Bevezetés. A közösségi jóvátételi program alapjai

nane_OK.qxp

2008.04.25.

7:00

Page 1

KÖZÖSSÉGI JÓVÁTÉTELI PROGRAMOK A FÕVÁROSB A N

Bevezetés A közösségi jóvátételi program alapjai A fiatalkorúak büntetõ igazságszolgáltatására vonatkozó modern büntetõpolitikai elvárások a „más elbánás“ alapelvére épülnek, elõtérbe állítva a nevelési eszmét és a speciális prevenciót. Az elmúlt években ez a követelményrendszer kiegészült a helyreállító igazságszolgáltatási szemlélet érvényesítésének igényével. Az Európa Tanács R (2003) 20. számú ajánlása a fiatalkorú bûnelkövetõkre vonatkozó igazságszolgáltatási rendszer céljainak egyenrangú elemeiként sorolja fel a bûnelkövetés, illetve a bûnismétlés megelõzését, az elkövetõ reintegrációját és a jogsértés jóvátételét, (II.1. pont). A helyreállító igazságszolgáltatás alkalmazásának indoka a fiatalkorú bûnelkövetõk esetében ugyanakkor visszacsatolódik a „más elbánás“ elvéhez. A helyreállító módszerek használata során a sértett szükségletein túl jelentõs súllyal esik latba a fiatalkorú bûnelkövetõ érdeke. A resztoratív módszerek a fiatalkorú bûnelkövetõk esetében hatékonyan szolgálhatják a speciális prevenciót és a nevelési, reszocializációs célokat. Ezek a célok akkor érhetõk el hatékonyan, ha a jóvátétel nem materiális, hanem szimbolikus módon, aktív cselekvés formájában valósul meg. A nem anyagi jellegû, közösségben történõ jóvátétel nevelõ hatással bírhat, és hozzájárulhat ahhoz, hogy a fiatalkorú, illetve fiatal felnõtt bûnelkövetõk a jövõben a tetteikért és a közösségért felelõsséget vállaló állampolgárrá váljanak. „A közösségi jóvátételi programok“ címû OBmB makro projekt célja az volt, hogy a fiatalkorú és a fiatal felnõtt elkövetõk számára bõvítse a szimbolikus jóvátétel lehetõségeinek körét. Szimbolikus jóvátételnek elsõsorban az olyan munkavégzést tekintettük, amely valamely társadalmi cél érdekében, a közösség javára történik. A közösséget a projektben egyrészt azok a társadalmi szervezetek képviselték, amelyek teret biztosítottak a jóvátétel teljesítésére. E szervezetek a környezetvédelem, a családvédelem, az ifjúság, illetve a gyermekek helyzetének javítása területén fejtik ki tevékenységüket. A fiatalok bekapcsolódtak a szervezetek munkájába, így a munkavégzés közben olyan társadalmi környezetet tapasztalhattak meg, amely a felelõsségvállalás, és a másokért, illetve a közösségért való tenni akarás értékeire épül. A helyreállító igazságszolgáltatási eszközök mûködésének alapvetõ feltétele, hogy a közösség szerepet vállaljon a bûncselekményt elkövetõk integrációjának támogatásában. Ez leginkább olyan, fõként helyi, civil, illetve állami szervezeteken keresztül valósulhat meg, amelyek lehetõséget biztosítanak a büntetések végrehajtására, illetve a jóvátétel teljesítésére, és a társadalmi értékek közvetítésével példát mutatnak a fiatalok számára. Sok országban a helyreállító igazságszolgáltatási szemlélet térnyerése civil kezdeményezésbõl eredt. Magyarországon köztudottan alacsony a társadalmi kohézió szintje, és gyengének tekinthetõ a civil társadalom. 1

nane_OK.qxp

2008.04.25.

7:00

Page 2


A közösségi szankcionálás és a helyreállító igazságszolgáltatás ügyének magukat a társadalmi szervezeteket is meg kell nyerni. Ezért nagyon lényeges, hogy a projektben résztvevõ szervezetek felvállalták a programba bevont fiatalok fogadását. Nyitottságukat és munkájukat ezúton is szeretnénk megköszönni. Célunk, hogy országszerte egyre több szervezetet vonjunk be a programba, és egy folyamatosan bõvülõ programhálózatot hozzunk létre. A helyi közösség bevonásának másik eleme a kortárssegítés alkalmazása volt. A programba bekerülõ minden egyes fiatalt egy kortárssegítõ mentor támogatott a projekt folyamán. A mentorok egyetemi hallgatók közül kerültek ki. Feladatuk a bûnelkövetõ fiatalok és az õket fogadó szervezetek közötti közvetítés és a fiatalok társadalmi integrációjának a kortárssegítés eszközeivel való támogatása volt. A mentorok szerepe példaadó a közösség számára is, amennyiben munkájuk és attitûdjük a diszkriminációmentes, a társadalmi befogadás és a közösség ügyei iránt elkötelezett ifjúság mintáját nyújtja. A projektet megvalósító Jóvá Tett Hely Közösségi Foglalkoztató 2004-ben, egy kísérleti program keretében jött létre a Fõvárosi Igazságügyi Hivatal Pártfogó Felügyelõi Szolgálatának háttérintézményeként, az OBmB támogatásával. A cél egy olyan intézmény létrehozása volt, amely integrálja a fiatalkori bûnözés kezelését célzó alternatív technikákat, és a közösségi szankciók végrehajtásának, illetve a pártfogó felügyelõi munkában alkalmazható új módszerek bevezetésének kísérleti terepeként funkcionál. A Jóvá Tett Helyen elindultak az alternatív büntetésként elõírható csoportos, illetve egyéni fejlesztõ programok, elérhetõvé váltak a különféle információs, tanácsadási, szabadidõs szolgáltatások. Az alternatív szankcionálás lehetõségeinek bõvítése mellett a közösségi foglalkoztató mûködésének alappillére a helyreállító igazságszolgáltatási szemlélet szempontjainak érvényesítése. „A közösségi jóvátételi programok a fõvárosban“ címû projekt e szemlélet gyakorlatba való átültetésére, új, resztoratív technikák kipróbálására irányult. Reményeink szerint ezzel a projekttel is sikerült egy olyan programot modelleznünk, amely gazdagítja a fiatalkori bûnelkövetés kezelésének eszköztárát, és újabb lépést jelent a helyreállító igazságszolgáltatási technikák alkalmazási körének tágítása felé.

Velez Edit pártfogó felügyelõi szakreferens Központi Igazságügyi Hivatal

2

nane_OK.qxp

2008.04.25.

