BESZÁMOLÓ A GYERMEKJÓLÉTI és CsaládsegítŐ SZOLGÁLAT 2008. ÉVI MUNKÁJÁRÓL
Készítette Csokonáné Vízkeleti Ildikó intézményvezető
Törökbálint, 2009. március 11.
Tisztelt Polgármester Úr!
Mellékleten megküldőm a 2008. évi beszámolómat, amely két fő részre oszlik:
I.
II.
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény értelmében a Gyermekjóléti Szolgálat 2008. évi beszámolója. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény értelmében a Családsegítő Szolgálat 2008.évi beszámolója.
Törökbálint, 2009. március 11. Tisztelettel:
Csokonáné Vízkeleti Ildikó Intézményvezető
I.
2
Beszámoló a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény végrehajtásáról a 2008. évben
TARTALOMJEGYZÉK
I. II. III. III/1.
A Gyermekjóléti Szolgálat célja, feladatai A Szolgálat működési területe, szervezeti felépítése A Szolgálat feladatellátása Tanácsadás, információnyújtás, a különböző ellátásokhoz
való hozzájutás segítése III/2. . Szakmai koordináció, észlelő és jelzőrendszer III/3. III/4. IV. IV/1. IV/2. IV/3. V. VI.
működtetése Nyilvántartások vezetése Szabadidős programok szervezése a prevenció érdekében A Szolgálat, gondozási tevékenysége Alapellátás Védelembe vétel A családjából kiemelt gyermek és családjának gondozása Egyéb, vállalt feladatok Tervek, elképzelések
4. oldal 5. oldal 7. oldal 7 oldal 9. oldal 12. oldal 12. oldal 12. oldal 14. oldal 15. oldal 16. oldal 17. oldal 18. oldal
Törökbálinton a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál egy intézményen belül működik a gyermekjóléti és a családsegítő szolgáltatás. A két feladat ellátása önálló szakmai egység során valósul meg. Mindkét tevékenység a családok, az egyének szociális és mentálhigiénés támogatását is magába foglalja. A módszerek, eszközök sok esetben hasonlóak, de a gyermekek védelmének ellátása az általános szociálpolitika specifikusságát kívánja meg.
3
I. A gyermekjóléti szolgálat célja, feladatai A Gyerekjóléti Szolgálat a törvényi előírásoknak megfelelően, a megelőző tevékenység hangsúlyozása érdekében a következő főbb tevékenységeket látja el: ― a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése, ― a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése, ― a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint számára a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutás szervezése, ― a szabadidős programok szervezése, ― a hivatalos ügyek intézésének segítése. ― a gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében: → a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, a nem állami szervek, valamint magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőző rendszerben, → a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése, → az észlelő és jelző rendszer tagjaival való együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása, ― A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében: → gyermekkel és családjával végzett szociális munkával, családgondozás a problémák rendezése, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozása, → a családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében, → az egészségügyi és a szociális ellátás - különösen a családsegítő szolgáltatás -, valamint a hatósági beavatkozás kezdeményezése, → javaslat készítése a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására.
― A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében
4
→ a családgondozás biztosítása a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához, → az utógondozás biztosítása a gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez.
II.
A Szolgálat működési területe, szervezeti felépítése
Az intézmény működési területe a Törökbálint közigazgatási területe. A Gyermekjóléti Szolgálat jelenleg egy fővel működik, a másik státusz betöltésére a pályázat megjelenése folyamatos. A Gyermekjóléti Szolgálat családgondozója, az intézményvezetőhelyettesi feladatokat is ellátja. A Gyermekjóléti Szolgálatban is 2008-ban jelentős változások történtek. Július elsejével új vezető került az intézmény élére. Személyi változások során az egyik kolléga nyugdíjba ment, a másik pedig az iskolai végzettségének megfelelő állásban helyezkedett el. Az új kolléga megfelelő tapasztalattal, empátiakészséggel és végzettséggel rendelkezik.
A felépítést bemutató organogram mellékletként szerepel a beszámoló végén.
III.
A Szolgálat feladatellátása
A gyermekjóléti szolgálat, szervezési, szolgáltatási, és gondozási tevékenységeket lát el. A feladat az ügyféllel való együttműködésen alapuló, a hatósági munkát megelőző, azt információkkal segítő és kiegészítő, szolgáltató tevékenység. Általános feladatok: ― tanácsadás, ― információnyújtás, ― a különböző ellátásokhoz való hozzájutás segítése, ― szakmai koordináció, ― észlelő és jelzőrendszer működtetése, ― nyilvántartások vezetése, ― szabadidős programok szervezése a prevenció érdekében.
5
III/1. Tanácsadás, információnyújtás, a különböző ellátásokhoz való hozzájutás segítése A tanácsadásnál a gyermekjóléti szolgálat családgondozója segíti az igénybe vevőt egy probléma, vagy cél felismerésében és megítélésében, valamint annak eléréséhez vezető alternatívák mérlegelésében. Az információnyújtás: az intézményhez forduló személy részére nyújtott szakmai ismereteket nem tartalmazó tájékoztatás nyújtása. A családgondozók az ügyfelekkel végzett munka során családtervezési, pszichológiai, nevelési, egészségügyi, mentálhigiénés tanácsot nyújtanak a hozzájuk forduló családoknak. Ezt a tevékenységet az intézményben dolgozó szaktanácsadók (pl.: jogász, pszichológus) speciális ismeretekkel segítik.
