Bevezetô. Tartalom. Kedves Olvasóinknak kellemes nyarat és jó pihenést kívánunk! Szentiványi Kinga

Tartalom Stratégia Kitekintô

Esettanulmány

A Synergon stratégiája: növekedés Cˇech az új cseh vezérigazgató

4

SAKE it!

6

Magyar-orosz IT-együttmûködés

7

A kínai távközlési piac sajátosságai

8

IDM-technológia a bankszektor szemszögébôl

9

6

Nem a szerencsére bízzák…

11

Az egészséges hibrid

12

A rendszergazda szemével

13

Technológia

Huawei S3100 LAN Switch

14

Esettanulmány

Áram szüntelenül

14

T-Com hálózatbôvítés

15

MTelekom: behálózva

16

Norbi Update a Synergonnal

17

Synergon-kassza a Zwacknál

18

SAP Business One a kis- és középvállalatok számára

19

Irányítás kesztyûs kézzel

20

IMS, FMC, SIP, NGN – betûhármasok bûvöletében

22

Rendezett rendszerek (1. rész)

23

Sztenderdizált hálózatmenedzsment

24

Az élô üzleti kommunikáció

25

Hátország

27

Kortárs Galéria

Elôd László - fotómûvész

28

Szabadidô

A lóerôk lovagjai és lovagnôi

30

ArcSyn

31

Melléklet Technológia

Synergon Magasyn Kiadja a Synergon Informatika Nyrt. • 1047 Budapest, Baross u. 91-95. • Telefon: 399-5830 • Fax: 399-5599 www.synergon.hu • [email protected] • Felelôs kiadó: Varga Péter • Szerkesztô: Szentiványi Kinga • Mûvészeti elôkészítés: Absolut Reklám Kft. • Fotó, portré: Bozsó András, Zalka István ISSN 1586-572X • Magasynunk ingyenesen megrendelhetô honlapunkon.

A nyár a pihenés és a regenerálódás idôszaka, a Synergon számára azonban ez az idôszak is másfajta feltöltôdéssel telik. Tavasszal kezdett dolgozni két új vezetônk – Radnóty Zoltán és dr. Tóth Zsolt – , akik a csoport, illetve a hazai anyavállalat irányításért és mûködéséért felelnek. Új szemlélettel és lendülettel érkeznek, új gondolatokkal és tartalommal segítve a cégcsoport középtávú stratégiájának kialakítását, ami megalapozza a cégcsoport további dinamikus fejlôdését. E lapszámunk elsôként nekik ad lehetôséget a bemutatkozásra.

Magasynunkban továbbra is nagy hangsúlyt fektetünk az esettanulmányokra, így most is több oldalról mutatjuk be az informatika helyét és szerepét a gazdasági élet körforgásában. Szakolvasóink számára elhelyeztünk néhány, technikai finomságokat is tartalmazó cikket. Kortárs Galéria rovatunkban pedig egy búvárfotós nézôpontját ismerhetjük meg. Számunkat egy igazi nyári témával, a motorozással zárjuk. Kedves Olvasóinknak kellemes nyarat és jó pihenést kívánunk! Szentiványi Kinga [email protected]

3

M A G A S Y N 2 0 0 6 /NYÁR

Bevezetô

s t r a t é g i a

A Synergon stratégiája: növekedés A dinamikus növekedés, a régiós terjeszkedés, valamint az ügyfelek minél szélesebb körû minôségi kiszolgálása áll a Synergon elkövetkezô három évre szóló stratégiájának középpontjában. Bár a teljes stratéga legkorábban szeptemberben – annak igazgatósági elfogadása után – válik nyilvánossá, legfontosabb pontjaiba Radnóty Zoltán, a Synergon Csoport vezérigazgatója, valamint dr. Tóth Zsolt, a Synergon Informatika Nyrt. vezérigazgatója betekintést engedett.

– Hogy áll jelenleg a stratégiaalkotás folyamata? Radnóty Zoltán: Az új vezetés már meghatározta a Synergon elkövetkezô évekre vonatkozó stratégiájának fôbb vonalait. A stratégia részleteit várhatóan augusztus végére dolgozzuk ki, majd ôsszel ismertetjük befektetôinkkel, illetve ügyfeleinkkel. – Mit lehet tudni az új stratégia fôbb pontjairól? R. Z.: Stratégiánk alappillérén, azaz a növekedést fókuszba helyezô fejlôdésen nem változtattunk: az elkövetkezô három évben olyan dinamikus növekedést szeretnénk produkálni, melynek eredményeként a csoport éves árbevétele megközelíti majd a 30-35 milliárd forintos szintet, a jelenlegi 20 milliárd forinttal szemben. Ennek következtében várakozásaink szerint a csoport eredménye három éven belül milliárdos nagyságrendû lehet. – Milyen terjeszkedési tervei vannak a cégnek, s változott-e az akvizíciós országok listája? R. Z.: Piaci részesedésünk további növelése mellett stratégiánk részét alkotják az akvizíciók is. Ezeket elsôsorban azon piacokon kívánjuk végrehajtani, amelyeken gyors piaci növekedés várható. A fô változás a prioritások áthelyezése: Szlovákiában organikus növekedést képzelünk el, s a korábbiakkal ellentétben a délszláv területek háttérbe szorulnak, mivel két fô célpontunk Románia és Ukrajna lesz az elkövetkezendô három évben. Ezen országokban várakozásaink szerint a régiós átlagot meghaladó IT-piaci növekedés fog kibontakozni az elkövetkezô években. – Mi biztosítja a növekedés forrását az elkövetkezô években? Dr. Tóth Zsolt: Elsôsorban a nagyobb hozzáadott értékû, magasabb szolgáltatás és tanácsadástartalmú projektek felé kívánunk elmozdulni, amit természetesen a kapcsolódó hardverszállítás és -kereskedelem is ki fog egészíteni. A hardverszállítások közül is azon projektek felé kívánunk orientálódni, melyekhez nagyobb hozzáadott értékû mérnöki munka tartozik. Itt szükséges megemlíteni a belsô átszervezéseket is: csoportszinten mátrixirányításra térünk át, mely kihasználhatóvá teszi az eddig ki nem használt szinergiákat, illetve adott esetben költségmegtakarításokat tesz lehetôvé a Synergon Csoport számára.

Radnóty Zoltán


Végzettség Pénzügyi és Számviteli Fôiskola Buckinghamshire College – Management Science Brunel University – MBA Szakmai pályafutás 1998–2002 Raiffeisen Értékpapír és Befektetési Rt., vezérigazgató 2003–2005 Corvinus Nemzetközi Befektetési Rt., vezérigazgató-helyettes 2006– Synergon Csoport, vezérigazgató Idegen nyelv angol

4

– Mit éreznek majd az átalakításból, illetve a stratégia megvalósításából az ügyfelek? R. Z.: Az ügyfelek számára feltétlenül pozitívumot jelent, hogy a lokális termékek mellett a jelenleginél is egységesebb, csoportszintû termék- és szolgáltatáspalettát tudunk majd kínálni. Ennek megvalósításához fel kívánjuk használni más piacok tapasztalatait is, azaz egy kiváló minôségû tudástranszfert akarunk megvalósítani, mely természetesen a szolgáltatások minôségében is megmutatkozik majd. Mindezek következtében ügyfeleink egy egységes Synergon-termékpalettával találkoznak az egész régióban, ami fôleg azon cégek számára lesz majd kedvezô, amelyek a régió több piacán is jelen vannak, illetve ezen piacokon szeretnének terjeszkedni. Egyre több ügyfelünk rendelkezik például Romániá-

ban és Ukrajnában leányvállalattal, így számukra kifejezetten elônyös, hogy már egy ismert és jól bevált rendszert alkalmazhatnak majd ebben az országban is. A fentieknek köszönhetôen ügyfeleink számára érdemi versenyelônyt tudunk teremteni régiós versenytársaikkal szemben. Célunk tehát egy gyors, a felhasználói igényekre rugalmasan reagáló, a technológiai fejlôdést követô szervezet biztosítása. – Hogyan érintheti a hazai piaci versenyt, illetve a Synergon piaci pozícióját az elmúlt idôszak piaci koncentrációja? T. Zs.: A piaci koncentráció, melynek egyik jelentôs példája a KFKI felvásárlása nemrégiben, pozitív hatással van a Synergon pozícióira. E folyamatok nyomán a Synergon marad az egyetlen magyar tulajdonú cég, amely mérete és széles kompetenciái miatt a hazai és régióbeli ügyfélkört hatékonyan tudja kiszolgálni. A jelenlegi kormányzati szándékok arra irányulnak, hogy a magyar cégek számára kedvezôbbé tegyék a közbeszerzési törvényt. Számunkra tehát pozitív tényezôt jelenthet, hogy a Synergon az EUpályázatokon – mint a legjelentôsebb hazai tulajdonban álló ITcég – nagyobb eséllyel indulhat. A piaci koncentráció számunkra abból a szempontból is kedvezô, hogy míg versenytársaink a tranzakciókkal vannak elfoglalva, mi továbbra is a piacra, illetve a már meglévô és potenciális új ügyfelekre kívánunk fókuszálni. – Milyen hatással lehetnek a nemrég bejelentett megszorító intézkedések a Synergon számára? T. Zs.: A megszorító intézkedések hatását egyelôre meghatározott partnereink is most értékelik. Az bizonyos, hogy a piacról forrásokat vonnak majd el, ami a piaci növekedés lassulásával járhat. Ugyanakkor pozitív lehet a Synergon számára a hatékonyabb államigazgatási rendszer kialakítása, mely biztosan nem valósulhat meg fejlett informatikai háttér nélkül, a nagyon rövid távon tervezett egészségügyi intézkedésekhez pedig szintén komoly informatikai beruházásokra van szükség. A közszférában végrehajtandó jelentôs létszámleépítések szintén informatikai fejlesztéseket igényelnek. – Az önkormányzati és egészségügyi reformok is hasonló változást hozhatnak? T. Zs.: Az önkormányzati átalakításoknak is része kell hogy legyen egy fejlettebb informatikai infrastruktúra, amelynek kialakításában nyilván szeretnénk szerepet kapni. Ezenkívül cégünk jelenleg is komoly szerepet játszik az EU-s forrásokat felhasználó kistérségi fejlesztési projektekben, melyek várhatóan továbbra is folytatódni fognak. Amennyiben pedig a magántôke az egészségügyben nagyobb teret kap, az eddigieknél nagyobb fejlesztésekre számíthatunk, ami mind a belsô informatika, mind az ügyfélkiszolgálás színvonalnövelésének igényét jelenti.

Dr. Tóth Zsolt

Végzettség Budapesti Mûszaki Egyetem – informatika, Phd Moszkvai Energetikai Egyetemen – villamosmérnök

Szakmai pályafutás 1997–1999 Andersen Consulting, vezetô tanácsadó 1999–2003 GE Lighting Europe, IT-Infrastruktúravezetô 2001–2003 Budapest Bank, IT-Infrastruktúra-vezetô 2003–2004 GE EU Szolgáltatási Központ, IT-igazgató 2005–2006 Transcom Hungary Kft., vezérigazgató-helyettes 2006– Synergon, vezérigazgató

– Hogyan hat a Synergon Csoportra a forint gyengülése?

– Milyen vízióval rendelkeznek a Synergon Csoportról? Milyen lehet a cég öt év múlva? T. Zs.: Reményeink szerint öt év múlva a jelenlegi székház már kicsi lesz az anyacégnek, mivel addigra a mostani létszám mintegy duplájával szeretnénk már dolgozni. Hazai szinten elsôsorban az organikus növekedésben rejlô lehetôségeket akarjuk kihasználni, de azért az itthoni piacon sem zárható ki az akvizíció lehetôsége.

Idegen nyelv angol orosz

R. Z.: Azt várom, hogy ötéves távlatban 40-50 mrd Ft-os éves bevétellel tudunk majd büszkélkedni, ami természetesen nemcsak az organikus, hanem a tervezett akvizíciós stratégia hatásának is köszönhetô lesz. Úgy gondolom, hogy öt éven belül további piacokra fogunk belépni, és ezeken a piacokon olyan, jelentôs piaci pozíciókkal bíró tagcégekkel rendelkezünk majd, melyek az adott piacon az elsô 10 szereplô között vannak. A fentiek hatására három éven belül – terveink teljesülése esetén – nem tartom kizártnak, hogy a Synergon részvényeinek árfolyama a jelenleginek duplájára növekszik majd.

5


R. Z.: Viszonylag kicsi a devizakitettségünk, így ebbôl a szempontból a forint gyengülése cégünkre kevéssé hat, s a hatást tovább mérsékli devizapozícióink menedzselése is. Másik oldalon viszont az ügyfeleink számára a beruházások költsége várhatóan emelkedik majd, ami egyes projektek elhalasztásához vezethet. Mindez azonban nem verseny-, hanem piaci hátrány a Synergon számára, hiszen ez a hatás versenytársainknál ugyanúgy jelentkezik majd, mint nálunk.

Cˇech az új cseh vezérigazgató 2006. március 20-tól a Synergon Csoport csehországi tagvállalatát, az Infinityt új vezérigazgató, Vladimir Cˇech irányítja. Célja, hogy a tavalyi évben megkezdett reorganizációt befejezve a társaságot növekedési pályára állítsa.

8.000

500

7.000

400

6.000

300

5.000

200

4.000

100 0

2.000

-100

1.000

-200

0

-300 2005 IV. név

3.000

2004 IV. név

A Synergon 2006. április 28-án 5 500 000 CZK összeggel megemelte csehországi tagvállalata, az Infinity a.s. alaptôkéjét. A tôke-

Infinity 12 havi gördülô árbevétel és üzemi eredmény (mFt)

2003 IV. név

Vladimir Cˇech (39) villamosmérnöki diplomáját a Cseh Mûszaki Egyetemen szerezte. Több csehországi társaságnál töltött be vezetô beosztást (PCS – vezetô programozó, PPF – vezetô informatikus [CIO], Eline – elnök), majd független IT-tanácsadóként dolgozott. 2004-ben lett az Infinity munkatársa, ahol vezérigazgatói kinevezéséig mûszaki igazgatóként a társaság projektjeinek szakmai irányítását végezte.

Barát Szabolcs [email protected]

2002 IV. név

Az új vezérigazgató

emelést követôen az Inifnity a.s. alaptôkéje 8 351 000 CZK összegre, a Synergon társaságbeli részvénytulajdona pedig 75,8 százalékról 91,7 százalékra emelkedett a cseh leányvállalatban.

2001 IV. név

Vladimir Cˇech

Az Infinity reorganizációját a társaság korábbi vezérigazgatója, Hanus Weisl 2005 elején kezdte meg, akinek a szervezeti átalakításoknak köszönhetôen sikerült stabilizálni a vállalat mûködését. Az új vezérigazgató legfôbb feladata az Infinity piaci pozícióinak megerôsítése, valamint a társaság növekedési pályára állítása lesz. A cél, hogy az infinity a Synergon Csoport többi tagvállalatához hasonlóan az idei évet pozitív eredménnyel zárja majd.

Forrás: Synergon, portfolio.hu

k i t e k i n t ô

SAKE it!


A Synergon képviseli a magyarországi cégeket az Európai Uniós Bizottság által kiírt hatodik kutatás-fejlesztési keretprogram részeként megvalósítandó SAKE projektben. Részvétele a tíz uniós szervezet közös szoftverfejlesztési munkájában szorosabbra fûzi a Synergon kapcsolatait az európai technológiai transzferközpontokkal.

