ÉVES JELENTÉS 2004
T ARTALOM
Bevezető
4
1
Az Eurojust struktúrája és fejlődése
8
2
Jogi környezet és partnerek
12
3
Konkrét ügyek
22
4
Kapcsolat a nemzeti hatóságokkal
46
5
EU bővítés és harmadik országok
50
6
Az adminisztráció
54
7
A 2004. évre kitűzött célok teljesítése
62
8
Az Eurojust célkitűzései a 2005. évre
66
9
Konklúziók
68
10 Függelékek
72
BEVEZETŐ
Örömmel terjesztem elő az Eurojust 2004. évről szóló jelentését. Ez a harmadik éves jelentésünk az Eurojust Határozat 32. cikkének 1. pontja alapján, amely előírja, hogy az elnök a Kollégium képviseletében „évente írásban jelentést tesz a Tanácsnak az Eurojust tevékenységéről és irányításáról, beleértve a költségvetési irányítást is”. Örömmel jelentem, hogy a Kollégium elé terjesztett ügyek száma 2003-hoz képest 2004-ben több mint 27 %-kal növekedett, ami jelzi az általunk feldolgozott ügyek tekintetében a folyamatos növekedési trendet. A 2002. évi ügyszámhoz képest 2003-ban a növekedés 50 %-os volt. 2004-ben jelentős és impresszionáló, csaknem 40 %-os emelkedés volt a Kollégium elé terjesztett multilaterális (kettőnél több tagállamot érintő) ügyek számában. Hasonlóképpen nőtt a komoly tárgyi súlyú, bonyolult ügyek száma is. Nagy a jelentősége annak, hogy az előbbi évekhez képest több ügyet terjesztettek már a nyomozás korai szakaszában az Eurojust elé, annak segítségét kérve. Ilyen ügyekben az Eurojust forrásokat képes megtakarítani, és valóságos hozzáadott értéket képes nyújtani azok számára, akik a nemzetközi bűnözés ellen küzdenek. Örömmel tapasztaljuk, ám mégsem vagyunk elégedettek mindezzel a növekedéssel és fejlődéssel. Biztosak vagyunk abban, hogy több ügyet lehetne az Eurojust elé terjeszteni, mivel a Kollégium még nem érzi azt, hogy kapacitása a konkrét ügyek megoldására teljes mértékben ki lenne használva. Sok jelentős multilaterális ügy, amellyel a tagállamok hatóságai foglalkoznak, nem kerül az Eurojust elé. Meggyőződésünk, hogy ezek többségében az Eurojust közreműködése rendkívül hasznos lenne. Munkánk változatlanul kulcsfontosságú része marad annak kommunikálása, hogy az Eurojust nagymértékű hozzájárulásra képes a határokon átnyúló, szervezett bűnözés elleni küzdelemben. A 2003. évről szóló jelentésünk csalódottságnak adott hangot amiatt, hogy a holland hatóságok nem készültek el konferenciatermeinkkel az év végére, ami következésképpen korlátozta lehetőségeinket. A nagyobbik konferenciatermünk munkálatai 2004. február végén befejeződtek, egy másik speciális konferenciaterem pedig decemberben készült el. Igen büszkék vagyunk ezekre a létesítményekre, amelyek kétségtelenül segítenek kitűzött céljaink elérésében. Lehetővé vált egy sor igen eredményes stratégiai értekezletet tartani a jelentős ügyekhez kapcsolódó témákban, beleértve a komoly tárgyi súlyú szervezett bűncselekmények új formáinak nyomozását és ügyészi üldözését is. A tárgyalt témák között szerepelt a terrorizmus, az emberkereskedelem, a nemzetközi kábítószerkereskedelemmel kapcsolatos ügyekben alkalmazott ellenőrzött szállítás és titkos megfigyelés, kapcsolattartás az összekötő magisztrátusokkal (azaz az összekötő bírákkal/ügyészekkel), valamint a „körhinta” ÁFA-csalás. Lehetőség volt megismételni a sikeres találkozót a terrorista ügyek szakértőivel, és kiépíteni egész Európára kiterjedően az e speciális területen működő nyomozók és ügyészek hálózatát. A stratégiai találkozókon túl Prágában október 25–26-án éves szemináriumot rendeztünk az adott szakterületen működő ügyészek és bírák számára az európai elfogatóparancs gyakorlati kérdéseiről. Konkrét egyedi ügyekben az együttműködés megkönnyítése és az eljárási
4
cselekmények koordinálása érdekében összesen 52 értekezletet tartottunk. Az Eurojust elé terjesztett konkrét ügyek és a startégiai értekezletek részletesebb elemzését a konkrét ügyekről szóló fejezet tartalmazza. Az Eurojust folytatta kapcsolatai fejlesztését számos szervvel. Júniusban – a Tanács által történt jóváhagyást követően – az Europol igazgatója, Jürgen Storbeck és jómagam aláírtuk az Eurojust és az Europol között a hivatalos megállapodást. Kapcsolatunk erősödése az Europollal folytatódik. Novemberben az Europollal együtt abban az örömben volt részünk, hogy megkönnyíthettük az első – holland és brit nyomozókból, valamint ügyészekből álló – közös nyomozócsoport (JIT) felállítását, amely jelenleg is közösen dolgozik egy kábítószerkereskedelmi ügyön. Befejeztük Norvégiával a tárgyalásokat, amelyek az első Európai Unión kívüli országgal kötendő hivatalos megállapodásunk tető alá hozására irányultak. A megállapodást a Tanács 2005 elején jóváhagyta. A Romániával folytatott tárgyalások előrehaladott állapotban vannak, és reméljük, hogy második megállapodásunkat 2005 első felében hivatalosan megkötjük. Kontaktpont hálózatunk folyamatosan bővül. Ukrajna, valamint a Nyugat-Balkán több állama jelölt ki kontaktpontokat. A nemzeti tagok rendszeres kapcsolatban állnak Oroszország Eurojusthoz kijelölt kontaktpontjával, pozitív eredményekkel a 2004 márciusában az Eurojustnál tett látogatása hatásaként. Előzetes tárgyalások folynak az izraeli Igazságügyi Minisztériummal, ami reményeink szerint izraeli részről 2005 elején kontaktpont kinevezéséhez vezet. A 2004. év egyik legjelentősebb eredménye az volt, hogy a Kollégium tagjai az adatvédelmi tisztviselővel együtt kidolgozták az Eurojust Eljárási Szabályait a személyes adatok kezelésére és védelmére, majd azokat a nemzeti tagok egyhangúlag elfogadták. Az Eurojust független Közös Adatvédelmi Felügyelő Testülete (JSB) általi jóváhagyást követően az Eljárási Szabályok októberben a Tanácshoz kerültek, amely azokat 2005 elején szintén jóváhagyta. Néhány tagállamnak – és nem csak a 2004 májusában az Unióhoz csatlakozottaknak – még el kell végeznie a szükséges jogszabályváltoztatásokat, ami más szóval azt jelenti, hogy nem tettek határidőben eleget az Eurojust Határozat végrehajtása érdekében előírt belső jogalkotási kötelezettségüknek. Rendkívül fontos valamennyi nemzeti tag számára, hogy hozzáférjen minden, a feladatai ellátásához nélkülözhetetlen információhoz. Néhány nemzeti taghoz illetékes nemzeti hatóságai nagyon kevés ügyet küldtek; úgy látjuk, hogy ennek oka gyakran a nemzeti végrehajtási jogszabály hiánya. Valamennyi nemzeti tag hatáskörét illetően egyértelműségre és a kétségek kizárására van szükség. A nemzeti tagok hatáskörét világosan kell meghatározni és érteni a nemzeti jogokban. Számos nemzeti tag még mindig híján van a szükséges egyértelműségnek és biztonságnak, következésképpen saját államában eljárási hatásköre korlátozott. A Kollégium igen örül annak, hogy az Eurojust erőteljes szerepet kap a 2004 novemberében az Európai Tanács által elfogadott, az 1999-es tamperei konklúziókon alapuló Hágai Programban. Nagy megelégedésünkre szolgál, hogy a Hágai Program gyakran hivatkozik az Eurojustra,
5
megerősítvén vezető szerepünket az EU igazság- és belügyei terén. A program ambíciózus, és mi mindent tőlünk telhetőt megteszünk, hogy megfeleljünk a várakozásoknak. 2004 folyamán három olyan nemzeti tagtól vettünk búcsút, akik a Pro-Eurojust 2001. március 1-i létrehozása óta tagjai voltak a Kollégiumnak. Sajnáltuk, hogy búcsút kellett mondanunk Franciaország nemzeti tagjának, egyben a Kollégium alelnökének, Olivier de Baynast-nak, akit szeptemberben Amiens főügyészévé neveztek ki. Írország és Finnország nemzeti tagja, Micheál Mooney és Tuomas Oja szintén távoztak a nyár folyamán, és visszatértek dolgozni hazájukba. Olivier-nak, Micheál-nek és Tuomasnak sok sikert kívánunk új beosztásukban, és üdvözöljük utódaikat a Kollégiumban: François Falletti-t (Franciaország), Jarlath Spellman-t (Írország) és Maarit Loimukoski-t (Finnország). Májusban az Európai Unió bővítése nagy változást hozott valamennyi EU intézményben és szervben. Az Eurojust sem volt kivétel. Jó volt tapasztalni, hogy széleskörű előkészítő munkánk igen eredményes volt. A kibővült Kollégium először május 4-én ülésezett. Mind a tíz csatlakozó ország már korábban kijelölte a maga nemzeti tagját, így a 25 tagország mindegyike képviseltette magát. Ennél is fontosabb, hogy a tíz új tagállam nemzeti tagjai közül kilenc azóta is rendszereresen részt vesz az üléseken. Egyedül Málta nemzeti tagja nem jelent meg rendszeresen. Biztosak vagyunk abban, hogy ezt a problémát 2005-ben Málta meg fogja oldani. Egy 66 %-os növekedés bármely szervezetben változással jár. Még egy olyan fiatal szerv számára is, mint az Eurojust, a kibővülés új lendületet és frissítést hozott. Új nemzeti tagjaink olyan összefogottságot, elkötelezettséget és lelkesedést hoztak nekünk, amely minden bizonnyal jól szolgál valamennyiünket az Eurojust szerepének növelésében. Amint a 2003. évi jelentés bevezetőjében is jeleztem, igen sok még a tennivaló, és ma is változatlanul ez a helyzet. Jelentős haladást tettünk meg azonban, és figyelemre méltó eredményeket értünk el 2004 folyamán. Úgy gondoljuk, megteremtettük annak alapját, hogy hatékony támogatást és lehetőségeket nyújtsunk a súlyos, határokon átnyúló bűncselekményekkel foglalkozó gyakorló jogászok számára. Az év során infrastruktúránk kiépítésének egyik legjelentősebb eredménye az volt, hogy az E-POC I projektet követően bevezettük az új elektronikus ügykezelési rendszert (CMS). Ez a rendszer megfelel az Eurojust Határozatban foglalt annak a követelménynek, hogy adatnyilvántartásunk automatizált legyen. Megkezdtük továbbá az életbevágóan fontos, nagybiztonságú belső kommunikációs hálózat telepítését. Az E-POC II projekt keretében megkezdtük egy megvalósíthatósági tanulmány kidolgozását annak lehetőségének megteremtésére, hogy a nemzeti tagok nagybiztonságú rendszeren keresztül kommunikálhassanak illetékes nemzeti hatóságaikkal és egyéb partnereinkkel. Egyik fontos eleme arra irányul, hogy az Európai Igazságügyi Hálózat (EJN) virtuális magánhálózattal (Virtual Private Network – VPN) rendelkezzék. Az E-POC II megvalósíthatósági tanulmány elkészülésének határideje 2005 decembere.
6
2004-ben megszilárdítottuk a Hágában eltöltött első tizenkét hónapban elért eredményeinket. Az Eurojust infrastruktúrája és személyi állománya kibővült annak érdekében, hogy szervezetünk számára biztosítsa a kapacitást az Európai Unió egészére, sőt azon túlra kiterjedő hatékony munkához. 2004 januárjában az Eurojust 15 nemzeti tagból, asszisztenseikből, valamint az adminisztratív igazgatóból és 29 adminisztratív alkalmazottból állt. December végére az Eurojust 25 nemzeti tagból és asszisztenseikből álló szervezetté nőtt, akiket 63 adminisztratív alkalmazott segít. Az utóbbi évben megtörtént a kinevezés számos, az Eurojust alapító személyzeti tervében meghatározott posztra. E posztok felölelik az Eurojust belső adminisztrációjának szinte valamennyi kulcspozícióját: a jogi szolgálat, a humán erőforrás főosztály, a költségvetési és pénzügyi, valamint az IT főosztály vezetőit. Az Eurojust működésének és munkájának első független vizsgálata és az arról szóló jelentés elkészítése 2004 első felében zajlott. A brit Lordok Házának EU igazság- és belügyekben illetékes ún. F albizottsága részletesen vizsgálta az Eurojustot. A vizsgálatot végző team tagjai az év első hónapjaiban ténybeli adatokat gyűjtöttek, majd májusban, az Eurojustnál tett látogatásuk során hivatalos tanúbizonyságot kaptak a Kollégiumtól. Nagy megelégedésünkre szolgált a jelentésnek az a megállapítása, hogy az Eurojust kiválóan startolt. Még mindig sok azonban a tennivaló. Folytatnunk kell közismertségünknek a kibővített Európai Unióra kiterjedő kiépítését, és továbbra is fejlesztenünk kell a nyomozók és ügyészek Eurojust iránti bizalmát annak biztosítása érdekében, hogy konzultáljanak velünk és bátran terjesszenek ügyeket az Eurojust elé. Arra biztatom mindazokat, akik e jelentést megkapják: illetékességi területükön gondoskodjanak arról, hogy mindenki elolvassa, akinek érdeke a határokon átnyúló, komoly tárgyi súlyú bűncselekmények elleni küzdelem.
MICHAEL G. KENNEDY a Kollégium elnöke 2005. február
7
1
AZ EUROJUST STRUKTÚRÁJA ÉS FEJLŐDÉSE
Az Eurojust 25 nemzeti tagból áll. Minden tagállam egy nemzeti tagot delegál, aki a tagállam jogrendszerétől függően lehet bíró, ügyész, vagy az előbbiekhez hasonló hatáskörrel rendelkező rendőrtiszt.
Nemzeti tagja segítésére számos tagállam jelölt ki asszisztens(eke)t. Tizenkét asszisztens Hágában működik a nemzeti taggal együtt, négy tagállam pedig olyan asszisztenseket nevezett ki, akik saját országukban végzik munkájukat. A saját tagállamban működő asszisztensek azonban szükség esetén Hágába jönnek helyettesíteni vagy képviselni a nemzeti tagot. Néhány nemzeti tagnak és asszisztensének munkaterhe olyan mértékben nőtt, hogy további asszisztensek kinevezését kérte.
Az EU bővítés következménye: új Eurojust munkastruktúra 2002-ben négy bizottságot hoztunk létre azt biztosítandó, hogy az a sokféle téma, amellyel a nemzeti tagoknak foglalkozniuk kell, megosztható legyen a Kollégium nemzeti tagjai között, és ezáltal azokkal bizottságokban hatékonyabban lehessen foglalkozni. A konkrét ügyek bizottsága, a politikai/stratégiai, a kommunikációs, illetve az értékelési bizottság 2004-ben is folytatta munkáját.
Az elmúlt két évben a négy bizottságból álló struktúra jól szolgált bennünket és jelentős eredményeket ért el. Ez különösképpen igaz volt 2004-re, amikor a konkrét ügyek bizottsága megnövekedett számú, konkrét ügyekkel összefüggő, a szervezett bűnözés különféle típusaival foglalkozó értekezlet és szeminárium lebonyolításának felelőse volt. Ezek részleteiről a későbbiekben esik szó. A politikai/stratégiai bizottság szintén fontos témákért volt felelős az év során. Valamennyi téma fontos volt számunkra, de a legnagyobb kihívás – következésképpen a legélvezetesebb feladat is – a személyes adatok kezelésére és védelmére vonatkozó eljárási szabályaink tervezetének kidolgozása és egyhangú elfogadása volt. Ugyancsak fontos feladatot jelentett az Europollal és Norvégiával kötött egyezmények véglegesítése, illetve az OLAF-fal (Európai Csalás Elleni Hivatal) való kapcsolataink javítására irányuló ismételt erőfeszítés. A kommunikációs, illetve az értékelési bizottság számos okból – 2003-ban állandó sajtóreferens kinevezése, a Kollégium háttérszemélyzetének megteremtése, stb. – kevésbé volt aktív.
Az EU bővítésének, továbbá az adminisztratív személyzet gyarapodásának hatása jelentős volt. Hatékonyabb és eredményesebb munkamódszereket kellett találnunk a megváltozott viszonyok között. Világossá vált, hogy a 25 tagország nemzeti tagjából álló, kibővült Kollégiumot és az Eurojustot a négy bizottság nem a legjobban és a leghatékonyabban szolgálja. Fontos volt hasznosítani és egybeolvasztani valamennyi – új és régi – nemzeti tag szakmai hozzáértését
8
és képességét, hogy mindegyikük, továbbá asszisztenseik is hozzájáruljanak az Eurojust működéséhez, napi tevékenységéhez és adminisztratív menedzseléséhez.
Októberi tervezési fórumunkon úgy döntöttünk, hogy a rugalmasabb és gyakorlatiasabb megoldások irányába mozdulunk el. Egyetértésre jutottunk abban, hogy a munkánkhoz kapcsolódó alapvető témaköröket 21 team között osztjuk meg, amelyek tagjait az állandó jelleggel Hágában tartózkodó nemzeti tagok és asszisztensek adják. A teamek többsége speciálisan valamely bűncselekménytípussal foglalkozik, míg néhány team adminisztratív vagy stratégiai témák felelőse.
Minden egyes team több nemzeti tagból és asszisztensből áll, közülük egy elnökként funkcionál és vezeti a speciális terület munkáját. Ez a működési mód lehetővé teszi számunkra, hogy a nemzeti tagok és asszisztenseik egyéni tapasztalatát és szakértelmét igénybe vegyük, továbbá használjuk az Eurojust adminisztratív személyzetének segítségét. A teamek foglalkozhatnak az első reakciókkal és véleményekkel, megvizsgálhatnak anyagokat és kérdéseket, ajánlásokat és tájékoztató anyagokat készíthetnek a Kollégium plénáris ülése számára. A teamek tagjai képviselhetik a Kollégiumot azokon a fórumokon, amelyek olyan témákkal foglalkoznak, amelyekért elsősorban ők felelősek.
Ilyen módon a Kollégium sokkal inkább képes kezelni a komplex kérdéseket, mivel elkerülhető az a nehézkes eljárás, hogy minden részletkérdést a 25 nemzeti tag elé terjesszünk megvitatás és döntéshozatal céljából valamely tervezett lépéssel kapcsolatban. Ez a stratégia döntő fontosságú, hiszen a témák egyre bővülő skálájával foglalkozunk mind a konkrét egyedi ügyek, mind a stratégiai jellegű kérdések kapcsán, és nem utolsó sorban a tagállamok, az EU partnerek, de különösen az EU intézmények és testületek által az Eurojust Kollégiumához véleményezésre beterjesztett jogalkotási tervezetekkel kapcsolatban. A teamekre és tagokra vonatkozó részletek a függelékben találhatók.
Adatvédelem, az E-POC projekt és az Eurojust ügykezelési rendszere (CMS) Az Eurojust 2003. évi jelentésében említettük, hogy az Eurojust elkezdett dolgozni a számítógépes alapú ügykezelési rendszer létrehozásán. Mivel az Eurojust fő tevékenysége a konkrét büntetőügyek intézése, a projekt prioritást kapott. A rendszer célja, hogy áttekintést nyújtson az Eurojust elé terjesztett, határokon átnyúló bűncselekmények jellegéről és kiterjedéséről, majd azt kompilálva a konkrét ügyek kapcsán szerzett egyéb információkkal, egy könnyen kezelhető adatbázist alkosson. Az említett munka 2004-ben folytatódott.
9
2004 során az Eurojust ugyancsak folytatta részvételét az E-POC (European Pool against Organised Crime) elnevezésű EU projektben, amelyet a Grotius II büntetőjogi program finanszíroz. A projektet Olaszország vezeti, a francia, szlovén és román igazságügyi minisztérium támogatásával. A fő cél megvalósíthatósági tanulmány elkészítése egy olyan szoftverrendszer kifejlesztésére, amely támogatja az Eurojust feladatainak ellátásához szükséges információcserét.
A projekt 2004. évi előrehaladása során világossá vált, hogy lehetséges lenne egy ügykezelési rendszer (CMS) prototípusának kifejlesztése az E-POC projekt alapján, amely megfelelne az Eurojustnak a saját ügykezelési rendszerével szemben támasztott követelményeinek is. Ezért megállapodás született az olasz igazságügyi minisztériummal a prototípus további fejlesztésére, ennek eredményeként pedig az Eurojust ügykezelési rendszere (CMS) első változatának létrehozására. Ezzel egy időben az Eurojust megalkotta saját adatvédelmi eljárási rezsimjét, beleértve az egyedi ügyekkel kapcsolatos adatvédelmet is, majd megkapta a Közös Felügyelő Testület jóváhagyását mind az adatvédelmi eljárási rezsimre, mind az új ügykezelési rendszerre (CMS).
E munka 2004 szeptemberében kezdődött és egyben el is készült. A nemzeti tagok, asszisztenseik és a megfelelő adminisztratív személyzet kiképzését követően a rendszer 2004. október 15-én kezdett el működni. 370 ügy került a rendszerbe a beindulási dátumot megelőzően, majd ezt követően a használók további 150 ügyet regisztráltak.
Időközben elkezdődött a munka – az Eurojusttal, mint hivatalos partnerrel – az E-POC II projekten. Ez a projekt tovább növeli az Eurojust ügykezelési rendszerének (CMS) működési kapacitását, különösen a kommunikáció és az Eurojust adatvédelmi rezsim tekintetében.
10
11
2
JOGI KÖRNYEZET ÉS PARTNEREK
Az Eurojust az Európai Unió szabadsággal, biztonsággal és joggal kapcsolatos infrastruktúrájának jelentős komponense. Örömünkre szolgált, hogy ezt a pozíciót megerősítve láttuk az olyan kulcsfontosságú kezdeményezésekben, mint a Hágai Program. Annak érdekében, hogy az EU a szabadság, biztonság és jog térsége legyen, a tagállamoktól elvárt, hogy végrehajtsák nemzeti jogalkotásukban az EU igazságügyi miniszterei és belügyminiszterei Tanácsában elfogadott határozatokat és megállapodásokat. A tagállamok általi végrehajtás jelenlegi helyzete mutat néhány kiemelkedő eredményt, de azt is felfedi, hogy egyes fontos instrumentumokat még nem hajtottak teljesen végre valamennyi tagállamban. Az alábbiakban megvizsgáljuk a helyzet állását az egyes kulcsfontosságú instrumentumok végrehajtásával kapcsolatban.
Az Eurojust Határozat végrehajtása A tavalyi jelentésünkben rámutattunk, hogy számos tagállam nem alkotta meg az Eurojust Határozat hazai végrehajtásához szükséges belső jogszabályokat. Sajnálattal kell jelentenünk, hogy Görögországban és Spanyolországban még mindig ez a helyzet. Luxemburg és Olaszország a Határozatot 2005 februárjában hajtotta végre. Azon tagországok közül, amelyek 2004. május 1-én csatlakoztak és belső jogukban a Határozat végrehajtása érdekében jogalkotásra volt szükség, csupán Ciprus nem alkotta meg a szükséges jogszabályt. A jogalkotás elmulasztása gyakran egyrészt azt jelenti, hogy az illetékes hazai hatóságok számára nincs olyan jogszabály, amelynek alapján az arra alkalmas ügyeket az Eurojust nemzeti taghoz terjeszthetnék segítségnyújtás céljából, másrészt a nemzeti tag sem rendelkezik az Eurojust létrehozásakor feltételezett eljárási jogosítványokkal. Ha akárcsak egyetlen nemzeti tag nem rendelkezik az Eurojust Határozatban felvázolt hatáskörrel, ez problémát okoz: nem csupán személy szerint az illető nemzeti tagnak, de az egész Eurojustnak, amelynek munkája ezzel a nemzeti taggal az Eurojust Határozatban megkívántnál korlátozottabb és alacsonyabb szintű lesz. Minden lánc csak annyira erős, mint annak leggyengébb láncszeme.
A kulcsfontosságú igazság- és belügyi instrumentumok végrehajtása Az európai elfogatóparancsról (EAW) szóló kerethatározatot a 25 tagállam közül 24 végrehajtotta 2004 végéig. Ez figyelemre méltó eredmény. Bár az EAW-ot még nem alkalmazták valamennyi tagállamban, az év végére már csak Olaszország maradt adós az instrumentum végrehajtásával. Az Eurojust októberben Prágában szemináriumot tartott azoknak a gyakorló jogászoknak, akik az európai elfogatóparanccsal hivatalból foglalkoznak. A résztvevők számos, az európai elfogatóparancs gyakorlati végrehajtásával kapcsolatosl akadályt és kérdést fogalmaztak meg. Ezek a jelentés II. számú függelékében találhatók.
12
Sajnos, meg kell ismételnünk, amire az Eurojust 2002. és 2003. évi jelentésében is rámutattunk: sok ország nem hajtotta végre az EU 2000. évi bűnügyi jogsegélyegyezményét és annak jegyzőkönyvét. E jelentés készítésekor még csak Dánia, Észtország, Finnország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Portugália, Spanyolország és Hollandia hajtották végre az egyezményt. A jegyzőkönyvet 2004 végén csak Spanyolország, Hollandia, Lettország és Litvánia hajtotta végre. A végrehajtás hiánya folyamatos csalódottságra ad okot, és nagymértékben aláássa az EU-n belül a bűnügyi jogsegély, illetve a nemzetközi igazságügyi együttműködés eredményességét a szervezett, határokon átnyúló bűncselekmények elleni küzdelemben.
A közös nyomozócsoportok (JIT) létrehozásáról szóló kerethatározatot 2004 végéig Görögország, Olaszország, Lettország és Luxemburg kivételével valamennyi tagállamban végrehajtották. A Tanács által megszabott végrehajtási határidő 2003. január 1. napja volt a 15 tagállam, 2004 júniusa pedig a tíz csatlakozó ország számára.
2004 végére a 2002. december 19-i határozat a rendőrség és az igazságügyi szervek közötti együttműködésre vonatkozó speciális szabályokról a terrorizmus elleni harcban teljes mértékben végrehajtásra került valamennyi tagállamban. Azonban a terrorizmus elleni harcról szóló 2002. június 13-i kerethatározatot nem hajtotta végre Ciprus, Írország, Lettország, Litvánia és Málta.
A 2001. június 26-i kerethatározatot a pénzmosásról, a bűncselekmény eszközeinek és hasznának azonosításáról, felderítéséről, lefoglalásáról és elkobzásáról 2002. december 31-ig (a csatlakozó országok esetében 2004 júniusáig) végre kellett hajtani. 2004 végén Görögország, Luxemburg, Málta és Svédország még nem hajtotta végre teljes mértékben a kerethatározatot.
