Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ......................................................................................................................... 1 Bevezetés .................................................................................................................................... 2 Helyzetelemzés........................................................................................................................... 3 Személyi feltételek ................................................................................................................. 6 Tárgyi feltételek ..................................................................................................................... 6 Telekes Béla Tagiskola .......................................................................................................... 7 Oktató nevelő munka.............................................................................................................. 7 Vezetési program ........................................................................................................................ 8 Elérendő célok ...................................................................................................................... 10 A nevelőtestület munkája ..................................................................................................... 15 Cigány kisebbségi oktatás .................................................................................................... 17 Nyelvoktató német nemzetiségi oktatás ............................................................................... 18 Alapelveim az iskolavezetői munkában ................................................................................... 18 Összegzés ................................................................................................................................. 21
1
Bevezetés
„Nincs jobb az ember számára, mint hogy örömét lelje a munkájában, mert ez a sorsa. Mindannyian eszközök vagyunk az Úr kezében, s az a feladatunk, hogy bölcs gondviselésére hagyatkozva a ránk szabott életutat elfogadjuk, s minden erőnkből azon igyekezzünk, hogy azt kiteljesítsük.” /dr. Széll Kálmán/
A fenti gondolatok jegyében, huszonnyolc év tanári tapasztalattal a tarsolyomban, napról napra erősödik bennem a gondolat, hogy egy iskola szakmai vezetőjeként kamatoztassam a megszerzett élettapasztalatot, szakmai ismereteimet. Vallom, hogy az igazgatói feladatra is meg kell az embernek érnie, úgy érzem, most már rendelkezem annyi élettapasztalattal, hogy merjek embereket vezetni. Megerősödött bennem a korábban még csak körvonalazódó szerepem:,,naponta megdolgozni azért, hogy az iskola szellemi értéke, szakmai munkáért való elkötelezettsége értékformáló közösséget teremtsen.” Egy működő iskolánál az igazgatóváltás is bizonytalanságot kelt. Ilyenkor tudatosodik a tantestületben és a vezetőségben egyaránt, mi az, ami érték, amit mindenképp meg kell őrizni, s melyek azok a területek, amelyeken módosítani, kisebb-nagyobb mértékben változtatni, alakítani kell ahhoz, hogy magasabb színvonalat elérve tudjanak működni. Az iskola történetében elérkezett az, az idő, amikor igazgatói pályázat kiírására került sor. Úgy döntöttem, vállalom a megmérettetést. Pályázati szándékom az igazgatói állásra nem hirtelen ötlettől vezérelt elgondolás, hanem egy hosszabb érési folyamat eredménye. A pályázatra készülve végigtekintettem az iskola eredményeit, megőrzendő értékeit. Vezetői koncepcióm lényege, hogy az iskola értékközvetítő, nevelő-iskola jellegét megőrizve törekedjünk a piacképes tudás nyújtására, a kulcskompetenciák kialakítására, fejlesztésére. Az általános feladaton, az alapfokú oktató-nevelő munkán kívül ki kell alakítani saját arculatát, melyet egyértelműen tudnak azonosítani az iskolával. 2
Ismerem az iskola pedagógiai programját, egyéb dokumentumait, úgy gondolom, hogy az általam képviselt koncepciók egybeesnek az iskola által meghatározott alapelvekkel. A helyzetelemzés oktatásunk abban a szakaszában történik, amikor köznevelésünk gyökeres változáson ment keresztül. A köznevelési törvény jelentősen átalakította az oktatás szerkezetét, tartalmait. Mindezek figyelembe vételével készítem el a helyzetelemzést, és vezetői programomat.
Helyzetelemzés Hivatalos név: Gvadányi József Általános Iskola Székhelye: 3733 Rudabánya, Petőfi út 22. Típusa: általános iskola OM azonosító: 029060 KIK szervezeti azonosítója: 045012 Az intézmény vezetője: az intézmény élén az intézményvezető áll Az intézmény jogállása gazdálkodási helyzete: Önálló jogi személy, nem önálló gazdálkodású Az intézmény fenntartója és működtetője: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, 1055 Budapest Szalay u 10-14.
