BEVEZETÉS Nagy Jenőné Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel c

Soponya -Aba Óvodai I ntézményi Tár sulás 8127 Aba, Rák óczi u. 12.

Soponya -Aba Óvodai I ntézményi Tár sulás fenntar tása alatt működtetett: soponyai Mesevár Óvoda és a z abai H étszínvirág Tagóvoda helyi óvodai nevelési pr ogramja

Aba, 2010-06-04 Összeállította: Var ga I stvánné óvodavezető

BEVEZETÉS 2009 nyarán Soponya és Aba Nagyközségek Képviselőtestületei a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. §-a, ill. a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. többször módosított törvény 86.

ill. 88. §-a alapján létrehozták Soponya és Aba

intézményei

társulását. A két település képviselő-testülete létrehozta a soponyai Mesevár és az abai Hétszínvirág óvodák Óvodai Intézményi Társulását. Jelen módosítás alapja a Kormány 255/2009.(XI.20) Korm.rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjánal kiadásáról szóló 137/1996.(VIII.28.) Korm.rendelet módosításáról. Valamint a TÁMOP 3.1.4-08/2 pályázat keretében a kompetencia alapú programcsomag bevezetése. Az intézményi Helyi nevelési program gyakorlati megvalósításához az alábbi dokumentumokat alkalmazzuk: Kompetencia alapú óvodai programcsomag , Nagy Jenőné “ Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” c. alternatív programja Abai Hátszínvirág Óvoda nevelési programja „Az életfa kompetencia program megalapozása óvodánkban‖ c. innováció, amelyet az I. számú melléklet tartalmaz.

1. HELYZETELEMZÉS: 1.1 KÖZÖS GONDOLATOK: 1.2 ABA: Aba nagyközség Fejér megye középső részén helyezkedik el, Székesfehérvártól 20 km-re délre. A közel 4000 lakosú faluhoz a 180 fős Bodakajtor és a 230 fő lakosú Belsőbáránd település is tartozik. A településeket – melyek egymástól 4-10 km-re helyezkednek el – az önkormányzat buszjárata köti össze. A község képe rendezett, víz, gáz, telefon, kábeltelevízió infrastruktúrával rendelkezik. Községünkben az országos átlagnál több gyermek születik, nagyon sok a 3 és több gyermekes család. Gyermekeink egyharmada nagycsaládból érkezik. Magas azon gyermekek száma, akik hátrányos, ingerszegény életmódú családokban élnek. 1993. óta helyi önkormányzati döntés alapján minden óvodába íratott gyermek automatikusan felvételt nyer az intézménybe. Ebből adódóan még mindig magasak a csoportlétszámok. Az óvoda 175 férőhelyű. Felméréseink, családlátogatásaink eredményeként és az elmúlt évek tapasztalatai alapján meggyőződtünk arról, hogy kiemelten fel kell vállalnunk az óvó-védő szociális ellátó, és az egyéni eltérésekre épülő személyiségfejlesztő nevelőmunkát, felvállaljuk a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátását. Az óvodánkba járó gyermekek nagyobb része rendezett körülmények között, szeretetben, gondoskodásban él. A szülők igyekeznek gyermekük szükségleteit kielégíteni. A nehezebb körülmények között élő családoknak segítséget nyújt a gyermekvédelmi törvényben biztosított támogatás, ezt helyileg a gyermekek természetbeni étkezésére fordítjuk. Az óvoda a község intézményei közül a legideálisabb környezetben van. Főúttól távol, csendes nyugodt helyen fekszik. Az óvoda épülete 2002-ben 2 új csoporttal, valamint az ETALON Sport RT támogatásával, tornaszobával bővült, az óvoda bővítésével a régi csoportszobából kialakított tágas aula biztosítja az óvodai közös ünnepélyek megtartását. A régi épületrészben 1 csoport, a tornaszoba szertára, öltözőrész, tálalókonyha, kiszolgáló helyiség található. Szintén a régi óvodarész ad helyet külön bejárattal a Gyermekjóléti Szolgálatnak. 2002. szeptember 1-től bővítéssel, 7 csoporttal működik óvodánk, melyben az elhelyezett gyermekek száma továbbra is 200-210 fő között van. Óvodánk előnye, hogy jól felszerelt valamint nagy és füves udvarral rendelkezik. Folyamatosan bővítjük az udvari játékokat, mászókákat. Nevelőmunkánk eredményességét nagymértékben befolyásolják a környezeti, tárgyi feltételek. Fontos, hogy a ránk bízott gyermekeket esztétikus környezetben jó körülmények között fogadhassuk. (Az óvodák

működésének eszköz és tárgyi feltételeit törvény is szabályozza). Elveink a tiszta szép környezet kialakítása, biztosítása. A nyitott óvoda a figyelem központjában van, példaképül szolgál az itt tapasztalt rend és nyugalom is. Óvodánk jól felszerelt. A csoportokban galériák, nyitott polcok, asztalok, székek jó állapotúak. A nagy ablakok (egy csoport kivételével) biztosítják a megfelelő fényt a csoportszobákban. Játékállományunk jónak mondható, tekintélyes készségfejlesztő játékkal rendelkezünk. A csoportok előtereiben TINI-KONDI is elősegíti a gyermekek mozgásigényének kielégítését. A gyermekek egészségének védelmében (prevenció) kicseréltük a csővázas fektetőket polifoam szivacsokra, ÁNTSZ engedéllyel. A gyermekek mozgásigényének rendszeres kielégítése az udvaron és a tornatermünkben történik. Testnevelési eszközeink mennyisége, minősége tartalmilag nagyon jónak mondható: bordásfal, Greinswald- fal, bújócska-mászóka, zsámolyok, padok, bukfencszőnyegek, AYRES eszközök, kéziszerek (bot, szalag, babzsák, kötél, léglabda, medicinlabda, karika), egyensúlyozó eszközök, hengerek, trambulin. A nagy csendes füves udvarunk biztosítja a gyermekek levegőn való edzését. Kialakításánál fontosnak tartottuk, hogy sokféle mozgáslehetőséget teremtsünk. Törekszünk a jó levegő biztosítására: sövény ültetése a kerítés mellett, öreg fáink pótlására sok facsemete, bokrok ültetése, virágágyások kialakítása. Az udvari környezet segíti a gyermekek természettel való találkozását, megismerését. Valamennyi fémből készült mászókát fajátékokra tudtuk kicserélni. Megvalósításra került a homokozó fölé a nádfedeles árnyékoló is. Alakítottunk ki futballpályát a szem-kéz-láb koordináció fejlesztésére. Létesítettünk egyéb mozgásra alkalmas lebetonozott területet. Itt tudjuk megtartani közös kinti ünnepélyeinket, s ez a hely ugróiskolázásra, ugrókötelezésre is ad lehetőséget. A külső világ tevékeny megismertetése a természetes környezetben való tapasztalatszerzéssel – udvarunk élővilága, erdei séták, kirándulások, kilátogatás a falunkban állatokat tartó családokhoz – és az óvodánkban található diafilmek, kazetták, albumok, terepasztal,

földgömb,

nagyító,

természetes

anyagok,

képességfejlesztő

eszközök

használatával történik. Anyanyelvi-irodalmi nevelésünk eredményességéhez hozzájárul a csoportokban található 1500 mesekönyv, verseskönyv, bábok, dramatizáláshoz szükséges eszközök, anyanyelvi játékok, képek. Óvodánkban fogadjuk a sajátos nevelési igényű gyerekeket is. Számuk sajnos évről évre növekszik. Nevelésükhöz szakemberek segítségét is igénybe vesszük. (Nevelési Tanácsadó pszichológusai, gyógypedagógus gyógytestnevelő-, fejlesztőpedagógus, logopédus.)

Az óvoda jelenlegi 15 pedagógusi álláshelyén minden alkalmazott szakképesítéssel rendelkezik, 14 fő óvodapedagógus, 6 fő szakvizsgázott, 1 fő gyógypedagógus. A közoktatási központi továbbképzési támogatásból nőtt a másoddiplomával rendelkező óvodapedagógusok száma: 1 fő szakvizsgázott vezető óvodapedagógusi, 1 fő szakvizsgázott gyógy-testnevelői, 4 fő szakvizsgázott fejlesztő-pedagógiai szakképesítést szerzett. Gyermekvédelmi 2 éves komplex tanfolyammal rendelkezik 1 óvónő. Számos akkreditált 30, 60, 120 órás továbbképzésen vettek részt az óvodapedagógusok. Bevezettük – pályázat eredményeként – óvodánkban az AYRES mozgásterápiát, mely a részképesség zavarral, hiperaktivitással, figyelemzavarral küzdő gyermekek mozgásán keresztül történő fejlesztését szolgálja. AYRES tanúsítvány több óvónő megszerezte. Továbbképzéseink, tanfolyamaink eredményeképpen tudatosabban fel tudjuk vállalni a ránk bízott

gyermekek

testi-lelki

harmonikus

fejlődését.

Nevelőtestületünk

célja

a

továbbképzéseken való részvétel. Fontosnak tartjuk az önképzést, önismeretet, hogy magunkat „megújítva‖ személyünk mentálhigiénét karbantartva hatékony fejlesztői lehessünk óvodás gyermekeinknek. Óvodánkban működő szakmai munkaközösségek: anyanyelvi, zenei, testnevelési, vizuális és egészséges életmódra való nevelés nevelőmunkánk színvonalát emelik. A nevelőmunka közvetlen segítői a dajkák. Óvodánkban a dajkák (7) szakképesítéssel rendelkeznek. A technikai személyzet (4 órás könyvelő, pénztáros, adminisztrátor, 2 fő teljes munkaidős konyhás tálaló, 1 fő részmunkaidős karbantartó) az óvoda zavartalan működését biztosítják.

1.3 SOPONYA: Soponya a Sárvíz mentén, a Nyugat-Mezőföld keleti, Fejér megye délnyugati részén helyezkedik el. (Székesfehérvártól 24 km-re található) Akár a környék legtöbb települése, községünk régi dunántúli település, és Supuna néven már 1276-ban történik róla említés. (Hazai okmánytár 65 e. 1976.) A község lakóinak száma: 2015 fő Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy lakóhelyünket Soponyát csodálatos természetvédelmi terület veszi körül. Erdők, tavak, virágos mezők, a magunk szemet gyönyörködtető élővilágával. A soponyaiak egy része a helyi Erdészetnél, a Vadfeldolgozó üzemben és a Mezőgazdasági Szövetkezetben dolgozik, de jelentős azoknak a száma is akik a közeli megyeszékhelyen

találják meg megélhetésüket. Jó néhány kis- és középvállalkozót is találunk a faluban, s minél többen

foglalkoznak

szőlő-

és

gyümölcstermesztéssel,

újfajta

művelési

ágak

meghonosításával is. Soponya legszebb épülete a volt Zichy kastély amelyben gyermekotthon működik. A műemlék épület 1958 óta otthona az állami gondoskodásban részesülő gyermekeknek. Községünkben több üzlet, intézmény - iskola, művelődési ház, polgármesteri hivatal, posta, takarékszövetkezet, orvosi rendelő, gyógyszertár - van. Óvodánk 1974. szeptember 1-én nyílt meg, az akkori igényeknek megfelelően 2 csoporttal 50 férőhellyel. 1977-ben egy újabb csoport hozzáépítésével 3 csoportos lett az intézmény, amely ekkor már 75 gyermek elhelyezését biztosította. Az 1994-95-ös nevelési évtől, a szolgálati lakás átalakításával pedig már 4 csoporttal, 90 férőhellyel működött. A negyedik csoport mindössze 15 gyermek befogadására volt alkalmas, amelyet a másik három csoport tehermentesítése céljából alakítottunk ki. Az 1999/2000-es nevelési évtől ismét három csoportos 75 férőhelyes lett az intézmény A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekek száma 10-15 fő körül van nevelési évenként. A családokban főleg az apák dolgoznak, az anyák háztartásbeliek, így az egy főre jutó jövedelem igen alacsony. Az értelmiségiek aránya szintén alacsony, kevés a diplomás szülő. A szülők 90%-a szak-, illetve betanított munkás. Óvodánk rövid fennállása óta a nevelőtestületet a folytonos megújulásra való törekvés jellemzi. Mindig lehetőséget teremtettünk a továbbképzéseken való részvételre, a pedagógia tapasztalatok megszerzésére. 1990. szeptember 1-től a pedagógiai folyamat egésze újult meg, amikor a módszertani szabadságon túllépve a nevelés szervezeti keretei is feloldódtak. Az 1999. szeptember 1-én bevezetett programunk adaptáció. Nagy Jenőné: ―Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel‖ című programja. Az óvoda dolgozóinak létszáma: 13 fő, 6 óvónő, 3 dajka, 1 élelmezésvezető, 1 szakácsnő, 2 konyhai dolgozó. Egy óvónő végzett diplomamegújító tanfolyamot kiváló eredménnyel. Az elmúlt öt év alatt valamennyien végeztünk különböző tanfolyamokat. Néphagyományőrzés, néptánc Pszichológiai tanfolyam

Játék és tánc az óvodában Népi kismesterségek gyakorlása Textil és díszítőfestés Gyermekvédelem az óvodában (Komplex 2 éves tanfolyam) 2. Gyermekkép: A gyermek, fejlődő személyiség, mással nem helyettesíthető, indivídum, és szociális lény, fejlődéséért, személyiségének kibontakoztatásáért a család és az óvoda együttesen felelős. A gyermeknek sajátos életkoronként, életkori szakaszonként és egyénenként változó testi, lelki szükséglete van, melynek kielégítésére törekszünk. A gyermeknek joga van: a fejlődésre, melyhez védelem illeti meg óvodánkban: szeretetben, biztonságban segítjük elő fizikai, szellemi, erkölcsi fejlődését. Biztosítjuk számukra a szabadságot, a méltóságot. A kialakult biztonságérzet segíti lelki egyensúlyukat. 3. Óvodakép: Fő feladatunknak tekintjük a családi nevelés kiegészítését, a szűkebb környezeti igényekhez igazodva, azok által befolyásolva. Sajátos szervezeti keretek között integráljuk és differenciáljuk az óvodánk óvó-védő, nevelési és szociális funkcióit. Óvodánkban olyan családias, otthonos légkör kialakítása, olyan környezeti feltételek, (időkeret stb.) teremtése a cél, amelyben a gyermekek szabadon mozoghatnak, saját életritmusuknak megfelelően és a szülők lehetőségeihez igazodva érkezhetnek, távozhatnak. A szülő a nap bármely szakaszában előre bejelentkezés alapján részt vehet az óvoda életében, s bármikor hazaviheti gyermekét. A gyermek igényeit figyelembe véve lehetőséget biztosítunk az anyás beszoktatásra. Időkeretünk rugalmas, kötött időpontunk az ebédidő. Nevelésünk egyik legfontosabb eleme a kölcsönös bizalom, amely a gyermek – óvónő, szülő – óvónő, gyermek-gyermek, és szülő-gyermek kapcsolatra épül. A gyermekek pozitív tulajdonságaik erősítésével igyekszünk önbizalmukat, énképüket fejleszteni. Ellátási körzetünkben elő sajátos nevelési igényű gyermekek integrációját óvodai nevelését is felvállaljuk. Feltételeit megteremtjük.