7:00

Page 3


A projekt megvalósítása A projekt egy komplex programot valósított meg, amely modellezi a Pártfogó Felügyelõi Szolgálat és az adott településen mûködõ társadalmi szervezetek és a kortárs-segítõk közötti együttmûködés lehetõségeit a helyreállító igazságszolgáltatás területén. A projekt fõ célja a szimbolikus jóvátételi formák alkalmazásának elõmozdítása volt a közösség javára, a közösségben végzett munkatevékenységgel. A projekt során 20 fiatalkorú, illetve fiatal felnõtt bûnelkövetõ a pártfogó felügyelet külön magatartási szabályként a közösség javára végzett munkával jóvátételt nyújtott az elkövetett bûncselekményért. A projektben résztvevõ 4 szervezetnél az alábbiak szerint oszlottak meg a jóvátételt végzõ pártfogoltak: Ferencvárosi Egyesített Családsegítõ Központ és Intézményei (FECSKE)

3 fõ

Csillebérci Szabadidõ Kft.

5 fõ

Gyermekvilág Ágyszínház Közhasznú Alapítvány 4 fõ Rügyecskék Ember- és Környezetvédelmi Közhasznú Alapítvány

8 fõ

3

nane_OK.qxp

2008.04.25.

7:00

Page 4


A programban részt vevõ fiatalok az alábbi megoszlás szerint csoportosíthatók az elkövetett bûncselekmények típusa szerint 30

%

25

25

20

20 20

15 15 10 5

5

lopás büntette (1 fõ)

lopás vétsége (1 fõ)

10 5

önkéntes (3 fõ)

súlyos testi sértés büntette (4 fõ)

rongálás vétsége (5 fõ)

garázdaság büntette (4 fõ)

garázdaság vétsége (2 fõ)

0

A projektben részt vevõk nagy része társadalmilag hátrányos helyzetû. A projekt ideje alatt javítottuk társadalmi beilleszkedésük, továbbtanulásuk és a munkaerõpiac területén való érvényesülésük lehetõségeit. A részt vevõk nemek szerinti aránya 90

%

80

80 70 60 50 40 30

20

20 10 0

Fiú (16 fõ)

Lány (4 fõ)

A részt vevõk korcsoport szerinti megoszlása 60 50

% 50 45

40 30 20 10

5

0 16-18 év között (9 fõ)

18-20 év között (10 fõ)

20-24 év között (1 fõ)

A résztvevõk közül a legfiatalabb résztvevõ: 16 éves, a legidõsebb résztvevõ: 24 éves

4

nane_OK.qxp

2008.04.25.

7:00

Page 5


A részt vevõk iskolai végzettség szerinti megoszlása 90

%

80

80 70 60 50 40 30 20 10

5

5

10

7 általános (1 fõ)


0 szakmunkás végzettség (1 fõ)


A részt vevõk tanulmányaik szerinti megoszlása 50

%

45

45 40 35 30

30

25 20

15

15

10

10 5 0 nem tanul, dolgozik (6 fõ)

szakmunkásképzõ (2 fõ)

szakközépiskola, gimnázium (9 fõ)

általános iskolai tanulmányok (3 fõ)

A projekt értékelése pártfogó felügyelõi szemmel A Pártfogó Felügyelõi Szolgálat Missziója A Pártfogó Felügyelõi Szolgálat célja a bûnismétlés kockázatának csökkentése. A pártfogó felügyelõ alternatív büntetések végrehajtásával, az elkövetõ szükséges mértékû és következetes ellenõrzésével segíti a büntetõjogi következmények maradéktalan érvényesülését, a közösség védelmének erõsítését; támogató tevékenységével növeli az elkövetõ társadalmi integrációjának esélyét. Munkánk során azokkal a fiatalokkal foglalkozunk, akik a bûncselekmény elkövetésekor a 14. éves kort betöltötték, de még nem váltak nagykorúvá. Ezek a fiatalok általában kisebb súlyú normaszegést követtek el. A pártfogó felügyelet alatt lehetõségük nyílik arra, hogy szembesüljenek cselekményük következményeivel, tanulságokat fogalmazzanak meg, ezáltal a jövõben a társadalmilag elfogadott normák szerint éljenek. Esélyt kaphatnak a cselekmény által kialakult konfliktus helyrehozására, környezetük kibékítésére. A fiatalt nem elszigetelten, hanem a szûkebb és a tágabb környezetével együtt kezeljük. Ehhez szükséges a társintézmények: civil illetve állami intézményekkel való együttmûködés. A gyermekvédelmi törvény meg5

nane_OK.qxp

2008.04.25.

7:00

Page 6


határozza a jelzõrendszerhez tartozó szervezeteket (1997. évi XXXI. Gyvtv. 17§), ennek része a pártfogó felügyelõi szolgálat is. A munkánk széleskörû, napjainkban folyamatosan bõvülõ feladatokat látunk el, melyek a következõk: • Bûncselekmény gyanúja esetén a büntetõeljárás megindulását követõen a nyomozóhatóság felkérésére környezettanulmányt készítünk. Feltérképezzük a fiatal életkörülményeit, családi háttérét, a cselekmény hátterében meghúzódó szubjektív és objektív okokat és a megszüntetésükre irányuló lehetséges megoldási stratégiákat. Az információszerzésnek e szakaszában fontos a gyermekjóléti szolgálattal és az oktatási intézményekkel való kapcsolat. A pedagógiai vélemények bekérése, és a területileg illetékes gyermekjóléti szolgálat megkeresése lehetõvé teszi a fiatal más dimenzióban történõ megismerését. • A büntetõeljárás következõ szakaszában az ügyészi és a bírósági döntéshozatal elõkészítése során, kvázi szakértõi tevékenység keretében pártfogó felügyelõi vélemény készítésére kaphatunk felkérést. A véleményt követõen kerül sor a döntéshozatalra és a pártfogó felügyelet végrehajtására. A pártfogó felügyelõi vélemény keretén belül teszünk javaslatot, a fiatal számára legmegfelelõbb magatartási szabályra. A mérlegelésnél a fiatal személyiségállapota, az elkövetett bûncselekmény jellege, és a környezetnek a fiatalhoz, illetve az elkövetett bûncselekményhez való viszonya alkotják a szakmai mérlegelési szempontokat. A külön magatartási szabály jelentõsége, hogy a fiatalkorút szembesíti a bûncselekménnyel okozott kárral, lehetõséget ad annak jóvátételére, és a közösség kiengesztelésére. Itt kapnak szerepet a különbözõ közösségi színterek, melyeken nem csak a családot értjük, hanem a helyi, társadalmi és állami intézményeket is. Jó példával szolgál az az iskola, amely egy, az iskola falát „összegraffitizõ“ fiatalnak lehetõséget adott arra, hogy jóvátételként a rongálást okozott kárt helyreállítsa. Ezzel a probléma kezelése annak keletkezési helyén történt a helyreállító igazságszolgáltatás szellemében. A helyreállító igazságszolgáltatás kulcsszavai: a tolerancia, a nevelõ célzat, és a felelõsségvállalás. Amennyiben nincs lehetõség a helyi szintû jóvátételre, akkor a fiatal a közösség számára, az egyénhez, a bûncselekmény jellegéhez és súlyához igazodó egyéb jóvátételt teljesíthet. Ezen a ponton az igazságszolgáltatás olyan intézményeket von be a folyamatba, amelyek teret adhatnak a jóvátétel teljesítésére. Erre a problémára adott választ a megvalósult projekt. Több, az ügyért elkötelezett együttmûködõ partner modellezte a társadalmi összefogást, megoldást az igazságügy területérõl érkezõ szakmai kérdésben. A pályázatban együttmûködtek a pártfogó felügyelõ kollégák, akik a szakmai kompetenciát jelentették, és a mentori hálózat, amely a célcsoporthoz korban közelálló, egyetemi hallgatókból állt, akik segítõ attitûdjük révén kortárssegítõ feladatot láttak el. Itt fontos szerepet kapott az, hogy az irányítás mellett, alternatív magatartásmintát nyújtsanak fiataljainknak. A pályázat alappillérjét a fogadó szervezetek képezték, akik modellálták azt a társadalmi színteret, ahol a jóvátételi tevékenység megvalósulhatott. A Jóvá Tett Hely Közösségi Foglalkoztató ernyõszervezetként fogta össze a különbözõ szervezeteket, hangolta össze munkájukat. 6

