PEDAGÓGIAI PROGRAM
Tartalomjegyzék BEVEZETŐ ................................................................................................................ 4 AZ ISKOLA ALAPTEVÉKENYSÉGE ........................................................................ 7 1. NEVELÉSI PROGRAM ........................................................................................ 11 1.1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ OKTATÁS-NEVELÉS CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI................................................................................................................ 12 1.1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei ......................................................................... 12 1.1.2. A nevelő-oktató munka pedagógiai céljai ........................................................................................... 12 1.1.3. Feladataink .......................................................................................................................................... 13 1.1.4. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai ......................................................................................... 15 1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................................................. 20 1.2.1. Cél .................................................................................................................................................... 20 1.2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos kiemelt fejlesztendő területek ................................................. 21 1.2.3. A személyiségfejlesztés lehetőségei tanórán kívüli foglalkozásokon ................................................... 22 1.3. A teljeskörű egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ..................................................... 23 1.3.1. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos alapvető céljaink és feladataink ................................................. 23 1.3.2. Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátítása ................................................................................. 26 1.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ........................................................................................ 27 1.4.1. A tanítási órákon ............................................................................................................................... 28 1.4.2. Közösségfejlesztés egyéb foglalkozásokon ......................................................................................... 28 1.4.3. A diákönkormányzati munka és a közösségfejlesztés .......................................................................... 29 1.4.4. Közösségfejlesztés a szabadidős tevékenységek során ........................................................................ 29 1.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ...................................................................... 29 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ........................................ 30 1.6.1. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek ................................................................. 30 1.6.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program........................................................ 31 1.6.3. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézséggel küzdők segítése ................................................ 31 1.6.4. A sajátos nevelési igényű tanulók oktatása-nevelése ........................................................................... 32 1.6.5. Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása .................................................................................................. 37 1.6.6. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ........................................................................... 38 1.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje ......................................................... 38 1.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel............................................................ 39 1.8.1. A szülők közösségét érintő együttműködési formák............................................................................ 39 1.8.2. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák ........................................................................... 40 1.8.3. Kapcsolat az iskola partnereivel ......................................................................................................... 41 1.9. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai........................................................ 41 1.9.1. Az osztályozó és különbözeti vizsgák eljárási szabályai ..................................................................... 41 1.9.2. Szintvizsga ........................................................................................................................................ 42 1.9.3. A tanulmányok alatti vizsgák általános szabályai................................................................................ 42 1.9.4. A tanulmányok alatti vizsgák megszervezése, lebonyolítása ............................................................... 42 1.9.5. Az alkalmassági vizsga ...................................................................................................................... 43 -2-
1.10. A felvétel és az átvétel helyi szabályai .................................................................................................. 43 1.10.1. Belépés az iskolába .......................................................................................................................... 43 1.10.2. Magasabb évfolyamra lépés feltétele ................................................................................................ 43 1.10.3. Átjárhatóság .................................................................................................................................... 44 1.11. Környezeti nevelési program................................................................................................................ 44 1.13. Fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok ............................................................................. 46 1.14. Közösségi szolgálat ............................................................................................................................... 48 1.15. Pedagógiai programunk végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések................................... 49
2. HELYI TANTERV ................................................................................................. 50 2.1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyag és követelmények ................................................................................. 51 2.2 Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ................ 88 2.3. Az iskola beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái; a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei; a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája ............................................................... 89 2.3.1. A tanulók ellenőrzésének és értékelésének elvei ................................................................................. 89 2.3.2. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése ........................................................................ 92 2.4 Érettségi témakörök ................................................................................................................................ 95 1. Magyarnyelv és irodalom ........................................................................................................................ 95 2. Történelem.............................................................................................................................................. 95 3. Matematika ............................................................................................................................................. 96 4. Fizika...................................................................................................................................................... 96 5. Kémia ..................................................................................................................................................... 97 6. Földrajz................................................................................................................................................... 98 7. Biológia .................................................................................................................................................. 98 8. Informatika ............................................................................................................................................. 99 9. Testnevelés ........................................................................................................................................... 100 10. Idegen nyelv........................................................................................................................................ 100 11. Kereskedelmi és marketing alapismeretek ............................................................................................ 100 12. Vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek ......................................................................................... 102 2.5 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ........................................................... 103
LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK ....................................................................................104
-3-
Alkalmazott jogszabályok 1. 2. 3.
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt.) 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről (Szt.) 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (20/2012 r.)
Bevezető Iskolánk léte, története szorosan összefügg Debrecen város történelmével. Debrecen fekvésének köszönhetően, már a középkorban kereskedelmi központ volt. Itt találkoztak a nyugat és kelet kereskedelmi útjai, itt cseréltek gazdát a magyar mezőgazdasági termények a nyugat és észak ipari termékeivel, a távol-keleti árukkal. Természetesen a fejlődéshez – a jó földrajzi elhelyezkedésen túl – szükség volt a város lakóinak vállalkozó szellemére is. Zsigmond király 1407-ben három országos vásár megrendezésére adott engedélyt. A XV. század végére már nyolc országos vásárt tarthatott Debrecen. Mátyás király árumegállító joggal ruházta fel Debrecent, ami azért volt fontos, mert a kereskedők nem mehettek tovább áruikkal, míg minden debreceni polgár meg nem vette, amire szüksége volt. Még ma is őrzik az utca nevek a Debrecenben megszálló külföldi kereskedők emlékét, mint pl. Kandia, Burgundia. Gyakorlatilag Debrecenben Európa minden kereskedője megfordult áruival, amelyek között a brüsszeli csipkétől, a déli fügétől, datolyától kezdve a míves fegyverekig minden megtalálható volt. Debrecen kereskedői - tevékenységüknek köszönhetően - igen jó módúak voltak. Többen közülük többször is jártak külföldön. A debreceni iparosok is jeleskedtek termékeikkel, messze földön híres volt a debreceni paplan, cipellő, saru, az ötvösök remekei, a debreceni fegyverek. Természetesen a kereskedelem mellett, illetve a vásároknak köszönhetően fejlődött Debrecen vendéglátása is. A magyar vendéglátás mindig híres volt kitűnő konyhája és vendégszeretete miatt. Debrecen városa a vásártartás mellett megkapta a borkimérés jogát is, amelynek jövedelmét a város közös hasznára kellett fordítani. A vásáron résztvevőknek szállásra is szükségük volt. Ez komoly gondot okozott a városnak, hiszen az év egyharmadában a vásárok idején rengeteg embert kellett elszállásolni. A csapszékekben a város lakóinak borait, valamint szerémi, baranyai, somogyi borokat mértek. A borkimérések, serfőzdék, sörcsapszékek, pálinkamérések jelentős jövedelmet jelentettek a városnak. A vásárra igyekvők egy része a város körüli csárdákban szállt meg, az igényesebb utasok a Fejérló Fogadóban kaptak ellátást, amely 1688-ban a Piac utca 58 szám alatt nyílt meg. Később (mikor régi helyén a megyeháza céljára átépítették) Fehér Ló Szálló néven folytatta tevékenységét a Piac utca 24 szám alatt. Debrecen első szállodájának fellendülése arra késztette a város vezetőit, hogy városi tulajdonú fogadót építtessen. A Bika fogadó a mai Arany Bika Szálloda elődje. Az Arany Bika Szállodát Hajós Alfréd és Villányi János tervei alapján építették és 1915-ben nyílt meg. Az évszázadok során voltak nehéz időszakok (mohácsi vész, török hódoltság végén, a világháborúk), amikor Debrecen kereskedelme és ipara jelentősen visszaesett, de mint a Főnix madár, mindig feltámadt poraiból. 1695-ben alakult meg a Nemes Kalmár Társaság, amelybe a legjelesebb kereskedők tartoztak és amely később 1851-től 1887-ig mint szabad-királyi szabadalmazott Kereskedelmi Testület folytatta tevékenységét, és 1887-ben mint Debreceni Kereskedő Társulat alakult újjá. -4-
Az Ő elévülhetetlen érdemük, hogy felismerve az utánpótlás, a kereskedő szakképzés fejlesztésének fontosságát, 1857-ben megalapították a vasárnapi kereskedelmi iskolát. Ez volt az ország első magyar tannyelvű kereskedelmi iskolája. Az iskola létesítésének érdeme Budaházy József testületi elnök személyéhez fűződött. Az alapszabályok már 1852 májusában megerősítették az iskola létrehozását, a megnyitásra azonban - a hosszú engedélyeztetési folyamat miatt - csak 1858. január 3-án került sor. A megnyitás nagy ünnepség keretében a városi és egyházi főméltóságok, a Kereskedő Testület tagjainak részvétele mellett és a tanuló ifjúság jelenlétében történt. A vasárnapi iskolában három évfolyamon folyt a tanítás. Az első beíratások eredménye kielégítő volt, de a tanulók előképzettsége - különösen számtanból nagyon hiányos volt, folyékonyan olvasni és írni kevés tanuló tudott. 1862-63-as tanévtől az iskola négy évfolyamos lett. A tanterv folyamatos kísérletezés tárgyát képezte. Az 1989-90-es tanévben előkészítő osztályok beállítását tette szükségessé az alsó évfolyamok zsúfoltsága és a tanulók gyarló előképzettsége. Az iskola nagy gondot fordított a fegyelemre és a tanítási órákon való részvételre. Ha rongálás történt, akkor az osztályfőnök által kinevezett felügyelőknek kellett megnevezni a károkozókat, ha nem tették, akkor az egész osztály fizette ki a kárt. Havonta kellett jelenteni a hiányzó tanulókat a rendőrségnek, amely megtette a törvényes intézkedéseket. Néhány idézet a korabeli iskolai jegyzőkönyvekből, amelyek napjainkban is aktuálisnak tűnnek: - a példák mindig gyakorlatiak legyenek a számtannál, levelezésnél és könyvvitelnél; - az igazgató felhívta a tanárok figyelmét, hogy a tanulók panaszát türelemmel hallgassák meg, de eljárásukban legyenek következetesek; - az iskolai fegyelem meglazult. Az utolsó óra végén rendbe kell hozni a tantermeket, a tanulókat meg kell tanítani a takarékosságra, az iskola vagyonának kímélésére; A vasárnapi iskola pótolta ugyan valamelyest a kereskedő tanoncok hiányos előmenetelét, de nem pótolta a gyakorlati életben oly nélkülözhetetlen általános műveltséget és szakképzettséget. A kereskedelem magasabb igényeinek csak magasabb fokú, mindennapi kereskedelmi iskola felel meg. A Kereskedő Testület Lovassy Sándor bajai állami gimnáziumi tanárral együttműködve 1871-ban felállította a kereskedelmi reál iskolát, amely a fővárosi után az ország második önálló kereskedelmi iskolája. Négyesy Szepessy Antal elnök érdeme, hogy a testület magára vállalta a kereskedelmi középiskola felállítását. 1886-ban a kereskedelmi minisztérium Kereskedelmi Akadémia címmel ruházta fel az iskolát. 1887-ben fenyéri Zádori Lajos lett a Testület elnöke, neki köszönhető, hogy az iskola önálló épületben folytathatta munkáját. 1893-ban már az új épületben a Ferencz József (ma Piac utca) 8. szám alatt kezdődött el a tanítás. Ez egy minden szempontból jól felszerelt iskola volt, díszteremmel, könyvtárakkal, szertárakkal, az udvaron parkkal. Az 1900-as évek elején hat tagozat működött az iskolában: - kereskedelmi esti szaktanfolyam; - női kereskedelmi szaktanfolyam; - kereskedő tanonciskola; - polgári fiúiskola - felső kereskedelmi fiúiskola; - felső kereskedelmi leányiskola. A közös épületcsoportban elhelyezett, közös tanári karral dolgozó hat tagozat az országos érvényű miniszteri Szervezeti Szabályzat szerint működött. -5-
A felügyeletet a vallás- és közoktatásügyi miniszter, a felső kereskedelmi iskolák királyi főigazgatója, az országos iparoktatási főigazgató, valamint Debrecen szabad királyi város és Hajdú megye királyi tanfelügyelője által gyakorolta. A két felsőkereskedelmi iskola és a polgári iskola fenntartását az állam, Debrecen szabad királyi város, valamint a debreceni Kerületi Kereskedelmi és Iparkamara jelentős anyagi és erkölcsi támogatással segítette. A Női Felső Kereskedelmi Iskola 1909-ben nyílt meg és 1919-ig a Fiú Felső Kereskedelmi Iskolával működött együtt. A szétválás után a Debreceni Kereskedő Társulat a női kereskedelmi szakképzés céljára a Kálvin tér 2. szám alatt egy díszes, modernül felszerelt épületet emelt. Az 1938. XIII. tc. alapján 1940-től a felsőkereskedelmi iskolák mint kereskedelmi középiskolák működnek tovább. Az iskola 1940 és 1948 között mint Debreceni Társulati Kereskedelmi Középiskola működött. 1948 júniusában államosították az iskolát, így egy évig Debreceni Állami Kereskedelmi Középiskola volt a neve, majd 1949-50-ben Debreceni Állami Közgazdasági Gimnázium, 1950-52-ig Állami Közgazdasági Középiskola. 1956-63-ig Állami Közgazdasági Technikum Kereskedelmi Tagozata, majd 1963-67-ig Közgazdasági Technikum Kereskedelmi Tagozatként működött iskolánk. Iskolánk történetének szempontjából fontos megemlíteni a Debreceni Szállodások, Vendéglősök és Kávésok Szakirányú Tanonciskoláját, amelyet 1902. szeptember 17-én alapítottak a Budapesti Szállodás és Vendéglős Szakiskola mintájára, városunk jeles vendéglősei. Az iskola kezdetben a Csapó utcai városi tanonciskolában működött, néhány évig a Füvészkert utcai elemi iskola fogadta be, végül 1933-ban saját bérelt helyiségébe a régi posta Piac utca 36. szám alatti épületébe költözött be. A képzésben jelentős fejlődés a szakács-művészetnek, mint külön tantárgynak a bevezetése, valamint az idegen nyelv oktatásának nagy súlya, amelyeknek személyi feltételeit is biztosították. Mindkét iskola életének jelentős állomása 1976, amikor a kétféle képzés a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképzőben egyesült. 1979-ben - a mostani új épületünkben - a vendéglátóipari iskolában is bevezetésre került a középiskolai képzés, korszerű vendéglátó kabinet szolgálta a gyakorlati képzést. Napjainkban a társadalmi és gazdasági változások, elvárások megkövetelik a szakképzés átalakítását. A munkaerő-piac igényeit figyelembe véve, használhatóbb tudást, magasabb színvonalú szakképzettséget kell tanulóinkkal elsajátítatnunk, hogy megállják a helyüket leendő munkahelyükön. Igen fontos az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése, hiszen Debrecen jelentős idegenforgalma megköveteli az idegen nyelven jól beszélő kereskedők és vendéglátósok képzését és előnyt jelent az elhelyezkedésnél. 1998 óta jelentős változások történtek iskolánk életében. Átalakult a képzés szerkezete, külön vált az általános műveltséget megalapozó képzés és a szakképzés mindkét iskolatípusban. 1998-ban bekapcsolódtunk a világbanki képzési programba kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció és vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportban. Az ennek során szerzett tapasztalataink alapján döntött úgy tantestületünk, hogy továbbra is felvállaljuk az általános műveltséget alapozó képzés mellett a szakmacsoportos alapozó képzést mindkét iskolatípusban, mindkét szakmacsoportban. -6-
Szakközépiskolában tanulóink az érettségit követően kereskedő vagy vendéglős képzésben vehetnek részt. A szakiskolában a 10. évfolyam után választhatnak a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmák közül tanulóink. Az utóbbi években a világbanki képzés keretében kapott segítséggel, pályázati pénzek elnyerésével és a gazdálkodó szervezetek támogatásával komoly fejlesztéseket hajtottunk végre a közismereti és a szakmai alapozás tárgyi feltételeinek javításában. Felújított és felszerelt tankonyhával, cukrászműhellyel és felszolgáló kabinettel rendelkezünk. Nyelvi labort alakítottunk ki. Hálózatba kötött 4 számítógépes szaktantermünk van. Rendelkezünk – az országban elsőként alakítottuk ki – számítógépes pénztárgépteremmel. A közismereti tantárgyak oktatásához szükséges taneszközökkel rendelkezünk. Iskolánk szakmacsoportos oktatása és a kínált szakképzések iránti nagy érdeklődés és az oktatás szerkezeti átalakulása következtében megnőtt évfolyamszámok miatt évek óta teremhiánnyal küszködünk. Majd 20 éve a szomszédos általános iskolától kölcsön kapott termekben is oktatunk. Az iskola épületében minden - egyébként más célra készült - termet, szobát az oktatás céljára alakítottunk át. Az iskolánkban folyó képzés iránt változatlanul nagy az érdeklődés, de tapasztaltuk, hogy az iskolába bekerülő tanulók tanulmányi eredménye csökken, viszont nő a valamilyen szempontból hátrányosnak nevezhető tanulók száma. Ez más típusú foglalkozást, fejlesztést kíván meg tőlünk. A szakképző évfolyamra járó tanulóink évközi és nyári szakmai gyakorlatokat multinacionális cégeknél (TESCO, INTERSPAR, METRO) - gazdálkodó szervezeteknél és magánvállalkozóknál végzik. A kapcsolat e vállalkozásokkal élő, hiszen kölcsönösen egymásra vagyunk utalva. Az iskolához fűződő szoros kapcsolatuk többek között a szakképzési hozzájárulás befizetésében is megnyilvánul. Képviselőik rendszeresen részt vesznek az iskolai szakmai versenyeken, elnökként, kamarai tagként a szakmai vizsgákon. A mi feladatunk, hogy a gazdálkodó szervezetek szakmai igényét jobban megismerve segítsük a szakmai utánpótlás képzését. Az intézmény alkalmazottai Az intézményünk engedélyezett alkalmazotti létszáma 99,5 fő, pedagógus munkakörben 74,25 fő, pedagógus munkáját segítő munkakörben 3 fő, technikai dolgozó 22,25 fő. Nevelőtestületünk tagjainak végzettsége a KT-ben előírt alkalmazási feltételnek megfelelő. 1997 óta tervszerűen foglalkozunk a humánerőforrás fejlesztésével. A tantestület továbbképzési hajlandósága dicséretre méltó, a 120 órás továbbképzések mellett szakvizsgát adó vagy azzal egyenértékű képzésekben is részt vesznek. AZ ISKOLA ALAPTEVÉKENYSÉGE Az iskola neve:
Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola
Címe:
4027 Debrecen, Vénkert u. 2.
Telefon:
(52) 4l3-ll3, Fax: (52) 4l3-ll3
Telephelye:
4027 Debrecen, Sinay Miklós utca 6.
-7-
Az iskola fenntartójának neve:
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Debreceni Tankerület
Az iskola alapítványának neve: Adó száma:
Kereskedelmi Tanulók Oktatása Alapítvány 19127392-1-09
Bankszámla száma:
Budapest Bank RT 10103434-1489228-00000004
Hivatalos beiskolázási körzete: Debrecen város és Hajdú-Bihar megye Alaptevékenysége:
Általános középfokú oktatás Szakmai középfokú oktatás. Nappali rendszerű, szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás Kiemelt figyelmet igénylő tanulók nappali rendszerű, szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatása. Kiemelt figyelmet igénylő tanuló: a.kKülönleges bánásmódot igénylő tanuló (aa. sajátos nevelési igényű tanuló, ab. beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő tanuló, ac. kiemelten tehetséges tanuló) b. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanuló. Nappali rendszerű szakközépiskolai nevelés, oktatás Kiemelt figyelmet igénylő tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai nevelése, oktatása Nappali rendszerű szakiskolai nevelés, oktatás Kiemelt figyelmet igénylő tanulók nappali rendszerű szakiskolai nevelése, oktatása
-8-
A szakközépiskolai oktatás szakaszai első szakasz: 4 évfolyamos középiskolai oktatás, amely a kerettanterv, és az érettségi vizsgakövetelményekre épülő szakmai alapozó tárgyakkal bővített helyi tanterv szerint folyik. második szakasz: érettségire épülő 2 évfolyamos szakmai képzés, amely az NSZFI által kidolgozott központi programok és szakmai vizsgakövetelmények figyelembevételével történik az alábbi szakmákban: 5434101 52 341 05 1000 00 00 52 811 02 1000 00 00 5481101
kereskedő kereskedő kifutó képzés a 2012/2013-as tanévtől vendéglős – kifutó képzés a 2012/2013-as tanévtől vendéglátásszervező-vendéglős
A szakképzési évfolyamok felmenő rendszerben az alábbi változatok szerint működnek I. változat Alapfokú iskolai végzettségre, vagy a 10. osztály elvégzésére épülő 2 évfolyamos szakképzés, amely az NSZFI által kidolgozott központi programok és szakmai vizsgakövetelmények figyelembevételével történik. II. Változat Előrehozott szakképzés Az előrehozott szakiskolai szakképzésben a képzési idő 3 év, amelyből egy tanév óraszáma (kb. 1000 óra) az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeire épülő, a szakképzés gyakorlásához szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek átadására fordítható. III. Változat Duális szakképzés A duális szakképzés keretében – melynek képzési ideje 3 év – az elméleti képzés a szakiskolában, a gyakorlati képzés pedig a TISZK oktató kabinetjében, illetve boltokban történik. A kétfajta képzés kiegészíti egymást. Az iskolában az általános műveltséget és a szakelméleti ismereteket közvetítő tárgyak oktatása folyik, a gyakorlati képzésben pedig a szakmai képességek fejlesztésén van a hangsúly. Az iskola és a gyakorlati munkahely célja, hogy magasan képzett szakemberek kerüljenek ki a munka világába. Ezen túl az is feladatunk, hogy az általános és szakmai műveltség helyes arányának kialakításával korszerű és modern ismeretanyagot sajátítsanak el tanulóink. A 2013/2014-es tanévtől a szakiskolai oktatást a duális szakképzés keretei között kívánjuk megvalósítani.
-9-
Kereskedem- marketing üzleti adminisztráció szakmacsoport OKJ szám
Szakma Kereskedő
52 341 05 1000 00 00
Kereskedő
54 341 01
Élelmiszer és vegyi áru eladó
31 341 01 0010 31 02
Műszaki cikk eladó
31 341 01 0010 31 03
Ruházati eladó
31 341 01 0010 31 05
Élelmiszer és vegyi áru eladó
31 341 01 0010 31 02
Műszaki cikk eladó
31 341 01 0010 31 03
Ruházati eladó
31 341 01 0010 31 05
Élelmiszer és vegyi áru eladó
31 341 01 0010 31 02
Műszaki cikk eladó
31 341 01 0010 31 03
Ruházati eladó
31 341 01 0010 31 05
Eladó
34 341 01
Rendelet 15/2008 (VIII.13.) SZMM rendelet 27/2012 (VIII.27.) NGM rendelet 1/2010 (II.5.) SZMM rendelet 1/2010 (II.5.) SZMM rendelet 1/2010 (II.5.) SZMM rendelet 32/2011 (VIII.25.) NGM rendelet 32/2011 (VIII.25.) NGM rendelet 32/2011 (VIII.25.) NGM rendelet 1/2010 (II.5.) SZMM rendelet 1/2010 (II.5.) SZMM rendelet 1/2010 (II.5.) SZMM rendelet 27/2012 (VIII.27.) NGM rendelet
Kifutás éve
Képzési idő
2012/2013 tanév
2 év
folyamatos
2 év
2012/2013 tanév
2+2 év
2012/2013 tanév
2+2 év
2012/2013 tanév
2+2 év
2013/2014 tanév
2+2 év
2013/2014 tanév
2+2 év
2013/2014 tanév
2+2 év
2013/2014 tanév 2013/2014 tanév 2013/2014 tanév folyamatos
előrehozott 3 év előrehozott 3 év előrehozott 3 év duális 3 év
Vendéglátás, turisztika szakmacsoport Szakma Vendéglős Vendéglátás szervezővendéglős Cukrász Pincér Szakács
OKJ szám 52 811 02 1000 00 00 54 811 01 33 811 01 0000 00 00 33 811 02 1000 00 00 33 811 03 1000 00 00
Rendelet 32/2011 (VIII.25.) NGM rendelet
Kifutás éve
Képzési idő
2012/2013 tanév
2 év
folyamatos
2 év
1/2010 (II.5) SZMM rendelet 1/2010 (II.5) SZMM rendelet 1/2010 (II.5) SZMM rendelet 32/2011 (VIII.25) NGM rendelet 32/2011 (VIII.25) NGM rendelet 32/2011 (VIII.25) NGM rendelet
2012/2013 tanév 2012/2013 tanév 2012/2013 tanév
2+2 év 2+2 év 2+2 év
2013/2014 tanév
2+2 tanév
2013/2014 tanév
2+2 tanév
2013/2014 tanév
2+2 tanév
27/2012 (VIII.27.) NGM rendelet
Cukrász
33 811 01 1000 00 00
Pincér
33 811 02 1000 00 00
Szakács
33 811 03 1000 00 00
Cukrász
33 811 01 0000 00 00
1/2010 (II.5) SZMM rendelet
2013/2014 tanév
Pincér
33 811 02 1000 00 00
1/2010 (II.5) SZMM rendelet
2013/2014 tanév
Szakács
33 811 03 1000 00 00
1/2010 (II.5) SZMM rendelet
2013/2014 tanév
Cukrász
34 811 01
Pincér
34 811 02
Szakács
34 811 03
27/2012 (VIII.27) NGM rendelet 27/2012 (VIII.27) NGM rendelet 27/2012 (VIII.27) NGM rendelet
- 10 -
előrehozott 3 év előrehozott 3 év előrehozott 3 év
folyamatos
duális 3 év
folyamatos
duális 3 év
folyamatos
duális 3 év
1. NEVELÉSI PROGRAM
- 11 -
1.1. Az iskolában folyó oktatás-nevelés céljai, feladatai, eszközei 1.1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei Feladatunknak tekintjük a klasszikus emberi értékeken alapuló, általános és szakmai műveltséget megalapozó, naprakész, piacképes ismeretek közvetítését A demokratikus iskola eszményét tekintjük mérvadónak, mely világnézetileg sokféle és megengedő, türelmes és toleráns. Az iskola legitimációs forrásai: a társadalom és az iskola használói (szülők, tanulók), de egyik sem élvezhet dominanciát a másikkal szemben. Az oktatás során alapvető szerepe van az iskolának abban, hogy diákjaink megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat (anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, matematikai kompetencia, természettudományos kompetencia, digitális kompetencia, hatékony, önálló tanulás, szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetencia, esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség), amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. Olyan tudásokat és képességeket kell közvetítenünk, amelyek birtoklása alkalmassá teheti a diákot egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Közvetíteni kívánjuk:
a kulcskompetenciák fogalmi hálójába elrendezett tudást és képességeket, az alapvető tudományos igényességű ismereteket, az erkölcsi, etikai értékeket, a magatartási-, viselkedési normákat, modelleket.
