BHÍIYHSIHÍI [S RUHHSIHÍIIHPÜH 1I, ı r T. Éâz Í~` '-~

L

LI

! E

I Í C

I

A

I

Í

Í

`

BHÍIYHSIHÍI [S RUHHSIHÍIIHPÜH

Š

I

1 I

1I,

If 1 F

F A ı r

T. BE

ı

I

L \

Éâz

E

!

J

Í~`|

5'

|

I

'-~
J

E »zi

ü

P

fl ıí

E

Pz

!.

t

1 Í

.G

L

_...-.

-J-.

..„.

..._

J.-»-44

;.,_T._.:-_„-1

`

'

BHn

' H I

'

AO '

H0 H HS1

lHP0 “

M«

Ba a ıàKha_ FE

"lt.

a lí/Iűãzíıíãcéss T-:rí)iZsÍzett3íl(oÍı2iÉ.ıiyısEg3esLfíeíeic gyesu e Szövetsége Tagjának lapja.

If

KO O I I , ıO

I

ES FOLDGAZ ALAPiTo`ı`rAz PECH ANTAL 1888-EAN

Szerkesztőség: 1061 Budapest VI., Anker köz 1. I. em. 102. Telefon: 229-870, 423-943, 427-386.

L

HE
_

TARTALOM KASSAY ÁRPÁD

Az SI nemzetközi mértékegység-rendszer bevezetése a kőolajiparban . . . . . . . . . . . . . . . .. 193

KASSAI LAJOS

Vizsgálatok a micellás olajkiszorítás alkalmazásához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 212

MOLNÁR JÁNOS

A műrevalósági minősítés számbavételi egységeinek megválasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 216 jLANGA P. VlLMOSj . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 221 Hírek az üzemekből Keményfém betétes fúrók műszaki-gazdasági jellemzői . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 221

Gyémántfúrási eredmény az Alföldön . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ._ Az algyői polimeres kísérlet első fázisának tapasztalatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. Az iparág köréből ' _. Robbanómotoros hegesztődinamók hegesztőáramának távszabályozása . . . . . . . . . . . . . . A mélyfúrási geofizikai értelmezésben használt néhány összefüggés érzékenységének vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. Hazai műszaki lapszemle . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..

222 223 218 219 218

Külföldi hírek

Az USA 1977. évi kőolajimportja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ._ Franciaország 1977. évi olajtermék-fogyasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. Rövid hírek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. Kőolaj-finomító bővítése Jugoszláviában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. Jugoszlávi kőolaj-feldolgozó kapacitásának fejlődése 1980-ig . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..

220 220 220 221 221

A MEGAL-terv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 224

Közlemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 224 Pályázati felhívás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 223

I/I3 CO,l1EP}I(AHI/I}I - AUS DEM INHALT - FROM THE CONTENTS . . . . . . . . . 224

A szAM szERzőız

KASSAI LAJOS çkl. bányamérnök, műszaki igazgatóhelyettes (KőOlaj- és Földgázbányászati Ipari Kutató Laboratórium, Buda pest_); KASSAY ARPAD Okl. vegyészmérnök, csoportvezető (KőOlaj- és Földgázbányászati Ipari Kutató Laboratórium, Nagy kanızsa); MOLNAR JANOS okl. geológus, osztályvezető (Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat, Nagykanizsa).

Az õsszefagıaıasakaı KovÁcs KÁROLY (német, angol) és szEGEs1 KÁROLY (amaz) fm-diıaııa. Az abzakaı EISZTRAY GÁEORNÉ rajzolta.

BÁNYÁSZATI És KOHÁSZATI LAPOK

KÖOLAJ És FÖLDGÁZ -

A szerkesztésért felelős: KASSAI LAJOS

A szerkesztőség címe: 1061 Budapest, Anker köz 1. Telefon: 229-870, 423-943, 427-386. Kiadja a Lapkiadó Vállalat, 1073 Budapest, Lenin körút 9-ll. Telefon: 221-293. Levélcím: 1906 Budapest, Pf. 223.

Fzıeıõs Kiaaõz sıKLosı NOREERT igazgató 78 _2491 - Szeged!` N yomda Faıeıõs vezetõ: DOBÓ JozsEF Terjeszti a Magyar Posta - Megjelenik havonta- Egyes példány: 12 Ft

Külföldön terjeszti á Kultúra Külkereskedelmi Vállalat, I-I--1389 Budapest, Postafiók 149.

llmıexz 25 154 | | Hu ıssN 0572-6934 |

A szerkesztésértfeleló's:

KASSAI LAJOS (a szerkesztő bizottság elnöke)

ıııınvıısııııı ts ııııııasııııı uwuıı

KOOLAJ II'

Szerkesztő bizottság:

ALLIQUANDER ODÓN az-.; ARANYossY ÁRPÁD; BÁLINT vALER aı-.; BÁN ÁKOs az; BÁNDI JÓZSEF; BENCZE LÁSZLÓ; BENKÓCZY PETER; csABA JÓZSEF (azzrı
ÉS FOLDGÁZ

Az ORszÁGos MAGYAR E.ÁNYÁszATı Es KoHÁszATı EGYESÜLET FOLYÓıRATA 11. (111.) ëvf. 7. szám 1978. július

Az SI nemzetközi mértékegységrendszer bevezetése a kőolajiparban A tanulmány a Mt`m`sztertan(íes 8/1976. (IV. 27.) számti rendelete alapján ismerteti az S1 nemzetközi nıértékegység-rendszer felépítését, részletesen megadja az alap-, a kt'egészı'tó' és a .származtatott egységek defimfióját. Kiemelten foglalkozik az SI-rendszer előnyeivel és írásmo'(ljával. Az egységek ismertetése során ~- ahol szükséges - ismerteti a régi és az SI-egységek közötti átszámüáshoz szükséges táblázatokat. A befejező' részben a gyakorlatban történo' bevezetés megkönnyítésére megadja a számításba jöhető nıennyiségek S!-egységét, a gyakorlat:`la_g alkalmazható Sl-egységeket, valannnt közli az egységekre -való átszárm'tás:` tényezőket is.

Bevezetés A műszaki fejlődés rohamos üteme a mértékegységek vonatkozásában is egységességet, szabatosságot igényel. Népgazdaságunk nemzetközi kapcsolatai, így elsősorban a KGST-n belül kialakult és mind sokrétűbb együttműködés szükségessé teszik a mértékegységek egységesítését. A Minisztertanács ennek érdekében adta ki 8/1976. (lV.27.) számú rendeletét, amelyben törvényes mértékegységként a nemzetközi mértékegység-rendszer által meghatározott, ún. Sl-egységek használatát írja elő. Az Sl-mértékegységek, valamint a bevezetésükkel kapcsolatos teendők képezik közleményünk tárgyát azzal a céllal, hogy segítséget nyújtsunk kőolajiparunk műszaki dolgozóinak az eligazodásban. Tekintettel arra, hogy szakembereink olvassák és használják az angolszász mértékegységeket alkalmazó országok szakirodalmát, ismertetjük a megfelelő angolszász mértékegységek és a nemzetközi mértékegység-rendszerbe tartozó egységek közötti váltószámokat, illetve azok használatát is.

KŐOLAJ És FÖLDGÁZ 11. (111.) ëzyaıyazzz 7. .-.-za„z 1978. jttızm

KASSAY ÁRPÁD

A nemzetközi mértékegység-rendszer bevezetésének szükségessége A világ országainak nagy része használja ma már azt a metrikus mértékrendszert, amelyet 1790-ben Franciaországban hoztak létre, és amelynek fokozatos elterjedésére a XIX. században került sor. Az utolsó, nem metrikus egységrendszert használó angolszász országok átállása napjainkban folyik. A metrikus rendszer egységes használata megteremtette ugyan az egységes mérés lehetőségét, de a gyakorlatból is ismerjük, hogy a metrikus egységrendszeren belül tudományáganként számos egységrendszer terjedt el. Így pl. a fizikában a CGS, a mechanikai mennyiségek mérésére az MKS és a műszaki egységrendszer használatos, illetve az egyes tudományágakban ezeket kiegészítették a megfelelő egységekkel (pl. MKSAegységrendszer). A legtöbb eltérést az egységrendszereken belül az erő, illetve a belőle leszármaztatható egységek értelmezésénél tapasztalhatjuk, bár alapegyenletük a mechanika közismert Newton-törvénye: F=m-a, vagyis az F erő egyenlő az m tömeg és az a gyorsulás szorzatával. A CGS-egységrendszerben a megfelelő egységegyenlet: ldyn : lg-cm-s'2=l g-1 cm-s"2. A kilogrammot alapegységként alkalmazó MKSegységrendszer ezt a következőképpen írta fel: l kp = 9,81 kg-m-s'2 = 1 kg-9,81 m-s“2. 193

A példák alapján látszik, hogy nem egységes a szemlélet; ez pedig sem metrológiai, sem műszaki szempontból nem célszerű. Ezeket a nem koherens mértékegységeket műszakilag nehéz független etalonokkal előállítani; a mértékegységek előállítási pontossága lényegesen el fog térni egymástól, a fizikai egyenletek pedig sok különböző pontosságú kiegészítő tényezőt fognak tartalmazni. A gyakorlati követelmények alapján a kiválasztott mértékegység-rendszernek a következőket kell teljesítenie: a) mindenütt legyen ismert, vagyis bárhol és bárki végezze is el a méréseket, az eredményeket mindig ugyanolyan mértékegységben kell megkapnia; b) a lehető legkisebb legyen azoknak az önkényesen kiválasztott mértékegységeknek a száma, amelyek segítségével az Összes többi kifejezhető. Ennek a követelménynek megfelelően a különböző mennyiségeket Összekapcsoló egyenletekben az arányossági tényezők eggyel legyenek egyenlőek, vagyis a mértékrendszernek koherensnek kell lennie; c) az alapegységek mérőszáma ésszerű legyen, hogy ne csupán ezen alapegységek, hanem a belőlük leszármazott mértékegységek mérőszáma is megfeleljen a gyakorlati használat céljainak. Az SI nemzetközi mértékegység-rendszer Az Sl nemzetközi mértékegység-rendszer elnevezése a Le Systême International ci” Unitês kifejezésből származó rövidítés; kiejtése es-i. Az SI a mérés nemzetközi nyelve, amelyben a jelek és azok jelentése minden nemzet részére azonosak. A Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Bizottság ajánlásának megfelelően 1960-ban fogadta el a Xl. Altalános Súly- és Mértékügyi Ertekezlet (pl l. CGPM) mint a méterrendszer egy tökéletesített változatát, amely alkalmas a tudomány, a technika és a mindennapi élet területén való egységes használatra. Az SI alapjaiban nem új egységrendszer, azt a metrikus egységrendszerből alakították ki úgy, hogy a 7 alapegység koherens rendszert alkot. Az alapegységek segítségével számos származtatott egységet lehet meghatározni, amelyeknek több esetben önálló nevük és jeliik is van. Az SI előnyeit az alábbiakban foglalhatjuk össze. 1. Az Sl mértékegység-rendszerben minden fizikai mennyiségnek egy, és csak egy egysége van; pl. a hoszszúságé a méter, a tömegé a kilogramm, az erőé a newton stb. Az alapegységekből minden más mennyiség meghatározható a mennyiséget definiáló egyszerű fizikai egyenletek segítségével. Ilyenek pl. ds

_

,

,

v = -E?

sebesség, egysége m/s;

dv a = -(Í

, , „ gyorsulas, egysége m/s~;

F = m -a erő, egysége kg - m/82 = N; W = F -s munka vagy energia, egysége kg-m2/s2 Z N -m = J. 194

Ezeknek az egységeknek egy része a képzett nevet tartja meg, pl. a sebességé a m/s, míg mások önálló nevet és jelet vesznek fel, pl. az erőé newton (N), a munkáé a joule (J) stb. Az erő, az energia, a munka és a teljes1'tmén_ı-` egységei, függetlenül attól, hogy a mérni kívánt folyamat mechanikai, elektromos, kémiai vagy nukleáris természetű, azonos alakúak. PI. az I méter távolságon ható l newton erő ljoule hőt termelt, ami megegyezik azzal a hőmennyiséggel, amelyet l watt elektromos teljesítmény hoz létre l másodperc alatt. 2. Összefüggésben az előző pontban említettekkel előny az is, hogy az egyes mennyiségeket meghatározó egységeknek jól definiált és önálló jelük van. Így megszűnnek azok a jelenleg még fennálló hiányosságok, hogy egy jelnek több jelentése is lehet. 3. A származtatott egységek az alapegységekből szorzással és osztással hozhatók létre, ezek többszörösei és törtrészei pedig egyszerűen egy prefixum alkalmazásával fejezhetők ki. Ezek a prefixumok egységes kiejtésűek és írásmódúak; és 10"*-tól (exa) 10'”-ig (atto) terjednek. 4. Az SI legnagyobb előnye a koherencia, vagyis az, hogy a fizikai mennyiséget kifejező egyenlet alapján leszármaztatott mértékegység-egyenlet ugyanolyan alakú, mint a fizikai mennyiség egyenlete, tehát az egységegyenlet nem tartalmaz számszerű tényezőt. Például a koherens rendszerben a területegységet úgy számítjuk kí, hogy a hosszúságegységet szorozzuk a hosszúságegységgel: l m-l m = l mi-'; az erőegységet úgy kapjuk, hogy a tömegegységet szorozzuk az egységnyi gyorsulással: lkg-1 m/s2 = l N; a munka egységét úgy kapjuk, hogy az erőegységet szorozzuk a hosszúság egységével: IN-lm=lJ;

a teljesítmény egységét pedig a munka egységét az idő egységével elosztva kaphatjuk meg:

Hzıw. ls A régi erőegység, a kilopond nem koherens, mert nem a gyorsulás egységével, hanem a nehézségi gyorsulással kellett szorozni a tömeget: 1 kp = lkg-9,81 m/s2; de ugyanígy nem koherens egység a lóerő sem, hiszen 1 LE = 75 mkp/s. Az SI felépítése A nemzetközi mértékegység-rendszer mértékegységei: a) az alapegységek, g b) a kiegészítő egységek, c) a származtatott egységek. a) A nemzetközi mértékegység-rendszer alapegységei: l. a méter, a hosszúság mértékegysége; 2. a kilogramm, a tömeg mértékegysége;

KŐOLAJ És FÖLDGÁZ 11. (111.) ëzzfa1ya„z7. azz1„11978.jt11t„s

2. a szteradián, a térszög mértékegysége. Az alap- és kiegészítő egységeket és azok betűjeleit az I. táblázatban soroljuk fel. c) A nemzetközi mértékegység-rendszer származtatott egységei: az alap- és kiegészítő egységek hatványainak szorzatai vagy hányadosai.

3. a másodperc, az idő mértékegysége; 4. az amper, az elektromos áramerősség mértékegysége ; 5. a kelvin, a termodinamikai hőmérséklet mérték-

egysége ; 6. a mól, az anyagmennyiség mértékegysége; 7. a kandela, a fényerősség mértékegysége. b) A nemzetközi mértékegység-rendszer kiegészítő egységei: 1. a radián, a síkszög mértékegysége;

A származtatott egységek képzése, mint már említettük, a fizikai egységegyenletek alapján szorzással és osztással történik. Néhány ilyen származtatott egységet sorolunk fel a 2. táblázatban. Mint a táblázatból is kiderül, néhány egységnek - általában a természettudomány nagy személyíségeiről elnevezett - külön neve is van. Külön fel kívánjuk hívni a figyelmet arra, hogy az ilyen mértékegységek nevei - bár azokat személynévből képezték -- szöveg közben kisbetűvel írandók, míg a mértékegység jele ezeknél mindig nagybetű (pl. hertz, de Hz; joule, de J stb.). Az áttekintés megkönnyítésére az önálló nevű SI-egységek közötti összefüggések grafikus ábrázolását az 1. ábrán adjuk meg. Koherens egységrendszerről lévén szó, egységesíteni kellett a mértékegységek többszöröseit és törtrészeit kifejező, az egység neve elé illesztett prefixumok elnevezését is. Az SI-prefixumokat a 3. táblázatban ismertetjük. A Minisztertanács idézett rendelete szerint a mértékegységek szorzata vagy hányadosa által alkotott szár-

1. táblázat

SI-alapegységek jele és dimenziója 7

7

_ _

__

,

í_

_'"_`ıı

Az SI-egységek _

Mennyıség

neve

E

jele

*

Hosszúság Tömeg

ldő Elektromos ára merősség Termodinamikai hőmérséklet _

Anyagmennyiség Fényerősség

méter kilogramm másodperc am per kelvin mól kandela _

dimen-

, ziójá_ nak jele

x>ega

1 1 mol ~ cd

~z@~egr

Kiegészítő egységek

Síkszőg Térszög

radián szteradıán

rad

*

SI'

*

* Dimenzió nélküli

2. táblázat

Néhány fontosabb származta tott SI-egység neve és jele

T

Az SI-egység Mennyiség

jele

TIBVC

származása I

Áteresztőképesség

négyzetméter

Elektronıos ellenállás

ohm

Elektromos feszültség

volt farad volt per méter coulomb siemens volt

Elektromos kapacitás Elektromos térerősség

Elektromos töltés Elektromos vezetés Elektromos erő Elnyelt sugárdózis Energia

Entrópia Erő Fajlagos hő (fajhö) Fényáram

Frekvencia Gyorsulás

Hőmennyiség Mágneses fluxus Mágneses indukció Mágneses térerősség Mechanikai feszültség Megvilágítás

`

Munka Nyomás

Potenciálkülönbség Radioaktív sugárforrás aktivitása Sebesség Sürüség Szöggyorsulás Szögsebesség

Teljesítmény Terület Térfogat

Viszkozitás (dinamikai) Viszkozitás (kinematikai)

A/s

A/V W/A

SFHY

'“ C)
~

\

kg-m/s*

J/kg-K cd/sr 1/s m/si N -m

J \

V-s/A = Wb/A V-s Wb/m* A/m N/mi

H Wb T

amper per méter pascal . lux '

Pa Pa

lm/m' N-m N/m*

V

W/a

lx J

t"

1

volt

becquerel méter per másodperc kilogramm per köbméter radián per másodperc a négyzeten radián per másodperc

1/s

1

1

m/s

-

kg/mi' rad/82

W

rad/s J/s

1

watt

négyzetméter köbméter pascalmásodperc _ _ négyzetméter per másodperc

J/K

Im Hz -~

tesla

joule pascal

J/kg N-m

'~<:

N

joule per kilogrammkelvin lumen ` hertz méter per másodperc a négyzeten joule ` henry weber

KOOLAJ És FÖLDGÁZ 11. (111.) ëzzfatyam 7. szám 1978. jztıfaa

V/A W/A A -s /V= C/ V Vjm

V F

z

lnduktivitás

_

I-ni

Š

j joule

1 joule per kelvin newton

7

I-ni

1 l

Ü

_

ms

Pa-s mz/S

195

nevezése. A mikron olyan hosszúságegység, amelynek értéke 10"” m, vagyis SI-jele um, ez előtt pedig már nem alkalmazható a milli prefixum. A millimikron helyett a helyes SI-elnevezés a nanométer (nm). Mértékegységek többszöröseinek és törtrészeinek - prefixumjelből és mértékegységjelből álló - jele utáni hatványkitevő azt jelenti, hogy az adott több-

maztatott mértékegységek többszöröseit és törtrészeit a megfelelő SI-prefixumoknak a szorzatban, ill. hányadosban, egy vagy több mértékegység elé történő illesztésével kell képezni. Összetett (két vagy több egymáshoz illesztett prefixumból álló) preñxumokat használni nem szabad. Példaként hozható fel erre a régebben használatos millimikron hosszegységel7

az T

W

ˇ7ˇˇ T

F

1

Í 77%-

A1ArEorsÉ8EK

-

-

“ˇ

--

“;_1“

1

1 111111110' NEVŰ SZÁRMAZTATOTT Eorstotr

'ilmgfgmm

j

newton

--1 E

J

1

,

1 1

_ı

meer

ít _.

j

% lloss`.'.is`zšg

másodperc

/

.

-

-

Á

Az

I _

/

Gyorsulãs

/ l?ãdıòal
I

I

ooulomb

sıernens

(A-s)

Í

y (J/J

W;

farod

2

9 i

(C/V)

.

Teljesltmény, Egg; f'l;,g1š79 \ htieramlosı sebessegi

(I/Sˇëlntlfm

(l//A)\

6

\\

/Elektromos

vezetés

/ ellenáll8'_s_

'I-_."-1---ii

ııiıí-1-I

henry

Elektromos áremertiss ég

ˇ

Va”

(W/A)

Í

_-Dili

(Wb/ll)

0

Elektromos

ltčlvlll

__ K

-_

:EEj5.,Ù5.__f`0k l

`,ndUkHW'fá'S.

pÜlÈ'llÜl3ll(Ul0llÜS`

I

Umepgek/Er

j

,

,

6

j Weber

|Homersek/et |

1 '"'" 2"' 1, z -

ˇK1Eòčsz1'To" Eorstoer 1 ` 11

|

1

Ü

I

Elektromos

,zád,'§„

(N'm)

1 -__' 1-' 1- _""" "-- 1 -_... .__ 1, ___

"*++

-_“°'í"'f"-“__--i'°'i"

l

.

P lVf'”Ü'9

2l
ãmper

_ IH el sl

.

-_'-Ü

(1/8)%.f,'ı_ç';fl,stTE1;t3nk8

F gk

sugorforres

/

Ige,

Termodina Š

_ joule

,

/

Elã7l
ll

.....

*_

erque (1/s) hertz

Any8gmenny` 9

oendela

ııı

Feszültség

1

.mol

I

Nyomás

í

1

l

tt

Ímc

1

N

_

(N/fn?

[ro

JÍŰUŠÜ . ger ozıs

/

/

'\\ \\/H LN

S

(J/kg) pascal

\* / / ygbgggëg

I

A -- - ~ 0

"` ˇ* -- 1 ___ gray Á _l"`

l-Ömef

(kg-m/8 2)

` “

ı , Sıkszög 1 szleredıˇon

ı

_

js) tesla

1 ČD-._ I U33

tali? azztëo

M'

M'

o

/umen

(Wb/mg)

o

(cd,-sr)

lor

1 1 Fenyerom

(tm/m2) _--1

- 1 1 1 Megvılogıtes

m

f

-1. ___..

Í

Térszög

*""'“'“'_“"!

`

SZŰPZQS

---- -= osztás "-"""Í'-'Y

1-

7~"'; ˇ

ˇTˇ

'”

-ll-I

f"”ÍIZ-I

747 "W777

'TZLI

'

^*rfi

'ere

W

ıııııııı _ ~ııı-

~-~--T-~--~~~f~~

_ı.-ı

7

I. ábra Az önálló nevű SI-egységek közötti összefüggések grafikns ábrázolása Forrás: Us. Nat. Bur. Standards LC 1078 (1976. dec.)

196

KŐOLAJ ÉS FÖLDGÁZ 11 . (111.) évfolyam 7. szám 1978. július

3. táblázat

SI-prefixumok elnevezése és jele S1-prefixum

Szorzótényezö

10000()0000000000000 l000000000000000 = 1000000000000 1000000000 1000000 1000 100 10 0,1 0,01 0,001 0,000 001 0.0000()000l 0,0000000()000l 0.000 ()00()0000000l 0.00000000000000000l= ._

__

1018 |0ıõ lol: 10° l0' 103 l02 l0' 10"

ıo~= ıo 1 10" ° 9

IO' l0' 10' 10' '“

1

elnevezése

1

exa

l

jele

a=re

peta

j

tera giga mega kilo

1

hekto

`

deka

1 1

deci centi

11 .

milli ıııikro nano piko feınto atto

wfiuztšoaãr šgqwm

szöröst vagy törtrészt kell a megfelelő hatványra emelni. Pl.

3. táblázatban). A helyes betűhasználat fontosságát jelzik a következő példák:

lkmfi = 1 (km)“ = (103 m)“ = 10” mi; l0'“ mi/s = (l0'3 m)2/s = 1 mm*/s; 10"” mi = (l0““ m)2 = l umé.

