Beszámolómat a következő szempontok alapján állítottam össze:

Beszámoló az SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskolája, Napközi Otthonos Óvodája 2013/2014. tanévben végzett oktató-nevelő munkájáról

Beszámolómat a következő szempontok alapján állítottam össze: 1. A 2013/2014. tanév statisztikai adatai 2. A 2013/2014. tanévben végzett nevelő-oktató munkánk, különös tekintettel a törvényi változásokra 3. Az országos kompetenciamérés eredményeinek elemzése 4. Az óvodai nevelés értékelése 5. Művészeti iskolánk nevelő-oktató munkája 6. Versenyeredményeink Beszámolómat az igazgatóhelyettesek, a munkaközösség-vezetők és kollégák írásos anyagai alapján állítottam össze, a beszámolóban szó szerint idézem a kollégák gondolatait. Ezúton köszönöm mindenkinek az értékes anyagokat, amelyeket felhasználhattam beszámolómhoz.

1. A 2013/2014. tanév statisztikai adatai Létszámadatok: közoktatás: magántanuló: művészetoktatás: óvoda: összesen:

894 tanuló 15 fő 1150 fő 96 fő 2140 fő

pedagógus: 87 fő óvodapedagógus: 8 fő dajka: 5 fő nem oktató dolgozók: 19 fő gyesen 6 fő összesen: 125 fő

1

Magatartás átlaga

4,65

Szorgalom átlaga

4,62

Kitűnő tanuló összesen

285

Bukott tanuló összesen

-

Hiányzási átlag: 6,91 nap/fő, igazolatlan: 0,01 nap/fő Költségvetésünk jelenleg még ismeretlen tényező. Pedagógus-továbbképzés a 2013/2014. tanévben Intézményünk továbbra is nagy hangsúlyt fektet a szakmai megújulásra, az önképzésre, melynek megvalósítását a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) kormányrendelet 17. §-ban szabályozott új munkaidő-beosztás nagymértékben megnehezített. A 2013/2014. tanévben összesen 25 kollégánk vett részt új diplomát és/vagy szakvizsgát nyújtó képzésben. Közülük 22 kolléga, dr. Benkő Zsoltné, Bondor Mónika, Chabrecsek Terézia, Hegyesné Stumpf Erika, Kaszt Erika, Katonáné Nemes Gyöngyi, dr. Kelemenné Nyári Mónika, Lovai Róbert, Molnár Erika, Nánai Mária, Nemes Zsuzsanna, Ocskóné Horváth Éva, Pálné Szili Henrietta, Paraginé Antal Ildikó, Pataj Klára, Petroly Pálma, Piskoltiné Tóth Andrea, Siposné Csendes Éva, Szél Alexandra, Tőke Anita, Varró Mária, Vrbovszki-Hegedűs Nikolett ebben a tanévben kapták/kapják meg újabb diplomájukat. Gratulálunk nekik! Teljes portfóliót készített 8 kolléga: Bácsi János, Beke Ferenc, Belájszki nevenka, Csüllögné Bogyó Katalin, Dobcsányi László, Siposné Csendes Éva, Szakter Zsuzsa, Zsigriné Sejtes Györgyi. Nem teljes portfóliót 20 kolléga készített: Bánfi Rita, Chabrecsek Terézia, Diamant Ágnes, Dr. Francziáné Kelló Mariann, Horváthné Fazekas Erika, Dr. Kelemenné Nyári Mónika, Konfár László, Kovács Sándorné, Lakatos Ferenc, Lódiné Szabó Katalin, Murátiné Szél Edit, Paraginé Antal Ildikó, Pataj Klára, Piskoltiné Tóth Andrea, Sárvári Tünde, Soós Edit, Dr. Szalókyné Várkonyi Mária, Tóth-Kocsis Csilla, Papósné Katona Ildikó, Szabó Imréné. November 30-ig még 19 fő kívánja elkészíteni a portfólióját. Ez összesen 47 fő, nevelőtestületünk 49%-a. 2

2. A 2013/2014. tanévben végzett nevelő-oktató munkánk, különös tekintettel a törvényi változásokra Egy Chomsky idézettel kezdeném az oktatáspolitikáról a hangos gondolkodást: Az emberek agyát és figyelmét le kell foglalni másod- és harmadrangú problémákkal. Ennek érdekében figyelmüket el kell vonni a valós és súlyos szociális gondokról, mégpedig olyan hírekkel, amelyek társadalmi jelentősége kicsi ugyan, de érzelmileg erősen megérintik őket. Támaszkodjunk a bulvársajtóra, amely hű szolgánk lesz. Most mondanék néhány első-, másod- és harmad rangú hírt, mindenki döntse el magában, hogy melyiket hová sorolja, és egyáltalán mennyiben tartja problémának: "A 8. évfolyamról kilépők mintegy 40 százalékában még a szóolvasó készség sem alakult ki használható szinten (Nagy József). "Örülhetnek a pedagógusok, mert végre valódi munkáért valódi fizetést fognak kapni, és nem órabérért kell dolgozniuk" (RTL Klub). "Százból csak 26 gyereket tekinthetünk minden fejlettségi szempontból negyedikesnek. A többiek vagy előrébb, vagy hátrébb tartanak bizonyos készségek, képességek fejlődésében" (Varga Tamás). "Az új tanterv a biztosíték arra, hogy minden tanuló ugyanahhoz a tudáshoz juthasson szeptembertől... RTL Klub). "A magyar közoktatás egyik legnagyobb hibája, hogy nem csökkenti az iskolarendszer a tanulók tudása közötti különbséget, hanem tovább növeli" (PISA). "A Klébersberg Intézményfenntaró Központ mindenben eleget tett az oktatáspolitika és a pedagógusok elvárásainak." (RTL Klub). "Örülhetnek a pedagógusok, mert októberben már a 40%-kal felemelt fizetésüket fogják kapni..." (RTL Klub). "Ha két hasonló adottságú nyolcéves gyermek más tanárhoz kerül (egyikük egy jól, másikuk egy gyengén oktató pedagógushoz), teljesítményük három éven belül több mint 50 százalékkal eltérhet egymástól" (Mc Kinsey jelentés). A 2013/2014. tanév a korábbi évekhez képest is rendkívül sok változással kezdődött. Ezek közül a pedagógusok előmeneteli rendszerével és munkaidejével kapcsolatos változások, az új Nemzeti alaptanterv bevezetése 5. évfolyamon jelentették a legtöbb feladatot a pedagógusoknak. Nem volt zökkenőmentes az átállás, nagyon sok konfliktushelyzet adódott az új szabályozásnak köszönhetően. Nem véletlenül választottuk 2. nevelési értekezletünk témájául a konfliktuskezelést. A tavalyi tanévhez hasonlóan idén is gondot jelentett a master szintű tanárképzésre történt átállás, mert nem állt időben rendelkezésünkre adat arról, hány hallgató fog hozzánk jelentkezni, ami nagyon megnehezítette a felső tagozatban tanító szakvezetők létszámának tervezését, a tantárgyfelosztás, illetve az órarend elkészítését. Ez a bizonytalanság a szervezeti klímát is egyre nagyobb mértékben befolyásolja negatív irányba: a kollégák túlterheltek, türelmetlenebbek, empátia- és toleranciakészségüket a végsőkig kiaknázták ebben a tanévben. A helyzetet tovább súlyosbította, hogy csak 2013. augusztus 30-án jelent meg az a kormányrendelet, amely egyértelműen szabályozta a pedagógusok munkaidejének beosztását. Erre az időpontra már rég készen kellett lenni a tantárgyfelosztásnak, amit ebben a tanévben 2013. augusztus 28-ig az oktatási rektorhelyettesnek is meg kellett küldenünk jóváhagyásra.

3

- Személyi változások Szeptembertől visszatért a GYES-ről Mezeiné Maróti Katinka és Pálfiné Bánki Melinda, februártól Podmaniczkiné Papp Zsuzsanna kolléganő. Varró Mária GYES idejére Kisházi Gábor látja el a 14. napközis csoport vezetését. Ladányi Éva, aki osztott munkakörben magyar nyelv és irodalmat is tanított volna a felső tagozaton 2014. augusztus végén jelentette be, hogy szeptembertől másik iskolában folytatja a nevelő-oktató munkát. A rövid határidő miatt kényszermegoldásként Bondár-Puskás Edit Ágnes szabadidőszervezőnket bíztuk meg osztott munkakörben a magyarórák ellátásával. Ennek következtében azonban sokkal több feladat hárult az amúgy is megterhelt osztályfőnökökre, illetve több, a munkatervben rögzített szabadidős program is elmaradt a tanév során. Tóth Orsolya angol és Szabóné Lality Karla német szakos kolléganők tartós távolléte idejére óráikat Sehapovic Dóra és Pap Anita vették át. Mivel az angol és német nyelvű drámacsoportok száma évről évre emelkedik, idegen nyelvből magasabb az ellátandó órák száma. Ezért ettől a tanévtől Martonné Lányi Anikó német szakos tanár segíti az idegen nyelvi munkaközösség munkáját.

-

Tartalmi változások

Az idei tanévben a 1. és 5. évfolyamban bevezetésre került az új Nemzeti alaptanterv. Ez a változtatás nemcsak az óraszámokat érintette, de új tantárgyként belépett a hit- és erkölcstan, ami hatalmas plusz szervezőmunkát és adminisztrációt rótt ránk. A szülők nem vették elég komolyan a rendeletnek azt a pontját, aminek értelmében a leadott nyilatkozatukon a tanév során nem lehet változtatni, így nemcsak többen jártak erkölcstanra, mint ahányan eredetileg jelentkeztek, de többen még vallást is váltottak. Mivel az eredetileg leadott nyilatkozatok alapján készült el az órarend és a csoportbeosztás, az erkölcstant tanító kolléganőnél egy-egy órán 40 tanuló is volt, az egyébként 32-34 fős tanteremben. Ez természetesen nem segítette elő a minőségi oktató-nevelő munkát. Ebben a tanévben a felmenő rendszerben bevezetett mindennapos testnevelés már az első és második évfolyamunkat is érintette. Az alsó tagozatos gyermekek körében nem jellemző az a tendencia, hogy az egyesületi tagság miatt felmentést kérjenek, így a teljes elsőmásodik évfolyam (229 fő) számára kellett megoldanunk a testnevelésórák órarendbe való beillesztését. Továbbra is sikeresen tudunk együttműködni Tutrai Tamás görkorcsolya/jégkorcsolya edzővel, ennek a lehetőségnek köszönhetően az érintett tanulók nagy része elsajátította az említett sportágak alapjait. A mindennapos testnevelés immár az ötödik és a hatodik évfolyamot is érintette, ami még jobban megnehezítette az órarend elkészítését. A rendelkezésre álló termek mennyisége is gondot okoz, de sokkal nagyobb problémát jelentett, hogy a folyamatosan változott azoknak a tanulóknak a létszáma, akik kiváltották a mindennapos testnevelés heti két óráját. Az I. félév végére az alábbi adatok álltak rendelkezésre, bár ez a II. félév során nőt azok létszáma, akik kiváltották a két testnevelésórát:

4

osztály

létszám

5.a

29

a heti két órát kiváltók száma 20

5.b

29

19

66%

5.c

32

19

59%

5.d

28

26

93%

6.a

31

27

87%

6.b

27

20

74%

6.c

30

16

53%

6.d

30

15

50%

átlag

29,5

20,25

68,87

%-os arány 69%

Ez nemcsak hatalmas adminisztrációt igényelt, de szinte lehetetlenné vált megállapítani, hány testnevelésórát kellene ellátni felső tagozaton. Ez pedig azt is megkérdőjelezte, hány testnevelő szakos kolléga munkájára van szükségünk. A felső tagozatosok számára is kötelezővé vált szeptember 1-jétől, hogy 16 óráig az iskolában tartózkodjanak. Délutánonként tanítványaink a művészeti iskolai foglakozásokon vehettek részt, illetve tanulószobai felügyeletet biztosítottunk számukra. A tanulószobát igénybe vevő tanulók létszáma napról napra változó volt. A tanítási órák után csak a szülői kérésre kiállított igazgatói engedéllyel hagyhatták el a tanulók az iskolát, ami újabb hatalmas adminisztrációs terhet jelentett az iskolavezetésnek. A tantervi változások mellett a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) kormányrendelet életbelépése jelentett nagy újdonságot. Új fogalmakkal kellett megismerkedni a tantestület tagjainak (Pedagógus I. fokozat, kötött munkaidő, a kötött munkaidőnek neveléssel oktatással lekötött és le nem kötött részét képező tevékenységek, új illetménypótlék-rendszer, megváltozott helyettesítési rendszer, pedagógusminősítő rendszer, stb.), melyek értelmezése sok problémát vetett fel a tanév során. A felmerült problémákat sajnos csak részben sikerült mindenki számára elfogadható módon orvosolni. Mivel intézményünkben a kollégák 60%-a rendelkezik pedagógus szakvizsgával, közülük pedig többen is több mint 15 éve vannak a pályán, a 2014. év eleje a portfóliók elkészítéséről és feltöltéséről szólt. Ez nagyon sok időt és energiát vett el az egyébként is túlterhelt tantestület tagjaitól.

-

Iskolai programok

- Az elsős osztályok 26-31 beírt tanulóval kezdtek, a beszoktatást a hallgatók korai megjelenése egyrészről könnyítette, másrészről nehezítette. Sok feladat elvégzésében

5

segítettek, az ügyesebb hallgatók ráéreztek arra, hogy mit tegyenek – és munkánk végeztével még külön velük is megbeszéltük a „miérteket”. - A 2013/2014. tanévtől bevezetésre került a hit-és erkölcstan oktatása, melyet alsó tagozaton Nemes Zsuzsanna tanítónő végzett. Az első osztályosok 54%-a részesült erkölcstan és 46%-a hitoktatásban. Az érintett egyházakkal eredményes volt az együttműködés, a teremproblémák viszont mindennapos gondot jelentettek. - Az alsó tagozatos munkaközösségben 2 fő gyakornokunk van (Bubla Bence és Kamarás Ildikó), mentoraik Murátiné Szél Edit és Kiss Ilona tanítónők lelkiismeretesen segítették munkájukat. - A felső tagozatosok által meghirdetett ÖKO Nap sikerrel zárult. A kicsik élvezték a feladatot és nem utolsó sorban, mélyítette a kapcsolatot a felsős és alsós gyerekek, a tanítók és a tanárok között. - Az iskolai tanulmányi versenyek lebonyolítása a beosztás sorrendjében folyamatosan zajlott. Iskolai tanulmányi versenyek szervezésében és lebonyolításában valamennyien részt vettünk, felkészítettük a tehetséges tanulókat az iskolai, a városi, a megyei és az országos versenyekre. - Hagyományos téli- és nyári táboraink iránt nagy volt az érdeklődés, azok rendben lezajlottak, zajlanak, köszönet minden kollégának, aki részt vett a táboroztatásokban. - Változatlanul óriási az érdeklődés a beiskolázást megelőző nyílt hét iránt, maximális a bemutatóórák látogatottsága, néhány pedagógusnak az érdeklődésre való tekintettel további bemutatót is kellett tartania. Köszönöm a bemutatót tartó kollégáknak áldozatos munkáját, nekik is köszönhető, hogy túljelentkezés volt iskolánkba. - Májusban sikeresen lezajlott a leendő első osztályos szülők szülői értekezlete. - Júniusban a 4.a, 4.b és 4.d osztályaink részt vettek a szociális kompetenciamérésében. - Idén ősszel is erdei iskolában töltött egy-egy hetet a 6.a és a 6.c, tavasszal pedig a 6.b és 6.d osztály. - Az Állati jó nap idén is nagyon jól sikerült. - Ősszel és tavasszal is töretlen lelkesedéssel gyűjtöttük a papírt. - Mikulás napján megajándékozták egymást a testvérosztályok. - A Dómban megrendezett karácsonyi hangversenyünkkel méltón megemlékeztünk a szeretet ünnepéről. - Ebben a tanévben is a témahét keretében, április 25-én került volna megrendezésre a hagyományos, ötödikeseinket megmozgató akadályverseny a Vadasparkban, de a rosszidő miatt az időpont május 10-ére került át. - A művészeti hét keretében az alapfokú művészetoktatási intézményünk tanulói számot adhattak tudásukról a májusi Művészeti gálán a TIK-ben. - Egy hetet töltöttek Erdélyben hetedikeseink a Határtalanul pályázat keretében. - Hagyományokhoz híven elbúcsúztunk nyolcadikos tanulóinktól a ballagáson. Ezúton is köszönjük a szervező tanárok áldozatos munkáját. A programok lebonyolításánál nagyon érezhető volt, hogy szabadidő-szervezőnk osztott munkakörben dolgozik, és kevesebb ideje, energiája maradt a szabadidős tevékenységek koordinálására. Ezen a következő tanévben mindenképpen változtatnunk kell.

6

-

Elsősök beíratása, a nyolcadikos tanulók beiskolázása

A beiskolázási láz, már szeptember végén elkezdődött az óvodákban, ami azt jelenti, hogy a leendő első osztályos tanító nénik az óvodákba járnak szülői értekezletekre, ahol bemutatják az iskolánkat. Egy tanító átlagosan 3 óvodát látogat meg. Beiskolázásunk szerencsésen alakult, a következő tanévben- a jelenlegi állapot szerint 112 első osztályos tanulónk lesz. Reméljük, ez a növekvő tendencia tovább folytatódik. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 31.§ (1) (2) értelmében októberben tájékoztattuk a hetedikes és nyolcadikos tanulóinkat, illetve szüleiket a középfokú iskolákba történő jelentkezés rendjéről. A korábbi évek gyakorlatát folytatva ebben a tanévben is elektronikusan intéztük nyolcadikosaink továbbtanulását. Örömünkre szolgált, hogy minden végzős tanulónk sikeresen felvételizett valamelyik középiskolába. A korábbi évekhez hasonlóan alakult iskolánk beiskolázási mutatója: nyolcadikos tanulóink 80%-a gimnáziumban, 20%-a szakközépiskolában vagy szakiskolában folytatja tanulmányait, kilenc hatodikos diákunk tanul tovább hatosztályos gimnáziumban. Köszönjük szépen a nyolcadikos osztályfőnökök munkáját, türelmét, pontos adminisztrációját. A iskolavezetéssel történt egyeztetést követően a 2013/14. tanév 2. félévében tanulói elégedettségmérésre került sor. A mérést Dr. Szalókyné Várkonyi Mária vezette, az ő beszámolójából idézek (az elégedettségmérés teljes anyaga a beszámoló 1. számú mellékletében található): „A vizsgálat célja az volt, hogy lehetőséget teremtsen a diákoknak arra, hogy a minőségfejlesztés érdekében elmondják véleményüket, igényeiket, javaslataikat az iskola működésével kapcsolatban. Évfolyamonként egy-egy osztály került megkérdezésre. A mérés mind a 4 fajta (a, b, c, d) osztályt érintette alsó és felső tagozaton is. A vizsgálat kérdőíves mérés formájában zajlott. A célérték 75%-ban került meghatározásra.