Törekszünk óvodánkban olyan tevékenységformákat szervezni, biztosítani, amelyek a gyerekek érdeklődését, kíváncsiságát kielégítik, s amely örömteli erőfeszítésekre készteti őket. Az

óvoda

közvetlenül

segíti

az

iskolai

beilleszkedéshez

szükséges

gyermeki

személyiségvonások fejlődését. Ez alapján az óvoda gondoskodik a gyermeki szükségletek kielégítéséről, érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes légkörről, sokszínű, életkor specifikus tevékenységekről, kiemelten a játéktevékenységre. Segíti a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakulását. Migráns, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek nevelése esetén biztosítja az önazonosság megőrzését és ápolását, nyelvi nevelését, multikultúrális nevelésen alapuló integrációját. 4. CÉLOK: Az óvodások nyugodt, élménygazdag, harmonikus fejlődésének elősegítése az életkori és egyéni sajátosságok és egyenlő hozzáférés figyelembevételével. Sokoldalú képességfejlesztés segítségével a gyermeki személyiség egészére irányuló fejlődés biztosítása, elősegítése. Komplex élmények biztosításával, segítségével az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges alapkompetenciák fejlesztése.

Olyan gyermekek nevelése, akik mélyen kötődnek

községünkhöz. Vonzódnak az élményekhez, a meséhez, az alkotó tevékenységekhez. Tudnak nevetni, felfedezni, csodálkozni. Nyugodtak, boldogok, mert tele vannak élményekkel. Óvodás tartásuk van, önállóak és látszik rajtuk a kiegyensúlyozottság. Elemi ismeretekkel rendelkezzenek önmagukról. Őrizzék meg természetes kíváncsiságukat, óvják – védjék, alakítsák környezetüket. Bontakozzon ki kreativitásuk. Kéréseiket, véleményeiket bátran, őszintén nyilvánítsák ki. Ismerjék meg a népi kultúrát, hogy élhessék tovább népünk hagyományait. Valósítsák meg önmagukat Értékek, amelyek közvetítését vállaljuk Szeretet Elfogadás és tisztelet Bizalom Egészséges életmódra nevelés Anyanyelvi kultúra Tudás

Viselkedés kultúra Rendszeretet Esztétikai érzék Városunk kulturális értékeinek bemutatása Hagyományok Természetvédelem-Környezettudatosság A habilitáció általános célja: a sérült funkciók fejlesztése, újak kialakítása A sérült funkciókkal egyensúlyban a meglévő funkciókra való támaszkodás, ezek fejlesztése Amennyiben speciális eszközök használata szükséges, ezek elfogadtatása, a használat tanítása A habilitáció fő területei: az észlelés – vizuális, akusztikus, taktilis, vesztibuláris, kinesztéziás- fejlesztése a motoros készségek fejlesztése a beszéd-és nyelvi készségek fejlesztése, szükség esetén alternatív kommunikációs eszköz használatával a szociális készségek fejlesztése a kognitív készségek fejlesztése az önellátás készségeinek fejlesztése

5. ALAPELVEK: Kompetencia alapú pedagógiai szemléletben nem a tanterv, nem a tananyag, nem az ismeret fontos, hanem a gyermek fejlettsége, életkori sajátosságai és képességeinek szintje. Az egyéni képességek differenciált kibontakoztatása, a teljes személyiség fejlesztése játékkal, mozgással, örömmel végzett tevékenységekkel. Gyermekközpontú, gyermeki személyiséget tisztelő óvoda fenntartása, a gyermekek feltétel nélküli pozitív elfogadása. Az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása, megerősítése, amelyben a gyermeket különleges védelem illeti meg.

Derűs, örömteli, szeretetteljes óvodai légkör biztosítása, melyben a feltételeket, (személyi, tárgyi) úgy alakítjuk ki, hogy a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődését, személyiségük kibontakoztatását, esélyeik kompenzálását lehetővé tehessük. Tehetséges gyermekek gondozása, sajátos nevelési igényű gyermekek differenciált ellátása, a gyermekek legfőbb tevékenységébe, a játékba ágyazva. Olyan tevékenységformák szervezésének biztosítása, amelyek a gyermekek érdeklődését, kíváncsiságát kielégítik, s amelyek örömteli erőfeszítésekre késztetik őket, ami által önmagukhoz képest fejlődhetnek. Az óvodapedagógus és más alkalmazottak személyisége, magatartása, tevékenysége modellt nyújt a gyermekek számára Egyenlő hozzáférés biztosítása minden gyermek számára. Nemi sztereotípiák tudatos kerülése Innovatív pedagógiai törekvések érvényesítése a gyermekek érdekében 6. FELADATOK: 1.Az egészséges életmód megalapozása, edzett, egészséges gyermekek nevelése, mely egész életen át érvényesül. 2.Az érzelmi nevelés és szocializáció. 3.Az anyanyelvi és értelmi fejlesztés megvalósításán belül feladatunknak tekintjük a pszichikus funkciók és részképességek fejlesztését. 6.1.Az egészséges életmód alakításának feladatai Cél: Az egészséges életre nevelés, az egészség megtartására, megerősítésére történő felkészítés. A 3-6 éves korosztályra jellemző fiziológiai, életkori sajátosságokat figyelembe véve tervezzük a gondozási tevékenységeket, a mozgásigény kielégítésének feltételeit, az egészség védelmét. Az óvodapedagógus feladatai: Az egészséges életmód, betegségmegelőzés és egészségmegőrzés szokásainak megalapozása. Mozgásigény kielégítése, és a testi képességek fejlesztése. A gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése. A környezet védelméhez kapcsolódó szokások kialakítása

Tisztálkodás A napirend keretei között elegendő időt biztosít a gondozási teendők egyéni tempó szerinti végzésére. Tisztálkodási folyamatot megismerteti: helyes sorrendiséggel és technikával, egészségügyi szokásokkal. A fejlettség szerinti segítséget nyújt. Fokozatosan kialakítja az önállóságot. Öltözködés Elegendő időt és a szükséges segítséget biztosít az öltözködésben és a ruházat elhelyezésében a saját polcokon. Fokozatosan kialakítja az önállóságot. Táplálkozás Kultúrált körülmények között a fogásokat folyamatosan felszolgálja, (várakozási időt elkerüli). Az étkezés végén az asztalok rendjének helyreállítását irányítja. Megkedvelteti az ízeket, intenzív rágásra ösztönöz, igény szerint folyadékot biztosít. Életkoruknak megfelelően kanál, villa és kés helyes használatával ismerteti meg a gyerekeket. Pihenés Ebéd után a csoport szükségleteinek megfelelően nyugodt pihenés feltételeit biztosítja, gondoskodik a terem szellőzetéséről, az ágyak megfelelő elhelyezéséről. Segíti a gyermekek pihenését, biztonságot adó szokásrendszerrel, pl. mesével, énekkel, zenehallgatással, testi közelséggel, puha tárgyakkal. Egy óra kötelező pihenés után a nagyobb korosztály számára csendes foglalkozást, játékot szervez. A mozgásigény kielégítése és testi képességek fejlesztése Változatos napi és hetirendben biztosítja a gyermek mozgásigényének folyamatos kielégítését. Minden nap szervez mozgástevékenységet. Heti 1 kötelező testnevelés foglalkozást vezet. Időjárástól függően (köd, -5 fok, eső, viharos szél esetén nem)napi 1-3 órát levegő, víz és napfényedzést biztosít a fokozatosságot betartva. A nyári napirendet az egész napos levegőn való tartózkodásra építi. A mozgás anyagát lásd mozgás fejezetben. Egészséges tiszta biztonságos környezet megteremtése higiéniás szabályok kialakítása. Az óvodás gyermek saját testi gondozásának megtanítása és mozgásigényének kielégítése csak egészséges környezetben történhet. Ennek érdekében a dajkák munkájához tartozik a mindennapos portalanítás, felmosás, fertőtlenítés, a higiéniás szabályok betartatása a gyermekkel (váltócipő, váltóruha, láb törlése, a homokozás után még az udvaron való cipőtisztítás).

A balesetveszély elkerülése érdekében a gyermekek által használt eszközöket fokozott odafigyeléssel kezeli, szükség esetén kezdeményezi javítását, cseréjét. Különösen az udvari, vagy játszótéri játékoknál, sétán felhívja a gyermekek figyelmét a helyes eszközhasználatra, biztonságos közlekedés szabályaira, kirándulásra szülői segítséget kér. Edzési lehetőséget a testnevelés, környezet, levegő, nap, víz kihasználásával biztosítja. Megtervezi a helyet, időt, és a közegekben való mozgást fokozatos terheléssel, figyelembe véve a korosztályok életkori sajátosságait. A gyermekek szükséglete szerint (szülők bevonásával) speciális szakemberek bevonásáról gondoskodik, az óvoda orvosa, fogorvosa, védőnője, szakszolgálatok segítségével. A Beszédjavító Intézet logopédusával konzultál, aki hetente kétszer tart foglalkozásokat óvodánkban. A nevelési év elején a logopédus felméri a beszédhibás gyermekeket, s az órarendjében a fejlesztő foglalkozásokat megtervezi. A Nevelési Tanácsadó pszichológusával kapcsolatot tart, aki évi rendszerességgel megvizsgálja a fejlődésben akadályoztatott gyermekeket, javaslatot ad az egyéni bánásmódra és a fejlesztésre, valamint speciális pszichológiai terápiára fogadja őket. Az óvodapedagógus a javaslatokat beépíti az egyéni fejlesztő munkába. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére Kultúráltan étkezik Helyesen használja az evőeszközöket Önállóan használja a vécét Önállóan és helyesen mos kezet, fogat Szükség szerint használja a zsebkendőt Helyesen megfelelő sorrendben öltözködik, vetkőzik, ruháját helyrerakja Szívesen kezdeményez mozgásos játékokat 6.2. Az érzelmi nevelés 6.2.1 A befogadás Cél: Olyan módszerek eljárások alkalmazása, amelyek megkönnyítik a gyerekek alkalmazkodását a megváltozott körülményekhez, biztonságot, és nyugalmat ad. Megkönnyíteni a szülőktől való elválást, biztosítani a folyamatosságot a bölcsödéből érkezőknél. Megismertetni a gyerekeket új környezetükkel, eközben érzelmi bázist találjanak bennünk, óvónőkben.

Az óvodapedagógus feladatai: A gyermekek érzelmi biztonságának kialakítása, folyamatos befogadás Az óvónők és szülők kapcsolatának kiépítése, az óvónő és gyermek érzelmi kapcsolatának megalapozása. Az első szülôi értekezlet keretében az óvoda napi életérôl tájékoztatást ad a szülôknek. Bemutatja az óvodai nevelés törekvéseit. Megbeszéli az óvodakezdés ütemezését, együttesen osztjuk be, hogy kit, mely napokon hoznak be elôször az óvodába. Megbeszéli az átadás, búcsúzás körülményeit is. Ezzel a szülôk elôkészítô munkáját is támogatja, igényli. A csoportvezető párok közösen készülnek az új gyermekek fogadására: a csoportszobák berendezése, dekorálása, játékok előkészítése, óvodai jelek elkészítése, a környezeti feltételek biztosítása. A csoport feltöltése során azt a sorrendet követi, hogy elôször a bölcsôdébôl jövô gyerekeket fogadja. Utánuk érkeznek a családból jött gyerekek, hogy ôket már egy nyugodtabb, összeszokottabb csoport tudja fogadni. A családi környezetbôl érkezô gyerekek szüleinek az óvoda megismertetése különösen fontos, mert elsô alkalommal találkoznak a gyermek közösségben történô nevelésével. A vegyes csoportokba már járó gyermekeket felkészíti az újonnan érkezők fogadására. Az óvoda vonzóvá tételével minden kisgyermekkel érezteti, hogy várta már, és örül az érkezésének. Kiemelt figyelmet fordít arra, hogy pozitív érzelmi hatások érjék őket már az előzetes óvodalátogatásuk során is. Az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermekgyermek kapcsolatot pozitív attitűd jellemezze az első pillanatból. Az „anyás beszoktatás‖ során a gyermek eddigi fejlődési jellemzőit megismeri, a szülő tájékoztatása alapján. Az anyától való elválást megkönnyíti azzal, hogy addig itt maradhat a biztonságot nyújtó hozzátartozó, amíg a körülmények ezt igénylik. Szeretetteljes óvónői magatartással, fokozott törődéssel, az egyéni bánásmód érvényesítésével alakítja érzelmi kötődésüket.

