Beszámoló a Bakonyalja-Kisalföld Kapuja Helyi Vidékfejlesztési Akciócsoport munkájáról

Beszámoló a „Bakonyalja-Kisalföld Kapuja” Helyi Vidékfejlesztési Akciócsoport munkájáról

Tisztelt Idegenforgalmi, Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság! Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Irányító Hatósága szeptember 26.-i határozatában a ' Bakonyalja Kisalföld kapuja' Vidékfejlesztési Egyesületet Vidékfejlesztési Stratégiáját elfogadta, az egyesületet LEADER helyi akciócsoportként elismerte. Az akciócsoport területén az ÚMVP III. és IV. tengelyére tervezett források felhasználhatóvá váltak. 2008. október 18-tól pályázni lehet az UMVP vidékfejlesztési tengelye, az úgynevezett hármas tengely programjaira, amelyben a mikróvállalkozások fejlesztése, a turisztikai tevékenységek ösztönzése, a falumegújítás és -fejlesztés, továbbá a vidéki örökség megőrzése jogcím szerepelt. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. tengelye keretében meghirdetett vidékfejlesztési intézkedések első benyújtási időszaka 2009. január 12-én lezárult. A 'Bakonyalja-Kisalföld kapuja’ akciócsoport területéről összesen 30 db támogatási kérelem érkezett be.

A „ B A K O N YA L J A - K I S A L F Ö L D K A P U J A ” H E LY I V I D É K F E J L E S Z T É S I S T R AT É G I Á J Á N A K Ö S S Z E F O G L A L Á S A TA R T A L O M J E G Y Z É K Helyzetelemzés................................................................................................................................3 Összefoglaló a térségről..............................................................................................................3 A térség környezeti állapota........................................................................................................3 A térség foglalkoztatottsági helyzete..........................................................................................4 A térség helyzete a vállalkozások szempontjából.......................................................................5 A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése........................................................6 Non-profit szervezetek a térségben........................................................................................6 A térség demográfiai helyzete....................................................................................................8 Települések egy mondatos jellemzése........................................................................................9 Almásfüzitő............................................................................................................................9 Ászár......................................................................................................................................9 Bábolna..................................................................................................................................9 Bakonybánk.........................................................................................................................10 Bakonysárkány.....................................................................................................................10 Bakonyszombathely.............................................................................................................10 Bana......................................................................................................................................11 1/39

Bársonyos.............................................................................................................................11 Császár.................................................................................................................................11 Csatka...................................................................................................................................11 Csém.....................................................................................................................................11 Csép......................................................................................................................................12 Ete........................................................................................................................................12 Kerékteleki...........................................................................................................................12 Kisbér...................................................................................................................................13 Kisigmánd............................................................................................................................13 Mocsa...................................................................................................................................13 Nagyigmánd.........................................................................................................................13 Réde.....................................................................................................................................13 Súr........................................................................................................................................14 Tárkány................................................................................................................................14 Vérteskethely.......................................................................................................................14 A térség leglényegesebb problémái..........................................................................................15 Lehetőségek a térségben...........................................................................................................15 A stratégia alapvető célja...............................................................................................................15 Célkitűzések:.............................................................................................................................15 Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben................................................................................16 „Helyi gazdaság fejlesztése”................................................................................................16 Mikro- és kisvállalkozások fejlesztése............................................................................16 Mezőgazdasági termékek helyi szintű feldolgozásának fejlesztése................................17 Gazdasági környezet fejlesztése......................................................................................18 Gazdasági szereplők együttműködésének növelése........................................................19 „Helyi turizmus ágazat fejlesztése”.....................................................................................20 Turisztikai infrastruktúra fejlesztése ..............................................................................20 Turisztikai termékek és szolgáltatások fejlesztése..........................................................21 Külső és belső kommunikáció-, marketing fejlesztése...................................................22 „Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése”...........................................................................23 Kulturális értékek megőrzése..........................................................................................23 Természeti örökségek megőrzése....................................................................................25 Épített örökségek védelme, fejlesztése............................................................................25 „Társadalmi tőke erősítése”.................................................................................................26 Fenntartható együttműködési formák támogatása...........................................................26 Környezettudatosság, helyi identitástudat erősítése, szemléletformálás.........................28 Vidéki ifjúság felzárkóztatása.........................................................................................29 A cigány kisebbség és a marginalizált csoportok integrációját elősegítő tevékenységek támogatása.......................................................................................................................29 „Lakókörnyezet fejlesztése”................................................................................................31 Közösségi terek kialakítása, felújítása............................................................................31 Egészséges életmód fejlesztése.......................................................................................32 Vagyon- és közbiztonság javítása....................................................................................32 Közlekedésbiztonság fejlesztése.....................................................................................33 Tömegközlekedési infrastruktúra felújítása....................................................................34 Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában..................35 Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása........36 Alulról építkezés, közösségi részvétel:................................................................................37 2/39

Kommunikáció:...............................................................................................................37 Az innováció növelése:...................................................................................................37 A helyi partnerség erősítése:...........................................................................................37 ’Bakonyalja-Kisalföld kapuja’ Vidékfejlesztési Egyesület Tagjegyzéke......................................38 A) Közszféra tagozat............................................................................................................38 B) Civil szféra tagozat..........................................................................................................38 C) Üzleti szféra tagozat........................................................................................................39 Az Egyesület elnöksége.......................................................................................................39

H E LY Z E T E L E M Z É S ÖSSZEFOGLALÓ

A TÉRSÉGRŐL

A Bakonyalja-Kisalföld Kapuja területe 25 települést foglal magába, lakossága 42,855 fő. A 25 településből 3 város, az ezekben élő lakosok száma 16,795 fő. A térségen belül a legtöbb vállalkozás a „Kereskedelem, javítás” szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a „Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor”. Ebben a szektorban 2 vállalkozás foglalkoztat 500 főnél több dolgozót.

A

T É R S É G K Ö R N Y E Z E T I Á L L A P O TA

Az akciócsoport területe növényföldrajzi beosztás szempontjából a Pannóniai flóratartományba tartozik, az Alföld- és a Dunántúli-középhegység flóravidékeinek határán található. A két flóravidék természetes növénytakarója a tatárjuharos lösztölgyesek és a homoki gyepek, illetve a cseres-kocsánytalan tölgyesek. A mezőgazdasági művelés következtében azonban a természetes növénytakaró kiterjedése visszahúzódott, azonban a táj megőrizte jellegzetes arculatát, mozaikosságát. Az erdősültségi mutatót vizsgálva a déli, bakonyaljai területek régiós szinten is a legmagasabb értékkel (26,4%) rendelkeznek. Az északi rész esetében aAzz összes hasznosítható terület 5,5%-a erdősült, területileg a Duna árterén, valamint a mezőgazdasági művelésű területekbe szórványerdőként beékelődve találhatók. A térség állatvilága is kétarcú, a Kisalföld- és a fajgazdagabb Dunántúli-középhegység faunajárása találkoznak területén. Leginkább a déli területeken, s a Kisalföldhöz tartozó gyepterületeken számos természeti érték, természetközeli élőhely található, melyek a zöldturizmus és az oktatás potenciális színhelyei, ugyanakkor a turistautak, tanösvények és pihenőhelyek száma elenyésző. Fokozottan védett madárfajok fészkelőhelyeit találjuk a területen. A NATURA 2000 hálózat kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területnek jelölt területei közé a térség gyepei (Császár községben a Bársonyos, a Csépi gyepek) és Ács községben a Duna és ártere 3/39

tartoznak, különleges természet-megőrzési területek az Ácsi gyepek és a Mocsai ürgés legelő. A természeti tájak összkiterjedése az akciócsoport területének 13%-át jelentik. Az éghajlati viszonyokban a Dunántúli-középhegység kissé hűvösebb, hegyvidéki és a Kisalföld enyhén kontinentális éghajlati jellemzői keverednek. A térség két jelentős vízfolyása – az északi határt jelentő Duna mellett – a Concó és a CuhaiBakony-ér. A felszíni tavak részben a vízfolyások felduzzasztásából, másrészt a homok- és kavicsbányászat eredőjeként képződtek. Ezek halászati, horgászati és rekreációs funkciókat lát(hat)nak el. A ritka településhálózat, a környezetszennyező ipari tevékenységek hiánya következtében a környezet általános állapota jónak mondható. Veszélyeztető tényezők: • az intenzív szántóföldi növénytermesztésből adódó agrár-környezetvédelmi problémák, • a vízvédelem szempontjából a közműolló nyitottsága (a 2006-ban nyilvántartott 16 403 db lakásból 14 975 db bekapcsolt a közüzemi vízhálózatba – 91,3%, viszont csak 10 028 db rendelkezik közüzemi csatornával – 61,1%), • a levegő- (magas por- és szénmonoxid terhelés), zaj- és rezgésvédelem szempontjából az M1es autópálya, az 1-es, 13-as és 81-es számú főútvonalak átmenő forgalmának közlekedési eredetű pontszerű terhelése. A térségben minden település rendelkezik értékes épületekkel, építészeti értékekkel. Elsősorban a templomok jelentősek, emellett a mezőgazdasági arculatot megőrző gazdasági épületek, nemesi kastélyok, kúriák, emlékházak képviselnek nagy értéket. Az akciócsoport területe nem kapcsolódik a 33 leghátrányosabb kistérség egyikéhez sem.

A

T É R S É G F O G L A L K O Z T AT O T T S Á G I H E LY Z E T E

Az akciócsoport területét körülvevő régió az ország egyik legdinamikusabban fejlődő térsége, ezen belül a térséget gazdasági és társadalmi térszerkezeti sajátosságok tekintetében közepes (kisalföldi területek), ill. közepesnél gyengébb (bakonyaljai területek) helyzet jellemzi. A külső kapcsolatok, a gazdaságföldrajzi és közlekedési helyzetkép szempontjából a terület adottságai jók, azonban ez egyelőre a kifelé irányuló mozgást erősíti, főként a munkaerő szempontjából, mely a környező ipari parkokba ingázik. A térség két fő foglalkoztatási, kereskedelmi és egyéb szolgáltatásokat nyújtó központja a kistérségek központi, névadó települései, melyeket nagyjából azonos fejlettségi szintű települések vesznek körül. A KSH 2007. III. negyedévi munkaerő-felmérése szerint a foglalkoztatottak száma az egy évvel korábbihoz képest az országos tendenciához hasonlóan az akciócsoport területén is alig változott, kissé emelkedett. Az előző év azonos időszakában jellemzőhöz képest a gazdaságilag aktív népesség száma némiképp mérséklődött, miközben az inaktívaké emelkedett, az aktivitási ráta süllyedt. 4/39

A térség foglalkoztatási helyzetének alakulásában a feldolgozóipar bír meghatározó jelentőséggel, sőt szerepe folyamatosan erősödik, párhuzamosan a mezőgazdaságban, az energiaszektorban és az építőiparban bekövetkezett csökkenéssel. Az akciócsoport munkavállaló korú népessége 28 328 fő, a teljes népesség 66,4%-a. A térségben a nyilvántartott álláskeresők száma 2007. december végén 1 317 főt ért el (4,6%). Azonban a nyilvántartásban nem szereplő munkanélküliek arányát plusz 1-2%-ra becsülik a szakemberek. 2007. folyamán a kisbéri körzetben 19,5 %-kal (150 fő) fogyatkozott meg a nyilvántartásban szereplők száma, azonban munkanélküliségi rátája így is 7,0%-os, amely messze meghaladja a megyei értéket (5,2%). A Komáromi Munkaügyi Kirendeltség működési körzetében jelentősen, 10,3 %-kal (105 fő) nőtt és az év végén 688 főt ért el a nyilvántartásban szereplők száma. A regisztrált álláskeresők 80-82%-a fizikai- (40% szak-, 35% betanított-, 25% segédmunkás állománycsoportú), 18-20%-a szellemi munkás. Az álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása: 5% 8 általánosnál kevesebb, 36% 8 általános iskola, 30% szakmunkásképző, 3% szakiskola, 12% szakközépiskola, technikum, 10% gimnázium és 4% főiskola, egyetem. A pályakezdő álláskeresők aránya 7-9%, több mint felük középfokú végzettséggel rendelkezik. A regisztrált álláskeresők közel 48%-a nő, 52%-a férfi. Az álláskeresők korcsoportok szerinti megoszlása a következő: 2% 19 éves és fiatalabb, 13% 20-24 éves, 25% 25-34 éves, 23% 35-44 éves, 26% 45-54 éves, 11% 55 éves és idősebb. Az egy évnél hosszabb ideje nyilvántartásban lévő személyek aránya az akciócsoport területén élő összes álláskereső létszámához viszonyítva közel 17%, azonban a kisbéri körzetben arányuk megközelíti a 25%-ot, főként alacsony iskolai végzettségű, fizikai foglakozású, korosabb személyek. Képzettség és munkanélküliség szempontjából a cigány kisebbség százalékos mutatói az átlagnál negatívabbak.

