Beszámoló a Vépi Települési Értéktárról és Értéktár Bizottság munkájáról

Beszámoló a Vépi Települési Értéktárról és Értéktár Bizottság munkájáról Vép Város Önkormányzat Képviselő-testülete a 2013.(VIII.22.) képviselő-testületi határozatával úgy döntött, hogy a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény, és a magyar nemzeti értékek és hungarikumok gondozásáról szóló 114/2013. (IV.16.) kormányrendelet vonatkozó rendelkezései alapján élni kíván a települési értéktár létrehozásának lehetőségével, életre hívta a Vépi Települési Bizottságot,valamint megalkotta a Vépi Települési Értéktár Bizottság Szervezeti és Működési Szabályzatát. A tavalyi beszámolóban már említettük, hogy a törvény szerint az értékeket szakterületenkénti kategóriák szerint kell azonosítani rendszerezni: – – – – – – – –

agrár- és élelmiszergazdaság egészség és életmód épített környezet ipari és műszaki megoldások kulturális örökség sport természeti környezetvédelmi turizmus és vendéglátás

A helyi önkormányzat közigazgatási területén fellelhető, illetve az ott létrehozott nemzeti érték felvételét a települési, tájegységi vagy megyei értéktárba bárki írásban kezdeményezheti az adott érték fellelhetőségének helye szerint illetékes önkormányzat polgármesteréhez címzett javaslatában. A javaslatnak tartalmaznia kell: – – – – –

a javaslattevő adatait az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték adatait az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték fényképét vagy audiovizuális-dokumentációját a nemzeti értéknek való megfelelést valószínűsítő dokumentumokat, valamint szakértő, illetve szakmai vagy civil szervezet támogató vagy ajánló levelét.

A Vépi Települési Értéktár Bizottság alapvető feladata a beérkezett javaslatok elbírálása. Javaslat a helyi önkormányzat területén élőktől nem érkezett be. A helyi sajtón keresztül, illetve a városban működő civil szervezetek rendezvényein élő szóval történő felhívásokra, elsősorban kisebb tárgyi emlékek, főként fotók kerültek összegyűjtésre, amik igazából a Helytörténeti Gyűjtemény anyagát gazdagíthatják. A Települési Értéktár alapját szolgáló Adattár feltöltése folyamatos, a különböző szakterületekre lebontva a Bizottság tagjai által került összeállításra. Az Adattárból kerülnek ki a helyi értékek a különböző adminisztrációs feltételeknek megfelelően. Jelenleg 10 Értéket tartunk nyilván: - Erdődy várkastély és park - Erdődy családhoz kapcsolódó szellemi hagyaték - Vépi Kántorkönyv

- Vépi Mária ima ( Örvendezz Mária...) - Hatos Csaba festőművész - Holdosi József író - Hatos Ferenc iskolaigazgató szellemi öröksége - Urunk Színeváltozása Római Katolikus templom - Czestochowai Mária ikon - 135 éves Önkéntes Tűzoltó Egyesület ( 1. melléklet) Május 18-án a Megyei Értéktár Bizottság felhívására, a Helyi Értéktár Bizottság is elkészítette javaslatát a Megyei Értéktárba való felvételre. A szoros határidő miatt – május 22-ig történő beküldés – egyenlőre három helyi érték felvételét kezdeményeztük: - Erdődy várkastély és park - Vépi Kántorkönyv - Hatos Csaba festőművész ( 2. melléklet) A javaslatok elbírálásáról eddig visszajelzést nem kaptunk.

