BÉRSZÁMFEJTÉST ÉRINTİ VÁLTOZÁSOK 2011

BÉRSZÁMFEJTÉST ÉRINTİ VÁLTOZÁSOK 2011

VÁLTOZÁSOK 2011.ÉVRİL SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ Egykulcsos SZJA 2011. január 1-jétıl az adó mértéke egységesen 16 százalék, ami a felbruttósítás elıtti jövedelemre vetítve 20,32 százaléknak felel meg a korábbi – a 17 százalékos alsó kulccsal számolt - 21,59 százalék helyett. A 16 százalékos adómértéket kell alkalmazni az összevont adóalapra, továbbá valamennyi külön adózó jövedelemre – az ingó és ingatlan vagyon átruházásából, béren kívüli juttatásokból, tıkejövedelembıl (kamatjövedelembıl, osztalékból, árfolyamnyereségbıl, ellenırzött tıkepiaci ügyletbıl) keletkezı, illetve egyéb, kamatkedvezménybıl, nyereménybıl származó jövedelmekre –is. Bruttó havi bér

160 000 Ft

300 000 Ft

500 000 Ft

Nettó bér 2010

113 376 Ft

100%

185 490 Ft

100%

274 300 Ft

100%

Nettó bér 2011 (gyerek nélkül)

111 588 Ft

98%

186 540 Ft

101%

310 900 Ft

113%

Nettó bér 2011 (1 gyerek)

121 588 Ft

107%

196 540 Ft

106%

320 900 Ft

117%


131 588 Ft

116%

206 540 Ft

111%

330 900 Ft

121%


132 000 Ft

116%

247 500 Ft

133%

409 900 Ft

149%

Adóterhet nem viselı járandóság Megszőnik az adóterhet nem viselı járandóság fogalma. fogalma Ez a korábbi szabályok szerint olyan adóköteles jövedelmet jelentett, amelyet az összes jövedelem kiszámítása során figyelembe kellett venni, de a rá jutó adót nem kellett megfizetni, viszont magasabb adósávba tolhatta a magánszemély jövedelmeit. Mivel az adóterhet nem viselı járandóság ezentúl adómentes bevételnek számít, az ilyen jövedelmeket (például GYES, nyugdíj összege) az összevont adóalap megállapításakor nem kell figyelembe venni. A hallgatói munkadíj munkaviszonyból származó jövedelemként a magánszemély adóköteles jövedelmének számít. Így a hallgatói munkadíj az összevont adóalap részeként adójóváírás, családi és egyéb kedvezmények érvényesítésére, továbbá járulékalapként TB ellátásokra és szolgálati idı szerzésére jogosít. Adójóváírás Az adójóváírás a bér adóalap-kiegészítéssel növelt összegének (a szuperbruttósított bérnek) 16 százaléka, de jogosultsági hónaponként legfeljebb 12 100 forint (évente legfeljebb 145 200 forint). Teljes egészében akkor érvényesíthetı, ha a magánszemély összes jövedelme az adóévben nem haladja meg a 2 millió 750 ezer forintot. Ha meghaladja, a meghaladó rész 12 százalékával csökkenteni kell az adóalap-kiegészítéssel növelt bér 16 százalékát, de legfeljebb 145 200 forintot, így évi 3 960 ezer forint jövedelem fölött már nem érvényesíthetı adójóváírás. A munkáltató az adóelılegnél akkor veheti figyelembe az adójóváírást, ha a magánszemély írásban nyilatkozik arról, hogy az adóévben mástól nem szerez az összjövedelembe számító jövedelmet.

BDO Magyarország – Könyvelı és Bérszámfejtı Kft.

