem áll rendelkezésre adat. A település ipari jellegű létesítményei által okozott szennyeződéséről nincs tudomásunk. Biatorbágy település közigazgatási területen belül nem található rekultiválandó hulladéklerakó, így annak talajvíz-szennyező hatásával nem kell számolnunk. Fontos megjegyezni azonban, hogy a rekultiválás alatt álló pátyi hulladéklerakó közvetlenül Biatorbágy település közigazgatási határa mellett helyezkedik el. Ennek esetleges talajszennyező hatásáról nem áll rendelkezésünkre információ. A rekultiválás folyamatát szükségszerű folyamatosan nyomon követni. Rétegvíz A rétegvíz 1 l/s.km2 körül van. Kevés az artézi kutak száma. Mélységük 50-200 méter közötti, vízhozamuk 50-600 l/perc között változik. Nincs komplex vízvédelmi terv készítve a területre. A vízbázis-védelem vonatkozásában az előzetes vizsgálatoknak az alábbi területekre kell kiterjednie: ●

szennyvizek hatása a vízkészletre

●

mezőgazdasági tevékenységek hatása a vízkészletre

●

emberi vízhasználat hatása a vízkészlet mennyiségére.

A kistáj egésze, mint Budapest vízbázisának háttérterülete, fokozott vízminőség-védelmet igényel.

17


Biatorbágy

2.1.3 Talaj A talaj a földkéreg legfelső, termékeny rétege, megújuló természeti erőforrás. A talajok képződését a földtani, az éghajlati, domborzati, biológiai tényezők határozzák meg alapvetően. Jelentős talajképződést módosító tényezőnek számít az emberi tevékenység. Természetes talajpusztulás legjellemzőbb formája a víz és szél által előidézett erózió illetve defláció. A termőtalajok erózióját és deflációját az erdőirtások, a helytelen mezőgazdasági behatások is gyorsíthatják. A talajok elszennyeződését okozhatják az ipari tevékenységből származó ülepedő por kibocsátás, a hulladéklerakás, a növényvédőszer-műtrágya használat, a hígtrágya elhelyezés, a közutak sózása. A légszennyező anyagok kiülepedése és eső általi kimosódása a talajra, savas és nehézfém-jellegű többletterhelést jelent. A talaj állapotának ismerete és az állapotváltozás nyomon követése kiemelten fontos feladat. E célból hozták létre a Környezetvédelmi Információs és Monitoring Rendszert, valamint ennek egy speciális alegységét, a Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszert (TIM). A TIM országos mérőhálózata 1236 mérési pontot foglal magába, melyeket kisebb természetföldrajzi egységek reprezentatív területein jelölték ki, a jellemző talajsajátosságokat követve. Az 1236 pontból 865 található mezőgazdasági területen. A mérőhálózat kezelője a Pest Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás. A mezőgazdasági eredetű talajszennyeződések a növényvédőszerek, és egyéb kémiai anyagok nem megfelelő alkalmazásából (tárolási problémák, elcsurgás) adódnak. Ezek a szennyezések általában pontszerűek, a helytelen műtrágya-használat azonban nagy területeket érinthet károsan. A rendszerváltás óta a kemikáliák alkalmazása visszaesett, ami a talajok és a talajvíz szennyezésének mérséklését eredményezte. Különös jelentőségűek az állattartó telepek hígtrágyájának kezeléséből és elhelyezéséből adódó veszélyek. Szigorú ellenőrzéssel és a környezetkímélő módszerek alkalmazásának támogatásával javítható a helyzet. A rendszerváltást követően jelentősen csökkent a termőtalajokba juttatott műtrágyák mennyisége, ami kedvező folyamat a talajállapot megőrzésében. A környezeti elemeket kímélő művelési módokat a gazdákkal megismertetve a mezőgazdaság okozta környezeti terhelés tovább csökkenthető. Jelentős

kockázati

tényezőnek

minősülnek

a

talajminőség

szempontjából

az

illegális

hulladéklerakók is. Ilyen található a Pátyi út – vasút közötti területen a „Kiserdőnél”, az Etyeki út mentén, a Patak utcában, a Madárforrás-völgyben. 18


Biatorbágy

A talajrombolás egyik legjelentősebb, a környező területekre is jellemző formája a bányászat, ezen belül különösen a külszíni kitermelés, ami felveti a meddőhányók és a felhagyott bányagödrök kezelésének problémáját. Fontos kihangsúlyozni, hogy a rekultiváció folyamatainak vége nem jelenti feltétlenül a talajfelszín megállapodottságát, ehhez lehet, hogy több évtized is szükséges. A növények általi újrahasznosítást segíteni kell a felső talajtakaró különválasztott letermelésével, majd fedőrétegként történő visszaterítésével. A felhagyott bányagödrök egy részét is sajnos hulladéklerakónak használják egyesek. A Bolha-hegy természetvédelmi területen található felhagyott bányagödör is ezek közé tartozik. A település közigazgatási határa mellett közvetlenül, Pátyon található a korábbi regionális lakossági kommunális hulladéklerakó, mely jelenleg rekultiválás alatt áll. Fontos lenne a rekultivációs folyamatokat folyamatosan nyomon követni az esetleges talajszennyezések elkerülése végett. A korábbi helyi hulladéklerakó („Prindli”) is potenciális veszélyforrást jelent a vele szomszédos Disznólápa területére. Erre is fokozattan oda kell figyelni. Korábban

potenciális

veszélyforrás

volt

az

Alsó-Majorban

talált

ciános

hulladék.

A

környezetszennyező anyag azóta elszállításra került, a terület rekultivációja megtörtént. Jellemző talajtípusok A terület talajadottságok tekintetében változatos megjelenésű. Jellemző talajtípusok a településen és környékén: löszön képződött mészlepedékes (erdőmaradványos) csernozjom talajok (72%) illetve a magasabb területek löszös üledékén vályog mechanikai összetételű barnaföldek (25%). A mészlepedékes csernozjom talajok a belterülettől északra és a Benta-pataktól nyugatra fekvő területrészeken találhatók. Igen kedvező víz- és tápanyag-gazdálkodású talajok. A III. termékenységi kategóriába tartoznak. Hasznosításuk főként szántó. A barnaföldek a belterülettől kelete és ÉK-re elterülő részeket borítják. Jó vízgazdálkodású talajok, termékenységi besorolásuk: V. talajminőségi kategória. Főként mezőgazdasági művelés alatt álló területek, általában szántók. Kisebb foltokban egyéb talajtípusok is fellelhetők a területen. A magasabb részeken található mészkő-kiemelkedéseket rendzina talajok borítják. A vízfolyások közvetlen környezetében, a patakok völgyében, a fiatal lerakódásokon réti öntéstalaj alakult ki, természetes hasznosítási típusa a rét és a legelő.

19


Biatorbágy

2.2 Települési és épített környezet állapota 2.2.1 Települési környezet 2.2.1.1 A települési környezet tisztasága A település környezetvédelmi megítélésében jelentős szerepe van a köztisztaságnak. Nemcsak a kívülálló, hanem a településen élő ember számára is a legszembetűnőbb a közterületek tisztasága, a zöldterületek gondozottsága, a közutak állapota. A község környezetének rendezettsége, tisztasága növeli az ott élők komfortérzetét, esztétikusabb életteret biztosít. Települési környezetünk tisztaságát legjobban mi magunk tudjuk befolyásolni. Biatorbágy település útjai, közterületei, parkjai meglehetősen tisztának mondhatóak. Az önkormányzat 6/1992 (V.28.) számú rendeletében szabályozza az ingatlanok, közterületek tisztántartásával kapcsolatos feladatokat. A település útjainak, közterületeinek tisztántartásában az önkormányzat – közmunkások alkalmazásával - folyamatosan szerepet vállal. 2.2.1.2 Csapadékvíz-elvezetés, bel- és árvízvédelem A teleülés területén keletkező csapadékvíz befogadója a Benta-, (Békás- vagy Kígyós-), a Füzes- és a Hosszúréti-patak valamint a Disznólápa. A Benta-patak a KDVKVF, a Békás- és a Füzes-patak valamint a Disznólápa a Közép-Dunamenti Vízgazdálkodási Társulat kezelésében van. A Bentapatak medre rendezett, a többi vízfolyás medre helyenként feliszapolódott, növényzettel sűrűn benőtt, nagyobb mennyiségű csapadékvíz elszállítására nem alkalmas. Az utak túlnyomórészt nyílt árkos építéssel készültek, melyek gravitációs rendszerrel működnek. Egyes helyeken az árkok szikkasztó árokként üzemelnek. A csapadékvíz elvezető hálózatról nincs külön nyilvántartás, helyszínrajz. A felszíni vízelvezetés több helyen hiányos. A meglévő felszíni vízelvezető rendszerek, árkok több helyen is elhanyagoltak, kezeletlenek, eltömődtek - akadályozva ezzel a megfelelő vízelvezetést. A meglévő hálózat több helyen javításra szorul, nincsen kiépítve a település egészére kiterjedően csapadékvíz-elvezető hálózat. A csapadékvíz-elvezetés fő szempontja, hogy az összegyűlt felszíni vizek a lehető legrövidebb úton, kártétel nélkül jussanak el a befogadókba, úgy, hogy emellett a talaj természetes vízutánpótlása biztosított legyen. Ott, ahol a beépítés jellege nyílt árok létesítését nem teszi lehetővé, zárt rendszerű csapadékcsatornák létesítése indokolt. A csapadékvíz-elvezetőrendszer vonalvezetését a kialakult utcahálózat, valamint a terep esése határozza meg. A vízmosásoknál, ahol a víz 20


Biatorbágy

természetes lefolyása már kijelölte a nyomvonalat, célszerű a már meglévő árkokat megtartani, és hordalékfogó-, valamint eséscsökkentő műtárgyakat beépíteni. A településnek nincs egységes vízrendezési terve. 2.2.1.3 Ivóvízellátás Az ivóvízellátás (mint közszolgáltatás) környezetvédelmi szempontból általában nem vizsgálandó tényező, de egy település életében, és az ott élők életminőségében meghatározó fontosságú elem. Egyrészt infrastrukturális fejlettségi mutató, hogy a lakásokba hogyan jut el a vezetett ivóvíz. Másrészt környezet-egészségügyi szempontból nem mindegy, hogy a lakosság milyen minőségű vizet fogyaszt, ezért, mint kritikus faktort, az egészséges ivóvízzel való ellátást is meg kell vizsgálni. Ugyanis a vízbázis védelembe-helyezésével és a megfelelő víztisztítási technológia üzemeltetésével sem garantált teljes mértékben az, hogy a lakossághoz kifogástalan víz jut el, hiszen a vízelosztás és a vízvezetés során is szennyeződhet az ivóvíz. Ennek az ún. másodlagos vízszennyezésnek a megelőzése, felderítése, a bekövetkezett minőségromlás emberi egészséget veszélyeztető hatásának kivédése üzemeltetési és környezet-egészségügyi feladat. Biatorbágy a Zsámbéki-medencében helyezkedik el. Vízellátás szempontjából a medencében a talajvíz mennyisége nem jelentős, jellemzően karsztvíz, vízminősége meglehetősen rossz. Az artézi kutak száma kevés. Mindezek odavezettek, hogy a település vízellátása külső, importált ivóvízre támaszkodik. A település a közelmúltban a Bicskei Regionális Vízmű (BIRV) rendszere mellett kapcsolatot létesített az ún. Érdi Vízmű (Érd és Térsége Vízmű Kft.; ÉTV) rendszerrel és azon keresztül kerül a szétosztásra Biatorbágyon. A település vízellátó hálózata az önkormányzat tulajdonában van. A községi szinten közvetlenül történő vízellátást az Érd és Térsége Viziközmű Kft. (ÉTV; Biatorbágy, Baross G. u. 175/2.hrsz.) működteti. Az ÉTV Kft. túlnyomórészt a Fővárosi Vízművektől (Csepelről) és Százhalombattáról vásárolt vizet szolgáltat, amely kapacitása Törökugratónál még további Fővárosi Vízművektől átvett vízzel bővíthető. Az ivóvíz élvezeti értékét és a mosáshoz használt víz hatékonyságát részben az ivóvíz keménysége, vagyis CaO (kalciumoxid) mg / liter arány határozza meg. A rendszeresen vizsgált vízkémiai jellemzőket a 2. táblázat tartalmazza. A községben vezetékes vízhálózat található. A település belső vízellátó-hálózata alapvetően körvezetékes rendszerrel épült ki, de a külterületek irányába tartó utcáknál némely ágvezetékben pangóvizes állapotok alakulhatnak ki, műszaki probléma esetén víz nélkül maradhatnak a környék lakosai. 21


Biatorbágy

Vízminőségi jellemző

Szín Szag Vezetőképesség KOI ps Ammónium Nitrát Nitrit Klorid Szulfát Összes keménység Vas Mangán Kötött aktív klór

Megengedett határérték nincs szokatlan változás nincs szokatlan változás µS/cm 2500 mg/l 3,5 mg/l 0,2 mg/l 50 mg/l 0,1 mg/l 100 mg/l 250 mgCaO/l >50-350> mg/l 0,2 mg/l 0,05 mg/l 0,3 Egység

Mért érték színtelen szagtalan 528 1,09 0,06 8,9 < 0,01 27 59 154 0,05 < 0,01 < 0,1

2. táblázat Rendszeresen vizsgált vízkémiai jellemzők (Forrás: Érd és Térsége Víziközmű Kft. Környezetvédelmi Laboratóriuma, 2005)

A vízhálózat a jelenlegi igényszintnek megfelelően kiépített. A meglévő lakóutcák mind vezetékes vízellátással rendelkeznek. A helyi vízhálózattal összefüggő adatokat a 3. táblázat tartalmazza.

Település neve

Össz lakásszám (db)

Vízellátásba bekötött lakások száma (db)

Vezetékes vízzel rendelkező lakások aránya (%)

Vízellátás kiépítettsége (km)

Közterületi kifolyók száma (db)

Biatorbágy

3 561

3 147

88,4

99,2

7

3. táblázat Ivóvízellátottság szintje (Forrás: KSH Pest megye Statisztikai Évkönyve, 2004)

Biatorbágyon áthaladó, a környező települések vízellátását biztosító fővezetékek fejlesztése érdekében a közeljövőben viszont szükséges lehet a vízhálózat fejlesztése. A vízfelhasználást a 4. táblázat tartalmazza.

Település neve

Biatorbágy

Szolgáltatott vízmennyiség (ezer m3)

Szolgáltatott vízmennyiség (ezer m3)

Átlagos vízigény (m3/nap)

lakossági

iparral együtt

2006

270

396

1 179

SzennyvízÁtlagos csatornavízigény 3 hálózat hossza (m /nap) (km) 2011

1 906

71,3

Szvcs. hálózatba bekapcsolt lakások száma (db)

3 048

4. táblázat Vízfelhasználás (Forrás: Érd és Térsége Viziközmű Kft., 2004)

22


Biatorbágy

Több fejlesztési terv-változat készült (Viziterv Consult Kft., 2005), az egyik szerint a település mellett található, jelenleg az ÉDV Rt. üzemeltetésében lévő regionális ellennyomó medence (2x500 m3)

mellett

egy

új

nyomásfokozó

létesítése

szükséges,

melynek

a

meglévő

tároló

szívómedenceként szolgál.

23


Biatorbágy

2.2.1.4 Energiagazdálkodás Az élet legkülönbözőbb területein használunk fel energiát (közlekedés, fűtés, stb.), melyet főként a környezeti elemekből nyerünk, és felhasználásuk után ezek melléktermékeit is a környezetbe juttatjuk vissza. Emiatt lényeges, hogy a meglévő készleteinkkel úgy gazdálkodjunk, hogy azzal környezetünket minél kevésbé terheljük. Gázellátás A településrészek vezetékes gázzal való ellátása megoldott. A gázhálózat teljes egészében kiépítésre került az 1990-es években. A település eredetileg a TIGÁZ Rt. ellátási körzetéhez tartozna, de a gázellátás kiépítését a MOL Rt., az ÉGÁZ Rt. és a ZSÁMBÉKGÁZ Rt. valósította meg. Szolgáltató szerv: az ÉGÁZ Rt. A gázátadó állomás Zsámbék község határában épült meg, innen látják el a környező településeket földgázzal. Jelenleg két gázfogadója van a településnek. Egyik a lakosság részére, a másik később létesült, az M1 út mellett található vállalkozási terület kiszolgálására. A rácsatlakozások folyamatosan zajlanak. Elég nagy számban vannak azonban még, akik a hagyományos tüzelési eljárásokat használják (szén, olaj, fa). A gázellátás adatait az 5. táblázat tartalmazza.

Település neve

Lakások száma (db)

Biatorbágy

3 561

Gázellátásba bekapcsolt Fogyasztott gázmennyiség háztartások száma (db) (ezer m3)

3 108

5 330

Gázellátásba bekapcsolt lakások aránya (%)

83,35

5. táblázat Gázellátás (Forrás: KSH Pest megye statisztikai évkönyve, 2004)

Elektromos energia A településen az áramszolgáltatást a Budapesti ELMÜ Rt. Dél-Budai Régiója végzi. Az elektromoshálózat kiépítettsége teljeskörűnek tekinthető. A villamos-energiaellátás a jelenlegi közel 60 db transzformátorállomásról biztosított. Az állomások szabad kapacitással rendelkeznek, igény esetén ezek bővíthetők. A fogyasztói csatlakozók közül valamennyi az érvényben lévő előírásoknak megfelelő. Biatorbágy területén tervezett külterületi ipari terület villamos energiaellátása új transzformátor állomás létesítésével megoldható. A település közvilágítása a kisfeszültségű hálózat tartóoszlopaira szerelt lámpákkal megoldott. Korszerű, földkábeles megoldás csak a nemrég létesített üzleti-vállalkozási területen jellemző. A település elektromos energia-ellátottságát jellemző adatok a 6. táblázatban találhatók. 24


Biatorbágy

Település neve

Össz lakásszám (db)

Elektromos energiát fogyasztó háztartások száma (db)

Háztartások részére szolgáltatott elektromos energia (MWh )

Biatorbágy

3 561

7 035

11 708

6. táblázat Elektromos energia-ellátottság (Forrás: KSH Pest Megye Statisztikai Évkönyve, 2004)

Kommunikációs hálózat A távbeszélő-hálózat kiépült, valamennyi vezeték nélküli táv- és hírközlési szolgáltató megfelelő vételi lehetőséget tud biztosítani. A vezetékes telefon-szolgáltatást a Magyar Telekom Rt. –a MATÁV Rt. jogutódja - végzi. (Figyelembe kell venni, hogy a településen belül elhelyezett antennák mikrohullámú összeköttetésének biztosítása magassági korlátozást okoz.) Megújuló energia Napjainkban sajnos még nem igazán elterjedt a megújuló energiaforrások használata. A településen a megújuló energiaforrások (szél, víz, nap, termikus, biomassza) csak korlátozottan állnak rendelkezésre. A szélenergia hasznosíthatóságát vizsgálva az Országos Meteorológiai Szolgálat mérési adatai alapján az éves átlagos szélsebesség mintegy 2,5 m/s erősségűre tehető. Ez nem gazdaságos szélerőmű létesítése szempontjából. Ezen felül a település domborzati viszonyai sem teszik lehetővé szélerőmű megfelelő elhelyezését. (Természetesen kisebb, maximum 1-2 kW teljesítményű, „háztáji” szélturbina telepítése nem zárható ki, de ennek gazdaságossága számításokkal nem támasztható alá.) A napenergia hasznosítására országos tekintetben átlagosak a feltételek, a napsütéses órák száma 1970-1980 körül alakul, a vízszintes felületre érkező napsugárzás értéke 1200 kWh/m2.év. A település adottságait figyelembe véve, megfelelő gazdaságossági számítások után, elsősorban közintézmények esetében térülhet meg a napenergia-hasznosítást célzó beruházás, elsődlegesen használati melegvíz készítésében. Megfelelő lakossági elkötelezettség esetén háztartási szinten is elképzelhetők ezen beruházások, de figyelembe kell venni, hogy a napenergiát hasznosító berendezések árai elég magasak, ezért ezek alkalmazása csak megfelelő állami kötelezettségvállalás mellett képzelhető el. A geotermikus energia hasznosításának lehetőségéről nem áll rendelkezésünkre adat. Érdemes lenne részletesebben foglalkozni a témával. 25