Engedjük, hogy a gyerekek kedvenc játékaikat vagy a

szívükhöz nőtt kedves holmit magukkal hozhassák, sajátos szokásaikat megjegyzés nélkül fogadjuk. Barátságának elfogadtatása által az óvodai élet megkedveltetésére törekszik. Közös játékokat, élményeket és tevékenységeket biztosít, amelyekben szívesen vesznek részt az új gyermekek is. Kooperatív magatartással a gyermekek beilleszkedő-, és alkalmazkodó készségét erősíti. Az egyes gyermekek szokásainak alakításával, érzelmi kötődéseknek segítésével a meghitt kapcsolatok kiépítésére törekszik.

A befogadás idôszakában megfigyeli, hogy – a gyermek miként szokta meg az új környezetet, – hogyan reagált a szülôtôl való elválásra, – magára talált-e a játékban, – hogyan alakult a kapcsolata az óvónôkkel, – hogyan illeszkedett be az óvodai élet ritmusába, – mi okozott számára örömet vagy nehézséget, – hogyan reagált a sok gyerekre. A megfigyeléseket írásban rögzíti. 6.2.2 A gyermekek szocializálása Cél: Derűs,

vidám,

élményekben

gazdag,

szeretetteljes

érzelmi

biztonságot

nyújtó,

kiegyensúlyozott óvodai légkör és kapcsolatrendszer alakulása, amelyben a gyermekek jól érzik magukat, és lehetővé válik pozitív tulajdonságaik minél teljesebb kibontakozása. Az óvodapedagógus feladatai: A gyermekek közötti kapcsolatrendszer bővítése, társas szükségleteik kielégítése. A szociális érzékenység fejlesztése. Az erkölcsi és akarati tulajdonságok alakítása. Fontos szerepet tulajdonít mintaadó személyiségének és irányító tevékenységének. A közte és a gyerekek között létrejövő érzelmi kötődésre építve saját maga modell értékével hat és teremti meg a feltételeket a gyermekek között kialakuló őszinte, biztonságos, toleráns egymás mellett éléshez. Az óvodapedagógus-gyermek, dajka-gyermek és gyermek-gyermek kapcsolatot a pozitív attitűd jellemezze. Az intézmény összes dolgozójával mintát ad kommunikációra,

bánásmódra.

Arra

törekszik,

hogy

gyermekkel

igazságosan

és

differenciáltan, egyéni sajátosságaihoz igazodva bánjon, találja meg a gyermekben azt az egyedi képességet, megnyerő tulajdonságot, mely a fejleszthetőség alapját képezi. A gyermekkel megérezteti, később elfogadtatja mit, miért tart helyesnek, illetve utasít el. Kialakítja a társaikkal való együttjátszás, egymáshoz való alkalmazkodás normáit. A gyermekeket a különbözőségek elfogadására és tiszteletére neveli. Az együttjátszó barátok és kisebb csoportok között segíti az együttműködést. Együtt örül a közös óvodai eseményeknek, ünnepléseknek. A társas együttélés szokásait, szabályait fokozatosan megismerteti. Az én tudat alakulását és az én érvényesítő törekvést segíti. A gyermek önmagához való viszonyát, énképét, önismeretét, önértékelését, önirányító képességét fejleszti. A társak elfogadását, a társas viselkedés megtapasztalását, a kultúrált érintkezési formák megismertetését,

gyakoroltatja. Kialakítja a gyermekek pozitív érzelmi viszonyulását az óvónő által közvetített szabályokhoz, értékekhez és a fejlesztő tevékenységekhez. A gyermekek erkölcsi tulajdonságát fejleszti a nevelési helyzetek tudatos kihasználásával, az óvodai élet helyes szervezésével. Udvariasság, önzetlenség tulajdonságát alakítja a felnőttek mintaadásával, a természetes élethelyzetek tudatos felhasználásával. A gyermekek akaratát fejleszti a pozitív erkölcsi érzelmek kialakításával, a szabálytudat erősítésével, a játéktevékenység és versenyjátékok során, a különböző feladathelyzetekben, a munka jellegű tevékenységekben. A változatos, érdekes és játékos feladatok végzése közben önállóságot, önfegyelmet, önbizalmat, önbecsülést fejleszt. A kitartást, pontosságot, feladattudatot, szabálytudatot, önértékelést alakítja. A társas együttélés szabályait, szokásait gyakoroltatja a csoport fejlettségi szintjén. Szükség esetén speciális szakemberek bevonását kezdeményez (pl. nehezen szocializálható, hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermek). Megismerteti a gyermekekkel a lakóhely szűkebb és tágabb környezetét. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: Jól érzi magát az óvodában csoporttársaival, a csoportban dolgozó felnőttekkel. Elfogadja és tiszteli a gyermekek különbözőségeit. A csoport kialakult szokásrendszerét betartja Önbizalma megfelelő Feladat és szabálytudata kialakult Konfliktushelyzetben társaival egyezkedik Az udvariassági formák betartásával kommunikál Tiszteli, becsüli szülőföldjét. 6.3. Az anyanyelvi és értelmi fejlesztés és nevelés Cél: Változatos tevékenységformákon keresztül a gyermekek megismerkedése természeti és társadalmi környezetükkel, melynek segítségével képesek lesznek eligazodni az őket körülvevő világban, fejlődnek értelmi és anyanyelvi képességei. Mindez spontán érdeklődésére és ösztönös tudásvágyára, kíváncsiságára élményeire alapozva az egyéni sajátosságokat figyelembe véve cselekvésbe ágyazva történik. Cél az anyanyelvi nevelés során a magyar nyelv szeretetének, megbecsülésének kialakítása, továbbá a természetes beszéd és kommunikációs kedv ösztönzése, fenntartása.

Az óvodapedagógus feladatai: Az értelmi képességek fejlesztésének feladatai: érzékelés, észlelés, emlékezet, gondolkodás. beszéd- és kommunikáció-fejlesztés. Minél több érzékszervre ható tapasztalatszerzést, megfigyelési lehetőséget biztosít a gyermekeknek. Sokoldalúan fejleszti az auditív, vizuális, taktilis érzékelésre épülő képességeket. Lehetőséget teremt a dolgok, jelenségek természetes környezetben, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való megfigyelésére és gyakorlásra. Mivel 3 -6 éves korban a vezető szerep a látásé, ezért a vizuális funkciók fejlődését fokozottan figyelemmel kíséri. Az önkéntelen figyelemtől és spontán emlékezettől a szándékos megfigyeléshez és emlékezetbe véséshez, majd felidézéséhez vezető utat sok játékos tevékenységgel segíti elő, az emlékezet, szándékos figyelem terjedelmét növeli. Fejleszti a képzeletet és fantáziát sok valós élmény nyújtásával, valamint mesehallgatással, és játék biztosításával. Nyitott, játékos helyzetek teremtésével többféle megoldás keresésére ösztönzi a gyermekeket. Az ingerek cselekvő és kísérletező jellegű feldolgozásával megalapozza a későbbi problémamegoldó gondolkodás kialakulásának feltételeit. A problémák változatos megfogalmazásával az egyéni válasz keresésére ösztönöz, mellyel a szabad önkifejezés (a kreativitás: érzékenység, eredetiség, átdolgozás, könnyedség, hajlékonyság, kidolgozás) lehetőségét teremti meg. Élménygazdag környezetet teremt, anyanyelvi játékokat szervez, amelyekben: -

Beszédszerve ügyesedik

-

Beszédkedve erősödik

-

Hallás, beszédhallása fejlődik

-

Auditív ritmusa és emlékezete bővül

-

Fonológiai kódoláshoz szükséges képességek megalapozódnak.

-

Állandó lehetőséget biztosít a kérdéseknek-válaszoknak

A személyes példa, a helyes minta adása kiemelt jelentőségű.

Nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes csoportlégkör kialakításával eléri, hogy a gyerekek szívesen és bátran beszélnek, kérdeznek a felnőttektől és társaiktól egyaránt. A kommunikációs képességeiben gyengén fejlődő gyermekeket szükség esetén logopédiai, pszichológiai szakemberhez irányítja. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: Vannak elemi ismeretei az őt körülvevő világról, felismer összefüggéseket. Probléma helyzetben törekszik a megoldás keresésére, szívesen kísérletezik Képes időrendiséget felállítani Néhány mesét, verset, mondókát képes emlékezetből felidézni Képről mondatokban beszél Folyamatosan, összefüggő mondatokkal fejezi ki magát. Beszédének tagoltsága, hangsúlya, hanglejtése megfelel anyanyelvünk követelményeinek. Tud rövid történeteket, szöveget visszamondani Olyan szókinccsel rendelkezik, amely lehetővé teszi számára, gondolatainak érthető kifejezését Minden magán és mássalhangzót tisztán ejt. 7. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGEI 7.1 JÁTÉK Fontosnak tartjuk a játékot, mint: tárgyat folyamatot szabályt Döntően: mint komplex személyiségfejlesztő tényezőt. Cél: A belülről indított és vezérelt játék- tevékenység célja a gyermekek szabad képzettársításának elősegítése. Emellett játékkal érjük el, hogy a gyermekek intellektuális, mozgásos, szociális tapasztalatohoz jutnak. A játékkal szerzett élmények többszöri átélésével a gyermekek egyéni vágyai és ötletei is teljesülnek. Továbbá célunk, hogy minél sokrétűbb, tájékozódó tevékenységgé váljon a játék, s a játékba integrált tanulás. Az

örömteli

játék

személyiségfejlődésének,

adta

lehetőségek

pszichikumának,

képességfejlesztésének megvalósulása.

kiaknázásával kreativitásának,

a

gyermekek és

a

teljes

differenciált

Testi, szociális, értelmi és kommunikációs képességei, akarati tulajdonságai, érzelmi viszonyulásaik, szokásaik, viselkedésük, alkalmazkodó képességük fejlődése, mely során érvényesül a gyermekek szabadsága, önállósága. E gyermekkorban természetes módon kialakítható tulajdonságokkal a felnőtt életben is fontos vonások megalapozásának elősegítése. Az óvodapedagógus feladatai: Biztosítja a nyugodt, szabad játék feltételeit. A játéktémákat és azok tartalmát, a csoport összetételét és életkori arányait figyelembe véve alakítja ki a teremben az állandó és ideiglenes játszóhelyeket. Lehetőséget teremt a játék folyamatában a változtatásokra. A mozgásos és a nyugalmasabb játékok számára egyaránt biztosítja a játék tartalmának megfelelő teret, és „kuckókat‖, hogy a játszócsoportok igényeik szerint elkülönülhessenek. A napirend keretein belül biztosítja a hosszantartó és zavartalan játékidőt. Ezáltal lehetőséget nyújt az elmélyült játék kialakulására, a játéktémák kijátszására, a tartalmas alkotások létrehozására. Indokolatlanul nem szakítja félbe a játékidőt. A tartalmas és fejlesztő játékeszközöket a csoportok összetételéhez és igényeihez mérten (a költségvetésben tervezettek szerint) pótolja, bővíti, cseréli, karbantartja. A gyermekek igényeinek megfigyelése, valamint a fejlesztő feladatok tervezése alapján a csoportonkénti átgondolásával, választja ki a játékeszközöket. Az esztétikai és minőségi igény mellett a fejlesztő, motiváló hatást is figyelembe veszi. Biztosítja a különböző játékformák feltételeit: gyakorló-, szimbólikus-szerep, konstruáló. A játékszereket és eszközöket úgy helyezi el, hogy könnyen áttekinthetőek és elérhetőek legyenek a gyermekek számára, és keltsék fel érdeklődésüket. Jó szokásrendszer kialakításával, tapintatos, elfogadó nevelési stílusával megteremti a nyugodt, derűs, szeretetteljes, bizalmas hangulatot A játékkedv fokozása, a játéktémák bővítése, a tartalom mélyítése érdekében sokoldalú élmény- és tapasztalatszerzései lehetőségeket szervez, kihasználja az óvoda, a város, a környezet és a szülők kínálta lehetőségeket, sétákat, kirándulásokat. A gyermekek óvodán kívüli, otthonról hozott tapasztalatait és élményeit is felhasználja a játék tartalmi gazdagítása érdekében. Az együttjátszó gyermekek csoportjait figyelemmel kíséri, a baráti kapcsolatok alakulását segíti. A játék továbbfejlesztését technikai tanácsokkal, új eszközökkel színesíti. Szükség esetén (agresszió, szorongás) védelmet, biztonságot nyújt, segít feldolgozni az élményeket.

Csak akkor avatkozik be, ha pozitív fordulatot kell adni egy nem kívánatos viselkedési formának, vagy zavarják egymást, testi épségüket veszélyeztetik, ha a konfliktusokat a játszócsoport nem képes önállóan megoldani. Indirekt irányítással biztosítja, hogy a gyermekek szabadon valósíthassák meg elgondolásaikat élményeik, érzelmeik, fantáziájuk szerint A fejlődés eredménye az óvodáskor végén A gyermekek képesek állhatatosan, több napon keresztül egy azon játéktémában együttesen részt venni. Játékukban dominánsan jelentkezik a szerepjáték. Ehhez a gyermekek önállóan alakítják ki a teret, és eszközöket biztosítanak. Bonyolult építményeket képesek kreálni. Élvezik a szabályjátékokat, és képesek a normák betartására. Társas viselkedésükben megjelennek az óvoda által preferált viselkedési szabályok. Interakciójuk gazdag, kulturált és érthető. 7.2 IRODALMI NEVELÉS, Mese-vers Célok: Irodalmi élmény nyújtásával a gyermekek érzelmi, esztétikai, erkölcsi, értelmi fejlődésének elősegítése. A mesélés pihentet, szórakoztat, az anyanyelv közegén át hat, emberi kapcsolatokra tanít, segít a világban eligazodni, az élmények feldolgozásával oldja a szorongást. A mesékkel, versekkel, irodalmi alkotásokkal az anyanyelv szépségének, kifejezőerejének megismertetése, a korcsoportnak megfelelő irodalmi élmények nyújtásával az irodalmi érdeklődés felkeltése. Az óvodapedagógus feladatai: Az anyanyelv megismertetésén túl az irodalmi érdeklődés felkeltése. A mondókákon, verseken, verses-meséken, meséken, bábjátékokon, dramatizálásokon keresztül változatos irodalmi élmények közvetítése. Ennek megfelelően az irodalmi nevelés anyagát úgy állítsuk össze, hogy megfelelő arányban tartalmazzon mondókát, verset, mesét, elbeszélést, versesmesét, folytatásos történeteket, személyes történeteket. Továbbá az írott nyelv iránti érdeklődés támogatása, a könyv szeretetére való nevelés.