2015. február 18-án felhívás történt a Megyei Értéktár Bizottság részéről. mely szerint, „a feladat ellátás könnyítésének céljából a Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja olyan ingyenes képzés indítását tervezi, amely segítené az önkormányzatot és munkatársait az értéktárak kialakításának, értékek feltárásának, azoknak jogszabályi követelményeknek megfelelő digitalizálási feladatinak elsajátításában.” A felhívásra, illetve a képzésre Iszakné Koszorús Judittal jelentkezésünket beadtuk. 2015. április 1-én Polgármester úrral és Iszakné Koszorús Judit bizottsági taggal részt vettünk a Vas Megye Önkormányzata által szervezett „ Vas Megye Értékei „ elnevezésű konferencián. Itt különböző előadások hangzottak el a Nemzeti értékek, Hungarikumok; Vas megye értékei; A helyi értéktárak létrehozása, a gyűjtőmunka szervezése; A néphagyomány átadásában rejlő értékek témakörökben. Bizottsági ülést tartottunk 2015. április 15-én. Ekkor vettük lajstromba a helyi értékeket, s előzetesen megjelöltük a Megyei Értéktárba javasolni kívánt értékeket is. Szeretnénk pályázati lehetőségeket kihasználni a helyi értékek felkutatásához, történet feldolgozásához, illetve különböző technikai eszközök igénybevételéhez. Az Adattárunk folyamatos feltöltésével párhuzamosan, egyre több Helyi értéket szeretnénk nyilvántartásba venni, hogy ezek alapján a Megyei Értéktár irányába is javaslatokat dolgozhassunk ki. Továbbra is fő célunk, hogy a vépi honlapon megjelenve ösztönözzük az itt élőket az Értéktárba történő javaslatok megtételére. Vép, 2015. június 22. Dömötör Gábor

1. melléklet A Vépi Települési Értéktárba felvett helyi értékek

Települési érték megnevezése

Terület megnevezése

Erdődy Várkastély és park

épített és természeti környezet,

Erdődy családhoz kapcsolódó szellemi hagyaték

kulturális örökség

Vépi kántorkönyv


Vépi Mária ima (Örvendezz Mária)


Hatos Csaba festőművész


Holdosi József író


Hatos Ferenc Iskolaigazgató szellemi öröksége


Római katolikus templom

épített környezet

Csensztohovai Mária kép


135 éves Önkéntes Tűzoltó Egyesület


2. melléklet

JAVASLAT

a „ Erdődy kastély és park Vép ” Vas Megyei Értéktárba történő felvételéhez

Készítette: Dömötör Gábor (név) ……………………………………………………. (aláírás) Vép, 2015. május 20. (település, dátum)

(P. H.)

I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Vépi Települési Értéktár Bizottság 2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai: Név: Iszakné Koszorús Judit Levelezési cím: 9751 Vép, Kolozsvári u. 3/a. Telefonszám: 06-30/419-9799 E-mail cím: [email protected]

II. A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI 1. A nemzeti érték megnevezése Erdődy kastély és park Vép 2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása  agrár- és élelmiszergazdaság

 egészség és életmód

 épített környezet

 ipari és műszaki megoldások

 kulturális örökség

 sport

 természeti környezet

 turizmus

3. A nemzeti érték fellelhetőségének helye: VÉP 4.

Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik  települési

 tájegységi

 megyei

 külhoni magyarság

5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása A vépi Erdődy-kastélyról dióhéjban A kastély építésének pontos története kevésbé ismert, azt azonban tudjuk, hogy az idők folyamán nem egyszer átépítették, és gazdát is cserélt. Több neves történelmi személlyel is kapcsolatba került az épület: Bakócz Tamás és az Erdődy család mellett a szigetvári hős, Zrínyi Miklós, valamint Bercsényi Miklós és Széchenyi István neveit említhetjük. A történelmi források szerint 1378-tól több mint száz éven keresztül a monyorókeréki Ellerbach család Vép birtokosa. A család utolsó, pazarló életmódot élő sarja egy kölcsönszerződés értelmében Erdődi Bakócz Tamást, a későbbi esztergomi érseket és unokaöccsét, Erdődy Pétert nevezte meg örökösének. Ezért láthatjuk a jelenlegi kastély kapubejárata felett egy kőből faragott Bakócz-címert, mely pecsétgyűrűjének a nagyítása. Bakócz Tamás a teljes vagyonát a halála után Erdődy Péterre hagyományozta. Így lettek az Erdődy család tagjai 449 évig (1496-1945) Vép földesurai, gazdasági és társadalmi életének irányítói. A grófi címet a család II. Ulászlótól kapta 1494-ben. Erdődy Péter halála után (1547) a birtok hasonló nevű fiára, Erdődy II. Péterre szállt, aki az állandó török elleni háborúskodás hatalmas költségei miatt elzálogosította többek között a vépi területit is. 1557-ig Zrínyi Miklós volt a zálogbirtokos. A kastély történetében az első datálható átépítést 1615-ben Erdődy Tamás (Erdődy II. Péter fia) végezte el. Bár pontosabb leírás nem maradt fenn, de valószínű, hogy az épület ekkor kapta meg négyszögletes formáját, árkádos, oszlopos reneszánsz udvarát, tornyát és bástyáit. Gróf Erdődy I. Sándor és felesége, Csáky Krisztina – akit szépsége miatt „vépi Vénusznak” is neveztek - 1675-ben tovább folytatták a kastély renoválását, hogy a korszak kényelmi igényeinek megfeleljen a kedvenc rezidenciájuk. Az istállókat és a szérűket újjáépítették, majd zsindellyel