Az Európai Unió támogatásával létrejött hatodik kutatás-fejlesztési keretprogram részeként kiírt SAKE (Semantic-enabled Agile Knowledge-based e-Government) projekt résztvevôjeként a Synergon és kilenc egyéb uniós szervezet fejleszti azt a szoftvert, amely az uniós elôírásoknak megfelelôen jelentôsen megkönnyíti és felgyorsítja a tagállamok államigazgatási szerveinek munkáját. Az új szoftver dokumentumkezelô, tudásmenedzsment- és változáskezelô moduljai biztosítják a felhasználóknak a munkájukhoz elengedhetetlen naprakész információkat. A rendszer nyomon

6

követ és meghatározott ontológiai szabályok szerint segít az összes érintett dokumentumba átvezetni minden, a külsô és belsô szabályozási környezetben lezajlott változást. A fejlesztésben részt vevô nemzetközi konzorcium tagjai között európai uniós egyetemi kutatóintézetek, technológiai fejlesztô cégek és végfelhasználók egyaránt képviseltetik magukat. A nemzetközi fejlesztési projektet a görögországi székhelyû PLANET SA, Dél-Európa egyik legnagyobb tanácsadó cége koordinálja. A tervek szerint az új szoftver 2008 közepétôl lesz elérhetô az Európai Unió államigazgatási szervei számára. A rendszer nyitott forráskóddal kerül majd forgalomba az unió területén.

Az EU-s kutatásfejlesztési programról a Synergon munkatársát, Cseh Balázst kérdeztük. – Miben rejlik a szoftver elônye, mûködése? Cseh Balázs: A szoftver intelligens mûködést biztosít, melynek alapja egyrészt azon szervezeti mûködési folyamatok leírása, melyek elôsegítik az adott feladathoz szükséges rendszerben megtalálható tudáselemek hatékony keresését. Másrészt pedig a szemantikus webtechnológiák felhasználása, melyek az információtechnológia következô generációs megoldásait jelentik. – Mikor lesz elérhetô az EU tagállamain belül? Cs. B.: A projekt 2009 tavaszán fog véget érni, az alkalmazás ezután minden EU-tagország számára elérhetôvé válik. – Kik vesznek részt a fejlesztésében? Cs. B.: A fejlesztésben 5 ország 11 szervezete vesz részt, melyek között vannak egyetemek, profitorientált vállalatok és kormányzati, önkormányzati intézmények is.

– Mit jelent ez a projekt a Synergon számára? Cs. B.: A Synergon refenciával rendelekezik a magyar EUDOK létrehozásával a dokumentum- és workflow-menedzsment témakörében, illetve tapasztalatot szerzett az EU-s szabályrendszer alkalmazásában. Ez a projekttagság elismerés a fenti referenciáét illetôen. A projekt kedvezôen befolyásolja a cég nemzetközi elismertségét, és javítja kapcsolatrendszerét, ami fontos tényezô a Synergon regionális terjeszkedése és tevékenysége során.

A SAKE fejlesztésében részt vevô szervezetek: – Karlsruhei Egyetem Információtechnológiai Kutatóintézete, – Athéni Nemzeti Mûszaki Egyetem Kommunikáció- és Számítógéprendszerek Intézete, – Városok az Interneten Szövetség (Lengyelország), – Kassai Mûszaki Egyetem, – Budapesti Corvinus Egyetem, – Synergon Informatika Rt., – Pireuszi Egyetem Kutató Központja. Farkas Cintia [email protected]

Magyar-orosz IT-együttmûködés A magyar–orosz kapcsolatrendszerbe az informatikai és hírközlési ágazat aktívan kapcsolódott be, s ennek köszönhetôen intenzív együttmûködés alakult ki a két ország között.

Az orosz és a magyar informatikai minisztériumok tevékenységét már 2003-tól aktív együttmûködés jellemezte, a megkötött egyezmények a kormányzati kapcsolatok erôsítése mellett az üzleti és a tudományos kapcsolatrendszert is fejlesztették, s megfogalmazódtak a magyar–orosz együttmôködés fô irányvonalai, keretet adva a kétoldalú kapcsolatok további fejlesztéséhez a hírközlés és az információs technológiák terén. Ennek keretében kifejezett hangsúlyt kaptak azok a területek, amelyekben a két országnak aktuális tennivalói akadnak, így a digitális írástudás elterjesztése, a digitális szakadék csökkentése, az e-közigazgatás, az elektronikus kereskedelem, illetve az informatikai biztonság, a hírközlési kapcsolatokat érintôen pedig kiemelt szerephez jutott a digitális televíziós és rádiós mûsorszórás is, valamint az üzleti, illetve a tudományos-kutatási együttmûködés elôsegítése. A Magyar–Orosz Gazdasági Vegyes Bizottság keretében dr. Csepeli György, az Informatikai és Hírközlési minisztérium politikai államtitkárának vezetésével Infokommunikációs és Innovációs Munkacsoport alakult. A munkacsoport 2006. január 26–27-i üléseinek leghangsúlyosabb témája a nanotechnológiai kapcsolatok fejlesztése volt. A magyar–orosz infokommunikációs technológiák és innovációs munkacsoport ülésén a felek elhatározták, hogy a Magyar Köztársaság Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatala és az Orosz Föderáció Szövetségi Innovációs és Tudományos Ügy-

nöksége intézkedési tervet készít – a közös kutatási eredmények hasznosítását kiaknázva – a magyar–orosz nanotechnológiai innovációs központ létrehozásáról. A tervben szereplô nyolc intézkedés olyan gyakorlati lépéseket határoz meg – határidôket és felelôsöket megjelölve –, mint például a kapcsolódó szellemi tulajdonok értékelése és apportálása, az alaptôke meghatározása, illetve az innovációs központ kutatás-fejlesztési programjának meghatározása. Az intézkedési tervet a Magyar–Orosz Gazdasági Együttmûködési Kormányközi Bizottság nemzeti tagozatának elnökei, dr. Kóka János és Leonyid D. Rejman miniszterek Putyin orosz elnök 2006. február 28-i magyarországi látogatása alatt írták alá. A hazánk és az Oroszországi Föderáció között létrejövô nanotechnológiai megállapodás részleteinek egyik fontos pontja a Miskolcon létrejövô magyar–orosz nanotechnológiai kutatóközpont a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány bázisán. A központ feladata lesz közös tudományos kutatás- és technológiai fejlesztés, know-how- és technológiacsere, illetve a kétoldalú kutatói mobilitás koordinálása, valamint az együttmûködés keretében létrejövô eredmények piaci hasznosítása. A meghatározott gyakorlati lépéseknek köszönhetôen legkésôbb 2006 ôszén megindulhat a közös kutatómunka, valamint létrejöhet a Magyar–Orosz Nanotechnológiai Innovációs Központ. Ezzel új fejezet nyílt a magyar–orosz kutatás-fejlesztési együttmûködés területén: Magyarország és az Oroszországi Föderáció együtt kíván kutatást és fejlesztést végezni a nanotechnológiai területén. A magyar kormányzat lehetôséget kíván teremteni az ágazat magyar gazdasági szereplôinek külpiaci pozícióik erôsítésére és új üzleti lehetôségek megteremtésére. Ennek érdekében tavaly az IHM támogatásával a Graphisoft Rt., a Kürt Rt., a Megatrend 2000 Rt.,

7


A tudásalapú, technológiaorientált területeknek szentelt kiemelt orosz figyelmet jelzi többek között az a tény is, hogy a kormányközi gazdasági vegyes bizottság élén orosz részrôl az informatikáért és hírközlésért felelôs miniszter áll.

a Synergon Informatika Rt., a Tigra Kft., a VisData Kft. és a Vírusbuster Kft. közös standon képviselte a magyar infokommunikációs ágazatot a Magyarország az EU-ban – Oroszország hagyományos partnere címû nemzeti kiállításon, Moszkvában. A vállalati szintû kapcsolatok élénkítése érdekében az IHM – az

orosz társminisztérium és az orosz szakmai szövetség együttmûködésével – Magyar–Orosz ICT Fórumot is szervezett a kiállításon. Takács Szabolcs [email protected]

A kínai távközlési piac sajátosságai A kínai távközlési piac fejlôdése szorosan összefügg Kína dinamikus gazdasági fejlôdésével. 1985 óta az ország telekomszektora olyan óriási lépésekben halad elôre, hogy sebessége túlszárnyalta az ország gazdasági bôvülésének ütemét is.

A reformfolyamatok elindítását, illetve a piaci mechanizmus létrejöttét követôen 1998 után repedezni kezdtek a monopólium „falai” a kínai távközlési szektorban. A kínai telecom iparág óriási fejlôdést élt át, miután a vállalati, postai és mobilszolgáltatás – kormányzati ösztönzésre – elvált a hagyományos távközlési üzletágtól. A hetedik ötéves terv kezdete óta Kína távközlési szektora rohamléptekben halad elôre, s növekedési üteme az elmúlt években többször is meghaladta a GDP bôvülésének dinamikáját. 2000 óta számottevôen emelkedett a telefon-elôfizetôk száma: évente 100 milliós bôvülést lehetett tapasztalni, míg a távközlési piac bevétele ez idô alatt évi 30 százalékkal nôtt. 2005 végére a vezetékes hálózatban 27 százalékos penetrációról lehetett beszélni, ami 350 millió elôfizetôt takart, míg a mobilpiacot 30,3 százalékos penetráció jellemezte, 390 millió elôfizetôvel. Az internet-elôfizetôk száma ugyanakkor jelenleg eléri a 111 milliót, akiknek 37,5 százaléka szélessávot használ. Az elkövetkezô 5 esztendôben a kínai távközlési piacon további erôsödésre lehet számítani, hiszen az elôfizetôk száma és a lefedettségi ráta elmarad az európai országokéhoz képest. A jelenlegi várakozások szerint 2010-re a telefon-elôfizetôk száma 1,13 milliárdra nô Kínában, azaz 2006–2010 között mintegy 380 millióval emelkedne a számuk, ami éves szinten 77 milliós bôvülést takar. Az elôfizetôk számának dinamikus emelkedése az elmúlt években az árbevételben is lecsapódott: 2005 végére a China Telecom bevétele elérte az 582 milliárd jüant, 12 százalékkal túlszárnyalva az elôzô évi adatot. A prognózisok alapján 2010-re az árbevétel meghaladja a 900 milliárd jüant, ami éves 9,5 százalékos növekedésnek felelne meg, azaz meghaladná a GDP bôvülésének ütemét. A vezetékes vonalak terén viszonylag szerény növekedésre lehet ugyan számítani, az adatátvitel, különösen a szélessávú internet azonban a növekedés elsôdleges forrását adhatja, hasonlóan a mobilágazathoz.

végbemenô trendhez. Az elkövetkezô 8-10 évben a China Telecomnak a helyi és a nemzetközi kommunikáció, internet-felhasználás, ICT, mobiltávközlés terén kell jelentôs fejlôdést elérnie. Sôt teljes körû távközlési szolgáltatóként kell helytállnia, integrált internetfelhasználást, ICT-szolgáltatást nyújtva. A China Telecom-csoport jelenlegi hálózata és fejlôdési trendje A China Telecom-csoport Kína legnagyobb távközlési szolgáltatója, mely egyúttal a világ legnagyobb vezetékes telefonhálózatát tudhatja magáénak. A China Telecom a helyi és a nemzetközi vezetékes hálózati infrastruktúrát irányítja, beleértve a helyi vezeték nélküli loopokat, hang-, adat-, kép-, multimédia- és információátviteli szolgáltatásokat nyújt, s a nemzetközi távközlési szolgáltatásokra vonatkozó ügyintézéseket, illetve a tengerentúli telekommunikációs piac feltérképezését is végzi. Ezenkívül a távközlési és információs szolgáltatásokra, valamint a kutatás és fejlesztésre vonatkozó feladatokat is ellát. Sólyomi Dávid [email protected]

National Backbone Network


A China Telecom céljai A távközlési szolgáltatóknak számos kihívással kell szembenézniük, úgy mint többek között a 3G licencekkel, a VOIP-technológia megjelenésének hatásával, a személyre szabott, értéknövelt szolgáltatások nyújtásával. A China Telecom számára az egyik legfontosabb kihívás, hogy sikeresen tudjon alkalmazkodni a nemzetközi távközlési piacon

8

MAN

MAN 1

MAN 2

MAN 3

MAN 4

MAN 5

MAN n

A China Telecom rövid története Az eredetileg China Posts and Telecom Directorate-General néven szereplô céget 1995-ben jegyezték be China Telecom néven. 1998-ban a postai üzletág különvált a távközlési ágazattól, egy évvel késôbb pedig a mûholdas és a mobilszolgáltatás is elkülönült egymástól. 2000-ben megalakult a China Telecom Group, míg 2001-ben újabb

szervezeti változás történt, s 2002 májusában megalakult az új China Telecom Group. 2002 szeptember 10-én a China Telecom Group a Shanghajban, Jiangsuban, Zejiangban és Guangdongban meglévô érdekeltségeit is „rendbe szedte”, s a társaság részvényeit november 14-én a New York-i, majd egy nappal késôbb a hongkongi tôzsdére is bevezették.

IDM-technológia a bankszektor szemszögébôl Az elmúlt években a bankszektor mind az üzleti fejlesztéseket, mind pedig az informatikai beruházásokat tekintve rendkívül aktív volt, és az elôrejelzések szerint ez a tendencia az elkövetkezô idôszakban is folytatódik, bár kisebb lendülettel.

A mind fokozottabb verseny arra készteti a pénzügyi szektor szereplôit, hogy egyre komplexebb szolgáltatásokkal álljanak ügyfeleik rendelkezésére, s mindezt a lehetô legrövidebb idôn belül. Ez a tendencia elsôsorban a privát ügyfelekért folytatott harcban figyelhetô meg, melynek nyilvánvaló jelei fellelhetôk a bankok törekvéseiben fiókhálózatuk bôvítésére. A másik oldalról is érdekes tendencia figyelhetô meg, mely a termékportfólió bôvítésére vonatkozik. Míg korábban a klasszikus kereskedelmi banki tevékenységet egészítették ki a befektetési tevékenységgel, addig napjainkban a pénzügyi szervezetek portfóliója a biztosítási tevékenységgel egészül ki, természetesen szem elôtt tartva az erre vonatkozó törvényi és jogszabályi elôírásokat. E célok elérése érdekében a bankok megkezdték egyrészt a meglévô informatikai rendszereik újrastruktúrálását, központosítását (adattárház, front end rendszer, middleware stb.), illetve újabb informatikai rendszerek (dokumentummenedzsment, workflowmenedzsment, analitikus/operatív CRM stb.) üzembe helyezését. Ez oda vezetett, hogy a rendszereket részben központosították, a másrészt viszont az új rendszerekben a funkciók elosztottsága valósult meg. Természetesen ennek következményeként mind több és több pénzügyi szervezet ismeri fel annak a szükségességét, hogy a rendszereikhez való hozzáférési jogokat egységes rendszerbe (IDM – Indentity Management) foglalja, ennek segítségével biztosítsa a banki ügyintézôk, dolgozók szegregáltságát, s valósítsa meg a folyamatok automatizáltságát is. Az emberi tényezô szerepe

Az IDM-rendszer tartalmazza és naprakészen tartja minden személy azonosítóit. Ez az információ legtöbbször a HR-rendszerbôl jön, így az IDM-rendszert össze kell kötni a HR-rendszerrel. Természetszerûleg más partner- és ügyfélkezelô rendszerek is összeköthetôk az IDM-vel. Az IDM-rendszert továbbá össze kell kötni a bank összes rendszerével, így az IDM-rendszer fogja tartalmazni mindazon összefüggéseket, definíciókat, amelyek meghatározzák, hogy egy dolgozó/partner beosztásától, illetve feladatkörétôl függôen melyik rendszerhez és az adott rendszeren belül melyik funkcióhoz fér hozzá. Érdemes azon elgondolkozni, hogy az IDM-rendszer hogyan segítheti a banki folyamatok automatizáltságát. A folyamatok (dokumentumkezelés, ügyfélkezelés stb. folyamatát) legtöbb esetben minden egyes rendszerben önállóan vannak definiálva. A fejlettebb informatikai rendszerek kialakítása során ezeket a folyamatokat már valamiféle middleware technológia, illetve workflow engine segítségével összehangolják. Ez azonban még nem mindig biztosítja a folyamatok teljes körû automatizáltságát, fôleg akkor nem, ha egy adott folyamatban emberi beavatkozás szükséges, gondoljuk itt tipikusan a hitelbírálati kérelmekre. Vajon e rendszerek bevezetésével befejezôdnek vagy éppen erôteljesebben növekednek az üzleti folyamatok optimalizálását szolgáló erôfeszítések? Mind a dokumentumkezelést biztosító rendszerek, mind az IDMrendszerek bevezetése fénykorát éli a pénzügyi szervezeteknél, és szolgáltatásaink kombinációja jelentôs tartalékokat jelenthet a bankok folyamatainak automatizálásában s ezzel mûködési költségeik csökkentésében.