A gyermekeket a vers ritmusa, zeneisége ragadja meg elsődlegesen. Éppen ezért főleg a 3 -4 éveseknél, de az óvodáskor végéig törekedjünk arra, hogy mozgással összekapcsolt mondókákat, dúdolókat, verseket tanítsunk. A későbbiekben már a vers hangulati színezete is hat a gyermekekre, de nem a tartalom, hanem a vers zeneisége, a ritmusa, ríme vált ki érzelmeket. Ezt tekintjük alapnak egy-egy vers kiválasztásánál. A mese világában minden lehetséges. A mesei történést a varázslat irányítja. Az óvodás gyermekek otthonosak ebben a varázslatos világban, fogékonyak a lehetetlenre, természetes nekik, hogy minden szándék megvalósulhat. A meséléssel, verseléssel, mondókázással, alapozzuk meg az irodalmi nevelést, amelyek számos óvodai tevékenységhez spontán kapcsolódnak. Használjuk ki ezeket a spontán adódó alkalmakat. A mondókázás, mesélés, verselés a gyermekek kezdeményezéseire, de kezdeményezésünkre is létrejönnek. Az ösztönzésünkre létrejött mondókázás, verselés, mesélés kezdeményezett helyzet. Ez választható, vagy csoportunkat ismerve alkalmanként kötelező jellegű az egész csoport számára. Például: mesehallgatás. Meséljünk a gyermekeknek mindennap. Biztosítsuk, hogy elalvás előtt a mese ne maradjon el! A mesehallgatás, vershallgatás szokását kialakítjuk minden csoportban. Meggyőződésünk, hogy a mesélés csak nyugodt, csendes, a mesélőre való odafigyeléssel lehet igazán élményt nyújtó. A meséléshez meghittségre van szükség. Legyen a csoportokban olyan hely, eszköz, amely mindezt lehetővé teszi és biztosítja. Például: gyermekenként mesepárna, meseszőnyeg, mesekígyó, mesélődoboz, meseládika. Ebben természetesen megkötés nincs, minden óvónő maga válassza meg a módot! Az irodalmi-, anyanyelvi nevelésnek és a játéknak egyaránt szerves része a bábozás – dramatizálás. Ezeken keresztül kaphatunk számot a gyermekek irodalmi élményeiről. Ezek az irodalmi élmények kiegészülnek hangulataikkal, kreativitásukkal, fantáziájukkal. Az a feladatunk, hogy a bábozáshoz, dramatizáláshoz szükséges eszközöket, díszleteket, kiegészítőket biztosítsuk. A dramatizálás lehetőségével biztosítjuk a közös élményszerzést, ugyanakkor alakítjuk az együttműködési készségeiket is. Az írott irodalommal való ismerkedést, a könyvekkel való helyes bánásmód elsajátítását a könyvek, a gyermeki folyóiratok nézegetésével biztosítjuk. (Buci-maci, Mini-manó, Biga-csiga, Tappancs). Fontos, hogy ezek az eszközök a gyermekek számára elérhető helyen legyenek. Nagyobb gyermekekkel való könyvtárba látogatás is hasonló célzattal kerül be programunkba. Helyben, illetve Székesfehérváron szervezett gyerekelőadásokra lehetőség szerint elvisszük a gyermekeket. Célunk ezzel: színházi élménynyújtás, magatartás fejlesztése. A Vörösmarty

Színház és a Pelikán udvar műsortervének figyelemmel kísérése, a látogatások szervezése az anyanyelvi munkaközösség vezetőjének feladata. Irodalmi nevelés anyagáról: Az irodalmi nevelésünk alapját képezhetik: -

Művészi értékű, népi, klasszikus és kortárs irodalmi alkotásokkal biztosítjuk az esztétikai élmény mélységét. Ezért a művek kiválasztásában érvényesül a pedagógiai, pszichológiai, módszertani tudatosság.

-

A 3-4 évesek versanyagát népi mondókákból, rigmusokból és a legismertebb költőink ritmikus, zenei hatású játékos verseiből állítjuk össze. Olyan meséket választunk amelyek cselekménye egyszerű, érthető, ritmikus ismétlődések jellemzik.

-

A 4-5 éves korú gyermekek meséit már a többfázisos szerkezetű állatmesék, népmesék, dramatikus népszokások, novellisztikus-realisztikus mesék alkotják. Helyet kapnak a magyar klasszikusok és a mai magyar írók modern meséi is. Ebben a korban a népi mondókák, névcsúfolók, halandzsa szövegű kiolvasók alkotják a tervezett mondókázás anyagát. Megismertetünk a gyerekekkel vidám humoros verseket, valamint mai magyar költők népköltészeti ihletésű, ritmusélményt nyújtó verseit.

-

Az 5-6-7 éves kor a mesehallgatás igazi ideje. Az állatmeséktől kezdve a cselekményesebb népmeséken, novellisztikus-realisztikus meséken át beépítjük a klasszikus tündérmeséket, a tréfás- és a műmeséket. A gyermekek a meseregényeket is szívesen hallgatják, folytatásokban napokon keresztül izgatottan várják. A gyermekek versanyagát

különböző

típusú

népi

mondókákkal

kiolvasókkal

gazdagítjuk.

Megismertetjük őket olyan közmondásokkal, amelyeket a környezet gyakran hangoztat. -

Lírai verseket mutatunk be, mert a gyermekek már ebben a korban is megérzik a költői képek érzelmet kifejező erejét. A kiválasztott versek, mesék megerősítik a környezet megszerettetését, a néphagyomány-ápolást, az évszakok szépségét.

A fejlődés eredménye az óvodáskor végén A gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat. Várják, igénylik a mesehallgatást. Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak az óvoda kiscsoportosainak és maguk szórakoztatására is.

Megjegyeznek gyermekmondókát, verseket és meséket. Tudnak meséket, történeteket kitalálni, s azt mozgással megjeleníteni, kifejezni.

7.3 ZENEI NEVELÉS Célja: Keltse fel a gyermekek zenei érdeklődését. Formálja zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. A közös tevékenységek során a gyermekek fedezzék fel a dallam, ritmus, mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. Segítse elő a gyermekek ének -zenei kultúrájának megalapozását, a hagyományok továbbélését, a zenei anyanyelv kialakulását. A zenei anyag feldolgozása Forrai Katalin: „Ének az óvodában‖ című könyve alapján történik. Az óvoda-pedagógus feladatai: -

Zenei nevelés alapvető feltételeinek megteremtése (csoportszoba elrendezése, idő, eszköz, nyugodt légkör biztosítása).

-

Minél több élményhez juttassa a gyermekeket.

-

Óvónői mintaadás segítse elő a gyermekek önálló elképzeléseinek megvalósítását.

-

Tervszerű és folyamatos fejlesztő hatások megszervezése. Életkori sajátosságok figyelembevételével dalanyag kiválasztása, évi zenei nevelési terv összeállítása.

-

Korcsoportonként megfelelő zenehallgatási anyag összeválogatása.

-

Legyen igénye a folyamatos önképzésre.

-

Továbbképzések alkalmával megtanult új dalok, játékok, táncok továbbadása. Helyi továbbképzéseken vegyen részt. SÁRVÍZ községekben (Káloz) folyó továbbképzésen aktívan vegyen részt.

-

Tudjon egy hangszeren játszani.

-

Ismerje meg a gyermekek hallását, mozgásfejlettségét, kiejtését, játékos éneklő kedvét. A gyenge hallású gyermekekkel differenciáltan foglalkozzon.

-

Szülőket tájékoztassa a tanult mondókákról, dalokról, népi játékokról. Nyílt napokon lehetőséget adunk a szülőknek, hogy betekinthessenek az óvodai nevelésbe.

-

Zenehallgatási anyag megválasztásánál figyelembe veszi a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is.

A fejlődés eredménye az óvodáskor végén A gyermekek élvezettel játszanak énekes játékokat. A gyermekek gátlások nélkül egyedül is tudnak énekelni. Tudnak élvezettel figyelni a zenehallgatásra. Megkülönböztetik a zenei fogalompárokat. Tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni. Érzik az egyenletes lüktetést, dalok ritmusát. Ismerjék a motívum hosszát. Szeressenek dudorászni, énekelgetni játék közben. 7.4 VIZUÁLIS NEVELÉS Célja: A gyermekek tér, szín, forma képzeteinek gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása. A gyermekek élmény és fantázia világának képi szabad önkifejezése. .A gyermeki személyiség fejlesztése népművészeti elemekkel, esztétikus tárgyi környezettel. Az óvodapedagógus feladatai: A tevékenység gyakorlásához megfelelő méretű és minőségű eszközöket biztosítunk. A kiválasztásnál szem előtt tartjuk a praktikumot, a célszerűséget és az esztétikumot. Fontosnak tartjuk, hogy a csoportszobában megfelelő hely legyen az alkotó - alakító tevékenységekhez. A gyermekek kényelmesen elférjenek, az asztalnál a játszó gyermekek ne zavarják őket. Nyugodt légkörben tudjanak bekapcsolódni a tevékenységbe, ahol elegendő idejük van az alkotáshoz. Az eszközöknek állandó helye van, ahol a gyermekek elérik. Ebben a térben helyezzük el a gyermekek minigalériáját, ahová a gyermekek önállóan teszik ki saját alkotásaikat. Így egy héten keresztül gyönyörködhetnek a "műveikben". A szülőknek a gyermekek műveit albumszerűen tesszük ki. Megtanítjuk őket a különböző eszközök biztonságos használatára. A mindennapi szabad játékban is biztosítjuk a festéshez, rajzoláshoz, mintázáshoz, szövéshez, hajtogatáshoz, ragasztáshoz a feltételeket. Az óvodánkba kerülő 3-4 éves gyermekeknek biztosítjuk, hogy játékosan ismerkedjenek meg az anyagokkal, eszközökkel és a különböző technikákkal. Elindítjuk az esztétikai érzékenységet, és értékelő-képesség kialakulását. Együtt gyönyörködünk saját és mások

alkotásaiban. A tevékenységet a képalakítás, a plasztikai munkák és az építés köré rendeljük. Ezek nem különülnek el egymástól. Lehetőséget adunk az élményeiknek, érdeklődésüknek megfelelő szabad témaválasztásra. A képalakításhoz biztosítjuk a különböző eszközöket, a megfelelő technikai lehetőségeket, - festéssel, zsírkrétával, ragasztással, agyagba - homokba karcolással, nyomattal. Segítjük a gyermek képalakító képességét a szórt elrendezéstől, a képelemek, a részformák elemeinek egymáshoz rendelésével. Felfedeztetjük a különböző tárgyak formáit, alakzatait, megismertetjük a gyermekeket az anyagok alakíthatóságával. Többször megtekintjük az ―ovi galériában‖ kiállított alkotásokat. A 4-5 évesek alkotó-alakító tevékenységét bővítjük a szükséges eszközökkel: ceruzákkal, krétával, filc és rostironokkal, fapálcákkal, különböző vastagságú ecsetekkel, spárgával, fonallal, textillel és termésekkel. Segítjük őket, hogy az emberábrázolást, a környezetről, a tárgyakról, cselekményekről szerzett ismereteiket saját elképzelésük alapján jelenítsék meg. A szándékos képalakító tevékenységüket erősítjük az élményeikhez kapcsolódó megfelelő témákkal és technikai lehetőségekkel. Játékukat maguk által készített eszközökkel bővítik, ösztönözzük őket, apró, esztétikus ajándék készítésére. Kérjük a segítségüket az eszközök előkészítésében, elrakásában. Az 5-6-7 éves gyermekek a megismert eszközöket, technikákat bátran használják a képalakító tevékenységükben. Több alkalommal készítünk közös kompozíciókat. Témáikban megjelenítik saját élményeiket, a mesékről, dalokról, ünnepekről és a különböző eseményekről. Ötleteinkkel segítjük őket a játékok, bábok és különböző kellékek készítésében. Az ünnepekhez kapcsolódóan ajándékkal kedveskednek szüleiknek, az óvoda kisebbjeinek és felnőtteinek. Az alkotó-alakító tevékenységhez szüleik segítségével anyagokat gyűjtenek. Közösen tervezzük meg környezetünk alakítását, formálását. Az alkotó munkához szükséges eszközöket, anyagokat, előkészítik. Szüleiknek is megmutatják az ovi galériában kiállított alkotásokat. Ellátogatunk kiállításra, ahol műalkotásokkal ismerkedünk A fejlődés eredménye óvodáskor végén: Képalkotásban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket. A gyermek alkotására jellemző a részletező formagazdagság, a színek egyéni alkalmazása. Örülnek alkotásaiknak és a közösen készített kompozícióknak. Téralakításban, építésben bátrak, ötletesek, együttműködőek.

Rácsodálkoznak a szépre, tudnak gyönyörködni benne. Beszélgetni tudnak az alkotásokról, megfogalmazzák értékítéletüket. Igény az alkotásra, önkifejezésre, környezetalakításra és befogadásra.