A

T É R S É G H E LY Z E T E A V Á L L A L K O Z Á S O K S Z E M P O N T J Á B Ó L

Az északi sík területek jó termőképességű talajain intenzív szántóföldi növénytermesztést folytatnak főként nagyüzemi gazdálkodási formában. A nagyüzemek mellett a kedvezőtlen birtokméreten dolgozó kis- és középgazdaságok száma és termelése ugyancsak jelentős, főként a Bakony közeli területeken. A térség nemzeti jelentősége a Bábolnán kifejlesztett iparszerű termelési rendszerekben, valamint Bábolna és Kisbér – jelenleg nem kihasznált – lótenyésztési hagyományaiban rejlik. A mezőgazdasági termelésben döntően a gabona-hús (baromfi, sertés) vertikumok működnek, kiegészülve a takarmánygyártással és a gépkereskedelemmel. Összességében a mezőgazdaság termények élelmiszeripari feldolgozása csekély – főként a déli területeken. Az agrárvállalkozások lehetőségei, a „zöld energia” alapanyagok előállításával kapcsolatosan bővülnek. A kisalföldi térség kiváló gabona termesztési hagyományait, adottságait kihasználva, biodízel, bioetanol előállítására létesülnek feldolgozók, kiszámítható jövedelmet biztosítva a környék mezőgazdálkodóinak. A térség az Ászár-Neszmélyi borvidék részét képezi, azonban a szőlőültetvények jelentős része 5/39

kiöregedett, kedvezőtlen fajta-összetételű, ugyanakkor a kistermelők száma és a szőlészetiborászati hagyomány jelentős. A kertészeti kultúra és gyümölcstermesztés kis részaránnyal bír. A bakonyaljai területeken jelentős az erdőgazdálkodás, azonban a faanyag feldolgozatlanul hagyja el a térséget. A Duna mellett (Almásfüzitő) logisztikai bázis kialakítása folyik, mely alternatívákat nyithat a vállalkozások számára. A folyami kikötő korszerűsítése az áruszállítás olcsóbb, környezetbarát lehetőségét kínálja, erősítve a környezettudatos gondolkodást is. Ipari kultúrával kevés helység, elsősorban a Duna mentén lévő települések (Almásfüzitő, Ács) – melyek kapcsolódnak a Komáromi ipari parkhoz –, valamint Kisbér és Bakonybánk rendelkeznek. A térség iparfejlesztési stratégiájában célként jelenhet meg a közeli ipari parkok számára való ipari jellegű bedolgozói tevékenység kialakítása, ill. fejlesztése. 2006-ban a KSH 3 036 db regisztrált vállalkozást tartott nyilván a térségben – a legtöbbet a térség kisvárosaiban –, ezek közül: 506 db korlátolt felelősségű társulás (16,7%), 346 db betéti társaság (11,4%) és 2 085 egyéni vállalkozás (68,7%) volt. Tehát a regisztrált vállalkozások mindösszesen 31,3%-a társas vállalkozás, és csupán 22,2 db társas vállalkozás esik ezer lakosra Az akciócsoport kistelepülésein igen alacsony a vállalkozói készség, főleg alapszolgáltatásokat nyújtó egyéni vállalkozásokat találunk. A térségi vállalkozások foglalkoztató szerepe alacsony, a nagy központi foglalkoztatók a térségen kívüli településeken működnek, ahova nagy létszámú munkavállaló ingázik naponta. A működő vállalkozások kb. 15%-a a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat területén, 45%-a az iparban, építőiparban, 40%-a a kereskedelem, szolgáltatás területén dolgozik. A 2006. évben 498 db kiskereskedelmi üzletet – ebből 170 db élelmiszer jellegűt –, 9 db gyógyszertárat és 172 db vendéglátóhelyet tartottak nyilván.

A

T É R S É G J E L E N T Ő S E B B N O N - P R O F I T S Z E RV E Z E T E I N E K J E L L E M Z É S E

A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

NON-PROFIT

SZERV E ZETEK A TÉRSÉGBEN

Kultúrával kapcsolatos tevékenység Vallással kapcsolatos tevékenység Sporttal kapcsolatos tevékenység Szabadidővel kapcsolatos tevékenység

10 4 29 43 22

Oktatással kapcsolatos tevékenység Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 6/39

0 4 7 23

Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység Nemzetközi kapcsolatok Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység

2 18 0 0 13 1 0 16 1

Politikai tevékenység A civil szféra tevékenysége az akciócsoport minden településén nyomon követhető, azonban kevés helyen rendelkeznek megfelelő humán és fizikai infrastruktúrával. A társadalmi részvétel és a társadalmi kontroll igényeinek egy részét elégítik ki tevékenységükkel. A gazdasági helyzet és a társadalmi aktivitás között nem látszik összefüggés a térségi civil szervezetek eloszlásában, munkájában, annak ellenére sem, hogy láthatóan a település méretével szoros összefüggésben van a településen működő civil szervezetek száma. Jellegüket tekintve meghatározóak a szabadidős-, sport-, oktatási- és kulturális tevékenységet végzők, az ifjúsági szervezetek és a polgárőrségek. Legmagasabb a szabadidővel- és a sporttal kapcsolatos tevékenységgel foglalkozó non-profit szervezetek száma a térségben, azonban a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra minősége tág határok között mozog. A szinte minden településen működő, oktatással kapcsolatos tevékenységet folytató non-profit szervezetek elsődleges feladata az oktatás eszközeinek fejlesztése, szakmai továbbképzések támogatása a helyi oktatási intézményhez kapcsolódóan. A kultúrával kapcsolatos tevékenységet folytató civil szervezetek elsősorban a helyi hagyományok, népszokások és értékek felkutatásával, megőrzésével foglalkoznak. Kapcsolódva a fenti tevékenységekhez, településfejlesztéssel szinte minden településen foglalkoznak. A polgárvédelemmel-, tűzoltással kapcsolatos tevékenységgel foglalkozó non-profit szervezetek nem csak számukat tekintve jelentősek, területünkön három önkéntes tűzoltóság működik. A közbiztonság védelmével kapcsolatosan számos településen működik polgárőrség, különféle szervezettséggel és eszközállománnyal. A helyi közösség területén a ritka településhálózatban az alapvetően vidéki jelegű terület jó általános környezeti állapota miatt érthető, hogy jelentős a horgász- és vadászegyesületek száma. A nagyüzemek mellett a kedvezőtlen birtokméreten dolgozó kis- és középgazdaságok száma és termelése ugyancsak jelentős – főként a Bakony közeli területeken –, de a gazdasági érdekképviselet és a kistermelők érdekvédelmi szervezetei kevéssé működnek.

7/39

Jelentősek viszont a szőlő- és bortermelők közösségei, a hegyközségek. A térség nemzeti jelentősége a lótenyésztési hagyományaiban rejlik. Jelentősek a lovas hagyományok, a lovas turizmus és a lótenyésztés szakmai képviseletét felvállaló egyesületek. Közöttük megtalálható az országos jelentőségű, nemzetközi kapcsolatokat is ápoló szervezet és a térségünkön átnyúló területi lefedettséggel megalapított egyesület is. A vallással kapcsolatos tevékenységgel foglalkozó non-profit szervezetek száma nem jelentős. Egy non-profit szervezet foglalkozik agrárgazdasággal kapcsolatos kutatással, tudományokkal térségünkben. A cigány kisebbség kulturális értékeinek megőrzésével, hagyományápolással, a cigányság integrációjának elősegítésével, érdekképviseletével a civil szervezetek közt a KomáromEsztergom Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzatok Szövetsége tesz komoly erőfeszítéseket.

A

T É R S É G D E M O G R Á F I A I H E LY Z E T E

Az akciócsoport területe (820 km2) a megye területének (2 265 km2) 36,20%-át foglalja el, ugyanakkor népessége (42 855 fő) mindösszesen a megyei összlakosság (314 783 fő) 13,61%-a. A 25 település közül három rendelkezik városi ranggal: Ács, Bábolna és Kisbér, ahol az összlakosság 16,92-, 8,75- illetve 13,52%-a (összesen 39,19%-a) él. Egy nagyközség, Nagyigmánd található a térségben. A községek átlagos népessége 1 184,55 fő, ez alatti településméret a déli, ritkábban lakott területeken jellemző (dél – 10 db település, észak – 2 db település). A demográfiai folyamatokat jellemző mutatók alapján a megye jelentősen elmaradott települései találhatók a térségben, főként a déli területeken. Az 1980. és 2000. között bekövetkezett jelentős népességfogyást (5-7%) követően, 2000. és 2006. között a népességszám nem változott, illetve némiképp nőtt (42 383 főről 42 855 főre). 2006-ban a térségben az élveszületések száma 380 (8,87 1 000 lakosra vetítve), a halálozásoké 587 (13,70 1 000 lakosra vetítve) volt, azaz a természetes fogyás 207 fő (két település mutatója kiugró: Ács -35, Kisbér -40). A belföldi vándorlási különbözet összességében 28 fő volt, amely néhány településre (Ászár, Bársonyos, Nagyigmánd) történő beköltözésnek köszönhető, azonban számos településen (Bábolna, Almásfüzitő, Kisbér) a jelentős mértékű elköltözés volt jellemző az év folyamán. A népesség összetételében az utóbbi három évtizedben erősen negatív változások következtek be: elsősorban a 0-6 éves korú gyermekek száma csökkent drasztikusan (a jelenlegi az 1980. évinek csupán 50-55%-a). A 7-17 éves korosztálynál még nem mutatkozik ilyen nagy mértékű csökkenés (a jelenlegi 80-85%-a az 1980. évinek). Az idősebb korosztály esetében ugyanilyen nagy különbségek nem mutatkoznak, azonban a számok egyértelműen az idősek számának növekedését mutatják, amit nagyrészt a születéskori várható élettartam növekedése okoz. A 60 éves és idősebb népesség aránya az állandó népességhez viszonyítva stagnál a térségben: az elmúlt 15 évben átlagban 19-20% között mozgott, azonban jelentős az egyes települések közötti 8/39

különbség. Az adatok tehát nagy mértékű elöregedést (kiugróan magas Csatka község értéke) és természetes fogyást jeleznek. A ritka településhálózatban a népsűrűség 52,26 fő/km2, azaz alapvetően vidéki jelegű terület, a 120 fő/km2-nél nagyobb népsűrűségű településen (Almásfüzitő) lakók aránya 5,3%. 100 fő/km2 népsűrűségnél nagyobb értékkel három település (Ászár, Bábolna, Kisbér) rendelkezik, a 20 fő/km2 népsűrűséget három kistelepülés (Aka, Csatka, Csép) értéke nem éri el. Az akciócsoport néhány településén több nemzetiség él (cigány, német), melyek számos kisebbségi önkormányzatot alakítottak, illetve nemzetiségi oktatást vezettek be. A cigány kisebbség lélekszáma stagnál, arányuk az összlakossághoz képest nő. Ez főleg az óvodás és az általános iskolás korosztályoknál figyelhető meg.