Hírlevél 2010. December

2

Családi kedvezmény A családi kedvezmény ezentúl már egy gyermek után is érvényesíthetı és megszőnik a jogosultság felsı jövedelemkorlátja is. A kedvezményt adóalap-kedvezményként kedvezményként lehet érvényesíteni a korábbi adókedvezmény helyett. A családi kedvezményt a házastársak együtt – vagy közülük a keresı – vehetik igénybe. Egy és két eltartott esetén havonta 10 000 Ft, három – és több gyermekeseknél pedig 33 000 forint adócsökkentést jelent gyermekenként. - Családi kedvezményt érvényesíthet a kedvezményezett eltartottak után az: - aki családi pótlékra jogosult - a várandós nı és a vele közös háztartásban élı házastársa (a fogantatásnak 91.napjától a megszületéséig) - a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy) Egy kedvezményezett eltartott után a családi kedvezmény egyszer vehetı igénybe, de a kedvezmény megosztható a jogosulttal közös háztartásban élı házastárssal, élettárssal. élettárssal A családi kedvezmény az adóbevallásban (munkáltatói adómegállapításban) attól függetlenül osztható meg a szülık között, hogy év közben, az adóelıleg megállapításakor melyiküknél milyen mértékben vették figyelembe. figyelembe Adókedvezmények Átmeneti rendelkezések alapján még érvényesíthetı adókedvezmények utoljára a 2015.évi adóval szemben számolhat el. Ilyen, úgynevezett áthúzódó kedvezmény a tandíjnak, a felnıttképzés díjának halasztott kedvezménye, illetve a lakáscélú hitel törlesztése miatt igénybe vehetı kedvezmény. Az önkéntes kölcsönös pénztárakba, valamint a nyugdíj-elıtakarékossági elıtakarékossági számlákra a tag által befizetett összeg adókedvezménye 30 százalékról 20 százalékra csökken.. Nem változott, hogy az önsegélyezı pénztári egyéni befizetések után továbbra is jövedelemkorlát figyelembe vétele nélkül vehetı igénybe kedvezmény. Önkéntes nyugdíjpénztár esetében az adóévben legfeljebb 100 000 forint (nyugdíjkorhatárukat 2020. január 1. elıtt elérıknél 130 000 forint), önkéntes kölcsönös egészségpénztárba és önsegélyezı pénztár esetében az adóévben 120 000 forint (nyugdíjkorhatárukat 2020. január 1. elıtt elérıknél 130 000 forint), a kétfajta pénztárba együttesen legfeljebb az adóévben 120 000 forint (nyugdíjkorhatárukat 2020. január 1. elıtt elérıknél 150 000 forint) az adókiutalás. Az önsegélyezı pénztárban legalább két évre lekötött vagy prevenciós szolgáltatásra fordított összegek után 10 százalékos adókedvezmény érvényesíthetı, már 2010-re 2010 is. „Az összeghatárok az elızı évhez képest változatlanok maradnak”. Adónyilatkozat A magánszemély adóbevallás helyett adónyilatkozatot nyújthat be az adóhatósághoz, elıször a 2011.évi adókötelezettsége teljesítésekor. Adónyilatkozatot tehet, aki -

kizárólag egy munkáltatótól származó jövedelemmel rendelkezik családi kedvezményt nem kíván megosztani nem rendelkezik önkéntes kölcsönös pénztárakról (ÖNYP, NYESZ) összes jövedelme nem haladja meg a 2 750 000 Forintot, vagy nem érvényesít adójóváírást

Ingatlan-bérbeadás A magánszemélynek az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmét – ha nem egyéni vállalkozóként bérbeadó – minden esetben összevont adóalap részeként kell tekintenie, és önálló tevékenységbıl származó jövedelemként kell adóznia utána. Megszőnik tehát a választási lehetıség az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem külön adózására.