fedték a várat, 1692-ben pedig kápolna került a délkeleti oldalra. Férje halála után Krisztina kétszer is férjhez ment, először gróf Draskovics Miklós országbíróhoz, majd megözvegyülése után gróf Bercsényi Miklóshoz, akivel a lakodalmat Vépen tartották. Az utóbbi házasságról Bercsényi titkára, Kőszeghy Pál költő hűen, 797 strófában tudósított Bercsényiről írt trilógiájának utolsó kötetében. Kőszeghy Pál nevét azért is érdemes kiemelni, mert leánya, Zsuzsanna később Bercsényi felesége lett, de halhatatlanná igazán Mikes Kelemen levelei tették, aki hiába szerette volna elnyerni a kezét. A kastély újabb átépítése 1726-ban, Erdődy II. Sándor irányítása alatt történt. Ekkor kapott az épület a 18. századi ízlésnek megfelelő barokk stílusú vakolást és festést, felépült a rézburkolatú toronysisak, megszüntették a magtárakat és az istállókat, helyettük lakószobákat alakítottak ki. 1729-ben Erdődy László és Lajos érdekes módon osztoztak vépi örökségükön: a kastélyt mértani pontossággal osztották ketté. Az osztozási vonalon a folyosókat befalaztatták. Ennek következményeként a kastély északi részének nem volt rendes lépcsőfeljárata az emeletre. A problémát úgy oldották meg, hogy az észak-keleti szárny oldalára kívülről kétkarú lépcsőt építettek. A 19. században Erdődy III. Sándor utazó, tudós, művész és botanikus volt a tulajdonos, aki 1845ben a kor divatos építészeti irányvonalának megfelelően, angol Tudor-stílusban nagy átalakítást végzett a kastélyon. A főhomlokzati tornyot bástyává formálták, sarkaira pedig további négy fogazott kisebb bástyát helyeztek. Az eredeti épületből ma már csak a lépcsőház korlátja, a faragott kőlépcső, a pompeji oszlop és a reneszánsz ihletésű sgraffito díszítés látható, melyhez Raffaello, híres olasz festő és építész színes metszeteit használták fel. A termek berendezéséről Pulszky Ferenc 1877 nyarán az Erdődy családnál tett látogatása után tudósított a Fővárosi Lapok egyik cikkében: velencei csillárok, családi arcképcsarnok, Tiziano Vénusza, holland intarzia, kínai porcelánok, sok arany és ezüst, a könyvtárban a magyar és az angol irodalom legkiválóbbjai. Ebben az időben épült fel a kastély nyugati sarkához a pálmaház is egy Velencéből származó szökőkúttal. A kutat ma a budapesti Szépművészeti Múzeum őrzi. A kastélyparkot is újjávarázsolta, tájkert jellegűvé formálta, a kor leggazdagabb gyűjteményes kertjét hozta létre 78 fenyő- és 27 lombos fajjal, sokszínű növényanyaggal. A kastély átépítését Erdődy IV. Sándor is folytatta, az északi szárnyon lévő duplakaros lépcső helyére szobák és fürdőszobák kerültek, az üvegházhoz épített pavilon tetejét terasszá alakították, a kápolna mellé pedig sekrestye is került. Erdődy Ferenc 1940-ben vette át a birtokot, melyet aztán a Tanácsköztársaság idején államosítottak. Az I. és a II. világháborúban hadikórház működött a kastélyban, és a Hadügyminisztérium néhány osztálya is Vépre költözött. 1945-ben az Erdődyek birtokait is felosztották a falu szegény lakosai között, majd a szombathelyi Állami Gazdaság tulajdonába került, a kastélyt pedig 16 családnak utalták ki lakhelyül. A korábban virágzó kastélyban és parkjában óriási pusztítást végeztek. A berendezéseket, tárgyakat széjjelhordták, nagyon sok értékes és ritka fát kivágtak. Mindezek ellenére Erdődy Ferenc 1952-ig nem hagyta el Vépet, családjával a kiskastélyban lakott, Szombathelyen fűrészüzemet vezetett. 1983-ban halt meg Pecölben, ahol élete végéig a falu sekrestyése és harangozójaként szolgálta Istent, itt is helyezték örök nyugalomra. Két fia 1956-ban hagyta el Magyarországot, László (1937- ) Münchenben él, Imre (1939) Innsbruckban élt, sajnos már elhunyt.. A vépi kastély történetében ismételt változást a pápai Mezőgazdasági Gépész Szakiskola Vépre költözése jelentette: teljesen felújították az épületet, a Műemlékvédelmi Felügyelőség irányításával lebontották négyszögletes Tudor-tornyokat, lőréses bástyákat, helyettük a tornyok újra sisakot kaptak, kibontották a korábban befalazott udvari árkádokat. Az épület egészen az 1990-es évek közepéig az iskola diákotthona volt. Az ide látogató ma a kastélyt zárva találja, az idő vasfoga kikezdte az épületet. Előzetes időpont egyeztetéssel azonban a kastély néhány épen maradt része megtekinthető: a kiváló akusztikájú árkádos reneszánsz udvar, a főbejárat feletti kettős címer (Bakócz, tolnai Festetich), a kastélykápolna márványtáblái, az Erdődyek címere és a sgraffitos lépcsőház a pompeji oszlopokkal.

