Betlehemi jászol kiállítás

1

2006/23-24.

Betlehemi jászol kiállítás Mintegy kétszáz szebbnél szebb kézmûves munkát csodálhatnak meg azok, akik 2007. január 14-ig ellátogatnak Budapesten a Magyar Mezõgazdasági Múzeumban december 6-án megnyílt a XIII. Betlehemi Jászol-pályázat kiállítása. A nyitóünnepségen dr. Fehér György, a múzeum fõigazgatója és Hefter József, a BKIK Kézmûipari tagozatának elnöke köszöntötte a vendégeket, díjátadásra váró kiállítókat. A fõigazgató kiemelte, hogy örömmel adnak helyet immár másodszor annak a nagyszerû kezdeményezésnek, melynek témája a szeretet, szeret a krisztusi születés, az anya, a szépség, az anyag, a munka és a másik ember iránt, s mely alkotások anyaga erõs kapcsolatban áll a magyar földdel, tájjal,

Csepeli Hímzõkör munkája Szuper Miklósné vezetésével

nünk a számos óvoda, iskola, mûvészeti tagozat, családi kör, idõsek otthona, és egyéb alkotókörök odaadó munkálkodását. Értékelnünk kell mindazt a dinamikát, erõteljes élni és adni akarást, amit számos alkotás eleven mozgásában, a majdnem útnak induló népi betlehemesek ábrázolásában, egy-egy pályázó sorozatot képzõ mûveiben érzékelhetünk" – mondta a plébános.

M. Gubán György tûzzománcozó: Mária

Rózsa Istvánné foltvarró: Szentcsalád

mezõgazdálkodással. A múzeum az idén A Magyar Kézmûvességért Alapítványnyal egyeztetve pályázatot hirdetett Betlehemezzünk együtt címmel élõ betlehemi elõadásokra. A legjobbnak tartott produkciókat kiválasztják és a nyitva tartás ideje alatt a látogatók megtekinthetik az elõadásokat. Hefter József örömmel állapította meg, hogy most is nagyon sokan jöttek el a megnyitóra, próbálta megfejteni a talányt: mi készteti az embereket az alkotásra, közös munkálkodásra és kifejezte reményét, hogy talán egyszer majd a mindenkori kormányzat is értékeli, elismeri, megbecsüli a kézmûves- és kétkezi munkát. Hasonló gondolatokat fogalmazott meg Szûcs György, az IPOSZ elnöke is, hozzátéve, hogy ez az évrõl évre megújuló hagyományõrzõ mozgalom és kiállítás igazolja, hogy csak jót és jól ér-

A veresegyházi hittanos csoport demes csinálni, ami értéket teremt, és A számtalan elismerés, ajándék, okörömet hoz az emberek életébe. levél között az idén elsõ alkalommal Brückner Ákos Elõd ciszterci plébá- adtak át egy újonnan létrehozott díjat: nos visszaemlékezett e szép hagyo- a Betlehemi Vándorserleget. A vándormány magyarországi múltjára és újko- díjat Szernecz Zoltán intarziakészítõ ri újjáéledésére. A családközpontúsá- alapította. Ezt a kiállítás résztvevõinek got hangsúlyozva kérte a szülõket, for- – a megnyitót megelõzõen leadott és duljanak a gyermekek jövõje felé, fi- összeszámolt – szavazatai alapján az gyeljenek oda az igazi értékekre, erõ- alapító adja át minden évben. A követsítsék az értékteremtõ közösségeket. kezõ évek jutalmazottainak az elõzõ év "Az idén messzemenõen ki kell emel- díjazottja adja tovább a serleget. Amennyiben az élen azonos szavazatszám, holtverseny alakulna ki, az alapító dönt a díjazott személyérõl. A vándordíjat a kiállításokon résztvevõk közül mindenki csak egy alkalommal kaphatja meg. A vándordíj mellé jár egy serleg: a Vándorserleg kicsinyített mása – amely minden díjazott tulajdonában marad –, és egy oklevél.

A nagyon szép kivitelû serleget most Kovács Klára Valéria tûzzománc miniatúra-festõ iparmûvész nyerte el csodálatosan kimunkált szárnyas oltáráért. (Lapunk hátsó borítóján ez a munka látható – a szerk.) Sámathy

2

L. évfolyam

Kommentár Ünnep 1771 éve A cím talányos, a megfejtés annál kézenfekvõbb. Az õskeresztény idõben Jézus születésnapját a régi római hagyomány alapján Egyiptomban és Itáliában eltérõ idõpontokban jelölték meg, majd a világteremtés napjához (ez a tavaszi napéjegyenlõség) igazították. A valódi ok a pogány "legyõzhetetlen Napisten" születésnapjának ellensúlyozása volt. A IV. század óta államilag is kötelezõ ünnep. A karácsonyfa (fenyõfa) eredete ismeretlen. A maihoz hasonlót 400 éve Strasbourgban létesítették elõször, Bécsbõl indult hódító útjára, nálunk 1825ben állították fel az elsõt és kezdetben fõleg a protestáns vidékeken terjedt el. Karácsony a szeretet ünnepe is. Az újszülöttet mindenhol öröm, odaadás, gyengédség veszi körül, hátha még ezek az érzelmek az istenfire vonatkoznak. Örkény írja valahol: akkor árvácskák ájultak az ágyasokban. Igen. Akkor szokatlan körülmények között mindenki készült a karácsonyra. Egyesek a töltény hevedereket rakosgatták, mások kenyeret cseréltek alsószoknyára, A Tisza hídjai a hullámok foglyaivá váltak, a dunai átjárók java is a vízben fagyoskodott, ott fent az angyalkák röptét gépmadarak dübörgése váltogatta, idelent az emberek remegése rezonált az épületek abbahagyhatatlan rázkódásaira. Közeledett a Születés Napja. Bocsássanak meg, hogy a béke sokadik szeretet ünnepén még mindig az acélba öntött gyûlölet uralmára gondolok, bocsássanak meg, de akkor a messzi jövõképben tûnt csak fel a békés fenyõünnep Az akkor nyomai kitörölhetetlenné merevedtek, az idõ nem is nagyon igyekszik ezen "õskori" maradványok fel-feltûnésének megakadályozására. A társadalom azóta sokat változott. A gyökeres fordulatok ellenére néhány, a létünket érintõ feltétel nem módosult Így a szeretet alapvetõ adottsága, az együttesség sem. A szeretet egyedül ugyanis nem létezik, valójában társas lény. S minél sérültebb valaki, annál inkább szomjúhozza az érzelemdús körülményeket. Itt kell rámutatnom arra az elterjedt, szinte az egész közösségre, intézményeire jellemzõ – igazság szerint megalázó – állapotra, miszerint a nõnappal, az anyák és a gyerekek, valamint a szeretet napja megemlékezéseivel kipipálhatjuk az ez alkalmakra kötelezõvé tett teendõinket. A normális, egyedül elfogadható egyesülés a mindennapok embersége, a törekvés a szeresd felebarátod soha meg nem valósítható parancsolatának megközelítésére Ha csak magunk elé tûznénk az erre irányuló igyekezetet, már – már kiirtanánk szó használatunkból az ürességet. Megértenénk, mindenki a maga sajátos világában él és minden egyes embernek társadalmi kötelessége, egyben egyéni felelõsségvállalása az átjárás megteremtése a hatmilliárd magánvilág között. Az emberi érintkezés során gondolatainkat nemcsak kicseréljük, a másikét ezzel egyben be is fogadtuk. Hasznosítjuk is. Különben sem olyan nagy dolog az egész, hiszen magunkkal kell kezdeni. Nemcsak szóval, fõleg tettel kell társainkra (családunkra, környezetünkre) hatni. Tedd úgy, ahogy én – és máris közelebb kerültünk egy apró lépéssel kitûzött célunk elé. A karácsonykor született csecsemõ az emberöltõ határát elérve szavakkal formálta hívei meggyõzõdését, tetteivel erõsítette hitüket. Gyarlóságunkra is figyelmeztethet az oly sokszor megcsúfolt szó. Talán legszebb a világon, mégis ennek jegyében öltek meg tízmilliókat a térítés ürügyét használva más-más évszázadokban és eltérõ földrészeken, áldották meg a fegyvereket felkent papok a harcterek mindkét oldalán, vagy csak úgy, kevesek határozatára gyötrelmes végre ítéltek milliókat hitük miatt. Az inkvizíció máglyára küldte katolikus testvéreit, kardélre hányták a francia protestánsokat, gázba "fürösztötték" a zsidókat, karddal és golyóval végeztek az örményekkel, nincs vége a sornak, Káin örökké él. Nemcsak a majd 1800 éves karácsony, de egész történelmünk arra tanít, hogy a szeretet soha el nem fogy, mert ha kiapad, nem volt szeretet. Ez az érzés az emberrel együtt születik és vele együtt él. Az ember szereti a másikat, mert így könynyebb léteznie, vidámabb a mindennapja. Akit pedig nem szeretnek, egyedül érzi az magát, aki nem szeret, aki embergyûlölõ, az rosszul éli világát. A költõ szerint a szeretet nélküli élet az ember nem járta vadonhoz hasonlít, "borzasztó, mint az éjfél hasogató hidege." A karácsonyi meleg mindig, mindenkor jól jön. Gergely György

Mennybõl az angyal – 2006 A karácsonyi ünnepek közeledtével különbözõ társadalmi szervezetek hívják fel az emberek figyelmét a jótékonykodásra, mert egyre több a rászoruló, a nélkülözõ és a hajléktalan… Ám a mai kor emberének a szívét a mindennapi megélhetés gondja már már megérdesíti és érzéketlenné válik a mások gondjaival szemben. Kényádi Sándor erdélyi költõ írja egy karácsonyi versében az elhagyott emberekrõl: "Nézz néha Uram a hátad mögé is… Ott is élnek emberek!" Bizony egyre többe élnek árnyékban az Isten és az emberek háta mögött teljes létbizonytalanságban, szinte nyomorban. Ma már az ünnepekre való készülõdést – egykor elsõsorban inkább lelki felkészülés volt – napjainkban az üzletekben rohangálás, ünnepi italok és élelmiszerek, ajándékok beszerzése uralja. Mert hát mikor éljünk jól, ha nem az ünnepek alkalmával? Sajnos közben elsilányul a cél, hogy tiszta szívvel várjuk a kis Jézus érkezését. És ha már ott állunk a karácsonyi ünnep izgalmával a feldíszített karácsonyfa alatt, a szentesti Mennybõl az angyal örök szép, meghitt dallama is már leginkább a gépbõl hangzik fel a legtöbb helyen, nem a szülõk és a gyermekek ajkáról, amely pedig az igazi karácsonyi áhítatott hozza el közénk. Már az éjféli misén sem olyan sokan vannak, mint a rendszerváltás utáni években, mert az már nem sikk. Rohanó világban élünk, nem érünk rá a lelkiekkel bíbelõdni, vallási hitbéli dolgokkal foglalkozni, gyermekeink, unokáink tiszta áhítatot befogadó és igénylõ lelkét vallásosan nevelni irányítani szeretetben, békességben. Juhász Gyula egy szép karácsonyi gondolatát ajánlom mindenkinek az ünnepek elõtt a figyelmébe: "Legyetek jók – és tegyetek jót – s ne csak decemberben!" Remélem, hogy sikerül! Mester Miklós nyugdíjas címfestõmester Mosonmagyaróvár

3

2006/23-24.

KISVÁLLALKOZÓI KONFERENCIA

A versenyképesség növelése A jövõ év áprilisában rendezik meg a IV. Európai Kézmûves Csúcstalálkozót Stuttgartban, amelynek elõzményeként két nemzetközi konferenciát tartottak: az elsõt június 29-30-án Varsóban, a másodikat november 20-21-én Budapesten. Mindkét találkozó célja, hogy – az érdekeltek részvételével – rávilágítson a mikro- és kisvállalkozások legidõszerûbb gondjaira, és kijelölje a jövõben követendõ irányokat. A budapesti konferenciát - amelyre a centenáriumát ünneplõ Szépmûvészeti Múzeum Barokk termében került sor - az Európai Unió Bizottsága (EB) az IPOSZ közremûködésével rendezte meg, elõkészítendõ a 2007. évi Európai Kézmûves Csúcstalálkozót. Ez immár a negyedik ilyen alkalom lesz (az elsõt Avignonban, a másodikat Milánóban, a harmadikat Rómában tartották), és céljuk a jelen gondjainak megvitatása, illetve a jövõ irányainak kijelölése. E csúcstalálkozókon részt vesz valamennyi kézmûves szövetség, továbbá az UEAPME vezetése, a kutatóintézetek képviselõi, az EB bizottságainak vezetõi, az Európai Parlament képviselõi. A varsói konferencia fõ témája a finanszírozás volt, míg a budapesti öt témakört ölelt fel - tájékoztatott Solti Gábor, az IPOSZ nemzetközi és oktatási igazgatója. Ezek a következõk voltak: lehetõségek az egységes piacon (a kézmûves- és kisvállalkozások versenyképessége); kézmûipar és innováció; szakképzés és oktatás; jogszabályi megfelelés az Európai Unión belül; új üzleti lehetõségek az energiaszektorban. Megnyitó elõadásában és az ezt követõ sajtótájékoztatón Francoise Le Bail asszony, az EB Vállalkozói és Ipari Fõigazgatóságának vezetõje (egyben a kis- és középvállalkozói szektor követe) elmondta: lassan az Európai Unióban (és az EBban) is tudatosul, hogy a kis- és a nagyobb vállalkozások érdekei eltérõek, és immár készen állnak arra, hogy a jövõben meghirdetendõ projekteknél ezeket külön támogassák.

Kisebb bürokráciát A kicsiket illetõen a legfontosabb a bürokrácia csökkentése (25 százalékkal), a technológiai innováció segítése (hozzátéve, hogy a döntés a nemzeti kormányok kezében van), a mikro- és kisvállalkozások informatikai felzárkóztatása, a képzés és a szakképzés, az országok közötti tapasztalatcserék, a mobilitás elõsegítése, a versenyképesség növelésének támogatása, az uniós jogszabályoknak való megfelelés. Ezekre a kiemelt célokra a követ-

kezõ években lesznek projektek, de ezeket még pontosítani kell. A képzésre, szakképzésre például középszinten is vannak/lesznek programok (Jeremy, Erasmus), a versenyképesség javítására pedig 1 milliárd eurót fordítanak majd. Solti Gábor ehhez hozzáfûzte: még mindig nem lehet tudni, melyek lesznek ezek a programok, és mikor. A mikro- és kisvállalkozások védelmében erõs és hatékony lépések kellenének már most, mivel a nagyvállalatok technológiaváltása miatt egyre több embert bocsátanak el, és õket a kis cégek egyre kevésbé tudják alkalmazni. A gazdasági szaktárca nevében Egyed Géza szakállamtitkár ismertette, mit tett és tesz a kormányzat a kisés közepes vállalkozások versenyképességének javítása érdekében. Barsiné Pataki Etelka - nemcsak mint az Európai Parlament képviselõje, hanem mint a Kkv-Kör alelnöke is - elmondta: a legfontosabb teendõ a munkahely-teremtés és a gazdasági növekedés élénkítése.

A versenyképesség javítása Az IPOSZ - és egyben az UEAPME alelnöke, Kassai Róbert a tanácskozáson javaslatokat tett az európai uniós támogatások megkönnyítésére. Szerinte fontos lenne, hogy a pályázatot internet útján is beadhatók legyenek (jelszóval követve a pályázat elbírálásának menetét), kevesebb nyomtatvány legyen szükséges, mindent egyablakos rendszerben lehessen elintézni. Fontos lenne az is, hogy az elbíráló állami szervek is dolgozzanak szorosabb elbírálási határidõvel, és legyen nyilvános a bírálati jegyzõkönyv. Indokolt lenne, hogy a támogatás költségei között elszámolhatók legyenek a pályázatok elkészítésének és monitoring-tevékenységének költségei. A rövidebb elbírálás mellett gyorsítani kellene a kifizetést, módot adva a részteljesítések elszámolására is, megkönynyítve egyben az áfa-finanszírozást is. Végül indokolt lenne, hogy a megkezdett beruházás a pályázatoknál ne legyen kizáró ok, és idõszerû lenne áttekinteni a megkövetelt garanciák és biztosítékok teljes körét.

Lassú haladás A konferencia tanulságait Sylvia Vlaeminck, az EB Vállalkozói Fõigazgatósága Kisvállalkozói Osztályának vezetõje és Hans-Werner Müller, az UEAPME fõtitkára foglalta össze. Az osztályvezetõ aszszony elmondta: a konferencia öszszegzése felkerül az internetre, és mindenképpen eljut a stuttgarti konferenciára. Sylvia Vlaeminck fõ feladatának tartja, hogy közvetítsen az Európai Bizottság és a kkv-szektor között, olyan kérdésekben is, amelyekben az EB nem lenne illetékes. Erre szolgál az úgynevezett nyitott koordináció módszere (tapasztalatcserék, viták szervezése, civil szervezetek bevonása). A budapesti konferencia tanulsága, hogy a mikro- és kisvállalkozói szféra több információt igényel az Uniótól – erre szolgál az európai infocentrumok hálózata. Az innovációt tekintve jobb kapcsolatot igényelnek a kutatás és a kisvállalkozások között – ez az innovációs infoközpontok feladata lesz, amelyeket egységes hálózatba kell szervezni; a kicsik és az egyetemek közötti együttmûködés uniós vitája folytatódik. Egyetértés van abban, hogy az adminisztrációt egyszerûsíteni kell, s hogy uniós szinten is javítani kell a kézmûipar tekintélyét. Ennek kulcsa a szakképzés és a továbbképzés. Javítani kellene a határokon átnyúló diákcserét, a nyelvi képzést és továbbképzést. A konferencia tanulságait összegezve Solti Gábor megjegyezte: ma úgy látszik, hogy a kkv-szektorral kapcsolatban Brüsszel maga is tanácstalan, a problémák megoldása lassú, halogatás tapasztalható, miközben a kicsiknek nincs érdemi beleszólásuk a fontos döntésekbe. Ezen mielõbb változtatni kellene, a megfelelõ alapok és források létrehozásával. Fontos kitörési pontnak tekinthetõ a kicsik számára az energetika, a környezetvédelem, valamint az építõipar – az itteni terjeszkedésre szakmailag is érdemes folyamatosan felkészülni. S. G.