Látható a szabály alkalmazását bemutató példákon, hogy a prefixumok használatánál nagyon kell vigyázni. ismételten kiemeljük, hogy nem szabad azt gondolkodás nélkül a megfelelő mértékegységjel elé illeszteni, hanem az egységegyenletből kapott dimenzióegyenlet alapján a prefixumokat is a megfelelő hatványra kell emelni! Pl. az áteresztőképesség régebben alkalmazott mértékegysége a darcy, jele D, az S1 mértékegység-rendszerbe a következőképpen számítható át: l D = l|.ım2 = (10““ m)2 = 10-12 ml. A gyakorlatban a darcy ezredrészét, a millidarcyt alkalmazzuk, vagyis lmD = l0ˇ3|ım2, de ez nem írható l nm”-nek, mert bár a mikro és a nano prefixumok között 1000 a váltószám, de az egységegyenlet alapján az 1 nm2=(l0”” m)2=l0'18 mi-t jelent, míg a megfelelő érték az lmD = l0"3 D: = l0“3 -10'” m`*=l0"15 m2 lenne. Az esetleges hibákat minimálisra csökkenthetjük, ha a számítások során az alap- és származtatott egységek 10 hatványaiként kifejezett numerikus értékét használjuk fel, pl. IMJ helyett 10'* J-lal számolunk. Az SI-rendszer írásmódjával kapcsolatos szabályok 1. A mértékegység és a prefixum nevét és jelét nyomtatásban álló (antikva) betűvel kell szedni. Pl. kilopascal, kPa. 2. A fizikai mennyiségek jelét mindig dőlt (kurziv) betűkkel kell szedni: m-tömeg; v-sebesség. 3. A prefixumok neve mindig kisbetűvel írandó, jelük kisbetű, kivéve az első öt prefixumét (lásd a KŐOLAJ ÉS FÖLDGÁZ ll. (lll.) évfolyam 7. szám 1978. július

gramm, kilo, nano, milli,

de de de de

G: K: N: M:

giga, kelvin, newton, mega stb.

4. A mértékegység és a prefixum jele után pontot tenni nem szabad, kivéve azt az esetet, ha a jel a mondat végén áll. Pl. ,,...a nyomás 10 kPa volt, dc...”, ,,...a részecske mérete 13 nm.” 5. A mértékegységek jelét általában kisbetűvel írjuk, de a személyekröl elnevezett egységek jelét mindig nagybetűvel kell írni, ıníg a mértékegység neve mindig kisbetűvel írandó. 6. A számokat álló (antikva) betűtípussal kell szedni. Az öt- vagy ennél több jegyű egész számok írásában a számjegyeket a hátulról számított hármas csoportok szerint tagoljuk, és a csoportokat térközzel választjuk el egymástól. Pl. 1240; 12400; 395 613; 2 435 217. A számokban a tizedes törtek kezdetét vesszővel jelöljük, és az öt- vagy ennél több jegyű törteknek hármas csoportokba való osztását ettől kezdve számítjuk. Pl. 313,26; 1,363; 1,247 356 12. Ha a szám első száınjegye a tizedesvessző után van, a Zérust mindig ki kell tenni a tizedesvessző elé. Pl. 0,2573 -104 (nem ,2573 -104). 7. A prefixumot a mértékegység nevével, illetve a prefixum jelét a mértékegység jelével egybe kell írni. Pl. milligramm, kPa stb. 8. Ha a mértékegység jele az előtte álló számra vonatkozik, a szám és a jel között szóközt kell írni, kivéve, ha a jel felső indexben jelenik meg, mint például a °. Pl. 350 kPa, 150 mg, 105 N, de 30°, 13 °C. 9. Mértékegységek hányadosa által alkotott szár-_ maztatott ınértékegység jelét vagy a megfelelő negatív hatványkitevővel, vagy akár ferde, akár vízszintes törtvonallal lehet írni. Pl. kg/mi* vagy kg -m"3, vagy . k pedıg 10. Mértékegységek nevének írásakor a hányados jelzésére csak a ,,per” szó alkalmazható, a vízszintes vagy ferde törtvonal használata nem megengedhető. A ,,per” szó előtt és után szóközt kell használni. Az egységııevekben a ,,per” szó csak egyszer használható. Pl. kilogramm per köbméter, nem 'pedig kilogramm/köbméter. N ll. Mértékegységek jelének írásakor egynél több törtvonal nem használható. Pl. W/(m-K) vagy W/m - K, és nem W/m/K. 12. A mértékegység nevét, ha abban szorzat található, egybe kell írni. Pl. W/m-K: watt per méterkelvin.

13. A mértékegységek szorzata által alkotott származtatott mértékegység jelében előforduló szorzásjelet el is lehet hagyni, ha az félreértést nem okoz (Pl. m - N helyett mN nem írható, mert az millinewtont is jelent, de W - h helyett a Wh jel használható.) 14. A mértékegység nevét és jelét a mért mennyiségre utaló megkülönböztető jelzéssel ellátni nem szabad (pl. nem megengedett az eddig gyakran használt Tomi* vagy Nm3 jelölés, illetve a tartályolaj-köbméter vagy normálköbméter elnevezés használata). 197

15. A prefixumok használatával kapcsolatos szabályok: _ amikor egy mennyiséget egy számmal és az egység jelének szorzatával fejezünk kí, a prefixumot úgy válasszuk ki, hogy a szám értéke 0,1 és 1000 között legyen. Pl. 135 MPa és nem 135 000 kPa. _ A prefixumok általában 1000-es lépésekben követik egymást, kivételek a hekto, deka, deci és centi prefixumok. Ezek csak a kilogramm és a liter mértékegységgel kapcsolatban használhatók, használatukat a megfelelő esetekben tárgyaljuk. _ Kettős vagy többszörös prefixumok nem alkalmazhatók. Pl. nm, és nem mpm; Gg és nem Mkg. _ Kerüljük a kevert prefixumot tartalmazó mennyiségek használatát. Pl. 15,63 m és nem 15 m 630 mm. _ Összetartozó méretek esetén kerüljük a kevert prefixumot tartalmazó mértékegységek alkalmazását, kivéve azt az esetet, amikor a méretkülönbségek különlegesen nagyok. Pl. ,,...a lap hossza 1250 mm, szélessége 35 mm”, és nem ,,...a lap hossza 1,25 m, szélessége 35 mm”. De: ,,...l500 m hosszú, 2 mm átmérőjű huzal...” megengedett. _ Prefixumot általában ne alkalmazzunk az egység jelében nevezőkénr szereplő jelek előtt, kivéve a tömeg Sl-alapegységét, a kilogrammot, mert az már eleve prefixumot tartalmaz. Pl. V/m vagy mV/m, és nem: mV/mm, de 3 kJ/kg, és nem 3 J/g, 5 kg/m3 és nem 5 g/cm3. _ Amennyiben megfelelő nagyságrendű prefixumot nem találunk a szükséges mennyiség kifejezéséhez, használjuk a mennyiség kifejezésére a 10 megfelelő hatványával kifejezett számokat. Pl. 1 mD= = l0'3 pm?

_ A prefixumok nevét soha ne használjuk az egység neve nélkül. Pl. kilogramm, és nem ,,kiló”. 16. A mól szóban hosszú ó betű használandó, míg az egység nevét _ az SI szabványai szerint _ rövid o-val kell írni (mol). A nemzetközi mértékegység-rendszer egységei Alapegységek Hosszúság

A

A hosszúság mértékegysége a méter, jele m, A méter olyan hosszúság, amely a 86-os tömegszámú kriptonatom 2p„, és Sdã energiaszintjei közötti átmenetnek megfelelő sugárzás vákuumban mért hullámhosszának 1 650 763,73-szorosával egyenlő. (Elfogadta a 11. CGPM, 1960.) A méterrel kapcsolatban a deci és centi prefixumok is használhatók. A méter első meghatározását 1791-ben a metrikus mértékrendszer létrehozásakor fogadták el. Az akkori meghatározás szerint a méter a Párizson áthaladó délkör egynegyedének tízmilliomod részével egyenlő. 1799-ben a délkör egyik ívrészének lemérése alapján készítették el a méter etalonját. 1872-ben merült fel, hogy a délkör új, pontosabb mérései különböző értékű hosszúsági alapegységeket eredményezhetnek, ezért elvetették a „természetes” méteretalont, és a francia köztársasági levéltár által őrzött, ún. levéltári métert fogadták el hosszúsági alapmértéknek. 1875-ben 33 db végvonásos méteretalont készítettek az akkor ismert legellenállóbb platina-iridium ötvözetből, amelyet a világ országaiba küldtek szét megőrzésre. 198

A XIX. század végén a fizika fejlődése olyan fokot ért el, hogy vissza lehetett térni /a hosszúság mértékegységének természetes etalonjához, amelyet a méter és a fényhullámhossz közötti arányként kívántak meghatározni. 1960-ban született meg végül is az a határozat, amelynek célja természetes és maradandó (elpusztíthatatlan) etalonként a méter már említett meghatározásának bevezetése volt. Tömeg

'

A tömeg mértékegysége a kilogramm; jele kg. A kilogramm az 1889. évben Párizsban megtartott Első Altalános Súly- és Mértékügyi Ertekezlet által a tömeg nemzetközi etalonjának elfogadott, a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatalban, Sevres-ben őrzött platina-irídiuın henger tömege. (Elfogadta az 1. és 3. CGPM, 1889. és 1901.) A kilogramm mellett általánosan alkalmazható törtrésze a gramm, jele g; lg = 0,001 kg = l0'3 kg,

valamint az SI-prefixumoknak a graının egységnév elé történő illesztésével képzett többszörösök és törtrészek. A grammal kapcsolatban a deka és centi prefixumok is használhatók. A `dekagramm Sl szerinti jele a dag lenne, a minisztertanácsi rendelet azonban _ a hazánkban közhasználatban meggyökeresedett gyakorlatot figyelembe véve engedélyezte továbbra is a dkg jel használatát. Az Sl-n kívüli, de korlátozás nélkül használható tömegmértékegység a tonna; jele t; lt: 1000kg= l03kg: 1 Mg. Csak 1980. jan. 1-ig használható tömegegység a mázsa (métermázsa), jele q; . lq=100 kg=l02 kg. A kilogramm az egyetlen SI-alapegység, amelynek prefixuma van. Ennek oka történelmi: a ınéter és a kilogramm volt az első két etalon, amelyet létrehoztak mint a méterrendszer alappilléreit, így az elnevezést már nem kívánták megváltoztatni. A prefixumokat á tömegnél az alapegység ezredrésze elé kell illeszteni, így tehát a prefixumok táblázatának használatakor óvatosan kell eljárni. Míg pl. a mm a hosszúság mértékegységének ezredrészét jelenti megállapodás szerint, a mg a töıneg mértékegységének milliomodrésze lesz! Idő

Az idő mértékegysége a másodperc (szekundum); jele s. A másodperc az alapállapotú céziuın-133 atom két hiperfinom energiaszintje közötti átmenetnek megfelelő sugárzás 9 192 631 770 periódusának időtartama. (Elfogadta a 13. CGPM, 1967.) Az SI-n kívüli, de korlátozás nélkül lıasználható időmértékegységek : - a perc; jele min, 1 min = 60 s; _ az óra; jele h, 1 h = 60 min = 36008; _ a nap; jele d, ld = 24 h = 1440 min = 86 400 s; _ a naptári időegységek: a hét, a hónap és az év. Ezekkel a mértékegységekkel kapcsolatban az Sl-prefixumok nem használhatók. Természetes időetalonként ősidők óta a Föld saját tengelye körüli forgásának idejét vették; a legutóbbi

KŐOLAJ Es FÖLDGÁZ 11. (111.) é„fv1y„„z 7. .z-zzizzz 1978. jzzzzm-

időkig pl. a másodpercet a közepes szoláris nap 1/86 400-ad részeként határozták meg. A hosszan tartó megfigyelések azonban azt mutatták, hogy a Föld forgásában rendszertelen és előre nem jelezhető ingadozások lépnek fel, így a Föld forgási idejét nem lehet természetes időetalonnak tekinteni. Ezért választották a már említett megoldást, hogy az idő ınértékegységét egy atom rezgéseinek segítségével határozták meg, amely állandó és nagy pontosságú időetalont eredınényezett.

egységét abból a feltételből kiindulva állapították meg, hogy a víz forráspontja és a jég olvadáspontja közötti hőmérséklet-különbség pontosan 1000-kal egyenlő. 1954-ben a X. Altalános Súly- és Mértékügyi Ertekezlet fogadta el azt a termodinaınikai hőmérsékletskálát, amelynek egyetlen kísérletileg előállítható állandó pontja van, a víz hármaspontja. A viz hármaspontja a víz hőmérsékleti egyensúlyi pontját jelenti szilárd, cseppfolyós és gáznemű állapotban. Anyagmennyiség

Elektromos áramerősség

Az elektromos áraınerősség mértékegysége az amper; jele A. Az amper olyan állandó elektromos áram erőssége, amely két párhuzamos, egyenes, végtelen hosszúságú, elhanyagolhatóan kicsiny kör keresztmetszetű és vákuumban egymástól 1 méter távolságban levő vezetőben áraınolva, a két vezető között méterenként 2 - 10"? newton erőt hoz létre. (Elfogadta a 9. CGPM, 1948.) Az amper mérőszámát, mivel az a gyakorlatban a villamos töltésmennyiségeken keresztül nem határozható meg, azok szerint a hatások vagy jelenségek alapján kell megállapítani, amelyeket az áram a környezetben idéz elő. Ezek közül az áraınok kölcsönhatásáról szóló Amper-törvényt alapul véve ún. árammérleggel határozzák meg az elektromos áramerősséget. A modern magfizikai kutatások eredményeképpen a mágneses magrezonancia módszere is felhasználható lesz a villamos mértékegységek előállítására a proton giroınágneses arányát véve kiindulási alapul.

Az anyagmennyiség mértékegysége a mól; jele mol. A ınól annak a rendszernek az anyagmennyisége, amely annyi elemi egységet tartalmaz, mint ahány atom van 0,012 kilogramm szén-12-ben. Az elemi egység fajtáját meg kell adni; ez atom, molekula, ion, elektron stb. vagy ilyeneknek meghatározott esoportja lehet. (Elfogadta a 14. CGPM, 1971.) A tömeg és az anyagmennyiség egységeinek szétválasztása, valamint az anyagmennyiség egységének alapegységként történő bevezetése jelzi az S1 szerkesztőinek azt a törekvését, hogy az S1 a tudomány és a technika minden területén alkalmas legyen a mért mennyiségek kifejezésére. Az eddigi meghatározások során a ınólt a tömeg egyedi fogalmaként vették tekintetbe, a kilograınmnak a kilomól egyedi tömeg felelt meg. A mól alapegységként történő bevezetésével lehetővé vált az anyagmennyiség-koncentráció és a ınolalitás mértékegységeinek mint leszármaztatott egységeknek Sl-rendszerben történő kifejezése is. j A ınértékegység jelében és dimenziójában beállott változásokat az IUPAC ajánlása alapján a 4. táblázatban soroljuk fel.

Termodinanıikai hőmérséklet

A termodinamikai hőmérséklet mértékegysége a kelvin; jele K. A kelvin a víz hármaspontja termodinamikai hőmérsékletének 1/273,16-szorosa. (Elfogadta a 13. CGPM, 1967.) Az S1-n kívüli, de korlátozás nélkül használható mértékegység a Celsius-fok (kiejtése: celziusz-fok); jele °C. A 0 Celsius-fok hőmérséklet 273,15 kelvin hőmérséklettel egyenlő. A Celsius-fok mint hőmérséklet-különbség egyenlő a kelvinnel. A Celsius-fokkal kapcsolatban az SI-prefixumok nem használhatók. ` 1954-ig a termodinamikai hőmérséklet mérték-

Féııyerősség

A fényerősség mértékegysége a kandela; jele cd. A kandela a fekete test sugárzó 1/600000 négyzetméternyi sík felületének fényerőssége a felületre merőleges irányban, a platina dermedési hőmérsékletén, 101325 pascal nyomáson. (_Elfogadta a 13. CGPM, 1967.) A kandela első meghatározására 1948-ban, a lX. Általános Súly- és Mértékügyi Ertekezleten került sor. A kandela elnevezés onnan származik, hogy 1948 előtt a mértékegység a „gyertya” volt, amelyet 1948. 4. táblázat

Az anyagmennyiség mértékegységeinek változásai l

Régi egységek Név

Atomsúl y Atomsúly (általában) Ekvivalens Molekulasúly Molekulatömeg Moláris mennyiség Molaritás M olalitás Moláris súly Normalitás

Dimenzió

l 1 l ` `

` 1

M * _ * M _ _ _ _ _

Új egységek 1

Név

1 Atomtömeg Relativ atomtőnıeg , Mól 1 Relativ molekuláris tömeg Molekuláris tömeg Moláris mennyiség (jelentése: egy osztva az anyagmennyiséggel) Anyagmennyiség-koncentráeió Molalitás 1} Moláris tömeg

Dimenzió

SI-egység jele

1

*Š ~

kg * ıı`ıol 211

kg

Z *Z-22 1

1,/mol

j N/L3 N/M M/N

mól/n13 mol/kg kg/nıol

1 megszünt

* Dimenzió nélküli KŐOLAJ ÉS FÖLDGÁZ ll. (HL) évfolyam 7. szám 1978. július

199

jan. 1-tő1,,új gyertyára” változtattak, majd az elnevezésben is rátértek az új gyertya (bougie nouvella) névről a gyertya (candela) használatára. A gyertyaetalont különleges izzólámpák segítségével alakították ki, amelyeket előzőleg alaposan megvizsgálták és megállapitották, hogy hosszú éveken át képesek legfeljebb 0,1%-os hibával megőrizni fényességüket. A kandela új meghatározása az abszolút fekete test teljes sugárzásán alapul, amely már megfelel az etalonokkal szemben támasztott pontossági követelményeknek. Kiegészı'tő egységek Sil-:szög

A síkszög mértékegysége a radián; jele rad. A radián a kör sugarával egyenlő hosszúságú körívhez tartozó középponti síkszög. A síkszög név helyett _ olyan esetekben, amikor ez félreértést nem okozhat _ a szög is használható. S1-n kívüli, de korlátozás nélkül használható síkszög-mértékegységek a következők: . O „_ 1: _ _afok,jele , 1 _-_l80 rad, . _ a perc (ívperc); jele '

1° l'- 60 z 101200 rad;

_ a másodperc (ívmásodperc); jele ” 1' lo TE

1 " 60 ˇ 3600 "e48 000 rad' A fokkal, az ívperccel és az ívmásodperccel kapcsolatban az SI-prefixumok nem használhatók. A síkszög SI-mértékegysége fokokban kifejezve: 1 rad = 57° 17' 44,8” = 57,295 779 51°. Térszög

A térszög mértékegysége a szteradián; jele sr. A szteradián a gömbsugár négyzetével egyenlő területű gömbfelületrészhez tartozó középponti térszög. A térszög mértékegységének különösen elméleti és fénytechnikai alkalmazásokban van nagy jelentősége.

A köbméter többszörösei és törtrészei a méter törvényes többszöröseinek és törtrészeinek köbei. Az S1-n kívüli, de korlátozás nélkül használható térfogat- (űrtartalom-) mértékegység a liter; jele 1. 1 1: l dm3 = 0,001 m3 = l0°3 m3.

A literrel kapcsolatban a hekto, deci és centi prefixumok is használhatók. Tömegegységek Síirüség

A sűrűség mértékegysége a kilogramm per köbméter; jele kg/m3 vagy kg- m'3. A kilogramm per köbméter olyan homogén anyag sürűsége, amelynek l köbmétere 1 kilogramm tömegű. Fajlagos térfogat

A fajlagos térfogat mértékegysége a köbméter per kilogramm; jele má'/kg vagy m3- kg'1. A köbméter per kilogramm olyan homogén anyag fajlagos térfogata, amelyből 1 kilogramm tömegű anyag térfogata 1 köbméter. Tömegãranı

A tömegáram mértékegysége a kilogramm per másodperc; jele kg/s vagy kg-s". A kilogramm per másodperc olyan egyenletesen áramló közeg tömegárama, amelynél az áramlási keresztmetszeten 1 másodperc idő alatt 1 kilogramm tömegű közeg áramlik át. . Térfogatáram

A térfogatáram mértékegysége a köbméter per másodperc; jele m3/s vagy m3-s“1. A köbméter per másodperc olyan egyenletesen áramló közeg térfogatárama, amelynél egy áramlási keresztınetszeten 1 másodperc idő alatt 1 köbméter térfogatú közeg áramlik át. . Frekvencia

Származtatott egységek Geometriai' egységek Terület

A terület mértékegysége a négyzetméter; jele mg. A négyzetméter az 1 méter oldalhosszúságú négyzet területe. A négyzetméter többszörösei és törtrészei a méter törvényes többszöröseinek és törtrészeinek négyzetei. Az S1-n kívüli, csak földterület meghatározására használható terület-mértékegység a hektár; jele ha. l ha = 10000 m2 = 104 1112.

A hektárral kapcsolatban az Sl-prefixumok nem használhatók. Térfogat

A térfogat mértékegysége a köbméter; jele m3. A köbméter az 1 méter élhosszúságú kocka térfogata. 200

Időegységek .

A frekvencia mértékegysége a hertz (kiejtése herc); jele Hz. A hertz olyan periódusos jelenség frekvenciája, amelynek egy teljes periódusa 1 másodperc időtartamú; 1Hz:-1-:1s". s Mechanikai egységek Sebesség

A sebesség mértékegysége a méter per másodperc; jele m/s vagy m -s“1. A méter per másodperc olyan egyenletesen mozgó test sebessége, amely 1 másodperc idő alatt 1 méter utat tesz meg. Az SI-n kívüli, de korlátozás nélkül használható sebesség-mértékegység a kilométer per óra; jele km/h; 1 km/h = 39%m/s.

KŐOLAJ És 1-`ö1.DGA'z 11. (111.J az/ı11yzz1117. 1~zzf1111978.fz11E„.„-

Szögsehesség

Nyomás

A szögsebesség mértékegysége a radián per másodperc; jele rad/s. A radián per másodperc olyan egyenletesen forgó test szögsebessége, amely 1 másodperc alatt 1 radián szöggel fordul el.

A nyomás mértékegysége a pascal (kiejtése: paszká1); jele Pa. A pascal az a nyomás, amellyel egyenletesen eloszló 1 newton erő 1 négyzetméter felületre merőlegesen hat; 1 Pa = 1 N/m2 = N-m“2.

Gyorsulás

A normális légköri nyomás (a fizikai atmoszféra) értéke 101 325 Pa. Az S1-n kívüli, de korlátozás nélkül használható nyomásmértékegység a bar; jele bar. Csak folyadékok és gázok nyomásának meghatározására használható nyomásmértékegységl

A gyorsulás mértékegysége a méter per másodperc a négyzeten; jele m/82 vagy m -s'"2. A méter per másodperc a négyzeten olyan egyenletesen gyorsuló mozgást végző test gyorsulása, amelynek sebessége 1 másodperc idő alatt 1 méter per másodperccel változik. A nehézségi gyorsulás normális értéke: 9,806 650 m/s2.

1 bar = 100 000 Pa = 105 Pa.