3

Béren kívüli juttatások – Egyes meghatározott juttatások 2011. Béren kívüli juttatások Fizetendı közteher: az adó alapja a juttatás értékének 19%-os kiegészítéssel növelt összege (szuperbruttó); az szja mértéke pedig 16%, amely ténylegesen 19,04% szja. • • • • • • • • •

Meleg étkeztetés, fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány 18.000 Ft/hó/fı Üdülési csekk a minimálbér összegének erejéig/év Iskolakezdési támogatás minimálbér 30%-a/év/gyerek Önkéntes Nyugdíjpénztár munkáltatói hozzájárulása minimálbér 50%-ig (visszamenılegesen maximum 3 hónapig számolható el) Egészségpénztár munkáltatói hozzájárulása minimálbér 30%-a Internet költségtérítés már nem adómentes; kedvezményes adózással 5.000 Ft/hó erejéig téríthetı helyi utazási bérletre a társas vállalkozásban személyesen közremőködı tag is jogosult Széchenyi Pihenı Kártya (SZÉP kártya) maximum 300.000 000 Ft-ot utalhat.

Nyilatkoztatás A dolgozót nyilatkoztatni kell, hogy a nevezett béren kívüli juttatásokban más munkáltatónál/kifizetınél nem részesül. Az esetlegesen helytelenül kitöltött nyilatkozat a dolgozó felelıssége. Adómentes juttatások • • • • •

Vissza nem térítendı lakáscélú felhasználás beutazási költség védıoltás elemi kár, katasztrófa esetén nyújtott segély sportrendezvényre belépıjegy vagy bérlet 50.000 Ft/fı/év

Egyes meghatározott juttatások Fizetendı közteher: az adóalap a juttatás értékének 19% %-os kiegészítéssel növelt összege (szuperbruttó), az szja mértéke pedig 16%, amely ténylegesen 19,04% szja + 27% Eho (a 27%-os Tb-járulékfizetés megszőnik) Természetbeni juttatás fogalma megszőnik, az új elnevezés: elnevezés egyes meghatározott juttatások, amelyek a következık: • • • • • • • •

üzleti partner vendéglátása vagy ehhez kapcsolódó egyéb szolgáltatás cégtelefon magáncélú használata csoportos biztosítások adóköteles díja az értékhatárt meghaladó mértékben adott béren kívüli juttatás csekély értékő ajándék (évente háromszor, alkalmanként a minimálbér 10%-ig adható) reprezentáció, üzleti ajándék adómentes határát meghaladó összeg (az üzleti ajándék értékhatára: alkalmanként legfeljebb a minimálbér 25%-a) reklámcélú ajándék, melynek egyedi értéke nem haladhatja meg a minimálbér 1%-át

Társadalombiztosítás 2011 fıbb változásai Járulékminimum 2011- tıl nincs minimum járulékalap. A járulékok alapját 2011-tıl a ténylegesen kifizetett jövedelem, de legalább a tárgyhavi minimálbér (78.000 Ft) képezi. képezi Megszőnik a minimálbér kétszeresére vonatkozó járulékfizetési kötelezettség és a fıállású vállalkozóra irányadó, a tevékenységre jellemzı kereset ("TEJEKE") utáni járulékfizetési szabály. Ezután a minimális járulékalap az egyszeres minimálbér, illetve a középfokú végzettséget igénylı vállalkozói tevékenység esetén a garantált bérminimum összege.