7

-

1-2. osztályos munkaközösség

Lódiné Szabó Katalin a következőket írja, idézem: „Több, mint 30 éve tanítok, de ilyen nehéz év még nem volt. Tele bizonytalansággal, indokolatlan átszervezésekkel, óraszámcsökkentéssel, s közben a tanulók nagyfokú leterhelésével. A tanév végére kimerült, elbizonytalanodott kollégákat látok, és nagyon elfáradt gyerekeket. Az új leíró tanterv követelményeit olyan szinten, mint ahogy mi szerettük volna nem sikerült megvalósítani. Magyar nyelv- és irodalomból, matematikából és természetismeretből sem lehetett követni óráról-órára az ajánlott tanmeneteket. A tanév elején az első osztályban tanítókkal átnéztük a tanmeneteket, s mérlegeltük, hogy számunkra mi a fontos. S úgy döntöttünk, hogy számunkra a GYEREK a legfontosabb, s nem hagyjuk el és nem rövidítjük le az előkészítő időszakot, ami a betűtanítást előzi meg, mert ezzel többet ártunk. Megnehezítette a dolgunkat a tartós könyvekkel való bajlódás. 1. osztályban nehéz úgy szövegértést fejleszteni, ha a gyerek nem dolgozhat a könyvben. Nem karikázhat, nem húzhat alá szavakat stb. Mi visszalépésként éltük meg. Matematikából a tananyag hatalmas, nincs összhangban a csökkentett óraszámmal. Az első osztály feladata az alapok lerakása, ami így nagyon nehezen teljesíthető. Kevés az idő a gyakorlásra. Így fontossági sorrend alapján bizony szelektálnunk kellett, bizonyos tananyagokat „csak” érintettünk, (mértékegységek, geometria), hogy legyen idő inkább az alapműveletekben való elmélyülésre. Természetismeret tárgyat tanítók, úgy tudták teljesíteni az előírt mennyiséget, hogy több esetben előfordult, hogy egy órán két anyagrészt vettek. A testnevelést tanítók feladata nagyon nehéz volt. A mindennapos testnevelés tanítása a következőképpen néz ki: heti 1 óra néptánc, heti 2 órán görkorcsolya oktatás folyik, melyen az osztály nagy része részt vesz, kisebbik részével és egy másik, szintén nem teljes létszámú csoporttal játékos testnevelés órát tartanak. A fennmaradó 2 óra közül az egyikben egy másik, teljes létszámú osztállyal közösen a nagytornateremben, a másik órán pedig a babaszobában tartják a testnevelés órákat. Ebből következően a tantervet csak részben tudtuk megvalósítani, hiszen a heti négyre tervezett órából (figyelembe vettük az egy néptáncot), kettőn csak az osztály egy része van jelen, a másik kettőn van ott mindenki, amiből egy alkalommal, másik osztállyal közösen tornáznak. A két osztály közös órájának van előnye is, hiszen a gyerekek megismerik az évfolyam többi tanulóját is, hátránya, hogy lényegesen nehezebb a szervezési feladatokat elvégezni, hiszen kevés az eszköz két osztályra, ezért sok esetben ezek az órák is közös játékban merülnek ki. Így tulajdonképpen egyetlen óra van a héten, amikor egy osztály magában van. Ezt a testnevelési órarendet elkészíteni sem könnyű, de a megvalósítása a legnehezebb feladat. A gyerekek számára nagyon megterhelő, mert a szabad játéktól veszi el az időt, itt is figyelni kell, feladatot teljesíteni, és nem utolsó sorban jónak kell lenni. És nagyon szomorú, hogy egy első osztályosnak 6 órája is van egy nap. Az új munkarendben nem látom a hatékonyság növekedést. Azok, akik eddig becsületesen dolgoztak, ebben a tanévben is ezt tették, akik pedig nem, pusztán attól, hogy többet voltak benn az iskolában, nem lettek hatékonyabbak. Az intézményben eltöltött 32 órának nem látom értelmét, a nyugodt felkészülésre, javításra a továbbiakban is otthon kerül

8

sor. Ez természetesen az alsós tanítókra vonatkozik, akiknek nincsenek meg a nyugodt feltételek az iskolában. Az óraszámok terén mindenki a maximumra lett feltöltve, ezen a téren igaz az egyenletes terhelés, jobban mondva az egyenletes túlterhelés. A helyettesítés terén az egyenletességet nem lehetett megvalósítani, mert a kötelező „H”-kon kívül is be kellett szükség esetén segíteni mindenkinek. Mi úgy érezzük alsós szakvezetők, hogy a helyettesítések túlnyomó részét mi láttuk el, nemcsak a napköziseket, hanem gyakran felsős kollégákat is mi helyettesítettük. Mivel ez hiányzó és órarend függő volt, óhatatlanul voltak „peches” kollégák, akiknek többször kellett helyettesíteniük, mint a többieknek. Tehát az egyenletes teherviselés egyáltalán nem valósult meg. Többen kötelező óraszámuk mellett plusz órákat kapva álltak helyt, illetve azon napközis kollégák, akik nem is szakvezetők, ugyan úgy foglalkoztak a betanítás révén sok-sok egyéni hallgatóval is.” 3-4. osztályos munkaközösség Kocsis Csilla beszámolójából idézek: „Az új, kötött munkarend bevezetése megnehezítette a pedagógusok munkáját. Munkaközösségünk tagjai elmondták, hogy legtöbben most is otthon végzik a tanórára való felkészülést, a dolgozatok javítását, stb. A körülmények nem megfelelőek a hatékony munkavégzésre, annak ellenére, hogy több időt töltünk az iskolában, az elvégzendő feladatok nagy részét mégis otthon oldjuk meg. Némileg változott a helyzet a 2. félévben, amikor a havi elszámolásra tértünk át. Bár ez a megoldás rugalmasabbnak tűnik, a rendszer továbbra sem ideális, a célját nem éri el. Sokszor még ahhoz is nagy szervezőkészség kell, hogy a hallgatói órákhoz helyet találjunk, az egyéni gyakorlaton lévő hallgatókkal történő óramegbeszélést gyakran kell pl. a folyosón tartani, a csoportos megbeszélésekhez is alkalmanként a nagytanárit kell igénybe venni, így az ott tartózkodó kollégák egyáltalán nem tudnak hatékonyan dolgozni. Aggódunk a következő tanév miatt, amikor még nagyobb teremhiánnyal lehet számolni. A megfelelő hely biztosítása különösen gondot jelentett a téli időszakban, amikor az iskola egyes részein nem volt fűtés és kabátban ülve, fagyoskodva dolgoztunk. Megfogalmazták a kollégák, hogy amióta új gondnokunk van a problémák megoldása gyorsabban történik. Figyel arra, hogy legyen tollunk, filcünk stb. Az információáramlás is jobb lett az idén a sok email következtében. A helyettesítéssel kapcsolatban többen érzik úgy, hogy nagyobb a teher rajtuk, sokan már decemberre túlteljesítették a törvényileg megengedett helyettesítési óraszámot. Az egyéni tanítási gyakorlat ideje alatt a szinte rendszeres délutáni helyettesítések egyenetlen terheléshez vezettek. A 32 órás munkarend bevezetése mellett az elektronikus napló használata is újdonság volt az idei tanévben. Használatával kapcsolatban vegyesek az érzelmeink.” Amióta van elektronikus naplónk, én is újragondoltam a tudományos-fantasztikus könyvek és filmek valóságtartalmát! -

-

Magyar-történelem munkaközösség

Szűcs Mátyásné beszámolójából idézek: „A kollégák egyetértettek abban, hogy az 5. osztályos követelmények teljesítése nem okozott különösebb gondot, Bánfi Rita kolléganő 9

részletesen kifejtette a kerettanterv fő célkitűzéseit és ezek megvalósulásához szükséges feladatokat és megoldási módokat. Az 5–8. évfolyam irodalom kerettanterve azzal a kettős célkitűzéssel készült, hogy a klasszikus értékeket benntartsa az iskolai munkában, ugyanakkor a frissebb, mai, kortárs művekre is ráirányítsa a figyelmet. Minden tematikus egységben megnevezi a kulcsfogalmakat, ugyanakkor az évfolyampárok végén egy-egy önálló fogalomhasználati egységet is tartalmaz, amelynek fogalmai egyéni megoldásokkal, szabadon vezethetők be az évfolyampárok bármelyik szakaszán, ezáltal az itt meghatározott fogalmak tanítását nem egy-egy meghatározott irodalmi mű esetében kell feltétlenül megtanítani, hanem a két évfolyamos szakasz több tematikai egységénél is szóba kerülhetnek. A hatékony, önálló tanulás készségeinek-képességeinek fejlesztése szintén kitüntetett szerepet kap a magyar órákon. A tapasztalat azt mutatta, hogy a diákoknak óriási szükségük van ezekre az órákra, hiszen a gyakorlatban is meg kell tanulniuk TANULNI, ahhoz, hogy megfelelő eredményeket érjenek el, és elsajátíthassák a továbbhaladáshoz szükséges alapokat. A beszédkészség fejlesztése érdekében időt kell szánnunk arra, hogy a tanulók lehetőleg minden órán megnyilatkozzanak, beszéljenek, szöveget alkossanak. A kerettanterv előírásait teljesítve sokat dolgoztunk ebben a tanévben is, de a következetes munkának köszönhetően minden tanuló elérte a továbbhaladáshoz szükséges szintet. A történelem tantárgynál nehezebb dolgom volt, hogy maradéktalanul teljesítsem az új tanterv által előírt követelményeket. Hatalmas tananyagmennyiséget kellene játékosan, képszerűen, történeteken keresztül elsajátítania a tanulóknak, ugyanakkor fogalmi gondolkodásuk, kifejezőkészségük nincs azon a szinten, hogy ezt maradéktalanul meg lehessen valósítani. Sok gondot okozott a szövegek megértése, a lényegkiemelés, pedig igyekeztünk sokat gyakorolni különböző módszerekkel. Sajnos több gyereknek voltak olvasási nehézségei, ami szintén nehezítette a munkát. Nem tartom túl sikeresnek az új tananyag elosztást, hiszen eddig éppen az 5. osztály alapozta meg a gyerekek történelem iránti szeretetét, a mostani helyzet nem biztosít igazán alaposabb elmélyülést egy-egy témában. A 32 órás munkaidőt többen fárasztónak, értelmetlennek találjuk, főleg azért, mert a nyugodt munka feltételei /az órára felkészülés, a dolgozatjavítás/ nem megfelelőek az iskolában /pl. zaj, helyhiány, több héten keresztül tartó fűtés hiánya stb./. Az iskolai munka nagy részét /felkészülés, javítás/ továbbra is otthon végezzük. A szakvezetők munkaidejét különben is kitölti a hallgatókkal való foglalkozás, aki pedig 26 órában tanít, örül, ha elpakolni és másnapra előkészülni van ideje. Ha eddig 58 órát dolgozott egy tanár hetenként, így most akár 68 óra is lehet a munkaideje, és ezt a kor előrehaladtával egyre kevesebben bírják. Sajnos, ismét olyanok döntöttek a munkaidőnk kérdésében, akik életükben nem dolgoztak iskolában. A terhelés különben sok mindentől függ: szaktól, óraszámtól, egyéb vállalásoktól. Nehéz megítélni, hogy ténylegesen ki, mennyit dolgozik.” -

Matematika-informatika munkaközösség

Soós Edit beszámolójából idézek: „A matematika tantárgy 5. osztályos tanterve nem tér el az előző évek tantervétől, így nem jelentett gondot a megvalósítása. Egyre több gondot okoz, hogy az ötödikbe kerülő gyerekek számolási készsége érzékelhetően gyengébb, az alapműveletek elvégzése, a szorzótábla nagy nehézséget jelent. Az 5*8 –at mégsem csoportmunkában kellene kiszámítani. Ezen a területen előrelépésre lesz szükség, érdemes 10

lenne a negyedik osztályokban tanító kollégákkal, egy közös foglalkozás keretében megbeszélni a lehetőségeket. Az új munkaidő-beosztás hatékonyságáról esetleg az iskolavezetés tud pozitív mutatókat találni, lehet, hogy így helyettesítési díjak fizetése nélkül van anyagi megtakarítás. Mi hatékonyságról, egyenletes terhelésről tervezhetőségről nem beszélhetünk, mert ezeket sajnos nem így érezzük. Minden kolléga részéről van tolerancia, hiszen nem szeretnénk, ha bárkinek az állását veszélyeztetné ez az új rendszer, de a sok hiányzás miatti helyettesítés nagyon sok plusz terhet ró mindenkire. Kérjük az iskolavezetést, hogy a többség érdekében az egyéni kérések elbírálása esetén csak nagyon indokolt esetben engedélyezze a hiányzást.” -

Természettudományi munkaközösség

Horváthné Fazekas Erika A következőket írja: "Természetismeret 5. osztály. A tanterv alapján elkészített tanmenet szerint haladtunk. Az előíró tantervben új témakörként jelent meg „Az anyag és néhány fontos tulajdonsága, ill. a Föld és a világegyetem” c. fejezet. A fizikai, kémiai alapismeretek tanításánál a saját tapasztalás, a kísérletek kerültek előtérbe. Ehhez a fizika és kémia szertárokban rendelkezésre álló eszközöket használtuk. A Föld és a világegyetem fejezetnél nagyon sok tanuló jelentkezett önálló kiselőadásra, az anyaghoz kapcsolódó, saját érdeklődésüknek megfelelő témákkal. Ezek feldolgozásánál megismerkedhettek a tanulók az önálló tanulás módszereivel, megismerkedhettek/továbbfejlődhettek a ppt-k, plakátok készítésével. Projekmódszerrel dolgoztuk fel az időjárás, éghajlat témakört. Megjelentek órákon az otthonról hozott könyvek, folyóiratok is. A tavasz, ill. ősz a kertben témakörnél, ahol tehettük, élő anyagokkal dolgoztunk. A használt tankönyv, munkaközösségünk szemléletével megegyezően előtérbe helyezi a környezetvédelem, fenntartható fejlődés fontosságát. A megnövekedett elméleti anyag miatt évközben gyakorlásra, év végén rendszerezésre, ismétlésre már nem jutott idő. Az utolsó hét természetismeret óráin az „a” és”b” osztályokban előkészítettük az erdei iskola programjait. Technika, életvitel és gyakorlat 5. osztály. Az új kerettanterv megszüntette a 8. évfolyamon a technika tantárgy tanítását, ezért a meglévő ismeretanyagot a három évfolyamra sűrítette össze, sőt még új témaköröket is fel kell dolgoznunk. Ennek következtében a gyakorlati munkára kevesebb idő jut, ami nagy probléma, hiszen a gyermekek ezt a tevékenységet igénylik és szeretik. Az elméleti ismeretanyagot ilyen feltételek mellett nem lehet teljesíteni, így a tanmenetünkben szereplő tananyag beosztását nem tudtuk betartani. Az új munkaidő beosztás nem hozott jelentősebb változást sem a 26 órában foglalkoztatottak sem a 22 órában foglalkoztatottak (fél-szakvezetők) életében. Az előző évekhez hasonlóan, nem az előírt 32 órát töltöttük az iskolában, hanem annál lényegesen többet. A „kísérletező” tantárgyakat tanítók folyamatosan időhiánnyal küszködnek. Rengeteg időt igényel a tanulói, tanári kísérletek előkészítése, az eszközök egy részének „legyártása”, az órák utáni elpakolás, a mosogatás, illetve a néhányunknál, akik 10 osztályban tanítunk, a 10 osztály dolgozatainak összeállítása, kijavítása is. Továbbá a 26 órában tanítónak is voltak hallgatói, így az iskolában elvégzendő munkára a heti 40 óra is gyakran kevésnek bizonyult. 11

Pedig még nem beszéltem a tehetséggondozásra, valamint a felzárkóztatásra hetente rendszeresen fordított időről. Fizikából, kémiából, földrajzból, természetismeretből minden héten tehetséggondozó foglalkozásokat tartottunk, ezek nélkül tanulóinknak a versenyeken való sikeres szereplése elképzelhetetlen. A „síszünetben” minden nap felvételi előkészítő foglalkozásokat tartottunk, mert a heti másfél órában nem lehet a magas felvételi követelményekre felkészülni. Jó lenne a természettudományi munkaközösségben tanárasszisztenst foglalkoztatni, aki az előkészületekben, az elpakolásban tudna segíteni. A papíron leadott időbeosztást tartani nem lehet, hiszen alkalmazkodnunk kell az adott aktuális programokhoz. A technikát tanító kollégáknak az itt töltött időt az tette nehézzé, hogy a szertárukban és a termeikben egyáltalán nem volt fűtés, kabátban tanítottak és ez délutáni munkájukat is nehezítette.”

