BESZÁMOLÓ PAKS VÁROS 7 ÉVES, 2007-2013. ÉVEKRE SZÓLÓ GAZDASÁGI PROGRAMJA TELJESÍTÉSÉRŐL
I. VÁROS A VÁROSLAKÓKÉRT A gazdasági program elfogadásának évéhez képest a közigazgatás, ezen belül mind az államigazgatás, mind az önkormányzati igazgatás gyökeres átalakuláson ment keresztül. Politikai okok miatt a 2007-ben tervezett közigazgatási reformok nem valósultak meg, később, 2010-től egészen más elképzelések mentén, a régiók szintje helyett a járások szintjére csoportosítottak át feladatokat az önkormányzatoktól. Az építésügyben megtörtént a körzetközponti centralizáció, más ide koncentrált feladatok (például a telepengedélyezés) esetében viszont a körzetközponti jegyzőtől visszakerültek a hatáskörök a települési szintre. 2013. január 1. napjával megalakították a járási hivatalokat, melyek több, eddig a jegyzőkre telepített államigazgatási hatósági hatáskört átvettek a jegyzőktől (így különösen az okmányirodai, a gyámhivatali feladatokat, egyes normatív szociális igazgatási hatásköröket). Az eredetileg tervezetthez képest a hatáskörök szűkebb köre került a járási hivatalokhoz, hiszen a kezdeti elképzelések szerint az általános igazgatás teljes vertikumát átadtuk volna (ide értve a birtokvédelmet, a kereskedelmi és ipari igazgatást, a mezőgazdasági igazgatást és az építésügyi igazgatást). A járási hivatalok felállításán kívül a közszolgáltatások egyik legjelentősebbikét, a közoktatást is komoly változtatások érték 2013. január 1. napjával, melyek eredményképpen megalakult a Klebelsberg Kunó Intézményfenntartó Központ, ami átvette a tanügy igazgatási és fenntartói (kisebb települések esetében a működtetői) feladatokat az önkormányzatoktól. Mindezen reformok kapcsán – a gazdasági programban felvázolt elvek szem előtt tartásával, igazodva a feladatellátáshoz - a hivatali struktúrát is át kellett alakítani: osztályokat, csoportokat kellett összevonni, megszüntetni, mivel a feladatokkal együtt személyi állomány és technikai felszerelések is átcsoportosításra kerültek az állami szervezetekhez. A szolgáltató közigazgatás irányának kitűzése a gazdasági programban megelőzte a korát, hiszen a Magyary Zoltán program keretében a „Jó Állam” koncepciója ugyanazon elveket tűzte zászlajára a közigazgatás működésének megújításával kapcsolatban, amit önkormányzatunk, így a helyi közigazgatást érintő elgondolásainkat kedvező környezetben tudtuk megvalósítani. A kistérségeket szintén 2013. január 1. napjától felváltották a járások. Paks esetében a járáshoz tartozó települések köre Tengeliccel bővült. Míg több járás esetében arról 1
lehetett hallani, hogy a többcélú kistérségi társulások felbomlottak, addig a paksi kistérségben a társulás tagjai úgy döntöttek, hogy a társulás által ellátott közszolgáltatásokat a jövőben is közösen kívánják biztosítani, ami igazolja a társulás működésének sikeres voltát. Sőt, egyes szociális szolgáltatásokat más járásba tartozó önkormányzatok (Kölesd, Kistormás, Medina) számára is ellátunk. A kistérségi szintű jogalkotás bizonyos körben megvalósult: a szociális szolgáltatások intézményi térítési díjait a paksi képviselő-testület jogosult megállapítani a szociális alapszolgáltatásokat igénybevevő települések esetében, az egyes képviselő-testületek egyetértésével. A jogalkotás területén új jogszabályok (jogalkotási törvény, annak végrehajtási rendelete) láttak napvilágot. Ezek hatálybalépése is segítette a helyi rendeletek aktualizálására irányuló törekvéseinket. A rendeletek nyilvánosságra hozatalának fontosságát időközben az Országgyűlés is felismerte, hiszen ez ma már törvényi szinten deklarált kötelezettsége valamennyi önkormányzatnak. Azon felül, hogy az e célra rendszeresített központi honlapon (www.njt.hu) haladéktalanul közzétesszük új és módosított önkormányzati rendeletünket, különböző időállapotokban, az önkormányzat honlapján az egységes szerkezetű önkormányzati rendeletek tematizálva, naprakészen olvashatók. II. AMI MINDENKIT MAGUNKNAK)
ÉRINT:
KÖZSZOLGÁLTATÁSOK
(MAGUNK
A hulladék nem szemét
A települési szilárd hulladékok kezelésével kapcsolatos hosszú távú elképzeléseinket 2004-től 2008-ig terjedő időszakban a Kaposmenti Regionális Települési Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer keretében, azzal együttműködve kívántuk megvalósítani. Az akkori környezetvédelmi tárca azonban időközben jelezte, hogy a területi összefüggés hiánya miatt nem támogatja a programot, csak akkor, ha a területi homonegitás megvalósul, így Paks kivált a rendszerből és egy mini projekt kidolgozásába fogott. A Kaposmenti rendszerből történő kiválás után 2009-ben Paks és még 6 település Bölcske, Gerjen, Györköny, Madocsa, Nagydorog és Pusztahencse konzorciumi megállapodást kötött, és Paks mint gesztor pályázatot nyújtott be a KEOP-
7.1.1.1/09 „Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése” konstrukcióra „Paks és térsége hulladékgazdálkodási rendszer” megnevezéssel. A kétfordulós pályázat első fordulóján 2009. novemberében sikeresen jutott túl az önkormányzat, megkezdődött a mini projekt előkészítő szakasza. Mivel a pályázat 2. fordulójához szükséges volt, Bölcske, Gerjen, Györköny, Madocsa, Nagydorog Paks és Pusztahencse részvételével 2010. július 20-án megalakult a Paks és Környéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás. A 2. pályázati fordulóban a Társulás pályázott, mely szintén sikeres volt. A pályázat keretében megépült az új hulladékkezelő központ, melyen belül többek között kialakításra került egy 160.000 m3 települési vegyes hulladék befogadására alkalmas lerakó, hulladék előkezelő- és szelektív válogató csarnok, és hulladékudvar is. A projekt keretében eddig beszereztünk hulladék előkezelő- és szelektív válogató gépsort, 3 db 18 m3-s és 1 db 24 m3-s hulladékszállító gépjárművet, 1 db emelőhátfalas-, valamint 1 db konténerszállító 2
gépjárművet, amely az előkezelő csarnokban leaprított hulladékot szállítja a lerakóra. Beszereztünk továbbá komposzttechnológiai gépeket és konténereket is. A projekt teljes lezárása várhatóan 2015-ben fog megtörténni. Az új hulladékgazdálkodási rendszer 2013. január 1-én kezdte meg a próbaüzemet, és a próbaüzemet követően rendes üzemben működik jelenleg is. A Társulás a közszolgáltatás elvégzésével és a rendszer üzemeltetésével, in-house kapcsolat alapján, 5 éves időtartamra a Paksi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft-t bízta. A hulladékgazdálkodás jogi szabályozási háttere 2013. január 1-től jelentősen átalakult, életbelépett a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény, és egymás után jelentek meg a törvény végrehajtási rendeletei. A jelentős jogszabályi változás a pályázati vállalásaink teljesíthetőségét kedvezőtlenül érintette, érinti, ezeket a változásokat esetenként csak részben lehet a pályázati vállalásokkal összhangba hozni. Az új hulladékgazdálkodási rendszer beindulásával megvalósult a teljeskörű szelektív gyűjtés, illetőleg a szerves anyag lerakótól történő eltérítése jelentősen megnőtt. A szelektív gyűjtés részben házhoz menő rendszerrel, részben gyűjtőszigeten történik. A szelektívgyűjtés az országban szinte példanélküli módon valósult meg: egy szelektívgyűjtő edényben gyűjtjük az összes szárazfrakciót (papír, műanyag, pet palack, fém, kompozit), amit kétheti rendszerességgel gyűjt össze a közszolgáltató. Üveg gyűjtése csak a hulladékgyűjtő szigeten történik, a városban 27 db gyűjtősziget üzemel. A nedves szelektív hulladékot (zöldhulladék) a közszolgáltató évi 6-8 alkalommal zöldjárattal szedi össze és a hulladékkezelő központban szállítja hasznosításra. A begyűjtött száraz szelektív anyagot a hulladékkezelő központban megépült szelektív válogató csarnokban gépi- és kézi erővel összesen 12 (2 papír, 7 műanyag, 1 kompozit, 1 alumínium és 1 mágnesezhető fém) frakcióra válogatják szét. A vegyes hulladékból a nem szelektíven gyűjtött hulladékot lerakás előtt az előkezelőben kezelik, leválogatják a fém frakciót, és minden más vegyes hulladékot aprítanak, ami aprítva kerül a lerakóra. A zöldhulladékokat komposztáljuk, ami részben a hulladékkezelő központban intézményesítetten, szabadtéri prizmás technológiával, részben pedig az ingatlanokon a lakosságnak kiosztott komposztládákban történik. Ha a jelenlegi hulladékgyűjtési szokások hosszútávon fennmaradnak, a szerves hulladékok lerakótól történő eltérítésére, és a nagyarányú szelektív gyűjtésre tekintettel a lerakó 10 évre tervezett élettartama jelentősen kitolható, számításaink szerint akár 5-8 évvel meghosszabbítható lesz ez az élettartam. 2013. januárja és 2014. júliusa között az alábbiak szerint alakultak Pakson, valamint a teljes szolgáltatási területen közszolgáltatás keretében gyűjtött hulladékok mennyiségei:
Paks 2013. 2014. január-július Teljes szolgáltatási terület 2013. 2014. január-július
Szelektív Lerakott Lerakótól Zöldcsomagolási vegyes eltérített hulladék hulladék hulladék hulladékok (tonna) (tonna) (tonna) aránya 450 1 427 9 231 16,9 % 374 1 179 3 689 29,6 % 551 457
1 590 1 291
11 258 4 876
16,0 % 26,4 %
3
2014-ben a fenti időpontig a teljes hulladékmennyiség több mint negyedét sikerült a hulladéklerakótól eltéríteni, ami az országos átlag mintegy háromszorosának felel meg. A közszolgáltató által Paksra, illetőleg a teljes közszolgáltatási területre vonatkozó gyűjtött hulladékok mennyiségének és összetételének alakulásáról szóló összefoglaló adatokat táblázatos és grafikonos formába az alábbiakban mutatjuk be:
4
PAKSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI NONPROFIT KFT. Gyűjtött hulladékok mennyiségének és összetételének alakulása PAKS
Települési vegyes hulladék (tonna)
Elkülönítetten gyűjtött települési hulladék (tonna)
Csomagolási hulladék Műanyag, papír, fém
Üveg
Zöld hulladék
Összes (csom.+zöld)
Elkülönítetten Csom. hull. gyűjtött hull. / / Vegyes + Vegyes + csomagolásösszes i hull. elkülönítetten gyűjtött hull.
Lom Úttisztítási hulladék hulladék
2013.
Összes lerakott hulladék (vegyes+ lom+úttisztítási)
Csom. Elkülönítetten hull/ gyűjtött / Összes Összes lerakott lerakott
2013.
Január
885
15
7
13
35
2,4%
3,8%
0
18
903
2,4%
3,7%
Február
730
11
6
8
25
2,3%
3,4%
0
26
756
2,3%
3,3%
Március
760
15
6
63
84
2,7%
10,0%
0
28
788
2,6%
9,7%
Április
960
25
9
220
254
3,4%
20,9%
210
33
1 203
2,7%
17,4%
Május
900
25
8
112
145
3,5%
13,9%
1
33
934
3,4%
13,4%
Június
709
34
7
68
109
5,5%
13,3%
1
39
749
5,2%
12,7%
Július
780
38
9
90
137
5,7%
14,9%
1
48
829
5,4%
14,2%
Augusztus
702
26
10
107
143
4,9%
16,9%
0
18
720
4,8%
16,5%
Szeptember
678
44
6
110
160
6,8%
19,0%
0
36
714
6,5%
18,3%
Október
804
50
7
328
384
6,6%
32,3%
1
11
816
6,5%
32,0%
November
654
40
6
223
269
6,5%
29,1%
0
5
659
6,4%
29,0%
December
668
41
6
85
131
6,5%
16,4%
0
1
669
6,5%
16,4%
9,2%
29,1%
2014. Január
513
43
10
2014. 161
214
9,4%
29,4%
0
9
522
5
Február
466
41
5
123
169
9,0%
26,6%
0
47
513
8,2%
24,8%
Március
579
47
5
233
285
8,2%
33,0%
0
86
665
7,3%
30,0%
Április
596
53
7
288
348
9,1%
36,9%
129
24
749
7,4%
31,7%
Május
489
46
6
173
225
9,6%
31,5%
11
21
521
9,1%
30,2%
Június
480
49
5
92
146
10,1%
23,3%
12
1
493
9,9%
22,8%
Július
566
50
7
109
166
9,1%
22,7%
0
1
567
9,1%
22,6%
Összesen
12 354
642
125
2 497
3 263
5,8%
20,9%
366
484
13 204
5,5%
19,8%
2013. összesen
9 231
363
87
1 427
1 876
4,6%
16,9%
214
296
9 741
4,4%
16,2%
2014. összesen
3 689
329
1 179
1 553
9,2%
29,6%
152
189
4 030
8,5%
27,8%
3 072 621
95 186
45 32 745
123 470
251 401
4,0%
7,6%
-
-
-
-
-
Összes elkülönítetten gyűjtött hulladék mennyisége Pakson (tonna)
Elkülönítetten gyűjtött csomagolási hulladékok aránya Pakson (zöld hulladékok nélkül)
450
0% Július
0
2% Május
50
4%
Március
100
6%
Január
150
8%
November
200
10%
Szeptember
250
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
12%
Július
300
Hulladékok összetétele Pakson
14%
Május
350
Március
400
Január
Országos (2012., HIR)
Vegyes
Papír, műanyag
Üveg
Zöld
6
TELJES SZOLGÁLTATÁSI TERÜLET
Települési vegyes hulladék (tonna)
Elkülönítetten gyűjtött települési hulladék (tonna) Csomagolási hulladék
Műanyag, papír, fém
Üveg
Zöld hulladék
Elkülönítetten Csom. hull. gyűjtött hull. / / Vegyes + Vegyes + Összes csomagolási összes (csom.+zöld) hull. elkülönítetten gyűjtött hull.
Lom Úttisztítási hulladék hulladék
Összes Csom. Elkülönítetten lerakott hull/ gyűjtött / hulladék Összes Összes lerakott (vegyes+lom+úttisztítási) lerakott
2013.
2013. Január
1 046
18
8
13
39
2,4%
3,6%
0
18
1 064
2,4%
3,5%
Február
854
16
6
8
30
2,5%
3,4%
0
26
880
2,5%
3,3%
Március
901
21
7
63
91
2,9%
9,1%
0
28
929
2,9%
8,9%
Április
1 149
32
9
240
281
3,4%
19,7%
237
33
1 419
2,8%
16,5%
Május
1 107
34
8
123
164
3,6%
12,9%
26
33
1 166
3,5%
12,4%
Június
855
41
7
78
126
5,4%
12,9%
12
39
906
5,1%
12,2%
Július
986
51
9
107
167
5,8%
14,5%
1
48
1 035
5,5%
13,9%
Augusztus
894
44
10
121
175
5,7%
16,4%
0
18
912
5,6%
16,1%
Szeptember
836
50
7
120
178
6,5%
17,5%
0
36
872
6,2%
16,9%
Október
993
55
7
409
471
5,9%
32,2%
1
11
1 005
5,8%
31,9%
November
830
45
9
223
278
6,1%
25,1%
0
5
835
6,1%
25,0%
December
808
47
9
85
141
6,5%
14,8%
0
1
809
6,5%
14,8%
Január
675
50
13
173
236
8,5%
25,9%
0
9
684
8,4%
25,7%
Február
603
46
7
123
176
8,1%
22,6%
0
47
650
7,5%
21,3%
Március
743
53
8
260
321
7,6%
30,2%
0
86
829
6,9%
27,9%
Április
768
60
11
304
375
8,5%
32,8%
184
24
976
6,8%
27,8%
Május
683
56
9
188
253
8,7%
27,0%
11
21
715
8,3%
26,1%
2014.
2014.
7
Június
639
60
9
114
183
9,7%
22,3%
12
1
652
9,6%
21,9%
Július
765
64
11
129
204
8,9%
21,1%
0
1
766
8,9%
21,0%
Összesen
15 369
780
152
2 752
3 685
5,7%
19,3%
484
484
16 337
5,4%
18,4%
2013. összesen
11 258
455
95
1 590
2 141
4,7%
16,0%
277
296
11 831
4,4%
15,3%
2014. összesen
4 876
389
1 291
1 748
8,6%
26,4%
207
189
5 272
8,0%
24,9%
3 072 621
95 186
68 32 745
123 470
251 401
4,0%
7,6%
-
-
-
-
-
Elkülönítetten gyűjtött csomagolási hulladékok aránya a Paksi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. szolgáltatási területén (zöld hulladékok nélkük)
Összes elkülönítetten gyűjtött hulladék mennyisége a Paksi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. szolgáltatási területén (tonna)
Hulladékok összetétele a Paksi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. teljes szolgáltatási területén
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
Július
Május
Január
Március
November
Július
Szeptember
Május
14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% Január
500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0
Március
Országos (2012., HIR)
Vegyes
Papír, műanyag
Üveg
Zöld
8
Az új kezelőközpont használatával párhuzamosan gondoskodni kell a régi lerakó rekultivációjáról is. A lerakó rekultivációját 2 ütemben kell végleges formában megvalósítani, jelenleg az első ütem kivitelezése folyik. A Biztonsági elkerülő út mellett lévő hulladékudvart az új hulladékgazdálkodási rendszer indulásakor ezen funkcióban meg kellet szüntetni, mivel a pályázatban a 7 település esetében egy hulladékudvar szükségességét fogadták el a pályázatot bírálók és mivel a pályázatnak része volt egy új hulladékudvar megvalósítása is. A régi hulladékudvart a pályázati vállalásnak megfelelően jelenleg újrahasználati központként működtetjük, itt a fa- és fém tárgyak, eszközök újrahasználatra alkalmassá tétele történik. A hulladékgazdálkodással kapcsolatos lakossági tájékoztatást a közszolgáltató végzi, negyedévente kiadványokkal keresi meg a lakosságot. A környezettudatos nevelés a nevelési, oktatási intézményekben megindult és az indulás óta folyamatos, védjegyévé a Zöld Tódor vált. A települési folyékony hulladék 2013. január 1-től kikerült a hulladékgazdálkodási törvény hatálya alól, és ezzel azonos időben a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény hatálya alá került. Ezen hulladék elnevezése 2013. január 1-től nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz. A vízgazdálkodási törvényi előírásával összhangban az önkormányzat kijelöltette ezen szennyvíz befogadó- és ártalmatlanító helyét, ez a Mezőföldvíz Kft. által üzemeltetett, a paksi 024 hrsz-u ingatlanon lévő szennyvíztisztító telep lett, illetőleg in-house kapcsolat keretében közszolgáltatóként a DC Dunakom Plusz Kft-t bízta meg 5 éves időtartamra. A régi szeméttelep melletti 7m3-es állati eredetű hulladék gyűjtőkonténer üzemeltetését a DC Dunakom Plusz Kft. végzi, az állati hulladék ártalmatlanításával az ATEV Zrt-t bízta meg az üzemeltető. Az illegális hulladék lerakás, ahogy a múltban, úgy a jelenben is problémát okoz. Jelentős pénzügyi forrást biztosít az önkormányzat az illegálisan elhelyezett hulladékok összegyűjtésére és ártalmatlanítására, de a szemetelők személyének felkutatása és a cselekmény elkövetésének bizonyítása nehézkes, a tettenérés esetét kivéve eljárás kezdeményezése nem jár eredménnyel. 2014. január 1-étől ismét közterület felügyelet működik a városban. A közterület felügyelettől várjuk többek között, hogy a folyamatos jelenlétük visszatartó erőként jelenjen meg az illegális hulladéklerakás területén. A városban önkormányzati, egyéb közhatalmi, illetőleg civil szervezetek együttműködésével hulladék kommandó is működik, ezek a szervezetek időnként ellenőrzéseket és takarítási akciókat szerveznek. A hulladéktörvényben alapelvi rendelkezésként jelenik meg a szennyező fizet el. Erre való tekintettel a közterületi konténereket 2013. december 31-i hatállyal megszüntette az önkormányzat. A város környezetvédelmi programjának felülvizsgálata 2008-ban és 2010-ben megtörtént, illetőleg felülvizsgálata jelenleg is folyamatban van. A 2010-es felülvizsgálatkor a programba beépítésre kerültek az új hulladékgazdálkodási rendszer pályázati elemei. 9
Az építési- bontási hulladékhasznosító engedélye 2015. december 31-ig érvényes. A hasznosító telepre behordott anyagot a 2011-ben vásárolt TEREX Finlay J1160 betontörő géppel feldolgozza a DC Dunakom Plusz Kft. Az üzemeltető a letört anyagot minősítteti, és így újrahasznosított építőanyagként értékesíti. Elektronikai hulladék bontó építésére, illetőleg állati hulladék gyűjtő-átrakó telep kialakítására nem került sor és a jövőben sem tervezett, mivel nincs jogszabályi kötelezettség ilyen létesítmények megvalósítására. Amiért háborúzni is fognak: a víz A program 2007. évi megfogalmazásakor rögzített nemzetközi folyamatok alapvetően ma is helytállóak:
Globális szinten továbbra is folytatódik az édesvízkészletek felértékelődése, a föld népessége növekszik, az elérhető jó minőségű édesvízkészletek csökkenő mértékűek, Az édesvízkészletek birtoklása egyre növekvő potenciális előnyt biztosít, emiatt számos helyen lokális vízháborúk zajlottak, A nemzetközi tőke növelte vízágazati jelenlétét, folyamatosan keresi a befektetési, privatizációs lehetőségeket, biztos extraprofit elvárással.