4

L. évfolyam

ADÓNAPTÁR Január 12. Befizetés a munkáltató által levont személyi jövedelemadó-elõleg, különadó-elõleg l a kifizetõ által levont személyi jövedelemadó-elõleg, különadó-elõleg l az egyéni vállalkozó, a mezõgazdasági õstermelõ által fizetendõ adóelõleg, a nem kifizetõtõl származó jövedelmet szerzett, továbbá a kifizetõtõl származó jövedelmet szerzett (amennyiben a kifizetõ az adóelõleget bármely okból nem vonta le) magánszemély adóelõlege l átalányadó, tételes átalányadó l a külföldi személytõl levont adó l az egyszerûsített közteherviselési hozzájárulás l a vállalkozói járulék l egészségügyi hozzájárulás l a START-kártyával rendelkezõk fizetési kötelezettsége (15 és/vagy 25%) l a munkáltató által levont járulék (tagdíj, tagdíj-kiegészítés) l a kifizetõ által levont járulék (tagdíj, tagdíj-kiegészítés) l a Tbj. 4. § b) pontja szerinti egyéni vállalkozó által fizetendõ járulék (tagdíj, tagdíj kiegészítés) l a társas vállalkozás által fizetendõ egészségügyi szolgáltatási járulék l a magánszemély által a Tbj. 39. § (2) bekezdése alapján fizetendõ egészségügyi szolgáltatási járulék l a kiegészítõ tevékenységet folytató egyéni vállalkozó által fizetendõ egészségügyi szolgáltatási járulék l a munkaadói, munkavállalói járulék Bevallás l az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti havi bevallás a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggõ adóról, járulékokról, tagdíjakról és egyéb adatokról – 06082 l Bevallás a 2006. szeptember 1-jétõl havi bevallás benyújtására kötelezett egyéni vállalkozó egyes adó-, járulékés hozzájárulás kötelezettségeirõl – 06582 l

Január 20. (jan. 22.) Bevallás Bevallás egyes adókötelezettségekrõl az államháztartással szemben a havi és az évközi (negyedéves) bevallás benyújtására kötelezett adózók részére – 0601 l Bevallás az egyéb adókról az éves bevallás benyújtására kötelezettek részére – 0619 l Áfa-bevallás az általános forgalmi adó kötelezettségének, illetve jogosultságának összegérõl (havi és negyedéves bevallók esetén) – 0665/650/651 l Összesítõ nyilatkozat az Európai Közösség területén belül történõ közösségi termékértékesítésekrõl – 0660 l Összesítõ nyilatkozat az Európai Közösség területérõl történõ termékbeszerzésekrõl – 0661 l Áfa-bevallás az Európai Közösség más tagállamából történt beszerzések esetén az általános forgalmi adóról szóló törvény 7/A. § (2) bek. c) pontjában meghatározott adóalanyok és adófizetésre kötelezett nem adóalany jogi személyek részére – 0686 l Áfa-bevallás a személygépkocsinak és regisztrációs adól

köteles motorkerékpárnak nem minõsülõ új közlekedési eszköznek, az Európai közösség más tagállamából történt beszerzés esetén – közösségi adószámmal nem rendelkezõ adózók részére – 0687 l Havi bevallás a pénznyerõ automaták játékadójáról – 0678 l Bevallás a játékautomata nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó kötelezettségrõl – 07780 Adatszolgáltatás l A nyomtatványt forgalmazó (alforgalmazó) adatszolgáltatása – szigell Befizetés l általános forgalmi adó (havi és negyedéves bevalló) l társasági adó-elõleg (ha havonként vagy negyedévenként fizet adóelõleget) l játékadó l kulturális járulék l innovációs járulékelõleg l környezetvédelmi termékdíj (havi és negyedéves bevallók)

Január 31. Bevallás Bevallás az éves és soron kívüli bevallás benyújtására kötelezetett adózó államháztartással szemben fennálló személyi jövedelemadó, járulék, hozzájárulás és egyéb kötelezettségeirõl (a jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezetek és a Tbj. 4. § b) pontja szerinti egyéni vállalkozók kivételével) – 06084 Adatszolgáltatás l A kifizetõ adatszolgáltatása a társasházak, társasüdülõk 2006. évi adóköteles jövedelmeirõl – 06K33 l A munkáltató adatszolgáltatása a magánszemélynek lakás célú felhasználásra pénzintézeten keresztül általa nyújtott kölcsön 2006. évben elengedett összegérõl – 06K37 l Az igazolást kiállító szerv adatszolgáltatása a 2006. évi adókedvezményre jogosító igazolásokról – 06K51 l A magánnyugdíj-pénztár adatszolgáltatása a magánnyugdíj-pénztári kedvezményezett részére teljesített, nyugdíjszolgáltatásnak nem minõsülõ kifizetéshez kapcsolódó, a magánszemély által 2006. évben adott nyilatkozatról – 06K52 l A kifizetõ adatszolgáltatása a magánszemélyeknek 2006. évben ellenérték nélkül vagy engedménnyel juttatott üdülési csekkrõl 06K53 l Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár adatszolgáltatása – 06K59 l A társas vállalkozás adatszolgáltatása a 2006. évben jegyzett tõkéjének felemelését, valamint az általa kibocsátott átváltoztatható kötvény átalakítását követõen kibocsátott (megemelt névértékû) összes értékpapír sorsáról – 06K71 l A kifizetõ adatszolgáltatása az Art. 4. számú melléklete szerinti külföldi személy részére 2006. évben kifizetett osztalék jövedelemrõl – 06K79 l Az APEH elnökének 8007/2006. (AEÉ. 13.) számú tájékoztatójában meghatározott egyéb adatszolgáltatás [Forrás: az APEH internetes honlapján megjelent Adónaptár (kivonatos közlés), az APEH elnökének 8007/2006. (AEÉ.13.) tájékoztatója a 2006. évi személyi jövedelemadó bevallásával kapcsolatos kifizetõi és munkáltatói feladatokról és az adatszolgáltatásról] l

5

2006/23-24.

IPOSZ Akadémia – harmadszor Az IPOSZ Akadémia harmadik rendezvényét 2006. november 16-án tartották meg az Ipartestületek Budapesti Székházában. Az elõadások témája a "Pályázati lehetõségek az Európai Unióban mikro- és kisvállalkozások számára" volt, melynek keretében a résztvevõk tájékoztatást kaptak a 2007-2013. évi Nemzeti Fejlesztési Terv mikro- és kisvállalkozásokkal kapcsolatos célkitûzései alapján a programba került intézkedésekrõl és a kormány kisebb gazdálkodó egységeket érintõ tervezett lépéseirõl. A rendezvény egyik elõadója Bendó Zoltán a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség GVOP Irányító Hatóság fõosztályvezetõ-helyettese volt, aki a Nemzeti Fejlesztési Terv helyi önkormányzatokat, illetõleg a mikro- és kisvállalkozásokat érintõ hosszú távú terveirõl beszélt. Hangsúlyozta, hogy rövidesen nagyon jelentõs összegek állnak a pályázók rendelkezésére, a vállalkozásoknak meg kell találniuk azokat a pontokat, lehetõségeket, mindenki számára hasznos ötle-

teket, munkahelyek és értékek teremtõdhetnek. A második elõadást a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Agrár-Vidékfejlesztési Fõosztály fõosztályvezetõ-helyettese Kovács Attila tartotta, aki az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv részleteit villantotta fel a hallgatóság részére. A 3. IPOSZ Akadémiát élénk érdeklõdés kísérte, mind az ipartestületek, mind az önkormányzatok részérõl. Túlnyomórészt a Pest megyei önkormányzatok polgármesterei, jegyzõi, illetve képviselõi voltak jelen, akik meghallgatták az elõadásokat, majd részt vettek a vitában. A vitát az váltotta ki, hogy az elõadók nem körvonalazták kellõképpen, hogy a nagy lehetõségekhez hogyan is kapcsolódhatnak a mikro- és kisvállalkozások, mondandójuk is nehezen követhetõ és általános volt. Ettõl függetlenül az önkormányzatok képviseletében jelen lévõk alkalmas fórumnak tartották az IPOSZ Akadémiát a kormány végrehajtó hatóságaival történõ párbeszédre.

BEVÁLT AZ EGYÜTTMÛKÖDÉS

Jól járnak a károsultak, a biztosító és az autókat megjavító mûhelyek Az idén június 29-én példa értékû szerzõdést írt alá a MÁV Általános Biztosító Egyesület és a Magyar Autójavítók Országos Közössége. A szerzõdést a két szervezet vezetõje, Kiss Bálint és Szabó Géza írta alá, hangsúlyozva, hogy egymással nem háborúzhatnak, mindkét szervezet az ügyfeleibõl él, közös érdekük az ügyfelek megnyerése és profi kiszolgálása, a lehetõ legmagasabb színvonalon. Az együttmûködés közös célja, hogy a javítók, az általuk tisztességesen elvégezett munka és költségráfordítás ellenértékét megkapják, tehát a biztosító rentabilitását nem a felülrõl diktált és nyomott kárkifizetésekkel, hanem a biztosítási csalások kiszûrésével kell megteremteni. A két fél, november közepén ismét asztalhoz ült, értékelték az eddigi tapasztalatokat és nem kevesebb, mint harminckét újabb független javító és márkakereskedõ szerzõdött a biztosítóval. A MAOK ismét kizárólag olyan vállalkozókat javasolt a biztosítónak, akik korrektek, határidõre teljesítik

feladataikat, tisztességesen mûködtetik vállalkozásaikat, megfelelõ szaktudással jól felszerelt, jó hírû mûhelyt vezetnek. Szabó Géza a MAOK elnöke elmondta, hogy a megállapodással az autótulajdonosok nyerik a legtöbbet, de emellett tisztességesen megélhetnek a javítók is. A szerzõdésben foglaltak teljesülését félévi próbaidõ tapasztalata alapján felülvizsgálták, és megállapították, hogy a rendszer jól mûködik. Mindenki tudomásul vette, hogy az ügyfél kiszolgálása, autójának megjavítása a fõ cél, nem pedig az ügyeskedés, a biztosító kárára nyerészkedés. Kiss Bálint a biztosító elnök-vezérigazgatója azt hangsúlyozta, hogy a kezdeti zökkenõket követõen, már jól mûködik a rendszer. Bár még nem tekinthetõ zökkenõmentesnek az együttmûködés, a biztosító törekszik arra, hogy az autójavítók panaszait orvosolják. Minden megtesznek azért, hogy az együttmûködés korrekt legyen. Az ügyintézést az is lassítja,

hogy mereven és következetesen ellenállnak a biztosítási csalási kísérleteknek, ezért a csalásra szakosodott "károsultak" között elterjedt, hogy a MÁV Biztosítóval nem érdemes próbálkozni. Ennek köszönhetõen a kárkifizetési hányad nagyságrendekkel jobb, mint az autóbiztosításokra szakosodott más biztosítóknál. Sajnálatos módon a nagy biztosítók változatlanul nemtelen eszközökkel törekszenek a MÁV Biztosító ellehetetlenítésére, de elõreláthatólag rövidesen lehetõség nyílik új biztosítások kötésére, ami ismét nagyságrenddel növeli majd biztosító szerzõdésállományát. A korábban együttmûködési megállapodást kötött iparosok közül többen elmondták, hogy 70-80%-kal nõtt a forgalmuk, amióta mûhelyükben kiírták, hogy a MÁV Általános Biztosító Egyesület szerzõdött partnerei. A biztosító törekvése változatlan, a törött autókat becsületes feltételekkel minél gyorsabban megjavítani, az ügyfélnek a lehetõ legkevesebb gondot (folytatás a 6. oldalon)

6

L. évfolyam

Jól járnak a károsultak, a biztosító és az autókat megjavító mûhelyek (folytatás az 5. oldalról)

okozni. A biztosító újabb ügyfelekkel szerzõdött, az ár jövõre sem változik. A biztosítási szakmában gyorsan terjedtek a hírek: a nagy biztosítók szinte egymással versengve csökkentették tarifáikat. A szerzõdésekrõl szólva a vezérigazgató elmondta, hogy versenytársaik azzal a megtévesztõ figyelmeztetéssel ijesztgették az autósokat, hogy túl olcsó biztosítás kedvezõtlen számukra. Holott ez hamis érvelés, hiszen a kötelezõ felelõsségbiztosítást nem a károkozó, hanem a kárszenvedett veszi igénybe a balesetet követõen. A gépkocsi tulajdonosoknak azt ajánlják, forduljanak internetes bróker cégekhez, akik meg tudják mondani, melyik céggel érdemes kötelezõ felelõsségbiztosítást kötni. Mindenesetre szerinte a MÁV biztosítóval érdemes kapcsolatba lépni. Tim Riggert, a MÁV Biztosító Kárrendezési Igazgatója kifejtette, hogy az együttmûködés fennállása óta a javítók és a biztosítók közötti viták száma a töredékére csökkent. A biztosító folyamatosan fejleszti az együttmûködés feltételeit. Elõreláthatóan 2007. január hónapban, új irodában kifejezetten az autójavítók ügyintézésére és kiszolgálására szolgáló iroda létesül. A tervek között szerepel a MAOK-kal közös panasziroda felállítása, amely a károsultak jobb kiszolgálását hivatott biztosítani. A kárrendezési igazgató bejelentette, hogy a biztosítási csalások még hatékonyabb felderítése érdekében szúrópróbaszerûen a kárrendezés után is ellenõrzik a mûhelyekben javítás alatt álló autókat, felmerüle "az esetlegesen megrendezett balesetnek valamilyen nyoma". Szûcs György, az IPOSZ elégedettségét fejezte ki az autójavító szakma szervezettségével, felajánlotta, hogy az IPOSZ országos hálózatát, mint háttérbázist a MAOK tagok rendelke-

Kiss Bálint vezérigazgató tájékoztatta az autójavítókat zésére bocsátja, akik a helyi ipartestületeknél támogatást kaphatnak vállalkozásuk ügyeinek intézéséhez, akár tanácsadás, akár infrastruktúra rendelkezésre bocsátásával. Kiemelte annak fontosságát, hogy a mesterképzés ismét a szakmai érdekképviseleti szervezetek, így a MAOK fennhatósága alá kerüljön. A kamarai törvény következtében a mestervizsgáztatás a kamarák érdekkörébe került jogszabályi átrendezõdés folytán a kamarai tagság önkéntessé válásával azonban a kamara szakma és gazdaságszervezõ szerepe a taglétszám csökkenésével együtt veszített súlyából. Ezért indokolt, hogy a mestervizsgáztatás oda kerüljön, ahol garantálni tudják a képzés és vizsgáztatás színvonalát. A találkozó egyik résztvevõje, Liptai Sándor gödöllõi vállalkozó, aki kifejezetten biztosítási kárrendezéssel foglalkozik és elsõként írta alá a szerzõdést, az eltelt idõszak tapasztalatairól elmondta, hogy szinte csoda történt az üzletmenetben. A korábban ellenérdekelt felek, a javító és biztosító között gyümölcsözõ kapcsolat alakult ki. Bár ki sem írta a mûhelyére, hogy a MÁV biztosító szerzõdött partnere, hamar elterjedt a hír, hogy rövid idõ alatt becsületesen megjavítja azokat az autókat, amelyeknek MÁV kötelezõ felelõsség-

biztosítással rendelkezõ kocsi okozott kárt. Az egyre gyarapodó ügyfelek közül sokan nem értik, miért vállalja a munkát, amikor más javító mûhelyek nem. Egy ideje ugyanis egy alaptalan rágalom miatt sok javító kisüzem nem vállalja el azon autók rendbetételét, amelyek javítási díját a MÁV biztosító fedezi. A gödöllõi szakember megemlített egy esetett. A közelmúltban megjavították egy hölgy autóját, amelyet közel öt hónapig nem tudott rendbe hozatni. Amikor elkészült a jármû, telefonon értesítették, jöhet érte és vihetik. A mûhelybe érkezvén, miután megnézte az autóját, elrohant. A szerelõk csodálkozva néztek utána. A károsult néhány perc múlva egy üveg nemes itallal tért vissza, megköszönve a szép munkát, hiszen már majdnem lemondott róla, hogy valaha is lesz még autója. A pletykák után alig akarta elhinni, hogy mindössze egy aláírással kell igazolnia a kocsi átvételét, és már mehet is. Azóta rendszeres ügyfelévé vált a mûhelynek és más autósokat is oda irányított. Liptai Sándor szerint az ilyen szerzõdés mindenek elõtt a kis javítómûhelyeknek jelent elõnyt. A szerzõdéses javító hálózat a jövõben országossá válik, az eddigi eredmények bíztatóak. Sthy

7

2006/23-24.