Biatorbágy

Információink szerint a település területén nem található hőforrás, így a hőenergia hasznosítása nem jöhet számításba. Jelentős energia megtakarítást eredményezhet, ha szervezett formában, központi pénzügyi alapok elnyerésével megkezdik az épületek nyílászáróinak és falainak hőszigetelését. (Lsd.: UNDP-GEF projekt, KIOP 1.7.0. F) Az energiatakarékosság jegyében végzett tudatformáló, oktató és tanácsadó tevékenység különösen fontos feladat. 2.2.1.5 Zöldterület-gazdálkodás A környezeti tényezők közül ez az az – talán legfontosabb - elem, melynek fejlesztése illetve a fenntartás magas színvonala jótékony, javító hatással van a többire. A megcélzott turisztikai fejlesztések és a kellemes és vonzó lakókörnyezet kialakítása megkívánja a település parkosítását, a bel- és külterület fásítását, mely a szerkezetileg különálló településrészek egységes szerkezetbe rendezésének egyik eszköze. Erdőterületek A közigazgatási területen belül nyugati és déli irányban jelentős kiterjedésű erdőterületek határolják. A zöldfelületi elemek közül az erdőknek nemcsak a levegőkondícionálás, de a rekreáció területén is meghatározó szerepük van. Összes erdőterület: 1085,3 ha. A településen található erdők nagy része, mintegy 908,9 ha a Pilisi Parkerdő Rt. Budakeszi Erdészete kezelése alatt áll (1.sz. melléklet). Ebből erdő művelési ágú: 887,6 ha, egyéb: 11,5 ha, kivett: 9,8 ha. Az elmúlt években átminősítésre került (zártkert): 17,6 ha nagyságú terület, az összes erdőterület-csökkenés: 0,7 ha volt. Nem erdő művelési ágú, de erdőrészletként nyilvántartott területek (erdősült, vagy erdőtelepítés): 14,7 ha, művelési ág jelenleg: „gyep” vagy „út”. Távlati célként a 032, 0132/4H és a 0143D helyrajzi számú, szántó művelési ágú területek erdősítése szerepel. Javasolt telepítés: cseres-tölgyes. A területek egy része a Duna-Ipoly Nemzeti Park kezelősége alá tartozó, „természeti terület”-ként (Natura 2000) nyilvántartott terület (2.sz. melléklet). A jelenleg érvényben lévő helyi Településszerkezeti Terv az erdőterületek és a bennük rejlő természeti értékek megtartását tartalmazza. Parkok, zöldsávok, fásítások A belterületi részeken a település zöldfelületi kiépítettsége közepes szintűnek mondható. Kevés az olyan közcélú park, rekreációs terület, ahol átgondolt kerttervezéssel találkozunk. Az utak melletti 26


Biatorbágy

közterületeken ugyan elég nagyszámú fa illetve cserje található, de azok kevés díszítőértékkel bírnak. A településrészek legjelentősebb zöldfelületei a patakok mentén helyezkednek el. Az Iharosi és a Füzes-patak melletti közparkokban szabadidős létesítmények elhelyezésére építési helyek kerültek kijelölésre. A biai településrész központjához tartozó utcák fasorai, zöldfelületei kiegészítésre szorulnak. A torbágyi alközpont zöldfelületei folyamatos karbantartást és fejlesztést igényelnek, mindenképp megőrizendők. Mindkét terület a településrészek sajátos arculatának megteremtésében, a településkarakter kialakításában nagy jelentőséggel bír. A területek kertépítészeti tervek alapján történő rendezésével értékes díszterek jönnének létre. A lakóutcák zöldterületei rendezett képet mutatnak, a faluképet nagymértékben rontja a sok légkábel. A közterületek fásítása a szűk utcák esetében nem megoldható. Az újonnan kialakítandó lakóterületek utcáinak szabályozási szélességét úgy érdemes meghatározni, hogy legalább egyoldali fasor telepítése lehetséges legyen. Új utca kialakításánál helyet kell biztosítani az út melletti fasoroknak. A különböző funkciójú területek közé célszerű többsoros növényzetet, fasort vagy cserjesort ültetni. Az így kialakított zöldsáv elválasztja, de egyben össze is kapcsolja a különböző funkciójú területeket. Közterületeken történő fásításokhoz, parkosításokhoz elsősorban a kis- illetve közepesen nagy lombkoronát nevelő, illetve jelentősebb díszítőértékkel bíró, színeslombú fák javasoltak. A jó levegőminőség érzékenyebb fajok telepítését is lehetővé teszik. Előnyben kell részesíteni a területre jellemző őshonos fafajokat. A közterületek, zöldterületek fenntartásáról, fejlesztéséről folyamatosan gondoskodni kell. Ezt a feladatot a településen az önkormányzat végzi. 2.2.1.6 Közlekedés Biatorbágy település közlekedési kapcsolatai kiválóak. A települést számos országos jelentőségű út érinti, valamint az 1.sz. vasúti fővonal is a településen halad keresztül. Kiemelkedő fontosságú az M1 autópálya, az MO autóút és az 1.sz. főút szerepe. Az M1 autópálya a település északi részén halad keresztül. Az autópályával közel párhuzamosan haladó 1.sz. főút a települést közvetlenebbül szolgálja. A településhez tartozó Katalin-hegy megnevezésű területet az 1-es főút ugyan elvágja a 27


Biatorbágy

településtől, de ez a gyakorlatban nem okoz problémát sem a közlekedésben, sem egyéb területeken.

A település legfontosabb gyűjtőútjai: • 8101.sz. út (Ország utca – Szabadság utca – Szent István utca) • 8104.sz. út (Nagy utca – Sóskúti út) • 8106.sz. út (Etyek felé) • 81106.sz. út (Pátyi út – Fő utca) További gyűjtőutak: Szily Kálmán utca – (Juhász Gyula utca, tervezett) • Dózsa György utca ( – Gerinc utca) • Baross Gábor utca – Viadukt utca •

Jelentősebb kiszolgáló utcák: • Forrás utca – Iharos út • Deák Ferenc utca – Füzes utca A gyűjtőúthálózat hátránya, hogy viszonylag kevés közvetlen kapcsolata van az 1-es főúttal. Mindössze két helyen, a Dózsa György utcai jelzőlámpás csomópontnál és az Ország utcai körforgalomnál. 28


Biatorbágy

Biatorbágy jó közlekedési kapcsolatainak hátránya is van, mégpedig azért, mert a térségen belüli települések kapcsolata az M1-es autópályával valamint az 1-es főúttal csak a településen keresztül lehetséges. Etyek és Sóskút irányából az 1-es főút és az M1-es autópálya leggyorsabb megközelítési módja Biatorbágyon keresztül (8104.sz. – 8106.sz. 8101.sz. utakon) lehetséges. Páty irányából érkező 81106.sz. út is keresztülhalad Biatorbágyon, és a 8101.sz. úthoz csatlakozva éri el az 1-es főutat. A belső úthálózat legtöbbje aszfalt burkolattal rendelkezik, kisebb részük talajstabilizált vagy zúzottköves borítású. A helyi közutak és járdák állapota több helyen nem megfelelő. A mellékutak állapota egyrészt az úttest minősége, teherbírása és azok elégtelen szélessége miatt nem kielégítő. A meglévő mellékúthálózat fejlesztése mellett új utak építésére is szükség van. A távolsági autóbusz közlekedés lehetőséget biztosít a tömegközlekedés használatára, amivel a lakosság egy része folyamatosan él is. A szolgáltatást a településen a Volánbusz Rt. látja el. Különösen jó, követendő példa a lakott területen található autóbuszmegállók kialakítása. Túlnyomó többségük öbölben van elhelyezve, mindenhol esőbeállóval. A településen és környékén a kerékpározók biztonsága érdekében szükség van kerékpárút-hálózat kialakítására, mely az önkormányzat tervei között már évek óta szerepel. A kerékpárút-hálózatot regionális szinten szükséges kialakítani, hogy a szomszédos településekkel meglegyen a kapcsolat. A közlekedés környezetvédelmi szempontból rendkívül jelentős tényező. A település közlekedés szempontjából szerencsés helyzetben van, kevéssé terhelt. Legnagyobb problémát az Ország út átmenő forgalma jelenti. A forgalomnagyság közel a duplájára nőtt 2 év alatt, amely igen komoly mértékű. Valószínűsíthetően ez a növekedési ütem a következő két évben nem fog megmaradni, de így is további növekedéssel lehet számolni. Biatorbágyról Budapest felé haladó irányban reggelente szinte egyáltalán nem lehet gépjárművel haladni az Ország utcán. Ez a csomópont forgalomtechnikai jellemzői miatt történik.. Mivel további főúti csomópontok nem létesíthetők, a meglévő kapacitását lehet csak növelni. Szükséges lenne a csomópont átépítése egy, a csomópont mellett haladó, közvetlen kanyarodó ág beiktatásával. Ehhez azonban meg kellene szüntetni a Rynart jelenlegi szervizútját és ezt egy másik helyen biztosítani. 29


Biatorbágy

A Pátyi út és az 1.sz. főút csomópontjának hiánya felesleges terhelést jelent a település számára. A Páty-Törökbálint-Budapest , illetve a Páty-Herceghalom-Bicske viszonylatok közúti forgalma csomópont létesítésével lakott településen kívül is elvezethető lenne. A belterületi utak forgalomterhelésének enyhítését nem lehet megoldani csupán forgalomtechnikai intézkedésekkel, jelzőtáblák kihelyezésével. Amíg nem létesülnek olyan utak, amelyek reális alternatívát nyújtanak a fő- és gyorsforgalmi utak és a kistérségi települések megközelítésére Biatorbágy lakott területeinek elkerülésével, addig nem várható, hogy a tehergépjárművek betartják a jelzőtáblákkal jelzett súlykorlátozást (természetesen ez nem vonatkozik a belső lakóutcákra). A belterület tehermentesítő úthálózat megépítése indokolt a nyugati lakóterületen, és a Füzes-patak völgyében is. Ugyanez vonatkozik az átmenő forgalomra is. Megoldást kell találni az átmenő forgalom elvezetésére, a sűrűn beépített településrészeket elkerülve. Erre már léteznek fejlesztési elképzelések. (Lsd.: Biatorbágy Forgalomtechnikai Terve, Mezey Mérnöki Iroda, 2005.) Másik jelentős probléma az elővárosi közlekedés. Az utóbbi években nagymértékben megnőtt a lakosságszám. Az újonnan kiköltözők nagy része saját gépjárművét használja budapesti munkahelye megközelítésére. Hosszútávon a forgalom növekedésével az utak kapacitásának növelése nem lehetséges és nem is kívánatos. A növekvő közlekedési igények kielégítését csak jó tömegközlekedéssel lehet megoldani. Ezt elsősorban a vasúti tömegközlekedés fejlesztésével lehetne megoldani, arra ráhordó helyi autóbusz-közlekedéssel kiegészítve. Ez a megoldás Biatorbágynak jó vasút kapcsolatai miatt az egyéni közlekedéssel szemben versenyképes alternatíva lehet. Megfontolandó, hogy Budapest – Biatorbágy - Herceghalom viszonylatban az elővárosi vasúti forgalmat a történelmi, egy vágányú, villamosított nyomvonalú pályára kellene visszahelyezni. Ezzel a megoldással a település egy részének megfelelő elővárosi tömegközlekedési kapcsolat biztosítható, valamint az ipari műemlékként nyilvántartott híd („Viadukt”) állagmegóvása – finanszírozása - is megoldhatóvá válik. Ennek környezetterhelő hatása jelentéktelen lenne a jó minőségű

elővárosi

közlekedés

számottevő

előnye

mellett.

(Ingatlan-felértékelődés,

tömegközlekedés minőségi javulása, belső közlekedés csökkenése, …)

30


Biatorbágy

2.2.2 Épített környezet állapota Fontos feladatunk a különböző korokból ránk maradt építészeti alkotások megőrzése. Ezek a település arculatának jellegzetes meghatározói, megfelelő védelmük közös érdekünk. Ez vonatkozik egy-egy épületre, jellegzetes utcasorokra, de a településkép egészére is. Ez alapján az épített környezet még fennmaradt egyedi értékeit helyi védettség alá kell helyezni, annak érdekében, hogy a település múltjának még meglévő, értékes elemei fennmaradjanak. A település területén gyakran láthatunk szép épületeket, régi építésű, de a mai életvitelnek is megfelelő parasztházakat és újabb polgári villákat. A régi, még eredeti állapotában található, parasztházak közül érdemes lenne az Önkormányzatnak megvásárolni egyet-kettőt, és azt eredeti állapotának megfelelően felújítani, megóvni az utókor számára. Településszerkezet Biatorbágy település lakóterülete a Füzes-patak és a Kígyós-patak közötti magaslaton helyezkedik el. A két településrészből álló község földrajzi fekvése illetve területi elhelyezkedése egyértelműen meghatározza a településképet. Mindkét anyatelepülés központi magja utcás jellegű, csupán Bia legrégibb része mutat halmazos tulajdonságokat. A felhagyott vasúti területen létrejött települési szintű építmények, közparkok, és a sűrűbben lakott tömbök alkotják a település fokozatosan bővülő, kiegészülő városias központját. Az újabban kiépült részek kertvárosi jellegzetességeket is mutatnak. A települést a régi szőlőhegyeken kialakult kiskertes öv kíséri, amely az ottani tulajdonosok szándéka szerint üdülőjelleget vesz fel. Torbágy középkori eredetű településmagja a Füzes-patak két oldalán húzódott végig. A hajdani torbágyi faluközpont megmaradt. Hagyományos lakóterületeire a fésűs beépítési mód, az előkert nélküli beépítés és a földszintes szintszám. A telkek mérete 10-16 x 40-100 m közötti. Az új építésű házaknál az oldalhatáron álló beépítési mód, a földszintes- vagy egyemeletes(tetőteres) szintszám a jellemző, 5 méteres előkerttel. Itt a telkek átlagos mérete 16-20 x 35-50 méter. Bia falu középkori eredetű településmagja nyugat felé, a kastély irányába, és a déli domboldalra, a a főút mentén bővült. A biai alközpont a Szentháromság tér - Szent István út, valamint a Kálvin tér Nagy út mentén alakult ki, ehhez kapcsolódnak a Szabadság út elején található épületek. Itt fésűszártsorú, előkert nélküli beépítési jelleg figyelhető meg, földszintes illetve tetőteres szintszámmal, és 14-20 x 60-80 méteres telekmérettel. A kisebb tömbökben a fésűs, oldalhatáros beépítés a jellemző, földszintes épületekkel, előkert nélkül, 10-16 x 25-40 méteres telekméretekkel. Az új központ környékén az oldalhatáros beépítés a jellemző, 0-3 méteres előkerttel.

31


Biatorbágy

Országos védettség alatt álló építészeti értékek - a biai volt Sándor-Metternich-kastély; klasszicista stílusban épült 1823-ban, jelenleg iskola illetve mezőgazdasági üzem (hrsz.: 110, 111, 112/1-6, 114). - a biai Szily-Fáy-kastély; a XVIII.sz. első felében épült barokk stílusban, jelenleg használaton kívül áll (hrsz.: 452) - a biai református temetőben lévő Szent Kereszt Kápolna romja; késő román stílusban épült a XIII. században, Biatorbágy legrégibb építészeti emléke (hrsz.: 437) - az Iharos településrészen található Szent Vendel (Szily) Sírkápolna; klasszicista stílusban épült 1810 körül (hrsz.: 0113/1) - a biai Szent Anna római katolikus templom; 1800-1823 között épült, klasszicista stílusban, 19091910 között bővítve lett (hrsz.: 113) - a torbágyi római katolikus templom; XV. század végéről eredeztethető, gótikus stílusban épült, többször átépítésre került (hrsz.: 2051) - a torbágyi és a biai római katolikus templomok előtt álló, egy-egy 18. századi Szentháromságoszlop; mindkettő barokk stílusban épült 1739-ben illetve 1760-ban (hrsz.: 1987/5 ill. 293) Helyi védelem alatt álló építészeti értékek - Biai református templom, 1870-ben épült (hrsz.: 455/1) - Rozália Kápolna (sajnos, felújítása nem az eredeti építészeti értékek megőrzésével történt hrsz.: 2667/34) - Viadukt - a két régi vasúti hidat 1996-ban nagy anyagi áldozatokkal újíttatta fel a községi önkormányzat, az egyiket kilátóként átjárhatóvá tette - Faluház (hrsz.: 1518/11) Helyi védettségre javasolt építészeti értékek A helyi épített értékekről 2005. júliusban az M-Teampannon Kft. készített egy tanulmányt, mely részletesen bemutatja a település védendő épített értékeit. Ezek között szerepel mintegy 154 épület, 25 köztárgy (kút, kereszt, híd) és 18 utcakép. (3.sz. melléklet) Néhány ezek közül: - Katalin-hegyi Kálvária - Czöndör-kút - Kutya-hegyi présházak - Szarvas-hegyi présházak - Ürge-hegyi pincesor - Sarlós Boldogasszony Kápolna 32


Biatorbágy

Településfejlesztés Biatorbágy nagyközség jelenleg hatályos településrendezési tervét 2002-ben fogadta el a Képviselőtestület. A szabályozási koncepció az új, tervezett közterületek létesítésénél a lazább, zöldterületekkel borított kialakítást javasolja. A két alközpont körül kertvárosias beépítés legyen, a patakok partjai és a tópart közparki besorolást kapjon. A belterülethez csatlakozó, vas melletti gazdasági területeken kisebb telephelyek alakíthatók ki a lakóterületeket amúgy zavaró tevékenységek számára.

33


Biatorbágy

2.3 Természeti környezet állapota A természeti értékek a nemzeti és a települési vagyon nélkülözhetetlen részét képezik. A környezetvédelem lényeges feladata a természeti értékek megőrzése, állapotuk fenntartása, javítása. A területek védelme élővilág-védelmi szempontból is indokolt, ugyanis szerves részét képezik a zöldhálózatoknak, ami életteret biztosít védett növényeknek és állatoknak. Tájhasználat Elsőként III. Béla király 1192-ben kelt adománylevelében szerepel Bia és Torbágy. Mivel a két település már lakott volt ezidőben, valószínűleg már szántóföldi növénytermesztés, a szőlőtermesztés és az állattenyésztés is elterjedt volt. A Biai-halastavat is megemlíti az okirat. A török időkben mindkét település teljesen elnéptelenedett. A XIII. században ismét birtokba vették a területet, magyarok és német telepesek virágzó mezőgazdaságot folytattak. Jellemző volt az állattenyésztés is, a Buda-Bécs közötti főközlekedési úton („Mészárosok útja”) lábon hajtották az állatokat Nyugat-Európába. A mai Peca-tó mellett vízimalom működött. A mai Öreghegy, Szarvashegy és Katalin-hegy területén szőlőskertek voltak. A Katalin-hegyen, attól észak-keletre, valamint a Füzes-patakon túli domboldalakat erdők borították. Az 1736-os adatok között már működő kőbánya is szerepelt. A XIX: századi térképeken már nagykiterjedésű szőlőskerteket láthatók, melyek felnyúlnak egészen a Katalin-hegy tetejéig. Sándor gróf 1875-ben készült birtokleírásában részletesen szerepelnek a különböző területhasználatok. A szántóföldi növénytermesztés és az erdőgazdálkodás mellett a juhászat volt lényeges. A XX. Század első felében a patakok rendezésével megszűntek a nagykiterjedésű rétek. Eltűntek a vízimalmok is, és a tó melletti területek elmocsarasodtak. Egyre jobban elterjedt a gyümölcs- és zöldségtermesztés. Az 1950-es években termelőszövetkezetek alakultak, 1960-tól pedig a korábbi szőlőhegyeken elkezdődött a zártkertekké alakulás. Az 1.sz. főút mentén, valamint az Ürge-hegyen és a sóskút felé eső területeken nagyüzemi gyümölcstermesztés alakult ki. A korábbi rendezési tervek hatására a szántóföldi területek nagysága számottevően csökkent, és a beépített területek nagysága egyre növekedett. Legjelentősebb változások a zártkertes (üdülő) területeken történtek. A Peca-tó – volt Malom-tó – 1955. évi rehabilitációjával a tó és környéke teljesen zártkertes üdülőterület lett. A kimondottan előnyös fekvésű Katalin-hegy területe folyamatosan válik üdülőterületté. A Biai-halastórendszer napjainkra a település legjelentősebb természeti, tájszerkezeti részévé vált. A kőbányászat időközben megszűnt, de a tájsebek rekultivációja elmaradt az Ürgehegyen és a Bolha-hegyen is.

