Pest Megyei Munkaügyi Központ
Beszámoló a Pest Megyei Munkaügyi Központ 2004. évi működéséről
Budapest, 2005.02.28.
Lengyel János igazgató
1117 Budapest, Karinthy Frigyes út 3. Telefon: (1) 385-2411, Fax: (1) 466-5311
1. A MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK, A MUNKAERŐ-PIACI FOLYAMATOK FŐBB JELLEMZŐI .................................................................................................................................................... 3 A REGISZTRÁLT MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA ............................................................................. 4 A REGISZTRÁLT MUNKANÉLKÜLIEK ÖSSZETÉTELÉNEK ALAKULÁSA ................................................................... 5 A MUNKANÉLKÜLI ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK LÉTSZÁMA .................................................................................. 5 A MUNKAERŐ-KERESLET ALAKULÁSA ................................................................................................................ 6 LÉTSZÁMLEÉPÍTÉSEK ALAKULÁSA, A VÁLSÁGKEZELÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK VÉGREHAJTÁSA .............. 6 2. A MUNKAERŐ KÖZVETÍTÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ NÉHÁNY JELLEMZŐ MUTATÓSZÁM ALAKULÁSA ................................................................................................................................................... 6 3. AZ AKTÍV FOGLALKOZTATÁSI ESZKÖZÖK 2004. ÉVI ÉRINTETT LÉTSZÁMA ESZKÖZÖNKÉNT ÉS MŰKÖDÉSÉNEK TAPASZTALATAI ................................................................. 7 KÉPZÉSEK TÁMOGATÁSA .................................................................................................................................... 7 VÁLLALKOZÓVÁ VÁLÁS TÁMOGATÁSA............................................................................................................... 8 MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ MUNKANÉLKÜLI VÁLLALKOZÓVÁ VÁLÁSÁNAK TÁMOGATÁSA ................. 8 REHABILITÁCIÓS FOGLALKOZTATÁS BŐVÍTÉSÉT SZOLGÁLÓ TÁMOGATÁS .......................................................... 9 KÖZHASZNÚ FOGLALKOZTATÁS TÁMOGATÁSA................................................................................................... 9 MUNKAHELYMEGŐRZÉS TÁMOGATÁSA .............................................................................................................. 9 AZ ÖNFOGLALKOZTATÁS TÁMOGATÁSA ........................................................................................................... 10 MUNKAHELYTEREMTŐ BERUHÁZÁS TÁMOGATÁSA ........................................................................................... 10 PÁLYAKEZDŐK MUNKATAPASZTALAT SZERZÉSÉNEK TÁMOGATÁSA ................................................................. 10 PÁLYAKEZDŐK FOGLALKOZTATÁSI TÁMOGATÁSA ........................................................................................... 11 4. A KÖZPONTI FOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁNAK TAPASZTALATAI ........................................................................................................................................ 11 A 45 ÉVES VAGY IDŐSEBB MUNKANÉLKÜLIEK ELHELYEZKEDÉSÉT ELŐSEGÍTŐ MUNKAERŐ-PIACI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA ............................................................................................................................................... 11 PÁLYAKEZDŐ MUNKANÉLKÜLIEK ELHELYEZKEDÉSI PROGRAMJA ..................................................................... 12 A TÁVMUNKA ELTERJESZTÉSE ÉRDEKÉBEN INDÍTOTT KÖZPONTI PROGRAM MEGYEI TAPASZTALATAI .............. 12 A NON-PROFIT SZEKTORBELI MUNKAVÁLLALÁS ELŐSEGÍTÉSÉT SZOLGÁLÓ ORSZÁGOS FOGLALKOZTATÁSI PROGRAM .......................................................................................................................................................... 12 5. A MEGYEI KEZDEMÉNYEZÉSŰ MUNKAERŐ PIACI PROGRAMOK 2004. ÉVI ÉRINTETT LÉTSZÁMA, TEVÉKENYSÉGEINEK MEGVALÓSÍTÁSA .................................................................. 13 6. HUMÁNSZOLGÁLTATÁSOK KERETÉBEN VÉGZETT TEVÉKENYSÉG....................................... 16 7. A BÉRGARANCIA ALAPRÉSZ MŰKÖDTETÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ MEGYEI FELADATOK VÉGREHAJTÁSA ......................................................................................................................................... 17 AZ ELLENŐRZÉSEK TAPASZTALATAI ................................................................................................................. 18
A munkaerő közvetítéshez kapcsolódó néhány jellemző mutatószám .......................................................... 19 KIMUTATÁS ............................................................................................................................................... 20 A humánszolgáltatásokat 2004. évben igénybe vevők létszámadatairól...................................................... 20
2
BESZÁMOLÓ A Pest Megyei Munkaügyi Központ 2004. évi szakmai feladatainak teljesítéséről 1. A megye munkaerő-piaci helyzetének, a munkaerő-piaci folyamatok főbb jellemzői Pest megye gazdasági helyzete 2004-ben1 (index=2003. év azonos időszaka): " a népességi index 1,7%-kal emelkedett, szemben az országos 0,3%-os csökkenéssel. (Az aktivitási arány megyénkben 56,5%, országosan 53,9%); " 1,0%-kal emelkedett a foglalkoztatottak száma, szemben az országos 1,2%-os csökkenéssel; " az országosnál (0,9%) nagyobb mértékben (5,8%)nőtt az alkalmazásban állók száma; " 2004-ben, átlagosan megyénkben 5,1%-kal, országosan 6,1%-kal emelkedett a munkanélküliek száma; " az országosnál (9,5%) nagyobb mértékben emelkedett az ipari termelés (11,1%); " az építőipari termelés 54,9%-kal, míg országosan 37%-kal emelkedett; " az országosnál (7,9%) kisebb mértékben (6,7%) nőtt az alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete. " 7,5%-kal emelkedett Pest megyében a működő szervezetek száma (országosan 6,1%); " a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma országosan 1,3%-kal csökkent, szemben a megyei 2,5%-os emelkedéssel. Pest megye népessége az 1990-es években - az ország egészére jellemző, mérsékelt ütemű csökkenéssel szemben - csekély mértékben, de fokozatosan növekedett. A halálozások száma minden évben meghaladta az élve-születésekét, az oda- és elvándorlások pozitív egyenlege azonban mindig ellensúlyozta a természetes módon bekövetkezett népességvesztést. A KSH adatai szerint 2004-ben az országos tendenciával ellentétben, tovább emelkedett Pest megye lakónépessége. Az ország legsűrűbben lakott megyéje, egy km2-re 175 személy jut, az országos átlagnál 66 fővel több. Pest megye népessége 2004. január 1-én 1124 ezer fő volt, közel 19 ezer fővel (1,7%-kal), mint egy évvel korábban. A népességi-index, 2004. III. negyedév végén Pest megyében 101,7%; Budapesten 99,2%; országosan csupán 99,7%. Pest megyében 2004. szeptember végén a regisztrált szervezetek száma 135 ezer volt, 3,3%kal több mint az év elején. A regisztrált szervezetek 76,2%-a ténylegesen működött, arányuk az év elejéhez képest 5 százalékponttal emelkedett. 2004. szeptemberében 95.898 vállalkozás működött, számuk az év eleje óta 7,7%-kal bővült. A működő vállalkozások 46,5%-a társas, 46,6%-a egyéni vállalkozás, 7%-a pedig költségvetési-, nonprofit-, ill. MRP-szervezet. Pest megyében, szeptember végén, 47939 társas vállalkozás működött, számuk 2004. januári adatokhoz mérten 11,2%-kal emelkedett, ezen belül a korlátolt felelősségű és betéti 1
Forrás: KSH Statisztikai tájékoztató 2004/3.