Európai Igazságügyi Hálózat (EJN) Az Eurojust és az EJN között a kiváló együttműködés 2004-ben is folytatódott. Az EJN titkára rendszeresen találkozik a Kollégium tagjaival, és az Eurojust nemzeti tagjainak helyettesei és asszisztensei egyben EJN kontaktpontok is. Az EJN kontaktpontok rendkívül fontos, gyakorlati többletrálátást biztosítanak, és gazdagítják az Eurojust tapasztalatait, különösen az olyan kérdések vagy problémák felmerülése esetén, amelyek megoldásához a bűnügyi jogsegély javítása érdekében hivatalos ajánlásokra lehet szükség. 2004-ben az ír és holland elnökség alatt tartott sikeres EJN találkozókon számos Eurojust nemzeti tag részt vett előadóként vagy workshop résztvevőként, illetve egyéb módon járult hozzá e találkozók sikeréhez.
A holland elnökség alatt tartott EJN találkozó Hágában zajlott, és az Eurojust megtiszteltetésnek vette, hogy a találkozó egy részét saját épületében vendégül láthatta. Ez számos EJN kontaktpontnak első alkalommal nyújtott lehetőséget arra, hogy meglátogassa az Eurojustot,
13
nemzeti tagjával találkozzék, és megtekintse azokat a rendkívül impozáns tárgyaló- és konferencialétesítményeket, amelyek az év során készültek el.
A EJN titkársága integrált és szorosan együttműködik az Eurojust adminisztrációjával. A struktúrák és eljárások továbbfejlődtek, amelyek biztosítják az Eurojust Határozat követelményeinek megfelelést, egyben lehetővé teszik, hogy az EJN az Eurojust költségvetéséből részesüljön, ezáltal hatékonyan működjék.
2004-ben az egyik legfőbb eredmény az EJN titkársága információs eszközeinek fejlesztése volt. Az Atlas weboldal teljes mértékű revíziója megtörtént annak érdekében, hogy felhasználóbarátabbá váljék, és hogy a tíz új tagállammal kapcsolatos információkat is tartalmazza. A végső jóváhagyást követően a megújult weboldal 2005 elejétől hozzáférhető. A weboldal új szolgáltatásokkal bővült, és új eszközök számára biztosít tárhelyet: az európai elfogatóparanccsal kapcsolatos internet alapú információs rendszert, illetve egy „Compendium” elnevezésű eszközt, amely segítséget nyújt a felhasználóknak a jogsegélykérelmek elkészítéséhez.
Egy másik EJN információs eszköz, a „Fiches Belges” régen várt frissítését 2004-ben kezdeményezték, és az EU igazságügyi hatóságai „Atlas” programjának az új tagállamokra történő kiterjesztésére vonatkozó akcióterv végrehajtása 2004-ben nagyrészt megtörtént.
Minden további olyan lépést, amely az új tagállamoknak az EJN információs rendszerébe történő integrálásához szükséges volt, időben megtettek. Az információs eszközökkel kapcsolatosan az EJN új tagállamokbeli nemzeti levelezőit kinevezték. A levelezők részt vesznek az EJN-nek az információs eszközök fejlesztését, bővítését és frissítését célzó projektjeiben.
Europol Az Eurojust és az Europol közötti kapcsolat nagymértékben fejlődött 2004 során. Az Europol és az Eurojust közötti megállapodáshoz vezető hosszú tárgyalások lezárultak, és a megállapodást a Tanács 2004 tavaszán jóváhagyta, majd 2004. június 9-én a Kollégium elnöke és az Europol igazgatója hivatalosan aláírta. A két szervezet közötti kapcsolat egyre erősödött az utóbbi év során.
Az Eurojustnak az Europolhoz 2003-ban intézett első kérését, amely egy analitikus munkafájl nyitására irányult, az Europol 2004-ben teljesítette. Ez a két szervezet között a gyakorlati együttműködés szorosabbra fűzésére irányuló szándék világos kifejeződése.
14
Az Eurojustnak mindig az volt a véleménye, hogy e megállapodás első lépés egy jövőbeli, sokkal jelentősebb megállapodáshoz. A rendszeres találkozók és a szervezett bűnözés elleni harc közös szempontjai sokkal inkább jellemezték együttes munkánkat 2004-ben. Számos nemzeti tag kihasználta az Europol földrajzi közelségének előnyét és az Europolnál dolgozó hazai rendőrségi partnereikkel a kérdések együttes megközelítését alakították ki. Néhányan olyan közös szerkesztésű szóróanyagokon dolgoznak, amelyek munkájukat ismertetik. Mások az információ megosztásának és a hazai illetékes hatóságokkal való kapcsolat közös szempontjait állították fel, míg ismét mások munkájuk közös propagálási és marketinglehetőségeit keresik. Az Egyesült Királyság Eurojustnál, illetve Europolnál működő szekciói egymás között aláírtak egy megállapodást. A cél a munka megkettőződésének elkerülése, a bűnügyi hírszerzés előmozdítása, valamint egyértelmű viszonyok teremtése nem csupán a Hágában tevékenykedők, hanem azok számára is, akik otthon intéznek nemzetközi rendőrségi, igazságügyi/ügyészi együttműködési ügyeket.
Egyes nemzeti tagok jogrendszerük specifikus megoldásai, valamint a rendőri és igazságügyi hatóságok eltérő hatásköre és függetlensége miatt továbbra is korlátozottak abban, hogy az Europolnál működő nemzeti partnereikkel szoros kapcsolatokat építsenek ki. Meggyőződésünk, hogy a két szervezet között a valamennyi szinten kiépített kapcsolat és együttműködés nyújt legjobb esélyt a sikerre az európai szervezett bűnözés elleni harcban. Az ilyen együttműködés hozza a legjobb nyereséget az EU tagállamoknak is, akik pénzt invesztáltak az Europolba és Eurojustba. Az EU polgárai joggal várhatják el az Europol és az Eurojust tapasztalatának és kapacitásának együttes kihasználását a szabadság, biztonság és jog térségének megteremtése érdekében.
Egy másik megjegyzés: most, hogy az Eurojust és az Europol között a kapcsolatok fejlődnek és az információcsere folyik, világossá vált, hogy egyes tagállamok nem szolgáltatnak az Europol számára elegendő, illetve jó minőségű információt. Ez elkeserítő, mert aláássa nemcsak az Europol hatékonyságát, de végső soron az Eurojust és az Europol képességét is az együttes munkára, illetve a nemzetközi bűnözés elleni harcra.
Közös nyomozócsoport (JIT) A közös nyomozócsoportok (JIT) koncepcióját a 2000. évi EU jogsegélyegyezmény fogalmazta meg. Azonban az egyezménynek a tagállamokban való végrehajtása lassan haladt. Az egyezménynek a közös nyomozócsoporttal kapcsolatos rendelkezéseit átvéve egy speciális kerethatározat született, azzal a céllal, hogy gyorsabban megteremtődjék a lehetőség az illetékes hatóságok számára közös nyomozócsoportok létrehozására. Bár a kerethatározat 2002-ben született, elszomorító, hogy az első közös nyomozócsoport csak 2004 novemberében alakult meg, amikor Hollandia és az Egyesült Királyság közös nyomozócsoportot hozott létre egy drogkereskedő hálózat ügyében. Az Eurojust és az Europol is kapcsolódott ehhez a kezdeményezéshez. Az Europollal együtt folytatjuk e nyomozócsoport támogatását, és az
15
összegyűlt tapasztalatot felhasználjuk a jó gyakorlat és egyéb tanulságok továbbadása céljából, mivel a közös nyomozócsoport koncepciója korszerű és működőképes. Nagyon fontos, hogy akik hasonló vállalkozásba kezdenek, a lehető legjobb tanácsokat és támogatást kapják.
A közös nyomozócsoport előnyei jól ismertek: struktúrát nyújt a tagállamok nyomozói és ügyészei számára az együttes munkához, és egyetlen jogi keretben teszi lehetővé a bizonyítékok összegyűjtését.
Számos probléma van, amely megakadályozta több közös nyomozócsoport létrehozását. Gyakran hiányzik a megfelelő jogszabály a közös nyomozócsoportot létrehozni kívánó országban, ami méginkább rávilágít az általunk sokszor hangsúlyozott problémára, történetesen arra, hogy amikor valamely EU jogszabály a tagállamok egyetértésével megszületik, azt ratifikálni kell, illetve azt a nemzeti jogalkotásban végre kell hajtani. Ám vannak más nehézségek is. Ezek a kötendő megállapodás véglegesítésének bonyolultságával és a közös nyomozócsoport létesítésének költségeivel kapcsolatosak. Az Eurojustnak szerepe van gyakorlati tanácsok nyújtásában és a jó gyakorlat széles körű terjesztésében, továbbá rendelkezik a képességgel megbeszélések gyors összehívására a problémák megoldása céljából. Az Eurojustnak lehetősége van az Europollal folytatott együttműködésre támaszkodva az Europol analitikus adataival dolgozni és azokat használni. Bevonásunk a közös nyomozócsoportok létrehozásába lehetővé teszi az Eurojust számára a felállítandó közös nyomozócsoportokra vonatkozó kritériumok kialakítását, illetve egy dokumentumcsomag vagy kézikönyv kidolgozását azok számára, akik először kezdenek majd ilyen vállalkozásba.
Néhány ország nagyon szorosan együttműködve dolgozik együtt közös érdekű ügyeken a közös nyomozócsoporthoz igen hasonló feltételek között, anélkül azonban, hogy szükséges lenne megkötniük a kerethatározat szerinti megállapodást. Kiváló példája ennek a hosszú ideje követett gyakorlat Franciaország és Spanyolország között az ETA terrorista tevékenységgel kapcsolatban.
A közös nyomozócsoportok felállításához kulcsfontosságú feltétel, hogy a tagállamok meghozzák azokat a belső jogszabályokat, amelyek jogi alapot teremtenek az illetékes nemzeti hatóságok számára a létrehozáshoz. Reméljük, hogy az elkövetkező években jól hasznosul az első közös nyomozócsoportok felállítása során szerzett tapasztalat. Meggyőződésünk, hogy az Eurojust és az Europol képes segíteni olyan környezet kialakítását, amelyben a közös nyomozócsoport elismerten természetes módja a több EU tagország joghatósága alá tartozó területen működő, szervezett bűnözői hálózatok felszámolásának.
Kapcsolat az OLAF-fal (Európai Csaláselleni Hivatal) 2003. április 14-én az Eurojust és az OLAF aláírt egy egyetértési megállapodást (MoU) az EU költségvetés sérelmére elkövetett csalások vonatkozásában a két szervezet különböző, ám
16
helyenként átfedéseket tartalmazó feladatainak integráltabb megközelítése érdekében. Mivel – sajnos – az aláírást követően sem történt érzékelhető változás, 2003 októberében az Eurojust elnöke és az OLAF igazgatója találkoztak és megállapodtak egy munkacsoport létrehozásában. A munkacsoport – amely a Kollégium két nemzeti tagjából és az OLAF magisztrátusi (bírói/ügyészi) részlegének két tagjából állt – olyan gyakorlati irányelveket dolgozott ki, amelyek az egyetértési megállapodás világos és következetes végrehajtását teszik lehetővé a következő kérdésekben:
•
általános kontaktpontok kijelölése (Eurojust nemzeti tag/OLAF magisztrátus) mindkét részről;
•
a két szervezet alaposabb kölcsönös megismerésének előmozdítása tréningek és ismeretek cseréje, illetve „árnyék” nemzeti tag/magisztrátus rendszer révén;
•
szemináriumokon és konferenciákon való közös részvétel;
•
konkrét ügyekkel kapcsolatos információk kiválasztása egymásnak történő továbbítás céljából, illetve a későbbiekben ezekre visszatérés, az OLAF saját adatvédelmi előírásainak megfelelően.
Az irányelveket az Eurojust Kollégiuma 2004 májusában jóváhagyta és megküldte az OLAFnak jóváhagyás céljából. Sajnos, itt a dolog abbamaradt, és a kezdeményezésnek nem lett folytatása.
Ennek ellenére némi együttműködés létezik: az OLAF egyik képviselője előadóként vett részt az Eurojust csalásról tartott stratégiai értekezletén 2004 decemberében. Reméljük, ezt 2005-ben más gyakorlati lépések is követik.
Az OLAF-fal fennálló kapcsolatunk az Eurojust 2004. évi teljesítményének egyik sajnálatos aspektusa. Némi előrelépést tettünk, de nem sikerült kialakítanunk olyan intenzív együttműködést, mint amilyen kívánatos lenne egy olyan szervezettel, amelynek egyik legszorosabban együttműködő partnerünknek kellene lennie. 2005-ben az Eurojustnál létrehozott új teamstruktúrában kifejezetten az OLAF-fal való együttműködés előmozdítására speciális OLAF team létesült. Reményeink szerint ez a team elősegíti majd a jobb együttműködést. Úgy látjuk, hogy mindkét félnek keményebben kell dolgoznia a Közösség költségvetését károsító csalások ellen folytatott harcban a gyakorlati közös szempontok érvényesülése érdekében.
Összekötő magisztrátusok (ügyészek/bírák) Számos tagállam nevezett ki és küldött összekötő magisztrátust (azaz bírót/ügyészt) más tagországba, hogy a kétoldalú kapcsolatok alapján ott dolgozzék és előmozdítsa a jobb jogsegélykapcsolatokat. A legtöbb összekötő magisztrátus bűnügyi jogsegélyügyekkel foglalkozik, de néhányan a polgári jog területén is segítik az együttműködést.
17
2004 júniusában az Eurojust házigazdája volt az EU területén működő valamennyi összekötő magisztrátus értekezletének. Az esemény sikeres volt, és segített a kapcsolatok erősítésében mind az összekötő magisztrátusok, mind köztük és az Eurojust között. Fennáll az átfedések és a dupla erőfeszítések potenciális veszélye, amely valamennyi résztvevő véleménye szerint elkerülendő. A találkozó elsősorban lehetőséget adott egy sor gyakorlati probléma feltárására, másodsorban pedig az Eurojust nemzeti tagokkal való szilárd kapcsolat megalapozására, különösen azoknak, akik korábban személyesen nem ismerték egymást, noha azonos ország ügyein dolgoznak. A résztvevők hangot adtak annak a kívánságuknak, hogy az Eurojust minden évben adjon otthont egy ilyen rendezvénynek.
Az EU terrorizmusellenes koordinátora 2004-ben az Európai Tanács kinevezte Gijs de Vries urat az Európai Unió terrorizmusellenes koordinátorának. Igen nagy örömmel értesültünk az új poszt létesítéséről. A terrorista tevékenység nagy kihívást jelent a tagállamok számára, amelyek mindegyikében prioritással bír annak leküzdése. Koordinátor kijelölése a különböző tagállamokban és európai intézményekben terrorizmussal foglalkozó illetékes hatóságok számára igen jelentős lépés. Mivel a koordinátor egyben harmadik országok irányába az EU hivatalos, magas szintű kapcsolati pontja is, aki közvetlenül a Tanácsnak tartozik jelentési kötelezettséggel, az új poszt létesítése kétségtelenül hasznos, és előmozdítja az erőfeszítések jobb koordinációját egy igen nehéz területen.
De Vries úr igen röviddel kinevezése után látogatást tett az Eurojustnál. Később újból felkeresett bennünket és felszólalt a terrorizmussal kapcsolatos júniusi stratégiai értekezletünkön. Arra is lehetősége nyílt, hogy közvetlenül találkozzék és kérdéseket vitasson meg olyan ügyészekkel és nyomozókkal, akik EU szerte a terrorizmus ellen küzdenek. Mindent elkövetünk, hogy de Vries urat támogassuk munkájában.
Ügyészek Nemzetközi Szövetsége (IAP) Az Ügyészek Nemzetközi Szövetsége (IAP) azzal tett szert kitűnő hirnévre, hogy az ügyészi munka legmagasabb szakmai standardjait állítja fel, követi és hirdeti. Korábbi pozíciójában a Kollégium néhány tagja egyéni tagsággal rendelkezett az IAP-ban. 2004-ben az Eurojust az IAP intézményi tagja lett. A Szövetség éves Közgyűlésén 2004 szeptemberében az Eurojustot az a megtiszteltetés érte, hogy a Kollégium elnökét javasolták és megválasztották az IAP Végrehajtó Bizottsága tagjának. Michael Kennedy csatlakozik Franciaország nemzeti tagjához, François Falletti-hez, aki évek óta visel tagságot az IAP Végrehajtó Bizottságában.
18
Az európai alkotmány Az Eurojust üdvözli az Európai Unió 2004-ben aláírt új alkotmányát. Különösen nagy megelégedéssel töltött el bennünket, hogy az alkotmánynak az igazság- és belügyekkel foglalkozó részében az Eurojust prominens szerepet kapott, és kulcsfontosságú partnerként szerepel az EU-nak mint a szabadság, biztonság és a jog érvényesülését biztosító térségnek megteremtésében és fenntartásában.
Az alkotmány az Eurojust jövőbeni fejlődése számára számos lehetőséget teremt, egyebek mellett nyomozások és vádemelések kezdeményezését, valamint joghatósági kollíziók megoldását. Örvendetes volt számunkra az a bizalom, amelyet az alkotmány megalkotói az Eurojustba vetettek. Ha az alkotmány elfogadása megtörténik, várakozással tekintünk az Eurojustból az Európai Ügyészség létrejötte elé.
19
3
KONKRÉT ÜGYEK
Megjegyzések az ügystatisztikához A 2003. évi jelentésünkben utaltunk a reményre, hogy elektronikus ügykezelési rendszerünk (CMS) lehetővé teszi majd számunkra a Kollégium elé 2004-ben került ügyek mélyreható statisztikai elemzését. Mivel azonban csak 2004 októberében tudtuk elkezdeni a rendszer használatát, ezt az ambíciót felül kellett vizsgálnunk. Ennek ellenére azt reméljük, hogy az alábbi megjegyzések segítenek illusztrálni az Eurojustnak a határokon átnyúló szervezett bűnözés elleni harcban végzett munkája hatékonyságát. 2004-ben az Eurojustnak 381 ügye volt. Ez 27 %-os növekedést jelent a 2003. évihez képest. (ld. az 1. ábrát). A növekedés részben az Európai Unió bővítésének tudható be, de a nemzeti hatóságokkal folytatott együttműködés fejlődését is tükrözi, amelyek közül sok a korábbiakhoz képest már gördülékenyebben működik együtt az Eurojusttal, és jobban bízik a tartalmas együttműködést, illetve a határokon átnyúló nyomozások és ügyészi tevékenység koordinációját biztosító képességeinkben. A 381 ügy nem azt jelenti, hogy összesen ennyi ügyben kapcsolódtak be a nemzeti tagok és asszisztenseik az Európai Unió igazságügyi együttműködésébe. Ez a szám csak az Eurojust által iktatott (regisztrált) ügyeket foglalja magában. Sok kisebb problémával és kérdéssel keresik meg a nyomozók és ügyészek országuk nemzeti tagját. Ezek egy év során több százat tesznek ki, és megoldásuk olyan gyors, hogy regisztrálni sem kell őket. Jelentős eltérések vannak a tagállamok – mint megkereső államok – által előterjesztett ügyek száma, illetve a tagállamokat – mint megkeresett államokat – érintő ügyek száma között (ld. a 2. és 3. ábrát). Az ember azt feltételezné, hogy minél nagyobb népességű egy tagország, annál több ügyet terjeszt az Eurojust elé. Ez igaz is annyiban, hogy Németország, Olaszország, az Egyesült Királyság és Franciaország valóban sok ügyet hoz az Eurojust elé. Ám a népességszám csak az egyik olyan tényező, amely az Eurojust elé terjesztett ügyek számát befolyásolja. Az Eurojust Határozatnak a hazai jogban való végrehajtása szintén fontos tényező. Portugália és Svédország – ahol az Eurojust Határozat rendelkezéseit maradéktalanul végrehajtották a nemzeti jogban – a viszonylag alacsony népességszámhoz viszonyítva nagyon sok ügyet terjeszt az Eurojust elé. A megkeresett országok tekintetében a népesség kevésbe befolyásoló tényező. Spanyolország volt a leggyakrabban megkeresett ország. Néhány tagállam – pl. Hollandia – viszonylag kevés ügyet terjesztett elő, ám tőle gyakran kértek segítséget más tagállamok. Az új tagállamok 10 nemzeti tagja ahhoz hasonló helyzetben van, mint az első 15 tagország nemzeti tagjai voltak 2001-ben, a pro-Eurojust működésének kezdetekor. Az Eurojust Határozatot még nem hajtották végre az új tagállamok mindegyikében. Ez a helyzet segít annak magyarázatában, hogy az új tagállamok közül miért csak 6 tagállam fordult 2004 során konkrét ügyben segítségért az Eurojusthoz. Az új nemzeti tagok azonban azon dolgoznak, hogy országaikban kollégáik egyre többet tudjanak az Eurojustról, ezáltal bátorítást és ösztönzést kapjanak minél több konkrét ügy Eurojust elé terjesztésére.
22
Megítélésünk szerint két olyan tényező van, amely illusztrálja a nemzeti hatóságokkal folytatott együttműködés fejlődését, egyben a nemzeti hatóságok és az Eurojust között kialakult növekvő bizalom jele is. Az első a terrorizmussal összefüggő ügyek száma, amely megközelítőleg megduplázódott. A másik az olyan multilaterális ügyek száma, amelyekben háromnál több tagország érintett. Ez utóbbiak száma is több mint kétszeresére növekedett (ld. a 4. ábrát). Ezt a két tendenciát a koordinációs értekezletek számára vonatkozó adatok is illusztrálják (ld. az 5. ábrát). A 2003. évi jelentésünk elemezte az Eurojust tevékenységét és leszögezte, hogy a nemzeti tagok tevékenysége nem írható le annak puszta számával, hogy hány ügyben szerepelt mint megkereső vagy megkeresett ország nemzeti tagja. Másfelől úgy gondoljuk, hogy a koordinációs értekezletek száma jól mutatja azt, hogy egy ország hogyan fejleszti az Eurojusttal folytatott együttműködését és európai elkötelezettségét. A koordinációs értekezletek száma a 2003. évi 26-ról jelentős mértékben, 52-re emelkedett 2004-ben. Az értekezletek közül negyvennek az Eurojust adott otthont, vagy azokhoz az Eurojust helyszín biztosításával és pénzügyi forrásokkal járult hozzá. Az értekezletek közül 23 háromnál több országot érintett. Kétségtelen, hogy a 2004 márciusában átadott és azóta folyamatosan rendelkezésre álló, elsőrangú konferencialétesítményeink fontos ösztönző tényezőként játszottak közre abban, hogy mind több az arra irányuló kérés, hogy az Eurojust hágai székhelyén adjon otthont koordinációs értekezletnek. Koordinációs értekezletekre elsősorban a szervezett bűnözés következő típusai ügyében került sor: terrorizmus, drogkereskedelem, csalás (a Közösség pénzügyi érdekeit sértő csalást is beleértve), emberkereskedelem és embercsempészet. Az Eurojust elé terjesztett ügyek fő típusai az előző évhez képest nem változtak jelentősen. Egyes bűncselekménytípusoknak – mint pl. az emberkereskedelem: 2003-ban 13, 2004-ben 19 – Eurojust elé terjesztése nőtt (ld. a 6. ábrát). Az Eurojust örül annak, hogy fejlődésről adhat számot, amely a 2004. évi ügystatisztikában is tükröződik. Azonban továbbra is azon a véleményen vagyunk, hogy a tagállamok illetékes hatóságai, és különösen egyes tagállamok, mint pl. Hollandia, jobban és gyakrabban használhatnák az Eurojustot. Sok még a teendő az együttműködés – különösen a koordináció fejlesztése és javítása – terén a súlyos, határokon átnyúló bűnügyek nyomozásában és vádhatósági üldözésében. Az Eurojust azonban képes új, a nehéz és bonyolult ügyek kezelését segítő megoldásokat nyújtani.
23
A terrorizmussal foglalkozó munkacsoport A 2004. március 11-i szörnyű madridi robbantás által okozott megdöbbenés nyomán a Kollégium – a növekvő számú kérelmek szükségleteire reagálva, azok intézésének segítésére és hatékony kezelésére – több nemzeti tagot magában foglaló teamet létesített, amelynek minden tagja e terület szakértője. E team a Kollégium fő segítője a nemzetközi terrorizmussal kapcsolatos kérdésekben. A terrorizmussal foglalkozó team előfutára volt a számos területen működő, sok teamből álló, 2004 végén általunk kialakított új struktúrának. A terrorizmussal foglalkozó team fő céljai: terrorista ügyekben a koordinációs értekezletek megfelelő előkészítése és szervezése, a terrorizmussal kapcsolatos információk rendszeres cseréjének támogatása a terrorizmus nemzeti levelezők révén, továbbá a terrorizmussal kapcsolatos jogi dokumentumok általános adatbázisának létrehozása. A team egy „eredményjelző” táblát („scoreboard”) is tervezett, amelyen öt különböző célkitűzést nevezett meg. Minden egyes kérdéskör egyértelműen körülhatárolt volt, a nyomon követéshez, valamint a tapasztalatokról a Kollégium tájékoztatásához jól megszabott felelősségi kör, határidő és követelmények voltak rendelve. Az öt kérdéskör a következő: •
Igazságügyi együttműködés: valamennyi, a terrorizmussal kapcsolatos stratégiai értekezlet szervezése, előkészítése és a terrorista ügyekkel kapcsolatos operatív koordinációs értekezletek támogatása;
•
A terrorizmus kérdéskörével foglalkozó kollégák között az együttműködés fejlesztése: a terrorizmus kérdésével foglalkozó nemzeti levelezőkkel, magisztrátusokkal, azaz bírákkal és a terrorizmus terén speciális tapasztalatra szert tett, illetve a súlyos terrortámadások ügyeivel foglalkozó ügyészekkel, az Europollal, az EU terrorizmus ellenes koordinátorával, a titkosszolgálatokkal és egyéb érintett szervezetekkel való rendszeres kapcsolatok kialakítása;
•
Jogi adatbázis: a terrorizmussal kapcsolatosan rendelkezésre álló nemzeti, európai, nemzetközi jogi dokumentumokról és eszközökről készült áttekintés naprakészen tartása;
•
A terrorizmussal kapcsolatos jogi adatbázis felállítása: a terrorizmus témájának felelőseként kijelölt nemzeti levelezőktől származó, az Eurojustnál megtartott koordinációs értekezletek során összeállított adatokon alapuló megvalósíthatósági tanulmány létrehozása; továbbá
•
A terrorizmus finanszírozása: az e területen meglévő EU vagy ENSZ instrumentumok gyakorlati hasznának és hozzáadott értékének felülvizsgálata.
24
A terrorizmussal foglalkozó team megalakulása óta rendszeres értekezleteket tartott, amelyek végül a 2004 júniusában megtartott stratégiai értekezlet megszervezéséhez, továbbá több más, külön megtartott multilaterális koordinációs értekezlethez vezettek. A team tagjai kiemelkedő szerepet játszottak a terrorizmus tárgykörében tartott konferenciákon és szemináriumokon a Kollégium képviseletében történt részvételben.