1. táblázat: A gyermekjóléti szolgálat gondozási eseteinek száma a kapcsolatfelvétel módja szerint Sorszám
Megnevezés
Kapcsolatfelvétel száma
01
Önkéntes (gyermek kezdeményezte) Szülővel közösen Gyermekjóléti szolgálat által kezdeményezett Jelzőrendszer által kezdeményezett Együttműködésre kötelezett (hatóság által kötelezett) Összesen
6
02 03 04 05 06
30 33 43 25 137
2. táblázat: A gyermekjóléti szolgálat szakmai tevékenységeinek száma
6
Sorszám
Megnevezés
7
Szakmai tevékenységek száma
01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 15 16 17 18
Információnyújtás Tanácsadás Segítő beszélgetés Hivatalos ügyekben való közreműködés Családlátogatás Közvetítés más szolgáltatásba Felülvizsgálati tárgyaláson való részvételek átmeneti nevelésbe vétel esetén Felülvizsgálati tárgyaláson való részvételek védelembe vétel esetén Elhelyezési értekezleten, ill. tárgyaláson való részvétel Ifjúsági lelki segélytelefon Kapcsolattartási ügyelet Konfliktuskezelés Készenléti szolgálat Szakmaközi megbeszélés Esetkonferencia Örökbefogadással kapcsolatos intézkedés Egyéb Összesen (01-17 sorok)
49 60 92 102 221 11 8 7 4 0 2 15 0 4 1 1 0 577
A kezelt probléma típusa szerint megnövekedett az anyagi (megélhetéssel, lakhatással kapcsolatos),és gyermeknevelési esetek száma. Magas esetszámot mutat a szülők és a család életvitelében jelentkező működési zavarok. Ezzel párhuzamosan nőttek az iskolában megjelenő problémák (magatartászavar, iskolai hiányzások). Megnőtt a tanácsadásra, a hivatalos ügyintézésben való segítségkérők száma. Védelembe vételre 14 gyermek esetében került sor. Alapellátás keretében, családok átmeneti otthonában 11 gyermek lett elhelyezve. III/2. Szakmai koordináció, észlelő és jelzőrendszer működtetése A törvényi előírásoknak megfelelően a Gyermekjóléti Szolgálat a jelzőrendszeri tagok részvételével megtartotta az éves gyermekvédelmi tanácskozást. Szakmaközi 8
megbeszélésekre még nem került sor a szervezeti változások miatt, viszont szükség esetén esetkonferenciára, esetmegbeszélésre igen. A jelzőrendszer működtetésének egyértelmű célja a gyermekvédelemben érintett intézmények, szervezetek, szakemberek együttműködésének javítása, hatékonyabbá tétele, az információ áramlás elősegítése, a jelzőrendszeri tagok tevékenységének összehangolása. Az intézmény alapvető hitvallása, hogy a problémákat meg lehet, és ha mód van rá, akkor meg is kell előzni. Az 1997. évi XXXI. a gyermekek védelméről szóló törvény is a megelőző tevékenység hangsúlyozását preferálja. Könnyebb, költségkímélőbb a krízist megelőzni, mint a már kialakult veszélyeztetettséget megszűntetni. A gyermekjóléti szolgálat feladatát hármas prevenciós szinten végzi: -
Elsődleges prevenció. Általános, alapellátási formák, amelyre minden gyermek jogosult. Figyelemfelhívó, ismeretterjesztő tevékenységek (ismeretek a gyermeknevelésről, fejlődési szükségletekről, a gyermekbántalmazás jeleiről, jellegzetességeiről, tájékoztatás a jelzés kötelező és szükséges voltáról, stb.)
-
Másodlagos prevenció. Célzott segítségnyújtás, amennyiben definiálja a rizikófaktorokat, a veszélyeztetetett csoportokat, és segítséget nyújt mielőtt a bántalmazás, elhanyagolás bekövetkezne.
-
Harmadlagos prevenció. Speciális feladatokat jelent, azokban az esetekben, amikor a család vagy az ellátó intézmény nem a gyermek szükségleteinek megfelelő ellátásokat nyújtják. Ilyenkor be kell avatkozni a megfelelő szakmai eszközökkel, hogy megszűnjön a veszélyeztető magatartás.
A prevencióban hangsúlyos szerepük van az észlelő és jelzőrendszeri tagoknak, akik a hatékony együttműködésükkel segíthetik a családgondozók munkáját, illetve a családok problémáinak megoldását.
3. táblázat: A jelzőrendszer által küldött jelzések száma Sorszám
Megnevezés
Küldött jelzések száma
01
Egészségügyi szolgáltató
4
9
02 03
09 10
Ebből (01-ből) védőnői jelzés Személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgálat Közoktatási intézmény Rendőrség Ügyészség, Bíróság Társadalmi szervezet, egyház, alapítvány Áldozatsegítés és kárenyhítés feladatait ellátó szervezet,pártfogó felügyelői szolgálat Állampolgár Önkormányzat (jegyző)
11
Összesen (01, 03-10 sorok)
04 05 06 07 08
4 6 26 7 -
43
A védőnők munkája rendkívül fontos. A hatékonyság növelése érdekében 2009-ben teammunkában végzett családlátogatásokat, szakmai megbeszéléseket tervezünk. A gyermekagresszió megelőzése, illetve csökkentése érdekében a Gyermekjóléti Szolgálatnak a rendőrséggel történő szorosabb együtt működést igényel a jövőben. A gyermekorvosokkal való kapcsolat kiépítése is fontos feladatunk lesz. Számos esetben, mint azt már a gyakorlat is mutatja a gyermekorvosok információi nélkülözhetetlenek. Ilyen eset lehet a családjából kiemelt gyermek elhelyezésekor felmerülő kérdés, hogy megkapta-e a szükséges oltásokat, szükséges-e folyamatosan gyógyszert szednie. A jelzőrendszeri együttműködésről A Gyermekjóléti Szolgálat kiemelkedő fontosságú tevékenységének tekinti a koordinátori munkát. Ennek lényege éppen a jelzőrendszeri tagokkal végezett összehangolt munka rendszeresítése, összefogása. Az intézményekkel végzett koordinátori munkát szeretnénk erősíteni. Ezzel egy bizalmasabb, jól működő munkakapcsolat tud kialakulni az intézmények között. A Tanácskozásra, amit a gyermekvédelmi törvény ír elő a gyermekjóléti szolgálatok számára minden év március 31-ig meg kell tartani. Ezen a megbeszélésen kell értékelni az előző év gyermekvédelmi munkáját. Ezt a tanácskozást 2009. március 10-én tartottuk meg. A megjelent gyermekvédelmi szakemberek arról számoltak be, hogy jó és segítő kapcsolatot sikerült kialakítani a gyermekjóléti szolgálattal. A jelzőrendszeri tagok által készített beszámolókból kiderült, hogy a bölcsődei férőhelyek száma nagyon kevés. Komoly gondok várhatók őszre, mert többszörös a túljelentkezés a férőhelyekre, és nagyon nehéz lesz dönteni, hogy ki kerülhet be. Több szülő is megkereste már a szolgálatunkat, hogy szeretne elmenni dolgozni. Nem tudja megoldani a gyermeke elhelyezését, kéri segítségünket és javaslatunkat, hogy a szociális rászorultságukra való tekintettel kerülhessen felvételre a gyermekük. Az óvodák képviselői arról számoltak be, hogy a Nevelési Tanácsadó nem győzi az általuk küldött eseteket, és szükség lenne még egy főre, státuszra. Kérik, és jónak tartják a koordinátori munka erősítését a gyermekjóléti szolgálat által.