Látható, hogy az eddig a gyakorlatban alkalmazott atmoszféra nyomásegység helyett bevezetett pascal nyomásmértékegység sokkal kisebb értékű, a fentiek alapján annak közel 105-része. Az átállás természetesen itt is nehézségeket fog okozni, ezért átmenetileg engedélyezték a régi és az új nyomásegység közötti kapcsolat fenntartására a bar nyomásegységet, amelyet nem az S1 szabályai szerint képeztek, hiszen az alapegységnek csak ezerszeresét vagy milliószorosát lehet használni, míg a bar a pascalnak pontosan 105-szerese. lgy 1 bar és 1 at között kb. 2%-os eltérés jelentkezik, amelyet pontos számításoknál feltétlenül figyelembe kell venni! Javasoljuk, hogy a nemzetközi mértékegység-rendszer mielőbbi teljes bevezetése érdekében egységesen a pascal nyomásmértékegység általános használata terjedjen el az olajipari gyakorlatban, hiszen az átállás során csak egyszer kell az új egységrendszernek megfelelő „érzetet” kialakítani. Kisebb nyomások esetén javasoljuk a kPa, 10 at-nál nagyobb nyomásoknál viszont a MPa gyakorlati használatát. A legfontosabb összefüggések a következők: 1 at zzz 100 kPa; 10 at 8 1 MPa; 1 mmHg = 133,322 Pa; lmml-120 = 9,806 Pa. A régi és az új mértékegységek közötti átszámítás megkönnyítésére közöljük a leggyakrabban használt mértékegységek és az új S1-egységek közötti átszámítási táblázatot (6. táblázat). Szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy az eddigi gyakorlatban az atmoszféra nevének rövidítése után alkalmazott betűjelek, amelyek a különböző értelmezésű nyomásmértékegységeket voltak hivatottak megkülönböztetni (pl. ata = abszolút nyomás; atü, att = túlnyomás stb.), az SI-ben nem használhatók, tehát tilos pl. az abszolút nyomás jelzésére a Paa vagy

Szöggyorsulás

A szöggyorsulás mértékegysége a radián per másodperc a négyzeten; jele rad/82 vagy rad -s"2. A radián per másodperc a négyzeten olyan egyenletesen gyorsuló forgást végző test szöggyorsulása, amelynek szögsebessége 1 másodperc idő alatt 1 radián per másodperccel változik. Erő

Az erő mértékegysége a newton (kiejtése: nyúton); jele. N. A newton az az erő, amely lkg tömegű nyugvó testet 1 másodperc idő alatt 1 méter per másodperc sebességűre gyorsít; lN=1 kg -m/82:1 kg -m -s"2. Az SI bevezetésével a legtöbb gyakorlati nehézség valószínűleg az új erőegység, illetve a belőle származtatott egységek alkalmazásakor fog felmerülni, ugyanis az eddig kiterjedten alkalmazott erőkilogramm (kilopond) mértékegység az S1-egységgel kifejezve a következő lesz:

1 ı
5. táblázat

Eröegységek közelitő összefüggései ˇ

Egység

1

N

1 newton

l

1

1 1 | 1

,

103 10"” 9,81 9807

kilonewton dyn kilopond megapond

`

kN

\

ı0~=* ı 8 109.8ı.ı0-3

1 l

9.31

á

1 1

KŐOLAJ És FÖLDGÁZ 11. (111.) 1z=z1f1z11yzz„17. .1-zz11111978.jz11f11.1-

ˇ

dyn

ˇ

7*

`

7

kp

105 108 1 9.81-108

0,102 102 0,102-ı0~õ ı

9,81-108

103

p

1

'_

11,,

Mp

0,102-ı0~= 0,102 0,ı02~ı0-S 10-3 1

201

6. táblázat

Nyomásegységek közelitő összefüggései Egység

1 1 1 1 1

Pa

U

pascal = 1 N/m2 1 bar l technikai atmoszféra=l kp/em2=l at ki fizikai atmoszféra=l atm N torr=l higanyoszlop-milliméter:

=1 mmHg 1 vízoszlop-milliméter=1 mmH2O

`

bar

l 105

0.981.105 1,012-105 ~

1

at,kplcm2

1

atm

,

0,987- 10-0.987 0.98ı 1 ı 0,968 1,013 1,033 1 1.333-10-= ı.3õ0.ı0-el 1,316-10-il 9,81-ı 0--7 1 10-* 1 0,968-10-4, l0'5

`

li

0,102-10"* ıs 02

1

1

133,3 9,81

mmH2O

torr

0,750- 10-2. 750

0,102 1,02- 104 104 1.033 -104

736 760

1 ` 13,60 736-10-11 1 ı

Az eddigi gyakorlatban alkalmazott mértékegység a stokes, jele St, volt. Az áttérést megkönnyíti a következő összefüggés: 1 St = l0“4 m2/s;

a túlnyomás jelzésére a Pat jelölés használata! Amennyiben a nyomás ilyen irányú megkülönböztetésére van szükség, azt a szövegben kell közölni, pl. ,,...e1érve a 130 kPa abszolút nyomást...” stb.

1 cSt = 1 mm2/s. Dinamikai viszkozitás Munka, energia, hőmennyiség

A dinamikai viszkozitás mértékegysége a pascalmásodperc; jele Pa-s. A pascalmásodperc olyan laminárisan áramló homogén közeg dinamikai viszkozitása, amelynek két, egymással párhuzamos, egymástól 1 méter távolságban levő és 1 méter per másodperc sebességkülönbséggel áramló sík rétege között a réteg felületének 1 négyzetméterén 1 newton csúsztatóerő lép fel;

A munka, az energia, a hőmennyiség mérték-egysége a joule (kiejtése dzsú1); jele J. A joule az a munka, amelyet 1 newton erő saját hatásának irányába eső 1 méter úton végez: lJ=lN-m. Az Sl-n kívüli, de korlátozás nélkül használható munka- (energia-) mértékegység a wattóra; jele W -h:

1 Pa-s=1N-s/m2=1N-s-m"2.

IW-h =3600J.

Mivel a gyakorlatunkban gyakran alkalmazott dinamikai viszkozitásegység is az erőből lett származtatva, természetesen ennek egysége is megváltozott, így az eddig alkalmazott poise, jele P, egységről történő áttéréshez célszerű megadni egy kényelmesen használható váltószámot. Mivel a poise túl nagy mértékegységnek bizonyult, ehelyett általában századrészét, a centipoise-t használták, amely megegyezett a normál állapotú víz viszkozitásával. A célszerű összefüggések a következők:

Csak az atom- és magfizikában használható energiamértékegység az elektronvolt; jele eV. Az elektronvolt az a kinetikai energia, amelyet egy elektron nyer, ha vákuumban 1 volt potenciálkülönbségen halad át: leV = 1,602 191 7-l0"1° J.

Az eddigi gyakorlatban alkalmazott hőtechnikai mértékegység, a kalória tehát megszűnik, ez pedig szinte az összes szakkönyv, hőtechnikai táblázat stb. átszámítását szükségessé teszi. Az átszámítás- után azonban az egységes táblázatok és mértékegységek használata nagy könnyitést fog jelenteni. Atszámítási segédletként a 7. táblázatban közöljük a leggyakrabban használt metrikus mértékegységek összefüggéseit.

lcP=1mPa-s= l0“3Pa-s; IP :0,1 Pa-s = l0“1Pa-s. Kinematikai viszkozitás

A kinematikai viszkozitás mértékegysége a négyzetméter per másodperc; jele m2/s vagy mi - s“1. A négyzetméter per másodperc olyan közeg kinematikai viszkozitása, amelynek dinamikai viszkozitása 1 pascalmásodperc és sűrűsége 1 kilogramm per köbméter. 1Pa-s 1m/s- lkg/ma. 2

*_-_-_

Teljesítmény

A teljesítmény mértékegysége a watt (kiejtése vatt); jele W. . A watt az a teljesítmény, amelyet 1 joule munka 1 másodperc idő alatt létrehoz:

.

ıwz1J/8:11-S-1. 7. táblázat

A munka, az energia és a hőmennyiség egységeinek közelitö összefüggései Egység

l

1

J, N-m, Ws

1 joule

cal

Wh

1

0,2388

4,187 3600 9,807

1 859,8 2,342- l0"“

1 erg

10"

2,388-10'*

,

1 lóerőóra

2,648-106

6,324-105

1

1 kalória 1 wattóra 1 kilopondméter

202

, 1

1

ˇ;-ı`:...,]

78-10"* 63-10'”

0,102 0,427 367,1

ı_ııı-ıt\)

2,724-10-=* 2,778-10-H 735,5

1l

kpm

ı 1,020-ı0~fi

p

2,7- 105

l

`

erg

1

107 4,187-107 3,6-10"'

1 1

LEh

3,777-10"? 1,581-I0”“ 1,360-10"*

9,807-107 1

1, 1

3,704- ı0~° 3,777-10-H

2,648- 10'”

j

1

KŐOLAJ És FÖLDGÁZ 11. (111.) ëvf01y.~:111z7.3~z.zf„z1978.j111t„s

Csak elektromos látszólagos teljesítmény meghatározására használható teljesítmény-mértékegység a voltamper; jele VA;

Az ohm olyan vezető két pontja közötti elektromos ellenállás, amelyek között l amper erősségű áram folyik, ha e két pont közötti feszültség 1 volt:

lVA=lW.

ıozıv/A=ıv.A-1.

Csak elektromos meddő teljesítmény meghatározására használható teljesítmény-mértékegység a var; jele var; 1 var = l W.

Az ohmnak a mega prefixummal képzett többszöröse a megaohm.

A gyakorlatban elterjedten alkalmazott teljesítményegység volt a lóerő, jele LE, amely természetesen már nem SI-mértékegység. Átszámítása: l LE = 735,498 75 W.

A különböző teljesítményegységek közötti összefüggéseket a 8. táblázatban tüntettük fel. 8. táblázat Teljesitményegységek közelítő összefüggései Egység

vg: rá

1 wzzn Í, 1 1 ıoıowzın 103 1 1
j

kW

10-ff 1 Á; 9,807- ıo-3 1 0.7355 j

kpm / s

0,102 102 1 75

LE

1,36-10-3 1 1.36 1,333-10-2 1

1.

Elektromos vezetés

Az elektromos vezetés (konduktancia) mértékegysége a siemens (kiejtése szímensz); jele S. A siemens olyan vezető elektromos vezetése, amelynek elektromos ellenállása 1 ohm: lS=% =lQ“1=lA/V=lA-V"1.

Elektromos töltés

Az elektromos töltés mértékegysége a coulomb (kiejtése kulomb); jele C. A coulomb az az elektromos töltés, amely valamely vezető egy keresztmetszetén 1 másodperc idő alatt áthalad, ha a vezetőben 1 amper erősségű áram folyik: 1 C = 1 A-s. lnduktivitás

Hőtechm`kaı` egységek Hővezető képesség

A hővezető képesség mértékegysége a watt per méterkelvin; jele W/m - K vagy W - m"1 - K'1. A watt per méterkelvin olyan homogén anyag hővezető képessége, amelynek két, egymással párhuzamos, egymástól l méter távolságban levő sík rétege között, l kelvin hőmérséklet-különbség esetén, a réteg felületének l négyzetméterén l másodperc idő alatt l joule hőmennyiség halad át. A legfontosabb átszámítási összefüggések: lkcal/m-h-K = 1,162 222 W/m-K;

Az induktivitás mértékegysége a henry (kiejtése henri); jele H. A henry olyan zárt vezető induktivitása, amelyben 1 volt feszültség létesül, ha a benne folyó áram erőssége másodpercenként egyenletesen lamperrel változik: IH = I V-s/A = 1 V-s-A“1. Elektromos kapacitás

Az elektromos kapacitás mértékegysége a farad; jele F. A farad olyan kondenzátor elektromos kapacitása, amelyet l coulomb töltés 1 volt feszültségre tölt fel:

1 kcal/m -s- K = 4l83,9992 W/m-K;

1F=1c/vzıc-v-1.

lerg/cm-s-K = l0“5 W/m-K. Mágneses fluxus

Az elektromosság egységei Elektromos feszültség, elektromos potenciálkülönbség

Az elektromos feszültség vagy elektromos potenciálkülönbség mértékegysége a volt; jele V. A volt olyan vezető két pontja közötti elektromos feszültség, amelyben 1 amper állandó erősségű áram folyik, ha az áram teljesítménye e két pont között l watt: IV: 1 W/A: 1 W-A'1. Elektromos ellenállás

Az elektromos ellenállás (rezisztencia) mértékegysége az ohm (kiejtése óm); jele Q. KŐOLAJ ÉS FÖLDGÁZ 11. ( I l 1. ) évfolyam 7. szám 1978. július

A mágneses fluxus mértékegysége a Weber (kiejtése: véber); jele Wb. A Weber az a mágneses fluxus, amely egy 1 menetből álló vezetőben 1 volt feszültséget létesít, ha 1 másodperc idő alatt egyenletesen nullára csökken: 1 Wb = 1 V - s. Mágneses indukció

A mágneses indukció mértékegysége a tesla (kiejtése: teszla); jele T. A tesla az a mágneses indukció, amely reá merőleges l négyzetméter felületen l Weber mágneses fluxust hoz létre: 1 T = l Wb/m2 = 1 Wb-m'2.

203

Anyagmenrıyı'ség-egységek

A gray az a sugárdózís, amelyet l kilogramm. tömegű anyag elnyel, ha vele - állandó intenzitású ionizáló sugárzás útján -- 1 joule energiát közlünk:

Anyagmennyiség-koncentráció

Az anyagmennyiség-koncentráció mértékegysége a mól per köbméteı; jele mol/mí* vagy mol -m"3. A mól per köbméter olyan homogén elegy összetevőinek anyagmennyiség-koncentrációja, amelynek l köbméterében az összetevő anyagmennyisége l mól. Az anyagmennyiség-koncentráció név helyett olyan esetekben, amikor ez félreértést nem okozhat, a koncentráció név is használható. A magyar helyesírás szabályai szerint a mól szóban hosszú ó betű használandó, míg az egység nevét -- az Sl szabályai szerint - rövid O-val kell írni. Molalitás

A molalitás mértékegysége a mól per kilogramm; jele mol/kg vagy mol-kg"1. A mól per kilogramm olyan oldat egy összetevőjének molalitása, amelynek l kilogramm tömegű oldószerében az összetevő anyagmennyisége lmól.

1Gy z1J/kg z1J-ı
A besugárzási dózis mértékegysége a coulomb per kilogramm; jele C/kg vagy C-kg"1. A coulomb per kilogramm olyan állandó intenzitású ionizáló sugárzás besugárzási dózisa, amely l kilogramm tömegű levegőben összesen lcouloınb töltésű, azonos előjelü iont hoz létre. Az eddig használatos mértékegység, a röntgen, jele R; átváltási mérőszáma:

1 R z 2,58-1O~4c/kg. Egyéb közhasználatú egységek

Optikai egységek Áteresztó'képe.s`ség (peı`meabı`lı`tás)

Fényáram

A fényáram mértékegysége a lumen; jele lm. A lumen az a fényáram, amelyet l kandela fényerősséggel minden irányban sugárzó pontszerű fényforrás 1 szteradián térszögbe sugároz: 1 lm = 1 cd -sr. Megvilágitás

A megvilágítás mértékegysége a lux; jele lx. A lux l négyzetméter felületű terület megvilágítása, ha reá merőlegesen, egyenletesen elosztva, 1 lumen fényáram esik:

Az áteresztőképesség (permeabilitás) mértékegysége a négyzetméter; jele mi. l m2 áteresztőképesség olyan homogén anyag áteresztőképessége, amelynek lnégyzetméter felületén 1 pascalmásodperc dinamikai viszkozitású folyadék l köbméter per másodperc térfogatárammal az anyagon átáramolva l méter hosszon l pascal nyomáscsökkenés jön létre. Az eddig használatos mértékegység, a darcy (kiejtése darszi); jele D, átváltási mérőszáma: l D = 0,986 923 3 - l0“12 m2 = 0,986 923 3 pm?

Amennyiben nincs nagyobb pontosságra szükség, alkalmazható az alábbi összefüggés is:

llx = 1 Im/m2 = 1 lm-m"2.

1 D A radı'nal
=l0"12 ml* = 1 t1m2;

lmD =l0`15 m2 = l0'3 |.lm2.

Radioaktív sıggárforrás aktivitása

A radioaktív sugárforrás aktivitásának mértékegysége a becquerel (kiejtése bekerel); jele Bq. A becquerel olyan radioaktív sugárforrás aktivitása, amelyben 1 másodperc idő alatt egy bomlás következik be: lBq=%=ls“1. Az eddig használatos mértékegység, a curie (kiejtése küri); jele Ci, átváltási mérőszáma:

A kőolajiparban ajánlott gyakorlati mértékegységek Annak érdekében, hogy a gyakorlatban előforduló mennyiségek Sl-egységeit, illetve ezeknek a gyakorlati életben használatra javasolt, prefixumokkal ellátott SI-egységeit minél szélesebb körben el lehessen terjeszteni, közöljük a 9. táblázatot. Ugy véljük, a táblázatot használhatóbbá teszi az, hogy egyúttal az angolszász mértékegységek átszámítását is felsoroljuk.

1 ci z 3,7 -1O1°Bq. Az SI bevezetésének módja Elnyelt sııgárdózis Í

I

I

I

Í

I'

Az elnyelt sugardozis mertekegysege a gray (kiejtése gré_|); jele Gy (kiejtése géıpszılon). 204

Az Sl nemzetközi mértékegység-rendszer bevezetésevel kapcsolatban az idézett minisztertanácsi rendelet 15. §-a a következőket rendeli el: Í

KŐOLAJ És FÖLDGÁZ 11. K111.) ëvfõzyz.-„z 7. Szám 1978.jzz1t„.z~

9. táblázat

Kőolajipari alkalmazásra ajánlott gyakorlati SI-mértékegységek és átszámitásuk '

77'*

Mennyiség

ˇ

I

,

SI egysége

ı

1 egység =

_

I

7?

z

z

_

7

Átszámítási tényező

.

l

__,

___._.

,

SI alkalmazott egység z- --~ -<javasolt

megengedett

GEoMETR1A1 EGYSÉGEK Hosszúság

naut mi mi yd ft

[T1

1,852* 1,609 344* 0,914 4* 0,304 8* 25,4*

in.

km km m m mm”

H?

Hosszúság/hosszúság

nı/ııı

ft/mi

Hosszúság/térfogat

m/mi*

ft/US gal ft/ft” frt/bbl

Terület

mí*

0.189 393 9 80.519 64 10,763 91 1,917 134

mi”

2.589 0.404 0.092 9 29.030 6 45,16* 6,451

acre ft” in.” Terület /térfogat

Térfogat

m2/mi'

ft”/in.”

mí*

acre-ft

li

ft” UK gal US gal UK qt US qt

US pt UK fl. oz.

US fl. oz. in.“ Térfogat/hosszú ság

Síkszőg

111”/ıiıı

bbl/in. bbl/ft ft”/ft US gal/ft

988 685 6 903 04* 4*

sec (”)

ha mi cm”

6*

cm* 1112/1113

343 61| 9 04* 33

1,745 329-10'” 2,908 882- 10'* 4,848 137-10'”

min (')

km*

mm*

5669,291

6,259 0,521 92,903 12,419

des (“)

9 rad

m /mi* m /mí* m /mí*

12 33,482 0,158 987 3 28,316 85 4,546 092 3.785 412 1,136 523 0,946 352 9 0,473 176 5 28,413 07 29,573 53 16.387 06

bbl (42 US gal)

ııı/kııı

m3

mí* 1 l

i i*-ı

ml nıl nıl mi*/ııı mi'/ııı 1/ııı 1/m rad rad rad

1

TÖMEG. ANvAGMENNY1sÉG E GvsÉoEı Tömeg

ka

1,016 0,907 0,453 31,103 28.349 64.798

UK ton US toll

KB `

lbııı oz (troy) oz (av) grain

047 184 7 592 4 48 52 91

Ms Ms ka s s

592 615 293 195

kmol kmol kmol knıol

Í t

Ilgg

1

Anyagnıennyiség

mol

lbm mol std mi* (0° C, l atm) Std mi' (15 °C, 1 atm) . std ftií (60 °F, 1 atm) 1

0,453 0.044 0,042 0,001

4 8 2 30

FÜTÖÉRTÉK, ENTRóP1A, HOKAPAcıTÁs EGYSÉGE1 rr

Fűtőérték (tömeg alapon)

Jfkg

1 1

BTU/lbm

` l

Cal /g cal/lbııı Fűtőérték (moláris alapon)

J/mol

i

kcal/gmol BTU/lbm mol

.

2,326 000 6,461 112- 10* 4,184* 9,224 141 4 184,0* 2,326 0()0

14.1/kg

1 `

kJ,/kg J/kg

1

-Í/8 kW-h/kg

J/s

kJ /knıol kJ /kmol

* Pontos érték KŐOLAJ ÉS FÖLDGĂZ 11. (1l1.) évfiılyam 7. szám 1978. július

205

9. táblázat folytatása ~ _*^_f

_ _

_

.*.

. zzz

_ __.,

77* “ii->-

ff

tt,

H _ 1*"

_

“

.

77

S1 alkalmazott egység Mennyiség

ı

SI egysége

1 egység =

Atszámítási tényező

FŰTŐERTEK, ENTRÓPIA, HOKAPACITÁS EGYSEGEI J /1 nõ* 1 th erm/ UK g al 232O8,OO ˇ 6,446 667 0,278 716 3 1 ETU/Us gzzı

javasolt

I

megengedett

rr

F űtőérték

1

(térfogat alapon)

tfoıyadeıwıaa és szııáı-(1

anyagokra)

278,716 3 77,421 19 0,232 079 8 232,079 8 64,466 60 0,037 258 95 37,258 95 10,349 71 4,184*-10'” 4,184* 4,184* 0,358 169 2

BTU/UK gal BTU/ft” kcal/mi*

cal/ml ft. lbf/US gal .

