BERNÁDY GYÖRGY DR.: A MAROS- J VÁSÁRHELYI KÖZMŰVELŐDÉSI HÁZ. j

BERNÁDY GYÖRGY DR.: A MAROS- J VÁSÁRHELYI KÖZMŰVELŐDÉSI HÁZ. j z erdélyi részek szülötte vagyok ; gyermekéveim egy részét SzolnokDoboka vármegye vegyes ajkú községében, a r o m á n s á g lakta Naszód közelében fekvő Bethlenben, másik részét a példásan szervezett munkás és józan erdélyrészi s z á s z s á g északi metropolisában, Beszterczén töltöttem el. Onnan kerültem a Székelyföld fővárosába, MarosVásárhelyre. Már kora ifjúságomban hosszú időn keresztül, kezdetben öntudatlan, később tudatos, néma szemlélője, tanuja lehettem tehát a legkülönbözőbb viszonylatok között annak a vértelen, de á d á z és elkeseredett küzdelemnek, amely az o r s z á g e részében a magyar állam különböző anyanyelvű fiai között folyik. A gyermekkor emlékeinek hatása alatt, a serdülő ifjú észleletei nyomán s a férfikor megfigyelései és tapasztalatai kapcsán felismervén az erdélyrészi m a g y a r s á g o t fenyegető veszélyt, komoly mérlegelés és megfontolás után arra a határozott meggyőződésre jutottam, hogy az erdélyi részekben lakó, különböző anyanyelvű állampolgároknak előbb említett küzdelme csak az esetben végződhetik a magyar faj győzelmével, a magyar fajnak fölénye csak az esetben tartható az erdélyi részekben a maga épségében fönn, ha a m a g y a r s á g n a k ez országrészben lakó fiai kulturális és gazdasági tekintetekben megszerzik mindazokat a fegyvereket, amelyek e küzdelem sikeres megvívásához nélkülözhetetlenül szükségesek. A küzdelem megvívásához szükséges fegyverek megszerezhetése érdekében áldózatokat kell hoznia elsősorban az erdélyrészi m a g y a r s á g n a k , de áldozatokat kell hoznia a magyar államnak és a Királyhágón inneni m a g y a r s á g n a k is. Áldozatok árán is nemesbítenünk kell tehát erdélyrészi véreinket érzésben, gondolkodásban, szélesbítenünk kell az erdélyrészi m a g y a r s á g látókörét, gyarapítanunk kell tudását, ismereteit, biztosítanunk kell gazdasági fejlődését, megerősödését s megfelelő intézmények létesítése útján kézzel fogható, szemmel látható bizonyítékait kell szolgáltatnunk az erdélyrészi m a g y a r s á g szellemi, kulturális és g a z d a s á g i felsőbbségének. A m a g y a r faj évezredes jogainak biztosítása érdekében folytatandó munka becsületes és önzetlen n a p s z á m o s á v á kell lennie minden magyar embernek, s azokat a véreinket, akik rövidlátásból vagy bármely m á s okból nem képesek a fenyegető veszélyt felismerni s ebből folyólag nem hajlandók önként segítőkezet nyújtani, alkalmas módon arra kell kényszerítenünk, hogy bár öntudatlanul legyenek segítőtársainkká. E gondolatok hatása alatt, e m e g g y ő z ő d é s által vezéreltetve cseréltem fel annak idején csöndes és nyugodt életemet a sokat zaklatott és nem mindig r ó z s á s közigazgatási pályával, annak határozott tudatában, hogy a csöndes és nyugodt életnek vége, de egyszersmind abban az édes reményben, hogy a fajom érdekében hozott áldozat idővel majd meg fogja teremni a maga gyümölcseit. Ebben a meggyőződésben fogtam több mint egy évtizeddel ezelőtt a székely főváros újjáépítéséhez, tanügyének, szerény kulturális intézményeinek újjászervezéséhez. Az előbb említett gondolatok és meggyőződés által vezéreltetve ültettem el Maros-Vásárhely utcáin az első fasorokat. Nehéz és küzdelmes volt a kezdet, bántó az érzéketlenség, a rosszindulat, de annál fölemelőbb az a megnyugtató érzés, amelyet a z embernek a becsületesen végzett munka tudata ad. Maros-Vásárhely népe megértett. A tíz évvel ezelőtt rosszakaratból, ellenszenvből s m á s ilyen indulatokból tömegesen kitört, elpusztított fák helyén ma gyönyörű fasorok állanak, a kocsiutak és gyalogjárók közötti területeket pompás virágágyak díszítik ; senki sem bántja, mindenki, g a z d a g és szegény, apró és nagy, igaz gyönyörűséggel szemléli azokat. Hova fejlődött majdnem öntudatlanul alig 10 év alatt Maros-Vásárhely népének ízlése, gondolkodása ! A megkezdett munka folyt minden vonalon s még a legkonzervatívebbek, a fáknak és minden újításnak ellenségei és a személyes ellenfelek is idővel

ft « ft y • ft y • y • ft y • S y ft y • ft y • ft « ft y • ft V ft y • ft y • ft « ft y !í ft y • y V ft y V ft «

=• 395 Magyar Iparművészei.

1

gyönyörködve szemlélték a haladást és dicsekedve mutogatták az űjabb és újabb alkotásokat. így lettek öntudatlanul segítő társaimmá azok, akik nem értették vagy nem akarták megérteni a hívó szót. Maros-Vásárhely azzá kezdett lenni, aminek régen már nevezték: Székelyföld fővárosává. E munka közben nyitottam be az 1907. év tavaszán Molnár Viktor akkori vallásés közoktatásügyi államtitkár hivatalos helyiségének ajtaján. A hivatalos ügyek letárgyalása után az államtitkár — ismerve intencióimat — beszélgetés közben felhívta figyelmemet királyunk megkoronáztatása negyvenedik évfordulójának emlékére alkotandó művekről szóló és gróf Apponyi Albert akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter úr által az országgyűlés képviselőházához benyújtani szándékolt törvényjavaslatra. Itt és ekkor született meg a marosvásárhelyi Közművelődési Ház eszméje. Örömtől eltelten távoztam s úgy éreztem, hogy meg kell ragadnunk az alkalmat, hogy a magyar kultúra dicsőségére, az erdélyrészi m a g y a r s á g n a k megerősítésére, a magyar társadalmi osztályokat elkülönítő válaszfalak mielőbbi ledönthetése érdekében valami nagyot, nemeset és szépet teremtsünk. Örömömet fokozta az, hogy Maros-Vásárhelynek képzeletemben már felépített e magyar közművelődési intézménye örökké és elválaszthatatlanul össze lesz kapcsolva a mi jóságos Urunk és királyunk nevével. A minisztériumból Komor és Jakab műépítészek irodájába siettem. Útközben ezer terv cikázott agyamon keresztül. Amikor a műépítészek irodájába fölértem, tisztában voltam azzal, hogy a tervezendő műnek minden ízében magyarnak kell lennie, hogy a marosvásárhelyi Közművelődési Háznak a magyar történetből és a székely népmondákból merített tárgyú képző- és iparművészeti remekek kincsesházának kell lennie, hogy az abban elhelyezett intézményeknek a tudós és írástudatlan, a hatalmas és alacsony sorsban levő, a g a z d a g és szegény előtt egyaránt nyitva kell lenniök s hogy ez intézmények révén kell annak az elválasztó falnak a lerombolására az első csákányütést megtenni, amely a magyar társadalmi osztályokat elkülöníti s a magyars á g megerősödésének alapját képező egységes, demokratikus magyar társadalom szervezését lehetetlenné teszi. Az építőművészeknek, akikkel a marosvásárhelyi székház építése révén már összeköttetésben voltam, részletes megbeszélés után megbízást adtam a tervek elkészítésére. Az ezzel kapcsolatos tárgyalás közben még fokozódott az örömöm, mert láttam, hogy ők megértettek, éreztem, hogy a magyar közművelődésnek szentelendő templom megépítésében nemes ambíciójuk, minden tudásuk latba vetésével sietnek segítségemre. Másnap már gróf Apponyi Albert, akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter úr előtt állottam, aki terveim megismertetése után kilátásba helyezte kérelmem jóakaratú támogatását az esetre, ha a benyújtandó javaslat törvényerőre emelkedik. Maros-Vásárhelyre hazaérkezve, előterjesztést tettem a városi törvényhatósági bizottság közgyűléséhez a Közművelődési Ház építése tárgyában s a közgyűlés nagy többsége körülbelül a törvényjavaslatnak képviselőházi tárgyalásával egyidejűleg elhatározta a Közművelődési Ház megépítését. Az erről szóló határozat megvolt ugyan, de az építkezés megkezdéséig, illetve befejezéséig még nehéz munkát kellett végezni, rögös útat kellett bejárni. Pár hét múlva már gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter úr rendelkezése folytán a szükséges tárgyalások megejfése végett Maros-Vásárhelyre utaztak a Múzeumok és könyvtárak o r s z á g o s főfelügyelősége képviseletében báró Szalay Imre és Fejérpataky László s nemes, hazafias érzés és jóakarat sugallta jelentésük alapján 100,000 korona készpénzsegélyt és 50 éven át évi 15,000 koronát engedélyezett a vallás- és közoktatásügyi miniszter a marosvásárhelyi Közművelődési Ház építési költségeinek részben való fedezetére. Ezután megindult a tervezés komoly munkája. A tervek elkészítésével megbízott műépítészek egyik tervet a másik után készítették, legjobb igyekezetük, hazafias lelkesedésük ellenére nem tudtak kielégíteni, újabb és újabb gondolataim, aggályaim támadtak,

3961.

• y • í y • y « í! y • » y • y • íí y • y « ü y • í! y • y « í! y • íí y • » y • y » H y • f! y • y • í y • y y •

amíg végre megállapodásra jutva, soha el nem múló dicsőségükre, elkészítették a magyar • közművelődésnek szentelt marosvásárhelyi templom végleges terveit. » Közben, arra való tekintettel, hogy előre elhatároztam azt, hogy a marosvásárhelyi • Közművelődési Háznak, amiként azt már előbb is jeleztem, a magyar képző- és ipar- í művészet kincsesházává kell lennie, tárgyaltam a vallás- és közoktatásügyi minisz- y térium művészeti osztályának vezetőivel, az én jóakaratú barátaimmal, Koronghi Lippich • Elekkel és Majovszky Pállal s kívülök a képző-, i p a r - é s zeneművészek egész seregével, y S o k a t tanakodtam, akadékoskodtam, laikus létemre sokat kritizáltam és talán feles- V legesen sokat vitatkoztam, amíg egymást meggyőzve Körösfői Kriesch Aladárnak és f; N a g y S á n d o r n a k Roth Miksa által készített remek üvegmozaikjai, Kallós Edének y Haraszti és társa által készített bronz-reliefjei a Közművelődési Ház homlokzatára kerültek. V Ugyanilyen nehézkes voltam a belső berendezés, az épület belsejének díszítése kérdé- í! sében is. H o s s z a s tárgyalások és viták után, sok akadállyal megküzdve festette meg y Kriesch Aladár a Közművelődési Ház vesztibüljének a „Táltosok" és a „Székely mese- • mondás" című freskóit s ugyancsak az ő művészetének lesznek hirdetői a Sidló Ferenc, y Hibján S a m u és Vandrák László bevonásával készült koronázási relief, a Seenger Béla • által készített művészi kivitelű márványburkolata és a Kissling Rudolf készítette csillárai ?! e helyiségnek. A lépcsőházak, az előterek, a kisterem, az elsőemeleti folyosó festése y és berendezése Falus Elek és Péter János művészi ízlését dicsérik. A Roth Miksa mühe- V lyéből kikerült páratlan szépségű, székely balladákat, népmondákat, Bethlen Gábor í fejedelem korát, stb.-t ábrázoló színes ablakok N a g y Sándor, Muhits S á n d o r és Roth Miksa y művészi készségéről tesznek tanúságot. • A nagyteremnek Antalffy-Zsiros Dezső, Schmidthauer Lajos és Karácsonyi István y útmutatásai alapján Rieger Ottó által készített orgonája pedig páratlan a maga nemében, y Hálátlanságot követnék el, ha ez alkalommal nem emlékezném meg a Közművelő- í! dési Ház építésének ellenőrző mérnökéről, Radó S á n d o r v. főmérnökről, a vállalkozó y Grünwald Testvérek és Schiffer Miksa cégről, a munka vezetőjéről Fontos Kálmán • építőmesterről, továbbá Zsolnay Miklós, Forreider és Schiller, Beszédes és Zsillé buda- y pesti, B. Bakk Lajos és fiai kolozsvári, Mesztitz Mihály és fiai, Székely és Réti, Tóth- y falusi Károly, Both S á n d o r , Bükkösi György, Vigh István, Barabás Gergely, Herczeg • és Révész, N a g y Jenő és Dezső marosvásárhelyi iparosokról, akik valamennyien a y legjobb tudásuk, lelkesedésük latbavetésével valóban művészi munkát végeztek. • Hálás elismeréssel kell gróf Zichy János és Jankovich Béla vallás- és közoktatásí ügyi miniszterekről, Balogh Jenő és Benedek S á n d o r vallás- és közoktatásügyi állam- y titkárokról és végül Kammerer Ernő és Térey Gáborról, az o r s z á g o s szépművészeti • múzeum igazgatóiról megemlékeznem, akik a Közművelődési Ház érdekében végzett M munkámban mindig a legnagyobb jóakarattal támogattak. y A tervezés előrehaladásával mindinkább világossá lett előttem azonban az, hogy • a rendelkezésre álló hitel keretén belül nem lesz a tervezett mű a nemzeti szempon- y tokból kivánatos fénnyel és a hivatásához méltó pompával megépíthető, berendezhető. • Az igaz és önzetlen haza- és fajszeretef melegével ápolt terveket azonban elejteni nem akartam s miután azzal az elhatározással indultam neki ezen munkának, hogy ezzel y kapcsolatosan egyetlen fillérrel sem szabad a már amúgy is sokat áldozott városi • közönséget terhelnem, gondoskodnom kellett a fedezetről. A tervezés gondjai mellé y járult tehát a fedezet előteremtésének gondja, a remélt szellemi hasznon felül biztosi- y tanom kellett az anyagi jövedelmezőséget is. H A tervek szerint a hangverseny- és előadótermeken kívül elhelyezést kellett nyernie y a Közművelődési Házban a zene- és nyelviskolának, a képző- és iparművészeti, továbbá • a néprajzi múzeumnak, a nyilvános nép- és tudományos könyvtárnak. í! Bár az említett intézmenyek révén biztosítottnak láttam azt, hogy a városi lakos- y s á g nagy tömege fogja állandóan a Közművelődési Házat látogatni, elégületlen voltam • s valami olyast akartam még a tervezett épületben elhelyezni, aminek révén az egész y lakosság érdeklődése fel lesz kelthető s ami különösen a nagy tömeget tölti el a Köz- y művelődési Ház iránti szeretettel. Jí

L.-.-.--.-.,.,.-*.^

5*

397

H o s s z a s gondolkodás, tépelődés után abban állapodtam meg, hogy egy városi mozgófényképszínháznak a Közművelődési Házban való felállítása iránt fogom a szüks é g e s lépéseket megtenni. Ezzel négyszeres célt akartam elérhetni. Először útját véltem vághatni annak a romboló munkának, amelyet egyes mozgófényképszínházak léha, erkölcstelen képek mutogatása révén végezhetnek s amely az arra illetékes hatóságokat mind fokozottabb ellenőrzésre készteti, másodszor biztosítottnak láttam a mozgófényképszínháznak a magyar kultúra szolgálafába való állítását, harmadszor kétségtelennek tartottam a városi lakosság minden rétegének a Közművelődési Ház iránti érdeklődését, szeretetét, végül megoldva láttam az egész mű pénzügyi kérdéseit. Ismervén a közönség egy részének a mozgószínházak iránt táplált lekicsinylő véleményét, sokáig nem mertem tervemmel a nyilvánosság elé lépni. Később, anélkül, hogy tulajdonképpeni tervemet elárultam volna, aziránt tettem a városi közgyűléshez előterjesztést, hogy mondja ki a közgyűlés azt, hogy a mozgófényképszínház felállítását városi feladatnak tekinti. É s a közgyűlés meghozta a- határozatot,> anélkül, -~OJ hogy ^ -a y o , « valaki sejtette volna is azt, hogy a mozgófényképszínházaf a Közművelődési Házban « H terveztem felállítani. • » Az 1911. évben kezdtük meg az építkezést s ma már készen áll a magyar köz- » • művelődés marosvásárhelyi temploma. • A Gondviselés különös jóvoltából beteljesedtek álmaim, a mű valóban azzá lett, í! y aminek az első pillanatokban terveztem, minden ízében magyar, védőbástyája az erdélyrészi y • magyarságnak, fegyvertára a magyar kultúrának, tárháza a tudományoknak, kincses- • M háza a magyar képző-, ipar- és zeneművészetnek, második otthona a hatalmasnak és £ • alacsony sorsban élőnek, a gazdagnak és szegénynek, az aggnak és ifjúnak egyaránt, V • örök időkön fénylő emlékoszlopa szeretett királyunknak. A mű befejezése után megindult a kritika. Egyesek hangosan zúgolódtak a költségek miatt, a hazafiak, a nép barátai, a demokraták kiabálva kérdezték, hogy miért • kellett abba az épületbe annyi fény és pompa, miért kellett abba Kriesch-féle freskókat, í N a g y Sándor, Muhits S á n d o r és Roth Miksa tervezte üvegmozaikokat és üvegfestmé- y nyekef, Kallós Ede, Falus Elek, Péter János stb.-féle reliefeket, díszítéseket és bútorokat • elhelyezni, ha abban mozgószínházat nyitnak s annak ajtait ezzel kapcsolatosan megJ « « nyitják a napszámos, a kérges tenyerű munkás, a nép, a tömeg előtt. y íí Hallgatok, nem védekezem a támadások ellen. Gyönyörködöm a szép fasorokban, H y az ezeket övező, senki által sem bántott színes virágágyakban s gondolkozom afölött, y • hogy minő változást fog majd előidézni az a nagy munka, amelyet a kultuszkormány, • » kiváló művészek és iparosok segítségével végeztem, ha azok az aszfalfmezőbe ültetett í! szegény fák akkora változást voltak képesek az én véreim gondolkodásában, érzésé- y • • ben, ízlésében előidézni. • » Lelki szemeimmel hazafias gyönyörűségtől eltelten látom, hogy miként fog Maros- » • Vásárhely népe művészeink alkotásainak nyomán gondolkodásban, érzésben nemes- « íí bülni, tudásban, ismeretekben gazdagodni, anyagiakban fejlődni és erősbödni, miként í y fogják véreim az alacsony sorsban levőnek, a szegénynek megbecsülése révén az y • egységes magyar demokratikus társadalom alapjait lerakni s miként fogják a nagy • » kulturális küzdelem győzelmes megvívásához szükséges fegyvereket, igen sok esetben í! y öntudatlanul, megszerezni. y • Célomat elértem. A város közönsége egyetlen adófillérének igénybevétele nélkül • y majdnem kétmillió korona költséggel, megépítettük Maros-Vásárhelyen a magyar köz- » • művelődés templomát, megteremtettük a legnemesebb értelemben vett népházat. Hálával • íí adózom mindazoknak, kik ebben a munkánkban megsegítettek. í: y Magam sem hálára, sem dicsőségre nem tartok igényt. Megelégszem a hazafias, y • a becsületes és híven végzett munka tudatával, az utánam következőket pedig arra • » kérem, hogy ugyanaz a haza, faj- és emberszeretet, ugyanaz a lelkesedés vezesse J y őket, amellyel a Mindenható kegyes volt engem megáldani, óvják meg a templom y szentségét és igaz szeretettel becsüljék meg a népet, a tömeget. •

