BEVEZETÉS A VÁMTARIFA MAGYARÁZAT JOGI ALAPJAIBA

JOGI ALAPOK

BEVEZETÉS A VÁMTARIFA MAGYARÁZAT JOGI ALAPJAIBA 1.

A Harmonizált Rendszer magyarázatának és áruosztályozási véleményeinek nemzetközi jogi alapja

AZ ÖSSZEHANGOLT ÁRULEÍRÓ ÉS KÓDRENDSZERRŐL BRÜSSZELBEN, AZ 1983. ÉVI JÚNIUS HÓ 14. NAPJÁN MEGKÖTÖTT NEMZETKÖZI EGYEZMÉNY KIHIRDETÉSÉRŐL SZÓLÓ 42/1991. (III. 8.) KORMÁNYRENDELET

1. §

A Kormány az összehangolt Áruleíró és Kódrendszerről Brüsszelben, az 1983. évi június hó 14. napján megkötött, és a Magyar Köztársaság elnökének 314/1990. számú határozatával megerősített Nemzetközi Egyezményt e rendelettel kihirdeti.

2. §

A Nemzetközi Egyezmény magyar nyelvű szövege a következő:

N E M ZE T K Ö ZI E G Y E Z M É N Y A Z Ö S S ZE H A N G O L T Á R U L E Í R Ó É S K Ó D R E N D S ZE R R Ő L (kivonatos közlés)

1. Cikk Meghatározások A jelen Egyezmény alkalmazásában: a)

„Összehangolt áruleíró és kódrendszer”, a továbbiakban „Összehangolt Rendszer” alatt azt a Nómenklatúrát kell érteni, amely tartalmazza a jelen Egyezmény mellékletében szereplő vámtarifaszámokat és alszámokat, ezek szövegét, az áruosztályokhoz, az árucsoportokhoz és az alszámokhoz tartozó megjegyzéseket, valamint az Összehangolt Rendszer értelmezésére vonatkozó általános szabályokat;

b)

„tarifa nómenklatúra” alatt a Szerződő Fél törvényhozása által a behozatali vámok beszedésére létrehozott nómenklatúrát kell érteni;

c)

„statisztikai nómenklatúra” alatt a Szerződő Fél által a behozatali vagy kiviteli kereskedelmi statisztikai adatok összegyűjtésére létrehozott árunómenklatúrát kell érteni;

d)

„egyesített tarifa és statisztikai nómenklatúra” alatt olyan egyesített nómenklatúrát kell érteni, amely magában foglalja a tarifanómenklatúrát és a statisztikai nómenklatúrát és amelyet a Szerződő Fél a behozatali árunyilatkozat céljára jogilag előír. * * *

VÁMTARIFA MAGYARÁZAT

3

JOGI ALAPOK

2. Cikk A mellékletre vonatkozó rendelkezések A jelen Egyezmény melléklete annak szerves részét képezi és az egyezményre történő mindennemű hivatkozást a mellékletre is alkalmazni kell. 3. Cikk A szerződő felek kötelezettségei 1.

Az alábbi 4. Cikkben említett kivételektől eltekintve: a)

Minden Szerződő Fél kötelezettséget vállal arra, eltekintve a jelen Cikk c) bekezdésébe foglalt rendelkezésektől, hogy attól az időponttól kezdődően, amikor a jelen Egyezmény vele szembe hatályossá válik, tarifa és statisztikai nómenklatúrái az Összehangolt Rendszerrel megegyeznek. Kötelezettséget vállalnak tehát arra, hogy a tarifa és statisztikai nómenklatúráik létrehozása során: (1) felhasználják minden hozzátoldás és változtatás nélkül az összehangolt Rendszer valamennyi vámtarifaszáma és alszáma szövegét és a hozzájuk tartozó kódszámokat; (2) alkalmazzák az összehangolt Rendszer általános értelmezési szabályait, valamint az áruosztályok és árucsoportok, továbbá az alszámok valamennyi megjegyzését, és nem módosítják az Összehangolt Rendszer áruosztályainak, árucsoportjainak, valamint vámtarifaszámai és alszámai szövegének terjedelmét; (3) követik az összehangolt Rendszer számozási sorrendjét.

b)

Minden Szerződő Fél az Összehangolt Rendszer jelölésének megfelelően hozzáférhetővé teszi legalább hatszámjegyű alszámainak szintjéig a behozatali és kiviteli statisztikáit vagy saját kezdeményezésére e szinten túl is abban a mértékben, amelyben az olyan rendkívüli körülmények nem zárja azt ki mint a kereskedelmi adatok bizalmas jellege vagy nemzetbiztonsági okok.

c)

A jelen cikk egyetlen rendelkezése sem kötelezi a Szerződő Feleket arra, hogy az összehangolt Rendszer alszámait alkalmazzák tarifa nómenklatúrájukban, feltéve, hogy egyesített tarifa és statisztikai nómenklatúrájuk megfelel a jelen cikk a) (1), (2) és (3) bekezdéseibe foglalt kötelezettségüknek.

2.

A fenti cikk a) bekezdésébe leírt kötelezettségnek megfelelően minden Szerződő Fél alkalmazhat olyan formai változásokat, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy az összehangolt rendszert átültessék a hazai jogszabályokba.

3.

A jelen cikk egyetlen rendelkezése sem korlátozza a Szerződő Felet abban, hogy az áruk osztályozására tarifa vagy statisztikai nómenklatúráin belül alosztályozásokat hozzanak létre az Összehangolt Rendszerét követő szinten azzal a feltétellel, hogy ezeket a bontásokat a jelen Egyezmény mellékletében szereplő hatszámjegyű kódszámokhoz toldják és azt követően számozzák. 4. Cikk A fejlődő országok által történő részleges alkalmazás

1.

Bármely fejlődő ország Szerződő Fél országa külkereskedelmi struktúrájára vagy adminisztratív lehetőségeire tekintettel az általa szükségesnek ítélt időszakkal elhalaszthatja az Összehangolt rendszer alszámai egészének vagy egy részének bevezetését.


4

JOGI ALAPOK

2.

Az a fejlődő ország Szerződő fél, amely az Összehangolt Rendszer részleges alkalmazását választja, a jelen cikk rendelkezéseinek megfelelően kötelezettséget vállal arra, hogy a hatszámjegyű Összehangolt Rendszert teljes egészében alkalmazza öt éven belül attól az időponttól számítva, amikor a jelen Egyezmény vele szembe hatályossá válik, vagy bármely más olyan határidőn belül, amelyet szükségesnek tart figyelemmel a jelen cikk (1) bekezdésébe foglalt rendelkezéseire.

3.

Az a fejlődő ország Szerződő Fél, amely az Összehangolt Rendszer részleges alkalmazását választja a jelen cikk rendelkezéseinek megfelelően, köteles valamely egyvonalas alszám valamenynyi két vonalas alszámát alkalmazni vagy egyetlen egyet sem, továbbá valamely vámtarifaszám valamennyi egyvonalas alszámát alkalmazni vagy egyetlen egyet sem. Az ilyen részleges alkalmazás esetében az alkalmazásra nem kerülő, az Összehangolt Rendszer hatodik illetve ötödik és hatodik számjegyét „0”-val, illetve „00”-val kell helyettesíteni.

4.

Az a fejlődő ország Szerződő Fél, amely az Összehangolt Rendszer részleges alkalmazását választja a jelen cikk rendelkezéseinek megfelelően, Szerződő Féllé válása alkalmával közli a Főtitkárral azokat az alszámokat, amelyeket nem alkalmaz abban az időpontban, amikor a jelen Egyezmény vele szemben hatályba lép és azokat az alszámokat, amelyeket később fog alkalmazni.

5.

Bármely fejlődő ország, amely az Összehangolt Rendszer részleges alkalmazását választja a jelen cikk rendelkezéseinek megfelelően Szerződő Féllé válása alkalmával közölheti a Főtitkárral, hogy kötelezettséget vállal a hatszámjegyű Összehangolt Rendszer teljes alkalmazására attól az időponttól számított három éven belül, amikor a jelen Egyezmény vele szemben hatályba lép.

6.

Bármely fejlődő ország Szerződő Fél, amely a jelen cikk rendelkezéseinek megfelelően részlegesen alkalmazza az Összehangolt Rendszert, mentesül a jelen Egyezmény 3. Cikkébe foglalt kötelezettségek alól az általa nem alkalmazott alszámokat illetően. 5. Cikk Technikai segítségnyújtás a fejlődő országok részére

A jelen Egyezmény fejlett ország Szerződő Felei külön megállapodásban rögzített módon technikai segítséget nyújtanak azoknak a fejlődő országoknak, amelyek ezt kérik, különösen a személyzet képzése, a jelenlegi osztályozási rendszerüknek az Összehangolt Rendszerbe való átültetése, valamint figyelemmel az Összehangolt Rendszer módosításaira az átültetett rendszerük naprakészen tartása, továbbá a jelen Egyezmény rendelkezéseinek alkalmazása terén. 6. Cikk Az Összehangolt Rendszer Bizottság 1.

A jelen Egyezménynek megfelelően, Összehangolt Rendszer Bizottság néven, valamennyi Szerződő Fél képviselőjéből álló Bizottságot hoznak létre.

2.

Az Összehangolt Rendszer Bizottság általában évente legalább kétszer ülésezik.

3.

Üléseit a Főtitkár hívja össze és a Szerződő Felek ellenkező értelmű határozata hiányában azokat a Tanács székhelyén tartják.

4.

Az Összehangolt Rendszer Bizottságban minden Szerződő Fél egy szavazati joggal rendelkezik; mindazonáltal a jelen Egyezmény tekintetében, nem érintve a jövőben megkötendő egyezményeket, ha valamely vám- vagy gazdasági unió, valamint egy vagy több tagállama a Szerződő Felek, ezen Szerződő Felek együttesen csak egyetlen szavazatot adnak le. Hasonlóképpen, ha a 11. b)


5

JOGI ALAPOK

cikk rendelkezései szerinti Szerződő Fél vám- vagy gazdasági unió valamennyi tagállama Szerződő Féllé válik, akkor ezek együttesen csak egy szavazatot adnak le. 5.

Az Összehangolt Rendszer Bizottsága elnököt és egy vagy több alelnököt választ.

6.

Megállapítja eljárási szabályait tagjainak kétharmados többsége által hozott határozatával. Ezt a szabályzatot jóváhagyás végett a Tanács elé terjeszti.

7.

Amennyiben szükségesnek véli, felkér kormányközi és más nemzetközi szervezeteket arra, hogy megfigyelőként részt vegyenek munkájában.

8.

Szükség esetében albizottságokat vagy munkacsoportokat hoz létre különös figyelemmel a 7. Cikk 1. a) bekezdésének rendelkezéseire, és meghatározza e szervezet összetételét, szavazási eljárását és működési szabályzatát. 7. Cikk A Bizottság feladatai

1.

2.

Az Összehangolt Rendszer Bizottsága figyelemmel a 8. Cikk rendelkezéseire a következő hatáskörrel rendelkezik: a)

Javaslatot tesz a jelen Egyezmény minden olyan módosítására, amelyet kívánatosnak tart figyelembe véve az alkalmazók igényeit, valamint a nemzetközi kereskedelmi technikák vagy struktúrák fejlődését;

b)

megfogalmazza az Összehangolt Rendszer értelmezését szolgáló magyarázó jegyzeteket és az osztályozási és egyéb véleményeket;

c)

az Összehangolt Rendszer egységes értelmezése és alkalmazása érdekében ajánlásokat tesz;

d)

összegyűjti és terjeszti az Összehangolt Rendszer alkalmazásával kapcsolatos adatokat;

e)

hivatalból vagy kérelemre adatokat szolgáltat vagy tanácsokat ad az Összehangolt Rendszer szerinti áruosztályozással kapcsolatos kérdések tekintetében a Szerződő Feleknek, a Tanács más tagállamainak, valamint azoknak a kormányközi és egyéb nemzetközi szervezeteknek, amelyeket a Bizottság erre illetékesnek talál;

f)

a Tanács minden ülésén tevékenységéről jelentést tesz, beleértve a módosító javaslatokat, a magyarázó jegyzeteket, az osztályozási és egyéb véleményeket;

g)

az Összehangolt Rendszerrel kapcsolatban gyakorolja mindazokat a jogokat és hatásköröket, amelyeket a Tanács vagy a Szerződő Felek hasznosnak tartanak.

Az Összehangolt Rendszer Bizottság azon adminisztratív döntéseit, amelyek kihatnak a költségvetésre, jóváhagyás végett a Tanács elé kell terjeszteni.


6

JOGI ALAPOK

2.