Évzárás elõtt Az alábbiakban szeretném a figyelmet ráirányítani néhány olyan adószabályra, amellyel – különösen az egyéni vállalkozóknak – még a 2006-os év lezárása elõtt érdemes foglalkoznia. l Az szja-törvény 11. mellékletének I/12. pontja kimondja, hogy ha a lakás és a telephely mûszakilag nem elkülönített, a telefon, a bérleti díj, a fûtés, a világítás, stb. után a kiadás – a költségre jellemzõ mértékegység alapulvételével – a tevékenységgel arányosan számolható el. A telefonköltség részletezõ számla alapján számolható el. Ha a magáncélú használat kiadásait költségként elszámolják, ez vállalkozói kivétnek minõsül, és ekként kell utána adózni, és járulékot fizetni. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a minimum járulékalapra vonatkozó nyilatkozat megtételekor ezt is figyelembe kell venni. Ugyancsak vállalkozói kivétként kell kimutatni minden olyan személyes vagy családi szükségletet szolgáló, költségként elszámolt kiadást is, melyet a törvény nem nevesít jellemzõen elõforduló költségként. Kivételt a lakástól elkülönített telephelyen, vagy a lakáson kívüli helyen folytatott, a vállalkozói tevékenységhez szükséges eszköz, szolgáltatás igénybevétele képez az Szja-tv. 16.§ (4) bekezdése alapján. Ez azonban nem jelent kivételt a fõ szabály alól, hogy a vállalkozói tevékenység körében történt használatot bizonylattal kell alátámasztani. l A különadó alapja szintén kétféle módon – az éves szintû vállalkozói jövedelem (bevételek és költségek különbözete) 1/3 részeként, vagy a szeptember 1-je és december 31-e között képzõdött vállalkozói jövedelem öszszegeként – is meghatározható, ezért érdemes összehasonlítani, hogy melyik módszer eredményez kisebb adóalapot. Ha az éves adóalap idõarányosan kisebb az év utolsó négy hónapjában, mint az elõzõ idõszak átlagában, akkor érdemes az utóbbi módszert választani. l A magánszemély az eho-törvény 3.§-ában felsorolt, az adóévben megszerzett, külön adózó jövedelmek, így a vállalkozói osztalékalap után is 4%os (2007-tõl 14%-os) mértékû egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában

megfizetett egészségbiztosítási járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék (együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az elõzõekben említett jövedelmek után megfizetett százalékos eho együttes összege a tárgyévben el nem éri a hozzájárulás-fizetési felsõ határt, amely 2006-ban 400 ezer, 2007-tõl 450 ezer Ft. Aki úgy érzi, hogy a vállalkozói osztalékalap utáni terheket a következõkben nem tudja vállalni, mert a járulékfizetési összege és a hozzájárulás-fizetési felsõ határ között túl nagy a különbség -, érdemes kiszámolnia, nem elõnyösebb-e a teljes jövedelmét kivétként felvenni, illetve a következõ adóévre más adózási módot – átalányadót vagy evát választani. (Ezzel kapcsolatos számítás a Vállalkozói jövedelem-elvonás számokban címû írásban található.) l Ebben az évben még minden kifizetõre vonatkozik, hogy a magánszemélynek évi három alkalommal adott, alkalmanként a minimálbér 10%-át meg nem haladó ajándék ("csekély értékû ajándék") ideértve az errõl szóló utalványt is, adómentesen adható. Erre, azoknak a vállalkozóknak, akik nem minõsülnek munkáltatónak, csak

2006. december 31-ig van lehetõsége. Ezt követõen adómentes csekély értékû ajándékot csak a munkáltató a munkavállalójának (és a szakszervezet a tagjának) nyújthat. l A vállalkozói személyi jövedelemadózás hatálya alá tartozó kiegészítõ tevékenységû (nyugdíjas) egyéni vállalkozó a 2006. évi vállalkozási jövedelmének az elõzetes számításánál a következõket is vegye figyelembe: – az önfoglalkoztató nyugdíjas egyéni vállalkozó, akinek a bevétele nem haladja meg az 5 millió Ft-ot, 16% helyett nem adózhat 10%-kal; – a költségei között az augusztus 30-ig hatályban levõ 5%-os baleseti járulékot számolhatja el, a szeptember 1-jei törvénymódosítás viszont az elszámolható költségek között a 10%-os egészségügyi szolgáltatási járulékot nem tartalmazza. l Végül: az éves bevallóknak érdemes az esetleg szükséges helyesbítést még a bevallás elõtt elvégezni, mert egyrészt a 2006-os éven belüli adatok még önrevízió nélkül korrigálhatók, másrészt az adóhatósági megállapítás sokba kerül. [L]

Az evások jövedelme a Tbj-ben Azoknak az evás egyéni vállalkozóknak, akik nem a minimum járulékalap után fizetik a járulékot, tanácsos a költségszámlákat is gyûjteni, és az adó elévülésére vonatkozó rendelkezések szerint megõrizni, mivel - ahogy az alábbiak szerint a PM-APEH közös tájékoztatás is utal rá - ezekre, ebben az esetben szükségük lehet. Az egyes pénzügyi szabályok módosításáról megjelent 2006. évi LXI. törvény alapján a társadalombiztosítási járulékszabályokat tartalmazó 1997. évi LXXX. törvény [Tbj] 29/A.§-ának (1) bekezdése szerint az egyszerûsített vállalkozói adó szabályai szerint adózó, biztosított egyéni vállalkozó a járulékokat (tagdíjat) 2006. szeptember 1-jétõl havonta 125 000 forint, 2007. január 1-jétõl 131 000 forint minimum járulékalap után fizeti meg. Ha a bejelentése szerint a jövedelme nem éri el a minimum járulékalapot, az eva szerint adózó a járulékokat (tagdíjat) legalább a minimálbér után fizeti meg. Jogszabály nem rendelkezik róla, hogy mit kell az evások jövedelmének tekinteni, ezzel kapcsolatosan a 2006. december 5-én megjelent közös PM-APEH tájékoztatóban olvasható a következõ állásfoglalás. "Az eva alany egyéni vállalkozónak - amennyiben mentesülni kíván a minimum-járulékalap utáni fizetési kötelezettség alól - a rendelkezésre álló bizonylatok alapján kell megbecsülnie jövedelmének nagyságát, és ez alapján adhatja be a bejelentését. A jövedelem becslése során adózó az evás bevételét csökkentheti azon közterhek (például járulékok, hozzájárulás) összegével (az egyéni társadalombiztosítási járulék kivételével), amelyet egyébként, ha nem evás adóalany lenne, a vállalkozói jövedelem megállapítása során figyelembe lehetne venni, valamint azokkal a kiadásokkal, amelyeket bizonylattal tud igazolni." [L]

8

L. évfolyam

Vállalkozói jövedelemelvonás számokban 2006-ban az adók ismét emelkedtek, ugyanakkor a jogszabályok választási lehetõséget kínálnak az adó összegének megállapítására. Például, meghatározott feltételek mellett a jövedelemadó 16% helyett 10% is lehet, és a 2006. évi különadót is kétféle módon lehet meghatározni. A választott adózási szabálytól függõen eltérõ lehet az elvonás aránya a vállalkozói jövedelemadózáson belül is, és koránt sem biztos, hogy a kisebb jövedelemadó-kulcs összességében is alacsonyabb jövedelem-elvonást eredményez. Érdemes hát elõre kiszámolni, mennyi marad meg a jövedelembõl az egyes adózási lehetõségek választása esetén. 2006. évtõl a vállalkozói jövedelem adóalapjának 5 milAz alábbi számítás a 2006. évi az adó- és járulékfizetési lió Ft-ot meg nem haladó része után 16% helyett 10% az kötelezettség alakulását mutatja a 16%-os és a 10%-os adó, ha az egyéni vállalkozó adókedvezményt nem vesz adókulcs választása esetén, illetve akkor, ha a vállalkozó a igénybe, valamint ha a költségként elszámolt, befizetett és teljes jövedelme után vállalkozói kivétként adózik. Az "A" esetben a vállalkozó összes jövedelme 1 millió bevallott tb-járulék eléri az adóév elsõ napján érvényes minimálbér másfélszeres összege után számított tb-járulékot. Ft vállalkozói jövedelembõl és 750 ezer Ft vállalkozói [Ha a vállalkozó székhelye területfejlesztés kedvezménye- kivétbõl áll. "A" esetben a vállalkozói kivét az év minden zett térségeirõl szóló 64/2004. (IV. 15.) kormányrendelet 3. hónapjában 62 500 Ft, "B" esetben ennek másfélszerese. számú mellékletében levõ kistérségben, vagy az 5. sz. mellékletben levõ helység valamelyikében van, a 10%-os adó"A"- Jövedelemelvonás 16%-os adókulccsal 1 000 000 Ft kulcs alkalmazásához elég a járulékfizetést a minimálbért Az egyéni vállalkozás jövedelme Vállalkozói kivét: 12 x 62 500 = 750 000 Ft alapul véve teljesíteni.] 135 000 Ft További feltétel, hogy a foglalkoztatottak átlagos állo- Személyi jövedelemadó 18% = mányi létszámának legalább 1 fõnek kell lennie. Az átlagos Járulékok 8 hónapra 45,5% + 4 hónapra 47,5% 346 256 Ft állományi létszámba az egyéni vállalkozó is beszámít, ki- = 8(28 438) + 4(29 688) összesen = 247 500 Ft véve a kiegészítõ tevékenységû (nyugdíjas) vállalkozót. ebbõl költség: (29+4) 33% = 16 % vállalkozói jövedelemadó = 160 000 Ft [Szja-törvény 49/B.§ (10) bekezdés] adózott jövedelem (osztalékalap) 840 000 Ft További információk a számításhoz: 225 000 Ft A fõállású önfoglalkoztató egyéni vállalkozó által fizeten- vállalkozói kivét 30%-a: 56 250 Ft dõ járulékok mértéke 2006. augusztus 31-ig bezárólag ösz- 25%-os osztalékadó (225 000x0,25): 615 000 Ft szesen a járulékalap 45,5%-a, szeptember 1-jétõl 47,5%-a. 840 000 - 225 000 = 215 250 Ft A járulékok havi összege a legkisebb járulékalap után 35%-os osztalékadó(615 000x0,35): vállalkozói osztalékadó összesen 271 500 Ft 2006. évben a következõ: 4% egészségügyi hozzájárulás [eho-tv. 3.§ (3) bekezdés Megnevezés Jan.1-jétõl Szept. 1-jétõl alapján] aug. 31-ig dec. 31-ig 11% egészségbiztosítási járulék 82 500 Ft bezárólag 840 000 Ft váll. osztalékalap után Legkisebb (minimum) fizetendõ 4% eho = 33 600 Ft járulékalap 62 500 125 000 400 000 Ft járulékfizetési felsõ határ Minimum járulékalap után eléréséhez hiányzik 283 900 Ft 1) tb-járulék (29%) 18 125 36 250 fizetendõ eho (33 600+ 283 900) 317 500 Ft 2) nyugdíjjárulék 4% különadó + tagdíj 8,5% 5 313 10 625 Mivel a vállalkozó költségei nagyobb részben szeptem3) egészségbizt. járulék: ber elõtt keletkeztek, úgy dönt, hogy a vállalkozás jövedel08.31-ig 4%, 09.01-tõl 6% 2 500 7 500 mének, azaz az 1 000 000 Ft-nak az 1/3 része legyen a kü4) vállalkozói járulék 4% 2 500 5 000 lönadó alapja. 1-4. járulékok összesen 28 438 59 375 2006. évi különadó: 333 333 Ft 4%-a = 13 334 Ft Adók összesen: 897 334 Ft A 2006. évi vállalkozói osztalékalap után az eho-törvény Tb-járulék összesen 346 256 Ft 3.§-ának (3) bekezdése alapján 4% egészségügyi hozzájá- Jövedelem-elvonás összesen 1 243 590 Ft rulást kell fizetni mindaddig, amíg a Tbj. 19.§ (1) bekezdé- Vállalkozónál marad 506 410 Ft se alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék (11%), a Jövedelem összesen 1 750 000 Ft baleseti járulék, valamint az a) -e) pontban meghatározott jövedelmek - közte a vállalkozói osztalékalap - után meg- "B"- Jövedelem-elvonás 10 %-os adókulccsal fizetett százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulás Vállalkozói kivét 750 000 x 1,5 = 1 125 000 Ft, együttes összege a tárgyévben el nem éri a 400 ezer Ft-ot, havi 93 750 Ft. (Éves szinten 375 000 Ft-tal több mint "A" esetben.) azaz a hozzájárulás-fizetési felsõ határt. A 2006. évi LIX. törvény alapján a különadó mértéke Szja 1 125 000 Ft 18%-a 202 500 Ft F 4%, alapja a vállalkozói jövedelem.

9

2006/23-24. E

Járulékok 8(93 750 45,5%-a + 4(93 750 47,5%-a) = [8(42 656)+ 4(44 719)]összesen = 520 125 Ft ebbõl: költség (29 + 4) 33% = 371 250 Ft 123 750 Ft-tal több, mint "A" esetben (371 250-247 500) A vállalkozói kivét 375 000 Ft-tal, a költségként elszámolható járulék 123 750 Ft-tal több mint az "A" esetben, tehát a vállalkozói jövedelem összesen 498 750 Ft-tal kevesebb, azaz 1 000 000 Ft helyett 501 250 Ft. Vállalkozói jövedelemadó 10% = 50 125 Ft adózott jövedelem (osztalékalap) 501 250-50 125= 451 125 Ft 1 125 000 Ft vállalkozói kivét 30%-a = 337 500 Ft 25%-os osztalékadó(337 500x0,25): 84 375 Ft 35%-os osztalékadó 113 625 Ft után = 39 770 Ft vállalkozói osztalékadó összesen 124 145 Ft 4% egészségügyi hozzájárulás [eho-tv. 3.§ (3) bekezdés] 11% egészségbiztosítási járulék 123 750 Ft 451 125 Ft vállalkozói osztalékalap 4%-a 18 045 Ft 400 000 Ft felsõ határhoz hiányzik 258 205 Ft fizetendõ eho (18 045+258 205) 276 250 Ft 4% különadó: 501 250 Ft 1/3 részének 4%-a = 16 708 Ft 4%-a = 6 683 Ft Adók összesen 659 703 Ft Tb-járulék összesen 520 125 Ft Jövedelem-elvonás összesen 1 179 828 Ft Vállalkozónál marad 446 422 Ft Jövedelem összesen 1 626 250 Ft "C" - A teljes jövedelem vállalkozói kivétként adózik A vállalkozói kivét 1 750 000 Ft; vállalkozói jövedelemadó-alap, jövedelemadó nincs, és mivel nincs vállalkozói osztalékalap, nem kell fizetni a 4%-os eho-t, illetve jövedelem hiányában nem merül fel a 4%-os különadó sem. Szja 1 550 000 Ft-ig 18% = 279 000 Ft + 200 000 Ft 36%-a = 72 000 Ft, összesen 351 000 Ft Vállalkozói kivét havi összege (1 750 000:12 = 145 833 Ft

Járulékok 8 hónap után = 8(145 833 Ft 45,5%-a) = 530 832 Ft 4 hónap után a = 4(145 833 Ft 47,5%-a) = 277 083 Ft összesen 807 915 Ft Adó- és járulékfizetési kötelezettség együtt: 1 158 915 Ft A vállalkozónál marad 591 085 Ft Jövedelem összesen (vállalkozói kivét) 1 750 000 Ft A vállalkozói jövedelem megoszlása a vállalkozó és a központi pénzalapok között "A" eset jövedelem felosztása Vállalkozónál marad Elvonás

Vállalkozói kivét

Vállalkozás jövedelme

268 744 (36%) 481 256 (64%) 750 000 (100%)

237 666 (24%) 762 334 (76%) 1 000 000 (100%)

Vállalkozói kivét

Vállalkozás jövedelme

402 375 (36%) 722 625 (64%) 1125 000 (100%)

44 047 (9%) 457 203 (91%) 501 250 (100%)

Összesen

"B" eset jövedelem felosztása Vállalkozóé Elvonás Összesen

Vállalkozói jövedelem összesen 506 410 (29%) 1 243 590 (71%) 1 750 000 (100%) Vállalkozói jövedelem összesen 446 422 (27%) 1 179 828 (73%) 1 626 250 (100%)

Azonos jövedelembõl kiindulva, a legkisebb az elvonás a "C" esetben, amikor a teljes jövedelem vállalkozói kivétként adózik. Az összes jövedelembõl a legkevesebb a "B" esetben marad a vállalkozónál, azaz a 10%-os vállalkozói jövedelemadó választása esetén, ugyanakkor az "A"hoz képest kedvezõ, hogy a befizetésbõl itt is nagyobb a nyugdíjjárulékként befizetett összeg. [L]

Változás-bejelentés az áfában Az év végéhez közeledve, szeretném a figyelmet felhívni az adózás rendjérõl szóló törvény (Art) 22.§-ára, amely szerint, ha az áfa-alany a tevékenysége megkezdésekor választott adómegállapítási módot megváltoztatja, ezt – az adóévet megelõzõ év utolsó napjáig teheti meg. A változás-bejelentési határidõrõl a vállalkozók akkor szoktak lemaradni, ha változtatási szándékuk késve, az adóévben kerül szóba, ami gyakran

csak az áfa-bevallás készítésekor szokott megtörténni. Elõfordul, hogy a változás-bejelentésre azért van szükség, mert az áfaalany módosítani szeretné tevékenységének összetételét, és áfa-fizetés alá esõ tevékenységét áfa-mentesre szeretné cserélni, vagy, ha az iparmûvész, a kézmûves kizárólag olyan zsûrizett terméket szándékozik érékesíteni, melynek értékesítése az áfa-törvény alapján tárgyi mentesnek minõsül.