3981

YBL ERVIN DR.: AZ IPARMŰVÉSZET FÖPROBLÉMÁJA. művészetről való g o n d o l k o d á s is különböző periódusokon ment keresztül. Régente a műfajok, a stílusok az egyes külső eredmények minél határozottabb elkülönítésének kedveztek és minden egyes részletre külön meghatározásokat kerestek. A mai kor, a definíciók sikertelenségén okulva, már másfelé irányította vizsgálódásait. Nem előzetesen fölállított elméletekből indul ki és nem kívánja azokat az egyes műalkotásokra, róluk való szemléletünkre húzni, ellenkezőleg, az egyes műalkotásokban való különbségeket hangsúlyozza, ezeket állítja oda ezerféle eredményre jutó kutatásainak céljául. Ez az alanyi kriticizmus a művészeteknek csak kedvezhetett, mert tényleg számolt természetükkel és nem lehetett gátja semmiféle egyéni megnyilatkozásnak sem, viszont megfeledkezett az esztétika tudományos (nem kritikai) feladatairól. Mindenesetre nehéz lett volna ennek az új és életteljes művészi szemléletnek, mely a m a g a s z a b a d s á g á b a n alig ismer szabályokat, egy kész esztétikát is magával hoznia ; ez utóbbi csak az egyenkénti szemléleteken épülhet föl, először tehát ezeket kell az emberi g o n d o l k o d á s szabályaival, öntudatlanul fönnálló törvényeivel összeegyeztetni. Rombolni kellett először, hogy utána egy ledönfhetetlen épületet emelhessünk, melynek pillérei senkinek útba ne álljanak és mégis az emberi gondolkodásnak egy nagyszerűen megoldott tetőzetét hordozzák magukon. Ennek a helyetcsinálásnak egyik legfontosabb eredménye volt a művészet és az iparművészet közti merev válaszfalnak a ledöntése. E g y megokolatlan és rossz elméletekből kovácsolt gyűrű fogta körül az iparművészetet, melynek kiváló lehetőségeit, ambícióit annakelőtte a reflexiónélküli korszakokban elismerték. Ezt a felfogást állította vissza az új alanyi nézőpont, midőn sulba dobta a műfajokhoz kapcsolódó értékelés előítéletét és az iparművészetet egyenjogúsította a többi művészetfel. Ezzel azonban lemondott az iparművészet különleges jelentésének tudományos megállapításáról és teljesen tájékozatlanul hagyta a reflexióra éhes gondolkodást. Szerencsére már az iparművészet fogalma is kisegít minket ebből az igen művészies, de, sajnos, még tudománynélküli fölfogásból. Mert artisztikum szempontjából akárhogyan egyenrangusífjuk, jobban mondva azonosítjuk az iparművészetet a többi művészettel, mégis ezektől különbözőképp fogjuk föl. Igenis, egyformán művészet az egyik és a másik is, de szemléletünkben másfélék. Mert a művészet lehetőségeken épül föl és mi nemcsak a par excellence művészetet, hanem ezt a lehetőséget is fölfogjuk. Enélkül nem is lenne művészetről való fölfogás, nem alkothatnánk, nem szemlélhetnénk művészetet. Amennyiben ez a lehetőség az egyes műfajok tekintetében m á s és más, úgy különböző a műfajok természete is. Vannak azonban a z o n o s lehetőségek is. Ők alkotják köztük a kapcsolatot és ezek alapján köthetjük össze nemcsak kritikai, hanem tudományos alapon is az iparművészetet az utánzó művészetekkel. De a fő lehetőségek mégis különbözőek és ezek képezik a kettéosztásnak jogos alapját. Ezúttal minket csak az iparművészeti rész érdekel. Mi az a különleges lehetőség, mely az iparművészet alapját képezi és az utánzó művészetektől megkülönbözteti ? A feleletünk rá, hogy a szükséglet kielégítése. Az iparművészet lehetősége egy, a művészettől független szükséglet, melyet itt nem a legrövidebb, a leglogikusabb úton, hanem a művészeti szükségletnek belekapcsolása által elégítünk ki. Ezzel ugyan nem mondtunk újat, de amennyiben ezt a tételt megindokolni, pontosan körülhatárolni tudjuk, egy igen fontos problémát oldottunk meg. Azt mondtuk, h o g y az iparművészet állandó alakja, lehetősége egy külső szükséglet kielégítése ; h o g y az iparművészeti tárgy a művészi megvalósulás mellett még egy másik célzatot is szolgál. Ha most ezt a megállapítást példákkal óhajtanánk igazolni, úgy tűnik föl, mintha nem kapnánk rá mindig kielégítő feleletet. Nézzünk csak körül szobáinkban. Hány olyan dísztárgyat találunk, melyeknek semmiféle praktikus célzatot

nein tulajdonítunk, melyeket csak azért vásároltuk, hogy szépségükkel gyönyörködtes• senek, otthonunkat kellemesebbé tegyék, mint ahogyan a képek, szobrok is teszik. Hány- y féle vázát, bronz- és egyéb csecse-becsét találunk, melyek nem azért vannak, hogy • virágot tegyünk beléjük, vagy másféle dolgokat tartsunk bennük, sőt formájukkal ez í: ellen még tiltakozni is látszanak. Hogyan lehetséges, hogy ezzel a mindenütt szerez- y hető tapasztalati megfigyeléssel szemben a fönti tételt mégis változatlan érvénnyel • fönntarthatjuk és minden körülményre nézve helyesnek nyilváníthatjuk. y Ennek egyszerűen ismerettani alapjai vannak. Sajnos, itt nem mehetünk bele a pro- y bléma részletes tagolásába, csak vázlatszerüen adhatjuk elő bizonyításunkat. Kérdésünk • kizárólag a három dimenzióban megjelenő iparművészeti tárgyakra vonatkozhatik, mert » a kétdimenziós, ornamentummal díszített fölület mindig csak ennek anyaga által, leg- • többször már más háromdimenziós tárgyon alkalmazva, vagy azzá alakítva fogható í! föl. így az ornamentikás szövetet, a papiroskárpitot vagy földolgozatlanságukban, y mint ilyeneket, vagy pedig m á s tárgyon alkalmazva, mint ezek részletét fogjuk föl. • Különben maga az ornamentika, a meghatározott felülettől elvonatkoztatva, nem tartozik S az iparművészet birodalmába és ismerettani jelentősége is m á s természetű. Szóval, y problémánk itt csak a háromdimenziós iparművészeti tárgyakra vonatkozhatik. ji A kérdést pontosan így fogalmazhatjuk. Van-e lehetőségük oly iparművészeti tár- y gyaknak, melyek semmiféle külső célzatot sem elégítenek ki és nem tartoznak az • utánzó művészetek birodalmába sem. Mert mihelyt az utóbbiakkal kerülnek szoros kap- fi csolatba, mint például a dísztárgyakszámba menő kisplasztikái holmik, úgy fölfogásuk y a természetre való vonatkozás következtében már más ismerettani természetű. Azonban • van-e lehetősége egy olyan iparművészeti tárgynak, például vázának, mely nem a y természetutánzáson épül föl és praktikus célokat sem elégít ki. Már följebb mondottuk, y hogy igenis vannak ilyen iparművészeti tárgyak. Tételünkkel itt egy nyilvánvaló ellen- í! kezésre bukkantunk, mi azonban azt állítjuk, hogy ez az ellentét csak látszólagos, mely y a problémának fölületes szemléletéből következik. • Nézzük csak közelebbről a dolgokat. Nemde minden iparművészeti cikknek, így f> a dísztárgyaknak is van nevük. Ez a név a fogalmat jelöli, azt a fogalmat, melyet a y tárgy szemléletéről magunknak alkotunk. Ebben a fogalomban benne vannak a tulaj- • donságok, de elsősorban benne kell lennie a tárgy jelentésének is, másképp nem tudnók y megnevezni. De nem is a név a döntő, hanem az, hogy az illető tárgyat, mint önálló y valamit fogjuk föl. E z a megnevezés, illetőleg külön fölfogás, bár magában foglalja a fi tárgy anyagát is, mindazonáltal az illető tárgyban egy önálló fölfogású objektumot y ismer föl. A porcellánváza nemcsak mint porcellánanyag, hanem mint ebből előállított • új forma szerepel megismerésünkben. De a vázának nem szükségképpeni anyaga a n porcellán, egyúttal a porcellánanyagnak sem szükségképpeni formája a váza. Tehát, y midőn a porcellánanyagból készült alakot vázának fogjuk föl, akkor okvetlenül bizo- • nyos objektív érvényű és általános momentumoknak kell föllépniök, hogy ez megtör- y ténhessék. Melyek lehetnek ezek az objektív és általános érvényű m o m e n t u m o k ? y Nyilvánvalóan csak azok, melyek minden vagy legalább is egy nagy tömeg ember j; szempontjából egyforma vonatkozásúak, azaz ezen embertömeg által egyformán föl- y ismerhető szükségletet elégítenek ki. Az anyagot, csakis egy ilyen objektív természetű Ï motívum, egy külső szükséglet kielégítése képes külön fölfogható formává alakítani. í Mert ismereftanilag a szubjektív formaképzésnek nincs lehetősége arra, hogy a nyers- y anyagból egy ettől külön fogalmi léttel bíró tárgyat alkosson, anélkül, hogy egy külső • szükségletet elégítene ki. Nincs pedig azért, mert ezek a szubjektív alakítások termé- y szelüknél fogva az itt föltételezett önállóságukban semmi értelmi karakterrel nem bírnak, y Már pedig a háromdimenziós tárgyakat csakis tapasztalafokon nyugvó értelemmel í fogjuk föl : ez nem egy követelmény, hanem egy állandó ismerettani szabály, melynek y megdönthetetlen érvénye van. Tehát vagy egy külső szükséglet kielégítéséhez kapeso- V lódik az egyéni alkotóképesség, vagy pedig a nyersanyagot, mint olyant fogjuk föl. í Ha például egy tárggyal találkozunk, melynek jelentőségével szemben tanácstalanul y állunk, úgy ezt, vagy egy tőlünk ismert tárgy részlete gyanánt, vagy nyersanyaga •

4001.

szerint nevezzük meg, vagy pedig egy célzatot szupponálunk neki. Háromdimenziós tárgynak, melyet ember és nem a természet alkotott, más ismerettani, fölfogási és ezért megvalósulási lehetősége nincsen. Példákat is kellene fölhozni bizonyításunk illusztrálására. Ilyen a váza, mely nem a virág befogadására való, mégis csak egy folyadékot vagy más valamit fölfogni képes edény. A külső célzat ugyan háttérbe szorult, mondhatni elkorcsosult, de sohasem tűnhetik el, mert ez adja meg a lehetőséget a váza megvalósulására. Az a sok filigrán francia burnótszelence szintén nem kizárólag a pipázók számára, hanem a szépet kedvelők gyönyörűségére készült és mégis kénytelenek voltak a dohányzókra gondolni és mint szelencéket megvalósítani. Változatlan érvényben áll fönn tehát a szükségszerűség, a külső célzat kielégítésének szabálya az iparművészetben. Csak megfelelő módon kell fölfogni a tételt. Mert midőn azt mondjuk, hogy az iparművészetben a szükségszerűség kisebb, nagyobb, vagy akár elenyésző, de mindig jelen van, nem azt értjük alatta, hogy az iparművészeti alkotások létrejöttét állandóan e szükségszerűség kielégítése okolja meg, ami egyenesen n o n s e n s volna, hanem egyedül azt, hogy minden iparművészeti alkotás megvalósulási lehetősége szükségképpen egy külső célzat erősebb vagy halványabb megvalósításához van kötve.

•

II •

NÁDAI PÁL: MŰKEDVELŐK. ear Emilly ! — így hívják Angliában a megcsontosodott műkedvelő-dámát. Ismerjük őt, ha máshonnan nem, hát a kontinens penzióiból,ahol naphoszszat ül galambőszen és türelmesen s Uncle Samnak egy mellényt hímez. Szidja a világot, e mai fiatalságot, a nőket, akik szavazni akarnak, ahelyett hogy horgolnának, nem úgy, mint ő, szegény Dear Emilly, aki hegyesre csücsörítette a száját és rövidlátóra ráncolta a szemeit a várakozásban és a mellényhímzésben. Közben mást is csinál. Lloyd George-ot szidja és vízfestményekkel díszíti Longfellow költeményeit. Az amerikaiak becsületében gázol és egy bársonypárnába lantot éget. Ó, szegény Dear Emilly, hogy sajnáltalak és szerettelek, hogy mosolyogtam naiv művészeteden a kis német penziókban, mialatt én az angol nyelv kiejtését lestem ajkaidról és te Uncle Sam-ra gondoltál ! De Dear Emilly meghal és nem lesznek többé követői a hímzett mellények világában. A kedves Milly kisasszony — legalább így mondja Muthesius — az utolsó bölények közül való, akik még ily világi haszontalanságokra pazarolják idejüket. Az ő utódai — állítólag — már a lelküket finomítják, vagy kártyáznak, vagy ha mindenáron műkedvelőkké válnak, hát hasznos apróságokra váltják fel a bennük szunnyadó ösztönöket és kis gyermekruhát szabnak, írómappába virágot préselnek, papirvágókést faragnak és miegymás. Muthesiusnak valószínűleg igaza van. Hiszen minden tankönyv tudja már, hogy a kontinens

iparművészeti oktatása mi minden hasznosat és szépet kapott az angol műkedvelő-oktatóktól, mennyi anyagismeret, mennyi célszerüségre-gondolás, mennyi szolidság származott át ebből egész mai kézművességünkbe. Ha azonban ebben a most megnyílt Műkedvelőkiállításban járunk az Iparművészeti Társulat tárlatán, egy kis csalódás érhet bennünket éppen a külföldi s leginkább az a n g o l részben. Még nem igen látjuk az új műkedvelés csodáit. Egyetlen egy trébelt bronztálcát nem számítva, mely M i s s Dunn kezének energiáját hirdeti, csupa olyan apróságot kapunk, amely érdektelen, lendület nélkül való, szóra alig érdemes. Játékok, melyeknél jobbak a mi bazári tucatholmijaink, hímzések, melyek fájdalmasan emlékeztetnek a vidéki polgári leányiskolák évvégi záróünnepeire. Ne sírjon, kedves jó Milly kisasszony, a világ nem halad olyan rohamlépésekben, mint azt az öreg angol missek hiszik. Viszont éppen eleget javult a kontinens és a m a g y a r műkedvelő ízlése ahhoz, hogy sok szépet lehessen várni. Olyan hímzések, batikok, festett dobozok, könyvköfések sorakoznak, váltakoznak itt tarka képben az üveg alatt, hogy senki sem gondolhat szívszorongva ezek láttán a születésnapja reggelére, amik a műkedvelő-unokahúgszámára a dicső hajnalhasadást jelentik. Azt, hogy ő műkedvelő-iparművész, senkinek sem kell ma már eltagadnia, mert ez senkit sem jogosít fel csendes mosolygásra, legkevésbbé a hivatásos iparművészt. A kérdés alighanem egész esztétikai fejlődésünkön kívül a modern nő társadalmi helyzetével és vágyaival függ össze. Nevelésének felületességei egyéni elmélyülésre késztetik, labilis helyzete

J 401

egy kínálkozó fix ponton ragadja meg az életet, intelligenciája mennél fejlettebb, annál parancsolóbban sugallja neki : igyekezzél hasznossá tenni létedet és még esztétikai hívságokba is ezt a hivatásodat kapcsold bele. A mai háztartáson belül élő nőt, ha művelt és érzékeny lélek, csak egy lépés választja el a künn dolgozó nőtől és ez a lépés szinte kínálkozik neki — a műkedvelő-tanfolyamon. Aligha van egy is, aki ne azzal az érzéssel fogná a ceruzát,a batikszerszámot, a könyvkötőkésí a kezébe, hogy bárcsak egyszer pénzt tudnék vele keresni és jól van az úgy, hogy ez a gondolat tüzeli, mikor a selyem, a szőnyeg vagy a bőr fölé hajol. Jól van és mennél közelebb jut az amatőr munkája a hivatásos iparművészethez ízlésben, használhatóságban, annál jobb, még ha az iparművészek kicsinyes rövidlátásból zúgolódnának is emiatt. Mert nincs a világon akkora tudás, mely ne az igazi tudósok helyzetét javítaná s akármekkorát gyarapszik a közízlés, ennek mindig a sarlatánok pusztulása és az értékes művészet értékének a javulása lesz a következménye. Ez a mostani kiállítás tehát nem beszámoló akar lenni, hanem buzdítás. Annak a két, három, vagy tízezer nőnek, aki maga is műkedvelő, szeretettel és törekvéssel az, a lehetőségek útját mutatja s ami ennél még becsesebb, a hivatása öntudatát akarja fejleszteni. Hogy közben milyen fokig jutottak, elegyesek, az talán nem is nagyon fontos. Azt, hogy B e n c z ú r B é l á n é „peddig-fonásai" az ő „dilettáns" volta ellenére különbek, mint a Budapesten bárhol kaphatók és hivatásos kézből kikerültek, azt nem a szembeállítás kedvéért esik jól konstatálni, hanem a példa buzdító ereje miatt. íme, ez is olyan technika, mely szép is, nem is nagyon nehéz, értékesíthető is, mégis mily messze van mai műkedvelőink érdeklődése körétől. A könyvkötés, úgy látszik, most kezd hódítani és számos jel szól a fokozódó érdeklődés mellett. Mily egyszerű volna kísérletképpen a leányiskolák felsőbb osztályaiba belevinni a tanítását. Hogy ezen a téren szívós kitartással meddig lehet vinni, azt B a t ó Viola könyvtáblái éppen a mesterségbeli részük jóságával bizonyítják. Általában a bőr feldolgozása (pénztárcák, tarsolyok, neszesszerek) meglepően művészi és olcsó produktumokkal szolgál itt — kivált a művésziskolák műkedvelő munkáiban — és színben, ornamensben, leleményben hogy elhalványulnak mellettük „díszműárusaink" drága és fakó holmijai. A bőr valóban százféle művészi feldolgozásra kínálkozik, csak éppen arra az egyre nem, hogy párnát csináljanak belőle kantárszíjakkal és hegyes gombokkal s ha itt mégis van belőle

402

kettő-három, ez is példaadás, de — ellenkező irányban. Míg az anyagok leleménye, sokfélesége örvendetesen szaporodik, addig egy anyag van, amelyet túlságosan belterjesen művelnek műkedvelőink s ez a textiliák anyaga. Bele lehet szédülni a kanapépárnák, a hímzett főkötők, a rojtos tarsolyok és a batikozott selymek sokaságába. Ha a kanapépárnák terén ma valaki kimondaná Budapesten a numerus clausust, akkor is jutna még mindenkinek a feje alá kettő-három. Már nem is a feje alá, hanem a háta alá. Nem is a háta alá . . . az isten tudja, hova, hiszen azt még senki sem tudta eldönteni, hova nem való a kanapépárna. Ó, Dear Emilly — lássa, a világ mégsem halad olyan rohamosan. Mily nagyszerű és kedves dolog volna (s mellesleg mennyire hasznos), ha a nők megtanulnák a fémek domborítását, a karton ezerféle díszítését, a fafaragást és kihalásra ítélnék végre a kanapépárnát. Pedig, hogy a batiknakVnennyi mindenféle egyéb alkalmazhatósága van egy jó polgári háztartásban, azt R a u s c h e r Lujza, Kürthy György, V i z v á r i Mariska, D ö r r e Ida és mások készítményei, ernyői, mappái, selyemfárcái, tarsolyai választékosan nobilis formáikkal mutatják. A három iparművészettel is foglalkozó iskola : az Iparművészeti, a Képzőművészeti és az Iparrajziskola tevékenysége már sokszor méltatásra találfa folyóiratokban. De egészen új nevekkel találkozunk itt és éppen dilettáns-nevelésük néhány hónap alatt már olyan eredményeket mutat fel, ami kívánatossá teszi, mennél több ilyen tanfolyam létesítését és támogatását. És még egy szót hadd szóljunk arról a stílusszeretetről és kitartásról, mellyel Z a d u b á n s z k y Irén mutatkozik be régi magyar úridámák módjára felöltöztetett babáival. Egy külön vitrinában sorakoznak ők,pípesen, kecsesen, ragyogva a selymek és velourok sokaságában, n^sfákkal és kösöntyűkkel felcifrázva : történelem az üvegállványon. A fejeikért fél Budapest boltjait kellett bejárni, a hajuk másmásszínű selyemből szálankint fonva, — évek munkája és szeretete egyesül ebben. S ilyesmire csak a dilettáns-művész képes, vagy az, aki dilettantizmuson kezdte. Valóban ezek az amatőrök mind, mintha epigonjai volnának egy hajdani nagy művészetnek, mely nem az árát nézte a tevékenységének, hanem a célt szentesítette meg és a tevékenység lázas gyönyörében égett. Egy kicsit még tapogatozó, néha balkezes,máskor túllelkes és túlmagyaros, epigonok, dehát nem szégyenlik azt, hogy epigonok, nevelhetők, fogékonyak, megértik a maguk erejének képességeit, természetes határait s ez az ízléses belátás irányítja a fantáziájukat, mialatt serényen dolgoznak az ujjaik.

