Bevezetés. Tisztelt Igazgató Asszony, Polgármester Úr! Tisztelt Közalkalmazotti Közösség, Szülői Szervezet, Diákönkormányzat!

Bevezetés Tisztelt Igazgató Asszony, Polgármester Úr! Tisztelt Közalkalmazotti Közösség, Szülői Szervezet, Diákönkormányzat! A „Közalkalmazottak jogállásáról szóló" 1992. évi XXXIII. törvény 20/A. § alapján pályázatot nyújtok be a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium és Kollégium intézményvezető (magasabb vezető) beosztás ellátására. Amikor 2008 márciusában vezetői programomat kezdtem, naivan így vélekedtem: „Lökésszerű, nagy változásokra nincs szükség, a következő évek feladata a közösen kialakított prioritások végig vitele és betartatása a belső működésben.” A 2008-tól kezdődő ciklusra mindössze ”finomhangolás”-t ígértem. Akkor nem sejthettem, hogy minden mozgásba lendül már 2008 és 2012 között is: új telephellyel gyarapodtunk, módosultak a szabályozók, jöttek takarékos évek, a városi átszervezés kapcsán pedig gazdasági centrum lettünk. 2013 januárjától pedig teljesen új alapokra helyeződött a köznevelés. Ma már látom, hogy az öt évvel ezelőtti koncepció nem volt egészen helytálló… Remélem mégis, hogy az alábbiakban következő áttekintés meggyőző bizonyíték arra, hogy a kiváló munkatársaknak és ígéretes gyermekanyagnak köszönhetően - ahogyan akkor írtam: az itt felhalmozott HR-érték birtokában - sikeresen alkalmazkodtunk a szüntelenül formálódó viszonyokhoz. Tisztelt Döntéshozók, Véleményezők! Kérem, hogy a Zrínyiben eltöltött pedagógusi és vezetői munkám, valamint a pályázatban megfogalmazott koncepcióm alapján - ha a kijelölt iránnyal egyetértenek támogassanak, tanácsaikkal segítsenek!

Nyíregyháza, 2013. május 25. Huszárné Kádár Ibolya

1

Szakmai önéletrajz 1959. március 9-én születtem Nyíregyházán, apai ágon több generációs pedagógus családban. Alapfokú tanulmányaimat a Nyíregyházi Főiskola Gyakorló Iskolájában végeztem, majd a Zrínyi Ilona Gimnázium angol tagozatán tettem érettségi vizsgát kitűnő eredménnyel. Középiskolás éveim során kétszer kerültem OKTV döntőbe magyar irodalom tantárgyból. Így szinte egyenes út vezetett a Kossuth Lajos Tudományegyetem magyar-történelem szakára.

Egyetemi

éveim

alatt

nagy

tekintélyű

és

szeretett

professzoraim

megerősítettek abban az elhatározásban, hogy tanárként szeretnék dolgozni, bár a tudományos kutatással akkor sem hagytam fel: történelemből az OTDK-n sikerrel szerepeltem. 1982-ben kitüntetéses diplomát vehettem át. V. évesként visszatértem alma materembe, a Zrínyi Ilona Gimnáziumba.

Mindkét

tantárgyamat tanítottam, s osztályfőnöki teendőket is elláttam. 1992-től 2008-ig Pintér Miklós igazgató úr mellett nevelési igazgatóhelyettesként tevékenykedtem. 2000 júniusában a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság és Társadalomtudományi Karán

közoktatási vezetői szakirányú

szakképzettséget igazoló oklevelet szereztem. Mesterségbeli tudásomat módszertani továbbképzéseken folyamatosan bővítettem. Legnagyobb szakmai sikerem az volt, amikor tanítványaimmal az 1956-os forradalom tiszteletére megrendezett országos vetélkedőn- több mint 1300 csapatot magunk mögé utasítva- I. helyezést értünk el. 2008-tól töltöm be a Zrínyi Ilona Gimnázium és Kollégium igazgatói pozícióját. 2011 óta vagyok a Gimnáziumok Országos Szövetségének választmányi tagja. Pedagógusi munkám elismeréseként több kitüntetést, elismerést kaptam: 1983

Felsőoktatási tanulmányi érdemérem

1986

A diákközösségek segítéséért

1998

Nyíregyháza Megyei Jogú Város tanácsosi címe

2006

OKM miniszteri dicséret

2007

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése által alapított „Oktató-nevelő munkáért” Vietórisz József-díj

2

Repülőmérnök férjem korai, tragikus halála miatt két gyermekünket egyedül neveltem fel. Judit lányom a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem design szakán végzett. Dóra, a Debreceni Egyetem kitüntetéses diplomájának birtokában a Koppenhágai Egyetem Ökológiai-Evolúció Biológiai Tanszékének PhD hallgatójaként készül kutatói pályára.

3

I. Helyzetelemzés I.1. 95 év summázata Iskolánk alapítása az I. világháború idejére esik: Geduly Henrik Tisza kerületi evangélikus püspök a reformáció 400. évfordulójának tiszteletére kezdeményezte, hogy Nyíregyházán egy evangélikus leány középiskolát létesítsenek. Az első tanítási év 2 tanárral és 4 óraadóval, összesen 61 diákkal 1917 szeptemberében indult… A két világháború közti időszakban több telephelyen is működött az intézmény, míg végül 1935 szeptemberét a mai Jósa András utcán található épületben kezdte meg. Másik jogelődünk, az Angolkisasszonyok Nyíregyházi Sancta Maria Római Katolikus Leánygimnáziuma az 1948-as államosítás során vette fel Zrínyi Ilona nevét . A két leánygimnázium összevonásával 1949 őszén jött létre a négyosztályos Állami Zrínyi Ilona Leánygimnázium. Dr. Jósvai László igazgató ideje alatt, 1962-ben elkészült iskolánk mai, Széchenyi István utcai épülete. Az 1963/64-es tanévtől izgalmasabbá vált az élet, hisz a fiúk előtt is megnyílt a kapu. A gimnázium fejlődése, növekedése felgyorsult, országos ismertsége kiteljesedett. Ehhez teremtett kiváló infrastruktúrát Pintér Miklós igazgató úr vezetése. 1992/93-ban nagyszabású rekonstrukció javította a körülményeket, majd konyhaétteremmel gazdagodtunk, 1995-ben pedig egy korábbi munkásszállóból átalakítva 172 férőhelyes, apartman rendszerű kollégiummal gyarapodtunk. Az Arany János Tehetséggondozó Program felfutása szükségessé tette a kollégiumi férőhelyek számának bővítését. Ezt szolgálja Európai Uniós támogatással készült ún. barnamezős beruházásként létrejött kollégiumi épületegyüttes és sportcentrum, melyet 2008-tól vehettünk használatba a Tiszavasvári úton. Az iskola igaz krónikája azonban nem a falakban van, hanem a fokról fokra kialakított pedagógiai törekvésekkel írható le. A Zrínyi legnagyobb érdemének a nyitottságot, a rugalmasságot és az új iránti fogékonyságot tartom. Jókor és helyes irányban megtett lépések jelzik a folyamatos innovációt: angol, francia tagozat a 60-as években, fakultációs kísérletek, ötnapos munkahét bevezetése, bázisiskolai tevékenység stb. A 90-es évek elején, az autonómia törvényi deklarálásával megjelent egy alapítványinyelvi osztály, a nulladik. A nulladik befolyásolta az intézmény valamennyi személyes viszonyrendszerét, máig ható, modellértékű változásokat indukált: kipróbálhattuk a team munkát, önálló

4

tananyagokat, mérőlapokat fejleszthettünk, érdekes tárgyakat vezethettünk be. Mindez felszabadította a kezdeményezőkészséget, a kreativitást. Ezzel a lendülettel, s a tehetséggondozás iránti elkötelezettséggel 2000-ben alapítóként csatlakoztunk az Arany János Tehetséggondozó Programhoz. A program új pedagógiai miliőt hozott az iskolába. Az eddig nagyrészt jól szituált középosztálybeli gyermekek mellett megjelentek a nemritkán mélyszegénységből kitörni vágyók. Mesterségbeli megújulás nélkül nem lehetne máig tartó sikertörténet a program! Olyan

új

ismeretekkel

gazdagodtunk,

mint

önismeret,

tanulásmódszertan,

személyiségfejlesztés, stb. 2004-től indult be az innováció innovációjaként az első nyelvi előkészítő osztály, hogy felmenő rendszerben (angolból, németből, franciából, spanyolból) kiteljesítse a gimnázium mai képzési rendszerét. Az intézmény eredményes nevelő, oktató munkáját, az ország szellemi életében betöltött szerepét mutatja, hogy neves közéleti személyiségek, válogatott sportolók, más kontinensen is elismert tudósok és művészek karrierjét alapozták az egymást váltó, elkötelezett tanárnemzedékek. I.2. Pedagógiai küldetésünk címszavakban - Tehetséggondozás - Esélyegyenlőség - A nyelvoktatás primátusa - Testi-lelki egészség - Partnerség és nyitottság I.3. Iskolaszerkezet, osztálytípusok 2008 júniusában

még

21 osztály

fejezte

24 osztályba vannak sorolva a gyerekek, azaz

be

tanulmányait, napjainkban

végbement

a nyelvi előkészítős

osztályok felfutása. Jelenleg minden évfolyamon - a 13.-at leszámítva - 5 osztály tanul a következő megoszlásban: A 4 évfolyamos: haladó angol/haladó német

B 5 évfolyamos: nyelvi előkészítő német/középhaladó angol

C

D

E

5 évfolyamos Arany János Tehetséggondozó Program

5 évfolyamos nyelvi előkészítő angol

5 évfolyamos nyelvi előkészítő spanyol/ francia

5

Az

öt

évfolyamos

képzés

erős

nyelvi-informatikai

alapozást

biztosít,

a

specializáció csak az utolsó két évfolyamon következik. Érdeklődésüknek megfelelően a tanulók egy vagy két tantárgyból emelt óraszámú képzésben vehetnek részt. Úgynevezett nagy fakt rendszerében - ez az alapórásoktól való elkülönítést jelenti korábban csak a matematikát oktattuk. 2009-től az orvosi egyetemre való felkészülést segítendő ezt a formát vezettük be biológiából is. Jelenleg 24 fakultációban készülhetnek tanulóink a felsőfokú tanulmányaikra. A második nyelv nincs osztályhoz kötve, évfolyam szinten indítunk angol, francia, német,

spanyol

csoportokat.

Nagy

örömünkre

szolgál,

hogy

az

utóbbi

6 tanévben lelkes kis oroszos szekció is működik. A finn nyelvvel szakkörön ismerkedhetnek tanulóink. Az egyéni fejlesztés és hatékonyság érdekében csoportbontásban tanítjuk a következő tantárgyakat: magyar, matematika, informatika, nyelvek, dráma. Ehhez a fedezetet korábbi fenntartónk, Nyíregyháza Megyei Jogú Város - gimnáziumunk eredményességét elismerve - mindig biztosította. A specializációkat (önismeret, tanulásmódszertan), a kiscsoportokat és a művészeti foglalkozásokat AJTP forrásból finanszírozzuk. I.4. Intézményi dokumentumok 2008 és 2010 között a munkaközösségek és az érdekképviseletek segítségével valamennyi alapdokumentumunkat átdolgoztuk. A gyorsan változó jogszabályi környezet mellett a Tiszavasvári úti telephely birtokba vétele, a megnövekedett dolgozói létszám, a 2011 évi városi átszervezések diktálták az aktív és folyamatos jogalkalmazói tevékenységet. Pedagógiai programunkat 3 esetben korszerűsítettük. Legfontosabb változás az Arany János Tehetséggondozó Program 2010 januárjában megjelent kerettantervének beemelése volt. Teljesen új Szervezeti Működési Szabályzatunk 2009-ben készült el. Ekkor történt meg a vezetői „törzskar” munkamegosztásának újragondolása, a telephely integrálása, az AJTP csoportvezetők és osztályfőnökök feladatainak tételes kibontása. 2011-ben az új gazdasági szervezet létrejötte miatt már az SZMSZ módosításra volt szükség. 2010-ben a közalkalmazotti tanács és a reprezentatív szakszervezet együttes akaratának kifejezéseként alkottuk meg új kollektív szerződésünket. Ennek szerves részét képezi a pedagógusok etikai kódexe.

6

A DÖK, az osztályfőnöki munkaközösség és a szülői szervezet konszenzusaként jött létre 2009-ben friss házirendünk. Ez a dokumentum veszi leginkább figyelembe a belső igényeket és specialitásokat. Az egyértelmű és egységes szabályrendszer megalkotása mellett az a cél is vezetett bennünket, hogy megoldásokat találjunk a sokszor

bosszantó

napi

gondjainkra

(igazolatlan

óra,

felmentések,

stb.).

A szigorítások (pl. osztályozó vizsgák új eljárásrendje) a könnyebb ellenállás irányába való elmozdulás helyett arra ösztönzik diákjainkat, hogy minél hatékonyabban használják ki a gimnáziumunk által kínált lehetőségeket. Nehéz volt elfogadtatni, de ma már kiválóan működik az AJTP-re kidolgozott érdekeltségi rendszer, mely a plusz juttatásokat (külföldi kirándulás, sítábor) tanulmányi és magatartásbeli elvárásokhoz köti. Valamennyi iskolai dokumentumunkat „A nemzeti köznevelésről szóló” 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkt.) 97.§ 14. bekezdésének iránymutatása alapján 2013 márciusáig átdolgoztuk. I.5. Személyi feltételek I.5.1. Pedagógusok Engedélyezett pedagógus álláshelyek alakulása: 2008/09

2009/10

2010/11

2011/12

2012/13

71 fő

71 fő

72 fő

72 fő

72 fő

Mint látható, az álláshelyek bővülése nem követte az osztályok számának növekedését. Minden tanévben magas volt a finanszírozott túlórák száma, s rugalmas lehetőséget biztosított a kollégium és a gimnázium közötti áttanítás is.

Nemek aránya

29% Férfiak 71%

Nők

7

Tantestület megoszlása életkor szerint 1,25% 8,75% 10,00%

25-30 15,00%

31-40 31,25%

41-50 51-55

33,75%

56-60 61-

A 80-as/90-es években vonult nyugdíjba a nagy generáció. Néhány éven belül újabb nemzedékváltás következik. Az ötvenes éveik végén járók szakmai tudása, pedagógiai kultúrája és bölcsessége iskolánk egyik értékforrása. Szerencsére, reprezentatív módon (40 %) van jelen egy lelkes és tettre kész 40 év alatti generáció. A szakos ellátás megfelelő, a kollégiumban is egyetemi végzettségű kollégákat alkalmazunk. Az új törvényi előírásoknak megfelelően gimnáziumunkban 10 munkaközösségvezető koordinálja a pedagógiai tevékenységet, végzi az ellenőrzéseket. Innovatív és kreatív tantestülettel büszkélkedhetünk. Szívesen vesznek részt módszertani kísérletekben, mindig nyitottak és készek a tanulásra. Ez a pozitív attitűd jelenik meg a tanítási technikák változatosságában, az élménypedagógiára való törekvésben és az IKT eszközök napi természetességgel történő alkalmazásában is. A továbbképzési aktivitásra jellemző, hogy 33 fő rendelkezik szakvizsgával vagy doktori fokozattal. A pályakezdők sem várják meg a 7 évi mentesítést, főleg a szakmai megújító képzéseken vesznek részt (tanulásmódszertan, önismeret, tehetséggondozás stb.). A továbbképzési keret sajnos folyamatosan csökkent, így eddig saját bevételekből, illetve AJTP normatívából egészítettük ki a beiskolázás költségeit. Igyekeztünk ingyenes kurzusokat is felkutatni, a Géniusz program mellett a legnagyobb segítséget a TÁMOP-3.1.5-09/A/2 „Pedagógusképzések” című projekt jelentette, mely 2012. június 30-ig futott több, mint 13 millió forint értékben. Pedagógusaink részt vállalnak a tanárképzésben is: mentorként segítik a Debreceni Egyetem és a Nyíregyházi Főiskola diákjait.