7.5 MOZGÁS-MOZGÁSOS JÁTÉKOK Célja: A gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése játékos formában. Cél továbbá a gyermekek tájékozódásának, alkalmazkodó képességének, valamint a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése úgy, hogy megmaradjon a gyermekek szabad mozgáskedve. A gyermekek mozgásszükségletének kielégítése. A gyermekek esztétikus, összerendezett mozdulatainak fejlesztése. Az egészséges életmód, a rendszeres testedzés szokásrendszerének, a testi-lelki harmónia kialakulása, a társra figyelés, az alapvető testi képességek és mozgáskészségek (harmonikus, összerendezett, fegyelmezett, nagy és kismozgás) fejlődése, a mozgás megkedvelése különös tekintettel a természetes mozgásokra, és koordinációra. Az óvodapedagógus feladatai: Fizikai állóképesség, erőnlét és koordináció fejlesztése. Nagy- és finommozgások, testséma, téri tájékozódás és egyensúlyfejlesztés. Laterális dominancia fejlesztése. Vizuális és auditív percepció fejlesztését alapozó illetve azt kiegészítő szerepű mozgásokat gyakoroltat. Probléma megoldást erősíti mozgással végzett feladatmegoldásokkal. A mozgással kapcsolatos szókészletet fejleszti. Fizikai aktivitáson keresztül a szellemi aktivitást előkészíti. A sikeres feladatmegoldások eredményeként növeli az önértékelést és önbizalmat. A tornával és mozgásos játékokkal fejleszti a gyermekek természetes mozgását, valamint testi képességeiket (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, koordináció). Pozitív irányba befolyásolja a mozgás által a gyermek teherbíró-képességét és az egyes szervek teljesítő képességét. A mozgásos tevékenységek során segíti a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, az alkalmazkodó képesség, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását. A mozgásos lehetőségeknek teret biztosít teremben és szabad levegőn egyaránt.

Differenciált feladatadással lehetőséget teremt arra, hogy az adott gyakorlatokat a gyermekek saját képességeiknek megfelelően hajtsák végre, kellő aktivitást és terhelést biztosít. A foglalkozások körültekintő szervezésével és előkészítésével minden várakozási időt kiküszöböl. Az életkorhoz az alábbi szempontok szerint a mozgásanyagot összeállítja. Járás, mászás, futás, ugrás, dobás, elkapás, húzás, tolás, függeszkedés, forgás, gurulás, hordás, egyensúlyozás. Gimnasztika és talajtorna elemek. Sokszínű, változatos testnevelési játékok. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: Szeret mozogni, kitartó. Tud ütemtartással járni. Képes babzsákkal a fején egyensúlyozó járásra vízszintes padon. Tud rövidebb távon egyenletes iramban futni. Versenyjátékokban betartja a szabályokat. Tud helyben labdát pattogatatni. Kezdeményez mozgásos játékokat. Sportmozgások alapelemeit ismeri. 7.6 A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE Célja: olyan gyermekeket nevelni: -

akik szeretik a természetet, az őket körülvevő élőlényeket, ismerik környezetüket,

-

fogékonyak a körülöttük lévő élő és élettelen környezet szépsége iránt,

-

megtalálják a jót, a szépet, azt megbecsülik és képesek a tenni akarásra,

-

felfedezik az őket körülvevő világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli, minőségi összefüggéseit.

-

. Ismereteit tevékenységekben alkalmazza.

Az óvodapedagógus feladatai: Elősegíti az emberi és tárgyi környezethez fűződő pozitív viszony kialakulását, a természet védelmét, a környezettudatos magatartás megalapozását.

A környezettel való ismerkedés közben fejleszti a gyermekek beszédmegértő, és nyelvi kifejezőkészségét, értelmi képességeit. A környezet megismerése közben tapasztalatokat nyújt a tér- és síkbeli formákkal, mennyiségi összefüggésekkel, relációkkal kapcsolatban. Elegendő alkalmat, időt, helyet biztosít a biztonságos életvitel szokásainak kialakításához. Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. A szervezés során figyelembe veszi a négy őselemet: Tűz-Víz-Föld-Levegő és a helyi adottságokat, lehetőségeket, évszak változásait, ünnepeket. Alkalmi és folyamatos tevékeny tapasztalatszerzéseket, megfigyeléseket, komplex érzékszervi ismeretgyűjtéseket, munka jellegű tevékenységeket, szimulációs játékokat szervez az alábbi témakörökről: Évszakok, természet változásai, időjárás, öltözködés, színek. Hét napjai, napszakok. Növények, állatok, ezekhez kapcsolódó emberi tevékenységek. Testünk. Közlekedés. Városunk. Család. Foglalkozások. A tárgyak, személyek összehasonlítása tulajdonság szerint. Halmazalkotás, ítéletek, nyitott mondatok, relációk, mérhető tulajdonságok, rendezés, sorozatok. Számfogalom előkészítése: összemérés (mennyiségek, halmazok), természetes szám képzeteinek kialakítása (tőszám, sorszám). Műveletek: bontás, hozzátevés, elvevés, ugyanannyivá tétel. Tapasztalatok a geometria köréből, építés. Alkotások szabadon és másolással, tevékenység tükörrel, tájékozódás térben és síkban. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: Megkülönbözteti az évszakokat és a napszakokat. Ismeri a színeket, azok árnyalatait. Környezetéről elemi ismeretekkel rendelkezik. Tudja lakcímét, testvérei és szülei nevét, születési helyét, idejét. Ismeri, betartja környezete közlekedésének legfontosabb szabályait, ismeri a közelben lévő közintézményeket.

A tárgyakat legalább 10-ig meg tudja számlálni, össze tudja hasonlítani mennyiség, nagyság, forma, szín szerint. Tud 10-es számkörben bontani, részhalmazokat egyesíteni. Meg tudja állapítani több, kevesebb, ugyanannyi. Képes két kiterjedést, vagy mennyiséget egymással egyenlővé, ugyanannyivá tenni, vagy valaminél kisebbet, nagyobbat, többet, kevesebbet létrehozni. Helyesen használja a tő és sorszámneveket. Helyesen használja a térbeli viszonyokat jelentő névutókat. 7.7 AZ ÓVODA MUNKAJELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEI Cél: A munkavégzéshez szükséges beállítódások, célszerű munkafogások, készségek, képességek, tulajdonságok kialakulása, cselekvő tapasztalással a gyermeki személyiség, attitűdök fejlesztése, saját és mások elismerésére nevelés Az óvodapedagógus feladatai: Nyugodt légkört biztosít, hogy kitartással végezzék el a tevékenységeket. Állandó megerősítéssel a munkához való pozitív viszonyt alakít ki, mely során megtanulják tisztelni a munkát végző embert. Megérezteti a gyermekekkel, hogy a munka felelősségteljes tevékenység, melynek eredménye van. Megismerteti a külső világ tevékeny megismerése által kínált tevékenységek, kísérletek során alkalmazott eszközök balesetmentes használatát. (szőlőprés, paradicsompasszírozó, szűrők, reszelő, kések, tölcsérek stb.) A kísérletek során alkalmazott elektromos eszközök bemutatását, használatát dajkai segítséggel kellő körültekintéssel szervezi meg. Ügyel arra, hogy ne jelentsen terhet, feleljen meg az egyéni fejlettségi szintnek. Igényt alakít ki a gyermekekben a rend és a rendezett körülmények megtartására. Arra neveli a gyermekeket, hogy változó körülmények között is képesek legyenek alkalmazni ismert munkafogásokat. Fejleszti

az

akarati

felelősségtudatukat.

tulajdonságaikat:

önállóságukat,

kitartásukat,

önzetlenségüket,

Méretben és minőségben olyan eszközöket biztosít, amelyek megfelelnek az óvodás gyermekek igényeinek. A gyermeket a saját személyükkel kapcsolatos teendőkkel ismerteti meg: testápolás, öltözködés, önkiszolgálás, majd a társakért végzett tevékenységek önként vállalását vezeti be. A naposi munkát figyelemmel kíséri. A gyermeket alkalomszerű munkákkal bízza meg fejlettségétől függően: Eszközök előkészítése, elrakása, teremrendezés, eszközkészítés, javítás, növénygondozás, seprés, gereblyézés, lombgyűjtés, locsolás, hólapátolás. A tevékenységek jellemzői óvodáskor végére: Ügyel saját személye és környezete rendjére. Munkatevékenységében kitartó. Szívesen vállal munka jellegű megbízatásokat. A munkavégzésnél használt eszközöket elrakja. Az étkezőasztalt esztétikusan teríti meg. Étkezés után az edényeket elrakja. Részt vesz teremrendezésben, ágyazásban.

7.8 TANULÁSI FOLYAMAT A NEVELÉSBEN Cél: A gyermek közvetlen környezetéből származó tapasztalataira, kíváncsiságára, utánzási hajlamára, élményeire, érzelmi beállítódására épített tartalmak megismerése, a tanulási képességeket meghatározó pszichikus funkciók differenciált fejlődése, mely a teljes személyiség fejlődését támogatja. Elsődleges cél a gyermeki kompetenciák fejlesztése, támogató

környezet

megteremtésével,

és

a

gyermeki

előzetes

tapasztalatok

figyelembevételével. Az óvodapedagógus feladatai: Érzelem gazdag, biztonságot nyújtó, kölcsönös bizalmon alapuló csoportlégkör kialakítása, az érési folyamatok optimális megtámogatása. Megfelelő mennyiségű és minőségű ingerhatás, tapasztalás és cselekedtetés, felfedezés biztosításával a gyermeki kíváncsiság felkeltése, kielégítése, a kutatás, problémamegoldás, felfedezés örömével.

A közvetlen tapasztalatra, mozgásra, élményre épülő képességek, részképességek fejlesztése, mely magába foglalja a szenzoros, motoros, szociális és verbális tanulást egyaránt. A tervezett tanulási tevékenységet a négy őselem köré szervezi, de tartalma az évszakok változásait követi, a megfigyelhető természeti és társadalmi jelenségeket, eseményeket, az ünnepek sajátosságait, az óvodai élet hagyományait, aktualitásokat. Projekt hetek alkalmazásával komplex ismereteket nyújt, tapasztalatszerzési lehetőségeket biztosít. Elsősorban differenciáló, egyéni vagy mikro csoportos, illetve kooperatív technikákat alkalmaz. A tanulás alapvető feltételének megteremtése, a szokásrendszer kialakítása, a tevékenységek állandó helyének meghatározása, a jól megválasztott időkeret, és az elegendő számú, méretű, minőségű, sok érzékszervet foglalkoztató eszköz biztosítása. A szervezeti formát a tevékenység tartalmától, a résztvevő gyermekek számától, összetételétől, fejlettségétől függően az óvónő megválasztja, differenciáltan alkalmazza. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: Az egyszerű feladatokat megérti. Ha a helyzet megkívánja, kivárja, amíg rákerül a sor. Érdeklődik környezete tárgyai, jelenségei és ezek összefüggései iránt. Feladatai végrehajtásában kitartó. Szándékos figyelmének időtartama életkorának megfelelő. Képes a már elsajátított ismeretek szándékos felidézésére. 8. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE: 8.1 Személyi feltételek: Az óvoda arculatában meghatározó jelentőségűnek tekintjük dolgozóink felkészültségét emberi értékeiket. Az ideális óvodapedagógus az alapvető humanista értékek hordozója, amelyhez megfelelő szakmai felkészültség társul, s ez mindennapi pedagógiai tevékenységében kifejeződik. Fontos a „belső‖ és a „külső‖ összhangja, az érzések, gondolatok és a viselkedés „kongruenciája‖ (megfelelése). Ez biztosítja a nevelői magatartási megnyilvánulások hitelességét.

A nevelőtestület közös értéknek fogadja el, a toleranciát, empátiát, egymás segítését, együttműködést, egymás véleménye iránti megértést, az emberi méltóság tiszteletben tartását, az esztétikus óvodai környezet jelentőségét, a nevelői tevékenység rugalmasságát, a helyzethez és a gyerek egyéni jellemzőihez történő alkalmazkodást, felelősségtudatot, az önművelési – önfejlesztési igényt. Ezeken túl meghatározó személyiségjegye kell, hogy legyen a demokratikus nevelési stílus, amely

ösztönzi

a

gyerekek

kezdeményezéseit,

messzemenően

figyelembe

veszi

szükségleteiket. Alapelvei az elismerés, a dicséret, az elfogadás. Körülötte a légkör oldott, bizalom-teli, barátságos, melyre jellemző a csoport érzelmi kiegyensúlyozottsága, a közepes vagy alacsony zajszint, az elmélyült játék, figyelmes viselkedés. Az óvónő bánásmódja, az eltérő szükségletek, érzelmi állapotok és hangulatok iránti toleranciája a gyerekek egymás közötti kapcsolatában mintát jelent. Az, hogy az adott helyzetben mi tűnik a leginkább megfelelőnek, a tevékenység tartalma, a gyerekek életkora és sajátosságai, eddigi tapasztalatai és elképzelései alapján alakítja ki. Az óvodába érkező gyermekek alapos megismerésének és szakszerű fejlesztésének alapvető feltétele az óvónők folyamatos önképzése, továbbképzése, önálló tanulása. Ennek megvalósítását szolgálja az óvónők továbbtanulási terve, és a továbbképzési tervek, melyek az évenként elkészítendő munkaterv részét képezik. Célunk a program megvalósítását segítő szakvizsgák, további szakképesítések, megszerzése (fejlesztőpedagógus, beszédfejlesztő,). Az óvónőképző főiskolák, a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület, a Fejér Megyei Pedagógiai Szakmai és Szolgáltató Intézet által meghirdetett szakmai programokon, előadásokon, továbbképzéseken, konferenciákon, országos szervezésű rendezvényeken való részvétel. A nevelőtestület belső továbbképzéseit az előzőekben felsorolt óvodapedagógiai témájú rendezvényeken hallott, tapasztalt szakmai információkra építjük, egyéni érdeklődés, felajánlás és a nevelőtestület igénye alapján. Az intézmény innovációiban részt vesz. Fontos a nevelőtestület önálló alkotó óvodapedagógiai munkájának segítése és értékes szakmai ötletek közkinccsé tétele, valamint az új kolléganők óvodánk közösségébe való beilleszkedésének támogatása. A bemutató foglalkozásokon való részvételi lehetőség igény és érdeklődés szerint, kölcsönös betekintési alkalmat ad egymás nevelőmunkájába. A dajkai munka szerepváltása csak az óvodapedagógusi munka szerepváltásának kontextusában értelmezhető.