• •

454. Marosvásárhely v á r o s h á z a é s Közművelődési Tervezte Komor é s Jakab.

Háza.

454. L'Hólel de Ville el le Palais d e s C u l t e s à M a r o s vásárhely.

J •

403 Magyar Iparművészei.

s « y

V ••

• 455. A m a r o s v á s á r h e l y i K ö z m ű v e l ő d é s i Tervezte Komor é s Jakab.

Ház

főkapuja.

455. E n t r é e vásárhely

principale du P a l a i s

des

Cultes

à

Maros-

V 1!

»

M

I i i v•> •

• « y

•

* vM

457.

V

h

•

456 —457. A m a r o s v á s á r h e l y i K ö z m ű v e l ő d é s i H á z é t k e z ő t e r m e é s e l ő c s a r n o k a . A z előbbit F a l u s E l e k , az u t ó b b i t K ö r ö s f ő i K. A l a d á r díszítette.

•

V

456—457. Buffet et v e s t i b u l e au P a l a i s d e s C u l t e s à M a r o s vásárhely.

v••

h •
M 2*

405

458. K ö r ö s f ő i K. A l a d á r : S z é k e l y n é p m e s e . Al ' f r e s k o f e s t m é n y a m a r o s v á s á r h e l y i K ö z m ű v e l ő d é s i H á z előcsarnokában.

458. F r e s q u e d a n s le P a l a i s d e s C u l t e s à M a r o s v á s á r hely : C h a n s o n s p o p u l a i r e s d e s S z e k l e r s .

459. Körösfői K. A l a d á r : S z é k e l y i á l t o s o k . Al f r e s k o festmény a marosvásárhelyi Közművelődési Ház előcsarnokában.

459. F r e s q u e d a n s le P a l a i s d e s C u l t e s à M a r o s v á s á r h e l y : Augures Szeklers.

407 v.

460.

461.

460. K ö r ö s f ő i K. A l a d á r : A m a g y a r kultúra a p o t h e o z i s a . A m a r o s v á s á r h e l y i K ö z m ű v e l ő d é s i Ház m o z a i k j a . K é s z í tette Róth Miksa. — 461. A m a r o s v á s á r h e l y i v á r o s h á z a előcsarnoka.

408 v.

460. A p o t h é o s e d e la C u l t u r e h o n g r o i s e . M o s a ï q u e d a n s le P a l a i s d e s C u l t e s à M a r o s v á s á r h e l y . — 461. V e s t i b u l e d e l'Hôtel d e Ville à M a r o s v á s á r h e l y ,

462.

11

nm\m mm im i >\ »CvV

Il iL f / ml íu

463.

—— >A . lr Itîi'! I>! Î t c ^ f É I ' S i i Û . l f ' î a »•* ' »I t rá'i i : ' .)î « .v i

'IÉH

Mf*

'm

5

s

i{•• s»Bírást; ais 1 ^EF

« fSpsp^»f r <* Í M f •* * ' *M il

ni

--

i t "ÍÉT' '

.

w «nj: f'^:' hi limm jÉf I in ,Ij il '

j Iili

i V- w ' i * j.

* M '

i

m f

i: — § «—• T» ' - • - é k ^ Î I !!'•• 2

1

. i

mm, m»

t

f

I

; OW

j »

M

M

-

m

j ^ j T ^ m* mrnm»iê% •" .

. - J

i«

&

HI

fe^ir: j iSnI Wàî - * •J?

x

«

j

464.

Róth Miksa : M o z a i k k é p e k a m a r o s v á s á r h e l y i K ö z m ű v e lődési H á z b a n . 462. E g y h á z i zene. 463. Világi zene. 464. Bethlen G á b o r k o r a .

462—464. Vitraux vásárhely.

dans

le P a l a i s d e s C u l t e s

h

Maros-

JL 409

mm

M

i

7 / A " ' »

^ p p

•il V II

i

îiVs

rf

4t v*?i ! ijffc*

p

^

•

V

/ «Vr

m

ÍÍS

•X< ' - ' " ^ V •

I :' •Vi'r'iViv?» * -

N

VIT;/

«V

r

t

»»

>,41

»i'l^/

nf.'Bflli\»©©í *

'

1

y mlill-sf

îl

flita»^

\

m^Jm

É l w ^ / r — ^ ! ^ - }• í f » r " « f e r - fi» • •

iî

-

- * < -

-

' '

y v

%

w m o s ííí -»<Ti. ii1 ffliEllfflnifPilK

•

«yH 465.

JULIA Julia szép Búzavirág Búzavirág Koszorúba

SZÉP

465. Nagy S á n d o r : A m a r o s v á s á r h e l y i Közművelődési Ház ü v e g f e s t m é n y e . Készítette Róth Miksa.

410 l .

LEÁNY.

Egy szép gyalogösvény, hát ott jődögél le, leány egykoron kimöne, Azon ereszködék fodor fejér bárány, szödni, a biízamezöbe, szödni, koszorúba kötni, A napot s a hódat szarva között hozván, kötni, magát ott mulatni. A fény ös csillagot a homlokán hozta.

Meg ne ijeggy töllem Julia szép leány. wo sí héja szüzek serÖginek, 11a eljónél velem, én oda vinnélek, A mennyei karba, a szönt szüzek közi.

465. Vitraux d a n s le Palais d e s C u l t e s à Marosvásárhely.

466. KÂDÂR Anyám, anyám, édös anyám : Gyulainé édös anyám! En evöszöm Kádár Katát, Jobbágyunknak szép leányát.

466. Nagy S á n d o r : A m a r o s v á s á r h e l y i Közművelődési Ház iivegt'estménye. Készítette Róth Miksa.

Magyar Iparművészet.

KATA.

Nállunk jó újság van, de ne köd rossz vagyon, Mett Kádár Katának immár vége vagyon, A te édösanyád ötöt elvitette, Feneketlen tóba belé is vettette.

Egyiket temették ótár eleibe, Másikot temették ótár hátamögi. . . . A kettőből kinőtt két kápóna-virág, Az ótár tetejin esszekapcsolóttak.

466. Vitraux d a n s le Palais d e s C u l t e s à Marosvásárhely,

3

wîit»; W ^ î N v'

S

M

W ''jy+4

v

/liwM

»7* ?

«A? .m •V\

^

iP* /

»3®f ^iftelp a 1 » v^

!i

WW

Ik-rï^^ 'i^/

,«4t«y* v i ; *

\>/i r j ' k w

f i t $5* ,T(

V.-^tßmm*

\

>r<

;v

«

&Miii

mitm 'mm

i

^i*

. Ifjss ,, : ®

, I

<

ft

SS8S©5,S83S!îS

*

»' Vx*. I .. .

.^ - *K

ssrsspr^' 467. BUDAI Budai Ilona ablakba könyökle, Haja, hogy ellenség rabol a környékbe. Csak esüébe juta kéncsös küs ládája, S kéncsös küs ládáját hónya alá fogta.

Ház 465. Nagy S á n d o r : A m a r o s v á s á r h e l y i Közművelődési Ház ü v e g f e s t m é n y e . Készítette Róth Miksa.

412 L ,

ILONA.

mm/ /«a hallaná lovak dobogását, S csakhamar letöszi hajadon küs lányát. Hajadon küs lánya ijenképen sir a: „Anyám, édös anyám, nehaggy el az útba"

Csakhamar elérte s oda nyujtá újját, S híni kezdé szépön az ö kicsi fiát ; „Bízón nem mönyök én, mett nem vótál anya, Ha a lőttél vóna, itt nem hattál vóna."

465. Vitraux d a n s le Palais d e s C u l t e s à Marosvásárhely.

«M:«:«:«:«:«:«:»:«:«:*:«:«:»:»:«:»:«:«:»:«:«:«:«:«:»:«:«:«:«:«:»:»:«:»:«:«:«:«:«:«:»:«:«:«:«:«:«:«:»:»:«:« j

s^. c< y

c< x !

ö

tifetâ

m >3 ä w

Ä

Smiw.liftüi 1 %

à

v r

; "

á. zV E. ^. * ^

m:'.

r . '/.../»

y

f Psfc

f / f ß i

•

«ss

1

» # a»

A«*:1"^ >3 lilt

v Vv\ '

M

I "

•v i ;

Vw

v

\

r

é'^t *

%

•,«

.\v"<" 2

ï ; l

\

.

/

\

/

^ t

•//' «>

V

:f

v

à

/ t i -

r SÜ^ÖD'tx>3"Siís

Ü Í Íssi Í Sn É S F

s

i

a

3 > 3 ^ > 3 X > 1 »

m h b « /

468.

S Z £ P SALAMON Zsindelyfödél pattog, Ló patkója csattog, Elrepül egy angyal, Fényes mint a hajnal.

SÁRI.

Egyszer csak azt látja, Hogy a lidércz bántja. Nagyot sikolt, jajgat, Az ég, a föld hallgat.

468. Nagy S á n d o r : A marosvásárhelyi Közművelődési Ház üvegfestménye. Készítette Róth Miksa.

Liljomokra hullva Feküdt a szép hulla, Mellette kis lova Allott szomorkodva.

468. Vitraux d a n s le Palais d e s C u l t e s à Marosvásárhely.

:J 3*

413

f

;

| ! Ml

I III 5

469. 469.1. F e r e n c József k o r o n á z á s a . A m a rosvásárhelyi Közművelődési Ház bronzreliefje, r é s z b e n a r a n y o z v a , z o m á n c o z o t t d í s z í t é s e k k e l . T e r v e z t e K ö r ö s f ő i K. Alad á r , mintázta S i d l ó F e r e n c , az a r a n y o z á s t V a n d r á k L á s z l ó végezte, a z o m á n c o s dís z í t é s e k e t k é s z í t e t t e Hibján S a m u .

469. Le c o u r o n n e m e n t d e S a M a j e s t é F r a n ç o i s J o s e p h 1 er , Roi d e H o n g r i e . Relief en b r o n z e d a n s le P a l a i s d e s C u l t e s à M a r o s v á s á r h e l y , partie d o r é e , o r n é d ' a p p l i q u e s émaillées.

T

ANTOSSY JÓZSEF DR. f . Az Iparműveszeti Múzeum egy derék tisztviselőjét ragadta el a halál hosszas szenvedés után november hó 4-én, 39-ik életévében. A végzet úgyszólván pályájának kezdetén vetett véget a munkásságához fűzött reményeknek. 1907ben nevezték ki a múzeumhoz segédőrré, 1911-ben múzeumi őrré s a könyvtárban teljesített szolgálatot. Cikkei a Magyar Iparművészetben s több szaklapban jelentek meg. Az ő közreműködésével készült a könyvtárnak újabban megjelent címjegyzéke. Hivataltársai igaz jellemű, becsületes lelkületű és odaadó társat és barátot vesztettek el benne. A kedves modorú, udvarias, előzékeny férfi felejthetetlen marad mindazok emlékezetében, akik a könyvtárban megfordultak. Nyugodjék békében. ARJÚ ELEMÉR DR. A Magyar Nemzeti V Múzeum régiségtára alig félévvel Hampel József dr. halála után új osztályigazgatót kap. Igen gyakori dolog nálunk, hogy legfontosabb kulturális intézményeink vezető állásai is szinte automatikusan töltetnek be. Varjú Elemér dr. kinevezésének bejelentése sokfelé nagy meglepetést keltett, annál is inkább, mert köztudomású róla, hogy nem kereste. Azok körében azonban, akik kultúránkért önzetlenül érdeklődnek, ez a meglepetés csakis örvendetes lehet. Varjú Elemér dr. a Nemzeti Múzeum könyvtárából, mint ennek őre, öt év előtt került Kassára múzeumigazgatónak. Ott ez alatt az aránylag rövid idő alatt fáradhatatlan és buzgó munkásságával szinte csodákat művelt. A még Mihalik Józseftől példásan berendezett s gazdagságánál fogva vidéki gyűjteményeink sorában elsőrangú múzeumot szorgos utánajárással oly hatalmas anyaggal gyarapította, hogy alig tíz év előtt felavatott épülete ennek befogadására szűknek bizonyult. Az új múzeumi palota építésének szükséges voltát illetékes köreink is elismerték s ezt Lechner Jenőnek, a jeles fiatal építésznek pompás tervei elkészítésével talán már tavasszal meg is kezdik. Felsőmagyarországi reneszánsz stílusban tervezett hatalmas palotájával s ennek Varjú Elemér dr.-tól összegyűjtött tartalmával a kassai múzeum országos jelentőségű s elsőrangú gyűjteményünk lesz. Jankovich Béla dr. vallás- és közoktatásügyi miniszter éles szemével rögtön tisztában volt ezzel, amikor az ősszel Kassán járt s habozás nélkül szemelte ki Varjút a Nemzeti Múzeum régiségtárának

Magyar Iparművészet.

élére. S csakugyan olyan ember való oda, mint Varjú, aki szinte fanatikus szeretettel csüng multunk emlékein s akinek szerencséje ilyenek fölfedezésében és megszerzésében maholnap közmondásos lesz. Széleskörű ismeretei, műveltsége és előzékeny, udvarias modora szintén rátermetté teszi az állásra, amelyre Jankovich Béla dr. miniszterünk legsajátosabb elhatározásával kiszemelte. Tudjuk, hogy egyegy helyesen igazgatott kulturális intézményünk virágzása a többire is serkentő és üdvös hatással van. Ez az oka annak, hogy mi is örömmel gratulálunk Jankovich Béla dr. miniszter úrnak a szerencsés választáshoz s a Nemzeti Múzeumnak a kiváló munkaerőhöz, amely Varjú Elemér dr. személyében régiségtárának élére kerül.

P

USZTULÓ SZÁRNYASOLTÁROK. Nemrégiben jelent meg a Magyar Nemzeti Múzeum jelentése 1912. évi állapotáról. Az évről évre vaskosabb könyvben a múzeum igazgatósága az intézet belső életéről, tisztviselőinek működéséről számol be a megszokott alapossággal s az utóbbiak előadásainak és fontosabb úti jelentéseinek kivonatát is közli. A panasz a gyűjtemények egyre tarthatatlanabb helyszűkéről most sem marad el. Bennünket azonban ezúttal az a jeremiád érdekel legjobban, amelyet Kenczler Hugó dr. gyakornok szárnyasoltáraink állapotáról írt. A gótikus szárnyasoltárokról pár év előtt még alig beszéltek nálunk. Csak amióta Divald Kornél kiadta ezekről szóló sorozatos munkáját, fordul feléjük múzeumaink figyelme is. Kenczler, úgy látszik, szintén Divald nyomdokain haladva, kereste föl ezeket az emlékeket s a csöndes panaszokat, amelyeket az előbbi füzeteiben lépten-nyomon olvashatunk, saját tapasztalatainak tanulságaival kibővítve összesűríti. Cikke valóságos vészkiálltás, amely szomorú fényt vet a magunk művészetének emlékei iránt sokfelé tapasztalható közömbösségre. „A lőcsei főoltár, Lőcsei Pál gyönyörű alkotása a végpuszfulás küszöbén áll", olvassuk az idézett jelentésben, Héthárson, Bártfán a szú maholnap mind tönkre rágja idevágó emlékeinket. A kassai dóm restaurált oltárain kívül ugyanez áll szinte összes ilyfajta felvidéki emlékeinkről. Általános gondozatlanság szárnyasoltáraink és festményeink sorsa, amelyeket pedig újabban már külföldi műtörténetírók is mindsűrűbben tanulmányoznak s kebeleznek be természetesen a német művészet emlékei közé. S itt most a Műemlékek Országos Bizottságát kellene aposztrofálni. Ám tudjuk, hogy e bizottság működése elsősorban informatív s információi is legtöbbször visszhang nélkül ütköznek bele abba a kősziklába, amit

3

adásban Emile Hinzclin fog Elszász iparművészetéről szólni, az utána következő előadók a többi tartományokat és az indusztriálizmus jelentősebb középpontjait veszik sorra ebből a szempontból. Egy újságíró, Camille Le Senna, folytatja a mai művészetről hét év óta tartott csevegéseit tárcastílusban, melyhez az illusztratív anyagot egyes művészek egyenesen erre a célra készült rajzai szolgáltatják.

Nagy S á n d o r : Vignetta a „TUndérvilág a V á r o s l i g e t b e n " című m e s e k ö n y v b ő l .

hivatalosan fedezethiánynak neveznek. De ha Goya és más külföldi mesterek munkáinak vásárlására egész vagyonok telnek, kell, hogy a magunk művészete emlékeinek megmentésére is legyen pénzünk. Csak ki kellene adni illetékes helyen a jelszót, hogy amíg a magunk szénáját nem hoztuk rendbe, külföldön sem szabad semmit vásárolni. A külföldi művészet emlékeiben évek multán is lesz módunkban válogatni s tekintve a műtárgyak árhullámzását, talán még olcsóbban, mint ma. De ha a mi szobrászatunk és festészetünk legérdekesebb emlékeit már tönkre rágta a szú, évek multán botfal üthetjük ezek törmelékeit, no meg a magunk fejét.