Fűtóérték

J/mi*

1

(térfogat alapon)

cal/ml kca1,«m3

7

ll

4 184,0* 4,184* 37,258 95 10,349 71

BTU/ft”

(gázokra)

Á

Entrópia

J/K

Fajlagos entrópia

J/kg- K

Fajlagos hőkapacitás

J/mol-K

`

(fajhő moláris alapon)

M1/„.13

kJ/1 kW-h/1 kJ/1

MJ/mi* kJ/mí'

kW-h/1 kJ/1

MJ/mi* kJ/mi*

k W-h/I kJ/1

MJ /mí* kJ/mi*

kW-h/1 kJ/1

MJ /mi* kJ/mí* MJ/mi* kJ /1113 kJ /m3 kJ, mí* kJ/mi*

J/1 J/1 J/1 kW-h/1

kJ/K

kcal/°C

4,184*

BTU/lbm. -°R ca1/g- K kcal/kg-°C

4,186 8* 4,184* 4,184*

kJ/kg-K

BTU/lbmmol-°F cal/g mol - °C

4,186 8* 4,184*

kJ/kmol k.l /kmol

.l/g-K

kJ/kg-K

kJ/kg-K

J/g-K .I/g-K

1

HÖMÉRSÉKLET EGYSÉGEI Hőmérséklet

K

°F

Hőmérséklet-különbség

K

°F

Hőmérsék let/h osszú ság (geotermikus gradiens)

K/m

1

Hosszúság/hõmérséklet (geotermikus lépés)

1

°F/100 ft

m/K

5/9 (°F - 32)

K, °C

5/9

K, “C

18,226 89

“ft/°F

o,548õ4* I

m K /m m/ K

0

NYOMAS EGYSEGEI Nyomás

Pa

1

atm (760 mmHg vagy 14,696 psi) at (kgf/cm“)

lbf/in . 2 (psi) mmHg= torr (0 °C) cmHzO (4 °C) lbf/ft* (psf) Nyomásesés/hosszúság

“

Pa ,fm

psi/ft psi/100 ft

0,101 325 0* 101,325 0* 1,013 250* 0,098 066 50* 98,066 50* 0,980 665 0* 6,894 757 133,322 4 98,063 8 47,880 26 22,620 59 0,226 205 9

MPa kPa 1

bar

MPa kPa bar kPa Pa Pa Pa kPa /m kPa /m

SŰRŰSÉG, FAJLAGOS TÉRFOGAT. 1
Fajlagos térfogat (gázokra) Fajlagos térfogat (folyadékokra)

1

kg/mi*

lbm/ftí'

kg/mi*

lbm/US gal lbm/UK gal lbm/ft”

ma/kg

fti*/lbm

mí*/kg

ft3/lbm UK gal/lbm US gal/lbm

16,018 46 16 018,46

kg/mi* gbn“

119,826 4 99,776 33 16,018 46

kg/mi*

0,062 427 96 62,427 96 10,022 42 8,345 406

kg/ma kg/mi* mí*/kg 1/kg

l/ks 1/kg

* Pontos érték

206

KŐOLAJ És FÖLDGÁZ 11. (111.) ëtvjotyazzzz.1-zzm.~1978.jz1m.z.z

9. táblázat folytatása 'Í

z

z

z

1'

_

SI alkalmazott egység

Mennyiség

`

S1 egysége

1 egység =

Atszámítási tényező

z

z

-

- zz

Jàvaso1t

SÜR

Fajlagos térfogat (moláris alapon) Fajlagos térfogat

Koncentráció (tömeg/tömeg)

Koncentráció

Koncentráció

(térfogat/térfogat)

1/g mol fta/lbm mol

m“/mol 1

mi*/kg

1

bbl/US ton bbl/UK ton bbl/US ton bbl/UK ton US gal/US ton US gal/UK ton

kg/kg

wt% (súly %) wt ppm

kg/1113

lbm/bbl g/US gal g/UK gal lbm/1000 US gal lbm/1000 UK gal lbm/l00() bbl mg/US gal grains/100 fti'

1113/1113

~

me Ben 8 edett

ma/kmol

0,175 253 5 0,156 476 3 175,253 5 156,476 3 4,172 703 3,725 627

m"`*/t mí*/t 1/t l/t l/t 1/t

ka/kg

0,01* 1

mg/kg

2,853 Oıo 0,264 0 219 119,826 99,776 2,853 0,264 22,883

US gal/1000 std ft* (60 “F/60 °F) bbl/million std ft3 (60 °F/60 °F)

mg/1 mg/l mg/l mg/1

akna g/mí*

san”

mg/mi*

119,826 99,776 16,018 7,518

(60 °F, 1 atm)/bbl ,

8/l 8/I sl!

kg/mí* kg/mi* kg/mi' g/mi*

172 0 969 2 4 33 010 1720 52

lbnı mol,/US gal lbnı mollUK gal lbm mol/ft“ std ft”

vol ppm

111/311101

mí*/kmol

UK gal/1000 bbl US gal/1000 bbl UK pt/1000 bbl

US gal/fti* ml/US gal ml/UK gal

mol/mi*

1 0,062 427 96

1,288 931 - 1o~* 1.288 931 0,01* 160,543 7 133,680 6 0,264 172 0 0,219 969 2 1 0,001* 28,594 06 23,809 52 3,574 253

bbl/acre-ft vo1% (térfogat%) UK gal/ft”

An yag men nyiség-koncentráció (mól/térfogat)

|

1sÉG, FAJLAGOS TÉRFOGAT, KONCENTRÁCIÓ EGYSÉGEI

(tömeg/térfogat)

Koncentráció (térfogat/mól)

-

4 33 46 21-10

`

m3/1113 mi*/ha m

ma/mi' 1/m3 1/ma l/mi* 1/nl” ml/ma 1/m3 ml/mí* ml/mi* ml/mí* kmol/mi kmol/mi* kmol/m3 kmol/mi*

3,166 91

1/kmol

0,133 010

1/kmol

szÁLLíTÁs1 KAPAcıTÁs EGYSÉGE1 Szállítás (tömeg alapon)

Szállítás (térfogat alapon)

kg/s

ms/s

million lbm/yr UK ton/h US ton/h lbm/h

bbl/D ft3/D UK gal/h

US gal/h UK gal/min US gal/min Szállítás (moláris alapon)

mol/s

lbm mol/h

* Pontos érték

KŐOLAJ És FÖLDGÁZ 11. (111.) ëvfvtyazzz 7. szám 1978. július

453,592 4 1,016 047

0,907 184 7 0,453 592 4

0,158 987 3 6,624 471-10'3 1,179 869-10'” 0,028 316 85 4,546 092- l0'“ 1,262 803-10'i" 3,785 412-10““ 1,051 503-10°* 0,272 765 5 0,075 768 20 0,227 124 7 0,063 090 20 0,453 592 4 1,259 979- 10'*

,.

t /év t /h t/h kg/h m3/d m3/h mi*/h mi*/d m3/11 1/s mi*/h 1/s ma/h

1/s ma/h 1/s kmol/h j

kmol/s

9. táblázat folytatása az

ııııL__1

1-1-

-~

__ı`ıı-ıı1_

Y

1

.ıılıl“i-_~-

_*

_;|ıf_T,p-D-rr___ı____lı_

_

_

“

__

'

L7

_?

Í

_.,

'

Sl alkalmazott egység Mennyiség

I

SI egysége

1 egység =-f

l

Átszámitási tényező

-_

-

_

;-- ~

_~

ARA1v1LÁsısE8EssEo EGYSEGEI kg/S 9

Áramlási sebesség (tömeg alapon) Áramlási sebesség

ma/S

UK ton/min US ton/ınin lbm/min 1

(térfogat alapon)

bbl/D

1

fr*/D

1

Áramlási sebesség/hosszúság (tömeg alapon)

_1

Áramlási sebesség/hosszúság

1'

.ı

1

0,158 1,840 0.028 3,277 0.075 0.063 28.316

1

mi*/tl

1/s m:i/d 1

1/s 1/s 1/s 1/s

1

kmol/s kınol/s

1.488 164 4,133 789-10"'

kg/s-m kg/s-m

4,882 428 1.356 230- 10 -8

kg/s-1112 kg/s - mi

ft”/s-ft* ft”/min-ft2

0,304 8* 5,08*- 10 i* 1,957 349- 10 -8 1,629 833-10 -8 8,155 621-10 -4 6,790 973-10 -4 1,359 270-10 -.=„ 1,131 829-10 -5

m /s m/s m /s m/s nı/s m/s m/s m /s

bbl/D-psi

mí*/s-Pa ENERGIA.

Energia, munka

1

J

_

0,023 059 16

1

1 1

m2/s mi/s mi/s ni”/s mi /s mi/s

mi/s - ııı mí*/s - m m*'/s- ni 1ıı`ˇ*/s-m mí*/s - m 1113/8- m

nr*/s - mi ııı“/s- m2 m“/s- in” mi'/s - mi m“/s- m2 m“/s- m2 m”/s- nl” mi*/s -mi

1

hp-h ch-h vagy CV-h .

7

Energia/hosszúság H

9

_

1 J m 1/

Felületi feszültség W (Fajlagos felületi energia)

J/mi

kW.h CHU

9

mi'/d - kP H

MUNKA. TELJESÍTMÉNY EGYSÉGEI *tl"lClÌ`H

US tonf-ıni

___

kg/s

lbm/s-ft” lbm/h-ft”

1

Teljesítmény

kg/s

0.453 592 4 0,013 834 5

833- 10 -4 888- 10 - -I 667- 10 -õ 777- 10 _ _-, 056-l0““ 814- 10'”

__ _

_

Áramlási sebesség/nyomásesés `

1

987 3 131-10'” 316 85 413-10' 4 768 20 090 20 85

nıegengedett

*_

2,485 2,069 4,971 4,139 4.143 3.449

m/s

_

9

ı

| ___

kg/s

UK gal/min-ft US gal/min-ft UK gal/h-in. US gal/h-in. UK gal/h-ft US gal/h-ft

US gal/h-ft*

i

_Í_

-

mi/s

1

9

UK gal/h-in.” US gal/h-in.” UK gal/min-ft2 US gal/min-ft” UK gal/h-ft*

__

_

1

javasolt

lbm/s-ft lbm/h-ft

kg/s - m2

Áramlási sebesség/terület (térfogat alapon)

_

_-

_

Áramlási sebesség/terület (tömeg alapon)

1

` ~~ ~ _ı

kg/S-111

(térfogat alapon)

`

_

1

lbın mol/s million scf/D

mol/s

(moláris alapon)

Í

~

16,934 12 15,119 75 7.559 873 -10" 3

UK gal/min US gal/ınin fta/s

Áramlási sebesség

_

BTU

1

kcal lbf-ft lbf-ftz/S2

1 1 ~

US tonf-ıni/ft erg/cm*

105,505 6 29,307 1 1 14,317 43 2,684 520 0,745 699 9 2,647 780 0.735 499 9 3,6* 1,899 101 5.275 280- 10'* 1.055 056 2.930 71|-10“4 4,184* 1,355 818 0,042 140 ll

MJ

46,973 22

MJ/m

kW-11 MJ MJ kW-h MJ kW-h MJ kJ kW-h kJ kW-h kJ J J

1 .O*9

nıJ /m2

0,293 071 1 1.055 056

MW kW

0,746 043 0,746* 0,745 699 9 0,735 499 9 0,017 584 27 1,355 818 1,162 222 0,293 071 1 0,022 596 97

kW kW kW kW kW W

-T

W

million BTU/h BTU/s

hhp (hidraulikus

1

1

lóerő)

hp (elektromos) hp 550 ft-lbf/s ch vagy CV BTU/min lbf-ft/s

kcal/h BTU/h ft-lbf/min

1

ăăã

"' Pontos érték O

208

KŐOLAJ ÉS FÖLDGÁZ ll. ( 111.) évjiılyatıt 7. szám 1978. jtilttts

9. táblázat folytatása Mennyiség

F

SI egysége

1 egység -

ENERGIA. Teljesítmény/terület

l

HFU - hőáramlási sebesség

javasolt

|

megengedett

MUNKA, TELJESÍTMÉNY EGYSÉGEI BTU/s- ft”

W/m2

S1 alkalmazott egység

Átszámitási tényező

ca!/h -cm” BTU/h - ft*

11,356 53 0,011 622 22 3,154 591

kW/m2 kW/m2 W/ma

,ucal/s -cm”

41,84*

mW/nl”

h p/ft” cal/h - cm” BTU/s- ft” BTU/h - ft”

26.334 1,162 37,258 0,010

egység (geotermikus)

Hőfelszabadulási sebesség

W/nl”

HGU - hőfejlődési sebesség

14 222 95 349 71

kW/mi* kW/nı`"* kW/m3 kW/mi*

cal/s-cm”

4,l84*10“

;ıW/mi*

BTU/bhp-h

0.393 m4 8

W/kW

0,168 965 9 0,608 277 4

mg/J

kg/MJ kg/kW- h

I/MJ

ıııın”/J I/kW-h ııınf*/J I/kW-11 1111113/J

(radioaktív kőzeteknél)

Hütõterhelés (gépészeti)

W/W

Fajlagos tüzelőanyag_ fogyasztás (tömeg alapon)

kg/J

Ibııı/hp-h

Fajlagos tüzelőanyagfogyasztás (térfogat alapon)

111”/J 7

ma/kW-h

W

277,777 8 1 000,0*

US gal/hp-h

1,410 5,076 0,211 0,762

UK pt/hp-h

1/MJ

089 321 6807 050 4

1/MJ 1/kW-h

MECHANIKAI EGYSÉGEK ft/s

m /s

Sebesség

ft/D in/s

Reciprok sebesség

s/ııı

Korróziósebesség

ııı/s

Gyorsulás (lineáris)

m/s”

Szöggyorsu lás

rad/S2

Impulzus Erő

s/ft

` , ,

kg-m/s ` 1

in-/yr (íny)

lnercianyomaték Mechanikai feszültség

Folyáshatár, gélerõsség (fúróiszapnál)

lbııı -ft/s

0,138 2550

kg-m/s

N-m/ııı

lbf. ft/in. kgf. m/m lbf- in./in.

Pa

lbm-ft2

7

mm/év

rad/82

US tonf-ft kgf-ııı lbf-ft lbf-in. pdl-ft

Pa

25,4*

0,104 7198

N-m

0

s/m

rpm /s

US tunf

kg-nı

3,280 840

m /82 m /s2

lbf pdl

Forgatónyomaték/hosszúság

m/(1 ııım/s

0,304 8* 0,01*

kgf(kD) Forgatónyomaték

m/s mm/s

ft/82 gal (cm/s2)

UK tonf

N

0. 304 8* 3,527 778- 10 _” 0.304 8* 5,4*

9,964 8,896 9,806 4,448 138,255 2,71 1' 9,8()6 1,355 0,112 0,042

kN kN N N

016 443 650* 222 0

ınN

636 650* 818 984 8 140 12

kN-m N- m N-m N-m N- m

53,378 66 9,806 650* 4.448 222

N-m/m N - m/m N -m/m

0,042 140 l 1

US tonf/in.2 kgf/mm* US tonf/ft” lbf/in.2 (psi) lbf/ft” (psf)

13,789 51 9,806 650* 0,095 760 52

lbf/100 ft27

47,880 26

6.894 757- 10-== 0,047 880 26

kg - mg

1

M Pa MPa MPa MPa kPa

N/mm” N/mm” N/mm”

N/mm'-*

Pa

* Pontos érték

KÖOLAJ És FÖLDGA2 11. (111. ) zz'z,f„zyzzz„ 7. .»-zzfzzz 1978.jzz1f„s

209

9. táblázat folytatása I

Mennyiség

SI egysége

u

1 egység ==

Átszámítási tényező

f

SI alkalmazott egység zzz

4,

javasolt

__

I

megengedett

I

t/in*

MECHAMKAI EGYSÉGEK l

kg/m

Tömeg/h osszúság *

Tömeg/terület

kg/m2

_

lbm/ft

1,488 164

kg/nı

US ton/ft”

9,764 855

Mg/m2

(szerkezet terhelése, ibm/ft2

teherbíróképesség) (tömeg alapon)

- 4,882 428

kg/m2

TRANSZPORTFOLYAMATOK EGYSEGE1

Diffuzivitás

ft”/S ft*/h

m2/s

UC- 1112 - h/kcal °F-ft2-h/BTU

K-1112/W

Terınikus ellenállás

W/ni”

Hőfiuxus

Hővezető képesség

W/111-

Á

l

860,420 7 176,110 2

BTU/h-ft2

3,154 591-10'“

cal/s - cm* - °C/cm BTU/h - ft* - °F/ft

1

418,4* 1,730 735 6,230 646

kcal/h - m2 - °C/m

1,162 222 0,144 2279 0,116 2222

BTU/h -ft2- “F/in cal/h -cm” - °C/cm W/ın2- K

Hőátadási tényező

cal/s-cm*-°C

BTU/s ft I

2I°

F

cal/h-cm”-°C BTU/h-ft2- ° F

BTU/11 . ft 2.0 R

`

kcal/h-m2-°C Térfogati hőátadási tényező

4

W/m3- K

BTU/s- ft” - °F BTU/h -ft”-°F

Felületi feszültség

N /ni

dyn/cm

Viszkozitás (dinamikai)

Pa-s

Ibf-s/in.2 lbf-s/ft2

ft2/s in.”/s m2/h cm*/s ft”/h

92 903,04* 645,16* 277,777 8 100,0* 25,806 4* 1

cSt m2

1,162

222-10 -a

5,678 264 .10 -8

6 894,757 47,880 26 9,806 650* 1,488 164 0,1* 0,001* 1 4,133 789-10 -4

lbnı/ft-h

Áteresztőképesség (permeabilitás)

75 622 22 264- 10 -8 75

1

kgf-s/m2

1112/s

41,84* 20,441 0,011 5,678 20,441

67,066 1 1 0,018 629 48

lbm/ft-s dyn-s/cm” cP

Viszkozitás (kinematikai)

92 903,04* 25,806 4*

darcy mD

0,986 923 3 9,869 233- 10'* 0,986 923 3

mm*/S ni in”/s

K - m2/kW K-m2/ kW kW/mz W/m- K

W/m- K 3 kJ-m/ ` h-1112-K W/m - K

W/m - K W/m - K 1 1

kW/m2 - K kW/mz - K kW/m2 - K kW/nl” - K

kJ/h-mz-K kW/m2 - K kW/m2 - K 1 kW/mi* - K kW/mi* - K

.A

mN/m Pa-s Pa-s Pa-s

1

N-s/mz

Pa-s Pa-s Pa-s

N-s/m2 N-s/mz

1 Á i

N-s/m2 N-s/m2 mPa-s

N-s/ma

Pa-s mm”/s mm”/s mm”/s mm*/s mm*/s mm*/s pm”

#012

10"* umz

EGYÉB KŐOLAJIPARI EGYSÉGEK A tárolófolyadék összenyom- ` hatósága (konıpresszibilitás) 1

P6-1

GOV (gáz-olaj viszony) (GOR)

ma/mi*

Gázhozzzm

l

1 pa-1

`

1,450 377-10-4

Pa'1

0,145 037 7

ms/S

scf/bbl

`„ scf/D

`

,

1

0,180 117 5

ml*/ma

0,028 636 40

ma/d

kPa`1

* Pontos érték

210

KŐOLAJ És FöLDGA'Z 11. (111.) éz,f6zy.zz„z7. ,z~za„z1978.jzı1f„.z-

9. táblázat folytatása Mennyiség

I

SI egysége

1 egység =

l

, Atszámítási tényező

|

~

S1 alkalmazott egység I A zzz megengedett

javasolt

EGYÉB KÖoLAJıPARı EGYSÉGEK l-Iőcserélőclési sebesség

1

W

.

`

BTU/h

2,9307ıı-ı0~+* 1.055 056

1

KW

, 1

KJ/h

1

m2/Pa-s

Mozgékonyság (mobilitás) Olajhozam

\

l`l`l

k-h (áteresztőképesség >< vastagság)

mi* `\

1 l

ma/s

Fordulat/perc

ra d/s

`

. l11I1(l”OI1

US gal/min rpm

\ 1l

Termelt olaj/kőzettérfogat

m3/m3

Tároló területe I

f

I

Tarolo terfogata

m2 i

Térfogat

bbl/acre-ft

N-m

1

lbf-ft

A m=*/kPa-a 1 mf*/h Ü

0,104 719 8 6,283 185

,M ;

rad/s

1,355 818

1/S rad/min

1113/ıı1“ m3/ha - m km”

l

` ha

m3 `

0,()75 653 41 1

, `

7

ha-m

mi*/kPa-d-m 1

N-m

. mi*

f

scf

„Azok a mérőeszközök és kiadványok, amelyek az átmenetileg használható ınértékegységek alkalmazásával készültek, 1977. december 31. napjáig hozhatók forgalomba. Az ilyen mérőeszközök azonban 1979. december 31. napja után is - első javításukig _ használhatók.” A rendelet értelmében tehát 1978-ban már a sajtótermékekben megjelenő közleményekben kötelező az SI használata, így felhívjuk a figyelmet az egységes átállás szükségszerüségére. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy az SI zökkenőmentes bevezetése a népgazdaságnak ugyan anyagi áldozatokat is jelent, ezektől azonban nem célszerű visszariadni, mert az átállás a magyar népgazdaságnak a világgazdasághoz történő kapcsolódását segíti elő. 1-la néhányan elleneznek is bizonyos Sl-egységeket, ezzel a többi országot nem tartják vissza annak bevezetésétől, így hosszabb távon elszigetelődhetünk a kőolajipar fejlődésétől és világpiacától. Bízunk abban, hogy a közleményünkben ismertetett SI-egységek bevezetése a KGST ajánlásának és a Minisztertanács rendeletének megfelelően 1980-ig

kőolajiparunkban zökkenőmentesen megtörténik.

KOOLAJ És FÖLDGÁZ 11. (111. ) ëvf01ytzzzz7.s-z.tzzz1978.jzt1z`„.„ıı

pm* - ııı

l 233,482 0,123 3482

bbl/D-psi-ft

t /év

0,023 059 16 0.227 124 7 0,063 090 20

2,589 988

acre -lt

mi*/Pa-s-m 1

,

0,404 685 6 1

1

um

1,288 931 -10“* 1,288 931

mi2 acre

m3

Fajlagos produktivitási index Forgatóasztal forgatónyomatéka

il

m3/d M g/év

0.158 987 3 0.907 184 7

300,814 2

bbl/psi-D i

111112/mPa-s um”/Pa-s z

1

mD-ft

m3/Pa-s

Szivattyúzási sebesség

0.986 923 3 986,923 3

bbl/D short ton/yr

mi*/S

ReSZCCSl(CI116FC1

Produktivitási index

darcy/cP

0,028 636 40

m3

IRODALOM [I] A Minisztertanács 8/1976. (IV. 27.) sz. rendelete a mérésügyről. Magyar Közlöny 34 1976. ápr. 27. [2] Fodor Gy.: Mértékegység-kislexikon. Bp. Műszaki K.. 1971. [3] Burdttn,G. D.-KaIastıyt`kOv,N. V.-Sztvc-l<ı'j,L. R.: Mértékegységek nemzetközi rendszere. Bp. Műszaki K., 1967. [4] MSZ 4900/1-10. lap. Fizikai mennyiségek neve, jele és

mértékegysége. 1970-72. [S] Petik F.: Az S1 mértékegység-rendszer fokozatos bevezetése. Finommechanika-Mikrotechnika 16 129-39 (1977). [6] US National Bureau of Standards, Letter Circular LC 1078. 1976. Dec. [7] Poliard, T. A.: The International System of Units. J. Pet.

Techn. 29 1575-94 (1977). [8] Campbell, J. M.: Discussion of tentative ınetric unit stan-

dards. J. Pet. Techn. 29 1594-611 (1977). [9] Gerolde, S.: A handbook of universal conversion factors.

The Petr. Publ. Co., Tulsa, Okl. USA, 1971. [10] Bear, J.: Dinamics of fiuids in porous media. American

Elsevier Publ. Co., lnc. New York, London, Amsterdam, 1972. [11] Timkó Gy.: Helyesírási és tipográfiai tanácsadó. Nyomda-

ipari Egyesülés, Budapest, 1972.

21 1

Vizsgálatok a micellás olajkiszorítás alkalmazásához* A tamtlma'ti_v a ttta_t'_vat'ut`.s`zágf ıılajtelepvk aÍajkilı(7zatalı` téttyvzŐt`m'k a'ttckittté.s`ı* alapjıiu a _fig_veIcmbe vehető ltatú.sòsàbb kíszorítoˇ e(1`át'á.sò/r /<(t`:t`tÌ a mt`(`('llá.s` oI(tjÁ`t`s`zut't'tás (tlka/tttctzás`t`,feIIét('Í('t`t és a Hıtˇcı'//tÍ.sòIdaI-dugó optt`tm:ÍÍt`51'/ŐaWítá.s`tÍttaÁ` It'/ta!Ő.s`čgı't°t

t.v`zs`gá/jˇa, el.vú'.sòt'batt a nagy rétegliőmér.s`é/rl('tű és a kis vt`.s`zkozt`tásti kőoiajat tartalmazó algyői ıtlajlvlrf/tak ttonatkozásà'batt. Bemutatja a ktˇ.s`zorilá.s` mı'ı-hattíznm.sà't és az clőtílíított tm`ccl!á.s` vagy mtlrtòetmtlzt`ós` dttgós kt`s`zoritás`saI elért lahoratfirntmi urcdtttétıytfIrat.

Magyarországi olajtelepeinken a természetes energiák hasznosítása, továbbá a másodlagos eljárásként alkalmazott vizelárasztás a művclésbe állított 30 olajınező mintegy 60 telepében átlagosan kb. 32% végső olajkihozatalt eredményez. Telepeink földtani, rétegfizikai és fluidumviszonyai mellett ez nem az elérhető maximum. A nemzetközi szakirodalom és vizsgálataink szerint a ma ismert, fejlett eljárásokkal értéke 13-15%-kal növelhető. Az előrejelzések szerint hasonló nagyságú növekedés várható még a jövőben kidolgozandó és bevezetendő eljárások alkalmazásától. A vízelárasztásnál hatékonyabb kihozatalnövelő eljárások intenzív kutatása nálunk is több mint egy évtizede folyik. Ezen eljárások kutatását és alkalmazását a kőolaj iránti növekvő kereslet és az olajárak emelkedése különösen időszerűvé tette. A ma már számos, üzemi gyakorlatban is szereplő eljárás közül 1. a javított tulajdonságú, vizes oldatos, 2. az elegyedő anyagos, CO,-os, micellás vagy mikroemulziós, 3. a termikus, égő l`ronttal való olajkiszoritási eljárásokat vizsgáljuk, kutatjuk, részben üzemileg alkalnıazzuk, vagy velük már üzemi kísérletet kezdtünk. A következőkben a mikroeınulziós olajkiszorítás mint a leghatékonyabb harmadlagos eljárás alkalınazása terén végzett vizsgálataink eredményeiről és al kalmazási lehetőségéről lesz szó. E művelési módszer kutatását 1972-ben kezdtük. A nıagyarországi olajtelepeknél való alkalmazása az irodalomból ismerteknél a Kárpát-medencében uralkodó nagyobb hőmérséklet-gradiens (1518 m/C0) miatt - nálunk nagyobb problémát jelent. A legjelentősebb olajtelepeínk, amelyekben a vegyszerdugós eljárás alkalmazása számításba jöhet, az algyői olajtelepek; ezek réteghőmérséklete mintegy 95 CO, tehát jelentősen nagyobb, mint az irodalomban ismertetett kutatások és alkalmazások hőmérséklethatára. Az algyői telepek rétegolajának viszkozitása 0,6-0,3 OP, a vízé 0,4-0,3 cP, tehát a mobilitási arány a természetes energiánál és vízkiszorításnál is * Az OM BKE Kőolaj-, Földgáz- és Vizszakosztályának XVI.