Bárdos László [email protected]

Az IDM az információbiztonság leginkább támadható területén – az emberi tényezô mint IT-biztonsági kockázat – is hathatós segítséget nyújt azzal, hogy auditálhatóvá teszi az egyes rendszerekhez való hozzáférést is.

9


Trendek

e s e t t a n u l m á n y

Nem a szerencsére bízzák… A Szerencsejáték Zrt. házon belül kezeli a help desk-folyamatokat, de ehhez egy könnyen kezelhetô és fejleszthetô rendszert keresett. A megfogalmazott igények kielégítésére a SAO–Synergon az ACTS*-rendszert ajánlotta.

Egyszerûen rugalmas A Szerencsejáték Zrt. döntését arra alapozta, hogy az ACTS egyesíti magában a maximális funkcionalitást, a logikus felépítést és a könnyû kezelhetôséget. Néhány órán belül telepíthetô, használata pedig órák alatt elsajátítható, kezelôfelülete testre szabható, és funkciói támogatják a hatékony munkavégzést. Skálázhatósága révén az ACTS kiváltja vagy kiegészíti az addig alkalmazott programokat, és szabványos megoldásai révén illeszthetôsége más rendszerekhez rendkívül könnyen megoldható. A néhány órán belül telepíthetô ACTS biztonságot nyújt a szolgáltatási tevékenység felügyeletében: lehetôvé teszi egy bejelentés teljes körû nyomonkövethetôségét, az elsô pillanattól a bejelentô által nyugtázott lezárásig. Az utasítások és folyamatok pontos útmutatást adnak a munkatársak tevékenységével kapcsolatban és tehermentesíti a támogatás területén tevékenykedôket (vevô–web–interfész). A híváskövetési funkció biztosítja az egykapus belépési (SPoC, Single Point of Contact) lehetôséget, amely alapfeltétele a hatékony informatikai támogatásnak, a torzításmentes jelentések elkészítésének, valamint a felhasználói elégedettség növelésének. Együttmûködve A Szerencsejáték Zrt. esetében az ACTS-rendszer bevezetése – az alkalmazás telepítésén és testre szabásán túl – a CMDB***adatbázis létrehozását és a használók kapcsolódását, illetve a MyActs kialakítását jelentette. Ezáltal a rendszer bevezetése során három funkcionális egységet integráltak a SAO munkatársai: CMDB, ACTS és MyACTS. A CMDB kialakítása során figyelembe vették, hogy a Szerencsejáték Zrt. a jövôben is a már létezô hardvernyilvántartó megoldását és központi címtárszolgáltatását kívánja használni. Ezen igényekhez illeszkedve a CMDB és a fent említett külsô adatforrások között folyamatos szinkronizációt alakítottak ki, így a CMDB csak a megjelenítésre, illetve a help desk tevékenységének a támogatására használt eszköz.

Sárosi Attila

– Miért döntött a Szerencsejáték Zrt. a Synergon mellett? Sárosi Attila: A belsô felhasználók kiszolgálására kerestünk termékeket. Székesfehérváron megtekintettük a rendszert, és úgy tapasztaltuk, hogy számunkra is alkalmas. A rendszer kész termék ugyan, de egyszerûen lehet fejleszteni, akár egyedi igények szerint is. – Véleménye szerint miben más ez a rendszer a piacon lévôkhöz képest?

Az ACTS-rôl általában S. A.: Sokkal rugalmasabb és testre szabhatóbb, mint a többi. Könnyebben bôvíthetô, ha egyedi igények adódnak, s mindent tartalmaz, amire szükségünk van. – Mennyire volt elégedett a projekt lebonyolításával? S. A.: Nem adódott semmi probléma a lebonyolítása során, az elôre meghatározott ütemben zajlott minden, s a megvalósítást követô támogatás is teljesen gördülékenynek bizonyult. – Ajánlaná-e másoknak is? A Synergon szakemberei kiépítették az ACTS-t a Szerencsejáték Zrt.-nél. A rendszerrôl és a bevezetésének a tapasztalatairól Sárosi Attilát, a Szerencsejáték Zrt. IT igazgatóhelyettesét kérdeztük.

S. A.: Igen, mindenképpen ajánlanám. *Atos Origin Call Tracking System **IT Infrastructure Library, Informatikai Infrastruktúra Könyvtár *** Configuration Management Database

11


Az ACTS-megoldás módszertani alapja az ITIL**-szabvány, amelyet az 1980-as évek végén fejlesztettek ki a brit kormány kérésére. Célja a fogalmak és folyamatok szabványosítása az informatikai szolgáltatások területén. Az ITIL minôséget biztosít, növeli a szolgáltatások hatékonyságát, lehetôvé teszi a tudás és a tapasztalat célzott alkalmazását, illetve dokumentálja a teljes szolgáltatási folyamatot. Az ITIL technológiailag teljesen független a meglévô informatikai háttértôl, így mindenfajta szervezet számára megfelelô.

Az egészséges hibrid A Synergon végezte el a teljes belsô hálózati rekonstrukció elsô fázisát a Richter Gedeon Rt. budapesti és dorogi telephelyein, ahol az új heterogén LAN-t Huawei- és Cisco-hálózati eszközök felhasználásával építette ki a cég. nyos részei is ezen a hálózaton keresztül mûködnek, így egy olyan üzembiztos megoldásra volt szükség, amely a korábbi hálózattal ellentétben új technológiára épülô aktív eszközöket tartalmaz, és igény szerint funkcionálisan továbbfejleszthetô. A Richter szakemberei gondosan elemezve az egyes gyártók eszközeinek funkcionalitását, kapacitását és nem utolsósorban árérték arányát, a Synergon ajánlata mellett döntöttek. A Synergon egy olyan Huawei–Cisco heterogén hálózat kiépítését javasolta, amely ideálisan ötvözte a két gyártó termékeit, optimális megoldást biztosítva a Richter elvárásainak megfelelôen. A nemrégiben átadott új hálózat a beruházás értékét tekintve 50-50 százalékban tartalmaz Huawei- és Cisco-eszközöket. A Richter Gedeon Rt.-nél az új belsô informatikai hálózat kiépítésérôl Szûcs Vincét, a gyógyszergyár IT-igazgatóját kérdeztük. – Miért volt szükséges egy új hálózati infrastruktúra kiépítése a Richter Gedeon Rt.-nél? Szûcs Vince: A rekonstrukciót elsôsorban a következô okok indokolták: a hálózati alkalmazások szerepe jelentôsen megnövekedett, erkölcsileg elavult eszközök álltak rendelkezésünkre, s az infrastruktúra funkcionálisan már nem volt fejleszthetô. Többszintû hálózati struktúrára, integrált securityra volt szükségünk, nagy teljesítményû szerverfarm kialakításával és további fejlesztésekre (pl: video, IPT) nyitott architektúrával együtt. – Milyen más megvalósítási lehetôségek merültek fel? Sz. V.: Felmerült a Cisco, ám az túl beruházásigényesnek tûnt. Azután egy alternatív gyártó is szóba került, amely kisebb beruházással járt volna ugyan, de más technológiai megközelítést jelentett számunkra. – Miért éppen a Huawei mellett döntöttek? Sz. V.: Azért választottuk végül a Huaweit, mert Európában jelentôs referenciákkal rendelkezô, feltörekvô gyártónak számít. Kedvezô beruházással bôvebb funkcionalitást, illetve könnyebb átállást biztosított. A Synergon által kínált megoldás ötvözte a kedvezô beruházásigényt és a szükséges funkcionalitást. – Miért a Synergon szakembereit kérték fel új belsô informatikai hálózat kiépítésére?


Szûcs Vince

A 2005 szeptemberében kiírt meghívásos pályázat nyerteseként a Synergon építette ki az új belsô informatikai hálózat egy részét a Richter Gedeon Rt. budapesti és dorogi telephelyein. Ezzel lezárta a teljes LAN-rekonstrukció elsô fázisát, amely a hálózat core és disztribúciós szintjeit érintette. Az új heterogén hálózat Huaweiés Cisco-hálózati eszközök felhasználásával épült, melyek tökéletesen együttmûködve alkotnak megbízható informatikai infrastruktúrát. A beruházást azt tette szükségessé, hogy a Richter mûködésében a hálózati alkalmazások szerepe a korábbiakhoz képest jelentôsen megnövekedett, s a teljes adminisztráción kívül a gyártás bizo-

12

Sz. V.: Mert Cisco Gold Partner, valamint Huawei-rendszerintegrátori partner. Ezenkívül magas szakmai kompetenciákkal bír, sôt magas rendelkezésre állást biztosít, és az sem elhanyagolható tényezô, hogy megbízható, erôs partner. – Sor kerül-e további fejlesztésekre a Richter Gedeon Rt.-nél? Sz. V.: Igen, a Quality of Service implementálása valósul meg a késôbbiekben, melynek során a biztonsági kérdéseket új megközelítésbe helyezzük. Ezenkívül az access (felhasználó-hozzáférési) réteg bevonására és szükség esetén rekonstrukciójára is sort kerítünk a közeljövôben.

A rendszergazda szemével A Magasyn 2006 tavaszi számában beszámoltunk a Synergon belsô informatikai rendszerének rekonstrukciójáról. A projekt során a korábbi Cisco homogén hálózatot Huawei eszközök alkalmazásával alakította át a Synergon egy korszerû heterogén hálózattá. A Synergonban történô Huawei-átállásról a rendszergazdát, Dobos Kornélt kérdeztük.

– Miért kellett lecserélni a régi hálózatot? Dobos Kornél: A belsô gerinchálózatunk felett eljárt az idô. Ami az elôzô gerinchálózat kiépítésekor korszerû és a belsô felhasználók számára megfelelô sebességû volt, mára elavult. A régi gerinchálózat alapvetôen olyan Cisco-eszközökre épült, melyek lekerültek a Cisco árlistájáról, és support sem volt már hozzájuk, így már elég kockázatos volt mûködésben tartani ôket. Éppen ezért mind mûszaki, mind pedig a költség szempontjából egy optimális gerinchálózati konfigurációt kellett megvalósítani, amely viszonylag hosszú idôre biztosítja a kellô színvonalú hálózati elérést. – Mire képes az új rendszer? Mennyiben jobb, mint a korábbi? D. K.: Az új gerinchálózat egy új technológiára, az úgynevezett IRF*-re épül. Ez a Huawei-3Com új technológiája elsôsorban ethernet gerinchálózatok kialakítására alkalmas, s magas rendelkezésre állást és skálázhatóságot biztosít gigabites ethernethálózatokban. A megvalósult gerinchálózat lehetôvé tette, hogy központi elérésû szervereinket gigabites ethernetkapcsolatokon tudjuk elérni a munkaállomásokkal az eddigi maximum 100Mbit/s elérés helyett. Az IP-telefonnal is rendelkezô munkatársaink ennek révén egy átláthatóbb, jobban felügyelhetô hálózat részeseivé válhattak. – Melyek a rendszer fôbb jellemzôi?

– Milyen eszközök mûködnek együtt egymással a Synergoninfrastruktúrában jelenleg? D. K.: Cisco routerek és Catalyst switchek, illetve Huawei switchek és egy Huawei router. A sokrétû infrastrukturális igényeket figyelembe véve igyekeztünk az adott funkcióra a legmegfelelôbbeket kiválasztani, bár az elmondható, hogy a Huawei gyártotta eszközök kétségtelenül többségben vannak jelenlegi konfigurációban. – Vannak-e együttmûködési problémák? D. K.: Sikerült még a felkészülés fázisában az inkompatibilitási problémákat megoldani, így a Cisco- és Huawei-eszközök problémamentesen mûködnek együtt az új gerinchálózaton.

Dobos Kornél

– Mik a tapasztalatok az új eszközökkel? D. K.: Egyelôre jók a tapasztalatok, és a régi gerinchálózaton jelentkezô sebességproblémákat is sikerült megoldani. Folyamatosan tanuljuk, illetve ismerjük meg mi is az új eszközöket, mivel a Ciscóhoz képest a technikai részletekben itt-ott jelentôsebb eltérések vannak. – Hogyan értékelhetôk az új eszközök a régiekhez képest? D. K.: A Cisco, Catalyst eszközök annak idején, amikor piacra kerültek, kiváló technikai paraméterekkel rendelkeztek, és be is váltották a hozzájuk fûzött reményeket. A technikai haladás következtében ezen eszközök felett eljárt az idô. Most az újabb Cisco eszközök mellett az általunk beépített Huawei eszközök veszik át a szerepüket, de megítélésem szerint az idô fogja igazán eldönteni, hogy gyorsan változó világunkban mennyire lesz maradandó az új gerinchálózati infrastruktúra. Korai lenne még megvonni a mérleget. *Intelligent Resilient Framework – intelligens, rugalmas keretrendszer **Hot Standby Routing Protocol

13


D. K.: A technológia lehetôvé teszi gigabites „Layer 3” képes kapcsolók összekötését úgy, hogy egy elosztott architektúrában egy logikai kapcsolóegységet formáljanak. Az így kapott logikai eszközt hívják Fabricnak. Az egész Fabric integrált egységként menedzselhetô, melynek tagjai ugyanazon a MAC-címen, menedzsment IP-címen és Layer 3 forwarding címen osztoznak. A Fabric tagjait „unit”-oknak (egység) nevezzük. A több unitból álló Fabric kívülrôl egyetlen egységes Layer 3 kapcsolónak látszik, azaz az egész forwarding és routing funkciókat egységesen kezeli. Ha egy unit kiesik, a többi azonnal képes folytatni az elôbbi funkciókat. A HSRP** szigorú szinkronizálással valósul meg, a unitok közötti üzenetcsere formájában.

t e c h n o l ó g i a

Huawei S3100 LAN Switch A Huawei Technologies Quidway S3100 sorozatú ethernet switchek (röviden S3100 sorozat) Layer2 ethernet switch-termékek, amelyek madzagsebességgel képesek csomagtovábbításra. Ezeket az eszközöket olyan intelligens hálózatokhoz tervezték, amelyeknél követelmény a menedzselhetôség, a nagy portsûrûség, a nagy megbízhatóság és a könnyû üzembe helyezés.