Ha az alanyi adómentes adóalany éves (áfa-törvény szerinti tényleges) bevétele idõarányosan meghaladja az alanyi adómentességre jogosító öszszeghatárt, õ az értékhatár túllépését követõ 15 napon belül köteles ezt az adóhatóságnak bejelenteni. A bejelentési kötelezettség akkor is fennáll, ha az alanyi adómentes adóalany pl. az áfásan vásárolt "cégautóját" eladja, és emiatt lépi túl az alanyi adómentesség összeghatárát. [L]

10

L. évfolyam

Ismét az e-bevallásról Az elektronikus (e-) bevallással kapcsolatosan a legutóbb az októberi számban a bevallásokról, a novemberiben a regisztrációról számoltunk be. Ez utóbbival kapcsolatosan ismét szeretném felhívni az érintettek figyelmét, a híradások szerint ugyanis sok vállalkozó még mindég nem teljesítette regisztrációs kötelezettségeit. A szakemberek azt feltételezik, hogy az egyéni vállalkozók egy része – esetleg a várható módosításokról elterjedt hírek alapján – azt gondolja, hogy a kötelezõ e-bevallás, illetve regisztráció rá nem vonatkozik. A hatályos rendelkezés szerint viszont az e-bevallásra kötelezett egyéni vállalkozók köre nem változott, és az Art. 31.§ (2) bekezdés alapján teljesítendõ elsõ e-bevallás határideje változatlanul 2007. január 12. Félõ tehát, hogy a bevalláshoz szükséges regisztráció csak hosszas sorban állás mellett lesz, vagy határidõre nem lesz teljesíthetõ. Az Országgyûlés elõtt levõ törvényjavaslatban szerepelnek ugyan a havi e-bevallást érintõ változtatások, de ezek a kötelezõ havi e-bevallás kiterjesztését, illetve az ehhez szükséges regisztrációt nem érintik. A törvénytervezetben csupán könnyítések szerepelnek, például, hogy a munkáltatónak nem minõsülõ kifizetõ csak arra a hónapról adjon be e-bevallást, amelyben adó- vagy járulékköteles kifizetést teljesített magánszemély részére, valamint az ún. munkaviszonyos egyéni vállalkozó akkor, ha vállalkozói kivétet számolt el, továbbá az átalányadós és evás egyéni vállalkozó, ha bevételt szerzett. A tervezet szerint várható másik kedvezõ változás, hogy azok a vállal-

kozók, akiknek a bevétele a 4 millió Ft-ot nem haladja meg, az e-bevallással összefüggõ többletköltségek ellensúlyozására és gépbeszerzéshez már 2006. évre adókedvezményt vehetnének igénybe. A kedvezmény azt az állandó megbízott könyvelõt is megilletné, akinek a bevétele nem haladja meg a 25 millió Ft-ot. A hatályos rendelkezések szerint, 2007. január 1-jétõl az e-bevallás alól kivételt az egyéni vállalkozók közül továbbra is csak a kiegészítõ tevékenységû (nyugdíjas) egyéni vállalkozók képeznek, de csak akkor, ha egyébként nem minõsülnek munkáltatónak, foglalkoztatónak vagy kifizetõnek, tehát a bevallás elõtti regisztráció is csak a nekik nem kötelezõ.

Az okmányirodai regisztrációt a könyvelõ is teljesítheti, ha állandó meghatalmazás alapján õ fogja a bevallást benyújtani a vállalkozó helyett. Ha a könyvelõ már rendelkezik okmányirodai regisztrációval, a megbízást adó vállalkozónak csak az adóhatóság felé kell a bejelentést megtennie. Végül meg kell említeni, hogy az Art. 172.§-a alapján a 31.§ (2) bekezdése szerinti bevallás, illetõleg adatszolgáltatás benyújtására kötelezett adózó 500 ezer forintig terjedõ mulasztási bírsággal sújtható, ha regisztrációs kötelezettségét nem, vagy késedelmesen teljesíti. [L]

A 2007. évi minimálbér és garantált bérminimum A kötelezõen alkalmazandó munkabértételeket a 316/2005. (XII. 25.) kormányrendelet tartalmazza, amelynek hatálya minden munkáltatóra és munkavállalóra kiterjed. 2007. január 1-jétõl a kötelezõ legkisebb munkabér (minimálbér), azaz a teljes munkaidõben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelezõ legkisebb összege, teljes munkaidõ teljesítése és – havibér alkalmazása esetén 65 500 Ft, – hetibér alkalmazása esetén 15 080 Ft, – napibér alkalmazása esetén 3 020 Ft, – órabér alkalmazása esetén 377 Ft. Teljesítménybérezés alkalmazásánál a teljes munkaidõben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytõl függõ mozgóbér együttes) kötelezõ legkisebb összege, a teljesítménykövetelmények 100%-os és a teljes munkaidõ teljesítése esetén, szintén 65 500 Ft. A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetõleg

szakképzettséget igénylõ munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított havi személyi alapbér garantált bérminimumának felfele kerekített összege a rendelet melléklete alapján: 2007. január 1. Gyakorlati idõ és december 31. között 2 év alatt min. 2 év Havibér (Ft/hó) 72 100 75 400 Hetibér (Ft/hét) 16 590 17 350 Napibér Ft/nap) 3 330 3 480 Órabér (Ft/óra) 415 434 Az 50 év feletti munkavállalót garantált bérminimumként szintén emelt összeg illeti meg. A kötelezõ legkisebb munkabér és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 316/2005. (XII. 25.) kormányrendelet a Magyar Közlöny 2005/168. számában jelent meg. [L]

11

2006/23-24.

IPOSZ-megállapodás a körbetartozás ellen A kisvállalkozások csaknem háromnegyede érintett megrendelõinek fizetési késedelme vagy csõdje által, ám az egy éven túli tartozásoknak (ez több ezermilliárd forintra tehetõ a hazai gazdaságban) csak 13-15 százaléka térül meg, a többit veszteségként kénytelenek leírni a károsultak. Ez ellen kíván tenni az IPOSZ az Eye Watch segítségével. Az IPOSZ szolgáltatási rendszere mára kiépült, sõt, tovább is lehet lépni – mondta Kassai Róbert, az IPOSZ alelnöke azon a sajtótájékoztatón, amelyen aláírták a szövetség és az Eye Watch Global Network Kft. megállapodását. Ennek oka nem új keletû, és sokakat érint: az utóbbi idõben 14 százalékkal nõtt a fizetésképtelenség miatt indított eljárások száma. A mikroés kisvállalkozásoknak – mivel nem fõvállalkozóként vannak jelen az uniós pénzek felhasználásában – egyre nõ a kiszolgáltatottságuk. Ma már a megrendelõk egyharmada nem fizet idejében, ez pedig ellehetetleníti a kisvállalkozókat. Az Eye Watch által ajánlott csomag összefogja mindazokat a szolgáltatásokat, amelyekre egy vállalkozásnak szüksége van: kivel érdemes szerzõdést kötni, milyen feltételekkel, a teljesítés közben milyen dokumentációra van szükség, a számla kibocsátásakor mire érdemes ügyelni, és azt miként lehet érvényesíteni

(faktorálni). Az Eye Watch mindezt egységes (franchise) rendszerbe foglalta, amit nem kötelezõ igénybe venni, de érdemes. Az Eye Watch ügyvezetõ igazgatója, Tuba József felhívta a figyelmet arra: olyan új mûködési struktúrával jelentek mag a piacon, amely eddig hiányzott, és amelynek igénybe vételével a vállalkozó 8 napon belül a pénzéhez juthat. Emlékeztetett rá: a teljes lánctartozás nagysága a nemzetgazdaságban ma eléri a 3-4 ezer milliárd forintot, ám ebbõl mindössze 100 milliárdnyit adnak át kinnlévõség-kezelõ cégeknek, a többit kénytelen-kelletlen egy éven túl leírják az érintett vállalkozások. Ez a helyzet is jelzi, hogy átfogó megoldásra van szükség. Európában is egyedülálló, hogy erre egy magáncég és egy érdekképviselet szerzõdik, franchise-rendszerben. Ennek oka is sajátos: a bizalmatlanság. Az IPOSZ ismertsége segíthet a súlyos helyzet feloldásában. 2007 végéig 200 területi

képviseletet (ügyfélszolgálatot) nyitnak az országban. Az IPOSZ 60 tagszervezeténél kezdik a munkát, közülük 18 már igent mondott. Az ajánlott, újfajta "banki termék" öt pontból áll: szerzõdés-klinika (milyen feltételekkel, kivel, hogyan kössünk szerzõdést); mindkét fél (megrendelõ, szállító) minõsítése, igazságügyi szakértõ bevonásával; számlabenyújtás (pénzügyi kockázatkezelés); faktoring-börze (minden számla ide kerülhet); hitelgarancia (a Hitelgarancia Zrt. bevonásával). Az ügyvezetõ egy példát is említett: 20 millió forintos szerzõdés esetén 80-100 ezer forint lehet a szolgáltatás-csomag díja (ehhez járulhat a faktorálás 1,5-3 százalékos költsége), ám a biztonság valószínûleg többet ér ennél, fõként, ha figyelembe vesszük, hogy ez külföldi partnerekkel szemben, oda-vissza is érvényes (a szolgáltatás angol nyelven is elérhetõ). S. G.

Fekete zsákok 2006 novemberében egy gyöngyösi építkezés során a nem kellõen alátámasztott betontetõ leszakadt és az alatta dolgozó négy munkást halálra zúzta. Szörnyû látvány volt a négy fekete zsák, benne a betonhalál összelapította testekkel. Négy feketemunkás, kiszolgáltatottak, kizsákmányoltak, az államtól ellopott bérért fizetve, majdani nyugdíj nélkül (a mibõl fognak megélni zsebbe vágó kérdése senkit nem nyugtalanít, mert örökre csendessé válva átfogja õket a roncstakaró.) Pedig javul a statisztika. Öt év átlagát vizsgálva a mögöttünk hagyott negyedév volt a legjobb. A munkahelyi balesetek száma nem egészen 16.100. Budapesten 1.011, (a lakosság 0.11%-a). A két iparilag fejlett megye – Pest és Gyõr – foglalja el a dobogó másik két helyét, az utolsó pedig Zaláé. A tíz hónap 794 munkaügyi ellenõrzése során 17 feladat végzését függesztették fel, 48,3 millió forint bírságot róttak ki. Volt is okuk erre, hisz majd hatezren váltak átmenetileg munkaképtelenné és 76 embert kellett csonkolni, véglegesen munkaképtelenné tenni. Végül e szomorú kitérõ utolsó adata: a KSH szerint a munkavállalók balesetének fele, mintegy 50 ezer eset titokban marad. (A kisvállalkozókról külön kimutatást nem készítenek.) Az elsõ világháború egyik napjának hadijelentése szerint a fronton aznap csak egy ember halt meg. A két arcvonal ezernyi hadviselõjének a "csakegyember" ezrelékben is lényegtelen hányada. Az elesett családjának azonban ez száz százalék.

Nem tudom, ez a négy zsáktartalom román e, cigány e, netán tõsgyökeres magyar az istenadta. Az biztos, nyomorult lehetett a szerencsétlen. Mindenkinek kiszolgáltatva éli, élte napjait. Otthon várta a család, a dologtalanság redõi megszürkítették a valaha virágzó asszonyát, gyerekzsivaj nem hagy békét senkinek, kenyér még csak-csak, kéne a kocsma illata is, a cigaretta füstje meg az ital fölötti zsongás, de alig futja… A feketegazdaságot már unalmas ilyenkor emlegetni. Különben is egyre kevesebb szó esik róla. Mostoha testvére a nagyobbiknak, de azért ötezer milliárd forintra becsülik az itt megtermelt mennyiséget. Nem fizet adót utána, sem egészségügyi járulékot. Nem kellene szigorítani, tüntetni, félni az állásvesztéstõl, ha megreguláznák. Nem teszik, nehéz dió. Marad, ahogy van. A bejelentetlen vagy minimálbéren bejelentett munkaerõ kiszolgáltatottja a sokkal vagy még többel az államot, bennünket megkárosító vállalkozónak. A szakszervezetek? Van, ahol és amikor sarkukra állnak, a feketegazdaság nekik is tabu. S ne feledkezzünk meg a mezõgazdaság számkivetettjeirõl valamint az itt-ott megtalálható gyermekmunkáról. Van tennivalója a munkavállalói oldalnak és a munkaadók sem nézhetik tétlenül a nemzetgazdaság kettészakítottságát. Érdemes lenne az OÉT napirendjére tûzni, megvitatni és hasznosítható döntéseket hozni. Megér egy misét. G. Gy.

12

L. évfolyam

UEAPME Hírlevél Éves találkozó az Európai Bizottság és a szociális partnerek között (Regionális politikai és Strukturális Alapok munkacsoport) Az 1260/1999 rendelet 8. pontjának megfelelõen a bizottság és a szociális partnerek közötti éves találkozóra december 15-én Brüsszelben (Charlemagne épület) került sor. A következõ pontokról esett szó: – Az Európa Tanács által október 6-án elfogadott közösségi stratégiai iránymutatások ismertetése. – A DG Regio által végzett felmérés eredményeinek bemutatása, melynek témája: a szociális partnerek bevonása a nemzeti fejlesztési tervek, valamint a 2007-2013-as operatív programok elõkészítésébe – A kapacitások kiépítése a 2007-2013-as idõszakban

Regionális politika A 2007-2013-s pénzügyi források tagállamok közötti elosztása Október 27-én publikálta az Európai Bizottság az EU Kohéziós Politikájának tagállamok közötti megosztását a 2007-2013. közötti idõszakra, más szavakkal az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap tagállamok közötti megosztását. A teljes összegbõl, mely 346,1 milliárd euro a 27 tagállam számára a következõ hétéves idõszakra (ebbõl lejön 1,3 milliárd euro az Európai Bizottság mûködési költségeire) Lengyelország kapja a legnagyobb szeletet, összesen 67.284 milliárd eurot (8,1 milliárd 2007-re, 10 milliárd 2011-re és 11,2 milliárd 2013-ra). Követi Spanyolország 35.216 milliárd euroval, Olaszország 28.811 milliárd, Csehország 26.691 milliárd, Németország 26.339 milliárd, Magyarország 25.307 milliárd, majd Portugália és Görögország, Románia 19.667 milliárddal a 9. legtöbb támogatást kapja majd, õt követi Franciaország, Szlovákia 11,5 milliárd, Anglia, Litvánia 6,8 milliárd, Bulgária 6,8 milliárd, Lettország 4,6 milliárd, Szlovénia 4,2 milliárd, Észtország 3,4 milliárd, és Belgium 2,2 milliárd. Négy tagállam kap majd kevesebbet, mint 2 milliárd euro, név szerint Hollandia, Svédország, Finnország és Ausztria, valamint 5 tagállam kap majd 1 milliárd eurónál kevesebbet, õk a következõk: Írország, Málta, Ciprus, Dánia és Luxembourg.

Az Európai Bizottság javaslatainak célja: megkönnyíteni a kkv-k hozzáférését az EU finanszírozású programokhoz A közösség októberben megtartott kkv partnerségi konferenciájához kapcsolódva Günter Verheugen (ipari és vállalkozási), Danuta Hübner (regionalis politika) és Janez Potocnik (kutatás) biztosok részletesen bemutatták azokat az intézkedéseket, melyeket az utóbbi idõben a bizottság

tett annak érdekében, hogy megkönnyítse a kkv-k részvételét az alábbi programokban: Kutatási és Fejlesztési Keretprogram. 2007-2013-ig a Közösség a 7. K&F Keretprogram költségvetésének közel 15%-t szánja majd a kkv-knak a programban való részvételére. Ennek szabályai jó néhány vonatkozásban egyszerûsödnek majd: sokkal következetesebben értelmezik majd a jogi és a pénzügyi szabályokat, felhasználó-barátabb megoldásokat kínálnak a garanciákra, vagy rugalmasabb és egyszerûbb lesz az értékelés, a kiválasztás folyamata. A bizottság egy tanácsadói vouchert kíván bevezetni, mely a kkv-k számára lehetõvé tenné innovatív elképzeléseik megvalósíthatóságának letesztelését, még mielõtt azokkal EU támogatásra pályáznának. Versenyképességi és Innovációs Program (CIP). Három különálló al-programmal a CIP elõ kívánja segíteni a vállalkozói szellemet, az innovációt, az energiahatékonyságot, a megújuló energia forrásokat és a környezetvédelmi technológiák terjedését, valamint ösztönözni kívánja az információs és kommunikációs technológiák jobb használatát. A CIP emellett növelni kívánja a kkv-k innovációs képességét, megkönnyítve számukra a pénzhez jutást kölcsönökön, kockázati tõkén és garanciákon keresztül, valamint megkönnyítve számukra a technikai segítségnyújtáshoz és a pályázatokhoz hozzájutást. A CIP program 20072013 között 3,6 milliárd euros költségvetéssel rendelkezik. A Strukturális és Kohéziós Alapok új programja. A 2007-2013-s idõszakra az unió kohéziós politikára szánt költségvetésének 60-70%-t olyan programokra tervezi fordítani, melyek munkahelyet teremtenek és segítik a növekedést. Ennek célja, hogy a közös európai források a mikro, kis- és középvállalkozások számára (JEREMIE) programon belül javítsák a kkv-finanszírozáshoz való hozzáférést az európai régiókban. A regionális versenyképesség új céljának megfelelõen a kkv-k hasznot húzhatnak a részükre helyben nyújtott segítségnyújtásból, mely segítségnyújtásnak elõ kell mozdítania az üzleti körök, csoportok, kooperációk kialakulását, a vállalkozások és egyetemek együttmûködését olyan területeken, melyek eddig nem élveztek közvetlen európai regionális támogatást. A bizottság emellett újra akarja vizsgálni az állami támogatás esetén alkalmazott szabályokat, hogy e támogatási formáknak nagyobb rugalmasságot biztosítson és a kkv-k érdekében jobban célzott támogatást kíván elérni. Végezetül a 20072013 közötti regionális támogatással kapcsolatban mostanában elfogadott iránymutatások bevezették a támogatás egy új formáját, annak érdekében, hogy segítsék az induló és a nemrég indult vállalkozásokat fejlõdésükben.