10
A védőnők nagyon gyümölcsözőnek ítélik meg a szolgálattal és a többi jelzőrendszeri taggal való együttműködést. A Nevelési Tanácsadó pszichológusai erősíteni szeretnék a szolgálat pszichológusával a szakmai kapcsolatot. Az iskolák is fontosnak ítélik meg a koordinátori munkát a szolgálat részéről. Fontos a szoros együttműködés és kapcsolattartás. A Családok Átmeneti Otthonának vezetője kéréssel fordult felénk a pszichológus szolgáltatását illetően. Örülnek, hogy az otthon lakói és a gyermekek igénybe vehetik őt. A gyámhatóságról a kolleganő kérte, hogy a gyermekek kiemelése esetén legyen jelen pszichológus vagy családgondozó. A Gyámhivatal vezetője felhívta a kollegák figyelmét a családi jogállás rendezésére, hiszen Törökbálinton is előfordult már többször, hogy ez évekig rendezetlen volt. A jelzőrendszeri tanácskozás pozitív eredménnyel zárult. Célként fogalmaztuk meg a szakmaközi megbeszélések rendszeresítését.
A Gyermekjóléti Szolgálat a következő intézményekkel és szervekkel tart szoros, állandó kapcsolatot: Törökbálint Gyámhatóság Budaörs Gyámhivatal Önkormányzat egyes irodáival Szociális Iroda Védőnői Szolgálat Bölcsőde Óvodák Iskolák Rendőrség Gyermekorvosok Budaörs Nevelési Tanácsadó Civil szervezetek És egyéb gyermekekkel és családokkal foglalkozó társintézmények
III.3. Nyilvántartások vezetése A szolgálat munkatársai számára kötelező nyilvántartást vezetni, melynek törvényi szabályai a tavalyi évben jelentősen változtak. A 251/2006. (XII. 6.) Kormány rendelet értelmében 11
2007. április1-től a Gyermekeink védelmében elnevezésű adatlap-rendszer használata kötelező. Ennek bevezetése az egyes jelzőrendszeri tagok – házi gyermekorvosok, védőnők – számára, illetve a gyámhatóság és a gyámhivatal az egységes iratkezelést és a hatékonyabb együttműködést teszi lehetővé a gyermekek és családjaik érdekében végzett munka során. III.4. Szabadidős programok szervezése a prevenció érdekében A szabadidős programok szervezésének egyik fontos szempontja, hogy a családban jelentkező nevelési problémák, hiányosságok jobban felszínre kerülhessenek. Emellett ezek enyhülhetnek is, hiszen a rossz szociális helyzetben élő családoknak sok esetben nincs lehetőségük gyermekeik számára hasznos és koruknak megfelelő szabadidős programot biztosítani. Ezek azért is fontosak, mert a szülők számára példát mutatnak, valamint egy olyan értéket közvetítenek, amelyek egy gyermek egészséges személyiségfejlődéséhez, nevelkedéséhez elengedhetetlenek. A szabadidős tevékenységek célja: ― az egészséges életmódra való nevelés, ennek tudatosítása, ― agresszió levezetése, kezelése ― a szülők motivációjának növelése a közös szabadidős tevékenység megszervezésére, ― a szülő-gyermek közötti kommunikáció fejlesztése, a kapcsolat erősítése a közös élményen keresztül, ― új magatartási minta tanulása 2008. július 1.-jével vettem át az intézmény vezetését, ezért a szabadidős foglalkozások szervezésére az intézmény személyi és tárgyi átalakítása miatt nem nyílt lehetőség. Nyáron a XI. kerület kamaraerdei táborába sikerült 12 gyerek napközbeni ellátását biztosítani. Ezek szülői kérésre történtek, ugyanis a gyermekek felügyeletének megoldása nehezen megoldható a nyári szünetben a szülők számára. A 2009-es évben kézműves klubbot indítottunk be és a nyár folyamán kirándulásokat, és egyéb játékos programokat, táborokat szervezünk a gyermekek részére.
IV.
A Szolgálat gondozási tevékenysége
A Szolgálat különböző gondozási tevékenységeket különböztet meg, melyek különböző szakmai munkaformákat, esetkezeléseket is jelentenek.
Gondozási típusok: A családgondozók alapvető munkaeszköze az egyéni esetkezelés, melynek során a cél az egyénben rejlő erők, a környezetében előforduló erőforrások feltérképezése, kihasználása a probléma megoldása érdekében.
12
― Alapellátás, mely az önkéntesség elvén alapul, a minimális beavatkozás elvét szem előtt tartva. ― Védelembe-vétel, melynek keretében a családgondozói javaslat figyelembe vételével, jegyzői határozat formájában az érintettek számára olyan szabályok előírása, melyek a problémák megoldását, a veszélyeztetettség megszüntetését segítik. ― Az átmeneti nevelt gyermekekkel és családjukkal végzett szociális munka, melynek célja a családjából kiemelt kiskorú és családja közötti kapcsolat fenntartása, javítása, valamint annak elősegítése, hogy mielőbb képessé váljanak a gyermek családi környezetben való nevelésére, gondozására. ― Az utógondozás, melynek célja, hogy az átmeneti vagy tartós nevelés megszűnése után elősegítse a gyermek, illetve a fiatal felnőtt családi környezetbe való visszailleszkedését, önálló életének megkezdését.
Az alapellátásban gondozott és a védelembe vett gyermekek egyaránt veszélyeztetettek a Gyermekvédelmi értelmében, csak a veszélyeztetés foka és/vagy az együttműködés mértékében van eltérés.