8

Eredményességüket bizonyítja, hogy 2012-ben a hallgatók véleménye alapján nyertük el a Debreceni Egyetem „Kiváló vidéki gyakorlóhely” címét. Vezetőtársaimmal

és

az

érdekképviseletekkel

együtt

minden

lehetőséget

igyekszem megragadni, hogy a Zrínyiben folyó szakmai munka elismeréseként tanáraink kitüntetésekben, alapítványi jutalmakban részesüljenek. Az eredményes ténykedés elképzelhetetlen a tantestületen belüli együttműködés nélkül. Ezt erősítik az értekezletek, a közösen megírt és végigvitt pályázatok, és természetesen a tantermen kívüli élmények. Szép hagyományként folytattuk a pedagógusnapi kirándulások szervezését, elindítottuk a Cantemus karácsonyt . I.5.2. Gazdasági-technikai dolgozók 2013 januárjáig, a Közim megalakulásáig az alkalmazotti kör szerves részét képezték a technikai és gazdasági dolgozók. Munkájuknak volt köszönhető a zavartalan és hatékony működés, a szabad kapacitások maximális kihasználtsága. A Tiszavasvári úti telephelyen a ROP-os pályázat indikátoraként 16 új státusz jött létre. Ezzel a két feladat-ellátási helyen a technikai állomány 41 főre növekedett. Kis eltéréssel ez maradt az állandó létszám, de a 2011-es átszervezés kapcsán a belső összetétel megváltozott. Ekkor került elvonásra az ápolónői, az egyik gépkocsivezetői, az oktatás-technikusi és a közvetlen segítők közül a szabadidő-szervezői munkakör. Helyükre gazdasági munkatársak jöttek, akik a 6 intézményt átfogó gazdasági centrum többletfeladatait látták el. 2013. januártól csak az iskolatitkár és a rendszergazda maradt a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (továbbiakban: KIK) alkalmazásában, a többi dolgozó a működtető Közimhez került. A korábbi egészet alkotó organizáció megszűnése számos nehézséggel jár. Különösen nagy veszteség a teljes helyismerettel és sok-sok speciális tapasztalattal rendelkező gazdasági vezetőnk átkerülése. Az új feladatokat és munkamegosztást most tanuljuk. I.5.3. Tanulók létszámadatai, beiskolázás Az iskolai szerkezet változása a létszámadatok ingadozásával is járt. A korábbi 36-38 fős osztályok helyett a minőségi oktatás érdekében alacsonyabb létszámú csoportokat szerveztünk (átlag: 32 fő). Bár iskolánk eredetileg leánygimnázium volt, ma már a leány-fiú arány egészségesnek mondható, az egyes osztályokban való eloszlás is ideális. A fiúk növekvő számával

9

párhuzamosan a preferált tantárgyak és faktok is változtak: egyre népszerűbb a fizika, az informatika és azon belül a programozás.

Tanulói létszám 1000 500 0

1000

744 760 729 770 745

500

258

257

248

255

257

486

503

481

515

488

0 2008/2009

2010/2011

Lányok

2012/13

Fiúk

A 750 fő körüli létszám, a 24 osztály a törzsépületben nagy zsúfoltságot eredményez, a szaktantermeket is osztálytermekként is használjuk. Ezen csak némileg enyhített, hogy a szolgálati lakás helyén, valamint a pincében is alakítottunk ki tantermeket és csoportszobákat. A demográfiai előrejelzések, a minőség iránti elkötelezettség mellett a létesítmény túlterheltsége is vezetett ahhoz a döntéshez, hogy 2013 szeptemberében egy osztállyal visszalépünk. A gimnáziumunk iránti érdeklődés folyamatos, csak felvételi eljárás során válhat valaki zrínyis polgárrá. A központi felvételit mindenkinek meg kell írnia, a haladó és középhaladó nyelvi osztályokban szóbeli meghallgatás is van. Az Arany János Tehetséggondozó Programba pályázat útján lehet bekerülni, ennek szerves része a központi írásbeli mellett a Debreceni Egyetem pszichológiai mérése. A válogatás egy tartalmas hétvége keretében zajlik. Ezt a metódust több AJTP-s intézmény is átvette tőlünk. A beiskolázásunk eredményes, a jelentkezők száma a következő módon alakul:

Az adott képzést megjelölő nyolcadikos tanulók száma 2012/2013-ban 150

150 138

105

75

100 50

119 51

25

0

(A 2012/13-as tanévben már csak 136 főt iskolázunk be a korábbi 175 helyett!) 10

Az iskolai PR (média, honlap) egyik fő területe lett a nyolcadikosok megnyerése. Ennek változatos formái alakultak ki az évek során. A hagyományosnak mondható tájékoztatók és nyílt napok mellett bejárjuk a megyét új tehetségek után kutatva. A munkaközösségek nagy-nagy erőbedobással szerveznek nyolcadikosok számára kreatív versenyeket (Find your way, Írást cselekedni, Német nyelvi tehetségkutató). A toborzás fontosságát felismerve pedagógusaink felvételi előkészítőkön is rendszerezik az érdeklődők tudását. Korábban jelképes összegért, ebben a tanévben - a törvény előírásait betartva - térítésmentesen voltak látogathatóak a kompetenciafejlesztő foglalkozásaink. A jelentkezők többségének iskolánk iránti elkötelezettségét az is igazolja, hogy 2-3 jelentkezési helyet is megjelölnek. Ebben a tanévben ez mindösszesen 663(!) jelentkezést indukált. I.5.4. A tanulók összetétele Kihasználva két kollégiumunk tanuló- és tanulásbarát adottságait, beiskolázási vonzáskörzetünk szinte az egész megyét érinti. 10 tanuló más megyéből érkezett, 11 fő külföldi állampolgár. A kollégisták magas száma összefügg iskolaszerkezetünkkel is. Az AJTP-be még jórészt mindig vidékiek jelentkeznek, a nyíregyháziak csak ritkán vállalják a kötelező kollégiumi bennlakást. A nyelvi előkészítőt is szívesen választják a kisebb településekről érkezők, mert esetükben nem mindig biztosított a nyelvoktatás magas szintje. A bejárók számára praktikus szempontból is jó választás a Zrínyi: a vasútállomás és a buszpályaudvar

közelsége

jelentős

idő

megtakarítást

jelenthet

számukra.

A Tiszavasvári úti kollégiumból diákjaink a H 40-es járattal közlekednek, a Volán figyelembe veszi az iskolakezdést. Az AJTP-s tanulók helyi közlekedését a program fedezi. Kollégistáink és bejáróink száma a következőképpen alakult:

400 200 0

303 293 302 307 307 106 103 105 111 152

Kollégisták

Bejárók

(Toldi utcai kollégiumunkban a Kölcsey Ferenc Gimnázium tanulói is laknak.)

11

A társadalmi környezet átalakulására utal, hogy a HH-s és a HHH-s gyermekek aránya folyamatosan nő. Ez számos szociális-szakmai kérdést is felvet. Az AJTP-ben szervezett és kimunkált keretben történik a kompenzáció (ingyenes nyelvvizsga, jogosítvány, tankönyv, ECDL-vizsga). A többi osztályban alapítványi támogatásokkal, gyűjtésekkel, pályázatokkal igyekszünk enyhíteni a rászorultságon. A teljes státuszban alkalmazott ifjúságvédelmi felelős nagy segítséget jelent az osztályfőnökök számára. Az otthonról hozott hátrányok lelki problémákat, személyiségzavarokat is okozhatnak. A félállású iskolapszichológus kapacitása - legnagyobb szakértelme és odaadása

ellenére

-

elégtelennek

bizonyult

az

egyéni

problémák

kezelésére.

Mentálhigiénés szakember, illetve személyiségfejlesztő pedagógusok is közreműködnek a tanulók támogatásában, életkrízis helyzeteik megoldásában. Jelenleg az iskolán belüli arány:

HH 200 100 0

HHH

165 189 182 106 132

30 20 10 0

14

21

28

29

12

Az új köznevelési törvény vezette be a kiemelt figyelmet igénylő tanuló fogalmát. Ide tartoznak a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdők, valamint a sajátos nevelésű igényű iskolások. A btmn-es kategóriára jellemző az alulteljesítés, a többiektől való elmaradás, sok esetben mindez magatartászavarokkal társul. Leggyakrabban a diszlexia, diszkalkulia tünetcsoportot diagnosztizálják. A

Nemzeti

köznevelési

törvény

56.

§-a

alapján

a

javasolt

mentességeket,

kedvezményeket határozatba foglalva megadom. Így a tanulók óriási nyomástól szabadulhatnak, de fejlesztésük valójában nem megoldott. A gimnáziumban nincs szakirányú végzettséggel bíró pedagógus, a Nevelési Tanácsadó foglalkozásai hamar betelnek. Különös kihívást jelent, hogy a btmn-es csoportba tartozók között sok az ún. elfedett tehetség. Az SNI kategóriában a látássérültek mellett egy mozgáskorlátozott fiút is integráltan nevelünk a többiekkel. A látássérültekkel szerződéses viszonyban tiflopedagógus 12

foglalkozik, a mozgássérült tanuló speciális gyógytornát kap. Egy látás- és hallássérült növendékünk magántanuló, az ő felkészítését heti 10 órában oldjuk meg.

12

15 10

7

6 22

5

0

2

12 6 BTMN

0

0

SNI

I.6. Tárgyi feltételek I.6.1. Épületeink Tisztelt elődöm, Pintér Miklós címzetes igazgató úr racionális gazdálkodásának köszönhetően vezetése alatt szinte zökkenőmentes volt az iskolaépületek bővítése, rekonstrukciója. Valójában az általa megkezdett folyamatokat teljesíthettük ki. Az

1962-ben

átadott

gimnáziumban

26

tanterem

és

csoportszoba

van,

5 szaktanterem is biztosítja a felkészítést. A testnevelés órákat két tornateremben tarthatjuk. A központi épületben működik könyvtárunk. Kis alapterülete miatt könyvtári órák megtartására csak bontásban alkalmas. A kibővített iskolastruktúra miatt minden lehetséges helyet igyekeztünk funkcionális térré tenni. 2009-ben a pince bal oldalán 1 tantermet és egy csoportszobát újítottunk fel. 2010-ben a jobb szárnyban, az egykori kazánház helyén a vizuális nevelést elősegítendő komplett művészeti blokk jött létre rajzteremmel és fazekas műhellyel. 2009-ben az korábbi szolgálati lakás megszüntetésével - az őrzést egy biztonsági cégre bíztuk - egy hangulatos, árnyas tantermet (7/A) tudtunk kialakítani. A büfé is új helyre költözött, így a fiúöltözők számát sikerült megnövelnünk. A 2011-es átszervezések kapcsán a zsúfoltság tovább fokozódott, hiszen két szertárunkat átadtuk a gazdasági szervezetnek. A földrajz-történelem szertár jelenleg a hátsó lépcső alatt található. A lehetséges bővítések mellett a felújításokra és az állagmegóvásra is nagy gondot fordítottunk, hiszen meggyőződésünk, hogy az esztétikus és biztonságos környezet inspirálja a gyermekeket, tanárokat egyaránt.

13

Az előző 4 év munkálatait a következő táblázat tartalmazza:

1. 2. 3.

Burkolat cseréje + + +

4.

+

+

+

-

5.

+

+

-

+

6.

+

+

-

-

7. 7/A. 8. 11. 12. 14. 15.

+ + csiszolás + + + +

+ + + + + + +

+ + + + -

+ + + + +

16.

csiszolás

+

-

+

17. 18. 19. 20. 25. 29.

csiszolás csiszolás csiszolás + +

+ + + + + +

+ + +

+ -

Terem

Festés

Új bútor

+ +

-

Interaktív tábla +

Megjegyzés

TIOP az első alapítványi bál bevételéből SZMK segítségével TIOP TIOP, AJTP AJTP HEFOP Xclass TIOP SZMK segítséggel AJTP AJTP HEFOP Xclass

Évről évre haladva megtörtént a folyosók, a világítóudvar és a tornaterem festése is. 2012 nyarán az elhasználódott, nehezen tisztán tartható női és tanári mosdókat teljesen felújítottuk 11 M forint értékben. A gimnázium épületében a legnagyobb gond a fűtési rendszer korszerűtlensége, a vezetékrendszer teljes elöregedése. Gyakoriak a radiátor- és csőtörések. Nemegyszer tönkreteszik a szépen felcsiszolt parkettát, a kifestett folyosót. Ezt a kérdést önerőből nem sikerült rendeznünk. Működtetőnk ismeri a problémát, pályázati lehetőségekben bízunk. A belvárosi kollégiumunkban a vizesblokkok korszerűsítését tudtuk megoldani, az egykori Páter teraszán hangulatos pihenőhely jött létre. 2012 nyarán pedig teljesen megújult a nevelői szoba. A Tiszavasvári úti kollégiumunk modern épületében többnyire garanciális javítások keretében sikerült biztosítani a munkálatokat. A kollégium egységeit diákjaink belakták, az alagsorban - szülői segítséggel - kondicionáló termet is létesíthettünk.

14

Valamennyi létesítményünkben törekedtünk igényes és barátságos arculat kialakítására: a tárlók felfrissültek, a lépcsőfordulókba beszélgető sarkok kerültek, növényeink szülői adományokból sokasodtak. A titkárság pultrendszere megkönnyíti az ügyintézést, a folyosókon a lyukasórások is találnak kényelmes kuckókat. A diákok komfortérzetét bérelhető sulibox-rendszer is szolgálja. A

2010-ben

megépített

rámpa

segítségével

mozgáskorlátozott

tanulók

is

bejuthatnak az iskolába, a környezettudatosságot a szelektív hulladékgyűjtés megszervezésével formáljuk. Az udvarok parkosításával, a filagória felépítésével a diákokat szeretnénk a szabadba csábítani, a szüneteket kellemesebbé tenni. I.6.2. Tárgyi eszközeink A taneszközök új generációi az első HEFOP-os pályázatok kapcsán jelentek meg az iskolában a 2000-es évek elején. Ma már 15 interaktív táblával ellátott termünk van, két tanteremben xclass rendszerű kreatív tanársegéd biztosítja az élményszerű oktatást. Dokumentumolvasók, kamerák, hangosító berendezések is jelzik a technikai lépésváltást. A művészeti műhelyben fazekaskorong, égető- és tűzzománc-kemence elégíti ki az alkotói kreativitást. Fizikaszertárunk pályázati pénzből újult meg, mint ahogyan matematikai szemléltetőeszközeink is így gyarapodtak. A testnevelés szertár a TAO-s pályázat révén gazdagodott. Az előző öt évben sikerült saját bevételből, illetve AJTP normatívából lecserélnünk mindkét gépkocsinkat. (Ezek Nyíregyháza Megyei Jogú Város 314/2012. (XII. 13.) számú határozatával a működtető önkormányzathoz kerültek.) I.7. Gazdálkodásunk 2013. január elsejéig önállóan működő és gazdálkodó intézmény voltunk, 2011-től gazdasági centrumként funkcionáltunk. A fenti rekonstrukciós munkákból, beszerzésekből látható, hogy fenntartónk elvárásának megfelelően, a jó gazda módjára kezeltük a ránk bízott vagyont. A befolyt jövedelmeket nem feléltük, hanem befektettük. Szabad kapacitásainkat maximális kihasználtsággal értékesítettük. Felügyeleti szervtől kapott támogatás AJTP normatíva Saját bevétel

2008

2009

2010

2011

2012

386 447 000

425 738 000

444 566 000

453 109 000

499 021 000

117 051 000

136 024 000

119 805 000

117 467 000

115 781 000

23 056 259

27 941 426

29 279 384

23 744 653

27 534 000

15

Az AJTP normatívát az évente megkötött háromoldalú (fenntartó, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, intézmény) támogatói szerződésnek megfelelően használtuk fel. A szerződés

2.15.

pontja

lehetővé

teszi

a

felhalmozási

alap

létesítését.