Vándorgyűlésén, Balatonfüreden, 1977. szept. 26-án elhangzott előadás. (A szcrke.s`ztŐ.)

212

.KASSAI LAJOS

kedvező. Tárolókőzeteink is igen heterogének, áteresztőképességük 10-500 mD közt változik és közbetelepült márgarétegekkel tagollak. Az algyői mező nagy gázsapkás telepeiben (Algyő 1., Algyő 2., Szeged 1.) a másodlagos művelés _ kétoldali peremi vizelárasztás - 1980 85-ben befejeződik, az átlagos maradék olajtelítettség kb. 35% (20-45%) lesz. A Tisza 2. telep természetes víznyomással termel, maradék olajtelítettsége kb. 30-35 % lesz. A harmadlagos művelés a települési viszonyok és a kialakítható kúthálózat alapján a kezdeti földtani készletnek mintegy 45-50%-ára terjeszthető ki. Magyarország energiahelyzetében ez számottevő kőolajvagyon. A vízkiszorítás után jó hatásfokú leművelés oldószerdugós kiszorítással érhető el. Ennek leghatékonyabb formája a micellás vagy mikroeınulziós dugóval való olajkiszorítás. Amint láttuk, a tárolókőzet és a rétegfluidum jellemzői e módszer alkalmazásához nem a legkedvezőbbek. Micellás vagy ınikroemulziós művelésnél viszonylag kis pórustérfogatnak (3 20 %-nak) megfelelő méretű, nagyobb tenzidkoncentrációjú oldatdugót nyomnak a tárolóba. A nagyobb tenzidkoncentráció hatására kialakult micellák, a tenziddel stabilizált víz a szénhidrogénben vagy szénhidrogén a vízben diszperziót képeznek. A nagy tenzidkoncentráció lehetővé teszi, hogy a mikroemulzióban a diszperz fázis mennyisége nagyobb legyen, mint a kis tenzidkoncentrációjú oldatokban. A benyomott oldószerdugó három vagy több komponensből áll. Az alapkomponensek: a szénhidrogén, a tenzid és a víz elegendők, hogy micellás oldat keletkezzék. Negyedik komponensként kodetergenst, általában alkoholt adagolnak hozzá. Elektrolitek, rendszerint szervetlen sók képezik az ötödik komponenst. A micellás oldattal szemben támasztott legfontosabb követelmény az, hogy a tenzid- és a kodetergenskoncentráció ne legyen nagy, és az olaj-víz határfelületi feszültség minimális legyen, továbbá rétegviszonyok között stabil maradjon. A kétfázisú tartomány korlátozása, illetve szűk határok között való tartása érdekében az oldószerdugó felületaktívanyagtartalmának (szulfonátnak, alkoholnak) megválasztása molekulasúly és kémiai szerkezet, továbbá a szükséges koncentráció vonatkozásában kritikus. A felhasznált tenzidek a homok felületén adszorbeálódni igyekeznek ami a művelet költségét növeli. Ennek csökkentése érdekében a mikroemulziós dugóba adalékként olcsóbb adszorbeáló tenzidet kívánunk felhasználni. Az oldószerdugót kis koncentrációjú, a vegyszerdugóval csaknem azonos viszkozitású polimer- és védődugó követi. E kettős dugót vízzel szorítják keresztül a tárolón (1. ábra).

KÖOLAJ Es FÖLD6À'Z 11. K111.) évjazıyaztz 7. ..~zaz„ 1978. jztttas

,|,1

A

Olaj és viz

Csak olaj

áramlik

a'r8ml1`l:

É,

ik\|1

~41-:»:ç.;ı; ,7/z41. . _. //,-/,zk

Z, . -, ..;I- rf.

×

Á `~2, 0

„. / _.

1-100 -1

'ı'H-IMÍQQHQQ-_._

_Ü13j-IHZ `

Glalpgd

1

`.'.`

.

. " I -:[3 -I :í.:.-;_'l:..'ı..._:

- 1/ -.1„`«`-ˇ.-.;'-ˇ-.Z-'_' ...-1 - -'_.)".//F.

1

1

ı

-_

PI no- A: _-.`;_l'L| _

ˇ-ˇ

. Í*_ ý_.7.ˇ.>:

,__. _~_:.;.-._~,_.`_.1 »_ -“___-1,-f _ ,_f`,`,-`. 1.1,- z

,~

izij

L

tet seg°/6 is6-. CDQ) `:

1

_ ˇ_ˇ

_

-

^J * 1 1 ` 1

_

11 _

f\`.`| C3

tenyezá, .__

C-'ŠCD DÍ

--

1

-..,. 6

Wkûncgntracıü

Q SDIO 91

uıfgflã

1

11

1 1

§`\'Q'\Q„§

t

1*

Ü

eten"

1 1

17,5!

7"

7

* 71

10

7

t?,5'

15'

1/P7,

eredményez. A középső egyenértéksúlyú frakciók adszorptívumként jelentkeznek. Ez az adszorpció minimálisra csökkenti a nagy egyenértéksúlyú frakcióveszteséget, amely a leghatásosabb a határfelületi feszültség csökkentésében. A micellás oldattal való kiszorításnál a kritikus ınicellakoncentráció közelében az adszorpció minimális értéket vesz fel. A micellás oldat komponenseinek ésszerű megválasztása és a megfelelő koncentráció beállítása az adszorpció szabályozásának egyik módja, ezáltal lehetővé válik a hatásosabb tenzidtranszport a kőzeten keresztül (3. ábra). A jobb kihozatali érték a tenzid-, a detergensadszorpció csökkentésének tulajdonítható. A vegyszerdugó-mobilitás szabályozását a kodetergenssel és elektrolittal végzik. A stabilitás biztosításához mobilis védőpulfer használata szükséges; erre rendszerint polimerdugót használnak. A polimeroldat csökkenti a tároló áteresztőképességét, és növeli a kiszorító folyadék viszkozitását. A pufferdugó általában 10-30% pórustérfogatnyi. A 35-40% pórustérfogat feletti nagyságú putferdugó olajkihozatalnövelő hatása már kicsi (4. ábra). A mikroemulziós kiszorítási kísérletek jelezték, hogy a mikroemulziós elárasztás nem sebességérzékeny, amíg a vegyszerdugó stabil. Ha a folyamat átalakul kis koncentrációjú felületaktív anyagos kiszorítássá, tehát a második szakasz érvényesül, akkor az sebességfűggővé lesz. Ennek szabályozása a

100

z

zi

, 1

~ ,

,

.

`

1

9 mmgllás oldal So 0-Ü

1

t-A

7 T

5

3. ábra K1`t`lb'nlıöző ö.s`.8`zt»Iételá' 11112-e!Ití.s` O/darus k1`szo1`ít1i.s` lrat(í.sjiıka

G3 _

0. C219

T

2,5

Dugomeret,

1

_?

-

I I

tenyezo,

, S

,` 51]

ı es 911191199

1

>

_

1

Az adszorpció csökkentésének lehetőségét mutatja a 2. ábra. Különböző egyenértéksúly-eloszlású petróleumszulfonáttal végzett vizsgálatok alapján megállapították, hogy a széles egyenértéksúly-eloszlású petróleumszulfonát alkalmazása kihozatalnövekedést 1

1

'1

`

A mı'kroemulzı'ás dugó vizsgfilata

1:11A C3 "” ten ezá'

'tkonfiëfl 1`

9

IQC3

'ým

__

Ű*

._

5'-\a87.Ü|f`ûn

N)CD

_.

K`h0zataI

A kiseprés hatásfokának, ennélfogva az olajkihozatali tényező maxiınálására a dugó és az előrehajtó folyadék mozgékonyságát úgy tervezzük, hogy a telepfluidummal a viszkozitáskontraszt kedvező legyen. A micellás kiszorításnál a nagy koncentrációjú tenzidoldatok kiszorítják mind az olajat, mind a vizet. A nagy koncentrációjú dugó a tárolón keresztülhaladva felhígul, és a folyamat átalakul kis koncentrációjú tenzides elárasztássá. A micellás vagy mikroemulziós dugóval való olajkiszorítási folyamat két szakaszra különíthető: az elegyedő kiszorítás és a nem elegyedő, kis határfelületi feszültségű folyadékkal való kiszorítás szakaszára. E két szakasz mértékének optimalizálása, a tenzidés a kodetergenskoncentráció minimalizálása határozza meg a gazdaságosan elérhető olajkihozatali tényezőt. .Ezt azonban még jelentősen befolyásolja a tároló telítettségi viszonyainak változása és a telepekben előforduló horizontális és vertikális diszkontinuitások, amelyek a kis határfelületi feszültségű dugó hozzáférhetőségét korlátozzák. A hatásosságot befolyásolja a pórusszerkezet, a pórusszűkületek és -kidudorodások, -átmérők és a porozitás, az áteresztőképesség értékei. A kiszorító folyadék által nehezen elérhető pórustérfogat százalékos értékeinek becsült minimuma és a harmadlagos olajkihozatali tényező között Batra-Dullíen állapított meg összefüggést.

1

`

-

_ _________ A (Á _H_ 0

1. ábra A mt`cE_-Hás kt`.s`zot't'tás folyamata

$557'

rr

(Zen P

,L zicib

71

-bt.C2:

*E1

1

(L

*gm

i

stl-1110

19 61° °

00%

wšgfbw

(zen

Q099

_.

_

-_

...'3.'-.V12-tl.

"„~..1«1~-1148 'Íf”Í'f*'»`*1?f“Í*»'f'1?ftf1;~.4~4õ-1-if *E241

1 \

-1

1 1- 40 ..

_ L

T

--` .

még

\

L2

%°\o Q

1

ıı

3 " huzUlaat:/1j'k

V3

_+

Szűk eloszlás

1

-«

31 Ü ajk'h0z8t:/

--ıı

-41

-.___

1 1

1

071 ry 1" `r~ T 11-11 ~11 0 0,2 0,4 0,8 0,0 1,0 1,2 1,4 1,0 Teyˇes termeles,

I/P

2.áb1'a

A tenzid agyenértéksúly-E'IoszIásának hatása az olajkı`hozatalt` tényezó'1`t=

KOOLAJ És FÖLDGÁZ 11. (111.) ëvfaıyzzzn 7. aa.-zz .1978.jz111„.v

071" 0

z`*"`7 7 25

60

1"” 75

A m0b1`l1`tást szabályozá dugrí,

"1 100

1/17°/6

4.db1à A mObt`h`tást szabályozó dugó 1t1ët't'téttel1` hatása az olajkÍlmzataI1` téityezőw

213

Ap/La, vagy ami ezzel egyenértékű, a v1u/a összefüggés alapján történik. Megállapítottuk, kogy a mikroemulziós elárasztás lokálisan elegyedő folyamat mindaddig, amíg a vegyszerdugó`nem bomlik meg, ezután pedig nem elegyedő, sebességtől függő kiszorítássá válik. Az elárasztás leghatékonyabb része a nem elegyedő tartomány. Az egyfázisú tartomány növelése, vagyis a több fázisú áramlás korlátozása a helyi elegyedő kiszorítást meghosszabítja. A nem elegyedő szakaszban az olajkihozatal a határfelületi feszültségtől függ. E szakaszban a kiszorító dugó vízzel vagy olajjal vagy egyikkel sem elegyedik, és így a nem elegyedő kiszorítás érvényesül. Olyan mikroemulzíót kell ezért készíteni, amely hatékonyan szorítja ki az olajat a kiszorítási front elején és a vizet a front végén. Ezért mind a mikroemulzió és az olaj, mind a mikroemulzió és a 'víz közötti határfelületi feszültségnek kicsinek kell lennie. Különösen kedvező az olajkiszorítási tényező, ha a két felületi feszültség kis értékű és egyenlő. A sótartalom döntően befolyásolja a határfelületi feszültséget. Az optimális sótartalom meghatározása kulcskérdés a mikroemulziós dugó határfelületi feszültségviszonyainak beállításában. A mikroemulziós elárasztásnál tehát a több fázisos terület jelentősége nagy, mivel a nem elegyedő szakaszban a mikroemulzió olaj és a mikroemulzió-víz közötti határfelületi feszültség kis és csaknem azonos értéke a kihozatali tényező meghatározója. A heterogén tárolóknál -- ilyenek az algyői telepek is ~ fontos a nem elegyedő szakasz kiszorító hatása. Kisebb felületaktívanyag-koncentráció mellett a benyomott dugó hatásosabb kiszorítást hoz létre. Lényeges, hogy a mikroemulzió mozgékonysága az olajpad mozgékonyságánál kisebb vagy azzal egyenlő legyen, és a viszkózus víz mozgékonysága kisebb legyen, mint a mikroemulzió mozgékonysága, vagy legyen egyenlő azzal. A kodetergensek módosítják a felületaktív anyagok hatását. A vízben oldódó alkoholok növelik a micellás oldószerdugó vízfelvevő képességét. Ezzel szemben a vízben oldhatatlan alkoholok mérsékelhetik az egyébként rendkívül hidrofil felületaktív anyag hatását. Az alkohol-hozzáadás a micellás dugó szükséges méretét csökkenti, elősegíti az Optimum beállítását és a viszkozitás, a mozgékonyság szabályozását. A sós víz vagy a szénhidrogének oldhatósága a micellás folyadékdugóban függ a dugó összetételétől, a benne levő felületaktív anyag és a társtenzid jellegétől, de független a külső fázistól. Ennek alapján az olajkihozatali hatásfok független attól, hogy a besajtolt mikroemulziónak melyik volt a külső fázisa. Az eljárás alkalmazása során a tárolóban mindig jelen levő sós víznek megfelelő típusú és koncentrációjú kodetergenst, alkoholt használunk. Az elektrolit növeli a rendszer affinitását a szénhidrogénnel és csökkenti a vízzel szemben. A rendszerhez adott sók, a kalcium-, magnézium- és a nátrium-klorid csökkentik a szénhidrogén oldásához szükséges kodetergens mennyiségét. Ha növeljük az elektrolitkoncentrációt, szűkül az egyfázisú sáv. A mikroemulzió előállításához használt szénhidrogén megszabja, hogy milyen mennyiségű kodeter214

gensre van szükség a rendszer stabilitásához. Kisebb molekulasúlyú szénhidrogéneknek kevesebb vízben oldhatatlan kodetergensre van szükségük, mint az ugyanolyan aromástartalınú, nagyobb molekulasúlyú szénhidrogéneknek. Az aromás vegyületeknek kisebb koncentrációjú, vízben oldhatatlan alkoholra van szükségük, mint a paraffinoknak. Ha viszont a stabilításhoz vízben oldható társtenzidekre van szükségünk, akkor fordított a koncentrációigény. A magasabb hőmérséklet növeli a micellás rendszer affinitását a sós vízhez, és csökkenti az afiinitását a szénhidrogénhez. Ennek következtében a hőmérséklet növekedésekor a vízben oldhatatlan alkoholszűkséglet nő, viszont a vízben oldható alkohol koncentrációja csökken. Mikroemulzíókkal végzett laboratóriumi k1`szOr1'tás1' kísérletek Különböző micellás oldatokkal kísérleteket végeztünk porított és tömörített kőzetmagokon. A vizsgálatok eredményeit az 1. táblázat tartalmazza, a folyamatot az 5., 6. és 7. ábra szemlélteti. Az 1. táblázat 1.-4. sorszámú vizsgálatához azonos (20%) hatóanyag-tartalmú, azonos só- és izopropilalkohol-tartalmú mikroemulziókat használunk. A 6.-9. sorszámú vizsgálatokhoz 1%-os sóoldattal higított mikroemulziókat használtunk olyan dugóméretben, hogy a besajtolt szulfonátmennyiség állandó legyen. z

80 -1 2,4 1 H

70

1

1

z 71

?,2

*G1

1 2,0 _

°\° Í

Álf 'ˇ l ˇ 22-l' EU 370

'ilásá . Kli +0 011' 1110 m0r~+wzEs 10920-

Q~

Q

Š 1-1,8 _ É fenyeza, 1

1

r-ı'l'a'ıs. Dugomëref: 1772 l/P

'< 40 -1 1,8 Kihuzafa ë

1 r-1,4

1

|

20-`~ı, tt) 1,0 Ü, 0

I

Vizes* kisz.: M0 1

1

100

200

l

i

1

AP

Polimer Vizes kisz.

1 t 1 1. 300 400

_ , 500 E00

Besajtalt folyadék összesen, 5. ábra A /t`t`szort'tá.s`fal)/am(ttáb1`ája

I 800

700

000

E073 '

(ill .1 1

._._.í._.

1 T"'

Š

1

1

`1

1 1 ;

'tjfe E#s2g, -gi

1

7

1 Mar08 adek tl

1 W

0

_* Í

10

W_____,

7

1:

1-AK -11~ 2? jelű 8% hígífásıi M0 + palinıer' + vizes kt`sz0r~1'fás __ Wflugáméretgýlffizj l/P j ,_ , , g ___ F"

20

20

40

L, cm

50

6. ábra A ttıaradélrolaj-telítettság eloszlása a /rossz jiiggtiéırvébeti

KŐOLAJ És 1~`ö1.DGA'Z 11. (111.) ëztfõıyzzm 7. .rzztzzz 1978. 11111118

I. táblázat

Sorsz.

olajtelí- 1 tettség az 1

1

ÍPZUP; on -

A M0 jele

A Mof

,ai

Tapadõ-

dugo

tettség a elsődleges A máSOdla_ kiszorítás gos kiszoután ritás után

“Z

talma

Š

8%

3>J>3> “FF

"S3

T,

vP%

20 20 20 20 20 12 12 8

-O

l\JI\-J

AK- 1-23 AK-1-22 AK- 1-22 AK-1-22

0,13 0,14 0,13 (),10 0,13 0,22 0,22 0,33 0,25 0,53 0,40 1 32 0,17 0,26 0,65 0,33

D3S3 *ııııf *ıı-1

wfiflawew wr P0 Wa

AK- 1-22 \-/

AK- 1-22 y AK-1-22 AK- 1-22 AK- I-22 1 AK-1-22

10. 11. 12. 13.

Megjegyzés:

Az Sonıl

Marad.-sk Ai Ffedefi maradék olaj-telí_ olajkészolajra

Maradék 1

AMO

l\JLI U\O0

1 1 I\Jl\JLIı00

H

\/Pix.

vaa. 1 ,

29,8 30,6 29,0 30,0 29,3 27,6 30,5 28,2 30,0 28,3 32,0 27,4

28,7 25,3 28,8 32,0 26,1 29,7 24,5 23,9 31,5 28,1 32,0 26,1

` 1

j `

28,5 28,0

`

27,4 26,7

%

1 .

OZ!lıllilıhlfll

Nwp w rfiëwO\DC>uıO0\CJ-.ıGNı\J ,

`

. ,

1

lıııl il

1

_O_-l>-\.0:J-`v~_l.\z.).Iı\J

1 A polimer viszkozitása

csr

cSt

,

1

1

36,4

; H3 1 K3 R M3 1 %J 1 mg * w3 zımp w3 gımp A M3 E3 1 WA 33 49,2 23,8 70,3 32,5 my 21,9 , 59,0

Í `

AMO viszkozi tása

Megjegyzés

kihozatal ; szulfonat

,

14,9 15,9 30,8 34,0 17,2 27,6 23,2 34,1 38,8 39,2 30,1

1

Fajlagos

vonatkozma-Í` tatott ăkilãozatal; többletm' Íöbb' olaj1 l°t°|aJÍ,t

kıhozatal

vrw.

mp, mp 28,4 Á M3

,

letre V0' natkoztamu több' lelolaf

M 10,21 10,21

P §FP9fi3š@l\J©3Ü\©lwJ'-*„I-Jl\UJ@\D

` ` , `

Nı_ıı_ı

.:'*.ZÖOOČ-`J.§'°.-`J°

3,05 3,05 0,76 0,76 0,49 0,49 0,39 0,76 0,49 0,39

1,70 1,70 1,70 1,34 1,70 1,70 1,70 0,81 0,84 0,50 0,55 0,46 0,81 0,51 0,46

1 0,39 , 0,46

** ** **

**

a szulfonáttartalmak a gyári készitményre vonatkoznak, * a MO-dugó desztillált vízzel hígítva,

** a M0-dugó 1% sótartalmú vizzel hígítva. Az a)-val jelzett sorszámúak 1 m-es modellen kapott eredmények.

48-.su-1

×

1

.

í Z

ˇ/'T I 1

Z'

U0-

/0,]

'W103 //

% azafs/,

-sal z

Z

/

___..-4:. -Í

\

/P4

` “ Š.. I 1 vizes' lqıˇszarífás 'hazafslsmak .világa Iz 'hozatal h \a esajk 1-s~:z=.\

K6),

kedvezőtlen kifcjlődésű tárolókban is eredményesnek ígérkezik a micellás elárasztás, azonban annak megtervezéséhez és alkalmazásához még jelentős laboratóriumi kutatás és üzemi kísérlet szükséges. Az ismertetett vizsgálatokat az OGIL Vegyészeti és Rétegfizikai osztályán végezték, amiért itt is köszönetet mondunk.

Üssz .gé Twf0Ea ./%É .$„§

IRODALOM

18-20-1 111-

" 1

ti is

_ ,Er is Ez. llugamere f, VP%

af

7. ábra A Ary., és a 217.,, a dugámëret függvëııyébmt

A 10.-13. sorszámú vizsgálatkor a dugóméretet csökkentettük, mert az előzőeknél a magas kihozatal miatt Optimumot megállapítani nem lehetett. A táblázat adatai alapján megállapítható, hogy a 20% szulfonáttartalmú mikroemulziók közül az 1% sót és a 4% IPA-t tartalmazó rendszer a legkedvezőbb. A 8% szulfonáttartalom, kis dugóméret mellett a kihozatali tényező és a fajlagos több1etolaj-kihozata1szulfonát arány kedvező, míg az 5 és 2%-os szulfonáttartalmú mikroemulziónál a kihozatal kisebb, azonban a fajlagos olajkihozatal-szulfonát arány kedvezőbb. A híg mikroemulziónál az olajtermelés hosszú idő alatt és főleg emulzió formájában jelentkezett. Az a) jelű vizsgálatokat porított tárolókőzeten végeztük, míg a többit kvarchomokon. A tárolókőzeten a szulfonátok adszorpciója nagyságrendileg nagyobb, mint a kvarchomokon. Tárolókőzeteknél az optimális szulfonátkoncentráció ezért nagyobb. Az eddigi vizsgálatok azt mutatják, hogy az algyői,

KŐOLAJ És FÖLDGÁZ 11. (111.) évfolyam 7. szám 1978. jzzızus

[ll

Gefien, T. M.: Here's what's needed to get tertiary recovery

[2]

Gogarty, W. B.-Olson, R. W.-T0sch, W. C.: Miscibletypc waterfloodíng oil recorvery with micellar solutions. J. Pet.

131

Gale, W. W.-Seııdvík, E. I.: Tertiary surfactant flooding petroleum sulfonate composition-efficacy studies. Soc. Pet.

going. World Oil 3 53-7 (1975). Tech. 12 1407-14 (1968). Eng. J. 8. 191-9 (1973).

[4]

Hi/I. H. J.-Reisberg, J.-St(>gemc>ıèr, G. L.: Aqueous surfactant systems for oil recovery. J. Pet. Tech. 2 186-94

151

Davis J. A.-Jones, S. C.: Displacement mechanism of micellar solutions. J. Pet. Tech. 12 1415-28 (1968). Trusheıtski, S. P. Daubon, D. L.-Parrich, D. R.: Micellar fiooding-fluid propagation interaction, and mobility. Soc.