-

Idegennyelvi munkaközösség

Belájszki Nevenka beszámolójából idézek: „Az új előíró tanterv egyelőre nem vonatkozik az idegen nyelv oktatására, ahogy a tankönyv választás megváltozott rendje sem érinti egyelőre az idegen nyelveket. Véleményem szerint az előíró tanterv bevezetése jelentősen befolyásolja az egyénre, csoportra szabott oktatás megvalósítását, mivel sokkal kevesebb lehetőséget ad a tanárnak a tanulócsoportok igényéhez való alkalmazkodásra. Az új munkaidő beosztással kapcsolatban megoszlanak a vélemények: néhány kolléga elégedett, tervezhetőnek, kiszámíthatónak tartja a munkaidőt, hiszen most már nem visz haza iskolai munkát. A többség szerint nagy részben megszűnt a tanár választási lehetősége, hogy a tanítási óráin kívüli idejében otthonában nyugodt körülmények között készülhessen fel az óráira, vagy végezhesse az adminisztratív munkáját. A leterhelés sem egyenletes, mivel a szakos helyettesítések miatt egyes kollégáknak rendkívül sok plusz órában kell helyettesíteniük. A megemelkedett óraszámok és a sok tanításon kívüli teendő (felmérők javítása, megnövekedett adminisztráció, e-napló kezelése) is a minőségi munka rovására megy. A szünet helyenként arra sem elég, hogy az egyik teremből a másikba érjünk. A hatékony munkát tovább nehezíti a négy plusz hármas felosztás az emelt szintű osztályok esetében. Sajnos a tankönyv adta lehetőségeket csak az egyik kolléga tudta kihasználni, a tanév során és az egyeztetések sem történtek meg az esetleges koncepció kidolgozásáról.”

-

Rajz-ének-testnevelés munkaközösség

Sejbenné Miklós Edit a következőket írja: „Az új tanterv követelményeink megvalósítása Az általános tantervű 5. osztályokban Molnár Zsolt gyakornok tanított, így neki sajnos még nincs összehasonlítási alapja a megelőző évek tantervi követelményeit illetően. Az 5. osztály tantervi követelményeiben előíróbb lett a fogalmi rendszer, közel 100 új fogalom tartalmát kell évi 36 órában megtanítani, és készségszinten gyakoroltatni. A kötelezően bemutatandó képjegyzék nem újdonság, eddig is ezeket, sőt az előírtnál többet használtunk. A multimédiáról érdemes megemlíteni, hogy a Mozabook interaktív anyaga nagyon sokat segít, 12

mert a gyerekek figyelmét ezzel a módszerrel sokszor le lehet kötni. Tantervi segédanyagként a most már hivatalosan is tankönyvvé minősített Imreh Zoltánné által megírt „ A képzelet világa” c. tankönyv és tanmenetjavaslatot használtuk eddig is. A képzőművészetis, „d”-s osztályokban az emelt óraszám és a művészeti iskola eltérő, szabadabb tantervi követelményei lehetővé teszik a feladatok megvalósítását és a tantervi követelmények megvalósítását. Probléma, hogy eddig a történelem tantárgy időrendiségével együtt haladtunk a műalkotás elemzés során, most, hogy a különböző korszakokat nagyobb léptékben veszi a tantárgy, sokkal nehezebb a dolgunk, mert a rajz tárgy másképp szakaszol. Az 1. osztályban a Nat elvárásai első osztályban a rajz- vizuális kultúra tantárgyon belül: A Nat elvárásai szerint a médiumok sokaságából a számítógép, az internet használata is belép az alapozó szakaszba. A hat éves gyerekektől a fantáziát megindító mesehallgatás helyett mozgóképi információfeldolgozást vár el. E korban elsődleges médium a könyv, képes, majd szöveges formában. A korábbi évekhez képest kevesebb óraszám több lyukasórát eredményezett. A hallgatókkal való foglalkozás így kényelmesen belefért a 32 órába. A tanórákra való felkészülést is az iskolában történt, hatékonyabb lett a nap kihasználtsága, így haza ritkán kellett munkát vinni. Ebben a nagy segítség a szertárrendszer, mely mindezt lehetővé teszi. Több idő jutott az eszközök előkészítésére, az adminisztrációs munka elvégzésére. Az idéntől nincs túlóránk, így a többségünknek kevesebb volt a kötelező óraszáma, így több óránk maradt a felkészülésre. Egyenlőtlenséget eredményez, hogy vannak nappalis MA-s hallgatók, akik a féléves gyakorlatukat teljesítik nálunk, (ők a kötelezően ellátandó szakvezetéshez tartoznak 60 órás) és vannak MA-s hallgatók, akik már a külső tanítási gyakorlatra vannak visszaosztva iskolánkba (60órában), és értük viszont jár a mentorálási díj, gyakorlatilag ugyanazon munkáért.” A testnevelők a következőket írták: „Az új előíró tanterv követelményei az 5. osztályban bizonyos osztályokban a terem hiány miatt nem tudott teljes mértékben megvalósulni. Tananyag: kötélmászás oktatása vagy a kosárlabda technikai elemeinket oktatása az 5.b osztályban sérült. (PL: 5.b. egész évben a dupla óráján csak a Baba szobába volt kiírva, 5.a és 5.c osztályok, 5.b és 6.a - egyszerre lettek a nagy tornaterembe kiírva, így a valóságban a balesetveszélyt elkerülve csak két hetente kerültek terembe forgó rendszerben. Javaslat: azért, hogy a tananyag elvégezhető legyen a továbbiakban a felső tagozaton kérjük, hogy az alsó tagozat órái akkor kerüljenek a nagy tornaterembe, ha azt a tanítóképzés bemutató órái igénylik! (Az alsós tananyag a kisebb termekben is biztonsággal elvégezhető.) A 32 óra szerinti munkaidő beosztást a hallgatók felkészítésére és elemzésére használtuk fel folyamatosan. Az új csengetési rend hátránya, hogy a rövidebb szünetekkel nem hagy elegendő időt a tanulók számára a 4-5-6-7 órák között a leérkezésre és átöltözésre, így sérül a tanóra aktív ideje. A hallgatók nehezen alkalmazkodnak ehhez a 30-35 perces idő intervallumokhoz.”

-

Osztályfőnöki munkaközösség

Kovács Sándorné Kati beszámolójából idézek részeket: „Az osztályfőnökök többsége jónak tartotta az új munkarend kialakítását. Elegendő idő jutott a tanórák előkészítésére, a 13

hallgatók munkájának segítésére. Az iskolában eltöltött időt nagyban nehezítette, hogy a szertárakban és a tantermek egy részében délután művészeti órák vannak, illetve a téli időszakban nem működött a fűtés és ezért nagyon hideg volt. A tanév elején az osztályfőnökök folyamatosan töltötték fel az elektronikus naplóba a gyermekek adatait. A tanév folyamán tanultuk az elektronikus napló használatát, munkánkban sokat segített Kuspi Zsolt. A szülők kissé késve, de megkapták a naplóhoz a kódjaikat. Azt tapasztaltuk, hogy az évvégére az ellenőrzőnek már nem volt jelentősége. A gyerekek nem tartották fontosnak, hogy náluk legyen, így a jegyek beírását már nem tudtuk követni. A szaktanári, osztályfőnöki bejegyzések is az elektronikus naplóba kerültek rögzítésre. A szülők többsége figyelemmel kísérte a gyermeke jegyeit, fogadóórán kevesebben jelentek meg, csak azok a szülők keresték a szaktanárt vagy osztályfőnököt, akiknek konkrét kérdése, problémája volt. Az osztálykirándulásokkal kapcsolatban, az elmúlt tanévben, felmerült az a javaslat, hogy jó lenne visszahozni azt a régi hagyományt, amikor az egész iskola együtt ment kirándulni pl. Szikire vagy Gyopárosra. Egységesebb és olcsóbb is lenne ez a megoldás. Ennek megvalósítása sajnálatos módon nem lehetséges, mert az egész iskolát – nagy létszáma miatt – egyik helyszínen sem tudták fogadni. Bondár-Puskás Edit kolleganővel közösen összeállítottunk egy tematikus tervet évfolyamonként az osztályfőnökök számára, melynek a kivitelezésére az IBUSZ utazási irodát kértük meg, az osztályfőnökök terheinek csökkentése érdekében. Ezt a tervet, a kirándulások magas ára miatt nem fogadták el az osztályfőnökök. Ha az idei tanév osztálykirándulásinak helyszínét megnézzük, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy felső tagozaton nagyon sokan a közelbe tervezték a közös programjukat. Ez megfelel az ÖKO-ISKOLA kritériumainak is, ezért talán ÖKO-ISKOLAI kirándulásnak is nevezhetnénk és egységesebbek lehetünk.”

A jelöltképzés is oktató-nevelő munkánkhoz tartozik. Most Ravasz Viktória igazgatóhelyettes beszámolójából idézek: „Ebben a tanévben újjá alakult a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Gyakorlati képzési bizottsága, elnöke Bácsai János gyakorlóiskolai igazgató. A 11 tagú testület a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar működésének és döntéshozatali munkájának segítésére létrehozott állandó bizottság. Feladata a Kar dékánja által véleményezésre átadott, illetékességi körébe tartozó ügyekben, különösen a gyakorlati képzés ügyeivel kapcsolatban vélemény kialakítása, döntéshozatal a működést meghatározó ügyrendben. A bizottság tagjai a pedagógusképzés valamennyi formáját képviselik, így a tagoknak lehetőségük lesz egymás munkájának részletesebb megismerésére, jó gyakorlatok átvételére is. -

2013. szeptember 1-től a 326/2013. kormányrendelet és a Köznevelési Törvény alapvetően megváltoztatta a pedagógusok munkaidejét. Ettől kezdve nem beszélhetünk kötelező óráról. Helyette heti munkaidőről, a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részéről beszélünk. A teljes heti munkaidő mindenki esetén 40 óra, a munkaidő neveléssel-oktatással lekötött része 32 óra. A teljes munkaidő 55-60%-ban (a továbbiakban: neveléssel-oktatással 14

lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A fentiek és az oktatási rektorhelyes utasításának figyelembevételével, valamint a hallgatói létszámok alapján terveztük meg a 2013/2014. tanévet. Tanító BA szakos hallgatók gyakorlati képzése A táblázatból látható, hogy az őszi félévben 95, a tavaszi félévben 93 hallgató gyakorlati képzését kellett megszervezni. évf. B-TAKG014 Csoportos tanítási gyak. B-TAKG015 Csoportos tanítási gyak. B-TAKG016 Hospitálás (napközi) B-TAKG017 Csoportos tanítási gyak. B-TAKG018 Egyéni tanítási gyak. B-TAKG019 Csoportos tanítási gyak. B-TAKG020 Egyéni tanítási gyak. B-TAKG022 Beiskolázási gyakorlat Hallgatók száma (fő) Szakvezetők száma (fő)

2013/14. 2013/14. I. félév II. félév

II.

37

III.

57

III.

30

24

III.

56

III.

56

IV.

38

IV.

39

IV.

39 95 13+5

93 (13+3)+2

A vezetőpedagógusok közül minden érintett megszerezte a szakvizsgát az első félévben. Az őszi félévben a csoportos gyakorlatokat 13 tanító, a választott 5 műveltségi területet további 5 vezetőpedagógus irányította. A III. éves hallgatók magas száma miatt egyegy csoportban 10-12 hallgató volt, a IV. évfolyamon pedig 10 fő. Az egyéni tanítási gyakorlat során 3-4 hallgató tanítási gyakorlatát segítették a vezetőpedagógusok. Az új óraszámok miatt a szakvezetők már a matematika és magyar tanításával szinte elérik a „maximális” óraszámot. A hallgatóknak azonban nemcsak ezeket a tárgyakat kell tanítaniuk. A többi tantárgy tanítására az osztályban tanító más pedagógus segítségét kellett kérni. Így egyes kollégákra sok plusz teher került akkor is, ha a vezetőtanár részben felkészítette a jelöltjeit. A besegítő kollégáknak ezt a többletmunkát semmilyen formában nem tudtuk honorálni. A következő tanévben azt szeretnénk elérni, hogy ezt a munkát be tudjuk számítani az érintettek a kötött munkaidejébe. A második félévben a hallgatók száma közel annyi volt, mint az első félévben. A terhelés azonban tovább növekedett. A II. éveseket 4 csoportra osztottuk, a III. éveseket pedig 6-ra. Itt azonban a csoportos foglalkozások heti óraszáma már 6 óra, és ezt az angol VMT és a 15

német nemzetiségi szakirány kivételével a tanító szakvezetők irányították. Ezen órák ellátására 16 vezetőpedagógus (tanító) és a nyelvi órákra további 2 vezetőtanár kellett. Az újonnan bekapcsolódott 3 kolléga„ feles” szakvezető volt, azaz egész tanévben 16 óra volt a „kötelező órája”. Az egyéni tanítási gyakorlaton közel 20 hallgatóval volt több, mint az első félévben, azaz 4-5 hallgató felkészülését irányította egy-egy szakvezető. Itt ismét jelentkezett – a fentiekben már említett - az osztályba betanítók egyenetlen terhelése. A választott műveltségi területek száma évről évre sajnos mindig változik. Jelenleg 7 tantárgy közül választhattak a hallgatók, ez jó hír. Kevésbé örülök annak, hogy a létszámok nagyon egyenetlenek, lesz 4 fős, és 14 fős csoport is (ezt lehetőségeink szerint megpróbáljuk bontani a következő tanévben). Az egyéni tanítási gyakorlatokról már 4 éve minden félévben kértem a portfolió bemutatását. Elmondhatom, hogy ebben a félévben ugrásszerűen emelkedett azok színvonala. Mivel a pedagógus-minősítéshez a szakvezetők is készítettek ilyet, ezért sokkal hatékonyabban tudták a hallgatókat segíteni és nagyon igényes munkára sarkallták őket. A napköziben 2 vezetőtanár irányítja a hallgatók gyakorlatát. Az egy vezetőtanítóra jutó hallgatók száma ideálisnak mondható, 15, illetve 12 fő volt. A tanév során 2-2 napon az I. és II. éves hallgatók pedagógiai / pszichológiai hospitálása volt még, ahol 46-46-46 hallgató tekinthetett be a mindennapi munkába. A hallgatók visszajelzése alapján számukra is nagyon élvezetes foglalkozásokon vehettek részt. Köszönjük az érintett szakvezetőknek. A szociálpedagógia BA szakos hallgatók 2-2 órát látogattak egy-egy 3.- 8. osztályban. Sajnos ezen képzésen is rohamosan csökken a hallgatók létszáma. 4 évvel ez előtt még 75 hallgató vett részt, az idei tanévben már csak 12-en voltak. A mesterszintű tanárképzést az állandó változás jellemzi. (Ha valaki főiskolai tanár szakos diplomával szeretne középiskolai tanári diplomát szerezni, akkor 2016-ig még jelentkezhet a bolognai típusú kiegészítő tanári mesterszakra is, ahol 2, ill. 3 félév alatt szerezhet mesterszakos tanári diplomát.) Mire megfelelő tapasztalatokat szereztünk a kétszintű tanárképzésben, addigra ezek a képzések ismét átalakul. Az osztatlan tanárképzés hallgatóinak fogadására kell felkészülnünk. A gyakorlati képzés szabályzatát már ennek megfelelően átalakították, a részletek kidolgozása várható a következő tanévben. Az általános iskolai tanároknak 4+1, a középiskolai tanároknak 5+1 évet kell majd tanulniuk, a +1 év a szakmai gyakorlatot jelöli. A csoportos gyakorlatok terén nem várható alapvető változás, de az összefüggő gyakorlat 1 éves programjának összeállítása, lebonyolítása sok kérdést vet még fel. A Zeneművészeti Karon jövőre már lesznek olyan nappalis hallgatók, akik az egy éves gyakorlatot kezdik. Az elmúlt tanévben megalakult a SZTE Tanárképző Központ (TKK), melynek megbízott vezetője dr. Forgács Tamás egyetemi docens. Munkáját Gusztosné Thékes Andrea főelőadó segíti. A 2013/2014. tanév előkészítésében már aktívan bekapcsolódtak. Bemutatkozó értekezletre összehívták a metodikus oktatókat, és megismertették velük az új elvárásaikat. Ennek értelmében mindenkit kértek, hogy a csoportos tanítási gyakorlatok során lehetőségek szerint jussanak el minden hallgatóhoz legalább a zárótanításra. Ezután a szakvezetők, TO munkatársakkal is felvették a kapcsolatot. Az egyetemi honlapon külön oldala lett a tanárképzésnek, és itt tesznek közzé minden fontos információt. A gyakorlóiskolákban egyelőre megmaradtak a gyakorlati képzésért felelősök, de a külső

16

intézményekkel a TKK tartja a kapcsolatot. A TKK-val jó együttműködést sikerült kialakítani, számítanak a véleményünkre, javaslatainkat elfogadják. A hallgatók a tanítási gyakorlatokra továbbra is elektronikusan jelentkeznek. A TO munkatársak a nyár folyamán ellenőrzik az előfeltételeket és ezután augusztus elején készül el a beosztás. Ezt a nyári egyetemi leállás nagyban nehezíti. Probléma esetén csak augusztus végén kapunk segítséget, amikor már a közoktatásban is sűrűsödnek a feladatok. Az első félévben 34 kolléga 24 tantárgyból vezetett 92 csoportos vagy egyéni összefüggő szakmai gyakorlatot. Ezek megoszlása a következő volt: csak csoportos gyakorlaton 41-en vettek részt, egyéni összefüggőn 29-en, mindkettőn 22. A második félévben 31 szakvezető 22 tantárgyból 96 csoportos vagy egyéni összefüggő szakmai gyakorlatot. Ezek megoszlása a következő volt: csak csoportos gyakorlaton 24-en vettek részt, egyéni összefüggőn 50-en, mindkettőn 22. A tavaszi félévben az egyéni összefüggő gyakorlatok a tanári diplomával rendelkező, levelező tagozatos hallgatók miatt emelkedett számottevően. Két olyan hallgató volt, aki a gyakorlatot megkezdte, de a félév közepén szinte szó nélkül abbahagyta. Legtöbb hallgató egészségfejlesztés, multikulturális nevelés, ember- és társadalom szakon volt. Ezekből a tárgyakból viszont a tanulók óraszáma nagyon alacsony, ezért a szakvezetőknek találékonyságra volt szükségük a gyakorlatok megszervezésénél. I.félév II.félév MA/MSc képzés (fő) (fő) tantárgyak 23 22 száma szakvezetők 34 31 száma csak csoportos 41 24 gyakorlat csak egyéni 29 50 összefüggő gyakorlat mindkét gyakorlat 22 22 A nappali tagozatos hallgatók között sajnos egyre többen vannak, akik az utolsó félévre levelező tagozatra váltanak, hogy csak 4 hetes gyakorlatot kelljen teljesíteniük. A levelező tagozatos hallgatóknál továbbra is fenn áll, hogy nagyon nehéz velük egyeztetni a gyakorlatok időpontját, mert sokan munkahelyi elfoglaltságra hivatkoznak. „

17

3. Az országos kompetenciamérés eredményeinek elemzése

Az eredményelemzést Árvainé Libor Ildikó mérés- és értékelési szakértőnk készítette Az Országos Kompetenciamérés rendszerszintű mérés, amelyet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 99. §-a rendelt el. A mérésre minden tanév májusában kerül sor, az általános és középiskolák 6., 8. és 10. évfolyamain. A szövegértés és a matematika műveltségi területen méri az eszköztudást, azaz nem a tantervi követelmények teljesítését, hanem az életszerű problémák, helyzetek megoldásának képességét. Az elért eredményekről a KIR honlapjáról letölthető FIT-jelentésekből tájékozódhatunk. A rendszerszintű mérés előnye, hogy összehasonlíthatóak az iskolák és a tanulói teljesítmények is. A mérési azonosítók segítségével nyomon követhetők az egyéni fejlődések. A kompetenciamérésben részt vett tanulók A 2013-as kompetenciamérésben 113 hatodikos és 99 nyolcadikos tanulónk eredménye szerepel. Nyolcadikosaink közül 93-an vettek részt a korábbi (2011-es) mérésben. A felmérést az SNI és BTMN tanulók is megírták, közülük csak az utóbbiak eredménye szerepel a jelentésben. A kompetenciamérésben részt vett tanulók száma 2013-ban tanulók száma

a jelentésben szerepel

SNI/BTMN tanulók

CSH-indexszel rendelkezik

6.évf.