TELEPÜLÉSEK

E G Y M O N D AT O S J E L L E M Z É S E

ALMÁSFÜZITŐ • Legfontosabb probléma a településen „A közel 60 éves közműrendszer, mely teljes mértékben a Timföldgyáról függött. Nagy gondot jelentett a gyár megszüntetése után a megfelelő szolgáltatás biztosítása. A közműrendszer teljes felújításra szorul.” • Legfontosabb lehetőség a településen „Logisztikai szempontból kiváló a település elhelyezkedése. A fejlődés lehetőségét biztosítja a rehabilitált timföldgyári terület. A község történelmi emlékei (a település múltja visszanyúlik a római korba) és jelenlegi adottságai magukban hordozzák az idegenforgalmi fejlődés lehetőségét.”

ÁSZÁR • Legfontosabb probléma a településen „Csökkenő iparűzési adó mérték a gazdálkodóknál, ami a gátja a fejlesztési lehetőségnek.” • Legfontosabb lehetőség a településen „Ipar telepítésre és új lakóövezet kialakítására alkalmas terület.”

BÁBOLNA • Legfontosabb probléma a településen

9/39

„A bábolnai lakott puszták infrastruktúrája katasztrofális, a többnyire magántulajdonban lévő lakások állapota rossz minőségű, s a lakók önerőből nem képesek változtatni ezen. Elmaradt a mezőgazdasági szektor átalakulásakor megszűnt üzemi területek rehabilitációja. Elöregedő népesség.A civil szervezetek tevékenysége nem jelentős.” • Legfontosabb lehetőség a településen „Az önkormányzat tulajdonában lévő oktatási, sport és kulturális létesítmények, egészségügyi és szociális intézmények jobb kihasználása. Bábolna idegenforgalmi ereje - nemzetközi hírű arab ménes, a kapcsolódó infrastruktúra. Gyógyhatású termálvízkút - kidolgozott hasznosítási elképzelések. Szabad kapacitású ipari park.”

BAKONYBÁNK • Legfontosabb probléma a településen „Nincs kiépített szennyvízelvezető rendszer. Magas munkanélküliségi ráta.” • Legfontosabb lehetőség a településen „Báni Donát szülőfalujaként, több, a megújuló energiákhoz kapcsolódó fejlesztés, bemutatóhely kialakítása. KEOP pályázati lehetőség a szenyvízelvezető rendszer kialakítására.”

BAKONYSÁRKÁNY • Legfontosabb probléma a településen „Szennyvízelvezetés és tisztítás hiánya. Építési telkek hiánya. Felújításra szoruló belvízelvezető rendszer. Sportolási lehetőség (labdajátékokhoz sportpálya) hiánya a fiatalok számára.” • Legfontosabb lehetőség a településen „A szennyvízelvezetéshez elkészült az aglomerációs szennyvíz-lehatároltság, valamint a pályázati dokumentumok beadásra kerültek. Az építési telkek kialakítása a településrendezési tervben szerepel, az érintett földterületek megvásárlása folyamatban van. A belvízelvezetés felújítására térségi tanulmányterv készült. A sportpálya létrehozására a terület rendelkezésre áll.”

B A K O N Y S Z O M B AT H E LY • Legfontosabb probléma a településen „Helyi munkalehetőség nem elégséges. Tornaterem hiánya, gyermekorvosi ellátás hiánya. Járdák és belvízelvezető rendszerek elöregedése.” • Legfontosabb lehetőség a településen „Természeti környezet, adottságok fenntartható hasznosítása.”

10/39

BANA • Legfontosabb probléma a településen „Felújításra szoruló önkormányzati tulajdonú belterületi úthálózat. Fejlesztésre, felújításra szoruló belvíz-elvezető rendszer.” • Legfontosabb lehetőség a településen „Önkormányzati belterületi utak felújítása, belvíz-elvezetés rendezése.”

BÁRSONYOS • Legfontosabb probléma a településen „Szennyvízcsatorna-hálózat hiánya. Közterületek útjainak elhasználódottsága.” • Legfontosabb lehetőség a településen „Falusi turisztikai szolgáltatások kiépítése.”

CSÁSZÁR • Legfontosabb probléma a településen „A településen és közvetlen közelében kevés a munkalehetőség, a lakosság jelentős része naponta távolabbi településre ingázik. A településen nincs megfelelő sportolásra és közösségi célokra alkalmas épület, tér.” • Legfontosabb lehetőség a településen „Dolgozni tudó és akaró szakképzett munkaképes korú lakosság. 100%-ban kiépített infrastruktúra. Jó közlekedési lehetőségek. Szép táj, gyönyörű környezet. Műemlék templom.”

C S AT K A • Legfontosabb probléma a településen „Lakosság csökkenő létszáma. Munkahelyek hiánya. Csatornázottság hiánya.” • Legfontosabb lehetőség a településen „Tiszta, jó levegő. Infrastruktúrával ellátott, nyugodt, falusi környezet. Turisztikában rejlő lehetőségek.”

CSÉM • Legfontosabb probléma a településen 11/39

„A szennyvíz csatorna hálózat és szennyvíz tisztítómű hiánya.” • Legfontosabb lehetőség a településen „A település közlekedési csomópontban (M1-es autópálya, 13-as főút) fekszik, megkezdődött az ipar betelepülése.”

CSÉP • Legfontosabb probléma a településen „Nem rendelkezik az önkormányzat megfelelő gazdasági bázissal. Nincsenek a területünkön jelentős munkaerőt foglalkoztató vállalkozások.” • Legfontosabb lehetőség a településen „A meglévő természeti környezet, a táj adta szépség kihasználása ( falusi turizmus , vendéglátás ).”

ETE • Legfontosabb probléma a településen „Szennyvízcsatorna-hálózat hiánya. A lakosság elöregedése,fiatalok elvándorlása. Szociális és piaci alapú bérlakások hiánya. Az állami tulajdonú földterületeket nem adják önkormányzati tulajdonba. Vasúti szárnyvonal megszüntetése. Közvetlen autóbusz közlekedés hiánya Tatabányára. Óvoda és iskola egyre alacsonyabb szintű állami normatívája. Önkormányzati épületek, utak rossz állaga.” • Legfontosabb lehetőség a településen „106 pincéből álló pincesor. Bővíthető ipari terület a 13-as út mentén. 1.300 hektárt prosperáló mezőgazdasági nagyüzem léte. A község lakosságának összefogása a elfogadott jó dolgokért. 20 db építési telek. Jól működő sportegyesület. Natúra kapcsolódó fejlesztések kihasználása. Foglalkoztató központ, sport- és szabadidő létesítése.”

művelő, közösen parkhoz központ

KERÉKTELEKI • Legfontosabb probléma a településen „Szennyvízcsatorna-hálózat hiánya. Helyi munkahelyek alacsony száma. Belterületi állapotok rossz állapota. Belvíz veszély.” • Legfontosabb lehetőség a településen „Turisztikai lehetőségek kiaknázása.”

12/39

KISBÉR • Legfontosabb probléma a településen „Túlzottan nagy átmenő forgalom. Munkahely-bővítés lehetőségének hiánya. Új lakóövezet kialakításának tetemes költsége (pályázati lehetőség hiánya). Az intézményhálózat és az önkormányzatra rótt alacsony finanszírozás.” • Legfontosabb lehetőség a településen „A Lovarda felújítása második ütemének kiemelt projektként való kezelése.”

KISIGMÁND • Legfontosabb probléma a településen „Nincs az önkormányzat tulajdonában olyan épület, amely a közösségi rendezvények színtere lehetne.” • Legfontosabb lehetőség a településen „Alternatív energiaforrások hasznosítása (szélerőmű park telepítése).”

MOCSA • Legfontosabb probléma a településen „Bevételek hiányában minimális fejlesztési lehetőségek.” • Legfontosabb lehetőség a településen „A meglévő, beruházásra alkalmas területek hasznosítása, természeti adottságos kiaknázása.”

NAGYIGMÁND • Legfontosabb probléma a településen „Többfunkciós (oktatási, sport és kulturális) közösségi tér hiánya.” • Legfontosabb lehetőség a településen „A meglévő ipari beruházásra alkalmas területek értékesítése, hasznosítása.”

RÉDE • Legfontosabb probléma a településen „Kiépített szennyvízelvezető rendszer hiánya. Munkalehetőség hiánya, magas munkanélküliség.” 13/39

• Legfontosabb lehetőség a településen „KEOP pályázati lehetőség a szennyvízelvezetés, -kezelés megoldására. Természeti adottságok hasznosítása.”

SÚR • Legfontosabb probléma a településen „Vállalkozói réteg hiánya, mikro-,kis- és középvállalkozások alacsony száma (kézműves- és mester foglalkozások hiánya). Településen belüli munkahelyek alacsony száma. Közlekedésföldrajzi elhelyezkedés (megye legdélebbi települése, szomszédos megyébe rossz közúti közlekedés - "zsáktelepülés"). Romló demográfiai mutatók. Belterületi úthálózat, Informatikai infrastruktúra rossz állapota.” • Legfontosabb lehetőség a településen „Vonzó természeti környezet - turisztikai fejlesztési lehetőségek: aktív turizmus. Piaci igényekre termelő mezőgazdaság (állattartás, növény és gyümölcstermesztés). Bioélelmiszer - "tudom honnan van élelmiszer" egészséges táplálkozás. Munkalehetőségek biztosítása a településen (vállalkozói réteg megerősödése, újak betelepülés). Meleg karsztvíz.”

TÁRKÁNY • Legfontosabb probléma a településen „Csatorna hálózat megoldatlansága.”

hiánya.

Járdák

rossz

állapota.

Lakott

külterületi

ivóvíz

ellátás

• Legfontosabb lehetőség a településen „Csatorna pályázatot nyújtott be az önkormányzat. Járdák felújítása, Külterületi ivóvíz beruházás.”

V É R T E S K E T H E LY • Legfontosabb probléma a településen „Telekkialakítás és csatornakivitelezés hiánya.” • Legfontosabb lehetőség a településen „A település a 81. és a 13. számú főútvonal közelében fekszik. Viszonylag érintetlen természeti környezet. Közép-Dunántúl legfontosabb városai 45 percen belül elérhetőek. Jó tömegközlekedés.”

14/39

A

TÉRSÉG LEGLÉNYEGESEBB PROBLÉMÁI

Az akciócsoport területének alacsony népsűrűsége – a jó környezeti állapot kivételével – a térség számos problémájának (vállalkozások csekély aránya, nagyszámú ingázó, munkanélküliség) eredője. A helyben előállított jó minőségű termékek további feldolgozása, marketingje nem megoldott. Magas a tőkehiányos vállalkozások aránya. A térség természeti-, épített- és kultúrtörténeti értékei csak kis mértékben kihasználtak. A helyi közösségek megfelelő programok és közösségi terek hiányában szétesőben vannak. A cigányság lassú integrációja a térség népességmegtartó-, munkaerő képessége szempontjából negatív irányban hat.

LEHETŐSÉGEK

A TÉRSÉGBEN

Az akciócsoport területén fellehető nemzeti történelmi-, természeti- és épített értékek, a hagyományok fejlesztése és fenntartható hasznosítása a turisztikai potenciál érdekében növelhető. A gazdaság innovatív, versenyképes fejlesztése, a térségi vállalkozások jövedelemtermelő képessége fokozható. A több településen kialakított, szabad potenciával rendelkező iparterületek hasznosíthatók, bedolgozói tevékenység kialakítható, ill. fejleszthető. A fellelhető alternatív energiaforrások gazdaságosan kihasználhatók. Megfelelő programokkal, infrastruktúra-fejlesztéssel a helyi közösségek megszervezhetők.

A

S T R AT É G I A A L A P V E T Ő C É L J A

A térség hosszú távú jövőképét belső és külső erőforrásainak fenntartható kihasználása mellett demográfiai, gazdasági, humán és környezeti adottságainak kedvező irányban történő változásával/változtatásával, optimális vidéki élettér megteremtésével kívánja elérni.