2006/23-24.

Nõnek az EU szociálpolitikai kiadásai A tagállamok minden évben többet költenek nyugdíjakra, a betegellátásra, a munkanélküliségre, a gyermekgondozásra. Az egyes országok között nagy különbségek mutatkoznak. Az Eurostat által nemrég publikált adatok szerint a tagállamok GDP-ük 28%-t költik szociális kiadásokra. Ez azt jelenti, hogy a 25 tagállamú EU lassan megközelíti azt az 1993-s értéket, amikor a még 15 tagállamból álló EU tagállamai GDP-ük 28,7%-t költötték szociális kiadásokra. Jelenleg a 15 'régi' tagállam átlagban GDP-jének közel 10%-kal nagyobb részét költi szociális rendszerei mûködtetésére, mint a 10 új tagállam, ha a kiadásokat a GDP arányában kívánjuk megadni. A különbség sokkal nagyobb ennél, ha annak értékét a Vásárlóerõ Szabványok alapján számítjuk. Az adatok azt is mutatják, hogy ha egy ország a szociális jóléti kiadásokra sokat költ, akkor az nem feltétlenül gyakorol káros hatást az ország gazdaságára. Az EU legversenyképesebb országai (Dánia, Írország, Finnország, Svédország és Anglia) az elsõ 10-ben vannak, akik a legtöbbet költik GDP-ükbõl szociális kiadásokra. És a balti államok, ahol a legnagyobb a szegénység az EU-ban, ott költik a legkevesebbet. Tényszerûen az adatok úgy tûnik, azt mutatják, hogy a szociális kohézióba történõ beruházás fontos tényezõje egy ország versenyképességének javulásában.

Az Egyesült Királyság bezárja kapuit a románok és a bolgárok elõtt Annak a pozitív hatásnak ellenére, melyet a korábban csatlakozott kelet-európai országokból bevándorolt munkások gyakoroltak a brit gazdaságra, úgy tûnik, hogy az Egyesült Királyság nem engedélyezi majd a bolgár és a román állampolgárok munkavállalását 2007. január 1-tõl, amikor e két ország csatlakozik az EU-hoz. Ez éles kontrasztban áll azzal a politikával, amit az Egyesült Királyság a korábban csatlakozott 8 közép-európai országgal szemben alkalmazott. Lengyelek, szlovákok, magyarok, csehek, lettek, litvánok tízezrei számára tették akkor lehetõvé a munkavállalást. Mára több mint 300.000-n dolgoznak ezekbõl az országokból Angliában. Mind a szakszervezetek, mind a munkaadói szervezetek egyetértenek abban, hogy a brit gazdaság profitált ebbõl a munkaerõbeáramlásból. Azonban nem valószínû, hogy a román és bolgár bevándorlók ugyanilyen pozitív hatással lennének a brit gazdaságra. A Brit Vendéglátóipari Szövetség vezetõje -e szövetség alá tartoznak a hotelek, éttermek, akik különösen nagy számban foglalkoztatnak immigránsokat- a munkaerõbevándorlás szüneteltetését kérte, arra figyelmeztetve, hogy az ország nem biztos, hogy fel tudna szívni egy újabb bevándorlási hullámot. Az Európai Parlament támogatja azt a kompromiszszumot, hogy terjesszék ki a Schengen Információs Rendszert az új tagállamokra Az Európai Parlament nagy többséggel elfogadta az új Schengeni Információs Rendszer (SIS II) törvényi alapjáról készített három jelentést, mely lehetõvé teszi majd az új tagállamok számára, hogy amilyen gyorsan csak lehet csat-

13 lakozzanak a Schengeni Övezethez. Az Európai Parlament tagjai támogatták a Bizottság javaslatait, de tettek néhány módosítást a biztonság és a személyes adatok védelme érdekében. Az Európai Parlament elfogadott két együttes döntést és egy konzultációs jelentést (készítette Carlos Coelho) a SIS II létrehozására, mûködésére és használatára irányuló javaslatokból, valamint a rendszerhez való hozzáférésrõl azon tagállami szolgáltatók részére, akik a személygépkocsi forgalom regisztrációjáért felelõsek. A témafelelõs megpróbált elsõ olvasatban megegyezni a Tanáccsal, és a most elfogadott kompromisszumos módosításokat nem hivatalos úton már korábban megvitatták és egyeztették a Bizottsággal és a Tanáccsal. Azonban a képviselõk elvetették, hogy egy, a Tanács által az utolsó pillanatban kért változtatást is elfogadjanak, mely lehetõvé tette volna, hogy a nemzeti titkosszolgálatok hozzáférjenek a SIS II-ben tárolt információkhoz. A SIS 1995 márciusa óta mûködik és egy széleskörû adatbázis, mely lehetõvé teszi az illetékes hatóságok számára, hogy személyekrõl és tárgyakról adatokat kutassanak és szerezzenek. Azonban csak maximum 18 tagállamban tud mûködni, és nem tud élni az információs technológia nyújtotta legújabb lehetõségekkel. Így szükség van a feljavított SIS II rendszerre ahhoz, hogy az új tagállamokat és Svájcot is belefoglalhassák a rendszerbe. Ez az új rendszer már sokkal egyszerûbben lesz kezelhetõ, rugalmasabb és biztonságosabb lesz, lehetõséget nyújt majd az új adatok, az új funkciók rendszerbe való beintegrálására.

A Bizottság megfogalmazta az EU energia hatékonysági akciótervét Néhány hónapos késéssel az Európai Bizottság bemutatta Energia Hatékonysági Akciótervét. Ezzel a tervvel kívánja megvalósítani a Bizottság rendkívül ambiciózus tervét, hogy 2020-ra 20%-kal növelje az energia megtakarítást. Ha ez sikerül, akkor ezzel az EU évente 100 milliárd eurot tudna megtakarítani. Az Energia Hatékonysági Akciótervet 6 év alatt kívánják megvalósítani. Több mint 75 tevékenység területet határoztak meg a 10 prioritáson belül, ezek közül néhány: – Új energia teljesítményi szabványok kidolgozása különbözõ termékcsoportokra, mint bojlerekre, másolókra, tévékre, világító testekre (2007-tõl) – Új energia szabványok épületekre, a kisebb épületekre is, és az alacsony energiájú épületek promotálása (passzív házak) 2008-09-ben. – Hatékonyabb erõmûvek és hatékonyabb elosztási rendszerek – Megkönnyíteni az energiahatékonyságra irányuló beruházások banki finanszírozását a KKV-k számára. – Az adózás felhasználása, Zöld Könyv elkészítése a közvetett adózásról. – Tudatosság növelés, oktatás. Ahogy várható volt, a terv nagyon kevés új kezdeményezést tartalmaz. Ehelyett a jobb megvalósításra és/vagy a meglévõ irányelvek felülvizsgálatára koncentrál, mint például az épületek energiahatékonyságának irányelve, az öko-tervezés irányelv, az öko-címkékrõl szóló irányelv felülvizsgálatára.

14

L. évfolyam

Olvasóink kérdéseire – válaszolunk A vállalkozói járulék alapja Szeptembertõl mi a vállalkozói járulékom alapja, ha nem jelentettem be, hogy a jövedelmem nem éri el a dupla járulékalapot, mivel az elõzõ évi jövedelmem is több volt 1,5 millió forintnál? (P. V. vízvezeték-szerelõ) A vállalkozói járulék alapja 2006. szeptember 1-jétõl továbbra is megegyezik az egészségbiztosítási járulék alapjával. Ha nem tett bejelentést, vagyis a tb-járulékokat szeptember 1-jétõl legalább a minimum járulékalap után fizeti, akkor 2006. szeptember 1jétõl a vállalkozói járulékot is a felvett (elszámolt) vállalkozói kivét, de legalább a minimum járulékalap után kell megfizetnie.

+

4% vagy 14% az eho? Szeretném a 2006. évi vállalkozói jövedelmem elõzetesen kiszámolni, de a vállalkotói osztalékalapnál elakadtam. Nem világos, hogy 4 vagy 14% egészségügyi hozzájárulást kell utána fizetni. A vállalkozói osztalékalap után fizetendõ, 2006. január 1-jével bevezetett 4%-os egészségügyi hozzájárulást az egyes pénzügyi törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény (Módtv.) a következõk szerint módosította. Az eho-törvény 3.§ (3) bekezdésében a 4%-os eho 14%-ra változott [Módtv. 157.§] 2007. január 1-jei hatályba lépéssel [251.§ (2) bekezdés], a (7) bekezdés viszont azt is kimondja, hogy az e törvény Eho-törvényt mó-

+

dosító rendelkezéseit, a hatálybalépést (tehát 2007. január 1-jét) követõ idõszakra kifizetett (juttatott, elszámolt) jövedelmekre kell alkalmazni. Ennek alapján a 14%-os ehot legkorábban a 2007. évben képzõdõ vállalkozói osztalékalapra kell alkalmazni, amelynek megszerzése (kifizetése) 2008-ban történik. A 2006. évi jövedelembõl képzõdõ vállalkozói osztalékalap után tehát még 4%-os eho fizetendõ. Az eho-törvény 3.§-ának (3) bekezdése – az elõzõ rendelkezésekkel összhangban – azt mondja, hogy a magánszemély az eho-t az adóévben megszerzett vállalkozói osztalékalap után fizeti.

Az egyéni vállalkozó telefonhasználata Villanyszerelõ egyéni vállalkozó vagyok, alkalmazottam nincs. A munkámat többnyire a megrendelõknél a helyszínen végzem, ezért mobil telefont használok. Hallottam, hogy 2006. szeptember 1-jétõl a magánhasználat után vagy tételes elkülönítéssel, vagy 20%-os vélelmezett használat után kell adózni. Melyik módszert alkalmazhatom az én esetemben? Az említett esetre a 20%-os vélelmezett magánhasználat, illetve az szja-tv. errõl rendelkezõ 69.§-a nem vonatkozik, mivel a 69.§ a kifizetõ által más magánszemélynek juttatott természetbeni juttatásokról rendelkezik. A kérdéses esetre az szja-tv. 11. számú melléklete és 16.§ (4) bekezdése alkalmazható. A 16.§ (4) bekezdése

+

szerint a lakástól elkülönített telephelyen vagy egyébként más, a lakáson kívüli helyen folytatott egyéni vállalkozói tevékenység hatókörében és feltételeként szükséges eszköz használata, szolgáltatás igénybevétele akkor adó- és járulékköteles, azaz akkor számít vállalkozói kivétnek, ha az szjatörvény a személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas dolog, szolgáltatás magáncélú hasznosítását, használatát, vagy annak lehetõségét egyébként adóztatható körülményként határozza meg. Az szja-tv. 2006. szeptembertõl egyébként a magáncélú telefonhasználatot a 69.§ szerint adóztatható körülménynek tekinti, de az egyéni vállalkozóra nem kifizetõi minõségben alkalmazható szabályokat a 16.§ (4) bekezdése tartalmazza. Hozzá kell tenni, hogy a 16.§ (4) bekezdésének fent említett rendelkezése nem mentesít annak az alapvetõ szabálynak az alkalmazása alól, hogy a telefon vállalkozói tevékenység körében történõ használatát a szolgáltatói számla igazolja. Az olyan számla alapján, amelyik csak a telefonkészülék vásárlására, vagy a kártya feltöltésére fordított kiadást igazolja, a használat, így a vállalkozási célú használat sem állapítható meg. Az ilyen számla alapján elszámolt költség, a vállalkozási célú beszélgetések igazolásának hiánya miatt, teljes egészében vállalkozói kivétnek minõsül. A jogszabály a vállalkozás hatókörében használt eszköz és igénybevett szolgáltatás esetében tekint el az adóztatástól, ellenkezõ esetben nem. Válaszolt: Lipótzy Istvánné

Feketelista a termékhamisításban érintett országokról Listát állított össze az Európai Bizottság azokról az országokról, amelyek leginkább érintettek a termékek hamisításában, illetve a hamis termékek továbbításában vagy fogyasztásában – elsõ számú célpontnak Kína bizonyult, amely vámadatok szerint egymaga felelõs az EU-ba lépõ hamis termékek kétharmadáért. Az EU brüsszeli "kormánya" a szellemi tulajdon védelmé-

nek javítását célzó törekvéseinek jegyében az uniós cégekkel, vállalati szövetségekkel konzultált tapasztalataikról. Ezt követõen kategorizálta az unión kívül leginkább érintett országokat annak érdekében, hogy a megfelelõ helyre összpontosítsa figyelmét és forrásait a hamisítás elleni, illetve a szellemi tulajdon védelmét célzó harcban.

15

2006/23-24.

Kedvezményes önellenõrzési és részletfizetési lehetõség A 2006. évi LXI törvény 240.§ alapján december 31-ig lehetõség van az adók és járulékok önellenõrzésének pótlékmentes helyesbítésére, valamint – meghatározott esetben – késedelmi pótlékmentes részletfizetésre. A kedvezményes önellenõrzési lehetõség természetesen, a bevallani elmulasztott pozitív adóra vonatkozik, ha az önellenõrzés az adóhatósági ellenõrzés megkezdését megelõzõen megtörténik. Az egyéni vállalkozónak (magánszemélynek) lehetõsége van a személyi jövedelemadó, az egészségügyi hozzájárulás és a járulék, valamint az áfa-alanyoknak az általános forgalmi adó pótlékmentes ellenõrzésére is. A 2006. június 9-ét megelõzõen bevallott, és a 2006. december 31-éig helyesbített adó különbözete után nem kell az önellenõrzési pótlékot megfizetni, ha * az önellenõrizni kívánt bevallás benyújtása 2006. június 9-e elõtt történt, valamint * az önellenõrzés benyújtására (postára adására) legkorábban 2006. augusztus 1-jén került sor, továbbá * az adózó a helyesbítést (a hiba feltárását) 2006. december 31-éig elvégezte, és errõl – a magánszemélyek jövedelemadója kivételével, amelyet 2006. december 31-ig be is

kell nyújtani (postára kell adni) – 2007. január 15-ig az önellenõrzési bevallást benyújtotta (postára adta). Amennyiben a helyesbített adókülönbözet összege legfeljebb 50 ezer forint, az adókülönbözetet egy összegben kell megfizetni, részletfizetés nem vehetõ igénybe. A fizetési kötelezettséget az "APEH Önkéntesen feltárt adókülönbözet bevételi számla" elnevezésû, 10032000-01076095 számú adóbeszedési számlájára kell teljesíteni. Az adóhatóság a kedvezményes önellenõrzés igénybevételére valamennyi olyan nyomtatványát kiegészítette pótlapokkal, amelyen önellenõrzésre van lehetõség. A pótlapok a bevallás részét képezik, azokat önállóan nem lehet benyújtani, kizárólag a bevallás részeként. Az elõzõekben említett pótlapokhoz részletes – példákkal illusztrált – kitöltési útmutató tartozik, ahol az adózók a kedvezményes önellenõrzéssel kapcsolatos kérdéseikre választ kaphatnak. Forrás: A kedvezményes önellenõrzésrõl szóló APEHközlemény, amely az Adó- és Ellenõrzési Értesítõ 2006. évi 9. számában és a www. apeh.hu honlapon olvasható. L

A 2006. október-novemberben megjelent fontosabb jogszabályok Október l 206/2006. (X. 16.) Korm. rendelet a fejlesztési adókedvezményrõl – gazdasági társaságokra vonatkozik – MK 126. l APEH közlemény a 2006. november 1-je és november 30-a között alkalmazható üzemanyagárakról – MK 126. l 2006. évi LXXIII. törvény a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról – az alkotmánybíróság határozata után újból kihirdetve (képzési hozzájárulás) – MK 128/2006. okt. 19. l 20/2006. MNB-rendelet a jegybanki alapkamat mértékérõl – MK 2006/130. (X. 24.) (A jegybanki alapkamat mértéke 2006. október 25.-tõl – 8%.) l 25/2006. (X. 27.) PM rendelet a számla, egyszerûsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásá-

ról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet módosításáról – MK 131. l 212/2006. (X. 27.) Korm. rendelet a "Pályamódosító hitelprogram" keretében nyújtott hitel igénybevételének feltételeirõl (Kezdõ egyéni vállalkozókra is kiterjed) – MK 131.