Ebből

korszerűsítettük az AJTP-s termeket, cseréltük le a kollégiumi ágyak egy részét, és vásároltuk az AJTP céljaira használható fent említett mikrobuszt. 2013 januárjától iskolánkat a Nkt. 74. § (4) alapján az önkormányzat működteti. Nyíregyháza

Megyei

gimnáziumunkat

a

Jogú

Város

Középfokú

a

284/2012.

Köznevelési

(XI.

29.)

Intézményeket

számú

határozata

Működtető

Központ

hatáskörébe utalta. Az AJTP program fenntartása és működtetése országosan is a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz került. I.8. Eredményeink, mutatóink A személyi és tárgyi feltételek kedvező alakulása csak keretét adja az iskolában folyó munkának. A belső és külső mérések viszont objektív visszajelzést adnak e munka hatékonyságáról, az erősségekről, feltárják a beavatkozást igénylő területeket. I.8.1. Iskolai átlagok

Év végi tanulmányi átlag

2008/2009

2009/2010

2010/2011

2011/2012

4,31

4,27

4,23

4,26

A tanulmányi átlag az iskolai létszám bővülése ellenére kiegyenlítettséget mutat, az AJTP-s osztályaink gyakran érnek el dobogós helyezést az osztályok versenyében. Az értékelés alapszabályaként az érettségi százalékait alkalmazzuk. A lemorzsolódás rendkívül alacsony, inkább költözés, családi okok miatt történnek évközi mozgások. Ez alól kivétel a jelenleg 12. évfolyamon tanuló AJTP-s osztály. Esetükben a kellően át nem gondolt központi felvételi kritériumrendszerben lehet a magyarázat: a 2009-es beiskolázás során csak kevesen feleltek meg az ifjúságvédelmi előírásoknak, így jóval kisebb volt a merítési lehetőség. I.8.2. Érettségi eredményeink A belső mérések realitását és szakmailag korrekt jellegét az is mutatja, hogy tanulóink az érettségi vizsgákon megőrzik, vagy javítják középiskolai eredményeiket. A kétszintű érettségi rendszer bevezetése óta mindig magas az emelt szinten érettségizők

16

aránya. Népszerű a történelem, a biológia, sokan választják a nyelveket is. Az érettségi szabályozók szigorításával ez a szám évről évre nő. 2012/13-ban a 159-ből 126 tanuló maturál emelt szinten.

Érettségi átlagok 4,8 4,6 4,4 4,2 4

4,73 4,66 4,66 4,52 4,52 4,36 4,34 4,29

2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011/2012

Emelt szintű átlag év végén Középszintű átlag év végén

A tudatos életpálya-építés jeleként gimnáziumunkban meglehetősen magas az előrehozott érettségi vizsgák száma. Nyelvekből és informatikából vállalkoznak legtöbben az előzetes megmérettetésre. Emellett igen népszerű a társadalomismeret tantárgy is. A projektmunkák elkészítése, a munkanaplók, a konzultációk sajátos színt visznek a megszokott tanulási környezetbe.

Előrehozott érettségi 242

300 200 100 0

76

135

258

I.8.3. Nyelvvizsgáink Az idegennyelv-tanulás hatékonyságának növelése érdekében már a 2000-es évek elején a HEFOP-os pályázat keretében megindult az iskolában folyó idegennyelvtanítási gyakorlat modernizációja.

A kommunikatív nyelvi kompetencia fejlesztése

azóta általánossá vált a tanítás gyakorlatában. A magas óraszámok, az IKT segédlettel alkalmazott

modulrendszerű

eredményesnek

bizonyultak.

programcsomagok A

nyelvoktatás

valamennyi

rugalmasságát

módszertani gazdagságát dicsérik nyelvvizsga mutatóink.

17

nyelv és

esetében

sokszínűségét,

Nyelvvizsgák száma 400 300 200 100 0

288

316

297

375

Nem véletlen, hogy az új pedagógiai programunk önmeghatározása kapcsán a nyelvoktatás

primátusát

továbbra

is

felvállaltuk.

Az

AJTP-s

tanulók

nyelvvizsgaeredményein javítanunk kell. Esetükben többnyire az otthonról hozott kommunikációs, műveltségbeli hiányok akadályozzák meg a sikeres vizsga letételét. I.8.4. Kompetenciamérés A Magyar Termék Nagydíjjal elismert kompetenciamérésen tanulóink az országos átlagnál szignifikánsan jobban teljesítenek, annak ellenére, hogy a nyelvi előkészítősök és az AJTP-s osztályok-bár korosztályukkal együtt- tulajdonképpen a 9. évfolyamon írják meg a felmérést.

A

kompetenciaméréshez

kapcsolódó

családi

hátránycsökkentő jellegét mutatja.

18

háttérindex

is

gimnáziumunk

I.8.5. Egyetemi, főiskolai felvételi eredmények Sok bosszúságot és méltánytalanságot okozott, hogy a Köznevelésben megjelent statisztikákat éveken át rossz adatokra alapozták. 4-5 éve jelentett fejtörést a Zrínyi Ilona Gimnázium és Kollégiumban, hogy miért vannak nagyságrendbeli eltérések a felsőoktatási felvételik belső és a Köznevelésben megjelent külső mutatói között. 2009 decemberében

fordultam

Neuwirth

Gáborhoz,

hogy

megnézhessük

a kiinduló

számokat. Ekkor derült ki, hogy a statisztikai adatszolgáltatás nem követte iskolaszerkezetünk változását. A rendszer valamennyi 12. évfolyamon tanulót érettségizőként kezelte függetlenül attól, hogy tizenkettedikben, vagy 13-ban fejezik be a középiskolát. A téves számokból előállított mutatók lényegesen torzították felvételi arányainkat. 2005-ben

2006-ban

2007-ben

2008-ban

2009-ben

203

164

168

181

176

168

165

171

140

134

Közoktatási

Információs

Irodájánál

Érettségizők létszáma az őszi statisztika szerint (téves kiindulás) Érettségizők létszáma a törzslapok alapján (helyes) Az

Oktatási

Hivatal

is

panaszt

tettem.

A nyilvánosság (helyi televízió, Kossuth rádió, M1) különböző szintjein is érveltem iskolánk valódi eredményessége mellett. A tévedést elismerték, de korrekcióra sajnos sosem került sor. A küzdelembe belefáradva egy pozitív és erőteljes beiskolázási, arculatépítési

kampányba

kezdtünk,

így

sikerült

a

kedvezőtlen

tendenciákat

visszafordítani. A végzősök jelzései alapján tényleges felvételi eredményünk minden tanévben 9092% között mozgott. A felsőoktatás átalakulása, az állami férőhelyek csökkenése kapcsán megszűnt a jog és a közgazdasági képzés iránt érdeklődők statisztikai fölénye. Az AJTP-s tanulók közül néhányan a mielőbbi munkavégzés reményében a felsőfokú szakképzést választják.

19

Továbbtanulási arányok képzési területek szerint - 2012 Gazdaságtudományok Jogi és igazgatási

2% 4%

5%

7%

17%

Műszaki 7%

8%

Bölcsészettudomány

5%

12% 9%

Orvos és egészségtudomány 11%

13% Társadalomtudomány Informatika Agrár

I.8.6. Versenyeredmények A több évtizedes tehetséggondozó munka hagyományait folytatva lényegesnek tartjuk, hogy diákjaink minél több versenyen szerepeljenek. Ezzel nemcsak a külső megmérettetést vállalják, hanem rutint szereznek, kapcsolatokat építenek. Legnagyobb sikerünk a spanyol OKTV első helyezés, de évről évre sikerül országos döntőbe juttatni diákjainkat spanyolból, angolból. Különösen népszerű versenytárgy az informatika. Ebben a tanévben öten kerültek be a Gábor Dénes informatikai verseny országos döntőjébe. Valamennyien az AJTP növendékei. I.8.7. Akkreditált kiváló tehetségpont Az előző évek egyik legkomolyabb elismerésének tartjuk, hogy kapcsolódva a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége által koordinált Magyar Géniusz Programhoz elsők közt nyerhettük el a kiválóan akkreditált tehetségpont címet. Hatókörét tekintve helyi tehetségpontként tevékenykedünk. Célunk a Nemzeti Tehetségprogramba bekapcsolódva a kiemelkedően tehetséges fiatalok felkutatása és támogatása, a tehetségsegítéssel kapcsolatos jó gyakorlatok terjesztése, a tapasztalatok átadásának biztosítása, a hálózatépítés. Minősítésünk alapján feladataink közé tartozik a tehetségdiagnosztika, a gondozás, a tehetség-tanácsadás, valamint tehetségnap rendezése.

20

Disszeminációs 2010-ben

tevékenységünknek

Finnországban

nemzetközi

tanulmányozhattuk

a

vonatkozásai

világ

egyik

is

vannak:

leghatékonyabb

szisztémájának működését, s a finn oktatási hivatalban mi is bemutathattuk az AJTP modelljét.

Finnországi

tapasztalatainkról

a

Szegeden

megrendezett

országos

tehetséggondozó konferencián is számot adhattunk. I.8.8. Az Arany János Tehetséggondozó Program indikátorai Az AJTP - a társadalmi mobilitás terepeként - egy kiszámítható támogatási rendszer kialakításával esélyt biztosít a hátrányos szociális, kulturális háttérrel bíró szülők gyermekeinek a középfokú oktatás időtartama alatt. Az öt év egyénre szabott tehetséggondozást biztosít a kultúra, a tudomány, a sport szinte bármely területén. Személyiség- és képességfejlesztéssel versenyképessé teszi a tudást, miközben az egész életen át tartó tanulás értelmiségi modelljét kínálja a tanulók számára. A program alapító iskolájaként elmondhatjuk, hogy az AJTP-ben tanuló diákok teljesítményeit általában nem tartjuk külön számon, hiszen ez az osztálytípus a kollégák elkötelezettsége miatt teljes mértékben belesimult a Zrínyi szerkezetébe. Az itt folyó munka szemléltetésére most mégis következzék egy összefoglaló kimutatás az eddig végzett osztályok teljesítményéről: Osztály 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. Összesen %

Létszám 35 31 28 31 34 33 30 222

Nyelvvizsga 22 21 8 26 37 30 18 162 73%

ECDL 35 31 28 31 34 33 30 222 100%

Jogosítvány 34 29 27 27 33 16 21 187 84%

A program monitorozása az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet felkérése alapján évről évre megtörténik. Puskás Balázs szakértő összefoglalójából idézem: „Az általam megismert AJTP-s diákok intelligensek, hálásak a programnak és nevelőiknek, kritikai érzékük kiváló, kreatívak. Az intézményben folyó szakmai munka kiemelkedőnek mutatkozik, mind a vezetők, mind a tanárok/nevelők erejükön felül teljesítenek.”

21

I.9. Nevelési helyzetünk Az oktatás mutatói mellett ugyanolyan fontosak - bár kevésbé mérhetőek a nevelés terén elért sikereink. Az osztálytermi munkának, a kollégiumi együttélésnek előfeltétele a rend bizonyos mértékének fenntartása. Új házirendünk fogódzót jelent a különféle nevelési helyzetek egységes kezelésében, de természetesen minden probléma egyedi mérlegelést igényel. Ebben segítenek jól felkészült szakembereink: iskolapszichológus, mentálhigiénés és tehetségfejlesztő pedagógusok. Kirívó fegyelemsértés csak ritkán történik, fegyelmi eljárást nem kellett indítani. A büntetési fokozatokat (figyelmeztetés, megrovás) többnyire kamaszos engedetlenség, dohányzás, neveletlenség miatt alkalmaztam, mindig ügyelve a fokozatosság elvére. Az osztályfőnökök jelenlétében félévkor - természetesen szükség esetén bármikor - találkozom a problematikusnak ítélt tanulókkal, s igyekszünk közösen átbeszélni a kudarc okait, s feltárni a magatartászavarok hátterét.

Sok a csonka család, a

visszahúzó, motiválatlan háttérrel nehéz megküzdenünk. Igazolatlan mulasztásainkat - bár még némi ingadozást mutatnak - sikerült leszorítanunk, ebben az osztályfőnökök következetessége mellett szerepe van a digitális napló bevezetésének is.

Igazolatlan órák száma 3000 2000 1000 0

A

befogadói

és

elfogadói

2055 1909 1106 1408

szemlélet

szép

példája,

hogy

tanulóink

szívesen

kezdeményeznek gyűjtéseket, foglalkoznak beteg gyermekekkel és sérült felnőttekkel. Iskolapszichológusunk segítségével elsők közt kapcsolódtunk be a TÁRS programba. A gimnázium és kollégium a nevelési kérdésekben igyekszik a közös értékrend kialakítására és alkalmazására. I.10. Tanórán kívüli foglalkozások A személyiség harmonikus fejlesztésében, a közösségépítésben elsőrendű szerepe van a tanórán kívüli foglalkozásoknak. Művészeti csoportjaink sokféle tehetség számára biztosítanak bemutatkozási lehetőséget. A ZIG-ZUG pódium a drámások, 22

színjátszók

terepe,

képzőművészeink

grafikus

és

kézműves

szakkörben

tevékenykedhetnek. A kollégiumokban egészen speciális művészeti körök is alakultak: citerások, népdalosok, táncosok. Alkotó kedvű diákjaink a nagyközönség előtt is bemutatkozhatnak: évről évre szervezünk tehetségnapot, művészeti gálát, diáknapot. Az aulában kialakított galériában a jeles napokhoz kapcsolódó kiállítások meghittebbé teszik mindennapjainkat. Az ünnepek közösségformáló erejében bízva nagy-nagy gonddal készülünk mind az állami, mind az iskolai ünnepekre. Ezek igényszintjét igen magasra tettük. Igazi team munkával sikerül méltó környezetbe állítva, emlékezetes műsorokat szerveznünk. Sportköreink közül legnagyobb hagyománya a fiú kézilabdának van, de az utóbbi években kellemes meglepetést szereztek lány röplabdásaink, és focistáink is. „A jó tanuló, jó sportoló” elismerésben, ebben az évben is több tanulónk részesülhetett. I.11. Kapcsolatrendszer, kommunikáció Iskolánk működését a nyitottság és a kooperáció jellemzi. Szívesen veszünk részt városi rendezvényeken, gyakran adunk műsorokat, kapcsolódunk civil szervezetekhez. Nyíregyháza mindig büszkén vállalta az iskolaváros titulust, s ennek megfelelően partnerként kezelte és kezeli iskoláit. Bár az új működtetői szerep lazább érintkezést feltételez, pedagógiai törekvéseinket a város célrendszerével összhangban dolgozzuk ki. Új fenntartónkkal, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal is napi kapcsolat alakult ki. Bár a szervezeti kérdések és eljárásrendek még formálódóban vannak, a felmerülő

problémákat

igyekszünk

közösen

megoldani.