M

Ű V É S Z E T A FRANCIA S Z A B A D I S K O -

LÁBAN. A francia Társadalomtudományi Szabadiskola tudvalevőleg szervezettségében és előadóit tekintve, legkülönb az egész világ ilynemű iskolái közt. Minden év őszén megjelenik gazdag programmja, mely a szociálpolitikára, zsurnalizmusra és gyarmatpolitikára készülőket jóformán mindenünnen e tanfolyamokra vonzza. Ezeken a kurzusokon, melyek szabad főiskolák jellegével bírnak, újabban a művészetek is szervesen egészítik ki a művelődéstörténet keretébe tartozó előadásokat. Mint a most megjelent programmból látjuk, a sectio elnöke, Henry Marcel, a párisi Nemzeti Múzeumok igazgatója, egy előadássorozatot állított össze, melynek minden egyes előadója egy közös főgondolathoz kapcsolódik, melyet így szövegeztek : „A vidéki művészetek Franciaországban". Főszempont, hogy miként hatja át az egyes vidékek művészete azon vidék társadalmának egyes osztályait. Az első elő-

TPARMŰVÉSZET AZ ERNST-MÚZEUM1 BAN. Az Ernst-múzeumnak legutóbb megnyílt csoportos kiállítása avval az örvendetes újítással szolgál, hogy a grand art körébe belekapcsolja az iparművészetet is. Ez mindenesetre igen helyes és finom érzésre valló törekvés, amelynek több oldalról meglesz a maga haszna. Egyrészt a művészi ipar iránti érdeklődés fokozását jelenti, amire pedig nálunk minden egyes alkalmat meg kell ragadni, másrészt új teret nyit az iparművészeknek a közönséggel való érintkezésre, végül pedig maguknak a kiállításoknak külső képét teszi színesebbé, változatosabbá az alkalmazott művészet segítsége. Az Ernst-múzeum kiállítása számára a Magyar Textilművészeti Műhely szolgáltatta ezt a segítséget, méltó és tiszteletet érdemlő bizonyságot szolgáltatva az élén álló művészek kiváló képességeiről. Olvasóink előtt nem kell hogy bővebben jellemezzük ezeket a képességeket, mert a kiállító művészek valamennyien régi ismerősök s értékükről már többszörjszó volt e helyen, legfeljebb örömmel konstatáljuk, hogy fejlődésüknek új jeleit adták. Kozma Lajos igen finom faragású, ízléses bútorokkal szerepel, amelyek közül különösen egy kissé japános vitrine különösen artisztikus. L a k a t o s Artúr két interiőrjében szintén sok ötlet és műgond van. R o m á n n é G o l d z i e h e r Klára ismét rendkívül ízléses batikmunkával szerepel. Fokozott figyelmet érdemelnek a Magyar Textilművészeti Műhely szövetmintái, amelyek közül nem egy igen magas nívón áll s amelyek ötletességükben egy nagyobbarányú fejlődés kezdetét jelentik. G a r a Arnold gyönyörű keramiája és zománcos ékszerei ismét annyi műértéket, finomságot, artisztikus ízlést, eredeti invenciót árulnak el, amely nagyban megnöveli a fiatal művész iránt érzett régi becsülésünket. IVATSZÍNHÁZ, A berlini Zoo csarnokáD ban most naponként egy élő és mozgópanoráma játszik a nézők szemei előtt. Az újabb kiállítási technika ugyanis nem fárasztja

a szemet holt anyagok halmozásával, hanem, mint a francia revük, illusztratív módon vonultatja fel kényelmes székekben ülő nézői előtt a látnivalókat. Nem viaszfigurák, hanem élő húsból-vérből való alakok tableau-i hullámzanak itt: a panoptikumból miniatíírszínház lett. Kultúrmefszetek vonulnak fel, melyek a huszadik század divatfejlődésének egy-egy megelevenedett lapját adják. Stern, Reinhardtnak jeles rendezője, valóban kitűnő stílusérzékkel találta el a módját, hogy a temps passé szellemét visszaidézze és a modern divattörekvéseket fényes keretbe illessze „Annodazumal" címen. Egy kis darabnak 1813-ban mozognak a szereplői s némán vonultatják fel az antikizáló aranyemblémák közt a fehér bútort, a hárfát, a mousseline-f, kásmirt, a spenzer-kabátot, míg a fanfárok jelentkezése egyszerre hősi harsogást pattogtat, katonauniformisok vonulnak fel. Húsz évvel később, a következő jelenetben a harci zajnak vége : biedermeier-nyugalom üli meg az asszonyszobáf, gigot-ujjak, puffok, párnák, minden püffedt és bő. Csak a szürke férfinadrágok pötyögnek kómikus-szűken. Allemande-ot és Écossaise-t táncolnak. Majd egy falusi idill következik : nagy delizsánszon utazik két pár, sottis-ruhák, krinolin, a férfiakon gallér à la Garrick. A háttérben csendesen muzsikálnak a falusi vendéglő ámbitusán. Még egynéhány skicc és eljutunk a mai divatképhez, melyet Poiret és a Wiener Werkstätte hölgyei revelálnak a szemeink előtt. Keleti hatások és 1800 játszik bele a buján fodrozó színek hipertrofiájába. A lábak s az alsótest kígyózó vonalai futnak agárrendszerben a középponthoz. S a krinolinszerű rövid kis tunika, mely az öv alatt lámpaernyőszerüen övezi a taille-t, átlátszó fátyolszövetekből. S mintha az érvényesülne ebben a legújabb divatban, ami soká megtagadta magát, a felsőtest, a kissé aszketikusan formált derék. És a berlini divatszínház így visz bele a néző tudatába : stíiusérzéket, courtoisiet, kultúrtörténetet és finoman elszálló erotikát. HÁZA" A LIPCSEI KIÁLLÍTÁSON. A „NŐ A lipcsei grafikai kiállítás egynéhány finom meglepetéssel fog szolgálni látogatóinak. Ilyennek Ígérkezik az a pavillonja is, mely elejétől végig a nők iparművészeti munkáit fogja bemutatni. Az egész épület terve, berendezése, díszítése mind nők kezéből kerül ki s azt fogja bizonyítani, ami iránt semmi kétség sincs, hogy az iparművészeti kisebb technikákban, kivált pedig a könyvkötésben és rokonszakmáiban a nők csakolyan jó és ízléses munkákat tudnak előállítani, mint a férfiak. Bizonyos,

N a g y S á n d o r : Vignetta a „TUndérvilág a V á r o s l i g e t b e n " című m e s e k ö n y v b ő l .

hogy ennek a kiállításnak tapasztalatai a német iskolákat, de falán az ő nyomukban a mi iskoláinkat is meg fogják győzni arról, hogy nemcsak külön női ipari szakiskolák s grafikai műhelyek felállításával érdemes foglalkozniok, hanem a többé-kevésbbé elavult horgolási, hímzési és pipere-tanfolyamok helyett mindenképpen észszerűbb volna a leányiskolákban a könyvkötés és az egyszerűbb fotótechnikák amatőrszerű oktatását bevinni. A „Nő háza" egyébként egynéhány interiőrje mellett egy szép kis kertet is be fog mutatni, amely a frissítők és buffet kis kerti ferrasza céljaira is fog szolgálni s itt annak is ki kell derülnie, vájjon az architektúrában és a kertészetben is megállják-e a nők a férfiakkal a versenyt. TPARI É S MŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁS KARLS1 RUHEBAN. 1915-ben ipari és művészeti kiállítás lesz Karlsruheban, elsősorban Baden nagyhercegség gyári termelésének, kisiparának és művészi tehetségeinek bemutatására. A kiállítás egyrészt a meglevő állapotokat fogja feltűntetni, másrészt azoknak kifejlődését a legutóbbi tíz év folyamán. Költségeire összesen 1,700.000 márkát szántak, de ezenkívül még egy biztosítási alapot is akarnak létesíteni, amelyből az esetleges hiányokatfedeznék. Ezenkívül 200.000 márkát szán az állami költségvetés a kisipar támogatására a kiállítással kapcsolatban, olyanformán, hogy szorgalmas, de szegény kisiparosoknak a térdíjaif és egyéb kiállítási költségeit az állam fizeti. Mi modern emberek elődeink gyönge árnyai vagyunk csupán. Szomjan kellene elpusztulnunk, ha nem meríthetnénk azokból a forrásokból, melyeket őseink lángesze és áhíRodin. tatos hite fakasztott részünkre.

417 4*

MAROSVÁSÁRHELYI KÖZMŰVELŐDÉSI HÁZAT c számunkban ismerteti Bernády György dr., Marosvásárhely sz. kir. város főispánja. A háznak és művészi díszeinek leírásánál még jobban érdekelnek bennünket a körülmények, amelyek közt a kultúrpalota létesült és az intenciók, amelyek annak létrehozóit vezették. Ez utóbbiakat fejtette ki egy pohárköszöntő köntösében Bernády dr. egy vacsorán, amelyen a Steindl-céh Nagy Sándort és Róth Miksát ünnepelte abból az alkalomból, hogy a kultúrház részére készült gyönyörű ablakaikata Műcsarnokban kiállították. Bernádynak szónoki hévvel előadott pohárköszöntője mély hatást fett a jelenlevőkre és általános volt az óhaj, hogy a beszédet szélesb körök is ismerjék meg. Ezért kérte fel a szerkesztőség Bernády dr.-t a most megjelent cikk megírására, melyből sok megszívlelni valót meríthetnek vidéki városaink intéző körei s mindazok, akik hatáskörüknél és vagyonuknál fogva a magyar kultúra fejlesztésére és támogatására hivatottak.

A

T

EMETŐ-ESZTÉTIKA,

az

iparművészeti

Társulat tudvalevőleg mostanában határozta el, hogy a temetők esztétikája érdekében mozgalmat indít és elsősorban a sírkövek művészibb irányításának teendőit vállalja. Ez alkalomból talán nem érdektelen arra utalni, mennyi minden történik ilyen irányban Németországban. Nem is említve a régibb kísérleteket, csak az utolsó évben is két kiállítás keretében mutatták be a németek legújabb eredményeiket. Az egyik ilyen kiállítás a lipcseinek egyik részlete volt s az ott kiállított sírkövek és urnák inkább a detailok szempontjából érdekesek. Azt mutatták meg ugyanis, hogy a hagyományos és nyugodt empirevonalakkal is mennyi finomságot lehet kifejezni, ha az anyagot okosan kezelik. A német gránitnak sokféle árnyalata : a mélybarnától a zöldig, nagyszerű színválfozafot adott s egy-egy sírkövön is művészi hatást értek el azzal, hogy a síkokat hol csiszolták, hol csiszolatlanul dolgozták fel. A betűk s felirati díszek nemes egyszerűsége pompásan illik a zárt építészeti formákhoz. Sehol sem látni a monumentálisnak, a túlgazdagnak, a krematórium- és pirámis-szörnyeknek lesújtó példáit. A másik kiállítást a boroszlói emlékkiállítás parkjában tervezte Behrendt Frigyes városi építési felügyelő s ez éppen azokat a kvalitásokat mutatta, melyeket amaz nélkülözött : a természetes környezet s az építészet össze-

olvasztását a síremlékek hangulatával. Egy pompás portál, melynek Martin Müller berlini szobrász adta meg a művészi díszét, vezette el a járókelőt a virágos főúton át a kúthoz, mely köré oszlopcsarnokban elhelyezett kolumbariumof tervezett nagy, néma márványtömegekből az építész. A kiállításnak voltak pontjai, melyek a kertművészet elragadó perspektíváit mutatták a temetőknek gyakorta zavaró rendetlenségei nélkül. S az egész együttes még sem a kiállítások modellszerűségét juttatta a szemlélő eszébe, hanem csak azt a gondolatot, hogy mennyire készen kaphatnák ma már a városok az ideális temetőkert művészi tipusáf, ha ilyesmi egyáltalában érdekelné őket.

L

EPAPE. Alig van a mai francia grafikában 'divatosabb és keresettebb művész, mint Lepape. Aki a francia ízlést s főleg a női divatot nézi, egyszerre száz ponton kerül szembe Lepape-pal, annak törékeny beardsley-s asszonyaival, sokszínű manteaux-ival, csíkos, szűk szoknyáival, álarcos Pierrot-ival és holdas mezőkön táncoló nimfáival. Képeket fest, színházi díszletet tervez, plakátot csinál a mondaine fürdőhelynek és kétezer frankos legyezőre vet egypár vonalat. De mindenekfelett a divatot irányítja, a divatot, melynek Poiret a főszertartásmestere két világrészben, de Lepape a királya. Nincs Poiref-kosztüm, nincs estélyi toáleft, sőt nincs budapesti première-elegancia sem, hogy az ember rá ne ismerne a Lepape narancsszíneire, fűzöldjére, szűk szoknyáira és frizuráira. Mily nagyszerű érzés lehet, hogy az ember egy plakátot rajzol Deauville játékkaszinója számára és két hét múlva a berlini milliomosok bálján sóhajtozva fogadott toálett lesz belőle, az ember Besnardék villájában egy kerti ünnepen japánosan ülteti az egyik szereplőt s holnap Páris félvilága ugyanevvel a pózzal ül Rumpelmayer cukrászdájában. Nem igen tudunk az újabb időben grafikust, akinek a mosolygása, a könnyedsége, az eleganciája messzebbre csendült volna, mint az övé. Igaz, nem túlságosan eredeti, mert Hokusaitól Cheretig és Bakstig minden stílus bélyege rajta van, és a primitív olaszok vonalvezetése csakúgy megérzik, mint a Louis Philipp korabeli divatrajzolók espritje. De azt tud csinálni è sokféle hatásból, amit csak a legkitűnőbb bárok italkeverői, a sokféle esszenciából, pompás, üdítő aromát hoz létre. Interieurjei is a szinek és a selymek puhaságában fürdenek, de éppen a színkeverésük újságával és raffinementjával válnak a francia boudoir-stílusban forradalmivá, A Gazette du Bon Ton és az Art et Décoration lapjain egyaránt sűrűn látni az ő

Műkedvelők kiállítása. — 470. Benczúr Béláné : P e d d i g f o n á s ú vázák é s tál. 471. R a u s c h e r Lujza : Batik falidísz.

Magyar Iparművészet.

Exposition d ' a m a t e u r s , g r o u p e hongrois. — 470. Travaux g e n r e Peddig. Inventés par M m 0 B. Benczúr. 471. T e n t u r e g e n r e Baltic. Inventée par M" 0 L. Rauscher.

3

»

Műkedvelők kiállítása. — 472. Dörre Ida : Batikozott s z í n házi k ö p e n y . 47á. Z u c k e r F r i d a : B a n k ó t á r c a . 474. S c h ö n theil Irén : J e g y z é k t ö m b . 475. B o r o s n y a y Jolán : B a n k ó t á r c a .

420

Exposition d ' a m a t e u r s , g r o u p e h o n g r o i s . — 472—475. Battiks ; s o r t i e en s o i e et portefeuilles en cuir.

•=íi•

478. XIX. s z á z a d , 1848. év. (Gróf Károlyi G y ö r g y n é . )

479. XIX. s z á z a d . 1833. év. ( G r . R h é d e y Klaudina, Wtirtlembergi S á n d o r h e r c e g neie.)

Műkedvelők kiállítása. — 476—480. Z a d u b á n s z k y Irén : S z e m e l v é n y e k a m a g y a r úri nőiviseletet feltilntető i e i m e z e s babasorozatból. •

ÍÍ

480. XVIII. s z á z a d , ; 1760—80. év. (Viczay É v a . )

E x p o s i t i o n d ' a m a t e u r s , g r o u p e h o n g r o i s . — 476—480. É c h a n t i l l o n s d ' u n e série de p o u p é e s r e p r o d u i s a n t l e s c o s t u m e s h i s t o r i q u e s de la n o b l e s s e h o n g r o i s e .

j í 421 2*

•ÍÍ

' o u W k irr crue Single

Lazarus

to prAij for bim to qiue- bún it Chance-of a. neu? "life- to 1er M m feel that ' t^ere- is someone- u>bo cares about* b u n is tl?e~ venj besT u>aij of raising jrom tbe- dead

J aU:fOTU?c\ Vom, s f failliras, ä iu>t leave- t£tj platt: Trut" stëcuiCUj expose bol}i both) and. soul for glorij o f Q o d .

m-t

Műkedvelők kiállítása, a n g o l c s o p o r t . — 481—482. Miss Winifred Wilson : Jelmondatok. 485. Miss K. Powell : P á r n a rávarrott díszítéssel. 484. Miss Dunn : Domborított réztálca.

422

Exposition d ' a m a t e u r s . — 481—484. T r a v a u x anglais.

Műkedvelők kiállítása. — S e l y e m m e l hímzett m e l l c s a t o k : 485. H o l z m a n n Valéria. 486. B a d e r Margit. 487., 488., 489., 491. Dalmát P i r o s k a . 490. F e r e n c Kornélia.

Exposition d'amateurs, groupe B r o c h e s b r o d é e s en soie.

hongrois.

— 485 —491.

423

492.

493.

•

g

! 424

Műkedvelők kiállítása. — 492. Z s o l n a y Miklósné : Hímzett p á r n a . 493. G y á r f á s Ilona : B ő r d o b o z b a t i k o z o t t r é z s z ö g e k k e l .

Exposition d'amateurs, groupe B r o d e r i e et coffret en cuir.

hongrois.

—

492 —493.

MAGYAR IPARMŰVÉSZET 1913. X.

A magy. kir. dohányjövedék szivarkadobozainak ú j címkéi. T e r v e z t é k a m. k i r . i p a r m ű v é s z e t i iskola g r a f i k a i o s z t á l y á b a n . Szaktanár : Helbing Ferenc.

X. MELLÉKLET.

E t i q u e t t e s n o u v e l l e s d e la Régie h o n g r o i s e d e T a b a c s , d ' a p r è s d e s projets de l'Ecole roy. des Arts décoratifs.

Hamburger és Birkholz műintézetének nyomása.

•

•II •II •II

II

Műkedvelők kiállítása. — 494. M a t t y a s o v s z k y Z s o l n a y T e r é z : Hímzett p á r n a . 495. D ö r r e Ida : B a t i k o z o t t p á r n a d í s z í t é s e . 496. Z s o l n a y Miklósné : E z ü s t - é s a r a n y h í m z é s s e l díszített láda.

E x p o s i t i o n d ' a m a t e u r s , g r o u p e h o n g r o i s . — 494. Oreiller et 496. C o f f r e t b r o d é s . 495. Décoration ( g e n r e batik d ' u n oreiller.

m

M

marionetleszerüen beállított divatkompozicióit s ha van is benne sok abból, ami a közönség ízlésével való okos számolás eredménye, egészen kétségtelen az is, hogy nem a publikum viszi őt, hanem ő ragadja magával ama sok százezer nőt, aki könnyed akar lenni, mint Scheherezade és érdekes mint Colette Willy hősnői. M. KIR. DOHÁNYJÖVEDÉK

szivarka-

Àdobozai nemsokára új köntösben kerülnek

forgalomba. A régi dísztelen, vagy szokványos címkék helyét választékos ízlésű, ötletes rajzok foglalják el, melyeket iparművészeti iskolánk grafikus növendékei terveztek. Örömmel üdvözöljük a m. kir. dohányjövedékeí a szép kultuszának mezején s kívánjuk, hogy okos kezdése a többi állami hivatalokban is találjon követőkre. Horacsek László min. tan., dohányjövedéki igazgató és megértő társai, Schenek István dr. és Bálványi Gyula főtanácsosok valóban úttörő példát mutattak és a művészi kultúrának hasznos szolgálatot tesznek azzal, hogy felemelkedve a rideg bürokratizmus sablonján, magyar ízt és tetszetős külsőt adnak a magyar közönség kezén sok százezer példányban forgó dohánygyári készítményeknek. Néhány szemelvényt, mely a Hamburger és Birkholz nyomda lelkiismeretes munkáját dicséri, e számunk mellékletén talál az olvasó. ISERUHÁK. Annak az akciónak, melyet M néhány év óta az Iparművészeti Társulat egyházművészetünk reneszánsza érdekében folytat, lassan érlelődnek a gyümölcsei. F i e b e r Henrik, e mozgalomnak fáradhatatlan és lelkes élesztője, lassan-lassan megvalósulva fogja látni azt a magyar iparművészeiét, mely az oltár mellől kiszorítja az osztrák, a német és a francia tömegárút s valóban művészi díszt visz oda, ahonnét évszázadokhosszat kiapadhatatlan bőséggel rengett a művészet. Az Iparművészeti Társulat karácsonyi vásárján egy egész miseornátus van kiállítva, amelyet Megyer Antal tanár tervei szerint egy magyar cég : Rétay és Benedek készített. Pompás mély vörös színe, melyet gazdagon övez a kékesszürke és arany dísz, a régi egyházművészet méltó folytatásának mutatja. Kivált aranyhímzésének diszkrét motívumai tűnnek fel a selejtes miseköpenyek nehéz és jellegnélküli brokáljaival szemben. Egy érdekes újítás is van a kazulában, mert szakít" az eddig megszokott, úgynevezett „bőgőformával" és számolva a test alkatával, a redővetés kívánalmával, tetszetősebb formát keres és felújítja az ó-kereszfény miseköpeny alakját. Az egész együttesen meglepően festői hatást tesz, de mint minden öltözet, ez is leginkább élő és mozgó testen érvényesül.