A Kombinált Nómenklatúra magyarázatának kiadását megalapozó közösségi jogforrás

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSÁNAK 1987. JÚLIUS 23-I 2658/87/EGK RENDELETE A VÁM- ÉS A STATISZTIKAI NÓMENKLATÚRÁRÓL, VALAMINT A KÖZÖS VÁMTARIFÁRÓL

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA, tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 28., 43. és 113. cikkére,(1) tekintettel Spanyolország és Portugália csatlakozási okmányára, tekintettel a Bizottság javaslatára, tekintettel az Európai Parlament véleményére, tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére, mivel az Európai Gazdasági Közösség egy vámunión alapul, amely magában foglalja egy közös vámtarifa használatát; mivel a Közösség külkereskedelmére vonatkozó statisztikai adatok összegyűjtése és cseréje leginkább a meglévő Közös Vámtarifa és Nimex-nómenklatúrák helyébe lépő Kombinált Nómenklatúra használata révén érhető el annak érdekében, hogy egyidejűleg teljesüljenek a vám- és a statisztikai követelmények; mivel a Közösség aláírta a „Harmonizált Rendszerként” ismert, a harmonizált áruleíró és kódrendszerről szóló nemzetközi egyezményt, amely az áruk vámtarifákban történő osztályozására vonatkozó nómenklatúráról szóló, 1950. december 15-i egyezményt hivatott felváltani; mivel ennek következtében az említett Kombinált Nómenklatúrát a Harmonizált Rendszer alapján kell kidolgozni; mivel helyénvaló a tagállamok számára lehetővé tenni, hogy nemzeti statisztikai albontásokat hozzanak létre; mivel bizonyos különös közösségi intézkedéseket nem lehet a Kombinált Nómenklatúra keretein belül kezelni; mivel ezért további közösségi albontások létrehozása, és azoknak az Európai Közösségek integrált vámtarifájába (TARIC) való beillesztése szükséges; mivel a TARIC hatékony kezelése olyan rendszert követel meg, amely azonnal frissíthető; mivel ezért a Bizottságnak kell felhatalmazást kapnia a TARIC kezelésére; mivel Spanyolország és Portugália a csatlakozási okmányban meghatározott átmeneti tarifális szabályok miatt nem lesz képes alkalmazni a TARIC-rendszert ugyanolyan módon, mint ahogy más tagállamok; mivel ezért helyénvaló, hogy ezt a két tagállamot felhatalmazzák arra, hogy ne alkalmazza a TARIC-ot abban az időszakban, amikor az átmeneti szabályokat kell alkalmazni; mivel helyénvaló, hogy a tagállamok további albontásokat iktathassanak be a TARIC-alszámok után annak érdekében, hogy teljesítsék a további nemzeti követelményeket; mivel ezeket az albontásokat a megfelelő kódszámok alapján kell beazonosítani a 678/85/EGK, az 1900/85/EGK és a 222/77/EGK tanácsi rendeletben szereplő nyomtatványokon alkalmazandó kódok megállapításáról szóló, 1986. július 22-i 2793/86/EGK bizottsági rendelet (4) rendelkezéseivel összhangban; mivel elengedhetetlen, hogy a Kombinált Nómenklatúrát és minden egyéb, teljesen vagy részben azon alapuló, illetve ahhoz képest további albontást tartalmazó nómenklatúrát valamennyi tagállamnak egységesen kell alkalmaznia; mivel az ehhez szükséges rendelkezéseket közösségi szinten kell tudni elfoVÁMTARIFA MAGYARÁZAT

7

JOGI ALAPOK

gadni; mivel továbbá a 86/98/ESZAK határozatban (1) foglalt, a Közös Vámtarifa nómenklatúrájának egységes alkalmazását biztosító közösségi rendelkezések alkalmazandók az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés hatálya alá tartozó termékekre; mivel e rendelkezések kidolgozása és alkalmazása a tagállamok és a Bizottság közötti szoros együttműködést igényel; mivel e rendelkezések haladéktalan végrehajtása szükséges a bármely késedelem okozta súlyos gazdasági következményekre való tekintettel; mivel a Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazása érdekében szükséges, hogy a Bizottságot egy olyan bizottság segítse, amely felelős valamennyi, a Kombinált Nómenklatúrával, a TARIC-kal és minden más, a Kombinált Nómenklatúrán alapuló nómenklatúrával kapcsolatos kérdésért; mivel ennek a bizottságnak a Kombinált Nómenklatúra alkalmazásának időpontját megelőzően a lehető legkorábban működőképesnek kell lennie; mivel a Kombinált Nómenklatúra alkalmazási területének meghatározása érdekében kívánatos bevezető rendelkezéseket, az áruosztályokhoz és árucsoportokhoz kiegészítő megjegyzéseket és megfelelő lábjegyzeteket megállapítani; mivel a Közös Vámtarifa nemcsak a szerződéses és autonóm vámtételeket, illetve a Kombinált Nómenklatúra alapján az e rendelet I. mellékletében meghatározott vonatkozó egyéb díjakat tartalmazza, hanem a TARIC-ban és más közösségi jogszabályokban foglalt tarifális intézkedéseket is; mivel a szerződéses vámtételek meghatározásakor helyénvaló figyelembe venni az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) keretében folytatott tárgyalásokat; mivel a korábbi nómenklatúráról a Kombinált Nómenklatúrára történő áttérés nehézségekkel járhat bizonyos preferenciális rendszerekre vonatkozó származási szabályok alkalmazásakor, különösen ott, ahol az érintett harmadik ország nem fogadta el a Harmonizált Rendszert; mivel helyénvaló ilyen körülmények között e nehézségek orvoslására megfelelő intézkedéseket hozni; mivel noha az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés hatálya alá tartozó termékekre vonatkozó nómenklatúra és vámtételek nem képezik a Közös Vámtarifa részét, helyénvaló azonban az e termékekre vonatkozó szerződéses vámtételeket tájékoztatás céljából belefoglalni e rendeletbe; mivel a Kombinált Nómenklatúra létrehozását követően a Közösség számos jogi aktusát, különösen a közös agrárpolitika területén, ki kell igazítani e nómenklatúra alkalmazásának figyelembevétele érdekében; mivel ezek a kiigazítások főszabályként nem igényelnek lényegi változtatást; mivel egyszerűsítés céljából helyénvaló lehetővé tenni a Bizottság számára, hogy elfogadja a kérdéses jogi aktusokhoz szükséges technikai módosításokat; mivel e rendelet hatálybalépése magában foglalja a közös vámtarifáról szóló, 1968. június 28-i 950/68/EGK tanácsi rendelet (2) és a legutóbb a 2055/84/EGK rendelettel (3) módosított, a Közös Vámtarifa szerinti nómenklatúra egységes alkalmazásához szükséges intézkedésekről szóló, 1969. január 16-i 97/69/EGK tanácsi rendelet (4) hatályon kívül helyezését, ELFOGADTA EZT A RENDELETET: 1. cikk (1) A Bizottság létrehoz egy árunómenklatúrát (a továbbiakban „Kombinált Nómenklatúra” vagy rövidített formában „KN”), amely egyszerre tesz eleget a Közös Vámtarifa, a közösségi külkereskedelmi statisztika és az árubehozatalra vagy árukivitelre vonatkozó egyéb közösségi politikák követelményeinek.(4) (2) A Kombinált Nómenklatúra alkotóelemei: a) a Harmonizált Rendszer szerinti nómenklatúra; b) az ehhez a nómenklatúrához tartozó közösségi alszámos bontások, amelyek megjelölése „KNalszám” azokban az esetekben, ahol a vonatkozó vámtétel meghatározásra kerül;


8

JOGI ALAPOK

c) bevezető rendelkezések, továbbá kiegészítő megjegyzések az áruosztályokhoz, illetve az árucsoportokhoz és lábjegyzetek a KN-alszámokhoz. (3) A Kombinált Nómenklatúrát az I. melléklet tartalmazza. Az említett melléklet határozza meg a Közös Vámtarifa vámtételeit és adott esetben a kiegészítő statisztikai egységeket, valamint az egyéb szükséges információkat. (4) A melléklet a szerződéses vámtételeket adja meg. Mindazonáltal, mindazon esetekben, amikor az autonóm vámtételek alacsonyabbak a szerződéses vámtételeknél, vagy a szerződéses vámtételek nem alkalmazhatók, az autonóm vámtételeket is szerepeltetni kell az említett mellékletben. 2. cikk A Bizottság létrehozza az Európai Közösségek integrált vámtarifáját (a továbbiakban Taric), amely eleget tesz a Közös Vámtarifa, a külkereskedelmi statisztika, a kereskedelmi és mezőgazdasági, valamint árubehozatalra vagy -kivitelre vonatkozó egyéb közösségi politikák követelményeinek. Ez a vámtarifa a Kombinált Nómenklatúrán alapszik, és tartalmazza: a) az e rendeletben foglalt intézkedéseket; b) a „Taric-alszámok” néven a II. mellékletben felsorolt különös közösségi intézkedések alkalmazásához szükséges kiegészítő közösségi albontásokat; c) a Taric-kódok és a 3. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott kiegészítő kódok alkalmazásához és használatához szükséges egyéb információkat; d) a vámtételeket és más behozatali vagy kiviteli terheket, beleértve az egyes áruk behozatalára vagy kivitelére vonatkozó vámmentességeket és preferenciális vámtételeket; e) a II. mellékletben felsorolt intézkedéseket, amelyek meghatározott árucikkek behozatalára, illetve kivitelére vonatkoznak. 3. cikk (1) Minden KN-alszámhoz egy nyolc számjegyű kódszám tartozik: a) az első hat számjegy a Harmonizált Rendszer szerinti nómenklatúra vámtarifaszámaihoz és vámtarifa-alszámaihoz kapcsolódó kódszám; b) a hetedik és nyolcadik számjegy határozza meg a KN-alszámokat. Ha a Harmonizált Rendszer szerinti vámtarifaszám vagy vámtarifa-alszám közösségi célból nincs tovább bontva, a hetedik és nyolcadik számjegy „00”. (2) A Taric vámtarifa-alszámait a 9. és 10. számjegy azonosítja, amelyek az (1) bekezdésben említett kódszámokkal együtt alkotják a Taric kódszámait. Közösségi albontás hiányában a 9. és 10. számjegy „00”.(3) (3) Kivételesen olyan különös közösségi intézkedések alkalmazása céljából, amelyek a 9. és 10. számjegy szintjén egyáltalán nincsenek, vagy nem teljesen vannak ellátva kóddal, további négy számjegyű Taric-kódot lehet használni. 4. cikk Hatályon kívül helyezve(4)


9

JOGI ALAPOK

5. cikk (1) A Közösségbe való behozatalra és a Közösségből való kivitelre vonatkozó közösségi intézkedések végrehajtása során a Bizottságnak és a tagállamoknak a Taric-ot kell alkalmazniuk. (2) A Taric-kódokat és kiegészítő Taric-kódokat kell alkalmazni valamennyi, a megfelelő vámtarifaalszám alá tartozó áru behozatalára, és adott esetben, kivitelére. (3) A tagállamok a Taric-ba nemzeti célokra albontásokat és kiegészítő kódokat illeszthetnek be. Az ilyen albontásokhoz vagy kiegészítő kódokhoz a 2454/93/EGK rendelettel összhangban kell azonosító kódokat rendelni. 6. cikk A Taric-ot a Bizottság dolgozza ki, tartja naprakészen, kezeli és terjeszti, lehetőség szerint számítógépes eszközökkel. A Bizottságnak meg kell tennie a szükséges lépéseket, különösen a következők érdekében: a) az e rendeletben vagy annak II. mellékletében szereplő intézkedéseknek a Taric-ba való beépítése; b) Taric kódok és kiegészítő Taric-kódok meghatározása; c) a Taric azonnali naprakésszé tétele; d) a Taric módosításainak azonnali, elektronikus formában való terjesztése.

Hatályon kívül helyezve(2)

7. cikk

8. cikk A bizottság a Közösségi Vámkódex 247. cikkében meghatározott bármely, az elnöke által saját kezdeményezésére vagy valamely tagállam képviselőjének kérelmére elé terjesztett kérdést megvizsgálhat: a) a Kombinált Nómenklatúrára vonatkozóan; b) a TARIC-nómenklatúrára vagy bármely más olyan nómenklatúrára vonatkozóan, amely teljesen vagy részben a Kombinált Nómenklatúrán alapul, azt adott esetben további albontással egészíti ki, és amelyet valamely különös közösségi rendelkezéssel hoznak létre a tarifális intézkedések, illetve az árukereskedelemhez kapcsolódó más intézkedések alkalmazásának céljából. 9. cikk (1) Az alábbiakban meghatározott tárgyköröket érintő intézkedéseket a 10. cikkben meghatározott eljárással összhangban kell elfogadni: a) a Kombinált Nómenklatúra és a Taric alkalmazása, különösen a következők tekintetében: – áruk besorolása a 8. cikkben említett nómenklatúrákba, – magyarázó megjegyzések, – amennyiben szükséges, illetve a közösség saját igényeinek való megfelelés érdekében statisztikai alszámok létrehozása a Taric-on belül, amennyiben ez megfelelőbbnek tűnik, mint azoknak a Kombinált Nómenklatúrán belüli létrehozása;(4) b) a Kombinált Nómenklatúra módosítása a statisztikával vagy a kereskedelempolitikával kapcsolatos követelményekben bekövetkező változások figyelembevétele érdekében; c) a II. melléklet módosítása;


10

JOGI ALAPOK

d) a Kombinált Nómenklatúra módosítása, illetve a vámtételek kiigazítása a Tanács vagy a Bizottság által elfogadott határozatokkal összhangban; e) a Kombinált Nómenklatúra olyan módosítása, amelyek célja a Kombinált Nómenklatúra kiigazítása a technológia vagy a kereskedelem fejlődésének figyelembevételével, illetve amelyek a szövegek egységesítését vagy pontosítását szolgálják; f) a Kombinált Nómenklatúrának a Harmonizált Rendszer szerinti nómenklatúra megváltozásából eredő módosítása; g) a Harmonizált Rendszer alkalmazásával, működtetésével és kezelésével összefüggő azon kérdések, amelyeket a Vámegyüttműködési Tanács keretében kell megvitatni, és ezeknek a Közösségben való alkalmazása. (4) (2) Az (1) bekezdés szerint elfogadott rendelkezések nem módosíthatják: – a vámtételeket, – a mezőgazdasági vámokat, visszatérítéseket vagy más, a közösségi agrárpolitika vagy a mezőgazdasági termékek feldolgozásából származó egyes árukra alkalmazandó külön szabályozási rendszerek keretében alkalmazott összegeket, – a közösségi rendelkezésekben megállapított mennyiségi korlátozásokat, – a közösségi agrárpolitika keretében elfogadott nómenklatúrákat. (3) Amennyiben szükséges, a KN-alszámokra vonatkozó módosításokat haladéktalanul fel kell venni TARIC-alszámokként is. Az alszámok a KN-be csak a 12. cikkben említett feltételek alapján vehetők fel. 10. cikk (1) A Bizottságot a 2913/92/EGK rendelet 247. cikke alapján létrehozott Vámkódex Bizottság segíti. (2) Ahol erre a bekezdésre történik hivatkozás, ott az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni. Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében megállapított határidő három hónap.(4)


11. cikk

12. cikk (1) A Bizottság az 1. cikknek megfelelően minden évben rendelettel elfogadja a Kombinált Nómenklatúra egységes szerkezetű változatát a vámtételekkel együtt, amint az a Tanács vagy a Bizottság által elfogadott intézkedésekből következik. Az említett rendeletet legkésőbb október 31-ig ki kell hirdetni az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában, és azt a következő év január 1-től kell alkalmazni. (2) A Közös Vámtarifára és a Taric-ra vonatkozó intézkedéseket és információkat, amennyire csak lehetséges, számítógépes eszközökkel, elektronikus formában kell terjeszteni. (3) A Közös Vámtarifa és a Taric egységes alkalmazásának érdekében a Közösség – amennyire csak lehetséges, számítógépes eszközök használatával – segíti a tagállami vámlaboratóriumok munkájának koordinációját és összehangolását.