Olyan állampolgári eszménykép körvonalait kívánjuk megrajzolni, amelynek alapelemei:
az önállóság, öntevékenység, motiváció, alkotó részvétel a tanulásban, a műveltség megszerzésének igénye, továbbtanulási aspirációk, folyamatos önművelés, nyitottság az újra, rugalmasság, kreativitás, leleményesség, önelfogadás, önértékelés, az ellenőrzés és értékelés elveinek elfogadása fegyelmezett, kitartó tanulás, a gondolkodás előtérbe helyezése a mechanikus tanulással szemben, másokkal való együttműködő-képesség. a társadalmi igényeknek megfelelő szakmai ismeretek megszerzése az egészséges életmód iránti igény igény a korrekt, humánus emberi kapcsolatok kialakítására
1.1.2. A nevelő-oktató munka pedagógiai céljai Alapvető célnak a színvonalas általános alapozó oktatást tekintjük, ezen belül különös tekintettel a szakmai alapozó képzés magas színvonalon történő közvetítését. Iskolánk szakmai profiljának megfelelően kiemelt szinten kívánjuk a digitális kompetenciákat fejleszteni. Az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatának elsajátíttatása mellett célunk a természettudományos és matematikai kompetencia fejlesztése, az emberi tevékenység okozta változások megértése és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség kialakítása a diákokban. Alapvető célnak tekintjük továbbá a felnőtt élet sikeressége szempontjából kiemelt fontosságú szociális - 12 -
és állampolgári kompetencia, valamint további kulcskompetenciák fejlesztését. Célunk az ismeretek megbízható elsajátítása érdekében az alapvető tanulási képességek fejlesztése, önálló ismeretszerzésre való felkészítés, középpontban az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztésével. Mindezek értelmében: helyes és kreatív nyelvhasználatra, anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációra képes, szakmailag tájékozott és érdeklődő; eligazodni tudó és a gazdaság fejlődését követni akaró, vállalkozó szellemű és kezdeményező képes, a szakképzés OKJ modulrendszerű követelményei szerint felkészült, megalapozott, beszámítható tudással rendelkező, hagyományos és modern értelemben művelt, hatékony és önálló tanulásra alkalmas, alapvető esztétikai, művészeti tudatossággal és kifejezőképességgel rendelkező, a közösségben és társadalomban eligazodni tudó, kulturált, káros szenvedélyektől magát távol tartó, igaz értékekre nyitott, megbízható, felelős munkakört betölteni képes fiatalokat bocsátunk ki 3-4-5-6 év múlva. Mindezeken túl az európai, humanista hagyományokra épülő erkölcsiséget, szellemiséget tekintjük közvetítendőnek, valamint nyitottak vagyunk más népek kultúrájának megismerésére is. Szakképzési céljaink kulcsfontosságú eleme a vállalkozói szemlélet kialakítása, továbbfejlesztése és gyakorlati alkalmazása. Külkapcsolatainknak köszönhetően ez utóbbi cél megvalósításába egyre több tanulónkat sikerül bevonni. 1.1.3. Feladataink Pedagógiai programunkban a Nemzeti Alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatait alapul véve az alábbi területek összhangját teremtjük meg a konkrét feladataink meghatározásakor:
erkölcsi nevelés nemzeti öntudat, hazafias nevelés állampolgárságra, demokráciára nevelés az önismeret és társas kultúra fejlesztése családi életre nevelés testi és lelki egészségre nevelés felelősségvállalás másokért, önkéntesség fenntarthatóság, környezettudatosság pályaorientáció gazdasági és pénzügyi nevelés médiatudatosságra nevelés a tanulás tanítása
Konkrét feladataink olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozása és fejlesztése, amelyek az iskolai közösségi életükön túlmutatóan hatással lesz a tanulók egész felnőtt életére (felelősségtudat, a munka megbecsülése, segítőkészség, tisztelet, tisztesség, megértés, elfogadás), valamint elmélyíti felelősségtudatukat, igazságérzetüket, felkészíti őket az önálló felnőtt életben és a munka világában való helytállásra - 13 -
a tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk hagyományait, ismerjék, becsüljék és védjék meg az otthon, lakóhely, haza értékeit, magyarságtudatukat megőrizve váljanak tágabb hazájuk, Európa történelmének, sokszínű kultúrájának ismerőivé a tanulók ismerjék meg a főbb állampolgári jogokat és kötelességeket, az együttélés szabályait, sajátítsák el az emberi jogok tiszteletén, erőszakmentességen és törvények tiszteletén alapuló magatartást; a kreatív, kritikai gondolkodás és vitakultúra birtokában tanulják meg a demokratikus közéletben való aktív részvétel módját a tanulók segítése a megalapozott önismeret – a társas kapcsolati kultúra alapjánakkialakításában, az empátia és kölcsönös elfogadás képességének fejlesztése, a mások tiszteletén és megértésén alapuló emberi kapcsolati kultúra fejlesztése felkészítés a felelős párkapcsolatok és családi élet kialakítására, a lehetséges konfliktusok kezelésére, a család kiemelkedő jelentőségének, értékének közvetítése; a szexuális kultúra alapvető kérdéseinek megismertetése a tanulók motiválása a helyes táplálkozásra, mozgásra, stresszkezelésre; a betegségmegelőzésre; a közlekedésre, testi higiénére vonatkozó szabályok betartatása, felkészítés a lelki egyensúly, a társas kapcsolatok és konfliktuskezelés problémáinak megoldására; a káros függőséghez vezető szokások kialakulásának megelőzése a hátrányos helyzetű, vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység és segítőkészség attitűdjének kialakítása, a segítő magatartás gyakorlása felkészítés az erőforrások tudatos, takarékos és felelősségteljes felhasználására; környezetkímélő, értékvédő és a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás kialakítása átfogó kép felvázolása a munka világáról, olyan feltételek és tevékenységek biztosítása, amelyek segítségével a diákok kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és képesek a szükséges erőfeszítések megtételére hasznosítható ismeretek közvetítése a világ- és nemzetgazdaság, a vállalkozások és háztartások életét meghatározó folyamatokról; pénzügyi szabályokkal, banki tranzakciókkal kapcsolatos alapismeretek, fogyasztóvédelmi jogok a diákok ismerjék meg a média működését és hatásmechanizmusait, a társadalomra gyakorolt hatását, a valóságos és a virtuális érintkezés különbségét, ezek jogi és etikai jelentőségét a tanulók motiválása a tananyag-tartalom és annak elsajátításával kapcsolatban, a könyvtári és más információforrások felhasználásának lehetősége, az előzetes tudás hasznosítása, a különböző tanulási módszerek megismertetése; a tanulás eredményessége iránti igény növelése, a tudás értékként való elismertetése Feladataink közé tartozik hogy diákjainknak korszerű, de állandóan fejlesztendő szakmai ismereteket, tudást, szakmaszeretetet, közvetítsünk iskolánkban; hogy el tudjanak igazodni a NAT, a Kerettantervi és az Érettségi Követelmények meghatározta műveltségi területeken, a kultúra és a tudományok világában; legalább társalgási szinten beszéljenek egy élő idegen nyelvet; életszemléletük és életvitelük, viselkedésük, megjelenésük, kulturáltságuk, megbízhatóságuk, a munkához való hozzáállásuk az elvárásoknak megfeleljen. Feladatunk még az is, hogy tanítványaink szüleivel, a szülői szervezetekkel, valamint fenntartónkkal, felügyeleti szerveinkkel és szakmai környezetünkkel, az azonos vagy rokon szakmákat - 14 -
oktató iskolákkal, az iskolát körülölelő lakótelepen élő emberekkel napi kapcsolatot tartsunk. E kapcsolat nem független diákjainktól, ezt általuk, vagy velük szükséges építeni, fenntartani, ápolni. Feladatunk továbbá e téren, hogy személyes példánkkal, alkalmazott módszereinkkel, humánummal, tudatosan és következetesen törvénytisztelő polgárokat neveljünk; hogy az iskolai és osztályszintű diákszervezetekkel és más diák egyesületekkel, közösségekkel (sportkör, diákkör stb.) karöltve a gyakorlatban tanítsuk a demokráciát, a demokratikus közösségi szokásokat, szabályokat; hogy jó szóval, türelemmel mutassuk meg a sport, az egészség és az egészséges életvitel előnyeit a drog, az alkohol, a dohányzás stb.-vel szemben; hogy szoktassunk a természet, a természeti és mesterséges környezet szeretetére és védelmére. hogy törekedjünk az adaptív oktatás megvalósítására, amely magába foglalja az egyéni sajátosságok ismeretében megvalósuló egységes oktatást és az egyéni sajátosságokra tekintettel lévő differenciálást is 1.1.4. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai A nevelő-oktató munkánk során alkalmazott eszközöket és eljárásokat az elvégzendő feladatok határozzák meg FELADATOK
A személyi és tárgyi feltételek biztosítása
A nevelői tevékenység szervezése, a tanulói személyiség fejlesztése
Közismereti és szakmai tárgyak oktatásával kapcsolatos feladatok
A MEGVALÓSÍTÁS SORÁN ALKALMAZOTT ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK Igényfelmérés Tervezés Pályáztatás A pályázatok értékelése, elbírálása Árajánlatok beszerzése Engedélyeztetés a fenntartóval Megvalósítás Többféle színtéren: tanórán, tanórán kívül, szabadidős tevékenységek során A Diákönkormányzat keretei között Sportköri foglalkozásokon Felkészítő és fejlesztő foglalkozásokon A tanórák értékrendjének kialakítása, fejlesztése Kölcsönös elfogadás-befogadás elősegítése Korrekt tanár-diák viszony kialakítása Módszerek változatos használata Az egyéni sajátosságokra tekintettel lévő egységesség és differenciálás Önképzés, óralátogatások, külső- és belső továbbképzések, ellenőrzés, külföldi tapasztalatcserék, a tanórák hatékonyságának növelése, megfelelő ellenőrzési és értékelési eljárások használata a tanórán Reális önértékelés A pedagógusok szakmai kutúrájának folyamatos szintentartása, fejlesztése - 15 -
Továbbképzések
Megfelelés a fenntartó és az iskolahasználók elvárásainak
Tehetséggondozás, felzárkóztatás Versenyekre való felkészítés
Felkészítés az érettségi és szakmai vizsgákra, továbbtanulásra
Pályázatok
Hagyományok ápolása, megőrzése
A szükségletek felmérése Tervezés a törvényi előírások szerint, ütemterv készítése, jóváhagyatás, anyagi támogatás egyeztetése a fenntartóval Az akkreditált továbbképzések rendszeres figyelemmel követése, belső továbbképzések Pályázati lehetőségek kihasználása Helyzetfelmérés, „piackutatás” A piaci viszonyok és a partnerek igényeinek feltérképezése, megújulási javaslatok Esetleges átszervezések, innovációk bevezetése Minőségellenőrzés A tanulási nehézséggel küzdő és a tehetséges tanulók kiszűrése A kudarc okánal feltárása (felmérés, személyes beszélgetés, kapcsolat a családdal, kollégákkal) Egyéni és csoportos foglalkozások, felkészítések szervezése, előrehaladási tervek készítése Differenciált foglalkozás ; egyéni, személyre szabott módszerek alkalmazása Témakörök, követelmények ismertetése Próbavizsgák, rendszeres ellenőrzés, értékelés A vizsgaszabályzat ismertetése Továbbtanulási lehetőségek ismertetése Nyílt napok, előadások, személyes elbeszélgetés Helyes önkép, önértékelés kialakítása Lehetőségek feltérképezése, pályázatok elkészítése, engedélyeztetése, nyomonkövetése Jó gyakorlatok átvétele Iskolai hagyományok, ünnepségek, rendezvények Egyenruha, iskolaújság
Érettségire felkészítő munkánk: Középszintű érettségi vizsgára a jogszabályban előírt tantárgyakból készítjük fel tanulóinkat. Emelt szintre szülői ill. tanulói kérésre a négy kötelező tantárgyból választhatóan, továbbá szakmai alapozó tárgyból készítünk fel. Egy tanuló egy időben maximum két emelt szintű felkészítésen vehet részt. Tudomásul vesszük, ha valaki a felsoroltak helyett, vagy mellett más tárgyból kíván emelt szintű érettségi vizsgát tenni és lehetőséget biztosítunk e tanulók számára, hogy más középiskolában vendégtanulóként készüljenek fel. Emelt szintű oktatást az érettségi vizsgát megelőző két évfolyamon tartunk. Emelt szintű oktatásra a tárgy tanévet megelőző tanév május 20-áig írásban jelentkezhet a tanuló (kiskorúság esetén a gondviselő). A jelentkezés egy tanévre szól, azt a tanév folyamán visszavonni nem lehet. Az emelt szinten való tanítás teljes értékű és a más tanítási órákra vonatkozó szabályok szerint történik. Az emelt szintű érettségire jelentkezésnek nem előfeltétele az emelt szinten való iskolai felkészülés. - 16 -
Tantárgyválasztás A szakközépiskolai osztályokban a tanulók egy idegen nyelvet tanulnak, angolt vagy németet, a felvételi eredmények szerint – amennyiben az iskola személyi (nyelvtanári) feltételei lehetővé teszik, és a csoportindításhoz szükséges létszám 12 fő összejön. Második nyelv tanulására mindkét szakmacsoportban van lehetőség, német vagy francia nyelven, amennyiben a csoportindításhoz szükséges minimális létszám összejön, és a nyelvtanári feltételek adottak. Különösen fontos a német nyelv tanulása mindkét szakmacsoportban, mert az idegenforgalom környékünkön ennek a nyelvnek a tudását igényli. Amennyiben egy tanuló előrehozott érettségi vizsgát tesz egy tantárgyból, a továbbiakban a következő lehetőségek közül választhat: Folytatja a tantárgy tanulását, bejár az órákra, hogy később emelt szinten tudjon érettségizni. Befejezi a tantárgyi tanulmányait, ezt jelzi az iskolavezetésnek. Mentesítések, felmentések: a Közoktatási Törvény előírásai szerint, azaz Testnevelés szakorvosi vélemény alapján az iskolaorvos adhat teljes, vagy részleges felmentést; könnyített, vagy gyógy-testnevelésre besorolást Diszlexia, díszgráfia, diszkalkulia, stb. (szakértői vélemény alapján) esetén részképzési felmentés kérhető Sajátos nevelési igényű (fogyatékosok) tanulók is kérhetnek speciális felmentéseket. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladata, hogy a kitűzött célok megvalósítása megtörténjen. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, módszerek. Közvetlen módszerek: amelyek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolata révén hat a tanulókra Közvetett módszerek: amelyek alkalmazásával a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül Szokások kialakítását szolgáló módszerek Közvetlen módszerek követelés, gyakorlás, ellenőrzés, értékelés Közvetett módszerek a tanulói közösség tevékenységének megszervezése közös – közelebbi és távolabbi - célok kitűzése, elfogadtatása, hagyományok kialakítása, ápolása Magatartást alakító módszerek: Közvetlen módszerek ösztönző: ígéret, helyeslés, elismerés, dicséret kényszerítő: felszólítás, parancs, büntetés gátlást kiváltó: felügyelet, ellenőrzés, tilalom - 17 -
a nevelő személyes példamutatása Közvetett módszerek: a nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből Tudatosítás, meggyőződés kialakítása Közvetlen módszerek magyarázat beszélgetés, értékelés a tanulók önálló elemző munkája Közvetett módszerek a tanulói közösség önkormányzatának megszervezése vita Az iskola nevelőtestületének minden döntése a hátrányos megkülönböztetés tilalmának figyelembevételével a tanulók, hallgatók, az oktató-nevelő munka érdekében történik. Szakközépiskolai oktatás szakaszai: - 9-12. évfolyamon általános műveltséget megalapozó képzés kereskedelem-marketing üzleti adminisztráció, illetve vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportos alapozó oktatással. 12. évfolyam végén érettségi vizsga. - 2 évfolyamos kereskedő, vendéglős, vendéglátásszervező-vendéglős középfokú szakképzés. A második évfolyam végén szakmai vizsga. Célunk, hogy tanulóink általános műveltségét tovább építsük. Követelmény-rendszerünkben az egyetemes és nemzeti kultúra értékeit közvetítjük. Elősegítjük a képességek, készségek fejlődését. A szakmacsoportos alapozó oktatással a gazdasági életbe való eligazodáshoz nyújtunk segítséget, és előkészítjük a szakmai képzést. A 4 év során tanulóinkat felkészítjük az érettségi vizsgára. Az érettségi vizsga letétele után a tanulóviszony megszűnése nélkül folytathatják tanulmányaikat szakképző évfolyamon. A tehetséges, felsőoktatási intézetekben továbbtanulni szándékozó diákjainkat a kötelező érettségi tárgyakból felkészítjük az emelt szintű vizsgára. Az érettségire épülő szakképzés során olyan szakemberek képzését vállaljuk, akik magas szintű szakmai és vállalkozási ismeretekkel, konvertálható és továbbfejleszthető tudással rendelkeznek. Birtokában vannak a szociális viselkedés, a csapatmunkára való alkalmasság, kezdeményezőkészség és kockázatvállalás képességének. A szakmacsoporthoz tartozó szakmák közös követelményeit elsajátítva, a speciális követelmények teljesítésével újabb és újabb középfokú vagy felsőfokú szakmai végzettséget szerezhetnek. A szakmai végzettség megszerzése után is jelentkezhetnek főiskolai, egyetemi továbbtanulásra. Feladataink: A helyi tanterv összeállításakor szem előtt tartottuk a tanulók adottságait és a fejleszteni kívánt területeket. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a közismereti tárgyak - az általános műveltség megszerzésén túl - a szakmai képzést is alapozzák.
- 18 -
Kiemelten kezeljük a képességek fejlesztését. Közös feladatunk, hogy a tanulókat megtanítsuk ismereteket szerezni. Az ismeretszerzés elsajátítása megköveteli, hogy a tanulók a figyelem, az emlékezet és a gondolkodás gyakorlása útján megtanuljanak tanulni. Az ismeretszerzés tanítása során hangsúlyt fektetünk a gondolkodás fejlesztésére. Feladatunk az anyanyelvi és az idegen nyelvi kommunikációs képességek fejlesztése. Az idegen nyelvi csoportbontással és plusz órakeret biztosításával a tanulók nyelvismeretének szintre hozását és fejlesztését is elősegítjük. Az informatikát 4 éven át tanítjuk. Az informatikával - könyvtárhasználat, Internet - az önálló ismeretszerzés lehetőségeit is bővítjük. Olyan ismeretek birtokába jutnak diákjaink, amely más tantárgyakkal való kapcsolattartásban, a szakképzésben és a munkaerőpiacon is nélkülözhetetlenek. Az ismeretanyagot a mindennapi élettel összekapcsoljuk. Kialakítjuk az egészség, az emberi környezet és a természet megóvására irányuló felelősséget. Követendő magatartásmintákat adunk. Az önismeret, kezdeményezőkészség és vállalkozókészség fejlesztése is közös feladatunk. A szakmai alapozó tárgyak is nagyon jól segítik ezeknek a céloknak az elérését. Az emelt szintű érettségire a felkészítés a 11-12. évfolyamon történik a kötelező érettségi tárgyakból: matematika, magyar, történelem, idegen nyelv - 2 óra/hét/évfolyam/tantárgy. Érettségi felkészítést fizika, kémia és informatika tantárgyakból a 11-12. évfolyamon vállaljuk - tanulói igény esetén - úgy, hogy az érettségihez szükséges 148 tanítási óra teljesüljön: fizika, kémia 11. évf. 0,5 óra/hét 12. évf. 1 óra/hét biológia, földrajz 12. évf. 1 óra/hét informatika 12 évf. 2 óra/hét A felkészítést tanórán akkor vállaljuk, ha a jelentkezők száma egy-egy tantárgyból eléri a l2 főt. A csoportból kilépni csak indokolt esetben, írásbeli kérvény alapján év végén lehet. Amennyiben a csoport létszáma 8 fő alá csökken, a felkészítés tanórán nem folytatható. A fenti tantárgyak mindegyike – tanulói választás alapján - szabadon választott kötelező tantárgy, a tanórán valón részvétel, a minimum követelmény teljesítése kötelező, félévkor és tanév végén a teljesítményt osztályzattal értékeljük, a tantervi követelmények teljesítése a magasabb évfolyamra lépés feltétele. Szakiskolai oktatás I.változat az 1/11 és 2/12-es szakképző évfolyamok a 10. osztályt sikeresen befejezett, vagy érettségi bizonyítványt szerzett tanulók számára indított szakképzések II.-III. változat Előrehozott és duális szakképzés 3 éves képzési idővel Célunk, hogy a 9. osztályba felvételt nyert tanulók sikeres szakmunkásvizsgát tegyenek, és korszerű szakmai elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező szakemberekké váljanak. A vásárlókkal (vendégekkel) becsületesek, udvariasak legyenek. Tudjanak jó kapcsolatokat kialakítani. Olyan képességek kialakítására törekszünk, amelyek segítségével alkalmazkodni tudnak a munkaerő-piaci viszonyok változásaihoz. Ismereteikre építve képesek legyenek magasabb általános és szakmai végzettség megszerzésére.
- 19 -
Már a pályaorientáció és gyakorlati oktatás keretében lehetőséget teremtünk reális önismeretük kialakítására, képességeik fejlesztésére; a választott szakmacsoportjukhoz tartozó szakmák megismerésére, elkötelezettségük erősítésére. Feladatunk, hogy a követelményeket a tanulók adottságaihoz igazítsuk. Olyan motiváló tanulási módszerek elsajátítását szorgalmazzuk, amelyek alkalmasak a tanulók készségeinek, képességeinek hatékony fejlesztésére. Időt fordítunk az általános iskolai hiányosságok pótlására. Kiemelten kezeljük az anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció, a problémamegoldó gondolkodás és az informatikai képességek fejlesztését. Az oktatás nevelés folyamatában fontos szerepet szánunk a tanulók erkölcsi tudatának erősítésére. Segítjük annak megtanulását, hogy hogyan kell együtt élni másokkal. A másik ember megismeréséhez az önismeret vezet. Szükséges a közös tervek iránti elkötelezettség felébresztése. A diákoknak lehetőséget adunk, hogy részt vegyenek közös akciókban, az egymás tisztelete, megbecsülése, megértése a kapcsolatok kialakításában is fontos szerepet játszik. A szakképzéshez szorosabban kötődik az ismeretek gyakorlati alkalmazása. A tanulás és a munka ciklikus változása lehetővé teszi a munkahelyen szerzett ismeret gyűjtését, a szociális és kommunikációs képességek továbbfejlesztését. Az egészséges életmód kialakítására kihasználjuk a tantárgyak nyújtotta lehetőségeket, az osztályfőnöki órákat, és biztosítjuk a mindennapi testnevelést. 1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.2.1. Cél Sokoldalú ismeretszerzés, a képességek formálása által megtanítani a fiatalokat testi erőik megőrzésére és fejlesztésére, szakmai és általános műveltségük szakadatlan fejlesztésére, az esztétikum befogadására, a társadalmi, gazdasági folyamatok értelmezésére. Diákjaink legyenek nyitottak az új befogadására, képesek a megújulásra, az iskola és a társadalom által támasztott követelményeknek való megfelelésre. Személyiségjegyeik feleljenek meg a mai kor követelményeinek, legyenek céltudatos, kötelességtudó, empatikus és toleráns emberek, akik tisztában vannak saját értékeikkel, ugyanakkor hiányosságaikat hajlandók pótolni és készen állnak az önképzésre és élethosszig tartó tanulásra. A személyiségfejlesztés az alábbi műveltségi területeken valósul meg. anyanyelv, irodalom élő idegen nyelv ember és társadalom (társadalmi, történelmi ismeretek) ember és természet (kémia, fizika, biológia) földünk és környezetünk művészetek (ének-zene, vizuális kultúra) informatika, számítástechnika testnevelés és sport pályaorientáció szakmai képzés Törekednünk kell a tisztelettudó, kultúrált magatartás kialakítására és megkövetelésére a tanulóinktól egymással, tanáraikkal, az iskola minden dolgozójával és vendégével való érintkezés során. Magatartásukkal, viselkedésükkel járuljanak hozzá iskolánk jó hírnevéhez intézményen belül és kívül is. - 20 -
Minden tanórán és tanórán kívüli foglalkozáson tudatosan törekedni kell a személyiségfejlesztésre, az osztályfőnöki órákon pedig a tanmenetben – évfolyamonként meghatározott óraszámban – tervezett témák kapcsán kerül sor személyiségfejlesztésre. 1.2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos kiemelt fejlesztendő területek Önismeret Cél: a személyiségben rejlő lehetőségek és gátak feltárása, a személyiség stabilizálása. Feladat: önálló döntéshez szükséges képességek kialakítása, helyes énkép kialakítása, törekedni személyiségünk, sorsunk alakítására, önbecsülésre való törekvés igényének kialakítása, önfejlesztés igénye, lehetőségeinek, módjainak feltárása. Tanulás tanulása Cél: a személyiségjeggyel összehangolt egyéni tanulási módszerek, eljárások kialakítása. Feladat: valamennyi tantárgyban az eredményes tanulás mentálhigiénés feltételeinek megismertetése (önismeret, önellenőrzés, optimális fizikai állapot, megfelelő környezet), tanuláshoz szükséges képességek kialakítása (rendszeresség, koncentrációs képesség, memória fejlesztés, kommunikációs képesség, igény a tanulásra) tanulási szokások, módok kialakítása (önismereten alapuló egyéni módszerek, speciális-tantárgyankénti módszerek) kudarcok elviselése, okainak feltárása egészséges önbizalom, céltudatosság, teljesítményvágy (vizsga, verseny) ébren tartása szakmai képzés alapozása: speciális kompetenciák fejlesztése. Társas kapcsolatok Cél: képessé tenni a tanulókat tartalmas, egyenrangú, harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására és ápolására. Feladat: egyéni és közösségi érdekegyeztetés lehetőségeinek biztosítása, gyakorlása iskolán és családon kívüli kapcsolatok pozitív élményeinek és veszélyforrásainak feltárása, szerelem és partnerkapcsolat értékei, családi életre nevelés. Segítő életmódra nevelés Cél: megismertetni és elsajátíttatni a tanulókkal a szociális viselkedés alapvető szabályait. Feladat: élményszerű, pozitív minták (történelmi személyiségek, irodalmi hősök) felmutatása, személyes példamutatás, kiszámítható, átlátható magatartási szabályok kialakítása (SzMSz, Házirend), olyan légkör fenntartása az iskolában, melyben a segítés elvárt és elismert viselkedés, ezáltal biztonságérzet megteremtése, pozitív érzelmi légkör kialakítása és fenntartása az osztályban, az iskolában. Felelős állampolgár nevelése Cél: jogok, kötelességek ismerete az iskolában és a társadalomban, a demokráciának mint értéknek az elfogadása. Feladat: igény és szándék felkeltése előítéletekkel való szembekerülésre, ezek leküzdésére, a másság elfogadására. - 21 -
Konfliktuskezelés Cél: váljanak képessé a tanulók konfliktusaik konstruktív kezelésére, a megélt konfliktusok hasznosítására önismeretük fejlesztésében. Feladat: megfelelő kommunikációs készség, empátia, tolerancia kialakítása, együttműködés készsége és képessége, a demokrácia mint potenciális konfliktusforrás megélése, demokrácia ,,gyakorlása'" az osztályban, iskolában: közös szabályok alkotása, elfogadása, megtartása, felelősség megosztása és vállalása. 1.2.3. A személyiségfejlesztés lehetőségei tanórán kívüli foglalkozásokon Kötelezően szervezett foglalkozások iskolai sportkör szakosztályi foglalkozások min. 10 óra/hét tömegsport-foglalkozások min. 10 óra/hét felzárkóztatás tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása szükség szerint egyéni foglalkozás keretében egyéni tehetséggondozás versenyre felkészítés emelt szintű érettségire felkészítés
max 2 óra/hét/osztály
Nem kötelező tanórán kívüli foglalkozások A tanulói igény és a rendelkezésre álló időkeret szerint szervezzük. érettségire felkészítés
max. 2 óra/hét/tantárgy
tanulási stratégiák fejlesztése érdeklődési körök énekkar drámajáték idegen nyelvi Internet-használat biztosítása Egyéb tanórán kívüli foglalkozások versenyek ünnepségek megemlékezések kiállítások helytörténeti séták tanulmányi kirándulások környezeti nevelést szolgáló tevékenységek egészséges életmódra nevelést szolgáló tevékenységek DÖK rendezvények Az osztályfőnökök heti 1 órát a tanulókkal való egyéni foglalkozásra és az osztályközösség életének formálására fordítanak. A tehetséggondozás és a felzárkóztatás minden pedagógus kötelessége.