3
társaságok száma 18%-kal illetve 15,8%-kal bővült. A működő egyéni vállalkozások száma 47959, ez 4,3%-kal több mint év elején. A külföldi érdekeltségű vállalkozások száma 2051. Pest megyében a működő vállalkozások 68%-a 10 főnél kevesebbet foglalkoztatott, a 250 és annál több munkavállalót alkalmazó vállalkozások száma mindösszesen 94 volt, számszerű részesedésük a vállalkozáson belül mindösszesen 0,09%. A Pest megyei székhelyű szervezetek 2004. I.-III. negyedévben 158,4 milliárd forintot fordítottak beruházásra, mely az ország összes beruházási ráfordításának 8,7%-t jelenti. Pest megye szántó és szántóként használt területe 2004. májusában 263 ezer hektár volt. A szántóterület 57%-át az egyéni gazdaságok, 41%-át gazdasági társaságok művelték. A megye kereskedelmi szálláshelyein az év első kilenc hónapjában, 201 ezer vendég mintegy 414 ezer vendégéjszakát töltött el, amely 7,1%-kal, illetve 2,5%-kal több az egy évvel korábbihoz képest. A Pest megyei székhelyű szervezeteknél2, valamint a költségvetési szerveknél az év első kilenc hónapjában átlagosan 229 ezren álltak alkalmazásban, 5,8%-kal többen, mint az előző év azonos időszakában. Az összlétszámon belül a szellemi 6,6%-kal, a fizikai munkakörben foglalkoztatottak száma 4,6%-kal bővült. A Pest megyei székhelyű szervezeteknél a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó havi átlagkeresete 2004. I.-III. negyedéves időszakban, 129473 Ft volt, 6,7%-kal haladta meg a 2003. azonos időszak átlagos kereseti szintet. (A keresetnövekedés mértéke 6,3 százalékponttal volt kisebb a 2003. I.-III. negyedévben tapasztaltnál, és 1,2 százalékponttal elmaradt az országos átlagtól.) Az adózás utáni nettó átlagkereset 6,0%-kal nőtt a múlt évihez mérten. A fogyasztói árak 7%-os emelkedését figyelembe véve reálértékben átlagosan 0,9%kal csökkentek a keresetek az előző év azonos időszakához mérve. A regisztrált munkanélküliek számának alakulása A fővárostól való távolság hatása lemérhető a megye különböző régióinak munkanélküliségi adatain. Míg a Budapesthez közvetlenül csatlakozó térségeknél a munkanélküliségi ráta 3,13,7% körüli (Budaörs körzete 1,7%!), a távolabbi, rosszabb közlekedési lehetőségekkel bíró, kedvezőtlenebb infrastrukturális ellátottságú területeken a megyei 3,9%-os értéket (2004. december) jelentősen meghaladó arányú a munkanélküliség (Nagykörös 5,5%, Nagykáta körzetében 5,4%). 2004-ben – az év elejei kismértékű emelkedést követően - hónapról-hónapra csökkent a regisztrált munkanélküliek száma, januári 17925 főről júniusra 17552 főre mérséklődött, októberig stagnálás jellemző, a decemberi zárónapon számuk 18756 fő. A munkanélküliségi ráta éves átlagos értéke 3,8%. 2003. júliusában került bevezetésre az álláskeresést ösztönző juttatás, mely azt célozza, hogy a járadékfolyósítási időszakot kimerített munkanélküliek érdekeltek legyenek az aktív álláskeresésben, egyfajta visszakerülési lehetőség a munkaerő-piacra azon regisztráltak számára, akiknek járadéka lejárt és álláskeresési megállapodást kötött a munkaügyi központtal, csökkentve ezzel az inaktívak számát. Pest megyében 2004-ben havonta átlagosan 750 fő vette igénybe ezen juttatást.
2
legalább 5 főt foglalkoztató, Pest megyei székhelyű vállalkozás
4
A regisztrált munkanélküliek összetételének alakulása A korcsoport szerinti megoszlás az előző évekhez képest kismértékben változott, a 25 éven aluliak aránya a regisztráltakon belül mintegy 20%-kal csökkent, az idősebb, 56 éven felüliek aránya 7%-kal emelkedett. Továbbra is a nyilvántartásban szereplő munkanélküliek döntő hányada a középkorú munkavállalói rétegből kerül ki, az állásnélküliek 51,6%-a 26-45 év közötti. Nemenként vizsgálva kitűnik, hogy a férfiak és nők arányában bekövezett változásnak szezonális okai vannak, az építőiparban és mezőgazdaságban a II. és III. negyedévben jelentkező munkaerő-kereslet hatására. Az elmúlt évhez viszonyítva a nők regisztrációban való részvétele magasabb, mint a férfiaké, éves átlagban 44,1/55,9% (2003-ban:46,6/53,4%) a férfi/nő arány. Iskolai végzettség szerint továbbra is az általános iskolát és a szakmunkásképzőt végzettek előfordulása a legnagyobb mind a férfiak, mind a nők között. Bár az egy évvel korábbi szinthez képest csökkent a szakképzettséggel nem rendelkező munkanélküliek száma, a regisztrált munkanélküliek 44%-ának továbbra sincs semmilyen szakképesítése, azaz vagy az általános iskola befejezett 8 esetleg kevesebb mint 8 osztályával (34,2%), vagy gimnáziumi végzettséggel (10,2%) rendelkezik. Állománycsoport szerinti megoszlásuk az elmúlt évet tekintve változatlan, a szakmunkások aránya a legmagasabb 37,0%, a betanított munkások aránya 24,8% (0,8%ponttal csökkent), a szellemi munkát végzők aránya 25,5%, 2,2%ponntal emelkedett 2003-hoz képest. Az elmúlt évben a munkanélküliek havi záró létszáma 17459-19095 között változott, ami igen jelentős forgalom mellett valósult meg, hiszen a regisztrációba belépők átlagos havi létszáma 3422 fő, a kilépők száma 3262 fő volt. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a közel 17 ezer fős nyitólétszám, a mintegy 41 ezer fő beáramlás, valamint 39 ezer fős kilépő létszám, valamint az aktív eszközök résztvevőivel együtt mintegy 115 ezer regisztrált ügyfél kereste fel 2004ban a PMMK kirendeltségeit. A tényleges forgalmunk azonban még ennél is sokkal jelentősebb, mivel a kedvezőbb munkaerő-piaci helyzetben lévő kirendeltségeinken egyre nagyobb a nem regisztrált ügyfélforgalom (álláskeresők, támogatások, szolgáltatásaink iránt érdeklődők stb). A pályakezdő munkanélküliek száma 2004. éves átlagában megegyezik az előző évi 1110 fővel. 2004-ben a regisztrációba belépő pályakezdők száma 2,7%-kal, a kilépők száma 0,4%kal nőtt az előző évhez képest. Regisztráltakon belüli arányuk az előző évi 6,4%-ról 6,1%-ra mérséklődött. A munkanélküli ellátásban részesülők létszáma A 2004. évi összesítő adatok szerint: a munkanélküli ellátásban érintettek éves létszáma 32060 fő, munkanélküli ellátásból összesen 21977 fő lépett ki, közülük 5783 fő munkaviszony létesítése, 603 fő munkanélküli ellátásra való jogosultságának kimerítése, míg 479 fő egyéb okok miatt került ki az ellátásban részesülők állományából; átlagosan a munkanélküli ellátásban érintettek 67,5%-a 180 napnál rövidebb időtartamig részesült munkanélküli ellátásban; a tartósan (180 napon túl) ellátásban részesülök összes ellátotton belüli aránya 30,7 %,1,8 %ponttal emelkedett az elmúlt évhez képest; éves kilépési forgalom 21977 fő, a be- és visszalépési forgalom 22467 fő;