Reméljük,

iskolánk

eredményességét a finanszírozás folyamatossága és biztonsága tovább erősíti. Érettségi centrumként segítjük a Kormányhivatal munkáját. Sok átszervezés és óracsere árán biztosítjuk az emelt szintű érettségik és javítások zavartalanságát. A Móricz Zsigmond Színházzal, a művelődési házzal, a Holocaust Emlékközponttal konzorciumi formában közös projekteket is megvalósíthattunk. Az egészségtudatos és környezetbarát életforma irányába az egészséghét keretében terelgetjük diákjainkat. A szülői szervezettel,

való együttműködésünket új alapokra helyezte az első két

jótékonysági bál megszervezése, melyet azóta két sikeres farsang is követett. A pályaválasztást megkönnyítendő egyetemi, főiskolai tájékoztatókat tartunk. A diákönkormányzat véleményét kikérjük, a szervezési feladatokba bevonjuk őket. Öntevékeny

módon

azonban

csak 23

néhány

tanulónk

kezdeményez.

Diákönkormányzatunk

önálló

SZMSZ

és

éves

munkaterv

alapján

szervezi

a

programokat. Nyíregyháza egyik jelenlegi diák alpolgármestere zrínyis diák. Cserediák kapcsolataink (német, finn, francia, spanyol) a kommunikációs rutin megszerzése mellett elmélyítik az országismeretet is. A nyilvánosság erejében és hatalmában bízva az iskolát érintő eseményekről folyamatosan tájékoztatjuk a helyi médiumokat. Megújítottuk honlapunkat, e-learning felületet is működtetünk, s kihasználjuk az AJTP honlap lehetőségeit is. I.12. Sikeres pályázatok Tantestületünk elkötelezett a folyamatos önképzés mellett, s a tanulók számára is

egyre

több

és

sokszínűbb

lehetőséget

kíván

biztosítani.

Ezen

elvek

megvalósításához, az esetleges fejlesztésekhez új, iskolán kívüli forrásokat kell mozgósítani. E felismerés nyomán fogtunk bele újabb és újabb projektekbe. A 2008-tól induló pályázatokat a következő táblázat részletezi: Bontásban elnyert bér

Bontás-ban elnyert eszköz és dologi

Benyújtás Dátuma

120.000 Ft

80.000 Ft

40.000 Ft

200806-25

200.000 Ft

200.000 Ft

200.000 Ft

-

200811-10

OKMT

9.476.779 Ft

9.476.779 Ft

0 Ft

9.476.779 Ft

200904-23

ESKI – EÜ. Minisztérium

1.500.000 Ft

1.500.000 Ft

0 Ft

1.500.000 Ft

200906-15

OKMT

9.999.160 Ft

9.126.252 Ft

6.235.000 Ft

2.891.252 Ft

200909-25

Pályázat címe

Közreműködő szervezet

Pályázott összeg

Elnyert összeg

Bemutató nyílt órák

Tempus Közalapítvány

120.000 Ft

OKM

Biztonságos iskoláért Eszköz és taneszköz beszerzés kompetenciaalapú oktatási programokhoz a Zrínyi Ilona Gimnázium és Kollégiumban JESZ Program – Laikus életmentés Tehetségsegítő hálózat kialakítása a Zrínyi Ilona Gimnázium és Kollégiumban

24

Pályázat címe Pedagógusképzések a ZIG-ben „ZIG” képzőművészeti tehetségműhely „Kisokos” Matematikai tehetségműhely „ZIG” Angol nyelvi tehetségműhely TÁRSProgram Kisfizikus tehetséggondozó program "Programozás egyszerűen" tehetséggondozó program Kollégiumi tehetséggondozó továbbképzés a ZIG-ben ”Egymás mellett”összművészeti vetélkedősorozat középiskolások számára Iskolai tehetséggondozás a ZIG-ben

Bontásban elnyert bér

Bontás-ban elnyert eszköz és dologi

Benyújtás Dátuma

13.305.851 Ft

7.200.000 Ft

6.105.851 Ft

200912-07

907.400 Ft

807.000 Ft

370.000 Ft

437.000 Ft

201005-07

Oktatásért Közalapítvány

900.000 Ft

450.000 Ft

380.000 Ft

70.000 Ft

201005-07

Oktatásért Közalapítvány

980.830 Ft

600.000 Ft

420.000 Ft

180.000 Ft

201001-20

Wekerle Sándor Alapkezelő

391.920 Ft

180.000 Ft

130.000 Ft

50.000 Ft

201101-31

Wekerle Sándor Alapkezelő

1 458 960 Ft

1.300.000 Ft

340.000 Ft

960.000 Ft

201202-08

Wekerle Sándor Alapkezelő

1 043 400 Ft

600.000 Ft

170.000 Ft

430.000 Ft

201202-08

Wekerle Sándor Alapkezelő

186 000 Ft

90.000 Ft

0 Ft

90.000 Ft

201202-08

Wekerle Sándor Alapkezelő

1 499 250 Ft

500.000 Ft

0 Ft

500.000 Ft

201202-09

ESZA Kft.

16 845 386 Ft

tartaléklistán

-

-

201207-09

Közreműködő szervezet

Pályázott összeg

Elnyert összeg

OKMT

13.305.851 Ft

Oktatásért Közalapítvány

25

Pályázat címe

Közreműködő szervezet

"Zrínyi '95 – NemzedékEmberi ről, Erőforrás nemzedékre" Támogaösszművétáskezelő szeti rendezvény Ambrózy Emberi tehetségErőforrás gondozó Támogaműhely a táskezelő ZIG-ben Versenyfelkészítő MATEHESZ szakkör fizika Versenyfelkészítő MATEHESZ szakkör matematika Versenyfelkészítő MATEHESZ szakkör informatika Tanórán kívüli tehetségMATEHESZ segítő programok Eszközbeszerzés tehetséges MATEHESZ fiatalok számára Eszközbeszerzés tehetséges MATEHESZ fiatalok számára Összesen

Benyújtás Dátuma

Pályázott összeg

Elnyert összeg

Bontásban elnyert bér

Bontás-ban elnyert eszköz és dologi

1 376 250 Ft

600.000 Ft

0 Ft

600.000 Ft

201302-05

1 104 600 Ft

1.000.000 Ft

700.000 Ft

300.000 Ft

201302-19

240 000 Ft

240 000 Ft

80.000 Ft

160.000 Ft

201301-20

240 000 Ft

240 000 Ft

80.000 Ft

160.000 Ft

2013. 01.18

240 000 Ft

240 000 Ft

80.000 Ft

160.000 Ft

201301-20

1 167 000 Ft

1 167 000 Ft

180.000 Ft

987.000 Ft

201301-18

483 000 Ft

elbírálás alatt

-

-

201304-03

498 600 Ft

elbírálás alatt

-

-

201304-04

64.164.386 Ft

41.742.882 Ft

16.645.000 Ft

25.097.882 Ft

I.13. Belső ellenőrzés Az iskolai élet szegmenseinek folyamatos ellenőrzése visszajelzés és megerősítés a vezetőség számára. Ebben 2012-ig az IMIP-csoport tevékenységére is lehetett építeni. 2008-ban a teamet újjá szerveztük, kidolgoztuk a teljesítményértékelés és partneri elégedettségvizsgálat kérdéssorait és a vizsgálat menetét. A ciklus alatt 2 esetben került sor a teljes dolgozói kör teljesítményértékelésére, megtörtént a partneri

26

elégedettségi vizsgálat is. Sok vitát kavart, hogy a pedagógusértékelést kiterjesszük-e a diákokra is, végül sikerült egy konszenzuson alapuló kérdőívet kidolgozni és bevezetni A visszajelzések alapján készültek el a fejlesztési tervek, módosítottuk a kollégium házirendjét. A 2012/13-as év átmenetinek bizonyult a belső ellenőrzés rendjében:az IMIP-csoport a törvényi változásoknak megfelelően megszűnt, az Nktv. alapján álló központilag szabályozott szisztéma még nem alakult ki. Ugyanakkor

az

intézmény

folyamatos

és

monitoring

rendszerű

ellenőrzését

megkönnyítette a digitális napló bevezetése (a tanulók teljesítményének nyomon követése, tanári adminisztráció, hiányzások dokumentálása stb.). A helyzetelemzés természetesen csupán a főbb törekvéseinket mutathatta be, az igazi zrínyis szellemiséget és megtartó erőt csak a falakon belül lehet megtapasztalni. Remélem, ez az áttekintés is hitelesíti, hogy a ránk bízott értékekkel bizonyára nem hibátlanul, de legjobb tudásunk szerint sáfárkodtunk. Az

első

rész

zárásaként

a

Zrínyi

valamennyi

dolgozójának,

diákjának,

együttműködő partnerének szeretném megköszönni, hogy 2008 és 2013 között is remek csapatban dolgozhattam!

27

II. Vezetői program Bevezetés „A vezetés cselekvést jelent, nem pozíciót.” (Donald H. McGannon) Az erőforrások célirányos koordinálása sosem volt egyszerű feladat. Napjainkban, az oktatás teljes tartalmi és formai átalakulása idején sokszorosan is helytálló a mottóként választott idézet. A Nktv. 69. §-a részletesen taglalja az intézményvezető feladatait. A napi gyakorlat ennél bonyolultabb: a Koetter-féle vezetői tipizálás szerint egyszerre kell managernek és leadernek lenni. A leader távlatosan gondolkodva próbál a Nemzeti köznevelési törvényben és a Nemzeti alaptantervben megfogalmazottaknak megfelelni. A manager a szervezet rövid távú, zökkenőmentes,

napi

szintű

működését

hivatott

biztosítani.

Mindkét

szerep

folyamatos készenlétet, óriási felelősséget és- ahogyan az idézetben is szerepel szüntelen cselekvést jelent. Aki most intézményvezetői státuszra pályázik, annak tisztában kell lennie azzal, hogy legfőbb küldetése az átállás koordinálása lesz. S mindezt úgy kell végigvinnie, hogy az eredmény egy minőségi szintű oktatás legyen. S hogy milyen a minőségi oktatás? Eredményes, hatékony és méltányos. Ezeket a kifejezéseket gyakran használjuk az oktatásban, arról ritkábban esik szó, hogy e három értékdimenziónak találkoznia kell, hogy valóban minőségi oktatás jöjjön létre.

(Lannert Judit: Hatékonyság, eredményesség, méltányosság. Új Pedagógiai Szemle 2004. december)

28

A

TÁMOP-3.1.10-11/1

„Helyi

oktatásirányítás

fejlesztése”

című

projektben

a

fogalmakhoz a következő indikátorokat rendelik: Egy köznevelési intézmény akkor eredményes, ha: - kompetenciát fejleszt, a kompetenciamérések eredményei alapján jól teljesít - felkészít a továbbjutásra, segíti a tanuló továbbhaladását. A hatékonysági indikátorcsoport az alábbi szempontokra épül, azaz egy köznevelési intézmény akkor működik hatékonyan, ha: - optimális a HR gazdálkodása - költséghatékony - kihasználtsága optimális. A méltányosság ismérvei a következők: - esélyegyenlőségre, hátránykompenzációra törekszik - eredményeket mutat fel az SNI és HHH diákok fejlesztése területén is - a kiemelt bánásmódot igénylő tanulókat is motiválja - a felzárkóztatás és a tehetséggondozás is szerepet kap a tevékenységek között. Ezen

szempontok

köszönnek

vissza

a

Szabolcs-Szatmár

Bereg

megyére

kidolgozott „Feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelési fejlesztési terv” azon fejezetében, mely a 2013-18 közötti intervallum optimalizációjának elveit és módszereit taglalja. Mivel a Zrínyi Ilona Gimnázium és Kollégium a megye egyik meghatározó iskolája, így a következő fél évtizedre szóló iránymegjelölést a fejlesztési terv háttéranyagaira és elemzéseire építettem. II.1. Megyei, tankerületi prognózis A demográfiai adatok alapján egyértelműen látszik, hogy a középiskolás korosztály esetében 5%-os csökkenés várható (a járási vonatkozásokat a 19. és a 23. táblázat mutatja). Jelenleg tankerületünkben 21 intézményben folyik gimnáziumi oktatás, ebből 10 tartozik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ irányítása alá. A gimnáziumi kínálat gazdag, hisz egyaránt találhatunk 4, 5, 6, 8 évfolyamos képzéseket is. Változatos a tagozati választék is.

29

A nappali tanrendben tanulók közül 76,6%-a állami, 21,6%-a egyházi gimnáziumban végzi középiskolai tanulmányait. Ebben a szegmensben a magán és alapítványi fenntartás elhanyagolható. A megyében kollégiumi ellátás 36 feladat-ellátási helyen működik, a kollégiumot igénybe vevők közül mindössze 31%-a gimnáziumi tanuló. A gimnáziumok pozícióit tovább árnyalja, hogy oktatási kormányzatunk a munkaerőpiaci kihívásokra válaszolva inkább a szakképzést preferálja. Mindezek alapján látható, hogy erős a verseny: csökkenő demográfiai mutatók mellett szélesedik a kínálat. Ebben a kihívást jelentő helyzetben kell megalkotni 95 éves alma materünk jövőképét. A fejlesztési tervből leszűrhető tanulság: ahhoz, hogy egy iskola meg tudja őrizni előnyeit, proaktív magatartásra van szükség. Fel kell tudni mérnie a várható változások jelentőségét, és saját erőforrásinak optimális alakításával elébe kell mennie a változásoknak. II.2. Kiindulási pont, alapelvek - A demográfiai előrejelzés és az iskola zsúfoltsága alapján évente 1 osztállyal vissza kell lépni, a jelenlegi 24 osztály helyett 2015 szeptemberére az optimálisnak tekinthető 21 osztály marad a rendszerben. - Az

évfolyamonként

egy

osztály

kivezetése

csak

a

színvonal

emelésével

párhuzamosan történhet. - A Zrínyi eredményessége és népszerűsége okán rapid és gyökeres változásokat nem kívánok bevezetni, ugyanakkor egy alkalmazkodásra képes, a tanulók számára egyéni

tanulási

utakat is

biztosító

továbbra is

tiszta

profilú

gimnáziumot szeretnénk működtetni. - A

Nemzeti

köznevelési

törvény

standardjait elfogadva

a iskolánknak és

kollégiumainknak meg kell őriznie egyéni arculatát. Ennek megfelelően olyan értékőrző, ugyanakkor innovatív intézmény komplexumként képzelem el, mely képes kompenzálni a szociális hátrányok tanulásra való hatását, ugyanakkor szellemiségében az elitiskolák tartása érződik.

30

Pedagógiai alapelveimet a következő 4 pont köré építem: - múlt és jövő dinamikája - egyén és közösség harmóniája - nevelés és oktatás összhangja - otthonosság érzete és következetesség az iskolában. (Ezek mibenlétét új pedagógiai programunkban részleteiben is leírtam.) Vezetői programomban a fenti alapelvekre építve szeretném felvázolni a Zrínyi következő 5 évre szóló vízióját, hogy minél jobban megfelelhessen a megyei fejlesztési tervben elvárt minőségi iskola ideáljának.