Az S3100 sorozat minden egyes tagja több 10/100 Mbps ethernet downlink és egy vagy két GigabitEthernet uplink porttal rendelkezik. Vállalati környezetben hozzáférési eszközként 100Mbps sebességet képes biztosítani a munkaállomásoknak. Városi (MAN) vagy üzemi hálózatokban a végfelhasználók, illetve a kis teljesítményû/portsûrûségû LAN-switchek és a nagy teljesítményû Layer3-switchek közötti elosztó réteg szerepét is képes betölteni. Jelenleg az alábbi modellek szerepelnek az S3100 sorozatban: – S3126T, 24 10/100 ethernet port és két 10/100/1000 ethernet port – S3116T, 16 10/100 ethernet port és egy 10/100/1000 ethernet port – S3108T, 8 10/100 ethernet port és egy 10/100/1000 ethernet port – S3126C, 24 10/100 ethernet port és két modulhely – S3116C, 16 10/100 ethernet port és két modulhely – S3108C, 8 10/100 ethernet port és egy modulhely Az S3100 “C” sorozat a következô modulokat támogatja: – 1 portos 10/100/1000 ethernet – 1 portos GigabitEthernet (SX ~ 550m, LX ~ 10km, LH ~ 40km, ZX ~ 70km) – 1 portos 100BaseFX (Single-Mode, Multi-Mode) – 1 portos Gigabit stacking modul (S3108C nem támogatja) – 1 portos 100BaseTX PoE modul (S3126C nem támogatja)

Az S3100 “C” sorozat DC-tápegységgel is rendelhetô. Az S3100 sorozat az alábbi elônyökkel rendelkezik: – nincs ventilátor, így halk mûködése közvetlen irodai alkalmazást is lehetôvé tesz – VCT (virtual cable test) segítségével könnyebb a hibabehatárolás – kétirányú sebességkorlátozás – 4k VLAN – GVRP-támogatás (Generic Vlan Registration Protocol) – RSPAN, másik LAN-switch ethernet portjára képes kitükrözni egy adott port forgalmát – IGMP-snooping – STP, rapid STP, multiple STP – linkaggregáció – 8k MAC-cím, ebbôl 1k lehet statikus – SNMP, RMON, webalapú menedzsment – 4 sor portonként – WRR (weighted round robin), HQôWRR (high-priority û WRR) – IEEE 802.1x autentikáció – MAC-cím-alapú autentikáció – SSHv2.0 – DHCP-snooping Szemmelveisz András [email protected]

e s e t t a n u l m á n y

Áram szüntelenül


A Synergon esetében is igaz, hogy az üzleti fejlôdés természetes velejárója az IT-fejlesztés, ami viszont az évek során másféle növekedéssel is jár: helyigénnyel, áramfelvétellel, hôtermeléssel és más üzemeltetési terheléssel. Ezek változtatása már nagyobb felfordulást válthat ki…

Az adatközpontok tervezésekor sokan nem tulajdonítanak jelentôséget a megfelelô szintû szünetmentes védelem kiválasztására, pedig egy mûködésképtelen UPS a teljes rendszert megbéníthatja. A teljesítmény és tartásidô mellett fontos szempont a redundancia, az elkerülô ágak, a védett táphálózat kialakítása, a riasztásküldés, az automatikus szerverleállítás és a javító szolgáltatások is.

A Synergon szakamberei az ISX-tervezôprogrammal a legapróbb részletig kidolgozták az új rendszert: UPS, rackszekrény, környezetfigyelés, kábelezés, tápelosztás és gyártói szolgáltatások. Nagy könnyebbséget jelentett a projektmenedzsment során, hogy egyetlen megrendeléssel ekkora termékkört kézben lehetett tartani.

Amikor a Synergon hat éve üzemelô 11kW-os APC Symmetra UPS teljesítménye szûkössé vált, és a régi plexiajtós rack-szekrények sem feleltek már meg az új, nagy hôleadású eszközöknek, a társaság APC InfraStruXure rendszert választott (röviden ISX), mivel skálázhatósága révén komplex megoldást nyújt az adatközpontok számára.

A Synergon céljainak egy 20 kW-os Symmetra PX berendezés felelt meg leginkább, amelyet egyszerû modulbôvítéssel 40 kW-ra lehet növelni, igény szerint két lépcsôben.

14

Biztonság felsôfokon

Az akkumulátorok által mintegy kétórás áthidalási idôt nyújtó berendezések megbízhatóságát többek között a kritikus alkatrészek

N + 1 redundanciája, valamint az automatikus belsô elkerülô kapcsolója növeli (automatic bypass), amivel szakadásmentesen normál táphálózatra kapcsolja az eszközöket, ha az valamilyen okból nem tudná ellátni funkcióját (például túlterhelés vagy meghibásodás folytán). A rackszekrényenként redundáns elosztósáv következtében az egyik hálózati oldalon keletkezô zárlat vagy túlterhelés nem veszélyezteti közvetlenül a másikat.

A felügyelet alatt két fô funkció különböztethetô meg: egyrészt az úgynevezett ISX Manager távoli elérést biztosít a menedzselhetô részegységek kezeléséhez, és e-mail-riasztásokat küld a bekövetkezett eseményekrôl, másrészt a szerverekre telepített kliens fogadja a szünetmentes rendszer jelzéseit, és kritikus helyzetben emberi beavatkozás nélkül biztonsági rendszerleállást hajt végre. Jövôbeli lehetôségek

Funkcionalitás és esztétika A rackszekrényeket korszerû APC NetShelterre cseréltük, amelyek elegendô helyet nyújtanak a szerverekhez, perforált ajtóik megfelelô légáramlást biztosítanak az eszközök számára. Az ISX-elosztószekrény nagyban egyszerûsítette a megvalósítást, mivel ezzel a védett hálózat a rendszer része lett, így az épületbôl csak a bemeneti tápellátást kellett biztosítani. Az elosztószekrényben található a manuális elkerülô kapcsolópanel is, mellyel szervizcélból az UPS teljesen kiiktatható, mialatt az eszközök tovább üzemelhetnek a külsô táphálózatról. A rackszekrények tetején kialakított elválasztott kábelcsatornák elônye az egyszerû és esztétikus kábelezés, így nincs szükség mennyezethez rögzített kábeltálcákra, illetve álpadlós klimatizálás esetén a kábelezés nem akadályozza a hûtött levegô áramlását.

A telepített konfiguráció korántsem nevezhetô teljesnek a lehetôségek alapján, a Synergon jelenlegi igényeit azonban maximálisan kielégíti, és biztos alapot nyújt a fejlesztésekhez. Hûtési problémák esetén például különbözô légáramlást segítô/ irányító egységek, vagy akár speciális vízhûtéses klímamegoldás is illeszthetô a rendszerbe. A gépterem biztonsága pedig környezeti érzékelôk, illetve megfigyelôrendszer telepítésével fokozható (hô, pára, füst, légáramlás, nedvesség, zajszint, kamerák). Az új APC InfraStruXure rendszer tehát nemcsak szünetmentes védelmet jelent, hanem egy gondosan megtervezett, minôségi építôkészletet is, a jelenlegi és jövôbeli igények kielégítéséhez. A Synergon szerverszobájában üzemelô rendszert az érdeklôdô munkatársak és ügyfelek testközelbôl is megismerhetik, s készséggel válaszolunk a felmerülô kérdésekre is. Szabó Csaba [email protected]

T-Com hálózatbôvítés Az internet ma már mindenki számára elérhetô, ezért egyre fontosabbá válnak a kiegészítô, multimédiás szolgáltatások, mint például az IP-telefon vagy az IP-alapú videó. Ezen szolgáltatásokhoz azonban nem elég az a sávszélesség, amely az internet eléréséhez még megfelelô, így a szolgáltatóknak fejleszteniük kell hálózatukat.

A Hytas hálózat egy optikai-réz hibrid hálózat, amely alkalmatlan ADSL-szolgáltatás nyújtására. A T-Com ezért olyan megoldást keresett, amely jól skálázható, költséghatékony, megbízható, és képes kiszolgálni mind a jelenlegi, mind a jövôben várható igényeket. Mindamellett fontos szempont volt még a központi menedzselhetôség. Ezeknek az igényeknek tökéletesen megfelelt a Harmonic cég FLXLink optikai CWDM-termékcsaládja.

A szolgáltatónál végzett fejlesztésrôl Treifman Gáborral, a T-Com beruházási menedzserével (Mûszaki Szolgáltatási Igazgatóság) beszélgettünk: – Mik voltak a kezdeti céljaitok a projekttel kapcsolatban? Treifman Gábor: A Magyar Telekom fontos stratégiai célul tûzte ki maga elé a szélessávú internet további terjesztését. Ennek keretében 2006 végéig 600 ezer szélessávú elôfizetô kiszolgálása a cél.

15


A Hytas alapú hálózat a T-Com körülbelül 300 ezer elôfizetôjét szolgálja ki jelenleg Budapest III., VIII., XIII. és XIV. kerületeiben. Ez a hálózat nem volt alkalmas nagysebességû adatátvitel megvalósítására és ADSL/VDSL-szolgáltatások nyújtására.

A Harmonic megoldása tulajdonképpen egy párhuzamos hálózat a Hytas mellett. Elônye, hogy a CWDM-technológia alkalmazása miatt nem szükséges új, költséges optikaiszál-telepítéseket végezni, a rendelkezésre álló optikai hálózat kapacitása a CWDM-technológia segítségével megtöbbszörözhetô. A Hytas hálózat számára a megoldás teljesen transzparens. A Harmonic eszközei a Fast Ethernet vagy Gigabit Ethernet hálózat jeleit optikai jelekké alakítják, és a 1500nm-es hullámhossz tartományban továbbítják. Az eddig használt 1310nm hullámhosszú Hytas hálózat optikai jeleit a Harmonic CWDM multiplexerei képesek egy optikai kábelen továbbítani az IP-hálózat 1500nm-es jeleivel. A jelfolyam szétválasztását szintén a Harmonic passzív demultiplexerei végzik FastEthernet/Gigabit Ethernet jelekké, és kötik össze a mDSLAMokkal.

Ehhez azonban elengedhetetlen a hálózat fejlesztése, bôvítése. A Hytas hálózat is komoly szerepet kap a cél elérésében, mivel egy 300 ezer elôfizetôt kiszolgáló hálózatról van szó. Ez azonban nem alkalmas gazdaságos ADSL-szolgáltatás nyújtására. – Milyen elônyt jelentett számotokra a Synergon által javasolt megoldás? T. G.: A Synergoné költséghatékony, gyorsan kivitelezhetô megoldás, mivel a jelenlegi infrastruktúrára épül. Emellett megbízható is, a Harmonic eszközeit a Magyar Telekom más terü-

leteken is használja, például a kábeltévé-hálózatok esetében. – Hogyan értékelnéd a projektet? T. G.: Az eddigi tapasztalatok alapján elmondható, hogy az eredmények megfelelnek a várakozásoknak. Az ügyfélelégedettség jó, a szolgáltatás mind minôségileg, mind árban versenyképes. Összességében egy korszerû, fejleszthetô, minden tekintetben megfelelô rendszer fog összeállni a projekt lezárásával. Szebelédi Gábor [email protected]

MTelekom: behálózva A Fibex idén is – mint 2002 óta minden évben – megnyerte az optikai kábelek beszállításának lehetôségét a Magyar Telekom Nyrt.-nél. Az újabb sikerekrôl Pintér Zoltánt, a Fibex Kft. ügyvezetô igazgatóját kérdeztük.

– Mennyire tartja sikeresnek az elmúlt években bevezetett termékeket?


Pintér Zoltán: Nagyon sikeresnek tartom az új termékeket, hiszen általuk egyrészt sikerült új piacokra lépnünk, másrészt jelentôsen megnôtt a Fibex árbevétele és eredménye, harmadrészt pedig az új piacokon történô térnyerés a régi termékeink Pintér Zoltán forgalmát is jelentôsen megnövelte. Az ügyfelek számára az jelent pozitívumot, hogy az új termékeknek köszönhetôen komplexebb ajánlatot tudunk adni. A legjelentôsebb, elmúlt hónapokban bevezetett termékeinknek a következôk számítanak: energiaoszlopok, prodakt erôsáramú termékek, ágysávok (kórházakban alkalmazott termékek), Kopos mûanyag csatornák, koaxkábelek. – Milyen további termékpaletta- és szolgáltatásbôvítést tervez a cég? P. Z.: A termékbôvítés múltbeli sikereit tapasztalva további termékeket szeretnénk bevezetni, az idei évben már meg is született az energiatálcák forgalmazásáról szóló megállapodás egy külföldi gyártóval. A késôbbiekben a nagy beruházókat (ingatlanépítôket) fogjuk megkeresni ezzel a termékkel, mellyel véleményem szerint mind árban, mind minôségben a legjobbak leszünk a piacon. Ezen termék esetében is komoly esélyt látok a gyors forgalomnövekedésre.

16

– Milyen jelentôségû a Fibex számára a közelmúltbeli MTelekom szerzôdés, és pontosan mit tartalmaz? P. Z.: 2002-tôl folyamatosan szállítunk optikai kábeleket az MTelekom számára, ami éves szinten több 100 millió forint értékû üzletet jelent számunkra. A megrendelés azonban nem automatikus, az MTelekom minden évben megtenderezteti. Jelenleg 2007 februárjáig van élô szerzôdésünk, amely kölcsönös megállapodás esetén további egy évre meghosszabbítható. A fentieken kívül 2003-tól – évente történô meghosszabbítással – folyamatosan szállítunk koaxkábeleket és -csatlakozókat is a távközlési cég számára, ami éves szinten több 10 millió forintos üzletet jelent nekünk. 2004-tôl folyamatosan szállítunk optikai szálfigyelô eszközöket (RFTS), 2006-tól pedig egy karbantartási szerzôdés megkötésére is sor került, évi több 100 millió forint értékben. – Milyen további együttmûködés várható az MTelekommal? P. Z.: 2006-ban megnyertük a passzív WDM-eszközök részbeszállítási tenderét, s ezen a területen látok új együttmûködési lehetôségeket is. Természetesen az eddig érvényben lévô szerzôdéseinket, melyeket a korábbi válaszaimban már kiemeltem, feltétlenül szeretnénk megtartani. – Milyen terveket fogalmazott meg a cég a régiós piacok meghódításával kapcsolatban? P. Z.: Folyamatosan komoly erôfeszítéseket teszünk a nemzetközi megjelenéssel kapcsolatban. 2005 elejétôl a horvát piacon sok kábeltenderre pályáztunk, sajnos mindeddig eredménytelenül. Úgy érzem, hogy a múlt évi tapasztalatok alapján idén már számokban mérhetô eredményt is tapasztalni fogunk. Folyamatosan elemezzük a szlovák piacot, ahol azonban jóval kisebbek a lehetôségek, Szlovákiában ugyanis kevesebb beruházásra kerül sor. Az MTelekom – mostani projektje révén – ajánlásával próbálunk Pozsonyban optikai kábelek beszállítására irányuló üzleteket megvalósítani. Csehországban a rézkábelek forgalmazásában látok esélyt a regionális együttmûködésre. Barát Szabolcs [email protected]

Norbi Update a Synergonnal A Norbi Update elsô Fast Food éttermében Royal Chef gyorséttermi pénztárgép- és háttér elszámoltatási rendszert telepítettek. Az informatikai rendszer sikeres bevezetésérôl és tapasztalatairól kérdeztük Mihály Zoltánt, a Norbi Update Fast Food Étterem gazdasági vezetôjét.