CÉLKITŰZÉSEK: • A helyi gazdaság innovatív, versenyképes fejlesztése, a térségi vállalkozások jövedelemtermelő és foglalkoztató képességének fokozása a hátrányok (kevés-, tőkehiányos vállalkozások) kezelésével. • A turisztikai potenciál gazdagítása a jelentős, és csak kevéssé kihasznált természeti, épített, kulturális környezeti, és infrastrukturális erőforrások mobilizálása, minőségi fejlesztése révén. • Térségi, térségen közösségépítés.

kívüli

kapcsolatok

fejlesztése,

a

helyi

identitástudat

erősítése,

• A települések fejlettségében tapasztalható egyenlőtlenségek csökkentése az előző célkitűzések elérésének eredményeként. A térségben főként munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetben lévő társadalmi csoportok (cigányság, fiatalok és nők) programban való részvétele, ezen keresztül esélyeik javítása alapvető szempont. A megvalósuló fejlesztések mindegyike harmonizál a fenntartható fejlődés alapelveivel.

15/39

K I J E L Ö LT „ H E LY I MIKRO-

FŐ FEJLESZTÉSI PRIORITÁSOK A TÉRSÉGBEN

GAZDASÁG FEJLESZTÉSE”

ÉS KISVÁLLALKOZÁSOK FEJLESZTÉSE

HELYZET/ADOTTSÁG Az akciócsoport területén a nagyvállalatok mellett 2 085 db egyéni vállalkozás, 346 db betéti társaság és 506 db kft működik, melyek gazdasági tevékenysége, és mérete szerteágazó. A térségben található, relatív szerény méretű hazai tulajdonlású mikróvállalkozói szektor erősen tőkehiányos, ugyanakkor a vállalkozók innovatívak, és fejlődni szeretnének.

PROBLÉMA/LEHETŐSÉG A térség településein működő mikróvállalkozások. fejlődésének, versenyképességének gátja a tőkehiány, ami elsősorban a bővülést, a műszaki-technológiai fejlesztések megvalósítását akadályozza. Több induló vállalkozásnak is szüksége van telephely kialakítására, ahol gyártási kapacitást hozhatnak létre. A jelenleg is jól működő mikróvállalkások további fejlesztéseket, telephely- és gyártókapacitás, bővítés, beruházásösztönző támogatást igényelnek.

MEGOLDÁS Mikróvállalkozások műszaki-technológiai fejlesztéseinek támogatása: - eszköz-beszerzés; telephelyhez kapcsolódó építés és épületgépészet kialakítás, felújítás, korszerűsítés; - telephelyi ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztés; - minőség- és környezetirányítási rendszer, szabvány bevezetése. A fenti jövedelemtermelő beruházások közvetlenül hozzájárulnak a gazdasági potenciál-, valamint közvetve a települések lakosságmegtartó erejének növekedéséhez.

V Á RH ATÓ

EREDMÉNY

A megoldási javaslat megvalósításának kezdetétől számított két éven belül a térség településeinek gazdasági potenciálja növekszik, amit a helyi adóbevételek 5%-os növekedésével, a mikróvállalkozói szektor beruházásainak 10%-os emelkedésével, valamint a térségi munkahelyek számának 10%-os bővülésével mérhetően várunk.

FORRÁS ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikróvállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

HELYZET/ADOTTSÁG A közösség, a hátrányos települések mezőgazdasági hagyományai jelentősek. Kifejezetten jók a gabonatermesztés, az állattenyésztés és az erdőgazdálkodás adottságai. Sokan foglalkoznak sertés és baromfitartással fő és kiegészítő tevékenységben egyaránt. A mezőgazdaság még most 16/39

is az egyik legjelentősebb foglalkoztató a céltelepüléseken. Az északi terület élen jár az alternatív energia kutatásának, előállításának , folyamatában. Jelentős a gabona feldolgozó és takarmány gyártó iparágak tevékenysége.

PROBLÉMA/LEHETŐSÉG A jelentős számú kistelepülési állattartó termékeit zömében "bőrben" értékesíti. Nincs a közelben olyan üzem, mely az állatok vágását megoldva, lehetőséget teremtene a biztonságos értékesítésre, a környék jó minőségű húsellátására, specialitásaink megjelenítésére, a nyomon követhetőség biztosításával. A növénytermesztés és a kertészet termékei is főként feldolgozatlanul hagyják el a térséget.

MEGOLDÁS Termékcsoportonként a termelők hálózatában, folyamatosan frissített tudásszinttel mikro méretű feldolgozók fejlesztése és kialakítása, ami megteremti a környék folyamatos friss áru ellátását és a gépkocsis kiszállítást a tagtelepülésekre. A feldolgozó(k) elkészíti és értékesíti a környék sajátos receptúrája szerint jelölt termékeit. A termelés, a feldolgozás és az értékesítés összekapcsolása, együttműködések generálása.

V Á RH ATÓ

EREDMÉNY

A fejlesztett feldolgozók területén a beszállítók feldolgozott, speciális termékei is értékesíthetőek, mintegy 50%-kal növelve a hozzáadott értéket. Biztonságos termékértékesítés, 30%-al megnövekedett árbevétel, a helyi foglalkoztatás növekedése, nyomon követhetőség, környezettudatosabb szemlélet és magatartás, alternatív gazdálkodási szemlélet kialakulása.

FORRÁS ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

MEZŐGAZDASÁGI

T E R M É K E K H E LY I S Z I N T Ű F E L D O L G O Z Á S Á N A K

FEJLESZTÉSE

HELYZET/ADOTTSÁG Az akciócsoport mezőgazdasági hagyományai jelentősek. Kifejezetten jók a gabonatermesztés, az állattenyésztés és az erdőgazdálkodás adottságai. Sokan foglalkoznak sertés és baromfitartással fő és kiegészítő tevékenységben egyaránt. Kiváló fajták állnak rendelkezésre a bábolnai nemesítések eredményeként. A mezőgazdaság még most is 7%-os foglalkoztatója a térségnek. Az északi terület élen jár az alternatív energia kutatásának, előállításának, folyamatában. Jelentős a gabona feldolgozó és takarmány gyártó iparágak tevékenysége.

PROBLÉMA/LEHETŐSÉG A jelentős számú kistelepülési állattartó termékeit zömében "bőrben" értékesíti. Nincs a közelben olyan üzem, mely az állatok vágását megoldva, lehetőséget teremtene a biztonságos 17/39

értékesítésre, a környék jó minőségű húsellátására, specialitásaink megjelenítésére, a nyomon követhetőség biztosításával. A növénytermesztés és a kertészet termékei is főként feldolgozatlanul hagyják el a térséget.

MEGOLDÁS Termékcsoportonként a termelők hálózatában, folyamatosan frissített tudásszinttel mikro méretű feldolgozók fejlesztése és kialakítása, ami megteremti a környék folyamatos friss áru ellátását és a gépkocsis kiszállítást a tagtelepülésekre. A feldolgozó(k) elkészíti és értékesíti a környék sajátos receptúrája szerint jelölt termékeit. A termelés, a feldolgozás és az értékesítés összekapcsolása, együttműködések generálása.

V Á RH ATÓ

EREDMÉNY

A fejlesztett feldolgozók területén a beszállítók feldolgozott, speciális termékei is értékesíthetőek, mintegy 50%-kal növelve a hozzáadott értéket. Biztonságos termékértékesítés, 30-50%-al megnövekedett árbevétel, legalább 5-10 fő hosszú távú foglalkoztatása, nyomon követhetőség, környezettudatosabb szemlélet és magatartás, alternatív gazdálkodási szemlélet kialakulása.


GAZDASÁGI

KÖRNYEZET FEJLESZTÉSE

HELYZET/ADOTTSÁG Az akciócsoport területén a nagyvállalatok mellett 2 085 egyéni vállalkozás, 346 bt és 506 kft működik, melyek gazdasági tevékenysége, és mérete szerteágazó. A térségben található hazai tulajdonlású KKV szektor erősen tőkehiányos, ugyanakkor a vállalkozók innovatívak, és fejlődni szeretnének. Több településen hiányzik olyan infrastrukturális adottság, amelyre építve a helyi KKV-k saját vállalkozási telephelyüket bővíthetnék, ill. vállalkozások települhetnének meg.

PROBLÉMA/LEHETŐSÉG A hátrányos helyzetű településeken működő vállalkozások fejlődésének gátja a tőkehiány, ami elsősorban a bővülést, korszerűsödést akadályozza. Több településen is szükség van olyan alapinfrastruktúrával ellátott területre, ahol a helyi és betelepülő KKV-k telephelyet alakíthatnak ki, gyártási kapacitást hoznak létre.

MEGOLDÁS Kis- és középvállalkozások, telephelyi infrastruktúra bővítése, technológiai fejlesztése, melyek segítségével erősödik a térség KKV szektora, ami közvetlenül hozzájárul a gazdasági potenciál növekedéséhez, valamint közvetve a települések lakosságmegtartó erejének növekedéséhez. Az infrastrukturális fejlesztéssel párhuzamosan térségi szakképző intézményekkel való 18/39

együttműködés megvalósítása, szakképző hely biztosítása a gyakorlati oktatáshoz.

V Á RH ATÓ

EREDMÉNY

A megoldási javaslat megvalósításának kezdetétől számított két éven belül a céltelepülések gazdasági potenciálja növekszik, amit a helyi adóbevételek 5%-os növekedésével, a gazdaság szektor beruházásainak 5%-os emelkedésével, valamint a térségi munkahelyek számának 5%-os bővülésével mérhetően várunk. A betelepülő vállalkozások és a szakképző intézmények együttműködésének fejlődése, szakképző helyszínek 10%-os növekedése.


GAZDASÁGI

SZEREPLŐK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK NÖVELÉSE

HELYZET/ADOTTSÁG A térség gazdasági visszaesésének okai között említhető, hogy a korábbi ipari és mezőgazdasági foglalkoztatók teljesen megszűntek, vagy jelentős mértékben leépültek, s helyüket nagyobb vállalkozások alig vették át. A térség képzettebb munkaerejét elszívták a térségen kívüli új, modern vállalkozások, s közben a térségen belül maradt egy jelentős tartós munkanélküli, szociális támogatásra szoruló, még aktív korban lévő népesség. Az elsődleges ok, hogy a térségben alig alakultak jelentősebb foglalkoztatási képességgel rendelkező új vállalkozások.

PROBLÉMA/LEHETŐSÉG A KKV-k beszállítói kapcsolatépítését általában akadályozza, hogy nem minden esetben képesek megfelelni a magas szintű technikai, minőségi és gazdálkodásszervezési elvárásoknak. Továbbá beszállítói kapcsolatépítésüket nagyban nehezíti az információs gazdaság terén mutatkozó lemaradásuk. Az információs gazdaság megyei kiépüléséhez kedvező feltételt jelent a viszonylag fejlett távközlési rendszer, a tudástőke.

MEGOLDÁS A térségi vállalkozások együttműködésével egy klaszter-menedzsment rendszer kiépítése, valamint a hozzá kapcsolódó információs rendszer megteremtése: klaszterek kialakulását segítő ösztönzési rendszer, valamint a hálózatépítési módszertan megfogalmazása és kidolgozása, a klaszter fejlesztési forrásainak a koordinálása, az integrált gazdaságszervezés elvének kialakítása és megvalósítása a klaszterben együttműködő partnerekkel, a szervezetfejlesztés, a logisztikai fejlesztés, a szolgáltatások minőségének folyamatos ellenőrzése.

V Á RH ATÓ

EREDMÉNY

Beszállítói tevékenység erősödése. Kis- és középvállalkozások árbevételeinek növekedése. KKV-k számának növekedése. Új munkahelyek létesítése. Térség gazdasági fejlődése.

19/39

FORRÁS KDOP - 1. prioritás - Regionális gazdaságfejlesztés

„ H E LY I

T U R I ZM U S Á G A ZAT F E J L E S ZT É S E ”

TURISZTIKAI

INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE

HELYZET/ADOTTSÁG A terület kedvelt kirándulóhely, alkalmas a szabadidő tartalmas eltöltéséhez. A vizsgált térség, a hátrányos helyzetű települések turisztikai alapinfrastruktúrája nem mutat egységes képet, területi illetve idegenforgalmi ágak közötti egyenlőtlenség figyelhető meg. A vendéglátó- és szállásadóhelyek, a túraútvonalak és a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésre szorulnak.