118

113

5/3

94

8.évf.

102

99

1/0

87

A korábbi évekhez hasonlóan mindkét mérési területen és mindkét évfolyamon kiemelkedő eredményt értünk el az országos és a megyeszékhelyi átlagokhoz hasonlítva is. Ez elvárás is iskolánkkal szemben, hiszen tanulóink a CSH-index alapján egy felülreprezentált mintát alkotnak. A CSH-index olyan mutató, amelyet a szülők iskolai végzettsége, a család anyagi helyzetét jellemző tárgyak és a tanulást segítő eszközök alapján számítanak ki. Ehhez szükséges a Tanulói kérdőív kitöltése. A felmérésben részt vett tanulók közül a hatodikosok 17%-a, a nyolcadikosok 12%-a nem rendelkezik CSH-indexszel, mert nem töltötték ki a Tanulói kérdőívet. Iskolánk tanulóinak CSH-indexe 1,147 (6. osztály) és 1,034 (8. osztály), ez jelentősen meghaladja az országos és a megyeszékhelyi átlagot, vagyis tanulóink kiemelkedően jó családi szociális és kulturális háttérrel rendelkeznek.

18

Az egyes területeken elért átlageredmények és az alapszintet el nem ért tanulók Büszkék lehetünk tanítványainkra, hiszen a korábbi évekhez hasonlóan matematikából és szövegértésből is szignifikánsan jobb eredményt értek el az országos átlagnál, sőt nyolcadikosaink a CSH-index és a településtípus alapján elvárható eredményt is felülmúlták. Ők mindkét mérési területen a hatodikos mérési eredményük alapján elvárhatónál is jobban teljesítettek. Ha a korábbi mérésekhez hasonlítjuk a tanulók teljesítményét, akkor azt láthatjuk, hogy többnyire azokhoz hasonló az eredmény. Kivétel ez alól a hatodikosok matematika területen elért eredménye, mert a 2013-as mérés során a 2009-es és 2010-es mérésnél gyengébben szerepeltek a tanulók. Az egyes területeken elért átlageredmények

évf. 6.

iskolai átlag (konf. int.)

országos átlag (konf. int.)

1595

1489

(1562; 1629)

(1488; 1490)

1787

1620

(1758; 1814)

(1620; 1622)

1638

1497

(1610; 1671)

(1496; 1498)

1746

1555

(1721; 1768)

(1554; 1557)

matematika 8.

6. szövegértés 8.

A jó teljesítmény ellenére is kiemelt figyelmet kell fordítanunk azokra a tanulókra, akik nem érik el a kívánatos 3. illetve 4. szintet még akkor is, ha ezen tanulók száma elmarad az országos átlagtól. Mindenképp figyelnünk kell a hatodikosokra, hiszen az elmúlt méréshez képest jelentősen emelkedett a 3. szint alatt teljesítő tanulók száma mindkét mérési területen. Ahhoz, hogy ők a következő mérés során jobb eredményt érjenek el, egyéni fejlesztésre van szükségük. Matematikából többen teljesítettek az elvárt szint alatt, a hatodikosok 17,8%-a. Ők még ismerős kontextusban megjelenő egy-két lépéses problémák megoldására, egyértelműen leírt matematikai eljárások elvégzésére, egyszerű problémamegoldási stratégiák kiválasztására és alkalmazására, különböző információforrásokon alapuló adatmegjelenítések értelmezésére és alkalmazására, majd ezek alapján érvek megalkotására (3. szint) sem képesek. Érdekes, hogy míg az előző évben mindkét mérési területen a hatodikosok között volt kevesebb olyan tanuló, aki nem érte el az önálló ismeretszerzéshez szükséges szintet, most matematikából a hatodikosok között van több ilyen tanuló, szövegértésből pedig nincs jelentős különbség a két

19

évfolyam között. Ha a nyolcadikosokat a tavalyi eredményhez hasonlítjuk, azt láthatjuk, hogy - bár csekély mértékben – csökkent a 4. szint alatt teljesítők száma.

Az alapszintet el nem érő tanulók (%)

évf.

2012

2013

iskolánkban

2012

2013

országosan

6.

10,2

17,8

39,0

40,0

8.

11,0

10,1

41,6

40,1

6.

3,7

5,3

27,7

25,3

8.

6,6

6,1

34,7

35,9

matematika

szövegértés

A hatodikosok eredményei Hatodikosaink – az elvárásnak megfelelően - mindkét mérési területen szignifikánsan jobb eredményt értek el az országos és a megyeszékhelyi nagy általános iskoláknál is. Az eredmény azonban nem különbözik a CSH-index alapján elvárható eredménytől, vagyis elmondhatjuk, hogy tanulóink a szociokulturális hátterüknek megfelelő teljesítményt érték el. Matematika A jelentésben szereplő tanulók többsége az előző tanév végén jeles (40,7%) vagy jó (37,1%) osztályzatot kapott matematikából. Közepes az osztályzata a tanulók 15%-ának, míg elégséges 7%-nak. A felmérés eredményének megfelelő értelmezéséhez több szempontú összehasonlításra van szükség. Mindenképp elvárásnak tekinthető, hogy az országos átlagnál (1489 pont) jobban teljesítsünk, hisz az iskola személyi és tárgyi adottságai és a szülői háttér is jobb az országos átlagnál. Az 1595 pontos átlaggal a megyeszékhelyi nagy iskolák átlagánál (1538) is jobb az eredményünk. Hol állunk ezzel az eredménnyel az iskolák rangsorában? Ha az ország összes iskoláját nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy 123 olyan intézmény van, ahol a tanulók szignifikánsan jobb eredményt értek el, hozzánk hasonlóan teljesített 745 iskola, míg 1777 iskola nálunk gyengébb eredményt ért el. Pontosabb képet kapunk, ha a hozzánk hasonló, megyeszékhelyi nagy általános iskolák rangsorában nézzük meg a helyünket. 203 ilyen intézmény van, közülük 9 tanulói értek el nálunk jobb eredményt, 89-en hasonlóan, míg 105 iskola tanulói gyengébben teljesítettek matematikából. Korábbi mérésekhez viszonyítva láthatjuk, hogy 2009 óta minden évben kevesebb az átlagpont matematikából, de ez az idén jelent először ténylegesen gyengébb eredményt a 2009-es és 2010-es eredményhez képest. Ha a képességeloszlást vizsgáljuk, azt láthatjuk, hogy hatodikosaink mindössze 25% a teljesített az országos átlagnál gyengébben, 75%-uk annál jobb eredményt ért el. A leggyengébben teljesítő tanulónk az 1148 képességpontjával sajnos az országos leggyengébb 20

5%-ba tartozik, míg a legmagasabb, 1985 pontos teljesítményű tanulónk az ország összes hatodikosát tekintve a legjobb 5%-ba tartozik. A képességszintek szerinti eloszlás normál eloszlást mutat, az országos eloszláshoz hasonlítva jobbra tolódik. Míg országos és megyeszékhelyi szinten is a 3. képességszintet érte el a legtöbb tanuló, nálunk a 4. képességszinten található a legtöbb tanuló (33,6%). Sajnos tanulóink 17,8%-a (21 tanuló!) nem érte el a kívánatos 3. szintet, sőt 4 tanulónk az 1. szinten vagy az alatt teljesített. Ezen tanulók fejlesztésére kiemelt figyelmet kell fordítanunk. Érdemes megvizsgálni a képességeloszlást osztályonként is. A legnagyobb a szórás a b osztályban, itt a legnagyobb a különbség a legjobb és leggyengébb teljesítmény között (597 pont), valamint ebben az osztályban a legalacsonyabb az átlag. Évfolyamszinten is ez a két eredmény a két szélsőérték. Ebben az osztályban van 3 SNI tanuló van, de az ő eredményüket nem tartalmazza a jelentés. A tanulók közötti legkisebb különbség a d osztályra jellemző, itt 499 pont a különbség a legjobb és leggyengébb eredmény között. De ebben az osztályban a legalacsonyabb a maximum érték is. A c osztályban a legmagasabb a medián értéke (1672), de a leggyengébb és legjobb eredmény közötti különbség itt is jelentős. A tanulók többsége azonban 4., 5. szinten található. Az a osztályban a legkisebb a különbség a legjobb tanulók teljesítménye között. A c kivételével minden osztályban van tanuló az 1. képességszinten vagy az alatt. Mindegyik osztályban magas a 2. szinten lévő tanulók száma is, legtöbb ilyen tanuló a d osztályban található. A kiemelkedő 6. szinten kevés tanulónk található, osztályonként 1-2 fő, a d-ben pedig a legjobban teljesítő is csak az 5. szintet érte el. A b osztály egy tehetséges tanulója rendkívüli teljesítményével a 7. szinten teljesített. Képességeloszlás az egyes osztályokban matematikából osztály

1.alatt

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

a

--

1

4

7

8

9

1

--

b

1

1

4

12

4

3

1

1

c

--

1

3

6

12

7

--

--

d

--

--

6

4

14

5

--

--

A kompetenciamérés eredményeit az előző év végi matematikajegyekkel is érdemes összehasonlítani. Valamennyi osztályban nagy az átfedés az egyes osztályzatokhoz tartozó teljesítmények között. A legérdekesebb képet a b osztály mutatja. Itt 3 olyan tanuló van, akinek az előző tanév végén 2-es osztályzata volt matematikából. Közülük ketten több, matematikából négyes vagy ötös tanulónál is jobban teljesítettek. A c osztályban pedig azt figyelhetjük meg, hogy a matekból 4-es osztályzatúak között is nagyon eltérő teljesítmények születtek a kompetenciamérésen, közülük sokan jobb eredményt értek el az 5-ös matekosoknál, de olyan is van, aki kevesebb pontot ért el a matekból 2-es osztálytársánál. Kiemelkedően teljesítettek a következő tanulók: 6. szint: Vida Zalán, Hunyadi Marcell, Bihari Csenge, Boruzs Eszter; 7.szint: Lajkó Áron. 21

Szövegértés Szövegértésből 1638 pont tanulóink teljesítményének átlageredménye. Az ország összes iskoláját tekintve 58-an értek el nálunk jobb eredményt, hozzánk hasonlóan 554 iskola, gyengébben 2032 iskola hatodikos tanulói teljesítettek. Pontosabb képet ad teljesítményünkről, ha a megyeszékhelyi nagy iskolák rangsorát nézzük meg. Itt azt láthatjuk, hogy mindössze 4 iskola teljesített nálunk jobban, 69-en hasonló, 130-an gyengébb eredmény értek el. Ez azt jelenti, hogy a hozzánk hasonló iskolák közül mindössze 2%-a ért el nálunk szignifikánsan jobb eredményt. Csak a 2009-es mérés során értek el több pontot a hatodikosok szövegértésből, de a mostani eredmény nem különbözik a korábbiaktól. Mit mutat a képességeloszlás? Tanulóink kevesebb mint negyede ért el kevesebb pontot az országos átlagnál. Hatodikosaink kb. 10%-a teljes populáció tekintetében a legjobb 5%-ba tartozik. A képességszintek szerinti eloszlás normál eloszlást mutat, az országos eloszláshoz hasonlítva enyhén jobbra tolódik, többségben vannak a felmérésen jó eredményt elért tanulók. Sajnos - a tavalyi évtől eltérően – van olyan tanulónk, aki az 1. szinten teljesített, és a 2. szinten is vannak néhányan, ők nem érték el az önálló tanuláshoz szükséges szintet. Az 1. szinten teljesítő tanuló matematikából is hasonló eredményt ért el. Nincs szakértői vélemény róla, hogy tanulási problémája van, lehet, hogy érdemes lenne felülvizsgálatra küldeni. Figyelemre méltó a 6. és 7. szintet elért tanulók magas száma, az évfolyam 22,2%-a. Ha az egyes osztályokban nézzük meg a képességeloszlást, azt tapasztaljuk, hogy az a osztályban a legnagyobb a különbség a tanulók között (765 pont). Itt találjuk a leggyengébben (1. szinten) teljesítő tanulót is. Szembetűnő, hogy ebben az osztályban a gyengébb teljesítményt nyújtó tanulók között nagyon nagy (391 pont), míg a legjobb negyedbe tartozó tanulók között (139 pont) kicsi a különbség. A d osztályban a legkisebb a tanulók közötti különbség, de a b osztályhoz hasonlóan alacsony a medián értéke. Képességeloszlás az egyes osztályokban szövegértésből osztály

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

a

1

2

3

5

11

7

1

b

--

4

6

7

5

4

1

c

--

2

4

4

12

6

3

d

--

1

5

11

10

2

--

Kiemelkedően (7. szint) teljesítettek a következő tanulók: Wolf Ferenc, Hunyadi Marcell, Frimpong-Manso Ráhel, Hadi Noémi, Tóth Natália. Érdemes lenne a tanulói jelentéseket megvizsgálni abból a szempontból is, hogy milyen különbséget mutatnak az eredmények a két mérési területen. Több olyan tanuló is van, akinél jelentős eltérést mutat a két mérési területen elért eredménye, pl. matematikából 2., 22

szövegértésből az 5. szintet érte el. Mindenképp érdemes lenne a fejlesztő pedagógusunkkal megvizsgáltatni a matematikai képességeit.

A nyolcadikosok eredményei Bár nyolcadikosaink felvételi eredményeik birtokában írják a kompetenciamérést, az eredmények azt igazolják, hogy kellően komolyan veszik azt. Az elvárásoknak megfelelően és a korábbi évekhez hasonlóan, most is jelentősen az országos átlag feletti eredménnyel büszkélkedhetünk. Sőt, a korábbi mérés alapján elvárható teljesítményt is felülmúlták tanulóink. 99 (a jelentésben szereplő) nyolcadikosunk közül 93-an rendelkeznek korábbi mérési eredménnyel, így az ő teljesítményük ennek tükrében is vizsgálható. Matematika A matematikából elért 1787 pont kiemelkedő eredmény, hiszen az országos (1620 pont) és a megyeszékhelyi nagy iskolák (1669 pont) eredményét felülmúlja. Az utóbbiak közül mindössze 1 olyan van, amelyik nálunk szignifikánsan jobb eredményt ért el, míg hozzánk hasonlóan 40, gyengébben 162 iskola diákjai értek el. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a megyeszékhelyi nagy iskolák legjobb ötödébe tartozunk ezen a mérési területen. Ilyen magas átlagpontszámot még nem értek el nyolcadikosaink, bár nincs szignifikáns különbség a korábbi évek eredményei és a 2013-as eredmény között. A képességeloszlást vizsgálva megállapíthatjuk, hogy nyolcadikosaink 80%-a az országos átlagnál magasabb pontszámot ért el. A képességszintek szerinti eloszlás normál eloszlást mutat, az országos eloszláshoz hasonlítva erőteljesen jobbra tolódik, az 5., 6 képességszintet elért tanulók száma a legtöbb. Bár az országos és megyeszékhelyi nagy iskolákhoz viszonyítva is lényegesen kevesebb a kívánatos 4. szintet el nem ért tanulók száma, tanulóink 10,1 %-a e szint alatt teljesített. Nincs tanulónk az 1. szinten, a 2.-on is csak egy. Míg a megyeszékhelyi nagy iskolákban a tanulók 15,3%-a érte el legalább a 6. szintet, nálunk a tanulók 36,4%-a. Ez mindenképp rendkívül sikeresnek mondható! Mit mutat ez a kiemelkedő eredmény a korábbi (hatodikos) méréshez képest? Örvendetes, hogy a legtöbb tanulónk több képességpontot ért el, mint a hatodikos mérésnél. Azok, akik pontszáma nem emelkedett, már korábban is legalább 1700 képességpontot értek el, vagyis már hatodikban elérték legalább a 6. szintet. Természetesen tőlük már nem is várható el jelentős fejlődés. Hogyan alakult a képességeloszlás az egyes osztályokban? A legegységesebbnek az a osztályt tekinthetjük, itt a legmagasabb a medián értéke is. Ebben az osztályban mindenki az országos átlag felett teljesített. Az osztály leggyengébb negyede a többi osztály középmezőnyével egyezően teljesített. Az a, b és d osztályokban egyaránt 2100 pont feletti a legjobb teljesítmény. Az a osztályban mindenkinek, a d osztályban 1 tanuló kivételével mindenkinek sikerült elérnie a kívánatos 4. szintet. A legalacsonyabb a medián a c osztályban, itt található az évfolyam leggyengébb eredménye is. 23