Munkájukat egyre inkább a gyerekek napirendjéhez igazítva, az óvodapedagógusok irányítása mellett végezik, egyértelműen elkülönítjük mely esetben kompetens, mely esetekben segítő a szerepkörük. A dajka kompetens szerepkört tölt be: – az óvoda óvó-védô funkciójának teljesítése során; – a gyermekekrôl kapott információk felettesei felé való továbbításában; – az óvoda vagyon- és állapotvédelmében; –a névre szóló, hitelesített munkaköri leírásában rögzített feladatok önálló, szakszerû teljesítésében; – minden olyan esetben, amikor felettesei – óvodavezetô, gazdasági vezetô, óvodapedagógus munkakörébôl adódó, „Egyéb rendelkezések‖ alatt feltüntetett feladatokkal bízzák meg; – saját szak- és önképzésében; – megszerzett ismeret- és tudásanyagának a gyakorlati munkájába való beépítésében; – munkakapcsolatainak kiépítésében, ápolásában; – saját élményû tapasztalatainak átadásában; – saját elfogadó, befogadó attitûdjének kiépítésében; – lelki egészségének védelmében. A dajka segítő szerepkört tölt be: – az óvoda alap- és kiegészítô feladatainak teljesítésében; – az óvoda nevelô-személyiségfejlesztô funkciójának betöltése során; – az óvoda minôségi szolgáltatást nyújtó feladatainak ellátása kapcsán; – az óvoda által kitûzött minôségcélok elérésében; – a gyerekek hátránykompenzálásának folyamatában; – a gyerekek tehetséggondozásában; – a gyerekek egyéni bánásmódot igénylô feladatellátása során; Az alkalmazotti közösség tagjaitól is elvárjuk, hogy munkájukkal, magatartásukkal, személyes példájukkal segítsék megvalósítani nevelési feladatainkat: -

Ismerjék

meg

nevelési

elveinket,

csoportjaik

nevelési

terveit,

igyekezzenek

együttműködni az óvónőkkel. -

Aktívan vegyenek részt a csoport életében.

-

Ismerjék meg a csoportjuk napirendjét és a csoporton kívüli feladataik végzésével a gyermekek napirendjéhez alkalmazkodjanak.

-

Munkájukban tükröződjön a gyermekek szeretete, elfogadása, tisztelete.

-

Kultúrált magatartással és beszédmintával segítsék a gyermekek nevelését.

8.2 Tárgyi feltételek Az óvoda objektív feltételrendszerének a fejlesztése az óvoda évenkénti költségvetési keretének a függvénye, melyet a társult Fenntartó Önkormányzatok a mindenkori gazdasági helyzetnek megfelelően biztosítják. Az óvoda tárgyi fejlesztéséhez pályázatok megírásával, eszközök készítésével járulunk hozzá. A Helyi Nevelési Programunk megvalósításához 11/1998/VII.24. OM rendeletet alapján (mellékletben). Lehetőséget biztosítanak a szülők fogadására. 8.3 Szervezeti és időkeretek 8.3.1 A csoportok megszervezése A csoportszervezés alapja a biológiai életkor, a nemek aránya. A nehezen nevelhető vagy speciális fejlesztési igényű gyermek csoportbeli elhelyezésénél alapvető szempont a pedagógusok arányos terhelése, hogy elegendő ideje legyen az egyéni fejlesztésre. A csoportok létszáma ( a törvényben meghatározottak alapján) maximum 25 + 20 % fő. Óvodánkban heterogén összetételű csoport is működik. A gyerekek csoportba sorolásánál, figyelembe veszünk: életkorbeli különbségek csökkentése, életkori 1/3 arány megtartása, testvérek együttnevelésének biztosítása a szülők kérésére. Intézményünkben homogén csoportot is szervezünk, az alábbiak szerint kiscsoport, 3 – 4 évesek középsőcsoport, 4 – 5 évesek nagycsoport 6 – 7 évesek 8.3.2 A napirend kialakításának alapelvei: -

Az életkor szerinti összetétel alapján eltérnek a szükségleteik, differenciáltan biztosítjuk a tevékenységekhez szükséges időtartamot.

-

A tervszerű, összehangolt tevékenységekkel elkerüljük a felesleges várakozásokat, a tétlenséget, a kapkodást.

-

Minél hosszabb, nyugalmas és tartalmas játékidőt biztosítunk.

-

A tisztálkodás és öltözködés végzéséhez, az egyéni szükségleteknek megfelelő időtartamot biztosítjuk.

-

Az étkezésre az egyéni igények, szükségletek szerinti időtartamról gondoskodunk

-

A gyermekek alvási—pihenési igényének figyelembevétele: ha a nagyobbak már nem alszanak, nyugodt, csendes tevékenységet szervezünk számukra.

NAPIREND Érkezéstől az udvari játékig A gyermekek érkezése, fogadása. Játéktevékenység. Játékos tanulás csoportos, mikrocsoportos és egyéni foglalkozási formák alkalmazásával. Mindennapos testnevelés. Testnevelés foglalkozás. Tízórai, gondozási teendők ellátása. Hagyományok ápolása, születésnapok megünneplése. Játéktevékenység. Játékos tanulás csoportos, mikrocsoportos és egyéni foglalkoztatási formák alkalmazásával. Élményszerző séták, kirándulások, közös megfigyelések. Szabad, mozgásos játék az udvaron. Udvari játéktól az ébredésig Naposi munka feladatainak elvégzése. Ebéd, gondozási teendők ellátása. Pihenés-alvás előtti mese, altatódal. Alvás-pihenés folyamatos ébredés. Ébredéstől hazaindulásig. A csoportszoba rendjének helyreállítása. Uzsonnázás, gondozási teendők ellátása. Játékos egyéni képességfejlesztés, felmérések végzése. Játéktevékenység. Szabad, mozgásos játék az udvaron. Találkozás a szülőkkel, rövid információcsere a gyermek fejlődéséről, magatartásával kapcsolatosan óvónői vagy szülői kezdeményezésre igény szerint.

8.4 A gyermekközösségi programok szervezése Ünnepek és hagyományok Az ünnepek, megemlékezések szervezését a gyermekek személyiségfejlődésében fontosnak tekintjük, mert az érzelmi nevelés és szocializáció terén kiemelkedő hatást fejtenek ki. A jeles napok, események szervesen illeszkednek a tervezett nevelési folyamatokba, melyeket a szülők közreműködésével, segítségével, részvételével készítünk elő, illetve bonyolítunk le. Ünnepeinket az aktuális előkészületek jellemzik, érzelmi, hangulati ráhangolódással, ajándékkészítéssel, az óvoda dekorációjának elkészítésével. Mikulás A Mikulás az óvónők vagy szülők által készített ajándékot személyesen adja át a gyermekeknek, akik alkalmi versekkel, énekekkel köszöntik. Karácsony Az adventi előkészületekkel, gyertyagyújtással fokozzuk a várakozás érzelmi hatásait. Az óvoda játékeszköz bővítését ez időre tervezzük, így minden csoport játékokat talál a feldíszített fa alatt. Énekekkel, versekkel, dramatizálással ünneplünk. Farsang Jelmezben zajló zenés, táncos esemény, aktuális versekkel, énekekkel, tréfás játékokkal, zsákbamacskával kiegészítve. Március 15. Ünneplése változatosan, csoportonként más-más módon zajlik: látogatás a XXXXXX szobornál virágelhelyezéssel, séta a XXXXX ligethez, megemlékezés a csoportban versekkel, énekekkel. Húsvét Az előkészületek során a leggyakoribb a különböző technikákkal készített tojások, egyéb szimbólumok készítése. Húsvét utáni napon locsolkodás, ajándékozás. Anyák napja —évzáró A köszöntőt az év során megismert versekből, énekekből, dalos játékokból állítjuk össze. Ez alkalomra minden gyermek ajándékot készít édesanyjának. Gyermeknap Csoportonként változó események szervezése: családi sportnap, kirándulás, versenyjátékok, kézműves programok, közös udvari játékok a szülőkkel. Születésnap Általában gyertyagyújtás, éneklés, verselés, mesemondás után az óvónők által készített apró játékkal ajándékozza meg a csoport az ünnepeltet.

9. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM AZ ÓVODÁBAN A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény a legmagasabb jogalkotói szinten szabályozza a gyermekek helyzetét. Először rögzítik

törvényben a

veszélyeztetettség fogalmát.

A törvény szerint a

veszélyeztetettség: Olyan – magatartás, mulasztás, vagy körülmény következtében kialakult – állapot, amely a gyermek testi, érzelmi, vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza. A törvény előírja a szülői kötelességek teljesítéséhez szükséges elvárásokat, gondoskodik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről, a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról. Az

óvoda

közreműködik

a

gyermekek

veszélyeztetettségének

megelőzésében

és

megszüntetésében. A gyermekvédelmi felelős segíti az óvodapedagógusok gyermekvédelmi munkáját. Az óvoda gyermekvédelmi feladatai: -

Felismerjük a problémát.

-

Az okokat megkeressük.

-

Jelezzünk, illetve segítséget nyújtsunk a gyermekjóléti szolgálat koordinátorának.

Az óvodánk gyermekvédelmi tevékenységének irányítója és felelőse az óvodavezető. Óvoda – család kapcsolata: A törvény a gyermek családban nevelésére, a családok segítésére helyezi a hangsúlyt. Az óvoda is természetesen a családok minél jobb megismerésére és a bizalomra épülő együttműködésre törekszik. Erre sok lehetőség adódik: -

Beiratkozáskor egyéni beszélgetés

-

Családlátogatás még a nyár folyamán, nevelési évben szükség szerint.

-

Szülői értekezletek.

-

Nyílt napok, közös ünnepélyek.

-

Faliújságon folyamatos tájékoztatás.

-

Anyás beszoktatás.

-

Közös kirándulások, munkadélutánok, sportnapok, óvodabál.

-

Kérdőívek.

-

Napi kapcsolattartás (problémák, napi gondok, örömök megbeszélése).

Az óvodavezető feladatai kiegészülnek: Gyermekjóléti Szolgálattal való kapcsolattartással és az intézményi védő-, óvó feladatok irányításával: -

az óvoda közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködik és kapcsolatot tart a gyermekjólétiszolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel és hatóságokkal,

-

szülők tájékoztatása a nevelési év elején a gyermekvédelmi felelős személyéről, milyen időpontban, hol érhető el,

-

az óvodapedagógusok, szülők jelzései, családlátogatások alkalmával megismert veszélyeztetettség esetén az okok feltárása a gyermekjóléti szolgálat értesítése, gyermekbántalmazás, vagy egyéb veszélyeztető tényező megléte esetén is,

- A Gyermekjóléti Szolgálat felkérésére a gyermekvédelmi felelős az óvónőkkel együtt részt vehet az esetmegbeszélésen. Az óvodapedagógus az adott szituáció mérlegelése alapján dönthet arról, hogy részt kíván-e venni a probléma megoldásában. -

a gyermekvédelmi felelős az óvodás gyermek anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres, vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi az önkormányzat szociális bizottságánál,

-

az óvoda közzéteszi a gyermekjóléti szolgálat címét, telefonszámát.

10. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYÚ GYERMEKEK NEVELÉSE Az 1993. évi LXXIX. Törvény 30 §-a előírja, hogy a sajátos fejlődési igényű gyermek az állapotának megfelelő pedagógiai ellátáshoz való jogot különleges gondozás keretében, az igényjogosultság megállapításának pillanatától igénybe vegye. Sajátos nevelési igényű gyermekek intézményünkben: - a megkésett beszédfejlődésű - az enyhe fokban eltérő fejlődésű gyermekek Nevelésüket támogató szakemberek (logopédus, gyógypedagógus,

pszichológus) és

intézmények segítségével tudjuk megoldani. Fejlesztésük, nevelésük a többi gyermekkel integráltan történik, azokkal a cél és feladat tartalmakkal, amelyek a programunk cél,- és feladatrendszerében megtalálhatók.

Célok:

harmónikus

személyiségfejlesztés

elősegítése,

sokoldalú

képességfejlesztésre

alapozva. Feladatok: testi-lelki szükségletek kielégítése, a szülők segítése a gyermekek nevelésében. 11. AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE: Cél: Olyan bizalmi kapcsolat kiépülése, amely a gyermek fejlődése érdekében kívánatos. Az óvodai nevelés, céljaink elfogadása a családok részéről. A szülői elégedettségének állandó figyelemmel kísérésével az igények beépülése a nevelési folyamatainkba. Óvodapedagógus feladatai: A hatékony együttnevelést, család és óvoda jó kapcsolatát, a nevelő partneri viszonyt kiépíti. A gyermekek egészséges fejlesztéséért való közös felelősséget tudatosítja. A Napsugár Óvoda pedagógiai programját, céljait, feladatait ismerteti, és elfogadtatja a szülőkkel. Óvodánk szokásait, hagyományait ismerteti a házirendben, a napirendben, a munkatervben megfogalmazottak alapján. Az óvodába lépést megelőzően az új gyermekek szülei számára tájékoztatást ad arról, hogyan lehet minél zökkenő mentesebbé tenni az első óvodai napokat és támogatást, segítséget nyújt az iskolához szükséges új szülői szerepkör kialakításában. Előzetesen ismerkedik a szülőkkel. Az új gyermekek érkezését úgy osztja be, hogy egy héten csak néhány új kisgyermek érkezzen, így jut elég idő az ismerkedésre, a személyes kapcsolat kialakítására. Biztosítja a szülők részvételét, hogy lehetőség szerint legyenek itt az első napokban gyermekükkel az óvodában, és „fedezzék fel‖ a játéklehetőségeket, az eszközöket, együtt ismerjék meg az óvónőt és a társakat. A közös ittlét addig tarthat, amíg a szülő lehetőségei megengedik, illetve a gyermek számára már nem idegen az óvoda. Pedagógiai tájékoztatókat szervez a szülők számára a szülői értekezleteken, nyílt napokon és érdeklődés alapján, egyéb fórumokon. Az óvoda munkatervében megjelölt pedagógiai témájú szülői értekezletekkel a családi nevelés hatékonyságát segíti. A szülők igényeit, javaslatait, kéréseit, felajánlásait beépíti az óvoda nevelőmunkájába. Szülői értekezleten a csoportokban folyó nevelőmunka tervét ismerteti: elképzelések, a különböző nevelési területek, a kiemelt feladatok.