4. táblázat: A gyermekjólét szolgálat gondozási tevékenysége nem és
kor eloszlásban Sorszám
Nem és kor
01 02 03 04 05 06 07 08 09 10
Fiú 0-5 éves Fiú 6-13 éves Fiú 14-17 éves Együtt (01-03) Lány 0-5 éves Lány 6-13 éves Lány 14-17 éves Együtt (05-07) Összesen (04+08) -
Alapellátásban Védelembe történő gondozás vétel 24 26 20 70 31 26 21 78 148 -
IV/1. Alapellátás
13
2 4 1 7 2 3 2 7 14 -
Összesen 26 30 21 77 33 29 22 84 161 91
2008-ban alapellátás keretében 148 gyermeket gondoztunk. Az alapellátásban történő gondozásnál általánosan megállapítható, hogy a szülők és a gyermekek együttműködése kielégítőnek tekinthető, de természetesen ez nem nélkülözi a nehézségeket sem. Az alapellátásban a következő problémacsoportok különíthetők el: ― anyagi (megélhetési, lakhatással összefüggő), ― gyermeknevelési, ― beilleszkedési nehézség, magatartászavar, teljesítményzavar, ― szülők életvitele, ― válási konfliktusok, kapcsolattartási nehézségek, ― mentális problémák, pszichiátriai problémák, szenvedélybetegség
5. táblázat: Gyermekjóléti szolgálat tevékenysége a kezelt probléma típusa szerint Sorszám
Megnevezés
Kezelt problémák száma
01
60
09 10
Anyagi (megélhetési, lakhatással összefüggő stb.) Gyermeknevelési Gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézség Magatartászavar, teljesítményzavar Családi konfliktus (szülők egymás közti, szülők- gyermek közti) Szülők vagy a család életvitele Szülői elhanyagolás Családon belüli bántalmazás (fizika, szexuális, lelki) Fogyatékosság, retardáció Szenvedélybetegségek
11
Összesen (01-10 sorok)
227
02 03 04 05 06 07 08
39 8 25 16 57 11 7 2 2
Az ábráról is leolvasható a gyermeki agresszió kialakulásának komplexitása, melyet előidézhet a szülők életvitele, szülői elhanyagolás, média káros hatása, bántalmazás. Sajnos gyakran előfordul olyan élethelyzet, amikor a család nem tudja átmenetileg a gyermek gondozását ellátni. Ezért is lenne nagy szükség arra, hogy átmenetileg gyermekek 14
elhelyezhetőek legyenek gyermekek átmeneti otthonában. Jelenleg ez Pest megyében nincsen megoldva. Az átmenetileg krízishelyzetbe került családok gyermekeit, vidéki nevelőszülőkhöz vagy otthonokba tudja a hatóság elhelyezni. Ezért is kértem a törökbálinti képviselő testülettől, hogy támogassák a gyermekek átmeneti otthonában két férőhely megvásárlásának biztosítását. A 2009-es évben erre már javaslat beadásra került. 2008-ban Törökbálinton a Sorsunk és Jövőnk Kiemelten Közhasznú Alapítvány családok átmeneti otthonában két férőhelyre kötött szerződést az önkormányzat, illetve az érdi LEA anyaotthonnal egy férőhely megvásárlása történt. Ezen férőhelyek kihasználtsága folyamatos.
IV/2. Védelembe vétel Védelembe vételre azokban az esetekben kerül sor, ahol az alapellátásban való gondozás nem vezet eredményre az együttműködés hiánya miatt, vagy olyan mértékű a veszélyeztetés, hogy az indokolja a védelembe vételt. A védelembe vétel okai lehetnek: ― elhanyagolás, ― szökés, ― suicidum, ― abúzus (lelki, fizikai, szexuális) ― rossz lakhatási körülmények ― pszichiátriai beteg, egyedülálló szülő
A Szolgálat és a Gyámhatóság közötti hatékony munkakapcsolatot mutatja az is, hogy a védelembe vétel intézménye az esetek nagyobb százalékában eredményesen működött. Előfordulnak esetek, melyeknél a védelembe vétel nem jár eredménnyel és más gyermekvédelmi eljárást kell kezdeményezni. A legkevésbé akkor működik ez az eljárás, ha a védelembe vételt a kapcsolattartási problémák megoldására használják fel. Ezekben az esetekben ez a módszer nem éri el a kívánt célt. A védelembe vett gyermekek száma 2008-ban 14 fő. IV/3. A családjából kiemelt gyermek és családjának gondozása 2O08-ban 4 gyermek került átmeneti nevelésbe, illetve 4 gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésbe.
15
A szakellátásba kerülés oka: szülő hirtelen elhalálozása szülő/szülők pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége örökbe adás nem megfelelő lakhatási körülmények Ekkor a cél az, hogy a család képessé váljon a gyermek ellátására, illetve a hazagondozás elősegítése. A családgondozók a törvénynek megfelelően járnak el, felveszik a kapcsolatot a gondozási hellyel és a gyermek családgondozójával, vagy a nevelőszülői tanácsadóval közösen végzik a hazagondozást.
6. táblázat: Szakellátásban lévő gyermekek családjainak gondozása Sorszám
Megnevezés
Gondozottak száma
01 02
Családok száma Ezen családok szakellátásban lévő gyermekeinek száma
7 8
7. táblázat: Átmeneti gondozásban részesülő gyermekek családjával végzett gondozási tevékenység Sorszám
Megnevezés
01
Helyettes szülőnél elhelyezett Gyermekek átmeneti otthonába elhelyezett Családok átmeneti otthonába elhelyezett
02
03
04
Összesen (01-03 sorok)
Gyermek Ebből (a-ból) a ek száma védelembe vett (a) gyermekek száma (b)
Családjaik száma (a-ból)
-
-
-
-
-
-
9
-
4
9
-
4
8. táblázat: A gyermekjóléti szolgálatnál ellátott bántalmazott gyermekek adatai 16
Sorszám
Megnevezés
Bántalmazott gyermekek száma fizikai
01
Családon belül szülő által Családon belül testvér által Családon belül egyéb rokon, hozzátartozó által Összesen (01-03 sorok) Családon kívül gyermek által Családon kívül felnőtt által Családon kívül intézmény munkatársa által Összesen (05-07 sorok) Összesen (04+08 sorok)
2
3
-
-
-
-
-
-
1
2
3
1
3
-
-
-
-
-
-
-
-
3
-
-
5
3
1
02 03 04 05 06 07 08 09
V.