PROBLÉMA/LEHETŐSÉG A vizsgált idegenforgalmi terület különböző ágaiban nincs egységesen kezelhető alapinfrastr. A vidéki turizmusformák közül a fenntartható falusi-, agro- és ökoturisztikai potenciálban rejlő helyi lehetőségek kiaknázásával, a látogatók itt tartásával munkahelyek őrizhetőek meg, valamint újak teremthetők. Ennek érdekében a turisztikai fejlesztések, beruházások infrastrukturális és szolgáltatási feltételeit, marketingjét szükséges támogatni.

MEGOLDÁS A turisztikai tevékenységek ösztönzése az alábbi területeken: - a falusi turizmushoz kapcsolódó minőségi magánszálláshelyek és az ifjúsági turizmushoz kapcsolódó minőségi szálláshelyek, valamint a kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, már működő szálláshelyek bővítése, korszerűsítése, akadálymentesítése, szolgáltatásainak fejlesztése; - szálláshelyhez nem feltétlenül kötött minőségi és komplex agro- és ökoturisztikai szolgáltatások kiépítése, már működő szolgáltatások bővítése, korszerűsítése, fejlesztése: alkalmi falusi-, agro- és ökoturisztikailovas turisztikai - vadászati turizmushoz kapcsolódó - erdei turizmushoz és természetjáráshoz kapcsolódó horgász és borturizmus, a fenti területekhez kapcsolódó gasztronómiai szolgáltatások.

V Á RH ATÓ

EREDMÉNY

A szálláshelyek és a szolgáltatások bővítésének, minőségi fejlesztésének és standardizálásának köszönhetően évről-évre nő a hátrányos helyzetű településekre érkezők- (4%), a vendégéjszakák(5%) és az igénybe vett szolgáltatások száma (7%).

FORRÁS ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése

20/39

HELYZET/ADOTTSÁG A természeti tájak összkiterjedése az akciócsoport területének 13%-a. NATURA 2000-es területek és számos természetközeli élőhely található a térségben, melyek védett növény- és állatfajok élőhelyei. A térségnek a Duna mellett két jelentős vízfolyása van. A felszíni tavak részben a vízfolyások felduzzasztásából, másrészt a homok- és kavicsbányászat eredőjeként képződtek. Ezek halászati, horgászati és rekreációs funkciókat lát(hat)nak el. Településeinken élők természethez kötődő tevékenységét egyesület segíti.

PROBLÉMA/LEHETŐSÉG Az akciócsoport területén számos természeti érték, természetközeli élőhely található, melyek a zöld-turizmus és az oktatás potenciális színhelyei, ugyanakkor a turistautak, tanösvények és pihenőhelyek száma elenyésző. A természeti értékeinkből eredő lehetőségeinkkel nem élünk kellőképpen, a környezet- és természetvédelmi gyakorlati oktatás nem épül bele a pedagógiai programokba, a kirándulók nehezen igazodnak el.

MEGOLDÁS A természeti értékekből eredő lehetőségek kihasználása érdekében a térséget átfogó turista, kerékpár utak és lovas túraútvonalak kijelölése, rekreációs programok kidolgozása, természetvédelmi tájékoztató- és oktatóprogramok, erdei iskola programok kialakítása fókuszálva a térség iskoláskorú lakosságára.

V Á RH ATÓ

EREDMÉNY

A természeti értékek megőrzése mellett fenntartható használatuk kapcsán a lakóhely közelében elérhető rekreációs terek az egészséges életmód igényének kielégítését könnyítik meg. A szemléletformáló tevékenység hozzájárul az értékek hosszú távú fennmaradásához, a környezettudatos magatartás kialakulásához A kikapcsolódásra, családi, és közösségi programok szervezésére alkalmas terek az idegenforgalom fejlesztését is elősegítik.


TURISZTIKAI

T E R M É K E K É S S Z O L G Á LTAT Á S O K F E J L E S Z T É S E

HELYZET/ADOTTSÁG A vizsgált akcióterület turisztikai termékekben és szolgáltatásokban viszonylag gazdag, de területileg nem egységes. Mozaikszerű elhelyezkedés, illetve sokszor csak helyi, vagy szűkebb környezeti ismertség és látogatottság jellemzi.

PROBLÉMA/LEHETŐSÉG A mozaikszerű vonzerők, a kínált programok egyidejű megrendezése problémát okozhat. Fontos 21/39

egy komplex idegenforgalmi koncepció és stratégia, ill. helyi érték- és vonzerőleltár elkészítése. A programok összehangolása, a Natura 2000- és más értékes természetvédelmi területek adottságainak kiaknázása, tanösvény területek kijelölése, Erdei Iskola hálózathoz való kapcsolódás, valamint tematikus évek kijelölése.

MEGOLDÁS Az akciócsoport turisztikai termékeinek (attrakciók, programok, rendezvények, kiadványok) fejlesztése. Előre kidolgozott idegenforgalmi koncepció és stratégia mentén turisztikai rendezvények, rendezvénysorozatok és szakmai összejövetelek szervezésének támogatása.

V Á RH ATÓ

EREDMÉNY

Tematikus programcsomagok és kiadványok kialakítása (legalább 4 féle), valamint évente különböző "tematikus évek" megrendezésre (pl.: vizek-vadak éve, " Íz-lelő" – gasztronómia éve). 5 éven belül a szolgáltatásokat, szálláshelyeket igénybe vevők számának 10%-os növekedése.


KÜLSŐ

ÉS BELSŐ KOMMUNIKÁCIÓ-, MARKETING FEJLESZTÉSE

HELYZET/ADOTTSÁG A térségben a legfőbb kommunikációs csatornák elérhetőek és használhatóak. Az Internet elterjedésével óriási adat, illetve információmennyiség érhető el, de talán ezért is az egyik legfontosabb feladat a hatékony kommunikációs eszközök kiválasztása.

PROBLÉMA/LEHETŐSÉG Általánosságban a legnagyobb probléma, hogy nincs meghatározott célközönség. A legfontosabb feladat a megszólítani kívánt célközönség kiválasztása illetve beazonosítása, csak ezután következhet a kommunikációs csatorna kiválasztása. Mind a belső, mind a külső kommunikációnál törekedni kell a könnyen beazonosíthatóságra, illetve, hogy a közölni kívánt információ bárki számára könnyen elérhetővé váljon.

MEGOLDÁS A megszólítani kívánt célközönséget különböző kategóriákba kell besorolni és ezután kiválasztani a legmegfelelőbb és leghatékonyabb kommunikációs csatornát. Az egységes fellépés érdekében turisztikai hálózat létrehozása, a kapcsolódó szolgáltatások, kommunikációs csatornák és eszközök (arculati elemek, Térségi Információs Rendszer) kidolgozásának támogatása.

22/39

V Á RH ATÓ

EREDMÉNY

A TIR-nek köszönhetően nő a térségben megrendezésre kerülő programok látogatottsága (10 %), a belső hírlevélen keresztül a rendezvények időpontjai összehangolhatóvá válnak, 15 ezer példányban éves rendezvénynaptár készül, akciós napok kerülnek bevezetésre a szolgáltatóknál (pl.: diák kedd, nyugdíjas csütörtök, aktív hétfő), bevezethetővé válik egy térségi kártya, amellyel a térségben élők számára a szolgáltatások, turisztikai termékek kedvezménnyel vehetőek igénybe. A térség évente legalább 3 szakmai rendezvényen, vásáron képviselteti magát.


„ H E LY I

ÖRÖKSÉGEK MEGŐRZÉSE, FEJLESZTÉSE”

K U LT U R Á L I S

ÉRTÉKEK MEGŐRZÉSE

HELYZET/ADOTTSÁG A közösség hátrányos helyzetű települései számos népművészeti és közkulturális értékekkel bírnak. Területükön számtalan kulturális értékeket támogató, gondozó helyi civil szerveződés és települési önkormányzat található.

PROBLÉMA/LEHETŐSÉG A meglévő értékek nagyobb körben való terjesztése, megismertetése nem megoldott. Az egyes kulturális területek (néptánc, kézművesség, vallási kultúra) közt alacsony aktivitási szinten van a kialakult kapcsolat, vagy egyáltalán nincs, ill. az ezekhez kapcsolódó közös együttműködések sem léteznek. Lehetőséget ezen kapcsolatok, valamint a települési értékek feltárásának elősegítésében, bemutatásának támogatásában találunk.

MEGOLDÁS A helyi civil szerveződések, önkormányzatok, intézmények kultúramegtartó és továbbadó tevékenységének fejlesztése, illetve az együttműködések kialakítása, erősítése, amelyek a helyi kulturális értékek feltárását, illetve nagyobb körben történő megismertetését segítik elő kulturális értékeket bemutató helyszínek kialakítása, fejlesztése, valamint ehhez kapcsolódó kiadványok, rendezvények támogatása.

V Á RH ATÓ

EREDMÉNY

A települések helyi kulturális értékhordozóinak megerősödése, és a térségi kulturális együttműködések kialakulásával a helyi kulturális értékek felértékelődése. A megoldási javaslat megvalósításának kezdetétől számított 3 éven belül a települések kulturális vonzereje (a kulturális rendezvényekre látogatók száma +10%) és a térség kulturális értékeinek ismertsége növekszik (+25 %), mely hozzájárul a helyi kulturális örökség továbbadásának fejlődéséhez, a helyi adottságokra épülő kulturális élet fejlesztéséhez. 23/39


HELYZET/ADOTTSÁG A civil szféra tevékenysége az akciócsoport minden településén nyomon követhető, azonban kevés helyen rendelkeznek megfelelő humán és fizikai infrastruktúrával. Legmagasabb a szabadidővel- és a sporttal kapcsolatos tevékenységgel foglalkozó non-profit szervezetek száma a térségben, azonban a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra minősége tág határok között mozog. A kultúrával kapcsolatos tevékenységet folytató civil szervezetek elsősorban a helyi hagyományok, népszokások és értékek felkutatásával, megőrzésével foglalkoznak.

PROBLÉMA/LEHETŐSÉG Meglévő igény van a népi kultúra ápolására. Ez az igény és az egyesületekben meglévő szakmai háttér lehetővé teszi a népi kultúra szélesebb körben való terjesztését, egyéni és csoportos oktatását, illetve előadások, rendezvények szervezését, gyűjtemények összeállítását, megőrzését és publikálását és ebben a munkában résztvevők képzését. A népszokások felelevenítésével erősödik a lakóhelyi kötődés.

MEGOLDÁS Az IKSzT-től független „szakmai ház” kialakítása, amely lehetőséget nyújt a népi kultúrával, illetve a folklórral foglalkozók számára, hogy ismereteiket bővíthessék, és munkájukhoz segédanyagot találjanak. Szakmai továbbképzések, fórumok, kiállítások, bemutatók, táncházak működtetési feltételeinek megteremtése. Népi együttesek eszköz és viselettárának kialakítása. Népi hangszeres oktatás, kézműves oktatás feltételeinek megteremtése.

V Á RH ATÓ

EREDMÉNY

Szabadidő hasznos eltöltése mellett az identitástudat erősödik a településeken, a térségben működő kulturális egyesületek között kialakuló kapcsolatok más területeken is elősegítik az együttműködés lehetőségét. Különböző korosztályokat és társadalmi csoportokat közelebb hozza egymáshoz. Színesebbé válnak a társadalmi események, ünnepek. A javaslat a térség idegenforgalmi marketingmunkáját is segíti.


24/39

TERMÉSZETI ÉPÍTETT

ÖRÖKSÉGEK MEGŐRZÉSE

ÖRÖKSÉGEK VÉDELME, FEJLESZTÉSE

HELYZET/ADOTTSÁG A hátrányos helyzetű települések életében, megjelenésében számos, védelem alatt nem álló épület – melyek külső megjelenése általában kívánni valót hagy maga után – jelentős szerepet játszik. Az összképet és a helyi életminőséget – főként a kisgyermekes családok számára – részben meghatározó zöldfelületek, játszóterek hiányoznak, fejlesztésre szorulnak.