– Milyen problémára nyújtottak segítséget a Synergon szakemberei?

– Mennyire naprakész információkkal szolgál a háttérrendszer üzleti folyamataik optimalizálásnak elôsegítésére?

Mihály Zoltán: A Norbi Update Étterem egy világújdonság. Sehol máshol nem lehet cukormentes, töredék szénhidráttartalmú süteményeket, hamburgert és pizzát enni. A világszínvonalú választék mellé úgy gondoltuk, hogy az informatikai rendszerünk is legyen világszínvonalú. Az étterem a Moszkva tér legforgalmasabb helyén van, ezért eleve extra nagy intenzitásra készültünk. Olyan rendszerre volt szükségünk, amely gyors, egyszerû és könnyen kezelhetô.

M. Z.: Szó szerint naprakész. Néhány funkció hiányzott a mi üzletmenetünkhöz, de ezeket gyorsan pótolták a szakemberek. Gyakorlatilag bármikor, bármilyen listázás, lekérdezés elérhetô, és ezek nagy része grafikus formában is megtekinthetô, kinyomtatható.

– Mennyire elégedett a Synergon kereskedelmi és szakmai felkészültségével?

M. Z.: Hibátlan. A rendszer a személyzeti fogyasztástól a selejten át a különbözô VIP-kedvezményekig mindent nyomon követ. Ezek bármilyen intervallumban lekérdezhetôk, összevethetôk az általunk elvárt értékekkel. Így minden hibát gyorsan észreveszünk, és korrigálni tudunk. Ez nagyon fontos, hiszen néhány nap alatt sok százezres veszteség keletkezhet. Az idô itt valóban pénz.

– Tapasztalatai alapján a késôbbiekben is szívesen választaná-e a Synergont? M. Z.: Igen. Az általuk forgalmazott hardver- és szoftvermegoldások nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy az amerikai multik mellett talán egy új magyar világsiker szülessen. Több évtizedes tapasztalat van a konkurencia birtokában, amit nekünk hamar be kell hoznunk. Ehhez minden segítségre szükségünk van. Példának említeném, amikor jeleztük, hogy elindítanánk a házhoz szállítás szolgáltatásunkat. Ez a modul még fejlesztés alatt volt a cégnél, de kérésünkre a program két hét alatt beüzemelhetô állapotba került. Így május 1-je óta a nem hizlaló finomságokat már otthonról is meg lehet rendelni a környezô kerületekben.

– Az ajánlott megoldással mennyire gyorsan tudják kiszolgálni a vásárlókat? M. Z.: Az a jó informatikai rendszer, amelynek mûködését a vendégek észre sem veszik. ôk csak annyit érzékelnek, hogy bemondják a rendelést, és két perc múlva a tálcán van a finom, friss, illatos, nem hizlaló étel – hiszen nálunk minden étel Update 1-es, vagyis bármikor fogyasztható, és nem hizlal. Célkitûzésünk az, hogy a kassza elé kerülô vendég három percen belül megkapja a rendelését. Ezt a rendszer a gyors és egyszerû, vizuális kezelésével nagyban elôsegíti. Fontos megemlíteni, hogy sajnos a vendéglátóiparban elég nagy a fluktuáció. Ezért igen hasznos, hogy az új kollégák betanítása gyakorlatilag mindössze húsz percet vesz igénybe, mivel annyira egyértelmû és logikus a program kezelése.


M. Z.: A Synergon szakemberein nem tudtunk kifogni, minden kérdésünkre azonnali választ kaptunk. Jólesett, hogy noha ez az elsô étterem, máris franchise-ként kezeltek minket, és hozzáállásukon érzôdött, a jövôben is partnerként kívánnak együttmûködni velünk.

– A készletgazdálkodáshoz megfelelô adatokat szolgáltat a Royal, és ezzel kimutatható a hatékonyság?

17

Synergon-kassza a Zwacknál A Zwack Unicum Nyrt. azzal a kéréssel kereste meg a Synergont, hogy a Soroksári úti márkaboltba olyan kasszagépet szeretnének használni, mely közvetlen kapcsolatban van Zwack SAP-rendszerével, és csoportok érkezésekor gyorsan képes kiszolgálni.

A Synergon saját Synergon Retail System (SRS) nevû kiskereskedelmi rendszerét ajánlotta a feladat megoldására. Speciális igényként jelentkezett, hogy a pénztárgép az árucikk-adatbázist és egyéb adatokat a vállalatirányítási rendszerbôl közvetlenül kapja, illetve a tranzakciós (forgalmi) adatok átadása az SAP-rendszerbe történjen. A feladat megoldásához a Synergon egy speciális SAPinterfészt fejlesztett ki. A két cég gördülékeny együttmûködésének és az igények pontos definiálásának köszönhetôen a Synergon szakemberei rövid határidôvel készítették el a fejlesztést. A pénztárgép-konfigurációt tesztelés céljából elôször a Zwack Unicum egyik irodahelyiségében állították össze a Synergon szakemberei, ahol a két rendszer együttmûködését laborkörülmények között lehetett kipróbálni. A kezelôk és a vezetôk oktatása szintén ebben a tesztkörnyezetben folyt. Sándor Pétert, Zwack Unicum informatikai osztályvezetôjét kérdeztük a Synergon Retail System bevezetésérôl.


– Milyen problémára nyújtottak segítséget a Synergon szakemberei? Sándor Péter: A Synergontól a Soroksári úti márkaboltunkba vettünk egy IBM pénztárgépet és ahhoz szükséges szoftvereket, melyeket speciális igényeinknek megfelelôen az IT-cég szakemberei átalakítottak.

18

– Milyen elônyei származnak a Zwacknak az új rendszer bevezetésébôl? S. P.: Az új vonalkód-leolvasós pénztárgép sokkal gyorsabb az eddig használt SAP-megoldásnál, aminek csoportok érkezésekor nagy jelentôsége van. Most a vásárlókat a korábbinál sokkal gyorsabban és egyszerûbben tudjuk kiszolgálni. – Mennyire elégedett a Synergon kereskedelmi és szakmai felkészültségével? S. P.: Teljesen elégedetten mondhatom el, hogy a Synergon minden részprojektet határidôre és kiváló szakmai színvonalon teljesített, és szakértôi jó emberi hozzáállással végezték el a munkát. – Tapasztalatai alapján a késôbbiekben is szívesen választaná-e a Synergont? S. P.: Igen, feltétlenül. Éppen most rendelünk kecskeméti boltunkba egy másik hasonló rendszert, melynek üzembe helyezésével a korábbi tapasztalatoknak megfelelôen, várhatóan nem lesz semmi probléma.

M e l l é k l e t

-

K K V

m e g o l d á s o k

SAP Business One a kis- és középvállalatok számára Pályázni vagy nem pályázni – ez itt a kérdés Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta a kis- és középvállalkozások egyre nagyobb figyelemmel kísérik a különbözô pályázati lehetôségeket, amelyek pénzügyi forrásokkal segítik a gazdaság ezen szereplôit versenyképességük növelésében. A GVOP néven ismert, az EU és a magyar állam által közösen finanszírozott programok egyike, a 4.1.1-es pályázati fejezet által azonosított, a vállalatirányítás elektronikus rendszerének fejlesztéséhez kötôdik. Ezen pályázat keretében juthatnak forrásokhoz a KKV szereplôi, hogy vissza nem térítendô támogatás formájában kiegészítsék saját beruházási keretüket, s új, hatékony informatikai vállalatirányítást valósítsanak meg. A pályázat lehetôséget biztosít arra, hogy 16 millió forinttól 100 millió forintig terjedô projektértékek 50 százalékát a program alapján az Európai Unió és a magyar állam közösen finanszírozza. Ez a lehetôség sok-sok KKV-szereplô számára okoz fejtörést, ami nem csupán abból adódik, hogy miként is kell pályázni, hanem abból is, hogy mivel. Túl egyszerûnek hangzik, hogy tervezzünk egy projektet. Azonban a KKV-szereplôk között egyaránt megtalálhatók a 150–300 millió forint forgalmú kisvállalkozások, és a sokmilliárdos középvállalatok. Nyilván eltérô üzleti és projektgyakorlattal rendelkeznek, s ezért fontos, hogy amikor megoldást kínálunk ezen a piacon, tisztában legyünk nemcsak az igényekkel, hanem a lehetôségekkel is. SAP Business One Az SAP mint a világ legjelentôsebb ERP-szállítója már 2004-ben piacra dobta Magyarországon is a KKV-k számára ajánlott Business One nevû termékét. A szoftver felépítése teljesen eltér a 35 éve a piacon méltán népszerûségnek örvendô R/3-as rendszerétôl. Ez egy úgynevezett vastag kliensû szoftver, ami lényegében azt jelenti, hogy az üzleti logika a PC-ken futó programokban testesül meg, míg a központban, vagyis a szerveren csak az adatbázis található. Ez a technológiai architektúra egyik oldalról jelentôsen csökkenti, vagyis olcsóbbá teszi a rendszer szerveroldali követelményeit, másik oldalról olyan felhasználói lehetôségeket rejt magában, amelyektôl a rendszer akár egy-két PC-s környezetben is mûködtethetôvé válik. Ezek a tulajdonságok végül is az olcsóbb, vagyis kedvezôbb beruházási konstrukciót támogatják. Ez azonban a pályázatokat illetôen némi gondot is jelenthet. Az SBO-licencek és a bevezetési költség a kisebb vállalkozások esetében olyan alacsony, hogy a beruházási igény nem éri el a 16 millió forintos alsó pályázati küszöbértéket. Egy példa Egy 5 felhasználós rendszer kialakítása normál esetben nem több mint 3-4 millió forint, amely már egy a cég méretéhez alkalmas szerver árát is magában foglalja. Ez az összeg nem pályázatképes.


Az SBO így tehát érzékelhetô módon a legkisebb vállalkozásoktól a nagyobb középvállalatokig (50-100 felhasználó) ad megfelelô megoldást a vállalatirányítás támogatására. Funkcionalitása és rugalmassága kiválóan alkalmassá teszi a kereskedelemmel és egyszerûbb gyártással foglalkozó vállalatok ügyvételének támogatására. A korszerû rendszerfejlesztési elveknek megfelelôen a kereskedelmi tevékenységet már a piaci munka támogatásával együtt biztosítja, a beépített CRM-funkciók révén. Olyan vállalkozások, amelyek egyedi eszközök értékesítését és követô szervizelését is végzik, jól hasznosíthatják a rendszer szervizmenedzsmentszolgáltatásait. Mindamellett természetesen, mint minden korszerû vállalatirányítási rendszer, biztosítja a pénzügy-, számvitel-, költségkontrolling funkciókat, valamint a szükséges riportálási eszközök segítségével

19

M e l l é k l e t

-

K K V


támogatja a menedzsmentmunkát is. Beépített engedélyezési eljárása, valamint alertfunkciói révén lehetôvé teszi a munkafolyamatok irányítását és testreszabását is. A Synergon SAP-üzletága 2005-ben kezdte meg a termék értékesítését és speciális képességei kifejlesztését. Ennek révén az év során elkészült és bemutatásra került a temetkezési vállalkozások számára készült, speciális funkciókat magában foglaló Temetkezési modul, valamint kifejlesztettünk egy általános képességû, paraméterezhetô programot, amely middleware-ként összekapcsolhatóvá teszi az SBO-t a Synergon saját fejlesztésû kiskereskedelmi rendszerével, az SRS-el. Ezáltal olyan homogén rendszer jött létre, amely biztosítja a kis- és nagykereskedelmi vállalkozások számára a teljes, átfogó információfeldolgozást a pénztárgéptôl a központig, akár több, különbözô üzlet môködtetését is biztosítva. A Synergon tanácsadói az SAP R/3 környezetben megtanult vállalat- és folyamatismeretek, valamint hatékonyságnövelô technikák ismeretében nem csupán egy rendszert, de egy teljes megoldást valósítanak meg ügyfeleinknél. Bevezetési projektjeink kapcsán több alkalommal támogatást adtunk ügyfeleinknek a pályázati források elnyeréséhez is. Így nyugodtan állíthatjuk, ha a pályázat a projekt pénzügyi keretei alapján reális, akkor elnyerése és a projekt megvalósítása a Synergon támogatásával biztos sikerre vezet. Göndör László [email protected]

Irányítás kesztyûs kézzel Az SAP mySAP All-in-One vállalatirányítási rendszerét egyre több kis- és közepes méretû vállalat választja. A gyôri Glovita Kesztyû Zrt.-nél a Synergon helyezte üzembe a rendszert. Az üzleti megoldásszállítás keretében a Synergon testre szabta a rendszert, telepítette a szükséges hardvereket, és elvégezte a rendszerintegrációs munkákat. A gyôri Glovita Kesztyû Zrt. már a nyolcvanas évek közepétôl hálózatba kötött személyi számítógépekre épülô, könyvelôi, pénzügyi és termelésirányítási modulokból álló rendszert használt, amelynek elemei egymástól elkülönülten mûködtek. A termelésirányítási rendszer ráadásul egyedi fejlesztésû volt, így technológiai frissítése, funkcionalitásának bôvítése körülményesebbé és költségesebbé vált. A cég vezetôi ezért olyan vállalatirányítási rendszert kerestek, amellyel a termelésirányítás magas szintû integrálása mellett a karbantartás és a továbbfejlesztés is könnyebbé válik.


A szóba jöhetô ERP-rendszerek közül a mySAP All-in-One felelt meg leginkább a Glovita igényeinek: a termelésirányítás valamennyi elemének integrálhatósága, az adatok konzisztenciájának biztosítása és az üzleti folyamatok átláthatósága a cég mûködésének egészére nézve. Fontos szempont volt továbbá, hogy az új rendszert a termelésirányítási folyamatok lehetô legkisebb változtatása mellett kell bevezetni, s használatától a részvénytársaság nem utolsósorban költségeinek csökkentését várta. A beruházás méretének megfelelôen a Glovita a projekt komplex megoldása érdekében egy további pályázatot írt ki tanácsadásra, projektvezetésre, oktatásra és támogatásra, melyet szintén a

20

M e l l é k l e t

-

K K V


Synergon nyert el. A Glovita a projektet a GVOP 4.1.1-es pályázaton keresztül elnyert európai uniós támogatásból finanszírozta. A projekt különlegességét adta, hogy a textilipar sajátosságai miatt több egyedi fejlesztésre is szükség volt. A Synergon szakembereinek alkalmassá kellett tenniük a teljes rendszert különbözô méretek, színek, ezek kombinációinak megkülönböztetésére, valamint a vevôi és sorozatgyártás közötti különbségek kezelésére. A bevezetés – a pályázati pénzek odaítélése után – 2005 utolsó negyedévében indulhatott. A Glovitánál a mySAP All-in-One pénzügyi, számviteli, kontrolling-, logisztikai, termelésirányítási és emberierôforrás-gazdálkodás moduljait vezették be a projekt során, amely 2006 márciusában az adatok feltöltésével zárószakaszába lépett. A NEXON a Synergon alvállalkozójaként saját fejlesztésû Bér-, valamint Time- (beléptetô) moduljait szállította, amelyekhez a szükséges interfészeket a Synergon fejlesztette. A beruházás során a Synergon négy szervert, harminc munkaállomást és aktív hálózati eszközöket szállított és helyezett üzembe. A bevezetés körülményeirôl Marton Józsefet, a gyôri Glovita Kesztyû Zrt. vezérigazgatóját kérdeztük. – Milyen problémára nyújtottak segítséget a Glovita esetében a Synergon munkatársai? Marton József

– A textiliparban is erôs a verseny. A magyar vállalatok nehezen tudják felvenni a versenyt az olcsón és nagy tömegben gyártó külföldi (fôként ázsiai) konkurenciával. A versenyben maradáshoz gyors és pontos információkra van szükségük, hogy a megfelelô döntéseket meghozhassák, és válaszolni tudjanak a változásokra. A Synergon a rendszer bevezetésével nemcsak egy informatikai rendszert vezetett be, hanem a folyamatok ésszerûsítésével is hozzásegítette a vállalatot az átláthatóbb mûködéshez. – Miért volt szükség az SAP-rendszer bevezetésére a Glovitánál? – A többi vállalatirányitási rendszer mellett az SAP nagy elônye, hogy a legfejlettebb kontrollingmodullal rendelkezik, tehát standard eszközökkel ez a rendszer nyújtja a legjobb döntéstámogatási hátteret. Emellett az SAP kezeli leginkább az ügyfél speciális igényeit. – Milyen elônyei származtak a Glovitának az új rendszer kiépítésével? Mennyiben jelent számukra elônyt az új rendszer?