- 22 -
1.3. A teljeskörű egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok „Az egészség nem minden, de egészség nélkül minden semmi”. Jogszabályi háttér Az 1993. évi LXXIX. többször módosított Közoktatási törvény A 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről A nemdohányzók védelméről szól 1999. évi XLII. törvény Az egészségügyről szóló 1997. CLIV. tv. A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, jelentse az iskola ügyeletes vezetőjének ha magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlel. Kötelessége, hogy az iskola tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa. Cél: Az egészséges életmód igényének kialakítása tanulóinkban. Törekedjenek a betegségek megelőzésére, legyen örömteli érzés az egészséges állapot megélése, a testi-lelki egészség megőrzése, a harmonikus emberi élet tisztelete. Az iskola a családi környezet mellett a legfontosabb színtere az egészséges életmód és magatartásformák mintáinak, szokásainak kialakítására. Az egészségfejlesztést olyan tevékenységnek tekintjük, amely oktató-nevelő munkánk minden elemébe beépül, és nemcsak a tanulók, de a pedagógusok szemléletét is jellemzi Az egészségfejlesztés komplex folyamat, amely magába foglalja a prevenció, egészségnevelés, mentálhigiéné és az önsegítés feladatait is. 1.3.1. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos alapvető céljaink és feladataink Alapvető célunk diákjainkat olyan tudással felvértezni, amely hozzásegíti őket ahhoz, hogy az egészséget megőrzendő értéknek tekintsék, az ezzel kapcsolatos szemléletük attitűddé váljon, és életmódjukban megnyilvánuljon. Megtanítani tanulóinkat a szabadidő hasznos eltöltésének lehetőségére. Megismertetni tanulóinkat a tervezett, harmonikus családi élet feltételeivel. A rendszeres testmozgás igényére, a kulturált, felelősségteljes szexuális magatartásra nevelni. Kiemelt feladatunk, hogy diákjainkat a függőséghez vezető káros szokások kialakulásának megelőzésére neveljük. Meg kell tanítanunk tanulóinkat arra, hogy felnőtt életükben képesek legyenek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életmódot kialakítani. Ismereteket kell közvetítenünk a balesetmegelőzés, betegségek, sérülések elkerülésére Biztosítanunk kell az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításának lehetőségét Az egészségfejlesztés legfontosabb iskolai feltételei: egészségtudatos, diákjaik iránt felelősséget érző pedagógusok jó osztályközösségek, aktív diákönkormányzat az iskolaorvos és védőnő prevenciós, egészségmegőrző tevékenysége, szűrővizsgálatok a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, drogkoordinátor tevékenysége a szabadidő-szervező és diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus tevékenysége - 23 -
megfelelő kapcsolat külső szervezetekkel (Nevelési Tanácsadó, Drogambulancia, ANTSZ, Pedagógiai Szakszolgálatok) az iskolai büfé választéka legyen az egészséges életmód követelményeinek megfelelő egészségfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységünk eredményessége elképzelhetetlen a szülői, családi háttér támogató együttműködése nélkül lehetőségeink szerint egészséges iskolai környezet – megfelelő világítás, a helyes testtartást lehetővé tevő padok és asztalok, sportolási, mozgási lehetőségek- biztosítása Az egészséges életmódra való nevelés a következő területeket foglalja magába:
higiénés, testápolási szokások egészséges táplálkozás rendszeres testmozgás, sport mentálhigiéné függőséget okozó káros szokások (dohányzás, alkohol, drogok) szexuális felvilágosítás, párkapcsolatok, családi életre nevelés társas kompetenciák kialakítása az egészséges környezet jelentősége betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat elsősegélynyújtás
Az egészségfejlesztés történhet tanórákon, tantárgyakba építve, koncentráltan a testnevelés, biológia, osztályfőnöki, de tananyaghoz kapcsolhatóan bármely egyéb; tömegsport alkalmi események során (sportnap, versenyek, kirándulás, gasztronómiai rendezvények, Keri-nap) előadások alkalmával (védőnő, orvostanhallgatók, pszichológus, rendőrség), vetélkedők kiállítások látogatása alkalmával az iskolai média lehetőségeit felhasználva (iskolaújság, iskolarádió, faliújság) Helyzetelemzés: Az iskolai lehetőségek, feltételek az egészséges életmódra való nevelés szempontjából Iskolánk múltja 150 éves, épülete 30 éves. A belváros határán éppen kívül, egy lakótelep közepén épült. Az építtetők célja az volt, hogy a lakótelep aprajának-nagyjának is helyet adjon a szabadidő hasznos eltöltésére az iskolaudvar. Ez előny és egyben hátrány is. Előny, mert viszonylag nagy, parkosított udvarral, pihenőpadokkal, sportudvarral építették meg. Hátrány, mert a „kívülről jövők” nem mindig rendeltetésszerűen használják, gyakori a rongálás, a vandalizmus. Rendelkezésünkre áll egy 700 m2-es tornaterem, az alagsorban kialakított konditerem, egy sportudvar (jelenleg balesetveszélyes), a parkosított udvar által biztosított mozgástér; kiállításokra alkalmas aula; az egészséges táplálkozást bemutató foglalkozásokra alkalmas tankonyha; orvosi rendelő. Személyi feltételek: Iskolánk minden dolgozójának, tanárának feladata – legalább személyes példamutatással az egészséges életmódra nevelés. Testnevelő tanáraink (5 fő) biztosítják a mindennapos testnevelés lehetőségét, a szabadidőszervező, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a DÖK-segítő tanár, a drog-koordinátor - 24 -
pedagógus és az osztályfőnöki, munkaközösség vezetője éves munkaterv alapján tervezi az egészséges életmódra nevelést. Iskolánkban heti 3 alkalommal fogadja a tanulókat az iskolaorvos és asszisztense. Tárgyi feltételek: Oktatótablók, oktatófilmek, sporteszközök, illetve szakkönyvek segítik az egészséges életmódra nevelést. Az iskolaorvos és asszisztense a tanév során az egészséges életmódra, a családtervezésre vonatkozó, a káros szenvedélyekről szóló szórólapokkal látja el tanulóinkat. Az egészséges életmódra nevelés színterei: Tanórákon: Testnevelés 2 óra/hét az órarendbe iktatott testnevelés óra (szakiskola szakképző évfolyamán 1 óra/hét). Nagyon fontos szerepe van ezeknek az óráknak az egészséges életmódra nevelésben, hiszen a testnevelés nem csupán tantárgy, hanem életminőséget javító, személyiségformáló tevékenység is. Testnevelés órákon nemcsak a tanulók különböző – koordinációs és kondicionális képességének fejlesztése folyik, hanem az egyes mozgásfajták megszerettetése is. Előtérbe kell helyezni azokat a sportági tevékenységeket, amelyekben a részvétel önmagában is élményt nyújt. A tanulók pszichoszomatikus fejlettségéhez és érdeklődéséhez igazodó mozgástevékenységgel kell gazdagítani és fejleszteni mozgásműveltségüket, és ezáltal elősegíteni az egészség megőrzését. Kondíciós képességüket olyan szintre kell fejleszteni, ami később alkalmassá teszi őket a mozgásos cselekvés megtanulására, sportolásra. Fontos, hogy ismerjék meg saját kondicionális képességeiket (gyorsaság, erő, állóképesség ), azok fejlesztésének, fenntartásának módját. Ezt a célt szolgálják az ősszel és tavasszal elvégeztetett Hungarofit-tesztek, amelyeket az OM Közoktatásfejlesztési és Értékelési Főosztálya megbízásából állítottak össze. Ezek fizikai fittségi tesztek, amellyel iskolánkban 4 éve mérjük az összes tanulót. Fontos, hogy ezek eredményeit a tanulók is megismerik, s összehasonlíthatják őszi tavaszi fittségüket. Osztályfőnöki órákon: Tanmenetbe beépítve évfolyamonként évi 10 órában (szakiskolai szakképző évfolyamon 5 óra) foglalkozunk az egészséges életmódra neveléssel. Ennek keretében az of. órákon előadásokat tartanak: - Az iskolaorvos és asszisztense a balesetmegőrzésről és az elsősegélynyújtásról. - Az ANTSZ munkatársai a dohányzásról, alkoholról, drogról, AIDS-ről. - Az Orvostanhallgatók Országos Szövetségének tagjai a drogról az AIDS-ről. - A Rendőrség Bűnmegelőzési Osztályának munkatársai a drogról, fiatalkorúak veszélyeztetettségéről. Mindezekre az előadásokra az osztályfőnöki. munkaközösség vezetője, és a szabadidőszervező és a drog-koordinátor gyűjti össze az igényeket, s tartja a kapcsolatot az előadókkal. Biológia órákon tantervi követelményként szerepel az egészséges életmódra nevelés. Az általános egészségtan, illetve genetikai ismeretek témaköröknél, illetve a szakiskolában tantárgyként jelenik meg az egészségtan 9-10. évfolyamon. Szakmacsoportos alapozó gyakorlatokon a gasztronómiai ismeretek tanítása során lehetőség nyílik az egészséges étkezés, étkezési kultúrák megismertetésére, előírás a balesetvédelmi oktatás, illetve a személyi higiénia betartatása. - 25 -
Szakmai gyakorlatokon, élelmiszerismeret, áruismeret órákon tantervi anyag pl. az egészséges táplálkozás, az alkoholbetegségek, testápolás, fogápolás, stb. Így iskolánk minden tanulója tanítási órák keretében, tervezetten részesül egészségnevelésben. Tanórán kívüli egészségnevelés: - Heti 20 órában lehetőséget adunk a tanulóknak arra, hogy délutáni tömegsport és sportköri foglalkozásokon különböző sportágakkal megismerkedhessenek, testnevelő irányításával mozoghassanak. A tanulók motiválása érdekében ezeket foglalkozásokat tanulói igényfelmérés alapján szervezzük. A hagyományos sportágak – röplabda, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás – mellett a diákok tömegsport keretében asztaliteniszezhetnek, használhatják a konditerem gépeit, szkanderezhetnek, a lányok zenés gimnasztikát, aerobicot, sztepp-aerobicot végezhetnek. A délutáni foglalkozásokon nagyobb lehetőség van a táplálkozással, esetleg életmódváltással kapcsolatos kérdések kötetlen megbeszélésére, otthon végezhető gyakorlatok összeállítására. - Versenyek: Tanulóink rendszeresen részt vesznek őszi-tavaszi futóversenyeken (Samsung, McDonald’s, Pallagi futás). Városi, megyei bajnokságokon, iskolák közötti versenyeken is előszeretettel szerepelnek tanulóink, amelyek nemcsak hétköznap, hanem hétvégeken és a tavaszi szünetben is zajlanak, ezáltal utat mutatnak tanulóinknak a szabadidő hasznos eltöltéséhez. - Drog-kortárs képzésben vesznek részt tanulóink, ezzel segíthetik bajba jutott kortársaikat, akik nagyobb bizalommal fordulnak azonos korúakhoz, mint a felnőttekhez. - Kiállítások szervezése: pl. az AIDS Világnapja (december l) alkalmából iskolánk összes tanulójára kiterjedő előadás, több napos vándorkiállítás szervezése. - Osztályok orvosi vizsgálata: évente egy alkalommal kerül sor a tanulók általános állapotfelmérésére, amely során az iskolaorvos és asszisztense tanácsot ad a személyi higiéniáról, az egészséges életmódról, a táplálkozásról, a fogápolásról, a mozgás jelentőségéről, a dohányzás káros hatásairól is. - 9. évfolyamon tanév elején a drog-koordinátor irányításával és az ifjúságvédelmi felelős segítségével készített tesztlappal felmérést készítünk a tanulók életmódjáról, szokásairól, káros szenvedélyeiről, azokra vonatkozó ismereteikről. Tervezzük, hogy ezt a felmérést 11. évfolyamon megismételjük, és a kellő következtetéseket levonva tervezzük további munkánkat. - Mindent megteszünk a dohányzás visszaszorítására, a nemdohányzók védelméről szóló törvény betartatására. Testnevelő tanáraink munkaköri feladatként szünetben ellenőrzik az iskolaudvart, az ügyeletes tanárok pedig a folyosót és a mellékhelyiségeket. A dohányzó tanulókat fegyelmi büntetésben részesítjük, az igazgatói irodában elhelyezett füzetben regisztráljuk, ismétlődő vétség esetén a szülőt értesítjük. Minden, a környezeti nevelésnél felsorolt program, az egészségnevelést is szolgálja. 1.3.2. Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátítása Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának célja: a testi, lelki, szociális egészség megbecsülésére, megőrzésére való nevelés, az egészséges életvezetésre való felkészítés, továbbá az, hogy diákjaink bárhol, bármilyen élethelyzetben képesek legyenek szakszerű segítséget nyújtani a rászorulóknak - 26 -
fontos a sürgősségi szemlélet kialakítása, a baleset és a hirtelen bekövetkező egészségkárosodás alapszintű ellátásának elsajátítása Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításának formái: osztályfőnöki órán az egészségnevelési témák keretében a védőnő irányításával szakember (iskolaorvos, orvostanhallgató) által tartott előadások, filmek, szakirodalom tanulmányozásával Védőnői program: Elsősegélynyújtási alapismeretek az osztályfőnöki órák keretében, a tanmenet szerint a 9. és a végzős évfolyamokon a következő témákból: vérzés csillapítása, égési sérülések ellátása újraélesztés
1.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Cél:
a tanulók közösségi tudatának - érzelmeinek fejlesztése, közösségi életmódra, magatartásra nevelés. Elfogadtatni, hogy az egyén közösségben (család, iskola, lakóhely, ország) él. Különösen kiemelt feladat ez iskolánkban, hiszen kereskedelem-marketing üzleti adminisztráció, illetve a vendéglátó-idegenforgalom szakmacsoportos alapozó oktatás része a viselkedéskultúra.
Az iskolai közösségek Feladat: minden tanuló ismerje meg az iskola életét irányító belső törvényeket - HPP, SzMSz, Házirend - az osztályfőnöki órákon, az osztály közösséggé alakítása ODB választása, DÖK képviselők választása, közös célkitűzések: teremdekoráció, osztálykirándulás, osztályszintű ünnepségek, megemlékezések stb., tanulóink ismerjék meg, kapcsolódjanak be a DÖK munkájába iskolai diákbizottság megválasztása, tisztségviselők megválasztása, működési szabályzat elkészítése, megismerése, éves munkaterv elkészítése, elfogadtatása, diákköri igények felmérése, rendezvények - elsősavató, KERI-nap - szervezése, diákközgyűlés előkészítése, beszámoló tartása, tanár-diák fórum szervezése. Az iskolai közösségi élet színterei még a rendezvények, ünnepségek, versenyek, vetélkedők, sportrendezvények. Nemzetünk, népünk mint közösség Cél: nemzeti kultúránk, múltunk értékeinek megbecsülése, hagyományaink ápolása, ugyanakkor a szokásokból, hagyományokból eredő másság elfogadása. Feladat: iskolai szintű megemlékezések, közös ünnepségek, iskolarádión keresztül tartott megemlékezések, osztályszintű megemlékezések, aktív ünneplés: tanulói részvétellel alkalomhoz szabott kiállítás, gyűjtőmunka, műsorkészítés, - 27 -
meg kell ismertetni városunk történelmi, kulturális értékeit, a helytörténeti ismereteket be kell építeni a történelembe, városnézés, történelmi, irodalmi emlékhelyek felkeresése, múzeumlátogatás, családi ünnepek, egyházi ünnepek, vallási szokások megismertetése. Nemzetközi kapcsolatok Cél: elérni, hogy tanulóink valamilyen módon közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Feladat: megismertetni és elfogadtatni a különböző szokásokat, életmódokat, kultúrákat, vallásokat, ebből fakadó eltérő viselkedésformákat, vetélkedők, beszámolók, ételbemutatók, kiállítások szervezése, levelező partnerek keresése, pályázattal külföldi tanulmányutak elnyerése. A nagyváradi iskolával az együttműködés erősítése, további nemzetközi kapcsolatok kiépítése. Kommunikációs kultúra Cél: az anyanyelvet kulturáltan használó, önálló ismeretszerzésre képes, az új, audiovizuális környezetet szelektíven alkalmazó fiatalok nevelése. Feladatok: minél több lehetőséget adni a tanulóknak a szóbeli megnyilatkozásra, vélemények, érvek kifejtésére, önálló ismeretszerzésre, tanítási órákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon, szabadidős programokon. A közösségfejlesztés lehetséges iskolai színterei és tevékenységi formái 1.4.1. A tanítási órákon A legmeghatározóbb közösség, ahová a gyermek tartozik – a család., ahol megtanulja az alapvető szociális kötődéseket, morális tényezőket. Az iskola, ezen belül az osztályközösség az a helyszín, ahol tovább tudjuk formálni, fejleszteni az emberi kapcsolatok és értékrendek rendszerét. A tanuló idejének legnagyobb részét az osztályközösségben tölti, ezért annak szellemisége, hatása a tanulók egymás közötti kapcsolatrendszerére meghatározó. A közösség irányításában meghatározó szerepe az osztályfőnöknek van, de minden pedagógus hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók elsajátítsák az alapvető közösségi normákat: egymás tiszteletben tartása egymás értékeinek felismerése a másság elfogadása, tolerancia egymás problémáinak felismerése, segítése azok megoldásában egymás segítése a tanulásban, az egyéni, vagy beilleszkedési problémákban 1.4.2. Közösségfejlesztés egyéb foglalkozásokon A közösségi élet kialakítása, fejlesztése nemcsak a tanórai foglalkozásokon valósulhat meg. Számos olyan alkalom és lehetőség van, amely kötöttségektől mentes légkörben alkalmas a kooperációs és kommunikációs készség fejlesztésére, az együttműködés lehetőségeinek felhasználására, a demokratizmus tanulására és gyakorlására. tanulmányi kirándulások szakkörök, énekkar, tanulmányi és kulturális versenyek tömegsport diáknapok színházlátogatás ünnepségek, megemlékezések, hagyományápolás - 28 -
tanulói ügyelet, tantermek közös gondozása, dekorálása, hulladékgyűjtés DÖK munka 1.4.3. A diákönkormányzati munka és a közösségfejlesztés A diákönkormányzat tagjait az osztályok választják, minden osztályból 1 főt, aki tájékoztatja osztálya tanulóit a városi és iskolai szintű DÖK feladatairól, segíti az egyéb tisztségviselők és a patronáló tanár munkáját. A DÖK keretein belül tanulóink megtanulják a kultúrált véleménynyilvánítás szabályait demokratikus jogaik gyakorlásának módját az érdekek ütköztetésének, érvek kifejtésének, megvédésének módját a kommunikációs kultúrájuk fejlesztésének lehetőségeit kritikai készségeik kultúrált alkalmazását hogyan készüljenek a felnőtt élet közéleti szerepeire saját közösségi életük tervezését, szervezését a tisztségviselők megválasztásának szabályait, eljárását A diákönkormányzatnak véleményezése joga van az iskolai SZMSZ, házirend, a tanulói szociális és ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználását illetően. 1.4.4. Közösségfejlesztés a szabadidős tevékenységek során Az iskola pedagógusainak és tanulóinak a közösségi élet kialakításával összefüggő munkája különböző tevékenységi formákban jelenik meg: a pedagógiai programhoz kapcsolódó szabadidős tevékenységek előkészítése és szervezése a pedagógiai programhoz szorosan nem kapcsolódó szabadidős tevékenységek szervezése (ballagó osztályok búcsúzása, iskolán kívüli közös programok) az iskolai hagyományok körébe tartozó események megszervezése (szalagtűző, Keri-nap, elsős avató, farsang) külföldi tanulmányutak az egészséges életmóddal, valamint a szenvedélybetegségek megelőzésével kapcsolatos szabadidős tevékenységek szervezése 1.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok helyi feladatai az alábbiakban meghatározhatók: a tanítási órákra való felkészülés a tanulók dolgozatainak javítása a tanulók munkájának rendszeres értékelése a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és helyettesített órák vezetése érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése tanulmányi versenyek lebonyolítása tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken iskolai kulturális és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösségvezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása szülői értekezletek, fogadóórák megtartása részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken a tanulók felügyelete óraközi szünetekben - 29 -
tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel részvétel a munkaközösségi értekezleteken tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása osztálytermek rendben tartása és dekorációjuk kialakítása Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva –az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját, kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti szülői értekezletet tart ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: (digitális) napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Kiemelt figyelmet igénylő tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő tanuló aa) sajátos nevelési igényű tanuló ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló ac) kiemelten tehetséges tanuló b) hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanuló 1.6.1. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek A tehetséggondozás színterei: tanóra, szakkör, kulturális verseny, tanulmányi és sportverseny. A tehetséggondozás - a városi, megyei, területi, országos versenyre való felkészítés - minden pedagógus kötelessége. Cél:
a tanulókban rejlő képességeket, hajlamokat feltárni, fejleszteni. - 30 -
Feladat: tanulócsoportok, egyének kiemelése (pl. versenyre felkészítő egyéni vagy csoportos foglalkozások) azért, hogy különös figyelmet fordíthassunk a tehetséggondozásra, speciális pedagógiai tevékenységek szervezése, amelyek lehetővé teszik a tanulók egyéni jellemvonásainak feltárást, kibontakoztatását (érdeklődési körök, önképző körök, versenyek - pl. tantárgyi tanulmányi versenyek évfolyamonként), tudásszintmérések minden tantárgyból tanévenként, 1-3 tanuló számára szervezhető egyéni foglalkozás tehetség kibontakoztatása céljából. A tanulási stratégiák fejlesztése tanórán kívüli foglalkozások szervezésével. Fontos az eredmények értékelése, megfelelő publikálása, erkölcsi, anyagi (jutalmazás, jutalomkönyvek) elismerése. 1.6.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program Minden pedagógus kötelessége a tanulási kudarcnak kitett tanulók segítése, a felzárkóztatás lehetőségének megteremtése. Cél:
elérni, hogy minden tanuló elsajátítsa azt a minimumot, amelyre a továbbhaladás ráépülhet, amivel a tanuló még képes együtt haladni a csoporttal. Feladat: 9. évfolyam kezdésekor felmérni a tanulók tudásszintjét, s ennek ismeretében a gyengébb felkészültséget mutatóknak megszervezni az egyéni vagy csoportos felzárkóztató foglalkozásokat, a lemaradás okainak feltárása: (lakóhelyi meghatározottság, családi szociáliskulturális háttér, a tanulók tanulási motivációja, az otthoni tanulásra fordított idő, a tanulók adottsága, képessége, érdeklődése), a szülő bevonása a probléma feltárásába, megoldásába, szükség esetén pedagógiai szakszolgálat (pl. nevelési tanácsadó, tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó stb.) igénybevétele. fejlesztő foglalkozások biztosítása lehetőség szerint fejlesztő pedagógus vezetésével, egyéni fejlesztési terv alapján 1.6.3. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézséggel küzdők segítése Cél:
Minden iskolánkba felvett diáknak megadni minden segítséget ahhoz, hogy tanulmányait befejezhesse, s a választott szakmában szakképesítést szerezzen. Elérni azt, hogy diákjaink a közösségi élet minden szintjén megtalálják és megállják a helyüket, tudjanak együtt élni másokkal. Feladat: Ebben az életkorban (l4-l8 év) a serdüléssel a legkülönfélébb problémák jelentkezhetnek - magány, befelé fordulás, szembenállás a környezettel, agresszivitás, vezérhajlam, kirívó öltözködés, hiányzás stb. -, ezért törekedni kell az ilyen problémával küszködő diákok beilleszkedésének segítésére. Elsősorban az osztályfőnök, de minden iskolai dolgozó feladata ez. Egyéni beszélgetést kell kezdeményezni, fel kell tárni a viselkedés hátterét (életkori sajátosság, családi háttér, baráti kör, iskolai környezet). Mérlegelni kell, hogy megoldhatja-e a problémát az osztályfőnök, vagy be kell-e vonni a szülőt, kell-e kérni a gyermek és ifjúságvédelmi felelős segítségét, szakember segítségét kell-e kérni, be kell-e vonni az osztálytársakat.