Magyarországon felismerve a vízellátásban és víziparban folytatódó nemzetközi folyamatokat a kormány a víziközmű ágazatot stratégiai ágazatnak tekinti és üzemeltetését nemzeti keretek között tervezi tartani. Ezen stratégia mentén 2011-2013. években történtek meg a nemzeti jogszabályok módosításai, amely szabályozások támogatják a közüzemi szolgáltatók integrációját ami a szétaprózódott víziközmű üzemeltetők egyesülését, nagyobb üzemeltetési egységek kialakítását jelenti - a hatékony működtetés és fejlesztési igények kielégítése érdekében. Ennek törvényi alapját a többször módosított 2011. évi CCIX. a víziközműszolgáltatásról szóló törvény és a kapcsolatos 2013-2014-ben megjelenő rendeletek adják meg. A jogszabályok módosítása következtében Paks Önkormányzata 2012-ben egy tisztán önkormányzati vagyont működtető regionális víziközmű üzemeltető szervezet létrehozásáról döntött, amellyel az új elvárások megvalósíthatók voltak. Az új üzemeltető szervezet a Paksi Vízmű Kft. átalakításával, további önkormányzatok csatlakozásával, névváltoztatással a Mezőföldvíz Regionális Víziközmű Kft. lett. A több lépésben végrehajtott integráció eredményeképp került paksi központtal kialakításra a Magyar Energiahivatal működési engedélyével rendelkező, 48 önkormányzatot magába foglaló, szervezetileg 5 főmérnökségre osztott üzemeltető szervezet. A Mezőföldvíz Kft. – gyakorlatilag nagyobb tőkebevonás nélkül, a gazdálkodásban rejlő tartalékok kiaknázásával és az ágazatot terhelő közművezeték adó ellenére – ötszörösére növelte ellátási területét, és így a cég értékét, árbevétele 2014-ben várhatóan megközelíti a 3 milliárd forintot, s ezzel a hazai víziközmű ágazat elismert és meghatározó szolgáltatójává vált. Magyarországon, így Pakson is a szolgáltatott ivóvíz mennyisége csökkenő tendenciát mutatott. A ciklus első felében ivóvíz díjának emelkedése megváltoztatta a fogyasztói szokásokat, takarékoskodási hullámot indított el. Az értékesített víz mennyisége az 10
időjárástól is függő, de folyamatosan csökkenő tendenciát mutatott, amely a fajlagos költségek növekedéséhez vezetett. A folyamatot alapvetően nem befolyásolta a locsolási mérő lehetőségének bevezetése sem. Pakson a csatornázottság gyakorlatilag teljessé vált, amely a lakosság terheinek emelkedését, csatornadíj fizetési kötelezettségét vonta maga után. A 2013-tól bevezetett rezsicsökkentési folyamat változtatta meg a tendenciát, amely során a közüzemi díjak csökkenése megállította a fogyasztási volumen csökkenését, állandósultak az értékesített mennyiségek. Paks város vízbázisa ellátja feladatát, biztonsággal kielégíti a város igényeit. Vízmennyiségi probléma csak a nyári néhány napig tartó 7 ezer m 3/nap csúcsigényű időszakok során jelentkeztek, amelyeket a Szolgáltató az összes termelő kút 24 órás üzemeltetésével és az összes víztározó beüzemelésével hídalt át. Problémát a kutak elöregedésével együtt járó csökkenő víztermelő kapacitás okozott, amelyet a termelő kutak felújításával kompenzált. Új kutak fúrására nem került sor. Hosszabb távon a vízigény emelkedését az üzemen kívül helyezett, Borsó-cséplő tartalék kutak termelésbe vonásával lehet kielégíteni. A Víztisztító Üzem kapacitása megfelelő, feladatát ellátja, biztonsággal gáztalanít, vastalanít, fertőtlenít, ezzel egészséges, előírásoknak mindenben megfelelő vízminőség biztosítható a településen. Gondot az üzembiztonság biztosítása jelenti, mivel a gépeszközök és berendezések átlagéletkora több, mint 28 év, amely számos meghibásodást, ezzel folyamatosan emelkedő üzemköltséget eredményez. Sok és folyamatos fejlesztési feladatot jelent a víztermelő és víztisztító technológia automatizálása, optimális üzemmód kialakítása is. A hálózati tározók kapacitása megfelelő, éves karbantartási terv biztosításával vízminőségi problémák nem jelentkeznek. A vízelosztó hálózat elöregedett, felújítása, cseréje a városi fejlesztésekhez igazodva ütemezetten történik. Az új burkolatot kapó utcák esetében az üzemeltetési tapasztalatok alapján kerülnek felújításra a víziközművek. Paks elosztó hálózatán a legnagyobb kockázatot a Boc-hegyi - SENTAB anyagú - töltővezeték üzemben tartása jelenti, amely kiváltásáról középtávon gondoskodni kell. A város vízellátás biztonságának növelésére a víztisztító üzemből indítva a Tolnai u.- Dózsa Gy. u. nyomvonalon ütemezetten, új töltővezeték kiépítése történik meg a Virág u.-i medencékig. A beruházás első ütemeként a Dózsa György utca rendezésével egy ütemben a körforgalomig telepítésre került az új töltővezeték. A tervezett töltővezeték megépítésével és Víztisztító Üzemben új nyomásfokozó kialakításával az elöregedő és egyre jelentősebb üzemeltetési kockázatot jelentő SENTAB vezeték meghibásodása esetén is elláthatóvá válnak a város északi területei. További előny a beruházáshoz kötődő energiahatékonyság növekedése is. Az elosztó hálózaton lévő elzáró szerelvények és tűzoltóvíz csapok cseréje ütemezetten folyik, összességében a vízellátó rendszer üzembiztonsága növekszik. Paks város szennyvízelvezető csatornarendszere zömében megfelelő, ellátja feladatát. Gondot néhány helyen a csatornarendszer és szennyvízátemelők kapacitása jelent, amely a város fejlődésével egyidejűleg elérte teljesítőképessége felső határát. Néhány szennyvízgyűjtő öblözetben kapacitás gondot a hálózatba jutó csapadékvizek jelentenek. A füstöléses vizsgálatokkal jelentős területeken feltárásra kerültek a szabálytalan csapadékvíz bekötések, azonban az érintett ingatlanok esetében ezek megszüntetésére 11
tett intézkedések nem voltak hatékonyak. Végleges megoldást a teljes körűen kiépített csapadékvíz elvezető rendszer jelenthet, amely lehetőséget ad a csapadékvizek szennyvízrendszerből történő végleges kizárására. A több, mint 40 éves Paks Városi Szennyvíztisztító Telep feladatát ellátja, azonban elavult, teljes körű felújításra szorult. Paks Város Önkormányzata új tisztítómű építéséről döntött. A hosszas előkészítés, elhúzódó pályázatbeadás, előírt hiánypótlások, a pályázati rendszer módosulása miatt lassú folyamat végeredményben eredményt hozott. A létesítési tervek alapján a meglévő telephelyen új 3.600 m 3/nap (a szippantott szennyvizekkel együtt) kapacitású tisztítótelep létesült. A kivitelezés 2013-ben kezdődött, a próbaüzem indítása 2014. augusztus 21.-én történt és várhatóan 2015. február végén a próbaüzem zárásával fejeződik be. A tisztítómű várhatóan minden hatósági előírásnak megfelel, csökkenti a Dunába jutó szennyezőanyag mennyiségét, és gondoskodik a keletkező hulladékok kezeléséről és környezetkímélő elhelyezéséről. További előny a fajlagos energiahatékonyság növekedése és a teljes körű automatizáltság. A társaság, amelyben a közel 50 település integrációja során is meg tudta őrizni a 80% feletti tulajdoni arányát és 51%-os szavazati arányát tovább képes folytatni a növekedést. Rendelkezik a szükséges növekedési képességgel és alkalmas további települések ellátására a Duna-M6 logisztikai tengelyben. A társaság vezetése jelenleg is előrehaladott tárgyalást folytat Dunaújváros önkormányzatával a szolgáltatás kiterjesztésére. Nem kisebb célt tűzött ki a vezetés az atomerőmű fejlesztése során sem: A Paks II. beruházás ivóvíz szolgáltatójaként is növelni tervezi a piacát. Az elengedhetetlenül szükséges Paks városa számára is, mert ezzel lehet gazdasági és műszaki szempontból egyaránt optimalizálni a város mintegy 20%-al megnövekedő víziközmű szolgáltatási igényét – külső közműfejlesztési hozzájárulás (mint pénzügyi forrás) bevonásával.
Partnerség A Közös Sikerért (PAKS) Sikertörténet lehet: Paksi Ipari Park A Paksi Ipari Park Kft. tevékenysége, eseményei, és az eredmények szempontjából meghatározó volt a 2008. év októberében elinduló, 2010. évben tetőző, és napjainkig is tartó gazdasági és pénzügyi világválság. Nincs a világnak olyan szeglete, ahol ennek hatása kisebb-nagyobb mértékben közvetve, vagy közvetlenül ne jelentkezne még ma is. A kibontakozó világgazdasági problémák mind a külföldi, mind pedig a belföldi vállalkozásokat megtörte, ami a korábbi időszakokhoz képest a külföldi befektetői érdeklődések szinte teljes elmaradásához vezetett. Ez az az időszak, amikor kapacitásbővítő beruházások világszinten eltűntek, csak egy-egy költségcsökkentő beruházás kereste helyét – elsősorban az olcsó tömeggyártásra kitűnően alkalmas távolkeleti régiókban. A belföldi, kistérségi, vagy paksi vállalkozások is nehéz helyzetbe kerültek: forráshiány (eltűntek a banki finanszírozások, a jegybanki alapkamat 10-14 % között volt éveken keresztül), támogatási disszonanciák, bizonytalanság intették óvatosságra a vállalkozók vezetőit. A piacok beszűkültek, elsősorban fogyasztói keresleti oldalon. Az építőipari munkák soha nem látott mértékben, 30%-40%-os mértékben csökkentek. Támogatási pályázati kiírások az új helyzetben már nem voltak olyan 12
kívánatosak, a kötelező monitoring mutatókban meghatározottakat sem merték a vállalkozások zöme felvállalni. 2010-ben átadásra került ugyan az M6-os autópálya, de a fenti okok miatt a befektetés ösztönző hatása teljesen elmaradt – sajnos ez ebből a szempontból egy kicsit szerencsétlen időszakra esett. A minősítő intézetek folyamatosan értékelték le Magyarországot. A cél hirtelen a TÚLÉLÉS lett, szinte mindenki számára. Nyilvánvalóvá vált, hogy az új körülményekhez alkalmazkodva kell az Ipari Parknak biztosítania a kitűzött célokat: minden üzleti évben fenntartani az eredményes működést, folyamatosan fejlődjön az ipari park új betelepülőkkel, a betelepült vállalkozások utógondozásában másod,- illetve harmadlagos beruházások, fejlesztések generálása, folyamatos infrastruktúrafejlesztés valósuljon meg az igényekhez igazodva a szükséges, és elégséges mértékben, segítse a térség vállalkozásait, elsősorban a vállalkozói inkubátorház megépítésével, segítse a betelepülteket folyamatos együttműködéssel, tanácsadással. A célok megvalósításához alapvető stratégiai elemekként: a telephely fejlesztési pályázatok minél jobb kihasználása – ezzel új betelepülők akvirálása, Vállalkozói Inkubátorház sikeres támogatási pályázattal történő megépítése, a betelepültekkel szoros személyes üzleti bizalom felépítése, és rendszeres kapcsolattartás, kommunikáció, infrastruktúrafejlesztés, fokozott óvatosság, és szoros költség-bevétel gazdálkodás, az Ipari Park, és a Paksi Ipari Park Kft imázsának kialakítása, növelése váltak szükségessé, és meghatározóvá. A tulajdonos, Paks Város Önkormányzatát a polgármester képviseli. A munkáltatói jogokat az ügyvezető gyakorolja. Az alapító okiratban megfogalmazott kötelezettségei alapján irányítja és ellenőrzi a társaság napi munkáját és munkaszervezetét, képviseli a társaságot, és folyamatosan beszámol az alapítónak a végzett munkáról. A cégvezetővel együtt a társaság 4 fő munkavállalóval végzi tevékenységét (ügyvezető, asszisztens, marketing referens, takarító). A cég tevékenységét háromfős felügyelő Bizottság és Független könyvvizsgáló is felügyeli, kontrollálja. A Paksi Ipari Park Kft a Paksi Iparos, - és Vállalkozói kör tagja, az ügyvezető a szervezet elnökségének tagja. A Paksi Ipari Park mára a Dél-dunántúli régió egyik legsikeresebb, legdinamikusabban fejlődő ipari parkja lett. 1997-es indulás óta területe 22-ről 36 hektárra bővült. A Paksi Ipari Park Kft. elsődlegesen abban érdekelt, hogy a betelepülő cégekkel partneri viszonyt alakítson ki. A kistérség kezdőnek minősülő vállalkozásainak jelentős részével évek óta jó személyes kapcsolat alakult ki, egyrészt, mint az ipari parkba potenciálisan 13
betelepülő vállalkozásokkal, másrészt a már betelepült vállalkozások felé közvetített üzleti tevékenységeken és folyamatos kapcsolattartáson keresztül. Kiépített, tökéletes infrastruktúra áll rendelkezésre: aszfaltozott úthálózat, közvilágítás, ivóvíz,- és szennyvízrendszer, felszín alatti csapadékvíz elvezetés, gázvezeték, villamos energia ellátás, öntözővíz hálózat, kommunikációs hálózat. Az elmúlt időszakban mintegy 8 új, zöldmezős beruházásban épített telephely létesült, mintegy 3 nagy bővítési beruházás valósult meg a már betelepült cégeknél. Ezen beruházások összértéke meghaladja a 2 milliárd Ft-ot, ami mintegy 800 millió Ft vissza nem térítendő támogatást tartalmazott, és jelentős munkahelyteremtéssel is járt. A betelepült társaságok 2013. évi árbevétele meghaladta a 13 Mrd Ft-ot (98 %-os exportaránnyal), ami az előző időszakhoz képest a válság hatására is magas emelkedést mutat, mintegy megháromszorozódott. A társaságok által közvetlenül befizetett, és a közvetetten keletkezett adóbevétel eléri a 200 millió Ft-ot évente, ami megduplázódott a 2007-2013. évek időszakában. A társaság tevékenységét a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Nívódíjjal ismerte el. Jó kapcsolat került felépítésre azon befektetés ösztönzéssel foglalkozó szervezetekkel, kamarákkal, amelyek számunkra is fontosak, és meghatározóak lesznek hosszú távon. A Paksi Ipari Parkba az időszak végére - az átlagos statisztikai létszám szerint együttesen 610 fő munkavállalót foglalkoztattak az ipari parki telephelyeken, ami mintegy 200 fővel több, mint a 2007. év adata. Az átlagos elbocsájtások, és munkanélkülivé válás statisztikáival ha összevetjük ezt az adatot, akkor elmondható, hogy a Paksi Ipari Parkban tevékenykedő cégek – ugyan nagy erőfeszítések árán –, de eddig úrrá tudtak lenni a válság negatív hatásain. Sőt, már elindultak egy emelkedő pályán, ami azért még óvatosan kezelendő. Mindenképpen bíztató ez a stabilitás. Ha a bérmunkában dolgozókat is hozzászámítjuk, elmondható, hogy mintegy 650-750 fő dolgozik ma az ipari park területén betelepült cégeknél mindösszesen. Sikerült a töretlen fejlődést fenntartani, a betelepült cégek száma is 17-ről 28-ra növekedett.
30
700
25
600
20
500 400
15 300 10
200
5
100
0
0
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Betelepültek 11 13 16 17 18 19 20 21 22 28 Munkahelyek száma 335 399 379 426 456 430 434 461 501 610
Munkavállalók, és vállalkozások számának alakulása 2004-2013. 14
A Paksi Ipari Park Kft gazdálkodása pénzügyileg is minden évben eredményes volt, a mérleg szerinti eredmény szép növekedést mutat.
A társaság likviditása biztosított, pénzügyi helyzete továbbra is stabil, saját tőke állapota a törvényi feltételeknek megfelel, a működtetéshez szükséges feladatainak ellátásához szükséges gazdasági háttere biztosított. A társaság vagyonának alakulása az alábbi táblázatból láthatóan évről-évre növekedett: egyrészt a társaság eredményeivel, másrészt a tulajdonosi tőkeemelésekkel.
A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) indította azt a Befektetőbarát Településekért Programot, melyben a Paksi Ipari Park Kft. képviselte Paks városát. A program során Paksi Ipari Park is benyújtotta befektetés ösztönző stratégiáját, aminek alapján
15
megfelelt a követelményeknek így Paks városa elnyerte a „Befektetőbarát Település” címet, annak logóját használhatja. A Heti Válasz című lap " 50 követendő példa a sikerre" című kiadványába kerülhetett a Paksi Ipari Park munkánk elismeréseként. Az újság „Magyar vállalkozások a piacon” című rovatában megjelent, sikeres hazai kis- és középvállalkozásokat gyűjtötték csokorba a szerkesztők. A Paksi Ipari Park beruházása egy részben uniós pályázati pénzekből megvalósított vállalkozói inkubátorház, melyben kifejezetten a Pakson frissen induló cégeknek szeretne otthont adni. Az épületben rugalmasan variálható csarnokokat és irodahelyiségeket alakítottunk ki, de rendelkezésre állnak közös tárgyaló-és konferenciatermek is, teljes felszereléssel. A beruházás hosszabb távon hozzásegíti a kisvállalatokat a további fejlesztésekhez, melyek révén egyre jelentősebb iparági szereplőkké válhatnak. Egy régen kitűzött cél elérése valósult meg az ipari parkban: nagy segítséget nyújthat az inkubátorház a „felcseperedett” vállalkozások megerősödésében, majd az azt követően történő saját telephelyek kialakításában, majd a további segítségnyújtással az üzlet építésében (After Care = utógondozás). A társaság a projekt megvalósításához mintegy 180 millió Ft támogatást nyert a DDOP pályázatán, amit további 40 millió Ft-os önerő kiegészítés segít a Duna-Mecsek Alapítvány támogatásával. Az inkubátorház beruházás főbb adatai:
A terület 4615 m2 alapterületű, Az épület alapterülete 2556 m2, amelyhez külső tárolók, utak és park is tartozik, Az épület hasznos (falak és tartószerkezetek nélküli) területe: 2548 m2, A hasznos alapterületből 2156 m2 (84,63%) hasznosítható Az üzemi terület a teljes hasznos alapterületnek a 71,71%-a. 6 db kisebb, 90-100 m2 –es csarnok a hozzá tartozó öltözőkkel, vizes blokkokkal, 5 db 220-240 m2 nagyságú csarnok a hozzá tartozó öltözőkkel, vizes blokkokkal,, 12 db iroda, étkező, tárgyaló, konferenciaterem pakolók kerültek megépítésre.