6.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett: A vépi Erdődy-kastély a megye egyik legszebb, méreteiben is lenyűgöző középkori épületeinek egyike. Vas megye- korábban Vas vármegye – második legnagyobb főúri családjának, az Erdődyeknek birtok központja. Az Erdődy család fontos és tevékeny szerepet játszott a megye történetében, gazdasági és művészet pártoló tevékenységében. A kastély épület jelenleg a középkori, árkádos, reneszánsz várkastély jellegét mutatja, s történetében, ha nem is országos fontosságú, de országos érdekességű események színtere, s Magyarország történelmében fontos szerepet betöltő személyek lakóhelye volt. A grófi család generációról generációra átörökítette a kert szeretetet, a növények gondozását. Kastélyuk parkjának kialakítása, fenyő és tölgy fajták betelepítése a maga korában úttörő munkának számított. Sok azóta híres arborétum megteremtője példaként tekintett a vépi parkra.

7. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) 1. Erdődy, F. 1975. : Adalékok a Vépi kastély és park történetéhez; szerk.: Bándi, G.: Savaria; a Vas megyei múzeumok értesítője 5-6: 79-111. 2. Erdődy levéltár, Pannonhalma; Melegház rajza; 42. cs. 17-18 t. 3. Hadnagy, R. 1970.: Vép helytörténeti bibliográfiája; szakdolgozat; 50 p. Szombathely 4. Horváth, F. - Kiss, M. 1975.: IV. László Rubinus vasi ispánnak adományozta a Vas megyei Vép és Szolos nevű falvakat; Vas megye helytörténeti olvasókönyve; Szombathely 5. Kiss, K. 1988.: Csáky Krisztina, a "Vépi Vénusz"; Vasi Honismereti Közlemények; 1:29-31.; Szombathely 6. Nagy, I. 1858.: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal; C-GY. 3:59-72.; Budapest 7. " 1898. Magyarország vármegyéi és városai; Vasvármegye; Budapest 8. Örsi, K.1984.: Vépi kastélypark; szerk: Mészöly; Arborétumok országszerte; 205-207.; Mezőgazdasági Kiadó; Budapest 9. Simon, J. - Somkuti, F. 1974.: Jelentés a Vépi parkról; Szombathely 10. Sisa, J. 1977.: A vépi volt Erdody-kastély Vas megyében; Műemlékvédelem; 21:3.170-172. Budapest 11. Tempsky, F. 1913.: Die Parkanlagen des Graflich Erdodyschen Schlosses zu Vép; Die Gartenanlagen Österreich-Ungarns in Wort in Bild; 5:45.; Wien 12. Ugróczky, F. 1985.: Negyedszázad a magyar mezogazdaság termésfejlesztéséért; Dokumentumösszefoglalás; Vép 13. Zádor, A. 1973.: Az angolkert Magyarországon; Különlenyomat: Építés-építészettudomány; V: 1-2. Budapest 14. Kiss Kálmán (1995): A vépi vár és lakóinak története. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Baráti Köre, Vép 8. A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:

III. MELLÉKLETEK 1. Az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték fényképe vagy audiovizuális-dokumentációja 2. A Htv. 1. § (1) bekezdés j) pontjának való megfelelést valószínűsítő dokumentumok, támogató és ajánló levelek

3. A javaslathoz csatolt saját készítésű fényképek és filmek felhasználására vonatkozó hozzájáruló nyilatkozat

JAVASLAT

a „ Vépi Kántorkönyv ” Vas Megyei Értéktárba történő felvételéhez

Készítette: Iszakné Koszorús Judit (név) ……………………………………………………. (aláírás) Vép, 2015. 05. 20. (település, dátum)

(P. H.) I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI

1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Vépi Települési Értéktár Bizottság 2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai: Név: Iszakné Koszorús Judit Levelezési cím: 9751 Vép, Kolozsvári u. 3/a. Telefonszám: 06-30/419-9799 E-mail cím: [email protected]

II. A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI 1. A nemzeti érték megnevezése: Vépi Kántorkönyv 2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása  agrár- és élelmiszergazdaság


 épített környezet


 kulturális örökség

 sport


 turizmus

3. A nemzeti érték fellelhetőségének helye: Berzsenyi Dániel Könyvtár, 9700 Szombathely, Antall József tér 1. 4.


 tájegységi

 megyei


5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása: A nyomtatott egyházi énekeskönyvek széleskörű elterjedése előtt a kisebb települések kántorai jórészt maguk írták össze saját használatra a helyi hagyományoknak, szokásoknak, igényeknek megfelelően a XVIII. századtól inkább csak anyanyelvű népénekeket. A Berzsenyi Dániel Könyvtár helyismereti gyűjteményének egyik legértékesebb darabja egy ilyen, a szakirodalomban Vépi Énekeskönyvként emlegetett katolikus kántorkönyv. A 363 oldalnyi magyar nyelvű kéziratos gyűjteményt a 146. lapon rejtőzködő „Anno Domini 1731. die 23 9bri Nicalaus Mesterhazi, Ludi Rector Vépiensis” beírás ugyan egyetlen személyhez, az 1725 és 1768 között vépi iskolamesterként szolgált Mesterházi Miklóshoz köti, de bizonyos, hogy több kéz alkotta. Az első 28 oldala sajnos hiányzik, de még így is mintegy 420 éneket tartalmaz, melyek egy része korábbi gyűjteményekből ismert, hagyományos anyag, de vannak köztük olyan szövegek is, amelyek sehol másutt nem fordulnak elő, eredetük teljesen ismeretlen, de a XVIII. századnál bizonyosan sokkal régebbiek. Talán egy akkor még elérhető, de azóta elveszett, régi szövegforrásból származnak. Erdélyi Zsuzsanna néprajztudós szerint a kézirat számunkra gyakran „különös” helyesírása idegen eredetű, osztrák vagy morva kántor közreműködését jelzi, és annak is bizonyítéka, hogy az énekek egy részét a (helyi?) szájhagyományból írták le, hisz meglevő hivatalos énekeskönyvekből kimásolva aligha követték volna a meglehetősen sajátos írásmódot, az ékezetek, a nagybetűk és kisbetűk tetszés szerinti használatát, a különös írásjeleket és a Vas megyében általánosan elterjedt i-