- 31 -
Az osztályfőnök kötelezettsége: megelőző gyermekvédelem, egyéni elbeszélgetések, családlátogatás (amennyiben szükséges), differenciált foglalkoztatás, fogadóóra, pszichológussal elbeszélgetés, gyermek és ifjúságvédelmi felelős tájékoztatása, szakszolgálatok igénybevétele (Családsegítő szolgálat, Rejtőzködő SOS a szenvedélybetegekért, Kortárs segítő, Drogambulancia Gyermekideggondozó). fejlesztő foglalkozások biztosítása a Pedagógiai Szakszolgálatok javaslatának megfelelően lehetőség szerint fejlesztő pedagógus vezetésével, egyéni fejlesztési terv alapján 1.6.4. A sajátos nevelési igényű tanulók oktatása-nevelése 1. Pedagógiai célok. a sajátos nevelési igényű tanulókat a nevelés, a fejlesztés ne terhelje túl, fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg, az elvárások igazodjanak a fejlődésük üteméhez, fejlesszük a tanulók társas kapcsolatát, a helyes magatartási és viselkedési szokások elsajátítását, a szabálytudat erősítését. Az egyéni szükségletek mentén építkezve erősödjön az énkép, az önértékelés alakítása, az érzelmi egyensúly, a jó iránti fogékonyság megteremtése. A konkrét tapasztalatok és élmények feldolgozásával, értelmezésével fejlesszük a szociabilitást, a testi-lelki harmóniát, a testápolás, egészséges táplálkozás, a ruházat tisztántartásának folyamatait. Feladatok Erősíteni az önismeretet, az önelfogadást és az önfejlesztést. Biztosítani a szociális érzékenység légkörét, a konfliktus kezelésének konkrét megoldását helyzetgyakorlatokon, megélt, átélt élményeken keresztül. Tudatosítani az értékek védelmével kapcsolatos felelősséget, keresni a közvetlen környezet humán értékeit. Tapasztalatok gyűjtése a serdülőkor testi-lelki változásairól, megvitatni a saját élményeket, véleményeket. Lehetőséget adni az önellátás – testápolás – ruházat, felszerelés, a saját környezet rend, tisztaság munkafolyamatainak megtapasztaltatása, megismertetése. Kialakítani riportok, filmek, cikkek, tanulmányok értelmezésével, megvitatásával, saját élmény eseti bekapcsolásával, pontos képzetet és viszonyulást az élvezeti szerek veszélyeiről, a deviáns magatartás következményeiről. A tanulók felkészítése a pályaválasztásra, a reális életcélok megfogalmazására. Tapasztalatok gyűjtése a munka világáról, a szakmáról. A vonzódások, lehetőségek mérlegelése – szakmatanulási lehetőségek a képességnek megfelelően – a képességfejlesztés útjainak, módjainak számbavétele az életcélok elérése érdekében. - 32 -
A teljesítés kritériuma: Eredményes beiskolázás magasabb iskolafokra. Integráció lehetősége. A fejlesztés szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert minden esetben a tanuló állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg. Az integrált együttnevelés minden esetben egyéni döntést – az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság rehabilitációs bizottság szakvéleményének figyelembevételével –, esetenként egyéni fejlesztést igényel. Indokolt esetben a nevelési programot egyéni fejlesztési terv is kiegészítheti. 1.1. A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű tanuló számára A sérülésspecifikus módszerek, terápiák, technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása, indokolt esetben speciális segédeszközök használata; a segédeszközök elfogadtatása, azok következetes használatára és megóvására nevelés; a kompenzációs lehetőségek körének bővítése a nem vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével; annak felismerése, hogy a sajátos nevelési igényű tanuló egyes területeken kiemelkedő teljesítményre is képes, rugalmas szervezeti keretek kialakítása a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni foglalkoztatásának megvalósulásához; az iskolai dolgozók és a szülők megfelelő tájékoztatása a sajátos nevelési igényű tanulók befogadására, együttműködés a sérült gyermek családjával. 1.2. Integrált nevelés, oktatás A sajátos nevelési igényű tanulók családi nevelését, a közösségbe való beilleszkedését elősegíti/elősegítheti a többiekkel együtt történő integrált nevelésük. Az együttnevelést vállaló intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál a sajátos nevelési igényű tanulóknak, mint részvételt és védettséget. Az integrált fejlesztésben különös figyelemmel kell lenni a következőkre: Figyelembe kell venni a sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztésének speciális igényeit, külön gondot kell fordítani arra, hogy a tanuló minden segítséget megkapjon hátrányainak leküzdéséhez. Az adott tanuló fejlesztési stratégiájának kialakításakor igénybe kell venni a szakirányú végzettségű, integrált fejlesztésben tapasztalatokkal rendelkező gyógypedagógus közreműködését. A közreműködésnek ki kell terjednie a tanulót fejlesztő pedagógusok felkészítésére, a fogadó iskola sajátos teendői ellátásának tervezésére, folyamatos tanácsadásra. Fokozottan szükséges a szülők, az iskola együttműködése. Az integráltan fejlesztett tanuló számára biztosítani kell mindazokat a speciális eszközöket, egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs ellátást, foglalkozásokat, melyekre a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatot tesz. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, fejlődése tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbiak biztosítják: Az együttnevelés megvalósításában érvényesül a habilitációs, rehabilitációs szemlélet, és a sérülésspecifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. - 33 -
A tanulók integrált nevelésében, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai – mint elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség – és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki: szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, képes az individuális módszerek, technikák alkalmazására, a foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, szükség esetén eljárásait megváltoztatja, az adott szükséglethez igazodó módszereket megválasztja, egy-egy nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres, alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez, együttműködik a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképesítéssel rendelkező – gyógypedagógiai tanár/terapeuta – az együttműködés során: segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, javaslatot tesz gyógypedagógia-specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására, figyelemmel kíséri a tanuló haladását, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra, együttműködik a pedagógusokkal, iránymutatásai során figyelembe veszi az észrevételeket, javaslatokat. Az SNI tanulók körében is találhatók olyanok, akik testi fogyatékosok (mozgáskorlátozottak), látássérültek, enyhébb hallássérültek, beszédfogyatékosok, foglalkoztatásuk egyéni bánásmódot igényel! 2. A sajátos nevelési igényű tanulók sérülésspecifikus fejlesztésének elvei, feladatai az iskolai nevelés során 2.1. A testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) tanuló A testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) tanulóknál a mozgásszervrendszer veleszületett vagy szerzett károsodása és/vagy funkciózavara miatt jelentős és maradandó mozgásos akadályozottság áll fenn, melynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés és a szocializáció. A különleges gondozási igényt meghatározza a károsodás keletkezésének ideje, formája, mértéke és területe. A jelentősen eltérő kóreredet – végtagredukciós fejlődési rendellenességek és szerzett végtaghiányok; petyhüdt bénulást okozó kórformák; a korai agykárosodás utáni mozgásrendellenességek; egyéb, maradandó mozgásállapot-változást, mozgáskorlátozottságot okozó kórformák; a halmozott sérüléssel járó különböző kórformák – és károsodás miatt a mozgáskorlátozottság egyénileg is sok eltérést mutat. A testi fogyatékos (mozgáskorlátozott és halmozottan fogyatékos mozgáskorlátozott) tanuló nevelése során kiemelt feladat a speciális, egyénre szabott eszközök használatának kipróbálása, megtanítása, s ezek segítségével a tágabb és szűkebb környezet minél sokrétűbb megismertetése, és ily módon az életkornak megfelelő tapasztalatok megszereztetése, a megtanult mozgás alkalmaztatása. Biztosítani kell – a tanuló állapotának megfelelően – az akadálymentes közlekedést, a megfelelő mozgás- és életteret (az ehhez szükséges eszközöket, például lejtő, kapaszkodó), mindig szem előtt tartva az önállóságra nevelés elvét. Kiemelt figyelmet kell fordítani a mozgásos tapasztalás hiányosságaiból adódó tapasztalatok lehetőségeinek megteremtésére. A mozgásnevelést a foglalkozások körébe kell beépíteni. Az elsajátított mozgásminták rögzítése, a szükséges korrekciós helyzetek alkalmaztatása a napirend egészét átszövő feladat. - 34 -
2.2. A látássérült tanuló A látássérült tanuló látásteljesítménye (vízusa) az ép látáshoz (vízus: 1) viszonyítva két szemmel és korrigáltan (szemüveggel) is 0–0,33 (0–33%-os látásteljesítmény) közötti. A látássérült tanulók a nevelés-oktatás szempontjából lehetnek: vakok, aliglátók és gyengénlátók. A speciális, egyénre szabott pedagógiai program meghatározója a látásélesség mellett: a látássérülés kóroki tényezője, a látássérülés bekövetkeztének időpontja, és a látássérüléshez esetleg csatlakozó egyéb fogyatékosság, rendellenesség. Minden látássérült tanuló esetében segíteni kell a részvételt a közös játékban, a közösséghez való alkalmazkodást, a viselkedési formák megtanulását és gyakorlását, a közösség előtti bátor szereplést, mert e tevékenységeket a látási kontroll hiányosságai akadályozzák. Kiemelt hangsúlyt kap az önkiszolgálás megtanítása, a tárgyak és helyük megismertetése, a rendszeretet, a higiéné, különösen a szem és a kéz tisztán tartása. Az óvodai nevelés során mindvégig figyelembe kell venni a látássérült tanuló fizikai terhelhetőségének korlátait, különös tekintettel az adott szembetegségre. a) Az aliglátó tanulók (vízus: a fényérzéstől 10%-os látásteljesítményig) adottságaik szerint vagy a tapintó-halló vagy a látó-halló (tapintó) életmódra alkalmasak. A gyakorlatilag vaknak tekinthető aliglátók (pl. fényérzékelők, színeket felismerők) nevelési programja a tapintó-halló életmódra felkészítést célozza [2.2. a) pont], de nem hanyagolható el látásmaradványuk megőrzése, intenzív fejlesztése sem. Az aliglátó tanulók közül a látásukat praktikusan is használók számára olyan fejlesztő programot kell biztosítani, mely a látó-halló (tapintó) életmódra felkészítést tűzi ki célul. A fejlesztés fő területei ez esetben megegyeznek a gyengénlátó tanulók nevelésének elveivel. b) A gyengénlátó tanulók (vízus: 10%-os látásteljesítménytől 33%-ig) főleg látásuk útján tájékozódnak a világban, de az ép látásúakhoz képest sokkal közelebbről, kisebb térben tudják azt használni. Nevelésük speciális optikai eszközök segítségével a vizuális megismerés útján történik, de jelentős szerep jut a nevelésben a többi, elsősorban a hallási és tapintási analizátor kompenzatív működésének is. Kiemelten fontos a testtartási hibák megelőzése, a helyes testtartás megtanítása, az ehhez szükséges környezet (pl. dönthető asztallap, egyéni megvilágítás) biztosítása. A gyengénlátó tanuló fejlesztésének kiemelt területei: Látásnevelés: a látásmaradvány használatának megtanítása a távoli és a közeli környezetben. A nagymozgás fejlesztése: mozgáskoordináció, mozgásbiztonság. Térbeli tájékozódás a látás felhasználásával. A finommozgás fejlesztése: a kézügyesség fejlesztése, az írás előkészítése. A látás-mozgáskoordináció fejlesztése: finommozgások és nagymozgások esetében egyaránt. Gondolkodás- és beszédfejlődését a látásos élmények hiányossága jelentősen befolyásolja, ezért különösen fontos a környezet vizuális megismertetése. 2.3 Hallássérült tanulók a.) Az enyhe fokban hallássérült – nagyothalló – tanulók a beszédtartományban mért hallásszintek enyhe nagyothallás esetében 30-45 dB, középsúlyos esetben 45-65 dB, súlyos esetben 65-90 dB hallásveszteséget mutatnak. A nagyothalló tanulók az emberi beszédhang, a környezeti hangok korlátozott felfogására, differenciálására képesek. Beszédfejlődésük késve, általában spontán, (hallókészülék segítségével), esetenként azonban csak speciális segítséggel indul meg. A nagyothalló tanulók fejlesztésében hangsúlyt kap a nyelvi kommunikáció megindítása, a kommunikációs igény és tevékenység állandó erősítése, a beszédértés, a szókincsfejlesztés, a - 35 -
szintaktikai elemek nyelvhasználatba építése, a beszédérthetőség folyamatos javítása, melynek eredményeként a nagyothallók különböző mértékben közelítik meg a halló társak nyelvi teljesítményét. A hallássérült tanuló eredményes fejlesztésének feltétele az őt körülvevő környezet minden elemében a nyelvi kommunikáció szituatív alkalmazása, szükség esetén a beszédértést és a konkrét megnyilvánulást segítő egyéb eszközrendszerek használata, valamint a családi szociális háttér bekapcsolása a kommunikáció-fejlesztés rendszerébe. b) A hallásukat műtéti úton helyreállított/létrehozott (pl. cochlea implantált) hallássérült tanulónál egyik vagy mindkét oldalon végzett hallásjavító műtét után – fizikai értelemben közel ép hallás mérhető. Fejlesztésük stratégiája döntően a beszédhallásra alapozott módszerek alkalmazásával történik. Szövegértésük, hangzó beszéd produkciójuk fejlődése hasonlóságot mutat a hallók beszédfejlődésével. Fejleszthetőségük, fejlődési ütemük döntően függ a műtét elvégzésének időpontjától. A minél korábban végzett hallásjavító műtét előtti és utáni pedagógiai habilitációs és rehabilitációs fejlesztés – valamint azzal párhuzamosan –, az audiológiai gondozás eredményezi a nyelvi fejlődés gyorsabb, magasabb szintű elsajátítását. Fejlesztésük kívánatos színtere az ép hallásúak környezetében van. Teljesítményüket döntően befolyásolja intellektusuk, esetleges – a pszichés fejlődés zavara miatti – beszéd-, nyelvtanulási akadályozottságuk. c) A beszédfogyatékos/súlyos, akadályozott beszédfejlődésű tanuló A beszédfogyatékos/súlyos, akadályozott beszédfejlődésű tanuló szenzoros, motoros vagy szenzomotoros problémája (megkésett beszédfejlődés, centrális dyslalia, súlyos orrhangzósság stb.), illetve a beszédhibához csatlakozó tanulási és/vagy magatartási zavara miatt eltérően fejlődik. Mindez az anyanyelvi fejlettség alacsony szintjében, a beszédszervek gyengeségében, a beszédhangok tiszta ejtésének hiányában, a szegényes szókincsben, a beszédmozgásokról szerzett emlékképek felhasználásának hiányában, a grammatikai fejletlenségben, az utánzóképesség gyengeségében nyilvánul meg. A fejlesztés az anyanyelvi nevelést középpontba állító, speciális terápiákat alkalmazó intenzív, komplex nevelési környezetben valósulhat meg. A nevelés során, a mozgás, a kommunikáció, illetve a vizuomotoros koordinációs készség fejlesztése, a speciális terápiák alkalmazása (diszlexia-prevenció, grafomotoros fejlesztés stb.) elsődleges. Az iskolai fejlesztés alapja minden esetben pszichológiai képességmérés. A fejlődési szint és szociális adaptáció követése egyéni tervekkel történik, speciális eszközök és módszerek használatával, egyéni fejlesztési helyzetben megalapozva. Az autisztikus tanulók szükségleteinek megfelelő fejlesztéséhez az iskolai környezet megfelelő kialakítása, és a speciális módszerekben képzett szakember vagy fejlesztő asszisztens jelenléte szükséges. A szakiskolai nevelés és oktatás elvei A szakiskolai nevelés és oktatás kilenc-tizedik évfolyamán is a kompetenciaterületek fejlesztésében meghatározott egységes feladatokat kell alapul venni. Ennek során a tanulók ténylegesen meglévő, kialakult képességeihez igazodva a következő elvek szerint lehet a munkát megszervezni: - szükség szerint ötvöződhetnek az alapozó szakasz és a fejlesztési szakasz feladatai, előtérbe helyezve a kulcskompetenciák és a képesség együttes megalapozását; - 36 -
- az általános műveltséget megszilárdító szakasz feladatainak megvalósítása azokon a területeken kezdődhet meg, ahol a fejlesztési szakasz feladatai befejeződtek; - az általános műveltséget megszilárdító szakasz feladatainak végrehajtása elsősorban azokon a területeken elvárható, amelyek kapcsolódnak a szakképzés előkészítéséhez szükséges kompetenciák kialakításához, építve e kompetenciákra. 1.6.5. Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása A pedagógus köteles közreműködni a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulót veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében. Feladata a pedagógusnak az is, hogy a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, és a szülőt figyelmeztesse - a gyermek mindenkori érdekeit szem előtt tartva -, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. Iskolánk magas tanulólétszámából és nagy beiskolázási vonzáskörzetéből adódik, hogy tanulóink szociális helyzete igen heterogén. Ebből adódóan iskolánkban a gyermek és ifjúságvédelem kiemelt szerepet kell, hogy kapjon. Alapelv: meghatározott intézkedésekkel segítséget kell nyújtani a fiatalkorúak jogainak és érdekeinek érvényesítésére, a fiatalok védelmére. Alapvető feladatok: Az iskola mint közoktatási intézmény része a gyermekek védelmét biztosító rendszernek. Az itt dolgozók feladata jelzéssel élni a tanuló veszélyeztetése esetében a gyermekjóléti szolgálatnál, illetve hatósági eljárást kezdeményezni. Az osztályfőnökök, szükség esetén a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, pszichológus négyszemközti elbeszélgetése a problémás tanulókkal, szüleikkel, szükség esetén környezettanulmány, a szülőkkel való együttműködés eszköz a probléma feltárására. A veszélyeztetett tanulók érdekében az osztályfőnökök és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tartanak a gyermekjóléti szolgálatokkal, a polgármesteri hivatalok illetékeseivel, a családgondozókkal, szükség esetén részt vesznek esetmegbeszéléseken. A hátrányos helyzetű tanulókat az ifjúságvédelmi felelős a megfelelő szakemberhez, illetve intézményhez tanácsolja. A hátrányos helyzetű, tehetséges tanulók segítése érdekében figyelemmel kísérjük a pályázati lehetőségeket. A veszélyforrások feltárása, bűnmegelőzés céljából felkérjük a rendőrség szakembereit előadások tartására. Az iskolai fegyelmi eljárások során figyelembe vesszük a tanuló védelmének biztosítására a 11/1994. MKM rendelet előírásait. Egyre nagyobb veszélyforrás lehet az egészségre káros szerek terjedése, a szenvedély betegségek kialakulása. Ezen a téren a megelőzést tartjuk a legfontosabbnak. Az osztályfőnöki munkaközösség-vezető kapcsolatot tart az alapítványokkal és ifjúságvédő szervezetekkel. Felvilágosító, ismeretterjesztő előadásokat szervez. Az iskola anyagi helyzete az előadások számát erősen korlátozza. Ezen a helyzeten különböző pályázati pénzek elnyerésével is próbálunk segíteni. Az ifjúságvédelemben segítséget ad az iskolaorvos és asszisztense személyes beszélgetések, előadások és a Vöröskereszt városi szervezetével való kapcsolattartás során. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkáját iskolánkban drog-koordinátor segíti.
- 37 -
1.6.6. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Az osztályfőnökök minden év elején az ifjúságvédelmi felelős irányításával kérdőíves felmérést végeznek a belépő tanulók szociális hátterének megismerése végett. A fiatalok problémáinak megismerése alapot ad programok és foglalkozások jellegének és gyakoriságának. A tanulást segítő programok 9. évfolyamon az első - diagnosztikus - felmérést követően mindazon tantárgyakból, amelyekből az órai szintre hozás nem valósítható meg tanórán kívüli korrepetálások szervezése (magasabb évfolyamokon szükség szerint) egyéni foglalkozások szervezése (pl. nem tanult idegen nyelvet, vagy egyéb problémák miatt), tanulási technikák elsajátíttatása, házi versenyek szervezése tehetségek felderítésére, tehetséggondozó foglalkozások szervezése tantárgyhoz kötötten, vagy egyéb területen. Útravaló ösztöndíj programban minél több tanuló vegyen részt. Szociális támogatás formái: ingyen tankönyv biztosítása a törvény szerint jogosultaknak, tankönyvkölcsönzés, tankönyvvásárlási hozzájárulás ( központi normatív), hozzájárulás a diákétkeztetéshez (önkormányzati és központi normatív) hozzájárulás a tanulmányi kirándulás költségeihez (alapítványi, diákönkormányzati költségvetés – diákjóléti kiadások), pénzbeli támogatás évente kétszer (költségvetés – diákjóléti kiadások), hozzájárulás a tanulmányi, sportversenyek nevezési díjaihoz (költségvetés - diákjóléti kiadások), ösztöndíj lehetőségek és egyéb tanulást segítő pályázatok figyelése és eljuttatása a tanulókhoz, kollégiumi elhelyezés. Felvilágosító programok szervezése Cél: A tanulókban tudatosítani a testi, lelki egészségre káros fizikai és pszichikai hatásokat, azok következményeit, megelőzésük módját. Témái: egészségügyi felvilágosítás káros szenvedélyek és következményeik bűnmegelőzés stb. A felvilágosító programokat szakemberek bevonásával végezzük, az osztályfőnöki munkaközösségvezető, a drog-koordinátor, az ifjúságvédelmi felelős és a szabadidő-szervező közreműködésével. A megelőző, felvilágosító tevékenységünket az egészségnevelési program is tartalmazza. Finanszírozási háttér: pályázatok. 1.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje Az iskolai diákönkormányzat az osztály-diákbizottságok vezetőiből annyi tagú, ahány osztály van nappali tagozaton az iskolában. A diákönkormányzatnak 7 tagú vezetősége van, saját Szervezeti és Működési Szabályzata alapján működik. Egyetértési, javaslattételi jogkörrel rendelkezik, véleményét ki kell kérni az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói - 38 -
szociális juttatatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, valamint a házirend elfogadása előtt. Az évenként megrendezendő diákközgyűlésen az igazgató tájékoztatja a tanulókat az iskolai élet egészéről, a DÖK beszámol az éves munkáról, javaslatot tesz a tanórán kívüli foglalkozások szervezésére (igényfelmérés), előterjeszti a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdéseket. A felvetett problémákra helyben vagy egy későbbi időpontban választ kapnak az igazgatótól. Tanév elején és tanév közben legalább egyszer tájékoztatást kapnak az igazgatótól az iskolában folyó oktató, nevelő munkáról. A diákönkormányzat munkáját pedagógus segíti. 1.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 1.8.1. A szülők közösségét érintő együttműködési formák A szülő joga, hogy megismerje intézményünk pedagógiai programját, az iskola életét szabályozó dokumentumokat, tájékoztatást kapjon a tanuló magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről, írásbeli javaslataira, észrevételeire 30 napon belül érdemi választ kapjon, képviselője útján közreműködjön a szülői szervezet munkájában. A szülő kötelessége, hogy gondoskodjon gyermeke testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről, biztosítsa gyermeke tankötelezettségének vagy képzési kötelezettségének teljesítését, figyelemmel kísérje gyermeke tanulmányi előmenetelét, gondoskodjon arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, tartson rendszeres kapcsolatot gyermeke pedagógusaival, segítse elő gyermekének a közösségbe való beilleszkedését, megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítésére, tartsa tiszteletben az iskola minden alkalmazottjának emberi méltóságát és jogait. A szülők és az iskola kapcsolata A szülők gyermekük pályaválasztásakor kerülnek először kapcsolatba iskolánkkal. Az itt folyó képzésről a felvételi tájékoztatóból és a nyílt napon szerezhetnek tudomást, de személyesen vagy telefonon is kérhetnek felvilágosítást iskolánktól. Az általános iskolák pályaválasztási szülői értekezletein igény esetén személyesen is részt veszünk. A közvetlen információcsere fórumai az iskolában Szülői értekezletek A 9. osztályos tanulók hozzátartozói összevont szülői értekezleten tájékoztatást kapnak az iskolában folyó képzés céljáról, az elvárható követelményekről, a házirendről, a tanórán kívüli tevékenységekről, az iskolaorvosi ellátásról, étkezési lehetőségekről. Meghívott előadók a tanulókat veszélyeztető ártalmas hatásokra hívják fel a figyelmet, és az ezekkel kapcsolatos szülői feladatokat ismertetik. A felsőbb éves tanulók szülei félévente egy alkalommal osztályszintű szülői értekezleten vehetnek részt, ahol az osztályfőnökök adnak tájékoztatást. Probléma esetén egyéni megbeszélést kezdeményeznek. Félévente egy alkalommal szaktanári fogadóórán van lehetőség a tanulókkal kapcsolatos információcserére. Igazgatói fogadóóra (heti 1 alkalommal délután) biztosít lehetőséget arra, hogy az iskola vezetője is személyes kapcsolatot tartson a tanulók szüleivel. A közvetett információcsere fórumai Az ellenőrző lehetőséget biztosít az információ cserére: igazolások, értesítések, fegyelmi, dicséret, tanulmányi előmenetel, adatok, adatváltozások, órarend, csengetési rend, stb. - 39 -
A félévi osztályzatokról ellenőrző, az év végi osztályzatokról, határozatokról bizonyítvány útján tájékoztatunk. Tanév közben az osztályfőnökök hivatalos levélben is tájékoztatják a szülőket a tanulók hiányzásairól, magatartási problémáiról. A szülők és a pedagógusok probléma esetén kezdeményezhetik a személyes megbeszélést. A pedagógus tájékoztatja a szülőt minden olyan információról – ha megítélése szerint a tanuló érdekei nem sérülnek -, amelyről hivatása gyakorlása során szerzett tudomást, és a tanuló testi, lelki fejlődésével kapcsolatos. Szülői szervezet Iskolánkban a szülők jogainak érvényesítésére szülői szervezet működik. A szülői szervezetet az osztály szülői munkaközösség-vezetői választják. A szülői szervezet figyelemmel kíséri a tanulók jogainak érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, tájékoztatást kérhet a vezetőtől a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben, részt vehet a nevelőtestületi értekezleteken. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet, a fenntartót. Az iskola vezetője évente tájékoztatja a szülői szervezetet az iskolai oktató-nevelő munkáról. Egyetértési joga van az SzMSz, a Házirend elfogadásakor. Véleményezési joga van a Pedagógiai Program elfogadásakor. 1.8.2. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák Az iskola egészének életéről, az iskola életét szabályozó külső és belső törvényekről (KT, a 11/1994-es MKM rendelet, PP, SzMSz, Házirend, munka-, tűz- és balesetvédelem stb) az osztályfőnök az első napon tájékoztatja a tanulókat. Az osztályfőnök – szükség esetén - heti egy órát a tanulókkal való egyéni törődésre fordíthat. A tanulók egyéni vagy nagyobb csoportjukat érintő kérdéssel az osztályfőnökhöz fordulhatnak, aki a hatáskörébe tartozó kérdéseket megválaszolja, szükség esetén pedig egyeztet az érintett személlyel vagy a megfelelő vezetővel. (szaktanár, gyak.oktató, gyak.vezető, igazgatóhelyettes, igazgató). Az éves munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató a DÖK vezetőségi üléseken, és a diákközgyűlésen, az osztályfőnök pedig osztályfőnöki órákon tájékoztatja a tanulókat. A tanulók folyamatos tájékoztatása faliújságon, iskolarádión, iskolai hirdetőkönyvön keresztül történik. A DÖK vezetőségi üléseken, és a diákközgyűlésen elhangzottakról az ODB vezetője az osztályfőnöki órákon tájékoztatja a tanulókat. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, nevelőtestületével és a szülői szervezettel. Az osztályok vagy a tanulók közösségének kezdeményezésére képviselőik évente két alkalommal fórumot rendezhetnek, ahol az általuk meghívott vezetők, pedagógusok és diákok között mód nyílik vélemény-nyilvánításra, javaslattételre. A tanuló egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan szóban és írásban tájékoztatják a tanulókat. A tanulók kérdéseikkel, javaslatukkal, problémáikkal hetente egy alkalommal, délután a kijelölt fogadónapon megkereshetik az igazgatót. A tanulók az osztályfőnök, a szabadidő-szervező és a DÖK segítő tanár irányításával részt vesznek az iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában (pl. elsős avató, KERInap, ballagás, szalagtűző stb.). - 40 -
A tanulók kötelesek részt venni az osztályfőnök irányításával közvetlen környezetük rendben tartásában, megóvásában. Az iskola ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatait és a diákönkormányzat működését a Nevelési program külön fejezete tartalmazza. 1.8.3. Kapcsolat az iskola partnereivel Kapcsolattartás a kollégiumokkal Vidéki tanulóink kollégiumi ellátásban részesülhetnek. A kapcsolattartás a kollégiumokkal folyamatos és személyes. Látogatjuk egymás rendezvényeit, tájékoztatjuk egymást a tanulók hiányzásáról, tanulmányi előmeneteléről. A kollégiumok felzárkóztató foglalkozások szervezésével is segítik a tanulók munkáját. A csoportvezetők részt vehetnek a félévi/év végi osztályozó értekezleten, az osztályfőnök tájékoztatja a csoportvezetőket a tanulók tanulmányi munkájáról, magatartásáról, szorgalmáról, kiemelkedő eredményeiről, fegyelmi problémákról. Az osztályfőnök értesíti a kollégiumot a tanuló hiányzásáról, illetve a tanulói jogviszony megszűnéséről. Kapcsolattartás a gyakorlati munkahelyekkel A tanulók gyakorlati foglalkozása szervesen illeszkedik az iskola pedagógiai programjához. A szakképző évfolyamokra járó tanulók a szakképzési törvény és a szakmai programok előírása szerint évente meghatározott óraszámot töltenek gyakorlati munkahelyeken egyéni és társas vállalkozásoknál, kb. 200 gyakorlóhelyen. A munkahelyi gyakorlatokat iskolai csoportos foglalkozás egészíti ki. A csoportos foglalkozások vendéglátó szakképzésben az iskola tanműhelyében, kereskedő szakképzésben a Debrecen TISZK tanműhelyében és oktató kabinetben történnek. A tanulók gyakorlati munkahelyeit az iskola együttműködési megállapodás megkötésével vagy a Kereskedelmi és Iparkamara tanulószerződés megkötésével biztosítja. A munkahelyekkel a kapcsolattartás folyamatos, amely a gyakorlati oktatásvezetők, helyettesek, szakmai igazgatóhelyettesek és szakoktatók feladata. A munkahelyi problémák megbeszélése a bolti oktatókkal vagy a vezetőkkel történik. A kapcsolattartás nem merül ki a tanulók problémáinak megbeszélésében, hanem évek óta az iskola anyagi támogatására is kiterjed. A munkáltatók által befizetett szakképzési alapból tudtuk az utóbbi években a szakképzés tárgyi feltételeit javítani. Évente egy alkalommal meghívjuk iskolánkba a gyakorlati munkahelyek vezetőit, bemutatjuk a fejlesztéseket, egyeztetjük a képzési követelményeket. 1.9. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: - osztályozó és különbözeti vizsgákra - szintvizsgákra vonatkozik 1.9.1. Az osztályozó és különbözeti vizsgák eljárási szabályai Az a tanuló, aki hiányzás, magántanulói jogviszony vagy valamilyen egyéb ok miatt köteles osztályozó vizsgát tenni, azt a félévi illetve év végi osztályozó konferenciát megelőző héten teheti meg. Az osztályozó vizsga helyéről és idejéről az osztályfőnök írásban értesíti a tanulót. A tanuló kérésére a felkészüléshez megkapja az évfolyamának megfelelő tantárgyankénti minimumkövetelményt. Az a tanuló, aki előrehozott érettségire való jelentkezés miatt szeretne osztályozó vizsgát tenni, írásban a titkárságon leadott, az iskola igazgatójának megcímzett - 41 -
kérelemben kérheti. A tanuló kérésére a felkészüléshez megkapja az évfolyamának megfelelő tantárgyankénti követelményt. Amennyiben az osztályozó vizsgára, különbözeti vizsgára másik iskolából való átvétel miatt, vagy az iskola más tagozatáról való átvétel miatt kerül sor, a kapott határozatban értesül a tanuló arról, hogy milyen tantárgyakból és milyen határidőre kötelezett az osztályozóvizsga illetve a különbözeti vizsga letételére. A felkészüléshez a titkárságon kapja meg az évfolyamának megfelelő tantárgyankénti minimumkövetelményt, illetve az iskola könyvtárából a rendelkezésre álló tankönyveket. 1.9.2. Szintvizsga A szintvizsgákat a szakképesítések rendeletben meghatározott szakmai és vizsgakövetelményei alapján szervezzük meg, melyek előírják, hogy mely szakmákban és mikor kell a szintvizsgákat megtartani. A sikeres szintvizsga a feltétele annak, hogy a tanuló tanulói szerződést köthessen és szakmai vizsgára bocsájtható legyen. A szintvizsgákat a Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Tankerületi Igazgatóság által kötött szerződés alapján bonyolítjuk le. 1.9.3. A tanulmányok alatti vizsgák általános szabályai Tanulmányok alatti vizsgát abban a nevelési-oktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll, illetve a vizsga független vizsgabizottság előtt is letehető. A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati vizsga), az értékelés szabályait a Pedagógiai Program tartalmazza az egyes tantárgyi követelményekről szóló fejezetben. Az iskola által szervezett tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú bizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság elnökét és tagjait az igazgató bízza meg. A vizsgabizottságba legalább két olyan tagot kell jelölni, akik jogosultak az adott tantárgy tanítására. Független bizottság előtti vizsgára az iskola igazgatójához benyújtott kérelemmel lehet jelentkezni, amit az iskola az illetékes kormányhivatalhoz továbbít. A független vizsgabizottság elnökét és tagjait a területileg illetékes kormányhivatal bízza meg. A tanuló a félév, vagy a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig –kiskorú esetében a szülő útján -, a hiányzások miatt engedélyezett osztályozó vizsga esetében az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. 1.9.4. A tanulmányok alatti vizsgák megszervezése, lebonyolítása A vizsgabizottság munkáját és magát a vizsgát az iskola igazgatója készíti elő. Az igazgató felel a vizsga jogszerű előkészítéséért és a zavartalan lebonyolítás feltételeinek megteremtéséért. A vizsgabizottság elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért. A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó, a szakértői bizottság szakvéleményével alátámasztott kérvény benyújtásával, az igazgató engedélyével - az írásbeli feladatokra rendelkezésre álló időn felül plusz időkeretet (harminc percet) kaphat - 42 -
- írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet - a szóbeli vizsgát írásban teheti le A vizsgázók eredményeiről a vizsgabizottság jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza a vizsga időpontját, a vizsgatárgy megnevezését, a vizsga részeinek megnevezését, a feltett kérdéseket, a javasolt és végső osztályzatot, a vizsgabizottság elnökének, a kérdező tanárnak és a vizsgabizottság összes tagjának aláírását Mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz minden a tanuló által készített írásbeli feladatlapot, piszkozati lapot. A tanulmányok alatti vizsgák típusát és eredményeit a megfelelő tanügyi dokumentumban záradékkal kell feltüntetni. 1.9.5. Az alkalmassági vizsga Az egészségügyi alkalmasság elbírálása a közoktatásra vonatkozóan: a 9. osztályba felvételt nyert tanulók csak az iskolaorvos által elvégzett előzetes szakmai alkalmassági vizsgálat után iratkozhatnak be a szakképzés 9. és 13. évfolyamára jelentkezők is csak az iskolaorvos által elvégzett előzetes szakmai alkalmassági vizsgálat után iratkozhatnak be érvényes egészségügyi könyvvel és negatív tüdőszűrési eredménnyel kell rendelkezniük a folyamatos szakmai gyakorlaton résztvevőknek élelmiszer eladó, kereskedő és vendéglátós szakmákban, illetve a duális képzésben résztvevőknek 1.10. A felvétel és az átvétel helyi szabályai 1.10.1. Belépés az iskolába Az általános iskola 8. osztályát elvégzett tanulók a 9. évfolyamra az iskola címére eljuttatott jelentkezési lappal jelentkezhetnek. A központi írásbeli vizsga feladatainak megírása feltétele a felvételnek. A felvételi pontszámok kiszámítása az írásbeli dolgozatok pontszáma, valamint a 7. osztály év végi és a 8. osztály félévi eredményei alapján történik magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, idegen nyelv és kémia tantárgyakból. A felvétel rendjét, az indítandó osztályokat és létszámokat minden évben a felvételi tájékoztatóban hozzuk nyilvánosságra. A felvételt nyert tanulók tanulóviszonya a beiratkozás napján kezdődik. A beiratkozás feltételei: a tanév rendjében meghatározott időpontban, személyesen, a szükséges dokumentumok bemutatásával 1.10.2. Magasabb évfolyamra lépés feltétele A tanuló/hallgató az iskola magasabb évfolyamára, illetve szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket a kötelező és a szabadon választott kötelező és szabadon választott tantárgyakból sikeresen teljesítette, és a tanítási órákon a KT előírásai szerint részt vett. A minimum követelményeket a tantárgyak tantervei tartalmazzák. Idegen nyelvből a tanuló/hallgató a nyelvtanulás első évében csak akkor utasítható évfolyamismétlésre, ha igazolt és igazolatlan hiányzásai miatt nem tudta teljesíteni a tanulmányi követelményeket. Az első szakképző évfolyamon a tanuló/hallgató megkezdheti tanulmányait akkor is, ha az előfeltételként szabott vizsgát megkezdte, de nem fejezte be. Tanulmányait az első szakképzési évfolyamon csak akkor fejezheti be, ha az előfeltételként szabott vizsgát az első félév utolsó napjáig sikeresen letette. - 43 -
1.10.3. Átjárhatóság Iskolán belül: A szakközépiskolába felvett tanulók a 10. évfolyam elvégzése után jelentkezhetnek a az l/11 szakképző évfolyamra. A szakiskola 9. évfolyamát elvégzett tanulók – 4,5-es tanulmányi eredmény elérése esetén jelentkezhetnek a szakközépiskola 10. évfolyamára, ha vállalják az érettségi tárgyakból különbözeti vizsga letételét. Az átvételről minden esetben az igazgató dönt. Más középfokú intézményből történő átvétel Más középiskolából a szakközépiskola 10-12. évfolyamaira jelentkezőknek a szakmai orientációs, illetve alapozó tárgyakból különbözeti vizsgát kell tenni. Az átvételről a tanulmányi eredmény és a létszám figyelembevételével az igazgató dönt. Az első szakképző évfolyamok különböző szakmáira jelentkezhetnek azok is, akik más iskolában végezték el a 10. osztályt, illetve tettek érettségi vizsgát. A szakképző évfolyamokra lépéshez szükséges az OKJ-ban előírt feltételek megléte. 1.11. Környezeti nevelési program Jogszabályi háttér 1993. évi LXXIX. többször módosított Közoktatási törvény 1995. évi LIII. törvény a környezetvédelemről 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről A tanuló kötelessége, hogy a pedagógus felügyelete, irányítása mellett közreműködjön környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek rendben tartásában, a tanítási órák, rendezvények előkészítésében, lezárásában. Kötelessége, hogy megőrizze, előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit. Cél: Környezettudatos magatartás kialakítása. Elérni, hogy tanulóink eligazodjanak a természet és a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és elkötelezettséget vállaljanak természeti és épített környezetünk gazdagításában, megóvásában. Feladat: Megismertetni tanulóinkkal azokat a folyamatokat, amelynek következményeként bolygónkon, hazánkban, lakóhelyünkön, közvetlen környezetünkben válság-jelenségek mutatkoznak. Bekapcsolni tanulóinkat közvetlen környezetük – osztályterem, iskola, az iskola környéke – tisztaságának, értékeinek megőrzésébe. Megismertetni tanulóinkat természetvédelmi, a világörökség részeivé lett területeinkkel, tudatosítani tanulóinkban épített környezetünk értékeit, azok megóvásának szükségességét. Helyzetelemzés: Az iskola működése környezeti nevelési szempontból: Iskolánk múltja 150 éves, épülete 30 éves. A belváros határán éppen kívül, egy lakótelep közepén épült. Az építtetők célja az volt, hogy a lakótelep aprajának-nagyjának is helyet adjon a szabadidő hasznos eltöltésére az iskolaudvar. Ez előny és egyben hátrány is. Előny, mert viszonylag nagy, parkosított udvarral, pihenőpadokkal, sportudvarral építették meg. Hátrány, mert a „kívülről jövők” nem mindig rendeltetésszerűen használják, gyakori a rongálás, a vandalizmus.