4

A nem biztosítottak havi egészségügyi szolgáltatási járuléka 4950 forintról 5100 forintra nı. A hallgatói munkadíj után TB járulékot kell fizetni, ami egyúttal TB ellátásra jogosít. 2011. évi járulékok: egyéni nyugdíjjárulék mértéke 9,5% %-ról 10%-ra emelkedik, az egyéni egészségbiztosítási és munkaerıpiaci járulék (7,5%) és a munkáltatói társadalombiztosítási járulék (27%) mértéke nem változik. Az egyéni nyugdíjjárulék-alap fizetés felsı határa várhatóan 7 665 000 Ft (azaz napi 21 000 Ft), a munkáltatói társadalombiztosítási járuléknak továbbra sincs felsı korlátja. korlátja Magánnyugdíjpénztárak 2011 A magánnyugdíjpénztári tagoktól 2010. november 1. és 2011. december 31. között 9,5 %-os egyéni nyugdíjbiztosítási járulékot vonnak (nem pedig 8 %-os tagdíjat és 1,5 %-os nyugdíj-biztosítási járulékot). Ez idı alatt ezeket az összegeket az adóhatóság az állami Nyugdíjbiztosítási Alapba továbbítja, nem pedig a nyugdíjkasszákhoz. 2011. január 31-ig kell eldönteniük a pénztártagoknak, hogy átlépnek-e az állami nyugdíjrendszerbe. A kormány által tervezett szabályozás szerint azoknak a tagoknak kell majd nyilatkozatot tenniük, akik a magánpénztáruknál kívánnak maradni a jövıben is. Aki nem nyilatkozik, az automatikusan visszakerül az állami nyugdíjrendszerbe, és magán-nyugdíjpénztári tagsági viszonya megszőnik. Az egyéni számlán felhalmozott vagyonát pedig a pénztárnak át kell adni, az állami szerv részére. A továbbiakban a tag már csak az államtól kaphat nyugdíjat. Az állami rendszerbe átlépık megtakarításait egyéni számlán vezetik majd, a megtakarítás pedig örökölhetı lesz. Azok a magánnyugdíjpénztári tagok, akiknek pozitív reálhozamuk volt, úgy léphetnek majd át az állami nyugdíjrendszerbe, hogy megtartják a pozitív hozamot. Azok a tagok, akik a magán-nyugdíjpénztári tagságukkal veszteséget szenvedtek, az állami rendszerbe történı átlépés esetén kompenzálja az állam, és nyilvántartja ıket úgy, mintha az állami nyugdíjrendszerben lettek volna. Aki nem kíván visszalépni, annak nyilatkoznia kell tagsági jogviszonya fenntartásának szándékáról, ezt személyazonosságának ellenırzése céljából személyesen, személyesen a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelıs nyugdíjbiztosítási szervnél (a továbbiakban: nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv) kell megtennie. A tagok eddig befolyt tagdíját a jogszabályok szerint a pénztárak továbbra is kezelik, a vagyon továbbra is kamatozik a tagok egyéni számláján, a kiválasztott portfólióban. 2011. december 1-jétıl kezdıdıen a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben további szolgálati idıt nem szerez, és az ezt követıen szerzett keresete, jövedelme a társadalombiztosítási nyugellátások megállapítása során nem vehetı figyelembe, azonban a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 32/B.. §-ában meghatározott feltételek szerint az idıskorúak járadékára lehet jogosult. A magánnyugdíjpénztár csak a tagdíj befizetéseket győjti. A munkaadók által befizetett 24 százalék nyugdíjjárulék viszont az államhoz kerül, ez azt jelenti, hogy aki a magánpénztári rendszerben marad, az 24 százalékos befizetése után nem lesz jogosult az állami nyugdíjra, vagyis a nyugdíjbefizetéseinek 70 százalékát elveszíti, ezzel kiesik az állami szolidaritás rendszerébıl. Járulék kedvezmények A munkáltatók által igénybe vehetı járulékkedvezményt a START EXTRA és a START PLUSZ kártyát legkésıbb 2011. december 31-ig válthatják ki a munkavállalók, és ezek alapján a munkáltató 2013. december31-ig veheti igénybe. Új szabály, hogy ha egy gyermekgondozási szabadságról (GYED, GYES) visszatérı dolgozójának munkakörét két párhuzamosan részmunkaidıs foglakoztatásával tölti be, akik után járulékkedvezményt vehetnek igénybe, a kedvezmény mérték munkavállalónként csak 20% lehet a maximum 27% helyett. A csökkentett nyugdíjjárulék mérték legfeljebb 3 évig alkalmazható. Harmadik országbeli munkavállalók járulékfizetése Jelenleg nem kell járulékot fizetnie Magyarországon szerzett jövedelem után, annak a harmadik országbeli külföldön biztosított munkavállalónak, aki Magyarországon is munkát végez.