November 77/2006. (XI. 13.) GKM rendelet a Gazdasági Minisztérium vállalkozási célelõirányzatainak szabályozásáról szóló 1/2001. (I. 5.) GM rendelet módosításáról – Hatályos: 2006. november 21. – MK 138. l 79/2006. (XI. 17.) FVM rendelet a Magyar Élelmiszerkönyv közösségi elõírások átvételét megvalósító kötelezõ elõírásairól szóló 56/2004. (IV. 24.) FVM rendelet módosításáról – MK 2006/140. (XI. 17.) Hatályba lépés: 2006. dec. 1. 2007. jan. 1. és ápr. 1. l APEH közlemény a 2006. december 1-je és december 31-e között alkalmazható üzemanyagárakról – Megjelent: MK 2006/141. (XI. 20.) l

231/2006. (XI. 22.) Korm. rendelet a lakosság energiafelhasználásának szociális támogatásáról – Megjelent: – MK 2006/142.- Hatályba lépés 2006. nov. 25., 2007. jan. 1. l 2006. évi XCVIII. törvény a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól – MK 2006/146. (XI. 29.)- Hatályba lépési idõpontok: 2006. 12. 29, 2007. 01. 01, 2007. 01. 15, 2007. 04. 01. l 2006. évi XCVII. törvény az egészségügyben mûködõ szakmai kamarákról – MK 2006/146. (XI. 29.) Hatályba lépés: 2007. 04. 01, 2007. 01. 01. l 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentõsen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékérõl – MK 2006/147. (XI. 30.) Hatályba lépés: 2006. 11. 30. l

16

L. évfolyam

KÕFARAGÓK TAGGYÛLÉSE

Tisztázták a bizonytalanságot okozó, félreértett elõírásokat Az ülés vezetõ témája a Kõfaragó és Mûkõkészítõ Vállalkozások Országos Ipartestületének az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fõfelügyelõséghez intézett állásfoglalás kérésére érkezett válaszlevél értelmezése volt. Az elõadó, Gyimesi József munkabiztonsági szakértõ közérthetõ megfogalmazással hosszasan taglalta a kõfaragók és mûkõkészítõk körében bizonytalanságot okozó elõírásokat. Az ipartestület azért fordult hivatalos levélben érdeklõdéssel a felügyelõséghez, mert az utóbbi idõben több munkavédelmi és munkabiztonsági oktatással foglalkozó magáncég kereste meg a szervezetet a 6/1980 (I. 25) ÉVM-KPM rendeletre hivatkozva, hogy a tagságnak különbözõ, kötelezõnek tartott tanfolyamokat, vizsgákat (munka- és tûzvédelmi, kisgépkezelõi, könnyû- és nehézgép kezelõi) szervezzen. A folyton változó elõírások, jogaszályok között nehéz kiigazodni, nem tudható, melyek kötelezõek a köves szakmákban, továbbá, hogy kik jogosultak oktatást szervezni, tartani, mennyi ideig tart a vizsgák érvényességi ideje, mely oktatásokat tarthatja meg alkalmazottai számára maga a vállalkozó. Az ipartestület kérdéseire dr. Bánné Koncz Zsuzsa fõosztályvezetõ-helyettes az alábbi jogalkalmazói véleményt adta, melyet elõadásában a meghívott elõadó megerõsített, értelmezett és kiegészített: "Kötelezõen elõírt tanfolyamok a már meglévõ szakképesítéssel (például kõfaragó) rendelkezõ személyek számára nincs elõírva. A munkavédelmi oktatás a munkáltató feladata, amivel akár külsõ vállalkozót is megbízhat, és bár kötelezõ munkavédelmi vizsgakötelezettség nincs, a megtartott oktatást írásban dokumentálni kell, a kioktatott alkalmazott pedig ezt aláírásával hitelesíti." A különféle gépkezelõi vizsgákról elsõsorban azt kell tudni, hogy a munkavégzés során (legyen az akár az egyedül dolgozó vállalkozó) kezel-e kis-, könnyû-, vagy nehézgép kategóriába tartozó munkaeszközt. Az hogy milyen fajta gép melyik kategóriába tartozik, azt a 2004. 05. 01-tõl hatályos Kategóriába Sorolási Jegyzék (Kj.) határozza meg. A Kj. Fellelhetõ a GM honlapján két helyen is. (Az egyik: http://www.gkm.gov.hu/data/5364/ Kat.Sor.Jegyz_doc). A jegyzék szerint kisgépkezelõi jogosultságot (például vésõgép, fúrógép, sarokcsiszoló, kö-

Gyimesi József munkabiztonsági szakértõ közérthetõ megfogalmazással, hosszasan taglalta a kõfaragók és mûkõkészítõk körében bizonytalanságot okozó elõírásokat szörû stb.) oktatás és vizsga alapján a munkáltató is kiadhat a munkavállalójának, azonban ez csak a kiállító munkáltató munkaterületén érvényes. Ilyen jogosultságot "önjelölt" oktatócégek nem adhatnak ki, legfeljebb az oktatásban vehetnek részt. Más a helyzet az országos érvényû, államilag elismert kezelõi jogosultságokkal. Ezeket a szakképesítéseket az Országos Képzési Jegyzék tartalmazza és az OKJ rendelkezik a kisgépkezelõk, könnyûgépkezelõk és nehézgépkezelõk szakképesítésérõl. Ilyen jogosultságok kiadására a munkavédelmi, munkabiztonsági oktatással foglalkozó cégek nem adhatnak ki, legfeljebb az oktatásban és a vizsga megszervezésében vehetnek részt. Hogy mely oktatási intézmények oktathatnak és

vizsgáztathatnak kis-, könnyûgép- és nehézgép kezelésbõl, azt a jelenleg hatályos 18/2004. (V. 28.) OM rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza. (Ezt a névjegyzéket az ipartestület a gyûlésen kiosztotta, honlapján pedig közzé tette.) Gyimesi József elmondta, hogy az elõbbieken kívül számos egyéb kötelezettségnek kell eleget tenniük a kisüzemek tulajdonosainak, ilyen például a nem veszélyes berendezések használatba vétel elõtti ellenõrzése, a nagy berendezések meghatározott idejû üzemszünete utáni vizsgálata, az elektromos készülékek éves villamosbiztonsági ellenõrizetése (azt villanyszerelõ is elvégezheti), valamint idõszakos érintésvédelmi felülvizsgálata, a kockázatelemzés, kockázatbecslés évrõl évre történõ elkészítése, e dokumentumok öt évre visszamenõleges megõrzése és számos egyéb. Egyes vizsgálatokat csak munkabiztonsági szaktevékenységre jogosult szakember végezhet. További fontos napirendi pontként a sírkövek rögzítésére vonatkozó szakmai ajánlást kidolgozó bizottság megalakulásáról számolt be Dall' Asta Arnold elnök. A szakma szabványt szeretett volna létrehozni erre, mivel azonban ez több millió forintjába kerülne a szervezetnek, marad az ajánlás, amihez tartani tudják magukat a temetõkben dolgozó kõfaragók. Az osztrák rögzítés technikai ajánlást sikerült szakszerûen lefordítani, és a hozzá tartozó méretezési, számítási szoftvert is megkapták, ezek tanulmányozása alapján alakítják majd ki a hazai ajánlást, aminek betartása szavatolja a biztonságot. A továbbiakban az ipartestület jövõ évi programját ismertették, javaslatokat vártak a következõ kõkonferenciára, a kárpát-medencei kõfaragó tábor megrendezésére és megállapodtak a 2007-es tagdíjak mértékérõl. Sámathy

2006/23-24.

Szépségfesztivál – 2006 Az idei fodrász, kozmetikus, mûkörmös, kéz- és lábápoló szakmai konferencián a szokásos látványos bemutatókon, elõadásokon keresztül, az öszszehangolt részletek egyidejû megjelenítésével a maga kopmlexitásában láthatta, tanulmányozhatta a szakközönség és kívülálló érdeklõdõk. A szervezõk ugyanis ezúttal arra tettek kísérletet, hogy a modelleken keresztül komplexen szemléltessék a frizura, smink, és köröm trendet, egy-egy modellen belül a szépség elemeinek harmóniáját mutassák meg. A hétköznapokban nem könnyû ugyanis elérni, hogy összhangban legyen az arc kikészítése a hajviselettel, a kéz és láb körmeivel. Ebben segítenek elõadásaikkal vezetõ fodrász trénerek, kozmetikus, smink- és maszkmesterek. Ami az arckikészítés frizura viselet kis zöldes, lilás, karamell, bronz, vagy trendjeit illeti, a közönség megtudhat- aranyszínû festéket keverünk. ta, hogy a sminkdivatban két irányzat Hideg évszak lévén, az idei lilás árközül választhatnak a hölgyek. Egy- nyalatok mellett az uralkodó színek: a részt Marilyn Monroe stílusa a mérv- csokoládé, mokka, kávé, olíva, és kaadó: világos szemhéjak, világos rúzs, ramell, de felbukkanhatnak a szemhéerõs tusvonalak, dús fekete szempilla. jakon az arany, a szilva, a mályva szíAz ívelt, festett szemöldököt mostaná- nei is. Az ajkak színei a szokványos ban nemcsak kis kefével fésülik át, de piros mellett a szilva, erdei gyümölcs; zselézik is. rózsaszínes árnyalatú karamell, aranyA másik irányzat szerint az eddigi árnyalatú pink és bronz lehetnek. ragyogás az ajakról átvándorol a Az erõs smink drámai hatását, a szíszemre, amelyet szikrázóan fényes, fé- nek mellett, a frizura is hatásosan enymes színek emelnek ki. A szemhéjpú- híti: a göndör fürtök, természetesen, der többnyire szürkéskék és rózsaszín, lágyan omló haj nõies, szexis kinézetet és az arcpúder is fényesen csillogó. biztosít. Most a tömör, hosszú frufru, a Merész, erõs acélos színekkel az aj- tépett, kócos, rendezetlen hatású frikakon és a körmökön, kontúros sze- zura a legkedveltebb, tartja magát a mekkel, és teljes, vastag szemöldö- vörös szín, a merészebbek a neon és a kökkel igazi hideg évszakbeli hangu- fémes hatású, metál színekkel is meglatot kelt az idei divat. A sötét árnya- próbálkozhatnak. A szakmai elõadások mellett mindlatú, vagy éppen fekete szemkontúr ceruza, a sötét szempillaspirál, egy me- két napon gazdasági fórumon is részt rész színû rúzs, szemöldökfesték, sötét vehettek az érdeklõdõk. A MOSZI ezzel színû körömlakk minden nõ idei a gyakorlatias, interaktív elõadássorozattal kívánt tagjainak kézzelfogható és sminkkészletének kötelezõ eleme. Az arcon most a bõr tökéletessége a közeljövõben pénzre váltható inforválik hangsúlyos elemmé, tehát érde- mációkat nyújtani a gazdaságról, a mes több figyelmet fordítani rá. Ar- versenyrõl, a pályázati lehetõségekrõl, cunk lehet enyhén pirosított, de általá- kommunikációról és marketingrõl ban átlátszónak és világosnak tûnõ, azért, hogy könnyebben vehessék a tiszta, hibátlan a menõ. Az ajkak és a mindennapi akadályokat. Dr. Baranyai szem kiemelõdnek ezen az arcon, és András a Fogyasztóvédelmi Fõfelígy az sem mindegy, hogy milyen szí- ügyelõség fõosztályvezetõje például a nekkel hangsúlyozzuk: idén a rózsa- szépségipart érintõ fogyasztóvédelemi szín és a lila árnyalatait használjuk az jogszabály-változásokról beszélt, dr. ajkakon, miközben vigyázzunk, hogy Balatoni Mihály a Fõvárosi ÁNTSZ a rúzs színe jól harmonizáljon a szem- fõigazgatója a szépségápolási szolgáltatók körébe tartozó tevékenységek festék és a szemöldök színével. A szemeket határozott, éles kontúr- folytatásához szükséges közegészségral emeljük ki, majd bõségesen alkal- ügyi szabályokról szólt, Tonk Emil, a mazzuk a szempillaspirált. Különle- Marketing Szövetség elnöke arról targes alkalmakra, ha erõs sminket vá- tott elõadást, hogyan kell viselkedni a lasztunk, a mûszempilla is elfogadott, versenykörnyezetben, avagy hogyan ahhoz viszont színes szemhéjpúdert gondolkodjunk a versenyrõl, Németh párosítsunk. A nemrégiben hódító Márta szociológus pedig a siker titkai"füstös" szemhéjat ugyanazzal a tech- ról lebbentette fel a fátylat. Kár, hogy a gondos elõkészítés, alanikával színessé és egyben trendivé tehetjük, ha a sötétszürke mellé egy pos szervezés és propaganda ellenére

17 Az ipartestület a fodrász, kozmetikus és sminkes versenyben most a fiatal tehetségek felfedezésére törekedett, hogy általuk lendületbe jöhessenek a szakmák, jobban igyekezzenek és megújuljanak az elkényelmesedett, idõsebb pályatársak is. Ezért rendezték meg most elõször a "Tiétek a pálya, szárnyal a fantázia" nevû szabadkategóriás versenyt, mely eredményei a következõképpen alakultak: 1. Síva kezei. Csapat tagok: Cséffalvay Bea, Kincs Mónika, Borsche Annamária, Izsák Kriszti. 2. A négy muskétás. Csapat tagok: Tóthné Sas Valéria, Ördögné Oláh Erika, Lankovits Adrienn, Mucsi Kata. 3. High Fashion. Csapat tagok: Farkas Dóra, Larion Oszkár, Kiss Szilvia. A tanuló verseny eredményei: Színházi smink 1. Lukucz Anita 2. Ignáth Tünde 3. Umbráth Lilla 4. Pécsi Fruzsina 5. Foltányi Gabriella 6. Kökény Judit 7. Patkós Ildikó 8. Herbert Nikoletta 9. Körösi Annamária 10. Bartolák Tímea A kozmetikus felnõtt verseny eredményei: Nappali smink 1. Réti Dóra 2. Gombos Rita 3. Bodolai Hajnalka Kisfantázia 1. Gombos Rita 2. Réti Dóra 3. Bodolai Hajnalka Felnõtt összetett: 1. Réti Dóra 2. Gombos Rita 3. Bodolai Hajnalka az elõzõ évek növekvõ és nagyszámú látogatottságához képest a rendezvény elsõ napján meglepõen kevesen vettek részt, és az újdonságként szervezett esti szórakoztató mûsorra is a vártál kevesebben jelentek meg. A vasárnapi programokra már jóval többen érkeztek vidékrõl is, mivel ekkor már feltételezhetõen kevesebben tartottak a fõvárosban várható tüntetésektõl, forgalmi akadályoktól. Õk mindenestre jól jártak, mert tartalmas elõadásokon, versenyeken bõvíthették ismereteiket.

18

L. évfolyam

ÉRDEKLÕDÉS ÉS KÉZNYÚJTÁS

Nemzetközi kapcsolatok Az Országos Fémipari Ipartestület és az IPOSZ képviseletében két, külföldön rendezett fórumon is részt vett elõadóként Géresi József gépész szaktechnikus, az OFI általános alelnöke. A Ferrari Kereskedelmi kamarában nemrég rendezett Magyar Nap egyik felszólalójaként Géresi József, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Ipartestületek Szövetségének elnökeként és az országos szövetség elnökségi tagjaként tartott elõadást az IPOSZ célkitûzéseirõl, feladatairól, szolgáltatásairól, szervezeti felépítésérõl, a nemzetközi szervezetekben betöltött szerepérõl, az OFI-ról. Az olasz kisvállalkozókból álló hallgatóság nagy érdeklõdéssel figyelte felszólalását, és külön felkérte saját cégének bemutatására. Géresi József arra kérte olasz iparos társait és jelen lévõ szervezeteket, támogassák a magyar fémiparosok törekvéseit, különösen az EU-tagországokkal való piaci és üzleti kapcsolatok kiépítésében, szakmai konferenciák, kiállítások szervezésében, az oktatás területén szakmai alap-, tovább- és mesterképzésben, valamint nyelvtudás elsajátításában. A Nagyváradon megrendezett román-magyar gazdasági együttmûködési konferencián pedig az IPOSZ megyei vezetõjeként és országos elnökségi tagként az egész szervezetet képviselve olyan kérdésekre igyekezett válaszolni, hogy milyen törvé-

Pietro Vacchiano és Géresi József a ferrarai kamarában

nyes lehetõségek között jöhetnek Magyarországra dolgozni az ottaniak? Hogyan érintette a magyar vállalkozásokat az ország uniós csatlakozása? Kaptak-e a vállalkozások kormányzati segítséget az EU-ban való helytállás feltételeinek megteremtéséhez? Az elõadó nagy információéhséget tapasztalt a hamarosan EU-taggá elõlépõ románisi vállalkozók körében, s ígéretet tett, az IPOSZ megosztja ilyen jellegû tapasztalatait az ottani iparostársadalommal. Ajánlotta, hogy a két ország ipartestületei, kamarái és szakmai egyesületei kössenek együttmûködési megállapodást a kis- és középvállalkozások érdekeiben, építsenek üzleti kapcsolatokat, alakítsanak Magyarországon közös vállalkozásokat, kezeljék kiemelt területként a keleti országrészt, mert ez lett az EU schengen-i határa, használják ki az adottságot, hogy Szabolcs-SzatmárBereg megye három országgal határos (Románia, Ukrajna, Szlovákia) és, hogy itt van Közép-Európa legnagyobb vasúti határátkelõ csomópontja, Záhony, valamint azt, hogy Magyarországon és a megyén keresztül halad az Európai Unió korIoan Lucian elnöknek IPOSZ emlékkönyvet ridor a Triesz-Kijev ad át Géresi József útvonalon.