Nyílt rendezvényeket szervez, melyen a szülők lehetőséget kapnak az óvodai élet szokás- és szabályrendszerének közvetlen megismerésére, gyermekük megfigyelésére. A Szülői Közösség munkatervének elkészítésében részt vesz a szülők képviselőivel közösen a nevelési év elején. A szülők képviselőit meghívja az óvoda különböző fórumaira, alkotó ötleteiket, kéréseiket, igényeiket meghallgatja, és lehetőség szerinti teljesíti. Óvodán kívül helyszíni tapasztalatszerzési lehetőségeket kér, az olyan szülők munkahelyén, ahol az óvodás csoportok nem zavarnak és számukra veszélytelen a munkaterület. Szülői kíséretet kér az óvodán kívüli tevékenységekhez, amelyek az óvodai tanulás folyamatához az ismeret-, élmény, és tapasztalatszerzésben segítenek. A szülők jogainak érvényesítését segíti az óvoda pedagógiai és szervezeti alapdokumentumainak elkészítésekor a Szülői Közösség képviselői révén HNP, MIP, SZMSZ, Házirend. Kapcsolattartás várható eredményei: A családok elégedettek az óvoda működésével. Minden szülő rendszeres tájékoztatást kap, gyermeke fejlődéséről. A szülők aktívan részt vesznek az óvoda rendezvényein. A szülők nevelési problémáikkal, gondjaikkal, bizalommal fordulnak az óvónőkhöz, akiktől segítséget kapnak. Azonosulnak az óvoda elveivel. Az óvoda egyéb kapcsolatai: -

Fenntartó Önkormányzat

-

Oktatási Bizottság

-

Polgármesteri Hivatal Oktatási Iroda

-

Település intézményei

-

Humán Szolgáltató Intézet

-

Területi Képviselő

-

Érintett Kisebbségi Önkormányzat

Kapcsolatok más nevelési színterekkel: -

Családok

-

Óvodák – kiemelten a kompetenciaalapú nevelést bevezetett intézményekben TÁMOP 3.2.2 pályázati hálózatban.

-

Iskolák – kiemelten a kompetenciaalapú nevelést bevezetett intézményekben.

-

Bölcsődék

Az óvoda nevelőmunkáját segítő intézmények: -

Pedagógiai Szolgáltató Intézet

-

Nevelési Tanácsadó Intézet

-

Beszédjavító Intézet

-

FM Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Családsegítő Központ

-

Gyermekotthon

-

Gyermekjóléti Szolgálat

Az óvoda egészségre nevelő munkáját segítő intézmények és személyek: -

Az óvoda orvosa, fogorvosa

-

Az óvoda védőnője

-

A Foglalkozás- egészségügyi Szolgálat Orvosa

-

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat

A gyermekek műveltségét gazdagító intézmények: -

Megyei Művelődési Központ

-

Művelődési házak

-

Színház, bábszínház

-

Múzeumok, kiállítótermek

-

Gyermekkönyvtár 12. DOKUMENTÁCIÓS RENDSZER

A pedagógiai munka tervezése, elemzése a gyermekek egyéni megfigyelései, az egyénre szabott nevelési, fejlesztési eljárások folyamatos írásbeliséget kívánnak: Óvodavezetői pedagógiai, működési terv: ÉVES MUNKATERV Tervezési időkeret: 1 év A gyermekcsoportok nevelési - fejlesztési terve: CSOPORTNAPLÓ

Nevelési terv: CSOPORTNAPLÓ Tervezési időkeret (félévenként) Tevékenységi terv: CSOPORTNAPLÓ Tervezési időkeret (Negyedévente) Szervezési munkák (havonként) Csoportnapló vezetése (heti terv és napi feljegyzések) : CSOPORTNAPLÓ Felvételi, mulasztási napló, FELVÉTEKLI NAPLÓ Étkezők nyilvántartása: ÉTKEZÉSI LAP Az egyéni fejlődés - fejlesztés dokumentuma - GYERMEKTÜKÖR Tervezési időkeret (folyamatos) Óvónői tükör: CSOPORTNAPLÓ Tervezési időkeret (folyamatos)

I.

TÁMOP 3.1.4.-08/2-2008-0075 Mesevár Óvoda Hétszínvirág Tagóvodája 8127. Aba, Dózsa György u 105.

SZÁMÚ MELLÉKLET

Az óvoda bemutatása

Aba nagyközség Fejér megye középső részén helyezkedik el, Székesfehérvártól 20 km-re délre. Az óvoda ideális környezetben helyezkedik el, főúttól távol, csendes, nyugodt helyen fekszik. Óvodánk hét csoporttal működik, a gyermekek száma 200-210 fő között van. Óvodánk előnye, hogy jól felszerelt, valamint nagy füves udvarral rendelkezik. Nevelőmunkánk eredményességét nagymértékben befolyásolják a jó környezeti és tárgyi feltételek. A gyermekek mozgásigényének rendszeres kielégítése az udvaron és a tornatermünkben történik. A nagy udvar biztosítja a gyerekek levegőn való edzését. Kialakításánál fontosnak tartottuk, hogy sokféle mozgáslehetőséget teremtsünk. Az udvari környezet segíti a gyermekek természettel való találkozását, megismerését. Az óvodai nevelés családias, derűs légkörben folyik, biztosítva a gyerekek fejlődéséhez szükséges változatos játékos tevékenységeket. Mindent megteszünk azért, hogy a testi és érzelmi biztonságot teremtsünk, amelynek alapja a befogadás. Óvodánkban 2009. őszétől pályázat keretében bevezettük a kompetencia alapú óvodai nevelést a Búzavirág csoportban. Ennek keretében saját innovációként jelöltük meg a művészeti iskola által már több éve kidolgozott és megvalósított Életfa Program óvodai előkészítését, megalapozását. E program teljes mértékben illeszkedik az országos alapprogramhoz, és saját óvodai nevelési programunkhoz, mert a mindennapokban nevelőmunkánk szerves részét alkotta a nevelés minden területén. Meggyőződésünk, hogy a népművészetre – néphagyományokra alapozott program megkönnyíti az óvoda és iskola közti átmenetet.

Örömünkre szolgál, hogy az óvodában megalapozott tevékenységek folytatása valósult meg az Életfa Kompetencia Programmal. A közoktatás szakemberei érezték, hogy a gyerekek érdekében meg kell könnyíteni az átmenetet, e programmal az iskola közelített az óvodához.

Az óvoda és iskola átmenet

Az átmenetet megkönnyíti a család, az óvoda és az iskola együttműködése.

Kapcsolattartás a szülőkkel: Már az első szülői értekezleten tájékoztatjuk a szülőket elképzeléseinkről, beinduló tevékenységeinkről, de ezután is fontos a szülők folyamatos tájékoztatása (ünnepek, kirándulások, nyílt nap…) Felajánljuk az új gyermekek szüleinek, hogy a nyár folyamán látogassanak el az óvodába ismerkedni, így ősszel nem idegen környezetbe érkezik a gyermek. A mindennapi találkozások megkönnyítik a kapcsolattartást, de ezen kívül is számos lehetőséget kihasználunk az együttműködésre: Családlátogatás, nyílt nap, közös kirándulás, nyilvános ünnepélyeink (farsang, tavaszgála, anyák napja, évzáró).

Kapcsolattartás az iskolával: Fontos a jó kapcsolat ápolása az óvoda és az iskola vezetői között, valamint hogy mindkét intézményben dolgozó pedagógusok ismerjék, honnan érkeznek a gyerekek, illetve hova küldik őket. Ennek érdekében ellátogatunk az iskolába a gyermekekkel, a leendő első osztályos tanító nénik szülői értekezletet tartanak az iskolába menő gyermekek szülei számára. Művészeti iskolai oktató néptáncot tanít óvodánkban.

Rendezvényeinkre meghívjuk a társintézmények pedagógusait. Az átmenetet megkönnyíti a művészeti irányultságú osztályok létrejötte, valamint az iskolaotthonos osztályban berendezett mesesarok, ahol játékra, mesére, bábozásra is jut idő.

Az életfa vagy világfa, mint jelkép

Az életfa összetett, egyetemes jelentésű, utal az örök fejlődésre és növekedésre, folyamatos megújulásra, az élet folytonosságát is jelképezi. A világfa a magyar népmesében az út, melyen a mesehős az égbe vagy az alvilágba jut. Óvodánk feladata a 2006-ban Abán elindított Életfa- program megalapozása, a gyermekek készségeinek, képességeinek fejlesztése a néphagyomány eszközeivel.

Abban, hogy az életfa napjainkban is továbbél, fontos szerepet játszott a néphagyomány. Gazdag meseanyag szól róla, melyekben mint életfa, égig érő fa, teteje nélküli fa, vagy világfa jelenik meg. A népművészet ábrázolásaiban is él az életfa motívuma, a kézimunkákon, fafaragványokon, kopjafákon.

„Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának.” (Kodály Zoltán)

Óvodánkban folyó zenei és anyanyelvi nevelésünk alapja a népi hagyományaink részét képező mondókák énekes játékok. Kodály Zoltán és Bartók Béla munkássága emelte méltó helyre a magyar népi dalokat, énekeket. Óvodánkban több énekes játékgyűjtemény található, szerencsére ezen kiadványok száma évről-évre nő. Az óvodás korú gyermekeknek művészi értékű, hangszálainak, mozgásának, értelmi képességének megfelelő dalanyagot kell összeválogatnunk. Erre elsősorban a néphagyomány alkalmas, amely a beszéd ritmusát, lejtését természetesen hordozza és dallamaiban, játékában is őrzi a magyar nép szokásait, gondolkodásmódját. Játék közben a gyerek minden irányú zenei képessége fejlődik. Az énekes játék attól érdekes, hogy a gyerekek szívesen vállalják a sok ismétlést, mert közben szerepet játszanak.

„Az óvodával, annak zenéjével foglakozni nem kis pedagógiai kérdés, hanem országépítés.”

(Kodály Zoltán)

Forrai Katalin módszertani könyve (Ének az óvodában) kiváló anyagot adott kezünkbe. Ezen nevelődve óvodás korú gyermekeink beszédkészsége fejlődik, mozgásuk ügyesedik, zenei hallásuk, éneklési képességük csiszolódik.

A körjáték során fejlődik a gyermek alaklátása. A nyelv zeneisége, ritmusa segíti a nyelvi kifejezőkészség fejlődését.

„A leggondosabb családi nevelés sem adhatja meg azt, amit az óvodapedagógus nyújt: az emberi közösségbe való beilleszkedést, azt a szakszerű nevelést, amit hivatásának választott.” (Kodály Zoltán)

Hogy az óvodai beszéd színesebb, a játék változatosabb, a versmondás gyermekibb legyen, kisgyerekeknek való verseket, rigmusokat, ritmikus szólásokat kell keresni. Rendelkezésünkre állnak a népköltési gyűjtemények, amelyek a kipróbált gyermekjátékok énekes, verses szövegeit tartalmazzák: felnőttek kedveskedéseit, gyerekek egyszemélyes és társas mondókáit a hozzá tartozó játékos mozdulatokkal kísérve. A minden napi életből vett metaforák, cselekedetekkel, mozdulatokkal kísérve, énekelve, utánzó mozdulatokkal eljátszva. Hintázás, labdázás, fogócska mellé mondogatva, napot, esőt, füvet, fát, bogarat szólongatva vagy egymással feleselve, csúfolkodva. A mesék, versek komplexen (hangulatban, témakörben) kapcsolódnak más tanulási tevékenységhez (évszakokhoz, énekanyaghoz, ünnepekhez, egyéb aktualitásokhoz). Elsődleges forrásaink a magyar népmese-és mondókagyűjtemények. A gyerekek szeretik az ismétléseket, a legtöbb mesét minél jobban ismerik annál jobban, várják.

Kodály Zoltán így írt a Magyar Népzene Tára Előszavában:

„Aki nem szereti a magyar népet, leghamarább a gyermeken át fogja megszeretni, amint e játékok varázslatos kaleidoszkópjából felé sugárzó, s a pajkos hetykeségtől gyengéd ellágyulásig váltakozó száz arcát figyeli és megismeri. Ezért a nevelő nem lehet el e játékok beható ismerete nélkül. Szomorú gyermekkora nyomait holtáig viseli, aki úgy nőtt fel, hogy nem volt része bennük.

Annak nincs sürgősebb teendője, mint utólag megtanulni, beleélni magát, mert e nélkül nem férkőzik a gyermek lelkéhez.”

Az idő múlásával az életforma változik, de megőrizni való értékeink vannak! A földkerekség minden táján a népek, nemzetek és nemzetiségek kultúrájuk jellegzetes vonásai őrzőjeként tartják számon a néphagyományt. A kisgyerek anyanyelvi nevelésének pedig alighanem egyetlen lehetséges és sikeres módját kínálja e százszor kipróbált gazdag anyag.

Népi gyermekverseket más foglalkozáson is mondunk, tréfás számlálások, állatcsúfolók, hívogatók, találós kérdések a gyermeki gondolkodást, tapasztalatgyűjtést szolgáló szövegek. Gyermekibbé, érdekesebbé tesszük kezdeményezéseinket, beszélgetéseinket, ha egy -egy odaillő szólást, mondókát alkalmazunk. A gyerekek firkái, festményei élni kezdenek, ha elkészültük után frappáns mondókát intézünk hozzá. Ünnepélyeinken is érvényes: a nézőközönségre nem a mennyiség, hanem a minőség hat. Néhány jól megválasztott, változatos játékban a gyerekek gyerekek maradhatnak.