A társaság az „Inkubátor -, és Akcelerátor ház” projekt beruházásra a DDOP 1.1./B-092010-0002 sz. támogatási szerződéssel 179.531,-ezer Ft, míg a DMTF alapítvány támogatásában 40.000,-ezer Ft fejlesztési célú vissza nem térítendő támogatást kapott. A támogatások a törvényi előírásoknak megfelelően kerültek felhasználásra, záró jegyzőkönyv felvétele az irányító hatóság részéről felvételre került. Az első, 2013. éves projekt fenntartási kötelezettségében előírtakat a társaság teljesítette, a projekt létjogosultságát az eredmények igazolják. Több szakmai rendezvénynek adott otthont az inkubátorház, amely gyakorlatot továbbra is fenn kell tartani, a vállalkozások segítségére.
16
Továbbra is kiemelt feladatként kezelendő az inkubátorház betelepítése, és a pályázatban vállalt feltételek elérése, biztosítása.
A Vállalkozói Inkubátorház A területek felhasználásával egyidejűleg folyamatos telekkialakítások, tereprendezések, vonalas közműfejlesztések valósultak meg.
kialakításra került 8 db, egyenként 3000-6800 m2 nagyságú ipari telekingatlan,
megépítettük a 4703/57 hrsz.-ú utat, ami mintegy 5386 m2 burkolt aszfaltfelületű, 20 t tengelyterhelésre tervezett,
telepítésre került 1 db 1000-es trafó, az elektromos ellátásra,
a 4703/8 hrsz-ú út mentén megépítettük a közvilágítást,
mintegy 300 m hosszúságban kiépítettük az ipari locsolóvíz, szennyvíz, ivóvíz, csapadékvíz hálózatot a fenti 8 telekingatlan kiszolgálására.
138 fát ültettünk el a Paksi Ipari Parkban, az utak mentén. Ezt egyrészt a Helyi Építési Szabályzat írja elő, másrészt élhetőbb, barátságosabb környezetet teremthettünk az ipari területen.
Nem csupán az ipari parkban dolgozók jó közérzetéhez járulnak hozzá a fák, hasznosságuk abban is megmutatkozik, hogy védik a nyári felforrósodástól az aszfalt utat, így hozzájárulnak az állagmegóváshoz. A Paksi Ipari Park Kft. beruházásában megvalósuló telepítés optimális időszakban történt, hiszen a területen már minden fontosabb közművesítést és útcsatlakozást kiépítettek, így a fák háborítatlanul terebélyesedhetnek.
17
Gyógyászati Központban megvalósuló gyógyfürdő alapköve 2012. április 5-én került helyére.
Régi igény volt Pakson, hogy a gyógyvízben rejlő lehetőségeket hasznosítsa a város. A létesítmény előkészítő munkái már 2008-ban elkezdődtek. A kút vize minden reményt felülmúlt, hiszen mind a hőmérséklete, mind az ásványi anyag tartalma magasabb a réginél, gyógyhatása kiváló. A beruházás célja nem az országos gyógy-túrizmus fellendítése, hanem a helyben és környékben élők kiszolgálása tiszta gazdasági-üzleti modellben. A munkaterület átadása után, mintegy másfél éves kivitelezést követően az átadásátvételi eljárások, üzempróbák végeztével 2013. szeptember 19.-én birtokba vettük az épületet. A használatbavételi eljárásokat egymással párhuzamosan, az egyes szakhatóságok között katalizátorként közreműködve és közvetítve folytattuk le. 2013. november végén megkaptuk a jogerős épület használatbavételi engedélyt. Azonnal megkezdtük az üzemeltetés kialakítását, felépítését, elkészítettük a Terheléses Próbaüzemi Tervet, a mintegy 1200 oldalból álló komplett intézményi Üzemeltetési Szabályzatot. Ezek ANTSZ általi engedélyezését követően megnyithatott a fürdő, és elvégeztük a 30 napos terheléses próbaüzemet, mely alatt 32 akkreditált vízmintavételre, és laborvizsgálatra került sor, minden minta megfelelőnek bizonyult mikrobiológiai, és kémiai szempontból egyaránt. A több száz oldalas kérelmünk elbírálását követően kézhez vehettük a terheléses próbaüzemet mindenben jóváhagyó ANTSZ határozatot, eleget téve minden szigorú jogszabályi előírásnak. A mintegy 3250 m2-es akadálymentes létesítményben nem csak a gyógyfürdő kapott helyet. A kialakult új Paksi Gyógyászati Központ megoldásokat szállít a város, és az intézet számára: itt működhet a reumatológiai és ortopédiai szakrendelés, ide költöztek a gyógytorna kezelések, a bőrgyógyászat. Az új épületben kaptak helyet a fizioterápiás kezelők, veszélyes anyag tároló, személyzeti öltözők is. A fő "profil" azonban természetesen a gyógyvizes kezelés és a hozzá kapcsolódó fürdőgyógyászati ellátás. A beruházás keretében kiépítésre kerültek:
810, 5 m mélységű hévízkút, a hozzá tartozó kút, - és kútfejgépészet, gáztalanító berendezéssel, puffertartállyal. 52 férőhelyes parkoló, közvilágítással, közlekedő utak kialakításával, parkosítással Az épület 3250 m2 hasznos alapterületű. A medencetérben 1 db súlyfürdő, 1 db tornafürdő, 2 db különböző hőfokú gyógyvizes medence- áll rendelkezésre, 172 fő öltöző kapacitással. Csoportos, és két egyéni gyógytornaterem, 4 db iszapkezelő, 5 db masszázs, 2 db kádas kezelő, 6 db fizikoterápiás kezelő, 1 db lézerkezelő került kialakításra. A komplex uszodatechnológia automatika, és felügyeleti rendszerrel, vízelőkészítés, a mai legmodernebb technikai megoldásokkal, hőszivattyús hő hasznosítás, integrált vezérlő rendszerek kerültek beépítésre. Az épület és a víztechnológia vezérlését 18-20 db szoftver végzi, mintegy 500 mért és kontrollált mérési ponton keresztül, mely a világ bármely pontjáról vezérelhető. Az épület biztonságára 60 db vagyonvédelmi és 140 db tűzvédelmi érzékelő vigyáz. 18
Új orvos-technológiai hardvereszközök.
berendezések,
teljes
irodai,
és
számítógépes
Az ipari park még ma is sikeresen és nyereségesen gazdálkodik, de az eddigi stratégia az utolsó telkek eladását követően rendelkezésre álló területek híján nem folytatható. Az eddigi nyereség az infrastruktúra fejlesztés és kialakítás költségeit fedezte, ill. van felhalmozódott összeg, de ez újabb területek vásárlására és azok infrastruktúrával történő fejlesztésére nem lesz elegendő, így a folytatás csak tőkeinjekcióval (forrásszerzéssel) képzelhető el. E kérdéssel már most foglalkozni kell, a folytonosság fenntartása végett, hiszen fenti feladatok több évet is igénybe vehetnek. Az ipari park területén megépült inkubátorház betelepítése, és a pályázati monitoring mutatók elérése továbbra is komoly feladat elé állítja a társaságot. Továbbra is kiemelt feladat az Ipari Park infrastruktúra fejlesztése, területbővítése, az atomaerőmű bővítéséhez kapcsolódó fejlesztésekre történő felkészülés.
A szervezet nem volt a kőtáblára vésve; a szervezet változhat Az önkormányzat alapvetően a kötelező feladatai ellátása körében fenntartott gazdasági társaságok szerepét és profilját minden esetben a gyorsan és jelentősen változó jogszabályi környezetnek megfeleltetve működteti, alakítja. Ilyen változásnak kívánt megfelelni az önkormányzat az új hulladékgazdálkodási törvénynek megfelelően létrehozott új hulladékgazdálkodási közszolgáltatást ellátó cég alapításával, vagy a módosuló víziközmű törvény változásának megfelelő Mezőföldvíz Kft. működési területének és erőforrásainak jelentős bővítésével.
Közlekedni kell, parkolni kell Az M6-os autópálya Paks közigazgatási határait érintő teljes szakasza 2010-ben készült el. Az autópályáról a városba 3 lehajtón: az északin, a gyapain (centrum) és a délin keresztül lehet eljutni. A Kereszt utca és a főutca forgalma növekedésének elkerülése érdekében a három lejáratból az autópálya táblázása és a GPS-s navigációs rendszerek is csak az északi lejárót - amely Gyűrűs fölött közvetlenül a 6-os számú főútra -, valamint a déli lejáratot - amely pedig a Nagydorogi útra vezeti a forgalmat – jelzik. A kelet-nyugati irányú közúti közlekedési kapcsolatok vonatkozásában jelentős változás nem történt. A kelet-nyugat irányú kapcsolatot jelenleg is a dunaföldvári és szekszárdi Duna híd biztosítja, illetőleg az M6-os autópálya megépültével több útvonalon és gyorsabban lehet eljutni ezen országrészekbe. A 6-os számú főközlekedési út forgalma az M6-os autópálya forgalomba helyezése óta jelentősen nem változott, egyes becslések szerint minimálisan csökkent. A tényleges forgalmi adatokat, és forgalmi tendenciákat forgalomszámlálással lehet modellezni. Ilyenre információink szerint a közútkezelő részéről még nem került sor. A forgalomszámlást az önkormányzat kezdeményezni fogja, és annak megállapításai alapján lehet dönteni a zajvédő fal szükségességéről vagy szükségtelenségéről. 19
A várost elkerülő Észak-nyugati elkerülő út megépítése kapcsán előrelépés az elmúlt időszakban, a jelentős anyagi forrásigényre tekintettel sem tervezési, sem pedig építési tevékenység területen nem történt. Ahogy azt a VI. fejezet tartalmazza, az elkerülő gyűrű Fehérvári út – Gesztenyés út közötti szakaszát az M6-os autópálya beruházás költségei között nem sikerült szerepeltetni, így ez a szakasz sem valósult meg. A külső gyűrűt a hosszú távú fejlesztési igények között továbbra is számba kell venni, így annak helyét a városrendezési tervekben továbbra is fenn kell tartani. A Villany utca 6-os számú főútra történő kikötése, a csomópont kiépítésé kapcsán a jelentős forrásigényre tekintettel előrelépés nem történt, de a városi úthálózatban betöltendő szerepére tekintettel arra továbbra is szükség van, annak helyét a városrendezési tervekben továbbra is biztosítani kell. Az atomerőmű és az M6-os autópályát összekötő út megépítésére, ahogy az a városrendezési tervekben való kiszabályozásakor már megfogalmazódott, legkorábban akkor fog sor kerülni, ha az atomerőmű bővítése elindul. Ezen út megépítése azontúl, hogy a kivitelezés idején jelentősen tehermentesítené a várost a megnövekedő forgalomtól, egyben menekítési útvonalként is szolgálna. Az atomerőmű bővítésével kapcsolatos kormányzati döntések megszülettek, az előkészítés folyamatban van. A fejlesztési elképzeléssel kapcsolatosan eddig az önkormányzathoz megkeresés nem érkezett. A Zsíros köz útrekonstrukciója még nem kezdődött el, a Zsiros köz – Kápolna utca csomópont átépítése nem történt meg. A forgalomtechnikai beavatkozások, a forgalmi rend módosítása a teljes rekonstrukció után lehetséges. A Kölesdi út – Biztonsági út csomópontban a burkolati jelek megújítása sárga lassító csíkok felfestésével és prizmasor telepítésével megvalósult. A város tömegközlekedése felszíni, ezen belül autóbusz közlekedéssel történik. A parkolási problémák megoldására, melyek elsősorban az óvárosban és jellemzően a piaci napokhoz köthetők, az elmúlt években több forgalomtechnikai beavatkozás történt. Ezek közül legjelentősebb a korlátozott várakozási idejű parkolás bevezetése volt. A bevezetéskori lakossági kedvezőtlen megítélés rövid idő alatt megváltozott, annak kedvező hatására azt az érintettel elfogadták. A belvárosi részeken és az orvosi rendelők környezetében a parkolás időbeli korlátozása óta folyamatosan van szabad parkolóhely, forog a rendszer. Ettől függetlenül a belvárosban tervezett térszín alatti parkolóház fejlesztési lehetőségét fenn kell tartani, mivel az atomerőmű bővítésével a településen élők lélekszáma és az itt dolgozók létszáma emelkedni fog, ami magával hozza a gépjárműszám emelkedését is. A lakótelepen a parkolóhelyek száma a lakosság- és a gépjárművek száma alapján elegendő. Ebben a városrészben inkább a parkolóhelyek térbeli elhelyezkedése okozhat gondot. A Kishegyi úttól északra elhelyezkedő lakótelepi részeken, a jelentős Gesztenyés úti parkolóhelyre tekintettel még a legforgalmasabb napszakokban is rendelkezésre áll szabad parkoló felület. A Kishegyi úttól déli irányban már kevésbé ilyen kedvező a helyzet, a Kurcsatov és a Gagarin utca környékén az egyes épületek funkcióváltásából következően a hét munkanapjain parkolóhely hiány lép fel. Ilyen új gócpontnak tekinthető a Gagarin utca, mivel az itt található volt kollégium funkcióváltását követően irodaházként működik, amelyhez több parkolóhelyet vesznek 20
igénybe a dolgozók, így az ott lakóknak időnként nem áll rendelkezésre szabad parkolóhely. Ezt a problémát mihamarabb kezelni kell. A gyalogosközlekedés elősegítésére 2007. és 2013. között 8 új gyalogos átkelőhely került kijelölésre. A nagy forgalmú Dózsa György út átépítése során forgalomcsillapító szigetek kerültek kialakításra. Ezek a szigetek lelassítják a gépjárművek sebességét, ami elősegíti az úttesten átkelő gyalogosok biztonságos közlekedését. A Duna-part városnak történő visszaadása fizikai értelemben, a 6-os számú főút és a vasúti pálya miatt nagyon nehezen megoldható. A fizikai kapcsolatot továbbra is a gyalogos aluljárók, első sorban az Erzsébet Nagyszálloda északi és déli oldalán lévő aluljáró biztosítja. Szintén fizikai kapcsolatot jelent az Árvíz utcai átjáró, ami ugyan felszíni kapcsolat, de gyalogos közlekedés szempontjából biztonságos, ugyanis jelzőlámpás csomópontban lévő gyalogos átkelőhelyről van szó. A program javasolta gyalogátkelőhely kialakítását többek között a Pro Artis Alapfokú Művészeti Iskola megközelítésére is. Ezen gyalogátkelő kijelölésére a Deák Ferenc utca teljeskörű rekonstrukciós munkái terveiben kerülhet sor, a közlekedési összefüggések vizsgálata során, ezen tervben kell a pontos helyet megtervezni. A külső településrészek közül Csámpa esetében a 6-os számú főút keleti oldalán, az atomerőmű déli bejárójával szemben jelenleg folyamatban van egy járdaszakasz tervezésének előkészítése, amely a főúttal párhuzamos gyalogos közlekedés lebonyolítását fogja szolgálni. 2007-2013-as időszakban megépült a lakótelep és a 6-os számú főút közötti kerékpárút, mely finanszírozása a DDOP- 2007-5.1.1 kódszámú és „A hivatásforgalmú kerékpáros közlekedés feltételeinek megteremtése támogatása” elnevezésű pályázaton elnyert támogatásból történt. Megépült a főutca felújítsa részeként a Rákóczi utca – Kereszt utca közötti kerékpárút, mely szintén nagy részben támogatásból valósult meg. Elkészült a 6-os számú főút keleti oldalán a Kölesdi út – Csámpa közötti kerékpárút DDOP-5.1.1-11-2011-0001 és a KÖZOP-3.2.0/c-08-11-2011-0021 pályázaton nyert támogatásból. Önerőből megvalósult a Rákóczi utca és a Vak Bottyán Gimnázium közötti kerékpárút. Továbbá újjáépítettük a Vak Bottyán Gimnázium és a Kölesdi út közötti szakaszt is. A város összesen 9 km kerékpárúttal rendelkezik. A meglévő kerékpárút hálózat lehetővé teszi, hogy a Kereszt utcától Csámpáig, illetőleg a lakóteleptől Csámpáig, illetve a Kereszt utcáig el lehessen jutni kerékpárral. A vasúti közlekedés a személyszállítás vonatkozásában a mellékvonal jellegre és a nagyon alacsony utas számra tekintettel megszűnt. A megyei területrendezési terv tartalmazza a vonalszakaszt, de újjáéledésére csak akkor van reális esély, ha az atomerőmű bővítése beindul. A kikötő fejlesztési elemek elsősorban a Marina Yacht Klub és a Ganz cégcsoport tervezett fejlesztéseihez kapcsolódott. Ezek a fejlesztési elképzelések végül is nem valósultak meg, de kikötők ettől függetlenül is létesültek a városban, illetőleg a meglévő komp- és kishajó kikötő folyamatosan megújult, korszerűsödött. A város északi határában lévő komp- és kishajó kikötő nem önkormányzati tulajdon, de a tulajdonos pályázati szándékát az önkormányzat minden alkalommal támogatta azzal, hogy a pályázati kiírásnak megfelelően – mivel ez a kikötő személy- és gépjárműforgalmat is bonyolít az ország keleti régiói felé, a megyei területrendezési tervben térségű 21
jelentőségű komp besorolása van – a pályázatokat az önkormányzat nyújtotta be. A pályázati lehetőségekre tekintettel a kikötő kiváló színvonalú mind a műszaki létesítményei, mind a hajópark vonatkozásában. A Duna városi szakasza déli részén egy jelentős kapacitású gabonatároló létesítmény épült, melyhez kikötőszakasz is tartozik. Az önkormányzat az Árvíz utcában megépítette a csónaktárolót, amelyhez a rendeltetésszerű használathoz kikötő létesítése is szükséges. Ennek a kikötőnek a hatósági engedélyezése folyamatban. Az atomerőmű terültén belül is működik kikötő. A kikötők lehetséges helyét egyébként a városrendezési tervek jelölik ki, ilyen kijelölt hely az Árvíz utcától délre eső partszakasz is, amelyet a megyei fejlesztési terv is kikötőként, térségi jelentőségű közforgalmi kikötőként jelöl. Ezen partszakasz egyébként a kiváló közlekedési kapcsolatokra tekintettel a megyei fejlesztési tervben térségi jelentőségű logisztikai központ besorolásban van. Mivel a vízi szállítás a legolcsóbb szállítási módok közé tartozik, a kikötő fejlesztéseket a jövőben is szorgalmazni kell. A légiközlekedésben az elmúlt időszakban változás nem volt.
III. A város stratégiai partnere: A Paksi Atomerőmű Zrt. Az erőmű tudatában van annak, hogy jelene és jövője csak akkor lehet eredményes és sikeres, ha a körülötte lévő térség és ezen belül különös tekintettel a befogadó város is egy virulens gazdasági partnert jelent, ahol az életminőség és az életbiztonság folyamatos növelésével részt vállal, segíti a helyi vállalkozások fejlesztését és a település lakosságának részleges foglalkoztatását. Mindemellett aktívan jelen van az oktatásban, a kulturális és a sportéletben. Ezen felül hasznos befektetéseket tesz a város szociális és egészségügyi életébe, ellátásába. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. és Paks városa között az elmúlt években biztos alapokon nyugvó együttműködés alakult ki, amelynek gyökerei több évtizedes múltra vezethetők vissza.
Városfejlesztés -
Az atomerőmű az általa működtetett Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítványon (JETA), valamint a korábbi Duna-Mecsek Területfejlesztési Alapítványon (DMTA) keresztül, jelentős mértékben támogatta Paks város fejlesztési terveit: A város közvilágításának korszerűsítésében való részvétel, amelynek keretében energiatakarékos és nagyobb fényerejű kültéri lámpák kerültek elhelyezésre. A Paks környéki hulladékgazdálkodási rendszer létrehozásában az atomerőmű is nagy szerepet vállalt, amely Pakssal együtt 7 környékbeli települést érint. Ennek keretében lehetőség nyílik a szelektív hulladékgyűjtésre és feldolgozásra.