13. cikk

11

JOGI ALAPOK

14. cikk Ahol a preferenciális tarifális kedvezményt a Vámegyüttműködési Tanács 1987. december 31-én hatályos nómenklatúrájából levezetett származási szabályok alapján nyújtják, ott ezeket a szabályokat továbbra is alkalmazni kell az ebben az időpontban hatályban lévő közösségi jogi aktusokkal összhangban. 15. cikk (1) A Kombinált Nómenklatúra alapján létrehozott kódok és árumegnevezések a Közös Vámtarifa- és a Nimex-nómenklatúra alapján létrehozott kódok és árumegnevezések helyébe lépnek, a Közösség által az e rendelet hatálybalépése előtt kötött nemzetközi megállapodások, valamint az említett nómenklatúrákra vonatkozó, azok végrehajtása érdekében elfogadott jogi aktusok sérelme nélkül. A Bizottság megfelelően módosítja azokat a közösségi jogi aktusokat, amelyek hivatkoznak a vám- és statisztikai nómenklatúrára. (2) A különböző hatályos közösségi jogi aktusokban szereplő, a Nimexre történő hivatkozásokat a Kombinált Nómenklatúrára történő hivatkozásokként kell érteni. 16. cikk A 950/68/EGK és a 97/69/EGK rendelet hatályát veszti. 17. cikk Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napját követő harmadik napon lép hatályba. Az 1–5. és a 12–16. cikket 1998. január 1-jéig nem kell alkalmazni. Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. * * * A módosításokra utaló indexek jelentése Sorszám

S zám é s megn ev e zés

C e lex- s zám

(1)

Az Európai Közösségek Tanácsa 3528/89/EGK rendeletével megállapított szöveg

31989R3528

(3)


31992R2913

(3)


31993R1969

(4)

Az Európai Közösségek Tanácsa 254/2000/EK rendeletével megállapított szöveg

32000R0254


12

JOGI ALAPOK

Az Európai Közösségek Bizottságának 2007. szeptember 20-i 1214/2007/EK rendelete a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról (kivonatos közlés) 1. cikk A 2658/87/EGK rendelet I. mellékletének helyébe e rendelet mellékletének szövege lép. 2. cikk Ez a rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba. Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. * * * I. MELLÉKLET Kombinált Nómenklatúra ELSŐ RÉSZ

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

I. SZAKASZ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK A. A Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó általános szabályok Az áruknak a Kombinált Nómenklatúrába történő besorolására a következő elvek az irányadók. 1. Az áruosztályok, árucsoportok és árualcsoportok címe csak a hivatkozások megkönnyítésére szolgál; jogi szempontból az áruk besorolását a vámtarifaszámokban szereplő árumegnevezések és az azokhoz kapcsolódó, az áruosztályokhoz, illetve az árucsoportokhoz tartozó Megjegyzések alapján, valamint – ha az adott vámtarifaszám vagy megjegyzés eltérően nem rendelkezik – a következő rendelkezések alapján kell meghatározni. 2. a) A vámtarifaszámok szövegében valamely árura történő minden hivatkozást úgy kell érteni, hogy az a nem teljesen kész vagy befejezetlen árura is vonatkozik, amennyiben a nem teljesen kész vagy befejezetlen áru a bemutatásakor rendelkezik a kész- vagy befejezett áru lényeges jellemzőivel. Az ilyen hivatkozást továbbá úgy kell érteni, hogy arra a kész-, illetve befejezett árura vagy az e szabály alapján késznek, illetve befejezettnek minősítendő árura is vonatkozik, amelyet összeszereletlen vagy szétszerelt állapotban hoznak be vagy mutatnak be. VÁMTARIFA MAGYARÁZAT

13

JOGI ALAPOK

b) A vámtarifaszámok szövegében valamely alapanyagra vagy anyagra történő minden hivatkozást úgy kell érteni, hogy az alapanyagnak vagy anyagnak más alapanyaggal vagy anyaggal való keverékére vagy összetételére is vonatkozik. Az egy adott alapanyagból vagy anyagból előállított árura történő minden hivatkozást úgy kell érteni, hogy az a teljes egészében vagy részben ilyen alapanyagból vagy anyagból készült árura is vonatkozik. Az egynél több alapanyagból vagy anyagból álló áruk besorolásánál a 3. szabályban foglalt elvek szerint kell eljárni. 3. Ha a 2. b) szabály alkalmazásából vagy bármely más okból kifolyólag az árut első látásra két vagy több vámtarifaszám alá lehetne besorolni, a besorolást az alábbiak szerint kell elvégezni: a) Azt a vámtarifaszámot, amely az árut legpontosabban határozza meg, előnyben kell részesíteni azokkal a vámtarifaszámokkal szemben, amelyek általánosabb meghatározást tartalmaznak. Ha azonban a két vagy több vámtarifaszám mindegyike csak a kevert vagy összetett árukat alkotó alapanyagok vagy anyagok valamelyikére, illetve a kiskereskedelmi forgalom számára készletben kiszerelt áruk egyes darabjaira vonatkozik, akkor ezeket a vámtarifaszámokat a kérdéses árukra vonatkozóan egyformán pontosnak kell tekinteni még akkor is, ha valamelyik vámtarifaszám teljesebb és pontosabb leírást ad, mint a szóba jöhető többi. b) Az áruk keverékét és azokat a különböző alapanyagokból álló, illetve különböző alkotórészekből előállított összetett árukat, valamint azokat a kiskereskedelmi forgalom számára készletben kiszerelt árukat, amelyek a 3. a) szabály alkalmazásával nem sorolhatók be, aszerint az alapanyag, illetve alkotórész szerint kell besorolni, amelyik az ilyen áru lényeges jellemzőjét meghatározza, ha ez az anyag vagy alkotórész megállapítható. c) Ha az árukat a 3. a) vagy a 3. b) szabály szerint nem lehet besorolni, akkor azokat az egyaránt szóba jöhető vámtarifaszámok közül számsorrendben az utolsó alá kell besorolni. 4. Azt az árut, amelyet az előző szabályok szerint nem lehet besorolni, a hozzá legjobban hasonlító árura vonatkozó vámtarifaszám alá kell besorolni. 5. A fenti rendelkezéseken túlmenően az itt felsorolt árukra a következő szabályokat kell alkalmazni: a) A fényképezőgép-táska, hangszer-, fegyvertok, rajzeszköz-, nyakék- és hasonló tartók (dobozok), amelyeket kifejezetten egy bizonyos áru vagy árukészlet tartós tárolására alakították ki vagy szereltek, azokkal az árukkal azonos vámtarifaszám alá tartoznak, amely áruk tartására ezeket rendeltetésszerűen szánták, ha ezeket a szóban forgó áruval együtt mutatják be és rendszerint ezekkel az árukkal együtt adják el. Ez a szabály azonban az általános rendeltetésű tartókra (tokokra) nem alkalmazható. b) A fenti 5. a) szabály rendelkezéseire is figyelemmel, azokat a csomagolóanyagokat és csomagolótartályokat(1), amelyekben az árut behozták, az áruval együtt kell osztályozni, ha azok rendszerint a szóban forgó áruknak a csomagolására szolgálnak. Ez a rendelkezés azonban a nyilvánvalóan ismételt használatra alkalmas csomagolóanyagokra és csomagolótartályokra nem alkalmazható.

A Kombinált Nómenklatúra szerinti magyarázat 5 b) általános szabály

A szokásos körülmények között forgalomba hozott italok, lekvár, mustár, fűszerek stb. tárolására használt konténereket a bennük lévő termékkel együtt kell besorolni, még akkor is, ha nyilvánvalóan alkalmasak ismételt használatra.

(1)

A „csomagolóanyagok” és a „csomagolótartályok” kifejezések a szállítóeszközöktől (pl. a szállítótartályoktól), ponyvától, tartozékoktól vagy szállítási segéd felszerelésektől eltérő valamely külső vagy belső tárolóeszközt, tartályt, borítást vagy tartót jelentenek. A „csomagolótartályok” kifejezés nem foglalja magában az általános értelmezési szabályok közül az 5. a) pontban említett tartókat.


14

JOGI ALAPOK

6. A vámtarifaszámok alszámai alá történő árubesorolást a vámtarifa-alszámok szövegében foglalt árumegnevezések, az azokhoz kapcsolódó esetleges alszámos megjegyzések, valamint a fenti általános szabályok megfelelő alkalmazásával kell meghatározni azzal, hogy csak azonos szintű vámtarifa-alszámok hasonlíthatók össze. E szabály értelmében a vonatkozó áruosztályhoz és árucsoporthoz tartozó megjegyzéseket is alkalmazni kell, feltéve hogy azok ellentétes rendelkezést nem tartalmaznak.

B. A vámtételekre vonatkozó általános szabályok 1.

Az általános vám- és kereskedelmi egyezmény szerződő államaiból vagy az Európai Közösséggel a legnagyobb kedvezményes tarifális elbánásról szóló záradékot tartalmazó megállapodást kötő államokból származó importált árukra a vámtarifa 3. oszlopában megjelölt szerződéses vámtételt kell alkalmazni. Eltérő rendelkezés hiányában a fentiektől eltérő, minden harmadik országból származó árura ugyanezeket a szerződéses vámtételeket kell alkalmazni. A 3. oszlopban szereplő szerződéses vámtételeket 2008. január 1-jétől kell alkalmazni. Amennyiben az autonóm vámtétel alacsonyabb, mint a szerződéses vámtétel, akkor a lábjegyzetben megjelenő autonóm vámtételt kell alkalmazni.

2.

Az 1. pont nem alkalmazható, ha meghatározott harmadik országokból származó árukra különleges autonóm vámtétel alkalmazása van előírva, illetve ha megállapodások alapján preferenciális vámokat kell alkalmazni.

3.

Az 1. és 2. pontban foglaltak nem akadályozzák meg a tagállamokat abban, hogy a Közös Vámtarifában előírtaktól eltérő vámtételeket alkalmazzanak abban az esetben, amennyiben az ilyen eltérő vámtételek alkalmazását a közösségi jog indokolja.

4.

A százalékos mértékben kifejezett vámtételek értékalapú, ad valorem vámtételek.

5.

Az „EA” jelölés arra utal, hogy a szóban forgó árukra az 1. melléklet szerint meghatározott „mezőgazdasági alkotóelem” vethető ki.

6.

A 17–19. árucsoportban az „AD S/Z”, illetve az „AD F/M” jelölések arra utalnak, hogy a maximális vámtételt az értékvám és a cukor egyes formáira, illetve a lisztre vonatkozó kiegészítő vámtétel összege alkotja. E kiegészítő vámtétel mértékét az 1. mellékletben foglalt rendelkezések szerint kell meghatározni.

7.

A 22. árucsoportban az „€/% vol/hl” jelzés annak jelölésére szolgál, hogy a termék térfogatszázalékban kifejezett alkoholtartalmának minden egyes hektoliterére egy euróban kifejezett külön vámtétel vonatkozik. Azaz egy 40 térfogatszázalékos alkoholtartalmú szeszes italt terhelő vám megállapítása az alábbiak szerint történik: – „1 €/% vol/hl” = 1 × 40 € hektoliterenként vagy – „1 €/% vol/hl + 5 €/hl” = 1 × 40 € + 5 €, azaz 45 € hektoliterenként. Ha a minimum („MIN”) megjegyzés is szerepel (pl. „1,6 €/% vol/hl MIN 9 €/hl”), akkor a fenti szabály szerint számított vámot össze kell hasonlítani a megadott minimális vámmal és a kettő közül a nagyobbat kell figyelembe venni.