ző nyelvjárást. A különböző iskolázottsági szintű írók, másolók által papírra vetett énekek néhol kifejezetten nehezen olvashatóak. Egyes énekek dallamát szöveggel (pl. „Nota Gyönyőruségnek kertyiben”) máshol kezdetleges kottával jelzik A szöveget helyenként egyszerű tollrajzok, iniciálék kísérik. A lapok sarkai a gyakori használat miatt elsötétedtek, a kézírás ezeken a helyeken megkopott. Az egykorú, sötétbarna, három valódi bordás, borjúbőr kötés tábláját vaknyomással díszítették. A kötetet 2008-ban a Nemzeti Kulturális Alap támogatásának és a szombathelyi közkönyvtár alapításának 125. évfordulóján szervezett „örökbefogadási” kezdeményezésnek köszönhetően a könyvtár restauráltatta. A már említett Erdélyi Zsuzsanna így ír a „kedvencének” nevezett Vépi Énekeskönyvről: „… mind tematikai, mind irodalomtörténeti szempontból nézve egyik leggazdagabb adattárunk … bizonyos énekei magyar sorstükrök. Megrendülve olvassuk őket, és látjuk magunk előtt a már »nem villogó Ország« meggyötört népét, amint küzd a létéért, a hitéért és a százados pörölycsapásként megélt »raitad van a sok adosság« terhének enyhítéséért. S küzd a nemzeti egységért: »…nyerdgy meg nékünk edgyessiget«. …” A népi kéziratos könyv „szolgált. Szolgált, boldoggá tett egy embert, de többet is, egy egész közösséget. S végezetül szolgál minket is, mert hírt ad egy-egy táj, akár csak egy-egy falu színes énekkultúrájáról. Hírt ad letűnt idők vallási élményéről, egyszerű parasztkántorok, könyves emberek … ügybuzgósággal végzett feladatvállalásáról.”

6.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Az 1731-ben megkezdett kézzel írt katolikus kántorkönyv a Berzsenyi Dániel Könyvtár helyismereti gyűjteményének kiemelt darabja. 2014 óta digitalizált formában is hozzáférhető. „Hírt ad letűnt idők vallási élményéről, egyszerű parasztkántorok, könyves emberek … ügybuzgósággal végzett feladatvállalásáról.” 7. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) A magyar kéziratos énekeskönyvek és versgyűjtemények bibliográfiája, 1542-1840. Összeáll. Stoll Béla. 2. jav és bőv. kiad. Bp. Balassi, cop. 2002. p. 430-432. (a Kántorkönyv tartalmának ismertetése) Vép. Szerk., képgrafikák Bodorkós András. Gencsapáti, Szülőföld Kvk., 2011. p. 52-53. (Magyarország kincsestára sorozat)(fényképek a Kántorkönyvről) Boldogasszony anyánk. Archaikus népi imák, Mária-énekek Erdélyi Zsuzsanna gyűjtéséből. Hungaroton Classic, 1994., 2000. HCD 14226 (a Kántorkönyvből vett részleteket is tartalmazó CD) A további irodalmat ld. a Berzsenyi Dániel Könyvtár Helyismereti Adatbázisában. 8. A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:

III. MELLÉKLETEK 1. Az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték fényképe vagy audiovizuális-dokumentációja 2. A Htv. 1. § (1) bekezdés j) pontjának való megfelelést valószínűsítő dokumentumok, támogató és ajánló levelek 3. A javaslathoz csatolt saját készítésű fényképek és filmek felhasználására vonatkozó hozzájáruló nyilatkozat

JAVASLAT

a „ Hatos Csaba festőművész életműve ” Vas Megyei Értéktárba történő felvételéhez

Készítette: Iszakné Koszorús Judit. (név) ……………………………………………………. (aláírás) …Vép, 2015. 05. 22. (település, dátum)

(P. H.)

I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Vépi Települési Értéktár Bizottság 2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai: Név: Iszakné Koszorús Judit Levelezési cím: 9751 Vép, Kolozsvári u. 3/a. Telefonszám: 06-30/419-9799 E-mail cím: [email protected]

II. A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI 1. A nemzeti érték megnevezése: Hatos Csaba festőművész életműve 2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása  agrár- és élelmiszergazdaság