- 44 -
A panelépítkezés minden hátrányát is érezzük: Az épület lelakott, beázik, a nyílászárók rosszak, az energiafogyasztás nem korszerű, nem takarékos. Mindez jó példa arra, hogy lássák tanulóink is, hogy mit, hogyan nem szabad tenni és tervezni, s lehetőség arra, hogy nap mint nap találjuk valamilyen feladatot, amivel kellemesebbé, otthonosabbá, de legalább elviselhetővé lehet tenni a mindennapi iskolai környezetet. Személyi feltételek: Iskolánk minden dolgozójának feladata a környezetvédelem, a környezeti nevelés. Szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen a természetismeret tantárgyat tanító tanáraink egyike természetvédelmi ökológus képesítéssel is rendelkezik, s emellett iskolánk szakképzési iránya – tantervi előírásként – megkívánja a szakmai elméleti és gyakorlati órákon a környezetvédelem tudatosítását. Így tantestületünk kb. 50%-a tantervi előírás alapján kötelezően foglalkozik a környezeti neveléssel. A fenti szaktanárok mellett minden osztályfőnök és minden tanár feladata a környezeti nevelés a szabadidő-szervező tanár, a DÖK-segítő tanár vezetésével, különösen kiemelve a DÖK kezdeményezéseit. Anyagi erőforrásaink: Az iskolai költségvetésben jelenleg nincs mód jelentősebb összeget tervezni a környezeti nevelés feladataira. Diákjóléti kiadásokból fedezzük a 9. évfolyamos tanulók múzeumi és kollégiumi belépőinek árát, valamint a tanév végi „természetbarát nap” utazási költségét. Tárgyi feltételek: Kémiai, áruismereti előadó, labor, tankonyha, kereskedelmi gyakorlati kabinetek állnak rendelkezésünkre bemutató foglalkozásokra, kísérletekre. Környezetelemző koffer, környezetvédelmi mappák, térképek, tablók szemléletesebbé teszik a környezeti nevelést. A környezeti nevelés színterei Tanórákon: Minden tanórán hozzá kell rendelni az adott témához a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az egyes tantárgyak tanterve, tanmenete rögzíti a környezeti neveléssel kapcsolatos témákat. Osztályfőnöki órákon tanmenetben rögzítve, minden évfolyamon 3 órát terveztünk környezeti nevelésre. Kémia órákon az üzemanyagok, az ózonréteg, a háztartási veszélyes hulladékok, a hulladékégetés problémái, a radioaktivitás, a mezőgazdasági veszélyes hulladékok témakörei, fizika órákon az atomfizika, az elektromágneses hullámok, a lendület-megmaradás törvényének, földrajz órákon a légkör, a vízburok, a gazdaság környezetkárosító hatásai, biológia órákon az ökológia, környezetvédelem témaköreinél nyílik lehetőség környezeti nevelésre. Szakképző évfolyamokon az áruismeret, illetve élelmiszerismeret tantárgyak oktatásában tantervi előírás a környezeti nevelés, pl. csomagolás, fogyasztói érdekvédelem, környezetvédelmi emblémák szerepe, értelmezése a termékeken, stb. Az iskolai csoportos gyakorlati oktatáson az elméletben megtanultak gyakorlati alkalmazására kerül sor. Tanórán kívüli környezeti nevelés: - 45 -
A tanórán kívüli környezeti nevelésben kiemelkedő szerepe van a szabadidő-szervező tanárnak, a DÖK-segítő tanárnak, az of. mk. vezetőjének, s irányításukkal az iskola minden dolgozójának. A tanórán kívüli környezeti nevelés lehetőségei - Tanév elején az első munka-, illetve első tanítási napon felhívás az iskola minden dolgozójához és tanulójához energiatakarékos és anyagtakarékos munkára (elektromos áram szükség szerinti használata, takarékos papírfogyasztás, stb). - Az osztályterem napi rendben tartása (az utolsó órát tartó tanár irányításával, minden tanuló részvételével a tanítás végén, napközben pedig a hetes kiemelt feladata). - A tantermek dekorációja az osztályfőnök irányításával az ODB kezdeményezésére. Évente kétszer az of. mk. vezetője, a DÖK képviselők, és a nevelési igazgatóhelyettes értékeli a tantermek dekorációját, tanév végén jutalmazás. - Két nap az iskoláért mozgalom – őszi-tavaszi nagytakarítás a tantermekben, az iskolaudvaron a DÖK és a szabadidő-szervező tanár kezdeményezésére az of. vezetésével, a gondnok közreműködésével. - Virágokat az iskolaudvarra. – Egy osztály egy tő virág akció az ODB-k kezdeményezésére. - Természetbarát nap - egy nap a természetben: kirándulás a Nagyerődre, Állatkertbe, Botanikus kertbe, a Vekeri-tóhoz vagy Hármashegyaljára a Zsuzsi-vonattal a tanév utolsó napjaiban, a szabadidő-szervező és a DÖK-segítő tanár szervezésében, az osztályokhoz beosztott tanárok felügyeletével. - Debrecen nevezetességeinek megtekintése. Ősszel a 9. évfolyam tanulóit az osztályfőnökök elviszik a Déri Múzeumba és a Református Kollégiumba, a felsőbb évfolyamosoknak séta pl. a Hősök temetőjébe, az Irodalmi Múzeumba, a történelmi belvárosban a Nagytemplomhoz, emlékházakhoz (szabadidő-szervező, történelem szakos tanárok, of.). - Szavalóversenyek – pl. az alföldi táj, természet az irodalomban. (magyar szakos tanárok ). - Házi dolgozatok – pl. Lakóhelyem nevezetességei, értékei, vagy Környezetkárosítás lakóhelyemen (magyar, történelem, természetismereti tantárgyak tanárai). - Gyűjtőmunka, kiállítás - pl. Magyarország természetvédelmi területeinek bemutatása, természetvédelemmel, környezetvédelemmel kapcsolatos cikkek, fotók, gyűjtése, kiállítása. - Előadások szervezése - szabadidő-szervező. A környezeti nevelési lehetőségek közül kiválasztott konkrét feladatokat minden tanév munkatervében rögzítjük. 1.13. Fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok A fogyasztóvédelmi oktatás célja „A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás fejlesztése a tanulókban” (Nat). Az iskola profiljának megfelelően olyan kereskedelmi és vendéglátóipari szakemberek képzése, akik szemléletmódjukban a tevékenységük végzése során elsőrendű kérdésnek tartják a fogyasztók érdekének védelmét. Jogi háttér Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1985-ös Fogyasztóvédelmi Irányelvei: a) az alapvető szükségletek kielégítéséhez való jog b) a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga - 46 -
c) a különböző termékek és szolgáltatások közötti választás joga d) a megtartott választáshoz szükséges tények ismeretének joga e) a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog f) az egészséges és elviselhető környezetben való élethez való jog g) a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszólás joga h) a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításának joga Az 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről. V. fejezet 17.§. (a fogyasztók oktatásáról) A törvénynek ez a paragrafusa meghatározza, hogy a fogyasztók oktatása alapvetően állami feladat, amelyet az oktatási intézmények a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség és az érdekvédelmi szervezetek együttműködve teljesítenek. A módosított 1993. évi LXXIX törvényben is megjelenik a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos feladatok. A kormány 243/2003. (XII.17.) számú rendeletével kiadott Nemzeti alaptanterv értelmében biztosítani kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A fogyasztói magatartást sokféle hatás befolyásolja, alakítja, ennek megfelelően kialakítása is hosszú folyamat. Az egyén megtanulja hogyan viselkedjen piaci viszonyok között, hogyan érvényesítse érdekeit. A fogyasztás elemeinek meghatározója a család. Az iskolaprogramban az értékek előtérbe helyezése és formálása fontos. Ezek: a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása a természeti értékek védelme. A tanulók ismerjék meg a piac, a marketing, a reklám szerepét, a minőség, a biztonság, a gazdaságosság és takarékosság szerepét. A következő fogalmak alkalmazására legyenek képesek: tudatos, kritikus fogyasztói magatartás ökológiai fogyasztóvédelem környezettudatos fogyasztás fenntartható fogyasztás preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ismeretek. Az iskolánkban oktatott tantárgyak jelentős részénél a tantárgy tantervi előírásaiban szerepelnek a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos témakörök. gazdasági környezetünk tantárgy: szükségletek; javak; piacgazdaság, gazdálkodás, háztartások gazdálkodása, az állam feladata a javak elosztásában, ár, költségek, eredmény Marketing tantárgy A marketingnek és a reklám szerepének bemutatása a fogyasztó eligazodásának segítésében. - 47 -
Áruismeret tantárgy Az áruk minőségének és minőségvédelmének megtanítása. Táplálkozási divatok, egészséges táplálkozás. Élelmiszeradalékok, vegyszermaradványok. Vegyiáruk és kozmetikumok használata. Kereskedelmi és vállalkozási ismeretek, vendéglátó gazdálkodási alapismeretek Az értékesítési munkában a fogyasztói érdekvédelem alapvető szabályai. Kereskedelmi gyakorlat tantárgy környezetvédelmi, higiéniai, eü. feladatok fogyasztói árkialakítás szabályai az értékesítéshez kapcsolódó bizonylatok minőségi reklamációk fogadása, intézései. Módszertani elemek A szülők bevonása az iskola nevelési programjába, pl. az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokkal segíthetünk abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. Az információk lehetővé teszik, hogy a pedagógus pozitívan befolyásolja a család vásárlói magatartását. Hagyományostól eltérő tanulás-szervezési formák alkalmazása interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól riportkészítés előadókkal médiafigyelés, reklámkritika szimulációs játék, esettanulmány érveléstechnikai gyakorlatok. A fogyasztóvédelmi oktatásban közreműködő szervezetek Az iskola rendszeresen kapcsolatot tart a Hajdú-Bihar Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőséggel. A Felügyelőség vezetői és munkatársai rendszeresen részt vesznek az iskola szakmai vizsgáin, mint vizsgabizottsági tagok, valamint előadásokat tartanak szakmai órák keretében a fogyasztóvédelemről. Szakmai anyagok átadásával segítik a pedagógusok munkáját. A felügyelőség felkérésére iskolánk tanulói szülői engedéllyel részt vesznek a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség munkájában, ellenőrzésében. Az ott tapasztaltakról a tanulók beszámolnak osztálytársaiknak szakmai vagy osztályfőnöki óra keretében. 1.14. Közösségi szolgálat Középiskolában meg kell szervezni a tanuló közösségi szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását. A tanuló osztályfőnöke vagy az ezzel a feladattal megbízott pedagógus a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumokban az iratkezelési szabályok megtartásával nyilvántartja és folyamatosan vezeti a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet, amely alapján az Nkt.-ban az érettségi bizonyítvány kiadásának feltételeként meghatározott ötven óra közösségi szolgálat elvégzése igazolható legkésőbb a tanuló érettségi bizonyítványa kiadásának időpontjára. A köznevelési közösségi szolgálat keretei között folytatható tevékenységek területei: a) egészségügyi, b) szociális és jótékonysági, - 48 -
c) oktatási, d) kulturális és közösségi, e) környezet- és természetvédelemi, f) polgári és katasztrófavédelmi, g) közös sport- és szabadidős tevékenység óvodáskorú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, idős emberekkel. A tanulót fogadó intézménynek az egészségügyi tevékenységi területen minden esetben, a szociális és jótékonysági esetekben szükség szerint mentort kell biztosítania. A középiskola a 9–11. évfolyamos tanulói számára lehetőség szerint három tanévre, arányosan elosztva szervezi meg vagy biztosít időkeretet a legalább ötven órás közösségi szolgálat teljesítésére, amelytől azonban indokolt esetben a szülő kérésére el lehet térni. A közösségi szolgálatot az adott tanuló esetében koordináló pedagógus az ötven órán belül – szükség szerint a mentorral közösen – legfeljebb öt órás felkészítő, majd legfeljebb öt órás záró foglalkozást tart. A közösségi szolgálat teljesítése körében egy órán hatvan perc közösségi szolgálati idő értendő azzal, hogy a helyszínre utazás és a helyszínről hazautazás ideje nem számítható be a teljesítésbe. A közösségi szolgálat helyszínén a szolgálattal érintett személy segítése alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb háromórás időkeretben végezhető. A közösségi szolgálat során a tanuló naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott. A közösségi szolgálat dokumentálása: a) a tanulónak közösségi szolgálati jelentkezési lapot kell kitöltenie, amely tartalmazza a közösségi szolgálatra való jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét és idejét, valamint a szülő egyetértő nyilatkozatát, b) az osztálynaplóban és a törzslapon a kijelölt pedagógusnak dokumentálnia kell a közösségi szolgálat teljesítését, c) az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről igazolást állít ki két példányban, amelyből egy példány a tanulónál, egy pedig az intézménynél marad, d) az iskola a közösségi szolgálattal kapcsolatos dokumentumok kezelését az iratkezelési szabályzatában rögzíti, e) az iskolán kívüli külső szervezet és közreműködő mentor bevonásakor az iskola és a felek együttműködéséről megállapodást kell kötni, amelynek tartalmaznia kell a megállapodást aláíró felek adatain és vállalt kötelezettségein túl a foglalkoztatás időtartamát, a mentor nevét és feladatkörét. A közösségi szolgálat a tanulók lakókörnyezetében, legfeljebb 30 kilométeres körzeten belül szervezhető meg. 1.15. Pedagógiai programunk végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések A taneszközök (felszerelések) jegyzéke a 20/2012. (VIII:31.) EMMI rendelet, a 11/1994. (VI.8) MKM R. 7. sz. melléklete szerint; valamint a szakmai tantervek előírásai szerint (a helyi tantervben részletezve).
- 49 -
2. HELYI TANTERV
- 50 -
2.1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyag és követelmények A tanterveket a kerettantervek alapján készítették el a munkaközösségek. Nappali tagozaton mindkét iskolatípusban kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció és vendéglátás idegenforgalom szakmacsoportos oktatást végzünk. A szakközépiskolában az érettségire történő felkészítés mellett a tanulók szakmacsoportos elméleti és gyakorlati oktatásban is részesülnek. A kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport osztályaiban a tanulóknak a 11.-12. évfolyamon heti 3 órában tanítjuk az informatikát, a vendéglátás idegenforgalom szakmacsoportnál pedig 9.-12. évfolyamon tanítjuk a földrajzot. Ezekből a tárgyakból biztosítjuk az érettségire felkészítést. Emellett mindkét szakmacsoport tanulói választhatják érettségi tantárgynak a szakmacsoportos alapozás tantárgyait. A közgazdaság-marketing alapismeret érettségi vizsga a közgazdaságtant és a marketingismereteket öleli fel. A vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek érettségi vizsga vendéglátó és turizmus alapismereteket, szállodai alapismereteket, marketing-alapismereteket tartalmaz. 2012-től az új érettségi vizsga követelményeinek megfelelően a szakmai előkészítő tantárgyakból szervezett vizsgák: kereskedelmi és marketing alapismeretek komplex vizsgatárgy, részletes követelményei alapvetően a Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport érettségire épülő szakképesítései központi programjainak A vállalkozások alapítása, működtetése, átszervezése, megszüntetése illetve marketing témaköreire épülnek vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek téma körei továbbra is a vendéglátás és turizmus alapismeretek, szállodai alapismeretek és marketing alapismeretek. 2009. szeptember 1-től az új követelményeknek megfelelően készítjük fel tanulóinkat az érettségi vizsgára. Az új követelményekhez igazodás teszi lehetővé, hogy a szakmai tantárgyak beszámításával a kereskedő és vendéglős képzés időtartama egy évre csökkenthető. Szakközépiskolában 9-10. évfolyamon szabadon választott kötelező óraként 1-1 órát az idegen nyelv, 0,5-0,5 órát földrajz oktatására fordítunk. Így megfelelünk a Pedagógiai programban megfogalmazott kiemelt feladatainknak az idegen nyelvi kommunikációs képességek fejlesztésének, és adunk lehetőséget az érettségi vizsgára felkészülésre földrajzból. A heti 0,5 óra szabadon tervezhető órakeretet 11. évfolyamon a földrajz, 12. évfolyamon a biológia tantárgy oktatására fordítjuk. Szabadon választható heti 2 órában a második idegen nyelv tanulása, amely szintén az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztését szolgálja. A kötelező érettségi tantárgyakból biztosítjuk tanulóinknak az emelt szintű érettségire történő felkészítést. A tanuló választása szerint két kötelező érettségi tantárgyból készülhet tanórai keretek között emelt szintű érettségi vizsgára. Szakképzési évfolyamokon a következő képzési képzési formák valósulnak meg: I. változat: 1/11 és 2/12-es évfolyamokon két éves szakmai képzés - 51 -
II. változat: előrehozott szakképzés 1/9, 2/10 és 3/11-es évfolyamokon III. változat: duális képzés Felnőttképzés Az érettségit követően kereskedő vagy vendéglős szakképzést folytatunk a 13., 14. évfolyamon. A tantárgyi követelmények azonosak a nappali tagozat tantervi követelményeivel.
- 52 -
Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport 2009. szeptember l-től felmenő rendszerben Évfolyam
9.
10.
11.
12.
1 3 2
1 3 2
1 3 3
3 3 1 1 2 1,5
3 3 1 1 2 1,5
1 3 2 1 3 3
2
2
3
3
2,5 1 1 1 2
2,5 1 1 1 2
Tantárgyak magyar nyelv irodalom történelem és társadalmi ismeretek társadalomismeret és etika idegen nyelv matematika Ének rajz és vizuális kultúra fizika kémia biológia földünk és környezetünk informatika
1,5
testnevelés és sport osztályfőnöki Szakmai orientáció elmélet
Szakmacsoportos elméleti oktatás
Szakmai orientáció gyakorlat
gazdálkodási ismeretek közgazdaságtan marketing alapozó kommunikáció viselkedéskultúra Áruforgalmi tevékenység tervezése információkezelés
gazdálkodási ismeretek áruforgalom Szakmacsoportos alapozó lebonyolítása gyakorlati oktatás áruforgalmi tevékenység tervezése földrajz Szabad órakeret biológia Összesen: Szabadon választható földrajz kötelező tantárgy idegen nyelv Emelt szintű érettségire történő felkészítés Szabadon választható második idegen nyelv A tantestület elfogadta: 2009. május 20. DÖK véleményezte: 2009. május 27. Szülői szervezet véleményezte: 2009. május 26. - 53 -
2,5 1 1
3 3
Érettségi Csoport tantárgy -bontás ak KÉ KÉ KÉ KÉ
9/2-12/2 9/2-12/2
VÉ
11/2, 12/2
1,5
2,5 1 1
1 1 1 2
2
1
1
1 1
1 1
1
2
9/2, 10/2 9/2-12/2 11/2,12/ 2 11/2,12/ 2
0,5 27,5 0,5
27,5 0,5
30
0,5 30
1
1
1 1
1 1
2
2
2
2
9/2-12/2
Módosítás a 2012-től érvényes érettségi-vizsga követelmények megváltozása miatti óraháló változtatásra 11. és 12. évfolyamokon Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport a 2010-2011-es tanévtől 9.
10.
11.
12.
1 3 2
1 3 2
1 3 3
3 3
3 4
1 3 2 1 4 4
ének rajz és vizuális kultúra fizika kémia biológia földünk és környezetünk informatika testnevelés és sport osztályfőnöki ker.marketing üzleti adm. szakmacsop. alapozó ism.
1
1 1
1
2 1,5 1,5 1,5
1 1,5 1,5 1,5
2 1 2
2 1 3
3 2 1
3 2 1
1 2 2
1 2 2
kereskedelem--marketing, oktatás üzleti-adminisztráció szakmacsoportos alapozó
Évfolyam Tantárgyak magyar nyelv irodalom történelem és társadalmi ismeretek társadalomismeret és etika idegen nyelv matematika
ker. marketing üzleti adm. szakmacsop. alapozó gyakorlatok
gazdasági környezetünk közgazdaságtan marketing áruforgalmi tevékenység tervezése információkezelés viselkedéskultúra kommunikáció
gazdálkodási ismeretek áruforgalom lebonyolítása Szabadon választható kötelező matematika tantárgy idegen nyelv
2 1
4 4
1
Érettségi tantárgyak KÉ
Csoportbontás
KÉ KÉ KÉ
9/2-12/2 11/212/2
VÉ
11/2,12/2
9/2, 10/2
1 2
2
1
1
1
1
3
3
30+4 14
30+4 14
11/2, 12/2 11/1 12/2
1 1
1
Emelt szintű érettségire történő felkészítés Összesen: Csoportbontásra fordított óraszám
29,5 6
28,5 5
Átváltások: közgazdaságtan helyett 2 óra áruforgalmi tevékenység tervezése taniroda helyett 2 óra gazdálkodási ismeretek szakmai idegen nyelv helyett 1 óra áruforgalom lebonyolítása
- 54 -
9/2, 10/2
Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport 2009. szeptember l-től felmenő rendszerben Évfolyam
9.
10.
11.
12.
1 3 2
1 3 2
1 3 3
3 3 1 1 2 1,5
3 3 1 1 2 1,5
1 3 2 1 4 3
0,5 1 2,5 1 2
0,5 1 2,5 1 3
2 1 1 2,5 1
2 1 1 2,5 1
2
2
2 2
2 2
2
2
Tantárgyak magyar nyelv és irodalom történelem és társadalmi ismeretek társadalomismeret és etika idegen nyelv matematika ének rajz és vizuális kultúra fizika kémia biológia földünk és környezetünk informatika testnevelés és sport osztályfőnöki Szakmai orientáció elmélet gazdasági környezetünk Szakmacsoportos alapozó vendéglátó és turizmus ismeretek elméleti oktatás marketing szállodai ismeretek gasztronómiai Szakmai orientáció alapismeretek gyakorlat viselkedéskultúra kommunikáció Szakmacsoportos alapozó gasztronómiai gyakorlatok gyakorlati oktatás földrajz Szabad órakeret biológia Összesen: Szabadon választható földrajz kötelező tantárgy idegen nyelv Szabadon választható
2
4 3
Érettségi Csoport tantárgy -bontás ak KÉ KÉ KÉ KÉ
9/2-12/2 9/2-12/2
VÉ 9/2,12/2
1
1 1 11/2, 12/2
0,5
második idegen nyelv
Emelt szintű érettségire történő felkészítés A tantestület elfogadta: 2009. május 20. DÖK véleményezte: 2009. május 27. Szülői szervezet véleményezte: 2009. május 26.