C. A nómenklatúrára és a vámtételekre egyaránt vonatkozó általános szabályok 1.

Eltérő rendelkezés hiányában az értékvámok alapjának megállapítása mellett a vámérték meghatározására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az egyes vámtarifaszámok vagy alszámok hatókörének megállapításához szükséges referenciaértékeknek a meghatározására is.

2.

A tömegük alapján vámkezelt áruk esetén a vámkivetés alapjául szolgáló tömeg, illetve az egyes vámtarifaszámok vagy alszámok hatókörének megállapításához szükséges referenciatömeg meghatározásakor a vám kivetésének alapjául szolgáló tömeg a következő: a) „bruttó tömeg” esetén: az áru össztömege valamennyi csomagolóanyaggal vagy csomagolótartállyal együtt;


15

JOGI ALAPOK

b) „nettó tömeg” vagy egyszerűen, jelző nélkül használt „tömeg” esetén: magának a terméknek a tömege bárminemű csomagolóanyag vagy csomagolótartály nélkül. 3.

Az eurónak a 974/98/EK tanácsi rendeletben (1) meghatározott részt vevő tagállamoktól eltérő tagállamok (a továbbiakban: euróövezeten kívüli tagállamok) nemzeti valutájában kifejezett értékét a 2913/92/EGK rendelet(2) 18. cikkében meghatározottak szerint kell rögzíteni.

A Kombinált Nómenklatúra szerinti magyarázat 3. általános szabály

1. A legutóbb az Európai Parlament és a Tanács 82/97/EK rendeletével módosított 2913/92/EGK tanácsi rendelet 18. cikkének (1) és (2) bekezdése értelmében minden nap „munkanap”, a brüsszeli Európai Bizottság szolgálatainak közétett hivatalos ünnepei, valamint a szombatok és vasárnapok kivételével. 2. Ahol az Európai Unió Hivatalos Lapjában nem tettek közzé árfolyamot a hónap utolsó előtti munkanapján vagy a hónap 15. napját megelőző utolsó előtti munkanapon, hivatkozva a fenti rendelet 18. cikk (1) bekezdésében foglaltakra, az árfolyam, amelyet az euro nemzeti valutákra történő átváltása során használnak, az az utolsó árfolyam, amelyet a hónap utolsó előtti munkanapja előtt vagy 15. napja előtt tettek közzé.

4.

Meghatározott célú felhasználásuk alapján kedvezményes tarifális elbánásban részesülő áruk: Amennyiben a meghatározott célú felhasználásra szánt árukra a meghatározott célú felhasználásra vonatkozó szabályok alapján alkalmazandó vámtétel nem kevesebb, mint az árukra egyébként alkalmazandó vámtétel, a szóban forgó árukat a meghatározott célú felhasználásra utaló kód alá kell besorolni, és a 2454/93/EGK bizottsági rendelet (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.) 291–300. cikke nem alkalmazható.

(1) (2)

HL L 139., 1998.5.11., 1. o. A legutóbb a 2169/2005/EK tanácsi rendelettel (HL L 346., 2005.12.29., 1. o.) módosított rendelet. HL L 302., 1992.10.19., 1. o. A 82/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 17., 1997.1.21., 1. o.) módosított rendelet.


16

JOGI ALAPOK

3. A Harmonizált Rendszer magyarázata és az áruosztályozási vélemények magyarországi kihirdetésének jogi háttere

A KÖZÖSSÉGI VÁMJOG VÉGREHAJTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAIRÓL SZÓLÓ 15/2004. (IV. 5.) PM RENDELET (kivonatos közlés)

73. § (1) Az EV kitöltésére vonatkozó részletes szabályokat – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az EK végrehajtási rendeletet módosító 2286/2003/EK rendelet 3. cikkének (4) bekezdésében kapott felhatalmazással élve, a csatlakozás időpontjától alkalmazni kell. (2) Az EV kitöltésére vonatkozó magyarázó jegyzeteket, az EK végrehajtási rendelete 212. cikke (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, továbbá a Vtv. 17. §-ában meghatározott nyilvántartásba vételhez szükséges Adatlap mintáját az országos parancsnok tájékoztatóban teszi közzé. (3) A vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet 5. cikkében (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján létrehozott és az EV 33. rovatának ötödik alrovatában feltüntetendő nemzeti kódok alkalmazásának általános szabályait és az alkalmazásra vonatkozó magyarázó jegyzeteket az országos parancsnok tájékoztatóban teszi közzé. (4) A nemzeti kiegészítő kódok meghatározásánál elsőbbséget élvez a nemzeti hatáskörben megállapítható, a Vám- és Pénzügyőrség által vámigazgatási eljárás keretében beszedésre kerülő adók, díjak és illetékek beszedését elősegítő kódok kialakítása. (5) A Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer magyarázatát, valamint az áruosztályozási véleményeket az országos parancsnok tájékoztatóban teszi közzé.


17

JOGI ALAPOK

4.

A Harmonizált Rendszer magyarázatát és áruosztályozási véleményeit kihirdető vámhatósági tájékoztató VÁM- ÉS PÉNZÜGYŐRSÉG ORSZÁGOS PARANCSNOKA 8002/2008. (II. 8.) VPOP TÁJÉKOZTATÓJA A HARMONIZÁLT ÁRULEÍRÓ ÉS KÓDRENDSZER MAGYARÁZATÁRÓL ÉS AZ ÁRUOSZTÁLYOZÁSI VÉLEMÉNYEKRŐL

(kivonatos közlés) A közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló 15/2004. (IV. 5.) PM rendelet 73. § (5) bekezdése alapján a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága a következő tájékoztatót teszi közzé: 1.

E tájékoztató 1. számú melléklete tartalmazza a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer Magyarázatát.

2.

E tájékoztató 2. számú melléklete tartalmazza az Áruosztályozási Véleményeket.

3.

A Kombinált Nómenklatúra Magyarázata a Hivatalos Lap C sorozatában kerül közzétételre.

4.

Jelen tájékoztató 2008. január elsejétől alkalmazandó.

5.

A Tájékoztató 1. és 2. számú melléklete terjedelménél fogva elektronikus formában, a Vám- és Pénzügyőrség internetes oldalán kerül közzétételre.

6.

Jelen tájékoztató kiadásával egyidejűleg a 115/2007. (12. 21.) VPOP tájékoztatót hatályon kívül helyezem. * * *

A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoka 8002/2008. (II. 8.) VPOP tájékoztatójának 1. számú melléklete A Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer Magyarázata (A Harmonizált Rendszer magyarázatát a kiadvány II. részében, a Harmonizált Rendszer Áruosztályozási véleményeivel, a Kombinált Nómenklatúra magyarázatával és az áruosztályozási rendeletekkel egységes szerkezetbe foglalva közöljük.– A szerkesztő megjegyzése.) B EVEZETÉS Ez a kiadvány tartalmazza a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszerhez (Harmonizált Rendszer) tartozó Magyarázat hivatalos szövegét, beleértve az Alszámos Magyarázat szövegét, jelezve a Harmonizált Rendszer egyes alszámainak kiterjedését és tartalmát(*). Amihez Alszámos Magyarázat tartozik, azt a vámtarifaszám szövege után (+) jellel jelzik. A Harmonizált Rendszer Magyarázat a Vámigazgatások Világszervezete két hivatalos nyelvén, angolul és franciául jelenik meg. A Magyarázat új lapok kiadásával naprakész, az érintett oldalaknak az elkészített módosításokra történő kicserélésével. (*)

A szögletes zárójelben szereplő vámtarifaszám azt jelzi, hogy a megfelelő vámtarifaszámot és magyarázatot törölték (például: [2527] vámtarifaszám.


18

JOGI ALAPOK


19

JOGI ALAPOK

TARTALOMJEGYZÉK A Harmonizált Rendszer Alkalmazásának Általános Szabályai I. ÁRUOSZTÁLY ÉLŐ ÁLLATOK; ÁLLATI TERMÉKEK Áruosztályhoz tartozó megjegyzések 1. Élő állatok 2. Hús és élelmezési célra alkalmas vágási melléktermékek és belsőségek 3. Halak és rákok, puhatestű és más gerinctelen víziállatok 4. Tejtermékek; madártojás; természetes méz; máshol nem említett, élelmezési célra alkalmas állati eredetű élelmiszer 5. Máshol nem említett állati eredetű termékek II. ÁRUOSZTÁLY NÖVÉNYI TERMÉKEK Áruosztályhoz tartozó megjegyzések 6. Élő fák és egyéb növények; hagymák, gumók, gyökerek és hasonlók; vágott virágok és díszítő lombozat 7. Élelmezési célra alkalmas zöldségfélék, és egyes gyökerek és gumók 8. Élelmezési célra alkalmas gyümölcs és diófélék; citrusfélék vagy a dinnyefélék héja 9. Kávé, tea, matétea és fűszerek 10. Gabonafélék 11. Malomipari termékek; maláta; keményítők; inulin; búzasikér 12. Olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök; különféle magvak és gyümölcsök; ipari vagy gyógynövények; szalma és takarmány 13. Sellak; mézga, gyanta és más növényi nedv és kivonat 14. Növényi eredetű nyersanyag fonásra; máshol nem említett növényi termékek III. ÁRUOSZTÁLY ÁLLATI VAGY NÖVÉNYI ZSÍR ÉS OLAJ ÉS EZEK BONTÁSI TERMÉKEI; ELKÉSZÍTETT ÉTELZSÍR; ÁLLATI VAGY NÖVÉNYI EREDETŰ VIASZ 15. Állati vagy növényi zsír és olaj és ezek bontási termékei; elkészített ételzsír; állati vagy növényi eredetű viasz IV. ÁRUOSZTÁLY ÉLELMISZER-KÉSZÍTMÉNYEK; ITALOK, ALKOHOLTARTALMÚ FOLYADÉKOK ÉS ECET; DOHÁNY ÉS ELKÉSZÍTETT DOHÁNYPÓTLÓK Áruosztályhoz tartozó megjegyzések 16. Húsból, halból vagy rákféléből, puhatestűből, vagy más gerinctelen víziállatból készült termékek 17. Cukor és cukoráruk


20

JOGI ALAPOK

18. Kakaó és kakaókészítmények 19. Gabona, liszt, keményítő vagy tej felhasználásával készült termékek; cukrászati termékek 20. Zöldségfélékből, gyümölcsből, diófélékből vagy más növényrészekből előállított készítmények 21. Különféle ehető készítmények 22. Italok, alkoholtartalmú folyadékok és ecet 23. Az élelmiszeripar melléktermékei és hulladékai; elkészített állati takarmány 24. Dohány és feldolgozott dohánypótló V. ÁRUOSZTÁLY ÁSVÁNYI TERMÉKEK 25. Só; kén; földek és kövek; gipsz, mész és cement 26. Ércek, salakok és hamuk 27. Ásványi tüzelőanyagok, ásványi olajok és ezek desztillációs termékei; bitumenes anyagok; ásványi viaszok VI. ÁRUOSZTÁLY A VEGYIPAR VAGY VELE ROKON IPAROK TERMÉKEI Áruosztályhoz tartozó megjegyzések 28. Szervetlen vegyi anyagok; szerves vagy szervetlen vegyületek nemesfémből, ritkaföldfémből, radioaktív elemekből vagy izotópokból 29. Szerves vegyi anyagok 30. Gyógyszeripari termékek 31. Trágyázószerek 32. Cserző- vagy színezőkivonatok; tanninok és származékaik; festőanyagok, pigmentek és más színezékek; festékek és lakkok; gitt és egyéb masztix (simító- és tömítőanyagok); tinták 33. Illóolajok és rezinoidok; illatszerek, szépség- vagy testápoló készítmények 34. Szappan, szerves felületaktív anyagok, mosószerek, kenőanyagok, műviaszok, elkészített viaszok, fényesítő- vagy polírozóanyagok, gyertyák és hasonló termékek, mintázópaszta, „fogászati viasz” és gipszalapú fogászati készítmények 35. Fehérjeanyagok; átalakított keményítők; enyvek; enzimek 36. Robbanóanyagok; pirotechnikai termékek; gyufák; piroforos ötvözetek; egyes gyúlékony anyagok 37. Fényképészeti vagy mozgófényképészeti termékek 38. A vegyipar különféle termékei VII. ÁRUOSZTÁLY MŰANYAGOK ÉS EZEKBŐL KÉSZÜLT ÁRUK; GUMI ÉS EBBŐL KÉSZÜLT ÁRUK Áruosztályhoz tartozó megjegyzések 39. Műanyagok és ezekből készült áruk 40. Gumi és ebből készült áruk