Kívánatos volna, ha híre, tetszetős volta minél messzebb terjedne el és végre megtörné a sablonok, a hagyományokhoz méltatlan tucatművészet uralmát. ABARET-STÍLUS. Egy fecske jelenik meg a hirdelőoszlopokon : egy új kabaré első fecskéje. Egy új pesti kabaréé, egy helyé, melynek intimitást, művészi csemegét, a szellem könnyedségét és a város sajátos espritjét kel! kifejeznie. Mindenütt a világon ezt tette és teszi a kabaré. Ez az első fecske, mely csicseregve kiröpült az utcára, mindenütt a világon azt jelentette, hogy egy stílus született meg: a Monfmartreé, a Scharfrichtereké és a Simplicissimusé, a Kolo Moseré . . . a nyolcvanas és kilencvenes évek grafikája és díszítőművészete egyetlen keresztmetszetben mutatkozik meg a kabaré falán. Nos, és a mi fecskénk? A mi kabarénk plakátja két meztelen puttó — à la Gabriel Seidl, betűk à la müncheni Hofbräu. Nem nehéz elgondolni, hogy mi lesz odabenn, magában a kabaréban. Székek à la Thonet, nyomott vásznak à la Darmstadt, poharak à la Prága, rajzok à la Pascin, műsor à la Bernhardi és virágtartók à la Wiener Werkstätte.Minden idegen „otthonosan" érezheti magát egy ilyen kabaréban vagy kavarékban, csak a pesti ember kérdezheti a megilletődés hangján : vájjon nincs itt semmi, ami ennek a városnak iparművészeit átlelkesítené, amit e fajművészetéből felszíttak és átéltek? S ha valaki erre a kérdésre egyáltalában gondolni merne olyan komolytalan helyen, mint a kabaré, akkor azt bizonyosan naiv és fiatal rajongónak titulálná a kabarénak nemcsak elmés conférencierja, hanem a publikuma is. Holott az igazság az, hogy itt igenis vannak nagyon tehetséges és nagyon invenciózus díszítőművészek, akik akármely más város legeredetibb szellemeivel kiállják a versenyt, de a kalmárspekuláció minden téren messze űzi őket a közönségtől. Mert egyszerűbb, jobb, olcsóbb és kevésbbé kockázatos bécsi rongyokkal, antikváriusoknál vásárolható műlapokkal, szövetségutcai kárpitos-stílussal és falinaptárokról ellesett angyalokkal dolgozni, mint kenyérhez juttatni egy fiatal és merész berendezőművészt, aki az egeket ostromolja és egyelőre egy kabaré installálásával is beérné.

K

AMERIKA ÍZLÉSE. Az újabb útirajziro-fA dalomban alig van olyan jelentős munka, mint amely egy német írónak, Holitscher Artúrnak tollából jelent meg nemrég Amerikáról. Arról a csodásan felfokozott életritmusról, az energiák megfeszítéséről, a felhőkarcolók könyörtelen falanxferéről, mely Amerika minden teremtő agyára és kezére ólompánfokat

=v 427 Magyar Iparművészet.

3

N a g y S á n d o r : Vignetta a „ T i i n d é r v i l á g a V á r o s l i g e t b e n " című m e s e k ö n y v b ő l .

rak, kevesen írtak még több éleslátással. E könyv néhány fejezetében Amerika ízlésével is foglalkozik s talán nem lesz érdektelen e fejezetek nyomán beletekinteni abba a mérhetetlen indusztrializmusba, melytől egy kissé az egész kapitalista ízlés jövőjét félteni lehet. Egyetlen európai jellegű múzeuma van Amerikának, a newyorki Metropolitan-Museum, mely már túl van a Morganok ékkő-gyűjtő szenvedélyein és nem lucerni oroszlánokat, meg thüringiai pipafejeket raktároz el, hanem jól átgondolt s rendszeres múzeumpolitikát űz. A Chicagóban levő Műcsarnok már sokkal többet szenved a változó ízléstől, mely hol Villegákat vásárol, hol kétes értékű Grecókat. Az architektúrában, a kőrengetegek világában, egyetlen kellemes és művészi városra bukkant s ez a Massachusetts-állambeli Salemvároskának egyik kerülete, ahol régi, úgynevezett „gyarmati stílus"-ban épült lakóházak állanak. Ezek tetszetősen keverik Anna királynő és Görögország stílusát. Széles, nagy emberlakások, festett téglából rakva, nagy ablakokkal és lapos háztetőkkel, a küszöbük előtt kis félkörformájú portikus, fehérre meszelt karcsú korinthusi faoszlopokkal. Az egészen megérzik a családi élet puritán tisztelete, melegség, emberszeretet, hit, — mintha az első települő mayflowerideálisták lelke rezdülne a sötétvörösnek és fehérnek ez összecsendülésében. Bent, a mély kandalló, a magastámlájú, vékonylábú fotellek hívogató kedvességgel, a mozaikpadlás, rézés bronzedények reflexe csillog. Ez a stílus egészen eltűnőben van, mióta a gazdag snobok minduntalan Európába rándulnak s onnan minden stílus szemetjét áthozzák magukkal. Az igazi amerikanizmusnak egyetlen művészi példánya van ma a vasbetonépítkezésben, de az azután igazán megragadó: a Pennsylvania-vasút állomási épülete New-

Yorkban, mely célszerűségének nagy erejével a huszadik század építészetének reprezentáló alkotása lesz egykor. Nagyon érdekes az is, amit Holitscher Edison ismert cementházairól ír, amelyek tudvalevőleg pár óra alatt kiönthetők s két nap alatt lakhatók, egy-egy család részére készülnek és dinamit sem tudja szétrobbantani. Edison bemutatott neki egy ilyen cementből öntött bútordarabot is, mely az összes eljövendő cementstílusok őse. Egy fonográf-szekrényke ez, lábai, lapjai, párkánya, fiókja, minden cement. Szürkeszínű, aranyos rokokóornamensek díszítik. Ó, szent Van de Velde ! — sóhajt fel az író ennek láttára. De a gyárban az asszisztens már mutat egy készülő cement-rokokó-fauteuilt is, aranyos ornamensekkel, az egész a Boulle-bútorok formáját utánozza. A vegyészek pedig már az új bútorhoz való lakkokkal kísérleteznek. Mikor majd a tömeggyártás megindul, akkor egy fotell három korona 60 fillérbe fog kerülni és egy teljes szobaberendezést már ötven koronáért lehet majd vásárolni. Csupa ilyen meglepő és izgató újságokkal van tele Holitscher útirajza, s érezzük, hogy mérhetetlen társadalmi átalakulások magja érik az Újvilágban. APUNK BEKÖTÉSI TÁBLÁI. Ezzel a LIparművészet ' mostani számunkkal lezáródik a Magyar 1913-iki évfolyama. Változatosságában, képei és cikkei gazdagságában a tőle telhető legjobbat és leggazdagabbat igyekezett nyújtani s nagyrészt olyant, aminek nemcsak futó érdekessége van. Azt szeretnők, ha lapunk abban a megbecsülésben részesülne, melyet a reáfordított munkával megérdemel s ezért arra kérjük olvasóinkat, köttessék be a teljes évfolyamot az erre a célra szolgáló bekötési táblába, amely méltó ízléssel simul a belső tartalomhoz.

TPARMUVESZET1 KÖNYVTARUNK UJ LAJ1 STROMA. A mult nyáron az országos magyar iparművészeti múzeum és iskola könyvtára nagy átalakuláson esett át. Régi deszkapolcait kihordták és egészen modern szabású vasállványokkal cserélték ki. A könyvtár anyagát is újból katalogizálták s erről a nagy munkáról most Szőnyi László, aki ezt Tantossy József dr. múzeumi őr közreműködésével végezte, 858 lapra terjedő könyvben számol be. A szokásos könyvlajstromoktól ez a katalógus annyiban tér el, hogy a könyveket a szakok szerint, amelyekről szólnak, ugyancsak rész-

ictező módon csoportosítja. Azonkívül bámulatra méltó módon részletezett név-, rendszó-, tárgy- és helymutató könnyíti meg az érdeklődő munkáját, hogy ha bármily szakba vágó, bármily tárgyról szóló könyvet keres, a forrásra minden kapkodás s a kötetek tucatjainak átböngészése nélkül rögtön rátaláljon. Különösen az iparművészeti iskola növendékeinek és iparművészeti tervezőinknek tettek ezzel az önfeláldozó nagy munkával szolgálatot a könyvtár vezetői, akik az idegen nyelvű könyveknek nemcsak a címét fordították le esetről esetre, de ezek rövid tartalmi kivonatát is közlik. A katalógushoz, a szerkesztők érdemeit kiemelve, Radisics Jenő, a múzeum igazgatója írt előszót. A könyvtár hasznavehetősége érdekében sokak nevében még csak azt az óhajtást tolmácsoljuk, hogy a könyvtárt este legalább is egy órával korábban nyissák meg s inkább a délelőtti könyvtár használatidejéí rövidítsék meg egy órával.

K

ÉT KÖNYV EXLIBRISEKRŐL. Amikor társulatunk kiadásában az Iparművészet Könyve megindult s szerkesztője, felejthetetlen elnökünk, Ráth György ennek tervét megállapította, a modern exlibris szinte még csak bölcsőkorát élte. Akkor még aligha volt fogalmunk arról a páratlan föllendülésről, amelyet az exlibris napjainkban elért s így könyvünkben is csak kevés szó esik erről. Annál nagyobb örömmel vettünk hírt Siklóssy Lászlónak, a Szent-György Czéh vállalkozó szellemű, buzgó igazgatójának tervéről, hogy a céhben rendezett kiállítás emlékére könyvet ad ki az exlibrisről. A kiállítás november elején nyilt meg. Ezzel egyidejűleg megjelent a díszmű is, amelynek kiadását sokan aggodalmas fejcsóválással várták. A Gyűjtő című folyóirat hármas számában, azonkívül külön, 100 eredeti exlibrisszel bővített albumban, megjelent értekezések felölelik mindazt, amit a modern grafika e legérdekesebb és legnépszerűbb hajtásáról gyűjtőknek és műkedvelőknek tudni illik. A francia, angol és magyar nyelven megírt szöveg mindenekelőttazexlibris történetéről Magyarországon számol be. Ezt a cikket Siklóssy László írta avatott tollal. Ezután dr. Reich Milton Oszkár magvas tanulmánya következik az exlibris fejlődéséről általában. Egy angol nyelvű cikkben James Guthre közli szellemes megjegyzéseit a könyvjegyről, utána Conrad Gyula ismerteti az exlibris-művészettel kapcsolatos grafikai eljárásokat. Külön cikk szól ezek legfinomabb technikájáról, a rézkarcról, amelyet Lévy-Lénard Róbert ismertet a Conrádéhoz hasonló szakavatottsággal. Végül apró cikkek a Szent-György Czéh grafikai osztályának az exlibris fölkarolása érdekében kifejtett munkás-

N a g y S á n d o r : Vignetta a „TUndérvilág a V á r o s l i g e t b e n " című m e s e k ö n y v b ő l .

ságát és munkaprogrammját ismertetik s az exlibris-kiállítás lajstromán kívül tömérdek hasznos útbaigazítást közölnek gyűjtőink számára. A szövegben és 25 mellékleten válogatott exlibrisek hasonmásával készített vaskos kötet címlapját Divéky József, Brüsszelben élő grafikusunk rajzolta. „Az exlibris Magyarországon és külföldön" című munka albumalakú díszkiadása a hasonmásokon kívül még 100 kartonlapokra ragasztott eredeti exlibrisszel is kedveskedik amatőrjeinknek s ennek sorában egyaránt képviselve vannak a külföld és Magyarország legkiválóbb exlibris-rajzolói. A Gyűjtő exlibris-száma 14 ívre terjed s 400 képének sorában 86 a színes reprodukció. Ennek bolti ára 15 K, a 100 eredeti exlibrisszel bővített s csupán 150 számozott példányban megjelent díszkiadásé 100 K. Az Országos Magyar Iparművészeti Társulat tagjai a SzentGyörgy Czéh igazgatóságánál (VIII., Üllői-út 14) a Gyűjtő exlibris-számát 33°/0, az antilopbőrbe kötött díszkiadását pedig 20°/0 árengedménnyel rendelhetik meg.

T

ÜNDÉRVILÁG A

VÁROSLIGETBEN.

Nagy Sándorék legújabb illusztrációi. A Szent István Társulat karácsonyra özv. Báthory Nándornéval a Városliget csodáiról fantasztikus mesét Íratott, amely Nagy Sándorék rajzaival díszítve, merített papiroson nyomtatott, pompás album alakjában most jelent meg. A kongeniális házaspár valamennyi rajza most is remeke a grafikai művészetnek. Rendkívül bájos és szellemes vignettáiból jelen számunkban mutatunk be néhányat. Ezeken kívül számos egész lapot kitöltő, kétszínben nyomott vonalas rajz díszíti a kötetet. Ezek ismét arról tanúskodnak, hogy a lendületes, ritmikus vonalaknak ma nálunk alig van különb mesterük, mint Nagy Sándorék s hogy mint

2*

az előadás naiv bájának minden mesterkéltség nélkül való tolmácsai szintén nagyon kiválóak. Melegen ajánljuk ezt a szép munkát, amelynek külső kiállítása a Stephaneumot dicséri. Csak a kiadó jelvénye ellen a címlapon teszünk kifogást. Ezt már ideje lenne új, művésziesebb vignettával pótolni.

S

CHMIDT RÓBERT. DAS GLAS. Mit 218 Abbildungen. Berlin, G. Reimer, 1912. Jelenműa „Handbücherderköniglichen Museen zu Berlin" tizennegyedik kötetét képezi s nemcsak vezető a berlini iparművészeti múzeum gyűjteményében, hanem más gyűjteményekkel is foglalkozik s elénk tárja az üveggyártás történetét országok, városok szerint, tárgyalja az anyagot s annak feldolgozását és a stílus fejlődését. Az üveggyártás legrégibb emlékei Egyiptomból valók, hol az üveget már a Kr. e. negyedik évezredben ismerték s kezdetben ékszernek, gyöngynek, amulettnek s berakásnak használták. Kémiai összetételét tekintve olyan, mint a mai üveg, csak a színezése nem olyan tiszta, mert a fémekkel való keveréshez még nem értettek. A legrégibb üvegedények, melyeknek korát meg tudjuk határozni, két kis üvegváza III. Tutmosis (kb. Kr. e. 1500) idejéből valók s az egyik Münchenben van, a másik pedig Londonban a British Museumban. A két kis váza kék üvegből készült és sárga sávok díszítik. Stílus tekintetében hasonlók ezekhez az egyiptomi balzsamtartók színes fonalas díszítéssel, mely a kereszténység előtti üvegdíszítésnek egyik ismertető jele. Ezekből a berlini régiségtárban vannak példányok. Sidonban készült, plasztikus díszítéssel ellátott üvegedények a berlini néprajzi múzeum birtokában vannak. Az ókori üveggyártás terén az első helyet Alexandria foglalja el, melynek gyártmányaival a római császárság idejéig a legtávolabb fekvő országokban találkozunk. Az egyiptomiaktól a görögök is eltanulták az üvegkészítésf.de jelentékenyebb szerepre nem jutott náluk. A rómaiak a köztársaság vége felé kezdik az üvegyárfást művelni s az okkupált tartományokban mindenfelé nagy számban kerülnek elő palackok, amforák, kelyhek, csészék, poharak és üvegékszerek. A rómaiak az üveg színezésében értek el nagy tökélyt s jól értettek a drágakövek utánzásához. A római üveggyártás legjellemzőbb alkotásai az úgynevezett diatreták s a fondi d'oro. A rómaiak révén Európa más vidékein is elterjedt üveggyártást a népvándorlás megsemmisítette. Művészi vonásokat találunk az arab üvegedényeken, melyek kezdetben egyiptomi formákat és díszítési motívumokat mutatnak, de később jellegzetes arab díszítőmintákat találunk rajtuk. Keleti eredetűek az úgynevezett Hedvig-poharak, melyek leginkább

zarándokok útján kerültek Európába. Színtelen vagy zöldszínű üvegből készültek a XI—XII. században s stilizált állatokkal díszítették ezeket. Újabb időben a berlini Kaiser-FriedrichMuseum 50 darab zománcos díszítéssel ellátott pohár birtokába jutott, melyeket XIII—XIV. századi tatár sírokból ástak ki. Ilyeneket már a XII—XIII. században készítettek Perzsiában és Mezopotámiában. Ilyen fajta poharakból kiváló példányok vannak Bécsben is. Legnagyobb jelentőségre jutott a velencei üveggyártás. Az első velencei üveghuták Rialto szigetén voltak. 1268-ban már Muranóban is találunk üveghutákat. 1282-ben német kereskedőkről tétetik említés, kik velencei üveggel kereskedtek. Virágzási ideje a XV. század vége felé kezdődik s a XVII. századig tart, amikor a cseh és a sziléziai üveggyártás háttérbe szorítja. Velenceiek által alapított üveghutákkal másutt is találkozunk. 1428-ban Bécsben alapítja az elsőt muranói Onossorius de Blondio, 1468-ban Villachban, 1486—1563-ig Bécsben, 1526—1547-ig Laibachban, 1552-ben Alaban, 1650-ben Grácban állítanak fel a velenceiek üveghutákat. Az 1534ben Hallban felállított üveghuta az egyedüli az Alpokon innen, melynek készítményei korunkra maradtak. Egyike a legszebb példányoknak egy gazdagon díszített fedeles serleg a bécsi Hof-Museumban. Egy másik Hallból való egyszerű, de jellegzetes darab a Lonna gyűjteményből került az Erzherzog-Rajner-Museumba. A mű leginkább a német üveggel foglalkozik. Csehországban ésHessenben máraXV.század óta léteznek üveghuták. Morvaországban is virágzott az üveggyártás. 1679-ben Balbinus kiemeli a Neuschlossban készült üvegeket, melyek átlátszóság és fény tekintetében a kristályhoz hasonlítottak. Hogy Morvaország a cseh és a sziléziai üveg hírét nem tudta utolérni, abban rejlik, hogy a készítés titkaiba nem tudtak behatolni. Különös jelentőséget nyer a cseh üveggyártás Kaspar Lehman által, ki Ülzenből jött Prágába, hol 1588 óta II. Rudolf számára dolgozott s 1609-ben privilégiumot nyer üvegköszörülésre s így a cseh kristályüveg története az ő nevéhez fűződik. A német üveg főformái a Ringbecher, az Igel, a Spechter, a Paftglas, a XVII. században nagyon kedvelt Willkomm és a Römer, melyet Kölnben már 1546-ban, Hamburgban pedig 1609-ben használtak. Nagy a számuk a tréfás üvegeknek is. Apróbb fejezetekben szól még a hollandi, spanyol, francia, angol és a kínai üvegekről. A mű végén az irodalmi művek felsorolását találjuk és egy pontos, bő tárgymutatót, mely a mű használatát megkönnyíti. Schmidt művéből nemcsak a szakemberek és a gyűjtők fognak hasznot meríteni, hanem a nagyközönség is. S z . L.

FISCHER TESTVÉREK ÜVEGCSISZOLÓ Elvállalunk minden e szakmába BUDAPEST, VIII., É S TÜKÖRGYÁR Ä Ä Ä S KOSZORÜ-U. 27. JÓZSEF 24-97

\

kiviíe,ben

mindennemű tükör, TELEFON tükör-tábla, szekrény- és ajtó- 24-97 védőlapokat. Helybeli és vidéki megrendelések gyors és pontos kivitelére nagy súlyt helyezünk.

•THEKENDRE

fUKOVICS LADIMIR $

BÚTOR-, ZONGORAÉ S ÉPÜLETMUNKÁK GYÁRA R.-TÁRSASÁG

MÛASZTALOS !

B U D A P E S T , VIII., GÓLYA-UTCA 25.