5
2004-ben a munkanélküli járadék átlagos napi összege 1224,-Ft/fő; a bruttó havi összege 36731,-Ft; A jövedelempótló támogatásban részesülők száma folyamatosan csökkent, havi átlagban 35 fő, regisztráción belüli éves átlagos arányuk 0,2%. Az év folyamán számuk fokozatosan csökkent, a januári 58 fő, decemberben 11 főre mérséklődött; A rendszeres szociális segélyben részesülők száma havonta átlagosan 2346 fő volt 2004-ben. A munkaerő-kereslet alakulása A gazdaságot változatlanul intenzív munkaerő-kereslet jellemezte az elmúlt évben. Az érvényes álláshelyek száma havonta átlagosan 9300 volt, azaz 25%-kal több mint 2003-ban. A munkáltatók 2004-ben 45238 üres álláshelyet jelentettek be, – havonta átlagosan 3770-et – az előző évi közel másfélszeresét. 2004. decemberi zárónapján 5922 üres álláshely állt az elhelyezkedni szándékozók rendelkezésére, egy betöltetlen álláshelyre átlagosan 2,0 regisztrált munkanélküli jutott (2003 azonos időszakában 2,3). Sajnálatos tény azonban, hogy az állásbejelentések valamivel több, mint 50%-a külföldi állampolgárságú személy foglalkoztatására irányul. Az évenként készített rövidtávú munkaerő-piaci prognózisunkból kitűnik, hogy a gazdaság mérsékelt növekvő hatására a munkaerő-forgalom is megnőtt. A 2005-ös év helyzetmegítélése tükröződik az ágazatok létszámváltoztató törekvésében. Felméréseink szerint a statisztikai állományi létszám várhatóan 7.329 fővel fog nőni, és az egyes ágazatokban az előző évhez viszonyított változás mind pozitív előjelű. A feldolgozóipar kisebb létszámot kíván felvenni, mint az előző félévben, így az állományi létszám a felvettek alacsonyabb száma miatt kevésbé növekszik. Az egyéb tevékenységben, a szállításraktározásban, az egészségügy és szociális ellátásban és a villamos energia iparban - az előző évivel ellentétben - 2005. évben már növekvő a várható statisztikai létszámváltozás. Létszámleépítések alakulása, a válságkezeléssel összefüggő feladatok végrehajtása 2004-ben összesen 32 gazdasági egység, 1598 fős létszám-leépítési szándékáról tett bejelentést. Az előzetes bejelentésekből 1384 főre vonatkozó valósult meg, 214 fő munkaviszonya továbbfoglalkoztatás illetve áthelyezés miatt nem szűnt meg. A leépítés indokaként leginkább a szervezeti átalakulást ill. a rendelés állomány visszaesését jelölték meg a munkáltatók. 2. A munkaerő közvetítéshez kapcsolódó néhány jellemző mutatószám alakulása Az elmúlt év során a lezárt közvetítések száma 15778 volt, melyből 8177 volt sikeres. Ezen felül sikeresnek ítéljük meg azt az 1062 esetet, melynek során a munkanélküli személy a felajánlott munkalehetőség visszautasítása miatt kizárásra került, hiszen ezekben az esetekben többnyire az addigi „fekete” munkát legalizálják. A sikertelen közvetítések közül 3012 esetben a munkáltatók utasították vissza a kiközvetített munkanélkülit, 3028 esetben pedig a munkanélküli személyek nem fogadták el a számukra felajánlott álláslehetőséget. A közvetítések viszonylagos eredménytelenségét sok esetben a nem megfelelőbér, a kedvezőtlen munkafeltétel, a nem teljesen szabályos munkaidő, esetleg a munkahely megközelíthetetlensége, vagy az utazási költségek meg nem térítése okozza. A közvetítés eredményességét jelentősen befolyásolja az a tény, hogy az állásbejelentések jelentős hányada továbbra is a külföldiek foglalkoztatására irányult. 2004-ben 28861 főre 6
emelkedett a külföldiek foglalkoztatására irányuló állásbejelentések száma. A törvényi előírásoknak megfelelően ezeknél a bejelentéseknél meg kell győződni arról, hogy van-e megfelelő magyar munkavállaló. Kirendeltségeink 8647 főt közvetítettek ezekre a bejelentésekre, melynek eredményeként 606 álláshelyet magyar munkavállalónak sikerült elnyernie. 3. Az aktív foglalkoztatási eszközök 2004. évi érintett létszáma eszközönként és működésének tapasztalatai Képzések támogatása 2004. évben a munkanélküliség állapotának megelőzése, a preventív képzési támogatásokkal érintettek arányának növelése továbbra is kiemelt feladatként volt meghatározva. A munkahely megőrzését elősegítő képzéseket kiemelten kezeltük az előző évekhez hasonlóan, 45 munkáltató kérelmére, 33 tanfolyam keretében mintegy 139 fő munkahely-megőrző képzéséhez biztosítottunk támogatást. A támogatási igények alapvetően a jogszabályi (képzettségi, képesítési) előírásoknak való meg nem felelés miatt jelentek meg. A létszám és az érintett munkáltatók tekintetében kiemelkedően a szociális és egészségügyi intézmények területéről érkeztek a kérelmek. A preventív képzések esetében 56 kérelem elutasításra került, 43 munkáltatóra és 194 fő munkavállalójára vonatkozóan. Az elutasítások jellemző okai, hogy a kérelemben foglaltak nem feleltek meg a hatályos jogszabályi, támogatási előírásoknak, kiemelten a Foglalkoztatási törvényben, és a 6/1966.(VII.16.) MüM rendeletben foglaltakra. Emellett előfordult, hogy a kérelemben érintett dolgozók munkaszerződése nem a jogszabályoknak megfelelően jött létre és a képzési támogatás igénylése valójában egy jogszerűtlen állapot megszüntetésére irányult, illetve a választott képző intézmény nem rendelkezett az állami támogatás feltételeként a Felnőttképzési Törvényben meghatározott intézményi akkreditációval. A beadott kérelmek jellemzően szakács, élelmezési menedzser, szociális– és gyermekvédelmi szakirányú, környezetvédelmi- illetve könnyű és nehézgépkezelői tanfolyamok elvégzésére vonatkoztak. A munkanélküliek részére a PMMK által ajánlott képzési programok kínálata a megyében megjelent munkaerő-piaci igényeket, a külföldi munkavállalásra irányuló szakmák iránti keresletet lefedte. A megyei decentralizált forrás közel 43%-a képzési ágon került felhasználásra. Az év folyamán mintegy 429 tanfolyamon 1778 fő munkanélküli került támogatással beiskolázásra, amely meghaladta (100,5%) az év elején tervezett 1769 fős beiskolázandó létszámot. A beiskolázott ügyfelek döntő hányada – mintegy 76,7%-a – ajánlott, intenzív szervezésű – ezáltal költségtakarékos - képzéseken került beiskolázásra. Egyénileg választott képzésre 543fő a hallgatók kisebb hányada, az ügyfelek 30,5%-a került beiskolázásra. A támogatást kapott ügyfeleken belül jelentős a GYES, GYED időszaka alatt támogatásban részesített személyek száma 111 fő. Jellemző szakirányok: kereskedő boltvezető, számítógép-kezelő-, használó, ABC eladó, számítástechnikai programozó, személy- és vagyonőr, kéz- és lábápoló, masszőr, alapközépfokú nyelv. A felnőttképzési normatív támogatásban részesülő képzésekhez is nyújtottunk képzési támogatást munkanélküliek első szakképesítésének a megszerzéséhez. Ez költségtakarékos támogatási forma, hiszen tanfolyami költség-ágon nem, hanem kizárólag útiköltség és ellátási ágon jelentett kiadást a forrásaink terhére. A jellemző szakirányok ennél a támogatási 7