nane_OK.qxp

2008.04.25.

7:00

Page 7


Szakmai kontrollként a folyamatot mindvégig figyelemmel kísérte az I. és XII. kerületi Ügyészség. A pártfogó felügyelõi véleményben tett javaslatokat elfogadták, a folyamat végén tájékoztatást kaptak tõlünk a pártfogás eredményérõl. Emberi találkozások tanúi lehettünk, mind az esetek kiválasztása során, mind a program lebonyolításakor. Például, egy szelektív hulladékgyûjtõ konténert felgyújtó gimnazistákból álló csoport tagjai, saját és a fogadó szervezet döntése alapján bár egyazon bûncselekményt követték el, eltérõ jóvátételt végeztek. Volt, aki a környezetvédelem, hulladékgyûjtés, volt, aki a belsõ Ferencváros hátrányos helyzetû diákjainak szabadidõs tevékenységének szervezése, volt, aki a hosszas kórházi ápolásra szoruló beteg gyerekek szórakoztatása terén tevékenykedett. Az egyik fiatal elõnyös társadalmi helyzete révén még soha nem találkozott a szegénység és elmaradottság jelenségével, a programban viszont egy belvárosi kerület „elslumosodott“ negyedében végzett jóvátételi munkát. Az Ágyszínház munkatársai egyik pártfogoltunkban egy olyan személyiségû fiút ismertek meg, aki az õ szakmai, emberi munkájukat gazdagította. Néhányan fiatal graffitizés miatt került vádemelés elhalasztásának hatálya alá. Egyikük kimagasló tehetségû gördeszkás. Õ például szabadidõ-szervezésben tevékenykedett a IX. kerületben, megismerve annak nehézségeit és buktatóit. Életszerû, de szakmailag mégis felemelõ érzés volt látni, hogy többen barátjukat, partnerüket is bevonták a munkába. Így a kötelezõ jelleg mellett, megjelent az önkéntes elem is. Pártfogói szemmel a modell példaértékû, hisszük és megtapasztaltuk, hogy csak társadalmi összefogás mellett lehet korszerû választ adni egyes problémákra, bûncselekményre.

Horváthné Mátrai Katalin Fõvárosi Igazságügyi Hivatal Pártfogó felügyelõi Szolgálata Fiatalkorú Elkövetõk Osztályának vezetõje

A kortárssegítõ-mentor tevékenység a projektben A projekt megvalósításában 13 kortárssegítõ-mentor vett részt. A mentorok azok közül az egyetemi hallgatók közül kerültek ki, akik az ELTE ÁJK Kriminológiai Tanszék „Kriminológiai TDK Pártfogói csoport“ címû fakultatív kurzusára jelentkeztek, vagy már korábban elvégezték ezt a kurzust. Feladatuk volt: •

•

A projektben részt vevõ fiatalok mentori támogatása a kortárs-segítés eszközeivel: A fiatalok segítése a programban vállalt kötelezettségeik teljesítésében, 7

nane_OK.qxp

2008.04.25.

7:00

Page 8


• •

•

szükség esetén munkavégzés helyszínére való elkísérésük. A fiatalok tanulásának, álláskeresésének, szociális készségeik fejlesztésének támogatása. Kapcsolattartás a Jóvá Tett Hely Közösségi Foglalkoztatóval, a pártfogó felügyelõkkel, és a közösségi jóvátételi jellegû munkavégzésre lehetõséget biztosító szervezetekkel. A fiatalok által végzett jóvátételi jellegû munkavégzés nyomon követése, a munkavégzés során felmerülõ akadályok, problémák jelzése az együttmûködõ szervezetek felé.

A mentorok átlagosan 3 hónapot foglalkoztak egy fiatallal, tevékenységükrõl terepnaplót vezettek. A 13 mentor közül 6 mentor joghallgató, 4 mentor szociális munkás hallgató, 1 mentor jog-és szociális munkás hallgató, 1 mentor végzett pszichológus és 1 mentor végzett szociális munkás. A mentorok átlag életkora 22-23 év.