34


Biatorbágy

Természeti, táji értékek Biatorbágy közigazgatási területén belül országos jelentőségű természetvédelmi terület jelenleg nincs. A településen több védendő táji elem is található. Ezek között vannak erdők, vizes élőhelyek, sziklaképződmények, egyedi gyepes területek. A beépítésre szánt területek esetében, illetve az övezeti besorolások meghatározásánál figyelemmel kell lenni a tájképvédelemre. Az 1996. évi LIII. törvény új elemként a természetvédelem feladatait kiterjeszti a védett területeken, fajokon kívül az ún. ”természeti területekre” is, vagyis azon területekre, ahol a területet még természetközeli állapotban lévőnek tekinthetjük, mivel nem volt még jelentős az emberi beavatkozás. A törvény 15. § (1) (a) pontja szerint ide tartozik például a gyep, az erdő, vagy a nádas művelési ágú termőföld. Az ún. „Érzékeny Természeti Területek” (nemzetközileg használt rövidítéssel ESA) területeken a hagyományos mezőgazdálkodás jelentősen hozzájárult a növény- és állatközösségek élőhelyeinek fenntartásához. Ezen területek tehát a klasszikus értelemben nem védettek, de a természetkímélő, külterjes gazdálkodás visszaállításával elérhető, hogy a kultúrtáj még meglevő változatossága, a természetközeli élőhelyek fennmaradhassanak, ugyanakkor a hátrányos helyzetű mezőgazdasági területeken a gazdálkodók megélhetése is biztosítható. (2.sz. melléklet) A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság tájékoztatása szerint kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területek („természeti területek” vagy „Natura 2000 területek”) helyrajzi számos listája: 0105/1a, 0105/1b, 0105/1c, 0105/1d, 0105/1f, 0105/1g, 0105/1h, 0112, 0113/1a, 0113/1b, 0113/1c, 0113/1d, 0113/1f, 0113/1g, 0118, 0119a, 0119b, 0119c, 0119d, 0119f, 0119g, 0119h, 0119j, 0119k, 0120/3, 0132/17a, 0132/17b, 0132/17c, 0132/17d, 0132/17g, 0132/17k, 0132/17l, 0133, 0134/1, 0134/2, 0135a, 0135b, 0135c, 0135d, 0135f, 0135g, 0135h, 0135j, 0135k, 0135l, 0135m, 3960, 4409/2, 4410a, 4410b, 4411a, 4411b, 4412a, 4412b, 4413, 4414, 4415a, 4415b, 4416a, 4416b, 4416c, 4416d, 4417a, 4417b, 4417c, 4418, 4716a, 4716b. Természeti területként nyilvántartott területek a településen •

Biai erdő (Kőhegy, Dobogóhegyi-barlang)

•

Nyakas-kő térsége (forrás, Csizgey-árok)

•

Madárszirt, Százlépcső

•

Torbágyi erdő

•

Gesztenyéstanya

•

halastótól ÉK-re, a Pörösök-dűlőben található felhagyott bánya (gyurgyalag fészkelőhelyek) 35


Biatorbágy

- vizes élőhelyek: •

Biai-halastó

•

Benta-patak mentén lévő társulások (Peca-tótól délre) és a Peca-tó

•

Disznó-lápa

•

Papréti-patak völgye

•

Füzes-patak menti jegenyék

A Biai-tórendszer nádasaival, összefüggő nagyobb kiterjedésű vízfelületeivel rendkívül jelentős természeti és ökológiai értékkel is bír. A halastó és környéke a térség ökológiai hálózatának is fontos része. Ehhez kapcsolódik zöldfolyosóként a Disznólápa mocsaras, ligetes területe. A Tómelléki-dűlőben, a Papréti-vízfolyás melletti területet a rendezési terv is ”védendő tájhasználatú övezet” kategóriába sorolja. A Füzes-patak völgye a település teljes egészén áthaladó ökológiai folyosót képez. Pest Megyei Tanács 96/1977.sz. VB határozatával megyei védettségű természetvédelmi területté nyilvánította a település dél-nyugati részé található, mintegy 60,22 ha kiterjedésű Bolha-hegyet. A hegy oldalában felhagyott kőbánya található, melyben az Érd-Sóskút-Biatorbágy között húzódó "sóskúti" puha mészkövet bányászták. A terület védetté nyilvánítását az itt előforduló löszpusztai vegetációk és a sóskúti mészkő felszínre bukásának helyein fellelhető sziklagyep társulások indokolták. Kiemelendő a biai erdő területe, ahol a geológiai értékeken kívül védett növény- és állattársulások is találhatók. A Nyakas-kő és az Öreghegyen végighúzódó Madárszirt megnevezésű sziklaperem különleges földtani értékkel is bír. Igaz, a terület szerepel a Duna-Ipoly Nemzeti Park nyilvántartása szerint a NATURA 2000 nemzetközi élőhely-védelmi programban, így területén EU-irányelvek is védik, de ez azonban még nem jelent jogi védettséget. A ’80-as évek végén előkészület alatt állt a terület védetté nyilvánítása. A részletes felmérések is megtörténtek, sajnos a rendszerváltozás során ezeknek az értékes anyagoknak nyoma veszett. Az 1996-ban készült ÁRT javaslatai között is szerepelt védetté nyilvánítása, mely sajnos a mai napig nem történt meg. Flóra, fauna A település és környéke florisztikailag a Pilis-Gerecse flórajárásba (Pilisense) tartozik. A mészkőrétegeken helyenként több méter vastagságú lösztakaró is rétegződött. Így, mind a mészkedvelő, mind a löszre jellemző flóraelemek megtalálhatók.

36


Biatorbágy

Fontosabb erdőtársulásai a tatárjuharos tölgyesek (Acereto tatarici-Quercetum), a gyertyános kocsánytalan tölgyesek (Querco petraeae-Carpinetum), a cseres kocsánytalan tölgyesek (Quercetum petraeae-cerris) és a tölgy-kőris-szil ligeterdők (Querco-Ulmetum). A gyepszint jellemző növényei: a felemáslevelű csenkesz (Festuca heterophylla), az egyvirágú gyöngyperje (Melica uniflora), a ligeti perje (Poa nemoralis), a hegyi sás (Carex montana), a nagyvirágú ibolya (Viola riviniana), a hölgymálfélék (Hieracium sp.) Az erdészetileg már bolygatott területen vegyeskorú, főként keménylombú fák, illetve telepített fekete fenyvesek (Pinus nigra), kisebb részben lombhullató erdők találhatók. Az évenkénti átlagos fanövekedés 3,0-4,5 m3/ha között van. A Pörösök-dűlő kiemelt értéke a felhagyott agyagbányában megtelepedett gyurgyalag-kolónia (Merops apiaster). Gyakran partifecskéket (Riparia riparia) is találhatunk a területen. A terület hüllőkben és kétéltűekben gazdag. Gyakori fajok: zöld varangy (Bufo viridis), barna varangy (Bufo bufo), barna ásóbéka (Pelobates fuscus), gyepi béka (Rana temporaria), mocsári teknős (Emys orbicularis). A Bolha-hegy kedvelt táplálkozási helye a ragadozó madaraknak. Jellemző fajok: egerészölyv (Buteo buteo), rétisas (Haliaëtus albicilla), nagykócsag (Egretta alba), szürkegém (Ardea cinerea), szárcsa (Fulica atra), bütykös hattyú (Cygnus olor) Legkedveltebb kirándulóhelyei: a Tétény-Sóskúti-fennsík (a középkori Torbágy-erdő) nyugati peremének sziklavonulata, a Nyakaskő látványos alakzatával, az Iharos-erdő és a horgásztó. Szeghy Krisztina

37


Biatorbágy

2.4 Környezet-egészségügy Az élőlény –így az ember is- és környezete szoros kölcsönhatásban áll egymással. Lényegében megállapítható az a tény, hogy minden környezeti elem szennyezettsége hatással van az emberi szervezet egészségére. Biatorbágy és környezete szerencsére csak kevéssé szennyezett. A településen belül működő ipari üzemek sem por-, sem zajszennyezést nem jelentenek. Egyre jelentősebb környezeti hatással bír viszont a településen áthaladó gépjárművek átmenőforgalma, ennek por- és zajhatása. Légszennyezés

szempontjából

említésre

méltó

a

mezőgazdasági

művelésből

származó

porszennyeződés. Ezek ellen erdősávok telepítésével lehet védekezni. A 8/2002 (III. 22.) KÖM-EÜM együttes zajvédelmi rendelet alapján a települések 2. kategóriába tartoznak, azaz lakóterület, mely kisvárosias, kertvárosias beépítésű, melyre az alábbi határértékek vonatkoznak: ●

Lakó- és intézményterület laza beépítésnél:

nappal 50 dB

éjszaka 40 dB

●

Lakó- és intézményterület tömör beépítésnél:

nappal 55 dB

éjszaka 45 dB

●

Ipari terület vegyesen:

nappal 60dB

éjszaka 50 dB

Időszakosan és elszórtan előfordul a háztáji állattartásból keletkező bűzhatás, de nem jelentős. A lakossági fűtésből eredő légszennyezés mértéke a gázfűtésre történő átállással jelentősen csökkent. Bejelentésre kötelezett légszennyezési pontforrás nem található a településen. Az utóbbi évek jelentős környezet-egészségügyi problémáját az allergén pollenek – parlagfű, kanadai aranyvessző, és egyéb adventív növények – okozták. Az allergia a szervezet immunrendszerének túlzott túlműködése. A környezeti hatások jelentős szerepet játszanak az allergia kialakulásában. A légszennyezés hatására a nyálkahártyák védekező funkciója csökken, az allergia könnyebben kialakul. A mikrorészecskék károsítják az immunrendszer működését. A község külterülete művelés alá van vonva, így alacsony a parlagon hagyott területek aránya. Gyomosodás belterületen főleg az utak mentén gyakori. Az Önkormányzat közmunkásokkal valamint a lakosság bevonásával próbálja megoldani a gyommentesítést. A probléma végleges rendezése még megoldásra vár.

38


Biatorbágy

Asztmás és allergiás megbetegedésekről nincs adat. Az egyes allergén növények virágzási idejéről a 7. táblázat tájékoztat:

Magyar név bálványfa bodza bükk ciprusfélék csalánfélék Dió éger eperfa ernyősök fenyőfélék fészkesek füvek fűz gyertyán hárs juhar kender kőris libatopfélék lórom, sóska mogyoró nyár nyír olajfafélék ostorfa parlagfű pillangósok platán sások gesztenye szil tiszafa tölgy útifű üröm vadgesztenye

Latin név Ailantus Sambucus Fagus Cupressaceae Urticaceae Juglans Almus Morus Umbelliferae Pinaceae Compositae Poaceae Salix Carpinus Tilia Acer Cannabis Fraximus Chenopodiacea Rumex Corylus Populus Betula Oleaceae Celtis Ambrosia Fabaceae Platanus Cyperaceae Castanea Ulmus Taxus Quercus Plantago Artemisia Aesculus

Allergenitás * ** * ** ** * *** * * * *** **** *** ** ** ** * *** *** *** *** ** *** ** * **** ** *** * * * ** *** *** **** **

Virágzás - Pollenszórás febr.

márc

||||||

||||||

||||||

||||||

ápr.

máj.

| ||||||

||| ||||| ||||||

| |||||| | ||||||

||||||

||| |||||| ||||| ||||| ||||||

|||

||||||

||||

|||| || |||||| |||||| |||||| |||||| |||||| |||||| |||||

|||||| |||||| ||

||| |||||| |||||| ||

||||||

|||||

|||||| ||||||

| |||||| ||||

júli.

aug.

szept

okt.

|||||| ||||||

||

|||| ||||||

||||||

||||||

||||||

|||||

|| |||||| |||||| |||||| |||||| |||||

|||||| |||||| ||||| ||||||

|||||| ||| |||||| |||||

|| |||||

|

||||||

||||||

|||

|||||| ||||||

|||||| ||||||

|||||| ||

||||||

|

|||| ||||||

|||||| ||

||||||

|||

|||||| ||||||

||| ||||||

|||

||| ||||||

||||||

júni.

|||||| |||| ||| |||||| |||||| ||||

|||||| |||||| |||

|||||| ||||| |||| ||||||

||||

|||| ||||||

||||||

||||||

**** - nagyon gyakori allergén, igen sokan szenvednek tőle *** - gyakori allergén ** - nem gyakori allergén, keveseket betegít meg * - panaszokat nem okoz illetve allergenitásáról nincsenek adatok

7. táblázat Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata által monitorozott toxonok pollenszórása (Forrás: ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózatának tájékozatója, 2002)

A talajvizek elszennyeződését a lakossági közműpótló kisberendezésekből elszivárgó kommunális szennyvizek okozták. Mivel a település vezetékes ivóvízzel történő ellátása megoldott, a meglévő probléma, - emberi egészséget károsító - közvetlen hatása kiküszöbölhető. A környezet állapotával összefüggő gyakori megbetegedések a településen nem voltak kimutathatóak a közelmúltban.

39


Biatorbágy

2.5 Önállóan kezelt hatótényezők 2.5.1 Hulladékgazdálkodás Környezetünkben folyamatosan keletkeznek olyan eszközök, anyagok, melyek feleslegessé váltak számunkra, továbbiakban nem tudunk, vagy nem akarunk használni, hasznosítani. Ezeket hulladékoknak nevezzük. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény. (továbbiakban: Hgt.) pontosan meghatározza, hogy a jogszabály szerint mely anyagokat kell hulladéknak tekintenünk. A 3.§ a) pontja alapján „hulladék: bármely, az 1. számú melléklet szerinti kategóriák valamelyikébe tartozó tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles” A hulladékok a kedvezőtlen esztétikai hatáson kívül környezetünket is veszélyeztetik. Talaj-, vízilletve légszennyező hatással bírnak, különböző megbetegedéseket okozhatnak. Azonos fajtájúnak tekinthető az olyan hulladékok együttes tömege, amelyben a benne található egyedi hulladékok lényeges kémiai és fizikai tulajdonságai hasonlóak, és így együtt kezelhetők. Közös jellemző tulajdonságaik szempontjából hasonló hulladék fajták együttese a hulladéktípus. A hazai szabályozásnak és a gyakorlatnak megfelelően a hulladékok három fő típusát különböztethetjük meg: termelési, települési és veszélyes hulladékok. A települési hulladékokon belül megkülönböztetünk települési szilárd illetve folyékony hulladékot. A Hgt. 1.§ b) pontja szerint a hulladékgazdálkodás ma kitűzendő célja "a természeti erőforrásokkal való

takarékoskodás,

a

környezet

hulladék

által

okozott

terhelések

minimalizálása,

szennyezettségének elkerülése érdekében a hulladékkezelés megelőzése (a természettől elsajátított anyag minél teljesebb felhasználása, hosszú élettartamú és újrahasználható termékek kialakítása), a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének körforgásban tartása, a nem hasznosuló, vissza nem forgó hulladék környezetkímélő ártalmatlanítása" 2.5.1.1 Települési szilárd hulladék A települési szilárd hulladékok kezelésével kapcsolatban a 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.), a 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet, a 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet, a 241/2000. (XII.31.) Korm. rendelet, és az 5/2002. (X.29.) KvVM rendelet tartalmaz alapvető iránymutatásokat. A települési önkormányzat kötelezően ellátandó közszolgáltatásként, az ingatlan tulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást szervez és tart fenn. Ezt, a Hgt. 23. és 24.§-ban foglaltak alapján, önkormányzati rendeletben szabályozza. A közszolgáltatás kiterjed a településen alkalmazott gyűjtőedényben összegyűjtött hulladék rendszeres elszállítására, 40


Biatorbágy

valamint folyékony hulladék esetében az ideiglenes tároló (közműpótló) kiürítésére és elszállítására. A közszolgáltatás 2001. január 1.-vel vált a települési önkormányzatok kötelezettségévé. Átmeneti szabály, hogy azokon a településeken, ahol a hatálybalépéskor nem működik települési hulladékkezelési közszolgáltatás, ott ennek megszervezését a 2000 fő feletti állandó lakosú településeken 2002. január 1-ig, a 2000 fő állandó lakos alatti településeken 2003. január 1-ig kell megtenni. A közszolgáltatás kiterjedhet a begyűjtőhelyek (hulladékgyűjtő udvarok, átrakó állomások, gyűjtőpontok), előkezelő és hasznosító (válogató, komposztáló, stb.) telepek létesítésére és működtetésére Ez ugyan nem kötelező feladat, de szakmailag kívánatos és hosszabb távon indokolt a településeken a közszolgáltatás keretében megoldani. A törvény felhatalmazza a települési önkormányzatot, hogy előírhatja a szelektív gyűjtést, a begyűjtés rendjét, valamint meghatározhatja az erre vonatkozó részletes szabályokat Azon a településen, ahol az önkormányzat előírja a szelektív gyűjtést, a hulladék összetevők közszolgáltatás keretében történő begyűjtését, ott az ingatlantulajdonosok számára ez kötelezővé válik. Emellett megemlítendő, hogy a közterületen elhagyott hulladék kezelése is közszolgáltatás keretében ellátandó feladat. A települési önkormányzatok feladata a közszolgáltatásra vonatkozó helyi rendeleteikben a közszolgáltatási díj kérdését az egységes alkotmányosság követelményeinek megfelelően, a joggyakorlatban alkalmazható módon megállapítani. Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladékot a környezet szennyezését megelőző módon köteles gyűjteni. A települési hulladék gyűjtése és tárolása csak megfelelő gyűjtőedényben történhet. A települési szilárd hulladék szállítását zárt konténerben vagy a kiporzást és kiszóródást megakadályozó ideiglenes takarású konténerben, vagy e feltételeket biztosító célgéppel, szállítójárművel, környezetszennyezést kizáró módon kell végezni. Biatorbágyon a helyi hulladékgazdálkodási rendeletnek megfelelően, mind a belterületen, mind a volt zártkerti területeken szervezett lakossági szilárd hulladék-begyűjtés működik. A hulladék a Rumpold Kft. közreműködésével a bicskei hulladéklerakón (2060 Bicske, Kossuth u. 60-62.) kerül elhelyezésre. A közszolgáltatás során kizárólag 110, 120 és 240 literes szabványos gyűjtőedények, valamint a közszolgáltató által rendszeresített köztisztasági zsákok használhatók. A háztartási szilárd hulladékot hetente egy alkalommal szállítják el. Az ingatlan tulajdonosa, a rendszeresített hulladékkezelési közszolgáltatás kötelező igénybevétele mellett, az ingatlanán keletkező alkalmi, -