- 55 -
27,5 0,5
27,5 0,5
1
1
2
2
30
0,5 30 9/2, 10/2
2
2
2
2
Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció valamint vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport 2013. szeptember l-től felmenő rendszerben 51/2012 (XII. 21.) EMMI rendelet
Óraterv a kerettantervekhez- szakközépiskola Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 Idegen nyelvek 3 3 3 Matematika 3 3 3 Történelem, társadalmi és állampolgári 2 2 3 ismeretek Etika 1 Biológia-egészségtan 2 2 Fizika 2 2 1 Kémia 2 1 Földrajz 2 1 Ének-zene 1 Informatika 1 2 2 Testnevelés és sport 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1 óra (szakmai irányú képzésre) 6 7 8 szabadon tervezhető 1 2 2 informatika Szabadon tervezhető órakeret
12. évf. 4 3 3 3 1
2 5 1 11 2
1
matematika
2 35
2. idegen nyelv Rendelkezésre álló órakeret
- 56 -
2 36
2 35
2 35
ÓRATERV Szakképesítés megnevezése: Kereskedő (2012/2013. tanévben kifutó) 15/2008 (VIII.13) SZMM Szakképesítés azonosító száma: 52 341 05 1000 00 00 Ss 13. évfolyam 14. évfolyam z. Tantárgy Elmél Elméle Gyakor Ciklus Elmél Elméle Ciklus et t lat óraszám et t óraszá igényes igényes m gyakorl gyakorl at at 1. Osztályfőnök 36 2 32 i 2. Testnevelés 72 4 64 3. Áruforgalmi 126 7 0 ismeretek 4. Áruforgalom tervezése, 72 * 4 112 * elemzése 5. Jogszabályok 18 1 0 alkalmazása 6. Vállalkozási 54 * 3 0 ismeretek 7. Élelmiszer és vegyi108 6 0 áruismeret 8. Általános 36 2 0 áruismeret 9. Ruházati 72 4 48 áruismeret 10. Bútor és lakberendezé 0 0 96 sek áruismerete 11. Idegen nyelv 144 * 8 96 * 12. Üzleti 18 * 1 0 . . levelezés 13. Marketing 0 0 64 14. Vezetési 0 0 64 ismeretek 15. Vállalatok 0 0 96 gazdálkodása 16. Kereskedelm 0 126 * 288 23 0 112 * 336 i gyakorlat 17. Nyári 0 90 0 0 gyakorlat Összesen 756 126 378 65 672 112 336 13. évfolyam összes óra: 36 hét x 35 óra = 1260 óra 14. évfolyam összes óra: 36 hét x 35 óra = 1120 óra összesen: 2380 óra össz szakmai elmélet: össz szakmai gyakorlat: * = csoportbontást igényel
1428 952
60% 40%
Gyakor lat
Összes en
2
68
4
136
-
126
7
184
-
18
-
54
-
108
-
36
3
120
6
96
6
240
.
18
4
64
4
64
6
96
28
862
-
90
70
2380
ÓRATERV (a 2012/2013. tanévtől) Szakképesítés megnevezése: Kereskedő Szakképesítés azonosító száma: 5434101 27/2012.(VIII.27) NGM rendelet Szakmai követelménymodul/ Tananyagegység azonosítója
megnevezése
Kereskedő 2012/2013-as tanévtől 5434101 Óraszám 1. év e
gy e
0001-11
1.0/000111 2.0/000111 3.0/000111 4.0/000111 5.0/000111 0002-11
0003-11 1.0/000311 2.0/000311
Vállalkozási ism.
cs
32
Üzleti levelezés Jogszabályok alkalmazása Pénzforgalmi előírások betartása Bizonylat kitöltés
szakmai vizsga
Tanterem/taniroda
szakmai vizsga
32
Tanterem/taniroda
Tanterem/taniroda
80
Általános áruismeret alkalmazása Áruforgalmi tevékenységek Áruforgalmi tevékenységek gyakorlata A kereskedelmi egység szabályszerű működtetése
Tanterem/taniroda
Tanterem/taniroda
Marketingtevékenység Az áruforgalmi tevékenység tervezése, irányítása, elemzése Áruforgalom tervezése Üzleti tevékenység eredményessége, elemzése
Értékelési időpont
h
18
16
Az áruforgalom lebonyolítása
1.0/000511 2.0/000511 3.0/000511 4.0/000511
36
Képzési helyszín
gy e
Az üzleti terv
0004-11
0005-11
h
Vállalkozás erőforrásai és vagyona A vállalkozás személyi és tárgyi feltételei Vállalkozások gazdálkodása
Vezetési ismeretek
3.0/000411
cs
e
A vállalkozások alapítása, működtetése, átszervezése, megszűntetése.
3.0/000311
1.0/000411 2.0/000411
2. év
16
Tanterem/taniroda 24
72
56
Tanterem/taniroda
Szakmai vizsga
Tanterem/taniroda
Szakmai vizsga
Tanterem/taniroda 64 32
144
Tanterem/taniroda Tanterem Tanterem/taniroda
36
Tanterem
108
Tanterem 18
18
54
18
Szakmai vizsga/ szintvizsga
Taniroda/gazdálkodási szervezet/demonstrációs terem Tanterem/taniroda
Szakmai vizsga/ szintvizsga
Tanterem/taniroda
szintvizsga
54
12
6
Tanterem/taniroda
18
6
48
Tanterem/taniroda
36
24
30
Tanterem/taniroda
Szintvizsga
6268-11 1.0/626811 2.0/626811 3.0/626811 4.0/626811 5.0/626811
Az áruk forgalmazása az áruismeret alkalmazásával Élelmiszer-és vegyiáruk ismerete és forgalmazása Ruházati áruk ismerete és forgalmazása Bútor és lakástextil áruk ismerete és forgalmazása Műszaki áruk ismerete és forgalmazása Értékesítés idegen nyelven Összesen:
Tanterem/taniroda
108
24
66
Tanterem/taniroda/ gazdálkodószervezet
108
24
66
Tanterem/taniroda/ gazdálkodószervezet
144 756
96
20
60
Tanterem/taniroda
96
20
60
Tanterem/taniroda
144 54
108
270
592
Szakmai vizsga
Tanterem/taniroda 224
432
64
176
464
Nyári gyakorlat: 160 óra 13. évfolyam elm. csop. gyak. hálózati gyak. csop. 14. évfolyam elm. csop. gyak. hálózati gyak. csop.
Ciklus 42 + 54 270 108
of. 2
37 224
2
+
+
+
64
tesi 4
4
= 48 óra = 3 óra = 15 óra = 2 nap = 6 óra = 1 nap
7 nap
= 43 óra = 14 óra = 11 óra = 4 óra
8 nap 2 nap
A modulok teljesítésének kimutatása: 0001-11 A vállalkozások alapítása, működtetése, átszervezése, megszüntetése. Tanítási egységek: A modulból a következő tanítási egységek 13. évfolyam végére teljesülnek: 14. évfolyam végére teljesülnek: 1.0/0001-11 Vállalkozási ismeretek 13. évfolyam 2.0/0001-11 Vállalkozás erőforrása és vagyona 3.0/0001-11 A vállalkozás személyes tárgyi feltételei 4.0/0001-11 Vállalkozások gazdálkodása 5.0/0001-11 Üzleti terv 0002-11 Marketing tevékenység 0002-11 Marketing tevékenység 0003-11 Az áruforgalomi tevékenység tervezése, irányítása. 1.0/0003-11 Az áruforgalom tervezése 2.0/0003-11 Az üzleti tevékenység eredményessége, elemzése 3.0/0003-11 Vezetési ismeretek 0004-11 Az áruforgalom lebonyolítása 1.0/0004-11 Általános áruismeret 2.0/0004-11 Áruforgalmi tevékenységek 3.0/0004-11 Áruforgalmi tevékenységek gyakorlata 0005-11 A kereskedelmi egység szabályszerű működtetése 1.0/0005-11 Üzleti levelezés 2.0/0005-11 Jogszabályok alkalmazása 3.0/0005-11 Pénzforgalmi előírások betartása
4.0/0005-11 Bizonylat kitöltés 6268-11 Az áruk forgalmazása az áruismeret alkalmazásával 1.0/6268-11 Élelmiszer- és vegyiáruk ismerete és forgalmazása 3.0/6268-11 Bútor és lakástextil áruk ismerete és forgalmazása 2.0/6268-11 Ruházati áruk ismerete és forgalmazása 4.0/6268-11 Műszaki áruk ismerete és forgalmazása 5.0/6268-11 Értékesítés idegen nyelven 5.0/6268-11 Értékesítés idegen nyelven Az ismeretek számonkérése szóban, írásban és a gyakorlati feladatok megoldásával történik.
ÓRATERV (2011. szeptember 1-től) Szakképesítés megnevezése: Vendéglős (2012/2013. tanévben kifutó) 32/2011 (VIII.25.) NGM rendelet Szakképesítés azonosító száma: 52 811 02 1000 00 00 Tantárgy
13. évfolyam (36hét) Elmélet Tanműhely
Üzemi
14. évfolyam (32hét) Elmélet Tanműhely
Üzemi
Vend. tev. alapjai 0/6274-11 élelmiszerek ált. alapism. 0/6274-11 vend. tev. köv. 0/6274-11 élelmiszerek csop. jell. 0/6274-11 fogyasztóvédelem Vend. Gazd. tevékenységek 0/6273-11 gazdasági alapfogalmak 0/6273-11 vend. tev. jellemzői 0/6273-11 szakmai számítások Szakmai idegen nyelv 0/6275-11 szakmai komm. 0/6275-11 vend. tech. idegen nyelven 0/6275-11 spec. idegen nyelvű szakmai szókincs bővítése
90 (2,5)
80 (2,5)
90 (2,5
64 (2)
72 (2)
32 (1)
32 (1)
Felszolgálás I. 1.0/6278-11 Munkavédelem, szakmai elvárások, követelmények, HACCP 2.0/6278-11 Vendéglátó üzlet kialakításának feltételei 3.0/6278-11 Értékesítés előkészítése 4.0/6278-11 Értékesítés folyamata 5.0/6278-11 Ételek felszolgálása 6.0/6278-11 Italok felszolgálása
36 (1)
108 (3)
225 (6)
32 (1
64 (2)
210 (6)
36 (1)
110 (3)
313 (9)
64 (2)
112 (3,5)
208 (6,5)
Ételkészítés I. 1.0/6280-11 munkavédelem, szakmai elvárások, követelmények HACCP 2.0/6280-11 Technológiai alapismeretek 3.0/6280-11 Alapkészítményeksaláták és öntetek 4.0/6280-11 Alapkészítményekköretek, főzelékek 5.0/6280-11 Alapkészítményekhagyományos ételekhez tartozó mártások, pecsenyelevek 6.0/6280-11 Alapkészítményeklevesek, levesbetétek 7.0/6280-11 Alapkészítmények, meleg előételek 8.0/6280-11 Alapkészítményekhalak és egyéb hidegvérű állatokból készült ételek 9.0/6280-11 Alapkészítményekházi szárnyasokból készíthető ételek 10.0/6280-11 Alapkészítmények-
vágó állatokból készíthető ételek 11.0/6280-11 Alapkészítményvadhúsokból készíthető ételek 12.0/6280-11 Alapkészítményekéttermi meleg tészták 13.0/6280-11 Egyszerűen elkészíthető menü összeállításának alapszabályai 14.0/6280-11 Munkaszervezés I. Üzleti jogi ismeretek 0/6283-11
18 (0.5)
Vendéglátó vállalkozási ism. 0/6283-11 vendéglátó vállalkozási ismeretek 0/6283-11 üzleti eredmény számítások 0/6283-11 üzleti adminisztráció 0/6283-11 kínálat összeállítási ism. 0/6283-11 rendezvény szerezési ism. Üzleti marketing 0/6283-11
90 (2.5)
112 (3.5)
36 (1)
48 (1.5)
Üzleti kommunikáció 0/6283-11 Összesen:
18 (0.5)
Osztályfőnöki Testnevelés Mindösszesen:
18 (0,5) 36 (1) 540
486
218
218
538
432
208
418
538
16 (0,5) 32 (1) 480
208
418
Óraterv (2012. szeptember 1-től) Vendéglátásszervező-vendéglős OKJ: 54 811 01 27/2012 (VII.27) NGM rendelet
Szakmai követelmény modulok
10050-12 Vendéglátó értékesítés 10050-12 Vendéglátó marketing és kommunikáció 10052-12 Vendéglátó termelés 10053-12 Vendéglátó üzleti gazdálkodás 10054-12 Vendéglátó üzleti id. nyelv
Tantárgyak osztályfőnöki testnevelés értékesítés elmélet1 érték. gyakorlat
1/13 heti óraszám elm. isk.g üzl y. gy. 0,5 1 -
2/14 heti óraszám elm. isk.g üzl y. gy. 0,5 1 -
összesen
34 68
isk.g y. -
üzl gy. -
elm.
1
-
-
4
-
-
164
-
-
-
1
5
-
1
5
-
68
340
ügyvitel
-
-
-
2
-
-
64
-
-
mark. a gyak. alk.számtech.
-
0,5
2 0,5
-
1 0,5
1 0,5
-
32 34
104 66
élel. ism.
3
-
-
-
-
-
108
-
-
term. elm. term. gyak. üzleti gazd. I.
3 -
2
6,5
2 -
2
4,5
172 -
136
378
3
-
-
-
-
-
108
-
-
-
-
-
4
-
-
128
-
-
2
-
2
1
2
2
104
64
136
2
-
-
-
-
-
72
-
-
-
-
-
3
-
-
96
-
-
15,5
3,5
16
17,5
6,5
14
1118
334
1024
üzleti gazd. II. üzleti idegen nyelv
vendéglátó váll. vend. áruforg. tev. Összesen
10055-12 Vendéglátó üzletvezetés
Megnevezés Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat - csoportos gyakorlat - üzemi gyakorlat - nyári gyakorlat
1/13 504
2/14 512
Összesen 1016
126 576 160
208 448
1518
%-os megoszlás 40% 60%
Előrehozott szakképesítés Élelmiszer és vegyi áru eladó (2011. szeptember 1-től) OKJ száma: 31 341 01 0010 31 02 SZVK: 1/2010.(II.5) SZMM rendelet Tantárgy
Osztályfőnöki Testnevelés KOMPETENCIA TERÜLETEK Idegen nyelvi Tanulás (a moduláris óraszám terhére) Történelem, szociális állampolgári Természettudományos Digitális Matematikai Művészeti Anyanyelvi SZAKMAI ELMÉLET Általános áruismeret Élelmiszer és vegyi áruismeret Áruforgalmi ismeretek Kommunikáció és viselkedéskultúra Jogszabályok alkalmazása Szakmai idegen nyelv Pénztárgépkezelés Üzleti levelezés SZAKMAI GYAKORLAT Iskolai csoportos foglalkozás Hálózati gyakorlat Nyári gyakorlat Összesen Szakmai elmélet: 814 30% Szakmai gyakorlat: Összesen:
9. évfolyam ciklus óraszám
összesen
1 2
2 4
36 72
0,5 1
1 2
18 36
0,5 1
3 1 2 2 2 2 1 2
6 2 4 4 4 4 2 4
108 36 72 72 72 72 36 72
1 2 1 1 1 2 2
2 4 2 2 2 4 4
36 72 36 36 36 72 72
2 2 3 2 2
4 4 6 4 4
72 72 108 72 72
0,5 1 1 -
1 2 2 -
6 35
12 70
216 80 1340
3,5 17,5 35
7 35 70
heti óraszám
1908 2722
70%
heti óraszám
10. évfolyam ciklus óraszám
11. évfolyam ciklus óraszám
összesen
összesen
1 2
16 32
70 140
0,5 0,5 1 0,5 0,5
1 1 2 1 1
16 16 32 16 16
108 88 160 140 108 108 124 160
18 36 36 -
1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 -
3 3 3 3 3 -
48 48 48 48 48 -
72 138 192 72 48 84 48 72
126 630 120 1380
2 21 35
4 42 70
64 672 1120
406 1302 200 3840
összesen
heti óraszám
Előrehozott szakképesítés Ruházati eladó (2011. szeptember 1-től) OKJ száma: 31 341 01 0010 31 05 SZVK: 1/2010.(II.5) SZMM rendelet Tantárgy Osztályfőnöki Testnevelés KOMPETENCIA TERÜLETEK Idegen nyelvi Tanulás (a moduláris óraszám terhére)
heti óraszám 1 2
9. évfolyam ciklus összesen óraszám 2 36 4 72
heti óraszám 0,5 1
10. évfolyam ciklus összesen óraszám 1 18 2 36
heti óraszám 0,5 1
11. évfolyam ciklus összesen óraszám 1 16 2 32
összesen 70 140
3 1
6 2
108 36
1
2
36
0,5
1
16
108 88
Történelem, szociális állampolgári
2
4
72
2
4
72
0,5
1
16
160
Természettudományos
2
4
72
1
2
36
1
2
32
140
Digitális
2
4
72
1
2
36
-
-
-
108
Matematikai
2
4
72
1
2
36
-
-
-
108
Művészeti
1
2
36
2
4
72
0,5
1
16
124
Anyanyelvi SZAKMAI ELMÉLET
2
4
72
2
4
72
0,5
1
16
160
Általános áruismeret
2
4
72
-
-
-
-
-
-
72
Ruházati eladó
2
4
72
0,5
1
18
1,5
3
48
138
Áruforgalmi ismeretek
3
6
108
1
2
36
1,5
3
48
192
Kommunikáció és viselkedéskultúra
2
4
72
-
-
-
-
-
-
72
Jogszabályok alkalmazása
-
-
-
-
-
-
1,5
3
48
48
Szakmai idegen nyelv
-
-
-
1
2
36
1,5
3
48
84
Pénztárgépkezelés
-
-
-
-
-
-
1,5
3
48
48
Üzleti levelezés SZAKMAI GYAKORLAT
2
4
72
-
-
-
-
-
-
72
Iskolai csoportos foglalkozás
6
12
216
3,5
7
126
2
4
64
406
Hálózati gyakorlat
-
-
-
17,5
35
630
21
42
672
1302
Nyári gyakorlat
-
-
80
-
-
120
-
-
-
200
35
70
1340
35
70
1380
35
70
1120
3840
Összesen Szakmai elmélet: Szakmai gyakorlat: Összesen:
814 1908 2722
30% 70%
Előrehozott szakképesítés Műszaki cikk eladó (2011. szeptember 1-től) OKJ száma: 31 341 01 0010 31 03 SZVK: 1/2010.(II.5) SZMM rendelet Tantárgy
heti óraszám
Osztályfőnöki Testnevelés KOMPETENCIA TERÜLETEK Idegen nyelvi Tanulás (a moduláris óraszám terhére)
1 2 3 1
Történelem, szociális állampolgári
9. évfolyam ciklus óraszám 2 4
összesen
heti óraszám
10. évfolyam ciklus óraszám 1 2
összesen
11. évfolyam ciklus összesen óraszám 1 16 2 32
összesen
36 72
0,5 1
6 2
108 36
1
2
36
0,5
1
16
108 88
2
4
72
2
4
72
0,5
1
16
160
Természettudományos
2
4
72
1
2
36
1
2
32
140
Digitális
2
4
72
1
2
36
-
-
-
108
Matematikai Művészeti
2 1
4 2
72 36
1 2
2 4
36 72
0,5
1
16
108 124
Anyanyelvi SZAKMAI ELMÉLET
2
4
72
2
4
72
0,5
1
16
160
Általános áruismeret
2
4
72
-
-
-
-
-
-
72
Műszakicikk eladó
2
4
72
0,5
1
18
1,5
3
48
138
Áruforgalmi ismeretek
3
6
108
1
2
36
1,5
3
48
192
Kommunikáció és viselkedéskultúra
2
4
72
-
-
-
-
-
-
72
Jogszabályok alkalmazása Szakmai idegen nyelv
-
-
-
1
2
36
1,5 1,5
3 3
48 48
48 84
Pénztárgépkezelés
-
-
-
-
-
-
1,5
3
48
48
Üzleti levelezés SZAKMAI GYAKORLAT
2
4
72
-
-
-
-
-
-
72
Iskolai csoportos foglalkozás
6
12
216
3,5
7
126
2
4
64
406
Hálózati gyakorlat
-
-
-
17,5
35
630
21
42
672
1302
Nyári gyakorlat
-
-
80
-
-
120
-
-
-
200
35
70
1340
35
70
1380
35
70
1120
3840
Összesen
Szakmai elmélet: 814 Szakmai gyakorlat: 1908 Összesen: 2722
30% 70%
18 36
heti óraszám 0,5 1
70 140
Előrehozott szakképesítés Cukrász (2011. szeptember 1-től) OKJ száma: 33 811 01 1000 00 00 SZVK: 1/2010.(II.5) SZMM rendelet
Osztályfőnöki Testnevelés KOMPETENCIA TERÜLETEK Idegen nyelvi Tanulás (a moduláris óraszám terhére)
1 2
9. évfolyam ciklus óraszám 2 4
3 1
Történelem, szociális állampolgári
Tantárgy
heti óraszám
összesen
10. évfolyam ciklus összesen óraszám 1 18 2 36
összesen
36 72
6 2
108 36
1
2
36
0,5
1
16
108 88
2
4
72
2
4
72
0,5
1
16
160
Természettudományos
2
4
72
1
2
36
1
2
32
140
Digitális
2
4
72
1
2
36
-
-
-
108
Matematikai
2
4
72
1
2
36
-
-
-
108
Művészeti
1
2
36
2
4
72
0,5
1
16
124
Anyanyelvi SZAKMAI ELMÉLET
2
4
72
2
4
72
0,5
1
16
160
Élelmiszer ismeret
2
4
72
0,5
1
18
1,5
3
48
138
Gazdálkodási
2
4
72
1,0
2
36
1,5
3
48
156
Szakmai szám.
2
4
72
-
-
-
1,0
2
32
104
Cukrászati ismeret
3
6
108
-
-
-
1,5
3
48
156
Szakmai idegen nyelv
-
-
-
1,0
2
36
1,5
3
48
84
Számítás technika
2
4
72
-
-
-
0,5
1
16
88
Iskolai gyakorlat
6
12
216
3,5
7
126
2
4
64
406
Munkahelyi gyakorlat
-
-
-
17,5
35
630
21
42
672
1302
Nyári gyakorlat
-
-
80
-
-
120
-
-
-
200
35
70
1340
35
70
1380
35
70
1120
3840
Összesen
Szakmai elmélet: 814 Szakmai gyakorlat: 1908 Összesen: 2722
30% 70%
heti óraszám 0,5 1
11. évfolyam ciklus összesen óraszám 1 16 2 32
heti óraszám 0,5 1
70 140
Előrehozott szakképesítés Szakács (2011. szeptember 1-től) OKJ száma: 33 811 03 1000 00 00 SZVK: 1/2010.(II.5) SZMM rendelet Tantárgy Osztályfőnöki Testnevelés KOMPETENCIA TERÜLETEK Idegen nyelvi Tanulás (a moduláris óraszám terhére) Történelem, szociális állampolgári Természettudományos
heti óraszám 1 2
9. évfolyam ciklus összesen óraszám 2 36 4 72
heti óraszám 0,5 1
10. évfolyam ciklus összesen óraszám 1 18 2 36
heti óraszám 0,5 1
11. évfolyam ciklus óraszám 1 2
összesen
összesen
16 32
70 140
3 1
6 2
108 36
1
2
36
0,5
1
16
108 88
2
4
72
2
4
72
0,5
1
16
160
2
4
72
1
2
36
1
2
32
140
Digitális Matematikai
2 2
4 4
72 72
1 1
2 2
36 36
-
-
-
108 108
Művészeti
1
2
36
2
4
72
0,5
1
16
124
Anyanyelvi SZAKMAI ELMÉLET
2
4
72
2
4
72
0,5
1
16
160
Élelmiszer ismeret
2
4
72
0,5
1
18
1,5
3
48
138
Gazdálkodási ismeret
2
4
72
1,0
2
36
1,5
3
48
156
Szakmai számítás
2
4
72
-
-
-
1,0
2
32
104
Ételkészítési ismeret Számítástechnika
3 2
6 4
108 72
-
-
-
2,0 -
4 -
64 -
172 72
Szakmai idegen nyelv
-
-
-
1
2
36
1,5
3
48
84
Iskolai gyakorlat
6
12
216
3,5
7
126
2
4
64
406
Munkahelyi gyakorlat Nyári gyakorlat
-
-
80
17,5 -
35 -
630 120
21 -
42 -
672 -
1302 200
35
70
1340
35
70
1380
35
70
1120
3840
Összesen
Szakmai elmélet: 814 Szakmai gyakorlat: 1908 Összesen: 2722
30% 70%
Előrehozott szakképesítés Pincér (2011. szeptember 1-től) OKJ száma: 33 811 02 1000 00 00 SZVK: 1/2010.(II.5) SZMM rendelet Tantárgy Osztályfőnöki Testnevelés KOMPETENCIA TERÜLETEK Idegen nyelvi Tanulás (a moduláris óraszám terhére)
heti óraszám 1 2
9. évfolyam ciklus összesen óraszám 2 36 4 72
heti óraszám 0,5 1
10. évfolyam ciklus összesen óraszám 1 18 2 36
heti óraszám 0,5 1
11. évfolyam ciklus összesen óraszám 1 16 2 32
összesen 70 140
3 1
6 2
108 36
1
2
36
0,5
1
16
108 88
Történelem, szociális állampolgári
2
4
72
2
4
72
0,5
1
16
160
Természettudományos
2
4
72
1
2
36
1
2
32
140
Digitális
2
4
72
1
2
36
-
-
-
108
Matematikai
2
4
72
1
2
36
-
-
-
108
Művészeti
1
2
36
2
4
72
0,5
1
16
124
Anyanyelvi
2
4
72
2
4
72
0,5
1
16
160
Élelmiszer ismeret
2
4
7
0,5
1
18
1,5
3
48
138
Gazdálkodási ismeret
2
4
72
1,0
2
36
1,5
3
48
156
Szakmai számítás
2
4
72
-
-
-
1,0
2
32
104
Pincér ismeret
3
6
108
-
-
-
2,0
4
64
172
SZAKMAI ELMÉLET
Szakmai idegen nyelv
-
-
-
1,0
2
36
1,5
3
48
84
Számítástechnika
2
4
72
-
-
-
-
-
-
72
Iskolai gyakorlat
6
12
216
3,5
7
126
2
4
64
406
Munkahelyi gyakorlat
-
-
-
17,5
35
630
21
42
672
1302
Nyári gyakorlat
-
-
80
-
-
120
-
-
-
200
38
70
1275
35
70
1380
35
70
1120
3840
Összesen
Szakmai elmélet: 814 Szakmai gyakorlat: 1908 Összesen: 2722
30% 70%
Óraterv 2011. szeptember 1-től (2012/2013. tanévben kifutó)) Szakma: Élelmiszer- és vegyi áru eladó Azonosítószám: 31 341 01 0010 31 02 1/2010.(II.5) SZMM rendelet szerint Ssz
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
Tantárgy/modul
Osztályfőnöki Testnevelés Idegen nyelv Áruismeret Áruforgalmi ismeretek Jogszabályok alkalmazása Pénztárgépkezelés Üzleti levelezés Kereskedelmi gyakorlat Nyári gyakorlat ÖSSZESEN
11. évfolyam Elmélet Elmélet igényes gyakorlat 18 36 108 * 108 108 36 -
Ciklus óraszám
-
1 2 6 6 6 2
12. évfolyam Elmélet Elmélet igényes gyakorlat 16 32 96 * 64 62+18 * -
összesen Gyakorlat
Ciklus szám
-
1 2 6 4 5 -
34 68 204 172 188 36
-
126 * -
666 90
44 3
48 * 32 * -
112 * -
604 -
3 2 45
48 32 1508 90
414
126
756
70
368
112
604
70
2380
Szakmai elmélet: 680 óra Szakmai gyakorlat: 1598 óra Összes szakmai óra: 2278 óra + osztályfőnöki óra+ testnevelés102 óra összesen: 2380 óra * = csoportbontás
Gyakorlat
30% 70%
Óraterv 2011. szeptember 1-től Szakma: Ruházati eladó (2012/2013. tanévben kifutó) Azonosítószám: 31 341 01 0010 31 05 1/2010.(II.5) SZMM rendelet szerint Ssz
Tantárgy/modul
Osztályfőnöki Testnevelés Idegen nyelv Áruismeret Áruforgalmi ismeretek Jogszabályok alkalmazása 7. Pénztárgépkezelés 8. Üzleti levelezés 9. Kereskedelmi gyak. 10. Nyári gyakorlat ÖSSZESEN 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Szakmai elmélet: Szakmai gyakorlat: összes szakmai óra: + osztályfőnöki+ testnevelés: összesen: * = csoportbontás
11. évfolyam Elmélet Elmélet igényes gyakorlat 18 36 108* 108 108 36 414 680 óra 1598 óra 2278 óra 102 óra 2380 óra
126 * 126 30% 70%
Gyakorlat
Ciklus óraszám
-
1 2 6 6 6 2
12. évfolyam Elmélet Elmélet igényes gyakorlat 16 32 96 * 64 62+18 * -
666 90 756
44 3 70
48 * 32 * 368
112 * 112
összesen Gyakorlat
Ciklus szám
-
1 2 6 4 5 -
34 68 204 172 188 36
604 604
3 2 45 2 70
48 32 1508 90 2380
Óraterv 2011. szeptember 1-től Szakma: Műszakicikk eladó (2012/2013. tanévben kifutó) Azonosítószám: 31 341 01 0010 31 03 1/2010.(II.5) SZMM rendelet szerint Ssz
1. 2. 3. 4. 5. 6.