3
Az intézmény alapításának éve: 1993. Az intézmény alapító okiratának száma: 33/2012. kelte: 2012. június 1. Az intézmény típusa: általános iskola Az intézmény tevékenységei: Szakágazat száma: 852010 Alapfokú oktatás Az intézmény alaptevékenységébe tartozó szakfeladatok 852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) egész napos iskola formájában 852012 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) (integrált formában és külön erre a célra létrehozott csoportban) 852013 Nemzetiségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) (német nyelvoktató és roma/cigány magyar nyelvű) 852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) 852022 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) (integrált formában és külön erre a célra létrehozott csoportban) 852023 Nemzetiségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (5.-8. évfolyam) (német nyelvoktató és roma/cigány magyar nyelvű) 10855911 Általános iskolai napközi otthoni nevelés
4
855912 Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése 855913 Nemzetiségi tanulók napközi otthoni nevelése 855914 Általános iskolai tanulószobai nevelés 855915 Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése 855916 Nemzetiségi tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése Tagintézmény hivatalos neve: Telekes Béla Tagiskola Telephely: 3735 Felsőtelekes, Telekes Béla út 1. 852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 852012 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 852013 Nemzetiségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) (roma/cigány) 855911 Általános iskolai napközi otthoni nevelés 855912 Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése 855913 Nemzetiségi tanulók napközi otthoni nevelése (roma/cigány)
A feladatellátáshoz szükséges pénzeszközök biztosítása: Az iskola alaptevékenysége ellátásához szükséges pénzeszközök biztosításáról a fenntartó gondoskodik a KIK belső szabályzatai szerint. Az intézményi működés alapdokumentumai 5
Alapító okirat Pedagógiai program SzMSz Házirend Éves munkaterv Az iskola tanulólétszáma: 230 fő
Személyi feltételek A tantestület összetétele: 8 fő tanító, 12 fő tanár, 2 fő gyógypedagógus, 1 fő pedagógiai asszisztens. Hiányzik a rajz, az ének szakos, és az informatika szakos tanár, ezt óraadó nevelőkkel oldják meg. Összetétele, végzettsége alapján képes a pedagógiai, szakmai kihívásra válaszolni. A tantestület innovatív, szakmai munkájának megújítására törekszik. A módszertani megújulás megindult, képzéseken vettek részt, amelyeket mindennapi munkájukban is próbálnak, hasznosítana. Mindez azt bizonyítja, hogy az iskola kollektívája innovatív, képesek az alkotó munkára, nem félnek a kihívásoktól. Az egyéb fontos, szükséges képzettségek megszerzését az iskola továbbképzési terve tartalmazza. Az intézményben alsós és felsős munkaközösség működik. Technikai személyzet: 3 fő (továbbá közhasznú segítők) 1 fő gondnok
Tárgyi feltételek Az iskola, jelentős felújításon ment keresztül egy projekt keretében. Az épületek teljes körű akadálymentesítése, hőszigetelése, gépészeti felújítása valósult meg. Tanterem: 14 db. 1 informatika terem, 1 nyelvi labor, 1 zenei terem, és 1 tornaterem van. Az uszoda nem működik. Pályázati keretből digitális táblákat szereltek fel, ezzel is javítva a modern tanulás feltételeit. Iskolai könyvtár is van. A tanuló étkezését főzőkonyha biztosítja.
6
Telekes Béla Tagiskola Helye:Felsőtelekes Telekes Béla u. 1. tagintézmény-vezető: 1 fő tanító: 3 fő Pedagógiai asszisztens: 1 fő Tanulólétszám:47 fő Az iskola tagintézményként működik, az alsó tagozaton önálló 1, és 2 osztály, és összevontan a 3-4. osztály. A felső tagozat Rudabányára jár. Az oktatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítottak. Biztosítják a történelmi egyházak hitoktatásának feltételeit. Felvállalták az integrált oktatást. Emelkedik a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a veszélyeztetett tanulók aránya. Felzárkóztatásuk, a velük való egyéni foglalkozás legalább annyira kiemelt feladatuk, mint a tehetséggondozás. A tehetséggondozást szolgálják. Az intézmény felvállalja, hogy a település kulturális központja is legyen.
Oktató nevelő munka Az intézmény jelenlegi tevékenységét az Alapító Okirat, a Pedagógiai Program — melynek része a Helyi tanterv — valamint a Szervezeti és Működési Szabályzat, és az éves munkaterv határozza meg. Alapfeladata a nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás. A Gvadányi József Általános Iskola a helyi tantervét a Pedagógiai Program részeként készítette el a hatályos törvények érvényesülnek benne. A Gvadányi József Általános Iskola helyi tanterve az Apáczai Kiadó, a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó és a Műszaki tankönyvkiadó helyi tanterv javaslata alapján készült. A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.)számú EMMI rendelete alapján. Bevezették a mindennapos testnevelést felmenő rendszerben,1. osztályban a német nemzetiségi oktatást,a hit – és erkölcstan oktatást. Az alsó tagozaton a mindennapos művészeti nevelést. Van magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi nevelés. Külön odafigyelnek az SNI-s diákok oktatásáranevelésére. Bevezették az egész napos iskolát, az alsó tagozaton iskolaotthonos osztályok működnek, de működik napközi is, ahol a szabadidő tartalmas eltöltése mellett tanulmányi
7
munkát is végeznek. A felső tagozatos tanulók napi 3 órában tanulószobai foglalkozáson vehetnek részt. Az egyenlő bánásmód megvalósítása céljából semmiféle hátrányos megkülönböztetést nem alkalmaz sem a szociális hátrányokkal küzdő, sem a sajátos nevelési igényű gyerekekkel szemben. Nekik — a problémáiktól függően — egyéni foglalkozásokat, differenciált órákat biztosít. A hagyományos tanórai kereteken kívüli nevelésbe különböző, az életkori sajátosságokat is figyelembe vevő, már hagyománnyá vált tevékenységi formákat iktatnak be. Bozsik foci, tömegsport, gyógytestnevelés, modern tánc, mazsorett, és zeneoktatás, színjátszó kör. Az alsó tagozat programjai:szüreti bál, elsősök avatása, egészségügyi vetélkedő, mikulás, karácsonyi díszek készítése, karácsonyi ünnepség, idősek karácsonya, farsangi álarcok készítése,szépkiejtési és olvasási verseny, tojásfestés. Felső tagozat:diákönkormányzat megválasztása, kézilabda verseny, szüreti diszkó, ünnepi megemlékezések, egészségügyi vetélkedő, mozilátogatás,korcsolyázás, farsangi bál,gyermek nap stb.