31

II.3. Az eredményesség érdekében tett javaslatok A közbeszédben egy iskola eredményességét többnyire néhány mutatója alapján ítélik meg. Sok vita folyik arról, hogy léteznek-e általánosan elfogadott mérőszámok. A disputa eltérő véleményeket ütköztet, azt mégis axiómaként fogadhatjuk el, hogy a pedagógiában az eredményesség nem közgazdasági értelmében jelenik meg, hanem a célokhoz való viszonyulás fokmérőjeként. Mivel gimnáziumunk közvetlen célja és feladata a felsőfokú tanulmányokra való felkészítés, így kézenfekvőnek látszik elsőként áttekinteni az iskolai munka eme szegmensét.

Alapvetően

nem

a

százalékok

hajszolására

figyelek,

hanem

az

iskolaszerkezet és a folyamatszabályozás sokszínűségének kidolgozására. II.3.1. A továbbtanulás mint az eredményesség egyik indikátora A felsőoktatásra való felkészítés eredményessége fokozható az iskolaszerkezet átgondolásával. Ezzel kapcsolatos javaslataim: - Célszerű továbbra is fenntartani a négy évfolyamos képzés mellett az 1+4 évfolyamos formát. Az öt évfolyamos képzés lehetőséget teremt az eszköztudás elmélyítésére, a felzárkóztatásra, és az általános iskolából hozott különbségek ledolgozására. (Nem véletlenül nevezzük a bemenetit az AJTP-ben gazdagító évfolyamnak!) Nem nyelvszakosok számára is prémiumként jelenhet meg az előkészítő év. Az öt évfolyam a tanulók személyiségfejlődésére is kedvezően hat: összeszokottabbá válhat a közösség, a későbbi specializáció - tapasztalatunk szerint - megfontoltabb döntést, tudatosabb pályaválasztást tesz lehetővé. Az AJTP sikerének egyik magyarázata szintén az 5 évre nyújtott középiskolai tanulás.

Az

első

év

tulajdonképpen

a

hátrányok

kiegyenlítéséről,

a

kompetenciafejlesztésről és az élményalapú közösségteremtésről szól. - Az általános alapozás és kompetenciafejlesztés érdekében 9-10 évfolyamon legyen egységes az órakeret valamennyi osztálytípusban, beleértve a nyeket és az AJTP-t is. Ebben az életszakaszban a tanulók érdeklődése személyiségükkel együtt még sokat változhat, alakulhat. Ezért célszerű a „kínálat” arányos és egyenletes szétterítése az egyes tudományterületek között. - Az utolsó két évfolyamon jöhetnek az elágazások! Biztosítani kell a specializációt, az emelt óraszámú képzéseket. Az egyetemi, főiskolai követelmények egyre 32

inkább eltolódnak az emelt érettségi irányába, így minden tanulónak lehetőséget kell adni arra, hogy legalább 1 tárgyból emelt szinten készülhessen. Érdeklődés és elvárás esetén - pl. orvoskarok - két emelt óraszámú képzés látogatását is meg kell oldanunk. Az emelt óraszámú képzések feladata legyen, hogy az egyetemre való bejutás mellett segítse a középfok és a felsőfok illeszkedését. (Önálló tanulás szerepe, a tanulás tanítása projektmunkák, előadások tartása stb.) A specializációk esetében - a szakos ellátottság keretei között - a tanulók egyéni döntéséhez való alkalmazkodást kell megvalósítani. Az eleve magas nyelvi óraszámok miatt az utolsó két évben inkább a többi tárgyból indokolt az emelt óraszámú képzések indítása. A munkaerőpiac elvárásai alapján növelnünk kell a természettudományos tárgyak presztizsét! - Akik csak egy tárgyból kívánnak emelt szintre készülni, azoknak a 35 óra kitöltéséig a kötelező érettségi tárgyakból szükséges biztosítani a középszint eredményességét javító többletórát (magyar, matematika, történelem). Eddig közép szintű felkészítőt délelőtti órakeretben nem tartottunk. Ugyanakkor az érettségi eredményeket bemutató grafikonon látható, hogy az emelt eredmények javulásával a közép szintűek némileg romlottak. A pontszámításban a duplázás lehetősége is arra csábítja a fiatalokat, hogy a nem pontszerző tárgyak között szelektáljanak.

A

délelőtti

felkészítés

szisztematikusabb

ismétléssel,

a

feladatsorok közös gyakorlásával segíthet a fenti tendencia ellensúlyozásában. Az utolsó két évfolyam választékbővítéséhez a Nktv. 6-os mellékletének óraszámai jelentik a fedezetet. A következő öt évben indítandó osztályok azonban nemcsak a tanulói igényektől függnek, hanem a jogszabályi környezettől is. Különösen igaz ez a nyelvi előkészítő osztályokra! A több évig tartó bizonytalanság után megszületett a szabályozás (Nkt. 97.§ (13), 20/2012 EMMI rendelet 137., 193.§), mely szerint a „2016/2017. tanév végéig teljesíteni kell a külön jogszabályban meghatározott feltételeket. A külön jogszabályban meghatározott feltételeket nem teljesítő intézményekben a nyelvi előkészítő évfolyam vagy a két tanítási nyelven folyó oktatás felmenő rendszerben megszűnik.” A 22 /2013 (III.22.) EMMI-rendelet enyhített az elvárásokon: csak a főnyelvből várja el a 80%-os nyelvvizsga arányt. Eddigi átlagteljesítményünk szerint ez minden bizonnyal teljesíthető, így nagy valószínűséggel a nyelvi előkészítő megőrizhető. 33

Ha 2017-ben mégis ki kell vezetni a nyeket, javaslom a régi tagozat, azaz az emelt nyelvi képzés visszaállítását. Erre a tanulók megemelt kötelező óraszáma (35/36 óra) lehetőséget biztosít. Szükség esetén az 5 évfolyamról való visszatérés csak fokozatosan valósítható meg. Az iskolaszerkezetben tehát egy általános műveltséget alapozó szakaszt tartok ideálisnak. Ezt követné a felsőfokba való belépést megkönnyítő, egyéni érdeklődésre építő specializáció. II.3.2. Sokszínűség, rugalmasság mint az eredményesség biztosítéka A gimnázium hosszú távon nem csupán a sikeres egyetemi belépésre készít fel, hanem egy értelmiségi karriert is megalapoz. Az értelmiségivé válást segíthetjük az iskolai élet változatosságával és rugalmasságával, hiszen csak számtalan impulzussal lehet a tanulói személyiséget a kreativitás és a nyitottság irányába mozdítani. Ennek érdekében javaslom: - A gimnázium sokszínűségének megőrzését, a diákok választási lehetőségének szinten tartását, optimális esetben bővítését mind a tanórákon, mind a délutáni foglalkozások és a kollégium vonatkozásában. Nagy vonzerő például a második nyelv osztályokhoz nem kötött, opcionális tanulási lehetősége, a társadalomismeret tantárgy felvétele, a művészetek közül a média és a tánc-dráma választása. - A tudásátadás intenzitása valamint az egyéni megnyilatkozások érdekében fenntartónkkal egyeztetve- meg kell őrizni a csoportbontásokat. A nyelvek és a matematika mellett különösen fontos ez magyar nyelv- és irodalomból, hiszen az itt folyó kommunikációfejlesztés, kreatív írás, szövegértés és -alkotás nagyban javítja tanulóink munkába állási kilátásait. A Nktv. 6. mellékletében szabályozott óratömeg egy részét mindenképpen a bontásokra szeretném fordítani. - A tanulói karrierépítés javára az előrehozott érettségi intézményes segítését. Bár a törvényalkotók időben korlátozva, a tárgyak körét is szűkítve tartották meg ezt az érettségi fajtát, az informatika és a nyelvek vonatkozásában továbbra is lehetőséget kaptak a tanulók. A fő nyelvek magas óraszáma biztosítja az érettségihez szükséges felkészülést az alsóbb

évfolyamokon.

Informatikából

kilencedik

évfolyamon,

a

szabadon

választható órakeret terhére minden tanuló esetében meg kell növelni az 34

óraszámot,

tizenegyedik

évfolyamon

pedig

középszintre

készítő

fakultáció

formájában lehet segítséget nyújtani. - Átgondolt

versenyeztetési

stratégiát

kell

kidolgoznunk

az

eredményesség

érdekében, hisz diákjaink rutint és kapcsolatokat szerezhetnek a különféle tanulmányi-művészeti-sport versenyeken, ezzel is megkönnyítve a felsőoktatásba való bekerülésüket, későbbi érvényesülésüket. Az elmélyülés, a búvárkodás az értelmiségi attitűd és munkamorál kialakításának egy fontos állomása is lehet. A versenyeredmények az iskola iránti érdeklődést is fenntarthatják. -

A pályaorientáció érdekében nyissuk meg az iskolát! Hívjunk vissza egyetemi hallgatókat, volt zrínyis szakembereket, hogy élményszerűen mutathassák be hivatásukat, pályaívüket. Ugyanilyen hatású lehet, ha üzemlátogatásokat szervezünk, legutóbb a Lego Manufacturing Kft. vendégeiként pillanthattunk be egy világcég mindennapjaiba. Az

egyéni

programunkban

tanulási és

utak

biztosítása

helyi

azonban

tantervünkben

csak

az

új

megfogalmazott

pedagógiai egységes

követelményrendszerrel együtt hozhat eredményeket. A szakirodalomban Pygmalion hatásként ismert elvnek megfelelően valljuk, hogy a magas

követelmények

motiválnak,

az

igényszint

leszállítása

viszont

alacsony

tanulmányi teljesítményt és érdektelenséget szül. II.3.3. A kompetenciafejlesztés mint az eredményesség fokmérője Az oktatás eredményességét a legújabb kutatások és a munkaerő piaci tapasztalatok nem annyira kiragadott mutatókhoz kötik, a hangsúly egyre inkább áttolódik az alkalmazható tudás ideáljára. Ez a trend magával hozza az oktatás eszközjellegű megközelítését is. A kognitív pedagógiában a kompetencia az értékes, érvényes, hasznosítható tudás egyik kategóriája. A Nemzeti alaptanterv II. részének 1. fejezete foglalja össze a kulcskompetenciákat. Ezek közük kettőre szeretném irányítani a figyelmet: pályázatomban az idegen nyelvi és a digitális kompetenciafejlesztéssel kívánok foglalkozni. Mindez nem véletlen, hiszen e két területen ragadható meg leginkább az egyén és a közösség érdekazonossága: a tanuló számára nagyfokú alkalmazkodó képességet tesz lehetővé, a közösség számára pedig a versenyképesség javítását eredményezheti.

35

A Zrínyi hagyományosan a megye nyelvoktatásának egyik fellegvára.

Ezt a

pozíciót mindenképpen meg kell őrizni! Ennek érdekében javaslom: - A

nyelvoktatás

stratégiai

kérdésként

való

kezelését,

a

képzési

formák

sokféleségének és szintjének megtartását. Az érdeklődés függvényében évfolyamonként egy vagy két nyelvi előkészítős osztályt mindenképpen érdemes megtartani. A felmerülő problémák ellenére - „elszoknak a többi tárgy tanulásától, kinövik az iskolá”-t - az oktatás mindhárom szereplőjének egyaránt sokat adhat a nyek. A tanulók hozadéka a kedvező attitűd, az intenzív előrehaladás öröme, melynek eredményeképpen két idegen nyelvet beszélő európai polgárrá válhatnak. A gyenge nyelvoktatással bíró, leszakadó kis falvakból érkezők is esélyt kaphatnak. A tanárok új munkaformák együttes alkalmazásával megélhetik a csapatban dolgozás élményét. A szülők számára is előnyös a nyelvi előkészítő, hiszen magánórák nélkül a motivált

gyerek

iskolai

keretben

juttatható

el

a

nyelvvizsgáig.

Így

az

esélyegyenlőség terén is nagy előrelépést jelent a nyek. - A nyelvoktatás módszertanának folyamatos megújítását, ezt elősegítendő szakmai továbbképzések szervezését. Különösen igaz ez a nyelvi előkészítő esetében, hiszen 2013 szeptemberétől heti 18 órát kell biztosítani az első és a második nyelvből. Az egyoldalú pszichés leterhelést ellensúlyozandó változatos tantermi gyakorlatot kell biztosítani, lehetőleg IKT támogatással. - A fő nyelvből letett érettségi után a második nyelv óraszámainak megemelését. - Egy idegen nyelvi lektor alkalmazását az engedélyezett státuszok terhére (spanyol-angol). - A cserediák kapcsolatok folyamatosságát. Az anyanyelvi környezet kedvezően befolyásolja a tanulók nyelvtanulás iránti attitűdjét és hozzáállását. A rászoruló tanulók számára ehhez alapítványi támogatást lehet biztosítani. - A német és francia nyelv népszerűsítése érdekében vegyük fel a kapcsolatot a városunkban létesített nemzetközi cégekkel! - Szervezzünk próba nyelvvizsgákat, versenyeket, nyelvi tehetségnapot! - Az alapítványi bál bevételeinek egy részét továbbra is fordítsuk a tehetséges tanulók nyelvvizsga felkészítésére! - Fontos, hogy a tanulók a nyelvtanulást ne öncélként éljék meg, hanem tanulják meg azt információszerzésre, információadásra alkalmazni. Ezért lényeges, hogy 36

az

idegen

nyelvű

tananyag

szintetizálja

más

tudományterületek

műveltségtartalmait. Az európai polgárrá válás folyamatában a használható nyelvtudás felértékelődik, így erősítve az életpálya-építési kompetenciát is. Az idegen nyelvi kompetenciafejlesztés tehát állandó kölcsönhatásban áll más tanulási képességekkel, így az informatikai kompetenciákkal is. Bár a középiskolás korosztályt a szociológusok digitális bennszülöttekként titulálják, a digitális szövegértés tekintetében mégis alulteljesít ez a generáció.