41


Biatorbágy

vagy mérete miatt a közszolgáltatás keretében nem szállítható - települési hulladékát, 3 m3 mennyiségig hulladékkísérő jeggyel maga is elszállíthatja a kijelölt ártalmatlanító helyre. A területen évente egy alkalommal van lomtalanítás. A településen keletkező, és egyben lerakott települési szilárd hulladék mennyisége (lakossági és ipari együtt) 2003. évben 3 833 tonna volt. Szelektív hulladékgyűjtő szigetek A település az Duna-Vértes Regionális hulladékgazdálkodási Társulás

tagja. A társulás

meghatározta a településen kialakítandó szelektív hulladékgyűjtő szigetek számát, jelen esetben ez 9 db, melyek kialakítása 2003-ban már megtörtént: • Viadukt lakópark • Fő út 68. • Ybl M. sétány (üzletközpont mögött) • Kálvin tér • Bajcsy Zs. u. 7. • Torbágyi Általános Iskola • Kinizsi Italbolt (Szt. István út) • Vasútállomás • Nagy u. - Szabadság u. sarok A hulladékgyűjtő szigetek a közszolgáltatás részeként üzemeltethetők. Szelektíven gyűjtött anyagok jelenleg: üveg, papír, műanyag. A jövőben a szolgáltató szeretné kiterjeszteni a gyűjtést más újrahasznosítható anyagra is. (Pl.: fémdoboz.) Az 5/2002.(X.29.) KvVm rendelet tartalmazza a közszolgáltatás részeként üzemeltethető hulladékgyűjtő szigetek kialakításával, működtetésével kapcsolatos előírásokat. A hulladékgyűjtő szigetek kialakítása mellett a „háztól-házig” való gyűjtés bevezetése is indokolt. A gyűjtőhelyek kialakításakor a következőkre kell figyelemmel lenni: •

szabványos vagy erre a célra gyártott speciális edényzettel kell ellátni, minimálisan három hasznosítható hulladék-összetevő elkülönített begyűjtését kell lehetővé tenni,

•

elhelyezése történhet közterületen, lakóövezetben, kereskedelmi egységek közelében úgy, hogy alkalmas legyen a gyalogosan történő megközelítésre,

•

a kihelyezett edényzet zárható, bedobó nyílással ellátott, a gyűjtőjárműhöz illesztett rendszerű legyen; 42


Biatorbágy

•

a kialakítását úgy kell megvalósítani, hogy a gyűjtőedényzet célgéppel üríthető legyen,

•

a begyűjtött hulladékot a gyűjtősziget üzemeltetőjének a gyűjtősziget edényzetéből rendszeresen kell ürítenie, vagy az edényzetet kell cserélnie, és a begyűjtött hulladékot a további kezelést végző telephelyre kell szállítani, valamint nyilvántartásba kell venni,

•

a hulladékgyűjtő sziget edényzetének rendszeres tisztításáról, karbantartásáról és szükség szerinti gyakorisággal történő cseréjéről a gyűjtősziget üzemeltetőjének kell gondoskodnia.

2.5.1.2 Települési folyékony hulladék A települési folyékony hulladékok kezelésével kapcsolatban a 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet, az 50/2001. (IV.3.) Korm. rendelet, a 174/2003. (X.28.) Korm. rendelet, a 2003. évi LXXXIX. törvény, és a 25/2002. (III.27.) Korm. rendelet tartalmaz alapvető iránymutatásokat. Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező települési folyékony hulladékot műszakilag megfelelő (zárt) tartályban köteles gyűjteni, azt a begyűjtésre jogosult hulladékkezelőnek átadni. Az illetékes önkormányzat határozza meg, hogy a települési folyékony hulladék elhelyezésére melyik szennyvíztisztító telep vehető igénybe. A folyékony hulladék elszikkasztása tilos! A települési folyékony hulladék ártalmatlanítása a 213/2001. (XI.24.) Korm.rend. előírása alapján történhet. Az önkormányzat köteles közszolgáltatást működtetni a települési folyékony hulladék begyűjtésére, és a közszolgáltatót helyi rendeletben megnevezni. Az önkormányzat felelőssége a kiválasztás során vizsgálni azt, hogy a szükséges engedélyekkel rendelkezik-e a szolgáltató, és csak azt választhatja, amelyik

az

összes

jogszabályi

feltételnek

megfelel.

A

hulladékszállítási

tevékenység

engedélyköteles, mely tevékenységet a környezetvédelmi előírások betartása mellett a hulladék sajátosságait figyelembe vevő speciális szállítójárművel lehet végezni. A tevékenység végzése megfelelő szaktudást és felszereltséget igényel. A szállítást végző felelőssége, hogy a birtokában lévő hulladékot engedéllyel rendelkező kezelőnek adja át további kezelésre. Biatorbágy községben a csatornázottság 91%-os. A településnek saját szennyvíztisztítója van. A szennyvíz kisterhelésű, eleveniszapos biológiai tisztítás, majd nitrifikációs és denitrifikációs kezelés után takarórétegként a Tatai Környezetvédelmi Rt. által üzemeltetett vörösiszapos-tavak rekultivációjához használják. A keletkezett szennyvíz mennyisége 2003-ban: 237 033 tonna volt. A kijelölt szennyvíz-elvezetési agglomerációk területén a települési szennyvizek közműves szennyvíz-elvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíz tisztítását, illetőleg a települési 43


Biatorbágy

szennyvizek ártalommentes elhelyezését meg kell valósítani, a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programot tartalmazó Kormányrendelet 1. számú mellékletében foglaltak alapján: • a 10 000 lakos-egyenértéknél nagyobb terhelést meghaladó szennyvíz kibocsátású, jogszabályban kijelölt érzékeny területeken 2008. december 31-ig, • 2010. december 31-ig a 15 000 lakosegyenérték terhelést meghaladó szennyvíz kibocsátású szennyvíz-elvezetési agglomerációk területén, • 2015. december 31-ig a 10 000-15 000 lakosegyenérték terheléssel jellemezhető szennyvízkibocsátású szennyvíz-elvezetési agglomerációk területén, • 2015. december 31-ig a 2000-10 000 lakosegyenérték terheléssel jellemezhető szennyvíz kibocsátású szennyvíz-elvezetési agglomerációk* területén. *A szennyvízelvezetési agglomeráció központja az a település, amelynek a közigazgatási területén található a szennyvíztisztító telep vagy a végleges szennyvízelhelyező létesítmény.

A 174/2003. (X. 28.) Kormányrendelet az egyedi szennyvízkezelés nemzeti megvalósítási programjáról szól (a továbbiakban: „B” program). Egyedi szennyvízkezelésre lehatárolt terület: külön jogszabály (lásd: 26/2002. (II. 27.) Kormányrendelet) szerint lehatárolt, a közműves szennyvízelvezetéssel el nem látható települések és településrészek területe, ahol egyedi szennyvízkezelést kell alkalmazni, mivel a szennyvízkibocsátás nem eléggé koncentrált ahhoz, hogy a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás megvalósítása gazdaságos legyen, és a szennyvízcsatornázást környezetvédelmi szempontok sem indokolják; Az egyedi szennyvízkezelésre lehatárolt területek közé tartoznak: •

a szennyvíz-elvezetési agglomerációba külön jogszabály (lásd: 25/2002. (II. 27.) Korm. r.) szerint nem tartozó települések közigazgatási területei (2000 LE alatti terhelésű területek),

•

a szennyvíz-elvezetési agglomerációba tartozó települések azon része, ahol szennyvízelvezető művek létesítése külön jogszabály (lásd: 26/2002. (II. 27.) Korm. r.) szerint nem indokolt.

Biatorbágy település a 25/2002. Korm.rend. 2.d) mellékletében szerepel. A program azt a környezetvédelmi szempontból kívánatos gyakorlatot kívánja elősegíteni, hogy az „A” programi keretében nem csatornázott területeken élők szennyvizeinek, illetőleg TFH-juknak kezelését is megfelelő műszaki színvonalú berendezésekben, létesítményekben végezzék és ezek létesítéséhez külső forrásokat vehessenek igénybe. A program 2015-2020-ig megvalósuló fejlesztésekre vonatkozik, és alapvetően a követezőekben felsorolt szennyvíztisztítást szolgáló 44


Biatorbágy

létesítményeket, építményeket határozza meg: Ahol a felszíni és a felszín alatti vizek külön jogszabály (Lásd: 203/2001. (X. 26.) Korm. r. és 33/2000. (III. 17.) Korm. r.) szerinti jó állapotának elérése érdekében szükséges a szennyvizek szakszerű kezelése és ártalommentes elhelyezése, ott a programot legkésőbb 2015. december 22-ig meg kell valósítani. Azokon a településeken, ahol az egyedi szennyvízelhelyezés nem alkalmazható, ott a szennyvizek szakszerű

kezeléséről,

gyűjtéséről,

tisztításáról

és

ártalommentes

elhelyezéséről

vagy

szennyvízelvezető-hálózat és szennyvíztisztítás megvalósításával, illetőleg egyedi szennyvíztisztító kisberendezés,

illetve

zárt

szennyvíztároló

létesítésével

kell

gondoskodni

a

Települési

Szennyvízkezelési Program keretében. Az új egyedi szennyvízkezelési létesítmények (építmények) megvalósításával egyidejűleg a Települési Szennyvízkezelési Program keretében gondoskodni kell a korábban épített szakszerűtlen egyedi létesítmények (építmények) felszámolásáról, illetőleg környezetszennyezést nem okozó hasznosításáról. Egyedi szennyvízkezelés: Az egyedi szennyvízkezelésre lehatárolt területeken olyan egyedi szennyvízkezelési létesítmények (építmények) alkalmazása, amelyek 1-25 lakosegyenértéknek (főnek) megfelelő települési szennyvíz tisztítását és/vagy végső elhelyezését, illetve átmeneti gyűjtését, tárolását szolgálják. Ezek a környezetvédelmi és vízgazdálkodási szempontoktól, illetve a beépítési szokásoktól függően lehetnek: az egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmények,

az egyedi

szennyvíztisztító

kisberendezések és az egyedi zárt szennyvíztárolók. Egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény: Olyan létesítmény (építmény), amely a környezeti elemek terhelését csökkentve a települési szennyvizek nem közműves elvezetésére-tisztítására és elhelyezésére szolgál, a közműves szennyvízelvezetéssel és -tisztítással egyenértékű környezetvédelmet és életminőséget biztosít. Az egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény a szennyezőanyagok lebontását energia bevitel nélkül végzi. Technológiai elemei: az oldómedence, a kavics/homokszűrő(k), amelyek összességében lehetővé teszik – a földtani közegbe történő végső kibocsátás esetén - a növényzet és a talaj élővilága számára a tisztított szennyvizek maradék tápanyagtartalmának hasznosítását, vagy a felszíni vizekben történő ártalommentes elhelyezést. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés: Olyan létesítmény (építmény), amely a települési szennyvizek nem közműves elvezetéséretisztítására és elhelyezésére szolgál, a közműves szennyvízelvezetéssel és -tisztítással egyenértékű környezetvédelmi megoldást biztosít. A szennyezőanyagok lebontását energia bevitel segítségével 45


Biatorbágy

végző egyedi szennyvíztisztító kisberendezésnek biztosítania kell a szennyvizek szennyezőanyag tartalmának külön jogszabályban előírt mértékű eltávolítását, akár felszíni víz, akár a földtani közeg a befogadó. Egyedi zárt szennyvíztároló: Olyan létesítmény (építmény), amely egy vagy több, zártan és vízzáróan kialakított medencéből áll; a szennyvizek ártalommentes gyűjtésére és a szennyvízből keletkező települési folyékony hulladék időszakos tárolására szolgál; az ebben gyűjtött települési folyékony hulladék ártalommentes elhelyezése a rendszeres elszállítás, a hulladékgazdálkodásra vonatkozó külön jogszabályok (értsd: Hgt.) szerint további kezelés után biztosított. A „B” programban megfogalmazott támogatási rendszer igénybevételének követelménye, hogy a települési önkormányzatnak legyen Települési Szennyvízkezelési Programja, amely arra épül, hogy a

nem

csatornázott

településrészeken

megszervezi

és

üzemelteti

a

szakszerű

egyedi

szennyvízkezelési közszolgáltatást. Ezt a lakosság a helyi programnak megfelelően - az egyedi kislétesítmények alkalmazása esetén - jegyzői engedélyezés alapján veszi igénybe. Talajterhelési díj A talajterhelési díjfizetési kötelezettség terheli azt a kibocsátót, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá, és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztárolót is, alkalmaz. Amennyiben a közcsatornát év közben helyezik üzembe, a díjfizetési kötelezettség a kibocsátót a közcsatorna üzembe helyezését követő 90. naptól terheli. A talajterhelési díjfizetési kötelezettséget az Önkormányzat saját rendeletében szabályozza. Hígtrágyakezelés A 86/278/EEC EU-direktíva ajánlásai, valamint az 50/2001. Kormányrendelet előírási betartásával a szennyvíziszapok a mezőgazdasági növénytermelés során mindennemű egészségügyi és környezeti károkozás nélkül felhasználhatók. Hígtrágya illetve szennyvíziszap elhelyezés történik a külterületi mezőgazdasági területeken, az etyeki úttól keleti irányba (hrsz.: 0201., 0200). A szennyvíziszapok mezőgazdasági hasznos elhelyezésére többféle módszert dolgoztak ki, amelyek az elhelyezendő iszap konzisztenciájától függően két fő csoportba sorolhatók: • Folyékony (3 - 10 % szárazanyag tartalmú) iszap elhelyezésére alkalmas módszerek, • Víztelenített (15 - 40 % szárazanyag tartalmú) iszap elhelyezésére alkalmas módszerek. 46


Biatorbágy

Iszaptrágya: különböző mértékben víztelenített szennyvíziszapból és szalmából előállítható talajerő-visszapótló anyag. Iszapkomposzt: a különböző mértékben víztelenített szennyvíziszap és valamilyen magas széntartalmú anyag (szalma, faforgács, tőzeg, stb.) keverékének aerob kezelésével, talajerő visszapótlásra előállított anyag. A szennyvíziszap elhelyezhetőségének néhány javasolt szempontja: • egybefüggő nagyobb területrész, • tulajdonviszonyok-, illetve a földhasználat rendezettsége, • a jogszabályi feltételeknek megfelelő, alkalmas területek, • megfelelő fogadókézség, • előnybe kell helyezni a szennyvíztisztító telepek melletti területeket. Szennyvíziszap elhelyezésből kiesnek: • különböző védett területek, • talajtani, talajvédelmi vagy környezetvédelmi (vízvédelmi) szempontból nem alkalmas területek. A szennyvíziszap elhelyezést korlátozó tényezők: • erdőben nem helyezhető el, • faültetvényben is a nitrogénmennyiséget figyelembe véve lehet iszapot elhelyezni, ami nem sokkal több, mint a szántóknál - annak ellenére, hogy itt közel egész évben lehet iszapot elhelyezni, • szántóföldi növényeknél a kihelyezés időpontja szűk határok között mozog (nyáron-ősszel, illetve kora tavasszal), • a szennyvíziszapból - az eddigi vizsgálatok alapján - a kihelyezhető 170 kg összes nitrogéntartalom figyelembevételével, 1 ha mezőgazdasági területen 4–8 t/ha iszap szárazanyag helyezhető el, • kerülni kell a legjobb termékenységű területeket (pld.: zöldségtermesztő, exportra termelő, stb.). A szennyvíziszap elhelyezés és hasznosítás talajtani követelményeinek kialakításánál az elsődleges szempont az, hogy a talaj minél jobban eleget tudjon tenni a szűrő, tisztító, lebontó, átalakító funkciójának. A szennyvíziszap egy adott területen történő felhasználásakor ügyelni kell arra, hogy ne rontsák le a talaj minőségét, termékenységét, ne károsítsák a talaj öntisztító képességét, ne

47


Biatorbágy

következzenek be kedvezőtlen változások a talajvízben (szennyezések, talajvíz-emelkedés, stb.) és ne veszélyeztessék a külső környezetet.

48


Biatorbágy

2.5.1.3 Kiemelt hulladékáramok A kiemelt hulladékáramok közé kerültek a termékdíjas termékekből keletkező hulladékok is. Itt szerepelnek azon - többnyire veszélyes - hulladékfajták is, amelyeknél csak az általánostól eltérő szervezési, biztonsági és kezelési intézkedésekkel valósíthatók meg a környezetvédelmi törvényből adódó feladatok. Ide soroljuk a következő anyagokat: ● biológiailag lebomló szerves hulladékok ● gumiabroncsok ● kiselejtezett gépjárművek ● építési és bontási hulladékok ● állati eredetű hulladékok ● hulladékolajok ● elemek és akkumulátorok ● egészségügyi hulladékok ● csomagolási hulladékok Az egyes hulladékáramok csökkentésére a következő előírások vannak: Biológiai úton lebomló szerves hulladék A települési hulladéklerakókban ártalmatlanított, biológiai úton lebomló szervesanyag tartalmat 2004. július 1. napjáig 75%-ra, 2007. július 1. napjáig 50%-ra, 2014. július 1. napjáig 35%-ra kell csökkenteni. Elsősorban a települési hulladékban megjelenő biohulladék, valamint a papír lerakását kell fokozatosan csökkenteni. 2008-ig ki kell építeni a 10 000 főnél nagyobb településeknél az üzemi méretű komposztáló telepeket. Biatorbágy település nem tervezi a közeljövőben önállóan, saját komposztáló telep kialakítását. A Duna-Vértes Regionális Hulladékkezelő Rendszer tervében szerepel a Bicskei Regionális Hulladékkezelő Telepen komposztálóüzem létesítése, mely a környező településeken keletkező növényi eredetű hulladék feldolgozására épül. Biatorbágy településnek is csatlakoznia kell ehhez a létesítményhez. Kiselejtezett gépjárművek 2006-ig biztosítani kell minden kiselejtezett járműre a bontásból származó alkatrészek újrahasználatát és a maradékok hasznosítását, együttesen 85 tömeg %-ban.