21

JOGI ALAPOK

VIII. ÁRUOSZTÁLY NYERSBŐR, KIKÉSZÍTETT BŐR, SZŐRME ÉS EZEKBŐL KÉSZÜLT ÁRUK; NYERGES ÉS SZÍJGYÁRTÓÁRUK; UTAZÁSI CIKKEK, KÉZITÁSKÁK ÉS HASONLÓ TARTÓK, BÉLBŐL KÉSZÜLT ÁRUK (A SELYEMHERNYÓBÉLBŐL KÉSZÜLT ÁRUK KIVÉTELÉVEL) 41. Nyersbőr (a szőrme kivételével) és kikészített bőr 42. Bőráruk; nyerges- és szíjgyártóáruk; utazási cikkek, kézitáskák és hasonló tartók; állati bélből készült áruk (a selyemhernyóbélből készült áruk kivételével) 43. Szőrme és műszőrme; ezekből készült áruk IX. ÁRUOSZTÁLY FA ÉS FAIPARI TERMÉKEK; FASZÉN; PARAFA ÉS PARAFA ÁRUK; SZALMÁBÓL, ESZPARTÓFŰBŐL VAGY MÁS FONÁSANYAGOKBÓL KÉSZÜLT ÁRUK; KOSÁRKÖTŐ- ÉS FONÁSÁRUK 44. Fa és faipari termékek; faszén 45. Parafa és parafa áruk 46. Szalmából, eszpartófűből vagy más fonásanyagokból készült áruk; kosárkötő- és fonásáruk X. ÁRUOSZTÁLY PAPÍRIPARI ROSTANYAG FÁBÓL VAGY MÁS CELLULÓZTARTALMÚ ANYAGBÓL; VISSZANYERT (HULLADÉK ÉS HASZNÁLT) PAPÍR VAGY KARTON; PAPÍR, KARTON ÉS EZEKBŐL KÉSZÜLT ÁRUK 47. Papíripari rostanyag fából vagy más cellulóztartalmú anyagból; visszanyert (hulladék és használt) papír vagy karton 48. Papír és karton; papíripari rostanyagból, papírból vagy kartonból készült áruk 49. Könyvek, újságok, képek és más nyomdaipari termékek; kéziratok, gépírásos szövegek és tervrajzok XI. ÁRUOSZTÁLY TEXTILIPARI ALAPANYAGOK ÉS TEXTILÁRUK Áruosztályhoz tartozó megjegyzések 50. Selyem 51. Gyapjú, finom és durva állati szőr; lószőr fonal és szövet 52. Pamut 53. Más növényi textilszálak; papírfonal és papírszövet 54. Végtelen műszálak; műszálas textilanyagból készült szalag és hasonlók. 55. Szintetikus vagy mesterséges vágott szálak (vágott műszálak) 56. Vatta, nemez és nem szőtt textília; különleges fonalak; zsineg, kötél és hajókötél és ezekből készült áruk 57. Szőnyegek és más textil padlóborítók 58. Különleges szövetek; bolyhos szövetek; csipke; kárpit; paszomány; hímzés VÁMTARIFA MAGYARÁZAT

22

JOGI ALAPOK

59. Impregnált, bevont, beborított vagy rétegelt szövetek; műszaki textiláru 60. Kötött vagy hurkolt kelmék 61. Kötött vagy hurkolt ruházati cikkek, kellékek és tartozékok 62. Ruházati cikkek, kellékek és tartozékok, a kötött vagy hurkolt áruk kivételével 63. Más készáru textilanyagból; készletek; használt ruha és egyéb használt textiláru; rongy XII. ÁRUOSZTÁLY LÁBBELI, KALAP ÉS MÁS FEJFEDŐ, ESERNYŐK, NAPERNYŐK, SÉTABOTOK, BOTSZÉKEK, OSTOROK, LOVAGLÓKORBÁCSOK, VALAMINT EZEK RÉSZEI; KIKÉSZÍTETT TOLLAK ÉS EZEKBŐL KÉSZÜLT ÁRUK; MŰVIRÁGOK; EMBERHAJBÓL KÉSZÜLT ÁRUK 64. Lábbeli, lábszárvédő és hasonló áruk; ezek részei 65. Kalap és más fejfedők, valamint ezek részei 66. Esernyők, napernyők, sétabotok, botszékek, ostorok, lovaglókorbácsok és ezek részei 67. Kikészített tollak és pehely, valamint ezekből készült áruk; művirágok; emberhajból készült áruk XIII. ÁRUOSZTÁLY KŐBŐL, GIPSZBŐL, CEMENTBŐL, AZBESZTBŐL, CSILLÁMBÓL VAGY HASONLÓ ANYAGOKBÓL KÉSZÜLT ÁRUK; KERÁMIACIKKEK; ÜVEGEK ÉS ÜVEGÁRUK 68. Kőből, gipszből, cementből, azbesztből, csillámból vagy hasonló anyagokból készült áruk 69. Kerámiatermékek 70. Üveg és üvegáruk XIV. ÁRUOSZTÁLY TERMÉSZETES VAGY TENYÉSZTETT GYÖNGYÖK, DRÁGAKÖVEK VAGY FÉLDRÁGAKÖVEK, NEMESFÉMEK, NEMESFÉMMEL PLATTÍROZOTT FÉMEK ÉS EZEKBŐL KÉSZÜLT ÁRUK; ÉKSZERUTÁNZATOK; ÉRMÉK 71. Természetes vagy tenyésztett gyöngyök, drágakövek vagy féldrágakövek, nemesfémek, nemesfémmel plattírozott fémek és ezekből készült áruk; ékszerutánzatok; érmék XV. ÁRUOSZTÁLY NEM NEMESFÉMEK ÉS EZEKBŐL KÉSZÜLT ÁRUK Áruosztályhoz tartozó megjegyzések 72. Vas és acél 73. Vas- vagy acéláruk 74. Réz és ebből készült áruk 75. Nikkel és ebből készült áruk 76. Alumínium és ebből készült áruk 77. (A harmonizált rendszerben történő későbbi felhasználásra fenntartva) 78. Ólom és ebből készült termékek VÁMTARIFA MAGYARÁZAT

23

JOGI ALAPOK

79. Cink és ebből készült áruk 80. Ón és ebből készült áruk 81. Más nem nemesfém; cermet; és ezekből készült áruk 82. Szerszámok, késművesáruk, evőeszközök, kanál és villa nem nemesfémből; mindezek részei nem nemesfémből 83. Máshol nem említett különféle áruk nem nemesfémből XVI. ÁRUOSZTÁLY GÉPEK ÉS MECHANIKUS BERENDEZÉSEK; VILLAMOSSÁGI CIKKEK; EZEK ALKATRÉSZEI; HANGFELVEVŐ ÉS -LEJÁTSZÓ KÉSZÜLÉKEK, KÉP- ÉS HANGFELVEVŐ ÉS -LEJÁTSZÓ KÉSZÜLÉKEK TELEVÍZIÓHOZ, EZEK ALKATRÉSZEI ÉS TARTOZÉKAI Áruosztályhoz tartozó megjegyzések 84. Atomreaktorok, kazánok, gépek és mechanikus berendezések; ezek alkatrészei 85. Elektromos gépek és elektromos felszerelések és ezek alkatrészei; hangfelvevő és -visszaadó, televíziós kép- és hangfelvevő és -visszaadó készülékek és ezek alkatrészei és tartozékai XVII. ÁRUOSZTÁLY JÁRMŰVEK, LÉGI JÁRMŰVEK, VÍZI JÁRMŰVEK ÉS SZÁLLÍTÁS CÉLJÁRA SZOLGÁLÓ FELSZERELÉSEK Áruosztályhoz tartozó megjegyzések 86. Vasúti mozdonyok vagy villamos-motorkocsik, sínhez kötött járművek és alkatrészeik; vasúti vagy villamosvágány-tartozékok és -felszerelések és alkatrészeik; mindenféle mechanikus (beleértve az elektromechanikusat is) közlekedési jelzőberendezés 87. Járművek és ezek alkatrészei és tartozékai a vasúti vagy villamosvasúti sínhez kötött járművek kivételével 88. Légi járművek, űrhajók és ezek részei 89. Hajók, csónakok és más úszószerkezetek XVIII. ÁRUOSZTÁLY OPTIKAI, FÉNYKÉPÉSZETI, MOZGÓFÉNYKÉPÉSZETI, MÉRŐ-, ELLENŐRZŐ, PRECÍZIÓS, ORVOSI VAGY SEBÉSZETI MŰSZEREK ÉS KÉSZÜLÉKEK; ÓRÁK ÉS KISÓRÁK; HANGSZEREK; MINDEZEK ALKATRÉSZEI ÉS TARTOZÉKAI 90. Optikai, fényképészeti, mozgófényképészeti, mérő-, ellenőrző, precíziós, orvosi vagy sebészeti műszerek és készülékek; mindezek alkatrészei és tartozékai 91. Órák és kisórák és ezek alkatrészei 92. Hangszerek; mindezek alkatrészei és tartozékai XIX. ÁRUOSZTÁLY FEGYVEREK ÉS LŐSZEREK; EZEK ALKATRÉSZEI ÉS TARTOZÉKAI 93. Fegyverek és lőszerek; ezek alkatrészei és tartozékai


24

JOGI ALAPOK

XX. ÁRUOSZTÁLY KÜLÖNFÉLE ÁRUK 94. Bútor; ágyfelszerelés, matracok, ágybetétek, párnák és hasonló párnázott lakberendezési cikkek; máshol nem említett lámpák és világító felszerelések; megvilágított jelzések, reklámfeliratok, névtáblák és hasonlók; előre gyártott épületek 95. Játékok, játékszerek és sporteszközök; mindezek alkatrészei és tartozékai 96. Különböző áruk XXI. ÁRUOSZTÁLY MŰVÉSZETI TÁRGYAK, GYŰJTEMÉNYDARABOK ÉS RÉGISÉGEK 97. Művészeti tárgyak, gyűjteménydarabok és régiségek * * * 98. (Szerződő felek által külön felhasználásra fenntartva) 99. (Szerződő felek által külön felhasználásra fenntartva)

A HARMONIZÁLT R ENDSZER ÉRTELMEZÉSÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

Az áruknak a nómenklatúrába történő besorolására a következő elvek az irányadóak: 1. S ZABÁLY Az áruosztályok, árucsoportok és árualcsoportok címe csak a hivatkozások megkönnyítésére szolgál; jogi szempontból az áruk besorolását a vámtarifaszámokban szereplő árumegnevezések és az azokhoz kapcsolódó, az áruosztályokhoz, illetve az árucsoportokhoz tartozó megjegyzések alapján, valamint – ha az adott vámtarifaszám vagy megjegyzés eltérően nem rendelkezik – a következő rendelkezések alapján kell meghatározni. M AGYARÁZAT (I)

A Nómenklatúra rendszerezett formában sorolja fel azokat az árukat, amelyekkel a nemzetközi kereskedelemben foglalkoznak. A Nómenklatúra az árukat áruosztályokba, árucsoportokba és árualcsoportokba csoportosítja és ezeknek a címei a lehető legtömörebben sorolják fel azokat a terméktípusokat vagy termékkategóriákat, amelyeket tartalmaznak. Sok esetben azonban egy áruosztályba vagy árucsoportba besorolt áruk különbözősége és nagy száma lehetetlenné teszi azokat a címszövegben felsorolni vagy külön megnevezni.

(II)

Az 1. Szabály ezért azzal a megállapítással kezdődik, hogy a címek „csak a hivatkozások megkönnyítésére szolgálnak”. Így ezek nem befolyásolják az osztályozást.

(III) E Szabály második része előírja, hogy az áruosztályozást: (a) a vámtarifaszámokban szereplő árumegnevezések és az azokhoz kapcsolódó, az áruosztályokhoz illetve az árucsoportokhoz tartozó megjegyzések szerint,


25

JOGI ALAPOK

(b) ahol szükséges – feltéve, hogy a vámtarifaszámok vagy a megjegyzések eltérően nem rendelkeznek – ott a 2., 3., 4. vagy 5. Szabály rendelkezései szerint kell elvégezni. (IV) A III. (a) pont magától értetődő és sok áru az Értelmezési szabályok további vizsgálata nélkül besorolható a Nómenklatúrába [pl. élő ló (0101 vtsz.), a 30. Árucsoporthoz tartozó megjegyzés 4. pontjában meghatározott gyógyszerészeti áruk (3006 vtsz.)]. (V)

A III. (b) pontban a „feltéve, hogy a vámtarifaszámok vagy a megjegyzések eltérően nem rendelkeznek” meghatározás alatt egyértelműen azt kell érteni, hogy a vámtarifaszámok, valamint az áruosztályokhoz és árucsoportokhoz tartozó megjegyzések a legfontosabbak, azaz az áruosztályozásnál ezeket kell legelőször figyelembe venni. Pl. a 31. Árucsoporthoz tartozó megjegyzés úgy rendelkezik, hogy bizonyos vámtarifaszámok csak konkrét árukra vonatkoznak. Ennek megfelelően az ilyen vámtarifaszámok alá tartozó áruk körét nem lehet úgy kiterjeszteni, hogy a vtsz. olyan árukra is vonatkozzon, amelyek egyébként a 2. (b) Szabályban foglalt rendelkezések szerint oda tartozhatnának.