 épített környezet


 kulturális örökség

 sport


 turizmus

3. A nemzeti érték fellelhetőségének helye: Vép - Budapest 4.


 tájegységi

 megyei


5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása Hatos Csaba Életrajz Festőművész, grafikus. 1942-ben Szabadkán született. 1960-ban a budapesti Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban érettségizett. 1964-ben a szombathelyi Tanárképző Főiskolán, majd 1968-ban a pécsi Tanárképző Főiskola rajz szakán diplomázott. Később részt vett a budapesti Képző-és Iparművészeti Főiskola ideiglenes rajztanár képzésében. Mestere: Balogh Jenő volt. 1964-től 2002-ig a vépi Általános Iskola (jelenlegi Hatos Ferenc Általános Iskola és AMI) rajztanára volt, ugyanitt sok évtizeden keresztül kreatív rajzszakkört vezetett. 1992-ben a szombathelyi Derkovits Művészeti Szabadiskolában rajzot tanított. 1999-2000-ben a szombathelyi Művészeti Szakközépiskola tanára volt. 2002. júliusától rajztanárként nyugdíjba ment. 2009-ben a vépi helyhatóság a Vép Díszpolgára címmel tüntette ki. Alapító tagja volt a Vasi Műhelynek (1968). Tagja lett a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, és 1960-tól a Magyar Képzőművészeti Alap, majd 1991-től a Magyar Képző és Iparművészek Szövetségének. Részt vett több hazai és nemzetközi művésztelep munkájában is. ( Kőszeg, Győr, Vonyarcvashegy, Razgrad, Heiligenkreuz, Gleisdorf). 1968 óta szerepel Vas megyei, fővárosi, vidéki és külföldi (Graz, Muraszombat, Kismarton) tárlatokon. Műveit őrzi a szombathelyi képtár és a győri Xantus János Múzeum. 1968 óta rendszeresen állít ki a Vas megyei képzőművészek tárlatain, a Győri és a

Kőszegi művésztelep kiállításain. Egyéni kiállításai: 1977.: Szombathely, Megyei Könyvtár 1978.: Kőszeg, Lovagterem 1983.: Szombathely, Művelődési és Ifjúsági Központ 1986.: Zalaszentgrót, Művelődési és Ifjúsági Központ 1989.: Szombathely, Képcsarnok 1990.: Sárvár, Nádasdy Művelődési Központ 1995.: Szombathely, Művelődési és Sportház 2005.: Őriszentpéter, Őrségi Napok 2006.: Szombathely, Vitalitás Galéria 2007.: Budapest, Dominikánus Kerengő, Hilton Hotel 2008 Budapest, Csepel Galéria - Magyar Festészeti Napok 2009 Szombathely Képtár Csoportos kiállítások: 1968-1975 Fiatal képzőművészek kiállításai 1968-1995 Vas megyei képzőművészek kiállításai Tavaszi Tárlatok Téli Tárlatok Kőszeg, Jurisits Művelődési Központ és Várszínház Miskolc, Művelődési Központ Tata, Vármúzeum Kaposvár, Művelődési Központ Győr, Képtár Sárvár, Nádasdy Művelődési Központ Zalaegerszeg, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ Kismarton, Muraszombat, Lendva 2004 Szombathelyi Képtár - Vasi festők kiállítása 2004 Budapest, Millenáris /miniképek/ - Magyar Festészeti Napok / 2004 Balatonalmádi, Hat vasi festő kiállítása 2005 Szombathely, Bercsényi Általános Iskola Vas megyei képzőművészek kiállítása Szombathely, Vitalitas Galéria Zalaegerszeg, Gönczi Ferenc Művelődési Központ -” Vasi művészek Zalában “ Képcsarnok, Xantus János Múzeum Szombathely Savaria Múzeum - Régió Art Szekszárd "Tendenciák 2005" 2006 Szombathely MMIK "Vörös és fekete" Szombathely Művelődési és Sportház Szombathely, Képtár - Karácsonyi Tárlat Szombathely, Savaria Múzeum Régió Art 2007 Budapest - Magyar Festészeti Napok "Kirakat Galéria " Újbuda Kulturális Városközpont 2008 - 2012 I.-II.-III. Ars Pannonica, Szombathely Képzőművészeti Biennálé 2009 Graz Neune Galerie 2010 Budapest, “Egy osztály visszanéz" a Budapesti Képzőművészeti Gimnáziumban 1960-ban érettségizett osztály kiállítása. 2012 Budapest - Magyar Festészeti Napok MŰVÉSZTELEPI KIÁLLÍTÁSOK

1970 - 1990 1976 1987, 1988

Kőszeg, Győr Gleisdorf, Graz XI.Internatiolen Malerwochen inder Steiermark Razgrad Városi Galéria