49


Biatorbágy

Gumiabroncsok A hasznosítás bővítése sürgős feladat, mivel a gumiabroncsok lerakása 2006-tól nem lehetséges. Építési és bontási hulladékok 2008-ig a hasznosítási arányt 50%-ra kell emelni! Állati eredetű hulladékok Az állati hulladékokkal kapcsolatos intézkedéseket a 71/2003. (VI.27.) FVM rendelet szabályozza. Az állati hulladékokat veszélyességétől függően három osztályba sorolja, és az egyes osztályba sorolt hulladékokra különböző kezelési eljárásokat határoz meg. Az 1. osztályba sorolt állati hulladékok égetéssel való hasznosítását kell megoldani. A 2. osztályba besorolt állati hulladékok kezelését az állategészségügyi állomás által engedélyezett kezelő és feldolgozó üzemek végezhetik el. A 3. osztályba sorolt állati hulladékokat 24 órán belül össze kell gyűjteni és el kell szállítani gyűjtő helyre, vagy gyűjtő-átrakó telepre, vagy kezelő és feldolgozó üzembe, komposztáló telepre, vagy egyéb engedélyezett létesítménybe. Az elhullott, 50 kg-nál nem nagyobb össztömegű, kedvtelésből tartott állatokat az állati hulladék birtokosa saját telkén a szomszéd telek határvonalától számítót 1,5 m-re elföldelheti, megfelelő nyugalmi vízszint mellett. Az önkormányzat 2002-ben 20 millió forintot fizetett a dögkút kitakarításáért, és az állati hulladékok kezeléséért. A régi dögkút a 0198 hrsz-ú területen belül, a "b" alrészletben helyezkedik el, melynek területe 1,0412 ha, besorolása: művelés alól kivett, udvar. A kerítéssel lehatárolt dögkút területe 40 m2. A dögkút bezárását az önkormányzat megterveztette, az engedélyezés folyamatban van. Táblával és lakattal, 2006. január hóban a létesítményt lezárta. Jelenleg tárgyalások folynak a szakszerű elhelyezésről. Hulladékolajok A hulladékolajok kezelésének részletes szabályait a 4/2001. (II.23.) KöM rendelet fogalmazza meg. Az a természetes személy, gazdálkodó szervezet, külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe (a továbbiakban: birtokos), aki a tevékenysége során keletkező hulladékolaj hasznosítását vagy ártalmatlanítását a jogszabályokban előírt feltételeknek megfelelően nem tudja elvégezni, köteles a hulladékolajat a kezelési tevékenységek végzésére jogosult gazdálkodó szervezetnek átadni. A munkahelyi és az üzemi gyűjtés, tárolás, begyűjtés és szállítás során a hulladékolaj birtokosa hulladékolaját nem keverheti össze más veszélyes hulladékokkal. Elsőbbséget kell biztosítani a 50


Biatorbágy

hulladékolajok regenerálással történő hasznosításának, feltéve, hogy ezt a műszaki és gazdasági körülmények lehetővé teszik. Ha nincs lehetőség a hulladékolajokat hasznosítani, akkor égetéssel lehet ártalmatlanítani. Energiahordozónak kell tekinteni azokat a hulladékolajokat, amelyek nem tartalmaznak 50 ppm-nél nagyobb koncentrációban PCB-t, illetve PCT-t, továbbá olyan veszélyes szennyező anyagokat, amelyek az égetés során veszélyeztetik a környezetet. Ha a hulladékolajakat energiahordozóként hasznosítják - önmagukban vagy termékkel keverve (együttes égetés) -, akkor égetésük során a mindenkor hatályos, és a hulladékok égetésére vonatkozó levegőtisztaság-védelmi jogszabály előírásait kell megtartani. Elemek és akkumulátorok 9/2001. (IV.9.) KöM rendelet az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezelésének részletes szabályairól. Alapvető intézkedések: Tilos a hulladékká vált elemek és akkumulátorok más hulladékba történő keverése. Az elemek és akkumulátorok tulajdonosai, birtokosai kötelesek az általuk használt hulladékká vált elemek, akkumulátorok elkülönített gyűjtését megoldani, továbbá a hasznosítást vagy ártalmatlanítást biztosítani közvetlenül, vagy átadással. A hulladékká vált elemek és akkumulátorok visszagyűjtése a gyártó, illetve forgalmazó feladata. A fogyasztói forgalomba hozatali helyeken a gyártó által biztosított akkumulátorsavnak ellenálló, - illetve nagy kapacitású lúgos akkumulátor esetén lúgállógyűjtőedényt, konténert kell elhelyezni, amelynek fedele csak a gyűjtést végző által nyitható fel. Az elemeket és az akkumulátorokat az elkülönített gyűjtésre vonatkozóan a jogszabályban előírt jelöléssel kell ellátni. Egészségügyi hulladékok Az 1/2002. (I.11.) EüM rendelet az egészségügyi intézetekben keletkező hulladékok kezeléséről szól. Az éles eszközöket szilárd falú, szúrásálló edényzetben, más hulladékot folyadékzáró, mechanikai sérülésnek ellenálló, megtelés után lezárt és már ki nem nyitható eszközökben kell gyűjteni. A gyűjtőeszközöket a sárga (fertőzésveszély) színkóddal és a nemzetközi bioveszély jellel kell ellátni. Csomagolási hulladékok A 94/2002. (V.5.) Korm. rendelet a csomagolási hulladékokkal kapcsolatos részletes szabályozással foglalkozik. Csomagolás alatt érthető a termék, áru befogadása, megóvása, kezelése, szállítása, értékesítése érdekében felhasznált csomagolóanyag. A csomagolási hulladék keletkezésének fő

51


Biatorbágy

területei az ipari, intézményi és lakossági tevékenység. Csomagolási anyagféleségek: műanyag, papír, karton, fém, fa, textil, üveg, kompozitok. A kompozitok több különböző anyagból felépülő rendszerek, ahol az egyes összetevők kézzel vagy egyszerű eszközökkel nem választhatók szét. Csomagolási típusok: palack, tároló, tartály, hordó, zsák, doboz, konténer, rekesz, raklap, szalag. A háztartási hulladék 35-40% körüli részaránya a csomagolási hulladék. A hulladékká vált csomagolóanyagok esetében 2005. július 1. napjáig el kell érni, hogy: ●

legalább 50%-os hasznosításra kerüljön,

●

ezen belül legalább 25%-a anyagában kerüljön hasznosításra úgy, hogy ez az arány minden anyagtípusnál legalább 15% legyen.

Az országos és regionális tervekben szereplő hasznosítási arányok eléréséhez szükséges feltétel a szelektív hulladékgyűjtés fejlesztése, ugyanakkor az egyes hulladéktípusok lerakására vonatkozó részleges vagy teljes tilalom, valamint a lerakási költségek várható emelkedése is szükségessé teszi az egyes hulladéktípusok eltérítését a lerakástól. A települési szilárd hulladékból történő másodnyersanyag visszanyerés céljából biztosítani kell a hasznosítható papír, fém, üveg, műanyag stb. frakcióknak a hulladék többi részétől történő elkülönített gyűjtését és begyűjtését. A hasznosítás legfontosabb

alapfeltétele

a

szelektív

hulladékgyűjtési

infrastruktúra

megteremtése,

a

hulladékgyűjtő szigetek kialakítása, a szigeteken üveg, papír, műanyag, fém hulladékok elkülönített gyűjtésére alkalmas konténerek elhelyezése. Az országos előírások alapján, a megelőző intézkedésekkel biztosítani kellene azt, hogy a képződő és lerakott hulladékok összes mennyisége a tervidőszak végére ne haladja meg a 2002. évi szintet. A lakónépesség csökkenése a jövőben is a települési szilárd hulladék mennyiségi csökkenését fogja eredményezni. A célkitűzésnek eléréséhez szükség lesz a szelektív gyűjtés kiterjesztésére. A hulladék mennyiségének csökkentését az önkormányzat csak korlátozott eszközrendszerrel tudja befolyásolni. Az oktatás, nevelés, környezeti képzés az egyik hatáskör, amivel az önkormányzat hatékonyan együtt tud működni a kijelölt célok elérésében. A csökkentést az alábbiakban megfogalmazott általános elvek megvalósításával lehet elérni: • az egyes termékek előállításához szükséges nyersanyagok mennyiségének csökkentése, • technológiai fejlesztések megvalósítása, • a termékek élettartamának növelése, • a termékek újrahasznosíthatóságának növelése, • a fogyasztás csökkentése, • házi komposztálás elterjesztése, 52


Biatorbágy

• szelektív gyűjtés rendszerének fejlesztése, üzemeltetése El kell érni, hogy csak a nem hasznosítható részek legyenek lerakással ártalmatlanítva. 2.5.1.4 Veszélyes hulladék A veszélyes hulladékok esetében a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, a 102/1996. (VII. 12.), valamint a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet határozza meg az alapvető műszaki követelményeket. A településen keletkezett veszélyes hulladékok mennyisége az elmúlt évek során folyamatosan növekedett. A veszélyes hulladékok mennyiségének alakulását a 8. táblázat mutatja be. Év

Keletkezett veszélyes hulladék mennyisége (kg)

1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003

13 43 782 50 639 96 517 143 586 199 113 383 476 8. táblázat

Keletkezett veszélyes hulladékok mennyisége (Forrás: HIR adatbázis, 2003)

A településen található vállalkozások közül a következők működése során keletkezik veszélyes hulladék: • Scania Hungária Kereskedelmi és Képviseleti Kft. • Autocolor Festékgyártó És Forgalmazó Kft • Lindab Építőipari Kft. • Sipospack Reklám-, Csomagolótasak-gyártó és Kereskedelmi Kft • Varga És Társa Üzemanyag Ellátó Kft. • Alpine Európai Elektronikai Ipari Kft. • ETS Európai Teherautó Szerviz Kft. • Scanfil-Magyarország Ipari, Kereskedelmi És Szolgáltató Kft. • Biai-Auto-Doki Autójavító És Szolgáltató Kft. • Bia-Fol Csomagolóanyag-gyártó és Szolgáltató Kft. 53


Biatorbágy

• Schwáb Csabáné • La-Ver Lakberendezési, Ipari, Kereskedelmi És Szolgáltató Kft. • Asztalosok És Kárpitosok Minőségi Kft. A 9. táblázat tartalmazza a településen 2003. évben keletkezett veszélyes hulladék fajtákat hulladék főcsoportokra bontva:

Hulladék főcsoportok 02 - Mezőgazdasági, kertészeti, vízkultúrás termelésből, erdőgazdaságból, vadászatból, halászatból, élelmiszer előállításból és feldolgozásból származó hulladékok 03 - Fafeldolgozásból és falemez-, bútor-, cellulóz rost szuszpenzió-, papír- és kartongyártásból származó hulladékok 06 - Szervetlen kémiai folyamatokból származó hulladékok 08 - Bevonatok (festékek, lakkok és zománcok), ragasztók, tömítőanyagok és nyomdafestékek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok 10 - Termikus gyártásfolyamatokból származó hulladékok 12 - Fémek, műanyagok alakításából, fizikai és mechanikai felületkezeléséből származó hulladékok 13 - Olajhulladékok és folyékony üzemanyagok hulladékai (kivéve az étolajokat, valamint a 05, 12 és 19 fejezetekben felsorolt hulladékokat) 14 - Szerves oldószer-, hűtőanyag- és hajtógáz hulladékok (kivéve 07 és 08) 15 - Hulladékká vált csomagolóanyagok; közelebbről nem meghatározott abszorbensek, törlőkendők, szűrőanyagok és védőruházat 16 - A jegyzékben közelebbről nem meghatározott hulladékok 19 - Hulladékkezelő létesítményekből, szennyvizeket keletkezésük telephelyén kívül kezelő szennyvíztisztítókból, illetve az ivóvíz és iparivíz szolgáltatásból származó hulladékok 20 - Települési hulladékok (háztartási hulladékok és az ezekhez hasonló, kereskedelmi, ipari és intézményi hulladékok), beleértve az elkülönítetten gyűjtött hulladékokat is Végösszeg

Keletkezett veszélyes hulladék mennyisége 2003-ban (kg) 400 320 569 64 897 21 687 2 645 183 252 6 137 10 848 83 372 3 589 5 760 383 476

9. táblázat Keletkezett veszélyes hulladékok fajtái (Forrás: HIR adatbázis, 2003)

A településen ezen kívül még az orvosi rendelőben keletkezik veszélyes hulladék (tű, fecskendő, üvegek, tégelyek). Ezeket a SAPEX Kft. A Győri Égetőbe szállítja ártalmatlanításra. Ennek éves mennyiségéről nem áll rendelkezésre adat. A lakossági eredetű veszélyes hulladék nagy része a Bicskei regionális Hulladéklerakóba kerül a települési szilárd hulladék részeként. Itt szétválogatják –általában csak a nagyobb darabokat szedik ki-, zárt, betonozott gyűjtőhelyen gyűjtik, majd elszállíttatják.

54


Biatorbágy

2.5.2 Zajterhelés Környezetünket különböző eredetű zajok és rezgések befolyásolják, melyek

bizonyos

határértékeken túl veszélyeztetik az emberi egészséget is. A környezetből származó zajterhelés eredete szerint lehet: • ipari-, mezőgazdasági-, építési • közlekedési • egyéb eredetű Jelenleg a településen nem működik olyan ipari létesítmény, amely jelentős zajterhelést okozna. A mezőgazdaság két ágazata közül a növénytermesztés - tevékenységének helyszínéből adódóanpanaszokra okot nem, vagy csak elvétve okoz. Jellemzően lakott területtől távolabb folytatják. Időszakosan (pl. szántás, betakarítás, repülőgépes növényvédelem, termék-fuvarozás) terhelik zajjal környezetüket. A kapcsolódó helyi feldolgozói háttér (szárítók, gabonatárolók) száma nem jelentős, és zaja sem terjed túl általában a mezőgazdasági terület (szérű) határán. A mezőgazdasági termékek árufuvarozásának hatása a nyári, őszi időszakban a közutak forgalmára jelentéktelen. Az állattartással kapcsolatban leginkább az intenzív, kis helyigényű tartás okozhat lakossági panaszokat. Az állattartás szabályozását (védőtávolság, egyedszám meghatározása, stb.) az önkormányzat helyi rendelettel megoldotta. A lakókörnyezet egyes térségeiben elsősorban a közúti közlekedésből adódó zajszennyezések okoznak problémát. Rendszeresen előfordul, hogy a reggeli csúcsidőben az Ország úton áll a kocsisor Budapest irányában, amely nem ritkán a Meggyfa utca autóbusz megállóig is tart. A rendelkezésünkre álló mérési adatok alapján az Ország út zajszintje 4-5 dB-lel is meghaladja az előírt határértéket. A jövőben szükségessé válik a települést elkerülő út megépítése, addig is forgalomcsökkentő módszerek bevezetése ajánlott. (Lsd. részletesen: Biatorbágy forgalomtechnikai terve, Mezey Mérnöki Iroda, 2005. december) Az újonnan belterületbe vont Káposztás-dűlő zajterhelése meglévő környezeti adottság, melyeket az átminősítés előtt vizsgálni kellett volna. Jelen esetben, így utólag, zajvédő erdősáv telepítése ajánlott, de ennek hatása csak a későbbiekben érvényesül. Az engedélyeztetési eljárások során a normákat meghaladó mértékű zajterhelés nem lehetséges. A közlekedési eredetű zajok mérsékelhetőek az úthálózat folyamatos karbantartásával, a terhelt területek sebességkorlátozásával. 55


Biatorbágy

2.5.3 Oktatás, nevelés, képzés Magyarországon a környezeti tudatosság – sajnos – még nagyon alacsony szinten áll. Elég csak a rengeteg illegális szemétlerakásra gondolni. Jövőnk szempontjából alapvető jelentőségű, hogy a felnövekvő generációk természethez, környezethez való viszonyát sokkal magasabb szintre emeljük. Felnőttkorban már nagyon nehéz a környezethez való viszonyt megváltoztatni, ezért meghatározó – a családon kívül – az iskola és az óvoda szemléletformáló szerepe. Sőt, az oktatási intézményekben megismert szemléletet a gyerekek hazaviszik, ez jó esetben némi változást eredményez szüleik gondolkodásmódjában is. A természet tiszteletére való nevelést a kisgyermek születésétől kell kezdeni. Értelme kibontakozásával párhuzamosan az alapvető normák beépítését (nem szemetelünk, nem tépjük le a virágokat, rendben tartjuk környezetünket stb.) el kell végezni. Jó esetben ez a családban így történik. Ha nem, az óvodai nevelés hivatott ezt a hiányosságot pótolni. Az óvodák pedagógiai programjának fontos eleme kell, hogy legyen a környezeti nevelés. Az általános iskola az alsó tagozatában a környezetismeret és az osztályfőnöki órák keretében van lehetőség a környezet- és természetvédelem kérdéseivel foglalkozni. Az osztálykirándulások, a természetben - pl. erdőben, vízparton - megtartott órák az ott szerzett élmények segítségével hozzájárulhatnak a szemlélet elmélyítéséhez. Felső tagozatban a földrajz, a biológia, a kémia, a fizika és az osztályfőnöki órák az aktuális tananyaghoz kapcsolódóan keretet adnak a környezetvédelem kérdéseinek már elmélyültebb, de a gyerekek életkorának megfelelő szintű tárgyalására. A szaktárgyi órákon kívül érdemes ökológiai szakkört szervezni. Terepen végzett megfigyelések, téli madáretetés, savas eső programba való bekapcsolódás, önálló kiselőadások tartása, stb. színes program lehet az érdeklődő tanulók számára. Ha módjában áll az iskolának, - esetleg önkormányzati segítséggel - érdemes iskolakertet kialakítani, melyben különböző növényi társulások bemutatására, tanulmányozására van lehetőség. A tápanyag utánpótlás biztosítására ki lehet egy kisebb komposztálót is alakítani, ahova a gyerekek akár otthonról is hozhatják a szerves konyhai hulladékot. (Ezzel a szelektív hulladékgyűjtés is részben megalapozható.) Régóta jól működő tevékenység az iskolák által szervezett papírgyűjtés. Ez kiegészülhet a fém hulladékok gyűjtésével is. Érdemes az elhasznált elemek gyűjtését is megszervezni, tárolásuk helyigénye kicsi, de az elszállítást, megsemmisítést biztosítani kell. Az országban több olyan cég is található, amelyek ezzel a tevékenységgel foglalkoznak. A tanulók motiválásában szerepe lehet a 56


Biatorbágy

leadott darabszámokhoz kapcsolódó tanári, igazgatói dicséreteknek is. Az elemek gyűjtése megfelelő műanyag vagy karton dobozok kihelyezésével kiterjeszthető kereskedelmi egységekre is, így a felnőtt lakosság is bevonható az akcióba. Az allergiás, asztmás megbetegedések számának rohamos emelkedése kapcsán a figyelem középpontjába kerültek az allergizáló polleneket termelő növények, főleg legagresszívebben ható képviselőjük, a parlagfű. Egy szál virágzó parlagfű több milliárd virágpor szemcsét képes a levegőbe juttatni, melyből légköbméterenként ötven pollen szemcse már elegendő allergiás reakció kiváltására. Bár a parlagfű kiirtása az ország területéről csak kormányzati szinten és több éves következetes munkával valósítható meg, nagyon fontosak a kistérségi, települési szinten szervezett akciók is. Ebben is szerepet vállalhatnak az iskolák. Akár osztályok közötti, egyéni verseny is hirdethető, melyben a legtöbb növényt begyűjtők jutalma pl. osztálykirándulás, kerékpár, különböző sporteszközök, stb. lehet. A parlagfű-mentesítési akció kiterjeszthető a felnőtt lakosságra is, a begyűjtött parlagfűért cserébe virágpalántákat, cserjéket esetleg facsemetéket is adhat az önkormányzat. (Ezek származhatnak a környékbeli kertészetek felajánlásaiból is.) Nagyon fontos, hogy a parlagfüvet még a virágzás előtti időszakban, és akkor is lehetőleg kesztyűben gyűjtsék, ugyanis a bőrrel való kontaktus kapcsán is kialakulhat túlérzékenység. Évente egy-két alkalommal szemétgyűjtési akció is rendezhető, amikor a települések külterületéről is megkísérlik eltávolítani az illegálisan lerakott szemetet. Ezekbe az akciókba is érdemes bevonni az iskolásokat. Számtalan lehetőség kínálkozik még a felsoroltakon kívül is a környezeti nevelésben, melyek feltárása és kidolgozása az önkormányzat, a pedagógusok és a civil önszerveződő csoportok együttműködése által valósítható meg.