2. S ZABÁLY (a) A vámtarifaszámok szövegében valamely árura történő minden hivatkozást úgy kell érteni, hogy az a nem teljesen kész vagy befejezetlen árura is vonatkozik, amennyiben a nem teljesen kész vagy befejezetlen áru a bemutatásakor rendelkezik a kész- vagy befejezett áru lényeges jellemzőivel. Az ilyen hivatkozást továbbá úgy kell érteni, hogy arra a kész-, illetve befejezett árura (vagy az e szabály alapján késznek, illetve befejezettnek minősítendő árura) is vonatkozik, amelyet összeszereletlen vagy szétszerelt állapotban hoznak vagy mutatnak be. (b) A vámtarifaszámok szövegében valamely alapanyagra vagy anyagra történő minden hivatkozást úgy kell érteni, hogy az alapanyagnak vagy anyagnak más alapanyaggal vagy anyaggal való keverékére vagy összetételére is vonatkozik. Az egy adott alapanyagból vagy anyagból előállított árura történő minden hivatkozást úgy kell érteni, hogy az a teljes egészében vagy részben ilyen alapanyagból vagy anyagból készült árura is vonatkozik. Az egynél több alapanyagból vagy anyagból álló áruk besorolásánál a 3. szabályban foglalt elvek szerint kell eljárni. M AGYARÁZAT 2. (a) S ZABÁLY (Nem teljesen kész vagy befejezetlen áruk) (I)

A 2. (a) Szabály első része szerint bármely vámtarifaszámnak egy szóban forgó árura vonatkozó rendelkezése kiterjed nemcsak a készárura, hanem a nem teljesen kész vagy befejezetlen árura is, feltéve, hogy a bemutatáskor az rendelkezik a teljesen kész vagy befejezett áru lényeges jellemzőivel.

(II)

E Szabály rendelkezéseit alkalmazni kell a nyersdarabokra is, hacsak ezeket egy külön vámtarifaszám részletesen nem határozza meg. A „nyersdarab” kifejezés alatt olyan árucikket kell érteni, amely közvetlen felhasználásra nem alkalmas ugyan, de rendelkezik a készáru vagy a készáru valamelyik részének megközelítő alakjával vagy körvonalával, és amelyet – kivételes esetektől eltekintve – csak a készáru vagy a készáru valamely részének befejezéséhez lehet felhasználni (pl. műanyag palack előforma, amely hengeres alakú köztes termék, egyik vége zárt, a másik, nyitott végén csavarmenet található a kupak rögzítésére, a menetes vég alatti részt fogják a kívánt alakra és méretre formálni). Nem tekinthető azonban „nyersdarabnak” az olyan félgyártmány, amely még nem rendelkezik a készáru jellegzetes alakjával (ilyenek általában a rúd, lap, cső stb. áruk).

(III) E Szabályt általában nem lehet alkalmazni a I–VI. Áruosztályába tartozó árukra. VÁMTARIFA MAGYARÁZAT

26

JOGI ALAPOK

(IV) Az áruosztályokhoz vagy az árucsoportokhoz tartozó Magyarázat Általános Rendelkezései hivatkoznak olyan esetekre, amelyekre e Szabály is vonatkozik (pl. a XVI. Áruosztályhoz, a 61, 62, 86, 87 és 90. Árucsoporthoz tartozó Általános rendelkezések). 2. (a) S ZABÁLY (Össze nem állított vagy szétszerelt állapotban behozott, bemutatott áruk) (V)

A 2. (a) Szabály második része kimondja, hogy az össze nem állított vagy szétszerelt állapotban behozott, bemutatott teljesen kész vagy befejezett árukat az összeszerelt (összeállított) áruk vámtarifaszáma alá kell osztályozni. Ezeket az árukat rendszerint a csomagolás, kezelés, vagy szállítás követelményeinek vagy érdekeinek megfelelően mutatják vagy hozzák be ilyen állapotban.

(VI) Ez a Szabály vonatkozik a nem teljesen kész vagy befejezetlen árukra is, amelyeket össze nem állított vagy szétszerelt állapotban hoznak, illetve mutatnak be, feltéve, hogy azokat e Szabály első része értelmében teljesen kész vagy befejezett árunak kell tekinteni. (VII) E Szabály szempontjából az „össze nem állított vagy szétszerelt állapotban behozott, illetve bemutatott áruk” meghatározás olyan árukat jelent, amelyeknek alkotórészeit rögzítő eszközökkel (csavarral, csapszeggel, pecekkel stb.) vagy szegecseléssel, illetve hegesztéssel lehet összeállítani, feltéve, hogy csupán összeállítási műveletről van szó. Nem kell figyelemmel lenni az összeállítási művelet bonyolultságára. Az alkotórészeket azonban nem vethetik alá semmiféle további megmunkálási műveletnek a befejezett állapot elvégzése érdekében. Egy teljes, de össze nem állított alkotórészekből álló árunál a szükségesnél nagyobb darabszámban beérkező alkotórészeket a saját vámtarifaszámuk alá kell osztályozni. (VIII) Az áruosztályokhoz vagy az árucsoportokhoz tartozó Magyarázat Általános rendelkezései hivatkoznak olyan esetekre, amelyekre e Szabály vonatkozik (pl. a XVI. Áruosztályhoz, a 44, 86, 87 és 89. Árucsoporthoz tartozó Általános rendelkezéseket). (IX) Az I–VI. Áruosztály vámtarifaszámaira tekintettel, a szabálynak ezt a részét általában nem lehet alkalmazni az ezen áruosztályába tartozó árukra. 2. (b) S ZABÁLY (Alapanyagok vagy anyagok keverékei és összetételei) (X)

A 2. (b) Szabály az alapanyagok és anyagok keverékeire és összetételeire vonatkozik és azokra az árukra, amelyek két vagy több alapanyagból vagy anyagból állnak. E Szabály olyan vámtarifaszámokra vonatkozik, amelyek szövegében utalás található az alapanyagra vagy anyagra (pl. 0507 vtsz. – elefántcsont), továbbá azokra a vámtarifaszámokra, amelyek szövegében utalás található egy adott alapanyagból vagy anyagból készült árura (pl. 4503 vtsz. – természetes parafából készült áruk). Meg kell azonban jegyezni, hogy e Szabályt csak akkor lehet alkalmazni, ha a vámtarifaszámok szövege vagy az áruosztályhoz, vagy árucsoporthoz tartozó megjegyzések eltérő rendelkezést nem tartalmaznak (pl. 1503 vtsz. – zsírolaj, nem keverve). Egy áruosztályhoz vagy árucsoporthoz tartozó megjegyzésben, vagy egy vámtarifaszám szövegében készítményként említett keveréket az 1. Szabály rendelkezései szerint kell besorolni.

(XI) E Szabály lényege az, hogy egy alapanyagra vagy anyagra vonatkozó bármely vámtarifaszám szövegének értelmezését kiterjeszti úgy, hogy az a vtsz. magába foglalja az ilyen alapanyagnak vagy anyagnak más alapanyaggal vagy anyaggal való keverékét vagy összetételét is. E Szabály értelmében egy adott alapanyagból vagy anyagból készült árura vonatkozó bármely vámtarifaszám magába foglalja a részben ilyen alapanyagból vagy anyagból készült árut is.


27

JOGI ALAPOK

(XII) Nem lehet azonban a vámtarifaszám szövegének értelmezését úgy kiterjeszteni, hogy az olyan árukat is magába foglaljon, amely az 1. Szabály értelmében nem felel meg a vámtarifaszám szövegének: ilyen eset akkor fordul elő, amikor a hozzáadott más alapanyag vagy anyag úgy változtatja meg az áru jellegét, hogy az eltér a vámtarifaszám szövegében meghatározott áru jellegétől. (XIII) E Szabály következtében az alapanyagok vagy anyagok keverékeit és összetételeit, valamint az egynél több alapanyagból vagy anyagból álló árukat, ha első látásra (prima facie) két vagy több vámtarifaszám alá is besorolhatóak, a 3. Szabály rendelkezései szerint kell osztályozni. 3. S ZABÁLY Ha a 2. (b) szabály alkalmazásából vagy bármely más okból kifolyólag az árut első látásra két vagy több vámtarifaszám alá lehetne besorolni, a besorolást az alábbiak szerint kell elvégezni: (a) Azt a vámtarifaszámot, amely az árut legpontosabban határozza meg, előnyben kell részesíteni azokkal a vámtarifaszámokkal szemben, amelyek általánosabb meghatározást tartalmaznak. Ha azonban a két vagy több vámtarifaszám mindegyike csak a kevert vagy összetett árukat alkotó alapanyagok vagy anyagok valamelyikére, illetve a kiskereskedelmi forgalom számára készletben kiszerelt áruk egyes darabjaira vonatkozik, akkor ezeket a vámtarifaszámokat a kérdéses árukra vonatkozóan egyformán pontosnak kell tekinteni még akkor is, ha valamelyik vámtarifaszám teljesebb és pontosabb leírást ad, mint a szóba jöhető többi. (b) Az áruk keverékét és azokat a különböző alapanyagokból álló, illetve különböző alkotórészekből előállított összetett árukat, valamint azokat a kiskereskedelmi forgalom számára készletben kiszerelt árukat, amelyek a 3. (a) szabály alkalmazásával nem sorolhatók be, aszerint az alapanyag, illetve alkotórész szerint kell besorolni, amelyik az ilyen áru lényeges jellemzőjét meghatározza, ha ez az anyag vagy alkotórész megállapítható. (c) Ha az árukat a 3. (a) vagy a 3. (b) szabály szerint nem lehet besorolni, akkor azokat az egyaránt szóba jöhető vámtarifaszámok közül számsorrendben az utolsó alá kell besorolni. M AGYARÁZAT (I)

E Szabály három osztályozási előírást határoz meg azokra az árukra, amelyek a 2. (b) Szabály rendelkezései szerint vagy bármely más okból első látásra (prima facie) kettő vagy több vámtarifaszám alá tartozhatnak. Ezeket az előírásokat abban a sorrendben kell alkalmazni, ahogy azokat a Szabály felsorolja. Így a 3. (b) Szabály csak akkor alkalmazható, ha a 3. (a) Szabály alapján az osztályozás nem végezhető el, és ha a 3. (a) és (b) Szabály sem teszi lehetővé az osztályozást, akkor a 3. (c) Szabály kerül alkalmazásra. Ennek megfelelően az elsőbbségi sorrend (a) részletes leírás; (b) lényeges jelleg; (c) számsorrendben az utolsó vámtarifaszám.

(II)

E Szabályt csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha a vámtarifaszámok szövegében foglaltak vagy az áruosztályokhoz vagy árucsoportokhoz tartozó megjegyzések rendelkezései eltérően nem rendelkeznek. Például a 97. Árucsoporthoz tartozó megjegyzés 4. (B) része szerint azokat az árukat, amelyek a 9701–9705 vtsz.-ok egyike alá, és ugyanakkor a 9706 vtsz. alá is osztályozhatók, azokat mindig az előbbi vtsz.-ok egyike alá kell osztályozni. Az ilyen árukat a 97. Árucsoporthoz tartozó megjegyzés 4. (B) részében foglaltak szerint kell osztályozni és nem e Szabály alapján.

3. (a) S ZABÁLY (III) A 3. (a) Szabályban foglalt első osztályozási mód szerint a legrészletesebb áruleírást tartalmazó vámtarifaszámot kell előnyben részesíteni az általánosabb leírást tartalmazó vámtarifaszámmal szemben. VÁMTARIFA MAGYARÁZAT

28

JOGI ALAPOK

(IV) Nem állíthatók fel olyan merev és szigorú szabályok, amelyekkel azt lehetne meghatározni, hogy valamely vámtarifaszám pontosabban, részletesebben írja le az árut, mint a másik, de általában ki lehet mondani, hogy: (a) a név szerinti megnevezés pontosabb, részletesebb, mint a csoport szerinti leírás (pl. a borotva és hajnyírógép beépített elektromotorral a 8510 vtsz. alá tartozik és nem a 8467 vtsz. alá a beépített elektromotorral felszerelt kéziszerszámokhoz, vagy nem a 8509 vtsz. alá, mint elektromechanikus háztartási készülék beépített elektromotorral). (b) ha az áru jobban megfelel olyan leírásnak, amely azt pontosabban azonosítja, ez a leírás részletesebb, mint az, ahol az azonosítás kevésbé teljes. Példák az utóbbi árukategóriákra: (1) a bolyhos textil szőnyeget, amelyet azonosíthatóan gépjárműben használnak, nem a 8708 vtsz. alá kell osztályozni gépjármű tartozéknak, hanem mint szőnyeget az 5703 vtsz. alá, mert itt az áru megnevezése pontosabb és részletesebb. (2) az azonosítható és repülőgépekben történő használatra kialakított, edzett vagy rétegelt üvegből álló, keret nélküli biztonsági üveget, nem a 8803 vtsz. alá kell osztályozni, mint a 8801 vagy 8802 vtsz. alá tartozó áruk alkatrészét, hanem mint biztonsági üveget a 7007 vtsz. alá, mert itt az áru megnevezése pontosabb és részletesebb. (V)

Azonban a kevert vagy összetett árukat alkotó alapanyagoknak vagy anyagoknak bármelyikére, vagy a kiskereskedelmi forgalom számára készletben kiszerelt áruknak csak egyes darabjaira vonatkozik kettő vagy több vámtarifaszám, akkor ezeket a vámtarifaszámokat a kérdéses árukra vonatkozóan egyformán jellemzőnek kell tekinteni még akkor is, ha valamelyik vámtarifaszám teljesebb és pontosabb leírást ad, mint a szóba jöhető többi. Ilyen esetben az áru osztályozását a 3. (b) vagy a 3. (c) Szabály alapján kell elvégezni.