Vezetési program „Ha hajót akarsz építeni, ne azzal kezdd, hogy a munkásokkal fát gyűjtetsz, és szó nélkül kiosztod közöttük a szerszámokat, és rámutatsz a tervrajzra. Ehelyett először keltsd fel bennük az olthatatlan vágyat a végtelen tenger iránt.” (Antoine de Saint-Exupéry)
Az iskolai nevelőmunka célja olyan értékek közvetítése és megerősítése, amelyek egyrészt a tanulók személyiségére, tanulmányi eredményeire, másrészt a tanulói és intézményi közösségben történő tevékenységet követően a családra, a szűkebb és tágabb társadalmi környezetre is pozitív hatást gyakorolnak. Az iskolában folyó nevelőmunka során az értékek létrehozásában és érvényesítésében nagyobb teret kell kapnia az emberi együttélés általánosan elfogadott szabályainak, a 8
társadalom normáinak, az európai és nemzeti kultúra értékeinek és a köznevelési törvényben megfogalmazott elveknek. Ezek szerves egységet képeznek, működésük egy időben jelenik meg. Az iskolavezetői munkában a törvényi szabályzókat és a pedagógiai célokat szem előtt tartó szakszerű, gazdaságos és ésszerű működést szeretnék biztosítani. Demokratikus vezetői beállítottsággal, elhivatottsággal, személyes példamutatással kívánom segíteni a jó iskolai légkört. A közös cél, a közös munka öröme, a közös sikerek és törekvések segítik a kapcsolatok megerősödését. Az intézményvezetői megbízatással együtt járó széleskörű felelősséget határozottan, szívós és kitartó munkára berendezkedve, az egyedi igényeknek és helyzeteknek megfelelő nyitottsággal és érzékenységgel kívánom ellátni. Támaszkodni kívánok a munkatársak, a szülők, a tanulók, iskolával kapcsolatos véleményére, javaslataira és kéréseire, hiszen az eredményes és minőségi munkavégzés mindannyiunk érdeke.
9
Elérendő célok Az iskola célja színvonalas oktatással szilárd alapműveltséget, biztos alapkészségeket nyújtani tanulóinknak, biztosítva számukra a képességeiknek megfelelő továbbhaladást. Segítenünk kell abban, hogy diákok harmonikus, kiegyensúlyozott, a felnőttek világában is boldogulni tudó emberekké váljanak. Mindezeket jól felkészült, szakmailag igényes, megújulásra képes, a minőség iránt elkötelezett, segítőkész munkatársakkal és az iskolával együttműködő szülőkkel lehet eredményesen végrehajtani. A beiskolázásra nagy hangsúlyt kívánok fektetni. Ismert az a tény, hogy a közeli városi iskolák és más lehetőségek elszívják, vagy még erősebben el fogják szívni a tanulókat. Ennek a problémának a megoldása az egész tantestület feladat kell, hogy legyen. Fontos, hogy megteremtődjön egy olyan befogadó környezetet, amelyben szívesen tanulnak a bejövő osztályok gyermekei. A színvonalas oktató-nevelő munkát még színvonalasabbá kívánom tenni. A tantestületben, úgy érzem, megvan az a tudás, az a hit, az, az elszántság, hogy még színvonalasabbá, még vonzóbbá tegye az iskolát. A kiváló szakmai tudás és akarat lehetőséget biztosít arra, hogy közösen változásokkal előre lépjünk abban, hogy a leendő elsősök ne más települések iskoláját válasszák, hanem a helyi iskolát. Szerencsés lenne még nyitottabbá tenni az iskolát, már a beíratkozás előtti évben a leendő tanulók és szülei előtt. Szorgalmazom az Óvodával való még szorosabb együttműködést, egy Iskolanyitogató Program bevezetését. Ebben a programban az iskola nyitottá válik a leendő elsősök és szüleik számára. Az iskola különféle foglalkozásokat szervez a jövendő elsősök számára, ahol nemcsak megismerik az iskolai környezetet, hanem be is vonják őket a foglalkozások menetébe. Már a nyári időszakban is működhetne nyári napközis tábor, a Művelődési Házzal karöltve, így a leendő elsősök már ott megismerkedhetnének iskolatársaikkal, tanítóikkal, ősszel szinte ismerős közegbe kerülnének. Az iskola működését, (az indítható tanulócsoportok számát, a dolgozói létszámot) a fenntartó döntései alapján, az érvényben lévő jogszabályok alapján megállapított keretek között kívánom folytatni. Az alsó tagozatos osztályok megszervezését továbbra is az iskolaotthonos osztályokkal gondolom el.
