Bevezetés a nyelvtudományba 5. Szintaxis Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék
Szintaxis Mondattan Hangok – véges elemei a nyelvnek Szavak – sok, de nyilván véges szám Mondatok – végtelen sok
Mi a mondat? kb. 200 definíciót tarthatunk nyilván Pl.: egyetlen gondolat teljes kifejtése egy pohár bor – ez is kifejezhet egy gondolatot Kinyitottam az ablakot, mert meleg volt. – egyetlen mondat, de akár két gondolat is lehetne „A mondat egy vagy több szóból áll, zárt intonációs szerkezet jellemzi. A legnagyobb nyelvi egység, amely a nyelv szabályai, mintái szerint nyelvi elemekbıl megszerkeszthetı.” (Kis magyar grammatika, 171.) „A mondat a nyelv tagolódásának legfelsı szintje, legnagyobb formai összegzıdése – ugyanakkor a mondat a közlés legkisebb egysége is: nem hangokkal vagy különálló szavakkal, hanem mondatokkal kommunikálunk. Más szóval: a nyelv központi kategóriája a mondat.” (A nyelv és a nyelvek, 127.)
Mi a mondat?
Szólánc ≠ nyelvi mondat kódorog, kollégium, kollekció, Komló, komlóföld, komszomolista, konc, konídiumos gombák, kónikus, kontrollál stb. Sorrend Pista színes újságokat vett. *Újságokat Pista színes vett. *Pista színes vett újságot. *Újságot vett Pista színes.
Lexikai többértelmőség A levelet elfújta a szél. – ‘falevél’?; ‘írásmő’? Pista lovon a legügyesebb. – ‘állat’?; ‘tornaeszköz’? Szerkezeti többértelmőség – Mi színes? (1) a. Pista ((színes újságokat) és (könyveket)) vett. b. Pista (színes (újságokat és könyveket)) vett.
(2) a. ((A lányom) és a (fiam barátai)) elutaztak. b. ((A lányom és a fiam barátai)) elutaztak. (3) a. Köszöntötték (az iskolában) ((kézilabdázó csapatunk) tagjait). b. Köszöntötték ((az iskolában kézilabdázó csapatunk) tagjait). szorosabban összetartozó szerkezeti egységek – mondattani összetevık Az oroszlán simogatása veszélyes. simogatás fn < simogat ige + -ás fn.képzı alany
tárgy
(4) a. (Az oroszlán simogatása) veszélyes. ALANY
b. (Az oroszlán simogatása) veszélyes. TÁRGY ALANY TÁRGY
funkció
1a. színes újságokat – 1b. színes újságokat és könyveket 3a. az iskolában: az egész mondatra vonatkozik 3b-ben a kézilabdázó csapatunk elemhez kapcsolódik
Sorrend Szerkezet Funkció
három szint
szerepe leginkább szembeötlı Szócsoportok (frázisok) mozgása (A másik magas fiú) meghozta a csomagot. Meghozta a csomagot (a másik magas fiú). Meghozta (a másik magas fiú) a csomagot. *(A másik) meghozta a csomagot (magas fiú).
Mi töltheti be az egyes funkciókat? Ági egy rigó régi ismerısöm hatlábú kutya Ma reggel az utcán a lomtalanításkor kidobott asztalok ki? *mikor? *hátul *olvas *kérni
-t láttam.
TÁRGY: fınév fınévi értékő szócsoport (frázis)
ALANY Ma reggel az utcán
Ági egy rigó asztalok ki?
jelent jelentek
Fınévi csoportok: alanyi, tárgyi, határozói funkcióban
meg.
Melléknévi csoportok
A névelı
vidám nagyon szorgalmas nálam okosabb rendkívül sportszeretı
fiatalokat szeretem. fınév
Péter
volt marad lesz
Péter
an en
él.
Igei csoportok
Ma reggel az utcán
Ágit lát sétál Pétertıl almát kap Lacival találkoz egy barátomra vár *kap *találkoz
-tam.