Bántalmazott Bántalmazott gyermekek gyermekek száma lelki száma szexuális
Egyéb, vállalt feladatok
Kapcsolattartási ügyelet: 2008-ban a budaörsi Gyámhivatal felkérésére két családnál vállaltunk ügyeletet, amiből az egyik meg is valósult. Jelenleg kapcsolatügyeletre a pályázatunk elbírálás alatt van, ami 2009es évben adtunk be. Korrepetálás: magán tanulóknak és tanulási, magatartási problémával küzdő gyermekeknek, Alternatív oktatási intézmények felkutatása, kapcsolattartás az intézményekkel Drog prevenciós munkakoordinálás, áldozatvédelem, Tereptanári feladatok ellátása (egyetemi főiskolai hallgatók gyakorlata) Kamaszcsoport: a 2008./ 2009.-es tanévben két csoport indítása a Zimándy Ignác Általános Iskolában heti egy alkalommal, az Összjáték Alapítvány megbízásával. Családterápia: Heti egy alkalommal Fejlesztőpedagógus: Heti egy alkalommal VI.
Tervek, elképzelések
17
Napjainkban a gyermek- és fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények száma növekszik, és még riasztóbb, hogy az elkövetés módja is változik, mely az erőszakosságban, a nagyfokú agresszivitásban jelenik meg. Ez az Európában is jelen lévő tendencia sajnos aktuális probléma, mely a törökbálinti lakosok biztonságérzetét, közérzetét is nagymértékben befolyásolja. Országszerte különféle megoldásokat keresnek a szakemberek e tendencia megállítására. A gyermeki agresszió és a fiatalkorúak bűnelkövetői magatartásának visszaszorítására kiírt pályázatra benyújtjuk szakmai programunkat. Ezzel is segítve az iskolák munkáját. A különféle programok, intézkedések struktúrák célirányos összehangolása, konkrét cselekvési program megalkotása eredményes választ adhat a jelenleg nagy társadalmi figyelmet kiváltó gyermek- és fiatalkori bűncselekmények visszaszorítására. A veszélyhelyzet felismerését elősegítő, sok forrásból merítő jelzőrendszer a gyermekvédelmen belül jól működik, ez alapját jelentheti a további feladatorientált gyermekkori bűnmegelőzési stratégiának. A gyermekvédelem rendszerének az iskolai gyermekvédelmi felelősökkel együttműködve hatékonyabb munka érdekében részt kell venni az iskolai felvilágosító tevékenységben, valamint a szabadidő-szervezésben. Komoly feladatot jelent az intézmény munkatársai számára a tankötelezettség határának 18 évre történő emelése, ami miatt jelentősen nőhet az eddig is sok problémát okozó túlkoros, de tanköteles korú gyermekek iskolában tartása. Ennek megelőzése érdekében terveink között szerepel egy felzárkóztató, támogató csoport indítása mind a gyermekek, mind a szüleik számára. Ezen túlmenően külön programot kívánunk indítani a magatartási és tanulási zavarok miatt magántanulóvá vált gyermekeknek.
„Gyermekitek nem a ti gyermekeitek. Ők az Élet önmaga iránti vágyakozásának fiai és lányai. Általatok éreznek, de nem belőletek. És bár véletek vannak, nem birtokaitok.” (A próféta)
II.
18
Beszámoló szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény végrehajtásáról a 2008. évben
TARTALOMJEGYZÉK
I. II. III. IV. IV/1. V. VI. VII. VIII.
legalapvetőbb törvények, rendeletek Személyi feltételek Családi Szolgálat tevékenységi körei, szakmai munkája Adósságkezelési tanácsadás szolgáltatás Adósságkezelési tanácsadáson ajánlható támogatások formái Együttműködés Csoportmunka Területi munka Terveink, célkitűzéseink
19. oldal 19. oldal 20. oldal 24. oldal 25. oldal 26. oldal 26. oldal 27. oldal 28. oldal
A családsegítő szolgálat a helyi szociális ellátórendszert meghatározó legalapvetőbb jogszabályok szellemében és előírásainak megfelelően látja el tevékenységét.
I.
Legalapvetőbb törvények, rendeletek: 19
-
a többszörösen módosított 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról;
-
313/2002. (XII.29.) Korm. rendelet az egyes pénzbeli szociális ellátások folyósításának és elszámolásának szabályairól szóló 30/1993. (II.17.) Korm. rendelet módosításáról;
-
1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladataikról és működési feltételeiről;
-
17/2003 (IX.14.) XI. ÖK. sz. rendelet, a szociális és gyermekjóléti pénzbeli és természetben nyújtott támogatásokról, a szociális szolgáltatásokról valamint a gyermekjóléti alapellátásokról;
-
63/2006. (III.27.) Korm. rendelet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól;
-
1991.évi IV. törvény (a továbbiakban Flt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról;
II.
Személyi feltételek
Családsegítő Szolgálat két fővel végzi a munkáját. Mind a két fő megfelelő főiskolai végzettséggel rendelkezik. Egyes feladatköröket megbízási szerződéssel tudjuk elláttatni, ilyen a jogász a most már bevezetésre kerülő szupervíziót tartó szupervízor, és a családterápiát végző két pszichológus. 2008. július elsejével vezetőváltás történt az intézményben és ez változást hozott a személyi állományt illetően. Egy kollégánk munkaviszonya közös megegyezéssel megszűnt.
Családsegítő Szervezeti felépítése A felépítést bemutató organogram mellékletként szerepel a beszámoló végén.
20
III.
Családsegítő Szolgálat tevékenységi körei, szakmai munkája
A családsegítés célja és feladatai A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. Szolgálatunk a családsegítés keretében biztosítja
→ a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, → az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését,
→ a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését,
→ a tartós munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását,
→ a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítést családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatások közvetítését, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítását,
→ a szociális és egészségügyi szolgáltatók, intézmények, az oktatási intézmények, a gyermekjóléti
szolgálat,
valamint
a
társadalmi
szervezetek,
egyházak
és
magánszemélyek részvételét a megelőzésben.