Stratégiai értekezletek Az első kitűnő konferenciatermünk befejezését követően 2004 márciusában a Kollégium stratégiai értekezletek tartásáról hozott döntést a szervezett bűnözés bizonyos típusai témájában. A Kollégium a nemzetközi bűnözés egyes típusaira specializálódott, nyomozókból és ügyészekből álló hálózatok létrehozását szorgalmazta. Ez a terrorizmus témájával kapcsolatban jól működött, és igyekeztünk a tapasztalatot megosztani a szervezett bűnözés más területeivel foglalkozó teamekkel is. A jobb és gyorsabb együttműködés, illetve a koordináció biztosításának fontos része az egyes szakterületeken működő ügyész és más kollégák egymás iránti bizalmának erősítése. Minél jobban ismerik külföldi kollégáikat és más országokbeli partnereiket, annál valószínűbb, hogy hatékonyan tudnak velük együtt dolgozni jelentős bűnügyekben. Az értekezletek a gyakorló jogászok számára minden egyes terület vonatkozásában fórumként is szolgálnak arra, hogy személyesen találkozzanak és a folyamatban lévő nyomozásokkal kapcsolatos gyakorlati kérdéseket, problémákat vitathassanak meg. Emellett az értekezletek lehetővé teszik az Eurojust számára, hogy friss információkkal lássák el a gyakorlati szakembereket az Eurojust releváns tevékenységéről és az általánosság szintjén egyedi ügyeiről. Az értekezletek keretet szolgáltatnak sok két- és többoldalú, konkrét és aktuális ügyekkel kapcsolatos koordinációs értekezlet megtartására is. Júniustól az év végéig öt stratégiai értekezletet tartottunk. Ezek ebben az időszakban – tekintettel arra, hogy az egyedi ügyekkel is kellett foglalkozniuk és számos egyéb feladatuk is volt – igen nagy aktivitást és erőfeszítést igényeltek a nemzeti tagoktól a hibátlan szervezés és a siker érdekében. A stratégiai értekezletek mindegyikével kapcsolatos rövid jelentés az alábbi:
Terrorizmus Az illetékes igazságügyi hatóságok, illetve a terrorizmus témájában kinevezett nemzeti levelezők megfelelő szerepét és feladatait részletesen a június 23-i délelőtti ülés, valamint egy, a kapcsolatok tudatos menedzselése és kihasználása céljából június 24-re – a konkrét ügyekben tartott egyidejű koordinációs értekezletekkel nem érintettek számára – összehívott ülés tárgyalta.
25
A tárgyalások kiindulópontja a 2003/48/JHA tanácsi határozat volt a rendőrségi és igazságügyi együttműködésre vonatkozó speciális terrorizmusellenes intézkedésekről, amelynek 3. cikke előírja a tagállamok arra vonatkozó kötelezettségét, hogy a terrorizmussal kapcsolatos információkat közölniük kell az Eurojusttal. E rendelkezésnek a tagállamokban történő végrehajtása elősegítése érdekében az Eurojust elkészített egy iránymutatást, amelyet a terrorista ügyek nemzeti levelezői és speciális nemzeti hatóságai kezdeményeztek az Eurojust nemzeti tagjainál az információcserére vonatkozó gyakorlati alapelvek felállítása céljából. A kérdés megvitatása során fény derült arra, hogy a nemzeti levelezők és hatóságok tudatában vannak annak, hogy az Eurojust nemzeti tagjával együtt szorgalmazniuk kell a gyakorlati eljárás lehető legsürgősebb kidolgozását az információátadásra, ezzel biztosítva a tanácsi határozat megfelelő végrehajtását. Ezidáig rendkívül kevés ország dolgozott ki ilyen eljárást. Az iránymutatást a résztvevők széles körűen elfogadták a nemzeti megbeszélések jó eszközeként és alapjaként. Az irányelvek a jelentés III. függelékében találhatóak. A további megvitatott kérdések a következők voltak: •
Az Eurojust számára történő információátadásnak a tagállamokban meglévő jogi akadályai;
•
Az Eurojust számára szükséges információtípus: igazságügyi információk vagy hírszerzési adatok? mely adatok lényegesek az Eurojust számára?
•
Az Eurojust számára szükséges információ mennyisége: az összes információ/összefoglaló/ részinformáció?
•
Mikor kell az információt az Eurojust rendelkezésére bocsátani: a nyomozás korai szakaszában/speciális esetekben bizonyos idő elteltével?
•
Milyen adatbiztonság/adatvédelem szükséges az Eurojust részéről a közölt információt illetően?
•
Az Eurojust feladatának miben kell állnia? kapcsolatok létesítése az illetékes hatóságok között; jogsegélykérelmek teljesítésének meggyorsítása; jogsegély teljesítésének megkönnyítése; nyomozások összehangolása; információkezelő rendszerek létrehozása – adatbázis létrehozása;
26
az információt szolgáltató országok számára visszajelzés biztosítása; szoros együttműködés kialakítása az Europollal; javaslattétel jogszabályokra a Miniszterek Tanácsa részére. Az Eurojust 2005 tavaszán utóértekezletet szervez a tanácsi határozat végrehajtásának biztosítása, valamint a nemzeti hatóságok, nemzeti levelezők és az Eurojust nemzeti tagjai között a hatékony információcsere biztosítása céljából.
Emberkereskedelem Szeptemberben zajlott le az emberkereskedelemmel kapcsolatos 2004. évi stratégiai értekezlet, amely immár éves programmá vált az Eurojust naptárában. Nemcsak az emberkereskedelem kérdésével foglalkozott, hanem az illegális bevándorlás (embercsempészet) elősegítése témájával is, a két bűncselekménytípus közötti nyilvánvaló kapcsolatból adódóan. Az értekezleten meghatározott prioritások között szerepelt a nemzetközi ügyek összehangoltságának növelése, valamint az együttműködés akadályainak feltárása és felszámolása, illetve az ilyen ügyekre közös nyomozócsoportok (JIT) létrehozásának elősegítése. A másik célkitűzés az Europollal való együttműködés és szoros munkakapcsolat kialakítása volt, amely a gyakorló szakemberek javát szolgálja, továbbá segítséget nyújt a közös nyomozócsoportok létrehozásához, valamint a tanúvédelemhez. Az Eurojust által közreadott kérdőív válaszainak prezentálása a tagállamok arra való képességének áttekintését adta, hogy az ilyen ügyekben speciális titkos nyomozati módszereket alkalmazzanak. Előadások hangzottak el a tanúvédelemről, a tanúk visszatéréséről, a sértetteknek a büntető eljárásokban tanúként felhasználásáról, valamint az emberkereskedelemmel kapcsolatos bizonyítékszerzés nehézségeiről. Ezeket nagy érdeklődés kísérte, egyben lendületet adott a konkrét, folyamatban ügyek együttműködési kérdéseinek későbbi megvitatásához. A hozzászólások azt mutatták, hogy valamennyi résztvevő tudatában van annak, hogy nagy jelentőséggel bír az ügyek igen korai szakaszában az ügyészek (és nem csak a rendőrhatóságok) közötti nemzetközi együttműködés, és hogy már az eljárás kezdetén a bírói szakasz szigorú standardjaira kell koncentrálni a bizonyítékokkal kapcsolatban. Ugyancsak ismert a „forrás-” és a „célállamokban” a nem-kormányzati szervezetek (NGO-k) és az ügyészek közötti együttműködés fontossága, továbbá az ideiglenes tartózkodási engedély biztosítása és az emberkereskedelem áldozatainak támogatása. Jól ismert az egyes nemzeti prioritásokkal – mint amilyen például az illegális bevándorlók eltávolítására irányuló igyekezet – való konfliktus. A hozzászólások jelezték az áldozatoktól való bizonyítékszerzés jelentőségét, amelyet gyakran kísérnek kulturális, nyelvi és más nehézségek. A hozzászólások gyakran állították szembe az információszerzés vezérelte megközelítést az áldozatközpontú megközelítéssel. Számos nemzeti igazságszolgáltatás a sértettől szerzett bizonyíték nélkül nem tehet semmit. Az egyik hozzászólás azt jelezte,
27
hogy a kombinált megközelítés lehet az előremutató. Más hozzászólások és előadások a több országra kiterjedtség vizsgálatának, a kapcsolatok, a csoportos vagy bűnszervezetben elkövetés felderítésének fontosságát hangsúlyozták. Az értekezleten prezentációra került sor az újonnan alakult CARIN hálózatról is, amelyet annak érdekében állítottak fel, hogy összekapcsolják azokat nemzeti hatóságokat, amelyek a vagyon büntetőjogi és polgári jogi lefoglalásával, illetve elkobzással foglalkoznak. A kezdeményezést támogatja az Europol, hatékonyabb nemzetközi fellépést szorgalmazva a bűncselekmény hasznának elkobzása érdekében. A hálózat információkat és legjobb gyakorlatokat fog közzétenni azokkal a nemzeti jogszabályokkal kapcsolatban, amelyek a bűncselekményekből származó javak elkobzására vonatkoznak. Az Eurojust is kapcsolatban van a CARIN hálózattal, amelytől új ügyek Eurojust elé terjesztését reméli.
Az európai elfogatóparancs (EAW) Az európai elfogatóparancs (EAW) az Eurojust éves, bírák, ügyészek, igazságügyi minisztériumi jogászok számára tartott stratégiai értekezletének témája volt, amelynek a Cseh Köztársaságban Prága adott otthont 2004 októberében. Ez volt az első olyan értekezlet, amelyet az új tagállamok egyikében tartott az Eurojust. Reményeink szerint ez mutatta készségünket, hogy közeledjünk és teljes mértékben kapcsolódjunk azokhoz a nyomozó- és ügyészi hatóságokhoz, amelyek az EU-hoz a közelmúltban csatlakozott tagállamokban működnek. Az értekezlet jól időzített és különösen érdekes volt, mert az értekezlet ideje alatt a Cseh Köztársaság éppen az európai elfogatóparancsnak a cseh nemzeti jogszabályok közé iktatása előtt állt. Az értekezletről szóló teljes beszámoló, valamint az eredményeként elfogadott irányelvek a jelentés II. függelékében találhatóak.
Kábítószerkereskedelem A drogkereskedelem tárgyában tartott első Eurojust stratégiai értekezlet 2004. november 10– 11-én zajlott. Mintegy 70 nyomozó és ügyész szakértő vett részt, akik Málta kivételével valamennyi tagállamot képviselték. Küldöttek voltak jelen Romániából, az Europoltól, az Interpoltól és az Egyesült Államok Drogelhárító Igazgatóságától (DEA). Az értekezlet célja az volt, hogy olyan problémák és akadályok elhárításával foglalkozzék, amelyekkel az ügyészek, nyomozók napi munkájuk során találkoznak, illetve hogy az Eurojust és az Europol a problémák megoldását szolgáló eszközöket ajánljanak fel. A második napon az Eurojust a küldötteknek tolmácsberendezéssel ellátott konferenciatermeket bocsátott rendelkezésre, ami lehetőséget adott arra, hogy az értekezlet ideje alatt folyamatban lévő konkrét ügyek két- vagy többoldalú megtárgyalására is sor kerüljön.
28
A stratégiai megbeszélések olyan jogi és igazságszolgáltatási problémákkal foglalkoztak, amelyek a nemzetközi drogkereskedelem leküzdésére irányuló speciális technikák alkalmazása során fordulnak elő. Az első napon tartott plenáris ülésen a szeminárium résztvevői a tagállamokból, az Europoltól, az Interpoltól és az Egyesült Államok Drogelhárító Igazgatóságától érkezett előadókat hallhatták, akik az ellenőrzött szállításokról és egyéb, a szervezett bűnözés leküzdését szolgáló eszközökről tartottak előadásokat. Ezeket a prezentációkat szlovéniai, olaszországi, franciaországi, brit, spanyol, holland és görög ügyek bemutatása követte. A délután folyamán három különféle témában folyt műhelymunka: ellenőrzött szállítás, telefonok lehallgatása, koordináció és jogi akadályok. Ezeket az Eurojust nemzeti tagjai vezették. A workshopokat a résztvevők nagyra értékelték. A szeminárium következtetéseit a következőképpen lehet összegezni: szükség van az Eurojust korai szakaszban történő bevonására, szükséges az Europol és az Eurojust közti együttműködés korai stádiumban való megkezdése, illetve a különböző országokban folyamatban lévő nyomozások korai összehangolása. Úgyszintén kívánatos a tagállamok jogszabályai közti nagyobb összehangoltság az ellenőrzött szállítások, valamint egyéb, a drogkereskedelem ellen folytatott harc érdekében alkalmazott speciális intézkedés sikere érdekében. Javaslat született arról, hogy az ilyen összehangoltságot egy, a speciális nyomozati technikákkal foglalkozó kerethatározat révén lehetne elérni.
ÁFA-csalás Az ÁFA-csalási ügyek növekvő száma és azok egész Európára kiterjedő hatása az Eurojust számára különösen aggasztó. Az ÁFA-csalással, adócsalással és egyéb típusú csalásokkal kapcsolatos ügyek teszik ki az Eurojust elé terjesztett ügyek legnagyobb részét. Annak ellenére, hogy az ÁFA-csalás vált a határokon átnyúló bűncselekmények egyik legkomolyabb változatává, az igazságügyi hatóságok gyakran nélkülözik az ellene folytatott harchoz szükséges megfelelő tudást. Ezen kívül számos akadály áll a bűnügyi jogsegély és együttműködés útjában is. 2004 decemberében az Eurojust stratégiai értekezletet szervezett az ÁFA terén elkövetett körhintacsalás kérdésében annak érdekében, hogy ezeket a kérdéseket ne csak a közvetlenül érintett igazságügyi szervekkel vitassák meg, hanem olyan adminisztratív hatóságokkal is, mint az adó- és vámhatóság, akik e téren kulcsszerepet játszanak. Az értekezlet fő célja volt, hogy a tapasztalt és kevésbé tapasztalt igazságügyi hatóságokat kielégítő információval lássák el az ÁFA terén elkövetett körhintacsalással kapcsolatban, és hogy ösztönözzék a kompetens igazgatási/ adminisztratív szervekkel való szorosabb együttműködést. Az értekezleten a 25 EU tagállam csaknem 80 résztvevője volt jelen. Románia, Norvégia és Svájc is képviseltette magát. A küldöttségek nagy része igazságügyi és közigazgatási hatóságok képviselőiből állt, ami az értekezlet speciális célját tükrözte. Az értekezlet programja két különböző, de egymást kiegészítő ülésből állt. A délelőtti ülés célja az volt, hogy általános problémákat vázoljon fel, a délutáni ülést pedig egyedi ügyek prezentációinak szentelték.
29
Az előadók igazságügyi és közigazgatási hatóságoktól érkeztek. A luxemburgi adóhivatal képviselője volt a délelőtti ülés fő előadója, a további előadók az Europol, az OLAF, és – az Eurojust történetében első ízben egy magánszektorból meghívott – a KPMG képviselője voltak. A résztvevők számára lehetőség nyílt arra, hogy megosszák tapasztalataikat és bővítsék ismereteiket nemcsak az ilyen típusú bűcselekmények komplexitásával kapcsolatban, hanem arra vonatkozóan is, hogy hogyan lehet ellenük küzdeni. A stratégiai értekezlet fő konklúziói a következők voltak:
•
A bevételi veszteségek igen magasak. Sürgősen szükség van arra, hogy az ilyen típusú csalással hatékonyabban foglalkozzunk, hiszen a drogkereskedelem után a nemzetközi szervezett bűnözés egyik leggyakoribb változatává vált;
•
A lehető legkorábbi szakaszban történő igazságügyi beavatkozás potenciálisan hatékony és szükséges a hosszú távú eredmény érdekében. Ezért nagy szükség van az igazságügyi és közigazgatási szervek közötti együttműködés mind nemzeti, mind nemzetközi szinten történő segítésére, illetve a büntetőeljárás adaptálására az ilyen típusú, valódi kihívást jelentő csalási ügyekre;
•
Egyebek között a „hagyományos” nyomozati és bizonyítási eljárást felül kell vizsgálni; egyes common law (angolszász) jogrendszerek a jó gyakorlat megfelelő példáival szolgálhatnak; továbbá
•
Az Eurojustnak képesnek kell lennie konkrét kezdeményezésekre, és proaktívabbnak kell lennie az ÁFA-csalás ellen folytatott harcban. Ebben az összefüggésben közös nyomozócsoportok (JIT), valamint az igazságügyi és adminisztratív hatóságok közötti hálózatok létrehozása különösképp javasolt.
Illusztrációként szolgáló konkrét egyedi ügyek Annak bemutatása érdekében, hogy milyen típusú ügyekkel foglalkozik az Eurojust, alább közzétesszük néhány olyan ügy részleteit, amellyel a Kollégium 2004-ben foglalkozott. A példák a tagállamok széles skálájára és a bűncselekmények számos vállfajára kiterjednek.
Terrorizmus 2004. március 11-én Madridban, a reggeli csúcsforgalomban zajlott le Európa történetének egyik legpusztítóbb terrortámadása. Tíz bomba robbant a város négy vonatában. Sok volt az áldozat:
30
191 halott és 1 800 sebesült. Madrid vasúti infrastruktúráját komoly károsodás érte. A bombákat az elkövetők iskolatáskákban helyezték el és az ülések alá tették. Két bomba nem robbant fel: ezek vizsgálata során arra derült fény, hogy a robbanóanyagot mobiltelefonok segítségével robbantották fel. A spanyol Audiencia Nacional egy magas rangú bíráját jelölték ki arra, hogy a rendőrséggel együttműködve dolgozzon az ügyön. A későbbi nyomozás kiderítette, hogy főként marokkói származású egyének Spanyolországban élő csoportja volt felelős a támadásért. A robbanóanyagokat spanyol állampolgárok biztosították. Az elkövetők közül kilenc öngyilkosságot követett el, amikor a rendőrség le akarta őket tartóztatni. Számos további gyanúsított nem került letartóztatásba. Néhányan közülük az EU-n belüli és azon kívüli kapcsolatokkal is rendelkeztek. Folytatódik a nyomozás a támadás finanszírozásának felderítésére. A spanyol igazságügyi hatóságok azzal a kéréssel fordultak az Eurojusthoz, hogy könnyítse meg a releváns információk cseréjét azokkal az EU tagállamokkal, amelyek a madridi robbantással összefüggésbe hozható ügyekben nyomoznak, továbbá tárgyalja meg és biztosítsa a joghatósági összeütközések kiküszöbölését. Az Eurojust adott otthont a 2004. június 24-én tartott koordinációs értekezletnek, amelyen az igazságügyi és rendőrhatóságok képviselői vettek részt Spanyolországból, Olaszországból, Belgiumból, az Egyesült Királyságból és Franciaországból. A koordinációs értekezlet fórumot biztosított néhány érintett országnak a releváns információk cseréjéhez, valamint a korai jó kétoldalú kapcsolatok kiépítéséhez a rendőri és igazságügyi hatóságok között. Módozatokat találtak a jogsegélykérelmek gyors teljesítésére. Mivel a francia hatóságok nyomozást rendeltek el arra való tekintettel, hogy egy francia állampolgár is sérüléseket szenvedett, Franciaország segítséget tudott nyújtani a spanyol nyomozóknak saját elrendelt nyomozását felhasználva a további jogsegélykérelmekhez. Képesek voltak a koordinációra a spanyol partnerekkel, valamint a joghatósági összeütközés kérdéseinek kezelésére is. Az olasz hatóságok előtt szintén volt folyamatban nyomozás, miután letartóztattak egy további állítólagos szervezőt, akinek Belgiumban és Franciországban voltak kapcsolatai. Joghatósági kérdések, valamint potenciális kiadatási kérdések megoldási lehetőségeinek megvitatására is sor kerülhetett.
Kábítószerkereskedelem Ebben az ügyben az osztrák rendőrség egy drogkereskedelemmel foglalkozó, Bécsben működő bűnszervezetet tartott megfigyelés alatt. Ismert volt az egyik futár, és bizonyos jelek arra utaltak, hogy egy német állampolgár a szervező, akinek holland és osztrák terjesztői vannak. Az osztrák rendőrség ellenőrzött szállítást tervezett a többi elkövető felderítése érdekében. Az ügyet az Eurojust elé terjesztették az Europol osztrák szekcióján keresztül annak érdekében, hogy az Amszterdamból Németországon át Bécsbe irányuló ellenőrzött szállítás jogi követelményeit tisztázzák.
31
Az Eurojustnál az osztrák, német és holland nemzeti tagok megtárgyalták a kérdést, és lépéseket tettek annak érdekében, hogy jogi szempontból minden korrekt legyen. Így az ellenőrzött szállítás elvben indulhatott. Az osztrák nemzeti tag minderről informálta a hatóságokat Ausztriában, ahol ekkor a bíróság kibocsátotta a jogsegélykérelmet. Az ellenőrzött szállítás lezajlott, sok személyt – akik a bűnszervezet tagjai voltak – letartóztattak, továbbá nagy mennyiségű cannabist és kokaint foglaltak le. Ez az ügy annak előnyeit illusztrálja, amikor az ügyet korai szakaszban terjesztik az Eurojust elé a jogi problémák megoldása, továbbá az igazságügyi és rendőri szervek közös, kooperatív eljárásának biztosítása céljából.
Terrorizmus Ez a példa jól szemlélteti az Eurojust és az Europol közötti konstruktív együttműködést az ügyek korai szakaszában. A fő kérdés az volt, hogy hogyan tud az Eurojust koordinálni az igazságügyi hatóságok és az Europol hírszerzés között egy iszlám terrorista csoport ellen Ausztriában lefolytatandó művelet céljából, felhasználva az Europol bizonyos analitikus munkafájljainak eredményét a potenciális büntetőeljárás céljára. Az Eurojust 2004 júniusában tartott, terrorizmus elleni stratégiai értekezletét követően az Eurojust osztrák nemzeti tagja találkozót szervezett a terrorista ügyekben illetékes osztrák nemzeti levelező és az Europol antiterrorista szakértői, illetve azok között, akik az Europolnál az iszlám terrorizmussal kapcsolatos analitikus munkafájlt (AWF) kezelik. Ezen az értekezleten megállapodtak abban, hogy az Europoltól egy elemző és egy szakértő vesz részt Bécsben a műveletben. Két nap alatt különféle házkutatások, letartóztatások, tanúkihallgatások, valamint bizonyítékok és anyagok lefoglalása zajlott le. A végeredmény pozitív volt, és a potenciális terroristák felkészítésére, valamint a terrortámadásokhoz források biztosítására irányuló tevékenységet felszámolták. Nagy mennyiségű hasznos információt gyűjtöttek össze, használtak fel és hasonlítottak össze az Europol AWF-ben található anyagokkal és információkkal. Az ügy jó példája volt a sikeres megelőzésnek és a közös stratégiák kialakításának a tagállamok kompetens hatóságai, valamint az Eurojust és az Europol között.
Csalás Egy mintegy 10 millió € összegű kárt okozó ügyet küldött meg egy vizsgálóbíró a belga szövetségi államügyészséghez koordináció, kooperáció és eljárás céljából.
32
A Luxemburgba, Franciaországba, Spanyolországba és Svájcba megküldendő jogsegélykérelmek eredeti példányait közvetlenül Belgium nemzeti tagja kapta meg. Az érintett nemzeti tagok javaslatokat tettek a jogsegélykérelmek módosítására a gyorsabb és hatékonyabb végrehajtás érdekében. A belga nemzeti tag konzultált az Eurojust egyik svájci kontaktpontjával is, és a jogsegélykérelmet csak ezt követően küldték meg a svájci központi hatóságnak. Első célunk az volt, hogy megtudjuk: kik foglalkoznak a megkeresett országokban a jogsegélykérelmek teljesítésével? Erre azért volt szükség, hogy meghívjuk őket egy 3. szintű koordinációs értekezletre, és közvetlenül szembesítsük őket a belga vizsgálóbíró és a belga nemzeti levelező konkrét követelményeivel. A végső célja az értekezletnek a következők egyidejű összehangolása volt: jogsegélykérelmek végrehajtása; bankszámlák befagyasztása; okiratok lefoglalása; házkutatások tartása; a gyanúsítottak kihallgatása. Az értekezlet végén a küldöttségek megállapodtak a kérelmek végrehajtásának közös időpontjában. A tervezett akciók 2004 júniusában párhuzamosan zajlottak. Az Eurojust támogatása nélkül lehetetlen lett volna ilyen eredmény elérése ilyen időkeretben.
Kábítószerkereskedelem Augusztus végén egy cseh ügyész a cseh nemzeti tag segítségét kérte 60 kg heroinnak Csehországból Olaszországba irányuló tiltott kereskedelme ügyében. A tiltott kereskedelem több éven keresztül folyt. Több személyt letartóztattak Csehországban, amelynek időtartama 2004. november közepén járt le. Az ügyésznek korlátozott ideje volt arra, hogy az ügyet a bíróság elé vigye; máskülönben a letartóztatottak szabadlábra kerültek volna, mert további hosszabbításra a nyomozati szakban nem volt lehetőség. Közülük néhány külföldi volt, akik valószínűleg eltűntek volna a cseh igazságszolgáltatás szeme elől. A jogsegélykérelmek teljesítésére rendelkezésre álló idő kevés volt, így az ügy az Eurojust elé került. A megkeresett államokkal az Eurojustnál tartott koordinációs értekezletet követően a nemzeti tagok három különböző tagállamban könnyítették meg komplex eljárási cselekmények sorozatának végrehajtását a letartóztatás határideje lejárta előtt. A cseh nyomozók Olaszországba való több kiutazás helyett egyetlen úttal elintézhették dolgukat, ami megtakarítással is járt szűkös forrásaikban.
Kábítószerkereskedelem A német nyomozók egy drogügyet nyomoztak, amelyben egy nő volt a szállítással gyanúsított személy, aki heroint csempészett Rotterdamból és olaszországi forgalmazó szervezeteknek szállította azt. A németek a nő letartóztatását tervezték, míg ezzel egy időben az olasz ügyészek ugyanezen drogkereskedők csoportja után nyomoztak. Hallottak a futárnak a németek által tervezett letartóztatásáról, ami egy olyan művelet lett volna, mely valamennyi erőfeszítésüket
33
romba dönti. Az olasz ügyészek sürgős kérelmet küldtek az Eurojustnak, hogy arra kérje a német hatóságokat, halasszák el a letartóztatást. A német ügyész szerint a német törvények értelmében nem volt lehetséges a letartóztatás elhalasztása, hacsak Hollandia, Németország és Olaszország meg nem tudnak egyezni egy ellenőrzött szállítás megszervezésében. Az Eurojust koordinációs értekezletet szervezett mindössze 24 órával azután, hogy a segítségét kérték. Ebben részt vettek a három ország illetékes szervei. Az értekezlet folyamán megállapodtak egy ellenőrzött szállítás lebonyolításában. A megszervezést követően három napon belül lebonyolították azt. Mindennek eredményeképpen a tizenkét olasz gyanúsított drogkereskedőt és a német szállítót bíróság elé állították.