(1974).

161

Pet. Eng. J. 6 633-42 (1974).

171

Gogarty, W. B. Meabon, H. P.~Mı'lI0n, H. W. Jr.: Mobility control design for miscible--type waterfloods using

micellar solutions. J. Pet. Tech. 2 141-7 (1970).

[3]

Heaiy, R. N.-Reed, R. L.-Carpenter, C. W. Jr.: A la-

boratory study of microemulsion flooding. Soc. Pet. Eng. J. 2 87 110 (1975). [9] Taber, J. J.: Dynamic-static forces required to remove a discontinuois oil phase from porous media containing both oil and water. Soc. Pet. Tech. 3 3-12 (1969). 1101 Jones, S. C.-McAfee, R. W.: A novel single-well test of a micellar solution slug. J. Pet. Tech. 11 1371-6 (1972).

[ll] [12]

Gogarty, V. B.-Surkalo, H.: A field test of micellar solution

flooding. J. Pet. Tech. 9 1161-9 (1972). HÍH, H. J.--Reísberg, J-Stegemeíer. G. L.: Aqueous surfactant systems for oil recovery. J. Pet. Tech. 2 186-94

(1973). [13] OGIL kutatási jelentése, 1975, 1976. [14] VNII Moszkva átadott ismertetései, 1976. 215

A műrevalósági minősítés számbavételi egységeinek megválasztása* A szerző a témakörben szerzett tapasztalatok alapján arra a köııetkeztetésre jutott, hogy a /b'ldtam` elemzéslıez kedvező, ha a mÍıtŐ.s`íté.s telepenként is elnégezlıető és telepszintlí döntéselókészítéshez is fellıaszmíllıató. Az országos ásványvagyongazdálkodás céljából m'szant a nagyobb, összevont számbavételi egységek felelnek meg. A természeti paraméteres mt`nő.s`ítést` rendszer lelıetővé teszi az adott _/b`l(ltam` eéllıoz való rıtgfalmas alkalmazkoılúst.

Bevezetés Az ásványvagyon-gazdálkodással vagy ennek valamely részmunkájával foglalkozó szakemberek előtt ma már ismert, hogy a műrevalósági minősítések olyan népgazdasági döntések előkészítését, megalapozását szolgálják, melyek érdemileg befolyásolják az ásványi nyersanyagok kutatásának, kiaknázásának és visszahagyásának mértékét és arányait. A minősítések - bár a vállalati értékítéletekkel nem szükségszerűen esnek egybe - vállalati szintű döntés-előkészítést is szolgálnak, mert a bányavállalat ezek alapján dönti el, hogy mely területen, mikor tesz beruházási, bővítési, ásvány-visszahagyási vagy bányaüzem-megszüntetési javaslatot az ásványvagyorı-gazdálkodást jóváhagyó, engedélyező, illetőleg ellenőrző főhatóságnál A mz'íreı:alósa'gi mı`nősı'tés esetei a szénlıírlrogéniparban

Ma a szénhidrogéniparban öt alkalommal, illetőleg öt fő célból készítenek ásványvagyon-minősítést. 1. A megkutatott, új szénhidrogén-előfordulás alapminősitése a kutatási fázis végén. Készítését a

23/1968. (NIM. É. 26.) NıM-KFH. számú „resi-

tás 4. §-ának 4. bekezdése írja elő. Célja a megkutatott ásványvagyon gazdasági értékelése, a kutatás hatékonyságának, eredményességének elbírálása. 2. Bányászati termelő jellegű beruházás tervezésekor. Ennek elkészítését a 24/1976. (NIM. E. 20.) NIM. sz. utasítás 1. sz. mellékletének 2. pontja írja elő. (Az utasítás a 34/1974. sz. M. T. rendeletből és a 6'/1976. [Vlll. 12.] NIM. sz. rendeletből indul ki.) 3. Altalános minősítés bizonyos időpont állapotának megfelelően minden előfordulásról, amely a bányatfállalathoz tartozik. Készítését a 15/1969. (NIM.

E. 25.) NıM-ÉVM-KGM-MÉM-OvH~

MOLNÁR JÁNOS

K FH. sz. egyiittes utasítás 3. §-a ír elő, és a Központi Földtani Hivatal elnökének 6/1973. sz. utasítása szabályoz. Célja a fejtési, művelési veszteségek, és az egyéb, különböző okokból történő vagyonvisszahagyások ellenőrzése, szabályozása. 5. Asványvagyon-visszahagyás bányabezárás esetén. A felügyeleti szerv engedélyéhez kötött ásványvagyon-visszahagyások dolcumentációinak készítéséhez a 15/l969. (NIM. E. 25.) NlM...l(FH. sz. együttes utasítás 3. §-ának 4. és 5. bekezdése a műrevalósági minősítést is előírja. A bányaüzem

megezümeıesenek rendje: e 23/1969. (NIM. É. 36.)

NIM. sz. utasítás szabályozza, mely 3. § 2. bekezdésének c) pontja szintén előírja a műrevalósági számításokat. Célja a visszahagyások ellenőrzése, szabályozása. Az ásványvagyon számbavétele és minősítése a tömb, tömbcsoport, mezőrész és mező (vagy bányaterület) jól előkészített kialakításával kezdődik, melynek alapját részletes kutatásgeológiai és technológiai (rezervoármérnöki) munkák képezik. A munka további része erre épül [l, 2]. ` A szénhidrogéniparban, ezen belül a DKFV működési területére eső előfordulásokon eddig két általános minősítés készült. Ezeken kívül 3-4 kisebb tömbcsoportra, illetőleg tömbre bontott minősítés vált szükségessé; az utóbbiak vállalati döntéshez szolgáltak alapul. Ilyenek a szén-dioxidos elárasztással művelt egységekre és a buzsáki kőolaj-előfordulásra készített minősítések. Az eddigi tapasztalat alapján megállapítható, hogy a minősítések legnagyobb részénél alapegységként a telep a kiindulási egység, de éltünk azzal a lehetőséggel is, hogy tömbcsoportokat vagy mezőszintű egységeket is minősítsünk. A minősítésre kidolgozott módszer mindhárom változatra lehetőséget nyújt. Vannak azonban olyan körülmények is _ elsősorban a budafai és lovászi mezőben -, amelyek csak egyegy nagyobb egység összevont minősítését teszik lehetővé. Az 1970. január 1-i állapotnak megfelelően készitett alapminősítésnél 19 bányaterületet minősítettünk [3]. Öt megkutatott, ezen belül egy letermelt előfordulásnak, továbbá 2 kutatás alatt álló területnek minősítésére akkor nem került sor.

MTTO-KFH. sz. együttes utasítás 2.§ 4. bek.,

5. § 1. bekezdése ee az OÁB 4663/1974. Sz. Eınõk-

ségi Határozata írja elő. Célja a minősítés feltételeiben és alapjaiban beállt változások figyelembevételével történő új minősítés. 4. Működő bányában történő ásványvagyon-vissza-

hegyes, meıyeı e 15/1969. (NIM.

25.)NIM...

Í

*Az OM BKE

DKFV lpargazdasági szakcsoportjának ren-

dezvényén I977. június 2-án elhangzott előadás. (A szerkesztő.)

216

A földtani .számbavételi egységek kiválasztrísa A minősítési egységek megjelőlésénél az alábbi főbb szempontokat vettük figyelembe: . 1. Lehetőleg telepenként készüljön a minősítés mindazokon a helyeken, ahol ehhez a földtani, termeléselszámolási, technológiai, létesítményi, gazdasági adatok rendelkezésre állnak vagy könnyen, jelentős hibáktól mentesen képezhetők.

KŐOLAJ És FÖLDGÁZ 11. (111.) ëvfeıyazzz 7. .vzazzz1978.jzt1z`„s-

2. Tômbcsoportonként készüljön a minősítés a budafai-lovászi régi mezőkben, ahol a termelésfelosztás és a nyilvántartott szénhidrogénkészletek adatköre nem elégíti ki az első pontnál leírt követelményeket. A tömbcsoportbeosztást egyébként olyan, részben művelés alatt álló vagy megkutatott, de még nem művelt előfordulásnál is elvégeztük, ahol a minősítés telepenként készült. A tömbesoportbeosztásnál 1970ben az alábbi szempontokat tartottuk szem előtt: a) Mélységszint alapján valo' csoportosítás. Vízvár, Heresznye, Bajcsa, Belezna esetében. Ez abban az esetben célszerű, ha azonos kutakon, egymást követő időszakokban telepenként történik a művelés. b) Területi egységek szerint valo' csoportosítás Például Nagylengyel-Barabásszeg-Szilvágy mezőt három mezőrészre osztva, vagy Görgeteg-Babócsát három részre osztva. Ezt a felszíni termelőberendezések elrendezése indokolhatja. c) Eltérő összetételű szénhidrogéneket termelő telepek esetében a szénhidrogének minősége szerinti csoportosítás, amit az eltérő hasznosítás és a műveléshez szükséges eltérő technológiai berendezés indokolhat. Ilyen Inke, Mezőcsokonya. 3. Lényeges, fő szempont volt végül, hogy mezőrészés mezőszintü (bányaterület) minősítés is készüljön. Megjegyezzük, hogy 1970-ben egy-két esetben még a telepet mint legkisebb minősítési egységet is tovább osztottuk. A nagylengyeli X. blokk rudistás telepének északi és déli részre történt osztását a két teleprész termelés közbeni rendkívül eltérő viselkedése miatt láttuk szükségesnek. p Az 1975. l. 1-i állapotnak' ınegfelelően ismételten általános újraminősitést végeztünk a vállalat működési területére eső most már 30 előfordulásról [4]. A minősítési egységek megválasztásánál megőriztük és alkalmaztuk a korábbi három fő szempontot. de itt már szükségesnek tartottuk egy újabb szempont bevezetését is. Ennek lényege az volt, hogy egyes bányaterületeken ınegváltoztattuk a tömbök korábbi csoportosítását úgy, hogy nagyobb összevonásokat alkalmaztunk. Erre az 1975 januárjában megjelent szakmai módszertani előírás (zöld könyv [2]) tágabb lehetőséget biztosított. Alkalmazásából az az előny származott, hogy műre valók maradtak olyan tömbök is, melyek a tömbönként felosztható ráfordításokat külön értékelve már nem bírták el. Kisebb mértékben indokolta ezeket az összevonásokat az is, hogy a régi mezők sok, kisebb-nagyobb szénhidrogéntelepének nyilvántartott ipari készletében, valamint ténylegesen még meglevő ipari készletében fokozatosan ellentmondások jelentkeztek. Ezek egy részét a művelés végső stádiumában nem érdemes, sok esetben nem is lehet a mérlegben kielégítően korrigálni. Más részüknél, mint például a nagylengyeli előfordulásnál megkezdődött a vagyon újraértékelése, de a minősítés idejére még nem fejeződött be. Az 1975-ös minősítésnél már a ,,leá|lított bánya", ,,felhagyott bánya” fogalmát is bevezettük, de ahol csak lehetséges volt, ott ezeknél is elvégeztük a minősítést a még kitermelhetőkén tnvilvántartott ásványvagyonra. A különböző alkalommal és céllal készített minőKŐOLAJ ÉS FŐLDGÁZ ll. (l1l.) évfolyam 7. szám 1978. július

sítések a számbavételi egységek különböző formában való megválasztását kívánják meg. Ez jól belátható, ha arra gondolunk, hogy egy újonnan megkutatott, több telepes, többféle minőségű szénhidrogéntelepéket tartalmazó előfordulást minősítünk közvetlenül a kutatási fázis végén. Ez esetben telepenként, minőség szerinti telepcsoportonként és összesített (bányaterület-) szinten egyaránt minősíteni kell. Később, amikor ez az előfordulás bányászati termelő jellegű beruházást kíván, már csak azokat a telepeket vagy telepcsoportokat szükséges minősíteni - az időközben elkészült művelési terv felhasználásával -, amelyeket termeltetni célszerű, pl. Mezőcsokonya esetében csak az éghető földgázt tároló telepeket. Az általános, pl. 5 évenkénti minősítés vagy az egyes előfordulások ismeretanyagában, gazdasági körülményeiben előállt változások miatt szükségessé vált újraminősítés szempontjai feltehetően ismét változtatást kívánnak a korábbi számbavételi egységekhez képest. A működő bányában való ásványvagyon-visszahagyásnál pedig csak azt a vagyont kell minősíteni, amelyik elfogyott, károsodott, gazdaságtalanná vált, vagy valamilyen technikai, természeti körülmény folytán le kell mondani a további művelésről. Bányabezárás esetén a minősítési egység ismét eltérő az előzőtől, mert annak a teljes művelt telepsort tartalmaznia kell, sőt esetleg egy kapcsolt bányaterülettel együtt vizsgált újranyitás lehetőségét is figyelembe kell venni. Kővetkeztetések A tapasztalatok és a fejlesztési célkitűzések a következőkben foglalhatók össze: a) A földtani elemzéslıez kedvező, ha a minősítés a legkisebb földtani egységeken (telepen, illetőleg tömbön) is elvégezhető, és ennek megfelelő értékelés készíthető fejlesztési döntés-előkészítéshez. b) Az országos ásványvagyon-gazdálkodás és a gépi adatfeldolgozás egyszerűsítése céljából viszont a számbavételi egységek számának csökkentésére célszerű törekedni, a természeti paraméteres reálköltség-számítás számbavételi egységének megfelelően. c) A kutatás végén célszerű a természetiparaméterfüggvényes reálköltség-számítás általános módszerét alkalmazni. A művelési tervek elkészülte után, a beruházás tervezésekor, valamint a közbeeső újraıninősítések és felhagyást megelőző kőolajföldtani mérlegelések esetén az egyedi feltételeknek megfelelően kell megválasztani a számbavételi egységet. cl) A témában szükséges geológiai munkák elvégzéséhez az érvényben levő szakmai-módszertani előírás elegendő és jó. Az eddigi tapasztalatok alapján azonban az látható és természetes, hogy a 20 évnél idősebb, több telepes bányaterületek esetében olyan részletességgel és pontossággal nem végezhető el a minősítés, mint az új előfordulásoknál. IRODA LOM [1] Az ásványi nyersanyagok műrevalósági ıninősitésének alap-

jai, (Szénhidrogének) 1970. június. Felelős k.: Barabászhıtal OAB-titkár.

217

[2] A legfontosabb ásványi nyersanyagok műrevalósági újra-

Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat. 1971. (Vállalati doku-

ıninősitésének szakmai-módszertani előírásai. Bp. 1975. január. Felelős k.: Barabás Antal OAB-titkár. [3] Bányaterületi alapadatok és a dunántúli szénhidrogén-előfordulások első műrevalósági ıııinősjtése. Készítette: az OKGT Dunántúli Kutató és Feltáró Uzeme és a Dunántúli

mentáció.) [4] A Dunántúli Kőolaj- és Földgázterınelő Vállalat ınűködési területére eső szénhidrogén- és szén-dioxid-gázelőforclulások műrevalósági újraminösitése. 1975. I. 1-i állapot. Készítette: DKFV, Gellénháza, 1975. XII. (Vállalati dokumentáció.)

Az ıPARÁG KOREBOL 00

F

rr

Robbanómotoros hegesztődinamók hegesztőáraınának távszabályozása Csővezetékek épitésénél a hegesztési varratok minősége az egyik legfontosabb technológiai tényező. A varratokat tapasztalati úton a helyszínen beállított hegesztőárammal készítik el. Ezen az áramértéken a hegesztés ideje alatt azért nem változtatnak, mert a szabályozó ellenállást a hegesztőgépen helyezik el, a hegesztési helytől 5-10 m-re. Vannak olyan gépek, melyekre a szabályozó ellenállást külsőleg is rá lehet kapcsolni, de terjedelmük és súlyuk miatt a hegesztők nem használják. Csővezetékek épitésénél a névleges hegesztőáramhoz képest változtatni kellene az áramot attól függően, hogy vízszintesen. függőlegesen vagy fej felett hegesztenek. Az előbb leírt nehézségek miatt ezt nem teszik, így a varratok minősége nem egyforma a hegesztési helyzettől függően. Szükségessé vált egy olyan távszabályozó kifejlesztése, amelynek a következő paraméterei vannak: - súlya, méretei olyanok, hogy nyakba akasztva vagy egyéb módon könnyen lehet hordozni; - a hegesztési áramot Í l()%-kal egyszerü módon lehet változtatni; ~ a vonali körülményeket kiállja, és külön tápfeszültséget nem igényeL A fenti követelınényel_< kielégítése meglehetősen nehéz és ellentmondásos. A VISZEK ktsz gyártmányai közül a hálózati hegesztőgépek távszabályozó potenciométereinek mérete és súlya alkalmasnak látszott. Igy elektronikus szabályozási módot választottunk, amelyhez illeszthető egy megfelelően megválasztott potencíométer. A kifejlesztett áramkör tranzisztoros kivitelű, egyenáramú szabályozó kör. Külső áramforrást nem igényel. A hegesztőgépre szerelt alumínium tokból - mely az áramkört tartalmazza _ 10 m 2><1 mmí-es hajlékony huzal csatlakozik a szabályozó potenciométerhez, amelyet műgyanta kiöntésű házban helyeztek el, hogy a durva igénybevételeket el tudja viselni. Ez célszerűen nyakba akasztható. A ház mérete 30><70><50 mm. Potenciométer helyett egy több fokozatú miniatűr kap-

csoló is megfelel. amelynek állását a hegesztő kesztyűn keresztül is érzékelni tudja. Az áramkört a dobozán levő kapcsolóval le lehet választani a dinamón levő szabályozó reosztátról. Az áraınkör bármilyen tipusú robbanómotoros hegesztődinamólıoz alkalmazható (1. ábra). Feszullségnıérá

Szabályuzárèoszlél 1

_

~

f ˇ' 1

24Ü Á _. , , .\. ÍZŰ Á

" -t,

-

Í

Ü Terheltl

ellenállás

Üínamtl

`

zz

1

fönt

I

"`“l

TFVFZFÜHÍUÜZU 999399

l

_1

...-....

ˇ .m

._--.„___

.

l

,

ll

Távszzbályuzti ellenállás

l _ ábra A gyakorlatban a hegesztő a gépen levő szabályozó reosztáttal állítja be a pálcától, anyagtól stb. függő közepes áramértéket. Hegesztés közben pedig a nyakán levő szabályozó ellenállással tudja a hegesztési helyzettől függően a hegesztőáramot szabályozni Í 10% értékben. Belltázy Miklós

okl. villamosmérnök (KKV, Siófok)

.P7

HAZAI M USZAKI LAPSZEM LE Az Energia és Atomtechnika 12. számában két cikket is találunk, amelyek az energiaellátás jövőjével foglalkoznak. Horst Bar-lımann Asványi nyersanyagok a népgazdaságban és a világgazdaságban - új ismeretek, problémák és fejlődési tendenciák és Döry B. A legnagyobb mechanikai eııergiakincs c. tanulmányát az energiakérdésben az előrelátás jellemzi. Nemcsak aprólékos precizitással keresik a leggazdaságosabb, az energiával leghatékonyabban takarékoskodó eljárásokat, hanem nagyvonalúan nézve át a mindennapi problémák fölött, kutatják az energiaellátás jövőjét. Az Energiagazdálkodás januári száma közli Jancsó J. Energiakutatás és fejlesztés az OECD-tagállamokban c. cikkét, amelyből a tőkés világ olcsóenergia-korszakának végét jelentő 1973. évi olajválságot követő energiapolitika kutatási-fejlesztési feladatait, ınegvalósulásának jelenlegi helyzetét tanulmányozhatjuk. A szerző az energetika területét nem egyszerűen nagyszámú, egyidejűleg létező forrásnak, technológiának és alkalmazásnak, hanem valóságos, egymással összefüggő rendszernek tekinti. A Magyar Kémikusok Lapja 10. számában Németh A. Olefinelőállítás címmel arról az egyre szorosabbá váló kapcsolatról ír, amely a kőolaj-feldolgozó ipar és az olefin-előállítás között az elmúlt 2-3 évben valósággá vált. Az olefintermelés gazdaságos-

ságát a nyersanyagár is meghatározza -- a nyersanyag spektruma

218

egyre tágul, és az etántól a kőolajig terjed -, ezért az olefinművek létesítésének szinte kulcsproblémája a nyersanyag megválasztása. Az eddig általánosan használt nyersanyag, a benzin mellett a könnyebb szénhidrogének - etán, propán, bután -, valamint a nehezebb frakciók - gázolaj, fűtőolaj - alkalmazását is vizsgálják mind műszaki, mind gazdasági szempontból. A Bányászat novemberi száma közli dr. Heinemann Z.-F Szilágyi G. A Dunántúli-középhegység főkarsztviz-rendszerének szimulációja c. tanulmányát, amelyben a szerzők módszert

mutatnak be a Dunántúli-középhegység főkarsztviz-rendszerének egyfázisú, kétdimenziós matematikai modellezésére. Az eddigi hidrogeológiai kutatások eredményei alapján vízföldtani modellt építenek fel, e modellt optimalízálják, és végül rámutatnak a szimuláció bővitésének lehetőségére. A Számítástechnika januári számában Hajna J. Tapasztalatok a hazai mágneskazettás adatrögzítő gépekről címmel arról számol be, hogyan tértek át a hagyományos lyukkártyatechnikáról a hazai mágneskazettás adatrögzitésre. Elismerve a berendezés előnyeit, és összefoglalva a felmerült nehézségeket, átadja tapasztalatait az e berendezést alkalmazní kívánóknak. Budapest, 1978. március hó Csaba József

KŐOLAJ És FÖLDGA'z 11. mt.) evfetyezzz 7. „zazzz 1978. jztttus-

Az IPARÁG KÖRÉBŐL A mélyfúrási geofizikai értelmezésben használt néhány összefüggés érzékenységének vizsgálata * A szénhidrogéntelepek készleteinek megállapításához, valaıııint

mi i Í

a művelési tervekhez szükséges adatok (effektív vastagság, porozitás, perıneabilitás, víztelitettség stb.) többségét geofizikai nıérésekből határozzák meg. A korszerű rezervoárszámitások-

/

/

hoz a fenti adatok hibájának, ınegbízhatóságának az ismeretére

is szükség van, azonban a geofizikai hibabecslés módszere még nincs kidolgozva. Az alábbiakban egy egyszerű eljárást ismertetünk, amely a későbbiek során hibaszámítási eljárássá fejleszthető. A geofizikai értelmezés általános matematikai nıodelljét a következőképpen írhatjuk le [l]:

_ı7iAy= M(Í+A.íf), ahol Í Z xl, xz, __ı7 = yı, yz,

su -Í* -A

ÉJ

/

-ll

C3 .

_

__`

20:

(1)

gýöä

-4

x,, y„.

AÍ,Aý

M

24 ./”

- a bemenó mennyiségek vektora; - az eredményül kapott mennyiségek vektora; - az előbbi mennyiségek megváltozása, változékonysága ;

1 Uˇ`f

- a geofizikai modell mint mateınatikai

//z `"'

ii'

H 7 "I

ˇ

ˇ"l

ˇ

č.":z

C3

Í

“"

"\.`.ı '23

__

-J

y = Mtf)

(2)

»z

öM(f)

*`=1

aki

1 4U

*Í`„.z Í/0

operátor. Az M operátor határozza meg, hogy az Í bemenó vektorból mikyen ý vektort kapunk. Vajon milyen kapcsolat van a AJ? és Aý vektorok között? Az M operátor xi szerinti parciális deriváltjaival súlyozva viszi át Ax, értékét Ay,--be. A szokásos geofizikai esetet feltételezve (m = 1, azaz egy eredményt kapunk):

7,.