Képességeloszlás az egyes osztályokban matematikából

osztály

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

a

-

-

-

4

7

13

2

b

-

-

3

6

7

4

3

c

-

1

3

9

6

3

-

d

-

-

1

3

13

9

2

Vizsgáljuk meg a teljesítményeket az előző év végi matematikajegy függvényében! A b és c osztály tanulói között találunk csak olyanokat, akik előző évben 2-est kaptak matematikából. Az ő teljesítményük nem marad el a 3-as, de néhány 4-es vagy 5-ös matekos eredményétől sem. Ebben az esetben a tesztírás körülményeit is érdemes megvizsgálni. A legszembetűnőbb a c osztályban a jegyek és a teszteredmények kapcsolata. Ebben az osztályban egyetlen 5-ös osztályzatú matekos van, de ő teszteredményével a középmezőnyben teljesített. Itt a legnagyobb a különbség az azonos osztályzatú tanulók eredményei között. Az évfolyam legjobb eredményét egy olyan d osztályos tanuló írta, aki matematikából 4-es. Ez is a tesztírás körülményeinek alapos felülvizsgálatát indokolja. Az előző mérési eredményhez is hasonlíthatjuk a teljesítményeket tanulói szinten is. Az a osztályban 10 olyan tanuló van, aki jobban teljesített a korábbi mérési eredménye alapján elvártnál. A b osztályban ugyan mindenki elérte legalább a korábbi eredményét, de 3 tanuló fejlődése az elvártnál gyengébb. A c osztályban ketten, míg a d osztályban 8-an teljesítettek az elvárt szint alatt. Az utóbbi osztályban több olyan tanuló is van, aki kevesebb pontot ért el, mint hatodikos korában. Szövegértés Kiemelkedően jó teljesítmény a szövegértésből elért 1746 pont, hiszen a megyeszékhelyi nagy iskolák (1602 pont) közül csak 2-ben született ennél jobb eredmény, hozzánk hasonlóan 12 iskola diákjai teljesítettek, míg a többsége (189 iskola), ennél gyengébb eredményt ért el. Ennél magasabb átlagot csak 2010-ben sikerült elérni, de a korábbi évek eredményei közül egyik sem különbözik szignifikánsan a mostaninál. Ha a képességeloszlást vizsgáljuk, akkor azt láthatjuk, hogy tanulóink több mint háromnegyede az országos átlagnál (1555 pont) jobban teljesített és legjobb diákjaink közel negyede az ország legjobb 5%-ba tartozik. Ez mindenképp figyelemre méltó teljesítmény! A 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok tanulóinál is jobban teljesítettek tanulóink. Hasonlítsuk az egyes képességszinten lévő tanulókat az országos és a megyeszékhelyi nagy iskolák képességeloszlásához! Iskolánkban kiemelkedően magas a 6. (40,4%) és 7. szintet (9,1%) elért tanulók száma. Ez azt jelenti, hogy diákjaink majdnem fele kiemelkedően jól teljesített. Sajnos, vannak olyan tanulók is, akik 8. osztály végére sem érik el az önálló ismeretszerzéshez szükséges 4. szintet. Azonban az e szint alatt teljesítők száma jelentősen 24

kisebb az országos eredményhez képest, tanulóink 6,1%-a a 3. szintet érte el. Örvendetes, hogy nincs nyolcadikosunk, aki ennél gyengébb eredményt ért volna el. Hogyan fejlődtek nyolcadikosaink az előző mérés óta? Tanulóink többsége jobb eredményt ért el, néhányan teljesítettek gyengébben most, mint hatodikban. A legtöbb ilyen tanuló azonban rendkívül magas pontszámot ért el hatodikban, így a mostani mérési eredménye is jó. Több az olyan tanuló, aki a korábbi eredménye alapján elvárhatónál szignifikánsan jobban teljesített, vagyis kiemelkedőnek mondható a fejlődése. Mit mutat a képességeloszlás az egyes osztályokban? A legjobban a d osztály tanulói teljesítettek, itt a legmagasabb a medián értéke, a legkisebb a különbség a tanulók között, nincs az elvárt 4. szint alatt tanuló és magas a 6. és 7. szintet elért tanulók száma. Ebben az osztályban található a legjobb teljesítményt nyújtó tanuló is. Az a osztályban is magas a medián értéke, itt a legkisebb a különbség az osztály legjobb tanulói között, a leggyengébbek között viszont a legnagyobb a különbség. Ehhez hasonló a c osztály teljesítménye. A legnagyobb a tanulók teljesítménye közötti különbség a b osztályban. Képességeloszlás az egyes osztályokban szövegértésből osztály

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

a

-

-

1

2

7

14

2

b

-

-

3

5

4

8

2

c

-

--

2

6

4

9

1

d

-

-

--

4

4

17

4

Összegzés A korábbi évekhez hasonlóan hatodikos és nyolcadikos tanulóink is mindkét mérési területen a korábbi mérési eredményeknek és a CSH-index tekintetében elvártaknak megfelelően teljesítettek a 2013-as kompetenciamérésen. Nincs szignifikáns eltérés a korábbi mérésekhez képest, de nyolcadikosaink az elvárhatónál nagyobb fejlődést mutatnak szövegértésből. A korábbi évekhez viszonyítva a hatodikosok között több az elvárható 3. szint alatt teljesítő diákunk. Sajnos ezen az évfolyamon mindkét mérési területen található diákunk az 1. szinten, sőt matematikából még az alatt is. Ha ők nem kapnak egyéni segítséget a továbbiakban, nem lesznek képesek a felvételin sem megfelelően teljesíteni. Örvendetes azonban, hogy már hatodikosaink között is található diákunk a 7. szinten! Belátható azonban, hogy az átlagtól nagyon elmaradó és az azt magasan felülmúló diákok számára nem ugyanolyan módszerekre van szükség a további fejlődéshez. Az egyéni tanulói eredményeket mindenképp érdemes megvizsgálni abból a szempontból is, hogy mekkora a különbség a két mérési terület eredménye között. Három képességszint különbség esetén keresni kell a gyengébb teljesítmény okait. 25

4. Az óvodai nevelés értékelése (Tímár Marietta beszámolója) Óvodánk a tanévet újra teljes létszámmal kezdte meg 96 gyermekkel. 24 első éves és 6 másodéves hallgató végezte óvodánkban szakmai gyakorlatát. 32 harmadéves hallgatónk sikeres záróvizsgát tett. Január 1-től óvodánkban több személyi változás történt. Madarászné Szász Éva tagintézményvezető, Szűcs Istvánné óvodapedagógus és Fogas Jánosné dajka nyugdíjba vonult. Timár Marietta vette át az intézmény vezetését, Szabó Imréné és Ternainé Fodor Mariann óvodapedagógusok, Szécsényi Istvánné dajka sikeresen beilleszkedtek kollektívánkba. Zsiga Adrienn január 1-től pedagógiai asszisztensként segíti munkánkat. Január 22-én megemlékeztünk a Magyar Kultúra Napjáról, a Wesley János Általános Iskola tanulóinak színvonalas citera-műsorával. Hagyományainkhoz híven vidám farsangi jelmezes felvonulást és bált rendeztünk, amellyel elűztük a telet. A csoportonkénti jelmezverseny és zenés táncmulatság, a hallgatók vidám műsora nagy sikert aratott a gyermekek és dolgozók körében. Minden évben méltóan megemlékezünk a 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseiről. Idén a 3. Honvéd Zászlóalj hagyományőrző csoport tagjai bemutatták a korhű ruházatukat, fegyvereiket. Minden csoport ünnepi műsorral készült erre az alkalomra. Március elején megtörtént az óvodai beiratkozás. Két kiscsoportba 37 gyermeket vettünk fel. Az egyik kiscsoport kiegészül 15 új óvodással. A 37 iskolába készülő gyermek sikeresen felvételt nyert az általuk megjelölt iskolákba. 21 nagycsoportosunk a Juhász Gyula Gyakorlóban kezdi meg tanulmányait. A szülők és gyermekek számára egyaránt maradandó élményt nyújtott a Méhecske csoportosok részére szervezett húsvéti barkácsdélután. A környezettudatos magatartás megalapozása jegyében megemlékeztünk a Víz, a Föld Világnapjáról és a Madarak és Fák Napjáról. Változatos tevékenységeket szerveztünk, témahetek keretében, kirándulásokkal gazdagítva (Füvészkert, Vadaspark, Víztorony, Tiszapart, stb.) segítettük a természet szeretetére, megóvására nevelést. Május 8-9-én ünnepeltük az édesanyákat. Az ünnepi műsor után játszódélutánt szerveztünk a kis- és középső csoportnak, amelyen szüleikkel együtt közösen éltük át a játék örömét. Május 15-én a „Kengurul” görkorcsolya városi versenyen nagycsoportosaink 1. helyezést értek el. Május 17-én a harmadéves óvodapedagógus hallgatók ballagásán a nagycsoportosaink színvonalas műsorral köszöntötték a ballagó diákokat. Május 20-án a leendő iskolásokkal látogatást tettünk a Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskolában, ahol megtekintettünk egy tanórát, a kicsik is aktívan részt vettek benne. 26

Május 23-án jótékonysági sportdélutánt szerveztünk a két nagycsoportnak, a leendő kiscsoportosoknak és szüleiknek. Az itt befolyt összeggel óvodánk alapítványát támogatták. Játékos sorversenyek, vetélkedők, néptánc bemutató, íjászat, kosárlabda dobó, roller verseny és az OVI-maraton színesítette a rendezvényt. Az egész tanév során rendszeresen léptek fel külső előadóművészek, akik kulturális életünket színesítették. (Truffaldino Bábszínház, Csiga Duó, Szegedi Mini Színház, Szegedi Nemzeti Színház művészei, Vántus István Zeneművészeti Szakközépiskola diákjai, stb.) Június 6-án búcsúzott el óvodánktól a 37 nagycsoportosunk. Június 13-án a tanév zárásaként csoportonként kirándulni mentek a gyermekek a Söndör Tanyára, Vadasparkba. Sikerként könyveljük el, hogy hosszú évek után védőnő vigyáz gyermekeink egészségére. A szülők támogatásával tovább szépült óvodánk udvara, megújult a homokozó, füvesítettünk, néhány udvari játék felújítása is megtörtént. 5. Művészeti iskolánk nevelő-oktató munkája Az idei tanévünk megtervezésekor legfontosabb feladatként jelöltük meg a hazai és nemzetközi művészeti iskolai kapcsolatok erősítését. 2013 nyarán a szombathelyi NYME Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium vezetője, Károly Frigyes igazgató úr egy zenei cserekapcsolat ötletével keresett meg minket. Iskolánk Bartók kórusának vezetője nyitott volt az ötletre, az éves munkatervünk része lett a program (áprilisban a min kórusunk utazott volna, májusban pedig mi láttuk volna vendégül a szombathelyi gyerekeket). Sajnos a szombathelyi kórusvezető betegsége miatt a program meghiúsult. A képzőművészeti ág cseh köztársasági cserekapcsolata aktív, Bystřice művészeti iskolájába utazott el a mi iskolánkból négy kolléga novemberben a nemzetközi kiállítás megnyitójára, ahol növendékeink szép eredményeket értek el (Lásd. versenyeredmények 2. melléklet). A májusi művészeti héten mi láttuk vendégül a cseh iskola négy képviselőjét Az élet értelme térben és időben nemzetközi kiállítás megnyitóján. Köszönjük mindazon kollégáknak a segítséget (Bácsi János, Héger Anita, Gyuris Edit), akik bár nem a képzőművészeti ág tanári, mégis sokat tettek a színvonalas vendéglátásért. Kiemelt feladatunknak tekintettük a zenetagozatos általános iskolák megyei Éneklő Ifjúság Hangversenyének megszervezését. Köszönjük mindazon kollégák munkáját, akik április 11-én hozzájárultak az esemény rendkívül magas színvonalú megrendezéséhez; ahhoz, hogy az 560 vendég megfelelő körülmények között versenyezhessen. A harmadik kiemelt terület a folyamatosan magas szintű szakmai munka végzése, ennek ellenőrzése, értékelése a művészeti hét keretében. Az iskolavezetés célul tűzte ki, hogy a zongora- és furulyavizsgákon, valamint a színművészeti ág vizsgaelőadásain jelen lesz. A zeneművészeti ág összes vizsgáján (11 vizsga Lásd. 1. sz. melléklet) jelen volt Sejtes Györgyi igazgatóhelyettes és Siposné Csendes Éva munkaközösség-vezető. A növendékek előadásain látszott az egész éves kitartó munka, a részletes értékelést a kollégákkal megbeszéltük. 27

A színművészeti ág záróelőadásaira (angol, német, magyar nyelvű színjáték) a kollégák jól felkészítették a gyerekeket. Egyik-másik előadás a művészeti gálán is megállná a helyét. Egy órát látogatott Bácsi János, hetet Sárvári Tünde, nyolcat Sejtes Györgyi (11 vizsga Lásd. 1. sz. melléklet) A vizsgaelőadások célja az is, hogy a szülőknek bemutassák a gyerekek az éves munkát. A szülők igen érdeklődőek, szinte teljes létszámmal képviseltették magukat az előadásokon. Köszönet minden kollégának a színvonalas munkáért. 1. Az iskola statisztikai adatai 1.1. Csoportszámok Minden idők legmagasabb csoportszámával, 77 csoporttal dolgoztunk ebben a tanévben. Az előző tanévhez képest 4 %-os emelkedés. Ebből:

zene

25

sz-k. ek1-2

4

sz-k.

10

zongora

7

furulya

4

Ebből:

képző

19

képző EK1-1.

4

grafika

13

festészet

1

kézműves

1

Ebből:

tánc

balett

1

modern tánc

1

néptánc

4

előképző

2

társastánc

6

14

Ebből: szín

19

angol EK1-2.

4

német EK1-2.

4

28

Össz.csoport

magyar színjáték

1

német színjáték

4

angol színjáték

6

77

1.2. Létszámok Nem csak a csoportok száma, hanem a létszámunk is emelkedett. 1150 növendékkel zártuk a tanévet.

Művészeti ág

Tanszak

Létszám

Összlétszám

A 2012-2013-as tanévhez képest

.

Zeneművészet

Szolfézs-kórus ek.

58

Változás

396

1 %-os csökk.

Szolfézs-kórus Furulya

135

Zongora

75 128

Képző-és iparművészet

Szín- és bábművészet

Előképző

57

Kézműves

16

Festészet

15

Grafika

97 + 91

Színművészet (angol) EK

57

0,004 %-es csökk. 276

276

0,9 %-os em .

Színművészet (angol)

88

Színművészet (német) EK

56

Színművészet (német)

29

Színművészet (magyar)

60

15 Táncművészet

Modern tánc

15

Néptánc

64

Társas tánc

87

Balett

10

Előképző

26

202

17 csökkenés

%-os

A zeneművészeti ág létszámának 1 %-os és a képzőművészeti ág 0,004 %-es csökkenésének oka az, hogy a „c és d” általános iskolai osztályba felvehető létszám maximuma 27. A színművészeti ág emelkedése az emelt szintű általános iskolai osztályok felmenő rendszerével magyarázható. A táncművészeti ág létszámcsökkenésének oka, hogy a túljelentkezés megszüntetése érdekében kevesebb „külsős” gyereket vettünk fel az idén. A jelentkezésekkel, létszámokkal kapcsolatos adminisztratív munka zökkenőmentesen zajlott a tanévben, ezért köszönet illeti Ábrahám Edinát.

2. A nevelő, oktató munka személyi feltételei 25 pedagógus tanított valamilyen művészeti tárgyat. Kálmán Zita és Molnár Zsolt gyakornokként kapcsolódtak a munkába. Mentoraik Nagy Ildikó és Sejbenné Miklós Edit elismerően szóltak eddigi tevékenységükről. Mátó Éva óraadóként, Pintér Attila és Pleskó Lajos részmunkaidősként dolgozott ebben a tanévben.

2.1. Nevelőtestület

Képző-és iparművészet

Színűvészet

Táncművészet

Zeneművészet

Tszvez.:

Tszvez.:

Tszvez.:

MKvez.:

Sejbenné M. Edit

Gyuris Edit

Nógrádiné Nóvé Zsuzsa Z

Siposné Csendes Éva

Chabrecsek Terézia.

Belájszki Nevenka

Mátó Éva

Diamant Ágnes

30

Jancsákné Majzik Andrea

Héger Anita

Molnár Zsolt

Tóth-Kocsis Csilla

Pataj Klára

Martonné Lányi Anikó

Beke Ferenc *

Sárvári Tünde

Tanács István

Dobcsányi László Dr. Francziáné Kello Mariann Kálmán Zita Kempf Attila

Kuspi Zsolt *

Nagy Ildikó Nánai Mária Pintér Attila Pleskó Lajos Sipos Géza Varga Ákos

Beke Ferenc * , Kuspi Zsolt * országosan is egyedülálló tantárgyat (számítógépes grafikát) oktattak, amit a művészeti óraszámon kívül biztosított az iskola.

A képző- és iparművészeti, zene- és táncművészeti ágakon a végzettségek megfelelőek voltak. A színjáték tanszakon gondot okozott a végzettség, mivel az oktatáshoz tanítói vagy tanári, ill. drámapedagógusi végzettség szükséges. A speciális tanszakok miatt (angol nyelvi, német nyelvi dráma) a nyelvismeret is elengedhetetlen. A tanárok beiskolázása folyamatos.