– Az integráltság révén megszûnt a többszörös adatbevitel, így erôforrásokat lehetett átcsoportosítani. Több területen, elsôsorban a gyártásban, ahol eddig papíralapú adminisztrációt végeztek, áttértek a számítógépes rögzítésre. Így pontos és gyors információkhoz jutnak a termelés pillanatnyi állásával kapcsolatban. Az informatika kikerült az üzembe, az adminisztráció és költségei pedig jelentôsen csökkennek.

21

t e c h n o l ó g i a

IMS, FMC, SIP, NGN – betûhármasok bûvöletében Az IP-alapú hangátvitel lenyûgözô térnyerése még mindig elenyészô a több mint kétmilliárd mobilelôfizetéshez képest. A mobilszolgáltatók régóta nyitottak a VoIP-megoldásokra, de ezek motivációját leginkább a piaci szabályozásokból adódó határok kitolása adta.

Míg az adatátvitel számára nyújtott csomagkapcsolt szolgáltatások (GPRS) fejlesztései nagy lendületet kaptak, az üzleti modell gerincét alkotó telefonszolgáltatásuk („core business”) a mai napig a hagyományosnak tekinthetô áramkör-kapcsolt megoldáson alapulnak.

IMS Az IMS (IP Multimedia Subsystem) olyan architektúra, mely hang–, video– és szöveges üzenetek, egyszóval multimédiaszolgáltatások egységes hozzáférését biztosítja a felhasználók számára. Az IMS alapelvei és protokolljai az IP-telefóniából származnak, melynek egyik legjelentôsebb alkotóeleme a SIP (Session Initiation Protocol) jelzésprotokoll. A már ismert – interneten megtalálható – rendszerekkel szemben a leghangsúlyosabb különbség a szolgáltatás feletti teljes kontroll, beleértve a VoIP-, egyéb kapcsolódó IP-alapú rendszereket és nem utolsósorban az átvitelt biztosító menedzselt IP-hálózatot. Az IMS-szabványokat a 3GPP (3rd Generation Partnership Project) konzorcium határozta meg, mely a szolgáltatás „hordozójául” a 3G mobilhálózatokat tekintette.

Az ETSI* által kidolgozott szabványok megteremtik annak lehetôségét, hogy az IMS-rendszerek a vezetékes hálózatokban is megjelenjenek. Az IMS bevezetésének segítségével a hozzáférési közegtôl jól elkülönítetten kezelhetôk az alkalmazások, ezáltal a vezetékes vagy mobil hozzáférési hálózat azonos szolgáltatások elérését teszi lehetôvé. Az alkalmazásokat tekintve az így kialakuló konvergens hálózat (FMC – Fixed-Mobile Convergence) hatására két fôbb szolgáltatási modell tûnhet vonzónak a felhasználók számára. Egyik esetben ugyanazon eszközt használjuk otthoni, mobil, munkahelyi környezetben, s a készülékünk felismeri a rendelkezésre álló hálózatok (pl. WLAN & LAN, GPRS, Bluetooth & DSL, WiMax) közül a leghatékonyabbat, s ezen keresztül építi fel a kapcsolatát. Másik esetben egy telefonszám biztosítja az elérhetôséget a különbözô eszközökön, legyen az a mobilkészülékünk, asztali telefonunk vagy éppen a számítógépünkön futó alkalmazás (softphone). Mindkét eset szükségessé teszi, hogy a kommunikációs hálózat (vezetékes és mobil-) lehetôvé tegye a szolgáltatások függetlenítését annak helyétôl, a hozzáférés módjától és a felhasználó készülékétôl. Egy ilyen hálózat/szolgáltatás páros megvalósítása egy új generációs távközlési hálózat (NGN – Next Generation Network) létrejöttét eredményezi. Szendrôi József [email protected] *Etsi: Európai Telekommunikációs Szabványügyi Intézet

O tth o n


D S L h á ló z a t

Ú tk ö z b e n

H o ts p o t

Ir o d a

F MC M o b il h á ló z a t

L A N h á ló z a t

Új irányzatok

VoIP

A fejlett országokban a mobilszolgáltatók kilátásai nem túl biztatóak, mivel a piac telítettsége lassanként eléri azt a szintet, ahol már nehezen növelhetôk a bevételek. A mobilszolgáltatók számára új lehetôséget teremthet saját szolgáltatásuk kiterjesztése a vezetékes piacra, ahol új csatornák nyílhatnak meg az üzleti kommunikációs piac elérésére.

Mit ismeretes, a VoIP-szolgáltatók viszonylag alacsony költséggel biztosítanak telefonálási lehetôséget úgy, hogy hozzáférési hálózatnak és átviteli közegnek az internetet használják. A mobilkészülékeken is elérhetô internetalapú telefonálás lehetôsége mind jobban ostromolja a mobilszolgáltatók piacát is, így szükségszerûen nyitniuk kell az interneten rohamosan terjedô megoldások felé.

22

Rendezett rendszerek (1. rész) Elemzôk szerint az átlagos informatikai költségvetésnek több mint 70 százalékát infrastrukturális elemekre fordítják. Ha ehhez hozzávesszük még az asztali és a mobileszközök frissítésével és felügyeletével járó problémákat, az IT-infrastruktúra elôtt álló sajátosan komplex kihívásrendszerrel találjuk szembe magunkat.

2. szint – a szabványos szint életbe lépnek bizonyos rendszabályok az asztali gépek és a kiszolgálók felügyeletére, az új gépek hálózathoz csatlakoztatására, az erôforrások Active Directoryval történô felügyeletére, illetve biztonsági házirendeket és hozzáférés-szabályozást alkalmaznak; az alapszintû egységesítés és a szabályok alkalmazása mellett, még reaktivitás jellemzô; általában minden javítás, szoftvertelepítés és asztali szolgáltatás közepes mennyiségû emberi munkával és közepes költséggel jár; elfogadható színvonalú leltár megléte hardverekrôl és a szoftverekrôl, a licencek menedzselése; a peremhálózat lezárása fokozott védettséget jelent, de a belsô biztonság továbbra is kockázatokat rejt.

Az informatikai infrastruktúra stratégiai eszköz. Alapja mindazon szolgáltatásoknak és alkalmazásoknak, amelyek a vállalkozások hatékony és sikeres mûködéséhez szükségesek. Az új technológiák megjelenése sok szervezetben olyan gyors fejlôdést vont maga után, hogy rendkívül bonyolult, rugalmatlan és rosszul felügyelhetô adatközponti és asztali infrastruktúra jött létre, amelynek nemcsak magasak, de az üzleti szükségletek változásától függetlenül java részben állandók is a költségei. A legtöbb szervezet tudatában van az IT-infrastruktúra optimalizálása és költséghatékonnyá alakítása fontosságának, ezért kísérletet tettek infrastruktúrájuk racionalizálására és a mûködési hatékonyság fokozására. Konszolidálták az adatközpontot, szabványosították az asztali rendszereket, bevezették az IT-üzemeltetés bevált módszertanait stb. Ha viszont az informatikai osztály izoláltan végzi el ezeket az átalakításokat, az nem elég ahhoz, hogy elérjék a vállalkozás által elvárt és tartós fejlôdést, illetve az üzleti stratégia hatékony támogatását.

3. szint – a racionalizált szint minimálisra csökkennek az asztali gépek és a kiszolgálók felügyeletével járó költségek; a kiforrott eljárások és szabályzatok kezdenek már szerepet játszani az üzleti tevékenység támogatásában és bôvítésében; a biztonság területét nagyfokú proaktivitás jellemzi, gyorsan és szabályozottan reagálnak a fenyegetésekre és a problémákra; az emberi beavatkozás nélküli szoftvertelepítés minimalizálja a költségeket, a bevezetéshez szükséges idôt és a mûszaki gondok mennyiségét; jól átlátható leltárral rendelkeznek a hardverekrôl és a szoftverekrôl, és csak a valóban szükséges licenceket és számítógépeket vásárolják meg; a biztonsági funkciók nagymértékben proaktívak, szigorú szabályok és óvintézkedések vonatkoznak minden területre, az asztali gépektôl kezdve a kiszolgálókon keresztül a tûzfalig és az extranetig.

A modell gyakorlati alkalmazása

4. szint – a dinamikus szint az infrastruktúra stratégiai értéket képvisel, támogatást nyújt a vállalkozás hatékony irányításához és a versenyelôny megôrzéséhez; teljes körben szabályozott költségek; mindenre kiterjedô az integráció – a felhasználókra, az adatokra, az asztali gépekre és a kiszolgálókra, a felhasználók és a részlegek közötti együttmûködésre; a mobil felhasználóknak közel az irodával megegyezô szintû kiszolgálásban és lehetôségekben van részük, bárhol legyenek is; a folyamatok teljesen automatizáltak, gyakran szerves részei magának a technológiának; az IT-eszközök az üzleti szükségletekhez igazodnak, a további technológiai beruházások jól körülírható, mérhetô elônyt hoznak a vállalatnak; a dinamikus szervezet automatizálni tudja az eljárásokat, és ezzel fokozza a rendszerek megbízhatóságát, csökkenti a költségeket, és emeli a szolgáltatási szintet.

Elsô lépés az infrastruktúra érettségi szintjének felmérése, majd a modell alapján egy fejlôdési terv kialakítása a maximális üzleti elônyt nyújtó célszint éréséhez. 1. szint – az alapszint manuális, lokális folyamatok; nincsenek szabályzatok és szabványok; kevés ismeret az infrastruktúra részleteirôl, a továbbfejlesztés taktikáiról; ismeretlen az alkalmazások és a szolgáltatások általános állapota; nehézkes az IT terén felgyûlt ismeretek megosztása; komplikált az infrastruktúra-felügyelet megvalósítása; magas üzemeltetési költségek; a biztonsági fenyegetések reaktív kezelése; alacsony szintû az üzleti célok IT-támogatása.

23


„A legtöbb szervezet számára az informatikai infrastruktúra lehetne a legfontosabb stratégiai eszköz, és fontos szerepet játszhatna (vagy inkább kellene játszania) az üzleti lehetôségek megteremtésében. Ez a potenciál csak akkor aknázható ki, ha az informatika és az üzlet területe összehangoltan mûködik, kiforrott infrastruktúra üzemel, és optimális egyensúly áll fenn az emberek, a folyamatok és a technológiák között.” Elemzök szerint az átlagos informatikai költségvetésnek több mint 70 százalékát infrastrukturális elemekre fordítják. Ha ehhez hozzávesszük még az asztali és a mobileszközök frissítésével és felügyeletével járó problémákat, az IT-infrastruktúra elött álló sajátosan komplex kihívásrendszerrel találjuk szembe magunkat.

Sztenderdizált hálózatmenedzsment A mai nagyvállalatoknál egyre inkább elengedhetetlen egy automatizált hálózati változás- és konfigurációmenedzsment (Automated Configuration & Change Management – ACCM) rendszer, amely lehetôvé teszi a konfigurációs adatok központi tárolását és normalizálását.

A Voyence cég piacvezetô változás- és konfigurációmenedzsmentterméke, a VoyenceControl! hozzájárul a vállalatok üzemeltetési költségeinek a csökkentéséhez, valamint a hálózatok rendelkezésre állási idejének és biztonságának a növeléséhez. A VoyenceControl! jelenleg az egyedüli olyan többrétegû, skálázható termék a piacon, amely képes hatékonyan felügyelni akár több ezer, különbözô gyártótól származó hálózati eszközt is.

lózati nézetek kialakításának módja, mert a felhasználók jogosultágait ezekhez rendeljük a továbbiakban. A VoyenceControl! kifinomult, biztonságos, szerepköralapú autentikációs rendszerrel rendelkezik. Négyféle autentikációs rendszert támogat: natív, TACACS/TACACSû, RADIUS és LDAP. A felhasználók lehetnek jóváhagyók, illetve nem jóváhagyók. Ha egy felhasználó az utóbbi csoportba tartozik, létrehozhat és ütemezhet egy feladatot, de a feladat állapota mindaddig függesztett marad, amíg egy arra jogosult személy a feladat-ütemezôben jóvá nem hagyja. Elutasítás esetén a jóváhagyó személy egy komment mezôben meg tudja indokolni az elutasítás okát, s ennek alapján az elôterjesztô személy kijavíthatja és újraütemezheti a feladatot. A feladatok állapotváltozásairól a megfelelô személyek e-mailben értesítést kapnak. A jóváhagyó személyek is így értesülnek arról, hogy jóváhagyandó feladat került az ütemezôbe. A rendszer felépítése

Validáció és ellenôrzés A legtöbb, piacon lévô konfigurációmenedzsment-alkalmazás képes a régi konfigurációk tárolására, és lehetôséget biztosít a felhasználók számára, hogy hiba esetén vissza lehessen állítani egy régebbi mûködô állapotot. A VoyenceControl! proaktív felügyeleti rendszer, amely azon túlmenôen, hogy egyetlen egérkattintásra képes visszaállítani egy régebbi állapotot, meg tudja akadályozni a konfigurációs hibák bevitelét a hálózatba.


A Voyence ennek érdekében hozta létre a sablonokat és az ellenôrzô szkripteket. A sablonokat, amelyeket az operátorok fel tudnak használni a napi munkájukban, hálózati mérnökök definiálják. Ennek a rendszernek köszönhetôen például egy több száz eszközt tartalmazó hálózat esetén a hálózati mérnökök munkája néhány sablon karbantartására redukálódik. A sablonok változókat, alsablonokat és statikus szöveget tartalmaznak. Amikor egy operátor kiválaszt egy sablont, meg kell adnia a hálózati mérnök által definiált változók értékét, amelyeknek a helyességét a rendszer ellenôrzi a hálózati mérnökök által definiált szabályok alapján. Ilyen szabály lehet például egy jelszó minimális hossza, az elfogadható IP-címtartomány az adott környezetben.