57


Biatorbágy

2.5.4 Környezetbiztonság Az emberiség fejlődésének egyik legnagyobb kihívása a globális és a helyi szintű biztonság megteremtése, ennek keretében a fenntartható fejlődés környezetbiztonsági garanciáinak szavatolása. A legmagasabb nemzetközi szintű fórumokon is kiemelt fontossággal kezelik a környezetbiztonság ügyét, amelynek időszerűségét az élet egyre gyakrabban igazolja a különböző súlyos, ipari eredetű környezeti katasztrófák bekövetkezésével. A település számára az esetlegesen bekövetkező veszélyhelyzetekre való felkészülés, védekezés jelent megoldást. A KBIR (Környezetbiztonsági Információs Rendszer) adatai alapján a település veszélyforrásai a következők: •

1.sz. autóút, Közlekedési veszélyforrás - Fokozottan veszélyes közlekedési csomópontok

•

fõútvonal (Ország út), Közlekedési veszélyforrás -Fokozottan veszélyes közlekedési

csomópontok •

M1 autópálya, Közlekedési veszélyforrás -Fokozottan veszélyes közlekedési csomópontok

A közigazgatási területen belül működő, ipari jellegű tevékenységet folytató vállalkozások, üzemek tevékenységükkel nem veszélyeztetik a környezetet. A település vonatkozásában nincs tudomásunk egyéb, potenciális környezetszennyezést, illetve környezetkárosítást okozó tényezőről. Rendkívüli környezetszennyezés, havaria esetén az Önkormányzat azonnal felveszi a kapcsolatot az érintett hatóságokkal, és azok irányítása mellett aktívan közreműködik a kárelhárításban.

58


Biatorbágy

3. A település környezeti SWOT analízise Erősségek - Jelentéktelen az ipari eredetű lég- és zajszennyezés.

Gyengeségek - A lakossági légszennyezésre vonatkozó adatok hiánya.

- A településen és környezetében nem található - Ország út zajszennyezése. légszennyező pontforrás. - A területen található vízfolyások, források egy része rendezetlen. - Kiépített a víz-, a gáz-, az elektromos- és a telefonhálózat. - A Madárforrás-völgy és környéke nem tájbaillő, mesterségesen kialakított. - A települési folyékony hulladék elhelyezésének megoldása megoldott. A - Tájsebek (korábbi bányaművelés belterület nagy része csatornázott. következményeként). - A település közelében regionális - Illegális hulladéklerakók visszatérő hulladéklerakó működik, a lakossági szilárd problémája. hulladék gyűjtése megoldott. - A lakosság alacsony informáltsága, és - A szelektív hulladékgyűjtés bevezetésre érdeklődése. került. - A Bolha-hegy természetvédelmi terület nem - Felszínét tekintve környezetvédelmileg megfelelő kezelése. kedvező helyzetben van (alacsony erózió- és deflációveszély) - Zajszennyezés: autópálya, 1.sz. főút és a vasút melletti területek - Több természetes vízfolyással és állóvízzel is rendelkezik (tavak, patakok, források). - Káposztás-dűlő újonnan belterületbe vont részeinek zajszennyezettsége. (A területi - Természeti értékek nagy száma (Nyakas-kő, - adottságok figyelmen kívül hagyása.) Kőhegy, Iharos-hegy, Disznólápa, Paprét, Heréskert, Biai-halastó, Madárforrás-völgy, - A földutak karbantartása nem megoldott. Ürge-hegyi Madárszirt, Czöndör-kút, stb.) - Idegenforgalmi fejlesztések hiánya. - Országos jelentőségű műemlékek (SándorMetternich-kastély, Szily-Fáy-kastély, Szent - Környezetvédelmi szakemberek hiánya. Kereszt Kápolna romja, Szent Vendel sírkápolna, mindkét Római Katolikus Templom és Szentháromság-szobor), valamint több, értékes, védendő építészeti érték (Viadukt, Faluház, biai Református Templom, Rozália-kápolna) - Nagyfokú az erdősültség. - A talajadottságai többnyire kedvezőek.

59


Lehetőségek

Biatorbágy

Veszélyek

- Helyi értékvédelmi rendelet elfogadása (Természeti és épített értékek egyaránt.)

- Az infrastruktúra fejlesztésére rendelkezésre álló hitelek, támogatások beszűkülése.

- A Biai erdőterület, a Bolha-hegy természetvédelmi terület, a Kőhegy illetve a Nyakaskő tervezett természetvédelmi területek levegőtisztasági szempontból kiemelten védett területekké nyilvánítása. (Lsd.: 1996-os ÁRT)

- Pénzhiány miatt a környezetvédelmi beruházások háttérbe szorulnak. - A fejlődő ipari termelés nem párosul környezetvédelmi beruházásokkal.

- Ökológiai adottságoknak legjobban megfelelő - A falusi turizmus fejlesztésének hatására megnő a környezetszennyezés. talajhasználat bővítése, és a fenntartható mezőgazdaság megvalósítása, terjesztése. - Az allergiás, asztmás megbetegedések száma növekszik. - Intenzív talajhasználat felváltása hagyományos, tájba illő gazdálkodási - Erősödik a lakosság érdektelensége a módokkal, extenzív talajhasználat környezetvédelem iránt. megvalósításával, a környezetileg érzékeny és gyenge termőképességű területeken. - A zaj-, levegő és talajszennyezéssel veszélyeztetett területek száma, nagysága nő - A környezetvédelem fejlesztését elősegítő (M1 autópálya és az 1.sz. főközlekedési út támogatások. melletti területek) - Korszerű, környezetet kevésbé károsító - A nem megfelelő talajművelés következtében energiahordozók racionális felhasználása a talajok minősége romlik (savanyodás, szikesedés). - A gázbekötések számának növelése. - Illegális szennyvízszikkasztók megszüntetése, csatornahálózatra történő rákötések számának növelése. - Megújuló energiaforrások hasznosítása - Sándor-Metternich-kastély épületének és környékének rendezése. -

A belterület tehermentesítő gyűjtőúthálózatának kialakítása, Páty – Herceghalom közötti gyűjtőút megépítése.

- Sasfészek tói-autópálya csomópont teljes kiépítése. - A 8101.sz. és 8104.sz. utak települést elkerülő szakaszának megépítése. - Viadukt mellett parkoló létesítése. - Zöldfelület-fejlesztés, -rendezés (Madárvölgy, Viadukt melletti területek, Biai Általános Iskola mellett, Dózsa Gy. úton a templomnál)

60


Biatorbágy

4. Környezetvédelmi célok, feladatok A környezetvédelmi program célja a települési környezet megóvása, a természeti erőforrásokkal való átgondolt gazdálkodás, a fenntartható fejlődés biztosítása. Ehhez szükséges a stratégiai feladatok meghatározása, az eszközrendszerek megteremtése. A célkitűzések megvalósításának tudományos, gazdasági, kulturális és szociális elemei egyaránt vannak, illetve rövid-, közép- és hosszú távú célokat egyaránt tartalmaz. A célállapotok kijelölése és tisztázása önmagában nem jelent értéksorrendet, ezért prioritásokat szükséges kialakítani. A legfőbb, általános célkitűzések a következők: •

A környezetkárosító hatások megelőzése, megszüntetése.

•

A rongálódott környezeti állapot helyreállítása.

•

Az emberi egészséget veszélyeztető káros hatások megelőzése, illetve mérséklése.

•

A természeti erőforrásokkal való hatékony, környezettudatos gazdálkodás végzésének elősegítése.

•

Megújuló energiaforrások alkalmazásának vizsgálata

•

Lakossági szemléletformálás és környezeti nevelés.

•

Hiányzó helyi rendelkezések és szabályok megalkotása.

Ki kell hangsúlyoznunk, hogy a program a nyitott tervezés keretében készült, a jövőben az általa nyújtott keretek között változhat, módosulhat.

61


Biatorbágy

4.1 Célkitűzések és feladatok a környezeti elemek védelme érdekében 4.1.1 Levegőtisztaság-védelem Cél: •

A település jó minőségűnek mondható levegőtisztasági-állapotának fenntartása.

•

A talaj-eredetű porterhelés csökkentése.

•

A fűtésből származó légszennyezés mérséklése.

•

A mezőgazdasági tevékenységből származó bűzszennyezések csökkentése.

•

Az ipari eredetű szennyezőanyag kibocsátások megelőzése, csökkentése.

•

A diffúz légszennyező források kibocsátásának csökkentése.

•

A közlekedési eredetű légszennyezés csökkentése.

Feladat: •

A Biai erdő területét, a Bolha-hegy természetvédelmi területet, a Kőhegy illetve a Nyakas-hegy tervezett természetvédelmi területeket levegőtisztasági szempontból kiemelten védett területekké nyilvánítása. (Határidő: 2007. máj. 31.)

•

A tömegközlekedés szolgáltatásának színvonalának emelése, acélból, hogy minél többen részesítsék előnybe ezeket a közlekedési módokat (elővárosi vasút). (Határidő: 2007. dec. 31.)

•

Kerékpárút-hálózatok kiépítése, összefogva, más települések önkormányzataival. (Határidő: 2008. dec. 31.)

•

Az ipari eredetű kibocsátások csökkentése és megelőzése érdekében, a kisebb környezeti terhelést adó technológiákat alkalmazó vállalkozások előtérbehelyezése az engedélyeztetési eljárások során. (A kibocsátási határértékeket meghaladó vállalkozásoknak a működést nem lehet engedélyezni, kötelezni kell őket a megfelelő technológia alkalmazására.) (Határidő: folyamatosan)

•

A tömegközlekedés gépjárműállományát korszerűsíteni szükséges kisebb szennyezőanyag kibocsátású járművekkel. (Határidő: folyamatosan)

•

Imisszió mérőhálózatot érdemes kiépíteni a környezeti levegő minőségének megfigyelése céljából. (Határidő: 2012. dec. 31.)

•

A település közigazgatási területén belül, növelni szükséges a növényzettel borított, zöld területek nagyságát. (Határidő: 2008. dec. 31. ill. folyamatosan)

•

Megfelelő mezőgazdasági technológiák alkalmazásával kerülni kell a deflációs területek kialakulását. (Határidő: folyamatosan)

62


•

Biatorbágy

Meg kell szervezni a parlagfű irtását. A parlagon hagyott területek tulajdonosait fel kell kutatni, jogi eszközökkel élve el kell érni a területek karbantartását. (Határidő: folyamatosan)

•

Továbbra is szükség van a földgáztüzelés arányának a növelésére a lakosság körében. (Határidő: folyamatosan)

•

Érvényt kell szerezni a tarlóégetések megszüntetésének. (Határidő: folyamatosan.)

4.1.2 Vízvédelem A felszíni vizek minőségével kapcsolatos célok: Cél: •

A felszíni vízkészletek vízmennyiségének és vízminőségének védelme.

•

A felszíni vízfolyások, források, tavak vízminőség-romlásának megakadályozása.

•

Takarékos vízhasználat a vízhiányos helyzetek kialakulásának elkerülése céljából.

•

Az élővízbe bevezetett szennyvizek által okozott szerves-anyag terhelés csökkentése az eutrofizáció mérséklése céljából.

•

A vízelvezető csatornák vízminőségének megőrzése, javítása.

•

Felszíni vízfolyások természetes víztisztulásának biztosítása

Feladat: •

A szennyvízcsatorna-hálózat teljes kiépítése (Határidő: folyamatosan, ill. 2010. dec. 31.)

•

A szippantott szennyvíz leürítés ellenőrzése, az illegális leürítések felszámolása. (Határidő: 2007. máj. 31.)

•

Takarékos öntözési eljárások bevezetése. (Határidő: folyamatosan)

•

Komplex vízvédelmi terv készítése - a többi környezeti elem védelmének együttes figyelembevételével. (Határidő: 2007. máj. 31.)

•

A vízelvezető csatornák kitisztítása, állapotának javítása. (Határidő: 2008. május 31. illetve folyamatosan)

•

A vizes élőhelyek kitisztítása, rendbetétele -a meder eredeti állapotának helyreállításával -, turisztikai vonzerejének növelése. (Határidő: 2010. dec. 31.)

•

A vízfolyások teljes szakasza mellett védőgyep illetve erdősáv létesítése. (Határidő: 2010. dec. 31.)

•

A felszíni vízfolyások vízminőségének folyamatos ellenőrzése. (Határidő: folyamatosan)

•

A kemikáliák alkalmazásának csökkentése a mezőgazdasági termelésben. (Határidő: folyamatosan)

63


Biatorbágy

A felszín alatti vizek minőségével kapcsolatos célok: Cél: •

Ivóvízbázis-védelem fejlesztése.

•

A nitrátterhelés csökkentése.

•

A földtani közeg, a felszín alatti vizek további terhelésének elkerülése.

•

A vízháztartás egyensúlyának kialakítása és megőrzése érdekében a felszín alatti vízkészletek felhasználásának mérséklése.

•

A sérülékeny vízbázisok területén a védősávok és védőidomok fokozott ellenőrzése, védelme.

Feladat: •

Pátyi hulladéklerakó rekultiválási folyamatának naprakész követése. (Határidő: folyamatosan)

•

Komplex vízvédelmi terv készítése - a többi környezeti elem védelmének együttes figyelembevételével. (Határidő: 2008. máj. 31.)

•

Veszélyes hulladékok szakszerű gyűjtése, tárolása. (Határidő: 2006. dec. 31.)

•

A felszín alatti vízkészletek minőségének nyomon követése, a szennyező források felderítése. (Határidő: 2008. dec. 31.)

•

A szennyvízcsatorna hálózat teljes kiépítése. (Határidő: folyamatosan, ill. 2010. dec. 31.)

•

A szippantott szennyvíz leürítés ellenőrzése, az illegális leürítések felszámolása. (Határidő: 2007. máj. 31.)

•

A kemikáliák alkalmazásának csökkentése a mezőgazdasági termelésben. (Határidő: folyamatosan)

•

Ivóvízbázisok fokozott védelme. (Határidő: folyamatosan)

•

A vízkivételek mennyiségi optimalizálása. (Határidő: folyamatosan)

4.1.3 Földvédelem Cél: •

A termőföld minőségének, termékenységének megőrzése, javítása.

•

A parlagon maradt területek hasznosítása (a termőföldterület csökkenésének minimalizálása).

•

A környezeti károkozás lehetőségeinek csökkenése.

Feladat: •

Pátyi hulladéklerakó rekultiválási folyamatának naprakész követése. (Határidő: folyamatosan)

•

Környezetföldtani - környezetérzékenységi felmérések elvégzése. (Határidő: 2009. máj. 31.)

•

Kistérségi agrár – környezetvédelmi program készítése. (Határidő: 2009. máj. 31.)

64


•

Biatorbágy

A gazdálkodók és az intézmények közötti gyors információcsere feltételrendszerének kialakítása. (Határidő: 2007. dec. 31.)

•

A szakmailag megalapozott szaktanácsadás biztosítása a talajvédelem területén. (Határidő: 2007. dec. 31.)

•

A különböző műtrágyák alkalmazásának korszerűbb, a megváltozott termelési viszonyoknak megfelelő, szabályozása (szerves- és zöldtrágyák, biotrágyák széleskörű alkalmazása) (Határidő: folyamatosan)

•

Mezőgazdaságilag kevésbé hasznosítható területeken a viszonyoknak megfelelő hasznosítás (gyepesítés, erdősítés, vizes élőhelyként való hasznosítás) (Határidő: folyamatosan)

•

Racionális földhasználat, az ökológiai szempontok alapján művelési-ág rendezés. (Határidő: folyamatosan)

•

A tájrendezési feladatok végrehajtása (rekultivációk). (Határidő: 2008. dec. 31.)

•

Kárfelmérés és -mentesítés. (Határidő: 2008. dec. 31.)

•

A meglévő öntözési és meliorációs létesítmények védelme, hasznosítása és fejlesztése. (Határidő: folyamatosan)

•

Védelmi növényzet telepítése (talaj- és tájvédelmi fásítás) (Határidő: folyamatosan, ill. 2009. dec. 31.)

•

Védett, illetve érzékeny természeti területek védelme. (Határidő: folyamatosan)

•

Ár- és belvízvédelmi művek korszerűsítése. (Különösen a vízelvezető-rendszerek esetében.) (Határidő: folyamatosan, ill. 2007. máj. 31.)

65


Biatorbágy

4.2 Települési és épített környezet védelme 4.2.1 A települési környezet védelme Cél: •

Egészséges, kulturált, biztonságos lakókörnyezet kialakítása.

Feladat: •

Helyi környezetvédelmi vonatkozású rendeletek elkészítése, ill. felülvizsgálata. (Határidő: folyamatosan, ill. 2007. máj. 31.)

•

A lakosság, a civil szervezetek bevonása a települési környezetvédelmi döntésekbe és azok végrehajtásába. (Határidő: folyamatosan)

4.2.1.1 Települési környezet tisztasága Cél: •

A település köztisztaságának javítása, a javított állapot folyamatos fenntartása.

Feladat: •

Kommunális

szilárd

hulladékok

megfelelő

kezelése

és

ártalmatlanítása.

(Határidő:

folyamatosan) •

Szelektív hulladékgyűjtés folyamatos ellenőrzése, igény szerinti bővítése. (Határidő: folyamatosan)

•

A köztisztasági feladatok ellátásának fejlesztése. (Határidő: folyamatosan)

4.2.1.2 Csapadékvízelvezetés, bel- és árvízvédelem Cél: •

Csapadékvíz-elvezetés megoldása, a település védelme az esetleges bel- és árvizektől.

•

Közterületek, utak minőségének megóvása.

Feladat: •

Pangó, feliszapolódott árkok rendezése. (Határidő: folyamatosan)

•

Vízrendezési terv készítése.– A tervet az illetékes vízügyi hatóságnál engedélyeztetni szükséges! (Határidő: 2007. dec. 31.)

•

Csapadékvíz-elvezető rendszerek kiépítése, a víz folyamatos lefutásának biztosítása az egyes befogadókig. (Határidő: folyamatosan, ill. 2007. dec. 31.)

66


•

Biatorbágy

Meglévő árkok rendezése, kitisztítása, karbantartása. Természetes árkok állapotjavítása, karbantartása, eredeti állapotának megőrzésével (lankás, természetes partfal biztosításával). (Határidő: folyamatosan)

•

Csapadékvíz-befogadók

állapotjavítása,

szükség

szerint

újak

létesítése.

(Határidő:

folyamatosan) •

Ár- és belvízvédelmi művek korszerűsítése. (Határidő: folyamatosan)

•

A csapadékvíz-elvezető árkokba történő illegális szennyvíz bevezetések felmérése és mielőbbi megszüntetése. (Határidő: folyamatosan, ill. 2007. dec. 31.)

•

Szükség szerint a veszélyeztetett területeken növényzet telepítése. (Határidő: folyamatosan)

4.2.1.3 Ivóvízellátás Cél: • Meglévő vízkészletekkel való gazdálkodás, biztonságos vízellátás. •

Hálózati vízveszteség csökkentése.

•

Oltóvíz biztosítása belterületen minden ingatlanhoz.

•

A meglévő és még üzemelő vízadó kutak minőségének megőrzése, illetve javítása.

Feladat: •

Az ivóvízhálózat-rendszer műszaki felmérése, hibák feltérképezése. (Határidő: 2006. dec. 31.)

•

Lakosság

ösztönzése

a

hálózati

vízbekötések

szerelvényeinek

cseréje.

(Határidő:

folyamatosan) •

Időszakos vezetéki rekonstrukciók betervezése, megvalósítása. (Határidő: folyamatosan)

•

Oltóvíz-hálózat fejlesztése (tűzcsapok). (Határidő: folyamatosan)

•

A kutak védőterületének fokozott ellenőrzése, valamint az ott lévő szennyezések megelőzése és megszüntetése. (Elsősorban hatósági munka erősítésével.) (Határidő: 2008. dec. 31.)

4.2.1.4 Energiagazdálkodás Cél: •

Települési energiagazdálkodási terv készítése.

•

Gázhálózatra való rácsatlakozások növelése.

•

Energiafelhasználás csökkentése.

Feladat: •

Beruházásoknál az energiatakarékos technológiák megvalósításának támogatása. (Határidő: folyamatosan) 67


•

Biatorbágy

A lakossági gázbekötések ösztönzése érdekében kedvező banki hitelkonstrukció alkalmazása, valamint engedményezési szerződés kötése a gázmű társulat és a lakosság között. (Határidő: folyamatosan)

•

Utólagos

hőszigetelések,

energia-megtakarítást

eredményező

beruházások.