SZRNKA ISTVÁN KÁRPITOS É S DISZÍTÓ BUDAPEST, VI. KERÜLET, SZÍV-UTCA 36. SZ. IPARMŰVÉSZETI KÁRoPITOS- ÉS DÍSZÍTŐ- o MUNKÁK. ALAPÍTTATOTT AZ 1893. ÉVBEN.

N A G Y VÁLASZTÉK MŰVÉSZIESEN KÉSZÍTETT BÚT O R O K B A N . gggggg SAJÁT G Y Á R T M Á N Y Ú ZONGOR Á K N A G Y VÁLASZTÉKBAN, M E L Y E K É R T A G Y Á R A LEGMESSZEBBMENŐ JÓTÁLLÁST VÁLLALJA 38S

BUDAPEST, VIIL, ÜLLÓI-ÚT 66.

O R S Z Á G O S MAGYAR HÁZIIPARI SZÖVETSÉG, BUDAPEST, IV., KIGYÓ-TÉR 1. ERZSÉBETHÁZAI, FELSŐVIDÉKI, MATYÓ É S TEMESI HÍMZÉSEK, ZSEBELYI, KALOTASZEGI SELYMES ÉS PAMUT VARROTTASOK É S MÁRAMAROS1 HÍMZÉSEK. TORONTÁLÍ ÉS MÄRAMAROSI SZÖVÖTT SZŐNYEGEK. VERT, HORGOLT ÉS RECECSIPKÉK. NÉPIES KŐEDÉNY ÉS AGYAGÁRÚK. E 3 S 0 0 0 MEZŐGAZDASÁGI HÂZIIPARI CIKKEK. GEEEGT]

ê w -

—

•

y

Itv

Zsolnay Vilmos-féle Pécs

KERÁMIAI GYÁRAK

Állandó kiállítás és elárusítás: Budapesten, IV. ker., Váci-utca 39-ik szám.

•

ATHENAEUM IRODALMI ÉS NYOMDAI R É S Z V . - T Á R S U L A T B U D A P E S T , R Á K Ó C Z L - Ú T 54.

x v i . é y f .

1 q 1 s

2 .

s z f & x

MAGYAR IPARMŰVÉSZET

it•

AZ ORSZÁGOS M. IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM É S ISKOLA É S AZ ORSZÁGOS MAGYAR IPARMŰVÉSZETI TÁRSULAT KÖZLÖNYE MEGJELENIK ÉVENK1NT TÍZSZER XVI. ÉVFOLYAM.

1913.

2. SZÁM.

I $

L'ART DÉCORATIF HONGROIS ORGANE OFFICIEL DU MUSÉE ET DE L'ÉCOLE DES ARTS DÉCORATIFS ET DE LA SOC. HONGR. DES ARTS DÉCORATIFS PARAIT PAR ANNÉE DIX FOIS XVI« ANNÉE.

1913.

NUMÉRO 2.

TARTALOM. TABLE DES MATIÈRES. Márkus László : A nézőtér problémája 45 Ladislas Márkus : Le problème de l'espace des spectateurs 45 Lengyel Géza : A bécsi magyar ház 48 Géza Lengyel : La Résidence du Gouvernemet Hongrois Divald K. : Az iparművészeti múzeum kehelykiállítása... 50 à Vienne 48 Nádai Pál: Budapest barátai és Páris barátai 51 C. Divald : L'exposition de coupes au Musée des Arts Tonelli Sándor : Iparművészeti kiállítás Párisban 61 décoratifs 50 Szakirodalom: Bode Wilhelm. Die Anfänge der MajolikaPaul Nádai : Les amis de Budapest et les amis de Paris 51 kunst in Toscana. — Jasper J. E„ Europeesche orgaAlexandre Tonelli : Exposition des Arts décoratifs à Paris 61 nisaties en systemen tot ontwikeling van nijverheid en kunstnijverheid 64 Littérature professionnelle 64 Pályázatok : Eldőlt iparművészeti pályázatok. — PlakátConcours 65—66 pályázat. -— A Kéve plakátja. — Plakátpályázat. 65—66 Művészeti oktatás : Az iparművészeti iskola féléve. — Enseignement de l'art 66—67 Az iparművészeti nevelés kérdéséhez. — Műkedvelők L'art des habitations 67—68 tanfolyama. —- Növendékek vállalkozása. — A fővárosi iparrajziskola kiállítása 66—67 Céramique ... 68—75 Lakásművészef : Hajlított bútorok. — A debreceni főAffaires de Musées 75 iskola internátusának bútorberendezése. — Virágos Variétés 75—80 lakások 67—68 Agyagipar: Az új ólommáz. — A Wiener Keramik Communications officielles. — Annonces. bukása 68—75 * Muzeális ligyek : Wegenerné kínai kiállítása Budapesten 75 Előfizetési díj a „Magyar Iparművészet" egy évfolyamára 22 K. Különfélék : Új német ércpénzek. — Divat és művészet. Külföldre egész évre 24 korona. Szerkesztőség és kiadó—A grafikai művészet a mindennapi életben. — A német iparművészet mérlege. — Az ékszer hanyatlása. — hivatal : Budapest, IX., Üllői-út 55—57. sz. Telefon : József 678. Thiébauld Sisson a francia iparművészetről. — Az emlékezés művészete. — A szabadban elhelyezett Prix d'abonnement par année de la Revue „Magyar Iparreklámtáblák. — Művészi szőnyegek árverése 75—80 művészet" 22 C. A l'Étranger par année 24 C. Rédaction e! administration : Budapest, IX., Üllői-út Nos 55—57. Hivatalos közlemények. — Hirdetések. Az O. M. Iparművészeti Társulat tagjainak a „Magyar Iparművészet" illetménykép jár, évi 20 korona tagsági díj ellenében. Tagul jelentkezni lehet az igazgatóságnál (Budapest, IX., Üllői-út 55—57. szám).

£

m

•X! . t ô i n t ë u t e à u à r a m k i f t l à u m c m â b ù k t y t ô u â e t * Maaömä. «onueœ* I rq.téfttí p e n t o s a n !

tfUHVUti

•

Mmi

ü j Ä O r e a i :

»»»ill

b05.xmx*!

H t > 8 — « > » — « » <

m

c

J l O V à c j

z

e

j

h / i r p i

t o / o k c / d i / z H o k • S & u d a p e / t i f z i v u.26.

r ~

I

FISCHER TESTVEREK

ji ü v e g c s i s z o l ó Elvállalunk s| é s t ü k ö r g y á r s ä

b u d a p e s t , viii., k o s z o r ü - u . 27.

minden e szakmába

ä

i

t e l e ™ kivitelben mindennemű tükör, JgJgpN 24-97 tükör-tábla, szekrény- és ajtó- 24-97 védőlapokat. Helybeli és vidéki megrendelések gyors és pontos kivitelére nagy súlyt helyezünk. IIIUIIIIIIIIIHIIHUII

••«••••••••••••••M

8SK8Í8!

UKOVICS LADIMIR •

•THEKENDRE

V

mQasztalos B U D A P E S T , VIII., GÓLYA-UTCA 25.

SZRNKA ISTVÁN KÁRPITOS É S DÍSZÍTŐ BUDAPEST, VI. KERÜLET, SZÍV-UTCA 36. SZ. IPARMŰVÉSZETI KÁRoPITOS- ÉS DÍSZÍTŐ- o MUNKÁK. ALAPÍTTATOTT AZ 1893. ÉVBEN.

BÚTOR-, ZONGORAÉ S ÉPÜLETMUNKÁK GYÁRA R.-TÁRSASÁG

N A G Y VÁLASZTÉK MŰVÉSZIESEN KÉSZÍTETT BÚT O R O K B A N . gggggg SAJÁT G Y Á R T M Á N Y Ú ZONGOR Á K N A G Y VÁLASZTÉKBAN, M E L Y E K É R T A G Y Á R A LEGMESSZEBBMENŐ JÓTÁLLÁST VÁLLALJA •DO

b u d a p e s t , viil, ü l l ö i - ú t 66.

O R S Z Á G O S MAGYAR HÁZIIPARI SZÖVETSÉG, BUDAPEST, IV., KIGYÓ-TÉR 1. ERZSÉBETHÁZAI, FELSŐVIDÉKI, MATYÓ É S TEMESI HÍMZÉSEK, ZSEBELYI, KALOTASZEGI SELYMES ÉS PAMUT VARROTTASOK É S MÁRAMAROSI HÍMZÉSEK. TORONTÁL* É S MÁRAMAROSI SZÖVÖTT SZŐNYEGEK. VERT, HORGOLT ÉS RECECSIPKÉK. NÉPIES KŐEDÉNY ÉS AGYAGÁRÚK S H 3 E 0 0 MEZŐGAZDASÁGI HÁZIIPARI CIKKEK. 0GX3GEE

fc C^Y-CSGIR

:::::«•••••••••••••a

í. •:•:•••• •••BT.-:-.,

— 1 •••;—Y,-.-

y;

Nt

Zsolnay Vilmos-féle Pécs

KERÁMIAI GYÁRAK

Állandó kiállítás és elárusítás: Budapesten, IV. ker., Váci-utca 39-ik szám. 4 «

•

ANJM

ATHENAEUM IRODALMI ÉS NYOMDAI R É S Z V . - T Á R S U L A T B U D A P E S T , R Á K Ó C Z L - Ú T 54.

•

I

XYI.ÉYF.

1Q1S

3 . SZPbSX

MAGYAR IPARMŰVÉSZÉT

L'ART DÉCORATIF HONGROIS

AZ O R S Z Á G O S M. IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM É S ISKOLA É S AZ O R S Z Á G O S MAGYAR IPARMŰVÉSZETI TÁRSULAT KÖZLÖNYE MEGJELENIK ÉVENKINT TÍZSZER

ORGANE OFFICIEL DU MUSÉE ET DE L'ÉCOLE DES ARTS DÉCORATIFS E T DE LA S O C . HONOR. DES ARTS DÉCORATIFS PARAIT PAR ANNÉE DIX FOIS

XVI. ÉVFOLYAM.

1913.

3. SZÁM.

XVI« ANNÉE.

1 9 1 3 .

NUMÉRO 3.

•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•

TARTALOM. TABLE DES MATIÈRES. Nádai Pál : Francia, ízlés 89 Paul Nádai : Goût français 89 Georges Lechevallier-Chignard : A kerámia és az üveGeorges Lechevallier-Chignard : La céramique et la gesség 92 vitrerie ... 92 F. Bernouard : A művészi könyv 95 F. Bernouard : Le livre artistique 95 Henri Clouzot: Vas, bronz és más fémek 105 Henri Clouzot: Fer, bronze et autres métaux 105 Émile Belvílle: Ékszerek és dísztárgyak 108 Émile Belville : Joaillerie et objets d'art 108 Louis Sue : A modern bútor 114 Zsolnay Miklós főrend > 115 Louis Sue: Les meubles modernes 114 Kiállítások :Wegenerné kínai gyűjteményének kiállítása.— Nicolas Zsolnay — pair 115 A műkedvelők kiállításának elhalasztása.— Az 1916.-évi Expositions 116—117 párisi nemzetközi iparművészeti kiállítás. — A bécsi iparművészeti egyesület. — A lipcsei grafikai kiállítás Chronique 118—120 magyar bizottsági elnöke 116—117 Enseignement de l'art 129—151 Krónika : A „Magyar Iparművészet" francia száma. — Concours 131 Monsieur Lincke. — A francia szépművészeti tárca költségvetése és az iparművészet. — Egy könyvről Variétés 152 és egy kritikáról 118—120 Communications officielles. — Annonces. Művészeti oktatás : La Société de l'Art appliqué aux Métiers. — A történelmi stílusok oktatása. — A francia iparművészeti oktatás. — A művészi nevelés a francia iskolában 129—131 Előfizetési díj a „Magyar Iparművészet" egy évfolyamára 22 K. Külföldre egész évre 24 korona. Szerkesztőség és kiadóPályázatok : A Korányi és Fröhlich cég árjegyzékének címlapja. — Pályázat monumentális majolikavázának hivatal : Budapest, IX., Üllői-út 55—57. sz. Telefon : József 678. és talapzatának tervezetére. — Pályázat műkedvelőmunkák terveire 131 Prix d'abonnement par année de la Revue „Magyar IparKülönfélék : Jessen az űj német iparművészetről ... ... 152 művészet" 22 C. A l'Étranger par année 24 C. Rédaction et administration : Budapest, IX., Üllői-út Nos 33—37. Hivatalos közlemények. — Hirdetések. Az O. M. Iparművészeti Társulat tagjainak a „Magyar Iparművészet" illetménykép jár, évi 20 korona tagsági díj ellenében. Tagul jelentkezni lehet az igazgatóságnál (Budapest, IX., Üllői-út 53—37. szám).

Il !

']

'I

dcmvem&bùtayuâuâd*!

j i ï ï S ^ â S S t S !

! minta Kcità.&iàrMMsr. I

[MÙUfflJbtâiçuagât 55. - u i . M f ö r e c u í

I wm*O. f^T#SiJB&34; j

I 1 S u d « . < 7 s - 6 S xramtraal • •

• • • mm» • » • « m s s • • e '

> • « • <

minez e/ JiomCfhàrpi t o r o h e / o u z i i o k • S&udapefiç f z i » U.26.

f

I

FISCHER TESTVÉREK

[I Ü V E G C S I S Z O L Ó Elvállalunk minden e szakmába B U D A P E S T , VIII., I ÉSTÜKÖRGYÁR Ä Ä i f Ä Ä K O S Z O R Ú - U . 27. t e l e f o n kivitelben mindennemű tükör, J J l e f o n \\ 24-97 tükör-tábla, szekrény-és ajtó- 24-97 védőlapokat. Helybeli és vidéki « megrendelések gyors és pontos kivitelére nagy súlyt helyezünk.

UKOVICS LADIMIR •

V

BUniRBSRRNDN ^

i n

UU'J! |H|

•ül mi

MÛASZTALOS B U D A P E S T , VIII., GÓLYA-UTCA 25.

m

o ä

Az Iparművészeti társulat 1901-ik évi k a r á c s o n y l tárlatán a bútort:sarnokszövetkezet tagjiil állami ::: nagy dijat ny
A BUDAPESTI ASZTALOS-IPARTESTÜLET

SZRNKA ISTVÁN

V É D N Ö K S É G E ALATT ÁLLÓ BÚTORCSARN.

SZÖVETKEZET

RAKTÁRA ÉS ÜZLETHELYISÉGE VIII. KER., JÓZSEF-KÖRÚT 28. ÉS IV. KER., FERENCIEK-TERE 1., AHOL KIZÁRÓLAG CSAK BUDAPESTI KÉPESÍTETT ASZTALOS- ÉS KÁRPITOSMES-

KÁRPITOS ÉS DISZÍTÓ BUDAPEST, VI. KERÜLET, SZÍV-UTCA 36. SZ. IPARMŰVÉSZETI KÁRoPITOS- ÉS DÍSZÍTŐ- • MUNKÁK. ALAPÍTTATOTT AZ 1893. ÉVBEN.

TEREK MUNKÁI SZEREPELNEK.

O R S Z Á G O S MAGYAR HÁZIIPARI SZÖVETSÉG, BUDAPEST, IV., KIGYÓ-TÉR 1. ERZSÉBETHÁZAI, FELSŐVIDÉKI, MATYÓ ÉS TEMESI HÍMZÉSEK, ZSEBELYI, KALOTASZEGI SELYMES ÉS PAMUT VARROTTASOK É S MÂRAMAROS1 HÍMZÉSEK. TORONTÁU ÉS MÁRAMAROSI SZÖVÖTT SZŐNYEGEK. VERT, HORGOLT É S RECECS1PKÉK. NÉPIES KŐEDÉNY ÉS AGYAGÁRÚK. EEEEX3G3 MEZŐGAZDASÁGI HÁZIIPARI CIKKEK. EGEBBE

SftgUST.—

•

•

-

1

'

• •

M

i

Zsolnay Vilmos-féle m Pécs KERÁMIAI GYÁRAK

Állandó kiállítás és elárusítás: Budapesten, IV. ker., Váci-utca 39-ik szám.

ATHENAEUM IRODALMI ÉS NYOMDAI R É S Z V . - T Á R S U L A T B U D A P E S T , R Á K Ó C Z L - Ú T 54.

a

!

MAGYAR IPARMŰVÉSZET AZ ORSZÁGOS M. IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM É S ISKOLA É S AZ ORSZÁGOS MAGYAR IPARMŰVÉSZETI TÁRSULAT KÖZLÖNYE MEGJELENIK ÉVENKINT TÍZSZER XVI. ÉVFOLYAM.

1913.

4. SZÁM.

L'ART DÉCORATIF HONGROIS •II

ORGANE OFFICIEL DU MUSÉE ET DE L'ÉCOLE DES ARTS DÉCORATIFS ET DE LA SOC. HONGR. DES ARTS DÉCORATIFS PARAIT PAR ANNÉE DIX FOIS

T,

XVI« ANNÉE.

!

1913.

NUMÉRO 4.

t Z

TABLE DES MATIÈRES. TARTALOM. l Mihalik József : A krasznahorkai mauzóleum 133 •n Joseph Mihalik : Le mausolée de Krasznahorka 133 Rózsaffy Dezső dr.: Művészeti múzeumok a vidéken ... 136 l Dr Désiré Rózsaffy : Musées d'art en province 136 Hevesi Sándor dr. : Mozart és Beethoven az operaházban 149 Dr Alexandre Hevesi : Mozart et Beethoven à l'Opéra... 149 Szakirodalom : Az iparművészeti tervezések díjszabása.— Littérature professionnelle 152—153 Díszítő Művészet. — The Studio, year-book of decoraConcours ... 153-154 tive art.—Handbuch für bürgerliche Wohnungskultur.— Technische Jugendbücherei ... 152—153 Enseignement de l'art ... 154—155 Pályázatok : Eldőlt plakátpályázatok. — Plakátpályázat.— Art rustique 155 Az Andrássy Dénes-féle pályázat 153—154 Chronique ... 156-172 Művészeti oktatás : ízlésfejlesztő előadások az iparművéCommunications officielles. Annonces. szet köréből. — A bécsi iparművészeti iskola kiépítése 154—155 Népművészet: Somogyi tükörfák 155 Előfizetési díj a „Magyar Iparművészet" egy évfolyamára 22 K. Krónika : Művészet és üzlet. — Képeskönyvek. — Új Külföldre egész évre 24 korona. Szerkesztőség és kiadómagyar fayenceok.— Kirakattanulmányok.— Intarzia.— hivatal : Budapest, IX., Üllői-út 33—37. sz. Telefon : József 678. Hamisított műtárgyak múzeuma. — A nyugodalmas lakás. — Az üvegedény művészi reformja. — Henry Prix de l'abonnement annuel de la Revue „Magyar Iparvan de Velde. — Hibaigazítás 156—172 művészet" 22 C. A l'Étranger par année 24 C. Rédaction et Hivatalos közlemények. — Hirdetések. administration : Budapest, IX., Üllői-út Nos 55—57. Az O. M. Iparművészeti Társulat tagjainak a „Magyar Iparművészet" illetménykép jár, évi 20 korona tagsági díj ellenében. Tagul jelentkezni lehet az igazgatóságnál (Budapest, IX., Üllői-út 33—37. szám).

m

jígtaefetö

c

z

G

j

JlwàCJhàrpi tgroho/ouzitö

I toUU&DCICl j d c n n c m ű J H i i f f i f i f f f O Î I U Ï ftBO

fflp

J 5 u d a p c j í f z i v u . 2 6 .

I n u n t B M H É É M i

-üt 5! -u.lâËÎQrçE-.