10
Az általános iskolai képzés első négy évfolyamának elsődleges feladata az alapkészségek elsajátításának maximális biztosítása kell, hogy legyen. Az iskola nagy gyakorlattal rendelkezik a hátrányos helyzetű gyerekek fejlesztésében. Továbbra is fontos segíteni az óvoda-iskola átmenetet, és az iskolába hozott hátrányok ledolgozását. Az esélyegyenlőség elvének érvényesítését az intézményben, valamennyi kapcsolódó területen érvényesíteni kell. Szükséges lenne, hogy az alapkészségek fejlesztése mellett az idegennyelvi-környezettel, már az első osztályban játékosan, dalok, mozgásos játékok formájában ismerkednének. Itt más idegen nyelvet is el tudok képezelni. Az idegennyelv-oktatást segíti a Comenius-program. Az elkövetkező időkben szerencsés volna ehhez hasonló Erasmus-pályázatban részt venni. A Comenius akció az oktatás első, érettségiig terjedő szakaszára összpontosított. Az óvodáktól a középiskolákig (a szakképző intézményeket is ideértve) minden közoktatási intézménynek nyújtott pályázati lehetőségeket. Egyrészt az iskolai élet szereplőit (diákok, tanárok, iskolavezetés), másrészt az iskolán kívüli közösséget is érinti (pl. szülői szervezetek, civil szervezetek, önkormányzatok, üzleti szektor, társadalmi partnerek). A Comenius akció célja volt, hogy hozzájáruljon a közoktatás minőségének fejlődéséhez, erősítse annak európai dimenzióját, illetve segítse a nyelvtanulást. Kiemelten támogatott néhány fontos általános célkitűzést, mint pl. a multikulturális környezetben történő tanulást, amely az európai állampolgárság sarokköve, a hátrányos helyzetű csoportok támogatását vagy az iskolai leszakadás elleni harcot. Az Erasmus-program is hasonló célt szolgál. Részlet a pályázati kiírásból:
„Együttműködések: innováció és jó gyakorlatok cseréje
Stratégiai partnerségek (kis léptékű együttműködések és nagy léptékű projektek a programban részt vevő országok között), beleértve az ifjúsági kezdeményezéseket és az ifjúsági szektor együttműködését.1”
A XXI. század követelményeit és a szülők, gyerekek elvárásait figyelembe véve informatikaoktatást is kínálnánk már alsótól. Ha ezt megfelelő keretek között tesszük, 1
http://www.tpf.hu/pages/content/index.php?page_id=11239
11
megtanítjuk tanulóinkat már kicsi korban, hogy ne a számítógép rabjai, hanem annak okos felhasználói legyenek. Ennek van egy racionális oldala is: igen sok pénz hozható be az iskolába informatikai jellegű pályázatokkal. A meglévő délutáni szakkörök mellett működhetne egy „Alkotóház”is. Itt népi gyermekjátékokat, néptáncot, népzenét, néprajzot, kézművességet, és a népi kismesterségek megismertetését kínálnánk. A felső tagozatban erdei iskola szervezését tervezem. Fejleszthetjük a környezettudatos magatartást. Az őszi időszakban az 5-6. osztályosok vennének részt erdei iskolai programon. Majd tavasszal a 7-8. osztályosok valósítanák meg a célkitűzéseinket, figyelembe véve a korosztály tantervi követelményeit. Az iskola tanulói közül sokan hátrányos helyzetű családokból származnak. Az ő hátrányaikat csökkenteni kiemelt feladatnak tekintem. Magyarországon, Hejőkeresztúron vezették be először a Komplex Instrukciós Programot. Ez a program segít a hátrányok ledolgozásában. A program jellemzői: „A Komplex Instrukciós Program olyan tanítási módszer, mely lehetővé teszi a tanárok számára a magas szintű csoportmunka szervezését olyan osztályokban, ahol a tanulók közötti tudásbeli különbség és kifejezőkészség tág határok között mozog. A Program a következők miatt alkalmas a heterogén tanulói csoport nevelésére: • Az osztályon belüli státuszbeli problémák már az iskola kezdő szakaszában felismerhetőkké és kezelhetőkké válnak. • A csoportfoglalkozások alatt a heterogén összetételű osztályokban a speciális instrukciós eljárás alkalmazásán keresztül lehetőség nyílik a tanulóknak az együttműködési normákra történő felkészítésére. • Sokféle, eltérő képességet megmozgató tananyag alkalmazásával a felszín alatt megbúvó képességek kibontakoztatása.