Fej – a mondattani tulajdonságokat döntıen befolyásolja: lexikai összetevı [alaptag] Frázis – a fejhez tartozó legnagyobb kifejezés (a fej szófajáról elnevezve) [szószerkezet] Kiterjesztés – a fejhez rendelıdı szavak [bıvítmény] A fej mellett kétféle elem állhat a frázisban vonzat [kötött bıvítmény]: a fej megköveteli a jelenlétét adjunktum [szabad bıvítmény]: szabadon, választhatóan kapcsolódnak Régens (alaptag): az a fej, amelynek vmi vonzata van a frázisban
vonzatos ige Lassan
kinyílik
az ajtó.
adjunktum
régens
vonzat
Pista
olvas
könyvet.
vonzat
régens
vonzat
Az
okos
vonz. adj. vonzatos melléknév Pista jártas vonz. régens
Pista
lassan
olvassa
az
új
könyvet.
vonz.
adj.
régens
vonz.
adj.
vonz.
a kémiában. vonz.
MONDAT IGEI FRÁZIS IGE (fej) Olvasom
NÉVELİFRÁZIS (vonzat) NÉVELİ (fej) a
FİNÉVI FRÁZIS (vonzat) MELLÉKNÉV (adjunktum) mai
FİNÉV (fej) újságot
Szabad szórendő-e a magyar nyelv? (1) a. *Néztem meg a filmet. b. *Laci is lett beteg. logikai mőveletek: kérdezés, tagadás, általános névmással jelölt kvantifikálás (pl. minden) (2) a. *Ki megnézte a filmet? b. *Laci megnézte nem a filmet. c. *Minden fiú nézte meg a filmet.
Szabad szórendő-e a magyar nyelv? (3) a. A gyerekek A VERSET tanulják. b. A verset A GYEREKEK tanulják. „szabad helyválasztás” → más jelentés logikai alany (3a): gyerekek (3b): vers szabad szórend esetén nem lenne jelentésbeli, hangsúlyozásbeli különbség
Szabad szórendő-e a magyar nyelv? (4) a. A kémiát Anna SZERETI. (vagyis nem utálja) b. A kémiát ANNA szereti. (és nem Balázs, Kriszta stb.) A magyar mondat szerkezetét, szórendjét a mondatösszetevık logikai szerepe határozza meg.
A mondat topik–predikátum tagolódása (3) a. A gyerekek A VERSET tanulják. b. A verset A GYEREKEK tanulják. (4) a. A kémiát Anna SZERETI. (vagyis nem utálja) b. A kémiát ANNA szereti. (és nem Balázs, Kriszta stb.) Két fı rész: A) logikai értelemben vett alany B) logikai értelemben vett állítmány A) topik (téma): megnevezi a már ismertet, amelyrıl a mondat szól B) predikátum: a topikról tett állítást tartalmazó mondatszakasz
A mondat topik–predikátum tagolódása Az ige vonzata mint topik (5) a. [TJános] [Pkivette a könyvet a táskából] alany
b. [TA könyvet] [Pkivette János a táskából] tárgy
c. [TA táskából] [Pkivette János a könyvet] határozó
(5 a–c): ugyanaz az esemény a. Jánosról b. a könyvrıl c. a táskáról
tesz állítást
A mondat topik–predikátum tagolódása A topikok száma lehet több is (4) a. A kémiát Anna SZERETI. lehet 0 is – nem kötelezı elem (6) a. [PTaláltam egy labdát] b. [PHull a hó] eseményt leíró mondatok
Fókusz Mondatközpont – az igei kifejezés (ige) elıtti kitüntetett hely – hangsúly – bármilyen mondatösszetevı – kitöltése nem kötelezı – kitöltött fókusz után az ige hangsúlytalan
(Cser András nyomán)
Fókusz • • • •
hangsúlyos hely mindig az ige elıtt a fókusz elıtt áll a téma, melyet nem kötelezı kitölteni a fókusz üresen maradhat, ilyenkor az ige hangsúlyos az ige után álló elemek helyzete nem hordoz további szerkezeti jelentésbeli információt
Irodalom É. Kiss Katalin–Kiefer Ferenc–Siptár Péter: Új magyar nyelvtan. Osiris Kiadó, Bp., 1998 (és késıbb). Keszler Borbála (szerk.): Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2000. Keszler Borbála–Lengyel Klára: Kis magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2002. Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan 1. Mondattan. Akadémiai Kiadó, Bp., 1992.