22
A paksi új szennyvíztisztító telep létrehozásában is támogató részt vállalt az atomerőmű, amelynek során bővült a feldolgozási kapacitás, és annak rendszere kielégíti az európai normákat. Ezen projekt keretében már részben figyelembe lett véve az esetleges paksi blokkbővítés is.
Paksi és környékbeli vállalkotások beszállítói lehetőségei az erőmű működtetése, karbantartása, illetve a környezet megóvása érdekében -
-
-
Hozzávetőleg 80 paksi vállalkozás dolgozik az erőmű területén, melyek az erőmű működésének minden részére kiterjednek a speciális minősített szerelési, hegesztési munkáktól kezdve a kertészeti feladatok ellátásáig. Az atomerőmű alapítványai segítették a paksi vállalkozások fejlődési lehetőségeit: a technológiai fejlesztésektől a gépbeszerzésen át a munkahely megtartásig. Ezekkel a lehetőségekkel paksi vállalkozások sora élt, és fejlesztette, vagy indította útjára vállalkozását az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-től származó forrásból. Az atomerőmű területfejlesztési alapítványán keresztül elősegítette a Paksi Ipari Park fejlesztését is, amely jól szolgálja a városnak azt a törekvését, ami a több lábon állást jelenti. Az atomerőmű komoly segítséget nyújtott egy kezdő vállalkozásokat segítő inkubátor és akcelerátor ház építésében.
Munkaerő -
Az atomerőmű elsősorban munkalehetőséget jelent a város számára. A paksi lakosság jelentős része az atomerőműnek, vagy annak leányvállalatának (Atomix Kft.) alkalmazottja. Több paksi vállalkozás biztosít szolgáltatást az atomerőmű részére, amelyek szintén paksi embereket foglalkoztatnak. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-ben több mint 1500 paksi lakos dolgozik, és hasonló számú alkalmazott van a vállalkozásokban. Emellett a Paks városában található boltok, a különböző szolgáltatások is annak köszönhetően prosperálnak, hogy az atomerőműben dolgozók vásárlóereje bőven meghaladja az országos átlagot.
Adóbevételek -
Paks város legnagyobb adózója a Paksi Atomerőmű. Az erőműből befolyt adó teszi ki a város költségvetésének legjelentősebb részét. Ennek köszönhetően Paks városa országos összehasonlításban is a legtehetősebb települések közé tartozik.
Paksi bővítés támogatása -
2009-ben együtt dolgozott az erőmű a várossal egy összefoglaló tanulmány elkészítésében (Városfejlesztési feladatok az atomerőmű bővítésének előkészítésére), mely feltárta a legfontosabb fejlesztendő területeket az új blokkok építése, szerelése és üzemeltetése időszakában. A tanulmánykötet megszületése azt is jelzi, hogy Paks Város Önkormányzata együttműködő, támogató partner kíván lenni a bővítés előkészítésének folyamatában. 23
-
Az atomerőmű által készülő felmérések az ide települő munkaerő ellátásával kapcsolatban (szállás felmérés), a város bevonásával történtek. A többi szolgáltatás felmérés tekintetében is ugyanígy fog zajlani.
Oktatás -
-
Az atomerőmű szakközépiskolát tart fent a városban, mely a város egyik kiemelt tagintézménye (Energetikai Szakközépiskola), amely jó továbbtanulási lehetőséget biztosít többek között a Pakson felnövő általános iskolás diákok számára. Az intézmény teljes fenntartását a központi fejkvóta rendszeren kívül az atomerőmű biztosítja. Az intézményben 266 paksi diák tanul. Az erőmű sok segítséget nyújt a paksi óvodáknak és bölcsődéknek is (pl.: Paksi Benedek Elek Óvoda Kishegyi Úti tagóvodájának felújítása). Két évtizede működik a Paks környéki iskolákban speciális fizika program, illetve az atomerőmű a fizika tanároknak továbbképzési lehetőséget biztosít.
Egészségügyi és szociális ellátás -
-
A városban működő egészségügyi intézmények magas színvonalú működése részben az erőműves támogatásoknak is köszönhető. A Paksi Rendelőintézet felszerelésében is tekintélyes szerepet játszott az atomerőmű a röntgengép beszerzéstől kezdve, az új laborfelszerelés beszerzéséig. Az egynapos sebészet kialakításában is jelentős szerepet vállalt az atomerőmű. Az elmúlt években szociális területen kiemelkedő támogatásnak minősült a Fogyatékkal élők és idősek otthona épületének felújítása.
Kultúra -
-
-
Színházi előadások, komoly- és könnyűzenei koncertek, helyi, regionális és országos jelentőségű rendezvények helyszíne Paks, amelyek fő támogatója az önkormányzat mellett az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Az atomerőmű a paksi önkormányzat mellett fő támogatója a paksi székhelyű, európai hírű Tűzvirág Táncegyesületnek. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. és Paks városa minden évben együtt szervezi a Nemzetközi Gastroblues Fesztivált, mely 1993 óta szerves része a város életének, azóta várja a blues, a jazz, a rock, a gasztronómia és a borok iránt elkötelezett látogatókat. Az immár országos jelentőségűvé vált Kenyér-, Hal- és Borünnep kétnapos gasztronómiai fesztivál és annak programrészeként az Atomfutás várja a kulturált közösségi élményre vágyókat. A rendezvény a város és az atomerőmű összefogásával valósul meg.
Sport -
A sport az egyike azoknak a területeknek, ahol a legkiemelkedőbb eredmények születtek hazai és nemzetközi tekintetben. Az atomerőmű karöltve Paks városával kezdetektől támogatja a városi tömegsportot, csak úgy, mint az élsportot. 24
-
-
-
Az Atomerőmű Sportegyesület névadó főszponzora az MVM Paksi Atomerőmű Zrt., ahol paksi fiatalok százai kapnak lehetőséget igen sokféle szakosztályban, szakcsoportban a nívós szabadidő eltöltésére. Tagjainak száma 1300 fő. Az Atomerőmű Sportegyesületben folyó magas színvonalú szakmai munkának köszönhetően több sportágban Európa-, Világ- és Olimpiai-bajnokok nevelkedtek. Az atomerőműnek és Paks városának köszönhetően a paksi fiataloknak egyedülálló lehetőségük van képességeik fejlesztésére a sport területén. Az atomerőmű és a város közösen vállalja a Paksi Futball Club működtetését és fenntartását, ezáltal biztosítva egyrészt a nagyszámú utánpótlás nevelést, másrészt az országos nagycsapatok paksi vendégszereplését. A klubnak köszönhetően Paks rendszeres szereplője az országos médiának. A város és az atomerőmű együttesen fedezik a paksi jégpálya fenntartási költségeit.
Szolgáltatások Paks város legrangosabb szálláslehetőségeit az erőmű által fenntartott Erzsébet Szálló biztosítja, amely sok városi rendezvénynek is helyszínt biztosít.
Turizmus -
A térség, azon túl, hogy az itt élőknek kedves, soha nem volt turisztikailag frekventált. Éppen az atomerőmű volt az, ami a turizmust fellendítette. Tájékoztató és Látogatóközpontját évente több mint harminc ezren keresik fel. Gyümölcsöző együttműködés alakult ki az erőmű és Paks városa között az ideérkezők étkeztetéssel, szállással, programokkal, különféle szolgáltatásokkal történő kiszolgálására. Ez – a turizmus fellendítésére irányuló törekvés – az erőmű számára is hasznos, mert így bemutatható, hogy egy sokak által veszélyesnek ítélt üzem környezetében pezsgő kulturális és turisztikai élet folyik, ami vonzza az érdeklődőket.
Az önkormányzat és az atomerőmű együttműködésének köszönhetően Paks egy igazán élhető várossá vált az elmúlt évtizedek során.
IV. Jövőnk a következő generációk kezében van A programkészítés időszakában a kormányprogramok összevont intézmények keretében látták biztosítottnak az oktatás színvonalas ellátását. Alapvetően ilyen irányú átszerveződések indultak, de időközben a kormányszándék megváltozott az oktatás struktúráját illetően, és létrehozták a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot (KLIK). A KLIK az ország oktatásért felelős miniszterének irányítása alatt működő központi hivatal. Az Intézményfenntartó Központ egy központi szervből és területi szervekből áll. Az Intézményfenntartó Központ területi szerve a tankerület és a megyeközponti tankerület. A tankerületek székhelye és illetékességi területe megegyezik a járási hivatalok 25
székhelyével és illetékességi területével. A tankerület az illetékességi területén működő általános iskolák, alapfokú művészeti iskolák és gimnáziumok fenntartásával kapcsolatosan ellátja az Intézményfenntartó Központ szervezeti és működési szabályzatában számára meghatározott egyes fenntartói feladatokat. A megyeközponti tankerület a megye székhelyén működő tankerület, amelynek illetékességi területe a szakképző iskolák, a kollégiumok, a pedagógiai szakszolgálati feladatokat ellátó intézmények, valamint a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények tekintetében azon megyére terjed ki, amelynek székhelyén működik. 2013-ban, a KLIK megalakulásával létrejött a Paksi Tankerület, ahová a térség oktatási intézményei kerültek, az óvodák kivételével, mivel azok a települések önkormányzatainál maradtak. Az oktatás- nevelés területe ezen átszervezéssel két részre oszlott: az iskolák fenntartója az állam lett, az óvodáké az önkormányzat. Ilyen formán a szakmai munka is kettészakadt. Az iskolák működtetői továbbra is az önkormányzatok maradtak. A gazdasági programban kitűzött célok a fent említet okok miatt nem relevánsak. Az oktatás-nevelés területein megfogalmazott fejlesztések, tervek már nem az önkormányzat által meghatározott vonalon haladtak, hanem az állam egységes oktatáspolitikát határozott meg az ország összes iskolájának. A további köznevelési törvénymódosítások következtében a Paks Térségi Pedagógiai Szolgálat átkerült a Szekszárdi (megyei) Tankerület felügyelete alá, mivel valamennyi szakszolgálati feladatra kiterjedően az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében megyénként egy a Központ által fenntartott pedagógiai szakszolgálati intézmény jött létre. Ugyanebben az évben a Paks – Pusztahencse - Németkér Önkormányzatok Óvoda Intézményfenntartó Társulása is megszűnt. A Paksi Napsugár Óvoda Pusztahencsei és Németkéri tagintézménye visszakerült a saját akaratukból az önkormányzatukhoz. A fenti intézményi változások ellenére néhány igen fontos célt mégis meg tudott valósítani az önkormányzat, annak a szemléletnek köszönhetően, hogy a város minden gyermekét „magáénak” tekinti. A környezettudatos magatartás kialakítása érdekében létrejött a szelektív hulladékgyűjtési program, ami az iskolákban és az óvodákban tanórai illetve foglalkozás keretein belül megvalósult. Az atomenergia környezeti hatásainak megismerése érdekében mind az óvodás, mind az iskolás gyermekek gyakran látogatták az Atomerőmű Látogató Központját. Az önkormányzat az Erdei iskola megvalósításával nem csak a célként kitűzött természeti értékek, a közvetlen környezet megfigyelésére adott lehetőséget, hanem az erdei iskola moduljaival a történelmünktől az atomenergiáig átfogó képet ad városunkról a gyermekek számára, korosztályonként. A gyermekek egészsége érdekében kerékpárút épült, valamint fitnesz pontok a város több szabadidős parkjában. A szabadtéri sportlétesítmények már az uniós szabványoknak megfelelően kerületek fejlesztésre. Paks Város Önkormányzata a Kultúra Mecénása, ezért minden nemzeti, hagyományőrző és egyéb városi ünnepen a város gyermekei műsoraikkal színesítik az ünnepeket. A város könyvtára, múzeuma, kulturális központja az önkormányzat támogatásával, rengeteg programmal, pályázattal segítette a gyermekek felzárkózását, szabadidős tevékenységük színesítését, tanulási folyamataikat. 26
Az önkormányzat kiemelt figyelmet fordít a roma gyermekek felzárkóztatására a Nemzetiségi Önkormányzattal együttműködve Tanoda segíti hátrányok enyhítését. Paks Város Önkormányzata az óvodák fenntartójaként az Óvodai nevelés alapprogramjának és a köznevelési törvénynek megfelelően irányítja a szakmai munkát. Az óvodás gyermekeknek továbbra is biztosítja a magas színvonalú neveléshez szükséges feltételeket. Segíti az iskolák zökkenőmentes mindenapjait azzal, hogy a törvényben maghatározott működtetői feladatit maradéktalanul ellátja.
V. ÉLHETŐ VÁROS Civilek előre, Ép testben ép lélek A képviselő-testület az önkormányzat költségvetésében határozza meg a civilszervezetek és a sportegyesületek támogatási rendszerét, amit a polgármester és a polgármesteri hivatal a szabályozásnak megfelelően hajt végre. Ami mindennél fontosabb: az egészség A városvezetés egyik kiemelt célja, hogy Paks és vonzáskörzete megfelelő kiszolgálását biztosítsa az egészségügyi ellátás területén is. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 152. § (1) bekezdése alapján: „A települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, b) a fogorvosi alapellátásról, c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, d) a védőnői ellátásról, e) az iskola-egészségügyi ellátásról.” Az egészségügyi alapellátás teljes mértékben biztosított, míg nem kötelező ellátásként járó beteg szakellátás működik a városban. Pakson jelenleg 9 háziorvos, 5 házi gyermekorvos valamint 4 fogorvos és 3 gyermek- és ifjúsági- fogorvos működik. Az elmúlt évben minden alapellátásban dolgozó háziorvos feladat-ellátási szerződését áttekintette az Önkormányzat és a jogszabálynak mindenben megfelelő tartalommal – a hatóságokkal egyeztetve – újat kötött. Az éjszaki és hétvégi ügyeleti ellátást a Paksi Többcélú Kistérségi Társulás biztosítja. A Paksi Gyógyászati Központ keretein belül működik a védőnői- valamint az iskolaegészségügyi ellátás a városban. Pakson működik egynapos sebészet, mely már bővítésre is került. Kisebb műtétek miatt nem kell a megyeszékhelyre utazniuk a lakóknak. Felszereltsége az évek folyamán bővült, korszerűsödött. A Paksi Gyógyászati Központ létrehozásával magas színvonalú egészségügyi ellátás valósult meg. A korábban is megszokott szakrendelések mellett immár a gyógyfürdő
27
használatba vételével a vizes kezelések is biztosítottak. A bővítésnek köszönhetően a fizikoterápia és gyógytorna is a központi rendelőben kapott helyet. A gondozók (tüdőgondozó valamin a bőr- és nemi beteg gondozó) is megfelelő helyre költözhettek, ezzel biztosítva az ellátás magas színvonalát. Az egészségügyi ellátás további, részletes leírása itt szükségtelen, mivel az intézmény színvonalas honlappal rendelkezik, ahol mindenki tájékozódhat. www.rendelointezet.paks.hu Ha másokra szorulsz A városban rendelkezésre áll a szakismerettel rendelkező humán erőforrás, akik a lakosság szociális helyzetét ismerik, így képesek napi szinten beavatkozni. A helyi médiában szinte hetente jelenik meg valamilyen lakossági tájékoztatás, mely a szociális ellátást érinti, így minden rászoruló valamilyen módon tudomást szerez a lehetőségekről. Nagy feladat hárul itt azokra a személyekre (pl.: szociális ügyintéző, családgondozó, pedagógus, védőnők, házi orvosok stb.) akik naponta találkoznak a lakossággal. Az ellátásokat és a támogatásokat ugyan minden esetben kérelmezni kell, viszont a pontos tájékoztatás elengedhetetlen. A szociális ellátórendszer széleskörű. Az intézményeket számba véve a város minden kötelező ellátást biztosít. (bölcsőde, családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás, étkeztetés, házi segítségnyújtás, nappali ellátás) Nem kötelező alapellátásként működik a támogató szolgáltatás és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás ez utóbbi kistérségi szinten. A gyermekjóléti ellátás területén helyettes szülői ellátás biztosított, szintén kistérségi összefogással. Elkészült az új nappali ellátó központ, mellyel a fogyatékosok nappali ellátása is biztosított. Igény jelentkezett a fogyatékosok gondozására is, így a városvezetés erre adott válasza az intézmény létrehozása. A nappali ellátás nyújtása kötelező feladat, amit az idősek ellátásával eddig is biztosított a város. Az idősek is az új akadálymentes intézménybe költöznek a közeljövőben, amivel az ellátás színvonala emelkedik. A hajléktalanok ellátása – igény esetén - nappali ellátás formájában kötelező a városnak. Az új nappali intézmény tervezésekor erre figyelemmel voltunk. Az idősek bentlakásos ellátása bár nem kötelező feladat, de évek óta magas színvonalon működik a városban. A várakozók száma mindig magas. A szociális ellátórendszer másik jelentős területe a pénzbeli és természetbeni ellátások biztosítása. A szociális és a gyermekvédelmi törvény pontosan meghatározza, hogy helyben milyen ellátásokat kötelező biztosítani. Elmondhatjuk, hogy városunkban a kötelező ellátásokon felül is több ellátás biztosított, így minden rászoruló számára megtaláljuk a megfelelő megoldást. Az elmúlt évek jellemzője volt, hogy egyre inkább a természetbeni ellátásokat részesítettük előnyben. Az önkormányzati segélyt elsősorban utalvány formájában kapják a rászorulók, így az elköltés célzottá (élelmiszer, ruhanemű) válik. A készpénzben nyújtott ellátások esetében ez nem biztosítható, ezért ezt a kifizetési módot a lehető legalacsonyabb szintre szorítottuk. Széleskörű a közüzemi szolgáltatókkal való kapcsolattartás, mivel elsődleges cél a lakosság komfortos lakhatásának megőrzése. 28