Digitális szövegértés eredmények az európai országokban (Radó Péter: A digitális kompetencia szakadékról oktpolcafe.hu) A diagram azért is riasztó, mert a digitális alapkészségek hiánya a továbbtanulásban (e-tankönyvek), és a munkavégzésben is hátrányt jelent. A digitális szövegértés ugyanis nem alapvetően a digitalizált szöveg megértését méri, hanem a digitális világban való tájékozódás képességét. Az eredményesség javításához - a lecsökkent óraszámok ellenére - megkerülhetetlen a digitális kompetenciák fejlesztése. Ennek érdekében javaslom: - Az

internethasználat

technikai

feltételeinek

javítását

az

iskolában

és

a

kollégiumban egyaránt. Az informatika oktatásában közvetlenül használt számítógépek száma jelenleg megfelelő, azonban az IT eszközök igen gyors fejlődése miatt folyamatos fejlesztésre szorulnak. Egyéb eszközök - nyomtatók, szkennerek, projektorok -, a nem az informatika oktatásához használt multimédiás megjelenítésre alkalmas 37

rendszerek számának növelése igényként jelentkezik a tantestület részéről. Egyre többen, egyre aktívabban használjuk a digitális technológiát a mindennapi oktatásban. Közvetlen forrás hiányában a fejlesztésekhez szükséges fedezetet sikeres pályázatok segítségével lehet megteremteni. A jelenlegi eszközpark optimális kihasználásának irányába elsősorban a belső hálózat fejlesztésével lehet elindulni. Ki kell alakítani egy személyre szóló azonosítással, felhasználói jogokkal működő rendszert, amely igen sok előnnyel jár mind az informatika, mind az egyéb tantárgyak oktatásában, illetve a belső információáramlás elősegítésében. Lehetőséget biztosít a tanárok számára, hogy előkészített tananyagokat tároljanak, melyeket az arra alkalmas - szintén a hálózathoz kapcsolt - termekben felhasználjanak a tanórán, házi feladatokat, forrásokat kapjanak a diákok a belső hálózatról. Véleményezésre, tájékoztatásra szánt anyagokat közvetlenül kaphatnak a pedagógusok anélkül, hogy kikerülne az internet hálózatra. A következő lépcsőben a szomszédos kollégium felújított számítógéptermét is csatlakoztatni kell a belső hálózathoz. - Az informatika óraszámának megemelését a 9. évfolyamon. A kerettanterv heti 1 óráját a szabadon tervezhető órakeret terhére megnöveltük. - Fakultáció szervezését közép és emelt szinten. A közép szint az előrehozott érettségire készít fel, az emelt a szakirányú továbbtanulásra. Egyre nagyobb az érdeklődés a programozás iránt, eddig ezt jórészt szakkörök keretében tudtuk kielégíteni. - E tananyagok alkalmazását, honlapon való közzétételét. - A tanulókkal el kell fogadtatni, hogy a hálózati technológiák alkalmazásának etikai dimenziója is van: felelősségteljes interakciókra neveljük őket! E két terület alapján is megállapítható,hogy a kompetenciafejlesztés csak komplex módon, a tanulási-tanítási folyamat egészébe beépítve alkalmazható.

II.3.4. Országos mérések hasznosítása Az országos mérések tanulságai kevéssé befolyásolják a tantermi gyakorlatot. A rendelkezésünkre álló óriási adatmennyiséget érdemes nemcsak visszajelzésként, hanem a fejlesztés bázisaként is tekinteni, hiszen e vizsgálatok elfogadottá váltak a szakmai, és az irányadó partneri közvélemény számára egyaránt.

38

Ennek érdekében javaslom: - A tanuló portfoliójába, egyéni fejlesztési tervébe kerüljenek be a nyolcadikos felvételi eredményei, illetve korábbi kompetenciamérése. Köztudott,hogy nem a pontszámokat kell nézni, hanem azt, hogy milyen input szintről jutottak a gimnáziumban az adott output szintre. - A

belépő

évfolyamok

matematikai

és

anyanyelvi

kompetenciamérése

szeptemberben történjen meg. Az egyéb foglalkozások órakeretének terhére a leggyengébben teljesítőknek kötelező felzárkóztatást kell tartani. - A 10. évfolyam kompetenciamérésére a tanulókat tudatosan készítsük fel! - A mérések eredményét és lényegét ismertessük meg a szülőkkel,a tanulókkal. - A

munkaközösségek,

az

évfolyamban

tanító

pedagógusok

mérésügyi

szakembereink segítségével elemezzék az eredményeket: - meg kell vizsgálni, hogy mely feladatokban voltak a legsikeresebbek, s mi okozta a legtöbb gondot - érdemes

összevetni

az

országos,

a

régiós

és

az

osztályok

közötti

eredményeket. - intézkedési tervet kell alkotni, ha komolyabb beavatkozás szükségessége látszik - a kompetenciaméréshez kapcsolódó előkészítő, rásegítő tevékenységeket a munkatervben is meg kell jeleníteni. A kompetenciamérések integrálása azért is kiemelt feladat, mert az iskola eredményessége a tanulók eredményességének a függvénye. II.3.5. Eredményesség és ellenőrzés Az iskola eredményességének fokozása elképzelhetetlen egy hatékonyan funkcionáló ellenőrzés nélkül. Az IMIP csoportok felszámolásával a korábbi kontroll megszűnt. A jogszabályi keretek elkészültek (20/2012. EMMI rendelet 145-156.§), de a kivitelezés módjáról még kevés információval rendelkezünk. Az ellenőrzés elvi hátterében lényegi elmozdulás tapasztalható. Mivel új Köznevelési törvényünk az oktatást nem szolgáltatásnak, hanem szolgálatnak fogja fel, így a korábbi, „fogyasztói” elégedettségi vizsgálatokat egy erőteljesebb külső ellenőrzés, minősítés váltja fel.

39

A szeptembertől induló tanfelügyeleti rendszerben 5 év alatt valamennyi pedagógus látogatására sor kerül. A kéttagú tanfelügyelői bizottságok nem szaktárgyi, hanem általános ellenőrzést fognak végezni (dokumentumok óravázlat, óralátogatás stb.). Az életpálya modell koncepciója szintén az egyéni minősítésre épülő, teljesítményalapú rendszer. Az állami ellenőrzésre úgy is felkészíthetjük a pedagógusokat, hogy a belső ellenőrzést is tudatosabbá és szervezettebbé tesszük. Ennek érdekében javaslom: - A

végrehajtási

rendelet

megjelenése

után

az

ellenőrzés

és

tanfelügyelet

jogszabályi hátterének alapos megismertetését házi képzés formájában. - A tanfelügyeleti szemlélet elfogadtatását, miszerint nem hatósági és nem szaktárgyi ellenőrzés történik, hanem a didaktikai-kommunikációs stratégiák áttekintése. Tudatosítani kell a kollégákban, hogy nem szabad szankcióktól tartaniuk, viszont visszajelzéseket kaphatnak, melyeket beépíthetnek pedagógiai gyakorlatukba. - A minősítéshez szükséges portfolió összeállításához minden segítséget biztosítani kell, hiszen a testület nagyobbik része még nem készített portfoliót az egyetemi diplomázás előtt. - A munkaközösség-vezetők ellenőrző szerepének megerősítését a 26 óra terhére, vagyis ők lehetőség szerint kapjanak kevesebb tanórát. A munkaközösségvezetőkhöz a szakmai ellenőrzést és az arra való felkészítést delegálnám. - Az igazgatóhelyettesek koordináló szerepének biztosítását a törvényességi és hatósági

vizsgálatok

vonatkozásában

(tantervek,

tanmenetek,

óratervek,

adminisztráció, stb.). - A pedagógiai ellenőrzés elsőbbségét elismerve javaslom a korábbi elégedettségi vizsgálatok fenntartását az iskolai és kollégiumi klímával kapcsolatban. Ennek működtetése

az

új

vezetői

struktúra

kialakítása

után

a

kapcsolati

igazgatóhelyettes feladata lenne. II.3.6. Eredményesség és kommunikáció Az eredményesség érdekében tett erőfeszítések mit sem érnek, ha eredményeinkről nem küldünk pozitív üzeneteket környezetünk számára. Az iskolai pr a napi kommunikáció részévé kell, hogy váljon.

40

Ennek érdekében javaslom: - Folyamatos honlap frissítést, beleértve az AJTP felületet. - Diákszerkesztőség létrehozását, az interaktivitás fokozását. - Sajtóközlemények és hírek megjelentetését. - Az

iskolarádió

működési

elveinek

újragondolását,

azaz

ne

csak

zenét

szolgáltasson, és híreket olvassanak be. Az intézményi kommunikációt a kapcsolati igazgatóhelyettes koordinálná, munkáját a DÖK-vezető, valamint pedagógiai asszisztens segítené. Összefoglalva: a Zrínyi tevékenységét akkor tartom eredményesnek, ha -deklarált céljának megfelelően - átgondolt iskolaszerkezetével, változatos módszereivel és ellenőrzési rendszerével biztosítja a felsőoktatásba való bejutást és az értelmiségi lét megalapozását.

41

II.4. A hatékonyság érdekében tett javaslatok Hatékonyság és eredményesség fogalma egymást feltételezi, mégsem azonos a jelentéstartományuk. Egy organizáció lehet úgy is eredményes, hogy nem hatékony, vagyis az eredmény túl sok ráfordítás kíván. Ideális esetben az eredményeknek és a ráfordításoknak harmóniában kell lenni. A

ráfordítások

felhasználását

több és

szinten

értelmezhetőek:

az időráfordítást

egyaránt

az anyagi és emberi erőforrások

jelenthetik.

Mivel

gazdálkodási

önállóságunk megszűnt, így a pályázatomban elsődlegesen a humánerőforrás és az időfaktor hatékony alkalmazására kívánok fókuszálni. A humánerőforrás optimális felhasználását a Nktv. 1-es és 2-es mellékletei alapján érdemes újra tervezni.. Mivel nagy létszámú, több célú intézmény vagyunk, így bízunk benne, hogy a fenntartónkkal való egyeztetés során sikerül a mellékletben előírt státuszok nagy részét megkapnunk. II.4.1. Az új vezetőség modellje és struktúrája Az iskolai szervezetek hatékonyságának elsődleges tényezője a vezetés minősége. Az iskolai belső légkört és a külső megjelenését nagyban befolyásolja a vezetőség munkastílusa. Az állami felelősségvállalás, az oktatás közszolgálatként való megközelítése új dimenziókat ad a vezetésnek is: a vezetés és a vezető legfőképpen a pedagógiai munka szakszerűségéért felel. Ezen új elvárásokkal leginkább az „Emberi kapcsolatok” vezetési modellje korrelál. „A

modell

központi

értéke

az

emberi

erőforrás

fejlesztése,

amihez

a kohézió és morál szolgál meghatározó eszközül. A hatékonyság ezen modelljében fontos az információ megosztása, a bevonás, a folyamatokban és döntésekben való részessé tétel. Az emberek nem izoláltak, hanem a szervezet kooperáló tagjai, akiket összeköt a közös érdekeltség a szervezetben és a szervezettel kapcsolatban zajló történéseket illetően. Összetartó erő a kötődés.” (Baráth Tibor: A közoktatás hatékonysága-vezetői értelmezések és modellek. www.ofi.hu) A modell adaptációjának érdekében javaslom: - A

vezetőség

(SZMSZ

szerint

igazgatóság)

kibővítését,

a

harmadik

igazgatóhelyettes iskolai munkába való bevonását. A kollégiumot magasabb

42

vezetőként kollégiumvezető, a Tiszavasvári úti telephelyet intézményegység-vezető irányítsa. - A harmadik igazgatóhelyettes megjelenésével a feladatokat újra kell osztani: a tanügy-igazgatási igazgatóhelyettes, a nevelési igazgatóhelyettes mellett az új vezető

feladata

a

kapcsolattartás

és

-építés,

valamint

ellátná

az

AJTP

programfelelősi tevékenységet is. A vezetőség kibővítésével a pályázati tevékenységünk folytatása is biztosítható lenne, a pályázatírás és menedzselés vezetői munkaköri feladattá válna. Az új igazgatóhelyettes kiválasztása a tantestület véleményezési jogkörével, A

közalkalmazottak

közalkalmazottakról

jogállásáról szóló

1992.

szóló

1992.

évi

XXXIII.

évi

XXXIII.

törvénynek

törvény a

és

A

közoktatási

intézményekben történő végrehajtásáról szóló 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet előírásai szerint történik. Az új feladat-és felelősség-megosztással egy saját területén önirányításra is alkalmas vezetői modell jönne létre. - A több célú intézmény sokszínűségének megfelelően az igazgatóság mellett egy kibővített vezetői kört is működtetni kell, ez az iskolatanács. Tagjai: - az iskola igazgatósága - a munkaközösség-vezetők - a közalkalmazotti tanács képviselője - a szakszervezet vezetője - az ifjúságvédelmi felelős - az iskolapszichológus. - A munkaközösség-vezetők szerepkörének megerősítését a Nkt. 71. paragrafusa alapján. Ezzel racionálisabbá válna az iskola szerkezeti tagoltsága, létrejönne egy középvezetői szint. Ennek indokoltságát az alábbiakban látom: - A következő években folyamatos lesz a helyi tantervek korrekciója, hiszen az óraszámok elosztása, a 10% felhasználásának indokoltsága a gyakorlatban fog megmutatkozni. A szakmai lobbikat a munkaközösség-vezetőknek kell helyzetbe hoznia.

43

- A munkaközösség tagjainak belső értékelésében és ellenőrzésében is el kell járniuk. - Ennek tapasztalatait felhasználva tanácsadói szerepkört is el kell látniuk, hiszen a külső vizsgálatokra való felkészülés során fontos a pedagógusok számára a kollegiális, segítő szándékú visszajelzés. - A

következő évek generációváltása kapcsán

segítésével

is

bővül

szerepkörük.

a gyakornokok pályára

Tapasztalataikkal

nagy

segítséget

nyújthatnak az ún. belépési sokk leküzdésében. - Az egyenletes terhelés megvalósítását-főleg a 26 és 32 óra közötti intervallumban- közvetlen közelről ők szabályozhatják. - Az AJTP finanszírozás terhére kollégiumi munkaközösségek működtetése is szükséges. Ezek jórészt az un. Arany János-i blokk speciális területeit koordinálnák. A munkaközösség-vezetők csak akkor tudnak e sokrétű középvezetői feladatnak megfelelni, ha az effektív tanítási óráik számát a minimumon tartjuk, s a 26 óráig tartó időegység terhére látják el a többletmunkát. Javaslom a kommunikációs csatornák erősítését: rendszeres értekezletek és konzultációk tartását, a digitális napló adta lehetőségek kiaknázását. II.4.2. Humánerőforrás és generációváltás A helyzetértékelés fejezetben látható, hogy 16 kollégánk lépett az 55 éves kor fölötti sávba - többen 1953-54-es születésűek -, így a következő évek egyik legnagyobb kihívása lesz a nemzedékváltás végig vitele.

Mivel a munkáltatói jogok a

fenntartónkhoz kerültek, így a velük való egyeztetés révén, közös megelégedésre kell megoldanunk ezt a problémát. Ennek érdekében javaslom: - Azon alapelv tiszteletben tartását, hogy a pedagógus munkaidejét lehetőleg egy iskolában töltse ki. A pedagógusnak egyénileg és közösségben is világosan megfogalmazott küldetés és értékrendszer mentén kell tevékenykednie. Ez multipoziciós esetben nehezen elképzelhető. Eredményesen működni csak egy koherens és elkötelezett nevelői kar képes. Az elkötelezettség a napjainkban oly sokszor emlegetett cégszerű működés alapja is. Tantestületünk elkötelezettségének fokmérője, hogy 27 fő zrínyis diák volt. Hasonló arányok megtartása lenne a kívánatos! 44

- Óraadó tanárt csak a kis óraszámú tárgyak esetében kívánok foglalkoztatni. - Szeretnénk megőrizni az egy pedagógusra jutó tanulók arányszámát: ez jelenleg 13,5 fő. - Olyan pedagógusokat alkalmazzunk, akiknek 2 tanítható szakja van. Ez nemcsak az óraszámok kiadását könnyíti meg, hanem növelheti a gyermek tantárgyak közötti választási szabadságát is. - A kollégiumi nevelőtanárok is rendelkezzenek a szaktárgyak tanítására feljogosító egyetemi végzettséggel, hisz így kollégiumon belül, a tanítással lekötött munkaidő terhére is kivitelezhető a felzárkóztatás és a tehetséggondozás. - Irányított

pedagógusképzést

kell

megvalósítanunk,

melyben

az

egyéni

szándékokat az iskola és a tankerület érdekeivel kell összhangba hoznunk. Tovább kell folytatnunk az évtizedes folyamatot, melyet a módszertani kultúra megújításáért tettünk (tanulásmódszertan, önismeret, IKT, projektmódszer stb.). A gazdagító és aktív tanulást elősegítő továbbképzésekre a generációváltás miatt is szükség van, hiszen lassan elhagyják az iskolát azok a kollégák,akik az AJTP indulásakor, 2000-ben még a középgenerációhoz tartozva hozzájuthattak a speciális ismeretekhez. Ezt a problémát már többször és több fórumon is jeleztük az AJTP-t felügyelő OFI -nak. A metodikai készenlét különösen fontos a tudáshoz való hozzáférés modern megközelítésében,

a

személyiségfejlesztésben.