PROBLÉMA/LEHETŐSÉG A védelem alatt nem álló, jelentős épületek nagy része leromlott állapotú. A védelem alatt nem álló közparkok, pihenőhelyek, sétautak, zöld felületek, térelemek elavultak, hiányosak. Ezek kialak-val, fejl-vel, ill. felúj-val lehetőség nyílik a településkép jav-ra, a turizmus fellendülésére. A helyi termékek helyben történő értékesítésének elősegítéséhez elengedhetetlen a helyi piacok fejl-e, létrehozása.

MEGOLDÁS Az alábbi falumegújítást és -fejlesztést célzó tevékenységek elvégzése: - a védelem alatt nem álló, a település megjelenésében szereppel bíró épületek külső felújítása; - a település környezetét és megjelenését javító kisléptékű infrastrukturális fejlesztések (védelem alatt nem álló közparkok, pihenőhelyek, sétautak, zöld felületek; látvány és használati térelemek) kialakítása, meglévők fejlesztése; - alapvetően a helyben megtermelt mezőgazdasági termékek értékesítése feltételeinek javítása céljából új piacok létrehozása, meglévők fejlesztése, bővítése, az előírásoknak történő megfeleltetése; - kültéri játszóterek kialakítása, meglévők korszerűsítése.

V Á RH ATÓ

EREDMÉNY

A településkép, a vidéki lakókörnyezet és a közösségi terek, közterületek állapotának javulása, amely közvetlenül, pozitív irányba befolyásolja az életminőséget, az itt maradási- és a beköltözési kedvet (5 éven belül beköltözés > elvándorlás), valamint közvetve hozzájárul a helyi turizmus bővüléséhez (5 éven belül a látogatószám 10%-os bővülése), a szállás- és vendéglátóhelyek forgalmának (+5%) növekedéséhez.

FORRÁS ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztés

HELYZET/ADOTTSÁG A térség rendkívül gazdag épített örökségekben (kúriák, templomok, köztéri alkotások), melyek döntő része helyi és/vagy országos védelem alatt áll. A közösség területe régebben a Pannonhalmi Apátság része, az Eszterházy-k és Zichy-k birtoka volt. Az 1848/49-es forradalom 25/39

és szabadságharc legkiemelkedőbb eseményeinek helyszíne. Több település büszkélkedhet kiemelkedő épített örökséggel, számos rendkívül érdekes és értékes épület van, melyek látogatóvonzó erővel bírnak. Ezen épületek nagyon különböző állapotban vannak.

PROBLÉMA/LEHETŐSÉG Az épített örökségek nagy része külsőleg és belsőleg is egyaránt leromlott állapotú. Elavult, hiányos infrastruktúrával rendelkezik. Ezek felújításával lehetőség nyílik a településkép javítására és a turizmus fellendülésére. Egyes helyeken sikerült az épületeket - közel az eredeti állapotokhoz - megmenteni, máshol ezeket a hiányosságokat most szükséges pótolni.

MEGOLDÁS A vidéki örökség megőrzése érdekében: - a helyi és/vagy országos védelem alatt álló építmények külső felújítása; - az építmény rendszeres látogathatóságának biztosítása esetén az érintett épület vagy épületrész belső felújítása, korszerűsítése, az épület közvetlen megközelítését szolgáló parkolók és gyalogutak kialakítása; - a természeti és a történelmi tájkép, valamint az azt alkotó táji elemek állapotának javítása, kialakítása: új pihenőhelyek létesítése, meglévők felújítása, a látnivalók közvetlen környezetének rehabilitációja; - az előzőekben megvalósított fejlesztéssel összefüggésben a helyi identitás fejlesztését és megőrzését, környezeti tudatosságot elősegítő intézkedések megvalósítása: tanösvény kialakítása, tájékoztató kiadványok, táblák készítése.

V Á RH ATÓ

EREDMÉNY

A felújítással, infrastrukturális bővítéssel a helyi turizmus fellendülése (5 éven belül a látogatószám 25%-os bővülése), a szállás- és vendéglátóhelyek forgalmának (+10%) növekedése, a településkép javulása, a helyi identitástudat növekedése.

FORRÁS ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

„TÁRSADALMI F E N N TA R T H AT Ó

TŐKE ERŐSÍTÉSE”

E G Y Ü T TM Ű K Ö D É S I F O RM Á K T Á M O G AT Á S A

HELYZET/ADOTTSÁG Az akciócsoport települései, szervezetei számos hazai és nemzetközi testvérkapcsolattal, együttműködéssel rendelkeznek, azonban a tematikus, egy témacsoport köré szerveződő kölcsönös szakmai kapcsolatok fejlesztésre szorulnak.

PROBLÉMA/LEHETŐSÉG A testvérkapcsolatok, együttműködések szorosabbá válása az emberi és kulturális kapcsolatok fejlődésén túl konkrét, közös projekteket is generálnak mindhárom szférában, megismertetve a 26/39

partnerek között a saját értékeket és szaktudást.

MEGOLDÁS Fenntartható együttműködési kapcsolatok kialakítása, a meglévők szélesítése, mélyítése országon belül és nemzetközi szinten egyaránt, más területekkel, akciócsoportokkal. A közszféra meglévő kapcsolatainak kiszélesítése, kiterjesztése a gazdasági- és a civil szférára, szakterületek köré szervezett üzletember találkozók, nonprofit szakmai tapasztalatcserék rendezése, közös projektek generálása.

V Á RH ATÓ

EREDMÉNY

A javaslat megvalósulását követően várhatóan még az adott évben legalább 2-2 hazai és nemzetközi együttműködési kapcsolat jön létre. A helyi szereplők ismeretei, tapasztalatai bővülnek a tapasztalatcserék, együttműködések során.

FORRÁS ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 421 Térségek közötti és nemzetközi együttműködések

HELYZET/ADOTTSÁG Az akciócsoport számos népművészeti és közkulturális értékekkel bír. Területén számtalan kulturális értékeket támogató, gondozó helyi civil szerveződés és települési önkormányzat található.

PROBLÉMA/LEHETŐSÉG A meglévő értékek nagyobb körben való terjesztése, megismertetése nem megoldott. Az egyes kulturális területek (néptánc, kézművesség, vallási kultúra) közt alacsony aktivitási szinten van a kialakult kapcsolat, vagy egyáltalán nincs, ill. az ezekhez kapcsolódó közös együttműködések sem léteznek. Lehetőséget ezen kapcsolatok, vmint a települési értékek feltárásának elősegítésében, bemutatásának támogatásában találunk.

MEGOLDÁS A helyi civil szerveződések, önkormányzatok, intézmények kultúramegtartó és továbbadó tevékenységének fejlesztése, illetve az együttműködések kialakítása, erősítése, amelyek a helyi kulturális értékek feltárását, illetve nagyobb körben történő megismertetését segítik elő kulturális értékeket bemutató helyszínek kialakítása, fejlesztése, valamint ehhez kapcsolódó kiadványok, rendezvények támogatása.

V Á RH ATÓ

EREDMÉNY

A térség helyi kulturális értékhordozóinak megerősödése, és a térségi kulturális együttműködések kialakulásával a helyi kulturális értékek felértékelődése. A megoldási javaslat megvalósításának kezdetétől számított 3 éven belül a térség településeinek kulturális vonzereje (a kulturális rendezvényekre látogatók száma +20%) és a térség kulturális értékeinek ismertsége 27/39

növekszik (+30 %), mely hozzájárul a helyi kulturális örökség továbbadásának fejlődéséhez, a helyi adottságokra épülő kulturális élet fejlesztéséhez.


K Ö R N Y E ZE T T U D ATO S S Á G ,

H E LY I I D E N T I T Á S T U D AT E R Ő S Í T É S E ,

SZEMLÉLETFORMÁLÁS

HELYZET/ADOTTSÁG A háztartások zöme, falusias lakókörnyezetben helyezkedik el, ami lehetőséget teremt a megújuló energiaforrások hatékonyabb használatára. A vidékies életforma nyújtotta lehetőségek és a globalizáció által sugallt/elvárt életvitel különbsége meghatározza a lakónépesség lehetőségei és elvárásai közötti ellentétet. A környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységet folytató civil szervezetek elsősorban a megújuló energiaforrások hasznosításával foglalkoznak.

PROBLÉMA/LEHETŐSÉG A térségben a megújuló energiaforrások felhasználása jobbára csak a hagyományos fatüzelésű fűtési rendszerekre terjed ki, az energiatakarékosság hatékonysága alacsony. Fokozni kell a megújuló energiaforrások és azok tárolását lehetővé tevő megoldások elterjedését, kifejlesztését. Környezettudatosságot és helyi identitástudatot erősítő intézkedésekkel kell elérni a térség megtartó erejének növekedését.

MEGOLDÁS A meglévő környezeti erőforrások jobb kihasználása érdekében a környezettudatosságot, a helyi identitástudatot formáló, a megújuló energiaforrások használatát bemutató helyek kialakítása, fejlesztése.

V Á RH ATÓ

EREDMÉNY

A megújuló energiaforrások hasznosításának 5%-os növekményét várjuk, éves szinten várhatóan legalább 2 új rendezvény, program, ami a szemléletformálást, helyi identitástudatot és a környezettudatosságot erősíti. A térség lakossága számára hasznosítható megújuló energiaforrások (szél-, víz- és napenergia) használatát lehetővé tévő megoldások termékek, és ezek prototípusai számának 10%-os növekedése.


28/39

VIDÉKI

I F J Ú S Á G F E L ZÁ R K Ó ZTAT Á S A

HELYZET/ADOTTSÁG A térségben jellemző a népesség csökkenés, a lakosság elöregedése. Fokozatosan csökken a 18 éves kor alattiak aránya. Az elmúlt években a felsőfokú végzettségűek, értelmiségiek elvándorolnak a térségből. A fiatalok helyzetét általánosságban nehezíti, hogy az iskolai képzés nem megfelelő minőségű vagy hiányos. A magasabb színvonalú, tehetséggondozást preferáló intézmények csak ingázással vagy bentlakással érhetők el. A gyermekek gyakran alulmotiváltak, sokszor ingerszegény, igénytelen családi környezetben nevelkednek.

PROBLÉMA/LEHETŐSÉG Vannak elszigetelt kezdeményezések a tehetséges gyermekek és fiatalok felkarolására. Komplex tehetséggondozó vagy alkotóműhely, továbbá annak átfogó programkínálata azonban hiányzik. A sikerorientált pedagógusok kapacitása kihasználatlan, munkájuk koordinálatlan a térségben. A gyermekek és fiatalok nyelvtanulása a nemzetiségi vonatkozások és a munkaerő-piaci igények összhangját megteremtve sokkal hatékonyabbá tehető.

MEGOLDÁS A térségben élő gyermekek és fiatalok számára kialakítandó pedagógiai műhelyek (idegen nyelvi, számítástechnikai képzések, tehetséggondozó foglalkozások) infrastrukturális feltételei megteremtésének támogatása.

V Á RH ATÓ

EREDMÉNY

Növekszik a tehetségmérő programokon (versenyeken) részt vevők száma (10%-os növekedés), továbbá a gyermekek és fiatalok önbizalma, versenyképessége. A térségben élő gyermekek és fiatalok kreativitása, ezzel együtt esélyegyenlősége és életminősége javul. Fejlődik és erősödik a fiatal generáció identitástudata, pozitív értelemben vett lokálpatriotizmusa. Tovagyűrűző hatásként számítunk a fiatalok munkaerő-piaci esélyeinek javulására és elvándorlásuk kis mértékű csökkenésére.