2.2. Továbbtanulás 2.2.1. Színművészet Egyre több nyelvszakos kolléga szerez drámapedagógus végzettséget, de az egyenlő teherviselés megvalósítását, a tantárgyfelosztás elkészítését, illetve a helyettesítés megszervezését nagymértékben megkönnyítené, ha minden nyelvszakos rendelkezne drámapedagógus végzettséggel. Ebben a tanévben Martonné Lányi Anikó kezdte meg tanulmányait a Kecskeméti Főiskolán, előreláthatólag 2015 júniusában szerez diplomát. A 2014/2015. tanévben pedig Albert Mónika kezdi meg tanulmányait ugyanitt. 2.2.2. Zeneművészet Kálmán Zita és Nánai Mária a Csodálatos népzene - A népzene tanítása az általános és középiskolában, valamint a zeneiskolában (alapítási engedély száma: OK-410/140/2010) című akkreditált továbbképzésen vettek részt. 31

2.3 Az ebben a tanévben megszerzett szakképesítések, végzettségek 2.3.1. Képzőművészet

Pataj Klára és Chabrecsek Terézia közoktatás-vezetői szakvizsgát szereztek. 2.3.2. Zeneművészet Siposné Csendes Éva közoktatás-vezetői szakvizsgát szerzett. Kövesi-Nagy Dominika zongora tanári és művész MA diplomát kapott. 2.4. A tantárgyfelosztás problémái Színművészet Továbbra is kevés a drámapedagógus végzettséggel rendelkező nyelvszakos kolléga, ezért nagyon túlterheltek azok, akik már megszerezték a végzettséget, mert a művészeti órák mellett az általános iskolai nyelvórákat is tartják, illetve a csoportvezetőség mellett ketten osztályfőnöki teendőket is ellátnak. Ebben a tanévben Belájszki Nevenkának, Gyuris Editnek és Tóth-Kocsis Csillának heti 5 túlórája volt. Nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket a művészeti iskola 2. évfolyamán az angol nyelvi dráma esetében a 4+3 bontás, ezért a következő tanévtől felmenőrendszerben arra szeretnénk átállni, hogy a 7 órás csoport egy kézben maradjon 3. Pedagógus életpályamodell A művészeti iskolában dolgozó pedagógusok a Pedagógus I. fokozatban vannak, kivéve Kálmán Zita és Molnár Zsolt gyakornokokat. 3.1. Képzőművészet Chabrecsek Terézia és Pataj Klára a rövidített portfóliót töltötték fel A 2015. évi minősítésre Jancsákné Majzik Andrea jelentkezett. A gyakornok minősítésre Molnár Zsolt készíti az anyagát.

3.2. Színművészet Sárvári Tünde, Tóth-Kocsis Csilla rövidített, Belájszki Nevenka teljes portfóliót töltött fel. A 2015. évi minősítésre Héger Anita jelentkezett.

3.3. Zeneművészet 32

Dobcsányi László és Siposné Csendes Éva a teljes portfóliót töltötték fel. Diamant Ágnes egyszerűsített portfóliót készített. A gyakornoki minősítésre Kálmán Zita készíti az anyagát. A 2015. évi minősítésre Kövesi-Nagy Dominika jelentkezett. Oláh Piroska és Nagy Ildikó tanárnők a 2014/2015-ös tanévben szeretnének beiratkozni olyan képzésre, ahol a szakvizsgájukat megszerezhetik, hogy tovább tudjanak lépni a Pedagógus II. fokozatba.

4. A nevelő, oktató munka tárgyi feltételei 4.1. Terembeosztás 4.1.1. Képzőművészet A 3 rendelkezésre álló terem a délelőtti sávban maximális kihasználtsággal működik. Az alsóbb évfolyamok egy-egy óráját az osztálytermekben tartották a kollégák. 4.1.2. Színművészet A drámafoglalkozások egy része a drámateremben kap helyet, a többi a nyelvi termekben és az alsós osztálytermekben. Azért, hogy mindenkinek legyen lehetősége nagyobb teremben is tanítani, félévente cserélnek termet a csoportok. A tantermeket minden alkalommal át kell rendezni a szaktanároknak, ami nagyon idő- és erőigényes, és a kicsik nem is tudnak ebben segíteni. Mivel a drámateremben helyszűke miatt egyéb tanórák is vannak, az eredeti funkcióját csak részben tudja betölteni. 5. Az éves szakmai munka 5.1. Fellépések, kiállítások, bemutatók (iskolai és iskolán kívüli programok) 5.1.1.Színművészet A csoportok létszámának növekedésével nőtt a bemutatóórák száma. Belájszki Nevenka és Héger Anita 5-5 bemutatóelőadást/foglalkozást tartott, Martonné Lányi Anikó és Gyuris Edit 3, Sárvári Tünde 2, Tóth-Kocsis Csilla pedig 1 előadással készült. Ebben a tanévben Gyuris Edit és Belájszki Nevenka tartottak bemutatóórákat a leendő elsősök szüleinek. 5.1.2. Képzőművészet Jancsákné Majzik Andrea a Vezetőtanítók és –tanárok VIII. országos módszertani konferenciáján előadást tartott (Holokauszt gyermekszemmel c.) és szekcióvezetői teendőket is ellátott. Publikációja jelent meg a Konferenciakötetben és a Módszertani Közlemények 33

(2013. 53. évf. 4. sz.) számában. Grafikai tervet készített a konferencia online jelentkezési felületéhez, a konferenciakötethez és a meghívóhoz. A Tavaszi Művészeti Est meghívóját is ő tervezte. Előadást tartott a „Multimédiás tananyagok az oktatásban” (Hódmezővásárhely, Szeged) címmel. Iskolánkat képviselte Bystriceben Csehországban a testvériskolai rajzpályázaton. A munkaközösség kiállítást készített az országos konferenciára, az Éneklő Ifjúság rendezvényre , az elsősök beíratásához tematikus óvodai meseillusztrációs pályázat kapcsán. Pataj Klára tartott bemutatóórát a nyílt héten. 5.1.3. Táncművészet A néptáncosok a témahéten táncházat és bemutatót is tartottak az iskolaudvaron, valamint az óvodánkban. Tanszakunk tanárai félévi és év végi bemutató órákat tartottak az érdeklődő szülők számára. Társastáncosaink több városi rendezvényen (Szeged Pláza őszi nyitórendezvénye, országos orvosi kongresszus fogadása, Zrínyi Ilona Matematika Verseny díjkiosztója) képviselték iskolánkat. Ebben a tanévben elért társastáncos eredményeinkre tekintettel az Oktatási Hivatal művészeti iskolánknak ajánlotta fel az V. Országos Tanulmányi Verseny rendezési jogát, amelyet elfogadtunk és 2015 januárjában rendezünk.

5.1.4. Zeneművészet Bárdos Kicsinyek Kórusa

Szeptember 18- 21. Baks Bárdos Kicsinyek Kórusának Kórustábora 71 tanuló részvételével Október 4-5.

Gyakorlóiskolák Szövetségének konferenciája, megnyitó ünnepség

Október 23.

Köztársaság ünnepe, városi központi ünnepség Résztvevők: Bárdos Kicsinyek Kórusa- Diamant Ágnes Bartók Gyermekkar- Siposné Csendes Éva Az egyesített kórust vezényelte: Diamant Ágnes

Október 25.

Bábszínház: Haydn: Az égő ház bábelőadás megtekintése a Bárdos Kicsinyek Kórusa tagjai részére Szervező: Nagy Ildikó

December 2.

150 éves a szegedi kóruskultúra, ünnepi hangverseny 34

Helyszín: Szegedi Nemzeti Színház Résztvevők: Bárdos Kicsinyek Kórusa- Diamant Ágnes Bartók Gyermekkar- Siposné Csendes Éva Az ének- zene tagozatos egyesített kórusokat vezényelte: Diamant Ágnes és Siposné Csendes Éva December 21. Március 11. Április 11.

Karácsonyi hangverseny a Dómban Szervező: Siposné Csendes Éva Közreműködtek: Bartók Gyermekkar, Bárdos Kicsinyek Kórusa Városi ünnepség a szegedi árvíz 135. évfordulója tiszteletére Bárdos Kicsinyek Kórusa, Bartók Gyermekkar Csongrád Megyei Éneklő Ifjúság Minősítő Hangverseny Csongrád megyei Ének-zene tagozatos általános iskolák kórusai és Bárdos Kicsinyek Kórusa

Június 6.

Pintér Attila vizsgahangversenyén közreműködött a Bárdos Kicsinyek Kórusának Kamarakórusa

Bartók Gyermekkórus

2013. október 19.

Jótékonysági Hangverseny a Felsővárosi Minorita Templomban

2013. december 02.

A Szegedi Kóruskultúra fennállásának 150. évfordulója a Szegedi Nemzeti Színházban

2013. december 13.

A Női Klinika felkérésére Karácsonyi Hangverseny

2013. december 21.

DÓM Karácsonyi Hangverseny

2014. január 22.

Díszünnepség a KÓTA könyvmegjelenése alkalmából Megyeháza Díszterem

2014. február 24.

Rajzkiállítás Díjkiosztó Ünnepsége –gyakorlóiskola

2014. március 10.

Zrínyi Ilona Matematikai Verseny Díjkiosztó ünnepség AGÓRA

2014. március 11.

Árvízi Emlékműnél megemlékező ünnepség

2014. március 26-29.

Kórustábor Baján

2014. április 11.

Megyei Éneklő Ifjúsági Hangverseny-Szeged, Gyakorló Iskola

2014. április 28.

Gálahangverseny- AGÓRA +Karnagyi Különdíj átvétele

2014. május 22.

Szegedi Daloló Nap +koszorúzás, megemlékezés

35

2014. május 27.

Területi Népdaléneklési Verseny, Gedói Ált. Iskola

2014. május 28.

Hangfelvétel a ballagási ünnepségre /8.c, 8.d osztályok/

2014. május 30.

TIK Gálahangverseny

A kórustáborok közösséget összekovácsoló és szakmai erejében nem lehet kételkedni. A gyerekek igénylik, és nagyon várják ezeket a közösen és hasznosan eltöltött napokat. Szeretik a megmérettetéseket, a kihívásokat. Ezért próbálnak a kórusvezetők minden olyan szereplési lehetőséget megragadni, ahol sikerélményhez tudják juttatni a gyerekeket. Diamant Ágnes tartott bemutatóórát a második zenei osztályban. A sok pozitív visszajelzés és a jelentkezés aránya megerősítette, hogy a bemutatóóra, valamint a zene tagozat jó híre mennyire meghatározó a szülők döntésében.

A művészeti estről a zenészek „szemével” Mivel a Bárdos Kicsinyek Kórusa az első részben szeretett volna fellépni, ezért az eddigi struktúra teljesen átalakult. Az első részben szereplő Dobcsányi László által alakított furulya együttes, és a Bárdos kórus közös szereplése sikert aratott. Az est második részében fellépő Bartók kórus és Sipos Géza furulyás növendékei, valamint a Finálé melyben a Kicsinyek kórusa és a legjobb furulyások szerepelhettek, kirobbanó sikert ért el. A jövőben ezt a felállást érdemes megtartani, mivel így változatosabb és kiegyenlítettebb lesz a Gálaest első része./zene+tánc/. A második részben csak a legjobbak szerepeltek, mivel a Gálaest egyik kritériuma, hogy csak a legügyesebb, és a magasabb évfolyamban tanulók muzsikáljanak, akik a minőséget tudják képviselni a közönségnek, a szülőknek. Ezt pedig csak a szereplők válogatásával lehet elérni, mint azt tettük a fellépő zongoristák esetében is. Örvendetesnek mondható, hogy minden zongoratanár képviseltette magát egy-egy növendékével az est folyamán. A sok pozitív visszajelzés megerősített bennünket abban, hogy változatos és tartalmas, valamint szórakoztató estet tudunk összeállítani minden évben.

A művészeti vizsgákra, az ezt követő héten került sor. Mind a zongora, mind a furulya vizsgák megfelelően zajlottak le. A színvonal nem volt kiegyenlített. Az viszont örvendetes, hogy a szülők és a hozzátartozók részéről nagyszámú volt az érdeklődés.

36

Billentyűs tanszak - zongora tárgy Oláh Piroska és Nagy Ildikó karácsonyi kishangversenyt tartottak, Kövesi-Nagy Dominika pedig házi versenyt rendezett a gyerekeknek a második félévben. Mindhárom program rendkívül hasznos, és tanulságos mind a tanárok, mind pedig a gyerekek számára.

Oláh Piroska Gyúró Dávidot készítette fel a konzervatóriumba. A következő programokon vett részt tanítványával: 2013. október 19. : Jótékonysági-koncert a felsővárosi templomban- Gyúró Dávid 2013. december 13. : Karácsonyi-műsor a szegedi Klinikán- Gyúró Dávid 2013. december 21. : Karácsonyi-koncert a Dómban - Gyúró Dávid 2014. február 3. : Előmeghallgatás a konzervatóriumban - Gyúró Dávid 2014. március 3. : Felvételi a konzervatóriumba- Gyúró Dávid

Fafúvós tanszak - furulya tárgy Sipos Géza és Dobcsányi László növendékei felléptek a hagyományos karácsonyi hangversenyen a Dómban. Sipos Géza növendékei szerepeltek a Női Klinikai Karácsonyi ünnepségen. Ezen kívül a Mikulásra, anyák napjára is felkészítették a tanulóikat a zenei műsorra, hogy ezzel is színesebbé tegyék ezeket az ünnepségeket. A napközis tanárokkal az együttműködés eredményes volt ebben a tanévben.

A félévi meghallgatások és az év végi vizsgák színvonala jelentős különbségeket mutatott egyes tanárok munkája között.

Összességében a 2013/2014-es tanév igen eredményes volt a zeneművészeti ágon. 5.2. Észrevételek a tanórai munkához 5.2.1.Színművészet A gyerekek nagyon ügyesek, élvezik a drámaórákat, a vizsgadarabokra, a bemutatókra lelkesen készülnek. Néhány csoportnál magatartási problémák nehezítik a munkát, három alkalommal a szülőkkel igazgatóhelyettesi megbeszélésre is sor került.

37

5.2.2. Táncművészet Táncosainkra általánosságban jellemző, hogy az órákon pontosan részt vesznek, fegyelmezetten dolgoznak. Az újdonságokra nyitottak, az új koreográfiákat örömmel fogadják, a fárasztó órai munkában szívesen részt vesznek, lelkesen készülnek a bemutatókra és a versenyekre. 5.3. A művészeti hét A hagyományoknak megfelelően művészeti hetet szerveztünk az iskolában. A rendezvénysorozat 2014. május 27-június 14-ig tartott. A Tavaszi Művészeti Estet 2014. május 30-án a TIK-ben szerveztük, amelynek kiemelt eseménye az „Élet térben és időben” nemzetközi rajzkiállítás volt. A cserekapcsolat keretében iskolánk adott otthont a cseh és magyar gyermekek munkáiból összeállított vándorkiállításnak, melynek megnyitóját a művészeti gálaest keretében tartottuk, ahová külföldi partnereinket is meghívtuk. A vándorkiállításon szereplő alkotások versenymunkák is voltak; a nemzetközi zsűri döntése alapján díjaztuk a műveket. A kiállítás-megnyitót a gálaműsor keretében rendeztük. Az est egy flashmobbal kezdődött, amely előre vetítette a gála művészeti koncepcióját, a vidám felszabadultságot. Az iskola diákjaiból (240 fő) alakult két kórus (Bárdos és Bartók kórus), valamint táncosok (250 fő a városi ált. iskolákból hozzánk művészeti iskolába járó diákok), zongoristák, furulyások léptek fel a rendezvényen. Ezen alkalommal mutattuk be a szülőknek, a város művészeti iskoláinak, a többi gyereknek, az iskola pedagógusainak és az érdeklődőknek az éves munka eredményét. A rendezvény védnökei prof. Dr. Homoki-Nagy Mária rektorhelyettes és dr. Marsi István dékán voltak. A TIK méltó helyszínnek bizonyult a rendezvényhez, a hangosítás és a műsor lebonyolítása kiválóan sikerült. Az est programja érdekes színfolttal gazdagodott: zárásként a nagykórus, a kiskórus és a furulyás gyerekek zenei kíséretével tanárkollégáink egy vidám koreográfiát adtak elő. Június 2-14-ig hangszeres bemutatók voltak az iskolában. Felléptek zongora és furulya tanszakos növendékeink. A rendezvényre vártuk a szülőket és a művészeti iskolák zenei tanszakjainak vezetőit is. A dráma hetére (június2- június 14-ig) angol, német magyar nyelvű előadásokkal készültek a gyerekek. A két hét és az este programjainak szervezéséért köszönet illeti Bondár-Puskás Editet és Katona Martinát.

7. Egyéb észrevételek, javaslatok, kérések 7.1. Képzőművészet - Új rajztáblára lenne szükség, valamint segítené a munkát egy papírvágó gép. 7.2. Színművészet - A drámateremben szükség lenne aktív táblára és a jelmeztár bővítésére. - A munkafázisok dokumentálásához és az elemzéshez szükség lenne fényképezőgépre. 38

- A bemutatóelőadások megtartását át kell gondolni: egymás munkájának megtekintése, nagyobb terem… Az Agora alkalmas helynek tűnik a „dráma napjának” megszervezésére. - Felvetődött a szakmai börze megrendezése kötetlen beszélgetés keretében. 7.3. Táncművészet - A CD lejátszók cserére szorulnak. - A jelmezek állapota (használat miatt) folyamatosan romlik, szükséges a selejtezés és a pótlás. - A nagytornateremben szükség lenne egy megfelelő méretű, mobil tükörre.

7.4. Zeneművészet - Indokolt az ének-zene szaktanterem tábláinak és a kivetitő vászonnak a cseréje. - A függönyök felújítása is szükséges. - A meglévő zongoraszékek elavultak, illetve megfelelő mennyiségű sámli beszerzése szükséges. - A történelemszertár bútorzata felújításra szorul. - A zongorákra szükséges a takaró. - A nevelőtestületi értekezletek miatt sok egyéni óra elmarad, ezért azokon az értekezleteken, amelyek elsősorban a közismereti tantárgyakat tanító kollégákat érintik, egy képviselővel lennének jelen. - A tanórán kívüli hangszeres gyakorlás lehetőségének megteremtése az iskolában lehetséges, a szülőket nem lehet a hangszer megvásárlására kényszeríteni.