Kábítószerkereskedelem 2004 novemberének végén egy lengyel ügyész megkérte a lengyel nemzeti tagot, hogy nyújtson segítséget egy drogkereskedelmi ügyben. Az ügy egyes szálai Németországba nyúltak, ahol számos személy letartóztatásban volt. A lengyel ügyész már több hónapja várta, hogy a német hatóságok teljesítsék a jogsegélykérelmében foglaltakat. A teljesítés szükségessége igen sürgőssé vált, mivel a gyanúsítottak fogvatartására rendelkezésre álló idő már lejárófélben volt, és nagy szükség volt a bíróság előtt felhasználható bizonyítékokra. A német bizonyíték kulcsfontosságú volt a vádemeléshez. A német és lengyel nemzeti tagok szoros együttműködésben dolgoztak annak érdekében, hogy meggyőzzék a német hatóságokat arról, hogy a kérelmet haladéktalanul teljesítsék. Az ügy Eurojustnál történt regisztrálását követően három napon belül megtörtént a jogsegélykérelem teljesítése, és megvoltak a szükséges bizonyítékok. Az ügyben vádemelésre kerülhetett sor, még a fogvatartás lejárta előtt.
Illegális bevándorlás A Belga Szövetségi Ügyészség egy több mint 25 országba vezető szállal rendelkező ügyet terjesztett az Eurojust elé 2004 októberében egy brüsszeli előkészítő értekezletet követően. Belga nemzeti szinten az ügy csaknem befejezett volt, de az eljáró vizsgálóbíró úgy döntött, továbbít valamennyi rendelkezésre álló és releváns információt az érintett EU tagországok illetékes hatóságai számára azzal a céllal, hogy a bűnözői hálózatot koordináltabb módon göngyölíthessék fel. A hét leginkább érintett ország felkérést kapott, hogy küldjön nyomozót és ügyészeket az Eurojustnál tartandó értekezletre. Első célunk az volt, hogy a hét ország illetékes hatóságai előre ellenőrizhessék a hálózathoz kapcsolódó, folyamatban lévő nyomozásokat, illetve ha nincs ilyen, vizsgálják meg az elrendelés lehetőségét abból a célból, hogy jól megszervezetten, egyszerre időzített akciókkal lehessen lecsapni a bűnözőkre.
34
Az értekezletre rövidesen sor került, és azon az Europol is részt vett, hogy elemző kapacitását szükség esetén felajánlja. Az értekezlet folyamán sikeres volt az információcsere. Decemberben a főgyanúsítottat letartóztatták Belgiumban és közös igazságügyi és rendőrségi tevékenység zajlott további négy EU tagállamban. Az ügy jelenleg még folyamatban van. Annak ellenére, hogy az Eurojustot a belga ügy kései szakaszában hívták segítségül, az eredmény nagymértékben pozitív volt, még ha meglehetősen korlátozott is. Ha korábban történt volna konzultáció, az eredmények még jobbak lehettek volna. Ennek ellenére ez az ügy a belga igazságügyi hatóságok megközelítésének tényleges változását mutatja, és főként az arra irányuló szándékot, hogy egyre inkább a teljes bűnözői hálózatot próbálják felderíteni, mintsem annak csupán egy elszigetelt részével foglalkozzanak, egyetlen tagállamban.
Kábítószerkereskedelem – Fedett műveletek Az Eurojust segítséget tudott nyújtani a német és lengyel ügyészeknek abban, hogy olyan jogi keretet találjanak és használjanak, amelynek alapján német titkos ügynökök dolgozhatnak lengyel területen. Úgy gondoljuk, ez az első ügy, hogy ilyen történt. A német és a lengyel rendőrség szoros együttműködésben dolgozott és számos kifinomult technikai intézkedést alkalmazott. Az igazságügyi és ügyészi aspektusok részletes kidolgozására és meghatározására volt szükség. Az a vélemény, hogy ezt a nyomozási technikát szükséges lesz alkalmazni a jövőben nemcsak Németországban és Lengyelországban, hanem más tagországokban is. A részletekre kiterjedő tárgyalások és megbeszélések, valamint az Eurojusttal folytatott konzultáció után a két ország ügyészsége memorandumot írt alá egy, a német-lengyel határon található városban tartott értekezleten.
Gyilkosság és bűnszövetség – motoros geng Az olaszországi Bolzano főügyésze az Eurojusttól kért segítséget egy Európa szerte működő bűnszervezettel kapcsolatos ügyben. Ebben az ügyben egy motorbiciklis geng volt érintett, akiket Olaszországban gyilkossággal és bűncselekményekre szövetkezéssel gyanúsítottak, és akik ellen nyomozást folytattak a német, svéd, luxemburgi, holland, francia és osztrák hatóságok is. Az olasz ügyész jogsegélykérelmet küldött Dániába, Luxemburgba, Hollandiába, Svédországba és Németországba. Az Eurojustnál koordinációs értekezletre került sor, amelyen részt vettek az érintett országok illetékes hatóságai és az Europol képviselői. Az értekezlet felettébb gyümölcsöző volt. Az Eurojust által biztosított együttműködés és támogatás lehetővé tette a kérelmek hatékony teljesítését, ami erőteljes lendületet adott az olasz nyomozásnak. Hasznos
35
információcsere zajlott, ami végül lehetővé tette a teljes bűnszervezet és annak egész Európára kiterjedően folytatott tevékenysége felszámolását.
Európai elfogatóparancs (EAW) 2004 augusztusának végén a szlovák hatóságok európai elfogatóparancsot adtak ki egy zairei állampolgár ellen, akit Belgiumban tartóztattak le, és fogvatartásának időtartama 2004. október 14-én telt le. Az európai elfogatóparancsot az Interpolon keresztül szeptember 6-án továbbították szlovák nyelven, angol nyelvű fordítással ellátva. 2004. október 13-án az európai elfogatóparancs francia fordítását az Interpol továbbította. Sajnos, az európai elfogatóparancsot nem továbbították Belgiumba a kompetens igazságügyi szervnek, így azt nem hajtották végre, és a személyt szabadlábra helyezték. Ez az ügy olyan kommunikációs akadályok világos példáját mutatja, amelyek nemcsak egy állam szervei között, hanem az Európai Unió két tagállama között is fennállnak. A schengeni információs rendszeren keresztül bonyolított kommunikációt használják az egyes „régi” EU-tagállamokban. Ez a rendszer rendkívül hatékony és a Sirene irodának vannak szabályai arra vonatkozólag, hogy hogyan kell kezelni a már kiadott vagy megkapott európai elfogatóparancsokat. Bár az „új” EU-tagállamokat köti a Schengeni Egyezmény (még nem írták alá az egyezményt, de elfogadták annak alkalmazását az EU csatlakozási szerződés aláírásával), nem tudják alkalmazni a schengeni információs rendszert annak technikai korlátai miatt. Ezért használatos az európai elfogatóparancs Interpolon keresztül történő továbbítása. A „régi” tagállamok hatóságainak tudatában kell lenniük ennek a lehetőségnek, és nemzeti kommunikációs csatornáikat úgy kell átalakítaniuk, hogy azok biztosítsák az európai elfogatóparancsok időbeli és hatékony végrehajtását. Az Eurojust hangsúlyozni szeretné az európai elfogatóparancsoknak a kibocsátó és végrehajtó hatóságok közötti közvetlen továbbításának fontosságát és hatékonyságát.
Emberkereskedelem Egy több európai országra kiterjedő emberkereskedelmi ügy került az Eurojust elé olasz és német ügyészek révén, tagországuk nemzeti tagjain keresztül. Ennek során fény derült arra, hogy mindkét állam ügyészei, eleinte anélkül, hogy egymásról tudomásuk lett volna, ugyanazon bűnszervezet által elkövetett bűncselekmények felderítésén dolgoztak. E bűnszervezet Albániából más balkáni államokba szállított embereket kereskedelem céljából. Az Eurojust a korai szakaszban segítette az olasz és a görög hatóságok közötti információcserét és biztosította, hogy azok összehangolják tevékenységüket. A üggyel kapcsolatos első koordinációs értekezlet Görögországban zajlott, majd egy második lett tervbe véve és zajlott le Hágában az Eurojustnál 2005 elején, albán ügyészek részvételével és az Europol közreműködésével. Az ügy még nem zárult le.
36
Kábítószerkereskedelem és pénzmosás Egy Görögországot, Spanyolországot, Németországot és Belgiumot érintő nagyszabású drogkereskedelmi és pénzmosási ügy került az Eurojust elé 2004 második felében. Több mint kétéves sikeres rendőrségi együttműködés után, elsősorban görög, spanyol, brit és amerikai tisztek között, egy 5,4 tonnás kokainszállítmányt fogtak el spanyol vizeken. A hajó személyzetét Spanyolországban fogták el és tartóztatták le, míg az ügy és hasonló bűncselekmények főgyanúsítottját Németországban tartóztatták le. Őt Görögország számára fogják átadni egy európai elfogatóparancs alapján. Ez volt az első, Görögország által kibocsátott európai elfogatóparancs, mivel az azzal kapcsolatos nemzeti jogszabály csak néhány nappal ezt megelőzően vált hatályossá. A görög igazságügyi hatóságoknak jogsegélyért kellett folyamodniuk Németországhoz és Belgiumhoz, mivel a bűnszervezet tagjai e két országban folytattak illegális tevékenységet. Az Eurojust hágai székhelyén koordinációs értekezletet szervezett, amelyen részt vett valamennyi érintett ország ügyésze. Négy nyelvre szimultán tolmácsolást biztosított az Eurojust a jogi és gyakorlati információk cseréjének elősegítése céljából, továbbá azt biztosítandó, hogy az ügyben partnerként szereplő valamennyi kompetens hatóság szoros együttműködésben dolgozzon, és segítse egy olyan bűnszervezet bíróság előtti felelősségre vonását, amely súlyos bűncselekmények sorozatával gyanúsítható.
Joghatósági konfliktus – európai elfogatóparancs (EAW) Ez volt az első olyan ügy, amelyben az Eurojustot az európai elfogatóparanccsal kapcsolatos kerethatározat 16. cikke alapján tanácsadásra kérték fel joghatósági konfliktusból adódó probléma megoldásához. A német és belga hatóságok bocsátottak ki elfogatóparancsokat egy csalási ügy ugyanazon gyanúsítottja ellen, aki holland állampolgár és az adatok szerint Hollandiában lakik. Az amszterdami ügyész, aki központi hatóságként felelős valamennyi Hollandiába beérkező európai elfogatóparancsért, tanácsot kért az Eurojusttól. A bűncselekmények között szerepelt az áruért való fizetés elmulasztása is, amelyet egy német cégen keresztül bonyolítottak. A vásárlást követően az árut azonnal eladták belgiumi vevőknek, gyakran közvetítői láncon keresztül. A vevők készpénzben fizettek, és olyan dokumentumokat kaptak, amelyek valószínűleg hamisak voltak. Az okozott kár több millió eurót tett ki. A főgyanúsított ellen mind Németország, mind Belgium eljárást kívánt indítani. Belgium egy másik olyan holland gyanúsított kiadatását is kérte, aki csak Belgiumban tevékenykedett. A németországi ügy csak a csalással volt kapcsolatos. A belga ügy mind a csalást, mind pedig az okirathamisítást magában foglalta. Mindkét ország rendelkezett joghatósággal az eljárásra a főgyanúsított ellen, ám csak Belgium rendelkezett joghatósággal az okirathamisításra. Az ügyet több értekezlet keretében vitatták meg az érintett országok nemzeti tagjai. Az Eurojust azt javasolta az illetékes holland hatóságoknak, hogy először adják át a főgyanúsítottat
37
Németországnak azzal a feltétellel, hogy Németország átveszi a belga büntetőeljárást, amennyiben az nem eredményez non bis in idem helyzetet; másodszor pedig, hogy a második gyanúsítottat adják ki Belgium számára. Mind a német, mind a belga hatóságok jelezték, hogy egyetértenek ezzel a megoldással. Az illetékes amszterdami bíróság döntését az Eurojust által tett javaslatra alapozta.
Súlyos adócsalás – alkoholcsempészet A súlyos adócsalási ügyet először 2002-ben terjesztették az Eurojust elé. Öt európai ország volt érintett az ügyben és a veszteség mértékét legalább 80 millió €-ra becsülték. Egy rendkívül professzionális bűnszervezet működött Portugáliában és Spanyolországban, továbbá rendelkezett kapcsolatokkal más országokban működő személyekkel és cégekkel is. Az igazságügyi hatóságok lépéseinek szoros összehangoltságát sikerült megvalósítani, és a bűnszervezetet megsemmisíteni. A kiinduláskor csak az volt ismert, hogy egy cég alkoholt exportált egyik országból a másikba, és hogy nagy mennyiségű alkoholt küldtek dél-európai országokból skandináv országokba. Szükségessé vált részletesebb információk gyűjtése az egyes országokban, ahonnan az alkohol származott. Voltak arra utaló jelek, hogy a gyanúsítottak és a különböző országokban elkövetett cselekmények vagy ugyanazok, vagy szorosan kapcsolódóak. Az Eurojuston keresztül kicserélt információk felhasználása révén a portugál és spanyol hatóságok szoros rendőri és igazságügyi együttműködést tartottak fenn, és összehangolt cselekvést kezdeményeztek mind hazai, mind európai szinten az Eurojust támogatásával. Ez különböző helyeken és az Eurojust székhelyén tartott koordinációs értekezleteken zajlott. Az Eurojust igénybevétele lehetővé tette a nyomozások közötti kapcsolatok meghatározását, valamint a nemzeti hatóságok közötti információcsere biztosítását. Ezen kívül az információkra építve új nyomozások indultak, és új összefüggéseket lehetett felállítani a szervezet tevékenysége különféle aspektusai között, ami lehetővé tette a bűncselekményt elkövető személyek és cégek azonosítását, információk és bizonyítékok beszerzését, az egyes nemzeti hatóságok általi felhasználás céljából. Több mint 20 személyt tartóztattak le, köztük a szervezet vezetőjét is. Az eljárások némelyike még folyamatban van. Az Eurojust segítséget nyújtott a jogsegélykérelmeknek a lehető legrövidebb időn belül történő végrehajtásában. A koordináció célja az volt, hogy az egymásssal összefüggő sok nyomozás között ne legyen átfedés, de hézagok sem maradjanak. Lehetővé tette a joghatóság világos meghatározását is, ezáltal a joghatósági összeütközések megelőzését a tagállamok között.
38
Illegális bevándorlók csempészete és kábítószerkereskedelem Az utóbbi év során az Egyesült Királyságból beterjesztett ügyek jelentős száma az illegális bevándorlók csempészésével volt kapcsolatos. Egy illegális bevándorlók csempészésével és drogkereskedelemmel foglalkozó szervezett bűnözői csoporttal kapcsolatos nyomozásban fordult az Eurojusthoz a Crown Prosecution Service (Koronaügyészség – CPS) és a National Crime Squad (Nemzeti Bűnügyi Osztag – NCS). 2004 márciusában a brit hatóságok kérésére értekezletre került sor: az érintett országok Németország, Belgium, Franciaország, Ausztria és Hollandia voltak. Az ügy megvitatásában az Europol is részt vett. Az értekezlet az Egyesült Királyságban és Németországban párhuzamosan folyó nyomozások bonyolításával, valamint a bizonyítékoknak a két ország nemzeti hatóságai között történő cseréjével foglalkozott. Ezen kívül kiterjedt az Egyesült Királyságban és Belgiumban folytatott nyomozások közötti kapcsolatokra, és további információt biztosított a belga hatóságok számára nyomozásuk folytatásához. Az értekezlet lehetővé tette továbbá a jogsegélykérelmek teljesítésének megkönnyítését Franciaországban és Ausztriában; továbbá Hollandiában nyomozások indításának lehetőségét is megvizsgálta. Az értekezletet követően Németországban letartóztatások történtek, illetve 107 kiló heroint foglaltak le sikeresen. Az Egyesült Királyságban letartóztatásokat foganatosítottak illegális bevándorlás elősegítése miatt. Hollandiában különböző helyszíneken tartottak házkutatásokat. 2004 májusában egy összegző értekezlet zajlott le. Az Egyesült Királyságból és Németországból érkezett résztvevők tartottak beszámolót az általuk folytatott nyomozások és vádeljárások akkori állásáról. A Hollandiából érkezett résztvevők új információval szolgáltak és az Egyesült Királyságból érkezett kérelmek teljesítésére időkereteket szabtak. A német résztvevők végrehajtandó jogsegélykérelmeket adtak át a holland hatóságoknak. A bizonyítékokkal és joghatósági kérdésekkel kapcsolatban érdemi egyeztetés zajlott. A nyomozások további folytatása során ez az információcsere kétségkívül nagyon hasznosnak bizonyult.
Illegális bevándorlók csempészete Az Egyesült Királyság hatóságai 2004 októberében egy újabb, illegális bevándorlók csempészésével összefüggő ügyet terjesztettek az Eurojust elé Kent rendőrségén és a CPS-en keresztül. Az Egyesült Királyságbeli ügyhöz kapcsolódó, külön nyomozás folyt Németországban. A németek 2004 decemberének elején tervezték gyanúsítottjuk letartóztatását, és a CPS és a kenti rendőrség közös művelet megszervezését szorgalmazta, hogy összehangolt letartóztatásokat hajthassanak végre ugyanazon a napon. Az Egyesült Királyságbeli ügynek voltak belga vonatkozásai is. Az Egyesült Királyságban működő szervezet egyik kulcstagja valószínűleg Brüsszelben lakott és működött. A CPS és a kenti rendőrség meg akarta vizsgálni a belga hatóságoknak az ezzel a
39
személlyel és tevékenységével, illetve az Egyesült Királyságban tartózkodó gyanúsítottakkal való kapcsolatokra irányuló nyomozás lehetőségét. A Eurojust ezen kérdések megvitatására koordinációs értekezletet szervezett. A kenti CPS egyik ügyésze, a kenti rendőrség két tisztje, egy német ügyész és egy belga rendőrbíró vettek részt ezen az értekezleten. Valamennyi jelenlévő szándéka egymás segítése és az együttműködés volt. A hasznos megbeszéléseket követően megállapodás született arra vonatkozólag, hogy összehangolt letartóztatásokat hajtanak végre Németországban és az Egyesült Királyságban, illetve, hogy a belga hatóságok nyomozást kezdeményeznek olyan kapcsolódó cselekményekre vonatkozóan, amelyeket a feltételezések szerint Brüsszelben követtek el. Az értekezletet követően összehangolt letartóztatások történtek; egy gyanúsított az Egyesült Királyságban, kettő pedig Németországban van fogva. Nyomozás indult Belgiumban, és jelenleg is folyik. Ezek az ügyek világosan mutatják az összehangoltsággal járó előnyöket a különböző országokban párhuzamosan vagy kapcsolódóan folyó nyomozások esetén. Az Eurojust tökéletes fórumot biztosít arra, hogy ezeket a nyomozásokat összehangolja az információcsere, a jövőbeni stratégiák megvitatása, kidolgozása, egyeztetése és kivitelezése érdekében.
Befektetési csalás Ez az ügy az EU tagországok és harmadik országok közötti, korai szakaszban zajló konstruktív együttműködés jó pédája. Egy francia vizsgálóbíró, aki egy befektetési csalási ügyben nyomozott, amely 1,5 millió € kárt okozott, arra kérte az Eurojustot, hogy szerezzen hasonló ügyekkel kapcsolatos információkat ugyanezen elkövetőkre vonatkozólag, akik világszerte folytatják tevékenységüket. Franciaországon kívül öt másik EU tagország volt érintett az ügyben: Luxemburg, Ausztria, Olaszország, az Egyesült Királyság és a Cseh Köztársaság, valamint két harmadik ország: Liechtenstein és Svájc. Az Eurojust által megszervezett koordináció keretében, az összekötő magisztrátusokkal (ügyészekkel/bírákkal) folytatott szoros együttműködés, az EJN (Európai Igazságügyi Hálózat) és az Eurojust harmadik országokban működő kontaktpontjai révén rövidesen megerősítést nyert, hogy hasonló ügyek öt másik országban is léteznek, néhány ugyanazt a francia sértettet érinti, illetve felfedeztek egy további franciaországi ügyet is. A kicserélt információ lehetővé tette mind a vizsgálóbírák, mind a rendőrtisztek számára, hogy az Európa szerte elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban teljes és átfogó áttekintést kapjanak. Ez azt is jelezte, hogy milyen jól szervezettek voltak a bűnözők. 2004 júniusában két gyanúsítottat tartóztattak le Franciaországban. Az Eurojustot az egyik vizsgálóbíró rögtön felkérte egy második koordinációs értekezlet megszervezésére, amit 2005 elejére terveznek.
40
Az értekezlet lehetővé teszi a jelenlegi nyomozások hatékony koordinálását és elősegíti a közvetlen információcserét az új letartóztatottak ügyében a jelenlegi és jövőbeni jogsegély megkönnyítése érdekében. Lehetővé teszi az igazságszolgáltatás további lépéseinek koordinálását annak érdekében, hogy azok ne veszélyeztessék más tagországokban a folyamatban lévő nyomozást. Ugyancsak lehetővé teszi a joghatósági kollíziók és kiadatási problémák korai stádiumban történő megvitatását. Általánosabban fogalmazva, stratégiát lehet kidolgozni arra nézve, hogy hol – egy vagy több országban – történjék a büntetőeljárás lefolytatása, illetve a vádemelés.
41
1. ábra: Az Eurojust elé terjesztett ügyek száma
400 350
381
300 300
250 200 150
192
202
2001
2002
100 50 0
2003
2004
2. ábra: Az ügyeket az Eurojust elé terjesztő (megkereső) országok 50
50 45 40
18
42
41
39
12
38
36
35
35
34 35 31
30
26
25 20
18
15 10 5 0
29
22
2020 18 16
17
16
12 11
11
10 9 6
8
5 1
7
5 1
2
33
3
BE CZ DK DE EE EL ES FR IE IT CY LV LT LU HU MT NL AT PL PT SI SK FI SE UK
2003
42
2004
3. ábra: Az Eurojust elé terjesztett ügyekben megkeresett országok
98
100 90
80
80 70 60
57
55
50 40
46 37
35 28 24 17
20
0
41
39
30
10
65
64
63
59 56
8
18 8
12
7
8
13
16 15
7
12 12
1011
8 6
5
3
2
15
12
6
BE CZ DK DE EE EL ES FR IE IT CY LV LT LU HU MT NL AT PL PT SI SK FI SE UK
2003
2004
4. ábra: Két és több országot érintő ügyek
300 250 200
272 222
150 100 50 47 0
Kétoldalú ügyek
2003
65 44
31
Többoldalú ügyek
Többoldalú ügyek
(három ország)
(négy, vagy több ország)
2004
43
5. ábra: Koordinációs értekezletek
25
25 23
23
20
20 18 17
15 14
10 9 6
5
3
2
1
0
2
4
3 1
4
5
4 1
2
2
2
1
2
2
1
BE CZ DK DE EE EL ES FR IT LV LT LU HU NL AT PL PT SI SK FI SE UK RO AL NO TU SW
6. ábra: Bűncselekmények
150 148
135 120 105 90
95
94
75 60 45 30
34
34
Pénzmosás 7%
Emberölés 7%
15 0
44
Drogkereskedelem 20%
Csalás 20 %
33
27
Terrorizmus Szervezett 7% rablás 6%
Egyéb 33%
45
4
KAPCSOLAT A NEMZETI HATÓSÁGOKKAL
Az Eurojust számára létfontosságú, hogy a nemzeti tagoknak és asszisztenseiknek erős, bizalomra épülő kapcsolata legyen valamennyi nemzeti hatóságukkal. E kapcsolat ereje segítséget nyújt annak biztosításában, hogy az arra érdemes ügyek az Eurojust elé kerüljenek.
A Kollégium nemzeti tagjainak többsége asszisztens nélkül dolgozik. Valamennyien részt vesznek az Eurojustnál az infrastruktúra, illetve a széleskörű politikák és stratégiák alakításában. Időbeosztásukban prioritás az egyedi ügyek intézése. Ügyek előterjesztésének ösztönzésére és az Eurojustnak az országukban való népszerűsítésére maradó idejük korlátozott. Ezért változatlanul az a politikánk, hogy Hágában találkozunk minden héten három napon át és két napot szánunk arra, hogy a nemzeti hatóságokkal kapcsolatainkat ápoljuk. Továbbra is kéthavonta egy hetet szánunk arra, hogy nemzeti tagjaink országaikban konkrét ügyeket vizsgálhassanak, és nemzeti hatóságaikkal fenntartott kapcsolataikat erősíthessék.
Az Eurojustnak nincs hatásköre azt követelni, hogy a nemzeti hatóságok terjesszenek ügyeket a Kollégium elé. Jóllehet az előterjesztett ügyek száma az Eurojust létrejötte óta fokozatosan nő, a Kollégium úgy érzi, hogy rendelkezik még kapacitással több ügy feldolgozására. Az ügyekkel kapcsolatos statisztika azt mutatja, hogy egyes országok rendkívül kevés ügyet terjesztettek az Eurojust elé, míg mások jelentős számú ügyben kértek segítséget.
2004 második felében a holland EU elnökség volt a házigazdája az igazság- és belügyminiszterek informális találkozójának Hágában. Örömmel vettük, hogy több miniszter időt szakított az Eurojust meglátogatására. Biztató volt, hogy közülük többen az EU új tagállamaiból érkeztek. Találkozhattak országuk nemzeti tagjával, és első kézből tudhattak meg többet munkánkról. Örömmel számolhatunk be arról, hogy 2004-ben nőtt a miniszterek, legfőbb ügyészek és egyéb magas rangú személyiségek által tett látogatások száma. Sok látogatót biztatunk arra, hogy az Eurojust meglátogatását kapcsolják össze az Europolnál teendő látogatással. Lényeges, hogy mindkét szervezetet jobban ismerjék a tagállamokban.
Az Eurojust mindig örömmel veszi, ha a tagállamok minisztereit és más magas rangú képviselőit üdvözölheti. Azokat, akik még nem jártak nálunk, arra buzdítjuk, hogy ezt tegyék meg az első adandó alkalommal. A biztatás, lelkesedés és szervezetünknek a legfelsőbb szinten történő támogatása segítheti csak elő az Eurojustnak a tagállamokban való ismertségének növelését.
2004-ben a nemzeti tagok minden alkalmat megragadtak arra, hogy prezentációkkal ismertessék szervezetünk tevékenységét és népszerűsítsék annak mind gyakoribb használatát. Lévén a nemzeti tagok hivatásukat tekintve ügyészek, nem feltétlenül szakértői a reklámnak és marketingnek. Ennek ellenére az Eurojust ismertségének növelése munkánk kulcsfontosságú része, és továbbra is időt áldozunk arra, hogy az Eurojustot a tagállamokban ismertebbé tegyük.
46
Követésre méltó néhány nemzeti tagnak az a kezdeményezése, hogy az Europolnál működő nemzeti partnerével együtt dolgozik a két szervezet hazai ismertségének növelését célzó stratégiákon.
Örömmel számolunk be arról, hogy valamennyi tagállam – az új tagállamokat is beleértve – kijelölte a terrorista ügyekre nemzeti levelezőjét. Ez lényeges eredmény. Ám nem kevésbé lényeges a rendszer hatékony működése szempontjából – mind az Eurojust, mind a tagállamok számára –, hogy a levelezők el is legyenek képesek látni feladataikat. A rendszer gyakorlati működése és valamennyi érintett érdekében a levelezőknek az EU tanácsi határozatban felsorolt információkhoz gyorsan hozzá kell jutniuk és képeseknek kell lenniük azokat továbbítani az Eurojust nemzeti taghoz. Ma még nem teljesen ez a helyzet.