formánál: számítógép kezelő, személy-és vagyonőr, ABC eladó, számítástechnikai szoftver üzemeltető, virágkötő, kéz- és lábápoló, könnyűgép kezelő, nehézgép kezelő. Az alacsony iskolai végzettséggel, elavult szakmával rendelkezők nagyobb arányú képzésbe vonása az Integrált Roma Foglalkoztatási Központi Program mentén realizálódott, mint kitűzött cél. A program kapcsán 2004. évben 1 felzárkóztató képzés (8 általános iskola befejezésére) indult el, 5 fő részvételével. Emellett szakképzésbe vontunk 41 tanfolyam (25 szakirányban) keretében 142 főt, amelynek célja az első szakma megszerzése volt. A beiskolázott 142 főből 38 fő tanulmányait 2005. évben fejezi be. A beiskolázott 142 főből 88 fő (62,0%)tett sikeres vizsgát, 10 fő (7,0%) tett sikertelen vizsgát és 6 fő (4, 2 %) a képzés során egyéb okból – egészségügyi, családi és munkaviszony létesítés miatt kimaradt. A beindult képzési programok eredményességére vonatkozóan a monitoring rendszer adatai szolgáltatnak kellő alátámasztást. A képzési programokat eredményesen befejezők száma az elmúlt évben is az országos átlag körüli, illetve a feletti Pest megyében. A tanfolyamot eredményesen befejezők aránya a 2004.I.félévi adatok alapján: - ajánlott képzések esetében a befejezés aránya 92,8 %, a munkába állók aránya 49,3%, - elfogadott képzések esetében a befejezés aránya 95,3%, a munkába állók aránya 52% Vállalkozóvá válás támogatása 2004. évben is a Munkaügyi Tanács által meghatározott irányelvek szerint támogattuk mindazon munkanélkülieket, akik járadékos időtartamuk alatt egyéni vállalkozóvá kívántak válni. E szerint minden olyan vállalkozóvá válásra irányuló kérelmet támogattunk, amely munkaerő-piaci szempontból indokolt volt és várhatóan életképesnek volt tekinthető. A vállalkozóvá válás támogatással érintettek létszáma 161 fő, a részükre kifizetett támogatási összeg 21.662 ezer Ft volt. Az eszköz mind dec. FA költségét, mind munkaerő-piaci hatását tekintve hatékony, a követéskor működő vállalkozások aránya 89,4%-os volt, az előző évinél 8 százalékponttal magasabb. Jellemzően a szakmunkásképzőt végzettek és a szakközépiskolai végzettséggel rendelkezők vették igénybe. Életkor szerinti megoszlást tekintve főként a 35-39 év közötti munkanélküliek kezdtek vállalkozásba. A jelenlegi és a korábbi felmérések is azt mutatják, hogy az eszköz csupán az elsődleges célját teljesíti, hiszen a követéskor a működő vállalkozásokra jutó alkalmazottak száma nagyon alacsony (0,33 fő). Megváltozott munkaképességű munkanélküli vállalkozóvá válásának támogatása A támogatási formára vonatkozó kérelem - a nyújtott előnyök ellenére - 2004-ben nem érkezett. A foglalkoztatás-bővítő bértámogatással 2004-ben 1235 fő volt érintett. Foglalkoztatásuk után a munkáltatók 169.625 ezer Ft támogatást vettek igénybe. A támogatás célja – hogy a legalább 6 hónapja, illetőleg a pályakezdők esetén 3 hónapja regisztrált tartós munkanélküliek tartós elhelyezkedését segítse – 2004. évben is teljesült. Az eszköz hatékonysága a követéskor munkaviszonyban állók arányát tekintve (73,5%), az előző évihez képest három százalékponttal nőtt. A követéses vizsgálat során válaszadók 6,7%-a támogatás nélkül kevesebb munkavállalót foglalkoztatott volna, 40%-uk pedig támogatás nélkül későbbre halasztotta volna a foglalkoztatás bővítését. Fentiek is megerősítik az eszköz hatékony működését. Jellemzően
8
általános iskolai és szakmunkásképző végzettségű munkanélkülieket foglalkoztattak bértámogatással. Átlagos életkor a támogatásban részesülő ügyfelek között: 25-34 év volt. Rehabilitációs foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás A foglalkoztatási alaprészből nyújtható, foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatást 40 fő, megváltozott munkaképességű munkanélküli munkába helyezéséhez vették igénybe a munkáltatók, 13.061 ezer Ft támogatási összegben. Ez iránt a támogatás iránt az előző évihez képest kissé nőtt az igény. Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök közül a bér- és járulékainak támogatása igen csekély hányadot képvisel, a támogatással érintettek létszáma 16 fő volt. A foglalkoztatásuk után kifizetett támogatási összeg 1.625 ezer Ft volt. A mobilitási támogatással érintettek létszáma 31 fő, a kifizetett támogatási összeg 1.241 ezer Ft volt. Közhasznú foglalkoztatás támogatása A tartósan munkanélküliek munkába helyezésének egyik legjelentősebb eszköze volt 2004. évben is, a támogatással érintett létszám 3244 fő volt. Ez a létszám az előző évihez képest 187 fővel emelkedett. 2004-ben a közhasznú foglalkoztatás támogatására fordított összeg 588.334 ezer Ft volt. A támogatás összege a foglalkoztatás közvetlen költségeinek 70%-a volt, az egy főre jutó normatíva 42.000 Ft/fő/hó (az I. negyedévben), az év hátralévő részében 30.000 Ft/fő/hó között került megállapításra. Kiemelt támogatásban a pályakezdők, a cigány munkaszervező menedzserek részesültek, részükre a támogatás összege a foglalkoztatás közvetlen költségeinek 90%-a, maximum 50.000 Ft/fő/hó, az I. negyedévben 65.000 Ft/fő/hó volt. A kistérségi menedzserek támogatása ugyancsak a foglalkoztatás közvetlen költségeinek 90%-a, maximum 100.000 Ft/fő/hó, az I. negyedévre vonatkozóan 110.000 Ft/fő/hó volt. Kapcsolódva az Országgyűlés 126/2003. (XI.21.) OGY határozata alapján a parlagfű elleni védekezés országos programjához, a munkaügyi központ 2004. októberében – a Munkaügyi Tanács jóváhagyásával – a parlagfű mentesítési feladatok ellátására egy hetes