Betlehemi játék Feldolgozás Szereplők: 3 pásztor, az Öreg, az Úr, Gábriel, Mária, József, angyal, Gáspár, Menyhért, Boldizsár, Heródes, 2 katona Jelmezek: A pásztoroknak szőrös kabát, kucsma, tarisznya, fekete, vagy fehér nadrág, sötét cipő, bot. Az Öreg a pásztorokhoz hasonló, csak kopottabb ruhában. Az Úr, Gábriel és az angyal a fehér lepel alatt fehérbe öltözik, az Úr fején glória, az angyalokén arany szalag. Mária fehér ruhája felett kék köpenyt visel, József kalapban, zakóban, fehér ingben, egyszerű nadrágban, sötét cipőben lép színre. A királyok földig érő szoknyája fölött földig érő palást, fejükön korona, az ajándékot a kezükben tartják. Heródes fehér ruhában, gazdagon felékszerezve, a katonák talpig feketében oldalukon karddal jelennek meg. Kellékek: dobogó, fehér lepellel letakarva, két szék, az egyikre díszes lepel, bepólyált baba, csillag, csengő hímzés, plüs bárány, juh, gomolyát utánzó csomag, Bár sok a szereplő kis helyen is előadható a betlehemes, ebben az esetben viszonylag kevés mozgást tervezek. Azt tapasztaltam, hogy szívesebben, bátrabban játszanak a gyerekek, ha kevesebbet kell énekelni, ezért a dalok egy részét szövegmondással váltottam ki, illetve a környékünkön jobban ismert dalokat tettem be. Ez a leegyszerűsített változat lehetővé teszi, hogy olyan helyeken is elő tudjuk adni ahol nincs lehetőség komoly díszletek, fényjátékok alkalmazására. Színpadon, vagy szabadtéren is előadható.
Az Úr és a két angyal a függöny elhúzása előtt már elfoglalta helyét, az Úr a dobogón a két angyal kétoldalt mellette. Mária a színpad szélén egy székben ül elgondolkodva. A három pásztor egyszerre érkezik és a színpad közepén áll meg.
I. Pásztor:
Jó estét e háznak Minden lakójának, Terítsék az asztalt az ember fiának.
2. pásztor: Butellás jó estét szorgos szolgálónak, kuruglát, pemetet jó zsíros koromnak.
3. pásztor: Szerencsés jó estét, újságot hirdetek, Dávid családjából megváltó született. Jézus Krisztus lesz a MEGVÁLTÓNAK neve, Róla szól most a vers, és az ének-zene. Legyen a ház népe figyelmes, bőkezű, Ha kamrája üres, akkor tele zsebű… A három pásztor: Mi vagyunk itt hárman a három pásztorok, Három üres gyomor, három száraz torok. Most a szép karácsonyt köszöntjük jó szóval. Egyszer áhítattal, másszor zeneszóval, És hogy a játékra rossz szó nehogy essen, Kezdődjék az égben s Betlehemben 3. pásztor: Íme az első kép. Vagyon fönn a mennyben – Ez Gábriel angyal, amaz meg az Isten. A pásztorok félreállnak, lefekszenek a színpadon, csak az első pásztor marad még állva. Az Úr
Sok már a förtelem. Megváltás ideje, Úgy vélem Gábriel, ugyan közel lenne. Nézzünk szét a földön, ki lesz rá méltó, Kitől énáltalam megjön a megváltó. Nézzük Dávid népét, mert így szól az írás Így jövendölte meg Ézsaiás.
Ének: Mária, szűz virág Az Úr:
Menj el sietséggel arkangyal Gábriel József jegyeséhez ékes köszöntéssel! Isteni titkaim immár kijelentem, Mert Szűz Máriában jó kedvem telt nekem Légy gyors szolgálatban köszöntve Máriát És vidd meg őneki a megváltás titkát.
Mária gondolataiba merülve hímez. Gábriel:
Üdvözlégy Szent Szűz, teljes malaszttal! Íme fogansz fiat kinek fogsz örülni Ég és föld pedig álmélkodni.
Mária riadtan néz fel. Mária:
Ó, angyal, angyal miként lehet ez?
Gábriel:
Szentléleknek reád száll ereje, Reggel száll a földre, úgy lesz ő születése.
Mária:
Jöjjék, József, jegyesem, Megtisztelt az Isten. Szentlélektől kegyesen Születik a gyermekem.
József:
Ó, Uram, Isten, köszönjük jóságod, Hogy ő, a jegyesem éppen tőled áldott.
1. pásztor: Tibériusz császár népszámlálást rendelt, mozgósítván erre minden élő embert, ezért ment Mária s József Betlehembe, mint ezt a szentírás szó szerint jelente. Az angyal vezetésével, - aki kezében csillagot tart – elindulnak a színpadon, majd újra elfoglalja helyét a széken, miközben az ének szól kezébe bepólyált babát ad József.