Az Eurojustot mind gyakrabban az EU-n belüli szervezett bűnözés elleni harc kulcsszereplőjeként ismeri el nagyszámú kommentátor, egyetemi elméleti szakember és konferencia rendező. A határokon átnyúló, súlyos bűncselekmények elleni küzdelem javítását célzó igazság- és belügyi kérdések és intézkedések terén az EU-ban sok közelmúltbeli fejlemény és kezdeményezés történt. A nemzeti tagokat – amint az hazai kollégáik esetében is megtörténik – gyakran kérik fel a nemzeti és a nemzetközi médiában való szereplésre, szemináriumok előadójának, vagy workshopokban részvételre. Amennyiben az egyedi ügyek intézését nem akadályozza, minden alkalmat megragadva ezeknek eleget teszünk. Ezek ugyanis segítenek növelni az Eurojust presztízsét, ismertségét, és előmozdítják új ügyek Eurojusthoz terjesztését a nemzeti nyomozó és vádhatóságok részéről.
47
5
EU BŐVÍTÉS ÉS HARMADIK ORSZÁGOK
EU bővítés Az Európai Unió 2004. május 1-i bővítése valamennyi EU szerv számára jelentős változásokat hozott. Ez alól az Eurojust sem volt kivétel. Az Eurojust létrehozásának kezdeti időszaka – azaz 2002 – óta kijelölt kontaktszemélyek révén szoros volt a kapcsolatunk az EU-hoz csatlakozó államokkal. Rendszeres találkozókat tartottunk a kontaktpontokkal a bővítés új kihívásaira való felkészülés, és az arra történő gördülékeny átmenet céljából, hogy a 15 nemzeti tagból álló Eurojust 25 tagúra nő.
Elértük azt a célt, hogy a 10 csatlakozó állam mindegyike kinevezte az Eurojustba nemzeti tagját a bővítés napjáig. 2004. május 4-én mind a tíz nemzeti tag részt vett a kibővült Kollégium ülésén. Ezután a nemzeti tagok közül többen azonnal állandó jelleggel bekapcsolódtak az Eurojust munkájába. Számos nemzeti tag nagy rendszerességgel részt vett a Kollégium ülésein, de állandó jelleggel nem tartózkodott Hágában, ami jelezte annak szükségességét, hogy gyakorlati intézkedésekre és jogszabályokra van szükség ahhoz, hogy az állandó hágai tartózkodásukat biztosító támogatás pénzügyi infrastruktúrája rendelkezésre álljon.
2004-ben Málta volt az egyetlen EU tagállam, amely nem képviseltette magát a Kollégium ülésein. Ennek oka részben az, hogy Málta nemzeti tagja egyben Málta legfőbb ügyésze is. Reményeink szerint hamarosan új személyt neveznek ki, így Málta teljesebb szerepet tud játszani az Eurojust munkájában.
Az új nemzeti tagok a nemzetközi szervezett bűnözéssel kapcsolatban új megközelítést és új perspektívát hoztak. A Kollégium és az Eurojust egészének munkájában aktív szerepet töltenek be. Néhányuk jelentős számú ügyet terjesztett az Eurojust Kollégiuma elé, és többen aktív részt vállaltak a Kollégium munkájából. Várakozással tekintünk a további, jobb együttműködés elé, mivel a Kollégium egyre magabiztosabban és nagyobb jártassággal működik együtt az ügyek intézése és koordinálása terén az Európai Unió által biztosított új jogi környezetben.
Harmadik országok 2004 folyamán az Eurojust tárgyalásokat folytatott és együttműködési megállapodást kötött a Norvég Királysággal. Ez az Eurojust által kötött első megállapodás egy harmadik országgal, és azt reméljük, mintaként szolgál majd további harmadik országokkal kötendő megállapodásokhoz. A megállapodást jóváhagyásra 2004 őszén küldtük meg a Tanácsnak. Örömmel értesültünk e jelentés készítésének idején, hogy a megállapodást a Tanács 2005 februárjában jóváhagyta.
50
Az Eurojust kontaktpontjain keresztül folytatta a közös munkát a jelenlegi EU tagjelölt államokkal. A román hatóságokkal a kontaktszemélyen keresztül megvalósuló együttműködés például változatlanul igen pozitív. Az év során a román legfőbb ügyész is látogatást tett az Eurojustnál, és hivatalos együttműködési megállapodás kidolgozását kezdeményezte. Reméljük, hogy e megállapodás véglegesítése 2005-ben megtörténik.
Az Eurojustnál 2004-ben tett egyéb látogatások között szerepelt a közelmúltban kinevezett oroszországi kontaktpont látogatása. Az Orosz Föderáció kontaktszemélye a moszkvai Legfőbb Ügyészség Nemzetközi Főosztályának magas beosztású ügyésze. Kíséretében levő kollégájával együtt a márciusi látogatás során értékes háttérinformációkat nyújtott arra nézve, hogy miként fejlődhet közös munkánk. Örülünk annak, hogy rendszeres segítséget tudott nyújtani a nemzeti tagoknak számos, az Orosz Föderációhoz kapcsolódó ügyben. Reméljük, hogy a látogatás során létrejött kapcsolatok tovább erősödnek.
Az EU bővülése annak keleti határai változásával járt, és olyan új szomszédok megjelenését hozta magával, mint Ukrajna. A Kollégium elnöke levélben javasolta az ukrán legfőbb ügyésznek az Eurojusthoz kontaktpont kinevezését. A válasz pozitív volt, és a kontaktszemély kinevezése megtörtént. A legfőbb ügyész a kontaktponttal együtt 2005 elejére látogatást tervez az Eurojustnál.
Az Eurojust számos kontaktponttal rendelkezik a dél-amerikai államokban. Törekszünk támogatni a közelmúltban ügyészekből és nyomozókból alakult hálózatot, a Red Iberoamericana de Asistencia Judicial-t (IbeRED). 2004-ben spanyol nemzeti tagunkon keresztül jó kapcsolatokat alakítottunk ki, és azt reméljük, hogy ezek az első lépések folytatódnak az IbeRED és a délamerikai, valamint az EU hatóságok közös javát szolgálva. Fontos, hogy az Eurojust egyre erősebb szervezetté érésének eredményeként az ilyen tágabb kapcsolatokat fejlesszük.
Az izraeli legfőbb ügyészség nemzetközi részlegének képviselői 2004 folyamán előzetes tárgyalásokat folytattak az Eurojusttal a jövőbeni szorosabb kapcsolatok és az igazságügyi együttműködés struktúráinak kiépítése céljából. Reméljük, hogy mindez egy Eurojust kontaktpont hivatalos kinevezéséhez vezet 2005 elején.
Az Amerikai Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumának képviselői a terrorizmussal kapcsolatos stratégiai értekezletünkről nagyon pozitív beszámolókat hallottak és kapcsolódni kívántak az Eurojusthoz ezen a területen. 2005 elején találkozót kívánunk tartani a már befejezett terrorista ügyek áttekintésére. A cél az, hogy kapcsolatot próbáljunk kiépíteni az Egyesült Államok ügyészei és az Eurojustnak a terrorizmussal foglalkozó nyomozókból és ügyészekből álló hálózata között, valamint lehetővé tegyük a gyakorlati megoldások, a tanulságok és a terrorista ügyek összefüggéseinek megvitatását.
51
Reméljük, hogy a pozitív tapasztalat arra ösztönzi az Amerikai Egyesült Államokat, hogy hivatalos megállapodást kössön az Eurojusttal. Ez lehetővé tenné pozitív és előnyös kapcsolatok kialakítását nemcsak a terrorizmussal összefüggő ügyek vonatkozásában, hanem a szervezett bűnözés egyéb területein is, a drogkereskedelmet, a különféle hamisításokat és csalásokat, valamint a pénzmosást is beleértve.
A Kollégium elnöke 2003 végén beszédet intézett az EU és a nyugat-balkáni államok igazságügyi minisztereinek közös értekezletéhez. 2004 folyamán Bosznia-Hercegovinán kívül valamennyi nyugat-balkáni állam reagált a beszédben elhangzott felhívásra és kontaktpontokat jelölt ki az Eurojusttal való együttműködés céljából.
Az Eurojust a nyugat-balkáni államokkal folytatott hatékony együttműködés fejlődését tapasztalja, ami kulcstényező lehet az Eurojust jövőbeni fejlődése szempontjából. A nyugatbalkáni államok tranzit- vagy kiindulási országok, amelyeket a szervezett bűnözői csoportok arra használnak fel, hogy emberekkel vagy áruval tiltott kereskedelmet folytassanak az EU irányába. A megfelelő igazságügyi együttműködés alapvető fontosságú az ilyenfajta kriminalitásra történő hatékony reagáláshoz. Két helyettes nemzeti tagot jelölt ki az Eurojust, akik elsődlegesen felelősek az Eurojustnak a régiót érintő olyan kezdeményezésekkel való kapcsolataiért, mint a Szervezett Bűnözés Stabilitási Paktum (Stability Pact Organised Crime Initiative), a DélkeletEurópai Együttműködési Kezdeményezés (Southeast European Co-operation Initiative – SECI Center) és a Délkelet-Európai Ügyészi Tanácsadói Csoport (SEEPAG). Ezen túlmenően az Eurojust külön új teamet hozott létre arra a feladatra, hogy a térség ügyészei és nyomozói munkájának segítése továbbra is folytatódjék.
2004 végén a következő államoknak volt kijelölt kontaktszemélye az Eurojusttal való együttműködése: Albánia, Argentína, Bulgária, Kanada, Horvátország, Japán, Liechtenstein, Macedónia, Norvégia, Montenegró, Románia, az Orosz Föderáció, Szerbia, Svájc, Törökország, Ukrajna és az Amerikai Egyesült Államok.
52
53
6
AZ ADMINISZTRÁCIÓ
Az Eurojust operatív igazgatási feladatainak ellátása és a személyzet irányítása az adminisztratív igazgató felelősségi körébe tartozik. Az adminisztratív igazgató tevékenységét a Kollégium elnöke felügyeli. Az alábbiak részletes információkat tartalmaznak az Eurojust adminisztrációjáról és operatív irányításáról, beleértve költségvetési irányítást is.
Általános helyzet A 2004. év nagy kihívások elé állította az Eurojust adminisztrációját. Az Eurojust Hágába költözése óta eltelt két év alatt jelentős erőfeszítések történtek az Eurojust és az Európai Igazságügyi Hálózat (EJN) teljeskörű működését lehetővé tevő infrastruktúra kiépítése érdekében. Alapvető fontosságú, hogy az Eurojust és az Európai Igazságügyi Hálózat biztosítani tudja azt a támogatást és felszereltséget, amely tőlük – az Európai Uniónak, mint a szabadság, biztonság és jog térsége kulcsfontosságú szereplőitől – elvárt. Bár kezdetben a költségvetési erőforrások és kapacitások szűkösek voltak, a 2002–2006. közötti tervezési időszakban jelentősen előrehaladt az alapvető infrastruktúra kiépítése. Az elért eredményeknek örülünk. Nem meglepő, hogy néhány nagy kihívást jelentő és fontos elem, mint például az Eurojust nagybiztonságú hálózata és az Európai Igazságügyi Hálózat (EJN) virtuális magánhálózata (VPN) még a fejlesztés fázisában van. Ugyanakkor mind az Eurojust, mind az Európai Igazságügyi Hálózat infrastruktúrája jelentősen fejlődött a 2004. év folyamán, és ma már nagyszámú olyan lehetőséget kínál és szolgáltatást nyújt, amelyek az Eurojust Határozatban és az Európai Igazságügyi Hálózatot létrehozó együttes fellépésben meghatározott célok eléréséhez szükségesek. Az Eurojust székhelye már több mint két éve Hollandiában van. Csalódottak vagyunk, hogy a holland kormánnyal még mindig nincs végleges és hivatalos székhelyegyezményünk. A holland Külügyminisztériummal folytatott hosszas tárgyalások a mai napig sem vezettek eredményre, és nem sikerült olyan hivatalos megállapodást kötni, amely megerősíti státuszunkat Hágában. Ugyanígy nem írtunk még alá hivatalos bérleti szerződést az általunk használt városi ingatlannal kapcsolatos jogi helyzetet szabályozására. Ezek a folyamatosan meglévő bizonytalanságok szükségtelenül terhelik és aggasztják a jelenlegi és későbbi nemzeti tagokat, azok asszisztenseit, és az Eurojust személyzetét.
EU bővítés Az EU bővítésének előkészítése és végrehajtása jelentős hatást gyakorolt az Eurojust 2004. évi operatív működésére és személyzeti munkájára. Az Eurojust épületében számos építési és átalakítási-bővítési munkát kellett elvégezni a tíz új nemzeti tag és az őket támogató személyzet befogadására. Örülünk annak, hogy a részletes előkészítő munkának köszönhetően az Eurojust bővűlése májusban és a rákövetkező hónapokban zökkenőmentesen és sikeresen zajlott le.
54
Az adminisztráció szervezeti felépítése Az igazgatási feladatokat jelenleg hat szervezeti egység látja el: Költségvetés és Pénzügyek; Európai Igazságügyi Hálózat (EJN) Titkársága; Humán Erőforrás; Informatika; Jogi Szolgálat; Biztonsági és Általános Szolgálat. Ezeket három specializált szolgálat teszi teljessé: Sajtó és PR szolgálat; Adatvédelmi iroda; a Kollégium Titkársága.
Személyzet és szervezeti felépítés
KÖZÖS FELÜGYELŐ TESTÜLET
KÖLTSÉGVETÉS ÉS PÉNZÜGYEK
HUMÁN ERŐFORRÁS
KOLLÉGIUM
INFORMATIKA
ADMINISZTRATÍV IGAZGATÓ JOGI SZOLGÁLAT
BIZTONSÁGI ÉS ÁLTALÁNOS SZOLGÁLAT
A KOLLÉGIUM TITKÁRA
ADATVÉDELMI IRODA
SAJTÓSZOLGÁLAT
EURÓPAI IGAZSÁGÜGYI HÁLÓZAT
A jelenlegi igazgatási szervezet ötvözi az Eurojust Határozat speciális követelményeit és az egyszerűsített vezetési struktúra jellemzőit, amelyben minden egység és részleg vezetője az adminisztratív igazgatónak alárendelt. Szükség esetén a Kollégium tagjaival is kiegészülő speciális teameket hoztunk létre az olyan speciális projektekkel kapcsolatban, mint az EUbővítés, az elektronikus ügykezelési rendszer (CMS) kifejlesztése és bevezetése, illetve a nagybiztonságú kommunikációs hálózat. A kialakított struktúra rugalmas és szükség esetén módosítható, így alkalmas arra, hogy megfeleljen az egyedi ügyek intézése követelményeinek, valamint a Kollégium egyéb szakmai igényeinek.
Költségvetési gazdálkodás Noha az Eurojust kulcsfontosságú szerepet játszik abban a küzdelemben, amelyet az EU folytat a terrorizmus és más súlyos bűncselekmények ellen, az éves költségvetése mégis viszonylag alacsony. 2003-ban az Eurojust elfogadott költségvetése 8 millió € volt; 2004-ben ugyanez 9,3 millió €-t tett ki, bár az Eurojust 11,5 millió €-ra tartott igényt. Ezek az összegek
55
– összehasonlítva az egyéb intézmények számára biztosított költségvetési forrásokkal – viszonylag alacsonyak a határokon átnyúló súlyos bűncselekményekkel kapcsolatos valamennyi igazságügyi tevékenység megkönnyítéséhez és összehangolásához 25 tagállam között. Egy egyszerű ÁFA-csalási ügy Eurojust segítséggel történő megoldása potenciálisan akkora veszteség megtérülését eredményezi, mint az Eurojust egész éves költségvetése. Biztosak vagyunk abban, hogy a 2004-ben végzett munkánk több volt, mint a rendelkezésünkre bocsátott költségvetési előirányzat „megszolgálása”.
A költségvetés alakulása a 2003–2005. közötti időszakban (igényelt, előirányzott, felhasznált) (lásd 7. ábrát) Az Eurojust hatékony és eredményes pénzügyi gazdálkodását 2004-ben az Európai Számvevőszék is elismerte. A Számvevőszék Európai Parlamentnek szóló jelentése elismerően szólt az adminisztratív igazgatónak a 2002-es pénzügyi évben végzett munkájáról és pozitív véleményt fogalmazott meg az Eurojust 2003. évi költségvetési gazdálkodásáról. A Számvevőszék különösen elégedett volt azzal, hogy a 2003. évi számviteli elszámolások az eredményszemléleten alapultak, a Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokkal összhangban. A Számvevőszék ajánlásai alapján korszerűsítettük a pénzügyi irányítás irányelveit és kialakítottuk a belső ellenőrzési standardokat. Az Európai Bizottság belső audit szolgálatának támogatásával továbbfejlesztjük belső audithálózatunkat. Örvendetes, hogy 2004-ben az Eurojust az éves költségvetési előirányzatának 98 %-át fel tudta használni. Úgy gondoljuk, hogy ez tükrözi a külső auditorok 2004-ben megfogalmazott véleményére alapozott, a pénzügyi és költségvetési gazdálkodást javító intézkedések hatását. A 2003. év ugyanez 76 % volt, ami az átmeneti időszakkal magyarázható, amikor a szervezeti struktúra kialakítás stádiumában volt. Meg kell itt is jegyeznünk, hogy az Eurojust még mindig várja, hogy az Európai Bizottság jóváhagyja az Eurojust Kollégiuma által 2003 novemberében elfogadott Pénzügyi Szabályzatot.
Munkaerőfelvétel és személyzeti irányítás (Humán Erőforrás Egység) 2004-ben a Humán Erőforrás Egység (HR Egység) három fő feladatra koncentrált: munkaerőfelvétel; az új Személyzeti Szabályzat végrehajtása; az EU bővítésre felkészülés. Ezen túlmenően tovább bővültek az Eurojust személyzetének képzési lehetőségei, és megtörtént a humán erőforrások kezelésére szolgáló Centurio szoftver használatának bevezetése. Az év során jelentékeny erőfeszítéseket tettünk, hogy betöltsük az Eurojustnál a 2004. évi terv szerinti 76 álláshelyet. 2003 végére az 53 összes új álláshelyből 28 betöltésre került. 2004-ben
56
25 új munkatárs kezdte meg tevékenységét. 2004 végére a HR Egység 52 poszt betöltését érte el (lásd a 8. ábrát). A fent említett időszak alatt számos álláshelyre ideiglenesen alkalmaztunk munkaerőt, így biztosítani lehetett az Eurojust teljeskörű működését. Üdvözöljük, hogy 2004-ben az új tagállamokból négy új munkatárs csatlakozott az Eurojust adminisztratív személyzetéhez.
Informatikai (IT) Egység Az IT Egység számára a legjelentősebb esemény 2004 októberében az Eurojust (ideiglenes) ügykezelési rendszerének (CMS) sikeres bevezetése volt. Az Eurojust operatív munkáját segítő alapvető eszköz prototípusának kifejlesztése a Grotius program finanszírozásában megvalósuló E-POC projekt keretében történt, számos partner bevonásával, az olasz Igazságügyi Minisztérium vezetésével. 2004-ben jelentős előrehaladás történt az ügykezelési rendszer (CMS) biztonságos környezetének kiépítésében, és a nemzeti tagok közül sokan segítették az igazgatási személyzet tagjait a projekt megvalósításában. Első lépésként speciális biztonsági megoldásokat alkalmaztunk az Eurojust hálózatában a feldolgozott adatok védelme érdekében. A megvalósulás küszöbén áll a biztonságos hálózat második szakaszának előkészítése. Ez a hálózat fizikailag különálló, megfelel az Eurojust adatvédelmi követelményeit kielégítő magas szintű biztonsági szabványoknak. Az említett fázis befejezéséhez szükséges kiegészítő munkaállomások beszerzése a hálózat 2005 elejére tervezett megvalósításához kapcsolódott. Szintén befejeződött a projekt harmadik szakaszának tervezése. A harmadik szakasz megvalósulása teszi lehetővé a nagybiztonságú kommunikációt a tagállamokkal és más stratégiai partnerekkel, például az Europollal. Számos továbbképzésre került sor, hogy a felhasználók megismerjék az említett új eszközöket és az Eurojustnál használatos egyéb IT alkalmazásokat. Az információtechnológiai felhasználó-támogatási egység (ICT User Support) sikeresen üzembe helyezte az új tagállamok csatlakozása következtében szükségessé vált valamennyi technikai berendezést. Új keretszerződések megkötésével biztosítottuk a hardverbeszerzést, a mobiltelefon szolgáltatást és a könyvtári forrásokat. Ez utóbbi lehetővé tette a könyvtár bővítését, különböző nyelvű könyvek, folyóiratok és egyéb információs anyagok beszerzését, amelyek célja a Kollégium operatív munkájának segítése.
Jogi szolgálat 2004. április 1-én az Eurojust első jogászának kinevezésével megalakult a Jogi Szolgálat. A szolgálat vezetője augusztusban csatlakozott az Eurojust adminisztrációjához. A Jogi Szolgálat létrehozása még mindig a kezdeti fázisban van. Bár az egységnél csak két jogász dolgozik, mégis széleskörű jogi tanácsadással segíti a Kollégiumot és az Eurojust különféle igazgatási területeit.
57
2004-ben az egység nagymértékben segítette az Eurojust keretjogszabályainak kidolgozását, beleértve a dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló, valamint az OLAF vizsgálatokra vonatkozó 1073/1999/EK rendelet végrehajtásáról szóló határozatok elfogadását. Az egység másik fontos feladata a jogi tanácsadói tevékenység, egyrészt az Eurojust működését szabályozó jogszabályok végrehajtásával és alkalmazásával, valamint az európai és a nemzeti jogalkotással kapcsolatban, másrészt a Kollégium és az igazgatási egységek számára. Segítséget nyújtott az Eurojust által megkötött, illetve megkötés előtt álló szerződések tárgyalásában, megszövegezésében és jogi szempontból történő gondozásában, valamint ellátta a jogvitákkal kapcsolatos teendőket. Az egység 2005-ben ki fog bővülni, ami lehetővé teszi, hogy segítse a Kollégiumot az Eurojust hatáskörét érintő politikák és jogi előterjesztések észrevételezésében. 2003 áprilisában a Spanyol Királyság beperelte az Eurojustot az Európai Közösségek Bíróságánál az Eurojust által közzétett nyolc álláshirdetéssel kapcsolatban. Spanyolország – amelyhez később csatlakozott a Finn Köztársaság is – azért perelt, mert álláspontja szerint az EU jogával és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának alapelvével ellentétesek a hirdetésekben szereplő nyelvi követelmények, valamint az, hogy a pályázattal együtt benyújtandó dokumentumok egy részének angol nyelven írottnak kellett lenniük. A Bíróság főügyésze (Avocat Général) 2004. december 16-án előterjesztett véleményében elvetendőnek ítélte a hátrányos megkülönböztetés tilalma alapelvének megsértésén alapuló érvelést, de indítványozta az egyik hirdetés megsemmisítését, mert az abban meghirdett poszton ellátandó feladatok jellegéből nem következett a pályázat angol nyelven történő benyújtásának követelménye. Mindazonáltal véleményében azt is jelezte, hogy az utólagos megsemmisítés hatálya nem érinti a már megtörtént kinevezést. A jelen éves jelentés nyomdába küldése idején, 2005. március 15-én a Bíróság jogorvoslattal nem támadható döntésével a spanyol keresetet érdemi tárgyalás nélkül, elfogadhatatlanság (inadmissibility) okából elutasította. A Bíróság megítélése szerint nincs jogi alap a tagállam általi keresetindításra az Európai Unióról szóló szerződés VI. Címének hatálya alá tartozó igazság- és belügyi bűnügyi együttműködés területén hozott döntések ellen. Az ítélet teljes szövege megtalálható az Európai Bíróság honlapján: http://curia.eu.int/jurisp/cgi-bin/form.pl?lang=en, a C-160/03, Spain/Eurojust hivatkozási számon.
Kommunikációs tevékenység (Sajtó és PR) 2004-ben a Sajtó és PR Szolgálat kidolgozta és végrehajtotta az Eurojust kommunikációs politikáját, növelte az Eurojust ismertségét az EU-ban, és elvégezte az éves jelentés elkészítésében rá háruló feladatokat.
58
Az elmúlt évben az Eurojust weblapját naponta tekintélyes számú látogató kereste fel. A weblap 2004-ben fejlesztésre és frissítésre került, 2005-ben pedig megtörténik az átszerkesztése és újraindítása. Belső hírlevelünk, az Eurojust Weekly nagy népszerűségnek örvend. Elektronikus magazin formájában jelenik meg, eljut mindenkihez az Eurojuston belül és – ami ugyanolyan fontos – az EU-n kívüli kontaktpontjainkhoz is, lehetővé téve, hogy minden érdeklődő naprakész ismeretekkel rendelkezzék szervezetünk fejlődéséről. A magazin népszerűsége széleskörű, és modellként szolgál más, hosszabb ideje működő EU ügynökség és szervezet számára is.
Rendezvényszolgálat (Events) Az Eurojustnak saját rendezvényszolgálata van, amely lebonyolítja a konferenciák, értekezletek, találkozók szervezésével kapcsolatos teljes körű logisztikai tevékenységet a 25 tagország számára. 2004-ben összesen 267 operatív találkozóra került sor. A szolgálat hat stratégiai értekezletet is lebonyolított különböző témákban. Mindegyiken körülbelül 80 küldött vett részt. Az egyik stratégiai értekezletet, amelynek témája az európai elfogatóparancs volt, Prágában rendeztük. Ez az esemény jól példázta, hogy az Eurojust képes rendezvények házigazdája lenni Hollandiától jelentős távolságra lévő tagállamokban is.
59
7. ábra: Eurojust költségvetés (Adatok millió euróban)
18 16
16.5
14 13.3 13
12 11.5
10 8
9.3 8
9.1
8
6
6.2
4 2 0 2003
2004 Igényelt
2005 Előirányzott
2006 Felhasznált
8. ábra: Az Eurojust adminisztratív személyzete
70 60 50
52
40 30 28
20 10 0
6 2002
60
2003
2004
61
7
A 2004. ÉVRE KITŰZÖTT CÉLOK TELJESÍTÉSE
Az alábbiakban szerepelnek azok a – 2003. évi jelentésünkben már közzétett – célok, amelyeket a Kollégium közös döntése alapján 2004-ben elérni törekedett.
A tényleges teljesítés értékelését az egyes célkitűzéshez fűzött megjegyzések jelzik.
CÉLKITŰZÉS
A TELJESÍTÉS ÉRTÉKELÉSE
Az Eurojust-határozattal összhangban lévő adat-
Teljesítve. A szabályokat a Kollégium 2004
védelmi szabályok kidolgozása és a Tanács elé
októberében egyhangúlag elfogadta. A független
terjesztése jóváhagyás céljából.
Eurojust adatvédelmi JSB jóváhagyását követően a Tanács 2005 februárjában jóváhagyta.