Részlet egy terepnaplóból: November 15-én találkoztam elõször a mentoráltammal, amire fél óra késéssel érkezett. Hosszasan beszéltem magamról mert úgy éreztem nagyon zavarban van. De pár perc után szóba került, hogy gördeszkázik, így errõl már könnyebben el tudtunk beszélgetni. A büntetését azért kapta, mert egy évvel ezelõtt, mikor 16 éves volt, pár barátjával felmásztak egy óvoda tetejére graffitizni. Összességében úgy érzem, jól sikerült az elsõ találkozó, és jól fogunk tudni együttmûködni. A beszélgetés közben rájöttem, hogy a lassú, tömör válaszai nem ellenem irányulnak, hanem õ egyszerûen ilyen. A második találkozót is a Jóvá Tett Helyen beszéltük meg, megint késett, de most csak negyed órát. Megint nagyon szûkszavú volt, de a múltkor már rájöttem, hogy õ ilyen, és ez nem baj, még mondta is, hogy korrepetálni például azért nem szeretne, mert nem szeret beszélni. Eredményként értékeltem, hogy most már nemcsak a kérdéseimre válaszolt, hanem õ is hozott fel témákat. Legközelebb egy hét múlva találkozunk, együtt megyünk a Fecskébe megbeszélni, hogy mi lesz a feladata. 8

nane_OK.qxp

2008.04.25.

7:00

Page 9


Ezen a héten csütörtökön találkoztunk volna, de egy óra körül hívott, hogy elmondja beteg, lázas, és nem tud eljönni. Ezen a napon fordult elõ elõször, hogy kicsit komolyabbra kellett vennem a figurát, és tanító nénisre, mert úgy tûnt, nagyon nem érti, hogy miért kell neki ezt csinálni. Ennek ellenére mindig becsületesen megcsinált eddig mindent, még ha közben kifejezésre is juttatta, hogy mekkora nyûg ez neki. Találkoztam a mentoráltam pártfogójával, aki elmondta, hogy õ milyennek ismerte meg B.-t, és nagyjából egyezett a véleményünk arról, hogy szótlan, elvarázsolt srác, de nem lesz vele gond, és kötelességtudó. Egyetértettünk abban is, hogy nehezen nyílik meg, és nem nagyon kezdeményez beszélgetést, de ez nem ellenünk irányul. A pártfogó nem lepõdött meg, hogy egyelõre nincs problémám, azt mondta, majd szóljak, ha gond van. A múlt héten megbeszéltem a Fecskében, hogy a Dominó Általános Iskolában ping-pongozhasson 12-16 éves gyerekekkel. Csütörtökön 2 órára mentünk volna terv szerint az elsõ ping-pong edzésre, azonban most elõször elfelejtette, így hiába vártam õt a Déli pályaudvarnál. Felhívtam, mire buzgón bocsánatot kért, elmondta, hogy õ 3 órára emlékezett, de most azonnal indul, találkozzunk a Ferenciek terén, és együtt metrózzunk tovább. Útközben éreztem, hogy kicsit izgul, kérdezte, hogy mi fog itt most várni rá, miket fognak kérdezni tõle. Felkísértek minket a ping-pongosokhoz, és le is tesztelték egy rövid meccsen a tudását. Ezt követõen egy órát mégis játszhattunk a srácokkal. Nagyon kényelmetlen volt neki a szituáció, nem tudott felengedni. Egyáltalán nem beszélgetett senkivel, csak ütögette a labdát, két meccs között pedig lehajtott fejjel ült a padon. Ha valamit kértek tõle, megcsinálta, de mindezt szótlanul. Vártam már, hogy elmondja a véleményét, és ezt megtette amint kiléptünk az iskola épületébõl, elmondta, hogy mennyire nem szeretne többet ide jönni. Úgy vélem nem is ez lenne a baj, hanem az, hogy alkalmatlan az ilyen feladatokra. Még túl fiatal ahhoz, hogy rá lehessen bízni gyerekeket, bár ez talán természetes is. Így a mentoráltam az Aluljáró Ifjúsági Klubnál végzett jóvátételi munkát, csütörtökönként iskola után, 2-tõl 5-ig. Már több alkalommal volt, összesen 16 órát dolgozott le eddig. Amikor nem tud elmenni, mert beteg, vagy valami közbejön neki, mindig felhív és tájékoztat. Becsületesen végzi a munkát a maga csendes, néha kicsit morcos stílusában. Legutóbb felajánlottam neki, hogy mehetnénk a Rügyecskékkel erdõt takarítani egy hétvégi napon, és tetszett neki az ötlet, leszámítva, hogy korán kell hozzá kelni, de megköszönte, hogy szóltam, és majd még megbeszéljük. A tegnapi Duna part takarítással sikeresen teljesítette a 30 órát. Én 9

nane_OK.qxp

2008.04.25.

7:00

Page 10


is elmentem vele, és kifejezetten jól sikerült a nap. Nem örült a korán kelésnek, de nagyon motiválta, hogy ha eljön, akkor befejezi végre. Csepelre aztán érte jött az édesanyja és az egész család, így velük is találkozhattam. Anyukával beszéltem pár percet, mondtam, hogy B. jó gyerek és nem volt vele gond, õ pedig megköszönte nekem, ami nagyon jólesett. Így úgy érzem, hogy még ilyen jó kis lezárása is lett ennek az egész mentorálásnak! : ☺ Szatmári Stella

A közösségi jóvátételt teljesítõ fiatalokat fogadó szervezetek

Ferencvárosi Egyesített Családsegítõ Központ és Intézményei (FECSKE) Mûködõ és megvalósított ellátási formák, szolgáltatások 1., Családsegítõ Szolgálat - Tanácsadói szolgáltatások: - szociális - jogi - munka-tanácsadás - egyéni esetkezelés, családgondozás - a családok külsõ támogató rendszerének fejlesztése, a családokkal kapcsolatban lévõ intézmények, társadalmi szervezetek, egyesületek és egyházi szervezetek tevékenységének összehangolásában. - állampolgári kezdeményezések alapítványok, egyesületek munkájának támogatása. - problémaorientált csoportok szervezése és mûködtetése - munkanélküliek részére nyújtott szolgáltatások: információk, álláskeresési technikák elsajátítása, telefonálási lehetõség, képzéshez valóhozzájutás segítése, tea-délutánok szervezése, munkajogi tanácsadás - roma lakosságot érintõ speciális segítségnyújtási lehetõségek a kerületi roma-mediátori hálózattal együttmûködve. - rászoruló gyermekek nyári táboroztatása - természetbeni adományok gyûjtése és közvetítése a rászorulók felé - adósságkezelési szolgáltatás - utcai szociális munka 2., Dzsumbuj Help Közösségfejlesztõ Központ 3., Alul-Járó Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda 4., Gyermekek átmeneti otthona 5., Gyermekjóléti Szolgálat 6., „Minikrízis“ - Gyermekek átmeneti otthona 10

nane_OK.qxp

2008.04.25.