Hagyományõrzõ OIB találkozó Az Országos Ifjúsági Bizottság (késõbbiekben OIB) immár tizenegyedik alkalommal találkozott a megszokott idõben, október elsõ hétvégéjén. Ez az idõpont nekünk bevált, gyönyörû õszi napsütésben találkozunk évente. A házigazdák ebben az idén a debreceniek voltak, Zilahi Sándor és családja, valamint Fodor Zoltán és családja. A családtagok nálunk már tiszteletbeli 0IB tagnak számítanak, a gyerekektõl, a vejektõl, a menyektõl az unokákig. Az OIB mindig nagy szeretettel fogadja be õket. A péntek délután folyamatosan – ki ahogy a munkából el tudott szabadulni – érkeztünk a Hunguest Hotel Nagyerdõbe. Este, a házigazdák pohárköszöntõje után volt a közös vacsora, majd ezt követõen az éjszakába nyúló beszélgetés, kivel mi történt az elmúlt idõszakban. A mostani találkozóra a 20 éve hazánkból eltávozott és Floridában élõ Sági István barátunk direkt hazajött, az 0IB tagok nagy örömmel fogadták. Elmondta, már évek óta készülõdött a találkozásra, az igazi barátaihoz, de csak "most jött össze". Neki is volt mirõl beszélni bõven. Másnap bevillamosoztunk a Déry Múzeumhoz, ahol tárlatvezetõ kalauzolt bennünket Megcsodálhattuk a méltán világhírû Munkácsy képeket is. Utána megtekintettük a Református Nagy templomot, az új Kölcsey Központot, majd ebéd után az AQUATICUM mediterrán élményfürdõben csúszkálhattunk, úszhattunk, fürdõzhettünk vacsoráig. Estére a víz mindenkit kiszívott, a vacsora utána beszélgetés után mindenki nyugovóra tért. Másnap délelõtt állatkerti sétán vettünk részt a Nagyerdõben, majd a közös ebéd után mindenki búcsút vett a házigazdáktól és egymástól, igyekezett haza, mivel az önkormányzati választások miatt szavazatát mindenki le akarta adni. A háziak debreceni mézeskaláccsal ajándékozták meg a résztvevõket, hogy nehogy keserû szájízzel menjen valaki is haza! Jövõre találkozunk Gyõrben, ahol a Tóth család készíti elõ az OIB 12-ik találkozóját. Köszönjük! Kádár Györgyné

19

2006/23-24.

FÛTÉS – GAZDASÁGOSAN – OLCSÓN

Családi cég gyártja a biobrikettet Mözsön Az országban egyre hangsúlyosabbá váló környezetvédelmi és az alternatív, "zöld" energia elõállítási törekvések Mözs községbe is begyûrûztek. A mözsi üzemet a tolnai Meiszter és Társa Kft. berkein belül, mintegy melléküzemágként hozták létre másfél éve. Meiszter Ervin, a cég vezetõje elmondta, hogy az ötletet egy helyben mûködõ, raklapokat elõállító családi vállalkozás adta, ahol sok fûrészpor keletkezett. Ezen hulladék hasznosítására vásároltak két brikett elõállító gépet. A masinák a fûrészport préselik öszsze henger alakú, öt, illetve nyolc centi átmérõjû, arasznyi briketté. Fontos, hogy az alapanyag tíz százaléknál kevesebb nedvességet tartalmazzon, különben nem marad egyben a brikett. Emiatt ma már hordógyárból, parkettaüzembõl vásárolják a fûrészport, ahol eleve ilyen száraz fával dolgoznak. A fûrészporhoz egy szekszárdi növényolaj elõállító cégtõl származó napraforgó héjat is kevernek, nagyjából húsz százalékban. Ez javítja a fûtõértéket, és jobban összeáll tõle a biobrikett, ami az alapanyagokon kívül semmi mást nem tartalmaz. Fûtéskor mindössze az égéstérbe jutó a levegõ szabályozására kell odafigyelni, mert ha túl

sok az oxigén, a brikett túl gyorsan ég el. Meiszter Ervin elmondta, hogy ez a fûtõanyag a központi fûtésre használt vegyes tüzelésû kazánokba éppúgy ajánlható, mint hagyományos kályhákba. Alacsony víztartalma miatt kifejezetten cserépkályha-barát, szép, tiszta lángja révén pedig a kandallókban is jól használható. A brikettel fûtik egyébként a vállalkozás ingatlanjait is. A vevõk visszajelzései jók, ám mivel a termelõkapacitás véges, és a fûrészpor- alapanyag sem áll korlátlanul rendelkezésre, egyelõre csak a termelés szinten tartását tervezik. Gondolkodnak fejlesztésen is, ám ennek a cég vezetõje szerint csak akkor van értelme, ha új alapanyagokat is be lehetne vonni az elõállításba. Több ötlet felmerült, energiafû préseléssel pedig már kísérleteket is végeztek. Ami az árat illeti: az emberek ma még hajlamosak a mennyiség és ár viszonya alapján megítélni egy tüzelõanyag gazdaságosságát, holott azt a fûtõértékhez kell viszonyítani, ami ez esetben a minõségi barnaszénének felel meg. (Égésmeleg (kJ/kg) 17129, fûtõérték (kJ/kg) 15633, hamu (%) 0,34, összes nedvesség (%) 10,84)

Fapellet, a környezetkímélõ tüzelõ Úgy négy-öt évtizede sokan lelkendeztünk, amikor a levegõszennyezõ széntüzelésrõl olajtüzelésre álltak át háztartások. Aztán a hetvenes évek elején az elsõ nagy olajválság után elkezdték kiépíteni a lakosságot földgázzal ellátó csõhálózatokat. Szakemberek és politikusok ismét hozsánnáztak: íme itt a tiszta, olcsó, korszerû, kényelmes energia. Most (az EU piaci áraira hivatkozva) éppen a földgáz ár radikális emelkedésének vagyunk szenvedõ tanúi. Pedig lenne alternatíva, és nem is szükséges a még drágának tûnõ napenergia, szélenergia kihasználására gondolnunk. Szerte a nagyvilágban és Magyarországon is több szabadalom alapján gyártanak folyamatos üzemû, pellet tüzelésû kazánokat. E berendezések alkalmasak fa- és mezõgazdasági hulladék-pellet, illetve a 6 és 8 mm átmérõjû pellet elégetésére. A pelletkazánok automatikus mûködésûek, tartályuk feltöltésével 2-4 hétig önállóan, beavatkozás nélkül mûködhetnek. A pelletálás régóta ismert eljárás, melynek során a növényi alapanyagot kötõanyag hozzáadása nélkül, nagy nyomáson kis rudakká préselik. A tömörítési eljárás elõnye, hogy tiszta, jól kezelhetõ, csomagolható és gazda-

ságosan szállítható anyagot eredményez, ami – nem mellesleg – tömörsége révén nagyon jó fûtõértékkel rendelkezik. Szinte minden, a mezõgazdaságban keletkezõ megújuló, szerves biológiai anyagot lehet pelletálni, amely apró méretûre darálható, illetve szemcseszerkezete és nedvességtartalma megfelelõ. Energiahordozóként világszerte leginkább a fafeldolgozó iparban keletkezõ gyaluforgács- és fûrészporhulladékot hasznosítják pelletálás révén. A fapellet nagy fûtõértékû, könnyen tárolható és szállítható, tiszta tüzelõanyag, mely a fosszilis tüzelõanyagokhoz képest jóval kedvezõbb árú is. Hazánkban a fa mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a mezõgazdaságban nagy mennyiségben keletkezõ egyéb szerves hulladékok (például kukoricacsutka), valamint a direkt "zöld energia" elõállítása céljából termesztett növények. Ezek az úgynevezett energiaerdõ és energiafû növények rendkívül gyorsan nõnek. Történtek sikeres kísérletek a természetben csak több évszázad alatt lebomló, ezért a hulladékhegyeket növelõ üdítõitalos és ásványvizes polietilén alapanyagú palackok granulátumának bekeverésével is. Az ilyen kombinált pellet fûtõértéke a barnaszénével vetekszik.

Szakemberek szerint a pellettel történõ fûtés elõnyei a következõk. A korszerû pelletkazánok magas hatásfoknak (95%) köszönhetõen a lebegõ szemcsék is elégnek, így a kazán tökéletes égést produkál. Folyamatos automata üzemmód mellett a pellet utántöltésén kívül felügyeletet nem igényel. Egy esetleges áramszünet vége után automatikusan újragyújtja magát. Indirekt tartály közbeiktatásával használati meleg víz elõállítására is alkalmas. A pellet tüzelésû központi fûtési rendszer nagyon gazdaságos. Átlagosan két kilogramm fahulladékból elõállított pellettel 1 m3 földgáz kiváltható. Másként megközelítve: 10 kWh hõenergia ára fapellet égetésével mindössze 58 Ft-ba kerül. S ha mindez nem lenne eléggé meggyõzõ érv e technológia mellett, akkor ott a környezetvédelem szempontja. Ennél a tüzelési módnál ugyanis a füstgázok nem csak a széntüzeléshez viszonyítva bizonyultak rendkívül környezetbarátnak, de még a hagyományos fatüzelésû kazánokhoz képest is alacsony a károsanyagkibocsátás. A pelletkazánok gyártása, karbantartás seregnyi kisvállalkozásnak adhatna megélhetést. (folytatás a 20. oldalon)

20

L. évfolyam

Fapellet, a környezetkímélõ tüzelõ (folytatás a 19. oldalról)

Nagyrédén és környékén, sõt országszerte, és határainkon túl is sokan ismerik Morvai Ferenc magas hatásfokú, automata üzemelésû pellet kazánjait. Morvai urat, aki évtizedekig kisiparosként dolgozott, döntõen a bulvármédia tette botrányhõssé, amihez persze õ is hozzájárult azzal, hogy komoly hétköznapi munkássága mellett mintegy hobbiból Petõfi kutatással foglalkozott, kissé beleártotta magát a politikába, és sok ellenséget szerzett magának. Ez azonban nem kérdõjelezi meg szakmai tevékenységét, mivel az országban elsõként õ kezdett foglalkozni ezzel a témával és jó eredményekre is jutott. A 20-tól 500 kW teljesítményig terjedõ Megamorv P sorozat (M-P 30,60, -120, -250, -350,-500) tagjai alkalmasak lakossági, kommunális és kisebb ipari üzemek alacsony nyomású központi fûtéséhez szükséges melegvíz biztosítására.

A pelletégetõs, pellettárolós automata kazánok alkalmasak a fûtési hõenergia folyamatos és takarékos elõállítására. Hatásfokuk a pellettõl függõen 88-90 %. A biztonságtechnikai szerelvényekkel szerelt kazánok üzemelése biztonságos, kezelésük egyszerû, állandó felügyeletet nem igényelnek. A pellet tüzelésû, kettõsfalú, hegesztett acéllemez kazán füstcsöves kivitelben, tûztéri samottozás nélkül készül, különleges kiképzésû lángterelõ lemezekkel. A kialakítás háromhuzamú mûködést hoz létre, amellyel a füstgáz hõleadása a lehetõ legmagasabb hatásfokon megy végbe. A kazán elõlapján az égõtípusnak megfelelõ csatlakozókarimára szerelhetõ a pelletégõ. Az égõcsatlakozás fölött van kiképezve a füstcsövek tisztítására alkalmas tisztítóajtó. A kazán hátlapján található a füstgázelvezetõ csonk, valamint a visszatérõ vezeték karimás csatlakozója, felsõ részén az elõremenõ melegvíz csonk, oldalán a tisztítóajtó, amin keresztül eltávolítható a pernye,

Fogjuk meg a meleget! A tél és az egyre magasabb gázszámlák miatt hamarosan szembesülnünk kell azzal, hogy jövedelmünk jelentõs részét költjük otthonunk fûtésére. A mai magyar lakásállomány mindössze 10%-ának hõszigetelési értéke közelíti meg a normákat. A teljes éves energiafelhasználás 40 százalékát az épületek hûtése és fûtése teszi ki, az otthonok kellõ hõmérsékletének elérésére elköltött összegek jelentõs részét azonban megspórolhatnánk – állítják a területtel foglalkozó szakemberek. Magyarországon közel háromszor annyi energiát használunk egy négyzetméter lakóépület fûtésére, mint a fejlettebb EU tagországok. A jó minõségû, szakszerû szigeteléssel sok pénzt lehetne megspórolni, és a befektetett összeg – valamennyi korszerûsítési munka közül a leggyorsabban – 2-3 év alatt megtérül. Egy átlagos lakóházra vonatkozó számítások szerint a megfelelõen elvégzett szigeteléssel a jelenlegi gázárakon 168 ezer forint, míg a feltételezett jövõbeni gázárakkal kalkulálva 211 ezer forint megtakarítást érhetünk el éves szinten. Gyakorlati tapasztalat, hogy a házakból a falakon keresztül távozik a hõenergia 30 százaléka, tehát a na-

gyobb (70 százalékos) hányad az ablakokon keresztül jut ki a természetbe. (Hõfényképezéssel ma már láthatóvá tehetõ a hõveszteség, ráadásul a színbõl a távozó hõ mennyisége is meghatározható.) Amennyiben javítjuk a fal vagy az ablak hõátbocsátását, arányosan kevesebb hõ kell a lakás vagy a ház kifûtéséhez. A mai magyar lakásállomány felét hõtechnikai szempontból kifejezetten gyengének tartják a szakértõk. Jó egyharmaduk mondható közepesnek, és csak a maradék (alig több mint 10 százalék) az, ami elfogadható. Az U értéket tekintve a gyenge az, amelynek a fala 1,3 feletti, a közepesnél 0,8 és 1,3 közé esik a hõátbocsátás, míg az elfogadható 0,8 alatti. Ez év szeptemberétõl a falakra 0,45 U-érték az elõírás. Az ablakokra nem készült ilyen felmérés, de biztosra vehetõ, hogy roszszabb a helyzet. A hagyományos, belsõ- és külsõ szárnyú ablakok hõátbocsátása 3 körüli. A házgyári lakásokban tömegesen alkalmazott egyesített szárnyú ablakoké pedig 2,6 körülinek mondható. A régebben gyártott thermopán üvegek U-értéke sem sokkal jobb ennél, 2,4-re szokták megadni. Ha az ilyen – alumínium keretre felragasztott – üvegek közül a belsõ oldali-

hamu. A csatlakozó csövön vagy a fedlapban van a fûtési melegvíz szabályzó és biztonsági termosztát helye kialakítva, a pontos szabályozás és üzemeltetés céljából. Itt található a higanyos hõmérõ csatlakozási helye is, valamint a szállítás céljára szolgáló két emelõfül. A kazán bármely részének meghibásodása esetén – javítás a tisztítóajtókon, füstcsonkon, égõajtón keresztül – a hiba könnyen elhárítható. Ez a megoldás a szervizelést és a karbantartást is megkönnyíti. Az összehegesztett és készre szerelt kazántesten nyomáspróbát végeznek, majd a hõálló fedõ mázolása után a kazántestre kerül az 50 mm vastag hõszigetelés a külsõ burkolattal. A burkolat korrózió ellen védõ, tartós festésû acéllemezbõl készül. A kazán füstgáz oldali tömörségét üvegszálas tömítõlapok biztosítják. A kazán bármilyen nem gyúlékony, szilárd, vízszintes beton- vagy egyéb hideg burkolatra telepíthetõ, külön alapozást nem igényel. A hõátbocsátás azt mutatja: egy négyzetméternyi falon hány Watt hõ távozik egységnyi idõ alatt, ha a fal belsõ és a külsõ oldala között 1 Kelvin-fok a hõmérséklet-különbség. (Az 1 Kelvin akkora értékû, mint a Celsius-fok, de a Kelvin-skála 0-pontja nem a víz olvadáspontja, hanem az abszolút 0-fok.) A hõátbocsátás jele néhány éve az "U". A mértékegysége változatlan: W/m2K. A falakra ez év szeptember 1-jétõl 0,45, az ablakokra 1,60 az elõírt legnagyobb U-érték. nak a légrés felé esõ oldalára hõvisszaverõ fóliát ragasztanak, az Uértéke máris 1,3-ra csökken. Ha gázzal – rendszerint argonnal – töltik a két üveg közti rést, akkor a hõátbocsátás 1,1-re csökken. Ma ez a csúcs a piacon, ennél jobbat csak három rétegû üveggel lehet elérni. Amennyiben egy 0,6-0,8 U-értékû falra (a hetvenes évektõl épített családi házak és paneles épületek falai általában ilyenek) 8 centiméter vastag hõszigetelést teszünk, akkor a fûtési hõigény harmadára csökken. Amennyiben a hõszigetelést 12 centiméterre vastagítjuk, a hõigény mintegy ötödére esik vissza. Összeállította: Sámathy Tamás

21

2006/23-24. Január 2., kedd Beled – ok, Nagykanizsa – oák. Január 3., szerda Miskolc – oák. Január 4., csütörtök Csongrád – oá, Ónod – oák, Pécs – R, Szeged – ok, Vésztõ – oák. Január 5., péntek Bicske – ok, Miskolc – ok, Pécs – R. Január 6., szombat Abony – oá, Békéscsaba – ok, Marcali – ok, Miskolc – ok, Kecskemét – ok, Pécs – R, Székesfehérvár – oá. Január 7., vasárnap Kaposvár – R, ok, Kecskemét – ok, av, Miskolc – kjv, Pécs – R, oák, av, Szeged – kjv, Székesfehérvár – ok, av. Január 9., kedd Pétervására – ok, Zalaegerszeg – ok. Január 10., szerda Csorna – ok, Makó – ok, Mezõcsát – oák, Miskolc – osk, Nagykanizsa – os. Január 11., csütörtök Komádi – oá, Szeged – ok.