Ének: Fel nagy örömre Angyal:
Pásztorok, pásztorok, talán mind alusztok? Keljetek föl pásztorok! Kis Jézust találjátok jászolban, Pólyában, Be vagyon takargatva rongyos gyócskába, Áldott gyermek szenved már kiskorában.
A közönség felé fordul. A pásztorok felállnak, figyelik az angyalt. Jaj, szegény de fázik, Könnyeitől ázik, Nincsen neki párnája,
Sem meleg nyoszolyája, Csak szénán, csak szalmán Barmok szája lehelete melegítő párája, Ó isteni szeretnek csodája! Izgatottan, kapkodva kezdenek készülődni, miközben szinte egymás szavába vágva mondják a szöveget. Pásztorok: Menjünk az Úrhoz messzi Betlehembe. Menjünk, menjünk, örvendezzünk, kisjézusnak kedvét leljük! Hát mit vigyünk néki ajándékot néki? Egy bárányt, egy sajtot, ilyen szegény pásztoroktól elég lészen, Elég lészen, talán még az aranynál is többet tészen, többet tészen. Elindulnak botozva körbe a színpadon. Ének: Pásztorok keljünk fel Az Öreg messziről figyeli őket, az ének végeztével köszön rájuk. Öreg:
Aggyisten
Pásztorok: Aggyisten. Öreg:
Hova mentek?
1.Pásztor:
Betlehembe.
Öreg:
Hova, hova, Debrecenbe?
2. Pásztor: Gyere velünk Kisjézust imádni. 3. Pásztor: Öreg:
Ne féljen kend, velünk van az Isten. Nem félek én, csak a szívem remeg…
Együtt mennek tovább, de az Öreg lemarad.
1. Pásztor: Menvén Betlehemnek mezítláb, süveggel, kicsi ajándékkal, fokhagymás gerezddel, jó szóval, báránnyal, túróval meg sajttal, istállóba léptünk szótalan szavakkal.
Mária énekel Mária: Aludj el magzatom, napom fénye Az én életemnek egyetlen reménye! Örömest ringatlak, szívemből óhajtlak, aludjál, aludjál 1. Pásztor: Dicsértessék Jézus Krisztus! Szörnyű hideg volt az éjjel. Ilyet nem is igen éltem. 2. pásztor: Bíz öcsém éltem én hideget csak éppen keveset. 3. pásztor: Öreg, Öreg, hol vagy? Farkasok szaggattak? Nem vagy te jó falat semmilyen ordasnak. Öreg:
Hopp Isten, jó napot! Ím már én is itt vagyok! Annyit mondhatok, hogy igen öreg vagyok. Utazásom alatt bocskorom elkopott, Istentelen fagyban két lábam elfagyott.
A pásztorok térdet hajtva leteszik az ajándékot. 1. Pásztor: Édes kis Jézuskám fehér bárányt hoztam be is takargattam. 2. Pásztor: Édes ki Jézuskám juhot hoztam néked hallgasd csak, hogy béget. 3. Pásztor: Édes ki Jézuskám, hoztam néked egy gomolyát leszek mindig jámbor szolgád. Öreg:
Édes ki Jézuskám, Hoztam csupor aludttejet, Egy karéj kenyeret. Szegény vagyok tarisznyám is lyukas, Nincs is benne több garas.
Pásztorok: Hé, öreg, hol az ajándék? Öreg:
Tudja azt Jézus. A csupor kiömlött, az aludttej összetört.
Mind énekel://: Dicsőség mennyben az Istennek,:// Az angyali seregek, vígan így énekelnek Dicsőség, dicsőség Istennek. A pásztorok felállnak, hátra mennek, de már Mária oldalán maradnak, csak az első pásztor marad elől, aki a színpad bal oldalán, elől áll mostantól végig. 1. Pásztor: Egy szuszra az angyal gyorsan tovaszállott, napkeletre, ott éltek a háromkirályok. Nevük pedig Gáspár, Boldizsár, meg Menyhért, S alig, hogy rájuk lelt, szólt az angyal tüstént. Megjelennek a királyok, fáradtan ballagnak egymás után. Az angyal eléjük megy, csenget, és háromszor mond glóriát.
HÁROMKIRÁLYOK: -ének Glória, glória, glóriának szent szüzei! Kicsoda az, ki oly nagyon kiáll fölöttünk? Angyal mondja Betlehembe hamar siessünk, Mert kis Jézus született nekünk üdvösségünkre, Imádjuk őtet, imádjuk őtet, Imádjuk őtet, imádjuk őtet. Az angyal magasra emeli a csillagot és elindul a királyok előtt, akik követik őt. 1. Pásztor: Ragyogó üstökös hát ott megjelene, vezérlő fényénél mennek Betlehembe. Bocskoruk elvásik, köpenyük por lepi, Koronájuk fénye alig tud fényleni Mert az angyal szavát pontosan követték, Így okozták sok kicsiny gyermek vesztét. 1. Katona: Uram, Heródes király idegenek jönnek! A királyok megállnak Heródes előtt, aki díszes ruhával letakart széken ül, és kíváncsian tekint a jövevények felé. Gáspár:
Hé, Heródes király! Zsidók királya!