3. (b) S ZABÁLY (VI) E Szabály második előírása csak: (i) a keverékekre, (ii) az összetett árukra, amelyek különböző alapanyagokból állnak, (iii) az összetett árukra, amelyek különböző alkotórészekből állnak, (iv) a kiskereskedelmi forgalom számára készletben kiszerelt árukra vonatkozik. Ezt az előírást csak akkor kell alkalmazni, ha a 3. (a) Szabály szerint az osztályozás nem végezhető el. (VII) Mindezekben az esetekben az árut úgy kell osztályozni, mintha azokból az alapanyagokból vagy alkotórészekből állna, amelyek az árunak a lényeges jellegét adják, ha ez az ismérv megállapítható. (VIII) Az a tényező, amely az áru lényeges jellegét meghatározza, árufajták szerint változik. A jelleg meghatározható pl. az alapanyag vagy alkotórész természete, terjedelme, mennyisége, súlya vagy értéke, vagy az alkotó alapanyagnak az áru felhasználásában betöltött szerepe szerint. (IX) E Szabály értelmében a különböző alkotórészekből előállított összetett áruk alatt nemcsak azokat kell érteni, amelyekben az alkotórészeket úgy rögzítették egymáshoz, hogy azok gyakorlatilag elválaszthatatlan egységet alkotnak, hanem azokat az összetett árukat is, amelyek elválasztható alkotórészekből állnak, ha ezeket az alkotórészeket úgy alakították ki, hogy egymást kölcsönösen kiegészítve illeszkednek össze egy olyan egésszé, amelyet nehezen lehetne részenként értékesíteni. Példák az utóbbi árukategóriákra: (1) Hamutartók, amelyek kiemelhető hamucsészét tartó talpazattal rendelkeznek. VÁMTARIFA MAGYARÁZAT

29

JOGI ALAPOK

(2) Kis fűszertartó állvány, amely kifejezetten erre a célra tervezett tartóból (rendszerint fából), és meghatározott számú, megfelelő alakú és méretű üres fűszertégelyből áll. Ezeknek az összetett áruknak az alkotórészeit általában együtt csomagolják. (X)

E Szabály értelmében a „kiskereskedelmi forgalom számára készletekben kiszerelt áruk” alatt az olyan árukat kell érteni, melyek: (a) legalább két különböző olyan árucikkből állnak, amelyek első látásra (prima facie) különböző vámtarifaszámok alá osztályozhatók. Ezért például 6 db fondue villa e Szabály értelmében nem tekinthető készletnek; (b) speciális szükséglet kielégítésére vagy speciális tevékenység ellátása érdekében csoportosított termékekből vagy cikkekből állnak; és (c) olyan kiszerelésűek, hogy a kiskereskedelmi forgalomban átcsomagolás nélkül közvetlenül a felhasználók részére értékesíthetők (pl. dobozokban, ládákban vagy lapokon). E meghatározás vonatkozik tehát azokra a készletekre is, melyek pl.: olyan különböző élelmiszerfélékből állnak, amelyeket a konyhakész ételek elkészítéséhez együttesen használnak fel. Példák a 3. (b) Szabály alkalmazásával osztályozható készletekre: (1) (a) Készletek, amelyek marhahúsból készült szendvicsből állnak, sajttal vagy anélkül, zsömlében (1602 vtsz.), burgonyacsipsszel (sült burgonya) csomagolva (2004 vtsz.): Osztályozás a 1602 vtsz. alá. (b) Készletek, amelyek alkotórészeit spagetti étel készítéséhez használják fel és tartalmaznak: egy csomag nem főtt spagettit (1902 vtsz.), egy zacskó reszelt sajtot (0406 vtsz.), és egy kis paradicsommártás konzervet (2103 vtsz.) dobozba kiszerelve: Osztályozás: 1902 vtsz. alá. Nem vonatkozik azonban ez a Szabály az olyan együtt kiszerelt termékekre, amelyek pl. a következőkből állnak: – egy tengerirák konzerv (1605 vtsz.), egy májpástétom konzerv 1602 vtsz.), egy sajtkonzerv (0406 vtsz.), egy szeletelt sonkakonzerv (1602 vtsz.) és egy vegyeskolbász konzerv (1601 vtsz.); vagy – a 2208 vtsz. alá tartozó egy üveg pálinka és a 2204 vtsz. alá tartozó egy üveg bor. Ezen két példában említett és hasonló termék összeállítások esetében minden egyes terméket külön, a saját megfelelő vtsz.-a alá kell osztályozni. (2) Fodrászkészlet, amely elektromos hajnyírógépből (8510 vtsz.), fésűből (9615 vtsz.), ollóból (8213 vtsz.), keféből (9603 vtsz.) és textilszövet törülközőből (6302 vtsz.) áll, bőrtáskába (4202 vtsz.) kiszerelve: Osztályozás a 8510 vtsz. alá. (3) Rajzkészlet, amely vonalzóból (9017 vtsz.), logartárcsából (9017 vtsz.), körzőből (9017 vtsz.), ceruzából (9609 vtsz.) és ceruzahegyezőből (8214 vtsz.) áll, műanyag dobozba (4202 vtsz.) kiszerelve: Osztályozás a 9017 vtsz. alá. A fent említett készleteknél az osztályozást az olyan alkotórész vagy alkotórészek szerint kell elvégezni, amely vagy amelyek a készlet egészének lényeges jellemzőjét adják.

(XI) Ez a szabály nem alkalmazható azokra az árukra, amelyek külön-külön csomagolt, együtt kiszerelt alkotórészekből állnak, közös csomagolásban is, pl.: italok előállításához meghatározott adagokban.


30

JOGI ALAPOK

3. (c) S ZABÁLY (XII) Ha az áru osztályozását a 3. (a) és (b) Szabály alapján nem lehet elvégezni, akkor azt a szóba jöhető vámtarifaszámok közül számsorrendben az utolsó vámtarifaszám alá kell osztályozni. 4. S ZABÁLY Azt az árut, amelyet az előző szabályok szerint nem lehet besorolni, a hozzá legjobban hasonlító árura vonatkozó vámtarifaszám alá kell besorolni. M AGYARÁZAT (I)

E Szabály azokra az árukra vonatkozik, amelyeket az 1–3. Szabály alapján nem lehet besorolni. A Szabály úgy rendelkezik, hogy az ilyen árut a hozzá legjobban hasonlító árura vonatkozó vámtarifaszám alá kell osztályozni.

(II)

A 4. Szabály szerint történő osztályozáskor a bemutatott árut össze kell hasonlítani más hasonló áruval úgy, hogy meghatározható legyen az az áru, amelyhez a bemutatott áru a legjobban hasonlít. A bemutatott árut ugyanazon vámtarifaszám alá kell osztályozni, amely alá a hozzá legjobban hasonló áru tartozik.

(III) A hasonlóság természetesen sok tényezőtől függhet, úgymint a leírás, jelleg, felhasználási cél. 5. S ZABÁLY A fenti rendelkezéseken túlmenően az itt felsorolt árukra a következő szabályokat kell alkalmazni: (a) A fényképezőgép-táska, hangszer-, fegyvertok, rajzeszköz-, nyakék- és hasonló tartók (dobozok), amelyeket kifejezetten egy bizonyos áru vagy árukészlet tartós tárolására alakították ki vagy szereltek, azokkal az árukkal azonos vámtarifaszám alá tartoznak, amely áruk tartására ezeket rendeltetésszerűen szánták, ha ezeket a szóban forgó áruval együtt mutatják be és rendszerint ezekkel az árukkal együtt adják el. Ez a szabály azonban az általános rendeltetésű tartókra (tokokra) nem alkalmazható. (b) A fenti 5. (a) szabály rendelkezéseire is figyelemmel, azokat a csomagolóanyagokat és csomagolótartályokat, amelyekben az árut behozták, az áruval együtt kell osztályozni, ha azok rendszerint a szóban forgó áruknak a csomagolására szolgálnak. Ez a rendelkezés azonban a nyilvánvalóan ismételt használatra alkalmas csomagolóanyagokra és csomagolótartályokra nem alkalmazható. M AGYARÁZAT 5. (a) S ZABÁLY (Tokok, dobozok és hasonló tartók) (I)

Ezt a szabályt csak azokra a tartókra lehet alkalmazni, amelyeket: (1) egy bizonyos áru vagy árukészlet tárolására alakítottak ki vagy szereltek, azaz kifejezetten úgy tervezték, hogy hozzáidomuljon ahhoz az áruhoz, amihez szánják. Bizonyos tartókat annak az árunak az alakjára formáznak, amelyet tartalmaznak; (2) tartós használatra alkalmasak, azaz úgy tervezték, hogy maradandóan hasonlítson ahhoz az áruhoz, amihez szánják. Ezek a tartók, amikor az árut nem használják, védelmül is szolgálnak (pl. szállítás vagy tárolás ideje alatt). Ezek az ismertetőjelek teszik lehetővé, hogy megkülönböztessük ezeket az egyszerű csomagolástól;


31

JOGI ALAPOK

(3) azzal az áruval együtt mutatják be, amelynek tárolására szánják, a szállítás miatt külön csomagolva is. A külön behozott tokokat és tartókat a megfelelő vtsz. alá kell besorolni; (4) rendszerint az áruval együtt adják el; és (5) az árunak nem ez adja a lényeges jellemzőjét. (II)

E Szabály alapján kell osztályozni például az áruk tárolására szánt és azokkal együtt bemutatott tokokat, tartókat stb.: (1) Ékszerdoboz és -tok (7113 vtsz.); (2) Villanyborotva -tok (8510 vtsz.); (3) Távcsőtok, teleszkóptok (9005 vtsz.); (4) Hangszertok, -tartó, -doboz és -táska (pl. 9202 vtsz.); (5) Fegyvertok (pl. 9303 vtsz.).

(III) Nem lehet e Szabály alapján osztályozni például a teát tartalmazó ezüst teásdobozt, vagy édességet tartalmazó kerámia dísztálat. 5. (b) S ZABÁLY (Csomagoló anyagok és csomagoló tartályok) (IV) Ez a Szabály az olyan csomagolóanyagok és csomagolótartályok osztályozására vonatkozik, amelyeket rendes körülmények között a hozzájuk illő áru csomagolására használnak fel. Ez a rendelkezés azonban nem vonatkozik a nyilvánvalóan ismételt használatra alkalmas csomagolóanyagokra és csomagolótartályokra, mint pl. a sűrített vagy folyékony gáz tárolására szolgáló vasból vagy acélból készült fém tartályokra. (V)

Ez a Szabály csak az 5. (a) Szabály után kerülhet alkalmazásra, és ezért az 5. (a) Szabályban említett tokokat, dobozokat és hasonló tartókat az abban foglaltak szerint kell osztályozni.

6. S ZABÁLY A vámtarifaszámok alszámai alá történő árubesorolást a vámtarifa-alszámok szövegében foglalt árumegnevezések, az azokhoz kapcsolódó esetleges alszámos megjegyzések, valamint a fenti általános szabályok megfelelő alkalmazásával kell meghatározni azzal, hogy csak azonos szintű vámtarifa-alszámok hasonlíthatók össze. E szabály értelmében a vonatkozó áruosztályhoz és árucsoporthoz tartozó megjegyzéseket is alkalmazni kell, feltéve, hogy azok ellentétes rendelkezést nem tartalmaznak. M AGYARÁZAT (I)

Az első öt Szabályt értelemszerűen (mutatis mutandis) alkalmazni kell az ugyanazon vámtarifaszámon belüli alszámok alá történő osztályozásnál is.

(II)

A 6. Szabály alkalmazásakor az alábbi kifejezések a következőket jelentik: (a) „azonos szintű vámtarifa alszám”: lehet egyvonalas alszám (1. szint) vagy kétvonalas alszám (2. szint). Így, ha a 3. (a) Szabály alkalmazásakor egyetlen vámtarifaszámon belül két vagy több egyvonalas alszám is szóba jöhet, azt kell megállapítani – kizárólag az egyvonalas alszámok szövegének figyelembevételével – hogy melyik tartalmazza a legrészletesebb vagy az adott árura leginkább hasonló leírást. Ha kiválasztottuk a legpontosabb egyvonalas alszámot és ennek még további második szintű bontása is van, csak ezután lehet a 2 vonalas alszámok


32

JOGI ALAPOK

szövegét figyelembe venni annak meghatározására, hogy melyik 2 vonalas alszámot válasszuk ki. (b) „feltéve, hogy ellentétes rendelkezést nem tartalmaz”: kivéve, ha az áruosztályokhoz vagy árucsoportokhoz tartozó megjegyzések ellentétesek a vámtarifa alszámok szövegével, vagy az Alszámos megjegyzésekkel. Ez előfordul például a 71. Árucsoportban, ahol az árucsoporthoz tartozó megjegyzés 4. (B) részében a „platina” meghatározás eltér, mint az Alszámos megjegyzés 2. pontjában megjelölttől, ezért a 7110 11 és 7110 19 alszámok értelmezésére az Alszámos megjegyzés 2. pontját kell alkalmazni és az árucsoporthoz tartozó megjegyzés 4. (B) részét figyelmen kívül kell hagyni. (III) A kétvonalas alszám alá tartozó áruk körét nem lehet úgy kibővíteni, hogy az meghaladja annak az egyvonalas alszámnak az árukörét, amelyhez a kétvonalas alszám tartozik; és az egyvonalas alszám alá tartozó áruk körét nem lehet úgy kibővíteni, hogy az meghaladja annak a vámtarifaszámnak az árukörét, amelyhez az egyvonalas alszám tartozik. * * * A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoka 8002/2008. (II. 8.) VPOP tájékoztatójának 2. számú melléklete A Vámegyüttmőködési Tanács Harmonizációs Rendszer Bizottságának Áruosztályozási Véleményei (A Harmonizált Rendszer áruosztályozási véleményeit a kiadvány II. részében, a Harmonizált Rendszer magyarázatával, a Kombinált Nómenklatúra magyarázatával és az áruosztályozási rendeletekkel egységes szerkezetbe foglalva közöljük. – A szerkesztő megjegyzése.)