Díjak: Vasi Műhely nívódíj Tavaszi Tárlat Szombathely, III.helyezés Győri Művésztelep, nívódíj 1980.: Miskolci Grafikai Biennálé – grafikai díj 1980 Miskolc, Téli Tárlat, BAZ megye díja 1985.: Győr – a Győri Városi Tanács Díja 1985.: Szombathely, Tavaszi Szalon – különdíj 1997.: Szombathely, Téli Tárlat 1995 Szombathely Tavaszi Szalon, különdíj 1998.: Szombathely, Tavaszi Tárlat Gyűjtemények és múzeumok, ahol művei találhatók: Szombathelyi Képtár Neune Galerie – Graz (Ausztria) Razgrad Városi Képtár (Bulgária) Xantus János Múzeum (Győr) 6. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett Hatos Csaba festőművész, grafikus több évtizedes kiemelkedő művészeti munkájával példaképül szolgál a jövő generációjának. A mai napig aktívan dolgozó művész alkotásai számos hazai és külföldi kiállításon megjelentek, tanári munkáját, emberségét ma is számos egykori tanítványa dicséri. A Vasi Műhely alapító tagjaként is méltán tekinthetjük a megye értékének. 7. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) / Kritika, kiállítás ismertető, szakmai méltatás stb. /

1. Katalógus / Bővebb ismertetés az alkotótábor művészeiről és a záró kiállításról / Werke der XI. Internationalen Melerwochen in der Steiermark Neune Galerie, Graz, 1976 október 10-20. Neue Galerie am Landes Muzeum Joanneum /Bibliografia,életrajz, művek értékelése/ Hatos Csaba 14, 15,16 kat.szám alatt

2. Vasi Propagandista Szombathely 1987 XIV./3. Felelős szerk. Dr. Gutter József Szelestey László: A konok falrakó, Műteremlátogatás Hatos Csaba festőművésznél 119 - 132.o

3. Magyar Festők és Grafikusok adattára

Életrajzi lexikon az 1800-1988 közötti alkotó festő-és grafikus művészekről A kutató-, föltáró- és gyűjtőmunkát végezte: Seregélyi György, Szeged, 1988. 729.o., 231.o. Hatos Csaba szócikk

4. Képző- és iparművészek Vas megyében A szombathelyi Szépítő Egyesület kiadványa, 1994 A kötetet összeállították: Nagy András a vasi SZ. E. titkára, Tóth Csaba festőművész, Torjai Valter festőművész 40.o. Hatos Csaba szócikk

5. Szombathelyi Képtár, Válogatás a gyűjteményből, Szombathely, 2005 A képzőművészeti részt elemezte: Dr. Gálig Zoltán és Dr. Zsámbéky Mónika Hatos Csaba szócikk: 57-58.o

6. Új Művészet 2007.július XVIII. évf. 7.sz. Kozák Csaba: Maszkok, / Hatos Csaba kiállítása a Hotel Hiltonban, a Dominikanus Kerengőben / 49.o

7. Vas Népe 2007.június 19. kedd Ölbei Lívia: Felhívás keringőre Álarcok: Hatos Csaba kiállításának ürügyén 4.o.

8. Who is who Magyarországon Magyarországi életrajzi enciklopédia Alapította Ralph Hübner Kiegészítő kötet 6. kiadás 2008. Svájc Hatos Csaba szócikk, 822.o.

9. Akzent Ungarn 2009 / Ungarische Kunst der 1960-1990 er Jahre ans der Sammlung der Neuen Galerie Graz Hatos Csabáról rövid életrajz, két festmény, és kritika 227 - 228.o.

10. Művészet és Barátai A művészetbarátok Egyesületének füzetei 91. XIX.évf. 5. sz. 2009.nov.-dec. Hatos Csaba 2009. évi szombathelyi kiállításáról Salamon Nándor: Kiállítási körkép 9 - 10.o. 8. A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe: http://www.hatoscsaba.hu

III. MELLÉKLETEK 1. Az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték fényképe vagy audiovizuális-dokumentációja 2. A Htv. 1. § (1) bekezdés j) pontjának való megfelelést valószínűsítő dokumentumok, támogató és ajánló levelek 3. A javaslathoz csatolt saját készítésű fényképek és filmek felhasználására vonatkozó hozzájáruló nyilatkozat

Beszámoló a Vépi Települési Értéktárról és Értéktár Bizottság munkájáról

Recommend Documents