Az újként bevezetett ellátások – melyek közül soknak a szükségességét hét évvel ezelőtt még nem lehetett látni – beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Példának említenénk a széles körben biztosított közgyógyellátást és a helyben továbbra is biztosított lakásfenntartási támogatást, melyet a normatív támogatáson felül nyújtunk. Egyre szélesedett a nem csak nevükben méltányos ellátások köre, mivel sok olyan élethelyzettel találkoztunk, ahol a viszonylag magasabb jövedelemmel rendelkezők kerültek átmenetileg nehéz helyzetbe. (vis maior események) A jelenlegi ellátórendszer ezekre a problémákra is nyújt segítséget. A program végrehajtása során folyamatosan kellett és kell megfelelni az állandóan és gyorsan változó jogszabályi környezetnek. Az informatikai eszközökkel segített nyilvántartó rendszer széleskörűvé vált a területen. A szociális és gyermekjóléti szolgáltatások és egyes szociális ellátások esetében TAJ (társadalombiztosítási azonosító jel) alapú nyilvántartást kell vezetni, mely a későbbiekben a finanszírozás alapja lesz, illetve egyes ellátásoknál ellenőrzés során már összevetik a papír alapú nyilvántartásokkal, valamint a támogatások esetén a rendszer által generált számot a határozatokon szerepeltetni kell. Miénk maradt itt a tér A programban városunk fejlesztését olyan feladatnak neveztük, ahol - hagyomány és korszerűség, - egyéni és közösségi érdek, - szakértelem és közösségi akarat, - következetesség és rugalmasság fogalom párok mentén kell a megoldásokat keresni. Az eltelt időszaknak vannak elért eredményei és előkészítés szintjén várakozó szándékai. Kérdés, hogy a város mennyire tudta érvényesíteni a számára fontos elveket, a változások mennyire történtek szándékai szerint, és a gyakran szorító külső körülmények között mennyire tartotta meg cselekvőképességét? Az elmúlt évek egyik jellegzetessége volt, hogy a jogszabályi környezet – ezen belül az épített környezetet szabályozó törvények – sokszor és sokat változtak. A nehéz feltételek ellenére a terület-felhasználást, a helyi építési szabályzatot és szabályozási tervet mindvégig úgy tartottuk karban, és a jelentkező igényeket mérlegelve úgy módosítottuk, hogy a fejlődés, az építési szándék az eltervezett irányban tudott maradni. A törvényi változások egyik jellegzetessége volt, hogy az építési tevékenység jelentős körét kivonta a hatósági engedélyezés alól. Mivel a városkép és a részletek léptéktől függetlenül hatással vannak egymásra – élve a törvény adta lehetőséggel – rendeletet alkottunk az engedélyezést megelőző településképi véleményezésre, illetve az építési tevékenység bejelentésére. Ennek segítségével rugalmasan és hatékonyan tudja a város az elvárásait érvényesíteni, anélkül, hogy ez számottevő többletterhet jelentene a lakosságnak. A program egyik megállapítása volt, hogy a területi adottságaink optimális kihasználása, az extenzív helyett intenzív fejlesztés értékesebbé teszi városunkat. 29
Mivel a kismértékben csökkenő lakosságszám, és némileg növekvő háztartásszám mellett a lakóterületek mérete nem változott, elmondhatjuk, hogy a város szerkezetében, terület-felhasználásban kompaktabbá vált. Az épületek felújításával, átépítésével a már beépített területek általános műszaki és építészeti állapota sokat javult. Ebben szerepe volt a gazdasági visszaesésnek, amikor az új lakás építéssel szemben felerősödik a meglévők hasznosítása, de az adott helyzetben ez Pakson a fenntarthatóság irányában hatott. Az igazi kihívást az atomerőmű bővítés miatt lendületbe jövő lakásépítés jelenti majd. Erre a választ a városon belüli tartalékok feltárásával adjuk meg (Virág – Haladás – Május 1 utcák közötti tömbbelsők, Pollack Mihály utca északi oldala, Vácika), és csak ezek megfelelő felhasználása után jöhet szóba új területek bevonása, amikor az erre irányuló igény megfelelő finanszírozással párosul. A várostest épületállománya továbbra is jónak mondható. A jól karbantartott épületek tartják, sőt növelik értéküket, gazdaságosan és fenntarthatóan üzemeltethetővé teszik az út és közmű infrastruktúrát. Ezt jól szolgálja a város által is támogatott energetikai felújítási pályázat, mely a műszaki tartalom értéknövekedése mellett az energia felhasználást, és ezen keresztül a környezetet szennyező CO2 kibocsájtást is csökkenti. Az új beruházásoknál a város továbbra is tartotta magát a Városi Rendelőintézetnél, a Művészeti Iskolánál, vagy a Paksi Képtárnál megszokott igényességhez és korszerű szemlélethez. A Fizio- és Balneoterápiás Központ úgy építészeti arculatában mint műszaki tartalmában kiemelkedő, és remélhetően az üzemeltetésben is beváltja a hozzá fűzött reményeket. Az épületek mellett a közterületek állapota is meghatározó a környezet minőségében. A Dózsa György út egy jelentős szakaszának teljes megújításával elindult egy olyan program, mely új minőséget teremt a városi élet számára. A lépések gyorsaságát ugyan megszabják az anyagi lehetőségek, de időközben több lakóutca burkolat felújítása megtörtént, vagy elkészültek a tervei. A legnagyobb változás talán a lakótelep tömbbelsőiben zajlik, ahol szinte minden évben teljesen új burkolatokat, és rendezett zöldfelületet kapott egy-egy lakóközösség. A munkát folytatni kell, és a következő években ki kell teljesíteni a belvárosi közterületek összefüggő rendszerének felújítását, és a tömbbelsők mellett a Lakótelep központi terének rehabilitációja is sorra kell kerüljön. Remélhetően tovább bővül az új burkolattal, rendezett csapadékvíz elvezetéssel, korszerű közvilágítással és közművekkel, igényesen kialakított, zöldfelülettel ellátott utcák sora. A város épített környezetének eredményeit a „külvilág” is elismeri. Több jelentős középület szerepelt az országos építészeti magazinokban, építészek jártak városunkban szakmai tanulmányúton, és 2010-ben Pakson (és a szomszédos Györkönyben) rendezték meg a XV. Országos Főépítész Konferenciát. Ybl díjat kapott a paksi Klenk Csaba, de számos kitüntetést kaptak például az Erzsébet Szálló megújítását tervező építészek is. A fejlesztési forrásokat a város a legfontosabb feladatainak megoldására használja fel. Emiatt gyakran elmaradt, vagy bizonytalan kimenetelű pályázati lehetőségekhez 30
kapcsolódott olyan országosan, vagy helyben védett épített emlék felújítása, melynek állapota egyébként a munkálatokat nagyon is indokolta volna. Az időszak elején az Erzsébet Szálló – nem városi beruházásként, de a Paksi Képtár megújításával a város által indikálva - szép példát mutatott az igényes műemlék felújításra és bővítésre. A város legnagyobb kulturális célú beruházási terve a Múzeum Sziget létrehozása, benne a Deák ház felújítása és a Klíma Múzeum. Ezek megvalósítása, a pályázati és engedélyezési bonyodalmak miatt végül a most követő időszakra marad. A helyi értékek védelmét szolgáló támogatási rendszer a korábbi évekhez képest kisebb mértékben volt ösztönző, ami talán a rendszer újragondolását is szükségessé teszi. Különösen igaz ez a magán, vagy egyházi tulajdonban levő műemlékek esetében, melyeknél a beavatkozás már halaszthatatlan (Bazársor, Katolikus Iskola épületei). Több elképzelés terv maradt, mint a Lussonium-i fogadóépület és tájrendezés, a dunakömlődi Faluház és központ megújítása, a lakótelep központi tér és a Városi Művelődési Központ átépítése és bővítése, a Táncsics park átalakítása. Közben azonban számos kisebb beavatkozással iskolák, könyvtárak, városi intézmények váltak és válnak továbbra is jól használhatóvá, műszakilag biztonságossá. Mindenekelőtt szólni kell arról, hogy az épített környezet jól szolgálta a helyi építőipart – és viszont. Az átépítés és felújítás jellegű munkák helyzetbe hozták a helyi iparosokat, vállalkozókat. Ez többszörös haszonnal jár, hiszen a szakemberek, az általuk létrehozott érték és a jövedelmük helyben marad, az abból származó fogyasztás is nagyrészt a várost gazdagítja. Több jelentős üzlet és áruház is épült, melyek mellett azonban életképes tudott maradni a hagyományos kiskereskedelem és szolgáltatás is. Érezhető ugyanakkor, hogy az ellátottság a városrészekben nem egyenletes, az eladók és vevők a központi helyek felé törekednek. A folyamat összefügg a vásárlóerő területi eltéréseivel, de a város kezében ennek befolyásolására vannak lehetőségek, például a megközelíthetőség, a parkolás javításával, az egymást erősítő helyi szereplők közötti egyeztetés menedzselésével. Az Ipari Park területe megalakulása óta folyamatosan bővül, a rendelkezésre álló telkek rendre beépültek. A városrendezési terv legutóbbi módosítása előkészítette újabb terület bevonását déli irányban. Az autópálya bevezető szakaszai mentén még nem indult meg jelentősebb gazdasági mozgás, aminek részben az is az oka, hogy a várost nyugatról megkerülő, és a bevezető szakaszok között is kapcsolatot teremtő útvonal megépítése, a lobbi tevékenység és pereskedés ellenére sem volt elérhető.
31
VI. NE KERESD EGY SÖTÉT SZOBÁBAN A FEKETE MACSKÁT. TERVEZD A JÖVŐDET Ha mégsem lesz iparűzési adó…; Az adható adókedvezmények szűkítése rövid távú feladatokat generál A helyi adó törvény európai uniós normákkal összefüggő 2002. évi módosítása következtében 2007. december 31. napjával megszüntettük a helyi adórendeletünkben szabályozott - de az akkor hatályos helyi adó törvénnyel ellentétes - vállalkozókat érintő mentességeket és kedvezményeket. A célkitűzés természetesen az volt, hogy a kis és közepes vállalkozások adóterheit ne súlyosbítsuk, de ne sérüljenek az önkormányzat adóbevételhez fűződő érdekei sem. A gazdasági program készítésének időszakában még kérdéses volt az iparűzési adó léte, kérdéses volt, hogy megmarad e, illetve milyen formában fog tovább működni. Az azóta eltelt időben az iparűzési adóval kapcsolatos támadások szünetelnek, jelen pillanatban nincs információnk arról, hogy a jövőre nézve kedvezőtlen változások lennének várhatóak. 2007. évben még várható volt, hogy bevezetésre kerül az ingatlanadó, mely jelentősen átalakította volna a helyi adóztatást. Az új szabályok kidolgozásra kerültek ugyan, de végül még a hatálybalépés előtt kikerült a helyi adótörvényből. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény több alkalommal módosult, azonban az időközi módosításai alapjaiban nem változtatták meg a helyi adóztatás szabályait, viszonylag kiszámítható jogszabályi környezetben – legalábbis a helyi adóztatás tekintetében - lehetett az adóbevételekkel tervezni. Az adófizetési morál városunkban jónak mondható, a kintlévőségünk az összes adóbevétel tekintetében 2 %.
Iparűzési adó Az iparűzési adót lényeges, a bevételekre jelentősen kiható jogszabályi változás nélkül tudták az önkormányzatok működtetni, így önkormányzatunk is, ebből nyerve az éves költségvetésünk 45%-át. Az adómentes határt, melyet korábban 2.5 m Ft árbevételhez kötöttünk 2008. január 1-től a törvény szerinti 2.5 m Ft adóalapban határoztuk meg, mely a kisvállalkozásoknak kedvezett. Az iparűzési adómérték 2 % amely a törvényi maximum, változás az állandó jellegű vállalkozási tevékenység után fizetendő adómértékben nem történt. Az ideiglenes vállalkozási tevékenység után 2009. január 01.-től kezdődő hatállyal az addig fizetendő 500 Ft/nap adótételt 3000 Ft/nap mértékre emeltük.
Építményadó A gazdasági program végrehajtásának ideje alatt az adó mértékében változás nem történt, érvényesíteni tudtuk azt az eredeti célkitűzést, hogy a kisvállalkozások adóterheit nem súlyosbítjuk.
32
Vállalkozások kommunális adója Az adónem a helyi adótörvény módosítása következtében 2011. január 01.-vel megszűnt. Ez 21 millió Ft adókiesést jelentett, amelyet azonban kompenzált a megnövekedett iparűzési adóbevétel, illetve új adóalanyok adózásba történő bevonásával, új adótárgyak megjelenésével az építményadó összege is emelkedett.
Magánszemélyek kommunális adója Önkormányzatunk által meghatározott adómérték 2007. 01. 01.-től kezdődően 4000 Ft adótárgyanként. Ebben az adónemben a törvény által kiszabható felső határ - a fogyasztói árindex változás mértékét is figyelembe véve - 2014. évben 28.145,8 Ft/adótárgy. A gazdasági programban a kommunális adó feltétel és kedvezményrendszerében változtatást nem terveztünk, és az elmúlt 7 évben az adómértékét sem emeltük. Paks Város Önkormányzata adópolitikája mindig határozott volt a tekintetben, hogy a lakosság adóterheit szükségtelenül nem növeli, figyelemmel az elmúlt évek megnehezedett gazdasági helyzetére, mely érzékenyen érintette a lakosságot.
Idegenforgalmi adó Sor került egy új adónem az idegenforgalmi adó bevezetésére 2009. január 01.-el. mellyel eredendően nem terveztünk a gazdasági program megalkotásánál. Bevezetését az indokolta, hogy az önkormányzat más településekkel együtt turisztikai desztináció fejlesztés címén pályázni tudjon feltétel volt a településen idegenforgalmi adó működtetése. Az adó megfizetése a településen legalább egy vendégéjszakát eltöltő magánszemélyeket terheli, melyet a szálláshely szolgáltató szed be és utal az önkormányzat számlájára. Minden beszedett forint után az állami költségvetésből 2014. évben 1.50 Ft-ot kap az önkormányzat, melyet az idegenforgalom fejlesztésére kell fordítani.
Gépjárműadó A gépjárműadó nem helyi adóként funkcionál, hanem úgynevezett átengedett központi adó, de bevételt jelent az önkormányzatnak így a beszámolóban erről is említést kell tenni. A gépjárműadóval kapcsolatban az önkormányzatot hatáskör csak az adókivetés és adóbeszedés tekintetében illeti meg. 2007-2012. között a beszedett adó teljes összege az önkormányzat költségvetését illette meg, azonban törvényi változás következtében 2013. január 1-től csak az adó 40 %-a marad helyben, 60 %-ot tovább kell utalni a központi költségvetés részére. Ami mindent mozgat (a gazdálkodás pénzügyi keretei) Paks Város Önkormányzata kiegyensúlyozott gazdálkodást folytatott, és folytat.
33
A jogszabályok által előírt kötelező feladatok ellátásán túl számos önként vállalt feladatot is teljesít, melyek ellátásához a feltételeket évről - évre biztosítani tudja. A gazdasági program készítésének évében Pakson 17 részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény látta el közszolgáltatási feladatait. Normatív hozzájáruláshoz önkormányzatunk a költségvetési törvényben meghatározottak alapján egyrészt lakosságszám, másrészt feladatmutatók figyelembevételével juthatott. A részben önállóan gazdálkodó intézmények tevékenységének ellátásához 3.260.123 eFt-ra volt szükség, melyhez az állam 1.375.125 eFt szabad, és kötött felhasználású normatív támogatást, és 253.860 eFt OEP finanszírozást biztosított. Az állami támogatások a feladathoz kapcsolódó kiadások 50 %-os ellátását biztosították. Városunk 802 fő közalkalmazottal látta el a feladatokat. A Program készítése óta jelentősen változott a jogszabályi környezet. Az Alkotmányt Magyarország Alaptörvénye váltotta fel, ehhez kapcsolódóan számos sarkalatos jogszabály megváltozott, vagy új jogszabályok léptek életbe. Az önkormányzati rendszer teljes átalakuláson ment keresztül. Mind a lakosság, mind az ellátotti létszám az elmúlt években csökkenő tendenciát mutatott, ebből adódóan folyamatosan felül kellett vizsgálni intézményhálózatunk kihasználtságát. A beszámolási időszak végére részben az állami feladatátvállalás, részben a Képviselőtestület döntéseinek következményeként 7 önállóan működő költségvetési szerv lát el közszolgáltatási tevékenységet. A feladathoz 344 fő közalkalmazott alkalmazását biztosította a város. Az állami támogatás átalakult feladatfinanszírozássá, és az intézményi kiadások (1.640.459 eFt) 44 %-át biztosítja (712.250 eFt). A katasztrófavédelmi és ezen belül a tűzvédelmi feladatok országosan egységes szakmai és gazdálkodási irányítása érdekében 2012-től a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok közvetlenül az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság hatáskörébe kerültek. Az egyeztetések, átadások 2011. decemberében kezdődtek és 2013. májusáig tartottak. Irányítószervi változás miatt átadásra került a Tolnai út 141., 4695/2 helyrajzi számú ingatlan, 13 db gépjármű, és 169 db a feladatellátást szolgáló egyéb gép, eszköz, és valamennyi bútorzat. A beszámolási időszak alatt 5 év vonatkozásában a város saját bevételi terhére 90.777 eFt finanszírozással, illetve pályázati önerő biztosításával járult hozzá a tűzoltóság működéséhez. 2013-ban az oktatási intézmények állami fenntartásba és működtetésbe adásából adódó feladatokat igen rövid idő alatt kellett megoldani. Az oktatási intézmények működtetésével kapcsolatos valamennyi ingó és ingatlanvagyont ki kellett mutatni, továbbá a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz átkerülő alkalmazottak személyi anyagának teljeskörű átadására is sort kellett keríteni. A Polgármesteri hivatal harmadik emeletének egyik szárnya az Intézményfenntartónak átadásra került. Az adatmennyiségek nagyságát a képviselő-testület tagjai az elfogadott határozat mellékleteként láthatták. Ingyenes használatra – átadásra került többek között: 8 ingatlan 15 épülettel, 650 helyiséggel (21.033 m2 ), az intézmények bútorzata, oktatási eszköze leltár alapján.