időtartamra vonatkozóan közhasznú foglalkoztatási „programot” szervezett. A foglalkoztatottak támogatásának mértéke a foglalkoztatás közvetlen költségeinek 90%-át érte el, legfeljebb 17.000 Ft/fő/hét összeghatárig. Az egy hetes programban 33 önkormányzat vett részt 547 fő foglalkoztatásával. A kifizetett támogatási összeg 10,3 Millió Ft volt. A közhasznú foglalkoztatás támogatása során előnyben részesítettük a hátrányos helyzetű rétegeket, így a legalább egy éve munkanélkülieket, a megváltozott munkaképességűeket, az alacsony iskolai végzettségűeket, valamint a munkaügyi központ által működtetett programokban részvevőket. A programok célcsoportjait tekintve, közhasznú foglalkoztatás támogatásban részt vettek roma származású és alacsony iskolai végzettségű ügyfelek is. A megszokott feladatok mellett (településrendezés, takarítás, épület felújítás ) megjelentek újszerű feladatok: időskorúak gondozása, családsegítés, közművelődés – sport. Munkahelymegőrzés támogatása 2004. évben egyes ágazatokban (mezőgazdaság, kereskedelem, textilipar, konfekció-gyártás, általános gépgyártás, egyéb vasipari tevékenységek) olyan kedvezőtlen gazdasági változások 9
következtek be, amelyek negatív hatást gyakoroltak a megye egyes térségeinek munkaerőpiaci helyzetére. Az év során 19 munkáltatónak 57.243 ezer Ft értékben hagytunk jóvá támogatást, a támogatással érintett munkahelyüket megőrzők létszáma 387 fő volt. A munkaügyi központ 13 kirendeltsége közül a támogatást 6 kirendeltség illetékességi területén állapították meg. Az átlagos támogatási időtartam 5 hónap volt. A támogatás mértéke a minimálbérrel foglalkoztatottak esetében 50%-os, a magasabb bérűek esetében 25%-os volt. A foglalkoztatottak többsége betanított munkás, szakmunkás, ill. segédmunkás munkakörben dolgozott. Leginkább a kisvállalkozások, két esetben 50 fő feletti foglalkoztatók igényelték a támogatást, jellemzően mezőgazdasági, kiskereskedelmi, élelmiszeripari tevékenységet folytatók. A támogatás igénylésének indokai között szerepelt többek között: értékesítési nehézségek, költségek emelkedése, kereslet csökkenése, nagyvállalattal szembeni versenyképesség ellehetetlenülése szerepelt. Az önfoglalkoztatás támogatása A munkaügyi központ az eszköz iránt megnyilvánuló kismértékű igény, valamint a munkaerő-piaci helyzet figyelembe vétele alapján 2004. évben nem hirdetett pályázatot az eszköz működésére vonatkozóan. Munkahelyteremtő beruházás támogatása A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium 2004. évben is meghirdette a munkahelyteremtő beruházások támogatására vonatkozó pályázatát. A pályázati felhívásra 25 pályázat érkezett be. A miniszter döntése értelmében 7 pályázó részesült 154.713 ezer Ft vissza nem térítendő támogatásban. A megkötött támogatási szerződések alapján a szerződéssel lekötött összeg 80%-át, 113.412 ezer Ft-ot fizettünk ki. 2004-ben hat beruházás megvalósult meg. A pályázók a meghatározott létszámfeltöltési kötelezettségüknek összességében és a munkanélküli létszámra vonatkozóan is eleget tettek. A munkahelyteremtő beruházással érintett létszám 196 fő (ebből 26 fő munkanélküli) volt. A támogatást igénybe vevő munkáltatók jellemző ágazatai: kereskedelem, vendéglátás, gépgyártás. A megyei megoszlást tekintve főként a déli, délkeleti településekről érkeztek az igények és a főváros vonzáskörzetéből. Pályakezdők munkatapasztalat szerzésének támogatása A pályakezdők munkaerő-piaci esélyeik javulása következtében egyre nagyobb arányban helyezkednek el önállóan vagy a közvetítések eredményeképpen támogatással, de támogatás nélkül is. 2004-ben a munkatapasztalat szerzés támogatással érintett létszám 345 fő, a foglalkoztatásuk után kifizetett támogatási összeg 97.783 ezer Ft volt. Követéskor az adott foglalkoztatónál munkaviszonyban állók aránya 76,9%-os volt. A kirendeltségek tapasztalatai szerint a támogatás lejárta után a fiatalok egy része azért nem dolgozik tovább az adott helyen, mert a munkatapasztalat megszerzése után sokkal kedvezőbb jövedelmi feltételek között tudnak állást vállalni.
10
Pályakezdők foglalkoztatási támogatása A munkatapasztalat szerzés és a bértámogatás eszközök támogatásánál kedvezőtlenebb lehetőségek miatt a munkáltatók inkább a munkatapasztalat szerzés támogatást igénylik, ezért foglalkoztatási támogatás 2004-ben mindössze 14 főt érintett, a foglalkoztatásuk után kifizetett támogatási összeg 1.131 ezer Ft volt. 4. A központi foglalkoztatási programok végrehajtásának tapasztalatai A 45 éves vagy idősebb munkanélküliek elhelyezkedését elősegítő munkaerő-piaci program megvalósítása A program résztvevői: legalább 45. életévét betöltött, regisztrált vagy regisztrációba bekerülő munkanélküli férfiak és nők. A kirendeltségek térségi szintű összefogásával és a partnerszervezetek bevonásával a célcsoport munkaerő-piaci helyzetének javítása, tartós elhelyezkedésének elősegítése volt a program célja. További célként megfogalmaztuk, hogy a program ideje alatt 120 fő, a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakképesítést szerezzen, valamint a befejezést követő 3 hónapon belül 70 fő munkába állítása megtörténjen, ezen kívül 100 fő közhasznú foglalkoztatása és 150 fő humánszolgáltatásban való részvétele megvalósuljon. A célok elérését elősegítő eszközök voltak: - képzés - bértámogatás - közhasznú foglalkoztatás - humánszolgáltatások 2004.12.31-ig a programba bevont, érintett létszám 1085 fő volt. A programban résztvevő szervezetek: a PMMK kirendeltségei, képző intézmények, térségi munkáltatók, pszichológiai szakszolgálat, foglalkoztatási információs centrum A program során határozattal lekötött források a következők voltak: Képzés – 33 717 760 Bértámogatás – 20 683 120 Közhasznú támogatás – 60 565 820 Megvalósult a program során: Humánszolgáltatásban részt vett: 452 fő ebből 320 fő egyéni tanácsadás Képzésben részt vett: 174 fő Bértámogatásban részesült: 96 fő Közhasznúként elhelyezkedett: 354 fő A program eredményességének alapvető mérőszáma az elsődleges munkaerő-piacon történő elhelyezkedés. Az atipikus foglalkoztatási formák közül a részmunkaidőben illetve távmunkában elhelyezkedést is eredménynek tekintettük. A megvalósulás értékelésének gyakorisága havonta, negyedévente és a program befejezésével történt.