12
A Komplex Instrukció Programnak három fő jellemzője van: • A többféle képességet felszínre hozó tananyag összeállításánál elsődleges cél a tanulók magasabb szintű gondolkodásának előmozdítása egy központi téma, egy alapvető kérdés köré szervezett csoportmunka segítségével. A nyitott végű, több megoldást kínáló feladatok biztosítják a tanulók egymástól független, kreatív gondolkodását, problémamegoldó képességének fejlesztését. A módszer egyik legfontosabb jellemvonása, hogy a feladatok megoldása különböző képességek alkalmazását teszik lehetővé, tehát a különböző szociális háttérrel, tudással rendelkező gyerekeknek alkalma nyílik a feladatok sikeres véghezvitelére, a csoportmunka megoldására. • A speciális munkaszervezés lehetőséget ad a pedagógusnak arra, hogy a feladatok sikeres végrehajtása érdekében megtanítsa a gyerekeket a csoporton belüli együttműködési normákra, a munkában a meghatározott szerepek elsajátítására. A tanárnak az óra során alkalma nyílik a csoport egésze és a csoporttagok egyedi munkájának követésére, és az osztályon belüli hierarchikus rendnek a megváltoztatására, mely alapjában véve felelős a csoporton belüli egyenlőtlenség kialakulásáért. • Ahhoz, hogy minden tanuló számára biztosított legyen a tanulásban történő előmenetel, a tanárnak meg kell tanulnia a diákok között kialakult státusproblémák kezelését. Tudjuk, hogy a csoportmunka során a tanulók nem egyenlő mértékben vesznek részt a munkában, és emiatt a tanulásban való részvétel is egyenlőtlen lesz. A KIP eddigi kutatási eredményei azt támasztják alá, hogy minél többet beszélget és dolgozik együtt a csoport, annál többet tanulnak a gyerekek. Azok a tanulók akiknél tanulásában lemaradás tapasztalható, gyakran vonakodnak részt venni a közös munkában, emiatt azonban kevesebbet tanulnak, mint azok, akik aktívabbak. Az osztályrangsor élén elhelyezkedő tanulók nagyobb befolyást gyakorolnak a csoport döntéshozatalára, gyakrabban kérik őket segítségadásra, és több alkalom jut véleményük kifejtésére, mint a rangsor alján elhelyezkedőknek. A Komplex Instrukció Programban a tanár célja az, hogy minden diáknak megadja a lehetőséget a munkában való egyenrangú munkavégzésre, tudatosítja, hogy mindenkinek van olyan képessége, amely alkalmassá teszi a feladatok megoldásában való sikeres közreműködésre. A fentieken kívül a módszer egyik fontos célja a tanárok szakmai hozzáértésének fejlesztése a csoportmunka-szervezés során. A pedagógusoknak meg kall tanulniuk, hogy az új módszerben mi a szerepük az osztálymunka alatt. Ezért a módszer bevezetése, elsajátítása során szükség van munkájuk folyamatos, szakértői ellenőrzésére, a kollégák közötti együttműködésre. 13
A tanár munkája során szakít a rutin-döntéshozatallal. Reagálása attól függ, hogy a csoport milyen úton hajtja végre a feladatot és a meglévő státuszprobléma milyen jellegű beavatkozást igényel. A feladatok jellege megkívánja, hogy új és differenciált feladatokat és módszereket alkalmazzon, ezzel késztetve absztrakt gondolkodásra a tanulókat. Az egyéni feladatot pedig úgy kell meghatározni, hogy a diáknak szüksége legyen a csoportfeladat eredményére, vagyis máris jelentkezik annak igénye, hogy a közös csoportfeladat végrehajtása megfelelő színvonalú legyen az egyéni továbbhaladás érdekében. Az elvek betartása figyelmes, logikus munkaszervezést kíván. A Komplex Instrukciós Programban a csoporttevékenység az osztálytermi munka magja, de nem kizárólagosan. A csoporttevékenység beépül a tananyagba. A tanárok a módszert akkor alkalmazzák, amikor a cél a konceptuális tanulás, a magasabb rendű gondolkodás és a tartalom mély megértése. Továbbra is módszereink közé tartozik az ismeretek tényszerű közlése, a frontális osztálytanítás. A Komplex Instrukciós Program alkalmazására lehetőség van többek között egy anyagrész összefoglalásánál, egy új tananyagrész előkészítésénél, de új ismeret szerzésére és feldolgozására is alkalmat adhat. Ez a csoportmunkát a tanítási órák körülbelül egyötödében alkalmazzuk. A csoportmunkának elemei a csoport-feladatlapok a háttér információt nyújtó adatlapok, az egyéni feladatlapok, illetve a munkához szükséges eszközök, anyagok. Bár az órai munka legfontosabb része a csoportfeladat, a munka minden esetben egyéni feladatmegoldással zárul.”2 A program része egy táblajáték program. „A kötelező tanórai és nem kötelező tanórán kívüli logikai- és táblajáték-foglalkozások fő célkitűzései között szerepel a gyerekek értelmi képességének, fejlesztése, a szabadidő igényes, tartalmas eltöltése, a társas élet, a szociabilitás erősítése, a rendszeres megmérettetés, versenyzés és a hagyományápolás. „3 Az említett iskolában sikeresen működik ez a program. Országos eredményeik mutatják, hogy a ráfordított energia megtérül. Az ott tanuló, hasonlóan hátrányos környezetben nevelkedő gyermekek, kiváló eredményeket érnek el, szívesen vannak iskolájukban. Örömömre szolgálna, ha a rudabányai iskolában is jó eredményeket lehetne elérni ezzel a módszerrel. A program szerves része a szülőknek szóló Generációk közötti párbeszéd program. A szülőket is bevonják az iskola életébe, pl.: van egy csak nekik szóló nap, beviszik a szülőket a mindennapi életbe. Fontos a ki miben tudósság megmutatása a gyerekek számára. 2 3
http://www.komplexinstrukcio.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=62&Itemid=102 http://www.komplexinstrukcio.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=62&Itemid=102
14
Ez program sok munkát, feladatot ró a tantestületre, de az elérhető eredmények megérik a befektetett energiát. Megbízásom esetén nem ígérhetem, hogy könnyű sikert érhetünk el, de szívós, kitartó munkával,
képzésekkel,
önképzésekkel,
eredményes
lehet
az
iskolai
munkánk,
együttműködésünk. Tudom, hogy egyik napról a másikra nem lehet mindent megváltoztatni, de fokozatosan, a nevelőtestület támogatásával, a program részei már szeptembertől beépíthetőek az iskola életébe.