7:00

Page 11


FERENCVÁROSI EGYESÍTETT CSALÁDSEGÍTÕ KÖZPONT ÉS INTÉZMÉNYEI (FECSKE) 2. SZÁMÚ CSALÁDSEGÍTÕ KÖZPONT Budapest, 1096 Lenhossék u. 18. Tel./fax: +36 1 215 84 37, 215 60 27; E-mail: [email protected]

A „Közösségi jóvátételi programok a fõvárosban“ címû projekt tapasztalatai A Fõvárosi Igazságügyi Hivatal együttmûködõ partnernek kérte fel a FECSKÉ-t, hogy a „Közösségi jóvátételi programok a fõvárosban“ címû projektjében biztosítson bûnelkövetõ fiatalok részére jóvátételi lehetõséget a közösség javára végzett munka formájában. Intézményünk az alábbi jóvátételi lehetõségeket vállalta fel: • közterületek, parkok, szociális és oktatási intézmények gondozása és takarítása • szociális és oktatási intézményeknél, valamint egyéb szervezeteknél segítség nyújtás gyermekek részére szabadidõs tevékenységek lebonyolításában • speciális ügyeleti feladatok ellátása különbözõ szervezeteknél • kisegítõ irodai tevékenység az önkormányzati és civil szervezetek részére • természetbeni adományok tárolásában, szállításában és kiosztásában való részvétel (szociális intézmények, civilszervezetek, egyházi karitatív szervezetek, Vöröskereszt stb.) Intézményünk vállalta továbbá, hogy a bûnelkövetõ fiatalok részére a munkaerõpiacon való elhelyezkedést elõsegítõ speciális programot szervez, biztosítja az egyéni munkajogi tanácsadást és segíti a fiatalok belépését a munkaerõpiacra. A projekt lebonyolítása során 3 bûnelkövetõ fiatal „élt“ az intézményünk által felkínált jóvátételi lehetõséggel. Z. az egyik kerületi iskola által hetente szervezett sporttevékenység elõkészítésében, lebonyolításában vállalt részt. Az iskolában egyébként nehéz szociális családi háttérrel rendelkezõ, sok esetben magatartásproblémás gyermekek speciális oktatása folyik. Z. nyitottnak és együttmûködõnek mutatkozott a munkavégzés során. Feladata volt a szervezõ pedagógus segítsége a programok elõkészítésében és lebonyolításában, például a szabályok betartatása (játékvezetés). Gyakran játékosként is részt vett, ekkor különösen figyelnie kellett, hogy õ maga se szabálytalankodjon. Elõírás volt részére, hogy meghatározott alkalmakkor pontosan jelenjen meg, és ha nem tudna megjelenni, vagy késne, elõzetesen értesítse a szervezõ pedagógust. Sajnos Z. az elõírt 11

nane_OK.qxp

2008.04.25.

7:00

Page 12


feladatokat egy idõ után nem teljesítette, így részére az elõírt 30 órából csak 10 órát tudtunk igazolni. B. intézményünk ifjúsági irodájában vállalt feladatot. Elsõ alkalommal õ is megpróbálkozott a fent említett iskola egyik sportfoglalkozásában való részvétellel, de ez végül zárkózott, kicsit visszahúzódó beállítottsága miatt nem bizonyult jó választásnak. Így került az ifjúsági irodába, ahol fõként irodai tevékenységeket (adminisztratív, technika) végzett. Az elõírt 30 óra valamivel több mint kétharmadát teljesítette már. L. intézményünkben vállalta, hogy rászoruló tizenéveseknek segít az angol tanulásban, és korrepetálja õket. Nyitott, magabiztos és a feladathoz „felnõtt“ fiatalembert ismertem meg személyében. Úgy tûnik, nem tûri el a „linkeskedést“ a diákjaitól, akik vele egykorú lányok. Az intézményünknél elõírt 10 óra felét teljesítette. Általános tapasztalatok, észrevételek: Kitûnõ ötletnek tartom hogy bûnelkövetõ fiatalok non-profit, közhasznú, vagy költségvetési szervezetek társadalmi feladataiban vállalhatnak részt. A jóvátételi munka kontrasztban áll az általuk elkövetett bûncselekménnyel és tükröt mutathat számukra. Munkavégzés közben, saját bõrükön tapasztalják meg, hogy akárcsak egy „brahiból“ elkövetett bûncselekmény mennyi bosszúságot, fáradságot és munkát okozhat másoknak. Mindenképpen hasznosnak tartanám, ha a program folytatódna, és országosan is általánossá válna. A mi konkrét „hasznunk“ a projektben az a munka, amelyet a fiatalok elvégeznek nálunk. Rengeteg olyan feladatot hajtanánk végre, amelyek a jelenlegi dolgozói létszám mellett nem megvalósíthatók. Ezek nem tartoznak szorosan a munkánk körébe, de mégis nagy szükség van rájuk a kerületi igények miatt. Mindezt a kollégák a kötelezõ feladataik mellett nem tudják, vagy csak nagy áldozatok mellett tudnák bevállalni mindenféle ellenszolgáltatás nélkül. Állandó programjaink, feladataink is olykor megkívánnák még legalább egy, vagy két ember munkáját. Ezek megvalósítását nagymértékben elõsegítheti a programba bekerülõ fiatalok jóvátételi munkája.

Vibling Géza

12

nane_OK.qxp

2008.04.25.

7:00

Page 13


Rügyecskék Ember- és Környezetvédelmi Közhasznú Alapítvány A kistarcsai fenyves erdõvel kapcsolatban 2001. decemberében vettük fel a kapcsolatot elsõ alkalommal a tulajdonos Pest Megyei Önkormányzattal azzal a céllal, hogy a legalább 25 évvel ezelõtt ültetett telepített fenyves sorsáról rendelkezzenek, mert az jelenleg igen elhanyagolt állapotban van. Felajánlottuk segítségüket az erdõ felújítási munkálataival kapcsolatban. Két és fél év telt el, mire érvényes szerzõdésünk jött létre az Önkormányzattal a szükséges munkálatokra és egy erdész irányítása mellett 2004. nyarának végén elkezdhettük végre a felújítási munkálatokat. Addig csak a szemetet hordtuk ki rendszeresen az erdõbõl, magunk, vagy szervezetten, a Szent István Iskola tanulóinak segítségével. 2004. õszétõl az iskolai környezetvédelmi szakkör keretében többször tartottunk erdõpedagógiai foglalkozásokat, bemutatva a gyermekeknek az erdõ színes élõvilágát. A Rügyecskék Ember- és Környezetvédelmi Közhasznú Alapítvány által végzett munkák: a) feltérképeztük az utakat és ösvényeket, majd ezek segítségével táblákra osztottuk a területet. b) összeszedtük a kidõlt fákat, lehullott ágakat, gallyakat, ezeket feldaraboltuk és elszállítottuk (kb. az erdõ területének 1/3 - 1/4 részérõl) c) 4-5 táblában a kiszáradt lábon álló fákból is kiszedtünk néhányat, illetve lefûrészeltük az elszáradt ágakat a könnyebb közlekedés, és a légmozgás elõsegítése végett. d) a korábbi tûzesetek nyomán keletkezett erdõfoltokat kitisztítottuk, hogy a természetes újulat szabadon nõhessen. e) a területen található lombos fák és cserjék körül kisebb foltokat, tisztásokat nyitottunk.