A

C I G Á N Y K I S E B B S É G É S A M A R G I N A L I Z Á LT C S O P O R T O K I N T E G R Á C I Ó J Á T

E L Ő S E G Í T Ő T E V É K E N Y S É G E K T Á M O G AT Á S A

HELYZET/ADOTTSÁG A cigányság lassú integrációja a térség népességmegtartó-, munkaerő-képessége szempontjából negatívan hat. A kisebbség lélekszáma stagnál, ám az összlakossághoz képest nő az arányuk. Ez elsősorban az óvodás, illetve az iskolás korosztálynál mutatkozik meg. A cigányság képzettségi, 29/39

munkanélküliségi, lakáskörülményei rosszabbak az átlagnál. Bár a helyzet javítása érdekében alakultak cigány szervezetek, kisebbségi önkormányzatok, eredményes munkavégzésüket adottságaik erősen korlátozzák.

PROBLÉMA/LEHETŐSÉG A cigányság integrációja növelné a térség népességmegtartó és munkaerő-képességét. A cigány szervezetek hagyományőrző tevékenységükkel újraéleszthetik azokat a tevékenységeket, melyek az itt élő cigányság megélhetését biztosították a korábbi években. Zenészek, kereskedők, kézművesek növelhetik a térség turizmusának fejlődését.

MEGOLDÁS A cigány kultúra ápolását végző szervezetek támogatása: hagyományos tevékenységük végzéséhez szükséges eszközök beszerzése, rendezvények szervezése.

V Á RH ATÓ

EREDMÉNY

A kulturális értékek megtartása a turizmus egyik vonzó ágazatává válhat, . Az integráció felgyorsul, a népességmegtartó-, munkaerő-képesség nő a térségben. 5 éven belül a szolgáltatásokat, szálláshelyeket igénybe vevők számának 5%-os növekedése.


HELYZET/ADOTTSÁG A cigányság, a marginalizált csoportok lassú integrációja a térség népességmegtartó-, munkaerőképessége szempontjából negatívan hat. A cigány kisebbség lélekszáma stagnál, ám az összlakossághoz képest nő az arányuk. Ez elsősorban az óvodás, illetve az iskolás korosztálynál mutatkozik meg. A célcsoportok képzettségi, munkanélküliségi, lakáskörülményei rosszabbak az átlagnál. Bár a helyzet javítása érdekében alakultak cigány és egyéb civil szervezetek, kisebbségi önkormányzatok, eredményes munkavégzésüket adottságaik erősen korlátozzák.

PROBLÉMA/LEHETŐSÉG A cigányság és a marginalizált csoportok integrációja növelné a térség népességmegtartó és munkaerő-képességét. A roma népesség alacsony képzettsége miatt az elsődleges munkaerőpiacra elsősorban az építőiparban, a környezetvédelmi programokban, az erdőgazdálkodásban lehetséges az elhelyezkedésük, valamint a mezőgazdaságban az állattartás területén. A marginalizált csoportok általában speciális munkát igényelnek.

MEGOLDÁS Cigány tulajdonlású vállalkozások fejlesztéseinek támogatása, különösen: a környvédelemmel kapcsolatos tevékenységek, építőipari fejlesztések, erdőgazdálkodás, faipari termékek előállítása terén. 30/39

V Á RH ATÓ

EREDMÉNY

A megvalósulás időszakában 5-10 új tartós munkahely jön létre. Az elsődleges munkaerőpiacra jutó cigányok és marginalizált helyszetű személyek családjainak szociális körülményei javulnak. A gyermekek megfelelő képet kapnak a munkához való viszonyról. Az integráció felgyorsul, a népességmegtartó-, munkaerő-képesség nő a térségben.


„LAKÓKÖRNYEZET KÖZÖSSÉGI

FEJLESZTÉSE”

TEREK KIALAKÍTÁSA, FELÚJÍTÁSA

HELYZET/ADOTTSÁG Minden egyes település rendelkezik valamilyen közösségi funkciókat ellátó intézménnyel, kultúr-, falu- vagy teleházzal. Ezen intézmények nagyon különböző infrastukturális feltételekkel, kihasználtsággal rendelkeznek A helyi közösségek legtöbbje igényli a helyi, megfelelő közösségi tereket, programokat.

PROBLÉMA/LEHETŐSÉG Megfelelő helyi közösségi terek és programok hiányában – és más hatások eredőjeként – a közösségek szétesőben vannak, a lakosok nehezen jutnak rekreációs, közművelődési feltételekhez, hozzájárulva a népesség csökkenéséhez, a fiatalok elvándorlásához.

MEGOLDÁS Infrastruktúra-fejlesztéssel közösségi terek kialakítása, fejlesztése - ahol IKSzT nem tud létrejönni -, tartalmas kikapcsolódási lehetőségek biztosítása. A létrejövő infrastrukturális feltételekre alapozó programokkal a helyi közösségek szervezése.

V Á RH ATÓ

EREDMÉNY

A kulturális szolgáltatások jobb minőségű biztosítása. A várhatóan létrejövő intézmények szolgáltatásaik által elősegítik a közösségi és a civil aktivitás növelését, így hosszabb távon hozzájárulhatnak a társadalmi befogadás javulásához, a helyi identitástudat erősödéshez, a helyben maradásához.


31/39

EGÉSZSÉGES

ÉLETMÓD FEJLESZTÉSE

HELYZET/ADOTTSÁG Térségünkben a non-profit szervezetek közül legmagasabb számban a szabadidővel- és a sporttal kapcsolatos tevékenységgel foglalkozó egyesületek működnek. Szinte minden településen megtalálható az ehhez a tevékenységhez kapcsolódó valamilyen közösségi tér, azonban a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra minősége tág határok között mozog.

PROBLÉMA/LEHETŐSÉG Az egyesületek főleg a csapatsport szervezésére vállalkoznak, meglévő infrastruktúrájukat is ehhez alakították ki. Az egészséges életmód igényének terjedése, a sportolási lehetőségekkel kapcsolatos elvárásokat is megváltoztatta. Ma már igény van az edzőtermek egyéni kínálatára is. Az egyesületek anyagi lehetőségei nagyon korlátozottak, sőt a korosztályi és nemek közötti igényekre is figyelniük kell.

MEGOLDÁS A közösségi és egyéni sportok infrstrukturális feltételeinek megteremtése, fejlesztése. A jelenleg is működő, illetve újonnan kialakított közösségi tereken – akár vállalkozók bevonásával is – az egészséges életmód igényének megfelelő sportolási lehetőségek kialakítása.

V Á RH ATÓ

EREDMÉNY

Az egészség megőrzése nem csupán egyéni érdek. A szabadidő értelmes és rendszeres eltöltésének társadalmi hasznát már nem kell bizonyítani. A szabadidő hasznos eltöltésével kapcsolatos fejlesztések arányában a település lakosság megtartó ereje nő.


VA G Y O N -

É S K Ö Z B I Z T O N S Á G J AV Í T Á S A

HELYZET/ADOTTSÁG A bűncselekmények százalékos aránya a megyén belül folyamatosan emelkedik. A teljes bűnözés 2/3-a vagyon elleni elkövetés. Emelkedik a visszaeső és az utógondozott elkövetők száma. A fiatalkorú elkövetők száma kis mértékben csökkenő tendenciát mutat, de a fiatal felnőtt korú elkövetőké ugyanannyival nő. A helyi lakos elkövetők számának több mint kétszerese az átutazó bűnözők száma, ami még növekedést is mutat. A bűnüldöző szervek prognózisa szerint számolni kell azzal, hogy növekedni fog az átutazó bűnelkövetők száma.

32/39

PROBLÉMA/LEHETŐSÉG A rendvédelmi szervek beszámolóiból kitűnik, hogy térségünkben a közbiztonság helyzete folyamatosan romlik. A bűncselekményeket általában visszaeső bűnelkövetők és fiatal felnőtt korú elkövetők hajtják végre. Sajnos növekszik az átutazó bűnelkövetők száma is, sőt a bűnüldöző szervek ennek növekedését prognosztizálják. Jelentős kárt okoznak, hiszen a vagyon elleni bűncselekményekkel okozott károk 2 %-a sem térül meg.

MEGOLDÁS A közrend, a közösségi vagyon és a magántulajdon megőrzése mindenki számára fontos. A tulajdonosok kötelezettsége a vagyonuk megóvása, védelme. Vagyonvédelem feladata a fizikai védelem mellett a kármegelőzés is. A települések közösségei figyelő és jelzőrendszerek üzemeltetésével, a gondatlanság elkerülésével, valamint a települési polgárőrségek infrastrukturális feltételeinek javításával tudják elriasztani, vagy elkövetés közben tetten érni a közrend és közbiztonság megszegőit.

V Á RH ATÓ

EREDMÉNY

A mindenki számára látható helyszíneken felszerelt riasztók, figyelő eszközök, a polgárőrök jelenléte a bűnelkövetést megnehezítik, az elkövetőket visszatartják a büntethetőségük rizikójának növekedése miatt. Amíg a bűnelkövetők „feladatvégzését” megnehezítik a védelmi rendszerek, addig a bűnüldöző szervek munkáját megkönnyítik. Figyelő rendszerek a felderítést, nyomon követést is segítik. A rendszerek üzemeltetése a közbiztonság érzetének javulását eredményezi, megállítja a bűnelkövetés növekedését, és hosszútávon csökkenést eredményez.

FORRÁS KDOP - 4. prioritás - Helyi és térségi kohéziót segítő infrastrukturális fejlesztés

KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁG

FEJLESZTÉSE

HELYZET/ADOTTSÁG Térségünkben a gyér vasúti közlekedés miatt a személy és áruforgalom jelentős része a településeken keresztül átvezető közutakon valósul meg, mivel csak a 13-as út kerüli el a településeket. Helyi tömegközlekedés nincs, a településeken a kerékpáros közlekedés népszerű. Az akciócsoport területén nincs kijelölt országos kerékpár út, a kiépített kerékpár utak hossza jelentéktelen, ezért főként a közutakon lehet kerékpározni, ahol a motorok, autók sokszor gyorsabban haladnak a megengedettnél, vezetőik pedig gyakran türelmetlenek.

PROBLÉMA/LEHETŐSÉG A kerékpáros balesetek az utóbbi időben a személyi sérüléses balesetek mintegy 20%-át teszik ki, melyek nagyobb része a kerékpárosok és más járművek párhuzamos közlekedése során következik be. A közlekedési baleseteket kiváltó okokat megtalálhatjuk a közúti közlekedési morál általánosan nyers, durva állapotában. Mivel a közlekedés biztonsága nem kielégítő, a 33/39

kerékpáros közlekedés növelése nem ösztönözhető.

MEGOLDÁS Térségünkben belátható időn belül nem lesznek olyan források, melyek lehetővé teszik a már ma is meglévő igény szerinti kerékpár utak kiépítését. A közlekedés biztonságának javítását jelenleg csak a gyorshajtás megakadályozásával, valamint a közlekedők fokozott ellenőrzésével lehet elérni. A forgalom lassítása, a közlekedésben résztvevők biztonságát az eredmény-költséghatékonyság figyelembe vételével jelenleg a településen átvezető közutakon elhelyezett elektronikus jelzőtáblák növelhetik.

V Á RH ATÓ

EREDMÉNY

A településekre bejövő közúti forgalomban résztvevők gyorshajtásának megakadályozása a közlekedés biztonságát növeli. Ennek következtében a lakosság kerékpáros közlekedésben való részarányában is növekedés várható, aminek hatására a személygépjármű forgalom növekedés lassul, a balesetek száma pedig csökken. A biztonságos közlekedés eredményeképpen növekszik a szabadidős kerékpározás is, az egészsége életmód igényének terjedése, és nem utolsó sorban a kerékpáros turizmus növekedése.


TÖMEGKÖZLEKEDÉSI

INFRASTRUKTÚRA FELÚJÍTÁSA

Helyzet/Adottság Az akciócsoport területének megközelítésére közúton (autópályán és főútvonalakon) és vasúton egyaránt lehetőség nyílik, de a vasúti kapcsolat csak a Duna menti két településen felel meg az igényeknek. A térséget érintő, az egyes településeket összekötő alsóbbrendű utak hálózata kiépített, azonban számos eleme, szakasza javításra szorul. A kistérségen áthaladó közúti tömegközlekedés a főbb utakhoz igazodik. A térségen belüli ritka járatszámú, központosított tömegközlekedés az összes települést érinti, minden település elérhető.