A nevelőtestület munkája Az igazgató szerepe, vezetési stílusa Véleményem szerint egy csapatra van szükség. Olyan munkatársakra, akik szeretnek, és tudnak is együtt dolgozni. A megvalósítást konstruktívan, együtt kell végezni. A stratégiai kérdésekben a nevelőtestület kezében van a döntés lehetősége. Mindenkinek joga és egyben kötelessége tudása legjavát adni a közös célok megvalósításában. A közösen kitűzött célokat együtt, egymást segítve kell végrehajtani. Egy vezető akkor lehet eredményes, ha bírja a testület bizalmát, és maga is bizalommal van kollégái iránt. Továbbá, ha az ellenőrzés nem hibakeresés. A nevelőtestület szerepe Közösséget az tud formálni, aki maga is közösségben él. A pedagógusok közössége példa a tanulók számára. Fontos, hogy ismerjék, és becsüljék egymás munkáját. Segítsék egymás munkáját, segítsék a pályán induló, vagy nehézségekkel küzdő pedagógusok munkáját. Szeretném, ha a hosszú évek óta eredményesen dolgozó pedagógusok munkáját szakmai elismerésben részesíthetnénk. Alapvető, hogy a nevelőtestület ismerje a munkájához szükséges jogszabályokat, rendeleteket. Eredményes, az érvényes jogszabályokon alapuló nevelő munka nem képzelhető el, ha a nevelő-oktató munka ellátásához szükséges alapvető jogi környezettel nem vagyunk tisztában. Segíteni kívánom azokat a nevelőtestületi tagokat, akik esetlegesen a törvényi előírások szerint, pedagógus portfóliót készítenek, vagy ellenőrzésen esnek át.
15
A nevelőtestülettel szembeni elvárásaim
A pedagógus a gyermek társa legyen.
Higgyen a nevelés erejében, elsősorban a példamutatás erejében.
Félelemmentes, barátságos iskolát tart kívánatosnak.
A gyermekkel szembeni alapállása a szeretet, a szeretetbe ágyazott szigor.
Igyekezzen megvalósítani a rend harmóniáját.
Legyen az esélyegyenlőség híve, törekedjen a gyermekek hátrányainak csökkentésére.
Nyilvánuljon meg a gyermekek iránti töretlen bizalma.
Vállaljon személyiségformálást, ne csak oktatást.
Vegyen részt továbbképzéseken, önképzéseken.
A humánerőforrás fejlesztése továbbképzések, továbbtanulás önfejlesztés révén is megvalósul. A pedagógusoknak biztosítani szeretném a hét évenkénti 120 órás továbbképzés teljesítését. Előnyben részesíteném azt a továbbtanuló nevelőt, aki további szakot szerez, vagy megújító képzésben vesz részt, mesterképzésre jelentkezik, vagy szakvizsgát tesz. Pedagógiai tapasztalatok átadása: Arra törekszem, hogy minden generáció kellő teret kapjon a munkában, a tapasztaltaknak legyen lehetőségük átadni tudásukat a fiataloknak. A tanári kar kompetenciáit, irányultságát számba venném, kompetencialeltárt hoznék létre, ennek megfelelően szervezném a feladatellátást. A munkaterhelést tervszerűen és egyenletesen valósítanám meg.
Az iskolavezetés és a szülők
Korrekt partneri kapcsolat kiépítésére szükséges törekedni a szülőkkel. A szülői elégedettséget az iskolai munka egyik értékmérőjének tekintem. A szülőkkel való szervezett kapcsolattartás a Szülői Munkaközösségen keresztül valósul meg. A napi munkavégzés során is számos esetben igényeljük a szülői együttműködést. Terveim között szerepel egy szülői klub létrehozása, ahol lehetőség teremtődne arra, hogy szakemberek (pedagógus, orvos, pszichológus, fejlesztő pedagógus) és egymás véleményét is meghallgathassák. Ezek a foglalkozások az iskolai gyermek- és ifjúságvédelem prevenciós munkáját is segíthetik.
16
Több információt tartok szükségesnek a külső partnerek számára, — így különösen az községnek, mert attól, hogy állami iskolaként működik az iskola, akkor is a település szerves része, az itt élő emberek gyermekei növekednek ott—, a helyi intézményeknek és médiának. Eredményekről, a lezajló eseményekről többször lenne szükséges hírt adni Van külön honlapja az iskolának, és ez jó, mert jelen korunkban még több információval kell egy szolgáltató intézménynek, (történetesen ha iskola is) szolgálnia a környezetének. Ezért fontosnak ítélem meg a PR-tevékenységet. Napjainkban rendkívül fontos szerepet kap a médiával való jó viszony. Az eddigi gyakorlat megtartása mellett, nyitni kellene a különböző újságok, helyi és országos internetes média felé.