34
306 fő munkavállalói létszámcsökkenés jelentkezett a feladatellátás változása kapcsán 2013. január 1-jén. Vagyonkezelési szerződés keretében került az I. István Szakképző Iskola a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz. Vagyonkezelésbe - átadásba került többek között: 4 ingatlan 5 épülettel, 36 helyiséggel (2.156 m2 ), az intézmény bútorzata, oktatási eszközei leltár alapján. 44 fő munkavállalói létszámcsökkenés jelentkezett a feladatellátás változása kapcsán 2013. január 1-jén. A megkötött szerződések 2013. április 22-én a használati szerződés kiegészítéssel módosításra kerültek. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és a működtető Önkormányzat megosztotta, és szabályozta a működési költségeket. Az oktatási intézmények állami fenntartásba adásából adódóan jelenleg is vannak a polgármesteri hivatalban folyamatban lévő ügyek. A KIR rendszerben (Köznevelés Információs Rendszer) folyamatosan kell az adatokat feltölteni, módosítani, aktualizálni. A köznevelési intézmények épületeinek működtetetésére 397.466 eFt-ot, az ingatlanok felújítására 39.204 eFt-ot fordított a város 2013-ban. Az óvodai neveléssel kapcsolatos fenntartói feladatok továbbra is az önkormányzatnál maradtak. A Paksi Benedek Elek, és a Paksi Napsugár Óvoda 7 telephelyen látja el feladatát. A legnagyobb horderejű és a legtöbb adatszolgáltatást, egyeztetést a 2013. januárjától felálló járási hivatal kialakításával kapcsolatos feladatok adták. Az átkerülő munkavállalók, az átadott eszközök leltározása, nyilvántartása, és a járási hivatal elhelyezését biztosító irodák berendezéséről történő gondoskodás mind többlet feladat volt. A kormányhivatal által kért adatszolgáltatások sokszor nagyon rövid határidejűek voltak, nem egy alkalommal még hétvégén is igénybe vették a dolgozókat. Ingyenes használatra – átadásra került többek között: a Paks, Dózsa György út 51-53. szám alatt található ingatlan 760,33 m2 –e , 44 helyiséggel, 2 db személygépkocsi, 29 db asztali számítógép monitorral, Windows 7, illetve Windows XP operációs rendszerrel, 2 db notebook operációs rendszerrel, 31 db nyomatkészítő. 37 fő köztisztviselő, illetve státusz csökkentette az Önkormányzat létszámát 2013. január 1-jén. A létszámhoz kapcsolódóan az irodai bútorok (szekrény, íróasztal, szék, stb.), és eszközök (pl. lyukasztó, tűzőgép, irattároló, stb.) is átadásra kerültek. A polgármesteri hivatal és az önkormányzat pénzügyi folyamatainak szétválasztásából, is adódtak és adódnak többletfeladatok. 2012-től külön-külön elemi költségvetés készül a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a jogi személyiségű társulás, valamint az általuk irányított költségvetési szerv részére is. Az önálló elemi költségvetésből következik, hogy 2012. január 1-től a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, jogi személyiségű társulás, valamint az 35
általuk irányított költségvetési szerv (ideértve az önkormányzati hivatalt is) gazdálkodásáról önálló könyveket kell vezetni és önálló költségvetést és beszámolót kell készíteni, melynek összeállításáról az önkormányzati hivatal gondoskodik. 2013. január 1-jétől az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. § (2) bekezdés a) pontja alapján a költségvetési rendeletnek tartalmaznia kell „ a helyi önkormányzat költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok, és kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, állami (államigazgatási) feladatok szerinti bontásban”. A kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, állami feladatok szerinti bontások bemutatására az önkormányzaton túl a nemzetiségi önkormányzat, a jogi személyiségű társulás, és az általuk irányított költségvetési szerv is kötelezett. Az adósság részleges állami átvállalásából is adódtak többletfeladatok. Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény 72. § 76. §-a (továbbiakban: költségvetési törvény) tartalmazta az 5000 fő feletti települési önkormányzatok részleges adósságkonszolidációja eljárásrendjének részletszabályait. A kormányzat részéről az illetékes Nemzetgazdasági Minisztérium és a Belügyminisztérium szakértői konzultáció sorozat keretében 2013. január 24-én egyeztetett az önkormányzat képviselőjével a fennálló adósságállomány összetételének, a helyi körülmények megismerése és a 2013. február 28-áig esedékes átvállalási mérték meghatározása érdekében. A megállapodást 2013. február 27-én a Magyar Állam képviseletében dr. Matolcsy György államháztartásért felelős miniszter, és dr. Pintér Sándor helyi önkormányzatokért felelős miniszter, Paks Város Önkormányzata képviseletében Hajdú János polgármester írta alá. Az adósságátvállalás során az önkormányzat, a finanszírozó pénzintézet és a Magyar Állam (képviseli az ÁKK) az átvállalással érintett minden adósságelemre háromoldalú tartozásátvállalási szerződést kötött. Ebben a megállapodásban került rögzítésre, hogy az átvállalási napon mely adósságelemből milyen jogcímen mekkora tőke és milyen összegű járulék megfizetését vállalja át az állam az önkormányzattól. A költségvetési szervek gazdálkodását, működését meghatározó számtalan jogszabály mellett különös tekintettel kellett lenni a 2014. évtől bekövetkezett változásokra. 2014. január 1-jétől ismételten számos jogszabályi előírás lépett életbe, melyek lényegesen megváltoztatták az önkormányzat és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek (intézmények) gazdálkodási folyamatait, költségvetésük szerkezeti tagozódását, a bevételek, kiadások részletezését. Új közgazdasági és funkcionális osztályozás került kialakításra, az eddigi teljesítés szemléletű könyvvezetés eredményszemléletű könyvvezetésre változott. Ennek következtében átalakításra kerültek az elemi költségvetés és beszámoló központi információs rendszerének űrlapjai is. 2014. január l-jétől a pénzforgalmi, módosított teljesítés szemléletű kettős könyvvezetésről az egyidejűleg végzett, de egymástól jól elhatárolható, mégis egymással összefüggő tisztán pénzforgalmi szemléletű költségvetési és eredményszemléletű pénzügyi könyvvezetésre való áttéréssel kapcsolatos számviteli feladatok a 2013. év végi leltározással kezdődtek. Az új számviteli rendre való áttéréshez rendező mérleget kellett készíteni. A rendező mérlegben kellett a 2013. évi költségvetési beszámoló mérlegében szereplő adatokat 36
megfeleltetni az új mérleg adatainak, ki kellett vezetni azokat a tételeket, amelyek az új mérlegben már nem szerepelhettek, illetve fel kellett venni olyan tételeket, amelyek eddig a mérlegben nem szerepeltek. Az új számviteli munka megkezdéséhez az új számviteli rendeletben meghatározott számviteli alapelvek alapján ki kellett alakítani a számviteli politikánkat, ennek keretében el kellett készíteni, illetve módosítani kellett a szabályzatainkat, el kellett készíteni az új számlarendet, és ki kellett alakítani az analitikus nyilvántartások rendjét. Az új számviteli rendszerhez a korábbi tervek szerint egy ingyenes központi ITmegoldást biztosított volna az állam. A központi rendszer használata nem kötelező, az önkormányzatok önkéntesen csatlakozhatnak a programhoz. A tervezett ASPprojektben (Application Service Providing – alkalmazásszolgáltatás) az állam informatikai szolgáltató-központokat hozna létre, és a központi szervereket, programokat az önkormányzatok interneten keresztül, felhőalapon tudnák elérni. Jelenleg csak az ASP-projekt kísérleti stádiumára áll rendelkezésre uniós forrás. Ez alapján egy évvel a számviteli változások után, 2015-ben a közép-magyarországi régióban 20-30 önkormányzatnál kísérleti jelleggel vezetnék be a szolgáltatást. Az országos rendszer a legoptimálisabb esetben is csak 2016-ban indulhat, de ez elhúzódhat akár 2017-2018-ig is. Paks jövője. A fejlesztések fő irányai Paks közigazgatási területén belül az állami tulajdonú vagy kezelési utakkal együtt 96 km hosszú, 381 ezer m2 területű szilárd burkolatú útfelület van. Az utak nagy része változatlanul önkormányzati tulajdonban áll, részben nem önkormányzati tulajdonú a Béke, a Dózsa György, Tolnai, Vasút és a Szabadság utca, valamint a Biztonsági elkerülő út, míg teljes egészében más tulajdonában lévő a Cecei, a Dunaföldvári, a Fehérvári, a Kölesdi és a Kereszt., 2007-től 2014. első félévéig 85 ezer m2 felületű út újult meg. Paks városában mintegy 141 ezer m2 felületű útnak van jó állapotban levő burkolata, míg az állami tulajdonú vagy kezelési utakkal együtt kb. 240 ezer m2 útfelület vár még felújításra. Az elmúlt évek tempóját, és anyagi lehetőségeit figyelembe véve a felújítás teljes körűvé tétele még 10 évig tart. Ez azt jelenti, hogy Paks jelenlegi lehetőségei az úthálózat 15 évenkénti felújítását teszik lehetővé, amely elegendőnek tűnik állandóan korszerű, biztonságos és jó állapotban levő úthálózat fenntartására. Városunk főutcája, a Dózsa György út jelenleg is részben önkormányzati, részben állami tulajdonban van. A főutca Kishegyi úttól a Rákóczi utcáig történő 2005-2006-os felújítását követően, 2010-ben a Rákóczi utca és a Kereszt utca közötti szakaszán is megújult, megtörtént ennek a szakasznak is a felújítása, rekonstrukciója. A felújítás „faltól falig” történt, vagyis mind a gépjármű forgalmat kiszolgáló út, mind a gyalogjárdák a közterületek telekhatáráig teljeskörűen megújultak. Az utca nyugati oldalán a felújítással érintett teljes szakaszon kerékpárút is épült. A beruházás a DDOP5.1.3/C-2008-0008 pályázaton elnyert támogatásból, közútkezelői hozzájárulásból és önkormányzati sajáterőből valósult meg. A város parkolási problémáit, melyek jellemzően az óvárosban és ott is inkább piaci napokon jelentkeztek, a korlátozott idejű várakozási övezetek bevezetésével kezeltük. Ez 37
a parkolási megoldás közlekedésbiztonsági, parkolás technikai szempontból is jó megoldásnak bizonyult, és a lakossági elfogadta, elfogadja oly annyira, hogy korlátozott övezet kijelölésére már a lakosság kifejezett kérése alapján is sor került, például a Báthory utcában. A főutca Tolnai úti szakaszán a Vak Bottyán Gimnázium és a Liget utca közötti szakaszra elkészült egy „faltól-falig” felújításra vonatkozó tanulmányterv. A Kereszt utcától a 6-os számú főközlekedési útig tartó szakasz és ezen szakaszon a csatlakozó utcák bizonyos szakszára vonatkozóan elkészült egy műszaki tartalom meghatározás (tervezési program), költségbecsléssel. 2007 és 2014. első féléve között ütemezetten 33 mellékutca felújítására került sor. Jelenleg öt utca (Fecske u., Újtemplom u., Haladás u., Bercsényi u., Radnóti u.) felújítása van folyamatban, továbbá 7 utca (Hattyú u., Eötvös u., Duna u., Ady E. u., Kinizsi u., Vörösmarty u., Hunyadi u. „faltól-falig” felújítására készült el vagy van folyamatban az engedélyezési és kiviteli tervek készítése, illetőleg a szükséges engedélyek beszerzése. A Gesztenyés út Kishegyi u. és Kurcsatov u. közötti szakaszának felújítására vonatkozó tervek engedélyezése is folyamatban van. A tervek szerint az idei évben még három utca (Hattyú u., Eötvös u., Duna u., illetve egy útszakasz (Gesztenyés út Kishegyi u. és Kurcsatov u. közötti szakasza) esetében sor fog kerülni a közbeszerzési eljárás lefolytatására, illetve a kivitelezők kiválasztására. Az útfelújításokon túl 2012-ban elindítottuk az önkormányzati közterületek felújítási programját is. Ennek első eleme a lakótelepen a Barátság utca - Szabó Erzsébet utca közötti tömbbelső megújítása volt, mely 2013-ban készült el. Második elemként a Szabó Erzsébet utca – Újtemplom utca közötti tömbbelső került felújításra, majd következett az Újtemplom utca – Kodály Z. utca közötti tömbbelső megújítása. Az elmúlt évben kezdődött és az idei évben fejeződött be a Fenyves utca – Árnyas utca közötti tömbbelső újjáépítése. Jelenleg a Szedres utca - Fenyves utca - Gesztenyés utca közötti tömbbelső felújítása folyik. Folyamatban van a Váci M. utcai tömbbelső átalakításnak, megújításának engedélyezése és a kiviteli tervek elkészítése. Az idei évben még várható a kivitelező kiválasztására vonatkozó eljárás lefolytatása. A sportolni vágyó felnőttek számára két közterületi kondicionáló teret alakítottunk ki, egyiket a Kresz-parkban, a másikat a lakótelepen az Ürgemezei csónakázó tó mellett. Folyamatban van az extrém sporttelep kialakítását megelőzően szükséges 20kv-os villamoshálózat kiváltásának tervezése. Az engedélyezés után kerülhet sor a kiváltás kivitelezésére. Ezt követően indulhat meg az extrém park megvalósítása, melyhez a szükséges engedély és a kiviteli terv rendelkezésre áll. Jelenleg építés alatt van az erdei futópálya az Ürgemezőn lévő szánkózó domb körüli területen két erőfejlesztő edzőparkkal. Az M6-os autópálya elkészülte után a Cecei út legkritikusabb műszaki állapotban lévő szakászának burkolat felújítása is megtörtént, illetőleg 2014-ben a Kereszt utca is új aszfaltburkolatot kapott. A Fehérvári út esetében továbbra is fennáll a felújítási igény. A 38
Kereszt utca - Villany utca 6-os úti kikötése ez ideig nem valósult meg. Jelentős pénzigényére tekintettel pályázati lehetőség hiányában a megvalósítás várat magára. Az elkerülő út Gesztenyés utca - Fehérvári út közötti szakaszának M6-os autópálya beruházás részeként történő megvalósítását az akkori kormányzat elutasító álláspontja miatt nem sikerült elérni, így ennek megépítésére is csak akkor tud sor kerülni, ha lesz pályázati lehetőség a megvalósításhoz. A Fehérvári úton a Kereszt utcán át a főutcára jelentős forgalom jut a korábban megemlített táblázás ellenére is, ezért a Paksi Aranykalász Mezőgazdasági Kft. telephelye mellett egy súlymérő hely kialakításának engedélyezése van folyamatban, amivel a túlsúlyos gépjárművek kiszűrhetők és így talán nem teszik tönkre a már felújított burkolatú utakat. A városrendezési tervek továbbra is tartalmazzák a város külső elkerülő gyűrűjének Fehérvári út – Malomhegy közötti szakaszát. A külső elkerülő gyűrű megvalósítását hosszú távú fejlesztési elemként továbbra is fenn kell tartani, és ha pályázati lehetőség adódik, abban az esetben pályázni kell a megvalósításra. A programidőszakban megvalósult kerékpárutakat a II. fejezetnél mutattuk be. A kerékpáros közlekedés bővítését a jövőben is célul kell tűzni. Ennek jegyében jelenleg folyamatban van a Kurcsatov utca és az ASE csarnok közötti szakaszon kerékpár út megvalósítására vonatkozó engedély megszerzése. Amivel még adós a város a lakosságnak, az a Paksot Dunakömlőddel összekötő szakasz. A megvalósítás műszaki alternatívái nagyon szűkösek ugyanis keleti oldalon a vasút, míg a nyugati oldalon a Sánchegy áll akadályt hagyományos műszaki megvalósításnak. A lehetséges alternatívákon most dolgozik az önkormányzat. Továbbá tanulmányterv készítése van folyamatban a ASE csarnok és a Rákóczi utca Dózsa Gy. utca csomópont között a Gesztenyés úton és a Pollack utcán keresztül. Ahova hazamegyünk (panel és hagyományos lakásfelújítások)
Panelprogram A program időszakból 2007. és 2011. években pályázati kiírás hiányában sem állami, sem önkormányzati lehetőség nem volt, a „panelprogram” keretében pályázni. 2012. és 2013. években kizárólag az önkormányzat írt ki pályázatot. Ezekben az években önkormányzati forrásból közel 500 lakást érintő felújítás támogatása valósult meg, ezzel 2013. év végére a lakásállomány 3/4 megújult. 2014-ben szintén helyi keretek között 16 pályázatnak, ami 47 lakást jelent, ítélt meg támogatást az önkormányzat, ezek megvalósítása folyamatban van. Hagyományos épületek
A 2006., 2007., 2008., 2009., 2010. és 2011. években állami pályázati lehetőség is rendelkezésére állt a tulajdonosoknak. 2012-ben és 2013-ban állami lehetőség hiányában csak önálló, helyi önkormányzati pályázat került kiírásra, amely keretében rekord számú pályázat, 2012-ben 163, 2013ban 147 pályázat részesült támogatásban. 2013-al bezárólag közel 800 db pályázatot támogatott az önkormányzat. 39
2014-ben, szintén helyi keretek között 135 pályázatnak ítélt támogatást az önkormányzat, ezek megvalósítása folyamatban van. A pályázati adatokat a következő diagramok és táblázatok foglalják össze.
40
Iparosított technológiával épült lakóépületek megoszlás 2014. év végéig
52 db lépcsőház; 26,4%
145 db lépcsőház; 73,6%
638 db lakás; 22,8% 2162 db lakás; 77,2%
Felújítva
Korszerűtlen
41
Benyújtás éve
Pályázatok száma
Érintett lakások száma
2001 2003 2004 2005 2006 2008 2009 2010 2012 2013 2014 Összesen:
2 db 3 db 3 db 12 db 22 db 30 db 10 db 32 db 34 db 24 db 16 db 188 db
52 db 66 db 83 db 282 db 450 db 702 db 10 db 32 db 243 db 195 db 47 db 2162 db
2014. év végéig
Lakások száma alapján Lépcsőházak száma alapján
Összesen 2800 db lakás 100% 197 db lépcsőház 100%
Felújítva 2162 db lakás 77,2% 145 db lépcsőház 73,6%
Korszerűtlen 638 db lakás 22,8% 52 db lépcsőház 26,4%
42
Hagyományos technológiával épült lakóépületek pályázatai 2006-2014
163 db
147 db 135 db 113 db
110 db
43 db
61 db 49 db
31 db
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
43
Benyújtás éve
Pályázatok száma
Érintett lakások, ingatlanok száma
2006
31 db
54 db
16,9 M Ft
2007
43 db
61 db
17,8 M Ft
2008
61 db
107 db
27,4 M Ft
2009
110 db
156 db
33,9 M Ft
2010
113 db
121 db
25,9 M Ft
2011
49 db
95 db
34,4 M Ft
2012
163 db
299 db
99,1 M Ft
2013
147 db
163 db
59 M Ft
2014
135 db
154 db
34,5 M Ft
Összesen:
852 db
1210 db
2006-2014
Lakások, ingatlanok száma alapján
Összesen 5400 db 100,0%
Odaítélt támogatás összege
348,9 M Ft
Felújítva 1210 db 22,4%
Korszerűtlen 4190 db 77,6%
44
Az egyik városi „fazonelem”: fejlett „egészségipar” A gondozóház kialakítása, ha nem is az eredetileg tervezett helyen, de megtörtént. A pszichiátria gondozót kivéve minden ilyen szakrendelés a Táncsics Mihály utcai központi rendelőintézetbe költözött. Az egynapos sebészet már beindulásakor jelentős betegforgalmat bonyolított, így annak bővítése is megvalósult már. Az intézményhálózat elemeinek fizikai csökkentése a gondozóház kialakításával megvalósult, a racionalizálást tovább kell folytatni. A gyógyfürdő működése megkezdődött, a kiemelkedő színvonalú szolgáltatásokra és a megfelelő szervezettségre tekintettel az igényeket maximálisan kielégíti. A gazdasági program végrehajtása, megvalósulása egy folyamat, melynek a következő eleme a II. sz. Rendelőintézet (Barátság útja 2.) megújulása, (mely már elindult) valamint a III. sz. Rendelőintézet (Deák Ferenc utca 7.) problémájának a megoldása.
Ahol kevesebb az ütközés; az informatikai sztráda a legbiztonságosabb
A fejlesztést megelőző állapot Az önkormányzat által fenntartott intézmények a fejlesztés előtt egyedi számítógép üzemeltetési szerződésekkel vagy csak eseti javítási megrendelésekkel oldották meg a felmerült informatikai hibákat. Egymástól független internet és telefon előfizetéseket kötöttek, egy intézményen belül akár többet is. A nyomtató és fénymásoló üzemeltetés sem volt egységes, az intézmények egymástól függetlenül több beszállítóval álltak szerződéses viszonyban. Az egyedi kommunikációs szolgáltatások esetén az internet és telefonszolgáltatás rendelkezésre állása és ára a szolgáltatótól függött. Ahány intézmény annyi féle konstrukció és nem megfelelő szakmaisággal meghozott döntések egész sora volt jellemző. Az intézményekben dolgozók nem voltak képesek a fejlődéssel lépést tartani, sőt az intézmények egymástól elszigetelten próbáltak megbirkózni a felmerülő problémákkal. Ezért szükségessé vált, hogy az intézményfenntartó önkormányzat koordinálja az egységesítést a hatékonyabb üzemeletetés megteremtése érdekében.
Az infrastruktúra fejlesztés főbb elemei A városban kialakított informatikai rendszer központi elemei 2 db szerver szobában kerültek kialakításra, melyekben szobánként több szerver, hálózati eszköz és szünetmentes egység került beépítésre a rack szekrényekbe. A kommunikációs rendszer IP technológián valósult meg, redundáns telefonrendszer kiépítésével a 2 szerverszobában elhelyezett 1-1 darab telefonközpont felállításával. A város egy 1000 darabos számmezőt vásárolt, valamint felállításra került egy Mobil híd központ is, melyen keresztül a rendszerből egy időben 30 hívást lehet indítani a mobil szolgáltatók felé, kedvezményes áron. Az intézményrendszerben jelenleg több mint 500 telefonmellék üzemel, így a dolgozók teljesen ingyen beszélhetnek egymással a város különböző intézményében. A városban folyamatosan kiépítésre került az optikai hálózat. Azok az intézmények, 45
melyek a kiépített optikai hálózat nyomvonala mentén helyezkednek el, közvetlenül kapcsolódnak arra. A gerinctől távolabb lévő intézmények hálózathoz történő csatlakozását rádiós antennák segítségével oldottuk meg. Jelenleg 35 épület kapcsolódik a rendszerhez. Az optikai hálózaton keresztül közvetlenül lettek összekapcsolva a Paksi Gyógyászati Központ telephelyei, így a járóbeteg kezelést ellátó szoftver az összes szakrendelés tekintetében online csatlakozik a rendelőintézet központi szerveréhez. A központi fájl és nyomtató, illetve szerver szolgáltatás estén az intézményekben működő egyedi szerverek felszámolása az adatbiztonság és üzemeltetés szempontjából volt nagyon fontos. Vezeték nélküli internet szolgáltatást a Csengey Dénes Kulturális Központnál, az ESZI Szakközépiskolánál valamint a Paksi Gyógyászati Központnál alakítottunk ki. Ezekben az épületekben és a környező tereken a lakosság ingyenesen érheti el az internetet.
Hatékony üzemeltetés Valamennyi intézmény, közel 700 db munkaállomásának üzemeltetését egy kézbe koncentráltuk így a megfelelő szakmaiság és a gépek teljesítményének egyenszilárdsága is biztosított lett. Az intézmények közt kiépítésre került egy belső intranetes hálózat, melyet saját optikai hálózaton vagy rádiós adatátvitelen keresztül valósítottunk meg, ezáltal egyik internet szolgáltató hálózatát sem vesszük igénybe. Ezen a hálózaton keresztül a telefon és internet szolgáltatást központilag, több szolgáltatótól vásárolt internet előfizetéssel párhuzamosan biztosítjuk, így növelve a rendelkezésre állást. A hálózat nagysága szükségesé tette egy, a teljes hálózatra kiterjedő monitoring rendszer kiépítését a felmerülő rendellenes működések minél gyorsabb érzékelésére és behatárolására. A városi rendszerben egységesítettük a számítógép park szoftveres paramétereit és központi vírusirtóval garantáltuk az egyre nagyobb számban jelentkező internetes vírusoktól való védelmüket. A felhasználók által tapasztal hibás működések vagy beavatkozási igények rendszerezett gyűjtésére beüzemeltünk egy hibajegy nyilvántartó szoftvert, melyben a bejelentések állapota a felhasználó és az üzemeltető számára is folyamatosan nyomon követhető. A javítási feladatok elvégzését az üzemeltető munkalap kiállításával dokumentálja az Önkormányzat felé. Az intézményrendszerben használt informatikai eszközöket egy saját készítésű leltározó szoftverben tartjuk nyílván, így folyamatosan nyomon tudjuk követni egy eszköz élettörténetét a beszerzéstől a leselejtezésig.