Program kidolgozása találkozók és egyebek szerve-
Teljesítve. Számos találkozóra került sor. Mind a
zésére a Kollégium és a csatlakozó országok között a
tíz csatlakozó ország kijelölte nemzeti tagját, akik
kapcsolatok további fejlesztésére, a zökkenőmentes
valamennyien részt vettek Hágában az Eurojust
átmenet biztosítása érdekében, mivel a 2004. május
kibővült Kollégiumának első ülésén 2004. május
1-i kibővítéskor 15-ről 25 nemzeti tagból állóra nő a
4-én. Málta részvétele még nem teljes.
Kollégium.
Az Eurojust Határozat mielőbbi és teljes, az összes
Részben teljesítve. Minden lehetséges módon szor-
tagállamban – szükség szerint belső jogalkotással
galmaztuk a Határozatnak a nemzeti jogba átül-
– történő végrehajtásának szorgalmazása minden
tetését. 2004 végére számos tagállam meghozta a
lehetséges fórumon és alkalommal.
szükséges jogszabályt. Néhány még nem.
Az Eurojust marketingstratégiájának felülvizsgálata
Részben teljesítve, illetve a teljesítés folyamatos.
és megújítása, valamint az Eurojust elé kerülő súlyos, többoldalú ügyek számának növelése érdekében olyan stratégia kidolgozása, amely hatékony, világos és részletes programot vázol fel annak előmozdítására, hogy a kibővített EU új tagállamai minél több ügyet terjesszenek az Eurojusthoz.
62
CÉLKITŰZÉS
Az Eurojust és az Europol között az együttműködés
A TELJESÍTÉS ÉRTÉKELÉSE
Teljesítve.
minőségének javítása érdekében: •
•
Az Europollal kötendő – jelenleg tárgyalás alatt
•
Az Eurojust/Europol megállapodást 2004.
lévő – megállapodás elfogadásának és végrehaj-
június 9-én aláírtuk. A hatékony végrehajtást
tásának felgyorsítása;
rendszeres közös találkozók biztosítják.
Ha a körülmények olyanok, hogy az Eurojust
•
Az Eurojust elkezdte egy-két saját ügy ge-
többletérték hozzáadására képes, az Eurojustnak
nerálását, és tovább folytatja a közös munkát
az Europollal szorosan együttműködve törekednie
az Europollal e képessége fejlesztésére.
kell saját Eurojust ügyek generálására. •
A nemzeti tagok ösztönzése kapcsolatfelvételre
•
A nemzeti tagok egy része rendszeresen
az Europolnál dolgozó nemzeti partnereikkel
találkozik az Europolnál dolgozó tagországi
és a kapcsolataik javítására. Ennek célja a két
kollégáival. Egy ország megállapodást kötött
intézmény erőforrásainak koordinált, leghaté-
Eurojustnál levő teamje és Europolnál levő
konyabb kihasználása, különösen a párhuzamos-
munkacsoportja között, hogy a munkakap-
ságok és egymás akciói konfliktusának elke-
csolat világos, nyitott és hatékony legyen.
rülése.
Az Eurojust és az Európai Igazságügyi Hálózat (EJN)
Teljesítve. Az Eurojust és az Európai Igazságügyi
között az együttműködés minőségének folyamatos
Hálózat közötti kapcsolat továbbra is erős. Az
javítása: annak biztosítása, hogy teljes mértékben
év során rendszeresen együtt dolgoztak. Ez volt
ismerjék egymás tevékenységét, és hogy az EJN
a helyzet Hágában az EJN Titkárságával, illetve
Tikárság fizikai közelségének minden előnye kihasznált
az EJN soros találkozói kapcsán Dublinban az
legyen.
ír elnökség alatt, valamint Hágában a holland elnökség idején.
Az OLAF-fal kötött megállapodás (MoU) felülvizsgálata
Részben teljesítve, a MoU végrehajtására tett
és értékelése, majd ennek alapján új megállapodás
kísérleteink által. Tovább kell munkálkodnunk,
kidolgozása mindkét szervezet hatékonyságának
különös tekintettel az Eurojust nemrég elfogadott
javítása érdekében.
adatvédelmi szabályaira.
A feltételek megteremtése az Eurojust új informatikai
Teljesítve. Az ügykezelési rendszer (CMS) 2004
rendszerének kifejlesztésére, amely majd lehetővé
októbere óta működik. 2005-ben megtörténhet a
teszi a tagállamok illetékes hatóságaival a nagy-
CMS továbbfejlesztése és a tagállamok hatóságaival
biztonságú elektronikus kommunikációt és az ügyke-
való biztonságos kommunikáció kiépítése.
zelési adatbázis létrehozását.
63
8
AZ EUROJUST CÉLKITŰZÉSEI A 2005. ÉVRE
Az Eurojust éves tervezési fórumát 2004 októberében tartottuk. Az EU bővítése és a nemzeti tagok körében bekövetkezett számos változás következtében a Kollégium tagjainak több mint a fele ekkor vett részt első ízben e fórumon. A résztvevők száma meghaladta a negyvenet. A rendezvény kihívást jelentő és izgalmas esemény volt számukra.
A fórum levezetése ilyen nagyszámú résztvevővel – akik az Eurojust jövőjének formálását segítve felszólaltak, vitatkoztak és határoztak – nem volt könnyű feladat. A Kollégium hálás Anglia és Wales Koronaügyészsége Management és Audit szolgálata képviselőinek, akik ezúttal is sikeresen vezényelték le a fórumot.
A Kollégium az alábbi kulcsfontosságú célokat fogadta el a 2005. évre:
•
Új struktúra megteremtése a Kollégium valamennyi tagja szakértelmét és az adminisztratív személyzet hozzáértését kihasználó, hatékonyabb munkamódszerek alkalmazása érdekében;
•
Az Europollal kötött egyezmény jó gyakorlati működésének biztosítása;
•
Az OLAF irányába – támaszkodva az adatvédelmi szabályokra – javítása annak, ahogyan vele dolgozunk és reá hatni próbálunk;
•
A harmadik országokkal kötendő egyezmények tekintetében tárgyalási stratégiák és prioritások felállítása;
•
A konkrét ügyek kezelése terén stratégiai megközelítés kidolgozása, ideértve: a terrorizmus elleni küzdelmet szolgáló tevékenység prioritásként kezelését, illetve az ilyen tevékenységhez szükséges kapacitásunk fejlesztését; az Eurojust elé terjesztett ügyek számának növelése érdekében marketing- és ügybegyűjtési stratégiáink átszabását; az olyan blokkoló tényezők és azok okainak feltárását, amelyek akadályozzák az ügyek Eurojust elé terjesztését; a tagállamokban az Eurojust hozzáadott értékének jobb tudatosítását;
•
Az Eurojust teljesítményét javító módszerekhez eszközök teremtése az Eurojust szerepének értékelése, teljesítmény management rendszer felállítása és teljesítménymutatók megállapítása révén.
66
•
Proaktívabb fellépés az EU büntető igazságszolgáltatási politikájának, jogalkotásának és a döntéshozatal kulcsszereplőinek befolyásolására;
•
A tréninglehetőségek fejlesztése a Kollégium tagjai és az Eurojust adminisztratív személyzete számára;
•
Az európai elfogatóparancs (EAW) gyakorlati alkalmazásának javítását célzó munkánk folytatása;
•
A konkrét ügyek intézéséhez hatékony ügykezelési támogatási rendszerek, fejlett és biztonságos informatikai (IT) funkciók kifejlesztése;
•
Az Eurojust hosszabb távú jövőképének kutatása és felvázolása.
67
9
KONKLÚZIÓK
2004 decemberében múlt két éve, hogy az Eurojust átköltözött Hágába. Ez mérföldkő volt szervezetünk életében. Úgy gondoljuk, hogy a „felállás” szakasza végéhez közeledik.
Az eltelt időben hágai épületünket szükségleteinknek megfelelően átalakítottuk, berendeztük, és az adminisztráció csaknem minden kulcsfontosságú posztját, illetve sok egyéb posztot betöltöttük. Sikeresen megoldottuk az EU bővítés kapcsán a 10 új nemzeti tag kinevezésének és elhelyezésének kihívást jelentő feladatát. Új konferenciatermünk és konferenciafelszereléseink elkészültek, az alapvető informatikai rendszer működik.
Bár bőven van még tennivaló, úgy érezzük, hogy kellően magas szintű ismeretre tettünk szert és meglehetősen nagy számú konkrét üggyel foglalkoztunk. Leraktuk egy erős szervezet alapjait, így most meglévő partnerkapcsolataink fejlesztésére és erősítésére, valamint az EU-n belüli és azon kívüli új kapcsolatok létesítésére irányíthatjuk figyelmünket.
2004-ben számos kulcsfontosságú célkitűzést elértünk:
Az Európai Unió bővítése Az Eurojustnak az EU bővítésével összefüggő, 15 nemzeti tagról 25 nemzeti tagból álló Kollégiummá bővülése zökkenőmentesen lezajlott. Májusra mind a 10 új nemzeti tagot kinevezték, és 2004 májusában valamennyien részt vettek a Kollégium első kibővült ülésén. Az új nemzeti tagok egyre fontosabb szerepet játszanak az Eurojust munkájában. Az egyetlen sajnálatos tény, hogy Málta csak nagyon ritkán van jelen, így nem képes kivenni részét a Kollégium munkájából. Reméljük, hogy ez a helyzet 2005-ben változik.
Konkrét ügyek 2004-ben 381 ügy került az Eurojust elé. Ez 27 %-os növekedést jelent a 2003. évi 300 ügyhöz képest. 2004 folyamán közel 40 %-al növekedett az Eurojust elé került többoldalú – azaz több mint két tagállamot érintő – ügyek száma.
Az Eurojust az egyedi ügyekkel kapcsolatban 52 koordinációs értekezlet házigazdája volt, és számos stratégiai értekezletre is sor került a szervezett bűnözés különböző formáival, például a terrorizmussal összefüggésben.
Az Eurojust októberben Prágában tartotta éves operatív értekezletét az európai elfogatóparancs gyakorlati végrehajtásának kérdéseiről.
68
Adatvédelmi szabályok és az EPOC/CMS rendszer A Kollégium tagjaiból alakult kislétszámú team a független adatvédelmi tisztviselő (DPO) segítségével kidolgozta az adatvédelmi eljárási szabályok tervezetét. Az Eurojust Határozat előírásainak megfelelően a tervezetet októberben egyhangúlag elfogadta a Kollégium plénuma, majd röviddel ezután jóváhagyta a független adatvédelmi Közös Felügyelő Testület (JSB). A szabályokat jóváhagyás céljából a Tanács elé terjesztettük, mely jóváhagyás 2005 elején megtörtént. A közbeeső időszakban az Eurojust – figyelemmel a JSB egyetértésére – hatályban levőnek tekintve alkalmazta az adatvédelmi szabályokat.
Az év során indított E-POC projekt képezte az alapját az elektronikus ügykezelési rendszer (CMS) prototípusának. Az Eurojust ügykezelési rendszerének első verziója 2004. október 15-én kezdett működni.
Europol A hivatalos Eurojust/Europol megállapodás aláírásra került, és a két intézmény közötti kapcsolat egyre erősebb.
Európai Igazságügyi Hálózat (EJN) Az Eurojust és az Európai Igazságügyi Hálózat (EJN) továbbra is szorosan együttműködik, kihasználva annak előnyét, hogy a Hálózat Titkársága az Eurojust épületében működik. A kapcsolat tovább erősödött, amikor a holland EU elnökség alatt a Hálózat kontaktpontjaival az Eurojustnál találkozóra került sor.
OLAF Az egyetlen csalódást keltő területe az év általánosan jó teljesítményének. Az OLAF nagyon kevés ügyben fordult az Eurojusthoz, és bár a két szerv között egyéni szinten rendszeresen voltak kontaktusok, ez nem járt a remélt pozitív eredménnyel. 2005-ben további erőfeszítéseket kell tennünk pozitívabb kapcsolatok kiépítésére.
69
Harmadik országok A Norvég Királysággal kötendő egyezménnyel kapcsolatos tárgyalások 2004 közepére befejeződtek. A Tanács hivatalos jóváhagyása után az egyezmény aláírható és végrehajtható. Sok segítséget kaptunk az EU-n kívüli országokban levő kontaktpontjaink hálózatán keresztül. Ezek közül többen rendszeresen részt vesznek stratégiai értekezleteinken is. Több nyugatbalkáni országban létesültek kontaktpontok, így például a 2004-ben EU tagjelölt országgá vált Horvátországban. Ukrajnában szintén létesült kontaktpont, és 2005-ben továbbiak felállítását várjuk, például Izraelben.
Új struktúra az Eurojust tevékenységének könnyebb menedzselésére 2004 végén új teamstruktúrát állítottunk fel, a személyi képességek és az erőforrások jobb kihasználása, valamint a formájában és méretében változó szervezetünk igényeihez való alkalmazkodás érdekében. Ezen új struktúra kiépítése 2005-ben folytatódik. Az alábbiakban felsorolt teameket a nemzeti tagok és asszisztenseik alkotják, egyben munkájukat az adminisztráció kompetens tagjai segítik. A teamek az alább felsorolt témákért felelősek, és a Kollégium plénumának tartoznak beszámolni munkájukról, illetve annak ajánlásokat
El n
ök
Dr
sé g
tü g
ye ks tra Kö tég rn iáj ye a ze tv éd el em
kép Jövő Ko nk ré
Harma
Hamisítások
er
rk
be
Em
mus
uliganiz
Futballh
pol Euro t za áló k i H tuso gy á gü ztr zsá gis s Iga ő ma nc t ai ra róp ekö pa Eu ssz tó ga W &ö fo m el EE le & de ke es ai
óp
r Eu
dik ors zágok
tehetnek.
b t-
y
a ug
N
ok ág
sz
r io án
k al
AF
OL
á lal
og
ke re
ske
de lem
lás
l
Adatvédelem és EPOC
70
s
özés bűn pes ógé ít m Szá
Csa
Brüssze
sás
mo
nz Pé
og lef és
én Teljesítm
KOLLÉGIUM
y javítás
Terrorizmus
Teljesítmény a 2004. évi célok tükrében 2003 végén számos 2004-ben elérendő célt tűztünk magunk elé. Sok maradéktalanul teljesült, és kivétel nélkül mind legalább részben megvalósult. A részletek a jelentés 7. fejezetében találhatók.
Az adminisztráció fejlesztése Az Eurojust adminisztráció álláshelyeinek betöltésére vonatkozó személyzeti tervet teljesítettük. Az Eurojust alkalmazásában álló EU személyzet létszáma az év eleji 29 főről december végére 52 fővel nőtt. Valamennyi szervezeti egység vezetői posztjának betöltése megtörtént, beleértve a Jogi Szolgálat vezetőjének posztját is. 2004 második felében megtettük az első lépéseket az Eurojust nagybiztonságú IT kommunikációs rendszerének létrehozására. A projekt 2005-ben folytatódik.
Székhelyegyezmény (Seat Agreement) Reméltük, hogy 2004-ben mind a székhelyegyezményt, mind irodaházunkra a külön bérleti szerződést meg tudjuk kötni a holland hatóságokkal. Ezek a megállapodások hivatalossá tették volna nemzetközi szervezetkénti jelenlétünket Hollandiában, illetve jogilag rendezték volna a hágai ingatlanhasználatunkat. Igen kiábrándító, hogy 2004-ben egyik megállapodást sem sikerült megkötni. Holland részről a lassúság és a holland partnerek változó tárgyalási hozzáállása késlelteti a folyamatot. A Kollégiumot és az Eurojust EU által alkalmazott adminisztratív személyzetét nyugtalanítja és bizonytalanságban tartja ez a rendezetlen helyzet. Számítunk arra, hogy a szélesebb EU közösség részéről mások is osztják aggodalmainkat.
Az Egyesült Királyság Lordok Házának jelentése Az Egyesült Királyság Parlamentje Lordok Házának F albizottsága júliusban véglegesítette az Eurojust munkájáról szóló vizsgálati jelentését. A vizsgálat a források széles köréből gyűjtött részletes írott és szóbeli bizonyítékokat. Ezzel elkészült az Eurojust működését és munkáját vizsgáló első független jelentés. A jelentés megállapításai pozitívak. Az albizottság dicsérte a Kollégium által végzett munkát, az új szervezet kialakítását, és azt a következtetést vonta le, hogy az Eurojust tevékenységének indulása kitűnően sikerült. A teljes jelentés megtalálható az Interneten a www.publications.parliament.uk/pa/ld200304/ldselect/ldeucom/138/13802. htm webhelyen.
71
O0 BFJÜEGCGTEILVÉ EK SE KF O R 1
2 0 0 3 I. FÜGGELÉK
Nemzeti tagok
Mike Kennedy, a Kollégium elnöke és az Egyesült Királyság nemzeti tagja. Több mint 20 éves ügyészi tapasztalattal rendelkezik. Számos nagy bűnüggyel foglalkozott a Koronaügyészség központjában, ahol vezetője volt a bűnügyi jogsegély és kiadatási ügyekben illetékes nemzetközi egységnek is. Az Eurojusthoz kerülése előtt Sussex királyi főügyésze volt Angliában.
Ulrike Haberl-Schwarz, Ausztria nemzeti tagja, alelnök. Pályafutását 1990-ben Salzburgban kezdte bíróként. Vizsgálóbíróként hat éven át foglalkozott jelentős pénzügyi és gazdasági bűnügyekkel. Ezen időszak alatt tapasztalatokat szerzett mind a nemzetközi együttműködésben, mind a szervezett bűnözéssel kapcsolatos kérdésekben. 2003 januárjában került az Eurojusthoz. 2004 januárjában a Kollégium alelnökévé választotta.
Roelof-Jan Manschot, Hollandia nemzeti tagja, alelnök. Több mint 30 éves ügyészi tapasztalattal rendelkezik. 1985-től az amszterdami Fellebbviteli Bíróság melletti főügyészség ügyészeként dolgozott a szervezett bűnözéssel és a pénzügyi bűncselekményekkel kapcsolatos területeken. 1995-ben főügyésszé nevezték ki. 2001 júniusa óta az Eurojust nemzeti tagja. 2004 szeptemberében alelnökké választotta a Kollégium Olivier de Baynast megüresedett helyére.
Michèle Coninsx, Belgium nemzeti tagja. Több mint 15 éves ügyészi tapasztalattal rendelkezik. Kilenc évig dolgozott a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnél. A légi szabotázsakciókkal és a gépeltérítésekkel összefüggő terrorizmusellenes ügyekért volt felelős. Az Eurojusthoz kerülése előtt országos hatáskörű államügyészként dolgozott Belgiumban, terrorizmussal és a szervezett bűnözéssel foglalkozott.
Pavel Zeman, a Cseh Köztársaság nemzeti tagja. A brnói székhelyű cseh Legfőbb Ügyészség ügyésze. Eurojust nemzeti taggá kinevezése előtt a Legfőbb Ügyészség Nemzetközi Főosztályán nemzetközi jogsegélyügyekkel foglalkozott.
Johan Reimann, Dánia nemzeti tagja 25 éve dolgozik a dán igazságügy területén, többek között ügyészként a koppenhágai és a zealandi kerületi főügyészek mellett, az Igazságügyi Minisztérium rendőri hivatalának vezetőjeként, és rendőrségi auditorként. Az Eurojusthoz történt kinevezése előtt az Igazságügyi Minisztérium állandó helyettes államtitkáraként dolgozott. Felelősségi körébe tartozott a dán rendőri és ügyészi szervek költségvetési és személyzeti ügyeinek általános irányítása.
72
Hermann von Langsdorff, Németország nemzeti tagja. 30 éves bírói és ügyészi tapasztalattal rendelkezik. Mielőtt a Németország nemzeti tagjává kinevezték, szövetségi államügyészként terrorista és hírszerzési ügyekkel foglalkozott.
Raivo Sepp, Észtország nemzeti tagja. 15 éves igazságügyi gyakorlattal rendelkezik. Pályáját ügyészségi nyomozóként kezdte. Dolgozott a büntetőtárgyalást megelőző nyomozást folytató nyomozóiroda igazgatójaként is. Ezt követően megyei rendőrkapitány, majd a rendőrség irányító testületének helyettes főigazgatója. Az ezredfordulón öt éven át Észtország legfőbb ügyésze volt.
Stavroula Koutoulakou, Görögország nemzeti tagja. A görög igazságügyi szolgálatba 1997-ben történt belépését megelőzően magánügyvédként dolgozott. Athén és Korinthos helyettes államügyészeként dolgozott 2002 júniusáig, amikor az Eurojusthoz delegálták.
Ruben Jimenez, Spanyolország nemzeti tagja. 1973-ban vizsgálóbíróvá nevezték ki. 1996-ban a spanyol Igazságszolgáltatási Főtanács tagjává választották meg hat évre, mely mandátumát kitöltötte. Ebben az időszakban ő volt felelős az Európai Igazságügyi Hálózat (EJN) spanyolországi megszervezéséért is.
François Falletti, Franciaország nemzeti tagja. 27 éves ügyészi tapasztalattal rendelkezik. Ezt az időt részben bírósági munkával, részben a francia Igazságügyi Minisztériumban töltötte, ahol 1993 és 1996 között a büntető- és kegyelmi ügyekkel foglalkozó terület igazgatója (Directeur des affaires criminelles et des grâces). 1996-ban nevezték ki Lyon főügyészévé. Ezt a posztot 2004 szeptemberéig töltötte be, amikor az Eurojusthoz került Olivier de Baynast megüresedett posztjára. Korábbi pozícióiban különösen a gazdasági bűncselekmények, a pénzmosással összefüggő, valamint jogsegélyügyek széles körével foglalkozott. Európai és nemzetközi szinten aktív szerepet visz az ügyészi szövetségek tevékenységében.
Jarlath Spellman, Írország nemzeti tagja. 1992-ben lett az ír ügyvédi kamara tagja és több évig ügyvédként (barrister) dolgozott. 2000-ben a kormány jogi főtisztviselőjének (Attorney General) tanácsadójaként dolgozott az igazság- és belügyek területén. 2001-ben csatlakozott az ír Legfőbb Ügyészséghez (Office of the Director of Public Prosecutions). Ügyészi tapasztalatokkal rendelkezik a súlyos bűncselekmények széles körével kapcsolatban, továbbá a bűnügyi jogsegély, valamint a kiadatási ügyek területén.
73
O
B J E C T I V E S
F O R
2 0 0 3
Cesare Martellino, Olaszország nemzeti tagja. Pályáját ügyészként kezdte 1969-ben, és 1988-ig ügyészként dolgozott Rómában. 1988-ban Terni főügyészévé nevezték ki. Pályafutása során a szervezett bűnözéssel, korrupciós, gyilkossági és emberrablási ügyekkel foglalkozott. Olaszországban jelenleg igen jelentős szerepe van a sportigazságszolgáltatás területén bíróként.
Katerina Loizou, Ciprus nemzeti tagja. A kormány jogi főtisztviselőjének (Attorney General) Hivatalába történt 2002. évi belépése előtt magánügyvéd volt. Az Eurojusthoz történt 2004 szeptemberi delegálásáig Nicosiában köztársasági tanácsosi beosztásban dolgozott.
Gunãrs Bundzis, Lettország nemzeti tagja. 11 éves ügyészi tapasztalattal rendelkezik. Az ügyészséghez történt csatlakozása előtt több éven keresztül a bűnügyi rendőrségnél dolgozott. A Legfőbb Ügyészségen vezető asszisztensként kezdte pályafutását. Később az egyik lettországi régió főügyészévé nevezték ki. Ezt követően a Legfőbb Ügyészségen dolgozott főügyészként, előbb a módszertani, majd a nemzetközi együttműködési részlegnél, ahol nemzetközi bűnügyi együttműködéssel – jogsegélyügyekkel, kiadatással, bűntető eljárás és elitéltek átadásásával – foglalkozott.
Rolandas Tilindis, Litvánia nemzeti tagja. Pályafutását 1991-ben nyomozóként kezdte a litván Belügyminisztérium és Legfőbb Ügyészség Nyomozati Főosztályán. 1995ben ügyésznek nevezték ki a Legfőbb Ügyészség Szervezett Bűnözés és Korrupció Elleni Nyomozási Főosztályára, ahol a széles közvélemény érdeklődésétől kísért, és a nemzetközi szervezett bűnözéssel kapcsolatos kiemelt, jelentős ügyekkel foglalkozott. 2004 májusában került az Eurojusthoz. Előtte az Eurojust ügyészségi kontaktpontjának funkcióit is ellátta.
Georges Heisbourg, Luxemburg nemzeti tagja. 1976 óta dolgozik a luxemburgi igazságügyi rendszerben. Több mint 20 éves ügyészi tapasztalat áll mögötte. 1993-ban nevezték ki helyettes főügyésznek. A szervezett bűnözés elleni részleg vezetői feladatait is ellátta. Felelősségi körébe tartozott a jelentős pénzmosási és nemzetközi igazságügyi együttműködési ügyek kezelése.
Lévai Ilona, Magyarország nemzeti tagja. Több mint 25 éves ügyészi pályafutása során az ügyészi munka minden szintjén tapasztalatra tett szert. 1990 óta a Legfőbb Ügyészségen dolgozik. Az Eurojusthoz kinevezése előtt hat éven át a Legfőbb Ügyészség főosztályvezető ügyészeként a Nemzetközi és Európai Ügyek Főosztályát vezette. Egyebek mellett felelős volt az ügyészség EU csatlakozásra felkészítéséért is. 2003-ban a köztársasági elnök a köztársasági érdemrend tiszti keresztjével tüntette ki.
74
Silvio Camilleri, Málta nemzeti tagja.
Jerzy Iwanicki, Lengyelország nemzeti tagja. Lengyelország ügyészi szervezetének különböző szintjein szerzett, 18 éves ügyészi tapasztalattal rendelkezik. Gazdasági bűncselekményekkel foglalkozott a Varsói Regionális Ügyészi Hivatal Nyomozati Osztályán. 1996-ban az Igazságügyi Minisztérium keretében működő Legfőbb Ügyészség szervezett bűnözéssel foglalkozó Hivatalához került. Az Eurojusthoz kerülése előtt ebben a Hivatalban a kontaktpont funkcióját is betöltötte az ügyészségi feladatokkal összefüggésben.
José Luis Lopes da Mota, Portugália nemzeti tagja. 25 éves igazságügyi pályafutása során ügyészként és Portugália legfőbb ügyészének asszisztenseként dolgozott. Ez utóbbi funkciójában az ügyészi szervezet országos irányításáért és a nemzetközi együttműködésért volt felelős. Oktatási tevékenységet is folytatott a bírák és ügyészek képzését végző portugál nemzeti intézetben. Igazságügyi miniszterhelyettesként számos területért – köztük az európai ügyekért – volt felelős.
Barbara Brezigar, Szlovénia nemzeti tagja. Teljes szakmai pályafutása során az ügyészségi szolgálatban dolgozott. A legfőbb főállamügyészségi ügyész posztot tölti be; korábban annak az államügyészi csoportnak volt a vezetője, amely a szervezett bűnözéssel és más súlyos bűncselekményekkel foglalkozik. 2000-ben igazságügyi miniszter volt.