Cigány kisebbségi oktatás Cigány kisebbségi oktatás a helyi tantervben meghatározott nevelő, oktató munka, kötelező és közös céljain túl biztosítja, az adott kisebbség népismeretének, irodalmának, művészetének oktatását. A tanulók pedagógiai igényeinek megfelelően biztosítja a szociokulturális helyzetből adódó esetleges hátrányok csökkentését, iskolai előmenetelét. Tartalma kell, hogy legyen: cigány népismeret, tantárgyi fejlesztés, szocializációs, kommunikációs képességek fejlesztése, egyéni tehetséggondozás. Az cigány kisebbség oktatásának, nevelésének iskolai módszerei közül egyik lehetséges út az intézményben is folyó kizárólag magyar nyelven folyó oktatás-nevelés. Ez az iskolai oktatás keretein belül magában hordozza a szocializációt és integrációt elősegítő helyzetek megteremtését, a terveim szerint. A pedagógiai folyamat részei: oktatás (felzárkóztatás, integrálódás, sikerélmény-központú ismeretszerzés) nevelés (szociális tanulás, identitástudat, jövőkép) szociális gondoskodás (mentálhigiénés törődés, megfelelő higiéniai és egyéb szokások, családias, otthonos környezet, megfelelő ellátás) család- és gyermekvédelem (prevenció, intézményközi – szülői kapcsolattartás) Tanórán kívüli tevékenységek: iskolai rendezvények (Roma „Ki mit tud?”, Romanap).
17
versenyek (megyei cigány- vers és prózamondó verseny, népdal- és rajzverseny, roma tanulmányi verseny, tanulmányi ösztöndíj-pályázat) író-olvasótalálkozó, kiállítás szervezése cigány művészek alkotásaiból Fontos, hogy a roma tanulók a saját történelmüket, szokásaikat, kultúrájukat a nem etnikai kisebbséghez tartozó társaikkal együtt ismerjék meg, épüljenek azok be a tantárgyak tanítási óráiba. A hagyományápolást, a szabadidős tevékenységet szolgáló berendezési tárgyak beszerzése, az iskolai könyvtár állományának bővítése a cigány témakört érintő anyaggal (szakmai - hangzó - képi anyag, folyóirat, verses kötetek, népmesék, regények, könyvek, munkafüzetek.
Nyelvoktató német nemzetiségi oktatás A helyi német hagyományok továbbélésének fontos feltétele az iskolai oktatás. Tovább kell erősíteni a nyelv oktatását, különböző délutáni programok beiktatásával is. Játszóházak, népi kultúrát népszerűsítő foglalkozások: Ki mit tud?, énekkar működtetésével.
Alapelveim az iskolavezetői munkában 1. Lelkiismeretesség és emberség Felismerhetően legyen jelen a döntéseimben. 2. Öröm a munkában és a tanulásban is Életörömöt, bizakodást, kiegyensúlyozottságot kívánok mutatni a munkatársaimnak. A jövőért érdemes tanulni, tenni és hinni benne. 3. Pozitív hozzáállás Az elismeréseket kinyilvánítom, kellő időt biztosítok a munkához, a munkatársakat bátorítom. 4. Igazgatás vagy vezetés Az emberek nem igazgatásra, hanem vezetésre vágynak. Ha mindenáron kényszeríteni akarok valakit, akkor legelőször magamat kényszerítsem. Kényszerítés nélküli, hatalmi szó nélküli lehetőségeket keresek a vezetői munkában.
18
5. Demokratikus beállítottság Hiszek a kollektív bölcsességben, a több szem többet lát elvében, a többféle gondolkodás és hozzászólás
árnyaltabb
megoldásokat
eredményez.
Vállalom
a
kollégák
korrekt
tájékoztatását, véleményük kikérését és meghallgatását, a döntésekkel járó felelősséget. 6. Fegyelmezettség Cselekedeteimben a szavak és a tettek egységét követem. Függetlenítem magam a pillanatnyi hangulati befolyásoltságtól. A felállított követelményeket magamra nézve különösen betartandónak tekintem. 7. Kellő rugalmasság A felmerült problémákat átlátni, meglátni a veszélyeket, és a helyzetnek megfelelő gyors változtatásokat eszközölni. 8. Mindig célirányosan haladni A vezetői munkában a munkatársak és önmagam számára vállalható, követhető, teljesíthető, mérhető, az egyént fejlesztő és vonzó célokat tőznék ki. A jól átgondolt feladatot és a terveket már könnyebb megszervezni, lebonyolítani. A döntések meghozatalában a gyermekek mindenek felett álló érdekeit teszem az első helyre. 9.A feladatok elvégzéséhez csapatot építeni Igyekszem lelkiismeretes, szorgalmas és elhivatott emberekkel körülvenni magam. Nem törekszem a készen kapott állapot elérésére, meggyőzni, fejleszteni és ösztönözni szeretném a munkatársaimat. 10.Többet hozni ki munkatársainkból, mint amire magukat képesnek tartják Mindenki a számára testhez álló feladatban tud magas színvonalon teljesíteni. A feladatok kiosztását ellenőrzés is kövesse. 11.Stratégiákban gondolkodni A befektetett energiával összhangban hosszú távra fogalmazom meg a célokat. Keresem az alternatív megoldásokat, az iskolaigazgatás nem merülhet ki a pillanatnyi akadályok leküzdésében. Az állandó naprakészség feltétele a stratégiában gondolkodás. 12.Sikeres és jó időgazdálkodás Több feladat, program és projekt futhat egyszerre az iskolában. Így is van nap mint nap. Sikerességük a feladatmegosztáson, a tudatosságon múlik. Rend és átgondoltság a tanításban, a tanügyi munkában, a délutáni foglalkozásokban, a szüneti ügyeletben, a napközis munkában, a technikai dolgozók munkájában, és a felelősségek hatáskörök tisztázásában.