Nagy

érdeklődés

mutatkozik

-a

kollégiumban és az iskolában egyaránt a Bagdy Emőke professzor asszony által kifejlesztett relaxációs módszerek iránt. Az életpálya és a minősítési rendszer a szakvizsga irányába tolja a továbbképzési preferenciákat, ezek azonban rendkívül drága képzésekké váltak. Finanszírozásuk a korábbi, bázis alapú továbbképzési normatívából magoldhatatlan. Ennek orvoslására pályázati lehetőségeket próbálunk bevonni, jelenleg is 10 fő vett részt a Tehetséghidak projekt felkészítésein. Igyekszünk kihasználni a 2. hullámban felajánlott lehetőségeket is. Tovább növeli a problémákat, hogy a 2012. szeptember 1. után a második, új diploma már nem ad 7 évnyi mentességet, ezt a lehetőséget csak a pedagógus szakvizsgával lehet kihasználni. A továbbképzések és az életpályamodell összekapcsoltságát a törvényalkotók még csak keretjelleggel írták le (Nkt. 64-65.§), reméljük, minél hamarabb megjelenik a részletes útmutatást adó kormányrendelet is.

45

Gyakorlatorientált, ugyanakkor az egyéni előrehaladást is biztosító pedagógus továbbképzést szeretnék működtetni ezzel is megkönnyítve a generációváltást. II.4.3. Hatékonyság és közvetlen segítők A humánerőforrás eddigi pazarlását orvosolhatja a pedagógiai asszisztencia megjelenése a Nktv. 2-es melléklete alapján. Ugyanis a pedagógusok sok olyan feladatot is kénytelenek ellátni (adminisztráció, felügyelet, programszervezés, stb.), melyek leterheltséget okoznak, s jelentős energiákat vonnak el a neveléstől. A közvetlen segítők munkakörét be kell építeni a gimnázium és kollégium mindennapi életébe. Ennek érdekében javaslom: - Az

iskola

nagyságrendjéhez

igazított

2

iskolatitkár

alkalmazását.

A

fenntartóváltás után egyetlen ügyviteli dolgozó maradt az iskolában, s neki kell elvégeznie az összes személyügyi teendőt is. Szeptember elsejétől így az egyikük a személyüggyel foglalkozna, a második dolgozó ellátná a klasszikus titkári feladatokat, kiszolgálná a hihetetlenül nagy ügyfélforgalmat is. - A két kollégium adminisztratív teendőiben kollégiumi titkár végezhetné a vezetők tehermentesítését. - Sajnos

csak

egyeztetés

adható

során

munkakör

mindenképpen

az

ifjúság-védelmis,

javasolni

fogom

a

fenntartónkkal további

való

alkalmazás

lehetőségét. Indokaim: - HH-s és HHH-s tanulók magas aránya - folyamatos kapcsolattartás szükséges a gyermekjóléti intézményekkel, a járási hivatalokkal, a Kormányhivatallal. - egyéni követés szükségessége - prevenciós tevékenység igénye. - A pedagógiai asszisztensek munkája is javíthatja a kapacitáskihasználtságot. Feladatuk

mindenekelőtt

a

kollégiumi

kisegítés

lenne:

nappal

ügyelet

biztosítását, programokra kísérést, a szilenciumok felügyeletét lehetne rájuk bízni. Az éjszakai ügyeletben legfeljebb csak kiegészítő szerepet kapnának, hiszen nemegyszer

alakulhat

ki

olyan

életszituáció,

tapasztalatára van szükség. 46

melyben

a

pedagógusok

- Iskolapszichológus alkalmazása teljes munkaidőben. Talán ez a lehetőség az egyik legnagyobb hozadéka az új alkalmazotti körnek! Az iskolapszichológus jelenléte a következő területeken segítheti a nevelést és az iskolai jó közérzet kialakítását: - Kötelező óraszámának teljes időtartamában az iskola tanulóival foglalkozik egyéni és csoportos formában. Elsődleges feladata a prevenció és a tanácsadás: a tanulók közötti konfliktusok megelőzése, a személyiség érésének elősegítése. Természetesen a krízisintervenció is megbízásai közé tartozik. - További feladataihoz sorolható a tanári szerepszemélyiség fejlesztése, a kiégés megelőzése, a tanárok és diákok közötti konfliktusokban a meditáció, pedagógusokkal közösen esetmegbeszélő foglalkozások tartása. - Segítőként

közreműködik

a

szülőkkel

való

konzultációban,

illetve

közvetlenül segítséget nyújt számukra a nevelési problémák megoldásában. Az iskolapszichológus mindezen túl szakköri órák keretében felkészítheti a pszichológia érettségire az arra jelentkező diákokat. Ha megvalósulhatna a közvetlen segítők széleskörű alkalmazása, az pozitívan hatna a pedagógusok közérzetére is: segítene a rutinizálódás elkerülésében, nevelői szerepkörük megerősítésében, összességében csökkentené a kiégés lehetőségét. II.4.4. Hatékonyság és időkeretek Az új jogi szabályozásban az idővel való gazdálkodás - mint a hatékonysági tényező - legalább két szempontból érdemel figyelmet: - A helyi tantervek megalkotásakor lehetőséget kaptunk a szabad időkeret felhasználására, illetve dönthettünk a tantárgyakon belüli 10% kitöltéséről is. - A pedagógusok munkaidejének újra szabályozása - Nktv. 62.§ (5)-(6) - teljesen más tervezési szemléletet igényel, hiszen eltűnik a kötelező óra fogalma, s olyan új elemekkel ismerkedünk, mint kötött munkaidő, neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, egyéb foglalkozás. A két szempont összekapcsolása érdekében a következőket javaslom: - A helyi tantervben a 10% szabad időkeret vonatkozásában ne akkreditált tárgyakat

vezessünk be,

a

10%

óraszámát

az érettségi

tárgyakhoz,

az

informatikához és a specializációkhoz kapcsoljuk! Ezzel optimalizálhatjuk a

47

szakos

kihasználtságot,

kiszámíthatóbb

tantárgyfelosztást

készíthetünk,

növelhetjük a tanulók érettségi-felvételi esélyeit. - Az új elvárásoknak megfelelő ismeretek (pénzügyi, banki kultúra, családi életre nevelés)

átadására

az

osztályfőnöki

órákat,

a

kollégiumi

foglalkozásokat

használjuk! Ugyanerre a célra szervezzünk projektnapokat, témahetet! - A tantárgyakon belüli 10%-ot fordítsuk rendszerezésre, ismétlésre, ezzel is megkönnyítve az érettségire való felkészülést! Az otthoni tanulási idő így szintén racionalizálható. A kerettantervek ismeretekben gazdag tananyagát legfeljebb csak helyi vonatkozásokkal szükséges bővíteni. - A pedagógusok esetében a neveléssel lekötött munkaidőt-bizonyos tanrendi kényszereket leszámítva- nem célszerű 26 órára beállítani, hisz akkor nem marad idő az ún. egyéb foglalkozásokra: szakkör, korrepetálás, egyéni fejlesztő foglalkozás, felzárkóztatás. A pedagógusok terhelése sem növelhető tovább! - Ezeket az egyéb foglalkozásokat nem csupán az idő kitöltésére kell használni, hanem a nevelőtestületi konszenzus alapján meg kell tervezni. Év eleji mérésekkel, motivációs tesztekkel, igényfelméréssel kell tisztázni, hogy hány tanulónak van szüksége korrepetálásra, s hányan kívánnak például kézműves szakkörre járni. - A kötött munkaidő fennmaradó része (a 32 óráig terjedő időszak) még egyelőre nehezen értelmezhető fogalom. A törvény 62.§ (6) bekezdése a következőt írja erről: „A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el” A 3 részre osztott pedagógus munkaidő vonatkozásában itt lesz legnehezebb megvalósítani az egyenletes terhelést, például nem láthatóak előre az eseti helyettesítések. Ebben a munkaidő szegmensben azoknak kell több feladatot adni, akik nem osztályfőnökök, akik nem javítós tárgyat tanítanak, akik többnyire

csoportbontásban

foglalkoznak

a

gyerekekkel.

Az

intézményi

értekezleteket, megbeszéléseket is ide kell vonni. A helyi tanterv bevezetésével párhuzamosan kialakított pedagógus munkaidő hatékony összekapcsolása az intézményvezetőre nagy felelősséget ró, hisz ennek kialakítása és ellenőrzése az iskolavezetőhöz kapcsolt feladat.

48

Az időtényező összefüggést mutat a létesítmények térbeli befogadóképességével is: a megnövekedett óratömeg miatt a kapacitást szinte teljes mértékben ki fogjuk használni. Bár a megyei fejlesztési terv 73%-os iskolai kihasználtsággal számol, értelmezésem szerint ez téves adat, hiszen a szaktantermek között is egyenletesen osztja el a tanulókat. Már ma sem tudunk minden osztálynak saját tantermet biztosítani! Különösen igaz ez a tornateremre. A mindennapos testnevelés felfutásával valamennyi órában 2.6 osztály jut a tornateremre, a délelőtti órákban a Tiszavasvári úti tornacsarnokot nem tudjuk igénybe venni. A Közimnek átadott irodák miatt már szertárakat sem tudunk öltözővé alakítani, a meglévő öltözők pedig képtelenek kielégíteni az igényeket. Iskolánk infrastruktúrájának kihasználtsága már nem fokozható. II.4.5. Hatékonyság és gazdálkodás A hatékonyság eredetileg, mint a termelés egyik ismérve, a közgazdaságtan kategóriája volt. A gazdálkodás optimalizálása már nem leosztott iskolai feladat, hiszen önálló gazdálkodásunk megszűnt. Természetesen mindent el kell követnünk, hogy a költséghatékonyság érdekében együtt tevékenykedjünk működtetőnkkel. Önálló gazdálkodás híján az igazgatói pályázatnak terv, felvetés szintjén

nem része a gazdálkodási

mégis szeretném jelezni, hogy melyek azok a konkrét

problémák, melyeket orvosolni kell annak érdekében, hogy a szakmai munka rendezett környezetben, megfelelő színvonalon folytatódhasson. Az iskolával kapcsolatos tanulói-szülői elégedettségnek nem elhanyagolható fokmérője az épülettel és a felszerelésekkel kapcsolatot tetszési index! Javasolt javítások, rekonstrukciók: - A fútési rendszer korszerűsítése az iskolaépületben. - A fűtés szakaszolhatóságának megoldása a kollégiumban. - A padlócsere folytatása a főépületben és a benti kollégium egykori szolgálati lakásában. - Az öltözők és az illemhelyek modernizációjának befejezése. - A teljes utcafronti (beleértve a Malom utcát is) balesetveszély elhárítása: a kő kerítéselemek meglazultak, egymás után esnek a járdára, az iskola külső bejárata repedezett. - Az étterem bejárata penészes, a lépcső teljesen széttört.

49

Az épület folyamatosan, hétvégeken is ki van adva, így nagy az elhasználódás. Az amortizálódás nem következhet be, a megtermelt jövedelem egy részét szeretnénk, ha működtetőnk visszaforgatná. Javaslatok beszerzésekre: Az iskolai vagyont a legnagyobb gonddal óvjuk, de az eszközök és berendezési tárgyak természetüknél fogva elhasználódnak. A Közim feladata a szinten tartás, nem látható, hogy ki pótolja a taneszközöket, a technikai berendezéseket. Kihez kell fordulnunk, ha fejleszteni akarunk, ahogyan azt eddig megszoktuk? Erre a kérdésre azért kellene megnyugtató választ kapnunk, mert a modern taneszközökhöz és berendezésekhez való hozzáférés a hatékony iskolák egyik ismérve! Legégetőbb szükségletek a beszerzésben: - Újabb interaktív táblák működésbe helyezése, hiszen egyre nagyobb küzdelem folyik a jól felszerelt termekért. - Az étterem felső szintjén már befejeztük az étkezőbútorok cseréjét, az alsó szinten közel 20 éve szolgálnak ugyanazok a csőbútorok. A székek támlája levált, széttört, mindegyik balesetveszélyes. Az asztalok lába teljesen felrozsdásodott, az esztétikai gondok mellett ez közegészségügyi kérdéseket is felvet a székekből kilógó szivaccsal együtt. Az étkezde lehangoló, a tanulók bevallása szerint sokan ezért nem veszik igénybe az iskolai étkezést. - A belvárosi kollégiumban az ágyak egy részét szintén lecseréltük, a fiúk szintjén azonban még a régi, elhasználódott, széttört aljú ágyak vannak beállítva. Az együttműködés optimalizálása Bár a Közim a Zrínyiben van elhelyezve, igazgató úr segítő szándéka ellenére a kooperáció mégis nehézkes, nem érezzük a szolgáltatói szerepben való működést. Az egykori technikai dolgozók a Közimhez kerülve többnyire már nem az iskola érdekében tevékenykednek (sofőr, karbantartó), hanem a Közim szerteágazó és bonyolult feladatait hajtják végre. A KIK - látva a nehézségeket - egy félállású gazdasági munkatársat csoportosított át hozzánk, az ő munkaidejét azonban szinte teljesen kitölti az AJTP-hez kapcsolódó adminisztrációs feladat. Mindkét gépkocsink a Közimhez került. Egyiket fenntartónk engedélyével, saját bevételeinkből vásároltuk, a másikat az AJTP felhalmozási normatívájának terhére. 50

Értelemszerűen kötelezettségvállalási jogunk is megszűnt, csak engedéllyel, és 2 hétre előre tervezve használhatjuk a gépkocsit. Ez különösen megnehezíti az AJTP feladattervének végrehajtását. Az első félév tapasztalatai alapján remélem, hogy fenntartónk és működtetőnk bevonásával sikerül orvosolni a kezdeti nehézségeket. Összefoglalva elmondható, hogy az új vezetési szerkezettel, az asszisztencia munkába állásával, a kerettanterv ránk szabott megoldásaival valamint az időkeretek okos felhasználásával a Zrínyi produktivitása megőrizhető, sőt fejleszthető.