Peter Paluda, a Szlovák Köztársaság nemzeti tagja. 22 éve dolgozik a szlovák igazságügyi rendszerben. 12 éves ügyészi tapasztalattal rendelkezik. 1987-ig a középszlovákiai Besztercebánya Regionális Ügyészi Hivatalában dolgozott. 1987. február 1-től 1994. május 24-ig a Pozsonyi Főügyészség munkatársa volt. Az Eurojusthoz kinevezése előtt a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának büntető ügyszakos bírája volt.
Maarit Loimukoski, Finnország nemzeti tagja. Helsinki kerületi ügyészként több mint 15 éves tapasztalattal rendelkezik. 1999-ben államügyésszé nevezték ki a Főügyészi Hivatalba. Szakterülete a szervezett bűnözés volt. Az Eurojusthoz történt delegálása előtt előbb a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróságnál, majd Finnország EU melletti Állandó Képviseletének tanácsosaként Brüsszelben dolgozott, ahol a bűnügyi és igazságügyi együttműködés szakterülettel foglalkozott.
75
O
B J E C T I V E S
F O R
2 0 0 3
Solveig Wollstad Svédország nemzeti tagja, több mint 15 éves ügyészi tapasztalattal rendelkezik. Többek között a kábítószerrel összefüggő szervezett bűnözéssel és más súlyos bűncselekményekkel foglalkozott. Eurojust nemzeti taggá történt kinevezése előtt Svédország egyik főállamügyésze, valamint a linköpingi Államügyészi Hivatal nemzetközi részlegének vezetője volt. Ezenkívül az Európai Igazságügyi Hálózat egyik svédországi kontaktpontjának funkcióját is ellátta.
Helyettesek
Jürgen Kapplinghaus Németország helyettes nemzeti tagja. Több mint 29 éve dolgozik az ügyészi szolgálat különböző szintjein. 1975-től 1989-ig helyi ügyész volt, majd 10 évig a Főügyészi Hivatalban dolgozott. 1999 és 2001 között az észak-rajna-westfáliai Igazságügyi Minisztériumnál dolgozott. Szakterülete több mint 15 éven keresztül a bűnügyi jogsegély és a szervezett bűnözés elleni küzdelem volt. 2001-ben került az Eurojusthoz. Előtte a pénzmosás elleni küzdelemmel és a kiadatási ügyekkel foglalkozó minisztériumi részleg vezetője volt.
Jean-Francois Bohnert Franciaország helyettes nemzeti tagja. 19 éve dolgozik a francia igazságügy területén. Pályafutását ügyészként kezdte Strasbourgban, majd Németországban a francia katonai bíróságon nyomozótisztként dolgozott. Ezt követően csaknem öt éven keresztül összekötő magisztrátusként dolgozott Bonnban, majd Berlinben.
Carmen Manfredda Olaszország helyettes nemzeti tagja. 30 éves gyakorlata van a szervezett bűnözés elleni küzdelemben. Mielőtt az Eurojusthoz került, államügyész volt Milánóban, majd Vigevano főállamügyészi posztját töltötte be.
Donatella Frendo Dimech Málta helyettes nemzeti tagja. 1993-ban a jogtudományok doktorává avatták, 1995-ben pedig elnyerte a Magister Juris címet a nemzetközi jog területén. 1997-ben lett ügyész a Legfőbb Ügyészségen (Attorney General’s Office). 2000 óta a pénzmosási ügyekkel foglalkozik, valamint a nemzetközi jogsegélyügyek és a kiadatási ügyek felelőse. Köztársasági főtanácsadóként ellátja az Európai Igazságügyi Hálózat máltai kontaktpontjának feladatkörét is.
76
Jolien Kuitert Hollandia helyettes nemzeti tagja. Államügyészként dolgozik Hollandia Országos Ügyészi Hivatalában a szervezett bűnözés elleni küzdelemmel kapcsolatos nemzetközi együttműködés területén. Ezenkívül az Európai Igazságügyi Hálózat kontaktpontjának feladatait is ellátja.
António Santos Alves Portugália helyettes nemzeti tagja. Több mint 15 éve dolgozik az államügyészi szolgálat különböző szintjein. 2000–2002 között a Portugália Környezetvédelem Főfelügyelője, 2003 és 2004 májusa között pedig Portugália Állandó EU Képviseletének tanácsosa volt.
Sanna Palo Finnország helyettes nemzeti tagja. Jogi háttérrel rendelkező rendőrtiszt. Két évig a Külügyminisztérium jogi titkára volt, majd egy évig büntetőbíróként dolgozott Helsinkiben. Ezenkívül Helsinkiben a Finn Nemzeti Nyomozóiroda munkatársaként négy évig foglalkozott jogsegély ügyekkel.
Ola Löfgren Svédország helyettes nemzeti tagja. 10 éve dolgozik ügyészként. Tapasztalatot szerzett a súlyos bűnügyek minden fajtájának üldözésével kapcsolatban, és a stockholmi Gazdasági Bűncselekmények Nyomozóirodájánál is dolgozott. Több éves nemzetközi együttműködési tapasztalatra tett szert a svéd Legfőbb Ügyészségen. Részt vett az Eurojustot létrehozó tanácsi határozat elfogadásáról Brüsszelben folytatott egyeztetések svéd tárgyalódelegációjának munkájában.
Rajka Vlahovic az Egyesült Királyság helyettes nemzeti tagja. Felsőbírósági ügyvéd, tizenkét évig dolgozott ügyészként London központjában. A Koronaügyészségen számos komoly bűnüggyel foglalkozott, beleértve a háborús bűnök ügyészi üldözését is. Az Eurojusthoz kerülése előtt a Királyi Vám-és Pénzügyőrség (HM’s Customs and Excise) Jogi Tanácsadói Hivatalában a nemzetközi jogsegély- és a kiadatási ügyek területén dolgozott.
77
O
B J E C T I V E S
F O R
2 0 0 3
Asszisztensek
Anne Delahaie Franciaország nemzeti tagjának asszisztense. 1979 óta dolgozik az Igazságügyi Minisztériumban. 1986-ban szerzett jogi diplomát. Az Igazságügyi Minisztériumban részt vett a bűnügyek területén megvalósuló nemzetközi igazságügyi együttműködésben és a két-, illetve többoldalú tárgyalásokon (EU Schengen, Európai Tanács, ENSZ). 2001 óta az Eurojustnál Franciaország nemzeti tagjának asszisztense.
Francesca Pietrini Olaszország nemzeti tagjának asszisztense. 1997 óta dolgozik az Igazságügyi Minisztériumban. 1998-ban lett jogász. 1999-től az igazságügyi miniszter asszisztense. Később az igazságügyi miniszter kabinetfőnökének munkáját segítette. 2004 szeptemberében nevezték ki az Eurojust olasz nemzeti tagjának asszisztensévé.
Ann den Bieman az Egyesült Királyság nemzeti tagjának asszisztense. 1996 óta dolgozik a Skót Főállamügyészség (Procurator Fiscal Service) ügyészeként. 2000 márciusában a Lockerbie repülőgépkatasztrófa Hollandiában zajló büntetőbírósági tárgyalásának ügyészi team-jébe delegálták. Ezt követően került az Eurojusthoz, ahol az Egyesült Királyság nemzeti tagjának asszisztenseként dolgozik.
Susanne Stotz Németország nemzeti tagjának asszisztense. 1999 óta dolgozik a német igazságügyi rendszerben Bajorországban, ahol pályafutását ügyészként kezdte. A gazdasági és pénzügyi bűncselekményekkel foglalkozó részlegnél töltött négy év után 2003-ban bíró lett. Tevékenységét Bajorország észak-keleti részén, a közép-európai országokhoz közeli régióban folytatta, így a kölcsönös jogsegélyügyekben és a kétoldalú együttműködési kérdésekben kapcsolatba került a cseh kollégákkal. 2005 januárja óta az Eurojust német nemzeti tagjának asszistenseként dolgozik.
Adminisztratív igazgató
Ernst Merz 1981-ben szerzett jogi diplomát. 1987-ig Németországban dolgozott bíróként. Ezt követően a Rajnavidéki tartomány és Thüringia Igazságügyi Minisztériumához került. 1992 és 1999 között a Trier-i Európai Jogakadémia igazgatója volt. 2000-ben a koblenzi Társadalombiztosítási Bíróság elnöke lett, és az Európai Igazságügyi Továbbképzési Hálózat első főtitkáraként is dolgozott. 2002 májusában az Eurojust ideiglenes adminisztratív igazgatója lett, 2002 szeptemberében pedig adminisztratív igazgatóvá nevezték ki.
78
79
II. FÜGGELÉK – AZ EURÓPAI ELFOGATÓPARANCSRA (EAW) VONATKOZÓ KERETHATÁROZAT JOGI ÉS GYAKORLATI VÉGREHAJTÁSA
2004 októberében Prágában az Eurojust stratégiai értekezletet tartott az európai elfogatóparancs végrehajtásáról. Az értekezlet fő célkitűzése az európai elfogatóparancsról szóló 2002. június 13-i tanácsi kerethatározat (EAW kerethatározat) végrehajtását jogi és gyakorlati téren akadályozó tényezők feltárása, valamint kritériumok felállítása volt az egymással versengő, ugyanazon személy ellen kibocsátott több elfogatóparancs esetére (EAW kerethatározat 16. cikk). Az értekezletre azért került sor a Cseh Köztársaságban, hogy az új tagállamok egyikében így hívják fel a figyelmet az igazságügyi együttműködés új instrumentumára. A 25 tagállam mindegyikéből részt vettek a terület elméleti és gyakorlati szakértői, továbbá az EJN, a Tanács Főtitkársága és a Bizottság képviselői. A témákat plenáris ülésen és workshopokban vitatták meg. A stratégiai értekezlet eredménye az alábbiakban foglalható össze:
Akadályozó tényezők feltárása Az európai elfogatóparancsot létrehozó 2002. június 13-i kerethatározat fő célja az EU-n belüli igazságügyi együttműködés hatékonyságának növelése és a kiadatási eljárások gyorsítása. Olaszország kivételével valamennyi tagállam beépítette nemzeti jogrendjébe a kerethatározat rendelkezéseit. Noha az európai elfogatóparancs egyes tagállamokban csak nemrég lépett hatályba, máris különböző problémák merültek fel a alkalmazásával kapcsolatban:
•
A szabványosított űrlap kitöltése és az elkövetési körülmények leírásának terjedelme. Egyes tagállamok elmulasztanak teljes körű információt nyújtani, és nem adnak kellően részletes leírást a bűncselekményekről.
•
Az elfogatóparancs megfelelő minőségű fordítása a végrehajtó tagállam nyelvére. Ha az iratoknak a végrehajtó tagállam nyelvére lefordítása rossz minőségű, annak egyenes következménye a szükségtelen késedelem, illetve az elfogatóparancs végrehajtására megszabott határidők túllépésének kockázata.
•
Az elfogatóparancs eredeti példányának továbbítása a tagállamonként különböző tartamban megszabott határidőkön belül. Egyes végrehajtó államok jogi szabályozása túl rövid határidőt szab az elfogatóparancsnak a kerethatározat 8. cikkének 2. paragrafusában említett szükséges fordítással történő megküldésére. Vannak továbbá olyan tagállamok, amelyek nem fogadják el az elfogatóparancsot faxon, hanem az eredeti megküldését kérik, túl rövid határidővel.
80
•
Néhány tagállamban az Interpolon keresztül küldött riasztást („piros riasztás”) nem tekintik az ideiglenes letartóztatásra irányuló kérelemnek. Ebben az esetben magát az elfogatóparancsot is küldeni kell, amikor az adott személyt megtalálják.
•
A Schengeni Egyezményhez tartozó tagállamok a Schengeni Információs Rendszeren (SIS) keresztül küldik a riasztást. A kérdés itt az, hogy a riasztást csak akkor küldik-e a SIS-en keresztül, ha a keresett személy címe ismeretlen, vagy ez általánosan alkalmazott eljárás.
•
Kétségek merültek fel abban a tekintetben, hogy a SIRENE Iroda vizsgálja-e az elfogatóparancs „jogszerűségét”: pl. azt, hogy a bűncselekmény elévült-e már.
•
Annak megállapítása, hogy a végrehajtó tagállamban melyik az illetékes igazságügyi hatóság. A SIRENE hivatalok segítsége általában hasznos a Schengeni Egyezményhez tartozó tagállamok között a hatékonyabb kontaktusok megkönnyítésében. Viszont az igazi előrelépés ebben a tekintetben az Európai Igazságügyi Hálózat (EJN) Atlaszának használata.
•
A bűncselekmények listája. A jogrendszerek különbözősége miatt sokak szerint a listán szereplő meghatározás homályos és zavaros. Úgy tűnik, hogy a zavart és a bizonytalanságot növeli az a tény, hogy a kiinduláskor hiányzott az értelmezési útmutató. Ám azt sem szabad elfelejteni, hogy a kerethatározat listája szerinti bűncselekményeket „a kibocsátó tagállam joga szerint” („defined by the law of the issuing Member State”) kell figyelembe venni. Ennek az államnak a bírója vagy ügyésze tehát tudja, hogy milyen bűncselekmény miatt folyik a nyomozás. Másfelől az is nehézségeket okoz, hogy az EAW kerethatározat nem ismeri a „járulékos kiadatást”, vagyis azt, hogy ki lehetne adni a kérdéses személyt az EAW hatálya alá eső bűncselekménnyel összefüggő kisebb súlyú bűncselekmény miatt is.
•
Az EAW hatálya alá tartozó bűncselekmények definíciójának különbözősége a nemzeti jogban és az EAW fordításában (kerethatározat 2. cikk) azt jelzi, hogy nem minden ország tulajdonít azonos súlyt bizonyos bűncselekményeknek, illetve nem egyformán értelmezi azokat.
•
Bizonyos ügyekben a kettős büntethetőség hiánya miatt nem került sor az elfogatóparancs végrehajtására. Konkrétabban: egyes ügyekben a keresett személy átadására vonatkozó határozat végrehajtását felfüggesztették, mert ugyanazon személy ellen nemzeti szinten
81
is nyomozás volt folyamatban. Egyes tagállamok joga továbbá a letartóztatás előtt megköveteli az EAW-ot, különösen abban az esetben, amikor a parancsot az Interpolon keresztül továbbítják. Ez az eljárás magában foglalja annak kockázatát, hogy a gyanúsított eltűnik.
•
Az egyik tagállam csak olyan bűncselekmények esetén alkalmazza az elfogatóparancsot, amelyeket azután követtek el, hogy az illető tagállam az EAW kerethatározatot saját jogrendjében végrehajtotta. Van néhány ügy, amelyben az EAW-ot azért nem hajtották végre, mert az EAW-ot azt megelőzően kapták, illetve a bűncselekmény elkövetése azt megelőzően történt, hogy az illető tagállam az EAW kerethatározatot saját nemzeti jogában végrehajtotta.
•
Az is nehézségeket okozhat, hogy számos tagállam az emberi jogokat kötelező megtagadási okként iktatta az EAW kerethatározatot végrehajtó nemzeti jogszabályába. Ilyen követelmény nem szerepelt a kerethatározatban, és az emberi jogokat a tagállamok minden körülmények között kötelesek tiszteletben tartani.
A kezdeti tapasztalatok az EAW kerethatározat alapján intézett ügyekkel kapcsolatban a gyakorló jogászok részéről azt mutatják, hogy időre és a kerethatározat bizonyos módosítására egyaránt szükség lesz a rendszer igazán hatékony működéséhez. Annak ellenére, hogy csaknem valamennyi tagállam végrehajtotta az EAW kerethatározatot saját nemzeti jogrendjében, ezt mindegyik tagállam a maga módján tette, saját követelményeit szem előtt tartva. Problémaként eddig a tagállamok leginkább a következőkkel találkoztak: a kommunikáció nyelveinek nem kielégítő szabályozása; a megküldésre megszabott határidő; fordítási nehézségek. Az elfogatóparancs továbbítását illetően úgy tűnik, hogy nincs egységes eljárás. A rendszer hatékonyabb működése érdekében a közeljövőben a továbbítás módozatait egyértelművé kell tenni és az egységesítést meg kell valósítani.
Irányelvek az egymással versengő EAW-ról való döntéshez
A határokon átnyúló nemzetközi bűnözés növekedése következtében megnőtt azoknak az ügyeknek a száma is, amelyekben – a nemzeti jogszabályok alapján – több tagállamnak van joghatósága vádemelésre és a bírósági eljárás lefolytatására. Koordinációra van szükség tehát annak biztosításához, hogy ugyanazon bűncselekményért mindenkit csak egy tagállamban vonjanak felelősségre.
82
Az Eurojust egyik fő feladata a nemzeti büntető igazságszolgáltatási hatóságok megfelelő együttműködésének elősegítése. Ennek alapján a 2003. évről szóló jelentésünkben az Eurojust Határozat által adott felhatalmazásnak megfelelően irányelvek formájában tettünk javaslatot a több állam joghatóságába tartozó ügyekben alkalmazandó szempontokra. Mindig az illetékes nemzeti hatóságok döntik el, hogy melyik nemzeti igazságszolgáltatás keretében célszerű vádat emelni. Minél korábban konzultálnak és döntenek ezek a hatóságok, minden bizonnyal annál jobb megoldást sikerül találniuk az érintett tagállamoknak. Hasonlóképpen, az érintett tagállamok illetékes hatóságai között a hatékony, már a kezdeti fázisban, az elfogatóparancs kibocsátását megelőzően folytatott egyeztetés minimalizálja az ugyanazon személy ellen több EAW kibocsátását eredményező ügyek számát.
Négy fő esete van annak, amikor két vagy több tagállam elfogatóparancsot bocsát ki ugyanazon személy büntető felelősségrevonása, szabadságvesztés végrehajtása vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából („versengő elfogatóparancsok”):
•
két (vagy több) elfogatóparancsot bocsátottak ki ugyanazon személy ellen ugyanazon bűncselekmény miatt folyó eljárások keretében;
•
két (vagy több) elfogatóparancsot bocsátottak ki ugyanazon személy ellen két (vagy több) különböző bűncselekmény miatt folyó büntetőeljárások keretében;
•
két (vagy több) elfogatóparancsot bocsátottak ki ugyanazon személy ellen, közülük egyet (vagy többet) büntetőeljárás keretében, egyet (vagy többet) pedig szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából; és
•
két (vagy több) elfogatóparancsot adtak ki ugyanazon személy ellen két (vagy több) szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából.
Annak eldöntésének kritériumai, hogy a versengő elfogatóparancsok közül melyiket kell végrehajtani, a felsorolt esetekben mások és mások, amint az alábbi irányelvek is jelzik. A négy alaphelyzet néha keveredhet. Ilyenkor – ami reményeink szerint nem fog gyakran előfordulni – a kritériumokat mutatis mutandis kell alkalmazni. Az elfogatóparancsok versengésének minden esete egyedi. A konkrét ügy összes körülményeinek figyelembe vételével, minden releváns tényezőt értékelve és mérlegelve kell eldönteni azt, hogy a versengő elfogatóparancsok közül melyiknek a végrehajtása történjék meg.
83
Az alábbi irányelvekben feltételezzük, hogy mindegyik versengő elfogatóparancs azt fejezi ki, hogy az adott nemzeti igazságszolgáltatás képes és hajlandó a büntetőeljárás lefolytatására, illetve az ítélet meghozatalára.
1)
Két (vagy több) elfogatóparancs ugyanazon személy ellen, ugyanazon bűncselekmény miatt, büntetőeljárás lefolytatása céljából
Alapvetően itt azt kell eldönteni, hogy melyik nemzeti igazságszolgáltatás folytassa le a büntetőeljárást. Úgy véljük, a kiindulópontoknak az Eurojust erről kiadott irányelveinek kell lenniük, amelyek arról szólnak, hogy mely nemzeti igazságszolgáltatás folytassa le az eljárást azokban a határon átnyúló ügyekben, amelyekben az eljárás lefolytatására több országnak is joghatósága van. Következésképpen az irányelvekben említett valamennyi releváns tényezőt figyelembe kell venni: így pl. a helyet, ahol a bűncselekmény túlnyomórészt megvalósult, vagy a legtöbb kár keletkezett. Az irányelvekben említett kritériumok legtöbb ügyben alkalmazhatók, azonban a versengő elfogatóparancsok létezése miatt van néhány eltérés.
Az ugyanazon személy ellen kibocsátott elfogatóparancsok kibocsátásának időpontja, amelyet a kerethatározat 16. cikkének (1) bekezdése lehetséges kritériumként jelöl meg annak eldöntéséhez, hogy melyik elfogatóparancs kerüljön végrehajtásra, nem tűnik per se döntő súlyúnak. Ha azonban az egyik elfogatóparancs kibocsátásának korábbi időpontja egyben azt is jelzi, hogy a versengő tagállamok közül az egyikben az eljárás már előrehaladott fázisban van, tehát ott az ügyet gyorsabban lehet bíróság elé vinni, akkor a kibocsátás időpontja figyelembe vehető.
A vádlott tartózkodási helye az említett Eurojust irányelvekben szerepel. Itt azonban a személy átadása lehetőségének jelentősége csekély, kivéve ha a végrehajtó állam egyéb okból akarja megtagadni a végrehajtást.
Viszont a terhelt állampolgársága figyelembe veendő tényező lehet, ha a terhelt az átadását kérő országok valamelyikének állampolgára. Hasonlóképpen a vádlottnak az átadását kérő országok valamelyikéhez való erős személyes kötődése is figyelembe vehető tényező.
A kerethatározat a bűncselekmény relatív súlyát is kritériumként említi. Lévén azonban az elfogatóparancsok ugyanazon bűncselekménnyel kapcsolatosak, ez a tényező nem lényeges. Természetesen annak eldöntésénél, hogy melyik nemzeti igazságszolgáltatás folytassa le a büntetőeljárást, nem szabad azt alapul venni, hogy a bűncselekménynek melyik országban a legmagasabb a büntetési tétele.
84
2)
Két (vagy több) elfogatóparancs ugyanazon személy ellen két (vagy több) különböző bűncselekmény miatt, büntetőeljárás lefolytatása céljából
Ebben az esetben a döntés nem alapulhat kizárólag az eljáró nemzeti igazságszolgáltatás megválasztására vonatkozó elveken. A kérdés itt nem az, hogy „ki folytassa le az eljárást?” hanem az, hogy „ki folytassa le az eljárást először?”.
Így abból kell kiindulni, hogy melyik nemzeti igazságszolgáltatásnak származik a legnagyobb vesztesége abból, hogy saját eljárásában meg kell várnia egy másik joghatóság eljárásának kimenetelét. Ilyen veszteség előállhat pl. az elévülés, a társtettesek felelősségrevonása, bizonyítási nehézségek, ideértve a tanúvallomásokat is, a sértettek érdekeinek védelme, az elkobzás lehetősége, stb. okából.
Az ugyanazon személy ellen kiadott elfogatóparancsok kibocsátásának időpontja csak akkor jelentőséggel bíró tényező, ha az egyik elfogatóparancs kibocsátásának korábbi időpontja egyben azt is jelzi, hogy a versengő tagállamok közül az egyikben az eljárás már előrehaladott fázisban van, tehát ott az ügye(ke)t gyorsabban lehet bíróság elé vinni.
A bűncselekmények relatív súlyát figyelembe kell venni. Így lehetséges, hogy az egyik nemzeti igazságszolgáltatás elfogatóparancsa nagyszámú bűncselekmény miatt kéri az átadást, míg a másik elfogatóparancsot egyetlen bűncselekmény miatt bocsátották ki. Azonban a konkrét bűncselekmény súlyát a maga egyediségében kell értékelni. Ilyen vonatkozásban a konkrét bűnös magatartás súlya a döntő tényező, nem pedig a különböző nemzeti igazságszolgáltatások bíróságai számára rendelkezésére álló büntetési keret.
Ezenfelül a sértettek helyzete is fontos tényezőnek tekintendő, mind a bűncselekmény súlyának megítélésénél, mind annak eldöntésénél, hogy melyik nemzeti igazságszolgáltatásnak célszerű elsőbbséget adni.
3)
Két (vagy több) elfogatóparancsot bocsátottak ki ugyanazon személy ellen, közülük egyet (vagy többet) büntetőeljárás lefolytatása céljából, egyet (vagy többet) pedig szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából
Ebben az esetben az a kérdés, hogy mi a fontossági sorrend a büntetőeljárás lefolytatása és a szabadságvesztés végrehajtása között, nem pedig az, hogy melyik nemzeti igazságszolgáltatás folytassa le a büntetőeljárást, avagy melyik ítéletet kell végrehajtani.
85
Szigorúan vélelmezni kell, hogy a büntetőeljárás céljára átadásnak prioritása van a büntetés letöltése céljából való átadáshoz képest.
Viszont speciális esetekben, például amikor fennáll a veszélye annak, hogy a büntetés végrehajthatósága elévül, ugyanakkor hasonló veszély a büntetőeljárásban nem áll fenn a bűncselekményre nézve, a szabadságvesztés végrehajtását szolgáló átadás kap prioritást.
Ebben az esetben az egymással versengő elfogatóparancsok kibocsátási idejének nincs nagy jelentősége, éppen úgy, mint ahogy a bűncselekmény elkövetési helye és relatív súlya is szinte elhanyagolható.
4)
Két (vagy több) elfogatóparancsot adtak ki ugyanazon személy ellen két (vagy több) szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából.
Mivel ebben az esetben a fő probléma két vagy több, különböző országokban végrehajtandó szabadságvesztés letöltésének sorrendje és körülményei, nagymértékben az érintett országok büntetésvégrehajtási hatóságainak felelőssége, hogy szorosan együttműködjenek a büntetések letöltésének megtervezésében és a gyakorlati kivitelezésben, figyelemmel az elítélt személyes körülményeire is.
A végrehajtó tagállamnak döntésekor nagy súllyal kell figyelembe vennie a büntetés végrehajthatósága elévülésének kockázatát.
A bűncselekmények elkövetési idejét és relatív súlyát figyelembe lehet venni, annak az elvnek érvényt szerezve, hogy először a régebbi büntetést kell letölteni, illetve hogy először a súlyosabb bűncselekményért kell bűnhődni, és csak azután a kevésbé súlyosért. Az ugyanazon személy elleni több elfogatóparancs kibocsátásának ideje ebben az esetben elhanyagolható jelentőséggel bír.
Hivatkozás az Eurojustra A kerethatározat 16. cikkének (2) pontja lehetővé teszi a végrehajtó igazságügyi hatóság számára, hogy kikérje az Eurojust véleményét, amikor arról dönt, hogy melyik elfogatóparancsot
86
teljesítse. Az Eurojust készséggel ajánlja fel segítségét valamennyi érdekelt félnek az ilyen jellegű ügyek megoldásához. A nemzeti tagok örömmel vesznek részt az egyes ügyekről folyó vitákban és bocsátanak rendelkezésrel helyiséget és konferenciafelszerelést az érintett országok ügyészeinek találkozóihoz és tárgyalásaihoz.
Az elfogatóparanccsal kapcsolatos határidők be nem tartása A fentebb ismertetett szerepen túl az európai elfogatóparancsra vonatkozó kerethatározat értelmében az Eurojustra más feladat is hárul. 17. cikkének (7) pontja ugyanis előírja, hogy a tagállamoknak tájékoztatniuk kell az Eurojustot minden olyan ügyről, amelyben az előírt határidőket nem tartották be, meghiúsítva ezáltal a kikért személy átadását. A tagállamoknak bármely késedelmet (előírt határidők be nem tartása) indokolniuk kell. Erős a gyanúnk, hogy csak néhány tagállam illetékes hatósága tud erről a kötelezettségről. Több Eurojust nemzeti tagnak emlékeztetnie kellett erre hazai hatóságait, mert maguktól nem küldték meg az indokolást.