19
13.A motiválás művészete Az iskolai szereplők differenciált szükséglethierarchiáját figyelembe véve alakítanám ki az ösztönzési rendszert. Ez természetesen nem csak anyagi természetű lenne, a pénznél is fontosabb, ha figyelnek az ember munkájára, és ha figyelembe veszik a véleményét, érzi, hogy törődnek vele. Természetesen tudatában vagyok annak a ténynek, hogy külső pályázóként szükséges az itt dolgozó pedagógusok megismerése. Ezért, sikeres pályázat esetén, szükségesnek tartom, hogy személyesen elbeszélgessek minden nevelővel, hogy az iskola hagyományos értékeinek megőrzése mellett, hogyan tudnánk közösen a 21. század iskolájává tenni az intézményt.
20
Összegzés „Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája.” /Szent-Györgyi Albert/ Több mint 27 éves pedagógiai tapasztalatom a biztosítéka, hogy jól ismerem az általános iskola minden szintjén az ott folyó pedagógiai munkát, a különböző korosztályok jellemző nehézségeit, az alsó és felső tagozaton tanító pedagógusok munkájának szépségeit és gyötrelmeit. Munkaközösség-vezetőként megtanultam, hogy miből eredhetnek a konfliktusok, ezeket hogyan lehet feloldani, hogy a türelem, megértés, következetesség milyen nagy erény. Azt is, hogy az építő vita, a kompromisszumkeresés elengedhetetlen az alkotó munkához, mivel csak olyan döntést lehet elfogadtatni a kollégákkal, aminek meghozatalában ők is részt vehettek, és magukénak érzik. Közösségben kell gondolkodni, mert csak így lehet eredményes a nevelő-oktató munkánk. Olyan iskolát szeretnék, amely: kiállja az objektív összehasonlítást más hasonló iskolákkal biztosítja, hogy megfelelő összhang alakul ki a jogok és a kötelességek között képes önmaga meghatározására garantálja a tehetséggondozás, felzárkóztatás és a személyiségfejlesztés lehetőségeit biztosítja az átjárhatóságot hasonló típusú intézményekbe, a bejutást a középfokú intézményekbe eléri azt, hogy a szülők bizalommal és segítőkészen fordulnak hozzá megragad minden pályázati lehetőséget melyben a diákok, pedagógusok, valamennyi itt dolgozó kolléga szívesen vesz részt a közös munkában Pályázatomban olyan cél- és feladatrendszert állítottam össze, amely — a hagyományok megőrzése mellett — a fejlődés pályára állítja az iskolát. Folyton változó világunkban, az iskola mindig változás előtt áll. Meg kell újítanunk pedagógiai munkát, emelni kell diákok neveltségi szintjét. Az oktatás színvonalának növelését a mérési eredmények folyamatos figyelemmel kísérése mellett a kompetencia-alapú oktatás kiterjesztésének működtetésével, és az emelt szintű oktatás differenciálásával el kell érni.
21
A tanórán kívüli tartalmas elfoglaltságok gazdag kínálata, az igényes kulturális és egyéb rendezvények vonzóvá teszik iskolát. Az iskola helyzetéből adódó adottságokat minden területen ki kell használni. A nyitott iskola megteremtése érdekében a szülőket minél jobban be kell vonni az iskola életébe. Vezetői tevékenységemet demokratikus szellemben kívánom gyakorolni. A változások menedzselésében, a feladatok megoldásában számítok minden munkatárs támogatására, bizalmára és aktív közreműködő munkájára. A program elkészítésekor megerősödött bennem, s remélem, ezt mások számára is érzékelhetővé tettem, hogy az iskola egy alapjaiban jól működő intézmény, amelynek megőrzendők értékei. A fenntartóval, a tantestülettel, az iskola dolgozóival, a szülőkkel és tanulókkal a hatékony együttműködés formáit keresve, a működési feltételeket javítva lehet még eredményesebb munkát végezni. Bízom benne, hogy együtt képesek leszünk a kitűzött célok elérésére, az intézmény pedagógiai programjának és a vezetői programomban leírtaknak a megvalósítására. Bizalmuk esetén, általam megfogalmazott célokért kívánok minden erőmmel dolgozni. Ennek hitében nyújtom be pályázatomat.
Szendrő, 2014.04.10.
Sóváriné Sárog Éva pályázó
22