A VoyenceControl! többrétegû architektúrával rendelkezik, amely egy központi alkalmazásszerverbôl és tetszôleges számú eszközkiszolgálóból (Device Server) áll. Ennek az architektúrának köszönhetôen a rendszer jól skálázható, és az átfedô IP-címtartományok sem okoznak gondot. Az egyes komponensek biztonságos SSL-kapcsolaton kommunikálnak az alkalmazásszerverrel. A hálózati eszközökkel közvetlenül az eszközkiszolgálók tartják a kapcsolatot a felhasználó által meghatározott protokollokon (SNMPv3, SSHv2, SCP, telnet, TFTP stb.) Támogatott eszközök és integráció A Voyence egyik nagy elônye a versenytársaival szemben az, hogy széles körû terméktámogatással rendelkezik (Cisco, 3COM, Marconi, Juniper stb.). Új eszközre a gyártótól lehet támogatást kérni. A Synergon tud drivert fejleszteni, illetve a felhasználóknak is lehetôségük van driverfejlesztésre, amennyiben megvásárolják a szükséges modulokat. Számos hiba, illetve performanciamenedzsment rendszerhez létezik dobozos integrációs modul. Ha az ügyfél olyan rendszerrel akarja integrálni a VoyenceControl!-t, amelyhez nincs dobozos megoldás, akkor megteheti a termék Web Services API-jának segítségével. Összefoglalásképpen elmondható, hogy a VoyenceControl! kiváló termék, amely jól skálázható, jó a terméktámogatottsága, és APIfelületének köszönhetôen jól integrálható tetszôleges környezetbe. Riportok

Lehetôség van ellenôrzô szkriptek definiálására is, amelyek az egyes feladatok elôtt vagy után futnak le. Ilyen szkript lehet például egy adott eszköz állapotának ellenôrzése.

A VoyenceControl!-ban lehetôség van egyedi riportok készítésére, futtatására és ütemezésére. A riportok kimenete elmenthetô CSV-, XLS-, PDF-, valamint HTML-formátumban.

A munkafolyamat A hálózatban lévô eszközöket például földrajzi helyük, típusuk alapján logikai csoportokba lehet szervezni. Nagyon fontos a há-

24

Egyed Lóránt [email protected]

Az élô üzleti kommunikáció Chat üzleti kommunikációra? Elég furcsa, azonban a Microsoft által fejlesztett Live Communication Server kiválóan alkalmas a korábbi levelezôrendszer kiváltására, de IP-telefonnal való integrálásával kiválóan alkalmas audio- és videokommunikációra is.

A Live Communication Servert (LCS) korántsem „Chat szervernek” pozicionálja a Microsoft, mégis kétségtelen, hogy legismertebb és talán legelterjedtebb szolgáltatása a „csevegés”. A szerver bizonyos funkciói, szolgáltatásai már korábban is elérhetôk voltak különbözô termékeken. A piaci pozicionálás miatt azonban ezek a komponensek kikerültek az eredeti termékekbôl, és új terméket hoztak létre Live Communication Server néven, bôvített szolgáltatásokkal, funkciókkal. Az Office termékcsalád részeként beágyazódik a megszokott Office eszközökbe. A termék legfrissebb változata, a Live Communications Server 2005 with SP1 jelenleg Enterprise és Standard változatban is elérhetô.

likus IM (Instant Messaging) szolgáltatók ügyfeleivel, mint a Microsoft Network (MSN), America Online (AOL) és a Yahoo!. Mindig láthatóan

Az Live Communication Server ajánlott kliensoldali komponense a Microsoft Office Communicator 2005, mely felhasználói felületében igen hasonló a jól megszokott (Windows Messenger, MSN Messenger, ICQ stb) kliensekhez, így könnyen kezelhetô és gyorsan megtanulható. A levelezôszerver tehermentesítése A LCS-sel többféle kommunikációs útvonal is elérhetô, mint például az audio- és videokommunikáció. Nem gondolom, hogy az új csatornák használatával teljes egészében kiválthatnánk a korábbi – jól bejáratott – kommunikációs metódusokat. Az igazsághoz az áll közelebb, hogy ezek az új szolgáltatások a meglévôket kiegészítve, azokkal együttmûködve biztosítanak szélesebb, hatékonyabb kommunikációs teret. Nagyon elterjedt, hogy a felhasználók közötti kommunikáció teljes egészében a levelezôszolgáltatásra épül, így az Exchange szerver gyakorlatilag fájlcserélô programként üzemel, amely szerepkörre – legyünk ôszinték – fô funkciójából adódóan, soha nem is volt felkészítve. Az LCS-szerver e célú használata – adatmennyiségtôl függôen – nagyban csökkentheti más rendszerek kihasználtságát. A MS Office Communicatorban egyszerûen kereshetünk a vállalati címlistában (GAL), kérdezhetjük le a felhasználók tulajdonságlapjait, és választhatunk a kommunikációs lehetôségek között. A Communicator Instant Messaging (IM), jelenlét és 1 : 1 audio- és videoképessége mellett a már említett fájlküldés és alkalmazás megosztás is külön konfigurálás nélkül, alapértelmezetten elérhetô. A vállalatiszerver-verzióval (Enterprise Edition) lehetôség szerint a partnerek, szállítók, ügyfelek geográfiai és organizációs határoktól függetlenül kapcsolódhatnak és kommunikálhatnak a pub-

1. ábra – Microsft Office Outlook integráció

A Live Communication Server jelenlét-információkkal is szolgál, ami lehetôséget biztosít, hogy a felhasználók felderíthessék, hogy a keresett kolléga elérhetô-e, s hogy az idejébôl telik-e az ilyen típusú kommunikációra. A felhasználó neve mellett lenyíló helyi menübôl pedig választani lehet a kommunikációs lehetôségek közül. Kiemelt jelentôségû, hogy megfelelô szerveroldali infrastruktúra kialakításával a felhasználó bárhonnan biztonságos csatornán keresztül elérheti a vállalati LCS-rendszert, mindössze internetkapcsolatra van szükség. Az sem jelent gondot, ha olyan számítógéprôl akar csatlakozni, amelyen nincsen telepítve a Communicator, hiszen egyszerû webböngészôbôl is kapcsolódhatunk, a Web Access szolgáltatásának köszönhetôen. A Smart Phone használata telefonként A Communicator Mobile program segítségével Windows-alapú SmartPhone is funkcionálhat kliensként, mely alkalmas hanghívás kezdeményezésére és fogadására is. A hívott fél számát igen egyszerûen megkereshetjük személyes címjegyzékünkbôl, és kiválaszthatjuk, melyik számán kívánjuk elérni. Computer opció választásakor PC-PC hívás épül fel, továbbá alkalmas hangkonferencia lebonyolítására is, külsô erôforrással (MCU).

Az alábbi táblázat foglalja össze azokat az Office komponenseket, amelyek támogatják a Live Communication Server jelenlét-információjának integrációját.

Communication Instant Messaging Collaboration

Microsoft® Office Communicator 2005 Microsoft® Windows Messenger 5.1 Microsoft® Office SharePoint Portal Server Microsoft® Windows SharePoint Services Microsoft® Office Live Meeting

Productivity

Alkalmazás


Funkció

Microsoft® Outlook Microsoft Exchange Server 2003 Microsoft® Excel Microsoft® Word Microsoft® PowerPoint Microsoft® Office Visio Microsoft® Publisher

25

LCS és az IP-telefon integrálása esetén a felhasználói programból közvetlenül indíthatunk hívásokat az IP-telefonrendszeren keresztül, vagy használhatjuk közvetlenül magát az IP-telefont is. Bármely módszert választva elérhetjük az IP-telefonokat és a városi fôvonalakat is, ugyanígy bejövô hívások is fogadhatók, ha az LCSkliens telefonszámot kap.

Az LCS-szerver és a CallManager (IP-telefonrendszer) rendszerek illesztését a beiktatott, saját fejlesztésû SIP Proxy szerver végzi. Ez a szerver végzi az e-mail-cím – telefonszám konverziót, mert a CallManager nem támogatja az e-mail-cím alapján való tárcsázást. A hívás célba éréséhez és a hívott félnél a telefonszám megjelenéséhez szükséges a konverzió.

A vállalati kommunikációs rendszerek rohamos fejlôdése mind magasabb szinten valósítja meg az integrációt a belsô informatikai rendszerekkel. A hagyományos értelemben vett telefonkommunikáció – azaz az asztali telefonkészülék használata – ma még nélkülözhetetlen eleme az irodai mûködésnek, de bizonyos esetekben már itt is jelentôs szerephez jut az asztali számítógép. Számítógépünk segítségével megvalósíthatjuk a telefonhívások intelligens irányítását, címlisták kezelését, valamint azonnali információt kapunk kommunikációs partnerünk elérhetôségérôl.

A két rendszer együttmûködése még további alkalmazásokat is magában rejt, hiszen az LCS-szerver támogatja az RCC- (Remote Call Controll) protokollt, amellyel lehetôség nyílik az IPtelefonrendszeren lévô telefonok vezérlésére. Ekkor az LCSkliensprogram képes a felhasználó asztalán lévô IP-telefon vezérlésére is, azaz a felhasználó eldöntheti, hogy az LCS-kliens a hívást PC-rôl indítsa, vagy az asztali IP-telefonról. Vagy amennyiben az asztali IP-telefonra hívás érkezik, akkor az LCSkliensprogramban egy üzenet tájékoztat a bejövô hívásról, és lehetôség van a hívás fogadására (ebben az esetben az asztali IPtelefon kihangosodik, és fogadja a hívást), vagy akár el is utasíthatjuk a hívást.

A Microsoft LCS megoldása nem a telefont helyettesítô vagy kiváltó megoldás, hanem egy meglévô telefonrendszer kiegészítéseként tud igazán hatékonyan mûködni. A telefonkapcsolattal kiegészített alkalmazásmegosztás funkció hatékonyabb problémamegoldást tesz lehetôvé, akár úgy is, hogy olyan személyeket vonnak be, akik nem tartózkodnak az irodában.

A rendszer felépítését a következô ábra szemlélteti

A telefonrendszerrel összekapcsolt Microsoft LCS olyan szolgáltatásokat biztosít, amelyek mindkét rendszer funkcióit kiegészítik, és ezáltal magasabb szolgáltatási szintet nyújtanak a felhasználók részére.

Az IP-telefonrendszer (Cisco CallManager) és az LCS-rendszer összekötése Az LCS-felhasználói program teljes értékû SIP-kliens, illetve az LCS-szerver is SIP-protokollt használ a kommunikációra, így lehetôség adódik, hogy LCS-rendszernek egy IP-telefon rendszerrel való összekapcsolására, kiterjesztve a rendszer hanghívásfunkcióit. A rendszer felépítését a következô ábra szemlélteti.

A két rendszer illesztését a saját fejlesztésû RCC Proxy valósítja meg, amely ismeri az RCC-protokollt az LCS-rendszer felé, és a JTAPI-protokollt az IP-telefonrendszer irányába. A vezérlés nemcsak hívás indítására és fogadására alkalmas, hanem az asztali telefon átirányítására is (akár idôzítve vagy funkcióhoz kötve), vagy egyéb szolgáltatásokra, amilyen a konferenciabeszélgetés vagy a hívástartás. Természetesen a két összekapcsolási megoldás (SIP, RCC) vegyesen is alkalmazható a nagyobb rugalmasság és a költséghatékonyság növelésének érdekében.


Ferencz István és Gönczöl Zsolt [email protected] [email protected]

26

Hátország Egy szervezet vagy vállalat számára ma már az egyik legnagyobb érték a birtokában levô információk és az üzleti szempontból kritikus informatikai alkalmazások megbízható mûködése. Ugyanakkor nincs mindenki tisztában azzal, hogy ezen értékes információkat tároló szerverek számára egészen más mûködési feltételeket kell biztosítani, mint egy normál felhasználói PC-nek.

A géptermek szakszerû kialakításának feltételeit a TIA-942 szabványban határozták meg. A szabvány célja, hogy segítséget nyújtson, illetve bizonyos követelményeket támaszszon egy korszerû data center (gépterem) tervezéséhez. A szabvány a géptermeket felhasználhatóság és biztonság szempontjából négy különbözô osztályba sorolja. A gépterem egyes alkotóelemeinek (falazat, klíma, UPS, távközlési rendezôk stb.) osztályba sorolása lehet különbözô, de ebben az esetben a data centert a „leggyengébb láncszemnek” megfelelô osztályba soroljuk.

Tier 2 data center – „redundáns komponensek”

Tier 1 data center – „alap”

Az ebbe az osztályba tartozó termek abban különböznek az elôzô osztálytól, hogy itt minden esetben két áramkör aktív. A beépített IT-eszközök nagyon magas rendelkezésre állásra tervezettek, jellemzô kialakítás a „CPU clustering” és a „Redundant Array of Independent Disk/Direct Access Storage Device (RAID/DASD)” technológia. A gépteremben minden tervezett cselekvés elvégezhetô, és a rendszer a több azonos idôben mûködô kör miatt egy esetleges hibából eredô zavar esetén is mûködik.

Az elsô osztály az alapkövetelményeknek felel meg, semmilyen redundanciával nem rendelkezik. A beépített eszközök önmagukban mûködnek. Bárminemû meghibásodás a gépterem azonnali összeomlásához vezethet.

Ebbe az osztályba tartoznak azok a géptermek, melyek technológiai elemei (klíma, UPS stb.) redundánsak, azonban egyetlen betáp áramkörön vagy klíma esetében egyetlen kültéri csövezéssel mûködnek. Ebben a rendszerben sokkal jobban kizárhatók az esetleges hibákból adódó katasztrófák. A teljesítmény fenntarthatóságának érdekében egyes elemek rendszeres újraindítást igényelnek. Tier 3 data center – „egyidejûleg fenntartható” A Tier 3 data center több betáp- és hûtéskörrel rendelkezik, de egyszerre mindig csak egy aktív. Mivel a redundáns eszközök nem ugyanazokon a körökön találhatók, ezért a terem rendszerhibák esetén is fenntartható. A Tier 3 szint adottsága megengedi minden tervezett cselekvés (tesztek, karbantartások) elvégzését anélkül, hogy a számítógépek mûködését megzavarná. Nem tervezett események, mûködésbeli hibák azonban a gépterem összeomlásához vezethetnek Az áramkörök váltásához emberi segítség szükséges, ezért a terem 24 órás megfigyelést igényel. Tier 4 data center – „hibatoleráns”

Magyar Ferenc [email protected]

Ez az osztályozás csak egy a TIA-942 szabvány elôírásai közül, amit egy gépterem tervezésekor figyelembe kell venni. Egy nagy biztonságú data center kialakítása során minden esetben a megfelelô felkészültséggel, szakmai kompetenciával, a szabványt átfogóan ismerô cég kiválasztásával érhetjük el a célt, amely nem más, mint az adataink fizikai biztonságának megteremtése.