A határidők be nem tartásáról információink az alábbiak:
2004-ben az Eurojustot az európai elfogatóparancs határidejének be nem tartása miatt 14 ügyben tájékoztatták. Ez a szám alacsony, és biztosak vagyunk abban, hogy ennél többször fordult elő határidő túllépés. Véleményünket alátámasztja az, hogy az összes tájékoztatás ugyanattól a 5 államtól jött. Kérünk minden tagállamot, hogy sürgősen dolgozzanak ki eljárást a határidők túllépésének jelentésére az Eurojustnak, és ezt az eljárást a gyakorlatban kövessék.
Az alábbi tagállamok küldtek jelentést az Eurojustnak a határidő túllépésekről:
•
Egyesült Királyság – 8 ügyben
•
Belgium – 2 ügyben
•
Franciaország – 2 ügyben
•
Dánia – 1 ügyben
•
Portugália – 1 ügyben
A tagállamok a késedelem okaként az alábbiakat jelölték meg:
A védelem időigénye: 2 ügy Az egyik ügyben az emberi jogokra való hivatkozással, a másik ügyben elmebetegség okából kérték.
87
Megtagadás: 3 ügy Ezek egyikében az igazságügyi hatóság úgy ítélte meg, hogy a bűncselekmények egy részét a tagállam által a 2002. június 13-i kerethatározat 32. cikke alapján tehető nyilatkozatra megjelölt időpont előtt követték el. A második ügyben az igazságügyi hatóság egyenlő erőt tulajdonított a kerethatározatot végrehajtó rendelkezéseknek és az ítéletek végrehajtását biztosító nemzeti szabályoknak. A harmadik ügyben részleteket nem közöltek. Ezekben az esetekben a megkeresett hatóságok alappal tagadták meg a végrehajtást.
Az eljárást későbbre halasztották a megkeresett országban folyamatban levő büntetőeljárás, vagy szabadságvesztés letöltésének folyamatban léte miatt: 6 ügy Úgy tűnik, hogy az Egyesült Királyság ezekben az ügyekben nem alkalmazta a kerethatározat 24. cikkében foglaltakat, ám a megkereső országgal egyetértésben úgy határozott, hogy a hazai ítélettel kiszabott szabadságvesztés kitöltése után megvizsgálja az ügyet. Egy ügyben azért nem lehetett betartani a határidőt, mert az átadást engedélyező határozat ellen fellebbezést jelentettek be. Egy másik ügyről még mindig nem kaptunk információt. Az utolsó ügyben tisztázásra szorult a tényállás jogi minősítése és fordítási problémák is voltak. Mindez a keresett személy szabadlábra helyezéséhez vezetett, és új elfogatóparancs kibocsátása vált szükségessé. Ez utóbbi már mentes volt a korábbi hibáktól. A két belga ügyben az eljárást legfolytatták, egyik esetben sikerrel, a másik esetben nem.
88
89
III. FÜGGELÉK – IRÁNYELVEK A TERRORIZMUSSAL ÖSSZEFÜGGŐ ÜGYEK NEMZETI KAPCSOLATTARTÓI ÉS A SPECIÁLIS NEMZETI HATÓSÁGOK ÁLTAL AZ EUROJUST NEMZETI TAGJAINAK SZOLGÁLTATANDÓ INFORMÁCIÓKRÓL
1. A terrorizmus elleni küzdelemre irányuló rendőrségi és igazságügyi együttműködést előmozdító különleges intézkedések végrehajtásáról szóló 2002. december 19-i 2003/48/IB tanácsi határozat annak biztosítására kötelezi a tagállamokat, hogy a terrorista ügyekben folyó nyomozások releváns információit a terrorista ügyek nemzeti levelezői által, rajtuk keresztül, vagy a megfelelő igazságügyi vagy egyéb hatóság útján az Eurojustnak eljuttassák. A határozat 3. cikkének 2. pontja előírja, hogy: „2.
Minden egyes tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására,
hogy a tagállamok nemzeti levelezői, illetve a megfelelő igazságügyi vagy más illetékes hatóságai az általuk gyűjtött információk közül legalább a következőket közöljék – a nemzeti jognak megfelelően, és amennyiben az Eurojust Határozat rendelkezései megengedik – az Eurojusttal, hogy az feladatait elláthassa: a) személyt, csoportot vagy szervezetet azonosító adatok; b) a nyomozati vagy ügyészi/bírói szakban levő cselekmény és az elkövetés körülményei; c) a kapcsolat más releváns terrorista bűncselekmények miatt indult ügyekkel; d) másik tagállam által vagy másik tagállamtól kért jogsegély iránti kérelmek léte, valamint ezek eredménye.” 2. A Kollégium körültekintően megvizsgálta eme információknak az Eurojusthoz történő továbbításának legmegfelelőbb módját, és az alábbi irányelvek szerinti eljárást ajánlja: 2.1. A továbbított információknak a terrorizmus elleni küzdelemre irányuló különös intézkedések alkalmazásáról szóló tanácsi közös álláspont (2001/931/KKBP) mellékletének legutolsó változatában felsorolt személyekre, csoportokra vagy szervezetekre kell vonatkozniuk. Tájékoztatásul megemlítjük, hogy a legutolsó módosítást a 2004. június 3-án a HL L 196. számában megjelent 2004. május 17-i 2004/500/KKBP tanácsi közös álláspont tartalmazza; ugyanakkor a nemzeti levelezőknek biztosítaniuk kell, hogy a változásokat teljes mértékben és mindig ismerjék. 2.2. A továbbított információknak összefüggésben kell lenniük az Eurojust feladataival; az igazságügyi hatóságok felelőssége és irányítása alatt folyó büntetőeljárásokra kell vonatkozniuk, illetve azokból kell származniuk. Ezért kizárólag azokat az igazságügyi információkat kell továbbítani, amelyek terrorista ügyekben a nyomozás során és az ügyészi/bírói szakban keletkeztek, nem pedig a rendőrségi hírszerzési adatokat. Ilyen igazságügyi információk pl. a letartóztatások, házkutatások/motozások, hivatalos kihallgatások, stb. eredményeként nyert adatok.
90
2.3. Az információknak terrorista bűncselekményekre kell vonatkozniuk a terrorizmus leküzdéséről szóló 2002. június 13-i 2002/475/IB tanácsi kerethatározat 1–3. cikkeiben foglaltak szerint.
2.4. Az információkat a nemzeti tagokon keresztül kell továbbítani az Eurojusthoz egy összefoglaló jelentés formájában, amely az alábbiakat tartalmazza:
•
a nyomozás megindításának oka;
•
az alkalmazott nyomozati módszerek;
•
legalább az alábbi információkat:
a nyomozás vagy büntetőeljárás tárgyát képező cselekmények és törvényi minősítésük, valamint az elkövetés pontos körülményei;
annak a személynek, csoportnak vagy szervezetnek az adatai, aki/amely ellen a nyomozás folyik;
kapcsolat más releváns terrorista bűncselekmények miatt indult ügyekkel, különösen más tagállamok ügyeivel.
2.5. A tagállamok illetékes hatóságai által más tagállamokhoz végrehajtásra küldött, terrorista bűncselekményekkel kapcsolatos valamennyi jogsegélykérelmet másolatban tájékoztatásul meg kell küldeni az Eurojustnak, valamint ezek eredményéről is tájékoztatást kell küldeni összefoglaló jelentés formájában. Az említett ügyekben az összehangolt akciók végrehajtására irányuló jogsegélykérelmeket az Eurojuston keresztül kell megküldeni az Eurojust Határozat 6. cikke (g) pontjának megfelelően, amennyiben az Eurojust közreműködése szükséges a koordináció biztosításához. Amennyiben az Eurojust segítségét kívánják igénybe venni, a kérelemhez csatolni kell egy részletező jelentést is, amely például kitér arra, hogy a koordináció vagy együttműködés milyen fajtájára van szükség.
2.6. A terrorista bűncselekményekkel kapcsolatban kibocsátott valamennyi európai elfogatóparancs másolatát meg kell küldeni az Eurojustnak.
2.7. A nemzeti tag kérésére az üggyel kapcsolatos kiegészítő információkat is meg kell adni.
2.8. Az információtovábbítás formáját, eszközét és módszerét a nemzeti levelező és a nemzeti tag határozza meg. Az elektronikus információtovábbítás kialakításával kapcsolatos kérdésekben fel kell venni a kapcsolatot az Eurojust IT (Informatikai) Egységével.
91
IV. FÜGGELÉK – IRÁNYELVEK ANNAK ELDÖNTÉSÉHEZ, HOGY MELYIK NEMZETI IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS FOLYTASSA LE A BÜNTETŐELJÁRÁST
Ez az útmutató első ízben az Eurojust 2003. évi jelentésének mellékleteként jelent meg. A 10 új tagország nemzeti tagjai közül többen kérték, hogy a 2004. évi jelentés függelékeként ismét jelenjék meg. Úgy gondolták, hogy segítségére és hasznára lehet a nemzeti igazságszolgáltatás területén működő azon kollégáknak, akiknek munkájában az itt jelzett kérdések felmerülhetnek, de még nem volt módjuk az irányelveket saját anyanyelvükön olvasni.
2003 novemberében az Eurojust szemináriumot szervezett annak a kérdésnek a megvitatására, hogy melyik állam nemzeti igazságszolgáltatása folytassa le a büntetőeljárást azokban a határokon átnyúló ügyekben, amelyekre két vagy több államnak egyaránt van joghatósága. A szeminárium célja iránymutatás kidolgozása volt, amely segíti az Eurojustot annak a hatáskörének gyakorlásában, hogy felkéri az egyik államot az eljárásról való lemondásra egy olyan állam javára, amely jobb helyzetben van annak lefolytatására.
A szemináriumon részt vettek valamennyi EU tagállam, a legtöbb EU csatlakozó állam gyakorló szakemberei, valamint a Bizottság, a Tanács Titkársága, az Europol és az OLAF képviselői. Számos prezentáció, továbbá esettanulmányokat feldolgozó négy workshop segítette a lehetséges kritériumok megvitatását. A vitát gazdagította a jognak ezzel a területével foglalkozó számos egyetemi professzor és/vagy elméleti szakember előadóként vagy a workshopok résztvevőiként való jelenléte. Hálásak vagyunk a szeminárium valamennyi küldöttének a munkában való részvételéért.
Az Eurojust Kollégiuma az első ízben a 2003. évi jelentés függelékeként megjelent alábbi irányelvek szem előtt tartását javasolja:
Általános elvek Az „ügyész” alatt a jelen irányelvekben nem kizárólag csak ügyész, de bíró vagy egyéb illetékes igazságszolgáltatási hatóság is értendő.
Minden ügy egyedi, ebből következően azt a kérdést, hogy melyik igazságszolgáltatás van jobb helyzetben a büntetőeljárás lefolytatására, mindig a konkrét ügy alapját képező cselekmény és annak összes körülményei figyelembe vételével kell eldönteni. Minden tényezőt, amely relevanciával bírhat, tekintetbe kell venni.
A döntésnek mindig igazságosnak, függetlennek és objektívnek kell lennie. A döntést az Emberi Jogok Európai Egyezményének szem előtt tartásával kell meghozni, biztosítva a terhelt, illetve a lehetséges terhelt emberi jogainak védelmét.
92
A nyomozati/ügyészi szak lehető legkorábbi stádiumában kell döntésre jutni, mindenre kiterjedően konzultálva minden érintett nemzeti igazságszolgáltatás megfelelő igazságügyi hatóságával. Az ún. „forum shopping” – mely kifejezést a büntetőeljárás helyének tetszés szerinti megválasztásaként definiálhatunk – kérdése a különböző jogrendszerekben eltérő jelentéssel bír, így azzal a jelen iránymutatás nem foglalkozik. Ez a kérdés azonban valószínűleg a jövőben vita tárgya lesz az Eurojuston belül, miután az ilyen típusú ügyek intézésében több tapasztalatra teszünk szert.
A jelen iránymutatás tágyát képező ügyekben a megoldás keresését szolgáló viták keretében az ügyészeknek meg kell vizsgálniuk a jelenleg hatályos nemzetközi egyezményekben és egyéb instrumentumokban rejlő minden lehetőséget, például az eljárás felajánlását, vagy a büntetőeljárás egyetlen tagállamban történő centralizálását. Egy sor már aláírt, de még nem ratifikált egyezmény és egyéb instrumentum szintén segítséget jelenthet a jövőben, amikor azok végrehajtása teljes lesz.
Non bis in idem
A nemzetközi büntetőjog és a nemzeti büntetőjogok egyik alapelve, mely szerint a terheltet ugyanazon bűncselekmény miatt csak egyszer lehet büntetőjogi felelősségre vonni. Ez az elv érvényesül abban az esetben is, ha a terheltet a bűncselekmény vádja alól az egyik ország igazságszolgáltatása felmentette. A jelen iránymutatás teljes mértékben támogatja, magáénak vallja és helyesli ezt az alapelvet.
Az elsődlegesen vizsgálandó kérdések Az első mérlegelendő kérdés: „Hol kerülhet még sor büntetőeljárásra?” Ezt a kérdést a lehető legkorábbi szakaszban vizsgálni kell, mindenesetre legalábbis akkor, amikor kiderül, hogy az eljárásra egynél több tagállamnak van joghatósága.
Az ügyészeknek meg kell állapítaniuk nem csupán azt, hogy melyek azok nemzeti igazságszolgáltatások, amelyeknek joghatósága lehet az eljárás lefolytatására, hanem azt is, hogy melyekben van reális esély a sikeres vádemelésre és elítélésre. Ez az értékelő tevékenység szakértelmet és tudást igényel, amelynek csak az érintett nemzeti igazságszolgáltatások tapasztalt gyakorló jogászai lehetnek birtokában.
93
Találkozó a teendő lépések megtárgyalására Abban az esetben, ha a bűncselekményre több országnak van joghatósága, így ezek mindegyikének illetékes hatóságai büntetőeljárást indíthatnak és vádat emelhetnek saját bíróságaik előtt, feltétlen szükséges, hogy az erre kijelölt, magas beosztású, az érintett igazságszolgáltatásokat képviselő ügyészek találkozzanak. E találkozó keretében meg kell vitatniuk a joghatóság kérdéseit, és egyetértésre kell jutniuk abban, hogy a büntetőeljárást hol kell lefolytatni.
A megbeszélésre delegált valamennyi ügyésznek teljes felhatalmazással kell bírnia az adott kérdés megtárgyalására és az általa képviselt ország ügyészsége nevében való döntésre. Az ügyészeknek a döntéshozatal során a következőkben ismertetendő kritériumokat kell szem előtt tartaniuk.
Hivatkozás az Eurojustra Az Eurojust felajánlja segítségét valamennyi ilyen típusú ügyben, különösen akkor, ha az érintett igazságszolgáltatások képviselői nem tudnak megegyezni a büntetőeljárás lefolytatásának helyéről.
Az Eurojust készséggel ad tanácsot, továbbá könnyíti meg minden lehetséges módon az ilyen találkozókat. Igény esetén az érintett országok nemzeti tagjai szívesen részt vesznek a megbeszéléseken. Az Eurojust aktívan buzdít minden illetékes hatóságot, hogy minden esetben mérlegeljék az ilyen típusú ügyek Eurojust elé terjsztését.
Döntéshozatal – „Melyik nemzeti igazságszolgáltatás folytassa le a büntetőeljárást?”
A. Vélelem Az előzetes vélelemnek annak kell lennie, hogy – amennyiben lehetséges – a büntetőeljárást annak az országnak az igazságszolgáltatása folytassa le, amelynek a területén a cselekmények többségét elkövették, vagy ahol a legnagyobb kár keletkezett.
A döntés meghozatala során az ügyészeknek alaposan és részrehajlás nélkül mérlegelniük kell valamennyi, az egyes szóba jöhető igazságszolgáltatások eljárása mellett és ellen szóló tényezőt.
94
A végső döntésre számos mérlegelendő tényező lehet hatással. Az adott bűnös tevékenységgel érintett országok ügyészeinek találkozóján valamennyi ilyen tényezőt figyelembe kell venni. A hozott döntés a konkrét ügy specifikus körülményeitől függ. A jelen iránymutatás célja az, hogy a döntéshozatalba konzisztenciát vigyen.
Néhány tényező, amelyet figyelembe kell venni:
A terhelt tartózkodási helye A büntetőeljárásnak a terhelt tartózkodási helye szerinti nemzeti igazságszolgáltatás által történő lefolytatásának, továbbá a kiadatás vagy a büntetőeljárás átadásának lehetősége mind olyan tényezők, amelyeket figyelembe kell venni.
Személyek kiadása és átadása Az egyik érintett ország illetékes hatóságainak képessége arra, hogy sikerrel kérje a terhelt kiadatását vagy átadását egy másik országtól büntető eljárás lefolytatása céljából, szintén értékelendő tényező annak eldöntésénél, hogy melyik nemzeti igazságszolgáltatás folytassa le az eljárást.
Ügyek elkülönítése az eljárásnak két vagy több nemzeti igazságszolgáltatás által történő lefolytatása céljából
A határokon átnyúló bűnözés bonyolult ügyeinek nyomozása és ügyészi üldözése gyakran vezet több, különböző nemzeti igazságszolgáltatások előtt lefolytatandó eljárás lehetőségéhez.
Azokban az ügyekben, amelyekben a bűnös tevékenység miatt az eljárásra több államnak van joghatósága, az ügyészeknek – amennyiben az kivitelezhető – az eljárás egyetlen nemzeti igazságszolgáltatás által történő lefolytatását kell fontolóra vennie. Az ügyészeknek ilyenkor figyelemmel kell lenniük arra a hatásra, amelyet egyes terhelteknek az egyik nemzeti igazságszolgáltatás előtti felelősségre vonása gyakorolhat a másik vagy harmadik államban folyó eljárásra. Mindent el kell követni annak elkerülésére, az egyik eljárás aláássa a másik sikerét.
95
Ha az adatok szerint több elkövető egymáshoz szorosan kapcsolódó bűnös tevékenységet folytatott, az ügyészeknek – amennyiben ez lehetséges és hatékony megoldás – az összes elkövetőnek egy eljárásban, egyetlen nemzeti igazságszolgáltatás előtti felelősségre vonását kell megfontolnia. Persze, a gyakorlatban ez gyakran kivitelezhetetlen.
A tanúk megjelenése Az igazságos és fair ítélet elérése minden ügyész számára prioritás. Az ügyészeknek gondosan mérlegelniük kell a tanúk hajlandóságát mind a vallomástételre, mind szükség esetén egy másik országba utazásra a vallomás megtétele céljából. Nemzetközi tanúidézés hiányában mérlegelni kell azt is, hogy a bíróságnak lehetősége van-e a tanúbizonyítás írásban vagy más eszköz (telefon vagy videoösszeköttetés) útján történő fogadására, illetve bízonyítékként elfogadására. Alaposan vizsgálni kell a tanúk készségét a tanúskodásra, illetve e célból egy másik országba utazásra, hiszen ez a tényező befolyásolhatja a döntést arról, hogy melyik nemzeti igazságszolgáltatás folytassa le a büntetőeljárást.
A tanúk védelme Az ügyészeknek mindig törekedniük kell annak biztosítására, hogy a tanúk, vagy más, a büntetőeljárást segítő személyek ne kerüljenek veszélybe. A büntetőeljárást lefolytató nemzeti igazságszolgáltatás kiválasztására irányuló döntés során figyelembe veendő tényezők egyike lehet pl. az, hogy az egyik ország rendelkezik tanúvédelmi programmal, míg a másikban nincs ilyen lehetőség.
Az eljárás elhúzódása Minden ország egyetért a mondással, mely szerint a „késői igazság, elveszett igazság”. Bár az időfaktor nem elsődleges annak eldöntésénél, hogy melyik nemzeti igazságszolgáltatás járjon el, a többi mérlegelendő tényezővel együtt az ügyészeknek azt az időtartamot is vizsgálniuk kell, amelyre az eljárás jogerős befejezéséhez az adott országban szükség lehet. Ha az eljárásra több országnak van joghatósága, mindig figyelembe veendő a jogerős elbírálásig szükséges idő.
A sértettek érdekei Az ügyészeknek figyelemmel kell lenniük a sértettek érdekeire, valamint arra, hogy nem éri-e őket hátrány, ha nem az egyik, hanem a másik ország nemzeti igazságszolgáltatása folytatja
96
le az eljárást. E figyelemnek ki kell terjednie a sértettek által érvényesíthető polgári jogi igényre is.
Bizonyítási nehézségek Az ügyész csak megbízható, hitelt érdemlő és a bíróság számára eljárásjogi szempontból elfogadható bizonyítékok alapján emelhet vádat. A különböző országok illetékes hatóságai különböző módon és gyakran igen eltérő formában gyűjtenek bizonyítékokat. Az egyes országok bíróságai különböző szabályok alapján ítélik meg, hogy mely bizonyítok vonhatók a perrendszerű bizonyítás körébe, azaz mely bizonyítékok elfogadhatók olyan értelemben, hogy a bíróság előtti eljárásban egyáltalán bizonyítékként szerepelhetnek. Az elfogadhatóság ilyen értelemben sokszor a bizonyíték megszerzésének módjától vagy formájától függ. Tehát a rendelkezésre álló bizonyítékok alaki szempontból való megfelelőségét és a bíróság általi elfogadhatóságát is vizsgálni kell, mivel ezek szintén olyan tényezők, amelyeknek jelentősége van annak eldöntésénél, hogy melyik nemzeti igazságszolgáltatás folytassa le a büntetőeljárást.
Jogi követelmények Az ügyészeknek nem szabad pusztán azért dönteniük valamely ország igazságszolgáltatása mellett a másik ellenében a büntetőeljárás lefolytatásának helyét illetően, hogy elkerüljék azoknak a jogi követelményeknek a teljesítését, amelyek az egyik országban léteznek, míg a másikban nem.
Mérlegelni kell az egyik ország ellenében a másik mellett való döntés összes lehetséges hatását, valamint minden esetben az ügy potenciális kimenetelét. Ezek között kell szerepelnie a terhelt büntetőjogi felelőssége, a megfelelő törvényi tényállás és büntetési tétel kérdéseinek.
A kiszabható büntetés Az eljárásra joghatósággal rendelkező országok bíróságai számára rendelkezésre álló büntetési keret nem lehet elsődleges tényező annak eldöntésénél, hogy melyik nemzeti igazságszolgáltatás folytassa le az eljárást. Az ügyészeknek nem kell arra törekedniük, hogy az eljárást a legmagasabb büntetés kiszabására lehetőséget adó országban folytassák le. Biztosítaniuk kell azonban, hogy a lehetséges büntetés tükrözze az eljárás tárgyát képező bűnös magatartás súlyát.
97
A bűncselekmény haszna Az ügyészek nem dönthetnek pusztán azért az eljárásnak az egyik ország helyett a másikban történő lefolytatása mellett, mert így a bűncselekmény haszna eredményesebben elvonható. Mindig tekintetbe kell venniük a jogi lehetőségeket a bűncselekmény hasznának felkutatására, visszatartására, lefoglalására és elkobzására, és ezzel kapcsolatosan az együttműködést szolgáló nemzetközi egyezmények leghatékonyabb alkalmazására.
Források és az eljárás költségei A büntetőeljárás költségei, illetve annak hatása az ügyészség anyagi forrásaira csak akkor vehető figyelembe az eljárás helyének megválasztásának eldöntésekor, ha az összes releváns tényező mérlegelésének eredményeként egyensúlyi helyzet alakult ki. Az illetékes hatóságok nem utasíthatják vissza az eljárás lefolytatását azon az alapon, hogy ahhoz nem fűződik érdekük, vagy nem tartozik az ügyészségi vezetők vagy igazságügyi minisztériumuk prioritásai közé. Ha ilyen okokból vonakodást mutatna az illetékes hatóság az eljárásnak saját nemzeti igazságszolgáltatása által való lefolytatását illetően, az Eurojust kész arra, hogy hatáskörét gyakorolva meggyőzze e hatóságot eljárása szükségességéről.
Mátrix A jelen iránymutatás tartalmazza azokat a tényezőket, amelyeket figyelembe kell venni annak eldöntésénél, hogy melyik nemzeti igazságszolgáltatás folytassa le a büntetőeljárást. Ezen tényezők mindegyike más súllyal és fontosággal bír minden egyes konkrét ügyben. Az iránymutatás célja, hogy emlékeztetőként szolgáljon és meghatározza a döntések meghozatala során fontos szempontokat.
A témáról tartott Eurojust szeminárium számos résztvevője azon a véleményen volt, hogy hasznos a mátrix használata. Bár a mátrix szigorú alkalmazása túl merevnek tűnhet, sokak a joghatósági kollíziók megoldásához a mátrix nyújtotta struktúrált megközelítést hasznosnak találhatják. A mátrix lehetővé teszi az egyes országokra vonatkozó releváns tényezők direkt összehasonlítását és súlyozását.
98
99
FÜGGELÉK V – AZ EUROJUST LOGO
Az Eurojust logót a Kollégium 2003 novemberében fogadta el.
Az embléma élénk színei és modern stílusa azt jelképezik, hogy az Eurojust erős és fiatal szervezet. A kék szín az Eurojustot mint az Európai Unió szervét jelzi, az egymásba kapcsolódó formák és színek pedig az EU-n belüli nagyon különböző jogrendszerek együttműködését. Az EU kék és arany színeihez adott kontrasztos vörös az EU-n belüli jogredszerek erős különbözőségét és az Eurojust eltökéltségét jelképezi a határokon átnyúló bűnözés elleni harcban.
A formák és színek fölött megjelenő mérleg az igazság és pártatlanság egyetemes szimbóluma, és mint ilyen, az Eurojust által képviselt különböző büntető igazságszolgáltatási rendszerek általánosan használt jelképe is. A kard reprezentálja mind az Eurojust célkitűzéseinek fókuszában álló szervezett bűnözés elleni harcot, mind a nemzeti jogrendszerek által kilátásba helyezett büntetőjogi szankciókat. A mindezeket körbevevő EU csillagok azt jelzik, hogy az Eurojust az EU szerve.
A csillagok köre nyitott: az egymásba kapcsolódó formák túlnyomórészt a körön – azaz az EU-n – belül helyezkednek el, de azon túl is nyúlnak, jelezve, hogy az Eurojust az EU-n belül, de azon kívül is együtt dolgozik különböző ügyeken a különböző jogrendszerekkel. A csillagok nyitott köre az Eurojust nyitottságát ugyancsak szimbolizálja az EU-n kivüli jogrendszerekkel való közös erőfeszítésekre. Ez a nyitottság – a rugalmasság és együttműködés eszméjével együtt – az Eurojust tevékenységének elsőrendű jellemzője.
Úgy hisszük, hogy a logo – akárcsak az Eurojust – új, modern, friss és dinamikus, és mint ilyen, célját jól és hatásosan szolgálja.
Joannes Thuy fotói, Eurojust © 2005
100