5

Az új szabály szerint ez a menteség csak két évig áll fenn, ennél hosszabb Magyarországi munkavégzés esetén már járulékfizetésre kötelezetté válik. Ha valaki mentsül, és késıbb ismét Magyarországra jön dolgozni, a munkavégzés befejezése után leghamarabb 3 év elteltével végezhet ismét járulékmentesen munkát. Egészségbiztosítási ellátások A munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg a gyermek harmadik életéve betöltéséig, a gyermek otthoni gondozása céljából. Fizetés nélküli szabadság ideje alatt a munkavállaló biztosítása csak addig áll fenn, amíg részére az ellátást ténylegesen folyósítják. 2011-tıl új munkaviszony létesítése esetén a kezdés napján bekövetkezett baleseti táppénz a dolgozónak csak akkor folyósítható, ha a munkavállaló a munkát az elsı napon ténylegesen meg is kezdte, tehát a munkába menet közben történı balesetekre baleseti táppénz nem jár. A terhességi-gyermekágyi segély iránti kérelmet legkorábban a szülés várható idıpontját megelızı harmincadik naptól lehet benyújtani. A gyermekgondozási díj iránti kérelmet legkorábban a terhességi-gyermekágyi terhességi segély, illetve, az annak megfelelı idıtartam lejártát megelızı harmincadik naptól lehet benyújtani. Gyermekápolási táppénz annak a szülınek jár, aki a gyermeket a saját háztartásában neveli. Errıl az ellátást igénylı szülınek írásban kell nyilatkoznia. A gyermekgondozási segély ismét a gyermekek három éves koráig folyósítható. Új fogalom a családtámogatás területén az örökbefogadó gyes. Aki egészséges gyermeket fogad örökbe, annak a gyest 6 hónappal tovább folyósítják annak elısegítése érdekében, hogy a gyermek alkalmazkodni tudjon az új életkörülményeihez. életkörülményeihez A családi pótlék egyezség vagy bírói ítélet alapján 50-50%--ban megosztható. Külföldi keresıképtelenséggel kapcsolatban új elıírás, hogy ha a magyar biztosított az Európai Unió területén kerül keresıképtelen állományba és errıl eredeti orvosi igazolást hoz, a magyar foglalkoztatónak ezt el kell fogadnia. Az orvosi igazolás alapján pénzbeli ellátásra lesz jogosult. Az Egészségbiztosító a foglalkoztatókat a hiányzó vagy pótló adatszolgáltatás teljesítésére szólítja fel, amely elmulasztása esetén bírságot szabhat ki. A szankciók területén új változás, hogy a bírság legkisebb mértékét 10.000 Ft-ra csökkentették.



6

Összeállításunk figyelemfelhívó jellegő és nem helyettesíti az ügyletek részletes vizsgálatát, mellyel kapcsolatban keresse tanácsadóinkat!

Hajnal Péter– Partner, ügyvezetı [email protected] BDO Magyarország Könyvelı és Bérszámfejtı Kft. 1126 Budapest, Nagy Jenı u. 10. Telefon: +36 1 235-30-10 +36 1 235-30-90 Fax: +36 1 266-64-38 E-mail: [email protected]

-

www.bdo.hu

www.munkaugyiblog.hu

Hírlevelünk a legnagyobb gondossággal készült, mindamellett nem zárhatók ki elírások és más hibák, melyekért nem tudunk felelısséget vállalni. vállalni Könyvelési és bérszámfejtési szolgáltatásainkkal kapcsolatos kérdéseivel kérjük keresse közvetlenül irodánkat. Ezt az összefoglalót a www.munkaugyiblog..hu-ról töltötte le.

Szente Gyöngyi – Bérszámfejtés csoportvezetı [email protected]

BÉRSZÁMFEJTÉST ÉRINTİ VÁLTOZÁSOK 2011

Recommend Documents