Fô áramkörök száma redundáns

indítási teljesítmény (watt/m2) névleges teljesítmény (watt/m2) álpadló vastagság névleges feszültség

álpadló ára (S/ft2) üzemszünet éves szinten gépterem rendelkezésre állás

Tier 1

Tier2

csak 1 N 215-323 215-324 12” 415 208, 480 3 1965 S450 28,8 óra 99,671%

csak 1 N+1 430-538 430-539 18” 488 208, 480 6 1970 S600 22,0 óra 99,749%

Tier3 1 aktív 1 passzív N+1 430-645 1075-1613 30-36” 732 12-15 kV 15-20 1985 S900 1,6 óra 99,982%

Tier4 2 aktív 2(N+1) 538-860 1613+ 30-36” 732+ 12-15kV 15-20 1995 S1100+ 0,4 óra 99,995%

27


Különbözô géptermek egyes paramétereinek bemutatása

k o r t á r s

g a l é r i a

ÉLETRAJZ 1970-ben Budapesten született. Szakmája szerint is fényképész. 1997-ben búvártanfolyamot végzett. Elôbb barkálcsolt, majd professzionális tokkal elátott Nikonjával kezdett merülni. Merült honi vizekben, késôbb a Vörös-tengerben, az Atlanti-óceánban, a Földközi-tengerben, majd Indonézia partjainál. 2000-ben megnyerte a Submarine búvármagazin fiatal búvárfotósok számára rendezett versenyét. Munkatársa a búvárlapnak, egyéb magazinoknak. Díjai: 2004. XXVI. Csehországi Nemzetközi Fesztivál: I. díj Szlovákia, Nemzetközi Fesztivál: két II. díj 2005. Moszkva, Golden Dolphin Festival: Arany Delfin-díj VIII. Országos Búvárfotós Bajnokság: összetett gyôztes XXVII. Csehországi Nemzetközi Fesztivál: I. díj Az év természetfotósa, fôdíj

A látható láthatatlan


Elôd László fotómûvész A fényképezésnek sajátos része a természetfotózás. Már csupán azért is, mert inkább vadászatnak képzeli a kívülálló, semmint alkotói munkának. És valóban: bizonyos értelemben vadászat is; ráadásul a lehetô legrokonszenvesebb fajta, mivel nincsen véráldozat. Persze leszûkítjük a természetfotózást, ha kizárólag az állatvilág fényképezését értenénk rajta, hiszen tárgya, témája lehet minden olyan képzôdmény, amely a természethez tartozik, noha nem emberábrázolás. A tudós széptanok, esztétikák nagy mûgonddal különböztetik meg a természeti szépet az alkotott széptôl. A megkülönböztetés azt célozza, hogy a természeti szépet kirekesszék az esztétikából, hiszen azt nem emberi szándék hozta létre; egyszerûbben szólva: nem emberi közlemény. Ám ez kizárólag a közvetlen élményként jelentkezô természeti szépre vonatkozik; azaz, ha rácsodálkozunk is egy fenséges tájra, egy gyönyörû virágra, netán egy színpompás madárra, esztétikai értelemben nem beszélünk szépélményrôl. Merôben más a helyzet, amikor egy-egy természetbôl kiválasztott szépség mûalkotáson keresztül jut el hozzánk, amikor a táj – teszem azt – tájképpé válik, a virág csendéletté, a madár esetleg valamely kínai festmény hangsúlyos elemévé. Ezekben az esetekben – jelképesen! – alkotói kifejezést hordoznak, mûvészi közlést, vagyis az esztétikumhoz elengedhetetlen emberi jelenik meg általuk. Ez a röpke széptani lecke azért került ide, hogy elejét vegye bárminemû fintorgásnak, amivel esetleg a természetfotózást illethetnék. Magától értetôdik viszont, hogy az is megeshet: bármennyire szép természeti témát választott is a fényképezô, mûve puszta állapotrögzítés, különösebb közlendôje nem akadt. Alkalmasint még csak nem is igazán dokumentum, vagy pedig a felelôtlen ítélkezés a giccs irányába ragadja el. (Egyébiránt korántsem csak a természetfotóssal eshet meg ilyesmi, számos példát hozhatnánk a képzômûvészet vagy egyéb mûvészetek területérôl is.) Szorosabban vett témánknál maradva máris három lehetôséget villantottunk fel a természetfotós számára, ugyanis persze hogy vadászat, legalább ilyen természetességgel rejlik benne részint a dokumentálás, részint a mûvészeti élményalkotás lehetôsége. Amennyiben pedig természetfotósunk búvár, képeivel olyan világot tár elénk, amelyet mi, közönséges halandók (tehát búvárkodásban járatlanok) nem ismerhetünk, akkor ezt a vadászatot egyértelmûen kalandnak minôsíthetjük: kaland abban az értelem-

A mûvész kiállítása ingyenesen megtekinthetô 2006. augusztus -ig, hétköznapokon 9-16 óráig és a www.virtuartnet.hu virtuális galériájában. Helyszíne: Synergon irodaház aulája

28

ben, hogy a búvárkodásnak komoly rizikófaktorai lehetnek (még ha nem éppen azok is, amelyeket mi, kívülállók szavaznánk meg neki), de kaland a mûvészet speciális világában is, a különleges formák, elképesztô színek, meglepô szerkezetek körében. Egy bohóchal vagy egy rajnyi vitorláshal, egy szellemmuréna, a változatos korallvilág lenn a mélyben, a keservesen készenlétbe helyezett vakuk váratlan fényében nem biztos, hogy nyomban azt a kompozíciót hozza létre, amelyre a fotós „vadászik”, türelem, a kivágat módosítása, ma már mind gyakrabban a számítógép aktív hozzájárulása azonban elôbb-utóbb a kívánt eredmény irányába hat, a fotós, aki – jobb esetben – már a „szárazon” komponálni kezdte mûvét, akár elégedettségfélét érezhet. Ide kell idéznünk Elôd László egyik írásának részletét, talán jobban érthetjük általa, amit – egyszerûsítve – fölkészülésnek nevezhetünk: „Késô délután volt, és tikkadtan vánszorogtam kifelé a vízbôl, magammal vonszolva a fotós fölszerelésemet. Másfél óra merülés a Vörös-tengerben kimeríti az embert. Arról nem is beszélve, hogy aznap már a negyedik volt. Tekintetem a partot kémlelte, vállaim már nehezen bírták a majd harminckilós felszerelést: a tíz kiló ólmot, a hasonló súlyú palackot és a már említett fényképezôgépet a vakukkal. Miközben azon merengtem, miért is csinálom ezt – ahelyett, hogy mint minden rendes turista Egyiptomban, a koktélokat szürcsölgetném a tengerparton –, hirtelen beduinok tûntek fel a parton. A gyerekek teveháton utaztak, míg az idôsebbek kényelmesen bandukoltak mellettük. Látszott, hogy ôk nincsenek az idôvel olyan haragban, mint mi, európai emberek. Az árnyékuk megnyúlt a délutáni nap hatására, és az egész látvány olyan békésnek, olyan egyiptominak tûnt, hogy azonnal elfeledtem minden aznapi bosszúságomat. Egy új kép körvonalai rajzolódtak a fejemben. A parton ledobtam a felszerelést, megtörülköztem, és néhány perc múlva egy ceruzával a kezemben már egy fehér lap fölé hajoltam, miközben szürcsölgettem a megérdemelt frissen facsart narancslevemet. Egy pálcikabúvár egy pálcika-tevével rajta egy pálcika-beduinnal osztozott fele-fele részben a rajzomon. Ami érdekes volt ezen a gyermeteg firkán, hogy a búvár, mint minden rendes búvár, a víz alatt úszott, míg a többiek a szárazföldrôl tekintettek a távolba. Szerettem volna megörökíteni egy felvételen azt, ami nekem Egyiptomot jelenti: a búvárkodást és a tevés beduinok látványát.” Világos, hogy egy kép (tudjuk, elkészült) születésének elsô pillanatainál vagyunk. Roland Barthes punctumnak nevezi azt a


mozzanatot a képen, amelybôl a rászegezôdô tekintet elindul, hogy hierarchiája által birtokba vegye, tehát megértse a mûvet. Elôd fotóján ez a punctum – úgy tetszik – inkább vonal (a latinnál maradva: linea), amelyben összetalálkozik, érintkezik a vízi világ a szárazföldi világgal. Aligha véletlen, hogy ezt a képet el akarta készíteni. Végül is fényképezô munkássága éppen errôl szól: a látványon keresztül kapcsolatba hozni a két világot: vizualizálni a reflexió lényegét. Azért száll le – búvárként – a víz mélyére, hogy a maga számára földerítse az ottani rejtelmeket, és gyönyörködjék bennük. Amikor viszont fényképezôgépét is viszi, akkor fölszínre akarja menteni és megosztani másokkal a lenti élményeket. Persze hogy ennek egyik momentuma a dokumentálás. A lényeg azonban a szépség fotós újraalkotása. Mi, ezeknek a képeknek a nézôi, ebbe tudunk belekapcsolódni, általa találjuk meg a közösséget mind az ismeretlen világgal, mind pedig a fényképezô esztétikai kommentárjával.

Fábián László

Partnerek:

www.virtuartnet.hu 29

s z a b a d i d ô

A lóerôk lovagjai és lovagnôi A nyár a motorosoké – tavasszal a napsütéssel együtt kirajzanak, majd ôsszel az utolsó sugarakkal eltûnnek. Jó magam is rendelkezem jogosítvánnyal, de eltekintve a néhány hete történt nyaralási robogós-borulós élményemtôl, jó 12 éve nem ültem gépen. Ahhoz, hogy kiderítsük, mitôl vált ez hobbi ily elterjedté, néhány „szakértôt” kérdeztünk meg. tor, te és a táj létezik csak. Nincs telefon a fônöktôl vagy egy hisztis ügyféltôl, egy elhagyott szeretôtôl, nem szól a rádió, mely idegesítô zenét, bugyuta beszélgetéseket vagy rémes híreket áraszt az érában. További nagy elônye városi közlekedést tekintve, hogy nincs dugó. Ugye, hogy irigyeljük az autósok között szlalomozó és gyorsan továbbhajtó motorosokat. Azonban motorosaink többsége meggyôzôdéses vidéki utazó. Inkább új és kevésbé zsúfolt tájakat keresnek fel, hogy élvezzék a motor adta szabadságot, a jó levegôt és a csöndet – nopersze, ha lepihentetik a motort. Horváth János, Hayabusa 1300 köbcentis limited edition: Én egy 600-as géppel jobb idôket megyek, mint egy 1000-sel. És nem én vagyok az egyetlen!

Pintér Zoltán, Yamaha Faser túramotor nagyobb túrákra és Yamaha Dragstar csopper hétvégére Nagy Árpád, Suzuki GS500F (tanuló motor), Suzuki DL1000 enduro motor: 2 személynek is igen kényelmes, nem érzékeli az „igen jó minôségû utakat”. A 1000 cm3-nek és a 98 LE-nek köszönhetôen jól viselkedik elôzésnél, megfelelô erôt képvisel.

A ma motorra ülôk többsége, fôként, aki felnôttként kezdi el, leginkább szabadidejében aktív kikapcsolódásként használja. Beépült az átlagéletbe függetlenül attól, hogy veszélyes üzemnek számít, sôt trendi és luxus hobbiként tartják számon. A veszélyes hobbi


Motorosaink hobbijuk kiválasztása hátterében is profi életük ritmusa állhat. Rohanó társadalmunkban a megszokott pörgés, izgalom mindenképpen ott legyen a pihenôidôben is. A motorozás élménye tökéletesen egyesíti magában a társasági élet és a magány, a természet és a motorizáció, a sebesség és a nyugalom, az összpontosítás és a kikapcsolódás ellentétét és mégis kialakuló harmóniáját. Motorosaink kihasználják a szabadság nyújtotta élvezetet, így minden napos idôszakot kihasználnak a motorozásra. Egy délutáni száguldozásra, a vidéki birtokhoz közlekedési eszközként, hétvégi egynapos túrákra vagy hosszabb külföldi körutakra, ritkán a munkahelyre is bebrummognak vele.

Polgár Roland, Honda CBF 600 S, sport túramotor: nagyon könnyû motorozni vele

30

Az autót vezetjük, a motort uraljuk. A motor veszélyes üzem, így nem lehet engedni gondolatainkat elkalandozni, mint egy autóban. De ezt meg is hálálja, a motoros eggyé válik a motorral: a mo-

Motorosok és motorosok Már a fentiekbôl következik, hogy kétféle motoros létezik, aki gyerekkorában kezdte, és aki felnôttként választotta hobbijának. A motorozás ugyan gyorsan és könnyen elsajátítható – egy bizonyos szintig!!! – ,de a motoros múlt már messzirôl felismerhetô. A motoron felnövôk vagány, nagy teljesítményû sportmotorokat választanak, és sokkal gátlástalanabbul repesztenek, nem idegen tôlük az amatôr versenyeken való indulás. A felnôttként kezdôknél hiányzik e zsigeri rész. Látszik komótosságuk, inkább kényelmes és lassabb túramotorokat választanak. No, és a gépek! Kicsit a motorokról. Lényegében már bármilyen márkát és típust meg lehet kapni a kezdô gépektôl, pl. Suzuki GS 500, egészen a motorok Ferrarijaként emlegetett Ducati 999R superbike-ig. Az elôbbi kb. 1,5 millió, míg a második 8 millióba kerül. A fejlôdési szakaszt figyelembe véve, hiába tudja uralni a motoros a 160-180 lóerôs gépeket, teljesen felesleges, hiszen csak a versenypályán lehet kihasználni, de ott sem igazán.

Berta Szilvia: Persze nem így motorozom… Honda CB400SF: kezes kis motor, kezdôknek is!

a r c S y n

Naszádos László üzletágvezetô Naszádos László (35) 1999-ben végzett a Budapest Mûszaki Egyetem Villamosmérnök Karán. Szakmai pályafutását 1997-ben saját informatikai és szolgáltatói vállalkozás megalapításával kezdte. 2000-ben csatlakozott a Synergon csapatához, és 2001 végéig termékmenedzseri, illetve tanácsadói feladatokat látott el. A 2002-es év elejétôl az akkori Field szerviz (Hardverintegrációs Üzletág) Intel architektúrákkal foglalkozó csoportját irányította. 2006 áprilisától a Hardverintegrációs Üzletág vezetôje.

Németi Csaba értékesítéstámogatás vezetô Németi Csaba (30) 2002-ben végzett a Kandó Kálmán Mûszaki Fôiskola Villamosmérnöki Karán távközlés informatikai mérnökként. A Synergonhoz két éve csatlakozott – ezt megelôzôen az Invitel Telecom Hungary Rt.-nél Indirekt Sales feladatkörben országos viszonteladói értékesítési hálózat kiépítése, fejlesztése volt feladata. 1997–2000-ben a Nádor Rendszerháznál kereskedôként vett részt az értékesítésben, fôleg közbeszerzési területen. 2006 áprilisától a Hardverintegrációs Üzletág értékesítéstámogatás vezetôje.

Orgovány ferenc Chief Architect Orgovány Ferenc (38) 1989-ben végzett a Nehézipari Mûszaki Egyetem Dunaújvárosi Fôiskolai Karán szervezési üzemmérnökként, majd 1992-ben a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Fôiskolán reklámszakemberként. 2001-ben a Budapesti Közgazdasági

A Synergonhoz az idei évben csatlakozott – ezt megelôzôen egy évig a Leoninus Kft. EU-település projektvezetôjeként dolgozott, 2003-tól pedig a Magnetrade Rt. marketing- és értékesítési vezetôjeként tevékenykedett. 1992 és 2003 között a Westel Rádiótelefon Kft.-nél töltött be különbözô pozíciókat, utolsó feladatköre a marketingés értékesítési csapat irányítása mellett a társszolgáltatói és szabályozói kapcsolatok menedzselése volt.

31


Egyetemen telekommunikációs MBA-diplomát szerzett.

Bevezetô. Tartalom. Kedves Olvasóinknak kellemes nyarat és jó pihenést kívánunk! Szentiványi Kinga

Recommend Documents