A Családsegítő által nyújtott szolgáltatásnak - a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül - a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybe vevő környezetére, különösen családjának tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés azonban csak akkor terjedhet ki, ha a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és ha a kiskorú érdekei - a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül - e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók. 21
A Szolgálat fontos más tevékenységei •
A kapott jelzések alapján az intézmény feltérképezi az ellátási területen élő szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő családok, személyek körét, feltárja a nagy számban előforduló, az egyén és család életében jelentkező probléma okait és jelzi azokat az illetékes hatóság vagy a megfelelő szolgáltatást nyújtó szerv felé.
•
Szociális szakmai szolgáltatást nyújt: a humán jellegű civil kezdeményezéseket elősegíti, és a törökbálinti családok segítésével foglalkozó intézmények közötti kapcsolattartást erősíti az ellátások ügyfelek részére történő közvetítése érdekében.
•
2005. január 1-jétől feladata a Családsegítőnek a szociális információs szolgáltatás, amelynek célja, hogy ügyfeleink megfelelő tájékoztatást kapjanak a szociális biztonság megteremtéséhez kapcsolódó ellátásokról, azok hozzáférhetőségéről és igénybevételükre vonatkozó szabályokról.
A segítő szolgáltatás során a családgondozó kollégák a következő munkaformákat és módszereket alkalmazzák: szociális esetmunka, szociális csoportmunka, közösség-szervező szociális munka, Az egyéni esetkezelés munkafolyamata az első interjúval indul, melynek során feltárásra kerülnek az ügyfél szükségletei. Ezt követően megkezdődik a problémamegoldó alternatívák kidolgozása, melyeket a családgondozó és az ügyfél együttműködési megállapodásban rögzítenek. A megállapodás tartalmazza az elérendő cél érdekében a megvalósítandó feladatokat, az ügyfél és a segítő együttműködésének módját, (az ügyfél vállalásait, a családgondozó által végzendő teendőket), a találkozások rendszerességét, a segítő folyamat várható eredményét és a lezárás időpontját.
A Családsegítő munkatársai a segítségnyújtást a Forgalmi naplóban és az Esetnaplóban dokumentálják. Az aktuális dokumentációit az adatvédelmi követelményeknek megfelelően tárolják. Az ügyfelek fogadása és rövid tájékoztatása az erre a célra barátságosan kialakított recepción, a szociális asszisztens közreműködésével valósul meg.
22
A
családsegítő
szolgáltatás
igénybevételének
módja
önkéntesen,
illetve
kötelező
együttműködés keretében (adósságkezelési tanácsadás, rendszeres szociális segélyben részesülőkkel való kapcsolattartás) –történik. Valamennyi segítő szolgáltatás térítésmentes. Az éves beszámolók és statisztikák fontos információkat rögzítenek a családsegítő szolgáltatást igénybe vevőkről és a családsegítő szolgálat tevékenységéről. A hozott probléma szerint a legmagasabb az életviteli és az anyagi jellegűek. Egyre többen kérnek segítséget az ügyintézésben
1. táblázat: A szolgáltatást igénybe vevők hozott problémái Sorszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
A probléma típusa
Esetek száma
Életviteli Családi- kapcsolati Családon belüli bántalmazás Lelki-mentális Gyermeknevelési Anyagi Foglalkoztatással kapcsolatos Egészségkárosodás következménye Ügyintézéshez segítségkérés Információkérés Egyéb, éspedig Összesen (1-11. sorok összege) Több probléma együttes előfordulása Összesből: Krízishelyzet
42 8 1 360 2 4 28 18 137 50 3
2. táblázat: A családsegítő esetkezelések jellege
Sorszám
Esetkezelésben Esetkezelésekben Az esetkezelések jellege
1 Szociális, mentális esetkezelések összesen (2-7. sorok)
23
részt vettek
érintettek
száma 69
Száma 117
2 Információ 3 Ügyintézés 4 Segítő beszélgetés Ebből: 5 Tanácsadás 6 Továbbirányítás 7 Egyéb Pszichológiai, pszichiátriai esetkezelés összesen 8 (9-11. sorok) 9 Tanácsadás 10 Ebből: Konzultáció 11 12 Jogi esetkezelések 13 Összesen (1+8+12 sorok összege)
11 22 24 12 30
21 42 18 36 -
42 141
-
Aktív korú munkanélküliekkel kapcsolatos feladatok
A rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltételeként az aktív korú nem foglalkoztatott ügyfelek együttműködni kötelesek a Családsegítővel. Ennek folyamata: a jogerős határozatnak a Családsegítő Szolgálathoz történő beérkezése után nyilvántartásba vesszük a segély igénybe vevőjét, megjelenésekor felvesszük az első interjút, majd együttműködési megállapodást kötünk vele, melyben megállapodunk a kapcsolattartás részleteiben,
céljában.
Tájékoztatjuk
az
együttműködési
megállapodásban
rögzített
kötelezettségek be nem tartásának következményeiről. A folyamatos együttgondolkodás rendszeres kapcsolattartást és konzultációt igényel. Biztosítani tudjuk az álláskeresőknek az egyéni tanácsadást, és a folyamatos tájékoztatást a lehetőségekről. Segítünk az álláskeresési technikák elsajátításában, emellett gyakorlati megoldásokat és útmutatókat adunk.
IV.
Adósságkezelési tanácsadó szolgáltatás
Az adósságkezelés szociális feladatként történő elfogadása óta az ellátás kétpilléres rendszerként működik. Egyrészt az önkormányzatok főként központi forrásból pénzbeli támogatást
biztosítanak
az
adósságok
kifizetéséhez,
másrészt
a
fizetőképességének elősegítése érdekében adósságkezelési tanácsadást nyújtanak.