11
Pályakezdő munkanélküliek elhelyezkedési programja Az 1996-ban indult PEP-program már szervesen beépült kirendeltségeink napi tevékenységébe. A megye munkaerő-piaci helyzetének javulása és a program sikeres működtetése következtében az indulásától kezdődően minden évben csökkent a programba belépők és a programmal érintettek létszáma. Az utóbbi négy évben a pályakezdők létszáma a következőképpen alakult: 2000-ben 5815 fő, 2001-ben 6111 fő, 2002-ben 5571fő és 2003-ban 5662 fő, 2004-ben 4665 fő volt. A program keretében munkaerő-piaci szolgáltatásokat és támogatásokat nyújtottunk a pályakezdő fiatalok részre. A kirendeltségi közvetítők 1127 esetben közvetítettek pályakezdő munkanélkülit munkahelyre, közülük 593-an helyezkedtek el. Az egyes eszközökkel érintettek létszáma az alábbiak szerint alakult: Foglalkoztatást bővítő bértámogatással
20fő
Közhasznú munkavégzés támogatásával
160fő
Pályakezdők munkatapasztalat szerzés támogatásával
194 fő
Pályakezdők foglalkoztatási támogatásával Képzésben összesen
8fő 339 fő
Jelentős számban, 746-n önállóan helyezkedtek el. A távmunka elterjesztése érdekében indított központi program megyei tapasztalatai A 2004. évi távmunka pályázat eredményeként a megyében 5 munkáltató nyert el támogatást 17 fő foglalkoztatására. A nyertes pályázók 2004. október 1-től, 6 hónapos időtartamra vissza nem térítendő bértámogatásban részesültek, munkahelyenként a minimálbér és járulékai erejéig. Egy munkáltató létszámfeltöltési problémákra hivatkozva a támogatás igénybevételéről lemondott, ezért 2004. évben 14 fő bértámogatására 2.055 e Ft került kifizetésre. A non-profit szektorbeli munkavállalás elősegítését szolgáló országos foglalkoztatási program A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló többször módosított 1991. évi IV. törvény 19/B.§-a (Flt.), valamint a végrehajtásáról szóló módosított 6/1996. (VII.16.) MüM rendelet 26/G.§-a alapján a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium pályázati felhívást tett közzé a ”Non-profit szektorbeli munkavállalás elősegítését szolgáló országos foglalkoztatási program megvalósítására, melynek célja a nonprofit szektor humán erőforrással való megerősítése, forrásszerző képességének javítása a közszférából felszabaduló munkavállalóknak a non-profit szektorba való irányításával. A célcsoportba azon köztisztviselők, közalkalmazottak, továbbá szolgálati jogviszonyukat vesztett munkavállalók tartoznak, akik a 2263/2003. (X.27.) és 1106/2003. (X.31.) Kormányhatározatok alapján kerültek leépítésre, és részvételi szándékukat jelezték a területileg illetékes munkaügyi központnál. A támogatás 3-szor 10 hónapos időtartamra szól. A Támogatott a program keretében az első szakaszban a foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatást (bértámogatást) + a foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalását 100%-ban, a második szakaszban 70%-ban, a harmadik szakaszban 40%-ban veheti igénybe. A támogatás utólagos, a Támogatott által kifizetett munkabérek figyelembe vételével történik az elszámolás a kifizetést követő hónapban. 12
A megyében a benyújtott és a támogatást elnyert pályázatok száma 18. Közülük 6 munkáltató nem talált megfelelő személyt a tervezett munkakörökre. A támogatásról rendelkező megállapodást 12 pályázóval, 22 fő foglalkoztatására kötöttük meg. A támogatással foglalkoztatott személyek létszámában időközben változás állt be, számuk 2 fővel csökkent. A foglalkoztatás megkezdése előtt, 12 munkavállaló - a munkakörük ellátásához -1 hónapos képzésen vett részt, ahol az EU-s pályázatírás alapismereteit sajátította el. Egyéb képzési igény a támogatottak részéről nem merült fel. Utazási költségtérítés támogatására 15 munkavállaló esetében nyújtottak be kérelmet a munkaadók. A 2004 évi elkötelezettség összege 29.962.000 Ft. 5. A megyei kezdeményezésű munkaerő piaci programok 2004. évi érintett létszáma, tevékenységeinek megvalósítása A Pest Megyei Munkaügyi Központ tevékenysége során folyamatos és kiemelt figyelmet fordít a hátrányos helyzetű, alacsony iskolai végzettségű munkanélküliek munkaerő piaci esélynövelésére, felzárkóztatására. A 2003. január hónapban elindított Integrált Roma Foglalkoztatási Központi Program két éves időtartamban, kiemelt programként valósította meg a hátrányos helyzetű roma és velük azonos élethelyzetben lévő nem roma származású munkanélküliek felzárkóztató programját. Célja: A roma kisebbséggel együttműködve valós és tartós megoldást kínálni az életkörülményeik javítására, valamint olyan humánerőforrás–fejlesztést kívántunk elindítani, amely a már létező és a későbbiekben létrejövő munkahelyekre biztosítja a megfelelő munkaerőt. A programban résztvevők, a munkaerő-piaci keresletnek megfelelő készség-és tudásfejlesztő programokban vettek részt, és a megfelelő felkészültség birtokában bármikor elhelyezkedhetnek majd a munkaerő-piacon. A program kezdetétől (2003.01.01) 2004. 12. 31-ig az érintett létszám 657 fő. Munkaviszonyt létesített 354 fő, közülük 199-en vállalták a 6 hónapos munkahelyi figyelemmel kísérést, 37 főnek a 6 hónap lejárta előtt megszűnt a munkaviszonya. Teljes munkaidős munkaviszonyt létesített, de nem járult hozzá a nyomon követéshez a kilépő nyilatkozatban 75 fő, Rész munkaidős vagy időszakos/szezonális munkaviszonyt létesített, de nem járult hozzá a nyomon követéshez a kilépő nyilatkozatban 63 fő, 17-en Alkalmi Munkavállalói Könyvvel dolgoznak. A hagyományos foglalkoztatáspolitikai eszközök mellett (motivációs tréning, felújítófelzárkóztató képzés, stb.) olyan humánszolgáltatási foglalkozásokra is sor került, ami az életvezetési problémák megoldását, a megfelelő életmód és a munkamagatartás kialakítását is segítik. A program kimenet nem előre megjelölt határidőkhöz kötődött, hanem az egyén előmeneteléhez, adottságaihoz és a munkaerő-piaci igényekhez. A programnak nem volt része a munkaerő-piaci képzés. A munkaerő piaci igények nem koncentráltan jelentek meg, a képzéseket kimondottan a munkaerő-piaci igények szem előtt tartásával szerveztük, ezért amikor a munkaerő-piaci igény megjelent, és volt aktuális szervezés alatt álló munkaerő-piaci képzés, akkor az erre alkalmas ügyfeleket az egyéni felkészültségi szintjük figyelembe vételével arra beiskoláztuk. Például:
Parkgondozó Ívhegesztő
14 fő 12 fő
13
A programhoz kötődő munkaerő piaci képzések sokfélék, de néhány koncentráció kimutatható a szakmacsoportot illetően. Például:
abc eladó könnyű-gépkezelő kőműves személy-és vagyonőr szociális - gondozó-és ápoló