A „Közösségi jóvátételi programok a fõvárosban“ címû projekt tapasztalatai A Rügyecskék Alapítvány elsõsorban környezetvédelemmel foglalkozik, ezért e tevékenység mentén szeretném elsõdlegesen értelmezni a projektet. Az Alapítvány csatlakozásának fõ indoka a projekthez az volt, hogy segítséget kap a fiatalkorú elítéltektõl, újabb munkás kezekhez jut, így könnyebben teljesítheti célkitûzéseit. Elsõsorban szemétszedési és takarítási munkákat tudtunk biztosítani, amelyeket velem együtt végeztek a mentoráltak. A munka végzése több tekintetben sem könnyû feladat nekik. Ugyan a szemétszedés inkább egy könnyû fizikai munka, de a sikeressége könnyen megkérdõjelezhetõ, mivel az illegális hulladéklerakó helyek egyre inkább szaporodnak. Az állampolgárok általában hárítják a felelõsséget ezért a helyzetért, arra hivatkozva, hogy úgyis tehetetlenek vagyunk ezzel a jelenséggel szemben. A másik gyakori hárítási technika, hogy a hatóságokat tesszük felelõssé, elvárjuk, hogy õk majd rendbe teszik azt, aminek a kialakításában mi is részt veszünk. A személyes felelõsség gondolata többekben nyomasztó érzést kelt, elsõsorban azért, mert úgy érzik, nincs 13

nane_OK.qxp

2008.04.25.

7:00

Page 14


hatékony eszköz a kezünkben a megoldásra. A környezettudatos nevelés ugyan hazánkban is terjed, egyre több óvoda és iskola céljai között jelenik meg, a hatása azonban még nem igazán érzékelhetõ. A mi esetünkben a büntetés-végrehajtás e formája a környezettudatos nevelés terjesztéseként, a civil vagy egyéni aktivitás ösztönzéseként is felfogható. Munkavégzés helyei A szemétszedést két helyen végezzük. Az elsõ helyszín Kistarcsa, a kórház mögötti fenyves erdõ, de a késõbbiekben szeretnénk kiterjeszteni a Szilas patakra is. Az erdõ parkerdõ jellegû, rengeteg sétáló áthaladóval, így munka akad bõven. A mentoráltak segítségével sokat haladtunk, és ami még fontosabb, hogy a helyi lakosokra is ösztönzõ erõvel hat, hogy önkénteseket látnak takarítani. A második helyszín a csepeli Kis-Duna partja, ami sajnos teljesen elhanyagolt. Horgászok és pihenni vágyó emberek szívesen látogatják a zöld területet, gyakran sok szemetet hagyva maguk után. Ezen a területen kevésbé látványos az eredmény. Mentoráltak A jóvátételt nálunk teljesítõ mentoráltak szociokulturális háttere nagyon változatos. A többségük elõször találkozik a szemétlerakás és hulladékkezelés problémájával. Mivel még kifelezetten fogékonyak az új információkra, ezért a büntetés-végrehajtás e formája kiváló arra, hogy egy felelõsségteljesebb magatartásformát ismerjenek meg és sajátítsanak el a környezetvédelem területén. Egy alkalommal egyszerre többen is végeznek jóvátételi munkát. Maga a munkavégzés egyfajta ‘semleges’ térként is funkcionál, ahol megismerhetik a másik kultúráját és értékrendjét. A mai magyar társadalomban kevés az ilyen ‘semleges’ tér, ahol a fiatalok találkozhatnak eltérõ hátterû kortársaikkal. A legtöbb szórakozóhely specializált, egyfajta szubkultúra igényeit szolgálja ki. Az esély, hogy egy teljesen különbözõ csoport életét megismerjék nagyon kicsi. Talán az iskola az egyetlen intézményrendszer, ami némi lehetõséget nyújt e téren. A közös munka és a hasonló sors azonban sokkal erõsebb motiváló erõ, hogy a szokásos közhelyeken túlra tekintsenek. Ilyen törésvonalak a romatöbbségi társadalom ellentéte, vagy a zenei-szubkulturális tagozódások. A munka végzése alatt ezek a különbségek elvesztik a lényegüket, jelentéktelenné válnak, teret adva az új kapcsolatok kialakulásának, a gondolkodás formálódásának. 14

nane_OK.qxp

2008.04.25.

7:00

Page 15


Munkavégzés Naivitás lenne azt állítani, hogy a fiatalok óriási lelkesedéssel vágnak neki a munkának, hiszen ez egy büntetés, még akkor is, ha ez olyan lehetõséget ad a kezükbe, amit talán azonnal nem is fognak fel. Ezeknek az ellentéteknek a leküzdésre különbözõ taktikákat lehet alkalmazni, és nagyon nagy segítség az, hogy a projekt többszereplõs. Fontos eszköznek vélem azt, hogy velük együtt dolgozunk, megosztjuk a munkát, és azt várjuk el, amit mi is megteszünk. Így a kényszeren túl példát is látnak egy másfajta hozzáállásra. A felelõsségteljesebb gondolkodás kialakításában ezt a módszert hasznosabb eszköznek vélem, mint a „passzívan elviselhetõ“ büntetéseket. Gyakori a közvetlen, pozitív visszacsatolás a járókelõk és a turisták részérõl, ami egyrészt segíthet a mentoráltaknak, ugyanakkor a járókelõkre is pozitívan hat, ha aktív 'önkénteseket' látnak, akik tesznek valamit a környezetükért. Ez a civil öntudat erõsítésében egy jelentõs lépés, megmutatni, hogy igenis vannak eszközeink arra, hogy alakítsuk a saját életünket. Az együttmûködõ szervezetek körét mindenképpen szélesíteni kellene. Az önkormányzatok sok esetben érdektelenek a zöld területeik karbantartásában. Ebben az évben indult be egy pályázat, amely megpróbálja az illegális szemét lerakóhelyek felszámolásába mind az önkormányzatokat, mind a civil szervezeteket bevonni. A jelen projekt is segítséget adhat egy alternatív, új, hatékonyabb rendszer kialakításában.