PROBLÉMA/LEHETŐSÉG A vasúti kapcsolat hiánya miatt a közúti tömegközlekedési módok fejlesztése szükséges, aminek ki kell terjednie mennyiségbeli és színvonalbeli ellátás javítására. A buszközlekedési vonalakon az utasokat kiszolgáló infrastruktúra minősége sok kívánnivalót hagy maga után. Az információs táblák hiányosak, a tájékoztatás minimális követelményeinek sem felelnek meg. Váróhelyiségek hiányoznak, vagy felújításra szorulnak.

MEGOLDÁS A buszparkolók, járdaszigetek, autóbuszöblök, felszállóhelyek kialakítása, felújítása mellett a buszvárók felújítása is elengedhetetlenül szükséges. Az utas tájékoztatáshoz szükséges információs táblák elhelyezésével az utasok tájékozódását is segíteni kell. 34/39

V Á RH ATÓ

EREDMÉNY

A tömegközlekedés infrastruktúrájának felújítása, az utas tájékoztatás fejlesztése, az utasok kényelmének javítása mellett a közlekedés dolgozóinak is megkönnyíti munkáját. Nem csak az utazás körülményeit, hanem a balesetmentes üzemeltetést, a biztonságot is növeli. A kényelmesebb utazási körülmények megteremtése növeli a tömegközlekedést igénybe vevők számát, az egyéni utazók átirányítását a tömegközlekedés használatára.


E S É LY E G Y E N L Ő S É G

É S F E N N T A R T H AT Ó S Á G É R V É N Y E S Ü L É S É N E K

B E M U T A T Á S A A S T R AT É G I Á B A N

Az akciócsoport, a TKCS összetétele reprezentálja a legkülönbözőbb társadalmi csoportokat, lehetőséget biztosítva véleményük, elképzeléseik kifejésére, megvalósítására. A HVS helyi gazdaságfejlesztési koncepciója a munkahelyteremtésre fókuszálva próbál kitörési pontokat nyitni a hátrányos helyzetű csoportok számára is. Olyan alternatívák vetődnek fel, amelyek a megújuló energiaforrások alapanyagainak előállításában, feldolgozásában a cigány kisebbség foglalkoztatására nyitnak új utat, előremutatva az integráció felé, mely az egyéb tekintetben hátrányos helyzetbe szorult emberek számára is felkínálja az esélyegyenlőség megteremtését. A szakképzések igényessége, lehetősége, a szolgáltatások magasabb színvonalának biztosítása, annak elérhetősége erősíti a különböző csoportok közeledését, együttműködését, integrációját. A kulturális, rekreációs programok sokasága, támogatása is segíti kialakítani a különböző társadalmi csoportok, generációk kohézióját, az együttgondolkodás igényét. A HVS a fenntarthatóság mentén a környezeti-természeti értékek megóvására korszerű, innovatív frissítésére fókuszálva építkezik. A klasszikus mezőgazdasági tevékenységeket az agrár-környezetgazdálkodási programokba terelve, a környezeti szennyezést csökkentve, a tudati-képzési formálással változtat termelői szemléletet. A hagyományos extenzív, legeltetéses őshonos fajták tartása, bemutatása, a génmegőrzés fontossága, a sokszínű környezet kialakításának óhaja – a kíméletes ökológiai gondolkodás felé törekvés pozitív szemléletváltozás tükröződése – a természetmegőrzés záloga. A közösség területén gazdálkodók a termelői integráció keretében termelőcsoportba szerveződve, egyediségüket megtartva kiegyensúlyozott, tervezhető, kiszámítható, növekvő jövedelempozíciót elérve erősíthetik gazdaságukat. A gazdálkodók, feldolgozók saját előállítású, feldolgozású, helyben értékesíthető termékeivel magasabb színvonalú lesz a települési szolgáltatás színvonala. A nyomon követhetőség erősíti a bizalmi tőkét, a helyi foglalkoztatás a technológiai fejlesztésekkel, alternatívákkal növekvő pályára áll, a lokális értékteremtés hangsúlyosabbá válik. A HVS szintjén a gazdák részéről megfogalmazódnak az igények az alternatív energiaforrások hasznosítására. A hozzáadott érték minél nagyobb százalékú megjelenítése, az alternatív 35/39

energiaforrások előállításával és hasznosításával hosszú távú megélhetésüket érhetik el a kiszolgáltatottság csökkentésével. Az iparterületek rehabilitációja javítja az élhetőbb környezet kialakítását, alternatív foglalkoztatási lehetőségeket teremtve növel a helybennmaradást. A környezettudatos gondolkodás a gazdasági tevékenységeken keresztül a tudatosan felépített képzési rendszereken át teremtődik meg. A fejlődő településkép, a zöldfelületek növelése, a mikro-vállalkozások létrejötte, fejlesztése, az igényes környezet kialakítása élhetőbb környezetet, jobb közérzetet biztosít, a lakosság megtartását szolgálja. A közösségi együttműködések folyamatossága az, mely a LEADER példáján át tőkét kovácsolhat az identitástudat erősítésében.

S T R AT É G I A - A L K O T Á S I F O LYA M AT L E Z Á R T A U T Á N T E R V E Z E T T L E A D E R - S Z E R Ű M Ű K Ö D É S B E M U T AT Á S A A közösség meggyőződése szerint a demokratikus, nyilvános és LEADER-szerű működést az egyesületi forma biztosítja. A ’Bakonyalja-Kisalföld kapuja’ Vidékfejlesztési Egyesület munkáját tagozatokba (köz-, civil- és üzleti szféra tagozat) tömörülve végzi. Az egyesület alapszabálya rendelkezik többek között az egyesület szerveinek felépítéséről, hatásköréről és működéséről. E szerint az összes tagot tömörítő szerv, a közgyűlés az egyesület legfőbb szerve, mely a működéssel kapcsolatos lényegi kérdésekben dönt. A 3 tagozatot 2-2 fő képviseli az elnökségben. Az elnökség hatáskörébe tartozik a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia végrehajtásával kapcsolatban a döntés az elnök által felterjesztett támogatási rangsor(ok) alapján a forrás(ok) allokációjáról. Az egyesület az ÚMVP III. és IV. tengelyes intézkedéseinek végrehajtása érdekében, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal útmutatásával összhangban Szervezeti és Működési Szabályzatot készít, melyet az elnökség hagy jóvá. Az egyesület saját munkaszervezetet hoz létre, mely a tevékenységét segítő irodaként ellátja a központi rendelet alapján benyújtott kérelmek értékeléséhez, az értékelés és döntés előkészítés érdekében végzendő-, valamint az ügyviteli és adminisztratív feladatokat. A munkaszervezet feladata továbbá a pályázókat támogató projektgenerálási és szaktanácsadási feladatok térségi szintű megvalósítása az egyesület által kidolgozandó kommunikációs terv alapján. Szervezeti felépítése, feladatai, létszáma az egyesület tevékenységeihez igazodik, mely a Szervezeti és Működési Szabályzatban kerül meghatározásra. Az egyesület 3 tagú felügyelő bizottságot választott működésének és gazdálkodásának ellenőrzése céljából. Az alábbi LEADER elvek megvalósulásának alapja, hogy a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia terület alapú, multi-szektorális és integrált, célja a helyi gazdasági potenciál egészének hasznosítása és fejlesztése.

36/39

ALULRÓL

ÉPÍTKEZÉS, KÖZÖSSÉGI RÉSZVÉTEL:

Az alulról jövő kezdeményezések felkarolása már a tervezés során. A megvalósítás során a helyi lakosság aktivizálása, bevonása a fejlesztési folyamatokba.

KOMMUNIKÁCIÓ: A megvalósítás során nagy hangsúly helyeződik a belső és külső kommunikációra. A belső a partnerségre, a külső a kapcsolatteremtésre fókuszál a megszerzett tudás és tapasztalatok közös hasznosítása végett.

AZ

INNOVÁCIÓ NÖVELÉSE:

a különböző fejlesztések komplex módon, térben-időben koncentráltan alkothatnak egy hatékonyan működő egészet. A generált és támogatott projektek egyik fő kiválasztási szempontja az egyediség, az újszerűség.

A

H E LY I PA R T N E R S É G E R Ő S Í T É S E :

a három terület egy közösen kigondolt és kidolgozott program megvalósítására hosszú távon, rendszeresen együttműködik. Az értékelés során előny a partnerségben megvalósított fejlesztés. Fontos szerep a társadalmi kohézió és a térségi identitástudat erősödésében. Az egyes tagszervezetek együttműködése, tervei túlmutatnak jelen fejlesztés keretein, azzal párhuzamosan és azt követően számos közös projektet kívánnak megvalósítani a célok, a jövőkép eléréséért.

37/39

’ B A K O N YA L J A - K I S A L F Ö L D

K A P U J A’

VIDÉKFEJLESZTÉSI EGYESÜLET

TA G J E G Y Z É K E A) KÖZSZFÉRA 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26.

B) CIVIL 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38.

TA G O ZAT

Ács Város Önkormányzata Ácsteszér Község Önkormányzata Aka Község Önkormányzata Almásfüzitő Község Önkormányzata Ászár Község Önkormányzata Bábolna Város Önkormányzata Bakonybánk Község Önkormányzata Bakonysárkány Község Önkormányzata Bakonyszombathely Község Önkormányzata Bana Község Önkormányzata Bársonyos Község Önkormányzata Császár Község Önkormányzata Csatka Község Önkormányzata Csém Község Önkormányzata Csép Község Önkormányzata Ete Község Önkormányzata Kerékteleki Község Önkormányzata Kisbér Város Önkormányzata Kisigmánd Község Önkormányzata Mocsa Község Önkormányzata Nagyigmánd Nagyközség Önkormányzata Réde Község Önkormányzata Súr Község Önkormányzata Tárkány Község Cigány Kisebbségi Önkormányzata Tárkány Község Önkormányzata Vérteskethely Község Önkormányzata S ZF É R A TA G O ZAT

Ácsi Kossuth Lajos Asztaltársaság Ácsi Vállalkozók Ipartestülete Az Európai Emberért, a falvakban Közhasznú Alapítvány Bakonyalja Környezetvédelmi és Turisztikai Egyesület Bakonysárkányért Alapítvány Bakonysárkányi Vasutas Sport Club Batthyány Műemlékegyüttes Védelmében Alapítvány Együtt Súrért Egyesület Harmonikus Életért Közalapítvány Komárom-Esztergom Megyei Agrárkamara Magyar Település- és Területfejlesztők Szövetsége Mocsaiak Mocsáért Egyesület 38/39

39. 40. 41. 42.

C) ÜZLETI 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66.

Római Katolikus Egyházközség Súri Evangélikus Egyházközség Természetjáró Bakancsos Klub Virágné Somogyi Ilona S ZF É R A TA G O ZAT

Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. Bartus Gyula EV BATA 2000 Kft. Dosztál József EV Dr. Lunk János EV Drat Ipari Termelő és Kereskedelmi Kft. Gádor Építőipari Tervező és Szolgáltató Kft. Horváth Sándor EV Információszolgáltató Bt. Kardhordó Olga Kft. Krisztan Kft. MEMFO Kft. Prim-Pig Kft. PrimTerra Tanácsadó Bt. SFT Kft. Sógorka Miklós EV Somogyiné Zeke Tünde EV Som-Tan Bt. Széber József Zsolt EV Szép Csaba EV SZI-MED Kft. Tesszta Autó-Motor Javító Kft. Váli Fix Trans Kft. VB. Ameta Bt.

AZ EGYESÜLET elnök: elnökhelyettes: tagok:

ELNÖKSÉGE

Sógorka Miklós Szijj Ferencné Csányi Józsefné Klupács András Németh Anita Futó Lajos

Bábolna, 2009. június 12.

Bihari Gábor 39/39

Beszámoló a Bakonyalja-Kisalföld Kapuja Helyi Vidékfejlesztési Akciócsoport munkájáról

Recommend Documents