„Minél hosszabb a gyermekkor, annál harmonikusabb és boldogabb lesz a felnőtt élete.” (Kodály Zoltán)

A mondókával, énekkel kísért népi játékok dramatikusak, koreografáltak, a kicsinyek számára teljesen értelmesek. A népi kultúra ápolását óvónőink feladatuknak tekintik. Az óvoda természetes közege a hagyományőrzésnek, a népi kultúra óvónőtől óvónőig, gyermektől gyermekig hagyományozódik.

Számos népi játékot, népmesét, népdalt ismerünk, jártasak vagyunk a kézművességben. Falunk lehetőséget biztosít a néphagyományok megismerésére. Gyűjtünk természetes anyagokat: kukoricaszár, csuhé, nád, gesztenye, makk, dió, fűzfavessző stb. Megismertetjük a gyerekeket a kézműves technikákkal: agyagozás, szövés, fonás. Különböző

dísztárgyakat,

ajándéktárgyakat

készítünk

csuhéból,

nádból,

sásból,

kukoricaszárból. Kirándulásaink során gyűjtőmunkát végzünk a természetben, erdőkben. Fenyőtobozokat, leveleket, virágokat szedegetünk. Célunk, hogy a külső világ tevékeny megismerésével, megszerettetésével új tapasztalatokat szerezzenek. A séták, kirándulások után nyugodt beszélgetésekre, játékra, mesékre teremtünk lehetőséget, ezzel segítve a tapasztalatok feldolgozását. Tevékenységeinket kötetlen formában, játékidőben, a játékhoz kapcsolódva, mikrocsoportos formában végezzük, illetve ügyesebb nagycsoportosokkal kézműves foglalkozás keretein belül. Törekedünk arra, hogy a gyerekeket sokféle anyaggal és technikai eljárással ismertessük meg. Ez alkalmas arra, hogy ébren tartsa a gyerekek érdeklődését, és megalapozza a további fejlődését. Legtöbbször önálló elgondolás alapján dolgozhatnak, a témavezérlés ritka, alkalmakhoz (ajándékkészítés) kötődik.

„Az esztendő a legkerekebb időegység, s a természet körforgása az évszakok változásaiban nyilvánul meg: a tavaszi újulásban, a nyári gazdagságban, az őszi érettségben s a téli nyugalomban.‖

Kerek Istenfája, Szép tizenkét ága, Szép tizenkét ágán Ötvenkét virága. Ötvenkét virágán Három aranyalma, Aki ezt kitalálja, Hull az áldás arra.

A három aranyalma jelenti a három legnagyobb ünnepkört: a karácsonyt, a húsvétot és a pünkösdöt. Ünnepek nélkül egyhangú lenne életünk, a régi ember sokszor ünnepelt. Egy-egy jeles nap megünneplésére változatos tevékenységekkel készülünk fel, ez teszi izgalmassá a várakozást.

Az ősz jeles napjai:

Folyamatosan megfigyeljük az időjárás és a természet változásait. Gyűjtőmunkát végzünk, őszi gyümölcsöket, zöldségeket, terméseket, leveleket,

bogyókat,

bevonásával is.

csigaházat,

kavicsokat

gyűjtünk

szülők

A gyümölcsökből salátát készítünk, közösen elfogyasztjuk. A megmaradt terményekből kedvük szerint barkácsolhatnak a gyerekek (répaegér, töklámpás, mákhercegnő, őszanyó) díszítjük vele csoportszobájukat, óvodánkat (formapercepció, szókincsfejlesztés, finommotorika fejlesztése).

Gyümölcsöt mosunk, kóstolgatunk, érzékelő játékokat játszunk (látás, hallás, ízlelés érzékelés fejlesztése).

Szőlőfajtákat válogatunk szét színek szerint. Elsétálunk a közeli boltba, és őszi gyümölcsöket vásárolunk, számlálgatunk, válogatunk. A kicsikkel almáról, szőlőről, szüretről szóló mondókákat mondunk, énekelünk. A nagyobbakkal leverjük és összegyűjtjük az óvoda udvarán termett diót. Az egyenletes lüktetést dióval érzékeltethetik a gyerekek. Gyurmázunk, és ezt díszítjük őszi terményekkel (finommotorika fejlesztése, taktilis érzékelés fejlesztése). Fontos, hogy az óvodában is esztétikus környezetben teljen a gyerekek napja, s a pozitív életérzés hassa át mindennapjaikat.

Az óvoda udvarán élő fák, bokrok, növények, bogarak, madarak megfigyelése kiváló lehetőség a tapasztalatszerzésre. Gyönyörködhetünk az ősz pompás színeiben, gyűjtögethetjük a lehullott faleveleket, megfigyelhetjük formájukat, színeiket, lepréselt levelekből nyomdázunk (színek gyakorlása, térérzékelés fejlesztése). Tágabb környezetünkben is megfigyeltetjük a természet szépségeit, érdekességeit, kirándulunk a soponyai erdőbe, erdészházba. Őszi énekeket, verseket tanulunk, szüretes játékokat játszunk (Lipem-lopom, Hej a sályi, Dombon törik a diót, Kiszáradt a diófa…).

A tél jeles napjai: A karácsonyi ünnepkör Advent első vasárnapjával kezdődik, és január 6-val fejeződik be, Vízkereszt napjával. A karácsonyi készülődés során kisebbek és nagyobbak kedvük és ügyességük szerint veszik ki részüket a munkából. Elkészítjük Advent jelképét, az adventi koszorút, amelyre három lila és egy rózsaszín gyertya kerül, a koszorút az óvoda aulájában helyezzük el. Közös gyertyagyújtásra összegyűlünk az első majd hetente a többi gyertya meggyújtásakor, énekelünk (Ég a gyertya) és verselünk. A gyertya meggyújtásával a gyerekek ráhangolódnak az ünnepre. A közös készülődés fejleszti közösségi érzésüket, érzelmi életüket. A versek, dalok is a szeretet érzését sugározzák. Mikulás napján énekelve várjuk a Mikulás érkezését. A készülődés idején sok élményt, tapasztalatot szerezhetnek a gyerekek. Nyílt nap keretében szülőkkel közösen karácsonyváró délelőttöt szervezünk, karácsonyi díszeket, apró ajándékokat készítünk az óvoda karácsonyfájára (az óvoda és a család kapcsolatának erősítése).

Színes papírcsíkokból láncot fűzünk (finommotorika, szem-kéz koordinációfejlesztés). Só-liszt gyurmából gyertyatartót készítünk (formaprodukció fejlesztése). Papírból angyalkát készítünk, pattogatott kukoricából fűzünk láncot (szem-kéz koordináció fejlesztése). Mézeskalács sütése közben a gyerekek matematikai tapasztalatokhoz juthatnak a méricskélés, összehasonlítás által. Az elkészült süteményt dióval, mazsolával díszítjük, kreativitásuk fejlődik az egyéni ötletek érvényesítésével. Az ünnepi, karácsonyváró, szeretetteljes hangulatot karácsonyi zenék hallgatásával, közös énekléssel fokozzuk (zene iránti érdeklődés felkeltése). Dalokat, versikéket tanulunk a mikulást és a karácsonyt várva, felelevenítjük a karácsonyhoz fűződő népszokásokat, szókincsüket bővítjük a régies kifejezések használatával. A karácsonyfa-állítás előtti időkben népi szokás volt termőágat (életfát) tenni az ünnepi asztalra. Közösen, énekelve díszítjük fel az óvoda karácsonyfáját (Ég a gyertya, Szálljatok le, Kis karácsony, Mennyből az angyal…), majd elsétálunk a falu karácsonyfájához.

Újév: újévi jókívánságokkal, szólásokkal köszöntjük az újesztendőt. Hónapmondókákat tanulgatunk, hogy megérezzék a gyerekek valami elkezdődött, valami ismétlődik (Január elöl jár…).

Farsang: (vízkereszttől- hamvazószerdáig). Télbúcsúztató népszokás.

Papír ma sé álar cokat, zacsk óbá bokat k észítü nk, állatma szkokat festü nk egyszerű technikával. Jelmezük, ma szkjuk elkészítéséhez ötleteket adunk, segítséget nyújtunk. Meséinkbe, ver seinkbe beleszőjük a humort és a tr éfát. Farsangi ünnepélyünkön jelmezbe öltöznek a gyermekek, tréfás, vidám csújogatókat, táncba hívogatókat tanulunk, ügyességi játékokat játszunk, hiszen a farsang elképzelhetetlen zajos jókedv, tánc és álarc nélkül. A farsangi időszakot a kisze-bábégetéssel zárjuk le.

A tavasz jeles napjai: A természet megújul, újjá éled. Séták során megfigyeltetjük a gyerekekkel a rügyfakadást, a föld alól előbukkanó virágokat. Március 15: Egy-két rövid verssel készülünk az ünnepre (katonákról, tavaszról), csákót hajtogatunk, zászlót festünk, huszáros képeket nézegetünk. A festett zászlókat a Kopjafánál helyezzük el, és részt veszünk a községi ünnepélyen.

Húsvét: (az első tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltére következő vasárnap) Felelevenítjük a népszokásokat: komatálhordás, tojásfestés, locsolkodás. Többféle technikával tojást díszítünk: berzseléssel, festéssel. A kisebbek a nagyobbak munkáin keresztül különböző tojásfestő és díszítő technikákat ismerhetnek meg.

Az együttmunkálkodással izgalmassá, örömtelivé tesszük az ünnepvárás időszakát. A fiúk locsolóverset tanulnak, meglocsolják a kislányokat a többi csoportban is. Májusfaállítás: Tavaszi dalokat énekelve feldíszítjük a májusfát, szalagokat, díszeket helyezünk rá. Az életfa-hagyomány elemei megtalálhatók a tavasz megújulását jelképező májusfaállításban. Anyák napja: Versekkel, dalokkal, táncokkal, saját készítésű ajándékkal kedveskedünk az édesanyáknak, nagymamáknak. Pünkösd: (Húsvét után 50 nappal ünnepeljük) A pünkösdi király és királynéválasztáshoz énekes játékokat, tánclépéseket tanulunk (Mi van ma? Mi van ma?). Évzáró: A három év alatt tanult énekes játékokból, versekből, dalokból egy csokorra valót adnak elő korcsoportonként a gyerekek, a nagyok elbúcsúznak az óvoda többi csoportjától és az óvodában dolgozó felnőttektől. A néphagyomány tartalma az egyes tevékenységformákban: Vers, mese, dramatikus játék: népmesék, mondókák, közmondások, találós kérdések rigmusok. Ének, énekes játékok, zenehallgatás: mondókák, énekes gyermekjátékok, népdalok, hangszeres népzene. Rajz, mintázás, kézimunka: sodrások, fonások, szövések, gyöngyfűzés, agyagozás, mézeskalácssütés, A környezet megismerésére való nevelés: jeles napok, népszokások, népi játékok. Mozgás, mozgásos játékok: ügyességi és sportjátékok. A gyermek fejlődéséért, személyiségének kibontakoztatásáért a család és az óvoda együttesen felelős.

Az óvodából iskolá ba történő átmenet megkönnyítése érdekében felada tunk, hogy a gyer mekek et alkalma ssá tegyük a z isk olai életr e.

Célunk hogy:

Egészséges, kiegyensúlyozott, fizikálisan terhelhető gyermekeket neveljünk, életkoruknak, egyéni képességeiknek megfelelően. Gyermekeink legyenek derűsek, forduljanak bizalommal a felnőttekhez, szeretettel társaik felé. Önként, örömmel vegyenek részt minden tevékenységben és azt, élvezetes játéknak tekintsék. Elemi ismeretekkel rendelkezzenek önmagukról. Őrizzék meg természetes kíváncsiságukat, óvják-védjék, alakítsák környezetüket. Bontakozzon ki kreativitásuk. Kéréseiket, véleményeiket bátran őszintén nyilvánítsák ki. Éljenek szabadságukkal az óvoda keretei között, tanúsítsanak megfelelő önfegyelmet a különböző helyzetekben, folyosón, játék kuckókban.

Érzelmeiket bátran fejezzék ki. Alakuljon ki bennük a kommunikatív készség. Ismerjék meg a népi kultúrát, hogy éltessék tovább népünk hagyományait. Ha az óvoda nyújtotta lehetőségeket maximálisan kiaknázzuk, akkor biztosak lehetünk abban, hogy a gyermekek óvodáskoruk végére elérik azt a fejlettségi szintet, amely biztosítja számukra a zökkenőmentes átállást az iskolai életre. Munkánk során figyelembe vesszük, hogy a gyermekek óvodáskorban játékon keresztül tanulnak a legtöbbet-, mert a gyerek játszva tanul és tanulva játszik-csak, azt tanulja, meg amit megfoghat, kipróbálhat, tehát cselekedtetni engedjük őt, akkor biztosak lehetünk abban, hogy az eredmény nem marad el.

Napi munkánk során kövessük egy görög bölcs mondását:

„Amit hallok elfelejtem, amit láttam, arra emlékszem, amit csináltam, azt tudom is!”

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK ELFOGADTA:

ABA, 2010..............................

............................................................... Az óvoda nevelőtestülete nevében cégszerű aláírás EGYETÉRTÉSÉT NYILVÁNÍTOTTA:

ABA, 2010............................

............................................................. Szülői Közösség képviselője VÉLEMÉNYEZTE:

ABA, 2010...........................

........................................................... A program szakértője JÓVÁHAGYTA:

ABA, 2010..........................

........................................................... GESZTOR Önkormányzat Képviselő Testülete Hivatalosan megkapják: Országos Közoktatási Szakértő Nevelőtestület Szülői Közösség Önkormányzat Aba Sámuel Általános Iskola