8. Az e-napló tapasztalatai Az idei évben bevezetett e-napló elvben az adminisztrációt könnyítené, valójában a művészeti oktatás esetében mégis több alkalommal inkább akadályként működött. A jelenlegi e-napló nem feltétlenül alkalmas a művészeti órák adminisztrálására, többször a gyakorlati akadályok miatt a rendszergazda segítségre szorultunk, illetve rákényszerültünk a valós összkép megjelenítéséhez szükséges adatokon, reális tevékenységeken felül felesleges, olykor okafogyott információkat feltüntetni, adminisztrálni. Javaslat: A művészeti iskola jelentkezési lapján megkérdezett adatok egyezzenek az e-napló által kért információkkal. 39

9. A következő tanév óraszámainak és a kiszámíthatóbb tantárgyfelosztás készítésének érdekében érdemes megfontolni a heti 6 órás emelt szintű és művészeti óraszámokat.

A művészeti iskolai munka a hagyományoknak megfelelően kiegyensúlyozott, eredményes volt. Köszönet ezért minden kollégának.

• •

melléklet: Év végi vizsgák Zeneművészeti ág

2014. június 2-6.

Billentyűs tanszak ZONGORA tantárgy

Jún. 02. Hétfő Kálmán Zita vegyes terem

16.00h

Oláh Piroska ének-zene terem

Jún. 03. Kedd Kövesi-Nagy Dominika vegyes terem Nánai Mária

ének-zene terem

Jún. 04. Szerda Varga Ákos vegyes terem

17.00h

16.00h 17.00h

16.00h

Nagy Ildikó ének-zene terem

17.00h

Kempf Attila

18.00h

vegyes terem

Fafúvós tanszak FURULYA tárgy

Jún. 06. Péntek Dobcsányi László

13.45-14.45h

Jún. 06. Péntek Pintér Attila

15.00-15.45h

Jún. 06. Péntek Pleskó Lajos

16.00-16.45h

Jún. 06. Péntek Sipos Géza

17.00-18.00h

40

6. Versenyeredményeink

41

Oszt.

Tanuló neve

Sükkösd Ákos

Szintje, elért helyezés

A verseny megnevezése Országos Német

Városi

Megyei

x

1. hely

x

2. hely

Sheibl Rabán

x

3. hely

Sehápovics Iván

x

5. hely

Tóth Bettina

x

11. hely

Akócsi Lilla

9. hely

Ótott Péter

Nyelvi

Országos 13. Hely

Nemzetközi verseny, elért helyezés Gyuris Edit

8.b

Papp Anita

42

Sükkösd Ákos

Sövegértési

1. hely

Gyuris Edit

2. hely

Scheibl Rabán

Gyuris Edit

Ótott Péter

3. hely

Sehápocics Iván

Gyuris Edit

Akócs Lilla

Pap Anita

Dobai Dominika

Görgei Artúr történelem verseny

/csapatban/

/Tisza parti iskola által szervezett/

Dobai Dominika

Városi történelem verseny/Tömörkény István gimnázium által szervezett/

Felkészítő t.:

6. hely

4. hely

43

Szűcs Mátyásné

Ótott Péter

Zrínyi Ilona

3. helyezés

Matematika verseny

Makkosházi

Soós Edit

csapat:2.hely 2.helyezés

Matematika Verseny Varga Tamás

1 helyezés

2. helyezés

Matematika Verseny Kalmár László

1.helyezés

Matematika Verseny Bolyai csapatverseny

4. helyezés

Kasza Csongor

Bolyai csapatverseny

4. helyezés

Soós Edit

Scheibl Rabán

Bolyai csapatverseny

4. helyezés

Soós Edit

44

Sükösd Ákos

Bolyai csapatverseny

4. helyezés

Ótott Péter

Szécsi Szilveszter Biológiaverseny

3. hely (regionális)

Tanára: Farkas Zsuzsanna

45

Soós Edit

Oszt.

Tanuló neve

Szőke Luca

Szintje, elért helyezés

A verseny megnevezése

Nemzetközi verseny, elért helyezés Városi

Shakespeare

Megyei 9. hely

Országos Héger Anita

műfordító

Elő Viktória Kele Anna

Országos Angol

X

Nyelvi

X

Kószóné Schrancz Gertrud

X Kelemen Bella

X

8.c Kismarcy-Antalffy

X

Regő

X X

Kocsis Endre Kocsis-Nagy Kinga Kele Anna

Görgei Artúr történelem verseny

46

Kocsis-Nagy Dominika

/Tisza parti iskola által szervezett/ 4. hely

Zelmann Dávid

Felkészítő t.: Szűcs Mátyásné

Kocsis Endre

Szeged városi szavalóverseny 1.hely

Felkészítő t.: Simon Mihály

47

Surányi Lili

Zrínyi Ilona

csapat 2.hely

H.Fazekas Erika

Matematika verseny Tóth Virág Tanára: Farkas Zsuzsanna, Kaszt Erika Tóth Virág Tanára: Farkas Zsuzsanna, Kaszt Erika Kele Anna Tanára: Zalai Edina Kele Anna Tanára: H. Fazekas Erika Kele Anna Tanára: Zalai Edina

Tisza vetélkedő (csapatverseny)

2. (Dél-alföldi régió)

24. Herman Ottó Országos Biológia Verseny

7. hely

Meleg István Kémia Emlékverseny

8. hely (regionális)

XXIV. Öveges József Kárpát-medencei Fizikaverseny

16. hely

Hevesy György Országos Kémiaverseny

3. hely

48

86. hely

Elő Viktória Tanára: Farkas Zsuzsanna Harcsa-Pintér Noémi Tanára: Zalai Edina Harcsa-Pintér Noémi Tanára: H. Fazekas Erika Surányi Lili Tanára: H. Fazekas Erika Czigléczki Zita Tanára: H. Fazekas Erika Szalay Zsombor Tanára: H. Fazekas Erika

Szécsi Szilveszter Biológiaverseny

6. hely (regionális)

Hevesy György Országos Kémiaverseny

17. hely

XXIV. Öveges József Kárpát-medencei Fizikaverseny

9. hely

242. hely

XXIV. Öveges József Kárpát-medencei Fizikaverseny

5. hely

248. hely

XXIV. Öveges József Kárpát-medencei Fizikaverseny

17. hely

XXIV. Öveges József Kárpát-medencei Fizikaverseny

9. hely

49

321. hely

Oszt.

Tanuló neve

Korognai Eszter

Szintje, elért helyezés

A verseny megnevezése Shakespeare

Városi

Megyei

Országos

Nemzetközi verseny, elért helyezés

X

Fehérvári Györgyné

X

Fehérvári Györgyné

műfordító

Hantos Flóra Nógrádi Anikó

8.d

Osvay Borbála Pesti Sára

Országos Angol Nyelvi

Országos Angol Nyelvi

Posnyák József Lengyel Szilárd Tanára: H. Fazekas Erika

X

X

Kószóné Schrancz Gertrud

X X

XXIV. Öveges József Kárpát-medencei Fizikaverseny

13. hely

50

31. hely

Lengyel Szilárd

Bor Pál Fizikaverseny

3. hely

Bor Pál Fizikaverseny

4. hely

Tanára: H. Fazekas Erika Halasi Soma Tanára: H. Fazekas Erika Halasi Soma Tanára: H. Fazekas Erika Duska Zsolt

XXIV. Öveges József Kárpát-medencei Fizikaverseny Bor Pál Fizikaverseny

7. hely

10. hely

Tanára: H. Fazekas Erika Duska Zsolt Tanára: H. Fazekas Erika Nagy Sára Tanára: Kaszt Erika, Zalai Edina Nagy Sára Tanára: Kaszt Erika, Zalai Edina

XXIV. Öveges József Kárpát-medencei Fizikaverseny

17. hely

24. Herman Ottó Országos Biológia Verseny

5. hely

VII. Csizmazia György Emlékverseny (komplex természettudományi

3. hely (regionális)

51

131. hely

csapatverseny) Halasi Soma Tanára: Zalai Edina Lengyel Szilárd Tanára: Zalai Edina Pál Janka Tanára: Zalai Edina Pál Janka Tanára: H. Fazekas Erika Halasi Soma Tanára: Zalai Edina

Annus Kristóf Tanára: H. Fazekas Erika

Meleg István Kémia Emlékverseny

7. hely (regionális)

Meleg István Kémia Emlékverseny

7. hely (regionális)

Szécsi Szilveszter Biológiaverseny

10. hely (regionális)

XXIV. Öveges József Kárpát-medencei Fizikaverseny

11. hely

Hevesy György Országos Kémiaverseny

4. hely

XXIV. Öveges József Kárpát-medencei Fizikaverseny

17. hely

52

285. hely

ALSÓ TAGOZAT

2013/2014. AZ ELÉRT VERSENYEREDMÉNYEKRŐL

Oszt.

Tanuló neve

Földesi Eszter

A verseny megnevezése Görkorcsolya

Szintje Elért helyezés Városi

Megyei

Országos

Utánpótlás Kupa

2. hely

Junior F lány Földesi Eszter

Görkorcsolya

Utánpótlás Kupa

1.b

7.hely

Amatőr lány Junior FDE lány Földesi Eszter

Görkorcsolya

Homokhát Kupa Junior E lány

53

6.hely

Földesi Eszter

Görkorcsolya

Deszk-görk.

3.hely

Junior E lány Földesi Eszter

Görkorcsolya

Nemzetközi verseny

4.hely

Tiszavirág Kupa Junior E lány

Oszt.

Tanuló neve

Kancsár Ábel

Szintje

A verseny megnevezése

Elért helyezés Városi

Megyei

Országos

Diák Olimpia Úszás

városi

2. helyezett

Hódkupa

városi

3. helyezett

1.c

54

Vadkerti Szilárd

Diák Olimpia Úszás

1. helyezett

városi

55

Oszt.

Tanuló neve

Illés Janka

Szintje, elért helyezés

A verseny megnevezése Cifra Palota

Nemzetközi verseny, elért helyezés Városi

Megyei

Országos

Igen

Első

Rajzverseny 2.c

Diákolimpia

Tanár: Molnár Zsolt Igen-csapat

Második

futóverseny Tanár: Menyhárt Zoltán Geretovszky

Napfény

Márton

koreográfus

Igen-csapat

Második Tanár: Nógrádiné Nóvé Zsuzsanna

táncverseny

RTE Focitorna

Igen-csapat

Harmadik Tanár: Siket Lajos

Oszt.

Tanuló neve

A verseny megnevezése

Szintje, elért helyezés Nemzetközi verseny, elért helyezés Városi

Megyei

56

Országos

Kerekes Anna

Városi Helyesírási

Mária (felkészítő

Verseny

városi

16. helyezett

városi

3. helyezett

városi

16. helyezett

tanár: Bondor Mónika) Somogyi Martin

Zrínyi Matematika

Tibor (felkészítő

Verseny

tanár: Bondor 2.d

Mónika)

Városi Matematikai Verseny LÜK Verseny

Kistérségi forduló Jovanov Liliána

LÜK Verseny

Kistérségi forduló

(felkészítő tanár: Bondor Mónika)

Oszt.

Tanuló neve

A verseny

Szintje, elért helyezés

57

Nemzetközi verseny, elért helyezés

megnevezése

Városi

Fónad Gergely

Bonifert mat. verseny

Fónad Gergely

Atlétika

Palásthy Zsolt

Úszás

I.

Wenner Miklós

Jégkorong

I.

Megyei

Országos

döntő

I. , IV.

3.a

Oszt.

Tanuló neve

A verseny

Szintje, elért helyezés

58

Nemzetközi verseny, elért helyezés

megnevezése

Városi

Megyei

Országos

Napfény Szeged Vecsernyés Anna

2.

Kupa(jégtánc)

OB(jégtánc)

2.

Vecsernyés Anna Vecsernyés Anna

Avas Kupa(jégtánc)

3.

Vecsernyés Anna

Budapest Kupa

2.

Kóbor Hanna

Cifra Palota(rajz)

2.

Raffai Róbert

Forma Kupa(tánc)

3.

Buknic Emese

OB(tenisz)

3.b

3.

59

Sára Mózes

Oszt.

Tanuló neve

Waldhauser Miklós

3.c

Diákolimpia

A verseny megnevezése

5.

Szintje, elért helyezés Nemzetközi verseny, elért helyezés Városi

Megyei

- Iskolai Zrínyi Ilona Matematika verseny 1. hely

-Megyei Zrínyi Ilona Matematika verseny 13. hely

13. hely

- Iskolai Orchidea- Pangea Matematika verseny 1. hely

60

Országos

Péter Tamás:

. Bonifert Domonkos Nemzetközi Matematika verseny V.

- Iskolai OrchideaSüli Ákos

Pangea Matematika verseny 3. hely -Iskolai Matematika verseny

3.

61

hely Városi versmondó Hajdu Luca Bessenyei Lili

3. hely

verseny

Városi Kazinczy verseny

Nemzetközi GALGA- SZAC Cupa ( Kumite kategória) 3. hely

1. hely

6. Advent Kumite

kupa 3. hely

Nemzetközi zongoraverseny ( Sabac – Szerbia) 2. hely

Balázs Piri Soma

Nemzetközi zongoraverseny ( Topola – Szerbia) 1. hely

62

Oszt.

Tanuló neve

Napfény Társastánc Pádár Boglárka

Szintje, elért helyezés

A verseny megnevezése

Nemzetközi verseny, elért helyezés Városi

Megyei

ezüst érem

Fesztivál

II. Hátgerinc kupa

5. hely

3.d Baráth Réka

Városi helyesírási verseny

6. hely Felk. : Pálné Szili Henrietta

Megyei helyesírási verseny

13. hely Felk. : Pálné Szili

63

Országos

Henrietta

Posnyák Kriszta

Kézilabda torna

7. helyezés

Modern táncverseny Arany János rajzverseny

1. hely 1. helyezés Felk. Chabrecsek Terézia 1. hely

Kiss Bálint Nemzetközi kézilabda torna V.Napfény

Nívó I (quick-step)

64

Társastánc

Ezüst (szamba)

Fesztivál és Koreográfus Vers. 1. helyezés

Zemplén táncverseny Rácz Petra

V.Napfény

Nívó I (quick-step)

Társastánc

Ezüst (szamba)

Fesztivál és Koreográfus Vers.

VII.Főnix Kupa

6. helyezés

Utánpótlás Torna,

2004-es lányok

Debrecen

65

Zsombói

1. helyezés

Utánpótlás

2004-es lányok

Kézilabda Torna VI. Kiss Bálint

4. helyezés

Kézilabda

2004 lányok

Utánpótlás Kupa, Szentes Országos Erima

Mindháromszor

Bajnokság,

2. helyezés

megyei fordulók

2004 lányok

(Szeged, Kistelek, Algyő) Tóth Katalin Enikő

1. helyezett

SZEPA Kupa

66

Budapest 2. helyezett

BASE Kupa Budapest Fradi kupa

3. helyezett

Abony Kupa

1. helyezett

Rátkai Andrea

Városi helyesírási

Dorka

verseny

19.hely Felk. : Pálné Szili Henrietta

Csendéletfestő

Különdíj Felk. Chabrecsek Terézia

V.Napfény

Nívó I (quick-step)

Társastánc

Ezüst (szamba)

67

Fesztivál és Koreográfus Vers. Ördög Boglárka

Csongrád megyei

Panna

Hátgerinc Kupa

5.helyezés 6.helyezés

Mazsorett

ezüst minősítés

Subotica Grandprinx Mazsorett

gyémánt minősítés

Subotica

(szóló formáció)

Grandprinx

Kosztor Gréta

MB elődöntő

Országos 4.hely

MB döntő

Országos 2.hely

szóló látványtánc

68

MB elődöntő

Országos 1.hely

MB döntő

Országos 1.hely

csoportos tánc MB elődöntő

Országos 1.hely

MB döntő

Országos 1.hely

csoportos tánc 2. helyezés

Szóló látványtánc Nagykanizsa Csoportos tánc

1. helyezés

(disco) Nagykanizsa Premier Napok

2. hely+

Táncverseny

Nívó - díj

69

Oszt.

Tanuló neve

Ótott Evelin

A verseny megnevezése Bolyai Matematika

Szintje, elért helyezés Nemzetközi verseny, elért helyezés Városi

Megyei 1.hely

Országos 33.hely

csapatverseny

Konfár László

Zrínyi Ilona.

Soós Edit

Mat.vers.egyéni

4.a

csapatban 3. hely Kalmár László .Mat.vers,

1,hely

Városi Mat.vers. Megyei Mat.vers.

Kiss Ilona

1.hely

70

15.hely

Kenguru Mat,vers, 6.hely 11.hely 4.hely Ferencsik Ádám

Zrínyi Ilona

1.hely

Kiss Ilona

Mat.vers. egyéni csapatban

Crainic Alex

Zrínyi Ilona

Konfár László 1.hely

Soós Edit

1.hely

Kiss Ilona

Mat,vers.csapat

Paszt Lilla

Bolyai Matematika

Konfár László 1.hely

33. hely

csapatverseny

Farkas Flóra

Bolyai Matematika

Kiss Ilona Konfár László

1.hely

71

33.hely

csapatverseny

Gulyás Kincső

Bolyai Matematika

1.hely

33.hely

csapatverseny

Oszt.

Tanuló neve

A verseny megnevezése

Czigléczki János

Bolyai

Vince

csapatverseny,

Kiss Ilona Konfár László

Szintje, elért helyezés Nemzetközi verseny, elért helyezés Városi

Megyei

Országos

Bonifert levelező, 4.c Iskolai Orhidea Pangea Továbbjutott

matematika, 1. hely

72

Balogh Ádám Péter

Bolyai

III. hely

csapatverseny, Zrínyi matematika verseny, Kenguru matematika, Orhidea Pangea matematika, Kazinczy szépkiejtési verseny, továbbjutott Dobd a kosárba!

Balázs Ádám

Kenguru

34. hely

matematika, Olvasni Jó!

73

levelezős verseny Terhes Katinka

Városi fogalmazás

II. hely

verseny

Kancsár Mirjam

Diadal

Kövesi-Nagy

Bolyai

Bertalan

csapatverseny,

III. hely

Iskolai matematika verseny III. hely

Oszt.

4.d

Tanuló neve

Bolgár Bálint Kovács Boglárka Nádudvari-Sipos Péter Pető Dóra

A verseny megnevezése Bolyai Matematika Csapatverseny

Szintje, elért helyezés Nemzetközi verseny, elért helyezés Városi

Megyei 12. (Árvainé L. I.)