(Határidő:

folyamatosan) •

Megújuló energiaforrások hasznosításának népszerűsítése, ezek alkalmazása (napkollektor, napelem, geotermikus energia, stb.). (Határidő: folyamatosan)

•

Energiahatékonysággal

kapcsolatos

ismeretek

népszerűsítése,

terjesztése.

(Határidő:

folyamatosan) 4.2.1.5. Zöldterület-gazdálkodás Cél: •

Szebb és jobb környezeti állapotjellemzőkkel rendelkező települési környezet kialakítása és fenntartása.

Feladat: •

•

Zöldterületek mennyiségének megőrzése, növelése, parkosítás (Határidő: 2007. dec. 31.): -

Dózsa Gy. úton, a templom mellett,

-

Szt. István út melletti területek,

-

Szabadság út mentén,

-

Madár-völgyi víztározó mellett,

-

Biai általános iskola mellett.

Utak melletti védőfásítások, zöldsávok megvalósítása. (A talaj defláció elleni védelmét is biztosítják, emellett „ökofolyosót” képezve a zöldhálózat fontos elemei.) (Határidő: folyamatosan, ill. 2009. dec. 31.)

•

Meglévő zöldfelületek minőségének javítása, a lakossági igényekhez való igazítása. (Határidő: folyamatosan)

•

Virágos területek megnövelése (pl.: iskolai, óvodai program segítségével, lakosság bevonásával) (Határidő: folyamatosan)

•

Játszóterek létesítése, meglévők fejlesztése. (Határidő: 2006. dec. 31. –meglévők esetében, ill. folyamatosan)

•

Mezőgazdasági művelés alá vont területek szélein fasorok, védősávok telepítése. (Határidő: folyamatosan)

•

A faluképet rontó légvezetékek földkábelre történő kiváltása. (Határidő: folyamatosan) 68


Biatorbágy

4.2.1.6 Közlekedés Cél: •

Kül- és belterületi úthálózat fejlesztése.

•

A kerékpárút-hálózat kiépítése.

•

Tömegközlekedés feltételeinek minőségi javítása, korszerűsítése.

Feladat: •

Forgalomtechnikailag nem megfelelő csomópontok átépítése. Ország úti csomópont korszerűsítése (Lsd.: Forgalomtechnikai terv) (Határidő: 2008. dec. 31.)

•

Páty – Herceghalom községek közötti gyűjtőút megépítése. (Határidő: 2008. dec. 31.)

•

Sasfészek tói-autópálya csomópont teljes kiépítése (Határidő: 2008. dec. 31.)

•

A 8101 és 8104.sz. utak települést elkerülő szakaszának megépítése. (Határidő: 2009. dec. 31.)

•

Járdaépítés (Lsd.: Forgalomtechnikai terv) (Határidő: 2008. dec. 31.)

•

Parkolók létesítése (Lsd.: Forgalomtechnikai terv) (Határidő: 2010. máj. 31.)

•

Közlekedésbiztonság növelése, forgalomcsillapítások bevezetése (Lsd.: Forgalomtechnikai terv) (Határidő: 2007. máj. 31.)

•

Meglévő utak korszerűsítése, szilárd útburkolat kialakítása. (Határidő: folyamatosan)

•

Új útszakaszok tervezésénél a természeti területek figyelembevétele (ökológiai hálózat). (Határidő: folyamatosan)

•

Az utak mentén zöldsáv, alattuk áteresz kialakítása az élővilág migrációjának biztosítására. (Határidő: folyamatosan)

•

A kerékpárút-hálózat kistérségi szinten történő megtervezése, pályázat benyújtása. (Határidő: 2007. dec. 31.)

•

A tömegközlekedés fejlesztése során a környezetkímélő megoldások előnyben részesítése. (Határidő: folyamatosan)

69


Biatorbágy

4.2.2 Épített környezet védelme Cél: • Esztétikus, kultúra- és hagyományőrző, a lakosság igényeit kielégítő épített környezet biztosítása. Feladat: •

Az épített értékek feltárásáról szóló tanulmányterv rendeletként történő elfogadása, alkalmazása (Határidő: haladéktalanul)

•

Településrendezési tervek felülvizsgálata. (Határidő: folyamatosan)

•

Épületek állagának felmérése. (Határidő: 2007. dec. 31., ill. folyamatosan)

•

Sérült épületek rendbehozatala. (Határidő: folyamatosan)

•

A településrészek, ősi településközpontok, településmagok felújítása, fokozott védelme. (Határidő: folyamatosan)

•

Történelmi, néprajzi, településképi szempontból értékes épületek védelem alá vonása. (Ürgehegyi pincesor, Szarvas-hegyi és Kutya-hegyi présházak) (Határidő: 2007. máj. 31. –helyi értékvédelmi rendelettel)

•

Helyi művi értékek megőrzése, folyamatos karbantartása (biai református templom, Viadukt, Faluház, Rozália-kápolna). (Határidő: 2007. máj. 31. ill. folyamatosan –helyi értékvédelmi rendelettel)

•

Országos jelentőségű műemlékek eredeti állapotának helyreállítása (Sándor-Metternich-kastély épületének és környékének rendezése.) (Határidő: 2012. dec. 31.)

70


Biatorbágy

4.3 Természet- és tájvédelem 4.3.1 Természetvédelem Cél: •

Biodiverzitás fenntartása.

•

Település környezeti- és természeti értékeinek védelme, fenntartható használata.

•

Védett területek fokozott védelme, állagmegóvása és fenntartása.

•

Helyi védettségű területek bővítése.

•

A természetvédelem igényeinek, érdekeinek szem előtt tartása a fejlesztések során (potenciális élőhelyek).

Feladat: •

A természet értékek feltárásáról szóló tanulmányterv rendeletként történő elfogadása, alkalmazása (Határidő: haladéktalanul)

•

További védendő természeti és egyéb kultúrtörténeti értékek feltárása, nyilvántartása, esetleges károsító tényezők számbavétele. (Határidő: folyamatosan)

•

A védett –illetve védendő- természeti értékek fenntartása, folyamatos értékmegőrzés. (Határidő: folyamatosan)

•

Az elhanyagolt vizes élőhelyeinek rekultivációja illetve környezetük kitisztítása, rendbetétele. (Célszerű kistérségi összefogással.) (Határidő: 2009. dec. 31.)

•

„Érzékeny Természeti Területek”, a NATURA 2000 területek folyamatos ellenőrzése, állapotának javítása, eredeti állapotának visszaállítása. (Határidő: folyamatosan)

•

Zöldfelületek értékelése, fejlesztési tervek készítése. Erdő- és fasortelepítés az arra alkalmas helyeken (patakpart, utak mellett) (Határidő: 2007. máj. 31.)

4.3.2 Tájvédelem Cél: •

Természeti táj – mint erőforrás - fenntartható használata.

•

A település turisztikai vonzerejének növelése a tájvédelemmel egybekötve.

Feladat: • A település egyedi tájérték-kataszterének elkészítése, tájterhelhetőségi vizsgálatok elvégzése. (Határidő: 2008. máj. 31.) •

Fenntartható extenzív rét- és legelőgazdálkodás fejlesztése. (Határidő: folyamatosan)

71


•

Biatorbágy

A bányászati tevékenység során keletkezett tájsebek (gödrök, meddőhányók, stb.) rekultiválása. (Határidő: 2009. dec. 31.

•

Mezőgazdaságilag kedvezőtlen területek ökológiai szempontú hasznosítása (gyepesítés, erdősítés) (Határidő: folyamatosan)

•

A fejlesztési-, rendezési tervek készítése, felülvizsgálata során a tájvédelmi szempontok kiemelt figyelembevétele. (Határidő: folyamatosan)

•

Ökopark, naturpark kialakításának lehetősége, őshonos állatfajták bemutatása, erdei iskola létrehozása. (Határidő: 2009. dec. 31.)

72


Biatorbágy

4.4 Az emberi egészség védelme Cél: •

Lakosság egészségi állapotának javítása.

•

Megfelelő minőségű és mennyiségű ivóvíz biztosítása.

•

A talaj szennyeződésektől való védelme az egészségre ártalmas anyagok táplálékláncba való bejutásának megakadályozása céljából.

•

A levegő allergén

hatású pollenterhelésének

csökkentése az asztmás

és allergiás

megbetegedések visszaszorítása érdekében. •

Sportolási és rekreációs lehetőségek biztosítása.

•

A környezeti tudatosság szintjének emelése.

Feladat: • A vezetékes ivóvízhálózatba még be nem kapcsolt háztartások bekötése ill. e lehetőség híján az egészséges ivóvíz más módon való biztosítása. (Határidő: 2007. dec. 31.) •

Elágazásos ivóvízvezetékek körvezetékessé alakítása, az elhasználódott vezetékek cseréje. (Határidő: folyamatosan)

•

Az ingatlanon belül történő szennyvízszikkasztások felszámolása. (Határidő: 2007. dec. 31.)

•

A parlagfű, és egyéb allergizáló gyomnövények irtása, folyamatos gyommentesítés. (Határidő: folyamatosan)

•

Az allergizáló növényekkel kapcsolatos lakossági tájékoztatás, „gyűjtési akciók” szervezése. (Határidő: folyamatosan)

•

Dögkút végleges felszámolása. (Határidő: haladéktalanul)

73


Biatorbágy

4.5 Önállóan kezelt hatótényezők 4.5.1 Hulladékgazdálkodás Cél: •

Környezetterhelés csökkentése.

•

A hulladékok keletkezésének megelőzése.

•

A keletkező hulladékok mennyiségének és veszélyességének csökkentése.

•

A hasznosítási arány növelése.

•

Korszerű hulladékkezelés és –hasznosítás kialakítása.

Feladat: •

Települési – kistérségi - hulladékgazdálkodási tervben szereplő előírások teljesítése. (Határidő: folyamatosan)

•

A helyi közszolgáltatásokra vonatkozóan önkormányzati rendelet megalkotása, a meglévők felülvizsgálata.

(A

rendelet-tervezetet

a

Közép-Duna-Völgyi

Környezetvédelmi,

Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre véleményezés céljából be kell nyújtani!) (Határidő: 2006. dec. 31.) 4.5.1.1 Települési szilárd hulladék Feladat: •

Állati tetemek összegyűjtésének és elszállításának megoldása. (22/2004.(XII.11.) KvVM rend.), a jelenleg meglévő dögkút végleges lezárása. (Határidő: haladéktalanul)

•

Szelektív hulladék gyűjtési rendszer fejlesztése. (szigetek, udvar) (határidő: 2008. dec. 31.)

•

A szelektív gyűjtés mellett javasoljuk a „háztól-házig” gyűjtés bevezetését is. (Határidő: 2009. dec. 31.)

•

Az illegális hulladéklerakók felmérése és felszámolása - kiemelten kezelendő probléma! (Határidő: folyamatosan)

•

Hulladékszegény technológiák kialakítása. (Határidő: folyamatosan)

•

Regionális és házi komposztálás népszerűsítése. (kiadvány készítése, lakossági fórum, helyi sajtó, gyakorlati bemutatók, stb.) (Határidő: 2007. dec. 31.)

•

Hulladékhasznosítás arányának növelése. (Határidő: folyamatosan- törvényben előírtak alapján)

•

Lakosság ösztönzése a szervezett települési szilárd hulladék gyűjtő-rendszerben való részvételre. (fórum, tájékoztató anyag, helyi sajtó, stb.) (Határidő: folyamatosan) 74


•

Biatorbágy

Települési szilárd hulladék gyűjtési és szállítási díj szervezett beszedése a lakosságtól, nemfizetés esetén szankciók alkalmazása. (Határidő: folyamatosan)

•

Biogáz-hasznosítás támogatása. (Határidő: 2009. dec. 31.)

4.5.1.2 Települési folyékony hulladék Feladat: •

Szennyvízcsatorna-hálózatra történő rákötések folyamatos szorgalmazása. (támogatások, hitellehetőségek) (Határidő: folyamatosan, ill. 2010. dec. 31.)

•

Szennyvízcsatorna-hálózatra történő rákötés lehetőségének hiánya esetén közműpótlóberendezések alkalmazása. (Határidő: folyamatosan)

•

Kommunális szennyvizek megfelelő kezelése az élővizekbe való bevezetés előtt. (Határidő: folyamatosan)

•

Az illegális szennyvízleürítők felszámolása. (Határidő: 2007. dec. 31.)

•

Helyi közszolgáltatás korszerű feltételeinek megteremtése, folyamatos biztosítása. (Határidő: 2007. dec. 31., ill. folyamatosan)

•

Önkormányzati rendelet készítése a települési folyékony hulladék kezelésére, ennek betartása / betartatása. (Határidő: haladéktalanul)

4.5.1.3 Termelési nem veszélyes hulladék Feladat: •

Az újrahasznosítható anyagok szelektív gyűjtése és értékesítésének megszervezése. (Határidő: 2007. máj. 31.)

•

A keletkező termelési nem veszélyes hulladék mennyiségének felmérése. (Határidő: folyamatosan)

•

A hulladékszegény és fajlagosan kevesebb alapanyagot felhasználó technológiák bevezetésével a keletkezett hulladékmennyiség csökkentése - az újrafelhasználás és újrahasznosítás arányának növelésével. (Határidő: folyamatosan)

•

A települési szilárd hulladékok mennyiségére vonatkozó csökkentési előírások betartása a törvényben előírtak alapján. (Határidő: folyamatosan)

4.5.1.4 Veszélyes hulladékok Feladat: •

A keletkező veszélyes hulladék-mennyiségek felmérése. (Határidő: folyamatosan)

75


•

Biatorbágy

A veszélyes hulladék elkülönített gyűjtése, tárolása és ártalmatlanítása, különös tekintettel a háztartási veszélyes hulladékokra (akkumulátor és elem, építési és bontási hulladék, kiselejtezett gépjármű, stb.) (Határidő: 2008. dec. 31.)

•

A mezőgazdaságban felhasznált anyagok veszélyes hulladéknak minősülő göngyölegeinek szakszerű gyűjtése, kezelése és elszállítása. (Határidő: 2010. dec. 31.)

•

Az egyes veszélyesnek minősülő települési hulladékok mennyiségére vonatkozó csökkentési előírások betartása a törvényben előírtak szerint. (Határidő: folyamatosan)

76


Biatorbágy

4.5.2 Zaj- és rezgés elleni védelem Cél: • Zaj- és rezgésterhelések csökkentése. 75dBA feletti zajszintek megszüntetése. •

A lakosság nyugodt pihenésének biztosítása.

Feladat: •

Önkormányzati

levegőtisztaság-védelmi-

és

zajrendelet

felülvizsgálata

és

betartatása.

(Határidő: 2006. dec. 31.) •

Az Ország út zajterhelésének csökkentése a települést elkerülő utak létesítésével. (Határidő: 2010. dec. 31.)

•

A Káposztás-dűlő belterületbe vont részén a zajterhelés csökkentése, zajvédő erdősáv telepítésével, illetve környezeti hatásvizsgálat alapján a javasolt megoldás alkalmazásával. (Határidő: 2006. dec. 31.)

•

Iparűzési engedélyek kiadása előtti környezeti hatásvizsgálat (műszeres zajmérés). (Határidő: folyamatosan)

•

Zajszennyező-források felmérése, adatgyűjtés, rendszeres mérések. (Határidő: 2006. dec. 31. illetve folyamatosan)

•

Zajkibocsátási határértékek megállapítása. (Határidő: 2006. dec. 31. –helyi rendeletben)

•

Zajforrások pontos nyilvántartása. (Határidő: folyamatosan)

•

Szükség esetén zajvédő (erdő)sávok telepítése. (Határidő: folyamatosan)

4.5.3 Oktatás, nevelés, képzés Cél: •

A lakosság környezettudatos szemléletének kialakítása.

Feladat: •

Lakosság bevonása a környezetvédelmi döntésekbe. (Lakossági fórum, falugyűlés, stb.) (Határidő: folyamatosan)

•

Lakosság folyamatos tájékoztatása a környezet állapotáról. (Helyi sajtó, hirdetmény, stb.) (Határidő: folyamatosan)

•

A környezetvédelmi tudati nevelés beépítése a helyi oktatásba. (Iskola, óvoda) (Határidő: folyamatosan)

•

Lakosság környezettudatos „nevelése”. (Fórumok, klubok, konkrét akciók, előadások, stb.) (Határidő: folyamatosan)

77


•

Biatorbágy

Környezetvédelmi célú rendezvények megvalósítása. (Falunap, közös virágültetés, stb.) (Határidő: folyamatosan)

•

Civil szervezetek környezetvédelmi tevékenységének elősegítése. (Közös programok, fórumok, rendezvények anyagi támogatása, stb.) (Határidő: folyamatosan)

4.5.4 Környezetbiztonság Cél: •

A környezetet és a lakosságot veszélyeztető hatásokra való hatékony felkészülés megvalósulása.

Feladat: •

Az önkormányzatok és a lakosság felkészítése egy esetlegesen bekövetkező környezeti káresemény esetén végzendő teendőkről. (Határidő: 2006. dec. 31.)

•

Potenciális veszélyforrások feltárása. (Határidő: 2006. dec. 31., ill. folyamatosan)

•

Kárelhárítási terv készítése települési szinten. (Határidő: 2006. dec. 31.)

•

Helyi környezetbiztonsági rendszer kiépítése. (Határidő: 2007. dec. 31.)

•

A környezeti káresemények során riasztásra kerülő szakszemélyzet felkészítettségének ellenőrzése, a szükséges pótlólagos és kiegészítő oktatások és gyakorlatok végrehajtása. (Határidő: 2006. dec. 31., ill. folyamatosan)

78


Biatorbágy

5. A megvalósítás eszközei Az előző pontban meghatározott célok, feladatok megvalósítása érdekében ki kell építeni a szükséges eszközrendszereket. A legfontosabb általános eszközrendszerek a következők: •

A fenntartható fejlődés települési szinten történő megvalósításának egyik leghatékonyabb eszköze a lakosság szemléletformálása.

•

A korszerű környezetgazdálkodás beépítése az önkormányzati intézmények tevékenységébe. (Engedélyeztetési eljárások, tervezés, stb.)

•

Környezeti állapotrögzítő, megfigyelő rendszerek üzemeltetése, adatbázisok létrehozása szükséges. Az üzemeletetett adatbázisok lehetőséget adnak arra, hogy a település környezetében beállt változásokat nyomon lehessen követni, a beavatkozásokat időben meg lehessen tenni.

•

Saját és külső források megteremtése. A külső források megszerzéséhez pályázatokat kell készíteni. A legtöbb esetben a pályázatok saját részt követelnek meg, ezért az önkormányzat feladata, a rendelkezésre álló anyagi forrásokból a saját rész elkülönítése.