Összegzés A projektrõl csak pozitívan tudunk nyilatkozni. Nekünk nagy segítség a fiatalok munkavégzése és talán mi is teszünk valamit a mentoráltak társadalmi 15

nane_OK.qxp

2008.04.25.

7:00

Page 16


visszailleszkedéséért, felelõsségteljesebb magatartásuk kialakításáért. Nincs állandó recept, amit minden egyes mentoráltra alkalmazni tudnánk, mivel nagyon különbözõek és nagyon különbözõ cselekményekért kerülnek a projektbe. Pont ezért fontos, hogy a projekt többszereplõs és alkalmas a fiatalok személyre szabott kezelésére. Minden egyes újabb civil szervezet belépése bõvíti ennek a munkának a lehetõségeit. Reményeink szerint a jövõben is részt tudunk venni a programban! Köszönettel Pál Dávid, Rügyecskék Alapítvány

GYERMEKVILÁG-ÁGYSZÍNHÁZ KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY A Gyermekvilág-Ágyszínház Alapítvány 1991-ben jött létre, azzal a szándékkal, hogy a játék erejével, személyes odafigyelésünkkel segítsünk a kórházban fekvõ gyerekeknek elviselni betegségüket. Önkénteseink között minden korosztály megtalálható: a kamasztól a nyugdíjasig, a 17 évestõl a 87 évesig, az élet minden területérõl. Különösen azokra a gyerekekre fordítunk figyelmet, akik hosszú idõt kénytelenek kórházban tölteni, súlyos betegek. A legfontosabb tevékenységünk az ágyszínházi program, mely évek óta folyamatosan mûködik, 70 önkéntes munkatársunk közremûködésével. Heti rendszerességgel tartunk csoportos és egyéni foglalkozásokat, játékokat budapesti kórházakban. Hogyan? Például azokkal a gyerekekkel, akik ágyhoz vannak kötve, külön-külön foglalkozunk: beszélgetünk, mesét olvasunk, kártyázunk, bábozunk. Azoknak a kis betegeknek, akik nincsenek ágyhoz kötve, játszóházhoz hasonló foglalkozásokat szervezünk, számos manuális játékot készítünk, társasjátékozunk, bábozunk, stb. Az esztétikai öröm, a katarzis segít a feszültség levezetésében, oldásában, könnyebb elviselni a pszichés megterheléseket, melyek a kórházi ápolás, vizsgálatok idején váltakozó erõsséggel lépnek fel a különbözõ korú gyermekeknél. (Az ápolónõk elõzetes felvilágosítást adnak a gyerekek pillanatnyi állapotáról, a lehetõségekrõl.) Hetente több csoportban tartanak foglalkozásokat, 30-70 beteg gyereknek. A csoportokon kívül az ott dolgozó nõvéreknek, és az érintett szülõknek is segítséget nyújtunk, az aktív játék, kézmûves tevékenység elsajátítása, nagyban megkönnyíti az õ munkájukat is. Ennek köszönhetõen a gyerekeket játékos formában készítik fel a különbözõ vizsgálatokra, így jóval kisebb trauma éri õket a kórházi kezelések során. Külön hangsúlyt fektetünk programunkban a krónikus betegségben szenvedõ gyerekekre, szüleikre, s az õket ápoló személyzetre. Számukra minden napra tartalmas idõtöltést alakítunk ki, mellyel igyekszünk megelõzni, hogy apatikus állapot alakuljon ki náluk. 16

nane_OK.qxp

2008.04.25.

7:00

Page 17


Tevékenységünk fõ helyszínei:

Szent János Kórház Budai Gyermekkórház Neurózis Osztály 1. sz. Gyermekklinika Heim Pál Gyermekkórház

A „Közösségi jóvátételi programok a fõvárosban“ címû projekt tapasztalatai Hogyan zajlanak a jóvátételis kórházi látogatások? A Gyermekvilág-Ágyszínház Alapítványhoz érkezõ, a jóvátételi programban résztvevõ fiatalok szociális, segítõ munkát vállalnak. Kórházban fekvõ beteg gyermekekhez járnak hetente, hogy kicsit feledtessék velük a betegségük okozta fájdalmakat, kellemetlenséget, rosszkedvet, félelmeket. A kórházi látogatásra elõzetes képzés után kerül sor. A képzés néhány órában foglalkozik a betegség, a segítõ szándék, a játék és az alkotói folyamat lélektanával. Különbözõ foglalkoztató füzetekkel és játékokkal ismerteti meg a jóvátételis fiatalokat, és ráhangolja õket a kórházi helyzetre, a beteg gyermekekkel való találkozásra. A kórházi látogatások átlagosan két órát vesznek igénybe. A fiatalok tapasztalt animátorokkal együtt mennek be az osztályokra, az õ felügyeletük alatt, az õ társaságukban foglalkoznak a gyerekekkel. A látogatások után lehetõség nyílik a tapasztalatok megbeszélésére, a havonta megtartott találkozókon szupervízióra, további képzésre. Az elsõ kórházi látogatás mindhárom hozzánk érkezõ fiatal esetében a mentorok jelenlétében és támogatásával történt. A betegség és kórházi környezet szorongást keltõ hatása az elsõ néhány perc után oldódott, amint a fiatalok és mentoraik feladatot kaptak, és belemerültek a gyerekekkel való foglalkozásba. Amint a gyerekekre kellett figyelniük, kevesebb figyelmük jutott saját félelmeikre. A további alkalmakkor nem minden esetben vettek részt a mentorok, de animátoraink ezt nem is kívánták meg. A fiatalok az õ távollétükben is egyre felszabadultabban vettek részt az egyes látogatásokon. Arra is volt példa, hogy a mentor maga is annyira élvezte és értékelte a gyermekekkel való munkát, hogy szándékában áll a jóvátételi program befejezése után is a kórházi gyerekekhez látogatni. Sõt, a pártfogolt fiatalok között is akad, aki folytatni szeretné ezt a tevékenységet. Egy-egy kórházi látogatás menete tervezhetõ, de valódi lefolyása kiszámíthatatlan. Alapelvünk, hogy mi alkalmazkodunk a gyerekek igényeihez, és nem tõlük várjuk el, hogy szívesen fogadják a programot, mellyel készültünk. Ez a fiatalokat is rugalmasságra és alkalmazkodásra készteti: felkészülten megyünk be a kórházba, de nem biztos, hogy azzal töltjük az idõt, amit mi kigondoltunk. Miben látjuk a jóvátételi lehetõséget? A jóvátételis fiataloknak lehetõségük van saját pozitív tulajdonságaikat, erõsségeiket kidomborítani. Animátorainktól is csak azt várjuk el, hogy adják önma17

nane_OK.qxp

2008.04.25.