Internetes portál Megvalósult a város internetes portáljának (www.paks.hu) továbbfejlesztése, alkalmassá tétele az elektronikus ügyintézésre, ill. a belső hivatali rendszerrel való együttműködésre, valamint a közösségi terek (pl. civil csoportok fórumai, blogjai) kialakulására, a közösségek igényeinek összegyűjtésére, elemzésére. A portálon keresztül
46
a város lakói minden aktuális hírről, eseményről azonnali tájékoztatást kapnak. A város életével kapcsolatos valamennyi közérdekű adatot, információt ugyanitt beszerezhetnek.
Paksi Digitális Archívum [PDA] Kialakításra és időarányosan feltöltésre került a város művészeti-, kulturális-, média-, történeti-, és muzeális értékeinek digitalizálása, archiválása, az internetről kereshető, ill. elérhető tartalmak formájában - megalapozva ezzel a jövő elektronikus múzeumát. Az archívum létrehozása nemcsak azért jelentős, mert az országban egyedülálló, hanem mert célja, hogy a digitalizálással megmentsük egy település, és a hozzá szervesen kapcsolódó atomerőmű történeti emlékeit jelentő régi fényképeket, videókat, újságcikkeket, a helyi média, a múzeum, a könyvtár, a képtár és az intézményeik helytörténeti szempontból értékes anyagait, amelyek igen sérülékenyek és az elkövetkező években akár tönkre is mehetnek. A jelenleg feltöltött és publikusnak is nyilvánított tartalmak a http://history.paks.hu portálon kereshetőek. Az archívum forrásai: A bevont városi intézmények
Együttműködő szervezetek
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
9. MVM PA Zrt. - Atomenergetikai Múzeum 10. MVM PA Zrt. – Videostúdió 11. Tolna Megyei Levéltár 12. Fortuna Rádió
Paksi Városi Múzeum Paksi Képtár Pákolitz István Városi Könyvtár TelePaks Kistérségi Televízió Paksi Hírnök Csengey Dénes Kulturális Központ Polgármesteri Hivatal Paksi Járási Földhivatal
A projekt főbb mérföldkövei
47
Feldolgozott archív tartalmak, mennyiségi mutatói (2014. augusztus) Tipus Kép, fotó Video Szöveg Összesen
Méret (MByte)
Kapcsolat (db)
Tartalom (db)
10 734.80
21 875
5 771
1 273 978.17
55 648
6 961
15 784.89
67 690
10 524
1 300 497.86
145 213
23 256
A projektszervezetben eddig részt vett munkatársak (a vezetőkön kívül): A projekt során eddigi összes résztvevő (fő)
Jelenleg munkát végző (fő)
Tervező, fejlesztő
4
2
Üzemeltető
4
2
Adatfeldolgozó, digitalizáló
6
5
Projektvezető
4
1
18
10
Szerepkör
Összesen
E-napló 2009 óta a paksi oktatási intézmények elektronikus naplót használnak. Ezzel sikerült teljesen kiváltani a hagyományos, papír alapú naplót. A pedagógusok elektronikus felületen vezetik a haladási, hiányzási és értékelési naplókat, melyek információt a szülő otthon, szintén elektronikus felületen keresztül tudja megtekinteni. Az intézményvezetők, iskolatitkárok feladatai a digitális órarend és tantárgyfelosztás következtében egyszerűsödtek, a rendszer bevezetésével a bérszámfejtők napra pontos adatokhoz jutottak a mozgó bérek elszámolásához. A munkabérszámolás a rendszer segítségével valósult meg. A fenntartó saját felületen ellenőrizhette a diákok, alkalmazottak adatait, ezáltal csökkent a papír alapú kimutatások bekérése. A szoftver biztosítja a Közoktatási Információs Rendszer éves statisztikájához szükséges adatokat is.
Menza Az Elektronikus Étkezés Nyilvántartó rendszert már 2011-től használta a Paksi Vak Bottyán Gimnázium a diákjai étkezési igényléseinek leadásához. 2013-tól azonban a Polgármesteri Hivatalhoz kerültek a térítési díjakkal kapcsolatos teendők, ezért a menza rendszert megtartva, azt az összes többi oktatási intézményre kibővítve átvette a hivatal. A szoftver segítségével a diákok maguk adhatják le a rendeléseiket, ezáltal megszűnt a papír alapú jelölgetés, az ügyintézők utólagos számolgatása, adatfelvitele. Számukra azonnal rendelkezésre állnak a normatíva igényléséhez, valamint a térítési díj számlázásához szükséges adatok, nyomon követhetőek a kedvezmények, így elkerülhetőek a téves jóváírások. 48
Cafetéria 2011-ben került bevezetésre a Cafetéria elnevezésű szoftver, melynek lényege a természetbeni juttatások kezelésének leegyszerűsítése. Az önkormányzat valamennyi intézményére vonatkozó adatok egy helyen elérhetőek. A rendszerben nyomon követhetőek a kiválasztott juttatások, intézményre és személyre szabottan megadhatóak a paraméterek, melyek lehetővé teszik a dolgozók számára, hogy a rendszerbe belépve, elektronikus felületen választhatják ki a saját keretükből igénylehető elemeket, az ügyintézők számára a begyűjtés és összegzés folyamatát megtakarítva.
Webiktat Mivel egy hivatalban naponta több ezer dokumentum, irat, levél és papír fordul meg, így elengedhetetlen, hogy ezek kezelése egy jól átlátható, rendszerezett folyamat szerint valósuljon meg. Ennek eredményeképpen 2011-ben bevezettük a Webiktat rendszert. Az iktató rendszerben nyomon követhető az ügyintézés folyamata, bárki, bárhol, bármikor (a megfelelő jogosultság meglétével) azonnal hozzáférhet a szükséges adatokhoz. A rendszer biztosítja az iratok naprakész, pontos nyilvántartását, és az irat előzményezését, visszakereshetőségét.
Pénzügyi rendszer Az önkormányzat 2007-től egy egyedi fejlesztésű pénzügyi szoftvert készítettet gazdálkodásának megtervezésére, a bevételek, a kiadások, a könyvvezetés kezelésére. A 2014-es évben azonban az államháztartási számvitel módosulása következtében ennek továbbfejlesztésével áttértünk a CGR Integrált Pénzügyi- Számviteli Rendszer használatára. Az integrált rendszerben a jogszabályoknak megfelelve vezetjük valamennyi pénzügyi folyamatainkat, kezeljük a főkönyveket és az önkormányzat gazdálkodásának ügyeit. A szoftverrel előállíthatjuk a költségvetési űrlapokat, melyek kompatibilisek a K11 rendszerrel, olyannyira, hogy az adatok elektronikusan át is adhatóak a K11 számára.
A lakosság számára jelentkező előnyök
Az egységes intézményi portálrendszerből könnyen tájékozódhat az ügyintéző, tanár, közszolgáltató alkalmazott elérhetőségéről. Közvetlen mellékszámon elérhető az önkormányzat dolgozóinak nagy része a lakosság számára. A mobilhíd szolgáltatás segítségével már mobiltelefonról is kedvező percdíjon hívhatja a lakosság az önkormányzatot. A Paksi Atomerőmű ZRt. dolgozói az Önkormányzat és az Atomerőmű között kialakított közös flotta következtében ingyen intézhetik ügyeiket mobil telefonon a hivatal dolgozóival. Egységes intézményi weblap és e-mail címek kerültek kialakításra. (http://www.iskola.varosnev.hu http://www.konyvtár.varosnev.hu,
[email protected]) A Paksi Gyógyászati Központban végzett labor vizsgálatok eredményeit 2013 óta kérésre e-mailen is kiküldik a lakosság részére. 49
Egyes szakrendelésekre és labor vizsgálatokra a háziorvosok elektronikus úton tudnak előjegyzést kérni.
Az önkormányzat számára jelentkező előnyök
Gyorsabb információáramlást biztosít az új rendszer az intézmények közt. Központi portálrendszeren keresztül a hírek és tájékoztatók azonnali publikálására van lehetőség. Központi dokumentumtár (szabályzatok, rendeletek stb.) segítségével a megfelelő jogosultsági szabályok keretében mindenki hozzáférhet a számára szükséges anyagokhoz. Tartományi rendszeren keresztül a dolgozók által elkészített dokumentumokat központilag archiváljuk. Biztosított a központi tartalomszolgáltatások (CD jogtár) elérése. Csökkentek az internet és telefon szolgáltatásokra fordított kiadások. Az informatikai beszerzések szakmai támogatása biztosított az intézmények részére. A fenntartó számára átláthatóbbá váltak az üzemeltetésre fordított kiadások. Az egyenszilárdságú informatikai és infokommunikációs rendszerek az intézményekben javítják a szolgáltatások színvonalát. A rendszerre fordított költségek jelentősen csökkentek, illetve sokkal hasznosabban kerültek felhasználásra.
Mutassuk meg magunkat, Amire építhetünk Annak ellenére, hogy Paks nem egy turisztikai desztináció, a város sokat tesz annak érdekében, hogy felépítse Paks jó hírnevét, imázsát. A történelmi emlékhelyekkel, különleges természeti adottságokkal vagy nagy múltú gyógyfürdővel rendelkező településeken több évtizedes turisztikai hagyományok és nem utolsó sorban infrastruktúra, szálláshelyek és vendéglátóhelyek állnak rendelkezésre nagyrészt magánbefektetésként. Bár az önkormányzat minden kezdeményezést ösztönöz és támogat, a vállalkozói szféra nem tudott számottevő turisztikai fejlesztéseket, beruházásokat, beindítani, üzemeltetni. Ennek oka egyrészt a hely és a környék adottságaiból fakad, nehéz olyan turisztikai attrakciót felvonultatni, olyan programcsomagot kialakítani, szálláshelyet biztosítani, amely vonzóvá teszi akár több napos itt tartózkodásra is a várost. Ennek ellenére a város a legnagyobb befektetést tette a gyógyfürdő megépítésével. Valamint a tervek szerint a mintegy 900 millió forintból, melyből 500 millió Ft önerő, felújítja a Deák –házat és létrehoz egy modern klímatörténeti múzeumot is. Hosszú távú marketing koncepciót dolgozott ki. Ebben meghatározta főbb nevezetességeit, brandjeit. Az ismertség növelése, értékeinek mind szélesebb körben történő ismertetésére a 21. század szerinti igényeknek megfelelően megújította internetes portálját, ahol helyet kaptak azok a brandek leírás, fotó és kisfilm formájában, valamint az imázsfilm is, amelyek a város jövőbeli - szélesebb körű ismertségében fontosak. Támogatja a rendezvényeket, mint a Duna-parti halászléfőző verseny, Sillerfesztivál, Gastroblues fesztivál, Augusztus 20. rendezvénysorozata, 50
Kenyér-, hal és borünnep, különböző sportrendezvények, amelyek közül kiemelkedő az Atomfutás, az atomerőművel közösen szervezett országos ismertségű program. A programok szervezésében szorosan együttműködik a civilszervezetekkel. Mindezt művész színvonalú, jó minőségű, egységes, a városi arculati elemeket hordozó kiadványokkal, támogatja. Megújult a Paksot bemutató Szeretettel vár Paks című könyv illetve többnyelvű prospektus, minden alkalomra elkészülnek a programajánlók, saját prospektusa jelent meg a gyógyfürdőnek. Az elkészült városmarketing koncepcióban megfogalmazottak szerint különböző üzeneteket megfogalmazva alakította a város azt az imázst, amely az ide érkezőknek megmutatja, hogy Paks egy kisváros nagyvárosi lehetőségekkel. Paks a tiszta és egészséges város Ápolt, tiszta parkok és közterületek fogadják az ide érkezőket, Paks nevezett a ”Virágos Magyarországért” versenyre is Kerékpárút épült Magas színvonalú egészségügyi ellátás, szakellátás és kiemelkedő gyógyhatású új gyógyfürdő található a városban, Cseresznyéskert Erdei Iskola szolgáltatásai igénybe vehetők Paks a kultúra mecénása egyedülálló a kortárs gyűjteménnyel rendelkező Paksi Képtár hamarosan új, fedett hajószínpad épül a Duna-parton, mind színvonalasabb szabadtéri rendezvények megtartásához az országban szinte egyedülálló módon gyermekkönyvtár épült Paksi Digitális Archívum készül átadták a Duna-parton az új Trianon-emlékművet Paks a sport városa Sportolók, egyesületek bevonása városi programokba (pl. gyermeknap, Atomfutás stb.) A nagy sportágválasztó megrendezése évenként Csónaktároló, extrém sportpálya, futópálya, kerékpárút épült Paks az energia fővárosa a város megkezdte a felkészülést az atomerőmű bővítésre a városi élet minden területére (kereskedelem, egészségügy, szociális ellátás, infrastruktúra,közlekedés stb.) kiterjedő felmérés készül A megfelelő imázs kialakításához el kellett kezdeni azt a munkát, amelyben az önkormányzat intézményei, társaságai marketing tevékenységének összehangolására, valamint a város és önkormányzat arculatának markáns kifejezésére volt szükség. Ezek megalapozzák a turisztikai magánbefektetések folytatását.
51
A pályázati lehetőségek sikeres kihasználása végett külső forrás bevonás szükséges. Paks Város Önkormányzat fejlesztéseihez kapcsolódóan az alábbi két fejlesztési területre vett fel hitelt: panelfelújítások (2006-2016) 135 557 000 Ft útfelújítások (2006-2016) 200 000 000 Ft Emellett 2007-ben szintén fejlesztési beruházások kapcsán 2 057 130 000 Ft értékben került kibocsátásra kötvény. A fejlesztési célú hitelek törlesztése a vállaltaknak megfelelően történt, a fennmaradó részt az állam 2014. év elején az adósságkonszolidáció keretében átvállalta, így 1 619 134 687 Ft adósságállomány átvállalása történt meg. Az elmúlt időszakban az Önkormányzat igyekezett minél több fejlesztési lehetőséget megvalósítani. Ennek érdekében cél volt mind a hazai, mind az európai uniós források lehetőség szerinti igénybevétele. Önkormányzatunk sikeresen élt az eu-s források bevonására vonatkozó operatív programok adta lehetőségekkel, ennek eredményeképp számos fejlesztés valósult meg a városban. A támogatások listáját az alábbi táblázatok tartalmazzák.
52
TÁMOGATÁSOK Önkormányzati Sorszám
Benyújtás éve
Benyújtó (Önkormányzat, vagy Önkormányzat-i cég egyedül? ha nem, akkor kivel milyen formában?)
1
2007
Önkormányzat
TEUT/2007/DD057
Tavasz utca burkolat-felújítása
6 836 580
13 673 160
2
2007
Önkormányzat
TEUT/2007/DD055
Kishegyi utca burkolat-felújítása
7 219 080
22 594 754
3
2007
Önkormányzat
TEUT/2007/DD056
Rosthy utca burkolat-felújítás
1 573 956
8 083 150
4
2007
Önkormányzat
DDOP 5.1.1
27 178 657
48 640 000
5
2007
Önkormányzat
Hot-spot 3.
1 440 000
1 800 000
6
2007
Önkormányzat
Szociális és Munkaügyi Minisztérium
KEF működési támogatás
7
2008
Önkormányzat
KEOP-7.1.2.02008-0023 1. forduló
Paksi szennyvíztisztító telep bővítése és fejlesztése
35 530 000
50 160 000
8
2008
Önkormányzat
DDOP-5.1.5/B2008-0039
Paks, Árok utcai és Páli-zsilip belvízmentesítő szivattyúállás kialakítása
75 634 000
84 038 000
9
2008
Önkormányzat
Cseresznyéskert Erdei Iskola felújítása
80 000 000
154 982 598
10
2008
Önkormányzat
7 126 000
10 180 000
11
2008
Önkormányzat
2 100 000
9 000 000
12
2008
Önkormányzat
TEUT/2008/DD132
TEUT 2008 Rókus utca
8 552 321
18 254 688
13
2008
Önkormányzat
CÉDE/2008/DD375
CÉDE 2008 Dankó Pista
8 743 195
17 963 729
Kiíró
Cél
Támogatás (Ft)
Beruházás költsége (Ft)
KEOP-3.3.02008-0051 DD-VIS018/2008 2008-TU-DDT2-08-04-19
Biztonsági elkerülő úton haladó kerékpárút kialakítása WI-FI Internet-Hozzáférési Pont Hotspot 3.
Vis Maior 2008 Rókus utcai partfalomlás XVI. Nemzetközi Gasztro Blues Fesztivál
1 990 000
53
KAB-KEF-08-A0015 SZOC-BF-08-T0224
14
2008
Önkormányzat
15
2009
Önkormányzat
16
2010
Önkormányzat
TIOP-1.1.1
17
2009
Önkormányzat
DDOP-20095.1.5/D
18
2009
Önkormányzat
19
2009
KEF 2008 működési támogatás
1 700 000
2 000 000
8 040 000
8 040 000
65 000 000
65 000 000
Balatoni és dunai omlásveszélyes partfalak stabilizálása
293 664 375
345 487 500
KEOP-1.1.1/092009-0005
Települési szilárdhulladékgazdálkodási rendszerek fejlesztése
51 000 000
76 250 000
Önkormányzat
ÁROP- 1.A.2/A2008
A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése (2 szoftver Portal, Controll - beszerzése és 30 órás képzés 50 embernek)
20 000 000
21 739 000
Paks, Dózsa György út (6231 J. ÖK. ÚT) átépítése – a Táncsics Mihály utcai körforgalmi csomópont és a Kereszt utca között
95 945 137
495 104 412
Támogató szolgáltatás normatív finanszírozása Intelligens iskola - Informatikai infrastruktúra-fejlesztés Pakson
20
2008
Önkormányzat
DDOP-20075.1.3/C
21
2009
Önkormányzat
TÁMOP - 5.2.5 – 08/1/A
Paksi gyermekek integrációs programja
19 890 416
19 890 416
22
2009
Önkormányzat
ÖM/CÉDÉ
II. Rákóczi Ferenc Ált. Isk. (I. és II. oktatási szárny vizesblokk felújítása
17 838 720
22 298 400
Ökölvívócsarnok fedélszerkezet, csarnok világítás felújítása
10 000 000
23 235 563
23
2009
Önkormányzat
PSE pálya felújítása 15/2009 (II:17.) ÖM rendelet
24
2009
Önkormányzat
TEÚT Csárda u út, közmű rek.
Csárda u út, közmű rekonstrukció
33 220 636
66 441 272
25
2010
Önkormányzat
KEOP5.3.0/A/092010-0357
A közvilágítás korszerűsítése Pakson
96 220 647
192 441 294
54
26
2010
Önkormányzat
KKK (NFM Útpénztár Előirányzat)
Kisköltségű forgalombiztonsági beavatkozások Pakson
5 254 275
6 181 500
27
2010
Önkormányzat.