Tantárgy/modul
Osztályfőnöki Testnevelés Idegen nyelv Áruismeret Áruforgalmi ismeretek Jogszabályok alkalmazása
7. Pénztárgépkezelés 8. Üzleti levelezés 9. Kereskedelmi gyak. 10. Nyári gyakorlat ÖSSZESEN
11. évfolyam Elmélet Elmélet igényes gyakorlat 18 36 108* 108 108 36 414
Szakmai elmélet: 680 óra Szakmai gyakorlat: 1598 óra Összes szakmai óra: 2278 óra + osztályfőnöki óra+ testnevelés102 óra összesen: 2380 óra * = csoportbontás
126 * 126 30% 70%
Gyakorlat
Ciklus óraszám
-
1 2 6 6 6 2
666 90 756
44 3 70
12. évfolyam Elmélet Elmélet igényes gyakorlat 16 32 96 * 64 62+18 * 48 * 32 * 368
112 * 112
összesen Gyakorlat
Ciklus szám
-
1 2 6 4 5 -
34 68 204 172 188 36
604 604
3 2 45 2 70
48 32 1508 90 2380
Óraterv 2011. szeptember 1-től Cukrász 2+2 (2012/2013. tanévben kifutó) OKJ száma: 33 811 01 1000 00 00 1/2010.(II.5) SZMM rendelet Tantárgy Osztályfőnöki Testnevelés Élelmiszer ism. Gazdálkodási ism. Szakmai számítás, szám.gép haszn. Cukrászati ismeretek Szakmai idegen nyelv Számítástechnika Iskolai gyakorlat Munkahelyi gyakorlat Nyári gyakorlat Összesen: (ofői,testnev.)
11. évfolyam (36 hét) elmélet elm.ig gyakorlat heti gyak. 18 0,5 36 1 72 2 90 2,5
elmélet 16 32 64 80
12. évfolyam (32 hét) elm.ig gyakorlat ciklus/óra gyak. 0,5 1 2 2,5
36
1
32
1
90
2,5
80
2,5
72
2
64
2
18
0,5 2
16
0,5 2
72 756
64
21
672
160 378
72
916
21
0 304
64
672
11. évfolyam: Szakmai elmélet: Osztályfőnöki+test.nev.: Csoportos gyakorlat: Üzemi gyakorlat: Összesen:
10,5 ó/hét 1,5 2 21
„A” hét 1. nap 7 óra elmélet 2. nap 7 óra elmélet 3. nap 7 óra elmélet 4. nap 3 óra elmélet, 4 óra gyakorlat 5. nap 7 óra gyakorlat
21 ó/ciklus 3 4 42
378/év 54 72 756 1260/év
„B” hét 5 nap x 7 óra gyakorlat
12. évfolyam: Szakmai elmélet: Osztályfőnöki+test.nev.: Csoportos gyakorlat: Üzemi gyakorlat: Összesen:
„B” hét 5 nap x 7 óra gyakorlat
Elmélet: Gyakorlat:
10,5 ó/hét 1,5 2 21
21 ó/ciklus 3 4 42
A” hét: 1.nap 7 óra elmélet 2.nap 7 óra elmélet 3. nap 7 óra elmélet 4. nap 3 óra elmélet, 4 óra gyakorlat 5. nap 7 óra gyakorlat 1 nap 378+336 = 714 (29,3%) 72+64+756+672+160 = 1724 (70,7%)
336/év 48 64 672 1120/év
Összesen
Óraterv 2011. szeptember 1-től Szakács 2+2 (2012/2013. tanévben kifutó) OKJ száma: 33 811 03 1000 00 00 1/2010.(II.5) SZMM rendelet 11. évfolyam (36 hét) Tantárgy
elmélet
Osztályfőnöki Testnevelés Élelmiszer ism. Gazdálkodási ism. Szakmai számítás, szám.gép haszn. Ételkészítési ismeretek Szakmai idegen nyelv Számítástechnika Iskolai gyakorlat Munkahelyi gyakorlat
elm.ig. gyak.
gyakorlat
12. évfolyam (32 hét) elm.
18 36 72 90 36
0,5 1 2 2,5 1
16 32 64 80 32
0,5 1 2 2,5 1
90
2,5
80
2,5
72
2
64
2
0,5 2 21
16
18 72 756
elm.ig. gyak.
378
72
916
gyak.
Összesen
0,5 2 21
64 672
160
Nyári gyakorlat Összesen: (-ofői,testnev.)
ciklus/óra
heti
0 304
64
672
11. évfolyam: Szakmai elmélet: Osztályfőnöki+test.nev.: Csoportos gyakorlat: Üzemi gyakorlat: Összesen:
10,5 ó/hét 1,5 2 21
„A” hét 1. nap 7 óra elmélet 2 .nap 7 óra elmélet 3. nap 7 óra elmélet 4. nap 3 óra elmélet, 4 óra gyakorlat 5. nap 7 óra gyakorlat
21 ó/ciklus 3 4 42
378/év 54 72 756 1260/év
„B” hét 5 nap x 7 óra gyakorlat
12. évfolyam: Szakmai elmélet: Osztályfőnöki+test.nev.: Csoportos gyakorlat: Üzemi gyakorlat: Összesen:
10,5 ó/hét 1,5 2 21
„B” hét: 5 nap x 7 óra gyakorlat
Elmélet: Gyakorlat:
378+336 = 714 72+64+756+672+160=1724
21 ó/ciklus 3 4 42
336/év 48 64 672 1120/év
„A” hét: 1.nap 7 óra elmélet 2.nap 7 óra elmélet 3. nap 7 óra elmélet 4. nap 3 óra elmélet, 4 óra gyakorlat 5. nap 7 óra gyakorlat 1 nap (29,3%) (70,7%)
Óraterv 2011. szeptember 1-től Pincér 2+2 (2012/2013. tanévben kifutó) OKJ száma: 33 811 02 1000 00 00 1/2010.(II.5) SZMM rendelet Tantárgy Osztályfőnöki Testnevelés Élelmiszer ism. Gazdálkodási ism. Szakmai számítás, szám.gép haszn. Pincér ismeretek Szakmai idegen nyelv Számítástechnika Iskolai gyakorlat Munkahelyi gyakorlat
11. évfolyam (36 hét) elm elm.ig gyakorla élet gyak. t 18 36 72 90 36
1
32
1
90
2,5
80
2,5
72
2
64
2
18
0,5 2
16
0,5 2
72 756
Nyári gyakorlat Összesen: (-ofői,testnev.)
het i 0,5 1 2 2,5
12. évfolyam (32 hét) elméle elm.ig gyakorla ciklus/ór t gyak. t a 16 0,5 32 1 64 2 80 2,5
64
21
672
160 378
72
916
Összes en
21
0 304
64
672
11. évfolyam: Szakmai elmélet: Osztályfőnöki+test.nev.: Csoportos gyakorlat: Üzemi gyakorlat: Összesen:
10,5 ó/hét 1,5 2 21
„A” hét 1. nap 7 óra elmélet 2. nap 7 óra elmélet 3. nap 7 óra elmélet 4. nap 3 óra elmélet, 4 óra gyakorlat 5. nap 7 óra gyakorlat
21 ó/ciklus 3 4 42
378/év 54 72 756 1260/év
„B” hét 5 nap x 7 óra gyakorlat
12. évfolyam: Szakmai elmélet: Osztályfőnöki+test.nev.: Csoportos gyakorlat: Üzemi gyakorlat: Összesen:
10,5 ó/hét 1,5 2 21
„B” hét: 5 nap x 7 óra gyakorlat
Elmélet: Gyakorlat:
378+336= 714 72+64+75+672+160=1724
21 ó/ciklus 3 4 42
336/év 48 64 672 1120/év
„A” hét: 1. nap 7 óra elmélet 2. nap 7 óra elmélet 3. nap 7 óra elmélet 4. nap 3 óra elmélet, 4 óra gyakorlat 5. nap 7 óra gyakorlat 1 nap (29,3%) (70,7%)
Élelmiszer és vegyi áru eladó 2 éves duális OKJ: 31 341 01 0010 31 02 Érvényes: 2012. szeptember 1-től
Szakmai követelmény modul Osztályfőnöki Testnevelés 0004-11 Az áruforgalom lebonyolítása
0005-11 A kereskedelmi egység szabályszerű működtetése
0007-11 Élelmiszerek és vegyi áruk forgalmazása
Összesen
Tantárgyak
Általános áruismeret alk. Áruforgalmi tevékenységek Áruforgalmi tev. gyak. Üzleti levelezés Jogszabályok alk. Pénzforgalmi előí. betart. Bizonylat kitöltés Áru előkészítési fel. Értékesítés id. nyelven * Élelmiszerek és vegyi áruk áruism. alk. Élelmiszerek és vegyi áruk ért.
Elm. 0,5 1
1/11 év Cs.gy. B.gy.
2/12 év Elm. Cs.gy. 0,5 1
0,5
1
1,5
3 1
3
2,5
0,5
0,5
1,5
0,5
3
0,5
0,5
1,5
1,5
1 1
5
1 2
1,5
5
2 2,5
2,5
1,5
9,5 10,5
B.gy.
7
Szakmai órák összesen: Szakmai elmélet: 324 + 416= 740 óra Szakmai gyakorlat: 252 + 630 + 96 + 560 + 160 = 1698 óra
17,5 30% 70%
10 14,5
3
17,5
Ruházati eladó 2 éves duális OKJ: 31 341 01 0010 31 05 Érvényes: 2012. szeptember 1-től
Szakmai követelmény modul Osztályfőnöki Testnevelés 0004-11 Az áruforgalom lebonyolítása
0005-11 A kereskedelmi egység szabályszerű működtetése
0008-11 Ruházati termékek forgalmazása
Összesen
Tantárgyak
Általános áruismeret alk. Áruforgalmi tevékenységek Áruforgalmi tev. gyak.
Elm. 0,5 1
1/11 év Cs.gy. B.gy.
2/12 év Elm. Cs.gy. 0,5 1
0,5
1
1,5
3 1
3
2,5
Üzleti levelezés
0,5
0,5
Jogszabályok alk. Pénzforgalmi előí. betart. Bizonylat kitöltés Áru előkészítési fel. Értékesítés id. nyelven * Ruházati term. áruism. alk. Ruházati termékek ért.
1,5
0,5
3
0,5
0,5
1,5
1,5
1 1
5
1 2
1,5
5
2 2,5
2,5
1,5
9,5 10,5
B.gy.
7
Szakmai órák összesen: Szakmai elmélet: 324 + 416= 740 óra Szakmai gyakorlat: 252 + 630 + 96 + 560 + 160 = 1698 óra
17,5 30% 70%
10 14,5
3
17,5
Műszaki cikk eladó 2 éves duális OKJ: 31 341 01 0010 31 03 Érvényes: 2012. szeptember 1-től
Szakmai követelmény modul Osztályfőnöki Testnevelés 0004-11 Az áruforgalom lebonyolítása
0005-11 A kereskedelmi egység szabályszerű működtetése
0123-11 Műszaki cikkek forgalmazása
Összesen
Tantárgyak
Általános áruismeret alk. Áruforgalmi tevékenységek Áruforgalmi tev. gyak.
Elm. 0,5 1
1/11 év Cs.gy. B.gy.
2/12 év Elm. Cs.gy. 0,5 1
0,5
1
1,5
3 1
3
2,5
Üzleti levelezés
0,5
0,5
Jogszabályok alk. Pénzforgalmi előí. betart. Bizonylat kitöltés Áru előkészítési fel. Értékesítés id. nyelven * Műszaki cikkek áruism. alk. Műszaki cikkek ért.
1,5
0,5
3
0,5
0,5
1,5
1,5
1 1
5
1 2
1,5
5
2 2,5
2,5
1,5
9,5 10,5
B.gy.
7
Szakmai órák összesen: Szakmai elmélet: 324 + 416= 740 óra Szakmai gyakorlat: 252 + 630 + 96 + 560 + 160 = 1698 óra
17,5 30% 70%
10 14,5
3
17,5
Pincér 2 éves duális OKJ: 33 811 02 1000 00 00 Érvényes: 2012. szeptember 1-től
Szakmai követelmény modul Osztályfőnöki Testnevelés
Tantárgyak
6273-11
Vendéglátó gazdálkodási tevékenységek
6274-11
6275-11
6278-11 6279-11 Összesen
Elm. 0,5 1
1/11 év Cs.gy. Ü.gy.
2/12 év Elm. Cs.gy. 0,5 1
1
4,5
Vendéglátó tevékenység alapjai
2
3
Szakmai idegen nyelvi kommunikáció
1,5
1,5
Felszolgálás I. Felszolgálás II.
4 10
2 2
Ü.gy.
1
23 23
3 13,5
2 2
Kötelező nyári gyakorlat: 160 óra Szakmai órák összesen: szakmai elmélet: 306 óra + 384 óra =690 óra szakmai gyakorlat: 72 óra + 828 óra + 64 óra + 624 óra + 160 óra= 1748 óra
30 % 70%
18,5 19,5
Szakács 2 éves duális OKJ: 33 811 03 1000 00 00 Érvényes: 2012. szeptember 1-től
Szakmai követelmény modul Osztályfőnöki Testnevelés
Tantárgyak
6273-11
Vendéglátó gazdálkodási tevékenységek
6274-11
6275-11
6280-11 6281-11 Összesen
Elm. 0,5 1
1/11 év Cs.gy. Ü.gy.
2/12 év Elm. Cs.gy. 0,5 1
1
4,5
Vendéglátó tevékenység alapjai
2
3
Szakmai idegen nyelvi kommunikáció
1,5
1,5
Ételkészítés I. Ételkészítés II.
4 10
2 2
Ü.gy.
1
23 23
3 13,5
2 2
Kötelező nyári gyakorlat: 160 óra Szakmai órák összesen: szakmai elmélet: 306 óra + 384 óra =690 óra szakmai gyakorlat: 72 óra + 828 óra + 64 óra + 624 óra + 160 óra= 1748 óra
30 % 70%
18,5 19,5
Cukrász 2 éves duális OKJ: 33 811 01 1000 00 00 Érvényes: 2012. szeptember 1-től
Szakmai követelmény modul Osztályfőnöki Testnevelés
Tantárgyak
6273-11
Vendéglátó gazdálkodási tevékenységek
6274-11
6275-11
6352-11 6276-11
Elm. 0,5 1
1/11 év Cs.gy. Ü.gy.
2/12 év Elm. Cs.gy. 0,5 1
1
4,5
Vendéglátó tevékenység alapjai
2
3
Szakmai idegen nyelvi kommunikáció
1,5
1,5
Cukrászati termékkészítés Cukrászati termelési feladatok
Összesen
4
10
2
2
23
23
Ü.gy.
1
1,5
1
11
1,5
1
7,5
13,5
2
19,5
Kötelező nyári gyakorlat: 160 óra Szakmai órák összesen: szakmai elmélet: 306 óra + 384 óra =690 óra szakmai gyakorlat: 72 óra + 828 óra + 64 óra + 624 óra + 160 óra= 1748 óra
30 % 70%
Óraterv (Érvényes: 2012. szeptember 1-től) Eladó 3 éves duális OKJ: 34 341 01 27/2012 (VIII.27) NGM rendelet heti óraszám Szakmai követelmény modul Osztályfőnöki Testnevelés kommunikációmagyar idegen nyelv matematika természetismeret társadalomismeret 10025-12 A kereskedelmi egység szabályszerű működtetése
Tantárgyak Elmélet
I/9 Csop. gyakorlat
Hálózati gyakorlat
Elmélet
1 5 1
1 5 1
2 1 1 1
2 1 1 1
Jogszabályok alkalmazása Pénzforgalmi előírások betartása Bizonylat kitöltés
10026-12 Az áruforgalom lebonyolítása
Hálózati gyakorlat
Elméle t 1 5 1
III/11 Csop. gyakorlat
Hálózati gyakorlat
2 1 1 1 1 1
1
Jogszabályok alkalmazása gyak. Pénzforgalmi előírások gyak. Bizonylat kitöltés gyak. Általános áruismeret alkalmazása
II/10 Csop. gyakorlat
0,5
1
1
0,5 1,5
1
Áruforgalmi tevékenysége k Az áruforgalmi tevékenysége k gyakorlata I. Az áruforgalmi tevékenysége k gyakorlata II.
Szakmai követelmény modul
Tantárgyak
10027-12 Ruházati cikkek és a vegyes iparcikkek alkalmazása
Textil és konfekció ipari ismeretek Játék és vas és edényáru ismeretek Textil és konfekció ipari ismeretek gyak. Játék és vas és edényáru ismeretek gyak. Élelmiszer és gyógynövényi pari ismeretek
10028-12 Az élelmiszerek, vegyi áruk és
1,5
2
1
0,5+ 0,5
0,5
2
I/9 Csop. gyakorlat 0,5
1
0,5
Elmélet
Hálózati gyakorlat
Elmélet
II/10 Csop. gyakorlat 0,5
1
Hálózati gyakorlat
3+1
1,5
2
0,5
Elméle t
III/11 Csop. gyakorlat
Hálózati gyakorlat
0,5
3,5
2
gyógynövények forgalmazása
10029-12 A műszaki cikkek forgalmazása
Vegyi áru ismeretek Élelmiszer és gyógynövényi pari ismeretek gyak. Vegyi áru ismeretek gyak. Műszaki berendezések Szerelvények, szerszámok, vasáruk Műszaki berendezések gyak. Szerelvények, szerszámok, vasáruk gyak. Áruhiteli ismeretek Garancia, házhozszállítá s, reklamáció
Szakmai idegen nyelv Összesen:
1 0,5
3+1
0,5
1,5
1,5
0,5
3,5
2
0,5
1,5
0,5
2+1
0,5
1,5
0,5
3
2,5
2 2
0,5 24,5
0,5 5
15,5
0,5 2
17,5
19,5
2,5
17,5
Szakmai órák összesen: Megnevezés szakmai elmélet szakmai gyakorlat
9. évfolyam 450 180+ 140
10. évfolyam 126 72+630+160
11. évfolyam 240 80+560
összesen 816 1822
% 30,9 69,1
Óraterv (Érvényes: 2012. szeptember 1-től) Cukrász 3 éves duális OKJ: 34 811 01 27/2012 (VIII.27) NGM rendelet heti óraszám Szakmai követelmény modul Osztályfőnöki Testnevelés Kommunikáció (magyar) Idegen nyelv Matematika Természetismeret Társadalomismere t 10045-12 Gazdálkodás
10044-12 Élelmiszer fogyasztóvédelem 10046-12 Szakmai idegen nyelv
1003-12 Cukrászati termékek készítése
Tantárgyak
vendéglátó gazdálkodá s szakmai számítás ált. élel.ism. fogyasztó véd. élelmiszere k csoportjai szakmai idegen nyelv alapjai cukrászat elmélet cukrászat szakrajz cukrászat gyakorlat cukrászat üzemi gyak.
Összesen Nyári gyakorlat:
Elm . 1 5
1/9 Cs.gy .
Ü.gy .
Elm . 1 5
II/10 Cs.gy .
Ü.gy .
Elm . 1 5
1
1
1
2 1 1
2 1 1
2 1 1
1
1
1
1
0,5
1
2
0,5
1
1
1
1
1
1
4
2,5
2,5
III/11 Cs.gy .
1
1 2
2
2 18,5
22 9. évf. 10. évf.
2
17,5
2
18,5
18,5 18,5
2
2/10 évf. 198 ó 898 ó 3
3/11 évf. össz. 208 ó 766 ó 656 ó 1766 ó ó=
iskolai hét 2 x 8 ó = 16 ó 2 x 8 ó = 16 ó 3 35 ó 1x4ó=4ó 39 ó
Gyakorlati hét: 5 x 7ó = 35 ó
18,5
140 ó 160 ó
1/9 évf. összes szakmai elmélet 360 ó összes szakmai gyakorlat 212 ó 1 x
összes szakmai elmélet összes szakmai gyakorlat összesen:
Ü.gy .
766 ó 1766 ó 2532 ó
30% 70%
ó
Óraterv (Érvényes: 2012. szeptember 1-től) Pincér (heti óraszám) 3 éves duális OKJ: 34 811 02 27/2012 (VIII.27) NGM rendelet Szakmai követelmény modul Osztályfőnöki Testnevelés Kommunikáció (magyar) Idegen nyelv Matematika Természetismeret Társadalomismere t 10045-12 Gazdálkodás 10044-12 Élelmiszer, fogyasztó védelem 10046-12 Szakmai id. nyelv 10047-12 Felszolgálás alapjai
10074-12 Felszolgálás
Tantárgyak
Vendéglátó gazd. Szakmai számítás Általános él. ism., fogy. véd. Élelmiszere k csop. Szakmai id. nyelv alapjai Felszolgálás al. elm. Felszolgálás al. gyak. Felszolgálás elm. Felszolgálás gyak. Felszolgálás üz.gyak.
Összesen Nyári gyakorlat:
Elm . 1 5
1/9 Cs.gy .
Ü.gy .
Elm . 1 5
II/10 Cs.gy .
Ü.gy .
Elm . 1 5
1
1
1
2 1 1
2 1 1
2 1 1
1
1
1
1
0,5
1
2
0,5
1
1
1
1
1
2,5
2,5
III/11 Cs.gy .
1
1 5 2
2
2 18,5
22 9. évf. 10. évf.
2
17,5
2
18,5
18,5 18,5
2
2/10 évf. 198 ó 898 ó 3
3/11 évf. össz. 208 ó 766 ó 656 ó 1766 ó ó=
iskolai hét 2 x 8 ó = 16 ó 2 x 8 ó = 16 ó 3 35 ó 1x4ó=4ó 39 ó
Gyakorlati hét: 5 x 7ó = 35 ó
18,5
140 ó 160 ó
1/9 évf. összes szakmai elmélet 360 ó összes szakmai gyakorlat 212 ó 1 x
összes szakmai elmélet összes szakmai gyakorlat összesen:
Ü.gy .
766 ó 1766 ó 2532 ó
30% 70%
ó
Óraterv (Érvényes: 2012. szeptember 1-től) Szakács (heti óraszám) 3 éves duális OKJ: 34 811 03 27/2012 (VIII.27) NGM rendelet 1/9 II/10 Tantárgyak Elm Cs.g Ü.g Elm. Cs.gy. . y y 1 1 5 5
Szakmai követelmény modul Osztályfőnöki Testnevelés Kommunikáció (magyar) Idegen nyelv Matematika Természetismeret Társadalomismeret 10045-12 Gazdálkodás 10044-12 Élelmiszer, fogyasztó védelem 10046-12 Szakmai id. nyelv
10048-12 Ételkészítés alapjai
10049-12 Konyhai kisegítés
10075-12 Ételkészítés
Vendéglátó gazd. Szakmai számítás Általános él. ism., fogy. véd. Élelmiszerek csop. Szakmai id. nyelv alapjai Ételkészítési alapok Ételkészítési alap gyak. Ételkészítési üz. al. gyak. Előkészítési és ételkészítési alap ism. Előkészítési és ételkészítési alap gyak. Ételkészítési ism. Ételkészítési gyak. Ételkészítési üzemi gyak.
Összesen Nyári gyakorlat: 9. évf. 10. évf. összes szakmai elmélet összes szakmai gyakorlat 1 x
III/11 Ü.gy.
Elm.
Cs.gy.
1 5
1
1
1
2 1 1 1
2 1 1 1
2 1 1 1
1
0,5
1
2
0,5
1
1
1
1
1
1
3,5
2,5
0,5
1
1,5
2 18,5
1,5
0,5 2 2 18,5 22
2
17,5
2
18,5
18,5
2
18,5
140 ó 160 ó 1/9 évf. 360 ó 212 ó
2/10 évf. 198 ó 898 ó 3
3/11 évf. össz. 208 ó 766 ó 656 ó 1766 ó ó=
iskolai hét 2 x 8 ó = 16 ó 2 x 8 ó = 16 ó 3
ó 35 ó 1x4ó=4ó 39 ó
összes szakmai elmélet összes szakmai gyakorlat összesen: Gyakorlati hét: 5 x 7ó = 35 ó
Ü.gy.
766 ó 1766 ó 2532 ó
30% 70%
2.2 Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Ez a fejezet azokat az általános elveket (tartalmi és formai követelményeket) tartalmazza, amelyek alapján iskolánk pedagógusai kiválasztják az adott tantárgyakhoz, ill. azok helyi tantervéhez illeszkedő tankönyvet, munkafüzetet, egyéb taneszközöket. A taneszköz választás technikai feltételei az egyes évfolyamokon szükséges kötelező tanulói taneszközöket a munkaközösségek határozzák meg a pedagógusok tájékoztatják a szülőket a választott taneszközökről a tankönyvrendelés előkészítése során előzetes igényfelmérést végzünk a tanulók körében csak olyan nyomtatott taneszközöket használunk, amelyek szerepelnek az OM hivatalos tankönyvjegyzékében az új tankönyvcsalád használatát csak nagyon indokolt, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetjük be a rendelkezésre álló taneszköz-kínálatból – szakmai szempontok figyelembe vételével – olyat választunk, amelyik nem jelent aránytalanul nagy terhet a családoknak a tankönyvtámogatásra előirányzott összeg meghatározott részét tartós tankönyvek beszerzésére fordítjuk a tartós tankönyveket – az iskolai könyvtár állományába való bevételezés után – ingyen a rászoruló tanulók rendelkezésére bocsátjuk A tankönyvválasztás tartalmi követelményei felépítése közel álljon a helyi tanterv tartalmi, logikai felépítéséhez legyen a szakmai program teljesíthetőségének megfelelő eszköze feleljen meg a kompetencia-alapú oktatás feltételeinek feleljen meg a tudományosság elvének fogalomépítése, problémafelvetése logikus legyen tartalmát és nyelvezetét tekintve feleljen meg az adott korosztály életkori sajátosságainak segítse az önálló, otthoni tanulást adjon útmutatást a kiegészítő, ill. differenciált ismeretszerzéshez legyen kidolgozott a tankönyvcsalád a teljes képzési ciklusra a tankönyvek lehetőleg több éven át használhatók legyenek a munkafüzetek, -tankönyvek tartalmazzanak a tanulók tudásának mérésére alkalmas feladatsorokat Formai követelmények a szöveg jól tagolt legyen, kiemelésekkel, szemléltető ábrákkal, eltérő betűtípusokkal tetszetősség, esztétikusság, megfelelő betűméret, eltérő színek alkalmazása jellemezze
tartósság: a fedőlapok, a belső lapok jó minőségűek, az összefűzés kellően erős legyen a taneszközök ára elfogadható legyen Szemléltető és egyéb taneszközök kiválasztásának elvei kapcsolódjon a tananyaghoz, ill. a választott tankönyvhöz, munkafüzethez biztosítsa a problémafelvetésből kiinduló tananyag-feldolgozást, az önálló ismeretszerzést motiválja a tanulót az önálló ismeretszerzésre legyen korszerű, kövesse a változásokat több tantárgyban, ill. témakörben is felhasználható legyen Egyéb tanszerigények Az egyes tantárgyak tanszerigényeit (füzet, dolgozatíráshoz szükséges lap, másolópapír, stb.) a tantárgyak tantervi követelményeinél szerepeltetjük. Testnevelés: fehér pamut póló, fehér talpú tornacipő, hosszú, illetve rövidnadrág. A felszerelés hiánya, mivel a tanórai munkát akadályozza, a tanórai munka elégtelen érdemjeggyel történő minősítését eredményezi. Három alkalom után a szaktanár az osztályfőnökön keresztül értesíti a szülőt, arról, hogy a tanuló a felszerelést rendszeresen nem hozza magával, így a tanórán nem tud részt venni. Szakközépiskola és szakiskola 9-10. évfolyamán vendéglátó szakmacsoportos alapozó gyakorlaton fehér póló kötelező. Szakközépiskola 11-12. és technikus évfolyamon az ételkészítés gyakorlatra köpenyt, sapkát az iskola biztosít, megfelelő cipőről a szülő gondoskodik. A pincér gyakorlaton a fehér blúz/ing, fekete szoknya/nadrág és megfelelő cipőről a szülő gondoskodik. A szakiskola vendéglátó szakképző évfolyamain a szakács, cukrász, pincér tanulóknak munkaruháról a munkáltató gondoskodik. A munkavédelmi előírásoknak megfelelő felszerelés hiányában a tanuló nem vehet részt a gyakorlati foglalkozáson.