51

II.5. Méltányosság és minőség Az oktatás méltányossága nem azonos az egyenlőséggel, hiszen a társadalom minden tagja nem járhatja be ugyanazt a képzési utat. Ugyanakkor jogos elvárás, hogy a tudáshoz való hozzáférés ne a vagyoni, ne a szociokulturális pozíciótól függjön. A méltányos iskola fokmérője, hogy mennyiben képes ledolgozni a társadalmi hátrányok tanulásra gyakorolt hatását. A Zrínyi mindig az un. kompenzáló modellt valósította meg, mégis fordulat volt történetünkben,

amikor

2000-ben

az

Arany

János

Tehetséggondozó

Program

alapítójaként bekapcsolódhattunk az Európában is egyedülálló vállalkozásba. Az eddig is zajló tehetséggondozás és társadalmi felzárkóztatás kereteket kapott, országos hálózattá bővült. Az emelt normatíva pedig biztosította és biztosítja az egyéni fejlesztésekhez, a hátránykompenzáló tevékenységekhez szükséges forrásokat. Az AJTP az iskolán belüli adaptációra is működő példa: az elsajátított módszereket és alkalmazott eszközöket az iskola egészében tudjuk kamatoztatni. Az eltelt 13 év tapasztalataira építve kimondható, hogy az AJTP megőrzése, fejlesztése az iskola és a megye elsőrendű érdeke. Az új köznevelési struktúrában helye stabil, az új szabályozók az AJTP-re is elkészültek. Megújítása elképzelhetetlen a résztvevő intézmények szoros együttműködése, a jó gyakorlatok megosztása nélkül. Ebben érdemi segítség lenne, ha az irányító szerv, a programiroda visszakaphatná önállóságát. A

Zrínyiben

az

oktatást

olyan

köztevékenységként

fogjuk

fel,

melynek

szolgáltatásait továbbra is minden tanuló számára biztosítani kell. II.5.1. Integrált nevelés megvalósítása a különleges bánásmódot igénylő tanulók számára Az integráció a fogadó és beilleszkedő fél számára egyaránt alkalmazkodást tesz szükségessé, nagyban hozzájárulva ezzel a szociális kompetenciák fejlesztéséhez. Az együttnevelés érdekében javaslom: - A belvárosi kollégiumunk bejáratásnak akadálymentesítését. - Fenntartónktól várunk megoldást a szakembergondok enyhítésében: utazó pedagógusok (logopédus, tiflopedagógus) fejleszthetnék helyben gyermekeinket, hiszen erre tantestületünkben nincs megfelelő képzettségű szakember. - Iskolapszichológusi, szükség esetén ifjúság-védelmis segítségadás

52

Az

iskolapszichológus

akár

egyéni,

akár

csoportos

formában

végzett

pszichometriai méréseivel és azok értékelésével segíti a különleges bánásmódot igénylő tanulók szűrését és fejlesztésüket. Terápiás foglalkozások érdekében továbbküldi őket a Pedagógiai Szakszolgálathoz. - Tantestületi belső képzések megszervezése az adaptációval kapcsolatban, hogy a pedagógus ne csak elfogadja a tanuló jelenlétét, hanem az inkluzió sajátos módszereivel segítse is a gyermek előrehaladását (változtatás, kiválasztás, elhagyás, kompenzálás stb.). II.5.2. Tehetséggondozás Kiválóan akkreditált tehetségpontként a vállalt tevékenységek (diagnosztika, gondozás, tanácsadás) fenntartási kötelezettségével tartozunk. Ennek érdekében javaslom: - A Nktv. 6-os számú mellékletében biztosított heti 23 órát kizárólag erre a célra fordítsuk! A kollégiumi tehetséggondozásra heti 16 óra áll rendelkezésre. A versenyek előtti kampányszerű felkészítés ezzel a megnövelt óraszámmal folyamatossá

és

szisztematikussá

válhat.

A

pedagógusok

is

specializálódhatnának: egy tanár egy féle versenyre készítene. - Az érdeklődési irányoknak megfelelő szakkörök mellett ebből a keretből megoldható az egyéni fejlesztés is, tanulás-módszertani foglalkozások tartása. Ezek az órák a pedagógus számára a 26 óra határáig jelenhetnek meg. - A tehetséggondozást bemeneti mérésekkel és utókövetéssel is kell kísérni. Ebben segíthet mind az iskolában, mind a kollégiumban alkalmazott tehetséggondozó tanár. - A tehetségek mentális segítségadását tehetség-tanácsadás formájában lehet megoldani. Az iskolapszichológust mentálhigiénés szakember is segítheti. - A diák és szülői szervezettel együtt tartott tehetségnapokon módot kell teremteni a tehetségígéretek bemutatkozására. - A hálózatosodást a tehetségprogramon belül tovább kell folytatni, s ezt össze kell kapcsolni a beiskolázással. Jövőnk szempontjából létkérdés az általános iskolák megszólítása. - A hálózatépítés természetesen a felsőfok irányába is működhet, elősegítve az egyetemekkel való együttműködést, a tehetségek átadását és követését. (Szép példája ennek

a most

lezáruló

tehetséghidak projekt. Ennek keretében

szakköreinkre diákmentorként hívhattuk vissza egykori kiválóságainkat.) 53

- Együttműködésünket szervezetekkel

tovább

(Magyar

kell

folytatni

Tehetségsegítő

az

országos

Szervezetek

tehetséggondozó

Szövetsége),

különös

tekintettel az Arany János Tehetséggondozó Program Intézményei Egyesületével. - A gálák, tehetségnapok lebonyolításához, a versenyzők ösztönzéséhez pályázati forrásokat kell találnunk. - Az öregdiákok, városi civilek és cégek meggyőzésével segítsük a tehetségügy támogatását! II.5.3. Személyiségfejlesztés, önismeret Az önismeret, a reális énkép nélkülözhetetlen folyamatához.

A

döntésre

való

képesség

a társadalmi beilleszkedés

kimunkálása,

a

feszültség-

és

konfliktuskezelés megtanulása hozzájárulhat a mentális egészség megalapozásához. A gyermekek személyiségfejlődésére - ha nem is kizárólagos - mégis döntő hatással van az iskola. A gyermek egyéniségének tiszteletben tartásával próbáljuk átadni a pedagógiai programunkban is megfogalmazott értékrendet. Az AJTP keretében öt évig tartó un. Arany János-i blokk része a személyiségfejlesztő foglalkozás. Bár a többi osztályban sajnos ilyen óra nem szerepel a tanrendben, az ott alkalmazott módszereket és eljárásokat az iskola egészében kell alkalmazni. Így is segíthetjük diákjainkat a felnőtté válás folyamatában. Ennek érdekében javaslom: - Az osztályfőnöki órák, csoportfoglalkozások tudatosabb megszervezését az iskolapszichológus szakmai iránymutatása alapján. - Az iskolapszichológus a terápiával szemben prevencióra és konfliktuskezelésre összpontosítson. - A

pályaorientáció

elősegítését,

az

AJTP-ben

alkalmazott

élet-pályaépítés

disszeminációját a többi osztály osztályfőnöki óráján. Ebből a megfontolásból jelentkezünk a TÁMOP 3.3.12. kiemelt pályázat Új Nemzedék Plusz programhoz. - AJTP-ben

a

tanulók

egyéni

fejlesztési

terveken

alapuló

orientációját,

továbbtanulásuk tudatosabb irányítását, mentorálását. II.5.4. Közösségi élmények biztosítása A kialakítandó emberkép alapelve, hogy a gyermek egyszerre individuum, illetve a közösség része. Ennek megfelelően a személyiségfejlesztés mellett ugyanolyan komolyan kell venni a közösségi nevelést is. Egy tanuló egyszerre több közösséghez is

54

tartozhat (osztály, dráma szakkör, stb.), így folyamatos és változatos interakciókban mehet végbe szocializációja. Az iskolai jóllét egyik döntő momentuma lehet, hogy milyen közösségi élmények érik a tanulókat. Az identitásnak is több szintje van. Legmagasabb rendű a magyarságtudat kialakítása. Ezt alapvetően nem direkt módon, hanem közvetetten lehet mélyíteni. Ennek érdekében javaslom: - Földrajzból, történelemből és irodalomból nemzeti értékeink kiemelését és sok szempontú bemutatását. - Ünnepeinkhez, évfordulókhoz köthető pályázatok kiírásával aktívabban vonjuk be tanulóinkat a megemlékezés folyamatába. - A tanulmányi kirándulások valóban szolgálják művészeti hagyományaink, tájegységeink megismerését. - Vállalkozó osztályok vegyenek részt a „Határtalanul” programban. A zrínyis identitás kialakítása és fejlesztése érdekében javaslom: - Hagyományaink folytatását (öregfiúk találkozó, viselet, külsőségek megőrzése stb.). - Tanórán kívüli foglalkozások szervezését a művészetek, a sport területén. Tárgyi feltételeinknek megfelelően a vizuális kultúra és dráma specialitás fenntartását, ugyanakkor nagy szükség lenne egy iskolai kórus megalakítására, hogy ünnepségeink még színvonalasabbak legyenek. - Sportban megtartó ereje lehet a csapatjátékoknak, versenyeknek. Több sportkört kell indítani, hiszen a 2013. évi LV. tv. 6. §-a szerint változások állnak be a mindennapos testnevelés szervezésében. Ugyanis nem az iskola, hanem a tanuló dönt arról, hogy a heti öt testnevelés órából kettőt az iskolai sportkörben tölt-e. A magyar Diáksport Szövetség „Mindenki testnevelése” kiemelt projekt keretében új iskolai testnevelés stratégiát alkot. Várjuk, hogy a kellő infrastruktúra hiányát hogyan pótolhatjuk, hogy valóban egy új, dinamikus és egészségközpontú rendszer jöhessen létre. - Tanórán kívüli foglalkozásokat kell szerveznünk az egészségnevelés és a környezetvédelem

vonatkozásában

is.

Ehhez

E-Missziótól, a védőnői hálózattól, az orvos szülőktől.

55

segítséget

kaphatunk

az

- Az ünnepségek kialakult szokásrendjét ideálisnak tartom, a hozzájuk kapcsolódó évközi jutalmazásokkal, a teljes közösség előtti elismeréssel továbbra is szeretném motiválni tanulóinkat. (Remélem, a jutalomkeretből lesz mód majd elismerni a kollégákat is, akik rengeteg időt fordítanak egy-egy ünnepség méltó megszervezésére.) - A jubileumi év Zrínyis Akadémiáját érdemes tovább folytatni, s a kisebb teherviselés érdekében hozzákapcsolni más eseményekhez (Kutatók éjszakája, Víz világnapja, Költészet napja stb.) Egykori tanítványaink tudósként, alkotóként visszatérve tartanak népszerűsítő előadásokat, szerveznek kiállításokat. Az élményszerű találkozók nemcsak az iskola körül formálódó támogatói közeget erősítik, hanem a pályaorientációban is felbecsülhetetlen értékűek. - A diákönkormányzat működése ne formális legyen! Ehhez az osztályfőnökök és a DÖK segítő tanár hathatósabb együttműködésére van szükség a kapcsolati igazgatóhelyettes koordináló tevékenysége mellett. Bár

a

DÖK

egyetértési

jogkörét

az

új

szabályozók

szerint

elvesztette,

véleményezési jogkörével minden lényeges kérdésben élhet. - A diáknap fontos, hogy ne 10-12 elkötelezett és lelkes tanuló szívügye legyen, minél több tanulót kell bevonni az előkészületekbe. Ehhez kiváló lehetőséget adna,

hogy

a

diáknapot

tematikus

projektnap

formájához

közelítenénk

(vállalkozói ismeretek, pénzügyi kultúra, környezetvédelem stb.) - A közösségi élményeknek a szülők is legyenek részesei. Ennek változatos formái működhetnek:

elevenítsük

fel

a

kilencedik

évfolyamon

az

ismerkedési

„sütögetést”, alsóbb évfolyamokon szervezhetőek közös kirándulások. Szép példáját láttuk a szülők közösségi összefogásának egy-egy tanterem felújítása közben

is.

Szakértelmükre

építve

meghívhatjuk

őket

előadásokra,

pályaorientációs foglalkozásokra. A három éve elindult jótékonysági bálok szervezését - mint a szülőkkel való találkozás elegáns és kellemes formáját - mindenképpen szeretném tovább folytatni. - A

kollégiumban

egy

alapítvány

létrehozásával

komfortosabbá tenni a közösségi tereket.

56

szeretnénk

bővíteni

és

II.5.5. Közösségi szolgálat A

Nemzeti

köznevelési

törvényben

valamint

a

Nemzeti

alaptantervben

szabályozott közösségi szolgálat jelenleg 9 osztályt érint, felmenő rendszerben a teljes iskolát. Az önkéntesség, a másokért érzett felelősségvállalás az egyik legfontosabb szociális kompetencia, melynek kialakítása és formálása az elkövetkező évek feladata. Ezért nem mindegy, hogy hogyan készítjük elő és bonyolítjuk le a közösségi szolgálatot. Az európai társadalomban már meghonosodott közösségi szemlélet kialakítása érdekében a következőket javaslom: - A szolgálati irányt - a felkínált variációkon belül - a diákok szabadon választhassák ki maguknak! Így biztosíthatjuk, hogy minél nagyobb kedvvel, saját

érdeklődési

körüknek

megfelelő

tevékenységet

válasszanak

ki.

(A pedagógiai programban nem rögzítettünk kötelező területeket.) A közösségi szolgálat segítheti a pályaválasztást is. - A vidéki tanulók visszamehessenek szülőfalujukba, így erősítve a szűkebb pátriához való kötődést - A

nevelési

igazgatóhelyettes

irányításával

bevonhatóak

a

pedagógiai

asszisztensek is. - A közösségi szolgálat lebonyolítása projektmódszerrel történjen: év végén legyen látható valamiféle produktum: fényképek, pp, riport, beszámoló, kiállítás. Ezzel az önkéntesség igazi közüggyé válhat. II.5.6. Szociális juttatások Az iskolának önálló szociális kerete nincs, az AJTP programban a szociális bizottság dönt az adható támogatási formákról (bérlet és étkezési támogatás, rendkívüli segély stb.). A rászoruló tanulók támogatására a következő javaslatokat szeretném tenni: - Az ifjúság-védelmis tanár szakszerű jogi segítséget adjon ahhoz, hogy településén és az iskolában a tanuló minden törvényben garantált juttatást megkapjon. - A 4 iskolai alapítvány népszerűsítése, hogy minél több bevételre tegyenek szert. - Az AJTP mintájára a nagy alapítványból hozzunk létre tanulmány ösztöndíjat, melyet félévente oszthatnánk szét jól átgondolt szabályok szerint. - Ösztöndíjak, segítő programok felkutatása. - Cégek, volt zrínyisek megnyerése a rászoruló fiatalok támogatására. 57

- A tehetséggondozó keret terhére kiscsoportos és egyéni felkészítéssel segítsük a hiányok pótlását, a nyelvvizsga megszerzését. Ezen intézkedések megvalósításával a Zrínyi befogadó jellegű, esélyteremtő pedagógiai küldetése tovább erősödhetne. Tanár, diák, szülő és partner számára valódi közösségi élményt adó campusszá válhatna.

58

Záró gondolatok Köznevelésünk és oktatási rendszerünk átalakítása közepette bízom abban, hogy a Zrínyi Ilona Gimnázium és Kollégium minőségi oktatást folytatva megőrizheti, javíthatja pozícióját, alakíthatja egyedi arculatát. Azt

kívánom,

hogy

a

fenntartó,

a

működtető

és

a

gimnázium

közös

együttmunkálkodásának eredményeként a Zrínyi a tehetséggondozás országosan is elismert

műhelyeként

nevelhessen,

továbbra

pedagógusai

is

számára

értelmiségi pedig

attitűddel

biztosítsa

a

felvértezett méltán

diákságot

megérdemelt

karrierutakat. „Vedd komolyan, amit csinálsz, és ha felelősséget érzel iránta, jól fogod csinálni”. (Csíkszentmihályi Mihály) Egykori alma materem iránt érzett felelősségem birtokában kérem a Tisztelt Bírálók támogatását és segítését, hogy ezt a feladatot megpróbáljam jól csinálni!

59