Í-I~.ı C`2ı_“

Í . (Íbrd

tományukat, és a 2. oszlop összefüggéseivel jó kapcsolatot terenıthetünk közöttük és a számított mennyiségek között. Gond csak a A értékekkel van. Nagyságukra nézve, első közelítésben, semmilyen támpontunk nincs. Hogy mégis szemléletessé tehessük a képet, a bemenó adatok leolvasási porıtossagát

a szokványos M: I :200 mélységléptékű szelvények érzékeny-

Ay z Z AX. -_ Tegyük egy kissé gyakorlatiasabbá a fenti eszmefuttatást. Vegyük a legegyszerűbb geofizikai modellt, a tiszta homokkővet leíró összefüggéseket. A (2) és (3) összefüggésnek megfelelő képleteket, melyeket a jelenlegi karotázsszelvényezettség [2] mellett használhatunk, az 1. táblázat tartalmazza. A táblázat 3.

oszlopában levő összefüggések alakjának részletesebb leírásához, grafikus ábrázolásához ismernünk kell az egyenlőségjelek

jobb oldalán álló mennyiségeket. A változók nagyságánál nincs különösebb gondunk, hiszen jól ismerjük az értelmezési tar-

ségét véve alapul _ tekintettük a bemenó adatok változékonyságának. Ilyen módon meghatározva a szükséges adatokat, az l.~3. ábrán látható diagramokat és „izotérképeket” kaptuk. A bevezetőben említettük, hogy ez a módszer hibaszámítássá fejleszthető. Vizsgáljuk meg, hogy jelenlegi állapotában milyen eredményeket szolgáltathatna. Adalforrás gyanánt a Kisújszállás-nyugatí terület 24. jelű kútját választottuk [3]. A tárolóképes zóna l37l,6-l5l0,8 m között települt, és I3 áteresztőképes szakaszra tagoltuk. A feldolgozásban az l. táblázat összefüggéseit használtuk. A három porozitáskövető szelvényből számolt porozitások átlagát vettük. Ezt megtehettük, hiszen a közöttük adódott átlagos relatív szóródás 8,6i5% (a nem át-

I, táblázat Neutron-gaınma

I

cýzv = exp(AIln d+ B[+ C ln d+ D)

Akusztikus

'

ııı

Atlátlflfl

Ő

e. Ih- 2 -----

Í

Atztt )+(l - çó,t)A(At,.„..)+45„,.A(Atf)

z

_

át!

* Alma

$A(AÍf_Atırııı)

tás poroz Mikrolaterolog

,

,

_

Vıztelıtettseg

l

OÓMLL `SW :

Rm

SL10 Rzu

1

-1-

"'

ŐÓMLL ~ m [

A (áR„.f)

R

Ű

„RW L

--- “ (ám

Ad

ős-W L-

R,

1

A(zzR...)

n

aw

R

AR,-0

+ Rx

mf

+

+|ln çúMLL|Am]

0

AR. R,

Az

+m -+ |ln çb| Am-l |In SWI An tó

JELÖLÉSEK : Ax/x

P>$" B, C, D statisztikusan meghatározott állandók [2]

Ess~„.„

At; a, m, n

a visszaszórt (neutron-) ganıma-intenzitás IFNE) a lyukátmérő (cm) az akusztikus hullám terjedési ideje (,um` 1) a kőzetmátrix At-je ()usm"1) a rétegtartalom At-je (usm--1) litológiaiállandók

R,-0

a kiöblített zóna fajlagos ellenállása (ohmm)

S,-., R„.f R.

a kiöblített zóna viztelitettsége az iszapfiltrátum fajlagos ellenállása (olımm) a réteg valódi fajlagos ellenállása (ohmm)

SW RW á

a réteg viztelítettsége a rétegvíz fajlagos ellenállása (ohmm) porozitás

* Elhangzott Budapesten. 1977. nov. 15-16-án a Szakmai Ifjúsági Napokon. (A szerk.)

KŐOLAJ ÉS FÖLDGĂZ H. ( 111.) évfblyant 7. szám 1978. jtílíus

219

80-

40-

K

--

-+

sa-

EU`z\'“L

`ˇ

'

"l

- .~8-

EQ

e-1 28-is 1

40-

aim,

fi* \ U ___!` U

. _,V8Ufm„__gammg

“

1 ÍU

“

t

_

“

_

_ Álkuszltıífus

_ Í 20

1

“

Í 30

_

.

Ő ~50 2

m_

M;'Á'PÜ/J fgpü/U9, haC:

40

-ııı

Ù“

80

_~ 1 __ 0

ff _

f

*P1 Á

mi _* 40

ca

70

_

,,,

1::-„L

.1_z.

N 1::

Í.

,_1,

r

ta. 1::

1

“f

cuC:

Š

Z

1

f

Éca Cd

É

R

2. ábra

3. ábra

eresztőképes szakaszon ugyanez 30,3i12%). Az így kapott

kútra összegezzük a hibákat - következetesen alkalmazva a hibaszámítás szabályait ~, akkor végső eredıııényként 900%-ot kapunk, ami teljességgel lehetetlen. Sajnos a szakaszonkénti

porozitásokat a természetes gamma-szelvénnyel korrigáltuk agyaghatásra. A számítás végén az izovol értéket is kiszámítottuk:

átlaghibákkal sem lehetünk megelégedve, mert az effektív

vastagságot kivéve minden esetben meghaladják az átlagokhoz tartozó szórásokat (lásd az 5. sort) azaz megkérdőjelezik a szakaszokra bontás létjogosultságát.

V : hefl`é(l _SW)s

ahol V - az izovol érték, 1113;

hd, - az áteresztőképes réteg vastagsága. m. Az izovol érték hibáját a szorzat hibaszámítására ismert képlettel határoztuk meg. A 13 áteresztőképes rétegszakaszra adódó átlagértékeket a 2. táblázat tartalmazza. Hogyan értékelhetjük a kapott hibákat? Nagyon nagynak

érezzük őket, különösen az izovol értékét, hiszen ha az egész

Mi okozhatja az előző bekezdésben leírt valószínűtlenségeket? A bemenó paraméterek nem, ui. a változók értékeit valós kör-

nyezetből vettük, és a bemenő hibáknál is a minimális értékeket helyettesítettük (ti. kézi adatfeldolgozás során a leolvasási pontosságot nem tudjuk túlszárnyalni). Véleményünk szerint a matematikai hibaszámítás mechanikus átvétele okozza a fenti

nehézségeinket. Célszerű lenne ezt az eljárást úgy alkalmazni, hogy a beınenő hibaértékek szingularitását is figyelembe vesszük.

2. táblázat

Jeııenızõk 1. 2. 3. 4. 5.

összege átlaga rel. szórása, % rel. hibája, % hiba/szórás

tz„„,m 1 tá. % f 37,8 W 2,9 1 _, 55 1 5 0,08 ,

1 25,7 4 12 3

s„,%

ı/,mff

27 31 47 1,52

7,060 0,543 61 73 1,19

Komlósi Zsult okl. geofizikusmérnök

(OGIL, Budapest) IRODALOM [1] Fazekas F.: Alkalmazott matematika IV., D. rész. Tankönyvkiadó. 1975. [2] Komlósi Zs.: A számítógépes mennyiségi értelmezés... Magyar Geofizika

5 171-80 (1975). [3] Komlósi Zs.: A Kisújszállás-nyugati terület összefoglaló karotázsértelmezése. OGIL Kútgeofizikai elméleti osztály jelentése, 1976.

KÜLFÖLDI HÍREK Rövid hírek A Román Szocialista Köztársaság 1978-ra 64 510 MkWh

fel az Ekofisk-mezőt, amelynek olajvagyona 285 Mt, földgázvagyona pedig 260 Gma. Erdöl-Dienst 1977. 2.

villamos energia, 36 440 et szén (nettó), 15 100 et kőolaj és 26 830 Mma metángáz termelését irányozza elő.

Sz. K.

Az USA 1977. évi köolajimportja

tk

1977-ben az USA 375 millió tonna kőolajat importált, s

Jugoszláviában 1978 elején megindultak az ország legfontosabb olajvezetékének építési munkálatai: a 750 km hosszú csővezeték Pancsevót köti össze Krk szigetével. A sziget kikötő-

ennek 84 %-a az OPEC-országokból származott. 1976-ban ez a

berendezései évente 34 Mt kőolaj átvételére alkalmasak. Erdöl-Dienst 1978. 3.

1978. jan. 17.

részarány 42% volt. Bjulletcn' lnosztr. Kommercs. Inf.

Szegesí K.

ëlë

Az AGIP (ENI) a norvég kormánytól engedélyt kapott olaj-

kutatásra a Bergentől mintegy 250 km-re északnyugatra fekvő 33/6 blokkon. A közös vállalkozásban az AGIP-nak 30, a DEMINEX-nek 20 és a STATOII,-nak (norvég állami olajtársa-

ság) 50%-os részesedése van. Az Eszaki-tenger norvég szektoraban az AGIP első vállalkozását - a Phillips-csoporttal együttesen - 1965-ben kezdte. E tevékenység eredményeként fedezték

220

Franciaország 1977. évi olajtermék-fogyasztása

'

Franciaország 1977-ben 104 084 et kőolaj terméket fogyasztott-

Ebből a mennyiségből a háztartási tüzelőolaj 29 353, a nehéz fütőolaj 27 920, a benzin 17081 (ezen belül a szuperbenzin 13 954), a petrolkémiai alapanyag pedig 4823 et-t tett ki. Europe Oil-Telegramm 1978. 16. sz.

Szegesi K.

KŐOLAJ És FŐLDGÁZ 11. (111.) évfutyzzm 7. szazzz 1978. jztttza

LANGA P. VILMOS 1913-1978

Őszinte részvéttel vettük tudomásul a hírt, hogy Langa P. Vilmos 1978. január 24-én, életének 65. évében elhunyt. lparos családból származott. Középiskolai, valamint jogi tanulmányait Budapesten végezte, majd 1950-ben könyvvizsgálói Adóhivatalánál, majd az lrodaszervező Gazdasági lrodánál oklevelet szerzett. Közben a Pénzügyminisztérium Központi tevékenykedett. Ezt követően előbb a Pénzügyminisztérium

A fúróknak 4 óra után 2 3 mm oldalkopásuk volt. Ahol a nagyobb abrazívitás miatt utánfúrásra is szükség volt, a méterköltség 9500 Ft/m-ig emelkedett. Ezután került beépítésre 2 db FP63-as és 1 db F7 keményfém betétes fúró. Az alkalmazott fúrási rendszer: ,

.

8 » f 1 Furotıpus

Fúvókaméret

hüvelyk

revizori osztályán, majd a Nehézipari Minisztériumban dol-

gozon 1955-ben az akkor alakult Országos Földtani Főigazgatóságra nevezték ki főkönyvelőnek, később ugyanitt főrevizorként dol-

FPõ3 F7

Öblítési

Ter- 1 Asz, helés . talfor-1 dulat meny_

Mp ,ızmin

3×ı4;32 14 3><ı3/32, 14

iszap

ny0_

si-".ü_

nyiség

más,

sége

1/min

bar `1
“aga

ıoo 110

39/30 38/30

p 35 1 1520 1 20 1 1425

VÍFÍFÜ'

1,20 1,18

gozott.

1960-tól az Országos Vízkutató és Fúró Vállalatnál főkönyvelő nyugdíjba vonulásáig, 1973. július 31-ig. Mint „vizes” nyugdíjas az 1974-ben megalakult ,,Zsigmondy Béla Nyugdíjas Klub”, ezzel egyidőben szakcsoportunk tagja is lett. A klub rendezvényeire rendszeresen járt, ahol a szakmai előadások mellett a szakmai múlt élményeinek felelevenítésében mindnyájunknak derűs pillanatokat szerzett. 1978. február 3-án kísértük utolsó útjára a rákoskeresztúri Újköztemetőbe. Cs. B.

A három fúró teljesítménye: fúrótípus

FP63 NDC 164 2096-3147 3

FP63 NDC 166 226 3-2604 3

végén, m/h 2,51 és 0,98 kereskedelmi sebesség,

1,90 és 1.55

fúró száma

mélységszakasz, m kiépitések száma mechanikai sebesség a szakasz elején és m/h fúrt méter, m fúrási idő, óra

költség*, Ft/m

HÍREK AZ ÜZEMEKBŐL

F7 MC 496 2621-3295 3 1,31 és 1.09

1,43

1,64

1,09

261,5 141,5

455 239

571.5 477,5

2330

kőzet

1841

2593

triász dolomitos mészkő

* Béléscső- és iszapköltség nélkül.

Keményfém betétes fúrók műszaki-gazdasági jellemzői

A Meıyktıı-ÉK Kutatási területen az 1. jeıü fafáeban a 81/,"-ee

Németh Gusztáv okl. geológus

szakasz 1900-2135 m között felsőkréta és 2135-2159 m között középsőtriász korú képződményeket harántolt. A rétegsor: 1900--2035 m középkemény agyagmárga, aleurolit és finomszemcsés homokkőcsikok; 2035-2040 m uralkodóan aleurolit, kevés homokkő és dolomit, 2040~2090 m kvarchomokkő és dolomíttörmelék;

KÜLFÖLDI HÍREK Köolaj-finomító bővítése Jugoszláviában

2090-2135 m dolomíttörmelék kvarchomokkőcsikokkal;

2135-2159 m dolomitbreccsa. A mezozoós összlet átfúrásakor a következő átlagértékek

adódtak: Szakasz, m

1781-1959,5 1959,5-2144 198.4-2053

Mechanikai sebesség,

m/h

2,31

2,78

1,41

1,47

1,91

1,22

Tatár András okl. olajnıérnök

Francia cégek kaptak megrendelést a jugoszláv Bosanski Brod-i kőolaj-finomító bővítésének megtervezésére - jelentette be Párizsban a francia Technip cég szóvivője. A francia cégek által nyújtott szolgáltatások összértéke körülbelül 75 millió

frank lesz. Emellett a gépek egy részét is francia cégek szállítják körülbelül 100 millió frank értékben. Az üzlet finanszírozásában francia bankkonzorcium működik közre a Banque de Paris et des Pays-Bas vezetésével.

Kereskedelmi

sebesség, m/h Fúrónkénti haladás,

m/db Költség*, Ft/m Fúrótipus

34,7 1932 M2H

55,25 1454 MOH

69** 2332 XV

A kőolaj-finomító bővítése összesen 675 millió frankba kerül; 12 új termelőegységet helyeznek üzembe. A bővítés 1981 tavaszán fejeződik be. Ezután számottevően megnő majd a termelés úti és ipari bitumenből. Világgazdaság 1978. március 22.

Szegesi K.

* Béléscső- és iszapköltség nélkül.

** Az XV típusú fúrót magfúrás miatt építették ki. további teljesítménye alapján itt 50%-ig használták ki.

Jugoszlávia kőolaj-feldolgozó kapacitásának fejlődése 1980-ig

A MéÉK-2. fúrás 1892-2198 m között miocén, alatta triász korú képződményeket tárt fel. A rétegsor: 1892-2198 m mészkő, kvarchomokkő, kvarcit és dolomitanyagú breccsa, amelynek kötőanyaga homokos

et/év A finomító

kapacitás

Bosanski Brod Lendava Novi Sad

1 ` 1

Pancevo Rijeka

1

Sisak

A 81/2”-es szakaszban 1900-2090 m között a következő át-

lagértékek voltak:

mechanikai sebesség, m/h kereskedelmi sebesség, m/h fúrónkénti haladás, m/db kö1tség*, Ft/m fúrótípus

`

2,0 0,42 8,2 5308 R2H

KŐOLAJ És FŐLDGÁZ 11. (111.) ëzJfetyzz„z 7. ezzizzz 1978.jtt1t„e

Jelenlegi

megnevezése

agyag;

2198-3298,5 m kemény, repedezett, kalciteres dolomit, dolomitos mészkő és meszes dolomit, ezen belül 2602-2645 m homokköves, márgás aleurolit; 3050_3082 m kemény agyag, agyagos homokkő, agyagmárga D és márga; 3130-3176 m fekete grafitosmárga, agyagmárga közbetelepüléssel.

11

Koper Skopje Összesen

Bővités

2 500 600 560 l 400 4 500 3 600

3 000 600 1 500 2 900

13 160 -

15400

3 S00 3 900

Összes

kapacitás

5 1 2 4 8 7

500 200 060 300 000 500

28 560 5 100 2 425 36 085

1

Nafta (jug.) 1978. 1. sz.

Szegesi K.

f

221

HÍREK Az UZEMEKBOL I

ff

Gyémántfúrási eredmény az Alföldön

A fúrási gyakorlatban _ néhány különleges esetet leszámítva - mindíg olyan fúrót kell megválasztani, amely alkalmas arra, hogy a lehető legkisebb méterköltséget biztosítsa. Ily módon

elérhető, hogy a fúróhaladás, a fúró méterteljesítménye, a berendezésköltség, a ki- és beépítési idő és a fúró ára között az összefüggés optimális legyen. A keményfém fogazású, zárt sikló-csapágyazású fúrók gyors

terjedése nem akadályozta meg a másik „hosszú élettartamú" fúrófajtának, a gyémántfúrónak további terjedését, tökélete-

sedését. A gyémántfúrók alkalmazási köre újabb fúrótípusok kialakítása, illetve a fúróformák, a gyémántszemek méretének, számának, elhelyezésének optimalizálása útján bővült, figyelembe véve a megvalósítható fúrási paramétereket. Természetesen ahol a két fúrófajta alkalmazási területe egyezik (pl. mélyen fekvő közepes, középkemény kőzetekben), ott a gazdaságosságuk, a minimális fúrási költség dönt az egyik vagy másik hasz-

megbomlás miatt a fúrószerszám megszorult. Lecsavarással 2842 m-ig sikerült a fúrószerszámot kimenteni, ahol azonban kilátástalanná és gazdaságtalanná vált a mentés, s a fúrólyukat elferdítve melléfúrással folytatódott a munka. Lehetőség nyílt az összehasonlításra egy fúráson belül azonos mélységben és kőzetben. Igy ugyanazt a szakaszt ismételten - most már görgős fúrókkal átharántolva tényleges összehasonlító adatokat nyertünk (1. táblázat). A tényszámokon alapuló (Byémántfúró végleges ára, görgős fúrók ára, fúrócsereidők, berendezésköltség stb.) gazdaságossági számításokat (2. táblázat) és rentabilitási görbék szerkesztését (2. ábra) elvégezve végleges bi-

zonyítást nyert a gyémántfúró helyes megválasztása, tervezése és gazdaságos felhasználása; a gyakorlat igazolta a fúrókiválasztás helyességét. 1 . táblázat

nálatáról.

Ezek alapján került sor teljes szelvényű gyémántfúrásra az

A használt 8 1/2”-es görgős fúrók teljesítménye

Algyő-K-1. jelű fúrás mélyen fekvő alsópannon rétegsorában 8 15/32” OVB 3 típusú fúróval.

A fúró

Ahhoz, hogy a két fúrófajta közül melyiket válasszuk, ismerni kellett a kőzetviszonyokat, a fúróberendezés teljesítőképességét, a megvalósítható paramétereket, és el kellett végezni a szomszédos területek információinak elemzését az azonos, illetve hason-

ló földtani képz.ődmények fúrásaínál kapott adatokból (Algyő, Maroslele). Annak eldöntésére, hogy mikor építsük be a gyémántfúrót, elvégeztük a gazdaságossági számításokat, amelyek igényként a műszaki meggondolásokat is magukban foglalták (max. fúrási sebesség, max. fúrt méterszám, max. élettartam,

illetve legkevesebb fúrócsere, max. időnyereség stb.). Osszehasonlítási alapul a szomszédos területek azonos mély-

ségben levő, hasonló jellegű kőzeteiben használt fúrók átlagos értékét vettük figyelembe, és a kiválasztott gyémántfúró eredeti költségének 50 %-ával számoltunk.

típusjele

A fúrt szakasz m

1

F2 A21-I A21-I A21-l A2H A2H A21-l A211 A2H AZH A2H A21-1 A21-I F2 MOH

Rotációs idő h 67,1 10,5 22,9 11,5 20 14,6 14,3 12,9 15,4 16,9 10,5 7,2 30,7 42,3 19,8

285 5-2905 2905-2932 2932-3003 3003-3040 3040-3081 308 1 -31 14 31 14-3 1 52 3 I 52-3184 3 I 84-323 1 3231-3265 3265-3285 3285-3305 3305-3375 3375-3474 3474-3510

Az 1. ábrán az azonos méterköltség alapján megszerkesztett rentabilitási görbe (hiperbola) látható, amely a gyémántfúró használatának rentabilitási határát szemlélteti. A hiperbola aszímptotái azokat a határokat szabják meg, amelyeken kivül a

2. tábláza 1'

Gazdaságossági számítás

gyémántfúró alkalmazása sohasem lehet rentábilis. A görbe feletti terület adja az. összehasonlított fúróknál gazdaságosabb

eredményt. Közvetlenül leolvasható, hogy milyen fúrási sebes-

IdőKöltség

séghez milyen fúrt méterszám (illetve fúrási idő vagy fúróélet-

tartam) szükséges az azonos méterköltség elérésére, így azonnal, a napi jelentés vételekor (a fúrt méter és a fúrási idő ismeretében) már nyomon követhettük a gazdaságosság alakulását.

Fú rótípus

X

Ft/m 1. 13 db DKG-fúró átlaga

A gyémántfúró 2858-3502 m között fúrt alsópannon középkemény homokkő és agyagmárga rétegekben 644 métert 284

1. 8'/2” F2 típusú SMITH-fúró

óra alatt, azaz 2,27 m/h mechanikai sebességgel. Ezután görgős

2. 13 db DKG-fúró átlaga

fúróval mélyítették a fúrólyukat 3638 m-ig, ahol lyukegyensúly-

4 l,

2026 304 1

E

1

l `

Rentabilitás Ft

- 151257

-18

1

1

2. 8"'/3,” OVB 3

2026 1523

231

3. 81/2' F2 típusú SMITH-fúró 3. 815/32” OVB 3

3041 1523

240

324 042

;

977 796

. ,

“Š

megtakarítás h

`

ı

.l

-2

4

`

ı ı.-ı ı ı

t

I

I

13 db DK8-fura' itt/Es1'tmEnye1ıe1; v1szany1'lotl gyémantfuró-rentabılitas

;___ F2 ftjıusıi ÍSMITH-filró jgljesítményël-

hez vtsztınytlnli pyëmantfum-rentzbilitas

sebesség

_'Í'_ i

. ._`

44.A4.

*L

1

-

Ftiras Ã__

77

j.,_|

ı -""'-ip-I-u- .-h-.

____.____-:„_\r ___- __ _

m/h sebesség,CA:ha -

_„____7

\ _/_ ,_ _ Í

°I_

1

ras Fu

1

-

`

ˇ

177111

0

mo

2110

ı 3300 400 I 500 Furası eteljesıtmeny, m .

ı

(_

-ıı

._ L

1

Í|.__

1ıI

,_

__

_

_

__

ıı___*._.

___

.___ Í

„__

__,

7

.;__z_»__T._.

E00

,

I

9., _ 0

I-ábra Fúrátervezés A szomszédos területek hasonló jellegű kőzeteiben, azonos mélységben használt fúrók átlagos teljesitnıényéhez viszonyitOt't gyémántfúrórentabiltˇtás

222

._

:141 -._

//

8 (5/8,2 ”-ps Ovss tipusú 11P11t§ffltftırd_tt1ePs1n1_ény@___..*

_, 1110

1

,___ _ __ _ _ , _ 200 _.t00 __ fan _ sat) Fúrasi feyesıtmeny, m

Í, Eau

I

_

2. ábra Ftiráértékelés rr

KOOLAJ ÉS FÖLDGÁZ 11. (111. ) évfblya-m 7. sZám1978. jtilius

A kísérleti elembe 1978. február 28-ig összesen 70000 ni”

Összegezve: - a rétegek fúrhatóságának alapos ismerete;

-~ _ -

a a a a a

megfelelő fúrótípus kiválasztása; beépítési mélység és időpont helyes kijelölése; szükséges technikai feltételek biztosítása; megvalósítható paraméterek betartása; fúrók teljesítményadatainak rendszeres kiértékelése és

_ a fentieken kívül a megfelelő tapasztalat és gyakorlat mellett a gyémántfúrók magas költsége ellenére is megvalósítható azok gazdaságos használata. »I

I

032 Arpád okl. olajmérnök

(NKFU, szoımıo

Schtvendtner Imre okl. kőolajb. és mélyfúróípari technikus

(NKFU, szzzınoıo

itt

Az algyői polimeres kísérlet első fázisának tapasztalatai

Az MTA Olajbányászati Kutató Laboratóriumban a polimeres kiszorítás terén több mint öt éve folyó elméleti és laboratóriumi kutatómunka eredménye alapján l976-ban az ()l(GT üzemi kísérlet végrehajtását határozta el. E műszaki fejlesztési kísérlet finanszírozását a N IM és az OMFB vállalta, tekintettel a korszerű kihozatalnövelö eljárások kutatásának jelentőségére. Az üzemi kísérletet 1977. május l l-én kezdtük meg. A tervek szerint a polimeres elárasztást megelőzően egy vizbesajtolásos művelést kellett megvalósítani az ötpontos kísérleti elemben.