24
háztartások
Törökbálint Önkormányzata az adósságcsökkentési támogatást igénylő ügyfelek számára helyi rendeletében előírta a tanácsadást végző intézménnyel a Családsegítő Szolgálattal való együttműködést. A Családsegítő Szolgálatnál egy kolléganő elvégezte az adósságkezelési tanácsadó képzést és a másik kollega ,pedig már részt vett gyakorlati oktatásban. A törvényben illetve a helyi rendeletben megfogalmazott adósságkezelésre vonatkozó alapelvek megvalósítása érdekében járunk el és az azonnali intézkedést igénylő esetekben természetesen, minél előbb intézkedünk. Azokban az esetekben, amikor az ügyfél még a másodlagos prevenciós időszakban van (kisebb összegű hátralék képződött, az adós motiválható és nem közömbös) jut el a Családsegítőhöz, és nem fenyegeti a kilakoltatás, minden esetben megvizsgáljuk a család gazdálkodását, a hátralék keletkezéséhez vezető okokat és közösen kiszámítjuk a reálisan vállalható fizetési/törlesztési kapacitás mértékét. A konkrét ügyben keletkezett valamennyi iratot legalább másolatban lefűzzük, az adósságkezelés lépéseiről előzetes majd pedig kötelező együttműködési megállapodást kötünk. Ezek betartását folyamatosan figyelemmel kísérjük. Az ügyfelek adósságukhoz való viszonyulása természetesen különböző. Vannak olyan ügyfelek, akik már hosszabb ideje adósságkezelési problémákkal küzdenek, ők már kevésbé érzik egyéni felelősségüket, mint azok, akik újabban szembesülnek a fizetési nehézségekkel.
IV/1. Az adósságkezelési tanácsadáson ajánlható támogatások formái Átmeneti segély Abban az esetben, ha az adós nem rendelkezik azokkal a feltételekkel, amelyek lehetővé teszik, hogy bekapcsolódjon az adósságcsökkentési támogatásba, egyszeri átmeneti segély felvételét javasoljuk. Ez általában elegendő ahhoz, hogy részletfizetési szerződés kötésekor az első, általában nagyobb részletet befizesse. Ezekben az esetekben is tanácsadást kapcsolunk a szolgáltatáshoz. Adósságcsökkentési Támogatás Azon ügyfeleink, akik a törvény és a helyi rendelet előírásainak megfelelő feltételekkel rendelkeznek mind az adósságuk nagyságát és időtartamát, mind lakhatási illetve jövedelmi
25
viszonyaikat tekintve adósságcsökkentési támogatás iránti kérelmet nyújtanak be Törökbálint Város Önkormányzatához. Ennek előkészítését tanácsadás keretében végezzük az ügyféllel együtt. A Családsegítő Szolgálat elsődleges feladata az ügyfelek megfelelő tájékoztatása a támogatásokkal kapcsolatban. Az adósságkezelésben érintett szereplők együttműködésében továbbra is prioritást élveznek az adósságcsökkentési támogatás elérése érdekében tett erőfeszítések, illetve a kliensek motiválása a fizetési pozíciók javítása felé.
3. táblázat: A Családsegítő Szolgálat által közvetített támogatások Összesítő táblázat Támogatás típusa
Kérelmek
Igényelt
Megállapított
száma
támogatás
támogatás
Önrész
Adósságcsökkentési
7
926.818.-Ft
926.818.-Ft
308.939.-Ft
támogatás Összesen
7
926.818.-Ft
926.818.-Ft
308.939.-Ft
V.
. Együttműködés
Ügyfeleink ellátása érdekében a Családsegítő Szolgálatunk nagy hangsúlyt helyez más intézményekkel és szervezetekkel való együttműködésre. Feladataink teljesítéséhez, információink bővítéséhez elengedhetetlenül fontos a szakmai fórumokon, előadásokon, konferenciákon való részvétel. A múlt évben a következő konferencián vett részt a családgondozó ― Pest Megyei Egyeztető Fórum: Minden hónapban egy meghívott szakember előadást tartott a családsegítő szolgálatokból érkező kollégáknak egy-egy konkrét, időszerű kérdésről, problémáról.
26
― Magyarországi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesülete: Paradigmaváltás a szociális és gyermekvédelmi ellátások és szolgáltatások területén konferencia: Családsegítők szerepe az „Út a munkához” programhoz kapcsolódóan ― MADE – Magyarországi Adósságkezelők Egyesülete szakmai műhelyei: az adósságkezelő munkához kapcsolódó előadások, szakmai viták, fórumok
Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatunk azonos telephelyen és szervezeti egységben működik. A családsegítő szolgáltatás - a szakmai önállóság megőrzésével egyidejűleg – fokozottabban működik közre a feladatok racionális megosztását és koordinálását, valamint a kompetenciahatárok pontosabb körvonalazását illetően.
VI.
Csoportmunka
A csoportmunka a közösségi mentálhigiéné része, szerepe a prevencióban vitathatatlan. Jelenleg kialakulóban van egy kézműves klub, ahol a gyermekek- számukra kedves és szívesen végzett, élményt nyújtó, jó hangulatú tevékenység végzése közben- figyelnek egymásra és magukra, gyakorolják a közösségi lét örömét. Megismerik önmaguk és mások teljesítményét, ezáltal fejlődik pozitív énképük, saját képességeikbe vetett hitük. A múlt évben álláskeresők klubja működött és egyéni tanácsadást szerveztünk, mert erre merült fel igény. A Napraforgó KHT munkatársa tartott pár alkalommal egyéni és csoportos tanácsadást. Karácsony előtt a Törökbálinton élő idősek és egyedülállók számára teadélutánt rendeztünk egy kis beszélgetéssel egybekötve. Fontosnak tartottuk, hogy az ilyen ünnepek idején azok az emberek is kapjanak egy kis támogatást, együttérzést, akik elszigetelten egyedül élnek a mindennapokban. A délutánra személyesen hoztuk el a résztvevőket, ugyanis többségük az egészségügyi állapotuk miatt képtelenek kimozdulni otthonukból. Ezeket a rendezvényeket a 2009-es évben rendszeresíteni kívánjuk.
4. táblázat: A szolgálat forgalmi adatai
27
Sorszám 1 2 3 4
VII.