A program ismeretfelújító- és fejlesztő elemei a szakmai képzésben való részvételre készítették fel, az egyén adottságai és a munkaerő-piaci igénye döntötte el, hogy az ügyfél az általános képzési lehetőségekből mely szakterületen, mikor kerülhet képzésbe vonásra. Az Integrált Roma Foglalkoztatási Központi Program kapcsán mindösszesen 2 év (2003.01.01-2004.12.31) alatt 300 fő képzését terveztük megvalósítani, és ezen belül nyolc helyszínen ismeretfelújító képzés keretében 100 főt terveztünk programba vonni. Felzárkóztató képzés 2004. év első félévében egy felzárkóztató képzés indult el fővárosi helyszínnel 5 fő beiskolázásával, akik mindnyájan sikeresen vizsgáztak A felújító képzések esetében az érintett ügyfelek párhuzamosan közhasznú munkavégzésben vettek részt. Az oktatás időpontja, és a munkavégzés időpontja minden esetben a munkáltatóval és a Képző intézménnyel egyeztetésre került. Ezen ügyfeleink részére képzési támogatásként minden esetben: 100%-os tanfolyami költség-térítés került megállapításra. A tanfolyamok a program helyszíneken, kihelyezett formában valósultak meg. A felújító képzéseket követően tanácsadó szakember személyenként pályaorientációs foglalkozást tartott, amely alkalmas a szakmai képzés lehetőségének és irányának meghatározására. Néhány esetben a felújító, felzárkóztató tanfolyamok/képzések befejezését megelőzően is sor került pályaorientációs foglalkozásokra, hogy az ügyfeleket ne érje váratlanul, ha esetleg nem az eredeti elképzelésüknek megfelelő szakmát tudnak tanulni a nem megfelelő jelentkezőlétszám miatt és legyen idejük az új szakmával kapcsolatos „áthangolódásra” és a döntés meghozatalára. Kiemelten kezeltük és figyelmet fordítottunk arra is, hogy 2006. január 01-ig ad az OKJ lehetőséget a nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkezők részére több szakmában is a szakmai képzésekbe történő bekapcsolódásra. A képzési tervünk ennek megfelelően jelentős számban tartalmazott a befejezett nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkező ügyfelek részére ajánlott képzési lehetőségeket. Emellett a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők számára is kínáltunk szakképzéseket. A megyei, térségi munkaerő-piaci kereslet folyamatos figyelésével, a várható tendenciák, változások, prognózisok figyelembe vételével határoztuk meg azokat a képzési szakirányokat, és helyszíneket, amelyek a felzárkóztató képzések (7-8. osztály befejezésére irányuló képzés) mellett a program két éves időtartama alatt a szakmai képzési kínálatot jelentették. A rugalmas alkalmazkodással a program, illetve a szakirányi kört bővíteni, módosítani kellett a külső tényezők és a konkrét munkaerő igények miatt. A program résztvevőinek a képzésbe történő bekapcsolódás mindenkor a jogszabályi előírások és a személyes adottságok figyelembe vételével történt. A program a szakképzést – az elhelyezkedés nagyobb eredményessége érdekében – a munkaerő piaci igényekhez illeszkedő szakirányokban, integrált módon a PMMK munkaerő14
piaci képzési rendszerében lévő tanfolyamokra építve együttesen biztosította. Ezzel 1-1 ügyfél számára nem egy –két képzési szakirány állt rendelkezésére, hanem kb. 32 szakirány. Természetesen az egyén által önállóan választott képzések – amelyek a PMMK munkaerőpiaci képzési tervében nem szereplő szakirányok esetenként - valamint a közlekedési szakirányú képzések iránt is jelentős számban volt érdeklődés a csoportos szervezésű, munkaügyi központ által ajánlott képzéseken túl. A közlekedési és az egyéni képzésben résztvevő ügyfeleink is minden esetben 100%-os képzési támogatásban, valamint jövedelem kiegészítő támogatásban részesültek. Szakmai képzések eredményei (2004. évben): Év
Tanfolyamok száma
Beiskolázottak létszáma (fő)
Tanfolyamot sikeresen befejezők száma (fő)
Tanfolyamot sikertelenül befejezők száma (fő)
Kimaradtak (fő)
2004
41
142
88
10
6
2004 évben beiskolázott ügyfeleink közül 38 fő képzése fejeződik be 2005 évben. Az érintett tanfolyamok igen széles szakmastruktúrát fedtek le. A szakma sajátosságainak megfelelően jelentős eltéréseket mutat a képzések időtartama is. (átlagosan: 3-10 hónap) 2004 évben az alábbi szakmák megszerzésére irányuló képzéseken vettek/vesznek részt ügyfeleink: • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
felzárkóztató képzés (nyolc osztály megszerzésére) abc eladó asztalos közlekedési képzések ( C,D,E,TIR,ADR stb.) dajka eljárás szerinti hegesztő gumiabroncs-javító és kerékkiegyenlítő kereskedő boltvezető kéz-és lábápoló könnyűgépkezelő motorfűrész-kezelő nehézgépkezelő pénzügyi-számviteli ügyintéző pincér számítástechnikai szoftverüzemeltető számítástechnikai szoftverüzemeltető + alapfokú angol nyelv számítógép – kezelő, használó személy-és vagyonőr szociális gondozó- és ápoló virágkötő
Az érintett ügyfelek részére a szakmai képzések elvégzéséhez képzési támogatásként minden esetben 100%-os tanfolyami költségtérítés került megállapításra. Emellett a munkaerő-piaci képzésbe vont ügyfelek részére a képzés időtartamára megállapítható ellátást (pl.
15
munkanélküli járadék, keresetpótló juttatás) az OFA kiegészítette a mindenkori minimálbér összegére jövedelem kiegészítés formájában a képzés intenzitásának függvényében. A Munkaerő-piaci Alap Irányító Testülete (MAT) lehetővé tette, hogy a program kimeneteként tervezett eredményesség elérése érdekében, többletforrás felhasználása nélkül a program résztvevői részére 2004.12.31-ig állapítható meg jövedelem kiegészítő támogatás, és ezen támogatás a szakképzés befejezéséig, de legkésőbb 2005.12.31-ig folyósítható. A munkaerő-piaci képzésekben résztvevők átlagos képzési támogatása 2004-ben 142.426.-Ft/fő volt. A képzések átlagos óraszáma 2004 évben beiskolázottak esetében 411 óra/tanfolyam. A tanfolyamokon előfordultak hiányzások, amelyek részben igazolt, részben pedig igazolatlan hiányzások voltak. Volt olyan eset, amikor a képzéseknél megengedett 10%-os mértéket elérte, vagy meghaladta a hiányzások összes óraszáma. Ha a Képző Intézmény és a Kirendeltség felszólítása ellenére sem látogatták a tanfolyamot, akkor sor került a tanfolyamról történő kizárásra. Előfordult olyan eset is, hogy az illetékes kirendeltséggel, képző intézménnyel, programvezetővel felvettük a kapcsolatot, annál a hiányzó ügyfélnél, akinél még pótolható volt a tananyag, ott megadtuk a lehetőséget a tanfolyam folytatására, természetesen, ha ügyfelünk is partnerként működött együtt. Megfigyelhető volt, hogy a tanfolyamokon való részvétel a közösségi szellemet javította, megtanulták a hallgatók a rendszerességet, közösségben való viselkedést. Rádöbbentek jó döntés volt, hogy elfogadták és éltek a program adta lehetőséggel. A programban résztvevők nagytöbbsége a tanfolyamokat végig látogatta, úgy az elméleti, mint a gyakorlati oktatásokat, részt vettek a záróvizsgákon. Annak ellenére, hogy a szakmai képzésbe beiskolázottak tudásszintje általában, kevesebb volt, mint a programon kívülieké a vizsgákon átlagosan közepes eredménnyel helytálltak. A képzésből történő lemorzsolódás sem volt nagyobb, mint a programon kívüli beiskolázottak esetében, ezt az újszerűségként megjelenő jövedelem kiegészítés folyósítása is befolyásolta, amit az ellátásuk mellett biztosítottunk számukra. Többen megértették, hogy rajtuk kívül - akik a program résztvevői -, vannak még olyan emberek, akik talán még rosszabb helyzetben vannak, kevesebb pénzből élnek, betegek, rokkantak stb., és nekik nincs ilyen lehetőségük sem, hogy a saját és hozzátartóik életén gyökeresen változtassanak. 6. Humánszolgáltatások keretében végzett tevékenység A Pest Megyei Munkaügyi Központ humánszolgáltatási tevékenységét a 30/2000. (IX.15.) GM rendelet - a munkaerő-piaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról - előírásainak megfelelően végzi. A munkaügyi központ Humánszolgáltatási Osztályának keretén belül Álláskereső klub, Foglalkozási Információs Tanácsadó és Rehabilitációs Centrum, illetve Rehabilitációs munkacsoport működik. A központilag nyújtott szolgáltatások mellett öt kirendeltségen (Cegléd, Gödöllő, Szentendre, Vác és Ráckeve) helyben is igénybe vehető tanácsadás, illetve egyéni tanácsadás szükség esetén (pl. pszichológiai tanácsadás) - külső humánszolgáltatás vásárlással is biztosítható. Az Álláskereső klubban két tréner dolgozik, évente 10 csoportnak tartanak háromhetes tréninget 2004-ben 156 fő vett részt a foglalkozásokon. Emellett 3 napos álláskeresési technikák oktatásában vettek részt, idén 51 főnek tartottak ilyen kurzust. 16