2.3. Az iskola beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái; a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei; a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája 2.3.1. A tanulók ellenőrzésének és értékelésének elvei A tanuló kötelessége, hogy részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon, eleget tegyen tanulmányi kötelezettségének. Megtartsa a tanórán és tanórán kívüli foglalkozások során az iskola belső szabályzatainak (SzMSz, Házirend ) előírásait. Az ellenőrzési-értékelési rendszer alapelvei Az ellenőrzés funkciója a tanulók személyiségének, tudásszintjének alakulásáról információk szerzése. Ez történhet megfigyeléssel, illetve különböző eszközök alkalmazásával. Értékeléskor az ellenőrzés során gyűjtött információk alapján meghatározzuk a tanulók elért
teljesítményét, és ezt viszonyítjuk a tantervi követelményekben rögzített, elvárt teljesítményhez. Az értékelés reális és hiteles, figyelembe veszi a tanulók személyiségének sajátosságait, kiszámítható, nyilvános, az érintettek tájékoztatását szolgálja. Az értékelés formái: - diagnosztikus - formatív - szummatív Tantárgytól függetlenül fontos a szép, helyes magyar beszéd tanítása, a kifejezőkészség fejlesztése. Az értékelés technikái Az értékelés az 5 fokú értékelési skálával (érdemjegyek) történik. Szóbeli ellenőrzés-értékelés Célja az aktuális tudásszint mérése és a tanulók folyamatos tanulásra ösztönzése. Ez történhet az aktuális tananyagot (l-3 óra) számon kérő rövid kérdésekre adott válaszok formájában, vagy egy-egy tematikus egység lezárásakor összefüggő szóbeli számonkérés formájában. A tanulók felkészülését előre megadott kérdésekkel célszerű segíteni. A tanár a feleletek meghallgatása után értékeli az elhangzottakat, kiemeli a pozitívumokat, rámutat a hiányosságokra, javaslatot tesz a hiányosságok pótlásának módszereire, majd megállapítja az érdemjegyet. Írásbeli ellenőrzés-értékelés Felmérő dolgozat Év elején - különösen 9. osztályban - alkalmazható. Célja annak megállapítása, hogy a továbbhaladáshoz szükséges ismeretekkel rendelkeznek-e a tanulók. Értékelése pontozással történhet. A felmérés alapján lehet megszervezni a tanórai vagy tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozásokat. A röpdolgozat az aktuális tananyag elsajátításának szintjét méri a teljes osztályra vagy egy kisebb tanulócsoportra vonatkozóan. Előzetes bejelentést nem igényel. Értékelése pontozással és/vagy érdemjegy adásával történik. A dolgozat kiosztásakor a szóbeli minősítésre is időt kell szakítani. A témazáró dolgozat egy-egy nagyobb témakör elsajátításának osztályszintű mérésére szolgál. A kimeneti követelményeket figyelembe véve akár egy tanítási óránál hosszabb időre is tervezhető. Íratása előzetes bejelentést igényel. Egy napon kettőnél több témazáró egy osztályban ne legyen. Az értékelés pontozással és/vagy érdemjegy adásával történik. Pontozás esetén meg kell határozni minden egyes feladat pontértékét. Az értékelések elkészítése két tanítási hétnél csak indokolt esetben tarthat tovább. Az értékelések elvégzése után a tanár az osztály egészének teljesítményét szóban összegzi, és az elvárt teljesítményt figyelembe véve minősíti. Az értékeléssel ellátott dolgozatot a tanulóknak legalább betekintésre átadja. Évfolyamonként kidolgozhatók olyan szintfelmérő tesztek, amelyek az osztályok közötti szintkülönbségek mérésére alkalmazhatók. A gyakorlati feladatmegoldások célja, hogy a tanulók képessé váljanak a különböző elméleti tárgyak keretén belül elsajátított ismeretek komplex alkalmazására, lehetőségük nyíljon az
önálló ismeretszerzési technikák elsajátítására. (pl. számítástechnika, szakmai elméleti tárgyak). Ha a tananyag jellege lehetővé teszi, akkor beszámolókat, házi dolgozatokat is készíttethetünk. Ezzel a tanulókat önálló gyűjtőmunkára, szakmai szövegek, témakörök önálló feldolgozására ösztönözhetjük. A választható témaköröket, tartalmi követelményeket és az értékelési szempontokat előre tisztázni kell. A feladatok elkészítéséhez elegendő időt kell biztosítani, figyelembe véve az osztály felkészültségét, a többi tantárgy követelményeit. A dolgozatokat, beszámolókat minősíteni kell. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok elvei és korlátai A középiskolai oktatás tantervi követelményeinek teljesítése megkívánja a rendszeres otthoni szóbeli és írásbeli felkészülést. Az írásbeli házi feladatok az ismeretek alaposabb megértését és az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazását segítik elő. Azokból a tantárgyakból, amelyekből a vizsgakövetelmény írásbeli vizsgát is előír, szükséges a rendszeres írásbeli házi feladatok adása, ezek a vizsgára való felkészítést is segítik. A házi feladatok mennyiségének és nehézségi fokának kijelölésekor figyelembe kell venni az osztály felkészültségét, az életkori sajátosságokat, és a többi tantárgy követelményeit. Az írásbeli házi feladatok elkészítése az órára felkészülés szerves része. Az írásbeli feladatok kijelölésekor ügyelni kell arra, hogy a szóbeli felkészüléssel együtt ne haladja meg az egyébként csak szóbeli felkészülésre szánt időtartamot (írásbeli házi feladat esetén arányosan csökkenteni kell a szóbeli feladat mennyiségét). A házi feladatok elkészítése kötelező, ellenőrzése a tanár feladata. Az írásbeli házi feladat szóbeli vagy írásbeli feladat formájában számon kérhető, s ebben az esetben osztályozható. A szóbeli és írásbeli feleletek arányát a tantárgy jellege és heti óraszáma befolyásolja, a tanulóknak félévente, legalább évente egy szóbeli felelete legyen. A témazáró dolgozatok, a szóbeli feleletek, a házi dolgozatok, beszámolók, házi feladatok az értékelésnél azonos súllyal szerepelnek. Testnevelés tantárgy esetében a felszerelés hiánya elégtelen érdemjegyet von maga után, mivel a tanuló az órai munkában nem tud részt venni, teljesítménye nem értékelhető. Az értékelés menete A szaktanárok megállapítják szaktárgyukra vonatkozóan a tanuló félévi/ év végi osztályzatát. Ennek alapját az év közben szerzett jegyek képezik. A reális értékelés biztosítása érdekében minden tanulónak félévente legalább egy érdemjeggyel több kell, hogy legyen tantárgyanként, mint a heti óraszáma. (1,5 óra/hét esetében is legalább három, 2,5 óra/hét esetében négy osztályzat szükséges). A félévi/év végi osztályzatokat megállapítása tendenciák figyelembevételével történik. Ha a félévi/év végi osztályozó értekezlet előtti utolsó hétre a tanulóknak megfelelő számú jegyük van, és ezek alapján egyértelműen megállapítható az összegző osztályzat, a tanár nem köteles javítási lehetőséget biztosítani. Évközben a javítási lehetőséget meg kell adni. Ha a tanuló (igazolatlan mulasztás, a törvényben meghatározott mértékű mulasztás) nem szerez elég érdemjegyet, ezért osztályzata nem állapítható meg, a szaktanár javaslata alapján osztályozó vizsgát vagy beszámolót köteles tenni, feltéve, hogy igazolatlan mulasztása nem haladja az igazolt mulasztások számát, illetve nem tanköteles tanuló esetén igazolatlan
mulasztása nem haladja meg a 30 órát. A nevelő testület akkor tagadhatja meg az osztályozó vizsga letételének engedélyezését, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát és az intézmény eleget tett a törvényben előírt értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. A tantestület az osztályozó értekezlet keretében osztályonként minden tanulóra vonatkozóan a szaktanárok értékelése alapján elkészíti az összesítő értékelést. Ha a tanuló a tanév végén - a tantárgyak számától függetlenül - elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Javítóvizsga letételével folytathatók a tanulmányok akkor is, ha a tanuló az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le. A komplex szakmacsoportos elméleti és gyakorlati tantárgyak résztantárgyaiból külön-külön érdemjeggyel kell értékelni a tanulók tudását, ezek átlaga adja a félévi és év végi osztályzatot. Bármelyik részjegy elégtelen a végső osztályzat is elégtelen, javító vizsgát az elégtelen minősítésű résztantárgyból kell tenni. Az emelt szintű érettségi felkészítést is választó tanulók esetében az emelt szintű érettségi követelmények tantervi teljesítményét külön érdemjeggyel értékeljük, de a végső minősítés az adott tantárgy érdemjegyével együtt történik. A szakiskola szakképző évfolyamain a közismeretei tantárgyak keretében elsajátított ismereteket: a szakmai számítást a kereskedelmi és vállalkozási ismeretekkel, illetve a gazdálkodási alapismeretekkel, a természetismeretet az áruismerettel, illetve élelmiszerismerettel, az idegen nyelvet a szakmai idegen nyelvvel együtt kell értékelni. A szakképző évfolyamokon a gyakorlati érdemjegyet az iskolai csoportos gyakorlat, és a munkahelyi gyakorlaton kapott érdemjegy alapján (2:1 arányban ) kell félévkor és év végén megállapítani. Felnőtt tagozaton a hallgatók a tanév végén osztályozó vizsgát tesznek, az év végi érdemjegyet az ott nyújtott teljesítmény alapján kapják. Az osztályozó vizsga megkezdésének feltétele az évközi beszámolókon való részvétel. 2.3.2. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése A tanuló személyiségének fejlődését, embertársaihoz való viszonyát a magatartásjegyek fejezik ki. A tanuláshoz, munkához való viszonyát a képességek figyelembevételével a szorgalomjegyek fejezik ki. Az iskolában a magatartás értékelésének és minősítések követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: a házirendet betartja, tanórán és tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselik, kötelességtudó, feladatait teljesíti,
önként vállal feladatokat és azokat teljesíti, tisztelettudó, társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik, az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz, óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet, nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása, b) Jó (4) az a tanuló, aki: a házirendet betartja, tanórán vagy tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik, feladatait a tőle elvárható módon teljesíti, feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti, az osztály vagy az iskolai közösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt, nincs írásbeli intője vagy megrovása, c) Változó (3) az a tanuló, aki: az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be, a tanórán vagy tanórán kívül többször viselkedik fegyelmezetlenül, feladatait nem teljesíti minden esetben, előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva, a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik, igazolatlanul mulasztott, osztályfőnöki intője van. d.) Rossz (2) az a tanuló, aki: a házirend előírásait sorozatosan megsérti, feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti, magatartása fegyelmezetlen, rendetlen, társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik, viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza, több alkalommal igazolatlanul mulaszt, több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokú büntetése. Három szaktanári figyelmeztetés után a tanuló a Házirendben rögzített büntetés fokozatot kapja. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi, a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi, munkavégzése pontos, megbízható, a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz,
taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. b) Jó (4) az a tanuló, aki: képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, rendszeresen, megbízhatóan dolgozik. a tanórákon többnyire aktív, többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti, taneszközei tiszták, rendezettek, c) Változó (3) az a tanuló, akinek: tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitől, tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti, felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik, érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja, önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. d) Hanyag (2) az a tanuló, aki: képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg, tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen, feladatait folyamatosan nem végzi el, felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek, a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül, félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. Ezeket a jegyeket a tanulók önértékelésének és az osztályközösség véleményének figyelembevételével az osztályfőnök állapítja meg. Szakképző évfolyam tanulója esetén, ha a gyakorlati képzés nemcsak az iskolában folyik a gyakorlati munkahely értékelését is figyelembe véve kell megállapítani a tanuló magatartás és szorgalom érdemjegyét félévkor és a tanév végén. Az osztályozó értekezleten az osztályban tanító tanárok véleményt nyilváníthatnak, és eltérő javaslatot tehetnek. Vitás kérdésekben a többség véleménye irányadó. Az érintettek tájékoztatásának formái A tanulókat az általános követelményekről az osztályfőnök, a tantárgyi követelményekről a szaktanárok tájékoztatják minden évfolyamon az oktatási folyamat kezdetekor és folyamatosan. A szülőket a szülői értekezleteken, fogadó órákon és ellenőrző útján tájékoztatjuk. Szükség esetén levélben.
2.4 Érettségi témakörök 1. Magyarnyelv és irodalom • Szövegértés • Szövegalkotás • Beszéd, szóbeli szövegalkotás • Fogalmi műveltség • Magyar nyelv - Ember és nyelv - Kommunikáció - A magyar nyelv története - Nyelv és társadalom - A nyelvi szintek - A szöveg - A retorika alapjai - Stílus és jelentés • Irodalom - Szerző, művek - Életművek a magyar irodalomból - Portrék - Látásmódok - A kortárs irodalomból - Világirodalom - Színház és dráma - Az irodalom határterületei - Regionális kultúra - Értelmezési szintek, megközelítések - Témák, motívumok - Műfajok, poétika - Korszakok, stílusok 2. Történelem • Kompetenciák - Források használata és értékelése - A szaknyelv alkalmazása - Tájékozódás térben és időben - Az eseményeket alakító tényezők feltárása - Történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása • Témakörök - Az ókor és kultúrája - A középkor - A középkori magyar állam megteremtése és virágkora - Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban - Magyarország a Habsburg Birodalomban - A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora - A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon - Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig - Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig - Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig - A jelenkor
- A mai magyar társadalom és életmód 3. Matematika • Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok - Halmazelmélet - Logika, logikai műveletek, fogalmak, tételek, bizonyítások a matematikában - Kombinatorika - Gráfok • Számelmélet, algebra - Számfogalom - Számelmélet - Algebrai kifejezések, műveletek - Hatvány, gyök, logaritmus - Egyenletek, egyenlőtlenségek • Függvények, az analízis elemei - Függvények, függvények grafikonjai, függvény - transzformációk - Függvények jellemzése - Sorozatok • Geometria, koordinátageometria, trigonometria - Alapfogalmak, ponthalmazok - Geometriai transzformációk - Síkgeometriai alakzatok, háromszögek, négyszögek, sokszögek, kör - Térbeli alakzatok - Kerület-, terület-, felszín-, térfogatszámítás - Vektorok - Trigonometria - Koordináta - geometria •Valószínűség számítás, statisztika - Leíró statisztika - Valószínűség-számítás 4. Fizika • Mechanika - Dinamika törvényei - Mozgások - Munka és energia • Hőtan, termodinamika - Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly - Hő-tágulás - Összefüggés a gázok állapotjelzői között - A kinetikus gázmodell - Termikus és mechanikai kölcsönhatások - Halmazállapot - változások •Elektromágnesség - Elektrosztatika - Az egyenáram - Magnetosztatika, egyenáram mágneses mezője - Az elektromágneses indukció - A változó áram
- Elektromágneses hullámok - A fény •Atomfizika, magfizika - Az anyag szerkezete - Az atom szerkezete - A kvantumfizika elemei - Az atommagban lejátszódó jelenségek - Sugárvédelem • Fizika- és kultúrtörténeti ismertek - Gravitáció - A csillagászat elemeiből - Személyiségek - Elméletek, felfedezések, találmányok 5. Kémia •Általános kémia - Atomok és a belőlük származtatható ionok - Molekulák és összetett ionok - Halmazok - A kémiai reakciók - Reakciótípusok - A kémiai reakciók és az elektromos energia kölcsönhatása - Tudománytörténet • Szervetlen kémia - Az elemek és vegyületek szerkezete - Az elemek és vegyületek fizikai tulajdonságai és ezek anyagszerkezeti értelmezése - Az elemek és vegyületek kémiai sajátságai - Az elemek és vegyületek előfordulása - Az elemek és vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása - Az elem és szervetlen vegyületek legfontosabb felhasználásai - Az elemek és vegyületek jelentősége - Tudománytörténet •Szerves kémia - A szerves vegyületek szerkezete és csoportosításuk - A szerves vegyületek fizikai tulajdonságai - A szerves vegyületek kémiai sajátosságai - A szerves vegyületek előfordulása - A szerves vegyületek jelentősége - A szerves vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása - Tudománytörténet • Kémiai számítások - Általános követelmények - Az anyagmennyiség - Az Avogadro - törvény - Oldatok, elegyek - A képlettel és reakcióegyenlettel kapcsolatos számítások - Termokémia - Kémiai egyensúly, pH - számítás - Elektrokémia •Általános kémia - Atomok és a belőlük származtatható ionok
- Molekulák és összetett ionok - Halmazok - A kémiai reakciók 6. Földrajz • Térképi ismeretek • Kozmikus környezetünk • A geoszférák földrajza • A földrajzi övezetesség • Népesség- és településföldrajz • A világ változó társadalmi - gazdasági képe • A világgazdaságban különböző szereget betöltő régiók, ország csoportok és országok • Magyarország földrajza Európa regionális földrajza • Az Európán kívüli földrészek földrajza • A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai Térképi ismertek • Kozmikus környezetünk • A geoszférák földrajza 7. Biológia •Bevezetés a biológiába - A biológia tudománya – az élet jellemzői - Fizikai, kémiai alapismeretek • - Egyed alatti szerveződési szint - Szervetlen és szerves alkotóelemek - Az anyagcsere folyamatai - Sejtalkotók • Az egyed szerveződési szintje - Nem sejtes rendszerek - Önálló sejtek - Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak - Viselkedés • Az emberi szervezet - Homeosztázis - Kültakaró - A mozgás - A táplálkozás - A légzés - Az anyagszállítás - A kiválasztás - A szabályozás - Az idegrendszer általános jellemzése - Az emberi magatartás biológiai - pszichológiai alapjai - Hormonrendszer, hormonális működések - Immunrendszer, immunitás
- Szaporodás és egyedfejlődés • Egyed feletti szerveződési szintek - Populáció - Életközösségek - Bioszféra, globális folyamatok - Ökoszisztéma - Környezet- és természetvédelem • Öröklődés, változékonyság, evolúció - Molekuláris genetika - Mendeli, genetika - Populációgenetika és evolúciós folyamatok - A bioszféra evolúciója 8. Informatika •Információs társadalom A kommunikáció Információ és társadalom • Informatikai alapismeretek – hardver Jelátalakítás és kódolás A számítógép felépítése •Informatikai alapismeretek – szoftver Az operációs rendszer és főbb feladatai • Szövegszerkesztés A szövegszerkesztő használata Szövegszerkesztési alapok Szövegjavítási funkciók Táblázatok, grafikák a szövegben •Táblázatkezelés A táblázatkezelő használata A táblázatok felépítése Adatok a táblázatokban Táblázatformázás Táblázatok, szövegek, diagramok Problémamegoldás táblázatkezelővel •Adatbáziskezelés Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Az adatbázis-kezelő program interaktív használata Alapvető adatbázis-kezelési műveletek Képernyő és nyomtatási formátumok •Információs hálózati szolgáltatások Kommunikáció az Interneten Weblap készítés • Prezentáció és grafika Prezentáció (bemutató) Grafika • Könyvtárhasználat
Könyvtárak Dokumentumok Tájékoztató eszközök 9. Testnevelés • Elméleti ismeretek - A magyar sportsikerek - A harmonikus testi fejlődés – - Az egészséges életmód - Testi képességek - Gimnasztika - Atlétika - Torna - Ritmikus gimnasztika - Küzdősportok, önvédelem – - Úszás - Testnevelés és sportjátékok - Természetben űzhető sportok • Gyakorlati ismeretek - Gimnasztika - Atlétika - Torna - Ritmikus gimnasztika - Küzdősportok, önvédelem - Úszás - Testnevelés és sportjátékok 10. Idegen nyelv • 1. Személyes vonatkozások, családi élet, otthoni teendők, személyes tervek • 2. Ember és társadalom, a tizenévesek világa, ünnepek, szolgáltatások, emberek jellemzése • 3. Környezetünk, lakóhelyünk, városi és vidéki élet, időjárás, környezetvédelem • 4. Az iskola, nyelvtanulás • 5. A munka világa, pályaválasztás, továbbtanulás, diákmunka • 6. Életmód, napirend, egészséges életmód, étkezési szokások, betegségek, gyógykezelés • 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás, olvasás, Internet, sport, hobbik • 8. Utazás, turizmus, közlekedés, tömegközlekedés, utazási előkészületek • 9. Tudomány és technika, technikai eszközök a mindennapi életben, számítógép 11. Kereskedelmi és marketing alapismeretek A) Kompetenciák 1. Tájékozódás a mikroökonómia témakörökben A közgazdaság-tudomány alapkategóriáinak megfogalmazása A fogyasztói magatartás és a kereslet értelmezése A vállalat és a termelői magatartás megadott szempontszerinti értelmezése A vállalat kínálatának és a piac jellegének összevetése
A termelési tényezők piacának értelmezése A vállalatok a nemzetközi piaci kapcsolatainak bemutatása A piaci szabályozás kritikája
2. A makroökonómia kategóriák értékelése A makroökonómia alapösszefüggések megfogalmazása A makrogazdaság árupiaca - az egyensúlyi jövedelem értelmezése A makrogazdaság pénzpiacának, a kamatláb alakulásának bemutatása Munkapiac. A munkapiaci egyensúlytalanság - munkanélküliség értelmezése Az infláció és inflációs folyamatok bemutatása A makrofolyamatok befolyásolhatósága, a gazdaságpolitika elméleti alapjának és gyakorlatának ismerete A nyitott makrogazdaság megadott szempontok szerinti értelmezése 3. Marketing ismeretek A marketing kialakulásának, fogalmának, fejlődésének ismertetése A piac, a piaci környezet elemzése A fogyasztói vásárlói magatartás tényezői A célpiaci marketing, piacszegmentálás értelmezése. A célpiacok kiválasztása. A marketing információs rendszere A piackutatás fajtáinak, módszereinek megfogalmazása A piackutatás felhasználási területeinek megismerése A termékpolitika és termékfejlesztés értelmezése Az árpolitika és árstratégia értelmezése Az értékesítéspolitika, értékesítési csatornák kiválasztása A kommunikációs politika megismerése A marketingkommunikáció eszközrendszere A reklám szerepének és fejlődésének feldolgozása A reklámeszközök és reklámhordozók A public relations értelmezése Az eladásösztönzés, a személyes eladás Az image és az egyedi vállalati arculat megfogalmazása Az egyéb piacbefolyásolási eszközök összevetése B) Témakörök 1. Tájékozódás a mikroökonómia témakörökben A közgazdaság-tudomány A fogyasztói magatartás és a kereslet A vállalat és a termelői magatartás A vállalat kínálatának és a piac jellege A termelési tényezők piaca A vállalatok a nemzetközi piaci kapcsolatai A piaci szabályozás kritikája
2. A makroökonómia kategóriák értékelése A makroökonómia alapösszefüggései A makrogazdaság árupiaca - az egyensúlyi jövedelem A makrogazdaság pénzpiacának, a kamatláb alakulása Munkapiac. A munkapiaci egyensúlytalanság - munkanélküliség Az infláció és inflációs folyamatok A makrofolyamatok befolyásolhatósága, a gazdaságpolitika elméleti alapjai és gyakorlata A nyitott makrogazdaság 3. Marketing ismeretek A marketing kialakulásának, fogalmának, fejlődése A piac, a piaci környezet elemzése A fogyasztói vásárlói magatartás A célpiaci marketing, piacszegmentálás. A célpiacok kiválasztása. A marketing információs rendszere A piackutatás fajtáinak, módszerei. A piackutatás felhasználási területei. A termékpolitika és termékfejlesztés. Az árpolitika és árstratégia. Az értékesítéspolitika, értékesítési csatornák kiválasztása A kommunikációs politika A marketingkommunikáció eszközrendszere A reklám szerepének és fejlődése A reklámeszközök és reklámhordozók A public relations Az eladásösztönzés, a személyes eladás Az image és az egyedi vállalati arculat Az egyéb piacbefolyásolási eszközök 12. Vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek Középszinten - Ismertesse a turizmus fogalmi meghatározását, kialakulásának történeti szakaszait - Értelmezze a turizmus gazdasági, társadalmi jelentőségét Emelt szinten - Ismerje a turizmus nemzetgazdaságban elfoglalt helyét, összefüggéseit a gazdasági rendszer egyéb aspektusaival vagy Középszinten - Tudja a turisztikai piac általános jellemzőit, ismerje a piacra ható tényezőket Emelt szinten - Ismertesse a turisztikai fogadóképesség fogalmát, a keresletet befolyásoló tényezőket, eszközöket, módszereket.
Szállodai ismeretek Középszinten - Ismerje a szálláshelyek fogalmát, csoportosítását - Ismerje a szállodák minőségi kategorizálási kritériumrendszerének elveit - Emelt szinten - Képes legyen elemezni egy adott szálláshely telepítésének szempontjait, meghatározni a várható jövedelmezőségi aspektusokat és a várható kockázati tényezőket Marketing Középszinten - Ismerje a marketing fogalmát és alkalmazási területeit - Ismerje a marketing történeti kialakulását, hazai fejlődési folyamatokat és tendenciákat - Ismerje a marketingmix fogalmát és elemeit Emelt szinten - Értelmezze a marketingkoncepció tartalmát vagy Középszinten - Ismerje a marketing és a piackutatás kapcsolatát, a piackutatás funkcióit - Emelt szinten
2.5 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Az Oktatási Minisztérium standard felmérését alapul véve évente 2 alkalommal végezzük a tanulók fizikai állapotának mérését. Iskolánk 9., 10., 11., 12. szakközépiskolai évfolyamok valamint a 9., 10. szakiskolai és a szakképzős évfolyamok részére. Őszi: Kötelező az iskola minden tanulója részére Értékelés: Felmérő jellegű Tavaszi: Kötelező az iskola minden tanulója részére Értékelés: Érdemjeggyel Az Oktatási Minisztérium standart táblázata alapján kiszámított eredmény konvertálása érdemjeggyé. A felmérés feladatai: Motorikus próbák: Helyből távolugrás Hason fekvésből törzsemelés Hanyattfekvésből felülés Kétkezes med. labdahajítás hátra Egykezes lökés med. labdával Fekvőtámaszban karhajlítás Állóképességi próba: 2000 m futás
Legitimációs záradék Mint az informatika munkaközösség vezetője aláírásommal tanúsítom, hogy a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 118. § (3) bekezdése által biztosított jog alapján az iskola munkaközösségei véleményezték a pedagógiai programot. Kelt: Debrecen, 2013. március 27.
............................................. Gyulai Gáborné az informatika munkaközösség vezetője Aláírásommal tanúsítom, hogy a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 70. § (2) által biztosított jog alapján az iskola nevelőtestülete a 2013. március 27-én tartott nevelőtestületi értekezleten megtárgyalta és elfogadta az iskola pedagógiai programját. Kelt: Debrecen, 2013. március 27.
............................................. a nevelőtestület nevében Katona Péter pedagógus
……………………………… a nevelőtestület nevében Dr. Nagy Zoltánné pedagógus
Aláírásommal tanúsítom, hogy a pedagógiai programot a szülői szervezet 2013. március 27. napján tartott ülésén megtárgyalta. A szülői szervezet véleményezési jogát a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta. Kelt: Debrecen, 2013. március 27.
............................................. Ráczné Bégányi Mária szülői szervezet képviselője
Aláírásommal tanúsítom, hogy a pedagógiai programot a Közalkalmazotti Tanács 2013. március 27. napján tartott ülésén megtárgyalta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta. Kelt: Debrecen, 2013. március 27.
............................................. Balogh Edit a Közalkalmazotti Tanács képviselője
Aláírásommal tanúsítom, hogy a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 69. § (1) által biztosított jog alapján 2013. március 27. napján jóváhagyásra került a pedagógiai program. Kelt: Debrecen, 2013. március 27.
............................................. Hegedüs Mónika megbízott igazgató
Aláírásommal tanúsítom, hogy a pedagógiai programot tartalma alapján az intézmény a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség nem hárít. Kelt: Debrecen, 2013. március 27.
............................................. Hegedüs Mónika megbízott igazgató