Ügyfélszám adatok Tárgyévben a szolgálatnál megfordult ügyfelek száma Tárgyévben a szolgálatnál megfordult új ügyfelek száma Összesen (1+2. sor) A családsegítő tevékenység tárgyhavi működési napjainak száma
69 20 89 21
Területi munka
A családgondozók munkaidejük egy részét az ügyfelek mikrokörnyezetében, területen töltik. Az ott szerzett tapasztalatok nélkülözhetetlenek a segítő munkában, a valóságot legjobban megközelítő helyzetfelmérésben/értékelésben. A területi munkához hozzátartozik a környezettanulmányok készítése is. Sok esetben ekkor derül ki egy-egy anyagi probléma háttere, a mentális állapot, az összetett segítségnyújtás szükségessége. A mozgásukban korlátozott, szolgálatunkhoz bejönni nem tudó ügyfelek meglátogatása is a területi munka részét képezi, ezért amennyiben jelzés érkezik hozzánk olyan ügyfelekről, akik egészségi állapotuk miatt nem képesek felkeresni a Családsegítőt, minden esetben megtörténik a kapcsolatfelvétel az ügyfél lakásán. Az ügyfeleink ügyeinek intézéséhez kapcsolódó kapcsolattartás a társszervekkel, folyamatos egyeztetés a Szolgáltatókkal, konzultáció a működési területünkön lévő intézményekkel ugyancsak fontos része a területi munkának, mivel ezek egy része nem a telephelyünkön valósul meg. 5. táblázat: Környezettanulmányra történő felkérések száma Sorszám Környezettanulmányok száma 1 Soron kívüli megkeresések 2 8-15 napon belül elvégzendő környezettanulmányok 3 Adósságkezelési tanácsadáshoz és rendszeres
db szociális
25 6 10
segélyben 4
VIII.
részesülő kliensekkel kapcsolatos környezettanulmányok Összesen (1-3. sorok)
41
Terveink, célkitűzéseink
Törökbálinton, az egyes részeken járva gondolok itt Pistály, Idamajor egyes részeire a
28
Munkácsy Mihály utca bizonyos területeire a szegénység, az eladósodás megrendítő jeleivel találkozhatunk. A családok egy részénél a szegénység már tartós életformává vált, ahonnan a kitörés iránya nehezen látható. A szegénységhez vezető kockázati tényezők, a szegénység okai a következők: Tartós munkanélküliség; hosszú időn át rosszul fizető, rossz feltételeket biztosító munkahely; alacsony iskolai végzettség, szakképzettség hiánya; kirekesztéssel fenyegetett családból való indulás; fogyatékosság; pszichiátriai betegség; általánosan leromlott egészségi állapot; kábítószer- és alkoholfogyasztás; rossz lakhatási feltételek vagy hajléktalanság. Három és több gyermek (nagycsaládosok), illetve gyermek, gyermekek egyedül történő nevelése, nyugdíjak egy részének alacsony szintje. Az előzőekben jelzett kockázati tényezők közül feltétlenül említést érdemelnek a Családsegítőnél
egyre
nagyobb
számban
megjelenő
pszichiátriai
betegek.
Nagy
körültekintést, tapintatot és a közvetlen környezettel, illetve az ellátó intézményekkel való szoros együttműködést igényel a velük megvalósítandó esetkezelés, segítő kapcsolat. Elhelyezésük, kezelésük, esetleges rehabilitációjuk komoly nehézségbe ütközik. Alapvető problémák közé tartozik a betegségtudat hiánya, a családtagok és a lakókörnyezet tájékozatlansága, tehetetlensége. Létezik ugyan klub pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek hozzátartozói számára, ezek azonban nem eléggé elterjedtek, és messze vannak A pszichiátriai betegek ellátásával, gondozásával kapcsolatos esetszám növekedése részben meghatározza jövőbeni feladatainkat is. Közösségi ellátás pszichiátriai betegek részére. A közösségi ellátás célja a pszichiátriai betegek lakókörnyezetben történő segítése, gondozása, továbbá gyógyulásának és rehabilitációjának elősegítése. A közösségi pszichiátriai ellátás a következő szolgáltatásokat biztosítja, pl. problémaelemzés, a személyes célok meghatározásának segítése, a változtatásra motiváló tényezők feltárása, problémamegoldó beszélgetések, az önellátásra való képesség javítása és fenntartása, információnyújtás az egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi ellátások és szolgáltatások igénybevételéről, egyéb lehetőségekről.
29
A közösségi pszichiátriai ellátás csak az egészségügyi és szociális szolgáltatások szoros együttműködésével valósítható meg a szolgáltatást igénybe vevők és hozzátartozóik érdekében. A munkatársak folyamatos és szoros kapcsolatban állnak a háziorvosokkal, a helyi pszichiáterrel, gondozókkal, a gyámhatósággal, gyámhivatallal, a gondnokokkal, hogy tevékenységünk hatékonyságát fokozzuk az ellátottak érdekében. Szeretnénk kiépíteni a kapcsolatot és közösen segítő megoldást találni Törökbálinton a pszichiáter doktornővel. A szolgáltatás igénybevétele természetesen önkéntes és térítésmentes. A következő elképzeléseink vannak még a jövőre nézve. ― tartós munkanélküliek munkához jutásának segítése (mobil telefon vásárlása) ― „Családi nap” szervezése További fontos feladatunk a jelzőrendszer fejlesztése, annak érdekében, hogy Szolgálatunk létezése, valódi tevékenysége, még szélesebb körben elterjedjen. A jövőre vonatkozó terveink, célkitűzéseink közül fontosnak ítéljük meg a hatékonyabb tájékoztatást a szociális szolgáltatások területén, hiszen a legnehezebb folyamat a leginkább rászorultak elérése és tájékoztatása. Különféle programok szervezése, egyéni és csoportos tanácsadás, közvetítés, koordinálás más intézmények, szolgáltatók felé.
Az érintett családoknak, személyeknek különösen fontos, hogy korrekt információkkal rendelkezzenek a szociális szolgáltatásokról, azok tartalmáról, a jogosultsági feltételekről és a hozzáférési lehetőségekről. A jelzőrendszer tagjainak felelőssége tehát óriási a családok életében egyre inkább jelentkező működési és funkcionális zavarok, problémák észlelésében, megelőzésében. Ilyen körülmények között a családsegítés szakmai integráló szerepének növelése még inkább prioritást élvez szakmai programjaink kitűzésekor, megvalósításakor.
30
"Nagy dolgokat tenni nem tudunk, csak kicsiket, nagy szeretettel." (Teréz Anya)
31