•

m

-05. «aase»! — • • • • m IM»«

O R S Z Á G O S MAGYAR HÁZIIPARI SZÖVETSÉG, BUDAPEST, IV., KIGYÓ-TÉR 1. ERZSÉBETHÁZAI, FELSŐVIDÉKI, MATYÓ ÉS TEMESI HÍMZÉSEK, ZSEBELYI, KALOTASZEGI SELYMES ÉS PAMUT VARROTTASOK É S MÁRAMAROSI HÍMZÉSEK. TORONTÁLI É S MÁRAMAROSI SZÖVÖTT SZŐNYEGEK. VERT, HORGOLT É S RECECSIPKÉK. NÉPIES KŐEDÉNY É S AGYAGÁRUK. I - H - H - H MEZŐGAZDASÁGI HÁZIIPARI CIKKEK. FTTHFÜTI —

-

-

' '

1

"•

1

-

^

' M W ^ ^

•••••••«••••••«••«•••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••««••••••••••a

!

.odcxc/

aj o o

jkAoJí en.tje.z.0- m

a zoíc

"badape/t bapo//-u-"lo

•THEKENDRE

BÚTOR-, ZONGORAÉ S ÉPÜLETMUNKÁK GYÁRA R.-TÁRSASÁG

; LAKOS LAJOS t Cs. és klr. udvari szállító takaréktűzhelygyáros Budapest. • Gyár : o• Készít és raktáron tart nagyobb ura• VIII..BEZERÉDYsági, szállodai é s I UTCA 8. SZÁM vendéglői, vala: Telefonszám: 750. mint kisebb és naI Iroda?és raktár: gyobb háztartási takaréktűzhelyeket • IV. KER„ VÁCIminden alakban és I UTCA 40. SZÁM n a kivitelben. • • 1 Irányi-utca sarok. •MIHHIIHHHUIIHIMHIIIIUIIH I U H M I I H M H I N U M I

(p8 i

MOLITORISZ ANTAL MŰASZTALOS MŰIPARI LAKBERENDEZŐ

N A G Y V Á L A S Z T É K MŰVÉSZIESEN KÉSZÍTETT BÚT O R O K B A N . aoaaoo SAJÁT G Y Á R T M Á N Y Ú ZONGORÁK N A G Y VÁLASZTÉKBAN, M E L Y E K É R T A G Y Á R A LEGMESSZEBBMENŐ J Ó T Á L L Á S T VÁLLALJA §88

BUDAPEST, VIII., ÜLLÓI-ÜT 66.

BUDAPEST X., ALSÓ VASPÁLYA-UTCA 4.

Zsolnay Vilmos-féle Pécs

KERÁMIÁI GYÁRAK

1 Állandó kiállítás és elárusítás: Budapesten, IV. ker., Váci-utca 39-ik szám.

•

A T H E N A E U M IRODALMI ÉS NYOMDAI RÉSZV.-TÁRSULAT B U D A P E S T , R Á K Ó C Z L - Ú T 54.

û

MAGYAR IPARMŰVÉSZET

$

L'ART DÉCORATIF HONGROIS

AZ ORSZÁGOS M. IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM É S ISKOLA É S AZ ORSZÁGOS MAGYAR IPARMŰVÉSZETI TÁRSULAT KÖZLÖNYE MEGJELENIK ÉVENKINT TÍZSZER

ORGANE OFFICIEL DU MUSÉE ET DE L'ÉCOLE DES ARTS DÉCORATIFS ET DE LA SOC. HONGR. DES ARTS DÉCORATIFS PARAIT PAR ANNÉE DIX FOIS

XVI. ÉVFOLYAM.

XVI« ANNÉE.

1913.

6- SZÁM.

TARTALOM. Lyka Károly : Egypár színes cserépdarab 217 Felvinczi Takács Zoltán : Khínai művészeti alkotások magyar tulajdonban ... 220 Nádai Pál : Történeti kertekről 222 Spiegel Frigyes : Egy szocialista művész 235 Hazai borzalmak : I. A pesti kávéház. — A kávéház életrajza. — A kávéház belső architektúrája. — A tükrök. — A kassza. — A kávéházi porcellán. — A fémek. — A művészet a ^kávéházban. — A jó kávéház 238—250 Kiállítások : Egy országos kiállítás eszméje. — Kertművészeti kiállítás ,Í, 250—252 Népművészet: Virágtartó pálcikák. — A matyőviselet dekoratív szépségei.252 Művészeti oktatás : Az iparművészeti iskola évkönyve. — Weltner Vilmos alapítványa. — Az iparrajziskola kiállítása. 257—258 Krónika : A negyedik egyházművészeti tanfolyam. — Bayros. — A Kéméndy-féle színpad párisi sikere.—Japán cikk a magyar műiparról. — A fasori új templom 258—260 Pályázatok : Eldőlt pályázatok 260 Szakirodalom : A mi városunk. — A városi múzeumok feladatai „ ... ... 261 Hivatalos közlemények. — Hirdetések.

1913.

NUMÉRO 6.

TABLE DES MATIÈRES. Charles Lyka : Quelques débris de poteries de couleur 217 Zoltán Takács de Felvincz: Créations artistiques de Chine en possession hongroise 220 Paul Nádai : Des jardins historiques , _ ... 222 Frédéric Spiegel : Un artiste socialiste 255 Horreurs nationales : I. Les cafés de Pest... 238-250 Expositions 250—252 Art paysan 252 Enseignement de l'art... 258 Chronique 258—260 Concours ... 260 Littérature professionnelle 261 Communications officielles. — Annonces. Előfizetési díj a „Magyar Iparművészet" egy évfolyamára 22 K, Külföldre egész" évre 24 korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, IX., Üllői-út 55—57. sz. Telefon : József 678. Prix de l'abonnement, annuel de la Revue „Magyar Iparművészet" 22 C. A l'Etranger par année 24 C. Rédaction et administration : Budapest, IX., Üllői-út Nos 33—37.

Az O. M. Iparművészeti Társulat tagjainak a „Magyar Iparművészet* illetménykép Jár, évi 20 korona tagsági dfj ellenében. Tagul jelentkezni lehet az igazgatóságnál (Budapest, IX., Üllői-út 33—57. szám).

fphrlmcf^ I

Shun JtwaÇfhàrpi> twohc/vuzitoh c

S kebnefetö

|tÔinS&5vâEamE*i jâcnnem&F iiäaaonuL

jI minta ië^SKS! 1

t

S

l

l

'

W

k

l

z

e

/

J » w f a p c / i t / z i v u . 2 6 .

\7fiqmondtèrjopàkcfc: j tûràhf-u^j »»»' I»«

a«»»

O R S Z Á G O S MAGYAR HÁZIIPARI SZÖVETSÉG, BUDAPEST, IV., KIGYÓ-TÉR 1.

ft

ERZSÉBETHÁZAI, FELSŐVIDÉKI, MATYÓ É S TEMESI HÍMZÉSEK. ZSEBELY1, KALOTASZEGI SELYMES ÉS PAMUT VARROTTASOK ÉS MÁRAMAROSI HÍMZÉSEK. TORONTÁU ÉS MÁRAMAROSI SZÖVÖTT SZŐNYEGEK. VERT, HORGOLT ÉS RECECSIPKÉK. NÉPIES KŐEDÉNY ÉS AGYAGÁRÚK. I-I-H-H-I MEZŐGAZDASÁGI HÁZUPAR1 CIKKEK. I-I-H-H-I

s

chiitz Mór régiségkereskedő

.ODCXC /

aj o o j e / t ő - j ^• e t a y e x o - r n a z o * "badape/t

Budapest, VII., Rombach-utca

O/si £t\ Q.

•••• • ••• • ••• ••• •

Régiségek és műtárgyak vétele és eladása.

botr>o//-u.-4o

•THEKENDRE

c.

MOLITORISZ ANTAL MŰASZTALOS MÜIPARI LAKBERENDEZŐ

BÚTOR-, ZONGORAÉ S ÉPÜLETMUNKÁK GYÁRA R.-TÁRSASÁG

N A G Y V Á L A S Z T É K MŰVÉSZIESEN KÉSZÍTETT BÚT O R O K B A N . 888888 SAJÁT G Y Á R T M Á N Y Ú ZONGORÁK N A G Y VÁLASZTÉKBAN, M E L Y E K É R T A G Y Á R A LEGMESSZEBBMENŐ JÓTÁLLÁST VÁLLALJA 888

BUDAPEST, VIII., ÜLLÖI-ÚT 66.

L

BUDAPEST X., ALSÓ VASPÁLYA-UTCA 4.

4

Zsolnay Vilmos-féle m Pécs KERÁMIAI GYÁRAK

Állandó kiállítás és elárusííás : Budapesten, IV. ker., Váci-utca 39-ik szám.

•

ATHENAEUM IRODALMI É S NYOMDAI R É S Z V . - T Á R S U L A T B U D A P E S T , RÁKÓCZL-ÚT 54.

•

I I

XVI.ÉYF.

1Q1S

7. S Z ^ V

MAGYAR IPARMŰVÉSZET

t.

L'ART DÉCORATIF HONGROIS

A Z O R S Z Á G O S M. I P A R M Ű V É S Z E T I M Ú Z E U M É S I S K O L A É S A Z O R S Z Á G O S MAGYAR IPARMŰVÉSZETI T Á R S U L A T K Ö Z L Ö N Y E MEGJELENIK ÉVENK1NT T Í Z S Z E R

T,

O R G A N E O F F I C I E L DU M U S É E E T D E L ' É C O L E D E S A R T S D É C O R A T I F S E T D E LA S O C . H O N G R . D E S A R T S D É C O R A T I F S P A R A I T P A R A N N É E DIX F O I S

XVI. É V F O L Y A M .

1913.

7. SZÁM.

r,

ir,

XVI« A N N É E .

1913.

N U M É R O 7.

T, ••i •n TABLE DES MATIÈRES. TARTALOM. ••i Vig Albert : Az országos m. kir. iparművészeti iskola és a n Albert Vig : Enseignements sur les expositions de l'École des Arts décoratifs hongroise et de l'École communale székesfővárosi iparrajziskola kiállításának tanulságai 263 ••n de dessin appliqué de Budapest .„ .. ... .. .„ „ M. „. „ ... 263 Melier S. : Az anyagszerűség elve a modern iparművéS. Meiler: Le principe de la matérialité dans les Arts szeiben ... 269 décoratifs modernes ... „. „ 269 Külföldi kiállítások: Boroszló. Lipcse. Páris. Gand... „. 284 Expositions étrangères: à Breslau, à Leipzig, à Paris, Pályázatok: Pályázat bútortervekre. — Országos művészi à Gand 284 plakátverseny. — Eldőlt pályázat 290 Concours „. „. .„ 290 Kiállítások : Műkedvelőmunkák kiállítása. — A párisi Expositions ... 299—301 iparművészeti világkiállítás. — A házi tűzhely és a falu Littérature professionnelle 301 —302 kiállítása. — A düsseldorfi kiállítás. — Az izmosodó Chronique 303—306 német Werkbund és az 1914. évi kölni Iparművészeti Communications officielles. — Annonces. kiállítás. — Az Ernst-múzeum ... 299 - 301 Szakirodalom : Széljegyzetek egy bírálathoz. — Guter Előfizetési díj a „Magyar Iparművészet" egy évfolyamára 22 K. und schlechter Geschmack im Kunstgewerbe.. 301—302 Külföldre egész évre 24 korona. Szerkesztőség és kiadóKrónika : Új kerámiái tanfolyam. — Van, de nincs. — Kéhivatal : Budapest, IX., Üllői-út 33—37. sz. Telefon : József 678. peslapok.— Pusztuló műemlékek.—Az otthon kultusza. Prix de l'abonnement annuel de la Revue .Magyar Ipar— Történetet építeni. — Iparművészet és kivitel... 303—306 művészet" 22 C. A l'Étranger par année 24 C. Rédaction et Hivatalos közlemények. — Hirdetések. administration : Budapest, IX., Üllői-út Nos 33—37. il •

il •

Az O. M. Iparművészeti Társulat tagjainak a »Magyar Iparművészet" illetménykép jár, évi 20 korona tagsági díj ellenében. Tagul jelentkezni lehet az igazgatóságnál (Budapest, IX., Üllői-út 33—37. szám).

Az Athenaeum Könyvtár jä bb a magyar novellaírás kiváló jelesének érdekes meseszövésű, művészi stílusú színpompás novelláit tartalmazza

színi gyula A RÓZSASZÍNŰ HÓ Novellák. 384 oldal. Ára E D D I Q M E G J E L E N T E K : KÓBOR TAMÁS : Komédiák. Nov. BIRO LAJOS : Olória. Nov. BALZAC : A szamárbőr. Reg. F o r d . Harsányi K. ZOLA: Pascal orvos. Reg. Ford. Gerő Attila. DICKENS: Két város. Reg. Ford. Bálint Mihály. ANATOLE FRANCE : A Pinguinek szigete. Reg. Ford. Bölöny György. C S E H O V : Az orvos felesége és más novellák. BÖLSCHE: Szerelem az élők világában. T O L S Z T O J : Hadzsi-Murát. Reg. Az ördög. Elbesz. VOSS RICHARD : A költő és az asszony. Reg. T Ó T H B. : A boldogasszony dervise. MAUPASSANT : Egy élet. C. F . MEYER : A barát "ásza Egy-egy kâtet ira és egyeb novellák. Lányi V. f d . HELT A I J . : Hét sovány esztendő és más elbeszélések. GEIJERSTAM : Az öcsiké. Az örök rejtély. ANATOLE FRANCE : Az istenek szomjaznak. D ' A N N U N Z I O : A tűz. M U R G E R : Bohémvilág. J. V . J E N S E N : D'Ora asszony.

Kiadja az ATHENAEUM irod. és nyomdai rész vény társulat Budapesten és kapható minden hazai könyvkereskedésben.

£uuncz ej Hwàçfhàrpi t o / o h c/ v u z i i ö U 3&tU>apcfftJb£»u.26.

•

auiàtàéàtè

Kávay Gyula asztalosmester készít teljes lakásberendezéseket művészi rajz szerint. Különlegesség: antik bútorok renoválása. Kitüntetve Liège 1905. ::::: Alapíttatott 1847. évben. Telefon 104-84.

MOLITORISZ ANTAL MŰASZTALOS MOIPARI LAKBERENDEZŐ

)

> Budapest, IX. kerület, Ráday-utca 61. szám.

BUDAPEST, X., ALSÓ VASPÁLYA - UTCA 4.

4

>ffmMmT»m»»mfi

»«miMHflIHI

UKOVICS LADIMIR

V

MŰASZTALOS B U D A P E S T , VIII., GÓLYA-UTCA 25.

•THEKENDRE BÚTOR- ZONGORAÉ S ÉPÜLETMUNKÁK GYÁRA R.-TÁRSASÁG

• M M m n

A

Budapesti :: Asztalos- és SS Kárpitosmesterek Kiállítási :: :: Egyesülete a városligeti Iparcsarnokban állandóan

nagy bútorvásárt tart, amely nyitva van naponkint reggel 9 órától d.U. 6 óráig.

A nagyközönségnek alkalma van szép, jó és szolid bútorokat jutányos áron vásárolni.

NAGY VÁLASZTÉK MŰVÉSZIESEN KÉSZÍTETT BÚT O R O K B A N . SSSSSS SAJÁT G Y Á R T M Á N Y Ú ZONGORÁK N A G Y VÁLASZTÉKBAN, M E L Y E K É R T A G Y Á R A LEGMESSZEBBMENŐ JÓTÁLLÁST VÁLLALJA SSS

BUDAPEST, VIII., ÜLLÖI-ÚT 66.

Zsolnay Vilmos-féle m Pécs KERÁMIÁI GYÁRAK

m

Állandó kiállítás és elárusítás: Budapesten, IV. ker., Váci-utca 39-ik szám.

ATHENAEUM IRODALMI É S NYOMDAI RÉSZV.-TÁRSUl AT BUDAPEST. RÁKÓCZI-ÚT 54.

A

XVI.ÉYF. igu 8.

MAGYAR IPARMŰVÉSZET AZ O R S Z Á G O S M. I P A R M Ű V É S Z E T I MÚZEUM É S I S K O L A É S AZ O R S Z Á G O S MAGYAR I P A R M Ű V É S Z E T I T Á R S U L A T K Ö Z L Ö N Y E MEGJELENIK ÉVENKINT T Í Z S Z E R

1913.

XVI. É V F O L Y A M .

8. SZÁM.

I

•r, •I r, • ••I

L'ART DÉCORATIF HONGROIS O R G A N E O F F I C I E L DU M U S É E E T D E L ' É C O L E D E S A R T S D É C O R A T I F S E T D E LA S O C . H O N G R . D E S A R T S D É C O R A T I F S PARAIT PAR A N N É E DIX F O I S XVI« A N N É E .

1913.

NUMÉRO 8.

sH

• •H •H

TARTALOM. Kozma Lajos : Az iparművészet fejlődésének új irányáról 307 Sztrakoniczky Károly : Az építőművészet kritikája 312 Lengyel Géza : Kozma Lajosról „. 327 Nádai Pál : Silhouettek 330 Hazai borzalmak : A pesti utca. — A házak. — A szobrok. — Az utca berendezése. — A gyepek. — Kirakatművészet. — Magyarságunk az utcán ... 334—340 Szakirodalom : Hayden, Arthur. Kopenhagener Porzellan 341 Művészeti oktatás: Szünidei munkák kiállítása. — Az iparművészeti iskola. — Az o. m. kir. iparművészeti iskola műkedvelő tanfolyama. — Györgyi Dénes ... ... 342 Kiállftások : A műkedvelők iparművészeti kiállítása. — Négy ország kiállítása. — Gödöllői szőnyegek árverése 347 Krónika : Az új húszkoronás. — A művészi film. — A bécsi iparművészeti termékek védjegye.—A nemes rozsda 347—350 Hirdetések.

TABLE DES MATIÈRES. Louis Kozma : La direction nouvelle du développement de l'Art décoratif 507 Charles Sztrakoniczky : La critique de l'Architecture... ~ 312 Géza Lengyel : Louis Kozma ... 527 Paul Nádai : Silhouettes 330 Horreurs nationales 554—340 Littérature professionnelle ... ... 541 Enseignement de l'art 342 Expositions 347 Chronique 547-350 Annonces. Előfizetési díj a „Magyar Iparművészet" egy évfolyamára 22 K. Külföldre egész évre 24 korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, IX., Üllői-út 55—57, sz. Telefon : József 678. Prix de l'abonnement annuel de la Revue «Magyar Iparművészet" 22 C. A l'Étranger par année 24 C. Rédaction et administration : Budapest, IXM Üllői-út Nos 33—57.

Az O. M. Iparművészeti Társulat tagjainak a „Magyar Iparművészet" illetménykép jár, évi 20 korona tagsági díj ellenében. Tagul jelentkezni lehet az igazgatóságnál (Budapest, IX., Üllői-út 53—57. szám).

Az Athenaeum Könyvtár ä kitetet

A romantikus regényirodalom leghatásosabb terméke. VI£TOR

HUGO »

Két kötet. Reg.

A PÁRISI NOTRE DAME ^ « n .

A német regényírók egyik legkiválóbbjának legszenSUDERMANN:

zációsabb

EGYSZER VOLT...

reg

'

«

A nagy orosz realistának legművészibb alkotása. MAXIM GORKIJ :

AZ ANYA

Társ. regény. Fordította Bárd Imre. Egy-egy k ö t e t á r a

E D D I Q MEGJELENTEK : KÓBOR TAMÁS: Komédiák . Nov. BIRO LAJOS : Olória. Nov. BALZAC : A szamárbőr. Reg. ZOLA: Pascal orvos. Reg. DICKENS: Kétváros. Reg. ANATOLE FRANCE : A Pinguinek szigete. Reg. CSEHOV : Az orvos felesége és más novellák. BÖLSCHE: Szerelem az élők világában. TOLSZTOJ : Hadzsi-Murát. Reg. Az ördög, Elb. VOSS RICHÁRD : A költő és az asszony. Reg. TÓTH B. : A boldogasszony dervise. MAU PASSANT: Egy élet. C. F.M E YER : A barát násza és egyéb novellák. H ELT AI J. : Hét sovány esztendő és más elbeszélések. QEIJERSTAM : Az öcsiké. Az örök rejtély. ANATOLE FRANCE : Az istenek szomjaznak. D'ANNUNZIO : A tűz. MUROER : Bohémvilág. J. V. J E N S E N : D'Oraasszony. SZÍNI QYULA: A r ó zsaszinű hó. Novellák.