Heródes:
Kik vagytok, mik vagytok? Mi ez a nagy lárma?
Gáspár:
Nevem Gáspár király, már így titulálnak, Keresem a zsidók újszülött királyát.
Menyhért: Nevem Menyhért király, én is azért jöttem, Hogy a kicsi Jézust énekkel köszöntsem. Boldizsár: Én Boldizsár vagyok, messzi földről jöttem, De azt ne csodálják, hogy megfeketedetem. Ábrázatom mögött gondolatom tiszta, Akárcsak a gyolcsing vagy a viaszgyertya.
1. Pásztor: Ezt hallván Heródes magában így beszél, míg a három király küszöbén üldögél. Heródes a közönség felé fordul, és haragosan, döbbenten mondja.
Heródes:
Zsidóknak királya én vagyok, Heródes, Rád, ki most született, miattam halál les. Mert, hogy megmaradjak zsidók királyának, Téged kicsi gyermek, kardélre hánynak.
1. Pásztor: S így szól a bölcsekhez álnok ábrázattal, mintha lenne ő is földre szállott angyal. Heródes:
Én tisztes házamba nem született senki, Én magam sem tudom, hol lehet meglelni. Hanem csak menjetek, és ha megleltétek, Mondjátok meg hol van, midőn visszatértek. Magam is imádom zsidók új királyát, Tömjénnel köszöntve Dávid király ágát.
Heródes int a katonáknak, hogy kövessék a királyokat, akiket az angyal magasra tartott csillaggal vezet, majd az angyal beáll Mária mögé. 1. Pásztor: És a három bölcsek mennek, míg a csillag útjukat mutatván a jászolig ballag. Pásztorok:
Napkeletről bölcsek jönnek, Vezércsillagot keresnek, Ez új királyt tiszteljük, Megérkeztél Gáspár első jövendésre
És utána Boldizsár, Jézus köszöntésére. Gáspár:
Megjöttünk, Jézusunk, hoztunk ajándékot.
Menyhért: Jeleskedjél nekünk, mindig legyél áldott. Boldizsár: Boldizsár vagyok, méghozzá szerecsen. Kisjézust, Máriát tisztelem, szeretem. A királyok térdre borulva adják át ajándékaikat, és így maradnak az ének végéig. Ének - mindenki: Dicsőség… 1. Pásztor: Fenekszik Heródes, köszörüli kardját… Mi lesz, ha Kisjézust is lekaszabolják? Tüstént rohan vissza, álmukban jelent meg Háromkirályoknak, Máriának, Józsefnek! Angyal:
Mária és József gyorsan keljetek fel, Egyiptomba lopva most induljatok el! Mert Heródes nagyon kegyetlen Fenekedik Jézus ellen.
Mindenki izgatottan mozog. Mária:
Fussunk, fussunk, meneküljünk!
Háromkirályok: Mi is menjünk, meneküljünk…
József:
Föl szamárra, gyorsan innét…
Háromkirályok: Dicsértessék, dicsértessék… Az angyal vezetésével elindulnak, Mária megáll és a közönség felé fordulva mondja: Mária:
Jaj, jaj gyermekem, Jaj, jaj, magzatom Nyugtunk hol lesz Holnap hajnalon?
Az angyal kivezeti őket, a színpadon újra Heródes látható. 3. Pásztor: Heródes ezalatt fenekedik bőszen, visszatér a bölcsek után küldött őrszem. Heródes:
Mi van? Mit végeztél? Hol a három király? Hol van az a kölyök, aki utamba állt?
Katona:
Jelentem alássan, hogy egy istállóban, Ott a három király, gyermek is jászolban. Hanem a királyok ott felkerekedtek, Messze járnak immár, majdhogynem elvesztek.
Heródes:
Hol az az istálló?
Katona:
Csak az Isten tudja… Mind egyforma uram, mind vályog meg szalma…
Heródes:
Rászedtetek engem? Megállj, három király! Te is te féleszű! Felkötlek jómadár! Katonák azonnal járjátok a várost, Minden kisgyermeket kardélre hányjatok! Ne maradjon élve egyetlen gyermek sem, Koronám vérükben kell, hogy megfürösszem.
Mindenki előre jön, Mária és József az első sorban, mögöttük a pásztorok és a királyok, oldalt, kicsit hátrébb Heródes és a katonák.
Kórus:
Jaj, jaj, gyermekem, Jaj, jaj, magzatom, Véred az ingemen, Holt karod hajamon…
1.Pásztor:
És a katonák e parancsot végezték, anyák gyermeküket ekként elvesztették… sok kisded halálát hozta az éjszaka, nem maradt meg élve, csak Mária magzata. Azért maradt köztünk, hogy megváltson minket, Halálával hozzon enyhet bűneinknek.
Megjegyzés Az eredeti betlehemes a Magyar Népzene Tára II. kötetében található meg, én Debreceni Tibor átdolgozását vettem alapul.