Jelenleg ez a vízbesajtolásos művelés fázisában van, és ennek eddigi eredményeiről számolunk be. A kísérleti elem az Algyő 2. telep nyugati területén helyezkedik el, szabályos, ötpontos rendszert alkotva. A négy - Algyő213., 478., 597. és 598. - besajtolókút a rétegek kifejlődésének megfelelően mindkét rétegszakaszra meg van nyitva, de a két rétegszakasz nincs pakkerrel elkülönítve. Pakkert csak az. elem közepén elhelyezkedő Algyő-596. termelőkútban helyeztek be a két rétegszakasz elválasztására. E termelőkútban azonban

lehetőség van a két rétegszakasz együttes és elkülönített termeltetésére. A kísérlet a fenti kútkiképzések alkalmazásával lehetőséget adott a megfigyelések bővítésére, mivel így a két rétegszakasz elárasztása értékelhetővé vált. A kísérlet első - vízelárasztásos - fázisa rendkívül sok értékes információt szolgáltatott eddig is. A kísérlet során igyekeztünk a 2:l besajtolási-kitermelési arányt tartani, mivel a szimulációs számítások szerint ezen arány mellett a kísérleti eleınbe nem történik olajbeáraınlás. A felső rétegszakaszban a besajtolás megkezdését követően gyorsan, I977. május 24-én észleltünk részleges és I977. július 20-án teljes elvízesedést, ugyanakkor az alsó rétegszakasz még tiszta olajat termelt.

A felső rétegszakasz elvizesedéséig a pórustérfogat I l5 % -ának megfelelő vízınennyiség besajtolására került sor. Az elvizesedésig elért kihozatalérték 25%, figyelembe véve a termelési adatok alapján számítható kezdeti gáztelítettséget (ezt adat hiányában a geológiai feldolgozás nem vette figyelembe). A felső rétegszakasz elvizesedését követően az alsó rétegszakaszt termeltettük l978. január 15-ig, de az áttörés nem következett be. Hidrodinamikai és termelésgeofizikai mérések alapján megállapítható, hogy az alsó rétegszakasz nem, vagy csak nagyon kis mértékben reagál a besajtolásra. Megállapítást nyert tehát, hogy a két rétegszakasz hidrodinamikailag elkülönül a kísérleti elemen belül. Bizonyítja ezt az is, hogy az alsó rétegszakaszból l978. január IS-ig a földtani készlet 2,5-szeresét termeltük ki. A fenti tapasztalatok birtokában úgy döntöttünk, hogy csak

a felső rétegszakaszt tekintjük kísérleti elemnek, és a kísérletet tovább folytatjuk. Sajnos, 1978. január elején az Algyő'-478. besajtolókút szerelvénye meghibásodott. A besajtolt víz a pakker hibája miatt a

nyitott Szeged 2. rétegbe is ment. A kutat ekkor leállítottuk. Ezt követően a_kútjavítás alatt a termelés a felső rétegszakaszıból

vizet nyomtunk vissza, azaz a pórustérfogat négyszeresét. Ugyanezen időpontig 2l00 m3 olajat, 730 em” gázt és 5300 mi* vizet termeltünk ki. A fenti olajtermelés, a gáztelitettséget figyeleınbe véve, a földtani készlet kb. 30%-ának felel meg. Az összes kitermelés rétegtérfogaton számítva a pórustérfogat 70%-ának kitermelését jelenti. A kút jelenleg 90% víztartalommal terınel, hozamnövelés és az Algyő'-478. kút üzembe állítása következtében a vízhányad növekedő jelleget mutat. A poliınerbesajtolás I978. március

végén ınegkezdődött. Az eddigi tapasztalatok alapján megállapíthatjuk, hogy a kísérlet első fázisa rendkívül sok elméleti és gyakorlati tapasztalatot nyújtott, melyeket az elkövetkezendő kisérleteknél feltétlenül figyelembe kell venni. A legfontosabb tapasztalatok a következők: « A kis területre kiterjedő kísérleti elem kezdeti telítettségi viszonyai csak a termelési múlt alapján állapíthatók meg. »- Az Algyő 2. telep nyugati területén, kicsisége ellenére, a két rétegszakasz hidrodinamikailag elkülönül. ~- A viszonylag gyors kiszorítási sebesség mellett a rendszer minden változásra rendkívül gyorsan reagál. tehát a folytonosságot biztosítani kell. - Nagy jelentőségű kisérletnél a kútmeghibásodások elkerülésére egyszerü kútszerkezeteket célszerű alkalmazni. -~-- A vegyi anyagok üzemi tárolásánál és kezelésénél eddig nem tapasztalt problémák merülhetnek fel. E rövid. a kísérlet. első fázisáról írt ismertető nyilvánvalóan nem lehet teljes. de a kísérlet további eredményeiről is tájékoztatást adunk. Szolnok, |978. február hó J

Tı`ı`)'ınbö(`zky Sándor

okl. olajmérnök (NKFV, Szolnok)

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Kőolaj-, Földgáz- és Vízszakosztálya, az Országos Kőolaj- és Gáziparí Tröszt, valamint a Magyar Olajipaıì Múzeum

TÖ RTÉNETI PÁLYÁZATOT hirdet azzal a céllal, hogy a magyar olajípar dolgozóinak mind szélesebb rétege kapcsolódjon be az iparágunk életével, történetével kapcsolatos anyaggyüjtésbe, illetve -feldolgozásba. Pályázni lehet a kiírás időpontjáig másutt még közlésre nem adott egyéni vagy csoportos pályamunkákkal, szocialista brigádok kollektív alkotásaival. Uzem- vagy vállalattörténettel, üzemi. és vállalati krónikával, brigádtörténeti feldolgozással, visszaemlékez.ésekkel, olajipari események vagy történetek leírásával. technika- és alkalmazástörténeti feldolgozásokkal. Kiemelt jelentőséget tulajdonitunk az egyénileg vagy brigádok által készitett technikatörténetijellegű maketteknek. modelleknek. illetve oktatáshoz, bemutatáshoz felhasználható eszközöknek. A pályázat titkos, így azon csak jeligével beküldött ınunkák vehetnek részt. A pályamíí szerzőjének (szerzőinek) adatait lezárt, azonos jeligéjü borítékban kérjük mellékelni. A pályázatokat 2 példányban a Magyar Olajipaıì Múzeum címére (8901 Zalaegerszeg, Pf. 68.) postán kell beküldeni. Beküldési határidő: I979. május 3l. Pályadíjak l. díj ll. díj lll. dij

1 db 2 db, egyenként 4 (lb, egyenként

5000 Ft, 3500 Ft, 2000 Ft.

tovább folyt. Erdekes jelenségként tapasztaltuk, hogy ekkor a 95% körüli vízhányad csökkent. Feltehetően az áraınlási kép megváltozása miatt a kísérleti elembe olajbeáramlás jött létre.

Az eredményhirdetés I979 októberében, a Múzeumi Hónap, illetve a Magyar Olajipari Múzeum fennállásának 10. évfordulója alkalmával rendezett ünnepélyen lesz.

1978 januárjában terveztük megkezdeni a polimerdugó besajtolását, azonban a műszaki baleset miatt ezt el kellett halasztani. A szükséges polimermennyiség rendelkezésre állt, azonban üzemi körülmények közötti tárolás hatására dcgradáció következett be. Megállapítottuk, hogy a degradációt baktériumok okozták. Jelenleg folynak a vizsgálatok a baktériumok okozta változás tisztázására és a megfelelő védelem kidolgozására.

Budapest, 1978. ınárcius hó

rf

KOOLAJ ÉS FŐLDGĂZ 11. (111.) évfolyam 7. szám 1978. július

OMBKE Kőolaj-, Földgázés Vízszakosztálya

Országos Kőolajés Gáziparí Tröszt

Magyar Olajipari Múzeum 223

Í

II

Í

KULFOLDI HIREK

”

kW) és Míttelbrunn (33 ezer kW) mellett, amelyek fenntartják a távvezetéken szükséges 80 bar-os nyomásszintet, ill. a Waid-

A MEGAL-terv

Közép- és Nyugat-Európa, valamint ehhez kapcsolódóan Kelet-, Eszak- és Dél-Európa teljes területére kiterjedő gáztávvezeték-rendszer megvalósítását jelenti a MEGAL-terv (MEGAL=Mítteleuropäische Gasleitung Gesellschaft, azaz Középeurópai Gázvezeték Társaság).

A MEGAL GmbH és a MEGAL FINCO (MEGAL Finance Company Ltd), a holland Fondation Administrative MEGAL

(2%), a francia Gaz de France (43%), a nyugatnémet Ruhrgas AG (50%) és az osztrák Mineralölverwaltung AG (5%) 1977 decemberében első ízben bocsátott ki a nemzetközi tőkepiaera kölcsönkötvényt. A részvénykibocsátás célja a kb. 1 milliárd márka költségű földgáztávvezeték építésének finanszírozása.

A létesítendő gáztávvezeték hossza 630 km, átmérője 8001200 mm, és építése 3 év alatt fejeződik be.

A MEGAL távvezeték-rendszer alkotja majd a nemzetközi európai gázszállító vezeték kelet

r

A távvezetekkel egyídejuleg nagy teljesítményű kompresszorállomások is épülnek Waidhaus (55 ezer kW), Riınpaur (33 ezer

nyugati tengelyét. Ez az euró-

pai gázszállító rendszer teljes kiépítettségben _ az 1980-as évek elején _ az Eszaki-tengertől a Földközi-tengerig és az Atlantióceántól Ausztriáig a fő elosztóhálózatot képezi. Ez a rendszer

haus_Schwandorf szakaszon a 67,5 bar értéket. Ezenkívül Schwandorf, Renzenhof, Gernsheim és Madelscheim térségében mérő- és szabályozóállomások is létesülnek. A Ruhrgas rendszerén keresztül közvetlen kapcsolat létesül az észak-európai rendszerekkel, nevezetesen az.északi-tengeri és az észak-németországi vezetékekkel, valamint ezeken keresz-

tül a nagy teljesítményű holland távvezeték-rendszerekkel. A földgázvezeték-rendszert az NSZK területén Míttelbrunn mellett összekapesolják a Trans Europa Gas Pipe Line GmbH szállítóvezeték-hálózatával is, amely az NSZK, Svájc és Olaszország

felé szállít földgázt. A Gaz de France biztosítja a kapcsolatot Dél-Európa irányába, az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger felé. Ausztria területén a kapcsolatkiépítés közvetlen összeköttetést jelent Olaszország és Jugoszlávia irányába is. Ehhez a rendszerhez szervesen illeszkedik a Csehszlovákia területén már kiépített, ill. épülő nagy tranzitvezeték-rendszer. amely lehetővé teszi a már megkötött szovjet és iráni gázszállítási ınegállapodásokhoz tartozó tranzitálást, és természetesen

ezen keresztül a Szovjetunióban kiépített, ill. építés alatt álló óriási gáztávvezeték-rendszerrel való kapcsolatot is.

Nyugat-Európát közvetlenül összeköti az Eszaki-tenger, a Szov-

C`.sà'/ro' Dénes

jetunió és Irán minden nagy földgáfzlelőhelyeivel és a cseppfolyós

okl. olajmérnök (OKGT)

földgázt fogadó állomások révén Eszak-Afrikával is.

Ez a hálózat jelentősen meggyorsítja a nyugat-európai gázíparok integrációját, növeli Nyugat-Európa energiaellátásának biztonságát, és ezen belül _ a már megkötött szerződések alap-

KÖZLEMÉNY

ján _ az energiaszerkezetben biztosítja a földgáz részarányanak további növekedését az 1976. évi 16%-ról az 1985. évi l8%-TH.

A MEGAL-rendszer fogadja, ill. szállítja és osztja el mind a Szovjetuníóból, mind az Iránból Nyugat-Európába érkező

Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület 1978. augusztus 29_31-én

PÉCSETT

földgázokat. Jelenleg a MEGAL-rendszer első szakasza Gernsheim (Darmstadt) és Míttelbrunn (Palatinat) között már 1977. október 1. óta üzemel. Az elkövetkező 3 évben megépítik a

Waidhaus (NSZK_csehsz.lovák határ) és a Sarreguemines (francia_NSZK határ) közötti szakaszt, és ehhez Oberkappel mellett csatlakozik egy Ausztriából jövő vezetékág.

A vezetékek párhuzamosan épülnek a már meglevő Wilden-

rendezi meg a

ıı. ORSZÁGOS GÁZ- És OLAJKONFERENCIÁ-ı és kiállítást a gáz- és olajfelhasználás hatékonyságának növelési

lehetőségeiről.

ranna_Gernsheim vezetékkel, majd folytatódnak Palatinat-on

át Míttelbrunn-en Sarre-ig. Ugyancsak új vezeték épül Waidhaus_Schwandorf szakaszon is. A MEGAL két vezetékét összekötik a Ruhrgas Rothenstadt_Farehheim között meglevő rendszerrel.

Jelentkezési lapok igényelhetők az Egyesület Titkárságán: 1055 Budapest V.. Kossuth Lajos tér 6-8. 1. em. Telefon: 120-855 I

I/13 COLIEPHCAHI/IH

AUS DEM INHALT

A. Katuuıau, amit.-xıımmt: Bueııeırııe Meııcııyııapozıuoií cncTeıuu eııııııııu D ııetlıraııyıo npoıvrızıımıeııııocrb . . . . . . . .CTp. 193 B paõore Ha ocnoaatnm nocTattoaneHHst Coaera Matmcrpoıs 3a Ne 8/1976. (IV. 27.) npıfiaoiııfırca rıocrpoetme Meııtııynaponaoü cvıcretvıbr eııuauu, ııerarıızno u3naraeTca ııeclıııınıuıtsı ociıoamsıx, .iıononnurenızmztx ir npomaoırınztx enanı/ru. Ocoõoe annmaane ynensıercsı Hanoacetınıo

npemvıyutecra rt :ıaniıcn (bopıvtyn E cacreıvte Cl/I. l`lpi»ı xapaxrepızıaaumt enmıutt, E cnysae Heoõxoiıirmocrn, npnaoıısırcsı Taõnnusı ,una nepecaera eıtrıamı; npeacmıx cacTeıvı E eıımıvıttbr Cl/I. 'B 'aaxntoltetme ann oõnerttenua BaeJıemm E npaxraıty Hoaoü cuereıvıızzr eıınnvıtt npızıaoııarcn

eiınnaubt Cl/l õonee pacnpocrpaneaaıztx Eenwmn, eııaımuizı, npnmensıeıvıızıe Ha rıpaırrırıte, a Taıoice Koadıdtmnıfteiırızı nepecaera.

JT. Kaumıau, ropnızıñ amit.: Iflccııeııoaaıırısı npnıvıeuuremzno ıc ııurecııeıııııo ııeıbrıı Muııemııpnumu pacrııopaun . . .CTp. 212 B cTaTbe Ha Ocaoaamm oõaopa Bemramı ıcoadıtlınıınearoa

ıiedıreornaan no sanezcam nedırn Benrpvm, cpenn npntıumaembtx ao Ennmaıme õonee acbcbeıcrnaaizıx crıocoõoa aızırecneımsı pacctvıarpaaatorcn ycnoansı npvımeııeimsı cnocoõa ablrecneaıta aedırn Muuennapnstmn pacraopamn tt onrrııvıafıiznoro nonyaeamı oropoaıca Mnuennspaoro pacraopa, B nepayıo otıepeab B orrromemrrr aaneıxeñ

224

FROM THE CONTENTS

Hedırit Mecropoacııeana Anızıië c aızıcoimmn Temneparypaıvın nfıacra 14 ımaıroü asmcocrtzıo Hetbm. l`loKası>ı8aeTca Mexamısm Ebırecaenua vi naõoparopcıcne pe3ynız.TaTizı sızırecııenna oropoatcatvm Mmıennsıpııoro pacTaopa ann Mvııcpoamymzemr.

fi. Mo.-map, reonor: Buõop eııııııııııızı yaera ııpıı ıcareropıısaııııu saııacoıı ııoııezıııızıx iıcıconaeıvıızıx . . . . . . .. CTp. 216 Ha ocı-ıoae omztra, npaoõpereanoro no yıcasanaomy Kpyry TeM, aBTop npumen K Taıtoıvıy abıaoııy, t-ıTo ami reoJıorwtecıroro at-ıanı«ı3a noneaao rıpoaortnrtz ıcareropusaLtmo no ?.ane>KaM K ıtcrıonbaoaarız ee npn noııroroaıte pe-

ıuenmı Ha ypoane saneııteit. Oııiıaıco uensıtvı xoasıücraoaaimsı pecypcawm nonesmztx ncıconaemızix cTpaHı~.„ı cıcopee cooTaeTcT8ytoT õonee Kpynnbte, T. e. yıcpynaeantzıe ennrmııı-it y~teTa. Cacreıvıa ouemciı Harypantzabıx napaıvıerpoa J1aeT ao3Mo>ı
Dipl.-Ing. Árpád Kassay: Einleitung des interrıationaleıı Masseinheit-Systems SI in der Erdölindustrie . . . . . . . S. 193 Der Beitrag beschreibt die Struktur des internationalen

Masseinheit-Systems SI aufgrund des Erlasses des ungarisehen Mínisterrates Nr. 8/1976. (IV. 27.). Die Definitionen

KŐOLAJ És FÖLDGÁZ 11. U11.) ëz>fa1ya„z 7. szám 1978.jtt1f„.z~

der Grund-, Ergänzungs- und abgeleiteten Einheiten werden ausführlich angegeben. Vorteile und Schriftart der Einheiten des Systems SI werden hervorgehoben. Bei Darlegung der Einheiten werden, falls notwendig, die für die Umrechnung der alten Einheiten auf SI-Einheiten erforderlichen Tabellen erörtert. Schliesslich werden, zwecks Erleichterung der Einleitung in der Praxis, die SIEinheiten der in Betracht kommenden Grössen und die praktisch anwendbaren SI-Einheiten angegeben. Die Faktoren der Umrechnung auf die Einheiten werden auch bekanntgegeben. Dipl.-Ing. Lajos Kassai: Untersuchungen zwecks Anweudung der Mizellarölverdrängtmg . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . _ . S. 2 Nach einem Überblick der Erdölausbeutefaktoren der Lagerstätten in Ungarn werden von den in Betracht ziehbaren wirksameren Verdrängungsmethoden die Bedingungen der Anwendung der Mizellarerdölverdrängung und die Möglichkeiten der Herstellung eines Mizellarlösungspfropfens, in erster Linie hinsichtlich der Algyőer Lagerstätten hohen Formationsdrucks mit Erdölen niedriger Viskosität behandelt. Der Verdrängungsmechanismus wird vorgeführt. Laboratoriumsergebnisse der Verdrãngung mittels hergestellter Mizellar- oder Mikroemulsionspfropfen werden angegeben. Dipl.-Geol. János Molnár: Über die Wahl von AufnahmeEinheiten der Qualifikation des wirtschaftliehen Wertes von Kohlenwasserstofl'-Lagerstätten . . . . . . . . . . . . . . . . S. 216 Aufgrund gewonnener Erfahrungen kam der Verfasser auf die Schlussfolgerung, dass es für die geologische Analyse günstig ist, wenn die Qualifikation auch lagerstättenweise durchgeführt und auch zur Vorbereitung von Entscheidungen auf Lagerstätten-Niveau angewandt werden kann. Zum Zweck der staatlíchen Míneralwirtschaft eígnen sich aber die grösseren, zusammengezogenen Aufnahme-Einheiten. Das Qualifikationssystem der natürlichen Paraméter ermöglícht eine elastische Anpassung an den jeweiligen geologischen Zweck.

Árpád Kassay, Chemical Eng.: Introduction of the SI international measuríng unit system into the petroleum industry p. 193 Based upon the order M 8/1976. (IV. 27.) of the Hungarian Council of Ministers, the structure of the SI international measuring unit system is descríbed. Definitions of the basic, complementary and derived units are given in detail. Special stress is laid on the advantages and the way of writing of the SI system units. When making acquainted with the units, tables necessary for the conversion of the old units into SI units are given. To ease the introduction in practice, SI units of the quantities that can be taken into account, those that can be used in practice as well as factors for the conversion into the units are dealt with. Lajos »`Kassaı', Mining Eng.: Examination for iııtroducing micellar oil displacement techniques . . . . . . . . . . . . . .. p. 212 The paper gives a sın`vey of the oil recovery factors of Hungary's oil reserves. From among the efficient displacement methods, conditions of using micellar oil displacement and possibilities of an Optimal creation of micellar solution slugs are discussed, príınarily referring to the Algyő oil reservoirs containing low-viscosity crudes. The mechanism of displacement and laboratory results attaíned by applying the micellar or microemulsion slug displacement produced are shown. János, Molnár, Geologist: Choice of evaluation unist for qualifying the commercial Value of hydrocarboıı reservoirs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . p. 2 16 Based upon experience gained, the author comes to the eonclusion that it is favourable for the geological analysis if the qualífication can be performed reservoir by reservoir and this can also be used for preparing decisions on reservoir level. For the national mineral resource economy, however, bigger and combined evaluation units are suitable. The qualífication system of natural parameters permits a flexíble application to the given geologic aims.

GÁzTEcHNıKAı KuTATó És vızsGÁLó ÁLLOMÁS 'R

KuTATÁs FEjLEszTEs v1zsGÁLAT Budapest Xlll.. Révész u. 27_31. Levélclm: 1391 Budapest, Pf. 238

Telefon: 290-020 7 G K V ll j

,,

l

-

- -

_

-

_

__

_

__

___

_

__ __;

_

7

_ _

7

- ˇ

Í

7

-É'

77

ARID

G

RADıoızoTóPos Hı8AKEREső ı<EszüLEKEK öntött termékek, fögázvezetékek hegesztett kötéseí, épületszerkezetek és más termékek minőségének röntgenvizsgálatára ÍLLAmmf

ııı

1

C

__

_

__-

z z __.__

LL

7

,___

äv-

-....._-

__ -_-» _

_*

__ _ _ _ _ . . . . - . . - . . . , ~ ı . - ı ı . ı . . _ . _ . . . .. ı ıı . ' . ' `. ' ' ° ' ' ' - - I ' I I ° ı ° ı ı ' ı ' ı ' ı ' - ı' . ° . ' . ' . ı . ' . ' . ' . ' ' '| 5' ' "' '."'.'-'."-.-.~'-'~_ıııı-_ .°ı.ı ' ı ' ı° ı ° ı ' . ' . ' ' ' ° ' ' ' ' ' ' ' .*.' 'I ~-------......, .. z - ........»--.... . . . . . . . . . ı . . „ ı ~- . . . ., . I. . .. , __ O.° - _I ı I . O .° ı Iı . ı° . ıI . O- ı ıI . -- . .ı ı ıı ı.ıOıı ı |. ı |ı oı ..

0 ÉÖITIÖI'

. megbízható o az uránvédelem révén sugárzásbiztos O egyszerű kezelés ít-

1

_..;_

i L

_;

ˇ.

_

É

l

l -1

_

4 Ft

_

_

____

_

_

...____._.. Techsnabexport Szovjetunió, 121200 Moszkva Szmolenszkaja--Szennaja pl. 32534 Telefon: 244-32-85 ı Telex: 7628

fi×P°"*õ"=

V [0 Techsnabexport

BHÍIYHSIHÍI [S RUHHSIHÍIIHPÜH 1I, ı r T. Éâz Í~` '-~

Recommend Documents