Kiadja az ATHENAEUM írod. és nyomdai részvénytársulat Budapesten és kapható minden hazai könyvkereskedésben.

Qiuncz é/ JiwàCJhàrpi-. to/oh c/ vuzito l & u ù a p e f t i gzitf

a.2û.\

O R S Z Á G O S MAGYAR HÁZIIPARI SZÖVETSÉG, BUDAPEST, IV., KIGYÓ-TÉR 1. ERZSÉBETHÁZAI, FELSŐVIDÉKI, MATYÓ ÉS TEMESI HÍMZÉSEK, ZSEBELYI, KALOTASZEGI SELYMES ÉS PAMUT VARROTTASOK ÉS MÁRAMAROSI HÍMZÉSEK. TORONTÁL* ÉS MÁRAMAROSI SZÖVÖTT SZŐNYEGEK. VERT, HORGOLT ÉS RECECSIPKÉK. NÉPIES KŐEDÉNY ÉS AGYAGÁRÚK. GE00GH MEZŐGAZDASÁGI HÁZIIPARI CIKKEK. EBGEEB fca^-

. • • , • • •

•THEK • ENDRE BÚTOR-, ZONGORAÉ S ÉPÜLETMUNKÁK GYÁRA R.-TÁRSASÁG

N A G Y VÁLASZTÉK MŰVÉSZIESEN KÉSZÍTETT BÚT O R O K B A N . BSSS3S SAJÁT G Y Á R T M Á N Y Ú ZONGORÁK N A G Y VÁLASZTÉKBAN, M E L Y E K É R T A G Y Á R A LEGMESSZEBBMENŐ JÓTÁLLÁST VÁLLALJA

BUDAPEST, VIII., ÜLLÓI-ÚT 66.

. -vaCá 1

LAKOS LAJOS!

Cs. és kir. udvari szállító takaréktűzhelygyáros Budapest. • Gyár: on Készít és raktáron • tart nagyobb ura- ! VIII..BEZERÉDYsági, szállodai és : UTCA 8. SZÁM vendéglői, vala- • Telefonszám: 750. mint kisebb és na- • Iroda és raktár: gyobb háztartási : IV. KER., VÁCItakaréktűzhelyeket • UTCA 40. SZÁM minden alakban és • • • kivitelben. • • : Irányi-utca sarok.

-TSWifOM.

0 m

tC

S

J OXjU-fJ. J

f " r~

1

1

F E S T Ö : > 1 A Z O I O r i N O n B U Ï O R .

BUDAPEl/T-V1I1E.ARO//-UTCA.10

KÉPKIÁLLÍTÁS MAGYAR FESTŐMŰVÉSZEK EREDETI FESTMÉNYEINEK » ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁSA : *

VIII., RÖKK SZILÁRD UTCA 40, * * SZABAD BEMENET « * ft * * OLCSÓ ÁRAK * * *

Zsolnay Vilmos-féle Pécs

KERÁMIAI GYÁRAK

Állandó kiállítás és elárusítás: Budapesten, IV. ker., Váci-utca 39-ik szám.

•

A T H E N A E U M IRODALMI ÉS NYOMDAI RÉSZV.-TARSULAT B U D A P E S T R Â K Ô C Z I - Ù T 6*.

XYI.ÉYF.

1Q1S

QSCto,

MAGYAR IPARMŰVÉSZET

L'ART DÉCORATIF HONGROIS

A Z O R S Z Á G O S M. I P A R M Ű V É S Z E T I M Ú Z E U M É S I S K O L A É S A Z O R S Z Á G O S MAGYAR I P A R M Ű V É S Z E T I T Á R S U L A T K Ö Z L Ö N Y E MEGJELENIK ÉVENKINT T Í Z S Z E R ' "

O R G A N E O F F I C I E L DU M U S É E E T D E L ' É C O L E D E S A R T S D É C O R A T I F S E T D E LA S O C . H O N O R . D E S A R T S D É C O R A T I F S P A R A I T P A R A N N É E DIX F O I S

XVI. É V F O L Y A M .

1915.

9. S Z Á M .

"

XVI* A N N É B .

1913.

N U M É R O 9.

TARTALOM.

TABLE DES MATIÈRES.

Körösfői K. Aladár : A népművészeiről 351 Gróh István : Népies nyomok középkori művészetünkben 356 Ács Lipót : A Nemzeti Múzeum néprajzi osztálya és művészeti kultúránk 558 Lesznai Anna : Háziipar és népművészet 369 Kiállítások : Műkedvelők iparművészeti munkáinak kiállítása és karácsonyi vásár. — Erdélyi szőnyegek kiállítása az Orsz. magyar iparművészeti múzeumban. — A Művészház iparművészeti kiállítása. — A párisi nemzetközi iparművészeti kiállítás 577—378 Pályázatok : Bírói hivatalok művészi berendezése. — Négy új pályázat 587 Népművészet : Népművészeti kiállítások külföldön. — E számunk képes ívei és mellékletei 587 Szakirodalom : Iparfejlődés és a céhek története Magyarországon.— Ferenczy István levelei.— Könyvdíszek. — A tordaikultúrház. - A Studio.-Gazette duBonTon 388-330 Krónika : A vidéki múzeumok szakszerű gondozása. — Művészet a temetőben. — A berlini porcellán. — Mit csinál a német Heimatschutz-mozgalom? — A puritánizmus halála. — Közönség és iparművészet. — Etienne de Silhouette 390-394 Hivatalos közlemények. — Hirdetések. Mellékletek: Veszprémmegyei és borsodi szűr 351 Sárközi tornyos ágy háta 377 Buzsáki és mohácsvidéki hímzés 393

Körösfői K. Aladár: De l'Art rustique 351 Etienne Gróh: Traces populaires dans l'art hongrois du moyen-âge 556 Léopold Ács : La section ethnographique du Musée National et notre culture d'art 358 Anne Lesznai: Industrie domestique et art populaire... 569 Expositions 577—378 Concours 387 Art rustique ... 387 Littérature professionnelle 388—590 Chronique 590—594 Communications officielles. — Annonces. Feuilles extraordinaires : Manteaux appelés „szűr" 551 Lit peint 577 Broderies 595 *

Előfizetési díj a „Magyar Iparművészet" egy évfolyamára 22 K. Külföldre egész évre 24 korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, IX., Üllői-út 55—37. sz. Telefon : József 678. Prix de l'abonnement annuel de la Revue „Magyar Iparművészet" 22 C. A l'Étranger par année 24 C. Rédaction et administration : Budapest, IX., Üllői-út Nos 55—57.

Az O. M. Iparművészeti Társulat tagjainak a „Magyar Iparművészet" illetménykép jár, évi 20 korona tagsági díj ellenében. Tagul jelentkezni lehet az igazgatóságnál (Budapest, IX., Üllői-út 55—57. szám).

\ £auriez ej

Az Athenaeum Könyvtár LEGÚJABB

Az újabb regényirodalom legérdekesebb, sabb és legszenzációsabb terméke.

legizgalma-

KELLERMANN:

iz a l a g ú t

ÂZ

^ ^ k REOENY. 510 oldal. A díszes J n > vászonkötésben Teljes magyar kiadás. Ára E D D I O MEGJELENTEK : KÓBOR TAMÁS: Komédiák . Nov. BIRO LAJOS : Glória. Nov. BALZAC : A szamárbőr. Reg. ZOLA: Pascal oivos. Reg. D I C K E N S : Két város. Reg. ANATOLE FRANCE : A Pinguinck szigete. Reg. CSEHOV : Az orvos felesége és más novellák. BÖLSCHE: Szerelem az ( lök világában. TOLSZTOJ : Hadzsi-Murát. Reg. Az ördög. Elb. V.OSS RICHÁRD : A költő cs az asszony. Reg. T Ó T H B. : A boldogasszony dervise. MAUPASSANT: Egy élei. C . F . M E Y E R : A barát násza és egyéb novellák. HELTAI J. : Hét sovány esztendő és más elbeszélések. GE1JERSTAM : Az öcsiké. Az örc k rejiélv. ANATOLE FRANCE : Az istenek szomjaznak. D ' A N N U N Z I O : A t í í z . M U R G E R : Bohémvilág. J . V . J E N S E N : O'Ora asszony. SZÍNI G Y U L A : A rózsaszínű hó. Novellák. VICTOR I I U O J : A pár si Notre Dai.e. Reg. Két kötet. SUDERMANN : Egy>zer v o l t . . . Reg. G U K K I J : Az anya. Társadalmi regény. K i a d j a az A T H E N A E U M irod. és n y o m d a i r é s z v é n y t á r s u l a t B u d a p e s t e n és k a p h a t ó m i n d e n hazai könyvkereskedésben.

JiovàCJhàrpi to/ohàf öuzito S&udape/Cgziv

O R S Z Á G O S MAGYAR HÁZIIPARI SZÖVETSÉG, BUDAPEST, IV., KIGYÓ-TÉR 1. ERZSÉBETHÁZAI, FELSŐVIDÉKI, MATYÓ ÉS TEMES1 HÍMZÉSEK, ZSEBELYI, KALOTASZEGI SELYMES ÉS PAMUT VARROTTASOK É S MÁRAMAROSI HÍMZÉSEK. TORONTÁW ÉS MÁRAMAROSI SZÖVÖTT SZŐNYEGEK. VERT, HORGOLT ÉS RECECSIPKÉK. NÉPIES KŐEDÉNY ÉS AGYAGÁRÚK. EGBQEQ MEZŐGAZDASÁGI HÁZIIPARI CIKKEK. EEEEBB 0

—

•

C

jiz/ef

.odóicr

aioo

tl 1 j e / t o - ^ ee t a ^ e z . 0 ' m a z o i o '

b u d á p e / f bar>o//-u.-'lo

•THEK • ENDRE

BÚTOR-, ZONGORAÉ S ÉPÜLETMUNKÁK GYÁRA R.-TÁRSASÁG

LAKOS LAJOS!

Cs. és kir. udvari szállító takaréktűzhelygyáros Budapest. ; Készít és raktáron • Gyár: oa tart nagyobb ura- ! V1II.,BEZERÉDYsági, szállodai és : UTCA 8. SZÁM vendéglői, vala- : "elefonszám: 750. mint kisebb és na- • roda és raklár : gyobb háztartási : V. KER., VÁCItakaréktűzhelyeket j UTCA 40. SZÁM minden alakban és | • • kivitelben, ao S rányi-utca sarok.

1

MOLITORISZ ANTAL MŰASZTALOS MCIPARI LAKBERENDEZŐ

» N A G Y VÁLASZTÉK MŰVÉSZIESEN KÉSZÍTETT BÚT O R O K B A N . SggSSi SAJÁT G Y Á R T M Á N Y Ú ZONGORÁK N A G Y VÁLASZTÉKBAN, M E L Y E K É R T A G Y Á R A LEGMESSZEBBMENŐ JÓTÁLLÁST VÁLLALJA ••a

BUDAPEST, VIII., ÜLLÖI-ÚT 66.

BUDAPEST X., ALSÓ VASPÁLYA-UTCA 4. 4

Állandó kiállítás és elárusítás: Budapesten, IV. ker., Váci-utca 39-ik szám.

ATHENAEUM IRODALMI NYOMDAI RÉSZV.-TÁRSULAT B U D A P E S T R A K Ó C Z I - Ú T M,

XVI.ÉYF.

1Q1S

10. S1B&X

MAGYAR IPARMŰVÉSZET A Z O R S Z Á G O S M. I P A R M Ű V É S Z E T I MÚZEUM É S I S K O L A É S AZ O R S Z Á G O S MAGYAR I P A R M Ű V É S Z E T I T Á R S U L A T K Ö Z L Ö N Y E MEGJELENIK É V E N K I N T T Í Z S Z E R XVI. É V F O L Y A M .

1913.

10. S Z Á M .

$ H

íí fi ?! Íí •fí

L'ART DÉCORATIF HONGROIS O R G A N E O F F I C I E L DU M U S É E E T D E L ' É C O L E D E S A R T S D É C O R A T I F S E T D E LA S O C . H O N G R . D E S A R T S D É C O R A T I F S P A R A I T PAR A N N É E DIX F O I S XVI« A N N É E .

1913.

N U M É R O 10.

•H H

T,

TARTALOM. Bernády György dr.: A marosvásárhelyi közművelőde'si ház 595 Ybl Erwin Br. : Az iparművészet főproblémája 599 Nádai Pál : Műkedvelők 341 Múzeális Ügyek : Tantossy József dr. f — Varjú Elemér dr. — Pusztuló szárnyasoltárok 415 Művészeti oktatás : Művészet a francia szabadiskolában 416 Kiállítások : Iparművészet az Ernst-múzeumban. — Divatszínház. — A „Nő háza" a lipcsei kiállításon. — Ipari és művészeti kiállítás Karlsruheban ... 416—417 Krónika : A marosvásárhelyi közművelődési ház. — Temető-esztétika. — Lepape. — A m . kir. dohányjövedék. — Miseruhák. — Kabaret-stílus. — Amerika ízlése. — Lapunk bekötési táblái 418—428 Szakirodalom : Iparművészeti könyvtárunk új lajstroma. — Két könyv exlibrisekről. — TUndérvilág a Városligetben. — Schmidt Róbert: Das Glas 428—450 Melléklet: A m. k. dohányjövedék új címkéi 451 Hirdetések.

fí íí ! íí T, íí íí • •I íí íí íí• H íí íí• H T, •

TABLE DES MATIÈRES. t Dr George Bernády : Le palais de culture à Marosvásárhely 395 Dr Ervin Ybl : Le problème principal des Arts décoratifs 599 Paul Nádai : Amateurs 341 Affaires de Musée ... 415 Enseignement de l'art 416 Expositions 416—417 Chronique 418—428 Littérature professionnelle 428—430 Supplement : Les nouvelles etiquettes de la Regie hongrois de Tabacs 451 Annonces.

H

í t• Előfizetési díj a „Magyar Iparművészet" egy évfolyamára 22 K. •II Külföldre egész évre 24 korona. Szerkesztőség és kiadóII hivatal : Budapest, IX., Üllői-út 53—37. sz. Telefon : József 678. T, • •H •ÍÍ H

íí•

Prix de l'abonnement annuel de la Revue „Magyar Iparművészet" 22 C. A l'Étranger par année 24 C. Rédaction et administration: Budapest, IX., Üllői-út Nos 55—37.

Az O. M. Iparművészeti Társulat tagjainak a »Magyar Iparművészet" illetménykép jár, évi 20 korona tagsági díj ellenében. Tagul jelentkezni lehet az igazgatóságnál (Budapest, IX., Üllői-út 55—37. szám).

mincz ej Jlovàcjkàrpitopok c/ àhzito Síudape/Cjütm.

Az Athenaeum Könyvtár EOÚIABB OTETE:

A norvég költő két legegyénibb, izgatóan érdekes és poétikus munkája:

H. HEIJERMANS :

A V Ö R Ö S KALÓZ Regény. 512 oldal. A FECSKECSALÁD A LEVEGŐBEN Elbeszélés. Ára díszes vászonkötésben E D D I O MEGJELENTEK : KÓBOR TAMÁS: Komédiák. Nov. BIRO LAJOS : Glória. Nov. BALZAC : A szamárbőr. Reg. ZOLA: Pascal orvos. Reg. D I C K E N S : Kétváros. Reg. ANATOLE FRANCE : A Pinguinek szigete. Reg. CSEHOV : Az orvos felesége és más novellák. BÖLSCHE: Szerelem az élők világában. TOLSZTOJ : Hadzsi-Murát. Reg. Az ördög. Elb. VOSS RICHÁRD : A költő és az asszony. Reg. TÓTH B. : A boldogasszony dervise. MAUPASSÁNT: Egy élet. C.F.MEYER : A barát násza és egyéb novellák. HELTAI J. : Hét sovány esztendő és más elbeszélések. OE1JERSTAM : Az öcsiké. Az örök rejtély. ANATOLE FRANCE : Az istenek szomjaznak. D'ANNUNZIO : A tűz. MURGER : Bohémvilág. J . V . J E N S E N : D 'Óra asszony. SZÍNI OYULA : A rózsaszínű hó. Novellák. VICTOR H U G O : A párisi Notre Dame. Reg. Két kötet. SUDERMANN : Egyszer v o l t . . . Reg. Q O R K I J : Az anya. Társadalmi regény. KELLERMANN : Az alagút. Regény.

Kiadja az ATHENAEUM irod. és nyomdai ai részvény társulat Budapesten és kapható minden hazai könyvkereskedésben. /

JM

rn

i!

FISCHER TESTVÉREK

» ••K•• *a

ÜVEGCSISZOLÓ Elvállalunk minden c szakmába BUDAPEST, VIII., H• H ÉS TÜKÖRGYÁR S t Ä Ä KOSZORÚ-U. 27. il N kivitelben mindennemű tükör, J g f | ? 24-97 tükör-tábla, szekrény- és ajtó- 24-97 védőlapokat. Helybeli és vidéki megrendelések gyors és pontos kivitelére nagy súlyt helyezünk.

TELEFON

•THÉK • ENDRE

BAUM LIPÓT SZOBRÁSZ

KÊSZFT: MŰKŐ- ÉS Q1PSZSZOBBÁSZ MUNKÁKAT. 00 MENNYEZETEKET. VIRÁGTARTÓKAT, KANDALLÓKAT

BÚTOR-, ZONGORAÉ S ÉPÜLETMUNKÁK GYÁRA R.-TÁRSASÁO

BUDAPEST, VIL, HERMINA-ÚT 41

N A G Y VÁLASZTÉK MŰVÉSZIESEN KÉSZÍTETT BÚT O R O K B A N . ioowü SAJÁT G Y Á R T M Á N Y Ú ZONGORÁK N A G Y VÁLASZTÉKBAN, M E L Y E K É R T A G Y Á R A LEGMESSZEBBMENŐ J Ó T Á L L Á S T VÁLLALJA 888

BUDAPEST, VIII., ÜLLÖI-ÚT 66.

UKOVICS LADIMIß •

V

MÛASZTALOS B U D A P E S T , VIII., GÓLYA-UTCA 25.

O R S Z Á G O S MAGYAR HÁZIIPARI SZÖVETSÉG, BUDAPEST, IV., KÍGYÓ-TÉR 1 ERZSÉBETHÁZAJ. FELSŐVIDÉKI, MATYÓ ÉS TEMES1 HÍMZÉSEK, ZSEBELYI, KALOTASZEGI SELYMES ÉS PAMUT VARROTTASOK ÉS MÁRAMAROSI HÍMZÉSEK. TORONTÁL». ÉS MÁRAMAROSI SZÖVÖTT SZŐNYEGEK. VERT, HORGOLT ÉS RECECSIPKÉK. NÉPIES KŐEDÉNY ÉS AGYAGÁRÚK. 1-H-tfH'l MEZŐGAZDASÁGI HÁZIIPARI CIKKEK. t-M-M-M •SL c.

MX -TKEw

Zsolnay Vilmos-féle KERÁMIAI GYÁRAK

Pécs Állandó kiállítás é s elárusítás: Budapesten, IV. ker., Váci-utca 39-ik szám.

> ••. " ' : • : ív •

• v ;. S w sSfcÁjfe ••

'ír: : ATHENAEUM IRODALMI ÉS NYOMDAI RÉSZV.-TÁRSULAT BUDAPEST,

RÁKÓCZL-ÚT

54.

•

^ :„ ä

•

-

(Mii.

•Sj^.I««'.

*

Kii**