KEOP-3.3.0
Erdei iskola felújítás
76 734 000
154 982 598
28
2010
Önkormányzat
KEOP-1.2.0
A paksi szennyvíztelep bővítése és fejlesztése 2. forduló
790 334 925
1 060 529 068
29
2010
Önkormányzat
KvVM
Illegális hulladéklerakók felszámolása
2 010 952
2 647 352
30
2010
Társulás hulladék
KEOP-1.1.1/2F
Paks és térsége hulladékgazdálkodási rendszer 2. forduló
1 130 438 079
1.609.849.714
31
2011
Önkormányzat
DDOP-5.1.1-11
Paks-Csámpa kerékpárút (belterületi szakasz)
56 201 776
63 679 694
32
2011
Önkormányzat
Paks-Csámpa kerékpárút (külterületi szakasz)
153 501 765
156 090 221
33
2011
Társulás hulladék
EU Önerő Alap
8 490 475
1 609 849 714
34
2011
Önkormányzat
KEOP-2.2.3/A
Paks vízbázis kútjainak védelembe helyezése
101 589 200
101 589 200
35
2012
Önkormányzat
DDOP-5.1.5/B2008-0039
Árok utcai és Páli Zsilip belvízmentesíző szivattyú állás kialakítása
75 634 000
84 038 000
36
2012
Önkormányzat
ÁROP- 1.A.2/A2008
Paks Város Önkormányzatának szervezetfejlesztése
19 999 880
19 999 880
37
2102
Önkormányzat
JETA HULLADÉK
Paks és térsége hulladékgazdálkodási rendszer 2. forduló önerő kiegészítés
40 000 000
40 000 000
38
2012
Önkormányzat
TIOP-1.1.107/1-20081171
Intelligens Iskola
64 930 000
64 930 000
39
2013
Önkormányzat
DDOP_5.1.5/B11-2012-0045
Paks vízkár veszélyeztetettségének csökkentése
399 914 186
690 559 012
40
2013
Önkormányzat
DDOP-5.1.5/D11-2012
Paks, Petőfi és Csárda utca mögötti partfal stabilizálása
209 383 724
220 403 921
KÖZOP-3.2.0/c08 15/2011. BM rendelet
55
41
2013
Önkormányzat
KEOP-4.10.0/A
napelemes rendszer kiépítése
22 971 760
27 025 600
42
2013
Önkormányzat
DDOP2.1.1/A.B-122012
Paksi Metszet és Örökségközpont
393 465 773
900 383 783
43 44 45
2013
Önkormányzat
JETA-48
Laborautomata
15 000 000
26 651 000
2013
Önkormányzat
JETA
Fogyatékosok nappali intézménye
20 000 000
86 153 900
2013
Önkormányzat
JETA KÖZVILL
Önerő kiegészítés
28 783 792
192.441.294
Önerő kiegészítés
30 000 000
1.060.529.068
46
2013
Önkormányzat
Duna-Mecsek SZENNYVÍZ
47
2008
NKÖM (Önkormányzat. projekt partner)
CE 1CE079P4
Lussonium felújítás
80 886 000
95 160 000
48 összesen Ft
2014
Önkormányzat
JETA
Benedek Elek óvoda felújítása
30 000 000
46 506 488
4 729 978 282
7 236 648 867
269.620 €
317.200 €
Lussonium felújítás
Intézményi
Sorszám
Benyújtás éve
Benyújtó (Önkormányzat, vagy Önkormányzati cég egyedül? ha nem, akkor kivel milyen formában?)
1
2007
I. István Szakképző
HEFOP-3.1.3
Tanulási hátrányok leküzdése, alapkézségek fejlesztésével az I. István Szakképző Iskolában
9 489 800
9 489 800
2
2008
Vak Bottyán Gimnázium
TÁMOP 3.4.3-08/2
Iskolai tehetséggondozás
9 976 204
9 976 204
3
2008
Nevelési Tanácsadó
TÁMOP3.1.6-08/22008-0004
Regionális összefogás az sni gyermekek inkulzív nevelésének támogatása érdekében
20 000 000
20 000 000
Kiíró
Cél
Támogatás (Ft)
Beruházás költsége (Ft)
56
4
2008
Múzeum
NKA - 2305
NKA Múzeumi szakkollégiumi tároló
590 400
1 968 000
5
2008
Könyvtár
TÁMOP 3.2.4/08/01
TUDÁS DEPÓ EXPRESSZ
98 979 101
98 979 101
6
2009
Képtár
TIOP-1.2.2/09/1
Múzeumok iskolabarát fejlesztése
19 740 342
19 740 342
7
2010
Paksi Közművelődési Nonprofit Kft.
TÁMOP 3.2.3-09/2
"Építő közösségek" - közművelődési intézmények az egész életen át tartó tanulásért 2. kör: A közművelődés a nem formális és informális tanulás szolgálatában
13 142 792
13 142 792
8
2010
Könyvtár
TIOP 1.2.3.-09/1
Könyvtárfejlesztés (ITK eszközök)
7 991 158
7 991 158
9
2012
Nevelési tanácsadó
TÁMOP - 3.1.611/4-2011-0015
SNI gyermekek tanulók együttnevelésének támogatása érdekében nyújtott szolg. Fejlesztése
30 000 000
30 000 000
10
2012
Deák iskola
11
2012
Gimnázium
12
2012
I. István Szakképző
13
2012
14
2012
15
2012
16
2012
17
2012
18
2012
19
2012
TÁMOP-3.1.509/A/2-2010 TÁMOP-3.1.5.09/A/2-2010 TÁMOP-3.1.5.09/A/2-2010
Gyógytestnevelés
4 886 640
4 886 640
Továbbképzések, átképzések
8 299 989
8 299 989
Továbbképzések, átképzések
8 999 800
8 999 800
Könyvtár
TÁMOP-3.2.4.A11/1-2012-0013
A paksi Pákolitz István Városi Könyvtár szerepének erősítése az élethosszig tartó tanulás érdekében
31 393 904
31 393 904
Képtár
TÁMOP-3.2.1312/1-2012-0387
A Paksi képtár a kulturális tudás szolgálatában
14 049 080
14 049 080
Múzeum
TÁMOP- 3.2.8/10/B
Múzeumok mindenkinek
11 279 585
11 279 585
Deák F. általános iskola Bezerédj általános iskola Vak Bottyán Gimnázium
TIOP -1.2.3.-11/412012 TIOP -1.2.3.-11/412012
Könyvtárfejlesztés
5 421 425
5 421 425
Könyvtárfejlesztés
5 498 898
5 498 898
6 000 000
6 000 000
29 003 964
29 003 964
KIK
TEMPUS
TÁMOP 3.1.6-11/4
Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése és a szolgáltatást támogató eszközök beszerzése a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelés
57
20
2012
KIK
TÁMOP 3.3.10.A-12
Esélyegyenlőség megteremtése értékközvetítéssel az I. István Szakképző Iskolában
24 000 000
24 000 000
21
2012
Paksi Közművelődési Nonprofit Kft.
TÁMOP 3.2.13-12/1
Kulturális intézmények részvétele a tanórán kívüli nevelési feladatok ellátásában
18 062 073
18 062 073
22
2013
Vak Bottyán Gimnázium
TEPMUS
6 000 000
6 000 000
23 24 25
2013
Napsugár ovi
KEOP-4.10.0/A
napelemes rendszer kiépítése
17 914 842
21 076 285
2013
Benedek ovi
KEOP-4.10.0/A
napelemes rendszer kiépítése
20 050 633
23 588 980
2013
Bóbita bölcsi
KEOP-4.10.0/A
napelemes rendszer kiépítése
30 513 147
35 897 820
26
2013
Paksi Közművelődési Nonprofit Kft.
KEOP-4.10.0/A
napelemes rendszer kiépítése
42 046 524
49 466 499
27
2013
KIK
TÁMOP 2.2.6-13/1
Szakképző intézmények szakmai tanárai és gyakorlati oktatói pedagógiai képzése, továbbképzése
5 000 000
5 000 000
498 330 301
519 212 339
összesen Ft
Összes
Sorszám
Benyújtás éve
Benyújtó (Önkormányzat, vagy Önkormányzat-i cég egyedül? ha nem, akkor kivel milyen formában?)
Kiíró
Cél
Támogatás (Ft)
Beruházás költsége (Ft)
1
2007
I. István Szakképző
HEFOP-3.1.3
Tanulási hátrányok leküzdése, alapkézségek fejlesztésével az I. István Szakképző Iskolában
9 489 800
9 489 800
2
2007
Önkormányzat
TEUT/2007/DD-057
Tavasz utca burkolat-felújítása
6.836.580
13.673.160
3
2007
Önkormányzat
TEUT/2007/DD-055
Kishegyi utca burkolat-felújítása
7.219.080
22.594.754
58
4
2007
Önkormányzat
TEUT/2007/DD-056
Rosthy utca burkolat-felújítás
1.573.956
8.083.150
5
2007
Önkormányzat
DDOP 5.1.1
Biztonsági elkerülő úton haladó kerékpárút kialakítása
27.178.657
48.640.000
6
2007
Önkormányzat
Hot-spot 3.
WI-FI Internet-Hozzáférési Pont Hotspot 3.
1.440.000
1.800.000
7
2007
Önkormányzat
Szociális és Munkaügyi Minisztérium
KEF működési támogatás
8
2008
Önkormányzat
KEOP-7.1.2.0-2008-0023 1. forduló
Paksi szennyvíztisztító telep bővítése és fejlesztése
35.530.000
50.160.000
9
2008
Önkormányzat
DDOP-5.1.5/B-2008-0039
Paks, Árok utcai és Páli-zsilip belvízmentesítő szivattyúállás kialakítása
75.634.000
84.038.000
10
2008
Önkormányzat
KEOP-3.3.0-2008-0051
Cseresznyéskert Erdei Iskola felújítása
80.000.000
154.982.598
11
2008
NKÖM (Önkormányzat. projekt partner)
CE 1CE079P4
Lussonium felújítás
269.620 €
317.200 €
12
2008
Önkormányzat
DD-VIS-018/2008
Vis Maior 2008 Rókus utcai partfalomlás
7.126.000
10.180.000
13
2008
Önkormányzat
2008-TU-DDT-2-08-04-19
XVI. Nemzetközi Gasztro Blues Fesztivál
2.100.000
9.000.000
14
2008
Önkormányzat
TEUT/2008/DD-132
TEUT 2008 Rókus utca
8.552.321
18.254.688
15
2008
Önkormányzat
CÉDE/2008/DD-375
CÉDE 2008 Dankó Pista
8.743.195
17.963.729
16
2008
Vak Bottyán Gimnázium
TÁMOP 3.4.3-08/2
Iskolai tehetséggondozás
9 976 204
9 976 204
17
2008
Önkormányzat
KAB-KEF-08-A-0015
KEF 2008 működési támogatás
1.700.000
2.000.000
18
2008
Nevelési Tanácsadó
TÁMOP3.1.6-08/2-2008-0004
Regionális összefogás az sni gyermekek inkulzív nevelésének támogatása érdekében
20 000 000
20 000 000
19
2008
Múzeum
NKA - 2305
NKA Múzeumi szakkolégiumi tároló
590.400
1.968.000
20
2008
Könyvtár
TÁMOP -3.2.4/08/01
TUDÁS DEPÓ EXPRESSZ
98.979.101
98.979.101
21
2009
Önkormányzat
SZOC-BF-08-T-0224
Támogató szolgáltatás normatív finanszírozása
8.040.000
8.040.000
1.990.000
59
22
2010
Önkormányzat
TIOP-1.1.1
Intelligens iskola - Informatikai infrastruktúra-fejlesztés Pakson
65.000.000
65.000.000
23
2009
Önkormányzat
DDOP-2009-5.1.5/D
Balatoni és dunai omlásveszélyes partfalak stabilizálása
293.664.375
345.487.500
24
2009
Önkormányzat
KEOP-1.1.1/09-2009-0005
Települési szilárdhulladékgazdálkodási rendszerek fejlesztése
51.000.000
76.250.000
ÁROP- 1.A.2/A-2008
A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése (2 szoftver Portal, Controll - beszerzése és 30 órás képzés 50 embernek)
20.000.000
21.739.000
95.945.137
495.104.412
25
2009
Önkormányzat
26
2008
Önkormányzat
DDOP-2007-5.1.3/C
Paks, Dózsa György út (6231 J. ÖK. ÚT) átépítése – a Táncsics Mihály utcai körforgalmi csomópont és a Kereszt utca között
27
2009
Önkormányzat
TÁMOP - 5.2.5 – 08/1/A
Paksi gyermekek integrációs programja
19.890.416
19.890.416
28
2009
Önkormányzat
ÖM/CÉDÉ
II. Rákóczi Ferenc Ált. Isk. (I. és II. oktatási szárny vizesblokk felújítása
17 838 720
22 298 400
29
2009
Képtár
TIOP-1.2.2/09/1
Múzeumok iskolabarát fejlesztése
19.740.342
19.740.342
30
2009
Önkormányzat
PSE pálya felújítása 15/2009 (II:17.) ÖM rendelet
Ökölvívócsarnok fedélszerkezet, csarnok világítás felújítása
10.000.000
23.235.563
31
2009
Önkormányzat
TEÚT Csárda u út, közmű rek.
Csárda u út, közmű rekonstrukció
33.220.636
66.441.272
13 142 792
13 142 792
32
2010
Paksi Közművelődési Nonprofit Kft.
TÁMOP 3.2.3-09/2
"Építő közösségek" - közművelődési intézmények az egész életen át tartó tanulásért 2. kör: A közművelődés a nem formális és informális tanulás szolgálatában
33
2010
Önkormányzat
KEOP-5.3.0/A/09-2010-0357
A közvilágítás korszerűsítése Pakson
96.220.647
192.441294
34
2010
Önkormányzat
KKK (NFM Útpénztár Előirányzat)
Kisköltségű forgalombiztonsági beavatkozások Pakson
5 254 275
6 181 500
60
35
2010
Önkormányzat.
KEOP-3.3.0
Erdei iskola felújítás
76.734.000
154.982.598
36
2010
Önkormányzat
KEOP-1.2.0
A paksi szennyvíztelep bővítése és fejlesztése 2. forduló
790.334.925
1.060.529.068
37
2010
Önkormányzat
KvVM
Illegális hulladéklerakók felszámolása
2.010.952
2.647.352
38
2010
Társulás hulladék
KEOP-1.1.1/2F
Paks és térsége hulladékgazdálkodási rendszer 2. forduló
1.130.438.079
1.609.849.714
39
2010
Könyvtár
TIOP 1.2.3.-09/1
Könyvtárfejlesztés (ITK eszközök)
7.991.158
7.991.158
40
2011
Önkormányzat
DDOP-5.1.1-11
Paks-Csámpa kerékpárút (belterületi szakasz)
56.201.776
63.679.694
41
2011
Önkormányzat
KÖZOP-3.2.0/c-08
Paks-Csámpa kerékpárút (külterületi szakasz)
153.501.765
156.090.221
42
2011
Társulás hulladék
15/2011. BM rendelet
EU Önerő Alap
8.490.475
1.609.849.714
43
2011
Önkormányzat
KEOP-2.2.3/A
Paks vízbázis kútjainak védelembe helyezése
101.589.200
101.589.200
44
2012
Önkormányzat
DDOP-5.1.5/B-2008-0039
Árok utcai és Páli Zsilip belvízmentesíző szivattyú állás kialakítása
75.634.000
84.038.000
45
2012
Önkormányzat
ÁROP- 1.A.2/A-2008
Paks Város Önkormányzatának szervezetfejlesztése
19.999.880
19.999.880
46
2012
Önkormányzat
TIOP-1.1.1-07/1-2008-1171
Intelligens Iskola
64.930.000
64.930.000
47
2012
Nevelési tanácsadó
TÁMOP - 3.1.6-11/4-2011-0015
SNI gyermekek tanulók együttnevelésének támogatása érdekében nyújtott szolg. Fejlesztése
30 000 000
30 000 000
48
2012
Deák iskola
TÁMOP-3.1.5-09/A/2-2010
Gyógytestnevelés
4 886 640
4 886 640
49
2012
Gimnázium
TÁMOP-3.1.5.-09/A/2-2010
Továbbképzések, átképzések
8 299 989
8 299 989
50
2012
I. István Szakképző
TÁMOP-3.1.5.-09/A/2-2010
Továbbképzések, átképzések
8 999 800
8 999 800
61
51
2012
Könyvtár
TÁMOP-3.2.4.A-11/1-2012-0013
A paksi Pákolitz István Városi Könyvtár szerepének erősítése az élethosszig tartó tanulás érdekében
31.393.904
31.393.904
52
2012
Képtár
TÁMOP-3.2.13-12/1-2012-0387
A Paksi képtár a kulturális tudás szolgálatában
14.049.080
14.049.080
53
2012
Múzeum
TÁMOP- 3.2.8/10/B
Múzeumok mindnekinek
11.279.585
11.279.585
54
2012
Deák F. általános iskola
TIOP -1.2.3.-11/41-2012
Könyvtárfejlesztés
5 421 425
5 421 425
55
2012
Bezerédj általános iskola
TIOP -1.2.3.-11/41-2012
Könyvtárfejlesztés
5 498 898
5 498 898
56
2012
Vak Bottyán Gimnázium
TEMPUS
6 000 000
6 000 000
29 003 964
29 003 964
57
2012
KIK
TÁMOP 3.1.6-11/4
Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése és a szolgáltatást támogató eszközök beszerzése a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelés
58
2012
KIK
TÁMOP 3.3.10.A-12
Esélyegyenlőség megteremtése értékközvetítéssel az I. István Szakképző Iskolában
24 000 000
24 000 000
59
2012
Paksi Közművelődési Nonprofit Kft.
TÁMOP 3.2.13-12/1
Kulturális intézmények részvétele a tanórán kívüli nevelési feladatok ellátásában
18 062 073
18 062 073
60
2012
Önkormányzat
KEOP-1.1.1/2F
Paks és térsége hulladékgazdálkodási rendszer 2. forduló önerő kiegészítés
40 000 000
40 000 000
61
2013
Vak Bottyán Gimnázium
TEPMUS
6 000 000
6 000 000
62
2013
Önkormányzat
DDOP_5.1.5/B-11-2012-0045
Paks vízkár veszélyeztetettségének csökkentése
399 914 186
690 559 012
63
2013
Önkormányzat
DDOP-5.1.5/D-11-2012
Paks, Petőfi és Csárda utca mögötti partfal stabilizálása
209.383.724
220.403.921
62
64
2013
Önkormányzat
KEOP-4.10.0/A
napelemes rendszer kiépítése
22 971 760
27 025 600
65
2013
Napsugár ovi
KEOP-4.10.0/A
napelemes rendszer kiépítése
17 914 842
21 076 285
66
2013
Benedek ovi
KEOP-4.10.0/A
napelemes rendszer kiépítése
20 050 633
23 588 980
67
2013
Bóbita bölcsi
KEOP-4.10.0/A
napelemes rendszer kiépítése
30 513 147
35 897 820
68
2013
Paksi Közművelődési Nonprofit Kft.
KEOP-4.10.0/A
napelemes rendszer kiépítése
42 046 524
49 466 499
69
2013
Önkormányzat
DDOP-2.1.1/A.B-12-2012
Paksi Metszet és Örökségközpont
393 465 773
900 383 783
70
2013
Önkormányzat
JETA-48
Laborautomata
15 000 000
26 651 000
71
2013
Önkormányzat
JETA
Fogyatékosok nappali intézménye
20 000 000
86 153 900
72
2013
Önkormányzat
JETA KÖZVILL
Önerő kiegészítés
28.783.792
192.441294
73
2013
Önkormányzat
Duna-Mecsek SZENNYVÍZ
Önerő kiegészítés
30.000.000
1.060.529.068
74
2013
KIK
TÁMOP 2.2.6-13/1
Szakképző intézmények szakmai tanárai és gyakorlati oktatói pedagógiai képzése, továbbképzése
5 000 000
5 000 000
75
2014
Önkormányzat
JETA
Benedek Elek Óvoda felújítása
30 000 000
46 506 488
Infrastruktúra – és intézményfejlesztési projektekre önkormányzati szinten több mint 4,6 milliárd forintot, intézményi szinten 498 millió forintot meghaladó összeggel támogatták a támogatók a pályázatainkat. Ezen hazai vagy eu-s támogatási összegekkel csak nem 8 milliárd forintot költött, költ az önkormányzat a felsorolt fejlesztésekre.
63
1. számú melléklet A gazdasági program 1. számú melléklete foglalta össze a tervezett főbb, kiemelt fejlesztési elemeket, azok költségigényét és finanszírozásának lehetőségeit. Ezek a főbb, kiemelt fejlesztési elemek az alábbiak voltak: - utak felújítása - kerékpárút - kisbuszok - gondozóház - történelmi városközpont rehabilitációja - inkubátorház - partfal rehabilitáció - panelprogram - intézmény felújítási program - hagyományos szerkezetű lakások - csapadékvíz, belvízelvezetés - VMK felújítás - lakótelepi központi park felújítása - Deák ház - Boc-hegyi töltővezeték - tervezések - főutca felújítása - e-önkormányzat, hivatal felújítása - turisztikai program - fürdő - múzeumsziget program - könyvtár felújítás Ezek a fejlesztési elemek az akkori becslés szerint 11.254.416.000,- Ft fejlesztést céloztak meg. A fenti fejlesztési elemek megvalósítása 87 %-os arányban megtörtént. Elmaradt a Csengey Dénes Kulturális Központ (VMK), a lakótelepi központi park és a polgármesteri hivatal felújítása, valamint a Boc-hegyi töltővezeték megépítése. A Pákolitz István Városi Könyvtár felújítására a kivitelező kiválasztása elindult.
64