A FIT a humánszolgáltatási struktúrában az öninformációs módszert képviseli, korszerű fogadótérben és eszközrendszer segítségével széleskörű tájékozódási lehetőséget biztosít. 2004-ben 3109 fős ügyfélforgalmat bonyolított le a FIT, - tehát jelentős érdeklődés mutatkozik ennek a szolgáltatásnak az igénybevételére – ezen belül 1277 fő nem regisztrált ügyfél kereste fel a FIT-t, akik ezáltal bekerültek a munkaerő-piaci forgalomba. Az említett két szolgáltatás az egyén aktivitásának, önmenedzselési ismereteinek és készségeinek fejlesztését erősíti. Jellemző, hogy egyre növekvő mértékben igénylik ügyfeleink az egyéni foglalkozást, illetve a célzott segítségnyújtást. Ezeknek az igényeknek (adatok a táblázatban találhatók) a kielégítésére tanácsadói szolgáltatások állnak rendelkezésre, egyrészt személyre szóló egyéni, másrészt csoportos formában. A tanácsadás a munkavállalási, pályaorientációs, rehabilitációs problémák feldolgozását célozza és a személy munkaerő-piaci alkalmazkodó képességének, konstruktív gondolkodásmódjának és tudatos pályatervezésének fejlesztéséhez járul hozzá. Jogi tanácsadást a munkaügyi központ jogi osztályának munkatársai végeztek. A Pest Megyei Munkaügyi Központ a 68/1996. (V. 15.) Korm. rendelet 2.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatát: „A munkaügyi központ az általános iskolákban, szakmunkásképző iskolákban, szakiskolákban, speciális szakiskolákban, gimnáziumokban, szakközépiskolákban, főiskolákon és egyetemeken a végzős fiatalok részére a tanév befejezése előtt szóbeli vagy írásbeli tájékoztatást nyújt az elhelyezkedési esélyekről, valamint foglalkoztatást elősegítő támogatások igénybevételének lehetőségeiről.” az alábbiak szerint ellátta. A hagyományoknak megfelelően 2004-ben is megrendezésre került a pályaválasztási kiállítás sorozat a megye hat helyszínén, amelyen 6600 általános iskolás, 500 középiskolai tanuló, 40 felsőfokú oktatásban résztvevő hallgató, 625 fő munkanélküli, 500 tanár, 100 szülő vett részt összességében. Másrészt a munkaügyi központ minden Pest megyei középiskolába eljuttatta a Középiskola után 2005 c. könyvet, illetve a „Hogyan tovább” és az „Amit Pest megye munkaerőpiacáról tudni érdemes” című kiadványokat, valamint a PMMK FIT – RIC tevékenységét bemutató prospektust. Továbbá eljuttatta az említett kiadványokat azoknak a Pest megyei általános iskoláknak, szakmunkásképző iskoláknak, szakiskoláknak, és a speciális szakiskoláknak, amelyek nem vettek részt az őszi PMMK pályaválasztási kiállítássorozaton. Emellett - igény szerint - osztályfőnöki óra keretében az iskolákban is tájékoztatást tartottak munkatársaink. A pályakezdők mellett prioritást élvezetek és humánszolgáltatásban részesültek más a munkaerő-piacon diszkriminált csoportok is, akik számára több lehetőséget különböző munkaerő-piaci programok nyújtottak. Kiemelkedő volt ezek között az Integrált Roma Foglalkoztatási Központi Program, vagy a 45 év felettiek programja stb. 2004-ben indult útjára a Humánerőforrás Fejlesztési Operatív Program is, amely szintén az esélyegyenlőség megteremtését és a munkaerő-piaci, illetve társadalmi integrációt célozza. 7. A bérgarancia alaprész működtetésével összefüggő megyei feladatok végrehajtása 2004-ben 45 munkáltató 163 fő munkavállalója részére összesen 44.524 eFt támogatást nyújtottunk. Elutasító határozat nem született. A benyújtott kérelmek száma az előző évihez képest jelentősen nőtt, ugyanakkor az ehhez kapcsolódó támogatott létszám csökkent. A támogatott létszám 241 főről 163 főre, a támogatás összege 47.859 eFt-ról 44.524 eFt-ra változott. A maximálisan adható egy főre jutó támogatás összege 414.400 Ft-ról 490.000 Ft-ra emelkedett.
17
A gazdaságban végbemenő változásoknak tudható be – új gazdálkodó szervezetek alakulnak, átalakulnak –, hogy 2004-ben az előző évihez képest a felszámolók több kérelmet nyújtottak be a Bérgarancia Alapból igényelhető támogatás iránt. 2004. évben bérgarancia támogatás visszafizetésére három esetben került sor, összesen 1.481.896 Ft összegben. Jogosulatlanul igényelt támogatás visszakövetelésére nem került sor. A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetek általában nem rendelkeznek értékesíthető eszközökkel, bevételeik nem keletkeznek, ezért nem tudják a visszafizetést teljesíteni. Behajthatatlan követelés törlésére 18 támogatott esetében került sor, 12.285.957 Ft összegben.
Az ellenőrzések tapasztalatai Munkafolyamatba épített tételes ellenőrzést végeztünk a támogatás feltételeivel kapcsolatban. A kérelem és az adatlap adatait érintő kisebb hiányosságokat még a határozathozatal előtt a felszámolóval korrigáltattuk. Az ellenőrzött iratokból megállapítható volt, hogy valamennyi felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet a kiutalt támogatást megalapozottan igénye és jogszerűen használta fel. Budapest, 2005. február 28.
18
A munkaerő közvetítéshez kapcsolódó néhány jellemző mutatószám Lezárt közvetítések száma Munkaügyi központ megnevezése
Ebből sikeres közvetítések száma
A sikeres közvetítésekből támogatottak
2003.
2004.
2003
2004 2003
Pest Megye
15667
15778
Nem támogatottak
7065
8177
19
3890
2004 4316
2003 3175
2004. 3861
KIMUTATÁS A humánszolgáltatásokat 2004. évben igénybe vevők létszámadatairól
Szolgáltatások megnevezése
Száma összesen/fő
Összesenből
Összesenből
csoport-
egyéni
foglalkozáson
tanácsadáson
részt vettek
részt vettek
száma
száma
Összesenből
Összesenből
nem
regisztrált
regisztrált
munkanél-
munkanél-
küliek száma
küliek száma
Munkavállalási tanácsadás
1083
315
768
986
97
Pályaorientációs tanácsadás
1829
1217
612
383
1446
Pályakorrekciós tanácsadás
82
0
82
79
3
Pszichológiai tanácsadás
323
0
323
323
0
Rehabilitációs tanácsadás
124
7
117
103
21
FIT
3109
0
3109
1832
1277
Jogi tanácsadás
1850
0
1850
555
1295
272
0
272
228
44
0
0
0
0
0
Álláskeresési technika
217
195
22
69
148
Álláskereső klub
176
176
0
175
1
3 napos foglalkozások
286
286
0
286
0
9351
2196
7155
5019
4332
Képzési tanácsadás Vállalkozási tanácsadás Csoportos foglalkozások
Összesen
20
21