Január 12., péntek Bicske – ok, Miskolc – ok. Január 13., szombat Dévaványa – oák, Jászberény – oák, Kecskemét – ok, Miskolc – ok, Ózd – ok, Székesfehérvár – oá. Január 14., vasárnap Dunaújváros – ok, Kaposvár – R, ok, Kecskemét – ok, av, Kiskunfélegyháza – oák, Miskolc – kjv, Pécs – ok, av, Szeged – kjv, Szentes – oák, Székesfehérvár – R, ok, Zalaegerszeg – av. Január 15., hétfõ Egyek – ok. Január 17., szerda Miskolc – osk. Január 18., csütörtök Edelény – oák, Szeged – ok. Január 19., péntek Bicske – ok, Miskolc – ok. Január 20., szombat Kecskemét – ok, Miskolc – ok, Mohács – oák, Székesfehérvár – oá. Január 21., vasárnap Kaposvár – R, ok, Kecskemét – ok, av, Miskolc – kjv, Mórahalom – oák, Pécs – ok, av,

Szászvár – ok, av+mgv, Szeged – kjv, Székesfehérvár – ok, Vác – oák. Január 22., hétfõ Verpelét – ok. Január 24., szerda Miskolc – osk. Január 25., csütörtök Szeged – ok. Január 26., péntek Bicske – ok, Miskolc – ok. Január 27., szombat Kecskemét – ok, Mindszent – oák, Miskolc – ok, Székesfehérvár – oá. Január 28., vasárnap Dunaújváros – ok, Kaposvár – R, ok, Kecskemét – ok, av, Kunmadaras – oák, Miskolc – kjv, Pécs – ok, av, Szeged – kjv, Székesfehérvár – ok. Január 29., hétfõ Kapuvár – ok. Január 31., szerda Miskolc – osk, A rövidítések jelentése: oák = országos állat- és kirakóvásár osk = országos sertés- és kirakóvásár ok = országos kirakóvásár oá = országos állatvásár av = autóvásár mgv = munkagép-vásár kjv = közúti jármûvásár bv = búcsúvásár R = régiség vásár Üv = ünnepi vásár

R Á T P A N R Á S VÁ

MACEF Nemzetközi Lakberendezési Vásár 2007. január 19-22. Milánó, Olaszország A MACEF Nemzetközi Lakberendezési Kiállítás nemcsak az olasz piac számára, hanem világviszonylatban is az egyik legjelentõsebb lakberendezési bemutató. Bõvebb információk a kiállítás honlapján olvasható: http://www.macef.biz/eng/default.html Érdeklõdését és részvételi szándékát az alábbi elérhetõségek valamelyikén szíveskedjen jelezni: Gönczy Zsuzsa Sisters Italia Milano Tel./fax: +39-02-308-2325 [email protected] www.sistersitalia.com

22

L. évfolyam

CIPPZÁRKÉSZÍTÉS! fém és mûanyag fogazattal Ligeti Péter Bp. XX. Határ út 57. Tel: 285-2303. http://home.tvnet.hu/~ligeti

ZÁSZLÓKÉSZÍTÉS! Reklám, nemzeti, stb. Tel./fax: 316-8567. KURALY 1023 Bp., Török u. 2.

H A B S Z I VA C S BÚTORSZÖVET NAGYKERESKEDÉS PILISTEX BT. 1149 Budapest, XIV., Egressy út 23-25. Tel.: 251-0272. 2085 Pilisvörösvár, Fõ út 117. Tel.: 06/26/330-369. Kiskõrös, Petõfi S. u. 74. Tel.: 06/78/411-486.

HULLADÉK SZIVACSÁT VISSZAVÁSÁROLJUK! PASZOMÁNYKÉSZÍTÉS

Helyszíni gyártású, egyedülálló minõségû termékek Rekonstrukciós munkák: textilkárpitos kellékek, lakás kiegészítõk, ruhadíszek, zsinórok, kordonok, rozetták, rojtvariációk …stb. Budapest, VI. ker. Kmetty Gy. u. 14. SZÖVÕMÛHELY Tel.: 312-6790. Nyitva tartás: Hétfõtõl- péntekig 10-17 óráig.

LEVÉDETT TEXTIL és SZALAGFÜGGÖNY ELEKTROMOS MOZGATÁSA

kézi kapcsolóval és távszabályzóval is megrendelhetõ. Galambos József 2310 Szigetszentmiklós, Ifjúság út 11. Telefon: 06/24-366-085.

Óbudán, a Bécsi úthoz közel

40 m2 helyiség kiadó raktározás céljára. Telefon: 06-30-203-6296, 367-3695.

Függõleges marógépet keresek megvételre, TOS FV 32-es típust (kb. 1949-50-es évjáratút). VÉGH: 217-4056. Betéti Társaság vállal

présmunkákat 3 és 10 t-ás gépre és esztergálást. Telefon: 06-29-428-611. e-mail: [email protected] Belõhetõ fülbevalók, belövõ pisztolyok, strassz kövek SS12-es. Kandalló szerszámok, elõtétrácsok eladók. Nyíregyháza, telefon: 06/30/5512460. WECO 1060-as sablonos automata csiszológép centírozóval, szivattyúval, kompresszorral, jó állapotban eladó. Irányár: 250.000 Ft. Érdeklõdni: 06-52/ 536-036 -os telefonon. Faipari szalagfûrész kerekek készítése, 1m átmérõig. Gatterkerék, szalag-csiszolódob öntése, megmunkálása. Horváth öntöde, 1118 Budapest, Budaörsi út 149/a. Telefon: 246-2929, 06-20-946-9013. Kitûnõ állapotú marógép, (horizontál, verticál) eladó. Tel.: 06/26-360329. Fémlemezipari munkák vállalása. Horganyzott, alumínium lemez eladás. Esõcsatorna gyártás (horganyzott, alu, vörösréz). Csatornavas, hófogók, nagy választékban. Érdeklõdni a 06-59/321-637 tel./faxon. Fehérnemû készletemet felszámolom: bugyik, alsók, pizsamák szabadidõk, hálóingek, stb. a készítõtõl legolcsóbban. 10.000 Ft – felett 30%, 20.000 Ft felett 50% árkedvezmény, utánvéttel is szállítok. Telefon: 06 /48/ 412-450.

2x4 méteres szétszerelhetõ mûhelyasztal 15.000 forintért, körkéses kézi szabászgép 10.000 Ftért, számítógépasztal 3.000 Ftért, iratszekrény 3.000 Ft, iroda szék 3.000 Ft-ért, kondigép 15.000 Ft-ért eladó. Telefon: 0630-320.0979.

Bõr- szõrme és nehéz textíliák tisztítására használatos berendezések eladók: -engedélymentes gõzkazán -nagy ipari centrifuga -tisztító és szárítóberendezés (nagyméretû szûrõkkel) - desztillátor (1200 literes) -présvasalók (2 darab) -szõrmevasaló (komplett). Telefon: 06-1-369-5684.

MV Iparos Újság Hirdetési tarifatáblázat – 2006 (Forintban + 20% áfa) Hátsó borító (színes): 1/1 színes fekete-fehér 1/2 színes fekete-fehér 1/4 színes fekete-fehér 1/8 színes fekete-fehér 1/16 színes fekete-fehér

200.000 180.000 160.000 90.000 80.000 50.000 40.000 25.000 20.000 13.000 10.000

Többszöri közzététel esetén kedvezményeket biztosítunk külön megbeszélés alapján vagy térítésmentes cikk megjelentetése is lehetséges. v

Keres-Kínál: Kiskeretes hirdetések: (ipartestületi tagoknak

50 Ft/szó 800 Ft/cm 700 Ft/cm)

Címünk: 1054 Budapest, V., Kálmán Imre u. 20. Tel./fax: 311-2235, 354-3172, e-mail: [email protected] Postacím: 1390 Budapest 62., Pf.: 166.

23

2006/23-24.

#

Megrendelõ lap az MV Iparos Újságra Megjelenik évente 6 alkalommal

A megrendelõ (személy vagy intézmény, cég) Neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ha a megrendelõ természetes személy: Születési év*: . . . . . . . . . . . . . . . .foglalkozás*: . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ha a megrendelõ intézmény vagy cég: Kapcsolattartó neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Címe: . . . . . . . . . . . .(irszám, település) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . utca, házszám, emelet, ajtó: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Elérhetõség: E-mail cím: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . vezetékes telefon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .fax: . . . . . . . . . . . . . . . . . . mobil telefon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Elõfizetési díj:

1 évre 5700+áfa = 5985 Ft 1/2 évre 2850+áfa = 2993 Ft

¨ ¨

¨ ÁFA-s számlát kérek

(az intézményi/céges megrendelõk automatikusan kapnak) Megjegyzés: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ................................................... ...................................................

#

Megrendelhetõ az ETIKETT KFT-nél vagy a Kiadónál e-mailen, faxon, vagy a fenti Megrendelõ lap, illetve másolata postai elküldésével ETIKETT KFT. 2013 Pomáz, Vróci út 8. E-mail: [email protected], tel.: (26) 526-103, fax: (26) 526-123. MV Iparos Újság Kiadóhivatala 1054 Budapest. Kálmán I. u. 20. E-mail: [email protected] tel./fax: (1) 311-2235.

– a *-gal jelzett adatok megadása nem kötelezõ! Kitöltés esetén azokat az adatvédelmi törvény elõírásainak megfelelõen kezeljük, harmadik fél számára nem tesszük elérhetõvé. – ha a megrendelõ és a lap címzettje nem azonos (pl. a megrendelõ cég, a címzett lakcím), kérjük, hogy a lap kézbesítési címzettjét, címét közölje a megjegyzés rovatban! – a megrendelést visszaigazoljuk, kitöltött befizetési postautalványt (és számlát) küldünk. – az elõfizetés a díj beérkezését követõ lapszámtól kezdõdik. Ha csak késõbbi lapszámtól kéri a lap küldését, kérjük jelezze a megjegyzés rovatban! – ha korábbi lapszám(ok)ra van szüksége, a rendelkezésre álló maradékokból ezt is teljesítjük. Ez irányú igényét a megjegyzés rovatban közölheti. – külföldi kézbesítési címû elõfizetési megrendeléseket nem tudunk elfogadni! – az elõfizetéseket folyamatosnak tekintjük és – ha le nem mondják – a lejárat elõtt automatikusan küldjük a következõ kitöltött postautalványt.

Ritkábban – bõvebben – olcsóbban Már elõzõ számunkban is jeleztük, hogy a jövõre 51. évfolyamába lépõ Iparos Újság változásra készül. 2007-tõl kéthavonta magazin jellegû, dupla oldalszámú kiadványt jelentetünk meg. Sok esemény bemutatására, elemzõ írások, igényes riportok megjelentetésére lesz így lehetõségünk. Nem hanyagoljuk el azonban továbbra sem régi szerkesztési alapelvünket, vagyis mindazt közöljük majd, ami az ipargyakorláshoz (napjaink megfogalmazásával: a vállalkozások viteléhez) nélkülözhetetlen ismeretanyag. Még arra is gondoltunk, hogy az aktuális bevallási és befizetési kötelezettségek felsorolását vagy éppen a vásárnaptár listáját két hónappal elõbb közre adjuk. Bizonyára lesznek olyan, hirtelen bekövetkezett változások, amelyekrõl jobb lenne elõbb értesülni. Ehhez nyújtana segítséget az IPOSZ internetes újságja, amelynek elõkészítésében és majdani mûködtetésében mi is rész vállalunk. Az elérhetõségrõl mielõbb tudósítunk. Terveink szerint minden páratlan hónap közepén jelenne meg az Iparos Újság. A páros hónapokban pedig, az ugyancsak a mi gondozásunkban készülõ, Szövetségi Hírlevél, az IPOSZ belsõ terjesztésû kiadványa látna napvilágot. Ebbõl néhány példány van minden ipartestületnél, ahol megtekinthetõ, elolvasható, esetleges igény alapján – a fénymásolás és postaköltség ellenében – megrendelhetõ. És most térjünk rá az anyagiakra! Ritkábban – bõvebben – olcsóbban – írtuk a címben. A ritkábban kifizetett posta költségen, bár annak díja is jócskán megemelkedett, tudunk spórolni, úgy tisztességes, hogy a múlt évi elõfizetési díjnál alacsonyabb áron adjuk a lapot. Éves elõfizetési díj: 5985 Ft. Féléves elõfizetési díj: 2993 Ft. A félévszázadot megért Iparos Újság ha ritkábban is keresi fel Önöket, de magazin jellege folytán még hasznosabb, tartalmasabb olvasmány lesz.

Kérjük, maradjanak hûséges olvasóink!

24

L. évfolyam

Köszönet

Külföldi üzleti ajánlatok

A Dorogi Ipartestület Szakképzési és Szociális alapítványa köszönetet mond azoknak, akik a 2004. évi személyi jövedelemadójuk 1%-ával támogatták. A kapott támogatást, 47 924 forintot, az alapítvány szociális és oktatási célokra fordítja.

Az alábbiakban közölt konkrét üzleti ajánlatokkal kapcsolatos bõvebb információkat önköltségi áron bocsátjuk elõfizetõink rendelkezésére. Címenként ipartestületi tagoktól mindössze 500 Ft költségtérítést kérünk – ez tartalmazza az áfát és az ajánlott levél postaköltségét is – amit az adattár karbantartására fordítunk. A nem ipartestületi tagoknak ugyanez a szolgáltatásunk 700 Ft-ba kerül. Akik faxon szeretnék megkapni a választ, azoknak 100 forinttal többet kell fizetniük. Az üzleti ajánlatot tevõ vállalkozások neve, címe postai pénzesutalványon rendelhetõ meg, amelynek hátoldalán kérjük feltüntetni a közlemény(ek) kódszámát, valamint a feladó ipartestületi tagkönyvének számát. Címünk: MV Iparos Újság, 1390 Bp. 62. Pf.: 166. Kérjük, vegyék figyelembe, hogy az üzleti ajánlatok tartalmáért, aktualitásáért felelõsséget nem vállalhatunk, mivel nincs módunk azokat tételesen ellenõrizni. A forrás hitelességét azonban szavatoljuk. Számlát természetesen valamennyi megrendeléshez mellékelünk.

Tudta-e Ön… …hogy a tervek szerint két éven belül minden hazai régiónak saját fejlesztési stratégiával kell rendelkeznie, ugyanis ez a feltétele annak, hogy a 2007-tõl Magyarországra érkezõ, mintegy 12-15 000 milliárd forint európai uniós forrás jelentõs része fölött a régiók helyben dönthessenek? ...hogy a száz százalékig magyar tulajdonú, 10-20 fõt foglalkoztató cégek egyáltalán nem élnek a béren kívüli juttatások lehetõségével? ...hogy a kereskedelmi törvény bevezette a jelentõs piaci erõvel való visszaélés fogalmát, és az ezt alkalmazó kereskedõk magatartását korlátok közé szorítja? ...hogy Magyarországon mintegy százezer fantom-, illetve vagyontalan cég mûködik, melyek a statisztikák szerint összesen több mint százmilliárd forint köztartozást halmoznak fel évente? ...hogy az IPOSZ szerint a legális foglalkoztatást terhelõ bérterhek a munkáltatói járulékok nyomasztó súlyának, valamint a szürke- és a feketegazdaságnak köszönhetõek?

KD-106 Osztrák vállalat acélcsõ megmunkálásához kooperációs partnert keres. (3 dimenziós hajlítás, acélcsõ (50x2) külsõ átmérõ 50 mm, falvastagság 2 mm, végül porszórás) KD-107 Ausztriai cég babaruházatot gyártatna bérmunkában Magyarországon. KD-108 Osztrák vállalat egyszer használatos alumínium csomagolóanyagok (tálcák, vékony burkok) gyártóival szeretne kapcsolatba lépni. KD-109 Wrangler márkájú cipõk importjával és disztribúciójával foglalkozó angol vállalat magyar férficipõgyártókkal szeretne kapcsolatba lépni (Mens Stitchdown footwear with genuine Crepe bottom). KD-110 Izraeli cég édességgyártókkal (csokoládé, cukorka, keksz, cukrászipari termékek) lépne kapcsolatba Magyarországon. KD-111 Aromaterápiás légtisztító berendezéseket gyártó német vállalat aroma- és illatanyagok gyártóit keresi. KD-112 Angol vállalat toll, pihe termékeket vásárolna (párna, paplan, stb.) KD-113 Osztrák vállalat cinkezett rácsos tartók gyártására keres partnert Magyarországon. KD-114 Angol vállalat szépségszalonok, fodrászüzletek polietilén alapanyagú kellékeit keresi megvételre: zsákok, kötények, hajkendõk, stb. KD-115 Angol cég mezõgazdaság ruhák (kb. 10.000 db.) legyártására keres partnert. Fotót érdeklõdés esetén küldenek.

APEH közlemény a 2006. december 1-je és december 31-e között alkalmazható üzemanyagárakról. Ha a magánszemély az üzemanyagot a közleményben szereplõ árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni. ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin 262 Ft/l ESZ-98 ólmozatlan motorbenzin 272 Ft/l Gázolaj 271 Ft/l Keverék 280 Ft/l

MV IPAROS ÚJSÁG az Ipartestületek Országos Szövetségének lapja A kiadásért felelõs: Szûcs György, az IPOSZ elnöke l Fõszerkesztõ: Sarkadi Nagy Emília Kiadja: FIRMA Kht. l Szerkesztõség: Bp., V., Kálmán I. u. 20. Tel./fax/: 311-2235; 354-3172. Kiadóhivatal: Bp., V. Kálmán I. u. 20. Tel./fax: 269- 2956, 354-3174. Postacím: 1390 Bp. 62. Pf.: 166. E-posta: [email protected] l Elõfizetési díj: 1 évre 6930 Ft l Az elõfizetõket szervezi és nyilvántartja: ETIKETT Kft. 2013 Pomáz, Wróczi út 8. Tel.: 26-526-103, 26/526-123. E-posta: [email protected] Nyomtatás: PHARMA PRESS Nyomda 1089 Bp., Elnök u. 1. Felelõs vezetõ: Dávid Ferenc ügyvezetõ igazgató Terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletág. További információ: 06-80/444-444 HU-ISSN 0865-9257 l Index: 15462