33

JOGI ALAPOK

5.

A Kombinált Nómenklatúra magyarázatát kihirdető közösségi tájékoztatások, illetve közlemények

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG KOMBINÁLT NÓMENKLATÚRÁJÁNAK MAGYARÁZATA (2008/C 133/01) A vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, módosított 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében meghatározott eljárás alapján elfogadott magyarázat

(kivonatos közlés) ELŐSZÓ A vám- és statisztikai nómenklatúráról és a Közös Vámtarifáról (1) szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet létrehozott egy nómenklatúrát, a „Kombinált Nómenklatúrát”, vagy rövidítve a „KN”-t, amely a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszerről, „Harmonizált Rendszerről” vagy rövidítve a „HR”-ről szóló Nemzetközi Egyezményen alapul. A HR-t saját Magyarázatával (HRM) egészítették ki. A Magyarázatot angol és francia nyelven közéteszi és napra készen tartja a Vámigazgatások Világszervezete (VVSz) Vámegyüttműködési Tanács (VET) 30, rue du Marché, B-1210 Brüsszel A 2658/87/EGK rendelet 9. cikk 1 a) bekezdés második francia bekezdése és a 10. cikke alapján a Bizottság elfogadja a Kombinált Nómenklatúra Magyarázatát (KNM) a Vámkódex Bizottság Tarifális és Statisztikai Nómenklatúra Szekciójának vizsgálatát követően. Bár a KNM hivatkozhat a HRM-ra, nem foglalja el annak helyét, hanem kiegészítésének kell tekinteni és azzal együtt kell alkalmazni. A KNM ezen verziója tartalmazza, és – ahol szükséges – helyettesíti az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában 2008. április 11-ig kihirdetetteket. Az ezen időpont után a Hivatalos Lap C sorozatában közzétett KN magyarázatok hatályosak és a KNM felülvizsgálata során abba beépítésre kerülnek. Ezen kívül a KN vámtarifaszám és alszám kódok, amelyekre hivatkoznak, a 2008. évi Kombinált Nómenklatúrában szereplő kódokat tükrözik, a 1214/2007/EK Bizottsági rendeletben (4) közzétettek szerint.


34

JOGI ALAPOK

A KOMBINÁLT NÓMENKLATÚRA MAGYARÁZATÁNAK MÓDOSÍTÁSAI [A Kombinált Nómenklatúra magyarázatának szövege 2008. május 30-án a Hivatalos Lap C 133 jelű példányában jelent meg, közlemény formájában. A Hivatalos Lap 2008. évi C 133 jelű példánya szerkesztésének lezárása 2008. április 11-én történt meg. Ezt követően az Európai Közösségek Bizottsága a Kombinált Nómenklatúra magyarázatát kiadványunk szerkesztésének lezárásáig két alkalommal módosította. Ezeket a módosításokat természetesen átvezettük az alapszöveg megfelelő részeiben. A módosított szöveg elejét és végét az alábbi táblázat első oszlopában feltüntetett rövidítéssel jelöltük. A táblázatban összefoglaltuk az egyes módosításokhoz kapcsolódó alapvető információkat. – A szerkesztő megjegyzése]

A H iv a t a lo s La p

A módosítás jelzése

száma

közzétételének napja

Érintett vámtarifaszámok

M1 ¨

C 100

2008. április 22.

2009

M2 ¨

C 112

2008. május 7.

8521 90 00 8528 71 13 8528 71 19 8528 71 90

(A Kombinált Nómenklatúra magyarázatát a kiadvány II. részében, a Harmonizált Rendszer magyarázatával, a Harmonizált Rendszer áruosztályozási véleményeivel és az áruosztályozási rendeletekkel egységes szerkezetbe foglalva közöljük. – A szerkesztő megjegyzése.)


35

JOGI ALAPOK

5.

A Kombinált Nómenklatúra magyarázatát kihirdető közösségi közlemények

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG KOMBINÁLT NÓMENKLATÚRÁJÁNAK MAGYARÁZATA (2008/C 133/01) A vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, módosított 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében meghatározott eljárás alapján elfogadott magyarázat

(kivonatos közlés) ELŐSZÓ A vám- és statisztikai nómenklatúráról és a Közös Vámtarifáról (1) szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet létrehozott egy nómenklatúrát, a „Kombinált Nómenklatúrát”, vagy rövidítve a „KN”-t, amely a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszerről, „Harmonizált Rendszerről” vagy rövidítve a „HR”-ről szóló Nemzetközi Egyezményen alapul. A HR-t saját Magyarázatával (HRM) egészítették ki. A Magyarázatot angol és francia nyelven közéteszi és napra készen tartja a Vámigazgatások Világszervezete (VVSz) Vámegyüttműködési Tanács (VET) 30, rue du Marché, B-1210 Brüsszel A 2658/87/EGK rendelet 9. cikk 1 a) bekezdés második francia bekezdése és a 10. cikke alapján a Bizottság elfogadja a Kombinált Nómenklatúra Magyarázatát (KNM) a Vámkódex Bizottság Tarifális és Statisztikai Nómenklatúra Szekciójának vizsgálatát követően. Bár a KNM hivatkozhat a HRM-ra, nem foglalja el annak helyét, hanem kiegészítésének kell tekinteni és azzal együtt kell alkalmazni. A KNM ezen verziója tartalmazza, és – ahol szükséges – helyettesíti az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában 2008. április 11-ig kihirdetetteket. Az ezen időpont után a Hivatalos Lap C sorozatában közzétett KN magyarázatok hatályosak és a KNM felülvizsgálata során abba beépítésre kerülnek. Ezen kívül a KN vámtarifaszám és alszám kódok, amelyekre hivatkoznak, a 2008. évi Kombinált Nómenklatúrában szereplő kódokat tükrözik, a 1214/2007/EK Bizottsági rendeletben (4) közzétettek szerint.


34

JOGI ALAPOK



1056/2006/EK

száma

L 192


2006. július 13.


8521 90 00 8523 90 90 9503 60 90

1114/2006/EK

L 199

2006. július 21.

2208 90 69 3306 90 00

1125/2006/EK

L 200

2006. július 22.

0210 99 49 0511 99 90

1462/2006/EK

L 272

2006. október 3.

6913 90 10

1578/2006/EK

L 291

2006. október 21.

8529 90 40 9506 29 00

160/2007/EK

L 51

2007. február 20.

2208 90 69

161/2007/EK

L 51

2007. február 20.

2202 90 91 1901 9091

166/2007/EK

L 52

2007. február 21.

6912 00 50 8516 79 70 8527 99 00 8704 23 91 8705 90 90

324/2007/EK

L 85

2007. március 27.

4202 22 10 4901 99 00 9503 00 21 9504 90 90

377/2007/EK

L 94

2007. április 4.

2008 19 19

438/2007/EK

L 104

2007. április 21.

2106 90 92

455/2007/EK

L 109

2007. április 26.

3808 91 90

651/2007/EK

L 153

2007. június 14.

6112 41 90 6211 42 90 6304 92 00

652/2007/EK

L 153

2007. június 14.

3926 90 97 6306 40 00 8901 10 90 9503 00 95

901/2007/EK

L 196

2007. július 28.

1212 99 70

902/2007/EK

L 196

2007. július 28.

0703 20 00

903/2007/EK

L 196

2007. július 28.

2106 90 98

904/2007/EK

L 196

2007. július 28.

0406 10 20

1178/2007/EK

L 264

2007. október 5.

6212 10 90


37

JOGI ALAPOK



1231/2007/EK

száma

L 279


2007. október 23.


8516 79 70 8521 90 00 8525 80 30 8525 80 30 8525 80 91 8526 91 20 8701 90 90

1345/2007/EK

L 300

2007. november 17.

1516 20 96 1518 00 99

1417/2007/EK

L 316

2007. december 4.

3926 90 97 3506 10 00

1439/2007/EK

L 322

2007. december 7.

3824 90 98

1440/2007/EK

L 322

2007. december 7.

3303 00 10 4911 10 90

1452/2007/EK

L 325

2007. december 11.

8483 90 89 8703 2319

119/2008/EK

L 36

2008. február 9.

8543 70 90

155/2008/EK

L 48

2008. február 22.

6212 10 90

323/2008/EK

L 98

2008. április 10.

3824 90 97 3926 20 00 1001 90 99

334/2008/EK

L 102

2008. április 12.

2207 20 00

359/2008/EK

L 111

2008. április 23.

1904 10 90

457/2008/EK

L 137

2008. május 23.

3701 99 00 3705 90 90 9013 80 90

(Az áruosztályozási rendeleteket a kiadvány II. részében, a Harmonizált Rendszer magyarázatával, a Harmonizált Rendszer Áruosztályozási véleményeivel és a Kombinált Nómenklatúra magyarázatával egységes szerkezetbe foglalva közöljük. – A szerkesztő megjegyzése.)


38

JOGI ALAPOK

7.

Kiegészítő megjegyzések

A Közös Vámtarifáról szóló – 1987. július 23-i – 2658/87/EGK tanácsi rendelet 9. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak alapján a rendelethez csatolt Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazása érdekében az Európai Közösségek Bizottsága az áruk egységes osztályozásának biztosítása érdekében a Kombinált Nómenklatúra egyes árucsoportjaihoz Kiegészítő megjegyzéseket fűzött. Figyelemmel arra, hogy a Kombinált Nómenklatúra magyarázata számos esetben hivatkozik a Kiegészítő megjegyzésekre, illetve azok rendelkezéseit magyarázó megjegyzésekkel látja el, a Kombinált Nómenklatúra Kiegészítő megjegyzéseit is felvettük a Vámtarifa Magyarázatba, és azokat az „Árucsoporthoz tartozó megjegyzések” rész után helyeztük el, amennyiben az adott árucsoporthoz tartoztak Kiegészítő megjegyzések. Mivel a 2008. január 1-jétől hatályban lévő Kombinált Nómenklatúra Kiegészítő megjegyzéseit két alkalommal is módosította az Európai Közösségek Bizottsága, a Kiegészítő megjegyzéseknek a kiadványunkban közzétett szövegét ennek megfelelően korrigáltuk. Az alábbiakban egy táblázatban feltüntettük azokat a módosító bizottsági rendeleteket, amelyeket a kiadványunkban feldolgoztunk. A módosított Kiegészítő megjegyzések szövegének elejét és végét az alábbi táblázat első oszlopában feltüntetett rövidítéssel jelöltük. A K I E G É S Z Í T Ő M E G J E G ZÉ S E K M Ó D O S Í T Á S A I

A Hivatalos Lap


száma


Érintett árucsoport

K1 ¨

L 303

2007. november 21.

15. Árucsoport

K2 ¨

L 111

2008. április 23.

20. Árucsoport


39

JOGI ALAPOK

8. Kötelező tarifális felvilágosítások érévényességének lejárta

A BIZOTTSÁG közleménye a 2913/92/EGK tanácsi rendelet 12. cikke a) pontjának ötödik francia bekezdése szerint az egyes áruknak a vámnómenklatúrába történő besorolására vonatkozóan a tagállamok vámhatóságai által adott felvilágosításokról (2008/C 135/01) A kötelező tarifális felvilágosítás a mai nappal érvényét veszti, ha a vámnómenklatúrának az alábbi nemzetközi tarifális intézkedés alapján történő értelmezésével nem összeegyeztethető: A Harmonizált Rendszer magyarázatának és az áruosztályozási vélemények gyűjteményének a Vámegyüttműködési Tanács által elfogadott módosításai (VET NC1248 sz. dok. – jelentés a HR Bizottság 40. üléséről): A MAGYARÁZAT MÓDOSÍTÁSA A HR EGYEZMÉNY 8. CIKKÉBEN MEGHATÁROZOTT ELJÁRÁS ALAPJÁN ÉS A VÁMIGAZGATÁSOK VILÁGSZERVEZETE ÁLTAL KIADOTT ÁRUOSZTÁLYOZÁSI VÉLEMÉNYEK

(A HRB 2007. SZEPTEMBER, 40. ÜLÉSE) NC1248 sz. dok. A HR Egyezmény mellékletét képező nómenklatúra magyarázatának módosítása 2927 4412 Alszámok Magyarázata 6112 84. ács Általános rendelkezések 8472 8509 8519 8541 9021 9504

P/20 P/10 P/20 P/12 P/13 P/13, P/15 P/7 P/21 P/8 P/19

A HR Bizottság által elfogadott áruosztályozási vélemények 2103 90/5 2202 90/5 2209 00/1 3307 90/1 3307 90/2 5603 12/1 5603 13/1

P/2 P/3 P/4 P/5 P/5 P/6 P/6

A fenti intézkedések tartalmára vonatkozó tájékoztatás beszerezhető az Európai Bizottság Adózási és Vámunió Főigazgatóságánál (Rue de la Loi/Wetstraat 200, B-1049 Brussels) vagy letölthető a Főigazgatóság alábbi honlapjáról: http://europa.eu.int/comm/taxation_customs/customs/customs_duties/tariff_aspects/harmonised_syste m/index_en.htm


40

BEVEZETÉS A VÁMTARIFA MAGYARÁZAT JOGI ALAPJAIBA

Recommend Documents