79


Biatorbágy

5.1 Szemléletformálás A Környezetvédelmi Program megvalósításában nagy szerep hárul a helyi társadalom tagjaira, szervezeteire. A környezetvédelmi, természetvédelmi és a területfejlesztési törvény, valamint a Nemzeti

Környezetvédelmi

Programmal

vonatkozásában

sajátos

feladatai

vannak

az

önkormányzatnak. A környezetvédelmi ismeretek, a környezettudatos magatartásforma kialakítása, az ökológiai szemlélet a társadalom minden tagja számára elengedhetetlen a fenntartható fejlődés irányába való előrelépés igénye miatt. Az oktatás, képzés, tájékoztatás feladata, hogy az emberek számára világossá tegye az egyes döntéseik környezeti következményeit és a helyes megoldások módozatait. Az önkormányzatnak ebben tevékenyen részt szükséges vállalnia. A helyi társadalom környezethez való viszonyában az országos és helyi tömegtájékoztatási eszközöknek döntő szerepe van. A környezetvédelmi tájékoztatás hatékonyabb formáinak alkalmazását kell elősegíteni és egyidejűleg a színvonalat növelni. A helyi társadalom szempontjából is alapvető elvárás az információhoz való jog biztosítása. Ebből a szempontból nem elegendő a környezeti állapotadatok megadása, hanem szükség van az okok, okozók tisztázására is, mert enélkül a védekezésnek korlátozottak a lehetőségei. Szükség van az információhoz jutás lehetőségeinek javítására. A társadalom tudatossága csak olyan körülmények között növelhető, amelynél a valóságos helyzet ismertetése a normális állapot és ez nem lehet állandó mérlegelés tárgya. A közösségek és a lakosság öntevékeny környezetvédelmi kezdeményezései számára szükséges megteremteni a hátteret. Tudatosítani kell a helyi társadalomban, hogy a környezeti feltételek, értékek a megfelelő életminőség lényeges összetevői. A Települési Környezetvédelmi Program feladata olyan lehetőségek megteremtése, amelyek kihasználásával mód nyílik környezetbarát és egészséges életmódot folytatni. A társadalmi részvétel és a tudatosság erősítésében kiemelkedő szerepe van a közoktatási, felsőoktatási és kulturális intézményekben folyó tevékenységnek. A megvalósítás érdekében a megfogalmazott és elfogadott Programot széles körben szükséges nyilvánosságra hozni. Elengedhetetlen a NAT részeként a környezetvédelmi, természetvédelmi oktatást helyi szinten is továbbfejleszteni. A környezeti nevelést már egészen kicsi korban szükséges elkezdeni. Ehhez nyújtanak segítséget a közös rendezvények, akcióprogramok, környezetvédelmi klubok, szerveződések. Hasznosnak bizonyulnak

80


Biatorbágy

a közös ismeretterjesztő kiadványok, előadássorozatok. Fontos egy iskolán kívüli képzési rendszer kialakítása, melyben igény szerint felnőttek is részt vehetnének. Szélesíteni kell a Programhoz kapcsolódó társadalmi szervezetek támogatását. Végső soron a legfontosabb feladat a közvélemény szemléletének abba az irányba való formálása, hogy a szebb és egészségesebb környezet már belső igénnyé váljon. Ha a saját területén minden ember tesz valamit környezetünkért, akkor az előbb vagy utóbb mindenképp pozitív eredményhez és pozitív környezeti gondolkodáshoz vezet.

81


Biatorbágy

5.2 Tervezés, engedélyeztetés A korszerű környezetpolitika előrelátó, célorientált és integrált megközelítést, a különböző területi szintek és az ágazatuk közötti egyeztetett tervezést, programkészítést és megvalósítást igényel. A környezetvédelmi törvény ennek szellemében rendelkezik a megyei és települési önkormányzatok környezetvédelmi program-alkotásának kereteiről és rendjéről. A törvény előírja a települési környezetvédelmi program legalább kétévenkénti felülvizsgálatát, értékelését, és ennek megfelelően a szükségessé váló tervezési módosításokat. A folyamatosan alkalmazott stratégiai tervezési módszerek helyi szinten is jó lehetőséget biztosítanak a környezeti célok, prioritások és probléma-megoldási módozatok pontosabb mérlegelésére. A stratégiai tervezés alkalmas az állandóan változó külső környezet új kihívásaihoz történő alkalmazkodás elősegítésére, a környezetvédelem eszköztárát gazdagító új megoldások folyamatos elsajátítására. Ugyanekkor a számításba vehető alternatívák feltárása révén lehetőséget nyújt a különböző környezeti kockázatok csökkentésére, illetve megelőzésére, a szükséges pénzügyi források, költségvetési

igények

pontos

megfogalmazására,

az

erőforrások

pontos

hasznosítására.

Érvényesülnie kell a "szennyező fizet" elvnek. A szabályozás alapja a legtöbb esetben egy-egy helyi regionális szinten megjelenő környezeti probléma megoldása. A szabályozás hatékonyságának javítását csak akkor lehet elérni, ha a kiválasztott eszközök megfelelnek a megoldandó probléma jellegének. Hatékonysági szempontból elengedhetetlen, hogy a szabályozási rendszer bizonyos elemei tükrözzék a helyi és regionális környezeti problémák sajátosságait. Ennek érdekében folyamatosan át kell tekinteni a környezetvédelem ösztönző és finanszírozási rendszerének működését helyi szinten is.

Helyi szinten szükséges a környezetvédelmi finanszírozási rendszer meghatározása, évente a meghatározott környezetvédelmi feladatokhoz igazított költségvetési keret meghatározása. A környezetvédelmet önálló szakfeladatként kell elismerni és számára az éves költségvetésben önálló keretet kell biztosítani. Szükséges a környezetvédelmi önkormányzati rendeletek megfelelő alkalmazása is.

82


Biatorbágy

5.3 Intézményrendszer fejlesztése A Nemzeti Környezetvédelmi Program célkitűzéseit figyelembe véve helyi szinten is szükséges környezetvédelmi információs rendszer kialakítása, mely kapcsolódik a regionális és végső soron az országos rendszerekhez. A létrehozandó környezetvédelmi információs és adatrendszert úgy kell kialakítani, hogy az jól kezelhető és elérhető legyen. Az egységes, komplex információs rendszerben megvalósítható az adatok helyi szintű megbízható gyűjtése, ellenőrzése, térinformatikai alapokon nyugvó rendszerezése, feldolgozása és továbbítása. A környezetvédelem terén is szükség van az Internet elérhetőségének biztosítására. A Program megvalósítása szempontjából alapvető a környezetvédelem intézményrendszerének helyi szinten való erősítése. Enélkül veszélybe kerülhet a fenntartható fejlődés elvének gyakorlati érvényesítése, a közérdek védelme, az önkormányzati környezetvédelmi feladatok ellátása. Elengedhetetlen bővíteni, és hatékonnyá tenni a környezetvédelmi szakmai és szervezeti rendszert, elősegítve annak megfelelő működtetését a szakmai és a lakossági feladatokban való közreműködésnél. Szorosabb együttműködésre kell törekedni a társhatóságokkal, oktatási, egészségügyi intézményekkel, vállalatokkal, a lakossággal és a civil szervezetekkel.

83


Biatorbágy

5.4. Anyagi források megteremtése A környezetvédelmi törvény külön fejezetben rögzíti a környezetvédelem gazdasági alapjait. A Nemzeti Környezetvédelmi Program által meghatározott gyakorlatot célszerű helyi szinten is folytatni, azaz a települési környezetvédelmi program esetében az éves költségvetés bizonyos hányadát közvetlen környezetvédelmi célokra évente meg kell határozni. A belső környezetvédelmi fejlesztési forrásokat ki lehet egészíteni pályázatok útján megnyert forrásokkal. A települési környezetvédelmi programban meghatározott feladatok ellátásához szükséges pénzeszközöket az alábbi módon lehetséges biztosítani: •

A

környezetvédelmi

dologi

kiadásokra

(tanulmánytervek

készíttetése,

mérések,

állapotfelmérések, környezeti és környezet-egészségügyi adatok nyilvántartása, informatikai háttér biztosítása stb.), mint szakfeladatra, évente külön költségvetési keretet kell meghatározni. •

A környezetvédelmi célú fejlesztésekre, nagy beruházásokra évente külön fejlesztési keretet szükséges biztosítani, mely a programból fakadóan prioritási sorrendben finanszírozza a legégetőbb környezetvédelmi beruházásokat. A környezetvédelemre szánt pénzügyi keretek biztosításáról, valamint a környezetvédelmi fejlesztések, feladatok és beruházások ütemezéséről minden évben környezetvédelmi intézkedési terv gondoskodik.

•

Önkormányzati Környezetvédelmi Alapot kell létrehozni.

•

Negyedik pénzügyi forrásként megfontolandó egy környezetvédelmi alapítvány létrehozása, melyhez a magánszemélyek a személyi jövedelemadójuk 1 %-ának felajánlásával járulhatnak hozzá.

•

Fontos a hazai és nemzetközi környezetvédelmi célú pályázati lehetőségek folyamatos figyelemmel kísérése (KVVM –„Zöld Forrás”, AVOP, ROP, GVOP, stb.) A pályázati támogatások igénybevehetősége érdekében a szükséges önrész biztosításával számolni kell.

Az Európai Unióhoz való csatlakozás egyik alapvető feltétele volt, hogy a tervezési és finanszírozási rendszert az EU szabályoknak megfelelően kell kialakítani, oly módon, hogy az megfeleljen az EU társfinanszírozást nyújtó strukturális és kohéziós alapok által megszabott követelményeknek is. Az akcióprogramok finanszírozásának főbb típusai a következők: •

Nemzetközi (EU) és hazai pályázati úton finanszírozott beruházások (LIFE programok; EU Strukturális alapok, Kohéziós Alap, Közösségi Kezdeményezések). 84


•

Költségvetési beruházások.

•

Állami célelőirányzatokból pályázati úton finanszírozott beruházások.

•

Regionális és megyei pályázati úton finanszírozott beruházások.

•

Gazdálkodó szervezetek által finanszírozott beruházások.

•

Önkormányzatok által finanszírozott beruházások.

•

Lakosság által finanszírozott beruházások.

Biatorbágy

EU strukturális alapok: Az európai uniós tagsággal hazánk jogosult az EU Strukturális Alapjaiból származó fejlesztési forrás felhasználására. A források Nemzeti Fejlesztési Tervhez (NFT) kapcsolódó ágazati /regionális Operatív Programokon keresztül érhetők el. •

ERDF – Európai Regionális Fejlesztési Alap

•

ESF – Európai Szociális Alap

•

EAGGF – Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap, Orientációs Szekció

Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT): A Nemzeti Fejlesztési Tervben, a 2004-2006 időszakra szólóan öt operatív programot hoztak létre, melyek a következők: •

Környezetvédelmi és Infrastrukturális Operatív Program (KIOP)

•

Regionális Operatív Program (ROP)

•

Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP)

•

Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP)

•

Humánerőforrás Operatív Program (HEFOP)

LIFE Program: A LIFE Program az Európai Unió pénzügyi eszköze a környezetvédelem finanszírozására. 2004-ig a LIFE III szakasza van érvényben, melynek meghosszabbítását tervezik 2006-ig. •

LIFE – Környezetvédelem

•

LIFE - Természetvédelem

Állami források: •

Ágazati források és célelőirányzatok Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium,

85


Egészségügyi

Minisztérium,

Környezetvédelmi,

Biatorbágy

Belügyminisztérium,

Természetvédelmi

és

Vízügyi

Kulturális

Örökségvédelmi

Igazgatóságok

Hivatal,

(Közép-Duna-Völgyi

Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság), Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi

és

Vízügyi

Főfelügyelőség

(Közép-Duna-Völgyi

Környezetvédelmi,

Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség), stb. - Környezetvédelmi Alap Célfeladatok - Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat - Vízügyi Alap Célfeladatok - Vidékfejlesztési Célelőirányzat - Útalap Fejlesztési Célelőirányzat •

Regionális és egyéb önkormányzati források - regionális területfejlesztési előirányzatok - megyéhez decentralizált területfejlesztési források - megyei környezetvédelmi keret - kistérségi és önkormányzati források

•

Privát források: - lakosság - civil szféra - gazdálkodó

86


Biatorbágy

5.5 Szakmai partnerek A fenntartható fejlődés és a környezetgazdálkodás alapvető feltétele a környezeti ügyek komplex kezelése. Ez az érdekeltek és az érintettek (államigazgatási- és egyéb szakmai szervek, önkormányzatok, civil szervezetek, stb.) széles körű együttműködése révén valósítható meg. A legfontosabb intézmények, szervezetek, amelyek az önkormányzatok környezetvédelmi munkájában partnerként megjelenhetnek: Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 1072 Budapest Nagydiófa u. 10-12. Tel: 1/478-4400 Fax: 1/478-4520 Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 1088 Budapest, Rákóczi út 41. Tel: 1/477-3500 Fax: 1/477-3500 www.kdvvizig.hu Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 52. Tel.: 1/200-4066 Fax: 1/200-1168 [email protected] www.dinpi.hu KÖM Környezetvédelmi és Szervezési Főosztály GRID – Budapest 1011 Budapest Fő u. 44-50. Tel: 457-3369 Fax: 201-4362 E-mail: [email protected] www.gridbp.meg.hu Pest Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 1132 Budapest, Váci út 18. 1391 Budapest, Pf.: 248. Tel.: (1) 814-8900 Fax: (1) 814-8901 www.mvh.gov.hu [email protected] 87


Biatorbágy

VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság 1016 Budapest Gellérthegy u. 30-32. Tel: 356-9122 Fax : 356-8003 www.vati.hu Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1. Tel.: 1/225-4800 Fax: 1/225-4900 www.koh.hu [email protected] Országos Műemlékvédelmi Hivatal 1014 Budapest Táncsics Mihály u. 1. Tel: 1/356-9722 Pest Megyei Turisztikai Iroda 1054 Budapest, Steindl I. u. 12. Tel./Fax: 1/353-2956 Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága 2000 Szentendre, Fő tér 6. Tel.: 26/ 310-790 www.pmmi.hu Magyar Geológiai Szolgálat Budapesti Területi Hivatala 1135 Budapest, Kolumbusz u. 17-23. Tel.: 1/ 252-499/212 Tel./Fax: 1/220-8294 www.mgsz.hu [email protected] Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11. Postacím: 1860 Budapest, 55. Pf. 1. Tel.: 1/301-4000 Fax: 1/302-0408 www.fvm.hu Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) www.fvm.hu/main.php?folderID=1374 88


Biatorbágy

Közép-Magyarországi Területi Főépítészi Iroda 1052 Budapest, Városház utca 7. 1364 Budapest, Pf. 90. Tel.: 1/317-4351, 1/485-6959 Fax: 1/266-2502 [email protected] Fővárosi és Pest Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat 2100 Gödöllő, Kotlán Sándor 3. Tel.: 28/512-440 Fax: 28/512-460 www.ontsz.hu/megye.php?&megye=22 [email protected] Pest Megyei Közigazgatási Hivatal 1052 Budapest, Városház u. 5-7. Tel.: (1) 485-6800 Fax: (1) 317-6439 www.pestkozig.helyinfo.hu [email protected] Pest Megye Önkormányzata 1052 Budapest, Városház u. 7. Tel.: 1/485-6800 www.pestmegye.hu [email protected] ÁNTSZ Pest Megyei Intézete 1035 Budapest, Váradi u. 15. 1300 Budapest 3, Pf. 61 Tel.: 1/250-2110 Fax: 1/367-2754 www.antsz.hu [email protected] Pro-Régió Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Kht. 1146 Budapest, Hermina út 17. Tel: 1/471-8955 Fax: 1/471-8975 [email protected] www.kozpontiregio.hu

89


Biatorbágy

FVM Pest Megyei Földhivatal 1051 Budapest, Sas utca 19. Tel.: 1/269-4550 Fax: 1/269-4564 Érdi Kirendeltség 2030 Érd, Emőke u. 1. Tel: 23/521-170 Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 1051 Budapest, Vigadó u. 6. Tel: 1/235-4444 Fax: 1/235-4499 www.gkm.hu [email protected] Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) www.gkm.gov.hu/balmenu/operativprogramok/kiop Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) www.gkm.gov.hu/balmenu/operativprogramok/gvop/gvop_2005.html Magyar Bányászati Hivatal 1051 Budapest, Arany J. út 25. Tel: 1/301-2900 Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács 1052 Budapest, Városház u. 7. Tel.: 1/317-6172 Fax: 1/266-1266 www.kozpontiregio.hu Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Kft. 1085 Budapest, Baross u. 22-26. Tel.: 1/486-2880 Fax: 1/486-2881 www.rfh-rt.hu [email protected] Pest Megyei Közművelődési és Információs Központ 1052 Budapest, Városház u. 7. Tel.: 1/317-6436, 1/318-6806 www.tmamk.hu 90


Biatorbágy

[email protected] Pest Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2030 Érd, Alispán út 8 Tel./Fax: 23/365-682 Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium 1054 Budapest, Alkotmány utca 3. Tel.: 1/473-8100 Fax: 1/473-8101 www.fmm.gov.hu [email protected] Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) www.fmm.gov.hu/main.php?folderID=3459 Pest Megyei Munkaügyi Központ 1117 Budapest, Karinthy Frigyes út 3. Tel.: 1/385-2411 Fax: 1/466-5311 www.munkaugyikozpont.jobinfo.hu/pest_megyei_munkaugyi_kozpont Pest Megyei Állami Közútkezelő Kht. Tárnoki Üzemmérnökség 2461 Tárnok, Fehérvári út 35. Tel.: 23/389-542 Fax: 23/389-042 www.pemak.hu [email protected] Szeghy Krisztina

91


Biatorbágy

Irodalomjegyzék 1./ Agrár-Környezetgazdálkodási Információs Rendszer adatszolgáltatása, 2006. 2./ ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózatának tájékoztatója, „Fodor József” Országos Közegészségügyi Központ Országos Közegészségügyi Intézete, 2004. 3./ Biatorbágy forgalomtechnikai terve, Mezey Mérnöki Iroda, 2006. 4./. Biatorbágy Nagyközség Képviselőtestületének 6/1992. (IV.28.) számú rendelete - Biatorbágy belterületi környezetének védelméről 5./ Biatorbágy Nagyközség Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Terve, (Biatorbágy Nagyközség Képviselőtestületének 7/2002. (X.1.) számú rendelete) KONSTRUMA Mérnöki Iroda Kft., 2002. 6./ Biatorbágy Nagyközség Településrendezési terve, KONSTRUMA Mérnöki Iroda Kft., 2002. 7./ Biatorbágy, Páty és Tök községek közös hulladékgazdálkodási terve, Zöld Övezet Környezetvédelmi Vállalkozás, 2004. 8./ Complex CD jogtár, KJK-KERSZÖV, 2006. 9./ Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása, 2006. 10./ EPER-PRTR adatbázis, KVVM, 2005. 11./ Érd és Térsége Viziközmű Kft. adatszolgáltatása, 2004. dec. 31. 12./ Helyi értékvédelem (tanulmány), M-Teampannon Építész és Mérnöki Iroda, 2005. 13./ Hulladékgazdálkodási Információs Rendszer (HIR) adatbázis, KVVM, 2006. 14./ KBIR-WEB adatbázis (Környezetbiztonsági Információs Rendszer), KVVM, 2005. 15./ Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség adatszolgáltatása 16./ Magyarország kistájainak katasztere I-II., MTA Földrajztudományi Kutató Intézet 17./ Nemzeti Környezetvédelmi Program, 2002-2008. 18./ Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat adatszolgáltatása, 2004-2005. 19./ Parlagfű-mentesítési program, „Fodor József” Országos Közegészségügyi Központ Országos Közegészségügyi Intézete 20./ Pest Megye Környezetvédelmi Programja 2004-2008. 21./ Pest Megye Statisztikai Évkönyve, 2004. 22./ Pest Megye Településrendezési Terve, (Javaslat), 2005. március 23./ Pilisi Parkerdő, Budakeszi Erdészet erdőterve 1996-2005. 24./ Rumpold Kft. Bicskei hulladéklerakójának adatszolgáltatása 25./ Vízügyi Adatbank, VITUKI Rt. 26./ Zsámbéki-medence vízellátása, döntéselőkészítő tanulmány, Viziterv Consult Kft., 2005.

92


Biatorbágy

Mellékletek 1.sz. melléklet: Erdőterületek megoszlása Biatorbágy közigazgatási területén belül 2.sz. melléklet: Érzékeny természeti (Natura 2000) területek Biatorbágyon 3.sz. melléklet: Helyi értékvédelem

93


Biatorbágy

94

i

BIATORBÁGY TELEPÜLÉS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA ( )

Recommend Documents