74

Országos

helyesírási verseny Acsai Dóra Kovács Boglárka, Magyar Janka, Pető Dóra

3. hely (Árvainé L. I.)

Atlétika Diákolimpia

1. hely

1. hely

75

1. számú melléklet

76

Tanulói elégedettségmérés SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskolája, Napközi Otthonos Óvodája A 2014 tavaszán végzett vizsgálat kivonata Mentor: dr. Szalókyné Várkonyi Mária Hallgató: Faragó Attila

Tanulói elégedettségmérés • A iskolavezetéssel történt egyeztetést követően a 2013/14. tanév 2. félévében tanulói elégedettségmérésre került sor. • A vizsgálat célja az volt, hogy lehetőséget teremtsen a diákoknak arra, hogy a minőségfejlesztés érdekében elmondják véleményüket, igényeiket, javaslataikat az iskola működésével kapcsolatban.

A vizsgálat • Évfolyamonként egy-egy osztály került megkérdezésre. • A mérés mind a 4 fajta (a, b, c, d) osztályt érintette alsó és felső tagozaton is. • A vizsgálat kérdőíves mérés formájában zajlott. • A célérték 75%-ban került meghatározásra. • Jelen bemutató a 71 oldalas vizsgálati anyag szűk kivonatát ismerteti.

A kérdőív

1. Az iskolában tanultak hasznossága A diákok számára fontos, hogy az iskolában tanultak felhasználhatók legyenek számukra, ismereteiket bővítsék, készségeiket, képességeiket fejlesszék. Ezt a fejlődést ők is érzékelik, így a válaszokból most kiderül, hogyan viszonyulnak az iskolában tanultakhoz.

1. Az iskolában tanultak hasznossága 100%

98,3%

97,6%

91,3%

90%

86,1%

85,2%

90% 77,8%

75%

50%

25%

0% 1. osztály

2. osztály

3. osztály

4. osztály

5. osztály

6. osztály

7. osztály

8. osztály

2. A tanórák és foglalkozások érdekessége A tanulók motivációja is kiemelkedően fontos egy nevelési-oktatási intézmény számára. A diákok a legjobban a tanórák és foglalkozások érdekességét tudják megítélni, bár egyéb motivátorok is megjelennek a különböző tevékenységek során.

2. A tanórák és foglalkozások érdekessége 95,8%

100%

96%

86,5%

83,8% 78%

75%

75%

73,6%

68,2%

50%

25%

0% 1. osztály

2. osztály

3. osztály

4. osztály

5. osztály

6. osztály

7. osztály

8. osztály

3. A pedagógusok szakmai felkészültsége A tanítási-tanulási folyamatban a pedagógusok szakmai felkészültsége alapvető fontosságú. A kvalitásnak kiemelkedő szerepe van egy gyakorlóiskola életében. A diákokban is kialakult egy kép a pedagógusaikat illetően.

3. A pedagógusok szakmai felkészültsége 100%

99,2% 90,4%

96%

97,5%

93%

82,4%

81,9%

78,4%

75%

50%

25%

0% 1. osztály

2. osztály

3. osztály

4. osztály

5. osztály

6. osztály

7. osztály

8. osztály

4. A tanulási terheltség Érdekes kérdés annak megválaszolása is, hogy a diákok mennyire érzik megterhelve magukat a tanulástól és a különböző órákra való készüléstől. Ez is közrejátszik a tanulási kedv alakulásában és abban is, hogy a diákok mennyire érzik jól magukat az iskolában.

4. A tanulási terheltség 100%

94,2% 88,7% 83,3%

85% 77,3%

75%

71,9%

73,5%

7. osztály

8. osztály

63,9%

50%

25%

0% 1. osztály

2. osztály

3. osztály

4. osztály

5. osztály

6. osztály

5. A versenyekre való felkészülésben való segítség Az intézménybe sok tehetséges és átlagon felüli képességekkel rendelkező tanuló jár. Az ő felkészítésük is kiemelten fontos terület az intézmény életében. A különböző versenyeken, vetélkedőkön, pályázatokon a tanulók meg tudják mérni, méretni magukat, és megtapasztalhatják a siker örömét. Ehhez fontos, hogy jó felkészítést kapjanak.

5. A versenyekre való felkészülésben való segítség 98,4%

100%

92,7%

88,6%

91,7% 85%

83,8% 77,8%

70%

5. osztály

6. osztály

75%

50%

25%

0% 1. osztály

2. osztály

3. osztály

4. osztály

7. osztály

8. osztály

6. A diáktársak iskolai viselkedése Az egyik legérdekesebb kérdés, hogy a diákok miként ítélik meg diáktársaik viselkedését az iskolában. Ez a terület is mélyen befolyásolja a tanulók iskolai közérzetét, akár még a tanulmányi előmenetelét is.

6. A diáktársak iskolai viselkedése 100% 83,9%

81,3% 76,6%

82%

83,3%

7. osztály

8. osztály

75%

75% 62,5%

62,5%

50%

25%

0% 1. osztály

2. osztály

3. osztály

4. osztály

5. osztály

6. osztály

7. A saját viselkedés Az is érdekes kérdés, hogy a diákok miként látják saját viselkedésüket, saját magukat az iskolában. Valószínűleg, hogy pozitívabban, mint egymást. Ez az ember azon tulajdonságából ered, hogy saját magát minél előnyösebb színben szeretné feltűntetni.

7. A saját viselkedés 100%

93,3%

93,3%

94,4%

95% 83,8%

88%

88,9%

80,7%

75%

50%

25%

0% 1. osztály 2. osztály 3. osztály 4. osztály 5. osztály 6. osztály 7. osztály 8. osztály

8. A pedagógusok tanulókkal való bánásmódja A mérés szempontjából fontos kérdés, hogy a diákok miként ítélik meg pedagógusaik tanulókhoz való hozzáállását, viselkedését. Ez kihatással van az iskolai élet hangulatára, a tanár-diák jó viszonyra, vagy akár egy-egy tantárgy megítélésére is.

8. A pedagógusok tanulókkal való bánásmódja 100%

95,2%

96,8%

99,2% 85,4% 80%

76,9%

75%

69,4% 59,1%

50%

25%

0% 1. osztály

2. osztály

3. osztály

4. osztály

5. osztály

6. osztály

7. osztály

8. osztály

9. A pedagógusok hangneme A következő kérdés arra vonatkozott, hogy a diákok hogyan ítélik meg a pedagógusok hangnemét. Ez az iskolai élet minden területére hatással van, de különösen konfliktus esetén és fegyelmezéskor kerül előtérbe.

9. A pedagógusok hangneme 97,5%

100%

92,7% 87,5% 81%

78,8%

75%

75% 65,7%

68,2%

5. osztály

6. osztály

50%

25%

0% 1. osztály

2. osztály

3. osztály

4. osztály

7. osztály

8. osztály

10. Az iskolai teljesítménynek megfelelő értékelés A mérés során az a kérdés is felmerült, hogy a diákok mennyire tartják megfelelőnek az iskolai teljesítményük értékelését, mivel az is fontos a diákok számára, hogy az értékelésből pontos képet kapjanak magukról és az elsajátított tudásukról.

10. Az iskolai teljesítménynek megfelelő értékelés 99,2%

100%

91,9%

91%

87,5%

85,2%

87% 79,2%

78,7%

75%

50%

25%

0% 1. osztály

2. osztály

3. osztály

4. osztály

5. osztály

6. osztály

7. osztály

8. osztály

11. Az iskola házirendje Az iskola házirendjét minden tanulónak ismernie kell, és lehetőség szerint be is kell tartania. Arra a kérdésre, hogy mennyire elégedettek a diákok a házirenddel a következő eredmények születtek:

11. Az iskola házirendje 100% 92,5%

92,7%

86%

85%

85% 77,8%

75%

71,4% 65,3%

50%

25%

0% 1. osztály

2. osztály

3. osztály

4. osztály

5. osztály

6. osztály

7. osztály

8. osztály

12. Az iskola jutalmazási, kitüntetési rendszere Nagyon fontos, hogy az intézmény miként jutalmazza azokat a tanulókat, akik valamilyen formában tesznek az iskola hírnevének öregbítéséért, vagy az iskolában folyó munka és élet javításáért.

12. Az iskola jutalmazási, kitüntetési rendszere 100%

96,7% 93,3%

92,7%

88,8%

88%

85,2% 79,8%

83,8%

75%

50%

25%

0% 1. osztály

2. osztály

3. osztály

4. osztály

5. osztály

6. osztály

7. osztály

8. osztály

13. Az iskola büntetési rendszere Az iskolában előfordulnak esetek, amikor a diákok megszegik a szabályokat, és ezek bizony valamilyen büntetést vonnak maguk után. Nézzük, ennek rendszeréről hogyan vélekednek a diákok.

13. Az iskola büntetési rendszere 100%

95,8% 90%

92,5%

86% 72,5%

75%

71,2%

70,6%

47,6% 50%

25%

0% 1. osztály

2. osztály

3. osztály

4. osztály

5. osztály

6. osztály

7. osztály

8. osztály

14. Az iskolavezetés irányító, segítő munkája Az iskolavezetésnek döntő szerepe van az iskolában folyó nevelő-oktató munkában. Emellett vannak olyan ügyek, amelyek csakis az iskolavezetés hatáskörébe tartoznak.

14. Az iskolavezetés irányító, segítő munkája 100%

95,2%

99,2%

97,6%

91,3%

88,9%

87,5% 82,5%

80,6%

75%

50%

25%

0%

1. osztály

2. osztály

3. osztály

4. osztály

5. osztály

6. osztály

7. osztály

8. osztály

15. A diákönkormányzat működése, a diákjogok érvényesülése Egy nevelési-oktatási intézményben fontos, sőt kötelező is, hogy működjön diákönkormányzat, és hogy érvényesüljenek a diákjogok. Nézzük meg, erről hogyan vélekednek az iskola diákjai.

15. A diákönkormányzat működése, a diákjogok érvényesülése 96,7%

100%

95,2%

88% 80%

80%

77,8%

75%

71,4%

75%

50%

25%

0% 1. osztály

2. osztály

3. osztály

4. osztály

5. osztály

6. osztály

7. osztály

8. osztály

16. Az iskolai rendezvények és ünnepségek színvonala Az iskolai élet szerves részét képezik az ünnepségek és rendezvények. A diákok számára is fontos az ünnepségek színvonala, hogy méltó módon tudjanak ünnepelni, megemlékezni. A változatos, sokszínű rendezvények a hasznos tevékenységeken túl erősítik a közösség összetartozását is.

16. Az iskolai rendezvények és ünnepségek színvonala 100%

95%

98,3%

95,2% 92,5%

75%

77,3%

77%

77,8%

6. osztály

7. osztály

8. osztály

69,4%

50%

25%

0% 1. osztály

2. osztály

3. osztály

4. osztály

5. osztály

17. A művészeti iskolai foglalkozások A tanulók nagy része a művészeti iskola tanulója is. A különböző tanszakok sokszínű tevékenységekre adnak lehetőséget. Nézzük, hogyan vélekednek erről a gyerekek:

17. A művészeti iskolai foglalkozások 98,3%

100%

96,8%

95%

96,3%

84,5%

84,1%

79,8% 75%

75%

50%

25%

0% 1. osztály

2. osztály

3. osztály

4. osztály

5. osztály

6. osztály

7. osztály

8. osztály

18. A napközi otthoni tevékenységek Az egész napos nevelésben fontos szerepet kap a napközi otthon. Különböző, sajátos tevékenységek segítik a tanulók sokoldalú fejlődését.

18. A napközi otthoni tevékenységek 96,8%

100%

94,4%

96,3%

95,8%

85,6%

83,8%

73,2%

75% 58,3% 50%

25%

0% 1. osztály

2. osztály

3. osztály

4. osztály

5. osztály

6. osztály

7. osztály

8. osztály

19. Az iskola tárgyi, technikai felszereltsége Egy nevelési-oktatási intézmény szempontjából fontos volt mindig is, hogy megfelelő tárgyi, technikai környezetet biztosítson a tanulóknak. Manapság pedig különösen így van, amikor a tanulók már a fejlett technikai világba születnek.

19. Az iskola tárgyi, technikai felszereltsége 100%

96,8%

96,8%

92%

91%

90% 82,4%

78,4%

77,8%

75%

50%

25%

0%

1. osztály

2. osztály

3. osztály

4. osztály

5. osztály

6. osztály

7. osztály

8. osztály

20. Az épület megjelenése, tisztasága Egy intézményben, ahová gyerekek járnak, kiemelten fontos a tisztaság és higiénia, mivel a diákok egészségét ezzel is védeni szükséges. Másrészt magáról az intézményről is bizonyos képet ad az épület tisztasága, megjelenése.

20. Az épület megjelenése, tisztasága 100% 89,5% 84%

89%

83,1% 70,8%

75% 66,3% 59,6%

63,6%

50%

25%

0%

1. osztály

2. osztály

3. osztály

4. osztály

5. osztály

6. osztály

7. osztály

8. osztály

21. A könyvtári szolgáltatások Az intézményben működő könyvtárat is igénybe veszik a diákok, amikor a tanulmányaikhoz szükségük van rá, illetve adott órákon is meglátogatják azt. Emellett szabadidőben is lehetőség nyílik olvasásra, kölcsönzésre.

21. A könyvtári szolgáltatások 100%

100% 92%

95,2%

95% 91,3%

83,3%

88,2%

85,7%

75%

50%

25%

0% 1. osztály

2. osztály

3. osztály

4. osztály

5. osztály

6. osztály

7. osztály

8. osztály

22. A nem pedagógus dolgozók, egyéb segítők munkája Az intézmény működéséhez nem csak a pedagógusok és az iskolavezetés munkája szükséges. A működéshez, a feladatok megvalósításához a nem pedagógus munkatársak munkája is nélkülözhetetlen.

22. A nem pedagógus dolgozók, egyéb segítők munkája 100%

98,4% 94%

94,4% 86,3% 71,6%

75%

79%

79,4%

7. osztály

8. osztály

64,8%

50%

25%

0% 1. osztály

2. osztály

3. osztály

4. osztály

5. osztály

6. osztály

23. Globális elégedettség Most pedig nézzük meg, hogy milyen véleményen vannak a diákok, amikor azt kérdezzük, hogy összességében mennyire elégedettek az iskolával. Ebben az esetben kiderül, hogy az iskolai élet különböző részeit teljességében miként élik meg a tanulók.

23. Globális elégedettség 100%

95,2% 89,6%

92,7% 86,5%

86,3%

75%

74,1%

70%

5. osztály

6. osztály

77,8%

50%

25%

0%

1. osztály

2. osztály

3. osztály

4. osztály

7. osztály

8. osztály

24. Javaslatok • Minden évfolyam: az udvar felújítása, udvari játékok, füvesítés, háló a kapuba. • Mellékhelyiségek felújítása, több lány WC, tisztaság, a takarítók megfelelő hangneme. • Megfelelő viselkedés, a szabályok betartása, betartatása. Nagyobb fegyelem, a csúnya beszéd, a durvaság, az erőszak tiltása, megakadályozása. Következetes büntetés. • A pedagógusjelöltek jobb felkészítése a tanításra, kevesebb „kistanár”.

Javaslatok II. • A falak festése, padlók felújítása a tantermekben, az elavult bútorok cseréje. • Suli rádió, suli újság. • Az étkeztetésben finomabb ételek, tisztább poharak, evőeszközök. • A fűtés kellemes hőmérsékletű legyen és ne ingadozzon. Hol hideg van, hol túlfűtöttség. • Kérik a régi csengetési rend visszaállítását, és a 15 perces szüneteket.

Javaslatok III. • Kisebb terhelés, játékosabb órák, több csoportmunka. • A dolgozatírások, témazárók összehangolása, egyenletes szétosztása. • A pedagógusok hangneme megfelelő legyen. • Több kirándulást szeretnének. • A művészeti iskolába 8. osztályig lehessen járni.

Javaslatok IV. • A testnevelés órák megoldása. • A büfébe több gyümölcs, és az árak csökkentése. • Folyamatos karbantartás, a törött üvegek haladéktalan cseréje. • A takarítás során az eldugott helyeket is tisztítsák meg, és időnként az ablakokat is. • A felsősöknél a körömlakk használatának engedélyezése.

A diákok összesített elégedettségi szintjei évfolyamonként 95,8%

100%

93,6%

89,5%

86,2%

85%

75%

75,5%

73,8%

5. osztály

6. osztály

78,2%

50%

25%

0% 1. osztály

2. osztály

3. osztály

4. osztály

7. osztály

8. osztály

Az alsósok összesített elégedettségi szintjei kérdésenként 100% 94,3% 95,8% 90,9% 90,5% 87,8%

95,8% 95,2% 93,9% 92,8% 92,4% 92,9% 91,2% 89,1% 89,1% 94%93,2% 90% 87,7%

76,1% 75%

50%

25%

0%

94,6% 93,2% 90,9%

80,7%

A felsősök összesített elégedettségi szintjei kérdésenként 100% 84,8% 75%

50%

25%

0%

83,9%

73,7%

88,1%

81,1% 75,7% 71,6%

82,5% 72,7% 72,5%

84,2%

74,9%

88,1% 83,5% 82,4% 77,1% 75,4% 77,8% 76,1% 70,8% 73,7%

84,9%

68,8%

A diákok összesített elégedettségi szintjei kérdésenként (alsó és felső) 100%

75%

50%

25%

0%

88,7% 88,1% 91,3% 89,7% 89,5% 89,9% 87,5% 88,5% 90,3% 85,3% 86% 85,5% 83,5%84% 82,1% 79,7% 82% 82,7% 83% 78,3% 80,8% 75,9% 75,7%

A tanulói és a szülői vélemények összehasonlítása 100% 89,5% 89,9% 87,5% 79,7%

88,5% 82,7%

86%

88,7%

91,3%

85,5% 85,3%

88,1%

78,3%

84% 75,7%

75%

50%

25%

0%

75%

77%

87%

77%

71%

74%

69%

Tanulói elégedettség

74%

82%

75%

Szülői elégedettség

86%

90%

75%

75%

79%

Köszönöm a figyelmet! ☻