7:00

Page 18


gukat. Ha beszélgetni szeretnek, beszélgessenek, ha mesélni, meséljenek, ha zenélni, zenéljenek, ha szõni-fonni-rajzolni, akkor kézmûveskedjenek. Szükség van önismeretre a kórházi munkához, hogy ki-ki tudja, mibe fogjon, kivel s hogyan vegye fel a kapcsolatot. A kórházi munka azonban önmagában is képes az önismeret fejlesztésére, hiszen olyan helyzetben próbálják ki magukat az önkéntesek és a fiatalok, amely minden alkalommal új élményeket és tapasztalatokat ad. A kórházban fekvõ beteg gyermekek helyzete érzelmileg általában erõteljesen hat minden látogatóra. A fiatalok számára is megterhelõ, megrendítõ lehet a találkozás, ugyanakkor saját elõnyös helyzetükre döbbentheti rá õket: arra, hogy õk nem betegek. Ha valaki nem beteg, aktív, szabad lehet. Ezek olyan értékek, amelyeket fiatalon ritkán ismerünk fel, annyira természetesnek tûnnek. Az Ágyszínházhoz érkezõ fiatalok a látogatások során az emberi kapcsolatok sokszínûségét, sokféleségét tapasztalhatják meg. Feltárul elõttük a kórházban fekvõ beteg gyerekek társaikkal, szüleikkel, testvéreikkel való segítõ, szeretõ vagy néha épp konfliktusokkal terhelt kapcsolata. Emellett maguk is új kapcsolatokat építenek ki: megtapasztalják, milyen érzés egy másik embernek segíteni, egy félelemben élõt bátorítani, alkotni, építeni, ahelyett, szoronganának vagy rombolnának. Az az érzés, hogy másoknak segítenek, másokat megnevettetnek és boldoggá tesznek, „bûncselekményük“ elkövetéséhez képest egy másik szerepbe helyezi õket. Megélhetik, mennyivel jobb, értékesebb azon az oldalon állni, aki segít, támogat. Ezek az élmények saját családi, baráti kapcsolataik, konfliktusaik átértékelésére késztetik õket. Egyik pártfogoltunk egy kórházi helyzetet látva már azon gondolkodott, hogyan fogja nevelni saját gyermekét, milyen módon fog vele bánni, beszélni, játszani. Az Ágyszínházhoz érkezõ fiatalok jó példát látnak a társadalmi szerepvállalásra is. A kórházi animátorok önkéntes munkát végeznek a gyermekosztályokon. Egyfajta pozitív életszemléletet is megtapasztalhatnak, hiszen még egy kórházi kórteremben, betegen is lehet az ember aktív és keresheti mind a társas- mind az alkotás adta örömöket. Ha ebben a munkában kreatívak, van esély rá, hogy a hasonlóan kreativitást igénylõ feladatokban is megállják majd helyüket, hisznek magukban és a feladat értelmében. Miben láttuk a nehézségeket? A kezdeti lendület és „kellemes csalódás“ után, mely szerint nem is olyan szörnyû a kórházi hangulat és a beteg gyermekek látványa, nehézzé vált a fiatalok rendszerességre szoktatása. Mivel az alapítvány önkéntesekkel dolgozik, 18

nane_OK.qxp

2008.04.25.

7:00

Page 19


nincs meg körünkben a 'muszáj' fogalom, csak a lelkiismeret, mely azt mondja, ha fáradtak, nyûgösek, kedvetlenek is vagyunk, bemegyünk a gyerekekhez, akik várnak ránk. Mivel a jóvátételis fiatalok esetében nem önkéntes munkáról van szó, az õ elsõdleges motivációjuk talán nem a gyermekeken való segítés, hanem a program sikeres teljesítése. Ez azonban már egy lépéssel távolabb áll a fõ céltól, a gyerekeken való segítéstõl, amirõl ezáltal könnyebb megfeledkezni. Célunk, hogy folyamatosan fenntartsuk bennük a segítõ-szándékot, és az õket váró gyermekek iránti felelõsségérzetet.

A „Közösségi jóvátételi programok a fõvárosban“ címû projekt tapasztalatai Csillebérci Szabadidõ Kft. A Csillebérci Szabadidõ Kft. Budapest egyik legszebb helyén, a Szabadság-hegyen 46 hektárnyi területen fekszik. Ifjúsági és sportprogramok lebonyolítására, a szabadidõ hasznos, egészséges eltöltéséhez a legkülönfélébb sportpályák, nyitott medence, paintball, Heelys klub és kalandpark (kötélpályás) áll vendégeik rendelkezésére. Alapvetõ feladatunk a 46 hektár terjedelmû õsfás parkban elterülõ szabadidõ és ifjúsági központ üzemeltetése: • • • •

ezer férõhelyes nyári szállás fenntartása táborozási lehetõség biztosítása 250 fõs - egész évben üzemelõ - Ifjúsági Szálló illetve bungalók fogadó kész állapotban tartása vendégek kiszolgálása.

A jóvátételi program során öt pártfogó felügyelet alatt álló fiatalkorú és fiatal felnõttel kerültünk kapcsolatba. A Csillebérci Szabadidõ Kft részérõl egy megbízott munkatárs látta el a fiatalok fogadásával és munkába állításával kapcsolatos koordinációs feladatokat. A hozzánk érkezõ, jóvátételi programban résztvevõket a következõ feladatokba tudtuk bevonni: • • •

szálláshelyek karbantartási munkái gyepes területek karbantartása erdõ karbantartás 19

nane_OK.qxp

2008.04.25.

7:00

Page 20


A fiatalokkal való elsõ találkozáskor mindegyikõjüket elkísérte a mentoruk, akikkel a késõbbiek folyamán telefonon tartottuk a kapcsolatot. A jóvátételi programban résztvevõ fiatalok mindegyikének megtaláltuk a megfelelõ jóvátételi formát. Fõként karbantartási munkákat végeztek: például korlátot csiszoltak, a takarítóknak segítettek, de iratrendezéssel, pakolással is megbíztuk õket. Munkájuk nagy segítséget jelentett számunkra. A jövõben mindenképpen szeretnénk folytatni a programot!

20

Bevezetés. A közösségi jóvátételi program alapjai

Recommend Documents